

* 
KR 


A KIRÁLYI MAGYARTERMESZEITTDOMÄNTTDÄRSULAT-MREBIZÄSÄBOT, 
ÉNEM AN. © FTO 25 
| 
| 


A MAGY. NENZ. MUZEUM S. ÖRE, A K. MAGY. TERM. TUD. TÁRSULA T, 
A BÉCSI CS. Kı ÄLLAT- ES NÖVÉNYTANI TÁRSULAT RENDES, A DANZIGI TERMESZETVIZSGÄLÖK TÁRSASÁGÁNAK KÜLTAGJA stb. 


II. KÖTET. 


AN Te N ES Z PR. 


HÁROM KÖNYOMATÜ TÁBLÁVAL. 


UNGARNS SPTNNEN-FAUNA; 


IM AUFTRAGE DER KON. TNGAR. NATURWISSENSCHAFTLICHEN GESELESCHAFT 


VERFASST VON 


OTTO HERMAN 


rn nn nn ne 
CUSTOS-ADJUNCT Rear Be AR. NAME INAL-MUSEUNM, 
MITGLIED DER KÖN. UNGAR. NATURWISSENSCHAFTTICHEN GESELLSCHAFT, DER K. K. ZOOLOGISCH-BOTANISCHEN GESELLSCHAFT IN WIEN, 
5 AUSWÄRTIGEM MITGLIEDE DER GESELLSCHAFT DER NATURFORSCHER IN DANZIG &c. 


II. BAND. " . ee 


DASS VS TIER M. 3. /et 


MIT DREI LITHOGRAPHIRTEN TAFELN. —_ 


BUDAPEST. 
ÁTADJA A KIRÁLYI MAGYAR TERMESZETTUDOMÄNYI TÁRSULAT." VERLAG DER K. U. NATURWISSENSCHAFTLICHEN GESELLSCHAPI 


1878. 


PEN. 


MAGYARORSZÁG PÓK-FAUNÁJA. 


A KIRALYI MAGYAR TERMESZETTUDOMANYI TÄRSULAT. MEGBIZÄSABOL 
Er BI MEAN OF © 


A MAGY. NEMZ. MUZEUM S. ÖRE, A K. MAGY. TERM. TUD. TÁRSULAT, 
A BÉCSI CS. K, ÄLLAT- ES NÖVENYTANI TÁRSULAT RENDES, A DANZIGI TERMÉSZET VIZSGÄLÖK TÁRSASÁGÁNAK KÜLTAGJA stb. 


II, KÖTET, 


EFF EGEN BT ÍVZL NY ES 


HÁROM KÖNYOMATÚ TÁBLÁVAL. 


UNGARNS SPINNEN-FAUNA. 


IM AUFTRAGE DER KÖN. UNGAR. NATURWISSENSCHAFTLICHEN GESELLSCHAFT 


VERFASST VON 


OR EO ZI BR NEIN 


CUSTOS-ADJUNCT AM UNGAR. NATIONAL-MUSEUM, 
MITGLIED DER KON. UNGAR. NATURWISSENSCHAFTLICHEN GESELLSCHAFT, DER K. K. ZOOLOGISCH-BOTANISCHEN GESELLSCHAFT IN WIEN, 
AUSWÄRTIGEM MITGLIEDE DER GESEILSCHAFT DER NATURFORSCHER IN DANZIG &c 


II. BAND. 


IDEATSTESEVNSWITIERTENE 


MIT DREI LITHOGRAPHIRTEN TAFELN. 


BUDAPEST. 
KIADJA A KIRÁLYI MAGYAR TERMESZETTUDOMÄNYI TÁRSULAT. VERLAG DER K. U. NATURWISSENSCHÄFTLICHEN GESELLSCHAFI 


1878. 


FRANKLIN-TÄRSULAT NYOMDAUA, 


TARTALOM. JEN ET A IT: 


Lap Seite 
er en Hrn V VOLWOL ent V 


Beet = Aa Einleitung are SALZ 


A RENDSZER ... .... ce ee une seen an AB— 728 DAS SYSTEM 43— 73 


BIOLOGIAI RENDSZER .... .... ...: 2... an .... 74—100 | BIOLOGISCHES SYSTEM N een 100) 


ELŐSZÓ: 


Magyarország pökfaunajanak második kötetét 
eredetileg úgy terveztem, hogy az a rendszer bevezeté- 
sét, kifejtését s végre a voltaképemi leiró részt fel- 
ölelve, az egész művet be is fejezze. 

Azonban az a kedvező fogadtatás, a melyben az 
első kötet, vagyis az általános rész, különösen pedig 
annak biologiai szakasza részesült, arra indított, 
hogy a rendszert szélesebb alapokon kifejtsem s 
kisértsem meg egyszersmind egy biologiai rendszer 
első alapjainak a lerakását. Czélja e válalkozásnak az 
volt, hogy a szervezetre állapított rendszer a műkö- 
désből folyóval, helyesebben mondva — jelenleg 
egyáltalában megalkothatóval, szembesítessék s a 
mennyire az ismeret megengedi, összhangzásba 
hozassék. 

Ez a munka — eltekintve a számos és nagyrészt 
nehéz akadályoktól, a melyekkel megküzdeni kellett 
— bizonyos terjedelmet is követelt magának, és 
befejezve, úgy terjedelménél mint természeténél fogva 
is egy egészet alkot, mely talán megérdemli, hogy 
önálló kötetet képezzen. 

Van ezenkivül még egy más ok is, mely e beren- 
dezés mellett szól. Az első kötet tartalma épen úgy 
mint a jelen másodiké is, eleitöl végig két nyelven 
van adva s e körülménynek megfelelő beosztást 
kivánt. A kétnyelvüség indokolva van azáltal, hogy a 
tartalom a lehető legszélesebb körre ezéloz, mint- 
hogy a felölelt tárgyakat oly szempontból is tekinti 
és fejtegeti, a minőből eddig senki sem fejtegette, s 
épen azért meg volt a kötelesség is, hogy az itéletre és 


birálatra nagy körben alkalmat szolgáltasson. 


VORWORE 


Den zweiten Band von Ungarns Spinnen-Fauna, 
habe ich ursprünglich so angelest, dass derselbe die 
Einleitung und Entwicklung des Systemes und end- 
lich den eigentlichen descriptiven Theil umfassend, 
das ganze Werk abschliesse. 

Die freundliche, aufmunternde Aufnahme aber, 
welche dem ersten Bande, besonders dessen biolo- 
gischer Abtheilung geschenkt wurde, hat mich dazu 
bewogen, das System auf breiterer Grundlage zu 
entwickeln und zugleich den Versuch zu machen, die 
ersten Grundlagen eines biologischen Systemes 
niederzulegen. Der Zweck dieses Unternehmens war: 
das auf die Organisation gegründete System, mit 
einem aus der Function oder Thätigkeit schöpfbaren 
— richtiger gesagt — derzeit überhaupt begründ- 
baren zu vergleichen und, so weit als es die Kennt- 
niss gestattet, in Uebereinstimmung zu bringen. 

Abgesehen von den zahlreichen, grösstentheils 
schweren Hindernissen, forderte diese Arbeit auch 
eine gewisse Ausdehnung, und bildetnun nach ihrem 
Abschlusse sowohl ihrer Ausdehnung als ihrem 
Wesen nach ein Ganzes, welches vielleicht die Selb- 
ständigkeit eines eigenen Bandes verdient. 

Es gibt auch noch eine Ursache, welche für diese 
Eintheilung spricht. Der gesammte Inhalt des ersten, 
so auch der des vorliegenden Bandes ist in zwei 
Sprachen gegeben, und es war bei der technischen 
Anordnung des Textes dieser Umstand vielfach 
massgebend. Die Nothwendigkeit der zwei Sprachen 
war durch den Inhalt begründet, welcher für den 
möglichst grössten Kreis bestimmt war, weil derselbe 
die behandelten Gegenstände auch von Gesichts- 
punkten betrachtete, von welchen solche bis jetzt 
noch nicht betrachtet wurden, und eben desswegen 
ergab sich die Pflicht dem Urtheile und der Kritik 
auch in grösserem Kreise entgegen zu kommen. 


ELŐSZÓ. VI 


A tisztán leiró rész más természetű s így más 
beosztást is igényel. Ez általános érvényű szabályok- 
hoz van kötve s a jelenleg már létező irodalomra 
‚alö tekintettel szükségest és fölöslegest ismer. [gy 
igenis szükséges az, hogy a magyar földről eddig 
magyarúl le is irassék 


leirva sehol sincsen, ezt 


ismeretes valamennyi faj 
minthogy eddig magyarul 
saját irodalmunk és mivelődésünk érdeke így kivánja 
tölünk; de nem szükséges, hogy mind azok a fajok, 
a melyek a tudományra nézve nem újak, a felölel" 
területekre nézve nem kiválóan jellemzők s a világ, 
irodalomban a fölöslegességig is leirva találhatók 
más mint magyar nyelven még egyszer leirassanak. 
leges, oly mértékben szaporítaná a hiábavaló fára- 
dozást és a mű terjedelmét. 

A tisztán leiró rész, vagyis a harmadik kötet tehát 
magyarúl lesz adva ugyan, de egy függelékben más 
nyelven is meg fogja ismertetni azokat a fajokat, a 
a melyek a tudományra nézve újak, s azokat is, a 
melyek más tekintetben kiválóbb érdekkel birnak. 

E harmadik kötet még a jelen év folytán kerul 
ki a sajtó alól. 


Budapesten 1878 január hó 8-kán. 


HERMAN OTTÓ. 


VORWORT. 


Der rein descriptive Theil ist anders beschaffen 


und erfordert demgemäss auch eine andere An- 
ordnung. Bei demselben sind allgemein gültige 


Regeln massgebend und man vermag hier das Noth- 
wendige vom Ueberflüssigen zu unterscheiden. So ist 
es wohl nothwendig, dass alle aus Ungarn bis jetzt 
bekannt gewordene Arten in ungarischer Sprache 
auch beschrieben werden sollen, dieses fordert das 
Interesse unserer eigenen Literatur und Cultur; aber 
es ist überflüssig, dass alle jene Arten, welche weder 
für die Wissenschaft neu, noch für das durchforschte 
Gebiet in erhöhtem Maasse characteristisch oder 
interessant sind und ausserdem in der Weltliteratur 
schon bis zum Uebermaasse oft beschrieben erschei- 
nen, ausser der ungarischen noch in einer anderen 
Sprache abermals beschrieben werden. Das letztere 
Unternehmen wäre eine grosse Arbeitsverschwendung 
und würde dem Werke ein übermässiges Volumen 
geben. 

Der rein deseriptive Theil, d. 1. der dritte Band 
wird also zwar in ungarischer Sprache erscheinen, 
wird jedoch in einem Anhange alle jene Arten, 
welche neu oder in anderer Beziehung interessant 
sind, auch in einer anderen Sprache abhandeln. 


Der dritte Band wird noch 
Jahres der Oeffentlichkeit übergeben werden. 


im Laufe dieses 
Budapest, den 8. Jänner 1878. 


Orro HERMAN. 


TARTALOM-JEGYZÉK. 


c 
ADTALANOSCBEVEZETER ee ee et 


SPEGIÄLISÄBEVEZETES ÉS ÉS ee este ee át ss 


Clerck rendszere .... .... ... 
Thorellsrendszeresn ses esését 
Simon rendszere ... 

A RENDSZER .... .... s 
A magyar póknemek sorozata ... 
Alrendek, családok és alcsaládok 
Családok, alcsaládok és nemek .. ... 

Kerekhálósok (Orbitelariae) 


Lap 


Hurokkötők (Retitelariae) .. .... .... .... .... 56 
Csöszövök (Tubitelariae) .... .... .... .:.. .... 60 
Földbeszövők (Territelariae) .... .... .... .... 64 
utó tiiosadae etet etes 00 
Ugrók (Saltigradae) .... .... .... 68 
A pökmüködes rendszere :... .... an an ce 73 
Halözök (Theratricae) .. .... 2... 222 2 a 79 
Üldözök (Diotrieae) . 84 


A biologiai rendszer összegzése .. .... .... 


INHALTS-VERZEICHNISS. 


ALLGEMEINE EINLEITUNG .... ae oe ee cn en 8 
5 


SPECIELLE EINLEITUNG .. 2 
SystemuGlerckfne re re 28 
System Thorell _.... .... ... ee „30 
System Simon .. .... EN Och 

DASISYSIEEMIE A ee ed 
Die Genera der Spinnen Ungarns .. e za d 


Unterordnungen, Familien u. Unterfamilien 49 
Familien, Unterfamilien und Gattungen .. 5£ 
Orbitelariaen eo 
Retitelariao en ee RO 
Tubitelamiaen eo 
Territelariae nn 6b 
Citigradae .... .... ER ER 67 


Salismadae 0 


System der Spinnenthätigkeit .... .... .... .... 74 
Theratmieaer.. ee ee ER TA: 
Diowicaeln un. ee) 

Resume des biologischen Systemes _.... .... 90 


NENGNARORSZAG DOK B AAN AI 


II. KÖTET, 


EÁ AN EN. NET BIENEN OS ARE EN e 


II. BAND. 


«Die Species sind natürliche Thatsachen, deren Beobachtung Gegenstand unserer 
Philosophie sein muss . . . . . . 

Die Aufstellung des Genus soll nicht der Phantasie eines ersten besten Dilettanten 
anheimgegeben werden, denn sie ist das Resultat einer sorgfältigen Kritik und der Ausäruck 
des jeweiligen Standes der Wissenschaft.» 


BRUNNER v. WATTEnwyL's Sendschreiben an J. E. GRAY. 


A fajok természetes tények, megiteldsök böleseszetünk feladatu kell, hogy 
legyen. ..... 
A nemek felállítása nem az első legjobb műkedvelőnek való, mert eredménye 


egy gondos kritikának s kifejezője a tudomány idöszerinti állásának. 


BEVEZETES 


Ha a rendszert, a melybe az élő természet jelen- 
segeit foglalni törekszünk, úgy, a mint az az emberi 
tudomány évkönyveibe le van téve, keletkezésében, 
fejlődésében és átalakúlásaiban követjük s teszszük 
ezt azon irány behatása alatt, a melyet BucktE. H. T. 
lángszelleme Anelia mivelödesi történelmében hir- 
detett és alkalmazott: úgy itt is a keletkezésben, a 
fejlődés, átalakúlás, a haladás vagy néha hanyatlás 
mozzanataiban, feltaláljuk tükrét a társadalom vál- 


tozó állapotának. 


Itt is azt fogjuk találni, hogy az első, a haladó 
lépés, a fejlődés és hanyatlás karöltve jár a szabad- 


ság kezdetével, fejlődésével, hanyatlásával 


egyál- 


talában mértékével. 


De, mielőtt ennek megvilágítását e könyv tár- 
gyából bár közvetve meríteni megkisérteném, egy 
futó pillantást kell vetnem arra a feladatra, a melyet 
az élő természet az emberiség szellemének megol- 


dásra kitüzött. 


E feladat, mint végezél a természet tünemé- 
nyeire való tekintettel, szavakkal igenis kifejezhető, 
mert nem lehet más, mint: Mindenekben, a való 
igaznak, a változhatatlannak törvényei szerint való 


megállapítása. 
Ez, a milyen egyszerűen hangzik, oly igaz is. 


De változik a kép mihelyt az utakra, a módokra, 
a föltételekre gondolni merünk; a melyeken s a 
melyek által e végezél felé küzködünk, s mint em- 
berek — tehát szintén az élő természet részei egy- 


általában küzködhetünk. 


EINLEITUNG. 


Wenn wir das System, in welches wir die Erschei- 
nungen der lebenden Natur zusammen zu fassen 
bestrebt sind, so wie es in den Jahrbüchern der 
Wissenschaft niedergelegt ist, in seinem Entstehen, 
in seiner Entwickelung und in seinen Wandlungen 
verfolgen, und dieses unter dem Einflusse jener 
Richtung thun, welche H. T. Buckte’s fammender 
Geist in der «Geschichte der Civilisation Englands» 
verkündet und angewendet hat, so werden wir auch 
hier in dem Entstehen, in der Entwickelung und 
Wandlung — in den Momenten des Fortschrittes, 
oder manchmal auch des Verfalles, das Spiegelbild 
der Wandlungen des Zustandes der Gesellschaft 
finden. 

Auch hier werden wir es finden, dass der erste 
Fortschritt, die Entwickelung und der Verfall Arm in 
Arm mit dem Beginn, der Entwickelung, dem Ver- 
falle, überhaupt mit dem Masse der Freiheit geht. 

Ehe ich aber die Beleuchtung dieses versuchen 
würde, wenn auch nur mittelbar aus dem Gegen- 
stande dieses Buches zu schöpfen, muss ich einen 
flüchtigen Blick auf jene Aufgabe werfen, welche 
die lebende Natur dem Geiste der Menschheit 
gestellt hat. 

Diese Aufgabe, das Endziel mit Rücksicht auf 
die Erscheinungen der Natur in Worte zu fassen, 
ist wohl möglich, denn es kann nichts anderes sein, 
als: In Allem die Feststellung des wirklich Wahren, 
des Unveränderlichen, nach seinen Gesetzen. 

So einfach dieses klingt, so wahr ist es. 

Aber das Bild verändert sich, sobald wir es wagen 
der Wege, der Art und Weise, der Bedingungen zu 
sedenken, auf welehen und vermittelst welcher wir 
diesem Endziel entgegenringen und als Menschen 
— also ebenfalls Theile der lebenden Natur — über- 


haupt zu ringen vermögen. 


BEVEZETÉS. 


Előttünk áll a tünemények tömérdeksége; sejt- 
jük a kapcsolatot, a szerves összefüggést, mely ben- 
nök, köztök létezik. Ezekkel szemben múlhatatlanúl 
azon tudatra kell ébrednünk, hogy a feladat nem az 


egyénnek s a legvégső 


határokig kiterjesztett szelle- 
mének, — nem egy nemzetnek, sem egy korszak- 
nak, hanem az emberiség összes létének való; vagy 


talán ennek is sok! 


De azon tudatra is ébredünk, mely legnemesebb 
tulajdonát és legnemesebb ösztönét képezi az emberi 
szellemnek, arra, hogy bár mily mérhetetlen nagy 
legyen is a feladat, bár mily elérhetetlennek lássék 
is a végezél: megoldása, elérése felé törekednünk 


kell. 
E kettős tudattal kezdődik a szemlélődés. 
Magának e kettős tudatnak is meg volt a fejlö- 


dése, mely az emberiség időkszerinti állapotával 


karöltve jár. 


A tünemenyek hatottak s így 


magokra irányozták a figyelmet, mire legott a 


kényszerűleg 


tapasztalás felvette a kalauz szerepét; ez megte- 
remté a bölcseletet, mely ismét módszert szerzett, 
hogy ezzel kölcsönösen fejlődjék; s az ember, a ki 
eleinten a hatást kényszerűleg türte, puhatolni, 
utóbb fölismerni kezdte az okokat, hogy ezen az 
uton törvényekre akadjon, melyeknek ismeretével 
saját létét az okok és hatások között mind jobban, 
öntudatosabban berendezhette, s aszerint, a mint jó 
irányban haladott, mind magasabb fokra fejleszt- 


hette is. 
Ez minden tudásnak a pályafutása. 


És ha körültekintünk, még pedig akár mai álla- 
potán az emberiségnek egyáltalában, akár a műve- 
lődéstörténet azon részén, a melyet a nyugot- 
európai művelődés esiräjanak szoktunk tekinteni: 
egész sorával találkozunk a jelenségeknek és követ- 


keztetéseknek. 


Egyfelől látjuk anyugoteurópai műveltség magas 
fokát és folytonos haladását, mely problemáival a 
képzelet és együgyűség alkotta bálványokat ostro- 


molja, s a vakhitnek tényekkel felel; mellette mind- 


DD 


EINLEITUNG. 


Die Unzahl der Erscheinungen steht vor uns: 
wir ahnen die Verkettung, den organischen Zusam- 
menhang, welcher in und unter ihnen besteht; und 
angesichts dessen mussen wir unvermeidlich zu 
dem Bewusstsein erwachen, dass die Aufgabe nicht 
für das Individuum und seine bis zur Grenze der 
Möslichkeit erweiterte geistige Fähigkeit, — nicht 
für eine Nation, nicht für ein Zeitalter, sondern für 
die Gesammtheit der Menschheit gestellt — viel- 
leicht selbst für diese zu viel ist! 

Aber wir erwachen auch zu dem Bewusstsein, 
welches die edelste Eigenschaft, den edelsten Sporn 
des menschlichen Geistes bildet, dass: wie unmess- 
bar gross auch die Aufgabe sein mag, wie unerreich- 
bar auch das Endziel scheinen möge, wir die Lösung 
der Aufgabe, das Erringen des Zieles anstreben 
müssen. 

Mit diesem doppelten Bewusstsein beginnt die 
Betrachtung. Dieses doppelte Bewusstsein hatte 
auch seine Eintwickelung, welche mit dem jeweiligen 
Zustande der Menschheit Arm in Arm geht. 

Die Erscheinungen übten eine Wirkung aus und 
zogen zwingend die Aufmerksamkeit auf sich, worauf 
sofort die Erfahrung die Rolle des Führers über- 
nahm; diese schuf die Weisheit, welcher die Methode 
entsprang, damit sich beide gegenseitig fortentwik- 
keln; und der Mensch, der Anfangs die Wirkung 
sezwungenerweise erlitt, begann zu untersuchen; er 
begann die Ursachen zu erkennen, um auf diesem 
Wege auf Gesetze zu stossen, mit deren Erkennt- 
niss er seine eigene Existenz inmitten der Ursachen 
und Wirkungen einrichten konnte, und so wie er in 
suter Richtung fortschritt, auf eine höhere Stufe zu 
erheben vermochte. 

Das ist die Laufbahn alles menschlichen Wissens. 

Und wenn wir uns umsehen, sei es im heutigen 


Zustande der Menschheit im Allgemeinen, oder in 


jenem Theile der Culturgeschichte, welche wir als 


Keim der westeuropäischen Cultur zu betrachten 
pflegen: so stossen wir auf ganze Reihen der Erschei- 
nungen und Folgerungen. 

Wir sehen einerseits die hohe Stufe und den 
continuirlichen Fortschritt westeuropäischer Cultur, 
welche mit ihren Problemen die Götzenbilder der 
Einbildung und Einfalt stürmt, und dem blinden 
Glauben mit Thatsachen antwortet; gleich daneben, 


auf derselben Erdkugel, sehen wir auch heute 


noch Menschenfresserei. Andererseits sehen wir, 


BEVEZETÉS. 


járt, ugyanazon földtekén, a még ma is létező ember- 


falást. Másfelől látjuk, hogy megfelelő talajon a 
mint ezt kifejezni szoktuk — bizonyos körülmények 
között, már abban a korban is, a melyben az ember- 
szeretetről szóló tan — minden haladásnak e föföfel- 
tétele — még nem állott meg győzedelmesen, mégis 
akadtak oly fők, a melyek az értelem körében oly 
magaslatra jutottak, a melyen ma is tiszteljük ; szó- 
val, látjuk, hogy a míg Európában az emberszere- 
tetből szükségképen kibontakozó nemes democrátia, 
az épen oly szükségképen hozzátartozó értelmi elő- 
menetellel együtt érvényre jut, addig Dahomey még 
mindig áldozza hecatombáit. Az elsőre nézve tudjuk, 
hogy a tiszta emberszeretet tanát megelőzőleg Arıs- 
TOTELES már le tudott tenni oly alapokat is, a melye- 
ket eddig vagy éppen nem, vagy csak igen szerény 
mértékben bírtunk módosítani, a melyek ellenben 
sok tekintetben haladásunk kiinduló pontjait vagy 


legalább ösztönzőit képezék. 


Az ÁRISTOTELES-i szellem vívmányai mindenesetre 
virágai és gyümölcsei egy korszaknak. Minőségök 


indokolva s föltételezve van a természeti viszonyok 


által, a melyek — s csak ezek alapján a görög 
társadalom bizonyos állapotig, jelesen a szabadság 
tekintetében, s az ezen állapotnak megfelelő mive- 


lődési fokig egyáltalában eljuthatott. 


Az igazi emberszeretetből folyó, való democrat 
iránynak teljes hiánya határt szabott a görög társa- 
dalomnak, és e határ egyértelmű lett e társadalom 


enyészetével. 


De az e társadalom által megfutott lét azért nem 
volt meddő az emberiségre nézve, mert hiányai 
mellett is megtudta érlelni azon föltételeket, a me- 
lyek az Arıstoreues magaslatát kifejtették, a mely 
magaslaton azután oly szellemi gyümölcs termett, 


csírának egy más, magasabb korszak 


mely bevált 


számára. 


E virág: az inductió és deductió a maga alkal- 


mazásában. E virág fejlődésének utain eddig csak 
két határkő ismeretes, melynek neve ÁRISTOTELES 
és Newron. A kettő közötti hezagban mozognak az 


Epigonok. 


[611 


EINLEITUNG. 


dass auf geeignetem Boden — wie wir dies zu sagen 
pflegen — unter gewissen Umständen, schon zu der 
Zeit, in welcher die Lehre von der Nächstenliebe — 
diese Hauptbedinguns jeglichen Fortschrittes — 
noch nicht siegreich bestand, sich dennoch schon 
solche Köpfe vorfanden, welche im Kreise des Intel- 
lectuellen zu einer Höhe gelangten, auf welcher wir 
sie auch heute noch verehren; kurz gesast, wir 
sehen, dass, indem in Europa die der Nächstenliebe 
nothwendigerweise entströmende edle Demokratie, 
mit der eben so nothwendigerweise dazu gehörigen 
intellectuellen Prosression zur Geltung gelangt, 
Dahomey noch immer Hekatomben opfert. Rück- 
sichtlich des ersteren wissen wir, dass lange vor 
Lehre 


solche Grundlagen zu schaffen vermochte, welche 


der der Nächstenliebe Arıstorenes schon 
wir bis jetzt gar nicht oder nur in sehr bescheide- 
nem Masse zu modificiren vermochten, welche da- 
gegen in vielfacher Beziehung die Aussangspunkte, 
oder mindenstens den Sporn unseres geistigen Fort- 
schrittes lieferten. 

Die Eroberungen des ARISTOTELES’schen Geistes 
sind jedenfalls Blüthen und Früchte eines Zeitalters. 
Ihre Qualität ist durch die natürlichen Verhält- 
nisse bedingt und begründet, auf deren Grundlage 
— und nur auf dieser — die griechische Gesell- 
schaft bis zu einem gewissen Zustande, besonders 
rüucksichtlich der Freiheit, und zu einer diesem 
Zustande entsprechenden Culturstufe überhaupt 
gelangen konnte. 

Der güänzliche Mangel der der wahren Men- 
schenliebe entspringenden, wahren demokratischen 
Richtung, zog der griechischen Gesellschaft die 
Grenze, und diese Grenze war gleichbedeutend mit 
dem Verfalle dieser Gesellschaft. 

Aber der Lebenslauf dieser Gesellschaft war für 
die Menschheit dennoch nicht unfruchtbar; denn 
trotz aller Mängel vermochte er doch jene Bedin- 
gungen zu zeitigen, welche die Höhe des Arısto- 
TELES zu Stande brachten, auf weleher Höhe dann 
solche Früchte des Geistes gediehen, welche voll- 
kommen geeignet waren den Keim für ein höheres 
Zeitalter zu liefern. 

Diese Früchte sind: die Induction und Dedue- 
tion in ihrer Anwendung. Auf dem Wege der Ent- 
wickelung dieser Blüthen sind bis jetzt blos zwei 
Marksteine bekannt: ARISTOTELES und NEwrox. Im 


Zwischenraume bewegen sich die Epigonen. 


BEVEZETÉS. 


Az ARISTOTELES-i1 magaslatról származó csíra ott 


és akkor fogamzott meg s indúlt fejlődésnek, a hol 


és a mikor a társadalom oly nyugvópontig ért, mely 


a szabadság első, bár kezdetleges, de fejleszthető 
feltételeit megadta. 

És itt kezdődik az olyannyira érdekes kép, 
melyen a mivelödes menetét, terjedését, hódító 
hatalmát s ezeknek feltételeit, de az erőszakot is, 
mely a mivelödes menetét megakasztani törekedett, 
nyomról nyomra követhetjük. 

E képen mindenekelőtt azon tételt látjuk, misze- 
rint az emberiség a természeti viszonyok összegé- 
hez képest fejlődik. 

Minthogy e viszonyok azon a területen, a me- 
lyen ember létezhet, különbözők, e különbségekből 
önkényt következik az emberiségnek kisebb és 
nagyobb, élesen vagy kevésbbé élesen meghatá- 
rozott társadalmi egységekké való felbomlása, me- 
lyeknek azután sajátlagos, a természeti viszonyok 
sajátlagosságából folyó életök van. 

Ezen társadalmi egységek, a nemzetek, úgy 
viszonylanak az összes emberiséghez, mint az egyén 
a nemzethez; végleteik a természeti viszonyokhoz 
képest roppant eltéréseket mutatnak, akkorákat, a 
mekkorákat egy európai culturnemzet s az ember- 
faló ausztrálnéger között tényleg tapasztalhatunk. 

E szükségszerű, természetes csoportosításban 
rejlenek azután gyökérszálai az észtehetség s ebből 
kifolyólag a szemlélődési módok azon különbségei- 
nek is, a melyeket a különböző nemzeteknél tényleg 
tapasztalunk. Ezekben gyökerezik például az ango- 
loknak olyannyira erős inductiv hajlama, mint ellen- 
téte a németek erős deductiv hajlamának; innen 
ered azon számos árnyalat, a mely e két véglet 
között elfér és tényleg létezik is. 

De ez a különbség nagy tényezője a haladásnak, 
melynek hatása a mivelödes előhaladásával, mond- 
hatni geometricus progressióban növekszik. 

B 


mely 


különbségből kél azon nemes tulajdonság, 


az emberiségnek arravaló egységeit a legma- 
gasabb problemák megoldása felé kalauzolja: mert 
a szemlélődési mód sokfélesége, a dolgok sokoldalú 


megvilágítását szükségképen létrehozza, e sokol- 


EINLEITUNG. 


Der von der Arısrorenzs’schen Höhe stammende 
Keim benahm und entwickelte sich dort und dann, 
wo und wann die Gesellschaft zu einem solchen 
Ruhepunkte gelangte, welcher die ersten, wenn 
auch primitiven, aber zur Entwickelung geeigneten 
Bedingungen der Freiheit darbot. 

Und hier entrollt sich das so hochinteressante 
Bild, auf welchem wir den Gang, die Verbreitung 
und erobernde Gewalt der Cultur und die Bedin- 


sungen derselben — aber auch die rohe Gewalt, von 


Spur zu Spur verfolgen können, welche bestrebt war 
den Gang der Cultur zu hemmen. 

Vor allem Andern sehen wir auf diesem Bilde 
den Satz, dass sich die Menschheit im. Verhältnisse 
zur Summe der natürlichen Verhältnisse entwickelte. 

Nachdem diese Verhältnisse dort, wo der Mensch 
bestehen kann, verschieden sind, so folgt aus diesen 
Verschiedenheiten von selbst die Auflösung der 
Menschheit in grössere und kleinere, mehr oder 
minder scharf begrenzte sociale Einheiten, deren 
Leben dann ein eigenthümliches, den Eigenthümlich- 
keiten der natürlichen Verhältnisse entsprechen- 
des ist. 

Diese gesellschaftlichen Einheiten, die Nationen, 
verhalten sich zur gesammten Menschheit so, wie 
das Individuum zur Nation ; ihre Extreme zeigen im 
Verhältnisse zu den natürlichen Verhältnissen un- 
seheure Abweichungen, solche, wie wir dieselben 
zwischen dem europäischen Gulturvolke und dem 
Australneger thatsächlich beobachten. 

In dieser zwingenden, natürlichen Gruppirung 
wurzelt dann die Verschiedenheit der Verstands- 
kräfte und der aus diesen entspringenden Anschau- 
ungsweise, wie wir dies bei verschiedenen Völkern 
thatsächlich vorfinden; hier wurzelt z. B. die so 
stark ausgeprägte inductive Neigung der Engländer 
als Gegensatz der starken deduetiven Neigung der 
Deutschen; und hier entspringen die zahlreichen 
Abstufungen, welche zwischen diesen beiden Extre- 
men platzgreifen und factisch bestehen. 

Aus dieser Verschiedenheit entspringt auch die 
edle Eigenschaft, welche die seeieneten socialen 
Einheiten der Menschheit zur Lösung der höchsten 
Probleme leitet: denn die Vielartigkeit der An- 
schauungsweise bringt die vielseitige Beleuchtung 
der Dinge zu Stande, aus dieser Vielseitickeit entfal- 
tet sich die Kritik, vermittelst welcher wir uns der 


Wahrheit nähern können. 


BEVEZETÉS. 


dalúságból bontakozik ki a birálat, a melylyel az 
igazságot megközelithetjuk. 

Ez a munkafelosztás nagy elvének természetes 
alapja. Az eredmény, mely e munkafelosztás révén 
eléretett és elérhető, főtényezője a civilisátiónak, s 
mint ilyen, tulajdona, jöltevöje az emberiségnek. 

Az eredmény : a jelenségekből kibontakozó, tör- 
vényeiben fölismert való igaz. 

És ez az egyetlen, a leghatalmasabb, csalhatat- 
lan fegyver, melynek fénye a sötétséget eloszlatja, 
melynek éle nyomról nyomra kiírtja az akadályokat, 
a melyek a művelődés s így a valódi szabadság 
ösvényén felburjánzanak, szóval, ez az egyedűl 


győzedelmes fegyver, melynek győzelme valóban 


győző, mert maradandó. 


Győzelmei magok is fejlődnek. 
A felfogási képesség különbségei, melyek az 
emberiségnek az imént kiemelt értelmi csoportosi- 


tásából erednek, s nemzetek, családok, sőt egyénekre 


elosz vannak — kell is hogy legyenek , mer 
felosztva vannal kell is hogy legyenek , mert 
föltételei a szemlélődés sokoldalúságának — e 


különbségek lépten nyomon minden hatásnak ellen- 
hatását keltik föl. 

A rosz ellen a jó, a sötétség ellen a világosság 
küzd. 

Bár milyen lassan, de győz a jó, győz a világosság. 

Itt-ott visszaszorítva, elnyomva, ujból sikra száll 
s első gyökérszála, a melyet az alkalmas talajba 
mélyeszt, kiírthatatlanná lesz. Mihelyt e gyökér 
erőre kap, kezdődik a haladás, fokozva a verseny 
ösztöne, a példa hatalma által. 

Ha, bár milyen futó pillantással is, végig sietunk 
a mivelödes történelmén : úgy a mint ez az emberi- 
ség mai állapotát mutatja, a mint az értelmi s benne 
a társadalmi haladást szemünk elé állítja: a jó és a 
világosság diadalait fogjuk látni s megtanúljuk, hogy 
az emberiség, mint olyan, saját gyöngéi ellen, saját 
tökéletesedése érdekében kuzd, haladva fejlődik. 

Küzdelme kivezette ősállapotából, kivezette a 
visszahatás korszakainak sötétségéből, megszerzé 
neki azon eszközöket, melyek oly bámulatos, szinte 
csodás munkát végeznek: a dadogás beszéddé, 


hódító nyelvvé, a rovás írássá lett; és ma a könyv- 


N 


EINLEITUNG, 


Das ist die natürliche Grundlage des grossen 
Prineipes der Arbeitstheilung. Das Resultat welches 
durch diese Arbeitstheilung erreicht wurde, ist ein 
Hauptfactor der Civilisation und als solcher Eigen- 
thum und Wohlthäter der ganzen Menschheit. 

Das Resultat ist: die den Erscheinungen ent- 
springende, nach ihren Gesetzen erkannte Wahrheit. 

Und dieses ist die einzige, gewaltigste, unfehl- 
barste Waffe, deren Glanz die Finsterniss zertheilt, 
deren Schneide auf Schritt und Tritt die Hinder- 
nisse ausrottet, welche auf dem Pfade der Cultur, 
mithin der wahren Freiheit, emporschiessen, — mit 
einem Worte, sie ist die einzig siegende Waffe, deren 
Sieg besiegend, weil überzeugend, und eben deshalb 
bleibend ist. 

Aber auch diese Siege entwickeln sich. 

Die Verschiedenheiten der Fassungskraft, welche 
der soeben hervorgehobenen intelleetuellen Grup- 
pirung entspringen, und auf Nationen, Familien, ja 
sogar Individuen vertheilt sind — und auch ver- 
theilt sein mussen, weil sie Bedingungen für die 
Verschiedenheit der Betrachtung sind — diese 
Verschiedenheiten erwecken auf Schritt und Tritt 
für die Action eine Reaction. 

Es kämpft das Gute gegen das Böse, die Fin- 
sterniss gegen das Licht. 

Wenn auch langsam, es siegt das Licht und das 
Gute. Hier und dort zurückgedrängt, unterdrückt, 
betritt es wieder den Kampfplatz, und die erste Wur- 
zel, welchem es in geeignetem Boden vertieft, wird 
unausrottbar. Sobald diese Wurzel an Kraft gewinnt, 
beginnt der durch Wetteifer und die Gewalt des 
Beispieles gesteigerte Fortschritt. 

Wir mögen einen noch so flüchtigen Blick auf 
die Geschichte der Civilisation werfen : so wie sie den 
heutigen Zustand der Menschheit weiset, so wie sie 
uns den intellectuellen und darin den socialen Fort- 
schritt vor Augen führt, so werden wir den Triumph 
des Guten, des Lichtes erblieken; und wir werden 
es lernen, dass die Menschheit, als solche, gegen ihre 
eigenen Schwächen, im Interesse ihrer eigenen 
Vervollkommnung kämpft, sich fortschreitend ent- 
wickelt. 

Der Kampf führte sie aus dem Urzustande, er 
führte sie aus der Finsterniss des Zeitalters der Reac- 
tion; er errang ihr die Werkzeuge, welche eine so 
staunenswerthe, beinahe wunderbare Arbeit verrich- 
ten; das Lallen wurde zur Sprache, zur erobernden 


BEVEZETÉS. 


sajtó, a gőz hatalma s a napsugárral versenytfutó 
villanyszikra ostromolja a legtávolabb vidék titkos 


zugait. 


Ez tagadhatatlanul fejlődés és haladás a jó, a 
világosság felé. Nagy az út, a melyet az emberiség 


megfutott, de még nagyobb az, mely a jövőbe vezet. 


A nagy, mondhatnám elsödleges, csoportosításon 
s a belőle folyó munkafelosztason kívűl, a melyről 
szólottam, egy másik is bontakozik ki; az, mely a 
tunetek tömérdekségében mégis követhető rokon- 


ságban gyökerezik. 


E rokonság alkotta meg szükségképen azokat a 
szakokat, azon köröket, a melyekbe tudásunk, az azt 


fejlesztő vizsgálódás föloszlik. 


Látjuk az éjjelt, a nappalt, az évszakok váltako- 
zását, a villámot, halljuk a dörgést ; látjuk a földkéreg 
rétegeit, a növényvilágot, benne a rokon jellegű cso- 
portokat: itt fákat, ott bokrokat, emitt fűveket, 
évelő, nem évelő, szárazon, vizen és vízben élő, 
tenyésző növényeket; látjuk az állatvilágot, benne 
emlősöket, madarat, hüllöt, halat, a rovarseregeket; 
követjük e lényeket a szárazon, a vízen, vízben, a 
föld üregeiben, oda nőve a sziklához s viszont teljes 
szabadságban fenn a levegőben ; tapasztaljuk, hogy 
az életmód, a tartózkodás különbségei bizonyos 
szervezettel járnak, mely szervezet az alakcsopor- 


tokra reáruházza a rokonság jellegét. 


Itt azt látjuk, hogy a növényt a föld kérgétől, 
amott, hogy az állatot a növénytől — ismét növényt 
növénytől, állatot állattól, valamennyit a földtől, az 
évszakoktól, a légtünetektől elválasztanunk nem 
lehet. 


Minél mélyebbre hatolunk, annál inkább nyi- 
latkozik a további munkafelosztás szüksége. Mert 
megkülönböztetjük ugyan az állatot alakja után, 


életmódja után, — ez sok és kevés! 


Az élettani jelenségek, a szövetek alaki része, a 


fejlődés, kényszerűleg reávezetnek más meg más 


EINLEITUNG. 


Rede, die Kerbe zur Schrift; und heute stürmt die 
Buchdruckerpresse, die Gewalt des Dampfes und der 
mit dem Lichtstrahle wettlaufende elektrische Funke 
die geheimsten Winkel der entlegenen Gegenden. 

Da ist unleugbar Entwickelung und Fortschritt 
zum Guten, zum Licht. 

Der Weg, den die Menschheit bisher durchmass 
ist gross, aber noch grösser ist derjenige, welcher in 
die Zukunft führt. 

Ausser der grossen, ich möchte sagen primären 
Gruppirung und der daraus folgenden Arbeitsthei- 
lung, von welcher ich gesprochen habe, entsteht 
auch eine andere, diejenige, welche in der, inmitten 
der Masse von Erscheinungen verfolgbaren Ver- 
wandtschaft wurzelt. 

DieseVerwandtschaft erzeugte nothwendigerweise 
diejenigen Fächer und Kreise, in welche unser Wissen 
und die dasselbe entwickelnde Forschung zerfällt. 

Wir sehen die Nacht, den Tag, den Wechsel der 
Jahreszeiten, den Blitz, wir hören den Donner; wir 
sehen die Schichten der Erdrinde, die Welt der 
Pflanzen, darinnen Gruppen verwandten Charak- 
ters: hier Bäume, dort Sträucher, dahier Gräser, 
perennirende und nicht dauernde, auf dem Trocke- 
nen, dem Wasser, im Wasser lebende und fortkom- 
mende Pflanzen; wir sehen das Thierreich, darin 
Säuger, Vögel, Amphibien, Fische, Insectenheere, 
und folgen diesen Wesen auf dem Trockenen, dem 
Wasser, im Wasser, in den Höhlungen der Erde, an 
den Felsen gekettet und wieder vollkommen frei in 
den Lüften; wir erfahren es, dass die Verschieden- 
heit der Lebensweise, des Aufenthaltes mit einer 
gewissen Organisation verknüpft ist, und dass diese 
Organisation die Formengruppen mit den Charak- 
teren der Verwandtschaft bekleidet. 

Hier bemerken wir, dass wir die Pflanze nicht 
von der Erdrinde, — dort das Thier nicht von der 
Pflanze, — hinwiederum die Pflanze nicht von der 
Pflanze, das Thier vom Thiere, alle zusammen von 
der Erde, von den Jahreszeiten, den meteorologischen 
Erscheinungen zu trennen vermögen. 

Je tiefer wir eindringen, desto mehr tritt die 
Nothwendigkeit einer weiteren Arbeitstheilung zu 
Tage. Denn wir unterscheiden wohl das Thier nach 
seiner Gestalt und Lebenweise. Das ist viel und 
wenig! 

Die physiologischen Erscheinungen, die Gestal- 


tung der Gewebe, die Entwickelung, führen uns 


BEVEZETÉS. 


tünetkörök számbavételére. A lábban láthatunk szer- 
vet, de szerkezetében kell, hogy lássuk az emeltyűt 
is; és ezzel kitárúl előttünk a természettan, az erő- 
műtan nagy köre ; és ha elemi alkatrészeire bontjuk 
szét, belejutunk a vegyi folyamatok végtelen körébe ; 
s mindez szorosan hozzá fog tartozni az állat isme- 


retéhez! 


A mondottak csak vázlatát képezik a vázlatnak, 
melyből azonban annyit kivehetünk, hogy a tünet- 
körök szervesen összefüggnek, a miből azután az is 
következik, hogy azon disciplinák a melyekre az 
emberi tudás szükségképen föloszlik, kölcsönösen 
kell hogy fejlődjenek, mert kölcsönösen szabályoz- 
zák egymást; és hogy e kölesönössegböl foly az ösz- 
szes tudás. Az is következik, hogy mihelyt e kölesö- 
nösséget elejtjük, egyoldalúvá válik működésünk s 


okvetetlenül tévednünk kell. 


Szükségesnek tartottam e gondolatokat előrebo- 
csátami, mert azok, a mikre mindjárt áttérek, e gon- 


dolatokban vissza fognak tükröződni. 


Előbb általános vonásokban fogok az állatrend- 
szer fejlődéséről, e fejlődés föltételeiről szólni, utóbb 
áttérek könyvem voltaképeni tárgyának rendsze- 


rére. 


Az állatvilág tüneményeivel szemben az emberi 
értelem első és igen természetes föladata az volt, 
hogy az alakokat megkülönböztesse, az e megkülön- 
böztetésekből önkényt kibontakozó rokonságok sze- 


rint csoportosítsa, s így alkossa meg fogalmait. 


Tekintettel arra, hogy azon különböző szakkö- 
rök, melyek az állatvilágra egyáltalában alkalmaz- 
hatók, csak kölcsönösen fejlődnek, az első megkü- 
lönböztetések természetesen csak külső jegyek alap- 
ján történtek, melyekhez legfeljebb az életmód szem- 


betünőbb sajátságai csatlakoztak. 


Így meg lettek különböztetve pld. a madarak 
az emlősöktől, a madarak között azok, a melyek 
vízen élnek ; de a madárfogalomnak szabatos meg- 
határozása lehetetlenné vált, mert hiányzott a 
tapasztalás sokoldalú és terjedelmes alapja, és 
hiányzott, természetesen, azon diseiplinák alkalma- 
zása is, a melyek az ismeret mélyítésére valók. 


HERMAN OTTÓ : MAGYARORSZÁG PÖK-FAUNÄJA. II. 


EINLEITUNG. 


zwingend zur Einbeziehung anderer Erseheinungs- 
kreise. Den Fuss mögen wir als Organ ansehen, 
aber in seiner Zusammensetzung müssen wir auch 
den Hebel erblicken, und damit eröffnet sich vor uns 
der grosse Kreis der Physik und Mechanik; und 
wenn wir denselben in seine elementaren Bestand- 
theile zerlegen, so gerathen wirin den endlosen Kreis 
der chemischen Processe. Und alles dieses wird noth- 
wendigerweise zur Kenntniss des Thieres gehören! 

Das Gesagte bildet nur die Skizze der Skizze, 
aber so viel können wir daraus entnehmen, dass 
die Erscheinungskreise organisch zusammenhängen, 
woraus dann auch folst, dass sich diejenigen Dis- 
eiplinen, in welche das menschliche Wissen nothwen- 
digerweise zerfällt, gegenseitig entwickeln müssen, 
weil sie einander gegenseitig regeln; und dass aus 
dieser Gegenseitigkeit das Gesammtwissen ent- 
springt. Auch das folgt, dass sobald wir diese 
Gegenseitigkeit missachten, unsere Thätigkeit ein- 
seitig wird und wir unvermeidlich irren müssen. 

Ich habe es für nöthig erachtet, diese Gedanken 
voranzustellen, denn dasjenige, worauf ich sogleich 
übergehe, wird sich in diesen Gedanken abspiegeln. 

Ich werde vorerst in allgemeinen Zügen von der 
Entwickelung des Thiersystemes und seinen Bedin- 
gungen sprechen, später werde ich auf das System 
des Gegenstandes dieses Buches übergehen. 

Angesichts der Erscheinungen des Thierreiches 
war es für die menschliche Vernunft die erste Auf- 
gabe, dass sie die Formen unterscheide, nach den aus 
diesen Unterscheidungen resultirenden Verwandt- 
schaften gruppire, und so zu Begriffen gelange. 

Mit Berücksichtigung dessen, dass sich nämlich 
die verschiedenen Diseiplinen, welche auf die Erschei- 
nungen der Thierwelt überhaupt angewendet werden 
können, gegenseitig entwickeln, geschahen die ersten 
Unterscheidungen natürlicherweise, nur auf Grund 
äusserer Merkmale, denen sich höchstens noch die 
auffallenderen Eigenthümlichkeiten der Lebensweise 
anschlossen. 

Es wurden z. B. die Vögel von den Säugethie- 
ren, unter den Vögeln jene, welche auf dem Wasser 
leben, unterschieden; aber eine präeise Definition 
des Begriffes «Vogel» wurde nicht möglich, denn 
es fehlte die Grundlage, die vielseitige Erfahrung, 
und es fehlte natürlich auch die Anwendung der- 
jenigen Diseiplinen, welche zur Vertiefung der 


Kenntniss berufen sind. 


10 


OTTO HERMAN : UNGARNS SPINNEN-FAUNA. II 


BEVEZETÉS. 


De legfőképen hiányzott a szabatos eljárásnak 
alapföltétele, oly módszer, mely a szerzett ismeretet 
úgy csoportosítsa és megörizze, hogy az mindenkor 
ismét föltalálható s tehát bővíthető legyen, szóval, 
mely biztos subjectumokat nyújtson a jövő praedi- 


cátumainak. 


Ha a LIssé előtti korszakból reánk maradt for- 
rásokra pillantunk, mindig és mindenütt egy szilárd 
módszer hiányát fogjuk tapasztalni, mindenütt tapo- 


gatódzásra találunk. 


Akkor az ismeret úgyszólván az egyénhez volt 
kötve, vele fejlődött — de sírba is szállott, s az 
utód újból kezdhette. Ilyen körülmények között 
munkafelosztásról, az ismeretek fejlesztéséről nem 
lehetett szó. Egy valóságos sisyphusi erőlködés volt 
ez, melylyel csak egyesek bírták megközelíteni a hegy 
csúcsát, szerezhettek mélyebb belátást, így Arıs- 


TOTELES. 


Már pedig az állatvilág roppant köre okvetetle- 
nül azt követelte, hogy a felismerésével járó munka 
ne csak egyének, hanem nemzedékek sőt korszakok 
között is felosztassék; a felosztás sikeressegenek 
alapföltétele pedig az, hogy a következő egyén, nemze- 
dék vagy korszak a munkát ott vehesse föl, a hol az, 
előde letüntével megszakadt, s innen bizton folytat- 


hassa, is. 


A borostyán méltán megilleti azt, a ki ezt lehe- 
töve tette. 


E 
Linn& volt. 


módszer bölesöje Euröpa!, szerzője svéd, 


Svéczia aránylag jókor kiforrta magát. A közép- 
kor s a reformátió viharaiból kikerülve, szelleme 
felszabadult, tisztult. A földíratilag előnyös fekvés, 
mely területének határát nem tette kétségessé, a 
kívülről jövő háborgatásoktól védte, míg az éghaj- 
lat egészbenvéve zordon volta s az ellene való küz- 


dés szüksége reávezette a tünetek behatóbb számba- 


1 Lásd Buckue I. 23. fejezet az okokra nézve, melyeknél fogva 


csak Euröpa lehetett 


10 


EINLEITUNG. 


Vor Allem fehlte aber die Grundbedingung eines 
regelrechten Vorgehens, die Methode, vermittelst 
welcher die erworbene Kenntniss so geordnet und 
sesichert werden konnte, dass diese Kenntniss zu 
jeder Zeit wieder gefunden und also auch vermehrt 
werden konnte; mit einem Worte, welche Methode 
den Prädicaten der Zukunft stets sichere Subjecte 
zu reichen vermochte. 

Wenn wir auf jene Quellen einen Blick werfen, 
welche aus der Periode vor Liss& auf uns überka- 
men, so werden wir immer und überall den Mangel 
einer festen Methode bemerken, wir werden überall 
auf unsicheres Umhertappen stossen. 

Die Kenntniss war dazumal sozusagen an das 
Individuum geknüpft, sie entwickelte sich mit ihm 
und eins mit ihm zu Grabe, und der Nachkomme 
konnte von vorne besinnen. Unter solchen Umstän- 
den konnte von Arbeitstheilung, von einer Entwik- 
kelung der Kenntniss keine Rede sein. Es war dies 
Sisyphusarbeit, vermittelst welcher sich nur Einzelne 
dem Gipfel des Berges nähern, tiefere Einsicht zu 
erwerben vermochten, so ARISTOTELES. 

Und es ist doch so, dass der ungeheure Kreis 
der Thierwelt es zur unbedinsten Nothwendiskeit 
machte, dass die Arbeit seiner Erforschung nicht 
nur unter Individuen, sondern Generationen, ja 
Perioden vertheilt werde ; und die Grundbedinsung 
des Erfolges dieser Arbeitstheilung war: dass das 
nachfolgende Individuum, die nachfolgende Generation 
oder Periode, die Arbeit dort aufzunehmen vermöge, 
wo diese mit dem Vergehen des Vorfahrs aufgehört 


hat, und dass sie dann von diesem Punkte aus sicher 


fortgesetzt werden könne. 


Der Lorbeer gebührt gewiss Dem, der dieses 
möglich machte. 

Die Wiege dieser Methode war Europa, ! ihr 
Schöpfer war ein Schwede, LINNÉ. 

Schweden durchlief verhältnissmässig zeitlich 
seine Sturm- und Drang-Periode. Den Stürmen des 
Mittelalters und der Reformation entstiegen, wurde 
sein Geist befreit und geremigt. Seine vortheilhafte 
geographische Lage, welche seine Grenzen keinem 
Zweifel unterwarf, beschützte das Land vor äusserer 
Beunruhigung, wogegen das im Ganzen rauhe Clima, 
die Nothwendiskeit, gegen dasselbe anzukämpfen, 
eine eingehendere Beachtung der Erscheinungen 
zur Folge hatte. Dabei gestattete das in Folge des 


! Rücksiechtlieh der Ursachen siehe: Buckve I, Cap. II. 


BEVEZETÉS. 


vételére. E mellett a tüneteknek a zordon éghajlat- 
ból folyó szerényebb arányai jobb be- és áttekin- 
tést engedett. En ezeket tekintem azon okoknak, a 


melyek a LINNÉ-i szellem kifejtésére hatottak. 


Most lássuk a LINNÉ-i szellem eredményének 


lehető legtömörebb kivonatát. 


A teremtés eszméjére nézve tisztán deductiv 
volt, azaz: egy fölállított elvből a tényekre követ- 
keztetett. Ennek leghatározottabb kifejezője ez a 
LissÉé-i mondat: «Species tot sunt diversae, quot 


diversas formas ab initio ereavit infinitum ens.» 


Ez bizonyos fokig hátráltatta a tiszta induetio 
erélyes alkalmazását, mely minden dogmát kizár, 
mert csak így következtethet tétovázás nélkül a 
tényekről az elvekre. De az is igaz, hogy a gyakor- 
latban, rendszere alkotásában LINNÉ. maga sem tar- 
totta magát szorosan e mondás értelméhez, mert 
maga is elismerte a válfajokat (varietates). A kor 
szelleme, jelesen a vallás akkori nagy tekintélye, 


különben e dogma fölállítását érthetővé teszi. 


A munka végrehajtása épen az inductióra szo- 
rult, mert arról volt szó, hogy az állatvilág alakjai 
bizonyos jegyek alapján, melyeket csak az inductiv 


eljárás süthetett ki, bizonyos rendbe állíttassanak. 


Csak e jegyek tették lehetővé, hogy az ismerte- 
tések úgy szereltettek fel, hogy az illető állatalak 


mindenkor ismét felismerhető lett. 


A felszerelt ismertetés állandó és lehetőleg jel- 
lemző elnevezéshez köttetett s egy fogalom képét 


viselte, mely fejleszthető volt. 


Egy jegy, az, a mely legfőbbnek mutatkozott, 
osztó elvül állíttatott fel, melynek a többi jegyek 
alárendeltettek. 


Ily módon tűnt föl legelébb is a (látszólagos) 
szervezeti egység: a faj (species), mely korlátlan 
számú, de határozottan egybehangzó szervezetű 
egyéneknek foglalatja, pld. valamennyi házi kutya 
szervezete megegyezésénél fogva egy fajt alkot; de 


már a farkas nem tartozik e fajhoz, mert határo- 


11 


EINLEITUNG. 


Mass 


Erscheinungen, einen besseren Ein- und Ueberblick. 


rauheren Himmels viel bescheidenere der 
Hierin glaube ich die Ursachen zu erblicken, welche 
auf die Entwickelung des LINNÉsehen Geistes ein- 
wirkten. 

Nun wollen wir das Resultat dieses Geistes im 
compactesten Auszuge betrachten. 

Rücksichtlich der Schöpfungsidee war dieser 
Geist rein deductiv, d. i. er schloss aus einem auf- 
gestellten Princip auf die Thatsachen. Der präg- 
nanteste Ausdruck dieses ist der Lrsséjsehe Satz: 
«Species sunt tot diversae, quot diversas formas ab 
initio ereavit infinitum ens.» 

Dieser Satz hat bis zu einem gewissen Grade 
die energische Anwendung der Induction gehemmt, 
welche ein jedes Dogma ausschliesst, weil sie nur so, 
ohne zu schwanken, von Thatsachen auf Prineipien 
zu schliessen vermag. Aber auch das ist wahr, dass 
sich LINNÉ selbst während der Schöpfung seines 
Systemes nicht allzu streng an die Bedeutung die- 
ses Satzes hielt, denn er selbst hat die Varietäten 
anerkannt. Der Geist der Zeit, besonders das dama- 
lige Ansehen der Religion, machen übrigens die 
Aufstellung dieses Dogma begreiflich. 

Die Ausführung der Arbeit war eben auf die 
Induction gewiesen, denn es war Aufgabe, dass die 
Formen der Thierwelt auf Grundlage gewisser Zei- 
chen, welche nur das induetive Verfahren festzu- 
stellen vermochte, in eine gewisse Ordnung gebracht 
werden sollen. 

Nur durch diese Zeichen wurde es möglich, die 
Bezeiehnungen der Thiere so auszustatten, dass die 
betreffenden Thierformen immer wiedererkennbar 
wurden. 

Die ausgerüstete Beschreibung wurde dann an 
eine möglichst charakterisirende Benennung ge- 
knüpft und repräsentirte einen Begriff, welcher fort- 
entwickelt werden konnte. 

Ein Zeichen, welches sich als ein wichtigstes 
erwies, wurde als Theilungsprineip aufgestellt und 
diesem wurden alle übrigen Zeichen unterordnet. 

