úg TT zj .. Hi 2 Mm D dj E il. aA PF ra m d tárat MÜ Be hé KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT. s. 1 MEGINDULT 1872-BEN. LXX. KÖTET. ef). ű 50. öv dtedle "e af - TERMÉSZETTUDOMÁNYI KOÖONYVKIADO- VÁLLA ÉN A M. TUD. AKADÉMIA SEGÍTKEZÉSÉVEL KIADJA A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSOMEAGK NEZREN HERMAN, A MAGYAR NÉP APRGKÉS ÉS JECTSÉNK A XI. (1902— 1904. BVI)"CZIRÉÜS ELSŐ KÖTETE 1! KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT ALÁÍRÓI SZÁMÁRA. A MMAGYAR NÉP ARCZA ES 1 ZUR BA B mA L AN ak IRTA HERMAN OTTÓ. TIZENEGY TÁBLÁVAL ÉS NEGYVENŐT. SZÖVEGRAJZZAL. BUDXBESU KIADJA A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT 1902 HORNYÁNSZKY VIKTOR CS. ÉS KIR. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA. ETŐÉJÁRÓ SZÓ. a INDAZOK, a kik a magyarságnak az elmult XIX-dik század utolsó harmadrészében foly- ; tatott küzdelmét és irányzatait már érett ész- szel figyelemmel kisérhették, és még inkább azok, a kik a magyar nemzet közéletében munkás részt vettek, igen jól tudják, hogy annak a századnak utolsó har- mada jól-rosszul, de mindig tudatosan annak volt szentelve, hogy közéletünk egész mezején, megfeszített erővel, a végsőig menő áldozattal is , századok mulasz- tásait pótoljuk". A haladásnak mintegy fokmérői, a különböző szakgyűléseken, utóbb kongresszusokon kívül, ezek között nemzetközieken is, különösen az általánosabb jellegű kiállítások voltak, a melyeknek hol ipari, hol gazdasági keretei közé mind erőteljesebben nyomult be a művelődés, majd a tudomány és művészet szervezete. Jól tudjuk azonban azt is, hogy itthon begyakor- lódva és nekierősödve, a művelt nyugaton nem tudtuk, mert csakugyan nem is bírtuk a kiállításokon mint nemzet és állam teljes önállóságunkat kifejteni, ezt föltétlenül bebizonyítani ; így minden elismerés, a mely mégis jutott, az ismeretes , érdekes népség" mellék- ízével bírt. De azért nem lankadtunk ! Hegmas : A magyar nép arcza. l 2 ELŐLJÁRÓ SZÓ. S a nagy erőfeszítés, melynek végezélja mindenkor és tudatosan a magyar nemzet elismertetése, Söetos gadása az európai művelt népcsaládok közér "mole egyre csakugyan megtanított, arra, a mi nem tartozott a régi magyarság ősi és jellemző erényei közé: meg- tanított egyesült erővel, tervszerűen dolgozni, a munkát idejekorán megkezdeni és határidőre be is végezni, Ennek a valóban nagy haladásnak mintegy próba- tétele, a mint tudjuk, a magyar állam fennállásának ezredéves fordulóján rendezett, valóban nemzeti kiál- lítás volt, melynek keretébe külön és a legtávolabbi multba visszaérő történelmi osztálya tartozott. Az a szerencsés gondolat, hogy a kiállítás e részének megítélésére Európa nyugatának legkiválóbb szak- férfiai kérettek föl, ezek a meghivást elfogadták és a történelmi részről fényes, elismerő és komoly véle- ményt adtak, ez a legközelebbi jövő alakulására döntő hatású volt. Senki sem tagadhatja, hogy az 1896-iki nagy próbatét és a "történelmi részszel " elértőmag asse szülte azt az elhatározást, hogy a magyar nemzet a XIX-ik század nagy zárójelenetében, az 1900-iki nemzet- közi világkiállításon Párisban megjelenve, ott bármily anyagi áldozat árán is, mint önálló nemzet és állam műtatkozzék be: : Nem tisztem, de nem is tartozik erre asnelesee vállalkozás tervezetéről és végrehajtásáról részletes véleményt mondani és éppen ezért itt csak azt érintem, a mi némileg e könyvvel is kapcsolatos. Ismeretes tény az, hogy Magyarország a rengeteg tárlat minden tagozatában külön és önállóan rendezte be osztályait, és hogy szervezetének betetőzése, meg: koronázása a magyar történelmi pavillonban csúcso- ELŐLJÁRÓ SZÓ. 55 sodott ki, mely az örök fényű ,Rue des Nations" derekán, az angol pavillon tőszomszédságában foglalt helyet és közfigyelmet keltett. A vállalkozásnak éppen történeti része volt merész- ségében példa nélkül álló ; mert a magyarok nem vittek ki másolatokat, hanem kivitték a meg sem becsülhető értékű nemzeti, történeti kincsek eredetijét! Elvitték ezeket oly helyre, a hol igaz, összejött mindaz, a mi nagy, dicső és nemes; de az is, a mi bűn. És ez utóbbi azon a világalkalmon ugyancsak felgyüle- kezett ! A magyar kiállítás legfőbb intézőit csak akkor fogta el a félelem, a mikor a külföld legilletékesebb férfiai azt kérdezték: hogyan merhették Önök ezeket a kincseket annyi veszedelemnek kitenni? Ám ez a merészség, a mely alapjában véve abban gyökerezett, hogy a valódival küzdjük ki az elismer- tetést, éppen az utóbbi oknál fogva bizonyult szük- ségesnek. Hiába! korunk társadalma még a leghívebb máso- lattal szemben is tartózkodó — és ott, a hol elismer- tetésről van szó, csupán az eredetinek hisz. És bebizonyult az is, hogy hiába való minden okoskodás, mert bizonyos az, hogy a hol a világ itélőszéke előtt egy adott nemzet elismertetése kerül szóba, ott nem kevés jelesének, esetleg a lángésznek fénye és bármily ragyogása, hanem az egész történeti fejlődés a döntő. Az ember kiválósága, a lángész, minden időben és mindenütt elsősorban egyéni tulajdonság, melynek fénye, egyéntől eredve, erre sugárzik vissza; a nem- Zetre, a melynek kebeléből kelt, közvetett, vissza- verődő és azért hideg fény áradhat csupán. Magára 1" 4 ELŐLJÁRÓ SZÓ. az adott nemzet egészére csak a történelmi fejlődés menetének kimutatása vethet igazi világosságot, esetleg valódi fényt. És éppen azért gyakorolta az 1900-iki világkiál- lításon, a legnagyobb, döntő hatást az, a mit az ú. n. , Petit Palais" egybefoglalt, a mi a nyilvános, állami gyűjtemények érintése nélkül, magántulajdonból telt ki és annak a nagy franczia nemzetnek egy ezredévre ter- jedő történetét nyomról-nyomra, kézzelfogható módon magyarázta és bizonyította; és bizonyította a nemzet kulturális fejlődésének fényes menetét, szervesen össze- függő egymásutánban. A francziák evvel a ragyogó kiállítással alapjában ugyanazt tették, a mit tettek a magyarok történelmi szakaszunkban 1896-ban. És minthogy mi magyarok 1900-ban Párisban is, éppen mint a francziák, össze- függő sorozatban, kézzelfoghatóan és a valódiság alapján bemutattuk történeti fejlődésünk rendjét és menetét, ebben a döntő súlyú történeti alapot: ki is vívtük "az elismertetést. De máskülönben is rajta volt a magyarság, hogy jóval és valódival vegyen részt az 1900-dik évi világ- versenyen ; különösen avval is, a mi a magyar műve- lődés fokát és irányait bizonyíthatta. E törekvés keretébe tartozott az az élénk részvétel is, a melyet Magyar- ország felső művelődési és szakintézményei az 1900-ik évi világverseny alkalmával rendezett kongresszusok töméntelenségében a maguk részére kivettek. Ezekre az ,akkori világkongresszusokra" nézve a tudományos körök közvéleménye az, hogy tárgya- lásaikban, így közvetetlen eredményeikben, nem szán- tottak nagyon mélyen, a mi különben Festketőtáis volt. Maga a világváros ezernyi-ezer vonzópont- ELÓLJÁRÓ SZÓ. 9) jával, hozzá a kiállítás szinte elbűvölő fénye, nem kedvezett a kongresszusokat alkotó értelmi erők tömö- rülésének, elmélyedésének ; és akadályozta ezt a nyil- vánvaló sokatmarkolás természetes következménye is. Azonban mindaz, a mit egyesek és intézmények e kongresszusokra a világ minden tájáról készen egybehordtak, kivált a tudományos irodalom képében, mindez kincset jelentett. És ebben a tekintetben minket magyarokat a kon- gresszusok már ismerni kezdenek, mert a kormányzat áldozatkészsége, mely az elismertetésért való küzde- lemből folyó tudatos cselekvés, lehetővé teszi, hogy művelődési intézményeink igen értékes kiadványokat ajánlhassanak fel. Az 1900-ik évi nagy alkalomra sem ment el a magyarság üres kézzel. És a mennyiben a magyarok szereplését áttekinthetem, a kongresszusoknak fel- ajánlott tudományos irodalom nagyon értékes volt; mindenki igyekezett, hogy a legjobbat nyújtsa, mert mindenki tudta, hogy a világkongresszusok asztalára letett kiadvány a világ legilletékesebb köreiben fog elterjedni és meg fogja alkotni a magyarság szellemi tartalmának mértékét, ebben értékét is. Ilyen körülmények között igen helyes volt az a vállalkozás, mely azon a világalkalmon, a hol a magyar- ság a legkomolyabb alakban vette föl a harczot elis- mertetéséért, azon volt, hogy ezt a magyarságot tudo- mányos értékű arczképekben, mint emberfajt is be- mutassa; még pedig a legilletékesebb testületnek, a Párisban összeült XII-ik nemzetközi anthropologiai és régészeti világkongresszusnak. Az illető kiadvány főczíme szerint: , Magyar tipusok" — , Magyarische Typen" 1900., szöveg 6 ELŐLJÁRÓ SZÓ. szerint magyar és német; kiadatott pedig asmagyan királyi közoktatásügyi kormányzat támogatásával, mint a magyar Nemzeti Múzeum ethnografiai osztályának hivatalos írata. Ez a két utóbbi körülmény nagy súlyt kölcsönöz a kiadványnak és ennek rendén az e kiadványban közrebocsátott arczképek ez idő szerint inint hiteles, magyar típusok szerepelnek az anthropologia ismeret- körében ; nemcsak, hanem mintegy hitelesített fogalmát akarják megalkotni annak a magyar nemzeti arczulat- nak, a mely 1900-ban Európa művelt népcsaládjainak rendjébe sorakozott. Csupán és egyédül az az erkölcsi nagytsúlyeáse mely ennek a kiadványnak a kormányzat" és Hegyi központi tudományos intézet részéről megadatott, csupán ez birt reá, hogy e könyvben magával a dol- gozattal is foglalkozzam. A kiadott arczképek nagyban és egészben elütnek attól, a mit közfelfogásunk , és nemzetiserszületüne , magyar tipus" alatt " ismer. Különösen stantkátébe arczok kifejezését illeti, a nyújtott anyagbanaánen tükröződik a magyarságnak egyetlen jellemvonása sem; sőt sokszorosan annak ellenkezője jut érvényre. Annak, már a magyar közrendű ember szemében is megnyilatkozó nyugodtságnak, határozottságnak és önérzetnek, azokban az arczképekben még nyomát is: hiába: keressük: Már pedig semmi kétség, hogy az "arczkebaelk az anthropologia szolgálatában minden tekintetben jellemzőnek, az ábrázolt ember lényét IS "viISSZatte rözőnek kell lennie. Nagyban és egészben azokkal az arczképekkel szemben az a benyomás támad, mintha úgynevezett ELŐLJÁRÓ SZÓ. , LoOmbroso-tipusokkal" volna dolgunk. E benyomás okával is foglalkozik e könyv, mert a tisztázás a tudomány érdeke. Legfőképpen azonban ellenkezik a hivatalos kon- gresszusi kiadvány mindavval, a mit saját kutatá- saimmal megállapítottam s a mit az ősfoglalkozásról készülő munkám keretébe szántam. Minthogy nem lehet czélszerű a tudományos köröket a kongresszusi kiadvány tartós behatása alatt meghagyni, ez is indított arra, hogy a tipusra vonat- kozó részt már most közrebocsássam. Hogy ebben a tekintetben mire törekedtem, azt a következő pontok foglalják magukban : 1. Tisztázni igyekeztem a faj fogalmát. 2. Igyekeztem, hogy a ,régi szabásból" annyit mentsek meg, a mennyit még lehetséges volt. 3. Az arcz tekintetében belevontam a somatikus — testi — rész mellett a lelki — psychikus — részt ; ennek rendén pedig az arczjáték — mimika — és arczulat fiziognomika — kölcsönösségét is; még pedig széle- lesebb alapon, mert irodalmunkban előzményük nincs. 4. Az irodalomból, illetékesek közléseiből és a magam tapasztalatából összeállítottam a magyar ember jellemzését, mely nélkül az anthropologiai kép töké- letlen, mert néma. A nem éppen könnyű feladat megoldásánál sok- szorosan éltem jó embereim támogatásával is. Hálám és köszönetem legelső helyen VÁMBÉRI ÁRMINT, az örökifjú mestert illeti, ki egyetlen sza- vamra azonnal megajándékozott a magyarság szár- mazására vonatkozó tömör diagnózissal és össze- hasonlító jellemzésével. Lekötelezett régi jó emberem BABARCZY- SSHWARTZER OTró, a kitűnő pszichiater, ritka S ELŐLJÁRÓ SZÓ. irodalom átengedésével; MAakFaLrvaY GÉza jó barátom sok és igen kitűnő összeköttetés megszerzésével; ezeknek révén köszönettel tartozom VASDINNYEY ALADÁR- nak, Somogy-Nagybajomban, sok, szerfölött becses fényképért; Kacson PáL körjegyzőnek az ősi , csim- bók" szabatos megfejtéséért; " TUBA JÁNOS STEG barátomnak közbenjárásáért; Kovács JÁáNos-nak Sze- geden és gyulai GAÁL GaAsroNv hű emberemnek becses arczképért; RupwaY BÉLA Budapest székesfőváros f6- kapitányának azért, hogy a gonosztevők arczkép- gyűjteményét megtekinthettem; SATRÁL keszthelyi fotografusnak kiválóan gondos felvételekért, ugyan- ezért WITTMANN fotografusnak Komáromban; ugyan- ott pedig SEBESTYÉN, MókRocz és PArtI-NAGYy uraiméknak szives készségökért. És a kit elsőnek kell vala elő- sorolnom, köszönetet mondok mindig készséges, kitűnő művészemnek és barátomnak KoszkoL JENő-nek raj- zaiért. LAUFENAUER KÁROLY barátomat, a kitűnő pszichi- atert, ki alig egy héttel halála előtt végignézte arczulati meghatározásaimat és irodalommal is támogatott fájdalom — már csak haló porában köszönthetem. Kelt Noviban, a magyar tengerparton 1902 július havában. HERMAN OTTÓ. KN 47 VK . GÉ: TE TER i jé MAGYAR NÉP ARCZA. BEVEZETÉS A KIINDÚLÁS. egy adott nemzet arczát úgy akarja jelle- 8 mezni, hogy ebben a jellemzésben a nemzet összességének arczulata tükröződjék vissza; vessen világot a nemzet lényére. Legnehezebb e feladat az , ó-világ" művelt nem- zeteivel szemben, a melyeknél a történelmi menetnek változatos mozzanatai már maguk is sokszorosan keverődést és ennek rendén az eredeti, vagyis kisebb- nagyobb mértékben faji jelleg módosítását, elmosó- dását, nem egyszer enyészetét jelentik; még pedig leginkább az arczban. Az értelmi tekintetben legmagasabb fokra emel- kedett népek — ma kizárólagosan a mérsékelt égövben Európát lakók — már nem is ,fajok", hanem fajok keveredéséből alakult nemzeti egységek, a melyekre nézve kiegyenlítő, bizonyos fokig jelleget alkotó tulaj- donságok, sokszorosan az értelmi fok befolyásától is erednek, a mely a hajlamokra, szokásokra és ezeknek kifejező következményeire nézve nagyon kiható és így alakító is. Hogy azok a különböző természeti viszonyok, a melyek között a nemzetek éltek és 12 A KIINDÚLÁS. élnek, reájuk nyomták bizonyos egységesítő bélyegü- ket, az igen világos. Állanak pedig mind ezek főképen az arczra nézve, melynek vonások szerint való összealkotása legfőbb és legbiztosabb kifejezője az ember belső életénekő vérmérsékletének, hajlamainak, érzéseinek, indulatai- nak, a nyugalomtól föl a szenvedélyek legvadabb ki- töréséig; a szellemi nyugalomtól és ,lelki egyen- súlytól" az őrületig; a legmagasabb értelemtólkai butaságig. És kifejezője különösen az értelmi fok átlagának, a--melyet "az. adott nemzet elért; ezenübeitlőseetes annak az értelmi foknak is, a mely az egyén tulaj- dona s a mely egyénről-egyénre különböző; így az arczulat kifejezésében is az. . De kifejezője danmaikata tudatnak is, a melyet az adott nemzet történetének menete benne: kifejlesztett Európa . imérsékelt övének különösentazsaimésze vesztette el arcz szerint szorosan vett faji jellegét, mely rész földirati fekvése szerint medrét és útját alkotta annak az emberáradatnak, a mely egykoron Ázsiából, ,az emberiség bölcsőjéből" indulva, nap- nyugotnak vette irányát, halomra döntve mindazt, a mit a klasszikus ó-kor teremtett; elsöpörve, vagy el- vegyítve . erős fajnépeket; eltörölve, vagy elvegyütye hatalmas nyelveket, a melyek klasszikus, magas mű- velődési fok tényezői voltak és a melyek, későbbi korra maradt emlékekből föltámasztva, a legfejlettebb művelődés forrását, eszközét szolgáltatták és folyton szolgáltatják ma is. Annak a nagy emberáradatnak a maga egészében és részei szerint nincs pragmatikus történélsőőntte ismerünk ilyet Európa .sok részére az előzményekte A KIINDÚLÁS. j o nézve sem. Nem pedig különösen abban a megbíz- ható formában, vagy bárcsak elfogadható valószinű- ségben sem, hogy arra arczok jellemzésének első kisérleteit alapíthatnók. A népáradatnak elemei pedig még aránylag ifjak, korunkhoz közelállók, ahhoz képest, a mi , azelőtt" volt. Most furakodunk csak az értelem és az érczadta szerszámmal a Diluvium rétegzeteibe, hogy a palaeolith- . embernek — a mammut. kortársának — nyomdokait felkutassuk. Mit nyujthat ennek a néma, alvó rétegnek leg- fényesebb eredménye az akkori ember arcza és arczu- lata tekintetében 7 . Megbízhatót semmit ! Ebben a tekintetben még azokra a délszaki szi- getlakókra sem támaszkodhatunk, a ki még ma is a kőkorban élnek, mert a földirati és vele az éghajlati eltérés óriási, ezeknek befolyása az arczulatra szük- ségképen nagy és mélyen járó, mihelyt a mérsékelt öv egykori emberéről van szó. De térjünk vissza a középkort megelőző ázsiai népáradat medréhez. Ez a népáradat egymást követő, sokszorosan egymásra toluló emberhullámokat alko- tott. És tényleg a hullámzás törvénye nyilatkozott meg benne : hömpölygött, vágtatott, míg akadályba ütkö- zött ; ezt csapkodva ostromolta, annyi erővel, a mennyi hadakozó elemében lakozott; néha meghágta az aka- dályt, egy részével át is csapott rajta; a másik része visszahullott; a vége pedig legtöbbször felszívódás vagy elvegyülés volt. Áll pedig az elvegyülés különösen azokra az elemekre nézve, a melyek a hatalom megtörése után nem tértek vissza az eredet pontjára, hanem helyt maradtak ; áll tehát a tulajdonképeni népre nézve. 14 A KIINDÚLÁS, Különösen az arcz kérdésében így egy valóságos ,.kháosz" elé kerülünk, melynek alkatelemeit, azok nak leszármaztatását megkisérteni hiábavaló fáradozás ; különösen lehetetlen akkor, a mikor konkrét alkalmazás a feladatunk. Így . állunk az arcznak ú. n. somatikus, azaz testi része dolgában. Másképen alakul azonban a viszony, mihelyt a psychikus — lelki — részt állítjuk : előtérbe, vizs- gálva ezt hatásában különösen az arcz testi részére. Ezen a téren nincs kizárva annak lehetősége, hogy pragmatikus történet nélkül is bizonyos összefüggést kaphassunk, vagyis az őseredettől fogva induló soro- zatot alkothassunk, melynek lényege im ez: A mennyire az emberi Nem fejlődését egyáltalá- ban elgondolhatjuk, még pedig viszonylatban az állat- világ közös tulajdonságaival is, el kell togadnunk azt, hogy a psyche bizonyos hatásokra, illetőleg ingerekre mindég felelt és hogy "ez az arczban Kkiiissiejezos dött. Az öröm és ellentétje a bánat, "a" Szereteküéstőll gyűlölet, az önzés és ellentétje, a gőg és a szerény ség, a vágy, az irigység, a jóindulat stb. és ezeknek ellentétjei, ezek mindenha nyilatkoztak, kifejeződtek és nyomot is róttak az ősök-ősénél éppen úgy, mint a mai kor emberénél. A különbség annyi, hogy az összes viszonylatok nyersebbek, kezdetlegesebbek vol- tak, a minthogy ősibb állapotban levő népeknél nyer- sebbek és ebben egybehangzóbbak még napjainkban is. De megvoltak, hatottak és megnyilatkoztak min- denkor. És ebben a , mindenkorban" megvan az az összefüggés, a melyet az emberre nézve más téren, nevezetesen a történelmin, hiába keresünk. De hogyha erre a psychikus, szakadatlan sorra A KIINDÚLÁS. Es nézve keressük az első kiindulást, szakasztottan ugyan- azon lehetetlenségbe ütközünk, a melyet az emberi nem keletkezésének kérdése alkot, vagyis : hol, hogyan és miképen keletkezett az ember? fejlődése melyik fokán keletkeztek emberi érzelmei és indulatai ? Evvel a gondolatmenettel csodálatosan egybehang- zik az, a mit ifjú filozofiai iskolánk egyik legkép- zettebb tagja, ALEXANDER BERNÁT, a , Shakespeare és Katona" között vont páros huzamban így fejezett ki : n : . . a szervezetet genetikusan kell magyaráz- nunk; a szellem terén csodás continuitás tárul fel előttünk, sürű szövevénye a jelenségeknek, mely néha a legtávolabbit is egybekötit. Hogyan érthetnők meg az egyest, ha nem ebben a kapcsolatban nézzük?" , gaz, hogy sűrű fátyol takarja a szelleminek fejlődését és minél nagyobb ennek az értéke, annál rejtelmesebb a keletkezése. De éppen azért minden kis világosság hasznunkra válhatik". A tömegnek, mint ilyennek, megvan a maga külön lélektana . . ." Ehhez hozzá tehetjük, hogy mindazoknak az egy- ségeknek is, a melyeket , népek"-nek, , nemzetek" - nek nevezünk, külön, mert sajátos, egész fejlődésük- ből folyó lélektanuk van; éppen úgy, mint a népek és nemzetek keretében alakuló kisebb egységeknek és le az egyes családokig is. A lélek sajátosságai pedig szükségkép kifelé is tükröződve, láthatóvá teszik azt is, a mi az egységekben közös, de azt is, a mi meg- különböztető tulajdonság. Semmi kétség, hogy az a hatalmas genetikus alkotás is, a melyet az ó-szövetség öt könyve, a , Pentateuch", foglal magában, a melyet a köztudat egy embernek, Mózsers-nek, tulajdonít, szakasztottan 16 A KIINDÚLÁS. ugyanazokba a nehézségekbe ütközött, a melyekkel megismerkedtünk. És éppen ezért kellett az ismeret- len előzményeket közérthető. és reális: alaku psychéből kiteremtenie, hogy azután úgy a testissmimi a lelki — tehát somatikus és psychikus — részben a valóságig eljuthasson, ennek a jövőre irányt szab- hasson. ? Mielőtt azonban ebbe belébocsátkoznánk, álljon itt az, hogy a bibliával foglalkozó tudomány MózsEs öt könyvét — a Pentateucht — már nem egy. ember művének veszi, sőt részei szerint még" "különböző korból is származtatja, hogy tehát azok, mint egyedül MózsEs szellemének szüleményei nem is tekinthetők. Áll azonban az, hogy a Pentateuchnak MózsEs személyével való közvetetlen, szerves kapcsolata, mond- hatni azonosítása, éppen a biblia roppant elterjedésé- nél fogva annyira belenőtt, meéggyőkerezett : a " közs felfogásban, hogy azt zavar nélkül rövidesen és egy- szerűen kiküszöbölni nem lehet. Így talán czélszerűbb lesz itt, a hol nem szövegek kritikai, eredetőszekkii és chronologiai megállapításáról, hanem a Pentateuch tartalmának némi összehasonlító alkalmazásáról van szó, MózsEs nevét mint összefoglaló médiumot al- kalmazni. a E MÓZSES KIINDÚLÁSA. Ifogulatlanul vizsgálva MózsEs kiindúlását. belátjuk, hogy ő kétségkívül az emberi nem legnagyobb és legtudatosabb történetírója és ezen az alapon törvényalkotója. Nem abban az érte- lemben véve a történetírói nagyságot és alkalmazva a mértéket, a mint ezt korunk történetíró nagyságaira értjük és alkalmazzuk, hanem egészen másban. MACAULAY, GIBBON, RANKE vagy MOMMSEN nagysága abban nyilvánul és gyökerezik, hogy ezek a nagyok kritikailag megállapítható, legtöbbször okmányokkal is támogatott tényekből szerkesztették meg történelmi képeiket és ezekből vonták le következtetéseiket és tanuságtételeiket. Nem úgy Mózses! Ő választott népének és ebből kifolyólag az em- beriség egy nagy részének — nemcsak egykoron, hanem ma is elevenen hatva — megírta a világ teremtésének menetét, ezt a semmin, vagy a kháoszon kezdve és kora társadalmáig építve; még pedig oly formában, hogy közérthetőség mellett megnyugvást nyujtott a közepes emberi elmének, tehát a legnagyobb társadalmi hatalomnak. És a midőn ezt véghezvitte, törvényalkotóvá alakult át. Mintha kora göröncsérjét vette volna alapul, a ki 9 . HEzgwmas : A magyar nép arcza. 18 MÓZSES KIINDÚLÁSA. az anyaföld testétől elszakasztja az agyag-gomolyt; gyúrja, hogy formálásra alkalmassá tegye; rácsapja a korongra, hogy megtapadjon; elindítja a korongot és ekkor kezének nyomásával edényt alakít; tehát a nyers anyagból, mely formátlan kháosz, indúl ki és műveletek egymásutánjával, melyek idot is jelentenek, edényt teremt; azon módon MózsEs-nél: az Úr , a kháoszból nem csodával, egyszerre, hanem a műve- letek egymásutánjával, számszerint hat fogással — időnapoók — teremti meg a világot. Így kapcsolja MózsEs össze az Úr hatalmát a közepes emberi értelemmel, mely: " mimndemnntekens anyagiakban és szellemiekben egyaránt, csak időhöz kötött, így időt jelentő egymásutánnal tudja alkotni a leggyarlóbbat és a legmagasztosabbat egyaránt. A közepes emberi értelem, mely nem ihajlandosasét kérdésének végső okait kutatni, feszegetni, élete f0- lyásának, a reáható jelenségeknek egymásutánját is így látva és érezve, a világ teremtésére mézvemes nyugszik MózsEs kiindúlásában — a folyamat szö- vésében. És csak miután az ember megélhetésének előfeltételei meg vannak alkotva, következik az ember maga. Mózses genezisében az Úr nem indítja meg a megalkotott világegyetem vajudásából eredő, tengerek fenekén serkedező protoplazmasejtelmes, titkonlappangó életét; nem gyűjti s nem csoportosítja a sejteket, nem indítja azoknak oszlását, ebben a különbségek legelső fokozatainak nyilvánulását ; nem ebből és ezek- ből alkotja meg az első embert, hanem ismét csak mint a göröncsér: előveszi az anyaföld formálható faját, az agyagot -—— azért az anyaföldét, mert a még- alkotandó embert egész anyagi létével ehhez kell A SÓMA ÉS A PSYCHE. 19 kötnie kiformálja azt az embert és aztán isteni lelkéből lelkezi teremtményét; a genesis szavaihoz alkalmazkodva : teremti az embert a maga saját képére. Es éppen ez az, a mi a közepes értelmet megnyug- tatja, de föl is emeli, a kezdet feszegetésétől pedig távol tartja. MózsEs történetírói nagysága tehát abban nyilat- kozik meg egész hatalmasságában, hogy ő kora és "korok emberének felfogható és megnyugtató kiindu- lást nyújt, evvel a történet folyásának medret ásva irányt szab a jövőbe, mely a közepes elmét, tehát a nagy sokaságot távol tartja az eredet titkának fesze- getésétől, mely titokkal csak nagy és fegyelmezett elme foglalkozhatik, nagy és nagyságukban legtöbbször végzetes tévedések veszedelme nélkül. A SÓMA ÉS A PSYCHE. Rendkívül vonzó elmebeli foglalkozás MózsEs-t módszere kifejtésében és alkalmazásában követni: hogyan fejti ki a tilalom fogalmát abból, a mit nem az értelem, hanem ,az ösztön" megkiván, a mit az immár törvényhozó MózseEs korlátozni akar; hogyan származtatja a paradicsomi tilalom megszegéséből a bűn fogalmát és mint az elkövetett bűn folyományát a büntetést, a megtorlást; hogyan kapcsolja össze ezt a sorozatot a veritékes munka fogalmával — a struggle for life első megnyilvánulásával, fogalmának megalkotásával —— és végre a halandósággal. : Ekkor átmegy az első, mélyen megalapozott em- beri arczulat és formáinak megalkotásához. Minthogy a halandóság fogalma meg van állapítva, a tipus a. 20 MÓZSES KIINDÚLÁSA. szerint való megkülönböztetést az életből és ellen- tétjéből, a halálból fejti ki. A mohó, önző vágy egybeszakad az irigységgel — Kain — és e kettőből fakad a gyűlölet, a bosszú indulata, melynek vége az erőszakos halál: a gyil- kosság fogalma. És íme előttünk áll a gonosz ember és merő ellentétje — Ábel — a jó; megnyilatkozik az első, új bűn; a számonkérés tényéből pedig kibontakozik az eltagadás vagy hazugság, melynek nyomán föl- támad a lelkiismeret, a kín egész hatalmával. Az áldozásnál az Úr nem a Kainét, hanem az Abelét fogadja kedvezően. Kaint elfutja az irigység dühe és ekkor: . . . ,mondá az Úr Kainnak: Miért gerjedett fel a te haragod? és miért változott meg a le ábrázatod 2" Mózses Ta 4. st GBVe A mezőre érve pedig, Kain leüti Ábelt! Állapodjunk meg az Úr második kérdésénél egy pillanatra. Tisztán és világosan láthatjuk, hogy MózsEs meríthetett. ugyan hagyományokból, de nem merít- hetett történelmi adatokból, mert hiszen azt vázolja, a minek történetileg megbizonyítható, reális multja nincs és nem is lehet; de a mit a végezel érdekében a közepes emberi elmével el kell fogadtatnia, még pedig mozzanatok meggyőző erejénél fogva. Erre csak egyétlen módja és Torrasatgyanááes emberismeret, mely MózseEs-nél úgy általános tekin- tetben, mint saját fajának tulajdonságaira nézve, való- ban bámulatot keltő ; sőt a korra való tekintetből szinte megfoghatatlan. Mózses történetíró színe alatt förvény- alkotó s mint ilyennek hatalma, erőssége az alapos emberismeret. ANTHROPOLOGIAI VONATKOZÁSOK. 9) ANTHROPOLOGIAI VONATKOZÁSOK. Ezeknél fogva Mózses bátran mint az anthropologia megalapítója fogadható el; e tudományszak felosz- tását véve a lelki — psychikus — részének és tartozé- kainak minden bizonynyal. Éppen Kain esetéből indúlva, az Úr második kér- dése arra van alapítva, hogy az irigységre fölgerjed "a harag, ez elváltoztatja az ábrázat kifejezését, mert a felindúlás átalakítólag hat az arcz idegzetén át izomzatára, vagyis a psychikus gerjedelem vissza- tükröződik az arcz somatikus részén és mindez foko- zódik a gyilkosság bűntudata, a lelkiismeret föléle- dése, a furdalásnak kínja alatt; különösen az addig a szenvedélytől szűz ember első bűnénél. Az analízisben eddig haladva, a helyzet így alakul: a tett nyomán fölébredt a bűntudat, ennek behatására a lelkiismeret, és ezek elváltoztattak az arczot. Ez az elváltozás belső, ú. n. lelki ösztönből kelve, első alakulására nézve az arczon mimikdi és mint ilyen áll a kutató szeme előtt. A mimika, mint olyan, kapcsolatai szerint két részre bontható, ú. m, a lelkire psychikus és a testire -— somatikus. A lelkinek idegingerére meg- mozdul a testi — az előbbinek alávetett izom és moz- gása, az arczizmok összességének vagy részeinek a lelki — vagy ideginger behatása alatti alakulása szüli az arcz különböző kifejezését — az Úr értelmében az , elváltozásokat" . De ezekre a mimikai elváltozásokra nézve ismét két csoportot kell alakítanunk, ú. m.: 1. Az egymást követő behatások alatt rögtön keletkező és gyorsan múló, így tisztán mimikait 22 MÓZSES KIHNDÚLÁSA. — ilyen például a nevetségessel szemben a hirtelen keletkező és múló nevetés egész skálája, melynek állandó nyoma csak idő során kelhet ki — a víg ember, a szomorú ember. állandó arczkifejezésébene 2. Azt, a mely tartós, el nem múló, akár psychikus, akár somatikus behatás alatt keletkezik, megmarad és éppen ez által az adott arcz állandó jellegét alkotja meg. Vagyis: a múló mimikatt a somatikus elemekre való igen tartós, vagy dállandóvá alakult behatás fizto- gnomtatra, arczulatira változtatja; magyarul kifejezve : állandó arczulattá alakítja. Hogy Mózsers anthropologiájának psychikus részé- vel végezhessünk, a mennyire t. 1. itt Bevezette KAIÖv-ra nézve az utolsó mozzanat az, hogy a bűn- tudat és a lelkiismeret állandó nyomása alá kerülve, mely psychikus hatalom, arczulata szükségképen somatice átalakult s így megszületett a gyilkos arczulat, mai szóval kifejezve LoMBROoso gonosztevője, a , homo delnguens " . Az első emberpár keletkezésétől tehatsgsazteódem abszolut ártatlanságától kezdve, e pár első ivadékáig, már meg van a rettenetes fokozat: a gyilkos tipusáig. Az emberiség mai, magasra fejlődött társadalmára, az ú. n. kulturnépekre alkalmazva: a fokozat az alvó csecsemő abszolut ártatlanságától és nyugalmától, tehát a psychikus és somatikus egyensúlyon kezdve, meg- számlálhatatlan változaton át elvezet a mámoros álla- potban fetrengő, lelkileg elaljasodott, somatice feldúlt arczú alkoholistáig és ezentúl a legaljasabb bűnök alkotta arczulatokig. Ez természetesen általánosságban van mondva, mert egyazon behatás különböző egyénre nem "ugyanaz a kifejezés, fokozatában; ám ezőmás lapra tartozik. A FAJI VONATKOZÁS. 23 A FAJI VONATKOZÁS; Visszatérek MózseEs-hez, ki abban is megjelölte a kiindulási pontot, a mi népét az embertipusok soka- ságára, eredetére nézve megnyugtathatta. Eljárása nagyon érdekes, nagy emberismeretre támaszkodó. Mintegy a Kar bűnéből eredve, a felszaporodó . nemzedékek bűnbe sülyednek, ezeket elsöpri az Úr " , Vízözöne", kivévén NoE-t, családját és állattörzseit. Ezek, a vizek lefutása után, benépesítették a tájakat. De ekkor Mózses az elé a kérdés elé van állítva: hogyan nyugtassa meg népét az embertipusokra nézve, me- lyeknek különbségei már a nyelvek sokféleségében, úgy a bőr szinezetében és egyebekben is nagyon szembeszökően láthatók voltak? Ő nem folyamodott, mint mi, a jégkorszakhoz, mely oly kényelmes sok mindenféle kiindúlási pont föltevésére ; sem ahhoz, a mit BuckKLE az angol műve- lődéstörténetében oly nagy éleselműséggel magyará- zott, t. i. a természeti viszonyoknak az emberre gya- korolt átalakító hatásához, hanem ismét elővette ember- ismeretét, a fennhéjázó, hivalkodó ember lelkületét és erre alapította a jelenség magyarázatát. Az ő felszaporodott társadalma téglát kezd égetni, meszet olt, hozzáfog a város építéshez és hivalkodó, fennhéjázó indulattól sarkalva, oly torony építésébe kezd, mely a Föld göröngyétől a JEHova trónjáig érjen. Ezt az Úr nem engedi fizikai lehetetlenség gátat vet azzal, hogy a nyelveket összezavarja. Ez az osztó elv az, mely az értelmi középszernek egészen megnyugtató kiindulást nyujt az elszéledés tekintetében. A mai emberismeret nyelvén kifejezve: az 24 MÓZSES KIINDÚLÁSA. elemek a mű kivitele, lehetősége és módja fölött , szét- különböztek" és elszéledtek. Innen az emberfajok ere- dete és sokasága. A PAJÉS A VAKOSÁAEG Megérkeztünk volna tehát a tipusok kérdéséig ; de nem úgy, mintha a keletkezésre nézve" MózsEsS genezisét fogadnók el anthropologiai alapul, hanem csak azért, hogy emberi elmével felfogható "pontról indulhassunk Kkt. Naptárszerűen a , világ teremtése óta" ez idén a 7773-ik évben volnánk ; a geológia azonban arra tanít, hogy ez a szám a Föld korszakainak menetében egy másodpercznek oly töredéke, mely úgy viszonylik korszakokhoz, mint az ember EDEEE valamely álló- csillag távolságához. De hát azt a 7773-as számot az értelmi középszer fölfoghatja, nálunk magyaroknál is, kik a mostani területen elfogadhatóan az első ezer évet kitöltöttük. Azonban azt is tudjuk, hogy ennek minden előzménye és kivált kezdete, bizony sokszorosan ködbe borul. De hát haladjunk és vizsgálódjunk. Annyi bizonyos, hogy a majdnem nyolcz ezredév lefolyása alatt az úgynevezett ó-világ emberisége roppant áramlatokon, helyváltoztatásokon ment keresztül, a me- lyek mind módosítólag és bizony átalakítólag is hatottak mindarra, a mit , tipus" alatt megállapítani lehetséges. És működött különösen az e téren legnagyobb alkotó és átalakító hatalom, melynek neve: elvegyülés. Közszólást használva: az ember feje szédül az elvegyülés okainak és módjainak már egyszerű gon- dolatára is. Íme egy kép: bizonyos faragványok nagyon való- A FAJ ÉS A VALÓSÁG. 25 szinűvé teszik, hogy az Ázsia legészakkeletibb részén lakó csukcsok, kiknek életviszonyait NORDENSKJÖLD ismertette meg hires telelése rendjén, a mikor a , Vega" hajóval Ázsiát körüljárta, hogy tehát ezek az éhenhalással folytonos harczban álló nyomorult lények Ázsia délibb tájairól kiszorultak abba a sivár kietlenségbe. Vannak támasztópontok arra nézve, hogy az északi . sarkkör igazi végvidékét lakó eszkimók törzsfájának gyökerei boldogabb vidékről is eredtek. Már pedig ezek a néptöredékek úgy viszonylanak az emberiség nagy tömegeinek korszakok során való áramlásához, mint a száguldó mén patáitól fel- és elrúgott földrögök leg- kisebb és éppen azért legmesszebbre eső morzsái. A felrúgás és kavarodás ott a legnagyobb, a hol a mén patája bevágott és a honnan kirúgott. Ilyen tipró, elvegyitő, kirúgó száguldás volt az is, a mit a történelem és aaz archaeologia a , népvándorlás korszakának" nevez, a mely Kr. u. a negyedik század- ban az ó-világ keletjéről indul, elgázolja a hatalmas római birodalmat, irtja és elnyeli az akkoron élt nép- családoknak egész sorát és elvegyülés révén új egysé- geket teremt. Evvel ismét elértük a kiindúlásban érintett nép- áradat medrét és felvethetjük a konkrét formát. ALKALMAZÁS. E tipró és elvegyítő száguldásból mi magyarok, még pedig kialakult, ránk nevelt történelmi tudat alap- ján már Kr. u. a negyedik század során szoktunk részt kérni, még pedig a hunnok rettentő fellépése révén, a melyeknek áldozatul esett a góthok hatalmas biro- 26 MÓZSES KIINDÚLÁSA. dalma és a kikkel a székelységet hozták némelyek kap- csolatba. Elfogadható az, hogy a hunnok a. magyar Alföldön megtelepedtek. A hunnok megtörtek. És ekkor, a mi reánk nevelt történelmi tudatunk , tabula rasa"-t gondol, a melyet azután avarok töltenek be, kiket Carolus Magnus, a germánok hatalmas császárja, csak a nyolczadik század végén bírt megtörni, a mikor ismét ,tabula rasa"-t szokás gondolni, a melyre végre a tizedik században a magyarság kerül. De nemcsak lehet, hanem kell ís föltenfünkönosm mindazoknak a száguldó néphullámoknak, a melyek a mai Magyarország területén megvetették lábukat, idők során itt csak hadihatalmuk tört meg; ez tünt le, enyé- szett el, — részben talán visszavándorlás során IS. Az azonban, a mi népelem volt, habár csak részben is, de megmaradt, hogy az áramlás rendén a hatalomra vergődő vagy lépő új hullámmal elvegyüljön. A magyar történelem az ethnográfiával és archeologiával kar- öltve ezt ismeri el mint megállapításainak elsőrendű fel- adatát és hogy ez mélyen belevág a tipus kérdésébe, az csak természetes. És ekkor itt az anthropologia fel- adata. Ám a magyar tipus kérdését nemcsak a fölvetett nagy elvegyítő, elenyésztető népáradat nehezíti, hanem nehezíti különösen az is, a mi nagyban és egészben már történelmi időkben folyt. Az ország a világrész középpontjához tartozik ; mélyen fekvő síksága hegy- ségektől körülvéve, nyugotra nyíló medencze-feneket alkot; a medenczékbe pedig gördül minden felszabadult kavics, rög és ebbe siet minden megeredt vízcsöpp: a gravitáczió törvényénél fogva. És a medenczék televé- nyes fenekére ereszkedik minden idők hódító hatalma ALKALMAZÁS. 