ÜkV 
rele E 80 B 


eve E 


Di: 


TIVAL MVAL NTVA 


KIR. MAGYAR 


TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT 


ÉVKÖNYVEL 


9 E ELIRI ELTINI ( 14 ( 95 Je 
SVINZNÉNÍNI ANTAL RT DAL ZA ASL ATA HON ONT ALÁ TÚR ATA 


Mlle 
84-: 


ÁLY TÚR fe VÍ ÁMÁN ZÓNÁN NŰDYŰNY ÖNÉNANÁNÁN mmeg Md HZ Mádl 
zs ezta TÉDNT c ca ; 
5 ÁS 


JC 
So 


Ez d 


KÖ TNDZattnYát 
b) s 


; s ha é ; É 
LTE bi seta ar Ér a - Ré. ft ÉLAA 


A KERÁLYI 


MAGYAR 


TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT 


 EVKÖNYVEI. 


SZERKESZTÉ 


TÖRÖK JÓZSEE. 


"RB 
orvos- és sebésztudor, a magyar tudó$ társaság lev., a pesti orvosi kar, a budapesti kir. orvosegylet 
taga, s a kir. magyar természettudományi társulat titoknoka. 


ELSŐ KÖTET. 
1841 — 1845. 


ki EREZD 2 sé 
PESTEN, 


NYOMATOTT BEIMEL JÓZSEFNÉL. 


TARTALOM. 


Lap. 

A hir. magy. természettudományi társulat történetei. Dr. Kovács 
Sebestény Endre . . . 1 

A muraközi s hagymádfalvi kethaltató VÖLNUGATÁSE Tin. Nendtvich 
Hároly. . . 5 16 
A muraközi asphalt- örzdk járd téleivata, be. VENA HL zÉT jESdláa ja 
A horvátországi meteorköesésről. Pr. Sadler József . ... . 33 
A horvátországi meteorkő vegybontása. Dr. Nendtvich Károly . . 342 
Bizotlsági vélemény az árvai meteorvasról. Mikecz András 50 
Az árvai meteorvas ásványtani leirata. Petz Vilmos. . . . . 53 
Az árvai meteorvas vegybontása. Dr. Boor Károly . FNNKSSKLSLT 
Az iváni köesöröl. Dr. Nendtvich Hároly . . . 10 GR 
A növenytan történetei a XVI. században. Pr. Sadler GEBE: seb eűl étek 
A kétszikü növenyek évrétegeiröl. Pr. Sadler József . . . . 119 
A chinai theáról s honi pótlékáról. Pr. Reisinger János. . . . 124 

A chinai thea s szölövirág forrázatait összehasonlító DrZMKSÁS mü- 
ködésének eredménye. Dr. Török József . . S ézkkéeal ak 
A magyarországi fünemüek családjáról. Pr. Sadler jgtkef idásán ú 1 ! 
Természetrajzi utazás Törökhonban. Dr. Frivaldszly Imre. . . 163 
A honi madártan gyarapodásáról. Petényi Salamon. . . . 188 
A" vakondokról boncz- s élettani tekintetben. Dr. Rhédey ppts . 202 
A fogas vakony természetrajzi tekintetben. Petényi Salamon . . 209 

99 4 élettani tekintetben. Dr. Glós Sámuel 


Háberle életrajza. Pr. Sadler József zs 9... . vs. 220 


A KIRÁLYI MAGYAR 


. TERMESZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT TÖRTÉNETEI. 


Dr. KOVÁCS-.SEBESTÉNY ENDRE. 
TÁRSULATI ELSÖ TITOKNOKTÓL. 


ELSŐ ÉV. 


Tapasztalati tény az , hogy a melly nemzetnél a természet- 
tudományok nem. élesztik a termesztő kézi munkáját, a gyártó 
és kézmüves műhelyeit, annak sorsa örökös pangás, örökös füg- 
gés másoktól az életszükségek minden nemében. örökös babo- 
na , örökös tévedés. — A természet egy megszámlálhatlan rej- 
telt kincs , a tudomány a varázsszó , melly megnyitja a kimerít- 
hetlen gazdagság raktárát. 

A mezei gazdaság nem egyéb, mint a természeti tárgyak- 
nak olly czélboli ismerete, hogy a haszonvehetök minél bőveb- 
ben szaporitassanak , s ezen szaporitás csak ugy diszelhet , ha az 
t ermészettudományi ismeretekre támaszkodhatik. 

A mesterség új haszonvehetőségel ád a természet öléből 
nyert tárgyaknak s azt csak a természet ereje czélszerü alkal- 
mazása által eszközölheti, s az által változtathatja a tárgyakat 
kellő minémüségüekké s alakuakká; a gyári világ előhaladása 
a természettudományok virágzásának egyenes kifolyása. 

A természettudományokkali foglalkozás felel meg egyedül 
az emberi lélek előre-törekvő ösztönének , a tapogató elmét föl- 

1 


2 A TÁRSULAT TÖRTÉNETEI. 


világosítja , balitéleteket és véleményeket oszlat. tapasztalatokat 
gazdagít , értelmet józanít., a lelket magasztossá képezi! mert mi 
tanulságosabb , mint a természet titkos müködéseit megismerni , 
az örök összhangzás törvényeit, melly minden tárgynál, minden 
tüneményeknél uralkodik, megérteni ? ! — a lelket legmagaszto- 
sabban emeli tudása a természeterők azon folyamának ., melly ál- 
tal élet ömlik el a milliard testekben körüllünk . szóval a termé- 
szetismeret az iskoia, melly az embert emberré müveli ! 

Honunkban , mellynek legfőbb kincsei a természet adomá- 
nyai, a természettudományok iránti részvétlenség miatt. azok 
nagyobb részint ismeretlenül , műveletlenül s használatlanúl he- 
vertek századokon keresztül ; a csekély. számú , szük körre szo- 
ritott , nem méltányolt egyesek fáradozásai , parányi sikert valá- 
nak képesek lélre hozni. — 

Vérző kebellel érzék e hiányt sokan , küzdöttek tehetségük 
szerint ellene, de magános erejüket fölülhaladá a tárgy nagysága. 

Bugát Pál egyetemi tanár úrnak julott azon szerencse , 
hogy fölfogván a tárgy méltó jelentőségét. ihletve érezvén magát 
a hon iránti legszentebb kötelesség égi sugallatától, az 1841-iki 
évben az orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott első nagy 
gyülése alkalmával, a czélhoz mélló lelkesüléssel — néhány 
melegebben érző rokonkeblüek körében — kijelenté azon kor- 
szerü eszmél, melly szerint itt van az idő, hogy országunkat 
teztószátválrányiag megismerni , annak rejtett kincseire ho- 
nosinkat figyelmeztetni, a külföldön delelő pontjokra eljutott ter— 
mészettudományokat honunkba átültetni, azokat a tanodák szük 
falai közöl az élet tág mezejére átvinni. az élethez közelebb eső 
egyesületeknek segédkezeket nyujtani, az alacsonyabb. vagyis 
népi, és magasabb, azaz tudományos. növelésre közvetve be- 
folyván, honunkban a lermészettudományokat terjeszteni; — 
szóval polgártársainkat az anyagilag és szellemileg boldogító élet 
kutforrásához közelebb vezetni, egy folytonosan működő termé- 
szetludományi társulat alakitása által a két magyar hazában talál- 
tató minden tudományos capacitásokat központositani, s egyesi- 
tett erővel a magasztos czél elérésére törekedni. legszentebb pol- 
gári kötelességünk. 

És nem maradtak viszhang nélkül a hon eránt buzgó s mil- 
liókat boldogitni vágyó sziv meleg forrásából eredett szavak , 
fogékony keblekbe hullott a parányi mag. melly életre kapva —- 


mátka 


A TÁRSULAT TÖRTÉNETEI, 3 


ha az ég fölvirulásának kedvezend., a nemzeti jólét kincster- 
hes hajója büszke árboczává növekedhetik ! 

Óriási vala ugyan a vállolat, de az ügy szentsége lelkesit- 
vén a jelen levőket , tavaszelö 26-án 44-en léptek társulatba a 
nagy munka megkezdésére. Ideiglenes választmány neveztelelt 
ki a legszükségesebb szabályok kidolgozására, melly elvégezvén 
munkálatait, alakultnak nyilvánilá magát a társulat, czéljaúl 
kitűzvén ..a természettudományokat gyakorlatilag müvelni. kü- 
lönösen hazánkat természettudományilag vizsgálni, s hazánkfiait 
a tanok jótékonyságában részeltetni. —" 

Munkásság tekintetéből következőleg osztályozák magukat: 
rendes tagok a tudomány és szak emberei, kik a társulat czé- 
lainak előmozdítására különösen kötelezik magukat; tanked- 
velő tagok, a természeltudományok iránt rokonszenvvel visel- 
tetök , s a társulat munkálataibúl részint éldeletet nyerni ohajtók. 
részint a munkákban részt is vevők ; segédtagok ollyan egyé- 
nek , kik szaktudósokká akarván képezni magukat, egyik ren- 
des tag mellé állanak, annak útmutatása szerint munkálkodandók 
és magokat a tudományban kimivelendők. A rendes tagok 6 osz- 
tályra szakadtak a természettudományok főágai szerint, mellyek 
1. ásványtan, 2. növenytan , 3. állattan, 4. vegytan., 5. termé- 
szettan , 6. élettan. 

Tudván a társulat , hogy sikerreli dolgozás végett a szelle- 
mi erőhöz anyagi is kivántatik, el nem mulasztá erről is gon- 
doskodni. Azonban nagy forrásokat megnyitni nem levén hatal- 
mában , kicsinyhez folyamodott s meghatározá., hogy. a részt- 
vevő tagok évenkint 6 pengő forintot fizessenek, reméllve, hogy 
e magában véve csekély összeg a részvevők száma áltál szép 
tömeggé növekedendik. A tehetősek hazafiuságának azonban al-— " 
kalmat nyujta , s azokat , kik a társulat anyagi erejét tetemesen 
növelik, pártoló tag czimmel határozá megtisztelni. A segéd- 
tagokra csekély terhet rótt , t. i. 2 pforintot, melly a beiráskor 
tétetik le. t 

Az alapszabályokat minél elébb élelbe léptetendő. junius 
13-án tartott közgyűlésében tisztválasztást tartott. Első elnökké 
Bugát Pál, alelnökké Kubinyi Ágoston, első titoknokká 
Vajda Péter, másod titoknokká Kovács-Sebestény Endre, 
pénztárnokká Mokossinyi Mihály, könyvtárnok és gyüjte- 
ményörré Pauer Lipólt: választmányi tagokká a rendes tagok 

1" 


24 A TÁRSULAT TÖRTÉNETEI. 


közöl: az ásványtani szakban: Mihálka Antal, Altomyr Jó- 
zsef; növenytani szakban: Frivaldszky Imre, Petényi Sa- 
lamon ; vegytani szakban: Nendtvich Károly, Wágner Dá- 
niel; természeltani szakban: Jedlik Ányos és Sztanojovics 
Lázár; élettani szakban: Flór Ferencz és Doleschall Gábor 
urak választalván. megkezdé működését. 

Kilépett a nyilvánosság mezejére s hirlapok útán tudatá a 
két hazával szerkezetét, czélát és alapszabályait. Az oklevél ki- 
öszthatási képessége megnyerhetése végett szinte lépéseket tett a 
fömélt. helytartó-tanácsnál. O cs. kir. föherczegsége., országunk 
nádorához díszes küldöttséget nevezett ki, melly a társulatot ma- 
gas pártfogásába ajánlá. Fölszólitattak egyszersmind a szakbeli 
tagok , hogy munkálódásaik tervét dolgozzák ki. 

A septemberi közgyülésre leérkezvén a n. méltóságú m. kir. 
helytartó-tanács kegyelmes válasza, mellyben e társulat magány 
egyesületnek elismerteték ugyan, és mint illyen ellen semmi ki- 
fogás nem téteték , de országosnak , közönségesnek nem . mint- 
hogy fölsőbb helyeken kijelentve s annak szokott módja szerint 
elismerve nem volt. Ezek követköztében a kért oklevél osztha- 
tási képességet megtagadni jelenté mind addig. mig a társulat 
szokott útoni megerősítetéseért nem folyamodik. 

Figyelembe vevén a társulat, hogy tagai nagy részint 
egyetemi s más iskolabeli tanitók, muzeumi fölügyelők s gyógy- 
szerészekböl, s többnyire ollyan egyénekből állanak , kik hiva- 
taluknál fogva csak a kormány- s fölsöbb helybenhagyás mellett 
léphetnek más társulatba, következőkép szükségesnek tartotta 
ezen urakra különös tekintettel lenni, s a társulat megerősíteté- 
seért és oklevél-oszthatási képességért alázatos kérelemlevéllel 
a legfensőbb helyre folyamodni, annyival is inkább, mivel ekképen 
megnyervén a legfensöbb helybenhagyást, az által magának mind 
a haza és külföld előtt nagyobb fényt és tekintetet kivívni, mind 
gyarapodását eszközölni reménylé. 

Sielelt a társulat ezen lényeges eseményeket a vidéki tagokkal 
közleni , egyszersmind több ügybarátokhoz fölszólító levelek intéz- 
tettek; helyben pedig cs. kir. tanácsos idősb Bene Ferencz ő 
nagysága, mint az egyelem igazgatója, fényes küldöttség által meg- 
kéretett, hogy a belépni kivánó tanuló-ifjaknak akadályt ne gör- 
dítene eleibök, melly kérelemnek a tisztelt férfiú örömmel hódolt. 

Munkálatairól és rendelkezéseiről a társulat vidéki tagait 


A TÁRSULAT TÖRTÉNETEI. 5 


értesítendő, rendes organumaul az Orvosi Tárt választá, mellyben 
közlé ezen időtöl fogva jegyzőkönyveit. 

Ezen buzgalom mellett sikerült a társulatnak az első évben 
tagai számát 152re szaporílani. 

De tudományos tekintetben sem vala meddő az első év, 
ugyan is Pintér a honi lopvanöszök általa készített igen hű s 
jeles rajzait mutatá be; Doleschall Gábor orvostudor, Zlámal 
Vilmos és Jedlik Ányos urakkal együtt különféle mérgekkel 
és a berz- deléjjel tett kisérleteinek eredményét közlé ; német- 
lövői lelkész Tatay János által beküldött iváni országszerte 
hiresztelt köeső példányai megvizsgálás végett kiadattak . s az 
eredmény fölolvastatott; — a vegy-., és természettani müszók 
alakitása és kijavitása tárgyában választmányt működött; — 
Farkas Ferencz egy öntöző szélmű mintáját mutatá be és 
értekezett fölötte. melly különösen rétek öntözésére alkalmaz- 
ható; — Arányi Lajos boncztani tábláit mutatá be; Irinyi 
János értekezést olvasa föl a vegyelemek magyar neveiről s 
közlé azoknak magyar-latin műszótárát ; ez megbíráltatott ; Sadler 
József, Zipser András és Kubinyi Ferencz urak fölszó- 
litattak , hogy közöljék eddigi tapasztalataikat a honunkban talál- 
tató asphaltokról; Marschall értekezése az antracokaliról s a 
köszén eredete módjáról fölolvastatott. 

Tudományos olvasmányúl hat rendbeli természettani folyóirat 
rendeltelett meg. . 

A gazdasági- s iparegyesülettel, s az orvosok s természet- 
vizsgálók nagy gyülésével, küldöttei által tudományos kölcsönös 
szövetségre lépett. 

A könyvtár és gyüjtemények alapja több tisztelt tagtárs 
urak szives ajándékai által megvettelett. 

A Schuszter-féle évi jutalom tökéje kezelését magára vállal- 
ván , pályakérdést hirdetett ki. 

A Schuszterárva-alapítvány ügyét az orvosi egyesületnek 
engedé által. 


MÁSODIK ÉV. 


A társulat másod évi közgyűlésében titkos szavazat útán vá- 
lasztatlak : első elnökké Bugát Pál: alelnökké: Kubinyi Ágos- 


6 A TÁRSULAT TÖRTÉNETET. 


ton; választmányi tagokká az ásványtani szakból: Mihálka 
Antal, Kanya Pál; — növenytani szakból: GerendayJózsef, 
ToeplerTheophil; az állaltani szakból: Frivaldszky Imre, 
Petényi Salamon; vegytani szakból: Nendtvich Károly. 
Irinyi János; természettani szakból: Jedlik Ányos, Farkas 
Ferencz; élettani szakból: Flór Ferencz, Doleschall Gábor. 

Eddig a budapesti kir. orvosegyesület szívességéből ennek 
termében tartá gyüléseit a" társulat, melly szívességgel visszaélni 
nem akarván , első gondja vala a tisztviselőségnek saját szállást 
szerezni a társulat számára. mellyben tudományos műüködéseit 
akadályozatlanul megkezdhesse s gyakorlati próbatételekettehes- 
sen, olvasdáját és gyüjteményét fölállíthassa s a körülményekhez 
képest egybegyülhessen. 

Ez megtörténvén, meg is nyitá olvasó szobáját a társulat 
minden tagainak , ünnep- és vasárnapokat kivéve. dél elölt 
9—12., délután 3—6 óraig közhasználatra szolgálandót, s hogy 
alkalom nyujtassék a lársaknak a lermészettudományok legújabb 
találmányaival és elömeneteivel minél elöbb megismerkedhetni, 
az eddigi meglevő legszükségesebb folyóiratok számát a pénztár 
állapotához mérve, újakkal szaporítani, kötelességének ismeré. 

Kidolgozá a könytárnok utasítását, miszerint ő. a folyó- 
iratok megérkezvén, azokat az olvasda asztalára kitenni s mind 
addig közhasználatra ottan tartani köteles. míg új fűzetek nem 
érkeznek. A régibb füzetek és könyvek nyugtatvány mellett ki- 
adatni rendeltettek meghatározolt időre. 

Könyvek kölcsönözteltek több tagtársak által az olvasó- 
terem számára , mellyek azonban csak helyben használhatók. 

A másik út, mellyen működésének új életet törekedett adni 
a társulat , a szaki ülések tartásának elrendezése volt. A szakok 
közösen megegyezének , hogy naponkint egy szak tartand tudo- 
mányos tárgyu gyülést, mellyben minden tag kivétel nélkül 
részt vehet, a gyülés azonban a szak választmányi tagai elnök- 
lete alatt tartatik. Fölkérettek a szakbeli tag urak , szaktársaik 
közremunkálásra való fölszólítására , rendes jegyzőkönyv vite- 
lére , mellyek a választmányi vagy közgyűlésnek bemutatandók. 
Segéd-tagokat minden szak az ajánlkozók közöl telszése szerint 
választ. Hogy pedig ezen gyülésekben minél több tagok részt 
vehessenek, azok tartásának ideje és tárgya a helybeli tagoknak 
tudtára adatni határoztatott. 


Iz lme Ez mnzzme 


mé Me noétz 


A TÁRSULAT TÖRTÉNETEI. 7 


Megkéreltek végre a szakok. hogy a koronkint megjele- 
nendő természettudományi korszerü munkákat figyelembe tar- 
tanák s a czélzerüeket a társulat számára megszerzés végett 
ajánlanák ; mi. hogy annál könnyebben és bíztosan megtörténhes- 
sék. Emich Gusztáv úr a társulat bizományos könyvárusává 
kinevezlelett. ki a korsajtó újdonságait közleni kötelességének 
ismeré. 

Az ülési és vitatkozási rendszabályok kidolgoztattak. 

Scontro készítetett, mellybe a teendők sorát a másod- 
titoknok bejegyzé. 

Leérkezvén a n. mélt. kir. helytartó-tanácshoz intézett fo- 
lyamodásra kapott hátirat, mellyben a választandó pártfogó ki- 
jelölése. az alapszabályok új fölterjesztése., a pecsét és oklevél 
mintái bemutatása tétetett kötelességünké : ennek követköztében 
a társulat köz lelkesedéssel cs. kir. föherczeg Istvánt , — Cseh- 
ország föőkormányzóját ohajtá a legmélyebb hódolattal megkérni 
a társulat pártfogására. s folyamodásának azon reá nézve leg- 
örvendetesebb eredménye lön. hogy ő cs. kir. főherczegsége 
május havában költ kegyelmes válaszában kegyesen kijelentlé. 
miszerint czélunk az ö ohajtásaival is összhangzatban levén , s a 
haza közjavára ő fensége ezen az úton is hatni ohajtván . társu- 
latunk pártfogását köz örömünkre kegyelmesen elfogadni mél- 
tóztatolt. 

Szerencsések levén pártfogót nyerni, alapszabályaink újon- 
nan átdolgoztattak . kijavítattak , mellyek a: szükséges és kivánt 
mellékletekkel egyült a nagymélt" kir. helytartó-tanácsnak vég- 
képeni megerősités végett benyujlattak. 

Tudományos kirándulás rendeztételt, mellynek főczéljau 
a főváros környéke természettani megismerése tüzetett ki s az 
itt gyüjtött táegyak a gyüjtemények szaporítására szolgáltak. 

A tisztviselők számára utasítások dolgoztattak ki. 

A folyóiratra nézve határoztatott, hogy határozatlan időben 
megjelenendő füzeteket adand ki a társulat, mellyekbén munkálatai. 
a fölolvasott értekezések más czélszerü előadásokkal és tárgyakkal 
vegyítve jelenendenek meg. 

Tudományos müködés: A társulat tudományos mükö- 
dései közé tartoztak ez évben a következendőök : 

Tégla mutattaték be Nógrád-megyéből azon földnemmel 
egyült. melly a hőség minden fokát kiállja. s a vegytani-szak 


8 A TÁRSULAT TÖRTÉNETEI. 


által megvizsgáltatván , kemenczék építésére igen alkalmatosnak 
találtatott. 

Doleschall Gábor, egri gyógyszerész Adler ur észre- 
vételeit olvasá föl a marmarosi virányról. 

Würtzler úr az ezüsthalvag olvadéka állal, galvános berz 
útán történő ezüstözést mutatá be. 

Doleschall Gábor Hevesmegyében tett föld- és növeny- 
tani kirándulásáról tett jelentést. 

Peltényi Salamon úr értekezett az ez évben tett ma- 
dártani kirándulásáról , honunkban újonnan fölfedezett több ma- 
dárfajokat mutatván be. 

Doleschall úr értekezett a juhok "mételyéről (distoma 
hepaticum );, métely-példányokat mutatván be. . 

Nendtvich Károly úr egy fejlödése első szakában levő 
embermagzatot mutata be , mellyet az éleltani-szak vett tárgya-— 
lás alá. 

Doleschall ur egy 16 napos eb csontvázát mutatá be s 
értekezett fölötte. 

Sturm Salamon ur értekezést olvasa föl a világos ka- 
maráról , több észrevételeket sorolván elő. mellyek az eddig 
ismertek fölvilágositására szolgálnak. 

Doleschall úr a bögöly természetiratáról értekezék s 
borlélbe telt példányokat mutata be. 

Sadler József egyetemi tanár úr növény-leirati fölol- 
vasást tarta a kélszikű növények évrétegeiről , magyarázat tár— 
gyaul bikfadarabokat véve föl. mellyek bensejében fametszések 
födöztettek föl. 

Doleschall úr a szarvas marhák fogairól értekezék, 
mellyeket szinte lehet az életkor meghatározására alkalmazni. 

Sturm úr górcsői mutatványokat tartott. 

A Kubinyi-féle pályakérdések megbiráltattak. 

A könyvtár gyarapitására Hammersmidt Ferdinand 
úrtól alapítványi töke fejében .,.Gehlers physikalisches 
Wörterbuch" elfogadtatott. 

Agassiz , Nomenclator zoologicus"a, — Milne 
Edvard, Beudantés Jussieu állat-növény-, és ásvány- 
tani iskalakünyye s egy górcső megszereztettek. 

A pénzlár gyarapitása tekintetéből Kubinyi Ágoston úr 
, Magyarországi mérges növények" czimű munkájára 


A TÁRSULAT TÖRTÉNETET. 9 


nézve azon kedvező szerzödést tevé, hogy az emlitett munka 
800 példányát 4 forintjával árulván., az első 600 példányból 
bejövendő összeggel a szerző úr költségeit fedezendi., a 200 
példány pedig későbben a társulatnak szabad rendelkezés végett 
általadatott. 


HARMADIK ÉV. 


4. 

A társulat czélát, alkatrészeit meghatározó, s ezeket rend- 
szeres összefüggésben tartó, a munkálatoknak irányt adó alap- 
szabályokat, oklevél tartalmát a társulat pecséte meghatározá- 
sával egyült a legfelsőbb helyre kegyes jóváhagyás végett be- 
nyujtván, a minden jó és szép iránt meleg részvéttel viseltető 
cs. kir. föőherczeg István a társulat kérelmére hajolván., — öt, 
kinek magas befolyásától fölvirulása korszakának minél elébbi 
beköszönlését s munkálatainak országos méltánylását bizton vár- 
hatá, mint magas pártfogóját szinte bemutatván, s ezzel a ren- 
delkezési munkálatokat nagyobb részint befejezvén, minden erejét 
a tudományos működések előmozdítására irányozni törekedett. 

A tisztviselők a választmányi tagokkal együtt hivatalukban 
meghagyattak azon változtatással, hogy a vegytani szakból Irínyi 
János helyett Boór Károly, az élettaniból Doleschall 
Gábor helyett Lenhossék József urak választaltak. 

Ezen év első közgyűlése két korszerü s honi iparunkat 
különösen érdeklő vegytani kérdést tüzött ki, t. i. 1. A fagyalfa 
(ligustrum vulgare) bogyóiban létező festőanyag természete és 
mennyisége meghatározandó, s végre azon mód, miszerint az a 
kelmék föstésére használható, előállitandó." — 2. , Magyarországban 
a  derczefűnek ( Gypsophila L.) melly gyökerében tetemes szap- 
pananyaggal bir, több faja bőven terem, czélszerü művelés által 
haszonnal szaporítható. Módszer adandó elő, miként állithatni e 
fajokbul olly készítményt elő, melly mint gyapju-mosásra s egyéb 
házi czélokra alkalmatos szer, avilágkereskedésben is használható 
legyen; határoztassanak meg azon hazai fajok, mellyek e.czélra 
legalkalmatosabbak." — Ezen pályakérdés dijaul Sadler Józef 
egyetemi tanár úr. 50 pengő forintot volt szíves ajánlani. 


10 A TÁRSULAT TÖRTÉNETEI. 


A Kubinyi-féle pályakérdésre beérkezett számszerint 13 
pályamunka, valamint a Schuster-féle is a társulat tagai által 
megbiráltattak. 

A magyarországi hydrographia tekintetéből megbízatott egy 
választmány , hogy az előleges munkálatok kidolgozásáról gon- 
doskodjék. 

A tisztviselők részletes utasitásai választmány által kidol- 
goztlattak. 

S zigethy segédtárs Sopron-, Moson- és Pozsonymegyékben 
pomologiai tekintetből tett útára segédkezeket nyujta. 

A vegylani szaknak górvegytani- microchemiai-eszközök 
megszerzésére 100 p. forintott ajánlott. 

A társulat iránti részvét naponkinti növekedtével tagai száma 
is szaporodván s az eddigi kisebb szállás nem felelhetvén meg 
többé a szükségnek , nagyobbat , czélszerűbbet fogadott föl s 
pénztára körülményeihez képest legczélszerűbben rendeztetett. 

Hogy az olvasó terem, könyvlár , gyüjtemények minél sza- 
badabban s könnyebben használtathassanak, a gyüjteményör 
szállással láttatott el. 

Szaporodván a társulat levelezései., irásai és teendői, a 
titoknoki hivatal mellé egy irnok fogadtatott. 

Elhatároztatott. hogy évenkint egy névkönyv adassék ki. 
melly a társulat történetét, az alapszabályokat. a hivatalnokok 
névsorát. lakhelyük megnevezésével. a pénztár állapotát. ne- 
vezetesebb változásokat, a társulat tagai névsorát. a társulat mun- 
kálatai rövid elősorolását magába foglalja és minden tagnak 
küldessék meg. 

Szerkeztessék egy tudományos folyóirat és határozatlan 
füzetekben adassék ki, mellyben a társulat története. eredeti 
becses értekezések. a szaktudományok idöközben törlént hala- 
dása , fölfödözések rendszeres szemléje , a természettudományok 
irodalmi körében újonnan megjelent kitünöbb munkák rövid bi- 
rálatai foglaltassanak. 

A két éves tapasztalás bebizonyítván, hogy a szakbeli tagok 
hivatalos elfoglaltatásaik miatt. azon igéretüknek., melly szerint 
naponkint egy szaknak kell vala egybegyülni, a legjobb szándék 
mellett sem tehetnek eleget. jónak látta a választmány , azokra 
vonatkozólag a fölállitott szabályokat oda módosítani , hogy azok 
hetenkint csak egyszer, t. i. csütörtökön délután tartassanak. — 


A TÁRSULAT TÖRTÉNETEI. 11 


A szakok hármával egyesüljenek még pedig anövenytani az állat— 
tani és élettanival; a természettani az ásvány- és vegytanival. 
Az elöfordulandó tárgyak az azt megelőző kisgyülésen kijelöl- 
tessenek. A jegyzőkönyvek a kis gyülésen fölolvastassanak; a 
szükséges müszavak kidolgozására a szakok egyesüljenek. 

Tudományos működés. Értekezések tartattak: Haberle 
tanulságos életrajza Sadlertöl. 

Párisi asplalt-mintákat mutata be Tognio tanár. 

A. baracsi pusztáról Fehérmegyéből beküldött salakföld 
vegtanilag megvizsgáltatott. 

Dr. Mandl Párizsból górcsöi mutatványokat tarta. 

A Sashegy és Gellért közt találtatott mészsulyag—példányok 
meghatároztattak. 

Glósz egy általa föltalált óltókészületet mutata be két fecs- 
kendővel s felőle értekezett. 

Lenhossék a ferenczfürdői kova-fövenyet, mocsárvizet, 
beteges és egésséges vért, beteges nyált vett górcsői vizsgálat alá. 

Báró Ransonnet és Graenzenstein bánsági kamarai 
elnök által beküldött természettudományi tárgyakat fölvilágositá- 
sokkal bemutatá Pelényi. 

Glósz egy szoba falában lelt óriási cseperke gombát mu- 
tata be. 


NEGYEDIK ÉV. 


A junius hava elsöjén tartott tisztújító közgyűlésben első 
elnökké: Kubinyi Ágoston, mások elnökké: Bugát Pál: 
első titoknokká Kovács Sebestény Endre, másod titok- 
nokká Török József; — választmányi tagokkás 

1) Az ásványtani szakból: Pecz Vilmos. Mihálka 
Antal; — 2) A növenytani szakból: Sadler József. Geren- 
day József; — 3) vegylani szakból: Nendtvich Károly. 
Boór Károly; — 4) állattani szakból: Frivaldszky Imr e. 
Petényi Salamon; — 5) természettani szakból: Jedlik 
Ányos, Vállas foáádálága — 6) élettani szakból: Arányi 
Lajos. Lenhossék József, választattak. 


12 A TÁRSULAT TÖRTÉNETEI. 


Intézkedések. Leérkezvén a társulatot megerősítő leg- 
kegyelmesebb határozat , melly ekképpen hangzik : 

, Nro 3544. Suam Majestatem Smam , medio altissimaé Re- 
solutionis R. dd. 24 Aug. a. c. clementer editae, Statuta Societatis, 
4uae sub nomine , Magyar Természettudományi Társulat" Pestini 
coalhuit , in conformitate benignae Resolutionis de dto 2. Decembr. 
1842. emunatae modificata , penes approbationem delecti siígilli, 
nec non benignam concessionem usus tituli , Societatis regiae" be- 
nigne ratihabere dignatam esse; relate vero ad Protectoratum per 
Serenitatem Caes. Regiam, Dominum Archiducem STEPHANUM 
acceptatum , nullam plane occurrere reflerionem; pro facultate 
demum scriptum periodicum edendi, distinclum recursum, penes 
productionem programmatis suo tempore exhibendum venire. — 
Ex Consilio Regio Locumtenentiali Hungarico. Budae die 8-va 
Octobris.1844. celebrato." Franciscus Eötvös Secretarius Locum- 
tenentialis." 

Sietett ezt a társulat a két hazával tudalni , s alapszabályait 
kinyomatván, azt minden tagának megküldeni kötelességének 
ismeré. 

Csak úgy igérhetett azonban a tulajdon erejéből. minden 
külső ápolás nélkül útnak indult társulat, kitüzött czéljához leendő 
elérhetési biztos reményt, ha hogy az egyszersmind országos 
pártfogás alá is vétetnék ; azért is nem mulasztá el a Pozsonyban 
egybegyült országgyűlés alatt alázatos folyamodását benyujtani, 
hogy a társulatnak országos törvényesítése által hazánk e rész- 
beni boldogitásához járulni méltóztassék. mi azonban ez alkalommal 
nem történhetett meg. 

A társulat pecséte és oklevele elkészitése végett elhatározó 
intézkedések tétettek. 

Ezek után legfőbb figyelmét a tudományos működésekre s 
azoknak terjesztésére forditá az igazgató választmány. mellyre 
a szak tudományos gyülések munkálatain kivül, népszerü termé- 
szeltudományi könyvek kiadását és terjesztését, a társulat tere- 
mében tartandó magány előadások rendezését és az évkönyvnek 
minélelőbb leendő kiadását látá a jelen viszonyokhoz képest leg- 
szükségesebbnek. Azért is a szakgyülések több rendbeli mun- 
kálatokkal megbízattak. 


A népszerü munkák érdekében fölszólíitaltak a társulat min-— 


" A TÁRSULAT TÖRTÉNETEI. 13 


den tagai, azoknak kidolgozására és a választmányhoz leendő 
beküldésére. 

A magány előadásokra nézve pedig minden lehető surlódás 
kikerülése tekintetéből, hogy azok az eddig divalozó legfölsöbb 
rendelményekkel összeütközésbe ne jöjjenek, az határoztaték : 

a) . Hogy azok az önkényt vállalkozó rendes tagtársak által 
tartassanak. 

b) Az előadásokra termét, gyüjteményét , készületeit a tár— 
sulat általengedi. 

c) A vállalkozó tagok azonban szándékukat a társulatnak 
előlegesen bejelenteni, előadásaik tervét és föltételeit vizsgálat 
végett bemutatni tartozzanak. 

d) Az előadásokban, mint hallgatók , egyedül csak társulati 
tagok részesülhessenek." 

Az évkönyvekben kiadandó értekezések birálat végelt vá- 
lasztnányoknak kiadattak , s azoknak szerkesztésével a titoknoki 
hivatal megbizatott. I 

Az ásványvizek tárgyában müködö választmány kitüzé 
munkálódása tervét, t.i. először is mind azt, mi eddig az ásvány- 
vizek "körül tétetett és tapasztaltatott, mellyek részint nagyobb 
munkákban, részint egyes értekezésekben , részint a nyilvános 
könyvtárakban levő kéziratokban, részint a" levéltárakban talál- 
tató hivatalos tudósitásokban vannak letéve, összeszedni határozá. 

Fölhívja a társulat minden tagait, hazánk minden, leginkább 
pedig hatósági orvosait, hogy a mennyire lehet, a honi ásvány- 
vizeket vizsgálódásaik tárgyává tegyék, tapasztalataikat, és ész- 
revételeiket pedig a bizoltsággal közölni szívesek legyenek. 

Hogy pedig ez a legczélszerübben történjék. a bizottság 
mind orvosi mind vegyészeti utasitásokat dolgozand ki. mellyek 
külön rovatokra fölosztva, mind azt magukban foglalandják, a 
mit az ásványvizekről mindenek előtt tudni szükséges, u. m. a 
víz hol- és miben étét, jellemző vegyrészeit, és kitünöbb orvosi 
hatását. 

. . Ha ezen az úton az országban létező ásványvizek tudomá- 
nyos lajstróma elkészül. csak akkor fogand a többi rendszeres 
munkálatokhoz. " 

A honunkban találtató köszenek kipuhatolása., megszerzése 
és: megvizsgálására " szinte egy folytonosan működő bizoltság 
neveztetett ki. 


11 A TÁRSULAT TÖRTÉNETEI. 


Szigethy segédtagnak a gyümölcsök viaszmintázása 
megtanulhatására pénzbeli segítség nyujtatott. 

A" Schuster- és Sadlerféle jutalomra pályakérdések hirdet- 
tettek ki. 

Tudományos munkálatok. A leérkezett pályakérdé- 
sek megbiráltattak. 

Szönyi Pál a pesti zongoracsináló Sváb Vilmos által 
készitett telluriumot mutatja be s értekezik fölötle. 

Horváth Alajos árvai uradalmi orvos úr által beküldött 
két légködarab megvizsgállatott. 

Az Advinent állatgyüjteménye meglátogattatott. 

Lenhossék József a csehországi károly- és ferencz- 
fürdök üledékét megvizsgálá és eredményét górecsői mutatványok- 
kal fölvilágosítva előadá. ; 

Sadler a légkövekről értekezett. 

Petényi Erdélyben gyüjtött álattani tapasztalalait adta elő. 

Sztanojovics általa készitett galvanoplasticai képeket 
mutatott be. 

Rosenfeld a muraközi táj helyleirását olvasá föl. 

Zipser tanár 100 jeles oryctogeognosticus példányból 
álló gyüjteménye bemutattatott. 

Balogh Pál pályanyertes növenytani értekezése föl- 
olvastatott. i 

. Erdélyi által Trencsinből beküldölt cselenypéldányok 
megvizsgáltattak. 

Arányi Lajos a csontokrul ép-és kortanilag értekezett. 

Lenhossék azáltala a társulat számára kikészített majom 
csontvázról értekezett. 

Gerenday a csörgökigyó természettani leirását adta elő. 

Reisinger János cs. kir. tanácsos a chinai theáról és 
annak a szöllövirág általi pótlékárul értekezett. 

Tisztelt olvasó ! öszinte kitárjuk e rövid vázlatban mind azon 
eseményeket, küzdelmeket és működéseket, mellyek a társulat 
eszméje megpendítése óta lefolyt négy év alatt annak körében 
történtek. — Parányiságok ugyan ezek, ha kitűzött nagyszerü 
czélhoz méretnek, de ha gondolóra vesszük, hogy a lefolyt évek 
a létel és nemlétel közti küzdés évei valának társulatunkra nézve, 
s ha bele tekintünk azon viszonyokba. mellyek közt azok létre 
jövének. akkor méltó és érdemlett becsükben tünendnek azok 


A TÁRSULAT TÖRTÉNETEI. 15 


föl előttünk. Mint a haza tudományos oltárára telt szellemi és 
anyagi áldozatokul kell mind azon fáradságokat tekintenünk, mely- 
lyek eddigelé a társulatban történtenek. Ugyanis. ha azon rokon- 
keblüek névsorán végig tekintünk ., többnyire ollyanokat fogunk 
ott találni, kik terhes hivatalok által vannak elfoglalva vagy kik- 
nek arczájok verítékével kelletik keresni mindennapi kenyerüket; 
s ezek azon időszakban járulának mind anyagi segedelemmel 
mind tudományos munkálataikkal a magasztos eszme kivívásához, 
mellyben még a leendő társulat alakíttatásának reménye is két- 
séges volt. A hon iránti szeretet, a tudományok iránti részvét 
valának a nemes rugók. s a szerény önérzet a fáradalmak egye- 
düli jutalma. 

S midőn látjuk, hogy illy viszonyok közöttis az első évben 
1841. 80an. — a másodikban 1842. 86an. — a harmadikban 
1843. 73an, a negyedikben 1841. 98an , az ötödikben 1845. 
már 56§an., — s igy összesen már 393an egyesülének a szent 
ügyel gyámolítani. bízton nézhetünk egy szép jövendő elébe, 
annyival inkább. mivel rendelkezési munkálatát már bevégezvén, 
ezután minden erejét a tudományos működésre központosíthatja 
a társulat , s atagok számával pénzbeli jövedelme is növekedvén, 
anyagilag is többet áldozhatand. 

Eddigi költségei a tagok által évenkint fizetett dijakból 
fedeztettek, melly az első évben olly csekély volt. hogy gyü- 
léseink helyéül a budapesti kir. orvosegyesület szívességéből 
annak szállását használánk. A. másodévi bevétel volt 852 pf 16 
kr. pp.; — a kiadás 552 fr. 15 kr.; — a harmadévi 1306 fr. 
1 kr.; a: kiadás 1206 fr. 32 kr.; — a negyedévi 1359 fr. 29 
kr.; a kiadás 1162 fr. 39 kr. 

Ezekután azonban, bízva tehetősebb polgártársaink min- 
den: üdvöst pártolni törekvő nemes indúlalába , réményljük, 
hogy pártoló tagainkban — mint már ezt a nagylelkü egri érsek 
Pirker László ő exja tettleg be is bizonyílá , — mind. meg annyi 
valódi pártolókat tálálunk , s igy képesekké tétetvén mind pénz- 
beli áldozattal az ügyet hathatósan elősegíthetni, mind jutalmakkal 
a munkálók buzgalmát élénkíthetni, a kitüzött czélnak és polgár- 
társaink várakozásának tellyes mértékben megfelelhetendünk. 

s Mal, j , a 


e 


 VEGYTANI KOSZORÚZOTT PÁLYAMUNKA. 


A MURAKÖZI ÉS HAGYMÁDFALVI ASPHALTOK VEGY- 
TANI VIZSGÁLATA ÉS SZÉTBONTÁSA. ?) 


Dr. NENDPDEVECH KÁROLYTÓL. 


I. Muraközi asphalt. 


Ezen név alatt jön elő Maslawinán. Muraköz félszigetén 
egy ásványi állomány ., melly kültekintetre nézve más tartomá- 
nyoknak ugynevezett hegyi kátrányá"hoz nagyon hasonlít. 

Ez fekete, puha, kövér, a" testeket befenő , ragadós anyag, 
szaga saját nemü ;. egész tömegén .különféle életműves anyagok 
vonulnak át, mellyek alkotása még világosan kivehető, és részint 
a test főállományával áthatvák, s nagyobbrészt szenesülvék, ré- 
szint pedig eredeli sajátságaiakban olly" kevéssé látszanak meg- 
változva lenni , hogy többnyire minden ismertető jellemeik vilá- 
gosan kivehetők. Pontosabb vizsgálatnál ezen anyagban fa- és 
kis faáág-darabok találtattak , mellyek nagy részt olly porhanyók 
voltak. hogy az ujak közt könnyen szétmorzsoltathattak ; talál- 
tattak továbbá szenesült falevelek, robarak szárnyai sat. annyira, 
hogy az egészet ugy tekinthetni , mint ez anyag főállományának 
különböző életműves és élotáttttat alkatrészekből Alk keverékét. 


") Ezen koszéetizéti pályamunka a kó m. úslssásebttljomátás rássülát által 
julius 5kén 1842. kitűzött vegytani pályakérdésre érkezett be , melly 
ekképen szólott : 

, Vizsgállassanak meg a muraközi és hagymádfalvi asphaltok 
vegytanilag . különös tekintettel a technikára." 


VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 17 


— E szerint a tömeg nem mindenütt egyenszerü, miután némelly 
részein, hol a főállomány túlnyomóbb , puhább , ragadósabb és 
nagy zöir:fénnyel tündöklő. más firelyélsékt ellenben. szilárdabb, 
morzsolhatóbb és földesebb. 

Ez állomány fajsulya (pond. spec.) három különféle kisér— 
let által határoztatott meg. 

Az első kisérlet alatt veszített 60.53 1 sulyrész. lepárolt vízben 
15" C. mellett 40.969et. Ez megfelel 1.477 fajsulynak. A második 
kisérlet alatt veszített 94.500 sulyrész 60.500at. Ez megfelel 
1,562 fajsulynak; a harmadik kisérletben veszitelt 48.468 suly- 
rész 32.3120t., s ez megfelel 1.500 fajsulynak. 

Az előbb mondottakból könnyen kimagyarázhatni ezen 
három határzat közti különbséget, miután azon anyagot nem 
tekinthetni égyenszerü egésznek , hanem különböző arányokbani 
keveréknek. Ha azonban közép számitást alkatunk azokból, akkor 
a muraközi ugynevezett asphalt 1.513 fajsulyúnak tartathatik. 


Vegybontási vizsgálat. 


Minthogy a vegybontás alá jövő állomány különböző élet- 
műves és életmütlen anyagoknak egyenetlen keveréke , nem ké- 
pes az ember némi bíztossággaltöbb kisérletekben hasonló ered- 
ményekre jutni, mihelyt a vizsgálandó mennyiséget többféle 
helyekről vesszük. Én tehát, hogy csak némileg hasonló ered- 
ményt nyerhessek , slőgevét a vizsgálatra kezem : alatt levő 
mennyiséget, azt egy mozsárban a mennyire lehetett egyenlő 
péppé törtem össze, ebből 4.137 részt egy kis érenycsészében 
borszeszláng fölött megmelegítettem. A tömeg ekkor olvadni 
kezdett és : forrásnak indult, büdös göznemeket eregetvén ki, 
mellyek mindjárt meggyuladván., magas, kormos lánggal égtek; 
a veszteség 2.705 részt tett. A hátra maradt szenes maradvány 
szabad lég hozzájárultával a szénnek tellyes elégéseig izzitatott 
és elvesztett sulyából 0.365 részt; hátra maradván 1.067 suly- 
rész földes tömeg. Ennélfogva az anyag 100 részben 74.22 illó 
és éghető, 25.78 tűzálló földes részekből áll. 

Száraz útoni lepárolás alá bocsátva, mialatt a hévmérséklet 
fokonkint növekedelt egész az izzó hőig. eleinte egy kevés 
víz párolódott le. melly az állományhoz keverve volt. Ezután 
igen büdös éghető gőzök kifejlődése mellett valamelly sár- 
gás , később vörösülő folyadék , melly nagy részt kozmás olaj- 

; : 2 


18 VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 


ból állott. A szenes maradék 100 részből 4Oet nyomott; követ- 
kezüleg a száraz útoni lepárolás alatt G0at veszitett. 

A forró víz belőle mitsem old föl, csupán megpuhult benne 
az anyag s a vízgőzöknek igen kivehető pézmaszaguk volt. Hosz- 
szabb ideigi fözés alatt a víz fölületén sárga olajnemü cseppek 
jelentek meg. mellyek a víz meghüllével szilárdabb állományt 
(Consistenz) nyertek. 

Víztelen borszesszel több ideig pálítatva., a szesz egy kissé 
sárgára festetelt, bizonyos gyantanem csekély mennyiségét von- 
ván ki az anyagból. 

Letisztázott (rectificirt) köolaj 3.718 részből 2.231 r. igen 
könnyen oldott föl. A jól kimosott maradvány földnemü anya— 
gokból állott , mellyekhez némi növenyrostok voltak vegyülve. 
Tehát a köolaj tökéletesen föloldá az anyag fö alkatrészét , és a 
földnemü maradékon kivül sem szenes sem más valamelly anyag 
nem maradt oldallan. A. köolajt lepárlám az oldatból, ezután sza— 
bad légen gyönge meleg segélyével mind addig gözöltem , míg 
csak a köolajból valami elszállott. Az oldat maradéka szörpsü- 
rűséggel biró sötét-fekete szinü tömeg vala, melly a víznél kön- 
nyebb, s égényben (Aether), valamint letisztázott terpetin s más 
illó olajokban tökéletesen föloldható volt; de a víztelen borszesz 
belőle semmit sem oldhatottl föl. 

Más új mennyiséget, 2.521 r. letisztázolt terpetinolajjal 
pálítottam ; az oldatlan maradványt leszürtem., és ezután mind- 
addig mosám. míg a terpetinolaj róla színtelenül folyt le. A 
megszárított maradvány 0.890et nyomott s külsö tekintetére 
szinte ollyan volt, mint a köolajban föloldás után hátra maradt ré- 
szeké. Ezen maradványban a földnemü alkatrészeken és némi 
növenyrostokon kivül találkoztak itt is némi robarrészek ; de sem 
szenesült, sem más valami a föloldott anyag állományához lénye- 
gesen tartozó alkatrészeket nem lehetett fölfedezni, következőleg 
ezen anyag fő alkatrésze a letisztázott terpetinolaj által szinte 
tökélelesen föloldatott, mellynek mennyisége ezen kisérletben 
1.631-el telt. Az oldatból a terpetinolajt szinte lepárlám, de erre 
valamivel nagyobb és húzamosb hévmérséklet kivántalott a ter- 
petinolaj utolsó részecskéinek eltávolítására, mellyek az anyag- 
hoz makacson kapcsolódtak. Azonban a terpetinolaj elpárolása 
utáni maradék tulajdonaira nézve épen ollyan volt, mint a köolaj 
utáni , azon különbséggel . hogy ez a borszeszhez . mellyel pálí- 


VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 19 


tatott jóbbán látszott hajlani. minlhogy ézt sötétebbé festette. 
Ennek oka kétségkivül abban áll. hogy a borszesz az anyaghoz 
még mindig hozzá kapcsolva volt terpetinolajat, és ezzel együtt 
a benne föloldva levő anyagnak is egy részét magába fölvette. 

Az égény ezen anyagra nézve szinte kitünő oldószer- 
nek mutatkozott. Ez 3.572 résszel pálítatva., tüstént sötét- 
barna szint öltött magára , és nehányszori fölrázás után igen rö- 
vid idő alatt magába vett minden föloldható részt. Az oldat egy 
szűrön bocsátatott át, és a hátra hagyott rész új égény segélyével 
mind addig pálítatott, míg csak ezt róla egészen szintelen álla- 
potban nem lehetett letölteni. A maradvány megszárítva megmé - 
retett. Sulya 1.345 volt, s igy az égény 2.227 részt oldott föl. 
A maradék egészen hasonló volt az előbbenihez , sem a köolaj, 
sem a terpetinolaj nem volt képes belőle még valamit föloldani. 
Az oldatból lepárolva lön az égény, és utolsó részecskéi szabad 
légen gözöltettek el. A maradék minden sajátságaival birt az 
előbbeninek , ezt a terpetin- és köolaj tökéletesen föloldá ., és a 
víztelen borszeszt is kevessé feketébb szinre fösté. 

Mind ezen kisérletekből kiviláglik, hogy a muraközi asphalt 
név alatt vizsgálat alá bocsátott káltránféle anyag sajátnemü, 
égény , terpelin- és köolajban, valamint különféle más illó olajok- 
ban föloldható, és több életműves és életműtlen alkatrészekből álló 
keverék, mellyek mint nem-lényeges vegyrészek nagyon külön- 
böző " arányban foglaltatnak benne. Ezen élelműves és élet- 
műllen alkatrészeket további vizsgálat alá bocsátani tellyességgel 
szükségtelennek találám., miután azok. mint azon ugynevezett 
asphalinak nem lényeges vegyrészei., benne igen változékony 
arányban foglaltatnak, következőleg mennyiségi vegy-kutatásuk 
minden haszon nélküli lenne, söt ennek alkatrészeihez sajálkép 
"nem is tartoznak. A vizsgálódásnak pedig nem is lehet czéla a 
történetes alkatrészeket kinyomozni , hanem a főanyagnak tulaj- 
donait kifürkészni s meghatározni , melly ezen ugynevezelt 
asphaltban foglaltatik , és számára kimutalni azón helyet, hová a 
vegylani testek rendszerében tartozhatik. 


A muraközi ugynevezett asphaltnak lényeges és főalkalrésze 
az, mit az égény, terpetin- és köolaj fölold ; és csupán az ér- 
demel pontosabb vizsgálatot. — Miután ezt az égény minden ma- 


D lkzd 
0 


20 VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 


radvány nélkül föloldja , már előlegesen is bebizonyult , hogy ez 
asphalt nem lehet. A valódi asphalt ugyan a terpetin- és kö- 
olajban , valamint csaknem minden illó olajokban tökéletesen föl- 
oldható, de az égény valamelly sajátnemü anyagot oldatlan hágy 
hátra, mellyet Boussingault az asphalt főanyagának tart és ezt 
Asphalténnek mondja. Ez anyag egészen hiányzik a muraközi 
asphaltból, mert az égény az életmüűtlen és némi életműves anya- 
gok maradványit kivéve, mindent fölold. Egyébbiránt ásványtani 
tulajdonságai is egészen elütnek a valóságos asphaltéitól. 


Hogy a főanyagot elegendő mennyiségben előállíthassam, 
terpetinolajbani tömény oldatából az olajnak nagyobb részét le- 
pároltam, és az ennyire töményített oldatra jelentékeny víztelen 
borszeszmennyiséget töltöttem. Ez egyesült a terpetinolajjal . és 
a föloldott anyag oldatából kivált. Az oldatot letöltém a kivált 
anyagról, s ezt új borszeszmennyiséggel mosám ki mind addig, 
mig az egészen szintelenül folyt le róla. A hátra maradt anyag 
fekete volt. összeállása ollyan. mint a sürü folyós olajé , szaga 
sajátszerü, a tiszta víz fölületén úszott s igy ennél könnyebb 
volt. A. terpetinolajnak puszta lepárolása által az anyagot eredeti 
tisztaságában nem állíthatni elő. mert mindég félhetni., hogy a 
terpetinolajból , mellynek részét mohón visszatartja, valami hátra 
marad, vagy ha a terpetinolajnak legutolsó parányait is ki akarjuk 
üzni, ezzel egyszersmind részletesen a mondott anyag illó alkat— 
részeit is kiüzzük. Ellenben tisztán lehet ez állományt előállítani, 
bár összeállása nagyobb is, ha az asphaltot égényben föloldjuk, 
és az oldatot elgözöljük. mialatt igen alacsony höfok mellett is 
könnyen eltávolítható még csak utolsó nyoma is az égénynek, és 
az érintett anyag tisztán hátra marad. 


Tiszta vízbeni főzés által is, bár csekélyebb mennyiségben, 
és alkalmatlanabb módon, tisztán előállíthatni ez anyagot. Ez eset-— 
ben az a víz fölszínén szedődik össze sürű folyós olajalakban, 
melly ha meghül, nagyobb összeállást vesz föl. 


Azonban ez anyag tökéletesen tiszta állapotban jó elő mura- 
közön, s ugyanazon helyen az ugynevezett asphalttal nagy men- 
nyiségben, fekete hegyolaj (schwarzes Bergöl) név alatt, és 
miután ebből a vizsgálatra nem kevés mennyiség volt birto- 
komban, többnyire minden következő vizsgálódásimat a muraközi 
természetes hegyolajjal kezdém meg, melly ugyan minden tulaj- 


VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 21 


donaira nézve azonos a lerpetinolaj és égény által levált és a 
borszesz segélyével lecsapolt ugynevezett asphalltal ., attól. mint 
a vegybontás megmutatandja, egyedül csak nagyobb élenytartalma 
állal különbözvén. 

Ez tökéletesen fekete, sürü folyós. olajnemü. saját szagú 
folyadék; vékony rétegekben világosság felé tartva sárgás 
barnának mutatkozik. magasabb höfok alatt higabb folyós lesz, 
s a kézhez s más tárgyakhoz igen hozzá ragad. Fajsulya 4—-16€C. 
mellett 0.936. következőleg könnyebb mint a víz, és igy annak 
színén fölálúszík. Égény, terpetin- és KÖGTGYGATE igen könnyen 
és tökéletesen föloldatik, s az oldatból borszesz segélyével viszont 
lecsapathatik. 


A fekete hegyi olaj elemi vegybontása. 


Hogy ezen anyag vegyészi sajátságairól minél inkább meg- 
gyözödhessem , azt elemi vegybontás alá vetettem. 

Az anyag csak széneny (Kohlenstoff), köneny ( Wasserstoff) 
és kevés élenyből ( Sauerstoff) áll ; minélfogva vegybontása lég- 
savas rézélegből (salpetersaures Kupferoxyd) készült tiszta réz- 
éleggel (Kupferoxyd) vitelett véghez , a Liebig életmüves vegy- 
bontásában előhozott szabályok szerint. 

0.302 gmm. hegyi olaj rézéleggel pontosan összekevertetvén, 
egy üveg égetöcsöben ( Verbrennungsrohr) tökéletesen elégetett. 
A képezett víz mészhalvag-—csőben ( Chlorcalciumrohr) a szénsav 
pedig hamélegkészületben ( Kaliapparat) szívatott föl. A képezett 
víz mennyisége 0.375; a szénsavé pedig 1.080 gmm. volt. 

De 0.575 gmm. víz megfelel 0.041 könenynek és 
1.080 gmm. szénsav 0.299 szénenynek; 


0.340 
tehát az éleny mennyisége 0.022 fog lenni 
0.362 
Ez tesz 100 részben: 
találva parány kiszámítva. 
széneny 82.60 — 18 — 1352.16 — 82.48 
köneny 11.32 — 30 — 187.20 — 11.82 
éleny 6, 08. — 1 — 10000 — 6.10 


100 00. 1639.36 100.00 


Páva VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 


Ha ezen hegyi olajból egy részt görebben (Retorle) sok 
vízzel lepárolás alá bocsátunk, a vízzel együtt sajátszerü , illó, 
átható szagú olaj megy át, mellynek sárgás barna színe van. 15- 
méti letisztázás (Rectification) által tisztábban és világos sárga 
szinnel előállíthatni; de illy módon belöle csak csekély mennyi- 
séget nyerhetni, mivel azt a kálrán többi alkatrészei igen maka- 
cson visszatartják, különben is csak a forró vízénél sokkal ma— — 
gasabb hőfoknál üzhetni ki belőle. Azért is ezt az olajat a hegy- 
olajbol magából próbáltam nagyobb mennyiségben lepárolás által 
előállíthatni. E czélból egy kis üvegcsőbe körülbelől egy és fél 
obon hegyolajat tevék, és higanyfürdő fölött lassankint mele- 
gítém föl a forróvíz höfokáig, melly foknál több ideig megtartám; 
de néhány csöpp tiszta vizen kivül, melly a hegyolajhoz lehetett 
keveredve, mi sem párolódott le. Magasabb höfokot hozék tehát 
elő, lassankint egész a 4-180" C-ig melegítvén a görebet. Ek- 
kor a göreb nyakán mutatkoztak olajnemü vonalak. mellyek 
sárga csöppekben egyesülve mentek át a szedőbe. Ezen hőfokot 
néhány óráig változatlanul megtartám., mialatt azonban alig pá- 
rolódott le egy nehezék. Ezután egész -—-200" C-ig magasbitám 
a höfokot s ekkor valamivel gyorsabban történt a lepárolás; végre 
300 s több fokig emelém a meleget, mialatt azonban a lepárolt 
folyadék kevéssé zavaros lett és sötétebb szint vett föl. Ismételt 
lepárlás után ezen folyadékot ugyan tisztán, de vöröses-sárga 
színnel nyerém. Azon magas, a higany forrpontját majd nem el- 
érő hőfok ellenére, melly ezen olaj utolsó részecskéinek a többi 
részektöőli elválasztására szükséges volt. még sem jött forrásba 
a tömeg, söt csak egy hólyagocska sem mutatkozott a csendes 
fölszinén, mi elég bizonysága annak, miszerint ezen lepárolás által 
levált olaj nem bomlási termény (Zersetzungsproduckt) , hanem 
valódi válmány (Educt) , melly a kátránban mint illyen már lé- 
tezett, s abból változatlanúl elválasztatott. A mennyiséget. melly 
ez olajból a kátránban foglaltatik , véleményem szerint bizonyo- 
san meghatározni nem lehet , minthogy 12 órai folytonos lepá- 
rolás folyama alatt sem választalthatott ki minden olajmennyiség 
a másfél obonnyi anyagból, és a hőfokot olly lépcső szerint 
kellett emelni, mint az olaj párolódása elöbbre haladt, annyira, 
hogy egész hihetőséggel azt állíthatom. hogy ezen olaj utolsó 
részecskéinek elüzésére olly magas höfok kivántatik. melly alatt 
maga az anyag is fölbomlást szenvedendne. 


VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 23 


Ezen olajnak kövelkező sajátságai vannak: színe világos 
sárga, a világosságra kitéve homályosabb lesz, egy kissé opál- 
zódik , íze gyönge, kellemetlen, szaga igen erős, átható. kelle- 
metlen., melly azonban különbözik a kozmás olajétól; égényben, 
terpetin és kőolajban. valamint többnyire minden kövér és illó- 
olajokban könnyen oldható, de vízben és víztelen borszeszben 
nem oldatik fel; -—-16dik C foknál 0.899 fajsulyt mutatott s csak 
a higany forrpontján jött forrásba. Ha másodszori lepárolás alá 
bocsátatik. színe homályosabb lesz, és az annál inkább történik, 
minél magasabbra volt emelve a lepárolásra használt höfok. Azért 
is a kátránból először lepárolt olaj legvilágosabb színü, a késöbb 
lepárolandó részek pedig mindig homályosbakká lesznek. A faj- 
sulyra is történik némelly változási különbség. mialatt a késöbbi 
lepárolás alatt átment csöppek az elsőbbi lepárolás terményeibe 
hullva, mint fajsulyilag nehezebbek, alásülyednek. 


Ezen olaj elemi vegybontása. 


Nem találám érdektelennek, miszerint ezen olaj elemi vegy- 
bontását is megkisértsem, hogy ennek tulajdoniról és alkatrészei— 
röl magamnak pontosabb meggyőzödést szerezzek. 


A vegybontás az előbb előadolt mód szerint vitetett végbe, 
0.388 gmm. olaj tiszta rézéleggel egy üveg égetőcsöben elégetve 
adott 0.426 vizet és 1.227 gmm. szénsavat. 


De 0.426 gmm. víz megfelel 0.0473 könenynek; és 
1.227 gmm. szénsav 0.3393 szénenynek 


0,3866 


Ezen kisérlet által föltalált mennyiségek az elővett szük- 
séges javilás után 100 részben adnak 
szénenyt 87.93 
könenyt 12.07 
100.00 
A mi a Boussingault által kivitt vegybontással pontosan 
megegyez, ki ezen olaj 100 részében talált 
szénenyt 88.5 
könenyt 11.,5 


100.0. 


24 VEGYTANI PALYAMUNKA. 


Ezen arány tehát megfelel: 


10 parány szénenynek —  764.37 
BO: 2 könenynek  — 99.81 
1 par. petrolén Co. His —  8614.21. 
Ebből kiszámítván az alkotó részeknek 100 részbeni ará- 
nyát nyerünk szénenyt 88.45 
könenyt 11.55 
100.00 


Ebböl téllyes bíztossággal követközik, hogy ezen olaj a 
Boussingault által lepárolás alá vetett, alsó rajnai departement - 
beli Bechelbrunból hozott hegyi kátránból nyert olajjal. mel- 
lyet ő petroleénnek nevezett, minden tulajdonaira nézve töké- 
letesen megegyezik. Ü ezen illó olajat ugy tekinti. mint minden 
hegyi kátránnak alapanyagát, vagy fő alkatrészét, és hogy ez 
nem egyéb az asphalténnek, vagy az asphalt főalkatrészének a 
mondott olajbani oldata. Ebböl továbbá kétségbe hozhatlan bi- 
zonyossággal vilaglik ki. miszerint a Muraköz félszigetében 
előjövő hegyolaj valódi hegyi kátrán és a Boussingault 
által vizsgált s Bechelbrunmnál előjövövel tellyesen ugyanazonos, 
mellyel is ez összeállását, fajsulyát s a belőle nyert illó olajat 
tekintve tökéletesen összevág. E szerint a vegybontás alá vett 
állomány nem asphalt, hanem az ott előjövő több vagy kevesebb 
idegennemü életműves és életműtlen anyagokkal kevert hegyi- 
kátrán, és mivelhogy a földköri lég hatása által a hegyi kátrán- 
ból nagyobb mennyiségü asphaltén képzödött: innen van na- 
gyobb összeállása. 

Ezen sürűbb összeállásu hegyi kátránból már lepárolás után 
nem választathatik el azon jellemző olaj. bármilly kezelés alá 
vegye is ezt az ember; de ezért épen nem áll e körülmény el- 
lent, hogy ezen anyagot ollyannak ne vegyük, millyennek én 
tartom; annál is inkább, minthogy e körülmény oka annyira vi- 
lágos. Ugyanis. ha a hegyi kálránt lepárolás alá vetjük. már 
--140"C€-nál főni kezd, belőle gőznemü alkatrészek fejlödnek ki. és 
valamelly büdös kozmás olaj megy át a párlón. Ez mutatja, hogy 
a benne foglalt életmüves anyagok már azon hévmérséklet alalt 
szétbomlanak., hol az olaj még nem ment át. s ez által az olaj 
nyerését megakadályozzák. De ha terpeltinolajban történt a föl- 
oldás és az o(datnak borszesz általi lecsapása mellett elválasztjuk 


VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 25 


ezen életmüves anyagokat és a levált tisztahegyi kátránt lepárolás 
alá vetjük, könnyen nyerhetővé lesz a petrolén ebből is mint a 
természetes hegyi kátránból. 

Ezen , égény állal az úgy nevezett asphaltból kivont tiszta 
kátrán szinte rézéleggel vegybontás alá vettetett. Az alkatré- 
szek benne következő arányban találtattak. 

0.313 gmm. kátrán tiszta rézéleggel a fenemlitett mód sze- 
rint tökélelesen elégetett. A nyert viz 0.312; a szénsav pedig 
07.93 gmm-ot nyomott. 

0.312 viz megfelel — 0.034667 könenynek 


0.973 szénsav 0.226736 szénenynek 
0.261403), 
tehát az éleny mennyisége — 0.0516 fog lenni 
.0,313003. 


Az 100 részben tesz 72.45 szénenyt 
11.07 könenyt 
16.48 élenyt. f 


100.00. 


A muraközi hegyi kátránnak miűipari használata. 

Miután ezen kátrán két különböző alakban jö elő. mel- 
lyekben mindenike más műipari czélra fordítható: illőnek talá- 
lom mindkettőnek használhatását különösen leirni. 

A sürübb hegyi kátrán műipari használata csupán e két 
tárgyra vonatkozik : 

1) Használtathatik a városok utczáis más térek (járdák) ki- 
rakására , melly czélra az újabb időben a tulajdonképi asphaltot 
kezdék használni. 

Illy haszonra a természetes asphaltot poralaku anyagokkal 
(homokkal , apró kövecskékkel) tűzön olvasztják össze, a meg- 
olvadt tömeget kiöntik, és hogy ennél nagyobb összeállást és 
szilárdságot adjanak neki, durvább kavicsos homokot vernek be. 
Ez anyag ha meghűül , igen erős tömeggé keményül , melly azon- 
ban annyi szivossággal bir, hogy könnyen meg nem repedezik. 
— Ezen Wlajdonsággal , miszerént t.i. poralaku testekkel ke- 
verve , szilárd tömeggé merevül , nem bir a muraközi hegyi kát- 
rán, habár milly, és bár mennyi más anyagokkal olvasztatik 
is össze. — Ha ezen anyagokból sokat veszünk hozzá, összeállá— 


26 VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 


sát egészen elveszti, törékennyé lesz. és erös összeállást nem 
nyerend. Ha kevesebb anyagokat velitűk hozzá, úgy mindíg 
puha és ragadós marad. Én mégkísértém a káttánta porrá tört 
égetett meszet. homokot , köszenet, s a háromnak keverékét be- 
olvasztani, de mindég Kásztálátb: kedvező eredményre soha sem 
jöhettem. Csak hamar átlátám., hogy e katrán e czélra nézve a 
valódi asphalt helyét soha sem töltheti be. — Igyekeztem te- 
hát egy olly testet föltalálhatni , melly a kátránhoz csekély men- 
nyiségben vegyitve, az asphalt e részbeni tulajdonságának hi- 
ánnyát kipótolandná. A fehér szurkot e részben legalkalmasabb 
testnek találám. de egyszersmind tapasztalám, hogy illy czélra 
az égetett mész éppen nem alkalmazható; mi a keveréknek 
a meghüléskor nagy szilárdságot kölcsönöz ugyan , de több na- 
pok elteltével olly tulajdonságot vesz föl, mint az 1-sö szám 
alatti példány ") mutatja , melly is 3 r. szurok, 6 r. kátrán, 4 
r. mész, és 14 r. köszénből áll. Ugy találám, hogy a finom por- 
rá tört köszén és futó homok , mellyek a hegyi kátránnal és szu- 
rokkal változó arányban összeolvasztatnak. leginkább felelnek 
meg a czélnak. — A másodiktól a 8-dik számig különböző ke- 
verékek eredményeit mutatják. A második számuban 2 r. kátrán, 
1 r. szurok, és 8r. köszén foglaltatik. A tömeg a kátránnak 
igen nagy mennyisége miatt lágynak látszik. A 3-dik számuban 
1. kátrán, 1. szurok és 4 köszén van. — A 4-dik számuban 1. 
kátrán, 2 szurok és 8 homok. Az 5-dikben 1. kátrán, 2 szurok, 
3 köszén és 1 homok. A 6-dik számúban í kátrán, 2 szurok, 4 
köszén., 2 homok. A 7dik számúban 2 kátrán, 4 szurok, 7 köszén, 
3 homok. — A 8-dik számúban 2 kátrán, 4 szurok, § köszén, 
és 8 homok foglaltatik. 

Mind ezen próbatestek , ha megmelegitetnek , könnyen önt- 
hető anyagot adnak. melly meghülle után igen megkeményül. 
Igaz ugyan, hogy az útcza és járdák fedésére megkivántató ke- 
ménységök tán nincsen , mi ugyan (a hegyi kátrán tulajdonsága 
miatt) soha elnem érhető ; 7") — de ha durva bányavirág-ho- 
mokkal vegyíletnek, nagyobb összeállást nyernek. Ellenben a 
vizet egyik sem bocsátja át. 

7") Az egyes próbák a munkához mellékelve valának. 
) Késöbb, Boór dr. által tett kisérletek azt mutatták, hogy a kálránnak 


megkivántató szilárdságot adhatni, ha kevés barnalaport (Braunstein) adunk a 
keverékhez. 


VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 24 


2) A szilárdabb muraközi hegyi kátrán világító göz elő- 
állítására fordítható, és e czélra pótolhatja ez az olaj vagy más 
kátrán hiányát. Belőle jelentékeny mennyiségü igen jó, tiszta 
fénnyel égő gözt nyerhetni, a nélkül, hogy szükség lenne azt 
előbb megtisztitni. Hogy a belöle nyerhetendő gőz mennyiségét 
kitudhassam , 85 szemernyit egy hosszúnyakú üveg lombikban 
hirtelen nagy höfoknak tettem ki, és végre ezt egész a lombik 
izzasáig emelém föl. Az anyag tüstént főni kezdett , mialatt gőz- 
fejlödés történt , egyszersmind sárga kozmás olaj néhány csep- 
pei párolódtak le. A hevitést mind addig folytatám, mig csak gő- 
zök fejlődtek ki. A szenes maradvány 34 szemerttett. A nyert 
göznek egész mennyisége 806 köb centimetert tett, és meggyuj- 
tatva szép tiszta lánggal égett, úgy hogy ezen test a legjobb kő- 
szénnél is sokkal többre becsülendő, tekintetbe véve a nyert göz- 
nek mind mennyiségét, mind pedig minőségét. E szerint 100 sze-— 
mer illy anyag 948 köb centim. vagy 51.9. bécsi köb hüvelyk 
világító gőzt szolgállat. 

A folyékony hegyi kátrán (az ugy nevezett muraközi hegy- 
olaj) pedig következő használatra fordítathatik : 

1) Csekély mennyiségü szurokkal összeolvasztva , külön- 
féle tárgyak beszurkolására használtathatik , mint a hajóknál kü- 
lönösen szokásban van, hogy azokba a víz bene szivárogjon, 
a fát a rothadástól meg óvja stb. — Bár a kátrán szabad légen 
magában is megszárad., de mégis több héti idő kivántatik arra, 
ellenben egy kevés szurok hozzáadásával szivosabb lesz az anyag 
és mázként kezelhetővé. valamint hamarább is megszárad, a 
nélkül hogy hajlékony és ragadós sajátságát egészen elvesztené. 

2) Ha a folyékony hegyi kátránt zsiros olajjal, disznó zsir— 
ral, söt ha faggyúval is illendő mennyiségben összeolvasztják, 
igen jó kenőszere. lesz a gépeknek, mint azt jelenleg is az ot- 
tani táják paraszt lakói már régóta szekérkenöőcsnek használják. 
Végre. 

3) Gőzvilágitásra is. valamint az elöbbeni. használható, 
mellynél ha czélszerű készületekben kezeltetik , több és jobb gőzt 
szolgáltat. 


28 VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 
II. Hagymádfalvi asphalt. 


Ezen név alatt a természettudományi társulat által vegybon- 
tásra szolgáltatott anyagnak szine sötét-barnás fekete, puha, ra— 
gadós, könnyen morszolható , — szaga sajátszerű, a murakö- 
ziéhez hasonló de sokkal gyöngébb. ize eleintén épen nem érez- 
hető hanem csak hosszabb idő után ízlik valamennyire. szagára 
emlékeztetőleg. Az anyag egész tömegében csillámló pontokat 
mutat , a belé nagy mennyiségben kevert futó homok részektől 
származókat. 

Ezen anyag fajsulya két különböző kisérlet szerint kö- 
vetkezőleg mutatkozott : 

49.625 rész vizben elvesztett 28.750. Ebből 1,726 faj- 
suly jölt ki. A második kisérlett alatt 33. 375 elveszített a víz- 
ben 18.375-öt ez 1.815 fajsulynak felel meg. Itt is jelenté- 
keny különbséget találunk , mellyet hasonlóan épen azon forrás- 
ból kell származtatnunk , mellyből származtatók a muraközi as- 
phalt fajsulyai közti különbségeket, t. i. azon körülményből, 
hogy ez anyagot is különféle idegennemű alkatrészek keveréké- 
nek szükség tekintenünk , és hogy fajsulyának is azon arányban 
kell változni, a millyen különböző arányban a keverék részek je- 
len vannak. A két fajsuly számából kijövő középszám 1.770. 


Vegybontási vizsgálat. 


100 részt egy lapos érenycsészében borszeszlámpa fölött 
melegitettem föl. Eleintén nyilvános pézsma- szagu göznem szál- 
lott föl, melly a lámpa lángjánál tüstént meggyult., és magas, 
kormosodó lánggal égett. Szenes maradéka 15.124-el keveseb- 
bet nyomott. Ezen maradvány szabad lég hozzá járulta mellett 
mind addig volt izzásnak kitéve mig minden szén tellyesen meg 
nem égetett. Ekkor sulyábol 2,562-öt veszitett. A meg nem égett 
maradék finom granitnemű futó homok vólt , és 82.314-et nyomott. 

A száraz utoni lepárolás itt isugyan azon mód szerint lör— 
ténvén, mint a muraközi asphaltnál: ez is szintén azon terménye- 
ket adá. 

A forró víz mit sem oldott belőle föl. A tömeg csupán egy 
kissé meglágyúlt, a nélkül, hogy valamellyik alkatrészei közöl 
elvált volna töle; de a vízgözök épen azon saját pézsma- szagot 
árulák el. mint fönebb a muraközi kátránnál megjegyzém. A viz- 


VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 29 


telen borszesz ebből is, mint a muraköziből, valamelly saját- 
szerü gyantanemnek igen csekély mennyiségét oldá föl. melly 
annak hasonlóan sárga szint kölcsönözött. 

Ellenben a letisztázott köolaj itt is ugy mutatkozott, mint ki— 
tünö oldószer. Ugyan is igen rövid idő alatt 100 részből 15.625öt. 
oldott föl. Az oldat fekete átlátszatlan vala. Az oldatlan marad- 
vány szűrön köolajjal addig mosatott, míg ez róla egészen szinte— 
lenül nem folyt le, és nagyobb részt a fölebb emlitett finom fu- 
tó homokból állott, mellyhez egy kevés porhadék látszott kever— 
ve lenni. Megszárasztva és megmérve sulya 84,375-töt nyomott. 

Épen ugy oldott föl belöle mindent a terpetinolaj, a ma- 
radvány, futóhomokon kivül mást szinte nem foglalt magában. A 
jól kimosott és jól megszáraztott maradvány 83.,75-öt nyomott. 
E szerint 16.25 rész lön belöle föloldva. 

Harmadik kisérletem alkalmával szintén 100 részt páliték 
tiszta víz és borszeszmentes égénnyel. Ez szintén igen nagy kön- 
nyüségel oldott föl mindent a homokos maradványon kivül; az 
oldat szintén sötét fekete volt. A maradvány 83.24-et nyomolt. 
E szerint az oldalba 16.76 r. ment át. 

Ezen kisérletekből kiviláglik, miszerint a hagymádfalvi 
asphalt név alatt a vegybontásra kitűzött anyag egy égényter- 
petin- köolajban, s többnyire minden más illő olajokban old- 
ható , vizben és borszeszben pedig oldhatlan alkatrészből., nem 
különben nagy mennyiségű hózzá kevert futó homokból áll. Ezen 
égényben és többnyire minden illó olajokban oldható alkatrész 
az oldószer eltávolítása után, minden tulajdonságaira nézve a mu- 
raközi hegyi kátrán hasonló alkalrészéhez annyira közelitett, hogy 
kül jellemire nézve itélve, azzal ugyanazonosnak tartani hajlandó 
valék. Jellemei következők : 

Sötét fekele, fénylö, sürű-folyékony anyag, összeállása ol- 
lyan mint a sűrűbb szörpé vagy folyékony vonaté (Extract) ; sza- 
ga sajátnemű, ize csekély. Fajsulya -- 20" C-nál 0.997. Magasb 
höfok alatt higfolyékonnyá lesz, s annál inkább minél magasbra 
volt emelve a hévmérséklet, ugy hogy a -—- 180" C fokon az ol- 
vasztott faggyú összeállását vevé föl. -- 100" C-nál nem bocsá- 
tott el semmi illó anyagot, hanem a -- 140" C. alalt azon sárga 
olaj kezdett belőle lepárolódni , miről a muraközi hegyi kátrán- 
nál említést tevénk ; de a lepárolás hasonlóan nagyon lassan ment. 
és csak midön -- 200 fokra emeltetett a hévmérséklet . kezdett 


30 VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 


az hamarább történni, de ekkor is olly gyéren, hogy 12 óra foly- 
táig tartó lepárolás alatt körülbelől 2 obonnyi mennyiségből csu- 
pán 2-3 nehezéket nyerhettem. Ezen olaj minden tulajdonaira 
nézve megegyezik a muraközi kátránból nyert olajjal, mi ezen 
két ásványanyagok ugyanazonosságát még inkább bebizonyitja. 

Ezen állomány továbbá mint a muraközi hegyolaj minden 
arányban összeengedi magát olvasztani a zsiros olajokkal. disz- 
nózsirral, faggyuval., viasszal és többnyire minden gyantákkal, 
mi által a hozzáadott test mennyisége és tulajdonsága szerint szi- 
lárdabb vagy puhább összeállást nyer. 


Elemi vegybontása. 


0.421 grmm. ezen égény által kivont tiszta hegyi kálrán- 
ból az előbbi mód szerint rézéleggel egy üveg égetőcsöben elé- 
getett. Nyeretett ez által 0.417 r. viz és 1.233 r. szénsav. De 

0.417 rész viz 0.04633 r. könenynek; és 

1.233 r. szénsav 0.31093 r. szénenynek felelmeg. 


0.38726. Ezen összeget az egész vegy- 
bontás alá vetelt mennyiségből lehuzván. marad az éleny részi- 
re, 0.03374. Találtattak tehát a hagymadfalvi hegyi kátrán 

0.421 részeiben 0.341093 C — széneny 
0.04633 H — köneny és 
003374 0 — éleny 
0.42100. 

Ez 100 részben ád: 81.00 szénenyt 


11.00 könenyt 
8.00 élenyt. 


100.00. 

Ha a hagymádfalvi úgynevezett asphalt alapállományának 
minden lulajdonságait figyelembe vesszük, millyenek: az össze- 
állás, fajsuly, az égénybeni tökéletes fölóldhatóság, a lepárlás- 
kor nemzödött válható olaj jelenléte, mint annak lényeges al- 
katrésze; végre az alkatrészeinek szász részbeni arányát: kény- 
telenül azon következtetésre jutunk, hogy ez anyag tellyesség- 
gel nem asphalt., hanem hasonlóképen a muraközihez egészen 
hasonló hegyi kálrán (hegyolaj). melly az ottani lapályon nagy 


VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 51 


mennyiségben előjövő granit futó homokkal keverten adja a vizs- 
gálat alá vett állományt. 

Minden asphaltot különösen jellemez azon tulajdonság, 
hogy égénnyel kezelve. valamelly ebben oldhatlan alkatrész ma- 
rad hátra belőle. Ezen alkatrészt Boussingault lényegesnek 
tartja, ugy hogy ennek hiányzásából más anyagnak nem pedig 
asphaltnak jelenlélére kell követköztetnünk. Boussingault en- 
nek Asphalten nevet adott. A hegyi kátrán ellenben az emli- 
tett illó olaj jelenléte által tünteti ki magát, melly attól csak ma- 
gasabb és hosszas ideig tartó höfok segélyével választathatik el. 
Boussingault, mint már fölebb emlitők., azon véleményben 
van, hogy minden hegyi kátrán nagyobb részt szinte asphaltén- 
ból áll, ezen asphaltén pedig a petrolenben föloldva és azzal 
egyesülve levén, ollyan tulajdonságot nyer, hogy égényben is 
fölöldathatik ; továbbá hogy minden hegyi kátrán idővel éleny- 
fölvétel által valódi asphalttá változhatik át, minthogy a petro- 
lenben a széneny és könenynek ugyan azon viszonyos aránya 
van, mint az asphaltenben, s attól csak éleny hiánya által kü- 
lönbözik. 


A hagymádfaltvi hegyi kátrán műipari használata. 


A hagymádfalvi hegyi kátránt úgy, mint az a természetben 
előjő, következő műipari., haszonra lehet forditani: 

1) Hasonlókép a járdák kirakására és a lapos. födél nél- 
küli házak fedésére. De itt is ugyan azon körülmények forognak 
fen, mellyekről a muraközi hegyi kátránnál hosszasban értekezénk. 
E jelen munkához azon anyagból próbamutatványt mellékeltem, 
melly is 9 számmal van jegyezve. Ebben van 2 r. kátrán, 2 r. 
szurok, 4 r. homok, és 2 r. köszén, és e tekintetben a murakö- 
zi legjobb mutatvánnyal egyenlő. 

2) Világító göz készítésére. Hogy megtudhassuk milly me- 
nyiségű göz fejlik ki a hagymádfalvi hegyi kátránnak bizonyos 
mennyiségéből, 240 szemer tétetett egy hosszúnyaku üveg lom- 
bikba, és hirtelen magas höfoknak tétetett ki; a kifejlődött gőz 
pedig egy göztárban fogatott föl. Belőle 420 köb centimeter, az 
az 23 bécsi köb hüvelyknyi igen jó. tiszta, kormot nem hagyó, 
lánggal égő gőz fejtetett ki. Ezen gőz jóságára nézve tökéle- 
lessen megegyez a muraközi kátránból kifejlesztettel. de men- 
nyiségére nézve a muraközi nagyon fölülhaladja. minthogy az 


32 VEGYTANI PÁLYAMUNKA. 


ötszörnél többel fejleszt ki ugyan azon mennyiségből. — A szá- 
raz maradék 203 szémert nyomott; következöőleg.37 szemert vesz- 
tett el súlyából az anyag. melly részint a kifejlődött gözne- 
mek képzésire, részint egy kis mennyiség kozmás olaj nemzésé— 
re forditatott. Ez utóbbi fölfogalván, újabb mennyiségű világitó 
göz készitésére fordítathatik. 


Nem tartjuk fölöslegesnek ezen pályamunka sarkára füg- 
geszteni a muraközi hegyi kátrán forrásának következő rövid 
tájleiratát, aszerint. miként azt Dr. Rosenfeld Józseftagtársunk 
társulatunk egyik gyülésében előadá. A Brodecz nevezetü palak- 
nak, melly Peklenicza mellett halad el, bal partján, mintegy 
18 ölnyire a parttól, a falutól pedig délnyugotra létezik azon for— 
rás , melly a hegyi kátránt vagy a nép nyelvén a földi szurkot 
folyó alakban fölveti, s körülte barnán lerakja, úgy hogy a föld 
3 - 4 ölnyire a forrás körül vastag szurokréleggel van elborit-— 
vá, melly nyáron kásás higsága miatt mocsárhoz hasonlit. Ezen 
hely be van keritve s a nép ezt. az itt divatozó horváth nyelven 
peklának az az pokolnak nevezi s innét nyerte a falu is Pekleni- 
cza nevezetét. 1839-ben ottlétemkor azt hallám, hogy a forrás. 
egy graetzi gyógyszerésznek van bérbe kiadva, ki is abból tisz- 
tázott köolajat párol le, melly igen szépnek mondatik. Egyébbi- 
ránt Peklenicza környékén a mélyebben helyezett földrétegek is 
áthatvák ezen szuroktól. Bizonyitja azt nem csak az ásott sárga 
agyagnak szurokkal áthatottsága, s a forrás körülötti némelly tisz- 
ta földszurokrétegek , hanem azon körülmény is . hogy a Pekle- 
niczától két órányira lévő Strukovecz nevű faluban ásott ku- 
takból is, ugyan azon szurokillat száll föl 3 - 4 ölnyi mélység- 
böl, melly a pekla körül szagolható. A forrás közelében minden 
növenyi élet kiholt, némi távolságban pedig a gyep szinte olly 
búján tenyészik , mitt másutt akárhol. A növenyi életnek ezen el- 
pusztulása, továbbá azon körülmény, hogy a köolaj és földi szu- 
rok sajátságos illalát már távolról észrevehelni , melly forró nyár- 
ban még kellemetlenebb s nagyobb lávolságban is érezhető , úgy 
szinte a nyári bónapokban uralkodó nagy hőség, mikor is a nö- 
. venyzettől megfosztott föld olly forró, mint ha az ember tüzes le- 
mezen állana, szolgáltathatának véleményem szerint alkalmat a 
pekla. pokol nevezetre. 


A HORVÁTORSZÁGBAN 1842. APRIL 26-án DÉLUTÁN 3 ÓRA- 
KOR TÖRTÉNT METEORKŐESÉSRŐL. 


ÉRTEKEZIK 


SADLER JÓZSEF. 
EGYETEMI TANÁR. 


Jóllehet ezen értekezés pusztán a honunkban — névszerint 
Horvátországban — legközelebb történt meteorkőesésnek, s ezen 
kő vizsgálatának van szentelve, mindazáltal azt hiszi szerző, hogy 
vázlatos rövidséggel az elébbi., Magyarországban helyt talált 
meteoresések történeteit is elő kell terjesztenie. hogy bebizo- 
nyítsa, miként hazánkat, melly a természeti kincsek számát és 
ritkaságát illetőleg Europa egyetlen egy tartományának sem en- 
ged elsőséget, e tekintetben is a hullott meteorok számára nézve 
csak Frankhon, a kövek természelét s az esésöknél helyt talált 
következménydús jeleneteket tekintve pedig egyetlen egy larto- 
mány sem haladja fölül. 

Azon meteorkő esésétől fogva, melly a hajdani Elszászban 
Ensisheim mellett 1492. nov. 7kén történt, 259 év telt el egy 
meteorkő esésének észrevételeig, melly sok tanúktól láttatván, 
a természetvizsgálók figyelmét ezen ritka tüneményre fölébresz- 
tette s egy illy esésnek lehetőségét kétségen kivülivé telte. 
Ezen meteoresés 1751ben május 26kán estveli 6 órakor talált 
helyet Hraschina nevezetü falu mellett, közel Zágrábhoz , egy 
Némelhonban is észrevett. tüzes golyó elpattanása után. 

Ezen 87 fontot nyomó s két darabból álló vastömeg esése 
után nehány nappal , a zágrábi káptalan önkénytes inditványából 

3 


31 A HORVÁTORSZÁGI 


a hely szinén tétetett meg az ezen eseményre vonatkozó körül- 
mények vizsgálala, s erről egy hivatalos oklevél szerkesztetett, 
melly jelenleg is a bécsi udvari ásványgyüjteményben létezik. 
A nagyobb 71 fontot nyomó darab az akkori zágrábi püspök. báró 
Klobusiczky által Maria Therésias I. Ferencz római 
császár ö fölségöknek adatott által Pozsonyban, ajándék gyanánt, 
az arról szóló hivatalos iratokkal egyetemben. A bécsi udvari 
kincstárból végre ezen darab az udvari ásványgyüjlteménybe ju- 
tott, hol is fő ékességét képezi az ottani meteorgyüjteménynek. 
A kisebb Horvátországban maradt darab hová jutott légyen, nem 
tudatik , de valószinüleg még föl lehetne találni. 

Ezen meteorvas esése különösen nevezetes sok tekintetek- 
ből. Ez volt t. i. legelső az újabb időkben , mellyet sokan vettek 
észre , s mellynek minden körülményeiről hivatalos okirat szer— 
kesztetett, az ekkor helyt talált tűzgolyót nagy távolságban ész- 
revették a csillagászok s menetét és gyanítólagos leesését meg- 
határozták s ekként magas cosmicus eredete megczáfolhatlanúl 
bebizonyodott. Ezeken kivül kitünteti magát a szóbani tömeg tö- 
kéletes épsége, sajátságos fölülete., kettös szerkezetü héjja s vég- 
re az úgynevezett widmanstaedteni alakok szépsége és tökéle- 
tessége által a pallérozott és étetett fölületén. 

Jóllehet az esés ideje nem tudatik, mégis a kétségbehozhat- 
lanul meteoricus eredetű 194 fontnyi vastömeg föltalálása Sáros 
vármegyében Lénártó mellett, a gácsországi határnál, közel 
Bártfához Lenartuwka nevezetü erdőben az 1814dik év octo- 
ber végén, nem kevesbé nevezetes. Ezen vas egy juhász által fe- 
deztetvén föl egy forrás mellett, iszap s rothadásnak indult gallyak 
alatt, ezüstnek tartatott, s Lénártóra , onnan pedig illő jutalom 
mellett a helység földesura kir. tanácsos Kappi Józsefhez vitetett. 
Ez egy kis darabot tartván magának vissza emlékül, át engedé 
azt professor Sennovitz Mátyásnak Eperjesen, azon köle- 
leztetés mellett, hogy felét a mágyar nemzeti museumnak szol- 
gáltassa át. Erre egy év mulva kapott az emlitett intézet egy 
133 / fontnyi, nagy, pompás életett fölületü darabot azon vasból, 
melly jelenleg is az egész gyüjleménynek legbecsesebb természeti 
kincse gyanánt öriztetik. ") 

7) A lénártói vas étetett fölületeinek rajzát láthaini a következő igen jeles 


munkában : , Die Meteoriten oder vom Himmel gefallenen Steine und 
Eisenmassen im K. K. Hof-Mineralien Cabinelle in Wien. Beschrieben 


§ 


5 


92 


METEORKÖESÉSRŐL. 


A második fele számtalan részekre földaraboltatván Europa több 
gyüjteményeibe jutott, közülök egy 5 fontnyi darab prof. § e n- 
novicz által megvétetve, a bécsi császári museumba. Szerkezete 
s alkatrészei ezen nevezetes vastömegnek a meteoricus eredetet 
tanusítják , mindamellett többen, s ezek között a magyar nemzeti 
museum meghalt öre, Dr. Tehel, földi eredetü szinvasnak , né- 
mellyek olvasztási terménynek tartották azt. Nevezetes ezen ép- 
ségben maradt tömeg a fölületén imitt amott kitünő jegeczlapok 
s a benne foglalt deléjkovand (Magnetkies) darabok és jegeczek 
szembeszökö nagy számánál fogva. Báró Brudern József és 
Partsch museumi ör ezen vasból középszerü aczélkeménységü 
kardokat és késeket készitetének , mellyek fölületükön a damas- 
cusi aczél habzó vonalait mutatják. Egyilly kést van szerencsém 
a tekintetes társulatnak ez úttal bemutatni, s egyszersmind a Dr. 
Tehel műseumi őr által ezen vastömegről nádorunk ő fenségé- 
hez. intézett tudósitásának másolatát kellő használatra általadni. 

A tökéletes épség, nagyság és sajátságok tekintetében min- 
den europai meteorkövek királya 1837ben jul. 2kán 1172 órakor 
esett le Trencsinmegyében Nagy-divina és Budetin helysé- 
gek között, kevessé felhös ég mellett, előrement menydörgés- 
hez hasonló zörej után, több mezőn dolgozó parasztok jelenlété- 
ben. A nagy-divinai lelkész. Lottner János, azonnal az esemény 
színhelyére sietett, megvizsgálta ezen hely viszonyait, s a követ, 
melly leesése után fél óra mulva még az emberi test által el nem 
türhető forróságu volt, maga haza vitte. később gr. Csáky István 
özvegye, született Lasanszky Ludovica grófnénak, mint föl- 
des-asszonyának adá által. ki is megkerestetvén, a császári ud-— 
vari természetiek lárába Bécsbe küldötte ugyan leirás végell, de 
különben a magyar nemzeti museumnak ajándékozta. melly is 
1838. jul. 17kén lepetett meg ezen becses ritkaság által. Köze- 
lebbi körülményei ezen esésnek az idemellékelt iratokban foglal- 
tatvák . mellyeket ezen értekezés szerzője Partsch museumi ör 
szívességének köszönhet. A kő 19 fontot nyomott, s a bécsi ca- 
binet Lottner lelkész szívességéből csak nehány latot bír belöle, 
mellyek esés közben elváltak, s a nagy darabnak egy igen pom- 
pás , természethü femészből (gypsz) készült mintáját. 


und durch wissenschaftliche und gesehichtliche Zusálze erláutert. 
v. Paul Partsch Custos an dem genannten Cabinette. Wien 1843. 
Verlag von Kaulluss Wittve , Prandel et Comp. 

3" 


36 A HORVÁTORSZÁGI 


Igen örülök rajta, hogy tudósitásomhoz ezen nevezetes könek 
Partsch úr által fogalmazott pontos és kimeritő leiratát csatol- 
hatom, ugy a mint azt ezen jeles ásványtudós s tisztelt barátom- 
tól közzététel végett megnyerlem 7). 

. A nagy-díivinai meteorkő szabálytalan alaku, melly némi- 
leg egy gomba alakához hasonlít. Lehet rajta egy fölső boltozolt 
és egy alsó, három szabálytalan fölület által környezett részt 
megkülönböztetni. melly fölületek egyesülésök helyén, a bol- 
tozat legmagasb részének átellenében egy végbe olvadnak ösz- 
sze. Ezen két rész, mikint majdan kivittebben megmutatandjuk, 
mind a kő fölületén elszórt benyomatok, mind a héj szerkezete 
által, szembeszököleg különbözik egymástól. A boltozott fölső 
rész legmagasb pontja , nem épen középen van, hanem kissé ol- 
dalvást, alegmélyebb benyomat fölött, s szinte az igy kiálló csúcs 
is, melly a három alsó fölület összefolyása által támad, kivül esik 
azon vonalon , mellyet a boltozat fölső oldala központjáról lebo- 
csátunk. Az alsó rész ezen fölületei közöl a legnagyobb, egy be- 
nyomult szegelet által két részre osztatik. 

A boltozott rész legnagyobb álmérője 9", a legkisebb pedig 
9 bécsi hüvelyknyi ; a kő magossága, ha az alsó, kiálló, de meg- 
sérült végére állítatik, 57, hüvelyknyi. Jelen állápotábán 18 fontot 
és 25 lalot nyom. Leesése s a földbe nyomulása alkalmával, s 
később vagy történetesen a kiásásnál, vagy készakarva is az 
alsó végén kissé tetemesebben, több más helyeken pedig ; kivált 
körületén, szinte csak a szélek lepattogzása által sértetett meg, 
a fölső rész szerencsére sértetlenül maradt. A veszteség körül- 
belül 12—16 latot tehet. Ebből a csász. kir. ásványgyüjtemény, 
Lottner János nagy-divinai lelkész szívességéből egy 375 latot 
nyomó darabot kapott. A kö fajsulya egy 9 és "s szemernyi töre- 
déken 11 R. hőfoknál 3.56-nak találtatott. Miként tudva van, 
szinte mind azon meteorkövek fajsulya, mellyben , mint a nagy- 


1) Ezen köesésről következő munkákban és folyóiratokban vannak tudó- 
sitások : 
Allgemeine Zeitung 27. Aug. 1837. 
Hirnök. 
Ofner u. Pesther Zeitung Nro 67. 1837. 
Wiener Zeitung. 
Zipser in Leonhard u. Bronns Jahrb. f. Mineralog 1840. J. 39. 
Partsch Die Meteoriten S. 79. 
Jelenkor Nro 66. 1837. 


METEORKÖESÉSRŐL. 37 


divinaiban is, a benőtt szinvas, a behintet, kénkovand (Schwe- 
felkies) mennyiségét fölülmulja , 3, 4 és 3, 6 között változik. 

. Most már a divinai meteorkő fölületén látható nevezeles be- 
nyomatokat és ábrákat kell szemle alá vetnünk. Ezeknélfogva ki- 
tünik az mind azon meteorkövek közöl, mellyeket eddigelé vagy 
eredetiben vagy mintákban és rajzokban volt alkalmunk megis- 
merni. A kő felső. oldalának igen jól sikerült rajzára való utasitás, 
fölöslegessé teszi a részletekbe ereszkedő leiratot , igy hát csak 
a következőkre figyelmeztetjük az olvasót: egy ormó (Kante) 
szinte az egész boltozat fölületét hosszában két egyenetlen félre 
osztja, mellyeken a benyomatokat tekintve, különbséget lehet 
észrevenni. Az egyik , még pedig a nagyobb és boltózottabb fö- 
lület benyomatai aránylag mélyek, egy csopórtba helyezvék 
egymás mellé, s mind az egyes szomszéd benyomatok közötti 
ormók, mind pedig a benyomatok s boltozat közöttiek szinte mind- 
nyájan élesek; a legtetemesebb gödör 1/: hüvelyknyi hosszu, 
1/. hüvelyknyi széles és "s hüvelyknyi mélységü; — a másik 
még pedig kisebb fél benyomatai sekélyek (seicht) s több kilünö 
ormóknál akképen vonulnak el, hogy ezen ormókkali összekötte- 
tésben több, hegyeikkel egy irányban menő. láncsaképü növeny- 
levelek rajzát képezik. A körület egy helyén , az elébb emlitett 
nagyobb benyomatok alatt létezik még egy kis benyomatokból kép- 
zelt csoport. A kő alsó felén nincsenek benyomatok vagy mélyedé- 
sek; a fölületeket itt csak kissé egyenetleneknek lehet nevezni. 

.. Ezen különös benyomatok és ábrák szemlélésénél nem lehet 
azon kérdést elnyomni , hogy miként támadhattak azok? 

"A nagy-divinai meteorkő héjazata azon szembeszökő jele- 
netet mutatja, hogy a fölső rész héja az alsó héjától, kivéve a 
szint , melly mindenütt bádjat-barnás fekete , annyira különböző, 
hogy a kő fölső és alsó részéböli héjas darabok töredékeit , kü- 
lönböző helyről került meteorköveknek tarthatná az ember. A 
boltozott fölső rész héját átalában meglehetős simának mondhatja 
az ember, és csekély darabossága a szabálytalan, megszakadozott, 
kissé emelkedett vonalaktól ered, mellyek nevezetesképen a kö 
központjától, melly apró héjpontokkal van borítva, a boltozat 
körülete felé futnak. Az alsó, s az említett három szabálytalan 
fölület által képezett rész héja ellenben sokkal darabosabb, mint- 
egy szemcsés vagy chagrin-nemű, s vastagabb is mint a fölső 
rész héja. Nagyitó üveggel szemlélve az igen finom-szemcsés 


38 A HORVÁTORSZÁGI 


alapon , apró, hellyel hellyel eresen előszló cseppeket lehet látni, 
mellyek az alsó finom-szemcsés héjból szinte egész terjedelmükben 
olvadás által jöttek ki, csak egyes helyek mutatják még a változat- 
lan finom-szemcsés. héjazatot. Miként már fönebb említetett, ezen, 
mintegy két rétegből álló héja az alsó résznek, több helyeken lepat- 
togzott, s hogy ez egy részt az esés közbens a kö magas höfókú ál- 
lapotában történt, azon körülményből kiviláglik, hogy a héjtörés 
ormói több helyeken épen nem élesek . hanem mintegy tökéletlen 
olvadás által eltompitottak s kerekdedek. Valamelly tökéletlen 
héjképzödést, a vastag héj lepattogzása állal megmeztelenitett he- 
lyéin a kő belső állományának. millyet számos meteorköveken 
láthatni, kivált olly helyeken, hol több kövek hullottak, nem lehet 
a nagy-divinain észrevenni. Megjegyzendő még. hogy az alsó 
rész vastag héja számos igen finom repedésektől van átjárva, 
mellyek jobbadán valamelly állománnyal betöltvék. A. durva- 
szemcsés héjfölület mélyedéseiben sárgás föld van benyomulva, 
melly az esés helyétől vette eredetét. 

. Hátra van még a divinai meteorkó belső állományának szem- 
lélése. Az mikint szinte minden meteorköveknél, nyilván észre- 
vehető keverék, mellynek szerkezetét csak valamelly fölület ki- 
símítása , kipallérozása által lehet pontosabban kifürkészni." 

Ezen meteorkönek, melly a timochini, zebraki és eich- 
staedti kövekhez legközelebb áll, vegybontását Dr. Nendtvich 
tudós és szorgalmas ügyfelünk igéré végrehajtani s közzétenni. 

Néhány nappal elébb t.i. 1837. jul. 19kén estveli 10"? óra- 
kor Zala vagy valamelly szomszéd megyében is kellett egy me- 
teorköesésnek történni a Bécsi Hirlap 1837. sept. 7ki száma sze- 
rint, hol az mondatik : , Zalamegyéből Mihályfalváról irják, hogy 
olt 1837. jul. 19kén eslveli 10/2 órakor egy tűzoszlop emelke- 
dett föl a láthatárra, nagy zörej és döbörgés között nyugotról 
keletfelé a Csáb-Rendek és Sümegh közt fekvő hegyek közt, s 
nem messze onnan a bakonyi erdőbe két rendbeli explosióval pat- 
tant szét: Magokat a köveket a fölszólításomra történt hivatalos 
vizsgálat által sem lehetett föltalálni. — Ugyanez érvényes a 
pozsonyi és bécsi hirlap szerint 1840. apr. 13kán helyt talált 
meteorra nézve is. A pozsonyi ujságban ez áll: ,,A. Fertő tava 
környéke lakosai mártius 6kán 1840. estve 9" órakor egy éjjeli 
tünemény által ijesztettek meg: Egy roppant tüzgolyó, melly nyu- 
golról keletfelé villámsebességgel röpült. olly világosságot oko- 


METEORKÖESÉSRŐL. 39 


zolt több mértföldnyi távolságra. hogy az egész láthatárt lángba 
borulva hitte az ember. Még rettentöőbb volt a meteor elpatta- 
nása, melly borzasztó és sokáig tartó menydörgés között ment 
véghez." : 
Az utolsó meteorkőesés hazánkban Horvátországban Va- 

rasdmegye Pusinsko Selo nevü faluja mellett történt Milyáná- 
hoz délre egy mértföldnyire. Ezen esés történetét illetőleg a Dr. 
Kocevar 7") Windisch-landsbergi orvos tudósitását használom 
kivonatban, kihagyván az ö illyetén meteorlömegek támadására 
vonatkozó véleményét. ..1842. april 26kán délután 3 órakor 
Landsberg vidéke 3 hirtelen egymásra következő , menydör- 
géshez hasonló csattanások által rázkódtatott meg , erre ollyan 
zörej következett, több perczig tartó , millyet egy szekérnek fa- 
hidoni sebes vágtatása szokott okozni. Sokan. kik épen a szabad- 
ban voltak, mielőtt a zörej támadt volna, világosságot láttak ma- 
gasan a légben a milyánai vár és Sz. Anna temploma között. Ezen 
világosság nyolczrendbeli villámból állott, s úgy látszott mintha 
két ellenkező oldalról négy négy égő rakéta röpült volna egymás 
felé, hogy azon fénytömegben., melly nemsokára kialudt, egye- 
süljenek. A világosság helyén azután fehér köd látszott , melly 
lassankint elenyészett. Az ég ezen tünemény alatt egészen tiszta 
derült volt; a sulymérő 28" 4"" mutatott , a hévmérő pedig --12 
fokot. Még az nap meglátogatta Dr.Kocevar, Moschel vám- 
szedő s Struppe uradalmi ellenör kiséretében azon helyet, hol 
a kö leesett volt. A kőesés zúgó morajjal egy mély völgyben 
létező szántóföldre történt, mellyen egy paraszt asszony dolgozott, 
s 1" mélységre nyomult be a földbe, két más személy a szomszéd 
szántóföldön volt. Mind a hárman hallották a zörejt, de világossá- 
gol nem láttak. A 27: ft nyomó kő azonnal kiásatott, meghültnek 
találtatott, s minthogy több emberek összejöttek, szétzúzatottt. A 
legnagyobb, még megkapható kő szélességi átmérője 4 hüvelyk- 
nyi volt. — Ezen helytöl fél mértföldnyire még egy kő esett le, 
de a melly még jobban szétzúzatott, úgy hogy Dr. Kocevar 


7) Lásd ezen meteorköesésre nézve a következö folyóiratokat s munkákat. 
Graetzer Zeitung. 
Wiener Zeitung 22 és 23. Maj. 1842. 
Poggendorfő"s Annalen Bd. 56 I. 349. 
Leonhard s und Bronns Jahrb. 1843 S. 79. 
Partsch Meteoriten I. 56. 


40 A HORVÁTORSZÁGI 


csak négy latnyi nehézségü darabot: láthatott belöle. Az adatok 
hiányánál fogva tehát nem lehet meghatározni, milly nagyok le- 
hettek ezen kövek. Erre nemsokára a zágrábi püspök Haulik 
György ö méltóságától kapott a császári ásványok gyüjteménye 
Bécsbenegy 11 latot nyomó darabot, amagyar nemzeti museum pe- 
dig egy 6 latnyit "). A már több ízben említett muzeumi ör Partsch 
úr ezen kőröl következő . jellemvonásokat adott: , Az alaptömeg 
világos hamvas-szürke, barna rozsdás foltokkal, s homályos 
kissé sötétebb kerekded kiválasztásokkal, s meglehetős sok finom 
és középszerü finomságu behintett színvassal s igen finom behin- 
tett deléjkovanddal, halvány, vagy gyöngén csillámló héjjal. A 
világos színvas-tartalmu rendes meteorkövek válfajához tartozik, 
s alig lehet megkülönböztetni a Slobodka, Forsyth, Glasgow, 
Yorkshire, Kaleschofka, Politz. Zaborczika és Char- 
kov-ban leesett meteorkövektöől."" 


Ezen meteorkő Dr. Nendtvich által eszközlött vegybontá- 
sát lásd alább. 
0 következő alkatrészekre talált : 


Álkéneg  . Ni S 0,0179 
Vaskéneg  FeS 0.0705 
Vasélecséleg Fe 0.Fe"0"  0.4520 
Agyagföld ADO" 0.2030 
Keseréleg MgO. 0.5910 
Kovasav Si 07" 0.9090 
Cselélecséleg Mn 0 Mn"07  0.0015 
! 221419 

Munkába vételett 2.2500 
Veszteség: 0.0051. 


Fajsulya Rumler szerint 3.54 Nendtvich szerint 3.523. 
A magyar nemzeti museumban létező darab abban különbözik a 
bécsi példánytól, hogy ennek nagyobb a héjas fölülete, kevesebb 
színvas, s több és nagyobb behintett deléjkovandok találtatnak 
benne. 


Az ugynevezett Reichenbach-féle meteorkövecsek, mellyek 
1831. aug. 10-dikén záporeső kiséretében hullottak Sopronme- 


:") Báró Reichenbach is bír egy darabot Bécsben. 


METEORKÖESÉSRŐL. 11 


gyében Sz. Iván körül, vagy valóbbszinűleg az eső állal mosat- 
tak ki agyagos kötszereik közöl, s ekként mázsa számra gyüj- 
tettek össze , alig érdemelnek itten említést. jólehet sok termé- 
szetvizsgáló elmésségét és tollát foglalkoztatták. Ezen tárgyat 
tudós ügyfelünk Dr. Nendtvich egy különös értekezésben me- 
rítette ki. 


Szinte olly kevéssé lehet itten szó az állitólagosan meteori-— 
cus eredetű roppant vastömegről, melly az idén Árvamegyében 
födöztetett föl, minthogy a helyviszonyok eddigelé elöttem isme- 
retlenek , s a beküldött példányok ásvány- és vegytani vizsgá- 
lata egy különös küldöttségre van bízva, melly föladatát buzga- 
lommal s tárgyismerettel végezvén be. arról kellö tudósitást 
adand. 


A HORVÁTORSZÁGBAN 1842. ÉVBEN LEESETT METEORKŐ 
VEGYBONTÁSA. 


Dr. NENDEVECH KÁROLYTÓL. 


F ajsuly. 61.937. elveszitett a vízben 17.562 ; ez ád 3.526 
fajsulyt. Egy második kisérletben 28.375 elveszítelt a vízben 
8.052. mi 3.523 fajsulyt ád. 


Minőleges vegytani vizsgálat. 
A) Elöleges-kisérletek. 


28.06-ból iszapolás által 2.25 kemény, az achátmozsárnak 
makacsul ellenszegülő jegeczszemcséket lehetett elválasztani. Ezen 
szemcsék fémfényességüek voltak. nagyítóüveg (Luppe) alatt 
köböknek mutatkoztak , s a légkör befolyásának kitétetve meg- 
nedvesedtek s vöröses porral vonultak be. Az iszapolás 
által nyert pornak egy része, az egyik végén beolvasztott üveg- 
csöben borléllámpa hevének tétetvén ki. fölületesen kissé meg-— 
barnult s a cső falaira egy kis (hygroscopiai) víz rakodott le s a 
kénes sav szaga nyilván fölismérhető volt. Ezen csöbe kissé 
megnedvesített kék lakmuspapir mártatván, az megvörösödött. 
Ez által a kén jelenléte egyrészről bebizonyodott, melly a meteor- 
köben létező fémekkel kénfémekké egyesült. 


B) Pontosabb minőleges vegybontás. 


A víz a porrá tört ásványból semmit sem oldott föl. Föl- 
eresztett sósavval leöntetvén könkénegszesz (Schwefelwasser- 


A HORVÁTORSZ. METEORKÖ VEGYBONT. 43 


stolfgas) fejlődött ki, — kén. A sav csakhamar megsárgult (va- 
lószinüleg vas). Megmelegítetvén a könkéneg szága még jobban 
észrevehető volt; de csak kevés oldatott föl. Föleresztett király— 
vízlégélegszesz (Stickoxydgas) kifejlődésen közben tetemes men- 
nyiséget oldott föl, mikor is egykorúlag kén vált ki, melly a fö- 
lületen úszott. Miután további melegítés mellett a királyvíz többé 
behatást nem mutatott, s minden kén élegülve volt, az oldat az 
oldhatlanokról leszüretett s következő kezelésnek vettetett alá. 


I. Az oldat vizsgálata." 


Az oldat, miután a lég- és sósavnak nagyobb része elüze- 
tett. könkénegvízzel (Schwefelvasserstoffwasser) elegyítelett. 
Valamelly csekély világos-sárga zavarodáson kivül, (a kivált 
kéntül, mi vaséleg vagy festsav (Chromsáure) jelenlétére szokott 
mutatni) semmi sem csapódott le az oldatból. A zavarodás, sósav 
hozzáadása állal el nem enyészett, — tehát kén. Erre az oldat 
könlegeggel (Ammoniak) közönyösítetett (szinte túltelitelett) és 
könkéneges-könlegeggel (Schwefelwasserstoffammoniak ) vegyí- 
tetett. Erre szapora fekete üledék képzödölt, melly a folyadéktól 
szűrés által elválasztatott, jól kimosatott s következő vizsgálat 
alá vettetett: 


a) A könkéneges-könlegeg által képzödött csapadék vizsgálata. 


Ezen csapadék föleresztett sósavval öntetett le, melly kén ki-— 
válása közben a nagyobb részt fölolvasztá. Egy rész fekete színnel, 
oldatlan maradt (mi álany — Nickel — és kékenyre — Kobalt — 
mutat). Ez föleresztett légsavval oldatván föl,a többi folyadékhoz 
adatott, a kivált kéntöl leszűretett s minthogy túlságosan sok sav volt 
jelen, égető könlegeggel ( Aetzammoniak) vegyítetett. Erre vörös- 
barna csapadék képződött (vaséleg, talán agyagföld is s valami kis 
cseléleg — Manganoxyd. —) A csapadék a folyadéktól leszűretett, 
jól kimosatott, s ezután tiszta haméleg-olvadékkal ( Aetzkalilösung) 
kezeltetett. Az oldhatlan vaséleg ezen oldatról leszűretett, ez só- 
savval kissé túltelitetett s erre tiszta égető könlegeggel vegyite- 
tett. Erre fehérszinű pelyhes csapadék — agyagföld, támadt, mely- 
lyet mivel tiszta fehérszinü volt, a nélkül, hogy legkevesbé is 
zöldesbe vegyülő lett volna , festélegtől (Chromoxyd) szabadnak 
kellett tartani. 


44 A HORVÁTORSZÁGI 


Az égető könlegeg által támadt vörös-barna csapadékrol le- 
szüretett folyadék , könkénegvízzel vegyitetett. Erre fekete csa- 
padék képződött (álany vagy kékeny mindenesetre , talán hor- 
gany és cseleny is). A csapadék leszüretett és kimosatott. erre 
légsavban föloldatott, az oldat égető haméleggel vegyíletett, a 
csapadék leszüretett, s a leszűrt oldat horganyra való kisérlet 
végett könkénegvizzel vegyitetett. Zavarodás nem támadt , s igy 
horgany nem volt jelen. Az égető haméleg által támadt csapadék- : 
ban álany, kékeny és cseleny lehetett. Világos zöld színe álanyra 
mutatott. A cseleny és kékeny jelenléte forrasztó csővel kisér— 
tetett meg, mi által az elsőnek csekély nyomdoka, s az utolsónak 
tökéletes hiányzása puhatoltatott ki. 


b) A kénfémekről leszürt folyadék vizsgálata. 


Ezen folyadék, a könkéneges-könlegeg szétbontása végett, 
túlságos mennyiségü sósavval vegyítetett, erre egy ideig fözelett s 
a kivált kénröl leszürelett. A folyadék egy része túlságos men- 
nyiségű könlegeggel vegyítetett, s azután vilsavas szikéleg (phos- 
phorsaures Natron) adatott hozzá. Erre fehér jegeczes csapadék 
képződött — földek jelenléte. Szigorúbb jellemzése végett egy 
másik része túlságos mennyiségü könlegeggel , azután szénsavas 
könlegeggel vegyítetett. — Zavarodás nem támadt. — Minél- 
fogva mészéleg, sulyéleg (Barit) és piréleg (Strontian) nem volt 
jelen, következőleg keseréleg. 


II. A királyvízben oldhatlan rész vizsgálata. 


Kocsonyás szerkezete kovasavat tanusitott. Az miután illő-— 
leg kimosatott és megszárítatott, hat annyi sulyú szénsavas ham- 
éleg és szikéleg vegyülelével jól összekeverletett, s egy éreny- 
tégelyben (Platintiegel) megolvasztatott. A megolvadt tömeg a 
tégelyből kivétetvén föleresztett sósavval kezeltetett egy kehely- 
üvegben. — Nehány úszkáló pelyhet kivévén, egészen fölolvadt. 
Az olvadék sárga volt, s fövenyfürdöben szárazra elgözöltetett, 
a száraz sótömeg sósavval megnedvesitetett, s egy ideig állani 
hagyatott, azután vízzel leöntetett és megmelegitetett. Az old- 
hatlan kovasav maradt hátra, mellyről az oldat leszüretett., s 
ugyanazon kisérleti folyamatoknak vettetett alá, mellyeket az D) 
szám alatt láttunk. Még tetemes mennyiségü vas, legnagyobb 
mennyiségü agyagföld , s valami kis cseleny, s az álany egy kis 


METE ORKÖ VEGYBONTASA. 45 
nyomdoka volt benne. Ezek szerint a szóbani meteorköben a 
minőleges vizsgálat által következő alkatrészek kutattattak ki: 
Kén , vas, álany, agyagföld, kovaföld, keseréleg, cseleny. 


Mennyileges vegybontás. 


A minöleges vegybontás által fölfedezett egyes alkatrészek 
szerint. ezek elkülönözésére és mennyileges meghatározására 
következő utat követtem : 

. A finom porrá tört s jól megszáritott porból 2.250 gramme 
királyvizben addig fözetett, mig az által a fölületén úszó kén tö- 
kéleles tiszta halvány-sárga lett. Az oldat leülepedni engedtetett, 
azután pedig szürés által az oldhatlan résztől elkülönöztetett s ez 
tökéletesen kimosatott. A.kivált kén különösen levéletett, meg- 
száritatott, s megméretett ; s 0.010 gmm-ot uyomott. 


A.) Az oldhatlan részről leszürt oldat kezelése. 


Minthogy a kén legnagyobb része a királyvizzeli kezelés ál- 
tal kénsavvá változott, ennek meghatározására az oldat sulyhal- 
vaggal (Chlorbaryum) vegyitetett s a nyert, kénsavas sulyag- 
földből álló csapadék több napokig leülepedni engedtetett , azután 
az oldat erről leöntetelt, átszürelett, a csapadék kimosatott, egy 
szürön összegyüjtetett , megszáritalott, a szűröbül kivétetetl, izzi— 
tatottés megméretett. Levonatván a lég hozzájárulása közben meg- 
égetett és szinte megmért szűrönek a hamva , 0.251 grmm. kén- 
savas sulyagföld mennyisége tünt elő , mí 00346 grmm. kén suly- 
lyának felel meg. Ide számitván az elébb elkülönözött 0.010 ként 
kiviláglik az ásványban foglalt kénnek egész összege t.i. 0.0446. 
Erre az oldat, a tulságos mennyiségben hozzá adott sulyagföld 
elkülönözése végett föleresztett kénsavval vegyitetett, a kivált 
kénsavas sulyagföld leülepedni engedtetett , azután leszüretett és 
kimosatott. 


A kénsavas sulyagföldről leszűrt savas ellenhatásu oldat az- 
zal, melly mint alább előadatik. a kovasavról szűretett le, ele- 


46 A HORVÁTORSZÁGI 


gyitetelt és megmelegitetett, ezután mivel tulságos mennyiségü 
sav volt benne jelen, azonnal könlegeggel vegyitetett egész az 
égvényes ellenhatásig. Ez által minden vas. mint Fe" 07 minden 
agyagföld , s valami kis Mn" 07 kiválasztatott. Az oldatban ma- 
radtak : az áléleg, keseréleg és cselélecs. 


a) A csapadék kezelése. 


Miután ez gondosan megmosatott, a szűrön igen föleresz- 
tett sósavval oldatott föl, melly csekély mennyiségű cseléleget 
Mn" 07 hagyott oldatlanul. A. szűrő azután kiédesitetett, megszá- 
ritatott s a lég hozzájárulása közben megégettetett. A visszama- 
radt cseléleg 0. 0015 nyomott. Az oldat az agyagföld kiválasz- 
tása végelt égető hamélegoldattal vegyitetett és megmelegitétett, 
ezután az oldat a csapadékról leszüretett, egy kissé tulnyomó 
mennyiségü sósavval vegyitetett s az agyagföld égető könlegeg- 
gel lecsapatott. A csapadék a folyadéktól elválasztatott, tökélete— 
sen kimosatott , megszáritatott, s a szürövel együtt lég hozzájá- 
rulása közben fehérre égeltetett és megmérelett. Sulya 0.203 — 
volt. 

Azon csapadék, mellyről a haméleges oldat leszüretett, cse— 
lenytartalomra kisérteteti meg. minélfogva az még egyszer föl- 
eresztett sósavval oldatott föl s égető könlegeggel mind addig ve- 
gyiletett, mig az oldat vörös-barna szint öltött magára. Erre a kö- 
zönyös gyantársavas könlegegböl (bernsteinsaur. Ammoniak) annyi 
adatott hozzá, hogy még egyszer csapadék képződött; ez a fo- 
lyadéktól elválasztatott, s először föleresztett könlegeggel (a gyán- 
társav eltávolitására) azután tiszta vizzel kimosatott, megszári— 
tatott, izzásnak kitétetett és megméretett. Sulya 0,736 volt. 

A gyántársavas vasélegről leszűrt folyadék, cseleny kisérle— 
tevégettkönkéneges-könlegeggel ( Sehwefelwasserstoffammoniak ) 
vegyitetett , de ez által észrevehető zavarodás nem képződött. 


b) Az oldat kezelése. 


Az égető könlegeg által nyert csapadékról leszürt folyadék- 
ban volt minden álany és keseréleg ; ezen folyadék az egyes al- 
katrészek elkülönözése végett következő kezelésnek veltetett alá : 

Könkéneges-könlegeggelkissétulnyomó mennyiségben vegyi- 
telett s a nyert fekete csapadék (álkéneg- Schwefelnickel) a sza- 


METEORKÖ VEGYBONTÁSA. 47 


bad légen több napokig leülepedni engedtetett. Erre az oldat 
(mellyben minden keseréleg benfoglallatott ) akénfémrölleszüretetl, 
ez tökéletesen kimosatott., légsavban föloldatott, s az oldat égető 
haméleggel lecsapatott. A. leszállott csapadék nagy mennyiségü 
és sárgás-zöld volt(álélegvizegy-Nickeloxydhydrat) melly húza- 
mos idő mulva sem változott meg fölületén (s így semmi cse- 
leny sem volt jelen). Ez nehányszor forró vizzel kimosatott , egy 
szürön összegyüjtelett, azután megszáritatott; a szürövel egyült 
megégetletelt és megméretett. Az áléleg sulya 0.016, volt. Szine 
szürke volt. s a forrasztó cső előtt cselenylt nem tanusitott. 


Az álkénegről leszürt folyadék minden keseréleget magá- 
ban foglalt. Ennek elválasztására elébb a könkéneges-könlegeg szét- 
bontása végett sósavval tulnyomó mennyiségben vegyitetett, azui- 
tán egy ideig fözetelt s a kivált kéntöl szürő által elválasztatott. 
A még savas ellenhatásu oldat majdan tulnyomó mennyiségü ége- 
tő könlegeggel, azután vilsavas szikéleggel vegyitetett, mind ad-— 
dig mig csapadék képződött. Ez24 óraig engedtetett leülepedni, 
azután a folyadék a csapadékról (vilsavas könlegeg-keseréleg) 
leöntetett és átszüretetl, a csapadék egy szürön összegyüjtetelt s 
ezen könlegeg tartalmu vízzel kimosatott, megszáritatott, izzásnak 
tétetett ki, és megméretett. 1.612- t nyomott, mi 0.591 keser- 
élegnek felel meg. 


B.) A királyvizben oldhatlan maradék kezelése. 


Ez szénsavas szik- és haméleg vegyitékével meégolvaszta— 
tott, a megolvadi tömeg a tégelyből kivétetett s föleresztett só- 
savban föloldatott s gyenge tüznél szárazra elgözöltetett. A. szá- 
raz tömeg erre valami kis sósavval megnedvesitetelt, nehány 
óraig állani hagyatolt, azután vizben föloldatott. A. kovasav 0ol- 
datlanul maradt vissza, melly a szűrön összegyüjtetvén s lepárolt 
vizzel tökéletesen kimosatván., megszáritatott, izzásnak tétetett 
ki és meégméretett. 0.909 gmm. nyomott s vakitó fehérségü volt, 
a nélkül hogy a forrasztó cső előtt szénsavas szikéleggel összeol- 
vasztatván idegen anyagok legkisebb nyomát is tanusitotta volna. 
A kovasavról leszürt savas folyadék, mellyben vas s az agyagföld 
nagyobb része foglaltatott, az A. alatti oldathoz adatott, s" ezzel 
együtt vizsgálat alá vettetett. 


18 A HORVÁTORSZÁGI 


A mennyileges vegybontás ezek szerint adott 


Ként S. 0,0446 
Vaséleget Fe" 07  — 0.7360 
Agyagföldet AP 07 — 0.2030 
Áléleget Ni 0. — 0.0160 
Keseréleget , Mg 0. — 0.5910 
Kovasavat Si 07" — 0.9090 
Cseléleget Mn0 Mn"0"  0.0015 


Ezen anyagok azonban nem úgy tekintendők, mint ha ezen 
állapotban foglaltattak volna a meteorköben; névszerint pedig a 
ként úgy kell venni, mint a melly egy rész vassal vagy álany- 
nyal vagy mind kettövel egyszersmind össze volt kötve. Hogy 
már a kén egy rész vassal Fe S, vagy Fe S?" volt-e egyesülve 
azt bajos meghatározni. Hogy Fe S van benne. az abból kivi- 
láglik, hogy föleresztett sósavval leöntetvén, könkénegszesz fej- 
lik ki. De hogy Fe S" is van jelen, az is bizonyos, minthogy a 
kénfémek legnagyobb része sósavban melegités mellett sem olda- 
tik föl, s csak a forró királyviznek sokáig folytatott behatása 
képes a kénfémeket egészen föloldani és élegiteni. Az álany két-— 
ségkivül csak mint álkéneg Ni S van benne jelen. Hogy valjon 
a vasnak azon része, melly a kénnel nincs csatlakozva mint vasé— 
leg, vagy mint élegesélecs van-e benne, azt szinte igen nehéz 
meghatározni. minthogy az oldatban mindég vashalvacsnak (Ei- 
senchlorür) kell lenni, ha az ásványport föleresztett sósavval ke- 
zeljük. Ezen vashalvacsnak minden eselre az Fe §-böl kell tá- 
madni, ha ez sósavval kezeltetik. Azonban valószinübbnek tartom 
hogy a vizsgált testben nem egyedül Fe? 07 hanem az éleccsel 
egyesülve Fe 0, Fe? 0" van jelen. Az agyagföld, mint ollyan, a kova- 
savval összekötöltnek tekintendő, miként a keseréleg is. nem pedig 
szénsavas keserélegnek, minthogy az ásvány föleresztett sósavval 
leöntetvén, a szénsav kifejlődése észre nem vehető. A cselenyt 
úgy lehet tekinteni , mint a melly cseléleges cselélecs állapotban 
volt benne. 


Ezek szerint a meteorkőó alkatrészei következő módon álla- 
nak elő : 


METEORKÖ VEGYBONTASA. 


Alkéneg Ni § 
Vaskéneg . Fe S" 
Vasélecséleg Fe 0. Fe? 07 
Agyagföld AV 0 
Keseréleg Mg 0 
Kovasav Si 0 


Cselélecséleg Mn 0 Mn? 07 


Munkába véletett 


Veszleség 


0.0179 
0.0705 
0.4520 
02030 
0.5910 
0.9090 
00015 
2.24419 
22500 


0.0051. 


49 


AZ ÁRVA-MEGYÉBŐL BEKÜLDÖTT ÁLLITÓLAG METEOR- 
VASDARABOK 


VIZSGÁLATÁRA KINEVEZETT BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE, 
TOLMÁCSOLVA 
MEKECZ ANDRÁS. 


KÍR. KAMARAI TITOKNOK § A BIZOTTSÁG ELNÖKE ÁLTAL, 


Midön e bizoltság munkálalál, ezen egy a legérdekesebb 
természeti jelenetek közzé tartozó tárgyban , négy izbeni össze- 
jövetele alkalmával, e folyó 1844-dik év nov. hó 2-dik, 13-dik, 
18-dik és 19-dik napjain megkezdette, folytatta és végezte, — 
azon részvételt gerjesztő gondolat kövelte lépéseit, hogy való- 
szinüleg új példányaival fog találkozhatni azon külvilági és ta- 
lányos lényeknek, mellyeket a hajdankor népei, Phönízek , Görö- 
gök , Rómaiak , mint égből hullott szent köveket (Baetyliákat) 
szent helyeiken öriztetvén, isteni tisztelettel illettek; — mellye- 
ket a közép századok lefolytán a tudatlan és babonás nép fé- 
lelemmel és visszaborzadva tekintett, és (mint a , ber verwűnfebte 
Burggraf// nevezetü elbogeni légvasról tudva van) kisértő s g0- 
nosz lelkek idéző bűbájos készítményeinek tartolt; — mellyeket 
többen az újabb idők tudósai közöl is. mint nem is létezőket, s 
a mesék és álmok országába tartozókat, visszautasíttatni kivántak; 
jelenleg pedig De Lüc, Mayer, Olbers, Laplace, Ho- 
ward és Chladni egymástól elágazó véleményeik után, — a 
tudós világ, majd a hold vulkánai által kilökött bombáknak, vagy 
más bolygó és szétszakadozott égi testek töredékeinek, majd a 
föld legfelsőbb légkörében összeállott anyagok tömegének ki- 
ván tartatni. — Azért is ez alázatos jelentést tevő bizottság, 
ismervén az eddig történt számtalan csalódási eseteket, s épen 
hamis példányokból álló gyüjtemények létét is, — a szó- 


ÁRVAI METEORVAS VIZSGÁLATA. 51 


ban forgó meteor-vaspéldányoknak., mint szeretett hazánk ril- 
ka s csak harmad izben fedezhetett tulajdonának megvizsgálási 
és határozási körében, nem csak szenvedélyes figyelemmel és 
szorgalommal , de a szükséges ovakodással is kivánt, a mennyi- 
re a kitűzött határidő engedte. foganattal eljárni. 

Elsöben is mi a kérdésben forgó meteor-vasaknak föltalálá- 
sa helyét illeti: a találó Weisz János árvai uradalmi mérnök, 
és beküldő Horváth Alajos árvai fő-orvos urak közléséből 
az tünik ki, hogy e példányok, és még ezenfölül mintegy 40 
fontot nyomó darabok, Árvamegyében a Thurdossín és Szla- 
nicza közt fekvő Mivdlukáji hegy tövében, az Árva vize által hal- 
mazott kavics- és iszaprétegekben feküdtek, s annálfogva azok 
a legkésőbbi geognosticai, vagyis ugy nevezelt alluviumi idő- 
szak alá tartozhalnak. —  Melly környülményt egyébbiránt a 
bizottság, a példányok meghatározására nézve, épen olly kevés- 
sé tart jellemzőnek, — mint volt egykor a lénártói légvasra néz- 
ve annak helyzete csekély jelentőségű, midőn az, egy juhász 
által, vízforrás kifolyásánál falevelek alalt, fejsze által okozott 
vascsendülés után fedeztelett föl. 

Megemlithető azonban itt azon észrevétel, hogy minden ed- 
dig ismeretes magyarországi meteor-példányok, ugy a lénártói 
és nagydíviniai , mint a jelenleg kérdés alatt lévők. egyezőleg 
a gácsországi határszél közelében a Karpát-— hegyek magasabb 
ormai közt találtattak ; és pedig, a mint Haidinger ur a Hirla- 
pokban folyó év aprilis 17-dikén közlé., jelen esetben, további 
bányászati kutatás nyomán , olly nagy mennyiségben, hogy an- 
nak használata , műtani tekintetben is czélozlatik. 

Továbbá midön külsejökre nézve a jelen példányok . egyike 
sárga, a másik pedig feketés színnel lévén bevonva, — ézen utól- 
sóbbnak színezetét, a béküldö úr az irlával- Graphit- egyelitett 
rétegnek , mellyben az talállatott, tulajdonítás; — nem lévén czéla 
a bizottságnak , ezen állításra nézve mostani alkalommal határo- 
zottan felelni, előlegesen csak az iránt kiván észrevételt len- 
ni, hogy közönséges tapasztalat szerint, a kárpati homok- és 
mészköképletben, melly Pusch geognosticai munkája szerínt 
Árvamegyében általában, különösen pedig Sydow szerint Szla- 
nicza vidékén kivekesztőles uralkodik, — irla előjövetele mind- 
eddig nem volt ismeretes. — Egyébbiránt pedig, csak a külső alak 
szerint és azon fekete anyagi részek után.itélve. mellyek az 


14 ha 


52 ÁRVAI METEORVAS VIZSGÁLATA. 


egyik példányban, vas-ércczel egyvelgesen láthatók, a bizotlság 
inkáb hihetőnek tartja azt, hogy az említett iszap-rétegnek ., a fe- 
ketés színezele (ha nem mállott köszén, vagy foszló fekete agyag 
részeitöl eredne) inkább vas-., vagy cselélecs (manganoxydul) 
hozzájárulása által állott elő. 

Ezen észrevételek után, a bizottság további figyelmét a 
kérdés alatt lévő példányok belső alkotására függesztvén. annak 
közelébbi isméretéhez , a példányokon fekvő vastag rozsda borí- 
ték miatt, másképpen nem juthatott, mint hogy azoknak elmet- 
szésére , a lapoknak kisimitására, sav és tűz általi fultatásáraés a 
mennyire az idő rövidsége engedé , vegytani probatétel végbeví- 
telére is, e bizoltság tagait T. Pecz Vilmos Dr. Boor Károly és 
Dr. Nendtvich Károly urakat előlegesen megbizza. 

Melly lépések követköztében a bizottság, — általános vegy- 
tani munkálatát e másodizben kitűzött határnapra sem végezhet- 
vén be, — a példányok vissza rekesztése mellett, alázatos vé- 
lemény adásában következőkre szoritkozik : 

A sötétebb szinű példányok azon lapjain, mellyeket T. Pecz 
Vilmos ur leköszörülés után , légsav és tüzedzés által készített, a 
meteor-vasakon isméretes három és négyszegű widmanstaedten- 
féle vonalak és képlegek nem mutatkoznak ugyan olly kivehető- 
leg-, mint azt Haidinger úr, egy hozzá fölküldött , ugyancsak 
szlaniczai példányra nézve , a fentebb éríntett hiradásában leirta ; — 
mindazáltal ezenlapok is meteor-eredetet bizonyitnak azon fodro- 
zott és köralaku rajzok által, mellyek a bécsi császári gyüjte- 
ményben lévő lenártói darabon isméretesek, s mellyek itten is, 
ámbár a lapok repedezettek, és hosszas szemzetüek., figyel- 
metes vizsgálat után észrevehelők. — Amint azon fölül az egyik 
darabon kilünö új törés is mutatja, a szemzeteknek némü jegecz 
forma szerkezete is van. 

lit következik immár ezen meteorvasdaraboknak T. Pecz 
Vilmos altal végrehajtott ásványtani vizsgálata is atDr. Boor 
Károly által eszközlött minőleges vegybontása. I 


ÁSVÁNYTANI LEIRATA 
AZ 
ÁRVA-MEGYÉBEN TALÁLT METEOR-VASDARABOKNAK 


PETZ VELMOS 
Ada AB. 


A vizsgálat végell nekem átadott árvai meteorvasdara-—, 
bok egyike, az I. számú. hosszukás , lapos, sötét zöldes-szürke 
anyaggal bevont darab volt; a II. számu pedig inkább kerekded, 
barna rozsdához (Ocker) hasonlitó fölülettel. 

Az áltmetszés után mind két darab mélyen meglámadva 
mulatkozott , úgy hogy a kerekded barna darab térimejének (vo- 
lumen) csak kisebb része állott színvasbol. Hogy ezen földes bo- 
riték magából a vasból képződött élegülés (oxydatio) által. azt 
annak vegybontása legbiztosabban elhatározhatná; de már abból 
is látni való. hogy (miként különösen a II. számún lehetett ész- 
revenni) a földes tömegben fémrészek elszórvák, még pedig nem 
világosan körülirt szélekkel, hanem a földes tömeggel összeol- 
vadva s magokon a fémrészeken ismét többé vagy kevesbé éle- 
gek (oxydum) vonulnak át. 

Az idegennemű vegyületekből csak deléjkovand (Magnet- 
kies) vagy legalább ahoz külső tekintettel igen hasonlító anyag 
mutatkozott ; szigorúbb vizsgálatra nem lehetett abból elegendő 
mennyiségel nyerni , hanem az azzali hasonlatosságot csak a sa- 
játságos szinből és tétemes keménységből lehetett megitélni. 

Az I. számu darabnál már puszta szemmel lehetett a földes 
boritékbán illy részecskéket észrevenni ; a váglapon vékony bori- 
ték gyanánt mutaikozott az, az elkülönzési fölületeken a vas egyes 
szemcséi között; a II. számu darabban ugyan illy viszonyok kö- 
zött mutatkozott az, de csak magában a vas tömegében és cse- 
kélyebb mennyiségben mint az I. számunál. 

Jegeczes  (erystallinisch) alakbúl vagy szerkezetből egyik 
darabban sem lehetett valamit észrevenni. A kicsiszolt (polirt) 
fölületek égetése ( Aelzen) semmi Widmans7aedften-féle alakokhoz 


54 ÁRVAI METEORVAS VIZSGÁLATA. 


hasonlót nem mulatott. Az I. számu kétszer ismételt égetésnél min- 
díg csak bádjadt apró szemcsés fölületet tüntetelt elő. jóllehet a 
műtétel másodszor olly lassan ment véghez, hogy a fölület csak 
24 óra mulva látszott tetemesen megtámadva. A II. számunál igen 
gyöngéd égetés után nehány párhuzamos vonalak. más párhuza- 
mos vonalaktól különböző szegletek alatt átvágva, voltak észreve-— 
hetők; de ezek a sav erősebb behatása után mindég elenyésztek, 
s igy kétséges volt valjon a belső szerkezet vagy a köszörülés 
alkalmával a köszörülő eszköz behatása által okoztattak-e ? 

Az I. számu fajsulya voll 6.827. 

A II. számu fajsulya pedig 7.580. 

A keménység : a folpat (Fluszspath) keménységét közelítet-— 
te meg s inkább csekélyebb mint nagyobb volt, mert abban va- 
karásl ejteni nem lehetett, a szegletek a folpaton ellapultak, s in- 
kább a folpat által lehetett a vas fölületén vakarást eszközölni. 

A törés: mennyire észre lehetelt venni, apró szemcsés volt. 

A nyujthatóság : tökéletes. 

Az elválások szabálytalan szögletes különböző nagyságu 
egész "4, hüvelyk álmérőjü szemcsékben, darabokban történtek. 

A szin: világos aczélszürke, világosabb mint a rendes aczé- 
é, a sárgának igen csekély n yomával. 


AZ ARVA-MEGYÉBEN TALÁLT METEORVAS 


MINÖLEGES VEGYBONTÁSA, 
VÉGREHAJTVA 


Dr. BOOR KÁROLY 
ÁLTAL. 


Miután az árvai szín vas minőleges vegybontását ") végre- 
hajtottam, e munkálat eredményét azon jelentéssel teszem közzé, 
hogy a Dr. Nendtvich úr e tárgyróli vizsgálatais legközelebb 
elvárandó , s én is részemről mihelyt lehetséges leend, a meny- 
nyileges vegybontást is végrehajtandom és közzé teendem. 

A vegybontás végettnekemátadatott darab a P e cz úr tudósitá- 
sában II. szám alatt volt fölhozva. Mi ennek természettani saját- 
ságait illeti, az emlitettekhez még azt tartom csatolandónak, hogy 
a szinvason magán sok késkeny, fekete szinű repedések valószi-— 
nüleg előpostái a lassankénti élegülésnek, vonultak keresztül. 
Ezen repedésekben, mellyek miként mondám fekete s meglehe- 
tös szilárd összeállásu anyag vékony rétegével voltak betöltve, 
vaséleg-élecs (Eisenoxyd-oxydul) volt, miként a külboriték azon 
részében is. melly a vas színrészéhez legközelebb feküdt. Több 
rendbeli kisérlelek daczára, mellyekkel a vasat savak által akar- 
tam megtisztilani, nem sikerült azt vegybontás által a külső föl- 
des boritékától egészen megszabaditani ; miként a föleresztett sav 
is, a finom repedésekben létező fekete anyagra különös föloldó 
hatás nélkül maradt. 


") E munkában leginkább Berzelius jeles munkálatai a meteorvasról, mely- 
lyek a Poggendorf ,, Annalen der Physik und Chemie" czimű folyóira- 
tában közölvék, szolgáltak nekem előkép gyanánt. 


56 AZ ÁRVAMEGYEI HETEORVAS 


A. Kisérletek száraz úton. 


1) Az árvai színvas az olvasztócső (Löthrohr) elött egy 
széndarabon megtüzesítve alig terjeszt el észrevehető kénes sav-— 
szagot; megfúvatván fölülete kékes-szürke fémszínt ölt magára 
s egyébbiránt változatlan marad. Szálladékot ( Anflug) egyátalában 
nem lehelelt észrevenni. Ha az olvasztócső erős lángja hirtelen 
érinté a vas valamelly sima fölületét, egy a vasból kiömlő kék 
lángot nyilván észre lehetett venni. Az árvai vas egyébbiránt a 
legélénkebb olvasztócsőói láng után is igen kemény s meglehetős 
merevény (spröde) maradt. 

2) A térdformán meghajtolt üvegcsőben a szóbani fém áta— 
lában úgy viselte magát, mint a széndarabon, csakhogy itten cse- 
kély mennyiségü s még savas ellenhatású víz gyülekezett össze, 
valószinüleg a vas finom erein és repedésein átvonuló vaséleg— 
élecsből. Az árvai színvas több darabjainak egymás után követ- 
kező olvasztócsöveli megtüzesitése alkalmával azonban. csak 
egyetlen egy kisérlelnél fejlődött ki nyilvános retekszag. Ez al- 
kalommal az üvegcső belsejében. az olvasztócsöveli élénk tüze-— 
sitésnél , igen csekély sárga. s a világosság felé tartatva vörös- 
be vonuló szálladékot lehelett nyerni, mellyet csak igen erös izzó 
tűznél lehetett szállékonnyá tenni s helyéből kimozdítani. Ezen 
jelenetek azonban. miként már említetett ; csak egyetlen egy ki- 
sérletnél mutatkoztak; a többi négy vagy öt, térdformán meg- 
hajtott üvegcsőben telt izzási kisérleteknél , lehetett ugyan min- 
dig csekély kozmás megégett zsirhoz hasonló szagot észrevenni, 
de reteny (Selen) szagot egyátalában nem. 

3) Érenycsípesz (Platinzange) között az árvai színvas a 
legerősebb tűzben is tökéletesen olvadatlan maradt, még az or- 
mókon is. 


B. Kísérletek nedves úton. 


1.51 gramme árvai színvas (nagyobb mennyiséggel a mi- 
nöleges vegybontáshoz nem rendelkezhettem. czélszerűn a nélkül, 
hogy a nekem átadott darabok nagyon szét ne zúzassanak ) minl- 
egy 60" C. hévmérsékletben 12 óráig szárítatván , sósavban föl- 
oldatott,. még pedig úgy, hogy az oldás vége felé a hévmérsék-— 


nált 


MINÖLEGES VEGYBONTÁSA. 57 
lelet 100" C. fokra lehetett fölmagasztalni. Kezdetben a szesz- 
kifejlődés lassú volt, de azután serényebbé lön. csak ekkor kép- 
zödött azon kénsavas rézélegoldatban. mellybe az elébb meg- 
mosott s az oldásnál kifejlődött szesz vezettetett, valami kis 
mennyiségü rézkéneg. Az árvai vasra öntött sósav egy pillanat 
alatt sárga színűvé lett, melly késöbb zöldessé változott. A fém- 
ből kezdetben fekete darabok váltak le az oldás alalt, mellyek 
szétporultak, és fehér ezüstfényü fémlemezecskék, mellyek ama- 
zokkal együtt oldhatlanok voltak a sósavban. Az oldás alatt ki- 
fejlődő könenyszesz ( Wasserstoffgas) kezdetben szinte szagtalan 
volt. később mindazáltal előállott a szénenytartalmu vas sósav- 
bani föloldását mindenkor. kisérő szag , mi a föloldásnál támadó 
kön-szénegegyleeknek  (Kohlenwasserstoffverbindung)  tulaj-— 
donítandó. Az eredetileg egészen tiszta üvegnek belső fölülete, 
mellyben a szesz lepárolt vízben mosatott meg, valóban ollyanis 
volt. mint ha olajjal lett volna bevonva, úgy hogy a víz arról 
nyilván karikákban (ugy nevezett szemekben) vált le. Az árvat 
vas fönebb említett mennyiségének mintegy 3 óra kellett, míg ai 
a sósavban föloldatott , 0.06 gr. sullyu mennyiség maradván ol- 
datlanúl. 

a) Az olvasztó-készület középső üvegében lélező víz, melly 
a kifejlődő könenyszesz megmosására rendeltetett, a képződött 
szállékony könszéneg szagát árulá el; s a következő kémsze- 
rekkel hozatván érintkezésbe. imez ellenhatásokat mutatá : 

1) Könlegeg tartalmu légsavas ezüstéleggel csak fölmelegítés 
után kapott kissé barnába vegyülő színt. 3 

2) Eczetsavas óloméleggel és eczetsavval megsavítva, nem 
képezett csapadékot. 

3) Könkéneges könlegeg (Schwefelwasserstoff- Ammoniak ) 
24 óra mulva nehány igen apró vöröses-sárgás pelyheket ered- 
ményezett ,. mellyek égető könlegegben elenyésztek. 

4) A kénes sav (Schwefelige Sáure) igen csekély mennyi- 
ségü porképü csapadékot s nehány igen apró  vöröses-sárgás 
pelyhet adott, 24 óra lefolyta után. 

5) A highalvag-olvadék ( Ouecksilberchloridlősung) nem 
képezett csapadékot. 

6) A tömény kénsav és tömény légsav sem csapadékot sem 
színezelet nem eredményezett. 


58 AZ ÁRVAMEGYEI METEORVAS 


b) Az árvai vas sósavas oldata , az oldatlan maradéktól el- 
választatott s ez utólsó további vegybontás végelt előlegesen fél- 
retétetett. A szürön át elválasztott folyadék pedig egy porczellán 
csészében fölmelegíletelt s légsavval élegitetett — mikor is tiszta 
átlátszó maradt, — azután pedig poros szárazságig elgözöltetett. 
Itt egy zavaró körülmény által megakadályoztattam a kovasav 
netaláni elválása észrevehetésében. minélfogva e tekintetben 
majd a mennyileges vegybontásnál kell figyelemmel lenni. Az el- 
gözöltetés után sósavtartalmu vízben oldatott föl s a sósav tul- 
nyomó mennyisége annyira elgözöltetett, hogy az oldat többé 
csak igen kevéssé volt savas ellenhatásu, mikor is aztán 

c) 18 óra hosszáig könkéneg (Schwefelwasserstoff) vezet- 
tetett rajta keresztül. Ezen idő alalt a folyadékban nem csekély 
mennyiségü sötét-sárga csapadék képződött. Miután a könkéneg- 
tartalmu folyadék egy porczellán csészében mérsékelten fölmele- 
gítetett, a tökélelesen kivált csapadék egész mennyisége egy 
szürön át elválasztatott s jól kifött. meleg. lepárolt vízzel meg- 
mosatott. 

d) A b) alatti csapadékból leszürt folyadék felényire elgő- 
zöltetett, azután légsavval élegitetett, ekkor pedig a vas, nehogy 
az a további vizsgálatnál alkalmatlan legyen, eczetsavas szikéleg— 
gel forró melegben lecsapatott s a szürön összegyüjletelt. 

e) A vasélegről leszürt folyadék, a mosóvízzel együtt 
felényire  elgözöltetett, azután pedig sárga könlegkéneggel 
(Schwefel- Ammoniak) vegyíletett, mire nagy mennyiségü kékes 
fekete csapadék támadt. Ez 48 óraig a lecsapató szerrel érintke- 
zésben maradt. A kénfémek (Schwefelmetalle) ekkor a rajtok 
lévő tiszta sárga folyadékkal együtt. a könlegeg s tulnyomó 
mennyiségü könlegegkéneg elüzéseig fölmelegílettek, átszüretvén 
pedig a szűrön forró , jól kifött vízzel kiédesítettek. 

f) A kénfémekről leszürt folyadéknak megsavítása után , a 
sósav elszállásáig fözetett az. s azután átszűretett. Ezen folyadék 
egy része égelő könlegeggel vegyítelvén., az elsö esetben épen 
semmi , a másikban. fölötte csekély csapadék képződött. A har- 
madik része mindazáltal égető könlegeggel s vilsavas szikéleggel 
(Phosphorsaures Natron) lecsapatván, tetemes mennyiségü, nagy- 
pelyhü csapadékot képezett, melly kevertetvén részletesen kis 
mértékben jegeczképüvé lelt. Ezen csapadék égetés után szinte 
feketének mutatkozott; légsavban. föloldatván, az oldat sárgás 


MINÖÜLEGES VEGYBONTÁSA. 59 


szinü volt, mellyből az égető könlegeg fehér térimés testet csa-— 
polt le. Könlegkéneg által a" légsavas oldatból sölét-zöld csa-— 
padék ülepedett le, melly szénsavas könlegegben oldhatlan volt, 
s mellyből húzamosb idő múlva az edény fenekére fehér színű test 
vált ki. Az izzó tűznek kitett zöld csapadékban sok szikéleggel 
sem lehetett érenylemezen a cseleny nyomára akadni. Imitt amott 
a vele izzótűznek kitett szikéleg sárgás lett s apró fémpikke- 
lyecskék voltak benne , mellyek iszapolás által jobban szembe- 
tüntenek. Ezek szerint azt hiszem. hogy ezen csapadékot föleg 
vilsavas álélegnek (Phosphorsáures Nickeloxyd) vilsavas könle- 
geg-keseréleggel vegyítve lehet tekinteni. 7") 

g) Az e) alatt nyert kénfémek vizsgálata. Ezek egy 
része a kénfémek elszállásaig égetletett , mire a sölét—zöld színű 
maradék kevés királyvízben tökéletesen föloldatott. Ezen oldatból 
már az álany (Nickel) tulnyomó mennyiségü égető haméleg- 
lúggal fözetve, mint sárgás-zöld csapadék veretett le. De ezen 
álélegcsapadékban kékéleg (Cobaltoxyd) is volt, mivel az póris- 
sal egyedül. úgyszinte pórissal és ónnal az olvasztócső elött ki- 
tünöleg (schmalte) kék gyöngyöket adott. 

Másik része a" kénfémeknek szénsavas könlegeggel pálita- 
tott húzamosb ideig. de illy móddal nem lehetett azokból kénfé- 
met kivenni. Harmadik része a" kénfémeknek eczetsavval kezel- 
tetelt, az átszürt és elgözölt folyadék sok szikéleggel megolvasz- 
tatván, legkisebb nyomát sem mutatá a cselenynek. Ezen az 
úton mindazáltal valami csekély mennyiségü álany. kékeny és 
kesreny vonatott ki; mert a" kénfémeknek elgözölt eczetsavas 
vonatával megolvasztott szikéleg vöröses-sárgás színü lett s fém- 
pikkelyecskék is voltak benne észrevehetők. Vízben ezen szik- 
éleg nem oldatott föl tökéletesen , s az oldatban számtalan apró, 
fehér, igen könnyü testecskék úszkáltak , mellyek egy csep só- 
sav hozzáadása után azonnal elenyésztek. 

h) A c) alatti könkénég átvezetése által nyert csapadék meg- 
szárítatván sötét-sárga színü volt. Ezen csapadék egy része szén- 
savas szikéleggel üvegcsőben megtüzesítetvén , nem képezett 
szálladékot (Anflug) ; széndarabon az olvasztócső előtt nem le- 
hetett mirenyszagot észrevenni. Másik része a kéncsapadéknak 


s) Nem valószinütlen , hogy valami csekély mennyiségü vilsavas vaséleg 
is lehetett hozzá vegyítve. 


60 . AZ ÁRVAMEGYEI METEORVAS 


erős égető könlegeggel kezeltetetl; a sárgás szinű folyadék át- 
szüretvén, s egy óraüvegen elgözöltetvén , mintegy 1—2 mil- 
ligramme barnászvörös maradékot hagyott hátra, melly szénsavas 
szikéleggel az olvasztócső előtt széndarabon nem ugyan mireny- 
szagot, hanem sajátlagos pézsmanemű illatott fejtett ki. Az itt al- 
kalmazott s színitési tűznek (Reductions-Feuer) kitett szikéleg- 
ben , szinte fém nyomaira lehetett találni, melly achat mozsárban, 
annak falaihoz fehér fémszínnel ragadt. Az égető könlegeggel 
kivont kéncsapadék , miután megszárítatolt, perczellán tégelyben 
égettetett el, az igen csekély mennyiségü sárgás-barna maradé- 
ka pedig szénsavas szikéleggel vegyítetett s az olvasztócső elött 
széndarabon színitetett, melly alkalommal az iszapolás után az 
achat mozsárban nehány apró sárgás-vörös fémpikkelyecskék 
maradtak vissza. 

i) A d) alatt lecsapott vaséleg vizsgálata. Ennek 
egy részére sóskasav öntetett, melly azt igen csekély mennyi- 
ségü kén-sárga poron kivül, egészen föloldotta. Ezen maradék 
az izzásnál barnás vörös szinű lelt s a további vizsgálatnál úgy 
viselte magát mint a vilsavas vaséleg. Másik része a vasélegnek 
sósavban oldatott föl s az oldat kénsavas szikéleggel vegyitetett, 
mire semmi csapadék sem képzödött. Harmadik része a vaséleg- 
nek salétrommal összeolvasztatván, s a vegyület vizzel kivonatván 
és légsavval megsavitalván s ezután légsavas óloméleggel vegyí- 
tetvén , igen csekély fehér csapadékot adott. Negyedik része a 
szóbani vasélegnek égető hamélegoldattal fözetett, a kétszer át- 
szürt folyadék nyilván vöröses szint mutatott, melly lepárolt viz- 
zeli bövebb föleresztés után sem enyészelt el Ezen égvényes fo- 
lyadékból a könlegeg sem hidegben sem fölmelegítés mellett leg- 
kisebbet sem csapolt le, ellenben az égető könlegeg, halvkönle- 
geg-keseréleggel (Chlor-ammon-magnesium) csekély ugyan, de 
mégis nyilvános csapadékot adott. Ecsetsavas óloméleg s légsa- 
vas ezüsléleggel is lehetett az ismeretes módon, a vilsav jólehet 
csekély tarlalmát bebizonyitani. Ónhalvacs (Zinnchlorür)  ellen- 
ben, a légsavval megsavitott égető hamélegfolyadékban több: na- 
pok mulva sem képezett csapadékot. — Honnan eredhetett a vas- 
éleggel főtt hamélegoldatnak vöröses szine, arról nem vagyok ké- 
pes magamnak tökélelesen számot adni. jóllehet nehány kisér- 
letet tettem, hogy ezen vöröses szinezet okát kipuhatolhassam. Név- 
szerint pedig könkéneggel (Schwefelwasserstoff) és könlegkén- 


MINÖLEGES VEGYBONTÁSA. 61 


eggel (Schwefelammonium) egy óra mulva sem kaptam csapadé- 
kolt a vörös szinü folyadékból. Adott ugyan ezen folyadék ég vé- 
nyes állapotban szárazra elgözöltetvén valamelly szürkés port; 
melly ott, hol a porczellán csészéhez ragadva maradt s erősebben 
megtüzesítetett kék-—viola szint öltött magára; az olvasztócső elött 
mindazáltal szikéleggel vegyitetve, sem nyilvános szinezetet, sem 


-fémszinitést nem lehetett észrevenni. A mennyileges vegybontás- 


nál, ha netalán ott is mutatkozandik az említett szinezet , alkalmat 
veendek magamnak, az ide vágó kisérleteket, mellyek most a vas- 
éleg nagyobb mennyiségének hiányánál fogva nem üthettek ki 
jellemzően ") lehető tökéletesen kiegészíteni. 

k) Az árvai meteorvas azon részének, melly a só- 
savbani föloldásnál maradt hátra, vizsgálata. Ez szári- 
tott állapotban barnás szürke szinü volt s a királyvizben melegség 
alkalmazása mellett tökéletesen föloldatott. A kevessé savas ol- 
dattal tett egyik kisérletnél a könkéneg csapadékot képezett, melly 
megszáritatván barnás-sárga szinű volt, s mellynek további vizs- 
gálatát az igen csekély mennyiségnél fogva, itt nem lehetett 
végre hajtani. A savas oldat erre égető könlegeggel közönyösi- 
tetett (neutralisirt) s könlegkéneggel lecsapatott, a tulnyomó meny- 
nyiségü könlegkéneg elgőzöltetett s a folyadék a kénfémektöl 
szűrő által elválasztatott. 

ID) A szűrön átment, még opalizáló folyadék sósavval meg- 
sávitatván fölmelegitetvén, újra átszüretvén s most égető könle- 
geggel túltelitetvén, sóskasavas könlegeg által csekély zavarodás 
képződött benne; égető könlegeg azonban vilsavas szikéleggel 
tünemű jegeczes s pelyhekkel vegyített csapadékot képezett, 
melly megszáritatván igen csekély mennyiséget tett. Az apró je- 


geczek megszáritatván gyöngyház fényességüek., sárgás színü- 


ek voltak, kissé szivárványoztak (irisirten) izzás által megfeke- 
tedtek, s ezen fekete maradványuk szikéleggel érenylemezen 
az olvasztócső elött cseleny nyomait mutatá, s a velök izzásnak 
kitett szikélegben miután a fölolvaszlatott, apró pelyhecskék úsz- 
káltak, mellyek igen valószinüleg keserélegből állottak s egy csepp 
légsav hozzáadására azónnal elenyésztek. 


3) Véleményem szerint talán elszaporázás volna, az itt tapasztalt s nem elég- 
séges kisérletekkel követett vöröses szinezetet a festeny (Chrom) 
tartalomnak tulajdonitani. 


62 AZ ÁRVAMEGYEI METEORVAS 


Harmadik része az imént emlitett, jól kifözött folyadéknak 
égető könlegeggel s mészhalvaggal (chlorcalcium) vegyitetvén, 
egy bedugaszolt üvegbeni húzamos állás után, nagy pelyhü csapa- 
dékot adott, melly nem egészen fehér, hanem kissé sárgás szinü 
volt. Ezen csapadék izzásnak tétetvén ki s légsavban föloldatván 
a meglehetős savas folyadékhoz légsavas óloméleg adatott. mire 
fehér, pornemü csapadék képződött. Ugyan ezen oldat könleg-. 
kéneggel sötét-zöld, pelyhes csapadékot adott. melly sem tiszta, 
sem szénsavas könlegegben föl nem oldathatott, s vaskénegnek 
(Schwefeleisen) mutatkozott. 

m) Az árvai szinvas sósavbóli maradékából nyert 
kénfémek vizgálata. Ezek szine a száritás után ollyan 
volt mint a vasélegvizegyé (Eysenoxydhydrat). Miután égettettek 
s választó vizben föloldattak, égető könlegeggel szigoruan közö- 
nyösitettek , azután pedig a vas ezen oldatból gyantársavas kön- 
legeggel (bernsteinsaures Ammoniak) lecsapatott. Az ekként nyert 
gyántársavas vaséleg aránylag igen csekély mennyiségű volt. Le- 
szüretvén a folyadék a csapadékról, könlegeggel vegyitetett, mi- 
re nem nyert kékes színezetet. Égető haméleggel nem lehetett 
áléleget (Nickeloxyd) lecsapatni "). A mind e mellett zöldes szi-— 
nü folyadék ezután ismét légsavval megsavitatolt s szárazig el- 
gözölletett. Ezek szerint a folyadékban az elgözöltetés alatt ham- 
halvag és légsavas haméleg volt. Miután a sótömeg szinle szára-— 
zig elgözöltetelt, a külső széle zöldesnek mutatkozott, míg a kö- 
zéppont, hol az a lámpa tüze által inkább fölmelegitetett , nagyon 
sárga szinü volt. Ezen elgőzölt sótömeg vizzel leöntetvén, igen 
csekély mennyiségü vöröses por "") visszamaradása közben, 
bor-sárga folyadékká olvadt föl. Ezen folyadék könkénegvizzel 
eleinte csak sötétebb szinezetet, azután pedig csekély sárgás pely- 
hes csapadékot képezelt; könlegkéneggel sötét- szöld szint, 
fözésnél sötét-zöld csapadékot adott, melly szénsavas könlegeg- 
ben kissé fölolvadni látszott ; mészhalvaggal és ónhalvaccsal (Zinn- 
chlorür) nem képezett csapadékot; cserellel (Gerbstoff) nem 


7) Nagyon lehetséges azonban, hogy mind a mellett itt is volt jelen álélég 
de a vaséleggel egyszersmind mint gyantársavas áléleg lecsapatolt. A 
gyántársavas vaséleg csapadék mindazáltal álanyra nem vizsgáltatott. 

1" ) Ezen maradék sem porissal, sem vilsavas szik-könlegéleggel nem képezett 
az olvasztócsó elött valami szinezetet a gyöngyökben, talán mivel igen 
csekély mennyiségü volt; mindazáltal vaséleg lehetett az. 