Auf diese Weise ergab sich zuvörderst die (schein- 
bare) organische Einheit: die Art (species), als 
Inbegriff der unbeschränkten Menge organisch ent- 
schieden übereinstimmend gebauter Individuen; 
z. B. die Gesammtheit der Haushunde bilden auf 
Grund gleicher Organisation eine Art, aber der 
Wolf gehört nicht mehr zu dieser Art, weil er durch 


91 


BEVEZETÉS. 


zottan kivehető jegyekben eltér a házi kutyától. 
A fajok áttekintése azután kitüntette, hogy bizonyos 
jegyek a fajokat rokonokká teszik s így egy másnemű 
egység alakúl, a melyhez a fajok oly viszonyban 
állanak, mint az egyének a fajhoz, azaz: bizonyos 
jegyek alapján rokon, korlátlan számú faj egy nemet 


(genus) alkot. 


A megkülönböztetés e módja azután megteremté 
az annyira fontos kettős elnevezést, mely a rokon- 
ság szerint a fajok csoportját s az egymásközötti 
különbségek szerint a fajokat jelöli, peldaul: 
bizonyos jegyek alapján a házi eb, a farkas, a róka 
rokonok, tehát egy nemet alkotnak, az ezt feltün- 
tető név Canis ; de egymás között különböznek, tehát 
fajokra oszolnak, s lesznek: Canis familiaris, Canis 


lupus, Caris vulpes fajok. 


Könnyen beláthatni, hogy e nyomon következe- 
tesen haladva, a nemeket családokba (familiae), eze- 
ket rendekbe (ordines), ezeket ismét osztályokba 


vagy seregekbe (classes) lehetett csoportosítani. 


Ez egy roppantúl messzeható vívmány volt, 
mert megszerzé azon föfeltetelt, a melyre fennebb 
külön súlyt fektettem, t. 1. a munkának sikeres föl- 
osztását. Az utód folytathatta a munkát. Mindent be 


lehetett vonni a szemlélődés körébe. 


A disciplinák, a melyek az állattanra egyáltalá- 
ban alkalmazhatók, s főleg arravalók, hogy e nemű 
ismeretünket ne csak szélesbítsék, hanem — és erre 
külön súlyt fektetek — mélyítsék is, csak innentől 
fogva kaptak bíztos subjectumokat. A bonczoló 
bíztosan tovább vihette előre munkáját, mert tudta, 
hogy ugyanazon tárgyon folytatja, a melyen előde 
megkezdte stb. 


De igaz is, hogy LINNÉ alkotása nem szült reac- 
tiót, hanem ki lett fejtve. A. vita, mely hozzáférhe- 
tett, csak a föntebb idézett mondás ellen fordúl- 
hatott. 


Igenis érthető, hogy ily hatalmas alkotás tartós, 
mély benyomást gyakorolt főleg azon nemzet tudo- 


mányos világára, a melynek körében létrejött; és 


EINLEITUNG. 


entschieden erkennbare Kennzeichen von dem Haus- 
hunde abweicht. Der Ueberblick der Arten ergab 
dann, dass durch gewisse gemeinschaftliche Kenn- 
zeichen gewisse Arten Verwandtschaft zeigen, und 
so entstand eine anders geartete Einheit, zu welcher 
sich die Arten so verhielten, wie die Individuen zur 
Art, d. 1. die auf Grund gewisser Kennzeichen ver- 
wandten Arten bilden in unbeschränkter Zahl ein 
Genus. 

Diese Art der Unterscheidung schuf dann die 
so wichtige binaere Nomenclatur, welche die Arten- 
Arten 
nach ihren Unterschieden (zugleich Eigenschaften) 


gruppen nach ihrer Verwandtschaft, die 
bezeichnet; z. B. auf Grund gewisser Zeichen sind 
Haushund, Wolf und Fuchs verwandt, sie bilden also 
eine Gattung (genus) der Name dafür ist: Canis; 
aber sie sind untereinander verschieden, zerfallen 
also in Arten und: werden also Canis familiaris, 
Canis lupus, Canis vulpes benannt. 

Es ist leicht begreiflich, dass die consequente 
Verfolgung dieser Spur es gestattete, die Gattun- 
gen in Familien, diese in Ordnungen und die letzte- 
ren in Classen zu gruppiren. 

Das war eine Errungenschaft von ungeheurer 
Tragweite, denn sie errang jene Grundbedingung, 
welche ich vorhin besonders betont habe, d. i. die 
erfolgreiche Theilung der Arbeit. Der Nachfolger 
vermochte die Arbeit des Vorfahrs fortzusetzen. Alles 
konnte der Betrachtung unterzogen werden. 

Die Disciplinen, welche auf die Thierkunde 
überhaupt anwendbar und vor allem dazu berufen 
sind, dass sie unser Wissen nicht nur ausbreiten, 
sondern — und dieses betone ich besonders — son- 
dern auch vertiefen, erlangten nun sichere Subjecte. 

Der Anatom vermochte die Arbeit seines Vor- 
gängers sicher fortzuführen weil er wusste, dass er 
sie an demselben Gegenstand fortsetzte, an welchem 
sie der Vorgänger begann u. s. f. 

Es ist aber auch wahr, dass Lmx&’s Schöpfung 
keine Reaction hervorrief, sondern, dass sie weiter 
entwickelt wurde. Der Widerstand, welcher sich 
ihr zu nähern vermochte, konnte sich nur gegen den 
oben citirten Ausspruch wenden. 

Es ist leicht begreiflich, dass eine so gewaltige 
Schöpfung eine dauernde, tiefe Wirkung auf jenes 
Volk ausübte, in dessen Schosse sie entstand; und 
es ist wahr, dass die schwedischen Jünger der 


Thierkunde auch heute noch eine entschieden con- 


BEVEZETÉS. 


igaz, hogy az állattan svéd mivelöi ma is határo- 
zottan conservativ irányt követnek, oly értelemben, 
hogy a speculatióval igen óvatosan élnek s tisztán 
csak a tapasztalati úton megbizonyított tényeket 
vonják combinátióik körébe. Irodalmuk szerfelett 
nagy józanságát és gyakorlati értékét innen szár- 


maztatom. 


De e nagy alkotás kifelé is hatott. Megadta a 
módot, hogy a megfigyelések folyton új alakok beso- 
rozásával tágitsák a LINNÉ által megállapított kere- 
tet. Így keletkezett a leíró természetrajzi irodalom, 
mely ma már óriási adathalmazokat őriz. A munka 
föl lett osztva s keletkezhetett a specialismus, a 
mely egyes seregeket, rendeket, sőt egyes családokat 
vagy nemeket választhatott beható tanulmánya tár- 


gyáúl. 


Ez volt a külterjes (extensiv) irány, mely idő- 
haladtával bizonyos okoknál fogva, melyekre még 
visszatérek, tulságokba csapott át s igen sekélylyé 


tette a tudományt. 


Az intensív — belterjes — irány, különösen 
Linse idézett, dogmaticus alaptétele által kihíva, 
a bölcseletben nyilvánult, s a mellett, mint már 
föntebb említettem is, az allattanı diseiplinák hat- 


hatós művelésében nyert kifejezést. 


Valamennyi irány miveleseben a eulturnemzetek 
közül mindazok, a melyek kellő értelmi magasla- 
ton állottak, részt vehettek. Így érvényre emelked- 
hetett a szemlélődési mód sajátossága is, mely a 
nemzeti jellegben gyökerezik ; sőt, a társadalmi álla- 


pot is visszatükröződik a nagy munka menetében. 


Itt is feltaláljuk a szellemes francziát, a követ- 
kezetesen inducáló angolt, a német particularismust 
és idealismust, míg a fontoló svéd, úgyszólván egy 


gondos könyvelő módjára, mérlegeket készít. 


De mindannyia nem mellőzheti LISNÉ alkotá- 
-sát; ma sem, mert ez eddig is az egyetlen mód arra, 
hogy az állatvilág formáin egyáltalában áttekintést 


nyerhessunk. 


0 


EINLEITUNG. 


servative Richtung verfolgen, in dem Sinne, dass 
sie von der Speculation áusserst behutsam Gebrauch 
machen, und in das Bereich ihrer Combinationen 
ausschliesslich nur die auf dem Wege der Erfah- 
rung erhärteten Thatsachen einbeziehen. Die aus- 
nehmende Nüchternheit und den practischen Werth 
ihrer Literatur glaube ich daher ableiten zu 
können. 

Aber diese grosse Schöpfung wirkte auch nach 
Aussen. Sie gab das Mittel an die Hand, vermittelst 
welchem es möglich wurde, durch fortwährende 
Einreihung neu erforschter Formen, die durch LINNÉ 
bestimmten Grenzen zu erweitern. So entstand die 
naturhistorisch deseriptive Literatur, welche heute 
schon riesige Stösse von Daten aufbewahrt. Die 
Arbeit wurde getheilt und der Specialismus konnte 
entstehen, der dann einzelne Classen, Ordnungen, 
ja Familien oder Gattungen einer eingehenden 
Betrachtung zu unterwerfen vermochte. 

Dieses war die extensive Richtung, welche im 
Laufe der Zeit, in Folge gewisser Ursachen, auf 
welche ich noch zurückkommen werde, bis zum 
Uebermasse ging, und zur Verflachung der Wissen- 
schaft führte. 

Die intensive Riehtung, durch LINNÉJs eitirten 
fundamentalen Spruch besonders herausgefordert, 
entfaltete sich in der Philosophie, und dabei, wie 
ich dieses schon oben angedeutet habe, in der ein- 
dringliehen Cultur der zoologischen Diseiplinen. 

In der Entwickelung aller Richtungen partiei- 
pirten alle jene Culturvölker, welche die geeignete 
intelleetuelle Höhe erklommen hatten. Auf diese 
Art vermochte auch jene Eigenthümlichkeit der 
Anschauungsweise zur Geltung zu gelangen, welche 
im Nationalcharakter wurzelt; ja sogar der Zustand 
der Gesellschaft wiederspiegelt sieh in dem Fort- 
sange der grossen Arbeit. 

Auch hier finden wir den geistvollen Franzosen, 
den eonsequent inducirenden Engländer, den deut- 
schen Partieularismus und Idealismus, wogegen 
der überlegende Schwede — ich möchte sagen wie 
ein umsichtiger Buchhalter — die Bilanz zieht. 

Aber sie Alle können Linx&’s Schöpfung nicht 
entbehren, auch heute nicht; denn diese bietet 
auch gegenwärtig noch die einzige Möglichkeit, 
vermittelst welcher wir über die Formen der Thier- 
welt überhaupt einen Ueberblick zu erlangen ver- 


mögen. 


BEVEZETÉS. 


A mult század végén végbement társadalmi nagy 
átalakulás ellenállhatatlan nyomása alatt, e téren 
is czikázni kezdenek a szabad szellem villämai: a 


bölcselet hatalmas, merész támadásokat intéz. 


A franczia LAMARCK az alakok fejlődését hirdeti, 
s így a vallásban érvényes, LINNÉ általa tudomány- 
ban is mérvadónak elfogadott teremtési eszmének 
ellenkezőjét vitatja; bajtársul bírja földijet Gzor- 
FROY SAINT-HILAIRE-t s útain találkozik a németek 


legkivételesebb szellemével: Gorrnp-vel ! 


Erre franczia részről következik a reactió, mely 


a társadalmival egybevág. 


Cuvreg lép föl. A legfelsőbb kiinduló pontra 
nézve LINNÉ-vel és a vallással egy alapon állva, 
segitsegül hívja a boncztant, az öslenytant, megala- 
pítja az összehasonlító állattant; s minthogy egy 
jegy helyett az állat complexusát veszi osztó elv 
gyanánt, a valóban egészen mesterséges LINNÉ-féle 
rendszert, bizonyos fokig természetessé fejleszti. 
Ez egy nagy lépés volt, s minthogy legfelsőbb kiin- 
dulópontja a kor akkori szellemével egybevágott, 
LAMARCK és GEOFFROY SAINT - HILAIRE-rel szemben 
győztesnek is maradt; hogy nem véglegesen győztes, 


ez a dolog természetéből önkényt következik. 


Itt is ugyanazt tapasztaljuk, mit Svécziában. 
Cuvier-nek legnagyobb hatása saját nemzetére esett 


és még ma is tart. ! 


Anglia ezekben föltünően kevés részt vett a nyil- 


vánosság terén. Szellemének erősen gyakorlatias 
vonása az inductiv uton tartotta ; de, a mit LINNÉ és 
CuvIER erre az irányra nézve is üdvöset nyujtottak, 
ezt behatóan alkalmazta, felhasználta. Iránya sajá- 
tosságánál és ennélfogva szemlélődése külön termé- 
szeténél fogva, másnemű eredményhez is jutott s 


hivatva lett, hogy LAMARCK eszméit tovább fejtse. 
Ez Darwın által történt. 


Hogyha Darwın-nak korszakot alkotó nagy lépé- 


sét azon eszmék szempontjából tekintjük, a melye- 


1 Vesd össze HAEckKEL «Natürliche Schöpfungsgeschichte» 


1570. 105. lap, 


EINLEITUNG. 


Unter dem unwiderstehlichen Druck der zu Ende 
des vorigen Jahrhunderts vorgefallenen grossen 
socialen Umwandlung beginnen auch auf diesem 
Felde die Blitze des freien Geistes zu zucken: die 
Philosophie vollbrinst ihre gewaltigen, kühnen 
Angriffe. 

Der Franzose LAMARCK verkündet die Entwik- 
kelung der Arten und befehdet damit die in der 
Religion giltige und durch LINNÉ auch für die Wis- 
senschaft als massgebend angenommene Schö- 
pfungsidee ; in seinem Landsmanne GEoFFROY SAINT- 
Hıraıke findet er seinen Kampfgenossen und auf 
seinen Wegen trifft er den exceptionellsten Geist 
der Deutschen : GorrHE ! 

Die Reaction auf dieses Beginnen erfolgt von 
Frankreich aus, und trifft mit der socialen zusammen. 

Cuvier tritt auf. Rücksichtlich des höchsten 
Ausgangspunktes mit LINNÉ und der Religion auf 
demselben Punkte stehend, ruft er die Anatomie, 
die Palaeontologie zu Hilfe, begründet die verglei- 
chende Zoologie; und da er statt einem Kennzei- 
chen den Complex des Thieres als Theilungsprineip 
aufstellt, entwickelt er Linx®’s künstliches System 
zu einem bis zu gewissem Grade natürlichen. Die- 


ses war ein grosser Fortschritt, und nachdem 


sein höchster Ausgangspunkt mit dem Geiste der 
damaligen Zeit übereinstimmte, behielt er LAMARCK 
und GEOFFROY SAINT-HILAIRE gegenüber auch den 
Sieg. Dass dieser Sieg kein endeiltiger war, das 
folgt wohl von selbst aus der Natur der Sache. 

Auch hier können wir das nämliche wahrneh- 
men, wie in Schweden. Den grössten Eindruck übte 
Cuvier auf seine Nation, und dieser Eindruck wirkt 
auch heute noch. ! 

England nahm an diesem in der Oeffentlichkeit 
wenig Antheil. Der ausgeprägt starke practische 
Zug seines Geistes erhielt England auf dem Wege 
der Induetion ; aber was LINNÉ und Cuvier in die- 
ser Richtung hin Erspriessliches boten, das wurde 
eingehend angewendet und benützt. Bei der Eigen- 
heit seiner Richtung, zufolge der verschieden gear- 
teten Anschauungsweise, gelangte England auch 
zu einem anders gearteten Resultate, und ward 
berufen Lamarer’s Ideen weiter zu entwickeln. 

Das geschah durch Darwin. 

Wenn wir Darwın’s grossen, epochalen Schritt 
von dem Standpunkte derjenigen Ideen betrachten, 


! Vergleiche: HAECKEL «Natürl. Schopfungsgesch.» 1870, p. 105. 


BEVEZETÉS. 


ket a megelőzőkben kifejteni igyekeztem, akkor itt 
is a munkafelosztást ismerhetjük fel; legfőképen 
pedig felismerhetjuk a szemlélődésnek természete- 
sen indokolt sokféleségéből eredő sajátlagos ered- 
ményt. 

Úgy a mint LINNÉ eljárása külszervezeti (oris- 
mologiai), Cuvier eljárása boneztani jellegű volt, 
úgy Darwın eljárásában ismét a biologiai jellegre 
esik a súly; és valóban, ha Darwın eszméinek mene- 
tét, jelesen ezen eszmék bizonyító anyagát figyelem- 
mel kiserjük, bizonyosan a mondott jellegre bukka- 


nunk. 


DaARwIx lépésének hatása még fokozódott, mert 
földije, LYELL, földtani vívmányaival egybevágott. 
A kutatás intensivitása ezekből tisztán kitűnik. 
Cuvier eszméi mellett a boneztant és őslénytant, 
Darwın az élettant viszi csatába, melyhez LYELL 


csatlakozik. 


A tudomány fejlődésének e nagy eszmeharczához 
a németek GoETHE-vel, az egyes állattani disciplinäk 
specialis művelésével és LINNÉ, CUVIER és DARWIN 


interpretálásával járulnak hozzá. 


Ez az értelmi fejlődés nagyszerű menetének 
képe ; és itt is azt látjuk, hogy a munka a nagy eul- 
turnépek között feloszlott, úgy, a mint a nemzeti 
szellem jellegének s a társadalmi állapotnak meg- 
felelt. ! 


A nagy férfiak tetteit nem ellentétekként, hanem 
a nagy értelmi fejlődés mozzanatiként kell felfog- 


nunk. 


Az igenis érthető, hogy ennek részletezése, itt e 
helyen, nem lehet föladatom és elegendő, ha LINNÉ, 
JUVIER, DARWIN, LAMARCK, GOETHE, LYELL és BUCKLE 
műveire figyelmeztetek, és Harcren munkájának 
jelesen azon részét emelem ki, a melyben a fejlődési 
és teremtési tanra vonatkozó eszmék és képviselőik 
átnézetesen tárgyaltatnak. 
Most pedig az extensiv irányra térek át. 
Ez az irány, mely Lrssé alkotásának behatása 
alatt éledett föl, így tűzhette ki feladatait: az állati 
formák összeszerzését a föld kerekségén, azoknak 


! Vesd össze I. kötet, általános rész ; p. 13, 14. 


15 


E 


EINLEITUNG. 


welche ich im Vorgehenden zu entwickeln bemüht 


war, so werden wir auch hier die Arbeitstheilung 
erblicken ; vor Allem aber werden wir das der 
verschiedenen Anschau- 


natürlich begründeten, 


ungsweise entspringende, eigenthumliche Resultat 
erkennen. 
So 


schen, jenes von CuvIER einen anatomischen Cha- 


wie Lrnx&’s Verfahren einen orismologi- 
rakter hatte, so fällt bei Darwın auf die Biologie das 
Gewicht; und wahrlich, wenn wir Darwıny’s Ideen- 
gang, besonders die Belege dieser Ideen, aufmerk- 
sam verfolgen, so werden wir ganz gewiss auf diesen 
Charakter stossen. 

Die Wirkung von Darwın’s Schritt wurde noch 
gesteigert, weil derselbe mit den seolosischen 
Errungenschaften seines Landsmannes LYELL über- 
einstimmte. 

Die Intensität der Forschung ist hier ganz evi- 
dent. Cuvier führt für seine Ideen die Anatomie 
und Palaeontologie auf den Kampfplatz, Darwın 
die Biologie, welcher sich LYELL anschliesst. 

Zu dem grossen Ideenkampf der Entwickelung 
der Wissenschaft steuern die Deutschen GoETHE, 
die specielle Pflege der zoologischen Diseiplinen, 
und die Interpretationen LINNÉs, Cuvier’s und 
Darwın’s bei. 

Das ist das Bild des grossartigen Ganges der 
intellectuellen Entwickelung: und auch hier können 
wir constatiren, dass die Arbeit unter die grossen 
Culturvölker vertheilt war u. z. so, wie dies dem 
Charakter des Nationalgeistes und dem socialen 
Zustande entsprach. ! 

Wir dürfen die Thaten der grossen Männer 
nicht als Gegensätze, sondern als Phasen der gros- 
sen intelleetuellen Entwickelung betrachten. 

Das ist wohl begreiflich, dass die Speecification 
dessen, hier an diesem Orte nicht meine Aufgabe 
sein kann, und dass es genüst, wenn ich auf LINNÉ, 
Cuvier, Darwın, LAMARCK, GOETHE, LYELL und 
BuckLE verweise, und jenen Theil von Hazcren's 
Werk hervorhebe, in welchem die, auf die Schö- 
pfungslehre bezüglichen Ideen und ihre Vertreter 
übersichtlich behandelt werden. 

Nun übergehe ich zur extensiven Richtung. 

Diese Richtung, welche unter dem Einflusse 
von Linx®’s Schöpfung auflebte, konnte sich fol- 
sende Aufgabe stellen: die Thierformen des Erd- 


! Verel. Allgem. Theil, p. 13, 14. 


BEVEZETÉS. 


leírását és beosztását azon szabályok alapján, a 
melyeket LINNSÉ tanított s gyakorlatilag alkalmazott 
is; a földirati elterjedés és az életmód viszonyainak 
kipuhatolását. Az előbbiekkel bíztos subjeetumokat 
teremtve az állattani disciplinák és bölcselet szá- 
mára, természetes, hogy az ezek által kiderített tanú- 
számba kellett hogy 


ságokat a rendszerezésnél 


vegye. 


Az extensiv és intensiv irány így kölcsönös fej- 
lődésnek indúl, s távol marad a tudománytól úgy az 


elsekélyesedés, mint az egyoldalúság veszedelme is. 


Nem ment és nem megyen ez mindég így! 
OJ o tej 


Az emberi gyarlóság itt hatalmasan belezavart. 


Az a rendkívüli világosság és következetesség, a 
melylyel LINNÉ rendszerét kitárta és keresztülvitte 
(természetesen, mint föntebb láttuk — nem csalha- 
tatlanúl, mert hiszen dogmából indult), számosakat 
reávitt, hogy e szabályok alkalmazásához készületle- 
nűl hozzányuljanak. Egy hatalmas ösztönző, mely 
Lissé szabályainak egyikében rejlett, s mely az 
emberi gyarlóság legnagyobbikát, a hiúságot, fel- 


költé, megtette a magáét. 


Ez a dolog így áll. LINNÉ szerint joga volt annak, 
a ki egy, még nem ismeretes fajt irodalmi úton 
szabályszerűen megismertetett, e fajt névvel ellátni 
s e fajnév mellé a saját magáét, mint szerzőét csa- 
tolni, tehát így: Canis lupus LINNÉ, jeléül annak, 
hogy ezen alakot eredetileg LINNÉ írta le és tette 
közzé, minek folytán e név érvényes lett és minek 
folytán erre az állatra más fajnév (lupus) többé 
alkalmazható nem volt. Bár mi történt legyen későb- 
ben ez alak rendszeres elhelyezésével, cserélhette a 
családot, nemet, de a fajnévnek meg kellett marad- 
nia, állandó kalauzúl mindazon irodalmi adatokon 
végig, a melyek az első szerző ismertetése után 
gyűltek s erre az állatra vonatkoztak. Ez tökéletesen 
helyes is, mert csak ez engedi meg, hogy a munka, 
melylyel egy állat beható ismertetése jár, nemzedé- 


kekre felosztassék s hogy az idők és szerzők során 


16 


EINLEITUNG. 


ganzen zu erwerben, dieselben auf Grund jener 
Regeln, welche Linx& gelehrt und practisch ange- 
wendet hat, zu beschreiben und einzureihen, die 
Erforschung der Verhältnisse der geographischen 


Verbreitung und der Lebensweise zu bewerkstelli- 
gen. Indem sie mit den Vorgehenden für die zoolo- 
gischen Diseiplinen und die Philosophie sichere 
Subjeete geschaffen hätte, war es selbstverständ- 
lich, dass sie die, durch diese Diseiplinen und die 
Philosophie festgestellten Ergebnisse im System 
zu berücksichtigen hatte. 

Die extensive und intensive Richtung wären so 
der gegenseitigen Entwickelung entgegengegangen, 
und die Gefahr der Verflachung und Einseitiskeit 
wäre der Wissenschaft fern geblieben. 

Aber es ging und geht nicht immer so! — Die 
menschliche Schwäche hat hier gewaltig mitgespielt. 

Die ausserordentliche Klarheit und Consequenz, 
mit welcher Lms£ sein System entwickelt und 
durchgeführt hat (natürlicherweise — wie wir schon 
oben bemerkt haben — nicht unfehlbar, denn der 
Ausgangspunkt war ja ein Dogma), hat Viele ver- 
lockt, die Anwendung dieser Regeln bei ungenügen- 
der Vorbereitung zu versuchen. Ein gewaltiger 
Sporn, welcher in einer dieser Regeln verborgen 
war, und der der menschlichen Schwächen grösste, 
die Fitelkeit erweckte, trug das seinige bei. 

Dieses verhält sich wie folgt. Nach LIswsÉ hatte 
Jedermann, der eine noch unbekannte Art regel- 
recht, litterarisch bekannt gab, das Recht, diese Art 
zu benennen und diesem Namen seinen eigenen 
als Auetornamen beizufügen, also: Canis lupus 
Lixs&, als Zeichen dessen, dass diese Art ursprüng- 
lich durch Lins& beschrieben wurde, infolge des- 
sen dieser Name giltig wurde, und zufolge dessen 
auf dieses Thier ein anderer Arten-Name (lupus) 
nicht mehr angewendet werden durfte. Es mochte 
mit dieser Thierform rücksichtlich der systemati- 
schen Eintheilung was immer vorgenommen wer- 
den, sie mochte die Familie, das Genus wechseln, 
aber der Arten-Name musste verbleiben als ständiger 
Führer durch die Reihe jener literarischen Daten, 
welche sich nach der ersten Beschreibung ansam- 
melten, und auf dieses Thier bezogen. Das war auch 
vollkommen richtig; 


Arbeit, mit welcher die Erforschung eines T'hieres 


denn nur so ist es möglich die 


verknüpft ist, auf Generationen zu vertheilen, 


und dass die, im Laufe der Zeiten angewachsenen 


BEVEZETES. 


felgyűlt adatok mindig ahoz az alakhoz esatoltassa- 


nak, a melyhez valósággal tartoznak is. 


Mert valóban 


és erre nem birok eléggé nagy 
súlyt fektetni — a LINNÉ alkotta szabályok alapján 
eszközölt első leírása egy állatnak nem minden! csak 
az első kő ez egy oly épülethez, melynek anyagát a 


munkafelosztäs hordhatja össze egyedül. 


Ez volt a Lrwssé-féle «lex prioritatis» ! voltaké- 
peni értelme. Ezt, fölfedezési vágyukban — mond- 
hatni mániájukban — sokan nem vették s ma sem 
veszik számba, s a helyett, hogy az első, olyannyira 
fontos alapkövet kellő gonddal leraknák, felületesen 
odadobják, üzetve tovább és tovább a «mihi» szócs- 


kában rejlő csábtól. 


Az a csábító kilátás: a saját nevet könnyű szeri- 
vel a tudomány évkönyveiben megörökíthetni, ott 
felfedezőként szerepelhetni, — ez, a fajismertetést 
könnyelmű fajgyártássá torzította s oly özönszerű, 
zavaros irodalmi productiót teremtett, melyet nem 


bír megemészteni a világnak semmi kritikai hatalma. 


A következés sisyphusi munka lett épen oly 
értelemben, a minőben a LINSNNÉ előtti korszakban 
kimutattam; s a leíró természetrajz e szakaszának 
történelme bizony bizony egyértelmű az emberi 
gyarlóság történelmével. Írója aligha akad valaha. 


D 


Ennek az eljárásnak igen természetes következ- 
ménye a durva empirismus lett, az empirismusé 
pedig az ép annyira szép mint fontos tudomány- 


ágnak elsekélyesedése. 


Az empirismus hívei valóságos ezehekke tömö- 
rültek, volt ládájok, voltak szokásaik, s teremtettek 
államot az államban ott, a hol csak egy állam létez- 
het, csupán csak az, a melyben minden erő öntuda- 


tosan egyazon vegezel felé törekszik. E vegezel a 


a való igaz. 

Az állattani disciplinákkal való oly fontos kap- 
csolat, a kölcsönös fejlesztés e hatalmas emeltyűje, 
megszakadt. 


A legcsekélyebb, tisztán egyéni értékű színelté- 


rés, mely a fajra semmi értékkel nem bírhatott, faj- 


1 Elsöbbsegi törvény. 


HERMAN OTTÓ : MAGYARORSZÁG PÓK-FAUNÁJA. II. 


EINLEITUNG. 


Daten immer jener Form zukommen, zu welcher 
sie auch factisch gehören. 

Denn wahrlich — und dieses vermag ich nicht 
stark genug zu betonen — die erste, nach Linn®'scher 
Regel ausgeführte Beschreibung eines Thieres ist 
noch nicht Alles ! sie ist nur der erste Stein zu einem 
solchen Gebäude, dessen Materiale einzig und allein 
die Arbeitstheilung zu beschaflen vermag. 

Das war der eigentliche Sinn von Lmx&'s «lex 
prioritatis». 

Dieses haben Viele in ihrer Entdeckungssucht 
— man könnte sagen Manie — nicht berücksich- 
tist, und berücksichtigen es auch heute noch nicht; 
und statt den ersten, so überaus wichtigen Grund- 
stein mit der gehörigen Umsicht niederzulegen, 
schleudern sie ihn oberflächlich hin, fort und fort 
getrieben von der Lockung, welche in dem Wörtchen 
«mihi» verborgen ist. 

Diese verlockende Aussicht: den eigenen Namen 
ohne viele Mühe in den Jahrbüchern der Wissen- 
schaft verewigen zu können, hier als Entdecker zu 
fisuriren, diese hat die Bekanntmachung der Arten 
zur Fabrication verrenkt, und hat eine solche 
sundflutartige, verworrene literarische Production 
geschaften, welche keine kritische Gewalt der Welt 
zu verdauen vermag. 

Die Folge ward eine Sisyphusarbeit, ganz in 
dem Sinne, wie ich sie aus der vorlinneanischen 
Periode geschildert habe ; und die Geschichte die- 
ses Abschnittes der beschreibenden Naturgeschichte 
ist wahrlich gleichbedeutend mit der Geschichte 
der menschlichen Schwächen. Ihren Geschichts- 
schreiber wird sie kaum jemals finden. 

Die Folge dieses Vorgehens wurde natürlicher- 
weise ein grober Empirismus, jene des Empirismus 
aber die Verflachung des so wichtigen und schönen 
Z/weiges der Wissenschaft. 

Die Jünger des Empirismus schlugen sich in 
Zünfte, hatten ihre Zunftladen und Gebräuche und 
schufen dort einen Staat im Staate, wo nur ein 
Staat Existenzberechtigung hat, einzig der, in wel- 
chem alle Kraft selbstbewusst einem einzigen Ziele 
zustrebt. Das Ziel ist das wirklich Wahre. 

Die Verbindung mit den zoologischen Diseipli- 
nen, dieser so gewaltige Hebel gegenseitiger Ent- 
wickelung, wurde zerrissen. 

Die geringste, rein individuelle Abweichung der 
Farbe, welche für die Art durchaus keinen Werth 


OTTO HERMAN : UGARNS SPINNEN-FAUNA. II. bd 


BEVEZETÉS. 


teremtéshez vezetett s kezdődött az u. n. unicumok 
hajhászata s becslése. 

Valóban bureaukraticus szellemű és szerkezetű 
szabályok alkottattak s szülték végre az ügynevezett 
analytikus módszert rubrikáival és számaival. 

Nehány óra alatt bárki is megtanulhatta a regu- 
lákat, s pár nap múlva már író is lehetett, noha 
semmi névvel nevezendő, az állattanra vonatkozó 
előismerettel nem birt. ! 

Egyszerre minden képzelhető foglalkozású és 
hívatású emberek szerzőként kezdtek szerepelni, 
nevet vivtak ki a czéhekben s a leíró természetrajz, 
mely arra van hívatva, hogy a legnagyobb problema, 
az élet problemájának megfejtéséhez utat nyisson, 
kellemes mellékfoglalkozássá, úgyszólván játékká 
vált: a tekintélyt, melyet fontossága után megér- 
demelt, veszteni kezdé. 

Ez ott érte el tetőpontját, a hol oly emberek 
akadtak, a kik komolyan «jö és rosz» fajokról kezd- 
tek beszélni,? a kik tehát voltaképen azt akarták, 
hogy a természet az ő rovataikhoz alkalmaz- 
kodjék ! 

A mi eltérés volt, s a mi épen ösztönzője kellett 
volna, hogy legyen a mélyebb kutatásnak, gondol- 
kozásnak, a mi tényleg az emberiség legnagyobb 
elmeit szünet nélkül foglalkoztatta, az a ezehesek 
előtt «rosz faj» volt! 

Törekvésök végezélja, mintegy gyúpontja, egy 
ügynevezett pontosan meghatározott, eritkaságok- 
kal» díszített gyűjtemény volt. Az egyszer meghatá- 
volt 


semmi kerdesök. Tudományos kinesöket úgy őrizték 


rozott és elhelyezett alakhoz azontúl nem 


s úgy éltek vele, mint őrizte a magáét s élt vele a 
hagyomány Harpagonja. 

Az egyik alak lábán három, a másikén két kisebb 
és egy nagyobb tüske volt, ennélfogva az analyticus 
tábla reámondta, hogy két ilyen és ilyen nevű faj, 


és vége volt. 


:! Curiosumkönt álljon itt, hogy egy ily módszeres könyvnek 
híres szerzője azzal dicsekedett, hogy könyve néhány óra alatt a 
legrosszabb iskolamesterböl» kész zoologust csinál. 

" Lásd e dolgot: BRAssAI «Orobus canescens sth.» Erdélyi 
muz. évk. III. k. 110. 1. s németűl az én fordításomban «Linnacan 


1865, XXXIV. köt. pag. 463 stb. 


18 


EINLEITUNG. 


haben konnte, führte zur Artenproduction, und es 
besann das Jagen nach sogenannten «Unica», die 
Abschätzung dieser. 

Regeln von wahrhaft bureaucratischem Geist 
und Sinn wurden geschaffen und gebaren endlich 
die sogenannte analytische Methode mit ihren 
Rubriken und Nummern. 

In wenigen Stunden vermochte wer immer die 
Regeln zu erlernen, in wenigen Tagen mochte er 
Schriftsteller werden, trotzdem er keine zoologische 
Vorbildung besass. ! 

Plötzlich begannen Leute der denkbar verschie- 
densten Berufsarten als Auctoren zu gelten; sie 
erlangten in den Zünften Rui, und die beschrei- 
bende Naturgeschichte, welche berufen ist zur 
Lösung des grössten Problemes, des Problemes des 
Lebens die Bahn zu brechen, wurde zur angeneh- 
men Nebenbeschäftigung, sozusagen zum Spiele: 
das Ansehen, welches sie auch verdiente, besann ın 
Verlust zu gerathen. 

Dieses eulminirte dort, wo sich Leute fanden, 
welche im Ernste von «guten und schlechten» Arten 
zu sprechen begannen, ? die also eigentlich haben 
wollen, dass sich die Natur ihren Rubriken anpasse! 

Was eine Abweichung war, und was eben ein 
Sporn zu eindrinelicher Untersuchung hätte sein 
sollen, was die grössten Geister der Menschheit 
fortwährend beschäftigte, das war in den Augen der 
Zünftler eine «schlechte Art!» 

Das Endziel, gleichsam der Brennpunkt ihrer 
Bestrebungen war eine sogenannte pünktlich be- 
stimmte Sammlung, mit «Seltenheiten» gehörig 
ausgestattet. Zur einmal bestimmten und einge- 
reihten Form hatten sie keine Frage mehr zu stel- 
len. Den wissenschaftlichen Schatz bewachten und 
benützten.sie ebenso, wie der Harpagon der Tradi- 
tion den seinigen. 

Der Fuss des einen Thieres trug drei Stacheln, 
jener eines zweiten Thieres zwei grössere und einen 
kleineren, die analytische Tabelle saste, es seien 
dies zwei so und so benannte Arten, und alles war 


fertig. 


1 Als Curiosum möge hier stehen, dass der berühmte Verfasser 
einer analytischen Methode sich brüstete, dass sein Buch in weni- 
gen Stunden aus dem schlechtesten Schulmeister einen fertigen 
Zoologen mache. 

® Siehe diese Sache: Brassay «Orobus eanescens &e». «Linnaea» 


von SCHLECHTENDAL 1865, XXXIV. Bd. p. 463 &e. 


BEVEZETÉS. 


A nagy «miert?» kérdése nem háborgatta őket. 

A dolog annyira fejlődött, hogy üzleti szempon- 
tok alá kerult; a fajok kereskedési, csereczikkeket 
alkottak; a keresletnél pedig nem a tudásvágy, hanem 
a bírás vágya döntött. És hogy a kereslet ki legyen 
elégítve, az Üzerszellem hidegvérrel kirtotta az 
olyan alakokat, a melyek termeszetöknel fogva kor- 


latolt helyen és korlátolt számban léteztek. 
Ez pedig még csak egyik oldala az éremnek ! 


A másik az, hogy akadt világintézet, melynek 
tudományos tekintélye első rangu, s mely hívatalno- 


kait minden felállított új fajért dusan dijazta!! 


Az eredmény egy roppant mérvu, ügynevezett 
«rendszeres jegyzek» irodalom volt, mely özönsze- 
rűen öntötte a puszta neveket s létének egyetlen 
érve gyanánt azt hozta fel, hogy az állatok földrajzi 
elterjedéséhez adatokkal szolgál. Csak akart szol- 
gálni, mert tényleg absolute semmit sem nyujtott, a 
miből a kritika kisüthette volna : vajjon tényleg azok 
az alakok szerepelnek-e benne, a melyeknek nevei a 


jegyzékbe írattak? ? 


Már pedig igaz marad az mindig, hogy a kritika 
csak positiv adatok után ítélhet, a tudomány pedig 
csak azt fogadhatja be, a mit mindenkor üjbölis meg- 


bizonyithat. 


Társadalmi szempontból véve e dolgot, igen 


tanulságos eredményhez jutunk el. 


Ez az irány minden képzelhető kormányformá- 
val, minden kigondolható dogmával megfért! Igen, 
mert soha sem ment az alapelvekig, a melyek — 


nagyon is meglehet — összeütközésbe jöhettek 


volna a durva hatalom által a társadalomra netán 


rákényszerített «tärsadalmi renddel».? 


ı Lásd: BRUNNER DE WATTENnwyL «Sendschreiben an J. E. 
Gray» Verhandl. der k. k. zool. bot. Ges. Wien 1870, pag. 161-166 ; 
franeziaul a Soc. ent. de France kiadványaiban. 

: Egy ép annyira szakértő mint günyban erős zoologus e jegy- 
zekeket így jellemzé: «egy rendszeres jegyzék, foglalatja számos 
oly állatnak, a melyről senki sem tudja, hogyan néz ki.» 

® Bizonyítékul felhozhatom, miszerint a reánk magyarokra 
nézve oly gyászos emlékű u. n. Bachkorszak alatt, a magyar terület 


természetrajzi átkutatása hivatalból elrendeltetett s e végre az 


219 


EINLEITUNG. 


Das grosse «Warum ?» das störte sie nicht. 

Die Sache gedieh so weit, dass sie unter ge- 
schäftliche Gesichtspunkte gerieth ; die Arten bilde- 
ten Handels- und Tauschartikel, und bei der Nach- 
frage gab weniger die Wissbegierde als vielmehr 
die Habsucht den Ausschlag. Und damit der Nach- 
frage genüge geschehe, rottete der Maklergeist kal- 
ten Blutes solche Arten aus, welche ihrer Natur 
angemessen auf beschränkter Localität in be- 
schränkter Anzahl vorkamen. 

Und das ist erst die eine Seite der Münze ! 

Die andere Seite ist die, dass sich ein Weltin- 
stitut ersten Ranges fand, welches seinen Beamten 
die aufgestellten neuen Arten reichlich bezahlte !! 

Das Resultat war dann eine sogenannte «syste- 
matische Catalog»-Literatur von ungeheurer Aus- 
dehnung,, welche die puren Namen sündflutmässig 
hinausgoss, und welche als einzigen Grund ihrer 
Existenz angab, sie wolle zur Kenntniss der geo- 
oraphischen Verbreitung der Thiere beitragen. Sie 
wollte nur, denn in Wahrheit gab sie gar nichts 
woraus die Kritik zu entnehmen vermochte: ob 
denn darin wirklich jene Arten vorkommen, welche 
verzeichnet wurden ? ? 

Und es bleibt doch immer wahr, dass die Kri- 
tik nur auf positive Daten hin ein Urtheil fällen 
kann, und die Wissenschaft nur das zu absorbiren 
vermag, was jederzeit von Neuem erhärtet werden 
kann. 

Vom socialen Standpunkte betrachtet, gelangen 
wir zu einem sehr lehrreichen Resultate. 

Diese Richtung vermochte sich mit jeder Regie- 
rungsform, mit jedem denkbaren Dogma zu vertra- 
gen. Wahrhaftig, denn sie ging niemals bis zu den 
sehr mög- 


fundamentalen Principien, welche 
lich — mit der, durch die rohe Gewalt der Gesell- 
schaft vielleicht octroyirten «socialen Ordnung» in 
Collision hätten gerathen können. ® 


! Siehe: BRUNNER DE WATTENwYL «Sendschreiben an J. E. 
Gray.&e.» Verh. der k. k. z00l. bot. Ges. Wien 1870, p. 161—166. Ich 
glaube, auch französisch in den Schriften der Soc. ent. de France. 

® Ein eben so sachkundiger als im Spotte starker Zoologe hat 
diese Verzeichnisse folgendermassen definirt: Ein systematischer 
Catalog ist ein Verzeichniss vieler Thiere, von denen Niemand 
weiss, wie sie aussehen! 

3 Als Beweis kann ich anführen, dass in der, für uns Ungarn 
so traurigen sogenannten «Bachperiode», die naturhistorische Erfor- 
schung Ungarns von amtswegen angeordnet wurde, und zu diesem 
Behufe fremde Fachmänner schaarenweise berufen wurden. Die 


g* 


BEVEZETÉS. 


Az igen jellemző, hogy a mondott irány fejlődési 
és virágzási kora találkozik azzal, a melyben a 
politikai reactió, mondhatni európaszerte a szabad 


szellem lefojtását gyakorolta. 
De győz a jobb és győz az igaz! 


Napról-napra szaporodik azon testületek es egye- 
nek száma, a kik e sekély irány ellen kikelnek, s való, 
deseriptiv működést, gondolkozást követelnek ott, a 


hol valóban csak ennek lehet helye. 


Ma, a tudományos reactiónak is akadt vissza- 
torló hatalma. Azon roppant nyomás, a melyet 
Darwin tette a szunnyadó szellemekre gyakorolt, 
felrázta e szellemeket. A vizsgálódás szabadsága el 
lett ismerve. És akár a tudományos, akár a társa- 
dalmi térre vessük is pillantásunkat: pezsgő szel- 
lemi életet, fejlesztő eszmeharczot látunk; s e harez 
megkapta igazi nevét: a művelődés harcza. Eredmé- 


nye csak üdvös lehet. 


Vakoknak kellene lennünk, hogy ne lássuk a 
természeti tudományok roppant nyomását a társa- 
dalom állapotára. Valóban úgy van az, a mint Kos- 
surH Lasos mondja! «a természettudományok nap- 
ról-napra határozottabban uralkodnak az emberiség 
sorsa felett és adnak irányt és szabnak törvényt 


jövendöjenek.» 


Es e nyomás ellenállhatatlan hatalma az igaz- 


ságban rejlik, mely ma épen a természettudomány 


legsajátabb érdeméből, a gőz, a villámszikra szár- 
nyain végzi pályafutását, nagy missióját a föld 
körül. A midőn azok a DARWIN, TYNDALL, MICHELET, 
Vocr, VırcHow, Acassız, s még ki tudja hány, nagy- 
nevű emberek kilépnek dolgozó szobáikból, egymás 


mellett — néha egymás ellenében — a nép nyelvén 


idegen szakemberek rajszámra behivattak. A helytartók teljesen 
úgy fogták fel a dolgot, hogy ez egy bizonyos idő alatt épen úgy 
bevégezhető, mint a házak számozása ; aztis tudták, hogy e kutatás 
szabad eszméket nem fejt ki, nem veszedelmes, s ha be van végezve, 
a magyar föld természetrajzához senkinek sem lesz többé kérdése, 
mert «keszen lesz». Mindazonáltal a külföldön ma is egy «terra 
incogmitäröl» beszélnek. 

! Kossuru Lagos levele: Term. tud. Közlöny 83. füzet, 1876, 


p. 292. 


EINLEITUNG. , 


Das ist sehr charakteristisch, dass Entwickelung 
und Bluthe 
zusammenfällt, in welcher die Reaction beinahe in 


dieser Richtung mit jener Periode 
ganz Buropa den freien Geist zu knebeln versuchte. 

Aber es siegt das Bessere, es siegt das Wahre ! 

Von Tag zu Tag vermehrt sich die Anzahl der- 
jenigen Körperschaften und Männer, welche gegen 
die seichte Richtung Front machen und wirkliche, 
denkende deseriptive Thätiskeit fordern, wo auch 
nur diese eine Berechtigung hat. 

Heute erstand auch gegen die wissenschaftliche 
Reaction eine vergeltende Macht. Der ungeheure 
Druck, welehen Darwın’s That auf die schlum- 
mernden Geister ausübte, hat diese Geister wach- 
serüttelt. Die Freiheit der Forschung wurde aner- 
kannt. Und wir mögen auf das wissenschaftliche 
oder sociale Gebiet blieken: wir sehen aufschäu- 
mendes Geistesleben, fördernden Ideenkampf; und 
dieser Kampf erhielt den richtigen Namen: Cultur- 
kampf. 

Seine Folgen können nur segensreich sein. 

Wir müssten blind sein, wollten wir nicht 
bemerken, welchen ungeheuren Druck die Natur- 
Gesellschaft 


ausüben. Es ist wahrhaftig so wie LupwıG Kos- 


wissenschaften auf den Zustand der 


surn ! sagt: «Die Naturwissenschaften beherrschen 
von Tag zu Tag entschiedener das Schicksal der 
Menschheit und geben ihrer Zukunft Richtung und 
Gesetz.» 

Und die unwiderstehliche Gewalt dieses Druk- 
kes liest in der Wahrheit, welche heutzutage eben 
durch das eigenste Verdienst der Naturwissenschaf- 
ten, auf den Flügeln des Dampfes und des elektri- 
schen Funkens ihren Lauf, ihre grosse Mission um 
die Erde vollführt. Wenn diese Darwın, TYNDALL, 
MIcHELET, VoGr, VIRcHow, Acassız, und wer weiss 
wie viele Männer srossen Namens, ihre Arbeits- 
'äume verlassen, neben- oder gegeneinander in der 
Sprache des Volkes für die Sätze der Wissenschaft 
Statthalter haben die Sache ganz so aufgefasst, dass sie in einer 
gegebenen Zeit gerade so beendet werden kann, wie etwa die Num- 
merirung der Häuser; das wussten sie auch, dass diese Unterneh- 
mung keine freie Gedanken entwickelt, dass sie nicht gefähr- 
lich, und wenn sie zu Ende geführt ist, dann werde rücksichtlich 
der naturhistorischen Verhältnisse Ungarns keine Fragen mehr 
bestehen, denn «alles wird fertig sein». Niehtsdestoweniger spricht 
man auch heute noch im Auslande von einer «terra incognita». 

: Term. tud. Közlöny (Monatschrift der k. ung. Naturw. Gesell- 
schaft) 1576, 83. H. pag. 209. 


BEVEZETÉS. 


törnek lándzsát a tudomány tételeiért, akkor ez az 
idők jele. Jól tudják ezek, hogy a tudomány hatalma 
nem szabadalmazott forumok elismerésében, hanem 
abban rejlik, hogy az általa megállapított igazság 


áthatja a társadalmat. 


2 

Es ez az a «müvelödesi harez», melynek nem az 
a vegezelja, hogy az iga folytonosan cseréltessék, 
hanem az, hogy a való igazság által megszabadított 
szellem a szó legnemesebb értelmében szabaddá tegye 


a társadalmat is. 


Osszegezem teteleimet s kivonom belőlük a ránk 


tartozót. 


A feladat: Mindenekben a való-igaznak, a vál- 


tozhatatlannak törvényei szerint való megállapítása. 
Ennek megoldása az emberiség föladata, mert 
érdeke. 
Azon eredmények, a melyek a czel felé való 


törekvésben elérettek, a munkafelosztás eredményei. 


Ezen eredmények kivívásában, szellemök saját- 
ságaihoz képest, a természetes alapokon kifejlődött 


€ 
társadalmi egységek vettek részt. 


E szellemi sajátságok a szemlélődésnek szintén 
természetes alapokon nyugvó különböző voltában 
nyilatkoznak, ezek szülik a kritikát, ! mely az igaz- 
ságnak megközelítését lehetségessé teszi s ösztönző- 


jét képezi a haladásnak. 


A való igaznak törvényei szerint való felisme- 
rese az, a mi a szellemet felszabadítja s mulhatat- 
lanúl üdvös hatást gyakorol a társadalom állapo- 


tára 18. 


Az értelmi és társadalmi fejlődés e menetében 


eddig nyugoti Európa culturnépei vettek részt. 


Ezek után világos, hogy minékünk magyarokúl, 
szintén szellemünk sajátságaihoz képest, részt kell 
vennünk e munkában, e menetben ; e részvétel érde- 
künk, jogunk s kötelességünk s a midőn ezt észre- 
vesszük, gyakoroljuk és teljesítjük, feltaláljuk létünk 
okát, létünk jogát, azt, a mit KossurH «raison 
d’etre»-nek nevezett.? És jövőnk ebben van. 

1 Tiz egyenlő azzal, a mit BucgLE «skeptikus szellemnek» nevez. 


2 Kossurni. h. 


EINLEITUNG. 


eine Lanze einlegen, so ist das ein Zeichen der 
Zeit. Diese Männer wissen es sehr gut, dass die 
Gewalt der Wissenschaft nicht in der Anerkennung 
des privilegirten Forum, sondern darin enthalten 
ist, dass die durch sie begründete Wahrheit die 
Gesellschaft durchdringt. 

Und das ist derjenige «Culturkampf», der es 
nicht anstrebt, dass das Joch fort und fort gewechselt 
werde, sondern dessen Endziel es ist, dass der durch 
die Wahrheit befreite Geist auch die Gesellschaft 
im edelsten Sinne des Wortes frei mache. 

Ich resumire meine Sätze und ziehe diejenigen 
Schlüsse, welche sich für uns ergeben. 

Die Aufgabe ist: In Allem die Feststellung des 
wirklich Wahren, des Unveränderlichen nach sei- 
nen Gesetzen. 

Die Lösung ist Aufgabe, weil Interesse der 
Menschheit. 

Die Resultate, welche auf dem Wege zum Ziele 
erreicht wurden, sind Resultate der Arbeitstheilung. 

Im Erringen dieser Resultate partieipirten die 
auf natürlicher Grundlage entwickelten socialen 
Einheiten nach der Art der Eigenthümlichkeiten 
ihres Geistes. 

Diese Eigenthümlichkeiten des Geistes offen- 
baren sich in der ebenfalls natürlich begründeten 
Verschiedenheit der Anschauungsweise, sie gebären 
die Kritik, ! welche die Annäherung an die Wahr- 
heit ermöglicht und den Sporm zum Fortschreiten 
bildet. 

Die Erkenntniss des Wahren nach seinen Ge- 
setzen ist es, welche den Geist befreit und auch 
unfehlbar eine segensreiche Wirkung auf den 
Zustand der Gesellschaft ausübt. 

In dem Gange des intellectuellen und socialen 
Fortschrittes haben bisher die Culturvölker West- 
Europas theilgenommen. 

Nach 
Ungarn, 


allem diesen ist es klar, dass wir als 
auch den Eigenthümlichkeiten unseres 
Geistes angemessen, an dieser Arbeit, an diesem 
Gange partieipiren sollen ; dieser Antheil ist unser 
Interesse, unser Recht und unsere Pflicht; und 
indem wir dieses wahrnehmen, ausüben und erfül- 
len, werden wir die Ursache und das Recht unserer 
Existenz finden, das, was KossurH «raison d’etre» 
genannt hat.? Und darin ist unsere Zukunft. 

ı Das ist gleich dem, was Buckuz «den sceptischen Geist» nennt. 


? Kossurn l. c. 


BEVEZETÉS. 


Mielőtt, hogy e könyv tárgya rendszerének egé- 
szen speciális bevezetésére átmennék, helyén látom, 
hogy még némely gondolatot kifejezzek. Van értel- 
mök a rendszerre nézve is. 


2 


Ugy, a miként a természetben az úgynevezett 
szervtelen anyagok között kölesönös hatás létezik, 
épen úgy létezik az az élő szervezetek között köl- 
csönösen s a szervtelen anyag között is. A munka, 
helyesebben mondva a hatás, a melyet az élő szer- 
vezetek úgy egymásra mint a szervtelen anyagra, a 
melyből magok is erednek, gyakorolnak, természet- 
tami (physikai) és vegyi (chemiai) alapokra vezethető 


vissza, épen úgy, mint a saját szervezetök is. 

Így a természetnek csak egy körfolyama képzel- 
hető. Az élő lény elválaszthatatlan a természet ösz- 
szességétől, melynek része és kifolyása. 

A szervezet rendszerén kívül s evvel szoros ösz- 
szelüggésben azon munkának is van rendszere, a 
melyet az élőlény vegez, a melylyel hatást gyakorol, 
befoly a természet nagy körfolyamába. Az előbbi az 
utóbbitól fugg és megfordítva az utóbbi az előbbitől ; 
mert azon hatás lényege, a melyet az élő lény gya- 
korol, a szervezet minéműségétől fugg. Ez oly vilá- 
gos, mint az, hogy a cziczkány nem végezheti az 
elefánt dolgát és nem a kolibri a sasét — de meg- 
fordítva sem. Ezt nem szabad szemünk elől elté- 
veszteni. 

Azon hatást, a melyet a különböző szervezetű 
lények a természet összességében gyakorolnak, szin- 
tén nem lehet a természet összességétől elválasztani. 
A mindenség mozgásának épen oly lényeges mozza- 
nata ez, mint akár a nehézkedés (gravitatio), akár : 
vegyi folyamatok hatása. Az élő szervezetek hatásá- 
nak folytonossága épen olyan mint a természettani 
vagy vegyi hatásoké: az egyik a másikra vezethető 
VISSZA. 

És itt keresem okát az elváltozásoknak is, 8 
melyek közűl Darwın az eszmeharezot épen ideje 


korán fölidézte, voltaképen megújította. 


En az úgynevezett «letert való küzdelemben; 
(struggle for existence) nem bírok abban az ellensé- 
ges mozzanatban megnyugodni, a melyet a szavak 


magokban rejtenek ; ép oly kevéssé, mint nem vehet- 


0 


EINLEITUNG. 


Bevor ich nun zu der ganz speciellen Einleitung 
des Gegenstandes dieses Buches übergehe, finde ich 
es am Platze, noch einige Gedanken zu entwickeln. 
Sie beziehen sich auch auf das System. 

So wie zwischen den sogenannten anorganischen 
Stoffen der Natur eine Wechselwirkung besteht, 
besteht eine solche auch zwischen den lebenden 
Wesen untereinender einerseits, und den anorgani- 
schen Stoffen andererseits. Die Arbeit, richtiger ge- 
sagt die Wirkung, welche die lebenden Organısmen 
auf einander, so wie auf die anorganische Materie 
— welcher sie selbst entstammen — ausüben, kann 
eben so auf physicalische uud chemische Grundlage 
zurückgeführt werden wie auch ihr Organısmus. 
So ist nur ein Kreislauf der Natur denkbar. Das 
lebende Wesen kann von der Gesammtheit der 
Natur nicht losgetrennt werden, deren Theil und 
Ausfluss es ist. 

Ausser dem System der Organisation und mit 
diesem eng zusammenhängend, hat auch jene 
Arbeit ein System, welche das lebende Wesen ver- 
richtet, mit welcher es eine Wirkung ausübt, Ein- 
fluss nimmt in dem grossen Kreislauf der Natur. 
Das erstere hängt vom letzteren ab und umgekehrt; 
denn das Wesen der Wirkung, welche das lebende 
Wesen ausübt, hängt von der Art der Organisation 
ab. Das ist so klar, wie jenes, wornach die Spitz- 
maus nicht die Arbeit des Elefanten, der Colibri 
nicht jene des Adlers verrichten kann. Dieses dür- 
fen wir nicht ausser Acht lassen. 

Die Wirkung, welche die verschieden organisir- 
ten Wesen im Weltganzen ausüben, kann auch nicht 
vom Weltganzen getrennt werden. Sie ist eben so 
wesentlich Moment der Bewegung des Weltganzen, 
wie die Wirkung der Gravitation oder jene der che- 
mischen Processe. Die Stätigkeit der Wirkung der 
lebenden Wesen ist ganz so, wie jene der physika- 
lischen und chemischen Wirkungen: Eines kann 
auf das Andere zurückgeführt werden. 

Und hier suche ich auch die Ursachen jener 
Abänderungen, um welche Darwın den Ideenkampf 
gerade zu rechter Zeit entfachte, eigentlich er- 
neuerte. 

Ich kann mich in dem, im sogenannten «Kampf 
ums Daseim» mitbeegriffenen feindlichen Moment, 
welches in'diesen Worten verborgen ist, nich beru- 
hisen, eben so wenig, als ich das Aufbrausen des 


Kalkes unter der Einwirkung einer Säure, oder die 


BEVEZETÉS. 


ném ellenséges indulatnak azon hatást, a melyet az 
emeltyű a teherre, vagy a sav a mészre gyakorol. 
A részek változtatják helyzetöket, de lényegök sze- 


rint azok maradnak, a mik voltak. 


Ép oly kevéssé bírok abban a tervnélküliségben 
megnyugodni, a mely a természetes kiválasztásnál! 
létezőnek állíttatik ;? mert a természetbe, melynek 
minden mozzanatában törvényszerűséget tapaszta- 


lunk, tervnelküliseget beleképzelni nem lehet. 