27 is. Mert a televény a megélhetés hatalmas forrása. Ez is gravitáczió. Magyarország alföldjének televénye mindenkoron nagy marasztó és hivogató hatalommal bírt: azért dúlt végig rajta a tatárjárás, a török hódítás, a faj irtására vagy legalább elvegyítésére törő hatalmi vágy — el az új korig. És áll az, hogy az ország területén csak a politikai . egység, az egységes magyar állam képében van meg : a szó szoros értelmében vett fajt egység nincsen; ural- kodó, államalkotó a magyar; de ez az elemek áramlásá- ból sokat olvasztott magába; nyelve tanusága szerint a messze multak homályában is sok elemmel érintkezett és körülötte mai területén és mai napiglan is szünetle- nül folyik az elvegyülési, kiválási, felszivódási, némely ponton mintegy endozmotikus folyamat. Ha ehhez hozzávesszük még azt is, a mit a mai magyarságnak úgyszólván már fölszinén is látunk, az oly megkülön- bözött részeket, mint a kunok, jászok, bessenyők, paló- czok, barkók, csángók, székelyek stb., a melyeket a magyar nyelv kapcsa egybefűz és hozzávesszük mind- azt, a mit csak az összehasonlító nyelvészet, a nép- lélek megnyilatkozásai — folklore — a kritikailag tisz- tázott történet oldhat meg: akkor tisztán és világosan lát- juk és bevalljuk, hogy a , magyar faj" megállapítása az anthropologiának legnehezebb problemái közé tartozik. De az is bizonyos, hogy a feladat megoldása első sorban magyar feladat, attól visszariadnunk nem sza- bad, mert mi állunk legközelebb saját történelmünk- höz, mi pillanthatunk be legmélyebben a néplélekbe és mi ítélhetjük meg legbiztosabban a társadalmi ala- kulatok jelentőségét ; egy szóba foglalva, mi tudhatjuk meg és érezhetjük is legjobban, mi az: ,magyar" ! 28 MÓZSES KIINDÚLÁSA. TÜZETÉSEBB MEGHATÁROZÁSI Annak, hogy mi az , magyar"? meghatározásában tudományosságunk körülbelül oly helyzetben van, mint volt Mózses az emberiség kérdésében. Ennek somatikus- anthropologiai részét BÉLA király névtelen jegyzőjének krónikája alapján csakugyan nem tisztázhatjuk ; nem dönthetjük el a faji kérdést lege artis az embertan mai követelménye szerint sem, mert erre nézve aziaknóomiiea semminemű alapot sem nyujt, a mennyiben följegy- zései még a hatalmi menet és a nemzetségi "egyímáss után tekintetében sem követelhetik maguknak a hiteles pragmatikusság erejét. És így vagyunk a krónikások összességével szemben is, mihelyt az abszolut anthro- pologiai és faji érték kerdését vetjük föl. A bizonytalan- ságok kháoszából bontakoznak ki a , Gesta Hungaro- rum", a" melyeknek értéke maga is"allitásoss Így és nem máskép állunk a , magyar" kérdéssel a testi — somatikus — anthropologia tekintetében. Ez nem akar kisebbítése lenni azoknak a nagy, fáradságos kutatásoknak, a melyek a származás és fejlődés nagy problemáját ostromolták és folyton ostromolják és sok nagybecsű anyagot vetettek felszínre; de az állítást az okolja meg, hogy azok a fáradságos kutatások a végső következtetésben egymásnak sokszor, sőt legtöbbször merőben ellentmondanak és ebben az ellenmondásban rejlik tagadása az abszolut értéknek, mihelyt faji tekin- tetben a biztos döntést keressük. Az , elhmos"" tekin tetében itt van a HuwrFaLvY kialakult iskolája, mely ethnografiai és nyelvészeti alapokon Ázsia északkeleti részeiből származtatja a magyarságot — és szemben evvel áll VÁMBÉRY. iskolája, mely a magyarságot, mint elhmost, nyelvével egyetemben kizárja Ázsiából! Közbe TÜZETESEBB MEGHATÁROZÁS. 29 legyen vetve, hogy ez majd minden európai kialakult nemzetnél így van, másképpen nem is lehet, mert mind- ennek messze multja a kezdetlegességből indúl, ez pedig éppen ezért szükségképpen bizonytalan. Egészen másképen állunk a , magyar" kérdésben, mihelyt a problema psychikus részét vetjük fel és ezt az emberismeret komponáján latoljuk, hogy következ- tetésekhez juthassunk. Ha MózseEs a felismert -általános emberi tulajdonsá- gok ,lelki" részéből indúlva, ezeket , választott népe" sajátos tulajdonságaival vetette egybe és a nyert ered- ményhez alkalmazta törvényhozói alkotását, ezt a mindenesetre helyes utat mi is követhetjük a , magyar- ság" kérdésében, mihelyt az általános emberit vesszük és egybevetjük azokkal a ,lelki" tulajdonságokkal, a melyek a magyarságra nézve sajátosak ma és a me- lyeket a multban sem vonhatott kétségbe alaposan senki sem. Ezeknek a sajátos tulajdonságoknak a megállapí- tása, az arczban való tükröződése e mű végczélja. ez té 2 TAB BOSZTASI feladatnak szorosabb értelemben vett anthro- pologiai része most már így alakul. mij Első helyen áll a testi — somatikus rész — mely a testi tulajdonságokat . vizsgálja" és egybeveti, hogy számbeli átlagokból sajátosságra követ- keztessen. Ez a rész kiváló súlyt helyez a. méretekre. E mellett áll a psychikus rész, mely a szellemi tulaj- donságok egészét a maga egész kihatásában karolja fel, így tehát az ú. n. , folklore"- vagyis néplélektanükoret is alkotja meg, mely a nép lelkének szavakban kifeje- zett eszmekörét s az ehhez kötött fogalmakat és cselek- ményeket öleli fel, világot vetve a jellem sajátos ságaira IS. A históriai anthropológia a harmadik ágazat, mely a szaktudomány szempontjából véve az ember kelet- kezésével és testi fejlődésével foglalkozik, e dolgozat köréből azonban tudatosan ki van rekesztve, mert soro- zatai — mint tudjuk — szakadozva-ingatagok. A méretekre alapított somatikus anthropologiához szegődik azonban a fiziognomika, az arczulat tana is, mely a magasra fejlődött fotografozást fogadva szolgá- latába, az arczulatok kifejező jellegének összehasonlító tanulmányozását teszi lehetővé és igen fontossá; de éppen ezért a psvchikus anthropologiának azt az ága- ) A BEOSZTÁS, öl! zatát is rendkívül jelentőssé avatja, a melyet wmimikd- nak nevezünk, a mely az arczulatnak hajlam, vérmér- séklet szerinti, de indulatok, szenvedélyek és érzelmek behatása alatti változatait is jelenti és tárgyalja és az ethikai tartalmat és értéket sugározza vissza. A fiziognomika és mimika szerves kapcsolatban hatnak egymásra. És minthogy a kölcsönös hatás bizo- nyos föltételek mellett állandó jegyeket teremt, semmi kétség, hogy mind a két ágazat az anthropologia követ- keztetéseire és tanuságaira nézve súlylyal bír. Éppen ezért ezeket számon kívül hagyni, vagy elhanyagolni nem is szabad, nem is lehet. Semmi kétség, hogy kellő számú méretekből kivont arányszámok alapján meg- különböztethetjük az egyik nemzetet oly nemzettől, melynek méretekre alapított arányszámai lényegesen vagy észrevehetően mások; de a pusztán testi mére- tekre állapított tanuság csak a test mérhető anyagi különbségeit mutathatja ki; a lelki, jellembeli saját- ságokat, a melyeket csak a lelkület tükrözésével, az arcz izmainak játékával és a nyomon támadó kifeje- zéssel bír kimutatni : ezeket a szokásos mértékvételek- kel megállapítani nem lehet. A magyar tipus arczulatának meghatározásánál tehát, ezúttal némely somatikus viszonyon kívül, különösen a két utóbbi ágazat, a fiziognomika és mimika mindavval, a mi hozzájuk megokoltan fűz- hető, lép elénk, mint a feladat megoldásának legfon- tosabb része. Vessünk azonban egy futó pillantást az ágazatok állására is, úgy, a mint az a magyarságra nézve eddig kivehető. Mindaz, a mi a letűnt XIX-dik század utolsó napjáig a közönségesen vett somatikus irányban a BZ A BEOSZTÁS. magyarság kérdésében történt, csak parányi töredék, mely az egyetemes somatologikus részben is csak magamagát példázta, a ,magyar" fogalomra nézve pedig még csak halavány feltevéshez sem nyujtott elfogadható alapot, mert egyebeken kívül a történeti és társadalmi, ethikai stb. kriteriumok vagy teljesen hiányzottak, vagy elégtelenek voltak.! Nem kisebb baj volt eleddig a , magyar tipusoknak" vett, vagy föltett egyének ábrázatáról, illetőleg arczu- latáról fölvett fényképeknek vagy jó rajzoknak hiánya, mely oly szövevényes és éppen azért szerfölött nehéz kérdés megoldásánál, a minő a , magyar arcz" fogal- mának anthropologiai teljes meghatározása, rendkívüli fontossággal bír. És merőben hiányzik még a kisérlet is arra, hogy a magyarság jelleme. ethikai tartalma szerint, élete viszonyaival kapcsolatban egy egységes képben és ezen túl összehasonlító alapon összefoglalva megalkottassék. Így ennek a szerfölött nehéz problemának az említetteken kívül egyáltalában finomabb részeiben való megoldásához még a nyelvészet, folklore, história és összehasonlító ethnografia is hozzájárul; ezentúl igen lényeges szerepe és súlya van az arczképhez kötött összehasonlító vizsgálódásnak, tehát a fiZzio- gnomikának és mimikának is kölcsönös és alakító ! Ide tartozik WEISBACH művében , Körperuntersuchungen verschiedener Menschenrassen"" Berlin, 1878, a magyar fajra vonatkozó rész, mely mind- össze húsz magyar katonán végzett méretekről akarja a , magyar" fogalmát megállapítani, a nélkül természetesen, hogy e katonák leszármazására vonat- kozó finomabb kriteriumokat megszerezhette és számításba vehette volna. Ugyanebbe a sorba tartoznak azok a töredékek is, a melyek irodalmunkban LENHOSSÉK JÓZSEF, KŐRÖSI JÓZSEF, LÁZÁR ISTVÁN és újabban mások neveihez fűződnek. Ez nem kicsinylő kijelentés akar lenni, mert a feladat nagysága és nehézsége töredékül mutatja ki a korlátolt alapra fektetett, különben jó művet is. A FIZIOGNOMIKA ÉS MIMIKA ÁLLÁSA, Kös hatásukban. Minthogy pedig ezek —- tudtom szerint a ,magyar" togalomra nézve tüzetes vizsgálat és meghatározás tárgyát mindeddig nem alkották, e fej- tegetésnek czélja pedig éppen ez, elkerülhetetlennek vélem, hogy a vizsgálat alkalmazott részét mindenek- előtt a fiziognomika és mimika tanának lényegesebb tartalmával bevezessem. "A FIZIOGNOMIKA ÉS MIMIKA ÁLLÁSA. ARISTOTELES. ÁRISTOTELES. Mint sok egyebekre, úgy a fiziognomi- kára is az első, legrégibb ránk maradt forrás ARISTOTE- LES!, ki azonban megjegyzi, hogy már előtte is néme- lyek kisérletet tettek, bizonyos népek — egyiptomiak, thrákok, szittyák — sajátságainak meghatározásával, hogy azoknak más népeknél való fölismerése esetén, emezeknek lelki sajátosságaira következtethessenek. Ez volna tehát az összehasonlító módszernek első lépése. Azt is kétségtelennek tartja Aristoteles, hogy az emberi ábrázatban a szenvedélyek nyomot vésnek ; de erre nem fektet súlyt; mert szerinte ugyanazok a lelki tulajdonságok nem egyformán nyilatkoznak ; az ábrázatba pedig ugyanazokat a nyomokat külön- böző lelki ingerek is véshetik. Ám, csodálatosképen, Stagira nagy bölcse, ismételve mondva, éppen ezekre nem fektet súlyt, noha már bennök van mai felfo- gásunk csírája s e valóban nagy elmének induktív —- tapasztalati — iránya tulajdonképen az elemző I TAFEL, OZSIANDER und SCHWAB: Griechische Prosaiker. B. 226. v. ő. PiDpERgiT D. Th. ,Mimik und Physiognomik" II. neubearb. Auflage 1886. p. 146. é. t. HExzwmaxs : A magyar nép arcza. 3 34 A BEOSZTÁS. és összehasonlító eljárást kellett volna megragadnia és ajánlania. E helyett ARISTOTELES azt vitatja, hogy az embe- reket az állatokkal kell egybevetni és a közös jegyekből a közös tulajdonságokra kell következtetni. Ez a módszer azután Aristotelesnél kisüti, hogy a vastag orr — mint az ökörnél — az embernél is lustaságot jelent; a tompa orr — mint az oroszlánnal " az embernél is nagylelkűség jele; a dúrva SZO Esni az oroszlánnál és vadkannál — bátorság; a puha szőr — mint a nyúlnál — gyávaság stb. stb. jele. Tehát nemcsak a vonás, mely az ember és a gerinczes állat arczulatában már a koponya . alapjában véve egységes alaptervezeténél fogva bizonyos fokig meg- van, s a mi, mint látni fogjuk, DARWINT is vizsgálatokra indította, hanem már a puszta anyagi tulajdonság is, mint a szőr durvasága vagy puha volta egyező jel akart lenni. Aristoteles így nem boldogulhatott. SCHACK:SOPHOUS: SCHACK. Ez a teljesen tarthatatlan nézet azonban időnként csodálatosképen föl-föléled és egész komoly- sággal széles alapon — alig húsz évvel ezelőtt — a dán festész és fiziognomikus ScHack! foglalkozik vele. Egész sorát adja az ugyancsak összeerőszakolt fejrajzoknak, melyek szerint össze vannak hozva a francziák vitéz tábornoka, KLÉBER feje az oroszláné- val, BERNADOTTE a sassal, VOLTAIRE a majommal, TALLEYRAND a rókával, FERENCcz császár a birkával, egy jütlandi egyházfi a pudlival, a párisi rikkancs az agár- ral, ROBESPIERRE a hienával stb. stb. Az egészet PIDERIT? ! SCHACK, Sophus: , Physiognomische Studien. Autorisierte deutsche Ausgabe. 1881. von Eugen Liebich. pag. 42, 115. é. t. ? PIDERIT i. h. p. 149—150. A FIZIOGNOMIKA ÉS MIMIKA ÁLLÁSA, 99 , módszeres őrültségnek" bélyegzi. De azért van SCHACK-nál egy becses tétel is, az, a hol a szemre nagy súlyt fektet, ezt a ,lélek tükrének" nevezi, a , legközvetetlenebb atmenet pontjának, a melyen a test a lélekbe atszall", mi megfordítva helyesebb. OCHACK SZerint az arczulatban a szemé a főszerep, mert ez nyujtja , a lathatatlan szellem látható formáját" . Ennek az ARISTOTELES-SCHACK-féle irányzatnak meg- világítására szolgáljon itt a többek által is fölhasznált 5 KLÉBER és az oroszlán"-féle párosság kiábrázolása. zett Dr; DG A Vo (7 4 MI! 4 4 / VA 1. Kléber tábornok. (1753—1800). 2. Schack oroszlánja. SCHACK az oroszlánt BuFrox nyomán így jellemzi : , AZ oroszlán haragja nemes, rettenthetetlensége nagylelkűséggel párosult, természete sensibilis" KLÉBER franczia tábornokot 1. kép azután így viszonyítja az oroszlánnal : , Óriás, tagbaszakadt test; és a midőn szája és szeme a daczot, a vad és féktelen bátorságot árulta el, haja pedig bozontosan és szabadon árnyékolta be homlokát, mégis a többi nemes vonása megfon- toltságról és nemességről tanuskodott, a mely bátor- sága fölött uralkodott, azt irányította" . 90 A BEOSZTÁS. Hozzáteszi SCHACK;. hogy MIRABEAÚ, vanpktanezia forradalom nagy szónoka is, hasonlítván az oroszlán- hoz, mitől sem. rettent vissza: Egy pillantást vetve KLÉBER és az oroszlán feje raj- zára, — 2. kép — mely a ScHack-félének faksimiléje; legott meggyőződünk róla, hogy ScHAck mondásához híven, mely szerint a szem a lélek tükre, mindenekelőtt a szemeket erőszakolta össze, a nélkül, hogy különben helyes fogalma volt volna az oroszlán fejealkotásáról, szájáról, szeméről, orra alkataról és sörényérőlétöítla a két fejet hajától, illetőleg sörény-szőrözetétől meg- fosztjuk, ki fog tünni, hogy minden hasonlatosság megszűnik, így tehát a hasonlatosságot nem a vonások rokonsága, hanem inkább a szórözet, illetőleg hajzat alkotja meg, a mennyiben ez egyáltalában lehetséges. Különben is mindaz, a mit KLÉBER-ről, az első franczia köztársaság tábornokáról tudunk, bizonyítja, 3. Kléber tábornok feje 4. Az oroszlán feje Guérin szerint. Specht szerint. hogy bátorsága semmiben sem hasonlított az orosz- lánéhoz, úgy t. i. a mint az oroszlánt a természet: A FIZIOGNOMIKA ÉS MIMIKA ÁLLÁSA. A história ismeri. Az oroszlán tud futni, tud félni is ; prédáját meglopja és nem irtózik az orozva táma- dástól sem. Kléber megvetette a veszedelmet, ezt kifejezte szájának metszése; daczosan elszánt volt; de nyilt és egyenes jellem. A szemközön álló merő- leges ráncz, mely a tekintetnek sötét kifejezést ad, Klébernél nem volt meg; az oroszlán helyes képén ellenben megvan. Az igazságot a 3. és 4. kép mutatja, a mely művészkéztől eredve, a viszonyt helyesen tünteti föl. AZ ARISTOTELES-SCHACK-féle alapon sokkal inkább hasonlítható az oroszlánhoz például a már süketülő BEETHOVEN, a kivel e műben találkozni fogunk. LAVATER J. C. I LAvATER J. C.! a XVIII. század végén igen nagy zajt ütött fiziognomiai , tudományával", mely azon- ban nem volt az; de a kor áramilatai kedveztek az emberek kiismerését czélzó okoskodásnak és maga GOETHE sem tudta magát teljesen kivonni a hatás alól. A sok, részben hatalomban levő hívő, roppant nép- szerűségre segítette LAVATER-t és e népszerűség még ma is rezeg. Leghatározottabb ellenese EEHTENBERG G. C. LICHTENBERG G. C. — a szó legszorosabb értel- mében LaAvATER kortársa — volt, a mennyiben az előbbi 1742-ben, az utóbbi 1741-ben született. LICH- TENBERG főművében? tulajdonképen két mondatban foglalja össze bírálatát és nézetét. Az egyik ez: A pathognomikus — szenvedély — jegyek, gyak- ! LavarER J. C. , Physiognomische Fragmente". 1775—78. Leipzig — és: , L/Art de connaitre les Hommes. Édition Moreau". 1807. ?: LICHTENBERG G. C. Ueber Physiognomik gegen Physiognomen, pag. 516—3517 et pag. 481., mind a II[-ik kötetben. 39 A BEOSZTÁS. ran ismételve, nem tűnnek el egészen, hanem fizio- gnomiai nyomokat — állandókat — hagynak hátra az arczulatban , A másik ez: ,A működő szenvedélyeknek vari nak jegyeik és tagadhatatlan, hogy ezek nyomot is vésnek ; ebben rejlik az, a mi a fiziognomikában 1gaz" . Ez a felfogás egészen helyes és visszasugárzik a genezis idézett helyére is, a mikor t. i. az ÚR Kám-tól ábrázatjának elváltozását kérdi. Nem lehet e mű feladata, hogy az irodalom meg- közelíthető részének fonalán a fiziognomikának, mint tudományos disciplinának ingadozását fejlődése során kifejtse ; messze vezetne és a végezélrar üézvesmem 15 lényeges ; "de érintemi"kell GRATIOLET, PIERRE ! vizsgálatait, mert ő inkább a test- törzszsel foglalkozott s az indulatok hatásának symboli- káját adta. Az tagadhatatlan, hogy a psyche behatása alatt álló és megnyilatkozó testmozgások vizsgálata szintén fontos, mert szerves összefüggésben áll részei szerint az indulatokkal és azoknak az arczban — a szóban — való kifejezését kiegészíti, érthetőbbé, hatá- sosabbá teszi. A kérő, áldó, visszautasító stb. arcz- kifejezéssel a kéznek, karnak és a testtörzsnek is meg- felelő mozdulata, illetőleg tartása van, és ebben nemcsak sok az egyéni, de a faji és memzetv Jellemiiss DARWIN, CHARLES. Most már átmegyünk DARWwIN művére?, nem azért, hogy alapul vegyük, hanem azért, mert úgy- ! GRATIOLET, Pierre : , De la Physiognomie et des Mouvements dEx- pression", Paris, 1865. ; - DARwIN Ch. , Der Ausdruck der Gemüthsbewegungen bei dem Men- schen und den Thieren. Aus dem Englischen übersetzt von Victor Carus. Stuttgart, 1872." V.ö. Henry HUGHES : , Dic Mimik des Menschen auf Grund voluntarischer Psychologie". Frankfurt, 1900. Bevezető rész. A FIZIOGNOMIKA ÉS MIMIKA ÁLLÁSA. 99 szólván egy tételbe foglalható jellemzésével nyit- ható meg vele a modern felfogás és áramlatainak sora. Mint mindenben, úgy a fiziognomikában is DARwix felfogása tökéletesen tudományos és az, a mit valamely művével meg akar világítani, lapidáris rövidséggel ugyan, de ki van fejezve már műve czí- mében is. Ide tartozó művének czíme: , The expres- sion of the emotions in Man and Animals", magyarul : , AZ indulatok kifejezése az embernél és az állatoknál" legott és tisztán megmondja, miről van szó Meg- tudjuk mindenekelőtt, hogy noha az emberrel az állat viszonyítva van, ez nem történik sem ARISTO- TELES, Sem SOPHUS SCHACK értelmében, mert DARWIN nem a külső tulajdonság vagy hasonlatosság, hanem a belső ingerből támadó indulat imimikai kifejezését tartja szem előtt, mely forrása és eredete szerint embernél és állatnál egységes. Ezt azonban nem állítja az általános ember- vagy állattan szolgálatába, hanem erősségeket keres benne leszármaztatási tanának kiépítéséhez. Ezen az ösvényen valóságos mérhetetlen finomságokhoz juthatunk el, melyeknek szavakba foglalt meghatározása szinte lehetetlen. Így egyebek között, hogy minden ember, szakismeret nélkül is, mintegy ösztönszerűleg tudja: mikor örül, mikor búsul, mikor figyel, mikor haragszik, mikor dühös, mikor fél stb. a kutya? Veszi pedig ezt észre az illető indulat külső kifejezéséből, a mint ez a psychikus, vagyis belső ingerből kelve, mimikai alakot ölt, melyet azonban finomságai szerint szavakkal meghatározni akarni, lehetetlen. Így van az az embernél is, noha — mint látni fogjuk — ennél az indulatok tükröző- dése és meghatározása kérdésében már sok történt. Még ezeknél is mérhetetlenebb finomságokhoz 40 A BEOSZTÁS. jutunk. el, ha a hangot vesszük. A. kis mtiszanadak egyetlenegy, csak párszor ismételt szólamából , kiérez- zük", hogy a kis szárnyasnak bánata esett — ezt kiérezzük az emberéből is ! DARWIN nagy fáradsággal végzett vizsgálatokkal még azt is megállapította, hogy a természetes állapot- ban élő népek mimikája — szemben a művelt népeké- vel — sokkal több közös vonást, mint eltérést mutat. DARWwIN műve azonban csak nagyon közvetve tar- tozik e dolgozat végczéljához ; de DARwIwN-t mellőzni nem lehet, mert mindenképen súlylyal bír és PIDERIT — kire nemsokára reátérünk — műve bevezetésében kimondja, hogy bármit is tartson a kritika DARWIN művéről, bizonyos az, hogy a tárgy tudományos, beható művelését ez indította meg. DUCHENNE DE BOULOGNE. DUCHENNE de Boulogne, egy kitünő franczia ana- tómus és kisérletező fényesen kiállított műve,! DAR- WIN és PiDpERIT művét megelőzőleg, tehát úgy jelent meg, hogy a két előbb nevezett tudós még tekintetbe vehette. DUCHENNE irányát már a , mécanisme" szóval jel- lemzi; de ezenfelül a bevezető részben kiénneltőüatosái ő verulami Bacon következő tételéből indul : , A kisérlet kérdés a természethez, annak megszólaltatásáva". Nem figyeli meg az embert, mikor indulatai belső ösztönből, tehát psychikus behatásból kelve, az arczon tükröződnek, hanem az így keletkezett, ismert — sok- szor azonban csak feltett —- arczulatokat az eleék- tromosságnak az arcz különböző izmaira való reá- hatása útján, tehát mesterségesen állítja elő; hozzá" ! DUCHENNE de Boulogne G. B. , Mécanisme de la physiognomie, du analyse électro-physiologigue de Vexpression du passions". Paris, 1870. A FIZIOGNOMIKA ÉS MIMIKA ÁLLÁSA. 41 még nem is különféle, más-más természetű emberen, hanem túlnyomóan nagy részét egyazon, már koros és láthatóan, nagyon kifejlődött és gyakorlott arcziz- mokkal bíró színész arczán. Így alkotja meg az indulatok felszines képeinek egész skáláját a nyuga- lomtól a halálfélelemig, a mosolytól a féktelen dühig. PipExir! kritikája erre nézve a következő: ,Az izmoknak e mozdulatai t. 1. elektromosság beha- tása alatt — nem belső, hanem külső ingerből, nem saját, hanem másnak a kisérletezőnek akara- 5. Duchenne, a sirás két faja egyazon arczon. tából folynak, azért ily arczfintorítások — , Grimas- sen — kevéssel járulnak ahhoz, hogy bizonyos indulatoknak, bizonyos arczizmokkal való összefüg- gését földerítsék". Ez a kritika tökéletes volna, ha PipERir hozzátűzi ezt : annyival is inkább, mert ugyanaz az indulat a különböző vérmérsékletű egyének arczán nem egyazon módon és különösen más-más fokban tükröződik. ! PiIDERIT : , Mimik und Physiognomik" — v. ö. 1. jegyzet — pag. 6. 42 A BEOSZTÁS. Az nagyon természetes, hogy DUCHENNE-nek az arcz mind a két fele hatalmában áll és így az arez- feleken más-más izmot téve ki az elektrikus inger- nek, a két arczfélnek külön kifejezést is adhat. Hogy az olvasónak legalább fogalma legyen DUCHENNE eljárásáról és ennek hatásáról, erre szolgál a bajosan megszerezhető és drága műnek egyik fele- másvarczulata sorakép: Tisztán látható, hogy a jobb areczfélendasszájátei van rántva, a bal félen nem, ahhoz képest sat az elektromosság a kis járomizomra és a felső ajkat emelő izomra is reá hat, a melyeknek megfelelően a ránczozat és a szem összehúzása is alakul s így a sírásnak két fokozatát alkotja meg. Úgy látszik, hogy DUCHENNE-nek különösen ilyen kisérletei indították PipERir-et kicsinylő és kemény ítéletének kimondására. DARWIN ítélete DUCHENNE művéről ellenben ezcs ,, DUCHENNE nem bocsátkozott annak bizonyításába : miért húzódnak össze bizonyos izmok bizonyos szel- lemi behatások alatt és miért nem mások? De mégis kimutatta azokat az izmokat, a melyek legkisebb mértékben állanak az akarat ellenőrzése alatesbe kell vallani, hogy ez az ítélet igazán az impondera- biliák legszélsőbb határait érinti. Amde DuCcHENNE műve a mi feladatunkra nézve nagy értékkel bir, a mint ez alább. az ús: má Szasz tipusok" méltató tárgyalásánál világosan ki fog tűnni. Addig is folytatjuk. PIDERIT THEODOR: PIDERIT már többször idézett művének második kiadása — mely itt alapul van véve —- szavakban 1 DARWIN : Der Ausdruck der Gemüthsbewegungen etc. etc. 1872. pag. 4. A FIZIOGNOMIKA ÉS MIMIKA ÁLLÁSA 43 és megfelelő rajzokban rendszeresen tárgyalja az indulatoknak — de a hajlamoknak és vérmérséklet- nek is — az arczulatban való kifejezését; sema- tikus képeit pedig, a hol szükséges, tipikus egyének arczképeivel is támogatja. Az utóbbiak között Goethe, II. Frigyes király, Richelieu, Locke, II. Katalin, Jean Paul, Beethoven, Kléber, I. Napoleon, Luther, Franklin Johannes Müller stb. és ezentúl több ókori szobrászati .remek, mint Laokoon, Brutus, Nero. El kell ismerni, hogy ez a mimikának és a fiziognomikának első, rend- szeres kézikönyve, mert az okot és okozatát szerves kapcsolatban adja és nem feledkezik meg a külső behatást követő ú. n. ösztönszerű mimikáról sem. Igen szép és jellemző különösen némely részében a mű bevezetése: , Az arcz játéka a szellem néma nyelve. A népek szóbeli nyelve különböző és változik ; az arczu- lat néma nyelve ellenben valamennyi embernél ugyanaz. A vadembernél éppen úgy, mint a művelt európainál, a rabszolgánál éppen úgy, mint a királynál, a gyermek- nél éppen úgy, mint az aggnál a hangulat, az érzés, a vágy és a szenvedély egyazon módon nyilatkozik meg. Az arcz nyelve oly világos, hogy a gyermek már zsenge korában kiolvassa anyja arczából a szomorúságot, a kedvetlenséget", -—— hozzátehetjük, hogy a jókedvet és szeretetet is. , Minden ember megérti a szellem néma nyelvét; megtanulja empiricze és nem vesződik nyelv- tanával. De az is igaz, hogy a mennyire felkarolták a nyelvek tanulmányozását, épp annyira hanyagolták el az arczkifejezés néma nyelvének mívelését." , Johannes MÜLLER az ember élettanáról írott kor- szakalkotó művében, még a XIX-dik század első 1 MŰLLER, Johannes : ,Handbuch der Physiologie des Menschen." 44 A" BEOSZTÁSE felében is azt mondta: , Az arczizmok viszonya bizo- nyos szenvedélyekhez teljesen ismeretlen" . BELL, ÖKEN, HuSCHKE, HARLESS még mindig bizonytalanságban tapo- gatódznak s így tart ez DARwix-ig, ki azonban csak azt veszi, a mi tanát támogatja ; a tárgy tudományos fel- fogását és miívelését azonban tagadhatatlanul ő indí- VOLLaMNS ga : PipERir felfogása szerint — éppen úgy, mint SCHACK- nál is — az arcz mimikájában a kifejezésülesíteléle szerve, igazi , organum principale", a szem, és mint- hogy "fejtegetéseink rendén, lényeges rokmáaliogyas ugyanerre a szervre kell a legnagyobb súlyt fektet- nünk, már itt adjuk azt, a mit BIDERIDHasSSZenie nézve" megállapít: , Nagyon kellemetlen behatásoknál, különösen akkor, ha azok hirtelenséggel következnek be, arszemNerosem hunyorít; de ily behatásoknál csak ritkán zárul egészen és tartósan, azért, mert a szemen át kapcsolódunk leg- bensőbben a külvilághoz és éppen ezért a szem teljes behunyása rendén elveszne annak lehetősége, hogy- önállóan " fölismerjünk, cselekedjünk, "ar" mi apedtesa veszedelemmel szemben tehetetlenséget" jelentenesi , Minden hirtelen támadó behatás, mely a látást éri és a szemet esetleg veszélyeztethetné, azonnal és villám- gyorsasággal hozza mozgásba a védőszerkezetet és még mielőtt hogy a" veszedelmetdhelyésen felfoghatnók, [ védelemről tudatosan gondoskodhatnánk, ez a becses. szerv már, mintegy ösztönszerűleg, védwvesistsyanós , Ha a szemet hirtelenül támadó, vakító: Sényeésása szem rendesen nem zárul be egészen, hanem a homlok bőre az, mely merőleges ránczot vet, azaz a szemöldök- izmok összerántó — megfeszítésével előkészíti a szem behunyását. A merőleges homlokránczokban tehát A FIZIOGNOMIKA ÉS MIMIKA ÁLLÁSA. 45 a behunyás szüksége jelentkezik és így ezek a ránczok a látás érzékének kellemetlen érintését jelentik." De jelentenek más okból mást is ! Külön a szemhunyorításról szólva, PiDERIT ezeket mondja: , A szemizmon két rész különböztethető meg: egy belső, központi és egy külső, körzeti; mindkettő külön-külön mozgatható. A hunyorításnál a belső, köz- ponti izomrostok mozdulnak meg s ez vagy tudatosan, vagy ellenkezően történik. A szemet behunyhatjuk, a hányszor csak akarjuk; de akaratunkon kívül is bezárul, még pedig : 1. A művi érintésnél ; 2. A hirtelen, erős látási behatásnál ; 3. A hallást erősen érő ingeieknél." Nagyon jellemző, helyes és e mű végczéljaira nézve fontos az, a mit PipERir a mimika és fiziognomika közötti szerves kapcsolatról mond, a mint következik. , Fiziognomiai jegyeket csak azokon a részeken kereshetünk, a melyek a szellem működésének hatása alatt állanak. — Ezek különösen az izmok és ezek között különösen az arcz izmat. Ezeknek az izmoknak futólagos, mimikai mozgásai, sokszoros ismétlés ren- dén, fiziognomiai vonásokká alakulnak, vagyis állandó — habitualis — jegyekké válnak." Ha figyelembe vesszük azt az irányt, a melyet a mimikára és fiziognomikára nézve eddig jeleztünk, csak természetesnek fogjuk találni, hogy a bekövet- kezett haladás az élesebb megkülönböztetések és tüze- tesebb meghatározások terére lépett. És valóban Lowm- BROSO CÉZÁR a rendellenességek felé fordult, míg MAN- TEGAZZA PAoLo inkább a normális jellegeket vette elő. 468 A BEOSZTÁS. LOMBROSO CÉZÁR. LomBROSOo inkább szellemes, mint rendszeres. De éppen előbbi tulajdonságánál fogva sok meghatározása szállóigévé valt: Így a lángelme és az őrültség szerves rokonságáról szóló. Ő abból indul ki, hogy a gonosz- tevő mint olyan. születik és hogy szervezetének, külö- nösen fejének, alkotásánál fogva az. Ebből az elvből indúlva ki, megállapítja a jellemző jegyeket. ; Főművében! a legfőbb jegyeket így adja: A született Somosztewós Füle sselálló: Haja: tömött. Szakálla: gyér. Homloküregei : boltozatosak. Állkapcsa : roppant. Poflacsontja s SSZEles. ASUS Ya Ki O7Ss Szeme: vérbenforgó, üveges, jeges, merev tekintetű. Orra :, nagy, sokszor sas vagy héjjaorr. Allkapcsa: csontos, erős. Pofájatasszéles. Flaja: göndör, (tömött: Sötét: Szakálla: gyér. Ajaka: keskeny. Szemfoga: nagy: Almatagsága: —— nystogonus -— gyakori. ETŐ Oskar ketmnserese Féloldalú arczrángatás, vigyorgás, fenyegető fog- vicsorítás úgy, hogy a szemfogak láthatókká válnak. Füle : "mindig elálló: ! LOMBROSO C.—Fránkl M. O. , Der Verbrecher — Homo delinguens — in anthropologischer, aerztlicher und juristischer Beziehung." Hamburg, 1887 —90. A FIZIOGNOMIKA ÉS MIMIKA ÁLLÁSA. 47 De LoMBROSO. Szerint a nemes arczú gaz- emberek sem ritkák; ilyenek voltak : Lacenaire, Bouchet, Sutter, Golardi, Jacovone, Malagutti és mások. Hogy milyen eljárás során, az nem tartozik ide, de LomBRoso eljut a gonosztevő-tipus két csoportjá- nak felállításáiíg, a melyeket a jellemző jegyek szerint így osztályoz: ELSŐ ESOD OS Roppant állkapocs. Gyér szakáll. Tömött haj. Második csoport: Elálló fül. Hátraszegett homlok. Kancsalság. Görbe orr. A szem jelentőségére nézve jellemző az, a mit LomBRoso a hirhedt Vipoco-ról jegyzett fel —— élt 1775-től 1857-ig — ki kalandos életet folytatva, tolvaj, gályarab, hirhedt rendőrkém volt és azt mondta, hogy , egyetlen jól kilesett pillantásról biztosan fölismeri a gazembert . A rendes — normális — jelenségeket széles alapon MANTEGAZZA, PAOLO tárgyalja. ! A tulajdonságokat részben GHIRARDELLI és mások alapján így osztályozza: Vad: a tobas, pampa, maori, viti. Szelid: a chiriguano, guarána. Apatikus: a patagon, aimara stb. Komikus: a néger. 1 MANTEGAZZA, Paolo: ,Physiognomik und Mimik. Vom Verf. geneh- migte Uebersetzung von R. Löwenfeld I., II." Leipzig, 1890. 48 A BEOSZTÁS. Buta: a hottentotta. ausztráltai. Intelligens : az !európai. Tüzetesebben meghatározva ezeket adja: Egyiptomi: ravasz, zsugori, buja, de tanulékony és" ügyes: Thrák: alattomos, lusta. Szíttya: kegyetlen. á Gall, a transalpin: nehézfejű, durva, . bűüszkes Olasz: kiváló a tóga nemességétől (ez egy kissé , laus propria"). Göroóg zselénk. SZÍTTai: ZSÜBOTT. Ázsiai: fajtalan, buja. opanyol SSztezttais tüzes: Portugál: melancholikus, de sanguinikus is; erő- teljes, de nehézfejű. Német :- flegmatikus, de cholerikus is; nagy és együgyű. Franczia: fiegmatikus, cholerikus. ovajczi: ezt csak a nyilt tekintet jellemzi. Zsidó: hadaró, kapkodó, kurtán végező. LENZ szerint aránylag több epével bír. A mi a testtartás, mozgás jelentőségét illeti, itt MANTEGAZZA FUESSLIN nyomán a következőket adja: , A tartás és mozgás minősége sokszor élesebben jellemez, mint az arczulat. A tartás, illetőleg mozgás a nyugalomtól föl a szenvedély, az indulat kitöréséig oly. jellemző lehet, hogy a magyart — szószerint , Hungar" , — szlávot, illirt és oláhot a testtartás tisz- tes voltából — Anstand, — a fej hordozásából És a taglejtésből lehet felismerni és jellem szerint is osztá- lyozniss A FIZIOGNOMIKA ÉS MIMIKA ÁLLÁSA. 49 Itt egyszerűen rámutatok GRATIOLET irányára Vv. Öö. pag. 38, mely a testtörzs symbolikájával fog- lalkozott. Annak megfelelően, hogy az európait ,intelli- gens"-nek osztályozta, fejtegetéseinek során azt is hozzáteszi, hogy Európa különböző népeinek mimikája első sorban a legkiválóbb lelki psychikus Ssajá- tosságoktól ered. Ehhez képest Európára: nézve két csoport alakít- ható, ú. m. : Expanziv mimikája van az olasz, franczia, szláv és orosz népnek. Konczentrikus a német és a skandináv népnek. És evvel megérkeztünk ahhoz, a mit MANTEGAZZA a szemről mond : , Úgy az igaz, mint a színlelt érzelmek mimikája legvégül abba szorul, a mit a ,lélek tükrének" neve- zünk, ez pedig a szem" tehát éppen úgy, mint SCHACK ÉS PIDERIT". Mikor látszólag már minden mimi- kai kifejezés elsimult és azt hinnők, hogy a teljes nyugalommal van dolgunk, mintegy összefoglalva látjuk az ember bensejében uralkodó érzelmeket, dúló indulatokat a szemben. Ezt az éles megfigyelő nem is téveszti el." Talán nem is kell itt külön reámutatni Vipoco imént felhozott állítására. MANTEGAZZa-nak itt kifejtett sorozata a következő- ben tetőz és ezt immár képhez kötjük: Az intellektuális energiának két legkiválóbb képe: 1. Az alkotó képzelő erő, 6. kép. 2. A kutató gondolkozás, 7. kép.! A képzelő erő kifejezésénél mindazok a mozza- ! MANTEGAZZA i. h. p. 464—466. Fig. 4, 5, 6, 7. HErgwmaNs : A magyar nép arcza. 4 50 I A BEOSZTÁS. natok, a melyek a szem és száj központjában tetőz- nek, az arcz periferiája felé kisugárzók, tehát centri- fugálisok. 6. kép. A gondolkozó arczkifejezésnél ellenben a mozza- natok az arcz közepén a szemre és szájra nézve össz- pontosulók, tehát a centrifugálissal ellenkezők. 7. kép. Y 7. Mimikai központ: 6. Mimikai központ: ,Az alkotó , A kutató gondolkozás képzelő erő kifejezője." kifejezője." Az inspirált ember létén kívül, a nyilt szemhatá- ron keres; a gondolkozó mintegyj önmagába fordul. A képzelődő kifejezés sokszor átcsap pathologiai alakzatokba, ilyenek a lelkesedés, a költőiség És fel az őrületig. A gondolkozó kifejezés, ha túlhajtásba csap, át- mehet elragadtatásba, merevségbe, sőt butaságba is. Egyáltalában a mimikában a végletek törvénye uralkodik; a végletek érintkeznek és sokszor egyazon színben összefolynak. MANTEGAZZA szerint tehát az arczulat mimikai középpontja a szem és a szdj kifejezés kölcsönösségé- ben nyilatkozik meg. : ; A FIZIOGNOMIKA ÉS MIMIKA ÁLLÁSA. 91 HUGHES HENRY. HuGHEs műve a legújabb mű, a mely azonban inkább csak fölemlítendő, s egyfelől és némileg összefoglalója, másfelől elméleti és bölcseleti kifejtője a mimikáról és fiziognomikáról írott forrásműveknek, így azoknak is, a melyeket itt tárgyaltam. HuGHEs HEwxRY! műve az ember mimikájáról szól a , voluntarius lélektan" alapján, mely a közönséges lélektanhoz oly viszony- ban áll, mint a CaRrEsius-féle alaptétel elváltoztatása a voluntárius, mondjuk akarati irányban az ,aka- ratos" t. i. kétértelmű volna. Az elváltoztatás íme ez: CaRrEsius tétele, mint végső foglalatja az emberinek: ,cogito, ergo sum" , azaz : , gondolkozom, tehat vagyok" ; voluntáriusan el- változtatva, vagy módosítva: , volo, ergo sum", azaz: . gondolkozom" helyett , akarok, tehat vagyok" . Ennek kifejtését azonban még megelőzi egy köl- temény, mint világos bizonyítéka annak, a mit, a kiindulást keresve én is hangsúlyoztam, hogy a szaka- datlan összefüggést, a continuitást csupán a lélektani viszonylatokban találhatjuk — a fajiakban, vagy törté- nelmiekben nem. Ám álljon itt két jellemző versszak : Als durch des Allmáchtgen Arm Babels Turm in Schutt zerstoben, Hat ein unzáhlbarer Schwarm Völkersprachen sich erhoben. Gleich, nur eine Sprache blieb Allen Zeiten, allen Lándern : Wie auf der Gefühle Trieb Unsre Mienen sich verándern. já HUGHES Henry: ,Die Mimik des Menschen auf Grund voluntarischer Psychologie." Mit 119 Abbildungen, 402 pag. Frankfurt a/M. 1900. 