MINÖLEGES VEGYBONTÁSA. 63 


kapott szinezetet ; ham-vas-kékeggel (Kalium eisencyanür) a fo- 
Ilyadék sárgás-zöld szint kapott a nélkül hogy csapadék képződött 
volna. Ezen kisérletek , mellyeket a folyadék elégtelen mennyisé- 
génél fogva nem lehetett folytatni, valószínűvé látszottak 
előttem tenni azt, hogy ezen szinezet oka itten festeny volt. 

Hogy bizonyos legyek a vilany és fe s tenynek az árvai szin- 
vasbani jelenlétéről, a vasnak külső feketés-barna élegboritéká- 
ból, mellyben még sok fémrészecskék találtattak, hozzáadólag mint- 
egy 3 gramme-ot szénsavas haméleggel, szénsavas szikéleggel s 
valami kis salétrommal a szokott arányban vegyitettem, s éreny- 
tégelyben "4 -ed óraig erős izzó tüznek tetlem ki. Olvadás után 
atömeg a tégely falain imitt amott kékes-zöld szinü volt a cselsa— 
vas égvénytől (mangansaurer alcali). Az igen összeolvadt tö- 
meg forró vizzel kezeltetett, s róla világos-sárga szinü folyadék 
szüretett le. Mivel itt azt hittem, hogy a festeny okozta ezen szint 
a folyadék egy részénél a Vauguelin-féle választó modort al- 
kalmazám (Berzelius B. 2. I. 331. 5. Aufl.). És valóban feketés- 
zöld csapadékot nyertem, melly megszáritatván szürkés-fekete 
szinü lett. Az olvasztócső elölt ezen csapadék pórissal az élegü- 
lési tüzben sárga, a meghülés után szintelen gyöngyöket adott: 
a szinitési tüzben ezen gyöngyök inkább zöldes szinüek leltek. 
A pórissali elléenhatáshoz egészen hasonló volt a sal microcos- 
micussali ellenhatás, csak hogy a szinitési tüzben kezelt gyöngy a 
meghülés után is zöldes maradt. Salétrommal megérintetvén ezen 
gyöngy zöldes szinét vörösessé változtatta, ellenben ónnal kezel- 
tetvén a gyöngy az izzásban szintelen lelt, meghülvén pedig bar- 
nás-zöld. Ezen kisérletekből nyilván kiviláglik hogy itten, a Vau- 
guelin-féle modor által kiválasztott fém, vas volt, melly a szénsa— 
vas égvények és salétrommali izzás daczára is a vilsavhoz kölve 
maradt, s miután az izzott sótömeg vizzel kivonatolt, az oldatba 
mint vilsavas vaséleg ment által. Azt egyébbiránt nem akarom ál- 
litani, hogy valamelly más, a kesrenycsoportba tartozó fémnek 
minden nyomdokától ment lett légyen. A Vauguelin-féle vá- 
lasztó modornál fémcsapadékról leszürt folyadékban a vilsav 
jelenléte halvkönlegeg- keseréleggel,  légsavas  ezüstéleg- 
gel és légsavas óloméleggel nyilván bebizonyitathatott. Meg 
kell még jegyeznem, hogy az izzitott árvai vaséleg bo- 
ritékban a kénnek vagy kénsavnak csak legkisebb nyomára 
sem lehetelt találni. 


64 AZ ÁRVAMEGYEI METEORVAS 


Minthogy még mindég azon véleményben voltam, hogy a fes- 
teny jelenléte az árvai meteorvasban kétségtelenné tétethetik. elő— 
veltem mintegy 2 gramme-nyi mennyiséget az ásvány külső 
élegborítékából , és felkénsavas hamélegben föloldottam. A viz, 
mellyben a föloldott anyag kifözetett, eczetsavval megsavitatván, 
sem eczetsavs óloméleg sem légsavas higéleccsel nem muta- 
tott festeny ellenhatást. A vizzel kifött föloldott anyagnak old- 
hatlan része az olvasztócső elött föleg vílsavas könlegeg-szík- 
éleggel vizsgáltatolt. Miután a gyöngy ezzel meglehetősen te- 
litve volt, mind az élegülési mind a szinitési tüzben sáfrány-sár- 
ga szinű üvegeket adott, mig forrók voltak. Meghülvén pedig a 
szin zöldre változott, melly szinezet a tökéletes kihülésnél vilá- 
gossab lett ugyan, de el nem enyészett s kivált a szinitési láng- 
ban képződött, állandóbbnak mutatkozott. A. vilsavas só gyöngye 
szinitési lángban ónnal megolvasztatván itt is zöldes-barna lett. 

Az árvai szinsav széneny tartalmára különös kisérletet nem 
tettem s nem is tehettem; egyébbiránt a sósavbani föloldásnál elő- 
adott jelenségeknél fogva alig kélkedhetni, hogy ezen elem is je- 
len volt benne. 

Ezek szerint az előre bocsátott minőleges vegybontásból, kö- 
vetkező mellék alkatrészei tünnek ki az árvában talált meteor- 
vasnak: álany. kén, vilany, igen kevés réz, kékeny és 
kesreny, azután szén, az ón nyomdokais végre, ha t.i. az 0l- 
vasztó cső előtt csak egyszer mutatkozott jelenetet égészen el- 
hanyagolni nem akarjuk, a reteny nyomai is. A vizsgálat folya- 
mata alatt talált viz és a vasélegélecs a meteorvason keresz- 
tülkasul vonuló finom repedékekhez tartozik; miként hajlandó 
vagyok a mész nyomait is nem magának a vas anyagának. ha- 
nem az ehez tapadt külső élegborítéknak tulajdonitani. 


TUDÓSITÁS 


A SOPRON-MEGYÉBEN IVÁN HELYSÉGE KÖRÜL 1841. 
AUGUSTUS 10-KÉN HULLOTT KÖÉSÖRÖL 


KÖZLI 


Dr. NENDTVECH HKKÁROLLY. 


A királyi magyar természettudományi társulat 1844-dik évi 
november 9-kén tartott ülésében, az Iván helysége körül hullott 
gyanitólagos meteorkövekre vonatkozó hivatalos iromány olvás- 
tatott, mellyhez az emlitett kövekkel megtöltött bádogszelencze 
is volt csatolva. Minthogy már ezen kövek, természelöket s va- 
lószinüleges eredetöket illetőleg, különböző véleményekre s tu- 
dományos vitatkozásokra szolgáltattak alkalmat: a társulat engem 
bizott meg, hogy azokat alkatirészeikre nézve vegybontás alá ves- 
sem, s természeti sajátságaik s eredetök felől véleményt adjak. 
Minthogy már nehány nap elött föladatomat végrehajtottam: mü- 
ködéseim s összehasonlító vizsgálataim eredményét van szeren- 
csém jelenleg a tekintetes társulat elibe terjeszteni. 

Az első kimeritő tudósítást ezen nevezetes természeti ese- 
ményről Báró Reíchenbach közlötte az irodalmi világgal a 
bécsi újságban; ezen tudósitás nehány nappal később az augspur- 
gi közönséges újság 293 és 294-dik számu mellékleteiben ismét 
megjelent, de több adalékokkal s a törlént eseményrőli nézeteinek 
részletesb fejtegetésével. 

5 


66 AZ IVÁNI KÖESÖRÖL. 


B. Reichenbach legelső is volt atermészetvizsgálók kö- 
zött, ki a tudósítás vétele után az esemény szinhelyét megláto- 
galta, hogy annak igazsága s valódisága felől meggyőzödjék, s 
magának az eseményt megelőző és követő körülményekről köz- 
. vetlen tudomást szerezzen. Az ő inditványára az esemény illetőle— 
ges tanúi-is hivatalosan kihallgattattak s vallomásaik hivatalosan 
jegyzőkönyvbe iktattaltak. Ezen jegyzőkönyv hívatalos másola- 
ta, nehány sopron-megyei tisztviselő aláirásával hitelesitetve, 
a magyar tudós társaságnak küldelett által, s ettől a kir. magyar 
természettudományi társulattal közöltetett. Ezen tudósításban, mi- 
ként a B. Reichenbach által a bécsi újságban közlöttben is, az 
esemény ideje az 1811-dik év august. 10-kének estveli 9-10 
órájára tétetik. Ezen nap reggele, miként a jegyzőkönyv mondja, 
csendes és derült volt. Dél felé felhők torlódtak össze, délután pe- 
dig 4-5 óra közben szelek támadtak, mellyek lassanként zivatar-— 
rá és forgószéllé fajultak el, mire élénk menydörgések és villám- 
lások közben nagy eső következett, melly eslveli 8 óráig tartott. 
Ekkor újra tökéletes csend állott be, melly majd nem 10 óráig 
tartott, mire véletlenül egy rövid záporesővel az emlitelt kőeső 
következett. 

Igy hangzik a septemberben jegyzőkönyvbe vett tudósitás. 
Legnevezetesebb tanúi ezen nevezetes természeti eseménynek egy 
csösz és egy csikós. Ezen tudósitással némileg ellenkezik a 
lövői papnak Tataynak Dr. Schedel Ferenczhez, a magyar tu- 
dós társaság titoknokához augustus 18-káról kelt irata, mellyben 
az állitatik, hogy az emlitett kövek, forró délelőtt menvén előre, 
estve 9-10 óra között majdnem orkánhoz hasonló szélvész után 
villám s menydörgések között eslek, a nélkül hogy valami. kárt 
okoztak volna. 

B. Reichenbach állítása szerint, ki az esemény szinhelyét 
legszigorúbban megvizsgálta, az emlitett köeső mintegy 3 négy- 
szög mértföldön terjedt el. A kövecskék ezen vidéken olly sürü- 
en lepték el a földet, különösen Iván körül, melly az esemény köz- 
pontja gyanánt tekintendő, hogy Reichenbach állítása szerint 
egy O hüvelyknyi térre két darabkát lehet fölvenni, s hogy azo- 
kat a hivatalos tudósítás és Tatay állitása szerint véka számra le- 
hetett volna összeszedni. Azt is megjegyzi Reichenbach, hogy 
az emlitett kövek a gödrögben a keleti oldalon, a sánczoknál el- 


ellenben a nyugoti lejtön nagyobb mennyiségben voltak összetor— 


tt tana tettet ELELTÜKTÚGGÜNŐ ÜTÉS ása nő 


AZIVÁNI KŐESÖRŐL. 67 


, lódva, mi szembeszököleg azt tanusitja, hogy a kövek haránt 
irányban nyugotról kelet felé hullhattak le. Esésök nyomait a tu- 
dósitások szerint a mezei növenyeken is nyilván észre lehetett 
venni, mert azok levelei sajátságosan voltak megszaggatva, át- 
liggatva s foltokkal jelölve. 

Az iváni vidék földét Reichenbach úgy irja le, mint finom 
fehéres fövenyet, melly hellyel hellyel agyaggal van vegyitve s 
csak ott sötét szinü, hol a mivelés által televénnyé (humus) vál- 
tozott át. A legszorgalmasabb vizsgálat után sem volt képes ha- 
sonló kerekded kövecseket találni a földben, mellynek fölszinét 
olly sürüen lepék el. 

Egyébbiránt Iván egy terjedelmes, elláthalatlan térségen fek- 
szik 272 mértföldnyire a Fertő tava által képezet Hánságtól, s rop- 
pant kiterjedésű legelőkkel bir. 


A kövek természetrajzi (physiographiai) sajátságai. 


A kövecskék nagysága igen különböző; a legapróbbak 
azok közöl, mellyek vizsgálataim tárgyai valának köles-szem, a 
legnagyobbak pedig mogyoró nagyságuak voltak, ezeknek egyi- 
ke 13, 5 szemert nyomott. 

Szinte különböznek egymástól a külső alakra nézveis, mert 
mig nagyobb részök tekeképű emelkedettségekkel s mélyedések- 
kel ellátott, némellyek közülök szögletesek s egyenetlen fölületö 
kön nagyobb dudorodásokat s gödröcskéket mutatnak. 

Külsö szinök jobbadán feketés-barna , imitt amott csillámló 
fölülettel, gyakran szappannemű, sárgás zsiros agyaggal környez- 
ve ; némellyek szine ellenben rozsda-sárga (Ockergelb ) földes fö- 
lülettel. A feketés-barna fölületüek szétdörgölve sötét vas-fekete 
port adtak, melly szin a rozsda-sárga boritékuaknál sárgás-barná- 
ba ment állal. ; 

A. belső szerkezet a nagyobb résznél összközeplő héjas (con- 
centrisch-schalig) valamivelkeményebb béleczével (nucleus )., melly- 
röl az emlitett héjak könnyen elválaszthatók. Az összközeplő le- 
mezek majd vastagabb majd vékonyabb levelekben állottak egy- 
másra rétegezve. Voltak mindazáltal ollyanok is, mellyeknél a 
nyilvános összközeplő-héjas szerkezet hiányzott, laza földes töret— 
tel (fractura). — A törlap (Bruchfláche) a nagyobb résznél föl- 
des, egyenetlen és laza, általánosan fekelés-barna szinü, számta- 

a 


68. AZ IVÁNI KÖESÖRÖL. 


lan kisebb nagyobb, a behintett vascsillámtól eredő, érczfényű 
pontokkal. Némellyeknél csak a boríték rozsda-sárga szinü, mások - 
nál ellenben az egész tömeg át van attól hatva, úgy hogy egész 
a bélczeig rozsda-sárgának látszanak. Többeknél mind a fölületen, 
mind a benső tömegben egyes kovaszemcséket találtam benőve, 
mellyek valószinüleg képződésök alkalmával vétettek föl az öket 
környező anyagból. 

Vizbe tétetvén hirlelen tele szivják magokat, s benne egy 
idő mulva meglágyulnak , mikor is aztán az ujak között nagyobb 
részint szétmorzsolhatók. Azonban találtatnak köztök olly szemek 
is, mellyeket, ha húzamosb ideig áztak is a vizben, nem lehet az 
ujak között szétmorzsolni. A légkör nedvét is nem kevesebb ki- 
váncsisággal vonják magokba. ; 

Fajsulyokat 2.557-nek találtam. 

Alkatrészeik vegytani vizsgálata végett, a többiek közöl 20 
feketés-barna szinü darabot választottam ki, mint ollyakat, mely- 
lyek nézeteim szerint eredetiségök jellemeit legjobban megtartották, 
s külsö befolyások által legkevesbé változtak. — Hogy a hoz- 
zájok tapadó agyagtól megszabadítsam, egy ideig lepárolt vizben 
áztattam, mi által könnyen le lehetett azt öbliteni. Ekkor újra meg-- 
száritván öket, átalános sulyokat határoztam meg; összesen 58.60 
szemert nyomtak ; vegytani vizsgálat alá vettetvén pedig, követ- 
kező alkatrészeket adának eredményül : 


58.60 100 részben 
Viz 6.93 — 11.83 
Vaséleg 11.46 — 19.54 
Agyagfölg 697 — 11.89 
Szénsavas mészföld 1.26 — 2.15 
Kovaföld 25.42 — 43.38 
Cseléleg 5.88 — 10.03 . 
Szénsav keseréleg, vilsav és veszteség 1.18 
100.00. 


Az egyes alkatrészek tehát, mint a vegybontlás mutatja, semmi 
vegyaránytani viszonyban nem állanak egymáshoz , minélfogva 
a köveket nem egyébbnek , mint ezen egyes álkatrészek csak 
történetes egyvelegének lehet tartani. 


AZ IVÁNI KÖESÖRÖL. 69 


Redtenbacher, prágai tanár az iváni kövek vegybontá- 
sát szinte közre bocsátolta (Annalen der Chemie und Pharmacie. 
Márzheft. 1842). Szerinte 100 részben foglaltatnak : 


Homok 54.38 
Timéleg ( Aluminiumoxyd) 4.31 
Vaséleg 17.71 
Cseléleg (Manganoxyd) 13.73 
Szénsavas mészéleg 3.73 
Viz i 6.14 

100.00 


"Redtenbacher e köveket homokból. szénsavas 
mészélegből, s vaséleg, cseléleg és tíméleg vizegyeiből álló ke- 
veréknek tartja, s azt törekszik valószinüvé tenni, hogy a három 
utolsó éleg az egyes alkatrészeknek vegyaránytani törvények 
szerint alkotott vegye. Minélfogva e három éleg egymáshozi, 
valamint vizhezi arányát is különösen meghatározta, melly 
is következő : 


Vaséleg 42.28 
Cseléleg 324d 
Tíméleg 10.30 
Víz 11.66 
100.00 


Egy másik kisérlet az elsötől egészen eltérő eredményeket 
adott. Egy hafmadik pedig 65 proc. sósavban oldhatlan homo- 
kot mutatott ki. Ez különös vizsgálat alá vetve adott. 


Tíméleget 16.96 
Vaséleget 3.92 
Cseléleget 0.83 
Mészéleget 0.52 
Keseréleget (Bittererde) 0.52 
Haméleget (Kali) 1.34 
Szikéleget (Natron) 0.57 
Kovasavat és veszteséget 75.34 

100.00 


Eredetöket s azon utat és módot illetőleg, mellyen a földre 
juthattak, két felé oszolnak a természetvizsgálok nézetei. Né- 
mellyek B. Reichenbach után cosmicus eredetüeknek tartják, 
mások ellenben, még pedig a sokkal nagyobb rész, földi képletek— 


70 AZ IVÁNI KÖESÖRÖL. 


nek t.i. a mocsár-ércz egy nemének, millyenek jelenleg is foly- 
tonosan képződnek földtekénken. 

Reichenbach nézete az augspurgi allgemeine Zeitung 293 
és 294-dik számának mellékletében böven elő van terjesztve. Ö 
azt tartja, hogy ezen kövek természetökre nézve az üstökösök 
azon osztályához hasonlók, mellyek vagy egész tömegökön át- 
látszók, vagy pedig állátszhatlan bélczéjök (nucleus) van, melly 
átlátszó boritéktól van környezve, s azt állitja, hogy az iváni me- 
teor a többi üstökösökhöz épen olly viszonyban van, mint az ed- 
dig tapasztalt meteorkövek a bujdosókhoz. Ezen üstökösök át- 
látszósága, véleménye szerint nem eredhet gözöktől, minthogy a 
legkönnyebb, magában átlátszó vízgőzökböli ködfátyol elvonja sze- 
meink elöl a nap hatalalmas fényképét, a mellett hogy sok üstö- 
kösök tömege s az öket környező ködboriték által, az álló csil- 
lagok gyönge fényét egy jó távcsővel egészen földünkre levilá— 
golni láthatjuk. Az ö nézete tehát odajárúl, hogy ezen átlátszó 
boritékkal biró üstökösök fejeinek apró testecskékből kell állani, 
mellyek az iváni eső módjára átméröjök nagyságához képest vé- 
getlen távolságra állanak egymástól, minélfogva kimagyaráz- 
hatni az üstökösök azon sajátságát, mellynélfogva jóllehet szilárd 
anyagból állanak, a világosság sugarainak átmenetelt engednek. 
Azt állitja továbbá, hogy az iváni kövek összesen egy üstökös- 
nek a tömegét képezvén, naprendszerünk többi üstökösei és boly- 
góival egykoruak, s azok módjára és társaságában származásuk 
pillanatától fogva nem csak a nap, hanem egymás körül is kör- 
körös (ellipticus) pályában mozogtak, miglen végre egy isme- 
retlen ok által a födhöz olly közel vitettek, hogy ennek vonzó 
ereje amazok nehézkedését legyőzvén, azokat magához huzhatá. 
A nagysági különbség, melly az iváni kövek között létezik, ugy 
látszik neki, igazolja azon véleményt, hogy miként naprendsze- 
rünk bolygói s ezek satellesei, a kisebbek a nagyobbak körül 
kimért távolságban mozogtak, a nélkül, hogy kölcsönösen egy- 
mást érintették volna. A kövek éles ormoju és kásas fölülete, össz— 
közeplő héjas szerkezete ezen nézet valószínűségét, valamint az 
egyes szemek saját égyéníségét is mindinkább látszanak bebi- 
zonyitani. 

Egyébbiránt Reichenbach az illy nemű üstökösöknek egészen 
más származási módot tulajdonit, mint a jelenleg elfogadott kény- 
állítmány (hypothesis) a többi bolygóknak, mellyekhez egy rész- 


AZ IVÁNI KÖESÖRÖL. 71 


ről az elöttünk ismeretes meteorköveket is számitjuk. Minthogy 
t.i. az iváni kövecsekben vasélegvizegy ( Eisenoxydhydrat) van, 
épen nem kédkedhetni a felöl, hogy magasabb hévmérséklet ál- 
tal nem származhattak; a mellett hogy minden eddig észre vett 
meteorok kétség kivül igen magos hévmérséklet befolyása alatt 
képeztettek, s mint félig megolvadt, söt néha még gőzölgő töme- 
gek estek a földre; minélfogva nincs is olly alkatrészök, melly 
magasb hévmérséklet befolyásának ellenállani képes nem volna. 

Mind ezekből az üstökösök természele s több paradox jele- 
neteikre nézve több fontos tehátlatokat (corollarium) következ- 
tet. Nevezetesen, hogy miért nincs bélezéjök szigorúan körülirva, 
hanem csak lassanként megy át az átlátszó borítékba; hogy miért 
nincsenek több üstökösöknek. jóilehet magok nem fénylenek, 
phasisaik ; honnan jó, hogy a csillagvizsgálók állitása szerint, sok 
üstökösöknek jóval csekélyebb a sulya, mint a millyennek a tömeg 
terjedelme szerint kellene lenni , mellyeknek összes tömege csak 
nehány mázsát vagy épen csak fontot nyom állitásuk szerint. 

Azon rövid záporesöt is, mellynek társaságában az iváni kö- 
vek a földre hullottak, szoros összeköttetésbe helyezi B. Reichen- 
bach kényállitmányával. Minthogy t. i. a kövek a végetlen vi- 
lágürből önálló hévmérséklet nélkül jutottak a földre, a világür 
hévmérsékletét — —50"—60" kellett birniok. Bejővén pedig 
földtekénk légkörébe., ezen hideget magokkal hozták; mi által 
elegendő hévmérséklet-sülyedést gerjeszthettek- arra nézve, hogy 
a légkörből annyi víz csapódjék le, mennyi a rövid záporeső 
képződésére szükséges. volt. 

A többi , földünk különböző helyein előjövő., az iváni kö- 
vekhez hasonló képletekre vonatkozólag, mellyek az ásványtan- 
ban babércz nevezetet nyertek, s közönségesen a mocsári-, rét- 
vagy gyepércz válfajának tartatnak: Reiehenbach az iváni me- 
teor által ismeretessé lett tényekből kényszerítve érzi magát 
mind azokat cosmicus eredetüeknek nyilvánítani, mellyek az ivá- 
ni kövek módjára különböző idökben csoportosan hullottak a 
földre a nélkül, hogy esésök közben valaki által észrevétettek vol- 
na; s nyilvánitja egyszersmind abbeli bíztos reménységét , hogy 
miután már egy példa megállapitatott, ezen természetjelenet bi- 
zonyára gyakrabban fog észrevétetni és tapasztaltatni. ; 

Ezen kényállítmányt, jóllehet elragadó elmésséggel van ki- 
víve, s átalában sok valószinüséget foglal magában, egyátalában 


72 AZ IVÁNI KÖESÖRÖL. 


nem lehet az iváni kövekre alkalmazni. Mert haszinte megenged- 
jük is azilly bolygó rajok lehetőségét, mellyek társaságban kerin- 
genek a nap körül (mert hiszen Jupiter is satelleseivel nem egyébb 
mint illy bolygóraj; s a földre hullott meteorok talán hasonlag ki- 
egészitő részei és töredékei illy bolygó csoportoknak ) mégis egy- 
átalában kénytelenek vagyunk, az olly bolygó rajok létezése felöl 
kételkedni, mellynek egyénei olly kövecsekből állanak, millyeket 
Iván szolgáltatott. De ha föltesszük is olly bolygó rajok létezését, 
millyent Jupiterben látunk, s mellyekről azt gondoljuk , hogy a 
földre hullott meteorok azoknak töredék darabjai. akkor ismét 
szükséges föltennünk , hogy azok , mint részei egy és ugyanazon 
naprendszernek , ugyanazon módon támadtak légyen. Ugyde a 
bolygók támadásáróli , jelenleg átalánosan elfogadott észkép két- 
ségen kivülivé teszi, hogy földünk; miként a többi bolygók is, 
csak véghetlen magas hévmérséklet befolyása által alakulhattak 
ollyanná, millyennek jelenleg találjuk ; hogy a föld egykor tüzes, 
folyékony, ízzó göznemektől környezett teke volt, s hogy ugyanezt 
kell föltennünk minden egyébb bolygókról, mellyek földünkhöz ha- 
sonlólag kialudván, a naptól nyernek világot és melegséget, sőt a 
földünkön tapasztalt meteorokról is , mellyek hasonlag mint félig 
megolvadt tömegek jutottak földünk fölületére. Azon körülmény, 
hogy vannak átlátszó gözzel környezett üstökösök, nem jogosít még 
bennünket azon állitásra, hogy azok egymástól tetemes távolságra 
létező szilárd testecskék csoportjából állanak. Ezen körülményt más 
nem annyira eröltetett módon, szinte ki lehet magyarázni. — Ha 
t. i. föltesszük , hogy az üstökösök később támadt, még képző- 
dési folyamatban létező, következőleg meg nem hült izzó boly- 
gók: akkor tüzes bélczéjöknek , miként ez egyszer földünkkel s 
a többi bolygókkal is történt, bizonyos magasságig izzó gőzne- 
mekkel kell környezve lenni, mellyek, miként minden nemü göz, 
a fénysugaraknak többé kevesbé átjárhatók. Épen ezen körülmény- 
ből azt is ki lehet magyarázni , hogy ezen üstökösök bélezéje a 
gözborítéktól miért nincs élesen vonallal körülirva , miért nin- 
csenek phasisaik sat. 

A kövekkel egykorúlag húllott záporesönek kimagyarázása, 
szinte nem állja ki a próbát. Mert ha a kövecsek valósággal olly 
nagy távolságban voltak egymástól, mint Reichenbach állítja t.i : 
11 lábnyira egyik a másikától, meg nem lehet igazán fogni, mí- 
ként hűthettek meg annyira olly nagy mennyiségü levegöt, hogy 


AZ IVÁNI KÖESÖRÖL. 73 


záporesőnek kellett támadni, ha szinte hévmérsékletök földünk 
légkörébe jövetelöknél — 60" volt is. Négy tekecs., mellyek 
egyike 2— 4 szemert nyom, 22 lábnyi hosszú és széles s 11 lábnyi 
magas szobába hozatva, aligészrevehető változási fog okozni a hév- 
mérsékletben, haszinte mindegyiknek —60" volt is hévmérsék- 
lete. Annyival kevesbé lehet pedig ezt az iváni köveknél föltenni, 
minthogy a föld egész légkörén keresztül kellett jöniök s követ- 
kezöleg hidegebb tájakról mindég melegebbekbe jutottak. mi 
által mikor már földünk fölületéhöz közel értek, eredeti hévmér - 
sékletökből igen sokat kellett vesziteniök. 


Az iváni jelenetről B. Reichenbach által kimondott vé- 
lemény ellen a csillagászok , mineralogusok és geologusok leg- 
nagyobb része kikelt. kik azon állitás helytelenségét töre- 
kedtek bebizonyítani, hogy az iváni raj s a közönséges üstö- 
kösök ugyanazonosok, kik továbbá az iváni kövek cosmicus ere- 
detélt átalában és kereken tagadták, s földi képleteknek nyilvá- 
nítottak , millyenek jelenleg is és minden időben képeztetnek, hol 
ahoz való anyagszerek s a kivánt föltételék összetalálkoznak, s 
mellyek babércz nevezet alatt, mint sajálságos válfajai a gyep- 
rét- és mocsárércznek ismeretesek. 


Azon ellenvetések, mellyek B. Reichenbach nézete ellen 
részint csillagászok. részint geologusok és mmeralogusok által 
tétettek , több folyóiratokban elszórvák., kivált pedig a Wiener 
Zeitung october- s novemberi számaiban. Az itt nyilvánított, s 
legtöbb természetvizsgálók által valószinű gyanánt elfogadott vé- 
lemény kétségbehozhatlannak tartja, hogy az Íván körül hullott 
kövek a néhány mértföldnyi távolságra lévő Hán ságon képez- 
telve s nagy mennyiségben, mint babércz , elszórva lévén , egy 
szélforgatag által (melly illy terjedelmes sikságon nem lehet épen 
olly ritka jelenet, mint közönségesen gondoljuk) fölsodortattak, 
a levegöben jó messzire ragadtattak, s végre Iván környékén le- 
hullottak. B. Reichenbach már az esés közben helyt talált kö- 
rülményekből, mellyek az ő indítására fölvétettek s hivatalosan 
megerősitetlek , iparkodolt bebizonyítani, hogy az iváni esemény 
ezen magyarázata, egyálalában meg nem engedhető ; minthogy 
az nap délután, mellyen a kövek hullottak, emelkedett ugyan zi- 
vatar, de a melly csak estveli 8 óráig tartott, mire tökéletes 
szélcsend következett, s azon zivatar korántsem kisértetett azon 


74 AZ IVÁNI KÖESÖRÖL. 


iszonyatos, pusztíló hatásoktól, mellyek egy szélforgatag kisére- 
tében szoktak föllépni, úgy hogy remegést, ijedelmet s kétségbe- 
esést terjesztenek el a meglátogatott vidéken. E mellett Reichen- 
bach egyátalában kétségbehozta a babércznek ingoványok-, 
mocsárok- s nedves rétekbeni képződhetését , mint azt igen hi- 
básan átalában föl szokták tenni. miként a tavak és mocsárok 
szélein való előjövetelét is. — Minthogy t. i. a babércz 
nagy kiváncsisággal vonja magához a vizets ez annak egész tö- 
megét csakhamar áthatja, vílágos , hogy megfagyás alkalmával 
a babércz tömegében támadt jég által a babércz szétpattog s la- 
vasszal az. olvadás idején porrá omlik. Ezen oknál fogva csak na- 
gyobb mélységben lehet azt találni, hova a tél hidege nem képes 
behatni. B. Reichenbachnak ezen s több más az iváni kövek földi 
eredete ellen tett ellenvetései mellyek föleg az iváni helyvi- 
szonyokra vonatkoznak. arra inditák a bécsi császári királyi ter— 
mészetiek tárának igazgatóságát, hogy az Iván helysége birto- 
kosát Gróf Szécsenyi Lászlót fölszólitanák a végett, küldene 
nekik egy földtömeget az iváni határból, hogy azt tarlalmára néz- 
ve megvizsgálnák. Ez megis történt, s a bécsi természetiek tá- 
rának igazgatósága kapott egy lábnyi mélységü földtömeget egy 
két éves lóherés földből, s ime abban, miután széttöretett és szor— 
galmasan megvizsgáltatott volna. kerekded kövecseket találtak, 
mellyek szembeszököleg hasonlitottak az ivani köeső alkalmával 
hullottakhoz. Ezen körülmény már minden kétséget eloszlatott, s 
nem csak az ivani határban hullott kövecsek földi eredetét tette 
minden kétsigkivülivé, hanem az állitólag helyt talált esemény 
igazsága felől is gyanút gerjesztett. Hogy azonban a kövek földi 
eredetéről nyilvánitott állitásnak még nagyobb bizonyosságot sze- 
rezzenek, a bécsi természetiek tárának igazgatósága több iváni 
kövecseket küldött Berlinbe a górcsői vizsgálatairól annyira el- 
hiresedett Ehrenberg tanárhoz , hogy azokat hasonlag  górcsői 
vizsgálat alá vesse. Ezen vizsgálat eredménye következő volt: 
hogy t.i. ő azokban nem találhatott ugyan olly épségben megma- 
radt ázbarcsahéjakat, hogy azokból a nemet és fajt azonnal meg- 
határozhatta volna ; hanem sok oldalu gyakorlatánál fogva a tömeg 
belső szerkezetéből azonnal ráismert annak földi eredetére. Ta- 
lált t.i. abban éles ormóju kovatöredékeket (Ouarzfragmente) 
millyeneket igen sok hasonló földi képletekben találhatni s mely- 
lyekröl észképíleg elég biztossággal föl lehet tenni, hogy ezen 


AZ IVÁNI KÖESÖRÖL. 15 
alakban a világ ürében egyátalában nem  képződhettek. — 
Ezen két utolsó körülmény tehát. az iváni kövek földi ere- 
detéről még létezhető utólsó kétségeket is eloszlathatá s minden 
elfogulatlant meggyőzhetett arról, hogy az iváni kövek nem me- 
teorok, hanem földünkön gyakran előjövő s babércz nevezete 
alatt ismeretes ásványok. De épen ezen körülmény s főleg ama 
tény, hogy az iváni földben egy lábnyi mélységre a hullottakhoz 
egészen hasonló kövecsek találtatnak, azon kérdésre késztetnek, 
hogy valjon a sokszorosan megvitatott iváni esemény nem 
alapul-e tévedésen? Vegyük ennélfogva a dolgok menetelét 
kissé szigorúbban szemügyre. 

A. dologra nézve ezen dilemma áll: vagy a légkörbűl hul- 
lottak ezen kövek , és ez esetben az csak telemes zivatar kisére- 
tében történhetett; vagy már régtől fogva az iváni határban lé- 
teztek. Mind két odáthan a hivalalosan fogalmazott jegyzőkönyv 
magával a ténnyel ellenkezésben van. Átalában azon vélemény- 
ben vagyunk, hogy a hivatalos jegyzőkönyvnek több hitel és na- 
gyobb fontosság tulajdonítatott, mint valósággal érdemel. — Az 
állítólagos kőesőnek augustus 10-kén kellett volna történni. Hogy 
esik tehát, hogy az olly férfiak figyelmét, kik illy nemű eseményt 
annak valódi becse szerint képesek megitélni, még annyira sem 
ébresztette föl, hogy az arróli tudósítás az ország minden része- 
ibe s a természetvizsgálók füleibe is elhatott volna. Minden csend- 
ben volt s a nevezetes eseményről semmit sem lehetett hallani ; 
csak miután a csodás dolog történetes elbeszélése Bécsben ne- 
hány tudós figyelmét. fölébresztette, határozá el magát B. R ei- 
ecehenbach először az esemény szinhelyét meglátogatni, s a do- 
logról magának közelebbi tudomást szerezni. Ő tehát minden ide 
vonatkozót fölkeresett , a dolog menetelét magának pontosan el- 
beszéllette s. csak az ő ösztönzésére vétetett föl a hivatalos jegy- 
zökönyv. — Mind ez a helyt talált esemény után 7 hét mulva 
történt. — Mi természetesebb már, mint hogy a. lakosoktól már 
félig elfelejtett dolog, egy bécsi tudósnak gróf Széchenyi László 
kiséretébeni megjelenésére, újra elővétetett ; újra kezdettek a do- 
logról beszélni s minden körülményeket, mellyek az esemény 
, előtt, alatt és után helyt találtak, emlékezetökbe visszavarázsoini, 
az esemény tanúji kihallgattattak s igy keletkezett a jegyzőkönyv. 
De miként lehetséges nehány ember állitásának, egy olly termé- 
szeti eseményről, melly 7 héttel előbb történt, tökéletes hitelt 


76 AZ IVÁNI KÖESÖRÖL. 


adni? Valjon a napnak ez vagy amaz órájában talált-e helyet a 
zivatar, s meddig tartott, ki képes arra pontosan emlékezni? Igaz 
ugyan, hogy egy augustus 18-kán költ levélben, mellyet a lövöi 
lelkész Tatay a magyar tudós társaság titoknokának irt, ezen 
természeti esemény nyilván emlitetik, söt a hullott kövekből 
nehány a magyar tudós társaság titoknokának is küldetett. De 
épen ezen iromány is ellenkezik a hivatalos jegyzőkönyv adata- 
ival. midön azt állitja, hogy a kövek roppant zápor kiséretében 
villámlás és menydörgés között hullottak. — Vegyük még végre 
gondolóra azon emberek osztályát, kik a helyt talált köesöt ész- 
revették (egy csösz és egy csikós), azon időt, mellyben az ese- 
ménynek történni kellett volna (sötét éjszaka volt) s önkénytele- 
nül arrúl kell meggyözödnünk , hogy nem ígen szilárd alapunk van 
állításaiknak föltétlenül hitelt adni. legalább senki sem veheti 
rosz néven, ha a kikiáltott köeső valóságáról némileg kétkedünk. 
Azon körülmény, hogy az iváni földben a hullottakhoz hasonló 
kövecsek léteznek, nem teszi merésszé azon állítást, hogy a gya- 
nitólag légkörbül hullott kövek már húzamosb időtől fogva az 
iváni határban szétszórva hevertek s hogy augustus 10-ke éj- 
szakáján a zivatar élénksége által a földről fölragadtatván egy 
darabra elvitettek s némellyek közülök az utban lévő parasztok 
arczaira s kezeire csapódtak, s olly helyekre hullottak le, hol 
előbb nem voltak. De ha az iváni kövek eredetileg nem az iváni 
határba valók. nem az íváni képződés (formatio) eredményei, . 
nagyon természetes, hogy csak élénk zivatar vagy szélforgatag 
által vitethettek oda, mind egy akár honnan. Ezen esetben is hi- 
ányos a jegyzőkönyv, midőn azt állitja, hogy a kövek tökéletes 
szélcsendnél hullottak ,") mi, miként már főnebb is emlitetett, a 
Tatay adataival sem egyez meg. Azon ellenvetés, mellyet az el- 
lenlehet tenni, hogy t. i. miként történhetnik az meg, hogy a szél- 
forgatag épen ezen köveket választotta és sodorta el magávál, 
elenyészik, ha meggondoljuk, hogy a fajszerüleg sulyosabb ré- 
szeknek elébb, a könnyebbeknek pedig később kellett a légkörből 
lecsapodni. 


7) Ezen eseménynek talán illyen magyarázatot is lehetne adni, hogy 
azon kövecsek az iváni határtól nagyobb távolságban élénk szélfor- 
gatag által fölragadtattak s a légkör magasb vidékein dúló zivatar ál- 
tal egész Iván fölibe vitettek s itt lehullottak a mellett, hogy a földhöz 
legközelebb fekvö légrétegben tökéletes szélcsend uralkodott. 


AZ IVÁNI KÖESŐÖRÖL. 7474 


Tökéletes meggyőzödéssel nyilvánitjuk tehát, hogy az ivá- 
ni határban talált kövek földi eredetüek, s a mocsárércz azon fa- 
jával, melly babércz nevezet alatt ismeretes, ugyanazonosak s bá- 
torkodunk azon okokat, mellyekre véleményünket alapitjuk rö- 
videden még egyszer következőkben előadni. 

1. Mivel a mindenütt ismeretes babércczel mind természet— 
tani jellemeik mind vegytani alkatrészeikre nézve tökéletesen 
megegyeznek. En Sadler tanár úr szivességéből kaptam nehány 
babércz szemet, mellyeket ő 1839-ben a buziási fürdőben gyűj- 
tölt s magával Pestre hozott. Ezek minden jellemeikben annyira 
megegyeznek az iváni kövecsekkel, hogy ha öket egymással ele- 
gyitjük, nem vagyunk képesek egymástól megkülönböztelni. A 
különféle mocsárérczek vegybontásai, mellyeket különböző ve- 
gyészek névszerint : Pfaff, Klapproth, d Aubuisson, Erd- 
mann, Bischoff, Liedbáck, és Swanberg (ez utolsó 32 
mocsár- és tóérczet vegybontott) hajtottak végre, az alketré- 
szek minőségét tekintve legnagyobb részben megegyeznek. de 
nem a minőséget illetőleg, minélfogva azokat csak különböző al- 
katrészek elegyének, halmazának tekinthetjük. Az iváni kövek 
föleg a vasélegvizegy jelenléte s a vasélecs tökéletes híányzása, 
továbbá a cseléleg tetemes tartalma által tüntetik ki magokat. El- 
lenben kevesebb mennyiségű vilsav van bennök. 

2. Mivel többekben közülök kovadarabocskák találtatnak 
az állományba benyomva s azzal mintegy összenöve, mint erede— 
töknek kétségbehozhatlan tanújelei; minélfogva azokat elegyek- 
nek , nem pedig hasonló egésznek, egyéneknek kell tekinteni. 

3. Mivel összetételök s szerkezetökben minden eddig ismért 
meteor eredetü testektöl különböznek. 

4. Mivel Ehrenberg vizsgálatai földi eredetöket minden 
kétségenkivülivé tetszik. Végre 

5. Mivel az állitólag égből hullot kövekhez egészen hason- 
lók találtatnak az iváni földben egy lábnyi mélységre. És ha ezen 
adat valóban igazoltatik, nagyon hajlandók vagyunk az olly sok 
oldalról megvitatott iváni köesőt tévedésnek tulajdonitani, s a 
természettörténeti regék categoriájába számitani, a nélkül hogy 
azért azon véleményt akarnók fölállitani, miként a kikiáltott iváni 
köesőhöz hasonló még soha sem talált és találhat helyet. 


(ee 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI HONUNKBAN 
A 
16-dik SZÁZADBAN. 


SADLER JÓZSEF. 
EGYETEMI TANÁRTÓL. 


A halhatatlan emlékezetű Corvin Mátyás erőtellyes., vala- 
mint a törvényeknek hon tekintélyt szerző, ugy az ellenségnek 
is külföldön méltó tiszteletet parancsoló uralkodását, a valamint 
pénzben, úgy befolyásban is szükölködő s lelkileg is szegény IL 
Ulászló kórmánya követé. Mátyás maga is tanúlt lévén, Európa 
minden részeiből pompás udvarába gyüjté a tudósokat, iskolákat 
s könyvtárokat állita, a szellemi vizsgálódásokat s fáradalmakat 
gyámolitá s megjutalmazá. — Ulászló fölösleges nagyszámú 
udvart tartott, melly magyar-,  német- lengyel-  cseh- 
morva- és szilezíaiakból állott, ámbár maga is gyakran az életre 
legszükségesebb kellékekben hiányt szenvedett. A tudományos ín- 
tézetek hanyatlani kézdének ; Mátyás uralkodása korszakából, az 
akkori időben tett nővenytani kifejlődésnek vagy azzal foglalko— 
zásnak legkisebb nyomára sem akadunk ; Ulászló udvarába hívta 
korszakának leghiresebb tudósát és orvosát, s üdvari orvosává 
nevezte, ki elöbb a Mirandolai Piconál ugyan ezen díszhivatalt vi- 
selé, s ez volt 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETE". 79 


Menardus János Jakab, 


Született ez Ferrában 1462-ben. hol is az akkori időben 
legnevezetesebb orvossá s természet—vizsgálóvá képezte ki ma- 
gát; 1513-ban a magyar udvarhoz hivatván, Ulászló halála után 
is annak fijánál II-dik Lajosnál maradt ugyanazon hivatalban 
1519-ig. Kitűnő tisztelettel elbocsátva, orvos tanári palyára lé- 
pett Ferrárában s az ottani főiskolát neve s irásai által nagy hirre 
emelte. Élte 74-dik évében (1536majus 8-kán ) éjjel halt meg 
egy fiatal leánykával kötött második házassága után. Mi nem a 
növenytan történetét irjuk, hanem egyedül ezen tudománynak Ma- 
gyarhonban vagy Magyarhonra vonatkozólag történt kifejlödé- 
sét s haladását rajzoljuk történetileg; s ennélfogva az általános 
növenytanra nézve Menardus érdemeinek elősorolásába nem bo- 
csátkozhatunk, s csak egyedül azt hozzuk föl életéből s irataiból, 
mi honi növenyeinket közelebbről érdekli. De még is kénytele- 
nek vagyunk tisztelt olvasóinkkal ezen tudomány állását a 16-dik 
század elején röviden megismertetni. 

Ez időben a növenyek ismerete egyedül az orvosok kezé- 
ben volt, kik ezt leginkább az arabok s görögök, ritkábban a ró- 
maiak munkáiból meritelték. A görögök közöl a növenyekre 
nézve leginkább Dioscorides szolgált tanulmányul. A tudó- 
sok és füvészek fő föladata volt tehát az arabok növenyeit a gö- 
rögökére visszavezetni, vagy azoknak különbségét bebizonyitani 
s innen nem csak akkor, hanem most is Commentatoroknak ne- 
veztetnek. Ezen föladat megfejlésére egyedül igen tudós , s több 
nyelvekben elegendő jártassággal biró férfiak voltak képesek, 
s ezen kivül csak orvosok, s ezek között ismét csak azok kivá- 


. lólag, kiknek, déli tartományokban növelletvén vagy lakván, a gö- 


röghöz hasolitó virány közelében, Dioscorides munkájával 
kezükben, elegendő alkalmuk volt a növenyeket közelebbről meg- 
vizsgálni ; s Menardus minden tekintetben illyen volt; egész éle- 
tét Dioscorides, Marcellus Vergilius állalforditása, javitgatására, 
s az arab Mesne magyarázgatására szentelé. Menardus ismételve 
ajánlá a régi irók természetbőli magyarázatát, s ennek módját 
példák által is tanitá; ismerte a porhonok jelentőségét, hanem a 
növenyek neméről hibás fogalma volt; ugy látszik, mint: ha a ter— 
mészeti növenyrendszer eszméje lebegett volna lelke elött (lásd 


80 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


Lilium convall). A leghíresebb növenyvizsgálókkal szorosabb 
összekötletésben volt ugyan, de mégis meg kell vallanunk, hogy 
tudományossága sokkal terjedelmessebb volt, mint növenytani is- 
meretei. 

Növenytani magyarázatai leginkább illy czimű munkájában 
,, Medicinales Epistolae" vannak lerakva. — Ezen levelekből ele- 
inte 6, késöbb 8, azulán 20. jelent meg különböző kiadásban s 
külön helyeken töbnyire Menardus halála után. Az első 6 levél 
kijött először Párisban 1528. 8-r. ; Strassburgban 1529. 8 ; Ba- 
selben 1540. 8. Leidenben 1549. 8. sat. Epistolar. medicinali- 
um libri XX. Basil. 1540. fol. Leiden 1549. 8. Hannover. 1611. 
fol. s at. Az Epistolarummedicinalium libri duodevigintli czimű mun- 
kájának egy szép és nem igen ismeretes kiadása van előttünk a 
királyi egyetem könyvtárából, illy czim alatt: Joannis Menardi 
Medici Ferrariensis, hac aetate omnium Medicinae professorum 
per universam Italiam in Galeni doctrina et Arabum censura ce- 
leberrimi et optime meriti Epistolarum medicinatium libri duode- 
viginti. Basileae 1535. fol. — Több ezen levelek közöl Magyar- 
honban iratott, s ezen kivül nem érdektelen mellékleteket foglal- 
nak magokban Magyarhon országos s udvari történeteire nézve. 
Szinte Magyarhonban irta Menardus 1515-ben Timotheus fiának 
ajánlott illy czimű mnnkáját : In artem Galeni medicinalem lucu- 
lenta egpositio, melly munkát későbben Leonicenus kiadadta Ba- 
selben 1529. ezen két értekezéssel együtt: Psellus de victus ra- 
tione és Razes de pestilentia. 8. Menardi Commentari in Mesnen 
megjelentek Velenczében 1581. 1589. 1602. és 1623-ban fol. 
Birálatait (Censurae) Brunfels Otto szedte össze, s munkája 2-dik 
köteléhez függelékül mellékelte. Bátorkodunk tehát a fenemlitett 
s az egyetemi könyvtárból használatunkra forditott munkábóltöbb 
ollyatén helyeket szórúl szóra fölhozni, mellyek a magyar növe- 
nyekre nézve érdekesek, s egyszersmind mutatványúl, szerzönk 
előadási módját illetőleg, s nem tartunk töle, hogy olvasóink tü-— 
relmét fárasztjuk, annyival is inkább, mivel ezen helyek nem csak 
növenytani, hanem más tekintetből is igen érdekesek. 

De Pentaphyilo libenter intelligerem, vulgarem ne hanc pas- 
sim in viis etiam stratis nascentem acceperitis ; ego: non hujus ra- 
dicem accipiendam esse puto, sed ejus guam Tormentillam vocant, 
guam licet septifoliam majori ex :parte in Italia videamus, hic, hoc 
est in Pannonia , saepe vidi guinguefoliam. L. VI. epist. III. p. 76. 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 81 


De Croco: hoc tempore aguilanum caeteris, nonmodo italicis , 
sed et orientalibus praefertur. Vincitur hoc tamen tantum a Pan- 
nonico, praeserlim viennensi guantum vincit religua. L. VIII. ep. 
I. p. 133. 

Huic si accesseris sententiae Hermolaogue  consenserimus 
Lepidion esse herbam, guae nunc vulgo apud nos Raphanus dici- 
tur, afűirmanti, guae a Pannonibus, apud guos in conlinuo usu ad 
carnium el piscium condituram est, Turma dicitur. L. IX. ep. III. 
p. 223. 

Sisere sive Sisarum in Italia non vidi: in Pannonia vidisse 
me puto et Germania ejus radicem, napi figura et magnitudine, 
luteo colore, jucundo satis odore, et sapore adeo grato, ut ad no- 
bilium gúuogue mensas veniat cum bubulis carnibus elixa. L. IX. 
ep. III. p. 224. 

Síruthion , guam Condes Arabes vocant, diu desideravi. Vidi 
toto eo tempore, guo in Pannonia fui, singulis annis, guo die oleae 
ramos apud nos sacerdotes, certa cum religione benedictos popu- 
1o donant, flores sine odore, guos simul cum subvirentibus salicis 
ramusculis, pro olea, gua carent, Pannones tribuunt: guas, guod 
passerum species prae se ferebant Struthi flores existimavi. L. IX. 
ep. III. p. 226. 

Acantha vel Acanthus per multos annos per me guaesita, 
anno ante hunc tertiodecimo, aliud tunc agenti, sese mihi obtulit; 
gralissimo spectaculo : vulgo apud nos Brancham ursinam majo- 
rem vocant. Est enim alia minor re, et nomine cujus freguens 
apud chirurgos jüniores mentio: ex gua Vladislao Pannoniarum 
et Bohemiae regi, mihi olim benignissimo Domino, pergralum 
edulium parari a suis cocis solebat. L. IX. ep. II. p. 227. 

Nunc vero in mentem mihi venit, forte genus primum inte- 
lexisse Leonicenum, guod loci gratia laetius invenitur et latifolium 
magis: subiitgue in memoriam in inferiore Pannonia, in gua fuit 
Sirmium nobilis olim civilas, nunc vinorum gratia celebratissima, 
vidisse- me aliguando hanc plantam (Tragoriganum) adeo prae soli 
bonitate luxuriantem., ut bicubitalem fere altitudinem attolleretur 
et folio esset pollicari latitudine. L. IX. ep. III. p. 227. 

De Lilio convaltlium. Si igitur flos hic convallium Lilium vo- 
catur, nec Hemerocallis est nec Convolvulum, guo inguis nomine 
ab antiguis dicitur ? Dicam guid suspicer, ut vobis  guogue insur— 
gendi contra me materiam pracebeam , matuo hocgue égy jettüáktás tan- 


82 A NÖVENYTAN TÖRTENETEL. 


dem verilas erualur. Observavi ego multoties dum Vladislao el 
Ludovico Pannoniarum et Bohemiae regibus inservirem, tantam 
esse affinitatem hujus flosculi plantam, et eam, guam vulgo Fra- 
xinellam nunc vocant, ut non facile esset unam absgue religua re- 
perire : tantamgue similitudinem, maxime guum defloruerunt., ut 
vix una ab alia possit internosci : nec cérte praeter guam ex ra- 
dicibus, guae crassiores el certioribus internodiis in Fraxinella 
divisae sunt, discerni. Ouo fit ut diflere tanltum sexu (eo videlicet 
sexu, gui in plantis esse polest) mihi videantur. Fraxinellamgue 
vocalam esse marem, el Lilioli plantam faeminam nuncupandam. 
Ouaesi vera sunt, simulgue etiam verum sit id guod, longo ame 
tempore creditum est, Fraxinellam hanc esse, guam Graeci et La- 
tini Polygonaton , Arabes Secacul vocant, ad idem guogue genus 
Lilium convallium pertinebit. L.IX. ep. III. p. 229." 


Antonius Musa Brasavola 


Született Velenczében nemesi (palricius) családból, Leoni-— 
cenus és Menardus tanitványa, Eslei I. Alphons herczegnél Ferra— 
rában mint udvari főorvos és lermészetvizsgáló hivatalkodott, s 
ötet utazásaiban is kövelte, s egy füvészkert alapilására is birá, 
melly többnyire göröghoni s Candiából hozott növenyekkel töl- 
tetett meg. Igen terjedelmes orvosi gyakorlatán kivül még tulaj- 
don fűvészkertének is szorgalmasan gondját viselé, s az akkori 
időben leggazdagabb növeny-gyüjleményt szerze magának. Bra - 
savola is magyarázgatá a régi növenytani irókat, s különösen 
Dioscoridest s annak forditóit tetemesen kijavilgatá. Közelebbről 
megbarátkozván a növenyek ismeretével, azt bátorkodott állitani, 
hogy a Dioscorides és Plinius munkáiban megnevezett növenyek 
alig teszik század részét a természetben valóban létező növe- 
nyeknek. — Ránk nézve leginkább érdekes Brasavolának hercze- 
gével Istria, Illyria és Dalmál-országon át tett utazása. Boldog 
Dalmáthon! háromszor boldog föld! három uralkodó, s ezek közt 
két koronás fö méltatott iudományos. vizsgálatra, még pedig min-— 
denkor egy kitünö füvész kiséretében. I. Alphons herczeget ki- 
séré Brasavola; I. Ferencz austriai császárt s Magyarország ki- 
rályát 1817-ben ama hires füvész Portenschlag:; és 1838-ban 


992 


Tridrik August Szászország királya látogatá meg Dalmaliát és 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 83 


Montenegrot. s ennek társaságában Bartolomeo Biasoletto tanár. 
Jelen értekezés szerzőjének is volt része azon szerencsében 1827- 
ben Ő császári királyi fő-herczegsége József Magyarország Ná- 
dora oldala mellett a magyar partvidéket és a guarnerói szigete- 
ket növenytani tekintetben megvizsgálhatni. 

E rövid eltérés után, térjünk ismét vissza Brasavolához. ki- 
nek ugy látszik dalmatiai utazásában a volt fő föladata, hogy ott 
a Theophrast, Dioscorides, Nicander és Galen által annyira föl- 
magasztalt s [ris illyricának nevezett pompás nöszirmot (kék li- 
liom. Iris germanica L.) föltalálhassa; s azt föl is lelé, de e mel- 
let más fajakat is, a mint e munkájában foglalt következő nyilat- 
kozatából láthatni : , Duum vero annis elapsis cum illustrissimo Al- 
phonso duce nostro in Ilyrico essem, Irim plures colores haben- 
tem guaesüvi, et inveni; erant guidem in diversis individuis varii. 
In aliguibus candidi, in aliis pallidi, in aliis lutei, in diversis pur- 
purei, ut plurimum vero caerulei visebantur, erat autem unus et 
idem flos varis coloribus insignitus". Észrevételeit s vizsgálatait 
következő czimű munkájában tette közzé: Eramen simplicium me- 
dicamentorum Lugduni 1537. 8. — Venetiis. 1539. — Londini. 
1541. — Mi egy tizenketledrétű szép kiadást használtunk az 
egyetemi könyvtárból, mellynek czime: Azfonii Musae Brasavo- 
lae Ferrariensis Eramen omnium simplicium guorum usus in pub—- 
licis est officinis. Opus perinsigne, et medicinam facientibus peru- 
tile, ab ipso ahore recognitum et auctum. Cum indice. Lugduni 
apud Joannem Frellonium 1556. — A növenyek diák és görög 
neveihez, a francia, olasz, és német nevek is hozzá kapcsolvák. 
Brasavola megholt 1555-ben. 


Amatus Lusitanus, 


Portugalliának Beira nevü városából; neve tulajdonképen: 
Joannes Rodericus de Castello tlanco ; más nevét hona növenyei 
körül tett fáradozásai után nyerte. Többszöri utazásai s különbö- 
ző, egymástól távol fekvő tájakoni huzamosb mulatása képessé 
tevék ötet a régiek magyarázatára. Sok idöt töltött Antverpben, 
Ferrarában, Anconában, beulazá Spanyolországot és Dalmátiát, 
végre Tessalonicbiben telepedett le. Néki köszönhetjük sok dal- 
mátországi növenyek helyes ismeretét; munkájában neveztetik 

a 


81 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


először az Alcea, Malvaungaricának (Malva de ungria, spanyol- 
nyelven). Mi következő kiadást használtunk az egyetemi könyv- 
tárból: In Dioscoridis Anazarbei de medica materia libros  gatin- 
gue énarrationes eruditissimae Doctoris Amati Lusitani Medici ac 
Ph losophi celeberrimi, guibdus non solum Officina"um Seplasiariis, 
sed bonárum etiam literarum Studiosis utititas adfertur, mum pas- 
sim simplicia Graece , Latine , Ialice, Hispanice, Germanice , et 
Gallicé proponántur. Venetiis 1553. Apud Gualterum scotum. 4. 
A munka a ráguzai köztársaság tanácsának van ajánlva. Spren- 
gel egy más kiadásról is tesz emlitést, melly kijött Strassburgban 
1554. 4-o. 


Iuighi (Lajos) Angvillara, 


Római születés s Ghini szerint egy ideig paduai professor, 
később magány életet élt Ferrarában a hol megis holt 1570. Is- 
mereteire s tudományosságára nézve minden eddig emlitett tudó— 
sokat fölülhaladott. Kivévén Kralevas és Geoponici kéziralait, min- 
den régibb növenytani irományokat szorgalmatosan olvasgatván, 
azokal egymás közt s a természeltel összehasonlitotta; ugyanis 
. sok utazásokat tévén Olaszországon, Illyrián, Dalmátián , Slavo- 

nián és Görögországon keresztül, elég alkalma volt a természe 

let közelebbről vizsgálni. Több ideig mulatott Créta szigetén. a 
hol Constantini Robert gyógyszerésztől, a mint maga megvallja, 
igeú sokat tanult. Számos és fölötte érdekes adatokkal gazdagitá 
a növenytudományt, s hogy ezek követőitöl jobban nem használ- 
tattak, oka leginkább egyetlen egy kis munkájának ritkasága. E 
munkának czime Sprengel szerint kövelkező: Semplici dell ec- 
cell. M. Laighi Anguillara, mandati in luce da Giov. Marinello. 
Vineg. (presso Vincenzo Valgrisi Visiani szerint) 1561. 8. (Se- 
guiér szerint 4-0); más kiadás ugyan azon évben 12. d. r. két 
fametszvénunyel Haler szerint. —  Bauhin €C. Seguier sze- 
rint diák fordítását adta ki Baselben 1593. 8. 

Mi ezen ritka munkát csak kivonatban ismerjük, Sprengel 
munkájából. Tizennégy látleletben Visiani szerint több mint 7090 
dalmátországi növenyek irattak le e munkában, összehasonlítva a 
régibb irókkal. Emlités téletik még, állítólag Tótországban vadon 
növő ezen két növenyről, u.m. Asparagus amarus és Salvia ae 


A NÜVENYTAN TÖRTÉNETEI. 85 


tiiopis; az Arum gyökeréröl pedig az mondatik; hogy Tótország- 
ban eledelül szolgál. Az illyriai növenyekhez azoknak illyr táj- 
neveik ís hozzá mellékelvék. 


Angerius Gislenius Busbeguius, 


Született Flandriábans ugyan ott, később Párisban, Velen- 
czében és Hollandiában nyerte tudományos kiképeztelését. Aust- 
ria ügyével mint diplomata Angolhonban foglalatoskodván s on- 
nan visszatérvén Németalföldre. 1-ső Ferdinand által Bécsbe 
hivatott, s az 1552-ben Constantinápolyba indítandó nevezetes 
követséggel megbizatott. Útát Magyarországon keresztül tevé, 
hazánkban s Budán a török udvarnál sok ideig mulatott. A Stam- 
buli 7 toronyban több évekig zárva lartatván, többnyire tudomá- 
nyos! vizsgálatokkal, keziratok és természeti tárgyak gyüjtésével 
foglalatoskodott. A növenytan iránt különös vonzalommal visel- 
tetett. Utazását leirta egy különös, legelőször Artverpben 1570- 
ik évben nyomatott, s ugyan ott több izben kijött illy ezimü mun- 
kájában : Angerii Gisleni Busbdeguiilegationis turcicae epistolae gua- 
fuor. Ezen munka már fölötte ritka, előttünk fekszik az egyete- 
mi könyvtárból minden munkáinak illy czimű összes kiadása: A 
G. Busbeguii omnia guae erstant opera. Dum Positiones ex univer— 
sa Philosophia er Elementis Matheseos apud Scholas Pias publi- 
ce propugnaret Nob. ac Erud. D. Thomas Toth A. A. LL: et Philo- 
sophiae Auditor emeritus. Ex institutionibus Jac. Ant. Valero a D. 
Thoma Agu. Scholarum Piarum. Pesthini VIII id. Sept 1761. Pes- 
thini Typis Franc. Ant. Eitzenberger Civ. Typogr. 4-0. 

Előre bocsátván Busbek életrajzát, az első szakasz a fenem-— 
lített török követségi 4 levelet foglalja magában. 

Jóllehet Busbek sok más tekintetben fölötle érdekes leve- 
leiben a magyarhoni növenyekről , s ezek közölt ismét leginkább 
a mivelt és dísznövenyekről tesz említést, de a honi fűüvészetre 
nézve kevesebb érdemekkel bir, mint az egyetemes növenytanra. 
A Stambulban és vidékén, üres óraiban gyűjtögetett növenyeket, 
vagy élő állapotban, vagy hagymában és magban a többi füvészek- 
nek nevezetesen a magyar flora halhalatlan hősének Clusiusnak 
elküldte, valamint a bécsi császári kert számára is. Ő általa ter- 
jesztetett először a persiai lila. (Syringa persica) a koronás hat- 


80 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEL 


kotú vagy császárkorona (Fritillaria imperialis) és a persiai nő — 
szirom (Iris persica) ; ő töle birja a bécsi császári könyvtár a 
legnevezetesebb kéziratát Dioscorides munkáinak. Ezen kivül fi- 
gyelmetesekké tesz minket Busbek honosainknak a dísznövenyek 
iránti különös szeretetére, melly mind e mai napig annyira fen- 
maradolt. Bauhin G. Pinax-jában egy Busbektöl küldött Gramen 
hungaricum is fordul elő. 

Constantantinápolyból visszatérvén, Isabella austriai her-— 
czegnöt vezeté IX. Károly királyi völegényéhez Francziaország-— 
ba, s miután diplomaticai foglalatosságát bevégezle, visszautaz-— . 
tában megholt a több mint 70 éves aggastyán 1592-diki nov. 

Busbekkel végződik a magyarhoni növenytan történetének 
első s még pedig igen rövid időszaka, mellyetinkább a Commen- 
tátorok időszakának léhetne neveznünk. Ezen öt külföldi tudós- 
nak több mint 700 magyar növeny leiralát s helyismertetését 
köszönhetjük, mellyek közöl sok csak később ismét föltaláltatván, 
újolagleiratott s elneveztelett. Azt látjuk az említett tudósok mun- 
káiból, hogy Magyarország s kiválólag ennek legdélibb része, 
már igen korán, különösen a füvészetre nézve érdekes s gyak- 
ran látogattatott tartomány volt; és most is Dalmátia s a magyar 
part-vidék évenkint Europa minden országaiból egybesereglett 
természetbuvárok gyülhelye s még egy sem hagyta el elégedetle- 
nül e classicus földet. A 16-dik század második felében már szü- 
letett magyarok lépnek föl mint növenytani irók, még pedig mind- 
nyájan honi nyelven; munkáik az akkor Némethonban annyira 
kedvelt füveskönyvek alakát viselik. Ezen hasonlóan rövid idő- 
szakot is a füves könyvek (Kráuterbücher) időszakának nevez- 
hetjük. Mi előtt ezen férfiak fáradalmai részletes leirásához fog- 
nánk., szükség egy pillanatot vetnünk mnukálódásaik térhelyére, 
Magyarhonra is. Mellyik mivelt polgár előtt lenne ismeretlen ha— 
zánk történele a gyászos emlékü mohácsi ütközettől kezdve Ru- 
dolf király haláláig? Az ország nagy része , s ezzel fővárosa is 
a török birtokában, — más része politikai s vallásos forrongások 
szintere, az egész ország folytonos hadi állapotban, a kormány tá- 
vol, az ország elszegényedve volt. Egy fensőbb tanoda sem ál- 
lott már föl; az I. Ferdinand állal Oláh Miklós prímás közbenjá- 
rására, Nagyszombatban alapítolt Jézsuiták oskolája és Collegiuma 
csak1567-ig létezhettek. — Tanúlt orvosok nem voltak a belföldön. 
külföldiek meghivására pedíg sem alkalom sem pénz. A természet bu- 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 87 


várok utazása az országban leheletlen volt. Illy körülmények kö - 
zött sem a tudományok, sem a müvészetek nem virágozhattak. A 
növenytan az orvosok kezeiből kicsikarva, csak még a római k.s 
református egyház papjai állal gyakoroltaték, s ezeknek köszön- 
hetjük nem csak az első, a vallásos könyvek terjesztésére szol- 
gáló könyvnyomtató intézetek behozatalát, hanem a legelső honi 
füvész könyveket is. Melius Juhász Péter, Bejthe István , Péchy 
Lukács, Bejthe András s ama hires szintár (Charlatan) Frankovith 
Ge. gely, azon férfiak, kiknek munkáira bövebben kiterjeszkedünk. 


Melius Juhász Péter (Horhi") . 


Született Horhiban S50mogy-megyében, tanúlt először Deb- 
reczenben., azután 2 évig Vittenbergbén. 1558-ban Debreczen 
városa lelkészének választatván, a meghivást elfogadta. Két évvel 
később esperes a debreczeni kerületben és 1562-ben, a tiszán- 
túli kerület Super ntendense lett. Nagy nyelvészeti s messze ki- 
terjedett növenytani ismeretei végett átalánosan becsültetett. — 
Számos theologiai tartalmu munkáinál fogva felejthetlen egyházi 
tudós. 

Mint növenytudós, következendő, halála után nyomatott mun- 
ka által ismertelte meg magát: 

Herbarium. Az faknak fuueknek nevekröl, természetekről., és 
hasznairól, Magyar nyelvre, és ezrendre hoszta az Doctoroc könyve- 
iből az Horhi Melius; Péter. Nyomtatott Colosvárat Heltai Gaspár- 
ne Műhellyébe, 1578. Esztendőben. 4-o min. 

A munka, a czim és egy számnélküli lapon, mellyen a kia- 
dónak előbeszéde találtatik. a fák deák és magyar, a füvek szinte de- 
ák és magyar jegyzékén, egy német lajstromon., s azon nyavalyák 
névsorain kivül, mellyekbenanövenyek használtatnak, mind ezek 
11 lapra terjedvén, még 118 számmal jegyzett lapot foglal magában. 

Az előadandó növégyekröl két osztályban értekezik. I. ;, Az 
fákról való Hasznai" cap. 1. 32. (lap. 1. — 31.) II. .. Az 
Füvekről való  Hasznai" cap: 32. — 118. (lap. 31. — 188). 
A fáknál egyszersmind a végefelé a gombákat, mohokat s gyön- 


§) Lásd : Weszprémi : Biographia medicorum Cent. I. p. 104. és Czivilinger 
Spec. Hist. liller. p. 253. 


88 A NÖVENYTAN TÜRTÉNETEIL. 


gyöket is fölhozza. Hogy ha gyakran 2. 3, ugyan azon fejezel- 
ben leirt különböző növenyeket fölszámitjuk, Juhász Péter össze— 
sen valami 250 növennyel ismertet meg bennünket. Az első 
nyolcz fejezetnek czime a fáknak deák magyar és német, gyak- 
ran görög nevei, a kilenczedik s a löbbi fejezelek pedig az em- 
lített három nyelven kivül, a növenyek nevei fölött, még egy kü- 
lönös deákkal is vannak ellátvá, p. 0. de malo Naranticia, de Lau- 
rea, de Ulmo sat. A növenyek hatása s haszna a gyógyászatban, 
valamint az alkalmazási mód is, mindenütt fölhozatik, de a fák és 
cserjék le nem iratnak. A második osztályban a füvek már is- 
mertető jegyeikkel együtt soroltatnak elő, s a könnyen fölcserél— 
hetőknél a különböztető bélyegek is előszámláltatnak. Sok növe- 
nyeknél a terméshely is kijelöltetik átalánosan. A fő fölosztáson 
kivül az egész munkában valami rendszernek legkisebb nyoma 
sem látszik, hasonló növenyek csak történetesen állanak néha egy- 
más mellett. Mi ezen riika munkának 3 példányát használjuk; az 
elsöt a magyar academia könyvtárából, ép állapotban, csupán az 
utólsó lap már 1672. iratott le. A második, egyetemi könyvtári 
már kevésbé ép példányban két irott lap van bekötve, s a kötés 
első lapján a következőt találom fölirva: ..Ennek találtatik egy 
még régibb kiadása melly Debreczenben 156 2-ik Esztendőben , szin- 
te 4-ed rétben kijött. October Holnap 23-kán 1833 Esztendőben. 
biankovich Cancell. A harmadik példány tökéletesen ép és egész, 
s a magyar nemzeti museum könyvtárának tulajdona. 

A könyv ritkasága arra birla Weszprémit, hogy ,. Biogra- 
phia Medicorum" czimü munkájában a Melissáról szóló fejezetet 
az eredeli irásmód szerint lenyomassa. Mi épen azt tesszük azon 
fejezet egy részével, hozzákapcsolván még a Farkkóró leirását 
magában foglaló fejezetet, miszerint szerzönk növenytani ismere- 
teit megitélhessük. 

Fol. 101. De Melissophylo. Melissa. Méhfű. Melissen. Melys- 
sophylon, az az Méhec szerető fű, Eszt hiyác édes Mézelkenec, feyér 
az virága, hasonlo a Peszertzéhez, Az Holt czallyánhoz. 

Ha ki szakasztod a viragát édes, eszt hiyac Melissophyllon- 
nac, Méhec szerető fúűnec Hiyác Apiastromnac: Hiyák Melissánac: 
Hiyac Citrago, Melitheum, Melitoene, az az Méhec lartó fűnec. Ez 
ket fele: Eggyiknek egyszál koróya, széles levele vagyon, a szárá— 
ból , a levele tövéből, veres és feyér virág iő ki, édes: Ez a io és 
igaz Mézelke. 


A NÖVNYTANI TÜRTÉNETEI. 89 


A másic magas mint a Peszerlze, sárga virága vagyon: A 
másic erdőn fák alat, hegyeken terem, igen ió szagu mint a Cyt- 
rom. De in ez kertekben fák alat is nő, de eszt nem igen szeretic 
a Méhec. 

Ez erdeit , e széles leuelűüt alaczont hiyác Apiastrum, Mellis- 
sophylon, Melitoeon, Melissa: Méhec szerető io fű. 

Fol. 146. De Verbasco. Verbascum, Candela Regia. Tapsus 
barbatus. Gyaplyufú. Király gyortya. Ökör fark. Wulkraut. Königs- 
kertzen Unholdenkertz. — Verbascum. Candela Regia. Tapsus bar- 
batus: Ökör fark: Ez soc fele: Egyiknec feyér a virága, a leuele 
hasonlo a veres káposztáhosz. 

2, A masic Vnő fark a feyér virágu. 

Ti Az harmadic fekete Ökör fark, feketéb a leuele a Sarganál. 

4. Negyedic Ökör fark , szagos, hasolo a Sallyához a leuele, 
a virága mint a fekete Ökör farknac. 

5. Az ötödic kis Ökör fark, Bori fark, a virága mint a Sár- 
ga Szekfűnec , vagy Juollyánac , a leuele mint a Seb fünec, és a 
nagy Ökör farknac, Erdőben terem. 

6. Hatodic szötös leuelü mint az Atratzél, hegyes, kéc virága 
vagyon mint az Nap utániáró fünec : Ennec erdei Buza virág a neue. 

7. Hetedic ollyan mint a Vad mác, veres virága, mint a Mák- 
nac, a Pipantznac, de a leuele mint az Ökör farknac. Ezt hegyi 
Ökör farknac, veres virágu Ökör farknac is hiyác. Maria rosánac 
is hiyác. 

8. A nyoltzadikat kék virágu Ökör farknac hiyác : de hegyen, 
Erdén teremnec ezec, ez hasonlo a Buzavirághoz a ki a Buza kö- 
zöt terem, szinten ollyan a virága. 

Juhász ugyan munkája által nem sokkal járult hazánk is- 
mertetéséhez növenytani tekintetben. sem a tudomány nemesité- 
séhez; de meg is ötet illeti a tisztelet. első lévén a hazában ki 
a növenytant megkedvellette, azt gyakorlotta , s anyanyelven irt, 
s számunkra a növenyek régi magyar reveit is föltartotta. Meg- 
holt Debreczenben 1572. 

Majd nem sikerült Váli Mihálna-, 1755-ben gróf Erdődy 
György udvari orvosának ezen olly rilka munkát a vég enyé- 
szettöl megmenteni. Szórul szóra leirva, theosophisticai és astro— 
logiai jegyzetek kiséretében, s elváltoztatott czim alatt általadá 
grófjának. ki kész lévén a munkát kinyomatni, azt a növenytani 
ismereteiről hires Dr. Torkos Jánosnak küldé Pozsonyba megité- 


90 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


lés végett; ki is bemutatván, hogy szerzönk "irói lopást kövelelt 
el, a kiadás elmaradt, s Válinak Erdődy gróf udvarát el kelletett 
hagynia. 


Bejthe István, 


Élt a 16-dik század vége felé, mint reformatus lelkész, 
Battyáni Boldizsár grófudvarában Németujvárott Vasmegyéb. Már 
korán kelletett neki Flóra szolgálatába állani. mivel általa vezet- 
tetett be Clusius, a magyar növenytan tudományos korszakának 
híres alapítója. hazánk Flórájába, midőn ez Bécsből 1574 — 
1582. közt ismételt utazásokat tön honunk különböző tájékaira. 
Hálával emlékezik Clusius botanicus Nomenclatorának előbeszé- 
dében Bejlhe felől, s azon tudományos segedelemről, mellyben ál- 
tala részesült, és ötet buzgó és alapos tudományú füvésznek ne- 
vezi. Illy nagy ember kimondott itélete elegendő bizonysága 
Bejt e tudományos jártasságának a növenytanban. . Clusius bizta— 
tása és fölszólitására elkészíté Bejthe az elötte ismeretes magyar- 
honi növenyek jegyzékét deák és magyar neveikkel együtt. Ezen 
jegyzéket Clusius Antverpben kinyomalá s ,, Rariorum Stirpium per 
Pannoniam" czimű munkájához kötteté. A jegyzék czime követ- 
kező: , Sirpium nomenclator pannonicus. Antverpiae. Ex Ojficina 
Christophori Plantini. — MDLXXXIIII. 8-0. 16 számnélküli oldal. 

Az előbeszédben fölszóliítja Clusius Magyarhon füvészeit 
ezen jegyzék gyarapitására, s a többi honi növenyeknek is ma- 
gyar elnevezésére. 

Ezen betürendszeres, s nehány mivelt növenyeket kivéven 
majdnem 390 fajt magában foglaló jegyzékben a növenyek álló 
helyei nincsenek kijelölve, még is ugy kell azt tekintenünk mint 
első próbatélet a magyar Flora alapitására. E munkát ritkasága 
miatt Czivitinger  , Specimen hungariae litteratae" czimüű munkájá- 
ban német elnevezésekkel megbövitve, s a magyar nevek irás 
módja megváltoztatásával az 52—66. oldalig tökéletesen 1e- 
nyomatta. Szolgáljon mutatványul e rövid kivonat az eredeti 
munkából : 

Acanthium. töviskes lapu, h. e. spinosa lappa. 

Accipitrina, Sophia Dodon, Kánya füt. 

Acer latifolium. Jauor fa, vulgo Platanus. 

Blattaria. penüz fit. 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 91 


Borrago. borago, dinye zagu fit. 
Filir. paprágy. 
Fungus , gomba. 
, — aureus, guem Germani Kaiser vocant, aureo 
colore inficiens. ur gomba. 
, — dactylites, guem Germani Maurach appellant : 
Zömórchók. 
, — in fimo nascens, kygyo gomba. 
,, — tuberosus. chöpötke. 
mincupatus Crepitus lupinus. pöfeteg. 
Heltege. folyo borostyan, guoniam videlicet serpit. 
Helenium. örveny gyöker, örveny fut. 


Bejthe András, 


Ezen növenytudós életrajza az idő homályában elenyészett, 
úgy hogy ennélfogva Bejíhe István és András egy egyénnek tarta- 
tott; azonban a Horányi Memorabiliaiból tudjuk, bogy András 
unokaöccse volt Istvánnak s a növenytanban szinte olly jártas 
volt mint amaz. Munkája következő czimet visel: 

Füves könyv, füveknek és fáknak nevekről, természetekről és 
hasznokról, irattatott és szereztetett Magyar nyelven a. fő Docto- 
rok és természettudó Orvosoknak, Lioscoridesnek és Matthiolusnak 
bölts Irásokból. Német-ujvárott Manilius János által 1595. 4-o. 

Dr. Földynek egy kézirati jegyzéke szerint, mellyet Wesz- 
prémi Biographia medicorum czimű munkájának elöttünk lévő, 
példányában találunk, még ezen rendkivül ritka munkának egy 
második kiadása is létezik; Földy szavai következők: , Zrini 
Györgynek a nyomtató Műhelyében jött ki a Bejthe Herbarium má- 
sodszor, Nedeltsen Muraközbden Drávánál, ugyan ezen Zrini 
Györgynek ajánlva" 

Mi eddigelé csak egyetlen egy tökéletes példányát láttuk 
ezen munkának a magyar nemzeti muzeum könyvtárából; czime 
hiányzik, 130 levél épségben megmaradt, s egy irott pollék 
után még valami 3—" nyomott levél veszhetelt el. Minden föl- 
osztás nélkül, 270 növeny soroltatik elő betürendben ; egy nö- 
veny sem iralik le, mind egyiknek csupán deák és magyar neve, 
hatása s alkalmazása módja szinte igen röviden van megemlítve. 


98 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


Fölosztásoknak nincs helye. Tudományos tekintetben tehát Bejlhe, 
Juhász mellett meglehetősen hátrább áll, ámbár amannak munká- 
it nyilván használta. Nekem ugy látszik, hogy Bejlhe azon nö- 
venyek iránt volt inkább. tekintettel, mellyek Juhásznál hi- 
ányzanak. E munkából is a Melissáról szóló fejezetet jónak lát- 
tuk itt közleni, részint hogy előadását s magyarirásmódját meg- 
itélhessük, részint hogy Juhásszal összehasonlilhassuk. 

..Meh füvnek Nevezetij : Déjakúl Melissa, Apiaslrum, Ma- 
giarúl Méh fiju, mehek zerető fiju: fejér viragu, hasonló az pö- 
zerczehöz, és azt holt chalanhoz : ha ki zakaztod az virágat, edős. 

Termezety: Meteghytő, zarazto, emeztő és gyoguito fyu. 

Hasznay: Ha borban megfözöd az Meh fyuet, és gyakran 
izod, korsagot és fuladást gyógil, mellyet és tidőt tiztit, az 7i- 
vet erősiti, mert banatot auag Melancholiát belőle ki üz. has fa—- 
jást gyogyit, igen io belöle elystert chynalny az Colica ellen. 


Peechi (Pétsi) Lukács. :) 


Ezen fölötte nyájas s mély tudományú nagyszombati szüle- 
tésü szerzeles egy idöben élt a két Bejthével Nagyszombatban, 
hol egy kis füvészkertet is alapított, melly első nyoma egy illy 
intézetnek Magyarországban, ("") mellyet a legközelebbi század- 
ban, a folytonosan tartó kedvetlen körülmények daczára is, má- 
soknak, néha pompásaknak kellett követni. Itt adá ki 1579-ben 
Ransanus Péter: , Epitome Rerum hungaricarum" czimű munkáját, 
és azt bövitette is ., itt kisded kertében irta következendő növeny- 
tani munkáját is, melly olly ritka, hogy már egyetlen egy töké- 
letes példány sem találtatik. A munka czime következő: 

Kereszleny szüzeknek tisztességes koszoroia; avagy Lelki 
füues kert, lelki virágos kert Ternau. an. 1591. 12-o ( Weszpr. 
ulán 8-vo) 188 számozott levél. — Az előbeszédigy végződik : 
Költ Nagy-szombatba magam hazam melett való viragos füues 
kértben, Szent Mihály Archangyal napja. 1591 Peechi Lukach. 
") Lásd; Weszprémi Biogr. medicor: Cent. II. p. prior. pag. 175 p. 

post. p. 286. 

13) Hogy Magyarhonban már igen korán léteztenek növenyházak bí- 
zonyítja következendő hely Clusius hístor. pl. rar. munkájából : 


, Aurantium malum, guod Limas del Emperador Hispanis nominatur 
ab Imper. Carolo V- in Hispaniam ex Hungaria adlatum esse fertur. 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 93 


A példány, mellyet használunk, a muzeumi könyvtár tulaj- 
dona, csak 127. levelet foglal magába, s ezek között is az 5-ik 
7-ik és 8-ik hiányzik. Jelen tudósitásunkban ennélfogva hasz- 
náljuk azon kivonatát ez igen ritka irománynak, mellyet Wesz- 
prémi Biographia medicorum czimű munkájában hagyott hátra. 

Egy erkölcs-vallásos vitatkozás bírá Péchyt füvészkönyve 
kiadására, mellyben ő 20. többnyire mivelt növenyfajokat ir le, 
megjegyezvén egyébb tulajdonságaikat is, orvosi erejükkel ; la- 
nítja a szüzekét ezekből koszorút kötni, ugyan annyi erényekhez 
hasonlitván ezen növenyeket, s inti öket, hogy magokat ezekkel 
szintugy mint amazokkal diszesitenék. Egyszersmind inti az anyá-— 
kat is. hogy leányaik ideig s örökké való boldogságáról gondos- 
kodjanak. E szerint erkölcsi s szentirásbeli tételek foglalják el 
nagyobb részét ezen érdekes munkának. Az említett 20 növe- 
nyek ugyan annyi csinosan sikerült fametszetekben ábrázoltatnak 
s nálunk füvészkönyvben legelőször jönek elő. 

Mi az eredeti irásmód szerint adjuk itt elő. valaminl a 20 
leirt s ábrázolt növenyeket, ugy az azokkal összehasonlított. s 
a szüzeknek ajánlott erényeket, végre a szegfű növenytani leiralát. 

1. Az Saargafü. 2. Az Szekfü. 3. Az Saarga, fejer es szede- 
ries iuolac. 4. Az keec iuola. 5. Az Cziproós. 6. Az Majorana. 7. 
Az Putnoc avagy Czombor. 8. Az Boldog- Aszony rosaja. 9. Az 
Bechifü. 10. Az tarka iuola. 11. Az Bárson virág. 12. Az Basj- 
licum. 13. Az rosac. 14. Az Borsola vagy Indiai szekfü. 15. Az 
Rultta. 16. Az Rosmaring. 17. Az Leuendula es Spinanard. 18. 
Narcissus, Te mondad fű. 19. Az Isop. 20. A Rukércz. Az is- 
ten igeiehez, es szolgattyahoz valo kedves szereltet. Az istenec 
igaz szereteti; Istenec felelme ; alazatossag ; Imadsag: halaadas : 
az igaz hitnec nilvan valo vallasa; Az Venekhez való tisztelet: 
dolgolodas; tisztesseges maga tarta; Nyaiasag; Irgalmassag; Sze- 
mermetesseg ; Ragiuasag ; Merlekletesseg: Lelkiés testi tiszta— 
sag ; Megelégedes ; Adakozas ; Tokeletesseg ; Halgalás. 

2. Az Szekfű tellyes, veres, feier, avágy chépegelet szi- 
neuel folotte ekesseti az koszorut es kanuat. Az Szekfű nemelly 
tellyes nemelly közep szerő , nemelly chak paraszl: az nyarnac 
keszdetin minyarast nyilni keszd, es az teli ideig nyilic. eros derel 
es hideget nem szemuedhet, hanem fökeppen leueleit es viragiat 
meleg helyeken szokta kiterieszteni: az szekfű valamenire ke- 
serű, mindazon által gyönörüséges illatot ad magatul: ful faidal- 


94 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


mot, sziu fogost, gulta üttest, keleuent, kigyo fertest, harapast, 
és egyeb fele, betegsegec ellen szolgal. 

Föltünö, hogy jelenkorunkban is, 250 év mulva ugyan azon 
növenyek diszlenek honosink kerteiben, mellyeket Peechy irt 
le munkájában. 


Francovith Gergely D, 


Három ok birt minket arra, hogy ezen tudatlan s önhitt szin- 
tár (Charlatan) , mert valóban orvos nem volt, munkáját itt föl- 
vegyük. Első az mivel vényeinek fő alkatrészei növenyekböl ál- 
lanak ; másodszor mivel Frankovith sok növeny magyar elnéve- 
zését föltartá számunkra, mellyekről az eddig elősorolt irók mun- 
káiban semmi említés sem tétetik; s végre. harmadszor, mivel 
Bejthe István felől sokkal jobb véleménnyel vagyunk, mintsem 
azt hinnök hogy ő egy a füvésznévre érdemlellenre irt volna di-— 
csérő versezetet. Frankovith élete s viszonyairól semmit sem 
mond hatunk, mert felőle sehol sem találunk valamit följegyezve. 
Munkája szinle eddigelé nem, vagy legalább kevéssé látszik is- 
meretesnek, s ez oknál fogva olly. terjedelmesen fogjuk azt elő- 
adni, a mint ezt jelenértekezésünk alaka s helyemegengedi, hogy 
ez által, netalán kemény itéletünket kimenthessük olvasóink előtt. 
A példány, mellyet használtam s való szinüleg az egyetlen, melly 
lélezik, a magyar academia könyvtárának tulajdona, mellyet az, 
helytartósági tanácsnsk s ország fő orvosa Stahly Ignácz ö nagy- 
sága jóságából bir. A munka czíme következő : 

Hasznos es Fölötte szikseges könyv, az Isten fiainak es vtet 
felő hiveknek lelki vigaztalasokra es testi epőletökre szereztetöt 
Francovith Gergely D. által. Mellyben sok rendbeli betegsegök 
ellen valo orvossagok is be vannak irva, mellyeket Isten az ő nagy 
io voltábul es ajandekábol, Emböröknek egessegekre rendölt. Ec- 
elesiast. 38. Tiszteld az orvost az sziksegert. 1588 Esztendőben, 
Az utolsó (számnélküli) lapon. — Nyomtatot Monyorokereken 
Mantius Janos altal. 4—o. 


A könyvnek intézkedése és tartalma. 


A czimlapi hátsó oldalán ez áll: Summaja ez könyvnek. Eb- 
ben azt mondja Francovith, hogy e könyvből háromféle oktatást 


A 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 95 


nyerhetni; a szent irásról, a gyógytanról és a természti dolgokról. 

Most három levél következik, Nádasdy Ferenczhez, Sopron 
megyéhez s annak akkori alispánjához, Megyeri Imréhez intézett 
ajánlattal. Költ Sopronban Julius 16-án 1588. 

Erre 118 levelen maga a munka szövege, egy lapon a mu- 
tató tábla, egyen ismét a nyomtatás helye, és nyomdahibák kö- 
vetkeznek. 

A munka 55. fejezetre oszlik. mellynek mindenike tartalmát 
homlokán viseli. 

A harmadik fejezet illy czimű : , Gregorius Frankovith Doc- 
tor, Physicus de se ipso", tartalma: ön magára s munkájára czél- 
zó versek, egy Tetrastichon Bejihe Isvántól, kit Francovith ekként 
nevez : Excellentissimum ac Doctissimum virum Superattendentem 
per Ungariam dignissimum. Egy más Tetrastichon és Hexastichonból 
látjuk hogy e munkának már egy hasonló elödje volt, mellynek 
azonban nem kedvezően kellett fogadtatni. 

A 14-dik levelen 31 kóralak soroltatik elő. mellyekben 
egy Francovith állal föltalált, Serayium kenet, jótékonyan hasz- 
nálható. 

A. 16-dik levél 2-dik lapjától a 23-kig e kenet készités- 
módja tanitatik. 30 növenyi járulékból vétetik hozzá, mindegyik- 
ből 16,- és 93 mindegyikből 8 lat. Ezen tulajdon úlmutatása 
szerint gyüjtött s előkészitett növenyeken kivül szükséges még 
hozzá 16 "/2 /Z. zsir, 16 különbözö állatból; 10 különböző olaj- 
ból 272 7.; végre még 20 többnyire jó illatu növenyországi al- 
katrészek. 

Meg nem tartóztalhatjuk magunkat hogy ilt ezen rendelet nö- 
venytani részét, mint egy eddigelé utanozhatlan képtelenség min- 
táját, szórul szóra le ne nyomassuk ; melly egyébbiránt valami 60 
Magyarhonban vadon termő növeny nevét foglalja magában, s 
nem szivesen vesszük, hogy a szerző sehol sem említi, hogy 
ezen növenyek hazánkban jönek elő. különben alkalmunk lett 
volna, a 16 század végivel ösmeretes mágiat növenyek jegyzé- 
két telemesen gyarapitani. 


A vény igy hangzik. 


Az fiwek es gyökerek a kik hozzá zikösök. 1. Eoregbik 
hezak gyöker leuele viragostul. kinek Deiákul newe Aristolo- 


96 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


chia rotunda. 2. Apro hezak gyöker leuele viragostul Aristolo- 
chia longa. 3. Eöreg gauez gyöker leuele viragostul. 4. Apro 
gauez gyöker leuele viragostul. 5. Nagy lapu hezak gyökerő, 
zent György havaban viragzik. annak is gyökere zedeslek es 
leuele viragostul. 6. Masik fele nagy lapu , annak nem hezak a 
gyökere, annak is az gyökere. 7. Kis lapu gyökere, lenele, vi- 
ragostul. 8. Sárga kökörchén viraga. 9. Földitök a ki az kert- 
re is föl megyen , vörös az gyömölche, annak a gyökere, leuele 
viragostul. 10. Masik fele földi tök, az is fel foly a kertre, fe- 
kete az gyömölche. Brionia, gyökerestől leuele viragya. 11. 
Ezer io fiuenek gyökere, leuele viragostul, major Centaurea. 12. 
Fejer tüskenek chak a gyökere, Centum capita v. Bedeguar. 13. 
Pyrito avagy hymer a ki az vezzőket altal öuedzy, ugy foly re- 
iajok : Smilax neue Vörös gyökerö. 14. Szek fiu uiragia Cha- 
momilla. 15. Papa fiu leuele Carduus benedictus. 16. Momortica, 
gyömölehyöstöl s leuelestöl. Nalragulya gyökere, Mandragora, 
ha mind az ketfele natragulia benne lezenis anaal iob. 

18. Kek liliun gyökere. 19. Fekete bozzanak gyökere, 
leuele viragostul. 20. Kapotnok gyökere. 21. Arua chyalan. Ur- 
tica crispa. 22.Alba benedicta leuele uiragostul. 23. Nadra fiue, 
Nepeta, viragostul. 24. Chombor auag közveny menta, pulegium, 
leuele viragostul. 25 Rozmalin. 26. Fenyö mag törue, grana 
juniperi. 27. Tormentilla gyökere, leueleslöl. 28. Meleng auagy 
folyo fiu leuele uiragostul. 29. Nyir fanak leuele, Betula. 30. 
Haas fa uiragya, Tiliae flores. 31. Jegönye fa bimboia. 32. Ap- 
robik ezer io fiu gyökere, leuele viragostul. 33. Eöregbek kigyo 
hagyma gyökere. 31. Szapora fiu leuelé viragostul. 35. Farkas 
avagy Medue talp neuö fiunek gyökere leuelestől. 36 Eöreg 
Satyrium gyökere viragostul. 37. Apro Satyrium gyökere vira-— 
gostul. 38. Leuesticum gyökere. 40. Bab leuelö fiunek gyökere 
leuelestöl. 41. Machkafark neuö fiu. 42. Föld fisti, fumus terrae 
viragostul. 43. Chelidonia gyökere, leuele viragostul. 44. Zent 
György Viragia. Lilium convallium. 45. Ronto fiu. Consolida re- 
gia. leuele viragostul. 46. Kakas tarang, Cardiaca, ziu fiu vira— 
gostul. 47. Földi bozza gyökere. 48. Syderitis. tisztes fiu leue- 
le viragoslul. 49. Eökör nyelu gyökere, Buglossa. 50. Arany 
gyöker, avagy Vad liliom. 

51. Keö fiu, auagy Sarga gyopar. 52. Vad kender leuele 
viragostul. Canabys agrestis. 53. Pip ki gabona közöt teröm, pa- 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 97 


paver sylvestre. 54. Dizno kenyer gyökere Arthanita, panis por- 
cinus. 55. Aranyos papratz , Filix aurea. 56. Eöreg Sanicor gyö- 
kere. 57. Fekete betonica, Bakfiu., leuele viragostul. 58. Fejer 
betonica gyökere. 59. Eöreg borostyannak leuele, hedera. 60. 
Apro borostyannak leuele. 61. Chengő fiu levele viragostul , hy- 
pericum. 62. Egerfark, Millefolium leuele viragostul. 63. Temon- 
dad fiu leuele viragostul. 61. Zent benedek five , sempervivum, 
sedum. 65. Eb Capor Viragia. 66. Utü fiu gyökere leuelestől, 
plantago. 67. Scordium leuele viragostul. 68. Ghamaedris leuele 
viragostul. 69. Fejer liliomgyökere. 70. Euphrasialeuele viragostul. 

71. Szep zölő, kit ebzőlönek is hijanak leu. viragostul. 72. 
Czyprus leuele virágostul. 73. Apium gyökere es leuele. 74. 
Sallya leuele viragostul. 75. Fekete ökörfark gyökere viragos- 
tul. 76. Eöregbik ökörfark gyökere viragostul. 77. Apró boitorian, 
Agrimonia leuele viragostul. 78. Fejer pöszercze., Marrubium 
album. 79. Fekete pöszercze , Marrubium nigrum 80. Sarkantyu 
virag leuele viragostul. 81. Tyk hur. 82. Majorana leuele vira— 
gostul. 83. Varadich , Tanacetum , leuele viragostul. 84. Fordult 
fiu leuele viragostul. 85. Chaba ire gyökere. 86. Fekete iröm 
leuele viragostul. 87. Barany iröm leuele  viragostul. 88. Spichi- 
nard. 89. Fejér üröm levele viragostul. 90. Isop leuele viragostul. 

91. Komlo. 92. Atraczel gyökere. Cinoglossa. 93. Belend 
fiu leuele viragostul. Jusgueanus. 94. Eörven gyöker. Enula 
campana. 95. Saas gyökere, Targa viragu, Beka lilium. 96. Fech- 
ke fiu , hirundinaria, gyökere viragostul. 

97. Serapium gyökere. 

98. Eöregbik kigyo nyeln a.ki vizben teröm leuele gyö- 
kerestől. 99. Apro kigyo nyelu leuele. 100. Szarvas nyelu ne- 
uő fiu leuele. 101. Zent Lazlo Kirali fiuenek gyökere. Gentiana. 
102. Angelica gyökere az nagyobbike. 103. Gratia Dei neuő fiu 
leuele viragostül. 101. Eöreg basalicum. 105. Apro basilicum 
leuele viragostul. 106. Eöregbik chyalan leuele viragostul. 107. 
Fejer malva gyökere. 108. Apro malva gyökere , 109.. Cicoria 
gyökere. 110. Pimponia gyökere , leuele viragostul. 111. Mezei 
viola viragia. 112. Vörös viragu Centauria levele viragostul. 113. 
Porczogo pasyt. 114. Vizi tök gyökere. 115. Fodor menta. 116. 
Fekete menta. 117. Kakuk fiu. 118. Kigyo tarang leuel viragos- 
tul. 119. Soska gyökere leuel viragostul. 120. Méh fiu leuel vi- 
ragostul. 121. Fekete gyópar leuel viragostul. 122. Farkas alma 

7 


198 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


gyökere viragostul. 123. Alkakendi, ki pap monyanak mondatik, 
leuele viragostul. 


Ezek a viragok. 


1. Zek fiu viragia. 2. Ezer io fiu viragia. 3. Paragü Rosa 
viragia. 4. Sallya viragia. 5. Papafiue viragia. 6. Chengö fiu vi- 
ragia. 7. Alba benedicta. viragia. 8. Belend fiu viragia. 9. Zent 
Janos fiue viragia. 10. Leuendula viragia.11. Spichinard viragia. 
12. Fejer Liliomnak sarga Szeckia. 13. Centaurea vörös viragia. 
14. Majorana mikor viragzik. 15. Szeek fiu viragia. Chamomilla. 
16. Chombor viragia. Pulegium. 17. Jo fele Safrany. 18. Ros- 
marin. 19. Momortica gyömölche. 20. Fenyő mag törve. 

A következő fejezetekben még több ehez hasonló vények 
hozatnak föl, s különböző tapaszok és italok készítése. főleg a" 
döghalál ellen, tanítatik. Néhány szakaszok ön dicséretére, má- 
sok irígyei s ellenségei visszatorlására, némellyek predikáczi- 
ókra, némellyek ismét imádságokra szánvák. Sok apró, szent 
tárgyakat ábrázoló fametszetek vannak a szövegbe nyomatva, né- 
hány negyedrétben mellé kötve. 

Egy rövid czikkét Francovith berekeszlő beszédének ilt 
szórul szóra leirjuk : 

, Frankovith Gergely Doctor könivenek vege: ki noha nem 
Deiak , de azert ugyan zent iras ertő doctor isten altal es terme- 
zet tudo orvos. Thouaba a" doctor nem. annit teszen magiarul ta— 
neits a" mint zent Pal iria Eph. 4 reszben, ha kedig mas embe- 
reket nem taneit tudomanra., hat nem doctor, a" mint az oskola 
mester! hogy tanilasaert szoktak hinnia oskola mesternek. Is meg 
az orvos chak medicust teszen diakul, intöm euel hogy a! ki 
Doctor el ne titkollia a" kinel valami haszonra valo tudomany- 
vagyon, hanem emberek eletire ággia ha docior neuet akar 
viselny: docior az a! kinek szerzesevel es ltanitasawal mas em- 
berek is elhetnek es tanulhatnak belöle, a" mi meg nem volt. 

Francovilth magát annál inkább tartá orvosdoctornak , mivel 
a fejezetek sok fölirásait ezen czímmel kezdi meg: p. o. Fran- 
covith Gergely tudomanyarul veteködese nemi nemö ket Doctorok- 
kal; vagy lIslenteől valasztatot Doctornak Francovith Gergelynek 
maga mentesé cz patvarkodok es szydalmazok ellen: vagy Fran- 
koviit Grretla Deslortel Zöröztetöt veteködes. Sőt nehányszor ma- 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 99 


gát Doctor és physicusnak is nevezi. Kenete föltalálását , isteni, 
általa az emberiségnek nyujtott ajándéknak mondja. Épenígy igényel 
tanitásánál fogva doctori nevet. Egész munkájában a tudomány- 
nak legkisebb nyoma sem találtatik , annál illetlenebbül nyilatko- 
zik előbbeni s jövendő irigyei, üldözői, s különösen az orvo- 
sok ellen. Az egész könyv tele van képtelenség. babona, theoso- 
phia s astrologiával. 

Francovith ugy látszik egy ostoba, merész, durva kuruzsló 
volt , fölpiperézve, némelly tapasztalati ismeretekkel a növenyek 
hatásáról , mi által némelly nagyoknál menedékel és segedelmet 
talált. 


Még három férfiuról kell említést tennünk , kik mint füvé- 
szek a hazában ismeretesek valának , de vagy semmit sem irtak, 
vagy a mi még valószinűbb, irataik egészen elvesztek. Valjon 
Magyarhonban születtek-—é, azt meg nem határozhatjuk. Első volt 
Magister Sebastianus , orvos és füvész, Szebenben; tanitványa: 
Lebelius János mint tudós és hires erdélyi fűvész említetik Brun- 
fels Otto munkájában ; mind ketten valószinüleg a 16-dik század 
elején éltek. 

A. harmadik Purkirchner György pozsonyi orvos.. Clusius 
, Historia plantarum rariorum" czímű munkájában két helyen a 222 
és 225 lapon tesz róla említést; s illy czímű munkájában is Stirp. 
rarior. p. Pannoniam ; kertjéből egy új fűz fajt is kapott. 


Clusius Károly. 


Tulajdonképen Charles de D Ecluse, a növenytanban világ- 
szerle hires név. Ezen a tudományos leiró-növenytan alapitójá- 
nak, fáradhatatlan utazó , termékeny iró , s a természetrajz vér-— 
tanujának életleirását, egészen Sprengel szerint adandjuk itt elő, 
ki fűvészi érdemeit is leginkább, s terjedelmesebben méltányolta ; 
— mit Magyarhonrá nézve tett, azt nagy nevéhez illöleg hiven 
előadni törekedendünk. 

Clusius német alföldi volt, született Antverpben 1525. Aca- 
demiai tanulmányait kezdé Löwenben , folytatá Marburgban , s 


100 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


végzé Montpellierben, hol iudorrá is lelt. Szülővárosában mint 
gyakorló orvos lépett föl, e mellett a növenytannal is foglala- 
toskodván. Nem sokára a nemes keblü Fugger Augsburgban 
meghivá Clusiust, hogy ötet utazásában Németalföldön , Német-, 
Frank-, Spányoli- és Portugalországon keresztül követné. Utazá- 
sából 1565-ben visszatérvén, öt évet fordított a gyüjtött kincsek 
rendezése s leirására. Csak későbben jelent meg egy szinte csak 
újakat tartalmazó munkában ezen utazás eredménye illy czím 
alatt: , Rariorum aliguot stirpium per Hispaniam observatarum 
historia. Antverp. 1576. 8. — 1570. Angolhonba ment , 1573- 
ban II. Miksa császár által a bécsi füvészkert fölügyelőjének hi- 
vatolt meg. Itt Clusius 7 évig maradt , innen . Ausztriát s a hatá— 
ros Magyarhont többször beutazá, s időkorához képest nagyszámu 
növenyeket gyüjtött, azokat megvizsgálta, és leirta. Kertjei gya- 
rapitására használá Európa minden országainak füvészeivel kö- 
tött terjedelmes ismeretségét , ide külde neki Busbeck Constan- 
tinápolyból ritkább kerti növenyeket , Clusius ápolá és föntartá 
azokat , innen terjedtek el azok tovább is. Itt irt két alább emlí- 
tendő, s Magyarhont közelebbről érdeklő munkát; ezen kivül a 


növenyek rajzolásával s föstésével is foglalatoskodott, s való—. 


szinűleg azokat fábais képes volt metszeni. 1580-ban ismét An- 
golhonba utazott, s ott maradt két évig, (ámbár a Hist. plant. 
pannoniae , s Bejthe nomenclatorához való előbeszédek Bécsben 
köllek , 1852. és 1583-ban). Betegen s mankón járva élt hat 
évig a hassziai landgróf kegyfizetéséből; végre 1593-ban 68 
éves korában Leydeni tanárrá lett, a hol meg is holt 1609-ben. 

Fölebb Clusiust a tudomány vérlanújának nevezők; s ezt 
méltó joggal ; a természettől is beleges testalkattal lévén ellátva, 
Spanyolhonban tett fűvészi kirándulásai alkalmával. eltöré jobb 
karát, nemsokára ezután jobb czombját; Bécsben a bal czombját, 
nyolcz évvel későbben jobb czombja ficzamodott ki, úgy hogy 
éltének 20 utolsó éveiben alig mozoghatott ; felséges szelleme és 
szép lelke azonban mindig ugyanaz maradt. Munkássága sohasem 
hanyatlott. Clusius irt, forditott, magyarázott és elősegíté a tu- 
dományt élte fogytáig. 

Most már átmegyünk Clusius Magyarhonban végzett s ezt 
érdeklő hatásteli munkáira. 

Fönebb említetett, hogy Clusius többszöri kirándulásokat 
tett Magyarországba, s valóban a munkájábani legérdekesebb nö- 


e 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 101 


venyek magyarhoniak. Honunkbani vizsgálatainál különösen se- 
gitetett németujvári gróf Battyáni Boldizsár barátja s párlo- 
lójától. valamint ennek udvarában lakó reform. lelkész Bejthe 
Istvántól, kiről már szólottunk. Pozsony, Sopron, Vas, Mozson, 
s a Leita hesűsésre forditá Clusius különös figyelmét , s a Ma- 
gyarhon más részeiből beküldött ismertetéseket s növenyeket 
szinte fölvette munkájába. Különös figyelmét forditá Clusius, a 
mint látni fogjuk, a gombákra . mellyek közöl sokat lerajzolt és 
lefestett. A magyar elnevezéseket szorgalmasan gyűjtögeté. Itt 
figyelmeztetnünk kell t. cz. olvasóinkat arra is. hogy Clusius 
ezen kitételt , pannonicus" régibb, tehát tágasabb értelemben ve- 
vé, s ennélfogva Pannoniához Bécs vidékét is számolá. — A ma- 
gyar füvészet története előadásában, az állóhelyre tekintve a 
a mostani pöliticai határokat mindenkor szorosan megtartottuk , s 
ennélfogva több fajokat, mellyek Clusius után többeknél is pan- 
nonicus név. alalt fordulnak elő, elmellőztünk. Azon világszerte 
híres munka, melly által Clusius nevét Magyarhonra nézve hal - 
hatatlanitá , illy czímmel bír : 


Caroli Clisii Atrebatis Rariorum aliguot Stirpium per Pan- 
noniam, Austriam et vicinas guasdam Provincias observatarum 
Historia. Ouatuor lidris exrpressa ad Rudolphum II. Imp. Ernestum, 
Mathiam, Mazgimilianum Awustíriae archiduces etc. Antverpiae. Ex 
officina Chistophori Plantini 1583. 8-vo. min. 


A czimlapon elő- és nehány dicsbeszéden kivül a munka 
766 lapot foglal magában. Adalékok s nyomdahibák 8 levél, tar- 
talom 8 levél, s épen annyi az egy évvel később nyomatott No- 
menclator botanicus Bejthe Istvántól. A hamarább kiadott példá- 
nyokhoz úgy látszik nem adatott ezen nomenclator , .legalább 7 
példány között hármat találtam, mellyekben hiányzolt ; ámbár min- 
den arra mutat, hogy a münka bekötése annak kiadásával egy- 
korú, 353 fába metszett növenyábrák igen helyesen sikerülve, 
hű képét adják az elösorolt növenyeknek; majd fele ezeknek 
magyarhoni, választott növenytani nyelven leirva, a különbségek 
helyesen előadva, a régiekkel, minek azonban magyar növenyek- 
nél igen ritkán van helye , összehasonlítva, helyük pontosan ki- 
jelölve , s majd mindeniknél a virágzás ideje s a gyümölcs álla— 
pota följegyezve. Ámbár valódi rendszerről még szó sem lehet, 

mégis a hasonló növenyek , egymás mellé helyezvék. 


102 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


Ezen értekezés végén adjuk a Clusius által magyarhoniak- 
nak irt növenyek jegyzékét. A leirt s lerajzolt növenyeken ki- 
vül még sok Magyarországban termő névszerint hozatik föl, s e 
szerint a munka ugy tekinthető, mint Magyarhon legelső tudomá- 
nyosan szerkesztett flórája. 

Ezen munka, s a fölebb emlitett Historia plantarum hispa- 
nicarum, egybevonva, újabb észrevételekkel és sok Magyarhonra 
TiokttkÜsŐ terméshelyekkel gazdagitva, következő munka szö- 
vegét képezi : 

Caroli Clusü Atrebatis Impp. Caess. Augg. Magimi iani II. 
Rudolpli II. aulae guondam familiaris Rariorum plantarum His- 
toria. Antfverpiae. Ex Officina Plantiniana apud Joannem More- 
tum. 1601. Fol. maj. 

E munka pótléka által tehát 415 magyar növenyfaj ismere-— 
téhez jutottunk. Valjon a Clusius halála után megjelent: ,,Curae 
posteriores Antverp. 1611. 8-vo (ívrétben Schultes szerint) ezí— 
mű munka foglal e magában valamit, mi Magyarhont közelebb- 
ről érdekelné , a felöl t. cz. olvasóinknak fölvilágositást nem ad- 
hatunk , mivel nincs birtokunkban. 

Nagy föladat volt a Clusius által fölfedezett s leirt növenye— 
ket mostani elnevezésükre visszavinni, de mégis igen megkönnyült 
ezen fáradalmas munka az állal, hogy Clusius minden növeny 
álláshelyét olly pontosan följegyzé, hogy több magyar füvészek- 
nek sikerült e tekintetben sok növenyeket ugyanazon helyen is- 
mét föltalálni. 

E növenyek hasonnevei (Synonimia) meghatározásában kü- 
lönös érdemeket szerzeltek magoknak: Crantz , a két Jaguin, 
Lumnitzer, Host, Kitaibel, Schultes és Endlicher. A nagy 
hirü Sprengel a növenytan történeteit magában foglaló munká-— 
jában mind azon növenyeket meghatározta, mellyeket Clusius elő- 
ször ismertetett meg. Jelen értekezés szerzője törekedett ezen 
uraknak a Synonimia. clusiana körül telt fáradozásaikat , birála— 
tilag (critice) összeállitani. 

Bátrak vagyunk Clusius ,, Historia plantarum pannonicarum 
p. 600" czímü munkájából mutatványul a Sideritis montana leirá— 
sát itt szórul szóra lenyomatni : 

., Sideritis pannonica III, pallescente flore (c. icone). Ter- 
tia pedalem etiam non superat amplitudinem, caule guadrangulo, 
ab radice statim ramoso; foliis secundum radicem priori genere 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETÉI. 103 


non brevioribus , similitergue venosis , sed mollioribus , minime- 
gue in ambitu serralís, guaeé summum caulem et ramos ambiunt, 
breviora sunt: flosculi statim a ramorum exortú ipsos et caulem 
in calyculis guinguepartito divisis verticillatim ambiunt, superi- 
oribus longe minores et e calyculis vix prominentes, forma tamen 
illis similes , fusci coloris , labello tamen interiore parte pallido. 
Semien superiorum semine minus , nigricans ; exiguorum foliorum 
pallescentis coloris coma extremos ramos caulemgue occupat, to— 
tague adeo planta molli incanogue lanugine praedita est: radix 
candicans, lignosa, aliguot fibris hirsuta, sed non perennis, guippe 
guam maturo semine subseguens hiems tollere solet, ut et priores 
duas. 

Freguentissima est in Pannoniae Austriaegue inferioris ar— 
vis et inter segeles macro et sterili solo: floretgue Junio et Julio, 
semen subinde Julio perficiens."" 

Clusius a magyarhoni gombákrul az akkori időhöz képest 
igen tartalomdús érlekezéstirt, melly ,. Historia plant. rariorum"" 
czímü munkájában a CCLXI laptól a CCXCV lapig foglaltatik kö- 
vetkezendő czím alatt: 

Fungorum in Pannoniis observatorum brevis Historia. A Ca- 
rolo Clusio Atrebate conscripta. Számos, a szövegbe nyomatott, 
fametszvényekkel. 

Ezen értekezés előbeszédéből láthatni, hogy a magyarhoni 
gombák rajzolására és kifestésére szükséges költségeket a föl- 
jebb említelt gróf Battyáni Boldizsár födezte. A magyar köz. el- 
nevezéseket ugy látszik maga gyüjtögelle Clusius., és Bejthe Ist- 
ván munkáit használta leginkább e czélra. Mivel az értekezés ná- 
lunk majd nem egészen ismeretlen, és a munka , mellynek egy 
részét teszi, a ritkaságok közé tartozik : honosainknak némi szol- 
gálatot kivántunk tenni az által, hogy ha annak tartalmát legalább 
név szerint lenyomatjuk : 


Caput I. Fungi esculenti. 


Genus I. Szemerchyek, Maurachen. 1. Species. — 2. Braun 
Maurachen. 3. Stock-Muurachen. Képpel. 4. Voll Mau- 
rachen. 


., I. Kygio Gomba. Natterschwammén. 
., III. Szent Gyewgi gombaia, Sant Georgischwammen. Képpel. 


99 


99 


Á NŐVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


IHI. Szilwa alya. 1. minor. 2. media. 3. major. Képpel. 

V. Peztricz, Pesternitz. 1. — Képpel 2. — 3. — 

VI. Szilfa termewt alya, Buchenschwammen. Képpel. 

VII. Chöpörke gomba, Angerling. Képpel. 

VIII. Keserew gomba , Pfifferling. 1. — 2. Képpel. 3..Vö- 
rös keserew gomba , Rode Pfifferling. 

TX. Herench. Krémling. 1. — 2. — 3. — 4. Vörös He- 
rench. Rothe Kremling. 

X. Hirschling. 1. Rauche Hirsching. Képppel. 2. Schwarze 

"  Hirschling. 

XI. Geissklaw. Képpel. 

XII. Reheling. 

XIII. Galambicza, Teubelinge. 1. fraw. T. 2. Keck. Gal. 
Blau T. Képpel. 3. Verews Gal. Rott. T. 4. Schwarze. 
T. 5. Waros Gal. Rauhe T. 

XIV. Niwl gomba, Hasenörlein. 1. — 2. — Képpel. 


. XV. Dizno gomba, Schweindling. 1. — 2. Rott Schweind- 


dling. Képpel. 

XVI. Varganya , Bültz. 1. Feyer Varg. 2. Verews Varg. 
Képpel. 3. Grawer. Bültz. 

XVII. Ur gomba , Keiserling. Képpel. 

XVIII. Ewz lab. Waitzling. Képpel. 

XIX. Szarvas gomba, Ziegenbart, Seissbart, Schöber- 
ling, Hirschling. 1. Sarga sz. g. Gelber Ziegenbart 
v. Hirshling. Képpel. 2. Rotte Ziegenb. v. Hirsch- 
ling. 3. — 


Genus XX. Fenyo alya gomba. Thaunling. 1—2—3., Képpel. 


99 


X.XI. Bokros gomba, Scheberling. 


Caput II. Fungi noxii et perniciosi. 


Genus I.  Bozafa termewt, Holder Schwammen. Képpel. 


99 


II. Szilwa alya. 

III. Ganejon Mistschwammen. 

IV. Fizfa gomba, felber Schwammen. 

V. Rewes ceresnye fa gomba, Kersenbaum schwammen. 
Képpel. . 

VI. Monyaro alya gomba. 

VII. Bagoly g. Krottenschwammen. 1—2— 3. 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 105 


Genus VIII. Nyrfa gombaya, Birchenschwammen. 

., IX. Borsosgomba, Hohenschwammen. 

. X.  Keské gomba, Geyssschwammen. Képpel. 

., XI. Narrenschwammen. 

., XII. Fliegenschwammen. 1—2—3—4. Képpel. 5. 

,, XIII. Wtfelem terewm gomba, froschen Staal. 

. — XIV. Sawtaschen. 1—2 

. XV. Tinor gomba, Schmeerschwammen. 1. Feyer. T. g. 
Képpel. 2. Fekete T. g. Schwarzer Schwamm. 

.,, XVI. Kigyo gomba, Natterschwammen.1—2—3. Képpel. 

., XVII. Hor Greyllen. 1—2. Képpel. 

., XVIII. Varganya, Kunling. 

, — XIX. Varganya, Bingslin. Bultz. 1. Képpel. 2—3—94— 
5. Képpel. 6. Baba Varganya. 7—8. Rotter Bultz. 

. XX. Varganya, Bultz. 1. Képpel. 2. Sarga Varganya, 
Grasbultz. 3. Rotte Bultz. 4. Wilder Bultz. 

.,  XXI. Fenyo alya gomba nem jo, falscher Gresling. 

,,  XXII. Tuuis alya gomba, Under dorn schwammen. 1—2. 
3—4. Stockschwammen. 5. Képpel. 6. 

.. XXIII. 1—2—3. Képpel. 4—5. Képpel. 6. Anonymos. 

., XXIV. Holtzschwammen. 1—2—3. 

., XXV. Feyer szarwas gomba, Wilde Hirschling. 

., XXVI. Pöffeteg, Weiberfist. 1—2—3. Képpel. 


Meg kell említenünk, hogy itt a nem és faj kifejezéseket 
nem a mostani növenytan értelmében kell vennünk, és hogy en- 
nélfogva az itt nagy számmal leirt gombákat kevés nevekre s a 
fajakat is legalább felényire lehet leszállítani; hogy a tizenhato— 
dik század szellemében a gömbákról való tudomány kezdetén ké- 
szitett leirások nem elegendők arra, hogy ezen fajoknak a mos- 
tani elnevezések szerint csak felét is egész bizonyossággal meg- 
határozhassuk; és mégis azoknak száma összehasonlítva a ho- 
nunkban jelenleg ismeretes fajokkal igen föltünő. Csak a ki a ma- 
gyar gombászatban eléggé járatos,, képes a Clusius által föltar— 
tott magyar nevezetek segélyével ezen munkára némi világol ter— 
jeszteni. Jó szerencsével probálta ezt Máttyus István : 0 es új Di- 
aetetica czimű munkájában. (Pozsony 1787-töl 1793-kig) e 


196 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


czim alatt: a gombákról. Lásd második kötet 470-dik és követ- 
kezendő lapokon. 

Az eredeti rajzolatok, mellyek e nevezetes munkát disze- 
sitik, s Clusiusnak még egy értekezése a gombákról, némellyek 
szerínt a leideni könyvtárban tartatnak. Azt is állítják , hogy még 
számtalan, Clusius által meg nem határozott gombák leirása és 
rajzolata jutott volna szinte e könyvtárba, mellyek a következő 
munkában használlattak ; 

Francisci von Sterrebeck " Sacerdotis Theatrum Fungorum 
Antv. 1675. 4-0. : 

A Clusius magyar gombái commentára gyanánt tekinthetők 
még a következő munkák : 

I. S gism. Valent. Popowiisch, Untersuchung vom Meere. Nürn- 
berg 1750. 4-o. Ki gondolhatta volna ezen könyvben találni a 
elusiusi gombák magyarázatát, és az először fölvett különb- 
séget Amanita és Agaricus közt. 

De fungis officinalibus Diss. Leidae. 1702. Auctlore I. Phil. 
Breynio. És végre 

A C. Bauchin. Pinarja. Sectio V. Fungiet tubera. 

Tervünkhöz hivek akarván maradni, ide iktatjuk a 17-dik 
nem, t.i. az Amanita Caesarea leirását, melly, a mint a lisztelt o1- 
vasó látni fogja, nem csak növenytani, de más tekintetben is fe- 
lette érdekes 

Ad nobilissimum porro esculenti fungi genus transeamus : 
Provenil autem id silvis rara guercu consitis, iíisgue caeduis prae- 
sertim, et editioribus siccioribusgue locis, bis singulís annis, cir— 
ca messem et ante vindemiam. Ungari Urgomba, Germ. Kaiser- 
ling ob excellentiam nominant. Et sane adeo elegans est, ut non 
mirandum sil, si eos gui libenter fungis vescuntur, prae ceteris 
generibus fungorum ad se edendum invilet. 

.  Ilius unicam duntaxat speciem videre et observare memini, 
licet ex aetate discrimen guodpiam adesse videatur. 

. Primum e terra errumpentis hujus fungi forma, ovum guo- 
dammodo candore et figura refert: altera aut terlia die laceratur 
haec alba cutis, seu (út Plinii vocabulo utar) volva, supera parte 
et veluti ovi luteum ostendit: et sensim evanescente pereuntegue 
volva: magnitudo autem fungi sua volva ineclusi ternas uncias in 
longitudinem patet, binas in latitudinem. Consumta volva, fungus 
in planam orbicularem se se explicat formam cujus diameter 4 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 107 


paene unciarum est, cujus superna pars aliguantulum intumescens, 
aureum sive croceum colorem elegantissimum habet : inferna fla— 
va est et multis striis a pediculo in extremas oras productis in- 
signita, pediculus fungum sustinens , digitalis longitudinis et cras- 
situdinis est, flavigue coloris. At cum jam adolevit, paulo am- 
plior est ejus magnitudo, et in ternas aut guaternas partes scin— 
ditur colorisgue illum florem et elegantiam deperdit: nam super-— 
ne languidioris est aurei coloris, inferne omnino pallidi. 

Non dubium autem est hunc fungum Boletum Veterum in 
specie Plinii esse etc. 

Recentes boleti (svaviores enim et delicatiores illi sunt adul— 
tioribus) repurgati in agua elixantur, deinde in tenuia frusta con- 
ciduntur , fÍrusta concisa in jusculum e cremore lactis confectum 
injiciuntur, adjeclis selinis foliis minutim Sectis et pipere. Vel 
repurgati praeciso pediculo invertuntur et super prunas paliti, ad-— 
dito ovi luteo torrentur. Vel recentes etiam (emundati videlicet) 
recisis pediculis, friguntur cum butyro atgue ovo simul in sarta- 
gine coctis, dissolutis et simul mixtis instar ejus ferculi ex ovis et buty— 
ro insartagine frixis parati, guod Germanis est in deliciis et paratu 
facile, illis Eyerschmalz nuncupatam. Sed et exsiccati servantur : 
deinde ovorum instar coguntur, aut in agua elixantur : tum demum 
ut praecedens genus cum condimento illo ex ipsorum jusculo et 
pane tosto parato, additis aceto, piperis, gingiberis et caryophyl- 
lorum aromaticorum polline, eduntur. 

Memini anno 1574 ad ill. Heroem Balth. de Battyan sub 
vindemiae tempus accersitum (solebat enim ille bis aut ter singu- 
gulis annis, missa, gua veherer rheda, ad se evocare) in ejus arce 
firmissima Nemelh Wywar hospitio exceptum , atgue forte fortu- 
na semel in mensa, dum pranderemus, appositum hunc fungum in 
lance cum suo jure elixum : tum ego, gui fungis minime veSci 50- 
leo, et ignarus croceam illam tincturam a boleti succo esse, gal-— 
lico sermone ad ipsum (plures ille Heros peregrinaslingvas prae- 
ter vernaculam perfecte callebat, Latinam. Italicam. Gallicam, 
Hispanicam, Germanicam et , ARTS KÉS S. A ab Ungarica 
diversam) valde crocatum, sive croco tinctum est hoc jusculum, 
inguam. Ille svaviter ridens, ad Nobiles viros, gui ejus mensae 
assidere solili erant octo aut decem, conversus: Clusius uram, 
hoc est Dominus Clusius (et cetera verba ungarico idiomate 
prologuutus) existimat hoc jusculum, croco in eo dissoluto esse 


108 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


tinctum : tum omnes illi cachinnum sustollere et mirari, mihi ig- 
notam boleti naturam , praesertim cum scirent, et illo, et prae- 
cedentibus aligúot annis, diligenter observasse, praeler alias 
multas elegantes stirpes, fungorum guae apud eos nascerentur 
genera". 


Mennyire nem csak szorgalmas vizsgálója a gombáknak, 
hanem azoknak pontos leirója és ábrázolója is volt Clusius , egy 
munkájábúl sem lehet annyira megitélni, mint épen az itt em- 
litettből. ") 

Clusius életrajzával bezárjuk azon férfiak fáradozásainak 
leirását. kik a magyarhoni növenylan körül érdemeket szereztek 
magoknak. Nincs egyébb hátra, mint az általuk honunkban gyüjtött 
és leirt növenyek jegyzékét a mostani elnevezések szerint össze— 
gyüjteni, hogy az által a magyar Ílóra állapotát a tizenhatodik 
század végével átpillanthassuk. Ezen jégyzékek még különbö- 
ző munkákból szedegetelt növenynevekkel is gyarapodtak. kü- 
lönösen Mathiolus,. Bauchin Gáspár, Camerarius, Zanoni és 
mások munkáiból, melly tudósok a hozzájok jutott magyar nö- 
veny fölvétele által hazánkra nézve épen annyi érdemet szerez- 
tek magoknak, mint a többi tartományokra nézve, és igy jelen 
értekezésünk folyamában különös kitüntetésre nem is számol- 
hatnak. Ismét sajnáljuk, hogy a fenemlitett Azgwillára munká- 
ját kezünkhöz nem kaphattuk, mi által a magyar növenyek jegy- 
zéke tetemesen szaporodott volna. Egyébbiránt azon növenyek, 
mellyek jegyzékeinkből e körülmény miatt kimaradtak. több- 
nyire. Dalmáthon s a magyar part-vidékre (Illyricumra) tar- 
tozandók. 


1) A Clusius életére, hatására és munkáira nézve lásd : Ever, Vorstii Ora- 
tio in obitum Clusii. — C. Clusii Alreb. et Conradi Gesneri Tigurini 
Epistolae inedilae. Ex archetypis edidit, adnotaliunculis adspersit, nec 
non praefatus est L. Chr. Treviranus Lipsiae. Voss. 1631. — Spren- 
gel Gesch. d. Bot. I. p. 317. — Schulles Grundr. einer Gesch. u. Li- 
teratur d. Botan §S..63.— Halleri bibl. bolanica. I. p. 348. — Weszpr. 
Biographia medic. IV. p. 45. s al. 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


109 


A Clusius Károly Rariorum Stirpium per Pannontam- és His- 
toria rariorum plantarum-czimü munkáiban Magyarhonban 
vadon-termöknek léirt növenyek jegyzéke. 


Abies excelsa. 

., Larix. 

., pectinata. 
Acer platanoides. 

., pseudoplatanus. 
Achillea ptarmica. 
Acorus Calamus. 
Actaea spicata. 

Ajuga genevensis. 
Alchemilla vulgaris. 
Allium ampeloprasum. 

., angulatum. 

., senescens. 

., carinatum. 

,, flavum. 

., oleracium. 

,, paniculatum. Sprengel 

szerint. 

,, rotundum. 

., Scorodoprasum. 
Alnus glutinosa. 

., incana. 

Althaea canabina. 

., officinalis. 
Alyssum calicinum Lum. és Le- 

debour szerint. 

., incanum. 
Anagallis arvensis. 


., phoenicea. 
Anemone hepatica. 

., pratensis. 

,, pulsatilla. 

., sylvestris. 
Angelica sylvestris. 
Anthemis tinctoria. 
Anthyllis vulneraria. 
Apargia hispida. 

,, incana. 
Aristolochia Clematitis. 
Arnica montana. Sprengel 

. szerint. 
Artemisia Absinthium. 

., austriaca. 

., campestris. 

., — pontica. 

., —  Scoparia. 

., — vulgaris. 
Asperula odorata. 


. Aster alpinus. 


..  Amellus. 
Astragalus asper. 
1 austriacus. 
c; glyeiphyllos. 
Astragalus onobrychis. 
Astrantia major. 
Atropa Belladonna. 


110 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


Berberis vulgaris. 
Betonica officinalis. 

s, "  Stricla. 
Biscutella laevigata. 
Botrychium Lunaria. 
Buphthalmum salicifolium. 
Calluna vulgaris. 

Callha palustris. 
Carduus acaulis. 


a, — canus. 

.s — defloratus. 
., — eriophorus. 
., — mollis. 

.,, — nutans. 


,,.  pannonicus. 
Carlina vulgaris. 
Carpinus Betulus 
Carvum carvi 
Centaurea nigra. 

3. paniculata. 

.. phrygia. 
Chaerophyllum bulbosum. 


Chrysanthemum corymbosum. 


99 segetum. 
Chrysocoma Linosyris. 


Chrysosplenium alternifolium. 


Cineraria clusiana H. 
Clematis erecta. 

., — integrifolia. 
Clinopodium vulgare. 
Colchicum autumnale. 
Convallaria latifolia. 


Bi majalis. 

ő3 multiflora. 

99 Polygonatum. 

ő verticillata. 
Coronilla Emerus. 

,, — Varia. 


Corydalis cava. 


Corylus avellana. 
Crambe Tataria. 
Crataegus monogyna. 
Cucubalus bacciferus. 
Cyclamen europaeum. 
Cymbidium córallorrhizaSpren- 
gel szerint 

Cypridedium Calceolus. 
GCytisus austriacus. 

., — capitatus. 

., — Nnigricans. 

.,  Supinus. 
Daphne Cneorum." 
Daucus Carota. 
Dentaria bulbifera. 

., — enneaphylla. 
Dianthus barbatus. : ; 

., —— carthusianorum. 

., — plumarius. 
Diclamnus albus. 
Dorycnium herbaceum. 
Echium rubrum. 

., — vulgare. 
Epilobium hirsutum. 
Epipactis latifolia. 

., —— pallens. 

,, — palustris. 
Erica herbacea. 
Eryngium planum. 
Erysimum lanceolatum. 
Evonymus europaeus . 

ú5 latifolius. 

a, Verrucosus. 
Fritillaria Meleagris. 
Galanthus nivalis. 
Galega officinalis. 
Galium Mollugo. 
Genisla germanica. 

., — pilosa. 


" A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 111 


Genista sagítfalis. 

., — tinctoria. 
Gentiana asclepiadea. 
., — eruciata. 

a — hutea. 

., — pannonica. 
Geranium phoeum. 

., — sangvineum. 

,  — sylvaticum Sprengel 

szerint. 
Geum urbanum. 
Gladiolus neglectus. 
Glechoma hirsutum. 
Globulara cordifolia. 
., vulgaris. 
Gnaphalium dioicum. 
99 recium. 
Helianthemum canum. 

5 Fumana. 
Hemerocallis flava. 
Hesperis inodora. 

., — tristis. 
Hieracium umbellatum. 
Hyacinthus botryoides. 

35 comosus. 

c racemosus. 
Hyoscyamus niger. 
Hypochaeris maculata. 
Inula dysenterica. 

., — ensifolia. 
.,  hirta. 
.,  Oculus Christi. 
., — pulicaria. 
., — Salicina. 
Íris pumila. 
.,, Sibirica. 
.,  Spuria. 
,, Vvariegata. 
Isopyrum thalietroides. 


Juniperus communis. 
Lamium album. 


., — Orvala. 
Laserpitium latifolium. 
a" Siler. 


Lathyrus latifolius. 

a sylvestris. 

., — tuberosus. 
Lavatera thuringiaca. 
Lepidium Draba. 
Leucojum aestivum. 
Ligusticum austriacum. 
Lilium Martagon. 
Linaria alpina. 

., — genistifolia. 
Linum austriacum. 

., — catharticum. 
., — favum. 
., — hirsutum. 

., — tenuifolium. 
Lithospermum arvense. 
., — officinale. 

Lonicera alpigena. 


., — nigra. 
., — Xylosteum. 
Loranthus europaeus. 


Lotus siliguosus. 
Lunaria rediviva. 
Lychnis Viscaria. 
Lycopsis pulla. 
Lysimac ia punctata. 
28 vulgaris. 
Lythrum Salicaria. 
., — virgatum. 
Marrubium peregrinum . 
ks vulgare. 
Medicago falcata. 
Melampirum arvense. 
a, — barbatum. 


112 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI, 


.. — nemorosum. 
Melica ciliata. 

Mellitis Melissophyllum. 
Menlha sylvestris. 


Myriophyllum verticillatum. 


Onobrychis sativa. 
Onosma echioides. 
Ophrys aranifera. 
Orchis fusca. 
., — militaris. 
., — pallens. 
.,  Sambucina. 
., — ustulata. 
Ornithogalum comosum. 
a,  lutem. 
., — nutans? 
ss pusillum. 
., —  pyrenaicum. 
., —  umbellatum. 
., — villosum. 


Orobanche cariophyllacea. 


Orobus albus. 
., — niger. 
., — vernüs 
Peucedanum Cervaria. 
5 Oreoselinum. 
Pimpinella magna. 
Pinus nigricans. 
., sylvestris. 
Polygala chamaebuxus. 
., major. 
Potamogeton crispum. 
ő densum. 
Potentilla alba. 
., cinerea. 
,, —  Opaca. 
., — rupestris. 
Poterium Sanguisorba. 
Prenanthes purpurea. 


Primula acaulis. "9 

., —— farinosa. 

99.21 MRIRSS 
Prunella alba. 

., —— grandiflora. 
Prunus avium. 


., chamaecerasus. 


..  Mahaleb. 
5, . Padus. 


Pulmonaria angustifolia. 


., —— officinalis. 
Pyrus Aira. 

.,  tormihalis. 

ÖOuercus austriaca. 
.. — Robur. 
Ranunculus illyricus. 
65 lingua. 
Rhamnus chatharticus. 
., — tinctorius. 
Rhus Cotinus. 
Ribes rubrum. 
Rosa gallica. 

., pimpinellifolia. 
Rubia tinctorum. 
Rubus Íruticosus. 

.,  idaeus. 
Ruscus hypoglossum. 
Salix alba. 

., amygdalina. 

.,  capraea. 

., cinerea. 

., incubacea. 

..  purpurea. 

., Tiparia. 

.,  viminalis. 
Salvia austriaca. 

.,  glutinosa. 

., sylvestris. 

.,  verbenacea. 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETET. 113 


Salvia verticillata. 
Sanicula europaea. 
Saxifraga bulbifera. 
Scabiosa ciliata. Spr. 
ha  ochroleuca. 

., sylvatica. 
Scilla bifolia. 
Scolopendrium officinale. 
Scorzonera austriaca. 

9. . . DÍSpanicas 

5, 0 JENS 

., .  purpurea. 
Scrofularia vernalis. 
Senecio alpinus. 

..  Jacobaea, 

., — VISCOSUS. 
Serapias rubra. 
Serratula tinctoria. 
Seseli glaucum. 

., . hippomarathrum. 
Siderilis montana. 
Silene nutans. 
Sonchus palustris. 
Sorbus aucuparia. 

., domestica. 
Spiraea Aruncus. 

., — filipendula, 

., ulmaria. 
Slachys recta. 
Sternbergia colchicifiora. 
Stipa pennata. 
Symphytum officinale. 

i ., —— tuberosum. 
Tamarix germanica. 


Teucrium chamaepitys. 
44 montanum. 
Thesium linophyllum. 
Thymus Acinos. 
ére angustifolius. ? tibi 
s). lanuginosus. , 7 . 
., — Serpyllum. $ jege 
Trifolium agrarium. 
., — alpestre. 
., medium. 
2 montanum. 
., — rubens. 
Trinia Jaguiniana. Endl. 
Tussilago petasites. 
Typha angustifolia. 
Valeriana officinalis. 
Verbascum album. 
a, — nigrum. 
Verbena officinalis. 
Veronica Chamaedris. 
a, .. Ülúsi 
s. —  longifolia. 
., — orchidea. 
., —  prostrata. 
Vicia cracca. 
.,  oroboides. 
.,  pannonica. 
., — pisiformis. 
.,  temuifolia. 
Viola persicifolia. 
Viscum album. 
Vitis vinifera. 
Xeranthemum annuum. 


Mindössze 352 faj. Ezen kivül valami 10 faj, mellyet bi- 
zonyosan meg nem határozhattunk. Sok növenyek.. mellyeket 
Clusius ugy irt le, mint egyedül magyarhoniakat , csupán 200 
év mulva méltattak ismét figyelemre, új elnevezéseket nyertek, s 
újolag irattak le a fűvészek által, mint p. o. Artemisia scoparia 

8 


114 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


WK. Cineraria clusiana Host. Glechoma hirsutum WK. Melam- 


pyrum barbatum WK. Rhamnus tinctorius WK. Sternbergia col- 
chiciflora WK. 


Bejthe István ., Vomenclator botanicus" czímü munkájában 
fölhozott magyar növenyek jegyzéke, mellyekről Clusius mun- 
káiban említés nem tétetik , s honunkban átalánosan míveltetnek. 


Acanthus mollis. 
Achillea Millefolium. 
Agrimonia Hupatorium. 
Agrostemma Githago. 
Alisma Plantago. 
Allium Cepa. 

., — Porrum. 

., — Sativum. 
Alsine media. 
Amygdalus communis. 
Anethum foeniculum. 

,, — graveolens. 
Anthemis Cotula. 
Apium Petroselinum. 
Arctium Lappa. 

Arum maculatum. 
Asarum europaeum. 
Artemisia Dracunculus. 
Asparagus officinalis. 


Asplenium ruta muraria. 
Bé Trichomanes. 


Atriplex hortensis. 
Atropa Mandragora. 
Avena fatua. 

., — Sativa. 
Barbarea vulgaris. 
Beta vulgaris. 
Betula alba. 
Borrago officinalis. 
Brassica Oleracea. 

a, — campestris. 


as 2 Náapúsi 

., — Rapa. 
Bryonia alba. 

Buxus sepervirens. 
Calendula officinalis. 
Campanula Rapunculus. 

., — rTotundifolia. 
Cannabis sativa. 
Castanea vesca. 
Centaurea benedicta. 

.. — Cyanus. 
Ceratonia siligua. 
Cercis siliguastrum. 
Chaerophyllum sativum. 
Chelidonium majus. 
Cicer arietinum. 
Cichorium Intybus. 
Citrus Aurantium. 

.. — media. 
Cicutla virosa. 
Clematis vitalba. 
Cochlearia Armoracia. 
Colutea arborescens. 
Convolvulus arvepsis. 

Éje) sepium. 

Cornus mascula. 
Crocus sativus. 
Cucumis Citrullus. 

.. Melo. 

., — Salivus. 
Cucurbila maxima. 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 115 


Cucurbita Melopepo. 
, —— Pepo. 


Cupressus sempervirens. 


Cuscuta europaea. 
Cydonia vulgaris. 
Cynodon dactylon. 
Cynoglossum officinale. 
Dianthus Caryophylilus. 
Delphinium Consolida. 
Digitalis ochroleuca. 
Eguisetum hyemale. 
Eryngium campestre. 
Erythraea Centaurium. 
Euphorbia Esula. 
Euphrasia officinalis. 
Fagus sylvatica. 
Ficus sativa. 
Fragaria vesca. 
Fraxinus excelsior. 
Fumaria officinalis. 
Galium Aparine. 

.,  verum. 
Geranium columbinum. 

38 rotundifolium. 

Glechoma hederaceum. 
Glyceyrrhiza glabra. 
Gnaphalium dioicum. 
Hedera Helix. 


Heracleum Sphondylium. 


Hieraceum pilosella. 
Hordeum vulgare. 
Humulus Lupulus. 
Hyoscvamus niger. 
Hypericum perforatum. 
Hyssopus officinalis. 
Inula Helenium. 
Íris germanica. 

., Pseudacorus. 
-Juglans regia. 


Lactuca sativa. 
Lamium purpureum. 
Lavendula spica. 
Lemna minor. 
Leonurus cardiáca. 
Ligusticum Levisticum. 
Ligustrum vulgare. 
Lilium candidum. 
Linaria vulgaris. 
Linum usitatissimum. 
Lychnis dioica. 
Malva Alcea. 

., sylvestris. 
Matricaria Parthenium. 
Mentha aguatica. 

., — Crispa. 

.,  Pulegium. 
Milium effusum. 
Morus alba. 
Narcissus poeticus. 
Nepeta Cattaria. 
Nicotiana Tabacum. 
Nigella arvensis. 
Nuphar luteum. 
Nymphaea alba. 
Ocymum Basilicum. 
Olea europaea. 
Ononis spinosa. 
Onopordon Acanthium. 
Origanum vulgare. 
Oryza sativa. 
Pastinaca sativa. 
Phaseolus vulgaris. 
Phoenix dactylifera. 
Physalis Alkekengi. 
Pimpinella Anisum. 

35 saxifraga. 
Pistacia Terebinthus. 


Pisum sativum. 
s" 


116 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


Plantago lanceolata. Scabiosa arvensis. 

., — major. ., — Succisa. 

., media. Scrofularia aguatica. 
Poeonia officinalis: s nodosa. 
Polygonum aviculare. Secale cereale. 

58 Fagopyrum. Sedum acre. 

bb hydropiper. Sempervivum tectorum. 

ja Persicaria. Senecio vulgaris. 
Populus alba. Sinapis arvensis. 

., — nigra. Sisymbrium Írio. 

., — tremula. s nasturtium. 
Potentilla argentea. 5 Sophia. 

Jaz ATOCIAs Solanum Dulcamara. 
Poterium Sanguisorba. ., — nigrum. 
Prunus armeniaca. Solidago virgaurea. 

., Cerasus. Sonchus arvensis. 

,, domestica. a — ASper. 

,, — persica. ., — palustris. 

., — spinosa. Sorghum vulgare. 
Punica Granatum. Staphylea pinnata. 
Pyrus communis. Tanacetum Balsamina. 

..  Malus. . — vulgare. 
Ranuneculus acris, Taxus baccata. 
Raphanus sativus. Thlaspi bursa pastoris. 
Rhamnus Írangula. Tilia grandifolia. 
Ricinus communis. .,  parvifolia 
Robinia Pseudacacia. Tormentilla erecta. 
Rosa centifolia. Trifolium pratense. 
Rosmarinus officinalis. Trigonella foenum graecum. 
Rubus caesius. Triticum hybernum. 
Rumex acetosa. ,, — repens. 
., — acutus. .,  — Spelta. 
Rula graveolen Tussilago Farfara. 
Salvia officinalis. Typha latifolia. 

.5 Sclaraea. Ulmus campestris. 
Sambucus Ebulus. Urtica dioica. 

E nigra. ., — urens. 
Saponaria oflicinalis. Vaccinium vitis idea. 


Satureja horlensis. Verbascum blattaria. 


A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 117 


Vinca minor. 
Viola odorata. 


Verbascum nigrum. 

35 phlomoides. 
Viburnum Opulus. ., tricolor hortensis. 
Vicia Faba. Xanthium strumarium. 


., Sativa. Zea Mays. 


E szerint Bejthe Istvánnak 228 magyar növeny elnevezését 
és leirását köszönhetjük , mellyek Clusius munkáiban sem talál- 
hatók. 


Jegyzéke minden egyébb honunkban vadon termő vagy gyak- 
ran míiveltetni szokott növenyeknek , mellyek Melius Juhász 
Péter, Bejthe András, Péchy Lukács, Francovith Ger- 
gely s más ezen értékezésben előforduló külföldi tudósok mun- 
káiból-kivehetők voltak, a mennyire azokat biztossággal meg 


lehetett határozni. 


Aconitum Napellus. 
Althaea rosea. 
Anchusa officinalis. 
Angelica officinalis. 
Apium graveolens. 
Arctium Personata. 
Aristolochia rotunda. 
Arum tenuifolium. 
Asclepias Vincetoxicum. 
Asparagus scaber. 
Bellis perennis. 
Capparis spinosa. 
Carlina acaulis. 
Carthamus tinctorius. 
Celosia cristala. 
Celsia orientalis. 
Centaurea calcitrapa. 
., — ragusina. 
Cheiranthus Cheiri. 
Chenopodium ambrosioides. 
33 Botrys. 


Chrysanthemum Turreanum. 


Colchicum Bertolonii. 
Coniza candida. 
Coriandrum sativum. 
Coronopus Ruellii. 
Cotyledon umbilicus. 
Crithmum maritimum. 
Daphne Mezereum. 
Delphinium Staphysagria. 
Digitalis purpurea. 
Dipsacus sylvestris. 
Erysimum Alliaria. 
Euphorbia Lathyrus. 
Gentiana lutea. 
Geum urbanum. 
Glaucium corniculatum. 
., — luteum. 
Gratiola officinalis. 
Iris florentina. 
Isatis tinctoria. 
Juniperus oxycedrus. 
., — phoenicea. 
., — Sabina. 


118 A NÖVENYTAN TÖRTÉNETEI. 


Laurus nobilis. 

Linaria dalmatica. 
Lycium europaeum. 
Lychnis flos cuculi. 
Malva parviflora. 
Matricaria Chamomilla. 
Medicago sativa. 
Melissa officinalis. 
Momordica elaterium. 
Nepeta Calamintha. 
Ocymum Basilicum, 
Onopordon Acanthium. 


Ophioglossum vulgatum. 


Origanum Majoranna. 
Ornus europaea. 
Papaver Rhoeas. 

., —  somniferum. 
Peucedanum officinale. 
Phragmites communis. 
Plantago arenaria. 
Portulacca oleracea. 


Potentilla recta. 

., —  reptans. 
Prunella vulgaris. 
Punica Granatum. 
Rumex tuberosus. 
Salvia Aethiopis. 
Sanguisorba officinalis. 
Santolina chamaecyparissias. 
Saxifraga Aizoon. 
Scolymus hispanicus. 
Spartium junceum. 
Teucrium Scordium. 

88 Chamaedris. 

Thlaspi saxatile. 
Tragopogon pratensis. 
Trapa natans. 
Tribulus terrestris. 
Valeriana tuberosa. 
Vitex agnus castus. 
Zizyphus vulgaris. 


Mindössze 85 faj, melly a már elősorolt 580 fahoz adat- 
ván, az egész összeg 665 faj. mellyek a 16-dik század végével 
Magyarországban vadon térmettek, vagy orvosi, műipari és gaz- 
dasági használatra, vagy mint dísznövenyek közönségesen mí- 
veltettek. 


A KÉTSZIKÜ NÖVENYEK ÉVRÉTEGEIRŐL 


ÉRTEKEZIK 


SADLER JÓZSEF 
EGYETEMI TANÁR. 


A legritkább s nevezetesebb tünemények közé tartoznak a 
fák állományában talált föliratok. A ritkaság s nevezetesség még 
föltünöbb, ha azon föliratok egyszersmind évszámmalis össze van— 
nak kötve. — Mennyi történetes környülmények nem kivántat- 
nak meg az illy föliratok föltalálására? Azoknak magába a fa 
álományába kellett hatni, tehát a fa héján keresztül. mert kü- 
lönben a héj benövésével, a csupán erretett fölirat is eltünt volna; 
vagy pedig be kelle annak égettetni; a fának. hasítás alkalmával 
a fölirat helyén rendszabály ellenileg hosszában kellet elválni; 
továbbá az illy módon nyert daraboknak. olly kezekhez kellett 
jutni , mellyek az illy találmányt becsülni tudák, és olly helyre 
általtétetni , hol azok tudományos czélra használtathatnak. 

Tudományos alkalmazása az olly évszámmal összekapcsolt 
föliratnak , leginkább azon élettani s erdőszeti tekintetben velt 
kérdést illeti, valjon a fa életidejét a rostgyürük számairól le- 
het-e megesmerni? — egy vagy két évgyürű felel-emeg egy év- 
nek ; — valjon ezen évgyűrük szélességökre nézve egyenlők vagy 
egyenetlenek-e? továbbá, ezen egyenetlenséget nem a tenyé- 
szést módositó körülmények , ugymint nemkedvező időjárás okoz- 
ta-e? végre a farétegek egészen vagy csak részletesen, vagy 


120 A KÉTSZIKŰEK ÉVRÉTEGEIRŐL. 


éppen nem a héj belső rélegéböl erednekne?s.t. — Ezen kérdé- 
sek föloldására már a mult században több kisérietek tétetlek. 
Agardh lundi professor saját érdekes iratában .,Uiber Inschrif- 
ten auf lebenden Báumen." (Agardh., om inskriften i lefwande 
traed. Lund 1829) , következő figyelemre méltó észrevételt kö- 
zöl, melly a svéd academia munkálataiban is 1771-dik évben 
említetik : Laurell Professor héjától megfosztott 2 bükkfába betüket 
metszetl az évszámmal együtt. Az egyik 8. a másik 16 év után 
ugyanannyi faréteggel volt beborítva, melly tényt az academia 
is megerősitetle. Agardh Professor ur említett iratában e követ- 
kező érdekes eset is közöltetik: Foxe püspök mutata be az aca- 
demiának egy 1817 évszámmal jelölt fadarabot, melly 1828-ban 
favágatás és elhasitás alkalmával egy darab két egymásnak meg- 
felelő lapjain talállatott; a külső farétegen csak ugyan 9 gyürű 
voltolvasható, mellyek közöl azonban a legkülsöbbek, szélesebbek 
és csak két éveseknek látszottak lenni; szorgosb vizsgálat a fák-— 
bensejében még egy más tudományosságot ís nyujta; a rélegek 
ugyanis egyenetlen vastagságuak voltak, mellyek közöl a légvé- 
konyabbak az 1824 és 1826-dik évnek feleltek meg. melly eszten- 
dök Svédhonbanatenyészelneklegkevésbé voltak kedvezők. — Föl- 
hozatik még azon munkában 2 felirat I. H. és I. S. H. betükkel, 
. valamint egy esetről is tétetik említés, melly szerínt egy fa ben- 
sejében egy görbe szeg találtatott, melly újabb farétegekkel 
volt befödve; a szeg feje alattvolt még egy darab fahéj is, melly 
a szeg fejével csipetelt be. — Az elsöbb 2 példány a lundi 
rittárban öriztetik, az ulolsó Agardh professor úr birtokában van. 

Alolirtnak van szerencséje a Tekintetes Társulatnak ma 
egy Magyarhonban föltalált évszámos fölirattal jelölt, tökéletes 
fadarabpéldányt bemutatni s e tárgyróli véleményét közölni. — 
Az évgyürük számát illető kérdés annyi bizonyitványok követ- 
köztében eldöntöttnek látszik; fölléve, hogy az átmetszése azon 
kérdéses fatörzsöknek közvetlen a gyökeren fölül történik, mivel 
nekünk a fatörzsököt minlegy egymásba helyezett papiros töl- 
cséridomilag előállított kúpott kell gondolni. — A tudomány te- 
hát csak nyerhetett a mi föltalált föliratunkkal. 


Az első példány e következendő: 


1812-dik évben a nemzeti muzeumhoz egy hasáb fa 2 da- 
rabja küldetett, egy fölragasztolt czédulával, mellyen szóról szó- 


A KÉTSZIKÜEK ÉVRÉTEGEIRŐÜL. 121 


ha e szavak olvashatók: ..Hoc frustumligni fuit in orgya ligni fo- 
calis guam anno 1811 mense Octobris Sartor Michael Rauchecke 
Posonii a lirgnorum guaestore Domino Grauminger ex horto Pal- 
fyano emerat. Eandem orgyam ligni, dum emtor in tenuiora fru-— 
sta findi curasset, hoc ipsum frustum bifariam fissum, scripturam 
guae videtur exhibuit, sectoremgue ligni atlonitum reddidit, et 
totum Posonium admiratione complevit. Ouod dein Ladislaus Ka- 
mányházy Episcopus Vacziensis a Proprietario emit et Museo na- 
tionali donavit Anno 1812." 


Ezen sorok tehát egész történetét magokban foglalják azon 
emlitett föliratos fadaraboknak. 


Ezen három láb hosszú bükkfadarabon bizonyosan egy hosz- 
szabb, ha nem a leghosszabb évszámos fölirat látható, mind azok 
között, mellyek valaha föltaláltattak, ez 2 láb hosszúságra terjed, 
és legalább fölül egy bemetszett kör ivvel volt befoglalva, melly- 
ből még a bal oldali rész most is látható. — A fölirat leirását itt 
közlöm. s a tekintetes társulat itéletének engedem állal; ha jól 
olvastam-e én, úgy a hiány kiegészítését is mély belátásától vá- 
rom, melly czélból van szerencsém mind a két részét ezen neve- 
zetes fadarabnak bemutatni. — A mi czélunkra csupán az éÉv- 
számnak van érdeke; de ebből is hibáznak az ezer hétszáz nyolcz- 
vanadik év egyes számai; mert az mireánk nézve közönyös 1le— 
het ha a 12. M. jegy alatt martius vagy pedig majus hó 12-dik 
napja értetik-e., bátor hihetőbb az, hogy valamely bükkerdő 
egy nő kiséretében (mert nézetem szerint a második sor nösze— 
mély névre mutat), inkább májusban, mint martiusban látogat— 
tathatott meg. 


Megkisértjük tehát az 178-hoz az egyeseket kitalálni. — 
E végre megolvastuk nem kevés. bajjal a fadarab alsó és felső 
végén a rostgyürüket, és 23 gyürüt találtunk; a felső végén ezek 
keskenyebbek s szabályszerübbek. az alsón szélesbek és egye- 
netlenül görbitettek. — Ha most föltesszük, hogy az 1811-ben 
velt fa, egy évvel korábban vágatott le, úgy a föliratnak 
1788, vagy 1787-ben kellett történni, következőleg 23 esz- 
tendő eltelte alatt a fa alsó részin 2/2, a felsőn 1 /2 hüvelykkel 
vastagodott. — Minden esetre ezen itt elömulatott fadarabokból 
kitetszik, hogy egy egy évnek csupán csak egy fagyürű felel 
meg. — A héj ezen darabokról egészen hiányzik. 


122 A KÉTSZIKÜEK ÉVRÉTEGEIRÖL. 


Bátor ezen fölirat nem úgy égel- 
tetett be, még is, kivált a külsö 
darabon sötét barna , melly a le- 
vegő behatásától eredett a héj- 
tól lemeztelenitett helyeken. — 
A. fa életidejét, mellytöl a fen- 
forgó darabok szármoztak, a ha- 
sábok lökéletlensége végett meg- 
határozni nem lehet. 

A második 17 ujnyi magas és 
1 láb vastag , két darabból álló s 
tökéletes héjjal takart ék ido- 
mú bükkfahasábon nyilván szem- 
lélhető e fekete barna szinü be- 
metszett fölirat 


815. 
B ( 


A. kerületből és a megszámlált évgyürükből ítélve, olly 
bükkfából való, mellynek átmerője 2 láb s közel 80 éves volt. — 
Az évgyürüknek , mellyekkel 1841-dik év teleig, midön kivá- 
gatott, öregbedett , száma 26-ra megy. és ugyan annyi év folyt 
le a fölirat bevágatása olta, úgy hogy czáfolhatatlanúl egy évre 
csak egy fagyürű jön, és igy azon határozat, miszerént egy gyü- 
rü felel meg egy évnek , tökéletesen megerősitetett. 

Ezen darab Krassó- megyében helyezett ruszbachi vashá- 
morok bírtokosaitól t. cz. Hoffmann és Madersbach uraktól 1842- 
dik évi novemberben a nemzeti muzeumnak küldetett; e szerint 
azt gondolhatjuk , hogy azon fa 1841-dik évben vágatott. 

A farétegek sokkal vastagabbak ezen hasábokon, mint az 
előbb említetteken, melly különbség bizonyosan a hely s éghaj- 
lat kedvezőbb minőségének tulajdonitható . 


A KÉTSZIKÜEK ÉVRÉTEGEIRŐL. 123 


Szabad legyen még e következő kérdést föltennem: nem 
föltűnö-e , hogy legtöbb , vagy talán valamennyi fölirat még ed- 
dig csak bükkfákon találtatott ? alig fejthelem eztmeg jobban, mint 
ha azt nyilvánítom, hogy a bükknek mind a fája, mind a héjaleg- 
inkább kinálkoznak az illyféle hiúságok nyilvánitására, mellyek 
azonban mind a tudományra. mind reánk nézve, mint az előre 
bocsátottakbol kitetszik , nem minden érdek nélküliek. 


A CHINAI THEÁRÓL ANNAK ÁRTALMÁRÓL ÉS HONI 
PÓTLÉKÁRÓL 


ÉRTEKEZIK 


REHSENGER JÁNOS 
EGYETEMI TANÁR ÉS KIRÁLYI TANÁCSOS. 


A lhea., bizonyos fának, vagy mások szerint cserjének, 7/ea 
chinensis, száraz levelei, melly : China-, Japan- és Siamban honos, 
és müvelés által 5/— 6"—nyira, szabadon növe pedig 20 lábnál 
magosabbra nő. Két fajtája ismeretes ; az egyik zöld. a másik bó- 
hei theának neveztetik. 

A müvelt chinai ihea legfölebb 10 évig levéltermő :; akkor 
gyökerénél törzsöke lemetszetik, hogy újra gazdagabban hajtson. 
Levelei évenkint háromszor szedetnek le; 1-ször februárban, az 
első levelek kifejlődése után; ezek legtöbbre becsültelnek , mivel 
leggyöngébbek , legnedvesebbek, kevessé roslosak és kevessé 
keserüek. Ezen levelek: császár theának vagy theavirágnak ne- 
veztetnek, legjobb minőségű theát szolgállainak. és a fönebb em- 
litett tartományokban a herczegek és leggazdagabbak élvezik ; ná- 
lunk a kereskedésben alig található. 2-szor aprílban szedetnek 
a levelek, midön még részint gyöngék, részint már tökéletesen 
kifejlettek és rostosak. Ezek a középszerű theát adják. 3-szor 
végre juniustól kezdve augustusig szedetnek bezárólag, midön a 
levelek már egészen kifejlettek., tömöltek, igen rostosak, és a leg- 
silányabb minőségű theát szolgáltatják. 


esedizagámátbar AZÁÉNNE MEGT zzté 


A CHINAI THEÁRÓL. 125 


A. gyüjtött levelek forró viz gőözének tétetnek ki, vagy pe- 
dig néhány perczig forró vizbe mártatnak, hogy meglágyuljanak, 
aztán ujak közt összegöngyöltetnek, erre vas-lemezre hintve izzó 
szenen addig száritatnak , mig minden nedvesség elpárolog belő-— 
lök. — A levelek gyüjtésélől, megválasztásától és szárításától 
függ a thea minősége. 

Minden theához, melly magában különben szagtalan , vannak 
különféle idegen, szagos, és illatos levelek keverve ; illyenek az 
Olea fragrans, Camelia oleifera, Camelia japonica, Polygala the- 
aerans és Illicium anisatum levelei, mellyek ollyaténkép készítet- 
nek el, mint a thea levelei. Az elkészített thea a lég hatásától el- 
rekesztetik, ón-, porczellán-, vagy fa-edényekbe tömetik. 

A thea 1610-ben hozatott először a Hollandok által Euro- 
pába. 1664-ben még olly nagy ritkaság volt, hogy az angol ki- 
rálynak két font és két obon küldetett ajándékba. De 1784-ben 
már a fogyaszték belöle Angliában a 13 millio fontot meghaladta. 
Jelenleg 30 söt némellyek állítása szerint már 60 milliónyi font vi— 
tetik oda , elannyira hogy e czikk által több pénzt nyernek éven- 
kint az angol kereskedők mint egész Magyarországban kering. 
Orosz-honban 25 millio font fogyasztatik el évenkint. Kevesbé is- 
meretes a mennyiség, mellyet Franczia-és Német-ország hasz- 
nál föl. Honunkban is a fogyaszték mennyisége évről évre sza- 
porodik. 

A thea alkatrészei Frank, Davy és Brandes kémleteik sze- 
rint kevésbe különbözve egymástól következők : 


Cserel (Tanninum) 40.6 
Mézga (Gummi) 6.3 
Ragonya (Kleber) (6.3 
Fa-rostok 44. 8 
Illó anyagok és veszteség 2.6. 


Oudi ezenkivül bizonyos égelt (Alcaloid) (dlált benne; mely- 
lyet ő //ealnak (Thein) nevez. 

Mulder több alkatrészeket fedezett föl benne, mellyek kö- 
vetkezők: 


a Congó-féle feketében ; a haysani zöldben. 
Illó olaj (OI. aether.) 0.60 — 0.79 
Zöldal (Chlorophyllum) 1.84  — 2.22 
Viasz 0.00 — 0.28 


Gyantla (Resina) 3.64  — 2.22 


126 A CHINAI THEÁRÓL. 
Mézga (Gummi) 7.28 — 8.560 
Cserel (Tannin.) 0.46 — 0.43 
Vonatanyag (Mater. extract. ) 19.88  — 22.80 
Vonat-üledék (Extract. sedim.)  — 1.48  — 0.00 
Sósav által kiválasztott vonat 19.12  — 23.50 
Növenyi fehérnye ( Album. veget.) 280  — 3.00 
Növeny-rost 28.32  — 17.08 


A theának számos válfajai ( varietates) vannak. Vierey 57 fé- 
lét ad elő, mellyek különféle név alatt ismeretesek Európában, 
mellyeket mindazáltal kétfélére lehet összevenni. u.m. zöld és a 
fekete vagy barna theára. 

A thea annyira ferteztetik, hogy valódi tiszta alig kapható. 
Gyakran árultatnak ollyas thea-levelek is, mellyek már forrázva 
voltak. Angolhonban nem csak 5 millio font kökény szilva (Pru- 
nus spinosa) és büdös körisfa (Fraxinus excelsior) levelei adat- 
nek el thea helyett: de ezenfelül a thea porából mézganyákkal 
készült és zöldre festett levelek is adatnak el. Söt magában Chi- 
nában , is különféle növenyek levelei kevertetnek a thea közé, 
mellyek jelenléte a zöld theában kénsavas vas-élecs állal fölfedez- 
hető, mellytől kék szint nyer, a feketében pedig sárgás-zöl- 
det vagy egészen feketét. mig a tiszta valódi thea feketés kék 
szint kap töle. 