Az élő lények elváltozásában, szerintem, ugyan 
azon törvények s erők hatnak, mint magában a 
mindenségben. Az idők folyamában földünk épen 
úgy mint a mindenség folytonosan átalakúl, a phy- 
sikai és vegyi processusok szünet nélkül hatnak, 
változtatnak, s ezen általános átalakúlásnak megfe- 
lelően alakul az élő lények elváltozása is, mint a 
melyek egész lényökkel kifolyásai egy azon termé- 


szetnek. 


A föld rétegei s a bennök rejlő, folytonos fej- 
lödesröl tanúskodó szervezetek maradványai ezt 


mondják nekunk. 


A faj körében észlelhető elváltozás, jelensége a 
szervezet azon elhajlıthatösaganak, mely nélkül az 
élőlény a folytonos átalakulásban lévő természetes 
viszonyok között meg sem állhatna. Véglete az 
elhajlíthatóságnak egyfelől a fajok spontán tova fej- 
lődése a természetben létező viszonyok szerint, más- 
felől a domesticátió, mely a viszonyokat önkényesen 
teremti, a fajt elhajlítja, de az önálló, természetes 


tovafejlődés alól kivonja. ? 


És itt a faj fogalomkérdése, e sokat bolygatott, 
de eddig véglegesen meg nem határozott, el nem 
döntött kérdés áll előttünk. Annyi bizonyos, hogy az 
egyének tömegében bizonyos egységeket vehetünk 
ki, meghatározhatunk. Ezen egységek nem minde- 
nüutt egészen azonosak, mert létökkel más viszo- 


nyokhoz vannak kötve s e más viszonyok a föld 


1 Natural selection. Natürliche Züchtung. 

° V. 6. HAECKEL «Natürl. Schöpfungsg.» 1870, p. 149. 

X Az elsőt mutatják a föld rétegeinek állati emlékei, az utóbbit 
Darwın galambjai, melyek, elvadúlva, visszafejlődnek azon fokra, 
a melyről az ember vette s csak onnan kezdik ismét a természetes 


tovafejlődést. 


23 EINLEITUNG. 


Einwirkung des Hebels auf eine Last nicht auf 
feindseliges Wesen zurückzuführen vermag. Die 
Theile verändern ihre Lage und bleiben wesentlich 
das, was sie waren. 

Eben so wenig vermag ich mich jener «Planlo- 
sigkeit» zu ergeben, welche bei der natürlichen 
Zuchtwahl als bestehend angegeben wird;'! denn 
in die Natur, bei deren Erscheinungen wir immer 
Gesetzmässigkeit finden, lässt sich die Planlosigkeit 
nicht hineindenken. 

Meiner Ansicht nach wirken in der Abänderung 
der lebenden Wesen die nämlichen Gesetze und 
Kräfte wie im Weltganzen selbst. Im Laufe der Zei- 
ten verändert sich unsere Erde ebenso stätig wie 
das Weltganze, die physicalisch-ehemischen Pro- 
cesse wirken beständig, verändern, und dieser allge- 
meinen Umwandlung entsprechend gestaltet sich 
auch die Wandlung der lebenden Wesen, welche ja 
mit all’ ihrem Wesen Ausfluss ein und derselben 
Natur sind. 

Die Schichten der Erdrinde und die darin ver- 
borgenen, von einer fortschreitenden Entwickelung 
zeusenden organischen Reste sagen uns dieses. 

Die im Kreise der Art wahrnehmbare Veränder- 
lichkeit ist Erschemung jener Bieebarkeit des Or- 
ganısmus, ohne welche das lebende Wesen inmitten 
der in fortwährender Umwandlung befindlichen 
natürlichen Verhältnisse gar nicht bestehen könnte. 
Die Extreme dieser Biegbarkeit sind einerseits die 
spontane Fortentwickelung der Arten nach den in 
der Natur bestehenden Verhältnissen, andererseits 
die Domestication, welche die Verhältnisse willkür- 
lich herstellt, die Art ablenkt, aber auch der natürli- 
chen Fortentwickelung entzieht.” Und hier steht 
die vielfach angereste, aber endeiltig noch nicht 
entschiedene Frage des Artbegriffes vor uns. So viel 
ist gewiss, dass wir in der Masse der Individuen 
gewisse Einheiten zu unterscheiden, zu bestimmen 
vermögen. Diese Einheiten sind nicht überall voll- 
kommen die Gleichen, weil sie mit ihrem Sein an 
andere Verhältnisse gebunden sind, und diese Ver- 
hältnisse auf der Oberfläche der Erde von Punkt zu 
Punkt in ihrer Gesammtheit Unterchiede aufweisen. 


ı Vergl. HAEckKEL «Natürl. Schöpfungsgesch.» 1870, p. 149. 

2 Das erste zeigen uns die thierischen Reste der Erdrinde, das 
letztere Darwın’s Tauben, welche verwildert, sich wieder zu jener 
Stufe zurückbegeben, welcher sie der Mensch entnommen ; erst 


von dort beginnen sie wieder die natürliche Weiterentwickelung. 


BEVEZETÉS. 


felületén pontról pontra, összességükben, eltérése- 
ket mutatnak. Akár a vízszintes, akár a függőleges 
elterjedést veszszük is, csak ezt fogjuk találni. Ha a 


kérdést az életmód szempontjából kisértjük meg- 


ítélni, akkor — szerintem — a következő eredmény- 


hez juthatunk. 

A lényeknek bár melyik, megbizonyíthatólag 
együvétartozó csoportját egymagára véve, azt fogjuk 
találni, hogy ez bizonyos szervezeti alapon bizo- 
nyos eltéréseket, tehát hajlíthatóságot mutat, mely- 
lyel talál azon hatás, a melyet a természetben létre- 
hoz. Így az egységes csoportokon belől is csoportok 
létesülnek, a melyek szervezetileg és így hatás sze- 
rint is kiegészítik egymást. 

Ha a madaraknak oly élesen körvonalazható 
csoportját veszszük, e csoporton belől ismét csopor- 
tosítható jelenségekre bukkanunk. Látni fogjuk, 
hogy némelyek csak röpülve táplálkozhatnak, mások- 
nál a röpűlés már csak a közlekedésre szolgál, ismét 
másoknál csökken, mig némelyeknél egészen elma- 
rad (Apteryx-Kiwi) s ezek már csak csőreikkel gya- 
korolnak madárszérű hatást; máskülönben azáltal, 
hogy a röghöz vannak kötve, megközelítik a röghöz 
kötött másnemű ällat-esoportokat. Az életmód meg- 
figyelése azután azt mutatja nekünk, hogy egy és 
ugyanazon környezetben nem csak egyféle madár 
él és hat, hanem a madártypusnak sokféle módosi- 
tásai egymást kiegészítve hatnak, úgy a mint e 
hatás a környezet viszonyaiban indokolását leli. És 
ha bármely más csoportba pillantunk, ugyanezt fog- 


juk észrevenni.! A mennyire tapasztalásunk terjed, 


tudjuk, hogy a szervezeti tulajdonságok — a hatás 
tekintetében értve — egy csoport körében nem 


mutatnak ugrást, de igenis közeledést, végre átme- 
netet. A tenger felett lebegő 


szárnykészletétől a Kiwi szárnyesutkájáig, a szárny- 


Diomedea roppant 


szervezet s így röpűlési képesség átmeneti sorát 
követhetjük stb. és bár mily nagyban vagy kicsiny- 
ben vesszük is a csoportokat, mindig ezt fogjuk 


tapasztalni. 
Igy a faj sem vehető elváltozhatatlan egységnek, 
de igenis oly természetes ténynek, a mely azon 


! Vesd össze «Altalänos részs 11. fejezet: a pók a természet 


háztartásában. 


16) 
PS 


EINLEITUNG. 


Wir mösen die horizontale oder verticale Verbrei- 
tung nehmen, so werden wir nur dieses bestätist 
finden. Wenn wir die Frage vom biologischen 
Standpunkte zu beurtheilen versuchen, so werden 
wir — meiner Meinung nach — zu folgendem Re- 
sultate gelangen. Eine erweislich zusammensehö- 
rige Gruppe als solche nehmend, werden wir finden, 
dass diese auf einer gewissen Organisationssrund- 
lage gewisse Abweichungen, also Biegsamkeit 
zeigt, mit welcher jene Wirkung zusammentrifft, 
welche die Gruppe in der Natur ausübt. So entste- 
hen auch innerhalb der einheitlichen Gruppen 
wieder Gruppen, welche sich hinsichtlich der Orga- 
nisation und also auch der Wirkung gegenseitig 
ergänzen. Wenn wir die so scharf begrenzbare 
Gruppe der Vögel nehmen, so stossen wir innerhalb 
derselben wieder auf gruppirbare Erscheinungen. 
Wir werden sehen, dass manche sich nur fliegend 
ernähren können, anderen der Flug blos zur Orts- 
veränderung dient, bei noch anderen nimmt das 
Flusvermögen ab, bis dasselbe bei manchen günz- 
lich aufhört (Apteryx-Kiwi); und diese üben nur 
mehr mit dem Schnabel eine vogelartige Wirkung 
aus, wogegen sie dadurch, dass sie an die Scholle 
cebunden sind, sich jenen Thieren nähern, welche 
ebenfalls an die Scholle gekettet sind. Die Beobach- 
tung der Lebensweise zeist uns dann, dass in ein 
und derselben Umgebung nieht nur eine Vogelart 
lebt und wirkt, sondern, dass verschiedene Modifi- 
cationen des Vogeltypus einander ergänzend wir- 
ken, so wie diese Wirkung in den Verhältnissen 
dieser Umgebung begründet ist. Und wir mögen 
welche Gruppe immer betrachten, so werden wir 
dieses erfahren. ! So weit unsere Erfahrung reicht, 
so wissen wir, dass die Eigenthümlichkeiten der Or- 
ganisation — rücksichtlich der Wirkung — im Kreise 
einer Gruppe keine Sprünge, wohl aber Annäherung 
und Uebergänge zeigen. Von dem riesig entwickel- 
ten Flugorgane der über dem Meere schwebenden 
Diomedea biszu dem Flügelstummel des Kiwi, kön- 
nen wir die Vebergansreihen der Flügelorganisation 
und des Flugvermögens verfolgen u. s. f. und wir 
mögen die Gruppen noch so gross oder so klein 
nehmen, so werden wir dasselbe erfahren. 

So kann auch die Art nicht als unwandelbare 
Einheit genommen werden, wohl aber als eine sol- 

ı Vergl. Allgem. Theil, Cap. 11: Die Spinnen im Haushalte der 
Natur. 


BEVEZETÉS. 


viszonyok szerint elhajlítható, a melyek között léte- 
zik, a melyekben mint öszhangzatos tényező hatást 


gyakorol. 


Itt láthatjuk, sejthetjük, hogy nem csak az osz- 
tálynak, az egésznek, hanem az utolsó egységnek is 
megvan a maga rendszere, a melyet azonban ma 
még nem közelithetünk meg, mert épen a fajokról 
szerzett specialis tudomásunk még igenis csekély; 
egyet sem ismerünk életének minden mozzanata 


szerint. 
A tapasztalás nagy útja, előttiink áll. 


De az is igaz : hogy, ha az élet a természeti erők 
összességének eredménye, akkor problemájának 
megoldását is csupán csak mind azon disciplinák 
összeműködésével, a melyekre az emberi tudás föl- 
osztható, kiserthetjük meg. 

Bevezetésem ezen általános szemlélődéseit a hal- 


hatatlan BAER szavaival végzem : 


«Nem egy fog még jutalmat nyerni. De a pálmát az 
állati test 


élet irányaira 


fogja kiküzdeni, a kinek fenntartatott, hogy az 
képző erőit a mindenség általános erőire vagy 
vezesse vissza. A fa, mely bölcsőjét kell hogy nyújtsa, még 


nem csiräzott.»! 


7 z d z , z 
Atterek a pökok rendszerenek bevezetesere. 


Mindazokböl, a miket e bevezetesnek az iment 
berekesztett általános részében a munkafelosztasröl 
s az ismeretnek e réven való fejlődéséről mondottam, 
kétségkívül az következik, hogy emberalkotta min- 
den képzelhető rendszernek annyi az értéke és annyi 
az indokoltsága, a mennyi a tárgyak ismerete mint 
olyanoké, és a mennyi az ismeret azon kapcsolatra 
nézve, a mely e tárgyak s a többi tünemenyek között 
létezik. 


Az a rendszer tehát, a melybe akár a pókokat, 
akár bár mely más rendet befoglalni törekszünk, 
hanem, igaz 


korántsem a természet rendszere , 


lényege szerint, voltaképen kimutatása az ismeret 


! Igen szépen alkalmazta Dr. TÖRÖK AURÉL «Az állati szerve- 
zet élő alakegysegei.» Kolozsvárt 1876, 42.1. 


HERMAN OTTÓ : MAGYARORSZÁG PÓK-FAUNÁJA. II. 


0 


EINLEITUNG. 


che natürliche Thatsache, welche nach Massgabe 
jener Verhältnisse biegbar ist, unter welchen sie 
existirt, in welchen sie als harmonischer Factor 
wirkt. — Hier können wir sehen, eigentlich nur 
ahnen, dass nicht nur die Classe, das Ganze, son- 
dern auch die letzte Einheit ihr System hat, wel- 
ches wir aber heute noch nicht darzulegen ver- 
mögen, weil eben unsere jetzige specielle Kenntniss 
Arten 
einzige nach allen Phasen ihres Lebens. 


der noch gering ist; wir kennen keine 

Der grosse Weg der Erfahrung öffnet sich erst 
vor uns. 

Aber es ist auch wahr: wenn das Leben das 
Resultat der gesammten Kräfte der Natur ist, dann 
können wir die Lösung seines Problemes auch nur 
durch das Zusammenwirken aller jener Disciplinen 
versuchen, in welche das menschliche Wissen 
setheilt werden kann. 

Diese allgemeinen Betrachtungen meiner Ein- 
leitung schliesse ich mit den Worten des unsterb- 
lichen v. Baer: 

«Noch Mauchem wird ein Preis zu Theil werden. Die 
Palme aber wird der Glückliche erringen, dem es vorbehal- 
ten ist, die bildenden Kräfte des thierischen Körpers auf die 
allgemeinen Kräfte oder Lebensrichtungen des Weltganzen 
zurückzuführen. Der Baum, aus welchem seine Wiege ge- 


zimmert werden soll, hat noch nieht gekeimt.»! 


Ich übergehe nun zur Einleitung des Spinnen- 
systemes. 

Aus all’ dem, was ich im soeben abgeschlosse- 
nen allgemeinen Theile der Einleitung von der 
Arbeitstheilung und der durch sie bewirkten Ent- 
wickelung der Kenntniss gesagt habe, geht ohne 
Zweifel hervor, dass jedem menschlichen Systeme 
soviel Werth und Begründung innewohnt, wie viel 
die Kenntniss über die Dinge als solche, und wie 
viel die Kenntniss hinsichtlich jenes Zusammen- 
hanges beträgt, welcher zwischen diesen Dingen 
und den übrigen Erscheinungen besteht. 

Das System also, in welches wir, sei es die 
Spinnen oder welche Thierordnung immer zusam- 
menzufassen uns bestreben, ist beiweitem nicht 
das System der Natur, sondern es ist seinem wahren 
Wesen nach eigentlich der Ausweis jener Summe 

! Schön angewendet bei Dr. Avrer v. Török «Die lebenden 
Formeinheiten des thierischen Organismus» (nur ungarisch erschie- 
nen). Klausenburg, 1876. 


OTTO HERMAN : UNGARNS SPINNEN-FAUNA. II, 


BEVEZETÉS. 


azon összegének, a melyet az illető tárgyakról idő- 


szerint szereztünk. 


Igen természetes tehát, hogy az emberalkotta 
rendszer értéke is oly mértékben gyarapodik, a mily 
mértékben gyarapodik a tárgyak ismerete ; es mint- 
hogy az ismeret folyton tágúl és bemélyed, követ- 
kezik, hogy véglegesen érvényes, változhatatlan rend- 


szer ma nem létezik. 


Ha ez helyes — hiszem hogy az akkor, akár 
a pókokra, akár bár mely más állatcsoportra vagy 
rendre nézve, az lesz az időszerinti legjobb rendszer, a 
melynek szerkesztésénél összes idevágó ismeretünk 
befolyt, úgy, a mint azt a munkafelosztás a tudo- 


mány évkönyveiben eddig összeszerzette, tisztázta. 


Soha sem lehet szó oly rendszer maradandó 
érvényéről, a mely egy korlátolt tér korlátolt tüne- 
teire van alapítva; mert épen e korlátoltságban rej- 
lenék az a veszedelem, hogy oly tulajdonságok állít- 
tatnának általános értékű jegyekül, a melyeket más 


területek idetartozó tünetei meghazudtolnak. 


A jegyeknek, úgy a mint azok az irodalomba 
bevétettek, s az idők során rendszerbeli értéköket 
változtatták, szintén fejlődési történelmök van. Erre 


nézve álljon itt egy példa. 


A legrégibb pókrendszer szerzője, ÜLERCK (1757) 
mintegy 58 faj! ismeretére alapította rendszerét s 
ezek mind olyan fajok voltak, a melyeknél a szem- 
csoport nyolez szemből áll. Ezt Crerer általános 
érvényű jegyűl fogadta el, és azután következetesen 
ki is mondta, hogy valamennyi pók nyolez szemnek 


örvend. ? 


De már műve végén e tételben megingott, mert 
oly alakra talált, a melyet póknak nézett, ? a mely- 
nek azonban csak két szeme volt. Ez már két cso- 
portra osztotta a pókokat, t. 1. nyolez és két szemű- 


ekre. Azonban ez sem állhatott meg, mert Linn 


DI 
! THORELL «Recensio eritica &e.» 1856, pag. 78. 
: ÜLERCK Aranei Sveeici. 1757 p. 2 (de iis quae omnibus Araneis 
sunt communia) $ 3. Omnes Aranei gandent octo oeulis. 
» Idem ibid. pag 151, 152 (mi különben nem volt tulajdonkepeni 


pók, hanem kaszás Opilio). 


26 EINLEITUNG. 


unserer Kenntnisse, welche wir über die Dinge 
jeweilig besitzen. 

Es ist also sehr natürlich, dass der Werth des 
menschlichen Systemes in dem Grade zunimmt, in 
welchem Grade unsere Kenntniss der Dinge fort- 
schreitet; und nachdem sich die Kenntniss fort- 
während erweitert und vertieft, so folst, dass ein 
endeiltiges, unveränderliches System heute nicht 
besteht. 

Wenn dieses richtig ist — ich glaube, dass dem 
so ist — dann wird, sei es für die Spinnen oder 
eine andere Thiersruppe, das beste System jenes 
sein, bei dessen Redaetion alle unsere hierher gehö- 
rigen Kenntnisse Einfluss übten, in dem Grade, wie 
dieselben durch Arbeitstheilung in den Jahrbüchern 
der Wissenschaft bisher zusammengetragen und 
gesichtet wurden. 

Es kann nie die Rede von dem bleibenden 
Werthe eines solchen Systemes sein, welches auf den 
beschränkten Erscheinungskreis einer beschränkten 
Öertlichkeit begründet wurde; denn eben diese 
Beschränktheit birgt die Gefahr in sich, dass näm- 
lich 


Zeichen aufgestellt werden, deren allgemeine Gil- 


solche Eigenschaften als allgemein giltige 
tigkeit durch hierher gehörige Erscheinungen ande- 
rer Oertlichkeiten lügengestraft wird. 

Die Zeichen, so wie sie in die Literatur aufge- 
nommen wurden und im Laufe der Zeiten ihren 
systemisirenden Werth änderten, haben auch ihre 
Entwickelungsgeschichte. Es möge hier ein Beispiel 
stehen. 

Der Verfasser des ältesten Spinnensystemes, 
Örerer (1757), begründete sein System auf die 
Kenntniss von 58 Arten, ! insgesammt auf solche, 
deren Augengruppen acht Augen zählten. Dieses hat 
CLERCK als allgemeines Zeichen angenommen, und 
darnach auch consequent ausgesprochen, dass sich 
alle Spinnen der Achtäugigkeit erfreuen.” Aber 
schon am Ende Werkes Satz 
erschüttert, denn er fand eine Form, welche er für 


des wird dieser 
eine Spinne ansah, ? die aber nur zwei Augen hatte. 
Das theilte die Spinnen schon in zwei Gruppen: in 


acht- und zweiäugige. Aber auch dieses konnte 


1 THorELL «Recensio eritica &e.» 1856, p. 78. 

® ÖLerc «Aran. Snecieiv 1757, p. 2. (De iis, quae omnibus 
Araneis sunt communia.) «$ 3. Omnes Aranei gaudent octo oeulis.» 

» Idem ibid. pag. 151, 152 (war keine eigentliche Spinne, son- 


dern ein Weberkneeht — Opilio). 


BEVEZETÉS. 2 


(1758) ismét olyan póktajt talált, a melynek hat 
szeme volt, mi három csoportra osztotta az egészet ; 
és még BLACKWALL is (1861), föművében, a pókokat 
három tribusra osztja a szemek száma szerint u. m. 
«Octonoculina», «Senoculina», «Binoculina».! És 
ez sem állhatott meg, mert fölfedeztettek oly bar- 
lang lakó pókok (1847 és 1862) a melyeknek semmi 
szemök nem volt.? Tehát, Crerer-nel, LINNÉ és 
BrAckwaLL-nál a szemek rendszerező értéke annyi 
volt, mennyi a szerzők ismerete ; és a mi ÜLERCK műve 
elején az egész rendet jellemző jegyűl volt felállítva, 
az LINNÉ és BLackwaLL-nél már csak a rendnek 
egyes részére talált. 

Ezekből igen világosan kitűnik, hogy úgy, a 
mint a kutatás idők, szerzők és a kutatási terek 
során terjedett és bemélyedett, úgy a szemek szá- 
máról eredetileg szerzett fogalom rendszerező értéke 
századnál 


ıs módosúlt. A munka felosztása 


többre (1757—1862) terjedett. 


egy 


És úgy, a mint egy jegynél vagy viszonynál, úgy 
van ez az egész rendszernél s mind azon viszonyok- 
nál is, a melyek szerkesztésére befolynak: historiai 
fejlődés, mely a közmivelödes általános haladásával 
lépést tart, hol lassan, hol rohamosan, úgy a mint 
a társadalom állapota megengedi. 

Két ok 


az, a mely e vázlat közreadására késztet, u. m. 


Lássuk CLERcK rendszerének vázlatát. 


mert reánk, magyarokra nézve különösen tanulsá- 
gos, mert igen hű tükre a LINNÉ-i korszak ihletének, 
szellemének; és azért, mert sok kiinduló pontot 
nyujt. 

Már az általános rész első szakaszában (p. 12) 
felemlítettem, hogy CLERCK műve kettős szöveggel, 
LisNÉ által helybenhagyva, a királynak ajánlva és 
ábrákkal ellátva jelent meg, tehát mind azzal felsze- 


reltetett, a mi külső hatását fokozhatta. Belső, vagyis 


1 BLACKWALL «A hist. of the Spiders of Great Britain and 
Irland» pag. VI. «The difference in the number of eyes with which 
spiders are provided, supplying, as it does, well marked characters 
not diffieult to be ascertained, has been taken as the most conve- 
nient and satisfactory basis of their distribution into tribes. On this 
prineiple the three following tribes have been founded, wich inelude 
all the species hitherts discovered: 1 Octonoculina, eyes eight; 
2 Senoeulina, eyes six; 3 Binoeulina, eyes two. 

" Stalita et Hadites. 


EINLEITUNG. 


nicht bestehen, denn LINNÉ (1758) fand wieder eine 
Spinne, welche sechs Augen hatte, was das Ganze 
schon in drei Gruppen zerfällte; und noch Brack- 
wart (1861) hat in seinem Hauptwerke die Spinnen 
auf Grund der Ausenzahl in drei Tribus getheilt 
d. 1. in «Octonoculina» «Senoculina» und «Binocu- 
lina».' Und auch dieses konnte nicht bestehen, 
denn es wurden solche Höhlenspinnen entdeckt 
(1847, 1562), welche gar keine Augen hatten. Der 
systemisirende Werth der Augen betrug also bei 
CLErck, LINNÉ und BLACKWALL so viel, als ihre 
Kenntniss fortgeschritten war; und was bei ÜLERCK 
anfangs noch als ein, die ganze Ordnung charakte- 
risirendes Zeichen galt, dass passte bei Lms£ und 
Brackwarv nur mehr auf Theile dieser Ordnung. 

Aus diesem geht sehr deutlich hervor, dass ın 
dem Masse, wie die Forschung im Laufe der Zeit 
in der Reihe der Auctoren und Oertlichkeiten fort- 
schritt und sich vertiefte, sich auch der ursprüngli- 
che Begriff des systemisirenden Werthes der Augen 
modifieirte. Die Arbeitstheilung erstreckte sich auf 
mehr als ein Jahrhundert (1757 — 1562). 

Und so wie sich dieses bei einem Zeichen oder 
Verhältnisse verhält, so ist es auch beim ganzen 
System und allen jenen Verhältnissen, welche auf 
dessen Zusammensetzung einwirken: es ist histori- 
sche Entwickelung, welche mit dem allgemeinen 
Fortschreiten der Cultur Schritt haltet, bald lang- 
sam, bald stüurmisch, so wie dieses der Zustand der 
Gesellschaft gestattet. 

Betrachten wir eine Skizze des Cnerer’schen 
Systemes. Zwei Ursachen sind es, welche mich zur 
Einfüsung dieser Skizze bestimmen u. z. weil sie 
für uns Ungarn besonders lehrreich ist, als sehr 
treuer Spiegel der Erhabenheit und des Geistes der 
Lixxz’schen Zeit, und weil sie viele Anknüpfungs- 
punkte bietet. 

Ich habe es schon im «Allgemeinen Theile» 
(pag. 12) erwähnt, dass Örurer’s Werk mit doppel- 
tem Text erschien, durch LINSNNÉ approbirt, dem 
Könige dedieirt und mit Abbildungen ausgestattet 
war, also mit Allem ausgestattet wurde, was die 
äussere Wirkung zu verstärken vermochte. Die 
innere, eigentlich geistige Wirkung wurde durch die 


Aufrichtigkeit gesichert, welche in jedem Worte 


ı Siehe Note 1 im ungarischen Text. 


? Stalita, Hadites. 


2 


z 


BEVEZETÉS. 


szellemi hatását bíztosította az öszinteség, a mely 
minden szaván átérzik, s az, hogy tárgyát valóság- 


gal előadja ; felvilágosítására törekszik. 


Legelöl 18 $-ban azokat a jegyeket és tulajdon- 


ságokat tárgyalja, a melyeket valamennyi póknál 


közösöknek tart; a 19—31-ik §-ban a külszerveze- 
tet részletezi s ezzel befejezi az általános részt, 
melynek előszavában elődje, Lister (1678), észle- 
leteire kellően figyelmeztet. A közös tulajdonokról 


1—18 §) szóló részben jellemzi az életmódot is. 
9 o 


A második részben a megelözök alapján rend- 


szerbe bontja fel anyagát ily módon : 


§ SEREGEK : .. 


Levegőn a 

; élő pókok. 
Vízben | bs 
Levegőn élők. 
Hálókötő 


Ugró 


t OSZTÁLYOK : t 
Í pókok. 


A hálókötök 


Függőleges hálósok 


HNÖNS 00 co 0 © Rendetlen hälösok 


Szövök. 
Az ugrök 


Farkasok 


——— 


nemei: .. .. .. .. § Kaszaslabuak 


ms 


Rákformák. ! 


E beosztást kellőképen indokolja, s evvel átme- 
gyen a nemek specialis jellemzésére, s végre a fajokra. 
A szervezet mellett az életmódra, főleg a műösztönre, 


táplálkozásra igen nagy súlyt fektet. A faj elébe 


! CLERCK: «Ar. suee.» p. 15: «Araneos natura videtur dispes- 
euisse in duo agmina: 
Aöreorum, quorum specimina quotidie cernimus. 
Aquaticorum, qui vivunt in aquis et rariores sunt. 
Aranei aörei in duas quoque classes facile distribuntur. 
Retiariorum, qui praedis eapendis retieulos diversimodo tendunt. 
Saltatorum, qui nunquam irretiunt animaleula ad se propius advo- 
lantia, ast, quemadmodum feles murem et aceipiter colum- 
bam, assultim prehendunt. 
Retiariorum elassem in tria Genera distinguere, necessarium duco: 
Verticalium, qui retiola orbieulata extendunt. 
Irregularium, quorum retieuli nee orbieulati neque densi sunt, 
sed ex filis eompositi transversim divarieatis. 
Textorum densa retiola, spissis multissimis similia, ten- 
dentiam. 
Saltatorum elassem in tria Genera Listerus distinxit: 


Luporum, Phalangiorum et Caneriformium, 


EINLEITUNG. 


fuhlbar ist, und dadurch, dass er seinen Gegen- 
stand wirklich vorträgt, zu beleuchten strebt. 

Er erörtert gleich anfangs in 18 Paragraphen 
jene Zeichen und Eigenschaften, welche er als bei 
allen Spinnen gemeinsam vorhanden voraussetzt: 
im $ 19— 31 detaillirt er den äusseren Bau und 
beschliesst damit den allgemeinen Theil, in dessen 
Vorworte er auf die Beobachtungen seines Vorgän- 
sers, Lister (1678), gehörig aufmerksam macht. Im 
«Allgemeinen Theilev ($ 1— 18) charakterisirt er 
auch die Lebensweise. 

Im zweiten Theile entwickelt er sein Materiale 
auf Grund des Vorhergesagten in ein System, wie 
folst: 


$ HEERE: ..... Luft | 


Spinnen. 
Wasser | ! 
Luftspinnen : 
+ CLASSEN: .. Weber. 
Springer. 


Weberspinnen : 
Vertical webende (spannende). 
Gattungen: .. | Unregelmässig webende (spann.). 


Dichtwebende (eigentl. Weber). 


Springspinnen : 
Wölfe. 
Gattungen: .. , Langfüsse. 


Krabbenartige.! 


Diese Eintheilung begründet er gehörig und 
übergeht dann zur speciellen Charakterisirung der 
Genera, endlich zu den Arten über. Neben der 
Organisation legt er auf die Lebensweise, vornehm- 
lich auf den Kunsttrieb, die Ernährung, grosses 
Gewicht. Den Arten stellt er keinen generischen 
Namen voran, sondern «Araneus» versteht sich so 
dazu, wie etwa bei der deutschen volksthümlichen 
Benennung : Kreuz-Spinne das Wort «Spinne». 

Nichts beweist mehr die Freiheit der Auffassung 
Lmnt’s, als dieses System, welches der Schüler 
verfasste und der Meister guthiess ; denn wir haben 
es hier wirklich mit keinem künstlichen sondern mit 
einem natürlichen System zu thun, in welchem ne- 


ben der Organisation auch auf die Lebensweise gros- 


ı Den Originaltext siehe Note 1 des ungarischen Textes. 


BEVEZETÉS. 


nem tesz nemi (genus) nevet, hanem az «Araneus» 
úgy értetődik hozzá, mint a magyar köznévnél pld : 
Keresztes-pók, CuERer-nel: Araneus diadematus. 

Semmi sem bizonyíthatja jobban LINNÉ felfogá- 
sának szabad voltát, mint e rendszer, melyet tanit- 
ványa szerzett, s a melyet a mester approbált ; mert 
itt valóban nem mesterséges, hanem természetes 
rendszerrel van dolgunk, a melyben a szervezet mel- 
lett a biologiára nagy súly esik, a mint ezt a sere- 
gek, osztályok és nemek elnevezései s az elnevezé- 
sekhez csatolt definitiók világosan mutatják is. Az 
életmód jellemző tulajdonságai egyesítve a szerve- 
zetiekkel kifejezést nyernek, s a ki erről elfogulat- 
lanúl gondolkozik, okvetlenűl azon eredményre jut, 
hogy CLERCK műve, minden kezdetlegessége mellett, 
jobb képet nyújt a pókról mint szervezetről, s ennek 
viszonyáról a természet egyéb tuneteihez, mint sok 
modern, nagynak mondott mű, mely teljesen, mes- 
terséges uton szétbontja azon csoportokat, a melye- 
ket úgy az életmód mint a szervezet — mely utób- 
biból épen az életmód sajátságai folynak — egy cso- 
portba valóknak mondja. 

Vegyük már mostan bár csak vázlatosan is a 
pókrendszer históriai fejlődését. 

LATREILLE (1802—1804) ÜLERCK 
1504) 


kitagult ismeret alapján. Azt a mit CLerex nemnek 


voltakepen 


mr. 


rendszerét viszi tovább, a közben (1757— 
(genus) vett, LATREILLE családnak veszi. ÜLERCK hat 
nemet állít fel, mely a svéd pókoknak typikus alak- 
csoportjait valóban magában is foglalja ; LATREILLE 
hetet ismer fel, mert tényleg létezik még egy typi- 
kus csoport (Territelariae), mely azonban Svécziá- 
ban hiányzik.! LATREILLE is csak oda jut ki, hogy 
a családok nevét az életmód és főleg a műösztön 


jelenségeire alapítja s e jelenségek fontossága alól 


nem vonja ki magát, igen — a mint láthatjuk — 


nemeinek elnevezésénél is az életmód tünetei 


vezérlik. ? Es SUNDEvALL (1823—33) tényleg csak 
jobban indokolja LATREILLE eljárását; söt maga 
Westring (1861), bár a legnagyobb szigorral csak a 


szervezet alapján tárgyalja is Svéczia pókjait, szintén 
ı V. ö. I. kötet pag. 105 és THORELL «On europ. Spiders» 
1869—70 pag. 25. 

2 Uloborus, Gnaphosa, Segestria, Dysdera stb. az etymol. meg- 
fejtést lásd az illető nemek leirásánál. 


29 


EINLEITUNG. 


ses Gewicht gelegt wird, wie dieses die Benennun- 
gen der Heere, Classen und Ordnungen und die an 
diese Benennungen geknüpften Definitionen auch 
deutlich zeigen. Die charakteristischen Eigenthüm- 
lichkeiten der Lebensweise gelangen mit jenen der 
Organisation zum Ausdrucke, und wer hierüber 
unbefangen denkt, der muss nothwendigerweise zu 
dem Resultate gelangen, dass Örerer’s Buch, trotz 
all’ seinem primitiven Wesen, ein besseres Bild von 
der Spinne als Organismus, und von ihrem Ver- 
hältniss zu den anderen Erscheinungen der Natur 
gibt, als so manches moderne, «gross» genannte 
Werk, welches auf ganz künstlichem Wege jene 
Gruppen zersprenst, welche sowohl Lebensweise als 
Organisation — aus welch’ letzterer die Eigen- 


thümlichkeiten der ersteren fliessen als zusam- 
mengehörig erweisen. 

Betrachten wir nun, wenn auch nur flüchtig, 
die historische Entwickelung des Spinnensystemes. 

Larreivee (1502— 1804) führt eigentlich Crerer’s 
System weiter auf Grund der inzwischen (1757 — 
1504) erweiterten Kenntniss. Das, was ÜLERCK als 
Genus nahm, nimmt LATREILLE als Familie. ÖLerer 
stellte sechs Genera auf, welche die typischen 
Formen Schwedens auch wirklich enthalten, 
TLATREILLE kennt sieben Familien, denn es existirt 
wirklich noch eine typische Gruppe (Territelariae), 
welche jedoch in Schweden nicht vorkommt.! Auch 
Larreivıe gelangt dahin, dass er die Familien vor- 
wiegend nach der Lebensweise und hauptsächlich 
nach dem Kunsttriebe benennt, und sich der Wichtig- 
keit dieser Erscheinungen nicht entzieht, ja — wie 
wir es sehen können — selbst bei der Benennung 
der Genera leiten ihn die Erscheinungen der Lebens- 
(1 
factisch LATREILLE s Verfahren; ja sogar WESTRING 


299 


weise.” Und Sunpeyarn (1823—1833) begründet 


(1561) gelangt hierher, trotzdem er Schwedens 

Spinnen mit voller. Strenge auf Grund der Organi- 

sation abhandelt.® Der jüngste Fortschritt in der 
oo: 


19), 
welches die von Spur zu Spur verfolgbare histori- 


tichtung ist THORELLs System (1869—70— 


! Vergl. I. Band p. 105. und TuorerL «On Eur. Spiders» 
1869 —-70. p. 25. 
= Uloborus, Gnaphosa, Segestria, Dysdera &e. 
> WESTRING «Bemerkungen über die arachn. Abhandl. des 
Dr. T. Tuorert» Gothenburg 1874. p. 9. Westring hebt an mehre- 
ren Stellen dieser etwas übellaunig gehaltenen Abhandlung die 


Wichtigkeit der Lebensweise für das System hervor. 


BEVEZETÉS. 


csak ide jut. ! A legújabb lépés ebben az irányban 


Thorert (1869—70) rendszere, mely nyomról- 
nyomra követhető történelmi fejleménye a ÜLERCK 
rendszerének s ehez viszonyítva így all: 

ÜLERCK NEMEI : — THORELL ALRENDEI : 

— Orbitelariae (Kerekhálósok). 
— Retitelariae (Hurokkötők). 
— Tubitelariae (Csőszövők). 

— Citigradae (Futók). 


— Saltigradae (Usrök). 


Függőleges halösok 
Rendetlen halösok 
Szövök 

Farkasok 

Ugrók (labasok) 
Rakalakuak — Laterigradae (Keszegjärök) 
es Territelariae (Földbeszövök 
mint az idők folyamán ismeretessé lett alrend, mely- 
nek Svécziában nincsen képviselője. THORELL tehát 
szabatosítja azt a mit CLERCK kezdett. 

E jelenség a következő kérdésre vitt reá : miben 
gyökerezik az, hogy a pókok rendszerezésénél az 
életmód és műösztön oly nyomást gyakorolt a szer- 
zőkre, a melynek hatása alól azok sem birtak mene- 
külni, a kik különben leghatározottabb hívei s hir- 
detői voltak annak, miszerint a rendszer alapjáúl 
csak a szervezet jegyei vétessenek fel? ? 

Az ezekre tartozó felelet, úgy a mint irányom- 
nak és nézeteimnek megfelel, s ez életmód körül foly- 
tatott behatóbb vizsgálódásaimból úgyszolván ön- 
kényt következik, benne van az általános rész 11-dik 


fejezetében (p. 91), mely a pók szerepéről a termé- 


30 


szet háztartásában szól, s a melyben a pók jelesen 
azon hatás szempontjából van tárgyalva, a melyet 
szervezete sajátságainál fogva sajátlagos módon, 
más alkotásu lények behatását kiegészítőleg gyako- 
rol, a melylyel befoly a tünetek nagy körébe, 


a mi ren- 


vagy — a mint azt mondani szoktuk 
deltetése. 

És itt nyomban szemünkbe ötlik a szövő-fonó 
szervezet s annak alkotásai, a melyek a mondott 


behatásnak vagy — ha tetszik — rendeltetésnek 


! WESTRING «Bemerkungen über die arachnol. Abhandl. von 
Dr. T. Tuoreuv» Gothenburg 1874 p. 9. E kissé roszkedvüen irt 
ertekezesnek több helyén is kiemeli a szerző az életmód fontossä- 
gát a rendszerezesnel. 

" A kérdés végső tételére nézve mondhatom, hogy ezt soha 
sem tehetném magamévá, még pedig azon okoknál fogva nem, a 
melyeket e bevezetés általános részében fejtegettem. Az emberal- 


kotta rendszer nem végezél, hanem csak eszköz, a melylyel a tüne- 


tekben rejlő lényeget megfejteni igyekszünk. 


EINLEITUNG. 


sche Entwickelung des Systemes CLERCK bildet, 
und zu diesem folgendes Verhältniss zeigt: 


ÜLERCK’S GENERA — THORELL’S UNTERORDNUNGEN 


Verticalwebende = Orbitelariae (Radnetzer) 


Irregulärwebende — Retitelariae (Schlingenknuü- 


pfer) 
— Tubitelariae (Röhrenweber) 


Figentliche Weber 


Wölfe — Citigradae (Schnellläufer) 
Springer — Saltigradae (Hüpfend schrei- 


tende) 

Krabbenförmige  — Laterigradae (Seiten od. Flach- 
gänger) 

und Territelariae (Erdweber), 
die im Laufe der Zeit bekannt gewordene Unter- 
ordnung, welche in Schweden keinen Repräsentan- 
ten hat. THORELL präcisirt also das, was ÜLERCK 
begonnen hat. 

Diese Erscheinung führte mich zu der Frage: 
worin wurzelt es, dass bei der Anordnung der Spin- 
nen die Lebensweise und der Kunsttrieb einen sol- 
chen Druck auf die Auctoren ausüben, dessen Wir- 
kung sich selbst jene nicht zu entziehen vermoch- 
ten, die doch sonst die entschiedensten Verfechter 
und Verkünder dessen waren, dass das System nur 
auf die Organisation gegrundet werden soll? ! 

Die 
wichtung und meinen Ansichten entspricht, und so 


betreffende Antwort, so wie sie meiner 


wie sie aus meinen eingehenderen Untersuchungen 
über die Lebensweise sozusagen von selbst folst, ist 
im Capitel 11 (p. 91) des ersten Bandes enthalten, 
welches über die Rolle der Spinne im Haushalte 
der Natur abhandelt, und in welchem die Spinne 
besonders hinsichtlich derjenigen Wirkung darge- 
stellt ist, welche sie auf Grund ihrer eigenthumlichen 
Organisation, auf eigenthumliche Weise, die Ein- 
wirkung sanderer Wesen ergänzend, ausubt, mit 
welcher sie in den grossen Kreis der Erscheinungen 
eingreift, oder — wie wir zu sagen pflegen — was 
ihre Bestimmung ist. 

Und hier springt uns sofort das Spinn- und 
Webeorgan und dessen Schöpfungen in die Augen, 
welche die unentbehrliche Bedingung dieser Ein- 


ı Hinsichtlich des letzten Satzes der Frage kann ich sagen, dass 
ich diesen nie anerkennen würde, u. z. aus den Gründen nicht, 
welche ich im allgemeinen Theile dieser Einleitung erörtert habe. 
Das vom Menschen entworfene System ist nicht Endziel, sondern 
das Mittel, vermittelst welchem wir das Wesen der Erscheinungen 


zu ergründen bestrebt sind. 


BEVEZETÉS. 


nélkülözhetetlen föltételei. Ezek nagyon is megér- 
demlik azt, hogy a rendszerezés szempontjából is 
tárgyaltassanak. 

Azon mód szerint, a mely szerint a szövetek és 
fonalzatok a pókok életmódjában szerepelnek követ- 
kező csoportosításokat kapunk : 

1. Léteznek olyan pókok, a melyek oly hálókat 


általában szöveteket — készítenek, a melyek létök 


fenntartására nélkülözhetetlenek, mert a táplálék 


beszerzése tisztán s egészen e szövetektől fugg (Ke- 


rek hálósok, Hurokkötök, Usöszövök az utóbbiak 


a mennyire tudjuk csak részben). 
9. Léteznek 


olyanok, a melyek járva-kelve 


keresik a táplálékot, de szervezetöknél — s így 
életmódjuk sajátságánál fogva — ezt csak akkor 


szerezhetik meg teljes biztossággal, ha járás-keléső- 
ket fonalfejtéssel kötik össze (Futók, Ugrók, Keszeg- 
járók). 

3. Végre léteznek olyanok, a melyeknél a táp- 
lálkozás leshelyek (egyszersmind lakások) berende- 
zésétől függ, mely leshelyeknek ezélirányos beren- 
dezése a szövő s fonószervtől függ. 

Ez természetesen, csak oly terjedelemben ér- 
vényes, a minőben a szövés-fonás alkalmazását 
ismerjuk. 

4. Általános tulajdonság az, hogy minden pók 
magas helyről fonalon bocsátkozik le ; üres hézago- 
kon át, vízszintes irányban pedig fonalröpites 
(lásd ált: rész 10. fejezet) segítségével közlekedik. ! 

5. Végre általános értékű az, hogy a szövés- 


fonás a faj fenntartásár: a nemzedékek sora 


értelmében véve —- okvetetlenűl szükséges, mert 
csak ez biztosítja a nemzedékek kikelését s fenn- 
maradásukat azon idő közben, a mely a petelerakás 
s a buroknak elhagyása között eltelik; úgy az átte- 
lelésnél is. 

Bár csak így is tekintve, nagyon is érthető, 
hogy az a hatás, a melyet a pókok e tulajdonságai a 
rendszerre gyakoroltak, már ÜLERcK-nél kezdődött s 


állandóan megmaradt. 


ı A pont második része csak annyiban áll, a mennyire e jelen- 
séget ismerjük. Dr. Kocn Lasos kitünő Araneologus arról tudósí- 
tott, hogy Ratzes (Tyrol) fürdő közelében Epeira saeva is vándorol 


(fonalat röpit). Kock in litt. 


EINLEITUNG. 


wirkung sind. Diese verdienen es sehr, dass man sie 
vom Standpunkte des Systemes behandle. 

Nach der Art, auf welche die Gewebe und Fa- 
denwerke in der Lebensweise der Spinnen eine 
Rolle spielen, erhalten wir folgende Gruppirungen : 

1. Es gibt Spinnen, welche solche Netze, über- 
haupt Gewebe, verfertigen, welche zur Fortsetzung 
ihrer Existenz unentbehrlich sind, denn die Be- 
schaffung der Nahrung hänst ganz von diesen 
Geweben ab (Orbitelariae, Retitelariae, Tubitela- 
riae, die letzteren, so weit wir wissen, nur zum 
Theile). 

2. Es gibt solche, welche in Verbindung mit fort- 
währender Ortsveränderung (umhersehend) ihre 
Nahrung suchen, aber — ihrer Organisation ent- 
sprechend — diese erst dann beschaffen können, 
wenn sie ihre Bewegungen mit Spinnen (Fadenzie- 
hen) verbinden (Citi-, Saltı-, Laterigradae). 
welchen die 


3. Endlich gibt es solche, bei 


Ernährung von der Einrichtung solcher Lauer- 
plätze (zugleich Wohnungen) abhängig ist, deren 
zweckmässige Einrichtung vom Spinn- und Webe- 
organ abhängt (Territelariae, aber auch einige Citi- 
sradae). 

Dieses gilt nur insoferne, als wir die Anwendung 
des Spinnens und Webens kennen. 

4. Eine gemeinsame Eigenschaft ist die, dass 
jede Spinne von einem hohen Standpunkte mit 
Hilfe eines Fadens herabsteist; über leere Zwi- 
schenräume in horizontaler Richtung vermittelst 
Fadenschiessens eommunieirt. (Siehe. Alle. Theil. 
Cap. 10.) ! 

5. Endlich ist es von allgemeinem Werth, dass 
das Spinnen und Weben zur Erhaltung der Art — 
im Sinne der Generationsfolge — unumeänglich 
nothwendig ist, denn nur dadurch wird die Ent- 
wickelung der Brut während der Zeit gesichert, 
welche zwischen dem Ablegen der Eier und dem 
Verlassen der schützenden Hülle, so auch beim 
Ueberwintern verstreicht. 

Wenn wir die Sache auch nur so betrachten, dann 
ist es leicht zu begreifen, dass die Wirkung, welche 
diese Eigenschaft der Spinnen auf das System aus- 
übte, schon mit Cterer begann, und beständig blieb. 


ı Der letzte Satz hat nur insoweit Giltigkeit, als wir diese 
Erscheinung kennen. — Herr Dr. L. Koch, der ausgezeichnete 
Araneologe, hat mir mitgetheilt, dass in der Nähe des Bades Ratzes 


in Tyrol Epeira saeva wandert. Kock in litt. 


BEVEZETÉS. 


De létezik egy más szempont is, a mely alá e 


tulajdonság bevonható. 


Azon tételből indúlva ki, hogy az állatok szer- 
vezetükből kifolyó módon gyakorolnak hatást a 
tünetek körfolyamában, csak oda juthatunk ki, 
hogy a pók szöveteinek és fonalzatainak nemcsak 
a műösztön tekintetéből, hanem a lét fenntartása 


tekintetéből is nevezetes szerep jutott. 


Es ezen a réven csak oda kell jutnunk, hogy e 
szövetek és fonalzatok biologiailag annyira fonto- 


sak, hogy szervek értékével birnak, 


Mert valójában: az Epeira hálója (ált. rész II. 
tábla 49. ábra) és a Linyphiaé (ugyanott 51. ábra) 
között van olyan különbség, mint a gém és a rucza 
csőre között; s valamint a gém és a rucza csak 
olyan csőrökkel szerezhetik be táplálékjukat, csőrük 
szerkezetéhez képest folynak be a tünetek körébe, 
úgy az Epeira és Linyphia is csak olyan hálóval 
szerezhetik be a táplálékot, s hálóik szerkezetéhez 
képest folynak be a tünetekbe. És valamint a gém 
es rucza nem képzelhetők esörök — olyam esörök — 
nélkül, így van az a mondott két póknál is. A moz- 
gas szabadságára és sikeressögere a lebocsätkozö s 
fölkapaszkodö pökra nézve a fejtett fonal olyan 
értékű, mint a harkály kapaszkodó lába és támogató 
farka. És épen úgy, a mint senkinek sem jutott 
eszébe kétségbe vonni azt, hogy a gém, a rucza 
csőre, a harkály lába és farka fontos jegyek, s a 
rendszerben teljes értékűek, úgy állhat ez a pókok 


szöveteire nézve is; sőt kell is hogy álljon. 


E felfogás ellen csak azon kérdést lehetne föl- 
hozni: vajjon nem lehet-e a fonó és szövő szervek 
szerkezetéből a szövetek és fonalzatok minőségére 


következtetni ? 


Bár nem az általam az imént kifejtettt irány- 

ban, de történtek oly kísérletek, a melyek a szövő- 
. 2 . .. A 7 

szervezetet kiaknázni törekedtek. Igy OHLERT! 

beható vizsgálatot ejtett meg a porosz pókok szövő- 

1 ÖHLERT: «Beiträge zu einer auf die Klauenbildung gegründ. 


Diagnose und Anordnung der preuss. Spinnen.» Verh. der k. k. 


2001. bot. Ges. Wien 1854. 


(64) 


70 


EINLEITUNG. 


Ge- 


sichtspunkt, von welchem aus diese Eigenschaft 


Aber es existirt auch noch ein anderer 
betrachtet werden kann. 

Ausgehend von jenem Satze, wornach die Thiere 
auf die ihrer Organisation entsprechende Art in 
den Kreislauf der Erscheinungen eingreifen, kön- 
nen wir nur dahin gelangen, dass den Geweben der 
Spinnen nicht nur rüucksiehtlich des Kunsttriebes, 
sondern hinsichtlich des Fortbestehens eine wich- 
tige Rolle zufällt. 

Und auf dieser Spur müssen wir wahrlich dahin 
gelangen, dass diese Gewebe biologisch so wich- 
tig sind, dass sie den Werth von Organen besitzen. 

Denn wahrhaftig, zwischen dem Netze der 
Epeira (Alle. Th. Taf. II. Fig. 49) und jenem der 
Linyphia (ebendort Fig. 51) ist ein Unterschied, 
der dem zwischen dem Schnabel des Reihers und 
jenem der Ente entspricht; und so wie der Reiher 
und die Ente nur vermittelst des Schnabels — des 
so beschaffenen Schnabels — ihre Nahruns erlan- 
sen können, und dem Baue dieses Schnabels ange- 
messen in den Kreis der Erscheinungen eingreifen, 
so kann auch die Epeira und Linyphia nur mit 
einem solchen Netze ihre Nahrung beschaffen, und 
der Einrichtung des Netzes entsprechend eingrei- 
fen. Und so gut wie der Reiher und die Ente nicht 
ohne Schnäbel, ohne solche Schnäbel — gedacht 
werden können, so ist dies’ auch bei den zwei Spin- 
nen. Rücksichtlich der Freiheit und des Erfolges der 
Bewegung ist der entwickelte Faden für die Spinne 
von demselben Werthe, wie für den Specht der 
Kletterfuss und Stützschwanz. Und eben so gut, als 
es Niemanden einfiel zu zweifeln, dass der Schnabel 
des Reihers, der Ente, der Fuss und Schwanz des 
Spechtes wichtige Kennzeichen sind und vollen 
Werth für das System haben, eben so kann — ja 
soll dieses auch von den Geweben der Spinnen 
gelten. 

Gegen diese Auffassung könnte man nur die 
Frage aufwerfen : ob man denn nicht aus der Orga- 
nisation der Spinn- und Webeorgane auf Form 
und Qualität der Gewebe schliessen könnte ? 

Wenn auch nicht von dem soeben dargelesten 
Gesichtspunkte aus, so geschahen doch Versuche, 
welche die Webeorgane auszubeuten strebten. So 
hat Outerr! eingehende Forschungen auf Webe- 

! OHLERT: «Beiträge zu einer auf die Klauenbildung gegründ. 


Diasnose &e.» Verh. der. k. k. zool. bot. Ges. Wien 1854. 


29 


BEVEZETÉS. Jt 


szervein, a miből kitűnnek ugyan a szerkezeti 
különbségek, de nem tűnik ki az általuk kötött háló 
vagy szövet szerkezete ; mert tényleg úgy van, hogy 
a geometricus idomú hálókat kötő póknál épen úgy 
megvan a hármas karomrendszer (ált. rész p. 48) 
mint a hurokkötöknel, esöszöröknel stb. A fonó és 
szövő szervekre együttesen MEwxGE! nagy gondot 


A hálóalak, 


tehát a lényeges, ezen az úton kérdéses marad. 


fordít, ugyanolyan eredménynyel. 


Az aligha kétséges, hogy ha a pók táplálkozás: 
módjáról fogalmat akarunk szerezni, a való fogal- 
mat csak szövetéből s fonalzataiból tudhatjuk meg, 
épen úgy mint megtudjuk ezt a gémre, ruczára, 


harkalyra nézve, az illető szervek vizsgálatából. 


Ha valaminél, úgy a póknál áll azon tétel: a 
szervezet az életmódnak s viszont az életmód a szerve- 
zetnek tükre; és ha vizsgálódásunknak sikerül, ezt a 
kettőt összhangzásban látni, ezt helyesen fölfogni, csak 
akkor birjuk az illető lénynek teljes és helyes képét. 
Tulajdon az a viszony ez, mint az állattan discipli- 
nainak bármelyikénél; mert valóban, a boncztan, 
élettan stb. szintén 


azon összhangzatos képet 


keresi, a melyben a szervek alkata a működéssel 


egybevág. 


A fonó és szövő szerv, azon fokán a kifejlődés- 
nek, a mint ezt a pókoknál észleljük, kapcsolatban 
a szövetekkel és fonalzatokkal, a minők tőle ered- 
nek, e szövetek és fonalzatok biologiai fontossága, 
oly specificus tulajdonai a tulajdonképeni pókok- 
nak, a melyeket a rendszerezésnél figyelmen kívűl 
hagynunk nem szabad, feltéve, hogy a leíró termé- 
szetrajzot annak veszszük, a minek lennie kell: az 


élő természet kulcsának. ? 


2 MENGE «Preussische Spinnen» Danzig 1866. 

1 A bevezetés azon szövegében, a melyet a kir. magy. Termé- 
szettudományi társulatnak 1875 márczius havában benyujtottam, 
ez a hely másképen volt szerkesztve. Kötelességemnek tartom az 
eredeti szerkezetnek kivonatát ide iktatni, mert azt hiszem, hogy 
a biologiai irányra nézve fontos. Hogy az eredeti szerkezetet miért 
hagytam el, az mindjárt ki fog tünni. MExGE («Verz. d. Danziger 
Sp.» 1850) Anetes név alatt egy póknemet állitott fel, azt állítván, 


HERMAN OTTÓ : MAGYARORSZÁG PÖK-FAUNÄJA. II, 


2) 


EINLEITUNG. 


organe der preussischen Spinnen angestellt, aus 
welchen sieh noch Unterschiede in der Construction 
ergeben, aber die Construction der damit verfer- 
tisten Gewebe ist nicht ersichtlich; denn es ist 
factisch so, dass bei der Netze knüpfenden Spinne, 
welche geometrische Formen weisen, das Dreiklauen- 
system (Alle. Th. p. 48 etc.) eben so gut vorhanden 
ist, wie bei den Schlingenknüpfern, Röhrenwebern 
ete. Auf Spinn- und Webeorsane zusammen ver- 
wendet MExGe! viel Sorgfalt, mit gleichem Erfolg. 
Die Netzform, also das Wesentliche, bleibt auf die- 
sem Wege fraglich. 

Es unterliegt kaum einem Zweifel, dass wenn 
wir uns von der Art der Ernährung der Spinne 
einen Begriff verschaffen wollen, so werden wir den 
richtigen Begriff nur aus dem Gewebe schöpfen, so 
gut wie wir dieses hinsichtlich des Reihers, der 
Ente und des Spechtes durch die Untersuchung 
der betreffenden Organe erlangen. 

Wenn irgendwo, so gilt bei der Spinne der Satz: 
die Organisation ist der Spiegel der Lebensweise und 
umgekehrt; und erst dann, wenn es unserer Forschung 
gelingt, diese beide in Uebereinstimmung zu erblicken, 
sie richtig aufzufassen, besitzen wir das vollständige, 
richtige Bild des betreffenden Wesens. Es ist das 
nämliche Verhältniss, wie in jedweder der zoolosi- 
schen Diseiplinen; denn in Wahrheit sucht die 
Anatomie, Physiologie u. s. w. auch jenes harmo- 
nische Bild, wo der Bau der Organe mit der Func- 
tion zusammentrift. 

Das Spinn- und Webeorgan, auf der Stufe der 
Entwiekelung, wie wir sie bei der Spinne erblicken, 
in Verbindung mit den Geweben, wie solche diesen 
Organen entstammen, — die biologische Wichtig- 
keit dieser Gewebe — dieses sind so specifische 
Eigenschaften der eigentlichen Spinnen, welche wir 
Acht lassen 
vorausgesetzt, dass wir die descriptive Naturlehre 


im Systeme nicht ausser dürfen, 


als das nehmen, was sie sein soll: als Schlüssel der 
lebenden Natur. ? 