45 52 A BEOSZTÁS. Magyarul : A midőn a nagy Uristen Bábel tornyát összetörte : A népnyelvek áradatát A világon szétsöpörte. Csak egy maradt érintetlen, És ez ma is uralkodik : Az, mely belsőnk ösztönéből Az arczunkról sugározik. Az egész kötött formában, de bizony csak hala: vány kifejezése annak, a mit PiDrRir, tudásból indulva, oly szépen fejezett ki — 1. pag. 43, — a midőnyaz arcz játékáról, mint a szellem néma nyelyvérőkeszőls Ezenkívül élesen jellemzők az-: előszó következő részei: ,A jelenkor a tett ideje. A mig a XxIERESSzázAad első fele a szemlélődésnek hódolt, addig a második fele erélyes cselekvésre késztetett. Azelőtt a művészet és a bölcselem uralkodott a szellemeken, most a technikáé és az orvostané az elsőbbség, a fölény. Ez a változás Európának valamennyi kulturnépénél kö- vetkezett be, leginkább azonban Németországban, hol egykoron GoETHE-ben az oly magasra becsült lIdeál — eszmény — jelent meg, manapság azonban BISMARCK, mint el nem ért példa — Vorbild — áll előttünk" : , Ugyanennek az átalakulásnak a lélektan is alá kell hogy vesse magát, mint a mely a szellémütüidos mányának alapját nyujtja . . . hiábavaló minden idegenkedés, vonakodás, SCHOPPENHAUER merész vállal- kozása után már csak idő kérdése, hogy mikor tér át a lélektan értelmi — intellektuell — felfogásától a voluntarius irányhoz". A FIZIOGNOMIKA ÉS MIMIKA ÁLLÁSA. 40 , Eppen úgy, mint az értelemről szóló tan, a 40- luntas doktrinája is empirikus módon talált, élettanilag biztosított erősségek sorozatára van fektetve, a mely erősségek a feltevések és magyarázatok — Interpre- tationen — kiválogatásánál ellenőrzésül szolgálnak ; a tulajdonképeni analizisek és dedukcziók, termé- szetesen mindig az önönmegfigyelésből vétetnek". Ha a könyvben letárgyalt kategoriák bizonyos sorozatát iktatom ide, meg. fogunk győződni, hogy a könyv egy adott nép jellemző arczulatának meghatá- rozásához csak kevéssel járulhat hozzá. Tárgyaltat- nak az ellenszenv, az undor, a tisztelet, a félelem, a gyanakvás, a figyelem, a felháborodás, a szem me- resztése, a szájtátás, a gond, a borzalom, a kegyet- lenség, a vidámság, a keserűség, a fennhéjázás, a gúny, a csók, a mosoly, a nevetés, a megvetés, az irigység, a fütyülés, a köpés, a nyelés, a büszkeség, a rosszakarat, a sírás, a düh, a harag stb. stb. A tárgyalás nem összehasonlító, sem nem az egyazon belső ingerből támadó okozatnak személy de sokszor nemzet — szerint való különböző meg- nyilatkozásának méltatása, abban az értelemben, hogy p. o. a féktelen düh vérmérséklet szerint az egyiknél felordítással, fogvicsorítással, az arcz összes vonásai- nak feldúlásával, a test féktelen mozdulataival járhat, mely körmölésben, harapásban, fojtogatásban tetőz- het, — míg másnál csak a szem beszél, vérben forog; a testtörzs nyugodt; a kitörés pedig az, hogy a kéz tőrt ragad és belédöfi áldozata, az okozó, Szi- vébe ; fejszét, követ ragad és egy csapással sujtja agyon azt, a ki az okozó; a vakdühben azt is, a ki éppen útjába kerül - Hogy különösen a szenvedély, az indulat nemcsak 54 A BEOSZTÁS. különböző egyéneknél, hanem népeknél is különbözően nyilatkozik meg, még pedig mimikailag is, így tehát mindez alkalmas arra, hogy az egyén és az egész nép arczulatában állandó, tehát jellemző vonásokat teremtsen, az bizonyos. A midőn még megjegyzem, hogy HuGHEs minden sémái, diagrammái és mathematikai formulái, vagy kép- letei mellett is sokszor lényeges anatómiai viszonyok meghatározásánál igen nagyokat botlik, mint p. o. abban, hogy a könnyed mosolynál némelyeknél az orczán kép- ződő gödröcskét onnan származtatja, hogy az orcza bőre a jaromcsonthoz (!) hozzánőtt,! holott az, a mint későbben látni fogjuk, egészen másképen keletkezik, álljon még itt az is, hogy a képek legnagyobb része PipERir-ből van véve s hogy felhasználja a BORÉE ? féle mimikai arczképeket is, a melyek azonban nem az arcznak belső, érzelmi ösztönből eredő elváltozását ábrázolják, hanem igen fejlett arczizmokkal bíró és rendkívül gyakorlott szinész arczának mondvacsinált kifejézései; mint ilyenek pedig bizonyos tekintetben alatta állanak a DUCcHENNE-féle arczoknak, mert tel- jesen egyéniek, holott DUCHENNE előre jelzett . izmok elektromos ingerlésével bármely egyén arczán azonos kifejezést tudott teremteni, ha a fokozatban nem is, mert az izmok fejlettsége és gyakorlottsága egyénen- ként különböző, de lényegben mindenesetre. Evvel bevégeztük azt, a mit e könyv végczéljára nézve történelmi szempontból elmondani szükséges- nek tartottunk. ! HUGHES, p. 350. , . . . bisweilen tritt ein Wangengrübchen auf" wo die Haut an das Jochbein angewachsen". ? BORÉE, , Physiognomische Studien" Stuttgart 1899. AZ ANATÓMIAI KÉSZSÉG. indenekelőtt meg kell ismerkednünk az emberi arczjáték — mimika — készülékével, vagyis XN azokkal az izmokkal, a melyek különböző behatások alatt, majd ösztönszerű, majd tudatos, majd visszaható mozgást végezve, mint okok okozatai az arczkifejezést alkotják meg; kizárásával azoknak, a melyek mesterségesen — DUCHENNE — vagy gyakor- lás útján, mondva támadnak — BORÉE. Ezeket az izmokat teljes egyensúlyban, tevékeny- ségben és azokban az elváltozásokban kell némileg megismernünk, a mely utóbbiak állandó arczulati jegyet vagy jegyeket alkothatnak vagy aikotnak meg. Az IZMOK magyarázatát avval kell megelőznünk, hogy a szerzők a beosztásban és megnevezésben nem egybehangzók. Nagyban és egészben PiIDERIT és DUCHENNE összeállítását követjük. Az eredményt a 8-dik kép tünteti föl, a magyarázat pedig ím ez: Homlokizom. Szem körizma, felső fél. Felső szempilla. Alsó szempilla. Szem körizma, alsó fél. Járomizom, kisebb. A felső ajak tulajdonképeni emelő izma. piás ázkle 96 AZ ANATÓMIAI KÉSZSÉG. H. A felső ajak és orrczimpa közös emelő izma. I. Nagy járomizom. JI. Névető-izomi: KöeSzajkorizmat T.. EHáromszosízomi M. Szemöldök-összerántó izom. N. Gula-izom. 07 Pallóizom PF: Orrcezimpatásgító izom" e ogre AÚ vga p tl. JE E 8. Az emberi arcz mimikai készsége. ! PIDERIT-nél, i. h. fig. 5, h. ; szöveg pag. 121. sub. , Scechwáchere Grade des Lachens". MIHALKOVvICS-nál : , Leíró emberboncztan" : mosolygó-izom. ? A tudományos elnevezés szerint: A. Musculus frontalis. B. M. orbi- cularis palpebrarum, pars superior; €C. Palpebra superior; D. Palpebra inferior; E. M. orbicularis palpebrarum, pars inferior; F. M. zygomaticus minor; G. M. levator proprius labii superioris; H. M. levator communis labii superioris et alae nasi; I. M. zygomaticus major; J. M. risorius K. M. orbicularis oris; L. M. triangularis; M. M. corrugator supercilii 8. N. M. pyramidalis; 0. M. transversalis nasi; P. M. dilatator alae nasi. A magyar elnevezéseknél, e könyv természeténél fogva a közérthetőségre töre- kedtem. AZ ANATÓMIAI KÉSZSÉG. 07 MIHALKOVICS. Egyetlen pillantás az arcz izmainak sémájára legott arról győz meg, hogy azoknak játéka rend- kívüli változatosság mellett, sokszorosan kölcsönös és úgyszólván egyénről-egyénre nézve fokozat szerint módosítható. Az érzékszervekről szólva MiHaLkovics ! a nyilá- sok körül levő izmok szerepét érinti s áttér az arczizmok játékára is: ,Az arczizmok a homlok- izommal együtt, a kedélyhangulatot és a szenvedé- lyeket fejezik ki s az arczjáték mimika tőlük függ. Hogy ez annyira változatos és egyénileg Jellemző, annak okát az arczizmok változó fejlettségében és végződésük finomabb viszonyainak eltéréseiben keres- hetjük. Nevetéskor és síráskor minden embernél ugyan- azok az izmok működnek; de a finomabb árnyala- tokban rendkívül sok a változat". Ezekben a jól megfontolt és éppen azért messze- vágó szavakban azután közvetlenül az is benne van, hogy a műveltségi fok, a vérmérséklet s a jellemet alakító összes viszonyok hatása, egyénről-egyénre, de nemzetről-nemzetre is, árnyalat képében észre- vehető és kifejthető. Lássuk azonban, hogyan osztályozza működésük szerint az arcz izmait DUCHENNE. Az elektromos áramnak kitéve — tehát nem ter- mészetes, benső ösztönből — megteremti : A. a homlokizom: a figyelést ; B. a 61 KEREM TE Eb a szempillák izmai: a megvetést , : 20 E. a szem körizmának alsó fele: a jóakaratot ; ! MiHALKOVvICSs Géza: Leíró emberboncztan, p. 623. a szem körizmának felső fele: a megriadást ; 98 AZ ANATÓMIAI KÉSZSÉG. F. a kisebb járomizom ] G. a felső ajakemelő izma J I. á nagy járomizom: az ÖVÖMEt L. a háromszögizom: a szomorúságot ; M. a szemöldökizom : a fájdalmat ; N. a gulaizom: a támadó indulatot ; 0. a pallóizom: a bujasagot; P. az orrczimpa-tágító : az 15zonyatot. A mint tudjuk, DUCHENNE mesterségesen előidézett arczkifejezéseinek inkább csak sematikus eértelmesés értéke van ; a séma próbaköve, tehát értékének meg- határozója a természetes alapokon, belső ösztönből alakuló. arczkifejezés. KISÉRLET: Tegyünk itt ezen a helyen egy Kisérletettazsatoza játék egy szövevényesebb formájának megfejtésével. A gula-, homlok-, szemöldök-, szemkörizom, a száj körizmával és az ajakemelővel összejátszva, az a sírást; 9. Az iszonyat. orrczimpa kitágításával és a száj nyitásával : megalakítja belső ingerből, tehát természetes indulatból kelve, az , iszonyatot kifejező arczot — 9. kép.! — De bizonyos [PIDERÍT 1. NaNe 9 AZ ANATÓMIAI KESZSÉG. 59 BT az 15, hogy a ható erő az idegrendszeren át nem- csak az arcz izmait ingerli és készti az arczkifejezés megfelelő alakítására, hanem a hatás másban is meg- nyilatkozik: az iszonyat hangot is ad, sőt bizonyos paralitikus állapotba ejti az egész testet, melynek közkeletű kifejezője a ,kővé meredt az iszonyattól" magyar mondás. LEONARDO DA VINCI. . . Ha tehát DUCHENNE mesterséges eljárásával az iszonyatot csak az orrczimpát tágító izomhoz köti, ez elégtelen, mert PIDERIT szerint s ezt már a 9-ik képre vetett egyetlen pillantás is kiveheti az ÍSZO- nyat kifejezését alkotó mozzanatok rendkívül szöve- vényesek. Magát a kifejezés egészét PIDERIT a nagy LEONARDO Da Vixci! szavaival adja, a mint követ- kezik: , A legyűrteket, megverteket, a rendetlenségbe hozottakat halavány arczczal, felhúzott szemöldökkel fessétek, melyeknek köze s a fölöttük levő hús tele legyen ránczokkal; az orrlyuk tája kivülről néhány ránczczal, a melyek a szem kezdeténél végződnek. Az orrlyukak — illetőleg czimpák — mint a mondott ránczok okozói, fölvetve legyenek s az ívalakban fel- húzott felső ajak láthatóvá tegye a fogakat, a melyek az alsóktól távol állva, a legyűröttnek panaszos kiál- tását jelezzék". A nagy mester leírása fedi a 9-ik képet, így lehe- tővé teszi az illető arczizmok meghatározását, a mint ezt fentebb láttuk is. A többi mozzanatot, mely az iszonyattal járva, nem az arczon folyik, DARwIN i. m.? így adja: "A szív gyorsan és erősen húzódik össze, úgy, hogy ! LEONARDO DA ViNcr:,,Tractat von der Malerei", Nürnberg, 1724. 2 DARWIN i. h. 297. 60 AZ ANATÓMIAI KÉSZSÉG. a bordákhoz ütődik. A bőr halaványnyá lesz, akár- csak az elájulás kezdetével, alkalmasint azért, mert az idegközpont, a mely az edényidegzetet befolyásolja, oly mértékben ingerelve van, hogy ennek következté- ben a bőr kis élőerei összehúzódnak. Csodálatosképen a hideg bőrön hideg veríték is kitör, a mi annál különösebb, minthogy a veríték-mirigyek akkor szok- tak működni, mikor a bőr meleg. A bőr szőrözete fölmered s a felület izmai reszketnek. A szív meg- zavart működésével egybevág a lélekzet meggyorsítása is. Egyike a legjobban kifejeződő mozzanatoknak : valamennyi izomnak a megrázkódtatása. Ez okból és a száj kiszáradása folytán a hang rekedtté, bizony- talanná válik, vagy el is veszhet: "ODBSHUDÚIÁKEST Ete rúntgúe: comae et "vox iaücibús haesí 8 Tisztán és világosan kivehetjük ezekből, hogy az egyetlen kitétellel , iszonyat" kifejezhető, azrratozon kiválóan és élesen tükröződő mimikai kép csupa összetartozó, egymást kölcsönösen kiegészítő mozza- natból áll, melynek gyökérzete a szervezet egészébe ís terjed. És könnyen belátható, hogy a könnyen iszo- nyodó egyénnél az iszonyat bizonyos jegyei állandó nyomokat is hagyhatnak, tehát arczulatiakká — fiziognomiaiakká -— válhatnak. A SZEM OSZTÁLYOZÁSA. Mielőtt néhány arcz elemzésébe fognánk, szük- ségünk van még némely részlet letárgyalására, mely a mű végső czeéljára nézve igen lényeges Ezek között első sorban áll a szem, Fmelyetett tudjuk, a szerzők egybehangzó ítélete szerint , a lélek MkVé , PiIDERIT többször idézett művében így osztályozza a szem pillantását : A SZEM. 6] 1. Fáradt vagy lusta a pillantás, a mikor az ember testi ok nélkül fáradtan vagy álmosan néz; ebből a szellem lustaságára, gondolatszegénységre lehet követ- keztetni. PiDERIT ennél a meghatározásnál csupán a határozott ok okozatát tartja szeme előtt, a midőn rámutat arra a körülményre, hogy a legélénkebb szellemű ember is lehet fáradt, álmatag vagy lusta tekintetű ha nem érdeklődik vagy éppen unat- kozik; ekkor, ZIMMERMANN! szerint: , Der weiseste Mann sieht gerade so aus, wie ein Dummkopf, wenn er Langeweile hat" — magyarul: A legbölcsebb em- ber is, ha unatkozik, olyan, mint a filkó. Ám ez a meghatározás csak a mimikára vonatkozik ; a reánk nézve fontosabb állandó viszony, az arczulati — fizióg- nomiai — másképen alakul. Mi magyarok, kik sok, részben fajilag meglehetősen tisztán maradt keleti elemekkel — örményekkel, zsidókkal, délszlávokkal együtt lakunk, igen gyakran találkozunk a fátyolozott pillantással, mely különösen a sémi tipussal sokszo- rosan együtt jár — 10. kép — s a melynek jellem- ÉREZ EE, "enf — 10. A fátyolozott pillantás. zése a következő: a szem kiválóan szép, hosszúkás metszésű ; a pillák kiválóan hosszúk, ezért árnyékolók, selymesek; a szem fejérje a szemcsillag alatt is lát- szik, maga a szemcsillag ellenben, majdnem fele át- mérőig, a felső pilla alá van bevonva. A szem tekin- tete látszólag fáradt, révedező, bánatos, epedő; ha a ! ZIMMERMANN : , Der Mensch". V. ő. PIDERIT, p. 174. 62 AZ ANATÓMIAI KÉSZSÉG. jellegek fokozottak, akkor a szem almos benyomást tesz, sokszor oly mértékben, hogy az álmosság másra is úgy átragad, akár csak. az ásítás. 2. Az :élénk . pillantás: , A "ki . különös ok smelkeuiő közönségesen gyors és élénk tekintetet vet, a szemét élénken ide-oda veti, az élénk szellemű". A pillantás e nemének ábrázolására elégséges a teljesen rendes szem képe — 11. kép — mely, kissé jobban nyitva, 11. Rendes pillantás. úgy azonban, hogy a szem fejérje Sem a szemcsillag fölött, sem alatta ne legyen. látható .s a: szemsélénk járása mellett, jól kiadja az élénk szem élénk voltát, míg abban a helyzetben, a melyben itt rajzolva van, kiadja PipERir harmadik faját: 3. A szilárd tekintetet. , A kinek tekintete átható, szilárd, vagyis a kinél a szemgolyó izomzatának mozgása sajátosan feszes: az erélyes a cselekvésben a gondolkozásban, vagy mind a kettőben is. Ilyen természetű szeme, valóban klasszikus formában, JOHANNES MÜLLER-nek, a XIX. század egyik legnagyobb tudósának volt, ki átható tekintetével , kinézte" elő- adás közben a hospitánsokat". Ez volt tekintete DEÁK FERENCZ-nek és LoRD DERBY-nek 1799—1809.— ís, hozzá kell azonban tenni, hogy : a sziílárdomtatható tekintetnek alkotó járuléka a szemköz merőleges rán- czozata és a szemöldök ívezete is, a MAMEnagete TODT 4. A szelid tekintet. Leginkább a nőnemhez van kötve és a szemcsillag bizonyos árnyalásával előállítva. A SZEM. 63 Piderit rámutat a növényevő állatok szemére, a juho- kéra, a tehenekére, hozzátehetjük az őzsutáét, szarvas- tehénét, a gidákét. Ezeknek szeme nem kereknek látszó. mint az átható tekintetű ragadozóké, hanem a felső pilla ráborulása egyesülve a hosszú pillaszőrökkel, vonzó, nagy szelídséget kölcsönöz a tekintetnek. Ezért Homé- rosznál a szelíd tekintetű Juno istennő: , Boone tehénszemű". 9. A kalandozó tekintet-nek rendesen erkölcsi alapja van: a könnyelműség jellemzője. 6. A nyugtalan tekintet, mely bujkál, meg nem tapad sokáig ; lehet szégyenlősség, félénkség kifolyása, de a gonosz lelkiismereté is; nem tekintve azt, hogy betegség következménye is lehet. KAULBACH. Kiegészítésül álljon itt még a meredező szem — 12. kép — melynek az a jellege, hogy a szem LO5 8 Sz ; 12. A meredező szem. fejérje a szemcsillag fölött és alatt is látszik. Mimikailag a legnagyobb meglepetés kifejezője; pathologiailag kivált bizonyos őrültséggel jár— kitünően adta KAULBACH az ,, Írrenhaus" egyik boldogtalanján! —; de más betegségek járuléka is lehet. A többi tekintet, mint: a titkos, a pedáns tekintet, az elragadtatás, a rajongás tekintete éppen csak meg legyen említve, mert csak kevéssé tartozik e műre. BETDERIT; 1. huofig. 77. 64 AZ ANATÓMIAI KÉSZSÉG. AZ ORR OSZTÁLYOZÁSA. A szem után legnagyobb súly az orra esik, mint a mely az arcz és arczulat megalakulásához, jellem- zéséhez igen kiváló módon hozzájárul; hiánya a leg- szebb arczot, kivált a mi európai szemünkben, azon- nal visszataszítóvá teheti. A kiálló és; merész ívben előtörő : SaSotigtolkütet pisze vagy fitos alakzatúig, az átmeneteknek egész sorozata bontható ki; de bizonyos jellemző formák, a melyek a hozzájuk fűződő átmeneteket úgyszólván egybefoglalják, azért mégis felállíthatók. ToPINARD! öt ilyen törzsformát állít fel, ú. m. a sas-, héjja-, egyenes-, pisze- és külön a sémita orrformát. Én itt hat törzsformát állítok fel azért, mert a húsos orrnak még nem rendellenes formája, nálunk 1 Z 3 4 í35) [3 13. Orrformaák. Orrok : 1. sas; 2. héjja; 3. egyenes; 4. pisze; 5. husos; 6. sémita. gyakori. Ehhez képest a 13. kép adja meg e törzs- formákat a mint következik : 1. Sas; az orrtőben /dgas nyergességgel, tempább csúcscsal. ! RANKE, Johannes: , Der Mensch", 1887. II. Band, pag. 43. a AZ ORR. 65 2. Héjja; az orrtőben szűkebb nyergességgel, sok- szor a gerinczen külön púppal; hegyesebb csúcscsal. 3. Egyenes; enyhén hullámos. orrgerinczczel. 4. Pisze; behorpasztott gerinczczel, fölvetett orr- hegygyel. 5. Húsos; tetemes, tompa orrhegygyel. 6. Sémita; szűkebb nyergességből azonnal dom- boruló ívvel, mely majdnem, vagy elébe is vág a hegynek. A mi a sas- és héjja-orr különbségét illeti, a mennyiben ezt a két formát igen gyakran összeza- varják, megkisértem itt a tisztázást, mert mind a kettő a magyarságnál nem ritka. Amennyiben a két elnevezés madarakról van véve, adom a sas és a héjja csőrének népiesen 14. 1. sas feje; 2. héjja feje. orrának — pontos rajzát és hozzáfűzöm az ornitholo- giai jellemzést is. A sas csőre — orra, tövétől fogva egyenesen indul — 14. 1. — és csak a vége felé konyul le íves kampó- ban; az egyenesen való indulás megfelelője a tága- sabb nyergességnek. A héjja csőre — orra, tövétől kezdve rögtön ívesen konyul kampóba 14. 2. és ez a rögtönösség megfelelője az orrtőben való szűkebb nyergességnek. A sémtta orr (13. k. 6.) az előbbiektől abban külön- bözik, hogy az orrtő szűkebb nyergességéből kelve, HEguwaxs : A magyar nép arcza. J 66 AZ ANATÓMIAI KÉSZSÉG. rögtön nagyon boltozatos ívbe megyen át, a mely- lyel. az orr hegye egy vonalba esik; de néhasyaa mivel hátrább is áll, a mikor közszólás iszetnibe , papagáj-orr"-á alakul. Egészen általánosságban legyen mondva, hogy a szemnek és az orrnak bizonyos alakulata: rézsüntös metszés az egyiknél, laposság a másiknál, melyeknek kiegészítője rendesen a kiálló pofacsont és széles száj, nagy népegységeknek élesen jellemző és"olyatatozs kifejezést kölcsönözhetnek, mely a mimikát lénye- gesen befolyásolja. pe gs Y ARCZOK ÉS ARCZULATOK. érjünk át immár némely arczkifejezés tag- lalására és alakulásának elemzésére, még pedig azokhoz a kitünő rajzokhoz alkalmaz- kodva, a melyeket PipEkRir sokszor említett művében közrebocsátott s a melyeket, mint tudjuk, HUGHES is fölhasznált, mert nem is nélkülözhette. PiDERIT egyazon arczon mutatja meg az arczjáték változásait, vévén az arczot majd szembe — en face, majd oldalt — profil — ahhoz képest, a mint így, vagy úgy emelheti ki jobban rajzban a jellemző vonást, vagy a vonások összejátszását. A NEVETÉS ÉS FOKOZATAI. A nevetés skálája, a könnyed mosolytól a fék- telen röhögésig így alakúl : A MOSOLY. A nevetés legenyhébb formája a könnyít mosoly, mely bizonyos esetekben az orcza gödröcskéjében is jelentkezik — 15. kép. — A gödröcske keletkezése nem az, a mit HuGcnEs állít, hogy t. i. az arczbőr a járomcsonthoz van hozzánőve, mert ebben az eset- ben a gödröcske igen magasan állana és nem lehetne a mosoly járuléka. on 08 ARCZOK ÉS ARCZULATOK. A gödröcske úgy keletkezik, hogy a nevető-, MIHAL- Kovics szerint mosolygó-izomnak — 8. kép J. — néhány rostja nem ér a szájzugtájig, hanem már előbb odatapad az arcz bőréhez s ekkor nagyon természetes, hogy a midőn a mosoly ingerére a száj könnyedén szét- húzódik, vagyis a nevető-izom megfeszül, megfeszülnek az orcza bőréhez tapadt izomrostok is és megalkotják a gödröcskét, mely kivált ifjú nőknél, gyermekeknél nagy bájt és kedvességet kölcsönözhet vaztsatezake Előrehaladott korban a gödröcske mély, gödörszerű 15. A mosoly, az orczán gödröcskével. 16. A nevetés. ránczczá alakulva, részben állandóvá s így az arczu- latot jellemző, nem mindig vig jegyévé válik. Hozzá kell adnunk, hogy a gödröcskék, kétoldalt állva, a száj tengelyébe, vagyis a hasítás vonalába esnek; hogy a száj csukott, vonala" hullámos Fésüez egybevág a szem szelid, vidám tekintetével sasmélye nél a szemrés alig észrevehetően összeszűkül. A NEVETÉS. A mosolyon túl kezdődik a mevetés mérsékeltebb foka 16. kép, — melynek jellemzése mnsőe€. gödröcske jellemző hatása eltűnik — a hol t. i. van, helyébe egy-egy ráncz lép, a száj mindkét zugának meg- felelően s mint vonás, az orrczimpáig is terjedve. A szem A NEVETÉS, 69 észrevehetően összehúzódik s alatta ránczok kelet- keznek ; azonképen igen gyöngék a szem külső zugá- nak megfelelő ránczok is. A nevetés e fokánál a száj már kinyílik, a felső ajak egyenesbe húzódik úgy, hogy a felső fogsor láthatóvá válik: az alsó ajak homorú vonalban levonul. A nevetés e fokánál a szemközön és homlokon még ráncz nem keletkezik : de a lélekzetre való hatás már kifejlődik s hozzá simul a mérsékelt hangadás is. Az arczulati állandó elemek a sokat nevetőknél, leginkább a száj két zuga táján föllépő ránczozatban s a szem külső zugától eredő finomabb , szarkaláb" ránczokban vannak kife- jezve. A tulajdonképeni nevetésnél legfőképen az I. J. L. izmok működnek — 8. kép még pedig a száj széthúzódásánál, továbbá az F. G. izmok a felső ajak fölemelésénél. A KACZAGÁS. A nevetést követő fokozat a kaczagás, — 17. k. a melynél mindaz, a mi a nevetés mimikáját meg- 17. A kaczagás. alkotja, fokozottabb mértékben áll elő s hozzájárul még a szemközi izom beléjátszása is, a mely merő- leges redőzetet vagy ránczozatot alkot; de az orr 70 ARCZOK ÉS ARCZULATOK. gerinczvonala a kaczagás fokozatánál még nincsen megbolygatva. A szemrés még inkább összeszűkül, a száj tágabbra nyílik, a szájzug melletti ránczozat kiélesedik;súgyaa szemkörüli és a , szarkaláb" ránczozat is. A lélekzetre való visszahatás fokozottabb és erős szakgatottságának megfelel a kaczagás hangadása is, melyet a magyar elnevezés rithmusa : , kaczagás" kitünően fest. ; A. kaczagásnál tehát az előző I 1, B Gizmo játékához még a szemközi ,,M. corrugator supercilii" is csatlakozik. Nagyon természetes, hogy a kaczagó embernél a megállapodó ránczozat sokkalélesebb, állandó arczulati jegyeket alkothat meg. A RÖHÖGÉS. A nevetés fokozatossága a röhögésben tetőz — 18. kép — és mint tetőző, nagyon érthető eeaszkstmete játéka is annyira fokozódik, hogy az arcz fel van dúlva. 18. A röhögés. De ha az arczjáték alakulását szorosan szemléljük, egészben azt látjuk, hogy a nevetéstől a röhögésig szerves kapcsolat áll fenn s a három mozzanat alap- jában véve ugyanazon izmok megfeszülésének foko- zódó egymásutánját állítja szemünk elé. A RÖHÖGÉS. ra A kaczagással szemben a röhögést kiválóan az jellemzi, hogy az orrgerincz vonala fel van dúlva s a szemköz ránczozatában valami sajátos jelleg tük- röződik vissza, mely mintha fájdalomtól eredne, és az úgy is van. Tudnunk kell ugyanis, hogy az arczizmok játéka a nevetésnél és a sírásnál, a mennyiben a lélekzés- hez viszonyban áll, kevésbbé mimikus, mint inkább . reflex-mozgás. Az arczizmok az arczideg nervus facialis — uralma alatt állanak és minthogy ez a nyúltagyból, tehát az érző idegek központjának köz- vetetlen szomszédságából ered, éppen azért erős és tar- tós ingereknél nemcsak a lélekzési idegekre, hanem az arczidegre is reflexinger hat. Az egymásután és a fokozatosság így alakul : a) A mosolynál a lélekzetre és más folyamatokra nincsen kivehető hatás. b) A nevetésnél rithmikus elem jelentkezik, melyet hang és lélekzet szerves kapcsolatban is jeleznek. c) A kaczagásnál a tartós hatás fájdalomérzetet szül és ekkor jelentkeznek a szemköz merőleges ránczat. d) A röhögésnél, ha tartós és hatalmas, a szem- záró izmok erős nyomást gyakorolnak a könymiri- gyekre és ezeket forma szerint kipréselik; az arczr izmok görcsösen feszülnek ; a tartós és erős kilélekzés folytán fulladozás áll be s ez kínos érzést szül, mely a keserű vonást is kiszólítja. A hatalmas, tar- tós röhögéssel járó jelenségeket jól jellemzi a magyar- ság közszólása: úgy röhögött, hogy a hasat fogta, és úgy kaczagtam, hogy azt hittem , megpukkadok" . Hogy ez utóbbiakkal sajátos testtartás is jár, az ter- mészetes. Némileg kivételt alkot a hahota, melynél legfő- (2 ARCZOK ÉS ARCZULATOK. képen a szemköz ránczozata marad el, a száj egész öblösségében kinyílik, így a kilélekzés szabadon tör- ténik, a fej hátraszegződik, a mozzanatok összessége a magyar ,hahota" szóban kitünően festett hang- adást lényegesen előmozdítja. Magától érthető, hogy a nevetés formái ewel nincsenek kiimerítve; még azok sem, asmelyekettet mészetté . válva, nyomokat vésnek az; rarczülatbat A gúnyos mosoly, a keserű mosoly bizonyos egyé- neknél nemcsak mint futólagos hangulatok jelenhet- nek meg, hogy azonnal eltűnjenek, hanem jellemző alapvonássá válhatnak, mely az illető arczba állan- dóan bevésődik. A fél mosoly, a kényszerű mosoly, a fájdalmas mosoly, a leplező mosoly, mely sok- szor a haragot, a szégyent leplezi síb.-emindézek fem! jöhetnek:ztekintetbes A SÍRÁS. PiIDERIT szerint az ember lelki világában az ellen- tétek uralkodnak. Túlságosan nagy öröm bánatos hangulatot teremt; igen nagy bánat kiszólíthatja a fájdalmas mosolyt, sokszor a nevetést is. SÍRÁS ÉS KACZAGÁS. Mikor az embert szerencsétlenség, végveszedelem a kétségbeesésig viszi, mint ellentét, hirtelen a kacza- gás környékezi. Gyermekeknél, a kiknél az érzelmek közvetetlensége még nincsen megtompítva, a kacza- gás átcsaphat sírásba, a sírás kaczagásba. Vannak érzékeny lelkek, melyeket a viszontlátás öröme kar- jainkba dönt, hol csupa nagy örömtől hangos zZoko- gásba csapnak át; és az érintetlen lelkületű gyermek- nek könnyeken át mosolygó arczát ki ne ismerné ? e. A SÍRÁS. ré Igy csak természetes, hogy az arcz kaczagó ki- fejezése is könnyen átcsap a síró arcz kifejezésébe, mely utóbbi megalakul, mihelyt az orrczimpákat izmaik lehúzzák. E kis izmok játéka lényegesen hozzájárul a nevető arcznak síróvá való alakításában. A KÖNNY. A száj széthúzásánál a zugok táján megjelenő redő vagy vonás, a síró arcznál íves és nem hullámos, mint a nevetőnél. A felső ajak nem egyenes, mint a nevető arcznál, hanem a két G izom — 8-ik kép megfeszülése folytán kettősen íves. A homlokon a merőleges ránczok határozottan kifejeződnek, mint a 19. A síró arcz. fájdalom jelzői, a szájon a keserű vonás jelentkezik ; a könnyek nem művi nyomás alatt, mint a röhögés- nél, hanem a belső inger hatalmasságánál fogva jelen- nek meg, Fiziologiailag véve azonban a könnyek nem ki- zárólagosan avval járnak, a mit sírásnak nevezünk, hanem kiszólítja azokat a csípős füst, a szembe be- jutott porszem, a szarúhártya durvább érintése stb. A könnyek kiválása folytonos is és arra való, hogy a szem- golyót nedvesen tartsa, a nedvesítést az önkénytelen 74 ARCZOK ÉS ARCZULATOK. pislogás eszközli. Arczulati járulékot a nedvesítő köny- nyek szaporább kiválása alkot meg, a midőn, különö- sen rajongó lelkületű embereknél, állandóan élénkebb fényt kölcsönöznek a szemnek, mely így bizonyos. irányban fokozottabbmértékben válhat a , lélek tükrévé" . De azt is tudjuk, hogy igen hatalmas, különösen lelki fájdalomtól eredő ingereknél — kedveseink el vesztése stb. — a könnyek kiválása a sürű hullásig hatalmas lehet és hogyha ez az inger tartós, a könny , kiapadhat" ; a szem ilyenkor elveszti fényét s e fény- telenség lényeges járuléka a néma fájdalom mimikai kifejezésének. .Annak a tüneménynek, sno szük kisírás könnyít, enyhít, lélektani és fiziologiai ma- gyarázata bonyolult, nebéz, némely mozzanatában ma még meg sem közelíthető. Nagyon érthető azonban az is, hogy a síró ter- mészetű embernél a sírással járó ránczvetés is állandó, tehát az arczulatot jellemző nyomot véshetrésőmésőiss A sírás tokozatainak, mint a pityergés, gajdolás, rívás, bőgésnek tárgyalása más lapra tartozik. A nevetésről és sírásról szóló fokozatos sorozat- ban láttuk azt, hogy mennyire kölcsönösen kiegészítő a szem és száj alakulása bizonyos mimikai viszony- latokban és egységekben, így arczulati kihatásaiban is. MÁS SOROZAT. Most átmegyünk egy más sorozathoz, mely ugyan- csak a szem és száj alakulásának kölcsönösségét ma- gyarázni alkalmas. AZSEDESKÉSSÉG: Az édeskésség, mint ellentétje a keserűségnek, emettől így válik el: a keserű íznek a nyelven való AZ ÉDESKÉSSÉG, Vo megérzése, mely azonban attól függ, hogy a nyelv előzőleg a szájpadláshoz szorult legyen -—— az íznek a nyelv felületén való elterjesztése s így megérzése végett — arra ingerel, hogy a száj megnyílik, a nyelv a szájpadlástól minél messzebbre húzódik, a felső ajak is messze felhúzódik az alsótól, a felső ajak emelője és az orrczimpáé 9.:kép::G útján. Éppen az utóbbi mozzanatnál fogva az orrczimpa tája is ránczot kap és előáll a keserű érzésnek is mimikai képe. Az édeskésség ennek éppen ellentétje, mert az 20 Édeskésség elragadtatással. izmok munkája nem arra van irányítva, hogy a részek eltávolodjanak egymástól s ezzel a kellemetlen hatást kerüljék, hanem ellenkezőleg, az izmok működése az édességnél az, hogy a kellemes benyomást, az édesség hatását tökéletesen fölvehessék. A száj bezárul s az orczákkal együtt a fogakhoz szorul. E hozzásimulás folytán az ajkak nem dagadnak ki, hanem meglaposod- nak — 20. kép — s az ezek révén támadó mimikai alakzat nemcsak édes, kellemes íznél, hanem kiválóan kellemes lelki hangulatoknál is megalakul. A szem sze- repe nagyon jellemző. Az édeskés vagy édes vonásnál, inkább kifejezésnél, a szemgolyó fölfelé fordul, így a szemcsillag a felső pilla árnyékába kerül, körülbelül 76 ARCZOK ÉS ARCZULATOK. mint a fátyolozott tekintetnél — 10. kép. — A foko- zottabb kifejezés előáll, ha a szem, a száj édes kifejezése mellett, tágra nyílik és a szemgolyó fölfelé fordulva, a szemcsillag árnyékba kerül és a-szem "fejérjessalatba kilátszik — édes emlékeken vagy képzeteken való el- merengésnek mimikai képe. A MEGVETÉS ÉS FITYMÁLÁS. Igen határozott és ellentétes hatású p. o. a megvetés mimikai kifejezése — 21. kép. — Itt is a szemé és a 21. A megvetés. szájé a főszerep. A testtörzs symbolikájához tartozik, hogy a megvetés kifejezésének egyik mozzanataaz, hogy a fej fölemelkedik, mintegy felibe kerekedik annak, a kit megvetéssel sujtani akar; nem szegezi szemét egyenesen a megvetés tárgyára, hanem kicsinylőleg oldalt pillant rá; a szempillák lecsukódnak a nélkül, hogy záródná- nak s.a szem bizonyos kedvetlen, ügyelmetátukiet melyet a homlokon keletkező harántos ránczok és a szemöldök felvonása alakít meg. Fokozott megvetésnél közbejátszik a száj alakulása is; a két szájzug lekonyul, a száj közepe feltolódik, így a száj ívet alkot, mely az orr felé tetőz, ugyanakkor a szorosan zárt ajkak alatt" egy harántráncz támad, ez a , száj biggyesztése". Rokon evvel a fitymalás mimikai képe is, a mikor a meg- A MEGVETÉS ÉS FITYMÁLÁS. 77 vetést kifejező szájalakulat hirtelen mozgásban támad és enyészik. A megvetésnek rendesen és erősen kifejeződő mimi- kai képe könnyen arczulativá válik és a modern társada- lomban igen gyakori. Megrögzítve, a homlok ránczai, a szem, de mindig tudatosság révén megszokott lesü- tött volta és a száj ívessége fejezi ki. A FESZÜLT FIGYELEM. . Az előzővel szemben a feszült figyelem képe 22. kép — mintegy fölengedést tüntet föl; de ismét a szemé és a szájé az alakítás főszerepe. Feszült hallga- tódzásnál az alsó állkapocs mintegy leesik, a száj meg- 22. A feszült figyelem. nyílik, hogy ez is fogja föl a hanghullámok egy részét, magyar szólás szerint : , úgy bámult, hogy leesett az álla." A feszült figyelem legmagasabb fokozatánál az elcsodál- kozással való rokonság is áll elő és a száj mimikai ala- kulatához hozzájárul a tágra nyitott szem, a felvont szemöldök és a homlok harántránczozata. A közszólás a figyelem legmagasabb fokát így jellemzi: , rdmeresz- tette szemét, leesett az:álla; a csodalkozástól eltátotta a száját" . Korlátolt elméjű, nehéz felfogású, mindenen elbámészkodó embernél a leírt mimikai kép könnyen és élesen rögződik meg arczulativá. 78 ARCZOK ÉS ARCZULATOK. Az eddig letárgyalt mimikai képletekből eléggé ki- vehettük a szem és a szdj jelentőségét, döntő szerepét az arczjátékban ; de kivehettük arczulati, fiziognomiai jelentőségét is. Ezeket jól kell emlékezetünkbe vésnünk. Most átmegyünk egy rövid sorozatra, a melynél a száj ki van igtatva és csak a szem uralkodik a mimikai képleten. A MEGLEBETÉSI Már előzőleg megismerkedtünk a feszült figyelem- mel — 22. kép — és avval a körülménynyel is, hogy a csodálkozással rokon vonású. A száj kiigtatása mellett ; ) ég 23. A legnagyobb meglepetés. 24. Nagy ijedelem. a 23. kép a meglepetés legmagasabb fokát adja. Mint- hogy a meglepetés mimikai képlete a dolog természeté- nél fogva hirtelen támad, a szem hirtelenül nagyra tágul, egyben a szemöldök is magasra felrántódik és közbejátszik a homlokizom is, mely a harántránczo- zatot megalkotja. A meglepetésnek és csodalkozásnak, hozzáadva a feszült figyelmet is, legélesebb jellege — a szem kifejezésén kívül — az, hogy a szem közén merő- leges ránczok sohasem alakulnak. NAGY IJEDELEM. Noha a szem erőszakos meresztése az előző mimikai képlettel azonos, a nagy tjedelem — 24. kép — mégis lényegesen különbözik. A nagy ijedelem is hirtelenül NAGY IJEDELEM. 79 támad s e hirtelenség rántja fel a szemet oly tágra, a minőre csak lehet; de a homlok harántránczozatához, mely a meglepetést jellemzi, a meglepetésszerűen támadó nagy ijedelem mimikai képébe már vegyül- nek a szemközön az erős, merőleges ránczok is és ezek döntik el az ijedelem mimikai képének jellegét. Az nagyon érthető, hogy ezekből a képletekből foko- zatosságra nézve sok változat telnék, ezeknek letár- .gyalása azonban nem e mű keretébe tartozik. . — PinERrr! a szem nyitására vonatkozó és idetartozó mimikai mozzanatokat így összegezi: , A fáradtan lesütött szempillák testi fáradtságot, vagy szellemi közönyösséget jelentenek. Fölemélt szem- pillák, tágra nyitott szem a meglepetés, de a feszült figyelem mimikai kifejezői is." , Ha ezekhez még vízszíntes homlokránczok, föl- rántott szemöldökök járulnak, akkor a szemek mimikai 25. Rosszkedv, harag. kifejezése a nagy meglepetés vagy a nagyon feszült figyelem." És evvel ennek a sorozatnak utolsó képé- hez jutottunk el. ROSSZKEDVŰSÉG ÉS HARAG. A sorozatnak utolsó képe a 25-ik, mely a rossz- kedvűség haragos fokozatát mutatja be, a mint az sPidext, 1. h. p. 67. $0 ARCZOK ÉS ARCZULATOK. nagyon élesen és jellemzően. tükröződik" az s embeti arczban. A szem a harag ingere alatt rendes nyílású" de szegező tekintetű, mintha az indulatot okozótaát akarná hatni. A homlokon a vízszintes ránczoknak semmi nyoma; annál hatalmasabban jelentkezik a szemköz merőleges ránczozata, még azzal is fokozva, hogy az orr kellő tövén, a gula-izomn — :8.sképeNe összehúzódása folytán egy harántredő támad. Téved- nénk azonban, ha azt gondolnók, hogy a ránczvetés- nek ez a neme kizárólag a rosszkedv, illetőleg harag mimikai képletét alkotja meg. A ránczozatúe sneme sokszorosan kifejezője szerencsétlenségnek, boldog- talanságnak, a kedvetlenségnek, mely még nem az, a mit rosszkedv alatt értünk; de képe a beható gon- dolkozásnak is, különösen annak, a mely megerőltető a nélkül, hogy a gondolkodót kielégítené. ÖSSZEGEZÉS. Mielőtt az alkalmazásra térnénk, jó lesz az eddig elemezve mondottakból néhány tételt levonni. 1. Az emberi arcz rendesen muló jegyei belső ingerek tartós vagy állandó behatása alatt arczulati -— fiziognomiai — jegyekké válhatnak és ekkor az arcz- nak egyénileg sajátos, ú. n. tipikus kifejezést adhatnak. 2. Ugyanilyen jegyek külső ingerek behatása alatt is keletkezhetnek, arczulatiakká válhatnak s az arcznak sajátos kifejezést kölcsönözhetnek. 3. A belső és külső ingerből támadó vagy eredő arczulati jegyeknek legbiztosabb és legfinomabb ellen- " őrzője a szem kifejezése és vele a szaz. kiégéSZHtet azaz kölcsönös alakulása. ARCZKÉPEK ÉS SZOBROK. S1 GYAKORLATI ALKALMAZÁS. AZ IRÁNY. Az eddig mondottak alkalmazására két út áll előttünk: vagy követjük a mimikusok és fiziogno- mok eddigi eljárását, illetőleg útját, mely abban áll, hogy meghatározásaikat, sémákon kívül, nagyhírű, határozott jellemű emberek arczmásához és jellem- rajzához kötik, avval ellenőrzik : vagy önállóan választ- juk meg az utat úgy, a mint azt az irány, az anyag és a végső czél megszabja. ARCZKÉPEK ÉS SZOBROK. A végső czélra nézve, mely a magyar arcz és vele a magyar jellem meghatározását jelenti, kevés, sokszorosan semmi haszna sincsen D-SOs a" PIDERUK igen kitünő művének fiziognomiai részéhez tartozó arczképekből, részben antik szobrokról és újabbkori festményekről vett jellemző sorozatoknak, a melyek ter- mészetszerűen csak arra szolgálhatnának, hogy a ma- gunk nagy, ismeretes férfiainkat összemérjük velük és igyekezzünk meghatározni, melyik kivel vagy kikkel talál mimikai, fiziognomikai tekintetben és mennyire fedik ezek azt a képet, a melyet jellemükről birunk? Magyar hadvezéreinkben megvan-e a Napoleon, Kléber, Nagy Frigyes stb. fiziognomiai képe? Ember- barátaink mennyiben mutatják a Franklin Benjamin jellemző vonását, miben és mennyiben? Találunk-e drámaíróinknál shakespeare-i jegyet? Protestáns pap- jainknál Luther- vagy Kálvin-vonást és mennyit ? Nem tekintve, hogy az ilyen összehasonlításoknál már a faji kérdés — a mennyiben egyáltalában fel- vethető — mindenképen nagy akadályul szolgál, van- nak még más igen lényeges okok arra nézve is HEgwmax : A magyar nép arcza. 