Winkler szerint (Real Lexicon Bd. 2. lap 765.) évenkint 
100.000 mázsa thea hozatik Europába, melly Angolhonban 50.000 
mázsa kökény szilva- és büdös körisfa-levelekkel ferteztetik , és 
mivel már magában Chinában is mindenféle levelekkel, miként em-— 
litök elegyítetik, igazán nem tudja az ember, minő keveréket iszik 
thea név alatt. ; 

A fekete thea, szinítés végett campesch-fával, a zöld pedig 
femésszel (gypsz). agyagfölddel, delej-vassal kevertetik nagyobb 
suly végett. Mellőzvén a többi fertezvényeket , csak egyet em- 
litek itt meg, mint az egészségre nézve igen károósat, mellyel leg- 
inkább a zöld thea ferteztetik meg. Ez a berlini kék. mellyet 
legújabban Varrington a zöld theában talált; s melly kéksavtar-— 
talmúsága (acíd. borussic.) miatt az egésségre nézve igen vesze- 
delmes. Ezen sav ugyan is hatalmas méreg, az ideg-érzékenysé- 
gét megtámadja. megzavarja, söt ki is meríti; mellynek csekély 
mennyisége is fejfájást, szédülést, álomhiányt, értelmi tehelségtom- 


zó üst 7 e BEKA Gr 


A CHINAI THEÁRÓL. 127 


paságát, közérzék számtalan háborítását, tagok gyöngeségét és 
szélhüdést hoz elő. 

Hogy a thea berlini kék, femész, agyag-, kova-földdel és más, 
néha ártalmas növenyek leveleivel tisztátalanitatik, világosan meg- 
mutatlatik a Dingler ,., Politechnisches Journal" czimüű munkájában, 
hol a 25 évfolyam 16 kötet 273-dik lapján ez áll: Warrington, mint 
szinítő szert, berlini kéket talált a zöld theában., e mellett egy 
más állományt, melly kovaföldet, agyagot, és talán meszet tartott. 

0 ötféle theát vett kémlet alá ; közülök négyben talált ber- 
lini kéket, s csak egyben nem, melly fölöttébb magos áru volt. Ő 
frissében érkezett theát is kémlett, s a fönneb előadott fertezvé- 
nyeket már benne találta, jeleül; hogy a theák már Angliába is 
fertezve, vagy árulásra elkészített állapotban érkeznek. 

Hogy pedig nem csak Chinában., de Angolhonban is meg- 
:ferteztelik a thea. lásd: Archiv für Pharmacie von Wakenroder 
und Dr. Bley. Január 1845 lap.69. Verfaelschung der Thees. Lon- 
donban megszáritatnak a már használt thea levelei, s a hiányzó 
theák kipótólására mindenféle illatos testek vegyitetnek közé, és 
kevés mennyiségű kék sav. Párisban a thea levelei egy kékle 
(Indigo) , keserélég (Talk) és festsavas ólomélegből (Chromblei) 
álló porral festetnek zöldre, azért valószinű, hogy nálunk soha 
sem kapni fertezetlen chinai theát. 

Dr. Horsfield érdekes fordításában a thea készítéséről Jává- 
ban, 36 lapon következő párheszéd található : 

Szemlélő: A thea csakugyan olly gyakran hamisítatik Chi- 
nában? 

Fölügyelő: Tagadhallan, hogy Cantonban, mint a thea árú- 
városában, s nevezetesen Honanban sok fajai, söt minden thea 
erősen meghamisítatik , még pedig az egésségre nézve ártalmas 
állományokkal. 

Szemlélő : Ismeretesek ezen adalékok ? 

Fölügy: Sok közülök. 

Dr. Rayleigy szól: A chinaiak Canton környékén tudnak egy 
theát késziteni, melly megfeslve a zöld thea különféle fajtáihoz 
hasonlóvá tétetik , és belöle évenkint nagy mennyiség készitetik. 

Dr. Dickson pedig ekkép nyilatkozik: A chinaiak évenkint 
sok millio font leveleit száritják meg különféle növenyeknek, hogy 
azokat a valódi thea közé keverjék. Igy például: a köris és szil- 
vafáél, s at. Honnét hibásan állitatnék , hogy a hamisitó levelek, 


128 A CHINAI THEÁRÓL. 


mellyek rosz theaként kerülnek elő, csupán az angol kereskedők 
által kevertettek volna közé. Ezen vizsgálat közben fekete és zöld 
thea-mustrákat kaptain, mellyek Chinából Angliába vitettek. mely- 
Iyekben a legszakértőbb áruismerök által egyetlen egy levél va- 
lódi thea sem találtatott. 

Davis imígy ir továbbá , miután a theafajtáknak hamisításá- 
ról szól, mellyet a chinaiak tesznek: Ez még mind semmi ahoz ké- 
pest, mit a chinaiak a zöld theának káros, fekete levelekbőli ké- 
készítésével Honan külvárosában nagy mértékben üzni kezdettek. 
0 maga vólt egy olly gyárban, mellyben a zöld thea régi ártalmas 
fekete levelekből, berlini kék és femész hozzá keverése által ké- 
sziletett. Mirenézve, hogy a zöld thea megfertezéséről , úgyszól- 
ván megmérgezéséről bizonyossá tétessünk . s minden kétség el- 
háritassék, kivánatos lenne Varrinyton  kisérleteit. ismételtetni, s 
errenézve a t. társulat szakértő tagai közöl egy bizotmányt óhaj- 
tanék kineveztetni. 

Ha a thea kéksavtartalmu berlini kékkel van fertezve. hosz- 
szabb éldelés mellett lassan és alattomosan az érzéki életet megtá- 
madja és többé kevesbé megtompílja; igen szükséges e tekintet- 
ből meggyözödni felőle, valjon igaz-e Varrington azon állítása, 
hogy a thea berlini kéket tart? 

Igénylik ezt egyszersmind a törvényszéki orvostan elveiis, 
mit is nem annyira ajánlanak. mint követelnek szabályai; mert 
az emberek, kik pusztákról, falukból gyültek össze a városok- 
ba. mellyek emberek sirhelyei, sok ártalmas befolyásoknak ki- 
tétetésök által már ugy is annyira elnyomorultak, hogy tökéle- 
tesen egészséges városi emberre találni ritkaság, ezért a kormá- 
nyoknak legszentebb kötelességök szinte arról godoskodni, hogy 
a már eléggé elgyöngült alattvalók tovább ne kénytelenitessenek 
gyöngülni, mi leginkább külső káros befolyások ellmellőzésével 
érhető el. Hasonló káros befolyások közé tartozik pedig a theá- 
nak berlini kékkeli megvesztegetése. 

De továbbá , ha a thea berlini kékkel nem lenne is meg- 
vesztegetve, minthogy éldelete Magyarországon is napról napra 
jobban terjed, kérdem: valjon a thea-ivás üdvös-e az egészség— 
re nézve, avagy sem? Felelek: a thea az egészségre nézve igen 
káros, mert a thea, az orvosi tanban nagy tekintéllyel biró fér- 
fiak állítása szerint, ha forrázata erős állapotban éldeltetik.  in- 
gerel , húzamosb ideigi ivás mellett az idegek érzékenységét tom- 


A CHINAI THEÁRÓL. 129 


pitja , honnét a fönebb említett bajokat, t. i. /ejfájást, szédülést, 
álomhiányt, a tagok reszketését, s a közérzék különféle gyönge- 
ségeit, okozza. Ha pedig igen föleresztett állapotban használtatik, 
tápcső-—petyhedséget (Atonia) hoz elő, valamint a langyos viz. 
Szabadjon az előadottakat az orvosi müvészetben nagy nevű fér- 
fiak tapasztalataival támogatnom : 

HartmannFülöp Károly, , Pharmacologia dynamica"" czimű mü- 
vében (166 lapon) igy szól: A thea-forrázat élvezete naponként 
semmikép sem hasznos az egészséges emberre nézve, minthogy 
sem a szomjat nem csilapitja, sem nem táplál, s idegen ingere ál- 
tal árt. ) 

Wendt János pedig , Prachtische materia medica"" czimű mun- 
kájában ekképir: Tapasztalás tanitja már, hogy a theanemcsak az 
edény rendszert izgalja, de az idegrendszert is, s különösen a 
napfonatot (Plexus solaris) ellenségként ostromolja, innét erednek 
aztán sok thea- ivás után mindenféle idegbajok, különösen pedig 
a feszülés és bizonyos zavaros érzés a fölhastájon (Regio epi- 
gastrica). 

A Nieman Fridrik által kiadott ,, Pkarmacopoea Batava"" (2-ik 
kötet. 273 lap.) ekkép szól: A thea friss levelei a közérzé- 
ket (Commune sensorium) fölháboritják, és tag-reszkelést okoz- 
nak. Sőt magunk között sem hiányzanak példák, mi szerint a thea- 
forrázat föleg éh gyomorrai itala által rosz követközések tá- 
madtak. 

Whytt, Lettson és Murray állitják. hogy a drágább zöld thea- 
pornak 30 szemerét naponként 3—4-szer adván be. néhány 
órányi időköz után szilárd részek gyöngesége. és hő-kisebbedés 


tapasztaltatott, egyszersmind börgözölgés nagyobbulása. 


A Haus Lexgicon (8 rész 67 lap.) következőt tartalmaz: A 
thea izgatólag, s erősebb adagban bódítólag hat áz idegrendszer- 
re, melly tulajdonsággal a zöld thea nagyobb mértékben 
bir, mint a barna. Erös theaéldelet annálfogva fejfájást, szédülést, 
álomtalanságot, reszketést, vértódulást és gyöngült idegrendszert 
hoz elő. Az erős theaivók általában halavány-vereses színüek. 
Söt állitni akarják, hogy az erös thea-ivás végre bizonyos értelmi 
eltompúlást állít elő. 

Richter Agoston Erneszt ,, Arzneymittellehre"" czimü munkájában 
(1 kötet 435 lap.) pedig igy szól: A thea erös forrázata inger- 


lékeny s érzékeny egyéneknél, kivált ha nincsenek hozzá szokva, 
9 


130 A CHINAI THEÁRÓL. 


nem rilkán letemes , söt bódító mérgezéshez hasonló állapotot hoz 
elő. Bizonyitják ezt Lettson állatokkal tett kisérleteinek eredmé- 
nyei, mellyek: Dissertatio, sistens observationes ad vires Theae per— 
tinentes. Londini 1759. ,,czimümunkájábanleirvák, továbbá Sc/unith: 
Tentamen inaugurale de actione Musculorum , és Percival kisérle— 
tei: Sammlung auser. Abhandl. z. Gebdrauch für pract. Aerzte. 
(kötet 27 lap. 700) czimű munkáikban előadva. Richter 
a436 lapontovábbá imígy nyilatkozik a theárol. Igen zsibbasztólag 
hat az idegrendszerre , innét a takárra (Schleimflusz ). nevezete—- 
sen a fehér folyásra, méhgörcsre (Hysteria) hajlandóvá tesz. Szá— 
raz, vézna rostu egyéneknek legkevesbé ajánlható; vagy lega- 
lább soha se éldeljék erősen. Az íngerlékeny idegüeknél, kivált 
ha a forrázat erös s az egyén nincs hozzá szokva, könnyen vér- 
torlódást, reszketést, szédülést, szorulást, s erre következő feszü- 
lést okoz, mire folytonos használat mellett gyomorgyöngülés., em- 
lékező tehetség fogyása, méhgörcs, s más fontos idegbajok kö- 
szönthetnek be. 

Nagyobb mértékben, vagy erösebb forrázat éldelete mellett, 
a barna thea nem annyira mint a zöld: szorúlást, ag- 
godalmat, szivdobogást, kábulást söt ájulást ís okoz, mikre tete— 
mes elgyöngülés köszönt be. Folytonos huzamosb ideigi hasz- 
nálata a theának az idegenrendszer ízgékonyságát igen na- 
gyon fölmagasztalja, mi által a hasbeli életmüvek., különösen az 
emészléséi, megzavartatnak és ellikkadnak , s általa nyálárra 
és sényvrei hajlandóság támad. Ezeket Winkler Eduard mondja: 
, Volltsaendiges Real Lexicon der Medicinisch-pharmaceutischen 
Naturgeschichte" czimű munkája 2. köt. 769 lapján 1842. 

Lettson tapasztalá: hogy ha a thea átpárlataegy béka hasü- 
regébe vagy sejtszövetébe öntetett. egyik czomb szélhüdését és 
mozdulatlanságot okoza. Ezen viz használata az ülidegre (nervus 
ischiadicus) belsőkép, egy fél óra mulva a hálsó lábakat szél- 
hüdlekké tette, s egy óra mulva megölte a békát. 

Ugyan ő beszélé: hogy egy kereskedő, miután 109 láda the— 
át szaglással kémlelgetettvolna, következő nap reá szélhüdést, fej-— 
fájást, görcsöket, beszéd- és emlékezetvesztességgel kapott , ké- 
söbb pedig szélhüdten meghalt. 

Egy orvos, a theának asztal előtti éldelete altal elveszté 
élvágyát ; asztal után használva pedig éjjel néhány óráig álmat- 
lanságot okozott. — Szinte ez mondja: 39 szemer ihea— portól, 


A CHINAI THEÁRÓL. 131 


3—14-szer véve napjában: gyöngeség. höfogyatkozás. álomra 
való hajlam, izzadság, émelygés okoztatott. Kétszeres adag által 
növekedik az émelygés, rosszabbulás s a gyomorbeli kellemetlen 
érzés, mi többnyire hashajtás által távoztatik el. 

Wahytt igy szól magáról: ha reggel üres gyomorra erős thea 
forrázalot ittam , nagy gyöngülést, gyors ütérverést és szédülést 
éreztem. 

Murray magán azt tapasztalá : hogy. egykor ideggyöngeségi 
állapotban erös theát iván, reá szédelgést, elmegyöngeséget és 
fáradságot érzett. 

Tode azt mondja , hogy egy gyermek, erös thea-forrázattól 
nehézkort kapott. 

Tissot azt állitja, hogy a theának, kivált forró vizzeli hasz- 
nálata által a gyomorrostok , s összehúzó erejök meggyöngülnek, 
valamint maga a test is, honnét reszketés, gyöngeség. rásztkór 
(Hypochondria), méhgörcs , fehérfolyás, sápkór stb. támad. 

Percival ezeket mondja: bizonyos ember igen sok theátivott . 
mire mellszorulás, nehéz rendetlen lélekzés., erős szívdobogás, 
görcsös fájdalmak a szív táján, ájulásra hajlandóság. gyönge 
rendetlen, félbehagyó érverés köszöntött be. A mákony és pálinka 
újra helyreállíták. 

Erdmann ezeket jegyzi meg: folytonos használala a theá- 
nak némellyeknél vértolulást és álmatlanságot , másoknál pedig 
hasdugulást hozott elő. 

Newnham érdekes észrevételeket közöl a zöld thea erejéről. 
Magán tett t. i. kisérletet kínzó fejfájás és a fejér (carotis) 
kopogásánál , mellyek lobellenes szerre csak enyhültek, a zöld 
thea erős forrázatát használván pedig. ez a kegyellen fejfájást 
azonnal lecsilapítá és kellemes érzést hozott elő. De a fejfájás 
szüntével szívdobogás , vértolulás, s a szívtájon nyomás támadt, 
mellyek mindazáltal lassanként megszüntek. Később , közönséges 
életrendes estvénkénti használatára is a theának többnyire könnyü 
aggasztó érzet támadt az előszívtájon. mellette álmatlan éj. Ha 
pedig az agy jobban föl volt mint közönségesen élénk beszéd, 
vagy tartós gondolkodás által izgatva., akkor eltünt a nyugta an- 
ság, és helyette üdítő álom állott be. Magán és más két egyénen 
tett még kísérletet, melly szerint egy obonnyit a legjobb zöld 
theából egy pint vízzel leforrázott, s 20 perczig állni hagyolt. 
Ekkor 3 adagra osztotta, s mindegyiknek egyet adott. Minden- 

g" 


132 A CHINAI THEÁRÓL. 


kor mell- és szívszorúlás következett reá, e mellett a gyors, 
késöbb lassúbb, rendetlen. söt félbehagyó érvérés ,. aggodalom, 
és átalános reszketés állolt be. Ha pedig bort, vagy sert itlak 
a theaforrázat után, akkor az álmatlanság és általános rosszúl- 
lét nem jölt elő. De ha előbb erős sert ivott az egyén, akkor 
a thea emelkedő kellemérzés mellett gyöngíté az érverés gyor-— 
saságát. 

Végre Vidmer Károly tudor imígy nyilatkozik: Mindennapi 
tapasztalás tanítja, hogy a jó és mérsékelt erős thea fölizgatja 
gyöngén az idegrendszert, üdít és nyugtat. Az erös thea pedig. 
föleg ingerlékeny egyéneknél könnyen kábulást. szédülést, ál- 
matlanságot., szívdobogást. mellszorulást, gyöngeséget és tag- 
reszketést, söt ájulást is hoz elő. — Gyakran has-szorúlást és 
szomjuságot (a cserel foganata követköztében ) okoz; nagy 
mértékbeni használat után pedig az idegrendszer gyöngesége 
mellett a test rostjaira tikkasztólag hat (minek oka a sok meleg 
vízben rejlik) , s ennék követköztében az idegrendszernek sok 
idült betegségeire, emésztésgyöngeségre, erőhiányra (Asthenia ), 
rásztkórra, szívdobogásra, sápkórra sat. szolgáltat alkalmat. Valjon 
a takár, nevezetesen a fehér folyás, melly Hollandiában (hol a theát 
igen föleresztetten isszák) a nönem között olly közönséges. nem 
tulajdonitható-é a thea bő" mértékbeni éldelelének? A kábító 
és bódító eröt inkább a különféle hozzá kevert leveleknek lehet 
tulajdonítani, mint a thealeveleknek. 

A thea ártalmas hatásáról igen tisztelt barálom tek. Schor- 
dan Zsigmond és Csausz Márton urak is bizonyságot adának ; a 
thea italhoz nem szokoltak, mult évben Londonban erős theát ittak. 
mire érző idegeik ugy megzavartattak, hogy az egyik azon 
éjszakán semmit, a másik pedig igen keveset aludt. 

Minthogy tehát közönséges vélemény szerint a thea az ideg- 
rendszer müködéseit zavarja. bátran kérdezhetem: valjon a je- 
lenkorunkban olly gyakori méhgörcsök és rásztkórok, söt tébo- 
lyok egyrészint nem a thea nagy mennyiségbeni éldeletének tu- 
lajdoníthatók-é ? Annál is inkább, miután a jelenleg olly gyakori 
. zavarodásai az idegrendszernek , a theaéldelettel egyenlő lépés- 
sel haladnak elő. Az angoloknál föképen a gazdagok között. kik 
a lheaéléssel visszaélnek, aránylagosan a népességhez képest, leg- 


nogyobb számuak a tébolyodottak. A tébolyodottak száma Angol-. 


honban a mult évben a parliameninek beadott hivatalos statistikai 


segg 


A UHINAI THEÁRÓL. 133 


jelentés szerint valóban rémítő. Angliában és Walesben 166 té- 
bolyodottak intézetei léteznek, magában London városában 36 
vagyon. A szerencsétlen tébolyodottak száma mult évben 20.893ra 
rúgott, a férfiak száma 9.862. a nöké 11.031. Anglia és Wales 
összes népessége 16.480.000; tehát 824 angolra esik egy té- 
bolyodott. Nálunk illy felette érdekes statistikai adatok még mély 
álomban, bölcsöben nyugosznak ; mindazáital csekély véleményem 
és tapasztalásom után alig esik 19.000-re egy tébolyodott. Nem 
tagadom , hogy Angliában a tébolyodottak ezen rémítő számának 
okai többfélék és részint az éghajlatban (clima) részint az élet- 
módban. részint foglalatosságaikban gyökereznek, de miután 
. világosan megmutatám, hogy a chinai thea a leghíresebb orvosok 
véleményei és tapasztalatai szerint, tehát minden kétségen kivül, az 
idegrendszert megtámadja s megzavarja, és minekutánna az agy 
az idegrendszernek legföbb és legnemesebb életműve és egyszers- 
mind a lelki tulajdonságoknak működöje. nékem igen hihetőnek 
látszik , hogy a chinai theával való visszaélés, melly, miként fö- 
nebb emlitém, az idegrendszert megtámadja s megzavarja , egyik 
fő oka annak, hogy Angliában a tébolyodottak száma olly ré- 
mítő ; ezen véleményemet támogatja azon tapasztalat is, hogy a 
gazdagok között, kik a chinai theával leginkább élnek tulságosan, 
aránylag sokkal nagyobb a tébolyodottak száma , mint a szegé- 
nyeknél. Végre inéltán lehet kérdezni. hogy valjon Chinában a 
tudományok olly nagy elhanyagolása s a chinaiak olly nagy gyáva- 
sága, hogy 300 millió egynehány ezer angoltól letiportatott, nem 
a theávali visszaélésnek tulajdonítható-e egyrészről? 

Előadván és bebizonyítván., miszerint a thea-iv ás az egész- 
ségre nézve káros következésű, kérdem: valjon nem lehetne-é 
találni valamelly kellemes pótlékát , melly a HT szokott ínyt 
mindenkép kielégítse ? 

S felelek : valamint a legterjedelmesebb erdőkben sem találhatni 
két , egymáshoz tökéletesen hasonló levelet, úgy két, minőségre 
nézve egészen megegyező más test sem létezik, noha minősége- 
ikre nézve egymáshoz többé kevesbé rokonok lehetnek; mint 
például: a répaczukor és nádczukor. Mirenézve a pótlékok a pót- 
landóknál silányabb vagy jelesebb tulajdonságuak. 

Mi a thea pótlékát illeti, illyesek nagy számmal vannak; illye- 
nek: a földieper szamócza (Fragaria vesca), a hamvas szeder 
(Rubus cacsius), az orvosi és hegyi szigoráll (Veronica offic. et 


131 A. CHINAI"THEÁRÓL. 


montana). a mirrha és közönséges libatopp (Chenop. ambr. vulg.), 
a veres áfonya (Vaccin. vitis idaea) , a csahajsz körtike (Pyrola 
rotundifolia), a saj medgy (Prunus Mahaleb) s más növenyek 
levelei. Mindezek közt elsőbbséggel bír a szólővirág kocsányai- 
val. Mert: 

1) Illatira nézve vetélkedik , söt némellyek szerint fölül is 
mulja a theát. De a virágok dél- vagy kelettájú hegyekről le- 
gyenek szedve; mert .,.Bachus a nyilt szabad dombokat szereti, 
apertos amat colles", nem pedig rónákról; mert a virágok minősé- 
ge a bor jóságának látszik megfelelni ; honnét valószínű , hogy 
az édes és illatos fürtöket termő tövek , egyszersmind illatosabb 
virágokat is teremnek. 

2) Forrázata az ínynek szintolly kedves , mint a theáé. 

3) Az egészségnek nem árt , söt inkább használ. 

4) Forrázata sokkal ajánlkozóbb mint a theáé; mert 

A. szölövirág- forrázata több tekintetből elibe teendő a theá- 
nak ; mert : 

1) A szölövirág fölügyelés alatt tiszta kezekkel szedethető, 
míg a thea a legutolsó sorsú szennyes kezűek által szedetik, 
kik a thealevelek összegöngyölgethetése végett ujaikat gyakran 
benyálazzák. 

3) A thea elkészítési módja bonyolodott és utálatgerjesztő, 
míg a szőlővirágé egyszerű, legkisebb utálatot sem gerjeszt. Ez 
ugyanis összegyüjtve meleg vaspléhre tétetik , 40" R. melegnél 
megszárítatik , ügyelvén a meg-nem-égetésre. Ekkor a kocsá- 
nyokról ledörgöltetik, üvegbe tétetik, s jól bezárva tartatik. 

3) A szölövirág-forrázat saz idegrendszert kellemesen és 
mérsékelten izgatja. az embert vídílja; a thea ellenben az edé-— 
nyek dagályát (orgasmus) fölmagasztalja, és az idegrendszer 
működéseit megzavarja. 

4) A thea illatos szag végett különféle növenyekkel hami- 
síltatik, elannyira, hogy alig valaha igazi, melly nálunk előfordúl; 
szölövirágot pedig mindenkor valódit lehet kapni. 

5) A tengeri szálítás alkalmával még az igazi ihea is sokat 
szenved , melly bajtól a szölövirág ment. 

6) A thea külföldi termény , a szölövirág pedig honi, melly- 
nek éldelete ha szokásba jönne. sok pénz megmaradna hazánk— 
ban , söt talán cselekvőleges áruczikké válhalnék, nem kis hasz- 


A CHINAI THEÁRÓL. 135 


nára a szölögazdáknak, kiknek pinczéjök néha tele van ugyan 
borral, de erszényök melletle üres. 

Mind ezeket méltó . tekintetbe véve, a mult évi seplemberben 
a magyar orvosok és természetvizsgálók Kolozsvárt tartott 5-dik 
nagy gyülésében., a gyülés elnöke ő excellentiáját, Erdély igen 
tudós és érdemes főkormányzóját gróf Teleky Józsefet megkér- 
tem: hogy a theának a szölövirággali összehasonlítását megren- 
delni méltóztatnék; ki is a közjó előmozdítását ohajtva., meg- 
egyezett benne, de fájdalom! a szölövirágból készült forrázat 
történetből-é, vagy rosz szándékból megsavanyítatott. A gyülés 
szétoszlásával egy gyógyszerészekből álló bizotlságnak kia-- 
datott, hogy felőle tudósítást adjon, véleménye következő lar- 
talmu volt: Hogy a nevezett: szölövirágbóligen kellemes és sza- 
gos ízű, de a chinai theától mégis különböző italt lehet nyerni. 

Ezen vélemény igen általános , én különösebbet óhajtottam 
volna ; egyébbiránt ezen véleményben semmi említés sem tétetik 
a szölövirág forrázatának savanyúságáról, jeleül: hogy a fönebb 
említett, elnöki meghagyásból készült forrázat történetesen vagy 
szándékosan volt megsavanyítva, mit savanyú íze kétség kivü- 
livé tett. 

Tekintetes királyi magyar természettudományi társulat ! 
Hogy a tapasztalatok és kisérletek kivívják az igazságot , szük- 
séges, hogy hasonlók többek által gyakrabban tétessenek; s csak 
akkor tarlassanak valódiaknak., ha az eredmények mindenkor 
hasonlók, s mások által igazoltattak. Méltóztassék tehát e tárgyban, 
mellyet itéletemként a polgárok és haza közjava igényel, egy bi- 
zotlságot kinevezni , melly megvizsgálja. 

1) Valjon a thea, avvagy a szölővirág bír-e nyers állapot- 
ban jelesebb illattal ? 

2) Valjon ízre nézve a két, ugymint a thea- és szölővirág- 
forrázat megegyezik-e? tisztán, tejjel és raummal kóstolván ; ha 
. nem: mennyire különbözik a kettő kellemes szinre, tisztaságra, 
átlátszóságra, ízre, s szagra nézve egymástól kevessé-e, avvagy 
nagyon , és minő tulajdonságokban mulja fölül egyik a másikat. 

3) Határoztassék meg a czukor mennyisége, egyenlő mennyi- 
séget használván mindkét forrázatból , melly édesítésökre meg- 
7" sergetogeájk hogy meglehessen tudni. mellyikhez kivántatik ke- 
vesebb. 


136 A CHINAI THEÁRÓL. 


Ha a divatok szokásba jőnek , kiirtásuk, ha czélszerütle- 
nek söt ártalmasok is, ritkán, vagy igen bajosan sikerül , főké- 
pen, ha a szépnem valami divalot pártol, millyen mostani ko- 
runkban a chinai theának élvezése. illy esetben sem ész, sem el- 
vek , sem tapasztalatok nem használnak, s az asszonyi biróiszék- 
töl mai napon nincsen appellata; azért, hogy előitéleteknek és 
elfogultságnak hely ne engedtessék, mellyek által valóban gyak- 
ran művelt férfiak is. annál inkább az asszonyok elragadtatnak, 
minthogy azok az idő hosszasága alatt úgy meggyökerezhelnek, 
valamint a rásztkoros és méhgörcsösök képzeletei a nem létező 
betegségeik felöl, az igazság kikutatása végett óhajlanám, hogy 
16 lagból álló biráló bizottság neveztetnék ki. kik közöl négy, 
felügyeletök és rendezésök mellett készítetne forrázatot a követ- 
kező módon: a theából egy nehezéket (drachma) , a szölövirág- 
ból egy és fél nehezéket véve, először egy obonnyi(uncia) for- 
ró vízzel leforráztatik, s az egész "4 óráig pálitásban hagyatik, 
akkor még 8 obon forró víz töltetik hozzá. ") A többi 12 tag, 
kik ne lássák a forrázat készítését, a forrázatok minőségéről és 
elsőbbségéről, mellyek tisztán mind tejjel, mind rhummal legye- 
nek készítve, adjon véleményt. Hat közülök ollyan lenne , kik a 
bóhei theáhóz hozzá vannak szokva; a többi 6 pedig ollyan , ki 
rilkán, vagy sohasem iszik theát. A birálók immár egyenkint, 
minden elöleges beszélgetés nélkül tegyék föl tilkos véleményö— 
ket, megjegyezvén: hogy a forrázat közöl ezt vagy amazt ajánl— 
ja-é, a mint tisztán, tejjel vagy rhummal issza, és illatra, kellemes 
színre , tisztaságra, állátszóságra s kellemes ízre nézve mellyik 
elöőbbvaló. A forrázatok, színre nézve különböző edényben adas- 
sanak eleikbe., s csak a forrázat készítök magok tudják , mely- 
lyikben van ez vagy amaz thea; mi a birálók előtt titok legyen. 

A megvizsgálat és próba után adandó jelentés az alább elő-— 
adott mutató tábla szerint történjék. 

Ha ugy találtatik, hogy a szölővirág forrázata illatra, színre, 
tisztaságra,  átlálszóságra és kellemes ízre nézve a theával 
versenyezhet, méltán kérdezhetni: valjon gazdasági szempontból 
is pólolandhatja-é azt? minthogy a szölövirágok kocsányaikkal 
együtt kevés sulyuak.? Felelek: ha a szölötökéről, a mint az most 


7) Újabb próbatételek után a szölövirágból készített thea jobb ízű, ha 9 
perczig forrni hagyatik. 


ri 


A CHINAI THEÁRÓL. 137 


műveltetik bortermés végett, alacsony csemete módra szedetnének 
a szölővirágok, ugy nem nagy, vagy semmi hasznot sem hajtanának, 
de ha a szölötöke famódra fölnöni engedtetik , midőn is sokkal 
több virágot hajt, minden művelés, tehát minden költség nélkül, 
akkor nagyobb haszon áradna., mint a borból, mellyet termett 
volna, ha a virágok le nem szedettek volna. A. szölöművesek 
szőlőjük egyik részét virágszedésre, a másikat pedig bortermesz- 
tésre használhatnák, ekkép egy keresetág helyett kettövel bírná- 
nak. De teszem továbbá, ha egyenlő áru lenne is a szölövirág 
a theával , vagy valamivel tán magosabb is, kérdem: nem üdvö- 
sebb-e hazai egészségre szolgáló terményért adni ki a pénzt, mint 
az egészségnek ártalmas külföldiért? 

Ide csatolom még saját észrevételeimet is a szölövirág or-— 
vosi erejéről , mellyeket az Orvosi Tárban közlöttem volt, mely- 
lyek a , Jahrbücher des k. k. Oestr. Staates" czímű folyóiratban 
is már 1842-ben közzé tétettek, külföldön s figyelmet is gerjesz- 
tetlek, s kisérlettétel miatt szölővirágot tölem várnak. A czikk 
imígy hangzik : 

Miután a szölővirágok igen kellemes s finom illatu szaggal 
birnak, már a prioriis igen hihelő leend, hogy azok az idegéletet 
fölmagasztalják és az élet kedélyeit fölvídámítják; továbbá , hogy 
a gyöngeséggel kapcsolatban álló idegbajok ellen, bennök igen 
alkalmas szert találnánk, melly az idegeket erősíti a nélkül, hogy 
a véredények életerejét szembetünöleg fölmagasztalná. Hol tehát 
az idegrendszer életereje alább süllyedt, a szölővirágtól jó ered-— 
ményt várhalni ; ennek követköztében a Hysteria és Hypochon- 
driának , mellyeket a chinai thea gyakran szül, elmellözésökre, 
hogy a szölöővirágok jótékonyan hatnak , igen valószínű. 

De a közvény ellen is igen hasznosnak tapasztaltam a szölő- 
virágot. Egy ifjunál a köszvény-rohamok minden évben, majd 
összel majd tavasszal beköszöntének . miután 1841-ben idegei 
eröősbítése miatt tanácsomra több hétig a szölövirág forrázatával 
jó sikerrel élt volna, idegei megerősítettek és a köszvénybán- 
talmak is elmaradtak annyira, hogy mostanáig sem léplek újra 
elő. Magam is a köszvény ellen egy pár év óta néha a szölövirá- 
gok forrázatával jó sikerrel élek. Bár több ügyfeleim is tennének 
hazaszerte próbákat és tapasztalataikat időnként közlenék. 

Legyen szabad elvégre mint toldalékot, az Erdélyi Hiradó 
nov. 26-káról 1844. egy kivonatot megemlítenem. melly így szól: 


138 A CHINAI THEÁRÓL. 


. A téli estvélyek közelgetvén a t. közönséget a magyar 0rvo- 
sok és természet vizsgálók városunkban tartott gyülése alkalmával, 
pesti egyetémi tanár és k. lanácsos Reisinger János úr által aján- 
lott szölővirág-thea használatára flgyelmezletjük. Valamint a gyü- 
léskor, úgy a minap is gyógyszerész Streicher Mihály ur 
előttünk próbát tett a szölövirág-theával, s merjük állítani, hogy 
az inynek sokkal kedvesebb. gyöngébb. mint a másféle. Külö- 
nösen nincs meg a fanyarság benne , nem olly hevítő. Az ango- 
lok hideg vérüűek lévén, inkább használhatják a chinait, de mi 
magyarok heves vérrel bírván , jobb lenne a szőlövirághoz sze- 
gödni, még pedig több ok miatt: egyfelől egészségi tekintetben 
nem olly veszélyes. másfelől nem kerülne annyi pénzbe. Csak 
próbáljátok meg főurak és hölgyek , kiknek asztalaitokon páro- 
lognak leginkább a chinai theás csészék, minden bizonnyal Rei- 
singer s Streicher urak , valamint-szerény ízlésünket rosznak 
nem fogjátok találni. 

Kivánja ezt a haza közjava , hogy ne vándoroljon ezért is 
a pénz a külföldre." 


A CHINAI THEA S SZOLŐVIRÁG FORRÁZATAINAK 


ÖSSZEHASONLÍTÁSA VÉGETT KIKÜLDÖTT BIZOTTSÁG 
MÜKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYE: 


TOLMÁCSOLVA 


Dr. TÖRÖK JÓZSEE , 
MINT A BIZOTTSÁG JEGYZŐJE ÁLTAL. 


A Reisinger tanár ő nagysága által indítványozott bizott ság 
kinevezletvén , f. 1845-ik évi april 5-kén tartá az ünnepélyes 
theázást sanellyben Kubinyi Ágoston úr elnöklete alatt Bugát, 
Csausz; Sadler, Arányi egyetemi tanárok, dr. Eckstein 
orvoskari dékán, Dr. Schedel Ferencz egyetemi könyvtár- 
igazgató, Jurenák és Würtzler pesti gyógyszerészek, Petényi 
Salamon muzeumi segédőr., Nendivich, Lenhossék és Tö- 
rök József orvostudorok, vettek részt. seen bizottság által 

1) Összehasonlítatott az átliggatott födelü., Y és Z ibetükkel 
jelölt s lepecsételt doboszokban létező két eenülédi thea illatára 
nézve, melly összehasonlításnak eredménye lön, hogy a bizott- 
sági tagok egyező véleménye szerint elsőséget érdemel az Y 
betüvel jelölt doboszbani thea. Fölbontatván szavazás után a do- 
boszok , meglepetve látta a bizottmány , hogy az Y betüvel je- 
lölt doboszban szölővirág, Z betüvel jelöltben pedig chinai 
thea van. 

2) Összehasonlítatott a két rendbeli theának tisztán ké- 
szült forrázata íz, illat, szín, átlátszóság s tisztaságra nézve. 
Vétetett pedig a 18 findzsára számított forrázathoz a chinai theá- 
ból 6 és "2 nehezék, a szölövirágból pedig 10 nehezék ; (mert ez 
utolsóból másfél vagy két annyit szükség venni ugyan azon men- 
nyiségü forrázathoz , mint a chinai theából, s egy másod perczig 


110 A CHINAI THEÁRÓL. 


azaz 3—4-szer fölforni (ebullire) kell engedni). Majdismétatejjel 
és rhummal vegyített forrázatok sajátságai hasonlítatlak 
össze. Ez alkalommal már, miként az ízlés dolgában közönsége- 
sen szokott lenni , elágazók voltak a vélemények. Többen, neve - 
vezetesen pedig a rendesen theával nem. élők. kellemesebb 
izü s illatunak találták a szölővirág : forrázatát, mind tisztán, 
mind tejjel és rhummal vegyítve ; a theával rendesen élők ellen- 
ben tartalmasabbnak nyilvánították a chinai thea tiszta for- 
rázatát, ennek sajátságos zamatát illetőleg, s ehezképest a 
szölövirág forrázatát gyengébb s szállékonyabb illatúnak. Ezek 
közöl ismét többen oda nyilatkoztak , hogy a tejjel s rhummal 
vegyített szölővirág forrázatát, nem voltak képesek a chinai 
theáétól megkülönböztetni; mások ismét azt állították, hogy tej- 
jel elsőséget érdemel a szölövirág , tej nélkül ellenben a chinai 
thea forrázata. Némellyek vegyítve kisérlették meg a két for- 
rázatot s azt találták , hogy ezen vegyületben mind kettőnek sa- 
játsága igen kellemesen érdekli az ízlést , illata kellemesbé vá- 
lík., s az idegrendszert kevesbé izgatja. mint tisztán a chinai 
thea, s ekként ezen vegyíték hatása sokkal kellemesb mint a 
chinai theáé. A szölövirág forrázatában a bizottság egy taga 
gyöngén érezhető fanyar ízt is vett észre. Egyébbiránt a bizott- 
ság minden tagai igen kellemes italnak találták a szólövirág for- 
rázatát. Mi a forrázatok színét, tisztaságát, állátszóságát illeti, e 
tekintetekben a szölövirág érdemel elsőséget; ide járulván még 
azon körülmény is, hogy a szölövirág nálunk tisztán kapható, 
hamisításoknak nincs kitéve, mi a chinai theánál olly mindennapi 
s az egészségnek is annyira ártalmas. Mi végre az édesítésre 
szükséges czukor adagát illeti, a chinai thea forrázatához jóval 
nagyobb mennyiség kivántatik. 

Az itt előadottakból már világos , hogy a szölövirág forrá- 
zatának több rendbeli elsőségei vannak a chinai thea fölött, mel- 
lyeknélfogya szabad legyen reményleni, hogy ez amazt honunk- 
ból, ha nem szorítandja is ki egészen, de használatát kissé kor- 
látozni fogja. 


A MAGYARORSZÁGI FÜNEMŰEK CSALÁDJA S FÖLDRAJZI 
ELTERJEDÉSE. 


SADLER JÓZSEF 
EGYETEMI TANÁRTÓL. 


Honi növenykincsünk fajdús családjainak nagy száma közöl, 
azt kezdettem meg földrajzi viszonyai szerint előterjeszteni, 
melly az emberi, s különösen honunkbani gazdászatra való be- 
folyását tekintve alegnagyobb fontosságu, s mellyet, évektől fogva 
készítvén Magyarország Flóráját ., mint legalsóbb rendüt s igy a 
nemet viselő (geschlechtführend) növenyek közölt a legelsöt, kü- 
lönös figyelmemre méltónak itéltem, s tudományos kidolgozására, 
kivált a terméshelyeket (Standort) illetőleg, minden általam meg- 
" szerezhető kinyomtatott vagy kézirali forrásokat, úgy szinte a kü- 
lönböző intézetekben lerakott s magánosoknál örzött gyüjtemé- 
nyeket fölhasználtam. Ha ezen dolgozatom tetszést nyerend , ezt 
azonnal követni fogják a magyarországi palka- (CGyperaceae) 
és szittyónemüekrőli (Junceae) hasonló szellemű dolgozataim. 

A füneműek családját az újabb időkben a leghíresb növeny- 
tudósok választák fürkészeteik tárgyaul. Azok közöl Host után 
Palisot, Beuvois, Trinius, Nees v. Esenbeck és Reichen- 
bach urakat említem; Kunth mind ezen elődjei vagy egykorú 
dolgozó társai munkáit fölhasználá, s az ö legújabb füneműekrőli 
munkájában szinte 3500 különböző faj leirása van letéve. A ré- 
gibb növenytudósok közöl, Scheuchzer., Schreber és Schra- 
der tüntették ki magukat ezen család körüli működéseik által. 
Metzger a gabnanemekről, Bonafous pedig a tengeri máléról 
(Zea mays) irtak classicus és pompás munkát. Hostnak az osz- 


142 A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK. 


trákországi fünemüekről irt munkájában Kitaibel tapasztalatai is 
le vannak téve; a magyarországi fünemüek termés helyeirőli jegy- 
zetei Kitaibelnek az ő fájdalom! jelenleg nem használható kéz- 
iratában s herbariumában és a Schultes osztrákországi flórájában 
a legnagyobb becsüűek. A. jelenkori magyar növenytudósok ta- 


pasztalatai Host, Reichenbach és Fingerhut által flórájikba 
fölvélettek. 


Mielőtt a magyarországi fünemüek földrajzi vizonyainak 
előterjesztésére általmennék , meg kell említenem , hogy én, mi- 
ként elébbi munkáimban , Magyarországot legszélesebb értelem- 
ben vévén, azt Erdély s Dalmátországgal természetesen egye- 
sülve, következő tartományokból állónak tekintem, t. i. a szoro— 
sabb értelemben vett Magyarországból, a Bánság s bánsági vég- 
vidékekböől., Hortváth- és Tótországból végezredeikkel együtt, 
a magyar tengerpartból, Dalmatiáva! s a dalmatiai, továbbá Veg- 
lia és Cherso szigelekkel, végre Erdélyországból, Növenyföld- 
rajzi tekintetben az ekként meghatározott Magyarország. miként 
annak minden egyes része is, olly természetes határoktól van 
környezve, hogy a növenyek elterjedésére nézve minden vi- 
szonyban lehet követköztetéseket tenni. Továbbá a növenyek el- 
nevezéseit illetőleg meg kell jegyeznem , hogy ha a növenyeket 
földrajzi tekintetben egymás között. és ugyanazon vagy külön- 
böző tarlományok más növenyeivel akarjuk összehasonlítani, ak-— 
kor egy és ugyanazon elv szerint kell azokat elneveznünk , azaz 
a növenyek nemeit és fajait egy és ugyanazon tudós dolgozatai 
szerint kell fölvennünk, s minden ezekkel összehasonlítandó más 
tartománybeli növenyeket., ugyanazon elv szerint hasonló elne- 
nevezésekre kell visszavinnünk, melly munka a legfáradalmasabb 
föladatok közzé tartozik , de mégis elkerülhetlen , minthogy kü- 
lönben soha pontos számszerinti adatokat nem nyerhetünk. A je- 
len értekezésben a füneműek Kunth szerinti neveztetvék, s a 
nemeket és fajokat illetőleg egészen ezen tudós alapelvei követ- 
vék ; szintúgy kelletett a magyarországi fünemüekkel összeha- 


lított magyarországküli füneműeket nagy üggyel bajjal ugyan- 
azon elvek szerint elnevezni. 


Mint a jelen értekezés alapja. következik immár minden 
Magyarországon termő füneműeknek olly tökéletes jegyzéke , a 
millyet csak az ismeretes forrásokból össze lehelett állítanom. 


A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK. 


143 


Minden Magyarországon vadon termő s mívelt füne- 
müek átalános jegyzéke. 


Aegilops caudata L. — 


99 
seh) 


42 


Agrostis affinis Kth. 


s) 
99 


Aira caryophyilea L. — I. 


cylindrica H. — I. 


ovata L. — I. 
triuncialis L. 


G. GH. 


— I. G. GB. 


alba Schrad. — A. G. GH. I. 
alpina Scop. — I. GH. 


canina L. 
frondosa Ten. 


gracilis Kit. — 


Kitaibelii Schult. 


intlerrupta L. 


neglecta Schult. — 
parvula Schult. — 


rupestris All. 
Schultesii Kih. 
spica venti L. 


. stolonifera L. 
verticillata With. 


vulgaris With. 


I. G. GH. A. 

— I. 

— I. G. GH. 

— 1. G. GH. 

— Bé A. G. GB. 

— I. A. GH. 
—i 1 
— I. G. A. GH 

A. G. GB. 


elegans W. — GH. I. G. 


fleruosa L. — 
pallescens Kit. 
praecor L. — 
tenera Kit. 


I. A. G. GH. 


I. A. G. GH. 


Alopecurus agrestis L. — I. G. GH. A. 


99 
99 
99 
99 


fulvus Sm. 
gemiculatus L. 


— A. GH. 


— I. A. G. GH. 


pratensis L. — I. A. G. GH. 


ulriculatus Pers. 


— I. G. GH. 


Ammophila arundinacea H. — I. GH. 


Andropogon Allionii Cand. — G. I. GH. 


99 
99 


cernuus Roth. 
distachyus L. 


Cult. 
—  GIi. 


hosszkalászúszemkecs 
hengerded  .), 


peterű s 
háromhorgú . ., 
rokon — tippan 
fehér bb 
bérczi 3 
eb 99 
lombos 15 
sugár 


Kiinibal-féles 
rongyos " ,, 
lecsepült ,, 
kisded he 
köszáli 6 
Schultes-féle. , 
harmattartó .. 
taraczkos  ., 


örves ah 

. czérna 5 
szegfű  nápicz 
díszes . 


vanyiga " 5 
halvány. ., 
kikeleti 49 
harmat lá 
parlagi ecsetpázsit 
szögszinű  ,, 


bötykös  ., 
mezei 83 
tűszös $; 


nádképü homokdísz 
Allion-féle fenyer 
bókoló $ 
kétkalászu ,, 


144 A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK. 


Andropogon gryllus L. — G. I. GH. 

.,  halepensis L. — G.I. . 

a,  hirtus L. — G.I. 

.,  IschaemumL. — G.I. GH. 

,,  pubescens Vis. — 

.,  sSaccharatus Roth. Cult. — 

.,  sorghum Brot. Cult. 

strictus H. — G. 

Arithozítrááln odoratum L. — A. G.I. GH. 
Arrhenatherum avenaceuwmP.B.— A.G.I.GH 
Arundo Donax. L. — I. G. GH. 


maurítanica Desf. — G.I. 
Avena alpestris H. — G. GH. 
., — atherantha Presl. — I. 


,, — bdrevis Roth. — Gé GH. 

.,  carpathica H. — 

,,  compressa Heufl. — 

., fattaL. — A. G. GH.I. 

.,  fragilis L. — G. I.GHB. 

., — hirsuta Roth. — I. 

, mdaltL. — G. GH. 

., — orientalis Schreb. cult. — 

., — planiculmis Schrad. — GH. 

,, pratensis L. — A.I. G. GH. 

, —pubescens L. — A.I. G. GB. 

., — sativa L. Cult. — 

,, sempervirens Vill. — G.I. GB. 

., — Setacea Vill. — G.I. 

.,  Sterilis L. — G.I. GH. 

., — Striata Lam. — 

,, — Sstrigosa Schreb. Cult. — 

versicolor Vill. — G.I. GH. 

Hecknattus eruciformis H. — I. G. 
Briza maxima L. — G.I. GB. 

,, media L. — I. G. A. GB. 

., virens L. — G. 
Bromus arvensis L. — I. A.G. GH. 

, — asper Murr. — I. A. G. GH. 

.,  commutatus Schrad. — GH. 


élesmosó fenyer 
sertelevelű ,, 


borzas 98 
szürke áj 
molyhos  ., 
édes 46 
YA 3 
sugár 5 


szagos kéthimpázsit 


. zabképü hajlang 


közönséges nád 
mór 99 
havasi "zab 
délszaki  .. 


kurta jó 
karpáti — ., 
összenyomott 
héla g 
törékeny 5. 
borzas  ,., 
Csupasz  . 
keleti AS 
laposszálu ., 
mezei ké 
csíkos 94 
abrak 50 
télizöld  ., 
sertés 99 
meddő b 


barázdált ., 
borostás  ., 

tarka 

keresztes beckmannön 
nagy rezge 

közép  ., 

zöldellő ., 

ugar  rozsnok 
érdes je. 
elváltozott ., 


Bromus erectus Huds. — A. I. G. GB. 
,  — inermis Pall. — G.I. GB. 
ha — lanceolatus Roth. — I. 
a, — madrilensis L. — G.I. GH. A. 
., maximus Desf. — I. 
mollis L. — A. I. G. GH. 


Vájatagrosis BpigejazTtorh és — A.I.G.GHB. 


99 


99 


Catabrosa aguatica P. B. — G. I. A. GH. 
Chamaegrostis minima Borkh. — G. I. GH. 
Corynephorus canescens P. B.— A. G.I. GH. 


A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK. 


patulus Mk. — GH. 
racemosus L. — A.I. G. GB. 
rigidus Roth. — G. GB. 


secalimis L. — A.I. G. GB. 
sguarrosus L. — A.I. G. GH. 
sterilis L. — A.I. G. GH. 
tectorum L. — G.I. GH. 
velulinus Schrad. — A. 


Halleriana Cand. — GH. 
lanceolata Roth. — A. GI. GH. 
littorea Cand. — G.I. GB. 
tenella Link. — G.I. GH. 


Crypsis aculeata Ait. — G.I. GH. 


42 
99 


uz 


alopecuroides Schrad. — G.I. GH. 
Schoenoides Lam. — G. I. GH. 
Cynodon dactylon Pers. — A. G. I. GH. 
Cynosurus cristatus L. — A. G.I. GB. 


echinatus L. — A. G. I. GH. 


Dactylis glomerata L. — A. G. I. GH. 


Ty? 
99 


Danthonia calycina R. Sch. — G. I. GH. 
decumbens Cand. — G. I. A. GH. 
Deschampsia cespi/osa P. B. — G.I. A. GH. 


99 


99 


hispanica Roth. — I. G. GH. 
littoralis W. — I. G. GB." 


juncea P. B. — 


Deyenxia neglecta Kih. — GB. 


v.dvi 


syIvatica Kih. — G.I. GH. 


Echinaria capitata Desf. — G.I. 
Elymus arenarius L. — A. G. GH. 


145 


fölálló rozsnok. 
árva 
láncsás 
madridi 
nagy 99 
puha 
terpedt 
fürlös 
törékeny 
gabona 
berzedt 
meddő . ., 
fedél 33 
sokvirágu ., 
siska bugafény. 
Haller-féle., 
láncsás " ., 
tengerparli,, 
gyönge 99 
mocsári vízike . 
apró bibepelyh. 
szürke bugabur. 
búbos bajuszfü. 
pázsitos ., 
füszeres ,, 
ujas ebfog. 
laréjos czinczor. 
tüskés a) 
csomós . ebir. 
spanyol  ,, 
tengerparti ,, 
csészés danthonön. 
lecsepült  ., 
gyepi deschampszön. 
sziltyónemű ., 
henyélő deyenxön. 
erdei §5 
fejes billeng. 
föveny  czimbor. 
10 


99 


146 A MAGYARORSZÁGI FÜNEMŰEK. 


Elymus erinitus Schreb. — G.I. hajas czimbor. 
,,  ewopaeus L. — A.ILG.GH. " europai ., 
Erianthus Ravennae P. B. — G.I. tengerparti fenyerke 
Festuca amethystina L. — G.I. GH. színeváltó csenkesz 
,,  bromoides L. — A. G.I. GH. szálkás 4 
,,  ciliata Danth. — I. SZÖTÖS 59 
,, distans Kth. — A.I. G. GH. ritkás 55 
,, divaricata Desf. — I. G. elágazó 6 
,,  drymeja Mk. — GH. hegyi 99 
,, dubia Sadl. — kétes b 
.,,  durütscula Lin. — A.I.G.GH. keményded. ., 
, elatior L. — A.I. G. GH. magas 65 
.,  gigantea Vill. — A.I.G. GH. óriás ső 
,  glauca Schrad. — G.I. GH. sima s 
,, . heterophylla Hank. — G.I. GH. sertetövü " ., 
,, Hosthii Kih. —. GH. Hosth-féle  ., 
,,  loliacea Huds. — A. G. GH. vadóczféle  ., 
,  myurus EL. — A. G.I. GH. egérfarkú  ., 
. ovinaL. — A.I. G. GB. juh s 
,, — nitida Kit. — fénylő 44 
.,  pannonica Wulf. — GB. pannoniai 1 
,, — picta Kit. — színes LÉ 
,, pratensis Huds. — A.T. G. GH. réti E 
,, . pubescens W. — molyhos 58 
., . pumila Vill. — G.-GH. apró 8 
. 9,  pungens Kit. — SZUTÓ 03 
,, . rhaetica Sul. — G.I. GH. sertelevelű " .. 
, rigida Kth. — A. G.I. GH. törékeny pe 
,, — rottb oellioides Kth. — I. A. rostosgyökü ., 
, rubraL. — A. G. GB. VÖTÖS 
,,  Scheuchzeri. Gaud. — GB. Sölétehzerféle 
,,  Spadicea Gouan. — G.I. GH.  torzsás 5 
., . Slricta Sadl. — . sugár ap 
,,  sylvatica Vill. — A. G.I. GH. erdei ús 
,,  thalassica Kth. G. GH. A. tengeri gő 
.,,  vaginata Kit. — GH. . hüvelyes 1; 
.,  valeriaca Gaud. — GB. gyökönkeféle ,, 
varia Haenke. — GH. I. változó 18 


Gástérálati australe P. B. — A.G.I. GH. délszaki  csorond. 


A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK. 147 


Glyceria aguatica Whlg. G. A. I. GH. 

a, — /luitans R. Br. G. A. I. GB. 
Hierochloa awsíralis R. Sch. I. GH. 

., — borealis R. Sch. A. GH. 

Holcus lanatus L. — A. G. I. GH. 

: , — mollis L. A. G. I. GB. 
Hordeum bulbosum L. — I. G. 

a, — distichum L. Cult. 

.,  hexastichon L. Cult. 
maritimum L. — A. G. I. GB. 

a, murinum L. G. A. G. I, H. 

., — pratense Huds. A. G. I. 

., — vulgare L. Cult. 

zeocriton L. Cult. 

Inperata arundinacea Cyr. G. I. 
Koebleria cristata Pers. G. I. GH. 

,, — dactyloides Roch. 

., — phleoides Pers. G. I. 
Lagurus ovatus L. A. G. I. 
Lamarckia aurea Mnch. G. I. 
Lappago racemosa Schreb. G. I. GH. 
Lasiagrostis calamagrostis LK. GH. I. 
Leersia oryzoides Sw. G. I. GH. 
Lepturus filiformis Trin. G. I. GH. 

., — incurvatus Trin. A. G.I. GH. 

., — pannonicus Kth. 
Lolium arvense L. — A. GH.I. 

,  — perenmne L. A.G. I. GH. 

.. — robustum Rchb. I. 

., — Subulatum Vis. 


., — temulentum L.—A.G.I. GB. 


Melica altissima L. 

,, — ciliata L. — G.I. GB. 

. — nmutans L. — G" I. A. GB. 

., — wiflora L. G. I. A. GH. 
Milium effusum L. — A. G. I. GB. 
Molinia coerulea Sch. A. G. I. GH. 

., — littoralis H. 

,, — serotina M. K. — G.I. GH. 


vizi perjefél. 
habzó fő 
délszaki pázsitka. 
éjszaki  ,, 
pelyhes czirok. 
puha bó 
hagymás árpa. 
laposfejű ,, 
haltsoros " ., 
tengeri . ., 


egér (99 
pázsit Fe 
kétsoros  ,, 
német 9. 


nádféle hösdisz . 
taréjos koehlerön 
ebirféle  ,, 
komócsinféle 
peterű tollkalász. 
aranyos lamarkön. 
fürtös baltapikk. 
ezüstös lippan. 
rizs durcza. 
fonalorú lepcsény. 
görbe gt 
pannoniai ,, 
mezei vadócz 


útféli 45 

vastag 99 
áralt 55 
szédítő ,, 


magas léhapót. 
prémes: : ,, 
konyuló . ., 
egyvirágu ,, 
zilált kásafű. 
kékes perjebir. 
tengerparti ,, 
késői hó 


k 


148 A MAGYARORSZÁGI FÜXEMÜEK. 


Nardus síricta L. — G.I. GB. 
Oplismenus crus corvi Kth. G. I. 

., — érus galli Kth. A. I. G. GH. 
Oryza sativa L. cult. 
Panicum eapillare Gronov. G. I. GIL. 

., — ciliare Retz. G. I. GH. 

., — eruciforme Sibth. I. 

., — glabdrum Gaud. G. I. GH. 

,, — miliacium L. Cult. 

sangvinale L. — A. G.I. GH. 

Phalaris arundinacea L. — A. G. I. GH. 

., — canariensis L. — A. G.I. GH. 

., — coerulescens LK. G. I. 

., — minor Retz I. 
Phleum alpinum L. — A. I. G. GB. 

., — arenarium L. A. I. G. GH. 

., — asperum Vill. A. I. G. GH. 

.. —— Bertolonii Cand. 

., — Böhmeri Wib. A. I. G, GH. 

., — euspidatum W. GH. 

., — echinatum H. I. 

,, — Michelii AII. A. I. G. GH. 

., — pratense L. — A. I. G. GH. 

tenue Schrad. G. 

Phragmites communis Trin. A. G. I. GH. 
Piptatherum coerulescens P. B. — G.I. 

., — multíflorum P. B. — G. I. GH. 

., — paradoxum P. B. — G.I. GH. 
Poa alpina L. — A. G. I. GH. 

., — angulosa Kit. 

., — anmmta lt. — A.G.I. GH. 

5, — aspera Kit. 

,, — buldosa L. — A. G.I. GH. 

., — caduca Kit. 

., compressa L. — A. G. I. GH. 

, —— eragrostis L. — G.I. GH. 

., — fertilis H. — G.I. GH. 

., — flexuosa Whlbg. 

., — glauca Whlbg. A. TI. 


hajszál magár. 
hóllóláb fürtike. 
kakaslábu ., 

vizi TiZS. 

hajszál muhar. 
SZÖTÖS 
keresztes 
sima 
köles 
pirók gt, 
nádas polyvacsukk. 
kanári 


99 


92 


kékellő 5 
kisebb §, 
havasi komócsin. 
homoki 88 
érdes 05 


Bertolon-féle 
Böhmer-féle 
hegyezett ,, 
dalmáthoni ,, 
borzas 
réti 
vékony LB 
közönséges siska. 
kékellő kölesér. 
sokvirágu ,, 
különcz — ,, 
bérczi perje. 
szegletes 
nyári 
érdes 
borsókás ,, 
hullékony ,, 
fejes hi 
kesely " ,, 
termékeny 
hajlongó 
sima 


99 


22 


22 
22 


27 


A MAGYAROSZÁGI FÜNEMÜEK. 


Poa hydrophila Kit. 

., — intermedia Kit. 

., — Kitaibelü Ktb. 

,, laxaHaenke — A. G.I. GH. 

,, — megastachya Koel. G. I. GH. 

., — miliacea Kit. 

, nemoralis L.— A.G.I. GH. 

., — pilosa L. — G.I. GH. 

, pratensis L. — G.I. A. GH. 

, —  Sudetica Haenke. — G.I. GH. 

o . trivialis L.— A.I.GH, 

verticillata Can. — I. 

Polypogon maritimum W. — A. G.I. 
Psilurus nardoides Trin. — I. GH. 
Secale cereale L. — cult. 

,, —  dalmaticum Vis." 

,, fragile M. B. 
Sesleria albicans Kit. 

, . disticha Pers. — G. I. GH. 

, — dura Kth. — G.I. GH. 

, — coerulea Ard. G. I. A. GH. 

., — eylindrica Cand. 

, —— elongata HB. 

, —  interrupta Vis. 

, — juncifolia H. 

,  rigída Heuff. 

5 sphaerocephala Ard. — I. G. GR. 

tenuifolia Schrad. — GH, 

Setária ylauca P. B. — G.I. GH. 

s, — italíca P. B. — Cult. 

., — verticillataP.B.— A.I.G.GH. 

., viridis P. B. — A. G.I. GH. 
Stipa aristella L. — G.I. 

., . capillata L. — G.I. GH. 

, — pemata L. — A. G.I. GH. 
Trisetum flavescens P. B. — A. G. I. GH. 

,, — subspicatum P. B. 

., — teme R. Schr. — G. Í. GH. 
Trilicum cespitosum Cand. — GH. I. 


119 


vizi perje. 
közép — ,, 
Kitaibel-féle 
gindár — ,, 
nagykalászu 
kölesféle .. 
ligeti ő; 
SZÖTÖS 5 
mezei 99 
pőtyögös ., 
sovány 5 
örvölt ,, 


tengeri bogág. 
magárféle fonalfú. 
gabna rozs. 
dalmáthoni rozs. 
törékeny ,, 
fehérlő bibikra. 
kétsoros ,, 
kemény ,, 
kékellő — ,, 
hengerded 
megnyúlt ,, 
ritkás  — ,, 
szittyólevelű 
törékeny ,, 
tekefejü ,, 
vékonylevelű 
sima sertike. 
olaszhoni ,, 
örvölt  ,, 
zöldellő ,, 
kalászos hajka. 
kunkorgó ,, 
árvalány . ,, 
sárgálló kalászbog. 
havasi . ,, 
vékony ., 
gyepi buza. 


150 A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK. 


Triticum junceum L. — A. G.I. GH. káka buza. 
, — camnum L. — A.I. G. GR. eb 5 
,, — ciliatum Cand. — G. I. SZÖTÖS — ,, 
,, — eristatum Schreb. — A. taréjos — ,, 
., — glaucum Desf. — GB. sima 95 
, — monococeum L. — Cult. alakor  ,, 
, — pinnatun Mnch. — A. G.1. GH. tollagos ., 
, — pungens Pers. — G. GB. SZUTÓ  . 
,  erépeksskis— A. 1. -GYGH. taraczk ., 
, — rigidum Schrad. — G. GH. törékeny ., 
,, — spelta L. — Cult. tönköly ., 
,, — sylvaticum Mnch. — G.I.GH. erdei  ,, 
, — villosum M. B. — I. G. bolyhos ., 

vulgare L. — Cult. közönséges 
Zea mays L. — Cult. tengeri málé. 


Kétes fajok. 


Aira alpina: havasi nápicz Piller és Mitterpachernél ,.Iter 
in Poseg. prov. A. montana: hegyi Nápicz. Wierzbiczky szerint a 
Bánságban Franzensdorf mellett. A. semineutra: felemás Nápicz Kit. 

Bromus brachystachyus: rövidkalászú rozsnok Wierzb. Buziás 
mellett a Bánságban. 

Calamagrostris pyramidalis: magas bugafény, Wierzb. szerint 
Franzensdorf mellett a Bánságban. 

Festuca maritima Cand. tengeri csenkesz. Merlens Herb. 
szerint Dalmáthonban. F. montana Rochel. hegyi csenkesz a hánsági 
, növenyek jegyzékében. F. membranacea Kit. hártyás csenkesz; 
F. muralis Kit.fali csenkesz,és F.umbrosa, árnyéki csenkesz Kit. nin- 
csenek a Kitaibel növenygyüjteményben. Rochel szerint a Bán- 
ságban vadon teremnek. 

Trisetum distychophyllon: kétlevelű kalászbog Kitaibel sze- 
rint Magyarhonban terem. 

Triticum acutum: hegyes buza Noe szerint Fiume körül: — 
T: villosum szörösbuza Baumg. FI. Trans. Nro. 2099. Tr: arenari— 
um: homoki buza Wierzb. szerint Grebenácz mellett terem a Bán- 
ságban. 

Mielőtt ezen növenyek  terméshelyeit Magyarország 
egyes tartományaiban vizsgálat alá vennők , azon fajokat el kell 
különöznünk, mellyek az ember s házi állataink táplálékaul kö- 
zönségesen miveltelnek ; mert egyedül műipari használatra még 


A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK, 151 


egy füfaj sem miveltetik különösen, s tüzelésre és házak befe- 
désére Magyarország terjedelmes, faszegény vidékein a böven 
vadon termő közönséges nádat használjuk. — A mi előttünk, a 
Magyarországban mivelt fűneműeket illetőleg, ismeretes, azt itt 
dióhéjba szoritva rövideden előadjuk. Közönségesen el van ter- 
jedve, kivált jó talajon, a buza termesztése, még pedig a téli és 
nyári buzáé (Triticum vulgare ), ritkábban miveltetik az alakor bú— 
za ( Triticum monococcum) és még ritkábban a tönköly buza ( Tri-— 
ticum spelta) Magyarország délszaki megyéiben s az egész he- 
gyes Dalmátországban. Sziute olly nagy mennyiségben mint a 
buza miveltetik a gabna rozs (Secale cereale). A zab mint ét- 
szer a hegyes vidékeken, s mindenütt a könnyebb földben" mint 
takarmány házi állalaink számára, fő tárgya gazdászatunknak. 
Az abrak zabon (arena sativa) kivül imilt amott jobb gazdáink a 
keleti zabot (avena orientalis)is vetik, melly iésádánban ma-— 
gyar zabnak neveztetik, igen ritkán használják a borostás zabot 
(Avena. strigosa). A kétsoros árpán (Hordeum vulgare) kivül, 
kivált városok környékén a Aatsoros vagy őszi árpa (Hordeum 
hexastichon) s a lapos fejű vagy nyári árpa (Hordeum distichon) 
mind eledel gyanánt, bár ritkábban a hegyes vidékeken , mind 
pedig és leginkább takarmány gyanánt, vagy műipari használatra, 
sör és pálinka főzésre, miveltetik. Az olaszhoni sertikének (Setaria 
italica) mint gazdag takarmány növenynek a mivelése igen el 
van terjedve ; kevesbé szerelik nálunk a köles muhart (Panicum 
miliaceum) legbövebben termeszletik ez az Osztrák- és Steyer- 
honnal szomszéd megyéinkben. A vizi ris (Oryza sativa) még 
csak kevés helyen s ott is kisérletképen, vagy pedig, hogy a kö- 
teleztetésnek, elég tétessék termesztetik a róna Bánságban. A tengeri 
málé (Zea mays) termesztése a magyarhoni tartományokban el 
van terjedve, még pedig inkább a róna vidékeken. Dalmáthon- 
ban s a magyar tengerparton ellenben a hegyeken. A korán érő 
és kis csöjü válfaja csak kertekben tenyésztetik. A dalmáthoni 
szigeteken s Dalmátország lapályos vidékein szükséges lisztre néz- 
ve a czir köles (Andropogon Sorghum, saccharatus et cernuus) 
mivelése állal gondoskodnak. Az itt emlitett fünemüűek valódiha- 
zája nem tudatik ; minélfogva ha miyeletlen helyeken jönek elő, 
elvadultaknak tekintendők s igy jelenlétök által nem kölcsönöz- 
nek a vidéknek sajátságos növenyföldrajzi jellemet. — Nem rit- 
kán rétek is miveltetnek mesterségesen, vagy a füvek egyes fa- 


152 A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK. 


jai nagyban termesztetnek ; az erre használt füfajok a közönsé- 
gesen ismeretes s e czélra ajánlolt takarmánynövenyek., mely- 
Iyek egyébbiránt mindnyájan vadon is teremnek honunkban. 

Hógy-a magyarországi fűnemüek helyviszonyairól átte- 
kintetet adhassak a tisztelt olvasónak, iparkodni fogok most 
először is azokat összeállitani, mellyek miriden egyes tartomány- 
nak sajátai, az az csak egyetlen egy tartományban teremnek va- 
don; azután pedig azon fajokat sorolandom elő, mellyek két vagy 
több tartománnyal ís közösek. 


I. Dalmáthon, s szigetei, a magyar tengerpart úgy a 
Cherso és Veglia szigetek sajátságos fünemüűi. 


Aegilops caudata 

a,  OoVvata 

., — triuncialis 
Agrostis frondosa 

., — verticillata 
Aira elegans W. 


Alopecurus utriculatus 


Andropogon Allionii 
., — distachyus 
., — hirtus 
a, — pubescens 
Arundo donax 
., —  mauritanica 
Avena atheranta 
.,  fragilis 
.,  hirsuta 
a,  Striata 
Briza maxima 
., virens 
Bromus madritensis 
,, maximus 
, — Trigidus 
Dactylis hispanica 
., —— littoralis 
Deschampsia juncea 
Echinaria capitata 
Erianthus Ravennae 


hosszkalászu szemkecs. 
peterű d 
háromhorgu . ., 
lombos tippan. 

örvelt - 

diszes nápicz. 

tüszös ecsetpázsit. 
Allion-féle fenyer. 
kétkalászu  — ,, 


borzas dj 
molyhos 99 
közönséges nád. 
mór 43 


délszaki zab. 
törékeny ., 

borzas  ., 
barázdált ., 

nagy rezge. 
zöldellő... 

madridi rozsnok. 
nagy 99 
törékeny ,, 
spanyol ebír. 
tengerparti . , 
sziltyónemü deschampszön. 
fejes billeng. 
tengerparti fenyerke. 


A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK. 153 


Festuca ciliata 

,, divaricala 

,, Hosti 

,, rottboellioides 
Gastridium australe 
Hordeum bulbosum 
Imperata arundinacea 
Koehleria phleoides 
Lagurus ovatus 
Lamarkia aurea 
Leplurus filiformis 

,, incurvatus 
Lolium robustum 

., subulatum 
Panicum cruciforme 
Phalaris coerulescens 

a, Minor 
Phleum Bertolonii 

., echinatum 

a, tenue 
Poa verticillata 
Polypogon maritimum 
Psilurus nardoides 
Secale Dalmaticum 
Sesleria cylindrica 

.. elongata 
Stipa Aristella 
Triticum. cespitosum 

., pungens 


szörös csenkesz. 


elágazó 3; 
Host-féle  ,, 
rostosgyökű ,, 


délszaki csorond. 
hagymás árpa. 

nád hösdisz. 
komócsinféle köhlerön. 
pelterű tollkalász. 
aranyos lamarkön. 
fonalórú lepcsény. 


görbe it 
vastag vadócz. 
áralt §- 


keresztes muhar. 
kékellő polyvacsukk. 
kisebb 63 
Bertolon-féle komócsin. 
dalmáthoni" ., 
vékóny 9 
örvölt perje. 

tengeri bogág. 
magárféle fonalfü. 
dalmáthoni rozs. 
hengerded bibikra. 
megnyult ,, 
kalászos hajka. 
gyepi buza. 

SZUTÓ a 


Kivévén a Visiani által fölfedezett s egyedül Dalmathonnak 
sajátságos kevés fajokat és kivévén azokat is mellyek délszaki 
és közép Europa tengerparti növenyei gyanánt tünnek föl, a töb- 
biek a görök, olasz, éjszakafrikai s hesperusi szigetek florájinak 
tulajdonai, melly flórákkal, a többi növenycsaládokat tekintve 
is, Dalmáthonnak legnagyobb rokonsága van. 


II. Horvát- és Tótország sajátságos füneműi. 


Bromus lanceolatus 


láncsás rozsnok. 


154 A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK 


Festuca nitlida 

., pungens 
Poa Kitaibelii 
Sesleria sphaerocephala 


fénylő csenkesz. 
SZUTÓ ., 
Kilaibel-féle perje. 
tekefejü bibikra. 


Itt azon megjegyzést kelltennem, hogy a tulajdonképi Hor- 
válország legkevesbé van kifürkészve, innen magyarázható 
ezen növenydús lartomány sajátságos füneműinek csekély száma. 


III. A Bánság sajátságos fűneműi: 


Agrostis Kitaibelii 
Avena compressa 
Bromus velutinus 
Festuca pannonica 

., — Stricta 

., — sylvatica 

., — valeriaca 
Oplismenus crus corvi 
Phleum cuspidatum 
Koebleria cristala 


., 3 dactyloides Roch. 


Piptalherum coerulescens 
Poa caduca 

., . hydrophila 
Sesleria rigida 

., — tenuifolia 


Kitaibel-féle tippan. 
összenyomott zab. 

sokvirágu rozsnok. 
pannoniai csenkesz. 


sugár 3 
erdei 9 
gyökönkeféle., 


hóllólábú fürtike. 
hegyezett komócsín. 
taréjos köhlerön. 
ebírféle ., 
kékellő kölesér. 
hullékóny perje. 
VÍZI 9 
törékeny bibikra. 
vékonylevelű ,, 


A Bánság kilünö, s a többi magyar flóráktól szembeszökö- 
leg eltérő flórája miatt; úgy szinte azon oknál fogva is , hogy 
Magyarország ezen Kitaibel, Heulfel és Wirzbiczky stb. működé- 
sei által elannyira kibúvároztatott, miként a növenytani tekintet- 
ben legismeretesebb vidékek közé számítathatik: megérdemli, 
hogy elkülönzött tartomány gyanánt tekintessék s tudományosan 
tárgyaltassék. 


IV. Erdélyország sajátságos füneműi: 


Avena sempervirens 
59 — Selacea 
Calamagrostis Halleriana 
., — tenella 
Chamaegrostis minima 


télizöld zab. 

sertés 59 
Haller-féle bugafény. 
gyönge ., 

apró bibepelyh. 


A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK. 155 


Festuca thalassíca tengeri csenkesz. 
Trisetum subspicatum havasi kalászbog. 


Itt is szembeszökő a fajok csekély száma , ha meggondol- 
juk, hogy ezen növenydús hegyes tartomány , egyébb növeny- 
családokat tekintve , nagy hasonlatosságot tanúsít a rumeliai., bi— 
thyniai és bessarábiai flórákhoz. Talán a , Flora Transylvanica"" 
rég ohajtva várt és sajtó alatt létező negyedik kötete Baungart— 
ner irodalmi hagyományaiból fog e tekintetben kielégítő adato- . 
kat és pótlékokat szolgáltatni. 


V. Egyedül Magyarhonban — kirekesztve a már 
emlitett tartományokat — vadontermőleg talál- 


tató fűüneműek. fi 

Agrostis affinis rokon  tippan. 

., — gracilis sugár 4 

, —— neglecta lecsepült ., 

,. — parvula kisded a 

,, — Schultesii Schultes-féle ,, 
Elymus arenarius föveny czimbor. 
Festuca dubia kétes csenkesz. 

aa. epieta színes 0, 

., rhaetica . SZÖTÖS 13 

5. Scheuchzeri Scheuchzerféle ,, 


Molinia littoralis 


tengerparti perjebir. 


Panicum capillare hajszál muhar. 
Poa angulosa szegletes perje. 
,, aspera érdes úr 
a flexuosa hajlongó . ,, 
., glauca sima is 
dd intermedia I közép 13 
., miliacea kölesféle ,, 
Secale fragile törékeny rozs. 


Helyén van itten megemlíteni, hogy a magyarországi min- 
den fünemüek fönebb előadott átalános jegyzékében, mind azon 
fajok kihagyattak, mellyek Kiraibel által újak gyanánt jelöltettek 
ki vagy irattak le, vagy mint ollyanok még Herbariumában lé- 
teznek , de szigorúbb vizsgálat után vagy csekély eltéréseknek 
mutatkoztak , vagy száraz állapotbani tökéletlenségök miatt, ki- 


156 A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK. 


merítöleg meg nem határoztathattak. A különféle iratokban Kitai- 
bel új fajai is elésorolvák, mellyeknek példányai Hérbáriumában 
nem találtatnak , mellyeket annálfogva szinte nem vehettünk te- 
kintetbe. Ugy szinte elmellőztük a más növénytudósok eddigelé 
kétes fajait is miként a füneműek jegyzéke után ,, Kétes fajok" 
czíme alatt olóadott függelékből láthatni. 

Most következnek immár a két vagy több tartományokkal 

közös fűüneműek , még pedig : 


I. Magyar- és Dalmáthonnal közös füneműek: 


Avena sterilis 
Piptatherum multiflorum 


meddő zab. 
sokvirágú kölesér. 


II, Magyar- és Erdélyországgal közös füneműek. 


Avena alpestris 

,, carpathica 
Calamagrostis lanceolata 
Corynephorus canescens 
Dantlhonia decumbens 
Festuca bromoides 

,, rubra 
Poa lata 
Triselum tenue 


havasi zab. 

karpáti 2 
láncsás bugafény. 
szürke bugabur. 
lecsepült danthonön. 
szálkás csenkesz. 
VÖTrÖS : A 
gindár perje. 
vékony kalászbog. 


III. Magyarország sa Bánsággal közös füneműek. 


Aegilops caudata 

., eylindrica 
Alopecurus fulvus 
Bromus commutatus 
Calamagrostis littorea 
Clymus erinitus 
Festuca amethystina 

., heterophylla 

., Varla 
Hierochloe borealis 
Phleum Michelii 
Piptatherum paradoxum 
Sesleria albicans 


hosszkalászu szemkecs - 
hengerded  ,, 
szögszinű ecsetpázsit. 
elváltozott rozsnok. 
tengerparti bugafény. 
hajas czimbor. 
szineváltó csenkesz. 
sertetőövü . ,, 
változó gy 
éjszaki pázsitka. 
borzas komócsin. 
különcz kölesér. 
fehérlő bibikra 


A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜŰEK. 157 


Triticum junceum káka buza. 
., Tigidum törékeny ., 


IV. Dalmathonésa Bánsággalközös füneműek. 


Festuca pubescens molyhos csenkesz. 
Sesleria interrupta ritkás  bibikra. 

., juncifolia szittyólevelű ., 
Triticum ciliatum szörös buza. 


V. Dalmáthon és Erdélylyel közös füneműek. 


Ammophila arundinacea nádképü homokdísz. 
Festuca loliacea vadóczféle csenkesz. 
Phalaris canariensis kanári polyvacsukk. 


VI. Dalmát- és Horvátországgal közös füneműek. 
Andropogon sítrictus sugár fenyer. 
Festuca rigida törékeny csenkesz. 
VII. A Bánság és Horvátországgal közös fűneműek. 
Aira tenera harmat nápicz 
Festuca spadicea torzsás csenkesz. 

VIII. Magyar- Horvátország s a Bánságban jö elő. 


Agrostris rupestris köszáli tippan. 


IX. Magyar- Erdélyország s a Bánságban. 
Crypsis alopecuroides pázsitos bajuszfű. 


X. Dalmát- Horválország s a Bánságban. 


GCynosurus echinalus tüskés czinczor. 


XI. Erdély- Horvátország s a Bánságban. 
Festuca drymeja hegyi csenkesz. 


XII. Magyar- Erdélyország s aBánságban. 


A véna planiculmis laposszálu zab. 
Beckmannia cruciformis keresztes beckmanön. 
Festuca vaginata hüvelyes csenkesz. 


Melica altissima magas léhapót. 


158 A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK. 


Phalaris arundinacéa 
Phleum arenarium 

., Böhmeri 
Poa nemoralis 

., pilosa 

., sudetica 
Trisetum flavescens 


nádas polyvacsukk. 
homoki komócsín. 
Böhmer-féle ., 
ligeti — perje. 
SZÖTÖS 5 
pötyögős ,, 
sárgálló kalászbog. 


XIII. Magyar- Dalmáthon és Bánságban. 


Danthonia calycina 


csészés danthonön. 


XIV. Magyar- Erdély- és Horvátországban. 


Stipa eapillata 


kungorgó hajka. 


XV. Magyar- Erdély- és Dalmátországban. 


Hordeum pratense 


pázsit árpa. 


XVI. Horvát- Erdélyország s aBánságban. 


Festuca pumila 


XVII. Magyar- Erdély- 


Leersia oryzoides 
Hordeum maritimum 
Panicum ciliare 
Phleum asperum 
Sesleria coerulea 


apró csenkesz. 


Horvátország s a Bán- 


rizs durcza. 
tengeri árpa. 
szörös muhar. 
érdes komócsin. 
kékellő bibikra. 


XVIII. Magyar- Erdély- Dalmátország s a Bán- 


Lepturus pannonicus 


pannoniai lepcsény. 


XIX. Magyar- Erdély- Horvát- s Dalmátor- 


Sesleria disticha 


kétsoros bibikra. 


XX. Azon fünemek nevei, mellyek Magyarország minden 
tartományaiban elterjedvék , haszinte nem mindenütt ugyanazon 


A. MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK. 159 


" viszonyok között s azon számmal találtatnak is, az általanos jegy- 
zékben dült betükkel nyomtlatvák. 

A magyarországi fűneműek helyviszonyairól itten előrebo- 
csálott ujmutatások segélyével, az egyes tartományok füneműi- 
nek flóráját mindenki rövid idő alatt összeállithatja. 

Most már a magyarhoni füneműek számviszonyait mind egy- 
más között mind más családokkal egybevetve, még pedig ezt 
mind Magyarhon egyes tartományi, mind pedig Európa legne- 
vezetesebb rokon fő florájival, fejtegelendjük ki. Önkényt érte- 
tik, hogy ezen számszerinti meghatározásokhoz és összehasonlitá- 
sokhoz, a fünemüűek JMúwh elve szerint hasonló elnevezésekre 
vilettek vissza s Magyarország olly vidékei és tartományai vá- 
lasztattak, mellyek legjobban meglévén vizsgálva és leirva biz- 
tos támpontokat szolgáltatának. E tekintetből tehát a Karpátok, 
Pozsony vidéke. Peslmegye, a Bánság, Dalmát- és Erdélyország 
flórájit választottuk. Ugyan ezen czélra fölhasználtunk minden 
elöttünk ismeretes, azon munkákhoz tartozó pótlék tudósításokat 
mellyek az emlitett flórák különös kidolgozásának szentelve 
voltak. 

A közönségesen mivelt fűnemüekkel egyetemben, mellyek 
egyébbiránt kivétel nélkül vadonis mindenütt teremnek az ország— 
ban, Magyarország 281 különbözö fajt számlál a szóbani család- 
ból; és habár új füneműek honunkbani fölfedezése, vagy a kétes 
fajok további vizsgálala és összehasonlitása következtében, ezen 
szám növekednék, vagy a fönnebbi jegyzékben önállóknak tartott 
fajok összeolvasztása által a 281 szám kevesbednék: mindazál- 
tal a számviszonyok kifejezői az egész flórával vagy fajdús csa- 
ládokkal olly csekély változást szenvednének , hogy az növeny- 
földrajzi tekintetben figyelmet sem érdemel. 


Ezen 281 faj közöl esik: 


1. Dalmátország flórájárai 161 faj. 
2. A Bánságéra 155 — 
3. Erdélyországéra 151 — 
4. Pest-megyeére 130 — 
5. Pozsony vidékére 106 — 
6. A Karpátokéra 98 — 


Szembetünő a fajok számáttekintve a megegyezés Magyar- 
ország 3 növenydús vidéki flórájában , t.i. a Bánság , Dalmát- s 


160 A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK. 


Erdélyországéban; még érdekesebbekké lesznek ezen számok 
ha azokat minden ezen vidékeken előjövő egyszíküékkel (Mo- 
nocotyledonen) összehasonlítjuk, mellyeknek szinte felét teszik 
a fünemüek, holott a leghiresebb növenytudósok véleménye sze- 
rint a füneműek száma úgy van az egyszíküűekéhöz átalában 
mint 1 — 4-hez. 

A füneműüekbeni gazdagságot tekintve, az emlitett 3 vidék 
után következik Pest-vármegye , részint a talaj változatosságá— 
nál, részint pedig a fünemüeknek álalában kedvező mocsárokkal 
vegyes sikságánál fogva, ide járulván a futó homok és a szíkes 
vidékek ís, mellyek ritka és sajátságos fajokat szolgáltatnak. Ezen 
megyében a fűneműek "/3 részét teszik az egyszíkűeknek sépen 
1/12-ed részét minden nyilvárnöszöknek (phanerogama). 

b A fűnemüek tettleges számát tekintve kevesbé gazdagok 
ugyan a Karpátok, mégis azott diszlő füvek "/5 részétteszik az egy- 
szíkűeknek s épen "4 részét minden nyilvánnöszöknek. 

A Pozsony vidékén tenyésző füneműek épen "/; részét te- 
szik az egysziküeknek s épen "10 részét a nyilvánnöszöknek, 
melly utólsó számarány "/11 részre rug, ha a pozsonyi flórához 
számitjuk a Fertő tava környékének s a Lajthahegynek igen ér- 
dekes flóráját. 

Miként már fölebb emli etett a bánsági fűneműek szinte fe- 
létteszik az egyszíküek számának, vagy pontosabban valamivel 
többet mint "/5-öd részét; a nyilvánnöszök összes számához pe- 
dig épen úgy vannak, mint 1 : 13-hoz. 

Mi az erdélyi füneműeket illeti, azon kellemes várako- 
zásban, hogy a Baumgártner Flora Transilvanica-jáhozi adalé- 
kok és tudósitások jelentélyesek lesznek, minthogy annak kia- 
dóji egy egész kötetet igérnek, nem merem ezen növenydús 0r- 
szág füneműit a nyilvánnöszök összes számával egybehasonlitani. 

Ha már most Kuxh szerint föltesszük. hogy az eddigelé is- 
meretes és leirt füneműek száma 3500-ra rug, akkor ugy van 
a magyarországi füneműek száma a világ mind részében létező- 
kéhez, mint 1: 13-hoz. — Minthogy már a leghiresebb növeny- 
geographusok fölteszik, hogy nagy, összefüggő tartományokban 
a talaj és éghajlat jelentékes- változékonysága mellett ugy van a 
fünemüek száma a többi növenyek összes számához mint 1: 22 
vagy 23-hoz, vagy a nyilvánnöszökéhez mint 1: 12-höz: ez 
esetben a magyarországi növenyek összes száma 6000-re rugna 


A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜEK. 161 


a nyilvánnöszöké pedig 3100 fajra, és én legkevesbé sem két- 
kedem, hogy kivált a lopvanöszök szorgos kutatása és gyüjtése 
mellett ezen számot ki lehetne állitani, annyivalinkább, mivel én 
eddigelé kedves hazámban már 5000 fajl számilollam föl és is— 
merek. 

A magyarországi füneműek úgy vannak a honi egyszíkü- 
ekhez, mint 2: 5-—höz. 

Hátra van még, hogy a honi fűneműek számát a német- 
frank- angol- s olaszhoniakéval haszonlitsuk össze, mert a rop- 
pant terjedelmű, s nem természetesen hátározott s igen különbö- 
ző flórákból álló Oroszhont tudományosan nem lehet összeha- 
sonlitani. 

Egész Német- és Schweizhon, hova Sfeudel, Koch, Rei- 
chenbach és Fingerhut Istriát, a magyar tengerpartot, Veglia és 
Cherso szigeleket is befoglalák, számít kerek számmal 210 füne- 
műt s 700 egyszíküt, melly utólsók tehát alig tesznek há- 
rom annyit mint a fűneműek; Magyarország ekként fölülmulja 
Német- és Schweizhont, a fajok tettleges számát tekintve !/, rész-— 
szel. Minthogy ugyanazon kiterjedésben kerek számmal 3200 
nyilvánnösző számitatik: úgy vannak a német- és schweiz- 
honi füneműek a nyilvánnöszök összes flórájához mint 1: 13-hoz, 
vagy szigorúbban mint 2: 27-hez. 

Nagybritanniában Irrhonnal egyült 130 fünemű, 375 egy- 
szíkű s 1500 nyilvánnösző számitatik, mint vadon termő, 
s ekként az angol füűneműek úgy vannak az egyszíkűekhez , mint 
1: 3-hoz, a nyilvánnöszökhöz pedig mint 1: 13-hoz. 

A növenydús s az európai tartományok között legtermé- 
szetesebben határozott Frankhon 300 fűnemüű, 850 egyszikű s 
4000 nyilvánnösző növenyt számlál, és igy számarányuk úgy 
van mint 1: 3-hoz és 1: 13-hoz. 

A növenygazdagságot tekintve az olaszhoni flóra vagy épen 
nincs hátrább a frankhoninál, vagy miként a fűneműek eddig is- 
meretes számából, melly 340 fajt teszen, követköztetni lehet, az 
olaszhoni flóra leggazdagabb s legváltozatosabb Európában. 

Végre még összehasonlitjuk a magyarhoni fűnemüeket a 
külföldével fajaikra nézve, hogy kitessék, mellyek tulajdonai Ma- 
gyaroszágnak s mellyek közösek más s különösen mellyik lar- 
tománnyal. Hogy ne kellessék számtalan neveket ismételve elöő- 


sorolni, a magyarhoni fünemüek átalános jegyzékét haszuáltnk 
11 


162 A MAGYARORSZÁGI FÜNEMÜŰEK. 


arra, hogy ezen viszonyokat átlekinthetökké tegyük, a midön min- 
den faj szerzőjének neve mellé azon tarlományok deák nevei- 
nek kezdő betűjét is odafüggesztettük, mellyekben ugyanazon nö- 
veny szinte vadon terem ; a mívelt füűneműekre nem voltunk te- 
kintettel. Az I. betű tehát jelenti Olasz-, A. angol-, G. Frank—. 
GH. Német- és Sehweizhont. A némethoni flórából mind azon 
növenyek kirekesztettek, mellyek Istriából, a magyar lenger- 
partról s a Cherso és Veglia szigetekből vételtek föl abba, szinte 
igy kizárattak a frankhoni flórábol Corsica füneműi, — mint a 
melly sziget temészetesen Olaszhonhoz számitandó-- s az olasz- 
honi flórához csatollattak. 

Hátra volna még némellyeket a honi fűnemüűek terméshe- 
lyéről megemliteni , de e tekintetben utasítom tisztelt olvasóimat, 
a magyarországi füneműék legközelebb magyar nyelven megje- 
lenendő leiratára, melly egyszersmind első osztályát képezendi 
Magyarország rég ohajtva várt flórájának. Ha valamelly magyar 
növenyludós elött ismeretes volna olly füfaj, melly az illeni jegy- 
zékből hiányzanék s Magyarhon új növenypolgára gyanánt 1e- 
kintendő volna, kéri azt ezen értekezés szerzője, terméshelyével 
és nevével jelölve. még pedig ha lehetséges egy száritott pél- 
dány kiséretében magának megküldetni, hogy ezen fölfedezés a 
magyarországi füneműek leiratába fölvélethessék, s ekként a 
szóbani munka a tökélyt megközélitőleg kiállitathassék. 

Be nem rekeszthetem ezen értekezésemet a nélkül, hogy a 
fáradhatlan, éleselméjű növenytudósnak, Müller Bernát pesti 
gyógyszerész és ügyfél urnak nyilvános köszönetet ne szavaz- 
zak a növenyjegyzékek fáradalmas készitéseért. Minthogy ezen 
jegyzékekhez minden eddigelé ismeretes nyomtatott és nyomla- 
tatlan források fölhasználtattak , azok segélyével lehetséges lesz 
az eddig ismeretes magyar flóra áttekintelét megnyerni. Ma- 
gyarország egyes vidékeinek flóráji is tetemes pótlék adatokat 
nyertek azon utazások által, mellyeket Müller Magyarország kü- 
lönféle vidékein tett, s mellyek alkalmával számos növenyeket 
leirt. És most bucsút veszek barátságos és engedékeny olvasó- 
imtól azon igérettel, hogy ha ezen értekezés kedvezéssel fogad- 
tatik, ezt nem sokára hasonló dolgozatok követendik a magyar- 
országi palka- és sziltyóneműekről. 


RÖVID ÁTTEKINTESE EGY TERMÉSZETRAJZI UTAZÁSNAK, 


AZ EURÓPAI TÖRÖKBIRODALOMBAN. EGYSZERSMIND 
NEHÁNY A KÖZBEN ÚJDONNAT FÜLFEDEZETT 
. ÁLLATNAK LEIRÁSA. 


Dr. FRIVALDSZKY EMRÉTÜL. 


(T. II. HI. Vábiával.) 


Ha a természettudományok terjedelmes mezején futólagos 
szemléttartunk, s anyaföldünknek eddigelé immár feszítelt szor— 
galommal napfényre került tenger tárgyait kellő figyelemre mél- 
tatjuk : mi hamar meg kell gyözödnünk, hogy alig van már a föld- 
nek olly zuga, melly természettudományilag többé kevésbé kiku- 
tatva nem volna. A ki Európa tudományos életére egy pilla- 
natot velni nem sajnál, öröm látnia. miként a koronként fejledező 
tudományossággal átalában a természetvizsgálat mintegy karölt- 
ve lerjedvén nyugotról kelet felé, útjában édes hazánk keblében 
is sátort üte magának: bárha a tudományok üdvös világárasztó 
szövétnekét fájdalom! épen hazánk határai egy ideig föltartóz- 
tatni, s mintegy korlálozni látszának. Azonban valamint minden 
folyamat a nagy természetben pontos következetséggel jár le 
stádiumain, úgy az átalános szellemi kifejlődés, és tökéletesbül és 
olly változhatatlan törvényeken alapszik. mellyek haladási irányát 
semmi külkorlátok megzavarni vagy gátolni nem képesek. 

Európa végső délkeleti része a tágas Törökbirodalom még 


a közelebb lefolyt évtized elött teljeséggel nem részesült szaka- 
11 


164 TERMÉSZETRAJZI UTAZÁS 


datlan tanúlságos természettudományi vizsgálatokban; mert ha 
azon észleleteket mellyeket, Buxbau Stambul vidékén a növe- 
nyek érdekében, Marsigly pedig a Duna folyam mentében teltek, 
leszámítjuk, alig marad mi egyébb fenn. kivévén nehány fulári 
sebességgel átsuhant utazó jegyzékét, mint nagy részben ezen 
ország akkori káros politikai szerkezetének követközménye; kö- 
zelebbi időkben azonban az országos viszonyok a haladás gyö- 
zelmes szellemének ilt is szinte meghódolván, örvendetes alkal- 
múl szolgáltak odajárulnom, hogy a sulyegyen Európára néz- 
ve e tekintetben egy új lépéssel megközelítve, s az érezhelő nagy 
hézag csak némikép is ki legyen egyenlilve. Minekutána egy 
részrül Magyarország a hozzácsatolt részekkel, nem különben 
Olasz-, s Görögország a jóniai szigetekkel. más részről délkeleti 
Oroszország, nevezetesen Tauria egész a fekete tengerpartokig 
természettudományilag meglehetősen ki valának puhatolva: Eu- 
rópára nézve csupán ezen vidék vala még a tapasztalati termé- 
szettudományok körében azon hiányzó lánczszem., melly által 
azoknak mértéke végkép kiegészítendő vala. 

A természettudományok e sürgető igényeinek némikép 
megfelelni óhajtván , különben is a szomszédság jogai s köte- 
lességei által buzdítatva, ellökélém magamat csekély erőmhöz ké- 
pest a nagy föladatot megkísérteni ; mivel pedig szerencsém nem 
engedé, mint ohajtám e tervet a hely szinén személyes jelenlé- 
tem mellett foganatosítani, több évvel ez előtt tulajdon költsége- 
men tudományos készüllségű egyéneket küldék az Ozmánbiro- 
dalom belsejébe. kik természettudományi kutatásaikat már1833- 
ban megkezdvén, azokat a török föld külön vidékein a jelen ideig 
csaknem szakadatlanúl folytaták, — és pedig olly kedvező ered- 
ménynyel , hogy a vállalkozók szilárd kitürésének mind Európa 
flóráját és faunáját több jeles s egészen új fajokkal gazdagílani, 
mind számos érdekes adatokat, kivált a természeti tárgyak ge0- 
grapbiai elosztása érdekében előidézni, sikerült légyen. Ezen uta- 
zási eredményekre némi részben a magyar tudós társaság év- 
könyvei 2-dik, 3-dik, és 4-dik kötetében, úgy néhány külföldi 
folyóiratokban s rendszeres munkákban, el nem mulasztám már 
eddigelé is figyelmezletni az érdekelteket — az egészet azon- 
ban, mihelyt a környülmények engedik, ezután szándékom köz- 
re bocsátani. Jelen értekezésem folytában 1) ezen természellu- 
dományi utaztatás összes s átalános vázlatát adni, 2) legújabban 


TÖRÖKHONBAN. 165 


Kréla szigetére utasított küldöttségem némelly újdonságait közle- 
ni szándékom. 


1. Az utazás eredményeinek rövid vázlata. 


Minthogy a kitűzött utazás pályaterén a török földön. az 
érdekes, s a lemúlt évtizedben politicai események követközté- 
ben újabb hirre kapott Balkán hegyei természettudományilag meg- 
vizsgálva mindeddig nem valának : első helyéül küldötleim vizs- 
gálódásinak mindenek elött ezen hegylánczolatot jelölém ki; en-— 
nek kövelköztében 1833-ban két segédem Rumelia Szlivno (Se- 
limno) nevü városában az ottani orosz consul védelme alatt meg- 
telepedvén, a Haemus déli s éjszaki vidékeit szorgalmatosan ku- 
taták, s azon nyár lefolyta alatt fáradozásaik olly szép gyümöl- 
csének örvendeltek, hogy nehány madarakon, hüllökön, földi s 
s édesvizi csigákon kivül, nevezelesen 600 növeny., és mintegy 
1200 külön rendű robarfajnál többet gyűjtenének össze. mellv 
gyüjteménynek érdekét nem csak számos európai rilkaságok, de 
valódi új fajok is szerfelelt emelik. Említést érdemel a növe- 
nyek között különösen: az aprólevelű torbója (Berberis micro-— 
phylla Rochl.), szárnyasan-hasadt-levelü csutóka ( Scutellaria pin— 
natifida Rochl.) , kacsatlan bükköny (Lathyrus inermis Rochl.) , 
répás csüküllő (Centaurea napulifera Rochl.) , chiosi és füzlevelu 
kacshanyak ( Ajuga chia, et salicifolia Schreber.) s.a.t. A roba- 
rak közöl: a változékony és zömök fuioncz (Carabus versicolor. 
et thorosus, Friv:) , legyezós holagány (Malachius fiabellatus Fr :) , 
toros rágoly ( Xyletinus thoracicus Fr :). bordás csalya (Rhizo- 
tragus costulatus Fr.), rumeliai szipoly ( Anisoplia rumeliaca Fr :) , 
török csápiker (Pausus turcicus Fr:), ékes nyüzse (Mylabris decora 
Fr :), tünetes félmezúű (Sitaris spectabilis Fr:), balkáni zenész (Saper- 
da balcanica Fr :) s. a.t. A pikkelyes-röpük közöl: zefir topor- 
tyán (Lycaena zephyrus Fr :) , fetszós színdísz (Euprepia placida 
Fr:), hintett gudancz (Orthosia rorida Fr:), tauriainaplász (He- 
liotis taurica Treits.), wwánia sugarász ( Acontia urania Fr:) s.a.t. 
A földi-csigák közől egészen új balkáni fajok : csempe biga, (He- 
lix girva Fr:)., koczkás, és kovásd zárász (Clausilia fritillaria et 
silacea Fr:). Átalán véve a Balkán vidékének természet-tárgyi 
gazdagsága florára, és faunára nézve szembetünő, a nélkül azon— 
ban, hogy állitani lehetne, miszerint Európa más tartományaira 


166 TERMÉSZETRAJZI UTAZÁS 


nézve egészen különnemű, s a melly szempontból inkább érdekli 
a természetbúvár figyelmét az abban áll, a mennyiben itt más távol 
eső tartományok, söt külön éghajlatok sajátaira is bukkan hellyel 
hellyel a vizsgáló; így például küldötlim a csápiker nemét, melly 
eddigelé csak Amerikában s déli Afrikában talállatott, a Balkán 
déli oldalán nem kis álmélkodásunkra szinte fölfedezték. — A 
bonta porvát (Dermestes dimidiatus. Schönherr.) eddigelé Siberia 
sajátát, atauriai orzonyi (Procerustauricus Pall.), kaukázi szalagányt 
(Zonitis caucasica Pallas. ), tatár famászt ( Callidium talaricum Par.) 
déli Olaszország honosaival a hefruri likkadékkal, (Ophonus et- 
ruscus Schönh:), sardiniai szeper ( Prystonichus sardeus Dah]) és 
sima turásszal (Scarites laevigatus Fabr.) ugyanazon egy vidéken 
gyüjlötték.Balkán florája s faunája leginkább déli Oroszországéval, 
Krimm vagy Tauriaéval egyezik meg, kevésbé Görögországéval 
és a hegyes Bánságéval. 

1834-ben küldötteim állomásuk fő pontjáúl Philipopoly 
vidékét választák — innét nagy-úri fermánnal ellátva bátrab- 
ban mozoghatván, távolabb vidékekre is kikirándulának, meg- 
járták a Despoto, Rodope, Rilo, s Stanimák hegység lánczolatait, 
Szamukov kies, tágas, és viránydús völgyét. Milly érdekes ered- 
ményekre vezetének ezen kirándulások, kitetszik onnét, hogy 
azon nyár végével a növenyek száma már 1,000 külön fajra 
emelkedett, mellyek közt nem csak löbb új faj, hanem mi Euró- 
pa fórájára nézve ritka tünemény, egy egészen új nem is talál- 
taték; ezen új növenyzremet igen tisztelt s nagy érdemű tanítóm- 
nak néhai Haberle Károly magyar kir. egyelemi tanárnak mara- 
dandó emlékéül, rodopei Haberlea névvel üdvözlöttem. Az em- 
litett hegylánczolaton, s a Maricza folyó mentében, valamint dél- 
keletre a Drinápoly felé elnyuló lapályon más nevezetes növe- 
nyeken kivül kövelkezendő újdonságok lönek föltalálva : hegyes- 
levelű, és merevény csobor, ( Acynos acuminatus, et erectus Friv :) 
Sándor-féle törfű (Rotbeellia Sándorii Fr : ), szálkás szingallér ( Bu- 
pleurum apiculatumFr. ), rumeliai benge ( Rhamnus rumeliacus Fr: ), 
Rochel-féle kőmag ( Lithogpermum Rochelii Fr.) sallangós sikkantyú 
(Scabiosa triniaefolia Fr:), érdes büdör (Ferula hispida Fr :) , ka- 
táng kakics ( Chondrilla intybacea Fr:) , magas sziléne (Silene ex-— 
altata Fr.), rövidlevelű szegfű (Dianthus brevifolius Fr.) Sadler-féle 
czikláz (Geum Sadleri Fr :) , rodopei linka (Hypericum rodopae- 
um Fr:), konyuló holgyomál (Hieracium cernuum Fr:), tömött zi— - 


TÖRÖKHONBAN. 167 


zifű (ziziphora compacta Fr:)., öves zsurló (Eguisetum zonatum 
Vr:) s.a.t. Az állatok országából, nevezetesen a madarak sere- 
géböl néhány érdekesebb fajok lőnek összeszerezve, igy például : 
a sive pacsirta, (alauda calandra L.) a csipegő,és czirló sármány, 
( Emberiza cia, et cirlus L.), havasi csalogány ( Accentor alpinus L.) 
a kaczagó galambnak válfaja, mellyetnémellyek aházi kaczagó ga- 
lamb eredeti fajának tartanak, reznek túzok (Otis tetrax L.), kis ka- 
ra (Carbo pygmaeus Pallas). A hüllök közöl a többi közt föltü- 
nő nagyságu káspi, és koczkás sikló. Robarakra nézve ezen vi- 
déket szinte gazdagnak lehet modani ; itt tenyészik azon ékes szi- 
nezetü új naplász, mellyet Treitschke Fridrik az európai pillan- 
gók rendszeres leirása jeles szerzőjének, e részben tett fáradozá- 
saimat elösmerőleg Heliotis Frivaldszfítyi névvel tetszett fölruház-— 
ni; továbbá az új nöszded toportyán (Lycaena eroides Fr :), bal- 
káni pohók (Gasteropacha balcanica Fr:), halv látony ( Saturnia 
coecigena Hüb.), kese súvoncz (Cleophana lintea Freyer). sárgáltó 
biczer (Scardia auranciella Fr :). A röptyűsök rendéből hasonló- 
kép több új fajjal szaporodott ismét az európai fauna , névszerint: 
despoti czingolány (Cicindela despotensis Fr:), vonalló gyorsod 
(Cymindis sublineata Fr:)., széleske holdarcz (Molops dilalalus 
Fr:), keleti szökcsér (Elater orientalis Fr:)., göröngyöscsalya 
(hhizotrogus torulosus Fr:), berzedt taplász (Boletophagus sguar-— 
rosus Fr:), szörös bujka (Laena pilosa Fr.), Füle-féle bujnok ( Helops 
Fülei Fr: egyik küldötlem emlékére nevezve) szerecsen bujnok 
(Helops maurus Fr.), közi kente (Liparus intermediusEr.), szigetes 
izmócz ( Dorcadion inclusum Klug.), s.a.t. Az itteni héjas puhá- 
nyokból mint új. vagy jelesebb fajok emlithetők: pAilipopolyi, 
és rumeliai bige (Helix Philibensis Fr. et Rumeliaca Rossmás. ), 
csalárd és bakcsa babár (Puppa seductilis Ziegler, et microtra-— 
gus Parts. ), vézna és Frivaldszky-féle zárász ( Clausilia macilenta, et 
Frivaldszkyana Rossmáss). Ezen év végével a törökországi ro- 
barfajok száma már 1500-ra ment. 

Minekutána küldötteim két évi mulatásuk közben a török nyelv 
és szokásokkal mind inkább megbarátkoztak, Philipopoly városát 
odahagyván, 1835-ben a vidék legmagasabb hegyei közé Kar- 
lova helységébe vonultak, hol, ámbár az idő e nyáron vállala- 
tuknak igen mostohán szolgált, kikelettül késő öszig megfeszített 
szorgalommal folytaták vizsgálati kirándulásaikat. Itt lévén leg- 


168 TERMÉSZETRAJZI UTAZÁS 


először alkalmuk a rumeliai havasoknak flóráját s faunáját meg- 
tekinteni, megmászták a Kodzsu Balkán, és az 5000 lábot túl- 
haladó Kalofir és Kazanlik havasok telejéttöbb ízben s fáradozá- 
suk szép eredményét még azon évben Pestre szálitotlák. Karlova 
vidékét állat- és növenydúsabbnak találták ök. mint előbbi két 
évi tartózkodásuk helyeit, s a számos rilkább , de ösméretes tár— 
gyakon kivül nem hiányzottak a ílóra és fauna körében új föl- 
födözések sem, ide tartoznak a növenyekből: a ferepél, levelü czicz- 
kóró (A chillea grandifolia Fr. ), kötör homokhur (Arenaria saxifraga 
Fr.), nyúlánk zápócza ( Astrantia elalior Fr.), dárdácskás földike 
(Bulbocodium  hastulatum Fr.)., szüszös és terjedt csengetyüke 
(Campanula lanata et expansa Friv.), karlovai. csüküllő ( Centaurea 
Carlovensis Fr.)., moesiagi és sugár madárhír (Cerastium moesi-— 
acum el reclum Friv.) , telelő sáfrány (Crocus hybernus Friv.), 
szirti fűtej (Euphorbia rupestris Friv.) , török kunkor (Heliotro- 
pium turcicum Friv.)., legszőrösebdb., és kocsántalan holgyomát 
(Hieracium pilosissimum, et sessiliflorum Fr. ), fekete füzérü sziltyó 
(Juncus melanocephalus Fr.), gyapjas bükköny (Lathyrus villosus 
F.), Benyiczky—féle pimpó ( Potentilla Benyitzkyi F.)., Nendtvich-féle 
szironták (Ranunculus Nendtvichii) , májusi tákajak (Scrofularia 
majalis Fr.) , ozmán nadálytó (Symphytúm ottomanum Fr.) , ékes 
démutka (Thymus comptus Fr.). — A robarakból: a gyászos 
színdísz (Euprepia melana Fr.) terpetin csalyág (Liparis tere- 
binthi Fr.), inas czobony (Symira tendinosa Fr.), vereslő naplász 
(Heliotis incarnata Fr.)., rokon nyujtovány (Procrustes vicinus FT. ), 
vermes futoncz (Carabus cavernosus Fr.) , csillámló röpér (Pte- 
roslichus fulgens Fr.), ozmán, és pozdor pompály (Buprestris ot- 
tomana et scorzonerae Fr.), Hinke-féle szökcsér (Elater Hinkei Fr. 
másik küldöttem emlékére nevezve), Kunze-féletülökfürt (Ceroco- 
ma Kunzei Fr.), deres karcs (Stenostoma incana Fr.), avúltés ormós 
érdöcz (Myniops obsoletus, et carinatus Fr.), keleti nyulár (Tany- 
mechus orientalis Fr.), szalagos nyirócza (Psalidium viltlatum Fr.), 
Sturm-féle izmócz (Dorcadion Sturmii Fr.) sat. Az 1835-ki nyár 
végével a növenyfajok száma mintegy 1650-re, a robaraké pedig 
1500-ra szaporodott. 

1836-ban a török birodalom déli része, nevezetesen Ma- 
cedonia, Salonik és Hortiát vidéke lön az évi vizsgálódások szín— 
helye. Hortiát főállomások helyéről küldötleim a környéket min- 
den irányban gondosan kikutatlák, kirándúltak a sedesi nagy tó- 


TÖRÖKHONBAN. 169 


hoz , a Vardár folyó partjaira, Köröcskő , Kolákia és Lángássa 
vidékére, míg végre a földközi tenger félszigetén tornyosodó , s 
több tekintetben érdekes Szent-hegyet is (monte santo) meglá- 
togaták. Itt azonnal észrevehető volt a természetneműeken azon 
különbség , mellyet a melegebb éghajlat és a tengerparti levegő 
okoz, mi kivált a növenyeken, és az állatok alsóbb seregein tünt 
föl. Az olajfa, gyapotcserje, és keleti lagyma (sesamum), de ki- 
vált a két első e vidéken nagyobb téreket borítnak el. Átalában 
az itteni flóra észrevehetőleg eltér a balkánitól, az erdők itt nagy- 
részt magyal- és kermes-termő tölgyesekből állanak , a cserjék 
közt már a délibb babér, myrtus, fige, rozmaring , torokrojt (ne- 
rium) vadon tenyésznek; a növenyzet délkeleti bélyegét a tüskés- 
neműek , a bóka (astragalus) és nyúlárnyék (asparagus) néhány 
ilt tenyésző fajai képviselik , mirenézve az itteni növenyzet Gö- 
rög- és déli Olaszország Ílórájához igen hasonlít. Beljebb azonban 
Macedonia hegyei, s bérczei között inkább kitünt e vidéknek is 
sajátsága, hol olly tárgyak kerültek elő , mellyek eddigelé vagy 
csak kevesbé, vagy épen nem valának ösmeretesek. Ezek-rova- 
tába tartoznak a növenyekböl: a csővirágú müge (Asperula tu- 
biflora Fr.), sima zad (Avena glabrescens Fr.), sárgálló berteroa 
(Berteroa luteola Fr), thessaliai csüküllő ( Centaurea thessalonica 
Fr.), leplekes fűtej (Euphorbia pubigera Fr.), kétes rekettye (Ge- 
nista incerta Fr. ), csillagcsás hunnyász (Stachys stelulata Fr.) zöl- 
dellő démiutka (Thymus glaucus Fr.), csakkör kakics ( Chondrilla 
prenanthoides Fr. ), tekercs montika (Anthemis contorta Fr.). vör-— 
hönyeges szaka (Sedum ferrugineum Fr.). — Az állatok orszá- 
gából, nevezetesen a madarak seregéböl , mint érdekeseket lehet 
itt megemlíteni : a széke keselyút ( Vultur fulvus Briss.), sárgakar- 
mú vércsét (Falco cenchris Frisch.). gatyás csuvikot (Strix dasy- 
pus Becks.), kék rigót (Turdus cyaneus Gmel.), Temminck part- 
iramát ( Tringa Temminckii. Leisl.). A hüllök osztályából töhb ne- 
vezetes faj tartózkodik e vidéken, igy: a Pallas-féle álláb (Pseu- 
dopus Pallasii Cuvi. ), csalárd, sárgazöldes, párduczos, patkesjegyű 
sikló (Coluber fallax Fleisch.. viridiflavus Wagl.., leopardinus 
Wagl., hypocrepis L.) , jóniai vakaz (Typhlops jonicus Fitz.). 
közönséges tüskefark (Stellio vulgaris Schinz.). gyűrűs bötykúj 
(Gonyodactylus annulatus Fitz), Merretn fürege (Podarcis Merretnii 
Schinlz. ), Michachelis gyik (Lacerta Michachelisii Filz.). — Halak- 
ból ámbár csak csekély számmal gyüjtöttek. mégis 3 új mace- 


170 TERMÉSZETRAJZI UTAZÁS 


dóniai faj örvendeztete meg bennünket , mellyeket európaszerte 
híres haltudós a bécsi muzeum rendes öre Heckel úr határozolt és 
nevezett el: az egyik a buksi kárász (Carassius bucephaluseck.), 
a másik Frivaldszky-féle gobancz (Gobius Frivaldszky Heck.), 
a harmadik a söfétarczú durda ( Abramis melanops Heck.). A már 
ösmért, de jelesebbek közé tartoznak az itten talált halakból: a 
magyar-ponty  (Cyprinus - hungaricus Heck.)., a kerekpikkelyü 
márna (Barbus cyelolepis Heck.) és a /élholdas gobancz (Gobius 
semilunatus Heck.). — A robaraknak e vidéken ugyan nagy 
bőségét lalálák . de aránylag kevesbé sajátságos neműek valá- 
nak mint a balkániak ; inkább megegyezvén azok a constantiná- 
polyi és görögországi fajokkal. Az idevaló rilkább fajok közé 
sorolhatni: a koczkás busókot (Hesperia tesselum Ochs.), déli 
Oroszország sajálát; a görög futonczot (Carabus graecus Dej.), 
Eayard pattogáryt (Brachynus Bayardi Solier), görög nyujjtoványt 
( Procrustes graecus Dej.). kék tagonczot (Ditomus coeruleus Dej.). 
1:ejeán mervét ( Epomis Dejeanii Sal.) s több bozont (amphycoma) 
fajt, mellyek Görögországgal is közösek. Új fajokból itten kö- 
vetkezendőkhöz jutottunk: kaczér futoncz (Carabus salax Fr.), 
lapított lapócsa (Platymra depressa Fr.),/ürge pompály (Bupres- 
tis velox Fr.), hason tátalék (Clerus concinnus Fr.), ásó fegyész 
(Armidaeus fossor Fr.) , /eketecsápu lábasugár (Leptopus nigro- 
flabellatus Fr.), kétszínű bozont (Amphycoma bicolor Fr.), parányi 
sötény (Zophosis pusila Fr.), irhaféle tüsköny (Akis alutacea Fr.) 
piczi bujka (Laena pygmaea Fr.)., macedóniai mezöny (Pedinus 
macedonicus Fr.) vörhünyös rejtőcz (Crypticus ferrugineus Fr.), 
török nyüzse (Mylabris turcica Fr.)., csótáros izgoncz (Lytta pha- 
lerata Fr.), érczes, és kétbordás fogor (Othyorhinchus metalliger 
et bicoslalus Fr.), likacsos nyirócza (Psallidium fossulatum Fr.), 
fehérpontú se1ge (Omias leuconotus Fr.) mocsiai famász (Calli— 
dium moesiacum Fr.). toros lágyacz ( Malacosoma thoracica Fr.). 
— A pikkelyröpűek családjából egy ékes színezetű nappali pil- 
langó födöztelett itt föl, mellyet egy igen érdemes robarász ne- 
vére Gruner-féle virmának (Anthocaris Gruneri) neveztem. Végre 
a macedóniai gazdag faunát még néhány új földi csigafajok fölfö— 
dezése által is szaporítottuk, ide számítható a szemhegyi ehő (Bu- 
limus Athensis Fr.), (hessaloniki, sajajku, macedóniai és kéltaréjú 
zárász (Clausilia ihessalonica Fr., tenuilabris Ross. macedoniaca 
et bicristala Fr.). 


TÖRÖKHONBAN. 171 


Egybehasonlítván ezen természettudományi küldöttség négy 
évi működésének eredményét, kiviláglik. hogy ez növeny- és állat- 
tani tekintetben más illynemű vállalatok mellett nemcsak becsü- 
lettel megállhat, de átalában a fajok számára, kivált pedig az 
újdonat fölfedezettekére nézve gazdag is , a maga nemében; így 
például a frank kormány ltermészettudományi küldöttségének 
Bory de Saint Vincent igazgatása alatt működött növenytani osz- 
tálya három évi vizsgálódása folytában Morea és Görögországban 
1.300 nyilvánnöszö növenyfajon túl nem volt képes összegyűj- 
teni, holott küldötteim a Balkán hegylánczolatán és Macedoniában 
1.900 fajnál többet szereztek; ugyanazon frink expediliónak 
robarászi osztálya , Brülle úr fölügyelése alatt 880 fajnál többre 
nem vitte az összes robarak számát; küldötteimnek pedig a már 
többször nevezett vidéken 2009 fajnál is többet sikerült fölla- 
lálni. És így átlekintvén az úlazók ezen négy évi, még egészen 
vizsgálatlan földön tett fáradozásaik összes eredményét, el lehet 
mondani: hogy a zsákmány a tárgyak számára nézve gazdag, a 
rilkább, vagy új fajokra nézve jóformán kielégítő , átalában pe- 
dig a természettudományok körére nézve annyival inkább érde- 
kes , minthogy a gyüjtött természettudományi adatok egyenesen 
Európa szorosabb ösmeretére szolgálnak. 

Be lön illy móddal a török birodalom fölhordott vidékein az 
érintelt természetludományi kutatás végezve, de hátra volt még 
a birodalom legkeletibb és legdélibb része; ezt szinte megvizs- 
gáltatandó, 1841-ben ismét új küldöttséget rendeztem el Constan- 
tinápoly vidékére. Ezen új küldöttség a török főváros környékin 
eleve két évig fürkészvén ; késöbb 1843-ban az európai török 
birodalom szélső déli pontjára , Kréta szigetére terjeszté ki ter- 
mészettudományi munkásságál. Itt a küldöttség 1845-dik tava- 
száig mulatván Smyrnán keresztül ismét Constantinápolyba tért 
vissza , innét a bythiniai Olympus igen érdekes és természetne- 
műekben kitünöleg gazdag vidékére fordítá gondjait. E ponlon 
folyó év september végeig folytonosan működött, mig végre föl- 
adatát bevégezvén, ismét Byzanczon keresztül e napokban a gyüj- 
tött tárgyakkal egyült szerencsésen Pestre érkezelt. 

Ezen második küldöttségi korszak, melly 1841-tő11845-ig 
ötéven át egy huzamban tartott, eredményei érdekességére nézve, 
ámbár e vidéken már több külföldi természelbúvár megfordúlt, 
az előbbeninél semmivel nem áll hátrább; minthogy azonbán rész- 


172 TERMÉSZETRAJZI UTAZÁS 


letes taglalásba jelenleg bocsálkoznom az idő rövidsége nem en- 
gedi, ez ízben csak azon fő pontokat jelöljük ki, mellyek tárgya- 
ikra nézve legérdekesebbek. 

Constantinápoly kies vidéke mind növenyekre, mind az 
apróbb állatok osztályára nézve kitünő figyelmet érdemel. bárha 
új fajok az előadott oknál fogva már csak gyéren találkoznak. 
Mind a két természetország ilt már határozott keleti typust mu- 
tat. A Bosphorus és Fekeletenger partjai annyira telvék a leg- 
különfélébb vízi madarakkal, hogy egészen rendszerint való do- 
log a közeli házak tetején is tarka csoportozatit látni letele- 
pedő különféle alakzatú szárnyasoknak. A szennyes keselyü(Ca- 
tarctes percnopterus L.) igen gyakran megfordúl a magasabb épü- 
letek födélormóin, onnét ádázan szimatolva a hullák szellőző 
büzét. Robarakban szinte bővölködik e vidék; itt tenyészik a 
pikkely-röpük családjából a jeles Alecto estlepe ( Deilephila Alecto 
L.), az ozmán és nészded. toporlyán (Lycaena otlomanus, et ero- 
ides , Friv.) , Rorelana pilleng (Hyparchia Roxelana Fab.) , al- 
konyi virász ( Anthophila vespertina Treits.), ferpetin csalyág (Li- 
paris terebinthi Fr.) sat. A robarak közöl az arszlán fejend (Ce- 
phalotes nobilis Dej.) , ozmán pompály (Buprestis oltomana Fr.), 
látkás puhar ( Cantharis pupillata Fr.) , balkáni , és Zavadzky-féle 
zenész (Saperda balcanica, et Zavadzkyi Fr.), Dalmát és Desfon- 
tain-féle biboros (Purpuricenus dalmalinus St. Desfontainii F r.) és 
nehány bozontfajok. Szorosan vett újdonságok csekély számmal 
voltak találhatók, névszerint: a deli toportyán (Lycaena bellis 
Fr.) , halvány csallang (Catocala langvida Fr.), karmazsin hola- 
gány (Malachius coccineus Fr.), ragyogó csajva (Scarabaeus ful- 
gens Fr.), gömbölyü fogor (Othyorinchus rotundatus Fr.), byzan- 
czi izmócz (Dorcadion Byzantinum Fr.), Nogel-féle és jeles famász 
(Callidium Nogeli, et insigne Fr.), teknős paizsna (Cassida testu— 
do Fr.). Az édesvízi és földi csigák közöl, mint nevezetesebb fajo- 
kat említhetjük a zedra és Turnefort-féle ehőt (Bulimus Zebra, et 
Turnefortianus Oliv.)., séres barnályt (Melanopsis praerosa L.) és 
algíri bigát (Helix algira Drap.). Különben minthogy ezen vidék 
nevezelességeinek bövebb leirását más helyre tartom föl, ez úttal 
folytalólag küldötteim nyomát követvén , egyenest Kréta szige- 
tének rövid szemléletére átmehetünk. 

A nevezett igen érdekes sziget Európának végső délkeleti 
határát képezvén , azon helyen áll, hol Európa, Azsia és Áfrika 


e 


TÖRÖKHONBAN. 173 


határai egymást érintik. Kül idomának a rajta elágazó számos 
hegylánczolatok kitünő érdeket kölcsönöznek. mellyek közöl 
azonban a leghalályosabb benyomás a szigetnek csaknem közepén 
havasi magosságra meredező Ida vagy PsSyloritit illeti. A mere- 
dek., kopár, s többnyire erdötlen mészalkatú hegyek már messzi- 
ről fehérlenek a láthatáron, miért is közönségesen fehér hegyek- 
nek neveztetnek. Míg az allyasban terepélyes agg olajfa- és ha- 
talmas platánerdők terülnek el. a bérczek oldalait hellyel hellyel 
kisebb vigály csoportozatú cyprusfák díszítik, csak nagy ritkán 
tünvén föl apróbb foltokban csekély tölgyes és magyalerdök 
részletei. A déli csemegék : a narancs, czitrom , fige . szentjános- 
kenyér, gránát-alma a szabadban önkényt nagy mennyiségben te- 
nyésznek; a szölö pedig vadon s művelve egyiránt meglehetős tért 
elborítva, a legízletesebb gerezdekkel, s a legnemesebb borral 
látja el a sziget lakosit. Kerítésül többnyire magas kaktuszok és 
tüskés aloék szolgálnak. A torokrojt (nerium), rozmaring, zsálya, 
levendula, myrlus., pisztacia a sziget közönséges csemeléihez 
tartoznak. Mint fönebb érinlém, küldötteim 1843-dik év tavaszán 
Krétába érkezvén , miután Kanea városában megtelepedtek, on- 
nét ugyan minden irányban tevék kutatási kirándulásaikat, leg- 
többször látogaták meg azonban a növenydús s közel eső Sphakia 
hegylánczolatát , hol mintegy 400 külön növenyfajt gyüjtögeté- 
nek. mellyek között, mind a mellett hogy néhai Sieber ez elött 
29 évvel vas szorgalommal gyüjté össze a sziget leirt összes íló— 
ráját, mégis már eddigelé 10 új faj mutatkozik. Ha már most az 
állatországol tekintjük , az elhíresztelt gazdag krétai flóra előle- 
gesen szép reménnyel biztatott ugyan a faunára nézve is, mind-— 
azáltal e részben a tapasztalás egészen másról győzött meg : a 
faunaitt igen aránytalan viszonyban áll a növenyzettel, mert ám- 
bár a sziget terjedelmére (hossza mintegy 36 . közép szélessége 
pedig 4 mértföld) elég nagy, mégis hiányzanak rajta több száraz- 
földi állatok, szarvasok. .özek., medvék. farkasok. rókák sat. 
nemkülönben az alsóbb állatok seregéből egész családok; mind- 
ezt figyelőre vévén állattani tekintetben Kréta szigetét gazdagnak 
mondani épen nem lehet. Azonban a nagy tömeg hiányát mind a 
mellett is nem kis részben pótolja a létezőknek minösége, midön 
több újdonatúj faj lepi meg a természetbúvárt. A. madarak közöl 
küldötteim több érdekes fajt vevének észre. nevezetesen a hava- 
sok közelében a szakállas és hamvas keselyűt , meg néhány elü- 


171 TERMÉSZETRAJZI UTAZÁS 


tök ismeretlen sólymokat; az alsóbb cserjésben a /rankolin és 
vörös foglyot (Perdix francolinus et rubra auct.). Ösz felé pedig 
számtalan , és különnemü vándormadarakat kivált a tenger part- 
jain. — Bírtólutikba estek itt a többi közt: vörhönyös csattogató 
(Saxicola stapazina L.), kék rigó (Turdus cyaneus L.)., szirti fo- 
goly (Perdix saxatilis L.), fekete-szárnyallyú csér (Glareola me- 
lanoptera Petényi), Temmink partirama (Tringa Terminckii ). — 

Hüllő e szigetet úgy látszik nem sok lakja, azonban néhány 
faj, melly a szigettenger más partjain is előjő , nagyrészt itt is 
bár gyéren tenyészik, illyen például a gyógy degyer (Scincus offi- 
cinalis L.), gyürús bötykúj (Gonyodactylus annulatus Fitz.), pár-— 
duczos és sárga-—zöldes sikló ( Coluber leopardinus Wagl. et viridi— 
flavus Wagl.) sat.). A krétai fauna a robarakra általánosan, de ki- 
vált a különfajok számára nézve nem a leggazdagabb, mind a mellett 
több tekintetben figyelmet gerjesztő : nevezetesen azon fajok, mely - 
lyek különben is déli Európának sajátai, itt kitünö élénk színek-— 
be mennek által, kivált a pikkelyröpűeknél csaknem minden faj 
többé kevesbé eltér szokott színezeti árnyéklatától — de más 
részrül örömmel találkoztunk itt olly fajokkal is. mellyeknek 
európai polgárisága eddigelé még kétes volt, például a Chrysippus 
lengérrel (Euploea Chrysippus L.), Alecio estlepével, különben 
Áfrika honosával, a delicze toportyánnal (Lycaena trochylus Fr.), 
melly eddigelé ösúk Algirban, és Kis-ázsiában került elő ; végre 
nem hiányoztak e sriretnek tálájású sajálságai sem, mellyeket 
mint állattani újdonságokat örömmel mutathatunk be az érdek- 
letteknek; illyenek név szerint az Amalthea és Thyrsis pilleng 
(Hipparchia Amalthea et Thyrsis Fr.), psyloriti toportyán (Ly- 
caena psylorita Fr.), bogláros röpék ( Caloptera ocellata Fr.), hó- 
pettü és recze émszép (Hadaena leuconota et retina. Friv.), 
sphakiai ledérke (Erastria Sphakiota Fr.), nemes márva (Ophiusa 
genüliala Fr.); a röptyüsök rendébül: krétai csatang (Omaseus 
ereticus Fr.), kellemes úszka (Haliplus venustulus Fr.), sárgavo- 
natú pompály (Buprestis flavostriata Fr.) ., szökő vivoncz (Cra- 
tonychus saliens Fr.), körtorú szüvért ( Cardiophorus rotundicollis 
Fr.), ékded szőreg (Dasytes cuneatus Fr.) ajócskás agancsár ( Lu- 
canus crenulatus Fr.). likadékos duzma ( Dichoma foraminosa Fr.), 
magcsás földicze (Opatrum granulosum Fr.)., vékony czombony 
(Oedemera gracilis Fr.) , poírohos fogor (Othyorinchus. obesus 
Fr.), zöldellő göndör ( Apsis virens Fr.), Terren-féle bújnok ( Helops 


TÖRÖKHONBAN. 175 


Terreni Fr.) Terren András érdemes hazánkfia és természelbúvár 
emlékére, ki ezen új fajt Frivaldszky János társaságában a hely 
színén gyüjlögelé, megnevezve. — Az édes-vízi és földi csi— 
gákból Canea., és Kréta vidékén csak néhány faj fordult elő. s 
ez is a többi görög szigetekkel közös. E sziget a természeltudo-— 
mányi kulatásokat igen fáradalmasakká tevé, ugyanis nyaratszak 
e vidék kopársága, árnyas erdök és források hiánya annyival su- 
lyosabbakká levék a kirándulásokat, minekulána ezekhez 25—390 
foknyi tartós leverő forróság és szárazság, melly 6 holnapig 
minden eső nélkül nöltön növekedék ., csallakozott, s szüntelen 
tikkasztá a serény természet-búvárt. Késöbb pedig beöszülvén 
az idő , a száraz időszakot november felé nedves ídöjárás vállá 
föl, melly csaknem szünet nélkül szakadván az eső. a levegőt 
annyira meghüté; hogy a fűtött szoba hiánya igen érezhetővé vált 
— azonban alakhelyek átalában kályhanélküliek lévén, ezt a szo- 
bába hozott parázzsal lehetett csak üggyel bajjal félig pótolni. — 
Mind ezen zsibbasztó elemek daczára is többször megvizsgálták 
küldötteim a szomszéd Sphakia hegységet, fölvergödlek a sziget 
legmagasabb havasára az Ida vagy Psyloriti csúcsára s szép si- 
ker jutalmazá kitürő fáradozásaikat. 

1845-ik kikeletén Kréta szigetit odahagyván, sútjokat már 
visszafelé irányozván, Smyrnára érkeztek , honnét három hol- 
napi mulatások közben a vidék floráját, és faunáját szorosannyo- 
mozták. Szembetünő volt itt azonnal a száraz-földi fajdúsabb és 
változatosabb fauna, és ámbár némelly tárgyak a krétaiakkal kö- 
zösek voltak, ilt mindazonáltal sokkal nagyobb mennyiségben 
lenyésztek ; a fauna itt némi részben ázsiai jellemet mutat, ámbár 
a szokott tengerparti és szigeti természetneműek még mindig túl- 
nyomók. Valódi ázsiai állatok e vidéken még csak gyéren 
mutatkoznak ; igy például a hyena, sakál, szűz darú, közönséges 
színbű (Chamaeleo vulgaris L.). ellenben Görögország, s Euró- 
pa más tartományainak természettárgyai bő mennyiségben . lát- 
hatók. Átalában Smyrna vidéke állattani tekintetben sok változa- 
tosságot mutat; mellözvén a tenger lakóit, ennek partjain 
számos érdemes természelneműekre akad a természelbúvár ki- 
vált a hüllök, és robarak seregébül ; szintén a közeli kopár dom- 
bok és néhány :szép völgy sajátlagos fajokkal kérkednek, mely- 
lyek közt kiemelendő az úgy nevezett Cordylion, Smyrnátul a ten- 
geröblön át egy órányira, hol átalában a vidék legbecsesebb 


176 TERMÉSZETRAJZI UTAZÁS. 


elsőségei fedeztettek föl. Az itlen gyüjtött tárgyak részleles elő- 
sorolását azonban ez úttal mellözvén, csak néhány kilünö vagy 
újont fölfedezelt robarfajokat említünk meg; ide tartoznak: a 
pikkely-röpűek családjábul: az Aleranor pillangó, Jasius illár 
( Charaxes Jasius L.), Amihelea pilleng, delicze, és kajdács toportyán 
(Lycaena trochilus et psiltacus Fr.), Selymes busók (Hesperiase- 
ricea Frey.), lidércz pohók ( Gasteropacha dryophaga Hüb : ), b09- 
láros röpék (Caloptera ocellata Fr :) , fürge naplász ( Heliotis dos 
Freyer), Válhly-félemárva ( Ophiusa Nathlyi Frey :). nyájas derécz 
(Polia mansveta Friv.). keleti kérgecs ( Xylina orientalis Fr:) a 
bogarakbul : Gory-féle czingolány ( Cicindela Goryi Dej), cziklops 
túrász (Scarites cyelops Fr:) , ragudozó kecsély (Calosoma ra- 
pax Fr:), mezetlen biborna (Chlaenius exutus Fri : ), bagdadi pom- 
pály (Buprestis bagdadensis Gory), sölét—zöldes diszély. (Cetonia 
atrovirens Fr.) mennyei s vékony bujnok (Helops coelestinus et 
allenuatus Fr.), rezecs-zöld ninike (Meloe aeruginosa Fr.), óriás 
eszelény (Rhynchites gigas Fr.), bús izmócz (Dorcadion triste Fr.) , 
jeles zenész (Saperda egregia Fr.). — Smyrna tájéka junius vége 
felé már egészen kiaszott, s ez által érdekessége a természet- 
tudományi fürkészetekre nézve annyira csökkent, hogy küldötte- 
im nem tünödének minden további haladék nélkül útnak indúlni, 
s igy Constantinápolyon keresztül végső kutatásuk pontján. a 
byihiniai Olympus tövében állapodának meg. E környéken a nö- 
venyzet még nem hanyatlott annyira, s a hatalmas hegytömeg, 
melly a havas Olympusban összpontosul, még mindig elegendő tér, 
és alkalommal kinálkozott a természet-barátnak . gazdag zsák- 
mánnyal gyarapítni természettárát. Minden esetre alig volt ezen 
ulazás folytában még a fórára és faunára nézve ennél érdeke- 
sebb táj. Az Olympuson magán, valamint annak tövében, nem- 
különben az alatta elterülő brussai lapályon vajmi sok érdekes 
tárgy került napfényre, mellyeknek nagy részét jelenleg mellőzni 
kénytelenítevén., megemlítendönek tartom: a madarak közöl a 
szennyes keselyűt., mellynek e vidéken fészkéhez és tojásához 
is jutottunk; továbbá a hüllők közöl: a kétszarvú., és Heger-— 
viperát, a török czikanyt (Eryx turcica Oliv.) , olasz, tauridi és 
Saligny siklót. — A gyűjlött édesvízi halak között Heckel úr 
két új fajt állított föl: czompó kagylárt (Cochliodon Tinca Heck.) 
és Frivaldszky-féle durdát (Abramis Frivaldszkyi Heck.). Brussa 
vidéke robarászalra igen kedvező, aminthogy küldötteim számos 


TÖRÖKHONBAN. 177 


új fajok birtokába julottak; — névszerént a pikkely-röpüek kö- 
zöl föltünő volt a Beroe és egyűgyű pilleng (Hipparchia Beroe et 
fatua Friv.), dardán, iphigenia, és jáczint toportyán ( Lycaena Dar- 
danus, Iphigenia, et hyacinthus Fr.) Gruner-féle virma ( Anthocharis 
Gruneri Fr.) , öundi busók (Hesperia phlomidis Fr.), kitünő éjdísz 
(Plusia eximia Fr.), pompás sávoncz ( Cleophana superba Fr.), dí- 
szített naplász (Heliotis decorata Fr.) ; a bogarak seregéből ne- 
vezetes itt: a szép (auriai és Olivier-féle orzony (Procerus tauricus 
Adams. et Olivieri Dej.), kékes lapócsa (Platynus coerulescens 
Fr.), olympi, kétcsikú, ékes, porvanemü, és jáczint pompály (Bu- 
prestis olympica, bivittis, decorata, et hyacinthina Fr.) keleti 
görbdő (Campylus orientalis Fr.), sokpontú dögész (Silpha multi- 
punctata Fr.), nyuszt bozont (Amphycoma martes Fr.) , körded te- 
kély (Byrhus sphaeroides Fr.). kétes bújnot (Helops ambiguus Fr.) 
sárgalábú izgoncz Lytta flavipes Fr.), Redtenbach-féle sugárcz 
( Leptonotus Redtenbahii Fr.) újnem! 0cskay-féle izmócz ( Dorca- 
dion Ocskayi Fr.), szőrös zenész (Saperda pilosa Fr.) sat. 
Megoldván ekkép küldötteim az Olympuson s körvidékén 
föladásukat, öt évi kitürés és csüggedetlen gyüjtögetés után végre 
a közelebbi hetekben ezen második természetrajzi utazásnak idő— 
szaka is lefolyt, melly az európai török birodalom legdélibb s 
keletibb része kipuhatoltatásának lön szentelve. Ha már e végre- 
hajtott második vállalat eredményeire visszatekintek, úgy tartom, 
hogy létesült tervem eszméjének csak most, a valósítás bevégez-— 
tével van tellyes okom ígazán örülni. Ugyanis minél tágabbra 
megeresztém ezen utazás iránt természelrajzi igényeimet , annál 
növekedőbb érdekkel veszem perczről perczre észre vállalkozá- 
som több oldalú s tanúlmányos eredményeinek kielégítő fontossá—- 
gát. Mert akár isméretes természet-rajzi fajokra vonatkozó ada- 
tokat, akár eddig vizsgálat alá nem került természet-nemüeket 
keresek ezen utazás tárczájában., minden lépten látom azt, hogy 
a vállalkozás az érdeklett felek némi némi méltánylására számít- 
hat. Összevéve már mind a két utazási időszakot (9 évet), melly 
szempontból kelljen azokat méltányolni világos leend elöttünk, 
ha meg nem feledkezünk, miszerint a két utazás eredménye egy- 
részt , olly anyagmemüeknek tárháza , mellyekből az európai tö- 
rök birodalomnak mindeddig bölcsöjében fekvő természetrajza 
fokonkint kellő szilárdságra fölemelkedjék; más részt pedig az 


általános természettudomány számos fölfedezések követköztében 
12 


178 TERMÉSZETRAJZI UTAZÁS 


új elemekkel gazdagítassék. Minthogy pedig ezúttal az ügy érde- 
kében kivánlató környülményesség helyett alkalmunk nem volt e 
rövid figyelmeztető szemlénél többet tennünk , mihelyt idő és al- 
kalom engedik el nem mulasztandjuk , az eredmények természete 
által igényelt részletességgel bemutatni ezen utazásoknak kime- 
rítő rajzát. 


Részletes leirása ezen utazásban fölfedezett néhany robaroknak. 


A. Bogarak. 


Mezetlen biborna (Chlaenrius exutus Frivald.). 


I.T. 1-ső ábra, természeti nagysága, a) nagyílva. 


Ch. Supra viridi-aeneus , pubescens, thorace angustato, súb- 
cordato , punctis. sparsis impressis, elytris subelongatis striatis, 
striis subdtiliter punctato-rugulosis, margine elytrorum undigue con- 
colore ; antennis pedibdbusgue pallide ferrugineis. 


Hossza 6, szélessége 22 vonal. 


Feje hosszas, nyújtolt, fényes. sötétzöld. oldalai hosszas 
mélyülettel, szájrészei s csápjai halavány-vörösek. Szemei me- 
redtek, feketék. Torja hosszas, aránylag keskeny, hátul szűkült, 
vigályan pontozott, közepén hornyolt, oldalai sárgálló kissé emel- 
kedett szélekkel. Paizskája három-szögded, kékbe játszó. — 
nöptyűi hosszasak, a tornál jóval szélesebbek, végök felé keske- 
nyebbek, kevéssé domborúak, emelkedten vonalasak, homályos- 
zöldek , ércz-fényüek , lelapúlt apró halavány szörrel fedettek, 
nagyítóüveg alatt rendetlenül pontozottak ., oldalszéleiken párká- 
nyosak egyszínűek. 7esfe fényes, sötét-barna., pontozott. Lábdi 
halavány-sárgásak. 

Legközelebb áll e faj a terjedt bibornához (Chlaenius ex- 
tensus, Eschscholtlz), mellytől azonban röptyűi párkányzata által 
különbözik. 


Hazája Smyrna vidéke , találtatik a folyóvizek közelében 
kövek alatt. 


TÖRÖKHONBAN. 179 


krétai csatang. (Omaseus creticus Friv:) 


1-ső T. 2-dik ábra. 


Om: Elongatus, niger , nitidus , thorace subcordato postice 
utringue foveolato, lateribus rotundatis, elytris convegis, subparal- 
lelis, leviter striatis, strüs interdum obsolete punctulatis, punctisgue 
duodus impressis. 


Hossza 6—7. szélessége 29 vonal. 


Feje nagy , előre nyúló, sima, fényes fekete, oldvást két vo- 
nalos benyomással. Csápjainak négy tö-ízei feketék, fényesek, a 
többiek homályos-barnák szőrösek. Torja domború szívded , elöl 
széles, két szélei tompa csücsköt képzök , két reddős mélyülettel, 
korongja saján hornyolt, silány haránt szalagcsákkal. Paizskája 
piczi , széles , fekete. Röptyűi feketék, kissé violaszinbe játszók, 
csaknem párhuzamosak, alap-részükön kicsípettek , mindegyikén 
9 hosszant nyúló finom vonal, ezek mentében hátra- felé a közé- 
pen tul üveg alatt két gödörcsének nyoma lálható ; szélük párká- 
nyos, rendellenül pontozott. Teste, s lábai fényesek, feketék. 

Az eddig ösmért csatáng-fajoktul tetemesen különbözik. 

Hazája Kréta szigete, Canea vidéke. 


Buprestis 


Sárga-vonatú pompály. ) étukuel flavostrigata Friv.) 


1-ső T. 3-dik ábra. 


Bup : Elongata rubdro-aenea, nitida, thorace subdrotundo, cre- 
berrime punctato, elytris striato-punctatis, striga longitudinati fla- 
va notatis, postice truncatis obsolete bidentatis. 


Hossza 6. szélessége 22 vonal. 


Feje kerekded, torba-vonult, ércz-fényű vörös, sürüen pon- 
tozott, közepén kevéssé hornyolt; homlokának három pelttye, a 
szájrészei s a szemek előtti íves vonalka, sárgák. Csápjai fürésze- 


sek, sötét-barnák, fényesek. Torja belöl keskenyebb, fejizülésénél 
3 


180 TERMÉSZETRAJZI UTAZÁS. 


két ívesen kicsípett előszögei sárga szegélyesek; hátul a röp- 
tyük tövénél két-öblös ; az egész sürün pontozott, vereslő réz- 
fényü. Röptyűi hosszak, végök felé keskenyebbek , csonkítoltak, 
két kis fogba nyúlók, oldal-széle a váll megett kevessé kicsipetlt, 
két rőt-sárga pettyel, fölületük sűrün pontozott, hosszant nyúló ren- 
des barázdákkal s egy-egy jókora sárga szalaggal, melly vége 
felé öblös, s a röptyüknél rövidebb ; többiben a röptyük érczfé- 
nyű sötét-zöldek. Teste és lábai vereslő-rézszínüek , fényesek, 
pontozottak, deres lepleggel; potrohának 2-dik, 3-dik, és vég- 
sö rovátkán mindkét oldalast egy-egy homályos sárga folt. 

Hazája Kréta szigete. találtatott juniusban. 

Ezen bogár, mellyből csak egy példány került kézre, a 
pontozott pompálynak alkalmasint csak válfaja, mellyel, röptyűi- 
nek sárga szalagát kivéve , igen megegyezik. 


Jáczint pompál Pnncestis 
aczint pompary- ) Acmaeodera hyacinihina Friv :) 


1-ső T. 4-dik ábra. természeti nagysága, a) nagyitva. 


Bup : Subdcylindrica, hirsuta, thorace transverso gibbo, cana- 
ticulato, elytris coeruleis, obsolete punclato-striatis. 


Hossza 3—4. szélessége 1—1"/2 vonal. 


Feje: gömbölyded , torba-vonult, fehér borzas , homlokán 
mélyült. Szemei tojásdadok , nagyok. Csápjai befelé fürészesek, 
feketék. Torja hoszánál jóval szélesebb, igen domború, pontozott, 
sötét-kékbe játszó, sürü fakó molyhhal lepett, hátsó széle közepe 
felé horpacsos. Röptyűi domborúk, hengerdedek, a vállnál csücs- 
kébe duzzadtak, oldalvást ívesen kimetszettek, élénk-kékek, silá-— 
nyan pontozott vonalasak, vonalba sorozott apró fehér molyhok- 
kal fedvék, teste fekete-fényes, mellén sürü, potrohán vigály fe- 
hér molyhokkal. Lábai feketék, ércz-fénytek. 

Hazája Brussa és Smyrna vidéke. 


Buprestis 


A! Az 
rágása kát ő ly TAM ádr dermestoides Friv :) 


1-sö T. 5-dik ábra természeti nagysága, a) nagyítva. 


TÖRÖKHONBAN. 181 


Bup: Atra., subdcylindrica, thorace brevi, anirorsum conwvero 
pone medium transversim et longitudinaliter impresso, elytris, alris, 
obsolete punctato-striatis . 


Hossza 4. szélessége 12 vonal. 


Feje : torba-vonult, fehér molyhos, közepén benyomott. Csáp- 
jai fürészesek, fekete-fényesek. Előtorja domború, közepén egy 
sürü molyhos halavány szalaggal, hátsó haránt és egy alap-mélyü- 
lettel, miáltal a hátsó toron két tetemes emelkedés tünik föl; ol- 
dalrészei fehér- és molyhosak, az egész pedig fekete fényes s 
pontozott. Röptyűi feketék, domborúk, silányan pontozott-vona- 
lasak, a paizska megett benyomottak, vállukon csücskések. kö- 
zép tájukon ivesen kimetszettek, kivált végök felé vonalasan 
molyhozoltak. — Teste. a lábakat kivéve, hófehérségű, sürü 
lepleggel fedett, mi által, valamint kül-alakjára nézve is némelly 
porvafajokhoz hasonlit. Lábai érczfényüek, vigály-molyhosak. 

Hazája Smyrna és Brussa vidéke, virágokon. 


Körtorú szüvért (Cardiophorus rotundicollis Friv:) 


1-ső T. 6-dik ábra természeti nagysága, a) nagyítva. 


Card: Oblongus , niger , subdbnitidus , thorace laevi, immargi- 
nato , valde convego ; elytris converiusculis, punctato-síriatis, ab— 
domine pedibusgue concoloribus. 


Hossza 2//2., szélessége 1 vonal. 


Feje : homályosfekete, domború, két csekély mélyülettel. 
Csápjai fonálképü fürészdedek, barnák. Torja domború, körképü, 
párkány nélküli, oldalvást íves, alapján a röptyük felé két rövid 
tüskébe végzödő, korongja emelkedett, igen finomúl hornyolt. 
Paizskája kisded szívidomú, homályos, barna. Röptyűi hosszasak, 
kissé domborúk, a tornál alig szélesebbek, sötét-barnák, kevessé 
fénylök, rendesen pontozott vonalasok , párkányosak , alapjukon 
a paizska által közösen benyomottak, hátul ivesen keskenyed- 
tek. Teste barna, finom molyhos, lábai hasonszinüek. 

Hazája Kréla szigete. 


182 TERMÉSZETRAJZI UTAZÁS 


Sokpontú dögész (Silpha multipunctlata Friv :) 
2-dik T. 1-ső ábra. 


Sil: Ovata subconvega, nigra, sudnitida, pronoto antice emur— 
ginato ; elytris margine reflexo, lineis tribus elevatis laevibus , in- 
terstitüs confertim foveolatis, ad basim linearum creberrime punc- 
tulatis. 


Hossza 6—7, szélessége 32 vonal. 


Feje domború, fekele, saja ránczos; csápjai feketék, végí- 
zük felé vastagabbak, barna-szörösek. Torja harántos , elől kes- 
kenyebb, ívesen kimetszett, hátúl csonkított., széles, kivévén a 
hátsót, párkányozott, korongja közösen emelkedett, egészen fe- 
kete, aprón sürüen pontozott, sselyem-fényü. Paizskája fekete, sa— 
ján pontozott, három-szögded, ékelt. Röptyűi hosszasok, tojásda- 
dok, feketék, kissé fénylök, fölhajlottan párkányosak, a varrányon 
kivül három sima emelkedett vonallal, mellyek köze s párkányá- 
nak hajlása számtalan gödörcsékkel hintvék, a párkánymelletti és 
az első vonal közti köz, valamint minden egyes vonal alapja, ap- 
rón sűrün pontozott. Teste s lábai fekete-fényesek. igen apró 
pontozottak. 

Hazája Constantinápoly és Smyrna vidéke. 

Hason fajaitul röptyűinek pontozata által állandóúl különbözik. 


Nyuszt bozont (Amphycoma martes Friv:) 
2-dik T. 2-dik ábra. 
Amph: Nigro-picea , hirta, capite, scutello , pronotogue a- 
trocoeruleis , dense pilosis; elytris obtusis, testaceis, pone medium 


nigro—coeruleis, appresso-pilosis, abdominis segmentis posticis, ful- 
vo-lirsutis. 


Hossza 6—7, szélessége 3 a vonal. 
Feje borzas, fekete-kék, sisakja tompa-szögletes, párkányo- 


san fölhajlott. Csápjai buzogányosak, fényes. barnák , rövidek, 
alap-izükön igen szörösek. — Torja domború, sölétkék-fényes, 


TÖR ÖKHONBAN. 183 


kivált íves oldalain hosszú fekete szörökkel lepett. Paizskája fél- 
hold idomú, sötét-kék, fényes. Röptyűinek elő két harmada fakó- 
sárgás, hatsó része fekete-kékes, fényes, csak üveg alatt látható 
molyhhal. Teste s lábai szurok-feketék , fényesek; potrohának 
oldalai s gyürüi ércz-fényüek, pirók-szörösek. 

Találtatott Constantinápoly és Brussa környékén. 


Terren-féle bujnok (Helops Terreni Friv:) 
2-dik T. 3-dik ábra. 


Hel: Ovatus, convexrus, niger nitidus, thorace anyustato, 
sudguadrato, elytris, ovatis valde comwegis, nitidis, subliliter 
síriatis. 

Hossza 4—6. szélessége 172—?2 vonal. 


Feje négyszögded, elöl keskenyebb, csonka, két tompa 
szöglettel, közepén a csápok felett szélesebb, ismét tompa—-szö-— 
ges. Szemei vesésdedek feketék. Csápjai fonálképüek, az egész 
robar felinél hosszabbak, sötét-barnák. — Torja aránylag a test- 
hez keskeny, négyszögded, domború, silány pontozata csak üveg 
alatt látható, oldal-széle íves, kevessé párkányos. Paizskája ki- 
csi, háromszögded. Röptyűi igen domborúak, feketék. fényesek 
silány-vonalosak , előre, de leginkább végök felé rögtön lehajlók, 
oldal-széleik, kivált alapjoknál, a potroh gyürűit meglehetős szé- 
lesen befedik. Teste s lábai fényesek, barnás-fekelék , izülésük- 
nél világosabbak. 

Hazája Kréta szigete, találtatott cziprusfákon. 


Nogel-féle famász. ( Callidium Nogeli Friv:) 
2-dik Tábla 4-dik ábra. 


Cal: Elongatum , subparallelum., nigrum. pilosum , pronoto 
coccineo marginato, elytris coccineis, maculis in singulo binis, ho— 
. loserice s, regularibus subparallelogrammis. 


Hossza 5. szélessége 2 vonal. 


Feje koromfekete, molyhos ; csápjai alap-ízüktöl végük fe- 
lé egyre vékonyabbak, hosszúk, feketék, kivált alap-ízükön igen 


181 TERMÉSZETRAJZI UTAZÁS. 


molyhosok. Torja fekele, molyhos, hosszánál valamivel széle- 
sebb, oldalvást íves tekésded, elő-—, s oldalszélei skarlát—veres sze— 
géllyel. Röptyüi párhuzamosak, hátra-felé valamivel szélesebbek, 
skarlát-veresek, kissé molyhosak, négy nagyobb arányosan el- 
rendezett egyenköznégyszöges bársony-fekete folttal , (mi által 
a röptyük közepe megettegy veres kereszt képeztetik ) oldal-szé- 
lei tágan hornyollak, válluk megett a horony menlében egy kisebb 
hosszas fekete folt. Teste s lábai korom-feketék , fekete vigály 
szörökkel. 


Találtatott egy példányban Constantinápoly vidékén. 


Bús izmócz (Doreadion triste Friv:) mas. 
2-dik Táb. 5-dik ábra, him. 


Dorc: Thorace spinoso., albido, canaliculato, elytris holo—-se— 
riceis, pone hunerum impressis , in fundo albido picturam crucis 
dupplicatae nigrae praesentantibus. Corpore, pedibusgue plumbeo- 
griseis . 

Hossza 6—7, szélessége 2"/2—3 vonal. 


Az egész robar sürű deres lepleggel fedett; feje homlo- 
kálól kezdve végig hornyolt, csápjai előtt, s szeme megett bár-— 
sony-fekete öblös szalaggal. Csápjai feketék, alap-izükön dere- 
sek. végük felé barnásak, az egész bogár felénél hosszabbak. — 
Torja elől s hátul szükült, közepén emelkedett, oldalvást duzzadt, 
szilárd tüskébe nyúló, hátsó széle két öblös korongján sürű fehér 
lepleggel fedett csatornácska, mellynek két oldalán egy-egy szé- 
les bársony-fekete szalag. Röptyűi a tornál valamivel széleseb-— 
bek, varrányukon végig egy élénk fehér vonal,ennek mindkét ol- 
dalán egy-egy bársony-fekete széleske szalag, melly a hozzá- 
járuló hason-szinű két négyszögded pettyel mintegy kettös fe- 
kete keresztet képez, mellynek közepét az érintett fehér varrány 
futja át , oldalai fehér-leplegesek, mellyeken a válltol csaknem 
végükig egy mindég véknyuló fekete sáv nyulik le. 

Teste, s lábai ólomszinű leplegesek. 

Hazája Smyrna vidéke, a szántóföldeken. 


"TÖRÖKHONBAN. 185 


Bús izmócz. (Dorcadion triste Fr:) fem. 
2-dik Táb. 6-dik ábra ; nöstény. 
Dorc: Fuscum, opacum, corpore. brevi, latiori, elyíris maculis 
guatuor holo-sericeis, femina. 


Hossza 5—6, szélesége 22 vonal. 


Az előbbinek nősténye, mellytől valamint testrészeinek ará- 
nyára, ugy szinezetére nézve is igen különbözik. Az egész állat 
rövidebb, szélesebb ; csápjai kevesbé kifejlettek , röptyűi barná- 
sak, négy bársony-fekele folttal, mellyek két elseje hosszas-négy- 
szögded, a két hátsó pedig nagy, rendetlen körképü. Teste s lá- 
bai ólmos-barnások. 

Találtatott az előbbeni társaságában. 


B. Pikkely-röpűek. e ha 


Bogláros röpék. (Caloptera ocellata Fr :) új nem! 
3-dik Táb. 1-sö ábra, a) him feje s csápjai. 

Caloptera Genus: Antennae maris pectinatae, feminae filifor- 
mes, a basi apicem versus attenuatae, midae., alae integrae elon— 
gatae tectiformes, apice rotundatae, medio ocellatae, fasciis, mar- 
ginalibus undulatis, palpi breves nigri. Lingua spiralis longa. 

Caloptera ocellata. Alis candidis, supra omnibus medio ocel- 
latis , ocellis magnis ovalibus , nigro fuscove cinctis., iride argen- 
teo-micante ornatis ; striga dupplici marginali undata,, síriisgue in-— 
terruptis marginalihus fuscis. 


Nagysága valtozékony; feje. falámjai s szemei feketék ; 
csápjai a himnél kétsorosan fésüsek, a nösténynél fonalasak, vé- 
gük felé véknyabbak, sötét-barnák. Nyaklói, torja, lábai s lesté- 
nek alsó része selyem-fényű fehérek, testének felső hat gyürűi a 
vékony fehér leplegen keresztül kékes feketéllök. Előszárnya 
agyar-fehér, közel a tövéhez egy ives haránt barna csikkal, a 
szárnynak közepén egy nagy ezüst bogláros ugynevezett páva- 
szem, melly kivülről bársony-fekete s halaványan környezeti foltot 
visel; belső szélén az említett bogláros szem alalt egy hosszúkás- 
négyszögded barna folt. Hátsó szárnya szinére az előhöz hason- 
ló, ezen ismét egy ezüst bogláros rendetlen köridomú fólt, melly- 
nek közepe barnás fehér ; e mellé csatlakozik még a belsö szélek- 
nél egy illynemű, de tökéletlen kisebb szemecs is. — A szár- 


186 TERMÉSZETRAJZI UTAZÁS 


nyak szélein kettös tekergő barna vonal, barna peltyes fehér 
közzel. Alulról a szárnyak mocskos selyem-fehérek, áttünö fest- 
vényeivel a felső lapnak, szélzete mind a 4 szárnynak agyar-fehér. 


Hazája Kréta szigete, és Smyrna vidéke juniusban. 


Díszitett naplász. (Heliotis decorata Fr.) 
3-ik Táb. 2-ik ábra nagyított felülröl, a) alulról 6) természeti nagysága. 


IHel. Alis anticis coerulescenti purpureis, fasciis duabus 
transversalibus pallidioribus ; posticis flavis, fascia marginali ni- 
gra, alis subtus purpureo , nigro , pallido , flavogue variis. 


Csápja fonál-képü, barna, nyaklói s torja. viola-szinűek, 
szörösek , teste felül fekete, alúl s végső gyürüje hosszu piros 
szörökkel. Elöszárnya sötétes viola-kék, két halavány viola—szinü 
harántos szalaggal, mellyek közöl a külső terjedelmesebb s in- 
kább föltünö, szélzete fehér; hátsó szárnyai narancs-sárgák, 
tövük, s félkörös-szélük bársony-fekete szegéllyel, szélzetük 
piros. Alulról az előszárny töve, közép-tájon egy három szög- 
ded-folt a halavány-sárga talajon, s külszélének hálsó fele bár- 
sony-feketék , előszéle, s hegye eleven-piros; a hátsószárny 
alúl szinte narancs-sárga , félig eleven-piros, félig pedig selyem- 
fekete szalaggal bészegve. Lábai feketék , hosszú piros bojtokkal. 


Brussa vidékén egy példányban találtatott. 


Amalthea pilleng. (Hipparchia Amalthea Fr.) 
3-ik Táb. 3-ik ábra, hím. 


Hipp. Alis dentatis fuscis , fascia albicante transversa, anti- 
carum stigmate oblongo alro , coerulescente, ocellisgue duobus 
subpupillatis ; alis subtus albo-maculatis , fuscogue-irroratis . 

Teste s szárnyai barnák, előszárnyán egy hosszas sötét- 
kékbe játszó bélyeg, egy habos fehéres széles szalag, melly 4 
barna vonalkák által 5 egyenetlen részre oszlik, ennek kül-szé- 
libe két fehér látkás fekete szemcse félig sárgásan környezve; 
hátsó szárnya barna mintegy az előszárnyaktól folytatott fehéres 
szalaggal, mellynek alszéle barna-sárgával környezett. Alúlról 
az előszárnyak nagy része barnán parányozott fehér, két fekete 


TÖRÖKHONBAN. 187 


szemcsével, a hátsók sötét-barna habosak , közepükön egy ives 
fogas fehér szalag. Szélzete fogas , fehér- s barna-tarkás. 


Hazája Kréta szigete, az Ida és Sphakia hegység ormain. 


Amalthea pilleng. (Hipparchia Amalthea Fr.) 
3-ik Táb. 4-ik ábra : nöstény. 


A hímnél állandóul nagyobb , hason-színü , előszárnyainak 
rajza a hímével megegyező ; hátsó szárnyain felül a fehér szalag 
hiánya, s egy kitünő látkás szemcse jelenléte , alúlról pedig a 
hátsó szárnynak egyforma barnás, deres, habos idomú rajza által, 
a himtöl tetemesen kölönbözik. Hazája az előbbivel egy. 

Ezen faj igen közel áll az Anthelea pillenghez tekinlvén 
hímjét, — de nöstényei e két fajnak egymástól szinezetükre 
nézve igen távol esnek. — 


A HONI MADÁRTAN ÚJ GYARAPODÁSÁRÓL ES ANNAK 
NÉMELLY SIKERES ESZKÖZEIRŐL. 


ÉRTEKEZIK 


PETÉNYI SAILANKON JÁNOS. 
NEMZETI MUZEUMI SEGÉDÖR. 


E mult összel tett felföldi utazásomból ") visszatérvén a tek. 
természettudományi társulat kebelébe, szerencsém lesz igen tisz- 
telt tagtársaimat ez utazásombani vizsgálódásim s tapasztalatim 
néhány eredményével üdvözölni; — nevezelesen pedig ez órá- 
ban jelenlévőket madártanilag mulattatni. 

