C<^..S^^^«X».^^s«2».&^s5fe.^^v«X5.C®) 1 i Flatt Eárol; ^ uradalmi tiszttartó PESTMEGYE ÉS TÁJÍKA V I R A N Y A. VEZÉRFONAL AZ E MEGYÉBEN ÉS ANNAK KÖENYÉKÉN VADON TERMŐ NÖVÉNYEK KÖNNYŰ ÉS BIZTOS MEGHATÁROZÁSÁRA. A TANULÓ IFJÚSÁG '^Tyork ÉS í-aNICAL ... „ , , Mdyeíoroda (lásd a virág alatt) egy megliusosodott ko- csányra tömötten egymás mellé nőnek s be vannak burokkal takarva, mint a Kontyvirág virágzatában. — hj Aharha {í\.\\iQ\\iwm)^ midőn a főkocsány hosszá- ban pikkelyes s a pikkelyek tövein vannak a tenyész- szervek ; ilyen barkái vannak a Diófának, Fűznek ; a Itarka virágzás után rendszerint lehull. — c) A tóhoz (strobilus) az olyan virágzat, melynek főkocsányján egymásfelibe növő megfásult tömött pikkelyei van- nak s tenyészszervei ezen pikkelyek tövén ülnek, ez azonban csak a magva megérésekor hull le. — d) A füzér (spica) az olyan virágzat, melynek a főkocsány- jára kocsány talanul nőnek a virágok, mint az Úti- fűé. — e) Füzérlie (spicula) az olyan virágzat, mely- ben 2 s több virágot , alólról 1 — 2 polyva (murva) foglal be, mint a pászitfélék virágzatai, p. o. a Búzáé. 3. Ha virágok kocsányjai a szárhegye tetejéről ^^§7 pontból többen indulnalí s végokon egy-egy vi- rágot tartanak, mint a Kankalin, akkor a virágzatot a) ernyőnek (umbella), ha pedig az ernyő kocsányjai végei megint ernyősen ágaznak el, és ezen ágak hegyein van a virág, mint a Kapor virágzatán, ak- kor h) kétszeres ernyöneli hivják. Ha pedig egy pont- XXÍll ból iigy indulnak a koesányok, mintha ernyővé ala- kulnának, azonban a koesányok különböző hosszú- ságúvá ágbogosan íejlenek ki végre s a rajtok levő virágokkal mégis egy síkban terülnek ki, mint a Bodzafa, Kánya Bangita virágzatai, akkor hogerntjö' neJc (cyma) nevezik . 4. Ha a főkocsányből különböző magasságban, vagy váltogatva vagy féloldalon apró kocsánykák fej- lenek ki s ezeknek a végein vannak a virágok, mint a Káposzta virágzatán, akkor azt a) fúrtneh (racemus) hivják, a kocsány féloldalán nőttkocsánykákon álló vi- rágzatot féloldali fürtnek (r. secundus), mint a Gyöngy- virágé, mikor pedig a fürt több apró fürtből áll, mint a Özőllőé . akkor hUlengneJc (r. compositus) nevezik. — h) Mikor a főkocsányből különböző magasságban kocsánykák fejlenek ki s azután ezen kocsánykák különféleképen elágaznak s a virágok ezen külön- féle magasságra érő kocsánykák hegyein vannak, a virágzatot ilyenkor Imgáuah (panicula) nevezik. Azon- ban ezen bugás virágzat többféle : ha p. o. a buga ágai széllyel vagy kinyílva állanak , mint a zabé, akkor pongyola buga (p. pátens) a neve ; ha pedig a sokféleképpen elágazó buga kocsánykái messze ki- nyúlnak, mint a Derczefüé, akkor huglyos hugánah (p. difíusa) , ha pedig a főkocsányből kiinduló ko- csánykák meggy ököntek, mint a Berzedt Galajé, ak- kor sséllyelheréedt (p. divaricata) ; ha végre a fő- kocsány elágazásai ugy tartanak össze , hogy mint- egy bunkót alkotnak, mint a Fagyalfáé, akkor fejes buga (thyrsus) nevet viselnek. — c) Ha a kocsányjai különböző magasságból indulnak s hegyök felé épen ily különböző magasságból indulva ágaznak s a vi- rágai végre mégis egy síkban terűinek ki , mint a Salátáé, vagy a Csengő Linkáé, akkor sátorsó virág- zatnaJc (corymbus) hivják. — d) Ha a virágok szára tetejében igen kurta kocsánykákon tömötten ülnek. XXIV miut a Barát ^Szegfű virágzatában, aklcor csomónaJc (fasciculus) nevezik. — ej Ha a 8zára körül egyenlő magasságban, körben ülnek a virágok, mint a Mezei Zsályáé vagy a Tatkanafe, akkor gyűríís virág^atnaJc (verticillus) liivják. 5, §, A virágróL 1. A kocsány hegyén a mag kifej lödlietése vé- gett növő s a bim])ó])an átalakult leveleket virágnak (flos) liivják. A tökélyes virág négy ío részből áll. A virág külső zöld takaróját csészénél' {cs1jx)^slz ezen belől álló színes leveleket hol'réfánaJc (corolla), a bokrétán he- lől eső virágport tartalmazó részeket porodánaJi (sta- men), s a porodánal még beljebb álló magtermésre átalakult leveleket termének (pistillum) nevezik. A csésze és bokréta , vagy a két külső takaró, mint a melyek a két belső rész (poroda és terme), védösze- reül szolgálnak, a virágnak nem lényeges, a két belső rész ellenben lényeges részeit teszik. — Ugyanazért vannak olyan virágok, melyeknek, egyszerűen vagyis alaktanilag véve a dolgot, nincsen csésze] Ök, hanem a külső takarójok is bokrétaszinü, a milyen p. a Liliom, Tulipán stb. ; az ilyen virágok külső takaróját aztán se nem csészének se nem ])okrétának, hanem Jepelneh (perigonium) nevezik ; vannak ismét olyanok, mely- eknek se csészéjök. se bokrétájok nincsen, mint a Büdös Kőrisnek, az ilj^eneket csu-paszoknaJí (flos nu- dus) vagy ssiromtalanoknah (flos apetalus) hivják. Azonban arra is van elég eset, hogy a virág- ban nemcsak a lényegtelen, hanem a lényeges részek és hiányzanak ; van p. o. olyan virág , melyben a csésze és poroda vannak meg, mint milyenek átalá- ban a barkák; vagj^ a csészén és bokrétán holoi csak íi porodák vannak meg, mint a Tök némely virága- XXV ban; 8 i«mét van olyan, melyben a csésze és a terme van meg, mint a Diófa némely virágaiban , és olyan , melyben a csésze a bokréta mellett csak a terme van meg, mint a Tök némely virágaiban. Mint- hogy az ilyen virágokban a virág lényeges részei különváltak, vagy külön-külön virágban fejlettek ki; teliát külön lakóknak laMahmh (flores diclini) neve- zik. — Ha a virág ezen lényeges szervei ugy válnak el , vagy külön-külön virágban ugy laknak , liogy mind a poroclás, mind a termésvirág ugyanazon egy növényen van, mint a Diófáé, TÖké stb., akkor egy- JaJciaJinaJc (monoici vagy monoecia) ; ha pedig az igy külön vált szervek két külön növényen fejlenek ki, mint a Kenderé, Nyárfáé, akkor kétlaJciaJmaJc (dioici v. dioecia) hivják ; — ha továbbá ugyanazon egy nö- vényen a porodás s egyszersmind termés, vagyis tö- kély es virágok között olyan virágok is fej lenek ki, melyeknek egyikében csupán poroda, másikában csupán terme van , az ilyen növényeket s'drzavart vagy felemás viráguahnah (flores polygami) nevezik, ilyen virágú növények a Jávor fajai és a Falfű. Midőn a virágnak mind a négy főrésze meg- van, akkor széles értelemben , ha pedig legalább a porodája és terméje van meg, akkor szorosal)b érte- lemben Wikélyes virágncűc *j (flos completus v. her- maphroditus), ha pedig a négy főrész közül vala- melyik hiányzik, akkor tokelytelen virágnaJc (flos in- completus) nevezik. 2. Minden virág a kocsány vagy a kocsányka végén szokott kifejleni. A kocsány vagy a kocsány- ka vége rendszerint kisebb-nagyobb mértékben el *) A seregek, nemek és fajok meghatározására szol- gáló alábbi táblázatoklían, a tőkélyes virág alatt mindenkor olyan virágot kell érteni, melynek mind a 4 f ö alkotó része megvan, a tokelytelen virágon ellenben olyat, melynek vak- melyik része hiányzik. XXVI szokott lapulni .s ezen ellapult végét, mivel a virág részei rajta íéküsznek, oacsoknak (receptaculum) hiv- ják. Megesik uélia, liogy a vaczok teteje ikrás karika vagy tányérformáu fejlik ki, mint p. o. a Naclálytöé; a vaczok ilyen feldudorodását vánTcosuak (torus), ha pedig nyelecslceformán emelkedik fel, mint a Mécs- virágban, akkor a terme hocsáuyMjánah nevezik. A terme alsó része, melyet maglionnak (germeu v. ovarium) nevezünk, mindenkor a vaczokra , vagy mint említők , néha a vánkosra , néha a terme k* j- csánykájára van nőve ; a maghont környezik aztán, a virág többi részei , ugyancsak a vaczok tetejére vagy annak az oldalára nőve. A maglionnak a virág többi részeihez növéséből, vagy attól szabadon való állásából, a virág állását szokás meghatározni. Ne- vezetesen, ha a maghon a virág közepén ugy áll sza- badon , hogy a virág többi részével nincsen össze- nőve, mint p. 0. a Szegfűben és Gyöngyvirágban ; akkor azt mondjuk, hogy a virág alsó (hypogynus), mivel mind a csésze, mind a bokréta, vagy a Gyöngy- virágban a lepel kiinduUisa, a maghonon alól kez- dődik ; ha ellenben a csésze vagy a lepel alsó része ugy van a maghonnal összenőve, hogy metszetei és a bokréta vagy a lepel szirmai, a porodákkal együtt a maghon felső széléről indulnak, mint a Bodza vi- -rágában és a Hóvirágl)an ; akkor a virágot felsőneh (fl. epigynus) nevezzük ; mivel ilyen esetben a mag- hon mindig a virág alatt van. — A virág részei kü- lönféle összenövéseiből vagy egymáshoz állásából szár- mazó többféle elnevezéseket, mint a melyek a kezdő fűvészt könnyen zavarba hozhatnák, itt elhagyván átuiegyek a virág egyes részei rövid leírására. a) A esesse (calyx) a virág négy fő részei kö- zül mindég a külső kört alkotja s akár egj^ akár több tagból áll, tagjai a vaczokból mindig egyenlő magasságban indulnak ki, mely fő jelleménél fogva XXVII a csészét a különböző magasságbői iiiclnlő murva levelektől meg leliet különböztetni, ez rendszerint zöldszinü. A csésze szabályszerüleg egy körben állő levelekből alakul, vannak azonban virágok, melyek- ben a rendes csészén kivül még egy alsó csésze is alakul : a csészén kivűl állő alső csészét Jcülső csé- szének (epicalyx, calyculus) nevezik. Ilyen külső csé- széjök van a mályvaféléknek, a Földieper Szamőczá- nak. A fészkes virágok külső zöld takaróját a csé- szével nem kell összezavarni, mivel ez, mint fen- nebb említve volt, a gaUérnak (involucrum) egy sa- játszerű faja, melyet féssehnel (calathidium) neve- zünk. A fészket is környezi néha alsó csészeforma, mint p. o. az ŰszÖgőr virágában ; de mivel ez nem a csésze, hanem a gallér alatt van, külső csészének nem nevezhető, hanem mivel murvaforma, murvaJcör a neve. — A fészkes virág csészéit a fészken l>élől, az egyes virág körül kell keresni, melyek ott a mag- hon aljával össze vannak nőve s annak a tetején vao-y mint pikkelyek, vagy mint szőrök, azaz : hóhifa (pappus) láthatók. Ha a csésze levelei egész alj okig szabadok, ak- kor a csészét szabadon állónak s annyi levelűnek mondják, a hány levélből áll ; van p. o. 2, 3, 4,^ 5 le- velű csésze ; ha a csésze levelei akármily kis részben össze vannak nőve, akkor a csészét egytagunah hív- ják. Azonban az egy tagú csésze levelei nem min- denkor egyenlő magasságig levén összenőve , az egy tagú csésze, levelei összenövése szerint külön- böző név alatt ismeretes. Ha például az egy tagú csésze levelei nem nőttek a csésze közepéig össze, vagy a mint mondani szokás, félignél lejjebb vannak behasítva : akkor hasáhosnah (c. partitus) hívják. — Négy hasábu csészéje van, p. o. a Cser 8zigorállnak ; öt hasábu csészéje van a Fekete Nadálytőnek stb. Ha a csésze levelei féhgnél feljebb vannak Össze- XKVllI nőve, vagy legt'eleb]> íelig vauiuik lieliusítva, akkor hemets^effneh (c. fidus) nevezik. Otmetszetű csészéje van p. 0. a Kökény Szilvának, a K. Csucsornak stb. — Ha csak a hegyei nincsenek összenőve, vagy csak a kegyei vannak bevagdalva, akkor fogas (c. denta- tus) a neve. Négy fogú csészéje van a Fag}- álnak, öt foga a Szegfűnek stb. Néha a csésze metszetei vagy fogai nem érnek egyenlő magasságra, hanem például 2 foga jóval^ alább, 3 jóval felébb áll s a njdlása e miatt a tátott szájhoz hasonlít, mintaZanőté; ilyen- kor a csészét ajaliasiicík (c. labiatus) nevezik. A csésze tartósságáról jegyezzük meg, hogy vannak virágok , melyeknek a csészéje csak addig tart, míg a virágot bimbójában takarja és mihelyt a virág kinyílik , azonnal lepattan ; ilyen a Mák, a Gódircz stl). csészéje, az ilyen csészét lepatkmónül' hivják. Vannak virágok, melyeknek a csészéje elvi- rágzás után esik le, mint aSzódokfáé, Szirontáké stb. ; az ilyen csészét Ichullónalí nevezik. Vannak végre csészék, melyek a virág elnyilása után is meg- maradnak s a termését vagy betakarják, vagy azzal együvé is nőnek, mint a Bolonditó Csalmatoké, az Al- máé, Körtvélyé stb. ; az ilyen csésze állandó nevet visel. h) A hol'rcfa (corrolla) a virág négy fő része között mindig a csészén közvetlen belől eső rend- szerint színes levél kör, ez is hasonlóul levélanyagból alakult át, csakhogy nem zöld, hanem a fekete szín kivételével, minden más színben játszó finom leve- lekből, vagy a mint az ilyen színes leveleket hivják, szirmolihól (petalum) áll. A szirmok épen ugy, mint a csésze levelei kisebb nagyobb mértékben vagy összenőttek, vagy külön vannak válva. Ha összenőt- tek, akkor egy taguahial' v. forrfszirmual'naJc (gamo- petalae) vagy cgytaguahna'k (monopetalae), mint a Nadálytő bokrétája ; ha külön vannak válva, akkor váltssirmnal'nal' (dialypetale) vagy s^irnwsahial' (po- XX LX lypetalae), a milyen n ^zegíű^ n llőzsa bokrétája ; ha pedig szirma siucs, hanem azt csak pikkelyek helyet- tesítik, akkor smromtalanohnaJc (apetalae) szokták nevezni. A forrtszirmu bokréták harimái vagy ereszei (limbns) épen ugy, mint a csészéről fenébb mondva volt, lehetnek vagy fogasoh, vagy hemetssetteJi, vagy hasábosak, sőt a bokréta karimája némely esetben ép is; — épen ily különféleképpen lehetnek bevagdalja a vált szirmú bokréták szirmai is. Ha akár az egytagú bokréta bevagdalásai, akár a több tagú bokréta szirmai egyenlő sza1}ásuak, ak- kor a bokrétát ssahályosnalc nevezik ; ha ellenben bármelyik féle bokréta bevágásai vagy szirmai egye- netlen szabásnak , vagy alső részökön valami szem- betűnő kinövése p. o. sarkantyúja van, akkor a IdoIí- réta szabálytalan nevet visel. Az egytagú v. forrtszirmu bokréták alakjokra nézve egymástól igen nagyon különböznek. Ismer- kedjünk meg főbb alakjaikkal. — Az olyan bokrétát, melynek a karimája laposan kiterült, habár hasábos is, de alól igen kurta , vagy alig kivehető csővé vau nőve : heréhalalmnah (cor. rotata) nevezik ; ilyen bo- krétája van a Szigorállnak , a Bodza virágának. Az olyat, melynek a karimája ugy terűi ki, mint a keré- kalakué, azonban az alja hossza csöve nőtt, mint a Kankalin bokrétája, (jijertyatartóalahinalv (hypocra- teriformis) hivják. Az olyan egytagú bokrétát, mely alől hasas, felül kissé össze léié tart, de karimája ismét kihajlik, mint a Csengetyűke fajaié, liaraucjalahiuuűc (cor. eampanujata) nevezik. Az olyan egytagú bokrétát, melynek a karimája alig hajlik ki s onnan kezdve lefelé lassanként elszűkül, mint a Szulák fajaié, iol- cséresneh (cor. infundibuliformis) nevezik. — Az olyan egytagú bokrétát, melynek mind a karimája, mind a dereka és az alja csaknem egyenlő tág, XXX mint Napraforgó középvirágai, csocesnel' (cor. tubu- losa) liivják. Az egytagú szabálytalan l^okréták Ivözött ne- vezetesebb alakok a következők : Ha a 1)okréta alja csöve nőtt, teteje pedig ugy van be és kétfelé vágva, hogy e^j tátott szájhoz hasonlít , akkor ajaliasnal:^ (corrolla labiata) nevezik. Az ajakas bokréta felső nagyol)b metszete felső, alsó nagyobl? metszete, alsó ajak néven ismeretes ; az alsó ajaknak rendesen két oldal és egy közép kerélya van. Ilyen ajakas bokré- tájuak: a Tátkanaf, a Zsálya stb. — Ha a bokréta ngy van bemetszve , mint az ajakas , de tátott szája helyett alsó ajaka (m/í' = palatum) torkát bezárja, mint a Pintyőé és a Gynjtoványé , akkor alaJíosnal' (cor. personata) nevezik. — A 1 intyö szabálytalan- ságát, tövén nőtt pnpja. a Gyujtoványét sarkantyúja is neveli. — Ha a bokréta alsó része vékony csővé van alakulva, azonban ezen cső közepétől kezdve a csőnek csak féloldala fejlik ki , akkor félszerneli vagy nyelvalahunal' (cor. ligulata) szokták nevezni. Ilyen bokrétája van a Napraforgó sugár (szélső) vi- rágainak. Az egytagú bokrétáknak néha az elszűkülésé- nél, a torJiáhan (faux) sziromnemű ikrás pikkelyek nőnek, mint a Nadálytö vagy az Atraczél bokrétájá- l)an, s az ilyen kinövést holtinklcelyelmcl' (fornices) nevezik; néha a csöveben, mint a Tátkanaf éban, 8^óV- /lör (annulus pilosus v. pilorum) fejlik ki. A váltszirmu bokréták szirmai alakjaikra nézve a levél alakjaival vetendők egybe, csupán azt kell ro- lók megjegyezni, hogy a felső részök kiterül, mint a Szegfű szirmaié, kihajló lapos részét lemeznclv vagy eresznek (lamina), a csészébe nyúló elkeskenyedett részét miaJmaJ^ (ungvis) nevezik. — E mellett a vált- szirmu bokréták között is vannak szabálytalanok, sőt sarkantyúsak, mint a Tavaszi iljolya bokrétája, mely xxxt szirmai egyenetlensége és sarkantyújánál fogva egy- aránt szabálytalan. c) A lexjel (perigoniuni) mind niinemüségére, mind rendeltetésére nézve néha a bokrétához, néha a csészéhez hasonló ; a virágnak ez is külső, de egyszeres takarója; a barkákban pikkelyalaku, a pázsitfüvekben nmrvanemű (polyva*), a Tulipán és a Gyöngyvirágban sziromnemü. — Ez is épen ugy, mint a bokréta, vagy szabályos, vagy szabálytalan ; alakjaira nézve a liok- réta alakjaival vethető egybe. d) A pilis V. pót (uectarium) sziromnemű levél vagy pikkely, mely a lepel vagy a bokréta tövén kivűl vagy 1>elöl fejlik ki s többnyire a virágok mézedényeűl vagy ezek fedői vagy takaróiul szolgál ; ilyen pilise van kivülröl a Sarkvirágnak, Czámolynak, belső pilise, pikkelye, van a Szirontáknak ; néha a pilis fedetlen gödör vagy csatorna, mint a Liliom szirmain. A bokréta, a lepel és a pilis tartósságáról, meg- jegyezhetjük, hogy azok a virágzás után rendszerint leliullanak vagy elszáradnak. ej A porodáJi (Stamina) a bokrétán vagy a lep- len belől álló részei a virágnak, épen úgy, mint a vi- rág külső takarói a bimbóban kifejlett apró levelek- ből alakultak át. A poroda lényeges két fő része a zacskóforma portoh (antbera) és a portokba zárt virág- por (pollen), a harmadik nem lényeges s annál fogva nem is mindenkor kifejlett része, azon vékony fonal- szálforma nyajtvány, melynél fogva a poroda vagy a vaczokhoz vagy a bokrétához vagy a csészéhez van nőve ; ezen fonalalaku alsó részét s^áJcsáncil' (íila- mentum) nevezik. — Mikor a poroda megérik, por- tokai felrepednek s a l^ennök levő virágpor kiömlik vagy kiszóródik. *) Lásd n nemi táblázatban a. TII. sereg 2. rendé alatt a polyvás füvek virágai részei leírását. XXXlí H;i a porodák egyenlő magasak és semmi ré- szük iiiucs eggyttvé nőve, akkor csak megszokták számlálui s azt mondják a virágról: 1, 2, 3, 4, 5, (5, 7, 8, 9, 10, 12 porodások; lia a porodák egyenlő ma- gasak és semmi részök nem nőtt egymással egybe, 12 — 15-nél többen vannak, akkor azt nézik rajtok, honnan indulnak ki. Ugyanis, lia a bokréta vagy csésze karimájár(51 indulnak : akkor a virágot 20 po- rodásnak, mint az almafa virágában ; ha pedig a va- czokből a maghon tövéről nőnek, mint a Kökörcsin- ben, akkor a virágot soh porodásnah hivják. — Ha a porodák négyen vannak, kettő közülök egyenlő ma- gas és kettő egyenlő alacsony, mint a Tátkanaf i3an : akkor a virágot Mt főbb porodásnah nevezik. Ha hat poroda van a virágban s azok közül négy egyenlő magas, 2 egyenlő alacsony, mint a Retek v. a Ká- poszta virágában: akkor a virágot négy főbb pjorodás- nah nevezik. Ha a porodáknak a szálcsái valamely részben vagy egészben összenőttek, de a portokok szabadok, akkor a virágot falMsnaJc, mint az Arorr, Mályva, Ákász, Linka (1, 2 és sokfalkás). Ha pedig portokai nőttek össze, mint a Napraforgó középvirá- gaiban, akkor forrtportohimah hivják. Ha a porodák a termére nőttek, mint a Kosborfélékben, akkor po- jvdásfernicjíieJiueJv; ha végre a porodák külön, a terme is külön virágban lakik, mint a Tök s a Nyárfa virá- gaiban : akkor laliahmh nevezik. A növények poro- dái egyenlő és viszonyos magassága, szálcsái vagy portokai össze, vagy a termére növése, vagy külön virágban való lakása, szolgál a Linné rendszere alap- jául. (Lásd az L táblán XLV. lap a Linné seregei meg- határozását.) f) A terme (pistillum) a virág legbelső részén a bimbóban átalakuló termő levelekből (carpella) ala- kal. Ha egy termő levélből alakul, mint a Paszulyé, akkor egyszer líneh (pistillnra simplex), hatöbl) termő- XXXIII levélből forr össze, mint a Konkolyé, akkor összetett- nek (pist. compositum) nevezik. Ha egy vagy több termo levél összeforradásáből áll elő a terme, akkor a növényt egyterméjüne'k (plánta monocarpica) ; lia pedig egy virágban sok termő levél fejlik ki s egymás mellett mindenikből önálló terme áll elő, akkor a nö- vényt soh termljüneh (pl. polycarpica) nevezik ; ilyen p. 0. a Szirontáké. A termének rendszerint három főrésze van : a vaczokra vagy vánkosra nőtt maglion (germen s. ova- rium) az erről felfelé emelkedő száraeska vagy a hi- hessár (stylus), a bibeszáron, vagy ha ez hiányzik a maghon tetején ülő hihe (stigma). A termének a mag- hon és a bibe lényeges, a bibeszár mellékes része. A maghont alkotó termő levelek úgy hajolnak s forrnak össze, hogy belől üreget alkotnak ; befor- dult élei pedig vagy a belső oldalain kiálló sinórokká lesznek, mint a mák maghonában, vagy pedig a mag- hon közepén összeforrván, rekeszeket alkotó válasz- falakká alakulnak. Az első esetben a maghon egy, a második esetben több rekeszüvé válik. — A levelek befordult széleiből alakult sinórokon vagy válaszfala- lakon apró hólyagocskák támadnak, melyek egy-egy kis hötőUhnél (podospermium v. íuniculus) fogva a levelek éleivel összeköttetésben vannak. Ezen apró •hólyagocskákból fejlődnek ki a növény magvacshái (ovula). — Hogy ha a növényt még virágzása idején meg akarjuk határozni, gyakran van rá szükség, hogy a maghont keresztbe át kell metszenünk s nagyító üveggel meg kell vizsgálni: vájjon egy vagy több rekeszüé a maghon s vájjon a rekeszeiben egy vagy több magcsa van-e ? — Néha a maghon egyenesen fedetlen magcsákból áll, a mikor csak meg kell szám- lálni mint a Tátkanafban és a Nadálytőben. A maghonra rendszerint egy vagy több bibe- szár szokott nőni. Ha a bibeszárat a maghonnal együtt XXXIV hosszában végig metszjük s jó nagyítóval megvizs- gáljuk, azt fogjuk látni, hogy ezen végig több finom csatorna van, melyek a maghonban levő magcsákkal összeköttetésben vannak. A bibeszár különféle alakú, van p. o. fonal cdaJm, hengeres, hunlcós, húpalahu stb. A bibeszár tetején, vagy ha ez hiányzik, a mag- hon tetején ül a bibe. Ez ikrás vagy ikrásszőrös ha- bugohhól (papillae) áll, melyek a virágzás idején ra- gacsos nedvvel vannak bevonva. A ragacsos nedv a portokokból a bibére hulló port felfogja, melyek ott rajta finom szütyőkké (hólyagokká) fejlenek s ezen hólyagok a bibeszár, vagy ha ez nincs, a maghon csa- tornáin a magcsákba behatolnak s a magcsák ezek hatására magvakká fejlenek ki. A bibe alakjára nézve különféle. Van p. o. S0Í- romneniú bibe (stigma petaloideum), mint a Pompás Nősziromé; van fonalalaJcu (st. filiforme), mint az Ecsetpázsité; van tollas (st. plumosum), mint a Rozsé ; van gombos (st. capitatum), mint a Kankaliné ; van sugáros (st. radiatum), mint a Máké stb. 6. §. A termésről. A növények elvirágzása - után a maghon vagy maghonok, néha vélek együtt a csésze, kezdenek fej- ledezni s lassanként terméssé, vagy gyümölcscsé (fruc- tus) fejlenek ki. — A termés lényeges része minden- kor a mag. Azonban a magot legalább a hám v. fel- bőr, legtöbb esetben még e felett vagy húsos vagy száraz takaró burkolja be ; a mag takaróját magrej- töneJc (pericarpium) nevezik. A magrejtőket e szerint szárazohra és JmsosoJcra osztják fel. 1) Száraz magrejtők. a) A maJcTcocsTca és maJvJc (caryopsis, achenium, XXXV nuciila, iiux) olyan termés, melyet különféle vastag- ságú és keménységű kéreg borít, melyen belől van a mag bele és szike. — A füvészek a makkocska ter- mést különféle névvel nevezik, a szerint a mint azok vékonyabb vagy vastagabb, simább vagy érdesebb ké- reggel vannak bekérgezve. Ezen különféle elnevezé- sek azonban nem pusztán a mag kérgétől, hanem an- nak életkifejlődésétől is erednek. Minthogy azonban a növényeket meghatározni akaró füvésznek főképen a termés alakjával van dolga, azért is, hogy a meg- határozási foglalatosságot egyszerűsítsem, azért is mivel a füvészek által kérgeiknél fogva egymástői megkülönböztetett s különféleképen nevezett mak- kocskák lényegesen nem is különböznek ; a különféle kérgü magvakat mind a makkocska név alá foglaltam össze. — Makkocska termései vannak szirontákfélék- nek, a czikkszárfajainak, a fészkeseknek, a borágő- féléknek. — Feltűnő a makkocskák közt az ernyősök makkocskája*), mivel ezek látszólag kétféle magból vannak együvé foglalva (diachenium) s ha megérnek, elválnak egymástól. Ha a makkocska termés nagyocs- ka, akkor mciMmaJv^ nux hivják. Ilyen makk termése van a Tölgynek, Mogyorónak, Gesztenyének stb. ; az ezeket félig takaró levélnemű vagy húsos borítékot liopáncsnak (cupula) nevezik. h) A leppendch (samara) egy vagy több magot magába záró tok, melynek vagy köröskörül, vagy két oldalról hártyanemű szárnya van, mint a Szilfa és Jávorfa termésének. c) A fús^ő (folliculus) egyetlen termő levélből alakult toknemű termés, melynek befelé fordult szé- lén állanak a magvai s a belső oldalán egy felől nyí- lik fel ; ilyen a Gólyahír és a Sarkvirág termése. *) Lásd az ernyősök makkocskái leírását a nemek táblázatában, az V. sereg 2-ik rendé alá tett jegyzetben. XXXVI cl) A hüvely (legumeii) hasonlóul egyetlen ter- mőlevélből alakult magrejtő, melynek befordult élén egy vagy két sorban vannak a magvai ; a levél ge- rincze helye, vagy is a folca vastagabb, a levél éle összeforraclása, tehát az éle élesebb ; válaszfala nincs, mind a fokán mind az élén s igy két részre feselve (azaz : két kopácscsal = valvula) nyílik fel. Ilj^en termése van a Paszulynak, Borso'nak. A hüvely alak- jára nézve egyenes, kard- vagy sarló- vagy csigaalaku, mint a Csigacső termése. A. hüvelylyel alakulása és fejlődésére nézve min- denben megegyezik a czihhhüvely (lomentum) azonban a kettő között az a különbség, hogy a czikkhüvely- ben minden mag kereszt rekeszszel van egymástól elzárva és hogy czikkein keresztbe nyílik , mint a Kornilla termése. e) A heczö (siliqua) két termő levélből alakult magrejtő, melynek ellenesen álló vastag forradása kö- zött l^elől egy hártya válaszfal (dissipimentum) van, mely a forradásai belső oldalára egy kis kötőléknél fogva (podospermium) nőtt magvakat egymástól el- választja. Két kopácscsal nyílik fel, kopácsai azonban alólról, a kocsány felől kezdenek felfesleni. Ilyen ter- mése van a Káposztának, Mustárnak stb. Ha azonban az ilyen becző termés szélessége akkora, mint a hossza, akkor tdsMnaJc (silicula) neve- zik ; ilyen táska termése van a Csapkának, a Tarsó- kának. Tormának stb. Néha a beczőtermés keresztbe el van rekgetve s rekgetésein, czikkekben szakadozik el s nyílik fel ; mint a Kerti Retek terméséé s ilyenkor cziMes hecsö- neJc (sil. lomentacea) nevezik. f) A toTc (capsula) termés több termő levélből alakult s különféleképen fel vagy fel sem nyíló mag- rejtő. Ha a tokot alkotó termőlevelek élei csak úgy fordultak be s forrtak össze, hogy a közepéig nem XXXVÍÍ nyiünak ])e, akkor a tok egy rekeszű (cap. unilocularis) s ilyenkor a magvak a tok falához yannak nőve. Ilyen egy rekeszü s három kopácscsal nyilő tokja van a Tavaszi Ibolyának. Ha a termőlevelek olyan egy re- keszü tokot alkotnak, hogy a közepökön egy oszlop áll szabadon, melyhez vannak a magvak nőve; akkor a tok tetején 4, 5 v. 10 kopácscsal vagy foggal szo- kott megnyílni ; mint a Szegfű, Konkoly és a Kanka- lin termései. — Ha a tokot alkotó termő levelek élei olyan erősen befordulnak, hogy a tok átmérőjét egé- szen keresztülérik, akkor a tok tö1)b rekeszűvé válik. Két rekeszü s két kopácscsal nyíló tokja vau a Özi- gorálluak. — Három rekeszü s három kopácscsal nyiló tokja vau a Hóvirágnak, a Tulipánnak. — Öt rekeszü tokja van a Gerelynek stb. Ha a termőlevelek egymásra fordulva nőnek össze s a belőlök alakult magrejtő egy v. két rekeszü marad ; akkor a tok termés keresztbe szokott fel- íiyílui. — Ilyen nyilásu s két rekeszü tokja van a B. Csalmatoknak s ilyen ujálásu, de egy rekeszü tokja vau a P. Tikszemnek. 