6 . 52 ARCZOK ÉS ARCZULATOK. hogy ezen az úton egy adott nép vagy nemzet sajá- tos, jellemző vonásait nem állapíthatjuk meg. Azok a kiváló módon kifejlett mimikai és arczulati egységek, a melyek az igazi nagy jellemekben tükrö- ződnek, éppen úgy, mint a jellemek magok, az embe- riségre tartoznak, csak önmagukat példázzák és bizo- nyítják; kivételesek és éppen azért nem általánosít- hatók s nem lehetnek összefoglalók sem. A magyar arcz meghatározása tekintetében még egy más, igen lényeges nehézségbe ütközünk, a mely- nek legyőzése, mihelyt az általánosságot vesszük, lehetetlenség elé állít. BAJUSZTÉSESZAKÁLL: A mimikusok és fiziognomusok összes tipusai, a mennyiben sematikusok: bajusztalanok és legtöbb- szöv szakalltalanok 1s; ez nagyon természetes, mert a szem és a szdj egymást kiegészítő alakulása más- kép ki sem vehető, tehát nem ís méltathatótsazons képen rajta vannak, hogy bizonyító tipusaiknál is szabad legyen kivált a száj, — lévén a szem termé- szettől fogva az. Így Pipekir bizonyító tipusainál csupán JOHANNES MÜLLER visel ú. n. Kossuth-szakállt, mely a mult szá- zad közepe táján oly divatos volt a magyar úrirendnél, de a java népies elemeknél is, az utóbbiaknál a koro- sabbak még ma is hívei; ugyancsak MÜLLER bajuszos is, a bajusz azonban alig árnyékolja be a felső ajkat, úgy, hogy a száj alakulása tisztán kivehető. RICHELIEU spanyol — kecske — szakáll mellett fölfésülve viselte bajuszát, úgy, hogy a száj szabadon maradt, alaku- lása kivehető volt; még az emberbarát SPENER-nél akadunk igen gyenge bajuszra és úgynevezett , légyre" . A többi fiziognomiai tipus bajusztalan, szakálltalan. BAJUSZ ÉS SZAKÁLL. 83 Merőben kopasz arczú a kegyetlenség örök tipusa, NERO; a fájdalomé és félelemé, LAoKkoox. "Ezek mellett az ,olympusi" GoETHE, a filozofus LOCKE, a zenész WEBER, a szellemes JEAN PauL, FR. RICHTER, CROMWELL, CHODOWIEZKY stb., stb., mint látjuk, mind önálló, nem általánosítható és nem gyűjtő, összpontosító. alak. A nehézség ott kezdődik, a hol a mimikai és arczulati képletet lényegesen alkotó rész fedve van, mint fedi a szájat a lényegesen árnyékoló bajusz és a szakáll is, ha az orczán a száj közeléig tolul. Vizsgáljuk meg ezt a viszonyt és jelentőségét. SCOTT ÉS IRÁNYI. SCOTT WINIFIELD amerikai tábornok — 1786—1860 — mint az eltökéltség, hajthatatlanság, mondhatni nemes konokság mintaképe ismeretes és ez a tulaj- 26. Scott amerikai tábornok. donság leghatározottabban tükröződik arczában — 26. kép —- is. Az átható tekintetű, mondhatni szegező szem, a szemköz merőleges ránczozata, de különösen a föltétlenül, keményen csukott száj lekonyuló zugai- val, a száj alatt az éles harántránczczal, oly fiziogno- 6" 84 ARCZOKVÉS HÁRCZULATOK miai képletet alkotnak meg, mely világosan mondja, hogy ez komoly, eltökélt, hajthatatlan férfi, a ki nem alkuszik, nem lágyít, eltökélt szándékát végrehajtja, ha belepüsztul: is, "az igazi: Et st [tractus adata orbis, 1mpavidum lement túimáe Ez a mimikai-fiziognomiai képlet nagy! részben volt meg IRÁNYI DÁNIEL magyar képviselő arczában, avval az egy különbséggel azonban, hogy szeme nem volt oly szegező és inkább fokozott önérzetetinozza bizonyos fokú rajongást tükröztetett vissza; különö- sen mikor szónoklata tetőzött s ő maga hirdette saját hajthatatlanságát. De szája annyira Scorr-féle volt, hogy azt az árnyékoló bajusz és a szakáll sem tudta elfedni, mindkettő a vonás, a szájmetszés menetéhez illeszkedett. Evvel természetesen az amerikai emibetmintsen fajmagyarral szembeállítva, mert tudvalevő, hogy ÍRÁNYI a Szepességnek nemcsak szülöttje, hanem Ősi soron származottja is volt. BEETHOVEN. A hajzat és szörözet jelentőségét "MéSKKSMMEKMS élesebben magyarázza és bizonyítja p. 0. BEETHOVEN arczképe "és az azzal végzett kisérlet A mi a BEETHOVEN arczából sugárzik, az a szem- ben bizonyos rajongás, a szemközön a gondolatokba való elmélyedés, bizonyos keserűség ;" de "ETDERUÁÓL jegyezi meg, hogy a száj ezekhez képestütűlsátjosan lágy, majdnem mosolygós kifejezésű és: lehetshosy a rajzoló, noha camera lucidával dolgozott, nem adta vissza teljesen a szájnak keményebb kifejezését, a mint azt a szem és szemköz alakulata követelné. Hozzá tudnunk kell, hogy BEErTHovEN siketült is, tehát fizi- kailag és ezen át psychikailag oly állapotba jutett, mely nagyon is mély és határozott barázdákat von BEETHOVEN. 55 különösen a művelt, érzékeny lelkületű ember arczába, a szemet pedig különösen szegezővé teszi, mert a sü- ketség fokozza a figyelést, sokszorosan a gyanakvást is. De ezen a helyen nem BEETHOvEN lelkületének és mimiko-fiziognomiai következéseinek elemzéséről van szó, hanem igenis arról, hogy arczáról határozottan sugárzott a fitáni természet; ezt hajzata, szeme fokozta, és alkotni segítette és semmi kétség, hogy ha SCHACK ismeri az oroszlán arczulatát és redőzetének alkotó szerepét, hozzá a sörényét, és ismeri BEETHOVENtt, mondjuk, semmi kétség, hogy ez utóbbit teszi az oroszlánnal páros huzamba, nem pedig KLÉBExk-t, kinek arcza nyilt, ki BEETHOVEN borongó arczulatával viszo- nyítva, majdnem a gondatlan bonvivant benyomását teszi — lásd elől 3-dik kép. A HAJZAT JELENTŐSÉGE BEETHOVENNÉL. Hogyha most a 27. és 28. számú ikérképet tekint- jük, melyet a művész a döntő vonásokra nézve nem 28. Beethoven egy porosz 27. Beethoven saját hajzatával. tiszt hajzatával. is a camera lucidával, hanem átlátszó papiron át másolt ki PipEkir művéből — 67. kép — és szerelt s6 ARCZOK ÉS ARCZULATOK. fel hajzattal, illetőleg szőrözettel, tisztán és világosan látjuk az utóbbi kettőnek roppant nagy alakító és átalakító hatását, nagy jelentőségét tipusok vizsgálatá- nál és meghatározásánál. De látjuk a szemnek, mint a lélek tükrének, döntő jelentőségét is, mert határo- zottan kialakulva, valtozatlan marad. És ekkor feldereng előttünk a felelet arra a kér- désre is: miért oly idegenek "hozzankusa LLAVATER tipusai, noha vannak közöttük művészektől eredők is? Nem tekintve, hogy a műveltség foka, aztat kodó világnézlet is korról korra tükröződik a társa- dalom arczulatán, a haj és szőrözet kor szerint való viselete kiváló módon alakítja át az általános képet. A midőn a mult XIX-dik század első felében a később úgynevezett és már említett , Kossuth-szakáll" általánosan dívott, mely az arcz egész kerülékét sza- badon hagyta; de azért a bajusz árnyékoló formában megmaradt, így nem volt kivehető a szem kifejezését kiegészítő szájalakulat, nehézzé vált tehát az arczkép- festésnél az egyéni jellemzés. És innen van például BARABÁS MIKLÓS egykorú kőrajzain a férfi arczképek- nek nagy hasonlatossága egymás között, mert valóban meg volt nehezítve a jellemző haj és szőrözet viselete uniformitásánál fogva az egyéni jellem kidomborítása. Ám ez a viszonylat még élesbíthető is, még pedig ackövetkező kísérlettel: DEÁK ÉS DERBY. DEÁK Ferencz — 1803—-11876 — és Lord DERBY — 1799—1869 — némely tekintetben egyező jellemű államférfiak és fiziognomiailag a szem tekintete, a szemköz merőleges ránczozatával mindkettőnél egyező ; így az orrczimpától a szájzug : felé TútósTáhGZUNAEN vonás is. Lord DERBY fiziognomiai képlete tisztán ki- DEÁK ES DERDPY. Öö veheto, mert bajusztalan, igy a szem és száj alakulá- sának kölcsönössége is érvényre jut. DEÁK FERENCZz- 29. Deák Ferencz. 1803—1876. nek hatalmas, száját nagyon árnyékoló bajusza van, igy fiziognomiailag tisztán a szemre, az orrkörüli 30. Lord Derby. 1799—1869. 998 ARCZOK ÉS ARCZULATOK. ránczvetésre és az áll tulajdonságaira vagyunk utalva, mely utóbbi mindkét államférfinál egészben véve egyező. DEÁK-nál és DERBY-nél a szem szegező, akaraterőt kifejező; DEÁK FERENcz-é áthatóbbnak látszik, a mi azonban a bozontos, hosszú szemöldöktől is függ. DEÁK orra egyenes, DERBY-é sasorr. DEÁK szakálltalan, DERBY pofaszakállt visel. 31. Deák Ferencz Lord Derby 32. Lord Derby Deák Ferencz hajzatával. hajzatával. A kérdés immár az: mi lesz az eredmény salnaie két markáns és egészben egyező férfiatcz hajzatátsés szőrözetét kölcsönösen átruházzuk? Az eredményt a 31. és 32-ik képimúűútatjas A két államférfi arczulata az alkotó vonások szerint átlátszó papirra át volt rajzolva és a hajzattal való fölszerelés a lehetőségig a képek szerint történt. Az eredmény meglepő, a mennyiben világosan " mutatja azt a roppant alakító erőt, a mely a magyar bajuszban, szemöldökben rejlik, mely Lord DERBY DEÁK ÉS DERBY. 89 arczképét közel hozza a DEÁK FERExcz-éhez, daczára az orr különböző voltának, holott DEÁK FERENCZ arcz- képe DERBY hajzatával nem hasonlít DERBY-hez, mert DEÁK szájalkotását nem ismerjük, orra egyenes s a bodros hajban és a pofaszakállban nincsen meg az az alakító jellemző erő, a mely az erős fejlődésű, száj- borító bajusz tulajdona. A bozontos szemöldök el- maradása sem öregbíti a DEgBv-vel való hasonlóságot. Bizonyosnak vehető, hogy ha ScHAcCK úgy ismerte volna az oroszlánt, a hogyan kell, minden bizonnyal Lord DERBY-t is választotta volna az oroszlán párosának, a mint ezt a Specht-féle, arczélben adott oroszlán 33. Oroszlán a seribában. — 33. kép — Lord DERBY képével összehasonlítva, világossá teszi. Tiszta és világos azonban az is, hogy ilyen összehasonlítások és az azokból vont következ- tetések a játékok sorába tartoznak. A GONOSZTEVŐK HAJZATA. Nagyon érdekes viszont az, hogy a hajzat és szőrözet átalakító hatását gyakorlatilag a gonosztevők alkalmazták és alkalmazzák sikerrel; nem a vendég- haj és vendégszakáll formában, mert ez csak szorult- 90 ARCZOK ÉS ARCZULATOK. ságban, magyarán mondva , futóban", kisegítő eszköz ; hanem a természetes szakáll és bajusz átalakításával és egyebekkel, p. o. fogsorral és a nélkül. Legújabban KLars! tüzetesen foglalkozott a tárgygyal, kimutatva fényképek útján, hogy a gonosztevők valóban csekély eszközzel majdnem teljesen felismerhetetlen arczot ölthetnek és elvegyülhetnek a társadalomban. A midőn a magyar arcz meghatározásának nehéz feladatához teljesen tárgyi alapon-és tárgyilagos formá- ban átmennénk, az előzőkből már most is tudnunk kell, hogy a megoldásnál sok esetben nélkülöznünk kell az egyik lényeges alapelemet, t. i. a száj alakulásá- nak tiszta képét, azért, mert a magyarság nemcsak bajuszos, hanem bajuszára büszke, ebben tisztességé- nek és tekintélyének egyik nélkülözhetetlen elemét ismeri föl. A magyar arcz meghatározásánál tehát kétszeresen is a szemre esik a fősúly. 1 Klats 0. , Die Körpermessung der Verbrecher nach Bertillon und die Photographie". Berlin, 1902. gpg AZ ARCZKÉP ÉS AZ EMBERTAN. emmi kétség, hogy a pusztán mérésekre, azok- nak viszonyítására és némely arczulati ViISZO- ; nyok meghatározására alapított emberismeret, magáról az emberről és arczáról nem nyujthat tiszta képet; lényéről éppen semmifélét. A midőn a , fölvétel" megállapítja képletét és egy adott emberről kimutatja, hogy ,magas termetű -- kék komplexiójú -3- hyperbrachykephal -- hypsikephal -t- chamaeprosop", vagy kiteszi, hogy ,a fej kerülete era fej jelzője (166 x 100: 199—) 83-4", úgy ezek mind megfelelhetnek a valóságnak, de nem alkalmasak arra, hogy az illető egyén arczképéről, annak fiziognomiai alkotásáról, az ebből kisugárzó lényéről, bárcsak halavány fogalmat is nyujthassanak. Hogy ezt megkaphassuk, arra való az arczkép, mely nélkül a legrészletesebb és legpontosabb mérések és mértékviszonyítások mellett sem állapíthatjuk meg azt, a mit csak a leghívebb, minden föltétellel bíró arczkép világosíthat föl, úgy az egyénre, mint arra a faji, társadalmi vagy más egységre nézve az oly fontos közös vonást illetőleg — a melyhez az egyén tartozik. A FÖLVÉTEL. A tételes összefoglalás így alakul: 1. A feladat. Hogy az arczkép, a fej és arcz 92 AZ ARCZKÉP ÉS AZ EMBERTAN. somatikus idomainak összealakulásán, tehát a fizio- gnomián kívül, a psychikus — lelki — tulajdonsá- gokra nézve is fölvilágosítást, egyáltalában támasztó pontokat nyujtson. ZAL goklyételéjeltetelens a) Az arcz rendes legyen; a fölvétel pillanatában ne dúlja fel sem külső, sem belső inger. b) A szem rendes, kifejezése természetesen-nor- mális legyen; mert csak ekkor lehet a , lélek tükre". c) Az arcznak és arczélnek tükör alkalmazásával egyidejűnek, egyazon világításúnak kell lennie, mert a társítás csak így válik lehetővé. d) A járulékok, a melyek az arczulat tekintetében alkotó természetűek, mint haj, szakáll, bajusz, viselet szerint ne egyéniek, hanem lehetőlegsközkelétűek legyenek. c) Hogy egyazon eszme hatása alatt végezzükea felvételt. Rólam tudják, hogy vaz igaz magyarokat tanulmányozom, így evvel a tudattal ülnek a művész vagy fotografus előtt. 3. A kivalasztas. A mily könnyű fajnépek köré- ben az anthropologia szolgálatában és érdekében a megfelelő egyéneket kiválasztani, oly bonyolult és nehéz ez a feladat oly népekkel szemben sadmelek szövevényes kéveredések reredimeényet Súlyosbítja a feladatot a történeti kiindulás bizony- talansága, az elvegyülések menetének és alkotórészek szerint való ismeretének hiányzása ; megnehezíti a csa- ládról való korszerinti fölfogás biztos képének ismeretlen- sége; súlyosbítja a történelem egyoldalú művelése, mely csak nagykésőre, napjainkban, ébredezik arra a " tudatra, hogy a történet nem genealogiákhoz kötött chronologia, mely válogatottakat tárgyal, ezeknek ér- A KIVÁLASZTÁS ÉS A MAGYARSÁG. 93 dekében pedig néha oly erősen szinez, a mint ez nem egyezik sem a tárgyilagossággal, sem az igaz- sággal, a valódi történet feladatával éppen nem; hogy evvel szemben a történet feladata az, hogy az egészet minden részében összefoglaló, kifejtő legyen és hogy az egésznek megállapításából fejtse ki azt, a mi való- nak bizonyítható, vagy legalább a legnagyobb való- szinűséggel föltehető. A KIVÁLASZTÁS ÉS A MAGYARSÁG. Tudnunk kell, hogy mindaz, a mi régmult száza- dok krónikája, alapnak ingatag; mert minél távolabb eső időről szól, annál korlátoltabb elemektől ered s annál inkább játszik belé a való és az igazság rovására menő érdek, a multak távolságával mindig növekedő emberi gyarlóság ; nem tekintve még azt az ősgyarló- ságot is, mely a krónikások és egyéb források emberi voltából fakad s melynek neve a minden áron való jobbantudás ; nekünk szintén fokozott mértékben szinte nemzeti tulajdonságunk. Lehetetlen volna ezen a helyen; de nem is szük- séges annak részletes bizonyítása, hogy ha volt valaha nemzet, vagy nép, melynél az anthropologia szolgá- latára szánt arczképi anyag kiválogatása az imént vázolt körülményeknél fogva meg volt nehezítve, a magyar minden bizonnyal az. És éppen mert az , nincs Magyarország területén rész, a melynek csak úgy vaktában nekimehetnénk, a melybe éppen csak belémarkolhatnánk, hogy a mit kimarkolunk, az biz- tosan mind csupa szemenszedett ,magyar tipus" legyen. Nagy baj, hogy így van; de csakugyan így van! Ezen a helyen csak azt a legkevesebbet érintem a mit szem előtt kell tartanunk, a midőn a magyar- 94 AZ ARCZKÉP ÉS AZ EMBERTAN. ság embertani arczkép-anyagának kiválogatásához fognánk. 1. Tudnunk. kell, hogy a nemzetnek, raz rújkosie terjedve, rendi alkotmánya volt. 2. Hogy a birtok rang és hatalom "szerintitvaió főrend, vagyoni érdekből ; de az indigenatus hatalmas befolyása alatt is, különösen Mohács után, nagyon elvegyült. f 3. Hogy a jobbágyság intézménye, nagyon ért- hető okoknál fogva mert sokszorosan szolgaságból, sőt ősileg rabszolgaságból eredő elem, nem lehet alkalmas; sőt legtöbbször elvetendő. 4. Hogy a nevekre igen nagy súly tartozik, nem- csak azokra, a melyek közvetetlenüil más nemzetiségi származásra mutatnak, hanem azokra is, a melyek más területekre utalnak, vagy tartoznak. 9. Hogy számolnunk kell, nem a rendeket, hanem a nemzetet fentartó összes nagy foglalkozási ágakkal s az azokat űző ősi elemekkel, a melyek az eredetiség- ből legtöbbet tarthattak meg. 6. Hogy az összes ethikai alapot és tartalmat kell tekintetbe venni, annak sajátosságait ősi soron a je- lenből visszafelé következtetve, kell megállapítanunk és csak ekkor szabad választanunk. A MEGLEVŐ ANYAG. pjű mint az előszóból tudjuk, a magyar közok- bi tatásügyi kormányzat és a magyar Nemzeti 8 Muzeum tekintélyétől támogatva egy kiad- vány osztatott szét az 1900-diki párisi világkiállítás alkalmával megtartott XII-dik régészeti és embertani világkongresszuson, mely , magyar tipusok" czím alatt 48 anthropologiai arczképet! foglal magában. Minden egyén arczképe szemben — en face és arczélben — en profil —, alatta a legszüksége- sebb tudnivaló, mint: név, származási hely, foglalko- zás, kor, haj és bajusz szine, szem, OrT, termet; a fej kerülete, a fej jelzője. Az arczképek kellő nagyságban vannak fotogra- fozva ; a felvétel módjáról majd alkalmazottan lesz szó. Minthogy ez a magyarságra nézve mindenesetre úttőrő munka, mindenekelőtt el kell ismerni, hogy a somatikus részt az arczképivel összekapcsolva, a módszer, a melyet így követ, elfogadható. Az arczkép-anyagot tájékoztató bevezetés előzi meg, a melyből megtudjuk, hogy a terület, a mely- ről ezek a ,magyar tipusok" vétettek, a Balaton tava BE é éhez tartozik, 50 falut foglal magában, a lakosok száma 55,500, ezek közül 99-010/o magyar, 0-90/a német, horvát, tót és , egyéb". A megyei fel- 1 A kiadvány 50-ről szól. 96 A MEGLEVŐ ANYAG. osztás szerint 8 helység Somogy, 1 helység Zala terü- letéhez tartozik; Veszprém teljesen kimaradt. Családnevek és származási hely szerint az anyag így alakul: FÖOLDIRATI SE EÉOSZTAS 1. Kiiri helység, Somogy m: 9. SZÁRSZÓ, DOMOGYÁNE Mitók, Párej, k Kónyi, " Maráczi. Mózsa, 6. BALATON-CSEHI, Somogy HEJÉTA megye : Juhász, Lukács, Nagy, Kocsis, Kis, Aranyas. Komáromi, 7. ORpA, Somogy m : Tót, Takács. Póka. 8. BALATON-EDERICS, Somogy 22: ENDRÉD: (SOMOGY Mn: MEGYE Mányoki, Osvalad, Hekeli. Farkas, 3. ZAMÁRD helys., Somogy m. JR Matyikó, Jóbbágy, Halász, Kocsis, Rezi, Német, Varga. Bogdan. 4. IKŐRÖSHEGY, Somogy m: 9. TökRDEMIcz, Zala m: Nagy, Kálmán, SZÍVET , Kkavasz, Bóka, Gáspár, Dankházi, Német, Kocsonya, Szabó, Gyugyi, TK Kasza, Német. Pap, Kankó, Szita, Vigánti. Kocsis. ! A felhúzott nevekre külön megjegyzés lesz. I. TÁBLA, 37. Német József (az előbbi apja), Tördemicz (Zalam. földműves, 63 éves, haja gesztenyebarna, bajusza szőke, szeme kék, sasorrú, termete 1738 mm., a fej kerülete 552 mm,., a fej jelzője (158X100:184 —) 859. 37. Joseph Német (Vater des No. 36.), Tördemicz (Com. Zala), Ackerbauer, 63 Jahre alt, Haar kastanienbraun, Bart blond, Augen blau, Adlernasc, Körpergrösse 1738 mm., Umfang des Kopfes 552 mm., Cecphalindex (158X100 : 184 —) 859. . Paréj István, Szárszó (Somogyin.), földműves, 58 éves, haja és bajusza gesztenyebarna, szeme barna, orra egyenes, termete 1796 mm., a fej kerülete 560 mm., a fej jelzője (152Xx100 : 192 —) 79-2. 27. Stephan Paréj, Szárszó (Com. Somogy), Ackerbauer, 58 Jahre alt, Haar und Bart kastanienbraun, Augen braun, Nase gerade, Körpergrösse 1796 mm., Umfang des Kopfes 560 mm., Cephalindex (152X100: 192 —) 79-2. A , Magyar Typusok — Magyarische Typen""-ből átvéve. 41. Kankó József, Tördemicz (Zalam.), földműves, 45 éves, haja szőke, bajusza vörös, szeme kék, sasorrú, szemem termete 1580 mm., a fej kerülete 530 mm., a fej jelzője (152—100 : 180 —) 844. 41. Joseph Kankó, Tördemicz (Com. Zala), Ackerbauer, 45 Jahre alt, Haar blond, Bart roth, Augen blau, Habichtsnase, Körpergrösse 1580 mm., Umfang des Kopfes 530 mm., Cepbalindex (152X100 : 180 ) 844. , Magyar 1 sok — Mag sc I n""-b sé sú Gest 1 tés, ko ? az S jú ( tj x 6 (4 vi 73 bd A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS. 97 A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS. E névsor maga mondja meg, hogy a dolgozat- ban nincsenek alkalmazva azok a finomabb meg- különböztetések, a melyeket hat pontban kifejteni iparkodtam és a melyek egyáltalában, de különösen ott, a hol egy meghatározott terület anthropologiai viszonyairól van szó, nem mellőzhetők. 1. Kihagyandók lettek volna azok, a kiknek családi neve nemzetiséget jelent, tehát: Mémet — 3-szor —, Tót — 3-szor — mert ezek más származásra mutatnak. 2. Kihagyandók lettek volna azok, a kiknek neve az ország más területein fekvő helységektől ered, így : Komáromi, Mányoki, Maráczi, Dankházi, Kónyi, mert ez beszármazásra mutat s e felfogás magyar földön különösen indokolt; Bóka helység van Szerb- és Horvát-Bóka megkülönböztetéssel. 3. Kihagyandók lettek volna a nyilván idegen nevűek mint: Osvald, Hekeli — Hekel; Sziver — Szilber : Matyikó — Matejkó; Bogdán — Adeodat, ab Bog és ks "istenadta, szláv. név. 4. Nincs tekintetbe véve a köz-nemesi viszony, mely a magyar ősi és rendi alkotmánynal fogva a , tipusra" nézve szerfölött fontos, mert birtokviszonyai- nál fogva helyhez kötött és ugyane viszonynál fogva kevésbbé vegyülő volt. 5. Nincs tekintetbe véve a jóbbágyi viszony, mely a nemesivel szemben a hódításnál és az alkotmány- nál fogva más természetű, hozzá áramló és vegyülő volt. A negyedik pontra, a nemességre nézve figyelmet kértek már az ilyen nevek: Komáromi, Mányoki, etnkházó — a ,Jóbbágy" név — B.-Ederics felhívhatta volna a figyelmet arra, a mit jelent. A dolgozat szerint az egyének válogatásánál az [/ HERmas : A magyar nép arcza. 98 A MEGLEVŐ ANYAG. volt a vezérelv, hogy az. illetőnek családja , törzsökös" és már a XVIII-dik században is helyt volt legyen, és hogy a kiválasztott egyénnek az anyja is , törzső- kös magyar" lett légyen. Ám a , törzsökös" jelzőnek megokolt alkalmazása épp oly nehéz, mint a magyar- ság anthropologiája maga; ,csak úgy" alkalmazva hangzik ugyan; de nem bizonyít, már annálrasdess közelebbi és igen egyszerű kérdésnél fogva sem: vajjon a választott egyénnek, lészármazásassotrámía XVIII-dik századtól kezdve minden anyja , törzsökös " magyar volt-e? A MÓDSZER. Az elemek kiválasztására nézve a kongresszusi kiadvány ezeket mondja: , Ethnografiájuk egységes s mai anthropologiájuk közös elemekből, azonos milieuben, " hasonló módon fejlődött". Meg nem fejthető azonban ebben az elvi kijelen- tésben, mit jelentsen szabatos fogalomi Szerimthsa ,közös elem"; mit az sazonos mihieu" és mit a , ha- sonló mód" ? Ezek nem lehetnek puszta jelzők ; hanem alapos eljárás mellett igen is előzményekből levezetett tételek. Ám itt éppen az előzmények hiányzanak. Különben az egész közösség, azonos milieu és hasonlóság fölállításának a leghatározottabban ellent- mond Tördemicz falunak belevonása, mely a Balaton zalai partjának, legklasszikusabb, vulkanikus hegy- alakulatának, az egész Badacsony-csoportnak , milieu- jébe" tartozik, mely földtanilag merő ellentétje a somo- gyi alakulatnak, a melyen a többi választott falu áll. ! Az ujabb magyar irodalom, mint mondani szokás, nagyon felkapta a , milieu" és a , jegyben" szót. Mindkettőnek a napisajtó legbuzgóbb alkal- mazója és terjesztője. Ez meg az, ennek meg annak ,jegyében áll, történik", ilyen és olyan , milieuben". Ott, a hol tudományos szabatosságról van szó, ilyen határozatlanságnak nem lehet helye. A MÓDSZER. 99 A kongresszusi kiadvány bevezetése nem tanít meg arra: mi okolta meg azt, hogy a megyei határon fekvő Xilitt-ből 48 közül 10 ember mint jellemző vétessék ; ugyane kérdés áll Köröshegy-re nézve szem- ben Endréd 2 és Orda 1 emberével? A Balatonra nézve mindenesetre áll az, hogy oly határozott természetű és hatalmas földrajzi egység, mely partjainak különböző természetével egyetemben, kiható és anthropologiai alakulásokra is, melyek . a parti viszonyok különbözőségénél fogva nem lehetnek egységesek: ez a viszony az anthropologiai meg- határozásoknál jövőben mindenesetre tekintetbe veendő. A BIRÁLAT. Lássuk és ítéljük meg most már a kongresszusi kiadvány arczképeinek némely részét. Az egész alkalmazott módszert kifejti az I-ső és I. 4) táblának hat páros képe, mely három férfit a már jelezett szembe- és arczélállásban ad és a mely valamivel kicsinyített, de teljesen hű fényképi másolata a kongresszusi kiadvány illető képének. Már a futólagos általános szemle is azt mondja nekünk, kik a magyar arczulatot — ha csak , Ösztön- szerűen" is — ismerjük, hogy ezek a férfiak , TOSSZ arczúak". A második benyomás az, hogy nem is három férfinak kettős, tehát hat fölvétele, hanem öt férfinak hat felvételével van dolgunk, azért, mert csu- pán az I. 4) (41) KANKkó JózsEF arcz- és arczél-fölvétele társítható ; az I. (37) NÉMET JÓZSEF és (27) PÁREJ ISTVÁN képe egyáltalában nem társítható és feljesénuyáz: a benyomásunk van, hogy az arczban és az arczélben felvett arczképek külön-külön, más-más férfit ábrázol- nak. A különbséget az okozza, hogy a felvételek más-más világítás mellett, külön beállítással történ- 7h ( 100 A MEGLEVŐ ANYAG. tek, miközben az illető férfi más arczkifejezéstőüs öltött. A hibás világításnál fogva (37.) NÉMET JÓZSEF arczfelől még sötét hajzatú, arczélben már ősz ember. Igen nevezetes ugyanennek az arczképe mimikai szem- pontból. A teli arcz- — en face — kép szeme szermi teljes megfelelője a DUCHENNE-féle mesterségesen elő- állított síró arcznak, melyen mind a két arczféla sírásnak más-más fokozatát mutatja; a jobb szem az erősebb, a bal a mérsékeltebb sírást. DUCHENNE ezt a sírási felemás-képet vagy arczot a kisebb járom- izom — 8. kép F —- és a tulajdonképeni emelő felső- ajakizom —- G — elektromos ingerlésével érte el." A különbség azonban igen lényeges ; mert NÉMET JózsEF arczán csupán a szem alakult át a külső inger folytán, a szdj nem; pedig ennek kölcsönös alakulása nélkül az arcz nem öltheti a sírás teljes mimikai ki- fejezését, a melyet e könyv ,A síras" szakaszából és képéből — 19. kép — már ismerünk. NÉMET JózsEF szája szorosan csukott és így az en face képnek inkább. az , erőltetve elfojtott sírás". kifejezéséswmani De ez sem igazi mimikai alakulat, és éppen azért a megítélés ingadozóvá válik. Gondolunk kényszerre, rossz" kedvre, vagy valamely az egyén természetében rejlő tulajdonságra. Majd megválik. . A társítható I. A) (41) arczkép, KANKó JózsEF, szeme ! DUCHENNE i. h. IX. Muscles du pleurer et du pleurnicher (petit zygomatigue et elevateur propre de la levre superieure). Fig. 47. Destinée a étudier Vaction differentielle du petit zygomatigue et de Velevateur propre de la levre superieure chez le méme süjet. "A gauche, excitation électrigue du petit zygomatigue et contraction volontaire du sphincter des paupieres : pleurer franc, a chaudes larmes. "A droite, excitation electrigue de Vélévateur propre de la levre supe- rieure et contraction volontaire des paupieres : zuance de méme pleurer. A BIRÁLAT. 101 szintén rendellenes tekintetű, a hunyorítás folytán a szarkaláb-ránczozat nagyon szembeszökő, a szemköz erős, merőleges ráncza, a homlok harántránczozata, a száj tájának kemény kifejezése eszünkbe juttatja, a tudákos, pörlekedő ú. n. gueruláns embert. Pedig épp oly kevéssé az, mint nem síró NÉMET JÓZSEF és nem sunyiskodó I. (27) PÁREJ ISTVÁN. A hiba a fölvételben van. A HIBA. Már a történelmi részből, PipERir művének mélta- tásából, ismerjük azt a tételt, mely a szemnek külső ingerekkel szemben való viselkedésére vonatkozik és így hangzik: , Nagyon kellemetlen behatásoknál, különösen akkor, ha azok hirtelenséggel következtek be, a. szem erősen hunyorít . . ." hozzáteszi PipERir, hogy ily esetekben a szem csak ritkán zárul be egészen, mert ekkor elveszne a védő cselekvés lehetősége. Továbbá, hogy a látást hirtelen támadó behatásnál fogva a szem védőszerkezete azonnal és mintegy ösztönszerű- leg működésbe jön és így, mielőtt még a veszedelmet felfoghatnók, a szem már védve van. Végre: ,Ha a szemet hirtelenül támadó vakító fény éri . . . a hom- lok bőre az, mely merőleges ránczot vet, azaz: a szemöldököt összerántó izom — 8. kép M. — meg- feszítésével előkészíti a szem behunyását." A többi a szemkörizomzat — 8. kép B. C. E. — dolga. Ugyanez az élettani folyamat áll be abban a perczben is, a melyben a szemet a napfénynek ki- teszszük. A szem ekkor azt az alakot ölti, a melyet a 34. kép tüntet föl. ! ! Ezt a kitünő, ritka rajzot Koszkol Jenő a Nap behatása alatt vette fől. 102 A MEGLEVŐ ANYAG. Az arczképek tehát napfényben vétettek fel. De honnan van az, hogy "e képek szemestmég sem felel meg egészen a 34-dik képnek? A mily "egyszerű az €é" kérdésre tartozómáíteleleie oly erdekes és messzevágó is. Ezeknek az embereke nek a fölvétel pillanata előtt azt mondták: , nyissák 34. Hunyoritó szem. ki szemüket, tekintsenek nyájasan!" Minthogy azon- ban a Nap vakító hatalma evvel ellenkezett s az embe- rek mégis engedelmeskedni akartak, erölködtek és az az erölködés különféleképen dúlta fel az arcz vonásant. Itt tehát nem tiszta élettan-mimikai folyamattal, hanem khaotikusan egymást zavaró, ösztönszerű és tudatos mozzanatokkal van dolgunk, a melyeknek tüzetesebb méltatása majd még következik. Itt még csak azt kell érinteni, hogy a hunyorítás mimikája könnyen átmegyen és rögződik az. arczu- latban, részben látási hibából eredve, de legtöbbször azoknál, a kik hivatásuk vagy természeti viszonyok folytán tartósan, vagy bizonyos állandósággal vakító behatásnak ki vannak téve. Az utóbbi sorhoz tartozott az a lapp ember Svéd- Jemtlandból — 35. kép —, a kit úgy a hogy le vázoltam. Nagyon valószinű, hogy a hó vakító fehér- sége megtette azt a hatást, hogy a szemhunyoritás arczulativá vált. Megjegyzem, hogy a lapp gyermekek nyilt, élénk tekintetűek voltak és csak a koros embe- reknél mutatkozott a hunyorítás és vele járó ráncz- A HIBA. 103 vetés állandósága. A rendes magyar arczok rendén erre a szerzett, állandó hunyorításra még vissza fogunk térni. A teljesség végett álljon még itt az is, hogy a kongresszusi kiadvány arczképei közül nemcsak az itt bemutatott I. 4) tábla (41) KaANkó JózsEF-nél van az orr- forma nyelv szerint kétféleképen meghatározva, ú. m. ,sas orr — Habichtsnase", hanem ugyanez a hiba megesett még ARaANYos-nál — Balaton-Csehi —-, NÉMET PÉTER-nél — Tördemicz — és OsvaLD-nál Balaton- ÉSSV" 35. Imtlandi öreg lapp. Ederics — ; ezek különben valamennyien nem tipikus, de mégis közel , héjjaorrúak" . Hogyha most a második sorozatra — II. tábla — vetjük pillantásunkat, úgy itt is az első benyomás a ,rosszarczúság".! A legfelső két kép Kocsis Antalé — Balaton-Ederics — en face és en profil. Ez a kongresszusi kiadványban a 46-ik arczkép; orra mint , héjjaorr — Habichtsnase" van mondva, pedig orra tipikusan , egyenes". Az ember ! A ".gal jelzett képek a kongresszusi kiadványból valók és kicsinyítve vannak. 104 A MEGLEVŐ ANYAG. a Nap vakító hatása ellen nem hunyorítással, hanem a fej lesütésével védekezett s-ez adja rarczámaksazt a sajátos kifejezést, a melyet mi magyarok népünk- nél a szenteskedő, kéregető és olyan ember alatt értünk, a ki , jobban reszket, mint a:hogy fázik." Pedig ez is csak látszat, mert a vakítás, az ez ellen való védeke- zés és a felvevő biztatása így dúlta fel a vonásokat. Bönpi Isrván, Bánffi-Hunyad, a ki már a kon- gresszusi kiadvány iskolájából való! s a kit mint kivá- lóan jellemző hunyorítót vettem át, mihelyt száját és állát elfedjük, szeme szerint tipikus DUCHENNE-arcz, , forró könnyeket ontó", mihelyt a szájat és. azrorcza ránczozatát is számbavesszük, a mimikai benyomás leginkább a , vigyorgó hülyeség" benyomását teszi. E mellett NÉMET PÉTER balra görbült orral és ki- felé kancsalító jobb szemmel semmiképen sem fog- lalhat helyet ött, a hol égy adott nemzettendesütes jellemző anthropologiai arczképeiről — a szó tudo- mányos értelmében van: szó. E II. tábla legalsóbb képe NaAGy János, Kiliti, az en face kép vakítás következtében teljesémtedeledékkt arczvonásokkal, szem szerint DUCHENNE-arcz; az arcz alsó felének hozzáadásával vetekedik az előzővel ; az arcz-él képen a dúlás a szarkaláb-ránczozaton s az orczáén látható leginkább; pedig bizonyos, hogy helyes fölvétel mellett arczban és arczélben kitümós magyaros tipus-képet adott volna. Az arczképeknek az a sorozata, a melyet (a I. tábla egyesít, első pillantásra csakugyan azt a be- nyomást teszi, hogy csupa szemenszedett gonosztevő- arczot nyujt a tárgyalás és meghatározás alapjául, ! , Ethnographia", 1901. 5. füzet. XI. tábla, 5. e. Fejér György — Kiliti. " Vigánti József — Tördemicz., Lovrez Ferencz Szita András — Köröshegy. Maráczi József — Szárszó. IV. TÁBLA. a ci ki ed Hl EL) . His Hl , 3 [ . y li . ta A HIBA. 105 egytől-egyig arra valót, hogy LoOMBROso CÉZÁR köz- keletű, sőt szálló igévé vált tételeit igazolja. Már pedig a III-ik táblán csak egy gonosztevő arcz- képe van tudatosan elvegyítve, a LOVREZ FERENCZ-é, a ki előre eltökélt szándékkal orozva gyilkolta meg áldo- zatát s azután szétdarabolva megfőzte. A förtelmes bűntett Ausztriában és napjainkban történt. Ennek az emberi szörnynek arcza csak szakállas voltával rí ki a négy becsületes magyar emberé közül, a kiket az juttatott társaságába, hogy a fölvevő nem tudta biztosítani a szem nyugodt, normális kifejezését, így a , lélek tükrének" hűségét. Szegény kiliti FEJÉR GyöRGY — III. tábla, első alak — a szerencsétlen fölvétel után válik , született gonosztevővé", még pedig LoMBRoso! következő meg- határozása alapján : A született gonosztevő: Füle: elálló. Haja : tömött. Állkapocs : roppant. Pofacsont: széles stb. Ezt még öregbíti az, a mit LomBRoso külön a gyilkosról mond, a mint következik : Szeme : vérbenforgó, üveges, jeges, merev tekintetű. Orra: nagy. Állkapocs : csontos, erős. Pofája: széles stb. A FeEJÉR melletti arczkép VIiGÁNTI JózsEF uramé, Tördemiczről és a szerencsétlen felvétel folytán, mely a vonásokat feldúlt állapotban adta vissza, ebből a 1 V. ö. Történelmi rész. 106 A MEGLEVŐ ANYAG. becsületes emberből a magyar haramia tipusát alkotta meg, a mint ezt majd mindjárt közelről is látni fogjuk. Ugyanezt a magyar haramia-tipust tünteti föl kőröshegyi Szira ANDRÁS uram ugyanazoknál az okok- nál fogva, holott szárszói MaRÁczi JózsEP, ki arczot és arczélt mutat, mind a két felvételben más-más gonosztevő-tipust jelent, ú. m. arczban a merev tekintet, arczélben a lesütött szemnél fogva; ezekhez hozzá- járulván még a sürű hajzat és az alacsony homlok is, a vastag orról nem is szólva. Részletesen véve, szembeszökő az egyezés a hom- lok harántránczozásában, mely az orgyilkos LOVREZ- nél is megvan, a becsületes magyaroknál javarészt a felvétel következménye és hogy valóban ez az ok, azt minden kétséget kizáróan bizonyítja a magyarok arczának kifejezése, mely erőltetésről" szól. A következő IV-ik táblával bevégződik a kon- gresszusi kiadvány kellemetlen birálata. E IV. táblára vetett futó pillantás azt a benyomást kelti bennünk, hogy a bemutatott négy arczkép közül, csupán a két felső magyar emberé, a középső és alsó arcz- és arczél-fölvétel nem is lehetsaz: A legelső helyen álló arczkép HERKE PÁL, a Rózsa Sáxpok-féle haramiabandának 75 éves , postása", hír- szerzője és hírvivője. Ez magyar értelemben véve klasszikus LoMmBRoso-tipus, ki a kancsalság járuléká- val LomBROoso két gonosztevő-csoportját összeköti, ú. m. a , roppant állkapocs" és a , kancsalság" csoportját. Ez az arczkép jó, vonásai a fölvétel módja foly- tán nincsenek feldúlva s így az, a mi a ránczozatból látható, megrögzített, fiziognomikus járulék. A szem- köz határozott merőleges redője vagy ráncza, melyet az orrtő harántráncza még erősít is, a mélyen fekvő A HIBA. 107 szemnek kiválóan sötét tekintetet kölcsönöz; a száj és áll között látható harántráncz s egyáltalában a szájtájék egybealakulása a leggonoszabb konokságot jelezi s a fogak hiánya ezt a vonást még élesbíti, ugyanezt teszi a homlok harántránczozata is. A szerencsétlen fölvételek ViGÁNTI, Szira — III. tábla — itt a IV. táblán kiliti KoMáROoMI IMRE uramat HERKE PáL társaságába keverik, holott szakértő fel- vétel mellett nagyon messze esnének a magyar lovas- betyár tipusától. A IV-ik tábla következő alakja balaton-edericsi JoBBÁGY JózsEF, mely elálló fülével, a jobb arczfél ideges rángatástól eredő ránczozatával s egyáltalában az arczvonások teljes feldúlásával az alkoholizmus tipusát állítja elénk, öregbítve a szemköz erős, merő- leges ránczozatával, melynek eredete — mint már tudjuk is — a vakító napfénynek a felvételnél való hatásától ered. Ennél az arczképnél a két felvétel fedi egymást, vagyis társítható; de mind a kettő egy- formán a , rosszarczúság" benyomását teszi, élénken emlékeztetve még azokra a bizonytalan nemzetiségű beszármazottakra is, ú. n. , kucséberekre", a kik itt magyar földön eliszákosodnak. A sorozat utolsó alakja tördemiczi RAVASZ FERENCZ, kinek arczfelőli képe minden vonása szerint — nem kis részben a szemkifejezés feldúlt volta folytán — azt a tipust ábrázolja, a melyet a rendőrség és köz- felfogás a , betörők" közé sorol, oly jelzővel, a mely betörőkkel való kapcsolatban egy érdemes községre nézve határozottan sértő, a melyet tehát mellőznöm kellett. AZ arczél valamivel enyhébb. Evvel végződik az 1900. évi kongresszusi kiad- ványnak méltató és biráló szemléje, a mely bizo- 108 A MEGLEVŐ ANYAG. nyára meggyőzött mindenkit, a ki e könyvet eddig figyelmével megajándékozta, arról, hogy nagyon saj- nálatra méltó dolog volt ezeket az arczképeket, mint , magyar tipusokat" világraszóló alkalommal és éppen akkor a világ tudományos körei elé terjeszteni, a mikor az elismertetésért való küzdelemben a magyar- ság győzött és mindenki érdeklődött az irántsütmi legyen e törekvő, nemes faj anthropologiai arczulata:. AZ IGAZI MAGYAROK. ár a bevezető részben kifejtettem, hogy a somatikus faji leszármaztatás összefüggő, sza- éx kadatlan sorát és egymásutánját biztosan megállapítani nem lehet és hogy mindazok az alapok, a melyeken ezt a feladatot megoldani törekedtek, egyik vagy másik tekintetben ingatagok. Sem a hagyomány, sem az ősrégészet, sem a krónikák sora nem nyujt eléggé szilárd alapot arra, hogy a faji alakulást ere- dettől fogva, vagy bárcsak a multnak valamely kimu- tatható fordulópontjától, szakadatlan sorban az újkorig biztosan levezethetnők. VÁMBÉRI ÉS HUNFALVY. Ezt a tételt legjobban megvilágítja és bizonyítja az az egymást kizáró ellentétes álláspont is, a melyet a magyarság leszármazásának két legelőkelőbb mes- tere a kérdésben elfoglalt és a tudás leghatalmasabb fegyvereivel vitatva, érvényesíteni törekedett. A két vitató nem kisebb ember, mint HUNFALVY PáL és VÁMBÉRI ÁRMIN. VÁMBÉRI ezt az ellentétet kiváló művében, mely a magyarok eredetét tárgyalja, ! tömören így foglalja össze : , HuxFanvy a magyarokat finn-ugor néptörzsnek tartja, mely az ugor népek területének déli és dél- keleti csúcsán, a törökök közvetlen szomszédságában ! A magyarok eredete." Ethnologiai tanulmány. Budapest, 1882. pag. 419. KŐ) AZ IGAZI MAGYAROK. lakott és az ezekkel való hosszas és benső NEP kezés következtében, a török befolyás praegnans nyo- mart "viseli magan." , VÁMBÉRI éppen megfordítva, a magyarokban török néptörzset lát, mely a török-tatár népelem északi és észak-keleti határain, az ott egymással határos ugor népek területének érintkező pontján levő őrszemkép lakott és ugyanabból az okból, a melyet HUNFALYY feltesz — hosszas benső érintkezés — az ugorokkal való érintkezés mélyreható nyomait mutatja fel". Természethistóriailag fegyelmezett agyú ember előtt, a mennyiben ide az embertan is tartozik, az ellen- tétet illető kérdés az: A magyarság így vegyes ele- mekből alakult faj lévén, ebben a fajban a történet elfogadható sorának és a mai élő bizonyítékoknak tanusága szerint, rajta a török vagy d finn-ugor tipus uralkodott és uralkodik-e kiválóbban? És továbbá: vajjon a finn-ugorság bizonyult-e államalkotó, államfentartó elemnek, hozzá olyannak, a mely minden legyőzött, meghódított törzsrokont, vagy hozzá csatlakozott idegen elemet a maga képére átformált, beolvasztott, uralmának alávetett, avagy a török elem bizonyult-e ilyennek ? És végre: ha az egész psychikai és ethikai kész- séget veszszük szemügyre, a mely a magyarságnak aránylag legkevésbbé érintett részében, szemlélődése és Cselekvése képében még ma; is el éSEketetétáetake jon inkább finn-ugor, vagy török jellegű-é ez? VÁMBÉRI TÉTELE. VÁMBÉRI ÁRMIN így foglalja össze a legtömörebb formában a magyarság diagnózisát." 