Hogy hazánk minden részeiben még számos osztályú isme- 
retlen állat rejtezik, s igy , hogy benne még mindig nemcsak az 
eddig ismeretleneket , hanem ezek közt nagy ritkaságokat is fö- 
dezhetni föl: azt ezen itt fölállított többféle madárfajok is bőven 
bebizonyíthatják. 


7) Értekező az 1842-ben Beszterczebányán tartott magyar természetvizs- 
gálók és orvosok III-dik nagygyülése után, Beszterczéről Túróczba 
ment át , ott, kedves barátja , dr. Mojsisovics György tanácsából 
a háj-stubnai fürdüben gyöngélkedő egésségét helyreállítandó. In- 
nen naponként valamint a fürdö környékén , úgy e kies kertmegye 
távolabbi érdekes tájaiba és a szomszéd Bars- és Trencsinmegyékbe 
is kirándulásokat telt, mellyek a honi fauna, nevezetesen pedig az 
emlös-, madár- és haltan öregbítésére számos tapasztalatokkal s ér- 
dekes fölfedezésekkel jutalmaztattak. — September esős vége felé 
Túróczból Beszterczére visszasietett, onnan még madártani baráti 
s tanítványival e vidéknek is érdekesb tájait s a közel fekvö havaso- 
kat, föleg pedig Prasivá havasát már csak azért is bejárandó , hogy 
az oltan többek állítása szerint tartózkodó közép- és hófajdok, 
(Tetrao medius, miltleres Waldhuhn, és Tetrao lagopus, Schneehuhn) 
igazi vagy tán csak állítólagos előfodulásáról önmeggyözödést sze- 
rezhessen magának. De ezen öszelő 29-kén oda törekvő kirándulá- 


HONI MADÁRTAN 189 


E madárkák, mellyeket az idézettek közöl legelöl bemulatni 
szerencsém vagyon: billegények (közönségesen barázdabille- 
getők, Motacillae, Bachstelzen, Trasoritky). Ok az énekérek (0s- 
cines ; Singvögel) nagy osztályába, a robarevők (Aves insecti- 
vorae ; Insectenfresser) rendéhez tartoznak. Linné, mint tudva 
van , a Motacilla-nemhez egy igen nagy számú , de a későbbi 
madárludósok által igen helyesen sok nemre fölosztott madár-— 
sereget számlált vala. Szinte oda tartozának az európaiak közöl: 

1) A zenérek (Lusciolae , Erdsaenger) ; 

2) Poszálták (Currucae, Grasmücken) ; 

3) Füstfarkok (Ruticillae, Rothschwaenzlinge) ; 

4) Nádikák vagy nádárok (Salicariae, Rohrsaenger) ; 

5) Lombászok (Ficedulae, Laubsaenger) ; 

6) Rendikék (Reguli, Goldhaehnchen) ; 

7) Csalogányok (Accentores. Braunellen) ; 

8) Csattogányok (Saxicolae , Steinschmaetzer) ; 

9) Ökörszemek (Troglodites , Zaunschlüpfer) ; és 

10) Billegények (Motacillae, Bachstelzen) ; — úgy szinte 
a külföldiek közöl több. a valóságos billegényekkel közelebb 
távolabbról rokon madarak nemei és fajai. 


Linné ideje óta a jelen század kezdetéig csak 3 billegény- 
faj, u. m: 

1) afehér, 2) az erdei sárga, és 3) a legelői sárga 
billegény volt ismeretes az európai madártanban. De valamint 
épen ezen utolsó 4 évtizedben az egész természettudomány óriási 
elölépéseket tett, úgy szült az, szinte az általános madártanban és 
kivált az európaiban, sok és érdekes fölfedezéseket. Ezen idő le- 
folyta alatt fedeztetett föl Európában a billegények nemébőlis ismét 
5 új önálló faj, t.i.1) agyászos, 2) sárgafejü, 3) szürke- 
VALA 4) feketefejű és 5) a czitromsárga sagatb art 


vegyes távol minden menedékhelytől, egy iszonyú záportól (felhöszaka- 
dástól) meglepetvén és 6 óráig ázva átfázván , veszedelmes , több 
hetekig tartó betegségbe esett , mellyből ötet csak olly szorgalom és 
orvosi ügyesség, csak olly barátságos ápolás vala képes kiragadni, 
millyet nagyon tisztelt barátja, dr. Bauer József beszterczei főorvos- 
nak és számos jóakaró barátinak örökké köszön! — Betegségéböl föl- 
kelvén Beszterczéről egyenesen Pestre sietett, e felföldi utazása köz- 
ben is nyert tapasztalatival a honi faunát, a gyüjlölt tárgyakkal pedig 
a nemzeti muzeumot gazdagítandó. 


190 A HONI MADÁRTAN 


Ezen valódi billegények neme a legújabb madártani rend- 
szerek szerint ismét 2 családra oszlik föl. 

Az egyik a tulajdonképeni vagy folyami billegé- 
nyeké (Motacillae, Bachstelzen). Ezen családhoz tartozó fajok 
farka egészen egyenlő hosszú az egyéb testtel vagy ennél még 
kissé hosszabb is; hátsó ujok karma rövidebb magánál az ujnál 
vagy azzal egyenlő hosszaságú és igen horgas; hátsó szárny- 
osztályuk rövidebb az előszárnyoknál vagy is lebegtyűjöknél 
(Schwingen). 

A fennevezett európai 8 fajból csak 3 tartozik ide a tu- 
lajdonképi billegénycsaládhoz , úgymint: 

1) A fehér billegény (Motacilla alba Lin.; Weisse Bach- 
stelze), melly fehér , szürke és fekete tarkaságán kivül még ki- 
vált arról megismerhető, hogy kifelé fekete lebegtyűi finom fehér 
széllel, fekete hátsó szárnytollai és szárnytakarói pedig széles 
fehér szegéllyel ellátvák. — Ezen, egész Európának — Angol- 
hont kivéve —, azonkivül Sibéria és éjszaki Áfrikának közönséges 
lakosa, nálunk is minden mívelt , termékeny , főleg hegyes pa- 
takos tarlományokban nagy számmal környezi az embereket. 

2) A gyász billegény (Motac. lugubris , Temmick Ma- 
nuel d" ornit. I. p. 2535 Mot. Yarellii., Gould Birds of Europe 
PI. 141 ; — Trauer-Bachstelze). Ez a fehér billegénytől, melly- 
hez különben nagyon hasonlít, az által különbözik , hogy ez ott, 
hol a fehér hamuszürke , tehát egész testfölén. begyén, mellén 
söt alteste oldalain is. sötét-fekete. Hona Angolhon, költözésekor 
Európának egyéb melegebb, föleg nyugoti részeiben is- bár rit- 
kán — megfordúl. Ot mint magyarhonit eddig még nemismerjük. ") 


") Több jelesb madártani munkákban, például: Brem. Lehrb. Europ. Vögel. 
249 lap; Meyer et Wolf Zusátze und Berichtigungen zum Taschenb. 
deutsch. Vögelkunde; Keyserl. es Blas. Wierbelthiere Europa"s XLIX. 
lap.sSt. e. f. az állilatik: hogy a gyászbillegény valamint Európa 
több délkeleti tartományainak, úgy Magyarhonnak is lakosa. — De 
ezen gyanitólagos és hibás állítmány azon tévedésen alapszik, misze- 
rint a fennevezett és több madártudósok, az igazi angolhoni, tehát nyu- 
goli gyász billegényt egy hozzá igen hasonló ugyan, de egészen más 
önálló napkeleti billegényfajjal összezavarták. Ez: Motacilla Albcola 
var. Camitschalcae , Pallas Zoograph. rosso-asiat. I. p. 507. nota ; 
Tem. Man. III. p. 175 és 629, hol ezen faj számára Molacilla lugens 
név ajánltatik ; Gould, Birds of Europe, Pl. 142. — Motacilla albeda az 
előbbitöl majd egészen fehér lebegtyűi, — és tiszta fehér közép és 


GYARAPODÁSÁRÓL. 191 


3) Az erdei sárga billegény (feketebegyű kénsárga 
billegény; Motac. boarula, Pennant; Mot. sulfurea, Bechst; — 
Graue , schwefelgelbe , schwarzkehlige gelbe  Bachstelze , 
gelbe Gebirgsbachstelze) testföle, zöldsárga farcsíikját kivéve, 
hamvas-szürke; alteste farkaltakaróival együtt mély kénsárga; lá- 
bai tesiszínűek ; az idős him begye fekete. Ő a mérséklett és déli 
Európa , közép és déli Ázsia, valamint éjszaki Áfrikában is ho- 
nos ; — Magyarhonban is mindenütt a magas bérczek közti mély 
s regényes erdős völgyeknek boldog lakosa, s ottan, — mint 
azt múltkor is a szép hermaneczi völgyben örömmel tapasztalánk 
— a zuhatagos , pisztrángdús, ezüsthullámu, folyóknak tébolygó 
aranyos ékessége. ") 

A billegények második családja a legelő — vagy pász- 
tor billegényeké (Bilcsirták ; — Vajda Cuv. fordít. — Budy- 
tes Cuv ; Schafkuhstelzen, — Viehbachstelzen, — jobb tán Weide 
— vagy Triftstelzen), mivel leginkább a legelőkön marhák kö- 
rül tartózkodnak. — Az ide tartozó billegényfajok farka rövi- 
debb egyéb testöknél., hátsó karmok hosszabb az ujnál. és csak 
igen kissé meggörbült ; hátsó szárnyok épen olly hosszú mint ma- 
ga előszárnyok, vagy kissé még hosszabb is annál. E családi bil- 
legények utósó két bélyegöknél fogva — egyéb közös bélye- 
geiket nem említvén, — legrokonabb összeköttetésben állanak a 
pszityornem (Pipar Vajda; Anthus; Pieper;) fajaival, mi által a 
madárrendszerben a billegényekről a pszityorokra vagy ezekről 
a billegényekre igen természetes átmenet képeztetik. 

Ide tartozik a többi európai 5 faj. nevezetesen pedig: 

4) A czitrom billegény (Mot. citreola et citrinella. Pal- 
las; Zitronstelze, gelbköpfige, citrongelbe Schafstelze). szép 


felső szárnyiakaróiv al válik el, és eddig csupán Kamcsalkán , a Kuri- 
lokon és Japánban vététvén észre , mint európai és magy arhoni ma- 
dár hibásan hozaték föl; lásd erröl Schlegel krit. Uibersicht der 
europ. Vögel. 68-dik lap. 

3) Motacilla alba septentrionalis; — Mot. alba sylvestris; Mot. alba 
bdrachyrhynchos I. Brem. Handb. europ, Vögel 347 — 349. I.: nemkülön- 
ben Motac. alba cervicalis. Petényihez levelezésében 1836., — Mot. 
sulfurea montium lib. cit. p. 345 és Mot. sulfur. longicauda Peté- 
nyihez irt levelében 1837. — ezek mind nem igazi , tartós jellemek- 
re alapított éghajlatos válfajok (climaticae varietates), hanem egyedül 
változékony mellék tulajdonságokra épült álválfajok (guasi subspecies, 
After-abarten). 


192 A HONI MADÁRTAN. 


czitromszínű fejfölén , pofáin és altestközepén, ónsztirke mell- és 
hasoldalain , fehér fark-altakaróin, hamuszürke farcsik és olaj- 
szürke háká kivül ssenkEGökölbe megkülönböztethető a többi 
hasonló rokonfajoktól azon félholdképü fekete öv által. melly 
nyakszirtét födi. Hona délkeleti Oroszország, Siberia, Buchara, 
és Krimm tartományok, honnan költözésekor a görög szigetségre 
(archipelagusra) s hihetőleg néha honunk délkeleti részeibe is el- 
tévelyedik., miután Stelter Fridrik barátom annak egy példányát 
már Erdélyben is, nevezetesen a szamosfalvai tócsák közt közel Ko- 
lozsvárhoz (melly példány gyüjteményében találtatik) meglőtte. 


5) A közönséges sárga billegény (Motac. flava vulga- 
ris Pet.; Mot. flava Lin. Mot. chrysogastra , Bechst. Mot. neglecta 
Gould" ); Gemeine gelbe Schafstelze, gelbe Bachstelze, goldbáuchi- 
ge Trift, — Wiesen, — Kuh, — Viehstelze) egész fejföle szürke, 
szemölde., begye s orrtiövmelléke fehérek; egész teslfölének 
szürke alapszíne sárgazölddel befuttatva; az elevensárga altest 
oldalai eleven zöldbe, farkaltakarói pedig fehéresbe átjátszók. — 
Ezen közönséges faj találtatik — Angolhont kivéve — egész 
Európa, Ázsia és éjszaki Áfrika legtöbb, — de sohasem hegyes — 
tartományaiban. Magyar hazánkban is minden térséges, kivált pe- 
dig ollyan tájak lakosa, mellyek vizenyős rétek és legelőkkel, 
iszapos tavak és nádasokkal bövölködnek ., miért is egész alföl- 
dünknek igen hű barátja. 


6) A szürkeféjü sárga billegény (Motac. flava, cine- 
reocapilla, Pet. — Motac. cinereocapilla; Savi ornitholog. Tosca— 
na III. p. 216: Char. Bonaparte Icon. d. Faun. Ital.Tav. 31. fg. 2. 
Grauköpfige gelbe Schafstelze). olasz-, török- (Rumelia) és görög 
(Morea) földön honos, az előbbitől az által különbözik, hogy hi- 
mének egész feje ónszürke, gyakran minden világos szemöld 
nélkül; begye tiszta fehér, ala sárga: tojójának pedig feje olaj- 
szürke, keskeny szemölde sárgás, begye szennyes, ala sárgásfehér. 

7) A feketefejű sárga billegény (Molac. flava altri- 


1) A most élő jeles angol madárbuvár, Gould, hihetőleg azért nevezi mun- 
kájában ihe Birds of Europa Pl. 146.; ezen billegényfajt Motacilla 
neglectanak, mivel reá, bátor az a sárga legelő billegényeknek példány 
mintájául (prototypusáúl) szolgálhatott, olly csekély figyelem fordítla— 
tott, hogy ezelött mind ezen 4 éghajlatos válfajok az európai madár- 
leirásokban csak egyszerüen Motacilla flava név alalt állanak. 


GYARAPODÁSÁRÓL. 193 


capilla Pet. "); Mot. melanocephala , Lichtenstein in Eversman 
Reise , Anhang p. 129; Char. Bonap. Icon. d" Faun. Ital. I. Tav. 
31. fig. 3 ; Schwarzköpfige gelbe Bachstelze) különbözik a kö- 
zönséges sárgától csupán fekete homlok, sapka, nyakszírt és szem- 
tája által ; — honos déli Európában, Görögország, Bukhara, Ará- 
bia , Egyiptom és Abyssiniában. 3 

Hátra van még a pásztorbillegények nagy családjából egy 
faj , mellyre , miután tulajdonkép az adott okot és alkalmat jelen 
értekezésemre, különösen akarom figyelmeztetni a tudós lár- 
sakat. Ez: 

8) A sárgafejű sárga billegény (Motac. flava flavica- 
pilla Pet. ""; gelbköpfige gelbe Schafstelze), mellyet ezen mu- 
tatványul szolgáló magyarhoni példányban in natura bemutatni 
szerencsém vagyon. 777) 

Már a múlt század első negyedében irla vala le ezen bille- 
gényfajt az akkoron hires angol madárbuvár, Ray János 595 y- 
nopsis methodica avium" nevü, Londonban 1713-ban kijött 
munkája 75-dik lapján, azt egyenesen csak Mot. fiavanak ne- 
vezvén, azért, mert ez Angolhonban , hol a közönséges Motac. 
flava nincsen, a legközönségesebb sárga billegény. — Maga a 


3) Atricapilla nevet azért választottam, mivel e billegénynek nem egész 
feje, csak fejföle fekete, s mivel Melanocephala név csak ollyan ma- 
daraknak való, mellyeknél nem , mint itt, csak a fejföl, hanem az 
egész fej általában vagy legalább a fejnek nagyobb része fekete , pél- 
daúl : Emberiza melanocephala ; Sylvia melanocephala s t. e f. 

13) Azért határozám el magamat e billegénytajt: Motac. flava flavicapilla— 
nak névezni , mert ez a név 1) minthogy rajla sárga fejföle a leg- 
szembeszököbb bélyeg, épen és egészen reá illik ; mert az 2) az előb- 
biek neveivel : cinereocapilla, atricapilla-val nemcsak egyformán hang- 
zó, de a figyelmet ugyanazon rész jellemző színeire egyaránt ultasító. 
3) Mert a Temmincktöl. adott ,,/laveola" azaz , sárgás" név , inkább 
mind a három előbbi fajra; mint erre illenék , mellyek nem min- 
denütt és nem ollyan eleven sárgák ; de sok részeken csak sárgásak. 
Ezen fajra tulajdonkép legjobban illenék a" ,,/lava"" név, — mellyet 
azonban mind a négy éghajlatos válfaj számára meghagyni és utánna 
úgy, mint azt jelen értekezésemben tettem , mindegyiknél a tulajdon 
válfajnevet tenni kell. 

irt) Értekező igyekezett, valamint itt a billegények, úgy a következő ma- 
dárnem és fajok jellemzésénél az általa fölhozott különböztető bélye- 
geket magokon az egyszersmind természeti valóságukban bemutatott 


példányokon is láthatólag bebizonyítani. 
13 


194 A HONI MADÁRTAN 


mostani híres angol madártúdós , Gould, dísznyomatú munkájá - 
ban: , John Gould the Birds of Europa, London 1837. Pl. 
145." azt szinte — de ez már szántszándékkal — Motac. fla- 
vanak nevezi , mert ő a közönséges flavát, mint fenebb emlí- 
tém, ettől különbözöleg Motacilla neglectának mondja, — 
Bonaparte Károly Lucián , Geographical and compara- 
tiv listof the Birds of Europ and North-america, Lond. 
1838." czímű munkája 18 lap, 156 sz. azt Budytes Rayi név 
alatt írja le. A nagy-hírü holland madárbúvár, Temminck Ja- 
kab pedig nagybecsű munkájának , Manuel d" Ornithologie" 
sat. III. része , 183. lapján ezen madarat Motacilla fiaveola, 
sárgás billegénynek nevezi. Ezen három utólsó madártúdó snak 
köszöni tehát madarunk az újabb időben történt tökéletesb meg- 
különböztetését, meghatározását és önálló besoroltatását az éuró-— 
pai madarak rendszerébe. 


A közönséges sárga billegénytől., mellyhez nagyon ha- 
sonlít., az által különbözik , hogy egész fejföle., melly a sárgánál 
mindig többé kevesbé hamuszürke , szürkesárga; hogy a szemei 
fölött egész a nyakszirtig egyenlően elfutó szemöldszalag tíszla-— 
sárga és jó széles , midön az a közönséges sárgánál fehér, vagy 
rozsdás- fehér és sokkal keskenyebb, gyakran a nyakszirt felé 
már eltünő; — hogy a sárgafejü billegény álla. begye és egész 
alteste sárgák, midőn a közönségesnél a két első söt az egész 
állkapocs melléke is fehér ; — hogy madarunk egész olajszürkés- 
sárga testföle sötétebb a sapkájánál. 


A sárgafejü sárga billegény eddigi tapasztalatoknál fogva 
Angolhon lakosa, honnan költözésekor Európa más, föleg nyugoli 
reszeibe is eltévelyedik. ") 


") Heyserling és Blasius : ,, Wir belihiere Europa"s" czímű munkájuk XLIX- 
dik lap. 176 sz. ugyanazon egy fajnak jelentik ki a Siberiában és Per- 
siában lakozó Motacilla campestrist, Pallas Zoograph. I. p. 504. nro 
138 , — a mi angolhoni sárgafejű billegényünkkel. Mivel azonban 
Pallas ott e név alalt égy fiatal nyakörvös madarat ir le, az ő Motac. 
campestris leirása egyformán alkalmazható, valamint a közönséges 
sárga, úgy á sárgafejű billégény fitollazatára. — Ide kapcsol az is- 
mert európai sárgabillegény valfajaihoz, Sundevall, svéd madárbúvár 
(k. vet. acad. Hand. Stockholm. 1842. pag. 47.) még két válfajt, u. m. 
Motac. flava svecandát és Mot. flava boreálist e Lapponia , lásd erről 
Herm.Schlegel krit. UVibersícht der europ. Vögel 1844. 6$ I., 64 sz. 


GYARAPODÁSÁRÓL. 195 
Midön múlt évi [1841-ki] öszkor a bécsi csász. természet- 
tárban mulatván, és tellyesitendő többféle ohajtásim közt, az 
európai madártan újabb fölfedezéseivel is megbarátkozni ipar— 
kodván, azokat részint az ott fölállított példányokon, részint az 
újabb madártani munkák közt, föleg öket magában foglaló 
Gouldnak ,.the Birds of Europa" pompás munkája gyö- 
nyörű rajzaiban szemlélém: alkalmam vala ezen itt leírt, újabb 
időkben fölfedezett vagy inkább meghatározott ritkább billegény- 
fajokkal ismegismerkedni. Annálszorgalmasabban fordítottam tehát 
azóta vizsga szememet minden hazánkban előforduló billegények- 
re, S szerencsés valék múlt nyárutó 20-kán a túróczmegyei 
Turecz és Zsarnócza folyók közti szép térségen, — mellyen ke- 
resztül ez időszakban naponkint több száz billegény, Liptó és 
Trencsin bérczeit hálrahagyva , Körműcz s igy nyúgotdélfelé te- 
lelésre költözött — e jelenlévő him-példányt első öszi 
tollazatban, mint legelső ismért magyarhoni sárgafejű 
sárga billegényt, honi faunánk s muzeumunk számára meg- 
szerezni. " Nagy örömöm vala akkor. midőn azt ottan megpil- 
lantván , szerencsésen hatalmamba keritém : de nagyobbat élvezek 
most, midőn azt visszatérésem után , szerencsém van nem csupán 
mint honi új fölfedezésemet a tek. társulattal és tiszt. szaktársim- 
mal tudományosan megismertetni; hanem egyszersmind eszközül 
használni arra, hogy a tek. társulat tiszt. tagait, általok pedig 
minden honunk természettörténet s madártan barátit figyel- 
meztessem , milly sok állattani kincs légyen rejtve még előttünk 
terménydús honunkban! — Magyarország, föleg a költöző mada- 
rakra nézve , valóságos gyül- és forduláspont. — Hazánkon ke- 
resztül utaznak, benne mulainak sok ezer, gyakran legritkább, 
söt, a legdélibb, legkeletibb s legéjszakibbakat kivéve, — mely- 
lyek szinte néha ide eltévelyednek — majd minden európai ma— 
dárkincsek. Nekünk volna tehát, kedves honfiak! nekünk volna 
mondom — ha használni akarnók — — ! számtalan alkamunk 
a honiakon kivül nem csak az európai , de gyakran a külföldi rit- 
kább madarakat is tudományunk és természettárunk gyarapitására 
megszerezhetni; — de hihetőleg még sok új fölfedezéseket is 
bonunk diszére tehetni !! 
7) Ezen kirándulásomban , valamint többekben, kikísért engemet 
sz. kir. Körmöczbánya városa érdemtellyes Főbírája, tek. ferbel- 
tháli Sálix Aloyz ur , kinek barátságos rokonérzete e nyereség 


fölötti örömimet is nagyon nevelte. Hála itt is a derék férfi 
nak ! — 13" 


196 A HONI MADÁRTAN. 


Ámde! valamint ezen , honi madártanunk öregbitését érdeklő 
sohaj igazságos: épen olly elkerülhetlenül szükséges az is, hogy 
nagyterjedelmű s különféle alakzatú hazánkban több, — söt hogy 
minden részeiben buzgó madárbuvárok legyenek, hogy ezek 
mindnyájan barátságos összeköttetésben, tudományos egyetérlés- 
ben élvén, egy czélra , madártani . faunánk előkészítésére szaka-— 
datlanul munkálódjanak. Az állatok számtalansága tömegében 
épen a madarak azon legszabadabb lények, mellyek egyik tájhoz 
sem lévén lekötve, semmi határt nem ismernek; mellyek tegnap 
messziről hozzánk érkezvén, ma körülöttünk mulatnak, holnap 
már 20, 50 , tán 100 mértföldnyire is tölünk távol lesznek — ! 
mellyeknek egyike a legmagosb bérczéken, másika a legmélyebb 
völgyekben, többen a legsűrűbb. erdőségeken, némellyek a kopár 
meredek sziklákon vagy átnézhetlen térségeken és sivatagokon, 
legtöbben pedig a megközelithetlen , posványos és nádas vizeken 
utaznak keresztül. — 

Miböl kitetszik, milly nehéz, söt milly lehetetlen — egy. vagy 
néhány bár legbuzgóbb, s bár egész éltét arra áldozó madárbu- 
várnak egy illy nagy ország minden madarait kifürkészni és tö- 
kéletesen megismérni ; — de kitetszik egyszersmind annak sikere 
is, ha hazánk különféle pontjain a lelkes természetvizsgálók sza-— 
porodnak. — Lelkem tiszta örömében boldogúl, midön ezen s0- 
hajait egy részről azonnal itten láthatólag igazolhatja! Mert ime 
e három, hazánk faunájára nézve szinte egészen új madárfajok 
fölfedezését egyedül több férfiak tudományos összeköttetésének 
s munkálódásának köszönheti a honi madártan. Ezen férfiak bész- 
terczebányai három lelkes madártani tanítványom s levelezőm, 
t. cz. Grineus János, k. kamar. pénztári tisztviselő ; Rok osz 
István kisded iskola-tanító és Szinovicz László, városi 
gyógyszerész, kiknek neveik. mint különben is e természettudo- 
mányi társulatunk érdemes tagaié , itt is egész tisztelettel legye- 
nek említve. — 

Jelen három madár közöl ez a kettő. Keresztorr vagy 
Keresztorrály [keresztcsörrü, Hanák termész. rajz. elem ; — 
Loxia Linn. ; Curvirostra, Scopol., Crucirostra Cuv. ; Kreuzschna- 
bel, Krummschnabel.) — Ezek szinte az éneklök osztályába, 
a magevük vagy kúporrúakl[aves granivorae s. conirostres ; 
Samenfresser] rendéhez , ebben pedig a pintyrokonzathoz 
[ Fringillidae, Finkenartige] tartoznak. j 


GYARAPODÁSÁRÓL. 197 


Linné után hosszabb ideig csak egy keresztorrfaj vala isme- 
reles az európai madártanban, úgymint : 

1. A közönségesvagy fenyő keresztorr [Loxia 
ecurvirosíra Linn ; Crucirostra abietina Meyer Vögl. Liv. u. Esth- 
land S. 72. Curvirostra pinelorum, Brehm. Lehrb. I. S. 166. ; — 
Fichtenkreuzschnabel ; Körmöczön : Ordinari Kreenes;] melly a 
többi fajoktól következő bélyegénél fogva könnyen megismerbe- 
tő : Kinyúló orra fölül- és alúlról gyöngén görbült, egyenesen 
mérve hósszabb mint magas; egymást keresztező. karcsúan ki- 
nyújtott orrhegyeinek alsója, felsüjét világosan fölülmúló ; szárny- 
hegyei farktakaróin túl ki nem nyúlók, azért is csak a farknak fe- 
lét fedők. — E fajú madarak tollazata szinei nem csak az évszak, 
kor és nem szerint , hanem ugyan azon egynemű "és egykorúak- 
nál egymástól olly különbözök, a szürke , barna , zöld. sárga és 
vörösnek mindenféle válszineibe átmenök, hogy nálok az általá- 
nos színmeghatározás lehetetlen. A fenyö keresztorr egész Eu- 
rópa , tehát Magyarhon nagy fenyveseinek is számos de kóbor 
lakosa , mellynek külön párjai az évnek legkülönbözöbb szakai- 
ban, januártól decemberig fészkelnek és költenek [miről bő- 
vebben olvashatsz: Brehm Beitraege zur Vögelkunde 
Bd. I. S. 669—675.] — 

2. A papagályorrú vagy szurkosfenyő ke- 
resztorr: [Doxia pytiopsittacus, Bechst; — Kiefern-Kreuzschna- 
bel; Bécs körül: Steyrischer Kreuzschnabel; Körmöczön : Pola- 
ken-Kreenes ; Kriwonos poljak, Beszterczén; klukonos Óhegyen] 
—  Bechstein híres német Ornithológnak köszöni fölfedezését, 
ki azt első: , ornitholog. Taschenbuch"" czimü munkája I. 106. 
lapján írta le. — A közönséges keresztorrtúl már első pillanatra 
különbözik szembetünő nagyobbsága észömöksége által. De azon- 
kivül rövid "/, íves orra egyenesen mérve alig hosszabb ma- 
gosságánál; rövid orrhegyei vastagok, tompák, az alsó alig elérő 
a felsönek hátszélét; szárnyheégyei a farktakorókon tetemesen 
túlnyúlók és így a farknak "/; részét fedük. 

Hona e madárfajnak leginkább az éjszaki Európa és Ame- 
rika fenyvesdús tartományai, hol még az arcticus körön belöl is 
olly magosan terjed fölfelé, a meddig csak fenyvesek díszlenek. 
Európában leginkább honos Liv — Svéd, — Porosz, — Orosz, — 
és Lengyelhon nagy fenyveseiben, honnan a mérséklett  tartomá— 
nyokba is, föleg Sveitzon, Tirol és Stájerföldön lefelé egész a 


198 A HONI MADÁRTAN. 


központi havasok végéig, tehát Lombardiáig kóborolva terjednek, 
és nem ritkán imittamott költenek. — Kedves hazánkat is néha 
számosan meglátogatják, föleg pedig akkor, midön a szurkos és 
a vörösfenyő [Pinus sylvestris, Kiefer, Föhre; és pinus laríx, 
Lerchenbaum] tobozai bőven teremnek. s akkor — a mint a kör- 
möczi és óhegyi madarászoklól értesítetém — mindig septem- 
berben érkezvén, mintegy november közepéig itten mulatnak. De 
itteni költésökről bizonyos tudosítást sehol sem nyerhettem. 

3. A kétszalag-szárnyú keresztorr [szalagos ke- 
resztorr; Loxia bifasciata; Crucirostra bifasciata, Brehm, Isis 
1827 , p. 820; Ornis III. p. 85; Lox. taenioptera, Gloger Hdb. 
p. 354; Lox. leucoptera, Nilsson Fauna Skandinav. Fogl. 
I. p. 440; Loxia falcirostra, Latham; — Zweibindiger Kreuz- 
schnabel, weissbindiger Krummschnabel; Körmöczön: Finken- 
kreenes) ; — A szalagos-szárnyú keresztorr már első tekintetre 
különbözik a két előbbitől kicsinységénél, de még inkább azon 
két fehér szalagjánál fogva, melly az első- és másodrendű szárny- 
takaróinál fehér végszegélyei által képeztetvén, a szárnyokon 
keresztül fut. E faj tulajdonkép Éjszakamerikának , — hihetőleg 
legéjszakibb Ázsiának is ? — lakosa, hol, p" 0. a Hudsonöböl mel- 
léki tartományokban seregesen jár és költ. Európának már több 
tartómányaiban , például: Angol, — Skandináv. — és Német- 
honban, de csak történetesen, kisebb számú csoportokban téli 
költözésekor vétetett észre (lásd Schinz Fauna d. Wir- 
belth. Europ. I. p. 235—6; Keys. et Blas. Wirbelth. Eu- 
rop. I. p. XLII; Nro 1350; Schlegel krit. Uibersicht d. eu- 
rop. Vögel p. LXVIII.) — A körmöczi és óhegyi madarászok 
és erdőszök , kik előtt e madárfaj ismeretlen ugyan nem vala , de 
a kik azt aközönséges keresztorr- és az erdei pintytöl ( Fringilla 
coelebs., Buchfink ) származó ritka korcsfajnak tartották hibásan. 
azért is Finkenkreenesnek nevezik. elöttem azt állították felőle: 
hogy az nem ritkán és seregesen szokott honunk felföldi fenyve- 
seibe levándorolni, és hogy ilt a közönséges szurokfenyőkön 
(Pinus picea, Fichte ) tartózkodván, tobozai magvával éldegél; — 
de, hogy hazánkba télen soha, hanem mindenkor nyárban, neve- 
zetesen pedig junius utólján érkezik, itten legfölebb augustus 
végéig mulatandó ! . 

E két utolsó ritkább és magyarhoni faunánkra nézve új ke- 
resztorrfajokat szinte egy év elött volt örömem megismeni Bécs- 


GYARAPODÁSÁRÓL. 199 


ben a csász. természettárban és a fenemlített munkákban; hon- 
nan haza jövén, el nem mulasztám minden fenyvestáji madártani 
tanitványimat , föleg a buzgó beszterczebányai Grineus és R0- 
kosz urakat többek közt ezen két ritkaságra is figyelmeztetni. 

Nem sokára nagy örömmel vala jutalmazva barálságosan 
összekötött ügyekezetünk, — mert a fennevezett két barátom 
fáradhatlan törekvéseinek rövid idő múlva sikerült, ezen két ma- 
dárritkaságnak a beszterczei környéken is történetes előfordulá- 
sáról nem csak hiteles tudósításokat, hanem magokat a madarakat 
is eleven példányokban Óhegy tájáról megszerezhetni. Mostani 
köztük mulatásomkor ök azokkal tanitványi háláúl — kedvesked- 
tek nekem; — én pedig mielőtt azokat a nemzeti Muzeum gyüj- 
teményébe bekebelezném, kedves kötelességemnek tartottam, azok 
bemutatásával és azokróli néhány szóval a tek. társulatot értesíteni. 

A még hátralevő, szinte utolsó utazásomból hozott — ez al- 
kalommal  természetbuvártársimnak bemutatandó madár, abu- 
várnak (Mergus, Linn; Saeger, Saegetaucher ); egyfaja. — 
Ez az úszhártyások ( Palmipedes, Lath;  Natatores, Illig ; 
Anseres  Linn.; Schwimmvögel); nagy osztályába, a 1e- 
mezorrúak (Lamellirostres; Lamellosodentatae ; Anatidae; Zahn- 
schnaebler, Blattzaehner, Entenartige-Schwimmvögel), családjának 
egyik nevezetesebb taga. 

A buvárnem kitünöleg különbözik a többi lemezorrúaktól, 
nevezetesen pedig a kácsáktól (réczéktöl) vékonyabb, 
hengerübb, belszéleinek egész hosszában apró. hegyes, fürész- 
idomú, hátrairányzott fogakkal fegyverezett orra álltal. mellynek 
felső vége tetemesen legörbedt. A buvároknak Európában eddig 
4, magyarhonban csak 2 faját ismertük, honosnak, u. m. : 

1. A nagy vagy közönséges buvárt (köznépiesen: 
nagy jeges kácsa; Mergus Merganser Linn.; Merg. Castor et ru- 
bricapillus, Gmel.; Grosser Saeger, Gaense-Saeger; Pest körül 
Mürachente — Meerach helyett)! — ; melly jeles nagyságán ki- 
vül , szalagtalan tiszta fehér szárnytükre, vörös orra és lába, 
de az által is megkülönböztethető, hogy fejének bár zöld- 
fekete- (az idösb hímnél), bár rozsdabárna- (a jérczénél és a 
fiaknál) szine egész a nyak közepéig leérő. — Hona az ú és új 
világ éjszak tartományai. honnan a vízfagyasztótélben melegeb- 
bekbe leköltözvén , évenkint. honunk jelesb vizeit, itt Pest körül 
is, megkeresi, 


200 A HONI MADÁRTAN 


2. A fehérke vagy apró buvárt (közép apró jeges- 
kácsa; mergus albellus Linn. idősb hím; — merg. minulus, asiali— 
cus , pannonicus , stellatus, tinus. glacialis, mustelinus ., furcifer, 
Auctorum ; jércze és fitollazalban ; — Weisser Saeger., kleiner 
Saeger, Wieselkopf) ; — mellynek a többi rokonfajoktól megkü- 
lönböztető bélyegei ezek : fekete szárnytükre egy keskenyfehér 
szalaggal keresztül vonva és elői, hátúl, fölül fehérrel kerítve ; 
farka csak 16 tollú; orra jóval rövidebb közép ujánál és lábával 
együtt kékesszürke , úszonyai feketék. Hona a két óvilág éj- 
szaktájai, honnan minden télen nyúgotdélfelé leköltözvén , hazánk 
vizeit is számos látogatja " ). 

Az európai ritkább buvárfajokhoz számitatnak még : 

3. A sisakos buvár (Mergus cucullatus Linn. ; merganser 
virginianus cristatus, Brisson ; — Helmsaeger , Kappen-Saegetau- 
cher) ; — melly tulajdonkép éjszakamerikai madár, de történetesen 
már Európába is, nevezetesen Angliába letévelyedett. Ismertető 
bélyegei : halantékain eredő, nyakszirtén túlnyúló s mintegy sisa— 
kot képező fehér, de fekete szalagocskával végzödő hosszas búb ; 
fehér testala a hasoldalokon rozsdabarna ; fehérszürke fark alta- 
karói fekete-barnával habosak ; fehér szárnyczimere fekete sza— 
laggal áthúzva és elölfölül feketével, hátúl pedig barnaszürkével 
kerítve ; orra vörösfekete, lábai tesiszinüek. — Honunk madárta- 
nában még eddig idegen. De nem idegen ezentúl ; 

4. A hosszúorrú buvár: (Csúpos buvár ; Mergus serrator 
Linn. ; Merg. leucomelas Gm. idősb hím; Langschnaebliger 5Sae- 
ger , mittlerer Saeger , rolhbrüstiger, — gezopfter-Saegeschnaeb- 
ler) ; mellynek vörös orra mindig hosszabb a közép ujánál, tehát 
testéhez aránylag hosszú; fehér szárnyczímere a himnél két, a 


") Mergus anatarius, Entensaeger, Eimbeck, Isis 1831, S. 299, 
fig. c. (Clangula angustiroslris, Schmalschnaeblige Schellente, Brehm 
Hdb. d. Vög. Dischl. S 930.), mellyből eddig csak azon egyet- 
lenegy példány ismeretes , melly az 1825-ki összel az Oker folyón, 
Braunschweig mellelt lövelvén, az odavaló herczegi természetltár- 
ban vagyon lföiállilva; — a leglapaszltallabb madárbuvárok , például 
Temminck, Naumann, Scblegel itélete szerint semmi egyéb, 
hanem egy a fehérke buvár és a csengő kácsa (anas clangula ? vel 
an. islandica? Schellente? oder Spalelente? — ) elegyitéséből szár- 
mázott kácsabuvárkorcsfaj. Lásd Naum. Naturg. d. Vög. 
 Dtschlds XII. S. 194—197; Schlegel krit. Uibers. S. 109. 
Nro (127.) 


GYARAPODÁSÁRÓL. 201 


jérczénél és a fiaknál egy fekete szalaggal keresztül húzva; a 
nyakfeketéje vagy rozsdabarnája nyaka már felső harmadával le- 
felé végződő, nyakalának alsóbb és mellének felsőbb része rozs- 
dabarna foltos, sötétes tollgerinczekkel vonalozva ; lábai sárgavö— 
rösek. — Ennek hazája a három világrész éjszaki földsark kö- 
rüli tartományai egész Grönlandig. mellyekből télen mindenfelé 
melegebb tartományokba, példáúl igen számosan az ádriai tenger 
mellékére is elterjedvén , hihetőleg ollykor , bátor ritkábban, ho- 
nunk vizdús kerületeiben is megfordúl. 

E madárnak jelenlévő példánya, egy az 1840-diki — 
öszi költözésekor rokonfajú úlitársával együtt lövetvén meg 
Beszterczebánya szomszédságában a Garam folyóban, Szi- 
novicz László gyógyszerész és tagtársunk gyüjteményébe 
került, ki azzal, mint általam ráismert első magyarhoni hosszúorrú 
buvárral mult ottlétemkor nekem kedveskedvén, vele nem csak 
nemzeti muzeumunk madárgyüjteményét, de egyszersmind honi 
madártanunkat is egy madárfajjal hazafiasan gyarapította. 


Az utolsó felföldi utazásom többi , szinte nem érdektelen — 
állaltani tapasztalataim s fölfedezéseim eredményeinek előadását 
jövöre tartván fen magamnak a tek. társulat engedelmével, már 
csak azon szives ösztönsohajjal fejezem be mai . szavaimat: 
hogy mi, magyarhoni természetvizsgálók, valamint a madártanban 
úgyszinte minden más osztályaiban is a honi természetrajznak 
csak úgy és akkor haladhatunk szerencsésen előre, csak akkor 
boldogúlhatunk igazán örömei és gyümölcsei élvezésében., ha 
kedvencz szakainkban egyenként is szakadatlánúl buvárkodunk, 
— s ha a mellett még egymással barátságos kezeket is fogván, 
közös sikerünk fölött összhanggal és közörömmel vallhatjuk : Vires 
unitae agunt ! 


A VAKONDOKRÓL, 
BONCZ- ÉS ÉLETTANI TEKINTETBEN 
ÉRTEKEZIK 


Dr. RHÉDEY ANTAL. 


A vakondok kizárólag csupán a föld alatt él s tenyészik, 
hol élelme keresése végett meneteket ás, s helyenkint földra- 
kásokat névszerint: vakondok túrásokat okoz; különös, 
miszerint ez állat kicsinysége mellett képes a legkeményebb föld- 
részekben is munkáját folytatni, mi leginkább vezérle engem ez 
állat bonczolása- s csontváza kikészitésére., tudni ohajtván: már 
külsökép is szembetünöleg ásásra alkalmas elejének belső alko- 
tását s belszerkezetének mibenletét. — Hogy milly eröt s szaba- 
tosságot használ munkája tellyesitésére, szerencsés valék Tttes 
Bugát Pál úr szivességéből meggyőzödhetni , látva nála ez ál- 
latriak vaslag elővégtagokkal s széles mellrészekkel ellátott idom- 
talan élő két példányát. Mit azonban jelenleg csekély bonczolati 
tapasztalatommal , s az általam készitett csontváz rövid leirásával 
leendek szerencsés megmutatni. 

Ez állatfaj tartozik az emlősök 4-ik rendjéhez (a húsfalók- 
hoz) és 9-ik családjához. — Van pedig kétféle t. i. közöns é- 
ges vakondok (Talpa europ. Linneij) és vak vakondok 
(Talpa coeca Savi.) ez az elsőtöl annyiban különbözik , meny- 
nyiben kisebb, s mennyiben szeme a közönséges tokaróktól fe- 
detik. 

A jelen állatiközönséges vakondok; teste, kivéve 
sáppadt hússzinü lábait, kék-fekete, finom szörrel fedett 5"" hosz- 


A KÖZÖNSÉGES VAKONDOK. — 203 


szuságu ; lakja Európát , Ázsia éjszaki s közép részét; eledele 
robar s földi gelíszta — mit hegyezett fogainak alkotása is elég- 
gétanúsit ; a növenyt bár milly éhes állapotban sem fogadja el. — 
E tekintetben Flourens több kisérleteket tön; ugyanis egy- 
izben majdnem egészen földdelteli üveg alá zárt két vakondoknak 
növenyeketnyujta eledelül, másnap anövenyek sértetlenül, az állatok 
egyikének pedig csupán szétszaggatott böre , s csontjai találtattak; 
az erősb állat tehát a gyengébbet természetének megfelelő táplá- 
lékhiány követköztében megtámadá s husát elemészté; — mit ez 
állat a szabadban is követ falárdsága s harapósságánál fogva ugy 
annyira, hogy egymást ugyanegy vidékben nem szénvedi, az erősb 
a gyöngébbet megtámadja , söt ha tápláléka nincs (mint emlitetett) 
itt is fölfalja. — Hogy Flourens még inkább meggyőződjék, 
egy vakondokot magánosságba zárt, s több nemű növenyekkel 
el is látta; de az más nap holtan feküdt. — Mások ellenben , 
mellyek fogságuk alatt -robar, gelisztákkal s at. tápláltattak egész- 
ségesek s frissek valának. — 

Földalatti útát s a testéhez képesti nagy halmokat fejével s 
elötalpával ássa, melly alatt szünet nélkül táplálékot is nyer; ha 
a geliszta nedves vagy esős időben a föld szinéhez közelg, a va- 
kondok is fölületesen túr , innét van az , mikép esős időben szám- 
talan a vakondok túrás; száraz-idő alkalmával különben mé- 
lyebben jár, s a föld szinén csupán tavaszon , párzás idején czi- 
kázik. 

Évenkint 4—5 vak meztelen kölyköt fiadzik, s ezek szá- 
mára — de a vizállásnál mindig magasban — nagyobbszerü göd- 
röt ás, mohávals falevelekkel kitömi, s több menetekkél ellátja hi- 
hetöleg a táplálékhozi könnyebb jutás végett. 

Hasznos az emberiségnek finomszöőrü böre által, és 
mennyiben a haszonvehetőnövenyek gyökereit rongáló gelisztát s 
robarakat emészti föl; — káros ellenben turásaival leginkább a 
mezőgazdákra nézve , miután a jobb s termékenyebb földrészeket 
teszi majdnem haszonvehetetlenné; miért kiöntés s több más- 
félekép igyekeznek is kiirtani. 

Testét ez állatnak mint más egyébét 3 részre oszthatni föl : 
fejre, törzsökre s végtagokra; a mi a fejet illeti ez össze- 
lapúlt, s aránylag véve igen hosszú ; kaponyáját : két fal- 2 ha- 
lánték-, ik-—, nyakszirt- s a felső állcsontokkal összenőtt homiok- 
csontok képezik, ide számítva még a járom s alsó állcsontokat 


204 A KÖZÖNSÉGES VAKONDOK. 


is; — magában foglalja a fej a kisebb nagyobb mértékben kifej- 
lödött külérzékeket. u. m. a látást, hallást, szaglást s a t. — — 
Látérzékének megfelel a pillás szem, melly a járom- és hom- 
lokcsontok szemivei alatt tulajdon szemgödrében fekete pontocs- 
kaként tűnik elő; ha t. i. a körülötte lévő kültakaró tömött szőre 
széthajtatik. Bonczolás alkalmakor szeméhez aránylag kifejlett 
czérnaszálvaslagságu látideget is különböztetheték meg. — Mi- 
nek követközése nem egyéb , minthogy ez állat, melly eddig a 
régiek szerint tökéletes vaknak tartaték , a természettöl látérzék- 
kel, — ha nem tökéletessel is — bir. De tekintve finom szaglá- 
sát s hallási érzékét, úgy nemkülönben földalatti életmódját , ta- 
lán annyira tökéletes látásra szüksége nincs is ? — Hogy azon- 
ban keveset sejdit, aligha tagadhatjuk. A természetnek ama ren- 
deltetése , mellynélfogva szemei sürü szöröktöl tökéletesen fedet- 
nek — igen czélirányosnak látszó, ha meggondoljuk mennyire 
van az érzék életmünek védöőre szüksége a túrás alatt. — Mi 
hallási érzékét illeti , az annyira finom , hogy a többi érzéke- 
ket is fölülmulja, legcsekélyebb mocczanást is észre vesz, — 
tökéletességét mutatja a bonczoláskor szembetűnő hosszú kifejlett 
kül halljárati menet, úgy nemkülönben a széles dobhártya , 
s a halantékcsont alsó s oldalsó részén látható közép fülcsont 
részének meglehetősen tágas nyilása. — 

A szaglási érzéke mindazáltal legkitünöbb s legfinomabb is, 
miután ösmert alkotásánál fogva leginkább annak segedelmével 
jöhet csak tápláléka s prédája birtokába ; ezt azonban az orrot kép- 
ző csont és lágyrészek tökéletes kifejlettsége is eléggé tanusitja. — 
Magát az orrát alkotják a felső állcsontok., az orrcsigák , a közép 
falcsont.és a rostacsont , mellynek függöleges lemeze szinte lát- 
ható. — Ez életmünek kiegészitő nevezetes része még t. i. 
a porczos állományu, hegyes, majdnem 1/."" hosszú, erős izmokkal 
ellátott orrmány., melly mozgékonysága s feszitő erején kivül 
tapintat érzékkel is bir. Honnét a palócz vakórrasnak 
is nevezi. 

A felső s alsó állcsontok erősek, jól kifejlettek , magokban 
foglalják a rágó élelmüket a hegyezett fogakat; ezek 3 félék 
u. m. metszö, eb vagy szem, és zápfogak; a metszök 
számra nézve fölül 6 — alól 8-an vannak szem v. ebfoga van 
kettő, a felső nagyobb az alsónál, hegyesebb , mert ki és hátrafelé 
álló (ezt agyarnak is nevezhelnök) — ezek után következnek 


A KÖZÖNSÉGES VAKONDOK. 205 


fölül 4, alól pedig 3 hamis zápfog , mellyek mögött a nagy s szé- 
les"3 gumós valódi zápfog látható. — — Az alsó állcsont két 
részbül áll, mellyek az állcsúcsnál egyesülnek ; testén megkülön- 
böztethetjük a medercsatornának két állcsúcslikait. — Again a 
bütyök- és bengenyujtványokon kivül , még egy le- és hátraálló 
hegyes nyujtványt látunk, honnét egy erős görgeteg szálag ered , 
mi által egyesül a halántékcsont alsó részével. 

Törzsökén megkülönböztethetünk 7 nyakcsigolyát, 13 mell- 
vagy hátgerinczcsigolyát, 6 lágyékcsigolyát; — keresztcsontját 
5 álgerincz , farkát pedig 12 apró csigolyák alkotják ; — összesen 
tehát a gerincz oszlop 43 csigolyából áll. 

Valódi bordacsontjainak, mellyek a szegycsonttal 
közvetlen jönek érintkezésbe, száma 8 — álbordáié pedig, mellyek 
a hátizmok közt helyezvék — 5. 

Szegycsontja mint a madarak és denevéreknél elöre ál- 
ló taréjjal bir , mellyektöl tömött s erős rostú izmok erednek , a 
fölkar felé menők ; ezen szegytaréj a mellizmoknak munkálathoz 
megkivántató erőt s nagyságot nyujt , markolata a szegycsontnak 
egyesül a kulcscsonttal. 

Mia medenczét illeti, az körülbelől 1" hosszuságu , két 
csontbul áll, mellyek felsőkép a keresztcsonttal porczszálag köz- 
bejöttével egyesülvén, alólról mintegy 2—3/ szélességben egy- 
mástul elválva, valóságos hasadékot s magokban mindemellett szük 
üreget foglalnak. — Cuvier megjegyzése szerint ezen alsó hasa- 
dék nem egyéb medenczeüreg kiegészitésénél., hogy annál köny- 
nyebben történjék a fiadzás; — a bonczolati fürkészet azonban 
ellenkezőt tanusit, miután a medenczeüreg a helyett, hogy a nemi 
részek benne foglaltatnának , egész terjedelmében izmokkal töl- 
tetik be, mellyek a hátsó kinem fejlett végtagot segitik elő munká- 
lataiban; hogy a fiadzás nem történik a medenczeüregen át, ta- 
núsítja a nádrának hasüregbeni helyheztetése; s hogy a végbél s 
nemzörészek külnyilásai nem a medencze alsó s hátsó üregénél, hol 
a fark veszi kezdetét, hanem jóval előbb, mintegy a medencze 
középrész alatti táján szemlélhető. Ezen nyilvános élettani elté- 
rés jelenlétében eme kérdés : valjon miért nem helyeztetnek a nemi 
részek a medenczébén? miért nem történik ez állatnál a fiadzás 
medenczén által, mint másoknál? s miért van épen a medencze- 
üreg izomtömeggel ellátva ? — könnyen megfejthető úgy hiszem, 
ha a hálsó végtag csontjainak ki nem fejlödött állapotát , izmainak 


206 A KÖZÖNSÉGES VAKONDOK. 


petyhüdségét. szóval az egész hátsó végtag tökéletlenségét vizsgálat 
alá vesszük. — Ezt azonban alkalom kedveztével szándékom új- 
ra megvizsgálni , tekintve leginkább e physiologiai kérdéseknek 
nem kis föladatú nyomatosságát. — Addig is kérek minden élet- 
tani szakértőt méltóztassék e tekintetre némi figyelmet fordítani. 
Az elővégtagok igen rövidek, ki- és hátrafelé állók, en- 
nélfogva czélirányosak is az ásásra; — állanak kulcs-, lap-, 
föl- és alkar- úgy nemkülönben kéztő-—csontokból , ide számít- 


va a körmöket és izmokat. — A kulcscsont igen rövid, vas- 
tag, koczkaalakú, szálagok által egyesül a szegy-, lap- és föl- 
kar-csontokkal. — A lapcsontkeskeny súgár., mintegy csö- 


vecskét képez , elővége a kar- és kulcscsonttal jö érintkezésbe, 
a hátsó felső vége pedig, hol külsöleg kiálló izomnyujtványok-— 
kal bír. haránt erős szálag által (mellyet lapcsontközti haránt 
szalagnak lehet nevezni) tartatik irányban; maga a csontföő- 
lület izommal borítatik; két izom által pedig, melly középrészé- 
től ered. az 5—6-dik valódi oldalbordacsonthoz köttetik; a két 
lapcsont közt helyeztelik az izmok által élelben hátrafelé vont 
nyak. j 
Mi a fölkarcsontot illeti , ez igen igen eltér természetes 
idomától, gömbölyűsége s tömöttsége által, mi leginkább okozza 
az előlagok rövidségét. — Megkülönböztethetünk rajla mellső és 
hátsó lapot, alsó külsö, és felső belső végeket, úgy nem- 
különben több erős izomnyújtványokat s kivájulásokat; a mellsö- 
lap kissé homorú; ezen homorúságnak hátsókép megfelel egy 
éles fölemelkedés, melly állal két üreg képeztetik , — felső 
vége sima s porcczal fedett, egyesül a lap- és kulcscsonttal; alsó 
külső vége pedig az alkar csontjaival jö összeköttetésbe. — Itt 
kitünöleg látható idomra nézve az élettani eltérés; mert a 
helyett, hogy e csont (mint más állatoknál) a természettől hosszú 
alakot nyert, gömbölyűded széles , tömött s erős izomnyújtvá- 
nyokkal lön ellátva; de méltán is, tekintve földalatti életmódját 
s rendeltetését. — Az említett kivájulások s üregek izmokkal 
tömvék. 

Az alkart két csont, u. m. a sing- és orsócsont alkot- 
ják ; amaz majdnem kétszer hosszabb ennél; a sing felső vége 
két nyújtvánnyal bír, nevezetesen hátsó és mellsövel; — a hátsó 
könyökcsúcs vagy kampó érdes, szélesen terjedő, s félhold- 
képű ; a mellső pedig porczos fejjel bírván helyeztetik a fölkar 


A KÖZÖNSÉGES VAKONDOK. 207 


izesülési kivájulásába — az alsó izesülési vége egyeztetik a kéz- 
tövel. — Megkülönböztethetni még asingen két szélt, és két fö- 
lületet. — A külső szél éles, kissé előre hajlott, a belső pedig 
tompa , a mellső fölület kivájúlást, a hátsó pedig domborúságot 
mutat. — Az orsócsont gömbölyű s rövidebb asingnél, felső vé- 
ge a fölkar- és singcsonttal, az alsó pedig a kéztővel tokszálagok 
állal egyesül. 

A kéz igen széles, tenyere mintegy ki- és hátrafelé álló ; — 
külső alakára nézve az emberi kézhez sokban hasonlít; — áll 
több kéztő-., középkéz- és újperczcsontokból; a kéztöcsontok— 
ból apró nyújtványok emelkednek, mellyekhez a feszítő izmok 
inai tapadnak ; — bír ezentúl egymástól el nem vált öt újjal mel- 
lyeken kivül a tenyér külső szélén a hüvelykúj fölölt mindjárt a 
tenyérbőnye s izmok közt egy sarlóidomú csont szabadon he- 
lyeztetik a hajócsonthoz csupán egyszerű szálaggal kötve ; ez a 
tenyérnek nagyobb s tökéletesb üreget ád, hogy áz állat túrása 
alatt az ásott föld mennyiségét annálinkább fölfoghassa ; külön- 
ben a tenyért fedő bör alatti bönye rendkivül vastag és erős. — 
Az ujakat bevégző körmök hosszúk, laposak, erősek s metszök. 
— Mi az elövégtag izomrendszerét illeti, ez átalában a többi iz- 
mokra nézve legkifejlettebb, számos izmokbúl állván, vastag hús- 
tömeget képez, mi már külsökép is föllünő ; legerősbek mind- 
azonáltal a hajló izmok. — Megemlítésre méltó még a karfonat 
és az ebből eredő elővégtag idegei, mellyek szembetünöleg fö- 
lülmúlják kifejlődési tekinletben a többi rész idegeit, honnét na- 
gyobb életet is adnak izmainak munkálódásiban. — Visszapillant-— 
va :ehát az elővégtag egyes részeinek különös kifejlödésére s 
idomára, elmondhatjuk, mikép itt rejlik amaz erő, melly által 
képes ez állat csuda munkáját folytatni; ez azon eszköz , mit ő 
földásásra és széthányásra használ. Miért isásó kéznek vagy 
kézlapátnak bátorkodom nevezni. 

A hátsó végtag fölszárát, czomb és térdkalács, alszárát 
síp- és szárkapcsi, a lábat pedig lábtő-, középláb— és újperczecsontok 
teszik. A czombcsont rövid, vékony, fölyégén a nagy és kis tompo- 
rok kivehetők, egyesül a medenczével ; megkülönböztetünk még a 
tomportól egy le- és kifelé terjedő érdes szélt, melly! ez amedencz- 
üregbül kijövő porló izmok tapadnak, alsó része két bütyöknyujt- 
vánnyal végzödik , egyesülve a síp- és térdkalácscsontokkal. — 
Az alszár sípcsontja még silányabb az elsőnél, kissé előre 


208 A KÖZÖNSÉGES VAKONDOK. 


görbült, felső és külső végén ki- és hátra felé hajlott finom nyujt- 
ványa van. — A szárkapcsi csont kifejlődésében tökéletesen 
meggátolt , s igy mint ki nem fejlett végkép átmegy a sípcsontba, 
s ezzel mint szinte silánnyal a középen egyesülve egy csontot 
képez ; a kéttökéleteseneggyé vált csont alulról a keskeny, mun- 
kára nem alkalmas lábtövel (hola sarkcsont világosan tünik elő ) 
tokszálag által jö összeköttetésbe. 

j A lábtő csontjai is szembetünöleg gyengék s hitványok, 
bár számra hasonlók az elővégtag kéztő csontjaihoz. — Megemlí- 
tendő még, miszerint a hátsó lábujak, valódi metsző fölsö kör- 
mökkel nem is bírnak; — de nincsenek is egymáshoz olly szo- 
rosan kötve, mint a kéznél; — az izomrendszer szinte petyhütt 
nem tömött. Tekintve tehát eme végtag silányságát s tökéletlensé- 
gét s ezt az igenigen kifejlett elővégtaggal egybehasonlítva , vi- 
lágos, mikép a természet ez állatnál tehetségi erőt csupán ele- 
jére ruházott , ezt pedig egyedül menésre alkalmazá. 


A FOGAS VAKONY. 


TERMÉSZETRAJZI TEKINTETBEN 
PETÉNYE SALAMONTÓL. 


ÉLETTANI TEKINTETBEN 


Dr. GLÓS SÁMUELTŐÓŐL. 
(LL. IV. Táb.) 


Magyarhon, söt mondhatom Európa legnevezetesebb emlő- 
sei egyike tagadhatlanúl afogas vak ony, közönségesen föl- 
di-k uty a (Mus typhlus Lin. — Spalax typhlus Güld: szerint; 
Blindmoll, Blindmaus ; oroszúl Slepec-zemny; lengyelül Piesek 
zemny). Ez az örlök (Glires, Nagelhiere) nagy rendjében, a vaksi 
túrók (Wühlmaeuse) családjához tartozik. Megismertető bélyegei : 

A kissé idomtalan nagy, derekánál szélesebb. oldalvást 
szegletes fej; — homlokától kezdve fejoldala közepéig terjedö 
fehér sertepártázat; — lapos, csupasz, hátulról a serte partázat 
felé ívesen kanyarodó orr." E fő béllyegein kivül szembeszökök 
még : farkhiánya, rövid zömök kaparásra termett lábai, hamuszi- 
nü, fölül vereses, alól sárgás-zöldellő bundája, melly minél idöő- 
sebb. annál világosabb, s minél fiatalabb, annál sötétebb szinű. 

Nevezetes a fogas vakony hazánkra nézve már azért ís, 
mivel öt a természetrajz ez előtt még nem régen csupán déli 
Oroszország lakosának ismerte, hol őtet a hires po- 
rosz természetvizsgáló Pallas, Don és Volga folyók közt fe- 
dezte föl. — Hazánk halhatatlan füvésze Kitaibel. és szinte 
jeles honi természetbuvárunk, B. Ocskay Ferencz voltak 


elsők. kik ezen századok óta.a Duna és Tisza közti megyékben 
11 


210 A FOGAS VAKONY. j 
,földikutya" a dunántúliakban pedig ..herécz" név alatl is- 
mert állatot, mintegy 1820-ka körül a bécsi csász. lermészet- 
tárnak megküldvén, ez által, mint a magyar föld terményét s ma- 
gyar állatritkaságot ismertették meg a tudós világgal; noha an- 
nak hazánkbani létél régen már azelőtt gyanitolta Severini 
János, selmeczi professor, ,, Tentamen Zoologiae hungaricae", 
czimű kézi könyvecskéje, 79-ik lapján mondván: ,Spalax 
major habitat ad Volgam; — nonne etiam ad Ti- 
biscum? Vagum? Danubium?!.." 

Igen jeles a fogas vakony négy harapó, szemb esz ö- 
kö fogaira nézve is, mellyek közt a két alsó olly tetemes, 
minőt a testnagysághoz aránylag más rágdálónál aligha találha- 
tunk. Nagyságuk miatt nem fedetvén a keskeny ajkaktól , min- 
dig félig kint állanak. S épen ezen szembetünő bélyege miatt 
neveztem azt magyarúl , fogas vakonynak." 

Még nevezetesebb a fogas vakony belső alkotásánál fogva 
élet- és boncztani tekintetből, valamint az egész csontvázában 
úgy egyes csontrészeiben is , leginkább pedig a kaponya , mell- 
üreg, kar, és medencze csontjaiban, ezek alkotásával vala- 
mennyi egyéb emlősök csontvázától jelesen különbözvén. 

De legnevezetesebb a fogas vakony általában azért: mivel 
a világ mostanig ismert emlösei közt egyedül ő egészen 
világtalan, s olly annyiratökéletes vak, hogy sem 
kivülről nincs lálható szeme , sem a feje börén szemnek szolgáló 
nyilás , és mivel azon kis fekete pontocska, melly a szemüregen 
kivül egy mirigyes tömegben borítva fekszik. a látás munkáló- 
dására képtelen, miután fölötte a bőr nem csak minden nyilás és 
vékonyodás nélkül megy el, de a szőris a szemnyilás rendes 
helyén nem csak nem hiányzik, söt épen itt legsürübb. 

Ezen vakságáért nevezém azt ,vakonynak" (Vajda : 
Pethe után jvaksin ak," — de a vaksi roszúl ugyan, de mégis 
mindég lát —; Földi ,v ajó urmultérnak)" minthogy a min- 
dennapi , földikulya" név rendszerbe tellyességgel nem való s 
ezen állatot nem jellemző. 

A bölcs teremtő , ki mindeneket czélirányosan , s czélirány- 
talanúl semmit sem alkotott, ezen állatnak is valószinüleg azért 
nem adott szemvilágot, mivel majd mindig a föld sötét gyyomrá- 
ban tartózkodván, nekie arra szüksége nincsen. De ezen fogyal- 
kozását böven pólolá a teremtő jósága egyéb érzékei, neveze- 


A FOGAS VAKONY. 211 


tesen a szaglás , hallás s más egyéb tapintás finomságának eme- 
lése és tökéletessége által. 

A mi hörcsöknagyságú fogas vakonyunkon kivül, vagyon 
még egy tengeri nyúlnagyságú faj a keletindia sundai szigetein 
(Sumatra , Java, Borneo , Celebes), fölegJáván, t.i. a sundai 
vakony (Spalax javanus). 


Eddigi vizsgálataim s tapasztalataim szerint, lakja a fogas 
vakony Magyarhon nagyrészét, föleg az alföld dunán- és tiszán-— 
inneni és túlitájait, jelesen Pest-, Heves-, Békés-, Bács-, Torontál 
megyék terjedelmes sikságait. De találtatik az imitt amott a Du- 
nán túl is , mert B. Ocskay Sopron táján kapta ; sőt a szomszéd 
Erdélyben is Kolozsvártól Szebenig, föleg a mezőségen s olt 
leginkább Madarason; de sehol nagyobb számmal. Igen kedveli 
a könnyü , porhanyós, könnyen túrható földnek gyepes és mi- 
velt részeit, melly alatt magának itt ott egy igen hosszú bejáró 
föcsövet s ettől befelé és félrenyuló több túrcsöveket 
ás, hol is az egymástól bizonytalan, jobbadán jeles távolságra 
azon csövek fölött jó magas és széles földrakásokat hány. Túrá- 
sainak belseje, egy föleg fölülről összenyomott és annyira ki- 
simított csöüreg, hogy szinte fénylik, mi által a sokkal emel- 
tebb. kerekítettebb és ripacsos vakondok csöveitől szembeszö- 
köleg különböznek, valamint ennek földhányásai is amazétól az 
által, hogy ezek közönségesen sokkal kisebbek és közelebb 
egymáshoz állók, mint a fogasvakonyé. 


Leginkább szereti fogas vakonyunk a föld mivelt részeit, 
nevezetesen az ollyan szöllő- és gyümölcsfakerteket , mellyekben 
magokban, vagy szömszédságukban különféle gyökeres zöld- 
ség, a hol burgonya, czukor- és sárgarépa, zeller, veres- 
hagyma, dinnye, kukoricza, lóhere s több eféle gyökér-s gyümölcs- 
fajták miveltetnek, mellyek gyökereivel leginkább él, és azok- 
ban, mint felőle mondják, gyakran nagy károkat és pusztitáso— 
kat tesz. Bizonyitották ezt felüle előttem például Békesme- 
gye terjedelmes pusztáin lakozó tanyások: hogy a földi kutya 
ott, hol a vereshagyma és föleg a zeller nagyban termesztetik, 
nagy puszlitásokat szokott tenni. Mert, egy pár percz alatt aláás- 
ván ezen termesztményeket , az ásott gödörbe gyökerüknél fogva 
egymásután úgy behúzogatja , hogy fölöttök a föld beesvén , he- 


, lyeiket elborítja, s hogy igy a reájok néző s diszletükben gyö- 
147" 


212 A FOGAS VAKONY. 


nyörködöő termeszlő szemei elől tündeképen elenyésznek. — Én 
azon darabokkal, mellyeket több izben a rajtok teendő vizs- 
gálatok végett tlarloltam, és mindenféle mivelt és vadon nött 
növenyekkel kinálgattam , azon tapasztalást tettem , hogy minden 
egyebek közt a sárga répát, fris burgonyát, fiatal kukoriczát, 
sárga dinnyét, de mindenek fölött a zellert és vöröshagymát ked- 
velték; megvetvén eleikbe nyújtott bárminemű húsos és állati 
táplálékokat. A körülöttek tett sok érdekes tapasztalatim sorából 
egyet e helyen el nem hallgathatok. Valahányszor szemléltem a 
földben lakozó . s benne magoknak járásokat. fekhelyeket, ele- 
séglárokat ásó emlősök turásait, és a bejáró lyukaik fölött vagy 
előtt kihányi földrakásokban talált, gyakran jeles nagyságú kö- 
veket: bámulva sohasem foghattam meg azt, valjon mikép ké- 
pesek e gyakran kicsi és gyönge állatkák illy tetemes nagy és 
nehéz köveket jobbadán csekély lábaikkal kihozni? s val- 
jon. mikép segítenek magokon akkor, midön csöveik ásásában 
akadályozó nagyobb kövekre találnak ? E szenvedhetlen bizony- 
talanságtól ingereltetve, adék azon kádakba és nagy ládákba, 
mellyeket az elevenen tartott vakonyok számára késziteltem, 
nem csak különféle földfajokat , hanem egyszersmind számos ki- 
sebb és nagyobb köveket. — § lám! azonnal tellyesedett rajtam 
is a szent irás azon bölcs és a természetbuvárokra nézve is nagy- 
becsü tanácsa s jóslata: . keressétek és megtaláljátok! 
(Máté 7; 7.) és a tiörömetek tellyes lesz." — (János 
16 ; 24.) — Mert ime magamnak is vala örömem azonnal meg- 
találni azt, mitkerestem , és látni, mit tudni kivántam. Valahány- 
szor vakonyom Iudniillik ásása közben nagyobb köre akadt, 
mellyet hátsó lábaival ki vetni képes nem vala: mindannyiszor 
csövében megfordúlt, s a követ mindenünnen körül ásván, nem 
lábával — de a neki feszült erős fejével egész a csö külső nyi- 
lásáig s ki a hányásra tolta föl. 

A honi emlöstan kifejlődését szivemen hordozván , fölszó- 
litottam vala már az 1834-ik év némelly hirlapjaiban ") és a tu- 
dományos gyüjtemény akkori folyamatában 77") minden termé- 
szetbarátot, jelesen pedig hazánkban azokat, kiknek alkalmuk 


1 Vereimigle Pest-Ofner Zeitung. 
9) Tudom, Gyüjlenény 1843. I. kötet. 


A FOGAS VAKONY. 213 


volna a fogas vakony bövebb vizsgálatára , mikép az ezen érde- 
kes honi emlős mivoltára , különféle tulajdonságaira figyelmezni, 
s bármi, ezen állat magány rajzához (Monographiájához) tartozó, 
természetének még mindig hiányos ismeretét kiegészitő lapasz- 
talatokat gyűjteni és velem közleni sziveskednének., ki szinte 
azon czélra törekszem, hogy Magyarhonból eredjen e magyarhoni 
rilkaság tökélelesb magányrajza. Azon fölszólitásomban igyekez- 
tem vizsga figyelmüket föleg e következő érdekes 5 kérdés 
megfejlésére ösztönözni : 


1-ör Valjon ; igazán tulajdona-e ez állatnak valaminemű 
ugatás? millyent annak sokan lulajdonítnak ; miután hihető, hogy 
azt nem ok nélkül nevezik mag"yar földön , földi kutyának" 
Ukrainiában ,.Zemskie Sténé;" Lengyelhonban , Piesekr zemny" 
és ezek után Raczinszky is , Caniculus sublerraneus"-nak. 


2-or A fogas vakony mindig a föld gyomrában lartózkodik-e? 
vagy ollykor, vagy tán gyakran is kijár a föld fölülelére? — 

3-or Készít-e magának különös tanyákat, fekhelyeket, ele- 
ségtárakat ? — hord-e valamit és mithord össze telelésre valónak 
ezen üregeibe ? következőleg : ; 

4-er A telet mikép tölti? — ébren-e? vagy a téli álom ér- 
zéktelen zsibbadásában? — 
5-ör Venni-e észre rajta szabad magaviselelében látérzéknek 
s szemvilágnak valami nyomát? És ha igen, mikép nyilvánilja 
azt ?; ha pedig nem, melly más érzék által pótoltatik az nála 
legínkább ? — 

Már előre sejdítem, igen tisztelt hallgatóim, azon sok s 
eredménydús adatokra feszült figyelmük s várakozásukat. mel- 
lyekkel a fölszólitott nagy közönség sietett gazdagítani s fölse— 
gélleni ebbeli törekvéseimet. — De ezek örvendetes közlése he- 
. lyett, azt kell fájdalom! vallanom, hogy még honunkban ezek is 
csak úgy, mint 100 más köz czélra törekvő fölszólítások elhang- 
zottak a pusztában, a nélkül, hogy azon fölszólitás kövelközté- 
ben csak egy jottával is tudósítattam volna. De ezt csak azért 
hozom elő, hogy alkalmam legyen itt ajánlani minden, föleg 
magyarhoni természetvizsgálónak, azon általam is szomorú ta— 
pasztalások után mindinkább követni szokott elvet: ..szólíts 
föl sokakat, de csak magad működésében biz- 
zálk 


214 A FOGAS VAKONY. 


Néhány jó barátom segitségével a fogas vakony körül ") 
szakadatlanúl folytatott nyomozásim követköztében sikerült, a 
megfejtésre ajánlott kérdéseket enmagamnak megfejteni. 

Mi ezek közt: az 1-söt illeti: Valjon tulajdon-e 
ez állatnak valaminemű ugatás vagy hozzá hasonlatos szó , hang ? 
arra azt válaszolhatom: hogy én magam , ámbár sok elevent tar-— 
tottam és különféle visszonyokban e tekintetben is figyelemmel 
kisértem , töle fogságában, egy pisszenő nyikkanásnál , . mellyet 
haragrai fölingerelletésében hallatott, egyéb hangot soha nem 
hallottam , de e felöl másoktól sem tudósítattam. 

Mi a másik kérdést illeti: az való, hogy a fogas 
vakony rendeltetése s testalkatánál fogva többnyire a föld gyom- 
rában tartózkodik, benne eledelkeresése után fáradságosan el- 
járván, és ellenségei, a ragadozó emlősök és madarak ellen , 
mellyek megragadásának vak létére nagyon ki van téve, legbizto- 
sabb rejtekhelyet találván. — De meggyőzödtem gyakrabban 
arról is, hogy ő bizonyos időszakokban, például párosodása ide- 
jén, mellyben egymást fölkeresni szokták, a nagyon ked- 
velt dinnye és kukoriczaérés napjaiban — mikor hogy csöveihez 
juthasson és azokat tárába hordhassa , magokra a kukoricza szá- 
rakra is fölmász, meggyőzödtem, mondom, arról, hogy bizo- 
nyos időkben, s átaljában gyakran éjjelenkint a föld fölületére ki- 
menvén , elég messzire eltántorog, söt, hogy néha épen egy táj- 
ról más tájra költözik, gazdagabb eleséghelyeket fölkeresendő. 
Szóval, ő valódi éjjeli állat; mit bőven tapasztaltam azon 
példányokon, mellyeket tartottam. Mert ök a nekiek föld- 
szinére rakott eledeleket, mindég csak éjszakán át hordták le 
belső tanyáikba; úgy szinte leginkább éjjelenkint ástak szekré- 
nyeikben ; nappal a legnagyobb csendben heverészvén. 

A harmadik kérdesemet illetőleg, t.i. Valjon 
készít-e magának a fogas vakony különös tanyákat , fekhelyeket, 
eleségtárokat ? s hord-e valamit, és mit hord össze telelésre ezen 
üregeibe? Éppen midőn két év előtt a temesvári nagygyülésből 
Békesmegyén keresztül utaztam, merre már azért is vevém 


§) Ezek közt hálásan emlitem: n. t. Haan János , lelkész, és t. Sztraka 
Károly tanitó urat Békés-Csabán ; t. t. Molitorisz Lajos urat, Pitvaro- 
son, és t. cz. Tost Károly urat, diszkertészt Sz. Margit szi- 
geten. 


A FOGAS VAKONY. 215 


visszautazásomat, hogy olt ez állat körül is tehessek vizsgálatokat, 
a hol az tudtommal legszámosabban tanyázik: ott vala örömem 
számlalan , már elöbb leirt túrcsöveit a fogas vakonynak vizsgálni, 
de egyszersmind meggyőzödni arról, hogy ezen emlős igen is s 
még pedig tetemes nagy eleségtárokal és külön fekhelyeket ké- 
szit magának , s hogy azokat különféle növenytáplálékokkal bö- 
ségesen ellátja. 

A békés-csabai iskolatanitó, Szitraka Károly segéd- 
társom társaságában kiindulván, ide s tova a csabai nagy halár- 
ban fogas vakony tanyáit keresendők , nem sokára egy 70 éves 
agg, Kovács nevű tanyásra akadtunk, ki velünk a földi kutyák 
fölül kérdezősködvén, azonnal a következőt közlötte. ,. Uraim! én 
az idén is bevetettem "4 holdat vörös hagymával. Ej be gyönyö- 
rüen nött meg! volt ám benne örömöm! — (Mert. intra paren- 
thesim sit dictum: az alföldiek nem adják ám a jó hagymát rosz 
pecsenyéért!:) — De mi lett belőle uraim! mikor már eljött 
a kiszedés ideje: odalett egymás után szép termésem , — csak úgy 
eltünt szemeim elöl, s alig foghatom meg, hogy hova lehetett— ? 
De biz én csak az átkozott földi kutyát okolom , mert sok turásai 
s hányásaira akadtam a lóheresemben." — Neki indulánk tehát 
a jó aggal, ásókkal eliátva tanyáinak, s alig kezdénk talált ra- 
kásait széthányni , már is szedtünk 172 véka vad és kigyóhagy- 
mával ( Allium scorodoprasum, senescens et Hyacynthus comosus) 
és lóher vastagabb gyökereivel vegyült vöröshagymát. Hányá- 
saiból eredő csöveit követvén, nem sokára akadtunk éléskam- 
rájára is, melly egy mély garád gyepfelé való oldalában vala, 
s mellynek mivolta bennünket igazi bámulattal tölte el. Ez nagy- 
ságára nézve lehetett mintegy három köblös., alakára nézve olly 
annyira hasonló a mi közönséges , öblös , alúl tágasb , fölül szü- 
kített buzavermeinkhez, hogy akaratunk ellen jövénk azon gon- 
dolatra: hogy az emberek tán ezen állattól tanulták meg a buza- 
verem készítését, miután inkább hihető, hogy nem ö tanulta azt az 
emberektől. Ezen raktára falai különben olly simák és kemények 
voltak, mintha azokat a legügyesebb kömives tapasztotta volna 
ki. Benne találtunk ismét harmadfél véka vegyületet vöröshagy- 
ma, burgonya, darabolt lóheregyökerekből és egy vad t. i. bugás- 
sikkantyú ( Scabiosa panniculatajmagvas bugáiból, melly az előbbe- 
ni a hányásokban találttal, 4 vékát vagy is egy egész köblöt tesz. 

Ezen raktára gyepfelé álló oldalában nyílt egy tovább a ke- 


216 A FOGAS VAKONY, 


mény földbe 17/2 lábra menő cső, melly végén mintegy 5 itczés 
fazék nagyságra kiterjeszkedvén, bunkó formát nyert. Ennek fe- 
neke kibélelve s kiágyazva volt pázsit és más növenyek puhács- 
ka gyökerei, szárai és leveleivel. S e volt lak- és fekszobája. 
Azt vallotta előttünk az öreg: hogy ő már számtalan illyen tá- 
rait és lakhelyeit ásta föl a földi kutyáknak s bennök azokat meg- 
ölte; de hogy egy üregben még két darabot soha sem lelt" mivel 
ök egymás eránt olly türelmetlenek s barátságtalanok, hogy a 
fogságban is, valahányszor két darab záratik össze, az erősebb 
azonnal megöli a gyengébbet; mit valóban magam is a tartolt 
példányokon több izben tapasztaltam. Magamnál is készített a 
tartott darabok közöl egy, mellyet télre meghagytam , rajta akkor 
is észrevételeket teendő, azon földdel tölt nagy kád közepe táján, 
mellyben lakott , mintegy 3 lábra mélyen a földszin alatt egy jó 
nagy öblöt, ennek egyik oldalán különféle növenyekből, föleg 
kukoriczacsö-levelkékből, és szálaiból puha s meleg fekhelyet; 
legnagyobb részét megtöltvén a neki nyújtott kedvesb eleséggel; 
jelesen burgonya, sárga répa , zeller, vöröshagymával és egész 
kukoriczacsövekkel, mellyeket azonban külön külön a földbe el- 
temetett. hogy felette meg ne keményedjenek. 

Már azon körülmény fejté meg 4-ik kérdésemet, mi- 
szerint ez állat téli eleséget hord össze magának , hogy azt. i. a 
teletnemtéli álomban és elzsibbadásban, hanem hogy 
azt bizonyosan ébrentölti. De ezen a priori vett , igen ter-— 
mészetes következtetésemen kivül, meggyőzödtem még a dolog 
igazságáról tapasztalatilag is. A volt pitvarosi, most szent-tornyai 
lelkész, Molitorisz Lajos, Csanád-megyében, kit e czélból 
szinte fölszólíték , tudosiítása szerint bizonyos, hogy Pitvaroson az 
1843 , és 4-ki tél közepén, kint a szabadban találtaték a ha- 
von egy a szöllök felé igyekező példány. Úgy lelt szinte már két 
izben Pest közelében, Tost Károly, ő cs. kir. Fensége., Nádo- 
runk szigeti udvari Eészél télközepén, kün a hó fölületén járó- 
kat, egyet az 1841-ki januárban Dunakeszi mellett , melly föl- 
állítva találtatik a nemzeti muséum gyüjteményeiben; másikat az 
1842-ki december utolsú napjaiban a pesti határon lévő Ördög- 
malomnál. § ezen tapasztalatok kétségen kivül teszik azon igaz- 
ságot , hogy a fogas vakony valóban ébren tölti a telet, és hogy 
az igazi téli álomba nem esik. 

A mi végtére 5-dik kérdésem megfejtését illeti, 
t. i. hogy valjon, venni-e észre a fogas vakonyon látér- 


A FOGAS VÁKONY. 217 


zéknek s szemvilágnak valami nyomát? És ha igen, mi- 
kép nyilvánítja azt? ha pedig nem , melly más érzékkel 
pótoltatik az leginkább? E legérdekesb tárgyra vonatkozólag 
bátor leszek előbb tulajdon tapasztalatimat előadni, aztán pedig 
egy tisztelt barátom, t.i. Tekintetes Dr. Glós Sámuel cs. kir. 
hadi főorvos, élettani nyomozásait és ezek követköztében igen 
érdekes kérdéseit, kegyetek eleibe terjeszteni. Bátor számtalan 
kisérleteket tevék a tartott példányokkal : szemvilág s látásuk 
soha legkisebb nyomát sem vehetém észre. De meggyőzödék el- 
lenben gyakran a felül. hogy a töle eltagadott láttérzéket a szag- 
lás, hallás és tapintás felette finom érzéke böven pótolja. E dolog 
valóságát magamon is fájdalmasan kellett tapasztalnom. Fölszóli- 
tásim követköztében egy jó barátom , Kalmár Jósef") kedveske- 
dett nekem 1831-ben az első eleven példánnyal Vörösegyházá- 
ról. Ezt egy vasárnapon s éppen akkor küldé be a czinkotai pap- 
lakomba "") midőn indulóba voltam a templomba. Nem tagadhatá 
el magától kiváncsiságom azon éldeletét, miszerint az érkezett 
kedves vendég tulajdonai s főleg látérzéke körül azonnal kisér- 
leteket ne tegyen. Hozatván tehát kertemből egy hosszú saláta- 
fejet, kinálgatám a vakonyt vele, azt orra s szemtája elött és körül 
mindenkép forgatván. Nem tettszet ez a könnyen haragra induló 
állatnak. Ő a helyett , hogy a neki nyújtott salátába ereszkedett 
volna, prüsszönő nyikkanások közt elmellőzvén a salátát, óldal- 
vást, de egyenesen kezemnek ugrott és abba olly mélyen hara— 
pódzott, hogy alig bírta a szerencsémre jelen lévő két egyházfi 
széthúzni hatalmas fogait és engemet az akkoron kétszeres bájtól 
megszabadítani. Ez által meggyőzödtem tökéletes vakságáról , de 
egyszersmind felette finom szaglásáról és tapintati örzékérüli ale 
lyeknél fogva túl a hosszas salátán is tökéletesen érezte húsos 
kezem melegét, és azt egyetlenegy biztos ugrással megfogni ké- 
pes volt. 


Midőn aztán későbben többet elevenen tartván , ollykorolly- 
kor szobámba is szabadon bocsátottam, a hol már k lönben is 
többféle bútor szétrakva állott, de hol ezenkivül még több kisebb 
tárgyakat raktam szét, látni kivánván , valjon fog-e ezen vak ál- 
lat azokba botlani? : a vakony szobáimban olly szaporán s 
olly ügyesen szaladozott ide s tova, mint a mező szabadában , a 


7") Jelenleg orosházai főjegyző , s volt pest megyei biztos. 
útlés) Értekező ezinkotai lelkész volt 1825 évtől 1833-kig. 


218 A FOGAS VAKONY. 


nélkül, hogy akár a faiba, akár a küszöbökbe vagy bár mi más 
tárgyakba és akadályokba valaha megbotlott vagy ütközött volna, 
— minden legkisebb akadálynak a nélkül, hogy ahoz ért volna, 
már jó messzirül és legnagyobb ügyességgel kikitérvén , vagy azt 
elkerülvén; s ezen tapasztalásom tanított annak belátására, hogy 
ezen állat nem csak szaglásával, hanem s föleg hogy felette finom 
tapintásával és már lélegzési működésével észrevesz minden útá- 
ban álló akadályt, midön t. i. e közt és az állat közt összenyoma- 
tík a levegő és nekie már ezen legösszenyomás által is az útban 
levő akadály tudtára adatik, s úgy hogy mellette a látérzék fo- 
gyatkozása finom tapintata által némileg pótoltatik. 

De pótoltatik az egyszersmind felette finom hallásával 
is. Midőn a fogságban tartott példányokon tapasztalásokat teen- 
dó, azokhoz estve vagy éj idején, melly időben leginkább fejtették 
ki müködéseiket , bár a legnagyobb vigyázattal és csendességgel 
lábújaimon közeledtem: ök mindig már messziről észre vettek, — 
ök tehát finom hallásokkal meghallották lépéseimet és azonnal 
megszünvén a túrásban, elcsöndesedtek. Miért is szükségessé 
tették azt, hogy már jó korán magamat a legnagyobb csendesség- 
ben összehúzzam, s újra elkezdett működéseiket szomszédságuk- 
ban bévárjam, ha ohajtott czélomat elérni kivántam. 

De mindezen eddig általam külsöképen tett sazon igazságot: 
shogy ez állat tökéletes vak, de hogy megtagadott 
,látérzéke fogyatkozását pótolja a felette finom 
,Sigenpotenczírozottszaglás éstapintás érzéke" 
bebizonyító tapasztalatokon fölül. bátorkodom még kegyeteknek 
előadni és bémutatni tisztelt barátom. tek. Dr. Glós Sámuel 
cs. kir. hadi főorvosnak fölszólitásom követköztében ez állaton 
tett boncz- és élettani, igen jeles észrevételeit és kisérleteit, mel- 
lyeknél fogva ő általam egyszersmind néhány érdektellyes kérdést 
ajánl méltánylásúl kegyetek figyelmébe. Dr. Glós ur a fogas va- 
kony látérzékéről következendőt mond: 

, Feje az állatnak (I. A tábla, ábra a.) mint egyéb teste barna- 
,, szürke szörrel fedett; a szemnyilás rendes helyén nem csak nem 
s hiányzik ez, söt épen itt legsűrűbb. — Lenyesvén a szört az 
s állatfejéről , (I. áb. b.) fül- , or-, száj-nyilást könnyen kivehetni : 
,de szémnyilásnak a köztakarókon (tegumenta communia , allge- 
,, Meine Bedeckung) nincs nyoma. 

A köztakarókat is eltávolítván, (I. áb.c.) a szemgödör nyi- 
, lása a járomizmoktól tökéletesen befedve találtatik, mellyek elvé- 


A FOGAS VAKONY. 219 


stetvén , mereven izomtömegre akad a kés. Ezen tömeg a szem- 
, gödröt tölti ki; szemgolyó a szemgödörben nem találtatik. — 

, Oldalt a halanték tájon a mint a bönye-fejtyü ( galea aponecu- 
, rotica ) felülről a járomivre (pons zygomaticus; Jochbrücke ) 
, ereszkedik , észrevehetni azon egy kis nyilást, mellyen kis fe- 
,kete pont gyanánt pillant ki-a fekete szemgolyó. 

A bönyét eltávolítván, (I. áb. d.) most már világosan láthat- 
, ni a kis szemet , melly egy mirigyben a halanték izom (muscu- 
,.lus temporalis, Schlaefenmuskel) felett helyeztetik. Egy három- 
, szögű tért lehet kivenni, melly mellöl a járomizmokkal és járom- 
, csonttal (Jochbein) határos ; — alól a járomiv felső széle, fölül a 
, mirigyestömeg — mint Petényi ur nevezi — veszi azt körül. 
Alsó szegletében a háromszegnek közel a járomívhez fekszik 
,ja szemgolyó az említett mirigy közepén , melly fölül meghasad- 
, va, szinte kivájultságot (excavatio), képez , hol fekszik a szem. 
A látideget követve eredetéből, ebből egynéhány apró szálak 
sjerednek az említett mirigy s szemgolyó felé, midön nagyobb ré- 
,, sze a belső szemizmok közt, mellyek a szemgödröt töltik ki, 
, ugyancsak a szemgödörbe megyen, holisa könnycsonto- 
,kon azorr üregbe fordúl sottaszaglás idegével, 
súgy látszik, reátapadva egyesül. 

, Kérdés tehát : 

1) Valjon lát-e? s hogy lát ez állat? 

2) Miért nincs szemgödrében a szemgolyó? 

3) Miért helyeztetik azkivül a halanték izmon? s 
, miért vagyon csak épen abönyén nyilása? midön a fe- 
selett bürrel nemkülönben mint igen tömött hosszú szörökkel fe- 
,adetik. 

4) A látidegnek miért csak néhány szála megy az 
, igen hitvány golyócskába s mirigybe, mellyben fekszik s a könny- 
, mirigynek ( Thraenendrüsen) megfelel ? 

9) Miért megy nagyobbrészeazigen kifejlett 
,Szaglásidegefelé, mellyel egyesülni látszik, mintha az 
súllat orrával látna ?! — 

.. Ezen íme elősorolt kérdések megfejtését azoknak ajánl- 
,,hatnám, kik élettudománnyal foglalatoskodnak." 

A szemgolyó górcsői vizsgálata, valamint általában az állat 
tökéletesb magányrajza még következni fog. 


HÁBERLE ELETZÁ. 


SADLER JÓZSEF 
EGYETEMI TANÁRTÓL. 


Haberle Károly Constantin Keresztély, született 1764-dik 
évi febr. 11 dik napján Erfurtban Turingia fővárosában. Attya 
Haberle Kristóf volt, fia egy Prágában késő öregségben elhalt 
polgárnak , ki fizetésés szászudvari óracsináló s 1736-dik évi 
jan 4-dikétől erfurti polgár volt. — Édes annya Tettenborn Zsu- 
zsánna Julia volt, leánya egy Teltenbdorn nevü erfurti mészáros- 
nak. Haberlénk attya halála után, az annya újra házasságra lé- 
pett a sokaktól tisztelt XKlebauer József Fülöp kapitánnyal, ki neje 
halála után 3 évvel 1789-dik évi febr. 12-dikén mult ki. — Ha- 
berle édes és mostoha attya római catholicusok voltak, édes annya 
pedig protestans. Úgy látszik, hogy Haberle szüléi nagyobb te- 
kintély és polgári jóllétnek voltak birtokában. mert Haberlénk 
keresztleveléből látjuk, hogy a édes A éESHÉE ö fenségök 
Anna Amália szász herczegnö s koronaörökös Károly herczeg 
személyök képviselőjéül erfurti kanonok Gudenus Keresztély ren- 
deltetett. — Haderle hihetőleg egyetlenegy gyermekök volt szü- 
léinek. — Első kiképezését szülői gondviselés alalt az anyavá- 
rosban nyerte , itt végezte az alsóbb oskolákat , miként az ottani 
catholicum gymnasium igazgató Muth Placidus Abbas aláirá- 
sával erősített iskolai bizonyítvány mutatja. — A bölcsészeti s 
jog tudományokat szinte az akkori időben igen látogatott er- 
furti egyetemben hallgatta 1781—1785-ig — A jogtudományok- 
ban tett előhaladásáról legjobb fölvilágosítást ad Bac/wunann pro- 


HABERLE ÉLETRAJZA. 221 


fessor 1784-dik évi aprilis 24-kén kibocsátott bizonyítványában, 
mondván, hogy Haberle 3 éven által szünet nélkül mind nyilvá- 
nos , mind magános előadásait ,, Summa cum attentione, resoluti- 
omibdus guacstionum promtissimis , solidissimis" látogatta, és magát 
diligentia, maturitate ingeniü, memoria et scientia" a többiektöl 
megkülönböztette. Sok időt kellett Haberlének az idegen nyelvek 
elsajátitására is fordítani, mivel az újonnan fölállított mainczi 
egyetembe menetelekor 1786-ban már francziául, angolul és 
spanyolul jól beszélt. A két két híres jogtudós tanár [artleben 
Xav. Ferencz és Frank Péter Antal híre Haberlét magasb kimí- 
velése végett Mainczba idézte, hol is két évig hallgatta szaka— 
datlanul mind a kettöt, miről a fenebbiek által a legkedvezőbb 
bizonyítványokkal láttatott el. Habdarlének 22 éves korában egy 
vídám és kellemes, mulattató ifjú embernek kellett lenni , mert 
emlékkönyvében több, talán tanulónak igeu is sok női nevek van- 
nak, kik közől többen magasabb rendüek, s közölök többen mint 
barátnéi irták be magokat. — Ugyan itt Mainczban keletkezett 
Haberlében a gyüjtögetési hajlam (eleinte csak könyvekre vonat- 
kozólag), mivel többször találjuk öt pénzzavarban, és néha pénz- 
kölcsönöző zsidók kezeiben, mellyekből sok évek utáni részle- 
tes lefizetés által menekült meg , hogy ismét hasonló kezek közé 
jusson. — 1787-ben elválalta Haberle a mainczi választófejede- 
lem főkamarásának báró Wambold 2 fiainak tanítását. nevelését, 
kikkel ő újra Mainczban a philosophiai tanulmányokat, a juridi— 
caikat pedig az akkori osztrák freiburgi egyetemben Breisgaubdban 
hallgatta. 1791-dik évi mártius 18kén Haberle egyik tanítványát, 
barátját, mint az magát Haberlénk emlékkönyvében nevezte, 
Wambold H. L-t a halál elragadta; úgy látszik nem sokára ez- 
ntán a másik Wamboldot is elhagyta Haberle s öt a háládatos 
atyától megjutalmazottnak találjuk. — A szünnapokat 5 éven át, 
Helvét., Frank- s Némethon különféle részeinek beutazására 
fordította Haberle. 1792-dik év auguszt. 24-ig Wantburgon ta- 
láljuk öt. A franczia sereg elönyomulása a Rhénus felé , kény- 
szeríté Haberlét 1792-dik év végén Breisgaut elhagyni, s he- 
lyetle Erfurtot válaszlá tartózkodása helyéül, hol mint tulajdon 
keze állal tett jegyzékeiből kitetszik, a múzsáknak élve 5 esz- 
lendőt töltölt, és leginkább a csillagászattal, az angol és frank 
nyelvvel foglalatoskodott. Mind ezea kivül kiviláglik irásaiból, 
hogy 1793- és 94-dik esztendőben lényeges részt vőn Zellén a 


222 HABERLE ÉLETRAJZA. 


Wichmann-féle nevelőintézet elrendezésében, legalább Wichmann 
Dorothea 1794-dik évi junius 17-kén köszönetet monda Haber- 
lének , mind azon fáradság-tellyes napokért, mellyeket hozzá- 
tartozói jólléteért föláldoza ; .,fntwurf einer musterhaften Erzie- 
hungsanstalt. Erfurt 1795. 8." czímű munkája bizonyosan az 
előbbi eránti nagyobb részvétének eredménye. — Az ifjuság 
nyilvános nevelését szerző ezen jól irott munkácskában párlfo- 
gása alá veszi. — Utazás eránti hajlamának is határt szabott ezen 
5 évben Haberle. — Mind eddig úgy látszik, hogy Haberle a 
jogtudományokat folyton különös kedvencz tanulmányaként te- 
kinté; kivéve a csillagász és ásványtant, más külön természet- 
tan eránt még nyomát sem találjuk az előszeretetnek ., ezt csak 
késöbb a szükség és a sokoldalú alkalmak, mellyek egy időtöl 
fogva kinálkozának, ébresztették föl, és a törvény csak hamar el 
lön felejtve. Az 1797-dik év végén ugyanis Haberle újra egy 
ifjú lengyel nemes Mileczky Sándor tudományos kimíveltetését 
válalta föl. ki egészen a természeti s bányászati tudománynak 
szentelte magát (ezen Mileczky Sándor 1830-dik esztendőben 
porosz királyi bányász-tanácsnok és az alsó sziléziai kőbánya 
igazgatója volt). — Ezen ifjú emberrel Haberle előbb az erlangi 
egyelembe menl, egész éven által Meyer Tobias, Schreber, Esper, 
Hildedrand és Bremser tanárokat hallgatta. 1800-dik év tava- 
szán a freiburgi bányászacademiába mentek, hol három évig ma- 
radtak , és Verner , Lampadius és Lampe tanárok alatt az egész 
pályát végezték. Itt ismerte meg igazán Haberle bensö hivatását, a 
természettudományokat annyira megkedvelvén, hogy miként maga 
irja: , juridico studio misso, totum se traderet scientiae naturae." 
Itt Haberle az ásványtan , földismeret s bányászaton kivül a fü- 
vészet és robarászattal nagy hévvel foglalkozott ; gyüjtött, cserélt 
vett és sokat nyert ajándékul; mint háirahagyott gyüjteményé- 
nek czímiratai mulatják, szerzett egy ásvány és földismei gyüjte- 
ményt is. Ellenben nem hagyott föl időjárási észrevételeivel sem, 
mellyeket már Erfurtban megkezdelt, s mellyek kéziratban egész 
haláláig följegyezve reánk maradtak, söt a másoktól följegyzel- 
tek is születése evéig az előbbeniekkel összekapcsoltattak. Frei- 
burgban (1801) esmerte meg mint tanulótársát a később nagy 
hírű ásványtudós s bányász mélt. báró Podmaniczky Károlyt, ki 
neki Pesten a viszontalálkozástól fogva egész szerencsétlen haláláig 
legnagyobb befolyású párifogója s legjobb barátja volt. — A ta- 


HABERLE ÉLETRAJZA. 293 


land 


nulmányok elvégezte után elvált Haberle a fölügyelésére bízott 
Mileczkytől s visszatért szülő városába, hogy ott 1803—1805- 
ig az ásvány-, növenytan s robarászatnak élve, nyáron utazhas- 
son , télen pedig Buchholz, Tromsdorf, Bernhardi és Völter baráti 
társaságában élvezhesse nyugalmát. Ezen időben bejárta Haberle 
Lengyelhont, Sziléziát s a Csehföldet. 1805-dik évben Erfurtban a 
bölcsészettudori oklevelet nyerte el. — Még Freiburgban mu- 
latása alatt pedig 2 oklevellel tiszteltetett meg, az egyik (1802. 
jan. 27-kéről) az erfurti mathematico-physicai academiálól, a 
másik (1802. május 3.) a mainczi választó-fejedelmi hasznos tu- 
dományok academiájától. Erfurtbani tartózkodása alatt követke- 
ző munkákat bocsátott közre. 

Bemerkungen über die Gestalt der Grund-— und Keimkrystalle. 
Erfurt. 1804. §. 

Beytraege zu einer allgemeinen Einleitung in das Studium 
der Mineralogie. Weimar, 1805. S. réztáblákkal, ezen czím alalt 
is: Berichtigende Anmerkunyen und Zusaetze zu des Prof. Batsch 
Einleitung zum Sludium der Allgemeinen Naturgeschichte. 

Beschreibung einer Sammlung von Krystallmodellen. Weimar , 
1805. 8. 

Characterisirende Darstellung der gemeinnützlichsten, 50 wie 
der am öftersten vorkommenden Mineralien. Weimar, 1806. 8. 2 
réztáblával. 

Uiber die Gestalt des schörlartigen Beryls. Erfurt. 1804. 

Á jénai ütközet szerencsétlen kimenetele miatt oct. 17. Ha- 
berle Weimárba az akkori német athenaeumba vonta magát , hol 
1812-dik évig maradt. minden idejét a tudományoknak szentel- 
ve. Ezen időben Haberle a legnagyobb tudományos tehetséget 
fejtette ki. Lényeges részt vön a Bertuch-féle átalános termé- 
szetludományi táblák s leirások kiadásában; ezeket érdeklöleg 
" "megjelentek töle. 

Das Mineralreich, oder characterisirende Beschreibung aller 
zur Zeit bekannten Mineralkörper , als Commentar zu den Bertuchi- 
schen Tafeln der allgemeinen Naturgeschichte. Erste Haudtahthei— 
lung oder Oryctognosie. Weimar, Ind. Comt 1806. gr. 8. — Zweyte 
Hauptabtheilungy, oder Gebirgskunde. Weimar. Ind. Comt. 1807 .gr. 
8. 1 réztáblával. 

A kor mostohasága miatt mind a két munka bevégzetlen 
maradt. Ezen kivül a következőket irta még Haberle: 


224 HABERLE ÉLETRAJZA. 


Das Gewaechsreich. Erste Hauptabtheilung. Pilze und Schwám- 
me. Weimar 1806 gr. Bevégezetlen. 

Beobachtung über das Entstehen der Sphaeria Agaricina 
Hab. und des Merulius destruens. Erfurt. 1806. er. 8. 

A lebtant érdeklöleg következendöők jelentek meg: 

Meteorologisches Jahrbuch zur Beförderung gründlicher Kent- 
misse von Allem, was auf Witterung und Lufterscheinunyen Einflusz 
hat. Weimar 1810. gr. 8. Erster Jahrgang. 

Meteorologisches Tagebduch für das Jahr 1810 mit Kupfer. 

Meteorologisches Tagebuch für das Jahr 1811 d-o. f 

Meteorologische Hefte für Beobachtungen und Untersuchun- 
gen zur Begründung der Wilterungslehre.. Weimar gr. 4. Ersten 
Bandes 1-stes Stück 1810. mit 4 Kupfern. 2 Stück 1811. mit 2 
Kupf. Uibersicht der geocentrischen Constellations Verhaeltnisse mit 
1 Kupft. Drittes Stück 1812. mit Taf. 7 uid §. 

Meteorologische Aphorismen zur Erlernung Wissenschaftli- 
cher Witterungs-Beurtheilung und Erforschung Weimar 1812.gr.§. 

Ezeken kivül Haberle több recensiokat irt folyóiratok szá- 
mára, ásványtani czikkeket a Gehlen és Schweiger saz erfurti 
társaság lapjaiba, ugy statistikai jegyzeteket a Weimarnagy- 
herczegségi hetilap számára. 

Haberle 8 évi Weimarban tartózkodása alatt, kövelkező 
tudományos társulatoktól választatott tagnak: a wetteraui OTVvOos 
természettudományi társulattól (1808. Nov. 30.) a thuringiai 
mezei gazdasági egylettöl. (1811. Jun. 12.) Bern-cantoni orvos 
sebészi társulattól (1841. Juni 30.) ugyan azoktól ásványtani 
tagnak (1812. Jul. 22.) és az Aargau cantoni természetvizsgáló 
testülettől (1812. Aug. 30.) 

A németországi események Haberlénket újra kényszeríték 
az év végén, hogy a francziákat kikerülhesse, Weimárt elhagyni. 
Lipcse, Drezda s Prágán által tehát Brünbe útazott., hol reifen- 
steini Salm Hugo groftól a legkegyesebben fogadtatolt , s házában 
egy egész éven éldelte vendég szeretetét. Soha sem látta többé 
Haberle hazáját, minden gyüjteménye Némethonban maradt, és 
csak kevés könyvvel jölt által Osztrákhonba. Haberle brüni tudo- 
mányos foglalkozásárol, semmi bizonyost sem mutathatunk föl, 
csupán az időváltozásokról tett szorgalmas jegyzékei fekszenek 


7) Sphaeria lagenaria Person. 


HABERLE ÉLETRAJZA. 225 


elöttünk. Doctor Riesz E. meghivása követköztében elhagyá Ha- 
berle 1813 évi Octob. 11-én Brünt s Bécsbe jött, mellyet kevés 
napi mulatása után nov. 20-án új hazája fővárosa Budával cse- 
rélt föl. Csak hamar föltalálta itt régi ismerősét, barátját báró 
Podmaniczky Károlyt, és nem sokára Kitaibel, Pa- 
guich, Hartleben, Schuster, Reisingerés szerzővel is- 
merkedett meg. 

Mint magány tudós 3 évig maradt Haberle Pesten, ez alatt 
a nyári hónapokat rendesen Báro Podmaniczky jószágán Aszódon 
töltötte. Kissé szorult állapota kényszerítéőt 1814. tettleges részt 
venni Dr. RieszBudán fölállított szölöczukorfözésében, és Hart- 
leben C. A. könyvkereskedő számára idegen nyelvekből fordí- 
tásokat készíteni, úgy szinte egy genealogiai zsebkönyvet 1816. 
évre (álnév alatt) kiadni. 1815. évben Haberle a magyar nem- 
zeli muzeum természeti osztályának akkori öre munkáján, a ma- 
gyar köszénröl dolgozott, melly czélból a muzeum épületébe köl- 
tözött által, hogy a gyüjteményeket annál könnyebben használ- 
hassa. Ezen munka kéziratát Haberle, Tehelnek csak hamar be- 
következett halála után , visszahivta. Azonkivül Haberle a füvé- 
szeltel is foglalkozott, szorgalmatosan gyüjtött a budapesti s aszó- 
di tájakon. — Sok időt fordíta a latin nyelv megtanulására is. — 
Pasguich professor s director alatt hallgatta a csillagászatot. — 
1816. év tavaszán Kitaibel tanárnak megérdemlett nyugalom- 
ba tétele által megürült a füvészeti tanszék. Csak a mi sürgető 
unszolásunkra, kik Haberle tehetségeit ismertük s becsülni tudtuk, 
határzá el magát 1816. évi sept. 3-kán a concursusra. 1817-ik 
évi april. 23-kán történt Haberlének nyilvánós tanítóvá lett ki- 
neveztetése a magy. kir. egyetemnél. Május 21. hivatalába iktat- 
tatott, melly alkalommal beköszöntő beszédét: ,.De progressibus 
scientiae botanicae tempore recentiore et recentissimo"" tartotta. 
Csak Kitaibel bekövetkezett halála ulán, ugyan azon évi decem. 
13-dikán foglalhatta el Haberle a tanársághoz kötött lakását. Ez 
évben André Hesperussa számára következő ásványtani érteke- 
zéseket irt Haberle. 

Viber vollkommen dichten und vollkommen crystallisirten 
Olivin aus Ungarn Hesp. Martz. 1817. 

Beschreibung einer neuen Art Braunkohlengattung. Hesp. 
Martz.1817. j 

Neue Beobachtungen über den ung. A launstein Hesp. Apr.1817. 

Az időjárási jegyzeteit szakadatlanul folytatta Haberle. — 

15 


926 HABERLE ÉLETRAJZA. 


Már az előbbeni esztendőben levelező tagsági oklevelet nyert a 
Morva-szilesiai földmivelő, lermészet s országismeret-tudományi 
társulattól 1846. Febr. 29 

Midőn Haberle tanárnák neveztetett ki, még akkor ezen 
sorok írója segéd volt a vegy- s növenylani előbb egyesülve 
volt tanszéknél, és azon időtől egész Haberle haláláig folytortos 
tudományos s barátságos öszszeköttelésben is élt vele. 

Tanárrá lett kineveztetése által Haberle kellemes, függet- 
len s gondnélküli helyzetet nyert. Becsülve ügyfelei, s barátitól, 
tisztelve lanitványitól, szeretve mindenkitől. megáldva tarlós 
egésséggel, csendes s a mellett vig kedéllyel, hosszas tapasz- 
talás és kedvetlen sors által kisért philosophiával,  Haberle 
egészszen a ludományoknak élt. leginkább pedig a scientia ama- 
bditis-nek. — A legnagyobb hévvel adá most magát szakfoglala- 
tosságának, a nyarat dolgozva töltötte el a füvészkertben a nö- 
venyek meghatározása s rendezésével, a telet catalogusok csi- 
nálásával és az általa annyira kiterjesztett kerti levelezésekkel. 

Mi volt Haberle mint tanitó , s mi mint fűvész , annak meg- 
mutatását alább fogom RÓSKISŐHÉ 

Szorgalmatosan folylatta Haberle egész haláláig az időjá- 
rás fölötti észrevételeinek jegyzését, ugyszinte az ország más 
részeiből is szerzett hasonlókat. — Alig telt el egy év kinevez- 
telése után. hogy könyvtárát. robar — növeny — és ásvány- 
gyüjteményét a külföldről elhozalta, hol Weimárboli eltávozá- 
sátol fogva bepakolva állottak; minden várakozáson kivül hiba 
nélkül érkeztek meg. — Egy egész éven által foglalkozott ezen 
gyüjtemények tisztogatásával s fölállitásával, és több évek teltek 
el. mig ezen jeles herbarium a mi egyetemünk többi gyüjtemé- 
nyével egyesitetett. — A mint emlékezem, csupán egy nagyobb 
útat telt Pestről Haberle Bécsbe, és csak rövid idöre távozott, 
a szünnapok alatt is barátja s pártfogója Báró Podmaniczky jószá-— 
gára Aszódra. 

Az orvosi kar felsöbb helyre tett alázatos ajánlatára, meg- 
engedtetett Haberlének orvostudori oklevelei adni , melly 
1821-dik évi mart. 13-dik napján adalott neki által. — Tudo- 
mányos dolgozatokra Haberlének hiányzott a megkivántató idő. 
Több Kivatalbeli véleményei őriztetnek az egyetem levéltárában, 
mellyek közől egy. mellyben mint füvész vett részt ..De stipa 
capillata" felsőbb rendelet követköztében kinyomatott , és a ha- 
tóságoknak kiosztalott. - Egy értekezése ..De Amarantho di- 


HABERLE ÉLETRAJZA. 227 


morpho" kéziratban alólirt birtokában van, valamint azon nyom- 
tatásra szánt értekezés is ..De progressibus scientiae botanicae" 
melly székfoglaló beszédnek kissé hosszú lett volna, még pedig 
háromszor általdolgozott példányban. A Kitaibel növenygyüj- 
teményének névjegyzékét alolirt segedelmével szerkeztetle a 
magyar nemzeti muzeum számára , melly Kitaibelnek egész tudo-—- 
mányos hagyományát 700 v.forinton megvette. 1830. az egyelemi 
tanárok fölszólitatván az 50 éves Jubileum innepére az egyetem 
költségén kinyómatandó értekezést irni. az.  alolírt és Schuster 
tanár jegyzékeiből szerkesztette Haberle ezen munkácskát: Suc- 
cincta rei herbariae Hungariae et Transylvaniae historia. tudae, 
typ. R. Univ. hung. 1830. Ez az idő rövidsége miatt, melly alatt 
végeztetnie kellett, ha tökélletlen is a magyar füvészelre nézve, 
mégis a pesti füvészkert történetét tökéletesen kimeríté. — 
1807-dik januar 15-dikén Bécsben a cs. k. mezei gazdasági 
társulalba valóságos tagnak véletett föl Haberle , mellynek mun- 
kálataiban a Medicago carstiensis-Ltakarmánynak ajánlotta. 1828- 
dik jan. 16. nyerte meg a regensburgi királyi füvészlársasági 
levező tagsági oklevelet. 


Haberle, ki a cholerátolinagy félelmének ellenére, egésségét 
azon Magyarországra , leginkább pedig a két testvér város Buda- 
pestre annyira balsors tellyes 1821-dik évben megóvni tudá, a 
következő év junius első éjjelén rabló gyilkosok kezei által győ- 
zetelt le. Vonakodva s fájdalmas érzettel ragad tollat ezen sorok 
írója a távol levő olvasóknak lehető rövideden előterjeszteni 
ezen gyilkolás környülményeit. 


1832-dik évijunius 1-sőjén reggeli fél öt órakor egy tanuló 
ifju fedezte föl Haberle lakásán, hogy az ablak vas roslélya föl- 
törve van; a történt bejelentés után előbb Schuster tanár azulán 
a Decán s később Stiahly tanár ur mentek a szerencsétlen la- 
kásába, kit ezen urak az ajtók föltörése után ágyában halva ta- 
láltak. Az almárioma és egy szekrénye föltörve , különféle tár- 
gyak a szobában elszórva, és egy nagy konyha kés az ágy alatt 
találtatott. Minden készpénz a szekrényből és egy ezüst óra, még 
boldogult attyának műve, hiányzottak. — A törvényszéki orvosi 
vélemény szerént Haberle megfojtás követköztében halt meg, 
hihetőleg az ábrázátára erőszakkal nyomatott vánkosok által, 
mellyeken néhány vércseppek is lálszotlak, mellyek, ugy szinle 


a szekrényen találtattak is, a megsebesült gyilkosiói okoztallak, 
e 


2298 HABERLE ÉLETRAJZA. 


ki az ablak betörésénél vagy a szekrény erőszakos fölnyilásánál 
sebzette meg magát. 

Haberle meggyilkolására három gonosz ember egyesült, az 
egyik mint izgató, és ez volt az, kit gonoszságának áldozala 
gyakran segített, a második mint fő válalkozó, a harmadik pedig 
mint öfl-álló, és hihetőleg segéd is a rablás és gyilkolásnál egy- 
szersmind. 

Szükségesnek vélemelőbb az olvasótanövenytan tanára laká- 
sának helyzetével megismertetni , hogy az által a gyilkos rablók 
betörése fölfoghatóbb legyen. 

A város közepén levő Ferencz-szerzetbeli kolostor melletti 
tágas udvarra nyilnak minden ablakai ezen földszinti lakásnak. 
Az udvar Haberle által legnagyobb részint virágos s gyümölcsfás 
kertté változtatva, az utczával, egy kisebb (előbb kolostor bejá— 
rásul szolgált) ajló, és a puszta magas falban egy nagy és csak 
néha fölnyittatni szokott kapu által van kapcsolatba. — Estve 
az egyik gyilkos bezáratta magát az udvarba , s ottelbujt a ker- 
tecskét környező bokrokban,. minta letaposott virágágy mu- 
tatta , és éjjel a lakattal zárt kaput kinyitotta belölről a kint vá- 
rakozó társának. A vas rostélyt az utolsó (éjszaki részen lévő) 
ablakon, az udvaron állani szokott vizhordó szekér rudjával emel- 
ték ki, az ablaküveg csiriz" segitségével törelett be s belölről 
fölnyiltatott. A. szobák félüveg ajtókkal vollak egymástól elvá- 
lasztva, a harmadik (déli részen) volt Haberle háló szobája ; 
ezen házban lakott Haberle gazdasszonyával, ki urától még egy 
szoba s konyha által elválasztva-szobájában aludi. — Két részt- 
vevő gyilkos rabló összehangzó vallomása szerént Haberle be- 
menetelöknél éjfél előtt még ébren volt, és háló szobájában föl 
s alá járt, mi gyakran meg történt, mivel Haberlének: szokása 
volt hideg kávé mellett éjjel dolgozni, ezen éjjel theát ivott, 
mellynek maradványa még a kemenczén maradt. Mivel az egyik 
gyilkos a még ébren levő Haberlét nem merte megtámadni, társa 
által elhivatta szállásárul a harmadikat is. Még második bemene- 
telkor is gyertyával jött eleikbe Haberle , mire megragadván öt 
s erőszakkal az ágyba vivén, ott megfojtották és kirabolták. — 
Csak több hónap elfolyta után fedeztettek föl a vétkesek. Kettő 
közülök elhalt, minek előtte büntetési idejök eltelt volna , a har-— 
madik , ki semmit sem vallott, még most is bünhödik elkövetett 
vétkeért egy vársánczban, hova 20 évre van kárhoztalva. 

Igy végezle a mi felettébb szeretelt Haberlénk 68 éves 


HABERLE ÉLETRAJZA, 229 


korában feleség s minden atyafi nélkül, tökélletes egésség mel- 
lett igen is korán mireánk s a tudományokra nézve, munkás 
életét. — Hideg tetemei végetlen embersokaság kiséretében jun. 
2-dik napján adattak által a földnek. Sirjában saját kivánsága 
szerént félig fekvő egyszerü márvány lap fedi földi maradványát. 

A szekrényből szétszórt papirok között föltaláltatott Haber- 
lének még 1831-ben szerkesztett § törvényes aláirás által meg-— 
erősített végrendelete, kezdeltől végig a legjobb bizonyitvány 
annak megmutatására , hogy mi volt ö mint ember is. Szabadságot 
veszek magamnak annak néhány helyeititt szóról szóra fölhozni. 

A 20. és 11-ik pont: igy hangzik. 

.. Meinen hiesigen sowohl als auslándischen Freunden sage 
ich hiemit nochmabhls herzlichen Dank für alle mir erwiesene 
Liebe und Freundschafil:; insbesondere danke ich nochmahls 
und herzlich meinen hochverehrten Herrn Collegen der péster 
medicinischen Facultát für die mir stets bewiesene Gunst und 
Freundschaft und benöthigten Falles árztlichen Rath und Beistand; 
insbesondere Herrn Hofrathe-v. Bene dem der gütige Himmel 
noch lange Leben, Gesundheit und alles Glück verleihen möge. 

Die ersten Worte die ich lallen lernte waren Deutsche! — 
so sollle denn auch mein letzter Wille deutsch abgefasst seyn., und 
ein biederes deutsches Lebet wohl von mir dem Geschiedenen 
erschalle nun zum letztenmale an álle redlich gesinnten in Ungarn, 
welches Land mich mit Liebe und Freundschaft aufnahm, in 
Deutschland, welches mich erzog undbildete , endlich der ganzez 
Welt weil alle biedere, gule und verstándige Menschen nur das 
Wahre — wahrhaft Walyve und Gute wollen, es fördern und 
fördern helfen." 

" Ezen végrendelet szerént, mellyben gazdasszonyárol $ más 
személyekről "a legkedvezőbben emlékezelt, barátjainak is több 
tárgyakat hagyott; kik közé ezen sorok irója is tartozik, ki 
szerencséjének tartja, töle. emléket birhatni. — Az orvosi 
kar lectoriumának hagyta több mint 2000 pengő forintot érő 
minden füvészi könyveit, ugy lebtani munkáit s eszközeit , ezeket 
érdeklöleg következően nyilvánitja a C. betü alatt utolsó akaralját. 

.  , Gleichfalls vermache ich dem genannten Léctorium meine 
sámtliche meteorologischen Bücher., Handschrifien. meteorolo- 
gischen Beobachtungsregister , astrónomische Ephemeriden, und 
meleorologísechen Insirumente , in der- Hoffnung , dass sich in der 
Folge der Zeit: unter den Doctoren der Medizin doch einer oder 


230 HABERLE ÉLETRAJZA. 


anderer findén werde, welcher das mit Unrecht so sehr vernach- 
lássigte meteorologische Studium liebgewinnen und cultiviren 
werde. In welchem Falle dann schon reichliche Hülfsmittel Vor- 
studien und Anleitungen in diesem meinen literarischen Nachlasse 
sich vorfinden werden." 

Schuster tanár a vegy- s ásványtani könyveket, sulymérő 
készületet és a kémszeres szekrényt nyerte. 

Mi a hagyományok kifizetésein fölül az eladott tárgyak- 
bol bejött pénzből megmarad, az forditassék a legigyekezőbb s 
erkölcsösb ifjak orvostudori diplomáik kiváltására. 

Mind azoknak, kik Haberlének halála idején valamivel tar-— 
toztak , adosságuk elengedletett. 

Bátor a gyilkosrablók az egész készpénzt. melly körülbe- 
löl 700 víra ment, elsikkaszták., még is a végrendelet végre— 
hajtója, az orvosikar akkori Decánja Csausz Márton tanár ur szor- 
galma s fölügyelete által az elhunytnak minden. intézkedései 
tellyesítettek. 

Haberle majdnem 19 évet, — közülök 15-öt mint tanár, 
töltött közöttünk; ezen idő alatt mindenkor ugy mutatta magát, 
mint a legjámborabb legnyiltszivübb s legbecsületesebb ember, 
mint legrésztvevőbb legszivesebb barát, mint leghalalmasabb 
előmozditója minden jónak , mindég kész szükség s nyomor eny- 
hitésére. — Ő mint minden jó ember számtalanszor megcsa- 
latott. — Különösen adakozó volt Haberle a szegény tanuló ifjak 
iránt ; minden tudományos vállalat hatalmas pártolóra talált benne, 
könyvtára mindenkinek használatul szolgált, a legnagyobb mér- 
tékben közlekedő volt, senki el nem hagyla öt, ki tudományos 
tanácsát kérte, elégületlenül. — Örömmel emlékeznek a külföldi 
úlazók , kik mindnyájan Haberléhez voltak utasitva., azon kilünő 
émberszeretelre , mellyel itt fogadtatlak. és általa utazási czé- 
lukban elősegilettek s az országban tovább ajánltaltak. 

Szenvedély nélküli, csendes, mindég vidám és a legjobb 
kedélyü ember volt Haberle, kitünö .kedvességü minden társa- 
ságban." Távol a magasb társalgási körök uláni sovárgástól, 
mégis a legnagyobb biztossággal társalgott azok salonjaiban, 
egyaránt becsültetett az uraklól és megkülönböztetve kedveltelett 
a nöktöl. A háztartásban, valamint ruházalban egyszerű, úgy él- 
deleteiben is legmérséklettebb volt. — Burnotot leginkább hasz- 
náltés gyakran. — Hátramaradt papirjai között egy igen jól 
eltalált arczképe találtatott ezen fölirattal: Freiheit, Natur, Ver- 
minft , hihetőleg jelszavai. 


9 


HABERLE ÉLETRAJZÁ. 9231 


Mint tanitó igyekezett Haberle a köz várakozásnak meg- 
felelni , előadásai szorgalmatosan látogaltaltak ; tanitványai igen 
szerelék öt. A latin nyelvet soha sem teheté annyira sajátává, 
hogy azon gondolalit folyvást nyilvánithalta volna, ezen töké- 
lellenség nagy akadályul volt előadásaiban. — Mivel a tudomá- 
nyos kivánatnak az iskolai könyvül kijelölt Schuster féle .. Termi- 
nologia botanica" meg nem felelt: De Candolle szerént szerkesztett 
nehány füzetet előadásai számára, mellyek még most is hasz- 
nállatnak az ifjak előkészítésére. Azon kivül gyakorlati mutat- 
ványokat tartott lanitványinak a füvészkertben , füvészi kirándu- 
lásokat rendezett a közel környékekre , mellyeket részint maga 
részint a tanitói szék segéde vezetett. Segédének ő legkegyesb 
elöljárója, legjobb attya volt. 

Hátra van még, hogy felejlhetetlen Haberlénket mint fü- 
vészt, és mint a pesti füvészkert igazgatóját rajzoljam. — Hógy 
érdemei, kivált ez utóbbi lekintetben kellőleg méltányoltassanak, 
szükséges hogy az olvasót a füvészkert azon időbeni állapotával 
midőn tanitói székét elfoglalta , ismertessem meg. — A füvész- 
kert kevéssel előbb a legczélszerütlenebb helyre tétetett által, min- 
den árnyék nélkül , közel a kövezetlen országúlhoz, semmi rész- 
ről sem mutatott valami fényes környülményre. — Haberle ta- 
nárrá lett kineveztetéseig a füvésztani oktalószék külön volt 
válva a kert igazgatóságtól. Schuster tanár lartá az előadásokat, 
Kitaibel tanár a kertről gondoskodott. — Mindkettő fogyatkozása 
különböző volt, de csak az utóbbinak téletett elég. A növeny 
szaporitásra nézve a helybeli kert igazgatója csupán a növeny 
magvak általi cserére van ulasitva. Egy alkalmatlan, független s 
miveletlen kertészmester kevésbé mozdítá elő a dolgot. — Ki- 
taibel tanár többnyire utazott , ide haza, a gyüjtött tárgyak ren- 
dezése, leirása, vegybontások és más szakdolgai minden idejét 
elnyelték, . mégis keveset vihetett ki. — Utazásából Kitaibel 
mindenféle ritkább növenyeket hozott a kertbe, sokat küldöttek 
neki baráti és ismerősei a házából, és ezen növenyek voltak azok, 
mellyek a kertnek minden szegénysége mellett is , hirt szereztek 
a külföld előtt. — Ezen időben a magyar növenyek még kevésbé 
voltak elterjesztve, azért minden külföldi kert kielégitethetett. 
A magyar növenyeken kivül csak azokat miveltle Kitaibel mellyek-— 
re. az összehasonlítás végett szükséges volt. Kitaibel halála 
idején a magyar növenyek már annyira el voltak terjesztve, hogy 
mi itt helyben többeket sokkalelőbb kaphatánk a külföldről, mint- 
sem a terméshelyről. 1817-dik évben alig találtatott 4500 faj a 


232 NABERLE ÉLETRAJZA. 


kertben, mellyek közöl legtöbben a szabadban tenyésztek. — Ha- 
berlének legelső gondja volt a jelenlévőket átvizsgálni és sza- 
porítani , melly czélból a meglehetős szükkörű levelezést kitágí- 
totta, és leginkább az akkori időben hires olasz- s frankhoni 
kertekkel tette magát összeköttetésbe. — Haberle korábbi híre 
és személyes ismeretsége által a némethoni kertek előljáróival 
rendkivül előmozdítatott szándékában, és mivel nem is kivánt 
annyit a mennyit adott. — Haberle tulajdon zsebéből több kisebb 
költségeket fedezett. s igy lön, hogy utódjának a kertet 10.000 
fajjal hagyta hátra. — 1819. évtölkezdve Haberle minden évben 
adott ki egy növenymag névsorozatot, 1000-1200 faj-ig, s 
5000 csipet mag osztatott.ki, és általában épen annyi nyeretett 
is. — Egy más érdem is illeti Haberlét, — a jegyzőkönyv be- 
hozatala a kertidolgok vitelére nézve. — Erőtellyesen segítetelt 
Haberle munkálataiban az 1820-dik évi octoberben saját aján- 
latára kinevezett fökertész , a dicséretesen esmeretes Rochel An- 
tal. — és első segéd, most prágai egyetemi főkertész Bőhm 
Venczel által. — Az első összekapcsolá a tudományt a ker- 
tészkedés legtökéletesebb ismeretével. az utóbbi fáradhatatlan 
volt, a háladatosság kötelékeinél fogva Haberléhez csatolva. kivá- 
nati s parancsai tellyesitésében. Rochel: Antal kineveztetése által 
a kert közel 400 élő növenyt nyert, mellyeket ő Trencsin-me- 
gyei kertjéből hozott magával. — Haberle igazgatósága alatt 
egy része a kertnek az ipar- s gazdasági növenyek szá- 
mára volt elosziva. a melegház újhollandi növenyek részére el- 
rekesztve; a tó vizi növenyek számára haszonvehető állapotba 
tétetett. A Haberle által megvizsgált növenyek betétettek., s 
tulajdon kezével irl jegyzésekkel meglehetős gyüjteményt 
képeznek. A tanári lak udvarában az előbb említett kertecskét 
Haberle egészen a maga zsebébőltartotta föl, hol gyümölcsfákat 
s szöllőt tenyésztelett; ez volt kedvencz helye. Különös elő- 
szeretettel viseltetett a hagymás növenyek és a muskotályok 
eránt. — Az ugorka-féle növenyek leirásán dolgozott különösen 
a nélkül, hogy valami összefüggő egészet hagyott volna hátra 
azokról. 

Elfelejthetetlen Haberlénknek a füvészet körül szerzett ér-— 
demei méllánylásául, s az utókornak némelly maradandó emlé- 
keül Tettes Frivaldszky Imre ur, a nemzeti muzeum segédőre 
egy szép , újonnan fölfedezett balkáni növenynemet Haberlea — 
s a helytől hodopensis-nek nevezett el. — ! 


lel 4 ap 
" 


x ; ar Adat JEE f BŐ dab, 
tagg Vr La rák. § tn lna mt 7 A 11 ? , 


e. 


1. táb. 


évk. 1. köt. 


Term. tudm. 


/ [/A 
Fi 
ez 11 fZA 
f 

2 2 

zsak a 

4 

jj / NA 
j ! 

97 4 a 0. 

£. Mezetlen biborna. 4. Jáczint pompály. 
3. Porvaféle pompály. 


2. Kretai csatanég. 


3. Sáréavonatú pompály. 6. Körtorú  szűvért. 


Sokpontú dögész. 
Nyuszt bozont. 


Terren bújnoka. 


Term. tudm. évk. 1. köt. ?. ráb, 


4. Nogel famásza. 
5. Bús izmócz hím. 


6. Bús izmóez nöstén. 


Term. tudm. évk. I. köt. 3. tab. 


t. Bosláros rópék 3. Amalthea Pilleng. hím 


9. Díszített naplász 4. Amalthea Pilleng. nöst. 


Term. tudm. évk. I. köt. 4.táb. 


Fogas Vakony. 


Ny. Walzel A. F. 


MAJ BLA: 


24 AM: 4 


ESŐ ks 
dd 
eessástll EE 


§ pi PESTEN, s 


§ geg s 
Nyomatott Beimel Józsefnél. JA Sk 


7 : 077 0ŐK 


A KIR. MAGYAR 


TERMÉSZETTUDÓMÁNYI TÁRSULAT 


ÉVKÖNYVEI, 


SZERKESZTÉ 


GÁSPÁR JÁNOS, 


NEVELŐ S A KIRÁLYI MÁGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT TAGJA. 
tet 


/ 


MÁSODIK KÖTET. 
1845 —1850. 


1 Sas 


PESTEN, 


NYOMATOTT LUKÁCS LÁSZLÓNÁL, 


1851. 


TARTALOM. 


A királyi magyar természettudományi társulat történetei 1845 — 
1850. Dr. Kovács Sebestyén Endre, társulati első titkártól . 

A kolumbáczi tipolya. Dr. Heuffel János, Krassó megye főorvosától. 

Magyarország legjelesb kőszéntelepei vegytani és műipari tekin- 
tetben. Dr. Nendtvich Károly vegytanártól . uit 

Buda vidékének s illetőleg Mrgyarországnak égalyviszonyai. TEGBEK 
Józseftől . Bál. ; 3 

A fogas vakony boncz- és élettani rajza. Dr. Glos Sá és 5 he Rhé- 
dey Antaltól j 

A rézéreczek, különösen az úgy Ha eerő fötündok (vátásto) igás 
ves útoni próbakémlete. Dr. Bachmann József bányászegyetemi 
vegytanártól. . 

Salétromtermelés TégSZEKHÉPYBBN Szabó Jágök cözetét ú. tanát, 

A bánsági salétromvidék és salétromfőzés. Jánosy Ferencz vegytan 
és terményrajz tanár ától JANE VE 

A pesti , Szent Rochus" nevü kórház kilésíztnek veg gyantás Mol- 
nár János gyógyszerész által . 

Abrák magyarázata c s esse edett é 


A KIRÁLYI MAGYAR 
 TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT TÖRTÉNETEI. 


Dr. KOVÁCS SEBESTYÉN ENDRE 
TÁRSULATI ELSÖ TITKÁRTÓL. 


ÖTÖDIK ÉV. 
1545:-4546. 


Wálasztások. 


Társulatunk 1845-dik év junius 7-dikén tartott tisztújító 
közgyűlésében tisztviselőkül lőnek választva : 

Első elnökké : Scifovszky János, pécsi megyés püspök, cs. kir. 
val. b. tit. tanácsos. 

Másod-elnökké: Bugát Pál, a m. k. egyetemnél az élet-, kö- 
zönséges kór-, gyógy- és gyógyszertan rendes tanára. 

Titkárokká: 1. Kovács Sebestyén Endre. 2. Török József. 

Gyüjteményőrré : Pauer Lipót Sándor. 

Pénztárnokká : Jurenák József. 


Választmányi tagokul: 


1. Az ásványtani szakban: Pecz Vilmos és Fauser Antal. 

2. Növénytani szakban: Sadler József és Gerenday József. 

3. Állattani szakban: Frivaldszky Imre és Pólya József. 
Term. t. társ. Évk. II. k. 1 


2 
4. Vegytani szakban : Nendtvich Károly és Boor Károly y. 
5. Természettani szakban: Jedlik An yos és Montedegoi Á/- 
bert Ferencz. 
6. Élettani szakban: Arányi Lajos és Lenhossék József. 


Rendes tagokul: 


Jónás József, pécsi czímzetes kanonok, a politik. tud. s vál- 
tójog r. tanára. Pécsett. 

Plitzner Lőrincz, pécsi megyebeli áld. pap, szép müv. és böl- 
csészeti tudor, a közönséges s magyar oknyom. s történetirás ny. 
r. tanára. Pécsett. 

Haas Mihály, városi plebánus. Pécsett. 

Madarász Endre, vasgyárigazgató. Pécsett. 

Berksz Féter, bányászati kerület-igazgató. Pécsett. 

Hüttner János, papirgyárnok. Pécsett. 3 

Hutta János, orvostudor. Pécsett. 

Nendívich Tamás, gyógyszertár-tulajdonos. Pécsett. 

Nendtvich Vilmos, gyógyszerész. Pécsett. 

Bach Miklós, orvostudor. Eperjesen. 

Márjássy Gusztáv, cs. kir. kamarás. Markusfalván. 

Batlernay Imre, Brádon, Erdélyben. 

Hauser Ferencz, orvostudor. 

Szabó János, orvostudor. Pesten. 

Vahot Imre, hites ügyvéd. Pesten. 

Szabó Alajos, orvos- és sebésztudor , szemész-— és szülész- 
mester, okleveles állatorvos, a m. kir. tud. egyetem állatorvosi in- 
tézetében eléadó segéd. Pesten. 

Keszler Károly, kegyesrendi tanár. Budán. 

Géczy Féter, Rátódon. 

Lészay Dániel, orvostudor , szászvárosszéki főorvos. Szász-— 
városon. 

Muszelly Károly, műkertész. Pesten. 

Deutsch József, orvostudor, ns Zaránd vmegye r. főorvosa. 

Németh Ignácz, kir. kincstári levéltárlajstromzó. Budán. 

Haumann László, kir. kincstári tiszt. Budán. 


Vidák Özse, sz. Benedek-rendi szerzetes és gymnasiumi tanár. 


Sopronban. 
Hunyadi László, orvostudor. Pécsett. 


KK ÜKÉKÉÜlüttnnssa tm éssn 


za 


mm damalmzző nek 


Jütner Victor, gyógyszerész. Pesten. 

Piskovics János, kórházigazgató. Pesten. 

Réczey Imre, orvos- és sebésztudor, a pesti orvosi kar jegyző- 
je, a budapesti kir. orvosegylet r. tagja. Pesten. 

Kronperger Antal, áldor s nyelvtanár az iparegyesületnél. 
Pesten. 


Az augustus 23-diki közgyűlésben. 
Pártoló tagokul lönek választva : 


Gr. Batthyáni Kázmér, Pesten. 

Majláth György (ifjabb), Baranya megye főispáni helytartója. 
Pécsett. 

Czindery László, kir. tanácsos. Nemes-Ladon. 


Rendes és tankedvelő tagokul: 


Gr. Serényi Gábor, kir. bányaigazgatósági ülnök. Nagybányán. 

Kosztics Sándor, városi jegyző. Újvidéken. 

Hermann János, orvostudor, ns Baranya vármegye Tr. főor-— 
vosa. Mohácson. 

Gyarmathy János, r. kath. lelkész. Somosvásárhelytt. 

Burkhardt Ferencz, orvostudor. Pesten. 

Esze Gábor, orvostudor, s ns Ungh vármegye r. főorvosa. N. 
Szólősön. 

Schönbauer József, orvostudor, a pesti orvosi kar, a buda- 
pesti királyi orvosegylet r. tagja. Pesten. 

Patay József, orvostudor. Bicskén. 

Síreim György, orvostudor, ns Szerém vmegye főorvosa. Vu- 
kovártt. 

Schultzer István, cs. kir. nyug. kapitány. Mohácson. 

Scitovszky Márton, Pécsett. 

Daróczy Zsigmond, pécsi székesegyházi kanonok és plebá- 
nus, az egyházmegyei kegyes alapitványi pénztár igazgatója. Pécsett. 

Jankó János, lelkész Kárászon, Baranya vmegyében. 

Szalay Antal, lelkész Saásdon, Baranya vmegyében. 

Schneider Gáspár, pécsi megyebeli áldor, szép müv. és böl- 
csészet tudora, a hittudomány koszorúsa, a természettan és mező-— . 
gazdászat r. tanára. Pécsett. 

Germann József, pécsm.-beli áldor, tört,-tan r. tan. Pécsett. 

1 


4 
Horváth László, pécsi megyebeli áldor, a szép művészetek és 
bölcsészet tudora, a tiszta és alkalmazott számtan r. tanára. Pécsett. 


A november 8-diki közgyűlésben. 
Pártolókul : 


Herczeg Kopácsy József, esztergami érsek, Magyarország pri- 
mása, fő és titkos cancellárja, sz. Istv. apost. m. kir. jeles rendének 
főpapja és nagykeresztese, v. b. titkos és helyt. tanácsos, az egy- 
házi bizottság elnöke, ns Esztergam vmegye örökös főispánja, a hét- 
személyes főtörvényszék közbirája, a m. tud. társaság tiszteleti tag- 
ja. Esztergomban. 

Szögyényi László, cs. kir. aranykulcsos, val. b. t. tanácsos. 
magy. kir. udv. első alcancellár. Bécsben. ; 

Szaniszló Ferencz, szerbiai választott püspök, cholti apát, 
nagyváradi kanonok és közép-szolnoki főesperes, magy. kir. hely— 
tartósági tanácsos, hittudor. Budán. 

Gr. Szécsen Sándor, cs. kir. kamarás. Temerinben, Bács vm. 


Rendes tagokul : 


B. Ocskay Ferencz, Sopronban. 

Fabini Tófor János, orvostudor, szemészmester, a m. kir. 
egyetemben az elméleti és gyakorlati szemészet r. tanára, a bécsi 
orvosegylet lev. tagja. Pesten. 

Peller József, orvostudor s urodalmi főorvos. Czeczen. 

Lőrincz Pál, sebész-, szülész- és szemészmester, állatgyógy- 
intézsegédeti. Pesten. 

Goldbdrunner Sándor, városi főbiró. Selmeczen. 

Kikó Károly, orvostudor. Pesten. 

Szathmáry István, kórházi orvos. Aradon. 

Pfenningsdorf Antal, orvos-, sebésztudor. Kolosvártt. 

Horony Mihály, orvostudor s kir. képezdei tanár. Érsekújvártt. 

Jármai Gusztáv, gyógyszerész, az , oroszlán" czimü gyógyszer- 
tár tulajdonosa. Pesten. 

Margó Tódor, szép müv. és bölcsészeti, orvos- és sebésztudor, 
szülészmester, a szerb tudós társaság r. tagja s a Tököly-féle in- 
tézet r. orvosa. Pesten. 

Saly Imre, orvostudor. Tolnán, 


Gáspár János, nevelő. Kolosvártt. 

Síratimirovics Hladen.. Bács megyében. 

Zákó Féter. Kanisán. 

Jurkovics Sándor, Pesten. 

Spech Lajos, érseki urodalmi főügyvéd. Kalocsán. 
Pozsgay János, városi seborvos. Pesten. 


A január 13-dikai (1846) rendkivüli közgyűlésben. 
Pártoló tagokul: 

Gr. Kemény József, a m. t. társ. tiszteletbeli tagja. Gerenden. 

Ocskay Antal, kassai püspök, kir. tanácsos, hittud., szépmüv. 
és bölcsész. tudor. Kassán. 

Richter Alajos, jászói prépost, kir. tanácsos, tanodai főigaz- 
gató, hittudor. Jászón. 

Gr. Andrássy György, sárosi főispán s a m. t. társ. tiszt. tag- 
ja. Hoszszuréten. 

Bezerédy Miklós, kanonok, k. táblai praelatus. Pesten. 


Rendes tagokul: 

Szigly Gábor, kegyesrendi igazgató. Kecskeméten. 

Oláh Sándor, orvostudor. Eperjesen. 

Sárossy József, orvostudor, szülészmester , Sáros megye főor- 
vosa. Eperjesen. 

Pulszky Ferencz, a római archüologiai és a m. tud. társ. tiszt. 
tagja. Szécsényben. 

Tourner Ferencz, seborvos. Ungváron. 

Rózsa Ferencz, orvostudor, szemészmester, a pesti egyetem- 
nél tanársegéd. Pesten. 

Baintner Ferencz, orvostudor , Nógrád megye főorvosa. Ba- 


lassa-Gyarmaton. 
Segédtagul: 
Bielz Albert, Nagy-Szebenben. 
Martius hó 14-kén. 
Pártolókul: 


Szerencsy Isíván, cs. kir. valós. b. tit, tanácsos, kir. személy- 
nök, Arad vmegye főispánja. Pesten. 


6 


Gr. Széchenyi Isífván, cs. kir. kamarás , valóságos belső tit- 
kos és m. kir. helytartósági tanácsos, az országos közlekedési bi- 
zottmány elnöke , több külföldi érdemrendek vitéze , a bajor kir. tu- 
dományos akademia tiszt. , a magyar tudós társaság igazgató és tisz- 
teleti tagja s másod elülülője. Pesten. 

Gr. Nádasdy Paulai Ferencz , Fogaras földének örököse , val. 
b. t. tanácsos, sz. István ap. kir. rendének középkeresztese , kalo- 
csai érsek, Komárom vmegye örökös főispánja, a hétszemélyes 
főtörvényszék birája. Kalocsán. 

B. Kray Nep. János , Topolyán , Bács vmegyében. 

B. Ritterstein Agoston , főbányagróf, a 7 szabad kir. és bánya- 
városok örökös kir. biztosa , a kir. bányász-akademia és erdősz-in- 
tézet igazgatója. Selmeczen. ; 


Rendes tagokul : 


Rainer János György , fürdői haszonbérlő. Tátrafüreden. 

Vida Károly, vegyész. Pesten. i 

Foltiny Gábor , orvostudor. Pesten. 

$S-eer Márton , orvostudor , a közönséges kór- , gyógy- és gyógy- 
szertan tanára a páduai egyetemben. Páduában. 

Laudyn Ferd. János , erdősz. Belyén. 

Kósa Mózses , kamarai orvos. Vizaknán, Erdélyben. 

Houchard József, sóbányászati elnök. Kolozson , Erdélyben. 


Tankedvelőkül : 


Fleckl Károly , levéltárnok. Főthon. 
Dienes Gábor , birtokos. Baracskán. 


Május 19-dikei közgyűlésben. 
Pártolókul : 


Tresztyánszky Imre, czimz. püspök. Pesten. 

Gr. Cziráky János , cs. kir. aranykulcsos , a kir. itélő tábla bá- 
rója. Pesten. 

Tisza Lajos, cs. kir. kamarás, ns Bihar vmegye főisp. hely- 
tartója s a helv. hitv.n. szalontai egyházvidék segédgondnoka. Pesten. 

Fogarassy Mihály, választott püspök, n. váradi kanonok , 


T 


hittudor, a pesti kir. egyetemnél a hittudományi kar igazgatója és 
elnöke. Pesten. 

Melczer István , kir. táblai eléadó ülnök. Pesten. 

Villar Ferdinánd , a zirczi , pilisi és pásztói czisterezi szerzet- 
beli egyesült apátságok apátja. Zirczen. 

himely Mihály , benedeki főapát. 


Rendes tagokúl : 


Ranolder János , pécsi székesegyházi kanonok , hittudor, a hit- 
tudomány rendes tanára , a pécsi püspökmegyei egyházi szék ülnö- 
ke. Pécsett. 

Körmöczy Imre , n. váradi kanonok, hittudor , a m. kir. egye- 
temben az egyházi történetek r. tanára. Pesten. 

Peitler Antal , püspöki titoknok. Pécsett. 

Kovács János , nevelő. Pesten. 

zanka József , nevelő. Pesten. 

Tóth K. János , kegyes szerzetbeli tag, a természettan r. ta- 
nára. Szegeden. 

Matics Imre , kir. képezdei tanár. Érsekújvártt. 

Garay Sámuel , gyógyszerész. Pesten. 

Rudics Dienes, cziszterczita szerzetbeli áldor, a szép müv. 
és bölcsészet tudora , a magyar nyelv és irodalom r. , a görögnek pe- 
dig rendkiv. tanára. Pécsett. 

Lósz Antal, megyei seborvos. Pécsett. 


Levelező tagul : 


Schmidt János Ferdinánd , természettudós. Laibachban. 


""udományos működések. 


A társulat tudományos működései a tagok buzgalma által na- 
ponként élénkültek, a szakgyülések rendeltetésöknek megfelelvén , 
számosak által lőnek látogatva. 


8 

A felvirulni kezdő hazai ipart elésegitendők a Schusterféle 50 
pforintnyi díjra korszerü kérdést tűze ki a társulat : , Tétessék meg 
a honi kereskedésben megkülönböztetett gudacsfajták vegybontása, 
különösen határoztassék meg a bennök levő cserző anyag minemi- 
séges ennek a külön eredetü cserző anyagokkali hasonlatossága 
vagy azoktóli kölönbözése." 

Az elébbeni Schusterféle kérdésre egy értekezés érkezett bé kö- 
vetkező jeligével : , Értelmi és erkölcsi működésünk a műipar elé- 
haladásával benső öszszéköttetésben áll," mely azonban a birálók 
egyhangu véleménye szerint a czélnak 68 kivánatnak meg nem fe- 
lelvén, a díj a tőkéhez csatoltatott. 3 

A Sadlerféle pályakérdés felelet nélkül maradt. 


A köz-és kis gyülések tudományos foglalkozásai voltak : 


Csórej Döme Sándor , a méhek családjáról. 

Rhédey Antal az általa a társulat számára nagy szorgalomm 
kidolgozott vakondak csontvázáról. 

Bugát Fál a dinynye-esztendőről. 

Dr. Kikó az állati és ércz-delejességről. 

Petényi Salamon saját fürkészésein és tapasztalatain alapúlt 
észrevételekről a vakonyról. 

Frivaldszky Imre országos figyelmet érdemlő keletre tett kül- 
döttsége érdekes és dús eredményéről. 

Kubínyi Ágoston az 1845-ik év martius havában Szekszár- 
don talált márványkoporsóról (sarkophag) és tartalmáról. 

Keszler Károly az állati villanyosságról. 

Agnelly Ferencz a növények működése jeleiről. 

Ugyanő az évnegyedek- és éghajlatokról. 

Prof. Bachmann, a réz érczek, különösen az ugy nevezett 
fakondok (Fablerze) nedves útoni próbakémletéről. 

Füttner József a liptói Havranok-hegy egy részének elvá- 
lásáról és lezuhanásáról. 

Molnár János a nyirfarügyek elemezéséről. 

Adler András a mármarosi virányról. 

(Montedegoi) Albert Ferencz az 1847-diki october hó 
9-dikén reggeli 7 órakor beállandó gyürüs napfog gyatkozásról. 

Nendtvich Károly a köszén vegybontása- és VIZSZSEHKS ÉS 

Rhédey Antal a fogas vakonyról. 


9 


Lenhossék József egy bárányszörnyetegről. j 

Szanajovics Lázár , a növényzet körött teendő vizsgálatokról. 

Részt vett a társulat, küldöttsége által, az orvosok és termé- 
szetvizsgálók pécsi nagygyülésében. 

A magyarországi kőszenek vizsgálatára országos főorvos Stáhl y 
Ignácz ő nagysága elnöklete alatt választmány lőn kinevezve. 

B. Orczy Lőrincz Gyöngyös városában létező díszkerté- 
ben viruló növények névsorát szerzé meg. 

Dussil Illés pozonyi tanárhoz felszólitás ment , hogy a Mo- 
dor táján történő hegy átvágása általi ásásokat természettani tekin- 
tetből figyelemmel kisérje, 

Kovács Sebestyén Endre meglőn bízva, hogy külföldi 
útazását a társulat megismertetésére és külföldi társulatokkali egy- 
beköttetésére is felhasználja. 

Adatok gyüjtettek országszerte a növények és gyümölcsök ko- 
ronkénti kifejlődéséről. 


A szakgyülések működései. 


Hunyadi pécsifőorvos szálagférgeket küldött , melyeket 
a szak széles szálagbélféregnek (Tenia lata) talált. 

Agnelli szolnoki gyógyszerész üvegbe zárva két vízibikát 
( Salamandra) ajándékozott a társulatnak. 

Rochosz István két szálagférget küldött , ezek egyike eléjön a 
karicsa szalakóta (Coracias garula) madár nyak- és szegy- 
részén levő bőr alatti hézagban , hol a külbőr nem — miként más 
madaraknál — közvetlen jő a nyaknak mélyebben fekvő szervei- 
vel érintkezésbe, hanem csak néhány finom ütér által mintegy sza- 
bad üreget képez , — lelhető továbbá a gőg , füls állkapocs táján , és 
pedig olykor 12 példány is. — A másik szálagféreg az apró sas 
( Aguila noevia) szemüregének azon részén jő elé, mely a köny- 
vezetékbe , és orrlikakba vezet, nyálka vagy takonyhoz hasonló fo- 
lyadékkal együtt. Közőlök a legnagyobb mintegy szalmaszálnyi vas- 
tag, s hallható pattanással szakad szét. 

Pauer Lipót, sebészi műtét által élő emberi homloköbölből 
kivett szálagférgecskét (Filaria medinensis) ajándékozottatársulatnak. 

Gerenday J.a mérges ésnemmérges kigyóknak feje közti 
különbségről értekezett. 

Dr. Glósz Samu rövid értekezést tartott a csontállomány szö- 


10 


vegéről, górcsői mutatás kiséretében. S górcsői üvegszivatytyut 
adott a társulatnak ajándokúl. 

Boor Károly gyógyszerész a nadályok többszöri használatáról 
értekezett. 

Sztraka Károly Petényihez irt levelében a vakony bar- 
langjáról szólván, nevezetességül tűn föl, hogy ez állat téli táp- 
lálékát pl. vöröshagymát, sárgarépát, ugy rakja el barlangjában , 
mint a kertész téli vermébe. 

Agnelli Ferencz, a szolnok-vidéki halak, madarak s növé- 
nyekről értekezett. 

Rhédey Antala nagy harkály ( Picus major ) fejét , szak- 
csontját s medenczéjét farkával és hátsó végtagaival együtt csontváz- 
latban sajátlag kikészitve bemutatta. 

Bugát Pál Mulder élettani vegytanának szorgalmas , nem any- 
nyira olvasását , mint inkább áttanulását ajánlja a tagoknak. 

Bugát Pál inditványára megbízzák Gerenday József nö- 
vénytanszaki vál. tagot, hogy ugyanazon fáróli egy nagy és egy kis 
diót elültetvén, szorgalmas ügyelet alatt tartsa: ha teljesedik-e 
Burdach azon állítása , mely szerint midőn némely szerves egyed 
a többiek sorából nagyságra nézve kinő, abban a szaporitó tehet- 
ség kisebbedik ; — vagy tán valóbb az : hogy némely szerves egye- 
dek kifejlődésökben elmaradván, a társegyedek nagyságát el nem 
érik , — a szaporitási tehetségnek bennök szintén csekélybednie vagy 
éppen kialudnia kell. 

Petényi Salamon fölolvasta Zólyom megye alispányához irt 
levelét, melynek tárgya a Magyarhonnak , de különösen a zólyomi 
vidék rengetegeiből kipusztúlt belény vagy bölény (Bosurus 
Linn.) ugy szinte a hód (Castor fiber Linn.) nevezetes emlősök- 
ről kiegészitő adatokkal bírni, különösen arra nézve, hogy ez ál- 
latfajok honunk mely tájain , mily időben s menynyiségben léteztek ? 
mikor s miképp pusztúltak ki? 

Bugát Fál Vajda Péter rögtöni halálát fájdalommal em- 
litve, annak dicsőült hamvai fölött emlékbeszédet tartani indit- 
ványozá. Mire nézve a boldogulttal közelebb viszonyban állott F r i- 
valdszky Imrét bízzák meg. 

Ugyan Bugát a társulatnak oly igen szükséges boncz-élettani 
eszközök megszerzését sürgetőleg ajánlotta. Ezek öszszeirása Rh é- 
dey Antalra lőn bízva. 

Kovács Miklós Nógrádmegyéből bárány-csodaszülöttet küldött , 


11 


melynek boncztani kikészitését Lenhossék József vállalja 
magára. : 

Bugát Pál megemlitvén saját felfogása szerint a csodaszülöttek- 
nek négy rendbeli osztályozását, melyhez a) na gyságbeli, b) 
számbeli, c) szervhelyzetbeli eltérés, d) ikrek tar- 
toznak, —alkalmilag mindenkit a tudomány érdekében kérve szólit 
föl ez észképi felosztásnak , gyakorlati tekintetben gyámokokat sze- 
rezni ; tehát a szörnyszülöttek szorgalmas gyűjtésére s megügyelésére: 
valamint a Verőcze melletti vasútásásoknál talált óriási csontváz 
megszerzésére. Ez utólsót Hanák K. János vállalá magára. 

hhédey Antal a Bugát által egyik szakgyülésben neki át- 
adott kóros csontterménynek állományáról élő szóval értekezik , em- 
litvén s górcsőileg kimutatván: hogy e kórtermény lemezein gór- 
csőileg sem csonttestecsek, sem mésztárcsák vagy velőcsatornák nem 
láthatók , hanem csupán homályos egyenetlen pontok , s párhuza- 
mos csontrostlemezek; bár a vizsgált kórtermény az ép csontnál 
sokkal tömörebb s keményebb. 

Gerenday József a tavasz kora (mart. 19.) beköszöntésének 
jelei gyanánt emliti , a szúnyadó bogarak észrevehető Íriseségét , a 
békák brekegését stb — a már virágzó tavaszi első növényeket. 

Hanák János egy szolnoki szerzetes által igen szépen kiké- 
szitett két bürök-gyökérnek vázát mutatá be, mint ajándokot. 

Petényi Salamon egy szúr vagy szűürdisznót (Erinaceus 
Linn.) mutat be, melynek orrnyilásai körött oldalt kiálló , félhold- 
képü mozgó lemez vétetett észre, s átalánosan tapintó szerv- 
nek ismerék el; — és egy beri paizsőczot (Pelias Berus ) , 
melyre nézve azon körülmény nevezetes , hogy az már második a 
Pesten e kora tavaszon fogottak közől, mely igen hirtelen vésznyi- 
latkozatu harapással tünt föl. 

Bugát F.három külön nagyságú tojást, — melyek ön- s arány- 
sulyra olyképp különböznek, hogy a legkisebb önsulyú legnagyobb 
aránysulylyal bír. Kifejlésök megvigyázását élettanilag magára 
vállalta. 

Ugyanő , Comptes Rendus" czimü folyóiratból a növény 
köntösű állatocskák- és a tejhólyagcsodásról (ve- 
siculatio) érdekes kivonatot olvasott föl. 

Glósz Samu mikroplastikai mintáit viaszkészitményben érte- 
kezés mellett bémutatá. E viaszkészitmények az emberi test némely 
részeinek górcsői alkatát ábrázolják. 


12 

Matics Imre , érsekújvári k. képezdei tanár által öszszeszedett 
és megvizsgált növény- s gyümölcsfajoknak beküldött példányait 
közméltánylással fogadták. 

Kanya Fál s Pauer Lipót inditványára vidéki tagtársaink 
felszólitandók mindennemü természeti tárgyak gyüjtése- és bekül- 
désére a társulat gyüjteménye számára. 

Dr. Ivanovics Szerbhonból beküldött ásványpéldányai vizs- 
gálat alá lőnek bocsátva. 

Fauser Antal jeles ásvány-gyüjteményének egy részét mu- 
tatja be szóbeli magyarázattal; mit több szaküléseken át buzgón 
folytatott. ; 

Mikecz András számos magyar műszókat olvas föl a p u- 
hányok s kövületeik köréből. 

Erdélyi József a gyulányok nemébőlegy üvegben kőolajat 
külde bé, melyet Trencsén megyében a vágbeszterczei járás p 0- 
pradnói völgyében talált. Vizsgálat alá jön. 

A Szekszárdon kiásott sarcophag-gal együtt talált 
üveg felbontatván , folyadéka vegyészi vizsgálatra bizatik. 

Társulatunk által a magyar köszenek dolgában kinevezett ál- 
landó bizottmány több izben jegyzőkönyvi jelentést tesz. 


Pénztar állapotja. 


A pénzalap nevelése czéljából lépések történtek leg- 
felsőbb helyen, miszerint a társulat a nemzeti museumban nyer- 
hessen szállást ; ezen czél azonban nem érhete kivánt sikert. 

Egyesült a társulat a gyógyszerészi egylettel , mely gyüléseit 
teremében tartotta. A tagok részvéte, a nyert és szerzett termé- 
szettudományi tárgyak gyüjteménye naponként szaporodván , na- 
gyobb és díszesebb szállásról gondoskodott a társulat. Könyvtárát, 
gyüjteményeit rendezteté, a folyóiratok számát nevelé. A rokon tár- 
sulatoknak és egyesületeknek több rendbeli felvilágosító vizsgála- 
tokat és feleleteket készitett. 


Pénzalapja nevelésére a következő önkéntes ajándékokat 
és ajánlatokat nyerte : 


Pyrker László, egri érsek ő méltóságától 300 p. Ítot. 
Scitovszky János, pécsi püspök ő méltósága 400 p. Ítot. 


13 

Kabínyi Ágoston, cs. kir. tanácsos ő nagysága 300 p. forint- 
nyi alapitványt. 

Bugát Fál, k. egyetemi tanár 1000 p. forintot alapitott oly 
ezélbőól, hogy annak hat éven által begyülendő ötös kamatjával, az 
ugyanazon hat év lefolyta alatt megjelent természettudományi mun- 
kák közől, a társulat által legjelesbnek itélt munka jutalmaztas- 
sék meg. 

Gr Andrássy György, 100 pftot. 

Tisza Lajos, ő nagysága a biharmegyei köszenek vegybontá- 
sára 50 pítot. 

Gr. Nádasdy Ferencz, kalocsai érsek 100 pftot. 


A jelen (1845) évi bevétel öszszesen — 4297 pft.40 kr. 
9 55 , kiadás 99 — 3598 , 20 , 


pénztári készlet 699 , 20 ,, 


Gyüjtemény és könyvtar. 


A gyüjteményt és könyvtárt következő ajándékokkal 
gyarapitották : 


Rochosz István, ajándékozott 1 havasi morgát, 1 farkas köly- 
köt, 1 hermelint, 1 kőszáli sast, 4 baglyot, 1 menyétet, 1 nyúszt, 
1 vad-macska, 1 öregebb fajdtyúk kakas és 1 idei fiatal pél- 
dányt ; végre 1 bölömbikát és 1 havasipintyet. 

Bugát Fál, 1 d. fehér-arany ásványt Selmeczbányáról, 1 ökör- 
ben talált epekövet, több dorogházi köszéndarabot. 

Kanya Fál, vivianitot, delejes vaskovandot Dobsináról, anor- 
thit-ot Nápoly vidékéről, 

Molnár János, egy kaczagó sirályt (Larus rididundus 
Linn.) 

Fauser Antal, 1 fekete márványt Tyrolisból, 1 d. periklint 
nszitonnan, 1 d. vaskovandot horganyvaklával, Selmeczről. 

Vidák Özse, egy 27? fajból álló 475 példányt magába foglaló 
lepke-gyüjteményt. 

Petényi Salamon kövült fatörzsököt. 

Nagy Sándor, kalocsai érseki orvos, több ásvány-darabot. 

Rumy Károly, több amérikai kagylót s több darab könyvet. 

Fauser Antal, Hartmann mineralogiáját. 


14 


Dr. Ötvös Ágoston, tellur- és aranyásványokat. 

Vajda Féter, egy csüngő eczinkefészket s benne 2 tojást. 
Sadler József, 50 száritott polyvás füvet. 

Dr. Patay József, 36 darab kagylót. 

Sleege Adolf, 1 Chamaeleon példányt, bimbó kövületeket. 
Hanák K. János, saját munkáját s több ásványt. 

Majláth György, , Les jardins des plantes" czimü munkát. 
Gr. Majláth Antal Cuvier állattanát, frank és német nyelven. 
Pécs városa két ezüst emlékpénzt. 


Végre különféle tárgyakkal gyarapiták : 


Abay Antal, Agnelly Ferencz, Divald Ferdinánd örökösei, 
Erdélyi József, Kacskovics Lajos, Kanya Pál, Gebhardt Ferencz, 
Flór Ferencz, Haas Mihály, Horváth Ferencz, Höldling Miksa, 
Lenhossék József, Matics Imre, Müller Bernát, Garda Márton, 
Nendtvich Károly, B. Ocskay Ferencz, Kubínyi Ágoston, Szabó 
Alajos, Szarka János, Török János, Virnau János, Vizer Ferdi- 
nánd, Dr. Sireim György, a, budapesti orvosegylet. 