2) Húsos magrejtők. a) A hogyó (bacca) termés, húsos, leves azaz olyan magrejtő, melynek magvát a húsa között finom háttya vagy meg nem fásult bőr v. pergamen kör- nyezi; ez is szokott lenni 1, 2, 3 s több rekeszü. — Egy rekeszü bogyója van a K. Bangitának, a Szőllőnek, három rekeszü bogyója van a Gyöngyvirágnak stb. A bogyóhoz mindenben hasonló a Kabah (Pepo) és alma (pomum). Ezen terméseket némely füvészek meg szokták különböztetni ; azonban ezek, habár a szoros értelemben vett bogyóknál nagyobbak is, lé- nyegesen nem különböznek. — Az almatermés a csésze meghusosodásából fejlik ki, jellemzi főleg húsa közepén levő pergamenszerü 5 rekesze. — A kabak- termés vastag húsán belől üreges, melyet finom ros- XXXVIÍI tok rekgetnek el s ezeken fejlenek ki magvai. — Ka- ])ak termése van a Töknek, Ugorkának; almatermése van a Körtvélynek. 1)) A csontár (Driipa) hasonlóul liusos termés, melyben a magtakarő belső hártyája kemény héjjá (pntamen) alakul. Sima kemény héjú csontára van a Cseresznyének, ránczos, barázclolt vagy likacsos héjú csontára van a Szilvának, a Diónak, a Mandolának. Megemlítendök még az összetett hosos gyümöl- csök közül az egy vaczkou megtelepült apró csontáru Szederj s Eper gyümölcsei ; valamint a figetermés (syconium), melynek húsa belső oldalain fejlenek ki apró csontárai stb. 7. §. A magról. A maghonban fejledező magcsák a virágpor ha- tására elkezdenek nőni s idő folytán maggá (semen) fejlenek ki. A magot kivülről rendszerint egyszeres vagy kétszeres hám (integumentum vagy epidermis) takarja. E hám egyik pontját egy kis kötőlék (podos- permium) foglalja össze a maghonnal vagy magrej tő- vel ; ezen kötőléknél fogva táplálkozik a mag a nö- vény gyökere tápszívói és levelei által felszívott táp- szerből s csak ezen csatorna által fejlődhetnek ki a mag hámján belől eső részei. — Minden rendesen ki- fejlett magnak leglényegesebb része a csirája (em- bryo). A csirának három fő részét lehet megkülön- böztetni, t. i. a kötölékkel egybeköttetésben volt alsó kúpos végét vagy a gyöhöcskéjét (radicula) a közép részét vagyis a törss durványát (cauliculus) és a gyö- köcskével átellenes vége bimbóját vagy a 'kelőjét (plumula). A rendes kifejlett mag csiráját vagy beburkolja vagy két oldalról fogja körül a mag bele. Ez némely esetl3en szíjjas vagy porczogós, némely esetben tisz- XXX LX tán lisztes állomány, sok esetben pedig mind a két- felé egymás mellett. — A mag szíjjas vagy porczogós belét, vegyi alkotó részei miatt fej érny ének {alhumen), lisztes állományát pedig hemémjítöneh (amylum) ne- vezik. A mag belének ezen két alkotó része közé egyé]) állományokon kivül gyakran olaj (oleum) is vegyül. A mag bele rendeltetése az, hogy az uj életre kelő mag csirája, mielőtt gyökerei és levelei kifejlenek. be- lőle vegye a táplálékát. A növények meghatározására szolgáló vezér- fonalnak feladata főleg a növényrészei külső alakjait ismertetni, élettani fejtegetésekbe tehát itt nem bo- csátkozhatni, elég legyen jelenleg a magvak külön- féle kelését és külső alakjait érinteni. A megérett mag csirája a mag belében mind- addig nyugton, hogy úgy mondjam, alva marad, míg azt kedvező helyzet és körülmény uj életre nem ébreszti. Ha a mag ily kedvező körülmények közé jut s csirája fejledezni kezd, azt mondjuk : a mag kikél. — A kikeléskor mindenik mag csirájának a gyököcs- kéje nőni kezd lefelé, kelője pedig emelkedik felfelé. — Ha a kelő bimbójából egyetlen levélke (cotyledon) emelkedik s búvik ki, akkor az ilyen magról az egész növéuyt egy helölevelűneh vagy egys^iJcnneJc (pl. mono- cotjdedonea) nevezik; ha pedig a kelő bimbójából két levélke emelkedik s búvik ki, akkor az ilyen magról az egész növényt Jvétszihüneh (pl. dicotyledonea) hív- ják. — Az egyszikű magvak belei, ha földbe vannak kelés alatt, mindig a földben maradnak s ott szol- gáltatják a tápot a fejlődő növénynek ; a kétszikű magvak belei ellenben két ágra hajolva a föld felüle- tére bújnak s midőn egyrészről alkató részeiket az uj növény eledeléül nyújtják, egyszersmind a levegő- ből is vesznek fel táplálékot. Egyszikű vagy egy levéllel kelő növények a pázsit-, a liliom-, a kosbor- stb. félék; két levéllel XL kelő V. kétszikű növények a Paszuly, Lencse, a gyü- mölcsfcík stb. magvai. A magvak csiráinak nemcsak a kelői fejlenek olyan jellemzően, hanem gyököcskéi is. Ugyanis az egyszikűek gyököcskéi fejlőclésök első perczében azon- nal több rostot eresztenek, holott a kétszikűek csirái gyököcskéje rendszerint tőgyökérré alakul, melynek az oldalából indulnak aztán ki oldal gyökérszálai. A nővén j^mag csiráinak ilyen különböző módon történő kifejlése szolgált alapul a növények természe- tes rendbe állítására vagy rendszerezésére. A növény magva ezen különféle módon történő kelésen alapul a Jussieu s ennek számbavétele mellett a növény törzse kifejlésén vagy annak nem létezésén áll az Endlicher természetes rendszere. A füvész sokszor olvas hivatkozást a mag fejér- nyéjére, mint p. o. az ernyős félék meghatározásánál, legtöbbször azonban a mag alakjára vagy hámja sima- sága, horpadozottságára, tüskésségére stb., e mellett a mag alalvjára ; épen ez oknál fogva el kellene itt számlálnom a magvak mindezen jegyeit. Miután azon- ban ezen jegyek a növények egyéb részein oly sokszor vannak megmagyarázva, sőt miután ezen jegyek a mindennapi életben annyira ismeretesek : feleslegessé válik itt azok ismétlése. Ha azonban valamely külö- nösebb, a mindennapi életben közönségesen nem is- mert jegy fordul a magon elő, arról a könyv hátulján levő műszótárból a kezdő füvész szerezhet magának felvilágosítást. XLI II. A növények meghatározására és e könyv használatára szolgáló rövid utasítás. 1. A ki ezen köuyv szerint valamely növényt meg akar határozni, minthogy annak minden főbb részét meg kell vizsgálni, olyan növényt kell vizsgá- lat alá vennie, melynek minden része gyökerétől kezdve, nemcsak megvan, lianem tökéletesen ki is van fejlődve. E mellett a szemlélet alá vett növény- nek virágzó, lia lehető, oly állapotban kell lenni, hogy termése is ki legyen fejlődve. Minthogy pedig ez a kettő, t. i. virág és termés, nem minden növényen látható egyidőben; a füvésznek az olyan növényt, melyet virágzása idején tökéletesen meg nem hatá- rozhat, kifejlett termésével újra elő kell keríteni s az azon közben megszáraztott virágzó példánynyal összehasonlítva, két izben kell meghatározni. A kezdőnek egyébiránt legjobb, kezdetben is- meretes növényt venni a kezébe s azon próbálgatni mind a növény szervei megismergetését s egymástól való megkülönböztetését, mind a könyv használatát. A mint egj ismeretes növény részeit a könyv segít- ségével megismerte s magának jól megjegyezte, csak akkor olvashatja el haszonnal a könyv elején levő bevezetést, melyből a gyakorlat közben szerezhet kellő elméleti ismeretet. 2. A könyvben levő két, illetőleg három táblá- zat használatára következő gyakorlati utasítás szol- gáljon útmutatásul. Keressen a kezdő füvész kora tavaszszal a Tavaszi Ibolyának egy virágzó példányát s nyissa ki a könyvet a XLV. lapon ; itt találja az A) betű alatt a Linné seregei meo-liatározására szolo*áló táblázatot. XLII Olvassa az I. szám alatti két kérdést. Az egyik kér- désben azt kérdezi a könyv a virágról, liogy virága tÖkélyes, a másik kérdésben, hogy virága töMlytelen. Az Ibolya virágán láthatja, hogy megvan a csészéje, bokrétája, porodája és terméje ; és így az Ibolya vi- rága tökélyes. A t'ókélyes sző után oda van téve a 2. szám, nézzen tehát az alább következő 3-dik sor ele- jére, ott találja a 2. számot. Itt azt kérdezi a könyv: Forodái fermcjét v. termeit Mrnyesih s minthogy az Ibolyában így találja, a másik kérdést el sem kell ol- vasnia, hanem a 3-as szám utasításánál fogva, a so- rok elején állő 3. számot kell felkeresni. — Itt ezt olvassa : Por ódái egymás hőst ssahadoJ^, azaz : egymás- sal semmi részben nem nötteh össze s mivel az Ibolyá- ban így találja, az itt következő 4-es szám utasítja a sorok elején állő 4-es számra. A 4-es szám alatt ezt olvassa : Forodái mind egyenlő JiosszuJc stb. s mivel az Ibolyá]}an ezt is ilgy találja, a kérdés végén állő 5 szám vezérleténél fogva megy a sorok elején állő 5-re. Itt ezt olvassa: Forodái számszerint 1 — 12-en vannak. — Itt már nem talál a kérdés végén vezérlő számot, hanem a. b. c. stb. kikezdés alatt egymás alá irott tizenegy kérdést lát; hogy tehát eligazodhassék, me- lyik kérdés illik a kezében levő növényre, olvassa meg porodáit s látván, hogy az Ibolyának 5 porodája van, nézze meg ez e alatti kérdést, itt ezt olvassa : O t- porodások. Fentandria. (Y. Sereg.) Most annyira jutott, miszerint tudja, hogy az Ibolya a Linné V-dik seregébe tartozik, vagyis meghatározta azt, hog^- ;iz Ibolya melyik seregbe tartozik. Az V. sereg sző után levő LXII. sz. azt mutatja, hogy keresse az ötporodások seregét a LXII. lapon ; a LXn. lapra fordít tehát s ott megtalálja az V. se- reget. Itt a sereg neve alatt olvasván: I. Rend. Egy- terméjüek. Monogynia; megvizsgálja az Ibolya ter- mőjét s látván, hogy abban egy terme van, keresi azt XLIII ezek között. Ha 2, 3, 4 vagy 5 termét találna az Ibo- lyában, akkor ugyanezen seregben a 2-ik, 3-ik, 4-ik vagy az 5-ik rendben fogná keresni, a többi rendet természetesen elmellözné. Az Ibolyának tehát egy terméje levén, következőleg keresi : Olvassa az 1. szám alatti kérdést, ez így van: Virágai töhélyesek^ ezt már felébb megvizsgálta, tehát világos, hogy az Ibolyát a sor végére irott 2. szám- nál fogva a sorok elejére irott 2-ik szám alatt kell keresni. Itt ezen kérdéseket olvassa : Boh'étája vált szinmi 3. BoTcrétája egytagú 10. — A két kérdés közül könnyű a választás, mert az Ibolya bokrétája csak ugyan vált szirmú s nem egy taga ; tehát a 3. szám utasitásánál fogva megy a sorok elején álló 3-as számra. Itt ezeket olvassa : 3. Boh'étája felső 4. Boh'étája alsó. 5. — A választás itt épen olyan könnyű, mert látható, hogy az Ibolya virága, t. i. csé- széje és bokrétája a maghonánál alább áll s így vi- rága alsó ; megy tehát az 5-dik számra. Itt ezeket olvassa : 5. Boh'étája smhálytalan. 6. Boh'étája szaháhjos. 7. — ügy de azt is lát- hatja, hogy a bokréta szirmai nem egyenlő szabásuak, sőt egy közülök épen sarkantyús is ; és így az Ibolya bokrétája szabálytalan. Keresse tehát a 6-ik szám alatt. Itt ezt olvassa : Otlevelű csészéje tövei pUlenpá- fyosaJc ; hoJcrétája 5 szinwí, as alsó szirma sarJcantyus. Ibolya. Viola. Vagy is addig vizsgálódott a kezében levő virág részein, hogy észrevétlenül ráment az Ibolya nemi nevére. Ha igy nézegeti meg a vizsgálódó a ke- zébe vett ismeretlen növény minden részeit s az elébe tett két (ritkán 3) kérdés közül a növényre illő kér- dést jól megválasztja ; minden növény nemi nevére a felmutatott módon biztosan rá fog menni. Ha azon- XLIV ban véletlenségből megtévedne, akkor nincs más mód, mint az, hogy a dolgot njra elöl kell kezdeni s mind- addig újra vizsgálni, mig a kezében levő növényt meg nem találja. Most már tudván az Ibolya nemi nevét, azt kell meghatározni, micsoda fajulbolya van a kezében. Ezt így folytatja : A Viola szó után találja a 221. számot; fordítson tehát a könyv 11. táblázatában eső 221. lapra, ott a 76. Rend. Iholyaféléh stb. 1. száma alatt megleli : J/Wí/fí. Viola. L. — Itt ismét mint a seregek és a nemek táblázatában a számok segítségével halad előre. Olvassa tehát 1. szám alatt: Ssáratlanok: stb. stb. 2. Szárba indulóh. 4. — Ügy de a kezében levő Ibolya száratlan; a sor elején álló 2. szám alatt, ha rá olvassa : Töve osforindáhat hajt. stb. stb., alatta ott találja : Tavaszi I. azaz Ibolya. V. odorata, — s ekkor meghatározta a kezében levő növényt tökéletesen. így bánjék aztán az előtte ismeretlen minden növénynyel. — Ha a növényen található jegyek meg- vizsgálása után így rá tud menni a növény nemi és faji nevére, akkor a növényt meghatározta. XLV I. A seregek és a nemek meghatározására szol- gáló táblázat. Linné rendszere szerint rendezve. A. ^ Liiané seregei meg-liatározása. Virágos Jiövéuyek. Phánerogamia, Lapon 1. Virága tökélye.?, azaz : van benne poroda és terme 2, Virága tökélytelen. azaz : porodái más, termei is más virágban vannak. 11. 2. Porodái terméjét, vagy termeit környezik. 3. Porodái terméjére nőttek : Porodásterméjüek. Gyuaudria (XX. Sereg) lásd a CXVIII 3. Porodái egymás közt szabadok, azaz egymással semmi részben nem nőttek össze. 4. Porodái valamely részben egymással összenőttek. 8. 4. Porodái mind egyenlő hosszuk, néha a 10 porodás virágban 5 egyenlő magas ; 5 egyenlő alacsony. 5. Porodái egyenetlen hosszúságúak, azonban bizonyos szám közülök egymással egyenlő. 7, 5. Porodái számszerint 1-12-en vannak s ilyenek : a) Egyporodásot. Monandria. I. Sereg XLVII b) Kéti)orodások. Biandria. II. Sereg XLVIII c) Háromporodások. Triandria. III. Sereg . . XLIX d) Négyporodások. Tetrandria. IV. Sereg . . . LVIIl e) Otporodások. Pentandria. V. Sereg LXII f) Hatporodások. Hexandria. VI. Sereg .... LXXVIII g) Hétporodások. Heptandria. VII. Sereg . . . LXXXI XLVl Lapon h) Nyolczporodások. Octandria. VIÍI. Sereg . LXXXT i) Kilenczporodások. Enneandria. IX. Sereg . LXXXIIT k) Tizporoílások. Becandria. X. Sereg . . . LXXXTII 1) Tizeiikétporodások. Dodecandria. XI. Sereg LXXXVIÍ Porodái száma 12-ön felül van, vagy porodái sokan vannak. 6, 6. Porodái (szirmaival együtt) a csésze torkolatáról nőt- tek : Hiiszporodások. leosandria. XII. S. LXXXVÍII Porodái a vaczokból, vagy a maglion alól indulnak : Sokporodások, Tőlyandria. XIIT. Sereg. . . . XCI 7, Porodái számszerint 4-en vannak, azonban ezek kö- zül 2 egyenlő magas, 2 egyenlő alacsony : Két főbb porodások. Bídynamia. XIV. Sereg. . . XCIII Porodái számszerint 6-an vannak, azonban ezek közül 4 egyenlő magas, 2 egyenlő alacsony : Négy főbb porodások. Tctradnnamia- XV. Sereg C 8. Szálcsái kisebb-nagyobb részben összeforrtak, por- tokaik szabadok. 9. Portokai forrtak össze és szálcsái szabadok : Forrt- portokiiak. Syngenpsia. XIX. Sereg CX 9, Szálcsái oszlopalakiian függőleg állva forrtak egybe ; csészéjök mindenkor alsó és állandó : Egyfalkások. Monadelpliia. XVI. Sereg CV Szálcsái más módon forrtak egybe. 10. 10. Porodái száma 6, vagy 8, vagy 10 ; a tiz porodások szálcsái közül rendszerint 9 szálcsa nőtt együvé s egy szabadon áll, vannak azonban olyanok is, me- lyeknek mind a 10 szálcsája egybenőtt ; bokrétájok pillangós : Kétfalkások. madelplúa. XVII. Ser . . CVI Porodái sokan vannak, de szálcsái tövön 3-5 cso- móba nőttek : Sokfalkások. Polyadelphia. XVIII. Sereg. CX 11. Virágai ugyanazon egy növényen fejlenek ki, azon- ban porodái külön, termei is külön virágban van- nak : Egylakiak. Monoecia. XXI. Sereg. . . . CXXI XLYII Lapon Virágai két külön növényen "fejlenek ki, még pedig iigy, hogy egyik növényen csak a porodás, a má- sikon csak a termésvirágai vannak : Kétlakiak. Dioecía. XXIT. Sereg CXXYII B. j\. neraek naegliatá.rozása. I. Sereg. EGYPORODÁSOK. Monandria. 1. Rend. Egyterméjűek. Monogynia. 1. Levelei gyűrűsek, bokrétája nincs ; maglionát par- kányozó csészéje 1-2 fogból áll. Uszszakál. Hippuris. 257 2. Levele nincs ; szára czikkes (II. Sereg. 1. R.) Somócsiiig. Salicornia. 74 2. Rend. Kétterméjűek. Digynia. 1. Vízi növény ; levelei ellenesek ; virágai hónalj iak, tövén ellenes 2 murva van. (XXL Sereg. 1. R.) Mocsárhiir. Callitriclic. 61 Szárazi növény ; levelei váltogatok. 2. 2. Levelei háromszögűek vagy dárdások ; leple 3-5 metszetű ; virága csomós ; húsos termése veres. (V. Sereg. 2. R). Mángolt. Mitum. 71 Levelei szálasok -, hónalji virá gai magánosak. 3. 3. Leple 5 szirmú, murvája 2 ; termése tojásdad. (III. Sereg. 1. R.) Torzon. Pohjclmemiim. 76 Leple 1-3 szirmú ; murvája nincs ; szárnyas termése egyik oldalán domború. (V. Sereg. 2. R.) Poloskamag. Corispermum. 74 XLYIÍÍ 3. Rend. Háromterméjűek. Trigynia. Lapon Vízi növény ; szára és levelei fonalalakuak ; virága hónalji ; 3-4 termésén paizsaalaku bibéi rajta van- nak. (XXL Sereg. 1. R.) Galáz. ZanichelUa. 5G II. Sereg. KÉTPORODÁSOK. Diandria. 1. Rend. Egyterméjűek. Monogynia. 1. Virága tökélytelen *) vagy van leple, vagy nincs 2, Virága tökély es. 4. 2. Szárnyas levelű nagy fa ; termése 2 rekeszü lep- pendék. Körisfa. Fraxinus. 129 Fűféle növény. 3, 3. Leple húsos, egy tagú, repedéssel nyíló ; szára czik- kes ; levele nincs. Sziki növény. Somócsing. Salicornia. 74 Leple hártya, egy tagú, az éle néha csipkés ; néha po- rodája s terméje együtt van, néha kétlaki ; szára levélnemü. Vizén úszó növény. Lépese. Lemna. 58 4r. Bokrétája 2 szirmú, felső. Szirompár. Circea. 257 Bokrétája egy tagú, alsó. 5. 5. Faféle növény ; bokrétája szabályos. 6. Fűféle növény ; bokrétája szabálytalan. 8. 6. Csészéje 4 fogú ; bokrétája 4 metszetű. 7. Csészéje 5 fogú ; bokrétája 5-8 metszetű. Jázmin. Jasmimim. 128 7. Termése 2 rekeszű, öszszel megfeketedő bogyó. Fagyai. Ligiistmm. 128 Termése 2 rekeszű, 2 kopácsu tok. Lila. Sijringa. 128 *) A nemek táblájában a töhélyes virág alatt mindig oly virág értetik, melynek mind a négy fő alkotó része megvan, a tökélytelen virág alatt pedig az, melynek a négy főrész közül valamelyik hiányzik. XLIX Lapon 8. Bokrétája sarkantyús ; ásító. Vízi növény. (XIV. Ser. 2. Rend.) Reiicze. Utricularia. 167 Bokrétája sarkantyutlan. 9. 9. Termése 2 rekeszű tok. 10, Termése 4 makkocska. 11. 10, Bokrétája ajakas, 2 porodája mellett van még 2 ki nem fejlett porodája is. (XIV. Ser. 2 Rend.) Grorka, Csikratíola. 159 Bokrétája csaknem kerékalaku, 4 karélyu, felső karélyai nagyobbak ; tokja csorba. Szigorán. Veronica. 159 11. Csészéje 5 fogú ; bokrétája tölcséres, 4 metszetű. (XIV. Ser. 1. Rend.) Peszércz. Lycopus. 133 Csészéje 2 ajakú ; bokrétája ajakas, felső ajaka sarlóalakuan előre hajló, alsó ajaka 8 karélyu ; szálcsái felső részei alsó részére csuklósan nőttek. (XIV. Ser. 1. Rend.) Zsálya. SaMa. 134 Porodái számánál fogva ide tartoznék még néhány növény, azonban ezeket is a magok természetes helyén fogjuk megemlíteni ; ilyenek : a Scirpus néhány faja és ü,Cladium III. Ser. 1. R. ; a LytJi- rum Hyssopifolia XL Ser. l.R. ; a Lepidium rude- rale XV. Ser. 1. R.; a Verhena XIV. Sereg. 2. R. 2. Rend. Kétterméjűek. Digynia. Ide a pázsitfélék közül az AntlioxantJmm, Hierocliloa és Bromus. III. Ser. 2 R. és a *S«^^a^ XXII. Sereg 2 R. tartozának, de ezeket a magok helyén adjuk elő. III. Sereg. HÁROMPORODÁSOK. Triandria. . I. Rend. Egyterméjűek. Monogynia. 1. Tökélyes viráguak. 2. Tökélytelen viráguak, 5. 2. Levelei 4-8-ával gyűrűsek. 3. Levelei ellenesek, á. 4 Líipon 3. Bokrétája harangalaku (lá.sd lY. Ser. 1. Rend). Müge. Asperula. 120 Bokrétája kerékalakii (lásd ÍV. Ser. l. Rend). Oalaj. Galíum. 122 4. Csészéje karimája érett termésén bóbitává fejlik ; bokrétája tövén pujDOs. Oyököiike. Valeriána. 8(5 Csészéje kicsiny, fogas, néha alig észrevehető. Gralambbegy. ValerianeUa. 84 5. Virága polyvás. í). Virága másnemű, azaz leple van. 6. 6. Leple sziromnemű. 7, Leple csészenemü, öt levelű, melynek tövén két murva van; néha 1, 2 vagy 5 porodás. Torzon. Pohjcnemuw. 76 7. Leple szabálytalan, 6 hasábu, csaknem két ajakú. Dákoska. Gladiolm. 48 Leple szabályos, hat hasábu. 8. 8. Leple három külső szirma kifelé hajlik, a^ három belső befelé hajló. Nőszirom. Irü. 47 Leple egyenszabásu, harangalaku ; bibéje felfelé kiszélesedő. Sáfráii. Crocus. 48 9. Fűzérkéi kétsoruak. 10. Fűzérkéi főkocsányját mindenfelöl fedelékesen fe- dik 11. 10. Virágzata csomós v. füzéres ; polyvája egy kopácsu, minden polyvájában vannak tenyészszervek, csak néha a két alsó kisebb üres. Palka. (kjperui<. oG Virágzata egyszerű füzér, kétsora alig kivehető ; 6-9 polyvája egy-egy kopácsu, melyek közül csak 2-4-ben vannak tenyészszervek, az alsó 8-0 kisebb és üres Csaté. Sclioemis. 36 11. Az alsó polyvái nagyobbak, mint a többi, vagy azokkal egyenlők, az alsók közül 1-2 üres 12. A 3-4 alsó polyvái kiseljbek, mint a felsők és üresek. 13. Lí Lapon 12. Érett makkocskáit selymes hosszú szőrök burkolják be, melyek . bóbitaalakulag hosszan kinj'ulnak. Gyapu. Erioplionm. 35 Érett makocskáit a rajok, nőtt bibeszár töve kihe- gyezi. Káka. Scírpus. 33 13. Makkocskáját törékeny kéreg borítja ; bibeszára fonalaku, lehulló. Sátorsás. Cladívm. 32 2. Rend. Kétterméjűek. Digynia. Polyvás virágú pázsitfüvek. ''■') 1. Füzérkéi kocsánytalanok, vagy a fökocsány mélyp- déseibe, vagy a fökocsányból induló fogacskákra nőttek ; bibeszáruk igen kurta, vagy nincs is ; tollas bibéik n, virág aljából két oldalra kiha- jolnak. 2. *) A polyvás virágú pázsitfüvek meghatározásához a kezdő füvész mindig tartózkodva fog, holott ezek megha- tározása nem oly nehéz, mint egyelőre látszik. Ugj^an is. ha a virágzatot és a virág részeit rendben vizsgálja és bonczolgatja fel, természetesen egy kézi nagyító segítsé- gével, azonnal kitalálja a dolog nyitját. A rendben való vizs- gálás így történik : 1. Megnézi a virágzatot. A virágzat mindig (igy főko- csányon áll, mel}^ nem egyéb, mint a szár vége. A főko- csányon vagy fúzércsev, vagy bugásán van a virágzat s ez szembetűnő. 2. Akár fűzéres. akár bugás, akár a kettő összetételéből származó a virágzata, egy csoportba rendszerint 1-2 s több virágocska van összeállva ; a virágocskák ezen csoporto- sulását hiyják : fúzcrl^énelö. A második megnézni való tehát a füzérke. 3. A harmadik nézni valók magok a virágocsJcál- vol- nának, azonban, mielőtt ezek szoros vizsgálatához fogna :i vizsgálódó, nézze meg, nincs-e a füzérke vagy a virágocska tövén valamely levélnemü 1-2 kinövés, ha van, ez a murva vagy a pil^liely. 4. Vizsgálja meg a vírdcjocsliút. A virágocskáit kivülrö rendszerint 1-2 darabból álló s 1-2 nyilassal (kopácscsal biró) zöld takaró fedi ; a virágocska ezen külső takaróját LII Lapon Füzérkéi kurtább vagy hosszabb, néha igen rövid kocsány nak ; vagy a fíizér bütykeire nőttek ; vagy czikkes és szőrös bugájának egyike kocsánykátlan, másika kocsánykás. 8. . Füzérkéi, czikkes fökocsánya mélyedéseibe egyenkint nőttek; virágát polyvái 1-2 kopácscsal takarják. Törfü. Leptiinis. 1 Füzérkéi fökocsányja mélyedéseiből induló fogacskára nőttek. 3. , Oldalt álló füzérkéi polyvái egy kopács uak, a vég- sők két kopácsuak, kopácsában 3 — sok virága van ; külső ondója kalásztalan vagy a hegyén egy kis kalásza van ; füzérkéi magánosak, váltogatok, a főkocsány felé éllel állanak. Yadócz, LoUum. 4 Polyvái két kopácsuak. 