1 1902. április 17-én kelt levelében. V. ö. VÁMBÉRI Á. , A magyarság keletkezése és gyarapodása". 1895. . VÁMBÉRI TÉTELE. j 069 : ,A magyar nemzet nem directe Ázsiából szár- mazik, hanem én olyan vegyüléknek tartom, mely finn-török és szláv elemekből itt Pannonmidban kelet- kezett. A test pusztul, de a lélek megmarad." A magyarban kevés az ural-altai faj somatikus tünete ; de annál több a psychikai sajátság, mert mint úr és parancsoló rányomta szellemi bélyegét az általa meg- hódított népelemekre". A tétel első része vitatható. Rögtön fölvethető itt a kérdés, vajjon az, a miben VÁMBÉRI diagnózisa kicsúcsosodik finn-ugor vagy török jelleg-e ? De hagyjuk, mert ismernünk kell előbb azt, a mit VÁMBÉRI idézett művében — pag. 451, 455 és 456 — arról a megmaradó , magyar lélekről" már ezelőtt húsz évvel mondott, a minek uralkodó és alakító hatalmat tulajdonít és a mi tömören össze- foglalva a következő : , A legnagyobb figyelmet az az ellenállás érdemli, a melyet a magyarok mindenkor azokkal az intéz- kedésekkel szemben kifejtettek, a melyek a magyar- ság erkölcsi átalakítását czélozták, más szavakkal, a melyek a magyarság erkölcseinek, szokásainak, régi tiszteletreméltó intézményeinek, szóval valódi szellemének megtörésére irányultak. A kifejtett nagy, mondhatni szent buzgalmával, a magyar minden ázsiai testvérét és törzsrokonát összevéve, hatalmasan fölülmulta, hatalmas, megkapó nemzett önérzetet bizo- nyítva be." , Magának a kereszténységnek másfél század kellett a meggyökeresedéshez és az ellenállás nem a keresztény- ség fanat ellen fordult, hanem igenis az idegen fanatikus ! V. ő. a bevezetésben a psychikus sor szakadatlanságáról mondottakat és Alexander Bernát szavait u. o. 12 AZ IGAZI MAGYAROK. térítők ellen, a kik a magyarságot nemzetségéből, őst sajátságatiból kiforgatni törekedtek és semmi kétség, hogy ha az idegen térítők czélt érnek, a magyanaels enyészik és beléolvad az őt körülvevő idegen tömegbe. Vara és Kupa lázadásai ezt jelentik tulajdonképen". , A nemzeti egyéniséghez való szeretet és ragasz- kodás, a mivel és a iminővel sémmitéle aztazoiai puszták világából Ázsia vagy Európa művelt vidékeire került nép ki nem tűnt, mint éppen "a magyaros mely népben ez a szeretet és ragaszkodás csodála- tosan egész a mostani korig élt; sőt a mely a nagyon megváltozott ethnikai és társadalmi alakulás mellett is ugyanoly erejűnek bizonyult és ugyanazt a sikert szülte: ebben rejlik ma "is-az az erkölcsíserő sammelki a honalapító magyarokat besnyőkön, kúnokon, kazá- rokon és a többi törzsrokonon és ideégeneneözes lemre vitte és Pannóniában uralkodóvá tette ; ugyanez az erő az újkor magyárjaiban is "a szám eszem erősebb szláv, rumun és német elem közepette, ezer év multán gyöngíttetlenül tovább él". , Az államalkotó erőt ugyan más török-tatár nép is bírta, de az államfentartás hatalmát egyedül a magyar tartotta megő. VÁMBÉRI-nek ez éleselméjű fejtegetése tökéletesen yreállítja, legalább is a honfoglalástól kezdve, psychi- kailag és ethikailag azt a szakadatlan sort, a melyet somatice vagy mondjuk genetice biztosan helyreállí- tani ismereteink mai magaslatán képesek nem vagyunk, mert hiszen azt egy irány vagy iskola sem vitatja, hogy a magyar abszolut faji nép, ellenkezőleg bár más-más összetételben vagy sorrendben, de elismeri, : hogy az több elemből alakult. Í Az azonban kétségtelen, hogy abból az összeté- hel VÁMBÉRI TÉTELE. (s telből határozott egyéniség fejlődött, a mit majd a jellemrajz bizonyítani tartozik és bizonyítani fog is. Már most ki ismeri el a finn-ugor elemet mint magyar értelemben vett államalkotót, államfentartót a múltban és bizonyos erkölcsi tényezők közben- jöttével napjainkig is? Én nem. VÁMBÉRI éppen nem. És PAULER GYULA is erős alapokra fölépített történeti művében, mely Magyarországot az árpádházi királyok alatt tárgyalja, VÁMBÉRI felfogását követi. A fölött vitatkozni, hogy vajjon az eredet szerint török népet a finn-ugor hozzájárulás tette-e magyarrá, államalkotóvá, vagy megfordítva, az eredetileg finn- ugor népet a törökség hozzájárulása? ezt sem az anthropologia mérő szerszámjával, sem a történetírás ingadozó forrásaival tisztázni, vagy éppen eldönteni nem lehet; ahhoz csupán egyetlenegy út vezet: az az erkölcsi, ethikai, psychikat szakadatlan sor, mely- nek megnyilatkozását a nemzet leghitelesebben meg- bizonyított multjában nyomról-nyomra követhetjük, mely megnyilatkozott mindenkor, valahányszor a nem- Zet léte, ebben jellege megtámadtatott; megnyilatkozott cselekvő, megnyilatkozott szenvedő ellenállással és ha ideig-óráig le is tepertetett, mint az ó-világ fél- istene, az anyaföldtől, melyre rogyott, kölcsönözte az erőt a föltámadáshoz. Eddig ez így volt. Hogyha most már annak a szakadatlan psychikai, erkölcsi, ethikai tartalomnak, melyet VÁMBÉRI oly mes- terileg meghatározott, anthropologiai arczképekben kifejezését keressük, ezt megállapítani törekszünk, úgy ezt csupán abban kereshetjük, a mit MANTEGAZZA ,, mimikai központnak", PipEkRir és mások a , lélek tükrének" neveztek, ez pedig a szem tekintete. A szem kifejezése mellett a többi mimikai, fizio- HERgmax : A magyar nép arcza. ő VE AZ IGAZI MAGYAROK. gnomiai, így közértelemben egyéb anthropologiai jegy leginkább csak járulék, a melynek mérésekkel és viszonyításokkal, képletekbe foglalással, minden anthro- pologiai értékét ki lehet mutatni, kivévén; egyetazt hogy élet és lény szerint föltétlenül magyar. Íme ez bővebb kifejtése a 6-dik pontnak azok között, a melyeket , A meglevő -áanyag" czímű sza- kaszt megelőzőleg, mint a tipusválasztás föltételeit felállítottam. Ezentúl meg kell kisérlenünk a magyarság társa- dalmát : tagozatai szerint részekre bontani, s "esrészek anthropologiai értékeit is megállapítani. Azt eleve is nem tekintjük, hogy a magyatsas Pannoniába mint vad, vagy félvad törzs förgetege tört volna be, melynek léte a rabláshoz, a prédához volt volna kötve. Hogy ezt teljesenselejtsükőkémass elégséges, sőt hatalmas bizonyítékot már egyedül az is nyujt, hogy a terülét elfoglalása után alig másfél századdal, a királyi alapítványok és donatiók tanu- sága szerint már oly hatalmas gazdasági erő volt meg !, különösen az állattenyésztés bámulatos arányaiban, a minőt félvad, műveletlen rablónép ily arasznyi idő alatt és akkor, a midőn a gyors fejlődésnek minden föltétele hiányzott, ki nem teremthetett. VOLE GYÖRGYI El kell tehát fogadnunk azt, a mit oly korán el- hunyt kulturhistorikusunk, VoLrr GyökGY, a Codex- irodalom és szókincsének legalaposabb ismerője, mint alapos tanulmányai eredményének negyedik tételét, tömören kifejezve, így állapított meg : ! Az erre vonatkozó bizonyitékok az ,Ősfoglalkozásokról" készülő muűvemben, melynek erre vonatkozó gazdag anyaga együtt van," fognak megjelenni. VOLF GYÖRGY TÉTELE. 1 Us , A honfoglaló magyarság, elvont fogalmakban gazdag szókincsének tanusága szerint, az értelmi fej- lettségnek számbavehető fokan allott." Ez pedig teljesen egybevág VÁMBÉRI diagnózisának avval a részével, mely úgy hangzik, hogy a magyar ,mint úr és parancsoló ranyomta szellemi bélvegét az általa meghódított népelemekre" — tegyük hozzá : oly államfentartó sajátságok és tulajdonságok erejénél togva, a melyek mind e mai napokig szakadatlan sor- ban levezethetők. Ezt majd a könyv II. részében meg- látjuk. Ha már most mindazt egybefoglaljuk, a mit a VoLF GyYöRGY tételéből, megpótolva a bő forrásból merített VÁMBÉRI-féle diagnózis értelmi részével, logikai- lag kifejthetünk és a mit a ma élő színmagyarság egészen sajátos tulajdonságaiból biztosan következtet- hetünk — szem előtt tartva különösen azt, hogy e színmagyarságnak az ősfoglalkozások terén oly szer- vezetei és alkotmányszerű berendezései vannak, a melyeknek élő analógiáit eddig hiába kerestük !, úgy megkisérelhetjük oly kép összeállítását, mely bizonyos részeiben föltevéses ugyan, mint bizonyos fokig föl- tevéses minden, a mi messze multakra vonatkozik, a melynek hatalmas mesteroszlopa azonban az, hogy a nemzet jelenére is támaszkodik, abból is meríti erősségeit. A HONFOGLALÁS. áakép árme ez: A között a népvándorlási maradékokból származó szervezetlen, inkább gyülevész tömeg között, mely ! Ez különösen a halászatra és pásztoréletre vonatkozik, melynek igen gazdag anyaga szintén együtt van, e mű keretébe azonban be nem vehető. sf 116 AZ IGAZI MAGYAROK. Pannonia terein szétszórva élt, megjelent egy . szám szerint nem nagy, de a korhoz képest kiválóan értel- mes és szervezett néptörzs, a magyar, a melynek szer- vezete, magasabb szellemi tulajdonságain kívül, kiváló haderőben, de gazdasági fejlettségben is megnyilatkozott. A haderő kiválóan lovas, a gazdasági szervezet kiváló módon nomád állattenyésztő volt, oly mértékben, hogy ezt sem a törzs asszonyaira, még kevésbbé kizárólag rabszolgákra bízni nem lehetett. Ezt a nagy értékges kivált a törzs életérdeke nem engedte; és memSengedie a biztonság, mely népek és törzsek életében minden cselekvésnek igen hatalmas rúgója és irányítója. ! Feltehető, hogy a mily mértékben voltészeryezets a magyarság haderejének, olyan volt a gazdasági szervezete is, melynek ellátásához szintén és nagyon kellett a VoLrF GyökGY részéről feltett , számbavehető értelmi fejlettség". A"TELEPEDÉS; A dolog természetében rejlik "az, hogy sasszenes zetlen gyülevészség közepette: megjelent" SZEGYEeZELS értelmileg erős törzs hamar magvát alkotta meg annak a kristályosodási menetnek, mely a gyülevészséget az erőshöz és szervezethez való csatlakozásra bírta egy- felől, másfelől annak az erősnek alkalmas részeit arra bírta, hogy a gyülevészség közé kiszállva, a terület megfelelő pontjain vesse meg a lábát, vonzza maga felé és használja fel a szervezetlen eleémeketőNosszee köttetésben maradván azonban a törzs zömével, ha- talmi részével. Tudjuk azt, hogy a magyar nemes középbirtokos- ság, az ország területén való eloszlásával, még nem ! A pásztorkodó birtokos még a múlt század utolsó harmadában megvolt. ÚR ÉS JOBBÁGY. HL is nagyon régen, sőt napjainkig is ezt a képet tün- fette, fel. Ennek ismét természetes folyománya az erős ön- kormányzati érzék, a melynek ily viszonyok között, a midőn előbb a törzs, majd a kiszálló egyes, majd az ivadékaiból keletkező nemzetség ügyeit a fenforgó helyi viszonyok szerint önállóan intézni kellett, szük- ségképen kifejlődött. És ebben rejlik csirája a király- ságnak, majd a rendiségnek is, a mely az értelmileg magasabbra fejlett szervezett magyart fölébe helyezte az értelmileg elmaradt, szervezetlen gyülevészségnek, a nélkül, hogy a létérdek kölcsönössége az uralt és uraló közt megszakadhatott volna ; mert az egyik nem nélkülözhette az értelemtől függő intézkedést, a veze- tést; a másik nem nélkülözhette a szellemileg alan- tasabbnak nyers munkaerejét. ÚR ÉS JOBBÁGY. Ebből a viszonyból folyt az ,úr" és a , jobbágy" viszonya, a mely, mint tudjuk, leghatalmasabban ott volt kifejlődve, a hol a magyar birtokos dinaszta nem- zetiségi területen vetette meg a lábát, nemzetségé- nek fészkét. Ez a nemes középbirtokos osztály alkotta meg a politikai és nemzeti gerinczet és ebben rejlett egykoron az anthropologiának színmagyar anyaga. De ez a hatalmas osztály sem maradt meg érintetlenül. Az érdekházasság, Mohács után sokszorosan az elfa- julás bizonyos neme is sokat változtatott rajta. Becses romjai azonban még megtalálhatók volnának. Az anthropologiai arczképnek mai magyar anyaga tehát ,a nemzet zömét" alkotó köznemességben rejlik, mely nemzeti önérzeténél, de anyagi érdekeinél fogva és a tekintélyét is megóvandó, nem vagy alig vegyült idegenséggel, hanem saját rendje körében maradt meg : 1 Vita AZ IGAZI MAGYAROK. ennek maradványait kell első sorban az anthropologiá- nak felkutatni, meghatározni, a magyarság és a tu- domány érdekében egyaránt. A HAD ÉS A GAZDASÁG. De már a terimészet réndje. szerint ASS VaztkaNo zet vezett, értelmileg magasabban álló faj sem állhatott csupa szemenszedett, egyfórma erejű és szellemíkes pességű elemből és a szervezet. gazdasági öTéSZEWHIS lényegesen másnemű volt, mint a hatalmi vagyis hadakozó, támadó, foglaló, hódító, védő részé; de szín- magyar volt ez is. A gazdasági szervezetből, melyet a megtelepedés haladásával az autochthon szabad, de fegyverforgatásra alkalmatlan rész öregbített: csupán ezekből alakul- hattak azok ra magyar szabad elemek, a melyek annak az autochthon polgárságnak vetették meg alapjait, a mely különösen az őstelepedés tájain az idegen ele mekkel szemben, azt a bámulatos átalakítási és be- olvasztási folyamatot teremtette meg, a mely" nagy, irtó tiprások után! az elnéptelenedett pontokon fel- gyülekezett, vagy odatelepített tarka gyülevészséget a maga magyar képére átváltoztatta ; sőt még anthro- pologiai jegyeiben is valósággal átgyúrta; a SZem tekintetére nézve teljesen, legfőképen azáltal, hogy a bizonytalan származású, mohósággal ragadta meg az alkalmat és kedvező áramlatot arra, hogy a nemzet fényes történelmi alapjára helyezkedve, mint annak ősi soron ivadéka tűnjék fel Kellő történeti ismerettel, természetrajz-anthro- pologiailag fegyelmezett agygyal, hozzá különösen a magyar társadalom mint mondani: szoktuk NEE; ! Igy kivált a török hódoltság után. A RÉGIEK. 119 intimebb áramlatainak ismeretével felszerelve, azt a hatalmas, alakító elemet — még manapság is — meg- találhatjuk. Azokat az ,intimebb vonásokat", mint az ethikai jellemzéshez tartozókat, a könyv befejező részében majd megtaláljuk. Itt még csak ennyi: az anthro- pologiailag legbecsesebb magyar elemet ott kell keres- nünk, a hol az ősi szervezet, a törzs, a nemzetség, a sor, a had keretei vagy nyomai még fölismerhetők. Ez a jövő nagy feladata. Most átmegyünk az igazi magyar tipusok mél- tatásához. A RÉGIEK MARADVÁNYAI. A franczia , Société d histoire contemporaine" 1901. évi kiadványában találhatók M"e REINHARD uti levelei azokról a benyomásokról, a melyeket 1806-ban egy Magyarországon át Moldvaországba urával tett utazás alkalmával szerzett. És 1806. június 3-án kelt levelében leírja az Alföld magyar népének öltözetét, hozzá haj- viseletét is. RÉGI RUHÁZKODÁS. Azt mondja M"e REINHARD : , A lakosok igen nyo- morultan ruházkodnak. Bő nadrágot viselnek durva vászonból — ez a magyar gatya — és kurta, derékig érő inget ugyanebből az anyagból. Ez a két ruha- darab zsírba vagy olajba van mártva s ezáltal víz- hatlanná válik. Fölébe egy ki nem cserzett júhbőrből " készült felöltőt — nyilván ködment — kanyarítanak, ! A kiszáradt bőr megtörésére használt nagyon kezdetleges szerszámot, egyetlen darabot, KUPA ÁRPÁD barátom a mult század kilenczvenes éveiben még megtalálta, s az ki is volt 1896-ban állítva. 120 AZ IGAZI MAGYAROK. mely az évad — és időjárás — kivánalmainak meg- felelőleg, a gyapjúval kifelé vagy befelé van vállaikra vetve. RÉGI HAJVISELET. Rendesen fekete hajuk! szintén az említett anyagba van mártva s összetanasztva lóg két oldalról avczuk kövül" . Mint tudjuk, a hajviseletnek nagy alakító hatása van az arcz kifejezésére is. "REINHARD: JaSSZony süem szól arról, hogy a haj be lett volna fonva és biztosra vehető, hogy nem is volt; mert "a: hosszúszháanítasz Alföld vénjeinél még a mult század -— XIX. — má- sodik felében is gyakori volt, az előre való omlástól pedig megóvta a félholdalakra görbült és hátúl a hajba tűzött tésű. De az időjárás minden viszontagságának kitett pásztor nagyon "kente a haját, ez a zsírtól össze- csapzott és tényleg két oldalt lógott lerarválltassákaróka az utolsó klasszikus alak, mely REINHARD asszony leírásának teljesen megfelelt, még a mult század 90-es éveinek elején, gondolom nemes Debreczen város ha- talmas szarvú raczka kosait őrizte -a nagy Horto- bágyon. De a befonott haj is megvolt azért a színmagyar- ságnál; a kérdés az: milyen? A fül előtteketwoldait lelógó fonadékot , varkocs"-nak nevezik, mi nyilván egy .a tót , vrkwoc"-csal és ez a hajviselet még ma is található lesz Zólyom megyében, hol tipikus tót arczú, korosabb férfiaknál, éppen Zólyom városa heti- vásárján 1898-ban még magam láttam, ennélfogva ez a forma tipikus főt, már azért ís az, íImert magyar elnevezése nincsen. ! Bizonyosan a zsírtól látszott ilyennek. RÉGI HAJVISELET. ZA A CSIMBÓK. Az, a mi tipikus magyar és kevés esetben átjött a XX-dik századba is, a Somogyban, Nagy-Bajom- ban még előkerült , cszmbók"" , mely azonban csak néhány igen öreg — 79—81 éves — embernél maradt meg. Íme, előttünk van a , csimbók" hajviselet két somogyi örege Zupor-LAKI GYÖRGY és Árva-Lóki JÁáNos uraimék- nal, kiket VASDINNYEI ALADÁR 1901-ben lefotografozott 36. Zupor-Laki György 79 éves. 37. Arva-Lóki János 80 éves. Somogy-Nagy-Bajom. és KoszkoL JEső barátom sürű hálózattal tollrajzra mesterileg áttett. A , csimbók" fonását és kötését, egy eredeti, sajátos mesterszó belevonásával, KacsouH PáL nagy-bajomi kör- jegyző így állapította meg : , A csimbók a férfi hosszúra növesztett hajának a fejbúbon és le a tarkóig középen való ketté osztása, mind a két fül előtt három ágra való fonása, és a fejet csinosítani való ,, csomós-bokrara" kötése". , Míg a férfi haja eléggé búsás és hosszú, a csim- bók tisztán a természetes hajból telik; de mikor a haj már gyérül és rövidül, akkor fűzővel pótolják és evvel kötik , csomós bokrara". , A csimbókot mindig EZ AZ IGAZI MAGYAROK. a fül előtt kétoldalt kötötték, soha a fej kupaájan - t. 17 hatúlregy tesomóbass A csimbók kettős kötésű, ú. m. befonás után az élső:. kötés "a. fonadék legvégén történik úgy 98INOSHI csak azvavkévésirhaj marad: kötetlenül, szatnnelkee hosszúsága miatt a három ágba befonni nemmiekhe tett; az így a fonadék végén megalkotott csomóval még egyszer kötik a csimbókot most már a csomó bokrara, a mikor csak a fonásból kimaradt haj marad kötetlenül és a csimbókból jobbra-balra úgy áll ki és hajlik oldalt és alá, á mint ezt Zupor LAKI GYÖRGY Utam 39. Majlát Jánosné 38. Öreg Majlát János 81 éves. Böjtös Juliánna, 63 éves. Somogy-Nagy-Bajom. mal 384 kép látjuk. Hozzá kell tenmi asstomnas dék külső ágát visszacsavarják úgy, hogy a hajat kol- bászalakra megfogja, a mint ezt mind a két kép mutatja. Be kell látnunk, hogy — egyelőre nem tekintve semmi mimikát és fiziognomikát — ez a régi somogyi férfitársadalom már a hajviseletnél fogva is határozott és sajátos jelleggel bírt — I. 36., 37. és 38. kép; — ugyanilyennel bírt az .asszony. is, melyet, "kimélet daczára, a munka terhe korán megfosztott az üdeség- RÉGI HAJVISELET. 123 től, az idomok lágyságától és az egészben rideg arczot még komorabbá tette ,a bekötés", a mint ez a 39-ik képen látható. AZ ÜSTÖK-FONAT. Biztos hír és leírás szerint az Alföldön a mult század első negyedében még egy más ősi hajviselet is dívott nagy körben, mely abban állott, hogy a hosszúra növesztett hajat, de csak az üstökön, össze- 39. A). Letünt hajviselet. togtak, hárinasba befonták és a fonatot a fejbúbon át hátracsapták. Hátul a hosszú haj szabadon lógott, a mint ezt 39. A) képünk mutatja. " KÖRSZAKÁLL. Másnemű, mert szakállas tipus a Tolnából való, VaRGa JózsErF uram, ki juhosgazda, tehát a juhászatot valóban mint ősfoglalkozást űzi : tulajdonosa és pásztora a nyájnak, bérli a legelőket és nyája jövedelméből él. Hosszú hajviselete és hatalmas körszakálla túla- ! Ez az adat Hódmezővásárhelyen öreg MACZELKA uramtól került, ki 81 éves és az apjánál látta, meg is mutatta, hogyan fogták össze az üstök haját; ez utóbbi fogást az én üstökömön hajtottuk végre és így rajzolta le KOSZKOL JENŐ. Ez a hajviselet tehát a XIX. század elején még élt. 12 AZ. IGAZI" MAGYAROK: 40. Varga József, 73 éves, Uzsog-puszta, Tolna m. 41. Széles József, 54 éves, Fáczánkert-puszta, Tolna m. dunai viselet; megvolt Fejérmegye és a:(Göcsejüszíns magyar részében is; belepusztult az általános ,,védő- erő-kötelezettségbe." Ugyanebbe a sorba tartozik SzÉLEs JózsEF uram, ki földmíves és fiatalabb létére mégis megtartotta a régi hajviseletet. Ezek mind hatalmas, tiszteletreméltó alakok, kiknek szeméből a becsületesség, megbízható- ság, a józan ítélőtehetség szól a szemlélő felé; de szól a határozottság is, főképen pedig a magyar önérzet, minden hivalkodás nélkül. Egész megjelenésükben, tisztes magukviseletében, mely semmitől sem áll távolabban, mint az alázatos- kodástól, de a bizalmatlanságtól is, minden arra vall, ÓZANSÁG 129 hogy ezekkel az emberekkel komoly ügyben szóba lehet állani, szavukban nyugodtan meg lehet bizni. KOSSUTH-SZAKÁLL. Eppen úgy, mint az úri rendnél régebben, a polgárság sorában is dívott és dívik a , kossuth- szakáll"-forma. Ez nem csekély részben járul ahhoz, hogy a benyomás egyneműségét megalkossa. JÓZANSÁG. Ezek a régibb szabású magyarok határozott nemes arczvonásokkal, rendszerint hatalmasan fejlett bajusz- 126 AZ IGAZI MAGYAROK. szal és szakállal bírnak, hallgatagságra hajló, kiválóan 10- zan életű férfiak, kik között fölös számmal akad az olyan, a ki szeszes itallal és dohánynyal nem él, még pedig nem- csak takarékosságból, hanem tudatosan annak okából, mert hivatása nem tűri a részegeskedést ; , éberségetkés józanságot követel az igaz embertől" — így okolják meg. A halász nagygazdák és legénységük; a lovas- gazdák, juhosok, a gulyás-gazdák, számadóik és boj- társáguk; a csikósok és kanászok mind ilyenek voltak. A részegeskedés gyanuja, mely széles körben, el volt és el van terjedve és a. melyet különösemad menet ellenségei ennek kisebbítésére annyiszor felhasználtak, éppen ez elemek józanságából következett. Különösen hangzik és mégis így van.- A" megfejtés azsahogy éppen életük józanságánál fogva ezeknek az emberek- nek a kevés is megártott, ehhez pedig kizárólag akkor jutottak, a mikor ügyük helységekbe, városokba szólí- totta és nem kerülhették ki ismerőseik társaságát. Így jutottak az alkalmi ivás következményei a nyilvá- nosság elé; és annál féktelenebbül nyilatkoztak meg, minél érintetlenebb volt az ivó idegrendszere. Evvel nem az van mondva, hogy. iszákos ember nem akadt ; kivétel elvégre mindenütt van; de ezek az emberek egymás között és egymás fölött szigorúan biráskodtak és túdtak rendet tartani IIy irányú, erkölcsileg fegyelmezett, pontosan vég- zett kémény munkával járó. élet nevelte razoleatáseas alak szerint hatalmas, arczkifejezés szerint komoly, nyilt, nyugodt: és határozott tekintetű, , tisztelétetáíbae rancsoló és egyszersmind bizalmat keltő alakokat, a ki- ket fájdalom — az újkor áramlatai, a melyek a magyar közrend legmagyarabb részébe is bekaptak, sorra eltüntetnek s nemsokára ki is irtanak. . RÉGI HALÁSZOK. 27 Azok közül az alakok közül valók voltak GALAMBOS uram Komáromban 42. kép — halász nagygazda, héjjaorrú SzaLaY nevű legényével — 45. kép! — együtt, kik még a vándorhalászatot űzték a Duna révkomá- romi halasvizein és Kus FERENCZ uram 44. kép - a Balaton mellékén fekvő Kenessén, ki noha valószinűleg kún eredetű volt annyira magán viselte, különösen a balaton-zala-veszprémi tipust, kivált szakáll-, bajuszviselete és hatalmas szemöldöke foly- tán, hogy az 1885-iki országos kiállítás alkalmával, a mikor arczképét a halászati kiállítás jegyzéke élén 45. Szalay öreg halászlegény, 72 éves. Komárom. kiadtam, a balatonmelléki urak között a kiállítási irodában nagy vita keletkezett: mindegyik azt állí- totta, hogy ezt a halászembert ismeri, az ő községé- ből való, csak a neve nem jut eszébe. Megjegyzem, hogy a kép névtelenül állott a füzetben. A mit , a régiek maradványai" czímen eddig meg- ismertünk, arról kettőt biztosan állíthatunk: hogy ennek az elemnek igen határozott és egynemű jellege volt; ! Ez volt a legtökéletesebb és legigazibb , héjjaorr", a mely kutatásaim közben felötlött; a semíta orrtól — 13. kép 6. — vékonyuló és kihajló hegye különbözteti meg. 128 AZ IGAZI MAGYAROK. továbbá, hogy ezekhez fogható alakokat hiába keresünk máshol Európában. Ha a finneknél a kareliaiak oly szakállt viselnek is, mely a , Kossuth" körszakállnak megfelel, a szem és az arcz kifejezése egészen más : lágy, a magyaros nyugal- mat, határozottságot és önérzetetet merőben nélkülöző. Hogy magában az arcznak fiziognomiai össze- alkotásán, (a szem tükre nélkül vis :kitejezéstényendnet a magyar sajátosság, ennek bizonyítéka legyen CSUPOR ANDRÁS vak magyar ember, ki a borsodi Bükk-hegy- 46. Csupor András, 63 éves, vak. Noszvaj, Borsod m. ségben a noszvaji barlanglakó magyarok közül való és ritka tökéletességgel magán viseli a magyar arcz kifejezését, az arczélben is érvényesülő határozottságát. REINHARD ASSZONY. Mielőtt az újkori elemekre mennénk át, térjünk vissza REINHARD asszony útleírásának ahhoz a részé- hez, a mely az akkori — 1806 —- magyarság jelle- méreavetemilágot: 3 A. Rákós mezejéről írva, azt mondja REINHARD asszony, hogy ott a régi magyarok egykori sátor- tábora helyén nyájak legelnek s a hajdan oly bátor nép mint nyáj terelteti magát. , Pedig a magyar köz- ajomban, 9.-N hej , y Majlát-törz "4 VI. TÁBLA. úgy amenes gggtástasal mege rdetés Kelemen János — Szöllős-Györk, Somogy. TÁBLA. [. v JT Anna — Somogy. ar 4 vás V ú , 188 hz a rö ezáánlh an slkm, Fan zá lle hg TEVE CÉ eRyüee EN A : Vö AZ ÁTMENET. 129 nép arczán ma is — 1806-ban — meg lehet találni az akarat és erély kifejezését, daczára annak, hogy tisztátlansága és elhanyagoltsága apáthiáról tanusko- aik." (Kizsarolás volt annak az oka!) , Az Alföld síkján sok a nyáj, melyet a pásztorok tüzes, kicsi lovakon őriznek. A , Bánság" lakossága egészen elüt Magyarországétól. Szláv eredetű jobbágy- ság. Ruházata, tipusa, magaviselete semmiben sem hasonlít a magyarhoz. Most — 1806 hogy mind a két faj el van nyomva, a mágyar mégsem felejti, hogy Attilától származik s hogy mint hódító vette birtokába az országot ; bosszúsan engedelmeskedik, míg az oláh szolgailag hunyászkodik meg. A magyar magatartása büszke óvastétel, a másiké alattomos meg- hajlás". Semmi kétség, hogy főkép a magyarok szeme volt az, a mely ezt az elfogulatlan, élesen figyelő asszonyt oly alaposan megoktatta és hálánk illeti meg őt haló porában is, hogy ezt a leírást reánk hagyta. AZ ÁTMENET. A feladat immár az, hogy elfogadható módon át- gördüljünk e régi szabású maradványokról az újkoriakra, vagyis teljesen napjaink magyarjaira. Ez az átgördülés azonban csak akkor lesz becsessé, hogyha sikerül valamely nemzetségnek nemzedéksorát közvetetlen, szerves, tehát vérszerinti egymásutánban bemutatni. VASDINNYEY ALADÁR Somogy-Nagy-Bajomban, az őt nagyon jellemző akaraterővel és ügyességgel ezt a fel- adatot fényesen megoldotta, a mint ezt az V-ik tábla a hozzátartozó magyarázatokkal együtt bizonyítja. HEgwmas : A magyar nép arcza. 9 130 AZ IGAZI MAGYAROK. Ez a tábla egybefoglalja a 81 éves törzsiötőb MajLtár Jáwos-tól kezdve — I. 38. kép is — ki, mint tudjuk, még a csimbókosokhoz tartozik, le az:5 éves dédunokáig az egymásutánt 20, illetőleg 22 élő alak- ban. Ez a.-seregy "bár két anyától éredvestmmiandágeemi és ugyanazt a törzsfőt, MaJtár JÁnos-t uralja. Ennek az eleven csoportnak fölvétele nemcsak azert nevezetes, mert amateur hajtotta végte namen különösen azért, mert ily csoportnak rábeszélése egyike a legfáradságosabb és legkényesebb feladatoknak. Vessünk egy pillantást az V-ik tábla csoportjára. Egész általánosságban kimondhatjuk, hogy noha tel- jesen a közrenddel van is dolgunk, az arczok szépek, öntudatosak és értelmesek — végig a kis gyermekekig. A viseletre nézve az asszonynépség a konzer- vativebb elem, a mint -ezt az V-dikctáblámtazztosáitom 8., 10. számú ményecskék bekötése sbizonyztájamááe férfi teljesen átalakult ruhára és hajviseletre nézve ; az előbbinél csak a csizma maradt meg, de már nem az ősi, hegyesorrú fordított saru, hamemyia Sstamás 8 az utóbbinál a védőerő-kötelezettség elsöpörte a régi csimbókot; az emberek megérezték a rövid haj nagy előnyét, mely a gyors fésülködéstőztesztéléketőNékés megérezték a rövid haj higienikus hatását is. Hogyha azonban a férfiak bármelyikével azt a , crucis experi- mentumot" végezzük, a melyet DEÁK és DERBY hajzatá- val hajtottunk végre, előttünk áll még a csimbókos nemzedék egész sajátosságával. De a sorozat és a törzstábla másról is megoktat, t. i. arról, hogy már itt is. belevegyül vazmdésSenütét — német BEck, 6., L1., 12. V. tábla :szsagelkuló hogy a tipusra már érezhető átalakító hatással volna. ÁTMENET. "5949 8 "UIBJBY ÁSBN MAUGUZWNAN "5949 98 "(guojey Joszor AS2N vuogjey : vin S94A9 £7 Jaszor JI(RN PF "S9A9 93 Joagoszíg JRIleN e E e l "S9A9 GC "eysiinr jellem " 2? G BNSINI vett N g yogyi "59498 Jagoszíg Jellem d j 88 NOT c lsouer nor ís "S9A9 PIT euueiNp égi 5 hi 1, 8 "5949 8] goszor Io Iszouu 5949 OI JOSZO[ JHUAZWAN "9 gg Joszor Hor Iszout : van "5949 07 "urrejey jel(ejx "g " MÁACAZWAN "9 04 oszag 1yerg szemed : alogN S9492 9g SSouer jelle "ag z "S94A9 $£ "úneey xIfeN a "i KE Ée TRÉ szt séetboetász SEEN e eEE S EE — l : MJPAZUION sojlog vunsn alou MI-z SHAH 18 SONY! LYUVN gd ira koMB eg "euuennr "5949 g "úurejey ÁASUN k 22 "5949 98 Jöszor ÁJVN Vuogy 17 "5949 G feuuernr Jele NN "d 07 "S9A9 81 "Ít jószor tor] tk PI "5949 g "oszig JEIfeN d BI "S9A9 ggg Toszofr NOTT ISZOU ET "§0A9 FI tuuwlnf yg c 231 "S9A9 GT Joszor yag tul TT "5949 OT "urejeg few "a 8] 95z4g íyerg szemg "9usouer gerle "ag 21 ÍJ UNH HOT c AI "MANI ML) souwp por ISZOuI GT "UVA JOAHA AVZSYSI "DUJOSZOL JV "d OT "S04A9 OK Toszor JIMW "d 8 1061 NVYdINOfrVd-ADVN-ADOWOS CYIVS " AHOAZWNUN "aujaszor yog ruvl "AZO vuuelnr JRIÍRA d vuuennr 10 " MHC AZWNAN "nmnr sopuv alau MI-z 0 " JHOAZWNAN jog c "ue IANNA mezsesa alau 5949 0£ GToszor JINN a " MUCHZWNAN "szag Mog Ajogsog alou os-T Hog 1uer S94A9 66 "URAJST JRIÍRŰN d I " AHCUZWNUN 1 ÁSIOÁD "u alou os-] T9I0PI 4$A 59 VST "9Uusouwp AJVN vuojey gogoszag Jele og g "5049 98 "SÍjt "souwpr eleg d 2 "9UJOSZOr MOT ISZOL "urejeg RIÍVŰN a 9 dujoszor yog 1uepAzo vuueinp eleg "d e anpr sopuy 9UURAgs] ge low vag p "S9AD 66 ÁUVAJST JOIN 74 8 "5049 69 vuuwnr solog vuus) a "S0A9 [8 "OJszI9g souwp efod I 2 adag HIVJA Val 1852 AZ IGAZI MAGYAROK. Hogy a Somogy anthropologiai tetőzését is meg- ismerhessük, erre szolgál a VI-dik tábla, mely KELEMEN Jáwsos szőllős-györki kanászt mutatja, egész pásztor- felszerelésével együtt, mint: kanászbalta, a somogyi forma, mely a rézkorban bírja alakszerinti ősét s mely nem szerszám, hanem fegyver ; a , nehézustor", újab- ban karikás, az ékes, sallangós tarisznya "melyet Parkó, a híres betyár , kreált" és. a mely teljesen kiszorította az ősi vászontarisznyát; rajta a kabak. A lobogós ingujj és a sürűn korczolt, ránczos, bő gatya, semmit sem von le a legény magyaros délezegségéből, arcza nyilt, tekintete. éppen ilyen, szól belőledbüsszkeé ség, önérzet és tisztességtudás egyaránt. Ezekről mondja a népdal : Megismerni a kanászt Éles járásáról, Tánczratermett lábáról, Tarisznyaszíjáról. A Zseliczség ugarain annyi volt a pásztorok között a hasonló megjelenésű alak, hogy mind bevált volna , tipusnak". Ha ezt az arczot jól összehasomtttjákesee Zupor LAKI GyYöRGY uraméval — 36. kép, — lehetet len a tipus azonosságát föl nem ismernünk, noha a korkülönbség igen nagy. Azt a tartást, mely ennek a somogyi kanásznak alakjából sugárzik, azt az önérzetet, sa melyet arcza föltüntet s mely abból a büszke tudatból fakad, hogy ő magyar, ennek mását hiába keressük más népek- nél és pásztoraiknál, vagyis azoknál, a kik még ős- foglalkozást űznek. A VII-dik tábla a somogyi menyecske tipusát mutatja. Önérzetes, nyilt tekintetű, üde és délczeg tartású teremtés, mely úgy, a mint térül-fordul, a mint NŐI SZÉPSÉG. Te csipői járásközben megrengenek, eleven képe annak, a mit , tűzről pattant" és , kaczkiás" menyecske alatt értünk, a minek párját hiába keresnők az egész világ köznépénél. Ez is érzi magyarságát, bátran szóba áll bármely magasrangúval; szó dolgában pedig nem marad adósa senki fiának. De ezekre illik a tánczszó is, mely mondja: Friss mönyecske Kurucz Örzsi, Embör lögyön ki megőrzi. Ha a MaJjLár-törzs tábláján —- V. — végig járat- juk szemünket az apró és serdülő leánykákon, min- denünnen reánk néz a , kaczkiás menyecske" gyer- mekkori képe. NŐI SZÉPSÉG. Érdekes és tanulságos, hogy a székelység táncz- szavaiból nemcsak a lelkület sajátossága szól felénk, hanem kivehetjük a magyar női szépség fogalmát is, a mint a nép lelkében él; de e mellett kiválik az egyéni ízlés is, mert a bőr és hajzat alapszíne nem egynemű, mint a fajnépeknél. A diagnózis ím ez: Se nem kicsi, se nem nagy, Éppen hozzám való vagy. Igenyes vagy, mint a nád, Hozzám szabott az apád. Tehát termet szerint közepes, sugár növésű, hajlé- kony legyen, mint a nádszál. Ez a leány sokat ér, Sem ösztövér, sem kövér, Sem fekete, sem fehér. Tehát arányos idomai legyenek; a bőr és hajzat színére nézve itt áll a magyar szálló ige diagnózisa : "Se nem szőke, se nem barna, az igazi magyar fajta." 