1 MENNGE «Preuss. Spinnen» 1866. 

® In dem Texte der Einleitung, welchen ich der k. ung. Naturw. 
Gesellschaft im März 1875 unterbreitet habe, war diese Stelle 
anders redigirt. Ich halte es für meine Pflicht, den Auszug des 
ursprünglichen Textes hierher zu setzen, denn ich glaube, dass er 
für die Biologie wichtig ist. Warum ich von dem ursprünglichen 
Text abging, wird sich sofort zeigen. Menge («Verz. der Danziger 
Spinnen» 1850) hat unter dem Namen Anetes ein Genus aufgestellt, 
von welchem er behauptete, es habe keine Spinnwarzen und keine 


OTTO HERMAN UNGARNS SPINNEN-FAUNA. IH. 5 


BEVEZETÉS. 


Mindezeknél fogva én akként vagyok meggyő- 
zödve, hogy Crereck műve, kiemelt sajátságainál 
fogva, valóban a természetes rendszer kezdeménye- 
zése, s hogy további fejlődését azon mű képviseli, a 
mely e nyomon haladott. 

Ez Tuorern T. munkája: «On European Spi- 
ders» 


Europ. Spiders»! (lásd alt. rész. Irodalom). 


Rendszerének szerkesztesenel THorELL egybe- 
foglalta azt, a mit a leíró Araneologian kívül a 
többi állattani disciplinák is, főleg az embryologia 
és morphologia a pókokra vonatkozót tartalmaz, és 


számolt azokkal is, a mik a kérdések bölcselmi 


oldalára tartoznak ; azonfelül — a mi igen lényeges 


hogy ennek nincsen se szövő se fonó szerve! ScHIÖDTE (Om eu 
ofvigende Slaegt of Spind : Orden 1849) Liphistius név alatt oly pók- 
nemet irt le, melynek állitólag nem voltak fonói! Az életmód 
beható tanulmányozása engemet arra a meggyözödesre vitt, hogy 
fonó és szövőszerv nélkül pókot képzelni sem lehet, s az eredeti 
szövegben kinyilatkoztattam, hogy ha e két alaknak szövő és fonó, 
illetőleg fonó szerveik nincsenek: nem lehetnek pókok. Most azt 
irja THORELL (Europ. and North-African Spiders. Edit. m. Aug. 


1875 p. 6) «Prof. Menge has lately informed me, that his deserip- 


tion of Anetes coeletron doubtless is founded on a young specimen of | 


an Epeira, which by some accident had lost its tarsal claws and 
mamillae». Itt tehát csonka példány adta a «mevezetessöget». És 
Ausserer (II. Beitr. zur Kenntn. der Territelariae. Zool. bot. 
Ges. Wien 1875; megjelent juniusban) azt irja: 0. P. CAMBRIGDE 
schreibt mir, es finde sich im Brit. Museum eine wohlerhaltene 
Spinne, welche in jeder Beziehung mit Liphistius desultor SCHIÖDTE 
übereinstimmt, nur besitzt sie vier deutliche Spinnwarzen... 
Bedenkt man, dass das Exemplar, welches ScHIÖDTE vorlag, am 
Abdomen geöffnet und mit Baumwolle gestopft war, so klärt sich der 
Irrthum auf». Eredeti szövegem, mely mäs uton deritette ki a hibät, 
fájdalom, elkésett. 

ı Ez a nagy munka ugyszólván próbaköve a THoRELL-féle 
rendszer értékének, s a mennyire az anyagot felölelte, még más 
tekintetben is fontos és becses. A fajok ugynevezett synonymikai 
meghatározása nem csak azt mutatja ki, hogy ez vagy amaz író, 
ebben vagy abban tévedett, hanem mást is mutat, pld. THORELL 
kimutatja, hogy 1772 óta, a mikor ScoroLı az Argiope Bruennichii 
fajt leirta, 1868-ig 16 vizsgáló irt e pókról ; ezek közöttt a legtöbb 
iró más-más neveket alkalmazott reá, úgy, hogy ennek a póknak a 
tudomány évkönyveiben nem kevesebb mint kilencz fajneve van! 
A midőn már most THORELL kritikai szigorral kimutatja, hogy a 
16 irónál, kilenczféle elnevezés alatt található adatok egy azon fajra 
tartoznak, s e faj irodalma 1772-től kezdődik : hibát igazítva egy- 
szersmind kimutatását adja mindannak, a mit e pókról tudunk, 
mert az egyes írók adatainak hovátartozását kimutatja. Az értékre 
nézve lásd föntebb a bevezetés általános részében azt, a mit a 


munka felosztásról és a «lex prioritatis» ügyéről irtam. 


szövetkezve a «Remarks on Synonyms of 


S 


a 


EINLEITUNG. 


Auf Grund all’ dieses bin ich davon überzeugt, 
dass Örerer’s Werk in Folge der hervorgehobenen 
Eigenschaften wirklich die Initiative des natürli- 
chen Systemes bildet und seine weitere Entwicke- 
lung jenes Werk repräsentirt, welches auf diesem 
Wege "ortschritt. 

Das ist THoRELL"s Werk «On European Spiders» 
in Verbindung mit «Remarks on Synonyms of 
Europ. Spiders». ! (Siehe. Allg. Theil: Literatur.) 

Bei der Redaction seines Systemes hat THORELL 
dasjenige zusammengefasst, was ausser der deserip- 
tiven Araneologie noch die übrigen zoologischen 
Disciplinen, namentlich Embryologie und Morpho- 
logie auf Spinnen bezüglich enthalten, und er hat 
auch das berücksichtigt, was die philosophische 
Seite der Fragen angeht; ausserdem — was sehr 


Webeklauen ! ScHriöprE («Om en afvigende Slaegt af Spind. Ord.» 
1849) hat unter dem Namen Liphistius en Genus aufgestellt, wel- 
ches keine Spinnenwarzen haben sollte! Das eindringlichere Stu- 
dium der Lebensweise hat mich zu der Ueberzeugung geführt, dass 
man sich eine Spinne ohne Spinn- und Webeorgan gar nieht denken 
kann, und ich habe im ursprünglichen Texte erklärt, dass wenn 
diese Formen der Spinn- und Webeorgane, resp. Spinnorgane ent- 
sein Jetzt 
(«Eur. and North-Afriean Spid.» Edit. August 1875/76) : 
«Prof. Menge has lately informed me, that his deseription of Anetes 


behren, dieselben keine Spinnen können. schreibt 


THoRELL 


eoeletron doubtless is founded on a young specimen of an Epeira 
(solers?), which by some accident had lost its tarsal claws and ma- 
millae.» Hier hat also ein defeetes Exemplar die «Merkwürdigkeit» 
geliefert. Und Ausserer schreibt (II. Beitrag zur Kenntn. der Terri- 
telariae, k. k. zool. bot. Ges. 1575. edit. Juni) «O. P. CAMBRIDGE 
schreibt mir, es finde sich im Brit. Museum eine wohlerhaltene 
Spinne, welche in jeder Beziehung mit Liphistius desultor SCHIÖDTE 
übereinstimmt, nur besitzt sie wier deutliche Spinnwarzen ... 
Bedenkt man, dass das Exemplar, welches ScHIöDTE vorlag, am 
Abdomen geöffnet und mit Baumwolle gestopft war, so klärt sich 
der Irrthum auf.» Mein Originaltext, welcher auf anderem Wege 
dem Irrthume beikam, hat sich leider verspätet. 

ı Dieses grosse Werk ist sozusagen der Probierstein des 
THoreuv'’schen Systemes, und so weit es den Stoff zusammenfasst, 
ist es auch noch in anderer Beziehung wichtig. Die sogenannte 
synonimische Bestimmung der Arten zeigt nicht nur an, dass dieser 
oder jener Auctor in diesem oder jenem geirrt hat, sondern sie 
zeigt auch noch mehr. THORELL weiset z. B. aus, dass seit 1772, 
als Scorouı die Argiope Bruennichii beschrieben hat, bis 1868 
sechzehn Auctoren über diese Art geschrieben haben ; davon haben 
die meisten je einen anderen Namen gebraucht, so dass diese 
Spinne in den Jahrbüchern der Wissenschaft unter neun Namen 
vorkommt. Indem nun Tnuorerr streng kritisch nachweiset, dass 
die bei sechzehn Auetoren unter neun Benennungen vorkommende 
Daten zu ein und derselben Art gehören, die Literatur der Art 
im J. 1772 beginnt: berichtigt er Irrthümer und weiset auch alles 
jenes auf, was wir von dieser Spinne wissen, denn er zeigt, wohin die 
Daten der einzelnen Auetoren hingehören. Hinsichtlich des Werthes 
siche im alle. Theile dieser Einleitung das, was ich von der Ar- 


beitstheilung und der Angelegenheit des «lex prioritatis» gesagt habe. 


BEVEZETÉS. 


— számolt az exoticus és őslénytani alakokkal is, 
mi azután az európai pókokra alkalmazott defini- 
tiókat ép oly mértékben szabatosokká mint meg- 
bizhatókká tette. 


Ilyen módon sikerült neki azután, az életmód 
kellő figyelembevétele mellett, természetes csopor- 
tokat alakítani ; természetesen annyira, a mennyire 
a szervezet speciális ismerete mellett az életmód 


speciális ismerete is megengedte. 


THoRELL rendszerében tehát én — tekintettel 


a ÜLERCK kezdeményezésére — oly haladást látok, 


a mely — a mint ezt kifejezni szoktuk — a tudo- 
mány mai állásának megfelel. Es épen ennél az 
oknál fogva THORELL rendszerét alkalmazom a ma- 


gyar pókok faunájára is. 

THoRELL Euröpa eddig ismert pókfajait egy 
rendbe foglalja s e rendet hét, szervezet és életmód 
által megkülönböztethető alrendre bontja szét, mely 
alrendek — szintén ilyen alapon —- családokra s 
alcsaládokra osztatnak. A családok és alcsaládok 
azután magukba foglalják 


jokat. 


a nemeket, ezek a fa- 


A THoRELL-féle rendszer a magyar pókokra 


alkalmazva következő szerkezetet mutat. 


Rend: ARANEAF, Pókok. 


I. Alrend : ORBITELARIAE. Kerekhálósok. " 
1. Család : EPEIROIDAE. Küllőszövők. 
1. Alcsalád : EPEIRINAE. Keresztespókok. 
2. » ULOBORINAE. Torkospökok. 
II. Alrend: RETITELARIAE. Hurokkötök. 
1. Család: THERIDIOIDAE. Törpehurkolök. 


9. » SCYTODOIDAE. Csupaszpökok. 


4 


1. Alcsalád : PHOLCINAE. Kancsalpókok. 
2. » SCYTODINAE. Hataspökok. 
3. Család : ENYOIDAE. Buvöpökok. 


ı A mennyire esak lehetett, a magyar nevek szerkesztesenel a 
tudományos név jelentőségére fektettem a súlyt; a hol nem tehet- 
tem — pld. a hol a család és alcsalád neve csak a ragozás által 
különbözik, igy : Epeiroidae és Epeirinae stb. — ott más, jellemző 
tulajdonságot igyekeztem fölhasználni, valamint ott is, a hol tudo- 


mányos név kevésbbé találó, pld. Tapinocephali. 


35 


EINLEITUNG. 


wesentlich ist — hat er die exotischen und palä- 
ontologischen Formen auch in Rechnung genom- 
men, was dann die, auf die europäischen Spinnen 
angewendeten Definitionen eben so präeis als ver- 
lässlich machte. 

Auf diese Weise ist es ihm gelungen, unter 
gehöriger Berücksichtigung der Lebensweise, natür- 
liche Gruppen zu formiren, natürlich in dem Masse, 
wie dieses die specielle Kenntniss der Organisation 
und Lebensweise gestattete. 

In TnoRELLs System erblicke ich — mit Hin- 


deutung auf CLERKS Initiative einen solchen 
Fortschritt, welcher — wie wir das zu sagen pfle- 
gen — dem heutigen Stande der Wissenschaft 
entspricht. Und eben aus diesem Grunde wende 
ich dieses System auch auf die Spinnenfauna Un- 
garıs an. 

THORELL fasst die bis jetzt bekannten Spinnen- 
formen Enropa’s in eine Ordnung zusammen und 
löst diese in sieben, auf Grund der Organisation und 
Lebensweise unterscheidbare Unterordnungen auf, 
welche Unterordnungen — auf gleicher Grundlage 
in Familien und Unterfamilien zerfallen. Die Fami- 
lien und Unterfamilien enthalten dann die Geners 
und Arten. 

Das System THoRELL, auf Ungarns Spinnen 
angewendet, zeigt folgende Eintheilung. 


Ordnung: ARANEAE, Spinnen. 


I. Unterordn.: ORBITELARIAF. Radnetzspinnen.' 
1. Familie: EPEIROIDAE. Speichenweber. 
1. Unterfamilie : EPEIRINAE. Kreuzspinnen. 


98 » ULOBORINAE. Fressspinnen. 


II. Unterordn.: RETITELARIAE. Schlingenknüpfer. 
1. Familie : THERIDIOIDAE. Wirkspinnen. 
SCYTODOIDAE. Nacktspinnen. 


9 » 


1. Unterfamilie : PHOLCINAE. Schielspinnen. 


2. » SCYTODINAE. Buckelspinnen. 


3. Familie: ENYOIDAE. Schoberspinnen. 


ı Ich habe mich mit den dentschen Benennungen so viel als 
mörlich an die wissenschaftlichen gehalten. Eine consequent 
durchgeführte deutsche Nomenclatur stand mir nicht zur Verfü- 
gung; jene Mrxer’s ist noch nicht durchgeführt und mit dem 
fertigen Theile konnte ich mich wegen der sprachlichen Eigenheiten 
MEwxGEjs nicht recht befreunden. Ich glaube, man werde die 
«Spinne» oder mindenstens den «Weber», «Wirker» jedem Genus- 
namen so gut, wie den Namen grösserer Gruppen anfügen 
müssen; denn wenn Mexse die Melanophora — «Schwarzträger» 
nennt, das Chiracanthium — «Dornfinger», so ist damit eben so viel 
als wenig gesagt. Meine Benennungen wollen natürlich auch nicht 
im geringsten massgebend sein. 


BEVEZETÉS. 


III. Alrend : TUBITELARIAE. Csöszövök. 
1. Család : UROCTEOIDAE. Borzospókok. 


DG AGALENOIDAE. Illópókok. 
1. Alcsalád : AMAUROBIINAE. Eretnekpökok. 
2: » AGALENINAE. Tömlöpökok. 
3. » ARGYRONETINAE. Búvárpókok. 


3. Család : DRASSOIDAE. Orzöpökok. 

DYSDEROIDAE. Fojtöpokok. 

IV. Alrend: TERRITELARIAE. Földbeszövök. 
1. Csaläd: THERAPHOSOIDAE. Csőzők. 


A. » 


1. Alcsalád : ATYPINAE. Torzpökok. 
2. » TAPINOCEPHALI. Aknaszpokok. 
V. Alrend: LATERIGRADAE. Keszegjärök. 
1. Család : HETEROPODOIDAR. Läbaspökok. 
2 THOMISOIDAE. Karolöpökok. 
VI. Alrend: CITIGRADAE. Futök. 
1. Család : LYCOSOIDAE. Farkaspökok. 
2.» OXYOPOIDAE. Hiuzpökok. 
VII. Alrend: SALTIGRADAE. Ugrök. 
1. Csaläd: ERESOIDAE. Gyilkospökok. 
" 1. Alcsaläd: ERESINAE. Fejespökok. 
2. Család : ATTOIDAE. Szököpökok. 


Az első három alrend a hálózó alakokat foglalja 
magában, természetesen oly mértékben, a minőben 
hálózataik ismeretesek; a családok és alcsaládok 
coordinálása a szervezet alapján történik. A kimu- 
tatott elrendezés sorrendje egyszersmind képét adja 
a hálószövés fejlettségének, mert berendezésre nézve 
a kerekháló mindenesetre az első helyen áll. A har- 
madik alrend (Csőszövők) 3-dik és 4-dik családjá- 
ban a hálószövés már vagy igen alárendelt, vagy — 
eddigi tapasztalásaink szerint, pld: az Orzók és 
Fojtök legtöbb alakjainál — szerkezet szerint ki 
sincsen mutatva; ezek tehát átmenetnek vehetők a 
következőkhöz. 

A negyedik alrend (Földbeszövők) — mondhatni 
kóborló 


lesők; a hatodik alrend (Futök) legnagyobb rész- 


megtelepedett — az ötödik (Keszegjárók) 


ben barangolva — a hetedik (Ugrók) egészben baran- 
golva támadó. 

Ez annak a, tudomásunkhoz képest, természetes 
rendszernek vehető, a melyet pókjaink alkotnak, a 
melynek indokolása annyi, a mennyi a pókokról szer- 
zett specialis ismeretünk. Az utóbbi hiányos lévén, 


természetes, hogy a rendszer sem lehet tökéletes. 


36 


EINLEITUNG. 


III. Unterordn. : TUBITELARIA E. Röhrenspinnen. 
1. Familie: UROCTEOIDAE. Zottelspinnen. 
9: » AGALENOIDAE. Flüchtspinnen. 
1. Unterfam. : AMAUROBNNAE. Retzerspinnen. 
2. » 
3. » ARGYRONETINAE. Taucherspinnen. 
3. Familie : DRASSOIDAE. Meuchelspinnen. 
4. » DYSDEROIDAE. Würgspinnen. 
IV. Unterordn. : TERRITELARIAE. Erdweber. 
1. Familie: THERAPHOSOIDE. Minirspinnen. 


AGALENINAE. Trichterspinnen. 


1. Unterfamilie : aryrınae. Kopfspinnen. 
9. » TAPINOCEPHALI. Schachtspinnen. 
V. Unterordn.: LATERIGRADAE. Krabbenspinnen. 
1. Familie: HETEROPODOIDAE. Fussspinnen. 

9 » THOMISOIDAE. Armspinnen. 

VI. Unterordn. CITIGRADAE. Laufspinnen. 

LYCOSOIDAE. Wolfspinnen. 

OXYOPOIDAE. Luchsspinnen. 
VII. Unterordn. : SALTIGRADAE. Springspinnen. 

1. Familie: ERESOIDE. Mörderspinnen. 

1. Unterfamilie: ERESINAE. Stierspinnen. 
2. Familie: ATTOIDAE. Hüpfspinnen. 


1. Familie: 
9 » 


pt 


Die drei ersten Unterordnungen begreifen die 
Netzer in sich, natürlich in dem Grade, als wir die 
Gewebe kennen; [die Coordinirung der Familien 
und Unterfamilien geschieht auf Grund der Organi- 
sation. Die Reihenfolge des Ausweises giebt zugleich 
ein Bild der Entwickelung der Gewebe; denn was 
die Einrichtung betrifft, steht das Radnetz gewiss 
der 
dritten Unterordnung ist die Verfertigung der Netze 


obenan. In der dritten und vierten Familie 
entweder schon sehr untergeordnet, oder es ist 
— nach den bisherigen Erfahrungen z. B. bei den 
meisten Formen der Meuchel- und Mordspinnen — 
das Netz nach seiner Einrichtung gar nicht ausge- 
wiesen ; diese können also als Uebergang zu den 
folgenden gelten. 

Die vierte Unterordnung (Erdweber) besteht, 
man kann sagen aus ansässigen, die fünfte (Krab- 
benspinnen) aus umherschweifend lauernden , die 
sechste zum grössten Theile aus unstäten, die sie- 
bente ganz aus unstäten, angreifenden Formen. 

Das kann als jenes natürliche System genommen 
werden, welches unsere Spinnen bilden, welches so 
weit begründet ist, als unsere Kenntnisse reichen. 
Nachdem die letzteren lückenhaft sind, ist es natur- 
lich, dass das erstere nicht vollkommen sein kann. 


BEVEZETÉS. 


Némely alaknak a hálózata ismeretlen; a szö- 
vöszerv elváltozásának határait, egy faj körében, 
senki sem tárgyalta; a tartózkodásra , az életmód 
mozzanataira, a táplálékra nézve kimerítő képekkel 
nem birunk; exoticus fajok épen csak mint alakok 


ismeretesek ; életökről igen keveset tudunk. 


Már pedig mindezek szerfelett fontosak s mel- 
lözhetetlenek, ha a föladat az — a mint hogy az is 
— hogy a pökot mint szervezetet s mint a terme- 


szetnek teljesértékű részét, viszonyaiban fölsmerjuk. 


A leíró természetrajzban három kérdéssel talál- 


kozunk, melyek igen mérvadók. 
1. Melyek a szervezet eltérései? (Orismologia.) 


2. Milyen biologiai értéke van a megállapított 
eltéréseknek ? (Biologia.) 


3. Hogyan helyezkednek el, és miért úgy a mint 
észleljük, a szervezet és életmód szerint meghatá- 


rozott alakok a földszínén ? (Z00geografia.) 


E három kérdésnek roppant hordereje van, úgy- 
annyira, hogy ha mindazokat egybefoglaljuk, a 
mit a közel kétszázados vizsgálódás a pókok körül 
napfényre hozott, kénytelenek leszünk bevallani, 
hogy bizony a kezdet kezdetén állunk. Itt ismét csak 


munkafelosztás segíthet. 


THORELL rendszere annyira felel, a mennyire ez 
idő szerint felelhet s így én rendszerét követem s 


magamévá teszem. 


Mielőtt hogy egy más rendszer tárgyalásához 


hozzáfognék, összegezem teteleimet mint következik. 
A + , 
Általános tételek : 


Az emberalkotta azon rendszernek, a melybe az 


állatvilág jelenségeit besorozza, annyi az értéke és 


indokoltsága, a mennyi a tárgyak ismerete. 


E rendszer nem a természet rendszere, hanem 
‚alöjaban kimutatása az ismeretek azon összegének, 


a melyet az illető tárgyakról szereztünk. 


E rendszer értéke oly mértékben gyarapodik, a 
mily mértékben gyarapodik a tárgyak ismerete, 
következésképen: e rendszer 


tökéletesedik. 


folytonosan fejlődik, 


EINLEITUNG. 


Von mancher Art ist das Gewebe unbekannt; 
die Grenzen der Abweichung des Webeorganes bei 
einer Art hat noch Niemand gehörig ausgewiesen; 
die Sehachsen der Augen hat noch Niemand ver- 
sleichend behandelt. Hinsichtlich des Aufenthaltes, 
der Momente der Lebensweise, der Nahrung, be- 
sitzen wir keine erschöpfenden Bilder. Die exoti- 
schen Arten kennen wir nur eben als Formen ; von 
ihrem Leben wissen wir sehr wenig. 

Diese sind aber sehr wichtig und unentbehrlich, 
wenn es sich darum handelt — und es handelt sich 
darum — dass wir die Spinne als Organismus und 
als volleiltigen Theil der Natur nach allen ihren 
Verhältnissen erkennen. 

In der deseriptiven Naturgeschichte stossen wir 
auf drei Fragen, welche sehr massgebend sind. 

1. Welches sind die Abweichungen der Organi- 
sation? (Orismolosie.) 

9, Welchen biologischen Werth haben die con- 
statirten Abweichungen ? (Biologie. 

3. Wie verbreiten sich, und warum so, wie wir 
es erfahren, die nach der Organisation und Lebens- 
weise bestimmten Formen auf der Oberfläche der 
Erde? (Zoogeographie.) 

Diese drei Fragen sind von ungeheurer Trag- 
weite, so, dass wenn wir alles das zusammenfassen, 
was eine nahezu zweihundertjährige Forschung 
über Spinnen zusammengetragen hat — wir einge- 
stehen müssen, dass wir gewiss erst am Anfange 
des Anfanges stehen. Hier kann wieder nur Arbeits- 
theilung helfen. 

THORELL s System beantwortet so viel, als es 
antworten vermag. Bevor ich zur Abhand- 


5" 


eben zu be 
lung eines anderen Systemes schreite, will ich vor- 
erst meine Sätze wie folet zusammenfassen. 

Allgemeine Sätze : 

Das vom Menschen entworfene System, in wel- 
ches er die Erscheinungen des Thierreiches einreiht, 
besitz so viel Werth und Begründung, als die 
Kenntniss der Dinge beträgt. 

Dieses System ist nicht das System der Natur, 
Wahrheit 


Summe der Kenntnisse, welche wir uns über die 
’ 


sondern in der Ausweis derjenigen 
Dinge erworben haben. 

Der Werth dieses Systemes steigt in dem 
Masse, in welchem sich die Kenntniss der Dinge 
vermehrt, folglich entwickelt und vervollkommnet 


sich das System fortwährend. 


BEVEZETÉS. 


Oly rendszernek, mely egy korlátolt tér, korlá- 


tolt jelenségeire alapıttatott, csak igen relativ 


értéke van, mert a korlátoltságban rejlik a vesze- 
delem, hogyt. i. az általános érvényűnek állított 
jegy meghazudtoltatik. 

A legjobb rendszer az, a mely az idő szerinti 
ismeretek összességére alapíttatott. 

Speciális tételek : 

A pókok rendszerére az életmód jelenségei hatá- 
rozott befolyást gyakoroltak, szerintem azért, mivel 
a szövetek és fonalzatok, mint lényeges föltételei 
úgy az állat fennmaradásának mint befolyásának a 
természet egyéb tüneteire, szervek értékével birnak. 

A szervezet az életmódnak, ez amannak lévén 
tükre, az állatról csak akkor nyerhetünk helyes 
fogalmat, ha a szervezetet az életmóddal összhang - 
zásba hozzuk ; így a rendszerre nézve mind a kettő 
mérvadó. 

THORELL rendszerével szemben EUGENE Smmonx ! 
szerkesztett egyet, mely, polemicus színe mellett, 
lényegesen eltérő is. Sımon a leghatározottabban 
tagadja az életmód — helyesebben mondva — a 
szövetek befolyását a rendszerre ; s minthogy Tro- 
RELL — szerinte — annyira ment, hogy alrendeit 
ctisztán az eletmödra» alapıtotta,? Simon e rend- 


szert elveti. Sımon szerint a rendszer szerkesztésénél 


1 Simon «Aran. nouv. ou peu connus du midi de l’Europe.» 2e 
Mem. de la Soc. des Sciences de Liege, 2e Sess. T. V. p. 5 1873. 

Idem: «Arachnides de France» Paris 1874 T. I. p. 9—10. 

: Ez az állitás teljességgel nem érthető, mert tényleg ugy all a 
dolog, hogy THORELL csoportjait leghatározottabban a szervezetre 
alapítja, s az életmóddal is indokolja, tehát a szervezet és életmód 
közötti összhang helyreállitására irányozza törekvését. Sımon-näl az 
illető hely oly benyomást tesz, mintha állításait csak a THORELL-féle 
elnevezéseknek, ugyszólván hangzására alapitaná, pld. az «Orbite- 
lariae» nevet kn, feltenné, hogy THORELL csak a kerekhälöra 
épit, mintha tehát nem olvasta volna THORELL illető definitióit. 
THORELL az Orbitelariae alrendet szószerint igy vezeti be («On. Eur. 
Spiders» p. 47): The European spiders belouging to this sub-ordre. 
which comprises only one Family, the Epeiroidae, are, asis known, 
most easily distinguished from their nearest relations, the Retite- 
lariae, by a very low, not transversally impressed forehead, where the 
distance between the margin of the elypeus and the intermediate of 
the antherior eyes is less, or at any rate not greater, than that between 
the anterior and posterior intermediate eyes de. Ez oly határozottan 
szervezett alap, hogy Sımon ällitäsa igen különös színben tünik fel. 
Én inkább azt merem állitani, hogy THORELL bizvást még nagyobb 


súlyt fektethetett volna az életmódra, 


38 


EINLEITUNG. 


Ein solches System, welches auf die beschränk- 
ten Erscheinungen einer beschränkten Oertlichkeit 
begründet wurde, hat einen sehr relativen Werth, 
weil in der Beschränkung die Gefahr liegt, wornach 
ein als allgemein giltig erklärtes Zeichen sich 
nicht bewährt. 

Das beste System ist jenes, welches auf die 
jeweilige Gesammtheit der Kenntnisse basirt ist. 

Speecielle Sätze: 

Auf das System der Spinnen nehmen die Fr- 
scheinungen der Lebensweise einen entschiedenen 
Einfluss, meiner Ansicht nach deswegen, weil die 
Gewebe und Fadenwerke, als wesentliche Bedin- 
sungen sowohl der Existenz als auch der Einwir- 
kung auf die übrigen Erscheinungen der Natur den 
Werth von Organen besitzen. 

Nachdem die Organisation der Spiegel der Le- 
bensweise, und umgekehrt, die Lebensweise jener 
der Organisation ist, können wir von dem Thiere 
erst dann einen richtigen Begriff haben, wenn wir 
die Organisation mit der Lebensweise in Einklang 
bringen; so sind also für das System beide mass- 
sebend. 

Entgegen dem Systeme Tuorzun's hat Euc. 
Simon! eines aufgestellt, welches, ausser seiner 
polemischen Färbung, auch sehr abweichend ist. 
Smox leugnet auf entschiedenste Art den Einfluss 
der Lebenweise, richtiger gesagt der Gewebe, auf 
das System; und nachdem THORELL — wie SIMON 
glaubt — so weit gegangen ist, dass er seine Unter- 
ordnungen rein auf die Lebensweise basirt hat, ? 
so verwirft Simon dieses System. Nach Simon kann 


ı Simon «Ar. nouv. ou peu connus du midi de l’Europe &e.» 
p. 5. Idem «Arachnides de France. Tom.» I, p. 9-10. 

® Diese Behauptung ist gar nicht zu verstehen, denn die Sache 
verhält sich in der Wirklichkeit so, dass THORELL seine Gruppen 
ganz entschieden auf die Organisation gründet und mit der Lebens- 
weise untertützt, also die Uebereinstimmung in der Organisation und 
Lebensweise anstrebt. Die betreffende Stelle Srmox’s macht den Ein- 
druck, als wenn ihre Behauptungen mehr dem Klange der THORELL- 
schen Benennungen gelten möchten z. B. als wenn Sımox den Namen 
Orbitelariae lesend, voraussetzen würde, dass THORELL blos das 
Netz vor Augen hatte, und als wenn Sımonx die betre "enden Defini- 
tionen THORELLS gar nicht gelesen hätte. THORELL führt die 
Orbitelariae Wort für Wort so ein, wie dieses in der nebenstehen- 
den Note 2 des ungarischen Textes in englischer Sprache eitirt ist, 
und diese Begründung ist so entschieden der Organisation entnom- 
men, dass Sımox’s Behauptung in einem eigenthümlichen Lichte 
erscheint. Ich wage zu behaupten, dass Tuoreuı füglich noch mehr 


Gewicht auf die Lebensweise hätte legen können. 


BEVEZETÉS. 


csupán csak a szervezet lehet mérvadó. A mennyire 
SIMON erveleseit egyátalában követni s felfogni bir- 
tam, a kiemelt elv képezi működésének sarkpont- 
ját. Ezt én az imént kifejtett okoknál fogva nem 
írhatnám alá. 

Rendszerét következőleg fejti ki : 

1. Alrend: 
SZEMES PÓKOK.! 
1. Ugrók. 


9. Farkasok. 


12. Hersiliák. 
13. Borzosok. 
14. Buvók. 
15. Illók. 

16. Dictynák. 


17. Orzók. 


3. Hiuzok. 


9. Alrend: 
IGAZI PÓKOK. a Alvend: 


4. RAGADOZÓ PÓKOK. 


5. Karolók. 


Lábasok. 
18. Csupaszok. 
19. Fojtök. 


6. Kezesek. 


=] 


. Gyilkosok. 
4. Alvend: 


FÖLDBESZÖVÖR. 
90. Szövök. 


91. Madaräszok. 


(02) 


. Keresztesek. 
9. Torkosok. 
10. Hurkolók. 
11. Kancsalok. 
A mi az alrendek elnevezéseit illeti, ezek legha- 
tározottabban nélkülözik azon jelentőséget, a mely 
tudományos elnevezéseknél egy igen fontos köve- 
telmény. 
Az «Araneae oculatae» — Szemes pókok, a sze- 
az Ugrók és 
pld. VI-dik 


a Hiúzoknál 


mek fejlettségére látszik ezelozni s ez 
Farkasoknál némileg indokolt (lásd 
tábla 134 a és ugyanott 148 a), de már 
nem talál (lásd ugyanott 139 a). 

Az «Araneae verae» — Igazi pókok semmi jel- 
lemzöt sem mondhat, mert tényleg az egész rend szövő 
és fonó szervvel, kéttagú törzszsel stb. biró alakokból 
áll, és oly csökkenése a szervezeti jellegnek, mely 
az Araneae verae ellentétjének föltevését megen- 
gedné, nem létezik. 

Az «Araneae gnaphosaes — Ragadozó pókok, 
szintén nem mond jellemzőt, mert valamennyi 
igazi pók gyilkoló, ragadozó, tehát gnaphosa. 

Az utolsó alrendre mindjárt reátérek ; előbb lás- 


suk a családok viszonyát Simon alrendei körében. 


! Az eredeti neveket lásd a német szövegben. 


EINLEITUNG. 


allein nur die Organisation für das System massge- 
bend sein. So weit ich Srmon’s Ausführungen zu 
folgen, dieselben aufzufassen vermochte, bildet der 
Satz Eckstein 


könnte dieses, in Folge 


hervorgehobene principielle den 


Ich 
der soeben abgehandelten Ursachen, nicht unter- 


seines Verfahrens. 


schreiben. 

Sein System entwickelt er folgendermassen 
12° Hersilidae. 
13° Urocteidae. 
14° Enyoidae. 


le Sous-ordre: 
ARANEAE OCULATAR. 
1° Attidae. 


2° Lyeosidae. 


15° Agelenidae. 
§ : 16° Dietynidae. 
3>° Oxyopidae. 17°D : A 

/° Yrassıdae. 
9e Sous-ordre: 


ARANFAE VERAE. 


4° Sparassidae. 


3° Sous-ordre: 
ARAN. GNAPHOSAE. 


15° Seytodidae. 
19° Dysderidae 


6° Thomisidae. 
6° Palpimanidae. 


7° Eresidae. a 
19 Sous-ordre: 


AR. THERAPHOSAE. 
20° Filistatidae. 
21° Avicularidae. 


89 Epeiridae. 
9° Uloboridae. 
10° Therididae. 
11° Pholeidae. 
Was nun die Benennungen der Unterordnungen 


anbelanst, so entbehren dieselben ganz entschieden 


jener Bedeutsamkeit, welche bei wissenschaftlichen 


Benennungen ein sehr wichtiges Erforderniss ist. 

«Araneae oculatae» scheint auf die vorwiegende 
Entwickelung der Augen hinzudeuten, und das wäre 
bei den Spring- und Laufspinnen einigermassen 
begründet (siehe z. B. Taf. VI. 134 a, 143 a), aber 
bei den Luchsspinnen trifft es nicht mehr zu (eben 
dort 139 a). 

«Araneae verae» kann nichts charakteristisches 
sagen, weil factisch die ganze Ordnung aus Formen 
mit Spinn- und Weborgan, zweitheiligen Leib ete. 
ausgestattet ist und keine derartige Abweichung 
welche 


im Charakter der Organisation existirt, 


das Gegentheil der echten Spinnen begründen 
könnte. 

«Araneae gnaphosae» charakterisirt auch nicht, 
weil alle Spinnen rauben, morden, also Gnaphosen 
sind. 

Auf die letzte Unterordnung werde ich sogleich 
will 


Smmon’s im Kreise der Unterordnungen betrachten. 


zurückkommen ; vorerst ich die Familien 


3 


BEVEZETES. 


A második alrend a képzelhető legelütöbb — a 
mennyiben egy rendben elüthet — szervezetű ala- 
koknak foglalatja. Ha csupán a szemeket veszszük is, 
úgy itt következő szemesoportok szerepelnek u. m. 
lásd II. Tábla 68 b, 75 a, 92 a, 96 a, 94 a, 116 a, 128 
a, stb.; ha a szervezet összeségét veszszük, úgy oly 
végletek kerülnek egyűvé, a minő pld. az Amauro- 
bius pallidus IX. Tábla 195, 196, és Xysticus Írater 
ugyanott 205; ha végre az élet módot veszszük, úgy 
itt lesők, hálózók, ugrók együvé kerülnek; és ha a 
hálózatokat veszszük, úgy itt a kerek és semmi háló 


képezik a végleteket. ! 


A harmadik alrendben szintén ilyesmi törté- 
nik. Itt ugyan az alakok hatszeműek, de ez még a 
mesterséges rendszer szempontjából is elveszti 
értékét, mert tényleg a megelőző (2-dik) alrendben 
is meghagyott Simon egy hatszemü alakot (Sper- 
mophora) ; azonfelől a Fojtök és Csupaszok minden 
tekintetben elütnek, még a szemekre nézve is, mi- 
helyt a csoportosítás jellegét, nem pedig a szemek 
számát veszszük. A Csupaszoknál a hat szem három 
párban áll (IV. tábla 93 a) s a tér, a melyet körűl 
fognak, hátra felé nyílik ; a Fojtóknál ellenben a sze- 
mek kört alkotnak (V. tábla 120, 121 a) s e kör 
előre nyílik. Úgy a szemcsoport jellege mint a lábak 
szervezete , az életmód, a hálóalkat a Csupaszokat 


leghatározottabban a Kancsalok mellé sorozza.? 


Ha Simon következetesen a szervezethez tartja 
magát s kifejti rendszerét, ha pld. a szemek számát 
következetesen osztó jegyűl fogadja el s valamennyi 
hatszemű alakot egy alrendbe állítja, úgy mestersé- 
ges rendszert alkot, melynek indokoltsága annyi, 
mintha egy botanicus Jussizu-röl LINNÉ-re menne 


VISSZA. 


: Ezen végletek úgy látszik nem illenek Sımon-nak a családot 
illető kijelentesehez: «La famille est fondée sur un ensemble de 
partieularites secondaires determinant la forme.n «Ar. de la France», 
p- 10. Note 1. Mert egy azon alrend családjainak is valahogyan egy- 
mäshoz kell illeni. 

ı Lásd IV-dik Tábla 92 a Kanesalpök szemesoportja: härom- 
három szem egy csoportban kétoldalt, egy pár elöl; s ugyanott 93 
a a Csupaszpók : két két szem oldalt, egy pár elől. Lábszervezet 


ugyanott 73. 


oO 


EINLEITUNG. 


Die zweite Unterordnung umfasst die möglichst 
abweichendsten Formen, so weit die Formen im 
Kreise einer Ordnung überhaupt nur abzuweichen 
vermögen. Wenn wir nur die Augen nehmen, so 
sind hier folgende Gruppirungen vertreten, u. z.: 
siehe Taf. IV. 68 b, 75a, 92 a, 96 a, 94 a, 116 a, 
198 a u. s. w.; wenn wir die Gesammtheit der 
Organisation nehmen, so gerathen solche Extreme 
zusammen wie z. B. Amaurobius pallidus IX. Taf. 
195, 196 und Xystieus frater eben dort 205; wenn 
wir endlich die Lebensweise nehmen, so kommen 
lauernde, webende, hüpfende Formen zusammen, 
und wenn wir die Gewebe nehmen, so bildet hier 
das Radnetz und gar kein Netz das Extrem. ! 

In der dritten Unterordnung geschieht etwas 
ähnliches. Hier sind zwar die Formen sechsäusis, 
aber dieses verliert auch vom Standpunkte des 
künstlichen Systemes den Werth, weil Sımox in der 
vorhergehenden (2-ten) Unterordnung eine sechs- 
äugige Form (Spermophora) belässt; überdies wei- 
chen die Dysderoiden und Scytodinen in jeder Be- 
ziehung ab, sogar rucksichtlich der Augen, sobald 
wir den Charakter und nicht die Zahl betrachten. 
Bei den Scytodinen stehen die 6 Augen in drei 
Paaren (Taf. IV. 93 a) und der Raum, den sie um- 
stellen öffnet sich nach hinten ; bei den Dysderoiden 
bilden hingesen die Augen einen Kreis (Taf. V. 
120, 121 a) und dieser öffnet sich nach vorne. So- 


wohl die Gruppirung der Augen als auch der Bau 


der Füsse, die Lebensweise, die Einrichtung des 
Gewebes weisen die Scytodinen entschieden zu den 


Pholeinen. ? 

Wenn sich Sımon consequent an die Organisa- 
tion gehalten hätte, wenn er z. B. die Anzahl der 
Augen consequent als Theilungsprineip angenom- 
men und angewendet haben würde, so hätte er ein 
künstliches System zusammengestellt, das so weit 
begründet wäre, als jenes eines Botanikers, der von 


Jussıeu auf LINNÉ zurückgeht. 


ı Diese extremen Formen scheinen zu Sımox’s Ausspruch 
hinsichtlich der Familie nicht zu passen: La famille est fond6e sur 
un ensemble de partieularites secondaires determinant la forme.» 
«Ar. de France» p. 10. Notel. Denn die Familien einer und derselben 
Unterordnung müssen ja doch auch irgendwie zusammengehören. 

ı Siehe Taf. IV, 92 a die Augengruppe von Pholeus: je drei 
Augen zu beiden Seiten, ein Paar vorne; und eben dort 93 a Seytodes: 
je zwei Augen zu beiden Seiten, ein Paar vorne. Die Einrichtung 


des Fusses eben dort 78. 


BEVEZETÉS. 


Az életmód fontosságát már többszörösen ki- 
emeltem ; hangsúlyoztam fontosságát a természetes 
csoportok tekintetéből is. Nem tekinthettem tisztem- 
nek, hogy Simon rendszerét ízről-ízre birálat alá 
vonjam, de kötelességemnek tartottam, azokat 
kiemelni, a mik saját elveimmel ellentétben álla- 
nak, a mely elvekben az életmód és szervezet 
közötti kapcsolat is helyet foglal. 


A Sımonx-fele negyedik alrendre térve AUSSERER | 


szavaival! vilägitom és zárom be e fejtegetést: A 
nagy hézagok csak a különféle földövekben, éveken 
át folytatott gyüjtések, az életmód és kifejlődés szor- 
gos vizsgálata által tölthetők be, s csak ezek fogják 
a természetes csoportosítást, a nemek, sőt sokszorosan 


a fajok megkülönbözteteset is lehetővé tenni. 


Néhány szó végre még MENGE rendszerét is 
illeti. MEwxGE egészben véve THORELL rendszerét 
közelíti meg, de a Csöszövőket ketté választja : Cső- 
és Zsák-szövőkre. Elveit nem fejtegeti a mű elején 
s műve még befejezetlen is (1876 juliusban). Érde- 
kes az, hogy a hímek nemző szerveit s egyéb saját- 
ságait is belevonja a nemek alkotásába, s e sexuale 
systema révén, határozottan egységes nemekből, 
számos új nemet alkot.? Két hiány nagyon érezhető, 
u. m. egy egyöntetű terv hiánya s hiánya a kellő 
elfogulatlanságnak, nevezetesen Darwın leszármaz- 


tatási tanával szemben. 


Így midőn a III[-dik Tribust (Preuss. Spinnen. 
(p. 266) Tubitelae Larr. nevezi a mű folyamában (p. 
297) ismét III-dik Tribus Tubitelae Larr. tehát 
ugyanazon czímmel friss alrendet nyit; s a midőn 
(p. 
letárgyal, ismét egy más nemet vezet be, ezt egé- 


301) a Gnaphosa nemet bevezeti s egy fajt 
szen letárgyalja (p. 218) s azután ismét Gnaphosa- 


1 AUSSERER «Zweiter Beitrag zur K.?"der Territelariae.» Verh. 
der k. k. zool. bot. Ges. 


AuUSSERER e derék munkälatban 


1875 pag. 125. Megjegyzendő, hogy 
az eddigi tapasztalatok alapján 
megkisérti a Földbeszövők lakásait is rendszerbe hozni, s több 
helyen ismétli, miszerint csak az életmód tanülmänyozasa oszlat- 
hatja el azon kétségeket, a melyeket a szervezet alapján eloszlatni 
nem lehet. 

2 V. ö. Általános rész p. 19. 


HERMAN OTTÓ: MAGYARORSZÁG PÓK-FAUNÁJA. II. 


EINLEITUNG, 


Ich habe die Wichtigkeit der Lebensweise schon 
wiederholt betont, auch hinsichtlich der Formirung 
natürlicher Gruppen. Ich erkenne es nicht als meine 
Aufgabe Sımox’s System in allen seinen Theilen 
einer Kritik zu unterziehen, aber ich habe es als 
Pflicht erachtet, 


meinen eigenen 


dasjenige hervorzuheben, was mit 
Prineipien im Widerspruch steht, 
unter welchen Prineipien bekanntlich auch der 
Zusammenhang zwischen Organisation und Lebens- 
weise enthalten ist. 

Zur vierten Unterordnung Smon’s habe ich 
nur AussErer’s Worte hierher zu setzen: Die gros- 
sen Lücken werden erst durch jahrelanges Sammeln 
in den verschiedensten Erdstrichen und durch tleis- 
sige Beobachtung über Lebensweise und Entwicke- 
lung dieser Thiere ausgefüllt werden können, denn 
nur diese werden eine natürliche Gruppirung und 
Scheidung der Genera, ja vielfach auch der Species 
ermöglichen. ! 

Zum Schlusse habe ich noch für Mexge’s System 
einige Worte. Mensz nähert sich im Ganzen THo- 
RELL"s Systeme, theilt aber die Tubitelariae in zwei 
Gruppen: Röhren- und Sackspinnen. Seine Princi- 
pien giebt er eingangs nicht zu erkennen und das 
Werk ist auch noch nich vollendet (Juli 1876). Es 
ist interresant, dass Menge auch die Sexualorgane 
und übrigen Eigenschaften der Männchen zur Be- 
sründung seiner Genera herbeizieht, und vermit- 
telst dieses Sexualsystemes übrigens einheitliche 
Genera vielfach zerlegt.” Zwei Mängel sind sehr 
fühlbar, u. z. der Mangel eines einheitlichen Pla- 
nes, und jener der Unbefangenheit gegenüber von 
Darwin’s Theorie. 

Er benennt Tribus III. (Pr. Sp. p. 226) Tubite- 
lae Larr. und (p. 297) den nächstfolgenden Tribus 
wieder III. Tubitelae LATR.; und indem er (p. 301) 
das Genus Gnaphosa einleitet und eine Art abhan- 
delt, führt er eine andere Gattung ein, beendet sie 
und geht dann (p. 318) wieder zu Gnaphosa. Das 
Genus Dietyna ist sogar in zwei Tribus vertheilt 

1 AUSSERER «Zweiter Beitrag zur K. Territelariae. Verh.» d. 
k. k. zool. bot. Ges. Wien 1875, pag. 125. Ich habe diesen Ausspruch 
redigirt, aber an dem Sinne nichts geändert. Es ist zu bemerken, 
dass AUSSERER in dieser tüchtigen Arbeit auf Grund der bisherigen 
Erfahrungen die Wohnungen der Territelariae in ein System zu 
bringen trachtet und an mehreren Stellen seiner Arbeiten die 
Wichtigkeit der Lebensweise hervorhebt, weil nur sie jene Zweifel 
lösen kann, welche die Organisation übrig lässt. 

: Vergl. Alle. Theil p. 19. 


OTTO HERMAN : UNGARNS SPINNEN-FAUNA. II. 6 


BEVEZETÉS. 


ról ir. A Dietyna-nem, épen két Tribusban van 
elhányva (p. 244 p. 329). Darwin elleni elfogultsága 
legjobban a Gonatium cheliferum és isabellinum 
tärgyaläsänäl tünik ki, hol azon ötletböl, mivel az 
egyik faj tapogatöja vastagodott,a másiké nem vas- 
tagodott, s mind a két faj egy helyiségben tartöz- 
kodva szerinte átmeneteket nem mutat, DARWIN 
elméletét pár szóval elítéli.! Arról megfeledkezik, 
hogy Darwın elmélete nem a porosz pókfauna, 
hanem az összes állattan szempontjából ítélhető 
meg egyedül, s hogy az atmenetek sokszor más 
világrészekből kerülnek elő. Azt el kell ismerni, 
hogy MENGE műve részletekben szerfelett gazdag s 
e részletek kellő megrostálás után, csak előnyére 
válhatnak a pókrendszernek ; végre MEnGE művének 
erős vonása a biologia is. Ezekből a rendszeres 
eljárás sok jót hozhat ki, s remélhető, hogy MENGE 
maga, műve végén Kant szavai szerint? fog csele- 
kedni: 

«Die Beobachter einer seientifischen Methode haben die 
Wahl, entweder dogmatisch oder sceptisch, in allen Fällen 


aber die Verpflichtung, systematisch zu verfahren.» 


ı «Preuss. Spinnen» p. 183. «Dass natürliche zusammen vor- 
kommen so nahe stehender arten, die doch durchaus keine über- 
gänge in einander zeigen, scheint mir ein wichtiger beweis gegen 
Darwın’s hypotliese.» (Az eredeti szöveg helyesiräsa szerint.) 

2: Kant «Kritik der reinen Vernunft.» Leipzig 1818 6. Aufl. 


pag. 651. 


a 


> 


10 


EINLEITUNG. 


(p. 244, 329). Die Voreingenommenheit gegen DAR- 
wın ist am besten aus der Abhandlung des Gona- 
tium cheliferum und isabellinum ersichtlich, wo er 
aus dem Anlasse, dass nämlich die Taster stark 
abweichen, beide Arten in einer Localität vorkom- 
men und keine Uebergänge zeigen, Darwın’s Theo- 
rie in kurzen Worten verurtheilt.! Er vergisst, dass 
Darwın’s Lehre nicht vom Standpunkte der preussi- 
schen Spinnenfauna, sondern von jenem der ge- 
sammten Zoologie beurtheilt werden muss, und 
dass die Uebergänge oft aus anderen Welttheilen 
zum Vorschein kommen. Das muss man anerken- 
nen, dass Menar’s Werk im Detail ungemein reich- 
haltig ist, und dass dieses Detail nach gehöriger 
Richtung dem Systeme zu grossem Vortheile gerei- 
chen wird ; endlich bildet die Biologie einen kräfti- 
gen Zug in Menge’s Werk. Aus diesem wird das 
systematische Vorgehen viel des Guten zu Tage 
fördern und es ist zu hoffen, das MenGe selbst am 
Schlusse des Werkes nach den Worten Kanr's® 
verfahren wird: 

«Die 


die Wahl, entweder dogmatisch oder sceptisch, in allen 


3eobachter einer seientifischen Methode haben 


Fällen aber die Verpflichtung, systematisch zu verfahren.» 


1 «Preuss. Spinnen» p. 183 «Das natürliche zusammen vorkom- 
men so nahe stehender arten, die doch durchaus keine übergänge 
in einander zeigen, scheint mir ein wichtiger beweis gegen Darwıns 

| hypothese.» (Orthographie des Originales.) 

® Kant «Kritik der reinen Vernunft.» Leipzig 1818. 6. Aufl. 


pag. 651. 


A IND ZT 


DAS SYSTEM. 


A RENDSZER. 


Rend. Alrendek. Családok. Alesaladok. Nemek. 


A csoportozatok egymásközötti viszonya. 
§ Rend: összessége a tulajdonképeni pókoknak. 


1—VII Alrend : csoport a rend keretében. 


+ Család: csoport az alrend keretében. 
* Alcsalád: csoport a család keretében. 


Nem : a család és alcsalád keretében. 


Faj: a nem keretében, foglalatja az 
egyenlő szervezetű egyéneknek. 


Nem : rokon fajok foglalatja. 
Család és alcsalád: rokon nemek foglalatja. 


Alrend : rokon családok foglalatja. 


Rend : összessége az alrendeknek. 


§ Szárnyatlan állatok ; a test törzse két részből áll : 
a fejjel összeforott mellből és végtestből, melyek 
egy vékony nyelecske által köttetnek össze; a 
fejmellen nyolcz láb, minden láb bordázott kar- 

álló 


csévékkel felszerelt fonókból álló fonószerv; a 


mokböl szövöszervvel; a vegtest végén 
rágó esipökarma becsapható, hosszában ätfurott. 
Fonó, ragadozó állatok, melyek rovarokkal táp- 
lálkoznak. 


ARANEAE. Pókok. 


DIXSE SS SEE NE 


Ordnung. Unterordnung. Familien. Unterfamilien. 
(Genera. 


Das gegenseitige Verhältniss der Gruppen. 
$ Ordnung: Inbegriff aller eigentlichen Spinnen. 
I—VII. Unterordnung: Gruppe im Rahmen der 
Ordnung. 
} Familie: Gruppe im Rahmen der Unterordn. 
7 Unterfamilie: Gruppe im Rahmen der 
Familie. 
Genus: Gruppe im Rahmen der Familie 
und Unterfamilie. 
Speeies: im Rahmen des Genus, Inbe- 
griff der Individuen gleicher 
Organisation. 
Genus : Inbegriff verwandter Arten. 
Familie, Unterfamilie : Inbegriff verwandter 
Genera. 
Unterordnung: Inbegriff verwandter Familien. 
Ordnung : Inbegriff aller Unterordnungen. 


$ Flügellose Thiere; der Rumpf besteht aus zwei 
Theilen: aus der mit dem Kopfe verwachsenen 
Brust und dem Hinterleib, welche durch ein 
dünnes Stielehen verbunden sind ; auf der Kopf- 
brust acht Füsse, alle mit aus gezähnten Krallen 
bestehendem Webeorgan; auf dem Ende des 
Hinterleibes ein mit Spulen ausgerüstetes Spinn- 
organ; die Kralle der Mandibeln einschlagbar, 
der Länge nach durehbohrt. Spinnende, raubende 
Thiere, welche sich von Insecten ernähren. 


ARANEAE. Spinnen. 


—le 0... 


A MAGYAR PÖK-NEMEK RENDSZERES SOROZATA. 


DIE GENERA DER SPINNEN UNGARNS IN SYSTEMATISCHER FOLGE. 


(Die deutschen Benennungen sind grösstentheils mein Eigenthum.) 


Rend: ARANEA (ordo). 


I. Alrend (subordo) ORBITELARIAE! — Kerekhälösok. Radnetzspinnen. 
1. család (familia) EPEIROIDAE — Küllöszövök. Speichenweber. 
1. alcsalád (sublamilia) ereırınae — Keresztespökok. Kreuzspinnen. 
Nem (genus) 1. Argiope Savıcny et Aupvmn — Argiopepök. Argiope. 
2. Epeira (WALCKENAER) — Keresztespök. Kreuzspinne. 
3. Cyrtophora (Stmox) — Kullöpök. Speichenspinne. 
4. Singa (Koch) — Singapök. Singa. 
5. Cercidia THoRELL — Vetelöpök. Schiffspinne. 
6. Zilla (C. Koch) — Zillapök. Zilla. 
7. Meta (C. Koch) — Metapök. Meta. 
s. Tetragnatha (LATREILLE) — Ällaspök. Kieferspinne. 
2. alcsalád (subfamilia) uvLogorman — Torkos pókok. Fressspinnen. 
9. Uloborus LATREILLE — Torkospök. Fressspinne. 
10. Hyptiotes WALCKENAER — Araszpök. Spannerspinne. 
II. Alrend (subordo) RETITELARIA — Hurokkötök. Schlingenknüpter. 
1. család (familia) THERIDIOIDAE — Törpehurkolök. Wirkspinnen. 
Nem (genus) 1. Pachygnatha SUNDEVALL — Fogöspök. Zangenspinne. 
2. Episinus WALCKENAER — Lesöpök. Lauerspinne. 
3. Linyphia (LATREILLE) — Vitorlapök. Segelspinne. 
4. Erigone Savısny et Aupum — Erigonepök. Erigone. 
5. Nesticus THORELL — Takäcspök. Weberspinne. 
6. Mimetus (HEwxrz) — Szineszpök. Mimenspinne. 
7. Ero (C. Koc#) — Eropök. Ero. 
8. Dipoena THORELL — Dipoenapök. Dipoena. 
9. Phyllonethis THORELL — Bokorpök. Strauchspinne. 
10. Theridium WALCKENAER — Törpepök. Zwergspinne. 
11. Steatoda (SunDEvALL) — Faggyupök. Fettspinne. 


ı Az etymologiai magyarázatokat lásd a leiräsok illető helyein. — Die etymologischen Erklärungen siehe an betreffender 


Stelle der Beschreibungen. 


A MAGYAR PÓK-NEMEK RENDSZERES SOROZATA. +6 DIE GENERA DER SPINNEN UNGARNS IN SYSTEM. FOLGE. 


12. Lithyphantes THoRELL — Köszövöpok. Steinweberspinne. 
13. Asagena SUNDEYALL — Köborpök. Irrspinne. 
család (familia) SCYTODOIDAE — Csupaszpókok. Nacktspinnen. 
1. alcsalád (subfamilia) pmoLersar — Kancsalpökok. Schielspinnen. 
Nem (genus) 14. Pholeus WALCKENAER — Kanesalpök. Schielspinne. 
2. alcsalád (subfamilia) scyropmar — Hataspökok. Buckelspinnen. 
Nem (genus) 15. Scytodes LATREILLE — Csupaszpök. Nacktspinne. 
3. család (familia) ENYOIDAE — Buvöpökok. Schoberspinnen. 
Nem (genus) 16. Enyo Savısny et Aupumın — Buvöpök. Enyo. 
III. alrend (subordo) TUBITALARIAE — ÜUsöszövök. Röhrenweber. 
1. család (familia) UROOTEOIDAE — Borzospokok. Zottelspinnen. 
Nem (genus) 1. Uroctea Durour — Borzpök. Dachsspinne. 
2. család (familia) AGALENOIDAE — Illópókok. Flüchtspinnen. 
1. alcsalád (subfamilia) AMAUROBIINAE — Bretnekpökok. Ketzerspinnen. 
Nem (genus) 1. Dictyna SUNDEVALL — Dietynapök. Dictyna. 
Titanoeca THORELL — Meszpök. Kalkspinne. 
Amaurobius (©. Koch) — Eretnekpök. Ketzerspinne. 
2. alcsalád (subfamilia) AGaLEnmar — Tömlöspökok. Trichterspinnen. 
Nem (genus) 4. Cybaeus L. Koch — Tarnapök. Stollenspinne. 
5. Coelotes BrLackwaLn — Bäanyaszpök. Grubenspinne. 
6. Tegenaria (LATREILLE) — Zugpök. Winkelspinne. 
7. Oryphoeca THORELL — Rejtpök. Schlupfspinne. 
8. Agalena (WALCKENAER) — Töleserpök. Triehterspinne. 
9. Histopona THoRELL — Karpitospök. Lappenspinne. 
10. Textrix SUNDEVALL — Szövöpök. Wirkerspinne. 
11. Agroeca THORELL — Parasztpök. Feldspinne. 
3. alcsalád (subfamilia) arayronerınau — Buvarpökok. Taucherspinnen. 
Nem (genus) 12. Argyroneta LATREILLE — Buvärpök. Taucherspinne. 
3. család (familia) DRASSOIDAE — Orzöpökok, Meuchelspinnen. 
Nem (genus) 13. Zora (©. Koch) — Pärduezpök. Pardelspinne. 
14. Liocranum L. Koch — Kazärpök. Scheitelspinne 
15. Anyphaena SUNDEVALL — Bontöpök. Trennspinne. 
16. Olubiona (LATREILLE) — Kalitpök. Käfigspinne. 
17. Chiracanthium GC. Kocn — Kezespök. Handspinne. 
18. Phrurolithus (C. Koch) — Sziklapok. Felsenspinne. 
19. Micaria Westrıng — Fenypök. Glanzspinne. 
20. Drassus (WALCKENAER) — Kapöpök. Meuchelspinne. 
21. Prosthesima L. Koch — Gyäszpök. Trauerspinne. 