4. , Füzérkéi fökocsányja fogacskái közepén hármával állanak. 5. Füzérkéi magánosak, a főkocsány felé oldalt for- dultak. 6. , Füzérkéi egy virágnak, a nyeletlen középsőben terme és poroda, a nyeles két szélsőben csak po- roda van, ezekben azonban néha ez is hiányzik. Árpa. Hordeum. 2 pohjvánálc hivják. Ez alatt rendesen van ismét 1-2 zöldes fejér takaró, ez az ondó, ez néha rá is nő a magra, mint a kölesre, az árpára stb. Néha a polyva és az ondó közt is van ondó forma murva, mint a Porodapár — ■ Antho- xanthumban. Az ondón belől van aztán a 2 vagy 3 poroda, ezeken belől a terme. Néha némely polyvában csak porodák, má- sokban csak termék vannak foglalva ; néha megesik, hogy a polyva záp, azaz üres. 5. A poly várói vagy az ondóról néha egy szálka nő, ez a líalász. A füvésznek tehát a pázsitfű virágzata és virága mind- ezen részét előre s ily rendben kell vizsgálni ; azután biztosan rá fog találni e kezében levő pázsitfűre. LIII Lapon Fűzérkéi 2 — sok viráguak, mindegTik virágban van terme és poroda is. Czimbor. Ehjmus. 2 6. Polyvái 3-4 virágnak, polyvája kopácsai domboniak, ormótlanok, a, hegyei 2-4 fognak, kalászosak vagy kalásztalanok, külső ondói hegyein 1-4 kalász van. Kalászbojt. Acgüops. 1 Polyvái kopácsai ormósak , külső ondója kalászos vagy kalásztalan. 7. 7. Kopácsai tojásdadok, vagy tojásdad láncsások, fűzér- kéiben több virág van. Búza. Triticum. o Kopácsai araiaknak; fűzérkéiben két virág s e mel- lett egy harmadik virággá ki nem fejlett pótlék, vagy durvány van. Rozs. Secale. 3 S. Füzézkéi füzére bütykein kettenként állanak, egyike kocsánykátlan, másika kocsánykás ; a kocsánykát- lanban terme és poroda a kocsánykásban csupán poroda van. Fűzére ujjas. Feiiyer. Amlropofjon . 22 Fűzérkéi rövid, vagy hosszú kocsányuak. 9. t). Fűzérkéi egy viráguak, vagy olyanok, hogy ezen egy virága mellett van egy felső, vagy két alsó virágot helyettesítő pótlék. 10. Fűzérkéi 2 — sok virágnak, alsó virágaiban néha nincsenek tenyészszervek, vagy csak porodák vannak bennök. felső virágai gyakran elsat- nyultak. 25. 10. Fűzérkéi hátuk felöl lapítottak. 11. Fűzérkéi oldalról lapítottak. 15. 11. Polyvája 3 kopácsu. 12, Polyvája 2 kopácsu. 13. 12. Murvája nincs. Köles. Paniciim. 20 Murvája virága kocsányjai tövéhez nőtt kalászalaku sertékböl áll ; bugája fűzéralakn. Miiliar. Setaria. 21 13. Polyvája alsó kopácsa igen kicsiny, hártyás, a felső bőrnemű, tövises, ondói hártyások. Polyvaborz. Traíins. 20 LIV Lapon Polyvái kopácsai egyenlők, 14. 14. Porczogóssá váló ondói kalásztalanok, Kásafü. MíUiun. 17 Porczogóssá váló ondói kalászosak, kalászai lehullok. Kásakalász. Fiptatlicruw . 22 15. Polyvája nincs s magvát bezáró ondói csaknem egyenlők, kalásztalanok. Dnrcza. Leersia. 20 Polyvája kétkopácsu. lÖ. 1(>. Virága tövén két kalásztalan pikkely- vagy ondó- alakii murva van. 17. Polyvája 1-2 virágú, vagy egy virágú, de ennek tövén egy másik virágot helyettesítő murva van. 18. 17. Porodája o ; bugája füzéralaku vagy karélyos ; ondói kalásztalanok, fénylők, kisebbek, mint a tövökön levő kopácsok. Polyvacsukk. PhalarU. 18 Porodája 2 ; virága tövén a 2 kalásztalan murván belől, két kalászos ondója van, melyek a legbelső és a valóságos ondójánál valamivel nagyobbak. Porodapár. Anthoxantlmm. 13 18. Füzérkéje tetejéből kinyúló bibéje fonalaku. 19. Füzérkéje hegye alól, vagy a tövéről induló bibéje legyezőalaku, vagy tollas. 21. 10. Két kopácsu polyvájában egy ondója van ; füzérkéi egy virágnak, második virágot pótló murva nél- kül. Ecsetpázsit. Alopecurus. 19 Két ko^Dácsu polyvájában két ondója van. 20. 20. Kopácsai csaknem egyenlők, ormósak, lapítottak, hegyök le van csapva (néha hegyes), hosszabbak, mint ondói. Komócsin. Phleum. 18 Kopácsai kurtábbak, mint ondói ; ondói egyenetlenek, láncsások, a felső hosszabb. Bajuszfű. Grypsís. 19- 21. Megnyúlt bibeszárán ülő bibéje a virág hegye alól indul ki s legyezőalaku. 22. Kurta bibeszáron ülő tollas bibéje füzérkéje tövén ér ki. 23. LV Lapou 22. Polyvája kopácsai boltosak, 2 virágnak, hegyes ondói polyváival egyenlő magasak ; magva szabad, virágzata fürtösen bngás^ féloldali. Heruyókíi. lieckmannia. 18 Polyvája kopácsai keskenyek, kinyíltak ; szálas felső ondója kivölgyelt, az alsó oldalról lapított, tojás- dad ; virágzata füzéres, fűzére ujjas. Csillagpázsit. Cijnodon. 18 23. Alsó ondója hengeresen lapított, porczogós, melynek tetején állandó, erős, tövön czikkes kalásza van. Hajka. Stipa. 18 Alsó ondója nincs hengeresen lapítva, kalásza tövön nem czikkes. 24. 24. ()ndója hártyás, kopasz, vagy a töve igen kurta szőrrel van körülvéve. Tippaii. Agrosfis. 17 Ondója tövét, keresztmetszeténél hosszabb szőrök környezik. Nádtippaii. Calamagrostís. 16 25. Fonalaku bibéje virága hegyéből hosszan kinyúlik ; fűzérkéje 2-6 virágú; alsó ondója éi)élü, fulánkos vagy kalászos, vagy a hegye 8-5 fogú, fogai fu- lánkosak, vagy kalászosak. Bibikra. Sesleria. 12 Bibéje vagy a virág hegye alatt, vagy tövén nyúlik ki, ívalaku, vagy tollas. 26. 26. ívalaku bibéje a virág hegye alatt nyúlik ki. 27. Tollas bibéje a virág tövén nyúlik ki. 28. 27. Füzérkéi sok virágnak, alsó virágaiban csak poroda a többiben poroda és terme van ; virágait kocsány- kájáról növő hosszú szőrök veszik körül. Bogiiáfl. Phragmites. 11 Füzérkéi három viráguak ; két alsó virágában három három poroda terme nélkül, felső virágában két poroda és terme van. Harmadmag. Hieroclüoa. 13 28. Füzérkéiben tökély es tenyészszervü virágai mellett, vannak olyanok is, melyek csak porodások. 29. LVl Lapon Fűzérkéiben minden virágban megvan a poroda is, terme is. 31. 29. Virágai kalásztalanok, az alsó vagy a két alsó tökélyes tenyészszervekkel bir, a második vagy a harmadikban csak poroda van, melybe aztán még egj vagy több elsatnyult virág van befoglalva, Léliapót. Bíelica. 12 Füzérkéje két virága közül az egyik legalább ka- lászos. 30. 30. Meggyökönt hosszú kalászu alsó virága porodás, tökélyes tenyészszervű, felső virága kalásztalan, vagy csak kurta kalászu. Ürezab. Arrlienatlierum. 13 Kalásztalan alsó virágában meg van a terme is, a poroda is, kalászos felső virágában csak poroda van. Mézfü. Holcus. Vd 31. Bibeszára vagy bibéje, szőrös hegyű maghona kö- zepén felüli elöoldalából nő ki ; füzérkéi sokvirá- guak ; virágai láncsások, vagy tojásdad láncsások, kalászosak vagy kalásztalanok. Eozsiiok. Bromní^. (i Bibeszára maghonából másként nő ki. 32. 32. Kalásza alsó ondója háta közepéből, vagy a tö- véből nő ki. 33. Kalásza alsó ondójának vagy a hegyéből, vagy a hegye alól nő ki, vagy nincsen is kalásza. 35. 33. Ondója tövéről növő kalásza felső része bunkós, közepén gyűrűs, ondója hegye épélű. Buiikópót. Corynephorm. 15 Kalásza hegyes. 34. 3é, Alsó ondója hegye csonka, négyfogú, tövéről vagy a hátáról növő kalásza tövön megcsavarított, meggyökönt vagy csaknem egyenes. IVápicz. Air a. 16 Alsó ondója hegye két metszetű vagy két kalászu, hátáról növő kalásza tövön meg van csavarodva. Zab. Acena. lo LVII Lapon 35. Felső ondója fezeién fésű alakú serte szemí?zörök vannak. Nyelecz. Brachypodiinn. 5 Felső ondója szélén unom szeniszörök nőttek, sző- rös \íigj kopasz, de nem fésüalakulag sertés. 36. 36. Alsó ondója tojásdad, tompa, felpuffadt hasú, tö- vén fülesen szívalaku ; kalásztalan ; polyvája 3 — sok virágú ; fűzérkéi kétsoruak, kocsányosak. Kezge. Brísa. 8 Poylvája nem hasas; fűzérkéi kocsányosak; bibe- szára igen kurta vagy nincsen. 37. 37. Virága háta felől lapított ormós. 38. Virága félhengeres vagy hengeres, nem lapított s ormótlan. 4-1. 38. Alsó ondója ép, kicsípett vagy két metszetű he- gyén kalász vagy fulánk nőtt. 39. Kalásztalan ondói tojásdadok vagy láncsások. 40. 39. Felső ondói tojásdadok, hegyei befelé görbültek, az alsók egyenetlen oldalnak ; fűzérkéi 3 — s több virágnak. EMr, Dnctylis. 8 Ondói láncsások, egyenesek, fűzérkéi 2-sok virágnak, nagy polyvái virágát betakarják; bugája fűzér- alaku. Polyvabur. Koeleria. 12 4:0. Virágai főkocsányja bütykeivel hullanak le ; bibe- szára igen kurta vagy nincs. Perje, Poa. 8 Alsó ondója lehulló, felső ondója a fökocsányon s vele együtt állandó ; bibeszára megnyúlt. Bajiiszpázsit. Eragrostis. 10 41. Virága háta félhengeres, egyébkint hosszúkás, vagy kúpalakú, befelé csaknem hasas. 42. Virága háta hengeres, egyébként láncsás vagy ár- alaku, befelé nem hasas ; felső ondója szélén finom szemszőr nőtt. 43. 42. Virágai hosszukások, tompák, kalásztalanok. Édpázsit. Ghjceria. 10 LVIII Lapon Virágai befelé hasasodó tövüktől kezdve kupalakuak. kalásztalanok, vagy kalászosak, ez esetben kalá- szai egyenesek. Kéheucz. MoUinia. 11 48, Egyes fűzérkéje tövét, váltogatva két sorú szár- nyas kopácsokból alakult murva fedi. Cziiiczor. Cijnosurus. 8 Ilyen murvája nincs ; felső ondója szélén finom szemszőrök nőttek. Csenkesz. Festuca. 5 8. Rend. Háromterméjűek. Trigynia. 1. Csészéje 0-4 metszetű vagy hasábu ; bokr. 3-4 szir- mú ; tokja 3-4 rekeszü. (VIII. Ser. 4. R.) Látoiiya« Elatinc 241 Csészéje 5 hasábu vagy 5 levelű ; bokr. 5 szirmú, 2. 2. Szirmai 2 hasábnak. (X. Ser. 3. R.) Csillaghúr. Stellarla. 229 Szirmai épek, kicsípettek, vagy fogasok. 3. 3. Virágzata 5-7 virágú ernyő ; szirmai fogasok, po- rodája 3-5 ; tokja 6 fogú. Olocsán, Holosteum. 228 Virágai magánosak ; szirmai épek, vagy alig ki- csípettek. 4. 4. Tokja 3 kopácsu. (X. Ser. 3. R.) Ludliúr. Alsine. 227 Tokja, r. kopássú. (X. Ser. 3. R.) Homolíhúr. Arenaria. 228 IV. Sereg. NÉGYPORODÁSOK. Tefrandria. 1. Rend. Egyterméjűek. Monogynia. 1. Virágai tökélyesek. 2. Virágai tökélytelenek. 18. 2. Virágai egy közös vaczokra csoportosan nőttek. csoportja alatt galléros; csészéje kettős; bokré- tája egy tagú. 3. Virágai csoportosak, csoportja gallértalan, csészéje egyszeres. 7. LIX Lapon 3. Szára orniji és kocsányjai fulánko^ak ; galléra le- velei esillagalakulag kiterültek ; polyváinál liosz- .szabbak ; vaczka kúpalakú, polyvás, polyvái fu- lánkosan vagy sertésen szemszörösek ; csészéje karimája fogas vagy csipkés ; bokrétája 4 metszetű. Mácsoiiya. Bipsacus. 86 Szára és kocsányjai fnlánktalanok ; vaczka lapos vagy domború. 4. 4. Vaczka érdes, szőrös, polyvátlan ; galléra levelei csillagalakuan kiterülnek ; külső csészéje 4 vagy több kurta fogú ; belső csészéje medenczealaku, 5 — sok serte fogú ; bokrétája 4 metszetű. Kazupa. Knautia. 87 Vaczka polyvás. 5. 5. Galléra félgömbalaku. tömötten fedelékes. polyvái- nál kurtább, fejéres ; külső csészéje 4 — sok foga, a belső tál vagy medenczealaku vagy sok fogú vagy épélü ; bokrétája 4 metszetű, Fejvirág. Cephalaria. 87 Galléra esillagalakulag kiterült, 1 — több sorú, polyvájánál hosszabb ; belső csészéje tálalaku 1-5 kalász fogú, vagy épélü. 6. 6. Bokrétája 4 metszetű ; fünemű külső csészéje 4 fogú. Sntabul). Succisa. 87 Bokrétája 5 metszetű ; külső csészéje harang vagy ke- rékalaku, csészéje karimája áttetsző hártyaszegélyü. Sikkaiityii. Scabiom. 87 7» Bokrétája egy tagú. 8. Bokrétája 4 szirmú. 15. 8. Bokrétája alsó. 9. Bokrétája felső. 12. 9. Virágcsoportja gombos vagy fűzéres, 10. Virágai magánosak. 11. 10. Virágcsoportja gombo-' ; csészéje 5 metszetű ; szí- nes bokrétája karimája csaknem ajakas, felső LX Lapon ajaka kisebb, 2 metszetű, az alsó o metszetű ; szütyö termése egymagu. Grubóvirág. GlohuJaria. 145 Virágcsoportja fdzéres vagy gombos; csészéje 4 met- szetű ; hártyanemű bokrétája 4 metszetű, met- szetei letüremlettek, toktermése sok magvú, dere- kán nyiló. Utifü. inantago. 82 11. Csészéje 5 fogú ; bokrétája csöves-liarangalakn, 5 metszetű; kocsán^'ja és levelei a tövéről nőnek. (XIV. Ser. 2. R.) Iszaprojt. Limoselía. 159 Csészéje 4-0 metszetű vagy hasábn, vagy féloldali vagy buroknemü; bokr. ékalakuan harangalakii. 4-7 metszetű; bibéje 2; virága szárhegyi. (V. Ser. 2. E.) Tárnics, Gcntinna. 130 12. Bokrétája kerékalaku, lapos, 2-5 met=!zetű ; csé- széje fogai alig kivehetők. 13. Bokrétája tölcséres vagy tölcséresen harangalakn, karimája 4 metszetű. 14. 13. Bokrétája 4-5 metszetű ; bogyrjnemű termése húsos, kettős. Buzér. BuUn. 125 Bokrétája kerékalaku 4. ritkán o metszetű; száraz termése kettős. Oalaj. Gal'mm. 122 14. Tölcséres bokrétája 3, 4-5 metszetű, 4-6 fogú, csészéje állandó, megérett, magva tetején is ott áll. Magabár. ScJierardia. 126 Harangalaku vagy tölcséres bokrétája 3-4 hasábu ; csészéje fogai alig kivehetők, nem állandó. Müge. Aspenila. 126 15. Termése csontár. 16. Termése tok vagy makkocska. 17. 16. Csontára porczogós, hosszában nyiló ; bokrétája 4-7 szirmú ; porodái 4-5 szirma előtt állnak. (V. Ser. 1. R.) Beiige. Bhanmus. 245 Csontár termése húsos, 2 rekeszű. Somfa. Cornus. 185 Laí Lapon 17. Toktermé.se íszínes, 3-5 rekeszű ; 4-5 porodája bibir- csós vánkosához nőtt. (V. Ser. 1. R.) Kecskerágó, Emnymus. 244 Makktermese 4 szarvii, egyrekeszű, egymagu. Siilyom. TraiKi. 258 18. Faféle növény, levelei ezüstszinü felomlásosak ; leple harangalaku, 4-5 metszetű, tövön csöves; porodája 4-5 ; magliona leple csövébe van rejtve, szabad ; bibeszára fonalaim. Ezüstfa. Eleaffnus. 82 Fűféle növény. 19. 19. Levelei szárnyaltak ; virágzata gombos ; csészéje 4 hasábn, felső ; 4 ormóju maghonát 2-3 murva környezi. Vérfö. Sanrjvisorba. 268 Levelei épek, araiaknak vagy tojásdad-láncsások. 20. 20. Leple 4 fogú, átellenes 2 foga nagyobb ; porodái leiDle tövéhez nőttek. Szíkör. CamijJiorosma' 73 Leple harang vagy tölcséralaku. 21. 21. Leple harangalaku, virágai felemások, t. i. van porodás és termés és pusztán termés virága ; bibé- je ecsetalaku. F.alfü. Parietaria. 65 Leple tölcséralaku, 4-5 metszetű ; porodája 4-5, szőr- csomó foglalja be; csontára egymngvu. Bögretok. TJiesium. 80 2. Rend. Nég^yterméjűek. Tetragynia. 1. Leple 4 hasábu ; csontára 4, kocsánytalan. Vízi növény. Uszány. Potamogeton. 56 Osészés és bokrétás virágnak. 2. 2. Más növényeken élődő ; bokr. 4-5 metszetű ; tokja 2-4 magva. (V. Ser. 2. R.) Ftínytíg. Cuscuta. 152 Nem élődi növény. 3. 3. Csészéje 4-5 levelű ; bokr. 4-5 szirmú ; tokja 4-5 kopácsu ; magva vesealaku. (X. Ser. 6. R.) Szagyán. Sagina. 226 LXII Lapon Csészéje 4-0 metszetű vagy liasábu, vagy féloldali s burokiiemü ; bokr. egytagú, 4-5 metszetű ; tokja 2-4 magvu. (V. Ser. 2. R.) Tárnics. Gentiana. 130 V. Sereg. ÖTPORODÁSOK. Pentandria. 1. Rend. Egyterméjűek. Monogynia. 1. Virágai tökélye sek. 2, Virágai tökélytelenek, 48. 2. Bokrétája vált szirmu. 8, Bokrétája egytagú. 10. 3. Bokrétája felső. 4. Bokrétája alsó. 5. 4. Bokrétája 5 szirmú, szirmai nyakasok ; termése sok- magvu bogyó. Ribiszke. Biht'S. 187 Bokrétája 5-20 szirmú, szirmai tövön szélesek ; poro- dája 5-10 ; termése 5-10 rekeszű bogyó. Borostyán. Jírdcra. 184 5. Bokrétája szabálytalan. C. Bokrétája szabályos. 7, 6. Öt levelű csészéje tövei pillenpátyosak ; bokrétája 5 szirmú, az alsó szirma sarkantyús. Ibolya. Viola. 221 Ötlevelű csészéje szabálytalan, hátsó levele a többi- nél sokkal nagyobb, sziromnemű és sarkantyús, két első levele igen apró, néha meg sincs ; Ijok- rétája 5 szirmú, oldalt álló szirmai páronként eg.yü- vé nőttek, portokai együvé ragadtak. Fájvirág. Imjjatíerts. 255 7. Termé?e 2 rekeszű bogyó; bokrétája 5 szirmú, hegyö- kön összeragad s a maghonról aljukkal válnak el. Szöllö. Vitis. 244 Termése nem bogyó 8. 8. Termése 3-5 rekeszű színes tok ; 4-5 szirmú bokré- tája csészéjéhez, szirmaival váltogató 4-5 ])oro- dája pedig bibircsós vánkosához nőttek. Kecskerágó. Frorn/mus. 244 LXIII Lapon Termése csontár. 9. 9. Csontára porczogós, hosszában felnyíló ; 4-7 szirmú bokrétája csészéjéhez nőtt ; porodái szirmai előtt állanak, néha igen kicsinyek vagy nincsenek i*. Beiige. Wxmrnts. 245 Fel nem nyíló csontárát köralaku hártyaszárny segélyezi. Tüslíei)ár. Faliurns. 245 10. Bokrétája alsó 11. Bokrétája felső. 44. 11. Termése 2 v. 4 makkocska, mindenik makkocska 1 magvü, vagy 2 makocska s ilyenkor mindenik mak- kocska 2 magvu. 12. Termése tok. 27. Termése bogyó. 41. 12. Maghona 4 forradásu alig látszik, hogy négy, mely megérésekor lapos aljú 4 makkocskára válik el ; nyílt torkú és tölcséres bokrétája karimája ránczos. Kunkor. Heliotropmm . 145 Maghona 4 vagy 2, melyekből azonban nem minden- kor fejlik ki mind a 4 makkocskája. 13. 13. Makkocskái hátukkal állandó bibeszárához nőnek- 14. Makkocskái az alattok levő vánkushoz nőnek. 17. 14. Termése csészéje virágzás után megnő s makkocs- káival együtt lapította fejlik. Magiszák. Asperugo. 150 Termése csészéje harangalaku vagy kiterült. 15. 15. Makkocskái puha tüskések, bojtorjánosak. 16. Makkocskái simák, laposak, a hegyöknél összevont s behajlott élíi hártyaszegélyüek. Köldöiicz. Omphcdodc-s. 151 16. Makkocskái puha tüskéjüek. laposak. Áriiö. Cynoglo^sum. 151 Makkocskái háromszögűek, élőkön bojtorjánosak. Siiiimag. Echinospermnw. 149 LXIV Lapon 17. Makkocskái tövén egy felputtadt és sinóros gyűrű van, a gyűrűn belől eső alja homorú. 18. Makkocskái alja nem homorú. 22, 18. Bokrétája hengeres, harangalaku ; áralaku boltpik- kelyei kúposán hajlanak össze. Natlálytő. Sympliytum. 146 Bokrétája tölcséres vagy gyertyatartóalaku. 19. 10. Bokrétája görbenyaku; torkát 5 tompa bolt pik- kely szűkiti el. Ny akó. Lyeopsis. 147 Bokrétája egyenes nyakú. 20. 20. Bokrétája torka nyílt, szakálas vagy kurta szőrös. Apácz. Nonnea. 146 Bokrétáija torka be van záródva. 21, 21. Boltpikeiyei tompák, babugosak. Atraczél. Anclmsa. 147 Boltpikkelyei kurták s portokai alánöttek ; gyökere a kezet pirosra festi. Alkaima. AllMnna. 149 22. Makkocskája 2, mindenik makkocskákan két mag van ; hengeres-harangalaku bokrétája torka nyílt ; portokai nyílalakuak, tövön összekapcsolódtak. Szeplén. Cerinthe. 145 Makkocskája 4. 23. 23. Bokrétája torkát 5 kopasz boltpikkely zárja be ; makkocskái prémetlenek. Nefelejts. Myosotis. 149 Bokrétája torkában nincsenek pikkelyek. 24. 24. Bokrétája torka szőrös. 25. Bokrétája torka kopasz. 26. 25. Csészéje 5 metszetű vagy fogú, 5 ormóju, termése megérésekor felfúvódott. Gálna. Pulmonaria. 148 Csészéje 5 hasábu, termése megérésekor sem vál- tozik; bokrétája torka szőrös 5 ránczú. Kőiiia^. Litliospermum. 148 26. Bokrétája harangalaku, lassanként kiszélesedő ferde karimájú; tojásdad portokai szabadok. Kígyószisz. Echium. 146 LXV Lapon Bokrétája hengeres-liarangalaku ; nyílalaku porto- kai tövön összekapcsolódtak. Vértö. Onosma. 148 27. Tokja 1 rekeszü. 28. Tokja 2-5 rekeszű. 35. 28. Tokjok közepén szabadon álló niagoszlopuk van. 29. Tokjok oldalához nőtt 2 magtartóijuk van. 34. 29. Bokrétája metszetei csöve oldalára hátra türem- lettek, bokrétája csöve harangalaku. Türtsziroin. Cydamen. 168 Bokrétája tölcséres, vagy gyertyatartó, vagy kerék alakú. 30. 30. Csészéje 5 metszetű. 31. Csészéje 5 hasábu. 32. 31. Bokrétája csöve hengeres vagy ékalakn. Eankalin. Primula. 168 Bokrétája tojásdad, hegye felé elszűkül. Müköcs. Androsace. 1(37 32. Tokja derekán nyiló ; bokrétája kerékalaku, 5 ha- sábu. Tikszem. AnagálUs. 16í) Tokja 5 kopácscsal nyiló. 33. 33. Bokrétája gyertyatartó alakú, csöve hengeres, ka- rimája 5 hasábu (fésúdlakidag szárnyalt levelii mzinövényj. Tóiiya. Hottonia. 169 Bokrétája kerékalaku, 5 hasábu. Lizíiika. Lysimacliia. 168 34. Bokrétája tölcséres, karimája 5 hasábu, hasáb- jai belölröl szakálosak ; bibéje ép. Vidrafű. Menyanthes. 130 Bokrétája kerékalaku, 5 hasábu, torka szakálas; bibéje 2 hasábu. Eleczke. Limnanthemum. 130 35. Csészéje állandó. 36. Csészéje lehulló, azonban az alja gyűrüsalakban maghonán marad ; termése tüskés. Redöszirom. Batura. 154 5 LXVI Lapon 30. Tokja hasas, teteje felé nyakas « itt köröskörül kupakosan nyílik fel ; bokrétája tölcséres. Csalmatok. Hyosciamus. 154 Tokja kopácscsal nyiló. 37. 37. Bibéje kettő 38. Bibéje egy 39. 38. Bokrétája tölcséres vagy gyertyatartóalaku ; porto- kai elvirágzás után srófosan megcsavarodnak, Fölűepe. Erytliraea. 131 Bokrétája tölcséres en harangalaku, 5 ránczú. Sznlák. Cotwolvuliis. 151 39. Bokrétája tölcséres. 5 ránczií ; tokja 4 foggal nyílik. Dohány. Nicotiana. 154 Bokrétája kerék- vagy gyertyatartó alakú. 40. 40. Bokrétája kerékalaku ; porodái egyenetlenek, pór- tokai szálcsáin keresztbe vagy ferdén állanak. Farkkóró. Verbascum. 154 Bokrétája gyertyatartó alakú, metszetei ferdén cson- kák; 2 maghonának 1 közös bibeszára van. Metéiig. Vinca. 129 41. Bogyóját felfúvódott veresszinü csészéje zárja be ; bokrétája kerékalaku. Pápoiiya. Physalis. 158 Bogyója szabad. 42. 42. Portokai hegyeiken 2 lyukkal nyílnak fel; bokré- tája kerékalaku ; bogyója kiterült csészéjén ül. Csucsor. Solannm. 153 Portokai oldalról nyílnak. 43. 43. Bokrétája tölcséres, torkát szálcsái szőrei bezár- ják ; termése csészéje kicsiny s bogyója legalját fedi. FÁnzÁw Lycnim. 152 Bokrétája harangalaku, két rekeszü bogyója tö- vét megnőtt csészéje környezi. Nadragulya. Atropa. 153 44. Termése tok. 45. Termése 2-3 rekeszü bogyó ; bokrétája szabál}i;alan ; cserje. Loucz. Lonicera. 127 LXVII Lapou 45. Tokja tetején vagy kopácscsal nyílik, vagy kilyu- kad. 46. Tokja oldalain lyukadozik ki. 47. 46. Tokja 5 kopácscsal nyíló, egy rekeszü ; porodája 10, melyek közül 5 terméketlen felébb áll ; csé- széje csöve magliona fele részével egybenött. Számolya. Samolus. 169 Tokja tetején lyukad ki, két rekeszü; portokai tövön csillagformára összenőttek s bibeszárát körülfogják ; szálcsái araiaknak. Csékcsillag. Jasione. 120 47. Bokrétája 5 hasábu, hasábjai felül összenőttek, alól szabadok ; szálcsái tövön széles 3 szögüek, portokai szabadon állanak ; tokja 2-3 rekeszü. Raponcz. Pliyteuma. 120 Bokrétája liarangalaku, 5 karélyu vagy 5 metszetű, tövön elszélesedett szálcsái maghonát fedik ; tok- ja 8-5 oldal lyukkal nyílik ki. Csenget y üke. Campanula. 120 48. Leple felső, állandó 4-6 metszetű, tölcséres , lep- léhez nőtt 4-5 porodáit egy szőr csomó fogja be ; csontára egy magvu. Bögretok, Tliesium. 80 Leple alsó, öt hasábu. 49. 49. Porodája 10, melyek közül az 5 váltogatva álló- nak nincs portoka. 50. Porodája 5-8 ; levelei váltogatok ; pálhái hártya- tölcséresek (VII. Ser. l.R.) Czik'k&zár. Pohjgoinm. 78 50. Szárhegyi gombos virágát száraz hártya s ezüst színű nagy murvák veszik körül ; leple hasábjai láncsások, hegyesek ; bibeszára 2 metszetű. A.szgallér. Paronycliia. 225 Oldalt álló csomós virágait, apró murvák környe- zik ; leple csészenemü, hasábjai tojásdadok, tom- pák ; bibéje 2. Porczika. Herniaria. 225 5^^ Lxvni 2. Rend. Kéttorméjűek. Digynia. Lapon. 1. Virága tökély telén. 2. Virága tökélyes. 13. 2. Faféle növe'ny. 3. Fűféle növény. 4. 3. Leple harangalaku 4-5 vagy 8 metszetű ; virágai oldali csomót alkotnak, a fa kilevelezése előtt nyitnak ; termése lapos? leppendék. Szilfa. Ulmiis. 63 Leple 5-6 hasábu, virágai fiatal hajtásai levelei hónaljaiban magánosak ; termése csontár. Czeltis. Celtis. 64 4. Leple nincs; csészéje 4^5 fogú; megkeményedett csészéje fenekén űlö termése 1 magvii. (X. Ser. 2. R.) Sziklái-. Sderantlms. 225 Leplesek. 5. 5. Virágaiban néha van poroda is, terme is, azonban rendesen 1 laki. (XXI. Ser.) Maglapél. Atriplex. 71 Virágaiban mindig van terme is poroda is. 6. 0. Leple 1-3 áttetsző pikkelyecskékből áll; szárnyas termése egyik oldalán dombom. Poloskamag. Corispermum. 74 Leple 5 metszetű vagy 5 hasábu, néha 3 hasábu. 7. 7. Ötmetszetű leple tövön egy húsos csővé húzódik össze, mely maghonát magába zárja s a melyre porodái is nőve vannak. Czékla. Béta. 69 Öt hasábu leple tövön húsos csővé nem húzódik össze. 8. 8. Lexole hasábjai hátán, pilise vagy pótja van. 9. Leple hasábjai hátán nincs pilise vagy pótja. 11. 9. Leple hasábjai széllyelálló tüskealaku 5 póttá ala- kultak. Süiihaj. Ecliinop silón. 75 Leple hasábjai nem tüskealakuak. 10. 10. Leple hasábjai hátán keresztbe álló pót van ; csi- rája csavaros ; levele hegyei tövisesek. Savar. SaUola. 74 LXIX Lapon Leple hasábjai hátán keresztben álló hártyanemű szárny, vagy keresztben álló ráncz van ; csirája gyürűalaku ; levelei nem tövises hegyűek. Sepröfü. Kochia. 73 !!• Magvai felállók vagy vannak közöttük vízirányosak is; leple 3-5 hasábu ; lapított szütyö termését száraz vagy bogyónemű leple takarja. Máiigolt. BUtiim. 71 Magvai vízirányosan állók. 12. 12. Magvait kemény kéreg borítja ; csavaralaku lapos csírája kevés fejérnyéjét 2 csomóra osztja. Sutlap. Scholweria. 74 Magvait kemény kéreg borítja; gyürűalaku csirája lisztes fejérnyéjét keríti. Libatopp. Chenopodmm. 69 13. Bokrétája egy tagú, alsó. 14. Bokrétája 5 szirmú. 17, 14. Kettős maghonán egy a bibéje. 15. Maghona egy. 16. 15. Bokrétája kerékalaku, 5 hasábu, porodái tövön, bokrétája torkát beleplezö, húsos, taplós, 5 fogú hengerbe nőttek össze ; két hegyes tüszőben levő magvai selyem takaróba vannak foglalva. Czinka. Cynanclmm. 130 Bokrétája 5 hasábu, hasábjai többnyire hátra tü- reml ettek ; tojásdad husos-taplós csomóba nőtt porodái maghonát befedik ; hasas vagy kihegye- sedő tűszőbe zárt magvai gyapot takaróba vannak foglalva. Krepiu. AsclepiaH. 129 16. Bokrétája ékalakuan-harangalaku. vagy nyakas gyertyatartóalaku. karimája 4-7 metszetű ; csészéje 4-9 metszetű vagy hasábu, vagy féloldali s burok- nemű, bibeszára 2 vagy 1, bibéje 2. Tárnics. Gentiana. 