Az oklevelek elkészülvén a tagtársaknak kiosztattak. 

Ezen évet a társulat emelkedési évének nevezhetjük, akár a 
nyert tagok díszes névkoszorúját, akár a tudományos működéseket, 
akár a gyüjtemények gyarapodását tekintsük. 


HATODIK ÉV. 


1846-—ESá S. 


em 


Választások. 


Az 1846-diki junius 6-kán tartott tisztújító közgyűlésben az 


alapszabályok értelmében választmányi tagokul lőnek vá- 
lasztva: 


15 


Az élettani szakban : Lenhossék József és Rhédey Antal. 
Az állattani szakban: Pelényi Salamon és Hanák K. János. 
A növénytani szakban : Sadler József és Gerenday József. 
. Az ásványtani szakban : Pecz Vilmos és Kanya Pál. 

A vegytani szakban : Nendtfvich Károly és Boor Károly. 

. A természettani szakban : (Montedegoi) Albert Ferencz és 
Szönyi Pál. 


9 or ov. 


Pártoló tagul : 


Ürményi Ferencz, koronaőr, v. b. t. tanácsos. Budán. 


Rendes tagokul : 


Bezerédy Gergely, földbirtokos. Veszprémben. 

Simáng György, a sz. műv. és bölcsészet tudora, István cs. k. 
főherczeg gyüjteményeinek őre. Prágában. 

Huber Ferencz, városi főorvos. Nagy-Szombatban. 

Siebenfreund János, gyógyszerész és gyárnok. N. Szombatban. 


Az augustus 22-diki közgyűlésben. 


Rendes tagokul : 


Szabó Vazul, orvostudor és alorvos a bécsi cs. kir. közönsé- 
séges kórházban. Bécsben. 

Mentler János, közbirtokos. Puszta-Zámolyon. 

Kiss Bálint (idősb) békés-bánáti helv. hitvallásu esperes , 
szentesi lelkész, a magy. t. társaság lev. tagja. Szentesen. 

Virnau Ágoston Vilmos, díszkertész. Sár-Ladányban. 5 

Takács János, a kolosvári evang. ref. főiskolában a termé- 
szet- és vegytan tanára. Kolosvártt. 

Berde Áron, a kolosvári unitária főiskolában a természet- és 
vegytan r. tanára. Kolosvártt. 

Kunszt Tamás, a gymnasium, nemzeti iskola és püspöki mes- 
terképző intézet igazgatója. Pécsett. 


Tankedvelőkül.: 


Antal Mihály, a magyar tudós társaság lev. tagja s a pesti 
nemz. casinő könyvtárnoka. Pesten. 


16 
Várady Albert, fökormányszéki gyakornok. Déván. 
Deutsch Károly, gyógyszerész. Déván. 
Szenmnert K. János, gyógyszerész. Budán. 
Sass Károly, megyei seborvos. Szentesen. 


Levelező tagul : 


Pöschl Károly, cs. k. kapitány Leszina szigetén Dalmáthonb. 


November 14-én. 
Pártoló tagokul : 


Hg. Esterházy Pál, több bel- és külföldi rend- s érdemje- 
lek tulajdonosa, v. b. t. tanácsos, Sopron m. örök. főispánja. 

Gr. Szécsen Miklós, m. kir. kincstartó, kamarai elnök, v. b. t. 
tanácsos. Budán. 

Lonovics József, csanádi püspök, v. b. t. tanácsos, hittudor s 
m. t. társasági tiszt. tag. Temesvártt. 

Hám János, szathmári püspök, v. b. t. tanácsos. N.-Károlyb. 

Jekelfalusy Vincze, cz. püspök, kanonok, helytartósági taná- 
csos, szép müv. és bölcs. tudora. Budán. 

Gr. Haller Ferencz, Alsó-Sebesen. 


Rendes és tankedvelő tagokul : 


Horváth József Antal, orvos- és sebésztudor. Pesten. 

Peyer János, cs. kir. palota-gondnok. Budán. 

Ujhelyi Ferdinánd, sebészmester. Pesten. 

Ney Ferencz, a kisdedovó képzőintézet igazgatója. Pesten. 

Degrach Ferencz, gyógyszerész. Nagy- Tapolcsánon. 

Nagy Márton, kegyesrendi áldor, m. t. társ. levelező s gym- 
nasiumi igazgató. Tatán. 

Horváth Antal, kir. ellenőr. Borsabányán. 

Horovitz Fülöp, orvostudor. Pesten. 

Rómer Flórián, benedekrendi áldor, szépmüv. s bölcs. tudor, 
természettan és mezőgazdászat tanára. Pozsonyban. 

Péterffy Gyula, cs. kir. gránátos főhadnagy. Budán. 

Friebeisz Lajos, cs. kir. gránátos főhadnagy. Budán. 

Brestel Alajos, cs. kir. gránátos alhadnagy. Budán. 


17 


A kassa-eperjesi nagy gyülésről migs. Kubínyi Ágoston 
úr ajánlottjai közöl a tagságot elfogadni nyilatkoztak 
a következők: 


Minikus Vincze , ecziszterczita rendi áldor s gymnasiumi tanár. 
Egerben. 

Kádas Rudolf, szép művészetek és bölcsészet tudora , az ész- 
tan , metaphysica , és erk. bölcs. r. tanára. N. Váradon. 

Fekete Gábor , gymnasiumi tanár. N. Váradon. 

Lenner Miklós, természettan és mezei gazdászat r. tanára , a 
növendékpapok lelkésze. Rozsnyón. 

Molnár István, a s. pataki ref. főiskolában a természettan r. 
tanára, S. Patakon. 

Pozsonyi János , szabolcsi főorvos. Nyiregyházán. 

Nehrer Agoston , gyógyszerész. Késmárkon. 

Horváth Mihály , theresianumi tanár , hatvani prépost , a ma- 
gyar tud. társaság r. tagja. Bécsben. 

Kiss Antal, orvostudor. Rozsnyón. 

Janik Ferencz, jószágigazgató. Csákányban. 

Fiszter Tiborcz, sz. Bénedek szerzetbeli áldor s tanár. Esz- 
tergomban. 

Kopeczky Vidor, sz. Benedek szerzetbeli áldor s gymna- 
siumi tanár. Esztergomban. 

Kőcziánovich József , gyógyszerész. Gyöngyösön. 

Kaczander Áron, orvostudor. Miskolczon. 

Miskolczi János , tanár. Nyitrán. 

Horváth János , orvostudor. Homonnán 

Ungár Sámuel , orvostudor. Homonnán. 

Nehrer Antal, orvostudor. Pozsonyban. 

Hazslinszky József , természettan , mezőgazdászat és termény- 
rajz tanára. Szathmár-Németiben. 

Nagy Gedeon (Tolcsvai). Vattán. 

Hazslinszky Frigyes , tanár. Eperjesen. 

Majer István , tanár. Esztergomban. 

Schmidt Szörény , főapáti titoknok. Pannonhegyén. 

Bernolák Károly, királyi bányamester , hites ügyvéd. Göll- 
niczb ányán. 

Zachar János, gymnasiumi tanár. Eperjesen. 

Ter. t. társ, Évk. II. k. 2 


Levelező tagokul : 


Glocker Ernő Frigyes , orvostudor és tanár. Boroszlóban. 
Kratzmann Emél , orvostudor , s fürdői orvos. Marienbadban. 


18547. martius 13-dikán. 


Pártolókul : 


Nándory József, m. kir. udv. kamarai tanácsos, a nm. kir. 
hétszemélyes főtörvényszéknél bányaügyi eléadó. Budán. 
Havas József , helytartósági tanácsnok , jogtudor. Pesten. 


Rendes tagokul : 


Szabó József, orvostudor és tanár a kolozsvári lyeeumban. 
Kolozsvártt. 

Kohaut Venczel, premontrei áldor, gymnasiumi igazgató , a 
cseh tudós társaság tagja. Lőcsén. 

Jakubovich Móricz , orvostudor. Pesten. 

Schevics Mózses , kir. kamarai tiszt, a bajor kertmívelő társaság 
r. t. Budán. 

Erdey Pál, orvostudor, a debrői urodalom s a parádi fürdő 
r. orvosa. Kompolton. 

Galánthay Gábor , nevelő. Pesten. 

Haynald Lajos , érseki titoknok. Esztergomban. 

Sihulszky József, gyógyszerész. Pesten. 

Dorner József , kir. helytartósági gyakornok. Budán. 

Főris János , orvostudor. Baracskán. 

Kovács Imre , sebészmester. D. Földváron. 

Horváth József (Györgyfi), orvos. Pesten. 

Glembay Károly , iparegyesületi rajzoktató. Pesten. 

Peregriny Elek, a szép műv. és bölcsészet tudora , a magy. tu- 
dós társaság lev. s a rajnamelléki encyclopaediai társaság tagja. Budán. 

Sándorfy Ferencz, orvostudor. Pesten. 

Károlyi István , nevelő. Pesten. 

Reesch Álajos , kir. helytartósági fogalmazó. Budán. 


Segéd tagokul: 
Bugát Lajos , tanuló. Pesten. 


19 


Nogel János. Pesten. 
Sadler Adolf, tanuló. Pesten. 


Levelezőkül : 


B. Mattencloit Péter , érseki káptalani kanonok. Olmüczben. 

Zichák János , orvos. Jassiban. 

Enalicher István, orvostudor, a bécsi cs. egyetemnél a nö- 
vénytan ny. r. tanára , a porosz ,pour le mérite" rend, a bécsi cs. 
orvosegylet s több külföldi tudós társaságok lev. és tiszteleti tagja. 
Bécsben. 

Schreiber Károly , orvostudor , cs. kir. tanácsos, a bajor sz. Mi- 
hály érdemrend lovaga , a bécsi és a pesti orvosi karok , a cs. kir. 
kertművelő társulat , az alsó-ausztriai iparegyesület, a bécsi, grá- 
czi és laibachi mezőgazdászati egyesületek és számos más tudós tár- 
saságok tagja. Bécsben. 

Heckel Jakab, a cs. kir. terménytárnak fölügyelője és őre , több 
külföldi tudós társaságok tagja. Bésben. 

Partsch Pál, a bécsi cs. kir. terménytárnál az ásványtani osz- 
tály őre, a bécsi mezőgazdászati társulat s több külföldi tudós tár- 
saság tagja. Bécsben. 

Haidinger Vilmos , cs. kir. val. bányatanácsnok. Bécsben. 


"Tudományos működések. 


A lefolyt év 6 köz-és 18 kis gyülésében következő 
tagok tartottak tudományos értekezéseket : 


Petényi Salamon , a madarak műösztönéről és műügyességéről. 
Vagner János, erdősz : madár- és növénytani észrevételeiről. 
Haas Mihály : meteorologi észrevételeiről. 
Rómer Flórián, Fürész Ferencz, Gruzling József, Lenner 
Miklós, a növényzet körött tett észrevételeikről. 
Pauer Lipót , a könlegeges kénsavas rézéleg (cuprum ammo- 
niacale , sulfas cupri ammoniacalis) jegeczalakairól. 
, Vlasics György, a baranyai gyümölestenyésztésről. 
Bélteki Nagy Zsigmond, 1. az állatok kitöméséről; 2. az ős 
csontokról. 
936 


20 

Nendtvich Károly, a lőgyapot eléállítása és használása módjáról. 

Rhédey Antal és Glósz Samu, a fogas vak o nyról boncz- és 
élettanilag. 

Molnár János, a Rochus-kórházi vizek vegybontásáról. 

Bugát Pál, a mag jelentőségéről a növényzetben. 

Kovács Sebestyén Endre, külföldi útazásáról természettudomá- 
nyilag. 

Rosenfeld József, a természettudományok fontosságáról a gya- 
korló orvosra nézve. 

Kovács Sebeslyén Endre, és Horváth József, a kénégenynyel 
tett kisérletekről. 

Dr. Heujfel, a kolambáczi legyekről részletesen. 

Sadler József, a magyarhoni meteorkövekről. 

Sztanajovics Lázár, honunk teendőiről a mezőgazdászat kö- 
rében. 

Hanák K. János , a tarajos götéről ( Salamandra. cristata). 

Tormay Károly, Tolna megye egészségi állapotáról 1846-ban. 

Bezerédy Gergely, a vegytan hatásáról a gazdászat és mű- 
iparra. 


A Schusterféle pályakérdésül ki lön tüzve : 


, Kerestessenek föl hazánkban főképpen a Tisza és Duna 
mentében olyféle ásványok , melyeket meszlényként vizalatti épités- 
re lehet használni. Adassanak elé azok tulajdonságai , vegybontá- 
sa és használhatása módja , valamint a menynyiség is , melyben ezek 
eléfordulnak. Kivántatik egyszersmind hogy a pályamunka mellett 
a nyert és kisérlet-eredményezte példányok küldessenek bé." 

Az 1846-dik évre kitüzött kérdésre egy munka érkezett bé 
ezen jeligével : , Ut desint vires , tamen est laudanda voluntas. Hoc 
ego contentos auguror esse deos." Mely a kitűzött határidő után 
érkezvén be, viszszaküldetett. 


A szakgyülések munkálatai : 


Haas Mihálynak Pécsről, Vagner Jánosnak Sumjáczról bekül- 
dött növényzet körötti észrevételeit , ugyszintén Nendfvich Tamás- 
nak az 184"-ki télről Pécsett gyüjtött légmérséki sidőjárati pon- 
tos jegyzeteit tárgyalák. 


21 


Sztranajovich Lázúr egy sárga siklót (Coluber flave- 
scens) nyújt be 6 tojásával, melyeket fogsága alatt rakott le, köz- 
tük kettő öszszetapadva a már fejlődésnek indult kigyócsirt, jelesen 
fejdurványát mutatá. 

Pauer Lipót,a madarak szállásmódjáról tartott rövid 
eléadást, melynél fogva megmutatta, hogy Prechtlnek azon állitá- 
sa, miszerint a madarak nem úsznak a levegőben, hanem ugrán- 
dozva haladnak, igen valószinünek látszik. 

Doleschall Gábor, miskolczi gyakorló orvos küldeményei : 1) 
egy borjufej, melyen az orr a homlokra nőtt; 2) egy állkapocs nél- 
küli bárányfej; 3) egy egyszerü bárányfejnek csontváza mutattattak 
be, leirásuk pedig örömmel fogadtatott. 

Lenhossék Józseftől, ily czimü munkának : Állattan. Forditá 
Millne- Edvards után Nagy Péter, birálata lőn felolvasva ; egy úttal 
inditványba jött, hogy jövőre Évkönyveinkben a két magyar hazá- 
ban megjelenő munkákról a szakgyülés birálatokat is közöljön. 

Bugát Pál, igen érdekes és tartalomdús értekezést olvasott föl 
,a mag jelentőségéről a növényzetre nézve." 

Vagner Jánosnak Sumjáczról igen érdekes madártojás-gyüj- 
teménye lőn bémutatva. 

A három évre Amerikába különösen Mexicóba utazó Okken- 
fuss gyógyszerész szíves szolgálatát ajánlotta a szakgyülés által 
a társulatnak, a megszerezhető természettani gyüjteményekre nézve. 

Mentler egy marhagyomorban lelt bélgöb- (Bezoár) féle g0- 
lyót küldött be a társulat gyüjteménye számára. 

Petényi jelenté, hogy tanitványa Gasparecz János Gömör-Ti- 
solezon az eddig csak Persiábán s Kaukáziában látott kar ma- 
zsin pirókot (Pyrrhula erythina) fedezte föl. 

Bugát az átalános élelemszükségnek köznépünk közti enyhi- 
tésére nézve a csontokból főzés által kocsonya-lepényeket javasol 
készittetni; úgy szintén ajánlja a lóhúsevés megkezdését, de leg- 
inkább a birtokosb osztályoknak a szorosabb étkezést. 

Egy óriáskigyót 10 pengő forinton megszerezni határoztak. 

Jabdlonszky András, társulati szolga, ügyesen kitömött mókust 
ajándékozott. 

Sadler tanár érdekes értekezést olvasott föl, mely szerint az 
oly elterjedt burgonyarothadást s burgonyakórt egyenesen járvány- 
nak tulajdonitván, mely egyhamar nem szünik meg, hanem éve- 
kig szokott eltartani, az így általa okozandó élelemhiányt legal- 


22 


kalmasban hiszi az által enyhithetőnek, ha azt az úgy nevezett 
pótlékok által helyettesítjük, minők a bab, borsó, lencse, po-— 
hánka, kukoricza stb mint olyak, melyeket hazánkban ugy is 
igen kevéssé mívelnek, pedig táperőre a burgonyát jóval megha- 
ladják, kellő figyelemmel levén azoknak tenyésztéséhez megkiván- 
tató minden kellékekre. 

Bugát Pál, egy 2 "4 rőf hoszszú hajköteget mutatván be, kisér- 
leteket tőn a haj bír-ereje és nyújtékonyságára nézve, mikből 
kitünt, hogy egy kileneczszer 50 szemernyi suly föltételére 5 74" hosz- 
szú haj, melyre 45 szemert nyomó mérleg serpenyő függesztetett, 
17.""nyire, a tizedik sulyra 177, a tizenegyedikre egyszerre 4", 
a tizenkettődikre 17 8", a tizenharmadikra 2" 8/"/. a tizennegye- 
dikre 3", a tizenötödik föltétel után 3"7/-re huzódván, elszakadt. 
Viszszapattanása után huzékonyságából 8" vesztett. A második 
kisérletnél már tizenegyedszerre elszakadt, öszhuzékonyságából 
csak 4" vesztvén. Harmadszorinál huszonegyszernyi 50 sze- 
merrel egyszerre terheltetvén, rögtön elszakadt. 

Ugyanő a társulat számára vett gyógyszerészi sulymérőket s 
embermagasság—-mérőt is bemutatá, s figyelmeztete, hogy jó tizedes 
mérleg s fokedény segélyével több gyermeken különböző s megha— 
tározott időben s korban érdekes lenne a kisérletek tétele olyképp, 
hogy azok magassága, sulya s térfogata tekintetbe-vételével átalá— 
nos számitolás után nemcsak az volna elvonható, hogy milyen év- 
kort milyen hoszszaság, suly és terjem illet, s e három tényező 
egymáshoz különböző években hogyan aránylik, hanem az is, hogy 
valamely kérdéses gyermek egy évi növés után a magasság mily 
ne-továbbját érendi el. — Szintugy a magasságmérő állványnak 
helyirati haszna is veendhető, a magasságnak valamely helység 
lakosai közti gyarapodása vagy fogyásának megtudására nézve, ugy 
hogy koronkint megméretvén átalában valamenynyi (egy helybeli és ) 
egykoru egészen kinőtt és kifejlett egyén, azok magasságának ösz- 
szege zsinórmértékül szolgálna később pl. 50 év mulva a helybeli 
lakosság testmagasságára nézve. 

hhédey a társulat számára kikészitette sakál csontvázát mu- 
tatta be. 

Molnár János, az emberi vizeletben vegyileg található külön- 
féle szinü s idomu jegeczekről szóbelileg értekezik, górcsőileg is 
kimutatván. 

Sadler tanár három rendbeli állatnévjegyzéket u. m. egy bu- 


23 
dai pillegyüjteményét, Kindermann által Budapest környékén gyüj-— 
tött rovarokét, és Nóé természettudós által Fiume táján leltekét, 
nyujta be feldolgozás végett. 

Ugyanő, Endlicher tábori főorvosnak Horváthonban a 2. 
határőrezredi kerületben találtató kurtakigyó életmódjáróli ér— 
tekezését olvasá. 

Kovács S. Endre eléadja a kénégenynyel tett kisérleteket, 
melyek eredménye a hírlapokban közölve volt. 

Rhédey a kénégenyről szóval értekező, eddig tett tapasztala- 
tai nyomán azt hiszi, hogy a kénégenygőz beszivatván, legelőször 
is a tüdőkben a vérnek élenyitését akadályozza, és aztán a kitá- 
gult véredények az agy- s gerinczagyra nyomólag hatnak. E sze- 
rint a vért első—, az idegrendszert másodrendileg támadja meg. Erre 
nézve egy békának kikészített ülidegére csöppentvén kénégenyt, az 
azonnal érzéketlen lőn, de nem a másik oldali. Az idegre tehát 
csak egészen közvetlen érintkezés után hat. Kisérlet közben a bé- 
kának górcsőileg vizsgált vére lényeges különbséget nem mutatott. 
A kénégenybe tett halcsík 11 percz alatt élettelen lőn. 

Sadler tr. bemutatta a Kindermannféle rovar-névsorra 
Haumann tagtárs által tett jegyzeteit saját jegyzeteivel kisérve. 

Dorner egy climatologiai légváltozás-vizsgálati — tervet 
közöl hazánkra alkalmazva, melynek fő irányvezetője a növényi 
életfejlődés különféle viszonyain alapul. 

Több társulati tag a máj. 1-jén tett növényészi kirándulás 
eredményét terjeszté elé. Különösen 

Sadler és Kanya kirándulásuk eredménye következtében úgy 
vélekednek , s méltónak tartják megjegyezni , hogy az 1847-ki nö- 
vényélet , hasonlítva rendes évekkel, máj. 1-jén 10—12 nappal, 
a tavalihoz mérve pedig 24 nappal maradt el. — Ezekenkül Kovács 
János és Gerenday József is közlék kutatásuk eredményét. 

Gebhardt igérete szerint a május 1-jén a tavalival ugyanegy 
fáról szedett gyümölcsöket küldött bé, melyeket a tavalival S a d- 
ler öszszehasonlitván úgy lelé, hogy az idei május 1-sői pöszmé- 
te csak fél szemernyi , midőn a tavali 21 szemert nyomott ; az idei 
kajszin-baraczk csak 1, taval pedig 6£ szemernyi vala. 

Virnau Kannegiesen pesti tűcsinálótól fehér és fekete tű- 
ket mutatott be; a jelenlevők a fekete tűket találák rovartüzésre 
alkalmasbaknak , ha nem rozsdásodnak meg. 


24 

Molnár bemutatta az Agnellitől Szolnokból küldött s ál- 
tala kitömetett hamuszinű batlát (Zbis falcinellus) , melynek 
terményrajzát Petényi érdekesen adá elé. 

Pauer könyvtárnok bemutatta a Sadler, Gebhardt és 
Schevich tagtársok által a gyümölcsfejlődésre nézve tett észrevé- 
teleik jegyzékét.— A szakgyülés elhatározá több ily jegyzék ösz- 
szeszedését , hasonlitását s annak idejébeni közhirré tételét. 

Hogy társulatunk kebeléből a növénytani szaknak a termé- 
szetbarátokhoz intézett fölszólitása nem volt eredménytelen , mutat- 
ja több rendbeli levél, mely a szakgyülésnek bemutattatott. Ugyan- 
is Fürész Ferencz késmárki evang. trtól, Gruzling Jó- 
zsef kaposvári gyógyszerésztől, és Munkácsy Miklós arad- 
megyei kórházigazgatótól érdekes adatok jöttek bé. 

Gerenday a hernyók irtására nézve igen foganatos szerűl ajánl- 
ja a kőszén-tüzelés által a kéménybe lerakodott kormot hamuval 
vegyitve , s ezzel a fákat békenni. 

Pauer L. Dufrenoy : . Traitéde mineralogie" és 
Dana: .System of mineralogie" czimü munkák jelességeit 
egyéb nevezetes ásványtani irók munkáival párhuzamosan kiemelő 
értekezést tart. 

Bugát Fál Budán a , Szépjuhásznő" melletti telkén az 
ottani volt kolostor romjai közt talált kagylós, fölül és alul kor- 
mosnak látszó érezdarabot s egy darab nyutalt (drót) mu- 
tat bé megvizsgálás végett ; melynek eredményét Molnár János 
más alkalommal fölolvasta. 

A társulati ásványgyüjtemények névjegyzékbe vétele, elren- 
dezése és az ásványnevek magyaritása végettaszak Mohs rend- 
szerét fogadja el. 

Pecz Vilmos az általa készitett lőgyapottal tett kisérle- 
tek mellett öcscsén történt szerencsétlenség okát fejtegeti. 

Bugát Pál bemutat egy Budán a , Szépjuhásznő" mel- 
letti telkén talált márványdarabot , melyen egy , kitünő müvészség- 
gel faragott dombormű része szemlélhető. 

Széchenyi Isíván gróf mint a tiszaszabályozás főnöke társu- 
latunk küldöttsége által megkéretik , hogy azon folyó szabályozá- 
sánál találtató ősállatok csontjai és egyéb természeti ritkaságok 
egybeszedését gyüjteményünk számára pártolná és eszközöltetné. 

Sadler Jószef bemutat egy, Adler selmeczi bányász által 
Kalinkán talált új ásványt, melyet Haidinger Bécsben /awuc- 


25 


rit-nek nevezett. Ezen ásványt szakülésünk később ásványtanilag 
minden tekintetben megvizsgálta s fölötte értekezett. 

Hauwnann László bemutat egy, a budai Svábhegyen úgyneve- 
zett Farkasrét melletti úton talált ásvány-darabot, melynek 
minő- s menynyiségi vegykémlete megtétetvén, kövelő-nek (Stein- 
mark) lőn itélve. 

Agnelli Ferencz a Tisza mentében fölfedezett s birtokában le- 
vő őscsontokrál tesz jelentést. 

Sadler J. szerémmegyei Cserevicz vidékén a durvamész- 
ből (Grobkalk) kiásott s hazánkra nézve ritka ősteve-koponyavá- 
zat mutatja be, mely faj eddig csak Ázsia Siwalik nevü hegyében 
vala található, és értekezik is róla. — Továbbá 25 faj növény- és 
állat-lenyomat rajzait mutatja be a radeboji harmadlagi képlet ne- 
vezetes márgapalájából. 

Ugyanő Magyarország különféle hegynemeiről értekezvén, azon 
Velenczétől Fehérvárig vonuló halmot, és azt, melyen Erdőd vá- 
ra épült, a magyar középfülden (Binnenland) egyedül eléforduló 
maglasziklának (Granit) lenni véli; mit más alkalommal iro- 
dalmi munkákból bebizonyita. 

Az oláhpiáni kemeny-(Titan) tartalmú porond vegy- 
bontási vizsgálata Boor Károlyra bizatik. 

Pauer L. a Hauerit-ásvány jegeczein tett számvetéseinek 
alaposságát logarithmusi táblákból kimutatja. 

Fuchs Béla pozsonyi tanár az ottani vaspálya számára készi- 
tendő alagút ásatásakor földismei vizsgálatokat tenni s eredményét 
beküldeni igéri. 

Sadler J. Magyarhon harmadrendü képleteinek (Tertiár-Ge- 
bilde) kövületekbeni gazdaságáról értekezik, s jelenti, hogy kü- 
lönféle vidékekről hozatott fövény- és agyagban sikerült neki 50 
fajból álló eddig még ismeretlen górcsői kövületeket fülfedeznie. 

Molnár János a szerves vegytan (organica chemia) köréből az 
emberi egészséges és kóros test különféle híg elválasztásait 
vegytani minőségeik tekintetében vizsgálódása tárgyául tevén, az 
eredményről értekezik s készítményeit s górcsői mutatványait 
több ülésben mutogatá. 

Sadler J. honunk ás ványairól minden eddig létező hiteles vegy- 
bontások öszszeirását adja át,s az eddig csekély számu megvizsgált 
ásványainkra figyelmezteti a szakot. 

Ugyanő értekezik azon befolyásról , melyet a vegytani jel é- 


26 
nyek (Kennzeichen) a hegyképletek meghatározására gyakorolnak. 
— Továbbá Magyarországot érdeklő ásványtani irodalmi gyüj- 
tögetésének folytatását mutatja bé; melynek fölhasználására egy 
szakértő szerkesztési bizottság neveztetik ki. 

Ugyanő a Magyarhonban eddig észlelt tűzmeteorok, kő- s 
vastömeg esések történetét adja elé idő szerinti rendben , mely Év- 
könyveink jelen kötetében olvasható. 

Szónyi Pál a bihar-, Kovács János a békés- és Kunya P. a 
gömörmegyei népszáján forgó úgynevezett istennyila-féle kö- 
vekről szólnak ; mely tárgyban bővebb kutatások lőnek rendelve. 

Sadler J. bemutatja boldogult Beniczky Lajos bánya- 
kamarai tanácsosnak ,,A ribai fürdő környéke természettudományi 
és különösen hely- s földismei tekintetben, egy rajzmelléklettel"" czi- 
mü kéziratát, melyet Haumann tagtárs szives lőn csinosan lemá- 
solni kézirattárunk számára. 

Molnár János valami beküldött és hamisitott- s gyanúsnak 
vélt bor vegykémleletét vitte véghez. 

Határozatba megy , hogy a szakülések jegyzőkönyvei idő sze- 
rinti sorozatban kezdettől fogya egy kötetbe irassanak öszsze, 
minthogy ezek tudományos működéseink fő alapját tevén, a sza- 
kok dolgozataikat mintegy szem előtt tarthatják. E fontos munkát 
Virnau János sziveskedék fölvállalni. — Ez úttal köz- és kis 
gyüléseink, valamint választmányi, szak- s bizottsági üléseink 
jegyzőkönyveihez egy általános lel de (registrum) elkészítésére /au- 
mann L. ajánlkozék. 

Ney Ferencz magyar hírlapokból böngészett több természet- 
tudományi czikkelyeket közlött , folytatni szándékozván. 

Sadler József szintén különféle német folyóiratokból számos 
természettudományi ismereteket írt öszsze, s felvilágosító magya- 
rázatokkal eléterjeszté. 

Egyszersmind Wierzbicky Péter, hazánkban a természeti tu- 
dományok terjesztésére nagy befolyást gyakorlott férfiunak életraj- 
zát olvasá föl, melyet Évkönyveink jelen kötete hoz. 

Bélteky Zsigmond , marosszéki főorvos , némely erdélyi ásvá- 
nyokról tesz jelentést s példányait beküldé. 

Sadler J. egy kövült czápa fogról(Sgualus carcharius ) 
értekez k, melyet néhány órányira Pomázon találtak. 

Sangaletti egyetemi tanár a Hauerit-ásvány vegybontásá- 
nak eredményét irásban küldé be. 


27 

Sadler J. alukancsokról (Foraminifera) általánosan és 
különösen a magyarhoni harmadlagi képletekben eléfordulókról sok 
példányok elémutatása mellett élő szóval bőven értekezik. 

Bugát Pála Tormay Károly által 1845 évre szerkesz- 
tett jelentésnek főbb pontjait közli, mely Tolna megye tájiratát, 
időjárását , népesedését s a nép sajátságait , úgyszinte a köz egész- 
ség- s rendőrséget stb tartalmazza. 

Sadler J. két kövületről értekezik, melyeket Pecz Vilmos 
Pomázon talált. 

Molnár János a , Szépjuhásznő"-nél Bugát Pál telkén lé- 
tező kútviz minő- s menynyiségi vegybontásának eredményét olva- 
sá föl. 

Szönyi Pál, a pomázi urodalomban fölfedezett s megnyitott 
köszén-bányákból példányokat mutat bé; mire a szak egy küldött- 
séget neveze ki, mely a szükséges természettudományi vizsgálato- 
kat megtegye. 

Sadler J. barna-köszén darabokat mutat bé, melyeket Nóg- 
rád megyéből a nagy-kürtösi köszénbányából nyert. 

Ugyanő Soprony vidéke Brennberg nevü hegyének barna- 
köszenéről s kövületdús őshegynemeiről értekezik, megemlitvén s 
bemutatván számos őslényeket s kövült növény-gyümölcsöt. 

Boor Károly az oláhpiáni vastartalmú fövényből eléállitotta 
kalapálható s nyujtható termés vasat (Ferrum regulinum) 
mutatá bé. 

Molnár János Sadler által Budán a Józsefhegyen talált 
pénzecs-mész (Nummulithen-Kalk) vegybontását közli. 

Sadler J. hontmegyei Sebekény és Szob helységek vidé- 
keire tett földismei kirándulásáról irt értekezését olvasá föl, mely 
helyeken reményén túl 40-nél több különféle fajukövült puhányt 
volt alkalma gyüjteni. 


A társulat , működései közzétételét és a vidéki tagtársakkali 
szorosabb egybeköttetés elémozditását szükségesnek látván, nem 
mulatá el a következő eszközökről gondoskodni : 

1. A Kolosvártt megjelenő Természetbarát czímű folyóiratot 
erdélyi közlönyeül választá. 

2. Határozatba ment , miszerint: a társulat tagjai közől szer— 
kesztők vállalkozván , folyóirat adassék ki, mely egyenes közlöny-— 


28 


nyé váljon mind a jegyzőkönyvnek, mind tudományos tárgyak, 
dolgozatok , tervek közzétételére. 

3. Névtár szerkesztése és kiadása rendeltetett. 

4. Növényzeti vizsgálatok országszerte tétettek. 

5. A rokon egyletek gyüléseiben küldöttség által vett részt a 
társulat. 

6. A pénzalap folyton növekedvén, több érdekes tárgyakat, 
készületeket és szükséges eszközöket VREEN meg ; nevezetesen : 

a) 400 száritott tengeri növény-példányt. 

b) Boncz- és élettani kisérletekhez szükséges eszközöket. 

c) Külföldi tudományos szemle fésznésével szakférfiakat bi- 
zott meg. 

d) Endlicher, Haidinger, Breithaupt, Haus- 
mann, Bar. Kon. d Orbigni munkájit megszerezte ; nem kü- 
lönben 

e) Egy Babinot-féle goniometert és egy mérleget vegykémek 
számára. 

f) A társulat czéljainak megfelelő tágasb szállást fogadott. 


Pénztár állapotja. 
A pénzalap következő adakozásokkal növekedett : 


Richter Alajos jászói prépost 200 p. for. 

Ritterstein Alajos kamaragróf 100 p. ft. 

Ocitovszky ő excellentiája 5 nagy szekrény árát. 

Kray János 20 pft., melyet évenkint fizetni megajánlott. 
Kopácsi József M. or. herczegi primása 12 dr. aranyat. 


A jelen (184";) évi bevétel . . . . 4771 píft.21 kr. 
mult évi pénztármaradvány 699 — 20 — 


öszszes bevétel 5470 pít. 41 kr. 
E jezdhvsz KIAdÁS e ee réziküsi 4 4800.— 29 


pénztári készlet 610 pft. 12 kr. 


29 


Néönyvtár és gyüjtemény. 


A könyvtárt és gyüjteményt következő ajándékokkal 
gyarapitották : 


Bészler Lajos , egy malacz—szörnyeteggel. 

Hanák János , néhány természettudós munkáival. 

Dolezsalek: Susemihl ,, Vőgel Europas" munkáját küldé be. 

Fodor András két gyönyörü példány darázskő darabot. 

Pőschl Károly kapitány , 160 száritott tengeri növényt. 

Szteer Márton 50 példányt , Selyemtenyésztés" czimű 
művéből. 

A kassa-eperjesi nagygyűlés : B a r c s, Sáros megye hely- 
leirását. Kesselbauer a tokaji borról. Sárosy József a 
, Czigelka ásványos viz leirása" czimű munkákat. 

Idősb Zeyk Miklós több igen érdekes galvanoplastikai és 
gypszkészitményeit. 

Nendtvich Károly : Clement Milvit z, Geognostische Karte 
von Norddeutschland. Fest Vilmos : Geognostische Karte des 
Oberungarischen Bergbezirks. 

Szigly Gábor: Pethe Ferencz Természet-historiáját. 

Horovicz : $cop oli, Crystallographia Hungarica s több más 
becses munkákat. 

Haidinger , töb értekezéseket. 

Dr. Kraizmann a marienbádi vizekről írt s még két más mun- 
káját. 

K. t. Reisinger János tanár Állattanát. 

Scitovszky ő föméltósága Berks bányafelügyelő ásványgyűj- 
teményét. 

Albert Ferencz: Shumacher, Astronomische Nachrichten 
1—9 kötetét. 

Rosenfeld József : a Vittáncez- és kénégenyrőli értekezéseit. 

Tormay Károly: , Bábászati Kalauz" czimű saját művét. 

Dr. Török József, Hufeland Journálját 1804—1836-ráól, 
Van$Svieten (1755), Heisler (1752) munkáit. . 

Bugát Pál, Millne-Edvards állattanát és Vinterl 
vegytanát kéziratban. 

Dorner József, Pristley munkáit. 

Nendtvich Vilmos, több csigakövületeket. 


30. 


Fauser Antal és Mikecz, több ásványokat. 

Müller Bernát: b. Hügel, dr. Hussenot növénytani 
munkáit. 

Kovács Sebestyén Endre: 107 színezett növényábrát, és 
üvegbe zárt kolumbáczi legyeket. 

Wagner Dániel: saját füvészeti jeles munkáját. 

Majer István: Sturm, Deutschlands Insekten, rovarászati 
munkáit és Népneveléstan saját munkáját. 

Bolla János : 290 lopvanösző és egy új faj Urticaria szá- 
ritott példányait. 

Eckstein Frigyes: 700 száritott fidlséttk sek növényt. 

Sadler József: több ásványdarabokat. 

Goldbdrunner Sándor, Kovács János, Müller Bernát, néhány 
ásványt és kövületet ajándékoztak a társulatnak. 

Keszler Károly: , Kézműtan elemi ifjuság számára" ezimű 
saját munkáját. 

Különféle tárgyakat: Szfanajovics Lázár , Doleschall Gábor, 
Bélteki N. Zsigmond , Kósa Mózses, Kanya Pál, Molnár János, 
Agnelli Ferencz tagtársak. 


HETEDIK ÉV. 


1817—185418. 


Választások. 


Junius 5-dikén tartott évnegyedes választó gyülésben 
szakbeli választmányi tagokká lönek: 


1. Az élettani szakban : Rhédey Antal, Lenhossék József. 

2. Az állattani szakban : Petényi Salamon , Hanák K. János. 

3. Növénytaniban : (Gerenday József, Dorner József. 

4. Természettaniban : (Montedegoi) Albert Ferencz, Szó- 
nyi Pál, 


31 
5. Vegytani szakban : Nendtvich Károly , Molnár János, 
6. Ásványtaniban : Sadler József , Pecz Vilmos. 


Rendes tagokká : 


Arenstein József , bölcsészeti tudor s a kir. József-ipartanodá- 
ban a menynyiségtan r. tanára. Pesten. 

Sümeghy Pál, a szépműv. és bölesészet tudora, a váczi ly- 
ceumban menynyiségtan r. tanára. Váczon. 

Elend György , gyógyszerész. Pesten. 

Tormay Károly, főorvos. Tolna megyében. 

Láner Antal , orvostudor és urodalmi főorvos. N. Károlyban. 

Mazur Erneszt , orvostudor. Temesvártt. 

Krause Lajos , kamarai tanácsos. Pesten. 

Szepesi Imre , nevelő. Pesten. ű 

Szvorényi József, a m. tud. társ. lev. tagja , a szónoklat ta- 
nára. Székes-Fehérvártt. 

Görög Imre , nevelő. Tiszabón. 

Práznovszky Ignácz , ügyvéd. Pesten. 

Daraghy György , sebész- , szülész- és szemészmester. Pesten. 

Ujházy József , sebész-, szemész- és szülészmester , Békés vár- 
megye r. sebésze. Gyomán. 

Gelenczey Pál , iparegyleti tanár. Pesten. 


Tankedvelőkül : 


Gindly Rudolf ( Tengeliczi). Czeczén. 
Rothhammer Antal, cs. kir. kincstári dohányhivatalnok. Pesten. 


Levelező tagokul : 


Löwe Sándor , főérezkémlő. Bécsben. 

Kollár Vincze, gyüjteményőr a bécsi cs. kir. állattárban , a 
a cs. mezőgazdászati társulat s több külföldi tudós társaságok tagja. 
Bécsben. 

Ilyril József, orvos- és sebésztudor , a bécsi egyetemnél a boncz- 
tudomány tanára , s több külföldi tud. társaságok tagja. Bécsben. 

Natterer József (idősb), acs.kir. terménytárnál az állattani 
osztály 1-ső őre, több külföldi tudós társaságok tagja. Bécsben. 


Unger Ferencz, orvostudor, a növény- és állattan tanára a Joan- 
neumban , s több tudós társaságok tagja. Gréczben. 


Segéd tagul : 
Czeltler János." Pesten. 


Az augusztus 28-diki közgyűlésben. 
Rendes tagokul : 


Lintzbauer Ferencz , orvostudor. Jászberényben. 

Csíki János , orvostudor. Aradon. 

Kottek Ferdinánd , kegyes-rendi tanár. Tatán. 
Matavoszky Ferdinánd , orvostudor. Pesten. 

Szenczy Imre , kanonok és m. tud. társasági tag. Csornán. 
Glatz Menyhért , tanár. Egerben. 

Rezutsek Antal, iskolaigazgató. Egerben. 

Harisch János , orvostudor. Szentesen. 


Levelező tagokul: 


Ingmann Sándor , orvostudor és tanár. Helsingforsban , Finn- 


landban. 
Rein Gábor, a literaturai társulat elnöke. Helsingforsban , 


Finnland ban. 


A november 13-diki közgyűlésben. 


Pártoló tagul: 
Gr. Pálffy Móricz , Pozson megye főispáni helyettese. 


Rendes tagokul: 


Kesztner Ferencz , gyógyszerész. Rimaszombaton. 
Bene Rudolf , orvostudor. Pesten. 

Zenger Károly , ügyvéd. Pesten. 

Uitz Imre , gyógyszerész. Jászberényben. 

Veres László , nevelő. Pesten. 

Sámuel Alajos, prépost. Pesten. 


38 
König Endre, mérnök. Egerben. 
Rakitta Alajos , orvostudor. Pesten. 
Röszner Károly, bányaigazgató. Radoboján. 
Mittermayer Alajos , gyógyszerész. Szombathelyen. 


Levelező tagokúl : 


Ettingshausen Endre , kormánytanácsnok. Bécsben. 
PrecMtl József, a polytechnicum igazgatója. Bécsben. 
Peczval József , egyetemi tanár. Bécsben. 

Koller Marián , bölcseleti kar igazgatója. Bécsben. 


A Schuster-féle pályakérdésre egy felelet sem érkezvén , a ju- 
talomdíj a tőkéhez csatoltatott. A következő évre kitűzött pályakér- 
dés : , Vizsgáltassanak meg a budai vidéken találtató márga-faj- 
ták, hogy melyeket lehetne meszlény gyanánt vizépítésre használ- 
ni , s hasonliltassanak Öszsze Mádl megyei, a budapesti láncz- 


Fée ő 0 HL ANGT LAT 


Wudományos működések. 
A köz- és kis gyülésekben értekézést tartottak : 


Bugát Pál, az inkább physicai tényezők , mint gyógyszerek 
által eszközlendő orvoslás kulcsa, vagy a házi és kórházi orvos- 
latról. : 

Kovács Sebestyén Endre , a chloroformról. 

Dr. Arányi, az általa gutta percha-ból készült szívmintáról és 
szívmozgási gépről. 

Jakubovics Móricz , a ftgyájst tényezők gyógyszer gyanánti 
használatáról. 

Kovács János. biharmegyei tatarosi földtani kirándulásáról. 

Bartha Károly , a vizről mint légzési pótszerről. 

Horváth József , , természettani tapasztalatok" ról. 

Bugát Pál, a magyar medicina alkotandó alapjáról. 

Ugyanő a mértékek rendezéséről. 
Term. t. társ. Évk. TI. k. 3 


34 
A társulat a , Magyar Isis" czimü természettani folyóirat ki- 
adhatására szabadalmat szerzett. 
A gyüjteményeket rendeztette. 
Az országgyűléséhez a társulat ügyében egy memorandum 
mellett kérelmet nyujtott be. 


Szakgyülések munkálatai. 


Dr. Matachowszky, mint vendég, bemutatván a rúgmézgane- 
mü gutta perchát, róla szóbelileg értekezett. 

Sztanajovics , egy növényzet-vizsgálási tervet olvas föl, mely- 
nek következtében egy bizottság lőn kiküldve, ennek alapján, mi- 
nél jobb növény-vizsgálati rendszer kidolgozására ha- 
zánkra alkalmazva. 

Társulatunk gyüjteménye szaporitására a cserét látván a szak- 
gyülés alkalmas eszközök egyikének, egy csereterv kidol- 
gozásával Dornert bízta meg. 

Virnau, szent-ilonai buzát , egyptomi rozsot, s fehér somgyü- 
mölcsöt mutat bé ; ezek jövő elvetése- s nevelésével Sadler s Bu- 
gát lőn megbízva. 

Sadler és Haumann tagtársaknak Bugát által bemutatott 
négy faj kukoricza-mag , ugymint szakállas, kétféle polen- 
ta, és csemegének nevezett kukoricza — adaiott át elvetés és 
kisérletek tétele végett. Megjegyezvén, hogy egymástól s minden 
más kukoricza-fajtól távol ültessék, hogy annál meggyőzőbb le- 
gyen minden eredeti jelényöktőli eltérés. 

A Mentler által beküldött rovarok az Orthopterák ren- 
débe a Mantissa Christiana fajhoz határoztattak, s miután nagy 
ritkaságuk miatt igen becsesek, Mentler urat több efféle rovarok 
szerzésére s beküldésére kérék föl. 

Dr. Frivaldszky, a Haumann által öszszeírt rovarnévjegyzé- 
ket kiegészitve mutatja bé. 

Virnau, a soproni kőszén- és radebóji kénbányában lelt föőld- 
alatti növényeket adá ajándokul. 

Dorner , a természettudományi gyüjteményeink szaporitására 
czélirányosnak lelt csere általa készitett tervét mutatta bé. 

Pauer tagtárs Liebignek a leves-főzésről s húsbesózásról 
igen tanulságos czikkét kivonatban olvasta föl. Továbbá egy vő- 
rös pelytyezetü pisztrángot ( Salmofario) mutatott bé, mely Pro- 


35 
montoriumnál a Dunából fogatott ki, pedig hegyi patakok lakója 
szokott lenni ; — alkalmasint a trencsini s turóczi hegyek közől 
leeresztett fenyőszálakkal került ide. 

Bugát , egy gyökről származott több szálu s kalászú rozsot 
( Secale cereale ) mutatott bé , melyet a budai , Szép juhász- 
nőnél" vadan lelt; ennek magvát négyféleképp határozák elvetni : 
a) lel-helyén szórva, b) földmívelőleg rendesen, c) kertészileg, 
azaz minden szem egymástól egy lábnyira , d) alászántva. 

Schmidt Ferdinánd beküldött kagyló-gyüjteményének rende- 
zése Virnau s Pauer tagtársakra lőn bízva. 

Kovács János, Bihar megye terjei határában a Rézhe- 
gyen talált világló Scolopendrát mutatta bé ajándékul. 

Fauer , a mohoknak általa készitett törzsökös magyar névso- 
rozatát olvasá föl. 

Rhédey Antal és Kovács Seb. Endre, kisérleteket intéztek a 
ehloroform hatásának kitudására embereken és állatokon. Az előb- 
bieknél itt is — mikép a kénégenynél — kitünt, hogy e szer hatása 
az egyéniség különféleségére nézve igen különböző. Az állatoknál, 
különösen a fehér házi-nyúlnál , a kábitási jeleneteken kül emli- 
tést érdemel a vérnek a chloroform-beszivás általi különös elválto- 
zása, miszerint górcső alatt a vérsavó szokottnál vörösebbnek, 
rügcséi pedig egyenetlen szélüeknek mutatkoztak. Békánál a savó 
színtelen , a tekecsek széleik alakját valamivel hamarább vesztet- 
ték el. — Végre e szer is közvetlenül a béka kikészített ülidegére 
alkalmaztatván, azt elzsibbasztá; ellenfele azonban, valamint a 
többi test ebből nem részesült. 

Dr. Bene Rudolf, egy nagyobb s kisebb Jlus decumanust, egy 
fekete rigót, csontvázok kikészitése végett külde ajándokul. 

. Bugát, a physicai erőkről mint orvosszerpótló hatalmakról 
értekezik. 

Jedlik Ányos, bemutatta azon physicai erőmüveket, melyek sze- 
rint a thermoelectrismus és electromagnetismus viszonyai az állati 
és sugárzó meleg irányában kikutathatók. 

Petényi , értekezett a társulat számára az Advinent-féle állat— 
seregletből megvett Nasua coattiról és Procyon lotorról. 

Dr. Ivanovicsnak a kolumbáczi legyekről Szerbiából írt leve- 
lét fölolvasák. 

Rhédey, a Nasua coatti (magán ormozgnak) koponyájá- 
ról s az általa kikészített nemző-részeiről. 


38 


36 


Petényi pedig a Phoca vitulina (borjú ülgéről) termény- 
rajzilag értekezének. 

Dr. Bene Rudolf, januar hónapról meteorologiai észrevételeit 
közlé. 

Dr. Rakitta. az 1848. januari Rókus-kórházi kórnemtőről 
értekezik. 

Rhédey, a borju ülge boncztani leirását adta elé, s egy 
úttal az Advinenttől legújabban vett, s a társulat számára kiké- 
szitettben leginkább ivarrészei körül talált bélférgeket muta- 
tá meg. . 
Ugyanő, egy 18 éves férfi rendellenes nemző-részeiről szó- 
belileg értekezett. 

Kovács János, növényészi kirándulásának eredményéről szólt. 

Petényi, bemutatja a vezérlete alatt Dreher által szépen ki- 
tömött Nasua coatti-tés Phoca vitulinát. 

Fauer,a Wackenroder jénaitanár által Bo or pesti gyógy- 
szerész megrendelése következtében küldött Z e i 5 z e-féle egyszerü, 
de különösen növénytani vizsgálatokra igen alkalmas górcsöve- 
ket mutatá be. 

A Rajner által Tátrafüredről küldött borjú-szörnyeteget — 
úgy szinte 

A Petényi ügyelete alatt Budáról átszállított József főherczeg- 
féle madárgyüjteményt vizsgálá meg a szak. 

Sadler J., a szaknak Haumann L. által Beremendről 
Baranya megyéből nyert csonttorlatot (Knochenbreccie) mu- 
tatja be, és ezen fölfedezés fontosságára figyeltet, minthogy az 
őrlők , ragadozó madarak, s hüllők fajaiból érdekes kövült csonto- 
kat tartalmaz. A hely szinére egy küldöttség ment, és gazdag zsák- 
mánynyal tért vissza. 

Sadler J., Promontor halmaiban gyüjtött s lerajzolt számos 
kövületeiről kimeritőn értekezik. bemutatván a példányokat is. 

Novák Sándor, levelében az 1847-dik évi martius 19-én Paks 
körül a Dunába történt hegysülyedést körülményesen leírja. 

Sadler J., 100 fajból álló kövült puhányokat mutat be Bécs 
környékéről. 

Egyszersmind Münster gróf , Beilrüge zur Petraefackun- 
de 1846" czímü munkáját ismerteti meg, megemlitvén hogy 50 
faj a magyar földről van leírva benne. 

Továbbá kövült fése (Pecten) és óriás szörbencs (05- 


37 
írea gigantea Branderi) fajaiból leírva s lerajzolva példányokat 
mutat be. 

Kramolin budai gyógyszerész beküldött büdös s gyanús vize 
Molnár Jánosnak vegybontás végett át lőn adva. 

Grineus János földismei értekezését Petényi Sal. fölol- 
vassa , és ez alkalommal a Dévény-Újfaluról kapott ősvilági t e k- 
nőcz alsó paizsa töredékeit is bemutatja. 

Dr. Eötvös , Akner és Bélteki urak által küldött oláh-piáni 
porond vizsgálatait több ülésekben folytatván, Molnár János 
vegybontási eredményét eléadja. 

Láner Antal, az erdődvári domb s környékének föld— s ás- 
ványismei bővebb leirását közli levélben, melyre a Sadler magla- 
kő-nemrőli véleménye következtében vala felszólítva. 

Mentler János Zámorból jelenti, hogy Fehér megyében Al- 
csúthtól kezdve a Dunáig egy 15 mérföldnyi lejtős téren valamint 
egyebütt is számos kövült puhányokra találhatni. 

Sadler J., vivianit ásványt nyujt be Gácsról, melynek vegy- 
bontását Molnár János eszközlé. 

Pauer Lip., az oláh-piáni porondban fölfedezett Epidot ás- 
vány fölötti calculusait magyarázza. 

Molnár János , egy új fölfedezéssel lepé meg a szakot , midőn 
értekezésében azt bizonyitá, hogy a salétromlél (Spir. nitlri 
dulcis , Salpeterülhergeist) megsavanyodása nem élenyülés (oxi- 
datio) lenne ; másodszor hogy a sav nem salétromsav s nem is czu- 
kor, hanem vajs a v ( Bultersüure ) melyek készitményeit elémutatá. 

Jármay Gusztáv, palaczkokban foglalt ásvány-vizet nyujtott bé, 
melyet Kocziánovich gyöngyösi gyógyszerész küldött. A gyógy- 
erejü víz helyét s egyéb sajátságait leírja; vegybontása Müller 
Bernátra bizatott. 

Kovács János, Bihar megyében tett földismei kirándulása alatt 
szerzett ásványait , különösen köszeneket , mutatja bé, bővebb le- 
irást is igérvén. 

Pauer L., a Pozsony vidékén talált őshalaknak kövült fogait 
terjeszti elé, és azoknak sajátkészitette magyar neveit közli. — 
Továbbá fölmelegiti azon eszmét , hogy honunk különféle vidékei- 
ről, de különösen a Balatonból fövény hozassék bővebb meg- 
vizsgálás végett. 

Kovács Endre, a chloroformról élő szóval értekezik, annak 
legújabb történetét , és vegytani tulajdonságait eléadván. 


, 


38 

Sadler J., szóbeli kimeritő értekezést tart a Kovács J. buz- 
gó társunk által hely szinén fölfedezett és fölhozott tatarosi 
fövényről, és halcsont-tartalmáról; ő Heckel bécsi termé- 
szetbuvárnak is küldvén a fövényből , ez is halcsontocskáknak ta- 
lálta , melyek szerinte az ősvilági harcsafélékhez tartoznak; 
az itt fölfedezett nem új levén, az emlitett tudós úr ,. Pimelodus Sad- 
leri Heckel" névvel nevezé"). A fövényben még a Sphaerodusnak 
( Pycnodon-család) meg nem nevezett fajából is valának marad- 
ványok. : 

Frommhold Károly , értekezett a hőről, különféle sajátságait 
megkiilönböztetvén. 

Sadler J., kövületeket mutat bé, melyek Pesttől néhány órá- 
nyira Zadányban kutatásakor találtattak , terjedelmesen értekezvén 
fölöttök. 

A földismei magyar műszavak kidolgozásával Sadler J. és 
Kovács János lőnek megbízva. 

Sadler J. radeboji kőnyomatokat s ezeknek általa készitett 
19 rajzát mutatja be; úgy szinte boltári porczellán-agyagot, me- 
lyekről értekezett ; az utóbbi vegybontását Molnár J. vette át. 

Bugát Pál, Szepesből küldött porondot mutat bé , melyet az 
ottani köznép hánytató gyanánt használ. 


$) A fönnebbi névadás ellen legkisebb kifogásunk sincs anynyival inkább, 
mert egyik legjelesb , fájdalom! többé nem élő, társunk lőn általa 
megtisztelve. De megvalljuk : kellemetlenül hatott reánk , hogy ezen 
becses lelemény fölküldése — mint a napokban alkalmunk vala lát- 
ni — innen oly módon történt , miszerint a fölfedezés körüli érdem 
nem Kovács J. barátunknak , mint a kit illet vala, hanem m á s- 
nak van tulajdonitva. Enynyit az igazság érdekében véltünk megje- 
gyezhetni, Szerkesztő. 


39 


Pénztar állapotja. 


A társulat pénzalapját nevelé : 
Hám János szathmári püspök 200 p. forinttal. 


A jelen (1847) évi bevétel . . . 2343 pít. 10 kr. 
mult évi pénztármaradék 610 — 12 kr. 


öszszes bevétel 29583 ptít. 22 kr. 
, kiadás 2511 — 33 — 


pénztári készlet 441 pít. 49 kr. 


WHáönyvtar és gyüjtemény. 


A könyvtárt és gyüjteményt a következő adományokkal 
gyarapitották : 


József cs. k. főherczeg, egy 174 darabból álló jeles madár- 
gyüjteménynyel. 

Kubínyi Ferencz, a beremendi (Baranya megyei) Jura- 
mészképletből és benne levő spathok- és mésztorlatokból több 
példányokat ajándékozott. 

Novák Sándor , 6 darab követ Paksról. 

Schirkhuber Móricz, 2? darab saját munkáját. 

Bende Áron , Légtüneménytaná"t. 

Rómer Flórián, kövesült állatpikkelyeket. 

Gr. Szécsen, nehézpát és kovag-példányokat, 

Ötvös Ágoston , több kövületet. 

Kehrer József , kövült kagylókat. 

Leibold Frigyes , két saját munkáját. 

Horváth József, $copoli erystallographját. 

Kanya Pál, saját földrajzi munkáját. 

Bittner Imre .,a bánsági poslázról" írt saját munkáját. 

Heuffel János , növény-gyüjteményt. 


40 

Kubínyi Ágoston, Pettkó és Ferd. Got. Schwarz munkáját. 

Rumy Károly örökösei, az elhúnyt némi kéziratait ajándékozák. 

Fuss Mihály, két munkát : Enumeratio Stirpium Magni Prin- 
cipatus Transylvaniae. Tom. IV. Cryptogamae. Sect. 1—14. és a 
Baumgarten erdélyi virányából kimaradt növényekről saját kéz- 
iratát. 

Hammerschmidt , 3 saját, és Redtenbacher Fauna Au- 
striacáját. Í 

Schmidt Ferdinánd , egy jeles kagyló-gyüjteményt , két ele- 
ven Proteus angvineust, két ritka rovart, ésD. Lippich munkáját. 

A bécsi természetbarátok , eddigi munkálataikat küldék be. 

Kósa Mózses , saját munkáját (vízaknai sóforrások). 

Török József , székfoglaló beszédét. 

Kesztner Ferencz , kagylókövületeket. 

Petényi Salamon , több érdekes madárbőrt. 

Rochosz István , újabban hat nevezetes állatpéldányt küldött 
a gyüjtemény számára. 

Virnau János , 20 példányt a Ciclostoma elegans kagylófaj- 
ból, és több növénylenyomatokat. 

Pólya József , , Az ember nemi tekintetben" czimű munkáját. 

Kovács János, több földtani darabokat és Krassow-Leyde 
munkáját. 

Bugát Lajos , 1 budai fésekövületet. 

Haumann László , több becses kövületet Skelo-Glandováról. 

Györgyfíy-Horváth József , két darab pénzecs-mészkövet. 

Mentler János , rovarokat ( Mantissa Christiana ). 

Ifj. Széchenyi Béla, egy rovarpéldányt. 

Ifju Sadler Ádolf , egy Pesten először talált helir dolopidát. 


41 


NYOLCZ- ÉS KILENCZEDIK ÉV. 


1848—1550. 


WVaálasztások. 


Junius hava 3-dikán tisztújító és egyszersmind szabályvizs- 
gáló közgyűlést tartott a társulat. Scitovszky pécsi püspök ő 
főméltósága lemondván az elnökségről : 

Első elnökké lőn: Bugát Pál. 

Másod-elnökké : Szónyi Pál. 

Első titkárrá : Kovács Sebestyén Endre. 

Második titkárrá: Rhédey Antal. 

Szaktitkárrá: Rakitta Alajos , Foltényi János. 

Gyüjteményőrré : Pauer Lipót. 

Irattárnokká : Haumann László. 

Pénztárnokká : Jármay Gusztáv. 


Választmányi tagokká: 
1. Az élettanból : Pólya József , Csausz Márton. 
2. Az állattanból: Petényi Salamon, Hanák K. János. 
3. Növénytanból: Gerenday József , Dorner József. 
4. Természettanból: Arenstein József , Frommhold Károly. 
5. Vegytanból: Nendívich Károly , Molnár János. 
6. Ásványtanból: Sadler József , Pecz Vilmos. 


Rendes és tankedvelő tagokul : 


Ocsovszky Ágoston, esztergami főkáptalani levéltárnok. Esz- 
tergomban. 

Kelmenfi Ferencz , rendes földmérnök. Budán. 

Árnoldy Károly, dohányhivatalos. Pesten. 

B. Mednyánszky Dienes. Pozsonyban. 

Boros Sámuel , főbiró. Szentesen. 

Bilimek Domokos , cistercita-könyvtárnok. Bécs- Újhelyben. 

Skóficz Sándor , gyógyszerész. Bécsben. 

Kocsi- Horváth István , mérnök. Pesten. 


Levelező tagokul : 


Herrich-Schüfer G. A. Vilmos, orvostudor és rovarász. Re- 
gensburgban. 

Wackenroder Henrik, szász-weimár-eisenachi nagyherczegi 
udvari tanácsos , egyetemi rendes tanár. Jénában. 


W"udományos müködések. 


Az egypár köz- és kis gyülésen következő tárgyak 
fordultak elé : 


Bugát Pál, a lélekről physiologiai tekintetben értekezett. 

Arenstein József , a Duna jegéről. 

Molnár János , a hudsav górcsői vizsgálatáról 4 

Ezen kivül a társulat , szabályain korszerü módosításokat te- 
vén , újra nyomatta s a tagok közt kiosztatni rendelé. 


A szakgyülésekben értekeztek : 


Sadler József, felolvasta dr. Jáger gyógyászati tanácsos ily 
czimü értekezését: A házimacska eredeteés elterjedése. 

Sadler J., a vakony szeméről s annak működéséről fölté- 
teles véleményét abban terjeszti elé, miszerint ezen állatkának 
szemdurványa a látszervnek ha nem is tökélyes, de megközelítő 
szerkezetével bírván , igen hihető , hogy az legalább némi sejtésére 
szolgál a látásnak. 

Bugát Fál egy almát mutat bé , melynek fája az idén már má- 
sod ízben terme és érlele meg. 

Molnár János , a Kovács J. hozta tatarosi (Bihar megyei) sós- 
vizet vegybontván , az eredményt felolvasá. 

Frommhold Károly, az 1848-ki junius havi időjárásról érte- 
kezik. 

Ugyanő az eddig divatozó górcsövek hiányos voltáról szólv án, 
sajátszerü javitási módosításokat ajánlott. 


43 

A lefolyt két évben a tudvalevő országos rázkódások miatt 
társulatunk termei, mondhatni, folytonosan zárva valának ; gyülése- 
ket közben csak egyszer tarthatván , a tisztviselők egyedüli felada- 
ta volt a társulatnak pénz- és gyüjteményben levő vagyona felett 
örködni és azt fentartani. Őszinte törekvésök , s azon intézkedés kö- 
vetkeztében , hogy a költséges szállásról ócsóbbat fogadtak ki , ké- 
pesek valának társulatunk minden vagyonát az új évre (18""5) 
hiánytalan , s a pénztárt azon állásban átvinni mint következik : 


Pénztar állapotja: 
A lefolyt (184"/0) évi bevétel . . . 4023 pít. 57 kr. 
mult évi pénztármaradvány 441 — 49 — 
öszszes bevétel 4465 pft. 46 kr. 
, kiadás 3801 — 23 — 


Pénztári készlet — 664 pfít. 23 kr., 
mely az új (1857) évre megy át. 


A KOLUMBÁGZI TIPOLYA. 


HEUFFEL JÁNOS 
ORVOSTUDOR, KRASSÓ MEGYE FÖŐORVOSÁTÓL. 


BÉVEZETÉS. 


A temesi egykori Bánság délkeleti része, ama vad regényes 
tájék, hol a fölséges , most csendesen és nyugodtan folydogáló, majd 
a medrében rejtett szirteken keresztül rettentőleg dühöngő Duna 
partján egymásra halmozott, égig emelkedő, ábrándképeket alka- 
tó sziklák és kőszálak váltogatva a legkellemesb dombok és he- 
gyekkel ; majd ismét kies völgyek és csörgő :patakok, lombos er- 
dők , virágos vagy gyümölcsös kertek és zöld pázsitok a természet 
szépségei iránt fogékony szivet és szemet egyaránt gyönyörködte- 
tik; — ama magyarhoni Tempe s környéke, a hajdani szörényi 
Bánság , mint szintén Szerbhon, szülőfölde és hazája egy kis légy- 
fajnak , melynél Europa rettentőbbet nem ismer, mely a földmi- 
velőnek legkártékonyabb , az állatokra nézve pedig egyátalában leg- 
veszedelmesebb : ez az úgynevezett kolumbáczi légy, helyesebben fz- 
polya, melyet az oláhnép gonjá nak, aszerb muslicz ának nevez. 

Ezen rettentő és félelmes rovar évenkint, bár különböző meny- 
nyiség- és kiterjedésben, szokott a vidéken megjelenni. — Nem 
kedvező időben , azaz esős, hideg és szeles tavaszon a Duna két 
partján , az Almásban és szomszédságában bővebben, a többi he- 


45 

gyes, völgyes vidéken ritkábban tapasztalható , s ilyenkor nem is 
veszedelmes, csak a felhőkön át-átpillantó nap sugáraiban alkal- 
matlan. — Ellenben, ha a kellemes tavaszi napok meleg napfénye 
az egész természetet új életre inditja, ha a csendes langyos leve- 
gőt eső csak ritkán vagy éppen nem hűti, az egész Bánságot, a 
meddig zöld erdőkkel és virágzó kertekkel ékeskedik, a halmokat 
csúcsokig , a hegyeket nevezetes magasságig, az egész tért a Ma- 
ros folyamig, és azontúl az aradi bérczeken keresztül a csendes 
Körös téreig , és éjszak felé az ősz dévai várig elboritja a röpkedő 
vész ; csak az árnyéktalan síkságot hagyván illetetlen. A dühöngő 
ellenség jelenlétét , mielőtt az ember csak sejthetné is, legelsőben 
a legelő állatok hirdetik ; nem gyönyörködnek többé a buja pázsi- 
ton , nyugtalanul szaladgálnak ide s tova , fejöket rázva , farkaikat 
csóválva ugrándoznak , és ha a pásztor erőszakosan öszsze nem tart- 
ja: bőgve futnak haza a veszélyes ellenség elől , istállójuk legsöté- 
tebb, legrejtettebb szögletében keresvén menedéket. — A szorgalmas 
szántó hetekig kénytelen megtérithetlen kárára munkáját elhalasz- 
tani, mindennemű háziállatait, lovait, szarvasmarháját , sertéseit, 
juhait stb száraz takarmánynyal , — melynek ez időben már szü- 
kiben van, — otthon tartania; csak a nap nyugta után, reggelig, 
míg a nap sugárai a levegőt meg nem melegitik , tarthatja füvön. 

Az utazó , éjszaka kénytelen folytatni útját; jaj a tudatlan, 
könynyelmü vagy merésznek , ki az intésre nem figyelmezve , a pa- 
rányi ártalmatlannak látszó állatocskát megvetve, tovább halad; 
mert rövid idő mulva marháját vékonyabb bőrrel vont részein da- 
gadozni , erejében lankadni és haldokolva öszszerogyni látja. Bo- 
csánandó e vigyázatlanság az idegennek, ki a piczi rovartól mit- 
sem tartván, a veszélyt nem ismerve vagy nagyitottnak vélve, ma- 
gát annak kiteszi ; meg nem bocsátható ellenben a tájék lakóinak, 
kik évenkint szemtanúi levén a szörnyü pusztitásnak, marháikat a 
veszélynek bocsátják , és hogy ez könynyelmüségből most is meg- 
történik , évről évre szomorú tapasztalás bizonyitja; oly pusztitá- 
sokat, marhavesztéseket, milyeneket Schoenbauer tudor 60 év 
előtt följegyzett , minden tavasz ismétel. Igy 1842-dik évben is , a 
nélkül hogy e rovar különös menynyiségben vagy rendkivüli dü- 
hösséggel pusztitott volna, a katonai határvidéken 759 darab kü- 
lönféle marha esett martalékául : 

Fehértemplom községe . . 4 

A német-bánsági ezred . . 18 


46 

Az oláhbánsági ezred . . 313 

Az illyr bánsági zászlóalj  . 424 darabot vesztett. 

Ebből látszik , hogy a sík , csak ritka és kevés erdővel biró 
német-bánsági ezred csekély veszteséget szenvedett ; ellenben az oláh 
és illyr vidékek határaiban , mint e rovarnak bölcsőjében s kifejlé- 
sének központján , legtöbb marha esett áldozatul. Hernyója e ro- 
varnak a hegyek , dombok bükkerdeiben, a nedves völgyek és re- 
gényes zugok árnyaiban , a sürű lombok tömege alatt él ; itt fejlő- 
dik tökéletes állatocskává. Igy van ez szomszéd Krassó megye bér- 
czein és dombjain , menynyiben fákkal födvék, és kisebb számmal 
Temes megye ligeteiben is. t 

A kár, melyet a földmívelő e rovar minden évi rendes meg- 
jelenése által szenved , nem szoritkozik csak a háziállatok áldoza- 
tára, a szántási idő veszteségére , a munka és útazás akadályozá- 
sára , hanem a mellett az igásmarha is ez időben szűk száraz ta- 
karmányra levén szoritva, elgyengül, a vész eltünése után is a 
munkára hoszszabb ideig alkalmatlan. Ezenkül , mivel a fából vagy 
sövényből készült, vagy éppen nyilt istállóktól csak tűz és füst ál- 
tal űzhetni el e szárnyas ellenséget, a gazda vigyázatlansága és 
gondatlansága miatt könynyen és gyakran történik , hogy istállója, 
marhája , háza és butorai a lángnak lesznek martalékai; csak a 
könynyen épült kunyhók és szomszédházak egymástóli rendszeres 
távolságának köszönhetni , miszerint a helységek nagyobb szeren- 
csétlenségtől megóvhatók. 

Édes honunknak bölcs kormánya ezen elébe is elhatott nyo- 
masztó állapoton segiteni ohajtván, a hely szinére ismételve kül- 
döttségeket rendelt azon útasitással , hogy a vész központját és tűz- 
helyét kikutatván, annak akadályozása- és megszoritására czélzó 
eszközöket javasoljon , de mindeddig siker nélkül; nem volt ered- 
ménye Schoenbauer tudor megfeszitett ügyekezetének sem , ki éve- 
kig fáradozott e rovar szaporodása, életmódja és a kiírtó szerek föl- 
fedezése körül. Minden igyekezet siker nélkül maradt , és szükség- 
képpen maradni fog mindaddig, míg a szaporodás módja, a tojás és 
kifejlés helye föl nem födöztetik. Magam is fáradoztam több évekig 
e czél elérésében , de szinte oly hasztalanul , mint elődim. Egyéb- 
iránt míg életem s erőm engedi, csekély tehetségeimet és minden 
igyekezetemet ez üdvös feladat megoldására forditandom. 


A rovar leirása 


Testére nézve kicsiny és csekély, egy vagy néhánynak csipése 
hatás nélküli, sereges megrohanása azonban veszélyteljes és rettentő. 

Testének hoszsza alig 1/2/. legnagyobb szélességét — a szár- 
nyakat ide nem értve — mellrésze teszi , s alig /2/4. 

Külseje a szúnyogokhoz hasonlít , teste karcsú , átlátszó, szár- 
nya erekkel átszövött; egész testének alapszine fekete, a lesimúlt 
és rövid szőrtől hamuszínü , utótájának felső része hasonszínű , alsó 
része halvány , rovatkáinak lágyabb fele sárgás-fehér, alfele fekete; 
a lábszárak egyes tagjai felül fekete , alul sárgás-fehér gyűrüsek. 

Feje kis tűfej nagyságu , rövid sima szörtől hamuszínü , orra 
felé fehéres , ritka rövid; nyaka felé a szemek mellett mindkét ol- 
dalt néhány hoszszabb szőrszál vehető észre. 

Szemei a fej nagyságához képest igen nagyok, gömbölyüek, 
sötét gesztenye szinüek , koczkásak , a vonalak és csomók fehére- 
sek , felső részei egymáshoz közellevők. 

Keskeny hoszszú tojásdad szürke homloka felső részén a sze- 
mek között tapintó-szarvai gyökereznek , melyek hoszszaságra néz- 
ve a fővel egyenlők , hengeresek , egyenesen előre nyúlók , csúcsuk 
felé egymástól elállók, 11 ízesek ; az ízek röviden hengeresek; a 
homloktól számitva a második legnagyobb, kerekes két alsó töve 
fehér , a többi fekete , rövid sima szőrrel fedett , szürke. 

A száj egyszerü szivány , két oldalán csáppal (Taster). A. szi- 
vány nagyon rövid , egyenes , tompa , kevéssé előre nyúló, egy egy- 
szerü (univalvis) s hegyén nyilt hüvelyt képző henger , mely igen 
éles és ismeretlen számu sertéket , a rovar sajátlagos szúreszközeit, 
foglalja magában. 

A szivány két oldalán álló egyenlő két csáp kifeszitett álla- 
potban kétszer hoszszabb amannál , három ízes , a rövidebb két íz 
előre álló, a végső , mely leghoszszabb , horgas. 

Testének legvastagabb s erősebb része a mell, mely bolt- 
alakú és domborékos levén , az állatocskának púpos idomot ad. A 
paizs egy gömbszelvényt (segmentum sphaerae) képez, és csak a 
hátúl hozzá ragasztott kis paizsnál fogva (scutellum) látszik hosz- 
szasnak. Az egész testnek alapszine fekete , a lesimult rövid szőr- 
szálaktól szürke ; történik azonban , hogy ezek egészen vagy fol- 
tonkint lekopnak , s ekkor a légy vagy egészen feketének vagy tar- 


48 
kának látszik , s a különböző leirások innen magyarázhatók. A mell- 
kas hátsó része fehér prémes (ciliatus). 

A végtáj hoszszukás , tojásalaku , egyenes , a szárnyaknál rö- 
videbb ; áll szürkeszőrös hét gyürüből, a rovatkák sárgás-fehérek, 
vagy a beszítt vértől vörösek. A fekete alfelén egyszerü szörszálak 
látszanak , különben sem fulánkkal sem sertékkel ellátva nincs. 

A két szárny lapos , keskenyebb tövén alul egyenközü, vége 
felé egymást részben takarja, hoszszasága harmad részét széles , vé- 
gén megkerekitett, átlátszó eres , szivárvány szinü, tövén és felső 
szélén rövid szörtül prémes. 

A. bogszárny (Halter) rés-buzogányos , a fedőpik kelyekkel él- 
látott , sárgás-fehér, 

A szaladásra alkalmatos hat láb, vékony és hoszszú. A. czom- 
bok négyízesek , a mellrészi legrövidebb, fekete. A. fehér lábszá- 
rak és talpak alúl feketék , ezek négy serteízekbe, és két körömbe 
végződnek. Az első lábpár hoszszabb , erősebb a többinél, mindig 
előre irányozva , első íze egészen fehér, a talp és körmök feketék. 

A két nem testalkatásra, szinre s alakra nézve nem különbö- 
zik , csakhogy a poczos nőstény kissé vastagabb. 


Rovarászi elrendezés. 


Bár e rovarnak szülőhelye . tojása és hernyócskája, átalában 
egész átalakulása , jeles rovarászink minden ipara s fürkészetei da- 
czára mély homályba van borítva; mégis mivel az állatocska ki- 
fejlettségében oly igen ösmeretes , rokonai közé sorozni nem nehéz. 

A hires Voigt elrendezését követve, az első osztályhoz 
tartozik , mely a gyenge , hoszszú lábszárú, szállékony, ragadozó 
rovarokat foglalja magában, és pedig annak második rendé- 
hez a fipolyákhoz , melyeknek viszszahúzott hártyás , néha szúrós 
és ajakos sziványuk rövidebb a 4—5 ízes, csüggő, befelé kanya- 
rodott csápnál. A tapogató fonaldad vagy sertenemü, sokízes , né- 
melykor bokrétás. 

Alrend. Szélesszárnyasak , a vörös reczeszemek felső részei 
a himnél egymást érik ; pontszemek hiányzanak , a hengeres 11 ízes 
tapogatók egyenesen előre nyúlók, a csápok 4 ízesek; a szivány 
előre áll, függélyesen szúr , a szárnyak szélesek. 

] ogy a mí rovarunk ide és a magányosan ez alrend alatt le- 
vő fajhoz (Simulia) tartozik , kétséget nem szenved ; ellenben bizo- 


49 
nyos, hogy rovarunknak szemei nem vörösek , hanem gesztenye Szi- 
nüek , csápjai nem 4 , hanem 3 ízesek. A többi fajjelek ez állatocs- 
kára tökéletesen illenek; a következő nem-jelek pedig legkevesbé 
sem , u. m. szürke, a hátpaizs négy fekete vonallal, a hátrész fe- 
kete pecséttel födve. 

Ezek így adandók : alap szine fekete, testre simult szőröktől 
szürke , pajzsa a végtáj felé prémes, czombjai egészen, a fehér 
lábszárak és talpai csak alúl feketék. 

Külön nevei : Jesírus Kolumbaczensis Grisel., Rhagio Kolum- 
baschensis Fabr., Atractocera maculata et pungens Panz., Culer Ko- 
lumbaczensis Schoenb., Simulium reptans Oken, Simulia macula— 
ta Voigt. 

A híres és lángeszü Oken rovarunkat egynek tartja a mászó 
Simuliummal, Lappföld lakójával; de miután leirása rovarunk- 
ra nem illik , sőt életmódja is egészen különböző , nem kételkedem 
ezt más fajnak (species) tartani, annál kevésbé , mivel már Schoen- 
bauer amattóli különbségét megismerte, bébizonyitotta, és rova- 
runkat Culex Kolumbaczensis név alatt a szúnyogok közé sorozta; 
minthogy pedig ott semmiképpen sem állhat, én Szmulia-fajhoz so- 
rolom Kolumbaczensis melléknévvel. A hires Voigt elnevezését 
pedig , bár egészen tipolyánkat illeti, csak azért nem fogadhatom 
el, mivel a rovar tökéletes állapotban nem foltos. 


A rovar lakhelye. 


A kolumbáczi szúnyog hazája és szülőföldje nem a lapályos, 
nedves , füves és bokros Dunapartok , mint Schoenbauer vélekedik, 
hanem az egész délkeleti Bánság nedves árnyékos völgyei, Szerb- 
és Oláhhon szomszéd hasonló vidéke, nevezetesen a roppant ki- 
terjedésűü Szemenik hegyalja és környéke ; határai kelet felé Oláh- 
hon homokos rónasága és a bánsági havasok , dél felé a Dinár 
bérczei, nyugat felé a bánsági síkság ; éjszak felé rovarunk az erdős 
dombokkal majd a Marosig és Erdély határaig terjed. 

E véleményemmel nem egyedül állok, mert ezt sok mívelt 
lakosoknak tapasztalása is támogatja , kiket figyeltettem vala azon 
körülményre, hogy a rovar külön helyeken minden szél nélkül, vagy 
éppen ellenkező szél mellett egy időben szokott megjelenni; sőt a 
Bánság idős , nagy tudományú és tapasztalatú rovarásza W olf ka- 
pitány is megerősit véleményemben. Tulajdon szülőfölde e rovarnak 

Term. t. társ, Évk. II. k. 4 


50 


a Duna két partján emelkedő hegylánczok és völgyek ; a közel szom- 
szédságban pedig minél inkább eltérők alkotásra és lényegre nézve 
a mondottaktól, a szúnyog kifejlődésének annál kevésbé kedvezők. 

Minekutána az egész Duna mellékén és a kies almási völgy- 
ben ez állatocska egyenlő számú élénk és veszélyes, Schonbauer 
tudornak azon állítását, hogy a kolumbáczi vár-környék volna a 
rovarnak egyetlen és eredeti lakása, helyben nem hagyhatom. — 
Ama körülménynek , hogy a nép e tájon a szúnyogot a vár romjai- 
ról nevezi , okát abban kell keresni, hogy azokat sz. György hős 
tettinek szinhelyévé teszi, a szúnyog eredetét nem ismeri, és azért 
avval kapcsolatba hozza. 

Tudva van, hogy a míveletlen ember, minden tüneménytp, 
melyet felfogni s megmagyarázni nem képes, csodának tart annál 
inkább , ha azt valamely szentnek tettével öszszekötheti. 

A regét , melyre hivatkozám , alább érinteni fogom. 


A rovar megjelenésideje. 


A rovar megjelenési ideje a tavasz, és pedig april 20-ikától 
május 10-dik napjáig; ez idő előtt vagy után ritkán történik. Föl- 
tételezve van egyébként megjelenése az időjárat és mérséklet által. 
Ha gyakori eső jár, vagy csak borult is az ég, és hüvösebb a le- 
vegő : láthatni ugyan a rovarkát, de csak ritkán , és sem embernek 
sem marhának nem alkalmatlan. Ellenben ha életének és erejének 
alapja , a meleg, nem hiányzik , tiszta kő napok járnak , s a levegő 
csendes : akkor rovarunk a kijelölt határokon belül csaknem azon- 
egy időben szörnyü menynyiségben megjelen ; mintha dühös éhség 
ösztönözné , minden marhát megrohan, az embert sem kiméli. Azon- 
ban Schoenbauer tudor állítása , miszerint e rovar a levegőt any- 
nyira megtölti, hogy a napot felhők módjára eltakarja, s az em- 
berek s állatok minden lehelésnél számtalan rovart levén kénytele- 
nek beszíni , gyakran megfuladnak , nagyított. Tizenöt év lefolyta 
alatt , különösen pedig 1829, 1830, 1834, 1836, 1842 és 1843 
esztendőkben , melyekben a lehető legnagyobb számmal jelent meg, 
számtalan alkalom vala ugyan a tapasztalásra; de tudtomra olyatén 
tünemények soha elé nem fordultak. A mult századnak nagyitások- 
ban és csodák elbeszéléseiben nagy kedve telvén, ezen szellemtől 
sem Schoenbauer sem Griselini, ki a Bánságról a világnak oly sok 
regényest és mesével határost tudott hirdetni, mentesek nem maradtak. 


51 


Legélénkebb , legveszedelmesebb e szúnyog első megjelenése- 
kor, s hogyha tartós eső és hideg, vagy erősebb szelek nem álla- 
nak be: e terhes, dühös és vérszomjas vendégek 2—3 hétig is e- 
gyenlő erőben maradnak , sőt a szomszéd vidékre is átnyomulnak ; 
igy hatoltak 1780-ban és 1846-ban egész Déváig, Erdélyben; 
1829-ben pedig az aradi hegylánczot kikerülve vagy átröpülve e- 
gész N.-Váradig. Ily táj lakói, kik a rovar megjelenéséből eredő 
veszély nagyságát éppen nem ösmerik, sőt arról kepzetök sincs , 
rövid idő alatt vagyonuk nagy részét — marháikat — elvesztik. 
Ez idő után, mely kétség kivül a párzás és szaporodás ideje , aro- 
var kevesbülni kezd, és mind a mellett, hogy száma időről időre 
szaporodik, többé nem veszélyes s nem alkalmatlan; egészen pe- 
dig csak septemberben tünik el. Schoenbauernek Griselini elleni ál- 
litását, hogy e szúnyogot junius vége utánritkán vagy éppen nem 
láthatni , mind saját észrevételem , mind jeles rovarászunknak Wolf- 
nak tapasztalásai megczáfolják. 


A rovar származása. 


Mind a mellett , hogy e rovar a Bánságban nem ritka , délke- 
leti részén pedig közönséges , és minden évben megjelenő vendég, 
mind a mellett, hogy legjelesebb rovarászaink és természetvizsgá- 
lóink — kik között csak Schoenbauert, Kitaibelt, Findelit , Fri- 
valdszkyt, Wierzbickyt, és kire a Bánság büszke lehet, Wolf ka- 
pitányt nevezem — e tájt gyakran meglátogatták és kikutatták ; 
mind a mellett, hogy a rovar szülőhelye fölfedezésére királyi biz- 
tosok küldettek ki: mégis mostonáig a hely, hová tojásait rakja , 
a hernyónak ezekből mikénti kifejlődése, élet- és átalakulásmódja 
egészen ismeretlen. E tárgyban csak mesék és áltételek léteznek. 

A dunamellékilakosok a meredek mész-kősziklák barlangjait , 
különösen pedig a kolumbáczi várromok szomszédságában levőket 
tartják e szúnyog szülőhelyének. A néprege szerint sz. György ott 
ölte meg a szörnyű sárkányt, melynek torkából és véréből fejlődik 
évenként ezen az egész környékre vészhozó csapás. E barlangokat 
a mult század olly általánosan és bizonyossággal tartá a szúnyog 
bölcsőjének, hogy egy Mária-Teréz alatt kiküldött bizottság jelen- 
tésére több torkolatai befalaztattak, de minden siker nélkül; mert a 
szúnyogok azután is szint oly gyakran és számosan kínozták a kör- 
nyéket — és a rege hitelessége a népnél mégsem csökkent. 


4 


52 


Múlt században, míg az egész Bánság osztrák törvények alatt 
állott , akkori tartományi főorvos Kömives tudor, mint a rovar szü- 
lőhelye , élet- és szaporodásmódja kikutatására kiküldött bizottság 
elnöke állitá, hogy a bükkfa levelein tapasztalt áléletművek (After- 
Organisation) szülő- és kifejléshelye a rovarnak. E kinövések , pl. 
a gubacs , csakugyan rovarsebzéseknek tulajdonitandók ; de miután 
ezek másutt kolumbáczi szúnyog nélkül is léteznek , és a rovarok a 
levelek s így a kinövések képződése előtt jelennek meg , e vélemény 
alapossága magában elenyészik; azonkül pedig a rovar alkotása és 
életmódja egészen megczáfolja. 

Egy harmadik a Dunamellék lakosai között elterjedt, de szin- 
tén alaptalan vélemény az , hogy a kolumbáczi szúnyog a mészkő- 
szirtek hasadékaiban és torkolataiban is fejlődik ki. 

Végtére Schoenbauer tudor véleményét — ki azzal dicsekedett , 
hogy két évi fáradhatatlan vizsgálatainak végtére sikerült a rovar 
kifejlődési és szaporodási módját rejtő titokteljes fátyolt föllebben- 
teni — ezennel terjedelmesebben eléadom , a mint következik : 

,A nőstény rovar , szintúgy mint a hasonnemü szúnyogok , to- 
jásait a vízbe rakja, ebben marad és él hernyócskája és bábja is , 
egész tökéletes rovarrá alakulásáig. Ez történik mindig april köze- 
pe után, elébb vagy utóbb, a mint az időjárás többé vagy kevesbé ked- 
vez ; azért a kolumbáczi szúnyogot ez időtájban láthatni. A. tojás le- 
rakása a nőszéshez képest május közepétől junius közepéig esik , 
söt még junius végével is láthatni párosodásukkal elkésett hasas 
nőstényeket árnyékos vizek fölött egyenként röpdesni." 

Ezen véleményt már Oken a ritka éles-elméü híres tanár ter- 
mészettudományi munkájában helytelennek nyilvánitotta — mint 
gyanitom — a nélkül, hogy a rovarról Schoenbauer leirásánál és 
rajzánál többet tudott volna ; mivel a rovar testalkatása egészen más, 
semmint víz gyermekének és lakójának lehetne tartani; és miután 
szúnyogunkat a lapphoni mászó Simulium mal egynek véli, szü- 
lőhelyeinek az állatok ganéját mondja. — Hogy ez utolsó rovar, a 
mászó Simulium, ily helyeken fejlődik, kétségbe legkevésbé sem 
akarom hozni; de arról meg vagyok győződve , hogy a kolumbáczi 
szúnyog egészen más fajt képez, mit leirása is bizonyit; azért is 
okokkal fogom támogatni azon véleményemet , mely szerint életé- 
nek első változása és kiképezése nedves , árnyékos erdőkben tör- 
ténik. 

Schoenbauer tudor állítása ellen, a nélkül hogy Oken tanár- 


53 


nak az állat alkatásáról felhozott okait ismételjem , a bánsági hely- 
beli viszonyokkal ismeretes és ügyes vizsgáló a következőkből töb- 
bet merithet : 

1) Schoenbauer azon állítása után, hogy a kolumbáczi szú- 
nyog a dunamelléki vizekben és mocsárokban, Palánkától Orsováig, 
fejlődik , ottan roppant kiterjedésü posványokat kell képzelni ; már 
pedig e táj ilyenekkel éppen nem bővelkedik. Vannak ugyan Palán- 
kán felül helyek , melyek szúnyogokkal telvék , de ez nem a mi fa- 
junk ; az alsó Duna mentében pedig Dubova és Jezelnicza faluknál 
oly kicsinyek léteznek , hogy semmiképpen sem gondolható : miként 
fejlődhetnének a millió és millió szúnyogok e csekély, nyáron által 
kiszáradt vizekben ; azért is 

2) Ha mocsár és állóvíz volna szülő- és lakóhelye a kolum- 
báczi szúnyognak: a német-bánsági ezred és a bánsági rónaság , 
kivált a folyók mentében, éppen úgy bővelkednék kolumbáczi le- 
gyekkel, mint a közönséges szúnyoggal. Ott vannak Palánkán fe- 
lül egész Pancsováig a dunamelléki vízállások , onnan a Tisza men- 
tében egész Szegedig a nagy kiterjedésü lapányok , ezeknél nem 
csekélyebbek a Bánság belsejében a bégai posványok , az alibunári 
és illancsai tavak ; ésimé ezen vidékek anynyira mentesek a [kolum- 
báczi légytől, hogy majd csak hallomásból ismerik annak veszélyes 
voltát; az erdős és ligetes helyek pedig gyakrabban tapasztalják e 
kellemetlen vendéget. 

3) Az oláh-bánsági ezred. mely havasokkal. hegylánczokkal 
van boritva , és a hegyes dombos Krassó megye csekély mocsáraival, 
ha Schoenbauer véleménye állana , csak kevéssé ismernék a kolum- 
báczi legyet; már pedig éppen ezeknek határai képezik a szúnyog 
valóságos hazáját , melyet — meddig csak erdők terjednek : a Maros 
folyam partjaitól — egész a hegyek csúcsáig ellepnek. 

4) Ha a dunamelléki állóvizeket a kolumbáczi légy bölcsőjé- 
nek és hazájának elismernők : akkor szemmel lehetne a rajoknak föl- 
emelkedéseit, és a szomszéd vidékekre átköltözködéseit kisérni; 
már pedig ez senkinek sem sikerült; a kijelölt tájék éjszaki részén 
pedig, ha déli szél nem is, vagy éppen éjszaki fúj először, majd 
mindenütt az napon tapasztalnak egyes legyeket, melyek napról 
napra akként szaporodnak, hogy végtére csakugyan a levegőt egyen- 
lően eltöltik. 

A. Duna mentének bokros mocsáros helyeit az elészámlált okok- 
ból nem tarthatni a kolumbáczi légy egyedüli szülőhelyének; de 


54 


más részről Oken tanár azon véleménye sem állhat meg, hogy a 
most mondott rovar a marhaganéjban fejlődik ; mert : 

1) Rovarászink, kik érdekes és ritka bogarakat keresve, a 
ganéjt gyakran forgatják és szorgalmasan kutatják , e légy tojásaira 
és hernyócskáira ráakadtak volna, és Í 

2) A bánsági rónákban teejéllekb a marhatenyésztés , a pusz- 
tákat inkább járják a gulyák és nyájak , mint az erdős bokros dom- 
bokat és hegylánczokat; és mégis ottan ritka, itt pedig nagy számú 
a kolumbáczi légy. 

Véleményem megalapitására és bebizonyitására, hogy t. i. a 
rovar árnyékos, különösen pedig bükkerdőknek nedves helyein a 
lehullott falevelek alá rakja tojásait, ott fejlődnek hernyócskái , és 
hogy ezek tökéletes rovarrá átalakulásig ott folytatják éltöket — 
egyedül a megjegyzett helyeken talált hernyócskákat stb volna 
szükséges bémutatni; de ez magamnak sem sikerült, és állításom 
mindaddig csak föltételesnek is marad. Azonban állitásomat támo- 
gatják mindazon negatív okok, melyeket fennebb Schoenbauer , 
Oken stb megczáfolására elésoroltam ; különösen pedig : 

a) Azon vidéken, hol a rovar kétségtelenül fejlődik , és éle- 
tének legnagyobb részét tölti, igen csekélyek a mocsárok ; állóvíz 
pedig éppen nem létezik. 

b) Ezeknek kiszáradásával és a föld mívelésével a rovar szá- 
mának nevezetesen alább kellett volna szállani. 

c) A köztapasztalás minden éven tanusítja, hogy arovar er- 
dős vagy legalább bokros helyeken és kertekben tartózkodik ; a bán- 
sági rónaságot pedig , mely állóvizekkel és mocsárokkal bővelkedik , 
ellenben fák és cserék hiányában van , egészen kikerüli; csak tör- 
ténetes körülmények p. ll. egy irányban állandóul fuvó rendkivüli 
szelek szorithatják őt ily természet ellenes helyekre ; azért is ösme- 
retesebb a kolumbáczi légy a távolabbi Erdélyben és Arad megye er- 
dős helyein, mint a szomszéd torontáli síkságon. 

d) 1832. évi julius végével , tehát oly időben, mikor az erdő- 
kön kivül , szabad helyeken a rovarnak többé semmi nyoma sem volt, 
a mehádiai fürdők szomszédságában, a hegyek torkolataiban , ne- 
vezetesen a Proláz csörgedező patakja mellett, pihenés végett leül- 
vén , a rovar oly számmal rohant meg , hogy kénytelen valék e he- 
lyet odahagyni ; nem különben 1833. évi junius havában , midőn a 
nevezett fürdőkből a Domogled csúcsára kősziklákon és bérczeken 
(az ugy nevezett Macskaúton) keresztül felhágni igyekezvén , a 


55 
bokros erdőben táradtan megálltam , nagy számmal körülvett s nyag- 
talanitott a rovar anynyira , hogy csak szünteleni mozgásban talál- 
tam menedéket. 

e) Wolf kapitány buzgó és serény rovarászunknak , ki évek 
hoszszú során át e vidéket minden irányban vizsgálva keresztüljár- 
ta , véleménye hasonló. 1843-ban megkérvén őt, hogy a kolumbá- 
czi szúnyog eredete és szülőhelye körültett tapasztalásait velem kö- 
zölni szíveskednék , a nélkül hogy nézeteimet és állításomat ismer- 
te volna , következendő sorokban adá elé : 

, A kolumbáczi legyek a nedves hegy-torkolatokban fejlődnek 
különösen Moldvától Orsováig; mindazáltal évek óta a Bánság és 
Szerémség más vidékein is honosak , igy p. 0. Temesvár szomszéd- 
ságában elterülő erdőkben évenkint fejlődnek nagyobb kisebb szám- 
mal, a mint az időjárás kedvez, többnyire oly menynyiségben , 
hogy szükséges vigyázat hiányában a marhának veszélyes lehet. A 
kolumbáczi légy, tojásait nem közvetlenül vízbe, de mégis nedves 
rejtett helyekre rakja. Hernyócskája ismeretlen és minden ipar da- 
czára sem lehete eddig fölfedezni. Tavaszkor a hegy torkolataiban 
és nedves völgyekben rothadt falevelek rétegei alatt számtalan apró. 
csaknem átlátszó férgecskék találhatók , melyeket tán a kolumbáczi 
légy ivadékának (Brut) tarthatni; ez azonban csak föltétel , mint- 
hogy az állatocska elszaporodásáról semmi bizonyos sincs még föl- 
fedezve." 


A rovar életmódja. 


A rovar , mint fönnebb mondám , az időjáráshoz képest april 
hó második felében egész május hó közepéig árnyékos nedves völ- 
gyekben szokott megjelenni , először egyenként és csekély számmal; 
ha pedig az idő kedvező: a rejtekhelyekből számtalan seregekben 
rohan ki, az egész vidéket megtölti , s az állatokat legnagyobb ré- 
mülésbe hozza. Tizennégy és több napig röpdes a levegőben minden 
irányban ; úgy látszik, hogy részint élelem után jár , részint pedig 
párosodik ; ezrenkint tolakodik a házakba és istállókba , melyek ab- 
lakain, hová — a szabadot keresvén csoportosan gyülekezik , legköny- 
nyebben fogható ; sokszor ugyanott hasztalan erőlködés és éhség ál- 
tal elbágyasztva seregenkint eldöglik. 

Járása és röpte elég gyors, és úgy látszik , mintha valamit szo- 
rongva keresne; mindkettőben a szúnyoghoz hasonlit, csakhogy 


56 


mozgásai élénkebbek; szintugy mint ez seregenkint rohanja meg 
az állatokat, nem kevésbé állhatatosan és makacsul üldözi marta- 
lékát; csak sötétség és sebes mozgás véd ellene. A mint az állatra 
szállhat , orrmányát a bőrére teszi; szúró sertéivel megsebzi és ma- 
gát kényelmesen tele szíja. E foglalatosságban oly heves, hogy ha- 
marább lehet elfogni , megölni , mint elűzni. Az állatok szőrös tag- 
jait kerülve, a finom, gyöngéd, bővérü bőrrel ellátott részit keresi 
föl: aszem környékét , az orrlikakat , az alfelet és szeméremrészeket. 

Legdühösb és vérszomjasb , napfényes időben és délben, vagy 
mikor a napsugarak az eget boritó felhőkön áttörnek és tikkasztó 
rekkenő nyomja a természetet. A nap lenyugta után , midőn a lég- 
mérsék néhány foknyival alább száll, elbuvik , elvesz; ekkor bát- 
ran folytathatja utját az utas, a földmivelő a holdvilágnál szántó-— 
földjét mívelheti , marháit a legelőre hajthatja. Reggelhat vagy hét 
óra után, a mint a levegő megmelegszik , a veszélyes rovar újon- 
nan mutatkozik , mire a földmívelő marháit istállókba rejteni , mun- 
kájától elállani kénytelen. E tulajdonságnál fogva a kolumbáczi ne- 
vezetesen eltér a közönséges szúnyogtól, mely estvénként legélén- 
kebb és így Schoenbauer tudor azon állítása is, hogy állatocskánk 
a meleg napfényt kerülve magát elrejti, estennen és reggelenként 
legdühösebb és legveszélyesebb — világos tévedésen alapszik. 

Rosz idő a gyenge rovart menedékhely keresésére kénysze- 
riti , és ezt a növények levelei alatt, a fa ágai közt , a sziklák hasa- 
dékaiban találja, hol aztán addig lappang, mígnem a viszszatért meleg 
és napfény kicsalja és az éhesnek a marhákat új dühhel megrohan- 
ni engedi. 

A rovar életéről el lehet mondani , miszerint oly rövid, hogy 
egy dús lakoma és nőszés végeztével annak is vége van. Ily rövid 
élet egyébiránt nem példátlan, kivált a rovarok között; számtalan 
fajok alig élnek egy napot, számtalanok pedig az egyszeri nőszés- 
sel elébbi élénkségöket elvesztik, és erejökben ugy megfogyatkoz- 
nak, hogy gyöngeségben kell elhalniok. Szerencsésebb a nőstény , 
melynek rendeltetése a fajt fentartani, mi a tojás elrakása által tör- 
ténik ; azért is életeegy kissé hoszszabb. Azt, hogy augustus havá- 
ban is találhatni mindkét nemü szúnyogot, a bábbóli átalakulás el- 
késésének tulajdonitandó; vagy tán nem alaptalan azon köz véle- 
mény , mely szerint évenként több ivadékban jelennek meg, melyek- 
nek elseje legszámosabb , legélénkebb és legveszélyesebb ; az utób- 
biak száma és dühössége pedig fokonként nevezetesen alább száll. 


57 


A szúnyog rövid életét a madarakon , or-rovarokon és kivált 
a szitakötőn kivül az időjárás veszélyezteti. Tartós hideg esők , zá- 
porok és viharok a gyöngéd , lágy állatocskát csaknem egészen el- 
pusztitják ; azért is a vidék lakói a kolumbáczi légy megjelenése 
után ily időjárás után esengenek. 


A rovar élelme. 


E rövid értekezés folytán többször volt alkalmam emliteni, 
hogy a rovar az emlős-állatokat megrohanni és vérökkel táplálkoz- 
ni igen is szereti; ezen vérszomj és vér utáni dühös vágy , nem kü- 
lönben a csipéseket követő daganatok, és azon körülmény , hogy 
csipései életveszélyesek , a kolumbáczi szúnyogot nevezetessé teszik. 
A mondottakból természetesen következtethetjük , miszerint ha nem 
is egyedüli, minden esetre legkedvesebb étke a vér ; és valóban sem- 
mi után nem jár oly makacsul s vakmerően. A mint állatra száll- 
nia sikerült, és leggyöngébb részeit kikereste , sertéivel bőrét meg- 
szúrta, sziványával a vért megízelte, elfogni igen, de elkergetni 
aligha lehet ; háboritlan el sem hagyja a zsákmányt , míg csak tes- 
te meg nem telik, és ily állapotban mozgása és röpte lassú , nehéz 
és ügyetlen. — Azonban nem minden vidéken a hol tartózkodik , 
és nem minden körülmény közt tehet szert e kedves élelemre; en- 
nek szükében állati és növényi maradékkal, édes nedvvel is meg- 
elégszik; azért is fogságban czukros vagy mézes vizzel, főtt gyü- 
mölcs édes levével rövid ideig el lehet tartani. 


A rovar szúrásainak következményei. 


A rovar szúró-eszközeit fönnebb már leirám , úgy szinte szú- 
rásmódját is. Egyes csipések következményei : helyben égő viszke- 
teg, melyre egy kis domborékos gümő támad, egészen hasonló a 
közönséges szúnyog csipésére beálló tüneményekhez , csakhogy a- 
mannál az égető fájdalom érzékenyebb, kellemetlenebb ; azonban az 
egész alig tart 24.óráig. 

Egészen másképp áll a dolog, ha számtalan rovar rohanja 
meg a marhát, és ezt erzékenyebb , nemesebb részeken : ugymint 
a szemek táján, az orr és száj üregében, a nemző- és alfeltáji ré- 
szeken megsérti; a szúrásokra daganat következik, mely mihelyt 
csak valamivel tetemesb , lázzal van öszszekötve és nem ritkán ha- 


58 


lál áll be azon tünemények kiséretében, melyek a mérges kigyó 
vagy méhnemü rovaroknak marásira szoktak következni. Nem a 
daganat magában oka a halálnak , mert ez sokszor csekély , külön- 
ben is csak a külső részekben támad; az orr- és szájüregek belse- 
jébe csak akkor nyomulhat a rovar , ha a marha elgyengülvén , azo- 
kat nyitva tartja , lehelete alig észrevehető, nyála kiszáradt. Nem a 
daganat által okozott fuldoklás tehát , hanem egyenesen megmérge- 
zés hozza elé a halált. A méreg , mint a méhnemü rovaroknál a fu- 
lánk, a kigyóknál az üres fogak útján, e rovarnál, úgy látszik, a 
szúró-serték által jön a sebbe ; innen elterjed a vérbe , mely vegyü- 
letében megváltozván, az élet fentartására többé nem alkalmas. 
Rövid idővel a halál előtt vagy mindjárt utána az egész állat, kivált 
a hasa feldagad, oly helyeken is, hol a rovar a szőr által akadá- 
lyozva , nem csiphetett. 

A bánsági köznép azon véleményben van , hogy a kolumbáczi 
légy szúrásai által a marha vére megmérgesedik és halálát ez okoz- 
za, azért is húsát utálja ; a czigányok és kutyák mindazáltal min- 
den ártalom nélkül élnek vele. 

Hogy meglett emberek, vagy gyermekek is a rovar szúrásai 
következtében meghaltak volna, mint Schoenbauer meséli, 15 év 
ótai tartózkodásom alatt a Bánságban nem tapasztaltam, sem má- 
soktól, mint szemtanuktól beszélni nem hallottam. Az embert ru- 
házatja ótalmazza — szintugy, mint a soknemü eszköz, mely a ro- 
varelüzése végett szolgálatára áll; a csecsemőknek gondjokat viselik az 
anyák , és az oláhnő , bár nevelése elhanyagolt , mégis gyermekének 
gyöngéden szerető anyja és fáradhatatlan gonddal teljes védője. 


A rovar elleni óvszerek. 


Legközönségesebb és általánosan használtatni szokott mód a 
rovar elüzésére a füst, míg az a vidéken kisebb számban mutatko- 
zik , és a földmívelő mezei munkáját folytatni képes , nyilt vagy ma- 
gasabb helyeken , melyeket a szellő jár — mert nagy szélben úgy 
sincs a rovartól mit tartani — tüzet rak, és ezt , hogy annál nagyobb 
füstöt okozzon , ganajjal vagy félig rothadt növénymaradékkal táp- 
lálja. A mint észre veszi, hogy marhájára számosabb kolumbáczi 
légy száll, vagy ha pihentetnie szükséges , a füsthöz hajtja; de ez 
nem is szükség , mert ha az állatot szabadon bocsátják , nagy sietve 
maga indul oda és a füstbe áll. Csodálatos ezen természeti ösztön , 


59 


mely a kolumbáczi légygyel még meg nem ösmerkedett fiatal mar- 
hánál is tapasztalható. 

Midőn a vidéket nagy menynyiségü szúnyog lepi el, és az ál- 
latok istállójokba szorúlnak: az ajtók, ablakok és minden nyilás 
előtt , de még benn is aleirt módon nagy tüzet raknak , melyet bü- 
" dös, csak füstöt, de lángot nem adó szerekkel élesztenek. 

A füstön kivül mindenféle büdös kenőcsök és mosások van- 
nak használatban, milyenek: a dohány, üröm , büdös bürök stb; 
főzeteikkel pedig a gyöngébb és érzékenyebb részeket mossák , vagy 
avas hájjal, zsirral, szekérkenőcscsel , földolajjal kenik bé. A neve- 
zett sz erekből közönségesen többet vegyitve használnak. Leginkább 
ajánlható mind ócsóság, mind ártalmatlanság , mind tapasztalt f0- 
ganat tekintetéből a földolajjal készült kenőcs. 


MAGYARORSZÁG LEGJELESEBB KŐSZÉNTELEPEI 


VEGYTANI ÉS MŰIPARI TEKINTETBEN. 


NENDTVECH KÁROLY 


ÁLTAL. 


Hazánk, melyet a természet oly sokféle tekintetben bőven 
megáldott, a minden egyéb természeti kincsek legdrágábbikával 
t. i. köszénnel is anynyira bővelkedik, mint kevés más ország 
Európábán. Alig van megyénk, melyben eddig kőszenet ne talál- 
tak volna, vagy melyről biztos reményünk ne lehetne, hogy meg 
fogjuk találni, mihelyt a szükség fölkeresésére kényszeritend. 

Ezen, semmi más anyag által nem pótolható, adomány azon- 
ban eddig igen kevés figyelemre lőn méltatva hazánkban. Legna- 
gyobb része haszonvétlenül feküdt, és fekszik jelenleg is a föld 
óvó födele alatt, jövő nemzedékek használatára elrejtve. Valamint 
más országokban, ugy hazánkban is csekély fontosság tulajdonit-— 
tatott a köszénnek, ezen az ipar leghatalmasabb emeltyüjének, mind 
addig míg a fa bőségben volt, s míg az egészen elhagyatott ipar 
a fán kivül más tüziszer szükségét nem érezte. Csak, miután az 
újabb időben rosz gazdálkodásunk és a növekedett fafogyasztás 
következtében annak szüksége érezhetőbb kezdett lenni, miután 
az ipar némi ágai nálunk is emelkedni kezdének: folyamodánk mi 
is a minden egyéb égőszernél becsesebbhez, a kőszénhez. 


61 


Valamint sok más tekintetben, ugy a kőszénre nézve is ná- 
lunk a gőzhajózás nyitott új korszakot. Némely, a Dunához közel 
fekvő tájékokon alig tengődő köszénmívelés a gőzhajózás által új 
életre kapott, új erőt nyert. Az elébb figyelemre alig méltó csekély 
menynyiségé a kőszénnek, mely ezen vidékeken ásatott,a gőzhajózók 
részéről tett kérdezősködések következtében napról napra oly hi- 
hetlen arányban szaporodott, hogy egy pár év alatt tiz anynyira 
emelkednék. A köszénbányák szaporitott mívelése által annak 
használata több jeles iparágra nézve is lehetségessé lőn ; alkalmaz- 
tatása pedig napról napra tovább terjeszkedett. 

Mind a mellett honunkban eddig csak igen kevés kőszéntelep 
van folytonos mívelés alatt; szorosan véve egyedűl csak azok, 
melyeknek mivelése a gőzhajók rendes fogyasztása által biztositva 
van. Ide tartoznak Sopron, Esztergam és Komárom megyék barna 
köszenei; Baranya és Krassó megyék fekete köszenei. A többi, 
honunkban eddig ismert köszéntelepek vagy éppen nem hasz- 
náltatnak , vagy újabb időkben kezdik vas-kiolvasztásra s még egy 
pár iparágban használatba hozni. 

A köszénmívelést hazánkban csekély kivétellel fölötte roszul 
űzik, vagy űzték legalább ezelőtt. Minthogy legtöbb esetben egyes 
magánosok kezében van, a kik sem a megkivántató eszközökkel 
nem bírnak, sem pedig az okszerű kőszénmívelés igényeit nem 
ismerik ; azon kivűl hazánkban még a mai napig sem léteznek tör- 
vények, melyek a kőszénmívelést rendeznék, s fölötte őrködnének. 
Mind ezen okoknál fogva ez a legoktalanabbul kezeltetik, s az 
egyesek korlátlan önkényének van kitéve, kik csak a közvetlen 
nyereségre tekintvén, a köszénbányákat az utódok s minden ok- 
szerü mívelés kiszámíthatlan kárára pusztitják. A köőszénmívelés 
hazánkban csekély kivétellel mohózás (Raubbau), mely néha a 
leggazdagabb telepeket tékozolja s a jövő nemzedékeknek használ- 
hatlanná teszi. Ideje volna ennél fogva, ezen igen szomorú és 
csüggesztő viszonyokat lényeges reform alá venni, hogy czélirányos 
és a tárgy fontosságának megfelelő törvények alkottassanak, melyek 
a minden rendszert és tudományt nélkülöző mívelésnek véget vet- 
nének, helyette pedig egy okszerü és az eddig nyert tapasztaláso— 
kon alapuló rendszert hoznának bé; mire annál inkább kötelezve 
kell éreznünk magunkat, mivel ezen megbecsülhetetlen adománya a 
természetnek nem egyes nemzedék, s annál kevesbé egyes magáno- 
sok , hanem az egész emberiség és minden jövő nemze- 


62 


dékek szent tulajdonának, s oly tőkéjének tekin- 
tendő, mely egyedül csak a kamatok hasznunkrai 
fordithatására van általengedve s melyet a jövő 
nemzedékre, a menynyire lehet, csonkitlan állapotban 
juttatni, egyik legszentebb kötelességünknek kell 
ismernünk. 

Hazánk eddig ismert köszéntelepeinek sokkal nagyobb része a 
barna köszénképlethez tartozik. Igazi fekete kőszén , mely az 
angol, belga, cseh és sziléziai köszéntelepekkel egykoru volna, 
nincsen hazánkban. Még a Baranya és Krassó megyében eléforduló 
kőszéntelepek sem tartoznak a geologusok ujabb nézetei szerint a va- 
lódi régi fekete köszén-képlethez, hanem azon fajhoz, melyet ők 
álpesi köszénnek neveznek , mely korára nézve az angol , bel- 
ga stb és a barna köszén-képlet között áll. Mind a mellett a bara- 
nyai és a krassói kőszén physikai és vegytani tekintetben nemcsak 
a legjobb angol és cseh kőszénnel vetélkedik , hanem minden tekin- 
tetben anynyira hasonló a legrégibb köszénhez, hogy némely geo- 
logiai viszonyait nem tekintve mindenki régi és valódi fekete kő- 
szénnek tartaná. 

Tekintetbe vevén hazánk mind ezen nagy és kimerithetlen kin- 
cseit; tekintetbe vevén , mily kevéssé ismeretes ezen szép ország 
nemcsak a külföld, de sőt saját fiai előtt is: azon feladatot tüztem 
ki magamnak, miszerint ezen kincseket, a menynyiben t. i. egyes 
ember erejétől s anynyira korlátolt körülményeitől kitelik , részint 
a külfölddel , részint pedig hazámfiaival megismertessem. 

Meggyőzödve levén azon fontosságról, melylyel a kőszén az 
iparos jelenkorra bír ; mggyőződve levén azon szükségről, mely sze- 
rint hazámfiait ezen, eddig egészen elhanyagolt, kincscsel megis- 
mertetni kell; azt hivém, miszerint csekély tehetségemet jelenleg 
méltóbb tárgyra nem fordithatom , mintha hazám köszeneit a tudo- 
mány jelen állásának, valamint a gyáripar viszonyainak megfelelő 
vegytani vizsgálatnak alávetvén, hazámfiait minden egyes kőszén 
természetével, annak egyéni tulajdonaival s az ezekből származó 
használhatásával megismertetem, s azon helyet kijelölöm , melybe 
minden egyes kőszén a tudományban tartozik . 

Minden megerőltetett iparkodásom daczára , vizsgálódásaimat 
eddig Magyarországnak csak legfontosabb s leginkább mívelt kő- 
széntelepeinek egy részére, nevezetesen Krassó , Baranya , Eszter- 
gam és Komárom, végre Sopron megyék némely kőöszeneire valék 


TNS NT sza aa E aes SS 


63 


képes kiterjeszteni. Nem tartám egyébiránt czéltalannak , az eddig 
nyert eredményeket a t. cz. közönségnek elébe terjeszteni, minthogy 
mindazon felvilágitásokat magukban foglalják , melyek részint vegy- 
tani, részint pedig műipari tekintetben jelentőséggel birhatnak , s 
természetök , valamint egymáshozi viszonyaik megismertetésére szol- 
gálnak. Csak egyetlen egy , nem kevésbé érdekes részét a vegytani 
vizsgálatnak nélkülözendi benne az avatott olvasó. Értem a gőzala- 
ku alkatrészek vizsgálatát, melyek a köszénből kifejlenek , ha ma- 
gasabb hőfoknak teszszük ki. Én a vizsgálás ezen részéhez egyfelől 
azért nem fogtam , mivel egészen más módot , más eszközöket és más 
előkészületeket igényel, mint azok valának, melyekkel a jelen e- 
redményeket nyertem; másfelől mivel azon , részben költséges ké- 
születek hiányzanak, melyek a gőzalaku alkatrészek vizsgálatához 
kivántatnak. 


A vegybontás módja. 


A) Az elemialkatrészeknek és ahamumenynyiség- 
nek meghatározása. 


Minthogy a kőszén különféle zagyrészei, ugymint : az agyag- 
pala , a vaskovand (Schwefelkies) st. e. a kőszén valódi alkatásához 
nem tartoznak , hanem mint lényegtelen, menynyiségökre nézve igen 
változó zagyrészeknek tekintendők; azért nem lehet , és nem sza- 
bad a kőszenek elemi alkatrészeinek meghatározásánál , azaz , azok 
valódi alkotása megalapitásánál ezekre tekintettel lenni. A kősze- 
net elemi alkatrészeire nézve a menynyire csak lehet a legtisztább 
állapotban kell vizsgálni, minthogy egyedül csak ilyen vizsgálat 
által szerezhetni tiszta képet annak valódi természetéről és alko- 
tásáról. 

Ennél fogva a kőszenek ezen vizsgálatához azoknak mindig 
legtisztább és legtökéletesebb példányait válogatám , melyekben te- 
hát sajátszerü jellemök legtisztábban vala kifejezve. Ezekből any- 
nyit, a menynyit a vizsgálat egész folyamához és minden további 
kisérletek tételére szükségesnek gondoltam , finom porrá törtem és 
üvegbe tettem, abból anynyit és anynyiszor veendő , a menynyi és 
hányszor megkivántatott valamely . kisérlet tételére. Én ezt ösz- 
szehangzó eredmények elérésére szükségesnek véltem. Minthogy 


64 


—— 


azonban egy és ugyanazon telepek"kőszenei általános tulajdonsá- 
gaikban ugyan megegyeznek , de különféle helyekről véve , egymás- 
tól eltérő alkatást mutatnak ; azért csak egyetlen egy kőszén vegy- 
bontása igen hiányos képet adna a kérdésben levő köszéntelep al- 
kotásáról. Okvetlen szükséges tehát, hogy a vegybontás több sze- 
nekkel történjék, melyek a telep különféle helyeiről és különféle 
mélységéből vétetvék. Igyekeztem ennél fogva , hogy egy és ugyan- 
azon telep különféle bányáiból kaphassak példányokat, azokat kü- 
lönös vegybontás alá veendő. Ha e szerint több kőszenek vegy- 
bontásai állnak az ember szeme előtt, melyek ugyanazon telepből 
s annak csak különböző helyeiről vétetvék : akkor majdnem csal- 
hatlan positivitással következtethetni belőlük eredményeket , melyek 
a köszéntelep valódi alkotásáról, valamint a hozzá tartozó kőszén 
természetéről is kellő felvilágosítást adnak. 

A kőszén megszáritása a forró víz hőfokánál történt; olvasz- 
tott mészhalvag (geschmolzenes Chlorcalcium) által száritott levegőt 
addig hajtván el a porrá tört kőszén fölött, míg sulyából többé 
mitsem vesztett. Én a kihajtott víz által szenvedett veszteséget elein- 
te ugyan meghatározni szükségtelennek tartám , azt hivén , misze- 
rint minden, finom porrá tört kőszén, a levegőnek huzamosb ideig 
kitéve , természetes víztartalmától különböző légnedv-menynyiséget 
von magához; későbben azonban ellenkezőről győződém meg , lát- 
ván t.i. hogy a kőszén porrá türve is változatlanul megtartja ter- 
mészeti víztartalmát, mindegyiknek megszáritásánál víztartalmát 
is meghatározám. 

A kőszén elégetése egy, ahoz hasonló készületben történt , 
melyet Dumas a széneny vegyaránysulyának meghatározására hasz- 
nált. Az égetőcső ( Verbrennungsrohr) egy kemény , nehezen olvaszt- 
ható üvegcső vala, melyet, mint későbben tapasztalám , sem pus- 
kacsőbe helyezni, sem pedig vékony sárgaréz-bádoggal körülvenni 
nem kellett. Azüveg kitartotta minden baleset nélkül azon hőfokot , 
mely a szénnek tökéletes elégetésére kivántatik. A csőnek, tapaszta- 
lásomnál fogva, 24—26 hüvelyknél hoszszabbnak lenni szintén nem 
kelle. Nagyobb hoszszaság egészen szükségtelen. A mészhalvag- 
cső (Chlorcalciumrohr) felé forditott végét az üvegcsőnek réz- 
éleg gel (Kupferoxyd) töltém meg, mely azonban nem légsavas 
rézélegből (salpetersaures Kupferoxyd), mint közönségesen 
szokták , állíttatott elé: hanem finom rézforgácsokból , melyek ma- 
gasabb hőfoknál élegitve (oxydirt), durva, a gőznemü alkatrészek- 


65 


nek könynyű átmenetelt engedő port alkottak. Tapasztaltam t. i. 
miszerint a finom rézélegpor, a mint azt közönségesen a légsavas 
rézélegből nyerjük, szénenydús  gőznemek (kohlenstoffreiche 
Gasarten) által könynyen és anynyira bédugul, hogy azoknak 
vagy igen nehéz átmenetelt enged, vagy végre egészen gátol- 
ja. Ellenben ha a por durvább: a keresztülfolyó gőznemeknek 
könynyű átmenetelt enged a nélkül, hogy a rézéleg közt leüle- 
pedett széneny által történhető bédugulástól, vagy pedig an- 
nak tökélytelen elégetésétől kellene tartani. Az üvegcső 14—16 
hüvelykre ezen durva rézéleggel töltetett meg. Eleinte 3 lábnyi 
hoszszú csövekkel éltem, 24 hüvelykre töltvén meg rézéleggel. 
Nem sokára azonban ezen hoszszú csövek szükségtelenségéről meg- 
győződtem. Egy 14—16 hüvelyknyi hoszszú réteg elegendő az 
elszálló gőznemek szétbontására, melyek mindig oly tökélyesen 
égtek el, hogy elégetetlen alkatrészeiknek még csak nyoma sem 
ülepedett a mészhalvagcsőbe, s a haméleg-készületből (Kaliappa- 
rat) elszálló légnemek egészen szagtalanok valának. 

A rézélegnek elébe egy három hüvelyknyi hoszszú érenycs ó- 
nak ba (Platin-Schiffchen) jött a pontosan kiszáritott és megmért 
köszén. Erre a hoszszú cső üres végét egy gőztárral (Gasome- 
ter) kapcsoltam öszsze, mely élenynyel (Oxygen) vala megtöltve. 
Az érenycsónak a csőnek ezen végétől mintegy 6—8 hüvelykre 
állott távol. Az éleny elébb tömény haméleg-—oldaton (concentrirte 
Kalilauge) bocsáttatott keresztül, hogy ez, a netalán hozzá kevert 
szénsavat elnyelje. Aztán megolvasztott mészhalvagon hajtatott el, 
hogy megfosztva a víznek minden nyomától, jusson az égető-csőbe 
( Verbrennungs-rohr.) 

Öszsze levén függesztve ekképpen a készület, az égető-cső 
rézéleggel tült részét izzó szénnel környezém, még mielőtt annak 
alsó végét a mészhalvagcsővel öszszeköttetésbe hoztam volna. 
Ezalatt egyszersmind élenyt bocsáték a gőztárból a készületen 
keresztül. Ez által minden nedvesség el lőn távoztatva a rézélegből. 
Az élény keresztülfolyatását addig folytáttam, mígnem minden nedves- 
ség, mely eleinte a cső kiálló végire leülepedett, innét ismét eltünt, 
s egészen megszáradt. Hogy a rézélegnek tökéletes kiszáritását 
ekképpen eszközölhessem, az égető-csőnek túlsó végibe, azaz a pla- 
tincsónak feletti részébe semmi rézéleget nem tevék, minthogy eb- 
ből nem voltam volna képes kihajtani a vizgőzt a nélkül, hogy egy 
része a köszénnel ne vegyült, s attól viszsza ne talrtátótt volna, 

Term, társ. Évk, II. k. 5 


66 


mely aztán a szén égetése alatt a köneny rovására esett volna. Legczél- 
szerűbbnek láttam ennél fogva, a platincsónak fölötti részét üresen 
hagyni, s az elégetés kezdetén még meg sem hevitni, minthógy a szén- 
nek égésfolyama alatt a cső ezen részébe csak csekély menynyiségű 
víz ülepedett le, mely a munka folytatása alatt a mindig egymás 
után folyó száraz éleny által kevés idő mulva elvitetett; leülepe- 
dett a vizen kivül igen csekély nyoma a szénenynek is, melyet 
későbben az által távoztattam el, hogy a csőnek ezen részét izzó 
szenekkel körülvevém. 

Mihelyt a nedvesség mind ki vala hajtva a rézélegből, a 
mészhalvagcsőt öszszefüggesztém az égetőcsővel, ezzel pedig a kö- 
zönséges Liebigféle haméleg-készületet (Kaliapparat). Igen czél- 
szerűnek találám a mészhalvaggal megtelt nagyobb gömbnek eleibe 
egy kisebbet fuvatni, mely a süritett víz gyüjtésére szolgál. Ez 
által kettős czélt ér el az ember. Először megvizsgálhatja a képe- 
zett vizet tulajdonságaira nézve; másodszor használhatja ugyan- 
ezen mészhalvagcsövet többször hasonló kisérletekre, ha t. i. min- 
den kisérlet után a benne öszszegyült vizet kiönti. 

A vegybontás eredményeiből könynyen meggyőződhetik min- 
denki, miszerint a köneny menynyiségét ezen mód szerint egész pon- 
tossággal meg lehete határozni; s hogy legtöbb esetben 2—3 kisérlet- 


nél csak a tized törtszámokban vala némi észrevehető különbség.:- 


A hamélegkészületet egy másik mészhalvagcsővel kötém ösz- 
sze, annak meghatározására, hogy vajjon a vízgőznek mily meny- 
nyisége ragadtatik el a hamélegoldatból az ezen keresztül elszálló 
légnemek által, minthogy a kőszénnek a platincsónakbani tökéletes 
elégetése után még élenyt hagyék hoszszabb ideig keresztülfolyni ; 
részint hogy a csőben levő rézéleg közé netalán leülepedett szé- 
nenyt tökéletesen elégessem ; részint hogy a viszszaállitott (redu- 
cirt) réznek isméti élegülését eszközöljem. Azt találám azonban, 
hogy a mészhalvagcső a legtöbb esetben csak egy milligrammal, 
igen ritka esetekben ellenben 3 milligrammal lőn nehezebb. Ha t. 
i. az éleny hozzáfolyását részint az elégetési vegyfolyam alatt, ré- 
szint pedig azután is azon ovatossággal vezetjük, miszerint többet 
hozzá nem bocsátunk, mint éppen a lassú elégetésre kivántatik: a 
levegőnek csak azon része, melylyel a készület a kisérlet kezdete 
előtt megtelve vala, fogna elnyeletlen keresztülmenni a haméleg- 
készületen; míg a kisérlet további folytatásában a hamélegkészüle- 
ten keresztülfolyó légbuborékok egy igen csekély, a közönséges 


NN GNZNEZReeeeRe—ee—e..— ee NN 


67 


gombostű gombjához hasonló hólyagcsáig, egészen elnyeletnek. 
De még az elégetés után is csak éppen anynyi éleny hajtandó a 
készületen keresztül, a menynyi éppen megkivántatik arra, hogy 
azon szénsav , melylyel a készület a kisérlet után meg van telve, 
kihajtassék. 

Ha a készület egyes részei e szerint öszszeköttetésbe hozvák, 
s ha arról meggyőződött az ember, hogy egyes részei mindenütt 
légmentesen vannak öszszefüggesztve: ekkor a köszén elégetéséhez 
fog. E czélra a cső azon részét, melyben a kőszén van, eleinte 
gyöngén hevitjük, annak hőfokát csak lassan emelvén. Ez alatt a 
kőszén illó alkatrészei belőle kihajtatnak, melyek a rézélegen ke- 
resztül folyván, tökéletesen élegülnek. A munka ezen időszakában 
csak lassan hagyjuk az élenyt a gőztárból a csőbe folyni. Mihelyt 
azt veszszük észre, hogy magasított hőfoknál, melyet egészen az 
enyhe izzásig emelhetni, az egyes buborékok a hamélegkészületben 
csak lassan követik egymást, akkor az élenyt szaporitott folyam- 
ban bocsátjuk a készületbe. Ekkor a szén a platincsónak azon vé- 
gében kezd égni, mely a gőztár felé áll, honnét aztán lassan előre 
halad. Egyébiránt a munka ezen korszakában is csak nagy vigyá- 
zattal kell az élenyt a készületbe ereszteni. Mihelyt az éleny odafo- 
lyása csak kevessé sebesen történik, a szén nagy elevenséggel és szikrá- 
kat szórva minden felé égni kezd, mitől óvakodnunk kell, mivel ez 
által a hamu menynyiségében veszteséget szenvedhetnénk. A. mint a 
szén utolsó része elégett, az élenyt szaporitott folyamban bocsát- 
juk a készületbe, minthogy nagyobb részét a viszszaállitott (redu-— 
cirt) réz elnyelvén, a szénsavat, melylyel a készület meg van telve, 
csak lassan tolja odább. Mihelyt a réz legnagyobb része ismét éle- 
gitve van, az éleny tehát lassabban kezd fölszivatni: a légbuboré- 
kok szaporitott sebességgel folynak a hamélegkészületen keresz- 
tül. Ekkor anynyira mérsékeljük az éleny folyamát, a menynyi ép- 
pen elegendő , hogy a légbuborékok lassan kövessék egymást. Mi- 
helyt azt veszszük észre, hogy a hamélegkészületen átszálló bu- 
borékokból semmi többé föl nem szivatik, a készületet széljelbont- 
juk, ki hagyjuk hűlni s egyes részeit megmérjük. 

A csónakban a hamu marad hátra, melyet pontosan meg- 
mérvén, súlya a kőszén azon súlymenynyiségéből, mely a vegybon- 
tás alá lőn vetve, levonatik. Ez által egy kisérlettel nyerjük a 
szénnek tiszta széneny-, köneny- (Hydrogen) és éleny-, valamint 
annak hamutartalmát is. 

5: 


68 


A szén légenytartalmát eddig még nem határozám meg, s 
így ez az éleny rovására jön a vegybontásnál. Én azt eddig ré- 
szint azért mellőztem, mivel sokkal csekélyebb menynyiségben lé- 
tezik benne "), mintsemhogy nálunk a kőszén műipari értékére te- 
temes befolyással lehetne; részint mivel külön kisérletet kiván, 
mely csaknem anynyi munkába kerül, mint a többi alkatrészek-— 
nek meghatározása együttvéve. Mind a mellett szándékom van lé- 
genytartalmokat is meghatározni; de mivel ez külön készületeket, 
külön modort kiván, annak meghatározását arra az időre halasz- 
tám, midőn a többi munkával kész levén, a légenytartalmat vala- 
menynyi köszénre nézve egymás után és folyvást vehetem szemle 
alá. — A kőöszenek légenytartaimának meghatározása ujabb idő- 
ben nemcsak tudományos érdeket nyert, hanem azon országokban, 
a hol a gőzvilágitás nagyon el van terjedve, nem csekély ipari je- 
lentőséggel is bír. 

Szükségesnek tartom még azt is kijelenteni, miszerint én 
minden számolatoknál alapul a széneny azon vegyarányszámát 
vettem, melyet Berzelius, Wrede kisérletei és vizsgálásai 
nyomán 75 12-re tett. 


B) A köszén illő alkatrészeinek meghatározása. 


E czélra egy pontosan megmért, és 100 foknyi hőségnél meg- 
száritott köszénmenynyiséget béfödött érenytégelyben egészen az 
izzásig hevitettem; s miután belőle semmi többé ki nem vált, a 
veszteséget meghatároztam. Ezen kisérlet által a köszén természe- 
téről is nyerék fölvilágosítást, azaz arról: vajjon elmálló, zsu- 
gorodó, vagy tapadó-e a vizsgált kőszén. Meg kell azonban 
jegyeznem, hogy a köszénnél a tapadás foka azon sebességtől függ, 
melylyel annak hevitése történik. Ha t. i. a köszén hevitése lassan 
történt, akkor még a legjobb tapadó köszénnél is némely részek 
tapadatlanul maradnak hátra; mig sebes hevitésnél még a nem 
igen kitünő tapadó vagy zsugorodó szenek s azok egyes részei is 


7) A kőszenek légenytartalma Richardson és Regnault szerint 1—2 pro- 
centre megyen föl, Ámbár ez, magában véve, csekélynek látszik, 
Angolhonban mégis ugy szólván egyedül szolgál anyagúl azon tö- 
mérdek sok szalamiának, mely ottan készül, s onnét majdnem az 
egész világba szétküldetik. Innét némileg fogalmat is szerezhet ma- 
gának az ember a kőszén. azon tömérdek menyn yiségéről, mely An- 
golhonban évenkint fogyasztatik. 


———— 
SE SSNNNNNZNNZZZEZZZZZ.ee—e—e—e—e————————. 
- - e szikes S sss És néne S 


69 


erősen egymáshoz ragadnak. Szintugy azon veszteség is , melyet a 
kőszén a hevités alatt szenved, különböző leend, a mint lassan vagy 
sebesen lőn hevitve. Kisebb lesz t. i. a lassu, nagyobb a sebes 
meghevités alatt. E szerint lehetlen is a kisérletet akképp vezetni, 
hogy az mindig egyforma eredményt adjon. Gyakran egy és ugyan- 
azon kőszénnel tett két kisérlet jobban eltér egymástól, mint ha a 
kisérlet 2 különböző köszénnel volt volna téve. — A maradvány a 
nyert kokszok menynyiségét jelenti azon esetben, haa köszén zsu- 
gorodó (Sinterkohle) vagy tapadó (Backkohle) volt volna. — 
Igen természetes, hogy a koksz menynyisége akkora soha sem le- 
het, ha nagyban állítjuk elé, mint ha az, miként előadva van, ki- 
sérletképpen állittatik elé; részint mivel a köszén a kokszégetés- 
nél egészen szárazan soha sem szokott jőni a kemenczébe, mint 
miként azt a tudományos kisérletek tételénél kell venni; részint 
mivel a kokszégetésnél nagyban a kőszén egyik része elég, mi a 
befödött platintégelyben nem történhetik ; részint végre azért, mi- 
vel a szén azon része, mely az égetés alatt össze nem forrt, mint 
veszteség tekintendő. Ezen veszteség már igen különböző lehet, s 
részint a kőszénnek nagyobb vagy kisebb tapadó tulajdonságától 
függ; részint pedig azon sebességtől, melylyel a köszenek hevitése 
történt. A veszteség t. i. itt is annál kisebb lesz, minél sebesebben 
történt a köszenek hevitése, s minél kevesebb apró töredék volt a 
kőszénhez keverve; ellenben annál nagyobb leend, minél inkább 
birtak az ellenkező körülmények túlsulylyal. 


C) A köszén kéntartalmának meghatározása. 


A kén, vagy tulajdonképpen vaskovand (Schwefelkies), 
mint tudva van igen közönséges, majdnem alig hiányzó, s igen 
kellemetlen alkatrésze a kőszénnek, mivel azt több iparos czélra 
vagy átalában nem, vagy csak igen korlátolt arányban teszi hasz- 
nálhatóvá. E szerint a vegyész nem kevesbé fontos teendőihez 
tartozik, hogy a köszenek kéntartalmát, a menynyire csak lehet, 
egész szigorusággal meghatározza. 

Minthogy a vegytani kisérletekre, a menynyire lehetséges, tisz- 
ta és egyes részeiben egyenlő kőszén-darabok válogatandók , me- 
lyek minden vaskovandrétegek s egyéb idegen alkatrészektől sza- 
badok legyenek; azért a vegybontás által csak azon kéntartalma 
határozható meg a köszénnek, mely mint vaskovand a kőszénnel 
vegyülve, s benne anynyira elosztva van, hogy puszta szemmel ész- 


70 


re nem vehető, s a kőszén látszólag egyenlő tömegnek tetszik. In- 
nét önként következik, miszerint az ezen köszéndarabokban létező 
kéntartalomnak kisebbnek kell lenni annál, melyet a kőszenek ma- 
gukban átalában tartalmaznak. Mind a mellett bennünket e körül- 
mény nem akadályoz, miszerint magunknak a különféle telepekből 
származó kőszenek aránylagos kéntartalmáról bizonyságot ne sze- 
rezhetnénk. A mint a kisérletek eredményeiből látandjuk, a kén- 
tartalom talált menynyisége egészen megfelel azon menynyiségnek is, 
mely a tapasztalás utján, vagy máskint is határoztatott meg. 

A kéntartalom meghatározásánál következő utat követtem : 

A 100-dik hőfoknál száritott és pontosan megmért köszenet 
6—7 anynyi tiszta salétrommal, 512 anynyi tiszta szén- 
savas szikéleggel (koblens. Natriumoxyd) vegyitvén, ezüst 
tégelybe tettem, s abban még egy salétrom és szénsavas szikéleg- 
ből álló réteggel béfödvén, a kettős légvonalu szeszlámpa fölött ad- 
dig hevitém, mig lassú elégés be nem következett. Az ömlesztett 
sótömeg tégelyestül lepárolt vizbe jövén, abban addig hagyaték, 
míg a sótömeg tökéletesen föl nem lőn oldva. Az oldatot erre túl- 
menynyiségben sósavval vegyitvén s, átszivárogtatván, suly ha l- 
vaggal (Chlorbaryum) vegyitém ; mire a képezett kénsavas suly- 
élegből  (schwefels. Baryumoxyd) a köszén kéntartalmát kiszá- 
mitám. 

A salétrom túlmenynyisége által következőleg minden kén 
kénsavvá változtaték által, mely a haméleg és szikéleggel vegyül- 
vén, kénsavas ham- és szikéleget alkota. A szénsavas szikéleg czél- 
ja nemcsak az, hogy az elégés hevességét mérsékelje; hanem hogy 
a netalán még az elégés előtt a szénből elszálló ként viszszatartóz- 
tassa, mivel a szén már elébb szenved szétbomlást, mintsem az 
egész tömeg azon hőfokot elérte, mely szükséges a saiétrom szét- 
bomlására. 

A szén kéntartalma, mint könynyen átlátható, az elemi al- 
katrészek meghatározásának pontosságára nem a legkedvezőbb be- 
folyással van. Legnagyobb része a kénnek t. i. a rézzel vegyülvén , 
mint rézkénecs (Schwefelkupfer) hátramarad az égetőcsőben. 
Csak kis része a kénnek illan el, mint kénecssav (schweflige 
Sáure) s mint ilyen a vízzel hátra marad a mészhalvagcsőben. Ez 
eset azonban csak azon szeneknél fordul elé, melyeknek kéntartal- 
ma igen tetemes. Ezen esetben a képezett kénecssav jelenléte a 
mészhalvagcső vizében kémszerek által könynyen bébizonyitható. 


71 


Ha a kőszén kéntartalma igen csekély, akkor a képezett víz nem 
mutatja a legkisebb savanyu hatást sem, azon kivül, mely tán az 
elnyelt szénsavból származik. 

A kőszén kéntartalma ennél fogva legtöbb esetben az éleny 
rovására jön , valamint légenytartalma is ; azoknál pedig , melyek a 
ként tetemesb menynyiségben foglalják magukban , részben a kö- 
neny rovására is. Azonban befolyása a köszenek könenytartalmára 
igen csekély , a mint azt a kéndús és kénben szegény kőszenek ösz- 
szehasonlitása mutatja. Ennél fogva eme körülmény a kőszeneknél 
az elemi alkatrészek meghatározását némileg ingadozóbbá teszi, 
mint azon testeknél, melyek csak széneny-, köneny- és élenyből 
állanak; minél fogva 2 vagy több kisérletek eredményei nem is 
egyezhetnek meg egymással azon pontossággal, mint az egészen 
tiszta szerves (organicus) vegyületek vegybontásai. 


D) Az aránysuly meghatározása. 


Az aránysuly (specif. Gewicht) meghatározása a legtöbb kő- 
szeneknél némi bizonytalansággal van öszszekötve , mivel hasadé- 
kokkal vannak ellátva , melyek azt okozzák , hogy egymástól eltérő 
eredményeket nyer az ember, a mint a kőszén a megmérés alatt 
rövidebb vagy hoszszabb ideig függött a vizben, s a víznek több 
vagy kevesebb alkalom nyujtatott ezen hasadékba behatni. A kü- 
lönbség egyébiránt csak az utolsó 2 tized törtszámokban mutatko- 
zott. Ha az ember a kőszenet addig hagyja a vizben függeni , míg 
hasadékai vízzel nagyobb részt kitelvék , ugy hogy sulya többé nem 
növekedik : akkor a második tized törtszéki biztos szokott lenni. 

Az aránysuly a különféle kőszén-fajoknál igen különböző , és 
12—15 között változik. Ugy látszik , mintha aránysulyuk ágjst 
ga nemcsak sürüségöktől függene ; hasít gyakran hamutartalmok- 
tól is. Igy a legtöbb fekete kőszén legnagyobb aránysulya kisebb , 
mint a barna kőszeneké, mivel hamutartalmok is kisebb ezeknél 
De égyenlő hamutartalomnál is többnyire kisebbnek mutatja magát 
a fekete köszenek aránysulya , mint a barnáké. 


72 


E. 
Hírassó megye köszenei.. 


Krassó megye köszéntelepe kétségtelenül hazánk legjelesebb és 
legérdekesebbje. Benne kimerithetlen kincs rejlik , mely nemcsak a 
telep nagysága és kiterjedésében, hanem a kőszén felülmulhatlan 
jelességében is fekszik. 

A telep a megye déli végétől éjszak felé 6 geogr. mérföldre 
terjed , s vastagsága oly nagy , hogy némely helyeken 2/ ölet meg- 
halad.") A megye déli végétől benyúlik az őrhatárba is, egész a 
dunapartig, melyet átlépve, gazdag telepjeit valószinüleg Szerbiá- 
ban folytatja. 

Vegytani és ásványtani tulajdonságaira nézve a valódi fekete 
köszénnel tökéletesen megegyezik, ámbár földismei viszonyait te- 
kintve a régi kőszénképlethez, mint azt Angolhonban; Belgium-, 
Csehország- és Sziléziában találjuk, nem tartozik. Beudant, a ki 
maga e tájékot bé nem utazta, hanem adatainak nagyobb részét Es- 
marktól kapta, Krassó megye kőöszénképletének fövénykövét fiata- 
labbnak tartja, és a benne lerakott kőszéntelepeket barna köszén- 
nek."") Azújabb földészek véleménye szerint a krassói fövénykő a 
karpati fövénykőhöz tartozik , és a kőszén a baranyaival együtt az 
alpesi kőszénhez. 

Az egész képletet csillámdús fövénykő fedi , melynek szí- 
ne többnyire szürke, és szerkezete durván szemcsés. Áll többnyire 
gömbölyü kovaszemekből, kevesebb földpátból és sok csillámból , 
melyeket agyagos anyag köt öszsze. A hol az agyag palához köze- 
lebb fekszik, ott finomabb szemcsés lesz és szine vöröses. Ilyenkor 
gyakrabban növénynyomatokat is foglal magában. — Keménysége 


") Hogy ezen telepnek gazdagsága és vastagságáról csak némi fogalmat 
szerezhessünk , nem lesz érdektelen egy magán társulattól hozzám 
érkezett némely tudósításokat közölni, mely társulatnak részlegei a 
gerlistyei és purkari határban léteznek , s eddig még munkába is alig 
vétettek. Ezen adatok szerint 19 bánya-részlegnek általános vastag- 
sága 1" "§/,", hoszsza 266" "9" és szélessége 479 "79". E szerint 
kiszámitható a 19 bányarészlegnek kőszéntartalma 341,280 köbölre, 
melyek 58,973,184 mázsának felelnek meg. 

") Beudant, Voyage minéralogigue et géologigue en Hongrie. Tom. II. 
p. 326—327. 


73 


is különböző. Többnyire oly kemény, hogy malomkövekre hasz- 
nálható, néha egyes alkatrészeinek öszszetartása kisebb, s köny- 
nyen morzsolható. Nem különben négyszeg kövezetre is használta— 
tik, mivel többnyire 2—3 irányban hasad, s olvaszthatlansága 
miatt vasolvasztó kemenczékben (Hochofen) a kemencze góczát 
(Gestell) szokták vele kirakni. 

Az agyagpala (Schieferthon) nagy mértékben csillámdús , 
és a köszén közelében ezzel anynyira át van hatva , hogy ebbe lát- 
szik átváltozni; más helyeken azonban kőszénerekkel s vékony ré- 
tegekkel átvonva. Szine szürke, barna egész a feketéig. A köszén 
közelében gyakran igen csinos levél-nyomatokkal van bélepve. Né- 
ha elenyészik a csillám a pala anyagából egészen, s ekkor szine 
az ólomé szokott lenni, s keresztben csillámerekkel van sürüen 
áthatva. 

A kőszén korára nézve hazánk legrégibb köszene , s ámbár 
földismei viszonyait tekintve, a régi angol és belga fekete kősze- 
nek sorába nem róható, ásvány- és vegytani jellemeire nézve a 
legrégibb fekete kőszénnel minden tekintetben megegyezik. Szurok- 
fekete, törés lapja egyenetlen, durván szemcsés, fénye zsiros, 
néha üvegféle. A krassói kőszén nagyobb része az ugy neve- 
zett tömör (dicht) és rostos (faserig) kőszén rétegeiből áll, melyek 
egymást felváltják. A rostos köszén rétegei egyébiránt csak 1—2 
vonalnyi vastagsággal hatják át az egész köszéntömeget. Igen rit- 
kán nagyobb annak vastagsága. Többnyire nagy, öszszeálló dara- 
bokban ásatik a bánáti kőszén, melyek még hoszszú idő mulva , s 
az idő viszontagságainak szüntelenül kitéve sem omlanak szét, ha- 
nem öszszeállásukat változatlanul megtartják. 

A  dunagőzhajózás megindulása előtt — a legközelebbi vi- 
déket kivéve, hol a krassói kőszén kovácsok által használtatott — 
alig tudtunk felőle valamit. Addig míveltetése is igen csekély arány- 
ban történt. Csak miután a gőzhajósok ezen, a katlan fütésére fe- 
lülmulhatlan tűziszert fölfedezték, folyt mívelésök nagyobb erély- 
lyel és rendszeresebben. A legjelentékenyebb bányák jelenleg Ora- 
vicza közelében Steuerdorfban, Gerlistyén és Purkari- 
ban léteznek, noha még több más helyeken is ásatnak. 

A krassói kőszén az ipar minden ágára nézve , melyekben kőszén 
használtatik, megbecsülhetetlen égőszer. Nevezetes szilárdságánál fog- 
va könynyen meszsze földre hordható , a nélkül hogy porrá omlanék. 
Minthogy igen csekély, a legtöbb esetben alig észrevehető nyo- 


74 

mait foglalja magában a vaskovandnak (Schwefelkies), a levegőni 
elmállásnak kitéve nincsen, mint azt legtöbb köszeneknél tapasz- 
taljuk. A vaskovácsolásra igen czélszerűen forditható , ámbár e te- 
kintetben a baranyai felülmúlja. Mint jeles zsugorodó kőszén 
igen tömör és igen hatékony kokszokat ad. Ugy látszik továbbá , 
hogy a gőzvilágitásra is jó és fényes világgal biró gőzt szolgáltat- 
na ; ezt azonban még egész bizonynyal nem állithatom , minthogy 
e tekintetbeni részletesb vizsgálataim eddig még nem ter- 
jeszkedtek. Legnagyobb becse azonban felülmúlhatatlan alkalmaz- 
hatásában áll a katlanfütésre. Mint zsugorodó kőszén sem a tapadó 
kőszén gáncsainak nincsen alávetve, mely a rácsok hézagait beta- 
pasztja; sem pedig a tűzben elmálló kőszén hibáinak , mely az izzó 
hőben apró darabokra mállik szét. A nagyobb darabok öszszeállásu- 
kat megtartják , míg a kisebbek nagyobbakra forradnak öszsze, a 
nélkül hogy megolvadnának. Meg kell azonban jegyeznem , hogy van- 
nak a krassói kőszenek közt olyanok is, melyek az elmállók közé 
tartoznak , melyek tehát porrá törve , többé öszsze nem forrnak. 

Jelentékeny széneny- és csekély élenytartalmoknál fogva az 
égetés alatt igen tetemes hőfokot állitanak elé. Szénenytartalmok 
81 és 88; élenytartalmok 6 és 145 könenytartalmok pedig cse- 
kély ingadozásokkal 4 és 5 százalék közt változik. Egy tulajdon- 
ság , mely a krassói kőszenet még sokkal becsesebbé teszi, annak 
igen csekély néha 1 proct. alig felülmúló hamutartalma. Ez által 
szénenytartalma nemcsak mintegy sűrűbb lesz, de elégetése után 
igen csekély menynyiségü salakot is hagy hátra, mely magától es- 
vén keresztül a rácson , annak megtisztítását a legtöbb esetben szük- 
ségtelenné teszi. Mind ezekhez még az is járul , miszerint a krassói 
kőszén nagyobb öszszeállásánál fogva kevesebb légnedvet von ma- 
gához , mint azon köszénfajok , melyek könynyen elmállanak. Ter- 
mészetes víztartalma többnyire 3 proc, körül van ; kivételt tesz az 
Emilia-bányából származó és a resiczai kőszén. Az el- 
ső 7.30; a második 1,20 száztóli vizet foglal magában. E két kő- 
szén azonban, már vegytani s egyéb terményrajzi tulajdonságaik- 
ban is, anynyira különböznek a többiektől, hogy azoktól mint kü- 
lön szénfajokat el kell választani. A krassói kőszenek csekély víz- 
"tartalma fűtő erejöket még inkább neveli, miről közelebbről meg- 
győződni , alább lesz alkalmunk. 

Mind ezen tulajdonok a krassói kőszenet a legalkalmatosabbá 
teszik nemcsak minden nemű tüzzel dolgozó mesterségekben és ipar- 


75 


ágakban; de még a közönséges fütésrei használtatásban is; mire 
már azért is leginkább alkalmatos, mivel az anynyira kellemetlen 
könkéneges (Schwefelwasserstoíf) szag nyomait sem árasztja 
el. Az egyedüli akadály közönségesebb elterjedésére csak magas 
árában fekszik, melyet részint Pesttőli távolsága , részint pedig 
azon egyedárusság okoz , melyet a gőzhajótársulat, a kedvező kö- 
rülmények természete által elésegitve, magához ragadt. A krassói 
kőszén helyben kevésebbe kerül, mint a jobb baranyai vagy esz- 
tergami. Pesten azonban ára majdnem kétszer nagyobb mint azo- 
ké. Kivánatos volna annál fogva, hogy a közlekedés a krassói kő- 
szenekre nézve, a menynyire csak lehet, könynyebbittetnék, és az 
egész ország érdekében szabad concurrentia kaphatna lábra. 

A 3-100-dik hőfoknál száritott krassói kőszén zárt ürbeni he- 
vités által 21—32 proct. veszt; s e szerint 68— 79 pre. kokszot 
hagy hátra. Nagyban azonban a már eléadott okoknál fogva több- 
nyire csak 55—60 procent nyerhető. A kokszok tömörek, nehe- 
zek s mindenféle hasadékokkal ellátvák. Minthogy a széneny ben- 
nök nagy mértékben mintegy sűritve van, a krassói kokszok ugyan 
nehezen gyúlnak meg ; de egyszer meggyuladván oly erős hőt képe- 
sek eléállitni, milyet más égőszer segedelmével eléhozni nem igen 
lehetséges. Egy mázsa nyers vas megolvasztására a pesti henger- 
malom kupolókemenczéiben közép számmal 8 font kivántatik a 
krassói kokszból. 

A krassói köszenek aránysulya 1,28 és 1.42 között változik. 

A. tudomány nagy kárára 1847-ben elhúnyt felejthetetlen 
Wierzbicky Péter, oraviczai kamrai sebész szivességének köszön- 
hetem, hogy az eddig megnyitott bányákból 32 különféle példány- 
darabot nyerhettem  vegytani vizsgálataim tételére. Ezek közt 
van egy szálkás szénle (stünglicher Anthracit) Steuerdorfból, 
26 igazi fekete kőszén és öt barna kőszén. Eddig különben csak 
nyolez különféle bányából került kőszenet vizsgálhattam meg, melyek- 
ből, az ásványtani leiráson kivül, a vegytani vizsgálat eredményét 
ezennel közlöm. 

h. 


Fekete köszén a purkari bányából. 


Ásványtani jelényzés. Szine és pora fekete, fénye zsí- 
ros, itt-ott majd üvegféle. Törése hoszszában egyenetlen réteges, ha- 
ránttörése egyenetlen, durván szemcsés ; itt-ott kevés rostos szén- 


76 


nel áthatva (Faserkohle). Faszerkezetnek semmi nyoma sincs. A 
szén egyébiránt tiszta, semmiféle idegen test rajta vagy annak hé- 
zagai közt észre nem vehető. 

Aránysulya : 1317. 

WViztartalma. Finom porrá törve, s pora olvasztott mész- 
halvagon áthajtott folytonos légvonalban -b- 100-nál szárítva , 
vesztett 100,00 sulyrészből 2.66. Minél fogva a kőszén tökéletes 
légszáraz állapotában még 2,66 száztóli vizet foglal magában. 

KIló alkatrészek. 0,844 gmm. megszáritott kőszén be- 
födött érenytégelyben izzásig hevitve vesztett 0,227 sulyrészt. A 
kőszén ennél fogva 100,00 sulyrészben 26,89 illó és 73,11 tűz- 
álló alkatrészeket foglal magában. A maradvány erősen öszszeta- 
padva ugyan , de felfúva legkevesbé sem vala. A kőszén ennél fog- 
va azsugorodó kőszenek sorába tartozik. 

Elemi vegybontás. 0,319 gmm. kőszén elégetve, 0,982 
gmm. szénsavat (Kohlesáure) és 0,141 gmm. vizet ada; hátraha- 
gyott pedig 0,005 hamut. Ez megfelel 0,268 gmm. széneny-, 0,016 
köneny- és 0,030 élenynek ; vagy 100 részben : 

85.35 sulyrész szénenynek 


5.10  —  könenynek 
9.55  — élenynek 
100,00 


Hamva 100 Se kiszámitva 1,57-re megyen. 

Egy másik kisérletben 0,365 gmm. kőszén elégetve, 1 120 
gmm. szénsavat és 0,158 vizet adott; hagyott pedig 0,006 gmm. 
hamut. Ez megfelel 0,306 gmm. szleng 0,018 könönye és 
0,035 élenynek ; vagy 100,00 részben : 

85.24 sulyrész szénenynek 
5.01  —  könenynek 
9,75  —  élenynek 
100,00 
Hamva e kisérletben 100 sulyrészre kiszámitva ad 1.64. 
E két kisérletből a középeredményt kiszámitva , jut : 
a szénenyre 85.295 
a könenyre 5,055 
az élenyre . : 9.650 


100,000 
a hamura — 1,605 sulyrész. 


77 


Kéntartalma. E czélra 0.528 gmm. kőszén a fönnemlitett 
módon kezelteték. Nyertem 0,008 gmm. kénsavas sulyéleget (schwe- 
felsaures Baryumoxyd) , mi 0,0011 vagy 100,00 sulyrészben 0,20 
r. tiszta kénnek felel meg. 


2. 
Fekete köszén a gerlistyei bányából. 


Ásványtani jelényzés, Szine szurok-fekete, pora szint- 
olyan , fénye üvegféle , kevéssé zsíros. Törése egyenetlen és töké- 
letlen réteges ; haránttörése egyenetlen , durván szemcsés. Az üveg- 
fényü tömör kőszén , a fénytelen rostos szénnel rétegekben egymást 
felváltják. A. rostos szénen kivül egyéb faszerkezetnek semmi nyo- 
ma. A kőszén egyébiránt tiszta, s csak itt-ott vehetők észre fé- 
nyes lapjain apró vasélegpetytyek. 

Aránysulya : 1,282. 

Viztartalma. Finom porrá törve, s pora a fönnemlitett mód 
szerint 100-nál száritva, 100 sulyrészből vesztett 2,68-at, mi 
ugyananynyi víztartalomnak felel meg. 

Elló alkatrészek. 1481 gmm. kőszén befödött tégely- 
ben hevitve sulyából 0430 gmmt. vesztett , mi 100 sulyrészre ki- 
számitva 29.04 száztóli illó alkatrészeket ad. A tűzálló maradvány, 
mely 7096 nyomott , erősen öszszetapadva ugyan , de felfúva leg- 
kevesbé sem vala; tehátzsugorodó. 

Elemi vegybontása. Az első kisérletben 0.298 gmm. 
kiszáritott kőszén elégetve, 0,914 gmm. szénsavat, és 0,131 vi- 
zet adott. Hátra hagyott pedig 0,007 gmm. hamut. Ez megfelel 
0,249 gmm. széneny-, 0014 gmm. köneny- és 0,028 gmm. éleny- 
nek ; vagy 100.,00 részben: 85.57 szénenynek 

4.81 könenynek , és 
9,62 élenynek 
100,00 

Hamuból a kőszén 100,00 sulyrészben e kisérlet szerint 2.34 
sulyrészt foglal magában. 

Egy másik kisérletben 0407 gmm. köszén elégetve adott 
1241 gmm. szénsavat, és 0,182 gmm. vizet; maradvány 0.010 
gmm. hamu. Ez megfelel 0,339 gmm. széneny-, 0,020 gmm. kö- 
neny- és 0,038 gmm. élenynek ; vagy 100 részben: 


78 


85.39 szénenynek 
5,04 könenynek, és 
9.57 élenynek 


" 100,00 
Hamut tart a kisérlet szerint 100,00 részben 2.45 sulyrészt. 
E két kisérletből a középeredményt kivonva , jut 
a szénenyre . 85.480 sulyrész 
a könenyre , 4925  — és 
az élenyre 9.595 — 


100,000 ; a hamura pedig 2,395. 
Kéntartalma. 0,495 gmm. finom porrá tört és 3- 100-nál 
kiszáritott kőszén az eléadott módon kezelve adott 0017 gmm. 
kénsavas sulyéleget , mi 0,00234 vagy 100.00 sulyrészben 047 


r. tiszta kénnek felel meg. 
3. 


Fekete köszén Márkusbányából. 


Ásványtani jelényzés. Szine szurok-fekete. Fénye erő- 
sen zsíros, némileg az üvegfélébe menve át. Törése hoszszában fí- 
nomréteges , haránttörése részint egyenetlen , részint pedig világos 
hajlandóságot mutatva dülénykoczkás válmányokra (rhombische Ab- 
sonderungen). A kőszén mindenütt egyenlő, a rostos kőszénnek alig 
láthatók nyomai. Töréslapjai itt-ott szintén rozsdapetytyekkel ellátva. 

Aránysulya : 1,287. 

Viztartalma: 100,00 sulyrészben 3,63. 

HIló alkatrészek. 0.490 gmm. porrá tört és megszáritott 
köszén befödött tégelyben izzásig hevitve vesztett sulyából 0,156 
gmmt., mi 100 részben 31.83 illó és 68,17 sulyrész tűzálló alkat- 
résznek felel meg. A tűzálló maradvány erősen öszszetapadvav, de 
legkevesbé sem vala felfúva. A. köszén ennél fogya zsugorodó. 

Elemi vegybontás. 0.316 gmm. köszén elégetve adott 
0,957 gmm. szénsavat, 0,142 gmm. vizet , és hátrahagyott 0,008 
gmm. hamut. Ez megfelel 0,261 széneny-, 0,015 köneny- és 0,032 
élenynek ; vagy 100 részben : 

84,74 szényenynek 
4.87 könenynek és 
1039 élenynek 


100,00 


79 


Hamuból 100,00 részre jön 2,53. 

Egy másik kisérletben 0407 gmm. köszén elégetve adott 
1,224 gmm. szénsavat , 0,183 gmm. vizet és hátra hagyott 0,011 
gmm. hamut. Ez megfelel 0,334 gmm. széneny-, 0,020 gmm. kö- 
neny- és 0,042 gmm. élenynek ; vagy 100,00 sulyrészben : 

84.34 sulyrész szénenynek 


5.05  — könenynek és 
1061  —  élenynek 
100,00. 


Hamuból jön e kisérlet szerint 100,00 részre 2,70. 

E két kisérlet eredményeiből a középszámot kiszámitva , jut: 
a szénenyre 84.54 
a könenyre 4.96 
az élenyre — 10,50 


100,00 
a hamuból pedig 2.615. 
Kéntartalma. 0498 gmm. kőszén az eléadott mód sze- 
rint kezelve adott 0,034 kénsavas sulyéleget, mi 000469 vagy 
100,00 részben 0,94 tiszta kénnek felel meg. 


4. 
Fekete köszén Simon- és Sz. Antal bányából. 


Ásványtani jelényzés. Szine szurok-fekete , fénye ki- 
tünő zsíros; törése hoszszában egyenetlen réteges, haránttörése 
egyenetlen , néha szálkás és sugáros. A kőszén mindenütt egyenlő, 
a rostos köszénnek semmi nyoma , itt-ott üvegfényű csíkok mutat- 
koznak. 

Aránysulya : 1,423. 

Viztartalma : 100,00 sulyrészben 3.06. 

Elló alkatrészek. 1.115 gmm. köszén, befödött platinté-— 
gelyben izzásig hevitve vesztett sulyából 0,264. Ez 10000 suly- 
részben 23,67 száztóli illó, és 76,33 tűzálló alkatrészeknek felel 
meg. A tűzálló maradvány porhanyós s legkevesebbet sem vala 
öszszeálló. A. kőszén ennél fogva elmálló. 

Elemi vegybontás. Az első kisérletben adott 0394 
gmm. kőszén elégetve 1,065 gmm. szénsavat és 0,137 gmm. vizet; 
hátra maradt pedig 0,042 gmm. hamu. Ez megfelel 0.291 gmm. 


80 


széneny-, 0,015 gmm. köneny- és 0046 gmm. élenynek; vagy 
100 részre kiszámitva : 

82.67 szénenynek 

4.26 könenynek 

13.07 élenynek 


100,00. j 
A hamuból jön e kisérlet szerint 100,00 részre kiszámitva 
10,66. 