22. Gnaphosa (LATREILLE) — Maröpök. Reissspinne. 
4. család (familia) DYSDEROIDAE — Fojtópókok. Mordspinnen. 
Nem (genus) 23. Segestria LATREILLE — Daröezpök. Lodenspinne. 
24. Dysdera  ( LATREILLE) — Fojtópók. Würgspinne. 
25. Harpactcs TEMPLETON — Rablópók. Raubspinne. 
IV. alrend (subordo) TERRITELARIAE — Földbeszövők. Erdweber. 
1. család (familia) THERAPHOSOIDAE — Csözök. Minirspinnen. 
alcsalád (subfamilia) arypıaz — Torzpökok. Kopfspinnen. 
Nem (genus) 1. Atypus LATREILLE — Torzpök. Kopfspinne. 
2. alcsalád (subfamilia) TAPINOCEPHALI — Aknäszpökok, Schachtspinnen. 


A MAGYAR PÓK-NEMEK RENDSZERES SOROZATA. 47 DIE GENERA DER SPINNEN UNGARNS IN SYSTEM. FOLGE. 


Nem (genus) 2. Nemesia SaviGny et Aupvuis — Aknászpók. Schachtspinne. 
V. Alrend (subordo) LATERIGRADAE — Keszegjárók. Krabbenspinnen. 
1. család (familia) HETEROPODOIDAE — Lábaspókok. Fussspinnen. 
Nem (genus) 1. Micrommata (LATREILLE) — Hunyöpök.- Zwinkerspinne. 
2. Philodromus (WALCKENAER) — Kengyelfutópók. Läuferspinne. 
3. Thanatus C. Koch — Latorpök. Lotterspinne. 
1. család (familia) THOMISOIDAE — Karolöpökok. Armspinnen. 


Nem (genus) 4. Monaeses THORELL — Monaesespök. Monaeses. 


(d | 


Thomisus (WALCKENAER) — Räkpök. Krebsspinne. 
6. Misumena (LATREILLE) — Keszegpök. Brachsenspinne. 
7. Diaea THORELL — Nyesöpök. Stutzspinne. 
S. Xysticus (C. Koch) — Kaparöpök. Scharrspinne. 
VI. Alrend (subordo) CITIGRADAE — Futöpökok. Läuferspinnen. 
1. család (familia) LYCOSOIDAE — Farkaspökok. Wolfsspinnen. 
Nem (genus) 1. Aulonia C. Koch — Kospök. Widderspinne. 
2. Lycosa (LATREILLE) — Farkaspök. Wolfsspinne. 


[dj 


Tarentula (SunDEvaLL) — Tarentulapók. Tarantelspinne. 


= 


Trochosa (C. Koch) — Üselöpök. Bärenspinne. 


Ot 


Pirata SUNDEVALL — Kalózpók. Piratenspinne. 


(or 


Dolomedes (LATREILLE) — Vidrapök. Otterspinne. 
7. Ocyale Savıcny et Aupvin — Furapök. Schlauspinne. 
2. család (familia) OXYOPOIDAE — Hiuzpökok. Luchsspinnen. 
Nem (genus) 8. Oxyopes LATREILLE — Hiuzpök. Luchsspinne, 
VII. alrend. (subordo) SALTIGRADAE — Ugröpökok. Springerspinnen. 
1. család (familia) ERESOIDAE — Gyilkospökok. Mörderspinnen. 
1. alcsalád (subfamilia) ERESINAE — Fejespökok. Schädelspinnen. 
Nem (genus) 1. Eresus (WALCcKENAER) — Bikapök. Stierspinne. 
2. család (familia) ATTOIDAE — Szököpökok. Hüpfspinnen. 
Nem (genus) 2. Saltieus (LATREILLE) — Szöcskepök. Schrickenspinne. 
3. Leptorchestes THorELL — Tänezospök. Tanzspinne. 
Epiblemum (Hextz) — Vetöpök. Wurfspinne. 
5. Heliophanus ©. Koch — (sillärpök. Flimmerspinne. 
6. Ballus (C. Kocn) Döczkepök. Trollspinne. 
7. Marpessa (C. Koch) — Marpessapök. Marpessa. 
S. Dendryphantes (©. KocH) — Lejtöpök. Schwungspinne. 
9. Euophrys (C. Kocn) — Bigepök. Ballspinne. 
10. Philaeus THoRELL — Philaeuspök. Philaeus. 
11. Attus (WALCKENAER 


Szököpök. Hupfspinne. 
12. Aelurops (Tuoreun) — Macskapök. Katzenspinne. 


It 


106 


III. 


ALRENDEK, CSALÁDOK ES ALCSALÁDOK. 


A homlok alsó széle és az alsó szemsor közepsöi közötti ter nem szélesebb annál, a mely az 
alsó és hátulsó szemsor középszemei között elterül; a szövőszerv hármaskarom rendszerű, a sámja- 
karom fogacsolt. Geometricus alakzatu kerekhálót kötnek. 
I-sö alrend: ORBITELARIAE — Kerekhálósok. 
t A geometricus háló száraz küllő és ragacsos csigafonalakból áll 
Család: EPEIROIDAE — Küllöőszövők. 
** A fonalszürő és a nyüst hiányzik . . . . . 1. alcsalád: EPEIRINAE — Keresztespókok. 
* A fonalszürő és nyüst megvan . . . . . . . 2. alcsalád: ULOBORINAER — Torkospókok. 
A homlok alsó széle és az alsó szemsor közötti tér szélesebb annál, a mely az alsó és hátulsó 
szemsor középsői között elterül. A végtagok karcsúk, vékonyak; a test rajzai a börtöl erednek ; 
a szövőszerv hármaskarom rendszerű, a sámjakarom legfeljebb két fogacscsal; semmi fonalszürő 
. . . . . . . . . IIik alrend: RETITELARIAE — Hurokkötök. 
A. Az alsó fonópár nem vagy alig hosszabb a felsőnél. 


és nyüst. Csupa apró alak . . . . 


H A szövőkarmok nem állanak külön, szabad izületen; az alajk szabad; a rágók tövükön 
szabadok. Igen hegyes szög alatt találkozó fonalakból álló, vitorlás vagy ernyős hálót hur- 
IKON ak rl csaladks NEIERIDIONDARS ZNorpehurkolok: 

t A szövökarmok külön, szabad izületen állanak; az alajk a mellverttel, a ragök tövukön 
összeforrva. Ritka hurokhälö semmi ernyővel vagy vitorlával 

2. család: SCYTODOIDAE — Csupaszpókok. 


** Nyolez szem három csoportban ; a homlok két oldalán károm-három szem egy-egy csoport- 
ban, e két csoport előtt két szem; a lábak rendkivül hosszúk és karcsuk 
1. alcsalád: PHOLCINAE — Kancsalpókok. 
* 


Hat szem három csoportban; párosával a homlok két oldalán és elején egy-egy csoport ; 
a lábak karcsúk nem túlhosszúk . . . 2. alcsalád SCYTODINAE — Hátaspókok. 
B. Az alsó fonópár a felsőnél sokkal hosszabb. 
+ Nyolez szem három csoportban, a homlok két oldalán három-három szem egy-egy csoport- 
ban, e két csoport mögött két szem. Boglyaalakú rejtek, körülte kevés hurok 
3. család: ENYOIDAE — Búvópókok. 
Valamennyi alak, mely szervezetileg a két előző és négy következő alrendbe nem tartozik, s 
nemezszerű, csőalakú rejteket sző. . . . . . . . . III-dik alrend: TUBITELARIAE — Csöszövök. 
A. A légzőrés mellett semmi mellekres. Nyolez szem. 
HA fejmell rövid, haránt szélesedve vesealakú, fejerésze kicsiny; a felső fonópár farkszerűen 
kinyúló, kétizű, a második iz hosszabb, oldalt lapított. 


1. család: UROCTEOIDAE — Borzospókok. 


UNTERORDNUNGEN, FAMILIEN UND UNTERFAMILIEN. 


I. Der Raum zwischen dem Unterrande der Stirne und den Mittelaugen der unteren Reihe ist nicht 
grösser als jener, welcher die Mittelaugen beider Reihen von einander trennt; Webeorgan nach 
dem Dreiklauensystem, die Trittklaue gezähnt. Weben Radnetze von geometrischen Formen 

I. Unterordnung: ORBITELARIAE — Radnetzspinnen. 
+ Das geometrische Netz besteht aus trockenen Speichen- und klebrigen Spiralfäden 
Familie: EPEIROIDAE — Speichenweber. 


#* (Cribellum und calamistrum fehlen... 1. Unterfamilie: EPEIRINAE — Kreuzspinnen. 


* Cribellum und calamistrum vorhanden 2. Unterfamilie: ULOBORINAE — Fressspinnen. 


II. Der Raum zwischen dem Unterrande der Stirne und den Mittelaugen der unteren Reihe ist 
breiter als jener, welcher die Mittelaugen beider Reihen trennt. Die Extremitäten sind schlank 
und dünn; die Zeichnungen hängen von der Haut ab; das Webeorgan nach dem Dreiklauen- 
system, die Trittklaue höchstens mit zwei Zähnchen. Kein eribellum und calamistrum. Lauter 
kleine Formen. ................ II. Unterordn.: RETITELARIAE — Schlingenknüpfer. 
A. Das untere Spinnwarzenpaar nicht oder kaum länger als das obere. 

++ Das Klauenglied ist nicht frei; die Unterlippe frei, die Mandibeln am Grunde frei. Weben 
aus Fäden, welche unter sehr spitzen Winkeln zusammentreffen, mit Segeln oder Schirmen 
ausgestattete Netze........... 1. Familie: THERIDIOIDAE — Wirkspinnen. 
+ Das Klauenglied frei; die Unterlippe mit der Brustplatte, die Mandibeln am Grunde 
verwachsen. Schütteres Schlingennetz ohne Segel oder Schirm 
2. Familie: SCYTODOIDAE — Nacktspinnen. 
* Acht Augen in drei Gruppen; auf jeder Seite der Stirne eine Gruppe aus je drei 
Augen, vor diesen Gruppen zwei Augen; die Füsse sind ausserordentlich lang und dünn 
1. Unterfamilie: ptoLcmae — Schielspinnen. 
Sechs Augen in drei Gruppen: paarweise auf beiden Seiten und vorne je eine Gruppe; die 
Füsse schlank, nicht übermässig lang 2. Unterfamilie: scyropınae — Bürdenspinnen. 


ÉJ 


B. Das untere Spinnwarzenpaar viel lünger als das obere. 
+ Acht Augen in drei Gruppen, auf jeder Seite der Stirne eine Gruppe aus je drei Augen, 
hinter diesen Gruppen zwei Augen. Schoberartige Wohnung mit wenig Schlingen davor 
3. Familie: ENYOIDAE — Schoberspinnen. 
III. Alle Formen, welche ihrer Organisation nach in die vorstehenden und folgenden Unterord- 
nungen nicht passen und filzartige, röhrenförmige Wohnungen weben 
III. Unterordnung: TUBITELARIAE = Röhrenweber. 
A. Neben der Athemspalte keine Nebenspalten. Acht Augen. 
++ Kopfbrust kurz, seitwärts erweitert nierenförmig, Kopftheil klein; das obere Spinnwarzen- 
paar schweifförmig hervorragend, zweigliedrig, das zweite Glied länger, seitlich zusammen- 
gedrückt... ...2.......... 1. Familie: UROCTEOIDAE — Zottelspinnen. 


HERMAN OTTÓ ! MAGYARORSZÁG PÖK-FAUNÄJA. II. OTTO HERMAN : UNGARNS SPINNEN-FAUNA. II. 


ALRENDEK, CSALÁDOK ÉS ALCSALÁDOK. 50 UNTERORDNUNGEN, FAMILIEN UND UNTERFAMILIEN. 


ttt A fejmell hosszúkás, fejerésze arányos nagyságu, kissé felvetett; a felső fonópár hosszabb, 
alul eseves .. 2... ge Eza s 2. csaläd: AGALENOIDAR — Tlőpókok: 
szt A fonalszurö megvan (a nőstényeknél a nyüst mindig megvan, a himeknel néha 

hiányzik); a has közepén semmi köldök. A esöalakü rejtek előtt rendetlen, részben 
csipkés fonalakból álló, igen tapados szövet 
1. alcsalád: AmAUROBINAE — Eretnekpökok. 
75 A fonalszürő és a nyüst mindig hiányzik. A eső előtt lepelszerl, sürüszövetü háló 
2. alcsalád: AGALENINAE — Tömlősök. 
7 A has közepe táján egy haránt elnyuló köldök; a lábak, jelesen a hátulsó pár alanti 
részén pillaszerű hosszú úszószőrök. A viz szine alatt sűrű nemezből való buvárharang 
3. alcsalád: ARGYRONETINAE — Bűvárpókok. 

H A fej és mellresz között semmi határbarázda; a második lábpár a többi párnál sohasem 
hosszabb; a hátulsó szemsor az alsónál hosszabb és az utóbbira ivesen reáhajló (Zora és 
Gnaphosa kivételével); két szövőkarom. Sejtalakú vagy semmi rejtek, semmi hálózat 

3. család: DRASSOIDAE — Orzópókok. 
B. A légzőrés mellett mind a két oldalon egy-egy stigma. Hat szem. 
+ Két vagy három szövőkarom. Sejtszerű lakás 
4. család: DYSDEROIDAE — Fojtópókok. 
IV. A rágók csipőkarma hátrafelé csukódik. Vájó és kárpitozó alakok 
IV-ik alrend : TERRITELARIAE = Földbeszövök. 
+ A legzöres mellett minden oldalon még egy-egy stigma 
1. család: THERAPHOSOIDAE — Csözök. 
** A fejresz meredeken kimagaslik; a tapogatók oldalt, az állkapcsok kiszélesedő tövébe 
csuklödnak. Három fonópár ...... 1. alcsalád: ATYPINAR — Torkospókok. 
A fejrész nem magaslik ki; a tapogatók az állkapcsok hegyébe csuklódnak. Két 


* 


IONÓDÁL A ee Co s : . . . . . . 2. alcsalád: THERAPHOSINAE — Aknászpókok. 


V. A lábak, oldalt irányozva, egy sikban terülnek el. Az állatok előre, hátra és oldalt képesek járni. 
V-ik alrend: LATERIGRADAE — Keszegjárók. 

tt A hátulsó két lábpár az első két párhoz képest nem feltünően rövid és gyenge; a térdek 

kissé felemelvék. Két szövökarom, alatta lapiczkás szörökböl való kettős ecset. Nem készi- 


bene kan kAs ter ei elkelt ess 1. család: HETEROPODOIDAE — Läbaspökok. 
t A hátulsó két lábpár a két elsőhöz képest feltünően gyenge és rövid. Két szövökarom, 
alatta nincs lapiezkäs ecset. . . . . . . . . 2. család: THOMISOIDOE — Karolópókok. 


VI. Prismaticus előtest (fejmell). A nyolez szem három vagy négy sorba elhelyezve. Gyorsan futó 


ALAKOK ÉS TER ee , VI-ik alrend: CITIGRADAE — Futópókok. 
tt Az alsó szemsor négy apró szemből áll, a második és harmadik sor két-két szeme, trapez- 
benwallyayınasyobbe re 1. család: LYCOSOIDAE — Farkaspökok. 


+ Az alsó szemsor két szemből áll, a többi három sor két-két szemből állva haránt elterülő 
hatszöget képez; valamennyi szem apró . 2. család: OXYOPOIDAE — Hiúzpókok. 


VII. Az előtest koczkaalakú, függélyes oldalakkal és homlokkal. A lábak vaskosak, ugrásra alkalma- 
Balken Ucrogalakok mar El ehe he Tas re . VII-ık alrend: SALTIGRADE — Ugröpökok. 
tt A fejmell fejeresze elől meredeken emelkedik; a szemek három sorban, a hátulsó sor két 
szeme a közbülső sor két szeméhez képest igen távolra esik egymástól. Három szövőkarom, 
alatta nincs ecset . . ........... . 1. család: ERESOIDAE — Gyilkospökok. 


ak . MT E gas e. a : 4 
A fonalszűrő és a nyüst megvan . . . alcsalád: ERESINAE — Fejespókok. 


IV. 


VA 


VI. 


ME 


ALRENDEK, CSALÁDOK ÉS ALCSALÁDOK. 51 UNTERORDNUNGEN, FAMILIEN UND UNTERFAMILIEN. 


++ Die Kopfbrust länglich, Kopftheil verhältnissmässig gross, etwas aufgeworfen; das obere 

Spinnwarzenpaar länger, unten gespult 1. Familie: AGALENOIDE — Flüchtspinnen. 

*** Das cribellum vorhanden (das calamistrum beim 9 immer vorhanden, beim 7 manch- 
mal fehlend); auf der Mitte des Bauches kein Nabel. Vor der röhrenförmigen Wohnung 
ein wirres, theilweise aus spitzenartig geränderten Fäden bestehendes, sehr klebriges 
Gewebe ............... 1. Unterfamilie: amauRoBIINAE — Ketzerspinnen. 

** Das cribellum und calamistrum fehlt immer. Vor der Röhre ein lappenförmiges, dicht 
gewebtes Netz ........... 2. Unterfamilie: AGALENINAE — Trichterspinnen. 

* Auf der Mitte des Bauches ein quergezogener Nabel; die Füsse, besonders das vierte Paar 
unten mit langen Schwimmhaaren. Unter der Wasserfläche eine aus diehtem Filzgewebe 
bestehende Taucherglocke . . . . 3. Unterfamilie; ARGYRONETINAE — Taucherspinnen. 

tt Zwischen Kopf- und Brusttheil keine Grenzfurche; das zweite Fusspaar nie länger als die 
übrigen Paare; die hintere Augenreihe länger als die untere und über die letztere gebogen 

(ausgenommen Zora und Gnaphosa); zwei Webeklauen. Zellenförmige oder keine Wohnung, 

kein Netz... ......2..2.2.... 8. Familie: DRASSOIDAE — Meuchelspinnen. 

B. Zu beiden Seiten der Athmungsspalte je ein Nebenstigma. Sechs Augen. 
+ Zwei oder drei Webeklauen. Zellenartige Wohnung. 
4. Familie: DISDEROIDAE — Mordspinnen. 
Die Mandibelklaue nach rückwärts einschlagbar. Grabende, tapezierende Formen. 
IV. Unterordnung: TERRITELARIAE — Erdweber. 
+ Neben der Athmungsspalte auf jeder Seite je ein Nebenstigma 
1. Familie: THERAPHOSOIDAE — Minirspinnen. 
** Kopftheil steil erhoben; die Taster seitwärts, in der Erweiterung des Maxillengrundes 
eingelenkt. Drei Spinnwarzenpaare. . 1. Unterfamilie: arypmae — Kopfspinnen. 
7 Kopftheil nicht erhaben; die Taster in die Spitze der Maxillen eingelenkt. Zwei Paar 
Spinnwarzen .............. 2. Unterfamilie: THERAPHOSINAE — Schachtspinnen. 
Die Füsse, seitwärts gerichtet, sind in einer Fläche ausgebreitet. Die Thiere können nach 
vor-, rück- und seitwärts gehen. . . . . . . V. Unterordn.: LATERIGRADAE = Krabbenspinnen. 
+ Die zwei letzten Fusspaare sind im Verhältniss zu den beiden ersten Paaren nicht auffallend 
kürzer und schwächer; die Knie etwas erhoben. Zwei Webeklauen, darunter ein aus Spatel- 
haaren bestehender Doppelpinsel. Verfertigen keine Wohnung 
1. Familie: HETEROPODOIDAE — Fussspinnen. 
+ Die beiden letzten Fusspaare im Verhältniss zu den beiden vorderen auffallend kürzer und 
schwächer. Zwei Webeklauen, darunter kein Spatelhaarpinsel 
2. Familie: THOMISOIDAE — Armspinnen. 
Prismatischer Vorderleib. Die acht Augen in drei oder vier Reihen geordnet. Schnell laufende 
HOS ont er VIE Unterordnung=LOTTIGRADABE Täufer: 
tt Die untere Augenreihe besteht aus vier kleinen Augen, die zweite und dritte Reihe mit je zwei 
grösseren Augen bildet ein Trapez . . 1. Familie: LYCOSOIDAE — Wolfspinnen. 
+ Die untere Augenreihe besteht aus zwei Augen, die je zwei Augen der übrigen drei 
Reihen bilden ein quergedehntes Sechseck ; alle Augen klein 
2. Familie: OXYOPOIDAE — Luchsspinnen. 
Der Vorderleib würfelförmig mit senkrechten Seiten und solcher Stirne. Füsse stämmig, zum 
Springen geeignet. Springende Formen... VII. Unterordnung: SALTIGRADAE — Springspinnen. 
++ Kopftheil nach vorne steil aufsteigend; Augen in drei Reihen, die beiden Augen der hinteren 
Reihe im Verhältnisse zu den beiden Augen der mittleren Reihe, sehr weit auseinander. 
Drei Webeklauen, darunter kein Pinsel. 1. Familie: ERESOIDAE — Mörderspinnen. 


7 Cribellum und calamistrum vorhanden Unterfamilie: ERESINAE : Schädelspinnen. 


ALRENDEK, CSALÁDOK ÉS ALCSALÁDOK. 92 UNTERORDNUNGEN, FAMILIEN UND UNTERFAMILIEN. 


+ A fejmell felülete lapos, a fejresz nem vagy alig emelkedett; a szemek három sorban, a 
hátulsó sor két szeme alig távolabbra egymástól mint a közbelső sor két szeme szintén 
egymástól; az alsó sor négy szorosan sorakozott szemből áll, a két közbelső szem igen 
nagy. Két szövökarom, alatta lapiczkás szörökből való kettős ecset; a fonalszűrő és a 


nyüst hiányzik . . . . . . . . . . . . . . . . 2. család: ATTOIDAE — Szököpokok. 


ALRENDEK, CSALÁDOK ÉS ALCSALÁDOK, 53 UNTERORDNUNGEN, FAMILIEN UND UNTERFAMILIEN, 


t Die Oberfläche der Kopfbrust flach, Kopftheil nicht oder kaum erhoben; die Augen in drei 
Reihen; die beiden Augen der hinteren Reihe kaum weiter von einander als die beiden der 
mittleren Reihe ebenfalls von einander; die untere Reihe besteht aus vier dicht gereihten 
Augen, wovon die zwei mittleren sehr gross sind. Zwei Webeklauen, darunter ein aus Spatel- 
haaren bestehender Doppelpinsel; eribellum und ealamistrum fehlen 

2. Familie: ATTOIDAE — Hüpfspinnen. 


A CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 


(Ugyanazon jegynek alább lelhető ismétlődése ugyanazon szerv elváltozását jelenti. Ugyanazon jegynek alább lelhető többszö- 
rösítése egyazon viszonynak alteratióját jelenti. A családjegyek legelől járnak, az alcsaládok és nemek jegyei hátrább 
tétetnek, azaz a családjegyeknek alárendeltetnek.) 


I-ső alrend: ORBITELARIAE — Kerekhálósok. 


§ — Száraz küllő és ragacsos csigafonalakból kötött geometricus kerekháló 
család: EPEIROIDAE — Kullöszövök. 
+ A fonalszürö es.a nyüst hianyzik ........2...... alcsalád: EPEIRINAE — Keresztespökok. 
A. Az ällkapesok rövidek, szelessegöknel nem vagy alig hosszabbak (IV-dik tábla 68 a). 
* A hátulsó szemsor, felülről tekintve, erősen behajló! (IV-dik tábla 68 b); a fejmell 
lelapitott fejresze kicsiny és alacsony (IV-dik tábla 68 c) 
Nem: Argiope. 
"t A hátulsó szemsor, felülről tekintve, majdnem egyenes vagy kihajló; a fejmell megle- 
hetősen domború, fejerésze arányos (IV-dik tábla 69 a, b). 
B. A hátulsó oldalszemek és hátulsó középszemek sokkal távolabbra esnek egymástól, 
mint e sor közepsöi egymasközött. 
I. Az első lábpár a leghosszabb. 

a. Az alsó szemsor oldalszemei ugyan e sor középsőitől másfél, néha két akkora 
távolságra mint a középsők egymástól. A potroh tojásdad, néha gömbölyded, 
előrészén gyakran vállas vagy csücskös . . Nem: Epeira. 

aa. Az alsó szemsor oldalszemei ugyan e sor középsőitől nem vagy alig távolabbra 
mint a középsők egymástól. A hátulsó szemsor észrevehetőleg kihajló. A homlok 
az állkapcsok töve felett kiáll." 

1. A két sor oldalszemei között meglehetős köz; a potroh — hátulján — 
tevepúpos (IV-dik tábla 70, a, b). . Nem: Cyrtophora. 
1.1. Az oldalszemek majdnem érintkeznek s az alsó közepsöktöl alig vagy 
nem távolabbra állanak mint ezek egymástól. A potroh hengerdedes, 
gyéren szőrös, kissé fénylő és puha bőrrel fedett (IV-dik tábla 71, a, b) 
Nem: Singa. 
II. A negyedik lábpár hosszabb az elsőnél; a potroh kemény bőrrel fedve 
Nem : Cercidia. 
BB. A hátulsó oldalszemek nem vagy (a himnél) kevéssel távolabbra a hátulsó sor közep- 
söitöl, mint ezek egymástól. A hátulsó szemsor, felülről tekintve majdnem egyenes. 


ı Behajló a sor (— series procurva), a mikor domborüsäga a potroh felé — kihajló a sor (series recurva), a mikor dom- 


borúsága a rágók felé esik. 


DIE FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


(Die weiter unten auftretende Wiederholung desselben Zeichens bedeutet die Veründerung desselben Organes. Die weiter 
unten auftretende Vermehrung desselben Zeichen bedeutet die Alterirung desselben Verhältnisses. Das Familien-Zeichen 


geht voran, die Zeichen der Unterfamilien und Genera treten zurück, d. h. sie werden dem Familienzeichen unterordnet.) 


I. Unterordnung: ORBITELARIAE — Radnetzspinnen. 


$ Aus trockenen Speichen- und klebrigen Spiralfäden geknüpftes geometrisches Radnetz 


Fam.: EPEIROIDAE — Speichenweber. 
+ Calamistrum und ceribellum fehlen 


oe eneee. Unterf.: EpkIRmAR — Kreuzspinnen. 
A. Maxillen kurz, kaum oder nicht länger als breit (T. IV, 68 a). 


É 3 


Die hintere Augenreihe, von oben betrachtet, stark eingebogen ! (T. IV, 68 b) ; die Kopf- 
brust flach, Kopftheil klein und niedrig (T. IV, 68 c) Genus: Argiope. 
** Die hintere Augenreihe, von oben betrachtet, beinahe gerade oder ausgebogen, die 
Kopfbrust ziemlich erhaben, der Kopftheil verhältnissmässig (T. IV, 69 a, b). 
B. Die hinteren Seitenaugen von den hinteren Mittelaugen viel weiter als die Mittel- 
augen von einander. 
I. Das erste Fusspaar länger als die übrigen. 

a. Die unteren Seitenaugen von den unteren Mittelaugen ein einhalb- oft zweimal 
so weit entfernt als die Mittelaugen von einander. Der Hinterleib oval, manchmal 
kugelig, vorne oft geschultert oder höckerig Genus: Epeira. 

aa. Die unteren Seitenaugen von den unteren Mittelaugen nicht oder kaum weiter 
entfernt, als die Mittelaugen von einander; die hintere Augenreihe merklich 
ausgebogen. Stirne hervorgewölbt. 

1. Zwischen den Seitenaugen beider Reihen ein ziemlicher Zwischenraum ; 
der Hinterleib hinten mit einem Höcker (T. IV, 70, a, b) 
Genus: Cyrtophora. 
1.1. Die Seitenaugen berühren sich beinahe, und stehen beinahe so weit von 
den unteren Mittelaugen, als diese von einander. Der Hinterleib eylindrisch, 
dünn behaart, mit etwas glänzender, weicher Haut bedeckt (T. IV, 71, a, b) 
Genus: Singa. 
Il. Das vierte Fusspaar länger als die übrigen, der Hinterleib mit harter Haut bedeckt 
Genus: Cereidia. 
BB. Die hinteren Seitenaugen von den hinteren Mittelaugen nicht oder (beim 4) wenig 
weiter als die Mittelaugen von einander. Die hintere Augenreihe, von oben betrachtet, 


! Eingebogen ist die Reihe (— series procurva), wenn ihre Convexität gegen den Hinterleib — ausgebogen (series recurva), 
wenn ihre Convexität gegen die Mandibeln gerichtet ist. 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 96 FAMILIEN, UNTZERFAMILIEN UND GENERA. 


A homlok nem kiálló; a fejmell kicsiny, vézna; a potroh lelapitott, kerekded 
(RVzehketa law Aa DY - o a sole a o 6 a 6 ala oo, NemeWw7ulla: 

AA. Az állkapcsok szélességöknél egy félszer néha kétszer hosszabbak; az alsó szemsor erősen 
kihajló; az oldalszemek majdnem érintkeznek s a hátulsók a középsőktől alig esnek távo- 
labbra mint ezek egymástól (IV-dik tábla 73, a, b, c) Nem: Meta. 

AAA. Az állkapcsok szélességöknél kétszer söt ennél is hosszabbak. Az alsó szemsor egyenes; 
az oldalszemek széjjel állanak (IV-dik t. 74, a, b, c) Nem: Tetragnatha. 

HA fonalszűrő és a nyüst megvannak ab . alcsalád : ULOBORINAE — Torkospókok. 

1. Az alsó szemsor behajló, igen közel all a homlok alsó széléhez; a hátulsó szemsor 
kihajló (DV-dık tabla 75, a,b). ...2...2..... Nem: UÜloborus. 

1.1.A szemek a homlok alsó szélétől távolra esnek; az alsó sor behajlö, a hátulsó sor, 
hosszúra nyújtva, kihajló (IV-dik tábla 76 a, b) . . . Nem: Hyptiotes. 


Il-dik alrend: RETITELARIAE — Hurokkötök. 


$ — Az alsó fonöpar a többinél nem vagy alig hosszabb; a szövökarmok izeke nem áll szabadon 

(IV-dik tábla 77); az alajk szabad, a rágók szabadok. . . család: THERIDIOIDAE — Törpehurkolök. 

t A nyelecske igen rövid és vékony. A szemek tömör csoportosításban állanak, nagyságra nézve 
nem föltünően elütők. Az oldalszemek közelebbre állanak egymáshoz mint a két sor középsői 
szintén egymáshoz. 

A. A lábak tüskesek. Az oldalszemek többnyire érintkeznek. 
"7 A két szemsor középsői egy előrefelé szűkülő trapezben állanak; az állkapcsok egyen- 
közüek, egyenesek, vagy kevéssé az alajkra hajlók. 
B. Az alsó sor középszemei annyira állanak a homlok szélétől, a mennyire a hátulsó 
sor közepsöitöl. A fejmell módosan domború (IV-dik tábla 79, a, b) 
Nem: Linyplhia. 

"7 A két szemsor középsői deréknégyszögben állanak. Az ällkapesok igen keskenyek, 
nagyon is az alajkra hajlök. A fejmell magasan domborodó, majdnem félgömbszerű 
(BVzdiks:tahlags Ola) 5 6 nó ollai a o laló e a o. oo INDTNE JJ 

"A két szemsor középsői egy előrefelé kissé táguló trapezben állanak; a két első läbpär 
szára hosszú tüskékkel fegyerzett (IV-dik tábla 81 a, b) 

Nem: Mimetus. 
AA. A lábak fegyvertelenek (kivételképen ritkán alul egy sor tüskével). 

* A rágók az előlábak ezombjainäl közel háromszor vastagabbak és tövüktől kezdve 
szétvetettek (IV-dik tábla 82 a, b) . . . . . . . . . Nem: Pachygnatha. 

"7 A rágók csak végeiken szétágazók. 

b. A rágók vastagabbak a ezomboknäl; a lábak hosszaränya 4, 1, 2, 31, (igen apró 
alakok, szín szerint feketék, vörösesbarnák vagy vörösesek, egyszínű potrohhal). 
l. Az ällkapesok tövüknél igen szélesek (IV-dik tábla 83 a, b, c, d) 
Nem: Erigone. 
BB. A rágók vékonyabbak a czomboknäl, majdnem hengerdedek; az állkapcsok az 
alajkra hajlók. 


I. Az oldalszemek érintkeznek. 


! 1— első, 2 - második, 3 — harmadik, 4 annyi mint negyedik lábpár, a mondott esetben tehát a: 4, 1, 2, 3 azt jelenti, 
hogy leghosszabb az első helyre tett, az az: negyedik lábpár utána leghosszabb az első pár stb. 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 07 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


beinahe gerade. Die Stirme nicht vorstehend; die Kopfbrust klein, unscheinbar ; der Hin- 
terleib Hachgedrückt, kreisförmig (T. IV, 72, a, b) Genus: Zilla. 

AA. Maxillen ein halb- oft zweimal so lang als breit; die untere Ausenreihe stark ausgebogen, 
die Seitenaugsen berühren sich fast, die hinteren kaum weiter entfernt von den mitt- 
leren als diese voneinander (T. IV, 73, a, b, ec)... . Genus: Meta. 

AAA. Die Maxillen zweimal und mehr so lang als breit. Die untere Augenreihe gerade; die 
Seitenaugen auseinander stehend (T. IV, 74 a, b, c). . Genus: Tetragnatha. 

tt Calamistrum und ceribellum vorhanden . . . . . . . . . . . Unterf.: ULOBORINAE — Fressspinnen. 

1. Die untere Augenreihe eingebogen, sehr nahe am Stirnrande; die hintere Augenreihe 
ausgebogen (T. IV, 75 a, b) „2.2... Genus: Uloborus. 

1.1. Die Augen vom Stirmrande weit entfernt; die untere Reihe eingebogen, die hintere Reihe 
zerstreut, ausgebogen (T. IV, 76 a, b) .......... Genus: Hiyptiotes. 


II. Unterordnung: RETITELARIAE — Schlingenknupfer. 


$ Das untere Spinnwarzenpaar nicht oder kaum länger als die übrigen; das Klauenglied nicht frei 

(T. IV, 77); die Unterlippe frei, die Mandibeln frei . . . . . Fam.: THERIDIOIDAE=-Wirkspinnen. 

+ Das Stielchen kurz und dünn. Die Augen dicht gruppirt, der Grösse nach nicht auffallend 

verschieden. Die Seitenaugen stehen näher zu einander als die Mittelaugen beider Reihen 
ebenfalls zu einander. 


A. Die Füsse bestachelt. Die Seitenaugen berühren sich. meistens. 
o 


* 


Die Mittelaugen beider Reihen stehen in einem nach vorne verengten Trapez; die 
Maxillen parallel, gerade oder leicht über die Unterlippe geneigt. 
B. Die Mittelaugen der unteren Reihe so weit vom Stirnrande wie von den hinteren 

Mittelaugen. Die Kopfbrust mässig erhaben (T. IV, 79, a, b) 

Genus: Linyphia. 

Die Mittelaugen beider Reihen in ein Rechteck gestellt. Die Maxillen sehr schmal, 
stark über die Unterlippe geneigt. Die Kopfbrust sehr convex, bemahe halbkugelig 
WESTENS ee ee. 


" Die Mittelaugen beider Reihen in ein nach vorne etwas erweitertes Trapez gestellt; die 


. . Genus: Ero. 


Tibien beider Vorderfusspaare lang bestachelt (T. IV, SI, a, b) 
Genus: Mimetus. 
AA. Die Füsse unbestachelt (ausnahmweise unten mit einer Reihe von Stacheln). 
* Die Mandibeln nahezu dreimal stärker als die Schenkel der Vorderfüsse und vom 
Grunde aus divergirend (T. IV, 82, a, b) ..... Genus: Pachygnatha. 
#* Die Mandibeln blos am Ende divergirend. 

B. Die Mandibeln stärker als die Schenkel; Längenverhältniss der Füsse 4, 1, 2, 31 
(sehr kleine Formen, der Färbung nach schwarz, rothbraun oder röthlich, mit einfär- 
bisem Bauche). 

I. Die Maxillen am Grunde sehr breit (T. IV, 83, a, b, c, d) 
Genus: Erigone. 

BB. Die Mandibeln schwächer als die Schenkel, beinahe eylindrisch; die Maxillen über 
die Unterlippe geneigt. 

l. Die Seitenaugen berühren einander. 


ı 1 — erstes, 2 — zweites, 3 — drittes, 4 — viertes Fusspaar ; im besagten Falle also bedeutet 4, 1, 2, 3, dass das längste 
das an erster Stelle stehende, d. i. das 4. Fusspaar ist, das folgende längste ist das 1. &e. 


HERMAN OTTÖ MAGYARORSZÄG PÖK-FAUNAJA. II. OTTO HERMAN: UNGARNS-SPINNEN»+FAUNA, II. 8 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 58 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


a. A két szemsor középsői egy előrefelé igen szűkülő trapezben állanak. Az 
állkapcsok szélesek, tompán négyszögletesek. A lábak hosszaránya 1, 4, 2, 3, 
hosszúk, karcsúk (IV-dik tábla Sk a, b, c) Nem: Nesticus. 

aa. A két szemsor középsői deréknégyszögben elhelyezettek. Az állkapcsok nagyon 
az alajkra hajlók, igen keskenyek. 

1. Az oldal- és középszemek közötti távolság körülbelül kétszer nagyobb a 
középső szemek közöttinél. Az állkapcsok kissé kiszélesedők. A potroh 
hossztojásdad, módosan domborű. A lábak hosszúk, vékonyak (IV-dik tábla 
85. a, b, (a him feje) ... ...... Nem: Phyllonetlas. 

1.1. Az oldal- es közepszemek közötti távolság alig nagyobb a középső szemek 
közöttinel. 

a. A hátulsó szemsor, felülről tekintve, behajlö vagy közel egyenes. 
3. Kis szemek; a hátulsó sor középszemei e sor oldalszemeitől oly 
távolságra esnek, mely a legnagyobb szem átmérőjének megfelel 
vagy ezt felülmúlja. A potroh igen domború, gömbalakú, vagy a 
körtve alakot megközelítő (IV-dik tábla S6, a, b) 
Nem: Theridium. 
5P. Nagyobb szemek; a hátulsó sor középszemei e sor oldalszemeitöl 
oly távolságra esnek, mely a legnagyobb szem átmérőjénél kisebb. 
A potroh rövid-tojásdad vagy épen tojásdad, felülről kissé lelapi- 
tott (IV-dik tábla 87, a, b) . . Nem: Steatoda. 
oo. A hátulsó szemsor, felülről tekintve, határozottan kihajló. 
> 


3. Az első läbpär a leghosszabbik; a potroh gömbölyus (IV-dik tábla 


K 


SZAD e Erd re Neem: Dipoena: 


AMA. Az oldalszemek nem érintkeznek. 
rt An alsó szemsor közepsöi között a távolság alig nagyobb annál, mely az oldalszemeket 
egymás között elválasztja. A lábak karcsuk, az első és negyedik lábpár nyujtott. A potroh 
vége szögletesen kiszelesitett (IV-dik tábla 89, a, b) Nem: Episinus. 
B. Az alsó szemsor közép és oldalszemei között nagyobb a távolság mint az oldal- 
szemek közötti köz. 
I. A homlok alsó, szabad része alacsonyabb a rágó felehosszanal. A. középszemek 
deréknégyszögben állanak. Az első lábpár a többinél hosszabb (IV-dik tábla 90, a, b) 
Nem: Lithyphantes. 
II. A homlok alsó szabad része megközelíti a rágó hosszúságát. A középszemek egy 
előrefelé kissé szükülő trapezbe elhelyezve. Az első lábpár a többinél hosszabb 
(a himnel a ezombok alul fogacsoltak) (IV-dik tábla 91, a, b, c) 
Nem: Asagena. 
A szövőkarmok izülete szabad. Az alajk a mellvérttel, a vrágók tövükkel összeforrottak (IV-dik tábla 
MEG) ne ee ee EE ende ACSALÁUSASONRODOND ÁE ET ÜSUDASZDÓKOKS 
t Nyolez szem; a homlok két oldalán három-három szem egy esoportban, előtte két szem 
(DV-dik tabla 9 aA) MET Tt AES CSal ád égEHONOINAN — Kancsalpokok. 
A. A lábak igen vékonyak és szerfelett hosszúk, a fejmell kerek, lapos, a fej mintegy beékelt 
(NVedikattalas 92 úg Nato da a loncjaro a NemeWENolaus: 
} Hat szem, párosan a homlok két oldalán és elején egy-egy pár (IV-dik tábla 93, a) 


alcsalád: SCYTODINAE. 


A. A fejmell magasan domború; a lábak kevésbé hosszúk; a rágók kicsinyek és véznák 


(IV-dik tábla 93 a, b) De ee Ds N ÖTEN GYORS S 


un 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ES NEMEK. 59 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


a. Die Mittelaugen beider Reihen mein nach vorne sehr verengtes Trapez gestellt. 
Die Maxillen breit, stumpf-viereckig. Das Längenverhältniss der Füsse 1, 4, 2, 3, 
die Füsse lang, schlank (T. IV, 84 a, b, c) Genus: Nestieus. 

ad. Die Mittelaugen beider Reihen im Rechteck. Die Maxillen sehr über die 
Unterlippe geneigt, schmal. 

1. Der Abstand zwischen den Seiten und Mittelaugen ist beiläufig so gross 
wie jener zwischen den Mittelaugen. Die Maxillen etwas erweitert. 
Der Hinterleib langeiförmig, mässig convex. Die Füsse lang, dunn 
(EV SD a  Genus!: Phyllonethis. 

I.1.Der Abstand der Seitenaugen von den Mittelaugen ist kaum grösser als 
jener zwischen den Mittelaugen untereinander. 

a. Die hintere Augenreihe, von oben betrachtet, eingebogen oder nahezu gerade. 
3. Die Augen klein; die Mittelaugen der hinteren Reihe von den 

Seitenaugen derselben Reihe in einer Entfernung, welche dem 

Durchmesser des grössten Auges entspricht oder diesen übertrifft 

Der Hinterleib sehr convex, kugelförmig oder nahezu birnförmig 

(TTV 86, ob) 222.222. Genus: Themdium. 

33. Die Augen grösser; die hinteren Mittelaugen von den hinteren 
Seitenaugen in einer Entfernung, welche geringer ist als der 
Durchmesser des grössten Auges. Der Hinterleib kurz eiförmig, 
oder eiförmig, von oben etwas niedergedrückt. (T. IV, 87, a, b) 

Genus: Steatoda. 
aa. Die hintere Augenreihe, von oben besehen, entschieden ausgebogen. 
3. Das erste Fusspaar das längste, der Hinterleib rund (T. IV, SS, a, b) 
Genus: Dipoena. 
AMA. Die Seitenausen berühren einander nicht. 

s Ywischen den unteren Mittelaugen ist der Raum kaum grösser als zwischen den Seiten- 
augen untereinander. Die Füsse schlank, das erste und vierte Paar gestreckt. Der Hinter- 
leib am Ende eckig erweitert (T. IV, 89, a, b) . . Genus: Episinus. 

B. Die Entfernung zwischen den Mittel- und Seitenaugen der unteren Reihe ist grösser 
als jene zwischen den Seitenaugen untereinander. 

I. Der freie, untere Theil der Stirne ist schmäler als die halbe Länge der Mandibeln. 
Die Mittelaugen im Rechteck. Das erste Fusspaar länger als die übrigen (T. IV, 
SOSE ee ee Genuss Inihyphantes- 

II. Die Breite des freien Stirntheiles annähernd so lang als die Mandibeln. Die Mittel- 
augen in einem nach vorne etwas verengten Trapez. Das erste Fusspaar länger 
als die übrigen (beim # die Schenkel unten gezahnt (T. IV, 91, a, b, c) 

Genus: Asagena. 

Das Klauenglied frei. Die Unterlippe mit der Brustplatte, die Mandibem am Grunde unter- 

einander verwachsen T. IV, 78a) ............... Fam.:SCYTODOIDAE — Nacktspinnen. 

+ Acht Augen; zu beiden Seiten der Stirne je drei Augen in einer Gruppe, davor zwei Augen 

TE IV 99 TE EE a lünterf :IPHOLGINAR, Schielspinnen: 
A. Die Füsse sehr dünn und ausserordentlich lang, die Kopfbrust kreisförmig flach, der 

Kopf gleichsam eingekeilt (T. IV, 92, a, b, c). . . . . Genus: Pholcus. 

ttSechs Augen, paarweise zu beiden Seiten der Stimme, ein Paar vorne (T. IV, 93 a) 

Unterf.: SGYTODINAE — Bürdenspinnen. 
A. Die Kopfbrust hochconvex, die Füsse weniger lang, die Mandibeln klein, verkummert 
ÜL IN DB ap De ee LNB S SK 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 60 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


§§§ Az alsó fonópár a többi párnál hosszabb ........... család: ENYOIDAE — Búvópókok. 
+ Nyolez szem, a homlok két oldalán három-három, mögötte két szem (IV-dik tábla 94, a, b), 
a homlok szabad tere a rágók hosszát megközelíti . . . . Nem: Enyo. 


III-dik alrend: TUBITELARIAE — Csőszövők. 


$ A fejmell rövid, haránt-szélesedve vesealaku, fejeresze kicsiny; a felső fonópár farkszerüen 

kinyúlva, oldalt lapitott második izzel. A szövőkarmok nem állanak szabad ízeken (IV-dik tábla 

JJKÉSSJÖK DC) ee ee ee ee ie család : UROCTEOIDAE — Borzospökok. 

+ A fejmell vesealaku. Nyolez szem két négyes csoportban. Vaskos lábak. A felső fonöpar alsó fele 
hosszaban cseves (IV-dık tabla 96, a, b, ce). ........ Nem: Uroctea. 

§§ A fejmell hosszúkás, ejeresze arányos nagyságú, kissé felvetett; a felső fonópár hosszabb, 


altelengeseves@.e re zá ELS re ee ee re család: AGALENOIDAE — Tllöpökok. 
+ A fonalszurö megvan (a nyüst többnyire csak a nőstényeknél, a has közepén semmi köldök. 
- alcsalád: AMAUROBIINAE — Eretnekpökok. 
A. Az ällkapesok a majdnem häromszögletes alajkra reähajolnak (IV-dik tábla 97 b); a lábakon 
semmi tüske. 
7 Az -oldalszemek majdnem érintkeznek; az alsó sor oldalszemei ugyan e sor közép- 
söitöl legalább szemátmérőnyire állanak (IV-dik tábla 97, a) 
Nem: Dictyna. 
" Az oldalszemek nem érintkeznek. 
B. Az első lábpár tüskés; az alajk félkerek (IV-dik tábla 98, a, b) 
Nem: Titanoeca. 
bb. Valamennyi láb tüskés. Az alajk a töve felé szükült, végén el- vagy kivágott. Az alsó 
sor szemei egyenlők; a hátulsó sor oldalszemei a közepsöktöl valamivel távo- 
labbra, mint a középsők egymástól (IV-dik tábla 99, a, b) 

\ Nem: Amaurobius. 
TEASfonalszurogesunyustr hianyzuke esze kelts rak alcsalád : AGALENINAE — Tömlöspökok. 
A. A felső fonópár a többinél hosszabb, második íze hegyesedő, alsó fele hosszában csévés. 

" A rágók töve térdszerűen kidomborodik. A felső fonópár második íze az elsőnél rövi- 
debb vagy vele majdnem egyenlő hosszúságú (V-dik tábla 100, a, b) 
Nem : Coelotes. 
"7 A rágók egyenesek, vagy könnyedén kidomborodök, nem térdszerűen kiállók. 
B. A hátulsó szemsor, felülről tekintve, többé kevésbé kihajló vagy majdnem egyenes; 
a felső fonópár második íze alig vagy nem hosszabb — többnyire hosszabb az 
elsőnél. 
I. Az alsó szemsor egyenes vagy kihajló, a hátulsó sor középsői nagyobbak, a sor 
erősen kihajló. A fejmell fejerésze kiemelkedő, homloka kiálló (V-dik tábla 101, a, b, c) 
Nem: Textrix. 
II. Az alsó szemsor behajló vagy közel egyenes, a hátulsó sor szemei majdnem 
egyenlők, a sor, felülről tekintve, majdnem egyenes (V-dik tábla 102, a, b) 
j Nem: Histopona. 
bb. A hátulsó szemsor, felülről tekintve, behajló. 
I. A fonók trapezbe vagy majdnem négyszögben állanak (V.dik tábla 103, b). 
a. Az alsó szemsor erősen behajlo. 


ur 


un 


uo 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 61 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


§§§ Das untere Spinnwarzenpaar länger als die übrigen . . . . . Fam.: ENYOIDAE — Schoberspinnen. 


t Acht Augen, zu beiden Seiten der Stirne je drei, dahinter zwei Augen, der freie Theil der 
Stirne nahezu so breit als die Mandibeln lang sind . . . . Genus: Enyo. 


III. Unterordnung: TUBITELARIAE — Röhrenweber. 


Kopfbrust kurz, quer-erweitert nierenförmig, Kopftheil klein; das obere Spinnwarzenpaar schweif- 
förmig hervorstehend, mit seitlich zusammengedrücktem zweiten Glied. Klauenglied nicht frei 
(SERVE IS ed D OZ DTC ee ee . Fam.: UROCTEOIDAE=Zottelspinnen. 
+ Kopfbrust nierenförmig. Acht Augen in zwei Vierergruppen. Stämmige Füsse. Das obere Spinn- 
warzenpaar längs der Unterfläche gespult (T. IV, a, b, c) . . Genus: Uroctea. 
Kopfbrust länglich, mit verhältnissmässigem, etwas aufgeworfenem Kopfe; das obere Spinnwar- 
zenpaar länger, längs der Unterfläche gespult....... Fam.: AGALENOIDAE — Flüchtspinnen. 
+ Cribellum vorhanden (das calamistrum meist nur beim Weibehen vorhanden), auf der Bauch- 
mitte. kein Nabel ......... EGK SS ZAK . Unterf.: AMAUROBNNAE — Ketzerspinnen. 
4. Die Maxillen über die nahezu äreiechige Untenippe geneigt (T. IV, 97, b); die Füsse 
unbestachelt. = Í 
Die Seitenaugen berühren einander fast; die Seitenaugen der unteren Reihe von den 
Mittelaugen derselben Reihe wenigstens auf Augendurehmesser entfernt (T. IV, 97, a): 
Genus: Dietyna. 
Die Seitenaugen berühren einander nicht. 
B. Das erste Fusspaar bestachelt; die Unterlippe halbkreisförmig (T. V, 98, a, b) 
Genus; Titanoeca. 

bb. Alle Füsse bestachelt. Die Unterlippe am Grunde eingeschnürt, am Ende abgestuzt 
oder ausgerandet. Die Augen der unteren Reihe gleichgross, die Seitenaugen der 
hinteren Reihe von den Mittelaugen etwas weiter entfernt, als die Mittelaugen von 
EINanderZ (VII ED) Genus: Amaurobius. 

+ Cribellum und calamistrum fehlen. . . . . . . . . . . . Unterf.: AGALENINAE — Trichterspinnen. 
4. Das obere Spinnwarzenpaar länger als die übrigen, dessen zweites Glied zugespitzt, längs 
der Unterfläche gespult. 

Die Mandibeln am Grunde knieförmig hervorgewölbt. Das zweite Glied des oberen 

Spinnwarzenpaares kürzer oder beinahe so lang als das erste (T. V. 100, a, b) 

Genus: Coelotes. 

Die Mandibeln gerade oder leicht gewölbt, nicht knieartig vorstehend. 

B. Die hintere Augenreihe, von oben betrachtet, mehr oder weniger ausgebogen oder 
beinahe gerade; das zweite Glied des oberen Spinnwarzenpaares kaum oder nicht 
länger, meistens jedoch länger als das erste. 

I. Die untere Augenreihe gerade oder ausgebogen, die Mittelaugen der hinteren 
Reihe grösser, diese Reihe stark ausgebogen. Kopftheil erhaben, Stirne hevorge- 
wolbtuee AVR AVON zs US ee 2.2. Genus: Rextriz: 

II. Die untere Augenreihe eingebogen oder beinahe gerade, die Augen der hinteren 
Reihe beinahe gleichgross, die Reihe, von oben besehen, nahezu gerad (T. V, 102, a, b) 

Genus: Histopona. 

bb. Die hintere Augenreihe, von-oben besehen, eingebogen. 

I. Die Spinnwarzen in ein Trapez oder beinahe in ein Viereck geordnet (T. V, 103, b) 
a. Die untere Augenreihe stark eingebogen. 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 62 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


l. A hátulsó szemsor, felülről tekintve, behajló; a felső fonópár második 

íze az elsőnél hosszabb (V-dik tábla 103, a, b, c) 
Nem: Agalena. 

1.1.A hátulsó szemsor behajló. A felső fonópár második íze az elsőnek csak 
felehosszát éri el. Az első lábpár szára hosszú tüskékkel (V-dik tábla 
[VEREIN EN E-BOMMROEeCH: 

ad. Az alsó szemsor majdnem egyenes, vagy alig behajlö. A felső fonópár mäso- 
dik íze az elsőnél rövidebb (V-dik tábla 105 a, b, c) 
Nem : Tegenaria. 
AA. A felső fonöpar nem vagy csak kevéssel hosszabb a többinél. 
7 A felső fonópár megkülönböztethető két ízzel. Két szövőkarom (V-dik tábla 106, a, b, c) 
Nem : Agroeca. 
77 A felső fonópár második íze bevonva. Három szövökarom (V-dik tábla 107, a, b, c) 
Nem: OCybaecus. 
t A potroh hasfelen, a has közepe táján egy haránt elnyujtott köldök (lásd [-ső tábla 16 I); a 
hatulsó lábpár pillaszerű uszószőrökkel felszerelve (V-dik t. 108, b) 
alcsalád: ARGYRONETINAE — Buvárpókok. 

A. A felső és alsó fonópár majdnem egyenlő, második íze rövid. Az alsó szemsor majdnem 

egyenes, a hátulsó, felülről tekintve, kissé kihajló (VÉdik tábla 108 a, b) 

Nem: Argyroneta. 
A fej és mellrész között semmi határbarázda. A második lábpár soha sem hosszabb a többinél. 
A hátulsó szemsor az alsónál hosszabb, többnyire behajló (Gnaphosa és Zora kivételével). Két 
SZÓMÓKATONTMS ee E EC SAlÁASSDRASSOTNDAÁB SES OTZÓDOKOKLS 
+ Nyolez szem. 
A. Az ällkapesok domboruak. 

7 A hátulsó szemsor, felülről tekintve, kihajló. 
B. A lábak tüskések (V-dik tábla 109, b, c). 

I. Az oldalszemek távolabbra egymástól mint a középsők szintén egymástól; a 
hátulsó sor annyira kihajló, hogy a szemek inkább három mint két sorban 
államnak (V-dık tabla LOI«@, db, ce). 2 22.22 2 Neem: Zora: 

** A hátulsó szemsor behajlö vagy közel egyenes. 

B. A has közepe táján egy harantallö köldök (V-dik tábla 110, a, b) 
Nem: Anyphaena. 
bb. A hason semmi köldök. 
I. A rágók töve fegyvertelen. 
a. A negyedik lábpár a leghosszabbik. 
1. Az alajk az ällkapesok felehosszät éri (V-dik tábla 111, a, b) 
Nem. Lioeranum. 
1.1.Az alajk az ällkapesok kétharmadát éri (V-dik tábla 121 a, b, c) 
Nem : Clubiona. 
ad. Az első lábpár a leghosszabbik. A szemek láthatólag három csoportban 
(V-dık tábla 113,a, db). .......... Nem: Chiracamthiunmi 
II. A rágók tövén egy előre irányozott tüske (V-dik tábla 114, a, b) 
Nem : Phrurolitlus. 
AA. Az állkapcsok közepe haránt behorpasztva. 
A fejmell hátrészén semmi hátrés (V-dik tábla 115 a, b) 
Nem : Micaria. 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 63 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


1. Die hintere Augenreihe, von oben besehen, eingebogen; das zweite 
Glied des oberen Spinnwarzenpaares länger als das erste (T. V, 108, a, b, c) 
Genus: Agalena. 
1.1. Die hintere Augenreihe eingebogen. Das zweite Glied des oberen Spinn- 
warzenpaares halb so lang als das erste. Die Tibien des ersten Fuss- 
paares mit langen Stachem (T. V, 104, a, b) 
Genus: Uryphoeca. 
aa. Die untere Augenreihe beinahe gerad oder kaum eingebogen. Das zweite 
Glied des oberen Spinnwarzenpaares kürzer als das erste (T. V, 105, a, b, c) 
Genus: Tegenaria. 
MA. Das obere Spinnwarzenpaar nicht oder wenig länger als die übrigen Paare. 
Das obere Spinnwarzenpaar deutlich zweigliedrig. Zwei Webeklauen. (T. V, 106, a, b, c) 


Genus; Agroeca. 