130 LXX Lapon Bokrétája és csészéje kancsóalaku ; 4-5 metszetű ; porodája 4-5; tokja 2-4 magvii. Más növényeken élődik. Füiiyüg. Ciiscuta. 152 17. Bokrétája alsó ; fa vagy cserje ; levelei szárnyasok ; termése felfúvódott hólyag. Halyogfa. Staphylea. 244 Bokrétája felső. (Az ernyősök.) 18. 18. Virágzata gombos vagy egyszerű ernyő.*) 19. Virágzata kétszeres ernyő. 20. 19. Magvai visszás-tojásdadok, sinórtalanok, pikke- lyesek vagy xmposak ; virága gombjai kerekdedek vagy tojásdadok; 5 fogú csészéje hegyei tövisen végződök; szírmai felállók. Iriugó. Eryngium. 170 Magvai hosszudadok, félmagvacskáin kiálló ránezosan fogasolt 5 sinór van ; felemás virágai hosszú ko- csányuak, gallérkái láncsások, színesek. Zapócza. Astrantia. 170 *) Az ernyősféle növények termetökre nézve igen nagyon hasonlítván egymá?hoz, megkülönböztető nemi jegyeiket csupán magvaikon lehet feltalálni ; az ernyő- söket vizsgáló füvész ennélfogva ezen növények magvain a következő jegyeket keresse : 1. Az ernyősféle növény félérett vagy érett egész magva (makkocskája = diachenium) két félmagvacsMra (meri- carpia) válik el, melyek kétfelé ágazó fonalaku kocsánykái végein függenek; mindenik félmagvacskában van bél (fe- jérnye = albumén) s ebbe van foglalva a csirája. 2. A kétfél magvacska külső részét, a mag hátánál', egymáshoz fekvő laiDJaikat pedig, helsö vagy érintkezési lapjának (comissura) hívják. 3. Mindenik féímagvacska hátán 5 f ő s e mellett néha 4 mellék kiálló vonal == sinór (stria) van ; ezen sinórok vagy fonalaknak vagy tüskések vagy hártyaszárnyasok. 4. A sinórok közein eső völgyecskéket rovátk-níik: (vallecula) hívják, ilyen rovátkok a belső vagy érintkezési lapon is vannak. 5. Arovátkokban néha 1-3 gyanta anyagú olajos csík nyúlik végig, melyet egyszerűen olajcsíknak (vitta) fogunk nevezni. LXXI Lapon 20. Mindkét fél magvacskája bele, az egymást érintő lapok felöl, lapos vagy domború. 21. Mindkét félmagvacskája bele, az egymást érintő lapok szélén vagy begöngyölödött, vagy egy mé- lyecske rovátk van rajta. 49. 21. Fél magvacskáján 5 fő sinór van, mellék sinórjai nincsenek. 22. Féliíiagvacskáján 5 fő és 4 mellék sinór van; az egész magva háta felől kisebb nagyobb mértékben lapított. 46. 22. Egész magva oldalról éle felől; lapított, fő sinór- jai fonalaknak. 23. Egész magva keresztmetszete köralaku, vagy háta felől lapított, de nem lencsealaku; fősinórjai fonal- alakuak, vagy hártyaszárnyasok. 32. Egész magva háta felől lapos vagy lencsealakuan lapos, széle vagy meg van vastagodva, vagy hártya karima (szárny) veszi körül. 40. 23. Szirmai épek, csészéje szélei ki nem vehetők. 24. Szirmai visszás-szívesek; szirmain levő karélyocskái befelé hajoltak. 26. 24. Levelei épek ; galléra 1 — több levelű vagy nincs, gallérkája több levelű, szirmai csonkák, begöngyö- lödöttek, sárgák ; magva tojásdad. Szingallér. Bupleurum. 174 Levelei szárnyasok vagy szárnyason hasogattak. 25. 25. Tojásdad szirmai csillagosán kiterültek, hegyeik begöngyölödöttek ; magva kerekded két göcsű ; rovátkáiban 2-3 olaj-csík van. Zeller. JLjmm. 171 Tojásdad szírmai befelé hajlott karélyoeskája miatt kisebb nagyobb mértékben csorba; magva tojás- dad, csaknem 2 görcsű ; galléra nincs, gallérkája több levelű. Petrezselyem. Petroselimm. 171 26. Csészéjének alig van, vagy nincs széle. 27. Csészéje 5 fogú. 29. LXXII Lapor- 27. Rovátkáiban o olajcsík van ; magva tojásdad lapí- tott, 2 göcsü ; bokrétájja szabálj'os, szélly elálló bi- béje hajszálalaku. Pimpiuella. Pimpinella. 11 f Rovátkáiban vagy nincs olaj csík vagy csak 1 van. 28. 28. Rovátkáiban nincs olajcsík ; hegyén behasított ter- mésthordó kocsánykái sertealakuak ; galléra és gallérkája nincs. Baktopp. Aegopodiim. 172 Rovátkáiban egy olajcsík van, termése hossziikás ; bibeszárai hátrahajoltak ; galléra és gallérkái 1-3 levelűek. Kömény. Carvm. 172 29. Rovátkáiban 1 olaj csík van. 30. Rovátkáiban 3 olajcsík van. 31. 80. Magva gömbded; lapított, csaknem 2 göcsü ; ro- vátkáit betöltő olajcsíkjai sinórjainál kijebb álla- nak ; fejérnyéje keresztmetszete köralaku (tögyö- kere rekeszes). Csomorika. Cícuta. 171 Magva hosszúkás ; sinórjai fonalaknak ; fejérnyéje hengeres, elől lapos ; szirmai visszás-szívesek. Sarlófü. Falcaria. 172 31. Magva tojásdad, csaknem 2 göcsü ; rovátkáiban és belső lapján 3 — sok olajcsík van, külső olaj- csíkjaitkérges magrejtője fedezi ; fejérnyéje átmet- szete kör- vagy hatszögalaku ; galléra és gallérkái soklevelüek. Korsóka. Berula. 173 Magva tojásdad vagy csaknem 2 göcsü ; rovátkáiban 3, belső lapján 6 olajcsík van ; fejérnyéje átmet- szete félhengeres ; galléra és gallérkái soklevelüek. Boloiiyik. Sium. 173 B2. Szirmai épek, láncsások, kihegyezettek ; csészéje fogai ki nem vehetők ; oldal 2 sinórja széles szár- nyú, szárnya szélessége félmagvacskájával egyenlő ; rovátka 1, belső lapján 2-4 olaj csíknak. Augyélika. Angelíca. 178 Szirmai más szabásuak. 33. LXXIII Lapon 33. Szirmai kerekdedek, csonkák, begöugyölödöttek ; fél magvacskáján kiálló tompaélű 5 sinórja van ; rovát- káiban 1, belső lapján 2 olajcsík van ; galléra és gallérkái nincsenek. Áuizs. Foeniculum. 176 Szirmai befelé hajló karélyocskájuak, vagy befelé hajolva meggyököntek. 34. 34. Szirmai felálló közepöktől befelé hajolva meggyö- köntek ; csészéje fogai levélneműek ; magvai gömb- dedek, horgas sűrű tüskéjűek ; ernyöcskéi gömbala- kuan állanak össze, gallérkái igen aprók. Gomberiiyö. Sanicula. 170 Szirmai kerekdedek, visszás-szívesek vagy visszás- toj ásdadok, karélyocskái befelé hajlók. 35. 35. Rovátkái 3, belső lapjaik 4-6 olaj csíknak, csaknem egyenlő sinórjai élesen kiállók, vagy szárnyasok ; szirmai szálas aljnak ; bibeszárai hátrahajoltak ; gallérkái soklevelüek. Szila. Silaun. 177 Rovátkái egy olaj csíknak. 36. 36. Csészéje széle ki nem vehető. 37. Csészéje fogas. 38. 37. Szirmai visszás-szívesek ; rovátkái néha 2, belső lapjai 2-4 olajcsíkuak ; oldali sinórjai szárnyai a háta sinórjai szárnyainál kétszerte nagyobbak ; galléra nincs, gallérkái sok levélnek. Derezle. Selinum. 17tí Szirmai egyenetlenek , ernyöcskéi szélső szirmai a belsőknél nagyobbak; rovátkái 1, belső lapjai 2 olajcsíkuak ; magva gömb-tojásdad ; fél mag- vacskája 5 sinórja kiálló, vastag s éles ormóju ; galléra nincs, szálas 3 levelű gallérkája féloldali, lefüggő. Ádáz. Aetlmsa. 176 38. Bibeszárai felállók ; magtartó kocsánykái belső lapjaihoz forrtak. Haramag. Oenanthe. 175 Bibeszárai lekonyultak, magtartó kocsánykái szabadok, azaz : nem nőttek a belső lapokhoz, 2 hasábuak. 39. LXXIV Lapon 39. Magvai tojásdadok, 5 sinóruak, sinórjai kiállók vagy vastag szárnyuak ; rovátkái 1-3, belső lapjaik 2-4 olajcsíkuak; szirmai visszás-tojásdadok, csorbák. Ourgulya. Seseli. 176 Magvai tojásdadok, 5 sinóruak, sinórjai vastagocs- kák, tompák; rovátkái 1, belső lapjaik 2-4 olaj- csíkuak ; szirmai visszás-szívesek. Bibepár. Lihanotis. 177 40. Olajcsíkja igen sok, vagy a rovátkáiban 3, belső lapján 4 van ; szirmai tojásdadok épek, hegyesek, hegyök felegyenesedő vagy begörbült. Husáng. Ferula. 178 Olaj csíkja mindenik rovatkában 1-2 van. 41. 41. Középső 3 sinórja egymástól egyenlő távolságra van, oldal sinórjai ezektől távolabb esnek és kiszélesedett szélét érik, vagy ez által el vannak fedve. 42. Sinórjai egymástól egyenlő távolságra vannak ; olaj- csíkjai fonalakuak. 44. 42. Olaj csíkjai ékalakuak ; magvai széle ellapult ; szir- mai visszás-szívesek, a külsők néha sugárosak. Tapsír- Heracleum. 180 Olajcsíkjai fonalakuak. 43. 43. Magva tojásdad vagy kerek, lapított, karimája meg van vastagodva, ránczosan görcsös ; 5 sinórja alig kivehető ; csészéje 5 fogú ; szirmai sugárosak. Magtaraj. TordyUum. 181 Magva körkörös, lapos, 5 sinórja alig emelkedik fel, igen finom, oldali 2 sinorját kiszélesedett karimá- jától egy rovátk választja el ; belső lapja 2-4 olajcsíku ; sárga virágú. Pásztiuák. Pastinaca. 180 44. Csészéje széle ki nem vehető ; szirmai csonkák, erősen begönyölödöttek^ sárgák ; 5 sinórja fonalaku, a 3 középső élesebb, az oldalt álló 2 kisebb ; belső lapja 2 olajcsíku. Kapor. Anethum. 180 Csészéje 5 fogú. 45. LXXY Lapon 45. Belső lapjain 2-0 olajcsíkja alig kivehető ; magvai kerekdedek vagy tojásdadok vagy hosszukások, laposak, széles hártyások ; 5 sinórja fonalaku, tompa; galléra és gallérkái nincsenek, vagy 1 — sok levelüek ; szirmai visszás-tojásdadok, csorbák. Kocsord. Peucedanum. 178 Belső lapjai olajcsíkjait magrejtője befedi, egyébként a Kocsordhoz mindenben hasonló. Tejér. Thysselinum. 180 46. Sinórjai kopaszok. á7. Sinórjai serte szőrösek. 48, 47. Fő sinórjai kiállók, fonalaknak, 4 mellék sinórja kevésbé kiálló ; belső lapjai 4 olajcsíkuak. Siijtár. Siler. 181 Fő sinórjai fonalaknak, 4 mellék sinórja szárnyas, szárnyai épek ; belső lapjai 2 olajcsíkuak. Bordamag. Laserpitium. 181 48. Fő sinórjai szálas sertések, mellék sinórjai egy soros tüskések ; virágai tökélyesek ; galléra levélkéi szárnyason szabaltak. Murok. Banms. 181 Fő sinórjai szálas sertések, mellék sinórjai 2-3 soros tüskések ; virágai felemások ; galléra levélkéi é]3ek, láncsások. Sziromör. Orlatja. 181 49. Magvai tüskések; 5 fő sinórján kivül 4 mellék sinórja van, oldali két fő sinórja szárnya felületén van. 50. Magvai nem tüskések, hanem néha sertés görcsök- kel rakottak ; mellék sinórjai nincsenek. 52. 50. Magvacskái 7 tüskés sinóruak, mindenik sinóron 2-3 sor tüske van ; levelei egyszerűen szárnyaltak. Degencs. Tiirgenia. 182 Háta fő és mellék sinórjai mind alakjuk, mind tüskéikre nézve különbözők ; levelei 2-3-szor szárnyaltak vagy hármasok. 51. 51. Magvacskái 4 tüskés sinóruak, tüskéi 1-3 sornak . Borzon. Caucalis. 182: LXXVI Lapon Magvacskái háta sűrű tüskés, melyek közt 3 sor serte van. Tüskemag. Torilis. 182 52. Magvacskái sinórtalanok, csaknem hengeresek, csőre 5 sinóru. Órináiika. Aoithriscus 183 Magvacskái sinórosak. sinóraik egyenlők, a két szélső a mag karimáját alkotja. 53. ^3. Magvai szálas-hosszukások, csőrtelenek ; magvacskái 5 tompa sinórúak ; rovátkái 1 olajcsíkuak ; szirmai visszás-szívesek ; bibeszára fonalalaku. Baraboly. ChaerophyUum. 183 Magvai gömb-tojásdadok, oldalról kissé lapítotttak ; 5 sinórja kiálló, hullámosan csipkés, rovátkái olajcsík nélküliek. Bürök. Conmm. 184 3. Rend. Háromterméjűek. Trigynia. 1. Virága tökélyes, alsó. 2. Virága tökélyes, felső. 7. 2. Fák vagy cserjék. 3. Fűféle növények. 5. 3. Tövises fulánku cserjék; tövesei párosak. (V. Ser. 1. R.) Tüskepár. Paliurus, 245 Tövisnélküli cserjék. 4. 4. Csészéje 5 hasábu bokrétája 5 szirmú ; csontárja egymagvu cserje. SzÖDiörcze. JRJms. 249 Sziromnemü' csészéje 5 hasábu, bokrétája 5 szirmú ; 2-3 tokja felfúvódott hólyag, mindenikben 1-2 makkja van. (Néha csak 2 terméje fejlik ki.) Halyogfa. Stapliylea. 244 5. Virágzata 5-7 águ ernyő ; szirmai fogasok. (III. Ser. 3. és X. Ser. 3. R.) Olocsán. Holosteum. 228 Virága magános; hónalj i vagy szárhegyi. 6. ^. Tokja 3 kopácsu ; szirmai épek. (X. Ser. 3. R.) Ludliúr. Alsine. 227 Tokja 6 kopácsu ; szirmai 2 hasábnak. (X. Ser. 3. R.) Csillagliiir. SteUaria. 229 LXXVIÍ Lapon 7, Bokrétája némelyike kerékalaku, némelyike csöves, bogyója egyrekeszü, egymagvu. Baugita. Viburnum. 127 Bokrétája mind kerékalaku, végre letüremlett; bo- gyója 3 rekeszü, 3 magvu. Bodza. Samlmciis. 127 4. Rend. Négyterméjűek. Tetragynia. Csészéje 5 levelű ; 5 szirmú bokrétája előtt húsos 5- 5 pilise van, melyeken behasogatott ikra gom- bocskák vannak ; hegyén nyiló sok kopácsu tokja 1 rekeszű. Boglárpót. Parnassia. 221 5. Rend. Ötteriuéjűek. Pentagynia. 1. Levelei szárnyason szabdaltak ; virágzata ernyős. (XVL Ser. 1. R.) Ár orr. Er ódium. 250' Levelei épek. 2. 2. Bokrétája szabálytalan, sarkantyús. (V. Ser. 1. R.) Fájvirág. Impatiens. 255 Bokrétája szabályos, nem sarkantyús. 3. 3. Virágzata bugás ; egytagú csészéjét aszott hártya sze- gélyezi; bokrétája 5 szirmú; maghona 1 magcsáju. Lelleg. Statice. 84 Virága magános. 4. 4. Tokja 10 rekeszű, 5 kopácsu, rekeszei 1 magvuak ; csészéje 5 levelű, bokrétája 5 szirmú. Len, Liniim. 253 Tokja egyrekeszü, közepén magoszlop áll. 5. 6. Tokja 10 kopácsu. (X. Ser. 4. R.) Madárhúr. Cerastium. 228 Tokja 5 kopácsu. 6. 6. Levelei csomósak, álgyűrűsek. (X. Ser. 4. R.) Csibehiir. Spergula. 225 Levelei ellenesek, pálhátlanok. (X. Ser. 4. R.) Szagyáii. Sagina. 226 LXXVIII 6. Rend. Sokteriuéjűek. Polygyniji. Lapou 1. Levelei szálasok; csészéje 5 levelű, tövön sarkantyús Mizura. Myosunis. 192 Levelei 3 hasábuak vagy tenyeresek ; 5 levelű csé- széje sarkantyutlan. Fuláucs. Ceratoceplialus. 192 VI. Sereg. HATPORODÁSOK. Hexandria. 1. Rend. Egyterméjűek. Monogynia. 1. Virágai csészesek és bokrétások. 2. Virágai leplesek. 4. 2. Virágai alsók. 3. Virágai felsők, csészéje 6 fogú párkány, bokrétája 4-8 szirmú ; bogyója egj magvu. Fákon élődő cser- jécske. (Lásd XXL Ser.) Fakíu. LorantJms. 185 ^, Csészéje 6 levelű ; bokrétája 6 szirmú, szirmai tövén két-két ikra van ; bogyója 2-3 magvu. Borbolya. Berheris. 198 Csészéje 12 fogú, harangalaku ; bokrétája 6 szirmú, hamar elhulló ; két rekeszű tokja sok magvu. Locsaliíir. PepUs. 258 4. Leple sziromnemű. 5. Leple csészenemű (átlátszó vagy aszott hártyás) 6 levelű. 16. ^. Leple felső. 6. Leple alsó. 8. 6. Leple tölcséralaku, 6 hasábu ; egyenes szálcsái bok- rétája csöve felső részéhez nőttek, 3 porodája a másik 3-nál kisebb. Sárika. Sternhergia. 49 Leple harangalaku. 7. 7. Szirmai egyenetlenek, külső 3 szirma tojásdad lán- csás-hegyes, fejér, a 3 belső kurtább, hegyén kicsí- pett, sárgás zöld csíkos. Hóvirág. Galantlws. 49 Mind a 6 szirma egyenlő, tompádadon megvastago- dotthegyű. Tözike. Lencojum. 49 Lxxrx Lapon 8. Leple 6 fogú vagy 6 metszetű. 9. Leple 6 szirmú. 10. 9. Termése bogyó, bogyója 3 rekeszti, rekeszei 1 mag- vuak ; leple harangalaku vagj^ csöves. OyöugyTirág. Convallaria. 46 Termése tok ; leple gömbded vagy hengeres, tetején elszükült s igen apró 6 fogú. Gyöngyike. Miiscari. 45 10. Bibeszára hegye 3 metszetű ; harangalaku leple kocsánykája czikkes ; bogyója 3 rekeszű, rekeszei 2 magvuak. Jíyulárnyék. Asparagns. 45 Bibeszára hegye ép vagy nincs is ; bibéje tompa vagy 3 karélyu. 11. 11. Felálló portokai aljokkal nőttek szálcsái hegyeire, szálcsái fonalaknak ; szirmai tövön egyenlők, felül kinyíltak, sárgák ; tokja 8 rekeszű. Sárma. Gagea. 41 Portokai bigyesztve derekkukkal nőttek szálcsái hegyeire. 12. 12. Leple tövén egy hosszú mézbarázda van ; bibeszá- ra egytagú ; bibéje 3 szögű. Liliom. Lüium. 40 Leplében nincs mézgödör. 13. 13. Leple töve kocsánykájával czikkesen összeragadt kocsánykává húzódik össze. Hölye. Antliericum. 40 Leple töve nem húzódik össze czikkes kocsány- kává. 14. 14. Ernyőjét virágzás előtt közös hártya-burok zárja magába ; porodái tövei leplével összenőttek. Hagyma. AlUum. 42 Közös burokhártyája nincs. 15. 15. Leple kékszínű ; porodái leple tövéhez nőttek. Csilla. Scilla. 42 Leple fejér vagy zöldes fejér, porodái szirmain belől a vaczkából nőttek. Zölűcsík. OrnitJiogalum. 40 LXXX Lapon 16. Virágai oldalt álló buzogány alakú hengeres tor- zsán ülnek ; leple 6 szirmú ; bibéje száratlan. Kálmos. Acorus. 5B Virágzata sátorozó vagy tömött füzér ; bibe szárán fonalaku 3 bibe van. 17. 17, Tokja 3 kopácsu, 1 rekeszü, 3 magú ; levelei pázsit- nemüek, la^Dosak. Liicza. Luzula. 39 Tokja 3 kopácsu, 3 rekeszű, sok magvu ; levelei fél- hengeresek, válusformák vagy nincsenek. Szittyó. JímcHS. 37 2. Rend. Kétterméjűek. Dig-yuia. Láncsás levelű fa. (V. Ser. 2. R.) Celtisz. Celtis. 64 3. Rend. Háromterméjűek. Trigynia. 1. Virága csészés és bokrétás ; csészéje 3-4 metszetű vagy hasábu ; bokrétája 3-4 szirmú ; porodája 3-4-6-8. (VIII. Ser. 4. R.) Látonya. Elatine. 241 Virágának nincs csészéje, csupán lej^le van. 2. 2. Leple egytagú, tölcséres, csöve hosszú, 3 rekeszű tokja felfúvódott. Kikerics. Colchicum. 40 Leple 4-6 hasábu. vagy szirmú, csövetlen : virágzata fűzéres. 3. 3. Leple 4-5 hasábu, hasábjai egyenetlenek. (VIII. Ser. 1. R.) Czikkszár. Pohjfjonum. 78 Leple 6 szirmú. 4. á. Maghona egy, bibeszára 3, bibéje tollas ; leple csé- szenemű ; leple belső szirmai a külsőknél nagyob- bak, összetartok s később háromszögű magvait takarják; virágai néha porodások és termések, néha felemások, néha kétlakiak. Lórom. Biiinex. 76 Maghona három. 5. 5. Maghona tövön összenőtt s teteje bibeszárrá kes- kenyedő ; portokai keresztbe nyílnak fel s ilyen- kor tálcsaalakuak. Zászpa. Veratrnm. 39 LXXXI Lapon Maghona 0-6, tokja megérésekor tengelyéről alól felfelé hasadva válik el ; bibeszára nincs, 3-6 bibéje tollas. Hiitsza. Triglocliin. 36 4 Rend. Hat - sokterméjüek. Polygynia. 36 1. Leple 6 szirmú. (VI. Ser. 3. R.) Hutsza. Triglocliin Virága tökélyes ; csészés és bokrétás. 2. 2. Csészéje 3 levelű ; bokrétája 3 szirmú ; termése gyű- rűben álló, legalább 6 vagy sok tokból áll, min- denikben egy mag van. Hídör. Alisma. 37 Csészéje 6-10 hasábu, bokr. 6-20 szirmú. (XI. Ser. 4. R.) Fülfü. Sempervivttm, 186 VII. Sereg. HÉTPORODÁSOK. Heptandria. 1. Rend. Egyterméjüek. Monogynia. Csészéje 5 fogú, harangalaku ; bokrétája egyenetlen 5 szirmú; tüskés, leginkább 3 rekeszű tokja csak- nem gömbalaku. Bokrétafa. Aesculus. 243 VIII. Sereg. NYOLCZPORODÁSOK. Octandpia. 1. Rend. Egyterméjüek. Monogynia. 1. Virágai tökélyesek. 2. Virágai tökélytelenek, alsók. G. 2. Leveletlen, pikkelyes szárú növény; virágzata szár- hegyi fürt; 5 szirmú bokrétája 10, négyszirmu bokrétája S porodás. (X. Ser. 1. R.) Gazillat. Monotropa. 170 Leveles szárú növények. 3. 3. Fa vagy cserje; virágai felemások; csészéje 5 fogú bokrétája 5 szirmú ; bibeszára 1-3 bibéjű ; termése 1-2 magvu s két szárnyú leppendék. (XXTI. Ser.) Jávor. Acer. 241 Fűféle növények. 4. 6 LXXXII Lapon 4. Bokrétája 4 &zirmu. 5. Bokrétája egytagú ; csészéje 8 metszetű ; bokrétája gyertyatartóalaku, 8 metszetű, sárga ; porodái bok- rétája csövéhez nőttek. Klóra. Chlora. 131 5, Piros szirmai a csészéjéhez nőttek ; hosszú, csöves tokjába zárt magvai koszorúsak, azaz i^elyhes bó- bitájuak. Csöyirics. Epilőbmm. 255 Sárga szirmai a csészéje torkolatjához nőttek, mag- vai nem koszorúsak, azaz bóbitátlanok. Csészekürt. Oenotliera. 255 6. Bibéje 2-3 ; porodája 5-8 ; 3-5 hasábu leple felső része színes, később egy magvu makkocskáját ta- takarja. Czikkszár. Polygonim. 78 Bibéje egy. 7. 7. Leple 4 metszetű, színes, lehulló ; porodái leple csö- véhez nőttek ; csontára 1 magvu. Apró cserje. Boroszláu. Daphne. 81 Leple 4 metszetű, zöldszinű, elhervadó s egymagvu makkocskáján állandó ; porodái csészéje csövéhez nőttek. Egy nyári növény. Cziczö. Passerina. 81 2. Rend. Kétterméjűek. Digynia. 1. Faféle növény ; leple harangalaku 4-5 vagy 8 met- szetű. (V. Ser. 2. R.) Szilfa. Uhmts. 63 Fűféle növény. 2. 2. Csészéje 4 tagú ; bokr. 4 szirmú. (X. Ser. 3. R.) Csitre. Moeliringia. 228 Leples virágú növények. 3. 8. Leple 4-5 metszetű, félig felső, belől sárga színű ; egy rekeszű tokja 2 csőrű, sok magvu. A felsőbb virágai 10 porodások. Veselke. Chrysosplenimn. 187 Leple alsó 4-5 hasábu, verhenyes vagy zöld. (VIII. Ser. 1. R.) Czikkszár. Pohjfjonum. 78 LXXXÍII Lapou 3. Rend. Háromterméjűek. Trigjnia. 1, Csészéje 4 tagú ; bokr. 4 szirmú. (X. Ser. 3. R.) Ludliiír. Alsine. 227 2. Leple 4-5 hasábu. (VIIT. Ser. 1. R.) Czikkszár. Polygomm. 78 4. Rend. Négyterméjűek. Tetragynia. 1. Csészéje 4 levelű ; bokrétája 4 szirmú, szirmai csé- széje leveleinél keskenyebbek ; bogyója 4 rekeszü. Czillár. Paris. 45 2. Csészéje félig felső, szárhegyi virágában levő 2 ka- rélyu, az oldaliban 8 karélyu ; szárhegyi virága bokrétája 4 metszetű, az oldalié 5 metszetű ; poro- dája 8-10 ; bogyónemű tokja 4-5 rekeszű. Koczkagyöugy. Adoxa. 128 3. Csészéje 3-4 metszetű vagy hasábu ; bokrétája 3-4 szirmú ; porodája 3-4-6-8 ; tokja 3-4 rekeszű. Látoiiya. Elatine. 241 IX. Sereg. KILENCZPORODÁSOK. Enneandria. 1. Rend. Hatterméjűek. Hexagynia. Lei^le 6 szirmú, színes ; 6 tokja össze van nőve s ezek belső oldalaikon nyílnak. Elecs, Butomus. 37 X. Sereg. TIZPORODÁSOK. Decandria. 1. Rend. Egyterméjűek. Monogynia. 1. Bokrétája szabályos. 2, Bokrétája szabálytalan. 5. 2. Szálcsái tövön összenőttek. 3. Szálcsái szabadok. 4. 3. Kocsányai 1-2 virágnak ; porodája 10 vagy 5, tokja kalászai kopaszok. (XVL Ser. 1. R.) Gerely. Geránium. 251 LXXXIV Lapon Kocsányja ernyösek porodája 10, öt terméketlen; tokja kalászai belölröl szakálosak. (XVI. Ser. 1. R.) Árórr. Erodimn. 250 ám Csészéje 4-5 levelű, 5 szirmú vagy hasábn bokré- tája sárgn ; tokja 5 pupii vagy 5 tövisű. Sznrdancs. Trihulus. 250 Csészéje 4-5 levelű; szirmai harangalakulag állanak össze, tövön púposak ; tokja 5 kopácsu, halvány sárga, levél helyett pikkelyes szaru; élődi növény. Gazillat. Monotropa. 170 5. Virágzata szárhegyi fürt ; bokrétája 4 szirma fel- felé, az ötödik lefelé áll ; 5 karélyu maghona kurta kocsánykán űl. Ezerjó. Díctamnus. 250 Virágai a fa ágai oldalából csomósán nőnek ki ; bokrétája pillangós szabású, 5 szirmú ; termése hüvely. Czerczis. Cercis. 29S 2. Rend. Kétterméjűek. Digynia. 1. Virága tökély telén. 2. Virága tökély es. 3, 2. Leple 4-5 fogú ; megkeskenyedett csészéje fenekén álló termése egy magvu. Sziklár. Sclerantlins. 225 Leple félig felső, 4-5 metszetű, sárga; tokja 2 csőrű ; levelei vesealakuak. (VIII. Ser. 2. R.) Veselke. ührysosíjlenium. 187 3. Tokja 2 csőrű, 2 rekeszű, megérésekor csőrei között kilyukad ; csészéje 5 fogú vagy 5 hasábu. Kötör. Saxifraga. 187 Tokjának nincs csőre, 4 kopácscsal nyílik fel. 4. 4. Csészéje töve pikkelyes. 5. Csészéje tövén nincsenek pikkelyek. (>. 5. Szirmai hosszú nyaknak, csészéje csöves hengeres ; virágzata vagy csomós, vagy magános. Szegfű. Diantlms. 231 LXXXV Lapon Szirmai nyakatlanok, lassanként szélesednek el ; csészéje harangalaku ; virágzata szárhegyi bog- ernyő. Ékfü. Tunica. 233 "6. Szirmai nyakatlanok, lassanként szélesednek el ék- alakuvá. Derczefü, Gypsophyla. 232 Szirmai hosszú nyaknak. 7. 7. Ötfogu csészéje hengeres körkörös-hosszudad ; mag- hona 1 rekeszű, sok magvu. Szappaiifíí. Saponaria. 233 Öt fogú csészéje tojásdad-tornyadzó alakú, termése csészéje megnő s 5 szárnyú ; maghona alja 2-3 rekeszti. Bög-reszeg. Vaccaria. 233 3. Rend. Háromterméjűek. Trigynia. 1. Csészéje egytagú, 5 fogú ; bokrétája 5 szirmú. 2, Csészéje 5, néha 4 levelű ; bokrétája is 5, néha 4 szirmú, tokja mélyen hasábos, vagy a hegyén fogas. 3. 2. Bogyó termése 1 rekeszű ; csészéje poháralakuan harangalaku ; egymástól távolacska álló szirmai 2 metszetüek. Kukiiba. Ciicuhahis. 23G Tok termése fenekén 3 rekeszű ; csészéje hengeres vagy ékalaku 10-20 vagy 30 sinórú ; szirmai épek, kicsípettek vagy 2 metszetüek. Sziléne. Silene. 234 3. Tokja 3 kopács u. 4. Tokja 6, néha 4 kopácsu. 5. 4. Szirmai épek, néha csorbák ; magvai vesealakuak, szárnyatlanok. Ludliúr. Alsine. 227 Szirmai épek; magvai három szögüek vagy kerekded visszás-tojásdadok, szárnyatlanok, vagy szárnyasok. Pikkeljiiiir. Lepif/omm. 226 5. Szirmai épek, vagy alig csorbák. 6, Szirmai fogasok vagy bemetszettek, 7, 6. Tokja 4-6 kopácsu; magvainak köpenyalaku pót- léka van. Csitre. Mocliringia. 22S LXXXVI Lapon Tokja 5 kopácsu, magva vesealaku, pótnélküli. Homokhúr. Arenaria. 228 7, Szirmai fogasok; porodája 3-5; ernyős virágzata 3-7 virágii. Olocsán. Holosteum. 228 Szirmai mélyen csorbák, vagy 2 hasábnak. Csillagliúr. Stellaria. 229 4. Uend. Ötterméjüek. Pentag-ynia. 1. Maghona egy. 2, Maghona 5, melyek tövön összenőttek ; az egész növény húsos (pozsgás). Szaka. Sedum. 186 2. Csészéje egy tagú, 5 fogú ; bokrétája 5 szirmú, szirmai nyakasok, és torokban pillenpátyosak. 3. , Csészéje 5 levelű ; bokrétája 5 szirmú. 5. 3. Tokja tövön 5 rekeszü, felső részén nincs elrekgetve szirmaival szemben eső részén 5 foggal nyílik fel. Enyveiicz. Viscaria. 237 Tokja 1 rekeszü. á, 4. Tokja csészéje fogaival szemben eső részén .5 foggal nyílik fel ; bibeszárai csésze fogaival állanak szemben. Konkoly. Agrostemma. 237 Tokja 10 foggal nyílik fel. Mécsvirág. Lychnis. 236 5. Szálcsái tövön összenőttek ; tokja 3 ormóju s ormóin nyílik fel ; levelei hármasok ; levélkéi visszás-szí- vesek. Sósdi. Oxalís. 255 Szálcsái szabadok, azaz ; semmi részök sem nőtt össze. 6. 6. Termése bogyónemü, 4-5 rekeszü; csészéje félig felső, szárhegyi virágában két, az oldaliban három karélyu ; szárhegyi virága bokrétája 4, az oldalié 5 metszetű, porodája 8-10. (VIII. Ser. 4. R.) Koczkagyöugy. Adoxa. 128 Termése tok. 7. 7. Magva köralaku, szárnyas ; tokja 5 kopácsu, poro- dája 5 vagy 10 ; líálhái vékony hártyások, Csibeliiír. Spergnla. 225 LXXXVII Lapon Magva szárnyatlan. 8. 8. Szirmai épek, 4-5-en vannak; porodái 4-5-10; tokja 4-5 kopácsu; magvai vesealakuak. Szagyáu. Sagina. 226 Szil-mai csorbák, vagy bemetszettek, 5-en vannak ; porodája 10 vagy 5. 9. 9. Szirmai 2 metszetüek, vagy a hegyén csorbák ; tokja hengeres vagy hengeres-kupalaku, tetején 10 kis foggal nyílik fel. Madárhúr. Gerastiim. 