134 AZ IGAZI MAGYAROK. Akármilyen szenes tőke, Szebb a barna, mint a szőke. Van szeretőm, szőke leány, Nem piros, nem halovány. Ellentét az ízlésben. A szőkeséget jellemző rózsás arczszín ügyes kiemelésével: A szeretőm arany áma, Se nem " szóke " sesneni barna § Ízlés. Valószinűleg a vörösesbe játszó szőkesé- SEGEÉTÜE A HERVADÁS. De az üdeség és délczegsés ezeknel "agmokaói nem mindig a kor természetes törvénye "Szerimtiaas nyatlik el; legtöbbször korán muló. A közrendű ma- gyar asszonyon igen nagy a teher. A család, a ház- tartás és különösen a nehéz mezei munkában való részvétel hamar leszedi az arcz Hágavátó azalak kemény formákat ölt, az arcz kiránczosodik és az aggkorban legtöbbje olyanná válik, mint a MAJLÁT- törzs nagyasszonya — 39-dik kép. De a kivétel sem ritka. Rendesen a némi hízásra hajló nőknek, még magasabb korban is, kellemes a megjelenésök. A régi szabásból a mostaniba átgördülvén, lássuk immár napjaink magyarjait tüzetesebben IS. NAPJAINK MAGYARJAN Az anyag kiválogatására nézve a legfőbb szempon- tok, azoknak világánál, a miket a kongresszusi kiadvány méltatásában és birálatában megtudtunk, a következők : 1. . Föltétlenül kerülni kell azokat, . kiknek "neve más nemzetiségre mutat ; ilyenek : Német, Tót, Horvát, A VÁLASZTOTTAK. Do Eengyel, Szász, Rácz, Cseh, Talián, Orosz, Oláh, Bolgár, Szerb, Bosznyák stb. Ezeket azonban genea- logikus tanulmányokkal kapcsolatban, a magyar be- folyás alatt szerzett anthropologiai jegyekre nézve kell majdan tanulmány tárgyává tenni. 2. A tanulmányozás hasonló rendjébe tartoznak mindazok is, a kiknek egyáltalában idegen nyelvű ne- vük van, noha már magyaros benyomásúak. 3. Mindazok, a kiknek vezetékneve helységet, te- rületet és hasonlót jelent, erre való tekintettel ott tár- gyalandók, a hova a név mutat, vagyis: a , Csanádit" nem lehet Heves megye elemei közé vonni és tár- gyalni, a , Hevesit" nem csanádiakkal együtt venni; a , Komáromit" nem lehet somogyiakkal méltatni; a , Somogyi" nevűt komáromiakkal. Ez nem a magyar- ság alapkérdésére, hanem azokra a finomabb meg- különböztetésekre tartozik, a melyekre éppen az anthro- pologiának is törekednie kell. RÉV-KOMÁROM. A magyar arczra és tekintetre nézve a próbakövet ott találjuk meg legbiztosabban, a hol a viszonyok úgy alakulnak, mint például Révkomaromban, a hol a változó, áramló, könnyen engedő városi elemekkel szemben tömör elem áll fenn, mely hajlam és hivatás szerint egynemű, nem vegyül és csak kevés töredéke geszietel a , dívat mázát". Ezt az elemet ott az u. n. , szekeresgazdák" alkotják meg; nem fuvarosok ezek, hanem erős polgárok és birtokosok. Ezeknek sorából valók a VIII-dik tábla arczképei, a melyek a Sebestyének, Móroczok és Pati- Nagyok közül kerültek ki ; nem válogatva, hanem úgy, a mint fölkérésre éppen ráértek és kedvvel tettek eleget a fölhivásnak. A ki a révkomáromi szekeresgazdák JG) AZ IGAZI MAGYAROK. , dalárdájának" csoportképét megnézi, legott meggyő- ződik, hogy a VIII. tábla valóban , tipysokat" ábrázol. És ha ezeknek fejére forgós magyar: sisakot vagy kócsagos, nyusztos kucsmát teszünk, előttünk vannak a régi Ortelus gyarló kiadású magyar urai! az életnek és igazságnak megfelelő alakban. Még azokban az Ortelius-képekben sem bírta a kor — XVII-dik. szá- zad gyarló művészete a magyar. szem határozott, önérzetes vtekintetétteltüntetni A VIII-dik tábla férfiai egytéle határozott tudattal ültek a-készüléknelé s e tudat az, hogy -én "az 4agazi magyarokat keresem, ök pedig azok. Megfelelő renden, bármely más nemzetnél, ehhez fogható tekintetet s egyáltalában arczkifejezést hiába keresünk és önkénytelenül is feltolul a gondolat azokra a döntő tulajdonságokra, a melyeket" VÁMBÉRI mint a magyarság államalkotó és államfentartó nemes és kiváló tulajdonságait felállított és kimutatott. HORTOBÁGY. Szakasztottan ugyanez a kifejezés ül a hortobágyi számadó gulyás arczán, IX-dik tábla, avval az egy különbséggel, hogy szerzett fiziognomiai jegye van. Áll pedig ez a szem-nek bizonyos hunyorító. kifeje- zésében, mely a szempillák izomzatának —- 8. kép C. D. —-és a szem körizmának c üssosta szttétsss és kis mértékben a járomizmok: — "u. o. KH. és €e megrögzített összejátszásából alakulva, a szarkaláb ránczozatot; is. kifejleszti: E fiziognomiai jegy keletkezésének oka pedig a leg- előterület sík voltából és a számadó feladatából folyik. A számadónak messze távolban is , szemmel kell 1 Ortelius redivivus et continuatus, oder der ungarischen Kriegs- Empörungen historische Beschreibung" etc. Frankfurt a/M. 1665. !, szd 4 A 98 n a ea t 118 [/ háti fw u e VIII. TÁBLA [d. Sebestyén József, 62 éves — apa; Ifj. Sebestyén József, 39 éves — fiú. Sebestyén Sándor, 51 éves — öcs. Mórocz Lajos, 25 éves. Pati-Nagy Pál, 26 éves. Pati-Nagy Sándor, 25 éves. 2 Wamarnm cszalaroc Gazdat 1, 4 en - Csat s CA a j "a "w [A ag b. Mig, x a € ME A j v 1 e , b c , - KI fi 1 y 9 1. . 1 1) k) 1 vi kr. 8 Fene ss j , Ü § í 11 sz va 4 FELENYIKNOS ű Fé 4 pap" vesző 17 eg E a mg yi Tal) 1 hoafök 3 § . j " jú s rő (. k he 1 ki ki § § s mk v űj ETELE KK 2 m ki t § cv ! a 9-1 3 0 k " 100 51 4. 7da , fe Szentey János, 48 éves — Betyár György, 42 éves Öreg Dobó — Sz Cs.-Tomaj. - Gy.-Diós. ege Zsid. Tomaj. Szeged. A VÁLASZTOTTAK. iz tartani a reábízott jószágot", a mikor a szem fölveszi azt a kifejezést, a mely akkor is sajátja, a midőn közelről nézi tüzetesen az egyszerre áttekinthető, leg- inkább apró tárgyat; az a hunyorítás a szem pillan- tásának szétszóródását akadályozza; BALATONMELLÉK. Végre eljutottunk a X-dik tábla magyarjaihoz, a kiknek nagyobb része ——- négy Ú. Mm. SZENTEY Cserszeg-Tomaj, BETYÁR, Gyenes-Diós, TokRMma, Zsid, ZERÉNYI, Tomaj, tehát mind Balaton-melléki ember. Szakáll és hajviselet szerint mind a négy más-más; van , Kossuth-szakállas" — SzENTEY, szakáll nélkül való, vékony bajuszú — ToRMma, — és két , becirker" szakállú — BETYÁR, ZERÉNYI, — mely szakállformát Somogy nem egy vidékén elfogadta a nép az elnyo- matás korában — 1850—1866 — éppen úgy, mint elfogadták volt a régiek közül azok, a kik a , franczia háborúban" részt vettek, azt a szakállviseletet, a mikor a barkószakáll egybevágott a bajuszszal, az arcz alsó fele azonban , puczérra" volt borotválva. Az egészen parasztos TOoRMÁ-t és a már ,uras" BETYÁR-t egybekapcsolja a magyar szem tekintete, mely nyugodt, határozott, önérzetes. Mind komoly, erős ember, ú. n. , vinczellér", ki saját szőlőjét saját kezével míiveli s.-ez után él. SZEGED. Mint a fiziognomia érzékenységének két igen jellemző alakja ugyanezen a X-dik táblán van még két szegedi polgár képe, a Dozó és Rácz uramé, kik a Szeged ethnografiájáról szóló, új keletű műben, mint a felső- és alsóváros tipusai vannak adva. Semmi kétség, hogy Dopó uram színmagyar, derült lelkületű, kinek utóbbi tulajdonsága mint fiziognomiai jegy ott 138 AZ IGAZI MAGYAROK. Van "a. szeme tájékán. Egészen más [RÁcz "uramnyaika nyilván a törökvilág után Szegedet megszálló elemek ma már teljesen meg- és át- meg átmagyarosodott ivadéka, kinek már éppen csak a , szeme csillogásá- ban" van valami cseppség, mely korlátozza ateljes határozottság kifejezését. , ASDANÚSÁG! ; Ha válami,. úgy. az a! föltevés áll: legtávolabb tőlem; hogy ezekkelra , magyar arcz" kérdését mess oldottam, vagy kimerítettem volna. VÁMBÉRI éppen úgy, mint HuNFaLvY s velök iskoláik megegyeznek abban, hogy a magyarság bárhol alakult legyen, vegyes ele- mek szerencsés keveréke ; és minthogy az: a legrégibb alkotó részek is atavisztikus soron föl-fölvetődnek a nemzedékekben. Ezeknek fölismerése "nagy, deladat mely csak átgondolt, szigorúan végrehajtott módszerrel lesz lehetséges, a melynek kifejtése. azomban édmieétob a magyarság jellemrajzának keretébe tartozik. Abban: azonban meg vagyok nyugodva, ú. MG 1. Hogy sikerült az anthropologiai arczképek föl- vételére tartozó föltételeket megállapítani. 2. Hogy kimutattam a szem kifejezésében a magyar jegyet, mely az egész tipus lényét kisügátozzas Hozzáteszem, hogy ez a jegy azoknál is :kifejlő- dik, a. kik. idegenül Beszármazva, ráhelyezkedte köde nemzetnek . a köztudatban "élő : történelmi alabpjátas avval az egy különbséggel, hogy ezeknél bizonyos indulatok másképen, rendesen hevesebben, kitörés- szerűen nyilatkoznak meg akkor, a mikor az ősi soron színmagyarnak vehető elem csak fölmelegszik ; —— és hogy amazoknál a kitörő harag, a féktelen düh oka A FŐJEGY. 139 az ősi soron színmagyart rendesen egy találó köz- mondásra vagy mély értelmű humoros szóra bírja a nélkül, hogy ez kitérés vagy visszavonulás akarna lenni. E sajátosságban sokkalta inkább az a vonása tükröző- dik a magyarságnak, mely viszontagságos múltjának sok, igen nehéz helyzetéből kisegítette, s lehetővé tette, hogy mint csekélyebb szám a tömegek erőszakával szemben is uralkodó faj maradhasson, intézményeit, szokásait megőrizhesse és az idegenségre ráruház- hassa. FŐJEGY. Ha most már úgy állítjuk föl a kérdést: a szem melyik mimikailag megállapított formájának felel meg a magyar szem? legott előttünk terem az, a mit MawTEeGazza kifejtett és rajzban is adott, a mit az arcz mimikai központjának nevezett: az alkotó képzelő erőt kifejező szem — 6. kép. És valóban, hogy ha a , napjaink magyarjai" sza- kaszban a VIII-ik táblára vetjük tekintetünket, ez a szemforma egészen tisztán és félreismerhetetlenül megvan, különösen PATI-NaGY PáL-nál és a SEBESTYÉN- fiúnál, mint a magyar ifjabb férfikorának jellemzője, a mely még éppen oly távol áll a kiábrándulástól, mint az aggkor bölcseségétől. És kiválóan ez a szemforma az, a melyből leg- többször kisugárzik az a sajátos indulat is, mely föl- lobbanása idejében örökkön égő tűznek látszik, noha utóbb szalmalángnak bizonyul. A magyarság mimikai és fiziognomiai jellemzésében tehát egyetlen pontra térünk, mely hasonló MAaNTEGazza PaoLo meghatáro- zásához, hogy t. i. a svájczi embert csak nyilt tekintete jellemzi — 1. p. 28. 140 AZ IGAZI MAGYAROK. De azért mégis lehetséges a magyar arcznak bi- zonyos másnemű, általánosabb értékű meghatározását ISiadmi: Az ú. n. komplexióra vonatkozólag, a népszájon élő szálló ige találó meghatározás, mely így hangzik : 5.06. nem :szőke,-se nem barna az igáztmagyatetajtaki Oly iorrás, melyet-nemcsak a szerző "tekintélyestinas nem eljárásának kritikai volta tesz kiválóan becsessé;,! a honfoglaló magyarságról anthropologiai értelemben azt mondja: , Általában véve kicsi, barna emberek voltak . 1..." Az bizonyos, hogy szerfolott smeneze jellemzés fokát és értékét pontosan meghatározni. A TÖBBI JEGY. A: magyar. atcznak nincsenek" kirívó:Taji Jegyet a minő a tót arcz kiálló pofacsontja, ázsiai fajoknál a: ferdemetszésű szem, az ellapúló orr "StosSseE-ápsató talában a magyar közrend férfiainak arcza nagy át- lagban megfelel a férfiszépség európai fogalmának ; kifejezéséből hiányzik a lágyság, annál erősebben nyi- latkozik meg a határozottság és az önérzetesség. Az orr sokszor igen nemes formájú ; átlagosan fejlettsekt hajzat és szőrözet átlagosan véve erős fejlődésű. Mint atavisztikus jelenségek azokból a főbb ré- szekből, a melyekből a magyar alakult, előfordul ritkán az erős pofacsont, a messze szétálló szem és a rövidebb, érezhetően pisze orr. Ezek az atavisztikus jelenségek okai annak, hogy idegen kutatók oly: rokonságokra is hivatkoznak, a melyeknek: bizonyítása lehetetlen, s a melyeknek alapja a puszta látszat. l PAULER GYuLA: ,A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt." II. kiadás. Budapest, 1899. I. p. 3. EGER A KIFEJTÉS. magyar nép jellemét meghatározni és megírni szép és igen fontos feladat, mert a jellem meghatározásán át világossá kell válnia sok oly Fás mely azután visszasugárzik arra a Ssza- kadatlan sorra, melyet ahonfoglalástól a jelenig psychikai és ethikai alapokon megalkothatunk. De a föladat szerfölött nehéz. Előzményei, kivált a régibb korra vonatkozók, irodalomban és művészet- ben alig akadnak. Az összehasonlításra alkalmas rokon- anyag csak töredékekben kinálkozik. Megjegyzem, hogy mindez arra a közrendre vonat- kozik, mely a magyarság zömét alkotta, s a melynek határozott jelleme fentartó befolyást gyakorolt az idegen hatásnak leginkább kitett vezető elemre is, mely ter- mészetszerűen a zömre támaszkodott, ennek tartal- mából merítette saját erejét. A képzőművészet, különösen régibb vonatkozá- sokban, semmit sem hagyott reánk olyat, miből a magyar közrend bensőbb életére következtethetnénk. A jelen képzőművészete az ú. n. , festői" hatá- sokra törekszik és jobbadán azon van, hogy e czímen a toprongyost és a duhajkodó, czifra alkoholikust állítsa szemünk elé: a magyar nép jellemzésére pedig egyik sem igaz. A legnemzetibb íróink műveit , diszítő"" illusztrá- 144. A KIFEJTÉS. cziók legtöbbje, akár az arczot, akár az alakot néz- zük, akár azt, a mit GRATIOLET nyomán a testmoz- dulat symbolikájának nevezünk, csak ruházat és a helyszín szerint valahogy magyarok. Az a magyar festő, a ki szeretettel, odaadással alapos tanulmány tárgyává választotta volna a magyar népet és intim vonásaiban törekedett volna e népet és lényét megjelenés és cselekvés szerint sorozatosan elénk állítani, az még nem jelentkezett. Az irodalommal sem állunk sokkal különben. Régibb vonatkozású, a zömbe benyomuló, tudományos értékű — ha teljes megbízhatóságot kérünk —- nem akad. Az újabb keletű, minden , összehasonlító" mód- szer daczára felszines, a. gyors: irodalmiitermneléstes irányított; hozzá anyagi ereje csekély, a mi a kutatás kitartó voltát, így mélységét is nagyoniérezhetően korlátozza. Eörvös JózsEF a , Falu jegyzőjé"-ben egy korszak sebét érintette hatással, de nem származtatta le alakjait; nem is lehetett feladata. Az újkóri szépirodalom, mely a népiest felkarolta, színez és. a jellemzés gyöngéit népies szólamokkal igyekszik pótolni, inkább palástolni. Ha ezekből ki akarnók hámozni a magyar nép jellemének azt a magvát, a melylyel visszakövetkez- tetni lehetne az államalkotás és államfentartás föl- tételeire és ezeknek e maggal való azonosságára, úgy a: szelt meni érnök "el; Ilyen : körülmények között mincs másretneekénike mint bizonyos élő, vagy, ha. ma már selenyészettmite a közelmúltban még megbizonyított nyomokon a messze múltak felé elindúlni és azokból a magyar nép Ősi jellemére következtetni. Keljünkötelhat Útra NOMÁDSÁG. 145 NOMÁD ÉLET. Nem a krónikák sokban bizonytalan állításai, hanem a magyarságnak a közelmúltban, részben a jelenben is folytatott élete, ennek mozzanatai; csoportosulása, felosztása világosan arra oktat, hogy a magyar nép az ősiségben nsomdd életet élt, s hogy jellemének kialakulására a nomád vándoréletnek volt legfőbb és leghatározottabb hatása. A nomádságot jellemző törzs- és nemzetségi szer- vezetnek nem annyira nyomai, mint világos tanúság- tételei még ma is kiválnak, így észrevehetők is. A teljesen, vagy nagy többség szerint egyazon családi nevet felmutató falvak ; a tanyarendszernél a sokszor népes, egyazon családi nevű, förzsök-nek is beillő egységek által való megszállása bizonyos terü- leteknek ; a sorok szerint való megszállás, mely egyes sorok más-más családi nevet viselnek ; a hadak szerint való, egyazon családi nevet viselő csoportok meg- különböztetése: ezek mind az ősi nomád élet marad- ványai, így tanúságtételei is. SÁTORFA, ŐRFA. A míg a vezető elem, mint dinaszta, pontokat szállott meg az elfoglalt területen s ott megvetette lábát, nemzetségének gyökereit pedig lemélyítette, addig a zöm , fölütötte", majd , fölszedte sátorfáját". Időleges foglalását megjelölte csóvásfával, majd őrfával; ha pásztor, ha halász: így cselekedett. A betolakodónak pedig odakiáltotta: , szedd a sátorfádat!" Honnan tudjuk ezt? A csoportosuláson kívül éppen magából az ősi szólásmódból: , fölütötte — föl- szedte a sátorfáját", vagyis: , megtelepedett időle- gesen, tovább ment". És tudjuk onnan, hogy a múlt, XIX. század közepe táján még dívott az időleges HEegmasx : A magyar nép arcza. 10 146 A KIFEJTÉS. nomád pásztorélet s a halász is folyómentén vándor- útra akelt: A vándor-cserény fedett sarkának neve , sátor", a beteg marhának külön , marhasátra" van. Fejér- vármegyében, Sárbogárd körül akadtak: igemágötés férfiak, kik a háromosztatú ősi izik — putri —- bejáró részét még, , sátor" névvel jelölték. A halász vándor- útján sátrat ütött. Az ú. n.. , enyhelyet" valkotótcomag sokszor éppen csak tákolt, szállítható szerkezetek, tűz- védők és szélfogók, mind könnyen mozgók, helyet vál- toztatók voltak és ilyenek, kevés ponton "Bár aelerdnémise SZABAD FÖLD. A legújabb megbízható kutatások! arról tanus- kodnak, hogy a földbirtok, mint magán- vagy egyéni tulajdon, nálunk sokszorosan új keletű; hogy a fog- lalás és újból föladás még a közelmúltban is folyt. Mindezek a mozzanatok félreismerhetetlemsejeleeísőt bizonyítékai annak, hogy a magyar nép legfőbb fog- lalkozási köreiben, a melyektől fönmaradása lénye- gesen függött, zöme szerint és az elfoglalt terület — különösen az Alföld — természeti sajátságaihoz alkalmazkodva — nomád volt és úgyszólván napjainkig is, a töredékek tanusága szerint az maradt NOMÁD REND. A vándor-cserény költöztetésének rendje, hatósá- gilag megerősítve, még a múlt XIX. század második felében is világosan mutatja az észszerűen megálla- pított egymásutánt és így az ősi vándorlás rendjét is.2 Elől megyen a ménes —lovas haderő ; következett ! TAGÁNYI KAROLY iratai; átvette MEITZEN is nagy művébe: , Siedelung und Agrarwesen etc." III. p. 581. és tovább. : Ennek és hasonlóknak bizonyítása majd csak az , Osfoglalkozások" könyvében adható. Itt csak annyi, hogy a megállapítás hatóságilag Kecske- méten sikerült. PATRIARCHALIZMUS. 147 a gulya— élelem; azután a cserény — sátortábor, az- után a czókmók—ingó vagyon; végre az apróság, a mi a védelemre leginkább rászorult és kimélendő volt. A kimutatott sorrend tanusága szerint, de a dolog természetében is gyökerezve, a lovas haderőn, innen a lovon fordult meg minden : a foglalás, a megtartás, a védelem és egyéb. Innen ered a ló kiváló meg- becsülése, mely napjainkig is fenmaradt. A lovas- gazda rangban elébe vág az ökrösnek s a csikó az egész magyar háznép beczéje. Ezek döntik el a lovas nomád jelleget. A vagyon mértéke a szarvasmarha volt s az ma is: két-, négy-, hatökrös gazda. PATRIARCHÁLIS SZERVEZET. A népeket ismertető komoly irodalom megegyezik abban, hogy a nomád népeknél szükségképen ural- kodó patriarchális rendszer nemes ethikai tartalommal bír és föltétlenül konzervativ, éppen azért jellemalkotó, sajátossága szerint öröklődő. A véneknek, a sátoralja fejének föltétlen tisztelete, az életkor szerint való alárendeltség, az önérzet, a becsületesség, a vendégszeretet, a józanság, a gyön- gébbnek istápolása és védelme, a cseléddel, állattal való szigorú, de emberséges bánásmód és sok egyéb, mind a nomád sátrakat lakó erény és rásugárzik az egykoron nomád magyarság mai jellemére is ; jellemző a tisztes korral növekvő hallgatagság nagy erényével egyetemben. TERMÉSZETI SAJÁTSÁG. Ha most már azt vesszük hozzá, hogy a magyarság nomád életének területe kiválóan a magyar Alföld volt, melynek kanyargó menetű, áradó folyórendszere óriási rétségeket, a nádasok rengetegeit, a mocsarak, ingoványok egész világát teremtette és táplálta, és 10" 148 A KIFEJTÉS. hogy a magyarság ehhez a világhoz alkalmazkodott, könnyen belátható úgy megközelíthetetlensége, mint kitéréseinek biztonsága, ha az idők folyamán a vesze- delem mégis megkörnyékezte. Ezek a természeti sajátságok magyarázzák meg azt, hogy a nép a legnagyobb dúlások alatt is meg- maradt és azt is, hogy jellemében — mert szokásai- ban is — megrögződött: a hatalmas természeti ViSzÓó- nyok elkülönítők, elzárók, igy a régit fentartók voltak. Tudnunk kell, hogy "a rétség, , nádas, Jas n0csát és az ingovány a népnek valóságos tápláló dajkája volt, mely fedelet, tüzelőt, állatjának buja legelőt, a vészbe és varsába halat adott; felkinálta a fészkelő madarak töméntelenségének tojását, majd fiát; az emelkedettebb hely szigetet alkotott, melyet csak az közelíthetett meg, a ki a! járást pontosansasmeries másnak az út biztos halál volt. A szigetre szállott ki. a rétségbe , kicsapott" szilaj gúülya; cszilaj ménes vad konda és kemény fagyok idején ott gondoskodott róla az ember. Itt fejlődött a magyar pdakdsz Ősi alakja, mely még a mult. század első" Telébenise legszabadabb nomád életet folytatta. TERMÉSZET ÉSJELLEM: Mindez és még sok egyéb, hatalmasan reáhatott a: magyar nép jellemének kialakulására. A termé- szettel és tüneményeivel való szoros viszony ráok- tatta számos jelenség helyes megítéléséressőértelmet fejlesztett ott, a hol más népeknél a tudatlanság csak babonát szül. Ez a természetben, életmódban gyökerező sajá- tosság volt az, a mely a magyar népben hosszú " századokon át megtartotta és mélyen meggyökerez- tette tulajdonságait, azokat is, a melyek egykoron ÖSI SZERVEZET. 149 államalkotóvá, az idők folytán államfentartóvá tették, a melyeken szokásaihoz való ragaszkodása, hatalmas önérzete nyugszik, a mely megalkotta szeme kifeje- zésében, mondhatni sugárzásában, az összes alkotó- részek egybeforradását és egybekapcsolását. ŐSI SZERVEZET. Semmi kétség, hogy akkor, a mikor a magyarság még teljesen nomád életet élt, törzsi szervezete volt, s hogy a törzsöket úgyszólván csak az egyazon-fajúság s az ebből folyó egyneműsége az életmódnak és a köznek vehető szokás kapcsolta össze, a törzsek tehát egymagukra nézve, vagyis egyenként függetlenek voltak. Ebben az ősi szuverénitásban kereshető annak a hatalmas önérzetnek gyökere, mely a magyar népet jellemzi és ékesíti, de a mely idők folyamán a ki- alakult társadalmi létben és keretben sokszorosan túlságba is vezetett, itt-ott el is fajult. Ez is kilövel a magyarság szeméből. Ha az Alföldre, értve a síkot legészakibb vég- ződvényéig, még most is rávetjük pillantásunkat, leg- több falva, sőt némely városa is, sajátosan elhelyezett ház-soratval emlékeztet a magyarság haditáborozására ;! a kifejlődött tanyarendszert, mint atavisztikus alkot- mányt pedig — ahhoz a szellemes mondáshoz alkal- mazkodva, mely szerint az építészet díszességével ke- ményre fagyott zene — azt a tanyarendszert elne- vezhetjük a magyarok megfagyott nomádságának. Mint egykoron az egyes törzsek és ezek kereté- ben a sátorok patriarchális szervezetökben föltétlen önkormányzati, mondhatni szuverén egységeket alkot- tak, azon módon a mostkori tanya, avval a különb- ! Ezt elsőnek HELLWALD jegyezte meg. 150 A KIFEJTÉS. séggel, hogy a legújabb kor közigazgatási irányzata az önállóság rovására összefoglaló szervezetet ipar- kodik adni a szétszórt egységeknek. De azért a tanya ma is egység ;: belső szervezeté; akár az ősi sátoraljáé, patriarchális ; a gazda a tanya feje, kinek a nagyasszonytól a pólyásig, azontúl a cselédség és minden föltétlenül alá van vetve. Ha a gazda a nagy- asszonynyal . indul valamerre, ő jár relől; az asszona pár lépéssel hátrább utána; a gazda viszi az ékesebb bakót, az asszony dologidőben a terhet; összejöve- telekre semmit, ekkor az ura kiméli. Legény áléáns nem vághat elébe a család fejének. Patriarchális rendszer állott fenn aközrenden gazda és cseléd között is: egy tálból étkezett a felnőtt cseléd a gazdával; cseléddé csak kötelességei tették. Ebből fejlődött ki az a jelenség, hogy a magyar cseléd nem vált be uraságnál szolgának, belsőnek éppen nem; mert önérzete visszatartotta a szolgai alázatosságtól, a feltétlen meghunyászkodástól. Itt csak egy kivétel volt és van, a mely jellemző világot vet a lovas nemzet ivadékára: a magyar a világ első kocsisa, erre büszke, rajongva szereti a gondjára bízott lovat s: érzis adas bízott drága jószágért, de gazdája biztonságáért is vállalt felelősséget. A. jó kocsis: sokkal , közelebbi ástam atkák gazdához a legjobb béresnél. Haladjunk immár tovább. A TANYÁS. A gazda a tanya egész életének sarokköventens gelye, abszolut uralkodója, de csak kivételesen Zzsar noka; háza vezetésében a magaszőrű emberek erős megszólásának van kitéve, a mire a magyar ember szerfölött sokat ad; ezt , nagyon szivére veszi". Mindig abban a meggyőződésben élek, hogy a ŐSI SZERVEZET. 1591 sátorban, a tanyán és az ősfoglalkozások alkalmatos- ságában a főnek abszolut rendelkezési hatalma, nagy tekintélye gyökereztette meg oly mélyen a monarchikus szervezethez való ragaszkodást, mint congruens intéz- ményt. Erre még visszatérünk. ÖSGYŰLÉS. A közös érdekek gondozására nézve oly őseredetű intézményt gyanítok, mely csak a közelmúltban vesz- , hetett ki teljesen; de a múlt XIX. század utolsó "harmadában még megvolt. Ez az intézmény az , ósgyűlés", mely a mostkori ,plebiscitum" mása; sőt ennél is mélyebbre ható. Fontos közügyben t. i. a hol a közbizalom föl volt vetve, nem a törvény- vagy bármely jogszokás alapján jogosultak többsége döntött, hanem a nép szava, értve az érdekelt nép egyetemét : férfia, asszonya, mindkét nemű ifjúsága, le a gyerekig ; ezeknek megegyezése határozott.! Az ősgyűlés min- denkor teljes nyilvánossággal ,az Isten szabad ege alatt" tartatott meg; vezetett az, a kinek ahhoz való esze volt, a kiről ezt általánosan tudták, a kiben éppen ezért a közbizalom összpontosult. A mióta a tanyák városi központokhoz tartoznak, közérdekben ezekhez vannak vonva, az igazi közügy azokon a bámulatos találkozókon dőlt el, a melyek vasárnapokon délelőttönként a székház előtt állottak. össze. Ott dőlt el a közügy; noha csoportok alakultak a . hozzáillőkből" s a vagyon szerint rangosabb a ran- gosabbal állott össze. Innen a , jöttment" föltétlenül ki volt zárva. ! A XIX. század nyolczvanas éveinek elején engem még ősgyűlés jelölt Szegeden képviselőnek. oz A KIFEJTÉS. A JÖTTMENT. Ez a , jöttment" rendkívül fontos és jellemizősía magyarság. felfogására nézve, mert világosan mutatja, mivel és hogyan védelmezte meg magát armasyat nép az elvegyülés s így ethikai elgyengülés vesze- delmétől, a melynek földirati és nemzetiségi elhelye zésénél fógva, különösen pedig áramló idegen töme- gekkel szemben mint sokszor kisebb szám is századok során ki volt téve. Ha ez a , jöttment" eredetileg talán inkább csak azokra a merőben idegen eredetű elemekre volt is. értve, a melyek betolakodtak, vagy — később — a magyar- ság nyakára küldettek, védekeztek azért a legmagya- rabb pontok egymás ellenében is. Debreczen még a legközelebbi múltban sem fogadta be — különösen társadalmi bizalmi állásba és körbe — azt a magyart, a ki a Basahalmon túlról vette eredetét. Ott élhetett, iparkodhatott, még boldogulhatott is ; de a telivér debre- czeni czivis szemében , jöttment" maradt És még iva- déka is, noha már a Basahalmon innen született, szár- mazás Szerint csak , jöttment" ivadéka volt. A kivételek mindenesetre ritkaságok voltak, azok talán ma IS. FELVÉG, ALVÉG. Azok az engesztelhetetlen ellentétek ősamőadelkeete tiszta magyar falvakban a , felvég" és ,alvég" között fennállanak és még az összeházasodást is kizárják, szin- tén erre a sorra tartoznak. Ilyen úton és módon fejlő- dött ki a mai, az erők egyesítésére törekvő áramlat- tal szemben, még pedig ősi eredetből, a ,partikula- rizmus", a részekre való bomlás, mely smemsisakéds vezett soha nagy társadalmi feladatok megoldásának ; , de a nemzet sajátos helyzetében, a történelem folyá- sában minden idegen erőszakkal szemben, még mint ÖNÉRZET. 158 a tűrő — passziv — védelem leghatalmasabb eszköze is bizonyult be. Így sokban hozzájárult az arány- lag mindig kis számú nemzet fenmaradásához. Itt és ezekben találja ápolóját az az ősi önérzet, a melyre nézve naplómban 1899 szeptember 4 és 5 alatt egy szegedi tanya életének megfigyelése alkal- mából, a gazdával folytatott beszélgetésből kelve, a következőt jegyeztem föl: , Ezek az emberek emelt fővel állanak meg király, herczeg vagy bármi földi hatalmasság és rang előtt, habozás nélkül folyamod- nak a szóhoz, bátran ejtik, mert érzik, hogy a maguk tanyáján éppen oly urak, mint amazok a magukén, ha — van nekik. De csakis akkor!" PÁSZTOR ÉS KIRÁLYNÉ. De ez nemcsak a tanyásnál, ki sokszor 100—-200 holdnyi birtoka kellős közepén lakik, így a maga nemében uralkodó, hanem az alsóbb fokon is így van. Erre nézve élesen jellemző példa az ezredéves kiállítás egyik pásztoremberének, öreg DoBos SÁNDOR, Kecskemét városa bugacz-monostori cserényes gulyá- sának magatartása b. e. ERZSÉBET magyar királynéval szemben, ki távollétemben FERENxczY ÍDA magyar fel- olvasónője kiséretében ellátogatott pásztoraimhoz. A mikor később felkerestem a pásztorokat, feleségem és az öreg Dosos között ilyen párbeszéd folyt: — Igaz az, hogy Ő Felsége a magyar királyné itt is járt? — Igaz hát. — És beszélt vele, Sándor bácsi? — Beszéltem hát. — Hát miről 7 — Azt kérdezte, hová való vagyok, meg aztán hány esztendő nyomja a vállamat? El is mondtam, 194 A KIFEJTÉS. hogy 48 év óta vagyok Kecskemét városa gulyása ; ő meg frámondta, hogy bíz ; az derék dolos: — . De hát nem félt? Már mitül tféltemp volna? Mégis csak nagy dolog egy koronás királynéval beszélni t:eHogy is "beszélt csak? — Hát éppen úgy, mint most a nagyságos asz- szonynyal. 3 — Hát FERENczY IDá-val beszélt? Akkor nem; de aztán magára gyüttelküides Hát mit esinyált ? — Ide ült le a gúnyás padra, aztán beszél- gettünk. Szivesen maradt? Szivesen hát, hiszen nem is valami gyüttment, mer :Kécskemetről való: Mindez a legnyugodtabb harigon folyt és látszott, hogy ez az öreg pásztorember az egész dolgot nagyon természetesnek találja. Abban a ,gyüttment"-ben nyilatkozott meg saját; önérzete is: TANYÁS, PÁSZTOR ÉS HALÁSZ. A kezdetlegesebb fokon, a hol a nomád állapot még nem dermedt meg végleg: pásztornál, halásznál egészen egybevágó volt a rendszer. A. bokorselejéneke a cserény számadójának föltétlen hatalma volt. Min- denben oly szabott sorrend uralkodott, mely még az étkezésnél is nemcsak; az egymásutánt, " hamnenat eledel részeit. 15: kinek-kinek mégszabtak Ha idegen közeledett, a főember rászólt az elő- törő ebre ; ekkor elébe. ment a jövevényneksüdvöZOKte s felhívta, kerülne beljebb. Az üdvözlés (keznyütasa volt, a kalaphoz senki sem nyult; épp oly kevéssé, mint nem veszi le turbánjat a török. ÖNÉRZET. 159 A fejlettebb fokon a háznál való fogadás tisztét, szintén a vendég elé való menéssel, a család feje teljesítette; az asszony, ha a konyha küszöbéig jött, tovább soha; a küszöböt nem lépte át. Az asszony tiszte csak a vendégszeretet gyakorlásánál következett. Étlen-szomjan senkit sem bocsátott el gazda, halász, pásztor a tanyájáról, enyhelyéből és cserényé- ből; ha meghálásra került a dolog, a legjobb hely a vendégnek jutott okvetetlenül. Ezek az egyszerű emberek csodálatraméltó komoly- sággal és méltósággal, valóságosan ,, reprezentálnak" . Nem kiváncsiak, nem alkalmatlankodnak kérdésekkel, mindenkor beérik avval, a mit az idegen magáról és szándékáról maga mond. Igen éles megfigyelésre vall egyik irónknak! az a megjegyzése, hogy ,a magyar mezei ember nem kiváncsi, nem törődik azzal, a mi nem az ő dolga, nem is megy oda, a hova nem hívják". Valóban így is van. De baj esetén, hívásra készségesen előáll és szívesen segít. Ezek az emberek tiszteletet tudnak tanusítani, alázatot soha — és semmi hízelgő szavuk nincsen ; komoly, elismerő és virágos, sőt humóros az van. Jellemző és kiválóan szép az a meghivás, a melylyel a Duna utolsó vándorhalász bokra megtisz- telt volt, a melynek közelében horgásztam. A mikor délebédre a halászlé a gyepen tálalva volt, felém jött nem ám a futosó, a bokor legkisebb embere, mert hiszen megtiszteltetésről volt szó, hanem jött az öreg- legény követségbe és ezt az üzenetet hozta: , Tisztel- teti az urat a mestör és ha nem vetné meg szegény- ségünket, szívesen látja egy kanál halászlére". A mester ! Eötvös Károly irataiból. 156 A KIFEJTÉS. érdemes követet küldött, evvel megtisztelte a meg- hivottat; de ő maga nem mozdult a helyéről, evvel bizonyította önérzetét. Ezt a dolgot szebben és méltó- ságosabban elvégezni nem lehetett volna s ilyenekben népünk valóban páratlan.! Az alázatoskodó könyörgést ezek nem ismerik és ismét éles megfigyelés eredménye az, hogy: , A magyar faj nem imádkozó. A kéregetés nem természete, még Istenhez is röstel minduntalan könyörögni".? A JELLEM ISKOLÁJA: A . kérdés "most, márvaz: ími a" mMaágyatómmezei ember jellemének az ősi öröklődésen felül iskolája, lejlésztője" Nincs nép, melynek gyermeke olyi korányikerülne 5 a nagy és súlyos felelősség iskolájába, mint a magyar gyermek. 3 Alig hogy a kis leány a fűzvesszőóLbümégsétüleja suhogtatni, már kezére bízzák az egy" folt Tudat melylyel kiszáll a libalegelőre. Egy " falatkenyetkés valami kis hozzávaló, kendőbe kötve, ez aziegész napra való eleség. És a gyermek megfékezi a korá- val járó mohó vágyat: csak akkor nyúl az eledelhez, a mikor "az evés ideje bekövetkezett. EDbBENNÉNAEK fegyelmező hatalom rejlik, mely a jellem alakulására irányadó. Ez a kis 6— 8 éves teremtés! felelőst asüközéte bízott jószágért; meg kell védenie a sólyomtól, sas- tól, kányától; meg kell óvni az elszéledéstőléíásákéte tételtől. Ez a gondoskodás iskolája. Megfigyeli állat- ját, megkülönbözteti miriden tulajdonsága szerint az egyest a többitől; megfigyeli szokását, táplálékját s , ! V. ö. , Magy. Halászat Könyve." I. 442. : Eötvös Károlynál. A JELLEM ISKOLÁJA. 157 azontúl mindazt, a mi körülötte él. Ez az értelem iskolája. A fiú 7—8 éves korában szőrin üli meg a lovat, kiviszi párosan a legelőre, már éjszakára is. A fele- lősség és bátorság iskolája ez. A lovat hajnalban haza kell hozni, az éjszaka csöndjében, a magánosságban félni nem szabad. A korai szőrin való lovaglás teszi a magyart Európa legjobb lovaskatonájává, egyáltalában lovasává, mert ettől származik az ú. n. mély ülés, mely szép és biztos is. Ez a lábszárcsontoknak, medenczének, de a gerinczoszlopnak is bizonyos alkalmazkodó ala- kulásától függ, mely akkor a legtökéletesebb, a mikor a gyermek még idomítható csontvázán keletkezik. Kell, hogy e viszony anatómiailag meghatározható legyen.! Más lábas jószág mellé adva, ez a fiú kiszáll hajnaltól alkonyatig; elesége szegényes vászontarisz- nyájában; legyőzi vágyát és mohóságát és csak akkor nyúl az eledelhez, a mikor annak ideje van. Értel- mét fejleszti a csillagok serege, a ,jó fű" ismerete, a mező apró állatvilága, a rábízott jószág minden sajátsága, tulajdonsága s ennek révén fejlődik ki az a bámulatosan éles megkülönböztető tehetség, melv lehetővé teszi a juhásznak, hogy százakra menő nyájának minden egyes darabját, egyéni tulajdonsá- . gainál fogva megismerje, a számadó gulyásnak, hogy az egyes állatot egyénileg és gazdája szerint bizton fölismerje akkor is, ha a gulya állománya ezrekre rúg. Innen van az, hogy a magyar a világ legelső ! Csak sajnálni lehet, hogy az , összehasonlító anatómia" mayyar tan- székei még nem neveltek erőt, mely ily finomabb, a messze múltakba is visszavágó vizsgálatokban találta volna meg hivatását. 198 A KIFEJTÉS. pásztora, legyen bár csikós, gulyás, kondás vagy juhász, mindig elsőrendű. Legfőbb és legbecsesebb tulajdonsága a hű gondozásra való hajlam. Nincs a természetnek az az égiháborúja, förgetege és vihara, mely a magyar pásztorembert őrhelyéről elmozdítsa. Gondosan" ügyelvarra, hogy a : jószag me törjenNegye mást"; hogy ,jófüves" helyen legeljen; hogyematós hoz jusson; hogy "; megdelelhessen"-. stb. Arsmagyat pásztorember ismeri a jó és. a mérges düvet aóNés a rossz vizet, állatjának minden ellenségét, le a legyek világáig; és nem egy jól ismeri a bogárság bonyolult átalakulását is. A. magyar ember" elsőrendű "állattenyésztostákte fajválasztást és tulajdonságok fejlesztését érti. Első- rendű állatismerő, hibákra és kiválóságokra, korra stb. egyaránt. Órája derüs időben a csillagok járása, ha borult az ég, állatjainak viselkedése. Időjóslása legtöbbször észszerű — ha északnak száll a téli vadlúd — meleg idő. várható, ha délnek száll, hideg következikéstbe Meg tudja nevezni minden állatjánaksetestészene szinét, jegyeit, ezeknek eltéréseit, sa jühaMetBlSKEl minden állatját néven szólítja. Ismeri a szabadban körülötte élő állatokat, azoknak életmódját, szokását, és nem költ reájuk semmiféle csodás, babonás tulaj- donságot. Mindez és még sok más tulajdonság vilá- gosan reá vall a természettel közvetetlenül és folyto- nosan érintkező nomadok ivadékara. Egészen hasonló a halász is. Mindezek és egyéb foglalkozási köreiben hason- lóknak tömérdeksége, éleseszűvé teszi a népet, roppant anyagot nyujt helyes hasonlatok alkalmazására. és logikus kifejtésére. A SZEMLÉLŐDÉS. 159 A SZEMLÉLŐDÉS. De hát ez a nomád természettel egyező szemlé- lődő hajlam, utóbb megrögzött jellemző tulajdonság, nagyon éreztette és érezteti mind e mai napig káros hatását is, főképen abban, hogy a magyar a foly- tonos szemességet és iparkodást követelő foglalko- zást, a minő a kereskedéssel és az iparral jár, nemcsak nem kedveli, hanem sokszorosan magához illőnek sem tartja. A természet törvénye előtt meg- hajlik ugyan és ekkor hihetetlen munkát végez; de a mint ez megvan, visszaesik szemlélődő állapotába és csak a szükség vas kényszere alatt lát munka után. Legföltünőbb bizonyítéka ennek a jelenségnek a mezei munka. Magyarország búzatermő területének megművelése és az aratás, mint egyazon népréteg izomerejére nehezedő munka, egyáltalában a legna- gyobbak és legnehezebbek közé tartozik ; különösen az aratás, mely rövid idő alatt elvégzendő és halo- gatást nem tűr, mint munka nagy és szerfölött sú- lyos. Ám a magyar, a természet kényszere alatt , neki- fohászkodik" és bámulatosan elvégzi ; de mindenképen azon van, hogy ez a nagy munka fedezze az egész év szükségletét. A mi a két aratás között idő marad, az is dolog — de nem iparkodás ideje. Nemzeti ipara, mely kezében van, csak az, a mi az egykori nomád állapottal egybevág : saru, irhás-öltözet, szűr-, nyereg- és szíjjártó munka, a melyekben elsőrendű; de pon- tatlan, halogató, még pedig mindig a föld érdekében. Mint iparosnak is nem iparának kifejlesztése, hanem földbirtok szerzése — legalább egy kis szőlő — jár az eszében és mihelyt ez megvan, mind hűtelenebb lesz a szerszámhoz. A magyar ember földéhsége hihetet- lenül intenziv s ezen át fejlődik ki egész hazaszeretete. 