“" Das zweite Glied des oberen Spinnwarzenpaares eingezogen. Drei Webeklauen (T. V, 

NOT De eG enus:@rjbaeus: 

+ Auf der Bauchmitte ein quergezogener Nabel (siehe T. I, 16, /,) das hintere Fusspaar mit 
Schwimmhaaren ausgestattet (T. V, 108, b) .... . Unterf.: ARGYRONETINAE — Taucherspinnen. 
A. Das obere und untere Spinnwarzenpaar beinahe gleich lang, das zweite Glied kurz. Die 
untere Augenreihe beinahe gerad, die hintere, von oben besehen, leicht ausgebogen 
VE Sa De Genus @Amaymonerae 
$$$ Zwischen Kopf und Brust keine Grenzfurche. Das zweite Fusspaar nie länger als die übrigen 
Paare. Die hintere Ausenreihe länger als die untere, meistens eingebosen (mit Ausnahme von 
Zora und Gnaphosa). Zwei Webeklauen . . . . . . . . . . . Fam.: DRASSOIDAE — Meuchelspinnen. 
t Acht Augen. 
A. Die Maxillen gewölbt. 
* Die hintere Augenreihe, von oben besehen ausgebogen. 
B. Die Füsse bestachelt (T. V, 109, b, c) 

I. Die Seitenaugen weiter von einander als die Mittelaugen, ebenfalls von einander; 
die hintere Reihe derart ausgebogen, dass die Augen eher in drei als in zwei 
teihen stehen (T. V, 109, a, b, €). ..... Genus: Zora. 

Die hintere Augenreihe eingebogen oder nahezu gerad. 
B. Auf der Mitte des Bauches ein quersestellter Nabel (T. V, 110, a, b) 
Genus: Anyphaena. 
BB. Auf dem Bauche kein Nabel. 
I. Die Mandibeln am Grunde nicht bewehrt. 
a. Das vierte Fusspaar das längste. 
1. Die Unterlippe halb so lang als die Maxillen (T. V, 111, a, b) 
Genus: Lioceranum. 
1.1. Die Unterlippe zwei Drittel so lang als die Maxillen (T. V, a, b, c) 
Genus: Clubiona. 
aa. Das erste Fusspaar das längste. Die Augen sichtlich in drei Gruppen (T. V, 
13 aD) Genusen CRi;acanıauım. 
II. Am Grunde der Mandibeln ein nach vorne gerichteter Stachel (T. V, 114, a, b) 
Genus: Phrurolithus. 
M. Die Maxillen in der Mitte quer eingedrückt. 
* Kein Rückengrübehen oder Ritze (T. V, 115, a, b) 
Genus: Micarta. 


je CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ES NEMEK. 64 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


** A hatres megvan. 
B. A hátulsó szemsor, felülről tekintve, kisebb nagyobb mértékben behajlö, az alsönäl 

hosszabb, két középső szeme tojásdad, egymásfelé dülő (V-dik tábla 116, a) 

Nem: Drassus. 
BB. A hátulsó szemsor egyenes vagy kihajló. 

I. A hátulsó szemsor egyenes, az alsónál hosszabb a rágó becsapórése fegy- 
vertelen vagy fogacsos (V-dik tábla 117, a, b) 

Nem: Prosthesima. 

II. A hátulsó szemsor kihajló; a két sor oldalszemei távolabbra egymástól mint a 
két sor középsői szintén egymástól; a becsapórész szélén egy fogacsolt lemez, 
vagy kiválóan erős fog (V-dik tábla 118, a, b) 

Nem: Gnaphosa. 
eo zer N ENemennsaseRKemmelene. 
$sss Hat szem. A legzöres mellett stigmák (lásd I-sö tábla 15 m. m.) 
család : DYSDEROIDAE — Fojtöpökok. 
+ A alsó szemsor négy, a hatulsö két szemből all. 
A. Az ällkapesok hosszuk, egyenesek. Három szövökarom (V-dik tábla 119, a, b) 
Nem: Segestria. 
++ Az alsó szemsor két, a hátulsó négy szemből áll; a szemek patkó alakban sorakozottak. 
A. A rágók vízszintesen előre irányozottak. Két szövőkarom (V-dik tábla 120 a, b, c) 
Nem: Dysdera. 
M. A rágók függélyesek. Három szövőkarom (V-dik tábla 121, a, b, c) 
Nem: Harpactes 


TV-dik alrend: TERRITELARIAE — Földbeszövők. 


$ A légző rés mellett minden oldalon egy egy stigma. . . . . család: THERAPHOSOIDAE. 
+ Afejresz kimagaslik; a tapogatók az állkapcsok kiszélesedő tövébe oldalt csuklódnak. Három fonópár 
alcsalád: arypmar — Torzpókok. 
A. A fejrész kimagaslik, a mellrész szélesedett, lapos. A rágók tövének vége fegyvertelen. 
A szövőkarmok egy sor bordával (V-dik tábla a, b egyszersmind az alcsaládot is jellemzi) 
Nem: Atypus. 
HA fejrész nem magaslik ki. A tapogatók az állkapcsok hegyébe esuklödnak (V-dik tábla 123 b). 
Ket fonöpar .» on 22. E SE E E en... alesaläd.: TAPINOCRPHALI— Aknäszpokok. 
A. A rágók végén gereblyeszerű fogsor. A szövökarmok két sor bordával (V-dik tábla 124, a, b) 
Nem: Nemesia. 


V-dik alrend: LATERIGRADAE — Keszegjárók. 


$ A harmadik és negyedik lábpár a két elsőhöz képest nem feltünően rövidebb és gyengébb. 
Két szövőkarom, alatta lapiczkás szörőkből való kettős ecset ; 

esaläd: HETEROPODOIDAE — Läbaspökok. 

t Az alsó szemsor közepsöi alig vagy nem távolabbra a homlok szélétől mint a hátulsó sor 

közepsöitöl. Az állkapcsok egyenesek, egyenlő szélességűek. Az ecsetszörök hosszúk, csak 


végeiken vastagodók. 


ı Kevéssé ismert alak, melynek csak egyetlen példánya ismeretes. A többit lásd: Thysa alatt. 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 65 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


Rückengrübehen vorhanden. 
B. Die hintere Augenreihe, von oben besehen, mehr oder weniger eingebosen, 

länger als die untere, ihre Mittelaugen oval, gegeneinander geneiet (T. V, 116, a) 

Genus: Drassus. 
BB. Die hintere Augenreihe gerade oder ausgebogen. 

l. Die hintere Augenreihe gerad, länger als die untere; der Klauenfalzrand der 
Mandibeln unbewehrt oder gezahnt (T. V, 117, a, b) 

Genus: Prosthesima. 

II. Die hintere Augenreihe ausgebogen; die Seitenaugen beider Reihen weiter von- 
einander als die Mittelaugen beider Reihen ebenfalls vonemander; am Klauen- 
falzrande eine gezahnte Platte oder ein auffallend starker Zahn (T. V, 118, a, b) 

Genus: Gnaphosa. 


tnseche Augen. no ee Genuss Thnjsa, Rempelen: 


$$$$ Sechs Augen. Neben der Athmungspalte Stigmen (siehe T. I, 15, m, m) 
Fam.: DYSDEROIDAE — Würgspinnen. 
+ Die untere Augenreihe aus vier, die hintere aus zwei Augen bestehend. 
A. Die Maxillen lang, gerad. Drei Webeklauen (T. V, 119, a, b). Genus: Segestria. 
tt Die untere Augenreihe aus zwei, die hintere aus vier Augen bestehend, die Augen hufeisen- 
förmig sereiht. 
A. Die Mandibeln horizontal nach vorwärts gerichtet. Zwei Webeklauen (T. V, 120, a, b, c) 
Genus: Dysdera. 
AA. Die Mandibeln senkrecht. Drei Webeklauen (T. V, 121, a, b, c) 
Genus: Harpactes. 


IV. Unterordnung: TERRITELARIAE — Erdweber. 


$ Neben der Athmungsspalte auf jeder Seite je ein Stigma Fam. : THERAPHOSOIDAE — Minirspinnen. 
+ Kopftheil erhaben; die Taster seitwärts in die Erweiterung des Maxillengrundes einselenkt. 
Drei Spinnwarzenpaare. ......2..002..20200.2... Unterf.: anypımas = Kopfspinnen. 
X. Kopitheil erhaben, Brusttheil flach, erweitert. Die Mandibeln vorne unbewaffnet. Die Webe- 
klauen mit einer Zahnreihe (T. V, a, b, charakterisirt zugleich die Unterfamilie) 
Genus: Atypus. 
H Kopftheil nicht erhaben. Die Taster in die Spitze der Maxillen eingelenkt (T. V, 123, 4) Zwei 
Spinnwarzenpaare. .2.....2 2... 20.200.000. . Ünterf.: TAPINOCEPHALI — Schachtspinnen. 
A. Die Mandibeln vorne mit rechenartig sestellter Lamellenreihe. Die Webeklauen mit zwei 
Zaihnreihene evez dzs De GenuserNemesia: 


V. Unterordnung: LATERIGRADAE — Krabbenspinnen. 


$ Das dritte und vierte Fusspaar ist im Verhältnisse zum ersten und zweiten nicht auffallend 
kürzer und schwächer. Zwei Webeklauen, darunter ein aus Spatelhaaren bestehender Doppelpinsel 
Fam.: HETEROPODOIDAE — Fussspinnen. 

+ Die Mittelausen der unteren Reihe kaum oder nicht weiter vom Stirmrande als von den 
hinteren Mittelaugen. Die Maxillen gerad, gleich breit. Die Spatelhaare lang, nur an der Spitze 


verstärkt. 


ı Weniger bekannte Form, von welcher nur ein Exemplar bekannt ist. Das Uebrige siehe sub. Thysa. 


HERMAN OTTÓ : MAGYARORSZÁG PÓK-FAUNÁJA. I. OTTO HERMAN: UNGARNS SPINNEN-FAUNA, II, 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 66 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


A. Az alsó szemsor könnyedén kihajló. A két sor középsői egy előrefelé szűkülő trapezben 
állanak. A szövőkarmok fesüszerüek, sok bordával (V-dik tábla 124, a, b) 
Nem: Micrommata. 
HAz alsó szemsor középsői távolabbra a homlok szélétől mint a hátulsó középsőktől. Az állkap- 
csok az alajkra hajlók. Az ecsetszőrök rövidebbek, lapiczkások. 

A. A lábak hosszaránya 2, 1, 4, 3 (vagy 2, 1, 3, 4); a fejmell rövid-tojásdad vagy kerekded. 
Mind a két szemsor könnyedén kihajló; a két sor oldalszemei annyira egymástól 
mint a két sor középsői szintén egymástól. A potroh lapos, hátul szélesedve tojás- 
dad vagy [majdnem ötszögű (V-dik tábla 125, a, b) 

Nem : Philodromus. 

AA. A lábak hosszaránya 2, 4, 1, 3. Mind a két szemsor erősen kihajló. Az egész test hosz- 
Szülkásltyédüketablam as at br Or ENemeelvananıs: 

§§ A harmadik és negyedik lábpár a két elsőnél sokkal rövidebb és gyengébb. Két szövőkarom, 
alatta egyszerű szőrök, semmi lapiczkás ecset . . . . . . . család: THOMISOIDAE — Karolópókok. 
t A homlok a lecsapott rágók felett kiálló. Az alsó szemsor középsői távolabbra a homlok 

szélétől mint a hátulsó közepsöktöl. 

A. Az alsó szemsor könnyedén, a hátulsó erősen kihajló; az alsó szemsor oldalszemei ugyan 
e sor középsőinél nagyobbak. A potroh hátul esüeskösen emelkedett, hosszúkás (V-dik 
GÁD LAZA SK DG) E KAZE NemESıMondeses: 

AA. Az alsó szemsor erősen, a hátulsó könnyedén kihajló, az álsó oldalszemek a közép- 
söknel nem nagyobbak (a fejrész fülszerű esücskökkel, ezeken az oldalszemek VI-dik tábla 
Se Kek ie ketes za Tee TEAOR OMBŰS: 

HA homlok és rágó majdnem függőleges. Az alsó szemsor középsői annyira a homlok szélétől 

a mennyire a hátulsó középsőktől. 

A. Az alsó szemsor többé kevésbé kihajló. 

A hátúlsó sor középső szemei ugyane sor oldalszemeinél alig kisebbek; a lábszárak 
tüskéi vékonyak, (VI-dik tábla 129, a, 4) . . . . . Nem: Misumena. 
7" Az alsó szemsor könnyedén, a hatulsö erősen kihajló; az alsó szemsor oldalszemei a 
közepsöknel szembetünőleg nagyobbak (VI-dik tábla 130, a, b) 
Nem: Diaea. 


"7 Az alsó és hátúlsó sor oldalszemei nagyobbak mint a két sor középsői; az alsó oldal- 


szemek különösen nagyok; a két sor oldalszemei körülbelül annyira egymástól, mint a 
két sor középsői szintén egymástól. (A középszemek deréknégyszöget alkotnak). A láb- 


szárak tüskéi vastagok. (VI-dik tábla 131, a, b) .. Nem: Nysticus. 


VI-dik alrend: CITIGRADAE — Futök. 


$ Az alsó szemsor négy szemből áll; a többi szem egy, előrefelé rendesen szűkülő trapezet képez 
család: LYCOSOIDAE — Farkaspökok. 
t Az alsó szemsor közepsöi a homlok szélétől egy közepszem atmeröjenel nem, vagy alig tävo- 
labbra allanak. 
A. A felső fonöpar közel egy félszer hosszabb az alsó párnál. Az arcz magas, majdnem negy- 
szögletes, a homlok tetemesen kidülve, Az alsó szemsor behajló (VI-dik tábla 132, a, b) 
Nem: Aulonia. 
AA. A felső fonópár nem vagy alig hosszabb. 
Az alsó szemsor a másodiknál (középső sornál) valamivel rövidebb. A szemesoport tere 


legalább oly hosszú a milyen széles. Az arcz magas. 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 67 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


A. Die untere. Augenreihe leicht ausgebogen. Die Mittelaugen beider Reihen in ein nach vorne 

engeres Trapez gestellt. Die Webeklauen kammförmig, mit vielen Zinken, (T. V, 124, a, b) 

Genus: Micrommata. 
+Die Mittelausen der unteren Reihe weiter vom Stirnrande als von den hinteren Mittelaugen. 
Die Maxillen über die Unterlippe geneigt. Die Spatelhaare kürzer, spatelförmig. 
A. Längenverhältniss der Füsse 2, 1, 4, 3 (oder 2, 1, 3, 4); die Kopfbrust kurz-eiförmig oder 
kreisförmig. 

* Beide Augenreihen leicht ausgebogen; die Seitenaugen beider Reihen so weit von- 
einander als die Mittelaugen beider Reihen ebenfalls voneinander entfernt. Der Hinter- 
leib flach, nach rückwärts erweitert, eiförmig oder beinahe pentagonal (T. V, 125, a, b) 

Genus: Philodromus. 
AA. Das Längenverhältniss der Füsse 2, 4, 1, 3. Beide Augenreihen stark ausgebogen. Der 
ganze Leib länglich (T. V, 196, a, b, e)........ Genus: Thanatus. 
$$ Das dritte und vierte Fusspaar viel kürzer und schwächer als die beiden ersten Paare. Zwei 
Webeklauen, darunter einfache Haare, keine Spatelhaarpinsel Fam.: THOMISOIDAE — Armspinnen. 
+ Die Stirne vor den eingezogenen Mandibeln hervorstehend. Die Mittelaugen der untern Reihe 
weiter entfernt vom Stirnrande als von den hinteren Mittelaugen. 

A. Die untere Augenreihe leicht, die hintere stark ausgebogen; die Seitenaugen der unteren 
Reihe grösser als die Mittelaugen. Der Hinterleib hinten höckerartig erhoben, länglich 
CEEM SAS aA DES Gt avag en ee uGenus:Monaeses: 

AA. Die untere Augenreihe stark, die hintere leicht ausgebogen ; die unteren Seitenaugen nicht 
grösser als die Mittelaugen (Kopftheil in ohrförmige Höcker ausgezogen, darauf die Seiten- 
augen TIEVI 1938, 0, DO NEEE ET ne Genus Thomisus: 

4 Stirne und Mandibeln beinahe senkrecht abfallend. Die Mittelaugen der unteren Reihe so weit 
vom Stirnrande wie von den hinteren Mittelaugen. 

A. Die untere Augenreihe mehr oder weniger ausgebogen. 
® Die Mittelaugen der hinteren Reihe kaum kleiner als die Seitenaugen derselben Reihe; 

die Stacheln der Tibien schwach (T. VI, 129, a, b) Genus: Misumena. 


Die untere Augenreihe leicht, die hintere stark ausgebogen ; die Seitenaugen der unteren 
Reihe sichtlich grösser (T. VI, 130, a, b) . . . . . Genus: Diaea. 


Die Seitenausen beider. Reihen grösser als die Mittelaugen, die unteren Seitenaugen 
besonders gross; die Seitenaugen beider Reihen beiläufig so weit voneinander, als die 
Mittelaugen beider Reihen ebenfalls voneimander. (Die Mittelaugen bilden ein Rechteck). 


Die Stacheln an den Tibien stark (T. VI, 151, a, b) Genus: Aysticus. 


VI. Unterordnung: CITIGRADAE — Läufer. 


$ Die untere Augenreihe besteht aus vier Augen; die übrigen Augen bilden ein nach vorne 

gewöhnlich verengtes Trapez ................. . Fam.: LYCOSOIDAE — Wolfspinnen. 

+ Die Mittelaugen der unteren Reihe nieht oder kaum auf die Entfernung des Durchmessers 
eines Mittelauges vom Stirnrande entfernt. 

A. Das obere Spinnwarzenpaar nahezu um die Hälfte länger als das untere Paar. Das Gesicht 
hoch, beinahe viereckig, die Stirne bedeutend hervorgewölbt. Die untere Augenreihe 
eingebogen (T. VL, 132, a, b) „2°... ....:. 2... Genus: Aulonia. 

MM. Das obere Spinnwarzenpaar nicht oder kaum länger. 

» * Die untere Augenreihe etwas kürzer als die zweite (mittlere Reihe). Das Augenfeld 
wenigstens so lang als breit. Das Gesicht hoch, 


9r 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 68 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


B. Az arcz magas, közel négyszögletes, a rágók felett nem tágított, függőleges olda- 

lakkal. A lábvégek vékonyak (VI-dik tábla 133, a, b, c) 
Nem: Lyeosa. 

BB. Az arcz a rágók felett szélesedett, pofás. A lábak vaskosak, végeik kevésbé veko- 
nyak (VI-dik tábla 134, a, b, e).........Nem: Tarentula. 

Az alsó szemsor nem rövidebb, többnyire hosszabb a közepsornäl. A szem csoport 

tere hosszánál szélesebb. Az arez alacsony, pofás. Az alsó szemsor közepsöi alig szem- 

atmerönyire a homlok szeletöl. 

B. Az alsó szemsor közepsöi nagyobbak, alig vagy nem kisebbek a harmadik sor 
szemeinel. Az alsó szemsor a középsőnél szembetünöen hosszabb. A fejmell tömötten 
szörös (VI-dık tabla 135, a, b, ce) ........ Nem: Trochosa. 

bb. Az alsó szemsor közepsöi kicsinyek, a harmadik sor szemeinel kisebbek. A fejmell 
gyéren szőrös (VI-dik tábla 136, a, b) . . . . . Nem: Pirata. 
ttAz alsó szemsor s a homlok széle közötti távolság a legnagyobb szem kétszeres átmérőjénél 

is nagyobb. 
A. Az alsó sor szemei majdnem egyenlők, a középsők valami kevéssel nagyobbak. A lábak 
vaskosak (VI-dik tabla 137, a, b).:..........Nem: Dolomedes. 
AA. Az alsó szemsor oldalszemei a közepsöknel nagyobbak. A lábak karcsúk (VI-dik tábla 138, a, b) 
Nem: Ocyale. 
$ Az alsó szemsor két szemből all, a többi szem hatszöget képez 
család : OXYOPOIDAE — Hiuzpökok. 
t Négy szemsor; az alsó két megközelitett apró szemből áll; a harmadik sor a leghosszabb; a 


un 


második es negyedik sor két-két szeme dereknegyszögben elhelyezve. (VI-dik tábla 139, a, b) 


Nem: Oxyopes. 


VII-dik alrend: SALTIGRADAE = Ugrók. 


$ A fejmell fejerésze elől magas, egyenesen elmetszett, a mellrésznél nem keskenyebb. Három 
szövökarom; semmi lapiczkás szőrű ecset. . . . . . . . . .. család: ERESOIDAE — Gyilkospókok. 
+ A fonalszűrő és a nyüst megvan . . . 7... . . . . . . . alcsalád: ERESINAE — Fejespökok. 
A. A harmadik szemsor két szeme a második sor két szeméhez képest igen távolra esik 
egymástól; az alsó sor oldalszemei a középsőktől igen messzire esnek. Három szövőkarom. 
Rövid fonók (VI-dik tábla 140, a, b).......... Nem: Ercsus. 


A fejmell felülete lapos, elől nem vagy alig emelkedő. A hátulsó szemsor két szeme alig távo- 


ur 
ur 


labbra egymástól mint a második sor két szeme szintén egymástól. Az alsó sor két középső szeme 
igen nagy. Két szövőkarom, alatta lapiezkas szörü, kettős ecset. Semmi fonalszűrő és nyüst. 
család: ATTOIDAE — Szököpökok. 
+ A fejrész a mellresz fölébe hirtelenül felemelve. A szemtér négyszöge szélességénél nem vagy 
alig hosszabb. A test nyúlánk, hangyaszerű. A lábak vékonyak (VI-dik tábla 141, a, b, c, d) 
Nem :, Salticus. 
+ A fejrész nem emelkedik a mellrész fölébe. 
A. A szemtér négyszöge szélességénél hosszabb. A hátulsó szemek a fejmell hosszának közepe 
táján állanak. A test hangyaszerü. A lábak vékonyak (VI-dik tábla 142, a, b, c) 
Nem: Leptorchestes. 
AA, A szemtér négyszöge — legalább hátúl — hosszánál szélesebb, . 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 69 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


B. Das Gesicht hoch, nahezu viereckig, über den Mandibeln nicht erweitert, mit senk- 

rechten Seiten. Die Fussenden dünn (T. VI, 133, a, b, c) 
Genus: Lycosa. 

bb. Das Gesicht über den Mandibeln erweitert, backig. Die Füsse kräftig, ihre Enden 
weniger verdünnt (T. VI, 134, a, b, c) . . . . Genus: Tarentula. 

Die untere Augenreihe nicht kürzer, meistens länger als die mittlere. Das Augenfeld 

breiter als lang. Das Gesicht niedrig, backig. Die Mittelaugen der unteren Reihe kaum 

um ihren Durchmesser vom Stirnrande entfernt. 

b. Die Mittelaugen der unteren Reihe grösser, kaum oder nicht kleiner als die Augen 
der dritten Reihe. Die untere Augenreihe auffallend länger als die mittlere. 
Die Kopfbrust dicht behaart (T. VI, 135, a, b, c) Genus: Trochosa. 

bb. Die Mittelaugen der unteren Reihe klein, kleiner als jene der dritten Reihe. Die 
Kopfbrust dünn behaart (T. VI, 136, a, b). . . Genus: Pirata. 

tt Der Zwischenraum zwischen der unteren Augenreihe und dem Stimrande ist grösser als selbst 

der doppelte Durchmesser des grössten Auges. 

A. Die Augen der unteren Reihe beinahe gleich gross, die mittleren dieser Reihe um ein Weniges 
grösser. Die Füsse kräftig (T. VI, 137, a, b) . . . . . Genus: Dolomedes. 

AM. Die Seitenaugen der unteren Reihe grösser als die Mittelaugen. Die Füsse schlank (T. VI, 


NSS aD) en ee ee Genus-NO0cyale: 


un 
un 


Die untere Augenreihe besteht aus zwei Augen, die übrigen Augen formiren ein Sechseck 
Fam.: OXYOPOIDAE — Luchsspinnen. 
+ Vier Augenreihen; die untere besteht aus zwei genäherten kleinen Augen ; die dritte Reihe die 
längste; die Augen der zweiten und vierten Reihe in ein Rechteck gestellt (T. VI, 139, a, b) 


Genus: Oxyopes. 


VII. Unterordnung: SALTIGRADAE — Springer. 


$ Kopftheil der Kopfbrust vorne erhaben, gerade abgestutzt, nicht schmäler als der Brusttheil. 
Drei Webeklauen ; keine Spatelhaarpinsel . . . . . . . . . . . Fam.: ERESOIDAE — Mörderspinnen. 
t Calamistrum und eribellum vorhanden . . . . . . . . . . . Unterf.: ERESINAE — Schädelspinnen. 


A. Die beiden Augen der hinteren Reihe im Verhältnisse zu den beiden der zweiten Reihe, 
sehr weit voneinander entfernt; die Seitenaugen der unteren Reihe sehr weit von den 
Mittelaugen dieser Reihe entfernt. Drei Webeklauen. Kurze Spinnwarzen (T. VI, 140, a, b) 


Genus: Eresus. 


Ve 
ur 


Die Kopfbrust oben flach, vorne nicht oder kaum erhaben. Die beiden Augen der hinteren 
Reihe kaum weiter voneinander als die beiden Augen der mittleren Reihe ebenfalls voneinander. 
Die Mittelaugen der unteren Reihe sehr gross. Zwei Webeklauen, darunter ein doppelter Spatel- 
haarpinsel. Kein eribellum und ealamistrum ........'. Fam.: ATTOIDAE — Hüpfspinnen. 
+ Kopftheil über den Brusttheil plötzlich erhoben. Das Augenquadrat nicht oder kaum länger 
als breit. Der Körper schlank, ameisenartis. Die Füsse schwach (T. VI, 141, a, b, c, d) 
Genus: Saltieus. 
tt Kopftheil nicht über den Brusttheil erhoben. 
A. Das Augenquadrat länger als breit. Die hinteren Augen beiläufig in der Mitte der Länge 
der Kopfbrust stehend. Der Körper ameisenartig. Die Füsse schwach (T. VI, 142, a, b, c) 
Genus: Leptorchestes. 
AA. Das Augenquadrat — wenigstens hinten — breiter als lang. 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 70 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


* 


Az első labpärok szárai es mäsodvegizekei legtöbbször fegyvertelenek. A fejmell szeles- 

segenel legalább kétszer hosszabb, lelapıtott, közel vízszintes hatlappal. Az alsó szemsor 

négy szeme érintkezik, a középsők a homlok szélét megközelítik (VI-dik tábla 143, a, b, c, d, e) 
Nem: Epiblemum. 

7" TLegalabb is az első lábpár másodvégízéke tüskes. 

B. A két hátulsó szem nem áll távolabbra egymástól mint a fejrész elejétől. 

I. A fejmell legalább is kétszer oly hosszú, a milyen széles, hätlapja megkülönböz- 
tethetöleg ívesen domború. A szemnegyszög hátúl valamivel szélesebb; az alsó 
szemsor szemei majdnem érintkeznek, a homlok szélét igen megközelítik 
(VI-dik tábla 144, a, b, cs d)......... Nem: Heliophanus. 

II. A fejmell nincsen kétszer oly hosszú mint a milyen széles. 

a. A fejmell lapos. A két hátulsó szem távolabbra egymástól mint a fejrész 
elejétől. 

I. A szemnegyszög hátúl szélesebb mint elől; a hátúlsó szemsor a fejmell 
hosszának felét majdnem eléri. A fejrész nagy, széles. Az alsó szemsor és 
a homlok széle között megkülönböztethető köz (VI-dik tábla 145, a, b, c) 

Nem: Ballus. 

1.1.A szemnégyszög hátúl alig vagy nem szélesebb. A harmadik szemsor 
messze áll a fejmell hosszának felétől; az alsó sor szemei nem érint- 
keznek s oly távolságra esnek a homlok szélétől, mely a legnagyobb 
szem átmérőjének egy harmadrészével egyenlő (VI-dik tábla 146, a, b, c, d) 

Nem: Marpessa. 
ad. A fejmell magas, elől nem keskenyebb, hátvonala határozottan boltozatosan- 
domború. A hátúlsó sor szemei kevéssel távolabbra egymástól mint a fejresz 
elejétől; a szemnégyszög elől hátúl egyformán széles; az alsó sor szemei 
érintkeznek, a középsők a homlok szélétől oly távolságra állanak, mely 

átmérőjük egy negyedrészét nem haladja meg. A potroh színezete nem a 

szörözettöl, hanem a börtöl függ (VI-dik tábla 147, a, b) 

Nem: Euophrys. 

BB. A hátúlsó szemsor szemei távolabbra állanak a fej elejétől mint egymástól. 

a. A fejmell kiválóan magas, fejerésze előre és olymódon lejtős, hogy a har- 
madik szemsor magasan áll az alsó sor oldalszemei felett. 

a. A negyedik lábpár másodvégízéke csak a vége körül pereszlenszerűen 
tüskés. A szemnegyszög hátúl valamivel szélesebb; az alsó szemsor 
könnyedén kihajló, középsői legalább fél átmérőnyi távolságra a homlok 
szélétől. A test szörözete meglehetősen bozontos (V1-dik tábla 148, a, b, c, d) 

Nem: Dendryphantes. 

«a. A negyedik lábpár mäsodvegize nem csak a vége körül tüskés. 

?. Az alsó szemsor középsői, a fejmellet felülről tekintve, a homlok 
alól kilátszanak. 

r. A rágók az arcz magasságánál majdnem kétszer hosszabbak. 
Az alsó szemsor kissé kihajló, szemei nem érintkeznek, a 
középsők alig egy fél átmérőnyire a homlok szélétől. A lábak 
aránylag hosszabbak. (VI-dik tábla 149, a, b, c, d) 

Nem: Philaeus. 


yr- A rágók az arez magasságánál alig hosszabbak. Az alsó 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 71 FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


Die Tibien und Metatarsen der vorderen Fusspaare meistens unbewehrt. Die Kopfbrust 
wenigstens doppelt so lang als breit, mit flacher, nahezu horizontaler Rückenfläche. 
Die vier Augen der unteren Reihe berühren einander, die mittleren dicht am Stirnrande 
(ESVIESAST AR Der dere) "ernennen... Genus: Zipiblemum. 
Mindestens die Metatarsen des ersten Fusspaares bestachelt. 
b. Die beiden hinteren Augen nicht weiter voneinander als vom Kopfrande entfernt. 
I. Die Kopfbrust wenigstens zweimal so lang als breit, ihre tückenfläche sichtlich 
bogenförmig gewölbt. Das Augenquadrat hinten etwas erweitert: die Augen der 
unteren Reihe berühren einander fast und sind dem Stirnrande sehr genähert 
(il: VL, 144, N ANNE 


II. Die Kopfbrust nicht zweimal so lang als breit. 


ee.» Genus: Heliophanus. 


a. Die Kopfbrust flach. Die beiden hinteren Augen weiter voneinander als vom 
Kopfrande entfernt. 

1. Das Ausenquadrat hinten breiter als vorne; die hintere Augenreihe 
erreicht fast die Mitte der Länge der Kopfbrust. Der Kopftheil gross, 
breit. Zwischen den Mittelaugen der unteren Reihe und dem Stirnrande 
ein merklicher Zwischenraum (T. VI, 145, a, b, c) 

Genus: Ballıs. 

1.1. Das Augenquadrat hinten kaum oder nicht breiter. Die hinteren Augen 
weit vor der Mitte der Länge der Kopfbrust. Die Augen der unteren 
Reihe berühren einander nicht, und stehen vom Stirnrande in einer 
Entfernung, welche einem Drittheil des grössten Augendurchmessers 
gleichkommt (T. VI, 146, a, b, c) . . Genus: Marpessa. 

ad. Kopfbrust erhoben, vorne nicht verschmälert, das Rückenprofil entschieden 
bogig gewölbt. Die hinteren Augen etwas weiter voneinander als vom Kopf- 
rand entfernt; das Augenquadrat vorne und hinten gleich breit; die Augen 
der unteren Reihe berühren einander; die mittleren vom Stirnrande in einer 
Entfernung, welche ein Vierteltheil ihres Durchmessers nicht übertrifft. Die 
Färbung des Hinterleibes hängt nicht von der Behaarung, sondern von der 
Haubsab(T.NLEM7 a, B)e.2...22 Genus: Yuophrys. 

BB. Die hinteren Augen weiter voneinander als vom Kopfrande entfernt. 

a. Die Kopfbrust besonders erhoben, Kopftheil nach vorne und derart schief 
abfallend, dass die dritte Augenreihe hoch über die Seitenausen der unteren 
Reihe zu stehen kommt. 

a. Der Metatarsus des vierten Fusspaares nur am Ende quirlförmig 
bestachelt. Das Augenquadrat hinten etwas breiter als vorne: die 
untere Augenreihe leicht ausgebogen, ihre Mittelaugen wenigstens um 
ihren Halbmesser vom Stirnrande entfernt. Die Behaarung des Leibes 
ziemlich zottig (F. VI, a, b, c, d) . . Genus: Dendryphantes. 

ac. Der Metatarsus des vierten Fusspaares nicht nur am Ende bestachelt. 

3. Die Mittelaugen der unteren Reihe — die Kopfbrust von oben 
besehen — stehen unter dem Kopfrande hervor. 

y. Die Mandibeln beinahe doppelt so lang als das Gesicht hoch. 
Die untere Augenreihe ein wenig ausgebogen, ihre Augen 
berühren einander nicht, die mittleren kaum um ihren Halb- 
messer vom Stirmrande enfernt. Die Füsse länger (T. VI, 149, 
Üb,c,d). 22222 6 o a Genus: Philaeus: 


jr: Die Mandibeln kaum länger als das Gesicht hoch. Die untere 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. 


FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


szemsor egyenes vagy alig kihajló, középsői többre mint félát- 
mérőnyire a homlok szélétől (VI-dik tábla 150, a, b, c) 


Nem: Attus. 


) 


88. Az alsó szemsor középsői, a fejmellet felülről tekintve, nem látsza- 
nak ki. A negyedik lábpár hosszabb az első párnál. Az alsó 
szemsor kihajló, középsői majdnem átmérőnyire a homlok szélétől 
(VI-dik täbla 151, a, b, ce, d) 

Nem: Aelurops. 


, c 


CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK. At) FAMILIEN, UNTERFAMILIEN UND GENERA. 


Augenreihe gerade oder kaum ausgebogen, die mittleren um 
mehr als ihren Halbmesser vom Stirnrande entfernt ESVE 


DO ee SON USES: 


33. Die Mittelaugen der unteren Reihe — die Kopfbrust von oben 
besehen — nicht sichtbar. Das vierte Fusspaar länger als das 


erste. Die untere Augenreihe ausgebogen, die mittleren beinahe 
um ihren ‚Durchmesser vom Stirnrande entfernt a NE NS, 0; 


I on ee SES AN Bt. Aelurops. 


OTTO HERMAN! UNGARNS SPINNEN-FAUN A. II. 10 


A PÖKMÜKÖDES 
SEGEDESZKÖZEI ES FELTETELEI SZERINT VALÓ KIMUTATÄSÄNAK 
KISERLETE. 
(BIOLOGIAI RENDSZER.) 
A fonó és szövő szerv jelen van, az élet fenntartásához feltétlenül szükséges u. m. 


1. Fogókészülékek készítésére oly pontokon is, a melyeken más állatok nem uralkod- 
hatnak. 


c 
2 


2. A préda biztosítására. 


os 


. Szabad közlekedésre: fonalröpites, áthidalás, ingaszerti ätlebeges, ! leboesätkozäs és 
felkapaszkodas altal. 
4. A mozgás biztosítására. 
5. A tartózkodás biztosítására. 
6. A szaporodás biztosítására. 
E tulajdonsághoz és fokozataihoz alkalmazkodik a többi tulajdonság. 
tend: ARANEAE = Pókok. 
I. A behatás állandó fogöszövetek által folytonos. A biologiai túlsúly a fonö és szövő szervben. 
Szakasz: THERATRICAE®? — Halözök. 
II. A behatás megszakítva, a test mozgási módjától függö. A biologiai túlsúly a mozgásban. 


Szakasz: DIOTRICAE 3 — Üldözök. 


$ A behatás fogókészülékek folytán folytonos . . . . . . . . . Szakasz: THERATRICAE. 
t Tágas hurkolatú, kötött fogóháló. 

7 A háló mértani, rendesen sorakozott idomokat mutat; tökéletesen egylapú síkkal utját állja az 
ätrepülö, ritkábban a telepedő rovaroknak ; hatása a láthatatlanságban gyökerezik, mely a fona- 
lak finomságából — gyakran a világosságnak szabad átmenete által fokozva, vagy az árnyék 
elfedő hatásából, vagy egy eltűntető háttérből származik . . . . ORBITELARIAK — Kerekhálósok. 
A, Alkony és árnyék állatok; bőségesen röpkedő, erős, a hálót veszélyeztető préda létezésénél 

nappal is működnek. 
I. Lesállás a függőlegesen feszített hálón fejjel lefelé; dült és vízszintes feszítésnél az alsó 
lapon. 
a. Tökéletes kerekháló száraz küllökkel és ragacsos csigafonallal; a tércse sűrű szövetű. 
Közepes, karcsúlábu alakok, egészben véve nyúlánk termet. Jelentéktelen nagyságfoko- 
zatosság. 


fi .. fi a . [4 hir , 112 , .. » . 
ı Lásd a leiräsoknäl a «Retitelariae» jegyzetet. — 2 Önp0zpov háló, vadászháló. — s: Ol! — üzni, kergetni, innen 
[/ a, val 
DO: — üldözés. 


VERSUCH EINER ÜBERSICHTLICHEN DARSTELLUNG 
DER SPINNENTHÄTIGKEIT 
NACH IHREN HÜLFSMITTELN UND BEDINGUNGEN. 
(BIOLOGISCHES SYSTEM.) 


Spinn- und Webeorgan vorhanden, zur Erhaltung des Lebens unbedingt nothwendig u. z. 
1. Zur Herstellung von Fanggeweben auch in solchen Lagen, welche durch andere Thiere 
nicht beherrscht werden können. 
3. Zur Sicherung der Beute. 
3. Zur Freiheit der Communication durch Fadenschiessen, Ueberbrücken, Fortschwingen, ! 
Niederlassen und Aufsteigen. 
4. Zur Sicherung der Bewegung. 
5. Zur Sicherung des Aufenthaltes. 
6. Zur Sicherung der Fortpflanzung. 
Diesen Eigenschaften und ihren Abstufungen sind alle anderen Eigenschaften angepasst. 
Ordo: ARANEA E. 
I. Thätiger Eingriff ununterbrochen, durch stabile Fanggewebe. Biologisches Uebergewicht 
im Spinn- und Webeorgan..........2.2.2..2.0.2.2... Section: THERATRICAR.® 
II. Thätiger Eingriff unterbrochen, von der Bewegungsart des Körpers abhängig. Biologisches 


. . Section: DIOTRICA E. ? 


Uebergewicht in der Bewegung .. sss. as sas 


$ Eingriff ununterbrochen durch stabile Gewebe. . . . . . Section: THERATRICAE. 


+ Weitmaschiges geknüpftes Fangnetz. 

* Das Netz mit geometrischen, regelmässig angeordneten Formen, verstellt den Weg durch- 
fliegender, seltener anfliegender Insecten mit vollkommen planer Fläche, wirkt durch Unsicht- 
barkeit, welche durch Feinheit der Fäden, oft erhöht durch vollen Durchgang des Lichtes, oder 
verdeckende Wirkung des Schattens, oder auch durch absorbirende Wirkung eines passenden 
Hintergrundes hergestellt wird... .............. . ORBITELARIAR = tadnetzspinnen. 
A. Dämmerungs- und Schattenthiere; bei reichlichem Zuflug grosser, das Netz gefährdender Beute 

auch bei Tage thätig. 
I. Lauerstellung bei verticaler Spannung des Netzes kopfabwärts, bei sehr geneigter bis horizon- 
taler Spannung auf der unteren Fläche. 
a. Vollkommenes Radnetz mit trockenen Speichen und klebriger Spirale; Plätzchen dicht 
gewirkt. Mittlere, schlankfussige Gestalten, im ganzengestreckt. Keme bedeutende Abstufung. 


CW: - > 3 9" x ar 
: Siehe bei den Beschreibungen: «Retitelariae» Note, — ? Unpazpov Garn, Jagdgarn. : 014) — scheuchen, jagen, 


Olweıs — Verfolgung. 
10* 


BIOLOGIAI RENDSZER. 76 BIOLOGISCHES SYSTEM. 


3. Lesállás kullöszerüen szétterjesztett lábakkal. 

1. A háló nagy, alantasabb nyirkos, söt vizenyős, buja növényzetű helyiségekben átró- 
pülesre számított felállításban. A két alsó, függőleges küllő egy széles, szövött, 
kigyózó szalag által összekötve; semmi lakás. Nappal, söt a verőfényben is tevékeny 

Nem: Argiope. 
a. A tércse kötött. Vaskos alakok. Jelentékeny alakfokozat. 
A. Lesállás testhezvont, kimagasló térdbenhajlott lábakkal. 

1. A háló nagy, merészen alkalmazott, a legalacsonyabb helyiségtől a legmagasabbig, 
a nyirkostól a szárazig felhatol; nagy hézagokon uralkodik. Az alak a mogyorónagy- 
ságtól lefelé fokozatos. Az alak mimierismusa kinövésekkel, zuzmókkal, száraz növény- 
részekkel, a színé a környezettel. Részben nagy alkalmazkodó képessége az alaknak, 
ellapítás (repedésekben) és állandó kicsinyítés által.! A lakás többnyire a hálókeret 
egy sarkával közlekedik, nemezes szövetű, gyakran idegen anyagokkal fedett, vagy 
ilyenekbőlíosszesző UL SEN eztet see ee SE EN Om petra: 

2. A háló kicsiny, merész feszítésű, sűrű kullözessel és sűrün vont esigafonallal; közép- 
magasságban, szárazban alkalmazva; kicsiny alak; mimicrismusa az alaknak az alsó, 
függőleges küllőre reászőtt prédamaradványokkal. Semmi lakás. 

Nem: Cyrtophora. 


A háló és az alak kicsiny; a legalantasabb, szűk, nyirkos, bujanövényzetű helyisé- 


sc 


gekben. A lakás élő növenyreszek felhasználásával mesterségesen készült 
Nem: Singa. 


Háló, alak mint az előbbi; a legalantasabb, szűk, mérsékelt nyirkosságú, buja 


Et 


növényzetű helyiségekben; semmi lakás . . . . . . . . . . . Nem: Cercidia. 


o 


A háló kicsiny, közepes magasságú, száraz helyiségben, legtöbbször síkokat a lete- 
lepedő rovarok ellen védve; a felső függőleges küllő szabadon hagyva (vajjon 
mindég?) a szött, sokszor mesterségesen elrejtett lakkal közlekedésben 

i Nem: Zilla. 
A háló közepes; mélyen fekvő, igen árnyékos, nyirkos helyiségekben (a barlangok 


előcsarnokaiban is) mélyedéseken uralkodik; a letelepedőkre állítva. Mimierismus 
földrögöcskékkel, a komor környezet színével, de növényekkel is. Semmi lakás; 
tartózkodás a háló mögött, innen egy szabad közlekedési fonal a háló központjához. 
A háló feszítése többnyire dülő irányban . . . . . . . . . . Nem: Meta. 
a. A tércse igen ritka kötésű. Igen karcsú, hosszú lábú alak, alig fokozatos. 
A. Lesállás tökéletesen kinyujtott, a test hossztengelyéhez illesztett lábakkal, melyek 
közül az 1. és 2. pár előre, a többi pár hátranyujtott. 

I. Módos nagyságú háló, ritka hurkolässal, alantas, nyirkos buján benőtt helyisegek- 
ben. Mimierismus rügyekkel; semmi lakás. . . . . . . . . Nem: Tetragnatha. 

a. Csonka vagy szabálytalan kerekháló. Változékony, nem fokozott, kis alakok. 
2. Lesállás araszoló első lábpárral (vajjon Uloborusnál is?) 

I. A háló nem egészen szabályos sok keretszövettel, legmélyebb, módosan nyirkos 
helyisegekbene u Re Nem lODONUS: 

2.A háló csak egy kullözött kornegyedet alkot; középmagas helyzetekben sokszor 
messze-feszitesü. Mimicrismus barnássárga rozsdafoltokkal és apró levélgubacsokkal. 
Semi lakása atz e elo e ést se kassai  NemEWElRmtiotes: 

" A kötött fonalháló rendetlen állású, zsufolt mértani idomokkal, szött részek hozzájárúlása által 


ı Epeira sclopetaria (CL.) és umbratica (Cr.); az utóbbiról tudom, hogy az erdélyi részekben Szäsz-Vesszösön a szölő- 


karókon gyakori, ezeknek szűk repedéseiben lakik s ott alig 5—6 "fm hosszúság mellett 1 "fm vastag — voltaképen lapossá lesz s igy 


szaporodik, 


BIOLOGIAI RENDSZER. 77 BIOLOGISCHES SYSTEM. 


?. Lauerstellung mit speichenförmig ausgespreizten Füssen. 

1. Netz gross, in tiefern, feuchten bis nassen, gut bewachsenen Lagen, auf Durchflug 
gestellt. Die zwei unteren Vertical-Speichen durch ein breites, gewirktes Ziekzack- 
band miteinander verbunden; keme Wohnung. Auch bei Tage, selbst im Sonnen- 
scheinst hate Ra N ee ee GenUusEWArgTope: 

a. Plätzchen geknüpft. Robuste Gestalten. Bedeutende Abstufung. 

?. Lauerstellung mit angezogenen Füssen in hoher Knielage. 

I. Netz gross, kühn gespannt, von der niedrigsten bis zur höchsten, von feuchter zu 
trockener Lage aufsteigend; beherrscht weite Räume; Gestalt von Haselnuss-Grösse 
an stark abgestuft. Mimierismus der Form mit Auswüchsen, Flechten, verdorrten 
Pflanzentheilen; der Färbung mit der Umgebung. Zum Theil grosse Anpassungsfähigkeit 
der Gestalt durch Verflächung (in Ritzen) und constant bleibende Verkleinerung. ! 
Wohnung meist mit einer Ecke des Netzrahmens communieirend, gefilzt, oft mit frem- 
den Stoffen verdeckt oder aus solchen zusammengewebt . . . Genus: Epeira. 

2. Netz klein, kühn gespannt, mit dicht gestellten Speichen, und dicht gezogener 
Spirale; mittelhohe, trockene Lage; kleine Gestalt; Mimierismus mit den, an die 
untere verticale Speiche angesponnenen Beuteresten. Keine Wohnung. 

Genus: Cyrtophora. 

3. Netz und Form klein; in tiefsten, beschränkten, feuchten, diehtbewachsenen Lagen. 

Wohnung mit zuhilfenahme lebender Pflanzentheile künstlich hergestellt. 
Genus: Singa. 

4. Netz und Form wie vorige; in tiefster beschränkter, mässig feuchter, dicht bewachsener 
Tage;Mkeinen\Wohnumoa re GEenusE:H@ercidia: 

5. Netz klein, in mässig hoher, trockener Lage, zumeist Flächen gegen Anflug beherr- 
schend; obere verticale Speiche frei (ob immer?) mit der gewirkten, oft künstlich 
verdeckten Wohnung eommwmnicirend. .22.2.2.2..2...... Genus: Zilla. 

6. Netz mässig gross, in tiefen, sehr schattigen feuchten, Lagen (auch in den Vorhallen 
der Höhlen) Höhlungen beherrschend, auf Anflug gestellt. Mimierismus mit Erd- 
klümpehen und der Färbung der düsteren Umgebung aber auch mit Pflanzen. Keine 
Wohnung, Aufenthalt hinter dem Netz, daher ein freier Communicationsfaden zum 
Centrum der Netzes Spannung des Netzes meist geneigt . . . Genus: Meta. 

a. Plätzchen sehr sehütter geknüpft. Sehr schlanke, langfüssige Gestalt, kaum abgestuft. 

?. Lauerstellung mit vollkommen ausgestreckten und der Längenachse des Körpers ange- 
füsten Füssen, wovon das erste und zweite Paar nach vorne, die übrigen nach hinten 
gestreckt sind. 

1. Mässig grosses, weitmaschiges Netz in niederer, feuchter, gutbewachsener Lage. 
Mimierismus mit Blattknospen; keine Wohnung. . . . . . . . Genus: Tetragnatha. 

a. Rudimentäres oder verzogenes Radnetz. Wechselnde, nicht abgestufte, kleine Form. 

DB» Tkerstellung mit spannendem ersten Fusspaar (ob auch bei Uloborus?). 

1. Netz verzogen, mangelhaft, mit vielem Rahmengewebe; in tiefster, mässig feuchter Lage 

Genus: Uloborus. 

2. Netz bloss ein radiirtes Segment vorstellend, in mässig-hoher Lage, oft weit gespannt. 

Mimierismus mit braungelben Rostflecken und kleinen Blattgallen; keine Wohnung 
Genus: Hyptiotes. 


Das Fadengewebe von unregelmässig angeordneten oder zusammengehäuften geometrischen 


1 Epeira sclopetaria (Cr.), und umbratiea (Cr.); von letzterer ist mir bekannt, dass sie zu Szäsz-Vesszös in den siebenbürgi- 


schen Theilen an den Rebenpfählen häufig vorkommt, in den sehr engen Spalten wohnt, und dort kaum 5-6 "fa lang und 1 ”/m dick — 


eigentlich flach wird und sich so fortpllanzt. 


BIOLOGIAI RENDSZER. 78 BIOLOGISCHES SYSTEM. 


szövevényessé válik, betölti a szűkebb helyiségeket. A kötött részek ätröpülö, a szött leplek 

letelepedő rovaroknak szánva, részben tehát a láthatóság által is hatv: 

RETITELARIAE — Hurokkötök. 

A. Nappali es ärnyekallatok (a barlanglakök beszámítva). 

I. Lesälläs háttal lefelé, tehát függő (az átmenetek kivételével). 
a. Vitorlaháló, tömötten szött, vízszíntes, kevéssé domborúan (fölfelé) feszített lepellel (a 
barlanglakók kivételével). 

1. A háló csúcsos kötésű hurkolatai meglehetősen függőlegesen és dültesen állítva, a 
vitorlát alulról és felülről feszitik s átröpűlésre ezéloznak; az állat a vitorla alsó, 
tehát homorú oldalán tartózkodik. A háló alantas és középmagas, száraz és kevéssé 
nyirkos, utóbbi esetben jól beszött helyiségekben, verőfényben és árnyékban (a bar- 
langok örök éjében) áll. Teljes alakfokozatosság. (A barlanglakók nem szőnek vitor- 
lákat, csupán hegyesre kötött hurkokkal kisebb odvakat töltenek ki, tehát a követ- 
kező csoportokhoz átmeneteket képeznek, helyesebben mondva: alkalmazottak, mint- 
hogy a láthatóság által ható vitorlának az örök sötétségben semmi ezelja) 

Nem: Linyphia. 
a. Semmi vitorla, a helyett s ugyan úgy elhelyezve, egy szilárd lakás. 

1. A háló egészben függőleges állású, derekában láthatólag korezszerűen összevonva, a 
hegyeskötésű hurkok itt a legszövevenyesebbek, itt van egyszersmind az idegen 
anyagból épített, csalóka külszínű lakás 15. Nagy hajlandóság a zugoknak módosan 
magas, száraz helyzetekben való elfoglalására. Részleges mimierismus az építési anya- 
SOkkalseJótalaktokozatossági ete 2 ee NEMES en. Neme géltkendvun: 

a. Csonka, néha kettős bekezdésű vitorla. A lakás kívül esik a fogókészleten. 

I. A háló tompább szögbe kötött hurkokkal, gyakran észrevehetőleg bekezdett vitorlával, 
tágasba leginkább vizszintesen kifejtve; módosan magas, száraz helyzetekben, de sok 
rovart fejtő vagy vonzó körülmények közelében zugokat betöltve. Tartózkodás a fogó- 
készleten kívül, gyakran szűk rejtekekben, innen az alakok ellapítása. A háló ritkán 
átröpűlésre, többnyire reáröpűlésre van állítva. Hirtelen alakfokozat (az alakok eddigi 
ismerete szerint). Még árnyék iránti előszeretet . . . . . . . . Nem: Steatoda. 

2. Semmi vitorla, kevés hegyesre kötött hurok a lakás előtt; kövek alatt 

Nem: Asagena. 
Ritkán kötött hegyeshurkolatú háló, mely könnyen készül és könnyen esereltetik s a 


tartózkodás bizonyos állhatatlanságával jár. Semmi lakás. 


a 


1. A háló módosan magas, exponált helyzetben, többnyire ágakon; Mimicrismus világos- 
szürke kéreggel és apró kinövösekkel . . . . . . . . . . . . . . Nem: Dipoena. 
2. A háló igen ritka, kizárólag bokrokon és növényeken, alantasabb helyzetben. Hajlan- 
dóság az elödisegre gyengébb alakok hálóiban . . . . . . . . Nem: Phyllonethis. 
3. A háló mint az előbbinél, magasabb helyzetekben (magas fákon is) 
Nem: Mimetus. 
1. A háló mint az előbbinél. Mimierismus vékony ágak apró kinöveseivel 
Nem: Ero. 
5. A háló mint az előbbinél, mérsékelten nyirkos helyeken alantasan ; sajátságosan kinyuj- 
tott állás előre és-hátra nyuló lábakkal, sokszor egy fonalon. Nem: Ppisinus. 


6. Ritka háló sötét és öröksötét helyiségek (pinczék, barlangok) odvaiban és sarkaiban. 
A háló úgy látszik bizonyos rovarokra való (észrevettem, hogy a hurkokon légyfélék, 
jelesen szúnyogok sorosan függve nyugosznak, elröpülmek s visszajönnek, a nélkul, 


hogy megakadnának vagy a pókot megzavarnák) . . . . . . . Nem: Nesticus. 


Formen, 


BIOLOGIAI RENDSZER, 79 BIOLOGISCHES SYSTEM. 


oft durch Hinzutreten von gewirkten Theilen complicirt, füllt Theile beschränkterer 


Örtlichkeiten aus. Das geknüpfte Maschennetz für durchfliegende, der gewirkte Lappen für aufsit- 
zende Insecten berechnet, wirkt zum Theile durch Sichtbarkeit . . . . . RETITELARIAR. 
A. Tag- und Schattenthiere (einschliesslich der Höhlenbewohner). 


I. Lauerstellung mit dem Rücken nach abwärts, also hängend (mit Ausnahme der Uebergangs- 
erscheinungen). 


a. Segelnetz mit diehtgewirktem, horizontalem, nach oben etwas convex gespanntem Lappen 
(mit Ausnahme der Höhlenbewohner). 


1. 


Spitzmaschen des Netzes mehr vertical und mässig geneigt gestellt, spannen das Segel 
von unten und oben, sind auf Durchflus berechnet; Aufenthalt des Thieres auf der 
unteren also concaven Seite des Segels. Das Netz in niedriger bis mässig hoher, 
trockener und mässig feuchter, in letzterem Falle gut bewachsener Lage, in der Sonne 
und auch im Schatten (bis zum ewigen Dunkel der Höhlen). Gestalt gut abgestufit. 
(Die Höhlenbewohner weben kein Segel, und füllen mit Spitzschlingen kleine Nischen 
aus, bilden also Uebergäinge zu den folsenden Gruppen, richtiger gesast, sie sind 
angepasst, weil das durch Sichtbarkeit wirkende Segel im ewigen Dunkel keine Bestim- 


Mungo hatte) re ee ee ee Genus ein mia» 


a. Keine Segel, statt dessen, und dessen Lage entsprechend, eine feste Wohnung. 


1% 


a. Rudimentäres oft doppelt angelestes Segel. Wohnung aus: 


1. 


9 


Das Netz im Ganzen vertical gestellt, in der Mitte meist sichtbar eingeschnürt, woselbst 
grösste Complication der Spitzmaschen, und die, aus herbeigeholten fremden Stoffen 
gebaute, auf Täuschung berechnete Wohnung. Grosse Neigung zum ÖOceupiren von 
Winkellagen in missig hoher, trockener oder mässig feuchter Lage. Zum Theil Mimicris- 
mus mit den Baustoffen der Wohnung. Gestalten gut abgestuft. Genus: Theridium. 


yhalb der Fangvorrichtung. 
Netz mit stumpfspitzigeren Schlingen, oft erkennbarer Segelanlage, weitläufig, mehr 
horizontal entwickelt, in mässig hoher trockener Lage, aber in der Nähe Insecten 
erzeugender oder überhaupt anlockender Verhältnisse, Winkel ausfüllend. Aufenthalt 
ausserhalb des Fangapparates oft in engen Schlupfwinkeln, daher Abftlachung der 
Gestalt. Netz selten auf Durchflus, meistens auf Antlus gestellt. Gestalt plötzlich 
abstufend (nach der bisherigen Kenntniss der Formen). Vorliebe für tiefen Schatten 
Genus: Steatoda. 
Kein Segel, wenig Spitzmaschen vor der Wohnung, unter Steinen. Genus: Asagena. 


a. Schütteres Spitzmaschen-Gewebe, daher leicht gemacht und leicht gewechselt, verbunden 


mit einer gewissen Unstätigkeit des Aufenthaltes. Keine Wohnung. 


1 


) 


9) 


cas 


4. 


I. 


6. 


Netz in mässig hoher exponirter Lage, meist auf Zweigen; Mimierismus mit hellgrauen 

Zinden und kleinen Auswüchsen „........2.. .2.0.2.... Genus: Dipoena. 

Netz höchst schütter, ausschliesslich auf Sträuchern und Pflanzen, in tieferen Lagen. Nei- 

gung zum Schmarotzerleben in den Geweben schwächerer Formen. Genus: Phyllonethis. 

Netz wie vor; in höheren Lagen (auch auf hohen Bäumen)... Genus: Mimetus. 

Netz wie vor. Mimierismys mit kleinen Auswüchsen dünner Aeste: Genus: Ero. 

Netz wie vor; in sehr tiefen, mässig feuchten Lagen; eigenthümlich ausgespannte Stel- 

lung mit vor- und rückwärts gestreckten Füssen oft auf einem einzigen Faden 
Genus: Episinus. 