228 Szirmai 2 hasábnak ; tokja tojásdad-ötszögü, 5 ko- pácsu, kopácsai hegyükön behasítottak. Piihar. Malachium. 230 XI. Sereg. TIZENKÉTPORODÁSOK. Dodecandria. 1. Rend. Egyterméjüek. Monogynia. 1. Virága tökélytelen ; harangalaku leple felső, 3 met- szetű, állandó : portokai áralaku szálcsái közepére ji^t^ek. Kapotnyak. Ascmm. 82 Virága tökélyes. 2. 2. Tokja derekán nyíló. Csészéje 2 hasábu ; sárga bokrétája 5 szirmú ; poro- dája 6-12. Porcsin. Portulaca. 224 Tokja tetején nyíló. 3. 3. Csészéje hengeres, 8-12 fogú; piros bokrétája 6 szirmú, porodája 12 vagy 6. Füzéiiy. LijtJirum. 258 Csészéje 5 levelű; bokrétája 5 szirmú; porodája 12-15 ; tokja 3 rekeszü, sokmagvu. Harmala. Pegamm. 250 2. Rend. Kétterméjűek. Digynia. Csészéje 5 metszetű, csészéje csövén kezdetben puha, később megnőtt s megkeményedett horgas tüskék nőnek; porodái 6 vagy 12, vagy 15. Párló. Agrimonía. 267 LXXXVIIl Lapon 3. Kend. Háromterméjűek. Trigyuia. 1. Virága tökélyes ; csészéje 5-7 hasábu ; bokrétája szabálytalan, 5-7 egyenetlen szirmú ; tokja hártya- nemű, 3-6 foggal tetején nyíló, sokmagvii. Rezeda. Beseda. 218 2. Virága tökélytelen ; leple harangalaku, 4-5 metsze- tű ; kocsánykás tokja 3 czikkű. (XXL Ser. 2. R.) Fütéj, Eiiphorhia. 245 4. Rend. Öt - sokterméjűek. Penta-polygynia. Csészéje 6-12 hasábu ; bokrétája 6-20 szirmú, me- lyek tövön egymással és a porodákkal összenőt- tek; porodája 12-40; bibeszára és tüszője 6-20. Fülfü. Semperviviim. 186 XII. Sereg. HUSZPORODÁSOK. loosandria. 1. Rend. Egyterméjűek. Monogynia. 1. Virága felső. 2. Virága alsó ; csészéje 5 metszetű ; bokrétája 5 szirmú. 3. 2. Csészéje 4-5 hasábu ; bokrétája 4-5 szirmú ; bibe- szára 4 metszetű ; tokja 4-5 kopácsu. Jézsafa. Pldladelplms. 259 Csészéje 5 metszetű ; bokrétája 5 szirmú, csontárja 1-5 csontmagvu. Galagonya. Cratefjus. 260 3. Csontár termése nem húsos, száraz takarója sza- bálytalanul felrepedezik, csontja lyukacsos. Moudola. Amygdcdus. 268 Csontár termése húsos. 4. 4. Csontára csontja ránczosan barázdolt, barázdáiban lyukak vannak. Baraczk. Persica. 269 LXXXIX Lapon Csontára csontja sima, vagy ránczosan barázdolt, azonban nincsen meglyukgatva. 5. 5. Virágai magánosak vagy kettősek ; húsos termése mindkét végén elhegyesedö vagy körkörös vagy gömbalaku, hámja mindenkor hamvas. Szilva. Fnmns. 269 Virágzata csomós, vagy ernyős, vagy fürtös ; hiisos termése gömb- vagy szívalaku, hámja nem ham- vas. Meggy. Cerasus. 270 2. Rend. Két - Öt terméjűek. Di-pentagynia. 1. Virágai tökélytelenek, szárhegyi gombot alkotnak ; leple alsó, 4 hasábii ; maghona 2-3 ; bibeszára és bibéje ecsetalaku. (XXI. Ser. 2. R.) Cs«lbaír. Potcríum. 268 ■ Virágai tökélyesek. 2. 2. Virágai alsók vagy félig alsók ; csészéje 5 metszetű ; bokrétája 5 szirmú ; 3-12 tokja (tüszője) 2-6 magvu ; virágai néha kétlakiak. (XXII. ser.) Bajnócza. Spiraea. 268 Virágai felsők ; csészéje 5 hasábu, állandó. 3, 3. Termése csontár. 4. Termése alma vagy bogyó. 5. 4. Csontára végén levő gödre keskenyebb, mint a csontára átmérője. 1-5 csontmag van húsában. Galagonya. Crategus. 260 Csontára végén levő gödre csaknem olyan széles, mint a csontára átmérője, húsában 5 csontmag- va van. Nászpolya. Mespüits. 260 5. Bogyója 1-5 magú, nincsen elrekeszelve, hanem magvait finom hártya takarja ; virágzata boger- nyős ; bokrétája szirmai kerekdedek. Berekeiiye. Sorbics. 259 xc Lapon Alma termésében magvait rugalmas pergamen hár- tya takarja. 6. 6. Almája 5 rekeszü, rekeszeiben 2 mag van. Körtefa. Pijrus. 259 Almája 5 rekeszű, rekeszeiben sok mag van. Birs. Cydonia. 259 3. Rend. Sokterméjűek. Polygynia. 1. Csészéje 5-9 metszetű, metszetei egy sorban van- nak. 2. Csészéje 8-10 metszetű, metszetei két sorban van- nak, a külső sorban álló metszetek pótléknak látszanak. 4, 2. Csészéje alja és csöve húsos, kancsó vagy gömb- alaku, ebből kifejlett húsos, — csipke, — ter- mésébe van számos magva bezárva. Rózsa. Eosa. 261 Csészéje lapos vagy harangalaku. 3, 3. Csészéje harangalaku, termése 3-12 tok (tüsző). (Lásd 2. Rend.) Bajuócza. Spiraea. 268 Csészéje csaknem lapos ; sok maghona félgömb vagy kúpalakú vaczkára van nőve ; maghonai egy gömb- ded vagy kúpalakú csomóban egyesült apró cson- tárokká fejlenek ki. Szederj. Bubiis. 262 4. Terméskéire állandó bibeszára csákósan ránő. Czíklász. Geum. 267 Terméskéi csákótlanok. 5. 5. Vaczka virágzás után húsos leves álbogyóvá fej- lik ki, melynek felszínébe vannak a magvai be- süppedve. Szamócza. Fragaria. 263 Vaczka száraz, nem húsos, domború vagy golyóala- ku ; bokrétája 5, néha 4 szirmú. Pimpó. Potentüla, 264 XCE XIII. Sereg. SOKPORODÁSOK. Polyandria. 1. Rend. Egyterméjűek. Monogynia. Lap Ott 1. Csészéje sziromnemű, a felső levele sarkantyús. (XIII. Ser. 2. R.) Sarkvirág. Delpliinium. 19 7 Sem a csészéje, sem a bokrétája nem sarkantyús. 2. 2, Szárazi növények ; 4-5 szirmú bokrétások. 3. Vízi növények, sok szirmú bokrétások. 8. 3, Bokrétája 4 szirmú. 4. Bokrétája 5 szirmú. 7. 4. Csészéje 2 levelű, lehulló. 5. Csészéje 4 levelű, lehulló ; portokai szálcsái kiszé- lesedett tetejére nőttek ; termése 1 rekeszü, bogyó. Takta. Actea. 198. 0, Bibéje 2 karélyu; tokja beczőalaku, 2 kopácsu. 6. Bibéi maghona tetején sugárosan körben állanak, 4-20 sugárnak ; tokjának középen össze nem érő 4-20 válaszfala van, tokja állandó bibéi tövén lyukadozik ki. jffák. Papaver. 198 6. Virágzata ernyős ; tokja 1 rekeszü, magvai kopá- csai közé nőtt magtartóra nőnek s tövéről kezd felnyílni. Az elszakasztott növényből verhenyes sárga téj foly. Gódircz. Chelidonium. 199^ Virágai magánosak ; tokja kopácsai közt kifejlett taplós válaszfalánál fogva 2 rekeszü, hegye felől kezd felnyílni. Szarutok. Glaucium. im 7, Fa, kocsányjain pergamennemű sárgás zöld marva- ja van ; csészéje 5 levelű, elhulló ; makkocskane- mű tokja 1-2 magvu. Szodókfa. Tilia. 240 Fűféle növény, vagy apró cserje ; csészéje állandó ; tokja 1 rekeszü vagy tökélytelen 3 rekeszü, 3 kopácsu. Tetemtoldó. Helianthemum. 220' XCII Lapon 8. Csészéje 4 levelű ; bokrétója fejér, külső szirmai csészéjénél valamivel hosszabbak, nincs rajtok méz- gödör. IVinifa. Nymphaea. 219 Csészéje 5 levelű ; bokrétája sárga, szirmai csészéjé- nél kurtábbak, hátukon mézgödör van. Tórózsa. NuiMr. 220 2. Rend. Két - sokterméjűek. Di-polygynia. 1. Maghona sok magcsáju ; tokja belső oldalán n3''ílik. 2. Maghona 1 magcsáju ; termései fel nem nyíló mak- kocskák. 9. 2. Virága szabálytalan ; csészéje sziromnemü pilis, a felső sisakos vagy sarkantyús. 3. Virága szabályos ; csészéje hasonlóul sziromnemü pilis. 4. 3. Pilise felső levele sisakosán boltos ; 2-5 szirma csé- széje leveleinél kisebb, sisakja alárejtőzött, a 2 felső nyakas, kámzsaalaku, a 3 alsó szálas vagy nincs meg; tüszője 3-5. Sisakvirág. Aconitnm. 198 Pilise felső levele tövön csöves sarkatyus, bokrétája 4 szirmú, a 2 felső sarkantyús szirma a csésze sarkantyúja csövébe nyúlik, vagy minden szirma sarkantyúvá nőtt össze ; tüszője 1-5. SarkTirág, Bélplüninm. 197 4. Virágának csupán leple van, leple 5 szirmú, sárga ; tüszője 5-10. Grólyaliír. Caltha. 196 Virága csészés és bokrétás, de a csészéje színes pilis. 5. •5. Egyenlően tölcséres 5 szirma alól sarkantyús, melyek pilise lapos 5 levelével váltogatva állanak. Czámoly. Aquilegia. 197 Szirmai csövesek. 6. €. Pilise lehulló. 7. Pilise állandó ; bokrétája 8-10 szirmú, szirmai csö- vesek. Hunyor. Hélléborus. 196 XCIIL Lapon 7. Tokja kocsánytalan. 8, Tokja hosszú koesányii ; csészéje 5-8 levelű ; bokré- tája nyakas, lemeze csöves. Sziralj. Eranthis. 196 8. Pilise 5 levelű ; 5-10 szirma nyeles, csöves, 2 ajakn, mindenik tövén egy pikelylyel fedett mézgödör van ; feltuvódott 5-10 tokja egymással félig ösz- szenött. Kandilla. Nígella. 197' Pilise 5-8 levelű ; szirma 5, csöves, ajakas ; lapitott 2-3 tokja nincs összenőve. Gralamó. Isopynim. 197 9. Virága tökélyes ; bokrétája 5— s több szirmii. 10. Virága tökélytelen. 13. 10. Szirmai nyaka fonalaku, lemezénél hosszabb. Apró növény. Mizura. Myosurus. 192 Szirmai nyaka kurta vagy nincs is. 11. 11. Szirmai nyakatlanok s tövükön nincsen mézgödör ; csészéje 5 levelű. Hérics. Adonis. 191 Szirmai kurta nyaknak s tövükön pikkelyes méz- gödör van. 12. 12. Terméskéi egyrekeszűek ; csészéje 3-5 levelű ; bok- rétája 5 s több szirmú. Sziroiiták. Rammeulus. 192; Terméskéi 3 rekeszűek, rekeszei közül egyben van mag, kettő terméketlen. Fnláncs. Ccratoceplialus. 192 13. Leplei a bimbóban fedelékeson hátalják egymást. 14. Leplei a bimbóban kopácsosak, vagy a széleik befelé türődtek ; magvai tollas csákósak. Bérese. Clemaüs. 188 14. Csőrös vagy csákós magvai félgömb vagy kúpalakú vaczkához nőttek. Kököresín. Anemone. 190 Csőrtelen magvai tányéralaku vaczkához nőttek. Viriiáiiez. ThaUctmm. 188 XCIV XIV. Sereg. KÉT FŐBB PORODÁSOK. Didynamia. 1. Rend. Fedetlen magvuak. Gymnospermia. Ezen rendbe tciHozó növények csészéje fenekén 4 marjlion van. 1. Porodája kettő. 2. ^^i'^'' Porodája négy, melyek közül 2 egyenlő magas, 2 egyenlő alacsony. 3, 2. Bokrétája tölcséres, 4 metszetű ; szélesebb metszete kicsípett; csészéje 5 fogn. (II. Ser. 1. R.) Peszércz. Lycopíis. 133 Bokrétája ajakas, felső ajaka sarlóalakuan elörebajló, alsó ajaka 3 karélyu ; szálcsái felső részei alsó részére csuklósan nőttek. (II. Ser. 1. R.) Zsálya. Salvia. 134 S, Porodái és bibeszára bokrétája csövéből nem ér- nek ki. 4. Porodái és bibeszára, vagy legalább a bibeszára bok- rétája csövéből egészen a torkáig érnek. 6. 4. Bokrétája nem ajakas, szűk csövű, kiterült karimája 5 metszetű, metszetei egyenetlenek, az alsó a töb- binél nagyobb ; 4 maghona összenőttnek látszik, azonban a belőle fejlett s megérett 4 makkocskája széllyelválik. (XIV. Ser. 2. R.) Galambócz. Verhena. 145 Bokrétája ajakas vagy ásitó. ő. -5. Bokrétája csészéjénél hosszabb, felső ajaka felálló, 2 metszetű ; csészéje csöves 5-10 fogú, nem ajakas vagy néba csaknem ajakas ; makkocskái 3-élűek, felül csonkák. Pemet. Marrnbiim. 139 Bokrétája csészéjénél kurtább, felső ajaka ép ; csé- széje 2 ajakú ; gyűrűi 6 virágú ; makkocskái tom- pa ormójuak, felső részök lekerekített tompák. Bibetyü. Sideritis, 138 ^, Porodái szorosan egymás mellett állanak s legalább a virág kinyílásakor párhuzamosan a bokréta felső ajaka alá vonulnak. 7. xov Lapon Porodái elállanak egymástól, felső részök vagy na- gyon széllyeláll, vagy összefelé tart, azonban egyenesek. 23. 7, Bokrétája felső ajaka vagy egészen hiányzik, vagy igen kurta, porodáinál sokkal kurtább. 8. Bokrétája felső ajaka előre tartó, legalább is akkora, mint a porodái. 9. 8, Felső ajaka nincs, hanem ennek a helye be van hasítva, melyből nyúlnak ki a porodái ; bokrétája csövében nincsen szőrkör. Tarorja. Teiicrium. 143 Felső ajaka igen kurta, kicsípett; bokrétája csövé- ben belől szőrkor van. Kacskanyak. Ajuga. 144 9, Csészéje egyenlő 5 vagy 5-nél kevesebb fogú, fogai nem alkotnak két ajakat. 10. Csészéje 5, vagy 5-nél kevesebb fogú, fogai szembe- tünőleg 2 ajakot alkotnak. 20. 10. Bokrétája alsó ajaka 2 karélyu, alsó ajaka két oldalán a torka szélénél két szálka foga nőtt. Tátkanaf. Lamium. 142 Bokrétája alsó ajaka 3 karélyu, vagy apró oldalka- rélyai miatt épnek látszik. 11. 11. Bokrétája csöve alsó részében belől szőrkör van melynek kívülről begyürődzés felel meg. 12, Bokrétája csövében nincs szőrkör. 16. 12. Bokrétája alsó ajaka metszetei virága kinyílása után egy áralaku metszetté göngyölödnek össze ; makko cskái 3 élűek, csonkák ; tenyeres levelei 3-5 metszetűek. Gyöugyhím. Leonurus. 141 Bokrétája alsó ajaka metszetei nem göngyölödnek össze ; levelei épek. 13. 13. Szálcsái tövén bokrétájához nőtt részén alól felfelé görbülő pótok vannak ; bokrétája felső ajaka boltos. Bnndi. Phlomis. 143 Szálcsái tövén nincsenek pótok. 14. XCVI Lapon 14. Bokrétája alsó ajakának mind a három metszete hegyes, felső ajaka boltos, csijDkés ; bokrétája sárga. Mamó. Galeobdólon. 143 Bokrétája alsó ajakának legalább a közép metszete vagy tompa vagy ki van csípve ; bokrétája nem sárga, hanem más színű. 15. 15. Hosszabb két porodája virágpora kiszórása után, a virágból kifelé fordul, kihajlik. Hunyász. í5'íac%.9. 139 Porodái virágpora kiszórása után is felfelé állanak. Pesztercze. Bállota. 143 16. Alsó ajaka mindkét oldalán egy-egy púpja van, ezen kiálló púpok alól üregesek. Foganött. Galeopsis. 140 Alsó ajakán nincsenek púpok. 17. 17. Felső ajaka mélyen kicsípett, vagy csaknem a kö- zepéig be van metszve. 18. Felső ajaka ép, vagy alig sekélyen kicsípett. 19. 18. Alsó ajaka közép karélya kerekded, domború, csipkés, oldalkarélyai aprók s ugy látszanak, mint- ha a torka szélei volnának letüremlve. Csipkepitty. Nepeta. 136 Alsó ajaka közép karélya visszás-szíves ; oldalkaré- lyai ki vannak fejlődve ; portokai páronként X-et alkotnak. Repkény. Glechoma. 136 19. Makkocskái tetejei le vannak kerekítve ; levelei íszíves-hosszukások. Befiómka. Betonica. 139 Makkocskái csonkák, tetejei 3-szögü lapnak ; leve- lei nyélbe keskenyedők. Kajtár. Chaiturus. 142 20. Bokrétája csövében belől szőrkör van ; szálcsái por- tokain felül kurta fulánkkal vagy foggal végződ- nek ; csészéje felső ajaka csonka és csekély 3 fogú, alsó ajaka 3 metszetű ; bokrétája felső ajaka bol- tos, ép, alsó ajaka 3 metszetű, középső metszete a két oldalinál nagyobb. Yillahíiii. Prunella. 137 XCVII Lapon Bokrétája csövében nincs szőrkor ; szálcsái nem nyiű- nak portokain át fogason. 21. 21. Csészéje 2 ajakú, ajakai épek, felső ajaka liátán egy felfelé álló pikkelyalaku pótja van, ajakai virágzás Titán becsukódnak ; bokrétája felső ajaka boltos, 3 metszetű, alsó ajaka é\^. Csnkóka. Sciitellaria. 137 Csészéjének legalább az egyik ajaka be van vag- dalva. 22. 22. Csészéje harangalaku, bokrétája csövénél sokkal bővebb, szabálytalan 3-4 fogú; bokrétája felső ajaka ép, vagy sekélyen kicsípett. Mozsái-Tirág. Melittis. 138 Csészéje csöves, két ajakú ; bokrétája felső ajaka 2 hasábu, torka felfúvódott. Pofóka. Dracocephalum. 137 23. Bokrétája ajakai csaknem egyenlők. 24, Bokrétája ajakas vagy ásitó. 25. 24. Csészéje 5 fogú, nem ajakas, torka nyílt ; azaz elvirágzás után szőrök nem zárják be ; bokré- tája tölcséres 4 metszetű. Menta. Menthet. 132 Csészéje 2 ajakú, felső ajaka 3 metszetű, fogai 3 szögű-láncsások, alsó ajaka 2 metszetű, fogai ár- alakuak, elvirágzás után torkát szőrök zárják be ; tölcséres bokrétája csöve hasas torkú. Csombor. Pitlegium. 132 25. Hosszabb két porodája egyenes s felül egymástól elállanak. 26. Mindenik porodája portokaival együtt összetart 27. 26. Csészéje tövét csészéjénél hosszabb murvák kör- nyezik. Miirvapikk. Origanum. 133 Csészéjét murvák nem környezik, csészéje 2 ajakú torkát virágzás után szemszőrök zárják be. Démutka. TJiymus. 138 27. Virágzata gyűrűit sertealaku számos murva gallé- lérozza körül ; csöve hengeres csészéje torkát szem- 7 XCVIII Lapon szőrök zárják be ; bokrétája felső ajaka lapos, alsó ajaka 3 metszetű. Pereszléii. Clinopodiiiw. 134 Virágzata gyűrűinek serte murva gallérai nincsenek ; tojásdad csészéje tövön rendszerint púpos. Kalamiiita. Calamintha. 134 2. Rend. Fedett magvuak, vagy magrejtősek. Angiospermia. 1. Porodája kettő. 2. Porodája négy, melyek közül 2 egyenlő liosszu, 2 egyenlő alacsony. 3. 2. Bokrétája sarkantyús, ásitó, ínyes ; csészéje 2 egyenlő levelű, tokja egyrekeszű. — Vízi növény. (II. Ser. 1. R.) Reiicze. Utricularia. 167 Bokrétája ajakas, 2 ép porodája mellett van még két ki nem fejlett porodája is ; tokja 2 rekeszű. (II. Ser. 1. R.) Csikorka. Gratiőla. 159 3. Maghona 4 rekeszű, 4 magcsáju, megérésekor azon- ban 4 makkocskává válik el. (XIV. Ser. 1. R.) Galambócz. Verbéna. 145 Maghona 1-2 rekeszű, kifejlésekor tok terméssé válik. 4. 4. Leveletlen pikkelyes szaru halvány sárga, verhe- nyes vagy kékes szinű növények ; bokrétájok ajakas, 5, Leveles szárú növények. 6. ő. Maghona tövén elől egy szabadon álló tojásdad ikra van ; csészéje harangalaku, egyenlő 4 met- szetű ; virágzás után bokrétája töve kereken leválik s lehull. Vicsor. Lathraea. 167 Maghona tövén nincsen ikra; csészéje néha 2 levelű, csészéje levelei épek vagy bemetszettek ; néha 1 levelű, 4-5 fogú ; bokrétája töve virágzás után felválik ugyan, de nem hull el. Szádor. Orohanche. 166 fi. Csészéje 4 fogú, fogai épélűek. 7. XCIX LapoD Csészéje 5 fogii, vag}' 5 metszetű, vagy 5 levelű, néha kevesebb mint 5 levelű, levelei azonban bevagdalt csipkések. 9. 7. Tojásdad alakú csészéje felfúvódott, bokrétájánál szélesebb, lapított; lapos, sima magva hártya prémes. Lapór. BMnavthus. 164 Csöves csészéje nincs felfúvódva. 8. 8. Bokrétája felső ajaka 3-szögű-lapított, kicsípett, alsó ajaka 3 fogú, alsó részén homorú, felül 2 pűpú ; tokja rekeszeiben 1-2 mag van; magvai prémetlenek. simák. Fintor. Melampyrum. 165 Bokrétája felső ajaka sisakosán boltos, 2 karélyu, kicsípett vagy csonka, de nem lapított ; alsó ajaka 3 metszetű, metszetei épek vagy kicsíj)ettek ; tokja rekeszeiben sok mag van. magvai prémetlenek, hosszában karczoltak. Szálkacsék. Enpkrasia. 163 ' 9. Tokja 1 rekeszű, 2 kopácsu, magoszlopa szabadon álló, sok magvu ; csészéje 5 fogú ; bokr. 5 metszetű csaknem szabályos. Iszaprojt. LimoseVa. 159 Tokja 2 rekeszű. 10. 10. Bokrétája tövön púpos vagy sarkantyús ; csészéje mélyen 5 hasábu. 11. Bokrétája töve se nem púpos, se nem sarkantyús. 12. 11. Bokrétája tüvön púpos, két ajakú, alsó ajaka fel- puífadt ínye száját bezárja ; csészéje 5 hasábu. Pinty ö. Antírrlümim. 158 Bokrétája tövön sarkantyús, két ajakú, alsó ajaka felpufFadt ínye száját bezárja ; csészéje 5 metszetű. CrywjtoYány. Linaria. 156 12. Bokrétája csaknem gömbalaku, karimája kurta ; felső ajaka 2 metszetű, alsó ajaka közép karélya letüremlett. Tákajak. Scroplndaria. 158 Bokrétája hosszudad. 13. 13. Bokrétája ferde harangalaku, nyílt szájú, karimája Lapon egyenetlenül bemetszett csészéje 2 hasába vagy 5 levelű. Gyűszűvirág. Digitális. 159 Bokrétája ásító, felső ajaka sisak- vagy sarlóalakn ; csészéje többnyire felfiivódott, fogai vagy csix)kések vagy épélüek, Kajmacsór. Pediciilaris. 164 XV. Sereg. NÉGY FŐBB PORODÁSOK. Tetradynamia. 1. Rend. Táskások. Silicnlosa. 1. Táskája gömbalaku ; kemény, fel nem nyíló, válasz- fala elenyészése miatt néha egy rekeszű 2. Táskája oldalról lapított, kopácsai gerinczei kiálló ormójuak vagy szárnyasok 8. Táskája, csaknem gömbalaku, válaszfala olyan széles, mint a táskája; vagy a táskája háta felől kisebb nagyobb mértékben lapított, felnyíló. 14. 2. Táskája egyetlen bütyökből áll. 3. Táskája egymás felibe helyezett 2 czikkű, a két tag megéréskor egymástól elválik, de azért fel nem nyílik. 7. 3. Táskája egy rekeszű és egy magvu. 4. Táskájának egynél több rekesze van. 5. 4. Gömbalaku s hálózatosán ránczos táskája tetején bibeszára megmaradt ; bokrétája aranyszínű. Sömörge. Neslia. 217 Kerekded- tojásalaku táskája tetején kúpalakú kurta bibeszára megvan ; bokrétája fejér. Matyó. Calepina 217 5. Táskája körtealaku, 3 rekeszű, egymás mellett eső, 2 felső rekesze üres Buiikoiicz. Myagrum 216 Táskája kerekded vagy tojásdad. 6. 6. Táskája tojásdad vagy körkörös gömbded, tetejét bibeszára hegyezi ki ; két rekesze egymás mellett áll s mindenikben egy-egy mag van ; bokrétája fejér. Táskazár. Eudidium. 216 Cl Lapon Táskája tojásdad csaknem 4 ormoju ; egymás felibe hel3^ezett két vagy két pár rekeszű rekeszeiben egy mag van; bokrétája sárga. Szüiiicsö. Bnrnas. 217 7, Két czikkű táskája alsó tagja kocsánykaalaku. 1 — sok magvii, a felső tojásdad, vagy kerekded, egy magvu ; kötőléke igen kurta ; virága sárga. Rekeiiyö. Bapistmm. 217 Két czikkű táskája alsó tagja kocsánykaalaku, üres ; a felső gömbalaku, egy magvu ; kötőléke hosszú ; virága fejér. Tátorjáii. Cramle. 218 8. Táskája fel nem nyiló, vagy ha két czikküvé válik is, magvát akkor is magába záró. 9. Táskája felnyílik és magvát kiszórja. 11. D. Szárnyfalán táskája vesealaku, vagy 2 göcsü, lapí- tott, szélesebb mint hosszabb, hálózatosán rán- czos, kopasz. Táskarag. Senehiera. 216 Szárnyas táskája más alakú. 10. 10. Egy pár paizsból alakult szárnyas táskája hegyén és tövén kikanyarított. Paizspár. Biscutella. 214 Hosszúkás vagy csaknem tojásdad szárnyas táskája válaszfala át van fúrva s e miatt egyrekeszű s egy magvu. Csülleiig. Isatis. 216 11. Táskája kopácsai különösen a hegyök felé szárnya- sok. 12. Táskája kopácsai nem szárnyasok vagy alig szár- nyasok. 13. 12. Táskája szíves vagy tojásdad kopácsai csolnakala- kuak, hegyein egy kis szárnya van ; rekeszei 1 magvuak. Zsázsa. Lepidmm. 214 Táskája háromszögű szíves vagy kerek, rekeszei 2 s több magvuak. Tarsóka. ThlasjA. 213^ 13. Táskája körkörös tompa ; rekeszei 2 magvuak. Szirtör. Hutclnnsia. 215 CI[ Lapou Táskája háromszögű visszás-szívei?, hegye ép, vagy alig kicsípett: rekeszei sok magvuak. Csapka. Capsella. 215 14. Szálcsáin szárnynemü fogak vagy púpok vannak, tá?kái felnyílók. 15. Szálcsái fogatlanok táskái felnyílók. 16. 15. Táskája kerekded, vagy tojásdad háta lencseala- kiian lapított, kopasz vagy lelapnlt csillagszörétöl szürke ; rekeszei 1-4 magvuak. Teniye. Alíjssum. 210 Táskája körkörös, lapos, molyhos ; rekeszei 0 s több magvuak. Hamuka. Farsetia. 211 16. Táskái puffadtak, körte- vagy gömbalaknak. 17. Táskái lapítottak, néha puffadtak. 18. 17. Táskája körtealaku, állandó bibeszárát kopácsa hegyéhez egy pót foglalja ; bibeszára táskája fel- nyílásakor kopácsaival együtt pattan le. Gomborka. Camelina. 213 Táskája nagyon fel van fuvódva, vagy csaknem gömbalaku ; bibeszára táskája felnyilásakor válasz- talán marad. Torma. Cochlearia. 212 18. Körkörös-láncsás s csaknem lapított táskája egy megnyúlt fonalaku termekocsánykán ül ; kötölékei válasz falához nőttek. Lapicz. Limaría. 212 Láncsás vagy tojásdad vagy hosszúkás s háta felől lapított sok magvu táskája nem űl termeko- csánykán. Daravirág. Drala, 212 2. Rend. Beczősek. Siliquosa. 1. BHCZüje nem nyílik fel, hengeres vagy gyöngysor- alakú, megéréskor azonban néha czikkekre sza- kadozik. Retek. Baphanus. 218 cm Lapon Beczője alólról feslö két kopácscsal nyílik fel. 2.' 2. Magvai beczöje mindenik rekeszében 2 sornak, vagy egyenetlenül 2 sornak. 3, Magvai beczője mindenik rekeszében 1 sornak. 6. 3. Beczöje kopácsai innélküliek vagy csak töveiken van az in kezdetének némi jele ; beczöje lapított vagy hengeres, néha igen kurta. Rézsnka. NasttiHmm. 200 Beczöje kopácsai 1 innak. 4. 4. Beczöje hegye csőrös, csőre áralakn, felényi, mint a beczője ; szálas beczője lapított 4 ormóju ; magvai tojásdadok. Álszegecs. Syrenia. 208 Beczője hegye nem csőrös. 5. 5. Lapos beczői sugáron felállók, szárlevelei nyílala- kuak ; bokr. szirmai keskenyek, hosszúkás ékala- kuak, sárgás fejérek. Toronszál. Tnrritis. 202 Szálas vagy szálas láncsás beczői egymástól távol állanak, kihajlók ; bokrétája szirmai kerekded visz- szás- tojásdadok, sárgák; alsó levelei szárnyason hasgattak vagy félbeszárnyasok. Sorapár. Bíplotaxis. 210 6. Bibéje felálló s egymásra boruló 2 lemezecskéböl áll, 4 főbb porodája töve szárnyas. Estike. Hesperis. 204 Bibéje egyszerű tompa, vagy hegyes, néha 2 lemezű is, de lemezei letüremlettek ; szálcsái nem szár- nyasok. 7. 7. Beczője kopácsai innélküliek, vagy csak töveiken van az in kezdetének némi jele. 8. Beczője kopácsai hosszában menő 1, 3, 5 vagy sok inúak. 9. 8. Csirájja kelő levelei éle mindkét felől összeránczol- tak; húsos és pikkelyes fogú tő gyökere vízirá- nyosan áll. Fogasír. Dentaria. 203 CIY Lapon Csirája kelő levelei laposan kiterültek; csonka tögyökere nem fogas, tögyökere vagy rostos, vagy orsóalaku. Foszlár. Cardamine. 203 9. Beczőjök' hengeres, áralaku vagy lapos csőrön vég- ződik ; magvok gömbalaku. 10, Beczőjöknek nincsen csőre ; ha ivedig kurta csőrük van, akkor magvai hosszukások vagy tojásdadok. 11. 10. Kopácsain egy hosszában menő, vagy e mellett két felöl csavargós, alig szembetűnő oldal ina van. Káposzta. Brassicci. 208 Kopácsain 3, vagy 5 kiálló ina van. Mustár. Sinapis. 209 11. Kopácsain hosszában menő egy in, vagy e helyett hosszában menő több ér van. 12. Kopácsain hosszában menő 3 ina van. 15. 12. Beczője lapos, vagy valamennyire domború, kopá- csai kiálló vagy elmosódott egy-inúak, vagy e he- lyett hosszában menő eresek ; csészéje levelei tö- vein belől pikkelylyé nőtt egy-egy ikra van. Ikrapikk. Arahis. 202 Beczője 4 szögű vagy hengeres. 13. 13. Levelei épek, épélüek vagy fogasok; beczője 4 szögű. Szegecs. Erysimum. 207 Levelei szárnyason szabdaltak, vagy az alsók lega- lább félbeszárnyasok. 14. 14. Beczője lapított, 4 szögű ; magvai gömbalaknak. Tormáucs. Barharea. 201 Beczője csaknem hengeres ; magvai tojásdadok vagy hosszukások. IVyiilga. Erucastrum. 209 15. Bibéje tompa, ép vagy alig kicsípett; beczője hen- geres, szálas vagy áralaku. Zsombor. Sisijmbrium. 205 Bibéje hegyes, kúp- vagy áralaku, karélyai kissé széllyelállók ; beczője végén bibéjéből lett kúp- alakú kurta csőre van. Málika. Malcolmia. 204 cv XVI. Sereg. EGYFALKÁSOK. Monadelphia. 1. Rend. Ötporodájuak. Pentandria. 1. Bokrétája 5 szirmú. 