Egy másik kisérletben adott 0654 gmm. köszén elégetve 
1,769 gmm. szénsavat és 0.240 gmm. vizet. Hátra maradt pedig 
0,068 gmm. hamu. Ez megfelel 0483 gmm. széneny-, 0,026 kö- 
neny- és 0.077 élenynek; vagy 100,00 sulyrészben : 

82.42 szénenynek 
4.44 könenynek és 
13.14 élenynek 


100,00. 
A hamuból 100,00 sulyrészre kiszámitva jő 10.40. 
E két kisérletből a középszámot kivonva jut : 

a szénenyre  82,545 

a könenyre 4.350 

az élenyre 13.105 


100,000 
a hamura pedig 10.53. 
Kéntartalma. 0,565 gmm. a kijelölt mód szerint kezel- 
ve , adott 0024 gmm. kénsavas sulyéleget , mi 0,00331 vagy 100 
sulyrészben 0,58 r. tiszta kénnek felel meg. 


5. 


Fekete köszén a szentháromsági bányából , Uterisféle 
hegységben. 


Ásványtani jelényzés. A kőszén egészen hasonló az 
elébbihéz , csakhogy itt-ott rostos szénnel van áthatva. 

Aránysulya : 1,39. 

Viztartalma. 4,293 gmm.kőöszén porrá törve, és --100-nál 
száritva , sulyából 0,137 gmmt. vesztett, mi 100.,00 sulyrészben 
3.19 víznek felel meg. 

Elló alkatrészek. 1,012 gmm. porrá tört köszén izzásig 


81 


hevitve sulyából vesztett 0222 gmmt ; mi 100 sulyrészben 21.93 
száztóli illó , és 78,07 tűzálló alkatrészeknek felel meg. A tűzálló 
maradék porhanyós vala , s legkevesbé sem öszszeálló. A szén te- 
hát az elmállók sorába tartozik. 

Elemi vegybontás. Az első kisérletben adott 0.829 
gmm. kőszén elégetve 2,332 gmm. szénsavat és 0.294 vizet. Hát- 
ra maradt pedig 0,068 gmm. hamu. Ez megfelel 0,63672 széneny-, 
0,03266 köneny- és 0,09162 élenynek; mi 100 sulyrészre ki- 
számitva ad: 

a szénenyre 83.67 
a könenyre 4,29 
az élenyre 12.04 


100,00 
a hamura 8.20 sulyrészt. 

Egy másik kisérletben adott 0,664 gmm. szén 1.874 gmm. 
szénsavat , 0,243 vizet, és hátra hagyott 0055 hamut. Ez megfe- 
lel 051167 széneny-, 0,02699 köneny- és 0,07034 élenynek; 
vagy 100 részben: 

84.02 szénenynek 
4.43 könenynek és 
11,55 élenynek 
100.00 
a hamúból 8,28 sulyrész. 
E két kisérlet eredményéből a középszámot kivonva jő : 
a szénenyre . 83.845 
a könenyre 4.360 
az élenyre . 11,795 
100,000. 
a hamura 8.24. 

Héntartalma. 0,692 gmm. szén az eléadott mód szerint 
kezelve adott 0,019 gmm. kénsavas sulyéleget , mi 00026? vagy 
100 sulyrésznyi köszénben 0.38 sulyrész tiszta kénnek felel meg. 


6. 
Fekete köszén Antal- és Józsefbányából. 


Ásványtani jelényzés. Szine fekete. Fénye általában 
csekély, csak itt-ott tündöklő lapocskákkal ellátva. TFörése tökélet- 
Term, társ. vk, II. k. 6 


82 


len réteges , az egyes rétegek rostos szénnel levén elválasztva , mely 
a köszéntömeget mindenütt áthatja. Háránttörése egyenetlen. Ne- 
hezen morzsolható , állandó. 

Aránysulya : 1,319. 

Viztartalma. 3.988 gmm. kőszén -4-100-nál száritva 
sulyából vesztett 0128 gmmt. Ez 100 részre kiszámitva , 3.21 
száztóli víztartalomnak felel meg. 

Hiló alkaírészek. 0,583 gmm. kőszén az izzásig hevitve, 
0.175 gmmt. vesztett sulyából. Ez 100 részre kiszámitva, 30.02 
illó és 69.98 tűzálló alkatrészeknek felel meg. A tűzálló marad- 
vány csak tökéletlenül volt öszszetapadva ; a szén ennél fogva tö- 
kéletlenzsugorodó kőszén. 

Elemi vegybontása. Az első kisérletben 0.606 gmm. 
kőszén elégetve adott 1,777 gmm. szénsavat és 0.241 gmm. vizet. 
Hátra hagyott pedig 0,014 gmm. hamut. Ez megfelel 048518 szé- 
neny-, 002677 köneny- és 0,08005 élenynek; vagy 100 részre 
kiszámitva : 

81,96 szénenynek 
4.52 könenynek és 
13.52 élenynek 


10000. — Hamva 100 részre kiszámitva 2.31 ad. 
Egy másik kisérletben 0.542 gmm. kőszén elégetve adott 

1,576 szénsavat , 0.206 vizet és hátra hagyott 0.012 hamut. Ez 
megfelel 043030 széneny-, 0,02288 köneny- és 0,07682 éleny- 
nek ; vagy 100,00 részben : 

81,19 szénenynek 

4,31 könenynek és 
14,50 élenynek 


10000. — A hamura 2.21 sulyrész jő. 
FE két kisérlet eredményéből a középszámokat kivonva jő : 
a szénenyre , 81,575 
a könenyre 4415 
az élenyre . 14.010 


100,000 ; a hamura 2.26. 
Kéntartalma. E czélra 0,536 gmm. kőszenet az eléadott 
mód szerint kezeltem. Nyeremény : 0.034 gmm. kénsavas sulyéleg; 
mi 000469 , vagy 100 részben 0.87 sulyrész tiszta kénnek fe- 
lel meg. 


83 


Egy másik kisérletben 0,578 gmm. kőszén adott 0,036 gmm. 
kénsavas sulyéleget, mi 0,004966 vagy 100,00 sulyrészben 0,87 
tiszta kéntartalomnak felel meg. 


9. 
Feketeköszén Emiília-bányából. 


Ásványtani jelényzés. A köszén szürkés fekete, ittott 
tisztább. Fénye tökéletlen, zsíros. Törése igen egyenetlen, tökélet- 
len réteges, különféle irányban. Szerkezete össze-vissza zavarva, 
itt-ott nyomai a rostos szénnek. Nehezen morzsolható. 

Aránysulya: 1,366. 

Viztartalma. 4.302 gmm. kőszén 100-nál száritva, sulyá- 
ból vesztett 0,314 gmmt. Ez 10000 részben 7.30 sulyrésznyi 
víztartalomnak felel meg. 

ElIó alkatrészek. 0.650 gmm. köszén befödött tégely- 
ben izzásig hevitve sulyából vesztett 0,191 ; mi 100 részre kiszá- 
mitva 29.40 sulyrésznyi illó és 70,60 tűzálló alkatrészeknek fe- 
lel meg. A tűzálló maradvány porhanyós és legkevesbé sem vala 
öszszetapadó. A. köszén ennél fogvaaz elmállók sorába tartozik. 

Elemi vegybonmtás. Az első kisérletben 0.502 gmm. köő- 
szén elégetve adott 1417 gmm. szénsavat és 0,172 gmm. vizet ; 
maradvány: 0008 gmm. hamu. Ez megfelel 038689 gmm. szé- 
neny-, 0,01910 köneny- és 0,08801 élenynek. Mi 100 részre ki- 

. számitva ad : 
78.32 szénenyt 
3.87 könenyt és 
17.81 élenyt 
100,00. — Hamut pedig tart e kisérlet szerint 1,59. 

Egy másik kisérlet szerint 0.462 grmm. kőszén elégetve adott : 
1.307 gmm. szénsavat, 0,162 gmm. vizet, és hagyott 0,007 gmm. 
hamut. Ez megfelel 035686 széneny-, 001799 köneny- és 
008015 élenynek ; vagy 100 részben bír: 

78.43 szénenyt 
3.98 könenyt és 
17.59 élenyt 
100,00. Hamuból tart 100 részben 1,52 sulyrészt. 
"E két kisérletből a középeredményt kivonva jut: 


6 


84 


a szénenyre 78.375 
a könenyre 3.925 
az élenyre  17,700 


100.000 
a hamura pedig 1,555. 
Kéntartalma. 0,519 gmm. kőszén az ismert mód szerint 
kezelve adott 0,028 gmm. kénsavas sulyéleget, mi 0,00386, vagy 
100 részben 0.74 sulyrész tiszta kénnek felel meg. 


s. 
Fekete köszén Resiczáról a Domán melletti hegységből. 


Ásványtani jelényzés. Szine kitünő szurok-fekete. Fé- 
nye zsíros, itt-ott az üvegfélébe menvén át. Törése igen egye- 
netlen, részben szálkás és leveles. A. faszerkezetnek semmi nyoma, 
a szálkák öszszeviszsza zavarva, s egymásba bonyolódva vannak. 
Könynyen morzsolható. 

Aránysulya: 1,295. 

Viztartalma. 3.096 gmm. kőszén 100-nál száritva, su- 
lyából vesztett 0.037. Ez 100,00 sulyrészben 1,20 sulyrésznyi 
víztartalomnak felel meg. 

Klló alkatrészek. 0,681 gmm. köszén befödött tégelyben 
izzásig hevitve, sulyából vesztett 0,144 gmmt., mi 100,00 részre 
kiszámitva 21,15 illó és 78.85 tűzálló alkatrészeknek felel meg. 
A maradvány erősen öszszetapadva és tetemesen felduzzadva vala. 
A kőszén ennél fogva tapad ó (Backkohle). 

Elemi vegybontás. Az első kisérletben 0,428 gmm. kő- 
szén elégetve adott 1,376 gmm. szénsavat és 0.179 vizet. Maradt 
0,004 gmm. hamu. Ez megfelel 0,37569 széneny-, 0,01988 kö- 
neny- és 0,02843 élenynek ; mi 100,00 részre kiszámitva ad : 

: 88.61 szénenyt 
4,69 könenyt és 
6,70 élenyt 


100,00. 

A hamuból jő e kisérlet szerint 100 sulyrészre 0,93. 

Egy másik kisérletben adott 0.469 gmm. köszén elégetve 
1,513 gmm. szénsavat és 0,194 gmm. vizet. Maradt pedig 0004 
gmm. hamu. Ez megfelel 041310. széneny-, 002155 köneny- 
és 0,03035 élenynek; vagy 100 részben : 


85 
88.84 szénenynek 
4.63 könenynek és 
6.53 élenynek 


10000 
Hamut e kisérlet adott 100,00 részre 0.85. 
E két kisérletből a középszámokat kivonva jő : 
a szénenyre  88,725 
a könenyre 4.660 
az élenyre 6.615 


100,000 ; a hamura pedig 0.89. 
Kéntartalma. 0,551 gmm. kőszén az eléadott mód sze- 
rint kezelve adott 0,032 kénsavas sulyéleget, mi 0,0044 gmm. 
vagy 10000 részben 080 sulyrész tiszta kénnek felel meg. — 
Egy másik kisérlet szerint adott 0.612 sulyrész kőszén 0.041 suly- 
rész kénsavas sulyéleget, mi 000565 vagy 100.00 sulyrészben 
0,92 tiszta kéntartalomnak felel meg. 


Ezek tehát Krassó megye köszenei, melyeket részletesben vizs- 
gálni eddig alkalmam vala. 

Kényelmesebb áttekintés és az egyes kőszenek egymássali 
öszszehasonlitása végett, a vizsgálat eredményei táblázatba öszsze- 
állitva következők : 


, 


menynyiség 


A köszén" 
természete 


A köszén lel- 
helye 


a köszén a- 
ránysulya 
a hamu- 
Széneny 
Élenytar- 
tartalma 
ó alkatré 
menynyis. 
ksz meny- 
sége 


víztartalma 


kér 
az il 
szek 
a ko 


Purkári bá- l J [Fekete k. zsu- 
nyából 1,31711,605185,29515,055] 9.650 2.6610.20126.89173,11 gorodó 
Gerlistyei bá- j 
nyából 1,282.2,395185,48014,925] 9.59512.6810,47129,04170,96! 
Márkus-bá- j 
nyából — 1.287/2.615) 84.54] 4.96] 10,50.3,6310,94131,83168.17) 
Simon és Sz.- ! 
Ant. bányából 1,423110,53 82.54514,350 13,10513.0610,58123,67176,33 
Sz. Háromság ; ; 
bányából Ute- I 
ris f. hegységb. 1.39 6 83.,84514,360111,79513.1910,38121,93178, 07 
Antal és József 
bányából ]J1,319] 2.26 81, 57514,415114,01013,2110,87130,02169, 98 ,, zsugorodó 
Emilia-bány. 11, 366 1 555 78,37513.925117, "700 7.30 0, 74129,40170, 60 ., — elmálló 
Resiczáról Do- ] b; ! 
mán m. hegys.11,295] 0.89 88.72514.660! 6.61514,2010,86121,15178,851. ., — tapadó 


86 


Ha e számokat egymással öszszehasonlíitjuk : azt veendjük ész- 
re, miszerint ezen krassói kőszeneknél a szénenytartalom lépcsőn- 
ként 81 ", százaléktól felhág 85 százalékig , mig élenytartalmuk 14- 
től lépcsőnként leszáll 9 / száztólig. Víztartalmukat illetőleg azt 2! 
egész 32 száztólig emelkedni látjuk, s pedig azon arányban na- 
gyobb menynyiségben, minél nagyobb a kőszén élenytartalma. A 
mi már a kőszenek tűzhözi viszonyát illeti, arra nézve azt látjuk , 
hogy az első 3 faj erősen zsugorodó , míg a 4-dik és 5-dik elmálló. 
A 6-dik a zsugorodók és az elmállók közt közepett áll; t. i. igen 
tökéletlenül zsugorodó. Leginkább eltérő azonban a krassói kösze- 
nek általános jellemétől a resiczai és az Emília-bányából származó 
kőszén. Míg t. i. amannak szénenytartalma majdnem 89 száztólira 
felhág , s alkatására , víztartalmára, valamint minden egyéb tulaj- 
donságaira nézve a baranyai tapadó kőszenekkel megegyez : ezt. i. az 
Emília-bányából kerülő, inkább a barna köszenekhez közeledik , s pe- 
dig nemcsak alkatásánál, hanem víztartalmánál s egyéb tulajdon- 
ságainál fogvais. Mind a mellett, hogy a"helybeli viszonyokat nem 
ismerem , ezen, a többi kőszenek alkatásától eltérő természetökből 
itélve állítani mégis merném, miszerint e két kőszén, ha nem is 
más telepből való, de a többiektől egészen eltérő viszonyok közt 
képződött. 


IT. 
Baranya és Wolna megye köszenei. 


Krassó megye dús köszénképleteitőlegy meszszire kiterjedt har- 
madlagi (tertiár) s a Duna és Tisza széles rónaságát alkotó telep-— 
zés által elválasztva, emelkedik Pécs szomszédságában egy gazdag 
és kiterjedt fekete kőszénképlet, mely földismei viszonyai és a kő- 
szén vegyészi tulajdonságaira nézve Magyarország minden egyéb 
ismert kőszenei között a krassóihoz legközelebb áll. Pécstől kelet- 
éjszak felé Szabolcson és Vassason át, egymást felváltó kisebb na- 
gyobb dombokat és hegyeket alkotva Tolna megye déli részébe 
nyúlik, hol Váralya és Mázánál ismét napfényre kikel, s hol a fe- 
kete kőszénképlét a hazánkban meszszire terjedő barna kőszén 
képletnek terét ismét átengedi. 

Ámbár átalános települési viszonyaira nézve Magyarország 
egyéb fekete köszéntelepeivel megegyezvén, mégis a vele és köze- 


87 


pette eléforduló zöldkő és porphyr Vassasnál, s egy basalthoz na- 
gyon hasonló sziklanem Egregynél azt igen érdekessé teszi, s a geo- 
logusnak terjedelmes, eddig még föl nem világosított mezőt nyújt 
a kutatás- és vizsgálódásra. 

Az egész képlet tömör mészköven látszik fekünni, mely Pécs 
mellett tetemes magasságra emelkedik, a mecseki hegylánczolatot 
alkotván. Berks Péter ottani, 1845-ben elhúnyt bányaigazgató, 
azt határozottan átmeneti mészkőnek tartá, melylyel ásványtani tu- 
lajdonságaira nézve megegyezik ; míg Beudant") határozatlanul 
hagyja: vajjon az átmeneti mészhez volna-e számitandó, vagy a kő- 
szénfövénynek alárendelendő. A földészek újabb nézetei szerint a 
pécsi mészkő az álpesi mészhez sorozandó, valamint az egész kép- 
let az álpesi képlethez. 

A mészkő tömör és fekete, gyakran fehér vagy vereses mész- 
pát erekkel átvonva. Igen kevés kövületeket foglal magában s gyakran 
van elhasadozva, mi márványrai használatát nagyon megszoritja. 

A fövénykő szürke, többé kevésbé durva szemcsés, néha igen 
finom szemcsés, és áll átlátszó kovaszemekből s több kevesebb föld- 
pátjegeczekből. A földpát gyakran elmállásnak van alávetve, s ilyen- 
kor a fövénykő kevesbé kemény mint annak többi nemei, melyek 
gyakran porphyr-alakot vesznek föl, s ekkor anynyira növekszik 
keménységök, hogy malomkövekül használhatók. A csillámnak alig 
tartja nyomait magában, s csak ott, hol a palához közelebb fek- 
szik, szaporodik csillámtartalma is. Több helyeken több-kevesbé 
vastag veres fövényköteleppel változik, főleg Vassastól éjszak és 
Pécstől keletéjszak felé Kővágószőlősnél, hol több malomkő-bányák 
is léteznek. Néha igen finom szemcsés, gyakran azonban nagyobb 
és szegletes kovaszemekből áll, melyek vastartalmu agyaggal tartat- 
nak egybe. A pécsi köszéntelepek fövényköve egyébiránt asven 
szenesült növénymaradványokat is foglal magában. 

Az agyagpala fekete, kevés csillámot foglalván mágékáti : 
nem kevesbé szegény növénynyomatokban is. A melyek itt-ott ta-— 
láltatnak, igen különböznek a krassói kőszénképlet :növénymarad- 
ványaitól. Főleg harasztnyomatok (Farrenüberreste) nem 
látszanak az eddig talált palanyomatokon, mig éppen ezek oly 
gyakran fordulnak elé a krassói palán. 

A kőszén minden ásvány-és vegytani tulajdonságaiban An- 


§) Voyage en Hongrie t. II pl. 520 és t. III pl. 185. 


88 


gol-és Belgahon valódi fekete kőszeneivel megegyezik. Rétegei fö- 
vénykővel és agyagpalával szabályosan váltják fel egymást, i; vas- 
tagsága 2 hüvelyktől egészen két ölig s néha ezentúl is fölmegy. Az 
egymás fölött fekvő rétegek száma tetemes, és sehol sem jutottak 
még a képlet talpára, melyen az egész nyugszik. — Nagyon szé- 
nenydús , jeles tapadó köszén, szine szurok-fekete , kitünő zsiros 
fénynyel, tapintása szintén zsiros; törése többnyire egyenetlen, 
ritkán réteges, gyakran finom leveles, az egyes levelek többnyire 
egyenetlenek , néha kagylósak (muschelig). A szén a legtöbb esetben 
könynyen morzsolható, s a levegőn könynyen porrá mállik. Van- 
nak azonban oly rétegek is , melyek a kőszenet nagyobb és erősen 
öszszeálló darabokban tartják. 

Baranyának egyetlen egy köszenén sem vehettem észre a fa- 
szerkezet vagy növénymaradványok legkisebb nyomait sem. A ba- 
ranyai köszén minden részben egyenlő tömeget alkot , melyből min- 
den faszerkezet tökéletesen eltünt. Még a növényeknek is, me- 
lyekből származtak, nyomatai csak itt-ott gyéren láthatók a fö- 
vénykőben. 

Különös emlitést érdemel egy igen sajátszerű szénfaj, mely a 
m. kir. egyetem pécsváradi urodalmában fordul elé Vassason. Itten 
t. i. egyes fészkekben egy tekealaku szén találtatik, mely egymás 
fölött fekvő néha közeplő rétegekből áll. Ezen egyes, a többi kőszéntö- 
megtől megszabaditott, példányok vagy egészen gömbölyüek , vagy 
tojásdadok ; néha kevéssé lapitottak. Öszszeállásuk erős , a levegőn 
pedig állandók , kivéve ha tetemes menynyiségü vaskovandtól van- 
nak áthatva. Mi módon képződhettek ezen tekealaku képlemények , 
arra nézve igen eltérők a mineralogusok és geognosták veleményei, 
annál inkább mivel, a menynyire előttem tudva van , hasonló ala- 
kulmányok eddig semmi más európai kőszéntelepben nem találtat- 
tak. Azonban ezen képlemények Vassason sem találtatnak minden- 
hol, hanem, mint értesülve vagyok , csak egyetlen egy, már hosz- 
szabb idő óta elhagyatott, menetben találtattak s több évek óta egé- 
szen eltüntek. : 

A baranyai kőszén kevés kivétellel igen jeles tapadó köszén. 
Magasabb hőfoknak kitéve, egészen megolvad , s az elébbinél sok- 
kal nagyobb téregre (volumen) feldagad. Ezen körülmény teszi a 
baranyai köszenet a katlanfütésre, egyáltalában minden rostély 
fölötti tüzelésre nem igen alkalmassá, mivel a vasrácsok hézagait 
betapasztván , a légfolyást akadályozza , és gyakori tisztitást kiván. 


89 


Ellenben más czélokra annál alkalmasabb a baranyai kőszén , ne- 
vezetesen mint kovácsszén Magyarország minden más köszeneit 
felülmulja; nem különben akokszégetésre isigen alkal- 
m a s. Nagyon likacsos és könynyü kokszokat alkot , melyek, ha czél- 
szerüen és műértőleg égetvék , a legtöbb czélokra nevezetesen a vas 
és egyéb érczek olvasztására, mozdonyok fütésére, egyáltalában 
minden esetekben, hol igen magas hőfokot láng nélkül ezélozunk 
eléállitani, igen czélirányosan alkalmazhatók. Baranya köszenei 
végre Magyarország minden egyéb kőszenei fölött leginkább fordit- 
hatók a gőzvilágitásra. Mint hazánk legzsirosabb kőszene igen tete- 
mes menynyiségüszénenydús gőzt ad, mely szép fényes és világitó 
lánggal ég. A baranyai kőszén e tekintetben a bánátit is jóval felül- 
mulja , ámbár tetemes kéntartalma, használatát némileg csökkenti. 
Azonban ezen köszenekre nézve is eddig csak az előleges kisérle- 
tek vannak megtéve, pontosabb eredményeket csak későbbi kisér- 
letek nyomán közlendők. 

Baranya kőszeneinek legnagyobbb részét saját kezeimmel 
gyűjtém. Csak némely példányait , különösen a mineralogiai válfa- 
jakat, köszönöm az érdemteljes, nem régen elhunyt bányaigazga- 
tó, Berks Lothár úr szívességének. Bírok 23, különböző bá- 
nyákból gyüjtött baranyai kőöőszénpéldányokat, melyek sorra jö- 
vendenek vizsgálat alá. Ezek közől van 13 darab a pécsi bányák- 
ból, 4 Szabolcsból, 5 Vassasról, és egy Szászról. Vizsgálva eddig 
ezekből is 8 szám van, t. i. 4 pécsi, 2 szabolcsi és 2 vassasi, me- 
lyek vizsgálatát ásványtani leirásukkal együtt ezennel adom. 


9. 
Fekete köszén Makay Ignácz bányájából, Pécsett. 


Ásványtani jelényzés. Szine és pora kitünő fekete. 
Fénye szintén kitünő zsiros, némileg gyöngyfénybe menvén át. A 
szén igen könynyen morzsolható a nélkül, hogy a levegő béfo- 
lyásának kitéve szétomlanék. A kőszén egész tömege csupa vékony, 
egymást mindenfelé átvágó és egybebonyolódott levelkékből áll, 
melyek okozzák, hogy a köszén mindenfelé könynyen törhető. Tö- 
réslapjai mindenütt egyenetlenek , és kitünő fényesek. 

Aránysulya : 1,414. 

Viztartalma. 4.493 gmm. kőszén 3- 100-dik hőfoknál 
száritva sulyából vesztett 0.055 gmmt. Ez 100 sulyrészben 1,22 
sulyrésznyi víztartalomnak felel meg. 


90 


KIló alkatrészek : 1,237 gmm. köszén födött tégelyben 
izzásig hevitve , sulyából vesztett 0,131. Ez 100,00 sulyrészben 
10,60 illó és 89.40 tüzálló alkatrészeknek felel meg: A tűzálló 
maradvány kevéssé öszszetapadva vala, a kőszén ennél fogva tö- 
kéletlenzsugorodó. 

Elemi vegybontás. Az első kisérletben adott 0964 
gmm. kőszén elégetve 2.594 gmm. szénsavat , 0,300 vizet, és ha- 
gyott 0,176 gmm. hamut. Ez megfelel 0,70826 széneny-, 0,03333 
köneny- és 0,04641 élenynek ; vagy 100 sulyrészre kiszámitva: 

89.88 szénenynek 
4.23 könenynek és 
5.89 élenynek 


100,00. 

Hamvából 100 részre jut 18,26. 

Egy másik kisérletben adott 0.632 gmm. köszén elégetve 
1,706 szénsavat és 0,197 vizet. Maradt pedig 0,115 gmm. hamu. 
Ez megfelel 046579 széneny-, 002188 köneny- és 002933 
élenynek ; vagy 100 sulyrészre kiszámítva : 

90.10 szénenynek 
4.23 könenynek 
5,67 élenynek 


100,00. — Hamu 18.21. 
E két kisérlet eredményeiből a középszámot kivonva , jut : 
a szénenyre . 89.99 
a könenyre 4.23 
az élenyre 5,7/8 
100,00. 
a hamura — 18,235. 
Hlkéntartalma. 0423 gmm. köszenet az eléadott mód sze- 
rint kezelvén, nyertem 0,058 gmm. kénsavas sulyéleget , mi 0,008, 
vagy 100 részben 1,89 sulyrész tiszta kénnek felel meg. 
10. 
Fekete köszén Rosmann Ignácz bányájából Pécsett. 
Ásványtani jelényzés. Színe és pora szurok-fekete. Fé- 
nye Íris töréslapjain nagy , tisztán üvegféle. Törése hoszszában egye- 


netlen és durván réteges , haránttörése részint finom réteges , részint 
szálkás , itt-ott aprón kagylós. A kőszén nehezebben morzsolható , 


91 


s a levegőn is állandó , kivéve azon részeit, melyek tetemesb meny- 
nyiségü vaskovanddal vannak áthatva. 

Aránysulya. 1,356. 

Viztartalma : 100,00 sulyrészben 1,10. 

ENóalkatrészek. 1.079 gmm. köszén födött tégelyben 
izzásig hevitve, sulyából vesztett 0,139. Ez 100,00 sulyrésznyi 
szénre kiszámitva, 13.53 illó és 86.47 tűzálló alkatrészeknek fe- 
lel meg. A tűzálló maradvány erősen öszszetapadva, de csak keve- 
set feldagadva vala. A köszén ennél fogva tökéletlen tapadó. 

Elemi vegybontás. Az első kisérletben 0,475 gmm. kő- 
szén elégetve adott 1,347 szénsavat és 0,164 gmm. vizet ; marad- 
vány 0,051 gmm. hamu. Ez megfelel 0,36779 széneny-, 0,01822 
köneny- és 003799 élenynek; vagy 100,00 részre kiszámitva : 

86,74 szénenynek 
4.30 könenynek , és 
8,96 élenynek 

100,00 

Hamuból jut a kisérlet szerint 10,73. 

Egy másik kisérlet szerint adott 0459 gmm. köszén 1,329 
szénsavat és 0,162 vizet; marad 0049 gmm. hamu. Ez megfelel 
0,36286 széneny-, 0,01799 köneny- és 0,02915 élenynek ; vagy 
100,00 részben : 88,50 szénenynek 

4.39 könenynek 
7.11 élenynek és 10.68 hamunak. 


100,00. 

Egy harmadik kisérletben 0.573 gmm. kőszén elégetve adott 
1.632 gmm. szénsavat, 0.205 vizet; hagyott pedig 0,061 gmm. 
hamut. Ez megfelel 044560 széneny-, 002277 köneny- és 004363 
élenynek , vagy 100.00 részben : 

87.03 szénenynek 
4,45 könenynek 
8.52 élenynek és 10,65 hamunak. 
100.00. 
Az első és harmadik kisérletből a középeredményt kivonva, jut: 
a szénenyre 86885 
a könenyre 4.375 
az élenyre 8.740 


100,000; a hamura — 10.69. 


92 


Kéntartalma. 0487 gmm. köszén adott 0,147 gmm. kén- 
savas sulyéleget , mi 002014 vagy 100 sulyrészben 413 tiszta 
kénnek felel meg. . 

Egy másik kisérletben adott 0,556 gmm. kőszén 0,165 gmm. 
kénsavas sulyéleget , mi 002274 gmm. vagy 100,00 sulyrészben 
4.09 tiszta kénnek felel meg. 


AL. 
Fekete köszén Paulovics bányájából Pécsett. 


Ásványtani jelényzés. Szine s pora szurok-fekete , fé- 
nye , hol lapjai irányában mutatkozik , kitünő zsiros, azok ellené- 
ben csillámló. Szerkezete a köszénnek levelkés, egymást igen kü- 
lönféle és ellenkező irányban keresztülvágó levelekkel. Törése a le- 
velkék irányában sima , azok ellenében egyenetlen és földes. A. kő- 
szén egyébiránt porhanyós, s igen könynyen morzsolható ; a leve- 
gőn azonban magától szét nem omlik. 

Aránysulya : 1.300. 

Viztartalma. 3.942 gmm. 3- 100-nál kiszáritva veszitett 
sulyából 0,045 gmmt., mi 100 sulyrészben 1.14 száztóli víztarta- 
lomnak felel meg. 

Eiló alka trészek. 0,676 gmm. porrá tört köszén befö- 
dött tégelyben hevitve, sulyából vesztett 0114 gmmt. Ez 100,00 
részben 16.86 illó és 83.14 tűzálló alkatrészeknek felel meg. A 
tűzálló maradvány erősen öszszetapadva , s nagy mértékben felda- 
gadva vala. A kőszén ennél fogva kitünő tapadó. 

Elemi vegybontás. Az első kisérletben 0.799 gmm. 
köszén elégetve adott 2.528 gmm. szénsavat és 0289 gmm. vizet; 
maradt pedig 0023 hamu. Ez megfelel 069024 gmm. széneny-, 
0,03210 könenynek- és 005366 élenynek ; mi 100,00 részre ki- 
számitvaad: 88.95 szénenyt 

4.14 könenyt 
6.91 élenyt és 2.88 hamut. 
10.000 

Egy másik kisérletben 0.637 gmm. kőszén elégetve adott 
2.012 gmm. szénsavat, 0.241 vizet és hagyott 0,018 gmm. ha- 
mut , mi 054935 széneny-, 002677 köneny- és 0,04288 éleny- 
nek ; vagy 100,00 részben : 


93 


88,75 szénenynek 
4.32 könenynek 
6,93 élenynek és 2,83 hamunak felel meg. 
100,00 
E két kisérletből a középeredményt kivonva jut : 
a szénenyre . 88.85 
a könenyre 4.23 
az élenyre 6,92 és a hamura 2.855. 


100.,00. 
Kéntartalma 0.614 gmm. kőszén adott 0044 gmm. 
kénsavas sulyéleget, mi 0,006069 vagy 100,00 részben 0,99 tiszta 
kénnek felel meg. 


42. 


Fekete köszén hajdan Andrássevics József , jelenleg 
Cwetkovics és társai bányájokból , Pécsett. 


E bánya csak néhány év előtt nyilt meg az új Gesztenyésben , 
köszene jóság s tisztaságra nézve a pécsi kőszenek legtöbjeit fe—- 
lülmulja. Mívelése is némileg okszerübben s erélyesebben van ve- 
zetve a többieknél. 

Ásványtani jelényzés. A kőszén szine tiszta szurokfe- 
kete. Fénye kitünő üvegféle. Törése hoszszában réteges , haránttö- 
rése egyenetlen , töréslapjai fényes csikok-s apró kagylós nyomdo- 
kokkal ellátvák. A kőszén tömör , nehezen morzsolható , a levegőn 
egyébiránt darabokra, de nem porrá, omlik szét. 

Aránysulya : 1,313. 

Viztartaima: 100 sulyrészben 1,04. 

Elló alkatrészek. 0.757 gmm. porrá tört kőszén befö- 
dött tégelyben izzásig hevitve vesztett 0,130 gmmt. Ez megfelel 
17.18 illó és 82.82 tűzálló alkatrészeknek. A tűzálló maradvány 
tökéletesen öszszetapadva , s erősen felduzzadva vala. A kőszén en- 
nél fogva jeles tapadó köszén. 

Elemi vegybontás. Az első kisérletben 0,411 gmm. kő- 
szén elégetve adott 1.254 gmm. szénsavat és 0,168 gmm. vizet. 
Hátra maradt pedig 0.024 hamu. Ez megfelel 034239 széneny-, 
0,01866 köneny- és 0,02595 élenynek ; mi 100,00 sulyrészre ki- 
számitva ád : 


94 
8848 szénenyt 
4.82 könenyt 
6,70 élenyt és 5.84 hamut. 
100,00 
Egy másik kisérletben adott 0,448 gmm. kőszén 1.362 gmm. 
szénsavat és 0.182 vizet; hagyott pedig 0,026 hamut. Ez meg- 
felel 0,37187 széneny-, 0,02021 köneny- és 0,02992 élenynek; 
vagy 100,00 részre kiszámitva : 
88.12 szénenynek 
4.79 könenynek 
7.09 élenynek és 5,80 hamunak. 


10000 
E két kisérletből a középeredményt kivonva jut : 
a szénenyre  88,30 
a könenyre 4.80 
az élenyre 690 ; a hamura 5.82. 


100,00 
Kéntartalma. 0.576 gmm. köszén adott 0.119 gmm. kén- 
savas sulyéleget, mi 001628 gmm. vagy 10000 sulyrészben 2.83 
tiszta kéntartalomnak felel meg. 


43. 
Fekete köszén Borbálabányából Szabolcson. 


A szabolcsi határon fekvő Borbála és Ferencz nevü köszén- 
bányák a pécsi székesegyház terjedelmes jószágaihoz tartoznak. 
Igen jeles, a többi baranyai köszenet jóságban többnyire felülmuló 
kőszenet szolgáltatnak; csak az a kár, hogy azon testület, mely azok 
míveltetésével van megbízva, tulajdon érdekét nem ismervén, szük- 
keblü míveltetésével jótéteményétől megfosztja az iparos vállalatok 
nagyobb részét. 

Ásványtani jelényzés. Szine és pora tiszta szurokfe- 
kete. Fénye kitünő zsíros. Szerkezete apró levelkés. Töréslapjai a 
levelek irányában fényesek, azok ellenében csillámlók. A köszén 
ujjak közt igen könynyen morzsolható, s a levegőn apró porrá el- 
málló. 

Aránysulya : 1,378. 

Viztartalma: 100,00 sulyrészben 1,57. 


95 


Elló alkatrészek. 0437 gmm. kőszén izzásig hevitve, 
sulyából vesztett 0097 gmmt. Ez 100,00 részben 22,19 illó és 
77.81 tűzálló alkatrészeknek felel meg. A tüzálló maradvány erő- 
sen öszszetapadva és rendkivül felduzzadva vala. A köszén ennél 
fogva jeles tapadó kőszén. : 

Elemi vegybontása. Az első kisérletben 0404 gmm. 
kőszén adott 1,098 szénsavat és 0,160 vizet. Hátra hagyott pedig 
0,046 gmm. hamut. Ez megfelel 029979 széneny-, 001777 kö- 
neny- és 0,04044 élenynek; vagy 100,00 részre kiszámitva : 

83.74 szénenynek 
4.96 könenynek 
11.30 élenynek és 11.30 hamunak. 


100,00 
Egy másik kisérlet szerint adott 0393 gmm. köszén 1,068 
gmm. szénsavat, 0,156 gmm. vizet, és hagyott 0,045 gmm. hamut. 
Ez megfelel 0,29160 széneny-, 001732 köneny- és 003908 
élenynek ; vagy 100.00 részre kiszámitva: 
83,79 szénenynek 
4,98 könenynek 
11,23 élenynek és 11,45 hamunak. 


10000 
E két kisérletből a középeredményt kivonva jut : 
a szénenyre 83.765 
a könenyre 4970 
az élenyre . 11,265 


100,000; a hamura 11,415. 

.  Kéntartalhna.0,497 gmm. kőszén adott 0,191 gmm. kén- 
savas sulyéleget, mi 0,026214 gmm. vagy 100,00 sulyrészben 
5,27 sulyrésznyi tiszta kéntartalomnak felel meg. 

Egy másik kisérletben adott 0,524 gmm. köszén 0,220 gmm. 
kénsavas sulyéleget, mi 0,03034 gmm. vagy 100,00 sulyrészben 
5,79 tiszta kénnek felel meg. 


14. 
Fekete köszén, Ferenczbányából Szabolcson. 


Ásványtani jelényzés. A köszén szine szurokfekete. 
Fénye töréslapjai némelly részein kitünő üvegféle. Törése hoszszá- 


96 


ban igen kitünő réteges, /7—? vonalnyi vastag rétegekkel. Haránt- 
törése egyenetlen. Töréslapjai üvegfényü csíkokkal s apró kagylós 
nyomdokokkal ellátvák. A szén egyébiránt tömör, nehezen mor- 
gsolható és törhető, a levegőn állandó, hoszszabb idő mulva sem el- 
málló. 

Aránysulya: 1,35. 

viztartalma. 3.249 gmm. kőszén ]- 100-nál száritva su- 
lyából vesztett 0,035 ; mi 100,00 sulyrésznél 1,08 víztartalom- 
nak felel meg. 

aló alkatrészek. 0.840 gmm. köszén izzásig hevitve, 
sulyából vesztett 0,155 gmmt. Ez 100,00 sulyrésznyi szénben 
18,45 illó és 81,55 tűzálló alkatrészeknek felel meg. A tűzálló 
maradvány tökéletesen öszszetapadva, s erősen feldagadva vala. A 
köszén tehát jeles tapadó kőszén. 

Elemi vegybontás. Az első kisérletben 0,328 gmm. 
köszén adott 0,964 gmm. szénsavat és 0,134 gmm. vizet; marad- 
vány 0,034 gmm. hamu. Ez megfelel 0,26321 széneny-, 0,01488 
köneny- és 0,01591 élenynek ; vagy 100,00 részre kiszámitva : 

89.53 szénenynek 
5.06 könenynek 
5.41 élenynek és 10,36 hamunak. 


100,00 
Egy másik kisérletben 0.499 gmm. kőszén adott 1.459 gmm. 
szénsavat és 0,201 gmm. vizet. Hátra hagyott pedig 0,051 gmm. 
hamut. Ez megfelel 0,39836 széneny-, 0,02233 köneny- és 
0,02731 élenynek; vagy 100.00 részben : 
88,92 szénenynek 
498 könenynek 
6,10 élenynek és 10,22 hamunak. 
100,00 
Egy harmadik kisérletben 0,398 gmm.kőszén adott 1,175 gmm. 
szénsavat és 0,161 gmm. vizet ; hagyott pedig 0,041 gmm. hamut. 
Ez megfelel 032081 széneny-, 0,01789 köneny- és 001830 
élenynek ; vagy 100,00 részben: 
89.86 szénenynek 
5,01 könenynek 
5,13 élenynek és 10.30 hamunak. 


100,00 


97 


Az első és harmadik kisérletből a középeredményt kivonva jut : 
a szénenyre 89.695 
a könenyre 5,035 
az élenyre 9,270 
100,000 ; a hamura 10.33. 
Kéntartalma. 0,521 gmm. köszén adott 0,034 kénsavas 
sulyéleget, mi 000469 gmm. vagy 100,00 részre 0.90 tiszta kén- 
tartalomnak felel meg. 


15. 
Fekete köszén Mihály-bányából Vassason. 


A m. kir. egyetem pécsváradi urodalmához tartozó vassasi 
puszta Pécs városától másfél órányi távolságra fekszik. Határa ugyan- 
azon kőszéntelep részét foglalja el, mely Pécsnél kezdve Szabolcson 
át Vassasig, innét pedig tovább egész Tolna határaig elnyúlik. A 
vassasi kőszén, legalább azon példányok , melyek eddig jutottak 
vegybontás alá, igen jelesek. A vassasi bányák egyébiránt még in- 
kább elhagyva és haszonvétlenül állanak mint a szabolcsiak (a pé- 
csiekről nem is akarván szólani, mert ott többnyire szegény polgá- 
rok a birtokosok). Kérdésemre hogy miért van ez igy ? hiszen éppen 
most van keletje a kőszénnek, s még mindig szükében vagyunk! 
azt felelé az ottani bányafelügyelő : , Az uraság eddig folytonos vesz- 
teséggel dolgoztatta a bányákat, s azért csak anynyiban mívelteti, 
hogy éppen parlagon ne álljanak." — Ez már igazán furcsa, hogy 
egy hatalmas uraságnak vesztesége legyen oly tárgy körül, mely 
okszerüen és műértők által kezelve a tulajdonosokat vagy bérlőket 
rendszerint meg szokta gazdagítani. Itt az ok bizonynyal nem a kő- 
szénben rejlik ! 

Midőn 1845-ben alkalmam vala a vassasi köszénbányákat 
meglátogatni, egyetlenegy nem régen megkezdett menetben, melyet 
Mihály-bányának neveztek, találtam néhány napszámost kő- 
szénásással foglalkozva. Saját kezeimmel törvén ki néhány darabot 
gyüjteményem szaporitására, magammal hozám Pestre, melyek kö- 
zől egy megvizsgálva, valóban meglepő eredményeket adott. 

Ásványtani jelényzés. A kőszén szine szurokfekete. 
Fénye kitünő üvegféle, hasonló a legjobb newcastlei kőszénhez. Tö- 
rése egyenetlen réteges. Töréslapjai szintén üvegfényüek, itt-ott fé- 
nyesebb csíkokkal és apró kagylós nyomdokokkal ellátva. A kőszén 

Term. társ. Évk. II. k. ri 


98 


magában tömör és kemény , nehezen morzsolható és porrá törhető. 
A vaskovand habár csekély menynyisége miatt is (mely azonban egész 
tömegét áthatja) hoszszabb idő mulva a levegőn darabokra mállik 
szét. 

Aránysulya : 1,289. 

WViztartalma. 3.121 gmm. kőszén 3- 100-nál száritva 
sulyából vesztett 0.033 gmmt. Ez 100.00 részre kiszámitva 1.06 
száztóli víztartalomnak felel meg. 

HIIó alkatrészek. 0,565 gmm. kőszén befödött platinté- 
gelyben izzásig hevitve sulyából 0,131 gmmt. vesztett, mi 100 suly- 
részben 23.18 illó és 76.82 tűzálló alkatrészeknek felel meg. A tűz- 
álló maradvány tökéletesen öszszetapadva és erősen feldagadva va- 
la. A kőszénigen jeles tapadó kőszén. 

Elemi vegybontása. 0.,371gmm kőszén elégetve adott 
1.168 szénsavatés 0,162 gmm. vizet; maradt pedig az elégetés 
után 0011 hamu. Ez megfelel 0,31890 széneny-, 0,01799 kö- 
neny- és 0,02311 élenynek ; vagy 100,00 részre kiszámitva : 

88.60 szénenynek 
5.00 könenynek 
6.40 élenynek, és 2,96 hamunak 


100 00. 

Egy másik kisérletben adott 0,385 gmm. kőszén 1.218 gmm. 
szénsavat, 0171 gmm. vizet és hagyott 0,011 hamut. Ez megfelel 
0,33255 széneny-, 001899 köneny- és 0,02246 élenynek ; vagy 
100,00 részre kiszámítva : 

88.92 szénenynek 
5.08 könenynek 
6,00 élenynek , és 2.86 hamunak. 


100,00. 
E két kisérletből a középeredményt kivonva jön : 
a szénenyre  88,76 
a könenyre 5,04 
az élenyre 6,20 I 
100,00 ; a hamura pedig 2.91. 
Blkéntartalma. 0486 gmm. kőszén az eléadott mód sze- 
rint kezelve adott 0058 kénsavas sulyéleget, mi 0,0080 gmm." 
vagy 100,00 részben 1.64 tiszta kéntartalomnak felel meg. 


99 


16. 
Fekete köszén , tekealaku, Vassasról. 


Ásványtani jelényzés. Szine tiszta fekete. Fénye zsíros. 
Szerkezete néha közeplő réteges (concentrisch schalig) 79—1//2 vo- 
nalnyi vastag rétegekkel. A kőszén tömör, nehezen morzsolható , 
porrá törhető; a levegőn állandó, kivéve ha tetemes menynyiségü 
vaskovanddal áthatva van. 

Aránysulya :1,339. 

Viztartalma. 2.215 gmm. kőszén 3- 100-nál száritva 
vesztett sulyából 0037 gmmt. Ez 100,00 részben 1,67 száztóli 
víztartalomnak felel meg. 

Úlló alkatrészek. 0,961 gmm. kőszén befödött tégely— 
ben izzásig hevitve sulyából vesztett 0.206. Ez 100,00 részben 
21.43 illó és 78,57 tűzálló alkatrésznek felel meg. A tűzálló ma- 
radvány erősen öszszetapadva és feldagadva vala. A. kőszén ennél 
fogvatapadó. 

Elemi vegybontás. Az első kisérletben adott 0.703 
gmm. kőszén elégetve 1.963 gmm. CO, és 0,285 gmm. vizet; ma- 
radt pedig 0085 gmm. hamu. Ez megfelel 0,53596 széneny-, 
0,03165 köneny- és 005039 élenynek ; vagy 10000 részre ki- 
számitva : 86.72 szénenynek 

5.12 könenynek 
8,16 élenynek, és 12.09 hamunak. 
100,00. 

Egy másik kisérletben adott 0,716 gmm. köszén 2.001 gmm. 
szénsavat és 0,287 vizet; hagyott pedig 0,086 hamut. Ez megfe- 
lel 054635 széneny-, 003187 köneny- és 005178 élenynek ; 
vagy 100 részben : 

86,72 szénenynek 
5.06 könenynek 
8,22 élenynek, és 12.01 hamunak. 


100.,00. 
E két kisérletből a középeredményt kivonva , jut : 
a szénenyre  860,72 
a könenyre 5.09 
az élenyre 8,19 
100,00; a hamura 12,05. 
173 


100 


Kéntartalma. 0,546 kőszén adott 0,030 kénsavas suly- 
éleget , mi 0,00414 gmm vagy 100,00 sulyrészben 0, 76 tiszta kén- 
tartalomnak felel meg. 

E nyolcz baranyai kőszén vegytani vizsgálatának eredménye, 
kényelmesebb áttekintés végett öszszeállitva , következő táblázat-— 


ban szemlélhető : 
A köszén lel- 
Pécs. Makay l tökéletlen 
] 


helye és tulaj- 
donosa 


A köszén 
természete 


a köszén a- 
ránysulya 
menynyiség 
Széneny- 
Élenytar- 
talma 
szekmenynyis. 
a koksz meny- 


víztartalma 
j kéntartalma 
(az illó alkatré- 


] 


Ignácz 1.414118,235 89,99014,230] 5,78011,2211,89110,60189,40/ zsugorodó 
., Rosmann i tökéletlen 
Ignácz 1.356110,690 86,88514,375] 8,740/11,1014,11113,53186,47] tapadó 
i ! erösen ta- 

a Paulovics 11,300/ 2.855 88,85014,230] 6,92011,1410,99116,86183,14 padó 
., Czwetko- 1 
vics József 11.313] 5.820 88,30014,800/ 6.9001,0412,83117,18182,82! ., 
Szabolcs. Bor- ] 
bála-bánya 11,378111,415 83,76514,970111,265(1,5715,53122,1977,811 ,, 
a, Ferencz- j 
bányából ]11,35010.,330 89,69515,035] 5,27011,0810,90118,45181,55 ,, 
Vassas. Mihály I ; 
bányából ]1,298] 2.910 88,76015,040 h RLzi 1,64123,18176.82 ,, 


a Teke alakul1,339 12050 86,72015,090! 8,190 1,6710,76121,43178,57/ ,, 


Ha már c szemünk előtt álló számokat egymással valamint a 
krassói kőszenekéivel öszszehasonlitjuk , következők tünnek elé : 

Aránysulyra nézve a baranyaiak nehezebbek a krassóiaknál , 
ámbár e tekintetben a különbség nem igen nagy. Sokkal nagyobb 
és fontosabb e részben a különbség a két szénfaj hamutartalmára 
nézve. Míg t.i. a baranyai kőszeneknél a hamu menynyisége fül- 
hág egész a 18 percentig, s csak kettőnél száll le 2,9—2,8 per- 
centig; azt csak egyetlen esetben látjuk a krassóiaknál 10 percen- 
tig felhágni, míg közönségesen csak 1— 2 percentnél marad , s egy 
esetben még az egy procentumon alól is leszáll. A víztartalom a ba- 
ranyai köőszeneknél ellenben kisebb, mint a krassóiaknál. Míg t. i. 
az elsőknél 1/2 percentnél fölebb nem hág, az utóbbiaknál egész 
7.30 száztólig is fölmegy. 

Szénenytartalomra nézve a baranyai köszenek általában dú- 
sabbak , mint honunk valamenynyi köszenei , a krassóiakat sem véve 
ki. A baranyaiaknál a szénenytartalom többnyire 86 és 89 száztóli 
közt ingadoz , míg a krassóiaknál a közönséges szám 82 és 85 kö- 


101 


zött változik. — Éppen megforditott arányban van a köszenek 
élenytartalma. Míg az t. i. a krassói köszeneknél többnyire csak 9 
és 10 körül ingadoz , leszáll a baranyainál egész az 5,78 percentig ; 
könenytartalmokra nézve majd megegyeznek. Mindkét fajnál , vala- 
mint a többi köszeneknél is többnyire 5 körül szokott állani. 

A baranyai kőszén ezen alkatásából annak nagyobb fütő ere- 
jére lehetne következtetni, mint a milylyennel a krassói köszén bir. 
A dolog azonban nem ugy áll; minthogy a kőszén fűtőerejét nem- 
csak szénenytartalma , hanem a szervtelen alkatrészek menynyisége is 
határozza. 5 erre nézve sokkal kedvezőbbek a viszonyok a krassói , 
mint a baranyai kőszenek mellett. — A kéntartalom is sokkal bő- 
vebb a baranyai kőszeneknél, mint a krassóiaknál , melyekben né- 
ha alig található. A vaskovand gyakran vagy erekben hatja át a 
baranyai kőszenet , vagy egész fészkeket alkot bennök. Ez, legalább 
részhen oka annak , hogy a baranyai kőszén a levegő befolyásának 
kitéve, oly könynyen szétmállik, habár az a baranyai kőszén sa- 
játságaihoz tartozik is, hogy minden vaskovand-tartalom nélkül is 
könynyen szétmorzsolható. A baranyai köszenek tetemesb vasko- 
vand-tartalma oka továbbá annak is , hogy a bányákban oly köny- 
nyen meggyulnak , főképpen , ha oly gondatlansággal megy azok mí- 
velése, mint Baranyában eddig szokott. Jelenben is (1847) több 
bánya ég a pécsi határon és pusztitja a telepet, mitől mindig le- 
het tartani , míg a kőszén-mívelés azon rendetlenséggel és tudatlan- 
sággal fog vitetni, mint eddigelé vitetett. 

A baranyai kőszenek 3- 100-nál száritva és zárt edényekben 
izzásig hevitve 10—23 száztóli illó alkatrészeket vesztenek. E 
szerint 77—90 procentnyi kokszot hagynak hátra, tehát szinte 
többet a krassóiaknál. A nyert kokszok menynyisége egyébiránt itt 
is a kisérletben sokkal nagyobb, mint azt a tapasztalás mutatja. 
Oka ennek nagyobb részt azon körülményben fekszik , mely szerint 
a baranyai kőszén porrá mállván , a levegőből több vizet von ma- 
gába, mely az égetés alatt széljelbomolva a kőszén tetemes részét 
elégeti, miből a nagyobb veszteség legalább részben magyarázható. 
A baranyai köőszénnél továbbá éppen azon oknál fogva , mert csak 
porrá mállott állapotban használják a kokszégetésre, több porha- 
nyós hulladékok maradnak hátra, melyek öszszeálló darabokká 
öszsze nem forrnak, főképpen ha a köszén hoszszabb ideig feküdt 
a levegőn, hol, mint közönségesen mondani szokták: zsirjának 
nagyobb részét elveszti. Ide járul még az is, hogy a baranyai kő- 


szénből égetett kokszok 10—20 procentnyi hamutartalmuknál 
fogva a krassói kokszokhoz képest alárendelt értékkel birnak , me- 
Iyeknél a hamutartalom legfölebb 5 száztólira megyen föl. 

Baranya megye kőszeneinek egy része akörnyéken mint ko- 
vácsszén, csekély menynyiségben mint közönséges fűtöszer, az 
újabb időben pedig tetemes menynyiségben a Pécsettegy pár év óta 
fennálló vasgyárbanés Limberger úr czukorgyárában") használta- 
tik. Ez utóbbi a pécsi köszenet gyárának kőszéngőzzeli kivi- 
lágitására jó sikerrel kezdte használni. A vasgyárban a kőszén a 
vas tisztitására kavarási műfolyam által (Puddeln), valamint 
kokszai a vasolvasztásra használtatnak; alkalmazásuk azonban , mint 
értesülve vagyok , a kőszenek tetemes kéntartalma miatt nagy baj- és 
nehézséggel van egybekötve. — Egy igen tetemes része a baranyai 
köszeneknek tovább vitetik. Pesten a kovácsok és lakatosok kivé- 
tel nélkül baranyai köszenet használnak; s ha mindig elegendő 
menynyiségben volna kapható, a pesti érczöntők legnagyobb része 
kizárólag csak pécsi kokszszal élne, minthogy jelenleg is csak ak- 
kor nyúlnak máshoz, ha baranyai többé nem kapható. A baranyai 
köszén nagyobb részét azonban a gőzhajók fogyasztják , melyek azt 
a mohácsi és tolnai állomásokon veszik fel. A gőzösök azonban, a 
fönnebb eléadott okoknál fogva , nem szívesen használják. 


HEAR. 
Ksziergam és Hkomarom megyék 
barma köszenei. 


Esztergam és Komárom megye barna széntelepjei hazánknak 
eddig ismert és bővebben vizsgált legérdekesb és legjelesebb barna 
szén-képletei közé tartoznak. A kőszén oly jeles és oly szénenydús, 
hogy jóság- és alkatására nézve más országok fekete kőszenével biz- 
vást vetélkedik. 

Ezen megyéknek barna széntelepjei, valamint mindenütt az 
országban, a legfiatalabb fövénykő és fazékas-agyagnak van alá- 
rendelve , mely képlet a széles, többnyire Jura-mész által képezett 
völgyeit a megyének kitölti, s az alacsony termékeny dombokat és 
völgyeket képezi, melyek hullámként egymást felváltva az egész 
vármegyén keresztülhuzódnak. 

Az ezen képletnek alapját alkotó Jura-mész egy a legfelsőbb ré- 


3) Mely azonban már két év óta nem működik, 


e TT ÉLTET TT ÁRÁT TT TT NNA TT 


103 


tegeiben numuliták- és osztrigákban igen gazdag szürke mészkő. 
Csak Esztergam megye keletéjszaki részében képezi egy trachittöre- 
dékekből álló sziklanem ( Trachitbreccia) a képlet alapját, mely rész- 
ben vele elegyedvén , abból gyakran egész darabokat magában fog- 
lal. Ezen trachittöredékekből alkotott sziklanemen létezik Visegrád 
szomszédságában , névszerint a dömösi barna széntelep, 
hol 1807-ben az első szénbánya nyilt meg; későbben azonban , 
1812-ben minden erőltetés daczára . leginkább a szén rosz mivolta 
miatt ismét felhagyatott. 

Sokkal vastagabb, és a dömösi barna szenet (tulajdonképpen 
egy a fának , melyből eredt , alkatásától keveset különböző ásvány- 
faszén) minőségre nézve sokkal túlhaladóbb a Csolnok ésSári- 
sáp közötti köszéntelep. Itt az alacsonyabb fövénydomboknak 
hoszszú lánczolatja nyúlik el, melyek közt a legmagasabb, a Mi k- 
lóshegy, több helyeken megnyittatott és kőszénre míveltetik. 

. E köőszéntelepet egy igen lágy , csillámdús agyagos fövénykő 
fedi , melyre kékes mésztartalmu agyag következik. Az agyag szám- 
talan kövületeket tart magában, melyek mind édes vizüek. és a 
Planorbis, Limnaeus., Melanopsis, Cerithium. Mytilus-féle ne- 
mekhez tartoznak. A 8 lábnyi vastag széntelep 2 közben fekvő a- 
gyagréteg által, mely a fölötte létezőhez egészen hasonló , három 
rétegre választatik, melyek közt a legalsó a legvastagabb 3—4 
lábnyi vastagsággal bír. A választó agyagréteg egyébiránt szintugy 
mint afedő, édesvizü csigákat s egyéb kövületeket foglal magában, 
és gyakran földi olajtól van áthatva. 

A széntelep alapját is ugyanazon agyag és fövénykő képezi , 
melyek födelét alkatják. 

Az emlitett állati maradványokon kivül gyakran növénynyo- 
matok is jőnek elé, leginkább azon agyagrétegek közt, melyek a 
szénrétegeket egymástól elválasztják. Az egyes fajok azonban, 
melyekhez tartoznak , eddig meghatározva még nincsenek. 

Eddig következő pontokon nyitottak kőszénbányákat : Cs o l1- 
nokon, Tokodon, Sárisápon, Magyaroson és Ujfalun. 
A tokodi kőszén az esztergami papnövelde birtokához tartozik és 
Miesbach Alajos úr, több hasonló vállalatról ismeretes tevé- 
keny vállalkozó bírja haszonbérben. A csolnoki a vallás-alapitvány 
birtoka, Brunner pesti polgár által hoszszabb idő óta lőn kibérelve. 


" A sárisápi, gróf Sándorféle családbirtok, s maga az uraság által ásatik. 


Még nem régen minden szabály nélkül ásattak ugy szólván a 


104 


köszenek. Több évek óta azonban nagyobb gond és figyelem fordit- 
tatik azok mívelésére, mit leginkább Miesbach úrnak köszönhetni , 
ki legelső hozott be szabályszerü mívelést. 

Komárom megye barna szénképlete majdnem mindenben meg- 
egyezik az esztergamival. Itt is Jura-mész teszi a képlet alapját , 
mely felett a szénképlet alacsony dombokat képezve a délről éjszak 
felé elnyúló vértesi hegylánczolatra támaszkodik. Itt is porhanyós 
fövénykő képezi a képlet födelét, mire szintén kékes csigák- és 
kagylókban gazdag agyag következik. Az ezt követő széntelep itt 
is agyagrétegek által választatik el három rétegre, mire ismét agyag és 
fövénykő következik , az egész képletnek talpát alkotván. 

Ámbár ámáródábaú is több pontokon találtattak nyomai a 
barna szénnek ; mégis a legérdekesebb és legterjedelmesebb az , mely 
Zsemle helység és Majk puszta között létezik. Ez Gesztes 
ncvü gróf Esterházy-féle birtokhoz tartozik, ki a kőszenet maga 
ásatja, S részint tégla- és mészégetésre maga felhasználja , részint 
pedig /atai kőszén név alatt ismeretesek a Duna mentiben s főkép- 
pen a komáromi várban, hol fűtésre , s különnemü tüzelésekre hasz- 
nálják. 

Esztergam és Komárom megyék kőöszeneinek szine fekete , po- 
ruk barna, fényök középszerü, néha üvegféle , törésök nagyobbára 
palás, néha kagylós, az egyes darabok alakja gyakran tompa dü- 
lénylap (rhomboéder). Ugyanolyan a hasadékok iránya is, honnét 
van , hogy a kőszén legtöbb esetekben ugyanefféle alaku darabokra 
omlik széljel. Az esztergami és komáromi köszénből a faszerkezet- 
nek minden nyoma eltünt tökéletesen. Igen nehezen dörzsölhető por- 
rá; de a levegő befolyásának kitéve legtöbb darabjai kisebb dara- 
rabokra omlanak szét, vagy csak hasadékok hatják át minden felé. 

Aránysulyok : 1.34—1.,49 között változik. 

Az esztergami és komáromi kőszenek kivétel nélkül a tűzben 
elmálló (Sandkhole) köszenek sorába tartoznak. Nemcsak hogy 
egyes és külön darabjai egymással egybe nem forrnak ; hanem az 
egész és szilárd öszszetartásu darabok is kisebbekre omlanak szél- 
jel, ha magasabb hőfoknak tétetnek ki. Azért a kokszége- 
tésreegyáltalában nemalkalmazhatók; a kovácsolásra 
pedig csak szükség esetében mással vegyitve. Szintugy nem alkal- 
mazhatók oly czélszerüen, mint a krassóiak vagy baranyaiak, a gőzvi- 
lágitásra sem, részint mivel azoknál sokkal halaványabb világgal " 
égő gőzt adnak , részint mivel kokszot nem adván , azok maradékát 


105 


haszonvétlenül kellene eldobni, mi a gőzvilágitást nagyon drági- 
taná. Mindezek egyébiránt ellent nem állanak, miszerint szükség 
esetében az esztergami és komáromi köszeneket gőzvilágitásra al- 
kalmazni ne lehetne. Leginkább alkalmazhatók azonban közönséges 
fűtőszerűl a kemenczékben és katlanok alatt. E tekintetben felülmúl- 
ják minden esetre a baranyai kőszenet, minthogy a rácsok hézagait 
bé nem tapadják. Más részről azonban ismét azon rosz tulajdonság- 
gal bírnak, hogy darabokra szétomolván, a rácsok hézagain ke- 
resztülesnek , ha azok csak kevéssé tágasabbak. Szintugy alkalmat- 
lanná teszi a közönséges szobafűtésre tetemesb kéntartalmok , ha 
t. i. a kemenczék nem légmentesek s jó léghuzammal ellátva nin- 
csenek. Ezen esetben a kifejlő gőznemek könynyen áthatnak , s leg- 
inkább a fűtés elején kellemetlen bűzt árasztanak el. Az esztergami 
kőszenek tetemes vaskovand tartalma továbbá főoka annak is, hogy 
a levegőn , főképpen a nedves levegőn, csakhamar szétmállanak s ez 
alatt néha a meggyúlásig meghevűlnek. Kivételt tesznek a zsemlei 
kőszenek , melyeknek kéntartalma sokkal csekélyebb. 

Az esztergami és komáromi kőszén alkatása tetemesen külön- 
bözik a krassói és baranyai kőszén alkatásától, s a fa alkotásához 
némileg már közeledik. Ez részben legalább bizonyos tanuságúl 
szolgál, hogy az esztergami kőszén a barna kőszenek sorába tar- 
tozik. Tagadhatatlan t. i. hogy valamely kőszén annál bizonyosab- 
ban barna kőszén , minél közelebb áll annak alkatása a fához, az- 
az minél nagyobb benne az éleny menynyisége a széneny rovására. 
Ellenben minél inkább uralkodnak az ellenkező viszonyok, azaz 
minél túlnyomóbb benne a széneny menynyisége az élenyéhez képest, 
annál bizonyosabban sorozható a kőszén a fekete köőszenek rovatába. 

A különféle fanemek kevés ingadozással 49—50 procent szé- 
nenyt foglalnak magukban. Alább következő vegybontásom szerint 
a bükkfa 49 , 70 procent széneny-, 5.91 proc. köneny- és 44.39 
proc. élenyből van alkotva. Ezen, valamint különféle más fanemek 
vegybontásából kétségtelenül következik , hogy az éleny és köneny 
minden fanemekben majdnem oly arányban létezik, melyben a két al- 
katrészek vizet alkotnak, a köneny csak igen csekély túlnyomó meny- 
nyiségével. A fának szénrei átváltoztatása ennél fogva egyedülcsak ab- 
ban állana , hogy abból a víz alkatrészeit t. i. az élenyt és könenyt el- 
vonjuk. Ha ez oly módon eszközölhető lenne a nélkül, hogy ezen 
alkatrészek egyike a szénenynyel vegyűlve vagy mint szénéleg 
(Kohlenoxyd), vagy mint könszéneg (Kohlenwasserstoff) elszállana : 


106 


akkor a széneny egész menynyiségének kellene hátra maradnia. Ez 
azonban a fának akármily módon vezetett vegybontása mellett is 
lehetetlen. A fából, annak lassú kőszénrei átalakulása alatt, az 
éleny és könenynek mindig csak egy része szabadúl ki , mely azon- 
ban egyszersmind a széneny részét is magával ragadja. Minél elébb- 
re haladt valamely fa szétbomlása , annál kisebb lesz az éleny ará- 
nya is a köneny és szénenyhez. Egy köszénben sem ugyanaz az éleny 
aránya a könenyhez , mint a vízben, vagy a fában, hanem mindig 
kisebb. Minél közelebb áll tehát a kőszén öszszetételében a fához, 
annál nagyobb benne az éleny menynyisége is a többi alkatrészek- 
hez képest , valamint annál kisebb a széneny menynyisége. Ezen 
viszonyok leginkább a faszerkezettel bíró barna köőszenekben tün- 
nek fel; míg azon barna köszeneknél , melyek előbbre haladt vál- 
tozásuk következtében faszerkezetöket elvesztették , melyek tehát a 
fekete köszenekhez közelebb állanak, az egyes alkatrészek ezen 
aránya mindinkább a szénenyhez hajlik. A valódi fekete köszenek- 
nél a túlsuly határozottan a széneny mellett áll, míg az éleny ha- 
sonló arányban csökken. 

Ezeknél felhág néha a széneny aránya egészen 90 száztólira. 
mig az éleny egészen 4 procentre sülyed le. Ezen fokozatnak leg- 
felsőbb végpontját az anthracit alkotja, melyben a széneny 98 pro- 
centre emelkedhetik , az éleny pedig /2 procentre sülyedhet. Remé- 
lem , hogy vizsgálataim folytában alkalom fog adatni , mely szerint 
mindezen egyes fokozatokat a fánál kezdve föl egészen az anthra- 
citig a hazánkban eléforduló egyes köszénnemeken bébizonyithassam. 

Az esztergami és komáromi köszenek szénenytartalma 67 és 
71 procent között változik , a könenytartalom 4—5 , az élenytar- 
talom ellenben 23 és 27 között. Ennél fogva tehát a köneny meny- 
nyisége a fánál, valamint minden köszénfajoknál is, majdnem 
ugyanaz , minthogy minden , eddig előttem eléfordult esetekben csak 
egyetlen egyszer sülyedt le egy krassói köszénnél 3.92 procentre, 
egy pécsinél pedig 4.37, végre egy másik krassóinál 4,35 pro- 
centre; mig emelkedni 5 /2 procentnél fölebb soha sem szokott. A 
fánál a köneny egészen 6 procentre ér föl. 

Ezen tetemes éleny- és kisebb szénenytartalmuknál fogva az 
esztergami és komáromi köszenek fűtőereje is jóval csekélyebb mint 
a baranyai vagy krassóiaké. Ide járul aztán még azok tetemes ha- 
mutartalma is, mely ritkán sülyed alá 5 percentre ; ellenben a leg- 
több esetekben 10 procentet felülmul. 


107 


Eddig 6 különféle helyekről került esztergami és komáromi 
köszenet vizsgáltam meg. Származnak a legnevezetesebb bányákból 
Csolnakon , Tokodon , Magyaroson , Újfalun , Sárisápon és Zsemlén. 
A csolnoki, tokodi, sárisápi és zsemlei köszenet tek. Ghyczy 
Ignácz gróf Esterházy Miklós jószágai volt igazgatójának, a ma- 
gyarosi és újfalusi kőszenet pedig Abel bányász úr szívességének 
köszönöm. 


47. 
Barna köszén Tokodról. 


Ásványtani jelényzés. Szine és pora barnás -— fekete. 
Fénye igen csekély , zsíros. Törése hoszszában réteges, háránttö- 
rése egyenetlen. A kőszén erősen öszszeálló , nehezen törhető, a le- 
vegőn állandó. 

Aránysulya: 1,494. 

Viztartalma. 3012 gmm. köszén §-100-nál száritva su- 
lyából vesztett 0327; mi 100,00 sulyrészben 10.86 sulyrésznyi 
víztartalomnak felel meg. 

Elló alkatrészek. 1,514 gmm. kőszén befödött platin- 
tégelyben izzásig hevitve sulyából vesztett 0,574 gmmt. Ez megfe- 
lel 100,00 részben 31.30 illó, és 68,70 tűzálló alkatrészeknek. A 
tűzálló maradvány porhanyós és legkevesebbet sem vala öszszeta- 
padva. A kőszén tehátatűzben elmálló. 

Elemi vegybontása. Az első kisérletben 0.378 gmm. 
köszén elégetve adott 0,826 gmm. szénsavat, és 0,146 gmm. vi- 
zet ; maradt 0,042 gmm. hamu. Ez megfelel 0,226 gmm. széneny-, 
0,016 gmm. köneny- és 0,094 gmm. élenynek; vagy 100 részben : 

67.26 szénenynek 
4,76 könenynek 
27.98 élenynek , és 11,11 hamunak. 


100,00. 

Egy másik kisérletben 0.386 gmm. kőszén adott 0,852 gmm. 
szénsavat , és 0,146 gmm. vizet; hagyott pedig 0,042 gmm. ha- 
mut. Ez megfelel 0,233 széneny-, 0,016 köneny- és 0,095 éleny- 
nek ; vagy 100,00 részre kiszámitva : 


108 


67.73 szénenynek 
4,65 könenynek 
27.62 élenynek és 10.88 hamunak. 


100,00. 
E két kisérletből a középeredményt kivonva jut : 
a szénenyre . 67.495 
a könenyre 4.705 
az élenyre 27.800 


100,000 ; a hamura 10.995. 
Kéntartalma. 0,586 gmm. köszén adott 0,463 gmm. Ba 
0,505. Ez megfelel 0,06374 vagy 100,00 sulyrészben 11.22 suly- 
résznyi tiszta kénnek. Egy másik kisérletben 0.503 gmm. kőszén 
adott 0381 gmm. Ba0S03. Ez megfelel 0,05255 vagy 100.,00 
sulyrészben 10,45 tiszta kénnek. 


18. 


Barna köszén Csolnokról Esztergamban. 


Ásványtani jelényzés. Szine szurok-fekete. Pora bar- 
nás , fénye zsíros, törése egyenetlen réteges, szemcsés , néha koczkás. 
A faszerkezetnek valamint az elébbi, ugy ebben is semmi nyoma. 

Aránysulya : 1,359. 

Viztartalma. 2.657 gmm. kőszén 4-100-nál száritva, su- 
lyából vesztett 0.287, mi 100.00 sulyrészre kiszámitva 10.80 
víztartalomnak felel meg. 

Elló alkatrészek. 1.606 gmm. köszén befödött tégelyben 
izzásig hevitve, sulyából vesztett 0,762 gmmt; mi 100,00 suly- 
részben 47.44 illó és 52,56 tüzálló alkatrészeknek felel meg. A 
tűzálló maradvány porhanyós , és annak semmi része öszszetapadva 
nem vala. A kőszén ennél fogyvaatűzben elmálló. 

Elemi vegybontás. Az első kisérletben 0,353 gmm. kö- 
szén elégetve adott 0.868 gmm. szénsavat és 0,155 gmm. vizet. 
Hátra maradt pedig 0,020 gmm. hamu. Ez 0,237 gmm. széneny-, 
0,017 gmm. köneny- és 0079 gmm. élenynek felel meg; vagy 
100,00 részben: 


109 


71,17 szénenynek 
5,11 könenynek 
23,72 élenynek és 5,66 hamunak. 


100,00. 

Egy másik kisérletben adott 0442 gmm. köszén 1,100 gmm. 
szénsavat és 0,197 gmm. vizet. Hátra maradt pedig 0.025 gmm. 
hamu. Ez megfelel 0300 gmm. széneny-, 0,022 köneny- és 0,095 
gmm. élenynek ; vagy 100,00 részben : 

71.94 szénenynek 
5,27 könenynek 
22,79 élenynek és 5,66 hamunak. 


100,00. 
E két kisérletből a középeredményt kivonva jut : 
a szénenyre  71,555 
a könenyre 5,190 
az élenyre 23.255 


100000; a hamura 5,66. 
Kéntartalma. 0.560 gmm. kőszén adott 0,128 gmm. 
kénsavas sulyéleget, mi 00175, vagy 100,00 sulyrészben meg- 
felel 3,13 tiszta kéntartalomnak. 
Egy másik kisérletben adott 0,581 gmm. köszén 0,133gmm. 
kénsavas sulyéleget , mi 0,01833 vagy 100,00 részben 3,15 tisz- 
ta kéntartalomnak felel meg. 


19. 


Barna köszén Magyarosról Esztergamban. 


Ásványtani jelényzés. Szine fekete, pora barnás, fé- 
nye zsíros , néha üvegfényü csíkokkal. Törése réteges, kitünő dü- 
lénylaponyokat alkotván. A faszerkezetnek itt-ott némely homályos 
nyomai. A levegőn állandó, csak hasadékjai a lapok irányában idő- 
vel láthatóbbakká lesznek. 

Aránysulya : 1,42. 

Viztartalma. 3,691 gmm. kőszén t-100-nál száritva, su- 
lyából vesztett 0,503. Ez 100,00 sulyrészben 13.63 sulyrész viz- 
tartalomnak felel meg. 

Elló alkatrészek. 0811 gmm. kőszén befödött tégelyben 
izzásig hevitve , sulyából vesztett 0,350. Ez 100,00 részben 43,16 


110 


illó és 56,84 tűzálló alkatrésznek felel meg. A tűzálló maradvány 
porhanyós, s annak semmi része öszszetapadva nem vaia. A kőszén 
ennél fogvaatüűzben elmálló. 

Elemi vegyboníása. Az első kisérletben adott 0552 
gmm. köszén 1.279 gmm. szénsavat és 0,205 gmm. vizet. Marad- 
vány 0.046 gmm. hamu. Ez megfelel 03492 gmm. széneny-, 
002277 köneny- és 0,13403 élenynek ; vagy 100,00 részre ki- 
számitva : 

69.01 szénenynek 
4.50 könenynek 
26.49 élenynek és 8.33 hamunak. 


100,00. 

Egy másik kisérletben adott 0.551 gmm. kőszén 1,284 szén- 
savat és 0,205 vizet; hagyott pedig 0,046 gmm. hamut. Ez meg- 
felel 0,35057 széneny-, 002277 köneny- és 0,13166 élenynek ; 
vagy 100,00 részre kiszámitva : 

69.42 szénenynek 
4.51 könenynek 
26,07 élenynek és 8.35 hamunak. 


100,00. 
E két kisérletből a középeredményt kivonva , jut : 
a szénenyre 69215 
a könenyre 4.505 
az élenyre  26,280 
100000 ; a hamura $,34. 
Kéntartalma. 0,530 gmm. kőszén adott 0.118 gmm. 
kénsavas sulyéleget, mi 0,01627 vagy 100,00 sulyrésznyi kő- 
szénben 3.07 tiszta kéntartalomnak felel meg. 


20. 


Barna köszén Újfaluról Esztergamban. 


Ásványtani jelényzés. A kőszén külső tekintetére néz- 
ve mindenben az előbbihez hasonló. 

Aránysulya: 1,43. 

Viztartalma. 4.177 gmm. köszén -- 100-nál száritva 
sulyából vesztett 0,568 gmmt., mi 100,00 sulyrészben 183,60 suly- 
résznyi víztartalomnak felel meg. 


111 


Xlló alkatrészek. 0,946 gmm. kőszén födött tégelyben iz- 
zásig hevitve , sulyából vesztett 0.376 gmmt., mi 10000 részben 
39,74 illó , és 60,26 tűzálló alkatrésznek felel meg. A tűzálló ma- 
radvány porhanyós , s annak semmi része öszszetapadva nem volt. 

Elemi vegybontás. Az első kisérletben 0,603 gmm. kő- 
szén elégetve adott 1.385 szénsavat és 0,235 vizet, maradt 0.059 
gmm. hamu. Ez megfelel 0,37815 gmm. széneny-, 002610 kö- 
neny- és.0,13975 élenynek; vagy 100,00 részre kiszámitva : 

69.51 szénenynek 
4.80 könenynek 
25.69 élenynek és 9,78 hamunak. 


100,00. 

Egy másik kisérletben adott 0598 gmm. kőszén elégetve 
1.383 szénsavat és 0,236 vizet; maradt pedig 0.058 gmm. hamu. 
Ez megfelel 0,37760 széneny-, 0,0261 köneny- és 0,13619 éleny- 
nek ; vagy 100,00 részre kiszámitva : 

69.93 szénenynek 

4.85 könenynek 

25.22 élenynek és 9,70 hamunak. 

100,00. 
E két kisérletből a középeredményt kivonva , jut : 

a szénenyre 69.720 
a könenyre 4825 
az élenyre 25.455 


100,000. A hamura 9.74. 
HMémntartalima. 0.842 gmm. köszén adott 0,310 gmm. 
kénsavas sulyéleget, mi 004277. vagy 100,00 sulyrésznyi kő- 
szénben 5,08 tiszta kéntartalomnak felel meg. — Egy másik ki- 
sérletben adott 0,643 gmm. kőszén 0,239 gmm. kénsavas sulyéle- 
get, mi 003297 vagy 100,00 sulyrésznyi kőszénben 5,12 tiszta 
kéntartalomnak felel meg. 


28. 
Barna köszén , Sárisápról Esztergamban. . 


Ásványtani jelényzés. Szine szürkés fekete. Pora bar- 
nás. Fénye tökéletlen zsíros. Törése egyenetlen , részben kagylós. A 


112 


kőszén erősen öszszeálló , nehezen porrá törhető , a levegőn el nem 
málló. Faszerkezetnek semmi nyoma. Itt-ott földes részekkel födve. 

Aránysulya : 1,403. 

Viztartalma. 3.058 gmm. köszén 4-100-nál száritva su- 
lyából vesztett 0,337 , mi 100,00 sulyrésznyi köszénre kiszámitva 
11,02 víztartalomnak felel meg. 

Elló alkatrészek. 1,359 gmm. kőszén befödött tégelyben 
izzásig hevitve sulyából vesztett: 0527. Ez 100.00 sulyrésznyi 
szénre kiszámitva megfelel 38,77 illó és 61,23 tűzálló alkatrész- 
nek. A. tűzálló maradvány porhanyós , és annak semmi része ösz- 
szetapadva nem vala. A kőszén ennél fogyaa tűzben elmálló. 

Elemi vegybontása. Az első kisérletben adott 0432 
gmm. kőszén elégetve 0,963 gmm. szénsavat; 0,181 gmm. vizet, 
és hátra hagyott 0041 gmm. hamut. Ez megfelel 0.263 gmm. szé- 
neny-, 0,019 köneny- és 0,109 élenynek; vagy 10000 részre 
kiszámitva : 67.26 szénenynek 

4.86 könenynek 
27.88 élenynek és 9.48 hamunak. 
100,00. 

Egy másik kisérletben adott 0,353 gmm. kőszén 0,801 gmm. 
szénsavat és 0,149 gmm. vizet; hagyott pedig 0,033 gmm. hamut. 
Ez megfelel 0.219 széneny-, 0,016 gmm. köneny- és 0,085 gmm. 
élenynek ; mi 100,00 sulyrésznyi szénre kiszámitva ád : 

68.44 szénenyt 
5,00 könenyt 
26,56 élenyt és 9.34 hamut. 


100,00. 
E két kisérletből a középeredményt kivonva , jut: 
a szénenyre  67,85 
a könenyre 4.93 
az élenyre  27,22 
100.00, a hamura 9.41. 
Kéntartalma. 0480 gmm. kőszén adott 0342 gmm. 
kénsavas sulyéleget , mi 004704 gmm. vagy 100,00 sulyrésznyi 
szénben 9.80 sulyrész tiszta kénnek felel meg. — Egy másik ki- 
sérletben adott 0,730 gmm. kőszén 0,535 gmm. kénsavas suly- 
éleget , mi 0,0738 gmm. vagy 100,00 sulyrésznyi köszénben 10,11 
sulyrész kénnek felel meg. 


113 


22. 
Barna köszén , Zsemléről, Komáromban. 


 Ásványtani jelényzés. Szine fekete ; pora barnás. Fénye 
tökéletlen zsíros. Törése egyenetlen réteges, itt-ott kagylós, néha dü- 
lénylapu vállapokkal. Töréslapjai üvegfényü csíkokkal ellátva. A 
faszerkezetnek semmi nyoma. A levegőn állandó , tömör, csak itt- 
ott hasadékokkal áthatva. 

Aránysulya : 1.347. j 

Viztartalma. 2.863 gmm. kőszén -- 100-nál száritva, 
sulyából vesztett 0.361 ; mi 10000 sulyrésznyi köszénben 12,60 
víztartalomnak felel meg. 

Eiló alkatrészek. 1.817 gmm. köszén födött tégelyben 
izzásig hevitve sulyából vesztett 0,735 gmmt. Ez 100,00 sulyrész- 
nyi köszénben 40.45 illó és 59.55 tűzálló alkatrésznek felel meg. 
A tűzállo maradvány porhanyós, és annak semmi része öszszeta- 
padva nem vala. A kőszén tehát a tűzben elmálló. 

Elemi vegybontása. Az egyik kisérletben 0,410 kő- 
szén elégetve adott 1.033 szénsavat és 3,169 gmm. vizet; maradt 
pedig 0,018 gmm. hamu. Ez megfelel 0.282 gmm. széneny-, 0.019 
gmm. köneny- és 0,091 gmm. élenynek; vagy 100,00 részre ki- 
számitva : 71.94 szénenynek 

4.85 könenynek 
23,21 élenynek és 439 hamunak. 
100,00. 

Egy másik kisérletben adott 0,464 gmm. 1.170 szénsavat és 
0.188 vizet. Hátra maradt pedig 0,020 gmm. hamu. Ez megfelel 
0.319 gmm. széneny-, 0.021 gmm. köneny- és 0,104 gmm. éleny- 
nek ; vagy 100,00 sulyrészre kiszámitva : 

71.85 szénenynek 

4,73 könenynek 

23.42 élenynek , és 431 hamunak. 

100.00. 
E két kisérletből a középeredményt kivonva jut: 
a szénenyre . 71.895 
a könenyre 4.790 
az élenyre 23.315 
100,000 ; a hamura 4,35. 
Term, társ. Évk, II. k. 8 


114 


Kéntartalma. 0.627 gmm. köszén adott 0.027 gmm. 
kénsavas sulyéleget , mi 0.00358 gmm. vagy 100.00 sulyrésznyi 
köszénben 0.57 tiszta kéntartalomnak felel meg. 

E hat szoltal és komáromi kőszén vegyvizsgálatának 
eredményét könynyebb áttekintés végett a következő táblában ösz- 
szeállitva láthatni. 

Elmálló 


1,494110.995167,49514,705 27,800110,86110,835 31,30  68,70( barna szén 


"a. 118 


A köszén A köszén [8 


Élenytar- 
talma 


lelhelye természete 


Aránysulya 
mennyisége 
Széneny- 
Víztartalma 
Kéntartalma [/ 
Az illó alkat- [/ 
A kokszok 
menynyisége [5 


1.42 ] 8.34 169,215]14,505126,280113,63] 3.07 14316 


1,359] 5.66 171,555]5,190 23,255(10,801 314 (47, hú 56 
p 84 
! 


1.403] 9.34 16844 15.00 


]W 
1.43 ] 9.74 169,72014, rk .455113,60] 5,10 139,74 08 ,26 


26,56 111,02 új jük 61.23 


11.347] 4.35 71 89514, 790123 345 13 60 0.57 40.45 59.55 


HV. 
A brennbergi köszén. 


A brennbergi köszéntelep 12 órányi távolságra fekszik Sop- 
ron városától , csillámpala hegységbe fészkelve, mely az egész kép- 
letnek alapúl azülétk Települési viszonyai következők : 

A gneis és csillámpalán közvetlenül fekszik egy eldarabolt, 
elmállott, mintegy pépes csillámpala- granit- és gneis-tömeg, mely 
között itt-ott köblábnyi nagyságu darabok találhatók ugyanezen 
sziklanemekből. Ezen egy szürke, csillámdús fövénykő fekszik, me- 
lyet agyag- és vékonyabb köszénrétegek váltanak föl. Ezen, a két 
fészekbe szakadt, köszéntelep nyugszik. Ezt a kőszénpala fedi, mely 
1 hüvelyknyi , néha 2 lábnyi vastag kőszénrétegekkel váltatik fel. 
Ezt követi a fedőagyag , ezt pedig a hantföld. 

A. köszéntelep vastagsága szélső határától kezdve egész azon 


115 


pontig , melyen míveltetése jelenleg történik , igen változó. A telep 
mintegy két fészekre szakad , melyek némely oldalaikon a hegység- 
hez támaszkodva , csökkenő vastagsággal egészen a föld szinéig ki- 
nyúlnak ; más oldalaikon ellenben akképpen válnak ki a hegység 
közt, hogy fedő- és alaprétegei egymással egyesülvén , a köszén- 
telep lencse módra végződik. 

A köszéntelep födelét a kőszénpala alkotja, mely agyag- és 
köszénrétegekkel felváltva , néha ölnyi vastag réteggel fedi a kő- 
szén használható telepét. A. palán nyugszik egy 3—10 ölnyi vas- 
tag agyag , mely 45—50 foknyi lejtős rétegekben követi a kő- 
széntelep esését. E fölött fekszik a kovagörgeteggel vegyült hantföld. 

A. kőszén maga , ámbár földismei viszonyait tekintve, a bar- 
na kőszenek sorába tartozó , mégis jó , néha kitünő tulajdonságu ; s 
külső tekintetére nézve a legszebb régi képletü fekete köszénhez 
hasonlit. ") Rétegekre világosan nem szakad , hanem csaknem egy, 
mindenütt egybeolvadt tömeget alkot. Csak a Rudolf-telepnek délke- 
leti része szakad némileg rétegekre , s közepén agyagréteg általkét 
részre van osztva. A másik oldalán azonban ismét minden rend 
nélkül egymásba zavart tömeget alkot. Azon hézagok, melyek az 
egyes rétegeket egymástól elválasztják , porrá zúzott szénnel (ko- 
rommal) és szénpalával vannak kitöltve; s azért gyakran meggyú- 
ladásra adnak alkalmat , mi a telep hatalmas, néha 10—20 ölet 
haladó vastagsága mellett, a kőszén nyerését igen neheziti. Egy 
köbölnyi szén mintegy 70—90 mázsa darabszenet szolgáltat. 

Ámbár a szén több helyeken világos faszerkezetet mutat ; szer- 
ves testek nyomai benne eddig még sem találtattak. Csak a kősze- 
net fedő agyagban jőnek elé, ámbár itt is ritkán, bükkfalevél-nyo- 
matok. Csekély menynyiségü vaskovandon kivül alig talál az ember 
más idegen, a kőszenet tisztátalanitó alkatrészeket. — Ezeknek 
hiánya , valamint a vaskovandnak igen csekély menynyisége , a kő- 
szenet mindenek előtt a házi szükségre és a katlan-fűtésre teszi 
igen alkalmassá , de kokszot belőle égetni nem lehet. 

Koruk és képeztetésök földismei korszakára nézve adatok hiá- 
nya miatt , igen kevés bizonyost állithatunk , valamint az egész te- 
lep képződéséről, és két részrei szakadásáról egy, minden telep- 


7) Ez azonban nehezen volna bebizonyitható , minthogy az ugynevezett 
rostos kőszénen kivül tudomásom szerint nincsen fekete kőszén, 
melynek világos faszerkezete volna. 

gé 


116 


képlettől isolált csillámpala hegységen, világos, ellenmondásoktól 
ment nézetet föl nem állíthatunk. A fedő-agyagban található levél- 
nyomatok rövid korszakra mutatnak ugyan, de innét lejebb min- 
den további adatok hiányzanak. Szintoly kevéssé lehetett eddig biz- 
tosan meghatározni : vajjon különböző telep-e a két rész, vagy, a 
mi valószinübb , egy és ugyanazon telep két különböző részei, me- 
lyek későbben szakadtak el egymástól. Mindkettő azonban az agyag- 
és a palarétegek által egymással öszszeköttetésben áll, s települé- 
sök több helyeken a hegység zavart viszonyai miatt (hol néha a 
rétegek 50—60 foknyi esést mutatnak) , nehezen megismerhető. 

Ezen előrebocsátott, a brennbergi köszéntelep földismei vi- 
szonyait illető adatokat , valamint az eléforduló sziklanemek és kő- 
szénfajok igen részletes gyüjteményét Hartmann bányatiszt úr 

szívességének köszönöm. 

I A sopronyi kőszén hazánk legjelesebb barna köszeneihez tar- 
tozik. Szénenytartalma 70 és 72 száztóli közt változik. Hamva 2 
száztólitól 4-ig emelkedik , mig az esztergaminál 4-től egész 10-ig 
hág fel. Kéntartalma szintén csekély, /2 és 1/2 procent között 
változik. Természetes víztartalma ellenben igen tetemes, mert 17 
és 18", száztóli között áll. A 100 foknál megszáritott szén zárt 
térben hevitve 44 egészen 54 procentnyi illó alkatrészeket veszt. 
A hátramaradó tűzálló része porhanyós , legkevesbé sem öszszeálló, 
minél fogva a sopronyi kőszén a legtöbb barnakőszenek modorához 
képest elmálló köszén , tehát a kokszégetésre nem alkalmazható. 

A soproni kőszén ennél fogva mindazon czélokra igen alkal- 
matos , melyekre a nem tapadó kőszén használtathatik. A közönsé- 
ges házi használatra , a katlanfűtésre , tégla- és mészégetésre , va- 
lamint bányászi tekintetben is a vaskavarási műfolyamra (Pudd- 
lingsprocess) st. effélékre főkép csekély kéntartalma miatt igen czél- 
szerüen alkalmazható; habár más oldalról tetemes víz- és éleny- 
tartalma e használatát némileg megszoritja , minthogy hőerejét csök- 
kenti, mi a katlanfűtésnél , főképen pedig a kavarási műfolyamnál, 
hol magasabb hőfokot czélzunk eléállitani , lángjának csekély szén- 
tartalma miatt nagy befolyással van. 

Eddig négy különféle darabot vizsgáltam meg vegytanilag, 
minden telepből két-két darabot; mely vizsgálat eredményét ezen- 
nel közleni szerencsém van. 


117 


A. Rudolf-telepből 


1-ső számu. 


Ásványtani jelényzés. Színe barnás fekete, pora bar- 
na , fénye halavány , kitünő , igen finom rostos faszerkezetü. Töré- 
se hoszszában réteges, a rostok irányában; haránttörése ellenben 
egyenetlen , sekély kagylós. Az elválási lapokon a vaskovand vilá- 
gos nyomai láthatók. 

Aránysulya : 1,285. 

WViztartalma. Fínom porrá törve, és olvasztott mészhalvag 
által kiszáritott folytonos léghuzamban 3- 100-nál száritva 3.881 
sulyrész vesztett 0,725 sulyrészt, mi 10000 sulyrészre kiszá- 
mitva 18.68 sulyrésznyi víztartalomnak felel meg. 

Elló alkatrészek. 0,845 gmm. szén befödött érenyté- 
gelyben izzásig hevitve sulyából 0.415 gmmt. vesztett. A szén en- 
nél fogva 100 részben 49.11 illó alkatrészeket foglal magában. A 
maradvány 50,89 tűzálló sulyrész porhanyós , és semmi része a 
másikkal öszszeálló nem vala. A szén ennél fogva a tűzben elm á I- 
lószenek sorába tartozik. 

Elemi vegybontása. Az első kisérletben 0,598 gmm. 
köszén elégetve adott 1,525 gmm. szénsavat és 0,251 gmm. vizet; 
hagyott pedig hátra 0,014 gmm. hamut. Ez megfelel 041598 szé- 
neny-, 0,02788 köneny- és 0,14014 élenynek ; vagy 100,00 rész- 
re kiszámitva : 

71.23 szénenynek 
4.77 könenynek 
24.00 élenynek , és 2.34 hamunak. 


100,00. 

Egy másik kisérletben adott 0.735 gmm. kőszén elégetve 
1.850 gmm. szénsavat és 0,301 vizet ; maradvány 0,018 gmm. ha- 
mu. Ez megfelel 050512 gmm. széneny-, 0,03344 köneny- és 
0,17844 élenynek ; vagy 100,00 részben : 

70.45 szénenynek 
4.66 könenynek 
24.89 élenynek , és 2.44 hamunak. 


100,00. 
Ezen két kisérletből a középeredményt kivonva jut : 


118 


a szénenyre . 70,840 
a könenyre 4,715 
az élenyre 24445 


100,000 ; a hamura 2.39. 
Kéntartalma. 0513 gmm. kőszén adott 0034 gmm. 
kénsavas sulyéleget , mi 000468 gmm. vagy 10000 sulyrészben 
0.91 sulyrésznyi tiszta kéntartalomnak felel meg. 


2-ik számu. 


Ásvánvtani jelényzés. Színe barnásfekete, valamivel 
sötétebb az előbbinél, pora és karczoláshelye barna. Fénye halvány 
selyemféle. Kitünő finom rostú faszerkezete az ébenfához hasonló. 
Törése hoszszában palás ; haránttürése ellenben egyenetlen , sekély 
kagylós, néha halvány fénynyel. A köszén törés- és elválási lap- 
jain alig észrevehető nyomai a vaskovandnak , itt-ott vaséleg-pety- 
tyek és igen apró gyps (?) jegeczek. 

Aránysulya : 1,300. 

Viztartalma. 3.491 gmm. finom porrá tört köszén 4. 100- 
nál száritva , sulyából vesztett 0,590 , mi 100,00 részre kiszámit- 
va 17.00 procentnyi víztartalomnak felel meg. 

Klió alk atrészek. 0,936 gmmm. kőszén fedett platinté- 
gelyben izzásig hevitve sulyából 0412 gmmt. vesztett, mi 100 
részben 44.02 sulyrésznyi illó , és 55,98 tűzálló alkatrésznek fe- 
lel meg. A tűzálló maradvány egészen porhanyós és annak semmi 
része öszszeforrva nem vala. A kőszén ennél fogva a tűzben el- 
málló. 

Elemi vegybontása. Az első kisérlet szerint 0,403 gmm. 
kőszén elégetve adott 1,043 gmm. szénsavat és 0,182 gmm. vizet; 
hagyott pedig 0,008 hamut. Ez megfelel 0,28478 gmm. széneny-, 
0.02021 gmm. köneny- és 0,09001 élenynek ; vagy 100,00 rész- 
re kiszámitva : 

72.10 szénenynek 
5,12 könenynek . 
22,78 élenynek , és 1,98 hamunak. 


100,00. 
A másik kisérlet szérint adott 0,504 gmm. kőszén elégetve 
1,305 gmm. szénsavat, 0.233 gmm. vizet és hagyott 0,011 hamut. 


119 


Ez megfelel 0,35631 gmm. széneny-, 0,02588 köneny- és 110,081 
élenynek ; vagy 100 részben : 
72.27 szénenynek 
5,25 könenynek 
22.48 élenynek, és 2,18 hamunak. 


10000. 
Ezen két kisérletből a középeredményt kivonva jut : 
a szénenyre 72.185 
a könenyre 9,185 
az élenyre 22.630 


100000; a hamura 2.08. 
Kéntartalma. 0800 gmm. kőszén adott 0.032 gmm. 
kénsavas sulyéleget, mi 00044 gmm. vagy 10000 sulyrészben 
0,55 sulyrésznyi tiszta kéntartalomnak felel meg. 


B. A József-telepből. 


3-ik szám u. 


Ásványtani jelényzés. Színe, pora s karczolása olyan 
mint az előbbi kettőé. Fénye haloványabb a többi kettőénél. Szer- 
kezete szintén finom rostos, azonban nem mindenütt egyformán 
észrevehető. Törése réteges, a rostok iránya ellenében is , azokat 
különféle szögekben keresztülvágván. Haránttörése egyenetlen , né- 
ha majdnem egyenes szögü elválási lapokkal, anynyira, hogy a 
köszén hajlandóságot mutat világos koczkaalaku darabokrai elválás- 
ra. Az elválási lapok tetemes menynyiségben ochrával, földes 
részekkel és üvegfényü jegeczekkel vannak behuzva. Ugyane- 
zen jegeczkék látszanak a kőszén legfinomabb hasadékaiba is hat- 
ni, mert a kőszén minden töréslapján eléjőnek., 

Aránysulya : 1,289. 

Viztartalma. 3.383 gmm. kőszén 4- 100-nál száritva , 
sulyából vesztett 0,603 gmmt., mi 17.82 száztóli víztartalomnak 
felel meg. 

Elló alkatrészek. 0858 gmm. kőszén befödött tégely- 
ben izzásig hevitve , sulyából vesztett 0.403. Ez 10000 sulyrész- 
ben megfelel 47.00 illó és 53,00 tűzálló alkatrésznek. A tűzálló 
maradvány csak igen kevéssé vala öszszetapadva , s a legkisebb ok- 
nál széthullott. A kőszén ennél fogva szintén csak a tűzben el- 
mállók sorába tartozik, 


120 


Elemi vegybontása. Az első kisérletben adott 0.361 
gmm. kőszén elégetve 0,941 gmm. szénsavat 0170 gmm. vizet és 
hagyott hátra 0,008 gmm. hamut. Ez megfelel 0,25692 gmm. szé- 
neny-, 001888 köneny- és 007720 élenynek; vagy 10000 
részre kiszámítva : 

72,78 szénenynek 
5.35 könenynek 
21.87 élenynek, és 2,21 hamunak. 


100,00. 

Egy másik kisérlet szerint adott 0.521 gmm. kőszén eléget- 
ve 1346 gmm. szénsavat és 0,229 gmm. vizet; hátra hagyott pe- 
dig 0,012 gmm. hamut. Ez megfelel 0,36750 széneny-, 0,02544 
köneny- és 0,11606 élenynek ; vagy 100,00 részben: 

72.20 szénenynek 
5,00 könenynek 
22.80 élenynek , és 2,30 hamunak. 


10000. 
E két kisérletből a középeredményt kivonva jut : 
a szénenyre 72.490 
a könenyre 9.170 
az élenyre 22.335 


100000 ; a hamura 2,255. 
KMéntartalima. 0,654 gmm. köszén adott 0062 gmm. 
kénsavas sulyéleget , mi 0,008555 gmm. vagy 100.00 sulyrészben 
1.30 sulyrésznyi tiszta kéntartalomnak felel meg. 


4-ik számu. 


Ásványtani jelényzés. E második példány a József- 
telepből külső tekintetére nézve az előbbihez majdnem egészen ha- 
sonló. Faszerkezete majdnem e gészen elenyészve , üvegfényü csí- 
kokkal keresztülhatva. Törése hoszszában réteges , haránttörése e- 
gyenetlen, kiváló hajlandósággal egyenes szögletü eldarabolásra , 
néha törése sekély kagylós, fénye kevéssé zsíros. Az elválási la- 
pok az előbbiéhez hasonló földes és vaséleges részekkel vannak be- 
vonva , melyek szintén apró jegeczekkel fedvék. 

Aránysulya : 1,334. 

Viztartalma. 3,790 gmm. 73- 100-nál száritva , sulyából 


121 


vesztett 0,648 gmmt., mi 100,00 sulyrészben 17.10 sulyrésznyi 
víztartalomnak felel meg. 

HIIÓ alkatrészek. 0439 gmm. köszén befödött tégely- 
ben izzásig hevitve, sulyából vesztett 0.237 gmmt. Ez megfelel 
100,00 sulyrészben 54,00 sulyrésznyi illó és 46.00 sulyrésznyi 
tűzálló alkatrésznek. A tűzálló maradvány porhanyós és legkiseb- 
bet sem vala öszszetapadva. A kőszén tehát szintén a tűzben el- 
mállók sorába tartozik. 

Elemi vegybontása. Az első kisérletben adott 0.448 gmm. 
köszén elégetve 1,091 gmm. szénsavat és 0,196 gmm. vizet ; ha- 
gyott hátra pedig 0021 gmm. hamut. Ez megfelel 0,29788 szé- 
neny-, 0,02177 köneny- és 0,09735 élenynek ; vagy 100,00 rész- 
ben : 71.44 szénenynek 

5.22 könenynek 
23.34 élenynek , és 4,69 hamunak. 


100,00. 

Egy másik kisérlet szerint adott 0.540 gmm. kőszén eléget- 
ve 1,323 szénsavat és 0.245 vizet, maradvány 0,025 hamu. Ez 
megfelel 036122 gmm. széneny-, 02721 köneny- és 0,12657 
élenynek ; vagy 100,00 részre kiszámitva : 

70.14 szénenynek 
5,28 könenynek 
24,58 élenynek és 4,63 hamunak. 


100.,00. 

Egy harmadik kisérlet szerint adott 0.630 gmm. köszén 
1,569 gmm. szénsavat és 0,269 gmm. vizet; hagyott pedig hátra 
elégetése után 0,029 gmm. hamut. Ez megfelel 042839 gmm. szé- 
neny-, 0,02988 köneny- és 0,14273 élenynek ; vagy 100.,00 suly- 
részre kiszámitva : 

71,28 szénenynek 

4.97 könenynek 

23,75 élenynek, és 4,60 hamunak. 

100,00. 
Az első és harmadik kisérletből a középeredményt kivonva jut: 

a szénenyre 71.360 
a könenyre 5.095 
az élenyre — 23,545 


100,000 ; a hamura pedig 4.645. 


122 


Kéntartalma. 0,593 gmm. kőszén adott 0071 gmm. 
kénsavas sulyéleget. Ez megfelel 000979 gmm. vagy 100.00 
sülyrészben 1,63 sulyrésznyi tiszta kéntartalomnak. 


E négy sopronyi köszén vegytani vizsgálatából nyert ered- 
mény könynyebb áttekintés végett következő táblázatba van ösz- 


ERLNNTT 


szeállitva : 


A köszén ter- 
mészete 


talma 
víztartalma 
részek 


cs 
s 
a 
zi 
koszi 
[no] 
eg 
hd 
a 
o 
2 


É 
széneny- 
köneny- 
É 
az illó alkat- 
a kokszok 
menynyisége 


g l ! ] j a tüzben el- 
Rudolftelepből 1.285 2,390 70.840 4,71524,445 18.68 0,91149,11150.,89 málló 


JER JEA 


2." ,, 5 —— 11,3002.080 72,185.5,185122,630 17,00 0,55144,02155.981 2 5 


3.  Józsefte- j § 
lepből — 11.289 1 4 dj 72.490 5,175 22.335 17,82.1,30147,00 jég 9 s 


; 


EV L ag AAS 1, 334 4, 615 1 Abe BE 0955 635 HB mr ao. 63154,00146,00 


99 99 


E számokat egymás között öszszehasonlitván szélső határai- 
kat egymáshoz igen közel látjuk állani. Nevezetesen aránysulyu- 
kat illetőleg 1,28 és 1,33 ; hamujok menynyiségét illetőleg 2,08 és 
4.64; szénenyök menynyiségét 7.08 és 7,25 ; a könenyét 4,7 és 
5,18 ; az élenyét 22,3 é524,4 ; a vizét 17.0 és 18,6 ; akén meny- 
nyiségét 0.55 és 1,6 között látjuk változni. 


E szerint van szerencsém 8 különféle krassói, ugyananynyi 
baranyai , 5 esztergami , 1 komáromi és 4 brennbergi kőszén fajok 
vegybontását eléterjeszteni. Ezek hazánk eddig ismert legjelesebb 
köszénfajai, s valamenynyi egyéb kőszénfajok typusát magukon hord- 
ják. Ugy hiszem, hogy érdektelen nem leend , ha ezen 26 külön- 
féle köszénpéldányok vegyvizsgálati eredményét öszszeállitva egy- 
mással öszszehasonlitjuk; mert csak akkor tünnek föl leginkább a 
hasonlatosságok , és az elválasztó különbségek; továbbá a külön- 
böző viszonyok , melyekben a különféle szénfajok egymáshoz álla- 
nak, az átmenetek az egyik fajról a másikra stb. 


Mak.bányájáb.11,414118,235189,99014,230] 5,780 


Borbála-bány.]11,378111,415183,76514,970111,265 


123 


A köszén 
lelhelye 
és 
tulajdonosa 


Va 


menynyisége 


es 
Le) Ny 
e 


A köszén ter- 
mészete 


A kokszok 


- 
9 
N 
2 
o 
- 
a 


menynyisége 
Széneny- 
Köneny- 
Élenytartalma 
Víztartalma 
Kéntartalma 


1,605185.295]5,055] 9.650 
2,395185.48014,925] 9.595 
2.615184,54014,960110,500 


99 99 

99 99 

., — elmálló 
99 99 e 
s zsugorodó 
., — elmálló 
aa — tapadó 


1 5366 8 5555 78, 5375 3 925 17; 700 
1, 5295 0; 890188,725]14, 660 6; 615 


SD PSS 


60189. 40ftökélet. zsug. 
,53168 47ítökéletlen tap. 
,,) erös. tapa. 


1.356110,690186.88514.375] 8.740 
.11,300] 2.855188,85014.230]1 6.920 


119 ár "81 
VE 81.55 
3,18176.82 
1 43 78,57 


11.850110,33 189,69515.035] 5.270 
1.298] 2.910188,76015.0401 6.200 
1,339112,05 186,72015.090] 8,190 


ÉR ÜNSz a S SZR sé 


1,494110,995167,49514,705127,800110,86110.,83131,30168, 70jbarna k., elmá. 
5,660171.,55515,190]123,255110,80 47.44152,561 ,, 
8.340169,21514,505126,280113,63 7143.16156.84 
9.740169,72014,825125,455 13, 60 39,74160,26 
9410 67.850 4.930 27.220 1102 38,77161 523 


4,350171,89514,790123,315112.601 0,57140,45159,55 


2,390170,84014,715124,445118.,68 49.11150,89 
2,080172,185]5,18522,630117,00 44,02155,98 

2.255172,49015,175122.335117.82 47,00153,00 
4,645171.36015.095123.545117.10] 54,00146,00 


E számokat egymással öszszehasonlitván, következők tünnek fel 
előttünk : a krassói kőszenek aránysulyát 1,282 és 1.423 között 
látjuk változni ; a baranyaiakét 1.298 és 1,414 között ; az eszterga- 
miakét 1359 és 1,494 között; a sopronyiakét pedig 1,285 és 
1.334 között. 

A hamu menynyisége a krassói kőszeneknél 0.89 és 
10,53 között változik; a baranyaiaknál 2.855 és 18.235 között ; 
az esztergamiaknál 5,66 és 10,995 között; a sopronyiaknál 2.08 
és 4.645 között; a zsemleinél pedig a hamumenynyiség 4.35. 

Aszéneny menynyisége a krassói köszeneknél 78,375 
és 88,725 között ingadozik; a baranyaiaknál 83.765 és 89.99 
között. Az esztergamiaknál 67.495 és 71,555 között; a sopro- 


Krassából 


Sopron- Komá- Esztergamból Baran y íé 
romból, 


ból, 


ea ate emu VE mmm A "ám. Úg 
ából 


124 


nyiaknál 70.84 és 72,49 között; végre a zsemlei köszénnél a szé- 
neny menynyisége 71,895. 

. A köneny menynyisége a krassói köszeneknél 3.925 
és 5055 között változik; a baranyaiaknál 4,23 és 5,09 között ; 
az esztergamiaknál 4.505 és 5,19 között; a sopronyiaknál 4,715 
és 5185 között; a zsemleié pedig 4,79. 

Azéleny menynyisége?") a krassói kőszeneknél 6.615 
és 17.70 között változik ; a baranyaiaknál 5,78 és 11,265 között; 
az esztergamiaknál 23.255 és 27.80 között; a sopronyiaknál 
22.335 és 24.445 között ; végre a zsemleié 23.315. 

A víztartalom a krassói köszeneknél 1,20 és 7.30) kö- 
zött ingadozik; a baranyaiaknál 1.04 és 1,67 között; az eszter— 
gamiaknál 10.80 és 13,63 között ; a sopronyiaknál 17.00 és 18,68 
között; végre a zsemleié 12.60. 

A kéntartalom a krassói köszeneknél 020 és 094 kö- 
zött változik; a baranyaiaknál 0.76 és 5,53 között; az eszterga- 
miaknál 3.07 és. 10,83 között; a sopronyiaknál 0.55 és 1,63 kö- 
zött; végre a zsemleié 0.57. 

Azilló alkatrészek menynyisége a krassói kösze- 
neknél 21,15 és 31,83 között változik ; a baranyaiaknál 10,60 és 
23.18 között; az esztergamiaknál 31.30 és 47.44 között; a sop- 
ronyiaknál 44.02 és 54.00 között; végre a zsemleié 40,45. 

E szerint találjuk a legkisebb aránysulyt a gerlistyei kő- 
szénnél Krassóban, mely — 1.282; a legnagyobbat a tokodi kő- 
szénnél Esztergamban, mely — 1.494. A hamu legkisebb meny- 
nyiségét találjuk a resiczai köszénben , szintén Krassóban , mely csak 
0,89; a legnagyobbata pécsi köszénben Makay Ignácz bányájából , 
mely egész 18,235-re fölhág. Szénenyben legdúsabb a pécsi 
kőszén, szintén Makay Ignácz bányájából, melynek menynyisége 
89.99-re megyen ; míg a tokodi köszénnél 67.495-re leszáll. K ö- 
nenyben leggazdagabb a csolnoki köszén Esztergamból , mely be- 


X) Ez a széneny menynyiségével öszszehasonlitva, többnyire megfordi- 
tott arányban találtatik a köszénben. 

"0k) A különbség víztartalmok, valamint egyéb viszonyaikra nézve a kras- 
sói kőszeneknél igen nagynak látszik , minél fogva én , ámbár nem 
ismervén az ottani települési viszonyokat , hajlandó vagyok föltenni , 
miszerint a krassói felirás alatt vizsgálatra nekem béküldött kősze- 
nek koruk s egyéb földismei tekintetekre nézve különböző telepek- 
hez tartoznak, 


125 

lőle 5,19 száztólit tartalmaz. Legszegényebb ellenben a krassói kő- 
szén Emília-bányából, mely 3,925-re száll le. Éleny ből legtöb- 
bet foglal magában a tokodi köszén Esztergamból t. i. 27,8 száz-— 
tólit; legkevesebbet a baranyai, Makay Ignácz bányájából , t.i. csak 
5,78-at. Vizre nézve legdúsabbak a sopronyi kőszenek , me- 
lyeknél egész 18,68 száztólira felhág , míg a pécsinél Czwetkovics 
bányájából 1,04-re leszáll. Kénből legkevesebbet tartanak a 
krassóiak , melyeknél 0,20-ra száll le; legtöbbet az esztergamiak , 
melyeknél a tokodi 10,83 száztóli ként foglal magában. Levegőtől 
elzári térekben hevitve legtöbbet vesztenek a sopronyi kőszenek , 
melyeknél azilló alkatrészek menynyisége felhág 54-ig ; legke- 
vesebbet a baranyaiak , melyek közől egy pécsi, Makay Ignácz bá- 
nyájából , csak 10,60 veszt zárt ürbeni hevités által; éppen meg- 
forditott arányban van tehát a kokszok menynyisége is. 

Hogy azonban azon kőszéntelepek, melyek egyes kőszeneit 
megvizsgáltuk és megismertük, általános alkatásáról tiszta fogal- 
mat szerezhessünk, szükséges hogy az egyes kőszenek vegytani 
vizsgálata által nyert számokból a közepszámokat kivonjuk , s ezek 
szerint az egész telepre nézve meghatározzuk. E szerint lesz : 


z 1 TS z j 3 v3 e úo 
E AAS GY BEZ VEZE ESEN ESETE E lesse 
EM Nz E Vakátzs EDES A ÉS si BI at 
tectllai VA A RE rtl NEL — s SÍs Fi az 
a bar Si] e AA kltzéé el Has go 9 
gú s a en — sz "oD ze lő] 
s [d 2 XVI ESZT TMB IE ast Ea 
ki Hz hod "9 j bi si ez ez a] hi 
A krassói köszenekre ! 
nézve 1,33513,761183,79714,582 11.621] 3,3710,63126,74173,26 
A baranyai köszenek- 
re nézve 1,34419.288187.,87114.,721) 7.408] 1,2312,33117,93182,07 
Az esztergamiakra 
nézve 1,42118,829169.16714,831126.002111,9816,42140,081  — 


A berennbergire 


A zsemleire nézve — 11,34714,350171,89514,790123,315 1. aléa UeHNi 08 
nézve 1,3021]2.842171,719]5.042123,239117,65 [1,10 


48.53! , — 


E számokból láthatni, miszerint legkisebb aránysulya van 
a brennbergi köszénnek (legkönynyebb), mely hamvára nézve is leg- 
kevesebbet foglal magában. A legnehezebbek az esztergami kősze- 
nek, habár hamvokra nézve a baranyaiak emezeket valamivel fe- 
lülmulják. Könenyből. legtöbbet foglalnak magukban a brennbergi 
kőszenek ; legkevesebbet a krassóiak és baranyaiak. Ha azonban a 
köneny arányát az élenyhez képest veszszük: azt tapasztalandjuk, 
miszerint éppen azok legdusabbak könenyben, melyek szám sze- 


126 


rint legkevesebbet tartalmaznak; mert ezek birják a könenyt leg- 
inkább túlmenynyiségben azon menynyiség fölött, mely a bennök lé- 
tező élenynyel vizet alkotni képes. Innet látszik egyszersmind a 
kőszén tapadó vagy nem tapadó tehetsége függeni. Minél nagyobb 
t. i. valamely kőöszénnek könenytartalma az élenyéhez képest, an- 
nál bizonyosabban tapadó is ; ellenben minél inkább távozik el azon 
aránytól, annál biztosabban is tehetni föl, hogy a kőszén a tűzben 
elmállók sorába lesz számitandó. E szerint látjuk, hogy a bara- 
nyai kőszenek, melyeknél a köneny aránya ugy áll az élenyéhez 
mint 1 : 1,57, legerősebben és kiválólagtapadók. A. krassói kősze- 
nek , melyekben a köneny az élenyhez ugy áll, mint 1 : 2,54-hez, 
zsugorodók , s némelyek köztök már elmállók. A brennbergi kősze- 
nek , melyekben a köneny az élenyhez azon arányban áll, mint 1 : 
4,60-hoz, már az elmállók sorába tartozók, ámbár nálok imitt-— 
amott némi hajlandóság az egybeforráshoz még észrevehető ; míg az 
esztergami kőszenek, melyekben a köneny aránya az élenyéhez 
ugy áll, mint 1 : 5,38-hoz , kiválólag a tűzben elmállók , melyek- 
ben az öszszezsugorodásnak nyomát sem találhatni. Azonban fordul- 
nak elé e tekintetben is kivételek a természetben , mint azt máskor 
bővebben lesz alkalmunk fejtegetni. 

A baranyai köszeneknél nyolcz közöl egy tökéletlen zsugorodó , 
egy tökéletlenültapadó ; a többi hat pedig mind igen erősen tapadó. A 
krassói köszeneknél ellenben 8 szám közől 4 erősen zsugorodó , egy 
erősen tapadó; a többi három pedig a tűzben elmálló. Az eszterga— 
mi , komáromi és brennbergi kőszenek kivétel nélkül elmállók. 

A kőszenek víztartalmát illetőleg igen feltűnő, hogy 
mindazon kőszenek , melyek egy telephez tartoznak , habár egymás- 
tól igen meszsze helyekről vétetvék is , víztartalmokra nézve majd- 
nem egészen megegyeznek. A kőöszenek víztartalmát pedig annál 
inkáb látjuk csökkenni , minél kisebb bennök az éleny-, s minél na- 
gyobb a szénenytartalom. Ellenkező esetben a víz menynyiségét 
bennök rendesen növekedni látjuk. Igy változik például a baranyai 
köszenek víztartalma 1.04 és 1,67 között; középszáma 1.23; a 
krassóiaké 1,20 és 7,30 között, mi minden esetre sok ugyan , S 
az általam felállított szabály ellen szól; azonban, mint két helyen 
fölhozva már volt, magyarázatot enged (I. a 86-ik I.). Az eszter— 
gami kőszeneknél ingadozik a víztartalom 10.80 és 13.63 között ; 
a brennberginél pedig 17,00 és 18,68 között. Honnét származik 
ezen minden esetre nevezetes tünemény, s mi okozza ezen különfé- 


MGNNEKEKmHmTTETTtÉTELEÉTe—— 


127 


le telepek és köszénfajokkal változó víztartalmat, ezt az eddig e 
részben gyüjtött tapasztalások nyomán teljes bizonynyal meghatá- 
rozni lehetetlen. Anynyi azonban bizonyosnak látszik , miszerint a 
köszénnek korával, szénenytartalmával és a több vagy kevésbé vál- 
tozatlan maradt faszerkezetével igen közel viszonyban áll. Midőn 
t. i. a sopronyi köszénnél, mely tulajdonságainál fogva az általam 
eddig vizsgált kőszenek legfiatalabbikához tartozik, s melyen az 
eredeti faszerkezet még legvilágosabban észrevehető , a víztartalom 
181. száztólira felhág , azt a baranyaiaknál , melyeken minden szer- 
ves szerkezet végképpen elpusztitva és eltörülve van, s melyek szé- 
nenytalmokra nézve a többieket mind tetemesen felülmúlják , csak 
egy száztólira látjuk leszállani. Ugy látszik azonban , miszerint a kő- 
szenek víztartalma azok tapadhatási tehetségével 15 szoros ösz- 
szeköttetésben állana. Midőn t. i. a baranyai tapadó kőszenek víz- 
tartalmát legfölebb 1! száztólira szállani látjuk , az a krassói zsu- 


gorodó köszeneknéla3! száztólit túlhaladja. Csak egy van a kras- 
sói köszenek közt, melynek víztartalma 1, 20 száztólira leszáll , s ez, 
valamint e tekintetben, ugy jeles tapadó tehetségéres minden egyéb 
tulajdonságaira nézve is egészen hasonló a baranyai kőszenekhez. 
Kénre nézve legkevesebbet a zsemlei kőszén tartalmaz ugyan, 
t. i. csak 0,57 száztólit; minthogy azonban ez csak egyes szén, 
anynyira eldöntő és elhatározó sulyt nem tulajdonithatunk neki. 
Határozottan és minden kivétel nélkül legkevesebb ként tartalmaz 
valamenynyi magyar kőszén között a krassói; középszámmal t. i. 
0,63 száztólit. Ezek után következnek a sopronyi kőszenek 1.10 
száztóli kéntartalommal ; ezek után a baranyaiak 2.33 száztóli kén- 
tartalommal ; végre az esztergamiak, melyeknek kéntartalma ed- 
digi vizsgálataim szerint 6,42-re felhág. Minthogy a kén egy igen 
kellemetlen alkatrésze a köszénnek , s azt sok ipari czélokra néha 
egészen alkalmatlanná teszi ; igen természetes , miszerint a köszén- 
nek becse kéntartalmával csökken. A kén jelenléte a köszénben né- 
ha anynyira alkalmatlan , hogy annak eltávolitása végett a kőszenet 
gyakran meg szokták égetni; mit közönségesen kikénezésnek 
vagy kéntelenités nek (Abschwefeln) neveznek. Minthogy azon- 
ban e mütételnek csak a tapadó és a zsugorodó köszenek vethetők alá- 
Ja, melyek t. i. égetés által kokszokká zsugorodnak ; azért a baranyai 
és a krassói kőszeneken kivül (mely utóbbiaknál csekély kéntar- 
talmok végett nem is szükséges) Magyarország többi köszeneiből 
a ként eltávolitani lehetetlen, a nélkül hogy a kőszenet magát vég- 


128 


képen haszonvehetlenné ne tennők. Árt pedig a kén nemcsak az 
egészségnek , de árt az eszközöknek , gépeknek s egyéb, akármifé- 
le ércezekből készült szereknek. Leginkább rontja pedig a katlano- 
kat, melyek fütése tetemesen kéntartalmu kőszenekkel történik. 
Mind ezen oknál fogva megbecsülhetetlen értéke van a kéntől ment 
köszénnek , s már e tekintetből is felülmulja a krassói köszén nem- 
csak a többi magyar kőszenet, de az egész Európa legtöbb kösze- 
neit is. Még egy szintén nem jelentéktelen előnye van a kéntelen 
kőöszénnek , t. i. az, hogy azok mívelése igen kényelmesen történ- 
hetik , mivel a bányák önkénytes meggyúladásnak nincsenek kitéve. 

Ha a köszenek kéntartalmát csak az azokban létező vasko- 
vandban (Schwefelkies) akarjuk keresni: akkor minden kőszén kén- 
tartalmának bizonyos arányban kell állania a hamutartalomhoz. Te- 
gyük fel például, hogy a hamu , mely a kőszén elégetése után hát- 
ra maradt , mind a vaskovandból származik , mely a ként az égés 
közt szabaddá bocsátván , helyette élenyt vett magába és vaséleggé 
változott által : akkor 100 sulyrésznyi hátramaradó hamu leges 
legfölebb csak 80 sulyrésznyi kéntartalomnak felel meg , mert Fe S, , 
mely 40 sulyrésznyi ként foglal magában 35 sulyrésznyi vasra, 


elégetve és a ként belőle kihajtva 50 sulyrésznyi hamut (vaséleget A 
Fe, 0.) hagy maga után , mig a 40 sulyrésznyi kén az égés alkal-" 


mával a levegőbe elszállott. Ebből az következik , miszerint a kő- 
szén kéntartalma, annak hamutartalmát felül nem mulhatja soha, 
habár a hamu egész menynyiségét a vaskovandból származottnak 
gondolnók is. Azonban vizsgálódásaim folytában azon meglepő tü- 
neményre jutottam, mely szerint több köszeneknél a kéntartalmat, 
ha nem nagyobbnak, legalább majdnem akkorának találtam, mint 
az egész hamutartalmat. Ezen, minden esetre feltünő, s a meny- 
nyire előttem tudva van, még seholsem észlelt anomalia, nem 
volna másképpen megmagyarázható, mint ha azt veszszük fel, hogy 
a kén a mellett , hogy a vashoz mint vaskovand van kötve, a kő- 
szénben még tiszta , azaz vegyületlen állapotban is létezik , mely a 
kőszén hamutartalmának meghatározása alkalmával elszállván, szá- 
molatba nem jő. E tekintetben leginkább az esztergami köszenek 
föltünők , nevezetesen a tokodi , mely 10,995 száztóli hamutarta-— 
lom mellett 1083 száztóli ként foglal magában ; a sárisápi , mely- 
nél 9.41 procentnyi hamutartalom mellett a kéntartalom 9,95 száz- 
tólira hág fel. Vannak azonban hasonló esetek más köszeneknél is. 
Ilyen például a resiczai kőszén Krassóból, mely 0.89 procentnyi 


129 


hamu mellett 0,86 száztóli ként tartalmaz. Volnának ide még más 
kőszenek is sorozandók , melyekben a kéntartalom tetemesen kisebb 
ugyan a hamutartalomnál ; minthogy azonban a kőszenek szervte- 
len alkatrészei nemcsak vaskovandból , hnnem több más alkatrész- 
ből is állanak: a hamuban hátra maradt vas a legtöbb esetben ele- 
gendő nem volna az egész kéntartalom fölvételére. Ide volnának 
sorozandók több baranyai, s legtöbb esztergami kőszenek, melyek 
gyakran egészen fehér hamut hagynak magok után, melynek sár- 
gának kellene lennie , ha a kőszén vaskovandot tartalmazott volna 
tetemesb menynyiségben. 

Én e körülményre nézve eldöntő és elhatárózó itéletet hozni 
még nem merek , mert a tény még egészen új, s éne meglepő ered- 
ményhez majdnem csak munkám tökéletes béfejezése után jutottam. 
Lehet azonban még egy körülmény , melyből a kén látszólagos na- 
gyobb tartalmát magyarázni lehet , a nélkül hogy az valósággal is 
ugy volna. Ha t.i. akőszén kénsavas könlegéleget (schwe- 
felsaures Amoniumoxyd) foglal magában : akkor az a hamutartalom 
meghatározása alkalmával elszáll , tehát a hamu menynyiségét nem 
nagyobbitja ; ha azonban az eléadott módon a köszén kéntartalmát 
meghatározzuk : akkor a kénsav a haméleg- és szikéleggel hátra ma- 
rad a sótömégben , s mint olyan hibásan jő a köszén kénrovására 
számolatba. — Sietvén jelen értekezésem kiadásával , s egyéb ha- 
laszthatlan munkával is levén elfoglalva, anynyi időt nem nyer- 
hettem , hogy mindezen fönforogható viszonyokat kellően vizsgál- 
hattam volna , határozott véleményt nyerendő; mit ennél fogva ké- 


. Ssőbbi időre halasztani vagyok kénytelen. 


Az illó alkatrészek menynyisége a köszénnél, ha az 
tökéletesen van kiszáritva , leginkább élenytartalmától függ , mihez 
némileg a kőszén hamutartalma is járul. Mertigen természetes, hogy 
azon kőszén, mely — caeteris paribus — több szervtelen alkat- 
részeket foglal magában , hevités által kevesebbet is veszt, s vi- 
szont. Mindezeket tekintetbe véve , illó alkatrészekből legtöbbet fog- 
lalnak magukban a sopronyi kőöszenek , t. i. 48.53 száztólit; ezek- 
után következnek az esztergami kőszenek 40.08 száztóli alkatrész- 
szel ; ezek után a krassóiak 26,74-el; végre a baranyaiak, melyek 
hevités által csak 17,93 sulyrészt vesztenek. Éppen megforditott 
arányban áll a tűzálló alkatrészek menynyisége , mely tehát leg- 


. nagyobb a baranyai, s legkisebb a sopronyi köszeneknél. A ba- 


ranyai és a krassói kőszeneknél a maradvány öszszeforrva , a töb- 
Term, társ, Évk, II. k. 9 


130 


bieknél pedig porhanyós szokott lenni. A köszeneknél ennél fogva 
az illó alkatrészek menynyisége azon arányban csökken, mely arány- 
ban az a tapadó kőszén természetéhez közeledik; s azért a tapadó 
köszeneknél az illó alkatrészek menynyisége mindig a legkisebb is szo- 
kott lenni, nagyobb a zsugorodóknál, s legnagyobb a tűzben elmállók-— 
nál. — A mint azonban már a 69-dik lapon emlitve vala, lehetetlen a 
kőszenek illó alkatrészeinek menynyiségét kellő pontossággal megha- 
tározni ; sőt inkább azt tapasztaljuk, miszerint gyakran egy és ugyan- 
azon köszénnél tett két kisérlet eredményei inkább eltérnek egymás- 
tól , mint két különböző köszénnél tett kisérletek. A. sebesség , mely- 
lyel a kőszén meghevitése történik, a fok, melyre a hő emelte- 
tik; végre az idő hoszsza, melyen keresztül a kőszén az izzó hő- 
ben áll, tetemes béfolyással vannak a kisérlet eredményére. 

Éppen megforditott arányban létezik a kőszén illó alkatrészei- 
ben a széneny menynyisége ; azaz : illó alkatrészei a köszénnek annál 
dúsabbak szénenyben , minél kevesebb élenyt foglalnak magukban, 
s minél kisebb tehát az illó alkatrészek menynyisége általában. E 
szerint tehát legkevesebb , de szénenyben leggazdagabb gőzt adnak 
a baranyai köszenek ; többet, de szénenyben valamivel szegényeb- 
bet is a krassói köszenek; sokkal többet, de sokkal szegényebbet 
is az esztergami és a sopronyi kőszenek. Innét magyarázható egy- 
szersmind minden kőszén alkalmazhatási foka a gőzvilágitásra. A 
gőzvilágitásrai alkalmazhatósága a köszénnek ennél fogva igen kö- 
zel viszonyban áll annak tapadási tulajdonságával , ugy hogy álta- 
lában véve, annál alkalmatosabb a kőszén e czélra , minél tapa- 
dóbb; ellenben annál kevésbé alkalmatos, iminél inkább hajlik az 
elmállókhoz, azt tem is vevén tekintetbe, miszerint a tapadó és 
zsugorodó köszenek még használható kokszot is hagynak hátra , mi- 
után belőlök az illó alkatrészek már kihajtva valának. 

Ennél fogva kokszot csak a baranyai és a krassói szenekből 
állithatni elé. Az elsőbbiekből nyertek felfuvottak, hólyagosak s 
könynyük szoktak lenni, míg a krassói szenekből égetett kokszok 
tömörök, apró likacsosak és nehezek. A. baranyai kokszok ennél 
fogva könynyen porrá morzsolhatók , s azért nezebben szállíthatók 
míg a krassóiak erősebbek , s nehezebben morzsolhatók. De a kras- 
sói kokszok erősebb tüzet is adnak, mint a baranyaiak , részint 
azért, mivel tömörebbek ezeknél; részint pedig mivel sokkal ke- 
vesebb szervtelen alkatrészeket tartanak magukban mint a bara- 
nyaijak , melyeknél a hamutartalom néha 20 száztólira felhághat. 


131 


Hátra van még , hogy a kőöszenek fütő- vagy hőerejét, a 
köszenek valódi technikai becsét, s azok viszonlagos értékét egy- 
máshoz , meg a fához, mint a legközönségesb tűziszerhez , megha- 
tározzuk. 

Minden kőszén fűtőerejének meghatározásánál több körülmé- 
nyekre kell figyelemmel lennünk , melyek annak valódi fűtő-erejét 
határozzák és módositják. Minden kőszén fűtőereje a benne létező 
széneny és köneny menynyiségétől függ; de módosul az a köszén 
éleny-, hamu- és víztartalma által is. Minél kevesebbet foglal ezek- 
ből magában, és minél túlnyomóbb bennök a tiszta széneny- és 
könenytartalom : annál nagyobb is lesz a köszén hőereje és viszont. 
Szükséges ennél fogva, hogy valamely kőszén fűtőképességének 
meghatározásában leginkább e három tényezőkre legyünk figye- 
lemmel. 

Több módok vannak, melyek szerint a köszenek fűtőerejét 
egyenlő pontossággal lehet meghatározni. Berthier a vizsgálandó 
kőszén bizonyos menynyiségével vegyitett óloméleget .(Bleyoxyd) 
hevit lassan az enyhe izzásig, s a viszszaállitott ólom menynyi- 
ségéből számvetés által megtudja a kőszén hőerejét. Rumford az 
égőszerek fűtőerejét a víz azon menynyiségéből határozta meg, 
melyet bizonyos menynyiségü égőszer képes 0"-tól 100"-ig hevi- 
teni. Mások a víz azon menynyiségéből , melyet bizonyos menynyi- 
ségü égőszer 100 foknyi vizgőzzé változtat által, ha a víz elébb 
már forrpontjáig vala heviíve. Még mások a 0 foknyi jég azon 
menynyiségéből, melyet valamely égőszer bizonyos menynyisége 
elégése alkalmával 0 foknyi vízzé olvasztani képes s így tovább. 

Mindezen módok jók, és való, egymással öszszehangzó ered- 
ményeket adhatnak , ha a kisérletek kellő ügyességgel és pontosság- 
gal tétetvék. Mind e módok egyébiránt egyedül csak akkor alkal- 
maztatnak, ha az égőszernek csak fűtőerejét s egyebet semmit sem 
akarunk meghatározni. A hol az égőszer pontos vegybontása áll e- 
lőttünk , ottan sokkal egyenesebb és biztosabb uton juthatunk e czél- 
hoz , a nélkül hogy kétséget kellene helyeznünk a kisérlet eredmé- 
nyébe. Különben is mind ezen, az elsorolt módok szerint nyert ered- 
mények annál inkább közelitnek a vegybontás eredményein alapu- 
ló meghatározáshoz, minél nagyobb pontossággal és szigoruság- 
gal valának végre hajtva. 

Én a köszenek fűtőerejének meghatározására az éleny azon 
menynyiségét vettem alapul, melyet a kőszén tökéletes elégetésére 

gy 


132 


igényel. Minthogy már a tapasztalás által be van bizonyitva , mi- 
szerint legtöbb testek ugyanazon menynyiségű élenynyel vegyülvén, 
egyenlő menynyiségű hőséget is fejtenek ki: világos , hogy az éleny 
azon menynyiségéből, melyet valamely test tökéletes elégetésére 
kiván, következtetni lehet minden bizonynyal a meleg azon meny - 
nyiségére is, melyet a test égése alatt kifejt, azaz : annak fűtő- 
erejére. 

Az elébbiekben a kőszenek éleny-, köneny- és szénenytartal- 
mát csak elméleti szempontból határoztam meg , azaz a kőszén tisz- 
ta, hamument állapotában, hogy az által a kőszén valódi termé- 
szete megtudassék. A kőszén fűtőerejének meghatározásánál annak 
hamutartalmára tekintettel nem lenni nem lehet ; különben az efféle 
meghatározásnak ipari tekintetben semmi értéke nem volna. Szük- 
séges ennél fogva, hogy az egyes köszenek éleny-, köneny- és 
szénenytartalmát jieshatárosáuk : tekintettel levén a hamutarta- 
lomra is, mint a köszén fűtőerejének lényeges módositójára. E 
szerint a köszenek alkotása következő lesz : 


Hamu Í Széneny l Köneny! Éleny 
TESTHEZ NET MEZGNS el 

Purkári bányából  . . 1.605 ] 83.926 ] 4.974 9,495 
Gerlistyei ,, 2,395 83, 433 ] 4.807 9.365 
Márkus 47 vas 2.615 82 329 ]Í 4.830 ] 10.226 
Simon és Sz. Antal 99 10,530 Í 73,853 1 3.892 ] 11,727 
Sz. Háromság 95 8.240 ] 76.937 [ 4, 5000 10, 823 
Antal és József 58 2.260. 1. 749732 44. 4.345. 4433 2693 
Emília-bányából ús 555 77,158 [ 3.863 17, 424 
Resiczai bányából 0, 890 ] 87.936 ]! 4.619 6 555 
Makay bányájából 18, 235 ] 73.579 ] 3.459 4, 727 
Rosmann bányájából 10.690 ( 77.597 ] 3.907 78 5806 
Paulovics bányájából 2,855 ] 86.313 4, 109 6, 5723 
Czwetkovics bányájából 5, .820 83.161 ] 4.521 6,498 
Borbála-bányából ú 11,415 ] 74.203 ] 4,403 9,979 
Ferencz-bányából 10, 330 ] 80.429 45516 4.725 
Mihály-bányából 2.910 ] 86.177 ] 4.893 6 5020 
Teke alaku. . c. 12, 05 ] 76.270 ] 4.477 s 5203 
Tokodról 10, 995 60,074 ] 4.188 24, 743 
Csolnokról 2 5.660 ] 67.505 ] 4,896 ] 21, 939 
Magyarosról s 8, 340 ] 63.443 Í 4,129 24, 088 
Ujfaluról : 9.740 1 62,929 I 4.355 [ 22 976 
Sárisápról . 95410 61.465 ] 4,466 24, 658 
Zsemléröől . . . 4.350 Í 68.768 4.582 ] 22.300 
Rudolftelepből a. 2.390 ] 69.150 ! 4,600 ] 23.860 
Mát INEELSV Te 2.080 Í 70.680 ! 5.080 ] 22160 
Józseftelepből a. . . 2.250 ] 70.860 5.060 ] 21.830 
ZART b. ps zkáreh 446 68-OSÖul 25860 2é ZAR 68.050 ! 4.860 ! 22.450 


133 


Ezek nyomán puszta számvetés által könynyen megtudhatni, 
hogy 100,00 sulyrésznyi kőszén menynyi tiszta élenyt igényel, 
hogy tökéletesen eléghessen. Vegyük például a purkári bányából 
került kőszenet. Minthogy minden egysége a szénenynek szénsav- 
rai tökéletes elégetésére 2,6624 , minden egysége a könenynek pe- 
dig vízrei elégetésére 80129 élenyt igényel: következőleg a pur- 
kári köszén, mely 83.926 sulyrésznyi szénenyt és 4.974 sulyrész- 
nyi könenyt foglal magában, az elsőnek elégetésére 223,444 ; a 
másodiknak elégetésére pedig 39.854, tehát öszszesen 263.298 
sulyrésznyi tiszta élenyt fog igényelni. Minthogy azonban a purká- 
ri kőszénben 9.495 éleny létezik , annak elégetése alatt anynyival 
kevesebb éleny is fog fölemésztetni; mi tehát az éleny öszszes 
menynyiségéből lesz levonandó. E szerint 100 sulyrésznyi purkári 
köszén tökéletes elégetésére valósággal csak 253.,803 éleny fog ki- 
vántatni. 5 igy igényel : 


a tokodi kőszén — , k 3 3 168,75 élenyt 
a sárisápi — ,, ; A : i 17477  — 
a magyarosi  ,,  . § $atkás 177.90  — 
az újfalusi VeLáj ? ? lt 17946  — 
a csolnoki szt óijhai : : 19702  — 
a brennbergi, Rudolítelepből 3 3 19710  — 
a zsemlei áz SÁS ; § 19749  — 
a brennbergi, Józseftelepből. ; : 197.67  — 
a brennbergi, 6. Rudolftelepből — . ; 20672  — 
99 d. Józseftelepből : : 20737  — 
gi krassói k. Simon és Sz. Antal-bányából 21608  — 
a pécsi k. Makay bányájából ( X 21888  — 
a krassói k. Emília-bányából .  . 21895 — 
a baranyai k. Borbála-bányából 3 22285  — 
a krassói k. sz. Háromság-bányából — . 22605 — — 
a pécsi k. Rosmann Ign. bányájából : 23009  — 
a baranyai tekealaku, Vassasból  . : 23173  — 
a krassói k. Antal- és Józs.- bányából . RG EMNNEZ 
a baranyai k. Ferencz-bányából  . 8 245,58 — — 
a krassói k. Markus-bányából § ; 247.67  — 
a pécsi k. Czwetkovics bányájából k 251,15 — — 
a krassói k. gerlistyei bányából . A 251, "98 — 
a krassói kőszén purkári bányából 3 253, 80 — 


a pécsi kőszén Paulovics bányájából — . 256,01 e 


134 


a baranyai k. Mihály-bányából Vassason 
a krassói k. Resiczáról 3 ; ; 
Ha tehát a bükkfa"), mely 100 sulyrészre 


262.,66 élenyt 
26457  — 
134,20 élenyt 


igényel , fűtőerejét 100,00-ra teszszük ; akkor lesz : 


a tokodi köszén fűtőereje 
a sárisápié 

a magyarosié 
az ujfalusié 
a csolnokié 
az első brennbergié . 

a zsemleié 

a 4. brennbergié 

a 2. brennbergié 

a 3. brennbergié 5 3 
a krassóié Simon- és Sz. Antal-bányából 
a pécsié Makay Ignácz bányájából 

a krassóié Emília-bányából 

a baranyaié Borbála-bányából 

a krassóié sz. Háromság-bányából 

a pécsié Rosmann Ignácz bányájából 

a baranyai tekealakué Vassasból . 

a krassóié Antal- és József-bányából 

a baranyaié Ferencz-bányából Szabolcson 
a krassóié Markus-bányából 3 
a pécsié Czwetkovics József bányájából . 
a krassóié gerlistyei bányából 

a krassóié purkári bányából 

a pécsié Paulovics bányájából 

a baranyaié Mihály-bányából Vassason 

a krassóié Resiczáról 


hi 


hé 


125,75 
13023 
13256 
13373 
146,82 
146.88 
14716 
14729 
15404 
15452 
161,01 
163.10 
163.15 
16606 
16844 
17145 
17268 
17371 
18300 
18455 
18714 
18724 
18912 
190,78 
195.80 
19714 


E számok tehát úgy tekintendők, mint az egyes kőszenek 
fűütőerejének ideál kifejezése, ha t. i. a bükkfa fűtőerejét 100,00- 
ra teszszük, ha az alkatrészek tökéletes elégését (vízre és szénsavra) 


") Öszszehasonlitás végett bükkfát is bontottam fel alkatrészeire. Az első 


kisérlet szerint adott 49,72 szénenyt , 597 könenyt 


és 44,31 élenyt; 


maradt pedig hátra 0,77 hamu. A másik kisérlet szerint pedig adott 
49,68 szénenyt , 5,85 könenyt és 44.47 élenyt , maradt 0,84 hamu. 
Ezekből a középszámokat kivonva, jut a szénenyre 49,70 , a köneny- 


re 5,91 , s az élenyre 44,39 ; a hamura pedig 0,80. 


135 


föltételezzük , s a kőszenek tökéletes száraz állapotban vétetvék. A. 
gyakorlatban azonban e számok sokféle változások alá esnek. E vál- 
tozások részint az illó alkatrészek menynyiségétől, részint a kősze- 
nek természetes víztartalmától , részint a fűtőtér alkotásától , a lég- 
huzam sebességétől s t. e. függ. Minthogy azonban ez esetben nem 
anynyira a köszenek absolut, hanem egyedül csak relatív fűtő- 
erejéről , a fa irányában, van szó; minthogy ezenkivül a felhozott 
körülmények egyenlően minden köszénre valamint minden egyéb 
fűtőszerre hatnak : azért keveset is térhet el a fölhozott számok ér- 
téke a gyakorlat valóságos eredményeitől. 

Mind ezen fölhozott béfolyások nagyobb része, melyek mó- 
dositva hatnak az égőszerek fűtőerejére, calculus alá nem vehetők, 
mivel számtalan körülményektől függenek. Kivételt közöttök a kő- 
szenek természetes víztartalma tesz, mely hasonló körülmények 
közt az egyes kőszénfajoknál (mint látni alkalmunk volt) változat- 
lan. Hat pedig a fütőszerek víztartalma két oknál fogva módositó- 
lag azok fűtőrejére, először : mivel a fűtőszert egy éghetlen ál- 
katrészszel növeli, minél fogva a fűtőszer bizonyos sulymenynyi- 
sége annál kevesebb éghető alkatrészeket tart magában. minél na- 
gyobb benne a víztartalom; másodszor : mivel a fűtöszerben 
levő víz elpárologtatására bizonyos meleg menynyiséget igényel , 
melyet a fűtöszerből, égése alkalmával, elvon. Minthogy már a 
különféle égőszerek természetes víztartalma igen különböző ; szük- 
séges , hogy fűtőerejének meghatározásául, rá illő tekintettel legyünk. 
Innét részben legalább magyarázható az , miszerint fával soha azon 
hőséget eléidézni képesek nem vagyunk , melyet jó barna köszén- 
nel ; ezzel viszont nem azt, mely szénlével (Anthracit) vagy koksz- 
szal eléidézhető. — Ha már most a köszenek alkotásához számit- 
juk a vizet is , és azoknak procenttartalmába fölveszszük ; akkor az 
következőképpen áll : 


Erre "TR evV ye Víz ISzéneny IKöneny ! Éleny 


Purkári bányából, Krassó 2.660 ] 81,694 ] 4,842 9,242 
Gerlistyei bányából 2.680 ] 81,197 ] 4.678 9.114 
Markus-bányából 3.630 ] 79.340 [ 4.655 ] 9.855 
Simon és sz. Ant. bány. 3,060 ! 71.593. 3.772 ! 11.368 
Sz. Háromság-bányából 3.190 ] 74,483 Í 3.872 ] 10478 
Ant.- és Józs. bányából 3.210. ! 77.173. b 4 177h43.253 
Emília-bányából 7.300 ] 71.525 ] 3.581 ] 16.152 
Resiczai bányából as 1.200 ] 86.881 Í 4.564 ] 6.476 
Makay bányájából, Pécs, Baranya 1,220 ] 72,681 Í 3.417 4.669 
Rosmann bányájából ,, ,, 1.100 ] 76.743 ] 3.864 7.720 
Paulovics bányájából ,,  ,, 1.140 ] 85.329 ! 4.062 6,646 
Czwetkovics bányá. ,, ,, 1.040 ] 82.296 ] 4474 6.430 
Borbála-bány. Szabolcs, Baranya 1.570 ] 73.038 ] 4.334 9,822 ! 
Ferencz-bányából ,, — ,, 1.080 ] 79.560 ] 4467 ] 4.674 
Mihály-bányából, Vassas ,, 1,060 ] 85.264 ] 4.841 ] 5.956 
Teke alaku —. 9, 0 s,  , 1,670 ] 74,996 ] 4.402 7.083 
Tokodról,  Esztergam 10860" ( 53.550 137331" 227056 
Csolnokról — ,, 10,800 ] 60.214 ] 4.367 ] 19,570 
Magyarosról — ,, 13.630 ] 54.796 ] 3.566 ] 20.804 
Újfaluról 2A 13.600 ] 54.371 ] 3.763 ! 19.851 
Sárisápról —— ,, 11.020 ] 54.692 ] 3.974 ] 21.941 
Zsemléröl, Komárom 12,600 ] 60,103 Í 4.005 ]! 19.490 
Rudolf-telepből, Sopron 17.680 ( 56,230 1 3.740 ] 19.400 
be 4. 17.000 ] 58.660 í 4.220 ! 18.390 
Józseí-telepből 17,820 ] 58.230 ] 4,160 ! 17.820 
] ök j 17.100 1 56.410 ! 4.030 ] 18.610 


E számok szerint igényel : 
a tokodi kőszén . 8 : 


. 148159 élenyt 


a magyarosi a 8 é E 150809  — 
az újfalusi  . ; B 3 3 153.216  — 
a sárisápi — . ; ; 3 8 154210 — ,., 
a sopronyi  Rudolf-telepből  . z 156.372  — 
., b. József-telepből 3 ; 160.295  — 
., d. József-telepből 4 : 166821  — 
., 9. Rudolf-telepből 3 5 168.048 — 
a zsemlei  . £ 3 3 3 169988 — 
a csolnoki . s : ö ; 173477  — 


az Emília-bányából a : ; 201434  — 
Simon- és sz. Antal-bányából . 8 208823  — 


Makay bányájából (Pécs) : 3 215,959  — 
a sz. Háromság-bányából (Krassó) . 218,180  — 
a Borbála-bányából (Baranya) . § 219,031 — 


az Antal- és József-bányából (Krassó) 225,008  — 


137 


Rosmann bányájából (Pécs)  . ú 227329 élenyt 


a tekealaku (Vassas, Baranya) 5 227517 — 
a Markus-bányából (Krassó)  . B 237.894 — 
Ferencz-bányából (Baranya) — . 5 242717 — 
a gerlistyei bányából (Krassó) . : 243.986 — 
a purkári bányából (Krassó) — . : 246,501 — 
Czwetkovics bányájából (Pécs) c 248310 — 
Paulovics bányájából (Pécs) ; 252841 — 
a Mihály-bányából (Vassas , Baranya) 259,617 — 
Resiczai bányából (Krassó) ú Ő 261,152 — 


hogy vizzé és szénsavvá tökéletesen eléghessenek, s a tiszta 
hamun kivül semmi egyéb hátra ne maradjon. 

E számokból az egyes kőszenek fűtőerejét könynyen megtud- 
hatni, ha tudjuk: menynyi élenyt igényel elégetésére azon test, 
melylyel a kőszenek fűtőerejét öszszehasonlitni akarjuk. Minthogy 
e czélra a bükkfát vettük zsinőrul, az pedig légszáraz ") álla- 
potában tökéletes elégetésére 122,16 élenyt kiván: egyszerü pro- 
portio által az egyes kőszenek fűtőereje számokkal könynyen ki- 
fejezhető , ha a fáét 100,00-ra teszszük. E Szerint lesz : 


a tokodi köszén fűtőereje — . 8 ; 121,28 
a magyarosié  . ; § § ; 12345 
az újfalusié 3 3 3 : b 12542 
a sárisápié 3 $ ; 12624 


a sopronyié (a. Rudolf-telepből) ; s 128,00 
a sopronyié- (b. József-telepből) . d 13122 
a; — (a. József-telepből) § ; 136,56 


. (b. Rudolf-telepből) Éz; 8 137,56 

a zsemleié (Komárom) . ; ; B 139.,15 
a csolnokié (Esztergam) 3 ; t 142,01 
a krassóié (Emília-bányából) 2 16489 
, — (Bimon- és sz. Antal hányábölyás 17094 

. a pécsié (Makay bányájából) ; ; 176,78 


§) A bükkfa, melynek alkotását fönnebb eléadám , s mely alapul szol- 


gált minden határozásoknál , kisérlet utján csak 7,82 száztóli vizet 
foglalt magában. Ez ugyan rendkivül kevésnek látszik. Mint- 
hogy azonban ennek meghatározása ugyanazon körülmények alatt 
történt, mint a melyek alatt a kőszenek víztartalma határoztatott : 
én ezen, habár csékély víztartalmat is , számitásaimra alapul meg- 
tartani , szükségesnek találám. 


138 


a krassójé (sz. Háromság-bányából) . ; 178,60 
a baranyaié (Borbála-bányából, Szabolcs) . 179.30 
a krassóié ( Antal- és József-bányábób)  . 18419 
a pécsié (Rosmann bányájából) ; 3 18609 
a baranyaié ( Vassasból, tekealaku) . § 18624 
a krassóié (Markus-bányából) 3 B 194,74 
a baranyaié (Ferencz-bányából , Szabolcs) 198,69 
a krassóié (gerlistyei bányából) § í 199,73 
2 ,, (purkáriból) . $ § 201,79 
a pécsié (Czwetkovics bányájábóly A ; 20327 

,, — (Paulovics bányájából)  . ; 206,97 
a baranyaié ( Vassasból , Mihály-bánya) " . 212.52 
a krassóié (Resiczáról) ; 213, 78 


E számok ennél fogva az egyes köszén vwálósábök fűtőerejét 
jelentik, a fáéval öszszehasonlítva, melynek fűtőereje 100.00-ra 
van téve. Itt mindenre , mi csak válétlns alá eshetik, tekintettel vol- 
tunk. Ha e számokat öszszehasonlitjuk azokkal, melyeket a töké- 
letesen megszáritott köszenekből nyertünk (lásd a 134-dik I.) : tete- 
mes különbséget veendünk észre. Míg t.i. a sopronyi, esztergami és 
komáromi kőszeneknél a fütő- vagy hőerő a fáéval öszszehasonlitva 
apadott (nagyobb víztartalmuknál fogva) ; aza baranyaiak- és kras- 
sóiaknál jóval fölebb hágott. 

Valamint azonban valamely kőöszéntelep általános alkotását 
csak több kőszenek középeredményéből tudhatni meg: ugy annak 
általános fűtőerejét meghatározni csak akképpen lehet, ha a nyert 
számokból s vegybontás eredményéből a középszámot vonjuk ki; s 
csak ez bír tulajdonképp ipari értékkel, s csak e szerint határoz- 
hatjuk meg a kőszenek technicai becsét hőerejére nézve. Ezeket ve- 
vén szemügyre lesz : 

az esztergami köszenek fütőereje középszámmal 127.68 


a brennbergieké . : K s ; 133,33 
a komáromié (Zsemléről)  . i d 139.15 
a krassóiaké és 3 8 ; 188,58 

a szabolcsiaké (Burányából) j E í 18899 
a pécsieké (Baranyából) ) ; 19328 
a vassasiaké (Baranyából)  . 3 199. 38. 


Ezek szerint a baranyai kőszenek hőereje fptemesen felülmúl- 
ná a krassóiakét , mi annál inkább feltünő , minthogy gyakorlatban 
a krassójak skiáől nagyobb becsben állnák a baranyaiaknál. Ha 


139 


ezen ellenmondásnak okát felkeressük, a baranyai kőöszenek igen 
tetemes hamutartalmában fogjuk azt találni. A kőszének hőerejének 
meghatározásánál t.i. azok szénenye az utolsó parányig elégettetik s 
elégetve gondoltatik, ugy hogy apuszta hamu minden éghető alkatrész- 
től megfosztva marad hátra. Ez a gyakorlatban annál kevesbé tör- 
ténhetik , minél több hamurészt foglal magában a kőszén. E kősze- 
nek égetése t.i. csak addig folytattatik , míg azok még bizonyos me- 
leg menynyiséget fejlesztenek, azaz a bennök létező éghető alkat- 
részek még tetemesen felülmulják a hamurészek menynyiségét. Mi- 
helyt az éghető alkatrészek anynyira fölemésztvék, hogy a megki- 
vántató hőmenynyiséget kifejleszteni többé nem képesek: akkor a 
hátra maradó hamuval együtt , mely salakká öszszeolvadt, kényte- 
lenek vagyunk még izzó állapotban kivetni a fűtőtérből. Már minél 
nagyobb a kőöszénben a szervtelen alkatrészek menynyisége , annál 
több éghető alkatrészeket is kényszerittetünk kivetni velök , melyek 
tehát az égéshez nem jutnak , s a fűtésre nézve veszve vannak. De 
elvesz azon meleg is, mely az izzó salakkal együtt a fűtöőtérből ki- 
vettetik. Ha például a krassói kőszén középszámmal 4 száztóli ha- 
mut hagy hátra elégetése után, s mí ezzel ugyananynyi száztóli 
szénenyt kénytelenittetnénk elhányni: akkor kénytelenek vagyunk 
a baranyai kőszénből, mely középszámmal 10 száztóli hamurészt 
foglal magában , ugyananynyi vagy annál több szénenyt is haszon- 
vétlenül a salakkal együtt kivetni; mihez még az is járul, hogy a 
20 percentnyi salak izzásig való meghevitésére sokkal több hőség 
kivántatik, mely elvesz, mint a 8 percentnyi salaknak ugyanezen 
fokig való hevitésére. 

Innét magyarázható tehát, hogy a köőszenek hőerejének el- 
méleti meghatározása a gyakorlat által nyert eredményekkel min- 
dig meg nem egyez , sőt néha igen tetemesen különbözik. A. gyakor- 
lat eredményeinek tökéletesen meg kellene felelni az elméleti hatá- 
rozással, ha a kőszenek minden éghető alkatrészeit elégethetnők ; 
ez pedig a benlétező hamu miatt nem történhetik , s egyedül csak 
innét származható azon ellentét, melyben a gyakorlat az elmélet- 
tel áll, mely annál tetemesb., minél nagyobb a különbség, mely 
két köszén között a hamura nézve létezik. 

Ha már egy jól felállított, 3 lábnyi hoszszú hasábokból áiló 
bükkfa ölnek sulyát, mely a fönnebb eléadott kisérlet szerint 8 
száztóli víznél többet nem foglal magában (közönségesen 16—18 
száztólit) középszámmal 26 mázsára és 75 fontra teszszük: akkor 


140 


az elébb eléadottak nyomán indulva a vizsgált köszenekből követ- 
kező menynyiségek szzeninisss egy öl bükkfát : 


az esztergamiból . 20 mázsa 95 font 
a brennbergiből  . ú c 3 20 — 6 — 
a zsemleiből ; ; 3 3 19 — 23 — 
a krassóiból ; g ; : 14 — 18 — 
a szabolcsiból 5 j Ú ) 14 — 15 — 
a pécsiből . c k 3 s 13 — 83 — 
a vassasiból A 13 — 42 — 


Ezekből minden kő jözefieja rölátés Betsé a fáéhoz képest köny- 
nyen meghatározható. Ha például a bükkfa ölének árát 12 p. fo- 
rintra teszszük , az esztergami kőszén mázsájának árát pedig 30 p. 
krajczárra , miként t.i. azt közönségesen árulják : akkor annak oly 
menynyisége, mely a bükkfa ölét pótolná, középszámmal 10 ft 
30 krajczárba jőne p. pénzben. Ha azonban , mint gyakran Pesten 
történik, a rostált esztergami kőszén mázsáját 40 p. krajczárral 
adják a közönség számára : akkor egy öl bükkfának megfelelő kőszén- 
menynyiség 14 p. forintba, tehát 2 p. forinttal többe , mint az ugy 
is már szokatlan drága fa. A krassói kőszenet Pesten 50 p. kraj- 
czártól egészen egy p. forintig árulják , mi által egy öl bükkfának 
megfelelő menynyisége 12—14 pírtra menne. 

A kőszénnek ilyetén áránál lehetetlen, hogy használása kö- 
zönségessé váljék. Mert mindazon köllemetlenségeket nem tekintve , 
melyeknek használásuk mellett az ember ki van téve, s melyekhez 
még a legjobb akarat mellett is csak nehezen szokik az, a ki egész 
életén át csak fával fűtött : annak használata még világos anyagi 
kárral is van öszszekötve. A kőszén jelen viszonyok közt képtelen 
a concurrentiát a habár drága fával is kiállani. Azok, a kiknek al- 
kalmuk volt e tekintetben tapasztalást szerezni , állításomat csak 
igazolhatják. Kik az 184"5-diki télben kőszénnel kezdtek fűteni , 
következő télben csak ismét viszszatértek a bár drága fához. A kő- 
szenet Pesten eddig csak azok használják, kik más égőszert bizo- 
nyos okoknál fogva nem igen alkalmazhatnak , vagy kik (mint pél- 
dául a gőzhajózótársaság, a kincstár) oly jutányos áron (16—18 
p. krajczáron) kapják , hogy ócsó pótszerül szolgálhat a fa helyett. 
Míg az esztergami kőszén Pesten 14—16 , a krassóiak pedig 30, 
legfölebb 34 p. krajczáron nem kaphatók : addig általános elterje- 
déséről szó sem lehet. Valameddig pedig ez nem történik, addig a 
fa ára napról napra fog emelkedni. 


141 


Mindezekből ujra meg ujra azon régi, már anynyiszor felho- 
zott s ismételt igazság foly , mely szerint mindezen bajok elháritá- 
sa egyedül csak czélszerü törvények , több oldalróli erélyes köszén- 
mívelés, nagyobb ráforditott pénztőkék , végre minden egyedárus- 
ságnak — mely nálunk már e tekintetben is mutatkozni kezd — 
akadályoztatása által leend eszközölhető, 


moldalék. 


Nem tartom érdektelennek ezen terjedelmesebb munkámhoz 
még némely más vidékből került köszenek vegyvizsgálatát is tolda- 
lékul hozzá adnom. Vizsgálatukra részint mások által valék felszó - 
litva, részint magam eléggé érdekeseknek találám, hogy a töb- 
biekkeli öszszehasonlitás végett vizsgálat alá vegyem. Mindnyájan 
a kőszenek azon legfiatalabb neméhez tartoznak , melyet ásvány- 
faszénnek (Lignit) nevezünk, és hazánkban nagy menynyiség- 
ben elterjedve találtatnak. Példányaim az ország igen különböző 
vidékeiről levén , ezért is térnek el anynyira tulajdonságaik. 


I. A bodoncspataki (biharmegyei) barna köszén. 


d 


E köszén Tisza Lajos ő méltósága kivánsága és felszólítása 
következtében vizsgáltatott meg. Két példány küldetett a termé- 
szettudományi társulathoz Bodoncspatakról, más kettő Taracsról. 
Ez utóbbinak egyike inkább szénpalának , mint igazi kőszénnek te- 
kintendő , anynyi benne a földes rész. Tehát alig lenne használha- 
tó. — A másik földi kátránynyal anynyira át van hatva , hogy ál- 
tala akőszén minden sajátságos jellemeit elvesztette. Ez okból nem 
találám érdemesnek, hogy e két kőszenet vizsgálat alá vegyem , 
mivel ezen vizsgálatnak sem tudományos sem pedig ipari czélokra 
számitott haszna ugy sem lehetne. Valószinü , miszerint e két kő- 
szén, mint a föld szinéhez legközelebbi rétegekből származó , van 
oly tetemes menynyiségben földes részekkel áthatva. Nem kételke- 
dem , miszerint a mélyebb rétegek jobbak s inkább haszonvehetők 
leendenek , miért is ezeket kellene kutatni. 

A. kőszén települési viszonyairól velem nem közöltetett semmi, 
azért nem is mondhatok rólok , ide vonatkozólag semmit. 

Egyébiránt barna kőszén, s ennek is azon neméhez tar- 


143 
tozik, mely világos faszerkezeténél fogva ásványfaszénnek 
neveztetik. Szerkezete oly kevéssé van változva , hogy megismer- 
hetni a fa nemét, melyből származott. De alkatására nézve is oly 
kevés változás történt rajta , hogy majdnem megegyezik a fa alka- 
tásával. 


A. A bodoncspataki köszéntelep második rétegéből. 


Ásványtani jelényzés. Színe szurokfekete, fénye uj 
töréslapjain néha üvegnemü , törése hoszszában réteges , haránttö- 
rése egyenetlen néha apró kagylós. Szerkezete itt-ott rostos és fa- 
nemü. Pora barna. Váldarabjai néha ferdényes lapuak. 

Aránysulya. 4.152 gmm. kőszén vízben mérve sul ából 
vesztett 3,126. Ez megfelel 1,327 aránysulynak. 