Netz schütter, in Nischen und Ecken dunkler bis ewig dunkler Räume (Keller, Höhlen) 

Das Netz scheint für gewisse Inseeten berechnet zu sein (ich habe bemerkt, dass an 

den Schlingen Dipteren, besonders Culexarten reihenweise hängen und ruhen, ab und 

zufliegen, ohne dass sie sich verfangen oder die Spinne stören würden) 


Genus: Nesticus. 


oO 


BIOLOGIAI RENDSZER. c BIOLOGISCHES SYSTEM. 


1 


. A háló ritka; legmélyebb módosan nyirkos vagy nedves helyzetekben, igen szűk helyi- 
ségekben (Kögörgetegek alatt nyíló, apró vájások, hézagok); besurranásra állítva 

Nem: Lithyphantes. 
8. A háló alig egynehány hegyeskötésű hurokból való; a legmélyebb, elrejtett, szűk 

helyiségekben. Az állatnak activ behatása háló nélkül is lehetséges 
Nem: Pachygnatha. 

9. Szerte feszített fonalak, nem annyira fogókészülék mint inkább egy tágas működési kör 
közlekedési eszközei gyanánt tekintendők; innen aránylag igen állhatatlan tartózkodás 
s a legkülönbözőbb. helyiségekben folytatott élet. Közlekedés fonalröpites, ingaszerű 
átlebbenés fonal és légáram segítségével. Az alakok parányiságánál fogva már egy 
20 9. hosszúságú fonal is elegendő arra, hogy az esést lassú leszállássá változtassa. 
Nagy mozgékonyság, ezért valami jellemző lesállást nem vehetni észre 

Nem: Erigone. 


a. Ritka hálózat tompábbszögű hurkokkal, mely néha hiányzik is; néha élősdiek más alakok 


hálóinak exponáltabb részeire nézve, főleg Steatoda, Linyphia, Theridium hálók körül. 

1. A háló ritkán van jelen s ekkor zugokban, odvakban. Árnyékállatok; igen hosszúlá- 
búak, azért a préda fölébe hágók (mint a hosszúlábú kaszások). Úgy látszik, hogy 
mozgásban mimikrik, mert gyakran sajátságosan rezegnek, azaz: a megkapaszkodott 
lábakon a testet oly gyorsan vetik fel s alá, hogy repülö, a falhoz ütődő legyekhez 
(löleg nagyobb szunyogokhoz, Tipula) nagyon hasonlítanak! . . Nem: Pholcus. 

2. Egészben Pholcussal találnak, határozottan kisebb hatáskörrel, szűkebb helyiségekben. 
Elaitszeinüekn ass, euer tel anne ee ee e NETES GYLOL ES: 

a. Ällandöra épített lakás, előtte alig néhány fonal. A súly úgy látszik a lakásra esik. 

1. A lakás boglyaszerű, egy bejáratú, idegen testekből összeszöve, szűk odvak mennyezetén 
függő helyzetben megerősítve, előtte kevés hurok. Legmélyebb helyzetben, elrejtve, 
besinranospredaranszamivar a een NemeHinyo: 

+ Sűrű, szött hálózat. Ätmenetek a lakással ellátott fogöszövettöl, a lakáshoz csonka fogöszövettel, 
végre a lakás és fogöszövet nélküli élethez, tehát az állatnak mint olyannak teljes activita- 
sahor., Ikesalläsunem államaói tetése tetette Ket BUBI ETASRTÁTSSSNCSŐSZÖNŐKS 
7 Igen sűrű, valóságos nagy fészket képező szövet, mélyen elhelyezve — kövek alatt — besur- 

ranó prédának szánva. (Úgy látszik, hogy az állat éjjel a szövet körül kis körben active 

IS ATOT Sp) u ee een ehe ee ee Ale ee széle e) s AN OMISŰKOCIOG : 

Kétféle fonalból való szövetek, feszítés csak részleges t. 1. a támasztó fonalak s ezek egysze- 

rűek; a fogófonalak szalagszerűen összetettek, feszítés nélkül, lazán erősítve, nagyon tapadósak, 

a vergődő préda bebonyolitására különösen alkalmasak. A fonalszűrő és a nyüst megvannak. 

1. Csillagosan elrendezett szövet közepette egy csőszerű lakás. A támasztó fonalak részben 
küllöszerű elrendezésben (főleg a házfalakon leledző lapos szövetű valfajnal), a fogó fonalak 
hágcsószerűen alkalmazva. Közepes és magas elhelyezés mellett, nyirkos helyek felett 
is a száraz alkalmazást kedvelik. Lesállás változik. Nappal is működnek 

Nem: Dyectina. 

2. A kuszált, kevéssé kifejtett fogókészlet végén gyenge szövetű csőlakás. Mély, igen elrejtett 

szűk helyiségekben (majdnem kizárólagosan mészkövek alatt), besurranásra alkalmazva. 
Nem: Titanoeca. 

3. A lakás sokszor kitatarozott, ásás által tágított üregekben. A. fogókészlet majd valami alapr: 

felrakva, kiterítve, tehát a letelepedő prédának szánva, majd támaszfonalakra kuszáltan meg- 


erősítve; legmélyebb szűk, néha ismét tágas de sötét, nyirkos helyeken alkalmazva (pinczék- 


! Activ mimierismus, mint ellentéte annak, a melynél az állat épen a nyugvó helyzetben csal, mi bizonyos tekintetben passiv. 


BIOLOGIAI RENDSZER. 81 BIOLOGISCHES SYSTEM. 


7. Netz schütter; in tiefsten, mässig bis sehr feuchten Lagen, sehr beschränkte Loealitäten 

(Höhlungen unter Geröllsteinen) beherrschend; auf Einschlüpfen berechnet 
Genus: Lithyphantes. 

S. Netz kaum aus einigen Spitzschlingen, in tiefsten verborgenen, engen Lagen. Activer 
Eingriff des Thieres auch ohne Gewebe möglich . . . . . . . . . Genus: Pachygnatha. 

9. Weitläufige Fäden, kaum als Fangvorrichtung, als vielmehr als Communieationsmittel zur 
Begehung eines ausgedehnten Rayons zu betrachten; daher verhältnissmässig sehr 
unstäter Aufenthalt, Vorkommen in den verschiedensten Lagen. Ortsveränderung durch 
Fadenschiessen, pendelartiges Hinüberschwingen vermittelst Fadens und unter Einfluss 
der Luftbewegung. Bei der Winziekeit der Gestalten genügt schon ein Faden von 
20 % Länge um das Herabfallen in allmäliges Herabschweben zu verwandeln. Grosse 
Asilität, daher keine wahrnehmbare charakteristische Lauerstellung Genus: Erigone. 

a. Schütteres Gewebe mit stumpfspitzigeren Schlingen, nicht immer vorhanden; zuweilen 
Schmarotzer rücksiehtlich der exponirteren Netztheile anderer Formen, namentlich Stea- 
toda, Linyphia, Theridium. 

1. Netz selten vorhanden, dann in Winkeln, Nischen. Schattenthiere ; sehr lansfüssig 
daher die Beute überlaufend (ähnlich den langfüssigen Opilioniden). Scheinen Bewe- 
gungs-Mimieri zu sein, da sie sehr oft eigenthümlich schwingen d. h. mit festgekrallten 
Füssen den Leib auf- und abwärts mit einer solchen Schnelligkeit, Rapidität schwingen, 
dass sie fliegenden, gegen Wände stossenden Dipteren (namentlich Tipula) sehr 
änhlichkschendir A a ee ee er GenusrzsrRoleus 

9. Im Ganzen Pholeus entsprechend, bei entschieden geringerem Wirkungskreis, in engen 
BocaltätenSechsäugieh ee ee Genus: Scytodes. 

a. Die Wohnung fix gebaut, kaum einige Fäden davor. Das Gewicht scheint auf die Wohnung 
zu fallen. 

1. Wolmung backofenförmig mit einem Eingange, aus iremden Stoffen zusammengewebt, 
in kleinen Höhlungen an der Decke hängend angebracht, davor wenige Schlingen. 
Tiefste Lage, verborgen, auf einschlüpfende Beute angelegt... Genus: Enyo. 

+ Diehtes, gewirktes Gewebe. Uebergänge von Fanggewebe mit Wohnung zu Wohnung mit rudi- 
mentären Fanggewebe, endlich zum Leben ohne Gewebe und Wohnung, daher voller Activität des 
Thieres als solchen, Lauerstellung nicht constant . . . . . . . - TUBITELARIAE — Röhrenweber. 
t Sehr dichtes, ein förmliches grosses Nest bildendes Gewebe in tiefen Lagen , unter Stemen, auf 

einschlüpfende Beute berechnet. (Das Thier scheint im geringen Umkreis des Gewebes Nachts 
ACH VEN ZIITEITEN ee ee Bea Re. Genus: Uroctea. 

* Gewebe aus zweierlei Gespinnsten eombinirt, nur theilweise, nämlich das Stützgewebe gespannt; 
aus einfachen Fäden ; Fangfäden bandartig zusammengesetzt, schlaff angebracht, höchst klebrig, 
zum Verwikeln der herumschlagenden Beute sehr geeignet. Calamistrum und eribellum vorhanden. 
1. Inmitten des sternförmig vertheilten Gewebes röhrenartige Wohnung; die Stützfäden 

zum Theil speichenförmig angeordnet (besonders bei der flachen Abart an Hauswänden), die 

Fangfäden sprossenförmig dazwischen angebracht. Mittlere bis hohe Lage, trocken gestellt über 
den feuchten Gründen. Weehselnde Lauerstellung. Auch bei Tage thätig. Genus: Dyetina. 

9. Schwache Röhrenwohnung am Ende des wirren, wenig entwickelten Fangapparates. Tiefe sehr 
verborgene Lage in engen Localitäten (unter Steinen, beinahe ausschliesslich Kalksteinen) auf 

Einsehlüpfen. berechnet ....... su u.c.. nun . . . Genus: Titanoeca. 

3. Wohnung oft in adaptirten, durch Nachgraben erweiterten Höhlungen. Fanggewebe bald aut 
Flächen aufgelegt, also zum Aufsitzten der Beute berechnet; bald an Stüztfäden wirr ange- 
bracht; in tiefsten engen, oft in geräumigen aber dunklen, feuchten Lagen (Keller, tiefere 

ımassen passiv ist. 

11 


ı Activer Mimicrismus im Gegensatz zu jenem, wo das Thier eben durch die Ruhelage täuscht, was gewisse 


HERMAN OTTÓ: MAGYARORSZÁG PÖK-FAUNÄJA, II OTTO HERMAN: UNGARNS SPINNEN-FAUNA. II. 


BIOLOGIAI RENDSZER. 82 BIOLOGISCHES SYSTEM. 


ben, melyebb sziklaodvakban). Rjjeli állatok s úgy látszik, hogy a szövet legközelebbi környeze- 
tébem aétiveras tellépnek zsenialis sea elete re Nem 2 Amaunobuus: 
* Lepel, vagy tölcsérszerű kevéssé ragadós szövet, letelepedő prédának szánva, tehát a láthatóság 
által hatva, megkívánja az állat rögtöni közbelépését. A fonalszűrő és nyüst hiányzik. 

1. Töleserszerüen bemélyedő szövet, széle rendesen a szabad oldal felé tágított, a mélységben 
egy tömlőszerű csőbe átmenve, mely az állat lakását képezi; a szövet homorú oldala a fogó- 
oldal. Az állat lesállása rendes (háttal fölfele); mély, közepes, ritkán magas helyzetekben 
(fűben bokrokban, ritkán fákon). A verőfényben is működve .... Nem: Agalena. 

2. Lepelszerű, vízszintesen feszített, tágas, kevéssé homorú szövet, többnyire zugokba alkalmazva, 

s haromszöget képezve; a hátulsó sarokban egy a szövetre nyíló s hátúl is nyitott csőlakás. 

Középmagas s mély helyzetekben is, (zugok a házakban, kőrakások); árnyék iránti hajlam. 

AS] EBANTÁS ERTEM OB E ÉS etes EEE Nemeiellegenanid: 

3. A lepel kevéssé fejlett; a csőlakás vájásokba mélyen behatol. Legmélyebben, elrejtve alkal- 
mazyasalresallassnend este ae re NemeWRextnz: 
4. A lepel csonka; a lakás igen ritka szövetű, majdnem sejtalaku. Legmelyebben, elrejtve alkal- 

TAZYA KA OSÁNÁS TEMES KEN et ee Ne ket Nt e ejtette e sás E DOS REL ES TODON Us 

5. A lepel alig jelezve, a csőlakás csonka; lesállás háttal lefelé. Legmélyebben, egészen elrejtve 


alkalmazva, besurranó prédának szánva .............2... Nem: Cryphoeca. 


6. A lepel kevéssé fejlett, felfekvő. A suly az elágazó csölakasra esik, mely gyakran 3—5 
emeletből áll, és selymes szövettel kárpitozott. Legmélyebben alkalmazva; a lakás a földben 
van (ritkán rothadó tönkök kérge alatt) s föld alatt benyomulö prédára számít (ugy látszik, 
hogy az állat a nyílás környékén active is fellép.) A lesállás rendes. 


Nem : Coelotes. 


SI] 


Mint az előbbi, de a lakás kevésbé elágazó, nincs a mélység felé fejtve. A lesállás rendes. 
Nem: CGybaeus. 
S. Mint az előbbi, de minden úgyszólván en miniature berendezve, a lakás nagyon egyszerűsített. 
Nem: Agroeca. 
"A szövet búvárharangot alkot, csésze alakú, az állat víz alatti életéhez légtartónak van 
szánva. Közlekedési fonalak a víz felületére. Az állat, a buvárharang közelében vadászgat. 


Nem: Argyroneta. 


" A szövet egészen a háttérbe lép, s már csak mint közlekedési és biztosítási eszköz (lakás, 


szaporítás) szerepel. Tjeli es ärnyekällatok, a melyek bizonyos kerületet bejárnak, s nappal 

lakásaikban vagy véletlen rejtekhelyeken tartózkodnak. A legtöbb a legalantibb helyeken ott- 

honos. A lesállás változik. A legtöbbnyire meglevő talpszörök folytán gyors, biztos járók, áthajló 
síkokon is. 

l. Gyenge esöszövet egy fogókészülék nyomaival ; legmélyebben, igen szűk helyiségekben alkal- 
mazva; részben besurrano predanak szanva .............. Nem: Micana. 

2. Csak lakás, mely többnyire friss növenyreszek összegyöngyölesevel, összehúzásával jár; elösze- 
retettel középmagasságban, középmagasságú növényeken különösen bokrokon s itt kinyulo 
ágakon kaltmazya teste zts s tésts Kek etes es ST NEE Ez SE SÁN Be OV DLOTV : 

3. Mint az előbbi, de gyakran igen tágas lakással; a nagyon megnyújtott első labpar folytán 


másnemüű a mozgás ..... ah aaa sá ee ges META S ABN TAT ÖN NPS 


4. Sejtalaku, nem igen sűrű szövetű laközaeskö, többnyire mélyen, igen elrejtve alkalmazva. 


Ejjeli es árnyékállatok feltünően, nagy vadäszterülettel . . . . . . . . Nem: Drassus. 


YT 


5. Nagyon kezdetleges lakás; leginkább védő helyiségekbe lapul; legfőképen növényen élő állat, 
eyakran macrasan ratérák leveleim 0 ae e NODE ÁNYUD NANA 
6. Feltűnően kis alak, legtöbbnyire igen mély helyiségekben (szövete előttem ismeretlen) 


Nem: Phrurolythus. 


09 


BIOLOGIAI RENDSZER. 8 BIOLOGISCHES SYSTEM. 


Felsennischen). Nachtthiere ; scheinen in nächstem Umkreise des Gewebes auch activ einzugreifen 
Genus: Amaurobius. 

* Lappen- oder trichterförmiges Gewebe, wenig haftend, zum Aufsitzen der Beute, also durch 
Sichtbarkeit wirkend ; erfordert sofortiges Fingreifen des Thieres. Kein calamistrum und eribellum. 
1. Triehterförmig vertieftes Gewebe, Rand gewöhnlich gegen die freiere Seite erweitert, in der 

Tiefe in eine schlauchförmige Röhre übergehend, welche die Wohnung des Thieres ist; concave 
Seite ist Fangseite. Lauerstellung des Thieres normal (Rücken nach aufwärts); tiefe bis mittel- 
hohe, selten hohe Lage (Gras, Sträucher, Bäume, letztere selten). Auch im Sonnenschein thätig 


Genus: Agalena. 


IS} 


Lappenförmiges, horizontal gespanntes, weitläufiges, wenig concaves Gewebe, meist in Winkeln 
angebracht und ein Dreieck bildend; in der hinteren Ecke eme Wohnungsröhre auf das 
Gewebe mündend, auch hinten offen. Mittelhohe auch tiefe Lage (Winkel in den Häusern, 
Steinhaufen) ; Neigung für schattige Lage. Lauerstellung normal . . . . Genus: Tegenaria. 

3. Lappen wenig entwickelt, Wohnungsröhre in Höhlungen tief eindringend. In tiefster, verbor- 
sener Dage. Lauerstellung normal... .. ..... on zu. nnen ee. Genus: Lentrir. 

4. Lappen rudimentär, Wohnungsröhre sehr schütter gewebt, beinahe zellenförmig. In tiefster, 
verborgener Lage. Lauerstellung normal ...........0..0.0.0.. Genus: Histopona. 

5. Lappen kaum angedeutet, Wohnungsröhre rudimentär, Lauerstellung rückenabwärts. In tiefster 
Lage, ganz verborgen, auf einschlüpfende Beute berechnet. . . . . . . . Genus: Uryphoeca. 

6. Lappen wenig entwickelt, aufliegend. Das Hauptgewicht liegt in der verzweigten Röhren- 
wohnung, welche oft 3—5 Etagen bildet und mit seidigem Gespinnst ausgekleidet ist. Tiefste 
Lage, Wohnung im Erdboden (selten unter Binden faulender Baumstrünke); auf unterirdisch 
eindringende Beute berechnet (das Thier scheint aber im nächsten Umkreise der Mündung 
auch einzugreifen). Lauexstellung normal. ......2......0.0.0.. : Genus: Coelotes. 

7. Wie vor, aber die Wohnung wenig verzweigt, nicht in die Tiefe entwickelt. Lauerstellung normal 

Genus: Oybaeus. 

8. Wie vor, aber alles sozusagen en miniature angelegt, Wohnung sehr vereinfacht 


Genus: Agroeca. 


at 


Gewebe als Taucherapparat napffőrmig gebaut, als Luftbehälter für den Aufenthalt des Thieres 
unter Wasser bestimmt: Communicationsfäden zur Oberfläche. Das Thier vollführt Jagdgänge in 
nächster Umgebung der Taucherglocke .................... Genus: Argyroneta. 

Das Gewebe tritt gänzlich in den Hintergrund und hat nur als Communications- und Siche- 
runssmittel (der Wohnung und Fortpflanzung) Bedeutung. Nacht- und Schattenthiere, welche 
einen gewissen Rayon begehen und sich tagsüber in Wohnungen, endlich in zufälligen Schlupf- 
winkeln aufhalten. Die meisten sind in tiefster Lage heimisch. Wechselnde Stellung. Zu Folge 
der meist vorhandenen Sohlen rasche, sichere Gänger auch auf überhängenden, glatten Flächen, 
1. Schwaches Röhrengewebe mit Spuren eines Fangapparates; in tiefsten Lagen, sehr engen 

Localitäten, zum Theil auch auf einschlüpfende Beute angelegt . . . . Genus: Micaria. 

3. Nur Wohnung, meist durch Zusammenrollen oder Ziehen frischer Pflanzentheile (Blätter) 
hergestellt; mit Vorliebe für mittelhohe Lage auf mittelhohen Pflanzen, vorzüglich Sträuchern 
und da auf vorstehenden Zweigen ........ 200.22 ..2.0.. . Genus: Glubiona. 

3. Wie vor, jedoch oft sehr geräumige Wohnung; durch sehr verlängertes erstes Fusspaar andere 
Bewesungsmomenter u. ee ee ee Bi arró Gen. : Cheiracanthium. 

sack in meist tiefen, sehr verborgenen Lagen. 


4. Zellenförmiger, mässig dieht gewebter Wohnun; 
Nacht- und Schattenthiere mit auffallend erossem Streifrevier . . . . . Genus: Drassus. 

5. Höchst primitive Wohnung; drückt sich mehr in schützende Lagen; vorherrschend Pflanzen- 
thier, oft hoch auf den Blättern der Bäume. ............... Genus: Anyphaena. 


6. Auffallend winzig, meist in tiefen Lagen (Gewebe mir unbekannt)... . Genus: Phrurolithus. 
11 


, 


BIOLOGIAI RENDSZER. 84 BIOLOGISCHES SYSTEM. 


7. Semmi lakás. Majdnem kizárólagosan földben lakó állat, legmélyebb, rejtett helyiségekben ; 
repedésekbe lapúl; tágas vadászterület, főleg elágazó helyiségekben (repedésekben, kőraká- 
sokban). Igen csekély alakfokozatosság, többnyire kisebb alakok s valamennyi sötét színű. 
Nimm us Sotetse ee er ENEMEIPROSTNeSUNGE 

8. Semmi, vagy csak tatarozott lakás; a többi mint az előbbi; egészben nagyobb alakok 

Nem: Gnaphosa. 

9. Futó alak, a legmélyebb, fedett helyiségekben (mohában, lehullott levelek alatt); semmi 
lakás. Az előlábak sajátságos fegyverzete folytán másképen működik. Nem: Zora. 

Csonka lakás, alig nyomaival a fogókészüléknek, e nyomok többnyire csak a jövő nemzedék 

biztosítása alkalmával észrevehetők. Teljesen elkülönítve mäsnemü kitekintés által (csak hat 

szem). A légzőszerv négy stigmával. A legalantasabb s egyáltalában elrejtett helyiségekben működnek 

(barlangokban is, mint valódi barlanglakók fejletlen szeműek vagy teljesen vakok is). Éjjeli 

állatok, vadászterülettel. 

1. Kitekintés előre és oldal felé; száraz helyzetekben, jól elrejtve; középmagasságban is működnek. 

Nem: Segestria. 

2. Kitekintés fel- és oldal-fele; fogómódra előrenyujtott rágók; legtöbbnyire alantas, kevéssé 
nyirkos állásokban is (kövek-alatt) müködnek. . . . . . . . . . . . . . Nem: Dysdera. 

3. Kitekintés és terület mint az előbbinél, a rágók azonban függőlegesen állanak 


Nem: Harpactes. 


: Állandó lakás az egész életre, mely egy mélyreható, ásott, finom tömött szövettel művésziesen 
kárpitozott csőből áll; ennélfogva állandó vadászterület a legalantasabb helyzetekben 
TERRITELARIAE — Földbeszövők. ! 
1. A cső szája nyitott; az ásott részhez egy vizszintes, szött tömlő vezet. Magas kitekintés. 
Nem: Atypus. 
2. A cső szája szelepszerű ajtócskával teljesen elzárható. Alantas kitekintés. 
Nem: Nemesia. 
$ A behatás megszakított, első sorban az állat mozgásának minőségétől fugg. Szakasz: DIOTRICAE. 
t Fedett vagy mimicrismusra alapított meglopása, meglesése a prédának, ugyanannak átkarolása a 
két első lábpárral s fonallal való megkötése. Lesállás rendes. Nappali állatok 
LATERIGRADAE — Keszegjárók. 
7 A behatás gyors — módos szökésekig fokozott mozgás által történik, mely szin- vagy alak- 
mimicrismus által is támogattatik. Az előre, hátra és oldalt való mozgás meglehetősen kifejlett. 
A lábak talpszörökkel. 
1. Nyugvó állapotban a térdek emelkedettek. Szín-mimierismus élő növényrészekkel (világoszóld 
a ?-nél, sárga vörössel a F-nel). Alantas és módosan magas, tömötten benőtt helyiségekben 
MmŰűködnökezt te et eáeetete e ée ee REN EMESIVITERONITEALG: 

3. Nyugvó állapotban a lábak laposan elterülnek, egyenesen kinyujtottak, küllöszerten kiterjesz- 
tettek. Alak- és szin-mimierismus a kérgek szürkeségével és a levelek rozsdafoltjaival. Közép- 
magasságú és magas helyzetekben, különösen a fák derekán és levelein működnek 

Nem : Philodromus. 

3. Nyugalomban a lábak laposan elterülnek s az alaphoz képest hol küllőszerűen, hol a test 
hossztengelyéhez . illeszkedve, előre-hátra kinyujtottak. Alak- és szín - mimierismus friss 
repedésekkel hosszukás. növénygubacsokkal. Középmagasságú és magas helyzetekben, növeny- 
szárakon és kimagasló tárgyakon működnek . . . . . . . . . . . . . . Nem: Thanatus. 

" Behatás lopakodás es tűrelmes lesés által. A kitekintés nem egyforma. Lassú, kúszó mozgás; a 
rejtőzködés a lapos test, a szín és alak-mimicrismus által előmozdítva. A mozgásképesség minden 


! En csak a magyar alakot tárgyalhatom, a többire nézve könytelenitve vagyok AUssERER «ll. Beitrag zur Kenntniss der Terri- 
telariae 1875», illetőleg MoGGRiIpGE : «Harvestings Ants and Trapp-Door Spiders &e.» 1873—74 London — figyelmeztetni. 


BIOLOGIAI RENDSZER. 8 


[811 


BIOLOGISCHES SYSTEM. 


7. Keine Wohnung. Beinahe ausnahmslos Erdthier, in tiefsten, verborgenen Lagen; drückt sich 
in Ritzen; weites Jagdrevier, besonders in verzweigten Localitäten (Ritzen, Steinhaufen). Sehr 
gering abgestuit; meist kleinere Formen, alle mit ganz dunkler Grundfarbe. Mimierismus mit 
dema rin stern ssie ee Genus Brosinesinas 


192) 


Keine oder blos adaptirte Wohnung, sonst. wie vor; im Ganzen grössere Gestalten. 
Genus: (Gnaphosa. 


Läufer in tiefsten, bedeckten Lagen (im Moose, unter abgefallenem Laub), ohne Wohnung; 
durch eigenthümliche Bewaffnung der Vorderfüsse anders eingreifend . Genus: Zora. 
* Rudimentäre Wohnung, kaum Spuren von Fanggewebe, diese Spuren meist blos während der 
Sicherung der künftigen Generation bemerkbar. Durchgrei’end unterschieden durch Ausblick mit 
nur sechs Augen. Athmungsorgan mit vier Stigmen. In tiefsten und überhaupt verborgenen Lagen 
thätig (auch in Höhlen als echte Höhlenthiere mit rückgebildeten Augen und augenlos). Nacht- 
thiere mit Jagdrevier. 
1. Ausblick nach vorne und den Seiten. In trockenen Lagen, gut verborgen, auch in mittlerer 
ETŐ ehe ee EULGTENUSERSeTEStAG“ 
2. Ausblick nach oben und nach den Seiten; zangenförmig vorgestreckte Mandibeln; meist in 
tiefen, auch mässig feuchten Lagen (unter Steinen &e.) thätig . . . . . Genus: Dysdera. 
3. Ausblick und Gebiet wie vor, die Mandibeln jedoch senkrecht gestellt. Genus: Harpactes. 
Wohnung für Lebensdauer stabil, aus einer tiefgehenden, gegrabenen, mit feinem, dichtem 
Gespinnst künstlich austapezirten Röhre bestehend; daher stabiles Jagdrevier in tiefsten Lagen. 
TERRITELARIAE — Erdweber. ! 
I. Mündung der Röhre offen; zum gegrabenen Theil führt ein horizontaler, gewirkter Gang. 
ETO ert Ausblicke ee Genus Altypus> 
2. Mündung mit ventilartiger Thüre, vollkommen verschliessbar. Niederer Ausblick. Genus: Nemesta. 
$ Eingriff unterbrochen, hängt in erster Reihe mit der Art der Bewegung des Thieres zusammen. 
Sect.: DIOTRICAE. 
+ Gedecktes, oder auf Mimierismus gestütztes Beschleichen und Erlauern der Beute; Umklammern 
derselben mit den beiden ersten Fusspaaren. Festbinden mit Faden. Lauerstellung normal. Tagthiere 
LATERIGRADAE — Krabbenspinnen. 

* Einwirkung durch rasche bis zu mässigen Weitsprüngen gesteigerte Bewegung, unterstüzt durch 
Mimierismus der Farbe oder der Form. Bewegung nach vor-, rück- und seitwärts ziemlich 
entwickelt; Füsse besohlt. 

1. Füsse im Ruhezustande in der Knielage erhöht. Mimierismus der Färbung mit lebenden 
Pflanzentheilen (hellgrün beim 9, gelb mit roth beim +). In tiefen bis mittelhohen Lagen in 
reichlicher Vegetation thätig .....: ..- 2. ...2.2.2.0 200000... Genus: Micrommata. 

9. Füsse in der Ruhelage flach aufliegend, gerade gestreckt, speichenförmig ausgespreizt. Mimi- 
crismus der Form und Farbe mit grauen Tönen der Rinden und mit Rostflecken der Blätter. 
In mittelhohen und hohen Lagen vorzüglich auf Baumstämmen und Blättern thätig. 

Genus: Philodromus. 

3. Füsse in der Ruhelage flach aufliegend, je nach der Unterlage speichenförmig oder nach vorne 
und hinten, der Längenachse des Körpers angefügt, ausgestreckt. Mimierismus der Farbe und 
Gestalt mit frischen Spalten, länglichen Pflanzenwülsten. In mittelhohen bis hohen Lagen, 
an Pflanzenstielen und dominirend hervorragenden Gegenständen . . . Genus: Thanatus. 

* Einwirkung dureh Anschlich und geduldige Lauer. Ausblick nicht gleichmässig. Langsam schlei- 
chende Bewegung; die Deckung durch flachen Körperbau und stark ausgeprägten Mimierismus in 
Form und Farbe begünstigt. Bewegungsfähigkeit in allen Richtungen sehr entwickelt. Füsse 

ı Ich kann mich hier nur auf die ungarischen Formen einlassen und muss hinsichtlich des Weiteren auf: AUSSERER «Il. Beitrag 
zur Kenntniss der Territelariae 1875», respeetive: MoGGRIDGE : «Harvesting Ants and Trapp-Door Spiders &c.» London 187—74 verweisen. 


BIOLOGIAI RENDSZER. 86 BIOLOGISCHES SYSTEM. 


irányban igen fejlett. A lábak egyenetlenek: az első két pár fejlettebb; valamennyi talpszörök 

nélkül, laposan felfekvő, az első párok sarlószerűen hajlottak. 

1. Mélyebb fekvésekben. Növényszárakkal való mimierismus. A szemcsoport kitekintése oldalt fokozott. 

Nem : Monaeses. 
2. Virágokon, ezekkel mimicri-viszonyban. A kitekintés tetemes dudorodások által alterálva. 
Nem: Thomisus. 

3. Ugyanott és ugyanúgy. A kitekintés nem alterált, oldalfelé erősebb . . Nem: Misumena. 

4. Ugyanott és ugyanúgy. Nagy hajlam olyszerű nyugodt lesésre, hogy az állat különösen ernyős 
növények virágai alá rejtőzik, az első lábpárt a virág fölébe kinyújtja s az oda telepedő 
prédát hirtelen átkarolja. A. kitekintés oldalfelé erősebb. . . . . . . . Nem: Diaca. 

5. Közepes, magas, de alantas fekvésekben is működik. Száraz növenyreszekkel, de a puszta földdel 
is mimieri-viszonyban van. Fökepen lopakodó. A kitekintés oldalosan különösen elöre-oldalt 
és röldaltserőseb Des salts ee ÉS sees ása ks NEMES TÜGÜSS 

t Tulajdonképeni vadászok, részben korlátlan vadászterülettel; kitartó, gyors mozgással és megle- 
hetősen fejlett ugróképességgel. Farkasmódra támadnak — nyiltan és állandó lesből. A. kitekintés 
tetemesen elosztott, fökepen elöre-oldalt és oldalt-hätra felé irányozott. (Kitekintes, testalkat 
és működés szerint világos átmenettel az előbbi alrendhez). Nappali, részben verőfény-állatok 

CITIGRADAE — Futók. 
7 A legalsóbb szemsor két parányi szemből áll; a többi szem egy hätszögbe sorakozott. 

l. A lábak egészben oldálirányba fejlettek; egészben véve Micrommatához csatlakozik, de hármas 
karomrendszerü, semmi talpszörrel. Működése alantas, buja növényzetű fekvésekbe esik. 
Demmilakase aan er ee S TAK ee ee SL NEMENÖODYODOS: 

* A legalsóbb szemsor négy apró szemből áll, a többi négy szem fejlett s egy előrefelé szűkülő 
trapezbe sorakozott. 

I. Az alsó szemsor az oldalak felé észrevehetőleg erősebb. A láb és testalkatban még Microm- 
matára emlékeztet. Alantas és kissé emelkedettebb fekvésekben, buja növényzet között 
működik. Ugróképesség meglehetősen, futóképesség rendkívül fejlett. . Nem: Ocyale. 

2. Az alsó szemsor erősen behajló, a homlok erősen kidülő, a kitekintés ezért alterálva. Apró, 
finom alkatú vadászok, alantas, nyirkos fekvésekben . . . . . . . . . Nem: Aulonia. 

3. A homlok függőleges; a kitekintés fősúlya a szemtrapezbe esik. Karcsú, magas térdállású 
tutólábak, tetemes ugróképesség. Igazi vadászok, melyek a prédát felkeresik s megtámadják. 
Verőfényállatok ; alantas és kopár területeken is mindenütt képviselve, helyhez még a szapo- 
rodás által sem kötve (a 9? tudvalevőleg egy zacskóban magával hordja petéit, későbben 
hátán a fiait). A puszta földdel mimieri-viszonyban ......... Nem: Lycosa. 


hsz 


Vaskosabb termetű vadászok. A kitekintés a trapezben erősbített. A lábak kevésbé karcsuk, 

ugróképességök gyengébb. A működési térre nézve az előbbi nembeliekkel meglehetősen 

egyeznek, de a les iránti hajlamuk nagy, elfoglalnak s részben ásnak is lesodvakat, a melyek 

azután egy állandó vadaszterület központjává válnak. A puszta földdel mimieri-viszonyban. 
Nem: Tarentula. 

5. Orv-vadászok, többnyire állandó vadászterülettel. A kitekintés a trapezben s az alsó szemsor 
közepén erősbített. Igen erőteljes alakok, jó ásók és futók. A puszta földdel mimieri-viszonyban 
élnek; részben nyirkos de szabadon fekvő helyiségek iránt táplált előszerettel. 

Nem: Trochosa. 
( 


Lesvadászok, kizárólagosan vizmelléki növényeken. Merész ugrók és futók, melyek a vizszínét 
is biztosan járják s szükségben főleg tárgyak mellett buknak is. Módosan magas fekvésekben 
működve, az ärnyekot kedvelik........ 0.0.0.0 2.20.00.00... Nem: Dolomedes. 

7. Vizivadaszok ; a vizszinen való gyors futásra különösen alkalmasak; tárgyak mellett buvärok 
is. Csendes vizek felületén uralkodnak. A gyengébb árnyékot szeretik. Nem: Pirata. 


BIOLOGIAI RENDSZER. 87 BIOLOGISCHES SYSTEM. 


ausser Verhältniss; beide erste Fusspaare mehr entwickelt; alle unbesohlt, flach aufliegend, 

erste Paare sichelförmig geschwungen. 

1. In tieferen Lagen. Mimierismus mit Pflanzenstengeltheilen. Ausblick der Augengruppe nach 
dersSeitesverstäukte a ee Genus" Mondeses: 

2. Auf Blüthen, Mimierismus mit denselben. Ausblick durch hoheWulste alterirt. Genus: T’homisus. 

3. Eben dort und eben so. Ausblick nicht alterirt, nach den Seiten merklich verstärkt. 

Genus: Misumena. 

4. Eben dort und eben so. Grosse Neigung zu ruhisem Lauern auf die Art, dass sich das 
Thier unter die Blüthen, besonders der Doldenpflanzen verbirgt und das vorderste Fusspaar 
darüber hervorstreckt, um die aufsitzenden Insecten unversehens zu umarmen. Ausblick nach 
derußeitesverstärkte ne ee ee ee Genus? Diaea: 

5. In mittleren, hohen, aber auch tiefsten Lagen. Mimierismus mit verdorrten Pflanzentheilen 
und dem nackten Boden. Vorherrschend Anschleicher. Ausblick nach den Seiten und besonders 
nach, vorne undeseibwärts verstärkte. 2a een. 2 Genus: ystieus: 

+ Eigentliche Lauf-Jäger, zum Theil mit unbeschränktem Jagdrevier; von dauernder, rascher Bewegung 
und ziemlich entwickeltem Sprungvermögen. Wirken durch wolfsartigen Ueberfall, offen, und aus sta- 
bilem Hinterhalt. Ausblick bedeutend differenzirt, hauptsächlich nach vor-seitwärts und seit-rückwärts 
eerichtet. (Sehr deutliche Uebergänge zur vorangehenden Unterordnung u. z. nachAusblick Körperbau 
und Art des Eingreifens.) Tag- zum Theil Sonnenthiere . . . . . . CITIGRADAE — Laufspinnen. 
* Vorderste Augenreihe mit zwei winzigen Augen, die übrigen Augen in ein Sechseck angeordnet. 

1. Füsse im Ganzen seitwärts entwickelt; m der Gasammtlage an Micrommata anschliessend, 
aber mit Dreiklauensystem, unbesohlt. Eingriff in tiefere, mit reicher Vegetation ausgestattete 
Hasen Keinen\\ ohne etette a ee to EE se fás e IGENUSEKÖTYODESS 

* Vordere Augenreihe mit vier winzigen Augen, die übrigen -vier Augen entwickelt, in ein nach 
vorne schmäleres Trapez geordnet. 

1. Vordere Augenreihe nach den Seiten merklich verstärkt. Im Fuss und Körperbau noch 
Anklänge an Micrommata. In tiefen und etwas erhabeneren, pflanzenreichen Lagen. Sprung- 
vermögen ziemlich, Laufvermögen ausserordentlich entwickelt... . . . Genus: Ocyale. 

9: Vordere Augenreihe stark eingebogen, Stirne stark vorfallend, daher Ausblick alterirt. Kleine, 

feingebaute Jäger in tiefen, feuchten Lagen ............... . Genus: Aulonia. 

3. Hauptgewicht des Ausblickes im Augentrapez; schlanke, in der Knielage hochgestellte Lauf- 
füsse mit bedeutendem Sprunsvermögen. Wahre Jäger, welche die Beute aufsuchen und über- 
fallen. Sonnenthiere; in tiefen auch sterilen Lagen überall repräsentirt; selbst durch die 
Fortpflanzung nicht an einen Ort gebunden. (Das 9 trägt bekanntlich die Brut in einem 
Säckehen mit sich.) Mimierismus mit dem nacktem Boden . . . . . . . Genus: Lycosa. 

4. Stämmigere Jäger. Ausblick im Trapez verstärkt; Füsse weniger schlank, Sprungvermögen 
mässie. In der Lage ziemlich mit dem vorgehenden Genus übereinstimmend, haben aber 
entschiedene Neigung für den Hinterhalt, besetzen und graben selbst, zum Theil, zu diesem 
Behufe Höhlen, welche dann den Mittelpunkt eines Jagdrevieres abgeben. Mimierismus mit 
demenackten®Bodene er ee ee ee Grenusksrlamentula: 

5. Hinterhalt-Jäger, meist mit stabilem Jagdbezirk ; Ausblick im Trapez und der Mitte der vorderen 
Ausenreihe verstärkt. Sehr kräftige Gestalten, gute Gräber und Läufer. Mimierismus mit dem 
nackten Boden; zum Theil Neigung für feuchte aber freigelegene Localitäten. Genus: Trochosa. 

6. Lauerjäger, ausschliesslich auf Pflanzen in der Nähe des Wassers. Kühne Springer und Läufer, 
welche auch auf der Oberfläche des Wassers gut fortkommen, zur Noth selbst an Gegen- 
ständen niedertauchen. In mässig hohen Lagen, mässigen Schatten liebend. Genus: Dolomedes. 

7. Wasserjäger; zum raschen Lauf über stehende Wässer besonders geeignet ; tauchen an Gegenständen 


unter, beherrschen die Oberflächeruhiger Gewässer. Mässigen Schatten suchend. Genus: Pirata. 


BIOLOGIAI RENDSZER. 38 BIOLOGISCHES SYSTEM. 


+ Voltaképeni ugróvadászok, állandó vadászterülettel. A működés fösulya az ugrökepessegben és az 
előre és oldalt-előre irányzott kitekintésben fekszik. Macskaszerű lopakodás és ugrás által hatnak. 
Kizárólag verőfény-állatok, sokszerű mimierik .............. 0. SALTIGRADAE = Ugrók. 
7 Nyolez szemből hat elöretolva. Szökdeeselök, lábaik talpszörök nélkül. (Hármas karom- 
rendszer). 
1. Termetes, barlangásásra vagy elfoglalásra hajlandó alakok. Meglehetősen nagy vadászterűlet 


alantas fekvésű, verőfényes, gyengébb növényzetű helyiségekben . . Nem: Eresus. 


* 


Voltakepeni ugrök. Nyolez szem közzül négy elöretolva s igen fejlett; négy csekélyebb oldalt- 
föl és oldalt-hátrafelé tekintve; aránylag igen éles látóképesség. A lábak talpszőrökkel (kettős- 
karom rendszer), ugrásra, lépésre és módos, szakadozott futásra minden fekvésben, sőt a legsi- 
mább áthajló síkokon is alkalmasak; minden lepesök egy fejtett fonal által biztosítva. Fölagas- 
kodva és lábaikon forogva, széttekintgetnek. Állandó vadászterület a sejtalakú, elrejtett gyakran 
telepes lakás környékén. Legtöbbnyire a verőfényen, mély, középmagas és magas szabad fekvé- 
sekben vadásznak. Leginkább a letelepedő prédát lesik. 

1. Kiválóan karcsú, könnyű testalkatú, kitünő ugrók, leginkább igen verőfényes csiszolt sikokon 
is. Összetévesztésig menő mimieri-viszonyban a Paederus longipennissel (egy bogár, mely a 
Staphylinusokhoz tartozik), de hangyákkal is ............. Nem: Salticus. 

2. Kiválóan karcsú, jó ugrok, főleg verőfényes faderekakon és kérges karókon. Sötét színűek. 
Összetévesztésig menő mimieri-viszony fákat járó hangyákkal; sokszor ezek között vadászva. 

Nem : Leptorchestes. 

3. Meglehetősen karcsú, gyors ugrók, fökepen igen verőfényes síkokon, mint deszkakeriteseken, 
falakon ablaktáblákon is. Szin-mimierismus korhadozó fával .... Nem: Epiblemum. 

4. Rövid testű, módos uerök, főleg növényeken, virágokban, de kögörgetegeken is. Érezesen 
fénylők; úgy látszik, hogy bizonyos bogarakkal mimieri-viszonyban állanak. 

Nem: Heliophanus. 

5. Alig észrevehetően szökdécselők. Az első lábpár vaskosabb. Lapított testalkatú állatok, melyek 

úgy látszik a legmélyebb fekvésekben s inkább árnyékban is (kövek alatt is) tevékenyek. 
Nem: Ballus. 

6. Módosan szökő, nyujtott testalkatú, de azért erőteljes alakok, vastagodott első lábpárral ; 
verőfényen vadászva, igen szemesek; az előtestet a második lábpár segítségével felemelik, az 
elsőt mintegy készen tarják. Sokféleképen alkalmazottak; kéreg, levélszínűek, de fénylők is. 
Száraz síkokon, de bokrokon és nádon is, ezeken mindég a csúcsokon uralkodva, működnek. 

Nem: Marpessa. 

7. Magas alkatú előtest; a homlok széle kiálló, ezért másféle kitekintéssel. Karcsúlábú jó ugrók. 
Középmagasságú és alantas fekvésekben .........2.2...... Nem: Euophrys. 

S. Az előtest mint az előbbinél, a homlok lapja befelé lejtős, a kite kintés te fi át inkább lefelé irányúlt. 
Kitűnő ugrók; középmagasságú de magas fekvésben is, előszeretettel fatörzsökön működnek. 

Nem : Dendryphantes. 

9. A rágók meghosszabbítása és a magas előtest folytán tágított látkör; a szemek tüzes fényével 
igen fejlett látóképesség jár. Erőteljes, a mellett hosszaságba fejlett lábak, azért kitűnő 
ugrók. Középmagasságú s alantas igen verőfényes fekvésekben is . . Nem: Philacus. 

10. Vaskos termet, kissé kidülö homlok, innen mödosan lefelé irányozott kitekintés. Erőteljes lábak, 
innen kitűnő ugrók. Minden képzelhető nyilt fekvésekben, még kopár terűleteken is működnek. 

Nem: Attus. 
11. Vaskos termet, erősen kidülö homlok, innen a kitekintés lefelé irányúlt. Kitűnő ugrók; nyilt, 


erösen verőfényes fekvésekben sv... s. sa za. s s 5 5 Nem: Aelurops. 


co 


BIOLOGIAI RENDSZER. 8 BIOLOGISCHES SYSTEM. 


+ Eigentliche Sprungjäger, mit fixem Jagdrevier. Hauptgewicht des Eingriffes im Sprungvermögen 
und dem nach vorwärts und seit-yorwärts entwickelten Ausblick. Wirken durch katzenartigen 
Anschlich und Sprung. Ausschliesslich Sonnenthiere, vielfach Mimieri. 

SALTIGRADAE — Springspinnen. 

" Von acht Augen sechs nach vorne gedrängt. Hüpfer ohne Besohlung der Füsse (Dreiklauensystem). 
1. Robuste Gestalten mit Neigung zum Höhlengraben oder adaptiren solcher. In tiefen, trockenen, 

sonnigen, nicht üppig bewachsenen Lagen ziemlich grosses Jagdrevier . Genus: Eresus. 

* Eigentliche Springer. Von acht Augen vier nach vorne gestellt, sehr entwickelt; vier gering, 
nach seit-aufwärts und seit-rückwärts blickend; verhältnissmässig sehr scharfes Gesicht. Füsse 
besohlt (Zweiklauensystem), zum Sprung, Gang und mässigen, ruckweisen Lauf in jeder Lage, 
selbst auf elattesten, überhängenden Flächen geeignet; jeder Schritt wird durch einen nachge- 
zosenen Faden gesichert. Sie halten Umschau indem sie den Vorderkörper erheben und sich 
mit den Füssen wenden. Bestimmtes Jagdrevier in der Umgebung der zellenartigen, verborgenen, 
oft in Colonien stehenden Wohnung. Jagen meist in direetem Sonnenschein, in tiefen, mittel- 
hohen und hohen freien Lagen. Sie erwarten meist die ansıtzende Beute. 

1. Aeusserst schlank, leicht gebaute, vorzügliche Springer, auf stark beschienenen auch polirten 
Flächen. Mimierismus bis zur Täuschung mit Paederus longipennis (ein Käfer, zu den Staphi- 
linen gehörend), aber aueh mit Ameisen ........2........ Genus: Saltieus. 

2. Aeusserst schlanke, leichte, gute Springer, besonders auf stark beschienenen Baumstäimmen und 
berindeten Pflöcken. Dunkel gefärbt. Mimierismus bis zur Täuschung mit Ameisen, welche 
Bäume besuchen; oft mitten unter Ameisen jagend ......... Genus Leptorchestes. 

3. Ziemlich schlanke, rasche Springer, besonders auf stark beschienenen Flächen wie Planken, 
Wänden, auch Fensterscheiben. Mimierismus der Farbe mit angewittertem Holze. 

Genus: Epiblemum. 

4. Kurz gebaute mässige Springer, besonders auf Pflanzen auch in Blüthen, aber auch auf 

Geröllen. Metallisch elänzend, scheinen mit gewissen Käfern im Mimieriverhältnisse zu stehen. 
Genus: Heliophanus. 

5. Kaum merkbar hüpfend ; erstes Fusspaar verstärkt. Flachgebaute Thiere, wie es scheint im 
tiefsten Lagen und mehr im Schatten thätig (oft unter Steinen) . . Genus: Ballus. 

6. Mässig springende, gestreckte, aber dabei robuste Gestalten mit verstärktem vorderen Fuss- 
paar; im direeten Sonnenschein jagend, äusserst wachsam; recken den Oberleib mit Hilfe 
des zweiten Fusspaares empor, das erste Paar gleichsam in Bereitschaft haltend. Vielfach 
angepasst; mit Rinden-, Blattfarben- und auch Metallslanz. Auf trockenen Flächen aber auch 


auf Gesträuch und Schilf, deren oberste Theile sie beherrschen... . Genus: Marpessa. 


1 


In die Höhe entwickelter Vorderkörper, vorfallender Stirnrand, daher anderer Ausblick. Gute 
Springer, mit schlanken Füssen. In mittelhohen und tiefen Lagen... Genus: Euophrys. 

8. Vorderkörper wie vor, Stirnfliche geneigt, daher Ausblick mehr nach unten gerichtet. 
Vorzügliche Springer; in mittelhohen auch hohen Lagen, mit Vorliebe an Baumstämmen. 


Genus: Dendryphantes. 


o 


Durch Verlängerung der Mandibeln und hohen Bau des Vorderkörpers erweiterter Gesichts- 
kreis; mit dem feurigen Funkeln der Vorderaugen trifft eine sehr entwickelte Sehkraft 
zusammen. Kräftige Füsse, dabei in die Länge entwickelt, daher vortreflliche Springer. In 
mittelhohen, auch niederen, stark beschienenen Lagen . . . . . . . . Genus: Philaeus. 

10. Gedrungener Bau, etwas vorfallende Stirne, daher mässig geneigter Ausblick. Kräftig entwik- 
kelte Füsse, daher ausgezeichnete Springer. In allen möglichen offenen Lagen, auch auf 
Stetilema ep ee Genus Alanıs. 

11. Robuster Bau, stark vorfallende Stirne, daher Ausblick nach abwärts. Ausgezeichnete Springer 


in offenen, stark beschienenen Lagen .......2.2....2...... Genus: Aelurops. 


HERMAN OTTÓ: MAGYARORSZÁG PÖK-FAUNAJA. II. OTTO HERMAN: UNGARNS SPINNEN-FAUNA. II. 


BIOLOGIAI RENDSZER. 


Jizonyára a helyes, találó szót választottam, a 
midőn az imént befejezett kimutatást kisérletnek 
neveztem el. 

Ismeretünk azon behatás egyes, speciálisabb 
mozzanatairól, a melyet a pókok táplálkozásuk által 
a szerves élet folyamára gyakorolnak még igen sze- 
rény, kimerítő tárgyalása tehát ez idő szerint még 
lehetetlen. 

De e behatás szemlélete főfontosságú, a kisérlet 
— még csekély eszközökkel is — bizonyára indokolt. 

Magában a kisérlet sokra vethet világot, a mit 
az orismologiai viszonyoknak még oly beható tanúl- 
mányozása sem bír földeriteni; előáll egy kép, a 
melyben a szervezet a működés, és viszont a műkö- 
dés a szervezet által egészíttetik ki, a melyben e 
kettő találkozik, egymást ellenőrzi. 

E kép általános tételekhez vezet, a melyek ez 
állatok viszonyát a természet egyéb tüneteihez lát- 
hatóvá teszik, tehát arra valók, hogy az összes tudo- 
mányt is gyarapıtsak. 

A tárgyalás arra van hivatva, hogy az általános 
rész 10. és 11. fejezetébe foglalt, általánosságban 
letárgyalt tételekhez a részletesebb bizonyítékokat 
szolgáltassa. 

E bizonyítékok hivatvak arra, hogy a jelen kötet 

bevezetésében felállított azon tételt megvilágítsák, 
mely szerint az életmód a szervezetben s a szerve- 
zet az életmódban tükröződik vissza, továbbá, hogy 
a pókszöveteknek szervértékök van. 
,  Hivatva van végre arra, hogy a pókműködésnek 
legalább megközelítőleg teljes képét nyújtsa, úgy 
lényege, mint fokozatai, mint hatása szerint, a 
melyet a térben, az időben és kapcsolatosságban 
gyakorol. 

Mindenekelőtt két főcsoportot látunk, a melye- 
ket mint Hálózókat ( Theratricae) és Üldözőket (Dio- 
tricae) jellemzeni igyekeztem, a melyeknek egészen 
lehetetlen. 


állunk itt ugyanazon jelenséggel, a mely valameny- 


éles elválasztása azonban Szemközt 

nyi alak tanúlmányozásánál és mindenütt felüti 

magát, t. 1. a lassú átmenet jelenségével. 
Ugyanazon kép, a melyet az állati alak fejlő- 


désében követünk, a kifejlődött alakok soraiban is 


90 


BIOLOGISCHES SYSTEM. 


Ich habe wohl das rechte Wort gewählt, als 
ich die vorstehende Darstellung einen Versuch 
nannte. 

Der gegenwärtige Stand unserer Kenntniss der 
einzelnen, specielleren Momente jenes Eingriffes, 
welchen die Spinnen durch ihre Ernährung in dem 
Lauf des organischen Lebens vollführen, ist ein sehr 
bescheidener, eine erschöpfende Darstellung dessel- 
ben ist also zur Zeit noch gar nicht möglich. 


Aber die Betrachtung dieses Eingriffes ist von 


höchster Wichtigkeit, der Versuch — selbst mit 
geringeren Mitteln — gewiss gerechtfertigt. 


Schon durch den Versuch wird Vieles erhellt, 
was selbst das eindringliehste Studium rein orısmo- 
logischer Verhältnisse nicht klarzulegen vermag; 
es ergibt sich ein Bild, in welchem der Bau durch 
die Function und umgekehrt die Function durch 
den Bau ergänzt wird, wo diese Beide zusammen- 
treffen, sich gegenseitig controliren. 

Dieses Bild führt zu allgemeinen Sätzen, welche 
das Verhältniss dieser Thiere zu den übrigen Er- 
scheinungen der Natur erweisen, die also geeignet 
sind, das Gesammtwissen zu bereichern. 

Die Darstellung ist berufen, speciellere Belege 
für jene Ausführungen zu liefern, welche ich beson- 
ders im Capitel 10 und 11 des allgemeinen Theiles 
in allgemeinen Zügen durchzuführen bestrebt war. 

Diese Belege sind ferner berufen den, in der Ein- 
leitung des gegenwärtigen Bandes aufgestellten Satz 
zu beleuchten, wornach sich die Lebensart in der 
Organisation und letztere in der ersteren abspiegelt; 
ferner für den Satz, wornach den Geweben der Spin- 
nen der Werth von Organen innewohnt. 

Die Darstellung ist endlich berufen ein annähern- 
des Gesammtbild der Spinnenthätigkeit, nach ihrem 
Wesen, ihren Abstufungen, nach ihrer Einwirkung 
im Raume, in der Zeit und im Zusammenhange zu 
liefern. 

Wir sehen vor Allem zwei Hauptgruppen, wel- 
che ich als Theratricae und Diotriecae zu charakteri- 
siren bestrebt war, deren vollkommen scharfe Tren- 
nung aber dennoch nieht möglich ist. Wir stehen 
hier vor derselben Erschemune, welche uns beim 
Studium aller Formen und überall entsegentritt, 
nähmlich vor der Erscheinung der allmäligen Ueber- 
gänge. 

Das nämliche Bild, welches wir in der Entwicke- 


lung thierischer Form verfolgen, tritt uns auch in 


BIOLOGIAI RENDSZER. 


szemünkbe ötlik, s ugyane képet az alaksorok 


működésében is kifejezve találhatjuk. 


A Kerekhálósoknál, az állatnak egy szövet által 
való folytonos behatását látjuk ; látjuk hogy az állat 
fennállása e szövettől függ és azt találjuk, hogy e 
szövet helyhez és körülményekhez alkalmazott. De 
látjuk azt is, miként az állatok szervezetével a háló 
is változik, s hogy e változások végre is átmenetek- 
hez vezetnek. Ezek az átmenetek kifejezésőket nye- 
rik egyfelől az Argiope háló tökéletességében mint 
legmagasabb pontban s a Hyptiotes csonka hálójá- 
ban mint egy más alakhoz való átmenetben, még 


pedig máshoz szervezet és háló szerint. 


Azután látjuk, hogy a kötött háló a Hurokkötök 
sorában egyfelől szövevényességet ölt, szött hálóré- 
szek hozzájárúlása által, másfelől lassanként enyé- 
szik, olymódon, hogy az állat lassanként függetle- 
nebb lesz a hálótól, a fogókészlet végre csak épen 
jelezve van s lassanként mint közlekedési eszköz 


nyer fontosságot. 


Itt tehát egy elágazás történik, mely egyfelől 
másalakú és hatású hálókban, másfelől az alakok 


mozgásának lassankenti tulsulyra vergödeseben nyi- 


latkozik s a Üsöszövök alrendeben a leshatärozot- 


tabb kifejezest nyer. 


Oly szöveteket találunk itt, a melyek épen ellen- 
kezőjével hatnak annak, a mi a Kerekhálós és rész- 
ben a Hurokhálós pókoknál is lényeges volt, t. 1. 
nem a lehető legnagyobb láthatatlanság, hanem a 
lehető legnagyobb láthatóság által. De azt is talál- 
juk, hogy e szövetek, mint fogókészülékek mind- 
inkább eltünedeznek, hogy végre csak egy állandó 
lakás marad, sőt ez is lassanként megszunik, hogy 
tehát az alakok lassanként vadászterűletet nyernek, 
a melyben inkább testök actiöjaval, mint szöveteik- 


kel uralkodnak. 


A Földbeszövöknel azután a vadászterület töké- 
letes állandósítását találjuk, még pedig egy állandó 


lakás által, holott a Keszegjáróknál a mozgás módja 


BIOLOGISCHES SYSTEM. 


der Reihe der entwickelten Formen entgesen, und 
wir finden es auch in der Thätiekeit der Formen 
ausgedrückt. 