2. Lapon Bokrétája egy tagn, 5 metszetíí. 3. 2. Levelei szárnyason bevagdaltak, vagy karélyosak. (Lásd XVL Ser. 2. R.) Árórr. Erodium. Gerely. Geránium. 250 — 251 Levelei épek és épélüek. (Lásd V. Ser. 5. R.) Len. Liniim. 253 3. Bokrétája torkát hiisos hengerkévé nőtt porodái zárják be. (Lásd Y. Ser. 2. R.) Cziuka. Cynancímm. 130 Bokrétája torka nyílt (Y. Ser. 1. R.) Lizinka. LysimacMa. 168 2. Rend. Tizporodájuak. Decandria. !• Levelei hármasok, levélkéi visszás-szívesek. (Lásd X. Ser. 5. R.) Sósdi. Oxalis. 255 Levelei tenj-eresen karél3^osak, vagy szárnyason bevagdaltak. 2. 2. Mind a tiz porodája ki van fejlődve ; tokja ko]3ácsai megérésekor alólról feselve, [ívalakulag kunkorod- nak fel. Gerely. Geránium 251 Öt porodája ki van fejlődve, öt nincs tökéletesen kifejlődve ; tokja kopácsai megérésekor alulról feselve csavarosán kunkorodnak fel. Árórr. Erodium. 250 3. Rend. Sokporodájuak. Polyandria. 1. Csészéje egyszeres. Sárűa. Ahutilon. 239 Csészéje kétszeres. 2, 2, Külső csészéje 3-12 levelű. 3. Külső csészéje 2-9 metszetű. 4. CVI Lapon 3, Külső csészéje o levelű ; termései lapos sajtalaku körben ülnek s megérésekor egymagvu termésekre hullanak széllyel. Mályva. Malva. 238 Külső csészéje 6-12 levelű; 5 rekeszű tok termése 5 kopácscsal nyílik fel. Hibik. Hibiscus. 239 4. Külső csészéje 3 metszetű. Paizssajt. Lavatera. 237 Külső csészéje 6-9 metszetű. Ziliz, Altliea. 238 XVII. Sereg. KÉTFALKÁSOK. Diadelphia. 1. Rend. Hatporodájuak. Hexandria. 1« Bokrétája felső szirma tövön zacskós ; kerekded termése makkocskanemű, egy magvn, fel nem nyíló. Füstiké. Fumaria. 20O 2, Bokrétája hosszú sarkantyús ; termése beczönemű tok, sokmagvu, két kopácsu. Likasír. CorydaUs. 200 2. Rend. Nyolczporodájuak. Octandria. Csészéje 5 levelű, a két belső levele igen nagy, szárnyhoz hasonló, sziromnemű; 3-8 szirma szál- csáival összenőtt. Csészeszáriiy. Pohjfjala. 243 3. Rend. Tizporodájuak. Decandria. Pillangós vinígiiaJö. 1. Mind a tiz szálcsája szabadon áll. (X. Ser. 1. R.) Czerczisz. Cercis. L. 293 Mind a tiz szálcsája egy csomóba nőtt. 2. 2. Együvé nőtt szálcsái maghonát behüvelyezik ; ter- mésök hüvely. 3. Szálcsái két csomóba nőttek, azaz : 9 szálcsa ossz e- nőtt, a vitorlája felől álló egy szálcsa szabadon áll ; termésök ugyancsak hüvely. 0. 8. Bokrétája szárnyai felső részén ránczosak ; csészéje 1-2 ajakú. 4. CVII Lapon Bokrétája szárnyai nem ránczosak ; csészéje 5 fogú vagy alig két ajakú. 6. 4. Csészéje felül mélyen behasított, egy ajakú, aszottas hártya széle 3-5 foggal toldott, csolnakja 2 szirmú ; hüvelye lapos. Jenestei*. Spartium. 271 Csészéje harangalaku vagy csöves, 2 ajakú. 5. 5. Levelei egyszerűek, épek ; csolnakja tomp a végű ; «zálcsái hegyek felé elszélesedök ; bibéje belső olda- lán menedékes, ferde. Rekettye. Genista. 271 Levelei hármasok, csolnakja tompa végű ; szálcsái hegyök felé nem szélesednek el; bibéje külső ol- dalán menedékes. Zanót. Cytisus. 272 6. Levelei hármasok csolnakja hegyes végű ; szálcsái hegyök felé kiszélesednek. Iglicz. Ononis. 27S Levelei páratlan szárnyasok. 7, 7. Csészéje 5 fogú, magva megérésekor száraz széle- ivel hüvelyét bezárja s hasas ; szálcsái felül kiszé- lesedők ; virágzata szárhegyi csomóban van. Szapuka. AntlitjlUs. 274 8. Csészéje 5 metszetű, magva megérésekor is nyitva marad, hártya szélű ; szálcsái araiaknak, virágzata hónalj i fürt. Oálga. Galega. 282: 9. Hüvelye 2 kopácsu s nem czikkes. 10. Hüvelye czikkes, keresztbe szakadozó. 28. 10. Bibeszára kopasz. 11. Bibeszára szőrös. 21, 11. Csolnakja csőrös, kihegyezett. 12. Csolnakja nem csőrös, egyszerűen hegyes vagy tompa. 13. 12. Hüvelye hengeres, vagy lapított szárnyatlan, fel- nyílt kopácsai csavarosán megtekeredettek ; bibe- szára lassankint hegyesedik el. Kerep. Lotus. 28 í Hüvelye négyszögű, mindenik ormóján széles szár- nyas ; bibeszára felfelé vastagabb. Száriiyók. Tetragonoldbus. 282. CVIII Lapon 13. Csomóba nőtt szálcsái szirmaival kisebb nagyobb mértékben összenőttek ; 1 —5 magvu hüvelyét elszá- radt virágai takarják. Lóhere TrifoUum. 276 Csomóba nőtt szálcsái szirmaival nem nőttek össze. 14. 14. Csolnakja 2 szirmú ; hüvelye bőrnemű, Japított. Higriricz. Glycyrliiza. 282 Csolnakja 1 szirmú. 15, 15. Hüvelye hosszában kisebb nagyobb mértékben két rekeszü. 16. Hüvelye egy rekeszü. 17. 16. Tompa végű csolnakján nincs szálka ; hüvelye alsó forradása válaszfallá hajlik be. Bóka. Astragálus. 283 Tompa végű csolnakja vége alól egy kalászalaku szálka indul ki ; hüvelye felső forradása válasz- fallá nyomul be. Sajkorr. Oxytropis. 283 17. Hüvelye csigamódra tekeredett, vagy sarlóalaku, 1— sokmagvu. Csigacsö. Medicago. 274 Hüvelye más alakú. 18. 18. Csolnakja hegye ferdén csonka ; egy magvu ke- mény hüvelye, visszás-tojásdad, alsó forradásán szárnyas ormóju, sima vagy fésűfogas, hálózatosán horpadozott. Esparczet. Onőbryclús. 286 Csolnakja hegye tompa. 19. 19. Szárnya hegyei összenőttek, közepén hólyagosan felfuvódottak, csolnakja hegye sötét lilaszínű: hüvelye gömbalaku. Doriiik. Borycniim. 281 Szárnya hegyei nem nőttek össze. 20. 20. Hüvelye kurta, ■ puifadt, tojásdad, 1-3 magvu, virágzata tojásdad, vagy lefüggő fürt. Mézkerep. MeUlotiis. 275 Hüvelye szálas lapos, sok magvu ; virágzata 6 vagy több ernyős csomó. Lepkeszeg. Trigonélla. 275 21. Fák vagy cserjék. 22. Fűféle növények 23. CIX Lapon 32. Bibeszára fonalalaku szőrös, elől szakálas ; bibéje bibeszára végén van, hüvelye lapos, szálas hosszú- kás ; fürtje függő, virága fejér. Ákász, BoUnia. 282 Bibeszára félhengeres, tövétől fel tömötten szőrös, hegye horgas; bibéje horga hajlásában van; hü- velye hólyagosan felfúvódott ; fürtje felálló, virága sárga vagy piros. Dudafürt. Colutea. 28S- 23. Bibeszára köröskörül, vagy a belső oldalán hosz- szában szőrös. 24. Bibeszára hegye alatt a külső oldalán szakálas, egyebütt kopasz vagy mol^'hos. 27. 24. Bibeszára fonalalaku, hegyén köröskörül szőrös, egyebütt kopasz. Lencse. Ervitm. 289 Bibeszára nem fonalalaku. 25. 25. Bibeszára 3-élű, oldalról lapított, tövén felül ormós, alól válus, hegye szakálas. Borsó. Pisum. 290 Bibeszára hegye la^Dos, egyenlő széles vagy felül szélesebb, hegye befelé hajló. 26. 26. Párosan . szárnyas, vagy páros levele nyelei kacs- cson végződnek. Bükköny. Lathyrus. 290 Párosan szárnyas levele nyelei végén nincsen kaccs. Lednek. Orobus. 292 27. Bibeszára egyenes, alól szakálas, felül s körül molyhos ; csészéje 5 fogú, vagy 5 metszetű, a felső foga kurtább. Babó. Vicia. 286 Bibeszára, porodái és csolnakja csavarosán meg- tekeredett, csészéje 2 ajakú. Paszuly. Phaseohis. 293 28. Hüvelye csaknem hengeres ; vagy 4 ormóju czik- kein begyüremlett, 1 magú. Kornilla. Coronilla. 285 Hüvelye lapított, inagva sinórját tartó forradása felől öblösen kikanyarított, vagy karélyos ; mag- va félköralak ulag meggörbült. Patkóczím. Hippocrepis. 286 €X Lapon XVIII. Sereg. SOKFALKÁSOK. Polyadelphia. 1. Rend. Sokporodájuak. Polyandria. Szálcsái 3, 5 vagy 6 falkába nőttek ; csészéje 5 levelű vagy 5 hasábii ; bokrétája 5 szinnu ; bibe- szára 3 ; tokja 3 rekeszű. Linka. Hypermim. 240 XIX. Sereg. FORRT-PORTÜKUAK. Syngenesia. Ezen seregbe tartozó növényele rendéit szándékosan mellőzöm, hogy meghatározásul^ ez által is kön- nyítve legyen. 1» Minden virága félszer vagyis nyelvalaku. 2. Minden virága csöves, 5 (ritkán kevesebb) fogú ; vagy néha fészke kerületén levő virágainak nincs is bokrétája, hanem e helyett fészke belső szí- nes levelei alkotják a sugarát. 10. Fészke kerületén levő virágai félszeresek, vagy nyelvalakuak ; a többiek (közép virágai) csövesek, 5 fognak. 42, 2. Magvának (sőt a maghonának is) bóbitája van. 3. Magvának (és annálfogva maghonának) nincs bó- bitája ; magván azonban a bóbita helyett néha egy bokrocska polyva van. 15. 3. Bóbitája szőrei egyszerűek, ágatlanok. 4. Bóbitája szőrei ágasok vagy tollasok, azaz : oldalá- ról ismét szőröcskék nőttek. 10. 4. Virágai számszerint öten vannak, s egyetlen kört alkotnak. Csaklíör. Prenanthes. 115 Virágai számosak, kettős vagy többes körben ál- lanak. 5. -5. Magvai csörnélkűliek, bóbitája ennélfogva nye- letlen. 6. Magvai vékony csőrűek, bóbitái ennélfogva nye- lesek. 8. CXI Lapon 6. Magvai lapítottak ; l»óbitája linjlós nem törékeny ; levelei kopaszok, élein tüskés szemszörűek. Csorl)óka. Sonchíts. 116 Magvai hengeresek, vagy alig laposak; levelei élén nincsenek tüskés szemszőrök. 7, 7. Magvai felső végei vékonyabbak, mint az alsó el- hegyesedésre hajlók ; bóbitája szép fejér, rend- szerint hajlós és nem törékeny. Ászász. Crepis. 116 Magvai felső végei alsó végeinél nem vékonyabbak, sőt vastagabbak, csonkák : bóbitája piszkos sár- gás, nem hajlós, törékeny. Holgyomál. Hieramnn. 117 8. Tökocsányja i;gj virágú, csöves ; virágai többszö- rös körűek ; magvai hegyeiken puha tüske pikke- lynek, vagy finoman görcsösek. Pitypang. Taraxacum. 113 Sok virágú szára van. 9. 0. Magvai csőre tövét polyvanemü koszorúk vagy pikkelyek veszik körül ; virágai két körben álla- nak ; fészke alatt néhány levélből álló murva- köre van. Kákics. ChondriUa. 114 Magvai csőre tövén sem koszorúk, sem pikkelyek nincsenek ; fészke fedelékesen eg3'^másra boruló egyenetlen pikkelyekből áll ; virágai 1-3 kört al- kotnak; magvai lapítottak. Saláta. Lactuca. 114 10. Vaczka polyvás, polyvái egyes virágait egymás- tól elkülönözik, a magva megérésekor, magvá- val együtt leválnak. Polyvaliordó. Hypocliaeris. 110 Vaczka kopasz. 11. 11. Fészke levélkéi mind egyenlők ; tövön összenőt- tek, murvaköre nincs. Kecskedísz. Tragopogon. 111 Fészke levélkéi egyenetlen hosszúságúak. 12. 12. Fészke murvaköre levélkéi lekonyultak ; bóbitája tövön egy gyűrűbe nőtt s könnyen lehulló. Magvarótt. Ticris. 111 CXII Lapon Fészkének nincs murvaköre, fészke levélkéi vagy pikkelyei mind lelapultak. 13. 13. Bóbitája oldal szőröcskéi nincsenek egymásba szövődve, bóbitája nem hull le ; fészke pikkelyei mind egyenlő szélesek, szálas láncsások ; töko- csányja van. Arszláufog. Leontodon. 111 Bóbitája oldal szőröcskéi egymásba szövődtek ; fészke pikkel^^ei tövön szélesebbek, felfelé lassan- ként elkeskenyednek ; száruk van. 14. 14. Fészke alsó pikkelyei hátán lefelé álló apró fogai vannak ; magva alja, egyéb részénél jóval vasta- gabb, ezen levő poczka alsó részén homorú. Magpoczok. Fodospermum. 113 Fészke alsó pikkelyei hátán nincsenek fogak; mag- vai tövön nem poczkosak. Pozdor. Scorzonera. 112 15. Fészke levélkéi konyák ; magvai láncsás polyvák- kal vannak koszorúzva ; virága kék. Katáng. CicJioi'ium. 110 Fészke levélkéi lelapultak ; magvain nincs iDolyva koszorú ; magvai 20 rovátkuak ; virága sárga. Yálupikk. Lapsana. 110 16. Minden virágnak fedelékes külön csészéje van s mindnyája együtt egy golyóalakú gömböt alkot ; bóbitája koszorúalaku ; kopasz vaczka golyóalaku. Laptaborz. Echinops. 102 Az egyes virágoknak nincs külön csészéjök. 17. 17. Magva bóbitás. 18. Magva bóbitátlan. 40. 18. Vaczka polyvás, vagy sertés, vagy sejtes. 19. Vaczka kopasz. 31. 19. Fészke pikkelyei 2 sornak, a külső sor letürem- lett; levelei ellenesek. (Lásd 56. sz.) Yillamag. Bidens. 94 Fészke pikkelyei fedelékesek ; levelei váltogatok. 20. 20. Vaczka sejtes, sejtgödre szélei megszakadozottak, CXIIl Lapon sok soru szőrös csaknem tollas b(5bitája tövön egy gyűrűbe nőtt össze ; magva visszás tojásdad, lapí- tott 4-szögű ; fe'szke levei tövisbegyüek. Bordon. Onorpodon. 106 Vaczka polyvás vagy sertés, de nem sejtes, 21. 21. Bóbitája tollas- 22. Bóbitája szőrös, sertés vagy polyvás. 23. 22. Fészke belső levélkéi sugárzók, szálasok, színesek, száraz kártyások és tövistelenek, a külsők kur- tábbak, fűneműek és tövisesek; bóbitája egy soru minden virágában van poroda is terme is. Kör fény. Carlina. 103 Fészke belső levélkéi nem sugárzók ; bóbitája sok soru, mindenik tollas, alól gyűrűbe nőttek s le- hullok ; virága csöves-harangalaku, rendszerint tökélytelen kétlaki ; magva lapított, hosszúkás. Barcs. Cirsium. 108 23. Fészke belső levélkéi a külsőknél hosszabbak, sugárzók, színesek és tövistelenek, a külsők száraz hártyások; szélső virágai csövesek, kétajakuak s bennök terme van, közép virágai csövesek, 5 foguak, porodások és termések ; belső magvai bóbitái 5-10 láncsás polyvából állanak; vaczka is polyvás. Tasvirág^ Xeranthemum. 103 Fészke belső levélkéi nem sugárosak. 24. 24. Vaczka belső szélén köröskörül termésvirágai között polyvás, közepén kopasz ; fészke apró 5 szögű vagy kúpalakú, külső levélkéi gyapjasok, a belsők hártyások. Pamár. Füago. 99 Vaczka egészen polyvás vagy szőrös. 25. 25. Fészke levélkéi horoghegyűek ; virágaiban megvan CXIV Lapon a terme is, a poroda is ; sok sorú bóbitája serte polyvás ; fészke csaknem gömbalaku. Bojtorjáu. Lajjpa. 109 Fészke levélkéi nem horoghegyüek, különféleké- pen alakultak. 26. 26. Tojásdad fészke külső levélkéi szára felső levelei- vel egyenlők, öblös szárnyas szabásnak, a belsők hosszudad láncsások, hártyanemüek ; virágai töké- lyesek, 5 metszetűek ; 4 lapu magvai visszás-tojás- cladok. Gordon. KentrophyJlum. 106 Fészke külső levélkéi szára felső leveleitől külön- böznek. 27. 27. Bóbitája 3 — sok sorú, állandó gyűrűbe nem nőtt össze, külső sora a többinél hosszabb, a belső kurtább. 28. Bóbitája 2 — sok sorú, lehulló ; bokrétája mind egyenlő csöves. 29. 28. Magva hosszúkás, lapított ; bóbitája sok sorú ; bokrétája egyenlő vagy a szélsők nagyobbak a többinél s tölcséresek, üresek ; fészke levélkéi rojtosak, vagy prémesek vagy néha tövisesek. Csükiillö, Centaurea. 104 Magva hengeres, visszás -tojásdad ; bóbitája 3 sorú ; szélső virágai a többinél hosszabbak szálas töl- cséresek, ferde szélűek, üresek ; fészke levélkéi láncsások, kihegyezettek, prémetlenek é^ tövis- ^elenek. Bóbitagyász. Crupina. 103 29. Magvai visszás tornyadzó alaknak, négyszögűek ; 2 — 3 sorú serte polyvás bóbitá,ja magva tetején álló, kurta hengeres vánkosra nőtt és ezzel együtt lehulló ; csőre belső sora a külsőnél hosszabb. Piihoiicz. Juv'mea. tOS cxv Lapon Magvai liosszukások, lapítottak ; bóbitája sok sorú. 30. 30. Bóbitája sertepolyvás, gyűrűbe nem növő, a belső sora hosszabb a többinél ; virágai tökélyesek vagy kétalakiak. Zsoltiiia, Serratula. 109 Bóbitája szőrös ; tövön gyűrűbe nőtt, sorai egyenlők ; virágai tökélyesek. Bogács. Carduns. 106 31. Fészke levélkéi egj^soruak vagy ez alatt még egy murvakör is van. 32. Fészke levélkéi fedelékesek, vagy 2 — 3 sornak. 34. 32. Fökocsányja alacsony, pikkelyes tetején fejes bugás virágzata van : fészkei kétalakiak ; termésvirágu fészkeiben sugárvirágai többsoruak. porodás virágú fészkeiben egysoruak. Kalapfíí. Petasítes. 88 Szára leveles. 33. 33. Fészkét 1 vagy több levélkéből álló murvakör veszi körül. Üszögör. Senecio. 101 Fészkét murvakör nem környezi. Dugasor. Cíneraria. 102 34. Levelei ellenesek. 3-5 liasábuak ; fészkei 5-6 virágnak, virágai tökélyesek ; bibeszára fonalalaku s megnyúlt. Pakócza. Eupatorium. 88 Levelei váltogatok, épek ; fészkei sokviráguak. 35. 35. Minden virága tökély es, 5 metszetű, sárga ; bibéje tojásdad. Aranyfürt. Linosyris. 91 Sugárvirágaiban csupán terme van ; bibéi félhen- geresek. 36. 36. Portokai tövéről serteszálak nőttek. 37. Portokai tövéről nem nőttek serteszálak. Kiillörojt. Erigeron. 90 37. Sugárvirágai szabálytalanok, 3 metszetűek. egyso- ruak. 38. Sugárvirágai fonalalakuak. 1-5 sornak, hegyökön fogasoltak. 39. CXVI Lapon 38. Bóbitája szőrei egyenlők ; sugárvirágaiban csupán terme van, középvirágai 5 fognak, tökélyesek ; portokai tövéről két szál serte nőtt. Sertecsék. Imila. 91 Bóbitája szőrös, szőrei külső köre kurta s egy koszo- rúba nőtt. Balhafü. Fulicaria. 93 39. Fészke 5 szögű, vagy kúpalakú, apró ; külső levélkéi gyapjasok. (Lásd 24.) Pamár. Füago. 99 Fészke félgömb vagy liengeralaku, levélkéi száraz kártyások, vagy a külsők fünemüek, kopaszok, különféle szinűek. Gyopár. Gnaphalium. 99 10. Fészke levélkéi 5-9 egy sorban s lazán állanak ; minden virága csöves, szélső virágai is 5-9 magot termők, közép virágai tökélyesek vagy csak porodások, de terméketlenek, vaczka kopasz. Molyhár. Micropus. 91 Fészke levélkéi fedelékesek. 41. 41. Fészke félgömbalaku vagy tojásdad ; vaczka kopasz vagy gyapjas bolyhos ; virágzata fűzéres vagy fürtös ; virágai tökélyesek, vagy a szélsők fonal- alakuak s termések ; magvai visszás-toj ásdadok, tetejökön egy kis keskeny tányérocska van. Üröm. Artemísia. 97 Fészke félgömbalaku, virágzata bogernyős ; vaczka kopasz ; virágai tökélyesek, vagy a szélsők fonal- alakuak, 3 foguak ; magvai szegletesen rovátkoltak, a tetejökön levő tányérocska olyan széles, mint a mag teteje. Yaráílics. Tanacetum. 99 42. Magvai mindnyájan vagy legalább a középsők bóbi- tások. 43. Minden magva bóbitátlan. 53. CXVII Lapon 43. Pikkel3^es tőkocsánya van; levelei tövéről nőt- tek. 44. Leveles száruak. 45. 44. Szára hegyén egy fészke van ; sugárvirágai több- soruak, sárgák, csupán terme van bennök ; közép- virágai tökélyesek. Szattyu. lussilago. 88 Virágzata fejes bugás (Lásd a 32. szám alatt.) Kíilapfü. Petasites. 88 45. Sugárvirágai sárgák. 46. Sugárvirágai más szinüek. 51. 46. Fészke levélkéi mind egyenlők. 47. Fészke levélkéi egyenetlenek s egymást többszörö- sen hátalják. 49. 47. Fészkét 1 vagy több levélből álló murvakör veszi körül ; fészke levélkéi hegyei rendszerint feketék ; néha nincs sugáros virága. (Lásd 33. sz.) Üszö^ör. Senecio. 101 Fészkét murvakör nem környezi. 48. 48. A szélső körben álló magvainak nincs bóbitájok; bibéjök hegye egyéb részöknél vastagabb. Tarkör. Doronicum. 100 Minden magva bóbitás ; bibéje csonka, vagy fonal- alaku. Dugasor. Cineraria. 102 49. Portokai tövéről nem nőttek serteszálak ; sugár- virágai egy sorban állanak, számszerint 5-S. Ritkaréj. Solidac/o. 90 Portokai tövéről két serteszál nőtt; sugárvirágai sokan vannak. 50. 50. Bóbitája egyenlő szőrökből áll. (Lásd 38. szám.) Sertecsék. Innia. 91 Bóbitája szőrei külső köre egy koszorúba nőtt s a belsőknél kurtább. (Lásd 38. szám.) Balliafü. PuUcaria. 93 €XVIII Lapon 51. Termét tartalmazó szélső virágai több soruak, ezek közül a külsőkor keskeny nyelvalaku és a sugarát alkotja. (Lásd 36. szám.) Ktíllörojt. Erigeron. 90 Termét tartalmazó szélső virágai egysoruak, széles láncsások. 52. 52. Termés sugár virágai is teremnek magvakat. Gerepcsiii. Astcr. 89 Sugárvirágaiban nincsenek tenyészszervek s annál fogva nem is teremnek magvakat. Csillagcsíii. Galatella. 90 53. Vaczka kopasz. 54. Vaczka polyvás. 5G. 54. Fészke pikkelyei szegélytelenek s egyenlő hosz- szuk ; vaczka ku^DOS ; tőkocsányja egy virágú ; mag- vai egyformák. Rutercz. Bellis. 90 Fészke pikkelyei hártyaszegélyűek. 55. 55. Vaczka laposan domború. Arany virág'. Chrysanthemuni. 96 Vaczka kúpos. Szíkfü. Matricaria. 96 56. Fészke pikkelyei kétsoruak. egyenlők, a belső sor- beliek felállók, a külsők letüremlettek ; négyszögű magvainak 2-4 horgas foga van ; szélső virágai néha sugárosak, néha nem. (Lásd 19 szám.) Viüamag. Bideiis. 94 Fészke pikkelyei egyenetlenek, fedelékesek. 57. 57. Fészke pikkelyei hegyei lehajlók ; magvairól 2-4 polyva bóbitája lehulló. Napvirág. Ilelicmtlms. 93 Fészke pikkelyei egymásra lapultak ; magvai bóbi- tátlanok. 58. 58. Sugárvirágai igen szélesek, csaknem kerekdedek, vagy szívesek, 10-nél nem igen több. Cziczkóró. Acliülea. 94 CXIX Lapon Sugárvirágai hosszukások, számosak ; fészke félgömb- alakú vagy lapos. Moiitika. Anthemis. 95 XX. Sereg. PÓRODÁS TERMÉJÜEK. Gynandria. 1. Kend. Egyporodájuak. Monandria. 1. Alsó ajaka (mézajaka) alólról sarkantyús vagy zacskós. 2, Alsó ajaka se nem sarkantyús, se nem zacskós. 8. 2. Levelei helyett tökocsányján burkok vannak, por- tokai terméje hegyén szabadon állanak ; sarkan- tyúja áralaku, lefelé álló. Gérbicz. Limodornm. 53 Tövéről vagy száráról levelei nőttek ; kétrekeszű portokai terméje előrészén állanak. 3. 3. Alsó ajaka ép, szálas ; portoka rekeszei aláfelé cső- röcskéje kikanyarított öble által vannak elválasztva. Sarkai*. Flatanthera. 53 Alsó ajaka több karélyu, vagy éle bevagdalt, vagy csipkés. 4. 4. Alsó ajaka 1-2 hüvelyk s a még ki nem nyílt, vagy épen nyíló félben levő virágában sodros ; portokai rekeszei alól egy zacskócskával vannak egybe- kötve. Soílortajk. Himanthoglossum. 52 Alsó ajaka sokkal kurtább s nem sodros. 5. 5. Portokai 2 nyelecskéje, egy rekeszű zacskócskájánál fogva van a bibe ikrájához nőve ; 3 felső szirma összeáll, a két oldali nyílt ; alsó ajaka 3 metszetű ; sarkantyúja akkora, mint a maghona, vagy vala- mivel hosszabb. Ragikra. Anacamptys. 52 Portoka 2 nyelecskéje mindegyike bibéje 2 ikrájára van nőve. 6. cxx Lapon 6. Poi'toka rekeszei alól egymástól elállanak, zacskócs- kájok nincs ; alsó ajaka széles láncsás, a hegye felé kiszélesedő, 3 fogú ; kurta sarkantyúja zacs- kóalaku. Nyelvür. Coeloglossum. 52 Portoka rekeszei párhuzamosak ; alsó ajaka széles, leginkább karélyos. 7, 7. Bibéje mindkét ikrája 2 rekeszü zacskócskába van záródva. Kosbor. Orchis. 49 Zacskócskája nincs. Csorikra. Gymnadenia. 52 8. Alsó ajaka 2 tagú. 9. Alsó ajaka nem tagolt, 10. 9. Leple harangalaku. kissé nyílt ; magbona kurta csa- varos nyelén függ. azonban maga nem csavaros. Bibak. Epipactis. 54 Leple szirmai felállók, összetartok; nyeletlen mag- hona csavaros. Porfej. Cephalanthera. 53 10. Tökocsányja kopasz vagy hártya pikkelyes, levelei nincsenek ; ajaka visszás-szíves ; portokai szaba- dok. Az egész növény piszkos sárga, végre barnás. Tokafék. NeoUia. 54 Szára leveles. 11. 11. Leple szirmai kiterültek, vagy más szóval : virága kinyílt. 12. Leple szirmai felfelé állók, vagy összetartok. 14. 12. Alsó ajaka előre álló, széles, bársonyos-barna ; por- toka rekeszei maghonához nőttek, de alól egy- mástól elállók. Bangó. Oplirys. 53 Alsó ajaka hátra felé fordult, felálló ; portokai szabadok. 13. 13. Portokai állandók, 4 porgolyója páronként nőtt a maghonára ; leple nyílt, belső szirmai tojásdadok. 55 CXXI Lapon Portokai lehullok; tompa ajaka tojásdad; leple szir- mai szálas-ékalakuak. Hagymabur. Sturmia. 55 14. Alsó ajaka szabadon lefüggő, 2 metszetű; leple szirmai sisakalakulag összeállanak; magliona teteje hátsó része tojásdad-kontyu, melynek a tövére vagy a tetejére nőtt a portoka ; szárán 2 ellenes levele van. Bibekonty. Listera. 55 Alsó ajakát leple alsó szirmai foglalják be, vagy alsó ajaka felfelé álló, ép, igen tompa, elöl csipkés; portokai szabadok, nyeletlenek. Füzértekercs. Spirantlies. 55 2. Rend. Kétporodájuak. Diandria. Leple 4 szirmú keresztalakuan kinyílt, az alsó 2 metszetű ; ajaka czipőalakuan felfúvódott, lefelé álló ; maghona teteje 3 metszetű, portokai ezen metszetek 2 szélsőjére nőttek. Czipöczíiii. Cijpripeclium. 55 3. Rend. Hatporodájuak. Hexandria. Leple sárgás szinü csöves, csöve tövön hasas, hegye lepittyedt nyelvalaku. Grégevirág. Aristolocliia. 85 XXI. Sereg. EGYLAKIAK. Monoecia. A XXL és XXII-dilc seregheta rtozónö vényeiét Linné porodáik számánál fogva áUüotta rendeTibe ; de mivel mind a hét sereg számos rendet foglal magában és mivel némely rendbe 1-2 növény jut; a növények könnyebb megliatároshatása miatt a rendeket itt jónak láttam mellőzni. 1. Vízi növények. 2. Szárazi növények. 9. CXXIT Lapon 2. Vizén úszó s gyökerét a vízbe eresztő növény ; szára levélnemü ; van 2 porodája s 1 maghona. Lépese. Lemna. 58 Gyökerét az iszapba ereszti, szára és levelei a vizben, vagy a vizén úsznak, vagy a víz felett állanak. 3. 3. Virágai magánosak, liónaljiak. 4. Virágai virágzatot alkotnak. 6. 4. Porodás virága leple 10-12 metszetű; 5 — sok por- toka van. — Termés virága leple 9-12 metszetű, magliona 1, termésén bibeszára megmarad ; leve- lei gyűrűsek. Locsagaz. Ceratopliyllum. 60 Porodás virágai leplét 1-2 murva pótolja, levelei ellenesek, épek. 5. 5^ Egy porodáját 2 ellenes murva védi ; bíbeszára 2 ; száraz csontár termése 4 felé esik ; levelei hosszu- ékalakuak, vagy szálasok. Mocsárlnír. Callüriche. 61 Egy porodáját egy hártyanemü murva védi ; porodás virágában levő 1 jDorodája fonalaku ; tökélyes virá- gában porodája szintén 1, maghona 4, bibéje paizs- alaku ; levelei sertés-szálasok. Gfaláz. ZanicheUia. 56 6. Virágzata gyűrűs vagy csomós ; levelei serteala- kuak vagy keskeny szálasok. 7. Virágzata buzogányos füzér, levelei laposak, széles szálasok. 8. 7. Porodás virága csészéje 4 karélyu ; bokrétája 4 szir- mú, lehulló ; porodája 8. Termésvirága 4 fogú, csészéje felső ; szirmai igen aprók ; bibéje 4, boly- hos ; termése száraz csontár, mely megérésekor 4 felé esik ; víz alá merült levelei gyűrűsek^ mélyen szárnyason hasgatott serte sallanguak. Tóborosta. MyriopliyUum. 257 Kancsóalaku egy tagú, 2-3 fogú porodás burka 1 portokát magába zárja. Termésvirága 2-3 bibe- CXXIII Lapon szárú egy csupasz maghonból áll ; száraz csontára 1 magvu ; csavargós élű levelei szálasok. Hínár. Najas. 56 8, Porodás és termés virágai hengeres füzérben (buzo- gányban) szára hegyén vannak, felül a porodás, alattok a termés virágok ; maghonait serték veszik körül ; állandó bibeszára termésére rá van nőve. Gyékény. Typha. 