160 A KIFEJTÉS. A folytonos iparkodást föltételező kereskedést a magyar mindig lenézte, még legvilágosabb haszna, érdeke elle- nére is másra, idégenre bízta. Ezek is a nomad del kület megnyilatkozásai. A HASONLAT. A tapasztalatilag szerzett sok biztos tudás is hatal- masan hozzájárul az önérzet fejlesztéséhhezméstítalám ez válik forrásává és rúgójává annak, hogy a magyar szereti a dolgoknak, tárgyaknak saját emberi voltával való viszonyítását. Ladikjának van orra, dereka, fara; korsójának van talpa, feneke, hasa, nyaka, szája, ajaka, fülejészesős cse; kaszájának van orra, álla, öle — a nyélnek az a része, mely kaszáláskor a kaszás ember öle tájára szolgál stb. És igen élesen jellemző a hasonlat keletkezésének villámgyorsaságára a Csallóköz tanácsbeliéjének kér- dése és megjegyzése, a melyet iskolalátogatáskor Magyarország térképe magyarázásánál a Duna folyá- sára mézve tett; Vácz" tájára mutatva azt" kérdezte Kinek hajt a Duna térdet? Tehát a Dunának a nyugot-keleti . irányból az észak-délibe való, csakugyan térdelésszerű irányvál- toztatását azonnal az emberi lábbal és térdben való hajlásával viszonyította. És arra a felvilágosításra, hogy : Vácznak ! Azonnali megjegyeztet , Akkor mi — a Csallóköz —— éppen"arDuna vitézkötésében vagyunk!" A vitézkötés a magyar nadrágon a czomb felső részére esik, alakzata a térdfelé csúcsos, éppen úgy, BETYÁRÉLET. 161 mint a Csallóközé Vácz felé. Az egész tökéletesen magyaros felfogásra, észjárásra vall és azonnal kelet- kezett. ! A magyar nem kerüli a verekedést; de nem bosszúálló, nem orgyilkos és nincs eset följegyezve. hogy áldozatát megkínozta, kínjaiban gyönyörködött volna. BETYÁRÉLET. Maga a magyar betyárélet, melynek gyökere nem is valami természeti gonosz hajlamban, hanem inkább bizonyos kényszerekben — katonafogdosás, erőszakos elnyomatás, mély megbántás hatalmasok részéről —- rejlett, egyetlen vonásában sem hasonlított például az olasz brigantaggióhoz. A leghíresebb magyar betyá- rok nem voltak öldöklő, kegyetlenkedő banditák. Ellenben a legnagyobb mértékben ki volt fejlődve bennök a portyázó, rablásból is élő nomád egész jelleme. Kitünő lovasok, biztos lövők, a táj alapos ismerői, leleményesek és ravaszok; ezen az alapon ki tudtak használni minden előnyt. Érzékeiknek éles- sége és finomsága bámulatos volt. A nagy betyárok és haramiatársaik nem is annyira a társadalom, hanem a hatalom ellen keltek ; a legnagyobb vakmerő- séggel megütköztek a hatalom embereivel és mesterek voltak a síkon való eltünésben, melynek minden hullámát ismerték. A betyáréletbe egyszer belekerülve, a társadalommal szemben a szükség bírta őket erő- szakra; a hatalommal szemben a végsőig menő ön- védelem. És az, hogy a kis embert nem bántották, szövetkezve avval, hogy harczuk sokszor gyűlölt, idegen hatalom poroszlói ellen folyt, vakmerő volt, 1 Ezért az éppen oly jóizú, mint jellemző adatért BARTONIEK GÉZÁ-t, az Eőtvös-kollégium igazgatóját köszöntöm, HERwaAx : A magyar nép arcza. 11 162 A KIFEJTÉS. sőt sokszor nagy hősiesség szinét viselte magán: mindez a magyar népet a nagy betyárok bámulójává tette. Ez a bámulat fakasztotta a nép költészetre hajló lelkét szóra, dalra is. DE há a jelenség. lényegét vesszük; Úgyátosmae találni, hogy a nép, maga is érezve az idegen hata- lom nyomását, mely sokszorosan kényszerben, zakla- tásban, igazságtalanságban, önérzete meggyalázásában nyilatkozott, a saját elnyomatásán és üldözött voltán át tekintette a betyár .helyzetét és összekapcsoltakta maga érdekét a betyár cselekvésével azselléemsüratának közös gyűlöletük tárgya volt. SIRVA VIGADÁS. A szálló ige azt mondja: , Sírva vígad a magyar" Az bizonyos, hogy vígadásának két legfőbb fonn táncza és éneke mély, benső indulatból fakad, soha- sem valami egyoldalú, folytonossággal ráható ideg- ingerből. Képtelenség még el is gondolataaaosyáaáel magyart, mint a "különben zárkózott rdélSztánotáta guzla egy húron való rithmikus, de egyhangú ezie czogása lázba ejtse és oly ugrándozásra bírja, mely merő ellentéte rendes kedélyállapotának arasinelhie ebből következtetni merő lehetetlenség. És a magyar nép táncza semmitől sem különbözik gyökeresebben, mint a német, tót és oláh táneztól. Füzéressőümsne dozó, rángató, a tánczosnét össze-vissza forgató, emel- gető részei nincsenek; a szálló ige értelmének meg- felelően , lassúval kezdődik és vígba "megGYyenőálöőee lassúban. van méltóság, a víg részben tűz samelyaea hevesebb természetű legénynél kurjantásban, némely helyen — kivált a székelységnél — egy-egy ú. n. tánczszóban nyilatkozik. A tánczszó lehet dévajkodó, néha csípős, sohasem durva és — népies értelem- SÍRVA VIGADÁS, 163 ben — illetlen. Még a legszilajabb legény is csinyján bánik tánczosnőjével. Nagy alkalommal a korosabbak is tánczra perdülnek és igen nagy tisztességgel, ko- molysággal járják. Jellemző az, hogy minden férfinek megvan a maga nótája, s hogy tánczzenében egyál- talában kifejezésre jut a nép kedélyvilága. TÁNCZSZÓ. Rendkívül jellemző az érzelmek hullámzása akkor, .a mikor az ifjú magyar a leghatalmasabb ösztön, a szerelem hatása alatt áll. Az érzelem keletkezését, tetőzését és a végső kifejlődést a tánczszók gondo- sabb tanulmányozása adja meg nekünk. A sor ím ez: Ifjak vagyunk s nem tehetjük, ! Hogy a leányt ne szeressük. Ez a szerelem ösztönének és hatalmának kifejtése és most következik a szerelem tárgya, mint érintetlen, , süldő" leány: A leányka szótalan, Tejes kása sótalan. Az édesnek tehát se szava, sem sava. Következik az érzelem ébredése : Egy legény csak hozzányult, S a kis leány elpirult. A kifejlődés cselekvésben és az ártatlanságnál ter- mészetes következményben nyilvánult. Ime az el- határozás : Ezt a leányt elkisérem, Mához egy hét meg is kérem. De beáll a kedvezőtlen bonyodalom s ekkor : Mély a tenger, azt jól tudom, De mélyebb az én bánatom. 1 V. ö. KRiza , Vadrózsákő és ARAxY—GYULAI gyűjtései ís. $1 164 A KIFEJTÉS. Felébred azonban a férfias dacz: A kalapom fére vágom, Kifogok én a világon. Bekövetkezik ennek túlsága is, mely alatt azonban bánat lappang : I Nem tűrök több bosszúságot, Tovább rúgom a világot. Legvégül következik a lemondás : Szeretem én a babámat, De még inkább a hazámat. Ez a végső kifejlődés rokon a PETŐFI SÁNDOR e mondatával : Szabadság, szerelem, E kettő kell nekem ; Szerelmemért feláldozom Az életet, szabadságért feláldozom Szerelmemet. Természetes, hogy a közrendű magyar legénynél a szerelem és a hazaszeretet más alapból indúl, mint a forradalom költőjénél, ki egy nagy korszak ese- ményeinek kialakulására egész lelkületével hatott és el is fogadta a hazaszeretetért a halált. A csalódott legény, a közvetetlen felindúlás eseteit véve ki, nem ragadott fegyvert, hogy a hűtelent vagy vetélkedő társát elpusztítsa, hanem — különösen ré- gebben — elkeseredésében felcsapott katonának, mi akkor egyértelmű volt a messze idegennels 06 azét haladvány, mely a nemzetet a legmagasabb pontra helyezi, tényleg és nemcsak tánczszóban, hanem a legkomolyabb formában, a balladában is megvan. A KRkiza János gyűjtötte balladák között a , Ke- ÉLES ELME, 165 rekes Izsák "-félében a hős a csatába indúlva, ily halad- ványban tünteti fel legbensőbb érzelmét : Kiontom véremet apámért, anyámért, Megöletem magam szép gyürűs mátkámért ; Meghalok én még ma magyar nemzetemtért. MONDÁSOK ÉLE. Haladjunk tovább. Rendkívül jellemző a lapidáris rövidségű mon- dásoknak tartalma és ebben a magyar nép elméjének éle, mely kevés szóban az indulat minden formáját és fokozatát ki tudja fejezni. A fokozat, a legenyhébb humortól a legmaróbb gúnyon át a tiszta bölcseségig Er 10]. A tánczszóban a legény a tömzsi, vastag leányt így csipkedi: Edes kicsi, karcsú bogom, Derekadat ölbe fogom. A czifrálkodó így kapja ki: Hol a ruha kazimér, Nincs az asztalon kenyér. A mi egyértelmű evvel: Uti czifra, házi rossz. A megróvó gúny így szólal meg : Fut a hazugság előtte — mindig hazudik. Nem keveset iszik, hanem sokszor — korhely. Hónod alá tedd a nyelved — ne fecsegj, megbánhatod. Nagy örömmel panaszolja, hogy meghalt a felesége — képmutatás. Kormos Pista derék legény, Egy kötelet megér, szegény — maró gúny. Tánczol a pap, jégeső lesz, A szép búzám mind odavesz — nem babona, hanem intés a hivatás követelte illendőségre. 166 A KIFEJTÉS. TALÁLÓS MESE. Megnyilatkozik a magyar nép elméjének éle a találós mesében, melyben sokszor kedves a játsziság is. Ha vize van, bort iszik; ha vize nincs, vizet iszik. (A molnár.) Nem csinálják, mégis lesz. (A hasadás.) hgold"elejti Nap felkapja. (A harmat.) Neked van, nekem is van, Kertben kis kórónak is van. — (Árnyék.) Mikor fél a nyúl? (Mikor ketté vágják.) Melyik oldalára esik a nyúl, ha meglövik ? (A szőrös oldalára.) Miért iszszák meg a bort? (Mert nem kell magnak.) Melyik oldalán van az ökörnek több szőre? (A melyikre farkát csapja.) Hányat tojik a pipiske ? (Hol többet, hol kevesebbet.) Van leíró találós mese is: Amoda mén tipetopu — (a szamár patái kopognak) Hátán viszi genyegúnya — (bundán ül a juhász) Szeme négy, füle négy, embernek, állatnak Körme pedig huszonnégy együtt. (Juhász szamáron.) Akad igen mélyértelmű is : Mi a legnehezebb dolog a világon ? (Várni, nem jönni; lefeküdni, nem aludni.) Legyen elég a következő mondásokkal : Ki minek nem mestöre, hóhéra az annak. Reggel táncz, este láncz. Nagy ember ha botlik, nagyot botlik. Jobb a kevés enyém, mint a sok másé. NÉPKÖLTÉS, DAL. 167 NÉPKÖLTÉS, DAL. A népköltésről csak annyit e helyen, hogy remek balladákon kezdve, az egyetlen játszi strófát is felöleli; teli van sajátos hangulattal, gyönyörű rithmussal és keleties szinességgel. Dalaiban még inkább. Ezekben nem a többhangú ének harmóniájára, hanem a tartalomra fektetik a fősúlyt. A bekezdés sokszor, mintha a dal tárgyával összefüggésben sem volna, mégis az ; de czélzata szerint sokszor igen rejtett és mély értelmű. Arra nézve, a mi a nép eszejárásának, formaérzékének, kedélye alaphan- gulatának, szóval szellemi sajátosságának megfelel, nincs nép, a mely oly gyorsan és oly teljesen befogadná költőinek megfelelő dalait, mint a magyar, s ha itt-ott idomít, ez inkább a forma rovására esik, az értelemre nem, mert ez ragadta meg lelkét. Ezekkel azonban nem azt mondjuk, hogy változatok keletkezése ki van zárva; akad bőven, mert a népnek sohasem nyugvó alkotösszelleme él és eleven. Ez a szellemi téren is kizárja a merev változatlanságot. Maga a magyar nép- költés, szólásmód, példabeszéd stb. egy kimeríthetetlen tenger, melynek legnevezetesebb tulajdonsága az, hogy egyetemes. Nem mutatja azt a sokszor merő ellentétbe menő tagoltságot, a mit más népek szellemének meg- nyilatkozása nyujt. A mi tiszta népies magyar, az lehet minden, csak szentimentális nem ; a miben pedig tetőz, az a sajátos magyar humor, melynek a költészet terén eddig csupán egy föltétlenül magyaros kifejezője akadt, a részben ezért is lefordíthatatlan ARaAwYy JÁNos. MŰVÉSZET. Sokszoros állításokkal szemben, melyek a magyar- tól a művészeti hajlamot elvitatták, vagy azt kétségbe- vonni iparkodtak, áll az, hogy a magyarnak világosan 1608 A KIFEJTÉS. megnyilatkozó művészeti hajlama van, mely sajátos és határozott irányban és tehetségben gyökerezik. Az ősfog- lalkozások azok, a melyek ezt nyilvánvalóvá teszik. A kifejezett kétségek onnan eredtek, hogy a magyar- ságot legjellemzőbb foglalkozási köreiben nem kutatta, [oy/nemvis asmertetsénki. Ott, a hol a. fa és a fém hiányzott, "MLSz ae magyar Alföldön még az aligmúlt időben is, a művé- szet színvonalát ütötte meg igen gyakran a bőrből való fonás és a fonva-kötve való diszítés, mint pásztorművé- szet. Ott, a hol fa és fém volt, minta túladúimattteszs ben, kiválóan Somogyban és Zalában, ugyanezt a szín- vonalat ütötte meg a faragás és rajzolva diszítés, szintén mint pásztorművészet. Így mind a két ágazat nomád eredetű. Merőben dísztelen csak a halász, mert mesterségé- nek egész lénye szerint arra kell törekedíintestetmtekee szerszámja föl ne tünjék, beleolvadjon környezetébe. Itt nem az ékesség, hanem a furfangig kimívelt czél- szerűség a döntő, és ez a magyar halásznál tényleg ritkítja párját. AZ ÖSSZEHASONLITÁS. Az összehasonlítást megnyítjuk azokkal a fejte- getésekkel, a melyekkel a Kelet világhirű kutatója és az élők között talán legalaposabb ismerője, VÁMBÉRI ÁRMIN megajándékozott s a melyeknek teljes tartalma a következő" MAGYAR ÉS TÖRÖK. , Azokból a szellemi tulajdonságokból, a melyek a ! VÁMBÉRI kisérő levelében világosan megjegyzi, hogy a magyar népet tulajdonságai és szokásai szerint nem ismeri eléggé ; így összehasonlításában a súly a középázsiai elemre esik, a melyet alaposan tanulmányozott. ÖSSZEHASONLÍTÁS, 169 magyarban észlelhetők, a következő mozzanatokat akarom összehasonlítani az általam éveken át tanul- mányozott török népekéivel. ,Ha a magyar parasztot közelebbről vizsgáljuk, azonnal szemünkbe ötlik komoly, méltóságos meg- jelenése, és valahányszor én Középázsiában egy már korosabb özbéget, turkománt vagy kirgizet láttam, mindannyiszor feltünt nekem a hasonlatosság a mi magyar parasztunkkal. ! KOMOLYSÁG, LOVAGIASSÁG. , A török ember az ugrálást, a könnyű beszédet megveti, ezt komoly férfiúhoz illőnek nem találja. Megjelenésében, szokásaiban, beszédmódjában, min- denben csak a méltóságot tartja szeme előtt.? , Valamint a középázsiai törökből bohó, ugrándozó ember nem válik, sőt ezt szégyenletesnek tartja, így van ezekkel a mi parasztunk is. , A mi közrendű emberünknek egyik főtulajdonsága a lovagiasság, de az evvel együttjáró úrhatnámság is ; ugyanez megvan ázsiaszerte a töröknél is. , A török ember orozva ritkán vagy sohasem gyil- kol és nyilt erőszakkal veszi el azt az embertől, a mi neki kell ; lopásra nem adja magát ; sőt azt mondja : lopni férfiúhoz nem illik ! , Mint lovagias ember megtartja és beváltja szavát és csak a zsarnokság teheti álnokká és cselszövővé. ! Igen érdekes az, a mit csak a legközelebbi napokban — 1902. ara- táskor — ScT. GEORGE MACAULAY-TREVELYAN közvetetlen tapasztalásból a ma- gyar arató-munkásokról mondott: , Mily becsületes, jóságos arczuk van ezeknek az embereknek!" Egy országban sem oly rokonszenvesek a mun- kások, mint a magyaroknál. Valami büszkeség és méltóság van az arczukon. Más országok munkásainál ez nincs meg ; azok vagy a túlságig alázatosak, vagy arrogánsak. Vasárn. Ujság 1902. 28. szám p. 458. Ez azonos avval, a mit REINHARD asszony már 1806-ban megjegyzett. : Lásd hátrább a táblabíró jellemzésénél. HO; 170 ÖSSZEHASONLÍTÁS. , A mi parasztunk nem riad vissza a verekedés- től, jó Katona válik belőle; de olasz bravo nem lesz belőle soha. ÚRIASSÁG. A magyar épp úgy, mint a török, miat ÚttSzes ret megjelenni, ritkán hunyászkodik meg előljárósága előtt, szembe néz azzal, a ki előljárójai; tdesttsztelő ha tisztakezű és törvényes alapon, vagy a bevett sz0- kás szerint cselekszik. Magyarországon a tót és az oláh az úr előtt leveszi :süvegét, ezt egyikükezében tartja, míg a másikkal fejét vakargatja. : , A középázsiai özbég megáll kahánja, fejedelme előtt, illedelmesen és bátrari beszél és ritkámegonbtl a háta; azon módon a magyar közrendű férfi is. , Evvel kapcsolatban áll az is, hogy a török ural- kodó faj soha kereskedővé nem válik, a pénzszerzést nem érti és iparos" is csak ritkán lesz belőlesatizéttkaje dalom, a magyarnál is így van. , A "török mindenütt uraskodik:; "sotuyanpaldas beszéde, inkább szálló igéje, mely ezt móndjattane cset Indiában, észt Európában, fényt és úriasságot Törökországban lehet csak találni." Evvel az úrhat- námsággal együtt jár a tétlenségre, sőt lustaságra való hajlandóság is. A török éppen úgy, mint a magyar, ha arra kerül a sor, tud dolgozni, "de el as tudásokais dologtalanul ülni s álmodozva tölteni az időt. , A keleti ember, a török, a nők iránti tisztelet- ben kitűnik s ez a magyar természete JAS5zESOHNGaÉ nőt , fehérszemélynek" mondja; a töröküsssakbastk elnevezéssel illeti, mi fehér fenyőt ; jelentsésünes. különböztetés a folytonosan a szabad ég alatt élő s éppen azért barnított arczú férfiaktól. ÖSSZEHASONLÍTÁS. iget ESZESSÉG. ,A mi az eszességet és elmésséget illeti — akár- hogyan szeretnők kikerülni az öndicsekvést, mégis meg kell vallanunk, hogy a mi magyar parasztunk, összehasonlítva az európai nemzetek parasztjaival, határozottan eszesebb és elmésebb. A franczia paraszt arczán, mikor azon faczipősen a templomba lép, igen kevés észbeli tehetség tükröződik. Még inkább szembe- szökő ez a , Platt" németnél és nem kevésbbé az " angolnál is. Az angol közrendűnek szegletes, nehéz- kes modora nem igen vall arra a nemzetre, a mely a művelődésben annyira fejlett; míg nálunk a vágóeszű és elmés paraszt igen gyakran meglep finom észre- vételeivel és józan ítéletével. , Ha összehasonlítjuk a nép beszédmódját, annak velős mondásait, fordulatosságát másokkal, elmond- hatjuk, hogy nincs Európában köznép, a mely annyi velős mondást, annyi és oly szép, ékes szólásmódot fel tudna mutatni, mint a magyar nép és vele csupán a kelet népeit, különösen a törököt lehet összeha- sonlítani. , Általánosságban ki lehet mondani, hogy minél messzebbre megyünk keletnek, annál inkább jelent- kezik és növekszik a keleti népek eszessége. A perzsa csak akár a finom franczia, úgy szólítja meg az embert és épp oly ügyes és fordulatos a társalgás- ban. A török azonképen. Ugyanezt a magyar népnél is észlelhetjük. A magyar nép értelmi tekintetben te- temes magasságban áll a körülötte lakó nem magyar elemek fölött. Az erőteljes nyelvezet, a népköltészet a magyarnál teljesen keleti jellegű és kevés akad benne, a mi Európára emlékeztetne. 172 ÖSSZEHASONLÍTÁS. FÉNY, HAZASZERETET. , Ugyanez áll a külső fény, a czifraság szeretete dolgában. Ebben is tiszta keletiek vagyunk. A szinek szeretetében, a fényűzésben — mint az idézett szálló ige is mondja — egészen a törökre vallunk. , szóljunk a hazaszeretetről! is. Mindenki Szereti azt a földet, a hol született; de a tötökvésradmmagyat ebben mégis túltesz minden általam ismert mépemi EREDET, HÓDÍTÓ (TULAJDONSÁG! Számtalan mozzanatból ki lehet mutatni, hogy a magyar nép alaprétegében, a közrendben üasenssok oly tulajdonság van, a mely tisztán keleti eredetű és a melynek a nyugathoz igen kevés köze vansakia azt kérdik, mi ennek az; értelme ": sar telelettőtnz eme egyszerű. A nép mindenütt: konzervativebbő samatatáe magasabb rend. Mikor a magyarok ebbe az országba jöttek, az alsóbb magyar néposztály számtadoen csekély volt. Bármennyire mosolyogjunk is különben a régi WERBŐCZY szaván, hogy minden magyar nemes és úr, abban semmi kétség, hogy a honfoglalás köz- ben a magyar parancsoló és mindenütt irányt adó volt. Az élet felfogásában és mozzanataiban a meg- hódított népek hozzásimultak és így a hódító szelleme, a meghódított népelemekben még igen sokáig fen- maradt. Ennek megfelelőit látjuk Angolországban, a hol a norman hódítók egyes szokásai még ma, hat- száz év múltán is élnek az angol nemzetben — és látjuk Spanyolországban, a hol az arabok egyes szo- kásai még ma is feltalálhatók a nép alsóbb rétegei- ben. Az pedig teljesen világos, hogy a honfoglaló magyarok által Ázsiából hozott keleti szokások még . ma is feltalálhatók a magyar nép alsóbb rétegében. , Nem szabad felednünk, hogy a szokások nem- ÖSSZEHASONLÍTÁS, 173 csak a honfoglalás idejében kerültek az elfoglalt te- rületre, hanem beszivárogtak későbben is. Ázsiából még a honfoglalás után is bejöttek a rokon fajok: kunok, besenyők és tatár elemek, a kik fel-felújították a régi ázsiai emlékeket és a feledésbe merülő szo- kásokat újra feltámasztották. , Érdekes és fontos pszichologiai tanulmányt lehetne ezekből fakasztani; de csak akkor, ha nemcsak a magyar, hanem a rokon népek szokásait is alaposan ismernők. Semmi kétség, hogy az összehasonlító mód- szer ezen az alapon sok fontos tényt derítene föl. ZENE. ,A zenére vonatkozólag is áll az, hogy a ma- gyaroké inkább ázsiai, mint európai. A magyarok zenéjüket magukkal hozták Ázsiából. , A mi az eddigiekben a népről, a közrendről van mondva, azt az úri osztályra nem lehet alkalmazni, mert ez az idegen művelődés emlőin nevekedve, egészen nyugotivá vált. VISELET. , A viselet dolga a következő szempontok alá tar- tozik. Az úri ruha, mint tudjuk, csak a mongol had- járat után, tüzetesebben meghatározva, a XV-dik szá- zadban kezdett elterjedni. Mindaddig, a mint azt a krónikák képein látjuk, tisztán keleti volt a magyar úri ruházat. A magyar közrend bő gatyája, mint tud- juk, szintén régi keletű. A bizancziak történetéből tudjuk, hogy a görög szokások az avarok alatt már elterjedtek Pannóniában, velök a görög ruházat is. Ennek a szoknyaféle bő, görög népruhának, melynek neve , fisztan", hasonló mása a magyar gatya, avval a különbséggel, hogy ez utóbbi hosszabb és bővebb s az inge is hosszabb. A szűr, a suba, a süveg és 174 ÖSSZEHASONLÍTÁS. kalpag: szintén ázsiai eredetű; a sisak ellenben már európai átvétel. NÉPIRODALOM. , A magyar népirodalom egyik részét tevő találós mesék és mesék annyira egyezők a török irodalom- beliekkel, hogy átvételről is lehetne. szó. Vankeyújő teményemben közel kétszáz magyar példabeszédta mely Középázsia népeinek példabeszédeivel teljesen egybehangzó. SZÁM, KULTÚRA. , A magyarság csekély számban jöttidenbe:sde műveltsége nagyobb volt az itt talált népek kultúrájá- nál, a minthogy akkoron egyáltalában nagyobb volt ez Azsiában, mint Európában, és így —- ismételten mondva — nem csoda, hogy ez nagy, irányító be- folyással volt az itt talált, alantasabb műveltségű né- pekre. De ebből az is folyik, hogy a;honalapítosmas gyarok nem voltak barbárok. , Abban semmi kétség, hogy Szent Istvánnak és a nemzetnek a keresztény hitre való megtérésesés ennek révén a keresztény műveltség. mentette meg a magyar nemzetet az elpusztulástól". Eddig VÁMBÉRI. Tiszta és világos, hogy VÁMBÉRI fejtegetésének eleje, a hol összehasonlítva halad, minden ízébena nomád nép ethikáját adja mindkét félre nézve. Ehhez csupán annyit lehet és kell hozzáadni, hogy a keresztény műveltség igenis megmentettesatmaenme ! PAULER GYULA ,A magyar nemzet története" czimű pályanyertes művében ezt erősiti: ,A mai paraszt jelleme, külseje, kezdve a prémes kucsmán, a bundán, a szoknyaforma, habár többé nem is bőr-, hanem vászongatyáig, a hegyesorrú nehézkes csizmáig czivilizáltabb, de nem dege- nerált hasonmása a honfoglaló magyarnak." Im ez is egy szakadatlan sor! ÖSSZEHASONLÍTÁS. Í70 zetet az elpusztulástól; de megmentette az is, a mi ősi magyar sajátossága volt, a mit ősi soron szerzett, s a mi a keresztény műveltséggel megférve, biztosí- totta a nemzet értelmi és ezzel hatalmi hegemoniáját. Ugyanazoknak az ősi soron szerzett tulajdonságok- nak birtokában maradt a közelmúltig az úri középrend is, mely ezekből a tulajdonságokból merítette min- den erejét, eszközét, valahányszor az alkotmányt meg kellett védelmezni. Ez is kétségtelen. KÖZÉPREND. A jellemre vonatkozó fejezetben a maga helyén megjegyeztem, mily nagy volt az érdekkölcsönösség a magyar vezető elem és a nép zömének színmagyar része között. Az ok nagyon természetes. Az ,úri középrend" magasabb műveltségével állott helyt az alkotmánynak külső vonatkozásaiban való és az ősi juss és szokás védelmében; de mindig a zöm ősi sajátosságaira támaszkodva. Ez a viszony szükség- szerű, de természetes is. A magyar ,úri főrend" más szempontok alá tartozik, mert hatalmi érdekből vér szerint könnyen vegyült. Legtömörebb és legtalálóbb jellemzése az igazi magyar úri középrendnek íme ez : ! A tisztavérű magyar nemesi családoknak sok erényük és sok gyöngeségük volt. Erősek, büszkék, szabadok és függetlenek voltak; hazafias, hadi és családi erényekben gazdagok. A hogy WALTER SCcorr jellemzi a középkori skót várlakó urakat és nemese- ket, olyan volt a magyar. A királylyal szemben bátor és jogavédő. Az alkotmány csorbítását meg nem engedi. Szabadságait, kiváltságait életre-halálra védi. ! Eörvös KÁROLY újabb irataiból. 76 ÖSSZEHASONLÍTÁS. Fajat tisztán tartja. Országát ellenségtől szakadat- lanul oltalmazza, s vérét, vagyonát nem kiméli". , Voltak jobbágyai. Ezek fölött az alkotmány sok jogot biztosított a nemes úrnak. Volt alkalma paran- csolni, kormányozni, csaknem uralkodni. Edzetütést alkat, vagyoni jólét, a szabadságharczokban hősiesség, a vadászatokban. bátorság, a közügyek vezetésében szabadság és függetlenség: íme, ekként támadtak, így fejlődtek köztük az erős egyéniségek". Lehetetlen, hogy ebben a plasztikus képben a középázsiai tartalmat föl ne ismerjük. Annak az elem- nek pedig, a melyet ez a kép jellemez, utolsó kép- viselőit mi öregek, a kik első emlékeinkkel a XIX-dik század első felében gyökerezünk, mondom, annak a képnek élő másait még ismertük. De van e képnek visszája is, ím ez: , Néha eltorzult a fejlődés. Vagy az agyban vagy az erkölcsben hiba támadt. A vagyoni jólét tékozlássá, a hatalom zsarnokoskodássá, az önérzet gőggé és hetykeséggé, a függetlenség betyársággá fajult". Ezeket is ismertük, szemünk láttára törtek meg. Ugyancsak a magyar úri rendnek legtanultabb része jellem szerint ez volt:" A TÁBLABIRÓ. , A magyar míveltséget természetesen csak Magyar- országon ismerik. Alapja ennek az ú. n. klasszikus míiveltség, a hellén és latin remekírók :szelleniesmteiz megvan minden más mívelt nemzetnél is. A magyar míiveltség különössége azonban abban állott, hogy- a gondolkodó elme az állami közélet nagy kérdéseit, az alkotmányjogot, a korona hatalmának becsét, a. l! Börvös KÁRoLY újabb irataiból. ÖSSZEHASONLÍTÁS. vez társadalmi osztályok közt lévő viszonyt, az embernek jogát és méltóságát, a faj és haza iránt való vonzal- mat a magyar nemzet sok százados történetének, nagy harczainak és nagy szenvedéseinek világánál ismerte föl és becsülte meg. E nemzetnek különös intézményei voltak és különös története, mely azokat az intéz- ményeket megalakította. A faj is más, mint a világ- nak bármely más mívelt faja. A nyelv is különös, minden közeli rokonság nélkül való. Ezeréves törté- nete is különös, minthogy a tatár, török, német és szláv áramlatok találkozási központján telepedett meg, s ezek minden harczát végigharczolta. Mert a harcz elől ki nem térhetett, de számának csekélységénél fogva legragyogóbb győzelmeinek hasznát se élvez- hette igazán". , Gyakran nagy csapások érték: de a lemondás érzetét szivéhez férni nem engedte. Sokszor kellett idegen czélokért véreznie; de örök czélja gyanánt csak saját nagyságát tekintette. A szabad alkotmányt, a nemzeti képviseletet s a szabadságért, az emberi jogokért, azok teljességéért való lelkesülést mindig megőrizte". , Ebben a szellemben fejlődött ki Magyarországon a miveltebb s vagyonosabb osztályok tagjainál a sajá- tos magyar míveltség. Az ily míveltségű embert magyar táblabírónak nevezik". , El nem merülni az elméletekben; külső czélokért fel nem áldozni az élet örömeit ; önönmagáért becsülni az életet; szeretni az embereket; búsulni a multak szenvedésein ; kinevetni a kétségbeesőket; nagy hata- lommal ismerni el a végzetet, de föltétlenül még annak sem hódolni meg; meglehetős ábrándozás, mérsékelt munkálkodás, időnkénti lázas lelkesedés, HErgMmaNs : A magyar nép arcza. 12 178 ÖSSZEHASONLÍTÁS. erős . Tajszeretet, az igazságnak . eleven "érzése s "amel magyar táblabirólélek". NOMÁD VONÁS. A ki pedig annak idejében ezeknek legtipikusabb alakjaihoz elég közel férkőzhetett, az megbámulhatta azt a dísztelenségig menő egyszerűséget is, a mely- lyel otthonukban " beérték, még akkor is ""adsmükos vagyonra, a közélet terén nagy tekintélyressköztiszé teletre tettek SZErt: Időnkint elvonulni szőlőjük házikójába vagy tanyá- jukra, ott szemlélődni, ez volt legnagyobb élvezetük — a nomád lelkület megnyilatkozása, ennek utolsó és mélyen rejlő maradványa ! Ehhez járult a családi élet tiszta e pattancnais folyása, mely semmiben sem különbözött a közren- den levőkétől és a nomád sátoraljakétól. AZ ÚRI EMBER. Hogy a magyarságnak és külön a táblabirói elem- nek milyen fogalma volt az , emberséges embertol és az ugrifüleskedőről,! ezt bizonyítja a SziLYy-család levéltárának következő levele : FEsTETICs LaJos levele Sziny Józser-hez, Bestmegye alispánjához.? Bizodalmas Nagy jó Uram Sógor Uram és V. Ispány Uram! Jankovics úrnak Levelét veszem, melyben érté- semre adatott, hogy Mságos Gróff Eö Excellentiá- jától Fiam Vice Notáriusnak denomináltatott, mely- el zet ! V. ö. VÁMBÉRI jellemzésének 3-dik kikezdését. " Ezért a jellemző és becses adalékért SzILY KÁLMÁN barátomat kö- szöntöm ! ÖSSZEHASONLÍTÁS, 179 és így, Frater, köszönöm; az Gyermeket recom- mendálom Gratiádban, kérlek oktasd, leginkább az vintpajthságtul szoktasd el, ne Kauklerkedjék, hanem nyomós, emberséges ember legyen; azon Kaukler- séget, szeleskedést Bécsbül hozta magával, kötélen tánczolló németektül látta és azt gondolta, Magyar- nak is tetszik. Ezzel Húgomat tisztölvén magamat Atyafiságos Gratiájában ajánlott, maradok Sógor Uramnak Igaz köteles szolgája Toponár, 15 Maji 1784. Hestetios mp. Megjegyzendő, hogy a levélíró FEsSTETIcs Lajos, a Vice Notárius ennek fia, AwraL. Lajosnak testvére a grófosított PáL, kinek fia GyökGY, a keszthelyi Georgikon megalapítója. AwraL, kit a levél a bécsi kóklerségtől óvott, megmaradt Magyarország leggaz- dagabb nemes emberének. SZÉCHENYI ISTVÁN. Érdekes SZÉCHENYI István ítélete is a magyar ne- mesről.! , Hogy a nemesség nagyobb részének olly szívre- ható szegénysége, hiányos vagy semmi nevelése s ekkép égbekiáltó tudatlansága s járatlansága közt, olly törvények alatt, melyek a rendbontóknak ked- veznek inkább mint a rendszeretőknek, a közhenyé- lésnek közepette, nincs a hazában több baj, több veszély, mint melynek tanui vagyunk, az valóban Isten csodája, vagy — és ez hihetőbb, mert csudák mai világban nincsenek többé napirenden —- annak legbizonyosb jele, mily memes vérű, jóindulatú és becsületes ember a magyar nemes. ! Társalkodó" 1839. június 5. szám. 180 ÖSSZEHASONLÍTÁS. , Mert ha ez nem volna, már rég magára ruházza más szegénysorsúak hibáit, az álnokságot, csúszás- mászást, hiízelkedést, fortélyoskodást; " ES SKkérdéma valljon nem fáj-e az emberbarátnak szíve — ha nem magyar is — midőn ily nemes, jóvérű fajt czélszerű rendszer hijja miatt nagy léptekkel vég- vésztenekőindúlmi lát" Az, a ki a magyar társadalmat tanulmányozza és komoly ítéletre törekszik, lehetetlen, hogyuszabas dulhasson attól az érzéstől, hogy SZÉCHENYI, korát jellemezve és ítéletet mondva fölötte, mintha inkább napjaink bizonyos társadalmi jelenségeit előrelátta és megítélte volna. Áll ez kivált azokra nézve, a mit az elszegényedéssel kapcsolatban mond. Az a , nemes-vérűség" nyilván a nomád törzsök ethikájából vette eredetét és szivósságát. Különben az is bizonyos, hogy. SZÉCHENYI az akkori viszonyok között lelkülete egész irányánál és állapotánál fogva a társadalomnak visszáját nézte és látta élesebben. KEMÉNY ZSIGMOND. E sorban az utolsó, de érték szerintéaélégeléőbe tartozó jellemzője a magyarnak KEMÉNY ZSIGMOND, kinek élés elméje. itt is mélyen számtokttes , Forradalom " után" czímű, 1850-ben" meselek művében a magyarról jellemrajzot nyújt. A jellemzés kiindúlása az a szembeszökő ellentét, a mely a magyarságnak 1848/49-iki felbuzdúlása és a bekövetkezett katonai uralom alatt tanusított nyu- godt magaviselete között nyilatkozott meg. ! Köszönöm GYULAI PAL-nak, hogy erre figyelmeztetett. Bizonyos tudá- kos , modernség" úgyis röstelne az arany forrásokhoz visszaszállni. Száll- janak tehát oda a vének. ÖSSZEHASONLÍTÁS. 181 A MEGNYUGVÁS OKAI. KEMÉNY szerint ez a gyors megnyugvás, bele- törődés különbözteti meg a magyart más népektől, melyeknél a szenvedélyes felbuzdúlás utóhatása még sokáig jelentkezik a bosszú, az összeesküvés stb. képében. KEMÉNY szerint egy KossurH Lajos hatalmas szó- noklata feltüzelhette a nemzetet, reábírhatta a legnagyobb hősiességre és áldozatkészségre ; de nem bírta átalakítani, törekvései szerint megváltoztatni: , mert a magyar nép gondolkozásmódjában nincsenek meg azok az elemek, a melyekből másutt következetesen, állandó- lag és kimaradhatatlanul fejlenek ki a nyugtalansá- gok, a háborgások". És tovább: A magyar népben" nincs meg az alattomosság, nincs meg a fondorkodás ösztöne, a színlés, a lesbe- állás, a bosszú titkos kielégítésének vágya. A magyar főjellemvonása a nyiltság. A magyar aránylag nem bosszúálló. A magyar a bántalomért nem orvul, hanem a legnagyobb nyiltsággal szerzi meg magának az elég- tételt. A magyar a vérengzéstől nem irtózik; de orozva nem gyilkol. Orgyilkost titkos boszúra nem fogad. Orgyilkosnak nyereségvágyból nem szegődik. Ezek a tulajdonságok együttvéve teszik alkal- massá arra, hogy gyorsan kijózanodjék. A magyar nem összeesküvő. Története menetében aránylag bámulatosan kevés az összeesküvés. A magyar komoly, nyilt homlokú és merész szivű nép és éppen azért nem folyamodik oly módokhoz, a melyeket a szolgalelkűség félénksége, a szenvedés- 182 ÖSSZEHASONLÍTÁS. ből folyó erkölcstelenedés, a bosszú hajlamából folyó alattomosság szokott szülni. A magyar ember nem hajlik a titkos kicsinálá- sokra, hanem feltétlen híve a nyilt, , az istentszabad ege alatt" való végzésnek. ÖNÁLLÓSÁG. Az önkormányzat, a megyei élet megtanította a nemzetet a központi kormány nélkülözésére, az ügyek- nek patriarchális módon való intézésére. A régi muni- czipális rendszer alatt a falu népe sohasem rejtegette gondolatait. Tanakodott, beszélt kivánságairól és aggo- dalmairól: így tartotta meg nyiltságát és őszinte- SégÉL Az 1848-iki jobbágyfelszabadítás nem szédítette el a felszabadult elemeket. Ezek nem kaptakkömerő szemre, nem fordultak az urak ellen, nem indúltak foglalásra, hanem örültek a felszabadulásnak és a hol az úr az új rendet megsínylette, taztesykos jobbágy segítségére hajlott. Az önkormányzat kifejlesztette a nép "politikai érzékét, a helyzetek gyors áttekimtésétsésmmasztrakaó mazkodás ösztönét. Ez fékezte meg a forradalmi hajlamot. Kendkívül nevezetes az, a mit KEMÉNY a király- ság eszméjéről mond. ROYALIZMUS. , A királyság eszméje a magyarnál századok során meggyökeresedett varázshatalom. A —- koronás ! király iránt a magyar hódoló tisztelettel viseltetik -és érte nagy erőfeszítésre kész. Így 1849-ben a. nép nem vált republikánussá, nem is" túdtaMmesWosHa ! Ezt a szót KEMÉNY kihagyta, mi érthető is, mert könyvét 1850-ben írta. ÖSSZEHASONLÍTÁS. 