Viztartalma. 4.484 gmm. kőszén 3-100 hőfoknál szárit- 
va, sulyából veszte 0486 gmm-ot. Ez 100,00 részben 10.84 suly- 
résznyi víztartalomnak felel meg. 

HIló alkatrészek. 1.232 gmm. száritott köszén fedett 
platintégelyben addig hevitve, míg sulya többé nem csökkent , eb- 
ből 0,584-et vesztett. Ez 100,00 részben 47.40 sulyrésznyi illó 
alkatrésznek felel meg. A maradvány poralakú, s legkevesbé is 
öszszefüggő nem vala. A köszén ennél fogva az elmállók sorá- 
ba tartozik. 

lkémtartalma. 0.552 gmm. köszén adott 0,171 gmm. kén- 
savas sulyéleget ( Ba0,503). Ez megfelel 002357 gmm. vagy 
100,00 részben 4,27 sulyrésznyi kénnek.) 

Elemi vegybontása. Az első kisérletben 0,726 gmm. kő- 
szén elégetve adott 1.543 gmm. szénsavat és 0.283 gmm. vizet ; 
hátra hagyott pedig 0.022 gmm. hamut. Ez megfelel 0,42129 
gmm. széneny-, 003143 köneny- és 025128 élenynek ; mi 10000 
részre kiszámitva ad : 

59.84 szénenyt 
4.47 könenyt 
35,69 élenyt, és 3,03 hamut. 


100,00. 


7) Feltünő, miszerint itt is nagyobb a kéntartalom az egész hamutarta- 
lomnál, 


144 


Egy másik kisérletben 0,447 gmm. kőszén elégetve adott 
0,946 gmm. szénsavat és 0,180 gmm. vizet; maradt pedig 0,016 
emm. hamu. Ez megfelel 025828 gmm. széneny-, 0,01999 kö- 
neny- és 0,15273 élenynek; mi 100,00 részre kiszámitva ad : 

59.92 szénenyt 
4,64 könenyt 
35.44 élenyt , és 3.57 hamut. 


100,00. 
E két kisérletből a középszámot kivonva jut : 
a szénenyre 59.880 
a könenyre  4,555 
az élenyre  35,565; a hamura 3.30. 


100,000. 


B. A bodoncspataki köszéntelep harmadik rétegéből. 


Ásványtani jelényzés. Színe részben világos barna, 
egész a sötét és szurokfeketéig átmenvén. Fénye csak némely he- 
lyein észrevehetőbb, mintegy zsíros. Törése részint egyenetlen, 
részint tökéletlen réteges. Szerkezete nagyobb részt rostos , kitü-— 
nőleg fanemű, ugy hogy a fanem , melyből származott, szerkeze- 
téből könynyen meghatározható. A kőszén rostjai egyébiránt azon 
nyomás következtében , melyet átalakulásukkor szenvedtek , nagyon 
egymásba zavarvák és bonyolódvák. . 

Aránysulya. 3,779 gmm. köszén vízben mérve sulyából 
vesztett 2,700 gmmt. Ez 1,396 aránysulynak felel meg. 

Viztartalma. 4.671 gmm. kőszén 100 C. foknyi hőség- 
nél száritva, sulyából veszte 0,452-őt, mi 100,00 sulyrészben 
9.68 sulyrésznyi viznek felel meg. 

XElló alkatrészek. 1,181 gmm. köszén fedett platinté- 
gelyben izzásig hevitve , sulyából veszte 0,553-t , mi 100,00 suly- 
részben 46.82 sulyrésznyi illó alkatrészeknek felel meg. A. hátra- 
maradó része porhanyós, legkevesbé sem vala öszszetapadva. A 
köszén ennél fogva szintén atűzben elmállók közé sorozható. 

Kéntartalma. 0,583 gmm. kőszén adott 0371 gmm. 
BaO, S0,-t. Ez 005117 gmm. vagy 100,00 részben 8,70 suly- 
résznyi kéntartalomnak felel meg. j 

Elemi vegybontása. Az első kisérletben adott 0,639 


145 


gmm. 100-nál száritott köszén elégetve 1,108 gmm. szénsavat és 
0235 gmm. vizet; maradt pedig 0,095 gmm. hamu. Ez megfelel 
0,30252 széneny-, 002610 köneny- és 021538 élenynek ; 

mi 100,00 részre számitva ad : 

59.61 szénenyt 

4.80 könenyt 

39.59 élenyt, és 14,87 hamut. 
100.,00. 

Egy másik kisérletben adott 0489 gmm. köszén elégetve 
0844 gmm. szénsavat és 0,192 vizet ; hagyott pedig 0,071 gmm. 
hamut ; mi 0,23044 gmm. széneny-. 002132 köneny- és 016624 
élenynek felel meg. Ez 100,00 részre kiszámitva ad : 

55.13 szénenyt 
5,10 könenyt 
39,77 élenyt, és 14,52 hamut. 
100.00. 
E két kisérletből a középszámot kiszámitva jut : 
a szénenyre 55.37 
a könenyre 4.95 
az élenyre 39.68, a hamura 14.695. 


10000. 


II. Közép-palojtai barna köszén. 
(Hont megyéből Nógrád határán). 


Ásványtani jelényzés. Ez barna köszén , az ásvány-fa- 
szénbe átmenő. Szine feketés barna, egész a barnáig. Pora barna , 
szerkezete rostos, kemény, porrá nehezen törhető. A faszerkezet 
rajta világosan észrevehető. A levegőnek hoszszasabb ideig kitéve 
repedéseket és hasadékokat kap, melyeknek következtében kisebb da- 
rabokra szétomlik. Hasadékait és válrepedéseit a gyantának egy 
különös eddig még nem vizsgált neme hatja át. 

Aránysulya. 5.364 gmm. kőszén vízben mérve sulyából 
veszte 4.271 gmmt. Ebből kiszámitva, lesz aránysulya : 1,256. 

Viztartalma. 3.478 gmm. porrá tört köszén 100 foknyi 


. hőnél száritva , sulyából veszte 0,385, mely 100,00 sulyrészre ki- 


számitva 11,07 sulyrésznyi víztartalo mnak felel meg. 
Elló alkatrészek. 0,807 sulyrésznyi kőszén izzásig he- 
Term, társ. Évk. II. kh. 


Mássz 


vitve vesztett sulyából 0,484-et. Ez 10000 részben 59.97 suly- 
. résznyi illó alkatrésznek felel meg. 40,03-ból álló maradvány erő- 
sen öszsze vala tapadva. A. köszén ennél fogva tapadó. 

Kéntartalma. 0,718 gmm. köszén adott 0.135 gmm. 
BaO, $05-t. Ez 0,01861 vagy 100,00 részben 2,59 sulyrésznyi 
kénnek felel meg. 

Elemi vegybontása. Az első kisérletben adott 0,528 
gmm. kőszén elégetve 1,338 gmm. szénsavat és 0,268 vizet; hát- 
ra maradt pedig 0,007 hamu. Ez 0,36532 sulyrésznyi széneny-, 
0,02976 köneny- és 0,12092 élenynek felel meg ; vagy 100,00 
részben : 

70,80 szénenynek 
5,77 könenynek 
23.43 élenynek, és 1,34 hamunak. 


100,00. 

Egy másik kisérletben adott 0,537 köszén elégetve 1,956 
szénsavat és 0.271 vizet; hátra hagyott pedig 0,008 hamut. Ez 
megfelel 037023 széneny-, 0,03010 köneny- és 0,12867 éleny- 
nek ; vagy 100,00 sulyrészben : 

70,00 szénenynek 
5.69 könenynek 
24.31 élenynek, és 1,49 hamunak. 
100,00. 
E két kisérletből a középszámot kiszámítva jut : 
a szénenyre 70.40 
a könenyre 9,73 
az élenyre 23.87 
100.,00; a hamura 1,415. 

Ezekből világosan kitetszik : 

1-ször. Hogy a kőszén erősen zsugorodó, mi barna kő- 
szeneknél igen ritkán szokott lenni. E tulajdonsága a könenynek 
áz élenyhez képesti túlmenynyiségéből származik. 

2-szor. Hogy szénenytartalma ahoz képest hogy a faszerke- 
zethez inkább hasonló mint a köszénéhez, tetemes. 

3-sz or. Hogy illó alkatrészeinek menynyisége igen tetemes , 
mi ennek gyantás természetéből magyarázható. 

4-szer. Hogy hamutartalma igen csekély, mi a köszén be- 
csét növeli. 


147 


5-ször. Hogy kéntartalma tetemes, és a mi feltünő , itt is 
nagyobb hamutartalmánál. 

Mind ezeket tekintetbe vevén , állithatjuk , miszerint a paloj- 
tai kőszén , mint ásványfaszén, a jelesebbek közé tartozik. Azzá te- 
szi tetemes szénenytartalma, csekély hamumenynyisége, és azon 
körülmény, hogy tűzben tapadó. Alkalmatos tehát nemcsak 
különnemü tüzelésre, hanem kokszégetésre és gőzvilágitásra is; s 
ámbár ez irányban kisérletek vele téve még nincsenek , mégis majd- 
nem teljes határozottságyal lehet állitani , miszerint mindezen czé- 
lokra sokkal alkalmatosabb az esztergami és sopronyi köszeneknél. 


III. A várkonyi barna köszén. 


E kőszenet Szepesi gyógyszerész úr küldé be hozzám. He- 
Ves megyéből való, az ozdi vasgyár szomszédságában. 

Ásvány tág jelényzés. Valamint a palojtai, ugy ez is 
barna kőszén , az ásványfaszénhez közeledvén. Szine feketés barna 
vagy SGLÉShanaa. Törése réteges, rétegei physikai tulajdonságaik és 
alkotásukra nézve néha igen különbözők. Váldarabjai gyakran dü- 
lénylapuak. Fénye zsíros gyakran üvegnemü , néha egészen hiányzó. 
Szerkezete rostos , néha egészen a fáé, melyből származott ; gyakran 
rostos szerkezete elenyészik. A levegőn repedéseket kap, a nélkül 
azonban hogy szétomlanék. Porrá nehezen törhető. Pora barna. 

Aránysulya. 2915 gmm. kőszén vízben mérve sulyából 
vesztett 2,259-et. Aránysulya tehát 1.290. 

Viztartalima. 4.026 gmm. porrá tört kőszén 3- 100-nál 
száritva sulyából vesztett 0,633-et. Ez 100 részben 15.72 suly- 
résznek felel meg. 

EIIÓó alkatrészek. 0902 gmm. kőszén izzásig hevitve, 
sulyából vesztett 0,422 sulyrészt. Ez 100,00 részben 46,78 suly- 
résznyi illó alkatrésznek felel meg. A maradvány porhanyós és leg- 
kevesebbet sem vala öszszetapadva. A kőszén ennél fogva a t ű 2- 
benelmálló. 

Kéntartalma. 0,534 gmm. köszén adott 0064 gmm. 
BaO, S0,-t; mi 0,00882 vagy 100.,00 részben 1,65 sulyrésznyi 
kéntartalomnak felel meg. 

Elemi vegybontás. Az első kisérletben adott 0.582 
gmm. kőszén elégetve 1.330 gmm. szénsavat és 0,226 gmm. vizet; 
hátra hagyott pedig 0.047 gmm. hamut. Ez megfelel 0,36314 szé- 

10" 


148 


neny-, 0,02510 köneny- és 0.,14676 élenynek; vagy 100.00 
. részben : 
67.88 szénenynek 
4.69 könenynek 
27.43 élenynek, és 8,08 hamunak. 


10000. 

Egy másik kisérletben adott 0,579 gmm. kőszén 1,306 szén- 
savat , 0.210 vizet, és hátra hagyott 0,048 hamut. Ez megfelel 
0.35658 széneny-, 0,02333 köneny- és 0,15109 élenynek; vagy 
100,00 részben : 

67,15 szénenynek 
4.39 könenynek 
28.46 élenynek, és 8,29 hamunak. 


100,00. 
E két kisérletből a középszámot kivonva jut : 
a szénenyre 67.515 
a könenyre 4.540 
az élenyre 27.945, a hamura 8.185. 
100.,000. 
Mindezekből kitetszik : 
1-ször. Hogy a várkonyi kőszén a középszerü barna kösze- 
nek közé tartozik ; hogy részint széneny-, részint hamutartalmánál 
fogva a palojtainál sokkal alább áll. 
2-szor. Hogy kokszégetésre nem alkalmazható , s így : 
3-szor. Csak mindenféle tüzelésekre nem pedig gőzvilágitás- 
ra használható. 
Az ozdi vasgyár szomszédságában levén , abban főképpen a 
kavarási műfolyamnál (Puddlingsprocess) használtatik. 


IV. Arvai köszén. 


Ezen kőszén Horváth Alajos, urodalmi orvos által kül- 
detett bé hozzám ; de Árvának melyik vidékéből, nem közölte. 

Ásványtani jelényzés. A kőszén barna kőszén , az ás- 
ványfaszénhez közeledvén. Színe feketésbarna. Fénye igen kevés. 
Törése hoszszában kitünőleg palás , haránttörése egyenetlen. Szer- 
kezete kitünőleg réteges , rétegei 2—3 vonalnyi vastagak , s gyak- 
ran egymástól különbözők. A. levegőn tartós, el nem málló , sem el 


149 


nem repedező. Porrá nehezen törhető, pora barnás , szerkezete itt- 
ott rostos. 

Aránysulya. 3.732 kőszén vízben mérve sulyából vesz- 
tett 2,782-őt. Ez 1,341 aránysulynak felel meg. 

Viztartalma. 3,108 gmm. porrá tört köszén -3- 100-nál 
száritva, sulyából vesztett 0,485. Ez 100,00 részben 15.60 víz- 
tartalomnak felel meg. 

Elló alkatrészek. 0679 gmm. köszén fedett platinté- 
gelyben izzásig hevitve sulyából vesztett 0,376. Ez 100,00 részre 
kiszámitva 55.37 század illó alkatrésznek felel meg. A maradvány 
porhanyós és legkevésbé sem vala öszszefüggő. A kőszén ennél fog- 
vaatűzbenelmálló. 

Kéntartalima. 0,646 gmm. köszén adott 0,086 gmm. BaO, 
503-t. Ez megfelel 0,01173 vagy 100,00 sulyrészben 1,82 kén- 
tartalomnak. 

Elemi vegybontás. 0.602 gmm. kőszén elégetve adott 
1374 gmm. szénsavat , 0,236 vizet és hátra hagyott 0,036 gmm. 
hamut. Ez megfele10,37515 széneny-, 0,02621 köneny- és 016464 
élenynek ; vagy 100,00 részben : 

66.28 szénenynek 
4.63 könenynek 
29.09 élenynek , és 5.98 hamunak. 


100,00. 

Egy másik kisérletben adott 0,691 kőszén 1,569 szénsavat , 
0,262 vizet, és hátra hagyott 0,041 hamut. Ez megfelel 0,42839 
széneny-, 002910 köneny- és 0.19251 élenynek ; vagy 100,00 
sulyrészben : 65.90 szénenynek 

4.48 könenynek 
29.62 élenynek , és 5,93 hamunak. 


100,00. 
E két kisérletből a középszámot kivonva , jut : 
a szénenyre 66.090 
a könenyre 4.555 
az élenyre 29.355, a hamura 5.955. 
100,000. 
A kőszén ennél fogva igen középszerü barna kőszén , fűtésre és 
tüzelésre katlanok alatt, hol nagy hőség nem kivántatik, s alig 
egyébre alkalmazható. 


150 


V. Felső-bányai köszén. 


E köszenet Mike János úr küldé be hozzám: Települési vi- 
szonyai nem közöltettek. 

Ásványtani jelényzés. A kőszén külső tekintetére és 
jellemeire nézve a fekete kőszenekhez hasonló. Szine fekete ugyan , 
de pora igen barna; fénye zsíros. Törése egyenetlen réteges. A le- 
vegőn nem változik , de porrá könynyen zuzható. 

Aránysulya. Három kisérlet által határoztatva , az elsőben 
1,617, a másodikban 1,658, a harmadikban 1,704-et mutatott 
ki , miből a középszám 1.66. 

Vviztartalma. 4.875 emm porrá tört kőszén 3- 100-nál 
száritva, sulyából vesztett 0,296 sulyrészt. Innét víztartalma 
109.00 részben leend 6,07. 

Riló alkatrészek. 1.223 gmm. köszén izzásig hevitve 
vesztett sulyából 0, 450-et. Ez 100 részben 36.79 sulyrésznyi illó 
alkatrésznek felel meg. 

IKéntartalma. 0,561 gmm. kőszén adott 0,694 BaoO, 
S035-t. Ez megfelel 0,09574 vagy 100,00 részben 17.06 sulyrész- 
nyi kénnek. A 

Elemi v gybontása. Az első kisérlet szerint adott 
1.037 gmm. köszén 1.726 szénsavat, 0,305 vizet, és hátra ha- 
gyott 0,286 hamut. Ez 0,47125 széneny-, 0,03388 köneny- és 
024587 élenynek felel meg ; vagy 100,00 részben : 

62,75 szénenynek 
4.51 könenynek 
32.74 élenynek, és 27,58 hamunak. 


100,00. 

Egy másik kisérletben adott 0,672 kőszén 1,149 szénsavat, 
0.210 vizet, és hátra hagyott 0,170 hamut. Ez megfelel 0,31371 
széneny-, 0,02333 köneny- és 0,16496 élenynek ; vagy 100,00 
részben : j 

62.49 szénenynek 
4.65 könenynek 
32.86 élenynek , és 25,31 hamunak. 


100,00. 
E két kisérletből a középszámot kiszámítva jut : 


151 


a szénenyre 62,62 
a könenyre 4,58 
az élenyre 32.80; a hamura 26445. 


100,00. 

A felső-bányai kőszén ennél fogva a barna kőszenek legsilá- 
nyabb neméhez tartozik , részint csekély szénenytartalmánál fogva, 
részint rendkivüli nagy hamu- , főleg pedig kéntartalmát tekintve , 
s ezen okoknál fogva alkalmazhatása igen kevés esetre van szorit- 
va, s legfölebb tégla- és mészégetésre s jó légfolyásu kemenczék- 
ben fűtésre használható. 

Egymássali öszszehasonlitásaul a hat kőszén vegybontási e- 
redményét következő táblázatba foglaljuk : 


Mas [j 9 E eg [j 
STAT EE és [ARVEGTTT SS ! JA LE 
z éa 8 S El S s z] zs aköszén 
SS Boba SiS at s.koá dá. iára z 
7] S [Z Elo IZ "8 8 Í:3 S ] természete 
té adtal ezred Bret töle BŐ sb e 
s ][ s e e US TA tölts z e ss 
e wa 
a bodoncspataki barna ! 
szén a telep második tüzben el- 
rétegéből 1,327110,.84] 3,30147.40 4,27159,880]14,555135,565]  málló 
a bodoncspataki barna ! 
szén a telep harmadik 0 
rétegéből 1,396] 9.68114,69146.82 8,70155,37014,950139.,680] ,,  ,, 
Ja közép-palojtai barna j erösen zsu- 
köszén 1,256111,0711,415159.97! 2.59170,4005,730123.870]  gorodó 
a várkonyi barna kö- tüzben el- 
szén 11,290115,72] 8,18146,78 1,65167,51514,540127,945]  málló 
az árvai barna köszén 
a felsö-bányai barna w 


1,341115,60] 5,95155,37. 1.82 66,09014,555129,355] 5 55 
köszén 


ij j) 
6,07126.44136,79 17.06 62.620 4,580132.800] ,, " , 


1.660 


Ezekből tehát látható, miszerint a legkisebb aránysulya a pa- 
lojtai, a legnagyobb pedig a felső-bányai köszénnek van. Leg- 
több vizet foglal magában a várkonyi , legkevesebbet pedig a felső- 
bányai kőszén. Hamumenynyiségre nézve legkevesebbet tartalmaz 
a palojtai kőszén, legtöbbet a felső-bányai, melynek tartalma e- 
gészen 26 és fél százalékra fölmegy. Illó alkatrészekben leggazda- 
gabb a palojtai kőszén , majdnem 60 százalékot foglalván magában; 
míg a felső-bányainak tartalma 36,79-re száll le. Kénből legkeve- 
sebbet tartalmaz a várkonyi kőszén , legtöbbet , s pedig rendkivül 
sokat a felső-bányai , melynél 17 százalékra fölhág. A kénre nézve 


152 


megjegyzendő még az is, hogy a bodoncspataki- és palojtaiban a 
. kéntartalom nagyobb a hamutartalomnál. Végre szénenyben legdú- 
sabb a palojtai köszén , legszegényebb pedig a bodoncspataki. 

A közép-palojtai kőszén ennél fogva nemcsak szénenymeny- 
nyiségre, hanem csekély hamutartalmára nézve is a lögelső helyet 
foglalja el. Ha végre még zsugorodó természetét is tekintetbe vesz- 
szük : kevés barna kőszén található , mely vele vetélkedhetik. Utá- 
na következik az árvai, ezután a várkonyi, erre a bodoncspataki , 
végre a felső-bányai , mely a kőszenek legalsó neméhez tartozik. 


Öszszehasonlitván az eddig vizsgált 32 köszénfajokat egymás- 
sal, világosan látandjuk a lépcsőnkénti átmenetet a faszerkezetből 
minden fokozaton keresztül egészen az Anthracitig. Ha t. i. a 1á—- 
nak szénenytartalmát ugy saját mint más vegyészek vizsgálata nyo- 
mán kerekszámmal 50 százalékra teszszük : akkor alkotására néz- 
ve a fához legközelebb áll a bodoncspataki telepnek harmadik ré- 
tegéből vett köszén, melynek szénenytartalma csak 55,37-re me- 
gyen föl. Erre következik a bodoncspataki telep második rétegéből 
származó kőszén 59.88 szénenytartalommal. Ezután a felső-bányai 
62.62 szénenynyel; erre az árvai 66-tal, ezután a várkonyi , sá- 
risápi és tokodi 67 szénenynyel. Ezek után a magyarosi és újfalusi 
69-el. Ezekre a palojtai 70-nel, a sopronyiak 70 — 72-ig , a zsem- 
lei és csolnoki 71-el; a krassóiak 78-tól egész 88-ig; a bara- 
nyaiak végre 86-tól egész 90-ig. Ez tehát az Anthracithez már 
igen közel áll, melynek szénenytartalma néha egész 98-ig fölme- 
gyen. 


BUDA VIDÉKÉNEK S ILLETŐLEG 


MAGYARORSZÁGNAK ÉGALYVISZONYAI. 


DORNER JÓZSEFTŐL. 


Magyarországot általában ismeretlen földnek szokták nevezni. 
Német szomszédaink Amerikáról jobban vannak értesítve, mint 
honunkról , mind a mellett, hogy a gyakori háborúk alkalmávalitt 
sokszor megfordultak s ezerenként bevándoroltak , mái napig is av- 
val dicsekedvén , hogy a német birodalmi törzsnépekkel folytonos 
öszszeköttetésben vannak és voltak. A míveltség és a tudomány 
képviselőinek elterjedése mellett Magyarhon ,tterra incogni- 
ta" maradt , miképp nevezni szokták , nemcsak a külföldön de itt 
a hazában is , s csak azt tudják , hogy a természet bőven megáldá 
mindennemü adományokkal , és mézes Eldorádónak képzelvén , hol 
magától terem a legszebb kenyér , a legzsirosabb szalonna s a leg- 
jobb bor. Az utóbbi évek tapasztalásai ezen rég óta táplált véle- 
ményt szomorúan hazudtolták meg. Iszonyodással láttunk néhány 
év előtt fővárosunk utczáin sok embert éhen halni, számtalanokat 
a felső vidékekről a kínos éhhalált kerülve hozzánk levándorolni , 
sőt megértük azt is, hogy az ország legáldottabb vidékén, hola 
legszebb búza terem, ízetlen fekete kenyérre szorultak, és pedig 
koránsem valami rendkivüli szűk termés , hanem egyedül a burgo- 
nyavész általános elterjedése miatt. Ily sajnos tapasztalás után mél- 
tó megilletődéssel kérdezhetjük , vajjon miképp okozhatott a bur- 
gonyavész rendkivüli elterjedése anynyi nyomort s oly nagy drá- 
gaságot egy országban, mely a legzsirosabb búzafölddel dicsek- 


154 


szik ? — Gondatlanság , sok hiányokkal 5 könynyelmüséggel űzött 
. gazdászat , feneketlen útak által akadályozott közlekedés , rendezet- 
len, mindennemü önkénynyel terhelt űzletmód: ezek valának az 
érintett szomorú jelenetek fő okai. Végre azt is meg kell gondol- 
nunk , miképp az ország koránsem áll tiszta búzaföldből; sőt el- 
lenkezőleg a föld minősége oly különböző viszonyokat mutat , mint 
kevés országban a mérsékelt égaly alatt. Egy elmés és tréfás eth- 
nograph, ki mintegy két évtized előtt sokat írt Magyarhonról, és sok 
becses adatokat is közlött — Csaplovicsot értem — hazánkat 
Európának nevezte kicsinyben. E hasonlitás sok tekin- 
tetben jellemző , ha nem veszszük is oly értelemben, mint vette a 
szerző, midőn azt mondá, hogy Macedonia, India és Moldova 
egészen Magyarországban feküsznek, s hogy Angolhont a Csalló- 
közben és a Csepelszigetén feltalálhatni, mi nagyon furcsán hang- 
zik ; de e hasonlításnak mégis van némi értelme, ha honunk külön- 
böző föld- és égaljviszonyait tekintjük , MEN éLÁL E különfélesé- 
gét számba sem véve. Ötezer [d mérföldnyi területén a legnagyobb 
contrastokat lelhetni. Roppant kiterjedésü síkságok, hol mérföl- 
dekre alig találhatni egy kunyhót, égbe nyuló jezkekti s a legkie- 
sebb és legnépesedettebb vidékekkel váltakoznak. Déli részén, hol 
a Karst-féle zordon sziklabérezek lábait az Adria hullámai mossák, 
az olajfa virul; míg az éjszaki határokon, Párizs szélességi foka 
alatt , alig érik meg a zab. A terjedelmes rónaföldön, mely az or- 
szág belsejében nagy mélységet képez, a lezsirosabb búzaföld s 
meszszeterjedő legelők, hol számtalan gulyák tanyáznak , mérföld- 
nyi mocsárokkal s homok-födte pusztaságokkal változnak, miken 
csak gyéren tenyésznek néhány száraz fűnemek , mászó gyökeikkel 
a futóhomokot némileg öszszetartók , feszes levelü Corispermák és 
káli-növények s néhány nagy társaságban élő Euphorbia-fajok. Ily 
contrastoknál fogva könynyen gondolhatni , miképp hazánk égaly- 
viszonyaiban is nagy különbségnek kell létezni. Ezen viszonyok képe- 
zik a tárgyat, melylyel ma a tisztelt társaságot mulattatni kivánom. 

Külföldön a magyar éghajlat nem a legjobb hírben áll. For- 
ró nyaraink , a rónaság posványos vizei , hevítő boraink, zsíros éte- 
leink , frisítő gyümölcseink már nem egy idegenre hoztak vészt. A 
háborúkkal járó nyomor folytán is már sok idegen találta sírját a 
magyar földön. A vatottabb utazók , mint p. Townson és Beu- 
dant, bemutatni ügyekeztek, miszerint a magyar égaly nem egész- 
ségtelenebb a német vagy frank éghajlatnál. De legsajátságosabban 


155 


Wahlenberg nyilatkozott , ki azon nézetre , melynél fogva Ma- 
gyarhonban a délkeleti szél volna az uralkodó, a legfurcsább okos- 
kodásokat épité. Ezen szél, W. szerint, keresztüljárván az oláh- 
bolgár rónaföldön , s ott minden nedvét elvesztvén, azon száraz- 
ságot veszi föl, mely által felette érzékenyen hat az idegenre , mi- 
dőn a kipárolgást s ennél fogva a meghütést nagy mértékben elé- 
segíti. Ezen szél szárazságának tulajdonitja W. a magyar bor he- 
vitő természetét s a mágyar barmok szilajságát. Még részleteseb- 
ben emeli ki hatását az emberre. Nagyon eredeti következő okos- 
kodása : , Hungari metuunt revera labores diuturnos in libero are. 
Hac in re non possumus non singularem reperire timorem respe- 
ctu effectus ventorum et aöris ; gui itidem temperamentum Hunga - 
rorum afficit. Juamguam Hungarus tam diu et lubenter domi se- 
det et pingvibus vescitur nec non se tegit , tanen nunguam tardus 
fit, negue respeciu corporis nec animi. Semper conservat feroci- 
tatem certam et propensum animum in res portentosas eguestres 
et latrocinaltes , inclinationem ad superstitionem multamgue phan- 
tasiam de miraculis. Illa tranguilla meditatio et amor ordinis , 
guae incolas ex. gr. Angliae et Hollandiae distingunt non illius 
sunt ; itague in Hungaria nullae artes et scientiae , nulla industria 
et commertia, nullae viae publicae vel aliae institutiones rempub- 
licam spectantes , nulla libertas totius populi sed tantum aristo- 
chratia"" stb. Mi e szerint a délkeleti szélnek tulajdonithatjuk, hogy 
a tudományokban hátra maradtunk; mig más valaki Császár Ferencz 
Pesti Naplójában e tekintetben a jezsuitákat vádolá. Ilyen az 
emberi vélemény! Anynyi bizonyos , hogy a délkeleti szél nem oly 
bűnös, mint W. állitásai után gondolni lehetne , miután pontos ku- 
tatások öszszehasonlitásából kiderült, miképp a vádolt délkeleti szél 
általában a ritkábbak közé tartozik. Tekintsük a budai szélviszo- 
nyokat ! . 
A délkeleti szelek , melyek Bécsben néha huzamosb ideig fú- 
nak , ha nálunk beállnak , alig tartanak néhány napig, s mindin- 
kább nyugat felé hajolván , csakhamar átszöknek éjszaknyugatra , 
mely Buda táján, az uralkodó szél. A budai egyetemi csillagdán 
1841—45-ig Mayer Lambert tanár által tett és öszszeálli- 
tott észleletek e tekintetben igen tanulságosak. Az ide mellékelt 
[-ső szám alatti Tábla a nevezettüt évi időszakban észrevett szelek 
számát és erélyét adja. 


156 


I. Tábla. 


A budai csillagdán 1841-től egész 1845-ig észrevett szelek : 
sommája az egyes hónapokban, 


Jan. 237.25] 84.0] 141.00] 365.5] 773.00 
Febr. [ 384.0] 454.00]1 108.5] 132.25] 66.01 85.001 105.51 138.751 254.5] 341.501 171.5 232.751 36.51] 53.001 283.5] 625.75 
Mart. ) 345.0] 456.50] 128.5] 184.50] 74.0] 95.50] 89.0] 123.001 190.0! 262.00] 1925 

April. [ 345.5] 482.25] 128.5] 190.25] 84.51 121.00] 145.0] 214.751 206.5! 330.501 1620 291.251 59.01 108.751 369.0] 776.75 
Majus Í 340.5] 444.00 120501 280.00f 72.5] 100.50]) 147.0] 219.75] 226.0] 317.00] 177.0] 263.25] 63.01 99.25 327.5] 651.25 
Juni. f 327.0] 396.25] 68.51! 83.25] 44.0] 51.751 76.0] 102.75 180.51 252.25] 187.0! 277.75] 76.51 202.251 501.5] 986.25 


! 
I 
358.0] 474.25 108.5/ 152.25] 76.5] 88.00] 163.5] 240.00]1 192.5] 268.25 Bi 


254.50] 85.5] 159.75] 616.0] 1321.25 
Aug. [ 392.0] 483.001 151.0] 194.50] 87.51 101.501 118.0] 152.751 191.0! 272.00] 129.0 178.501 77.51 116.001 404.0] 801.75 
Sept. f 367.5] 440.75] 172.0] 211.50] 73.5] 87.251 118.0] 160.25] 214.0! 282.75 125.5] 174.50] 56.01 113.751 373.5] 716.75 
Octob.] 210.5] 258.751 94.5] 109.25] 52.01 65.25] 122.51 167.501 261.0 399.25]1 217.51 323.751 92.51] 186.50] 499.5] 1015.75 
Nov. 137.001 362.0] 687.00 


294.50 53 140.251 451.0] 1060.75 


300.0] 370.001 144.01 191.00] 85.0] 104.751 138.0] 219.75 14-én 301.25 199.0] 295.25] 83.0 


307.51 383.25] 149.0] 184.00] 96.0/ 116.50] 98.5] 128.75] 146.0] 200.25] 165.0 225.00[1110.0] 233.50] 478.0] 1072.75 


Hl 405.50] 59.0] 62.75] 31.0] 33.00) 87.0] 98.50] 181.01 229.251 175.0 


ZSZ 


157 


Ezeknek öszszes száma, az első rovatban foglalt értékek szerint 
18232-re megyen. Tehetjük azt, könynyebb áttekintés végett, 
1000-re ; akkor a következő arányt nyerjük : 

ÉNy: 276. ÉK;.:838 

E; 219 DK. 77 

D. 135 Ny. 49 

DNy. 115 K. 46. 
Itt azonnal kitünik az éjszaknyugati szél túlnyomósága ; mert midőn 
az ÉK.DK. Ny.és K. szelek öszszevéve csak 255-ször vétettek észre, 
az ÉNy. szél maga 276-or van följegyezve. Ezen határozott túlnyomó- 
ság még más tekintetben is szembeötlő, ha t. i. azon szeleket, melyek 
leggyakrabban mutatkoztak , erősségökre nézve öszszehasonlitjuk. Mí 
e végre az első táblában az egyes szeleknek megfelelő második rovat- 
ban foglalt számokat felosztjuk az első rovatbeli számok által, s mi- 
dőn az öszszes szelek erősségét ismét 1000-re teszszük, a reducált 
guotiensek következő arányban fognak egymáshoz állani, u. m. 

DK. 165 D. 111 

ÉNy. 164 ÉK. 102 

Ny. 147 É. 99 

DNy. 114 K. 98 
E szerint csak a DK. szél bír nagyobb erősséggel az ENynál ; de 
miután az első csak 77-szer fútt, az utóbbi pedig ugyanazon idő- 
szakban 276-szor ; ennél fogva a DK. szél erőssége elenyészik. 

Egyébiránt nagyon valószinü , miképp a kimutatott viszonyok 
a rónaföldön , mely csak kurta növények által födetik, más alakot 
fognak mutatni. A levegő itt jobban áthevül, mint a magas és lom- 
bos vidékeken , mely fölfelé szállván a hüvösebb vidékek felé me- 
nend , honnan természetesen hüvösebb lég fog a síkság felé lefoly- 
ni; minek az lesz a következése, hogy a rónaság egyik részében 
éjszaki vagy éjszaknyugati , a másik oldalán pedig déli v. délkele- 
ti légár fog uralkodni. Ezt a budai észleletek is tanusitják; mert 
ha az első táblában foglalt számokat az évszakokra reducáljuk, azt 
látandjuk , miképp az éjszaknyugati szél 
Télen 1127, tavaszon 1147, nyáron 1521, ősz- 

szel 1235-ször fútt. E szerint a nevezett szel télen éri el mini- 
mumát , innen lassan emelkedvén , nyár felé rögtön felszökik ma- 
ximumára , mely közel 500-zal különbözik minimumától , ősz felé 
ismét leszáll; de az őszi szám jóval felülmulja a tavaszit. Ezen 
tüneménynyel a többi szelek viszonyai is megegyeznek, A keleti és 


158 


délkeleti szelek nyári időben legritkábban jelenkeznek , mig ez éj- 
szaki szél szinte augustusban éri el maximumát. Ezen szélviszo- 
" nyok vidékünkre nézve sajátságosak; mert midőn Németföldön s 
általában a nyugati vidékeken délnyugati vagy közel nyugati szél- 
ár az uralkodó , itt nálunk ezen szélár éjszak felé szorul anynyira, 
hogy míg Párizsban a közel szélirány D. 64" Ny. és D. 680 Ny. közt 
ingadoz , Némethonban pedig D. 76 Ny.; addig Budán, sok évi ész- 
leletek szerint, az évi középirány csak 50 foknyira esik éjszaktól 
nyugat felé, azaz egyenesen ÉNy. Ennek okát lehetetlen máshol ke- 
resni, mint a nagy rónaság állásában a Kárpátokhoz. E vélemény a 
kárpáti vidékeken tett észrevételek által támogattatik. Mind a mel- 
lett, hogy a Tátra egyes ormai 8000 lábra emelkednek , mégsem 
találni ott állandó havat , melynek határát a déliebben fekvő Hel- 
vetiában mintegy 8000 lábnyi magasságban találjuk. Az előhegye- 
ken május közepe táján a hó már mind elolvadt, juliusban már a 
havasok is tisztulnak, s ha némely években augustus vége felé ismét 
új hó esik , ez szintén elolvad, s nem marad meg septemb.vége előtt. 
Genersich több évi tapasztalásai szerint november táján, midőn a 
Kárpátok alyát fagyos ködök boritják, igen gyakran megtörténik, hogy 
a havasok közép vidékén, a törpefenyü környékén, a levegő jóval 
melegebb, mint lenn, s az ég tiszta. Miképp az Alpok olasz és német 
föld közt egy nagy gátot képeznek, mely nevezetes éghajlati határrá 
válik: szintugy a Kárpátok is. A hegygerincz óriási csúcsaival a ma- 
gyar s az éjszaki német rónaföld közt elnyúlván, szintoly nevezetes 
égaly-határt képez, mely a tátrai bérczek különös alkotásánál s ál- 
lásánál fogva sok sajátságokkal bír ; abban állván a hegytörzsök fő 
jelleme, hogy a magyar rónaság felé irányzott oldala meredeken emel- 
kedik a fellegek környékébe. Ezen állásból magyarázandók a nagy 
légkörnyi (atmosphaera) zavarok is , melyek gyakran a legdühösebb 
s mindent feldúló viharokat idézik elé, miért is a Kárpátok lakhat- 
lanná válnak. Az emeltebb vidékek, hol Austriában és Helve- 
tiában a havasi gazdászat lagnagyobb kiterjedésben űzetik , itt ki- 
haltanak , s a kárpáti lakos nem ismeri a havasi életnek a költök 
által oly bájosan rajzolt kellemeit. — De térjünk át még egyszer 
Közép-Magyarország szélviszonyaira, melyekről kimutattuk, miképp 
nagy részben a rónaság s az azt környező emeltebb hegylánczok köl- 
csönös állásától függenek. Ha a II-dik fádlát viszgáljuk: egy má- 
sik nevezetes tüneményre akadunk, mely abból áll, hogy a szél- 
irány nemcsak az évszakok, hanem a napi időjárás által is módosul. 


159 


9922 DA Peoóleger e ggg] €tő] azal szád EBB ta 669 ll 644 ajn KTjÉ 079 s fa a £61 nt KÓR as ez, , [E tegrires hát BATESON SENYTSK Ai 


097 (08 [0-9t8 1048 IGTET JG 1076 Jeg f0ez b ili 098 EZ 0708 99 0702 I9EIST6E OPF [9zg IST ÍST6 GZ 046 JEG (094 (98 j0er 188 19004 Ízee ] ez 

OTET JEL (0£I8 [eZE [get IST 1089 Jer JOTc 0tp 28 467 (2€ [994 [Ze ETT 16 f00OPT SOT (0-8 ÍGE 10-08 189 1047 ISz Í966E ÍT97 1e94 199 10-e0s I92r Ő Te 

S SET 106 .9GF8 SOT JOZOTL [24 1eVZ4 108 j0PG S SS Jet 1097 [c6 108p Hg 0£T 144 Het 4 IGSE IPI 1909 [SS (GOT [6  JOTST (GET ÍS 88 (74 19988 Ír6r § 6L 

ST6 ÍV9 OTEOTÍTOS ÍG0zE [95 9466 j6S 1004 469 [44 1061 ÍVE 1099 KÉK OSOP ISZ J0OS JIS 1S9F JOV IS ST JET MO9ET (VOT fee [27 10009 (c6t § ZI 
"6 


0SOT 199  OGO0OTÍZOS ISTST Izz IG SOHOL 1gZe §68 log iget 18 4098 199 S 107087 IST 199 Ig 1084 199 I0GT í6 IG9HrE IZOT Igpe IgT $e2ZOt 160£ 4 6 
TETTE TOTÉTT ETTE ETT ET E TETTETETT E TETT ETTSETETT ET TNTOTaTTETT ETTE ETTE ÉL TÜL EÁ LA e LEE TT 


S6EI (98 19996 [064 IG 8ET [89 10007S9 0€£7 IST [GY4 ÍZ I9TE IST 1048 b6 £ 10997 GFT [098 I97 19-66 [cz JG9T TT JOGSIT I9TT JOSE [ez 19698 1987) 4 
g.Vér (84 19846 Jezt 10-86 (TS ÍGE0T89 0707 JET jgeg 19£ 10709 188 10706 "OT (4 IGO9T ELT [098 [ZT IG6OTIS8 JOTG 07 FOZLT ret heZe 187 Foere [ee hg 
STE [49 19046 I8G4 J0S6I 198 1924 [09 028 JET [979 188 196£ [97 1076 j 9-1Z SI0E6T ká SZG ÍS; Ígt6 164 fozz 97 10£97 I9IT Jorge [87 f0sce 1697 1 e 
496 [64 10716 1968 fOSFT 199 ÍS GOTÍT9 0707 IST J0SS [48 (984 16G 19768 0-6T [GTÍGSEg 987 1070£ [67 Íee6 Í84 Meg 22 ferer Irer logr 198 lereg 292 Tt 
LOTT 1e8 1OTZ8 "988 1OTZE 102 AGOZ 104 0707 ÍVE (0Sp leg 1049 Igy 1045 s46 I9TÁ06rG 097 IgZE IST 1028 ISZ Ig 18 0291 St 90198 Ít6c A 0 


] "zs [ "19 w s] "19 ss] 119 Is] "19 Hz "1 EB les as] "19 ] "zs l "19 [71 [ua ] e]? fd sg "zs "19 "zs [9 


s 
a 
ng f/ Ang f9sgén TAN [/9xatn] "AN [ANgaj a ai Ha [dagi [dan 3 az] a] 


"19 a "2 


"zs ] "19 


hl "19 


7 


E TELL ZT ÉÉLAEBE E ÉSÉT ATR RE NÉZTE TB ÉSÉT ER ZÉÉKÉÉS  LSÉKÉÉTZ ÉT OEZZVBE 1 VASEZTÁET 1 Je THREE IME ÉSA 0 31 ek 0 FREI ÉV EE [est s] EE IZÉ 1 0 
"ULYYVI9 THOIOIZS? 59499 Ze 
elguruos x9T9zs ITETJ0j7 ULADI9DT 7 7ZV 


-. "DI9g9I II 


mezei mmatmzmjjéj jé ttmmztazdnmmorzás matsnak sinámedkeemtztnt 9 midlsszdtát sű maszétsa st has mem c ntdtésel -—i—t 


160 


Az időt a csillagászokkal déltől kezdve 24-ig számitván, a ZI. 
Táblában foglalt számok az uralkodó közép szélirányra nézve a 
" következő változást mutatják a fentebb érintett öt évi időszak- 
ban : 


ra. Középirány. Erősség. 
0 É. 5592" Ny felé 0.45 
1 LRz TÍT Áss Na NANA 0.46 
3 ELÉBOSZÜZ E 0.51 
5 BSZOTB 3; 0.49 
77 MS SŐ SE E ag 0.55 
9 élsz NNA 0.62 
17 ÉSA L as 0.81 
19 ÉZSELÜL s 0.71 
21 1 6610 Kép LAND 0.57 
23 HABOT: ss 0.46 
Évben HÚ: 47.32 0.56 


9 ; 
Ebből azt látjuk, hogy a közép napiirány délután 3 óra tájban kö- 
zel 60 foknyi nyugat felé, innen ismét éjszak felé fordul egész reg- 
geli 9 óráig, itt újolag viszszafordul, rögtön átszökvén 33 fokról 
48-ra nyugat felé. Az extremumok közti különbség 27 fokra me- 
gyen, s ha hozzávetjük a változásban feltünő szabályosságot, el 
kell ismernünk , miképp a napi időjárás befolyása igen tisztán tü- 
nik ki; mi anynyival érdekesebb , miután régiebb 5 évi észleletek 
(1836—40) ugyanazon eredményt adják. Ezen tünemény Német- 
honban szintén más viszonyt mutat: mert midőn Budán estve az 
irány éjszakiabb mint délután, a legnagyobb melegség beálltakor : 
Némethonban megforditva az irány esti időben jóval déliebb. Fe- 
lette érdekes volna ezen viszonyt a rónaságon nyomozni, miután 
nagyon valószinü, miképp a szóban levő tünemény ott még na- 
gyobb szabatossággal fog fellépni, mint Budán, hol a vértesi hegy- 
láncz , hoszszu kiterjedésénél s a bérczek meredek minőségénél fog- 
va minden esetre gyakorol némi befolyást. 

A budai hőmérséki viszonyok kutatása s más helyek viszo- 
nyaival való öszszehasonlitása a legérdekesb eredményekre vezet. 
Európában négy égaly-rendszert kell megkülönböztetnünk , ugy- 
mint : aközép-tengerit az Alpokon túlfekvő tartományokkal ; 
anyugatit, a partvidékek s a britszigetekkel, hol 51.57 alatt 
a borostyán szabad ég alatt telel; a belföldit, mely Keleti-Né- 
methonban kezdődvén , egész az Uralig terjed, s végre az éjsza- 


— ——— nm —, — — — — 


161 

kit, hova a Balti-Tengeren túl fekvő tartományok számítandók. A 
nevezett vidékeket ismét föl lehet osztani kisebb elimai csoportok - 
ra, miután a vidékek magasabb vagy alacsonyabb fekvése, a he- 
gyek iránya és csoportozása , a rónaság állása és terjedése, a föld 
minősége:s általában a tartományok configuratiója az általános ty- 
pust némileg módosítják. Magyarország égaly-viszonyaiban a bel- 
földi typus tökéletesen ki van fejtve. Az Alpokon túl Magyarhon- 
nak a legforróbb nyarai vannak; míg ellenkezőleg a téli mérsék 
mélyebbre leszáll , mint bárhol Európa nyugati részeiben , söt né- 
mely években még alább száll, mint Svéd- és Norvéghon partvi- 
dékein. Upsalában , mely közel a 60 szélességi fok alatt fekszik, a 
közép téli mérsék —3"12 R. , a leghidegebb hó (januarius) közép 
mérséke pedig —4". Budán az 18494-diki kemény tél közép mér- 
séke —4"24 volt, s december mérséke leszállt —7031-re. Ily 
hideget csak a Nordcap vidékén találhatni. Mind a mellett míná- 
lunk oly vidéken terem a leghíresebb bor, azaz oly szélesség alatt, 
hol Nyugati-Frankhonban a szöllő már alig érik meg , s ennél fog- 
va nagyban nem is termesztik. Értem Tokajt, mely 48".7" alatt 
fekszik. Ezen contrastok oka Magyarország belföldi fekvésében ke- 
resendő , de nagy részt terrenumának sajátlagos minőségének is tu- 
lajtonitandó , mely az időjárást sokféleképp módosítja. Éghajlatun- 
kat példáúl különösen jellemzi nagy változandósága és állhatatlan- 
sága. Ha juliusban a hévmérő több napokig 22—24 fokot mutat, 
néha rögtön leszáll 15—10 fokra , néhány nap mulva ismét sebe- 
sen felszökik 20—24 fokra. Télen a mérsék gyakran 24 óra alatt 
10 vagy 12 foknyi hidegről felszökken ? egész 5 foknyi melegre. 
A rónaföldön , hol , kivált derült éjjelekben, a kisugárzás a levegőt 
erősen meghűti, nem ritkán valódi siberiai hideg áll bé, mely 
azonban nem szokott tartós lenni. 12 egész 14 foknyi hidegre rög- 
tön következik lágy idő, mely hetekig eltart, mire ismét, kivált 
február felé, beáll a nagy hideg. Teleink általában sok sajátsággal 
bírnak , s oly változékonyak , hogy egyik tél a másiktól közép mér- 
sékére nézve 3 sőt 6 foknyival is különbözik , mit később számok- 
kal fogunk bebizonyitani. Nézzük már Mayer tanár fentebb idé- 
zett észleleteit. A III. Tábla a mérsék havi menetét mutatja az 
egyes észleleti órákban. ; 


Term. társ, Évk. II. k. 11 


162 


III. Tábla. 


A budai csillagdán 1841-től 1845-ig észrevett mérsék 


havi menete az egyes észleleti órákban. 


Óra] Jan. ] Febr. ] Mart. [ April [ Máj. [ Jun. ]/ Jul. ] Aug. ] Sept. ] Oct. INov.] Dec. 


0 1—004401—00317] 39678 119003 149798 179 652187 513]1189 682 149716] 99849 49352] 19434 
171—O 2057 0/0884 A. 081/11.366 15. 041118. 090 18. 960 19. 232 15. 227110. 32314. 706] 1.631 
3 1—0.446] 0.000] 4.127111.423]115.069 18. 02119" 21519. 127115. 345110. 23514. 571] 1.474 
5 1—1.2101—1.1751  3.123110.308114.090 17. 104 18: 385118. 048114. 264! 9.11113. 829] 0.935 
7 1—1.4661—1.7671 1.831] 8.537112. 368115. 398 16: 739116. 181512. 6091 8. 16413. 4021 0. 678 


9 1—1.6611—2.1861 1.247] 7.607J11.151113. 726115.043"14. 847111. 7251 7. 68613. 069] 0.534 
17 1—2.1401—3.1541—0.105] 5.119] 9.069/11. 562112.581112, 1931 9.436] 6. 160/2. 2091—0. 059 
19 1—2.2151—3.290]1 0.192] 6.191110. 403 13. 164113. 914113. 247] 9.900] 6.20712,0151—0. 192 
21 1 1.8221—2.341] 1.561] 8.470112. 667115. 272116.114115. 539111. 809] 7.538]12. 706] 0.187 
23 1—0. 8251—0. 7621  3.253110.499114. 443117. 130118. 128117. 943113. 8841 9.09013. 801] 0.988 


163 


Ezen tábla segitségével a legérdekesb kérdéseket lehet meg- 
fejteni. Az évi közép mérsék ezen tábla szerint 77947 R. Ha 
ezen eredményt öszszevetjük az elébbi öt évi (1836—40) érték- 
kel, mely csak 6"94-ra ment: a tíz évi időszak 7720 közép mér- 
séket ad. Wahlenberg a Kárpáti Flórájához kapcsolt meteoro- 
logiai értekezésében azt 8"5-ra tette, Kámtz pedig ( Vorlesun- 
gen über Meteorologie 212. 1.) 8794-ra , mely utóbbi érték az újab- 
bi munkákba általánosan fölvétetett. Az újabbi pontosabb vizsgá- 
latok azonban azt mutatják, miképp az egy egész fokkal maga- . 
sabb a valódi közép értéknél. Mayer naplója szerint az egyes évek 
a következő mérséket mutatják : 

1836. 7991 1841. 8938 


924. . 10.74 42. 6.82 
38. 6.18 43. 7.73 
99 AS 44. 7.24 
40. 6.11 45. 7.16 


Ennél fogva a tíz évi időszakban éppen öt év van, melynek közép- 
mérséke a föntebbi értéken (7"20) alúl esett, azon kívül két fe- 
lette hideg és csak egy rendkivül meleg év fordul elé. Ha ezt azon- 
ban számba veszszük s a tíz évhez hozzá is vetünk egy-két meleg 
évet, a közép mérsék mind a mellett 8 fokon alúl maradand s leg- 
kedvezőbb esetben nem többre mint 704. fog tétethetni. 

Az idézett tábla az egyes hónapokra nézve a következő ér- 
tékeket adja : 

jan. — 1941 jul ét sroz 
febr. — 1.42 aug. 15.49 
mart. 11985 sept. 12.21 
april. 8.15 octob. 7.91 
maj. A lá léc nov. 3.28 
jun. 14.52 dec. — 0.63. 

Első tekintetre azt veszszük észre, miképp februarius a leg- 
hidegebb , julius pedig a legmelegebb hó s a különbség 17704 volt. 
A február és január közti különbség azonban oly csekély , hogy el- 
enyészik ; hoszszasb időszaki észleletek pedig azt tanusitják, mi- 
képp rendesen január szokott aleghidegebb hó lenni , 
mint általában az európai éghajlati rendszerben. Párizsban, éj- 
szakiabb fekvése mellett, a leghidegebb hó középmérséke 1"68, a 
legmelegebb (julius) 14988, a különbség csak 13020. Berlin- 
ben a leghidegebb hó —2"08 , a legmelegebb 14946 ; a különbség 

11" 


164 


tehát 16054. De ennél sokkal nevezetesb s a gazdászat és tenyé- 
 szetre nézve legnagyobb fontosságu az arány, melyben a mérsék 
tavaszkor emelkedik. Párizsban február mérséke — 3976, 
mart. — 5920, april. 7784; Berlinben a febr. — 0928, mart. 
— 3"04, april. 77902. Míg e szerint Párizsban a febr. és mart. közti 
különbség 2"08 , Berlinben pedig 2"36 , Budán ez jóval nagyobb , 
t. 1. 3740 ; de még sokkal feltünőbb a mart. és april. közti különb- 
ség , mely 6"717-re megy , míg Párizsban a mérsék martius-aprilisra 
csak 2964, Berlinben 3.98 fokkal növekszik. Sokkal kisebb mér- 
tékben csökken minálunk az őszi mérsék, s már inkább közelit a 
párizsi és berlini értékhez. Septemberről octoberre 4.30 fokkal száll 
alá. Párizsban (sept. — 12"64 , oct. — 9704) a különbség 3"60 , 
Berlinben (sept. — 11"22 , octob. — 7724) 3798. — Lássuk már 
most az évszakok mérséki viszonyait. A /II. Tábla szerint a 
tél tavasz nyár ösz 
—0991 4240 15930 VS0t 

a meteorologusokkal télhez dec. jan. és febr., tavaszhoz mart. 
april. és maj. s ugy tovább számitván. Ha ezen eredményt öszszevetjük 
az elébbi ötévi (1836 —40) észleletekkel, a számok valamivel csök- 
kennek. A magyar éghajlat természetének tisztább kifejtése végett, ha- 
sonlitsuk öszsze az eredményt , néhány érdekes helyek viszonyaival. 

Buda —  Dresda — Basel — Párizs Berlin. 


Széless. 47029" — 51937 47034 480507 52931 
Hoszsz. 100427 1124" 59157 0.00 1193" 
Magass. pár. táb. 704.22") 248.00 756.00 85.00 105.80 
Ev 7020 680 — 7028  8"64 6088 
tél — 1.39 — 0.32 — 0.40 2.64 — 0.56 
tavasz 7.03 6.72 7.76  — 8.40 6.72 
nyár 15.17 13.76 14.56 14.48 1408 
ŐSZ 7.90 6.72 7252 8.96 7.28 


§) A magasság a Gellért-hegyen létezett csillagdára , hol az észleletek tör- 
téntek, értendő. A dunaszabályzási mérnökök által pontosan veze- 
tett nivellirozás folytán a budai vízmérő (Pegel) null-pontja 296.52 
pár. 1.(—304.§3 bécsi I.) fekszik az Ádriai- Tenger fölött. Az observa- 
torium padlatjának magassága a nevezett 0 pont fölött, Petzelt 
tanár által véghez vitt trigonometrikai nivellirozás folytán , 407.7 p. I. 
(—419.12 b. I.) volt, ennél fogva az observatorium absolút magas- 
sága —704.22 pár. I. —723.94 b.l. A többi helyek értékei M a h1- 
mann általöszszeállitott s Humboldt , Central. Asien-Berlin 1844" 
czimü munkájához kapcsolt mérgéki táblákból vannak véve. 


165 


A franczia és porosz fővárost azért választottam, mivel az első Nyu- 
gati-Európa mérséki viszonyait képviseli, mindkettő pedig nagy 
rónaföldön fekszik, mely Frankhon délnyugati partján kezdődvén , 
az Atlanti- s a Balti- Tenger mentiben béterjed egész Oroszországba. 
Dresda ellenben Közép-Némethonnak éghajlati typusát adja , végre 
Basel Budával egy szélesség alatt s egy magasságban feküvén, az 
Alpok nyugati alyán uralkodó éghajlatot mutatja. A nyár és tél köz- 
ti különbségben Magyarország continentalis typusa legélesebben 
van kifejezve. Budán a különbség 16"56 , ehez legközelebb jár a 
baseli , mely 14"96 , következik a berlini 14"64 , azután a dresdai 
14"908 s végre mint legcsekélyebb , a párizsi, mely csak 11"84. Is- 
mét látjuk, miképp teleink a leghidegebbek ; tavaszaink pedig oly 
melegek, hogy a két évszak közti különbség sehol sem oly nagy 
mint Budán. Egyébiránt a téli évszak mínálunk nagyon változé- 
kony , s az egyes évek néha roppant különbséget mutatnak , míg a 
nyári mérsék alig változik 2 foknyival, mint az ide mellékelt ki- 
mutatásból láthatni : 

1836. 1837. 1838. 1839. 1840. 1841. 1542. 1843. 1844. 
t é1—1968; — 0017; —39855—1978; —1949;-—4926,—2925 ; 1974; — 1"89; 
nyár 15, 53; 14.83; 14. 29; 15. 99. 14.55; 15.86; 15.79; "14. 67; 14.35; 
míg tehát a 96 évi időszakban eléfordult legnagyobb é és legcsekélyebb 
nyári mérsék közt létező különbség csak 1. 7 fokot teszen, addig 
a legmelegebb és leghidegebb tél közti különbség 6 fokra megyen. 
Oly hideg telet, mint az 184"71-diki volt, Európában — Oroszor- 
szágot kivéve. — csak a 60-ki szélességi fokon túl találhatni ; s a 
9 évi időszakban két ily kemény tél fordul elé s csak egy meleg 
(1842), melynek mérséke a zeruson felül esett. 

Nem kevésbé érdekes azon kérdés megfejtése, vajjon mikor 
áll be mínálunk a legnagyobb meleg , és mikor a legkisebb? A ZII. 
Tábla, Mayer számitása szerint , a következő eredményt adja : 


Legnagyobb meleg. Legnagyobb hideg. 
télen : 1 ór.287 0.56 fokkal 18 ór. 30/ —1.86 fokk. 
tavasz. 2. 94 10282 TELE ÁS 4409! 
nyár. 2. VAS GON, 16. S1375-50A2OT4 S, 
ŐSZ. 4 504020 5 a77r 45 TODT 59 


éviközépérték 1. 54 10.18 ., 1 3 SZO 5; 
A legnagyobb meleg eszerint dé lután áll be s annál távolabb e- 
sik déltől , minél inkább közeledik a nap a nyár közepe felé ; ellen- 
kezőleg a legkisebb meleg beáll : 


télen : 1 ór. 9/ nap fölkelte előtt. 
tav. Ov: Hbiuss EG 
nyár. 0. T/ 99 9 9 
öszszel Os HBÉtsés CST SET 


évi közép érték 0. 57" 
A legkisebb meleg e szerint ÁlÉLÁGHET a késs fölkelte előtt áll be, 
s annál hátrább esik azon időtől minél közelébb álla nap a tél 
közepéhez. Ezen adatokból egyszersmind kitünik , hogy a közép na- 
pi mérsék menynyit változik 24 óra alatt. A fentebbi adatok 
a középnapi változásra nézve a következő számokat adják : 


télen 2942 
tav. 5.59 
nyár. 6.89 
ŐSZ. 4.35 


évi közép érték 4.90 
miből azt látni, miképp a mérséki változás a nyári napokban leg- 
nagyobb, télen pedig legcsekélyebb, őszi napokban kisebb mint 
tavaszkor. Ha ezen értékeket más helyekkel öszszehasonlitjuk , igen 
nevezetes öszhangzásra akadunk. Vegyünk két ellenkező égaly rend- 
szerhez tartozó helyeket, Páduát és Göttingát, melyek a követke- 
ző arányt mutatják : 


Göltinga Pádua. 
Tel ERB 3.09 
tav. 6.88 4.81 
nyár. 7.94 6.85 
ősz. 5.16 4.44 
ÉV. JOÁB 4.75 


Az eredmény fölötte érdekes; azt látjuk , miképp a napi változás az 
évszakok folyamában ugyanazon törvényeket követi s hogy csak 
az egyes évszakok számaiban létezik némi különbség , mely azon- 
ban elég csekély. 

Hátra van még az absolút extremumok vizsgálása. Ezen 
kérdés megfejtésére 50 évi észleletek vannak kezemben, melyeket 
1783-tól 92-ig, 1806-tól 15-ig a várpalotai csillagdán, 1816-tól 
pedig 20-ig és 1826-tól 45-ig a gellérthegyi csillagdán jegyeztek 
föl. A naplók szerint az 50 évi időszakban a hévmérő legmélyebb 
állása —18? volt dec. 30-kán 1788-ban. Ennél még mélyebb volt 
az 1850. évi jan, 23-án beállott mérsék. Reggeli 7 óra tájban a 


167 


hévmérő —20" mutatott. Megforditva a legnagyobb meleg jul. 18- 
kán 1841-ben jegyeztetett föl. A hévmérő az nap, egy délnyugati 
forró szél következtében, mely valódi sirocco volt, 30 fokra 
ment, s ennél fogva a két extremum közti kulönbség — 50". Né- 
methonban ezen különbség valamivel nagyobb. 1783. évi decem- 
berben a hévmérő több helyeken leszállt —25-re; ha ehez az érin- 
tett 1841-ki meleget , mely Némethonban is fölment 30 fokra , hoz- 
závetjük: a különbség 55-re megyen. Azonban 25 foknyi hideg 
Némethonban is ritkaságok közé tartozik. A budai naplók szerint 
az emlitett 50 évi időszakban a hévmérő 

—11 fokra leszállt 10 évben 

sra 99 99 E; 99 


—14 ; 3 s 
az 159 ) 99 2 , 
ce LT 9 99 3 


—18 ,, 43 1 
miből láthatni , miképp nálunk a téli ését zikán megyen 10" alá, 
s hogy 15 vagy 17 foknyi hideg már a nagy ritkaságok közé tar- 
tozik. 8 egész 10 foknyi hideg a legnagyobb télben sem tartós. 
1850-ben a hévmérő januárban —20-ról felment —17-re , har- 
mad napra pedig felszökött 5 foknyi melegre! Berlinben 81 évi idő- 


folyamban 
54 évben leszállt a hévmérő —12-re s azon alúl, 
23 99 27 97 —16-ra 99 95 
Ms tap 9 99 —20-ra 9) 99 


Nyári időben 20 egész 23 foknyi melegség minálunk a rendes tü- 
neményekhez tartozik. Az érintett 50 évi időszakban 13 év fordul 
elé, melyben a hőség 26 egész 26.8 fokra ment, 29 és 30 csak 
egy évről van följegyezve. Saját naplóm szerint 1846. évi junius- 
ban a hévmérő 7-szer állt 23 fokon felül s e közben 3-szor volt 
közel 26", juliusban rendesen fölment 24, 25-re s több izben 26- 
ra. Ez valódi tropusi melegség. Russegger Kordofán 13 széles- 
ségi fok alatt fekvő el Obeehd városában a hévmérőt hoszszasb 
ideig vizsgálván , naplója szerint 1837. évi april második felében , 
a tropusi esők beállta előtt a hévmérő reggeli órákban 16 egész 24, 
déltájban 26 egész 319 mutatott; májusban az esőzés beálltával a 
hévmérő már ritkán ment 29-re. El Obeehd és Chardum közt ju- 
nius 18-kán egy nagyszerű Chamsin-szélvész lepte meg a karavánt. " 
A levegő telve volt finom homokkal, az útasok aggasztó mellszo- 


168 

rongatások közt a földre ültek s köpenyeikbe burkolták magokat. 
A hévmérő körülbelül 309 mutatott. Chardumban a tüzes siva- 
. tagi égaly az európai személyzet egy részét sírba dönté. R us- 
segger állítása szerint a nappali hőség (30 egész 359) nem volt 
anynyira türhetetlen , mint a tikkasztó éjszakák 24 egész 28 fok- 
nyi mérsék mellett. Az izzadék, a szó teljes értelmében , folyam- 
ban ömlött a testről. Alsó- Égyiptom legmelegebb vidékén, K airó- 
ban, Niebuhr által észrevett legmagasabb mérsék 30.66" volt. 
Budán szintanynyi julius 18-án 1841-ben. A maximumok közép 
értéke juniusban 26.5, juliusban 28.2 foknyi volt Kairóban"); 
Budán pedig 4 éviészleletek szerint a juniusi közép maximum 25.5, 
a juliusi 26.7 fokra terjedt. 

Végre fölötte érdekes tudni , hogy az utolsó tavaszi fagyos nap 
s az első őszi fagy közötti idő menynyire terjed? Mayer naplója a 
következő adatokat adja : 

Utolsó tavaszi fagy Első őszi fagy Időköz 
1841. mart. 14-én —1"990 nov. 15-én —0"782 245 nap 

42. april. 17.  —0.91 oct. 13.  —0.02 178 ,, 

43. april.15. — 0.02 nov. 12. —1.41 210 ,, 

44. april. 5.  —0.16 nov. 28 —1.49 236 ,, 

45. april. 1 —1.84 nov. 3  —1.23 215 ., 
Az öt évben két nevezetes extremum fordul elé t. i. az 1841 és 
42-diki , miknek különbsége 67 napra , tehát több , mint két hónap- 
ra megyen. Az öt évi középszám 217, mi-anynyi mint két hónap 
és három nap , melyben mínálunk nem fagy. Különben télen is szá- 
mos napok fordulnak elé, miknek mérséke 1 egész 3 foknyi a zé- 
ruson fölül. 

Az égaly-viszonyokkal szorosan öszszefügg a föld s annak 
belsejéből ömlő források mérséke. Ez előtt általánosan azon véle- 
ményben voltak, mintha a források mérséke a levegő közép mér- 
sékével megegyezne. Most anynyit tudunk , hogy ez nem ugy van ; 
s hogy még sok mérések és kisérletek kivántatnak, míg az eddig 
még csak magánosan álló tünemények értelmezéséhez foghatunk. 
Wahlenberg által Upsalában tett kisérletek nyomán bebizonyult, 
miszerint a források, mérséki minőségökre nézve, kétfélék. Néme- 
lyek t.i. egész éven át állandóan egyforma mérséket mutatnak , 


") Reisen in Europa, Asien und Afrika in den Jahren 1835—41 von 
Russegger., Stuttgart 1842. 


169 


míg másoknál nagyobb vagy kisebb különbséget lehet észrevenni. 
Az állandó források rendesen melegebbek, mint a változékonyak ; 
miből azt gyanitjuk , hogy azok nagyobb mélységből erednek, mint 
emezek , melyek a légkörnyi vizek által tápláltatnak. Meteorologiai 
kutatásoknál csak ez utóbbiakat lehet használni, melyek nagyobb 
vagy kisebb mérséki változásokat mutatván, a légtüneményekkel 
bizonyos öszszeköttetésben vannak. Ezek közőlaz esőzési viszonyok 
hatnak leginkább a források mérséki minőségére , mi nagyon ter- 
mészetes; mert miután a források az átszivárgó esővíz által táplál- 
tatnak , ez fogja leginkább azoknak mérséki viszonyait szabályozni. 
Ott, holnyáron többet esik mint télen , a források melegebbek lesz- 
nek a levegőnél; ellenben hidegebbek ott, hol a téli esők túlnyo- 
mók p. o. a Középtenger partjain. Ezzel azonban a dolog még nin- 
csen megmagyarázva , mert még sok más körülményeket kell tekin- 
tetbe vennünk , melyek az esővíz mérsékét sokféleképp módositják. 
Ilyenek az ég minősége, a felhők magassága, a vidékek alakja , a 
föld s a kőtömeg természete s a t. Eddig ezen körülményeket nem 
igen szokták számba venni. A mérések nagyobb részt útazás köz- 
ben tétetvén, számos adatok gyüjtvék ugyan , de gyakran minden 
öszhangzás nélkül; pedig csak oly mérések combinálásából lehet 
bizonyos törvényekre ráismerni , melyek éghajlati minőségökre néz- 
ve ismeretes állomásokon huzamosb ideig tétettek pontosan készi- 
tett eszközökkel. Buda ily állomás levén, holt. i. az égalyviszo- 
nyok évek óta éber figyelemmel kisértetnek, 1847-ben megkezd- 
tem a források mérséki minőségét kutatni. Én e czélra egy kútat 
választottam Tabánban (báró Józsinezyféle házban), mely oly mély- 
séggel bírt, hogy a lég mérséki változásai reá nem egy könynyen 
hathatnak, s melyben a víz télen nyáron nagy bőségben van. A 
kút t. i. 8 ölnyi mély s 3 egész 4 ölnyi vízzel bír. Különféle idő- 
ben tett mérésekből mindenek előtt az tünt fel, hogy a mérsék té- 
len nyáron igen csekély különbséget mutatott. Aprilisben szintugy 
mint augustusban és decemberben 9 és 11 fok között ingadozott. 
Decemberben , midőn a lég —5" hideg volt, az óvatosan meritett 
kútvíz 10. fokot mutatott , május 1-én pedig csak 9.6, mind a mel- 
lett, hogy a levegő mérséke 10 egész 129 volt. A minimum aprilis- 
ben volt 8.9, a maximum augustusban 11.2 foknál, s a különbség 
e szerint 2.3 fokra terjed. A mérések öszszehasonlitásából továbbá 
kitünt, miképp a víz octoberben és novemberben melegebb volt, 
mint aprilben. Ez utóbbi hóban véghez vitt két mérés 9.4 foknyi 


170 


mérséket adott, míg az octoberi mérések 10.5, a novemberiek 9.9 
. fokot mutattak; mi nagyon termeszetes, ha meggondoljuk, hogy 
tavasz felé az olvadó hó a vizek mérsékét szükségképp leszoritandja. 
Az öszszes mérések 9.9, azaz 10 foknyi közép mérséket adtak , s 
ha ezt a levegő mérsékével öszszehasonlitjuk , mely a fentebbi ki- 
mutatás szerint 794 tehető, kitünik, miképp a vizsgálatra szolgált 
kútvíz 2.6 fokkal melegebb a levegőnél. Ha ezen eredmény ellené- 
ben Buda vidékének esőzési viszonyait tekintjük , a fentebb mon- 
dottakat igazolva látjuk. Később megmutatjuk , miképp nálunk a nyá- 
ri s őszi esők a télieket (a meteorologusokkal a havazást is ide szá- 
mitván) menynyiségre nézve jóval fölülmulják. Az évi menynyi- 
ségből nyárra 28, őszre pedig 30 pcent esik, a télre csak 10 jó , 
mely azon fölül többnyire szilárd formában hullván le, mint hó , 
nagyobb részt csak a tavaszi meleg szelek által olvasztatik fel. En- 
nél fogva a kútvíz magasabb mérséke a melegebb nyári és őszi e- 
söknek tulajdonitandó, melyek a kútakat leginkább táplálják ; s e 
tekintetben előttem igen érdekes azon körülmény. mely szerint az 
általam vizsgált kútvíz közép mérséke pontosan megegyezik azon 
értékkel, mely a tavaszi, a nyári s az őszi mérsék öszszevetésé- 
ből nyeretik. Hogy azonban ezen viszonyok helyes megfejtésére egy 
évi mérések nem elegendők: könynyen gondolhatni, ha a nagy kü- 
lönbséget tekintjük, mely az egyes évek időjárásában mutatkozik. 

Tekintsük már most esőzési viszonyainkat is. Ezeknek kimu- 
tatására 8 évi észleletek vannak kezemben. Négy évi mérések (1783. 
85, 86 és 88 évről) a volt mannheimitársulat meteorogiai 
Évkönyveiben vannak följegyezve; négy újabb évi (1842—45) 
eredmények pedig többször emlitett Mayer tanár által közöltettek 
velem. A 8 évi eredmény , több érdekes helyekkel öszszehasonlítva, 
a következő : : 

Pádua Bordeaux Párizs Regensburg  Frága Buda. 

ÉV 34.55 — 24.730 20.80 21./06 16.740 18.43 
tél 19.0 BZ 20.7 19.3 12.14 4AZS 
tavasz  — 26.4 21.4 25.0 17.7 27.9 244 
nyár 25.6 24.2 30.5 40.1 H2. AL AONT 
Ősz 29.0 26.7 23.§8 22.9 DAVÁNTÓ TT ZAK 

Itt az első sor az eső évi menynyiségét adja párizsi mérték-— 
ben , míg a többi sorokban foglalt számok az egyes évszakokra eső 
menynyiséget fejezik ki procentumban. Ezen tábla szerint esőzési 
viszonyaink elég sajátságosak. A nyugati s a belföldi vidékek leg- 


ESSEK 


171 


inkább abban különböznek egymástól, hogy ottan a téli, itten pedig 
a nyári esők az uralkodók. Több évi tapasztalások továbbá azt ta- 
nitják, mikép a száraz föld belseje felé az esők általában gyéreb- 
bek lesznek. Európa nyugati partjain az eső menynyisége 24 egész 
34", belső Némethonban már 21—17"re száll, honunkban 16— 
18"/ra. Ugyanezen arányt mutatják az esős napok is. Mert míg 
déltől éjszak felé menve szaporodnak, ellenkezőleg nagyon fogynak, 
ha nyugatról kelet felé megyünk. A nyugati partokon ezeknek szá- 
ma 152-re megyen, ellenben Némethonban már csak 141 napon 
esik ; mínálunk ezen szám leolvad 118-ra, Kasánban 90, Siberia 
belsejében pedig 60-ra. Hogy ezen viszonyok mélyen hatnak a né- 
pek fejlődésére s mívelődésökre, tagadhatatlan. A. zordon éjszaki 
vidékek hoszszu ködös telei másképpen hatnak a kedélyekre, mint 
a tiszta s enyhe olasz ég. Ott a mostoha természet az ember min- 
den erejét igénybe veszi s minden igyekezete az egy gondolatban 
pontosul öszsze: a szükséges élelmet a természet által gyéren mért 
időben megszerezhetni, s csak ott találhatni Európában még ván- 
dornépeket, mint Ázsia sivatagaiban, melyek nem szántanak s nem 
aratnak. Mig a délvidéki, kedvtöltésből iszsza a bort, s föllelkese- 
dik mellette, az éjszaki nép a pálinkához folyamodik, hogy érzé- 
keit eltompitsa az idő viszontagságai s helyzetének keserüségei el- 
len, s a nép elbutúl! Ott aztán nem születnek Rafáelek, s Fóti 
dalokat ott nem költenek ! 

A fentebbi tábla az érintett viszonyokat igen tisztán mutat- 
ja s csak a budaiak térnek el az általános törvénytől. Bordeauxban 
az évszakok alig különböznek egymástól. Párizsban a nyári eső 10 
pettel fölülhaladja a télit, végre Regensburg- és Prágában nyáron 
két anynyi víz húll le mint télen. Budán ez másképpen van. Itt 
szintén télen esik legkevesebb eső, innen folytonosan növekedvén 
egész őszig, legtöbb víz ez időszakban esik. Itt tehát mint Páduá- 
ban, az őszi esők adnak legtöbb vizet, szintúgy mint a Pyrenaeu- 
son innen fekvő délnyugati frank vidékeken. A nagy hasonlatosság 
mely Pádua és Buda közt létezik, valóban feltünő. Páduában ezen 
viszonyok oka a lombardiai rónaság s az Alpok kölcsönös állásában 
keresendő, ott leginkább az éjszaki s az éjszakkeleti szelek hozzák 
az esőt. A meleg déli szelek az Alpok felé emelkedvén, ott hide- 
gebb levegőre akadnak s lehullatják gőzeit, melyek a hüvös légár- 
ral a rónaság felé ömlenek. Igy történik ez mínálunk is. A rónasá- 
gon elterjedő posványok kipárolgása által a lég megtelik gőzzel, 


172 


mely a fölemelkedő légárral a magasabb s hüvösebb vidékek felé 
mén, honnan az éjszaknyugati szelekkel eső-formában ismét lejön. 
Hogy azonban esőzési viszonyainkra még más körülmények is hat- 
nak, könynyen gondolhatni, s az újabbi észleletek is mutatják ; de 
ezeket bajos meghatározni, miután Budán kivül Magyarországban 
még sehol sem történtek pontos észleletek. Ha az irányt tekintjük, 
melyből Budán az esők jőnek : az imént mondottak azonnal szem- 
be tünnek. 


IV. Tábla. 1841-től 1845-ig a budai csillagdán feljegyzett 
s a főszelek szerint rendezett esőzési napok sommája. 


aa E I É. IÉK.] K. [DK.] D. ] DNy. ] Ny. JÉNYy. 
Januar. VÁ, 30 1.0] 4.0111.51 11.5] 4.0113.5 
Februar. í 5.51 4.0] 0.0] 5.0] 4.0] 5.5] 4.5] 4.5 
Martius. ! 2.0] 3.0] 0.0] 2.01 4.0] 5.071 3.5112.5 


Aprilis. ]! 2.0] 7.0] 0.0] 5.0] 5.5] 2.0! 4.5] 5.0 
Majus. — ] 7.0112.5] 2.01 4.0] 8.01 11.51 4.5] 5.5 
Junius. ] 0.01 6.0] 4.5] 1.51 2.01 . 7.01 1.0] 30 
Julius. "1 7.0] 3.01 0.0] 2.0] 3.0! 8.0 6.5 7.5 
Auguszt. 1 4.0] 4.0] 1.01 0.0] 3.5] 8.5] 3.0] 5.0 
Septemb. [ 3.0110.5] 1.51 10] 2.5] 12.51 4.07 7.0 
October. ! 3.51 3.5] 0.0] 2.0] 7.ol 12.51 7.0 14.5 
Novemb. ! 2.0110.01 2.0] 3.0] 4.51 15.01 5.5 7.0 
Decemb. 1 6.5] 3.5! 1.0] 1.0] 3.0] 4.0] 3.5.11.5 


— — ]50.0.69.0113.0130.5]58.5"103.0.51.5196.5 


Az évben előforduló esők öszszes számát 100-ra tevén, akkor azok, 
Mayer tanár 4 évi észleleteiből itt közlött /V. Tábla szerint, a 8 fő 
szelek közt következőképp lesznek felosztva : 
kg ale Kő BRIT ŐDE ÍV DN Nés 1 // MÉ 
TOO gaz 82 B G.A 1237 72A9 7 0. B ZO 
E szerint a délny., s az éjszny. szelek hozzák a legtöbb esőt, miu- 
tán látni, miképp száz esőből az elsőre 22, a másodikra pedig va- 
lamivel több mint 20 esik; a két szél tehát majdnem felét hozza 
az egész menynyiségnek. Ezek után csak az éjszakkeleti szelet le- 
het még némileg esőszélnek tekinteni. Ellenben a száraz szelek közt 
legelső helyen áll a keleti szél, melyre egy évben száz esőből leg- 
fölebb csak 3 jut. Ezen viszonyok még tisztábban tünnek szembe, 
ha egyszersmind a szelek számát is tekintetbe veszszük, mely, mint 


173 


tudjuk, nem egyforma. Az I. Táblában foglalt számok azt mutat- 
ják, hogy öt évi időszakban az illető szelek hányszor fúttak. Ha 
már most ezeket felosztjuk a . fentebbi számokkal, a következő 
értékeket nyerjük : 
TK AK REN a ati ONT ABGET u ÉN 
ét d adkge 00 444 AO 2.19 1 Y 4.9 
Itt ugyan azt látjuk hogy, midőn minden második délnyugati szél 
esőt hoz , a keleti szél hatszor fú, mig egyszer esik. Az ÉNYy. sze- 
lek közől minden ötödik hoz esőt, mi igen sokra megyen, ha vesz- 
szük, hogy egy évben 1006 mutatkozik ; végre az ÉK., mely egy 
évi időszakban 304-szer fú, szintén meglehetős menynyiséget hoz, 
miután minden második szélnél esik. A nyugati szél, mely Német- 
országban s a parti vidékeken a legkitünőbb esőszél, minálunk is 
elég nedves, minthogy majdnem minden második szélnél esik ; de ő 
oly csekély számban mutatkozik, hogy az évi menynyiségből csak 
10pct jut reá. 
Hogy azonban a szelek éven át nem mindig egyforma termé- 
szetüek, azt a következő tábla mutatja : 

s SE . ks vÓDRLEVDLZA DONE Ve Ny ÉN: 
GLOBAL ZSZ a 48 2.4 6.2 
HANVs ő kése 83 LV O2D DR KBZN TD 2.7 4.9 
KAT: 03 30 Oo LOV 24 4765 2.8 4.3 
Kszzs ő HET a E3 GOZ eds RÖG S 2.9 9 
Míg e szerint némely szelek, mint a nyugati s a déli, egyforma 
arányt mutatnak, addig mások igen különböző jellemet tanusitanak. 
Igy például az éjszakny. szelek télen sokkal több esőt hoznak, mint 
nyáron. A fentebb foglalt 20. 5 petből a nyári időre csak 4. 3, a 
télire pedig 6. 2 pct esik. Ellenben a DNy. szél nyáron nedvesebb 
mint télen, az arány éppen megforditva van, mert a fentebb kimu- 
tatott 22 pectből nyárra 6.5, télre pedig csak 4.3 esik. A dolog 
azonban legsajátságosabban áll a keleti szélnél. Hogy ez jobban 
szembe tünjék, vessük hozzá, mint fentebb, a szelek számát: 

BE SZERK vak. a 3 DEK. Ba, DNyzzt Ny ANAS 
MEGNŐTT 40: 96... 28 3.27 24 2.0 40. 
VES 0 ya 2. 92 24 32 2.8 1.6 5.2 
nyár. SON REGGT 165 468 9.2 1.6 1.6 6.0 
pszzá 124: 1.6... 5.2. 5.6 4.8 1.6 1.6 4.8 
A különbségek némelly szeleknél nagyon szembe ötlők. A keleti 
szélnél télen és tavaszkor csak minden 9 és 10-dik szél után esik 


174 


egyszer; nyáron azonban egyszerre oly nedves lesz, hogy közel min- 
den második hoz esőt. Némethonban ez éppen megforditva van, 
ott a keleti szél télen nedves, nyáron pedig száraz; miből láthatni, 
hogy a helybeli körülmények itt egészen mások, mint ott. A keleti 
szél után az É. az ÉK. s a DK. mutatják a legnagyobb változást. 
Télen minden 4-dik É. szél hoz esőt; ellenben őszkor csak minden 
12-dik. Egyébiránt vidékünk valódi esőszeleit, ugymint a DNy. 
és ÉNy. az is jellemzi, hogy nedvességökre nézve nem nagy kü- 
lönbséget mutatnak. Ilyen a Ny. is, melynek természete még ál- 
landóbb. Télen valamivel szárazabb mint nyáron; a különbség azon- 
ban oly csekély, hogy számba sem vehető. 

Mi eddig azt láttuk, mikép télen legkevesebb húll le s hogy 
menynyisége őszig folytonosan nő ; ha azonban a napokat, melye- 
ken esik, számitjuk : azt találjuk, hogy ezek egészen ellenkező arányt 
mutatnak. A menynyiség kiszámitására alapul vett 8 évi észlele- 
tek egy évre 118 esőnapot adnak, melyek következőleg vannak 
felosztva : ") télre 37 nap jut. 

tavaszra sa 0994 same 

ÜYÁTSA EAN, 

ÖSZBE 8 AZÁS 7180 
ennél fogva télre legtöbb, nyárra pedig legkevesebb esik. Ezen arány- 
nak megfelel a borult napok száma is. Télent. i. tiz évi számitás 
szerint 81 borult napunk van, tavaszkor 60, nyáron 44, őszszel 
61. Ebből látni egyszersmind. miszerint a nyári eső legtöbb, a 
téli legkevesebb vizet ad. Miután, a fentebbi kimutatás szerint 118 
eső 18" 42 vizet ad, ennél fogva egy esőre 1786 víz jő. Ha 
a menynyiséget, mely télen egy esővel lehúll, 1-re teszszük: akkor 

egy tavaszi eső 1.5 

S LLYÁLL Visz 

JMOSZT ek ss Ő 
vizet ad. Nyáron e szerint egy esővel több mint kétanynyi víz húll 
le, mint télen; mi nem is lehet másképp ha fölveszszük, menynyi 
víz zuhan le rövid idő alatt egy viharnál. Ha az egyes évek eső- 
napjait tekintjük, igen nagy különbséget találunk a számban. 34 
évi időszakban a híres 1811-ki borévben legkevesebb esőnap volt 
t. i. csak 61 (a havazást is ide számitván), 1833-ban pedig leg- 
több, ugymint 157. Ehez legközelebb áll a gyászos emlékü 1816- 
dik év, melly 153 napot számlált. Az emlitett 34 évi időszak egy 


") Ne gyven évi észleletek csak 115 napot adnak, melyeken esö esik. 


175 


évben 25 havas napot ád; legkevesebb volt 1832-ben , midőn 
csak 5 napig havazott , legtöbb 1817-ben t. i. 39. A havas napok 
felosztása a következő volt : 

jan. 26.6  pcent 

febr. ZAlöt ni als 

mart. 134  ,, 

april. FA Ü S, 

május ÚÜGN an 

octob. N lét 4 ette 

nov. TO. DMst 

dec. T9.34t es 

Januáriusban e szerint legtöbbet havazik, de még martiusra 
is jut elegendő; hogy pedig május nem mindig a legkellemetesb 
hónap, abból láthatni , hogy néha (ámbár nagyon ritkán) hó is esik. 
Havas napjaink száma éppen nem nagy, ha teleinket Némethonéi- 
val öszszehasonlitjuk , hol szinte 26 nap esik hó. Nyugat felé azon- 
ban ezen szám rögtön leszáll, Párizsban már csak 12 nap havazik, 
Az eléadott tények a legérdekesb eredményeket mutatják , s 

többek azt tanitják , hogy esőzési viszonyaink sajátságos természet- 
tel bírnak. S éppen azért nagyon érdekes volna tudni , hogy álla- 
nak ezen viszonyok a nagy rónaságon , hol a földnek sajátságos mi- 
nősége mellett a párolgás s a gőzképzés egészen más körülmények 
alatt megy véghez. Nem kevésbé érdekesek e tekintetben a kárpáti 
vidékek is, melyek Európa belsejében a balti s a magyar s aldunai 
rónaság közt egy nevezetes éghajlati határt képeznek. Mily sajátsá- 
gosan hat a kárpáti hegyláncz a körülfekvő vidékek égaly-minősé- 
gére , azt Lemberg viszonyai legtanulságosabban mutatják. Lemberg 
téli mérséke 2"91, leghidegebb hó (jan.) közép mérséke —4"24, 
legmelegebb 14720; ellenben Boroszlóban, éjszakiabb fekvése 
mellett a téli mérsék csak — 1"20, a leghidegebb hónap pedig csak 
—1"76, legmelegebb 14972. Még feltünőbb Lemberg continentalis 
fekvése mellett az évi eső menynyisége, mely 18 évi mérések szerint 
24.1 hüvelykre megyen. A nyári esők oly túlnyomók, hogy a téli 
menynyiséget háromszorosan felülmulják. — A Kárpátok déli vidéké- 
ről eddig mitsem tudunk s egy jobb jövőtől kell várnunk, hogy majd ta- 
lálkozandnak oly férfiak, kik szeretettel és buzgalommal levén a tudo- 
mány iránt, a nagy fáradságot, mely a meteorologiai kutatásokkal jár , 
nem kimélve hozzáfognak s a teendőket véghez viendik. Újabb időben e 
téren Európában igen sok történt; de ha előre nézünk , s elgondoljuk, 


176 


hogy mit kell még tennünk : akkor lehetetlen át nem látnunk, hogy még 
. keveset tudunk. Mí azt láttuk, miszerint a száraz föld belseje felé 
a telek hidegebbek, a nyarak pedig melegebbek lesznek. Ez egy 
általános törvény , melyet régen ismerünk ; de a többek közt azt is 
tapasztaltuk , hogy éppen a telek azok, melyek a legnagyobb vál- 
tozást mutatják. Némely évben nagyon enyhék , néha pedig rendki- 
vül hidegek. Mí ezen értekezés folytán különösen valánk figyelmez- 
tetve a magyar telekre, s megmutattuk : mily tetemes különbség lé- 
tezik az egyes telek mérséke közt. A nagy téli extremumok néha 
elterjednek a déli s délnyugati partvidékekig. Olaszhonban s Déli- 
Francziaországban az olajfa hazájában télen a hévmérő igen ritkán 
megyen zérus alá. Az olajfa 5 foknyi hidegnél már megfagy, mi 
nagyon ritkán történik , s mégis már oly hideget értek ott, milyent 
csak a 60-ki szélességi fokon túl lelhetni. Marseilleben 1789-ben a 
higany —21"-ra szállt le. Európában néha a legenyhébb telek van- 
nak , midőn Amerikában ugyanazon időben a telek legszigorúbbak ! 
Nevezetes volt az 1845. évi martiusban beállott kemény utótél. Po- 
zsonyban József napján még a legnagyobb terhes kocsikkal mentek 
a jegen át, Párizsban befagyott a Seine , s a hírlapok azt hireszte- 
lék , hogy Arago ezen eseményt megjósolta volna. Mí az ilyen okos- 
kodásra nem sokat adunk. Nálunk is találkoznak időjóslók , kik ed- 
dig évenkint több izben megjövendőlték az időt, s írtak hozzá egy 
bévezetést tele tudományos phrasisokkal, magasztalták a meteorolo- 
giát s a magnetismust, melytől maholnap a legnagyobb titkokat 
fogjuk megtudhatni s több efféléket. Az ilyen jóslóktól a tudomány 
nem várhat semmit. A jolsvai próféta még eddig azt sem mondta 
meg, hogy mi módon s milyen eszközökkel jutott ő a természet tit- 
kaihoz. Ő a tudománynak sokkal többet használhatna , ha megmon- 
daná, hogy milyen volt azelmult idő; ha megmagyaráz- 
hatná nekünk a mérsék menetelét, a szelek irányát, az eső meny- 
nyiségét , a légsuly változásait Jolsva vidékén. A tudomány számo- 
kat követel , üres dictiókkal nem csinálhat semmit! A számok meg- 
nyerése és kipuhatolása , az igaz, tömérdek munkába kerül s nagy 
avatottságot igényel; de ezt minden esetre meg kell szerezni, s a ki- 
sérletekkel járó fáradságot kimélni nem szabad, ha a természettu- 
domány dolgában szólani s állitásokat alapitani akarunk. 


A FOGAS VAKONT, 


(KÖZÖNS. FÖLDIKUTYA ; — SPALAX TYPHLUS, GÜLDENST. MUS 
TYPHALUS, LINN.; — BLINDMOLL , BLINDMAUS ; — SLEPEC 
ZEMNI , ZEMSKY PSYK). 


BONCZ- ÉS ÉLETTANI RAJZA. 


GLOS SÁMUEL ÉS RHÉDIEYNY ANTAL 
ORVOSTUDOROKTÓL. 


— 


Fáradhatlan szorgalmu természetbuvárunk Petényi Sala- 
mon évek óta gyüjtvén adatait hazánk ezen egyik legjelesb , ed- 
dig azonban csak felületesen ismert földalatti örlő emlősének ma- 
gánrajzához, bennünket is fölszólitott, hogy a velünk koronként 
közlendő fris példányokon tennénk boncz- és élettani vizsgálatokat, 
tekintve leginkább ezen állat tökéletes vakságát, szügletes fejének 
idomtalanságát , orrának , fogainak nagyságát , alakját , nem külön- 
ben nemzőszerveinek (a himnél) a többi emlősöktől eltérő rendel- 
lenességét. Hogy ez emlitett s némileg már kültekintetre is szembe- 
ötlő nevezetességek boncz- és élettani kisérlet útján még jobban 
kiderülnek; alig kétkedhetik, ki meggondolja , miszerint az állati 
belalkat megismerésének fő tényezője a boncz- és élettan. Ezen 
okból örömmel sieténk a fentisztelt természetbuvár felszólitásának 
eleget tenni, fáradságunk igénytelen eredményét a t. cz. társulat- 
nak bémutatandók. 

Értekezésünk két részből áll. Az elsőben adjuk az egyikünk 
(Rhédey) készitette csontváznak , mint a test alapját s idomát 
meghatározó előképnek (typus) leirását, a porczhártya s rost nemü 

Term, társ. Évk. II. k. 12 


178 


szálagokkal együtt. A másodikban elésoroljuk az érzék-, rágó-, 
. emésztési-, hud- s nemző-szerveket , ezeknek szerkezetét , működé- 
sét , a bennök eléforduló rendellenes eltéréseket és a nevezetesebb 
izmokat. 


, 
E. Hesz. 
Csontváz dGásd : I. Tábla, 1. ábra). 


Csontváza ez állatnak , kivéve idomtalan fejének némely csont- 
jait , széles első bordáját s némileg a fölkart, általában karcsú vé- 
kony csontokból áll; melyek azonban, ide nem értve a gerinczcsigo- 
lyákat, tömött állományuak. Hoszsza 6"" és 5"; szélessége azon- 
ban különböző, testének külön részeire nézve , igy például a fej 1" 
és 5"; a váll 17 és 4"; a derék 1" és 3""; a medencze közép 
tája, még a czombtomporokat is ide számitva , 10"; tehát 17-t 
sem tesz; — a medencze hátsó nyilásánál pedig csupán 6" szé- 
les. Ha a haránt-mérőkre viszszapillantunk , láthatjuk: hogy ezek 
a főtől egész a medencze hátsó nyilásáig egy-két vonallal mindig 
kevesbülnek; a fej szélességét mutató átmérő pedig testének bár- 
melyik részét — még a törzsököt is — felülmulja, mi valóban 
figyelemre méltó nevezetesség. Ezen alkotási aránykülönség nyil- 
ván mutatja : mily könynyüséggel haladhat ez állat földalatti útján 
vagy csatornáján ; melyet először fejével túrni kénytelen. 


KR. 
Fej a.T. 1. és 2. ábra). 


A csontváz egyes részei közt legkitűnőbb az idomtalan , ol- 
dalvást szögletes és kifejlett csontokból szerkezett nagy fej — ca- 
put —, mely a szembeötlő physiologicus rendellenes eltérést, mint 
ismertető bélyeget foglalja magában. A főt több koponya- s arcz- 
csontok teszik ; nevezetesen 2 homlok , 2 oldal, s 2 közép falcson- 
tok; 1 nyakszirt, 1 ík, 2 halanték és 2 négyszögü — os gua- 
drangulare — csontok. Az arczot kiegészítik a felső s alsó állcson- 
tok ; az orrcsont egyesülve a közép állcsontokkal — os incisivum—; 
ezekbe helyezvék a felső metsző fogak; — arczcsontjaihoz já- 
rul még a köny- és járomcsont ?). Az elésorolt csontok egymás- 


") Az orrüreg és halljárati csontrészekről a külérzékek eléadásánál lesz szó. 


179 


sal közvetlen varrány segedelmével szorosan egyesülnek; kivéve 
az alsó állat , mely finom vékony tokszálag által van a koponyához 
kötve. 

A homlokcsontok — ossa frontis — felülről simák , la- 
posak, oldalsó fölületök, melyek a halántéknak mellső fölszinét 
teszik, félholdképp kivájottak; alulról lefelé hágó lemezei által 
egyesülmek a felső állcsonttal, mi által az orrüreg külső falának 
egyik részét alkotja, mi e csontra nézve anynyiban nevezetes is , 
menynyiben belfölszine igen keveset járul a koponyaürnek kiegé- 
szitéséhez; miért — ha szabad volna — inkább az arczcsonthoz 
számithatnók. 

A. közép és oldal falcsonto knak — ossa bregmatis — kül- 
ső fölszine domború ; a közepsők mint fejtető — vertex — az ol- 
dalsók mint halánték ok — tempora — tünnek elé ; emezt tökéle- 
tesen bétakarja a széles halántékizom , min a fekete pontocskányi 
szemgolyócska nyugszik. Az oldalsók hátsóképp a nyakszirt- és 
négyszögü csontokkali egyesülésnél háromszögü kivájult ívekbe men- 
nek át; ezekben egy, a koponyaüregbe ható lik vehető észre (hi- 
hetőleg a közép agykérütér számára); mellső és alsó szélök egyesül 
az íkcsont felhágó nagy szárnyával; minek következtében a kopo- 
nyaüregnek nemcsak felső , közép s oldal-, hanem némileg alapré- 
szét is képezik. 

A koponyának tulajdonképpi hátsó falát s alapja egy részét 
teszia nyakszirtcsont — os occipitis —, ennek nyakszirti 
része négy zugú , inkább lapos, mint domború; bütykeivel egyesül 
a fejgyámmal ; bütyökrészén kifelé szemlélhető egy le- és hátraálló 
nyujtvány, melya csöcsnyujtványnak látszik megfelelni. Mint- 
hogy a valódi halántékcsont hiányzik, a sziklacsont pedig tökéle- 
tesen gömbölyű , sima nyujtvány nélküli: a természet, úgy látszik , 
a nyakizmoknak többjeit, mint a főbiczentőt sat. a sapkaként 
szélesen terjedő nyakszirthöz irányozá , nehogy az állatnak hallási 
szerve, mire úgy is anynyira van szüksége, működésében a fej legkisebb 
mozdulatára is zavartassék. Alaprésze egyesül az íkcsontéval és a két 
sziklacsonttal. — Az öreglik tökélyesen gömbölyü s hátra felé tekint. 

Miahalántékcsontot — os temporum — illeti, boncztani al- 
kotása s élettani rendeltetése következtében a valóditól igen-igen 
eltér s e nevezetnek ,halánték" meg nem felel, miután kiegé- 
szitéséhez legkevésbé sem járul. Ha azonban a benne rejlő szervet, 


. a hallérzék-szervet t. i. (org. auditus) tekintjük , s emellett a szom- 


128 


180 


széd részekkeli öszszekoczczanását is szemügyre veszszük, szikla- 
csontnak — os petrosum — nevezhetnők ugyan; de föltünő 
hólyagalakú gömbölyüsége, felső felületének simasága , s lemezei- 
nek majdnem átlátszó finomsága ellenkezőt , t. i. adobcsont — 
os tympanicum — nevezetet ajánlja, s az elésorolt okoknál fogva 
így méltán is nevezhetjük. — Határát eszközlik az ík- és nyak- 
szirtcsont alaprésze ; oldalsó részén van helyezve a halljáratnak kö- 
rös tág külnyilása , melynek széléhez , szálag közbejöttével, a porcz- 
fül van kötve. 

A halljárat külnyilása felett mellülről áll a négyszögü- 
csont — os guadrangulare —; hátsó széle egyesül a dobcsonttal , 
mellső része pedig a nyakszirt s oldalsó falcsont ivével koczczan- 
ván öszsze , azúgy nevezett járomnyujtványba megy át ; fel- 
ső lapja szabad, az alsó ellenben kivájult , porczczal fedett s ízesü- 
lési fölületet képez, mely az alsó állcsont bütyöknyujtványát fo- 
gadja el. 

A darázs- vagy íkcsont — os sphoenoideum — majd- 
nem egész terjedelmében a koponyaüreg alapját képezi, még a nagy 
zsárnyakat sem véve ki, melyek igen finomak s átlátszók. Felülről 
egyesülnek az oldalsó fal- s némileg az oldalcsonttal; ezen öszsze- 
koczczanás által egy hoszszúkás petealaku lik képződik, min 
számos idegek s véredények, nevezetesen a lát- és szagidegek 
hatnak kia koponyaüregből; megfelelni látszik a látlik nak — 
foramen opticum —, nem különben az íkállrésnek — fissura 
sphoenomaxillaris —,a nagy szárny mellső fölületének alsó részén 
szemlélhető szintén a petelik — foramen ovale. — Az íkcsont 
testétől, vagy közép részének alsó fölületétől lefelé terjednek. az 
egyszerü röpnyujtványok — processus pterygoidaei. 

Az arczcsontok közt mellső helyet foglal az igen kifej- 
lett s némileg íkképü nagy orrcsont — os nasale—. Felső lap- 
jának középrésze kissé domború; az alsó eszközli tulajdonképp az 
orrüreg felső falát egész terjedelmében. Hoszsza 7"", szélessége 
azonban különböző , igy pl. gyökerével 1/2"", szárnyával pedig 37. 
Mellső széle oldalvást két kivájulással bír, mi által csipkés alakot 
ölt magára , hová a porczos orrczimpa vagy orrmány — pro- 
boscis — tapad. Az orrcsont oldalvást egyesül az áll közti csontok- 
kal — os incisivum — , melyekre e név csak anynyiból ruházható , 
menynyiben felső metszőfogakkal ellátvák; különben minthogy az 
orrüregnek oldal- s alsó falul szolgálnak , inkább az orrcsontokhoz 


181 


számithatnók, még pedig oldalsó orrcsont nevezettel ; mert 
ezeknek a tulajdonképpi orrcsonttali öszszekoczódásuk eszközli csu- 
pán a tökéletes orrüreget, melynek háromszögü külnyilása lefelé 
néz. — Ezek mögött álla járomcsont — os malare — , mely 
valódi gyürűalakú ; nyujtványai közől a homlok-, áll- s orrnyujtvá- 
nyok egymásba átmenve körös ívet, t.i. a szemgödör ívét 
egészitik ki. még pedig minden mellékcsont közbejötte nélkül. Az 
áll- s halántnyujtványok, .kissé szélesek s némileg kivájottak , al- 
katják a szemüregnek külfalát , a belsőt pedig a finom könycsont 
vagy inkább rostacsont papirlemeze — lamina cribrosa ossis 
oethmoidei — eszközli, melynek alsó része egyesülve a felső áll- s já- 
romcsontokkal, befelé kanyarodó emelkedést hoz elé, mi által a köny- 
csatornának némi csekély nyoma képződik. A járomcsont halánték- 
nyujtványa pedig hátra felé terjedve, egybeforr a négyszögü-csont ha- 
sonnemüével ; s a kiálló szögletes járomívet — arcus zygomati- 
cus — késziti, mely a terjedelmes halántékárok határaul szolgál. 

A felső állcsont — maxilla superior — igen tömött s erős, 
helyezve az orr- s íkcsont között; alsó fölületének barázdája magá- 
ban foglalja a lágy szájpad haránt ránczait; meder- vagy fo g- 
nyujtványa — processus alveolaris — le- és kifelé álló ; alsó 
fölületében helyezvék a fogsejtek , melyek magukban hat erős, szé- 
les, örlőfogat rejtenek. 

Mi az állkapocs-csontot — maxilla inferior — illeti , 
ez az arcz minden csontjának legfejlettebbike, sőt tömöttségére 
nézve minden más csontokat felülmúl ; miért mintegy ismertető je- 
lül is szolgál. Maga az állkapocs két, mozogható s egymástól elvá- 
lasztható, részből áll, melyek mellülről porczállomány közbejöttével 
egyesülvék , még pedig olyképp, hogy egymástól mellülről is eltá- 
volithatók; külsejére nézve félhold képű , vastag állománya tömör. 
Megkülönböztethetni rajta: kül- s belfölszint, al- s fölszélt s több 
nyujtványokat ; a csont magában oly vastag, hogy erre nézve teste 
minden csontját vagy részét felülmúlja; sima belszine egy emelke- 
dett hoszszal van ellátva : külszine ellenben egyenetlen , érdes ; leg- 
terjedtebb az állkapocs-szögletnél; e tájnál nyúlnak föl a legne- 
vezetesebb nyujtványok , milyenek a benge-nyujtvány, ez le- 
mezképü , nyugszik a halántékárokban. Ennek tövétől ered a bü- 
työknyujtvány , mely föl- és hátra felé tart , feje e nyujtvány- 
nak igen kicsiny, — előre s hátra szabadon mozgó ; mellette kivül- 
ről látható egy rendkivül gömbölyű gumóalakú nagy kidudorodás , 


" 182 


s ez alatt még egy kisebb hegyezett nyujtvány, melyekhez erős iz- 
"mok tapadnak. Mellső része az állkapocsnak hengeralakú , magá- 
ban foglalja arendkivül nagy alsómetsző s ásóképüfogakat; 
felső szélének medrébe pedig helyezvék az alsó őrlő zápfogak, 
melyek a felsőrendüekkel mindenben megegyeznek. 

Az állkapocsnak koponyávali öszszeköttetését elémozditja a fi- 
nom, gyenge, bő tokszálag. Ez eredvén a négyszögü-csont szélétől 
lefelé halad, beboritva az állkapocs bütyöknyujtványát , ennek tö- 
véhez tapad; a bütyök anynyira kicsiny, hogy az ízesülési gödröt 
semmiképp nem tömi ki, mi által — ide számitva a tokszálagnak 
még bőségét s finomságát is — az állkapocsnak tökéletes szabad moz- 
gás van engedve, különösen előre, le- és hátra felé, minek követ- 
keztében képes ez állat (leginkább hordása idején) nagyobb tárgya- 
kat is szájával fölfogni. Hogy testének e részét leginkább használ- 
ja munkálatra, mutatja a rág- s más e tájon helyezett izmoknak 
rendkivüli kifejlettsége. 


2. 
Rágószervek d. T. 3. ábra). 


A rágó szerveket részletesben is akarván adni , lássuk elébb a 
szájüreget. Ennek felső falátteszi a kemény és lágy íny , az al- 
sót alkotják az alsó állcsont közti nyelvizmok ; oldalfalát (— pofa) 
a pofaizmok (II. T.6. ábra g és 9. ábra c) egészitik ki. Ezek az alsó 
és felső áll közti oldalsó hézagot tökélyesen bétöltik , s igy a száj- 
nak külfalul szolgálnak, belfelületét a takhártya külsejét pedig a 
fölületes arczizmok boritják. Erednek a felső és alsó állcsont külső 
lapján ott, hol a zápfogak helyezvék; továbbá az orrcsont külső 
lapjától egész terjedelmében, nem különben az alsó állcsont met- 
sző-fogainak tövénél ; az izomrostok egymást átfonva pofát képez- 
nek, mely mellsőképp a fityegő szájajkakba megy át. Munkálatja : 
öszszehuzódásnál közeliteni egymáshoz az alsó és felső állat; a rá- 
gást , nyelést elémozditani ; kitágulásnál a szájnak rendkivül bő üre- 
get adni , mi által ez állat nagyobb gyökerek s gyümölcsök hordását 
a legnagyobb ügyességgel s kitartóssággal teljesítheti; (külső fel- 
színén ez izomnak az orremelintő s távolitókat tekinti, mely izmok 
közt a szemüregen keresztül kijövő külső orridegek ügyekeznek az 
orrmányba). 

A szájüreg bezártan , azaz természetes állapotban, egy rendet- 


183 

len mértékü , felül tompa , alul pedig kétszögeivel lefelé hajló hosz- 
szú háromszöget képez, melynek közép átmérője 6", az ol- 
dalsók pedig 8"/" hoszszú ; szélessége pedig 2—3"". Ezen átmérők 
a szájkitátásnál rendkivül  nagyobbithatók, így például a közép 
hoszszátmérők 8"/"-tól 18-ig ; a szélességi átmérők pedig 3/"— 
12/"-ig , tehát majdnem három anynyiszor. A természet állatunk- 
nak e tehetséget azért ajándékozá , hogy hordás alatt nagyobb tár- 
gyakat is, például burgonyát, nagyobb hagymákat s gyökereket 
akadály nélkül vihessen fészkébe. Különben e szájnyilás bőségét 
különösen elémozditják a fityegő szájajkak, melyek közől az alsó 
7" hoszszaságig hajtható kifelé, hogy fogát annál biztosabban ás- 
hassa a gyümölcsbe. 

Ezen háromszögü szájüregbe helyezvék a már leírt nyelv, 
és a fogak. Ezek számra nézve 16 , boncztani tekintetben kétfé- 
lék, úgymint 4 metsző, s 12 örlő fogak. Az elsők ismét két- 
félék , nevezetesen felsők és alsó k ; ezek igen kifejlettek , hosz- 
szúk, élesek , s a menynyiben hegyöknél kivájultak , vésőhöz vagy 
keskeny ásóhoz hasonlók ; kivájulásukban közönségesen fekete hosz- 
szas vonalt viselnek. A felső metsző fogak (I. T. 3. ábra d. 
e. és II. T. 5. ábra A) nem mozgók , a menynyire kiállanak, 2" 
hoszszúk s 1/4"" szélesek, 17" vastagok; kevéssé befelé hajlanak, 
mi által a száj alrészének némi domboruságot okoznak. Az íny és 
fogak közt egész a 2-dik örlőfog-tájig 6"" hoszszú hézag látható , 
melyben 6 ínredő szemlélhető. Az alsó elő- vagy metsző-fo- 
gak (I. T. 3. ábra /. g. és II. T. 6. ábra A.) afoghúson kül 7" hoszszúk, 
1" szélesek, 174" vastagok ; az ajkak körül 4/2"" vonalnyira kiál- 
lók, s félholdképpen előre s fölfelé hajlók; egymástól jobbra-balra 
mozdithatók , még pedig 4—5"" távolságra. Ezen fogaknak feltünő 
nagysága tekintetéből Petényi Salamon ez állatot méltán nevezi 
Fogasnak. A két alsó metszőfogak közől egy tulajdon alkatásu 
porczállomány dudorodik ki- és fölfelé, mely középen kivá- 
jult s kettős ajakkal bír ; emozogható porczállomány , melyet a va- 
kony alsó metszöfogai által szabadon kiterjeszthet s öszszenyomhat, 
rendkivüli hasznot nyujt kivált hordás idején, mert ha az állat fo- 
gaival, szájüregének meg nem felelő nagyobb tárgyat fog fel, az 
emlitett porczállomány, széttávolitására a fogaknak ki- és előre 
terjed, s így a nagyobb tárgyaknak elviselésére mintegy hypomoch- 
lionként , a mozgó fogaknak pedig feszpontul szolgál. Minek követ- 
keztében a felső és alsó metsző-fogak által felfogott nagyobb vagy 


184 


lágyabb gyümölcsök sem eshetnek ki szájából , mivel igy a felső fo- 
gakkal egy, az alsókkal pedig két szélesebb terjedésü pontnál ha- 
"rapja bé eledelét. 

Mi a záp- vagy örlőfogakat (I. T. 3. ábra a. aa. b. bb. c. 
cc. ccc. és II. T. 5. ábra iz.) illeti, azok alacsonyak, de szélesek , 
több egymásba hajló foglemezekből állanak , melyeknek szétágad- 
zása a fogkoszorunál történik; kivéve a hátsót, mely többnyire 
csupán egy csigaként bétekerődzött foglemezből áll; felső felületök 
lapos; — a felső rendbeliek le- és hátra felé , az alsók pedig föl- és 
eléfelé tekintenek. 


3. 


Törzs a. T. 1. ábra). 


Törzsökét ez állatnak leginkább a gerinczoszlo p al- 
kotja , továbbá a borda-, szegy- és medenczecsontok. 

A gerinczoszlop 36 csigolyából áll, ide értve a kereszt- 
csont 4 öszszenőtt csigolyáját is. — Ezek közt legnagyobbak a két 
legelső nyak- és a lágyék-csigolyák , legkisebbek pedig a farkcsi- 
golyák; nagyságra nézve közép helyet foglalnak a nyak alsó , és 
a derék vagy mell csigolyái. 

A nyakcsigolyák közt kitünő a két első , t. i. a fejgyám — 
atlas — és a tengely — epistropheus —; az első gyűrühez ha- 
sonlit s két ívre oszlik, a felső igen vékony, hogy a főnek föl- s 
oldal felé szabad mozgása lehessen; az alsó mellsőképp két porczos 
ízgödröt képez, mely a nyakszirtcsont bütykét fogadja el, és dug- 
szálag segélyével egyesülnek is. — A második nyakcsigolya vagy 
is a tengely, külsejére nézve hasonlit a hátcsigolyákhoz ; ezektől 
azonban igen vastag s hasadt tövis nyujtványa által különbözik. Az 
emlitett két csigolya ferde nyujtványokkal ugyan nem bír , melyek 
által egymáshoz köttetnének , hanem e helyett alsó ívök felső fölü- 
lete egész terjedelmében porczizesülésü, s egymást tökéletesen bé- 
boritják, hogy a félkörös mozgás annál szabadabban történhessék. 
A többi 5 nyakcsigolya lapos, háromszögü , s tövisnyujtvány nélküli; 
a 6-dik nyakcsigolya különbözik a többitől testének alfelületén levő 
1" hoszszú lehágó nyujtványa által, mely a közönséges haránt- 
nyujtvány mellett belülről van helyezve; ehez több rendbeli mély 
izmok tapadnak. 


ii 


"185 


Mell- vagy hátcsigolya számra nézve 12 van ; ezek kö- 
zől az elsőnek tövisnyujtványa nincs, mely a következő 8 csigo- 
lyánál kiálló s hátrahajlott ; ahárom alsó pedig hasonlóa 7 ágyék- 
csigolyához. 

A medencze igen tágas ; mellső , oldalsó s alsó falát legin- 
kább a lágy részek alkotják, miután a medenczecsontok gyürűala— 
kuak. A csontok csupán felső falát s hátsó nyilását képezik. — A 
medencze csontjai, különösen tekintve, véknyak , karcsuk ; a csíp- 
csont sima és szögletes ; megkülönböztetünk rajta felső, alsó s bel- 
ső fölszint s ugyananynyi szélt; belsőlapja a keresztcsonttal jő é- 
rintkezésbe , mi által a nagy medenczének felső falát képezi ; mell- 
ső vége kissé kifelé kanyarodik s porczfedett ; pedig a keresztcsont 
második csigolyájával s lefelé haladva öszszekoczczan az ülcsont- 
tal. Ez három ággal bír, nevezetesen az 1-ső , mely a csípcsont-— 
tal érintkezik, haránt irányban előre tart , ez legvastagabb ; kül- 
fölületén magában foglalja az ízvápát, miért izesülési ágnak ne- 
vezhető ; a2-dik vagy afölhágó ág egyesül a keresztcsont ötö- 
dik csigolyájával; a 3-dik vagy lehágó ág tökéletesen lapos , 
különösen fölvége, hol a petelik — foramen ovale — is helyez- 
tetik ; — ezen ágnak hátsó széle érdes, felülről ülgumók ba vég- 
ződik ; alulról keskenyül s átmegy az igen vékony s haránt fekvő 
fancsontba — os pubis —, mi által tökéletes medencze- 
gyűrűt — amnulus pelveus — alkot. — Az ül-, csíp- és kereszt- 
csont egyesüléssel a medencze felső s oldalsó részén egy nagy pe- 
teképü lik eszközlődik, mely megfelel a nagy ülbevágány- 
nak. — 

A mellüreg kiegészítéséhez , a hátgerinczen kül járulnak a 
szegycsont ésa bordák. 

A szegycsont meglehetősen hoszszú, körülbelül 1", hét 
darabból áll , melyek egymáshoz porczizület által kötvék. — Miért 
is a szegycsont ki- és befelé mozogható. Egyes részei közt legvas- 
tagabb , tömöttebb, szóval, kifejlettebb a széles markolat — ma- 
nubrium —, mely három fölülettel bír; a felső kivájott s némileg 
árkot képez, melybe a nagy véredények, idegek s légző szervek 
— org. respirationis — helyezvék; a két oldalsó kül-fölszín alul- 
ról kiálló emelkedésbe mennek át; oldalsó szélével egyesül az első 
vastag , széles bordával ; mellső vége a kulcscsont hengeralakú szá- 
lagát fogadja el; hátsó gömbölyü vége pedig a szegycsont közep- 
részének első darabjával áll öszszeköttetésben ; a testnek darabjai a 


186 


bordákkali egyesülésöknél érintkeznek, kivéve a kardnyujtványt , 
mely szabadon hátra s lefelé néz. 

A bordák (ide nem számitva az elsőt) átalában igen véko- 
nyak, keskenyek s hajlékonyak ; számra 13 vannak, melyek kö- 
zől 8 valódi borda a szegycsonttal közvetlenül kötődik öszsze, 5 
pedig a hasizmok közt foglal helyet. 

Egybe hasonlitva a hajlékony bordákat a szintén mozgó, vé- 
kony szegycsonttal, kiviláglik: hogy állatunknak hatalmában van 
mellürege haránt átmérőit kisebbithetni , miszerint földalatti útjá- 
ban a szükebb helyen is átcsuszszanhasson. 


4. 
Végtagok KI. T. 1 ábra.) 


Ia tekintjük a végtagokat, ezek egymástól hoszszaságra 
s tömöttségre lényegesen nem különböznek, a mellsők mégis kissé 
tömöttebbeknek látszanak, de méltán is, mert ezeket használja túrás 
alatt kaparásra. Mi amellső végtagokat illeti, ezek a tör- 
zsöktől távol kifelé állnak, ide tartoznak: a kulcs-, lap-, fölkar-, 
alkar- s kéztőcsontok. — A kulcscsont — clavicula — igen 
vékony, tökéletes gömbölyű, 7" hoszszu, mellvége a szegy- 
csonttal, körülbelül 5" hoszszú görgeteg szálag által, vállcsúcs- 
vége pedigalapcsont vállcsúcsával vagy válltetőjé- 
vel egyesül. — Alapcsont — scapula — hoszszú, ke skeny, 
a bordákon nyugvó, alapja csupán izmok által tartva irányban; a 
küllapján levő tövisnyujtvány igen fölemelkedett, s erős tömött 
vállesúcsban — acromion — végződik, mely a fölkar ízfejét ki- 
vülről tökéletesen béboritja; alsó mellső végének szikályíz- 
gödre a fölkar fejéhez képest kisebb; — ezen izülethöz tartozik 
még a tokszálagon kivül, a kulcscsontnak úgy nevezett vállcsú- 
csi szálaga — lig. claviculae acromiale. — A fölkar — os 
humeri — rövidebb de tömöttebb is az alkarnál ; közép darabja 
két fölülettel bír, t. i. mellső- s hátsóval, melyek oldalt kifelé elő- 
re hajlott éles tarajképű szélbe mennek át, honnan az alkart 
és kéztőt feszitő izmok erednek; felső végén áll a féltekeképű f e- 
jecs, ésanagy gumó; alsó vége éles egyenes szögben függ 
az alkarral öszsze, hol az elváló bütykök észrevehetők; a belső- 
bütyök kissé alantabb áll a külsőnél. — Az alkar — os antibra- 
chii — csontjai vízirányos helyzetüek. Megjegyzésre méltó, mi- 


187 


szerint az orsócsont— radius—, mely 6//rövidebba singnél, 
ennek felső fölületére van helyezve, még pedig oly szoros érintke- 
zésben, hogy alig vagyunk képesek itt-ott köztök hézagot megkü- 
lönböztetni. A sing — ulna — egyenetlen, szögletes az izmok 
munkálkodása következtében; mellső vége tökéletesen egybeforr az 
orsócsonttal, s az Így párosult alkarvég öszszeköttetik a kéztővel; 
hátsó vége a fölkarrali öszszefüggés után vastag, hoszszú kampóban 
végződik (mi ez állatnak leginkább túrás alatt feszítő pon- 
tul szolgál). — A kéztő keskeny, silány, számos apró csontocs- 
kákból áll, s öt ujjban végződik , melyek hoszszuknál fogva az 
állat testnagyságához alkalmazva hasonlók a majom ujjaihoz, kör- 
meik szintén aprók s vékonyak ; alkatukból látszik, hogy ez állat 
kezeit a már ásott föld széthányására használhatja csak, vagy pe- 
dig fölületes kaparásra. 

A hátsó végtagok a térdizületnél természetes állapot- 
ban is előre hajolvák ; a czombcsont—os foemoris —. tökéletes 
görgeteg, felső végén szemlélhető a porczfödött fej, mely majd- 
nem egészen azízvápa — acetabulum — üregében van; ennek 
nyakánál oldalt láthatók a tomporok — trochanteres—, nevezetesen 
a belső kis és külső nagy tompor; e csont testének szélei 
érdesek, alsó végének bütykei öszszekoczódók az alszár- s térdka- 
lácscsal. — Mi az alszárt kiegészítő síp — tibia — és szárka- 
pocs — fibula — csontokat illeti, felülről elválva egymástól kü- 
lönkülön egyesülnek a czombcsonttal, de közép részökön silánysá- 
guk következtében egymásba átmennek és egy csontot képeznek, 
melynek alsóvége öszszefügg a lábtővel. — A láb keskeny, kissé 
hoszszú, számos csontocskákból szerkezett, 5 ujjal van ellátva , 
melyek azonban egymástól nem igen különböznek. Átalában az e- 
gész láb gyönge. 


—— 


HE. Rész. 


1. 


Külérzékek at. Tábla). 


A külérzékek közt, tekintve szerveik kifejlettebb állapotát, 
finomabb s tökélyesb szervezését, első helyet érdemelne a szaglás 
és tapintás, mint legkifejlettebb, s legnemesb külérzékek ; ezt azon- 


188 


ban a szokott boncz- s élettani rendszernél fogva nem teszszük, 
hanem mindenek előtt a legfeltünőbb élettani eltérést, mint ismer- 
tető jelényt (character specificus) t. i. alátást, ennek tevékeny- 
ségét, vagyis valóban szólva, látérzéke hiányát, szóval tö- 
kélyes vakságát terjöszéjülk elé. Tárgyunkról némely érdemtel- 
jes élettudósok, mint dr. Wagner Rudolf "), dr. Carus ?"") és 
más természetbuvárok, állattudósok mint báró Cuvier """), V 0- 
igt, Olivier s többen, nagyszerű munkáikban némi emlitést tesz- 
nek ugyan ; de minthogy ez emlős látérzékének részletesb leirásá- 
ba nem bocsátkoztak : fő feladatunknak tartjuk most bővebben ér- 
tekeznünk róla, mint ez a t. társulat Évkönyveinek I-ső kötetében 
egyikünk (Glos) által történt. 


a) Látszerv. 


Mi a látás szervét, a szemet illeti, ennek, s nyilásának a fej 
kültakaróján legkisebb nyoma sincs, mi több, a szemnek megfelelő 
helyen a szőr legtömöttebb s mintegy pártázatot (lásd II. Táb. 
1. ábra a) képez. Lenyirván a szőrt az állat fejéről (II. T. 2. ábra) 
a szemnyílásnak a köztakarókon semmi nyomát sem vehetni észre ; 
a köztakarókat is eltávolitva (II. T. 3. ábra r), a szemgödör nyilá- 
sát (ábra v.) ajáromizmok által teljesen béfödve találjuk ; melyeket 
elvevén, a szemgödör ötlik szemünkbe (II. T. 4. ábra z ; és 5. ábra 
a), melly a helyett, hogy a szemtekét magában foglalná, iz m o k- 
tól, még pedig az orrczimpa-emelintő s tavolitó izmoktól van ki- 
tömve; maga pedig a szem oldalt a halánték-tájon a bőnyefejtyü — 
galea aponeurotica—alatt fekete pontocskaként mutatkozik. A bőnye 
maga rostállományú erős és kissé átlátszó hártyát képez; ered a 
csuklyásizom határánál, a nyakszirtcsont mellső ívelt széleitől, ol- 
dalvást a Tr ALSNÉNÉSE mellülről pedig a homlok- és a felső áll- 
csont egyesüléseig terjed ; mellső részén, a szemnek megfelelő feke- 
te pont irányában, épp ott, hol felülről a járomívre bocsátkozik, kis 
nyilás vehető észre, melyet szemnyilásnak (II. T. 6. ábra a) 
— ha bőralattinak is — nevezhetünk. 


— 


X) Lehrbuch der Zootomie v. Dr. Rudolf W a g n e r.Leipzig 1843. 39. lap. 
ek) Lehrbuch der vergleichenden Zootomie v. Dr. Carl Gasztav Carus. 
Leipzig 1834. I. köt. 405. lap. 
xxok) Recherches sur les ossements fossiles, par le Baron G.Cuvier. GESHRSR 
1803. V-dik köt. I-ső rész, 16. lap. 


— e szít 
e e e e e — .— tt. muuEuEHKETETtEKtKKNEETKELKTEK ETTE TWEEZBŐ 


189 


Valódi helyeztetése a szemnek csupán a bőnyefejtyű eltávo- 
litása után határozható meg, melynek lefejtése után eléggé világos, 
hogy a tökéletesen fekete szemgolyócsk a (II.T. 4. ábra £ és 6. 
ábra b) a halántékizom mellső felső lapján hájállományú kövérség- 
be van helyezve; a tér, mely e zsírtömeget magában foglalja, 
majdnem háromszögű , határát mellül- és felülről a járomizom és 
járomcsont, alulról a járomcsont hátsó lapja, kivülről a járomív, 
hátul a halántékizom, belül pedig a homlokcsont halántéki felülete 
alkotják. i 

Hogy az emlitett kövérség, melynek bévájulásában a szemgo- 
lyó foglaltatik , valóban háj- vagy zsirnemü, nem pedig mirígy- 
szerkezetü , miként egyikünk (Glos) Petényi Salamon vé- 
lekedésénél fogva korábban állitá (lásd Évkönyv. I. k. 219. I.) : 
eléggé bebizonyitja az általunk tett górcsői kisérlet, melynél fog- 
va az- egyedül hájsejtekből áll. A szemtekecs gömbölyü, 
kisebb konkoly nagyságu , külszine egész terjedelmében kékfekete, 
minden átlátszó hely nélküli. — Boncztani vizsgálatkor , ezen úgy 
szólvaszemdurvány belszerkezetét tudni ohajtván , felvágók a 
szemet , — és szervezetét, nem csekély meglepetésünkre, egészen 
egyszerűnek lelők. Ugyanis a) egy hártyánál — mely az egész 
szemet. alkotja — egyebet rajta meg nem különböztetheténk ; b) a 
szemgolyócskában némi fekete tartalomnál egyebet nem tapaszta- 
lánk , mely górcsői vizsgálatra fekete parányokból állónak mutat- 
kozék (II. T. 7. ábra). Ezen fekete parányok górcsői nagyitás alatt 
számos pontocskákként tünnek föl, melyek úgy látszik alkatrészei 
a szemet kiegészítő hártya bellapján levő fösténynek—pigmentum. — 
Maga a szemhártya , véleményünk szerint, minthogy a szemgolyót 
tökélyesen kiegésziti , finom rostos szerkezetét is tekintve, tülk- 
hártyához — sclerotica — hasonló. 

Ez állatnak szeme tulajdonképpen két ideggel bír, nevezete- 
sen: b) látideggel(II.T.5. ábra 6), ha szabad ugy neveznünk.— 
Ez az ugynevezett peteképü lát- vagy íkálrés-likon kihatva a ko- 
ponyaüregből, a halántékízom mellső lapján fölfelé halad , s átfúr- 
va a hájállományt, egyenest a szemgolyónak megfelelő , feketekék 
pontocskába megy át, s a mint a szemgolyócska hártyáját átfúrja, 
anynyira elvesz , hogy a reczegnek — retina — legkisebb nyomait 
sem láttatja. E látideg külalakra nézve kissé laposas , vastagságra 
fínom czérnaszálnyi ; górcsői vizsgálat alatt több rendbeli idegcsö- 
vecskékből áll (II. T. 8. ábra) , tehát majdnem egészen idegszer- 


190 


kezetü , bár munkálkodása egészen hiányzik.— Bír 2) egy a látideg- 
nél fínomabbal , mely a látideg mellett külképpen szintén a szem- 
hártyában vesz el, s etszemmozgatónak (II. T. 5. ábra c) 
nevezhetnők. Megjegyzésre méltó , hogy ezen ideg ugyanott , hol a 
szemhártyába megy át, egyesül az ábrázati ideg felhágó ágával. 

E szerv tökélyesen ízom nélküli ; de izomra , mely a szemgo- 
lyócskához legkisebb részben tapadna, szüksége sincs , miután mű- 
ködése, vagy ehezi kifejlése átalában hiányzik. 

Az elésoroltakból világos , miszerint ez állat szemeivel mit- 
sem látván, tökéletesen vak , honnét azt Petényi vaksinak vagy 
vakonynak méltán nevezi. 

Ez azon főjelény , mely által ez állat minden más emlőstől, 
még az eddig ismeretes földalattiaktól is különbözik ; ez azon főtu- 
lajdon, mely minden természetbuvárt anynyira meglepett s csodá- 
latra ragadott , hogy minden vaksága mellett is oly ügyesen tudja 
földalatti útját vezetni , ellenét kikerülni vagy megtámadni, s ma- 
gát védeni , tápját föllelni , szóval mindent teljesítni , mi állati kö- 
réhez tartozik. — Ezen élettani rendellenesség adott volt okot több 
természetbuvárnak kérdéseket az iránt föltenni: vajjon hol van he- 
lyezve a szem? s lát-e ez állat ? stb; nem különben kétségök meg- 
fejtésére a szakértőket szintén felszóliták , mint több évek előtt dr. 
F.S. Voigt?) és legközelebb egyikünk (dr. Glos §), miről 
azonban alább bővebben. Mi több, a fáradhatlan munkásságu és 
halhatlan emlékü állattúdós, báró Cuvier!) is említést tesz nagy- 
szerü állattanjában , miszerint Olivier azt hivé, hogy ez azon 
állat , melyről , ha a régiek beszéltek, erősen álliták, , hogy a v a- 
kondok tökélyesen vak." Ez időben tehát a vakony és va- 
kondok közt — e tekintetben — alig tevének különbséget. 


b) Hallszerv. 


A hallás szerve oldalt a fej hátsó részén az alsó állcsont 
izülése alatt s megett van , nevezetesb részeit, úgymint a kül-, kö- 
zép- s beljáratot az igen kifejlett s domboru dobcsont — os tym- 


$) Lehrbuch der Zoologie v. dr. F. 5. Voigt., Stuttgart 1835. I. köt. 
361. lap. 
xx) Természettud. Évkönyv. I. köt. 219. lap. 
"okt y) Das Thierreich von B. von Cuvier, übersetzt von F. S. Voigt. 
Leipzig 1831. I. Tom. 238. lap. 


191 


panicum — foglalja magában , kivéve a külfület, mely szálag ál- 
tal köttetik a külhalljárat széléhez. Mi a belhalljáratot illeti, en- 
nek tömkelege s kiegészitő részei, milyenek a kagyló, tornácz s 
félkörös csatornák, eléggé kifejlettek, mit a dobcsont szerfeletti 
domborusága is eléggé tanusít. A közép halljáratot kiegészitő ré- 
szek , melyekhez az Eustachius-kürtje s a hallcsontocskák tartoz- 
nak , szintén rendes állapotuak ; e csontocskákat a külhalljárat át- 
látszó s kidudorodó dobhártyán világosan kivehetni. — A külhall- 
járat tágas , külnyilása gyürü-alakú szélivel béhajló; szálag segé- 
lyével ez tartja a külfület (II. T. 5. ábra d és 6. ábra c), mely 
állományra nézve porczos, alakjára pedig valóságos kürtalakú 
(tubaeformis ) , hoszszasága körülbelül 6—7"", nyilásának bősége 
pedig 2-—-3"" széles ; színezete sápadt , kiázott hús-szinü, távolról 
tekintve kopasznak, közelről pedig fínom, apró, világos, ritka 
szőrrel fedettnek látszik. Az egész külfül, három egymásba külön 
hajló porcz-gyürüből áll, melyeknek szélei egymáshoz fínom hár- 
tyanemü szálaggal kötvék; bír több apró izmokkal, melyeknek 
munkásságával képes az állat fülét minden irányban mozgatni ; mi- 
nek következtében szűk, földalatti útjaiban vajmi nagy segélyt 
nyujt e tulajdon , mert általa 1-ször) szűk csatornájában feltünő 
könynyüséggel haladhat ; 2-szor) pedig a föld gyomrában, ha kö- 
zelítő neszt vesz észre , ezt fülének oda irányzása által inkább ki- 
puhatolhatja. Ha pedig pontosabban vizsgáljuk e szervet, nem cse- 
kély számu idegre akadunk , s ha a többi fülrészek nemesb szer- 
vezetét szintén szemügyre veszszük , azt következtethetjük , hogy 
kifejlett s éles hallással bír, mire vaksága miatt való- 
ban nagy szüksége is van. 

Jelen boncz- s élettani kisérletünk eléggé erősíti Petényi Sa- 
lamonnak ez állatróli terményrajzában ") elésorolt tapasztalatait, 
melyek szerint ez állat hallása anynyira jeles, hogy legkisebb 
moczczanást is észrevesz , s ekkor túrási foglalkozását félbenhagy- 
ja. Ezt , az igaz, magunk is szerencsések valánk a fentisztelt úr- 
nál , egy időben két élő példányon észrevehetni, ama rövid meg- 
jegyzéssel mégis , hogy nagyobb zörgés vagy éppen mellettök tett 
toppanás különös behatást rájok nem tettek , hihetőleg azért, hogy 
a deszkapadozaton szabadon levén bocsátva , minden izgatás nélkül 


. is szüntelen szaladozva menekülést kerestek. 


$) Lásd , Természettud. Évk. I. köt. 218. lapon. 


192 


c) Szaglásszerv. 


Miaszaglásszervetilleti, ez a többi külérzékek közt 
nemcsak legkifejlettebb , de működése s az állatnak életére befo- 
lyása s fentarthatása tekintetéből is, legnemesb fokon álló. Ugyan- 
is az orr két részből áll, t.i. merő s lágy részekből; amazokhoz 
tartoznak a külről nem látható orrcsontok és orrcsigák, melyek az 
orrüreget alkotják ; ezekhez pedig az orrmány s ennek kiegészitő 
részei. Az orrcsontokról , mélyeknek különös leirását a csontváz- 
rajznál szerencsések valánk. adni, e helytt csak annyit emlitünk 
meg , hogy erősség- s tömöttségre nézve az állkapczát kivéve, min- 
den csontok közt legkitünőbbek, mi arra figyelmeztet, hogy ez állat 
földalatti bámulatos munkáját, a túrást, csupán orrával teljesiti, 
mit gyönge alkotásu mellső végtagaival , miképp a vakondok , vé- 
gezni nem képes. 

Az orrüreg, melyben a tisztán kivehető s kiképzett orrcsigák 
feküsznek , eléggé tágas, kivált az orrgyöknél. A küzép orrcsont 
bel alsó lapjától leereszkedő csontlemez — sövény — által, majd- 
nem egészen egyenlő két részre oszlik, hátsó nyilása a torokkal és 
szájüreggel, mellső pedig az orrczimpa vagy orrmány üregével 
egyesül , külről két külorrlikban végződvén. 

Az orrmány — $Schnautze, rostrum — (II. T. 1. ábra 6.) 
porczos állományú, kopasz, kiázott hússzinű s mozgatható , szé- 
lessége 97, felülről hoszsza 4", — tehát szélesebb, mint hosz- 
szú ; magassága 3""; az orrmány le- és behajlott alsó részén kis- 
sé görbén fekvő orrlikak pedig , melyek az orrmány hegyétől s fel- 
ső metszfogaktól egyenlő távolra esnek , alig A. vonalnyi nagysá- 
guak. Kültakarója az orrmánynak kemény , kényes, ott, hol a fej 
köztakarójába megyen át, fölemelkedett , mely fölemelkedés határul 
szolgál a fej és orrmánytakaró közt , és az ábrázati előre néző szőr 
közpártázatot képez. 

Boncztani vizsgálatra több rendbeli izom s ideg kivehető ; 
amazok közt megemlitésül érdemesek: a) az orrszárnyeme- 
lintő (II. T. 9. ábra a) , ered a járomív felső részétől , és az orr- 
csonttól hoszszában , innét le- s kifelé haladva , eltakarja a halán- 
tékizom mellső részét , az ezen nyugvó szemgolyócska egy részét, 
továbbá az orrczimpa tulajdon emelintő izmát , s a szagidegeket, s 
így átmegy az orrszárny tulajdon tákarójába; alsó rostjainak né- 
mely nyalábai a pofaizommal is egyesülnek; ez minden orrizmok 


h 4 
ké 
a 


193 


közt legfelületesb és szélesb, de leglazabb is; munkássága által 
az orrszárnyat ki- és felfelé vonja. b) Orrczimpa-mozgató 
(II. T.6. ábra d és 9. ábra 0) vagy tulajdon emelintő , helyezve az 
orrcsont oldalsó részén és a szemgödör felett , melybt tökéletesen 
bétakar; ered a járomívtől egész tédsdsítébat kifejlett izomrost- 
jai az orrcsont tövénél egyesülve erős fehér inná változnak , mely 
tulajdon izomhüvelyében az orrcsont oldalán az orrmány felé siet, s 
ebben épp az orrlik felett végződik; munkássága : fölfelé emelni az 
orrczimpát , ha t. i. mindkét oldalizom működik; ha pedig csak 
egyoldali , ki- és oldalt húzni az orrmányt. c) Orrczimpae l- 
vagy levonó (II. T. 6. ábra e), helyezve az orrezimpa tulajdon 
emelintője alatt; ered a felső állcsont azon részétől, mely a szem- 
ív belsejét alkotja , eredő pontjától eléfelé mintegy 4 vonalnyi tá- 
volságra , fínom inná változik, mely az orrczimpa szárnyában ott 
vesz el, hol a kül-orridegek leginkább terjednek szét; munkássá- 
ga: ha az egyik oldali izom húzza magát össze, az orrczimpát ol- 
dalvást kifelé távolitja; ha egy időben mindkét. oldali izom mű- 
ködik : az orrezimpát lefelé húzza. 

A két utósó izom több rostjai egymással egyesülve tömik ki 
a tulajdonképpi ugyan, de szemmel el nem látott szemüreget ; 
szemizmokról tehát szó sem lehet. 

A szaglási külérzékkel idegekre nézve a -dolog egészen más- 
ként áll, mint a látás érzékével, miután amaz 3 valódi belső szag- 
ideggel és ezen kivül 2 külső nagy orrideggel látszik bírni. Az el- 
ső tulajdonképpi szagideg (II. T. 5. ábra e) a lát-, szemmozga- 
tó és szemgödör alatti idegekkel együtt jövén ki a koponyaüregből, 
t. i.-a szemgödör nyilásának megfelelő látlikon, honnét a halán- 
ték-kivájulásban a szemgödör bellapján előre halad ,: egész a köny- 
csont melletti nyilásig , hol az orrüregbe jut. A. második és harma- 
dik bel-orrideg szintén az emlitett idegekkel ügyekszik kifelé 
a halánték kivájulásánál, s a felső áll- és homlokcsont-egyesü- 
lésnél tulajdon likaikon követik az elsőt. A külső orridege- 
ket képezik a két legvastagabb szemgödör alatti, vagy kü I- 
ső orridegek (II. T. 5. ábra /) ; ezek a lát- és szagidegek alatt 
haránthelyezetben haladnak egész a járomív külső nyilásaig , hon- 


" nan mind-kettő az orr kül s felső felületéig osztatlan halad előre ; 


itt azonban sugárként szétterjedő ágakra oszlik (lásd II. T. 5. áb- 
ra g és 6.ábra f), mely az egész ormány állományában szétterjed, 


. s ugy látszik , ennek felületi részén t.i. a kültakarón képezik a 


. Term, társ. Eok. II. k. 13 


194 


tapintási külérzék szervének főemeltyüjét: az idegszemöl- 
csöket. Az eléadott két szemgödör alatti ideg mindazáltal a halán- 
ték—-üregben , különösen a benső, számos idegágatskákat bocsát, 
melyek közől némelyek a bel-orrideggel egyesülnek, némelyek pe- 
dig a felső állcsont likaiba hatnak , hihetőleg mint fogidegek. 


d) Tapintási szerv. 


Ha az orrmány szervezetét vizsga szemmel tekintjük, s kü- 
lönösen a szemgödör alatti idegek felosztása s végezetére figyelme- 
zünk : bizvást állithatjuk , miképp ez állatnak orra nemcsak szag- 
1lás-, hanem tapintásérzékül is szolgál. Hogy pedig a tapin- 
tási érzék valóban az orrmányban öszpontosul, mutatja: 1) az 
ebben szétágazó idegek felosztása, melyek a mellett, hogy az orr- 
czimpa izmait némely ágacskákkal ellátják, tulajdonképp az orr- 
mányba sietve , egyedül itt ágaznak el. — Ez állítás mellett har- 
czol 2) az orrmány mozgékonysága; 3) kültakarójának simasága, 
mi által az orrával közvetlen érintkezésbe jövő tárgyakat megkü- 
lönböztetni ügyesen tudja ; 4) az élő állattal e tekintetben véghez- 
vitt kisérlet és tapasztalás , miknél fogva, vaksága miatt azon tár— 
gyakat , melyeket éles szaglása által meg nem különböztethet, fi- 
nom tapintása által kiveszi; mit Petényi Salamon úr a termény- 
rajzban már eddig is elésorolt tapasztalati adataival eléggé való- 
sit "), azt, az ezen boncztani részt követő terményrajzában még 
többekkel bebizonyitandó. 

Az eddig eléadtuk boncztani kisérletből világosan kitűnik, 
miszerint az emlitett 4 külérzék közt, finomabb érzés , nemesb mű- 
ködés s felsőbb rendeltetés tekintetéből els ő helyet érdemel a szag- 
lás, másodikat a tapintás, harmadikat a hallás ; mert e kül- 
érzékek a vakonynak nemcsak tengéletét vezérlik, mint az ízlési 
külérzék , hanem mintegy vezető s felvilágosító irányt adnak, mely 
által úgy is korlátolt földalatti életét legügyesebben kormányozhat- 
ja. Hogy ezekhez a látás szervét, a szemet, nem is soroljuk, ne 
ütközzék meg az érdemes olvasó, mert egyszerü szervezetére visz- 
szapillantva , s megismerve , miképp a szemdurvány , látásnak meg- 
felelő működéssel legcsekélyebb mértékben sem bir , a megkiván- 
tató fensőbb érzéki tehetséget tőle bizvást megtagadhatjuk ; miért a 
természetbuvárok által felhozott kérdés, hogy vajjon lát-e 


) Természettudományi Évkönyv. I. köt. 217 s köv. lap, 


195 


ez állat? stb. innen veszi eredetét. Egyikünk (dr. Glos) is ha- 
sonló 5 kérdést tőn fel a szakértőknek többször idézett Évköny- 
veink I. köt. 219. lapján , melyekre ez úttal a következő feleletet 
adhatjuk. 

Dr. Glos kérdései : 

I. Vajjon lát-e s hogy lát ez állat? 

II. Miért nincs szemgödrében a szemgolyó ? 

III. Miért van az kivül a halánték-izmon? s miért vagyon 
csak éppen a bőnyén nyilása, midőn a felett bőrrel nemkülön- 
ben mint igen tömött hoszszu szórökkel fedetik ? 

IV. A látidegnek miért megy csak néhány szála az igen hit- 
ványg olyócskába s mirígybe , melyben fekszik, s a köny-mirígy- 
nek megfelel? 

V. Miért megy nagyobb része az igen kifejlett szaglás idege 
felé , melylyel egyesülni látszik ; mintha az állat orrával látna? 

Mi az első kérdést , vajjon lát-e s hogy lát ez állat ?"" illeti : 
első részére e kérdésnek válaszolni nem szükség, mert mindenki 
előtt tudva van hogy nemlát; de második részére nyiltan ál- 
lithatni, miszerint vakságát a tapintás és szaglás pótolják, ide 
értve némileg a hallást is; a két első azonban mindinkább látszik 
helyettesitni , mert vaksága mellett is minden körülötte levő tár- 
gyakat oly ügyességgel s pontossággal képes észrevenni és kike- 
rülni , mint más , ép látással bíró állat; mit a fentebb leirt tökéle- 
tes szervezetü szaglás- és tapintás-érzéki szervének élet- s boncz- 
tani rajza, nem különben a Petényi Salamon által felhozott tapasz- 
talatok eléggé erősítenek. De ha ez állatnak látást tulajdonitni még- 
is akarunk , elmondhatjuk , hogy orrávallát nem pedig sze- 
mével. 

A. második kérdést illetőleg: ,,miért nincs szemgödrébeu a 
szemgolyó ?" mint élettani rendellenes eltérést kifejezőt, alig ha 
megoldhatjuk kielégitőleg ; de ha a külérzékek teljes kifejlettségét 
a fentebb elésoroltakból itéljük , nemde következtetnünk kell, hogy 
e tekintetben a szem legalsóbb, a szaglás- és tapintási szervek 
pedig legfelsőbb fokuak. 

Ha pedig ez így áll: mi valóbb szinü annál, hogy ez állatnak 
— rendeltetésénél fogva — már kiskorában , azaz kifejlődésekor elő- 
ször is orrára levén szüksége, ez éri el legkorábban tökélyes s z e r- 
vezettségét (organisatio) , minek következtében a szemgödör az 
orrmány kiegészitő részei által (milyek az orrczimpaizmok, 3 nagy 

13" 


196 


külszagidegek , melyek ezen hatnak át) anynyira kitömödik, hogy 
- a tökéletlen szemdurvány a szemívhez előre nem haladhat. 

A harmadik kérdésnek : , miért van a, szem kivül a halánték- 
izmon? miért vagyon csak a bönyén nyilása , midőn a felett bőr- 
rel , nemkülönben igen tömött hoszszú szórrel fedetik?" megfejté- 
se egyedül a másodikétól függ , miután a kövérségben fekvő szem- 
durvány a második pontban eléadott okoknál fogva , mint haszon- 
nélküli szerv a kellő helyre előre nem haladhatván, itt foglalhata 
csak helyet ; hogy pedig csak a bőnyén van nyilása, a bőrön pedig 
nincs , csodálkozni nem éppen méltó, mert kérdjük: a már úgy is 
tökéletlen kifejlődésü szemdurványnak, melylyel ez állat látását 
éppen nem eszközölheti, minek volna a kültakaró nyilása? Hogy 
pedig e tájon — t.i. a szemív környékén — a kültakaró durvább 
sőt számos tömött szörrel fedett, csekély véleményünk szerint va- 
lószinüleg állithatjuk, hogy túrás alatt e résznek anynyiban nagy a 
tennivalója , menynyiben a túrtföld ezen tartódik fenn, s fejének 
éppen e szögletes részével tágitja szűk földalatti csatornáit; már 
pedig ily szakadatlan munkára a bőr vajmi keménynyé válik! De 
ha a természet szemnyilással ellátja is , mi történik e szüntelen tú- 
ró állattal? Nem teljesítheti túrását kénye szerint, mert nyilt sze- 
mét s az e körüli finomabb szervezetü részeket mindinkább sértené. 

A negyedik kérdésre térve: , 4 lálidegnek miért megy csak 
néhány szála az igen hitvány golyócskába s mirígybe?" bonczta- 
nilag e kérdésre elmondhatjuk: hogy a látideg tulajdonképp csak 
maga ügyekszik a szemnek megfelelő fekete pontocskába, melytől 
azonban kissé távol igaz hogy más ideget is szemlélünk, de ez a 
szagideggel öszszeköttetésben nincsen. Hogy oly csekély számu 
ideggel bír a szemgolyócska : okul állithatjuk, miszerint e szervnek 
feltünőleg hitvány szerkezeténél fogva idegekre nem nagy szüksége 
van ; következőleg a szemgolyó nem egyéb mint a látideg végének 
tekealaku kidudorodása. 

Végre az ötödik kérdést: , miért megy nagyobb része — a 
látidegnek — az igen kifejlett szaglás idege felé, melylyel egye- 
sülni tátszik?" véve figyelembe, boncztanilag vizsgálván a szem- 
körüli idegek felosztását, e kérdés megfejtése ellenkező eredményü, 
mert a látidegnek nagyobb része nem a szaglás idegéhez tart, ha- 
nem magában a szemgolyócskában vesz el ; azon ideg-szálak pedig, 
melyek a szemgödörben a külorr-idegekkel koczódnak öszsze, nem 
látidegek, hanem valódi belső szagidegek , melyek szemív alat- 


"197 


ti likaikon az orrüregbe hatva , itt mint a szaglás szervében ágaz- 
nak szét. Mi világossá teszi azt, hogy a szem legkisebb 
öszszeköttetésben sincs a szaglás szervével, mi- 
ként ezt maga a kérdéstevő is később együtt tett góresői vizsgá- 
lataink következtében kétségen kivülinek találá. (II. T. 5. ábra és 
7. ábra) 


e) Izlésszerv. 

Izlési érzéke ez állatnak úgy látszik, menynyiben az 
anyagi fentartását vezérli, a gyümölcsféle étkek megkülönbözteté-— 
sét elémozditja , szintén finom; öszpontosul a nyelvben, mely 
meglehetős hoszszú s hasonlóképp széles is, puha , húsállományú , 
felületen közönséges, egyszerü nagyitással több rendbeli idegsze- 
mölcsök vehetők észre. Megjegyzésre méltó, hogy felső felülete e- 
gész terjedelmében kurta , finom, szemmel alig kivehető szemölcsök- 
kel fedett , melyek hihetőleg a tapintás érzékét segitik elé. 


2. 
Az emésztő szervek. at. Tábla) 


Átalában más örlőkéihöz hasonlók ; de mivel boncztanilag meg- 
vizsgálni alkalmunk volt, leirását, valamint a hudrendszerét s nem- 
zőrészekéit el nem mulaszthatjuk. Mi az emésztő szerveket illeti , 
ezek az igen bő s laza izomfalakkal bíró hasüregben helyezvék; és 
pedig : mellülről a rekeszizom alatt első helyet foglal a feltünőleg 
nagy máj; alatta közép tájon a dudaalakú gyomor, melynek zacs- 
kós része balfelé néz, e mögött felülről haránt-vonalban fekszik a 
hasmirígy , e mellett pedig a vederalaku lép. Túl a gyomron követ- 
keznek a belek, melyek csakhamar vastag vagy hurkabélbe men- 
nek át. 

A gyomor (III. Táb. 1. ábra a) három osztályból álló , 
két csúcsból t.i. s egy közepső zacskóból. A csúcsok, me- 
lyeknek középhártyája tömöttebb, belhártyája pedig számos pa- 
czalos ránczokat képező , külögközhek a közép zacskótól az által , 
hogy ez utósónak sokkal finomabb s gyöngébb hártyái vannak. íg 
két csúcsot és a közép zacskót egymástól némileg a gyomorüregbe 
szabadon lehágó lemezek választják el; a csúcsok külfölületének 
színe sápadt fehér és a közép zacskóé barna, szürke vereses; a csúcsok 
belfelületén, hol a belhártya irhakeménységü, több fölemelkedett 


198 


gömbölyü s elválasztó mirígytestecskék vannak, melyek csupán 
nagyitóüveg segélyével szemlélhetők. A közép csúcs vagy zacs- 
" kó bel-fölszínének takonyhártyája finom , mi által a mellékcsúcsok- 
tól , melyeknek fölszínét erős rostos hártya fedi, különbözik. Mi a 
gyomor izomhártyáját illeti, ez tökéletesen kifejlett s anynyira tö- 
mött, hogy a jobb csúcsnál majdnem ujjnyi vastagságu; e mellett 
a két szélsőtől körképü határ választja el, mely körképü határt a 
mellékgyomrok belfelületének mintegy 3"" fölemelkedésben végző- 
dő rostos hártyái képezik. A bal vagy felső csúcsba nyúlik a 
bárzsing, mely szűk és hoszszú, mint más örlőknél. A jobb 
vagy alsó csúcs pedig a gyomorcsuknál átmegy a vékony bél- 
be ; nevezetes ezen átmenetnél az igen kifejlett gyomorbillentyü. A 
leirt három gyomorzacskó egymással egyesül ugyan , mindazáltal a 
közép gyomortól lefüggő határ által egymástól elválasztvák. 

A belek alkotás- és szövetre nézve , kivevén a kissé tömöt- 
tebb s világosabb vakbelet, egymástól lényegesen nem különböznek, 
még hoszszaságra nézve is egyenlők; példáula vékony (III. T. 
1. ábra b) és vastag (III. T. 1. ábra c) "29"; de 6—12"" szé- 
lességére nézve a vastag bél mégis különbözik a vékonytól. Mi a 
végbelet (III. T. 1. ábra d.és 2. ábra a.) illeti , a többitől (leg- 
inkább a seggnyilás körül) tömöttségére nézve mégis különbözik. 
A seggnyilás (III. T. 1. ábra e. és 2. ábra b) tökéletesen göm- 
bölyü, igen tágas, nagyborsó nagyságú; kerülete kissé fehéres, 
ritka szőrrel fedett ; nagyítócső alatt szélén a kicsucsorodó mirígyek 
igen feltünők ; határát teszik : felülről az utósó farkcsigolyák , ol- 
dalvást a farkczombizom és kültakarók a mellék lágy részekkel 
együti, mellső s alsóképp a medencze alsó fala szintén a kültaka- 
rókkal. 

Mi az emésztést elémozdító eszközöket : a mirígy-áll 0- 
mányu szerveket illeti, ezek jól kifejlettek; mint például a 
nyálmirígy , ezigen nagy , helyezvea rágizom külfalán s elter— 
jed a nyaknak majdnem közép részéig; a hasnyálmirígy ellenben 
sokkal kisebb. 

A máj (III. T. 1. ábra A) terjedésre nézve igen nagy, a re- 
keszizmot , az oldalbordákat és a szegycsont hátsó részét majdnem 
egészen eltakarja; 8 karélyra oszlik , melyek közől 4 nagyobb, 4 
kisebb; a mellső két nagy karély akasztó szálag segedelmével ta— 
pad a szegycsont porczához s a rekeszhez; az oldalsó két nagy ka- 
rély pedig szabadon nyugszik az oldalbordák belfelületén. A négy 


199 


kisebb karély közől a baloldali két karélyka a máj közép pontjá- 
tól nyujtványként terjed le- és kifelé; a jobb oldali karélyka pe- 
dig nem egyéb mint nyújtványa a jobb oldali nagy karélynak. Az 
elésorolt karélyok a májkapunál mind öszpontosulnak. Felső fe- 


út lülete minden karélynak domború, az alsó egyenetlen. A máj szi- 
. ne sötét vagy barna vörösfekete foltokkal petyegtetve; állománya 


porhanyós. A többi véredények közt felötlő a májnak tulajdon edé- 
nye, a májvezeték t. i., mely felosztása- s hoszszára nézve neve- 
zetes; felosztása előtt valóságos csatornát képez. Lefolyása követ- 
kező. A mint a gyomor alatti vékony bélhez ér (mely a nyombél- 
nek felel meg), három ágra oszlik, a két felső ág egymástól nem 
nagy távolban nyílik a gyomorcsúcs alatti vékony-bélbe, a har- 
madik alsó hoszszú ág pedig kürül-belül 1" távolságban. Az ep e- 
hólyag eléggé nagyocska , tökéletes gömbölyű ; helyezve a jobb- 
oldali mellső nagy karély alsó felületén. — Az elésoroltakból lát- 
hatni, hogy az állat kifejlett emésztési szervekkel bír. 

A hudrendszer szervei rendes alkotásuak; a vesék 
helyzetök- s idomukra nézve , hasonlók más őrlőkéihez; felső csú- 
csain helyezvék a mellék-vesécskék. — A hudhólyag, mely a 
medencze belső nyilása felett vehető észre, tökéletes gömbölyű , s 
az állat nagyságához képest terjedelmesb mint más növényevőknél, 
s e mellett tömöttebb hártyával is bír; mellső falába a veseköldök- 
ből eredő szűk hudvezetékek mennek át. 


3. 
Nemzörészek. (III. Tábla) 
Mi a nemzőrészeket illeti, ezeket részint a tágas medencze- 


üregben , részint kivül rajta találjuk ; feloszlanak hím- és nősté- 
nyekre. Mindenikről külön szólunk. 


a) Ahím vakony nemzőszerve. 


Itt emlitendők a herék (III. T. 1. ábraf—g és 2. ábra c—d) 
oldalvást a medenczegyűrü mellett, a hasüregen kivül a kültakarók 
alatt; nagyságukra nézve kisbabszemnyiek, idomukra nézve bab- 
alakuak; hüvelyének külhártyáját képezik a felhágó hasizomból e- 


. redő hererázó izomrostok — cremaster. — A herék az úgy 


nevezett ondózsinőrba (III. T. 2. ábra e) mennek át, mely a 
medenczeüregből tökéletesen gömbölyű, de tágas hasgyürűün 


200 


(III. T. 2.ábra/) — annulus abdominalis — által hat kifelé; e 
helytt , ha a hastakarókat az izmokkal együtt eltávolitjuk , szembe- 
tünnek az ondózsinór kiegészitő részei, u. m. az idegek, vér- és 
ondóedények , finom átlátszó hártyával egybefoglalva. — Hogy a 
heréket külső pillanatra vagy sokszor még tapintásra sem lehet ki- 
vülről észrevenni , oka helyezetök; ugyanis alulról a mony tö- 
vénél, vagy egymás mellett nem feküsznek mint más emlősöknél , 
— hanem egymástól egészen elválasztvák s egyenként különkülön 
egyoldaliak. Hogy pedig gyakran tapintásra sem puhatolhatni ki , 
okozza a hasgyürűnek tágas nyilása , melyen nem ritkán a hasüreg- 
be viszszahuzódnak. —. Mi azondóvezetőket — ductus defe- 
rentes — illeti, ezek az ondózsinórtól elválva a hudvezeték fölött , 
harántirányban ügyekeznek a hudhólyag nyaka felé , s itt a hudhó- 
lyag nyaka felett fekvő mag- vagy ondózacskókba mennek 
át; az ondózacskók számos kidudorodó hólyagcsákból szerkezvék. 

A hímkülnemirészekhez csupán a mony — penis -- 
(III. Tábla 1. ábra iz. és 2. ábra 9.) tartozik , s a herék közt foglal 
helyet 3"-ra a seggnyilástól; irányra nézve eltér a többi emlő- 
söktől , mert le- s hátrafelé áll; külszíne világos testszinü, ritka- 
finom fehér szőrrel fedett, magassága 2 vonalnyi. A monym a k- 
ty ú — praeputium penis — bő , petyhüdt állapotban a monyt töké- 
letesen fedi; nyílása hasadékot képez, melynek lemezei csúcsosak. 
A mony a hudcsőből s barlangos testekből áll. Ezeknek lefolyása 
következőképp történik : a fan- és ülcsont egyesülésétől eredvén , 
egyenes irányban mintegy 3"/"-ra haladnak a seggnyílás felé , itt 
egyesülvén alkotják a tulajdonképpi monyat, mely lefelé körka- 
nyarodást képez , s innen körülbelül 2//-ra egész a medenczegyü-— 
rűnek alsó felületéig halad, honnan ismét előre kanyarodik , s e 
pontnál , hol ugyanis harmadik kanyarodását teszi előre, a meden- 
czegyűrü alsó felületén, azaz a faníven foglal helyet, melyhez a- 
kasztószálag által köttetik ; innét a kültakaróktól födötten ismét le- 
s hátrafelé terjed sa makkban végződik. A makk — glans — (III. 
T. 2. ábra ) gömbölyű, tökéletesen kifejlett. Hoszsza az egész 
monynak 9"/", külsőleg látható része 4—4//72"", szélessége tövénél 
2""", külsején pedig 1—1/2"". A mony két nevezetes izommal bír, 
ugymint ül- és hagymabarlang-izmokkal — musculus is- 
chio et bulbocavernosus —; ezek igen erős rostuak , setét-vörös szi- 
nüek; bár kicsinyek, de erős rostukra nézve hasonló csak a ma- 
jomnál látható, 


201 


A medenczeüreg hátsó részében a végbél oldalain két gömbö- 
lyű , merő félbab nagyságu testecske ( III. T. 2. ábra iz) jő elé , me- 
lyek valóságos kivezető csövecskékkel bírnak. Ezen csövecskék a 
barlangos testek egyesülési pontjánál a monyba nyílnak. Idomra , 
számra, helyzetre s a monynyali öszszeköttetésre nézve, a valódi he- 
rékhez némileg hasonlithatók ugyan; azonban állományuknak gór- 
csői vizsgálata ellenkezőt bizonyit, miután a valódi herék ondóedé- 
nyeinek belseitől feltünőleg különböznek kicsinységök s egymás 
melletti haránt lefolyásuk által, miért őket hajlandók vagyunk 
Couper mirígyeinek (III. T. 2. ábra 7) tartani ; ily igen ki- 
fejlett mirígyeket számtalan őrlőknél talált maga dr. Wagner 
Rudolf is , miként azt Bonczállattanjában eléadja " ). 


b) A nőstény vakony nemzőszerve"?"). 


bb) Átalános tekintetben. § 


A nőstény nemi részek, munkálkodásuknál fogva kétfélék , 
u. m. segéd- és lényeges v. nemzőszervek (organa ge- 
nitalia accessoria et essentialia v. generationis). Ezekhez tartoznak : 
a nádra — uterus —, petevezetékek — ductus ovariorum — s a 
petények — ovaria —; amazokhoz : a nádrahüvely -— vagina ute- 
ri —. Helyezve vannak : a has- és medenczeüregbe, miért a bel- 
ső és külső szervekrei felosztás nem alkalmazható. 