59 Füzérei gömbalakuak, felső gömbjében porodás, az alsókban termésvirágai vannak ; leple több levelű, polyvanemű ; száraz és szúrós csontára kocsány- kátlan. Baka. Sparganinm. 59 9. Fűféle növények. 10. Faféle növények. 23. 10. Pázsit vagy palkafélék (sások.) 11. Nem pázsitfélék. 12. 11. Porodás virágai szárhegyi széllyelterpedt bugában állanak ; termés virágai egy vagy több oldali torzsán (csövön) vannak, melyet levelek hüvelyez- nek be. bibeszára igen sok, hajhoz hasonló. Kukoricza. Zeci. 22 Egy-, ritkán kétlaki virágai füzéresek ; egyes virá- gait egy polyva burkolja; porodás virágai 3 poro- dások ; termés virágai kancsóalaku leple makkocs- kájával összenőnek. Sás. Carex. 23 12. Virágai csészések és bokrétások. 13. Virágai leplesek, leple 1-sok szirmú vagy levelű, vagy ez is hiányzik s burok helyettesíti. 16. 13. Csészéje 3 levelű, bokrétája 3 szirmú ; porodája sok. Termés virága porodás virágához hasonló, sok mag- hona csak gömbalaku vaczkán űl. ]Vyílfn. Sagütaria. 33 €XXTV Lapon Csészéje és bokrétája egy tagú, 4-5 metszetű, vagy hasábu. 14. 14. Termése borsó nagyságú, sima, fekete bogyó ; virág- zata fürtösen sátorozó; virága 1, vagy 2 laki. Göiiye. Bryonia. 224 Termése nagy kabak ; 1 laki virágai magánosak, hónaljiak. 15. 15. Magvai kiálló szegélynek ; jDortokai csővé nőttek össze, kaccsai ágasok. Tök. Cucurhüa. 223 Magvai élesek, szegélytelenek; portokai összetartok; kaccsai egyszerűek. Ugorka. Cucumis. 224 16. Virágzata torzsa, melyet egy tölcséres hártya- csuklya burkol, vagy hüvelyez be ; torzsája hegye bunkós, kopasz; közepén vannak köröskörül poro- clái, töve felé szőrös bibéjű maghonai ; termései 1 magvu bogyók. Kontyvirág. Árum. 58 Virágzata másalaku. 17, 17. Levelei szárnyasok ; virágzata szárhegyi csomós, a csomó felső részén esők termések, az alsóbbak poro- dások ; leple helyét pótló csészéje 4 metszetű ; poro- dája 20-30; bibéje ecsetalaku. Csábair. Poteríiim. 268 Levelei egyszerűek, épek vagy karélyosak. 18. 18. Porodája 10 -sok, kocsányos maghona hasas lep- léből kinyúlik ; leple harangalaku 4-5 fogú, fogai félhold vagy 2 szarvú fedőjével (ikrájával) válto- gatva állanak ; bibeszára 3, két metszetű ; tokja 3 czikkü, czikkei egy magvuak ; virágzata ernyős, Fütéj. Fdiphorhia. 245 Porodája 3-5. 19. 19. Virágait fészekalaku gallér veszi körül ; porodás virágai galléra sok levelű, termés virágai galléra cxxv Lapon egytag-u^ 2 virágú ; termés virágának leple nincs ; horgas tüskéjű magrejtője megkeményedő gallé- rából fejlik ki. Csimpaj. Xantliium. 119 Virágai nincsenek gallérban. 20. 20. Bibéje gombos ecsetalakn ; porodás virága leple 4 hasábu, porodája 4. 21. Bibéje vagy bibeszáia 2, fonalaku. 22. 21. Egy vagy kétlaki virágai bugás virágzatot alkot- nak ; porodás virága leple 4 hasábu, termésvirá- gaié- keresztbeálló 4 levelű ; levelei ellenesek s szá- rával együtt csípős fulánkos szőrüek. Csaláu. Urtica. 64 Virágai felemások ; csípő fulánkszörei nincsenek. (Lásd IV. Ser. 1. R.) Falfü. Parietaria. 65 22. Mind kétféle virágai leple 3-5 levelű, mindenik virága alatt 3 murva van, porodás virágaiban 3-5 poroda, termés virágaiban 2-3 bibe van ; 1 magvu szütyő termése derekán nyíló. Amaráut. Amaranthus. 75 Termés virága termésével együtt növő leple 2 kopá- csu, murvanemű s lapított ; porodás és felemás virágaié 3-5 hasábu ; porodája 3-5 ; termésvirágá- ból származott magva felfelé, tökély es virágáról fejlett magvai vízirányosan állanak ; egyikféle virága tövén sincs murva. Maglapél. Atriplex. 71 23. Körtealaku húsos vaczka bezáródott, virágai vacz- ka belső oldalán vannak ; felül eső porodás virá- gai leple 3 hasábu, porodája 3 ; termésvirágai leple 5 hasábu, maghona kocsánykás, bibeszára 2 bibéjü. Fige. Fieus. 64 Virágai külsők, nincsenek a vaczkába záródva. 24. OXXVI Lapon 24. Termés virágai barkában vannak vagy füzére- tek. 25. Termés virágai magánosak, vagy 2-3-sok 30. 25. Porodás és termésbarkái golyóalakuak, igen kurta, számos porodái közt csaknem ékalaku pikkelyek vannak ; visszás tornyadzóalaku ter- mei is számosak s ezek közt is pikkelyek van- nak ; makkocskái tövön koszorúsak. Boglárfa. Fiatamis. 65 Barkái nem golyóalakuak. 26. "26. Porodás és termés barkái 3-5-ével fürtösek, hen- geres, porodás barkái pikkelyei paizsalakuak, kocsányosak, mindenikben 3 lepeL mindenik lep- lében 4 porod a van ; termésbarkái hosszukások, pikkelyei tojásdadok, 2 virágnak ; magva meg- érésekor megfásulnak ; magva lapított. Égerfa. Alnns. 61 Barkái vagy füzérei magánosak. 27. 27. Porodás és termés füzérei tömöttek ; termés bar- kái tojásdadok ; leple 4 szirmú, maghona 2 bi- béjű; makkocskáját húsossá fejlő leple zárja be, termése csomós álbogyó vagy csontár ; porodás füzérei hosszúkás-hengeresek ; leple 4 hasábu, porodája 4. Eperfa. Morus. 64 Porodás és termés barkái pikkelyalaku murvákból alakultak. 28. 28. Porodás barkája fedelékes pikkelyei paizsalakuak, kocsányosak, mindenik pikkely belső oldalán 3 kisebb murva van 4 porodával. portokai nem szakálasok ; termés barkái pikkelyei kocsánykát- lanok, töveiken 2-4 mellékpikkelylyel és 2-4 maghonnal ; bibeszára 2, magva szárnyas. Nvírfa. Behúa. 61 CXXVII Lapon Porodás barkái pikkelyei mellett nincsenek murvák, porodája 12 — s több, portokai hegyei szakála- sok ; termésbarkái pikkelyei lazán állanak ; mak- koeskái nem szárnyasok. 29. 29. Termés barkái szálasok, lehulló murvái láncsások, mindenik murva tövén 3 karélyu, szegletes fogú s kocsánykás 2 pikkely van, melyek magva m eg- eresekor 2 burokká s együtt mindnyájan tobozzá fejlenek ki. Gyertyánfa. Carpinus. 62 Termés barkái egyes virágai mellett 2 murvája van, melyek épélűek, tövön szőrösek, éleiknél fogva összenőttek s maghonait befoglalják ; érett magvait tartalmazó toboza tojásdad, a komlóéhoz nagyon hasonló. Teniczfa. Ostrya. 62 30. Levelei páratlan szárnyasok; ]porodás barkái olda- liak, karélyos pikkelyeik alatt 12-24 porodája van ; termés virága 1-3-ankint az ághegyeken ülnek ; csöves csészéje maghonához nőtt, 4 fogú, bokrétája 4 fogból áll, bibéje 2 ; termése csontár. Diófa. Juglans. 249 Levelei magánosak, épek, vagy öblösen karélyo- sak. 31. 31. Porodás virágai hosszú kocsányon függő, csak- nem golyóalaku barkában vannak, 5-6 metszetű leple harangalaku ; porodája 8-12, termésvirága felálló, hónalji, vagy szárhegyi, burka kancsóalaku. csaknem 4 karélyu, szálas murváiba göngyölt s azzal összenőtt, 2 maghonán 2 bibe van ; tojásdad termése makknemű négyélű borzas-tüskés kopáncs, bele 3-szögű. ^ Bikkfa. Fagus. 36 Porodás barkái hengeresek vagy szálasok. 32, 32. Porodás barkái szálasok, felállók, leple 5-6 ha- sábu, porodája 10-20, termés virágai ma.gánosak, CXXVÍÍL Lapon vagy 2-3-an vannak együtt s borzas tüskés gallér fogja őket körül ; 5-8 metszetű leple maghonával egygyénőtt, bibéje 5-8 ; tüskés kopácsában 1-3 makkja van, makkja héjjá börnemü, belső oldalán selymes szőrű. Gresztenyefa. Castanea. 63 Porodás barkái lefüggök. 33. 33. Porodás barkái hengeresek ; fedelékes pikkelyei alatt 2 pikkelyecske és 8 poroda van ; termés virágai bimbóalakuak, fedelékesen pikkelyesek, alsó pikkelyei üresek, a felsők 2 virágnak, bi- beszára 2 ; egy rekeszű makkját rongyos, fogas szájú kopáncs burkolja be. Mogyorófa, Gorylus. 62 Porodás barkái szakgatottak, leple 6-8 hasábu, po- rodája 6-8 ; termésvirágai bimbóalakuak, fedelé- kesen pikkelyesek, egy virágnak, bibéje 3 karé- lyu ; félgolyóalaku kopáncsban űlő makkjai egy- rekeszüek. Tölgyfa. Quercus. 62 XXII. Sereg. KÉTLAKIAK. Dioecia. 1. Virágai csészések és bokrétások. 2. Virágai leplesek vagy polyvások. 13. 2. Fák vagy cserjék. 3. Fűféle növények. 9. 3. Fákon élődő, villás ágazatu cserjék, 4. Földből növő fák vagy cserjék. 5. 4. Virágai szárhegyi fürtben vannak, tökélyesek vagy kétlakiak ; csészéje szélei igen kurták, felsők; szirma 6 ; porodás virágaiban 6 poroda van, ter- més virága 1 ; maghona tetején egy bibeszára van ; termése 1 magvu bogyó. Fakín. Lorantliiis. 185 Virágai szára hegyén 3-5-tével állanak csomóban ; porodás virága husos-börnemű, csészéje 4 hasábu. CXXIX Lapon porodája 4 ; termésvirága csészéje karimája elmo- sódott, szabadon álló husos-böriiemü szirma 4, bibéje száratlan ; termése 1 magvu bogyó. Fagyöngy. Viscum. 185 5. Levelei füzöttek. tí. Levelei egyszerűek, épek, vagy karélyosak. 8. 6. Levelei hármasok. (Lásd V. Ser. 3. R.) Szömörcze. Bluis. L. 249 Levelei szárnyasok. 7. 7. Porodás virágaiban két portokos szálcsa van. (Lásd II, Ser. 1. R.) Körisfa. Fraxinus. L. 12'j Porodás virágaiban 4 portokos szálcsa van. Átorua. Negimdo. Möncli. 242 8. Porodás virágaiban 8 poroda van ; csészéje 5 ha- sábu, bokrétája 5 szirmú, levelei ellenesek. (Lásd VIII. Ser. 1. R.) Jávor. Acer. 241 Porodás virágaiban porodái szirmaival ellenesen állanak ; termés virága maghona felső ; termése csontár. (Lásd V. Ser. 1. R.) Bciige. Bhamniis. 245 9. Bokrétája egy tagú, harangalaku ; csészéje 5 fogú ; termése bogyó. (Lásd XXI. Ser. 14. szám alatt.) Gröiiye, Bryonia. 224 Bokrétája 8-5 szirmú. 10. 10. Vízi növények; csészéje o hasábu; bokrétája 3 szirmú. 11. Szárazi növények. 12. 11. Tőkocsányja hegyén levő porodás 1-5 virágát 2 levelű burok fogja körül ; porodája 9, hárma tövéről bibeszáralaku szálacska nyúlik virága közepére ; termésvirága tövén, burkában 1 vi- rág van, 3-6 porodájának csak a szálcsája van meg ; portoka nincs, bibéje 6, két hasábu ; ter- mése bogyó. Potnya. HydrocJiaris. 46 9 cxxx Lapon Porodás virágai tőkocsányja hegyén levő 2 levelű burkában 1-5-en vannak, sokporodások. Termés- virága, tőkocsányja hegyén 2 levelű burkában, csak egy van, sok porodájának csak szálcsái vannak meg, portokai hiányzanak ; bibéje G, két metszetű ; termése bogyó, Kolokán. Stratiotes. 46 12. Szirmai két metszetűek. torkolatán pilisesek ; ter- mésvirágaiban 5bibesz ár van. (Lásd X. Ser. 5. R.) MécSYÍrág. Lychnis. 236 Szirmai épek, torkán pilistelenek ; terraésvirágaiban 3 bibeszára van. (Lásd X. Sereg 3. R.) Sziléne. Silene. 234 13. Palka- vagy fűféle növények. 14. Fák vagy cserjék. 23. 14. Palkaféle növény ; virágzata szárhegyi egyszerű füzér. (Lásd XXL Ser. 11. szám alatt.) Hás^ Carex. 23 Fűféle növények. 15. 15. Vizén úszók, vagy víz alámerültek. 10. Szárazföldi növények, 17. 16. Kerek- vagy hosszúkás levelei a vízszínén úsznak, gyökereit a vízbe ereszti stb. (Lásd IL Ser, 1. Rend; XXL Ser. 2. szám alatt,) Lépese. Lemna. 58 Csavargós élű levelei szálasok, virágai hónalj iak. (Lásd XXL Ser. 7. szám.) Hínár. Najafi. 56 17. Porodás és termésvirágai leple 6 hasábu. 18. Porodás és termésvirágai leple 6-nál kevesebb hasábu vagy épen hiányzik. 20. 18. Virágzata szárhegyi álgyürűs-fűrt. (Lásd VI. Ser. 3. Rend.) Lóroni. Runiex. 76 Kocsányjai az ág vagy a levél hónaljából nőttek. 19. lí). Kocsányjai magánosak, az ág hónaljából nőttek ; levelei serte- vagy láncsaalakuak. (Lásd. VI. Ser, 1. R.) Nyulárnyék. Asparagus. 45 cxxxi Lapon Fürtjei levélhónaljiak ; leple harangalaku ; porodás virágaiban 6 poroda van ; termé a virágaiban mag- hona alsó, bibeszára 3 metszetű ; termése bogyó ; levelei szívesek. Folyondár. Tamiis. 47 20. Levelei ujjasok , porodás virágai leple 5 hasábu. porodája 5 ; termésvirágai leple egytagú, oldalról felhasított; bibeszára 2. Kender. Cmmahis. 65 Levelei egyszerűek, vagy karélyosak. 21. 21. Szára felfutó; levelei 3-5 karélyuak ; porodiíí virágai bugások, leple 5 hasábu, porodája 5 ; ter- mésvirágai fedelékesen egymást hátaló murvákból alakult barkában vagy tobozban, mindenik murva alatt 2 virága van ; bibeszára 2. Komló. Humulus. 65 Szára felálló ; levelei épek. 22. 22. Levelei ellenesek, szárával együtt csípős fulánkos szörűek. (Lásd XXI. Ser. 2L szám alatt.) Csalán. Urtica. 64 Levelei ellenesek, csípős szőr vagy fulánk nélküliek ; leple 3-4 hasábu ; porodás virágaiban 8-12 poroda van ; termés virágai 2-3 bibeszáruak ; tokja 2-3 golyóju ; mindenikben egy-egy mag van. Szélfü. Merciirialis. 248 23. Leveletlen cserjécske ; porodás virágai füzéralaku barkában vannak, leple 2 metszetű, porodája 1 — s több, szálcsái együvé nőttek ; termésvirágai bimbóalaku 2 virágnak, tövén 2 pikkely van ; bibeszára 2 ; termése bogyó. Bogyópikk. Ephedra. 60 Leveles cserjék, vagy fák. 24. 24. Levelei szárnyasok ; csészéje és bokrétája 4 ha- sábu, vagy mindkettő hiányzik ; porodás virágaiban 2 poroda van. Termésvirágai egy bibeszáruak és 2 bibéjűek; termése 2 rekeszű leppendék. (Lásd II. Ser. 1. R.) Körisfa. Fraxinus. 129 Levelei egyszerűek, vagy öblösek. 25. 9* CXXXII Lapon 25. Virágai körtealaku húsos vaczka belső oldalán fejlenek ki s abba vannak záródva. (Lásd XXI. Ser. 23. szám alatt.) Figefa. Ficus. 64 Virágai külsők, nincsenek a vaczkába záródva. 20. 26. Levelei szálasok, mindég zöldek, tüalakuak ; gömb- alaku porodás barkái tojásdad pikkelyekből ala- kultak, mindenik pikkelye alsó s előszélén 4-6 portok van. Termésvirágai pikkelyalaku murvákból alakult bimbó, 3 maghona tövön összenőtt ; termése csontárnemü 1-3 magvu gyümölcs. Boróka* Jimiperus. 60 Levelei más szabásuak, legalább is szálas láncsások. Lombos fák. 27, 27. Barkái murvái rongyosak ; leple ferde szájú pohár- alaku ; porodás virágaiban 7-20 poroda van. Ter- mésvirágai maghonai magánosak, 2 bibéjének egy bibeszára van ; 2 kopácsu tokja sok magvu, mag- vai bóbitások. Nyárfa. Popiiliis. 68 Barkái murvái pikkelyalakuak, épek ; leple nincs, e helyett 1-2 mézikrája van ; porodás virágai 1-5 porodások. Termésvirágai maghonai egyreke- szűek, bibeszára 1 vagy egy sincs, bibéje 2 ; sok magvu tokja 2 kopácsu, magvai bóbitások. Füz. Salix. 65 11. A fajok megliatározására szolgáló táblázat. Endlicher rendszere szerint rendezve. TÖRZSNÖVÉNYEK. Cormophyta. II. Al-Osztály. Kör növök, ^mpliibry a."^) 1. Rend. Pázsitfélék. Gramineae. Juss. 1. TÖRFŰ. Leptiirus. R. Br, Fűzére hengerded, áralaku, sugár ; levelei rövidek, szála- sok, hegyesek, levele hüvelyei kopaszok, felső levele szélesebb, mint az alsóbbak, nyelvecskéje hosszúkás, fogas ; szalmáija felegyenesedő, bütykös. 0 Szíkes-tére- ken, tavak mellett. Üllő, Alberti, Tass vidékén. .Jun. Juli 3-8". (Pholiurus Trin, Rotbellia. Moth.) Széki T, L. pannonicus. Trin. 2, KOLÁSZBOJT. Aegilops. L. Füzére sugár hengeres ; levelei kopaszok, ritka szőrüek, érde- sek, levele hüvelyei szemszőrösek, nyelvecskéje igen kurta. 0 Homokos helyeken. Maj.-Jun. V2-IV2'. Üstökös K. Ae. caudata. L. *) Az I. Alosztály, Csiicsnövök = Acrobrya, mint a mely a virágtalan növények (Cryptogamiaj egy részét foglalja magá- ban, e virányban előadva nincs; e mű csupán a virágos növé- nyekre (Phanerogamia) szorítkozik. 1 3. ÁRPA. Hordeum. L. 1. Minden virága tökély es, vagy csak az oldalt állók olya- nok, melyekben csupán poroda van, de ezek mindig kalásztalanok. 2. Oldalt álló virágaiban csupán poroda van, vagy a sincs, minden virága kalászos. 5. 2. Mindenik füzérkéje tökélyes. 3. Oldalt álló fűzérkéiben csupán poroda van s ezek kalász- talanok, csak a középen álló virágok tökélyesek és kalászosak. 4. 3. Füzére egyenetlenül liatsorn, két sor a két oldalán kij- jebb áll. Mivelik 0 Közönséges Á. II. milgare. L. Füzére egyenlően hatsoru. Mivelik 0. (Ősz árpa.) Hatsoros Á. B. hexastíchon. L. 4. Füzére kétsoru ; tökélyes virágán a füzérhez lapult kalász van. Mivelik 0 Laposfejü Á. H. distichon. L. Füzére kétsoru, tökélyes közép virágán levő kalásza lefelé hajló. Mivelik 0. Xémet Á. H. zeocriton. L. 5. Középfüzérkéi murvái szálas láncsások, mindkétfelül szemszőrösek, oldalt álló füzérkéje külső murvája ser- tealaku. Utakon, legelökön, falakon stb. közönséges. 0 Jun.-Sept. ^ 2-r. Egér X, H.wurimnn. L. Középfüzérkéi murvái sertésen érdesek, vagy csak érdt^- sek, nem szemszörösek. Mindenütt, futóhomokon is. 03-8".Maj.-Jun. Tengeri Á. JT.maritimum. With. 4. CZIMBOR. Elymus. L. 1. Murvái ormói szemszörösek, áralakuan láncsások, hegye- sek, füzérkéinél hosszabbak, levelei durvák, begön- gyölödöttek. 2f. .Tul.-Aug. Fövény Cz. E. arenarkis. 7.. Murvái ormói szemszőrtelenek, egyenesek, áralakuak, kalászosak, alsó ondói durvák, kalászosak, levelei lapo- ,^ak 2. 2, Levelei laposak, gindárok, hegyesek, érdesek, tövön sző- rösek, éleik visszásán borzasok. Ligetekben, vágáso- kon, bokrokban 1\-. Jun.-Aug. 1-3'. Európai Cz. K Europaeus. L. Levelei keskenyek, élők érdes ; murvái sertealakuak, kalászai különböző hosszúságúak. Terméketlen homo- kon, Sz.-Endre mellett. 0. Maj.-Jun. ^'2-Vh. HajS'. cjlauca. P. H. 43. FENYER. Audropogou. I. 1. Levelei szálasok, válusok, tövön szőrösek; füzére ujjas 5-10 águ ; főkocsányja és kocsánykái szőrösek. — Hegyi és homoki száraz réteken és legelőkön. 4- Jun.- Sept. 1-2'. Szürke F. A. Iscliaemum. L. 2, Levelei szálasok, hegyesek, felül érdesek, szemszőrösek ;. bugája buglyos. kocsánykái 3 viráguak, kocsánykái tövön szakálasok. — Hegyi és homoki száraz gyepeken, .Jun.-Aug. 2-5'. (Elesmosófü.) Élesmosó F. A. ^-yllns. L. 44. KUKORICZA. Zea. L. Termés füzéreit alsóbb levelei hüvelyei burkolják, bibe- szárai igen hosszuk ; porodás virágai szára tetején szélylyelterpedt bugában vannak. — Mivelik. 0. Jul.— ^ug- 3-6'. Csöves K. Zea Mays. L. 45. KÁSAKALÁSZ. Piptatlierum. Beauv. Bugája nyílt ; füzérkéi tojásdad láncsások ; ondója szö- rösödö ; levelei laposan láncsások, érdesek, az alsók hegye konya. Buda, Sz. -Kereszt, Sz. -Endre árnyas berkeiben patakok mentén. ^. Jun.-Aug. 1-3'. (Mi- lium paradoximi L.) Fekete-fejér K. paradoxum. Beauv. 23 2. Rend. Palkafélék. Cyperaceae. DC. 1. SÁS. Carex L. A sásnemet, négy alnemre szokás osztani, hogy igy a fajokat annál könnyebben lehessen meghatározni: 1. BALHASÁSOK Psyllophorae. Lois. Fűzérkéi gazzá hegyein magánosak ; maghona tövén nincs kalásza. 2. PALKAFAJTÁK Cyperoideae. Kocli. Ezen fajtából nálunk nincs. 3. SÁTÉK. Fi^t. 30. Termése tojásdad, vagy hosszúkás tojásdad, lapos, inas. kopasz ; termés füzére 2-3. hengeres tömött virágú, felálló ; polyvái kihegyezettek ; murvái levélneműek. 32 nem hüvelyezök ; gyökere terjedő. — Patakok, folyók, és árkokban. 2^. Maj.-Jun. 1-1^2'. Posvány S. C. paludosa. Good. Terme'se kúpalakú, vagy tojásdad kúpalakú. 31. 31. Porodás füze're 3-5, termés fűzére 8-4 hengeres vas- tag; kúpalakú termése éle le van kerekítve, mindkét oldalról domború, sok inú, kopasz ; gyökere terjedő. — Árkokban, mocsárokban, vizek partjain. 2^. Maj.- Jun. 2-4'. Parti S. C. riparia. Curt. Porodás füzére 1-3, termés füzére 2-3, távol állók hosszúkás hengeresek, kocsánytalanok ; termései dül- ten elállók, tojásdad kupalakuak, puffadtak, kopaszok, hátukon 7 ina van ; gyökere terjedő. Az elébbivel együtt terem. 2]., Maj.-Jun. 1-2'. Hólyagos S. C. vesicaria. L> 32. Murvája vagy nem hüvelyező, vagy alig hüvelyező ; porodás füzére 1-2, termés füzére 2-3, távol állók hosszukások, vagy tojásdadok ; gazzá tompa ormóju ; levelei válusok, gazzánál alig szélesebbek ; gyökere nagyon terjedő. A síkon levő mocsárokban bőven. 2\. Maj.-Jun. 2-4'. Czérna S. C. fiUformis. L. Murvája hosszan hüvelyező ; porodás füzére 2, termés füzére 2-3. felálló hosszúkás hengerded : termése tojásdad, kurta szőrű ; levelei és levele hüvelyei sző- rösek ; gyökere terjedő. — Mindenféle nedves és száraz gyepeken, kivált a homokon. 2j.. Maj.-Jun. 6-18". Borzas S. C. hirta L. 5. SÁTORSÁS. Cladium R. Br. Gazzá leveles ; sátora kétszeres, egy szárhegyi, a többi oldaltálló : füzérei gombosán csomósak ; levele éle és gerincze egyaránt szűrős. Mocsárokban mindenütt. ^. Jun.-Sept. 2-4'. (Cladium germcmicum. Schrad.) Szúrós S. Cl Mariscus. B. Br. 3. KÁKA. Scirpus. L. 1. Füzérkéi szárliegyen növök, gazzok hegyén, vagy gazzok ágain magánosan állók ; ágaik azonban nem ernyösek. 2. Virágzata ál oldali csomó, vagy sátorozó. 5. Füzérkéi szárliegyi füzért alkotnak, két sornak, össze- állók, füzérei magánosak. 15. 2. Bibéje kettő; füzérkéje hosszúkás, polyvái hegyesek, alsó polyvája a következőt nem tetézi s a füzérkéjét félig öleli ; makkja visszás tojásdad sima ; gazzá ma- gános, hengeres, lapított. - Nedves helyeken és mo- csárokban, itt-ott. 4. Jun.-Aiig. 6-18". (Heleocharis palustris B. Br.J Árva K. S. pdlustris. L. Bibéje három. 3. 3. Makkocskája négy oldalú, hosszúkás, rajta sok finom vonal van; gazzá igen vékony, sertealakn, boroz- dátlon ; gyökere terjedő. - Vizenyős s félig kiszár^adt helyeken, mocsárok partjain. 0. Jun.-Aug. 1-4 . (Hd,ocliarisacimUrísB.Br.) Szőr K. S. acimlaris. L. Makkocskája három oldalú, sima. 4. 4. Gazzá felső hüvelye kurta levelén végződik ; polyvái tompák, a legalsó a többinél nagyobb, fulánkos ; vi- rága sertéi hosszabbak, mint a makkjai. - Vizenyős helyeken, a Rákos partjain. 4- Jun.-Jul. 2-10". (Bae- thryon caespitosum. Bietr.) Gyepi K. S. caespUosus. L. Gazzá minden hüvelye levél nélküli ; polyvái fulánkta- lanok ; virága sertéi kurtábbak, mint a makkjai. -- Mocsárokban és nedves réteken. 4- Jun.-Jul. 1-4". (Baethryon pauciflorum. Bietr.) KevésTirágu K. S.pauciflorus.L. 5. Virágzata ál oldali csomó. 6. Viráf^zata ernyő alakú, vagy gombos. 9. 6. Ál oldali csomója gömbalaku, tömött fejű, kocsánytalan ; murvája csomója felibe hosszan nyúlik ; polyvái cson- 3 kítottak, fuláiikosak ; Inbéje 3. — Pocsolyákban. 2\-. Maj.-Jiü. 1-2-3'. (HoloschoenH6 vulgáris. L. K.J Sziirkelábii K, S. Hőloschoemi^.J.. Ál oldali csomója nem gömbalakii. 7. 7. Gazzá liáromélü ; füzérkéi kocsánytalanok, tojásdad hosszukások ; polyvái fiüánkja tövén kicsípettek ; bibéje 2, makkja sima. — Mocsárokban. ^. Jmi.-Jnl. l-l \'-i. Szúró K. S. Bothii. Hoppé. Gazzá hengeres. 8. 8. Füzérkéi kettősök vagy hármasok ; murvája sokkul kurtább, mint a gazzá, felálló, végre oldalra hajló ; bibéje 3 ; makkocskája lapított, hosszában vonalozott. Vizenyős helyeken, mocsárok i^artjain. 0. Jun.-Aug. 1-4". (líiolepjis setacea. B.Br.J Serte K, S. setaeeus. L. Füzérkéi hármasoknak látszó csomóban vannak ; murvája felálló s akkora, mint a gazzá ; bibéje 3 ; makkocskája három oldalú, keresztes ránczos. Nedves helyeken, partokon. ©. Jul.-Aug. 2-8". (Isolepís supina. E. Br.J Heuye K. S. síipinus. L. 1). Ernyőalaku virágzata ál oldali. 10. Ernyöalaku vagy gombos virágzata szárhegyi. 12. 10. Gazzá háromélü ; füzérkéi tojásdadok, csomósak, csomói kocsányosak, vagy a nélküliek ; bibéje 2 ; makkocskája: sima, háta domború. A Tisza folyó mocsaraiban. ^■. Jun.-Jul. l"2-3'. Háromélü K. S. triquHer. L. Gazzá hengeres. 11. 11. Füzérkéi csomósak, kocsányosak ; polyvái simák ; bibéje 3 ; makkocskája három oldalú sima. portokai szakálo- sak. — Mocsárokban és tavakban. 2].. Nyáron át. 4-12'. Tayi K. S. laciistris. L. Füzérkéi, mint az előbbié ; polyvái pontozottan érdesek : bibéje 2 ; makkocskája csaknem háromoldalú, domború, portokai szakálnélküliek. — Árkokban, mocsárokban. 4- .Tnii.-Jiil. 1-2'. HaiiiTas K. S. Taheniaemontmn. Gmch 12, Polyvái fiüánkosak kétnietszetüek ; bibéje 3; gazzq Láromélü, igen leveles. — Tav.ikban é^ árkokban igen közönségps. ^. Egész nyáron. Villás K, S. marit'mv^.L. Polyvái épek; gazzá háromélű. igen leveles. 13, 13, Ernyöíilaku virágzata sokszorosan Összetett, bibéje ?.. 14. Fűzérgombjai tojásdadok, kerekdedek, karélyosak, hal- ványak. 4-5 hosszú murvába foglaltak; polyvái lán- csások ; bibéje 2. — A tiszai mocsárokban. 0. Jnn.- Aug. 3-6". (Cyperus Michelímuis. L. K.) Sallangos K, S. 3IicheUanus. L. 14. Fűzérkéi tojásdadok, kocsányosak és kocsánytalanok ; polyvái tompák, igen finomul hegyezettek. Kivált hegyi mocsárokban. 2|. .Tun.-Aug. 1-3'. Erdei K. S. sylraticus. L. Fűzérkéi hosszukások, hosszú kocsányuak ; polyvái fulánk- talanok, — A megye síkjain levő mocsárokban és árkokban, közönséges. 2|, Jun-Aug. 1-3'. Oyökerezö K. S.radicanfi. Schl\ 15. Gazzá alig háromélű. levelei válusan ormozóttak ; fűzér- kéi 6-^ virágnak : virága sertéi hátrafelé tüskések. Nedves gyepeken és a mocsárokban. 2^. Jun.-Aug. 6-12". (Bhjsmus comjwesms. Panz'.J Líipított K. S. compressítf;. Pers. 4, (tYAPü. Erioplioriim. L. 1. Gazzá teteje felé háromélű; levelei laposak, hegye három ormóju ; kocsányjai érdesek. Mocsáros és turfás helye- ken. 1\.. Maj.-.Tul. 6-12". Széleslevelü Gy. E. latifolmm. Hoppé. Gazzá csaknem hengeres ; levelei szálas válusok, hegyö- kön három ormójuak ; kocsányjai simák ; gyapjúja háromszorta nagyobb, mint fűzérkéje. — A Tisza mo- csaraiban gyakori. 2|. Maj.-Jul. 6-12". Keskeny levelű Gy. E. mic)nf. PALKA. Cyperus. L. 1. Virágzata csomós ; füzérkéi csaknem öten vannak ; két polyvája egyenetlen ; makkocskái csaknem háromszö- gűek ; gazzá felegyenesedő, a levele hüvelyezi alólról; levelei aprók. — Vizenyős helyeken, kivált szikes és homokos földön. 0. Jim.-Aug. 2-6". Bogár P. C. pannonkus. L. Virágzata ernyős. 2. 2. Bibéje 2; makkocskája kerekded-tojásdad, polyvái sárgásak, hátukon zöld csík van ; levelei igen keske- nyek, gazzánál kurtábbak. — Vizenyős helyeken, árkok és tavak mellett. 0. Jun.-Aug. 3-8". Sárgálló P. C. flavescens. L. Bibéje 3; makkocskái körkörösek; polyvái feketés bar- nák, hátukon zöld csík van ; levelei igen keskenyek, akkorák, mint a gazzá. Nedves helyeken és mocsárok- ban. 0. Jun.