Bei den Radnetzspinnen sehen wir den ununter- 
brochenen Eingriff des Tieres durch ein Gewebe, 
die vollkommenste Abhängiskeit des Thieres von 
diesem Gewebe, und wir finden dann dieses Gewebe 
nach Ort und Umständen angebracht, diesen ange- 
passt. Aber wir bemerken auch, dass, wie die Orga- 
nisation des Thieres, so auch die Eimrichtung des 
Gewebes Unterschiede zeist, und dass diese Unter- 
schiede schliesslich zu Uebergängen führen. Dieser 
Uebergang ist ausgesprochen in der Vollkommen- 
heit des Argiope Radnetzes als höchster Punkt, 
und in dem rudimentären Netz von Hyptiotes als 
Uebergang zu einer anderen Form u z. anders nach 
Organisation und Gewebe. 

Wir sehen dann, wie die geknüpfte Netzform in 
der Reihe der Schlingenknupfer (Retitelariae) einer- 
seits eine Combination mit dem gewirkten Gewebe 
eingeht, andererseits allmälig schwindet, so zwar, 
dass nach und nach das Thier vom Gewebe unab- 
hängiger wird, das Gewebe als Fangapparat endlich 
nur angedeutet ist, und nach und nach Wichtigkeit 
als Communicationsmittel erhält. 

Es findet hier also eine Trennung statt, welche 
sich einerseits in anders gestalteten und anders wir- 
kenden Geweben, andererseits im allmäligen Vor- 
wiegen der Bewegungsart der Formen manifestirt 
und in der Unterordnung der Röhrenweber (Tubite- 
lariae) zu ganz entschiedenem Ausdrucke gelangt. 

Wir finden hier Gewebe, welche gerade durch 
das Gegentheil desjenigen wirken, was bei den Rad- 
netz- und zum Theile den Schlingenknüpfer-Spinnen 
wesentlich war, nämlich: nicht durch möglichste 
Unsichtbarkeit, sondern durch möslichste Sichtbar- 
keit. Aber wir finden auch, dass diese Gewebe als 
Fangapparatnach und nach schwinden, dass endlich 
nur eine stabile Wohnung vorhanden bleibt, und 
sogar diese allmälig aufhört, dass die Formen also 
nach und nach ein Jagdgebiet erhalten, welches 
sie mehr durch die Action ihres Körpers, als durch 
Gewebe beherrschen. 

Wir finden dann bei den Erdwebern (Territela- 
riae) die vollkommenste Fixirung des Jagdgebietes 
dureh eine ständige Wohnung, wogegen bei den 
Krabbenspinnen (Laterigradae) die Art der Bewe- 
durch ausgebildete Eigenthümlichkeit der 


gung, 


12° 


BIOLOGIAI RENDSZER. 92 


BIOLOGISCHES SYSTEM. 


lép érvénybe, mely a szervezet kifejlett sajátságain | Organisation bedingt, in den Vordergrund tritt, 


alapúl s a lopakodást oly hathatóssá teszi. 

Ekkor egy más mozgási módhoz átvezető, össze- 
kötő länezszemek lépnek föl. A Hiuz- (Oxyopes) és 
Furapók (Ocyale) alakjai a tulajdonkepeni vadaszok- 
hoz, a Futókhoz (Citigradae) kalauzolnak át, a hol 
a gyors futás képessége mellett egyszersmind a 
szem élessége is kezd hatni; a vadászterűlet egyfe- 
lől korlátlanná válik, de másfelől ismét lesek és 
lakások lépnek fel, a melyek a behatás határait meg- 
szabják (Medvepók — Trochosa). 

Ehez csatlakozik a futás combinálása az ugrás- 
sal, a mely az Ugrókhoz (Saltigradae) átvezet, a hol 
azután a behatás teljesen a látóképességtől s a moz- 
gás sajátságosságától fugg. 

A megkülönböztethető csoportok majd min- 
denikében akadunk oly alakokra, a melyek minden 
tekintetben typikusok, s az által tűnnek ki, hogy 
azon tevékenységet, a mely az illető csoportnak 
sajátja, a legtágasabb körben kifejtik, a mint ezt 
pld. a Keresztespókok (Epeira) oly világosan mutat- 
ják. A csoportok többi alakja e typikus tevékenység- 
nek fokozatait mutatja, melyek végre más csopor- 
tokhoz átvezetnek. 

Látjuk őket ily módon : magas, alantas, száraz 
és nyirkos, világos és sötét fekvéseken, illetőleg 
helyiségeken, uralkodni; a működéssel a nappalba, 
éjjelbe, a szürkületbe osztozkodni ; látjuk, mint tart- 
ják megszállva a szabad tért s a legszükebb urt, a 
területet, a szárazföldet s a vizet; s az egészet kap- 
csolatban látjuk egy kiváló tulajdonsággal: a fonó 
és szövőszerv jelenlétével és hatásával. 

Így alakul e kép, ha az alakokat és működésüket 
a rokonsági fokozatok szerint vizsgáljuk s ren- 
dezzük. 

De egy lényegesen más képet nyerünk, mihelyt 
az alakokat az összeműködés szempontjából vizs- 
gáljuk. 

Egyszerre egy egészen más rendszer előtt állunk, 
mint a minő az, a melynek segítségével áttekintést 
igyekezünk nyerni az alakokon, mint olyanokon. 
Azon rendszer előtt állunk, melynek utolsó egy- 
sege nem az alrend, nem a család, sem a nem vagy 


épen a faj, hanem egy szervezetileg s e szerint 


welche besonders den Anschlich wirksam macht. 

Es treten dann die Verbindungsslieder zu einer 
anderen Bewesungsart auf. In Gestalt der Luchs- 
(Oxyopes) und Schlauspinne’ (Ocyale) werden wir 
zu den eigentlichen Jägern, Citigradae — Lauf- 
spinnen hinüber geleitet, wo neben der Eigenschaft 
des raschen Laufes, die Schärfe der Sehkraft zu wir- 
ken besinnt, das Jagdgebiet einerseits unbeschränkt 
wird, aber andererseits wieder Hinterhalte und Woh- 
nungen auftreten, welche die Grenzen des Einsriffes 
einschränken (Bärenspinne — Trochosa). Dazu ge- 
sellt sich die Combination des Laufes mit dem 
Sprunge, welche dann zu den Springspinnen (Salti- 
gradae) hinüberleiten, wo dann der Eingriff gänz- 
lich von der Sehkraft und Eigenthümlichkeit der 
Bewegung abhängt. 

Beinahe in jeder unterscheidbaren Gruppe finden 
wir dann gewisse Formen, welche in allen Bezie- 
hungen typisch sind und sich dadurch kenntlich 
machen, dass sie die Thätigkeit, welche der Gruppe 
eigenthumlich ist, in weitestem Kreise entfalten, 
wie dieses z. B. die Kreuzspinnen (Epeira) sehr 
deutlich zeigen. Die übrigen Formen der Gruppen 
bieten Abstufungen dieser typischen Thätigkeit dar, 
welche endlich zu anderen Gruppen hinüberleiten. 

Wir sehen so: hohe und tiefe, trockene und 
feuchte, lichte und dunkle Lagen beherrscht, die 
Thätiskeit auf Tag, Dämmerung und Nacht ver- 
theilt, den hohlen, den freien und den engsten Raum, 
die Fläche, das trockene Land und das Gewässer 
besetzt und das Ganze durch eine hervorstehende 
Eigenschaft verbunden: durch Vorhandensein und 
Wirken des Spinn- und Webeorganes. 

So gestaltet sich das Bild, wenn wir die Formen 
und ihre Thätigkeit nach dem Grade ihrer Ver- 
wandtschaft betrachten und anordnen. 

Aber wir erhalten ein wesentlich anderes Bild, 
sobald wir die Formen vom Standpunkte des Zu- 
sammenwirkens betrachten. 

Wir stehen plötzlich vor einem anderen Systeme 
als jenes ist, womit wir eine Uebersicht dieser 
Formen zu erhalten streben. Wir stehen vor dem 
Systeme, dessen letzte Einheit nicht die Unterord- 
nung, nicht die Familie, das Genus oder gar die 
Species, sondern eine nach ihrer Organisation und 
also auch nach ihrer T'hätigkeit, also aus verschiede- 


nen Formen zusammengesetzte Gruppe ist, welche 


8) 


BIOLOGIAI RENDSZER. 


működésileg is különböző, tehát különböző alakok- 
ból álló csoport, a melyet én biologiai csoportnak 
nevezek. 
Lássuk közelebbről. 
Minden helyiség, a melyben szerves lények 
létezni képesek, foglalatja a viszonyok bizonyos 
élet 


nézve mértékadók. E viszonyokhoz képest alakulnak 


összegének, a melyek a szerves alakulasara 


azután a biologiai csoportok, müködesök pedig 
hozzájárul egy állapot létesítéséhez és fenntartásá- 
hoz, mely addig tart, a míg a mértékadó viszonyok 
összege nem változik oly mértékben, mely a szer- 


ves élet változását szükségképen követeli. 


E viszonyok physikai-vegyi természetűek, adják 
és előmozdítják az állati élet létezhetését, egyálta- 
lában a szerves élet létét, különböző módban, a 
mely módhoz azután a biologiai csoportok illesz- 
kednek. 

E biologiai csoportokat már az általános rész 
11. fejezetében érintettem olyformán, hogy a pókok 
összeműködését, a mint az egy nádasban létesül, 
leírni s más állatok működésével is kapcsolatba 


tenni igyekeztem. 


E nyomot követve, ugyszölvan lépésről-lépésre e 
biologiai csoport működésére akadunk. A pókok bio- 
logiai csoportjait combinálva másállatalakok ilyszerű 
csoportjaival is, mindenütt működve fogjuk találni, 
úgy, a mint azok behatás és kölcsönös fékezés által 
egy bizonyos állapot fenntartásához hozzájárúlnak. 
Azon meggyőződésre kell jutnunk, hogy a biologiai 
csoportok működése a természet körfolyamában 
törvényszerű hatást gyakorol, a mely hatás a táplá- 
lék és a táplálkozók közötti egyensúlyban, az anyag- 


csere folytonossági 


o 


ban, tehát az anyag folytonos, 
törvényszerű mozgásában nyilatkozik. 

Megkisértem néhány biologiai pókcsoportnak 
legalább vázlatát adni; mert ezek nem csak érdeke- 
sek, hanem egyszersmind némi világot vetnek oly 
viszonyokra is, a melyeknek létezését constatálhatjuk 
ugyan, de a melyeket lenyegök szerint megfejtenunk 
lehetetlen. 

E pökesoportoknak más állatcsoportokkal való 


combinátióját megvilágítani , ez a jövő feladata. 


BIOLOGISCHES SYSTEM. 


ich mit dem Namen einer biologischen Gruppe 
belege. 

Ich will dieselbe näher betrachten. 

Jede Oertlichkeit, in welcher organische Wesen 
fortzukommen vermögen, bietet eine gewisse Summe 
von Verhältnissen, welche für die Gestaltung des 
organischen Lebens massgebend sind. Diesen Ver- 
hältnissen angemessen sind dann die biologischen 
Gruppen zusammengesetzt und ihr Wirken trägt 
zur Herstellung und Erhaltung eines Zustandes bei, 
welcher so lange fortwährt, bis die Summe von Ver- 
hältnissen keine wesentliche, derartige Veränderung 
erleidet, welche eine Veränderung des organischen 
Lebens nothwendigerweise nach sich zieht. 

Diese Verhältnisse sind physikalisch-chemischer 
Natur, liefern und besunstisen das Fortkommen 
thierischen Lebens, des organischen Lebens uber- 
haupt auf verschiedene Art, welcher Art sich die 
biologischen Gruppen anpassen. 

Ich habe diese biologischen Gruppen schon im 
11.Capitel des allgemeinen Theiles angedeutet, indem 
ich das Zusammenwirken der Spinnen im Rohr- 
sumpfe zu schildern und mit der Thätigkeit anderer 
Thiere in Verbindung zu bringen bestrebt war. 

Wenn wir dieser Andeutung folgen, so werden 
wir sozusagen auf Schritt und Tritt der Thätigkeit 
dieser biologischen Gruppen begegnen. Wir werden 
die biologischen Gruppen der Spinnen als solche, 
und auch combinirt mit biologischen Gruppen ande- 
rer Thierformen überall thätig finden, so wie sie 
durch Eingriff und gegenseitige Zügelung zur Er- 
haltung eines gewissen Zustandes beitragen. Wir 
müssen zu der Ueberzeugung gelangen, dass die 
Thätiskeit der biologischen Gruppen im Kreislaufe 
der Natur eine gesetzmässige Wirkung ausubt, 
welche in dem Gleichgewichte zwischen Nahrung 
und den sich Ernährenden, im unaufhörlichen Stofl- 
wechsel, also fortwährender gesetzmässiger Bewe- 
sung der Materie zum Ausdrucke gelangt. 

Ich will es versuchen einige biologische Gruppen 
der Spinnen anzudeuten, weil dieselben nicht nur 
interessant sind, sondern weil sie auch auf solche 
Verhältnisse einiges Licht werfen, welche wir wohl 
constatiren, aber ihrem eigentlichen Wesen nach 
nicht zu erfassen vermögen. 

Die Combination dieser Spinnengruppen mit 
solchen anderer Thierformen zu beleuchten, das ist 


eine Aufgabe für die Zukunft. 


BIOLOGIAI RENDSZER. 


Lássuk tehát a pókcsoportokat egymagokban. 

Már maga az ember lakása is igen tanulságos 
képet nyujt. 

A hosszú időkön át nyugton hagyott butorok 
mögött, de olyanokon is, a melyek gyakran meg- 
mozdíttatnak ugyan, de szerkezetökböl kifolyólag 
biztos fülkéket, sarkokat és zugokat nyujtanak, 
mint székeken, ágyakon stb. mindenütt megtelepe- 
dett Zugpókokat (Tegenaria) észlelhetünk, a melyek- 
hez a tágasabb zugokban a Fagygyaspökok (Stea- 
toda) csatlakoznak ; az alkalmas fekvésű ablakokon, 
főleg azokon, a melyeken a világosság befelé átjáró, 
a melyek tehát a rovarokat atröpülesre csábítják, a 
Küllöszövők, főleg a Zillapók hálóit oly feszítésben 
fogjuk találni, hogy azok által többnyire az egyes 
ablaktáblák a rovarok ráröpűlésétől lehetőleg meg- 
óvatnak. Ha az ablakok fekvése verőfényes, akkor 
a nap azon szakában, a mely leginkább verőfényes, 
egy Vetőpók (Epiblemum) fog beköszönteni, mely a 
Zillapók hálója alatt is, tehát az üvegen jár-kél. 
A párkányokat, a melyeket az ablak keretei s az üveg 
alkotnak, többnyire Dictynapókok tartják meg- 
szállva. Úgy a mint beesteledik s gyertyát gyujtunk, 
a szobák falán pókokat veszünk észre, a melyek 
lassan, tapogatódzva haladnak, majd gyors futásban 
tova sietnek, majd — nyilván lesekedve — megmeg- 
állanak: ezek Orzök (Drassoidae), többnyire az 
Orzópók (Drassus) és Kazarpók (Liocranum) nemek- 
hez tartozók. 

Buvóhelyeiket valamely függő kép mögött hamar 
föltalalhatjuk, s meg fogunk győződni, hogy ezek 
helyhez kötött vadászok, a melyek lakhelyöket és 


vadaszteröket sokáig megtartják. 


A pókok itt oly különböző jellegű biologiai cso- 
portokat alkotnak, a melyek az emberlakta helyiség 
rovaréletének, tehát azon feltételeknek, a melyeket 
e helyiségek bizonyos szervezetek létezésére nyuj- 
tanak, megfelelnek. Az állandó  fogószövetekre 
támaszkodó alakokban a behatás folytonosságát lát- 
juk, a többi alakban ismét azt, a mely közvetetlenül 
az illető állat actiójától függ. Észre fogjuk venni, 
hogy a Zug- és Fagygyaspökok az árnyékos, védett 
fekvést keresik, a Zillapók viszont azt, a mely leg- 
alább az egyik oldal felől szabad; hogy a Vetőpók 
közvetetlenül a verőfényben tekintget szét, holott az 
Orzók épen éjjel dolgoznak ; hogy végre a működés 


kulönbsegeinek a szervezet is megfelel. 


BIOLOGISCHES SYSTEM. 


Betrachten wir also die Spinnengruppen an und 
für sieh. 

Schon die Wohnung des Menschen bietet in die- 
ser Hinsicht ein lehrreiches Bild dar. 

Hinter den, lange Zeit hindurch ruhig stehenden 
Möbeln, aber auch an den oft verrückten, jedoch 
durch Plätze 
Stühlen, Bettstellen u. s. w. werden wir überall Te- 


ihre Contruction sichere bietenden 
genarien angesiedelt finden, denen sich in geräu- 
migen Winkeln die Steatoden anschliessen; bei geeig- 
neter Lage der Fenster, besonders wenn dieselben 
das Licht nach innen durchfallen lassen, also den 
Anflug der Insecten begünstigen, werden wir diesel- 
ben mit Radnetzen der Epeiroiden, meistens von 
Zilla so überzogen finden, dass meistens die einzel- 
nen Tafeln vor dem Anfluge der Insecten möglichst 
gesichert sind. Ist die Lage dieser Fenster eine son- 
nige, so wird sich in denjenigen Tagesstunden, wel- 
che für die Lage die sonnieste ist, ein Epiblemum 
einstellen, welches auch unter dem Netze der Zilla, 
unmittelbar auf der Glastafel verkehrt. Die Gesimse, 
welche durch den Fensterrahmen gebildet werden, 
sind gewöhnlich dureh Dietyna besetzt. So wie sich 
der Abend einstellt, und wir Lieht machen, werden 
wir an den Zimmerwänden Spinnen gewahr, welche 
lanssam tastend fortschreiten, bald im raschen 
Lauf dahineilen, bald, offenbar lauernd, stehen blei- 
ben: es sind dies Drassoiden, zumeist dem Genus 
Drassus oder Liocranum angehörend. Ihre Schlupf- 
winkel sind hinter irgend einem hängenden Bilde 
bald entdeckt, und wir werden uns bald überzeugen, 
dass diese Jäger Standjäger sind, welche ihren Wohn- 
ort und ihr Jagdgebiet lange beibehalten. 

Hier bilden die Spinnen biologische Gruppen von 
verschiedenem Charakter, welcher dem Insectenleben 
des bewohnten Raumes, also den Bedingungen, wel- 
che dieser Raum dem Fortkommen gewisser Orga- 
nismen bietet, entspricht. In den Formen mit sta- 
bilen Fanggeweben erblicken wir den ununterbro- 
chenen Eingsriff, in den übrigen Formen jenen, wel- 
cher von der unmittelbaren Action des Thhieres selbst 
abhängt. Wir werden bemerken, dass die Steatoden, 
Tegenarien die schattige, geschüzte Lage suchen, 
Zalla die wenigstens von einer Seite möglichst freie, 
das Epiblemum in direetem Sonnenschem Umschau 
hält, wogegen die Drassoiden gerade des Nachts 
arbeiten; dass endlich den Verschiedenheiten der 


Thätigkeit auch die Organisation entspricht. 


BIOLOGTAI RENDSZER, 95 


A pinczehelyiségekre fordítva figyelmünket, ismét 
más biologiai csoportra bukkanunk. Az ablakok 
zugait-sarkait egész sorokban tartja megszállva a 
Derham Zugpókja (Tegenaria Derhamii) szövetei- 
vel. Az ablaknyilást nem ritkán az eresz Keresztes- 
pók (Epeira sclopetaria) kerekhálója foglalja el. 
A falban lyukak ötlenek szemünkbe, melyeknek 
környéke egy, részben tejfehér szövettel ki van 
rakva: a vad Eretnekpók (Amaurobius ferox) csá- 
bító fogökeszüleke. De ugyan e fajta zugokban, egy 
szött csőben is észrevehetjük, melyet nyalábosan 
összetett, keresztül-kasul futó fonalak fognak körül; 
s megismerkedünk az alkalmazkodás képességével. 

Ugyanitt gyakran a buvó Takácspók (Nesticus 
cellulanus) — a mészhegység pinczéiben, jelesen a 
tuffba vágottakban a Menard Métapókja (Meta 
Menardii) is beállít s más jelleget kölcsönöz a biolo- 
giai csoportnak, mert e Meta a sötétség alakja, 
mely kerekhálóját soha sem teszi ki a napvilág köz- 
vetetlen behatásának, a mint ezt családbeli rokonai 
teszik. , 

Itt tehát oly biologiai csoport működik, mely 
életmódja és szervezete szerint egy pinczehelyiség 
lényegesen más természetű viszonyainak megfelel, 
s mely Kerekhälösokböl, Hurokkötökböl és Csőszö- 
vökböl áll. A többi alrend alakjait itt hiába keressuk, 
ezek életmód és szervezetök alapján innen ki van- 
nak zárva. 

Mihelyt az istálókba lépünk, megtaláljuk a bio- 
logiai csoportot itt is, mely azonban a kiválóan elö- 
nyös létfeltételekhez képest kevésbbé complicátiója 
mint nagy számok által tunik fel. De az itt uralkodó 
Zuspökok (Tegenaria) mellett itt mégis már több 
Hurokkötö lép föl, leginkább Kancsalpókok (Phol- 
cus), Vitorlapökok (Linyphia főleg leprosa Ohlert), 
"agygyaspökok (Steatoda castanea, bipunctata) ; a 
Kerekhálósok is szaporodnak az eresz Keresztespók 
(Epeira sclopetaria) által, melynek évenként több 
nemzedéke van, és a koronás Keresztespók (Ep. 
diademata) által, mely különösen őszkor erősen 


működik. ! 


! Némely vidék gazdái, jelesen azok, a kik a trágya dolgában 
nem követnek rationális eljárást, kiknek istálói tehát tisztátlanok s 
tömegesen tenyésztik a rovarokat, nem nyúlnak a pókhálókhoz s 


azt tartják, hogy máskülönben a marha elsoványodnék. Ez egészen 


BIOLOGISCHES SYSTEM. 


Wenn wir unsere Aufmerksamkeit den Keller- 
räumen zuwenden, so werden wir wieder auf eine 
biologische Gruppe stossen. Die Ecken der Fenster 
sind da gewöhnlich mit ganzen Reihen der Gewebe 
von Tegenaria Derhamii (Scop.) besetzt; die Oeffnung 
ist nicht selten durch das Radnetz von Epeira sclo- 
petaria (Cr.) verstellt. In der Mauer werden wir Lö- 
cher bemerken, deren Umgebung mit einem zum 
Theil milchweissen Gewebe belest ist: der Lock- 
und Fangapparat von Amaurobius ferox (WALck). 
Wir werden aber die nämliche Art auch in den 
Mauerecken in einer gewebten Röhre, welche von 
strähnartig zusammengesetzten, kreuz und quer 
laufenden Fäden wirr umgeben ist bemerken und 
die Anpassungsfähigkeit kennen lernen. 

Oft wird sich hier Nesticus cellulanus (Cr.), in Kel- 
lern der Kalkgebirge, besonders der in Tuff gehaue- 
nen, auch Meta Menardıı (Larr.) einstellen und 
der biologischen Gruppe einen anderen Charakter 
verleihen, denn diese Meta ist eine Form des Dun- 
kels, welche ihr Radnetz nie dem direeten Tages- 
licht aussetzt, wie dieses ihre Familienverwandten 
thun. 

Es ist hier also eine biologische Gruppe thätig, 
welche ihrer Lebensweise und ihrem Baue nach den 
wesentlich verschiedenen Verhältnissen eines Keller- 
raumes entspricht, und sie besteht aus Radnetzspin- 
nen, Schlingenknüpfern, Röhrenwebern. Die Reprü- 
sentanten der übrigen Unterordnungen werden wir 
vergeblich suchen, sie sind auf Grund ihrer Organi- 
sation und Lebensweise hier ausgeschlossen. 

Sobald wir die Stallungen betreten, haben wir 
auch biologische Spinnengruppen, welche aber bei 
den besonders günstigen Lebensbedingungen weni- 
ger durch Complieation, als dureh numerische Stürke 
auffallen. Aber neben den herrschenden Tegena- 
rien treten hier schon mehrere Schlingenknüpfer 
auf, meist Pholeus, Linyphia (leprosa OHLERT) Stea- 
toda (castanea Cr. und bipunctata L.); auch die 
Radnetzspinnen vermehren sich durch hinzukom- 
men von Epeira sclopetaria, welche des Jahres meh- 
rere Generationen erlebt, also fortwährend thätig 
ist, und durch Epeira diademata, welche besonders 
gegen den Herbst zu kräftig einwirkt. ! 


oO 


: Die Hauswirthe mancher Gegenden, besonders jene, welche in 
Sachen des Düngers kein rationelles Verfahren befolgen, deren 
Ställe also unrein sind und Massen von Inseeten produeiren, rüh- 


ren die Gewebe der Spinnen nie an und meinen, es würde sonst 


BIOLOGIAI RENDSZER. 


A kertben szintén egészen más biologiai csopor- 
tokat találunk működésben. 

Mindenekelőtt úgy tapasztaljuk, hogy bizonyos 
csoportok bizonyos tekintetben megerősítve ismét- 
lődnek, s azután mellettök mások is érvényre jut- 
nak, a melyek a föllépő fokozott életfeltételeknek 
megfelelnek. 

Az orgonabokrokhoz fordúlva, úgy fogjuk tapasz- 
talni, hogy a csínos tök Keresztespók (Epeira eueur- 
bitina) kerekhálóját gyakran csak egy meggörbített 
levél lapja fölébe feszíti; más, szintén homorur: 
görbített leveleken, még pedig sokakon, Dictynapó- 
kok tanyáznak; a nagyobb közökön leginkább az 
öves Keresztespók (Epeira patagiata), a márványos 
K. (E. marmorea v. pyramidata), ösz felé a koronás 
K. (E. diademata) uralkodnak. A verőfényen legtöbb- 
nyire a Csillárpók (Heliophanus) az, a melyitt ugró- 
vadászatát űzi. 

A bokrok tövénél már Farkaspókokat (Lycosa), 
kisebb Tarentulákat találunk, melyek csak akkor 
hágnak a bokrokra, a mikor légi útra kelnek, nagy 


hely- 


y- és vadászterületváltoztatást visznek végbe: 
máskülönben a földön vadásznak. 

Bjjel, egy lámpással fölkészülve, ugyan e bokro- 
kon többnyire az ablakos Eretnekpókot (Amauro- 
bius fenestralis) és Kalitpókokat (Clúbiona) fogunk 
működés közben találni, a melyeket nappal sehogy- 
sem pillanthatunk meg, hanem csak lakásaikban 
nyugodva találhatunk fel. 

A gyümölesfäk derekán ismét egy más biologiai 
csoportot találunk teljes működésben, főkép ha 


« 
8 


1 
fák venebbek, kérgök repedezett, fájok korhadozó; 
az állatelet létfeltételei tehát fokozottak. 

Azon szögöt, melyet a faderék a korona legal- 
sóbb ágával alkot, bizonyosan az árnyas Keresztes- 
pók (Ep. umbratica) választotta ki magának, mely 


Li 


lapos testével a buvöhelyek sztikvoltähoz, úgy a 


mint azokat a repedező kéreg, a hasadozó fa nyujtja, 
alkalmazva van. 


A kéreg felületére egészen realapul a csodás 


szinmimierismussal felruházott tarka Kengyelfutó- 


helyes, mert egy elhanyagolt istálóban, csak a pókok fékezik a rova- 
rokat 8 szerzik mega marhának azt a nyugalmat, a melytől a marha 
jóléte füg. 


96 


BIOLOGISCHES SYSTEM. - 


Im Garten treffen wir ganz wesentlich 
biologische Gruppen in Thätigkeit. 

Vor allem sehen wir, dass sich gewisse Gi 
gewissermassen verstärkt wiederholen, un« 
daneben auch andere zur Geltung gelangen, 
den auftretenden, vermehrten Lebensbeding 
entsprechen. 

Wenn wir dem Syringengebüsche unser 
merksamkeit zuwenden, so werden wir finder 
die niedliche Epeira eueurbitina (Cr.) oft n 
einziges hohles Blatt mit ihrem feinen Ra 
überspannt, andere hohle Blätter, u. z. ing 
Zahl, von Dietyna besetzt sind; die grösseren 
schenräume werden meist von Epeira patagiats 
cornuta (Ur.),marmorea var. pyramidata (Cr..), 
den Herbst durch E. diademata (Cr.) beset; 
Sonnenschein ist es meistens Heliophanus, dei 
Sprungjägerei betreibt. Am Fusse des Gestri 
treffen wir schon Lycosen, kleine Arten von " 
tula, die nur dann das Gesträuch besteigen, 
sie ihre Luftfahrten antreten, grosse Orts 
Jagdgebietveränderung vornehmen wollen ; 
Jagen sie auf dem Boden. 

Des Nachts, mit einer Blendlaterne ausgeı 
werden wir auf eben diesem Gesträuch me 
Amaurobius fenestralis (Srrön) und Clubionceı 
tig finden, welche wir bei Tage durchaus 
erblicken, sondern blos in ihren Wohnungen rı 
antreffen. 

An den Stämmen der Obstbäume treffeı 
wieder eine andere biologische Gruppe in a 
Thätigkeit, besonders wenn die Bäume älter 
Rinde rissig, ihr Holz angegriffen, also die B 
gungen für thierisches Leben gesteigert sind. 

Den Winkel, welchen der unterste Kron. 
mit dem Stamme bildet, hat sich gewiss B 
umbratica (Cr.) erkoren, welche mit ihrem fla 
Leib den engen Schlupfwinkeln, wie sie die Rir 
‚angepasst ist. Au 
Rindenoberfläche spannt sich ganz flach, mit se; 


arbenmimierismusausgestattet 
lodromus poecilus (Thonr.) 


risse und Holzsprünge bieten 


merkwürdigen F 


aus. Zwischen den 


Ameisen tummelt sich Lej 
chestes formieaeformis (Lrssé) 


und absteigenden 
‚ mit dem frappa 
das Vieh abmagern. Es ist dieses auch g 
vernachlässigten Stall sind es nur die 
in Zuum halten und so dem Vieh die 
RBulie sichern. 


anz richtig, den in 
Spinnen, welche die Ins 


zu seinem Gedeihen ni 


BIOLOGIAI RENDSZER. 


pók (Philodromus poecilus). A fels le járkáló han- 
gyák között az oly meglepő alakmimierismussal 
felszerelt hangyaalakú Tánczospók (Leptorchestes 
formicaeformis) üzekedik, s vadászata gyakran 
alrendbeli rokonai, többnyire szinmimierik által, 
mint: a bozontos Szökőpók (Attus pubescens), a 
kezes, mohos Marpessapók (Marpessa encarpata, 
muscosa) segittetik, míg a kéreg alatt Kalitpókok 
(Clubiona), Gyászpókok (Prosthesima) és Orzópókok 
(Drassus) az éj leszállását várják, hogy müködesöket 
megkezdhessék. Itt a környezethez alkalmazott ala- 
koknak oly igen nevezetes tunemenyet látjuk, s lät- 


juk e nagy alkalmazkodást azon körülménynyel 


egybevágni, hogy t. i. e faderekak valóban sok állat- 
alak számára adják a létföltételeket, ezek között 
olyanoknak is, a melyek egymásra vannak utalva, a 
melyek tehát a mimierismus által egyfelől védve 
vannak, másfelől élelmök megszerzésében segíttet- 
nek, a mi a pókoknál igen kiválóan észrevehető. 

Mihelyt az ernyős növényekhez közeledünk, 
mindjárt kisebb Vitorlapókokat (Linyphia) Nyesö- 
pökokkal-(Diaea, főkép trieuspidata) egy biologiai 
csoport viszonyában fogunk találni, melyhez Keszeg- 
pókfajok (Misumena) is csatlakoznak. A két utóbbi- 
nál a színmimicrismus világos színekben szerepel, 
holott a barna színekben játszó vaskos Keszegpókot 
leginkább oly növényeken fogjuk találni, a, melyeken 
barnás részek is léteznek, mint rozsdafoltos rózsa 
vagy egres (büszke) bokrokon. 

Úgy a mint a háztáj szűk határát elhagyjuk s a 


szabad természetbe lépünk, más képeket is találunk. 


A szántóföldeken, tehát ott, a hol egyforma 
viszonyok nagy kiterjedésben uralkodnak, az e 
viszonyoknak megfelelő alakok, a Farkaspókfélék 
Lyeosoidae) jelennek meg; de a legelső kőrakás 
nár rögtön combinált biologiai csoportokat mutat 
szemünknek. A megközelíthető közökben apró 
Turokkötő alakok fognak uralkodni, közel a fölszín- 
lez ; a szűk és száraz búvóhelyekben a Szökők lakás- 
elepei lesznek találhatók; a Zugpók kisebb, mezei 
lakja lepelhálóját itt fogja kiteríteni, és minél 


nélyebbre hatolunk, az Orzóknak (Drassoidae) 


öbb meg több képviselőjével fogunk találkozni. 


97 


. kövi Kapópók (Drassus lapidicola), Gyászpók 


ERMAN OTTÓ: MAGYARORSZÁG PÓK-FAUNÁJA. IL, 


BIOLOGISCHES SYSTEM. 


Formenmimierismus auscestattet umher, und seine 
Jügerei wird durch seine Unterordnungsverwanldten, 
meist Farbenmimicri, wie Attus pubescens (FaBr.) 
Marpessa encarpata (Warer.) und muscosa (Cr) 
verstärkt, indess unter der Rinde Clubionen, Pros- 
thesima und Drassusarten den Einbruch der Nacht 
erwarten, um ihre Thätiekeit zu beginnen. Wir sehen 
hier die höchst merkwürdige Erscheinung der, der 
Umgebung angepassten Formen, und diese grosse 
Anpassung mit dem Umstande zusammentreffen. 
dass diese Baumstämme in der That sehr vielen 
Thierformen den Lebensunterhalt sewähren, darun- 
ter auch solchen, welche auf einander angewiesen 
sind, welche also durch Mimierismus einestheils 
geschützt, anderentheils in der Erwerbung ihres 
Lebensunterhaltes begünstigt werden, was bei den 
Spinnen ganz besonders ausgesprochen ist. 

Sobald wir an Doldenpflanzen herantreten, wer- 
den wir auch gleich kleinere Linyphien mit Diaea 
(meist trieuspidata Faser.) im Verhältnisse einer 
biologischen Gruppe thätig finden, welcher sich auch 
Misumena-Arten anschliessen. Bei den letzteren bei- 
den spielt der Farbenmimierismus in hellen Tönen 
eine Rolle, wogegen wir die, in braunen Farbentönen 
spielende Misumena truncata (PALL) vorwiegend 
an Pflanzen treffen, welche auch bräunliche Theile 
haben, wie: rostfleckige Rosen- oder Stachelbeer- 
sträuche. 

Sobald wir die engen Grenzen des Hauses ver- 
lassen und uns in die freie Natur begeben, erhalten 
wir auch andere Bilder. 

Auf den Aeckern, wo also grosse Flächen gleich- 
mässiger Verhältnisse herrschen, werden diesen 
Verhältnissen entsprechende Spinnenformen, Lyco- 
soiden erscheinen ; aber der nächstbeste Steinhaufen 
wird uns sofort eine combinirte bioloeische Gruppe 
darbieten. Kleine Schlingenknüpferformen werden 
die zugänglicheren Zwischenräume besetzt halten, 
in. engen, trockenen Schlupfwinkeln, nahe an der 
Oberfläche werden die Wohnunsseolonien der Attoi- 
den zu finden sein; die kleinere Feldform von Te- 
genarla wird ihr Lappennetz ausbreiten, und je tiefer 
wireindringen, desto mehr Vertreter der Drassoiden 
werden sich melden. Drassus lapidicola, Prosthesi- 
ma-Arten, am tiefsten, im möglichsten Dunkel, Gna- 
phosa. Unter den umhergestreuten Steinen werden 
wir Pachygnatha nicht verfehlen. Kurz gesagt, die 
Vertreter der verschiedenen Arten der Spinnenthä- 


OTTO HERMAN: UNGARNS SPINNEN-FAUNA. I 13 


BIOLOGIAI RENDSZER. 


(Prosthesima) fajok, legmélyebben, a sötétségben a 
Marópók (Gnaphosa). — A szerte heverő kövek 
alatt a Fogóspókot (Pachyenatha) nem tévesztjüuk 
el. Röviden szólva: a pókmunka különböző képvi- 
selői itt egymásmellett működnek, még pedig szer- 
vezetők különbségeihez képest s felosztva egymás- 
között a tért és a napszakot. 

Egy vénbedt, ágasbogas, odvas tölgy mindenkor 
viselője igen complicált biologiai csoportoknak, a 
mint ez meg is felel annak a körülménynek, a mely- 
szerint a tölgynek a rovar-világból való, úgyneve- 
zett «ellensegei» százszámra léteznek. A derékon 
apró kerekhálókat, többnyire a Zilläet, fogjuk találni, 


c 


a melyek a rovarok raröpülese ellen allitvak. Az 
odúban Zug- Vitorla- es Törpepökok (Tegenaria, 
Linyphia, Theridium) osztozkodnak a helyben. 
A kéreg felületén nappal Szökök (Attoidae), éjjel 
Orzök (Drassoidae) fognak jarkälmi. Ha az elérhető 
ágakat meckopostatjuk, egy egész gyűjteményt 
szedhetünk. A Hurokkötökböl Törpepökok (Theri- 
dium), Vitorlapökok (Linyphia), Erigonepökok nem 
(Mi- 


elő fognak 


fognak hiányzami; Eropókok es Színészpókok 


metus) kiválóan előnyös fekvésben 
találhatók ott 


tespók (Ep. patagiata) és a zömök Állaspók (Vetra- 


kerülni ; lesznek az öves Keresz- 
onutha obtusa) kerekhálói; a Csöszövők közül jele- 
sen a Bontó- (Anyphaena) és Kalitpók (Clubiona), 
az utóbbi több faj által képviselve lesznek. 

Az álló vizek mellett működő biologiai csoportokat 
mar az általános részben ıs behatóbban tárgyaltam. 

Ha megfigyelésünket függőleges irányban mind 
magasabbra irányozzuk, azt fogjuk találni, hogy 
ugy, a mint a növényélet csökken, tehát az állatélet 
létföltételei szűkebb határok közé szoríttatnak, a 
biologiai csoportok is szám és complieatiöra nézve 
csökkennek, de azért még tetemes magasságban is 
megtartják a csoport jellegét. A Kárpátok területén, 
az általam észlelt legmagasabbra hatoló csoport, 
mely a esőszövő kárpáti Rejtpokböl (Cryphoeca 
carpathica) és a tönk Farkaspókból (Lycosa liena- 
ria) áll, még a Kriván csúcsán is, tehát mintegy 
2500 méternyire a tenger színe fölött, még működik. 

Hasonlóan áll a dolog a földalatti mélységet ille- 


tőleg, hová — az örök sötétségbe a buvó Takacs- 


BIOLOGISCHES SYSTEM. 


tickeit arbeiten hier neben einander, ihrer verschie- 
denartisen Organisation entsprechend, die Thätig- 
keit nach Raum und Tageszeit verschiedenartie 
entfaltend. 

Fine alte, knorrige, hohle Eiche ist stets der 
Träger sehr complieirter biologischer Gruppen, wie 
dieses auch dem Umstande entspricht, wonach die 
sogenannten «Feinde» der Eiche aus der Insecten- 
welt nach hunderten zählen. Am Stamme werden 
wir kleinere Radnetze, meist solche von Zilla finden, 
welche auf den Anflug der Inseeten gestellt sind. 
In der Höhlune wird sich Tegenaria mit grösseren 
Linyphia und Theridiumarten in den Raum theilen. 
Die Rindenfläche werden bei Tage Attoiden, bei der 
Nacht Drassoiden begehen. Wenn wir die erreichba- 
Aeste 


Sammlung erhalten. Von Schlingenknüpfern werden 


ren abklopfen, so werden wir eine ganze 


Theridien- (besonders varians Hanny.), Linyphien- 
Frigone-Arten nicht fehlen ; Ero, Mimetus werden 
bei besonders günstigen Lagen vorhanden sein ; es 
werden dort die Radnetze von Epeira patagiata (Cr.) 
und Tetragnatha obtusa Weste. zu finden sein; 
von Röhrenspinnen wird besonders Anyphaena und 
Clubiona, letztere durch mehrere Arten, vertre- 
ten sein. 

Die Gruppen an stehenden Gewässern habe ich 
schon im allgemeinen Theile eingehender geschil- 
dert. 

Wenn wir unsere Forschung in verticaler Rich- 
tung stets höher und höher ausdehnen, so werden 
wir finden, dass so, wie das Pflanzenleben abnimmt 
mithin die Bedingungen des thierischen Lebens in 
engere Grenzen zurückgedrängt werden, die biolo- 
gischen Gruppen der Zahl und Complieation nach 
auch abnehmen, aber selbst in bedeutender 
Höhe noch den Gruppencharacter bewahren. Im 
Karpathengebiete ist die von mir beobachtete zu 
höchst verbreitete Gruppe, welche aus der Röhren- 
spinne Uryphoeca carpathica 0. H. und der Lauf- 
spinne Lycosa lignaria (Ör.) besteht, noch auf der 
Spitze des Krivan, also etwa 2500 Meter über dem 
Meere, in Thätiekeit. 

Eine ähnliche Bewandtniss hat es mit der unter- 
irdischen Tiefe, wohin — in das ewige Dunkel — 
Nestieus cellulanus (Cr.) und Linyphia Thorellii 0. 
H. eindringen, indem mit der Zunalıme des Lichtes 
vorerst Meta Menardii (Karg.) dann Tegenarien 
auftreten. 


BIOLOGIAI RENDSZER. 


pók (Nestieus cellulanus) és Thorell Vitorlapókja 
(Linyphia Thorellii) behatol, mig a világosság növe- 
N 


utóbb Zugpókok (Tegenaria) jelentkeznek. 


kedésével előbb Menard Metapókja (Meta Menardi1) 

Már e töredékek 15 nagy bőségét mutatják az erde 
kes jelenségeknek ; önkenytelenül is előtérbe nyomul 
az a kérdés : miként alakulnak e viszonyok a legcso- 
dásabb pókalakokban oly gazdag forró égöv alatt? 
Vájdalom, onnan csak orismologiai képekkel birunk. 

Mindezekben azt a kiegészítési elvet is megpil- 
lantjuk, a mely határozottan rokon alakok szer- 
vezetében és működésében nyilatkozik. A rokonság 
a működés és szervezet közös tulajdonsagaiban van 
kifejezve. De e jellemző tulajdonságok is — mond- 
hatnám — hajlıthatök, a minthogy majd az előtérbe 
nyomúlnak, majd ismét hátra lépnek, a miként 
majd a biologiai túlsúlyt megtartják, majd — átme- 
netileg — más tulajdonságok által a második sorba 
szoríttatnak. 

A fonó és szövő szervnél látjuk, hogy készülékei 
egyfelől a legnagyobb biologiai fontossággal bírnak, 
minthogy az állat élete közvetetlenül és feltétlenül 
tölök fugg, másfelől e szerv bizonyos fokig a hát- 
térbe szorúl, s az élet közvetetlenűl más szervek 
sajátos működésétől, a fonó és szövőszervtől csak 
közvetve függ. De a fonó és szövöszery azért mégis 
megtartja jelentőségét a rend összeségében, mert a 
préda biztosításánál, a helyváltoztatásnál, a tartóz- 
kodásnál, s a szaporításnál működésben van, sőt 
ezeknél nélkülözhetetlennek találjuk. 

A szemeknél majdnem általánosan megegyező 


szervezetet találunk : egyszerű szemek. De a esopor- 


tosítás, és — úgy látszik — a látóképesség nagyon 


különböző. Gyakran szétszórtak, kicsinyek s cse- 


kély látóképességet mutatnak, hol azután az alakok 
tapintó érzéke különösen ki van fejlődve (Kereszte- 
sek — Epeira); gyakran bizonyos irányban zsúfo- 
lódnak, nagyságra nézve igen fejlettek s meglehe- 
tösen élesen látók (Farkaspókok — Lycosoidae, Szö- 
kök — Attoidae). Sőt egy és ugyanazon egyénnél, 
illetőleg fajnál megkülönböztethető kétféle szemet 
találunk, lesfeltünöbben némely Törpehurkolöknäl 
(Theridioidae), mint Takacs- és Fagygyaspók (Nesti- 


cus, Steatoda), a melyeknél az alsó szemsor két 


99 


BIOLOGISCHES SYSTEM. 


Selbst diese Fragmente zeigen uns schon eine 
Fülle von interessanten Erscheinungen ; es drängt 
sich unwillkurlich die Frage in den Vordergrund : 
wie möcen die Verhältnisse der, an wunderbarsten 
Spinnenformen so reichen Tropen, beschaffen sein? 
Leider kennen wir von dort nur orismologische 
Bilder! 

In Allen diesen erblicken wir auch das gewisse 
Ergänzungsprineip, welches sich im Baue und der 
Thätiskeit entschieden verwandter Formen kund- 
gibt. Die Verwandtschaft ist in gemeinsamen Figen- 
schaften des Baues und der Thätigkeit ausgespro- 
chen. Aber auch diese cnarakteristischen Eigen-- 
schaften sind — ich möchte sagen — flexibel, indem 
sie bald in den Vordererund, bald zurücktreten, 
indem sie bald das biologische Uebergewicht behaup- 
ten, bald übergangsweise, durch andere Eigenschaf- 
ten in die zweite Linie gedrängt werden. 

Bei dem Spinn- und Webeorgane sehen wir-es, 
dass seine Erzeugnisse einerseits biologisch von 
höchster Wichtiskeit sind, weil das Leben des Thieres 
unmittelbar davon abhängt, andererseits tritt es bis 
zu einem gewissen Grade in den Hintergrund, und " 
das Leben beeinnt von eigenartiger Function ande- 
rer Organe unmittelbar, vom Spinn- und Webeor- 
sane blos mittelbar abzuhängen. Aber diese Organe 
behalten dennoch in der Gesammtheit der Ordnung 
ihr eisentluimliches Gewicht, denn wir finden sie bei 
der Sicherung der Beute, der Ortsveränderungen, 
des Aufenthaltes, der Fortpflanzung thätig, ja unent- 
behrlich. 

Bei den Ausen finden wir beinahe durchgehends 
einen übereinstimmenden Bau: sie sind einfache 
Augen; aber die Gruppirung und, wie es scheint, 
die Sehkraft sind sehr verschieden. Sie sind oft zer- 
streut, klein und bekunden ein scheinbar schwaches 
Sehvermögen, wo dann der Tastsinn der Formen 
sehr entwickelt ist (Epeira) ; oft sind sie nach gewis- 
sen Richtungen gedrängt, in der Grösse stark ent- 
wickelt und von ziemlich scharfer Sehkraft (Lyco- 
soiden, Attoiden). Wir treffen sogar unterscheidbar 
verschiedene Augen bei ein und demselben Indivi- 
duum beziehungsweise derselben Art, am auffal- 
lendsten bei einigen Theridioiden, wie Nesticus, 
Steatoda und anderen, wo die zwei Mittelaugen der 
vorderen Reihe schwarz erschemen, und wo die 
übrigen zufolge eines glänzenden Tapetum den 
eigenthümlichen Schimmer zeigen, welchen wir 


13" 


BIOLOGIAI RENDSZER. 


középső szeme fekete, a többi pedig egy fényes 
tapétum folytán olyan sajátságos fényt mutat, a 
minőt bizonyos körülmények között a macskaszem- 
nél tapasztalunk ; azután az Orzóknál (Drassoidae), 
a melyeknél főleg a hátulsó szemsor középsői e 
sajátságot mutatják. ! 

A lábaknál a hosszarány, az erősség 


g, a szörtalp 
jelenléte vagy hiánya, az általános fekvés az, a mely 
a mozgásra igen elhatározó befolyást gyakorol. 
A járás-kelést olyannyira biztosító szörtalp föllé- 
pése, a szervezetre nézve máskülönben meglehető- 
sen egyező alakokat élesen választ el, s oka lesz a 


mozgás határozott különbségének (lásd a kimutatás 


ban pld. a Keszegjárókat — Laterigradae). 

Hogyha mindezekhez még a lesállás különbsé- 
geit, s különbségét annak, a mit kitekintésnek 
neveztem, a mimicrismust alakban és színben s 
azt a körülményt vesszük, hogy ezek az állatok egy 
állatosztályból, a rovarokból, táplálkoznak ugyan, 
de ez az osztály különböző alkatú, életmódú, külön- 
féleképen mozgó, tehát nem egy és ugyanazon mó- 
don elérhető alakokat foglal magában, akkor a 
következő végtételhez jutunk el : 

A tulajdonkepeni pókok (Araneae) rendje, mint 
rendszeres egység, foglalatja bizonyos tulajdonsá- 
goknak, a melyek az alakok bizonyos számára fel 


vannak osztva, 


a mint ezt a táplálék különfélesége 
feltételezi ; a tulajdonságok e felosztása adja a rend 
alakjainak különféleségeit egymás között, de egy- 
szersmind átmeneteket alkot a renden belül és más 
rendekhez is, mi által a működés körfolyamában 
azon egyenletesség létesűl, a mely a vizsgálódó 
ember szemében a megmásíthatatlan természeti 


törvény alakját ölti magára. 


: Simon vArachnides de France I.» ezimü művében a fényes 
tapetummal ellátott szemeket «ejjeliv, a feketéket, «nappaliaknak» 
nevezte s a rendszerezésnél felhasználta, A dologban van valami 
esäbitö, de az is igaz, hogy a boneztani és láttani bizonyiték még 
hátra van, a miért az ilyszerű megkülönböztetés kissé merésznek 
látszik lenni. Vesd össze különben: THORELL «Deser. of several 
Europ. and North Afr. Spiders» 1875. p. 7. Note 1). 


100 


BIOLOGISCHES SYSTEM. 


unter gewissen Umständen beim Katzenause bemer- 
ken; dann bei Drassoiden, wo besonders die Mittel- 
augen der hinteren Reihe diese Eigenthumlichkei- 
ten zeigen. ! 

Bei den Füssen ist es das Verhältniss der Länge, 
die Stärke, das Fehlen oder die Gegenwart der Sco- 
pula, die allgemeine Lage, welche auf die Bewe- 
gungsart sehr gewichtigen Einfluss nehmen. Das 
Auftreten der den Gang besonders sichernden Sco- 
pula, trennt sonst die, nach der übrigen Organisation 
übereinstimmende Formen ganz scharf, und zieht 
entschiedene Unterschiede der Bewegungsart nach 
sich. (Siehe in vorstehender Darstellung z. B. die 
Laterigraden.) 

Wenn wir zu alledem die Verschiedenheiten 


der Lauerstellung, dann dessen, was ich Aus- 
blick genannt habe, den Mimierismus in Form und 
Farbe und den Umstand hinzunehmen, dass diese 
Thiere ihre Nahrung wohl einer Classe von Thie- 
ren, den Insecten entnehmen, diese Ulasse aber ver- 
schiedenartig gestaltete, verschieden lebende, sich 
verschiedenartig bewegende, also nicht auf em und 
dieselbe Art erlangbare Formen in sich schliesst, so 
werden wir zu folgendem Schlusssatze gelangen: 

Die Ordnung der eigentlichen Spinnen (Araneae) 
als systematische Einheit, umfasst gewisse Eigen- 
schaften, welche auf eine Anzahl von Formen so 
vertheilt sind, wie dieses durch die Verschieden- 
artigkeit der Nahrung bedinst ist; diese Vertheilung 
der Eigenschaften ergibt die Verschiedenheit der 
Formen der Ordnung unter einander, bildet aber 
zugleich Uebergänge innerhalb der Ordnung und 
zu anderen Ordnungen, wodurch im Kreislaufe der 
Thätigkeit jene Ebenmässigkeit zu Stande kommt, 
welche sich dem forschenden Auge des Menschen 
als unwandelbares Naturgesetz darstellt. 


: Simon hat in seinem neuesten Werk «Arachnides de France 
I.» die Augen mit glänzendem Tapetum «yeux noeturnes» die 
schwarzen «yeux diurnes» benannt, und bei der Classifieation ver- 
wendet. Die Sache hat etwas verlockendes an sich, aber es ist auch 
wahr, dass der anatomisch-optische Beweis noch nicht erbracht ist, 
wesshalb die versuchte Unterscheidung gewagt erscheint. Verglei- 
che übrigens THORELL «Deser. ofsev: Eur. aud North: Afr. Spi- 
ders» 1875. p. 7, Note 1). 


so G-——— 


K.M. Term. Tu. Tars. 
Argiope ia Va ( 


raj 


- Sevfodondoe 7 


Sy 


Meta 2 HR 


jö, Epeira 


ze 


9 Ye 


» Telragnatha 


8 Linyphia 


0», Nesticis 


I 
"Seytodes 93 Envo 
8 a do 03 
Vz = 
aj | s 
N | f 
ÉL) ] 


69 ( Cyriophora 


pr) 


+ Ulloborus 


A) 


ro 


mert 


94, Urociea 


G - 
; BZ 24 
1 , 
47 Mi 700 


Herman M.O. Pokjaı,U nyarns Spinnen 
70 | Singa a 1 Zılla 
| a 
90. 
Bee Be 
| b b 
= m 
(m A 
\ j 
| 1 [ . \ 
| N 
( 
75. Ilyptioles 76. Theridioidae 
In ef 
Sn) 
50, Mimmelus sU Pachvgnatha 
2 90c 
5 9 Je? 
z GENS, 


u 


85. Theridium 


90 | Asagena 


| [ij 
887 In 
m TT 9 
3) \ 
95. UroetealBurandiı Walck) 
872.6 
5006 
"a 2 
In S 
z = 


36 Steatoda 
91. Pholeus 


96 | Dieivna (arundına 


| 

| EEE 
| 20060 
| 

| 

1} 


b 
65 
FEN RZ 
| IS 
9 2 


07 
of 


x, M.Term JudTars 


ae 


Spinnen, 


In) 98 | Amaurobius (2 


99| Coelofes (aropusiValck 


a 
95995 
| 0000 


Herman: Magyarország Pókjai . Ungarns 


a 
o o 
0350 


1011 Hisfopona|t 


RT0R] 


a. 1) | c b c 
/ | f: 5 
7: > BI RR ESEN LG 
N IR, — ÉS nn 
| | 
1 í 

új | | 
Bu — = > Iren ti 4 = ar ——— IE ma si 
\nlena (labyrmihica 01) 103 / Cryphoeca (carpafhica 0 A104 Tegemaria (domesäta 7! ) 105| Agroeca (Haglundú 106/(ybaeus 5 107 | 
6; a | a | a | | 
o o | | | 
0389 ee oo loter | 
9970 o o o o a | 
— 0000 9909 96 | 
81 b | 
se Br ! 
we 
Ta ERS 2 | 
i | 
| | 


wa) Clubionafpanauacı) 112} 


! ar NA N 
| | 9990 00 j 
] | b \ 
We | 
18 b en G N 

b E = li 

1959 At a he m N 
\ A In | AR SH) 1 IN \ | 
I % We i ( 5 ra | | | 
| N | Cr | Vw | 
| 2 2 | N | | Ne | 
N | | A | 
| | | u . >| 
Walck) 116 Prosthesima (? ‚7 
| a s) 


! 

Ki | 

( 

ius OR [ I2TTALYpUS >, ieus_ ga Rulz 122 
tl So 5. 

} 

| 

b ő ! 

(EN ! | 


ANemesia (pannon.ca 0 B 
Va = 89 d 


90000 


GA 
Z 


| Philodromus {aureokus Cl 
a 
| vo 00 


oo 09 


| o o 


K. M. Term.Tud.Társ. DM. . Herman: Magy arország In Ungarns ‚Spinnen 


 Thomisus ( (onustus W, 128 | Misumena (vatı 129 | Diaea | yo} 130. Xvsficus | adusTa.) j 31 
a a 5 
e 0) o o o = 2 
SS o o 5 8 te s 9 o o oo 
Na ne) o o _ j 
a E Oo 00 | 
nn EZ FITT | 
b b 3 b 
— 
| szei Sz eg 
| [TT e 
| SI (7 GT 


= er EN szab ze. = 3 - II ! 
I 135| Tareniula (radıata Lair ) 134| Trochosa ( cinerea Fahr) 135 | 
1 a - 
| 6. "Wo Oo o 
| í r 
7 0 oO 
| oO A 
090000 a ked | 
| E ! 
| Aa) | 
A | 
I | 
\ Pirata ( piraticus 0.) 1367 Dolomedes ( fimbriatus CL) 137| Ocyale(mirabilis 138 Oxyopes | 139) 
a a N 
= 1 A © © few io) | 
© o en oo SR | 
2009 000 0 o | 
©) oo oo N 
I 
| b | | bh 
b 


( 141 Leptorchestes "142 Epiblemum (s 143 
o | 
d f ti 
o o 3 | 
d Ze | 
e 8 Be) DE | 
908 | ©0o° m a | 
d b 52 DH | 
sz a | 
Te b ON | 
b ze el | 
dies EZ 18 Y Ke | 
h \) ZEN c KÉT dx | 
en r =) gr — | ‘Tun | 
Al ( — > Új ; 
als! S De 9 
— at = —— — s — — — mi > SES : 
145 | Marpessa si 1#6 | Euophrys (Tronialıs Walek 147 | 
a | st 2 | 
o | 000° o o | 
| —— I 
| S060 | 5 x | 
902 
a a b EL {1 
Fa 2 = | 2 nn 2 b | 
Wer ROTE bj DEE £ 5 | 
et ZN = J N EB | 
ae I 58 = | 
ÉV CE \ | 
N \ MG Me 
N | 94 | 7 
= ln — en = un IE = SIE me Be 2 szall sa: 
Dendryphantes {hilır N) 148 ‚Philaeus (ebrysops Poda) „ 149 Ättus (falcatus 0) [50 | Aelurops (testvus UK.) 151 

WZ a Vs E 3 a ! 5 a = | 
o o x Nr a c / fee sz 6 8 t o c | 
b (u ! = b e 5 2 | 
e c E ur ) [9] OR Zu o 9 Cu = 6 © : | 

©-,..0 = © d 3 go so, (et FEB = - HE 

So c Orr ; mi SZ gp a a 
= ones“ 4. | © } ! Jözo Za ! or AD] Ip 
\ | f BE ; | [A 3 = j 
AN | 99 38777 Í | 
AS Mm e ! 
! AN k;) I | 
! a sz | 
n n.M.otreicher lit Hart ha cse dv. mitintezeie B 


SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES 


HUNT 


3 9088 00074 7162