A. medencze, szerkezetre nézve átalában hasonló a híméhez ; 
mindazáltal a tökéletlen fancsonti medenczegyűrü e tekintet- 
ben kivételt szenved, menynyiben végei közepett egymást nem é- 
rintve 4" távolságú hézagot vagy rést képeznek , mely rost- 
nemü görgeteg szálag által egészittetik ki. A medenczegyűrü átmé- 
rőjének ezen hézag általi nagyobbodása lényeges hasznot vonz ma- 


X) Lehrbuch der Zootomie v. Dr. Rudolf W a g n e r. Leipzig 1843), 74. lap. 
3) Ezen nőstény nemzőszervet világositandó ábrák az egyik tisztelt érte- 
kezőnek (Rhédey) közbejött kora halála, a másiknak (Glos) pedig 
Pestrőli elköltözése miatt a kellő időre nem készülhetvén el, a t. 
Társulat azokat valamint az egész állatnak is , derék tagja P et é- 

nyi által készült teljes magánrajzát számos ábrákkal Hv-" 
könyveinek következő III-dik kötetében fogja világ elé bocsátani. 
Szerkesztő, 


202 


ga után, mert a medenczcüreg tágasabbá, s így a fiadzás vajmi 
. könynyebbé válik. 

A medencze mellső és hátsó üregre oszlik fel, melyek 
egymástól a fancsontok belső lapjától eredő finom sejtes hártya 
(membrana cellularis) által különittetnek el ; ezen hártya a hudhólyag 
és méhnyak , nemkülönben a végbél oldalsó részeit bévonja , s igy 
a két medenczeüreg közt tökéletes határul szolgál. 

Mellső üregben áll: a nádra, ennek görgeteg szálaga , a pe- 
tevezetékek egy része s a hudhólyag ; hátsóban : a méhhüvely , a 
hudcső és végbél. 


. 


bb) Nemzöszervek különösen. 


A nádra külső tekintetre többé kevesebbé hengerded , szé- 
lesb része — feneke — fundus — a hasüreg felé tekint, kibocsát- 
va magából a petevezetékeket; vékonyabb része—a nyak — col- 
lum — a méhhüvelybe nyílik. Helyezve van a medenczegyűrűü előtt 
a hudhólyag felett. Hoszsza 3 /3"", szélessége a fenéknél 3", a nyak- 
nál 27. — Bír : felső és alsó lapos felülettel, nemkülönben két 
oldalsó széllel. 

A nádra rendes fekvését szálagok eszközlik ; ilyenek: a) sz é- 
les méhszálagok, melyek a méh külső savós köntösébe men- 
nek át; b) görgeteg méhszálagok, ezek valódi folytatásai 
a méhállománynak , melyek a méh oldalsó szélétől kötelék gyanánt 
igyekeznek a fancsontok felé, hová tapadnak. A hashártya, a 
hudhólyag méh és végbél közti átmeneténél redőket képez, melyek 
szintén szálagként tünnek fel; ilyenek ahudhólyagméh-, 
ésvégbélméh-szálagok. 

A méh fenekéből két kivezető csatornák — petevezeté- 
kek vagy Fallop csövei (ductus ovariorum v. tubae Fallopii) 
erednek. Első pillantásra méhszarvakhoz hasonlók ; azonban szerk- 
zetök, s a méhüregben vizsgálható rendkivül szűk nyilásuk ellene 
kezőt tanúsit. Eredetöktől a hudvezetékek mellett előre haladnak e- 
gész a vesékig, hol petényekbe nyílnak. Hoszszuk 2" és 3", 
szélességök 94." 

A nádraüreg igen kicsiny, majdnem 3 szögü, három nyilás- 
sal bír , milyenek a fenéknél petevezetéki, s a nyaknál m é h- 
hüvelyiszájadok (orificium uteri tubarum , et vaginale). 

A méhanyán v. nádrán 3 réteget különböztethetni meg, t. i. 
külsőt, belsőt és közepsőt. A külső savós, nem egyéb 


203 


mint a hashártya folytatása, a külső felületet egész terjedelmében 
bévonja. Lefolyása következőképp történik. A hasfalak bellapjától 
a fancsontok alsó ívénél a hudhólyag felétart, azt béfödvén felhág 
a méhez , innét a végbélhez , ezen átmeneteknél képezi az emlitett 
segéd-szálagokat. — A belsőtakhártya — membr. mucosa — 
a méhüreget tökéletesen bévonja, a méh bel- alsó s felső lapján 
2—3 egyenes hoszszú redőt képez, ezek mellett oldalvást számos 
körös ránczok helyezvék , mik közt helyenként egyszerü górcső ál- 
tal apró gömbölyded fölemelkedések, takmirígyek (glandulae 
mucosae) vehetők észre. A mint a hoszszúkás redők a méh fenekénél 
elenyésznek , közepett egy /2"" magasságu csipkézett szélü sz e- 
mölcs csüng az üregbe ; rojtos szélei közt két nyilás tünik elé — 
petevezetékek méhnyilásai —, melyek egymástól közfal- 
ként kiálló vékony sövény által rekesztődnek el; ezek oly kicsi- 
nyek, hogy szabad szemmel a rojtos szélek eltávolitására sem ve- 
hetők észre (sőt ez még egyszerü górcső segitségével sem sikerül), 
hacsak a petevezetékekből finom sertével nem hatunk a nádrába. 
Mi eléggé tanusitja, miszerint: az egyszerü osztatlan nádra testé- 
ből előre hágó csatornák nem méhszarvak — cornua uteri — 
azaz nem oly része a nemzőszervnek , melyben a kifejlendő mag- 
zatcsira érettségi idejéig fentartatik (mint más kétszarvu nádrával 
bíró állatoknál), hanem csupán petecs — ovulum — vezetésre 
szolgál , mit boncz- és élettani alkotása eléggé tanúsit. 

A közép réteget tulajdonképp tömött méhállomány egé- 
sziti ki, mely a nádraüreg termének aránytalan kicsinységénél fog- 
va feltünőleg vastag. Áll több rendbeli hoszszú és körös izomros- 
tokból , melyek egymásba szövődnek. Ezek közt helyezvék a sejt- 
szövettel körülvett véredények s idegek. 

Méhhüvely — vagina uteri — azon része a nemi szer- 
veknek , mely párzás vagy koslatás idejekor a hímtagot fogadja el; 
helyézve vana medencze hátsó üregében. Hoszsza 4/2"", szélessége 
172". Kezdődik a méhhüvely külső szájadától (orific. vaginae ex- 
ternae ) a végbélnyilás alatt, s innét eléfelé halad egész a fancsont 
alsó íveig, itt a méhnyakát átövedzi. Fala(paries) átalában igen vékony, 
némileg átlátszó ; két hártyából áll, nevezetesen külső és belső- 
ből, amaz kinyujtható, ruganyos (elastisch) és. véredénydús — 
sejtszöveti —, emez pedig sima, itt-ott apró mirígyekkel bé- 
hintett — takhártya. 

Megjegyzésre méltó, miszerint a hudcső, mely a méhhüvyel 


204 
alsó falát a fanívnél fúrja át, a hüvely takhártyáján azonnal — 
mint más állatoknál — nem hat az üregbe, hanem az alsó hü- 
velyfal két hártyája között a hüvelylyel párhuzamos irányban hát- 
rafelé tart egész a hüvely külső nyilásáig, hol szájda (orific. 
urethrae) a hüvelyajkaktól mintegy /3""" távolságban tünik elé. 

Maga a méhhüvely — kivéve külnyílási részét — izommal 
nem bír, csupán hártyanemi szálag segitségevel köttetik a fanívhez. 

A méhhüvely szájda idomára nézve szivoru ; bőségének kö- 
zép átmérője 2/"-nyi ; helyezve a végbélkülnyílás alatt, melytől 
az 1" széles gát — perinaeunm — által választatik el. A. hü- 
velyajk — labium vaginale — domború finom apró szörrel fedett 
(mint a hím maktyúja), miért a két különböző ivar — sexus — kül- 
sőleg puszta tekintésre alig határoztathatik meg. A méhhüvely kül- 
nyílási részét, azajkak megett , tömött izomréteg — szoritó — 
constrictor — veszi körül, rostjai a gátizomtól erednek. 

A mi a csecseket illeti, a hímpéldánynál sem a mellen, 
sem a hason legkisebb nyomát sem találtuk; a nősténynél csupán 
a mellen kettőt; hihető azonban, hogy ez állatnál is, mint más őr- 
lőknél több —4—12 van. 


4. 
Izomrendszer. 


Az izomrendszer átalán véve igen kifejlett; legerősb rostuak 
mégis a rágizmok , milyenek a halánték (II. T. 6. ábra i.), rág- 
izmok (II. T. 9. ábra d), külső- és belső röpizmok; ezek 
után következnek a nyakizmok , milyenek:a csuklás (II. T. 6. 
ábra £) s mély-nyakizmok. Emlitésre méltók még a végtagok 
izmai (II. T. 6. ábra /), melyek vékonyságuk meliett meglehe- 
tősen erős rostokkal bírnak s munkásságuk által anynyira kifejlőd- 
tek , hogy általok hátra éppen ugy, mint előre képes ez állat moz- 
gását gyakorolni, minek magunk is szemtanúi valánk. Hogy fej- 
és nyakizmai érték el leginkább a kifejlődési tetőpontot , oka, hogy 
a vakony, feje és nyaka által teljesiti leginkább csodás munkálatát, 
mit az emlitett tagok csontrészeinek tömöttsége is eléggé tanusít. 

Legyen szabad még itt mellékesen érintenünk , hogy állatkánk 
mellürege igen szűk s kúposzlop alaku; a bennelevő szív idom- 
ra s nagyságra nézve rendes alkatu; a tüdők kicsinyek s fölöt- 
tébb öszszenyomottak ; karélyok felosztására nézve hasonlók atöbbi 
örlőkéihez. 


205 


Miután a vakonyt és vakandokot , mint földalatti lakót a régiek 
egynek tarták , mi több, a vakonyról , mint különböző állatról szó sem 
volt, hanem vakondoknak hivták azon mngjegyzéssel : hogy 
a vakondok tökéletesen vak, — nem lesz tán érdektelen 
néhány átalános , de fő élettani különbséget elésorolni , bár az újab- 
bi természetbuvárok eléggé megkülönböztették. Anynyiban hason- 
lók egymáshoz, menynyiben földalatti lakók s egyaránt turók ; de 
ha külső ruházatjokat , egész testök , de különösen fejök nagyságát, 
idomát, szemök alkotását, kivált a látást, úgy nemkülönben fo- 
gaik számát, alakját, életmódjokat, s eledelök különbségét vesz- 
szük vizsgálat alá: vajmi nagy különbséget lelünk e két állat közt. 
Ugyanis élelmi tekintetben, a vakondok a húsevő emlősök máso- 
dik családjához t. i. arovarevőkhez; a vakony pedig egy egé- 
szen más rendhezt.i. a rágók vagy őrlőkhez, még pedig a 
kizárólag növényevőkhez tartozik; mit fogaik alkotása leginkább 
bizonyit és felvilágit. De ha egyéb megismertető jelt nem tekinte- 
nénk is , mint a ruházatot, hogy t. i. a vakandok feketekék , a va- 
kony pedig verhenyős hamuszínü, már is világos lenne a különb- 
ség. Legfeltünőbb ismertető jelényül szolgál mégis a fej, szemalko- 
tás, a nemi részek helyeztetése és az elővégtagok alkotása. Mert: 
1) a vakonynak feje igen erős csontokból szerkezett s némileg 
szögletes; a vakondoké ellenben finom csontokból áll s hoszszú , kü- 
lönösen orrmánya ; 2) a vakonynál külről a szemnek nyoma sem 
látható; holott a vakondoknál ez külsőképp igen is észrevehető ; 3) 
mellső végtagjai a vakondoknak csont- és izomrendszer te- 
kintetéből legerősebbek, ásókapa idomuak, s innen ásásra alkot- 
vák; a vakonynál pedig véknyak , karcsúk , csupán némileg kapa- 
rásra és szaladásra használhatók ; 4) a vakonynak medenczéje 
bő, tágas és gömbölyű s a nemi részeket magában foglalja; — a 
vakondoké ellenben igen-igen szűk, s a helyett, hogy a nemi ré- 
szek szerveit foglalná magában , egész terjedelmében izomrostok ál- 
tal tömetik ki, melyek a hátsó gyönge végtagokhoz tapadnak. — 
Az elésoroltuk boncz- s élettani, jelényeknél fogva tehát a vakony 
feltünőleg különbözik a vakondoktól. 


A RÉZÉROZEK 


KÜLÖNÖSEN AZ UGY NEVEZETT FAKONDOK (FAHLERZE) 
NEDVES ÚTONI 


PRÓBAKÉMLETE 
BACHIMANN JÓZSEF , 


SELMECZI BÁNYÁSZEGYETEMI VEGYTUDOR- ÉS TANÁRTÓL. 


A rézérezek tartalma próbakémletének szokott módja abban áll, 
hogy a megszáritott s porrá tört érczet krétával kikent pörkölő 
cserépben a próbakemencze öternyője ( Muffel, Schmelzschirm) alatt 
vagy magában, vagy kis menynyiségű rajzlát (graphit) adván hoz- 

zá, fokonként növekedő hőfoknál mindaddig ismételve pörköljük, 
mignem kénecssav (schwefelige Sáurejés dárdéleg- ( Antimonoxyd), 
mirecssav- (arsenige Sáure) s horgéleg- (Zinkoxyd) gőzök illannak 
el. A maradványt, melynek öszsze-sülve lennie nem szabad, széntar- 
talmú haméleggel (úgynevezett fekete ömlesztővel, schw es 
zer Fluss) próbatokban öszszekevervén, konyhasóval PÉTöÜTe A-h 
óráig erős izzó tűznek teszszük ki. Ez alatt az ércezhez kevert ide- 
gen hegyfajok s a nehezen színithető (reducirbare) fémélegek sa- 
lakká válnak, a rézéleg pedig szemcsévé színül, melyet a tégely szét- 
törése után a tok csúcsában találunk. Ha a rézérczek tetékes és 
nyolczalyas rézkovandok úgynevezett Gelférczek (pyramidale 
und octaédrisehe Kupferkiese — Gelferze) vagy szénsavas réz- 
élegek (kohlensaure Kupferoxyde) valának: akkor a rézszemcse is 
vörös, nyújtható ; s mivel csak igen csekély menynyiségü vasat fog- 
lal magában, tisztának tekinthető, s megmérhető. Ha ellenben 


207 


az érczek mireny-, dárdany-, ólom- vagy horganytartalmuak, 
ezen fémek is nagyobb vagy kisebb menynyiségben színülnek ; ek- 
kor a szemcse szürke vagy fehér, törékeny, kalapácsolás alatt szé- 
lein repedéseket kap, s további letisztázás (Spleiszen) alá kell 
jőnie. E végre egy lapos agyagcserepet (Spleiszscherben) az öter- 
nyő alatt egész a fehér izzásig meghevitvén, a tisztátlan rézszem- 
cse ólommal vagy a nélkül reá teendő. A szemcse megömlik, kerin- 
gő mozgásba jő, mi alatt a tisztátlan rézszemcsében találtató fém- 
élegek annak felületéről, mint kis gömböcsök és csíkok lefolynak, 
míg végre minden mozgás megszün, s a rézszemcse saját zöld szi- 
nével megállapodik. Az agyagcserepet ekkor fogó segedelmével az 
öternyő alól kivevén, a szemcsével együtt víz alá mártjuk, aztán a 
tiszta rézszemcse az ülőn nedves kalapácscsal szétlapitandó. Ha a 
szemcse kelletinél hamarább vétetett ki az öternyő alól, ugy még 
nem vált minden ércz el, s kalapácsolás alatt szélei megrepedez- 
nek ; ha pedig a tisztázás folyama tovább folytatódott, sok réz vá- 
lik salakká, a szemcse sulya tetemesen kevesbül. Mindazáltal a 
nyert szemcse sulyához mindig bizonyos rézmenynyiséget kell még 
hozzávetni, mert a legnagyobb szorgalom- s elővigyázattal véghez 
vitt letisztázás mellett is, nemcsak a könynyebben élegülő idegen 
fémek , hanem bizonyos menynyiségű réz is élegül. Rendesen a 
tisztázáshoz vétetni szokott 10 fontnyi ólomra 1 font rézsalakot 
számitnak, s ugyananynyit 10 font sulykülönbségre, mely a tisz- 
tátlan s letisztázott réz (Schwárze) között föllelhető. 

A rézszemcse letisztázása tagadhatlanul legnehezebb része a 
rézérczek próbakémletének. Szükséges e végre, hogy az öternyő 
folytonos fehér izzásban tartassék ; ezen kivül még a próbakémlő 
tartós figyelme, shogy a fehéren izzó öternyőbe az egész műfolyam 
alatt belé nézhessen, el nem gyengült éles látás. 

A fönnidézett nehézségeken kivül, melyek a rézszemcsék le- 
tisztázásánál legyőzendők , s melyek okozzák, hogy az eredmény 
mindig többé kevésbbé a munkás ügyességétől van föltételezve , fi- 
gyelmet érdemel még az is, hogy a rézérczeknek 10 font fekete- 
rézre vagy 10 font ólomra való fölszámitása különböző bányake- 
rületekben felette különbözik; némely kerületekben minden 10 
font fekete rézre 1 font rezet, és szintugy minden 10 font hozzá- 
. adott ólomra 1 fontot számitnak ; másokban ellenben 10 font feke- 
te rézre s ugyananynyi ólompótlékra 2 font salakká vált rezet. 
Nyilván való, hogy a rézsalak menynyisége a próbakémlők egyenlő 


208 


ügyessége, egyenlő hőfokra vitt öternyő s a hozzáadott ólom egyen- 
lő menynyiségén kivül, függ még a tisztázandó rézszemcse nagy- 
ságától, a szemcséhez kevert idegen fémek természete- és menynyi- 
ségétől, s még attól is, ha vajjon az ólom egyszerre vagy részen- 
ként adatott-e hozzá. 

Mindezen fölhozott hiányok s tökélytelenségek daczára a dár- 
dany-, mireny-, ólom- vagy horganytartalmú érczeknél ezen pró- 
bakémleti módszerrel mindeddig föl nem hagytak. Az-e részben 
több oldalról történt változtatások s javitások között sokan a ne d- 
ves útoni próbakémlet béhozatalát is ajánlották; s a kö- 
vetkező kisérletek czélja volt megvizsgálni: ha vajjon ezen mód 
eczélszerű leend-e a rézérczek, nevezetesen az ugynevezett fak on- 
dok (Fahlerze) próbakémleténél ? 


at 
ak 3 


A rézérczek nedves útoni próbakémlete vagyis az 
ugynevezett svéd-próba lényegesen abban áll, hogy 1 rész 
(például 1 mázsa ércz-— próbamázsa — 93 szemer) 5 — 6 
rész tömény-kénsavval (concentrirte Schwefelsáure) üveglombik- 
ban leöntetvén, homokfürdőben mindaddig hevitendő, míg a kén- 
sav el nem párolgott, és a tömeg meg nem száradt. A hátra ma- 
radt száraz tömeg, csekély menynyiségü kénsavval vegyitve, forró 
vízben feloldatik ; az átszivárogtatott s forrásig hevitett oldatból a 
réz eleve4- 100" C.hevitett vaslemez által lecsapatik. E műfolyam be- 
végzettnek tekinthető, ha a folyadék szintelenné lett, s fényes vas- 
pálczát mártván belé, vörös szint többé nem vesz föl; ezután az 
üledékről letöltetvén, erre ismét lágy-meleg víz öntetik, a vaslemez 
a reá ragadott réztől ujjunkkal letisztittatván; miután a folyadék 
ismét letöltetett, csepplopó (Tropfheber) segélyével egy kis szi- 
várra gyüjtvén, jól ki mosva megszárítjuk s megmérjük. 

A nedves útoni próbakémlet, különösen a tiszta rézkovand- 
nál (Gelferze), ugy látszik , eléggé pontos eredményt ad; némely 
módositásokat azonban szükségeseknek látok, melyek a követke- 
zendőkben állanak : 

Az igen finom poralakú testeknek szivárral együtti pontos 
megmérése igen sok bajjal jár, s ennél fogva nagyobb szerü űzlet-— 
ben nem használható ; s általa nem kellő gondosság mellett inga- 
dozó eredményekhez juthatnánk ; mível az igen finom poralakú tes- 


209 


tek a légből vízgőzöket süritenek, mi által magának az állomány- 
nak sulya már a lemérés alatt is tetemesen változik; ha az üledé- 
ket a szivárral együtt megmértük, szükséges a szivárt a szárazság 
ugyanazon fokára hozni, melyen az üledék vala, mi többszöri 
próbáknál nem csekély nehézségekkel van öszszekötve. 

A vas által lecsapott és kimosott réz már a száritás alatt 
folytonosan élegűl, s igy sulyát mindig kelletinél nagyobbnak ta- 
láljuk. Szükséges, hogy a próbáló előtt tudva legyen azon bizonyos 
ismertető jel, mely szerint az ily próba által nyert réz tisztaságát 
biztosan megitélheti ; ezt felfogja lelni a réznek sajátlagos szinében 
s nyújthatóságában ; de a vas által lecsapott s megszárított réz szi- 
néből soha sem fogja annak tisztaságát biztosan következtethetni; 
mivel az soha sem jön elé saját vörös rézszinével, hanem minden- 
kor többé kevésbé barnába változóval. 

Hogy a valamely oldatból vas által lecsapott réz már a szá- 
ritás alatt egy részben élegül, igen könynyű megmutatni. 

Első kisérlet. 500 szemer rézgáliczot 8 obon vízben fel- 
. oldván, a folyadék egy obon töménykénsavval vegyitve a forrásig 
hevittetett, s belőle a réz 3- 1009 C. hevitett vaslemez által le- 
csapatott. Az üledéket megszáritván, szivár nélkül 125 szemert 
nyomott, színe barna, érczfény nélküli. Ebből 38 szemert egy lég- 
sulymérő-cső közepére fútt gömbbe tevén, a csövön keresztül szá- 
raz könenygőzt vezettem és a rezet magában foglaló gömböt bor- 
léllámpa által enyhén melegitém ; mi alatt vízgőzök elillanása mel- 
lett a csőben levő por néhány pillanat mulva izzani kezdett, s meg- 
hülés után a tiszta réz sajátlagos szinét s éreczfényét vevé föl; 
nyomott pedig 36,5 szemert, a veszteség volt e szerint 1.5 sze- 
mer, vagyis 100 rész száritott rézre 3.95 szemer, s igy 125 rész- 
ben 120 tiszta izzított réz. Az élenymenynyiség, mely a lecsapott 
réz száritása alatt fölveendő, némileg különbözik a szerint, a mint az 
több vagy kevesebb ideig szárittatott, vagy a menynyire finom por- 
alakot vett a lecsapódás után magára. 

Ha az ember a lecsapódás és száritás útján nyert rezet az 
úgy nevezett fekete ömlesztővel akarja öszszeolvasztani: e mellet 
mindig bizonyos veszteséget tapasztal, mely a rézélecs egy része 
salakká való átváltozásának eredménye, s nagysága az ömleszten- 
dő réz kisebb vagy nagyobb menynyiségétől függ, mint ezt a kö- 
vetkező kisérlet bizonyitja. 


2-dik kisérlet. Az első kisérletnél lecsapatás útján 
Term, társ, Évk. II, k. 14 


210 


nyert és száritott rézből 10 próba fekete ömlesztővel keverve, s 
"konyhasóval béfödve szélkemenczében ( Windofen) lőn megömleszt- 
ve. A száritott réz menynyisége minden ömlesztő tokban úgy volt 
elosztva: hogy ha az ömlesztés alatt legkisebb veszteségnek sem 
lett volna helye azon arányban, mely szerint 38 szemer száritott 
rézüledék 36.5 szemer könenygőz által színitett tiszta rezet ad, — 
az első, második, s igy tovább a 10-dik tokban egy, két, s így 
tovább 10 szemer olvasztott réznek kellett volna találtatnia. Mind 
e mellett az eredmények az ide mellékelt tábla szerint követke- 
zendők valának : 


Köneny ál- 
tal színi- 
tett réz 


Olvasztott 
réz 


Próba Száritott réz Veszteség 


tis 
s] 
re 
ES 
[ez 
[des] 


936981 
1.107 [4 10 AT090 


DOS OO Ot Ha WV ea 


jen 


520545 


Tett a veszteség a 4—9 font tartalmu érczeknél valami !/ fontot. 
A szemcsék mind igen nyújthatók valának s tökéletesen tiszta re- 
zek , a konyhasóréteg fehér, színnélküli; ellenben a konyhasó alatti 
fekete ömlesztő vörösesre festve, valamint a tok és sóréteg oldalai 
is. Ezen rézveszteség akkor is tapasztalható, ha a köneny által 
színitett rezet fekete ömlesztővel olvasztjuk egybe, még pedig min- 
dig majdnem ugyanazon mértékben úgy is, ha a lecsapott és meg- 
száritott rezet vagy csak fekete jrlssztágek vagy ugyanezzel, de 
e mellett konyhasóval ömlesztő hőfoknak teszszük ki; úgy is, ha a 
szivárral együtt helyezők az ömlesztőtokba, vagy He arról leve- 
vén (mi igen könynyen sikerül) ömlesztővel és sóval ömlesztjük 
egybe. Mit a következő kisérletek által igyekszem bébizonyitani. 
3-dik kisérlet. 100 szemer rézgáliczot 8 obon víz- 
ben feloldván, 1 obon tömény-kénsav hozzátétele után, a fo- 
lyadék a forrpontig meghevittetett, s belőle a forró vaslemez által 


211 


lecsapott réz kimosatván, 3- 60" C. melegnél megszárittatott; az 
egésznek sulya volt 25,6 szemer; köneny által az első kisérletnél 
eléadott mód szerint színittetvén, nyomott 24 szemert, fekete öm- 
lesztővel és konyhasóval öszszeolvasztva 22,5 szemert, mi mellett 
a salak és próbatok falai vörösek valának. 

4-dik kisérlet. A 100 szemernyi rézgálicz-oldatból le- 
csapott rezet -- 60" C. foknyi melegnél megszáritván, nyomott 
26,5 szemert, fekete ömlesztővel szivár nélkül öszszeolvasztva 
22,8 szemert ; a falak és próbatok vörös szinüek voltak. 

5-dik kisérlet. A 100 szemer rézgálicz oldatából lecsa- 
pott s megszáritott rezet, mely 27 szemert nyomott, a szivárral 
együtt fekete ömlesztővel konyhasó nélkül egy tokban öszszeol- 
vasztottam ; a nyert rézszem súlya volt 22,8 szemer, a tok és fa- 
lak hasonlóan vörösre festve. 

6-dik kisérlet. A 100 szemer rézgálicz oldatából 26,5 
szemernyi száritott rezet fekete ömlesztővel keverve s konyhasóval 
béfödve egy tokban öszszeolvasztottam; az eredmény lőn 22.8 sze- 
mer réz ; a salak és tok falai ismét vörösek. 

A 3, 4, 5. és 6-dik szám alatti kisérletekből kiviláglik, hogy 
az ugyanazon menynyiségü t. i. 100 szemer rézgáliczból vas által 
lecsapott rézmenynyiség, megszáritás után felette különbözött; 
a 3-diknál volt ugyanis 25,6 szemer, a 4-diknél 26,5 ; az 5-dik- 
nél 27,0, a 6-diknál 26,5. 

A könenynyeli színités útján 24 szemert nyertem a 3-dik 
sz. alatti kisérlet szerint, s ezen tartalmat meglehetősen bizonyos- 
nak lehet állitani a 4, 5. és 6-dik kisérletre nézve is, úgy hogy 
mind a háromnál 24 szemernyi tiszta rezet lehet fölvenni; a béol- 
vasztás által azonban nyertem a 3-dik kisérletnél 22,5 szemert, a 
4-diknél 22.8 az 5-diknél 22.,8 s a 6-diknál 228. 

A. munkába vett rézgálicz valóságos tartalma tehát a lecsa- 
pott, megszáritott — és a megömlesztett réz menynyisége között 
áll. A csupán megszáritott réz sulya sokkal inkább változékony 
mint az ömlesztetté; ez utóbbitól tehát bizonyosabb eredményt 
várhatni valóságos tartalmára nézve. 

Ha tehát a nedves útoni rézpróba az emlitett rézkovandnál 
(Gelferze) oly módon kozatnék be, hogy a vas által lecsapott s 
megszáritott réz, fekete ömlesztő- és konyhasóval szemcsévé öm- 
lesztetnék : a réznyeremény sulyához még azon veszteséget is hoz- 
zá kellene számitnunk, mely a megömlesztésnél a valódi tartalom- 

14" 


212 


ra nézve létezik, s melyet fél-fél fontonkénti többször ismételt ki- 
sérletek útján, az alkalmazandó ömlesztőszer bizonyos menynyisé- 
ge mellett , kellene meghatározni. Ha például a lecsapott és szivár- 
ral vagy a nélkül megszáritott réz tartalma a megömlesztés után 3,5 
fontnyinak találtatnék: a második kisérlet nyomán még 0,5 részt 
kellene hozzá számitni; mivel a könenynyeli színités után annak 
valóságos tartalma 4 fontnyinak találtatott. Ez által azonban soha 
sem jutnánk biztos és pontos eredményhez , mivel az ömlesztésnéli 
veszteség a réznek több vagy kevesebb élecstartalma , az erősebb 
vagy gyöngébb megömledéstől s több hasonló körülményektől függ. 

Az imént elésoroltak , főleg a rézkovand és rézfényle (Kup- 
ferglanz) tartalmú érczekre illenek; a dárdany- és mirenytartal- 
muaknál , tehát a fakondoknál ellenben ezen próbakémleti mód 
kevésbé alkalmazható, mivel ezután a réz soha sem nyerhető ki 
tisztán , hanem mindig dárdany és mireny vegyületében , mint az a 
következő kisérletekből látható. 

"dik kisérlet. 1 mázsa nem pörkölt fakond (az a fajtá- 
ból) 1 obon tömény angol-kénsavval, üveglombikban vörös izzó 
hőfoknál mindaddig hevittetett , míg kénsav—gőzök illanának el; meg- 
hülés után a száraz tömeg 10 obon forró lepárolt vízben feloldatott 
s átszivárogtatás után egy obon töménykénsav adatott hozzá. Ez- 
után a folyadék majdnem a fövésig meghevittetvén, belőle a réz -- 
100--ra C. hevitett vas által lecsapatott, a folyadék a rézről le- 
öntetvén , s a réz a csészében egypárszor vízzel kiédeztetvén (aus- 
gesüszt), sziváron jól kimosva megszárittatott. Az ily módon nyert 
barna-vörös rezet a sziváron kevés menynyiségü fekete ömlesztő- 
vel vegyitvén próbatokban egy-egy kanálnyi fekete ömlesztővel és 
két kanál konyhasóval befödve, szélkemenczében megömlesztettem; az 
e módon nyert szemcse meglehetős tiszta volt, s nyomott 12 /2 fontot. 

8.-dik kisérlet. Ez az elébbenihez mindenben hasonló 
volt, csakhogy az emlitett érczek a betüvel jelölve pörkölt álla- 
potban vétettek próbakémlet alá. Ezen eljárás után azonban csak 
11 font meglehetős tiszta réz volta nyeremény. Úgy látszik , hogy 
ezen veszteség azon erős lökésektől származott, melyek a pörkölt 
érczek töménykénsavvali hevitése és szárazra elpárolgása alatt mu- 
tatkozott. 

9. és HO-dik kisérlet. A 7-dik és 8-dik szám alatti ki- 
sérleteket ismételvén , a pörköletlen érczekből 13/4 font , — a pör- 
költekből pedig 11 font meglehetős tisztaságu rezet nyertem. 


218 


14-dik kisérlet. A 7. szám alatti kisérlet más fajta s b 
betüvel jegyzett tisztátalanabb s kevésbé réztartalmú érczezel vi- 
tetett véghez. A vas által lecsapott réz a szivárral együtt fekete 
ömlesztő- és konyhasóval megömlesztetett. Az eképpen nyert réz 
éppen nem volt tiszta, szélei megrepedeztek; átalános sulya volt 
8, font. 

42-dik kisérlet. A 11-dik szám alatti kisérlet ismétel- 
ve lőn azon különbséggel , hogy a rezet szivár nélkül ömlesztettem 
meg ; a nyeremény volt 7 font, valamivel jobb s tisztább mint a 11- 
dik szám alatti. 

43-dik kisérlet. A 11-dik szám alatti az alábbvaló s tar- 
talomszegényebb 6 betüvel jegyzett pörkölt érczekkel lőn ismételve 
azon különbséggel, hogy a rézcsapadékot szivárral együtt fekete 
ömlesztővel s konyhasóval ömlesztettem meg ; a meglehetős jóságú 
rézszemcse nyomott 5 /2 fontot. 

14-dik kisérlet. A 13-dik szám alattit azon változtatás- 
sal ismétlők, hogy a rézüledék fekete ömlesztővél és konyhasóval 
lőn öszszeömlesztve szivár nélkül meglehetős tisztaságú szemcsé- 
vé , mely 5 /4 fontot nyomott. 

A 7-dik számtól a 14-kiig elésorolt kisérletekből láthatni te- 
hát : hogy ezen mód szerint a dárdany- és mirenytartalmú érczek- 
ből (— fakond) is meglehetős tisztaságu rezet állithatni elé , mely, 
mint a többszöri próbából látható volt, az ezen érczekből száraz 
úton eléállitottnál tisztaságra nézve semmiben sem álla hátrább ; de 
még sem vala oly tiszta, mint a rézfényle- és kovandból (— Gelf- 
erze) eléállított. Továbbá az is kiviláglik , hogy az érezek pörkö- 
lése s erre következő kénsavvali kezelés által valamivel tisztább 
rézszemcséket nyerhetni ugyan , hanem hogy a pörköléssel járó pró- 
bakémlettel mindig tetemes rézveszteség is van öszszekötve. A 
11—14. szám alatti kisérleteknél azt láttuk , hogy a nyert rézszem- 
csék tisztálanabbak valának, minta 7—10-dik szám alatt elé- 
adott mód szerint. Ennek oka részint az érczek nagyobb menynyi- 
ségü dárdany- és mirenynyeli megfertőzésében rejlik, részint pedig 
abban, hogy az elpárolásnál nem vala folytonosan ugyanazon hő- 
mérséx föntartva , mely képes lett volna a kénsavnak legkisebb nyo- 
mát is eltávolitni. Mert ha az elpárolás után túlmenynyiségü sza- 
bad sav van jelen, vagy pedig (mint a rézkovandok kémleténél) a 
száraz tömeghez csekély menynyiségü kénsav s később forró víz 
adatik, avagy a száraz tömeget kénsavval savitott vízben oldjuk 


214 


fel, a vas által lecsapódott réz még tetemes menynyiségü mirenyt 
" és dárdanyt is foglal magában. 

Arra t. i. hogy a nedves útoni próbakémlet a fakondnál biz- 
tos eredményt nyujthasson , alkalmazhatósága a következőn alapul. 
Az érczek töménykénsavval hevitve, tökéletesen szétbomlanak ; a 
mireny egy része a hőség által kiüzetik, a maradványból forró víz 
által csupán kénsavas rézéleg, kénsavas vasélecs, igen csekély 
menynyiségü mireny , kénsavas dárdéleg , s óloméleg olvadnak föl ; 
ha a száraz tömeghez valami savanyú folyadékot adtunk : akkor 
több mireny , dárdéleg s kénsavas óloméleg olvadna fel, melyek az- 
után a vas által lennének lecsapandók. A száraz maradványt tehát 
egyedül csak forró vízzel lehet párlitani (digeriren), mi mellett 
még az is. megtörténhetik, hogy egy része a kénsavas rézélegnek 
nem eléggé óvatos bánásmód mellett hátra marad, mitől azonban 
nem igen tarthatni akkor, ha a vizet eleve megsavanyitottuk, A. 
vassali lecsapás előtt anynyi kénsavat kell tenni a folyadékhoz , hogy 
az a réz tökéletes leülepedése után is elég savanyú legyen , külön- 
ben a vízzeli föleresztésnél a kénsavas vasélecs is szétbomlik ; s a 
rézüledék aljas vassóval (basisches Eisensalz) lesz tisztátalanitva. 
Ennek megmutatására szolgálnak a következő kisérletek. 

15-dik kisérlet. 1 mázsa b betüvel jelölt  pörköletlen 
fakondot üveglombikban egy obon kénsavval addig hevitettem , mig 
több kénsavgőz már nem fejlődött ki, s az üveg feneke izzani kez- 
dett. A tökéletesen száraz tömeghez 1 lat kénsavat adván , egy percz 
mulva 8 obon forró vízzel leöntöttem , és 12 óráig enyhe melegnek 
tettem ki. Ezután a folyadékot leöntvén, a maradványt kiédeztem 
az oldathoz még 1 lat töménykénsavat adván; miután majdnem a 
fövésig hevitém, belőle a rezet vas által lecsaptam. Az eképpen 
nyert barna-fekete szinü réz megszáritás után nyomott 9 fontot, s 
miután a fönnebb emlitett módon köneny által színitettem , 774 fon- 
tot ; a tisztátalan réz szine fehér volt. 

16-dik kisérlet. A 15-dik szám alatti kisérlet ismétel- 
ve lőn azon különbséggel, hogy a lombikban levő száraz marad- 
ványhoz sav nem járult, hanem először forró vízzel kivonatván 10 
obon kénsavval vegyitettem. A lecsapott barnaszinű réz nyomott 
8 /2 fontot ; köneny általi színités után színe meglehetős tiszta vö- 
rös vala , saját érezfénynyel ; átalános sulya 7//2 font. 

Tudva van hogy, ha rézéleg fölött könenygőzt vezetünk s bor- 
léllámpa által hevitjük, izzani kezd , s az éleg élenye a könenynyel 


215 
vizet képez , mely a fölöslegesen jelenlevő köneny által gőzalakban 
üzetik ki. Ha az emlitett fakondból eléállított s résznyire már éle- 
gűlt rezet köneny által színitjük: azon pillanatban, midőn a réz- 
éleg izzani kezd, a vízgőzön kivül fehér füst is fejlik ki, mely ré- 
szint a cső nyilásán a légkörnyben illan el, részint pedig annak hát- 
só részére mint fehér szállomány (Anflug) telepedik le. Ezen fehér 
füst és szállomány mir- és dárdélegből áll, miről vegykémszerek 
által könynyen meglehet győzödni ; ez az által származhatik , hogy 
a rézzel együtt lecsapott dárdany és mireny az izzás pillanatában, 
száritás alatt képződött rézélecs élenye rovására élegülnek. — A 
mondottat a tapasztalás is bizonyitja. 50 szemer rézéleg 5 rész 
színmirenynyel (metallischer Arsenik) és szintén 50 szemer réz- 
éleg 5 szemer színdárdanynyal vegyittetvén , mind a két vegyületet 
könenygőzben hevitettem, s mind a két esetben vízgőzön kivül, te- 
temes menynyiségü fehér füst képződött , mely végre az üveggömb 
oldalára mint fémtűkör ülepedett le. A hátra maradt fémtömegnek 
feketés szürke szine eléggé bébizonyitá, hogy a réz nem tiszta , ha- 
nem mireny- és dárdanytartalmú vala. 

Megjegyzésre méltó , hogy mindazon kisérleteknél , midőn réz- 
éleg- vagy rézélecstartalmú rézérez köneny által színittetik , meg 
kell győződni a felől is : vajjon a horgany és kénsav által kifejlesz- 
tett köneny nem könmireg-tartalmú-e ; mert különben a legtisztább 
rézélegből színitett réz is fehér-szürke szint nyer felületén , a kön- 
mireg az izzás alatt bomlást szenvedvén. A könenynek mirenytar- 
talma többnyire a kénsav-, ritkábban a horgany tisztátalansá- 
gából származik, mit az által lehet legkönynyebben fölfedezni , 
hogyha a könenyt szűk csövön vezetvén át, kettős légfolyásu lám- 
pán izzásig hevitjük ; ha mireny van jelen, a hevitett hely közelé- 
ben fémtűkör mutatkozik. 

Az imént emlitettekből , sa 15-dik és 16-dik kisérletből elég- 
gé kiviláglik hogy , ha pörköletlen fakondokat töménykénsavval ü-— 
veglombikban a szárazságig hevitünk , s a száraz tömeg forró víz- 
ben feloldatván , az átszivárogtatott oldathoz kénsavat adunk: vas 
általi lecsapatás útján sokkal tisztább rezet nyerhetni , mint ha a 
száraz maradványra azonnal föleresztett savat töltenénk. De az el- 
ső esetben eléállitott réz sem egészen ment mireny- és dárdanytól ; 
jóllehet eléggé tiszta, s a köneny általi színités által a dárdany és 
mireny egy részét el lehet távolitani, ugy hogy a kellő kezelésnél 
ezen érczekből csak parányi rész marad hátra. 


216 


Annak kipuhatolására : miképpen hat a konyhasó és kénsav, és 
viszont a konyhasó , salétrom és kénsav a pörkölt s pörköletlen fa-— 
" kondokra, a következő kisérleteket tettük. 

47-dik kisérlet. Egy mázsa pörköletlen ércz, 2 mázsa 
konyhasó és egy obon töménykénsav üveglombikban. szárazságig 
hevittetvén, miután a tömeg vízben feloldatott , a felforralt folya - 
dékból a réz vas által lecsapatott. A lecsapódás alatt a mireny sza- 
ga feltünőleg észrevehető volt (valószinüleg a könmiregtől); s ez ok- 
nál fogva még egy rész töménykénsavat adtam hozzá, hogy a kö- 
neny sebesebb kifejlődését elésegitsem s hogy az idő befolyását is 
az eredményre pontosabban vizsgálhassam, a folyadékot meleg he- 
lyen 12 óráig hagytam állani. Erre a folyadék megzavarodott , s a 
vízhez kevert vaséleg feloldására csekély menynyiségű kénsavat 
tettem hozzá. Hasonlóképpen lőnek téve még a következő kisérletek. 

18-dik kisérlet. 1 mázsa pörköletlen fakond, 2 mázsa 
konyhasó , 1 mázsa salétrom és egy obon kénsavval. 

19-dik kisérlet. 1 mázsa pörkölt fakond, 2 mázsa kony- 
hasó , 1 mázsa salétrom- és egy obon kénsavval. 

20-dik kisérlet. 1 mázsa pörkölt fakond , 2 mázsa kony- 
hasó , 1 mázsa salétrom- és egy obon kénsavval. 

Mind a négy kisérletnél lecsapódott réz szine fekete volt; a 
17-dik szám alatti próba a beolvasztásnál szerencsétlenül ütvén ki, 
A 18-dik kisérlet után tisztátalan szürke rézszemcse került 
MEGO V-ra ARAN ET RÉZ E SY REL ere VENKG Ta ELEK 

A 19-dik után Ú kotve aal 1 (gi KYARESITZRATÉRTÉS 

A 20-dik után . . . 94 22A) vagy ÖBZÁT 

Mivel a mireny tisztátalanitja 88E TEzTAkákbűl lecsapott rezet, 
s a horgany hasonló körülmények közt könynyebben oldatik fel kén 
savban a vasnál : horgany segedelmével vélém megkisérteni a mi- 
renyt, talán teljesleg könmiregképpen távolitni el a folyadék- és 
lecsapódott rézből ; e végre a 

214-dik kisérlet. 100 szemer rézgálicz 10 obon forró víz- 
ben feloldatván , miután 1 obon kénsav jöve hozzá , a réz horgany 
által lecsapatott. (Ezen horganynyali kisérlet . ellenpróba gyanánt 
szolgált). A lecsapott réz öszszeolvasztatván, vörös szinü szem- 
csét adott, sulya 22,4 szemer; kalapácsolás alatt szélei megrepe- 
deztek. 

22-dik kisérlet. 100 szémer rézgálicz , 2 szemer mirecs- 
sav 10 obon forró vízben feloldatott , s még egy obon töménykén- 


ki 


217 


savat adván az oldathoz, horgany által lecsapatott; az eredmény 
csekély menynyiségü fekete üledék lett, melyben a mireny nyomán 
kivül, ólom, kidany (Cadmium) s csekély menynyiségü horgany 
találtatott. 

23-dik kisérlet. 100 sz. rézgálicz 10obon forró lepárolt 
vízben feloldatott, 2 szemer mirecssav s 1 obon töménykénsav a- 
datván hozzá, : folyadék horgany által lecsapatott. A. fekete üle- 
dék fekete ömlesztővel öszszeolvasztatván 18,6 szemernyi nyujtha- 
tóbb ugyan de hsonlag szürke-vörös rézszemcsét nyertünk. 

24-dik kisérlet. Az elébbenit azon különbséggel ismé- 
telők , hogy a réz hidegen csapatott le horgany által. A fekete üle- 
dék öszszeolvasztatván, sajátlagos rézvörös színe hiányzott, nem 
úgy mint a 21-lik kisérletnél, s kalapácsolás alatt szélei szintén 
megrepedeztek. — Horgany által tehát , kénsavval kevert tiszta mi- 
renyoldatból, a nireny mint könmireg nagyobb részt kiüzhető ; 
rézső jelenlétében mégis a rézzel együtt valamivel nagyobb meny- 
nyiségü mireny ii csapódik le. 

Annak kipmatolására : ha vas és elegendő menynyiségü kén- 
sav használata mdlett (hogy a könenygőz kifejlődése minél gyor- 
sabban elésegittesék ) a mirenyt , mint könmireget valóban kiüzhet- 
ni-e, a következő kisérleteket tettem : 

25-dik kisérlet. 2 szemer mireny 1 obon töménykénsav- 
ban s nyolcz obai forró vízben feloldatván , 4- 100"-ra C. hevi- 
tett vas által lecsipatott , e mellett könmireggőz fejlett ki, észreve- 
hető csapadékot rem lehete észrevenni"). 

26-dik kisérlet. 100 szemer rézgálicz , 2 szemer mireny 
1 obon töménykéssavval kevert 8 obon forró vízben feloldatván , 
vas által lecsapaott, a fekete csapadék szivár nélkül fekete öm- 
lesztővel öszszeolasztatván, 23 szemernyi rézszemcsét adott, mely 
elég nyujtható vot a nélkül, hogy repedéseket kapott volna — de 
tiszta rézszine higyzott. 

Ellenkémletil : 

29-dik köérlet. 100 szemer rézgálicz 8 obon vízben fel- 
olvasztatván , s ety obon kénsav adatván hozzá, a forrásig hevitett 
oldatból szintén — 100"-ra C. melegitett vas által vörös csapadék 


") Valami parányimirenyt a vas és horgany által lecsaphatni ugyan ; ha- 
nem a jelen setbén használt kis menynyiségnél fogva alig észre- 
vehető. 


218 


képződött , melyből öszszeolvasztás után 22,1 szemer tiszta réz ke- 
rűlt ki. 

A 25, 26, és 27-dik kisérletek arra mutatnak , hogy kénsav- 
val vegyült tiszta mirenyoldatból a mirenyt mint könmireget na-— 
gyobb részt eltávolithatni ugyan; de hogyha rézoldat van jelen , 
a mireny egy része ezen fémmel együtt lecsapatik. 

A 26-dik kisérletnél s a horgany sikerrel elkalmazott hasz - 
nálata mellett azon ellenvetést lehetne tenni, hogy a mireny jelen- 
létét az ömlesztett rézszemcse nem tiszta vörös szinéből és szélein 
levő repedéséből következtettük ; mindazáltal nem emlitvén azt , hogy 
nagyobb számú ily rézszemcsék mirenytartalmát sokkal könynyeb- 
ben sikerül kipuhatolni, a lecsapódott rézben lerő mireny az által 
is bébizonyult , hogy 

28-dik kisérlet. 100 szemer rézgálicz , 2 szemer mirecs- 
sav, és 2 obon kénsav 8 obon forró vízben felollatván , a folyadék 
még forrón vas által lecsapatott. A. fekete üledék , mely 272 sze- 
mert nyomott, üvegcsőben köneny által színittevén 25,2 szemer- 
nyi lett, s izzitás után szürkevörös szint vett öl; a színités alatt 
vízgőz és mirecssav illant el. Ha ugyanazon rézsálicz-menynyiség- 
re több mirecssav oldatott fel vízben, akkor a lesapott réz is na- 
gyobb menynyiségü mirenynyel vala fertőzve. 

A dárdanytartalom kikémlelése végett haonló kisérletek té- 
tettek, nevezetesen : 

29-dik kisérlet. 25 szemer dárdkéne; töménykénsavvali 
hevités által szétbontatván , a száraz tömeg 8 oboi vízzel leöntetett ; 
az átszivárogtatott folyadék 1 lat kénsav hozzátítele után majdnem 
forrásig hevitve, vas által lecsapatott; az igen sekély menynyisé- 
gü fekete csapadékot dárdanynak lenni találtan. Mivel pedig csak 
kevés ilynemű fakond foglal magában 25 pctnyidárdkéneget , vagy 
ezen menynyiségnek megfelelő tiszta dárdanyt ; a vas által lecsa— 
pott réz is az eléadott mód szerint kevesebb nértékben lesz dár- 
danynyal tisztátalanitva. 

30-dik kisérlet. A 29. szám alatti ksérlet ismételtetett, 
a száraz kénsavas dárdéleghez azonban nem tista víz , hanem egy 
lat kénsavval kevert adatott , s a forrásig hevitetifolyadékból a dár- 
dany vas által lecsapatván, sokkal nagyobb meynyiségben ülepe- 
dett le, mint a 29-dik szám alatti kisérletnél; ni a kénsavas dárd- 
élegnek a föleresztett savakbani nagyobb mértkü felolvadhatásá- 
ból könynyen magyarázható. 


219 


34-dik kisérlet. 50 szemer dárdkénegből kénsavvali el- 
bontás által készült kénsavas dárdéleg 8 obon vízzel párlittatott ; 
az átszivárogtatott oldathoz 100 szemer rézgálicz s egy obon tö- 
ménykénsav adatván s forrásig hevittetvén, a réz belőle vas által 
lecsapatott; átalános sulya volt 27 szemer, köneny által színitve 
24/2 szemer , szine valamenynyire sárgavörös. Ezen kisérletből azt 
lehet következtetni, hogy csak igen csekély menynyiségü dárdany 
csapatott le a rézzel együtt, sa köneny általi színitésnél is igen kevés 
fehér szállomány (Anflug) mutatkozott a cső végén. 

Elmondám fönnebb , hogy a vas által lecsapott és csupán meg- 
száritott réz szinérőla próbakémlő nem képes annak nagyobb vagy 
csekélyebb tisztaságát pontosan meghatározni ; továbbá hogy a szá- 
ritott és lecsapott réz sulya már száritás közben az élecsülés miatt 
soha pontosan meg nem határozható , és annak mérése a szivárral 
együtt , főleg nagyban nem oly könynyen sikerűl; s végre hogy a 
nyert szárasztott rézszemcsék fekete ömlesztőveli egybeolvasztásá- 
nál a beolvasztás alatt történt veszteséget is bé kell számitnunk , 
s ez által az eredmény biztossága ismét hiányos. Azt hiszem , hogy 
eddigi kisérleteim s tapasztalásaim nyomán méltán következtethet- 
ni : hogy legczélszerübb leend, a lecsapott s megszáritott rezet csu- 
pán köneny által színiteni, mely által az eképp eléállított réz 
tisztaságára legkönynyebben rá lehet ismerni, mivel a tiszta réz 
sajátszerü , vörös színe által tüntetiki magát, s az ólom- , dárdany- 
vagy mirenynyeli. fertőzést szürkés vagy sárgás szinéről könynyen 
meg lehet különböztetni; minthogy a köneny által színitett réz oly 
öszszetartó , s oly tömött belalkatú, hogy biztosan megmérhetni ; s 
végre mivel a könenynyeli színités által a veszteség legcsekélyebb , 
mint az elésorolt kisérletekből kiviláglik. 

Több próbák színitésére természetesen üvegcsöveket , melyek- 
nek közepére gömb fuvatott , nem használhatunk ; de könynyen si- 
kerülne 30, sőt 40 próbátis köneny által aképpen színiteni , hogy 
egy valami 6 /2"" átmérőjü, 12" magas, fenék- s jól hozzá álló fedél- 
lel ellátott réz- vagy öntött vas-hengerbe 30 vagy 40 krétával ki- 
kent próbatok (Eintránkscherben ) vagy más alkalmatos edények hely- 
heztetnének ; a fenéknéllevő rézcsövön száraz könenygőz vezettet- 
nék a henger belsejébe, mi alatt a túlmenynyiségü köneny a víz- 
gőzzel együtt a födél nyilásán illanna el. A könenygőzt horgany és 
kénsav által fejlesztjük ki, s miután az edényt könenygőzzel meg- 
töltöttük s minden légkörnyi lég ki van üzve, — izzó szénnel 


220 


veszszük körül s mindaddig hevitjük, míg csak vízgőzök nem illannak 
el, mire könenygőzt mindaddig bocsátunk az edényen keresztül, míg 
egészen meg nem hül. 

Meghülés után a rezet öszszetartó tömegben találjuk , mit igen 
könynyen, a nélkül hogy szétszóródnék, meg lehet mérni. És a 
köneny általi színités oly könynyü , oly egyszerü, hogy azt kevés- 
bé ügyes egyének is könynyüséggel végbe vihetik. 

A rézkovandoknál (Gelferze) ezen színités legkisebb nehéz- 
séggel sem jár; ha azonban a részint rézkovand-, részint fakon- 
dokból eléállíitott, lecsapott és száritott rezet együtt kell az ille- 
tő készületben színiteni: igen könynyen megtörténhetik , hogy afa- 
kondok színitésénél kifejlődő mirecssav , vagy fémes mireny a réz- 
kovandból eléállított tiszta rézre hat, s azt megfertőzteti. Ennek e- 
lőleges vizsgálatára, egy fekmentes rézcsőbe öt pörkölő csésze hely- 
heztetvén, háromba közőlök rézgáliczból lecsapott s megszáritott 
tiszta réz tétetett , amás kettőbe pedig igen tisztátalan réz , mely 
100 szemer rézéleg , 20 szemer mireny és 20 szemer dárdéleg tö- 
ménykénsavbani feloldása s. izzó vassali lecsapása által állíttatott 
elé. A kémcsészék a rézcsőbe ugy helyeztettek , hogy a tisztátalan 
rézből kifejlődő illékony anyagoknak; a könenynyel együtt, az iz- 
zó tisztaréz fölött kelle elillanniok. A színités bevégzése s a cső 
meghűtése után, atiszta réz csak felületén kevéssé sárgásnak, vagy 
fehéres-vöresnek , belül ellenben tiszta vörös szinünek mutatkozott. 
A menynyire tehát egy kisérletből következtetést lehet vonni , a fa- 
kondok- és rézkovandokból eléállitott rézpróbák közös színitése elő- 
vigyázatot igényel. A köneny általi színités még azon előnynyel is 
bír, hogy kevesebbe kerül a megszáritott rézpróbák fekete öm- 
lesztő- vagy konyhasóvali egybeolvasztásánál. 


Eredmény. 


Az eddig mondottakból s kisérletekből az világlik ki : 

1-ször. Hogya nedves útoni próbakémlet következő- 
leg sikerülne leginkább : 1 ugy nevezett próbamázsa (— 93 sze- 
mer) pörköletlen rézércz, üveglombikban egy obon töménykénsav- 
val leöntetvén , homokfürdőben mindaddig hevittetik , míg csak kén- 
savgőzök illannak el. A tökéletesen száraz tömeg 6 obon forró víz- 
zel a kénsavas rézéleg feloldása végett, egy ideig párlittatván , át- 
szivárogtatik ; szükség még a maradékot egypárszor forró vízzel ki- 


221 


mosni. — Ezután a megszürt folyadékot egy téres és mély csészé- 
ben majdnem fövésig hevitvén?) s ahevités előtt eleve 1—2 
lat kénsavat adván hozzá, a réz hevitett vas által lecsapatik. Mi- 
után a lecsapódás megtörtént, mire arról lehet ráismerni, hogy a 
folyadék tökéletesen színtelenné lett , s egy belé mártott vasrudacs- 
ka vörös színt többé nem ölt magára —, a csészében levő folya-— 
dék kevés menynyiségü hideg vizzel vegyittetik, mire a lecsapott 
rezet a vasról ujjainkkal szorgalmatosan letörüljük ; s miután a réz 
tökéletesen leülepedett, — ez alatt a vasat vele folytonos érintke- 
zésben hagyván, a víz a rézről leöntetik. Erre kétszer egymás után 
forró vizet töltünk a csészébe, s ezt kétszer leöntvén, a vasat ki- 
veszszük , arezet pedig csepptölcsér segélyével egy kis sziváron ösz- 
szegyüjtjük, melyen még néhányszor forró vízzel jól lemossuk s 
30—40"C-nál megszáritjuk. Száritás után a réz a szivárról le- 
vétetvén, mi igen könynyen esik meg , vagy fekete ömlesztővel és 
konyhasóval olvasztjuk egybe, vagy, ami még sokkal eczélszerübb s 
pontosabb eredményre vezető , könenygőz által színitjük. 

2-szor. A nedves útoni rézpróba a tiszta tetékes és nyolez alyas 
rézérczeknél (Gelferzen) sokkalinkább használható, mint a fakond- 
nál, mivel az utóbbiakból eléállitott réz mindigtöbb vagy kevesebb 
menynyiségű dárdany- és mirenynyel van tisztátalanitva, mi a ki- 
sérlet pontosságát nem kevéssé csökkenti. 

Végre a mi ezen kémpróba kohászati (Hüttenwesen) haszná-— 
latát illeti, meg kell még jegyeznünk, hogy ehez húzamosb idő , 
ügyes és szorgalmas munkások kellenek ; mivel sokkal tetemesb hi- 
bák csuszhatnak be mint a közönséges száraz utoni próbakémlet- 
nél. Nagy menynyiségű érczbeváltásoknál , midőn például 4—500 
beküldött mutatványt kell 4 vagy 5 nap alatt tartalmára nézve ki- 
kémlelni, a nedves utoni próbakémlet használata aligha czélra 
vezetne. 


7) Ha a lecsapódás 30—40 C. foknál békövetkezik, a réz öszszefüggőbb s 
tömörebb , és színe is világosb; a lecsapódás azonban huzamosb időt 
igényel. 


SALÉTROMTERMELÉS MAGYARHONBAN. 


SZABÓ JÓZSEF 


EGYETEMI HELYETTESTANÁRTÓL. 


A salétromtermelést katonaság kezelvén , polgáriaknak mint- 
egy útjokba nem esett ; innét nemcsak mí nem ismerjük annak elé- 
jövése és gyártása módját honunkban , hanem salétromszérűinkről 
maga a külföld is (melytől , sajnos , eddig nem egyszer kelle saját 
földünk nevezetességeiről értesülnünk!) nem mondom adatokkal 
nem , de a legellenkezőbb sejtelmekkel bír. — Ha tehát valaki e 
részben a valót mutatja be a világnak , fontos szolgálatot tesz egy- 
szersmind a vegytannak , a technikának és földismének ; de ha ezt 
magyar teszi , ez azonkül még egy kötelességet teljesít: szülőföldje 
iránti tartozásának egy részét leróván. — Értekezésem közvetlen a 
természettanok körébe vág ugyan, de a salétrom-kezeléssel leg- 
nagyobb részt magyarság foglalkozván, nem lesz a nyelvbuvárra 
nézve sem érdektelen , a népet mint nyelvünk szelleme-ihlette ki- 
fejezésalkotót figyelemmel kisérni. 

Magyarhonban háromféle salétrom fordúl elé: gáj-, plan- 
tage- és seprés-salétrom, a szerint mint azt a gájföld, a 
mesterséges gyarmatok , vagy végre a salétromszérűk szolgáltatják. 
A két első közös más országokkal is, az utósó ellenben sajátunk, 
úgy hogy Indiát kivéve mondhatni csak nyoma ha eléfordul egye- 
bütt. Szabadjon tehát néhány , rövid idő alatt tett észleletet, mind 
az eléjövés- és gyártásra nézve átalában , mind különösen a három 
termelési módra vonatkozva öszszeállitanom. 


223 


A salétromot tulajdonképpen mí nem termeljük, hanem in- 
kább a már készen levőt a természetnek kezeiből mintegy átvesz- 
szük ; minmunkánk csak abból áll, hogy az idegen részeket tőle 
szükségletünk szerint többé-kevesbé elválaszszuk, s a salétromot 
tisztán éléállitsuk. 

Szorgosan gyüjtött tapasztalatok a salétrom-képződés titkát 
ha még nem is egészen , de minden esetre tetemesen föltárták előt- 
tünk. Vizsgálódások nyomán oda jutottunk, hogy már ismerjük a 
föltéteket , melyek a salétrom-képződést lehetségessé teszik, melyek 
jelenléte , többé vagy kevesebbé öszszevágó közremunkálása a ter- 
melésre emelő vagy leszállító hatással van. 

Ilyen föltétekül az újabb chemia a következőket állítja fel: 

1) Erős aly (leginkább mész , keserföld, kali, vagy natron 
stb) jelenléte valami laza földnemben, melyet tehát a lég s víz 
könynyen átjárhat. 

2) Földnedvesség körülbelül oly fokban , minő a jó kerti föld- 
ben szokott lenni. 

3) 15—20" Celsius meleg. Mind a tél hidege, mind a nyár- 
nak nagyobb hősége akadályozza a képződést. 

4) A légnek szabad hozzáférése, mint szünetlen újuló oxy- 
gen- és néha nedvesség-forrás is. 

5) Végre korhadásnak indúlt légenytartalmu állat- vagy nö- 
vénytestek. 

Ez utóbbi pont a többi szintén lényeges közt a legfontosb. És 
valóban tevékenységének tán vég szakában levő életerő látszik hi- 
vatva lenni , hogy a vegyerőnek azon irányt adja, mely a salétrom 
gyorsabb képződését eredményezi. A minő hozzáférhetlen az élet- 
erő figyelmünkre nézve minden nyilvánulásában , oly kevéssé sike- 
rűlt eddig számos e végből tett kisérleteknek kimutatniok , hogy a 
salétromot úgy mint például a kénsavat stb nagyban lehetséges 
eléállítni. Minden efféle nyomozatokból csak az világlik ki, hogy 
igenis képesek vagyunk egy kevés salétromot több más módon is 
késziteni ; de ha annak nagyban termeléséről van szó, akkor leg- 
alább az első ösztönadásnak mindig rothadó légenytartalmu szer- 
ves (organicus) testektől kell jőnie; az aztán meglehet, sőt való- 
szinű , hogy egy a végenyészetnek tán éppen szélén álló életerő 
uralma alatt a többi tényező (miként ezt vegytan körében ,,pr a e- 
disponáló rokonság" neve alatt sokképp ismerjük) szintén 
magasított tevékenységre képesittetik. 


224 


I. A salétrom képződése. 


Átalában tehát a salétrom ott képződhetik , hol a fönnevezett 
kellékek megvannak. A mesterség azonban még nem tett eleget, 
ha csak öszszekeritette e kellékeket, hátra van még t. i. azon elemi 
akadályokat is láb elől elmozdítani, melyek a légsavasodás folyamát 
gátolni — vagy a már készen levő salétromtartalmat vegy- vagy 
moztanlag fogyasztani képesek volnának. Innét a fok, melyben e 
kivánat teljesítve van, valamely gyárnak megitélésére nem csekély 
befolyással van, miként ezt a nálunk szokásos három termelési 
módnak részletes taglalásából alkalmunk lesz látni. 

a) Gájföld. Igy neveztetik röviden a ház-, istálló-, pincze-, 
omladékföld stb , ha az salétromfőzéshez használható. 

A gájások azon meggyőződéssel vannak , hogy a lakszobák- 
ból ásott föld tartalomra és átalában jóságra nézve minden egyéb 
erre szolgálható anyagot felülmul; és csakugyan ebből nyerik ná- 
lunk a gájsalétrom legnagyobb részét. De nincs is e tapasztalat-— 
szentesitette allitás alap nélkül, mert ha a föltétek elseje adva van, 
azaz ha a pallózott szobákról mitsem tudó szegényebb osztály oly 
földdel hordja meg házát , melyben a szükséges alyak kellő minő- 
ségben és menynyiségben megvannak ; úgy a többiek rendesen so- 
ha sem hiányoznak : mind a nedvesség mind a légmérsék foka oly- 
szerű , mely a salétromodást csak siettetni bírja; a megfelelő lég- 
változás ellen szintén nem lehet panasz. A. mi pedig a végpontot 
illeti, t. i. rothadó szerves részeknek kellő menynyiségét , ezek az 
igaz , csak lassanként teremnek elé, de szünet nélkül, és oly mó- 
don , hogy az egy egy izben oda nyújtott időt nyer egészen salét- 
rommá válni, mi előtt egy utána jött adag kénytetnék ammon- 
gőzalakban elszállni, miként ezt más helyeken , hol t. i. a ténye- 


zők közt ily tökélyes öszhangzás nélkülöztetik, bőven tapasztal- 


hatjuk. — Ehez jő még , hogy ez azon egy termelésmód , melyben 
a műfolyam szakadatlanul tart , télen ugy mint nyáron , száraz idő- 
ben nem kevésbé mint nedvesben; ez tehát mind azon idegen bé- 
avatkozásoknak kitéve nincs , melyek a többinél a képződést fel- 
tartóztatják , e szerint a termelést is alább szállitván. 

Minthogy tehát a megkivántatóságokból négy minden lakszo- 
bában megvan ; önként következik hogy, ha annak földje salétro- 
mot nem tartalmaz , az okot ez utóbbinak rosz minemüségében kell 
keresnünk. 


225 


A természet itt kis mértékben dolgozik ugyan, de követésre 
méltó öszhangzással ; az innét nyert lúg nem több mint 2—3" pC. 
artometer szerint (egy akóra számitva); falomladék, az istállók , 
pinczék földje stb nem ritkán tartalmasabb lúgot szolgáltatnak 
ugyan, sőt a seprésföldeké (szoboszlói) fölmegy 18"-ra is, és 
mégis örömestebb dolgozik a salétromfőző az elsővel, minthogy ott 
úgy szólván csak a konyhasót , ez ős és jól ismert ellenségét, ki 
ellen a tartós tusák által már megedzve érzi erejét, kell legyőznie ; 
mig emezeknél azonkül tetemesen meggyűl baja majd a szerves 
anyagok fölöslegével majd egyéb keverékrészekkel, melyek jelen- 
létére a most ismert eléállitásmódok , ugy tetszik , figyelmöket nem 
igen terjesztik ki. 

Bár minő kényelemmel járjon azonban a gájsalétrom nyerése, 
az mégis minden termelésmód közt a legkisebb szerü, s valami je- 
lentékes űzletre föl soha sem vergődhetik; azonkül a házbani tur- 
kálás , itt számos viszszaéléseknek nyiló tér, a lakókra nézve min- 
den esetre igen igen kellemetlen úgy hogy e gyülöletes eljárást in- 
kább végképpen elhagyni mint átalánosbá kellene tenni. 

A magas kormány mindezt szem előtt tartván , hozott is eczél- 
szerü rendszabályokat , melyeknél fogva a gájmunkások felszólit-— 
tatnak az ásással felhagyni , s munkájokat lassanként gyarmat-űz- 
letre változtatni át; vagy , mi sokkal hathatósb , a salétromátadás- 
nál a mestereket mindig megkérdezték: gáj—- vagy plantage-—salét- 
romot hoznak-e? és ez utóbbit érezhetőleg jobban fizették meg. 

Azonban részint ellenőrség hiánya, részint ama körülmény : 
hogy kilúgozott földből egykét gulát hányni minden gájfőző köte- 
lességnek ismerte, így tehát egy pseudo-gyarmatűzletet életbe 
léptetvén , némileg a magas rendelet szavainak is eleget tett , okoz- 
zák főleg, hogy honunkban a gájfőzés még mindig tetemesen van 
kiterjedve. Legújabb időkben végre egyszerüen eltöröltetett a ház- 
bani turkálás , ezen a tulajdon szentségével oly gyakran öszszeüt- 
közésbe jött üzlet , egyéb gájföldnemek nyerése s feldolgozása meg- 
hagyatván. 

Fő fészke a túldunai megyékben van , hol részint helyt lakó 
magyarok , részint nyárra bevándorló szileziták által üzetik. Ren- 
desen a gazda magyar , ki a tótokat legényekül fogadja fel. 

b) Salétrom-plantage-ok (plantage-űzlet — gyarmat- 
űzlet túl a Dunán , vagy népiesen plántás-űzlet). 

Nem bajos azon gondolatra jőni, hogy a működő természet- 

Term. társ, Évk. II. k. 


226 


erők vak tevékenységének éppen mindegy, akár véletlenül jöttek 
a kellékek öszsze, akár készakarva hozattak egybe. A salétrom- 
. termésnek combinatív felfogása könynyen eszünkbe juttatja, mit 
kelljen cselekednünk , ha a természeterőknak a lehető legnagyobb 
tevékenységre akarunk szolgáltatni alkalmat. 

A. gyarmat-űzletben birjuk azon termelésmódot, melynél a 
természetnek egy előmunkálatára , legalább azon értelemben mint 
a többinél , nem szorúlunk , és FREE képesek vagyunk azt oly 
helyen is letbe léptetni , ai a salétrom természetes képződésének 

nyoma sincs. E mód tehát leginkább áll hatalmunkban , azt bizo- 

nyos határig kényünk szerint emelhetjük vagy alább szállithatjuk, 
szóval ez mind a három eléállitásnem közt gyári üzletre a leg- 
alkalmasb. 

Minthogy a gájfőzők pseudo-plantage-ain kivül, melyeket ők 
kilúgozott földből hánynak föl, és melyek pár évig néha meglehe- 
tősen jövedelmezhetnek is, honunkban mint tulajdonképpi gyar- 
matűzletet csak Vay báró urét hozhatjuk föl Debreczenben , meg- 
jegyzésekkel is csak ezt fogjuk kisérni, annál inkább, mivel az 
emlitém pseudo-űzlet a debreczenivel minden tökélytelenséget meg- 
oszt , s viszont fölötte egyetlenegy előnynyel sem dicsekedhetik. 

E plantage-ok még a frank háborúk idejekor állittattak fel. A 
permeték (debreczeniesen) — pyramisok , (túl a Dunán) gu- 
lák, "3 anyaföldből és /3 hamuból rakvák. Anyaföldül lakhelyek- 
ből kiásott , tehát gájföld szolgált, melyet elébb kilúgoztak volt. 
Hoszsza e permetéknek vagy 12", szélessége 3—4", magassága 
6—8/. Fölállitásuknál sem az uralkodó szél irányát , sem az égtá- 
jat tekintetbe nem vették ; védelemre eső ellen legkevésbé sem volt 
gondolva; sőt még alkalmas árkocska sincs húzva , melyben a már 
kész salétrommal terhelt esővíz meggyülhetne , hogy azt aztán vagy 
a nyerslúghoz adni, vagy a salétromföld kilúgozásához előnynyel 
használni lehetne. 

De valóban csekély is az eredmény; közel 1000 permete 
évenként nem szolgáltat többet vagy 300 mázsa tiszta salétromnál; 
holott Bicskén csak valami 50 gájföld-halomból a termelés néha 
200 mázsát is meghalad évenként. 

Levakarni e permeték falait egy éven át három négyszer 
szokják. 

Az érintett tökélytelenségeken kivül a permeték anyaga né- 
hány szerves bajban is látszik sinlődni: a szilárd alyak (mész , ka- 


227 


li stb) elégtelen számát legjobban kimutathatná egy menynyileges 
analysis, valamint a légenytartalmú anyagok kevés voltára leg- 
könynyebben lehetne helyszinén az eljárásmód szemes megvigyázá- 
sa által jutni. 

Mi természetesb mint hogy azon források is, melyekből a bá- 
zisokat kapjuk, elvégre bédugulnak; e körülmény arra figyelmeztet, 
hogy valamint szerves alkatrészek szaporitásáról, ugy az alytartal- 
mu anyagokéról sem szabad megfelejtkeznünk. Oly telepeknél (An- 
lage), melyek az időjárat szabad kényének vannak kitéve. kivána- 
tosbnak látszik fahamu helyett olyan anyagokat hordatni öszsze, 
melyekben az alyrészek már eredetileg nem anynyira olvadékony 
állapotban vannak, hanem egy ilyenbe lassankénti elmállás által, 
és körülbelül oly arányban mennek át, minőben a salétromképző- 
dés halad; mert a kész és a felületen öszszegyülekedő salétromon 
kivül menynyi szénsavas kálit moshat ki egy éven át az eső és hó 
az ily halmok hamutartalmából! — Minden esetre hasznosabb vol- 
na e néhol már is csak drága pénzen szerezhető anyagot elébb a 
nyerslúg kiejtéséhez használni, s csak a kilúgzás után ke- 
vertetni a permeteföld közé. Ellenben az oly telepeknél, melyek fé- 
szerekben, vagy bármi födözet alatt állnak, a kilúgozatlan hamu 
hozzátétele csak jót tehet, mert általa aligha el nem kerülhetni a 
körülményes kiejtést, miként ezt a sepréssalétrommal részben csak- 
ugyan valósulva is lenni látjuk. 

c) Salétromszérűk. A gájmunka és gyarmatüzlet közt 
mint közép állnak a salétromszérűk, így nevezve egy földmivelő 
néptől, mivel a gabona-szérűkhöz külsőleg csakugyan hasonlitanak. 
Ezek leginkább találtatnak Debreczen körül a Maros s Tisza köz-— 
ti vidéken, nemkülönben az alibunári mocsár kiszárasztott ré- 
szének fölületén, és sok tekintetben érdekkel birnak. 

A debreczeni főzde régebben áll 200 évnél. Az itt levő per- 
metéken s egy nem igen kiadó salétrom-szérűn kivül tartoznak 
még egyéb fiókfőzések is hozzá, nevezetesen vagy 14 falu salét- 
remszérűje, melyek, kiki a maga seprésföldjéből, nyers salétromot 
főznek, azt egyszer tisztázott állapotban a központi gyárba szálli-— 
tandók. E sepréshelyek száma szaporitható, és szaporittatik is. 

Debreczenben mesterséges éstermészetes szérük- 
ről beszélnek ; mesterséges a (debreczeni) gyár mellett levő, mig 
természetesnek a fióktelepekét mondják. 

És e megkülönböztetés koránsem alaptalan; mert ott, hol 

15" 


228 


most a debreczeni szérű áll, azelött mi nyoma sem volta salétrom 
természetes képződésének, mesterségnek kelle a salétromodás föl- 
. téteit alphától omegáig öszszekeriteni, míg az ugynevezett termé- 
szetes szérűkön önmagától képződött salétromot bármi kis meny- 
nyiségben, de mindig talál az ember. 

E mesterséges telepnek, ugy tetszik, a kezeleti viszonyok ad- 
tak létet. Ugyanis a permetéket Péterfiről, — nem anynyira mesz- 
szefekvőket a várostól, de mégis elég távol arra, hogy a felvigyá- 
zat a gyári személyzet által történjék, — vagy 40 év előtt áthord- 
ták a gyár-telekre; a számokra rendelt hely koránsem volt sík, ha- 
nem gödrös, s e gödrök régóta már ganajjal, szeméttel bétöltvék ; 
mindezt elegyengették, s csak aztán hordták reá az emlitém per- 
metéket, de nem ismét halomba gyüjtve, hanem legfelső szintes ré- 
tegnek elteritve. Itt tehát egy mesterséges szérű lett. A kivi- 
rágzó salétromot tavaszkor kezdve időnként öszszegyüjtik, halom- 
ba rakják, s őszig kilúgozzák, a kilúgozott földet ismét a szérűre 
teritvén, ott jövő tavaszig újolag salétromfölddé válandót. 

Ilyen mesterséges szérűk egyebütt is vannak u.m. Nagy-Kál- 
lón, a régi város s vár omladékából csinálva, ugy szinte Bogdá- 
nyon, hol az omladékot ásás által nem nehéz feltalálni stb. 

De mindezeken soványabb az aratás mint a természeteseken. 

A. természetes szérűk, hogy ugy mondjam, kötve vannak a fa- 
lu közeléhez, innét csak ott is találtatnak. Dr. Moser szerint (ki 
az idei junius és julius egy részét tölté ott Bécsből küldetése kú- 
vetkeztében), csak egy-két hely van egészen a Tisza lápjain fekvő, 
melyeknél némileg gyanithatni, hogy lakott helyektől anynyira 
függésben éppen nincsenek. 

Nevezetesb szérűs helyek: Mike-Pércs, Demecser, 
Pályi, Bagos, Keresztút, Gégény, Patroha, Ib- 
rony, Apagy, Nyiregyháza, Sz. Mihály, Nánás, 
Szoboszló stb. 

A munkások mindenkor az illető falunak lakói, kik egyszers- 
mind földmiveléssel is foglalkoznak, innét egész termelési módjo- 
katis oly g yakorlat határozta meg, melynek fő feladata volt e 
kétféle munkát lehetőleg öszhangzásba hozni. 

A falu férfiai, aszszonyai s gyermekei, kik salétromot főzni 
készeknek nyilatkoznak, megcsinálják a szérűt, épitenek reá ka- 
ránokat, melyek mindnyájához egy két gazda tartozik cseléd- 
ségével; akaránosok választanak magok közől karánbí- 


229 


rót s a salétromszérűn sürgő-forgó népségnek ez a feje. Májusban 
kezdenek port gyüjteni, mit az idő kedvezése esetében folytat- 
nak septemberig ; october- s novemberben pedig eléállitják karán- 
jaikban a nyers salétromot, mihez a szükségelt edényeket, s tűzi 
fát a központból kapják, hová ők terményeiket beviszik, azok ott 
Husz próbája szerint vétetvén át. 

Minthogy Vay báró tíz kerületében egy két gájfőző is van, s 
ezek bevándorló szileziták, innét ott a magok eljárását magy ar-, 
a gájmunkásokét tót-főzésnek nevezik. 

E salétromszérük egymáshoz mint tojás tojáshoz hasonlitnak. 
Ez állítást hitelesíti az imént emlitett vegyész úr is, kinek alkalma 
volt csaknem minden sepréshelyet megtekinteni; elég lesz tehát 
egyet közőlök leirni arra hogy mindnyáját ismerni tanuljuk. 

Nekem tavaly 1849. volt alkalmam keresztül utaztomban 
egyikét a legkiadóbb szérüknek vizsgább figyelembe venni, t. i. 
Mike-Pércsen, mely falu Debreczentől délnyugatnak nem meszsze 
esik. Ugyanitt lehetlen köszönve meg nem emlékeznem azon szives 
készségről, melylyel az illető urak minden tudvágyas utazónak kér- 
déseit a legnagyobb avatottságra mutató feleleteikkel földeritni 
szokják. 

A. mikepércsi salétromszérű lejtős helyen van, magasabb fe- 
lén határa a falu, alacsonyabbon egy rétség, mely fölületén száraz 
ugyan, de egy-két láb mélységben örökös vizzel bír. Dr. Moser 
furatása e szérűn 4" alatt mutatott vizet, melynek hatása alkalis. 
A rétségen nem hiányoznak vizenyős helyeket szerető növények. A 
sepréshely lejtje kevés fokot tehet ugyan, de puszta szemmel mégis 
látható. 

Nagyon hibáznék azonban, a ki azt gondolná, hogy ezen ugy 

: nevezett természetes szérűk a mesterség közremunkálására, mint 
például a sziksóseprés-helyek, nem szorulnak, sőt inkább egyesülni 
kell természetnek a mesterséggel arra, hogy a salétromodás műfo- 
lyama kissé jelentősebb fokban bírjon létre jőni. A mocsár valaha 
közvetlen a falu alatt állt; a mint egy része kiszáradt, ezt elegyen- 
gették, hamuval behányták, sennek hátán ütiki most magát a salét— 
rom. Igy lett a mikepércsi szérű. 

Földje laza fekete homok, kevés agyag- s mészrészekkel ; fö- 
lületén mindig nedves ; rothadó félben levő szerves testekkel bőven 
láttatik el először a kákás, dudvás rét által, melyből, mint emli- 
tők, víz nagy menynyiségben tódul a szérű alá, megrakodva légeny- 


230 


. tartalmu anyagokkal; másodszor a falu által: ugyanis a táj lej- 
tőssége ugy hozza magával, hogy a nedvességek az egész helység- 
ből a mélyebben fekvő mocsárba igyekezzenek; ehez járul még, 
hogy ott, mint ismert dolog a Kanaan vidéken szántóföldet trá- 
gyázni szokásban nem levén, ez mint valami haszonvehetlen sze- 
mét a falun kivül halomba hordatik, néha azonban egy részét ke- 
ritéscsinálásra forditják, s jelesen Pércsen is a salétromszérűre 
néző oldalán a falunak csupa udvarkeritést lát az ember ganajból, 
melynek leve tehát mindenkor szintén a sepréshelyen kénytelen 
végig futni. A földnek hajcsöves tulajdonsága e szerint egy alka- 
lommal két fontos kelléket képes betölteni. 

Mint megjegyzésre méltót hozhatni fel, hogy e szérűk időn- 
ként szalmahamuval hordatnak be —pörnyéztetnek, mi által 
a salétromképződés műhelyébe kali jő, még pedig sokkal alkal- 
masb vegyben, mint fahamu által, hol többnyire szénsavhoz levén 
szegődve, magát a légsav hatása elől, a termelés kárára, elvonja, 
minthogy eső stb által igen könynyen eltávolodik, míg a pör- 
nyében legnagyobb részt kovasavhoz levén kötve, csak fokon- 
ként szabadúl meg, s ugyanúgy vétetik a légsav által is igénybe. 

Valóban a föltétek pusztán empirikai öszszeállítása által se- 
hol sem lepheti meg gyakorlat a theoriát jobban mint éppen itt, 
hol a működő agentiák közt az öszhangzat oly csodásan tökélyes! 
— De még szembeszökőbb lesz ez, ha magát az eredményt beszél- 
tetjük, mert szaporább képződést, mint itt, nem ismerünk: ha az 
időjárat némileg kedvez, ugy a szérű fölülete magát 24 óra — az 
erre igen igen rövid idő alatt bevonja fejér salétrom-leppel, ugy 
hogy minden este lehet gyűjteni. 

A. gyüjtés abban áll, hogy a szérű fejér fölülete egy kés ido- 
mu hoszszú vassal (melyet egy ló húz, és hogy annál jobban fog- 
jon, a hajtó reá áll, és saját sulyával nyomja) felkarczoltatik , mi- 
ből a fejér-nép csirkéket (kis rakásokat) csinál, férfiak által 
a karánba hordandókat. Az öszszeseprés után a netalántáni kátyu- 
kat gondosan betöltögetik, nehogy ezekben a boronakés salétrom- 
részeket hagyjon hátra. 

Kétségkül vannak olyan körülmények, melyek a salétromter- 
mésre befolyással birnak; ezek vagy átalánosak, vagy csak helybe- 
liek. Elsőkhöz tartozik az évszak. Hogy hidegben e műfolyam áll, 
nem szükség emlitnem; dea nyár sem egyenlő hatással van, legjobb 
hónapok május, junius ; a julius-augusztusi hőség a képződést el- 


izét A af nezte 


231 


tikkasztja, alább szállítja , ugy szintén nagy és tartós esőzés is; el- 
lenben az esőre következő szél, mely a földet gyorsan megszik- 
kasztja, kedvező hatást szül. Az inkább helybeli viszonyokhoz so- 
rozhatni némely uralkodó szelet, például Pércsen egy éjszaknyu- 
gatit—debreczeni szél, melynek alkalma van terjedt láposok 
fölött suhanni , s tetemes menynyiségü vízrészekkel rakodtan ér- 
kezni Mikepércsre, hozzá még oly irányban, melyről m ondhatni, 
hogy a salétromszérüknek éppen szemökbe fú. 

Ha már valahol új szérűt akarnak felállitni, valóságos kuta- 
tást bocsátnak előre, azon jelenségek együttlétében nyilvánulót, me- 
lyeket egy meglevő jó szérűn könynyen föllelhetni, egy találandón 
megkivánhatni. A föld ne legyen fejér homok, hanem feketés, és 
ne kapjon a legnagyobb hőségben se repedéseket. Egy helyen 
Monostor-Pályin nevezetes jelensége a jó földnek az ott ugy 
nevezett salétrom-kövek, melyek ökölnyi egész egy láb át- 
mérőű homokkő-darabok, ezek a föld alatt 1/2—?2 láb mélység- 
ben vannak, s a nép azt tartja, hogy a hol ásással reájok bukkan, 
ott a fölöttek levő igen kemény földet jó szérűvé lehet átalakitani. 
A televény igen csekély 3—4".E részben nagy szerepet játszanak 
végre némely nagy levelű mérges növények is, melyeket a nép jól 
ismer, éssóslórom-, porcsiny- vagy veres hátú fűnek 
stb nevez. A dohány is jól terem salétromos földben ; de használni 
nem igen lehet, mert serczegve ég. 

Mind e jelenségek tehát kicsiben folytonosan képződő salét- 
romra mutatnak, s igy a mesterség közremunkálása most csak a 
chemikai akadályok (salétromevő növények) elháritására, a légsa- 
vas sóknak kalisalétromra leendő átváltoztatására  (pörnyézés) 
s több ily egyes részletekre szoritkozik, melyek feladata mintegy 
a természeti nyers erőket nemesitni s azokat számunkra gyümöl- 
csözőkké tenni. 

Miként érintve volt, e kivirágzások nem csupán légsavagokból 
állanak, sőt inkább sok egyéb sóval látszanak keverve lenni, me- 
lyek földeritését analysisektől kell várnunk. Anynyi azonban áll, 
hogy az idegen részek közt a sziksó főhelyet foglal: nemcsak hogy 
"dúsan üti ki magát ott az egész vidéken, hanem példa is van reá, 
hogy egy feloldott részekben bővelkedő de salétrómban szegény 
seprésföld a salétromfőzde helyett szappanoshoz vitetett, ott a híres 
debreczeni szappan készitéséhez anyagul szolgálandó. Mint keverék- 
résznek ismeretébe jutottam továbbá kénsavas magnesiának, mely 


232 


. a központi gyárban egy különös alkalommal krystályokban vált ki, 
egy ennél a sónál nem ritka öszalaklatot , t. i. rhombos oszlopét — 
0 P, a rhombos Sphenoiddel — P/2 tüntetvén elé. 

Végre a többi alkatrészről anynyit legalább sejteni minden 
esetre szabad, hogy a nitrificatio műfolyamával járó vegyletek (lég- 
savas Ammon, szénsavas Ammon stb) hiányozni alig fognak, és a 
kiejtésnél bekövetkező dús csapodék aligha nem légsavas mész 
jelenlétének tulajdonitandó. 

Ha tehát igaz hogy a debreczeni kerületben, ott hol salétrom 
terem, csaknem mindenütt sziksó is mutatkozik ; ha igaz hogy oly 
helyeken is, hol új szérűket szoktak fölállitni, sziksót mindig talál- 
nak: méltán jő az ember kisértetbe hinni, hogy e két körülmény 
közt fontosabb kötelék van mint eddigelé tartatott, éshogy tán nem 
éppen lehetlen, hogy a sziksó-határnak szélein (és csak a szélein!) 
mindazon kellékek megvannak, melyek, támogatva némileg mes- 
terség által, képesek volnának salétromot is szolgáltatni. Innét lát- 
szik magyarázatot kapni dr. Moser úr által közlött s különben kis- 
sé paradox állítása Horváth földesúrnak, ki Bűdön nedves év- 
ben állita fel salétromszérűt, és arról seprés idején csupa szik- 
sót aratott. A bajon segitendő próbákra adta magát, a szérűt 
t. i. megpörnyéztette, csalánnal meghordatta, hamulúggal locsoltat- 
ta stb, és ime azóta folytonosan salétromot nyer s azt mondja: ,,a 
sziket elfojtotta." 


II. A salétrom gyártása. 


Minthogy a gájfőzők veszteséggel járó módszere a salét- 
romkészités fejlődési szakába sorozható, a debreczeni gyáré el- 
lenben már czélszerű javitásoknak bélyegét hordja magán; legyen 
elég csak ezt irni le, annál inkább hogy általa a gájmunkással 
szintugy egy jobb, s követésre ajánlatosb eljárást ismertetünk 
meg, mintha saját módszerét vennők birálat alá; némely feltü- 
nőbb szokásaikról azonban fentartván magunknak helyenként meg- 
emlékezni. 

A debreczeni gyár munkáit következőleg oszthatjuk fel: A) 
kilúgozás, B) kiejtés, C) befőzés, D) nyerskrys- 
tályitás, E) első eresztés, F) mosás, G) második 
eresztés, és H) utómunkák. Ezeket előbb egyszerüen mond- 
juk el, aztán birálat alá bocsátjuk. 

A) Kilúgozás. Ez a permetetéren vagy illetőleg a sa- 


233 


létromszérűn történik kádakban, melyekből 6 áll egy vonalban, 
fenék fölött a dongák egyikén lyuk van, melyet fa-dugóval becsi- 
nálhatni. E kádsor akként van állitva, hogy belőlök az emlitett 
lyukon a folyadék egy közös csatornába folyjon , onnét külön be- 
ásott kádba menendő. A tankönyvekben elégségesen leirt mód sze- 
rint fölkészitett 10—12 (kis) csebres (kis cseber —50 itceze, 
nagy —100)kádakba jő a por, s miután megdöngöltetett, öntenek 
reá terjre nézve félanynyi vizet, vagyis 4 csebret ha nedves a 
por, 5-öt — ha szárazabb. 10—12 óra mulva megnyitják a lyu- 
kat, s azon nyerslúg foly ki, mely csatorna segitségével a közös 
kádban öszszegyűl , onnét a következő munkák számára széthor- 
datván. E lúg minthogy némileg szalma- és homokszürőn ment 
keresztül, viztiszta, mechanikailag fertőztetve nincs, szine többé ke- 
vésbé sárgás. A kilúgozás egyformán történik a központban mint a 
fiókfőzéseknél , csak azon különbséggel hogy azt a gyárnál Debre- 
czenben télen is folytatják. 

E nyerslúg a pC. artometer szerint (egy akóra értve) 4—5" 
fokú közönségesen , vannak helyek hol tartalmasabb, 8—12 sőt 
a szoboszlói 18 fokra is megy. 

B) Kiejtés. A nyerslúg bejő a gyárba s erre való nagy fa- 
edényekbe —hambárokba gyüjtetik öszsze. Egy ilyennek hosz- 
sza 12—157, szélessége 7—8"/, magassága 3—4/. Miként a sa- 
, létromföld, ugy lúgoztatik ki a fahamu is, és ennek lúgja azon anyag, 
melylyel az ejtés megtörténik. E végből hambárokból szivaty- 
tyuk segitségével a nyerslúgot átmerítik egy nagy (vagy 25 cseb- 
res) rézkazánba , s azt vagy 34-80" C. hevítik, vagyis addig hogy 
éppen forrni ne kezdjen. Ekkor a kicsiben tett kémlet szerint ha- 
mu-lúgot —ejtszert öntenek hozzá, a tüzelést még egy kis 
ideig föntartván. A kiejtés meglevén , a lúg hambárba merittetik, 
s miután itt 12 óra hoszszáig állván kihült s megtisztult volna, 
egy fölötte álló hasonló hambárba szivatytyúztatik át, innét a kö- 
vetkező munkához jövendő, j 

A karánosok mitsem akarnak kiejtésről tudni, ezek a nyers- 
lúgot közvetlen főzik kristályitásra be. 

C) Befőzés. A tiszta s kiejtett lúg (35 csebres) rézkazá- 
nokba jő, s ugyan együtt a csorgóba is. Most a kazán alá 
tüzet raknak , s azt 4—5 napig éjjel nappal táplálják; az elpár- 
lott víz helyett a csorgóból csapon át annyi lúgot eresztenek, hogy 
a buzogva fövő lúg mindig megtartsa niveauját. Körülbelül har- 


234 


. mad napon kezd a konyhasó kiválni, ekkor ezt nyéllel ellátott s 
átlyukgatott réztárcsával kimeriteni, s hogy oda ne süljön, erős 
és kissé ékded farúddal kavargatni kell. Negyed napon öntik hoz- 
zá az (elébbi állításból maradott) anyalúgot, mire erős 
habzás áll be; az uszó habrészeket szorgosan kell szedegetni, 
azokat a habos kalapba, egy a kazánfal karimáján a csor- 
góval szemközt álló kisebb faedénybe gyüjtvén. 

Miután 48— 50" tömörséget ért a lúg el, a főzés bevégzett- 
nek tekintetik. A karánosok e részben koránsem szorulnak arco- 
meterre , hanem egy csöppet baltára vagy körmükre tesznek, hol 
az merev lesz, és most megpróbálják : vajjon ha tovább csúsztatják, 
az egész tömeg megy-e mint valamely kemény test, vagy csak 
egy része oly formán mint a lágy fagygyú ? Első esetben a lúg jó, 
másodikban még tovább főzik. 

A befőzött lúgot átmerik állító kádakba, hol az 5—6 
óráig hagyatván , több idegen részt kiválaszt , s némileg megtisztúl. 

D) Nyerskristályitás. Miután a lúg anynyira meghült 
már , hogy hőfokát ujjal kitartani lehet, kimerik krystályitó üs- 
tökbe. Ezek 1/2—? akós rézedények , s nemcsak itt , hanem min- 
den későbbi krystályitásnál is használtatnak. Vagy 48 óra alatt 
végképp kihült az oldat, s együtt a salétrom is kivált, szilárd 
alakban az edény falára rakodván. Tehát két termény van: salét- 
rom-krystályok , és az ezek közepén álló barna folyadék —anya- 
lúg. Ez utóbbit leöntik , sőt hogy a krystályok közt maradt ré- 
szek is lecsepeghessenek, két-két üstöt egymáshoz támasztva a 
kalap fülé helyeznek. Az anyalúg legközelebbi állitásnál istjákea 
befőzéshez 0) jő, a nyers krystályok pedig a következő munkához. 

E) Első eresztés vagy fejtés. Most kipuhatolják, 
vajjon a konyhasó legnagyobb részt eltávolodott-e már vagy még 
nem ? — Az eredmény fogja eldönteni, hogy ezen munkába vé- 
tessék-e a nyers salétrom , vagy mindjárt a következőbe. Ha tehát 
például igen sok ehlorvegyletre mutatna a légsavas ezüsttel csinált 
próba: a salétromot, mielőtt mosás- és tisztitáshoz jőne , még egy- 
szer kell átkrystályitani, s ez e munkának feladata. E végből a 
nyers krystályokat a rézüstökből kitörik, s külön kádba gyűjtik , 
honnét aztán oly rézkazánba jőnek , minő a C) munkánál használ- 
tatik. A feloldásnak itt csak anynyi vízzel kell történni, hogy a 
chloridek egy része oldatlan hátra maradjon, 40 mázsa salétrom 
vagy 9 akót kiván. A feloldás 2 óráig tartó tüzeléssel segittetik 


235 


elé, ezután a lúgot ugy mint C)-nél az állitó-kádakba, onnét a krys- 
tályitó üstökbe merik , s miután a szilárd részek a folyadéktól épp 
ugy mint D)J-nél elválasztattak volna, a termények: egyszer 
eresztett, vagy egyszer fejtett vagy simpla salét- 
rom ( unecht einfach), és első eresztési anyalúg. Ez 
utóbbi a következő F) munkánál képződő mosóvízzéel főzetik 
bé , az elébbi pedig a mosáshoz jő. 

Ha a kiejtés jól sikerült: az első eresztés elmarad, mert ev- 
vel (legalább így mondják a praktikusok) csak a rosz kiejtés hi- 
báját kell helyrehozni ; ez tehát magában szükséges rosz. 

F) Mosás. Kevesebb chlorvegyletek , mint menynyi az első 
eresztést teszi szükségessé , eltávolithatók e munka által is. A krys- 
tályok lehetőleg hideg vízzel hozatnak érintkezésbe, mi természe- 
tesen megkivánja , hogy e munka ne ott történjék, hol a fözések- 
nél fejlődő meleg a környező légnek magasabb hőfokot kölcsönöz, 
hanem külön vált teremben. A mosandó salétrom kétfenekü hor- 
dóba tétetik , s itt 7—8 mázsára 5 akó vizet vagy, ha van, in- 
kább G) tisztázási anyalúgot öntenek. Az oldás műfolyama által 
tetemes menynyiségű meleg vonatik a közel tárgyaktól el, any- 
nyira , hogy ezt a légen is feltünőleg észrevehetni. A víz az első 
hőfoknál nem képes a salétromból többet mint 8—10 részt, el- 
lenben az egész konyhasótartalmat, s legnagyobb részét a többi 
chlorideknek feloldani. Ez oldszer vagy egész éjen át marad a sa- 
létromon , vagy csak 2—3 óráig. Első: ha légsavas ezüst a mo- 
sandó salétrom oldatából gomolyokat választott ki, második: ha 


. azt csak tejszinüvé teszi. 


"Vé 


se 


— — Eltelvén az idő, a hordó csapja kinyittatik, s azon a mo- 
sóviz lefoly, hátra maradván a másik termény, a mosott salét- 
rom. Mosóviz és első eresztési anyalúg E), mint mondók, együtt 
főzetnek bé, szolgáltatván terményül az örömest látott homo k- 
salétromot. Erre a külön munkára nyáron alig kerül két hó- 
napban egyszer a sor, őszszel, midőn a beváltás jóval erősebb, 
minden héten is. 

Az e munkából kikerült salétromban tehát konyhasó-krys- 
tályok már nincsenek, hanem van még a hézagokban veszteglő 
chlorvegyletek oldata. Ha az ember képes volna ezeket kimosni: 
úgy igen egyszerű móddal bírna salétromot egészen tisztán állitni 
elé; de a salétrom könynyen olvadó levén ezt gyakorlatban ki nem 
vihetni , kénytelenek vagyunk tehát még egyszer átkrystályitni. 


236 


G) Második eresztés, vagy tisztázás (raffiniro-— 
zás). A salétrom feloldatik rézüstökben fél órai főzés mellett ; meg- 
történvén a feloldás , 8 iteze mésztejet adnak hozzá, hogy a szer- 
ves részek megköttessenek , s ezek csakugyan vagy a fenékre száll- 
nak, vagy a fölületen úsznak , s lehaboztatnak. Megszünvén a hab- 
zás, az üstöt leemelik a tűzről, s beviszik mindenestül egy mel- 
lékterembe , hol tartalma úgy melegen öntetik egy rézszürőn át ha- 
son krystályitó üstbe minden üledékkel együtt, és hogy a kijeged- 
zés mohón ne történjék, az edény szalmatárcsával befödetik. Most a 
mészcsapodék lassanként leszáll, s az edény falain salétrom válik ki, 
közepén e sókéregnek egyes nagyobb krystályok is képződvén. Az 
anyalúgot leöntik, s azt, mint emlitők F),a mosásnál szeretik al- 
kalmazni ; két két üstöt egymáshoz dűjtve itt is éppen úgy állita- 
nak a kalap fölé, mint D) a nyerskrystályitásnál. 

H) Utómunkák. Két napig hagyván a lúgrészeket kicsepeg- 
ni , először is kitörik a nagyobb krystályokat, és mivel ezekben 
mechanikailag anyalúg tartózkodik, még egyszer vétetnek az eléb- 
bi két (F—G) munkába ; másodszor a szalmafedőre kiborittatik 
az üst szilárd tartalma, mit idomáért salétromharangnak 
neveznek , a feneke most teteje lévén, a szerves mész-vegyleteket 
arról mindaddig vakarják le, mig a piszkos szürke réteg alatt 
salétrom mutatkozik a maga üvegfényével és fejér szinével. 

A salétromharangot most pinczébe viszik, tehát oly helyre, 
hol csekély hőfok s tetemes vízgőz vagyon , itt itatós papirral fe- 
dett hamurétegre teszik , s 6 napig rajta hagyják. Ez alatt az al- 
mány (Unterlage) hajcsövessége a krystályok közti anyalúgot le- 
húzza , sőt nem éppen lehetlen , hogy e lúgrészek helyét a légből 
jövő nedvesség pótolja ki, s ekként tiszta salétromoldat a lúgré- 
szeket tán hasonlag tereli el, miként tiszta czukoroldat süvegezu- 
korból a szörpöt. A hamuréteg minden állitás után megújítandó. 

A. hűs , nedves pinczéből hatod napra felhozzák a harangokat, 
s viszik a száritóba, hol lejtős s karimával ellátott asztalokra 
borittatnak. Itt a tisztátlanságokat, melyek akár újonnan jöttek 
hozzá, akár még rajta maradtak, levakarják, s a G) munkába 
adják. Annakutána a harangot fakalapácsokkal szétzúzzák, s az 
asztalon kiteritve 4 napig hagyják, hogy tökélyesen kiszáradjon. 
Végre próbát vesznek belőle, és ha légsavas ezüst az oldatot csak 
megópálosítja, égkékre festi, azt mint kétszer tisz- 
tázott salétromot hordókba pakolják , s elküldik, 


237 


Birálat. 


A)-ra. A kilúgozás czélja a salétromos földnek felolvadó ré- 
szeit a lehetőségig kihúzni; de egy más kivánat is merül fel , hogy 
t. i. a befőzésre szánt nyerslúg a menynyire csak lehet, tömör le- 
gyen. Itt e lúg közép számmal 4—5", mig a fiókfőzésekben 8, 
12 sőt 18", világos bizonyságaul annak, hogy azon 4—5 fok a 
tömörségnek még koránsem maximuma. Ha tehát léteznek módsze- 
rek , ugyananynyi vagy tán még kevesebb erő- és pénzáldozattal 
tartalomdúsabb lúgot szolgáltatók : úgy a debreczeni eljárást kény- 
telenek vagyunk tökélytelennek s elhagyandónak tartani , s helyet- 
te egy jobbat s eczélszerűbbet hozni javaslatba. 

A Comité consultatif des poudres et salpétres de France 
által már 1820. leírt s ajánlott módszer által, mely számos gyárban 
fölvéve, és minden jobb technikai könyvben leírva van, az ember foly- 
tonosan 12—159 lúgot kap, és a salétromföldet egész /2 percentig 
kihúzhatja. A munkát ugyanazon kádakban is véghez lehetne vinni, 
melyekben a gyár jelenleg dolgozik. Egy oly űzletnek , mely éven- 
ként 250—300 mázsa salétromot termel, nem kelltöbb mint vagy 
36 kád, e szerint az arányt ki lehet bár minő intézetre is vetni. 

A kádak egymás fölé állittatnak 3 sorban , és csatornák által 
beásott gyűkádakkal vannak öszszeköttetésben. — A munka követ- 
kező vezérelv szerint történik: hogy ugyanazon víznek addig kell 
másmás kádak földén átmenni, mig végre főzésre alkalmas tömör- 
séggel foly ki ; és ugyanazon földre addig öntetik Íris víz, mig az 
1— /2 percentet húz csak még ki belőle. A tömörség mindenkori 
fokát nem nehéz a percent-aréometer segitségével megtndni. 

Még előnyösbé lehet ez eljárást tenni az által, ha kádak he- 
lyett ládákat használunk. Ezek csak deszkából készülnek s e- 
gészben a deszkateknökhez hasonlitnak. Tölgyfa legalkalmasabb 
hozzá, de legalább 2"/ vastagnak kell a deszkának lenni. Két oly 
ládával, melynek hoszsza 12", magassága 3", szélessége fö- 
lül 6/, alul 5", tetemes gyár érheti be, miután egy, körülbelül 60 
kádnak felel meg. Előnyeik következők : kevesebb helyet foglalnak 
el; kevesebb kijavitást igényelnek (s ezt ács is elvégezheti) ; a föld 
bé- s kihordása kényelmesben történik ; végre ócsóbbak. 

Azon körülmény , hogy a karánosokat az uraság látja el ká- 
dakkal , ez eljárás életbe léptetését még könynyiti is; mert a he- 
lyett , hogy a kiszolgáltatott kádak helyébe újakat csináltatnak, a 


- 


238 


központi főzde számára egy pár ládát lehetne készíttetni; és 
ha már egyszer e könynyebb s előnyösebb lúgozásnem itt virág- 
. zásra kapott , okvetlen el fog az lassanként máshová is jutni. 

B)-re. Az úgy nevezett kiejtés által a légsavat a többi 
alytól elvonni , s kalival párositni akarjuk. Ez ócsó kalisók segít- 
ségével megy véghez. Debreczenben a helyviszonyok egyebet faha- 
mu használatánál nem engednek meg , s az e végre kilúgoztatik. 

Egy fénypontját az ottani gyártásnak a kiejtésmódja teszi. 
Ugyanis míg a tankönyvek egy felől méltán czéltalannak hirdetik a 
gájfőzők abbeli szokását, hogy a nyerslúgot elébb jól befőzik, s 
csak azután fognak a kiejtéshez , másfelől pedig ajánlják a kiejtést 
mindjárt a hideg lúggal vinni véghez: itt azt tapasztalták, hogy 
legjobban úgy megy a kiejtés, ha a nyerslúgot közel a fövésig 
melegítik elébb meg. És ezt elméleti szempontból is csak helyesel- 
ni lehet; mert tagadhatlan , hogy meleg oldatban a vegyletek kép- 
ződése gyorsabban s erélyesebben történik mint hidegben; de to- 
vábbá nem kell szem elől veszteni hogy a hideg oldatban már ha- 
zulról sok szabad szénsav van , mely bizonyos menynyiségü szén- 
savas földek oldva maradását mindaddig eszközli, míg a követke- 
ző munkáknál főnie kellvén , az elillan, s a földek csak ily későn 
hullnak ki: holott gyárakban axioma gyanánt vehetni, hogy min- 
den következő munka annál jobban megy , mentől több idegen részt 
sikerült az elébbeniben elválasztani. 

A. salétromtermelés nem csekély veszteséget szenved az által, 
hogy a karánosokat erősebben nem fogják nyerslúgjok kiejtésére ; 
holott számtalanszor győződtek már meg ennek czélszerü volta fe- 
lől. Sőt éppen az idén adta elé magát , hogy a chemia egy új föld- 
ben sok légsavat mutatott ki, azonban a lúg befőzetvén, egyetlen 
egy salétrom-krystálykát sem szolgáltatott; ellenben más lett az 
eredmény mihelyt hamulúggal elébb kiejtették, az az előtt ki nem 
váló légsavas mész, magnesia stb most légsavas kalivá változván 
át, a dús tartalmat be is bizonyitotta. 

C)-re. A béfőzés által anynyi vizet szándékunk gőzalak- 
ban eltávolitni , hogy a kihülés végett félre tett oldatból a benne 
levő salétrom legnagyobb része képes legyen krystályosan kiválni. 
Itt két fő momentum: a kazán és a tüzelés minősége. A kazánokat 
átalában jó- s ezélszerünek mondhatni; azok rézből vannak min- 
den fatoldék nélkül, s idomuk is megfelel az újabb ebbeli tapasz- 
talatok követelésének. A tüzelés elvileg szintén jó, a meleg t.i. az 


239 

eléggé lapos kazán hasa körül kigyódzik nyelveken át (kerengő 
katlan — Circulirheerd), mi által sokkal egyenlőbben oszlik el a 
hevités , mint szabad tüzelés által; de az elvet roszul alkalmazta 
gyakorlatban az épitész , s ennek tulajdonitható mindazon panasz, 
melyet ott a tüzelés ellen emelnek. Ha az igazgatóság jónak látja 
egyszer e kemenczéket újra épittetni: lehetlen egyszersmind arra 
nem figyelmeztetni , hogy akkor a mostani csorgók helyébe me- 
legitőket falaztasson be rézből, mert sokszorosan ezélszerűbb az 
elfőtt vizet meleg mint hideg lúggal pótolni, főleg ha ezért több 
fa nem ég el; sőt franczia gyárakban ugyanazon fűtés melegét még 
egy harmadik czélra is tudják használni , t. i. a tisztázott salét- 
romliszt száritására. 

Miután a kazánokban tetemes tőke fekszik, kivánatos volna 
oly szerek alkalmazása, melyek által azokat többé kevésbé ki- 
mélhetjük. Az oldalakhoz sülő kéreg minden esetre siettetni fogja 
ezen drága edények romlását , ezen baj-eléidézte munka pedig, t.i. 
a kazánokat minden főzés után belül fakalapácscsal megveregetni, 
hogy a kéreg lepattogzék , legalább is idővesztésnek keresztelhető. 
Más hason gyárakban e bajon tányér idomu rézedénynyel tudnak 
segitni , melyet lánczról lógatva a kazánba eresztnek vagy 2" tá- 
volságra a fenéktől. A kivált szilárd részek t. i. nem égnek azon- 
nal oda , hanem egy darabig a folyadékban lebegnek, a fövő lúg 
által fenékről az oldalakon föl a felületre ragadtatván, ott a köz- 
pont felé sietnek , innét ismét a kazán fenekére hullandók. Már ha 
valami edényke útjokat állja, világos hogy ebben gyülnek öszsze, 
s az odasülés végképp el van kerülve; minthogy pedig ezen tá- 
nyérkában aránylag nyugvás van , nincs ok , miért ne maradnának 
az egyszer belé esett részek benne ? csak hogy azt a munkás el ne 
felejtse időnként felhúzni s kiüriteni, mert különben megtörténhetik, 
hogy csordultig megtelvén , a fölösleg kihull, s a kazánhoz sül. Ez 
esetben a forrás nem megy többé csendesen, hanem az odaégett 
kéreg alatt néha nagyobb menynyiségü vízgőz fejlődik ki, s löké- 
seket idéz elé, melyek egy ily benfelejtett tányért nem egyszer ve- 
tettek ki már tartalmával együtt, a körülállók veszélyeztetésével. 

D)-re. Akrystályitó edények megfelelők , mind azért 
hogy különben nem a legszerencsésebb idom mellett terjre nézt elég 
kicsinyek , mind pedig hogy az anyag, melyből csinálvák , réz , te- 
hát igen jó melegvezető ; két oly pont, melyre minden krystályi- 
tásnál szemügygyel kell lenni. Míg tehát gájfőző a maga nagy tek- 


240 


nőjében 3—4 nap is kénytelen várni, hogy a krystályok kiválja- 
nak , ez a debreczeni főzdékben 48 óra alatt megy véghez. 
E-F-G-H)J-ra. Mind ezen (eresztést, mosást ille- 
tő) munkákat a nyers salétrom tisztázásának vehetjük. Hogy a 
tisztázási módszer Debreczenben költséges és körülményes , azt ott 
érzik , de nem is kell hozzá sok commentár; úgy hogy itt nem az 
egyes munkák megjavitásáról lehet szó, hanem arról hogy legta- 
nácsosb volna az egész eljárásnemmel felhagyni, s helyébe más 
ezélszerűbbet , jutányosbat léptetni életbe. Minden ismertek közt 
e részben legjobban ajánlhatni a Beaumé és Lavoisier-alkot- 
ta úgynevezett Íranczia eljárást; mert míg a debreczeniek 
kétszer krystályitnak , egyszer mosnak , és még végre hamu által 
szivatják ki az utósó lúgrészeket , a francziák egyszer krystályit- 
nak , egyszer mosnak , aztán egyszerűen csak megszáritják a sa- 
létromot , s elküldik. A munka-cyelus tehát sokkal rövidebb. 

Jól tudják az illetők, hogy a 2-dik eresztésnél G) képződő 
nagy krystályok anynyi lúgot tartanak falaik közt, hogy azokat 
még egyszer kell átkrystályitni; a francziák ennek nagyon eszesen 
szokják elejét venni , az által hogy készakarva csak igen apró krys- 
tálytűket engednek létre jőni, melyeknek physikailag lehetlen anya- 
lúg-részeket fölvenni. Továbbá az úgynevezett homoksalétromot 
F) Debreczenben igen örömest látják, mert apró volta miatt a 
chloridektől könynyen tisztul; a franczia eljárásnál ellenben csu- 
pán csak ilyet állitnak elé. 

Ha jól vagyok értesülve,a bécsi tisztázó intézetben nem fran- 
czia eljárás szerint egy mázsa nyers salétromból csak harmadát hoz- 
zák ki mint kétszer tisztázottat ; ellenben a francziák felénél töb- 
bet (60 mázsából 35—36). 

E szép s észszerű eljárásnemet minden jobb technikai könyv- 
ben, nevezetesen Knapp, Prechtl, Dumas, Schubarth 
stb munkáiban részletesen olvashatni. 

Végezetül még egy megjegyzést engedek meg magamnak , 
hogy t. i. részint a geognostikai viszonyok , részint saját megte- 
kintésem azon meggyőződést mondatják ki velem, hogy az ottani 
ösmocsárok némelyében hatalmas tőzegtelepeknek kell lenniök , és 
hogy azok ásatása a legnagyobb haszonnal járna, részint mivel a 
fa, naponta gyérülvén, mindig drágább lesz, részint mivel annak 
használata más helyeken , például az alibunári salétromfőzdékben, 
már tettleg évek óta a legnagyobb kincsnek tekintetik ! 


netten ttal 


7 egg - ay GIL AE 


A BÁNSÁGI SALÉTROMVIDÉK ÉS SALÉTROMFŐZÉS. 


JÁNOSY FERENCZ 


NAGYKÖRÖSI VEGYTAN ÉS TERMÉNYRAJZI TANÁRTÓL. 


Hazánk bányászföld, melynek hegyeiből érczeket, meszsze nyú- 
ló rónáin alkali sókat, sziksót és salétromot bányásznak. Vagy h. 
inkább tetszik, rónái egy sajátságos gyár, melyben légenytar- 
talmu anyagokat gyártanak különböző alakra. Mígyártjuk az ammo- 
niakot, hogy azt ismét búza-. rozs-, dohány- vagy salétrommá 
gyártva hozzuk el földjeinkről. Minden gazdasági növénynek tenyé- 
szése bizonyos hőmérséket , határozott menynyiségü nedvet , és sa- 
játságos földviszonyt igényel; éppen ezeknek kell bizonyos hatá- 
rozott viszonyban egyesülni arra , hogy valamely földön salétromot 
arathassunk. t 

Ki a bánsági salétromvidékeken eltekint, annak kétségen ki- 
vül fel fognak tünni azok a legapróbb részletekig egyenlő viszo- 
nyok , mik közé ezek az egymástól jókora távolban elszórt salétrom- 
tenyésztő földek helyezvék; és egyet értend velem abban, hogy a 
salétrom szintugy jellemző terménye a földnek mint a téli zöld 
(Erica vagy Calluna vulgaris Salisb.) vagy a homoksás (Ca- 
rex arenarta L.) a homoknak. 

Valamenynyi salétromtenyésztő hely abba a világos földsza- 
lagba esik , mely ahomokot a dúsan termő fekete földtől elválasztja, 
és mindenik közelében soha ki nem száradó mocsárok nyúlnak el. 

Ezek a viszonyok sehol sem anynyira szembeötlők , mint A li- 
bunár környékén. Itt határozottan kimutathatni : eddig nyúlik a 
kopár homok , itt kezdődik a salétromtermő világos földszalag , a- 
Term, társ. Évk. II. k. 16 


242 
mott a termő fekete föld. Bánságon átvonúl egy több mérföldnyi 
"hoszszaságu homokréteg — ennek éjszakkeleti csúcsa alatt a vilá- 
gos földszalagon fekszik Alibunár — távolabb keletdélen sűrűn ál- 
ló kalangyasorok jelölik ki a helyet, hol a termő fekete föld kez- 
dődik. Éjszakkeleten több mérföldnyi távolra nyúlik el a híres ali-— 
bunári mocsár. : 

Ez a földtani viszony csak azért nem oly feltünő egyébütt , mert 
a közelhomok egyik mellett sem emelkedik úgy fel sziklává kemé- 
nyedve mint Alibunár mellett. E szerint mindenik egy-egy bizony- 
ság a salétromképződésre általánosan vallott elmélet mellett; a me- 
leget, nedvességet, a tenyészés két főtényezőjét ott találjuk minde- 
nütt, s mindeniknek földje a homokréteg töszomszédságában fekü- 
vén, homokkal más alkatrészek fölött túlnyomólag kevert, más 
szókkal : likacsos anynyira , hogy a lég ostromának könynyen útat 
enged. A salétromföldek likacsossága azon eddig figyelemre 
nem méltatott földtani jelenettel függ sé; melyet Iínyi barátom 
Debreczen környékén tett megjegyzése után Bánságban igazolva ta- 
láltam : hogy t. i. a Sz VEKONY ÉSE Ő föld mindig a ho- 
mokrétegszomszédságában van. 

Vegytani s gazdászati tekintetben érdekes még azon körül- 
mény, hogy ezen salétromtenyésző földek , melyeket sem a Tisza 
sem a mocsárok vize elnem önt , tehát a melyeken növényi s állati 
anyagok rothadásáról szó sem lehet, — ezek a földek salétromnak 
sokkal több ammoniakot dolgoznak fel, mint a menynyinek a légbeni 
jelenlétét a gazdasági növények légenytartalma kimagyarázására 
szükségesnek tartanak felvenni; más szókkal : salétromos föl- 
deinken többlégenyes anyag tenyész mint szántó- 
földeinken. 

Eddigi — természetesen tudományos vizsgálat által nem el- 
lenőrzött — tapasztalat szerint 100 négyszegölnyi helyen néha4— 5 
mázsa salétrom is tenyész egy évben, ez a légben körülbelül 12 
anynyi ammoniakot föltételez mint a menynyinek fölvételét Liebig a 
legdúsabb tenyészés (vegetatio) kimagyarázására szükségesnek vél. 

A lég nagy ammoniaktartalmával kétségtelenül öszszefügg a 
bánsági gabonának ismeretes sikeressége, s azok az előnyök , me- 
lyeket a kereskedésben hazánkbeli más gabonák telett kivívott ma- 
gának. 

E néhány sorban szándékom volt a szakértőket akként figyel- 
tetni a salétromföldekre. hogy azokon nem csak a lőporgyárak 


243 
számára anyagot, hanem a vegytan és gazdászatnak is érdekes a- 
datokat gyüjthetni. 

És most tekintsünk el sorban a salétromtermő helyeken. 

Szegedtől a Tisza bal partján lefelé menve az első salét- 
romos hely Gyála. A Tisza kiöntése, a csak hő nyárban kiszára- 
dó mocsárok kedvező körülmények az itteni salétromtenyésztésnek; 
azonban a föld természete olykor esőt is kiván , mely itt kétszere- 
sen jótékonyan hat főleg az által, hogy a salétromszérü fölé régi 
idő óta rakott trágyahalmok alkatrészeit a szérüre mossa. A gyálai 
termelés 50—60 mázsára mehet; azonban a szérü a mult évben 
nagyittatott s még nagyitható anynyira, hogy a termelés két any- 
nyinál is több lehet. Érdekes hogyan növellik szérüjöket ezek a gya- 
korlat emberei, hogyan használják fel ugyanazon anyagot, mely- 
nél — ha a tudománytól kérnének tanácsot , czélszerübbet nem bir- 
na ajánlani. Ugyanis ezek a szérüjök töszomszédságában levő helyet 
— mely egyébiránt sokat hasonlit külsőleg szérüs földjökhöz — a 
gyeptől letisztitva hamuval 2—3 hüvelyk vastagon behintik ; mi- 
után ezt egy jó eső a földbe bémossa, a salétromképződés az újo- 
nan készült szérün 7—8 napra csak oly erélylyel megy mint a ré- 
gieken. 

Gyálától 1/2 órányira lefelé a Tisza bal partján fekszik Tö- 
rök-Kanizsa. A város éjszaki részén egy domb alyában nyúlik 
el a salétromtenyésztő hely ; már meszsziről szembeötlenek a magas 
salétromágyak (plantage), melyeket itt és a többi salétromos he- 
lyeken is kilúgozott földből minden gond, mesterség és számitás 
nélkül vetnek halomba. Ezek a salétromágyak a rosz, czélsze- 
rütlen rakás és helyviszonyokra nem ügyelés miatt néhol a szérüt 
rontják, a menynyiben amannál roszabbul tenyésznek ; némely föld 
kilúgozás után halomba rakva oly keményen öszszeáll , hogy lég és 
nedv csak bajosan hatnak beléje, miért ily földön csak igen töké- 
letlen a salétromképződés, s még e mellé , ha a salétromágyat két 
ölnyi magasra is rakják, vagy oly földre, mely alatt az alréteg 
(Unterboden) a vizet átbocsátja, ahajcsövesség által alulról sem ned- 
vesedhetik eléggé, természetesen a salétromképződés csak igen 
lassú lehet. 

A török-kanizsai salétromtermelés 30—35 mázsa, a hely 
fekvéséből itélve , szérünagyitással 4 —5-ször anynyira emelhetni. 

A csókai salétromhely egy soha ki nem száradó mocsár szom- 
szédságában, tágas szérüjével és szérüjén sok salétromhalmával ha- 


16" 


244 


nyag kezelés s egyéb ide nem tartozó körülmények miatt még ke- 
vesebbet termel mint a kanizsai. 

Atisza-szentmiklési a lehető legkivánatosabb fekvés 
mellett az elébbivel hasonló körülmények közt sínlik. Évi termelése 
20—25 mázsa. 

Beodrán hajdan nagy salétromszérü volt, hanem mióta a 
Tisza kiöntése ellen hoszszú töltést keszitettek , Beodra környékén 
a víz és mocsár nem otthonos és vége van azzal együtt a salétrom- 
tenyészésnek is. 

Elemér és Aradácz Nagy-Becskerek környékén, mind 
kettő salétromtenyésztésre igen alkalmas vidéken. Az elsőnek három, 
az utolsónak egy főzdéjét a ráczok elpusztították. 

Alibunáron a természet mindent megtett , hogy hazánk- 
nak legjelesebb salétromtenyésztő helye legyen; földolgozandó a- 
nyagban s munkás kezekben nincs hiány, a mocsár elég tözeggel , 
a kincstár közel erdőségei hamuzsirral láthatnák el a gyárat. Jelen- 
leg az évitermelés 150—180 mázsa , mi körülbelül tized része an- 
nak, mi czélszerü kezeléssel a gyárból kikerülhetne. De e végre 
magán Alibunáron mind a tenyészést mind a gyártást tökéletesen 
át kellene alakítani, s azon kivül Alibunárt a környéken jelenleg el- 
hanyagolt termelés középpontjává tenni. 

Most e salétromgazdag környéken egyetlen főzde az alibu- 
nári; ebben pedig semmi sem elégiti ki a tudomány és ipar jelen 
igényeit. 

Alibunáron , hol még az utczákon is gyűjtik a salétromos föl- 
det , minden ház egy kis főzdévé alakitható, azonkivül Pan cs o- 
va gazdag de számba sem vett salétromföldjéről — továbbá V er- 
secz, Fehértemplom és a mocsár környékéről Nagy-Gay, 
Szent-János, Szent-Mihály láthatnák el Alibunárt egyszer 
tisztázott salétrommal. 

Az alibunári gyár fogyatkozásait illetőleg : a ki egy régi főz- 
dét a megszokottság minden bűneivel látott, az látta az alibuná- 
rit is. Roppant nagy szérüjét soha semmivel sem termékenyitik, ki- 
lúgozott földből rakvák salétromhalmai, és ezek is 4—6 akko- 
rák , mint czélszerüen kellene lenni. A kilúgozásban semmi oksze- 
rüség, hamuzsir helyett hamuval kezelés, előfütő (Vorwármer) 
nincs, a főzés minden lehető piszkolódással megy véghez , estén- 
ként a munkáját végzett gyárszemélyzet órákat elfürdik az újonan 
feltöltött kazánokban , szaporitja az anyagokat, miket éppen ki akar- 


tál nagáöltnattán 


. 


245 


nak a lúgból tisztitani, s vesztegeti a mit meg kellene kimélni — 


"ezeken felül a jegesités , száritás, minden minden a régi hoszszadal- 


mas slendrián. 

A salétromföld felgyártása ismeretes, az emlitett főzdékben 
a kezelés tökéletesen hasonló , az alibunárinak elésorolt fogyatko- 
zásai közt mindenik fogyatkozását mggemlitettük. 

E rövid vázlatnak nem lehet czélja a nevezett főzdék hiányai 
kijavitására részletes javaslatokat adni; azonban a salétromgyártás 
érdekében szükségesnek vélem megemliteni, hogy a míg az eléso- 
rolt helyeken középponti főzdéket nem jelölnek ki, melyekben e- 
gyedül legyen megengedve a salétrom kétszeri tisztázása, — addig 
a vidék salétroma kibányászva nem lesz, addig a mindenütt gyakor- 
lott tisztázás miatta salétrom megtartja magas árát, s gyártása nem 
válhatik oly általános keresetmóddá, mint válnék akkor, midőn egy kö- 
zépponti gyár a legegyszerübb eszközökkel készíthető egyszer tisz- 
tázott salétromnak béváltó helye volna. 


A PESTI , SZENT-ROCHUS" NEVŰ KÓRHÁZ 


KÚTVIZÉNEK VEGYBONTÁS A. 


MOLNÁR JÁNOS, 


HITES GYÓGYSZERÉSZ ÁLTAL. 


Azon cezélból egyfelől , hogy némely tüneményekről , melyeket 
az évenként mind nagyobb nagyobb szerü Rochus-intézetben több 
évi gyógyszerészi gyakorlatom alatt vizsgálni alkalmam vala, — fölvi- 
lágositást szerezzekmagamnak, másfelől azon reménynyel, hogy az ot- 
tani érdemes orvosoknak némi szolgálatot tehetek, fogtam jelen 
munkámhoz , melyet tisztelt elnökünk buzdítására van szerencsém a 
t. Társulatnak benyujtani. 

Minthogy a kórház természettani, földismei és statistikai is- 
mertetését külön értekezésem tárgyául tűzém , ez úttal csak a kór- 
ház szám szerint hét kútvizének vegybontási eredményét terjesz- 
tem elé; miből láthatni fogják t. olvasóim, miszerint csekély eszkö- 
zökkel is — minőkkel például én rendelkezhetém —- lehet némely 
adatoknak birtokába jutni. 


Az úgynevezett remetekút ( Einsiedler-Bründl) az 
egyház közelében. 
Vize szín és szag nélküli, eleinte kellemes , később meszes 
izű. Hőmérséke állandóan 89 R. szerint. 
Azaránysuly meghatározása. 


Egy szorosan bedugott palaczkba 10" R. lepárolt vizet töltvén 5 
ez 1300 szemert nyomott. Hasonló módon kútvizzel megtöltvén ; 
ennek sulya 1304 szemer lőn , tehát az aránysuly — 1,003. 


247 


Minőleges vegybontás. 


Ha a vizet a levegővel érintkezésbe hozzuk, s még gyorsabban ha 
hevitjük: fehér kéreggel vonja be az edényeket; ha pedig főzzük , 
számos léghólyagcsák kifejlődése mellett fehér üledéket rak le. A 
fötlen víz a lakmusfestvényre semmi hatással sincs, a főzött , a hal- 
vány-vörös lakmusfestvényt kékre , a börzsenfestvényt (fernambuk ) 
pedig sárgabarnára változtatja. Ezen többször ismételt kisérletből 
világos , hogy vizünk szabad szénsavval nem bír; a vörös lakmus- 
s börzsenfestvény pedig arra mutat , hogy a víz alkatrészeiben ég- 
vényes (alkalisch) testek vannak. 

A. minőleges vegybontás tehát a) a főzésnél elváló , és b) a 
föloldva maradt alkatrészekre oszlik. 


A. Az alyalkk kimutatása. 
I. A fözésnél származó üledék vizsgálata. 


A főzésnél származott üledéket sósavval föleresztvén, az pe- 
zsegés közben gyorsan s tökéletesen fölolvadt. A. savanyu folya- 
dékot üveggel födött edényben élpároltam és tökéletesen kiszáritot- 
tam, de a folanynak semmi nyoma sem mutatkozott. 

A száraz sótömeghöz néhány csepp légsavat tevén, fél óra 
mulva. vízben melegítés által feloldottam; e mellett fehér oldat- 
lan por maradt, mely a forraszcső előttsziksóban tiszta gyöngygyé 
olvadt fel. Tehát — kovaföld. 

1. Az átszürt folyadékhoz ammont tevén , pelyhes sárga üle- 
déket adott; eztátszürvén , ismét légsavval feloldottam, azután ha- 
mulúggal föleresztvén s forrásig hevitvén , az eredmény rozsdaszí- 
nü üledék lőn — vaséleg. 

A. kalifolyadék sósavval közönitve és ammoniakkal vegyitve 
az agyagföldnek legkisebb nyomát sem mutatá. 

2. Egy másik részét a főzetlen viznek elpárlás által töményit- 
vén, sósavval megsavanyitván , aztán könkéneggőz-árnak kitevén, 
még a fölmelegités után sem származott üledék. Ezután könlegeget 
(Ammont) tevén hozzá , és ezen folyadékot könkéneggel vegyitvén , 
zöldes-fekete üledék származott , melyet vizzel kiédezve, királyviz- 
ben feloldottam. A könlegeg , miután a folyadékhoz szalamiaoldat já- 


248 


rult , abban barna üledéket hozott elé, mely, minthogy a szalamia 

.a cselenyt és egyéb fémeket, ha jelen vannak, oldott állapotban 
viszszatartá , csak vasból állhatott. Az üledékből átszivárgott folya- 
dék étető kali hozzátétele mellett sem okozott üledéket, ennél fog- 
va nem tartalmaz cselenyt sem egyéb fémeket. 

3. A hamulúggal kezelt vaséleget sósavban föloldván, ezt 
könlegeggel közönitettem és fölösleg könlegkéneggel lecsaptam. A 
fenmaradt folyadékot néhány csepp sósavval ismételve vegyitvén , 
az elvált ként átszürtem és ezt ammon- és mészhalvag-oldat- 
tal föleresztvén, zárt edényben hagytam csendesen. Ebből cse- 
kély fehér üledék képződött, mely eczetsavas sziksóban könynyen 
feloldható lőn, valamint a légsavvali áztatás után is a forraszcsó 
lángját zöldre festé, következőleg : alyas vilsavas mészélegnek is- 
merém meg. 

4. A sóskasavas könlegeg az 1. alatti leszürt folyadékban gaz- 
dag üledéket hagya — mészéleg. 

5. Vilsavas szikéleg a 4. alatti leszürt folyadékban jegedett 
üledéket adott — keseréleg. 

6. A sóskasavas mészéleg izzás által szénsavas , légsav által 
légsavas sóvá változott, melyet elpárolván, s tökéletesen szárit- 
ván, legfőbb foku lélben föloldottam. Az oldat tökéletes lőn, semmi 
nyoma a piranynak (Strontia). 


II. A főzött és átszürt víz vizsgálata. 


1. A főzött víz gyöngén — égvényesen hat; de ha egy ne- 
gyedrészig süritjük: égvényes hatása szembetünőbb, egyszersmind 
pelyhekben valami fehér test válik ki. Ezen kiválás ha könlegeggel 
vegyitjük a süritetlen vízben is megtörténik. 

Az égvényes folyadékból az emlitett üledéket öszszegyüjtvén, 
megmostam s egy részét megszáritottam. A forraszcsövön vilsavas 
mészkesrenynek mutatkozott. Ennek bebizonyitására másik része 
sósavban lőn feloldva, aztán könlegeggel közönitvén, sóskasavas 
könlegeggel a meszet lecsaptam. Az átszürt oldatból szénsavas szik- 
éleg által főzve szénsavas kesreny csapódott le. Az átszürt folya- 
dékot megszáritván , meghevitettem , aztán vízben feloldva eczetsav- 
val közönitém , eczetsavas óloméleggel a vilsavas ólmot lecsaptam, 
mely száritva a forraszcsövön megolvadt, és kihülés után több alyu 
alakot vőn magára , mi a vilsavas ólmot jellemzi — vilsav. 


249 


2. A főzött víz egy részét elpárolván, a száraz maradvány 
forraszcsövön sziksó hatását mutatá. 

3. Ezen maradványt egy részben sósavval telitvén és elpá- 
rolván érenyhalvacsot és lélt tevék hozzá, de hamanyra hatástalan lőn. 

4. A maradvány egy részét kevés vizben feloldván és borsav- 
val vegyitvén , szintúgy eredménytelen vala. 

5. A víz egy bizonyos részét megfőzvén és átszürvén, szén- 
savas szikéleggel megszáritottam s hevitettem , ismét vizben felold- 
tam, és vilsavas szikéleggel megint süritvén , a feloldás után nem 
hagyott fehér port, mi a halvany távollétének jele. 

6. Sem a ham-vaskéklecs , sem a hamkékleg , sem pedig a fa- 
nyarsav változást a főzött vizben nem tettek; ennél fogva a főzet- 
len vizben levő vas mint szénsavas vegylet van jelen. 

7. A főzetlen viz egy részét sósavval savitottam és vigyázva 
. száritottam, azután alkalmas készületben , lassan majdnem izzásig 
hevitettem. Könleghalvag nem mutatkozottt , mi jele a könlegeg tá- 
vollétének. 


B. A savak fölfedezése. 


1. A lakmusfestvény hatását már emlitettük, és a főzésnél 
nyert üledéknek a savakhozi viszonya a szénsav jelenlétét kétségen 
kivülivé teszi. 

2. A légsavval savitott víz, légsavas ezüstéleggel gazdag fe- 
héres , könlegegben oldható üledéket adott; miből a halvany jelen- 
létére következtetünk. 

3. A 2. alatti üledékből egy nagyobb menynyiséget kevés ma- 
radványon kivül, könlegegben föloldtam ; az oldatlan hátra maradt 
rész meghigitott könlegegben is könynyen oldható vala, s az iblany- 
nak semmi nyomát nem mutatá, 

4. A sósavval túltelitett víz sósavas sulanynyal savakban old- 
hatlan üledéket adott — kénsav. 

5. A víz egy részét negyedrészig elpárolván s átszürvén , in- 
digo oldattal halványkékre festve s meghevitve , a szín még kénsav 
hozzáadása által sem változott , következőleg légsav távollétét jelenti. 

Mind ezen eredményeket öszszevetvén , világos hogy a víz kö- 
vetkező alkatrészekből áll : szénsav kötött állapotban , azután só-, 
kén- és vilsav vaséleggel mész-, keser- és szikéleg kötötten úgy- 
szintén kovaföld. 


250 


Menynyileges vegybontás. 


Ennek végrehajtására azon nézetből indultam ki , mely szerint 
minden egyes alkatrész menynyiségét meghatározzam és azután a- 
zok vegyarányát, melylyel a vízben egymással eléfordulnak , ki- 
mutassam , mi közben egyszersmind az első vegybontás fölött is el- 
lenőrködhettem. 


I. A kénsav meghatározása. 


Bizonyos megmért vízmenynyiséget sósavval túltelitvén, a szén- 
sav teljes kihajtásáig hevitettem , és halvsulanynyal lecsaptam. A csa- 
padékot átszürtem , kiédeztem , s megszáritva lemértem. — 

Az első kisérletben 24 obon víz 13 szemer kénsavas sulanyt 
adott, ez 4468 szemer kénsavnak felel meg, vagy 10,000 rész- 
ERT AT TENEST TER NÉ ELVI LORATESZMSTTT . VEL RANLYTEZERRRN 

A második kisérletben 4 font víz adott 24 sze- 
mer kénsavas sulanyt; ez megfelel 8.148 szemer kén- 
savnak, wagy 10.000" vészben . zs es s eszoni, sz eiáb 


öszszesen Eat 
küzépszámban MEGT 


II. A vilsav meghatározása. 


A kénsavas sulanyból átszürt folyadékokat, melyek sósavas 
sulanyt fölöslegesen tartalmazának, egyenként félig elpároltam , és 
könlegeggel lecsaptam. Az átszürt, szárított s megmért csapadék 
következőleg eredményezett : 

Az első kisérletben 24 obon víz 2"74o szemer vilsavas su-— 
lanyt adott: ez megfelel 0,929 szemer KEEEÉ vagy 10.000 
TÖSZDETT Ne elte 29 10507 

A második kisértetben 24 die VÍZ "ágbit 6 sze- 
mer vilsavas sulanyt, ez 1,907 szemer vilsavat tar— 


talmaz ; vagy 1000 "részben. 22 zs sz ÜSS 
öszszesen 1.634 
középszámban 0.817. 


251 


III. A halvany meghatározása. 


Egy megmért vízmenynyiséget légsavval túltelitvén a szén- 
sav teljes kiüzéseig melegitettem , és aztán légsavas ezüstoldattal le- 
csaptam; a csapadékot kiédezve , száritva, üvegecsőben megolvasz- 
tottam s lemértem. 

Az első kisérletben 2 font víz 134 szemer ezüsthalvagot 
adott , ez 3.392 szemer halvanyt tartalmaz; tehát a víz 10.000 
részében ESZT ég ESA s ENE RAS 

A második kisérletben 36 obon víz 18/2 sze- 
mer ezüsthalvagot adott, ez 4,564 szemer halvanyt 
foglal magában 10,000 részben KELJ stkg egés rés Ha atás EL ÜLLO 


öszszesen 5,990. 


közé pszámmal 2.795. 


IV. A mészéleg meghatározása. 


A sósavval vegyitett vizet főzés által minden szénsavtól men- 
tesitvén, könlegeggel pontosan közönitettem. A sóskasavas kön- 
legeg a mészéleget mint sóskas avagot lecsapta, melyet öszszegyüjt- 
vén, sóskasavas oldattal kimostam , azután lepárolt vizzel kiédez- 
tem, és kénsavval túltelitettem, végre addig hevitém, mígnem a 
tömeg állandó sulyt nyert. 

Az első kisérletben 24 obon víz adott 16716 szemer gyp- 
szet, ez 6.623 szemer mészéleget foglal magában ; tehát 10.000 
MESEKÍRESTOST Ke ener ete ásás 9 KÖTÉS, tásét ása ae ea EÜ e 

A második kisérletben 4 font víz adott 32 /2 sze- 
mer gypszet , ez megfelel 13.498 szem. mészélegnek , 
vagy a víz:10.000 részében. . :... .. . 1. — 5.408 

öszszesen 11.517 
középszámban 5.758. 
V. A keseréleg meghatározása. 
A sóskasavas mészéleg szüredékét megmelegitvén, vilsavas 


könlegeggel vegyitve több ideig viszont melegre tettem; a szárma- 
zott üledéket öszszegyüjtvén, kiédezve megszáritám s lemérém. 


292 


Az első kisérletben 24 obon adott 974 szemer vilsavas kön- 
legeg- keseréleget, melyben 4.526 szemer keseréleg vala; tehát 
10,000 részben . . a 2 ESB ORS 

A második igérete 4 ft víz 18 szemer 
vilsavas könleg-keseréleget adott, melyben 8.356 szemer 
keseréleg vala, 10.000 részben . . . . . ."  —3.618 


öszszeg 7.546 
középszámban 3,773. 


VI. A vas meghatározása. 


A megmért vízmenynyiséget sósavval főzvén könlegeggel túl- 
telitettem, a származott üledéket öszszegyüjtöttem és sósavval új- 
ból föloldoítam. Az oldatba, míg homályosodni kezdett, borszeszt 
vegyitvén , kénsavas könlegeggel lecsaptam. Átalszürvén, a vas bo- 
rostyánkő-savas ammonnal lőn lecsapva; a céápadókot kiédezve , 
száritva izzásig hevitettem s lemértem. 

Az első kisérletben 4 font víz 1/4 szemer vaséleget adott, ez 
10,000 részben tesz . . . . 0 542. 

A második kisérletben 6 font víz 7 adott 2/4 sze- 
mer vaséleget, vagy 10.000 részben . . . . — 0,651 


öszszesen 1,193 
középszámban 0.596. 


VII. A kovaföld meghatározása. 


Négy font vizet szárazra párolván sósavval túltelitettem , az- 
tán ujból lepároltam, mi alatt a födött üvegedény még az izzás után 
is támadatlan maradt , az ekképen folanytól tiszta sót sósavval éle- 
nyitett vízben feloldottam. A maradvány sem vízben , sem savak- 
ban nem vala oldható , csupán sziksóval a forraszcső előtt. A. nyert 
menynyiség 1/4. szemert nyomván , mely 10.000 rész vízben meg- 
TELG Té ás, e Éék ize e ádNE és tertásááre s laká és ka HE ÜDE ROKS 


VIII. A szikéleg meghatározása. 


Négy font vizet felényire főzvén, az így származott üledéket 
átszürtem, az átszürt mészmentes folyadékot sósavval savitva, a 
kénsavat sósavas sulany segedelmével elválasztottam, ezután át-— 
szűrvén , a szüredéket könlegeggel vegyitettem, A nyugalmas állás 


253 


után gyült üledéket átszürtem, és már most a vasélegmentes f0- 
lyadékból a vilsavas könlegeg még egy rész keseréleget csapa le. 
Ezután az átszürt folyadékot eczetsavas ólommal cseppenként ve- 
gyitvén mígnem minden vilsav kivált , még egyszer átszűrvén , meg- 
száritottam. A. maradványt sósavval túltelitvén s ujból elpárolván, 
ezután lélt tevén hozzá. Az elpárlás után "4 szemer halvszikéleget 
hagyott hátra. 

Négy font víz adott /4 szemer halvszikéleget, mely 10,000 
részben 0,127 szemer szikéleget tartalmaz. 


IX. A szénsav menynyileges meghatározása. 


A szénsav meghatározására egy ismeretes férejü palaczkot, 
melyben sulyhalvag- és könlegegoldat vala, megtöltvén, a lecsapó- 
dott szénsavas sulanyt átszürtem , s 80" R. foknál megszáritva le- 
mértem. Sulya 40 köbhüvelyknyi vízből 50 szemert nyomott. — 
A. csapadékot sósavban feloldván, az oldatlan maradvány öszsze- 
gyüjtve, megmosva és száritva 10 szemert adott. Az átszürt suly- 
halvag oldatát könlegeggel vegyitvén a vilsavas sulanytól leszürtem, 
a maga módja szerint , kiédezve , száritva nyomott 2 szemert. Ma- 
radt tehát a szénsavas sulanyra 38 szemer, mely 8.517 szemer 
szénsavnak felel meg. 


Ezek szerint az egyház közelében levő re metekútvíz al- 
katrészei következő sulymenynyiséggel bírnak : 
TVT SÉNSÁV SEL a szágos ő ÚR 


TT: 65 VIlSava: stét HB] 7. 
MT Ealyanyi : se det 9295 
IV. Mészéleg . . . 5,758. 
Ms Keseréleg ő 7, os e BZ ZŐK 
My MaSólees, szok zet 0505. 
VII. Kovaföld . ". . 0.542. 
VIII. Szikéleg . . . 0127. 
IX. Szénsav . . 8.917. 


Az alkatrészek egymáshozi arágyatátó meghatározására egy- 
szersmind az előre bocsátott vegybontás ellenőrzésére következő mó- 
dot követtem. 

1. Az egyház melletti kútvízből négy font lepároltatván ma- 
radványa 80-R-nál 562 szemert nyomott. De csaknem lehetetlen 


254 
" Paz a 
vala ezen szilárd maradványt a vízfürdőben, minden víztől meg- 
szabaditani; mi a különféle méréseknél a változó sulyból kivilág- 
lott. A szilárd maradványt tehát a lámpa fölött gyengén hevitém, 
hogy a víz teljesenki legyen üzve , az alyak szénsava pedig meg- 
maradjon. Ezen kezelésre 5475 szemert nyomott, vagy 10000 
részben 23.643 szemert. 


2. Ezen maradványt léllel vegyitvén az oldatot elpároltam ; 
azután vízben feloldván ujból elpárolva s keveset izzitva 9 szemer- 
nyi maradványt adott. Ezen maradványt vízben feloldván, s miután 
mészre sikeretlen lőn a kisérlet, szénsavas szikéleggel főztem fel. 
Ebből üledék származott, mely erősen izzitva 2/4 szemert adott 
vagy 10,009 részben 0,976 szemer tiszta keseréleget. Ezen 0,976 
szemernek 2,718 szemer halvanyra van szüksége , hogy 3.689 sze- 
mernyi halvkesrenyt képezhessen. 

A lél 9 szemert vagy 10,000 részből 3.906 szemert vont ki, 
melyben 3.689 szemer halvkesreny van; marad tehát a halvszik- 
éleg számára 0.217 szemer , ez pedig 0,150 szemer halvanyt tar— 
talmaz. 

A III. alatti eredmény vala 2,795 szemer halvany. Az ellen- 


örzés ada halvanyt kesrenynyel kötve Tetris ESO 
39 szikéleggel " ,, .  .  . .— 0,150 
az ellenőrzés által nyert halvagöszszeg . . . . cw0— 2,863. 


3. A lélben oldatlan maradványt tetemes vízzel addig főztem, 
míg a víz belőle valamit fölvett. Az oldat elpárlás után sós ma- 
radványt hagyott hátra , mely mérsékelten izzitva 12 szemert vagy 
10.000 részben 6.336 szemert nyomott. Ebből a hideg víz 12 /4 
szemert , 10.000 részben 5,316 szemert oldott fel. 

Ezen maradvány oldatlan része 2 /4 szemerből álló vagy 10,000 
részben 0.968 szemer kénsavas mészéleg. 

4. A 3. alatti oldat étetőhamanynyal főzve 378 szemer tiszta 
keseréleget adott, 10000 részben 1,681 szemert. Ezek megfelel- 
nek 3,136 szemer kénsavnak, ennél fogva 4818 szemernyi kénsa- 
vas keseréleget képeznek. I 

A I. alatti 3,702 szemer kénsav vala, az ellenőrzés útján lett 
eredmény : 

kénsav mészéleggel kötve . . . — 0.566 
a." Keéseréleggel zs. e e 


az ellenőrzés által lelt kénsav öszszege — 3,702. 


w 


nenik 


a nt ll 


. 


255 

5. A sem lélben sem. vízben nem oldható maradványt király- 
vízben oldottam fel. az oldatot elpároltam, izzásig hevitettem ; az-— 
után ujból savitott vízben feloldván 1", szemer oldatlan marad- 
ványt hagyott hátra, azaz 10.000 részben 0.542 szemert és ez 
kovaföld. 

6. Az 5. alatti átszűrt oldatot ammoniakkal lecsapván , a csa- 
padék 4", szemert nyomoit, vagy 10,000 részben 2.061 szemert. A 
csapadékot sósavban feloldván, könlegeggel közönitettem , azután 
egész addig mígnem zavarodni kezdett, borszeszt tevén hozzá, kénsa- 
vas könlegeggel meszet csapott le mint gypszet, mely izzitva S 
mérve 1950 szemert nyomott. 

7. A 6. szám átszürt oldatából a borostyánkősavas könlegeg- 
gel a vas elválasztatott , melyet megszáritván izzitottam. 

8. Az ismételve átszürt s hevitett folyadékból a szénsavas 
szikéleg a szénsavas keseréleget lecsapá, mely száritva s erősen 
izzitva keserélegnek lőn határozva s mérve. 

Az 1 "o szemer gypsz, melyet 6. alatt találtunk, 10,000 rész- 
ben 0,457 szemer mésznek felel meg, melyhez 0,573 szemer vil- 
sav szükséges, hogy 1,030 szemer egyszerü mész- vilsavagot 
képezzen. 

A 8. alatt találtam ?/2o szemer tiszta keseréleget, ez 10,000 rész- 
ben 0,201 szemernek felel meg, melyhez 0,234 szemer vilsav szük- 
séges , hogy 0,435 szemer vilsavas keserföldet képezzen. 

A TI. alatti eredmény 0.817 szemer vilsav vala, az ellenőr-— 
zés szerint : 

vilsavas keseréleg volt 0.435, melyben vilsav — 0.234 

, —— mészéleg ,, 1.030 8 .. — 0.573 


az ellenőrzés által nyert vilsav öszszege a 0.807. 
A VI. szerint áll a vasélecs menynyisége 0,505 szemerből ; az 


. ellenőrzési eredmény következő : 


A borostyánkősavas vaséleg (7 sz. alatt) izzás után 175 sze- 
"mért nyomott , 10,000 részben — 0,596 szemert. Ez megfelel 0,872 
szemer szénsavas agélééneks melyben 0.367 szemer szénsav van. 

9. A vaséleg- és vilsavagokból 6. alatt leszürt folyadékot sós- 
kasavas könleggel vegyitvén , az ebből származott csapadék ot meg- 
száritám , izzásig hevitém, azután szénsavas könlegeggel meg- 
áztatván, vörös izzás kezdetéig hevitettem. A maradvány 21 sze- 
mert nyomott vagy 10.000 részben 9.110 szemert , és ez szénsa- 
vas mész vala. 


256 


A IV. alatti eredmény 5,758 szemer mészföld , az ellenőrzés 
. Si kisérlet adott : ; 

szénsavas mészből 9.110 szemert, melyben mészéleg — 5.128 
vilsavas 5 e VISÜGON ON 4 58 — 0.457 
kénsavas 35. JÜJBOSTE NE 35 38 — 0402 


az ellenőrzés által nyert mészéleg öszszege — 5.987 
10. A 9. alatt megmaradt folyadékot végre vilsavas könlegeg- 
gel hoszszabb ideig. melegitettem , a csapadék száritva 4/2 szemert 
nyomott. 10000 részben 1,955 szemer vilsavas könlegeg-ke- 
seréleget. — Ezen sóból 1,955 szemer megfelel 1,877 szemer szén- 
savas kesrenynek , melyben a szénsav 0,970 szemer. 
Az V. alatti eredmény 3,773 szemer keseréleg ; az ellenőrzés 
szerint van a 
szénsavas keserélegből 1.877, melyben keseréleg — 0.907 


vilsavas 5 ; A .  — — 0.201 
kénsavas 28 4.818 98 ,.  — 1.681 
sósavas keserélegből 3.689 3 . — 0976 
az ellenőrzés utján lelt keseréleg öszszege — 3,765. 


11. A IX. alatt 8.517 szemer szénsavat találtunk 40 köbhü- 
velyknyi vizben, az ellenőrzés egyszerü szénsavagokhoz kötött 
szénsavat következő sulymenynyiségben adott : 


szénsavas mészélegből . . . . . . . —3981 
557, elkesérélegből esz ÜL AT ima ey OOO 
,, —— vasélecsből KE EATOT SETÉT KENE ELT 


öszszesen — 5.818. 

A IX. alatti eredmény szerint 3.199 szemerrel több van a 
szénsavból mint menynyit az egyszerü szénsavagok tartalmaznak. 
Ennek következtében tehát vagy mint másodfél szénsavagok tekin- 
tendők, vagy a vasélecs és magnesia szénsavagát a ketted szénsa— 
vas mészéleg tartja fönn a folyadékban. Minthogy azonban én a szén- 
savagokat, mint egyszerü vegyleteket határoztam meg , a táblázat- 
ban is mint egyszerüeket sorolom el, és szénsav fölöslegöket 
melléjük jegyzem, mivel az amugy is minden kútnál változó vala. 


Az egyház melletti remete-kútvíz 10,000 részben tehát van : 
sósavas keseréleg . . . — 3.689 szemer 
ges SZÜKETGBZ att ESO 


kénsavas keseréleg . . . — 4.818 
, — mészéleg . . . — 0.968 
kovaföld BE szösz nr: sz 0542 
vilsavas keseréleg . . . — 0.435 
egyszerü vilsavas mész — . — 1.030 
szénsavas vasélecs . ., . — 0.872 
ő keseréleg . . — 1.877 
4 MÉSZ asz s Ez 9110 


Minden alkatrészek öszszege — 23.558 szemer. 

Az első vegybontási öszszeg 18.019 szemer, ehez Jlütván 
az egyszerü szénsavagokhoz kötött SZÉN TÉSZEBEÉ lesz az ösz- 
szeg 23.337 , az elpárolás által nyert alkatrészek öszszege 23.643 
szemer ; e szerint különbség csak a harmadik számban van , mi vé- 
leményünk szerint eléggé pontos eredmény. 

A kórháztöbbi hat kútvizét a fönnebb eléadott kezelési mód sze- 
rint elemeztem ; az eredmény és különbség a következő táblázatból 
kiviláglik. 


Aszent Rochus-kórházkútvizének vegybontási 
eredménye. 


BE 


E ÜRES "8 sz 
z 3 [/d EE szARÉ öl. zó s 
77 tar Un Mrzstótéza a NH teat N SEA TER 1 Mér sdt e 8 
MEGUO részben] b a lslgaláa las ha 
s já a eg [en] hi o 
5. es [as [aa asus 
ez mm ha 5 sztjáaj szal EE s zs 
Sósavas kesreny 3.689] 3,250]1,750] 21101 2,2001 5.980 I 3,689 
Sósavas szik 0.217] 0.420 —- - — — 0,240 
Kénsavas keseréleg 4.818 5.009 1 2,0201 6.950] — 6,036 / 4,710 
Kénsavas mészéleg 0.968] 1.,02511.,766] 1.986] 1,010] 1.610 ( 0,760 
Kénsavas haméleg e. 0,956 11.240] 2.21712,610] 2.010 - 
Kovaföld 0,542 1 0.602 [ 0,250 — kene 0,506 ( 0.601 
Vilsavas keseréleg 0435 1 0,516 1 0,740 1 01261 0.110] 0.113 / 0,494 
Vilsavas mészéleg 1,030] 1.180] 0.986] 0.340] 0.202] 0.302 ] 0,986 
Szénsavas vásélecs 0872] 0.806 [0.604] 0.406] — 0,507 ! 0830 
Szénsavas keseréleg 1.877] 1,909 11.906] 2.002 3.086] 1.969 ( 1,816 
Szénsavas könlegeg - - a sz VVB - z 
Szénsavas mészéleg 9.110 ] 10.460 [ 9.530 ] 10.910 ] 9.970 ) 10.713 ] 8,986 
Orgános részek — — 710416] 0.376] 4,250 — — 
Szénsavfölösleg 3.199] 3,210]12.116] 2.068 [ 1,006 
erénysuly 1.003] 1.009 ] 1.004 


1,002 ! 1,005 


Term. társ. Évk. II. k. - 17 


"ah 


ÁBRÁK MAGYARÁZATA. 


ÁBRÁK MAGYARÁZATA 


A fogasvakony (Spalax typhlus) I-ső Táblájához. 


Csontváz és rágszerv magyarázata. 


lásd! — lap. 


1. Ábra. Csontváza egy középkoru CIKü ése) 
nak természeti nagyságban . ; 
2. Ábra. Koponyaföle és széleké ték ús kerék 
hímnél , term. nagyságban . . . 
3. Me Rágszervei különkoru árd höldékse 
nak , s itt nevezetesen : 
a. Felső 
aa. Alsó 3 
tott zápfogat egy igen koros hímnek . 
b. Felső 
bb. Alsó 
ru példánynak 
c. Felső 
cc. Alsó 
Hímmekz sza za e 
XAz dállkapcsok mindlinűkt 2: -szer; aron köszeledőő 
nagyítva. 
ccc. Ugyanazok , természeti nagyságban. 
d. Felső metszőfogak , — já kar dj az állból 
kitünnek . . a hie-zaátÉs 
€. eg atazok egy yike egész, !s "TGlimészeti ty 
ságban  . 
f. Alsó meszöfogab; — KEY ERAE GEBE az z állból ki 
tünnek Fe éLÉS ; z 
tk Ezek jádodütikk 2- -szeres elit bán 
9. Ugyanazok egyike egész, s természeti nagy- 
SÁS DAN 4 CEN ASK SSE SÉSő ás 


/ állkapcsai s koszorúin már elkopta- 
! állkapcsai "s zápfogai egy középko- 


) állkapcsai "s zápfogai egy fiatalabb 


178—187. 
178—179. 
181—184. 
29 99 
99 99 
183. 
99 


183. 


sokk) Az alsó állkapocsnak a? csontvázon véletlenül történt odábbmozditá- 
sa okozá, hogy a! fel- és alsó zápfogak sorai az ábrán nem egymás- 


nak megfelelőleg rajzolvák. 


j Term:tudm:társ:Évk M.köt: 


4. Tábla. 


Nirornat: Halef et KF Frett 


Med 


PF] 
e. 


raöszerv. 


es 


1, 


1 


Sonívaz 


( 


ú e. 8 : 

a e a a a . t 

5.8 . 

fé, Ka 13 ; 
s. ; 
. " he 4, 
4. " 
pt. 
. 
: - . i A 
ve . 


A fogasvakonmy (Spalax typhlus) II-dik Táblájához. 


Külérzékek és idomrendszer magyarázata. 


lásd ! 
1. Ábra. A vakony feje, természeti valóságában. Ezen : 

a. hol szemnyilásnak kellene lenni, a szőr legtö- 
möttebb pártázatot képez 8 

b. porczos, mozgató orrmány . 

2. Ábra. Megnyirt fej, melyen a közfekatótha 
szemnyilásnak még mindig semmi nyomát sem vehetni 
észre 

3. Ábra. "Még a "köztzkarók eltávolítása útán-i is a 
szemgödör s a szemnyilásai v. és r. a A NTNESZZESRA s 
hájkövérség által teljesen befödöttek : 

4. Ábra. A bőnyefejtyü eltávolitása után z. a szem- 
gödör , — ax. halánték tájon a fekete szemgoly VAK 
tünnek ki a hájkövérségből gb E 

5. Ábra. a. Szemgödör, melyet szdnban szem p. 
lyett orrczimpa-izmok töltenek be 

b. Látideg , mely jikubonyaátánák ikállrézati- 
kán kihatván, a szemgolyócska hártyáját átfurja . 

c. Tina szemmozgató ideg, mely átmenvén a 
szemhártyába , ott az ábrázati ideg ja ksd e— 
gyesül É / 
d. Kürtalaka , léte külfül 3 

e. ulajdonképpi szagideg 

f. A legvastagabb külső orridegek 

g. Külső orridegek , melyek szétterjedvén az e- 
gesz állományba , a tapintási szerv emeltyüjét képezik 

h. Felső metszőfogak 

i. Záp- vagy örlőfogak ; 

6. Ábra. a. Bőnyefejtyü alatti szemn gyilás a TAT 
ték tájon zet 
b. Hájállománya JEGvÖTSÉG HEKI fekvő fekete szem- 
golyócska 8 
c. Külfül , Hnrő 1 Által mtlon benti moz- 
gatható 3 
d. Orrczimpa-mozgató v vag ké emelintő-izom 
e. Orrczimpa el- vagy levonó izom . 


188. 


198. 


183. 


lap 


188. 
192. 


188. 
188. 


189. 
188. 
189. 


Term: tudm: ten Ovi köt. 


Nyomi Hatel AL fest. 


II-dik Táblához folytatás. 


fő (6. Ábrához.) /. Elsugárzó külső orridegek . 
/ 4. Szájüregnek oldalfalát kiegészitő 54 séget 
h. Alsó melszófogak tELd B § 
i. Halántékizom 
k. Csuklásizmok 
I. Végtagok izmai b 
7. Ábra. Kékesfekete fRGGStttalnk —- külön 
ben egészen egyszerü szemdurvány, felette nagyitva . 
8. Ábra. Felette nagyitott láfideg, mely górcsői 
vizsgálat szerint több rendbeli iöbesavtéskékből áll: 
9. Ábra. a. Orrszárnyemelintő-izom 
b. Orrczimpa-mozgató izom 
Cs KOTGAV ZONE NNA EAN EVÉ 
d. Rágizmok 


A fogasvakony (Spalax typhlus) III-dik Táblájához. 


Emésztő- és rágószervek magyarázata. 


1. Ábra. a. Három osztályu, két csucs és egy kö- 
zépzacskóból álló gyomor s Ts : A MGYE 197. 
b. Vékonybet "sség alássan ágy rvttat KENE A GÉNÁNA 198. 
c. Vastagbél 
d. Végbél g ; 
e. Tökéletesen gömbölyü , Í8BE VÁ EZÜEZSÉNMÉSEÁK 
rodó segnyilás azán sk sa 


s . . . . 99 
Tee MOTÉL trák sto ák áébae te Ét szel ki 199. 
h. Nyolezkarélyos máj 8... vga . . 198. 
i. Hím monya . . B 200. 


2. Ábra. a. Végbél összéköttetése a  segnyilással , ; 198. 
b. Segnyilás : sss 70. s késett lás 58 
ESZ HENőle oz gate ster égtee Keats e ek eret EM Ee ae 199. 
e. Ondózsinór NE SZENT EZ ÉAN NEG MR, A ÁTSKB te 
JEG METASTJÉTL E OO SE ek vega] a Slota ak ENEK 
g. Hím monya KSE LÁNN EST 6 ri esaats ő kett Szoke 200. 
h. Makk Ea NO ota, Kel ROV LANE ÜTÉS 59 
E. CONDONMUNYÜBLT ketes találat ese ÖN ANN e ét 201. 


3. Tabla. 


. 


Term: tudm: társ : Evk: I .köt: 


. 


Emésztő -és nemző szervek . 


Atomi Katel A£. B. 


tú 


ahoz 


sg esi m 


12 


B 
zt 


ia ÉT