183 tanulta volna: mi az? Az 1849-iki alakulás nem törte meg a monarchikus hajlamot; de a Kossuth-kultuszt 15 fentartotta." — Hozzátehetjük. hogy ez mais így van. Eddig KEMÉNY ZSIGMOND. Igen élesen, de kedvesen is, megvilágítja ezt a sajátságosnak látszó jelenséget az a beszélgetés, a melyet 1887-ben KossurH LaJjos-sal Turinban folytat- tam s a melynek folyamán a magyarság törhetetlen royalizmusa is szóba került. KossurH akkor a követ- kezőt beszélte el nekem. Mikor 1849-ben, a köztársaság kikiáltása után, alkalma volt Tiszafüred birájával beszélni, a biró kérésére, telhető alapossággal megmagyarázta neki a királyság és a köztársaság közötti különbséget és az utóbbinak üdvös voltát; és ekkor azt kérdezte a bírótól, hogy most már mi a véleménye? A biró habozás nélkül teljes nyiltsággal azt felelte : , Belátom én most már, uram, hogy csakugyan a köztársaság a jobbik kormányforma; de valakinek csak kell királynak lenni!" KossurH erre azt kérdezte tőlem, hogy nekem, ki sokat érintkezem a néppel és bensőbb viszony- lataival is foglalkozom, mi a véleményem e jelenség okára nézve? A felelet, illetőleg megfejtés nagyon egyszerű volt. Mint már tudjuk, a magyar ember családja már legősibb soron is patriarchális szervezetű és az auktoritáson ala- pul, melynek azonban jogosnak kell lennie. A családfő — gazda a természet jogánál fogva feje a családnak ; ő feleségének ura, neki a család összessége cselédje, melyet azonban a szolgával összetéveszteni nem sza- bad. A birtokról és mindenről a családfő rendelke- zik; ő büntet és jutalmaz, szóval föltétlenül rendel- 184 ÖSSZEHASONLÍTÁS. kező fő, a kit csak a család közérdeke és ethikailag a közszokás korlátoz. Hogyha háza birtoka közepé- ben áll, úgy ebben azonos helyzetet "[atoyakákáále királyéval is. Innen van, nogy a magyar a király- ság intézményét oly könnyen elfogadta, s fogalmát a társadalmi szervezetbe bevíve: a községet csak biró- val, a vármegyét csak főispánnal, az országot csak királylyal bírja elképzelni és csak így fogadja el. Legfelül áll pedig a legitimításnak! az sa moraja mely a születés természetes rendjéből Stolyziotksáka melynek a rátermettség mem foöltételes 146 aaaaenrat ember felfogása szerint minden a juss kérdéseésüsüühe a juss mellett kellő rátermettség is van, úgy tezüésals szerencse. Ebben akkor megegyeztünk. HÁLADATOSSÁG. Különben az ellentétesnek látszó kuültusztazsadot esetben onnan ered, hogy a magyarban nagy mértékben megvan az a ritka erény, hogy igazi, nagy jóltevői iránt mély és tartós hálával viseltetik; "különösen akkor, ha a jótétemény a nép: emberi méltóságátais öregbítette. Ilyen volt a jobbágyság felszabadítása. És vannak a Kossuth-ünnepléseknek közvetetlenül keletkező, tisztán a néptől eredő mozzanatai, a melyek mélyen jellemzők, s a néphála legszebb, legmeghatóbb kifejezései: A HÉZAG. Daczára annak az éles és lehetőleg megokoló ! Ilyen volt az a jelenet, mely Miskolcz városában a KOSSUTH-szobor leleplezésénél történt. A közrenden levő földmivelő gazdák önszántukból csendben szervezkedtek, koszorút szereztek, mely hegyes végű karóra volt erősítve. A hivatalos programm végeztével a gazdák felvonultak, vezetőjük letűzte a koszorút a szobor lábához és oly hálaszózatot mondott KOSSUTH emlékére, mely a nagy, előkelő közönséget mélyen meghatotta. A formailag is szép szónoklat KossurH-ot mint a népnek a jobbágyságtól való felszaba- ditóját, tehát fölemelőjét dicsőítette. ÖSSZEHASONLÍTÁS, 185 jellemzésnek, a melyet KEMÉNY ZsiGMOND nyújt, mintha mégis valami hézag, valami homályosság maradna fenn, különösen a gyors megnyugvás és a helyze- tekbe való gyors beletörődés tekintetében. Az a meg- okolás, hogy a magyarban nincs alattomosság, nincs bosszúvágy, nyiltan szerzi meg az elégtételt, az orvul való támadás nem természete, nem összeesküvő stb. nem elégségesek annak a gyors megnyugvásnak a megokolására. Más, hatalmasabb oknak kell fen- forogni, hogy azt a gyors átgördülést megérthessük és természetesnek is találjuk. A ki jól és alaposan ismeri a magyar népet, jellemét és észjárását, és tudja bizonyos határozott jellegű esetekben követett magatartását is, az hamar reájön, hogy a gyors belenyugvás, beletörődés abból a — legkisebb magyar emberben is élő — tudatból ered, hogy a nemzet törzsökös része számszerint ném elég nagy. , Kevesen vagyunk!" , Igen! ha többen volnánk!" ez hangzik felénk oly közrendűemberek szájá- ból is, a kikről ennyi belátást föl sem tettünk volna. És ezekben tisztán él az az érzet is, hogy első sorban a szellemi túlsúly az, a mely a számbeli hiányt pótolhatja, az uralkodó állást biztosíthatja és biztosította eddig is. Itt tehát nem tulajdonsá- gok hiánya a gyors megnyugvás oka, hanem a hely- zetből folyó bölcseség, mint a nép magasabb értel- mének eredménye. 186 A JELLEM KÉPE. A magyarság legvilágosabban megtartotta a közép- ázsiai lovas, egyáltalában állattenyésztő, pásztorkodó, sátoros nomádság jellegét. Nomád szervezetének sok nyoma a pásztorkodásban, halaványabban a halászat, leghalaványabban a népies vadászat terén maradt meg a legújabb korig is. Családjában és foglalkozási kereteiben szervezete a természet rendjén, a koron és tapasztaltságon ala- puló patriarchalizmus volt. Közéletét a törzsnek, mint népegyetemneksekoze akarata vezette. A családban a tekintély föltétlenül a Területe a nő meg volt becsülve; de nem ura mellettőihamén utána következett; a család kor szerint az asszony után sorakozott; a fiú előljárt. A patriarchális szervezetbe be volt vonva a fajilag azonos cseléd is, mely az idegen szolgának elébe vágott. Megjelenése szerint a magyarság méltóságos ; maga- viselete szerint komoly ; hallgatagságra hajló ; a fecsegő és ugrándozó magaviseletet, mint férfihez nem illőt tekinti. A magyar föltétlenül vendégszerető és tisztesség- tudó. Föllépése nyilt és bátor, bármily földi nagysággal szemben is, a mi nagy és erős önérzetébensgyöketezike Az önérzet sokszorosan jelentkező, történelmi -és társadalmi fejlődése révén szerzett tulságában gyöke- reznek a magyarság legfőbb hibái is, mint legkirivób- bak: a hivalkodás, meg nem férő természet, önhitt- ség, gőg, hetykeség a betyárkodásig; de ugyaninnen A JELLEM KÉPE. 187 a szalmaláng, egyáltalában kitartás hiánya is, mert az önhittség sokszor egy a sokat markolással, ez pedig a keveset szorítással, mely csapongáshoz vezet. Sohasem alázatoskodó. Nagy erénye a lovagiasság. A magyar megtartja adott szavát. A magyar nem kiváncsi, nem könyörgős. Támadása nyilt, bátor, sohasem alattomos; nem gyilkol orozva, nem forral bosszút. Nem lop, hanem elveszi azt, a mit akar. A magyar nem titkolódzó, tehát nem összeesküvő. A magyar szavajárása velős, sokszor ékes; szüle- tett szónok. Szelleme szerint kiválóan eszes, elmés, költői hajlamú. Szereti a hasonlatot, a parabolát, a dolgok- nak önmagával való viszonyítását. A magyar a folytonos, iparkodó munkának nem embere. Nekifohászkodik ugyan és ekkor nagyot végez : de ezután nagyokat pihen és álmodozik. Ezért a magyar nem is hajlik a folytonos munká- val szerző, alkotó iparra és kereskedésre; ha rákény- szerült: menekülni iparkodik az anyaföldhöz, a halas vízhez, a hol szemlélődő, sokszor a restségig érő hajlamát kielégítheti. A magyar nem ment az uraskodás hajlamától ; szeret , mutatni". Köztéren szereti a fényt, házában sokszor a sivárságig menő egyszerűséget; de élés- kamrájára, pinczéjére és , jószágára" büszke és rátartós. A magyar ember nem hagyja jussát, véleményé- hez makacsul ragaszkodik ; a világ legszivósabb, meg nem győzhető pörlekedője és örökös pártoskodója. A magyar közel áll a természethez, józanon fogja fel a jelenségeket, tisztán tudja saját véges voltát; 188 A JELLEM KÉPE. semmin sem csodálkozik, mindent jól megnéz és első gondolata: a dolog nyitja. Esze élességével, józan gondolkozásával sokszor oly dolgokról mond biztosan találó ítéletet, a melyektől alapjában véve távol áll.! A magyar helyzetének sajátos és kényes voltát jól ismeri és helyesen fogja fel: tüdja, hogy mintmemzet számszerint nem nagy, hogy a számbeli hiányt eszesség- gel és nemzeti sajátosságainak fentartásával, kifejtésé- vel lehet legbiztosabban pótolni. Ezért hatalommal szemben is türelmes, belátásból és bölcseségből meg- férő; szabadságát megosztó. De jogaira féltékeny, azoknak védelmében éber és eszesen kitartó. 1 Az utóbbiakra nézve páratlan a magyarságnak kiállításokon való magaviselete. A fény nem kápráztatja, az neki , hiábavalóság"; de mindaz, a minek hasznát vehetné, felkölti és teljesen leköti figyelmét; rendkívüli haszonnal nézi. A művészettel szemben sokszor bámulatos biztossággal itél. Igy a bizony gyönge ezredéves felvonulás körképével szemben a nagy családdal bejött vidéki kékbeli ember így nyilatkozott: ,,No mán, a ki ezt csinátta, ee nem tanáta." A plasztikus Bem—Petőfi körképre ellenben azt monda : , De mán, a ki ezt csinátta, az eetanáta". BEZÁRÓ SZÓ. magyar nemzet arczulatának ebben a formában és keretben való bemutatása inkább illet volna az 1900-iki századforduló nagy alkalmához, mint illett az, a mely az anthropologiának világkongresszusán tényleg bemutattatott. És ez a munka, a nélkül, hogy maga ellen a szerény- telenség vádját kihívná, talán megkövetelheti annak az elismerését, hogy a magyarság nagy és bonyolult pro- blémájának megfejtéséhez új szempontokkal járult, a melyeket kicsibe venni nem lehet, mert valóban reális alapon nyugosznak, innen indulnak a feladat meg- oldása felé. Jellemző, mélyértelmű és sokat mondó szó a VÁMBÉRI-é, a mikor az összehasonlítás útján, meg- érezve a hiányokat, azt mondja, hogy sok ismeretlen tényt lehetne földeríteni, hogyha nemcsak a magyar, hanem a rokon népek szokásait is alaposan ismernők. És valóban, ha arról van szó, hogy a rokon népek jellemző és jellemalakító szokásait és ebből kifolyólag lelkületük, lényük kialakulását a magyarral össze- hasonlítsuk, már az első lépésnél is megakadunk. 190 BEZÁRÓ SZÓ. A nyelvészettel igen sokat és lényegeset lehet elérni ; de mindent nem." A szellem nyilvánulásaimak bizonyos rendű méltatásával — Folklore — hasonló- képen. De vannak az élet és életmód irányzataiban igen jellemző, mélyreható sajátságok — mint e könyvben a nomád lelkület megnyilatkozásai — a melyeknek alapos ismerete és számbavétele nélkül, az adott népről meg- alkotott kép csonka marad, a melyeket sem elhanya- golni, sem mellőzni nem szabad, mert az anthropologiá- nak igen lényeges tartozékai; már azért is, mert reá- hatnak az arczulatra, sőt a szervezetre, így tulajdon- képen bizonyos viszonylatokban psychikai és ethikai élő értékelői annak, a mit a mérő somato-anthropo- logia mint sajátost megállapít. És a hányan csak a magyarság próblémájának meg- oldásával foglalkozunk, kénytelenek vagyunk köteles szerénységgel bevallani, hogy közrendünket nem ismer- jük intím élete, szokásai, lényének kialakulása szerint kellő alapossággal. Ez igen nagy hiány, a melyet pótolni kell. Kiknek? Nekünk öregeknek . már. nem, , lehet tertem vataó koznunk. A kik elég közel állunk a feladathoz és néha biráló szót is ejtünk, nekünk mindig az volt az álláspontunk, hogy a magyarság kérdésének alapos, vagy bár elfogad- ható megoldásának alapföltétele, a magyarságnak itt, a hol él, alapos megismerése, bensőbb viszonyai szerint is alapos méltatása. Mert valójában azok, a kik ez alapföltétel nélkül Ázsianépóczeánjára bocsátották kutatásuk hajóját, derék, gazdagon felszerelt járóművel ereszkedtek a népszoká- sok tengerére; azonban egy lényeges kellék híján, mely BEZÁRÓ SZÓ. 191 nélkül a legjobb hajó is béna, mert biztos irányt nem vehet, így czélt sem érhet. Hiányzott pedig az az érzé- keny, kis műszer, mely a világtájak fekvését mutatja : az iránytű. Már pedig ha a feladat az : egy adott nemzet nyomait egy távoleső világrészben, népek és szokásaik tarka vegyületében felkeresni, akkor az iránytű annak a nem- zetnek alapos ismerete, melynek nyomdokait keressük. Elismerem, hogy lehet e fölött vitatkozni; lehet a dolgot úgy is felállítani, hogy a fő az: sok anyagot összeszerezni és hazatérve, a hazai jelenségek világánál kiválogatni azt, a mi rokon. Lemondok arról, hogy a vak tyúkról szóló népszót ez ötletből megokoljam. Mellettem a leghatalmasabb érv tesz megdönthetet- len tanuságot, és ez az, hogy a nemzet legjellemzőbb sajátságai szerint is rohanva alakul át. És így lejárt az ideje annak, hogy a módszer fölött tusakodjunk, itt a megmentésről van szó, ha nem késő — mert ez is meglehet. Sz SZ Be se i TE FÜGGELÉK. 13 1 [dj midőn könyvem már be volt nyújtva és át- ment a birálaton is, akkor jelent meg TIMox Ákos-tól ily czímű munka : , Magyar alkot- mány és jogtörténet, tekintettel a nyugoti államok jogfejlődésére. Budapest 1902." Előszava 1902. szep- temberben kelt. Ez a minden tekintetben jelentős és kiváló mű, egész terjedelmében es minden részében az irodalmi források leggondosabb fölhasználásával épült fel és minden következtetésében, a mely az irodalmi forrá- sok keretén túlra is vezet, rendkivűl óvatos. mert tiszteletben tartja a megokolhatás minden követel- ményeit. Minthogy pedig TIMoNx Ákos könyve a magyar alkotmányt és jogtörténetet lehetőleg a nemzet őskorá- tól kezdve szervesen igyekezik levezetni, megragadva minden egyes, még a legkezdetlegesebb mozzanatot is, a melyet az alkotmány és jog csirájának vehe- tünk, nagyon természetes, hogy könyve az én köny- vemmel tárgy és viszony szerint sokszorosan szembe- kerül, különösen abban, a mi az ősi szervezetekre vonatkozik, a mit ő mint történetíró a maga eszkö- zeivel, én mint ethnológus a magaméival állapít és állapítok meg. Ő könyvének ,I. Korszak. Az ősi államszervezet kora" czímű szakaszának különösen 13" 196 FÜGGELÉK. II-ik fejezetében, melynek czíme: , Az ösi államiszers vezet és birtokrend", én leginkább abban "a részbens a melyben a magyar nép jellemét bizonyos élő, ethnologiai elemekből levezetni és megszerkeszteni iparkodom. Lássuk most már Timon könyvének illető, igen tömören írott részének — mindössze 1—75 oldal — egészen tömör kivonatát, avval a megjegyzéssel, hogy az előzményeket — hun-avar korszakot — mellőzve, azt adom, a mi már világosan a magyarokra vonatkozik. Timon eszmemenete, illetőleg sorrendje így alakul: A: magyarok: eredete isimeretlen Az őshaza bizonytalan. Megbízható adatok csak Lebediában való tartózkodásukról vannak. Bizonyos az, hogy turáni . fajhoz tartoznak ssde nehéz eldönteni, vajjon a magyarok az urali — finn- ugor — vagy altaji --— török-tatár —- ágazathoz Soro- landók-e ? Nyelv szerint a magyarok közelebb államakosaz urali — finn-ugor — mint az altaji — török-tatár — ágazathoz; de ez nem dönt, mert IShetno sát török-tatár eredet jelleme a tartós finn-ugor érintkezés behatása alatt nyelvileg elenyészett. KONSTANTINOSZ a magyarokat még iurkoknak nevezi. Etelközt a magyarság 3889-ben foglalta el és itt következett be törzseinek egyesülése. Az állandó haza elfoglalására, melyet a magyarság kalandozásaiból már ismer, 8395-ben már egységes vezérlet, ÁRrpÁD alatt indul. . Az öshazdában, valamint Lebediában a magyar nép a patriarchahzmus alapján kifejlődött törzsszervezet korát éli. Ennélfogva a töres a magyarság közéletének első formája. FÜGGELÉK. 197 07 Valami ,fo" alakjában kifejezett politikai kapocs nem létezett : a törzsek közötti kapcsolat csak ethikai volt. KONSTANTINOSZ Szerint a magyarok hét törzset alkottak, ú. m. a Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kara, Kaza törzseket. Minden törzsnek feje — Poégoöos — vajda — volt;! de a förzsfók fölé feje- delmet nem valasztottak, a törzsek így ethikai kötelék- ben szuverének voltak." . —. A törzs a magyaroknál első sorban a leszárma- Zásra, vagyis a vérkötelékre támaszkodik ; a törzsöket azonban már magasabb közjogi szervezeteknek kell tekintenünk, melyeket a vérköteléken túl a hosszas, szoros együttélés következtében kifejlődött erkölcsi, szokásbeli, műveltségi és vallási közösség fűz össze. A hét, illetőleg nyolcz magyar törzs így külön- külön politikai egység, külön közjogi alakulat volt. A törzset tehát nem szabad egyszerű nemzetségnek venni és a vérség mellett pusztán gazdasági egység- nek tekinteni — már azért sem, mert a törzs mint magasabb alakulat, nemzetségek foglalatja. A hagyomány szerint a hét, illetőleg nyolcz magyar törzs száznyolcz nemzetségre oszlott. A nemzetség átlag ezer—kétezer főből állott, az egész nemzet tehát közepes számítással 160,000 főre rúghatott. ! A törzsfő magyar elnevezése, TIMow szerint, úgy látszik elveszett s igy az írók a szláv , vajdát" fogadták el és vitték át a magyarságra is. : Timowx adja a keleti írók — Ibn Roszteh, Gurdezi és El-Bekri — állí- tásait ís, a melyek szerint a magyarok ősi szervezete monarchikus volt volna, egy ,Kendeh" uralkodó főkirálylyal és egy ,dsilaf — Gyula — a végre- hajtó hatalommal rendelkezővel. TIMON szerint itt a keleti irók a magyarokat a kazárokkal tévesztik össze, kik evvel a szervezettel csakugyan birtak. Az TiMON szerint lehetséges, hogy a magyarok bizonyos körülmények között p. o. háború esetére választhattak fejet ,Kendeh" név alatt és főtisztet . ,dsila" nevezettel; de állandó monarchát nem. A magyarokéhoz közelebb áll a Volga — Itil — melléki bolgárok szervezete — 3 törzs — és bese- nayőké is — 8 törzs — 40 nemzetséggel. 198 FÜGGELÉK. A törzsfő nem volt uralkodó, szuverén, hanem a törzsnek inkább csak első tisztviselője, háborúban, békében kormányzója, a ki hatalmát a törzsgyűléstől megbízásként nyerte. A nemzetségek nemzetségi főnököket —- valószinű- leg , hadnagyokat" — választottak, kik kivált a gazda- sági ügyeket intézték s valószínűleg örökösödésen is alapuló valasztásból kerültek ki. ; Közös támadás, veszedelem vagy nagyobb moz- galom — költözködés — esetében a törzsek egyeteme a törzsfőnökök közül a legkitünőbbet fővezérül válasz- totta. Lebediát a magyarok már ilyen egységes vezetés alatt hagyták el. A -fővezérség: azonbani- csak az adott! egyikesetne szólt. Nyilvánvaló, hogy az idők folyamán történt sok- szoros, fővezérség alatt való egyesülés vezetett a feje- delemséghez és utóbb a királysághoz ; de mindenkoron az örökösödésen is alapuló valasztas korlátjával. A honalapítás a nemzet közakarata alapján történt. Az elfoglalt területen nem lévén: semimisszetyeze elem, a magyarok egységes memzettejogtendjükbeő belefoglalták a területen talált gyülevészséget, három kategóriába osztva azt: 1. A föltétlenül csatlakozó elemek" teljesüüegyene jogúságot nyerve, vagyonukban is szabadon maradtak. 23 A semlegesen viselkedők nemrnyertekNesyene jogúságot, de szabadok és vagyonban maradtak. 3. A fegyveres kézzel ellentállók rabszolgákká vál- tak. Ez volt a jobbágyság csirája. Az államforma ekkor demokratikus volt, minthogy: a fő, döntő hatalom nem az egyest, hanem az ösz- szességet illette. FÜGGELÉK. 199 A magyarság már akkor sem lelkesedett az egyénért, hanem az eszméért, a közért. Az egyéniség elve sohasem emelkedett az államiság, a magánjog soha a közjog fölé. A nemzetség elfoglalta , szállás" közös tulajdon volt. Egyémi földtulajdon nem létezett. A nemzetség tagjai földközösségben éltek; így min- den nemzetség gazdasagilag külön egységet alkotott. A magyarok megtelepedésük idejében még félnomád életet éltek. Ehhez képest a magyarság a földközösségnek azt a nemét gyakorolta, a melyet , nomád földközösség- nek" nevezünk, a midőn a még kezdetleges földmívelés és már virágzó állattenyésztés az óriási határokon folyvást helyet cserél. I A földmívelés erősödésével halad a megtelepülés ; a családok elkülönülnek, a közös táborok oszladoz- nak. A mai tanyák képére külön, állandó háztartások keletkeznek s előáll a családi házközösség, végre az egyéni birtok mint magántulajdon. De az ország területének jelentékeny része a nemzetség szerint való földosztásba nem vonatott belé, még pedig természeti okoknál fogva. Ezek a részek a törzs külön tulajdonát alkották továbbra is; meg- maradtak az egyéni tulajdon mellett is tovább folyó nomád és félnomád gazdasági élet, mint: halászat, vadászat és baromtenyésztés üzésére. Itt tehát első sorban a vizek, nádasok, rétségek és legelők alkották továbbra is a törzs közös vagyonát. A törzs közös tulajdona a monarchikus elv győzel- mével változott nemzeti vagy állami tulajdonná, a midőn a király ráteszi a kezét és megalkotja a vármegyét. Eddig TimoN Ákos. 200 FÜGGELÉK EGYEZEETDTES A történeti és ethnologiai felfogás ezek szerint a következőkben egyezik az ősi állapotra nézve. A nomádság jellegében, ebben: a) A patriarchalizmusban. b). A törzsszervezetben. c) A törzsszervezet szuverénitásában. : d) A nemzetségi szervezetben : a) Az egy családnevű falvakban. DJ ZAUSOROKk Dam c TAT hadakbaáan" : A törzs és nemzetség földközösségében: 1. A vándorpásztor életben. 2. A vándorhalász életben. A mi azonban nyomban szembeszökik és mond- hatatlanul fontos, ez az, hogy a most :tolyokseles mozzanatainak megfigyelése a múltak történetére nézve nemcsak kiegészítő, hanem mélyítő hatással lehet és van is. Itt és így ölelkezik az emberismeretészbibas latában az anthropologia, ethnologia .és a história, és -ez írja elő az utat, a melyet a , magyar" "probléma megoldásában a jövőben követnünk kell. (ex) Tés Budapest, 1902 október hava. BETŰRENDES NÉV- ÉS TÁRGYMUTATO. Oldal : Oldal (0. AEROB NR 1 BATKGTSZST et ze van szelet BŐ MEGSE É Ae ke st za 2 97 Bartoniek Géza . ZENG KRREKREERE ES sat adsz le a a AT Basahalomas Vemza arasza s ből Arakison ÉGÍSŐ . mee. . 56 Beethoven . . . . . . 43, 84 Alexander Bernát . . . . 15 Béla király. . . ALA ES kB ALEZNAZASM e s. 5. . 81 BELEZEN eSze tet ee 4 sár e Alkotó képzelő erő. . . . 49 BEISŐANZSE E S e éb 80 Állandó arczulat. . . . . 22 BEOSZTÁSÁT El e ZÉSŰ Alsó szempilla . . . . . 55 Berráadotte: 4 ua töetsalsni villa ÖBE ESETE a es sz 152 BESSSOVOK ZAL ét o u ÉN ears S ERKLESLEE KERESE UT s er 28 BetOLrOLTDÜS Va oz all e Asse GO Anthropologia . . . . 21, 30 SELKATOGT é S vaty ut sa ót ös GE TO KEEEEETAROS ST t.v. 167 Betyváréletez 1.2 sa fa care 161 KENE Eze aa a 2 : I . 163 BEZATÓZSZÓ 4 ee ao ea ener 6189 Arcz-elváltozás. . .-. . . 21] Bismarck . szász az YO Tk GpEke Nass z . . : 81 Bogdánazá esése sál e Se ED Arczkép, embertani . . . 91 BOKA NOTVÁt ESA e a Ae én tsa seeotlatotadáa s az s s 80 Boka: e SZELDR ésa te Iz dee szizak MNSÉGKEES E ág a: 88 BOLCS Metra sea sea kzuá ToT SE SOK zs ez 2. 121 BONGHE ezet za éráts mV KENETET 129 BOTZALOMA AZT ette EKB UNA sehr e BELE LÉZ EST EKET 1) egen TSi MEGK EGŐN GTA a ET 3 MESE yi AB Blekletttt ett tt ár I 828 KSE e zs . . . 18720 BNETOLÓA Me tiz et és atéBB BŰJASÁG EA sets ere zl HOZ Babarczi-Schwartzer Ottó . f Bőjtós Julianna . . . a 5122 TT szepen 40 SAKTÁESNRR SSE 40 Böndi István . . . . . . 104 EGERESORg e a c . : . 98 Bűn . Ezen ene kB TIL a 1 az EA RT 82 BENÉEBÉGS e klet lét SY Evo éz a terül 19 ERKEL ÁSSENt . z . . . 98 BUSZKESEG eötea fee abra 458 Balaton-Ederics . . . . . 96 Balaton mellék . . . . . 137 CarolasrMasgdűs seta aaa 26 Barabás Miklós . . . . . 86 GATT SSTÚS ÁZ nála a DA 202 Chodowiecki Cogito Cromwell Csallóközi észjárás . Csángók Csimbók Csomós bokra Csók Csukcsok Csupor uram . Dalc Dankházi Darwin . Deák Ferencz. Debreczen . Derby, Lord Dobos Sándor Dobó uram Duchenne . Düh . Édeskésség Egyenes orr Egyeztetés . Egyiptomi . Egyiptomiak Éles elme . Ellenszenv . Elragadtatás Elváltozott arcz . Emberismeret . Endréd falu Eötvös József Eötvös Károly Eredet Erzsébet királyné Eszesség Eszkimók Ethnos. . Európai . Expanziv mimika Fájdalom Faji egység NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. a — GED EV DO IDŐD szall (S 00 W mm fer vi 167 97 38 62, 86 152 62, 86 153 137 40 Faji kérdés Fáró uram . Fejér György . Féktelen düh . Feladat . Félelem . Felháborodás . Felorditás . 8 Felső szempilla . Feltétel . Felvég . Fennhéjázás Fény Ferencz császár . Ferenczy [da . Festetics Antal Festetics György Festetics Lajos Festetics. Pál . Figyelem Figyelés Finn-ugor törzs . Fitiszmadár Fitymálás er A Fiziognomiai elválto Fiziognomika . Fogvicsoritás . Folklore : Földirati felosztás Főjegy . Fölvétel Főrend . Franczia Fránke . Franklin Erigyeseik Fuesslin Függelék Fütyülés Fűző . Gaál Gaston . Galambos uram . Gall . Gazdaság zás Oldal 125 105 91 96 1 A d fh [szo] (Sa — e atm ea ke S [a s] ad) 9 0 GO jet 40 43 Germánok . ; Gesta Hungarorum . Gibbon . GEL ha c. .. . 8L Golardi . Send . . Gonosztevő Göcsej Gödröcske . Görög Göröncsér . Gratiolet Grimasz Guarana Guérin Gulaizom Gúny Gyanakvás . Gyilkos . Gyulai P. Gyülevészség . Habichtsnase . Had, hatalom . Had, nemzetség . Hahota . Hajviselet Hajviselet, régi Hajzat E Hajzat, gonosztevőké Háládatosság . Halász . Halász üzenet Harag Haramia tipus Harless . Háromszögizom . Hasonlat Hazaszeretet Heckel Héjja feje . Héjjaorr Hekeli Herke Pál . Hervadás NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. Oldal 26 28 E és 17 43, 52, 83 47 53 46 124 67 48 íg 38 . 41 47 36 56 53 593 s b 163, 180 116 103 118 119 ól 120 120 85 89 184 154 S 0L159 23, 79 106 egi 56 16 í72 97 65 65 97 106 134 Hézag Hiba . Hódító tulajdonság . Homlokizom Homérosz . Homo delinguens Honfoglalás Hortobágy . Hottentotta Hughes . Hunfalvy diagnózisa Hunfalvy Pál . Hungar . Hunnok . Hunyoritó szem . Huschke Húsos orr . Ijedelem, nagy Hír Irány Irányi Irigység Iszonyat Jacovone Járomizom, kis Járomizom, nagy Jászok . Jean-Paul Jehova . Jellem Jellem iskolája Jellem képe Jemtland Jóakarat Jobbágy § Jobbágy József . Jobbágyság Jöttment Józanság Júno Kacsóh Pál Kaczagás 203 Oldal 184. 101 172 55 63 46 115 136 48 keni 43, ORE MM [est ) a mm wW 156 — 00 e. c. 102 u ag 5 OZ 107 94 151 125 65 8, 121 60 204 Kain . 3 Kalap és turbán . Kalvin Kankó József . Jeatalin Je Kaulbach Kedvetlenség . Kegyetlenség . Kelemen kanász . Kemény Zsigmond Keserűség . Kifejtés-jellem Kiliti falu Kiindulás Kisérlet . Kiválasztás Klats Kléber Kocsis Antal . Komáromi . Komáromi Imre IGOMÓLYSÁGS S s Konczentrikus mimika . Köny Kónyi Köpés Körizom, szájé Körizom, szemé . Kőröshegy falu Kőrösi József Körszakáll . Kossuth és a biró Kossuth-szakáll Koszkol Jenő . Kovács János Közrend Kriza 3 Külső inger Kultura . Kunok Kun uram . Kup, fejé Kupa vezér Kutató gondolkozás NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. Oldal 20 . 34, 43, 82, 86, 3, , 2 154 81 99 43 63 80 99 182 180 93 143 96 11 Lacenaire Laokoon Lapp 3 Laufenauer Károly Lavater . Lázár István . Lélek tükre Lenhossék . Leonardo da Vinci . Lichtenberg Locke Lombroso Lombroso tipus Lovagiasság Lovas nomád . Lovrez Ferencz Löwenfeld . Lud folt Luther Macaulay Macaulay-Trevelyan . Maczelka uram Magyar arcz Magyar és török Magyar faj Magyar lélek Magyarság . Magyar tipusok Mai magyarok Majlát János . Majlátné Majlát-törzs Makfalvay Géza . Malagutti Mantegazza Mányoki Maori Maráczi József Maradványok . Matejkó Matyikó Meghatározás . Meglepetés . Mély ülés . Oldal § 47 43, 853 102 43, 83 HL et Megnyugvás okai Megriadás . Megvetés Meitzen Menyecske . Meresztés Mihalkovics Milieu Mimika . Mimikai elváltozás . Mimikai központ Mommsen . Mondások . Mondások éle . Moreau . Mórocz . Mosoly . Mosolygó izom Mózses . Müller, dohannes Művészet Nagy Frigyes Nagy János Napoleon Néger Néma nyelv Német Német József . Német Péter Nemzetség . Népáradat . Népirodalom Népköltés Nero . Nevetés Nevetési fokok Noé . Női szépség Nomád rend Nomádság . Nomád vonás . Nordenskjöld . Nyelés NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. Oldal 181 21 50 $7 166 165 MEZ OT7 8, 135 53, 67 3 56 KA GSÁSTO . 43, 62, 82 167 81 104 43.81 47 § 453 48, 97 99 104 (47; 119 13 174 167 43 33, 68 67 23 133 146 145 178 Ur c Oken Oláh . Olasz Önállóság Önérzet . . . Önérzet, magyar . Orda . Őrfa . Öröm B Orr, osztályozás . Orrczimpa-izom Ösgyűlés Osiander Ősi szervezet . Összegezés Összehasonlítás Osvald . Ösztön . Pákász . Palló-izom . Palóczok Pampa Papagáj-orr Párej István Pásztor . Pásztor és királyné . Pásztorkodó birtokos Patagon . Pati-Nagyok Patriarchalizmus . Pauler Gyula . Pentateuch . Piderit Pisze-orr Portugal Psyche . Rácz uram Ranke Ravasz Ferencz . Reinhard asszony Rendiség Rév-Komárom Richelieu 168, 205 Oldal al 56 151 33 149 80 169 97 19 206 Robespierre Röhögés Rosszakarat Rosszkedvűség koyalizmus Rózsa Sándor . Rudnay Béla . Ruházkodás, régi Sas feje Sasorr Sátorla? : Satrál Schack Schwab . Scott Sebestyén . Sebestyének Sémita orr . Shakespeare Sirás SITÓ :ATóZ Sírva vigadás . Sóma SOT: Sorok Spanyol Specht HPEeNen : Sutter Svajczi . Symbolika . Syriai Szabad föld Szájtátás 5 00 Szakadatlan sor . Szakáll . Szalay, öreg legény Szám Számadó Szárszó falu Széchenyi István Szeged . Székelyek . Széles József . NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. Oldal 34 36, 89 Szem Szem, élénk Szem, fátyolozott Szem, kalandozó Szemkörizom . Szemlélődés Szem, lusta Szem, meredező . Szem, nyugtalan . Szemöldökizom Szem, osztályozás Szempillák . Szem, szelid Szem, szilárd . Szem viselkedése Szentey . Szilber : Szily József Szily Kálmán . Szita András . Szittya . Szittyak Sziver Szláv Szobrok Szomorúság Táblabiró Tabula rasa Tafel ; Tagányi Károly . Találós mese . Talleyrand . Támadás Tánczszó Tanúság Tanyás . Telepedés . B Természeti sajátság . Természet, jellem Thrák Thrákok Tilalom . Es rő Timon Ákos könyve Tisztelet kW dl NT GR RG e KN 9 eg jé ha NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. 207 Oldal Oldal j 47 Vasdinnyey Aladár . 8, 121, 129 140 Vata Vézér: 15 za za w AZ 64 Vega, hajó : . . . . . 25 96 Vidámság ! 2 eg kezek dat a] 90 137 VidoCU a átt éa si I Vigánti József . . . . . 105 j 116, 119 VISEIBE re zttz sek aes TE PER AS ÁT 97 KETEEE ed SES SSL A rég s CÍ 8 MIZOZOTS az ed éz a éa 228 MONZGYOTERE E ára éz a ka at AS 53 alte ete gét elt égsz wísz SD ÜZ Vga bitatte Ma EZTET ee vála 8 170 ; árás Weisbach . 32 123 Wittmann . 8 53 135 Zamárd falu . . . . . . 96 ze rt ZENENNESA TS NÉRaT e BÉL TÁ S128, 409 KÖGTÉTEV Áta ee Ze 22 [zs akt 123 SG ÉR s be sza ÜLEAD 120 ZÜDOTGAKG S ds szabo aa WZ e. TATRA ZATA ETŐÍJATÓL SZÓT a ME NAKOÉSA éa ús ROÉNET I. A MAGYAR NÉP ARCZA Bevezetés A kiindúlás . Mózses kiindúlása A sóma és a psyche Anthropologiai vonatkozások . vs: . 5, A faji vonatkozás A faj és a valóság Alkalmazás . ége zögbes Tüzetesebb meghatározás A. beosztás . A fiziognomika és mimika . Aristoteles Schack Lavater Lichtenberg . Gratiolet . Darwin Duchenne Piderit Lombroso Mantegazza . Fuesslin . Hughes Az anatómiai készség Leonardo da Vinci A szem Kaulbach AZ OLT Arczok és arczulatok A mosoly A nevetés Ar AKACZASÁS rea AS E VELT E TÖTT RÉS A röhögés " Oldal A sirás Az édeskésség . A megvetés A feszült figyelem A meglepetés Az ijedelem A harag . Összegezés . Gyakorlati dtalaszás SGML 0 la e a Irányi. . Beethoven Deák . BEZY "s . . A gonosztevők ZETA Az arczkép az anthropologiában A feladat A fölvétel A kiválasztás . A meglevő anyag. Megkülönböztetés . A módszer . A hiba Az igazi magyarok Vámbéri . Hunfalvy Volf 3 A honfoglalás . Régiek maradványai . Reinhardné . Az átmenet . Napjaink magyarjai A tanúság A kifejtés Az összehasonlítás Vámbéri . Az úri ember . Széchényi István . Kemény Zsigmond A jellem képe . Bezáró szó . j III. FÜGGELÉK . Egyeztetés . TARTALOM. I. A MAGY AR NÉP JEL LEME Betűrendes név- és föségenáta É HEgmax : A magyar nép arcza. A Kir. Magyar Természettudományi Társulat kiadványaiból még a következők kaphatók. . (A nagvobb szamok a bolti arat jelentik, a kisebbek pedig a tagtársainknak szóló kedvezményes arat abban az esetben, ha csak egy" művet vasarolnak. 100 kor. bolti árú könyvvásárlásánal a bolti arból 339], árleengedés számíttatik). Abaf:i-Aigner, A lepkészet története Magyarországon. 3— 2 kor. Bereczki, Gyümölcsészeti vázlatok, 4 kötetben, 20— 16 kor., kötve 24— 20 kor. Brehm, Az északi sarktól az egyenlítőig ; 37 rajz, 17 múűlap 14— 8 kor. Chemiai Folyóirat, 1895—-1900, évfolyamonként 10—-6 kor. Chernel, Magyarország madarai, két kötet, 40-szines műlappal, 16 táblával, 58 szövegrajzzal. 40—-24 kor. félbőrkötésben 3 rész- ben 6 koronával drágább. Csopey-Kuppiís, A világforgalom, 131 rajzzal, 7—6 kor. Czógler, A fizikai egységek, 4—3 kor. Daday, A magyarországi Myriopodák magánrajza, 4 táblával. 4—3 kor. A magyar állattani irodalom ismertetése 1880— 1890-ig. 4— 9... Kör. Rovartani műszótár. Ára 1.40— 1 kor. A magyarországi tavak halainak természetes. tápláléka. 6— 5 kor. Darvai, Üstökösök, meteorok, 58 rajzzal. 3.20—2.60 kor. Darwin, Az ember származása, 78 fametszettel, 2 kötet. 16— 12 kör. De Candolle, Termesztett növényeink eredete, 64 képpel. 8—-7 kor. Emery, A növények élete, 432 ábrával és műlappal. 16— 12 kor. Emlékkönyv a Természettudományi Társulat jubileumára, 156 rajz. 14—10 kor. Entz, Tanulmányok a véglények köréből, I. kötet. 12—8 kor. Felletár-Jahn, Törvényszéki chemia. 6—4 kor. Filarszky, A charafélék, 20 ábra, 5 tábla rajzzal. 4—3 kor. Francé, A Craspedomonadinák szervezete 4—3 kor. Freycínet, A természettudományi megismerés. 4—3 kor. Gothard, A fotografia gyakorlataés alkalmazása, 40 rajzzal. 2.40— 2 kor. Graber, Az állatok mechanikai műszerei. 6—5 kor. Gríttner, Szénelemezések. 3—1.50 kor. Guillemín, A mágnesség és elektromosság, 579 rajzzal. 14—12 kör. Hartmann, A majmok, 57 rajzzal. 4—3 kor. A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT KIADVÁNYAI. 211 Hegyfoky, A májusi meteórólógiaái viszonyók Magyarórszágon. 5— 4 kor. A szél iranya hazánkban, 18 rajzzal, 5 térkép. 4—3 kor. Héjas, A zivatarok Magyarorszagon. 4—-3 kor, Heller, Az időjárás, 31 rajzzal. 5—4 kör. A fizika története a XIX. százádbán. I. kötet. 10—-8 kór. Herman, A mágyar hálászat, 2 kötét, 290 rajzzal, 21 műlappal. 24—-16 kór. — A halgázdaság rövid fóglalatja, 43 képpel. 3—2.40 kor. Az északi madarhegyek tájáról, 75 képpel és 3 szines táblá- val. 10—9 kor. Magyarország pókfaunája, 3 kötétbén, 10 táblával (csak a II. és III. kötet kapható 12 kóronáért). Petényi, a magyar tud. madártan . megalapítója, szines műlap- pal. 8—-6 kor. — A mágyar ősfoglalkozások köréből. 61 rajz. 2 szines képpel. 1—0.80 kor. A madarak hasznáról és káráról, 100 képpel, bekötve 3 2.50 kor. Houzeau, A csillágászat történelmi jellemvonásai, 5 rajzzal. ( Ilosvay, A torjai büdösbarlang. 2—-1 kör. Inkey, Nagyág földtani és bányászati viszonyai. 23 rajzzal. 5—4 kor. Jablonowski, A szőlő bétegségei és ellenségei, 79 rajzzal. 5— 4 kor. Keller, A tenger éléte, 272 rajzzal, 10 szines táblával. 20—16 kor. Kirándulók zsebkönyve, 70 rajzzal. 4—3 kor. Klug, Az érzékszervek élettana, 93 rajzzal. 5—4 kor. Kohaut, Magyarország szitakötőféléi, 3 tábla. 3—2 kor. Kosutány, Magyarország dohányai. II., III. rész kapható 2—1 kor. — Ungarns Tabaksorten 1 kor. Krenner, A dobsinai jégbarlang, 6 színes táblával. 3—2 kor. Krümmel, Az óczeán, 66 rajzzal. 4—3 kor. Kurlánder, Földmágnességi mérések 1897/,. 3—2 kor. Lengyel B., A guantitativ chemiai analysis elemei. 6—4 kor. Lengyel I., Tárgymutató a Természettudományi Közlönyhöz. 2— 1 kor. Lóczy, Khina és népe, 200 rajzzal és térképpel. 20—16 kor. Lubbock, A virág, a termés és a levél, 122 rajzzal. 3—2 kor. Magyar birodalom állatvilágának katalógusa. Arthropodák. 35- 20 kor. Nurícsán, Útmutatás a chemiai kisérletezésben, 138 rajzzal. 6— 4 kor. Petrovíts, Homoki szőlők telepítése és mívelése. Ára 4—2 kor. Prímiícs, Csetrás hegység geológiája, 9 ábra, térkép. 3—2 kor. Pungur, A magyarországi tücsökfélék, 6 tábla rajzzal. 5—4 kor. Reclus, A hegyek története, 18 képpel. 3— 2.40 kor. — A patak élete, 16 képpel. 3—2-40 kor. Roíti, A fizika elemei, két kötetben, 883 rajzzal. 22—12 kor. Róna, A légnyomás a magyar birodalomban. 4—-3 kor. Rudolf trónörökös, Tizenöt nap a Dunán. 4—3 kor. KÖT ex ! . SZAZ A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT KIADVÁNYAI. Schenzli, Magyarország földmágnességi viszonyai. 18— 14 kor. Útmutatás földmágnességi — helymeghatározásokra, 1138 rajzzal. 4—-3 kor. Schmidt, A drágakövek, 2 kötet. 58 rajzzal. 8— 7 kor: Schmidt F., A fotografozás gyakorlati kézikönyve. 6— 5 kor. Simonyi, A sarkvidéki fölfedezések története, 51 rajzzal. 4.40— 4 kor. . Stahlberger, Az árapály a fiumei öbölben, 8 táblával. 4—3 kor. Szabó, Előadások a geológia köréből, 201 képpel és műlapokkal. 7—-6 kor. Szádeczky, A zempléni szigethegység geológiája. 2.40—2 kor. , Szílasi, Czukrok. Czukros anyagok megvizsgálása. 3—2 kor. Színnyei, Természettud. és mathemat. könyvészet, 1472-től 1885-ig. 8— 6 kor. Természettudományi előadások VII—-X. kötete, 3 koronájával. Természettudományi Közlöny I., VI., IX., XII., XIV., XVI., XVII... XVILE,, XIX, XX XXIT s, REED, REKOVSEKONO AT ESRÉNEV TNS XXIX., kötet 6—-4"kor., Potfüzetekkel 8— 6 kor Than, A gualitativ chemiai analysis elemei. 6—4 kor. "Thanhoffer, Az ember anatómiája, 229 rajzzal és 10 táblával. 7— 6 kor. Tíissíé, Az elfáradás és a testgyakorlás. 6—5 kor. Ulbrícht, Adatok a must- és borelemzés módszereihez. 2— 1 kor. Vángel, Állatok konzerválása gyűjtemények számára 2— 1 kor. Wartha, Az agyagárúkról 103 rajzzal és 25 műlappal. 6— 5 kor. Társulati rendes tag minden magyar állampolgár lehet, ki a természettudományok iránt érdeklődik s a kit egy társulati tag ajánl. — Az évi tagdíj vidéken 6 kor., Budapesten 10 kor.. a mely összegért a Természettudományi Közlöny évi folyama jár. — Tagsági levél 4 kor. — A Pótfüzet díja 2 kor. — A Társulat éve januárral kezdődik; az évközben belépő tagok tehát megkapják a Társulat folyóiratának egész évi füzeteit. — Választás van minden hónap harmadik szerdáján. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT, BuparEsT, VIII., EsSZTERHÁZY-urcza 16. szám, Kt százak et gi ef. a S TMB Ty a 990 ég S fek "éj ass NE Gé § jazz bes Myzék a (/ his i trigA Izz f. ) éz Í9 ANN teki új Ji s EZ 85 DERG es 9) hY; 95 si IIa see HEEZÉJJÍTKS hez SZN; Csi JAZZ Szin HAS ; zi Zn ak faros ea ; Herman; Otto A magyar nép arcza 4s jelleme PLEASE DO NOT REMOVE CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET . "TDGREKETÁSÉZOÉNÁRRRBÁSE ENE engen UNIVERSITY OF TORONTO LIBRARY z MAAROTASÁKOKÉBÓ E3k) ú80 Hár AZ LTOARESÉLHONT kget HK tés ö081 a CEBRE a TEZZNÉ ÖV? § vi 1 NEZOREGY 24 98 fas VA 14 4 44 185 ( Gt SZET Hi §/ ED véna eszotat Ab nzrét eget 4877 ú) 17072 Ő d 4 44 4 016, 57 ű tb: Be 45058 íj 16: si: pb 48 SZÁN zi: Vege Lé? SZG ÖNTÉLEZEK bt HE éa 86 ve 0 út HU o hl Hz KEZENELÁBH B HgZeZer jaj LÉRE yet 22 1 4. r d d § en k 450820 fee A s A 941 $ t88/ Hé 1 ho ey e téjriési alék HÉÉ e! 1) TÖVVAVI segjett, jó agavs var ti. jélel 1 té : . CÉL HZ ; f ÜZAVRESTKAAERG MKK 8 A no 79 ú. 1 S 48805 § 95 1 Kt E MEGSE KORLÁRZEL ELÉRTE LKKEEKI Hat ) 48) z z : 4 íebö; 29 38 g3lZ KIRÜZÉS TATA AG VáGsZTTK fsz ERTEKE MELSZŐB köré s SZA jézévs A tiv7 HAGY Meg ee o s 3 VR fe EATASGÁLÓ X HÓ vé 3A in 17 Vál d z HEZNKA 28 816 fi TEZNESÉELÉG o itbtk zdít fat bj Z jő HAZA KOALA $ 14 6 a PA EGY s ún 14 45 8 o 12. z énl, 38 88 KEY A ik Éz ör; MORSV ös mi Kös 7 HGNS SRÓÓ e Gt VES d 1 p7ő) AK) Mstzát 185 4 ( ( MEG e £ o HG ÜZBLÉS At HB pe Zé tö. i lős f SZE EG SE 9 BESZ