-xVug. 6-12". Barna P. C. fusciis. L. 3. Rend. Hidőrfélék. Alismaceae. B. Br. 1. HüTSZA. Triglocliiu. L. 1. Termése szálas, ormós, tövefelé elkeskenyedő, tőko- csánja felé hajló, 3 tokra szakadó ; tőkocsányja alját hüvelyező levelei keskeny szálasok, ormósak, kopa- szok. — Nedves réteken és mocsárokban. 2|. Jun.-Jul. I-IVV. Savauyu H. T. palustre. L. 2. Termése tojásdad, ormós, legörbült bibéje alatt begyü- remlett, 6 tokra szakadót fürtje megnyúlt; levelei 37 kövérek. — Mocsárokban, kivált szíksós tavakban bőven. 2|. .Tun.-Jul. 1' 2-2'. HatMbés H. T.maritimKW. L. 2, HIDÖR. Alisiiia. L. Tökocsánj^ja g-yürüsen bugús ; levelei szívesek, tojásda- dok, vagy láncsások ; termése hegye lekerekített tompa, hátán barázdolt ; virága fejér vagy verhenyes. Az árte- reken, mocsárokban, árkokban s mindenütt. 4- Jun- Ang. V2-8'. (Vizi útifű.). Vízi ^. A.Vl(nit(U!o.L. 3. NYILFŰ. Sagittaria. L. Levelei tövéről nőttek, hosszú nyelüek, nyílalakiiak ; virágzata három virágú gyűrűben áll, szirmai fejérek, nyaka piros. - Mocsárokban, árkokban bőven. 2f. Jun.-Aüg. fi-15". NyíUorelü Ny. S. saffittaefolin. L. 4. ELECS. Biitomus. L. Magános tőkocsánja hegyén galléros ernyöá virágzata van ; levelei tövéből nőnek, hosszuk, szálasok, válu- alakulag háromélüek ; virága piros. — Tavakban, pata- kokban és a folyók mellett, n. Jun.-Jul. 2-5'. rT7>rt- fjos V. örecf lu'űui ; falemilefú.) Ernyős E. JJ. lunhelUduó.L. 4. Rend. Szitytyófélék. Juiicaceae. Agárd. 1. SZITYTYÓ. Jiincus. L. 4. Gazzok leveletlen, tövén csak levele hüvelye van meg. 2. Gazzok leveles. 4. 2. Bibeszára kivehető ; porodája G ; tokja hosszúkás kör- körös, tompa, fulánkos ; gazzá mélyen barázdolt, bélé fiókosán szakgatott. — Mocsárokban, árkokban s túrftl^ tereken. 2|. Jun.-Jul. 1-3'. Fakó Sz. J.fjlaucm.L. Bibeszárának csak a töve van meg ; porodúja három- €$. S, Tokja visszás tojásdad, csonka, bibeszára töve feldoin- borodott púpja végére van nőve ; ernyöalaku virágzata oldalt áll ; gazzá szíjjas. Az előbbivel együtt nő. -4- Jnn.-Jiü. 1-3'. Bunkós Sz. J. coiujlomeratua. L. Tokja benyomottan csonka, bibéje töve egy kis gödröcs- kébe van nőve ; ernyöalaku virágzata oldalt áll ; gazzá törékeny. Az előbbivel együtt. 2^. Jun.-Jul. Béka Sz. J.effmns.L. 4, Leveleik bélé rekeszes (fiókos.) 5. Leveleik bele nem rekeszes (folytonos.) 7. 5, Levele hengeres ; sátoros virágzata szárhegyi, kétsze- resen összetett ; leple szirmai egyenlők, lekerekítetten tompák, csaknem ezüst színűek. — Mocsárokban, árkok- ban. 2\. .Jun.-Aug. 1-2'. TompaYÍrágu Sz. -/. ohtudtlorus. EUvIk Levele kerekdeden lapított. 6. 0. Leple szirmai egyenetlenek, a belső hosszabb, hegye letüremlett. — Az elébbivel együtt terem. 2\. Jun.- A"g. Görcsös Sz. J. .si/lvatícus. lieichh. Leple szirmai egyenlők, egyenesek, hegyeik kurta fulán- kuak. — Az elébbiekkel. ^. Jun.-Aug. Bütykös Sz. J.lamprocMi'ims. Ehrh, 7, Gazzá közepén egy levél van ; gazzá lapított ; leple kurtább, mint gömbded tokja ; bibéje felényi, mint^ a maghona. Réteken, legelőkön, kivált vizenyős helye- ken. -4. egész nyáron át. Sivatag Sz. J. coutpre.'ism. Jacqit, Oazza több levelű ; sátra megnyúlt ágai két-két águak, egyenesek; virágai egyesek, egymástól, távolodók; hosz- szukás tokja hosszabb, mint láncsás szirmai. — Réte- ken és mocsárokban, kivált ártereken. 0. Jul.-Aug. Két-kétágu Sz. -7. hufonhif?. T.. 39 2. LüCZA. Liizula. D. €. 1. Virágzata sátorozó. 2. Virágzata tojásdad vagy hosszúkás füzéres. 3. 2. Sátora egyszerű, kocsánykái többnyire három virágnak, a felsők elvirágzás ntán léha j lók, virágai egyesek ; tölevelei szálas láncsások, szőrösek. A magasan fekvő budai ligetekben, ritka. -4. Maj-Jim. Perje L. L.pilosa. WiW. Sátora többszörösen összetett, kinyílt; galléránál ala- csonyabb; kocsánykái többnyire 4 virágnak; leple szirmai hosszabbak, mint a tokja; szálas levelei éle szőrös. — Virágai fejóreslők, van azonban verhenyes virágú fajtája is. — Ligetekben bőven. Maj.-Jun. 1-2'. Fejéreslö L. L. aíbida. DC. 3. Füzérei ernyős formák, kocsánytalanok vagy kocsányo- sak; leple szirmai láncsások, hegyesek, hosszahbak, mint tompa s fulánkos tokja; tölevelei szálas láncsá- sok, élők szőrös, végre kopaszok. Homoki és ligeti legelőkön bőven. -4- Maj.-Jun. 3-8". Mezei L. L. canipestris. DC. 5. Rend. Kikericsfélék. Colcliicaceae. DC. 1. ZÁSZPA. Veratriim. L. 1. Fürtös virágzata bugás, szőrösödő ; leple szirmai hosz- szukás láncsások, fogasoltak, kocsánykáinál sokkal hosz- szabbak; levelei tojásdadok, alsó lapjai szőrösödők. — Vizenyős réteken s mocsárok mellett a síkságon. 4. Jun.-Jul. l'/2-3'. Mérges. (Fejér hunyor; fejéi' zdszpaj Fejér Z. F. alhuin. L. 2. Fürtös virágzata bugás; leple szirmai körkörösek, épélüek, akkorák, mint kocsánykái ; alsó levelei széles körkö- rösek, kopaszok. — Ligetekben, Vágásokon Buda körül 4. Jnn.-Aug. IV2-3'. Mérges. (Felete zásspa.) Fekete Z. F. nigniin. L 40 2. KIKERICS. Colchicum. L. 1. Levelei szálas láncsások, élők lapos: bibeszárai leple hasábjainál kurtábbak ; tokja tojásdad hosszúkás. — Hegyi vizenj^ös réteken ; öszszel virágzik, leveleit és termését tavaszszal hajtja ki. 2^. Sejpt.-Oct. 8-12" Mérges. {Őszi l'öl'örcsin ; őszil'.e ; törpe zászpa ; fejér zászpa.) Zászpa K. C. autumnale. L. 2, Levelei láncsás szálasok, válusok; bibeszárai lei^le ha- sábjainál hosszabbak ; tokja mindkét végén hegyes. 2f Homoki réteken. — Kisebb és vékonyabb, mint az előbbi. Homoki K. C. arenaritim. W. K. 6. RencL Liliomfélék. Liliaceae. Juss. 1. LILIOM. Lilium. L. Levelei gyűrűsek, körkörös láncsások, kihegyezettek, élők érdes ; szára szőrösödö-érdes ; virágai lefüggök ; leple szirmai kikunkorodnak. — Ligetekben, vágásokon Buda körül. 2|- Jun.-Jul. 2-4'. {Erdei liliom; töröl: turbán; száz réti iiyökér.) Turbáu It, L. Martagon. L. 2. HÖLYE. Antliericum. I. 1, Tökocsányja magános ; virágzata fürtös ; bibeszára lefelé hajló ; termése tojásdad tok. Hegyi réteken, a homokos erdőkben ritkább. ^. Jun.-Jul. 1-3'. Ágatlau H. A. Liliago. L. 2. Tökocsányja felül ágas ; bibeszára egyenes ; tokja kerek- ded. — Az elébbivel együtt. ■^. Jun.-Jul. (Hölyej. Ágas H. A. ramosiim. X. 3. ZÖLDCSÍK. Oriiithogalum. Link. 1. Virágzata fürtös. 2. Virágzata sátorozó. 4. 2. Fürtje ingadozó, virágzáskor már féloldali és lefüggö ; leple nyílt harangalaku, szirmai körkörös láncsások. 41 tompák ; szálcsái 3 foguak. hosszabb szálcsái szélső foga a portokot tetézi. Gyümölcsösökben, f-zántótolj- deken, vetések közt. ^. Mcij.-Jun. l-l' •/. Konyuló Z. O.nutans.L. Fürtje rendes és megnyiüt. 3. 3. Kocsánykái fökocsán3Jától elállók, termése kocsánykái a fökocsáuyjához lapultak, murvái tojásdad láncsások, lassanként hegyesednek ki ; maghona tojásdad ; levelei szálasok, válusok. — Bozrjtokban. gyepűk meUett, szántóföldeken bőven. -2^-. Jun.-Jul. 2-3'. Hegyi Z. O.pyrenaicuw. L. Kocsánykái fökocsányjától mintegy félderék-szögben álla- nak el. végre mindnyájan egyenlő hosszuk ; levelei szá- lasok, szemszőrösek. — Yerőféuyes gyepes sziklákon, a Sz. Gellérten és a Sashegyen bőven. 2|. Jun.-Jul. 0-5". üstökös Z. 0. comosum. Jacqn. 4. Terméses alsó kocsánykái vízirányosan állanak : levelei szálasok, kopaszok, egy fejér vonal van rajtok. Kertek- ben, réteken, szántóföldeken stb. 2^. Maj. 3-12". (Uri cirág ; madártej.) Úri 'L, O.umhéUatum. L. Terméses alsó kocsánykái, fökocsányjától szélylyeltart va vannak lekonyulva, termése azonban felegyenesedő ; levelei szálasok, kopaszok, rajtok egy fehér vonal van, — - A pesti szántóföldeken, erdőkben, bozótokban s kertekben, 4, Maj.-Jun. C-12". Letört Z. 0. rcfractum, Kit. 4. SÁRMA. (xagea. Salisb. 1. Két hagyuiáját egy közös hártya takarja, egyik hagy- májából gyökérrostok nőnek, a másik következő évbea hajt gyökérrostokat. 2. Egy hagymája van, melyből nő gyökér rostja lefelé, tőkocsányja és egy levele felfelé. 3. 2. Tölevele kettő, szálas gallérlevelei ellenesek ; kocsányjai ágasok, gyai^jasok ; szirmai láncsások, hegyesek ; hagy- 42 jiiája kerekded. — Szántóföldeken, gyepekea igen közönséges 24-. Apr.-Maj. Pallagi S, G. arvensls. ScJiult. Tölevele magános, szálas, lajDOs, vagy alig válus ; gallér- levele Qgy, hüvelyező, láncsás. 2-5 virágkocsányt foglal be ; szirmai szálas láncsások, hegyesek : hagy- mája tojásdad. — Buda körül, erdőkben, kövér hegyi réteken. 4- Maj. 1-3". G{^is tyuMaréj.) Apró S. G. minima. Sclmlt. 3. Tölevele magános, felálló, szálas láncsás, hirtelen kihe- gyezett, lapos, éles ormóju ; két gallérlevele csa^knem ellenes ; virágzata ernyős ; kocsányjai kopaszok : szir- mai hosszúkás tompák : hagymája tojásdad. Erdőkben bokrokban. 2|. Ma j. 4-8". (Sárcfa maddrliliom : sár(ja Ujuhtaréj.) Sárga S. (r. lutea. Schult. Tölevele magános keskeny szálas, válus : két gallér levele ellenes, az alsó nagyobb : ernyője 2-3 virágú ; kocsányjai kopaszok : szirmai láncsások, tompák. Homoki legelőkön. ^. Kora tavaszszal — igen apró. Piczi S. G.pnsilla. ScJtHlt. 5. CSILLA. Scilla. L. 1. Hagymája szálas láncsás két levelet hajt; tőkocsányja hengeres, murvája nincs ; szálcsái tövei fejérek. A síkon és szigetekben nedves réteken. -21. April-Maj. (j-8". (Erdei jácsínt.J Kétlevelü Cs. *S'. Ufolia. L. 2. Hagymája sok levelet hajt ; tőkocsánj'ja szegletes ; ko- csányjai tövén lecsapott vagy fogas kurta murvái vannak; szálcsái kékek. — Csepelsziget ligetein. 4. Apr.-Maj. '^2-1'. Ékes Cs. S.amoena.L. (>. HAGYMA. Allium. L. 1. Tőkocsányja, tölevelei csomója oldala mellől hajt ki, tőlevelei csomóját, tőkocsányja val együtt, közös hártya burkolja be : tőkocsányja felső része élesen ormós ; 43 levelei laposak, szálasok, gerinczei ormósak ; porodái fogatlanok ; hagymája keresztbe fekvő tőgyökéröl nő. — Vizenyős réteken, s Buda köves hegyein. ^. JuL- Sept. 3-12". (Köci hagyma.) Kérges H. A. aciUanguJKm. Schrach Szára alsó részén, vagy közepéig leveles. 2. 2. Váltogató porodái szélesek, tövei fogatlanok. 3. Váltogató porodái tövén vagy tetején fogasok. 4, 3. Levelei hengeresek, keskenyek s mélyen barázdoltak ; levele hüvelye egy kopácsu s fulánkos hegyű ; porodái, leplénél háromszor kurtábbak ; hagymája hártyája végei hálózatosán rojtosak. — Verőfényes hegyek száraz oldalain. 4. Aug.-Sept. 4-8". {AlUwm setaceum W. és K.) Pézsma H. ^1. Moscíiatum. L. Levelei szálasok, laposak, alig válusok ; levele hüvelye teteje dülten metszett, két kopácsu s kurtább mint levele nyele ; porodái másfél akkorák, mint a leple ; hagymája hártyája hegyei szabálytalanul hasgatottak. — Nedves réteken az ördögmalmánál. 2f. Sept. 1-2'. Jószagii H. A. svaveolen>i. Jacqu. á. Váltogató povdái tövén mint két oldalról egy-egy tompa fog van, fogai sokkal kurtábbak, mint a szál- csája ; hagymája hosszúkás tojásdad, gerezdéi fog- alakuak; levelei széles szálasok, laposak. Mivelik. 4- Jul.-Aug. l-l "3". Fog H. A. satii'im.L. Porodái váltogatva szélesebbek, hármas hajszálhegyüek,, középső hajszál hegyén van a portoka, oldalt álló hajszál hegyei fonálalakuak. 5. 5. Ernyője tokot termő. 6. Ernyője hagymácskákat termő. 12. 0. Szálcsái három hegyűek. 7. Szálcsái árala-kuak. 10. 7. Minden szálcsája háromhegyű ; váltogató szálcsái tövén mindkét oldalról egy-egy kurta fog van; szára köze- 44 pen alól felfúvódott tövön leveles ; levelei bördösek (csövesek) hengeresek, hasasok. — Mivelik 1\-. Teres H, A. Cepa L. Három belső szálcsai háromszoros hajszálhegyűek 8. 8, Levelei félhengeresek, felső része mélyen válus ; ernyője gömbalaku, vége csaknem kúpos ; portokát tartó szálcsája középhegye szálcsájánál felényivel hosszabb. — Száraz kivált homoki réteken mindenütt. 2\.. Jiin.- Aug. l-l ''2'. Bunkós H. A. Splmeroceplialam. J.. Levelei laposak. í), ■9. Hagymája egyszerű gömbded, szálcsái egy kevéssel hosszabbak, mint a leple. Mivelik 2\. és — . Jul-JuL {Póréhagíjma, párhagyma) Póré H. A. pormn. L. Hagymája egy közös hártyába zárt sok hagymácskábiU áll ; porodái érdes hátú leplébe zártak, leplénél kur- tábbak. Buda hegyei verőfényes rétéin bőven. 2^. Jul.-Sept. Ereszes H. A.rotimdum. L. 10. Levelei szálasok ; belesek ; Virága burka két kopácsu. egyik kopácsa két annyi hosszú, mint az ern3-ője. Hegyi gyepeken, sziklás helyeken. 2^. Jul.-Aug. IV2-2'. Sárga L. A.fJaimm.L. Levelei bördösek. 11. 11. Levelei egyenlően hengeresek, egészen bördösek ; porodai kurtább;ik. Mivelik. 2\. Metélő H. A. Schoenoprasjíw. L. Levelei hengeresek, bördösek. hasasok : porodái szi^.'- mánál hosszabbak. Mivelik ^. líördös H. A.flstulosnm. L. 12. Levelei laposok éleiken érdesek ; szálcsái leplénél kurtábbak. Erdőkben vágásokon, homoki réteken. 2^. Jun.-Jul. ^''2-3'. [Magvas liagyma ; töröl: foghagyma.) Kigyós H. A. scorodoprasum. L. Levelei szálasok, válusok. hegj^ök felé ellaposodók. alsó lapjaikon barázdoltak. Virága burka két kopácsa, ezek közül az egj^'ik hosszú c^őrü ; szálcsái leple töve felibe nőttek, körülbelől akkorák, mint zöldes fejér 4.-> vagy verlienyef? szirmai. — rTyepükben. boz(5tokban, szőlőskertek szélein. 2|. Jnn.-Jul. 1V2-2'. Érdes H. A.oleraccum.L. 7. GYÖNGYIKE. Miiscari. Tourn. 1. Felső virágai felállók és sokkal hosszabb kocsáTiyuak^ mint az alatta állók; ezen alattálló fürtös virágai, vizirányosak, hengeresek, ormósak, piszkos zöldek. — Hegyi réteken, szántóföldeken, vetések között. ^. Mai*.- Jiű. \i-2'. (Mezei Jáczínt ; l^ék Idgijókagíjma.) Üstökös Gy. 71/. comusum. MtU. Minden virága egyenlő kocsányu, az alsók lefüggők 2. 2. Levelei szálasok ívalakulag hátrahajoltak, konyák ; vi- rágai tojásdadok. — Szántóföldekenés legelőkön igen sok van. 2\. Mart.-Maj. 3-S". Fürtös Oy. 31. racemosum. Mill. Levelei szálas híncsások, felállók : virágai majdnem gömb- alaknak. — A Pest melletti vizenyős réteken kivált- képen a szigeteken. April-Maj. 6-18". Eper Gy. M. hotryoides. 31111 8. NYULÁRNYÉK. Asparagus. L. ' Levelei csomósak, sertések az ágak mellett kopaszok és sírnák; virága leginkább kétlaki. Szántóföldeken, útfe- leken mindenütt. 4. Jun.-Aug. 1-2'. (Spárga: nijul- árnyél^ ; Idárisfü ; lófarl'fú.) Spárga Ny. ^4. offtcínalis. L. 7. Rend. Tukmafélék. Smilaceae. B. Br. 1. CZILLÁR. Paris. L. Szára tetején gyűrűsen álló 4-7 tojásdad hegyes levél van. — Magasan fekvő árnyas ligetekben. 4. Maj.-Jiin. G-l 2". (Czülár : párizsfú; farlasszőUő ; négylevehl fú.) Négyleyelü Cz. P. cpiadrifólia. L. 4B 2. GYÖNGYVIRÁG. Couvallaria. L. 1. Kopasz tökocsánj^'a tövét két levele nyele behüvelyezi; levelei tojásdad- vagy körkörös láncsások. — Árnyas erdőkben. 1\.. Maj-Jun. '/2-r. CGryönfpjvlráff ; kalcuk- riráp : szélenczeviráfl.) Májusi Gy. C. majalü. L. Szára leveles ; kocsányjai a levél hóna alól nőnek ki. 2. 2. Levelei nyelesek, tojásdadok hegyesek, alsó lapjai inain szörösödők ; kocsányjain 4-5 virág van. — Erdőkben, ligetekben. 4. Maj-Jnn. l-l '2'. Széleslevelü Gy. C. kitlfoUa. Jacqu. Levelei szárölelök. 3. B. Szára szegletes ; levelei tojásdad hosszuk, vagy körkö- rösek, kopaszok ; kocsányjai 1-2 virágnak. — Az eléb- bivel. 21. Maj.-Jun. I-IV2'. (Salamon 'pecsétje; pecsé- tes cfyÓkér : sok térdüfü ; erdei sülyfn.) Bütykös Gy. C. Pőlugonatmti. L, Szára hengeres, levelei tojásdad-hosszukások, vagy körkö- rösek, kopaszok ; kocsányjai 3-5 virágnak ; szálcsái szőrösek. Az előbbivel 2^. Maj.-Jun. Fürtös Gy. C. miűtiflora. L 8. Rend. Potnyafélék. Hydrocliarideae. 7)6'. 1. KOLOKÁN. Sratiotes. L. Levele kardalaku, 3 élű, tüske fogakkal fűrészelt : virá- ga kétlaki, fejér. Álló vizekben libeg, a Tisza kiönté- seiben a csemege súlyommal. 2\, Jul.-Aug. 4-10''. (Kolokány ; imergyöl-h .) Iiiier K. S. aloides. L- 2. POTISIYA. Hydrocliaris. L. Úszó levelei nyelesek, koraiaknak, tövén mélyen szíve- sek; virágai kétlakiak. fejérek. — Állóvizekben. 2|. Jul.-Aug. Béka V, H. morsns ranae. L. 47 9. Rend. Dioscoreafélék. Dioscoreae. li. Br. 1. FOLYONDÁR. Tamus. L. Szára felfutó ; levelei szívesek, kihegyezettek, épélűek ; virágai zöldesek, k Baja felé eső erdőkben. 2|. Jun - ,Jul. Gröiiye F. T. comwum's. L. 10. Rend. Nősziromfélék. Irideae. B. Br. 1. NŐSZIROM. Iris. L. , Leple külső metszetei belső oldalán szakálasok. 2. Leple külső metszetei belső oldalán szakáltalanok. 4. , Szára egy virágú, igen kurta ; leple csöve burkából kiér ; levelei kardalakuak, hosszabbak, mint u kocsányja. Hegyi és homoki gyepeken. 2\. Kora tavaszszal 3-12". (Leány liliom; apró liJiom.) Apró 1^, Lpumüa. L. Szára több virágú. 3. , Leple metszetei hosí^zukás visszás-tojásdadok, belső met- szetei töve felé lassankint keskenyednek; levelei kardalakuak s kocsányjával egyenlők. Hegyi és homoki gyepeken, s erdőkben. 2\. Ma,j.-Jul. 6-18". (Tarla liliom.) Tarka N. 1. variegata. L. Leple metszetei kifelé hajlók, szélesecskék s hosszuká- sok, a belsők láncsások, fodrosak, bibeszára lemezeit tetézők. kinyíltak ; tőkocsányján két virág van ; leve- lei kardalakuak, keskenyek csaknem akkorák, mint a tőkocsányja. Homokos tereken és a legszárazabb heg^^e- ken. Z\.. Maj.-Jun. 3-4". Homoki jV. 7. arenaria. W. és K. , Szcíra kétélű, leginkább 2 virágú ; levelei szálasok szá- ránál sokkal hosszabbak ; leple külső metszetei pót- léknak tetszők, tojásdadok, kurtábbak, mint kiszéle- sedett nyaka ; maghona hatszögű. — Erdőkben Buda környékén. 2].. .Jun-Jul. ''2-l'/2'. Pázsitos N. I. f/ram inra. L. Szára 4s o. Levelei .«okvmÍ2fii szárával egyenlők; leple sárga ; külső metszete széles nyakú, tojásdad, a belsők szálasok, bibéje lemezeinél kurtábbak. Mocsárokban. 2^. Maj.- .Tul. l"2-2' ^ Sárga-, v. sás- v. vízi liliom.) Sás N. I. Pseudacorus. L. Levele, kevés, vagy kétvirágu száránál kurtább. 6. 0. Szára csöves ; leple külső metszete lilaszínnel erezett világos kékszinü, visszás tojásdad keskeny s kurta nyakú, belső metszetei lilaszinüek ; maghona három- szögű. — Nedves réteken gyakori. ^. Maj.-Jul. 1-3'. Mezei N. I. sihirica. L. Szára teli bélü, leple külső metszetei kékkel erezett fe- jéres sárgák, kurtábbak, mint ferde csíku s láncsás m'^akaik, belső metszeteik lilaszinüek ; maghona hat- szögü. Mocsárokban és vizenyős réteken gyakori. 2\, Jun.-Jul. 1-2'. Fátyol N. I. sjmria. L. 2. DÁKOSKA. (j^ladiolus. I. Hagymája reczés, szára felálló, magános ; levelei kard- alakúak, hegyesek,, fűzére féloldali, s ok virágú ; bibéje metszetei felfelé kissé elszélesednek s tövétől mindenütt bibircsókkal szemszörözött ; tokja háromszögű, felső részén éles ormóju. A Rákoson és a budai hegyekben a Farkasvölgyön. '2\. Jun.-Jul. 1-2'. Bókoló D. G. coymnunis. L. 3. SÁFRÁN. Crocus. L. Hiigymája burka rostjai hagymáját egymásba nyíló sze- mű hálóval borítják be, e háló szemei tojásdadok, vagy kerekdedek ; tökocsányja tetején 1 , néha 2 virág van ; bibéje három metszetű, leplénél felényivel kur- tább, leple torka kopasz, hasábjai láncsások, hegyesek, halvány lilaszinüek ; levelei szálas sertések. - A Kőbánya felé eső homoki legelőkön, kora tavaszszal, azonban nagy ritkaság. ^. 3-6". (Crocus reticulattts y[. B.) Tarka S. C. variegatus. HojJpe. 49 11. Rend. Amarillisfélék. Amaryllideae. B. Br. 1. HÓVIRÁG. Galanthiis. L. Tőkocsányja egy virágú ; levelei szálasok. Ligetekben mindenütt kora tavaszszal. 2|. 1-12". {Hóvirág ; fejér tavaszika; fejér Jcankó-^ ; fejér viola.) Kikeleti H, G.nivalis.L. 2. TÖZIKE. Leucojum. L. Burkából 3-6 kocsány indul s azokon ugyanannyi virág van ; bibeszára fonalas-kupalaku ; levelei szálasok, tompák. — Vizenyős réteken. 2].. Maj.-Jun. I-IV2'. {Tözek viola.) Nyári T. L. aestivum.L. 3. SÁRIKA. Sterubergia. W. Kit. Levelei szálasok, tőkocsányja kétélű ; virága felálló ; leple metszetei tojásdad hosszúkásak, a külsők begyes- dedek ; virága sárga. — Hegyi gyepeken Buda körül (Lipótmezőn, Kecskehegyen, Sashegyen s a kincstári erdőkben.) 2f. Öszszel virágzik, tok termése tavasz- szal fejlik ki, tokja kocsányos, tojásdad sárgás. Kikerics S. S. colchiciflora. W. K 12. Rend. Kosborfélék. Orchideáé. Juss. 1. KOSBOR. OrcMs. L. 1. Golyós vagy két karélyu gyökerüek (a bodza kosbor golyója két karélyu.) 2. Tenyeres gyökerüek. 11. 2. Murvájuk egj inú. 3. Murvájuk három s több inú. 10. 3. Alsó ajaka (mézajaka) három hasábu, közép hasábja elől kiszélesedő, két metszetű, metszete karélyában legtöbbször egy kis fogacska van. 4. Alsó ajaka három metszetű vagy három karélyu. 7, 4. Murvája maghonánál sokkal kurtább. 5. Murvája felényi, mint a maghona. 6. 4 5(' 5, Levelei hosszúkás tojásdadok ; alsó ajaka ecsetesen pontozott, oldali két hasábja szálas, a középső, tövétől kezdve lassankint kiszélesedő, visszás szíves, karélyai tojásdadok, csaknem csonkák ; fűzére hosszú, sokvirágu. — Hegyi réteken, s erdőkben. 2^. Jun.-Jul. l'''2-2''2. — A nálunk levő kosborok közt a legszebb és a legnagyobl). Kesely K. 0. ftisca.Jacq. Levelei hosszúkás körkörösek ; alsó ajaka ecsetesen pontozott ; oldali két hasábja szálas, a középső hasábja is szálas, a hegye felé szélesedik el, két metszetű, metszetei hosszukások, szélylyeltartók ; füzére tojásdad. — Az előbbivel. 2f. Jun.-Jul. l-l'/a'. Vitéz K. 0. wiUtaris.L. 0. Levelei tojásdad hosszukások : alsó ajaka pontozott^ kopasz ; oldali két hasábja hosszúkás, a középső széles visszás-szives ; sarkantyúja felényi, mint a maghona ; tojásdad fűzére tömött. — Hegyi réteken, a homokon ritka. 4- Maj.-Jun. 6-18". Tarka. K. O.caríegata. Jacq. Levelei hosszúkás láncsások ; alsó ajaka oldali két ha- sábja hosszúkás szálas, a középső két metszetű, karé- lyai hosszúkás-szálasok : sarkantyúja harmadrésznyi, mint maghona ; fűzére előbb tömött, azután kinyúlik, — Minden réten közönséges. 2^. Jun.-Jul. 4-8". Sömörös K. 0. }istul(it(( L. 7, Alsó ajaka három metszetű, lefüggő, metszetei csaknem egyenlők, a középső hosszúkás, ép ; murvája akkora, mint a maghona, ritkán hosszabb ; füzére hosszúkás hengeres, tömött ; levelei szálas láncsások. — Minden réten, kiváltképen a nedveses homoki réteken. ^■. Jun.-Jul. 6-12". Palaczka K. 0. coriophora. L. Alsó ajaka három karélyu. karélyai szélesek, kurták. 8. 8. Leple szirmai sisak módra állanak össze, tompák ; mur- vái egy inúak. az alsók többnyire 3 inúak, akkorák, mint a maghona ; füzére kurta, laza s kevés virágú . levelei hosszúkás láncsások. — Minden réten a leg- 51 közönségesebb. 2f . Apr.-Maj. 4-10". {Yítézfv ; Icoshorfú : agárfú.) Agár K. 0. morio. L. Felső ajaka oldali két szirma végre hátrahajlik. 9. D. Levelei hosszúkás-visszás tojásdadok, alsó ajka alig három karélyn, épélü, vagy igen finomul csipkés ; kifejlett füzére visszás tojásdad ; virága többnyire sárgás fejér. Hegyi réteken. -4. Apr.-Maj. 6-10". Sápadt K. O.paUertf^.L. Levelei hosszukások ; alsó ajaka mélyen három karélyu, karélyai szélesek, fogasok ; kifejlett füzére megnyúlt s laza virágú ; virága piros. Minden réten. 2].. Jun- Jul. 10-13". (Piros l'ökörcsin.J Füles K. 0. masmJa. L. 10. Levelei szálas láncsások; alsó ajaka 8 karélyu, oldal- karélyai elöl lekeritettek, a közép mélyen kicsípett ; sarkantyúja hengeres, vizirányosan áll, vagy felegye- nesedő, kurtább, mint a maghona ; szirmai hosszukások. tompák, az oldalt levők hátrahajolnak ; füzére hosszú, ritka virágú. — Vizenyős réteken és a mocsárokban. 2\. Jun.-Jul. 8-12". Lazavirágii K. 0. laxiflora. Law. Levelei hosszúkás láncsások ; alsó ajaka kurta 3 karélyu ; sarkantyúja kúposán hengeres, lefelé tartó, akkorri, mint a maghona, szirmai szélylyeltartók ; füzére tömött, virága szaga hasonlít a bodzavirágéhoz, virága sárgás- fejér, ajaka világos sárga, tövén pirosan pontozott, vagy az egész leple piros. Magasabb helyeken fekvő réteken. 2\.. Maj.-Jun. 6-12". Bodza K. 0. samlmnna. Z. 11. Szára bördős 4-6 levelű : levelei kihajlók, az alsók tojásdadok vagy hosszukások, tompák, a felsők kiseb- bek, láncsásosak, kihegyezettek, néha barna foltosak ; virágai pirosak. Nedves réteken és mocsárokban. 2\-. Maj.-Jun. 9-18". Bördös K. O.latifoUa L. Szára telebélü, mint egy 10 levelű, felső levelei igen aprók, nmrvához hasonlók, a. legfelső füzérétől távol áll ; virága piros pontok- s vonalokkal ékesített vilá- 4* gos lilaszinű, levelei rendszerint barnafoltosak. — Er- dőkben, nedves réteken. 2| . Jun.-Jul. 1—1 V2'. (Tenyeres gyöJcerű, v. tarica levelű liökörcsin.J Foltos K. 0. maculata. L. 2. RAGIKRA. Auacamptis. Rich. Alsó ajaka félig három karélyu, tövén két lemezecske van. karélyai liosszukások, tompák; sarkantyúja fo- nálalaku, akkora, mint a maghona, vagy valamivel hosszabb ; szirmai láncsások, meglehetős hegyesek \ murvái tövén 3 inúak ; fűzére tömött levelei láncsás- szálasok. — Hegyi réteken, erdőkben. -4. Jun.-Jul. 6 — 18". Tornyos R. A. pyramidaUs. Bicli. 3. SODORTAJX. Himanthoglossum. Sp. Sisakja fejér^ belől piros zöld csíkos ; ajaka fejéres zöld, verhenyesen pontozott, 3 hasábu, karélyai szálasok, a középső igen hosszú, sodrott, az oldaliak sokkal kur- tábbak, fodrosak ; levelei széles láncsások. — Hegyi gyepeken. -21. Jun.-Jul. 1-2'. Bakbüzű S. H. hircinum. Rich. 4. CSOKIKRA, (^ymnadenia. R. Br. Sarkantyúja fonalaku, csaknem kétannyi, mint a mag- hona ; oldalszirmai széllyelállók ; füzére hengeres, meg- nyúlt, levelei hosszú láncsások ; gyökere tenyeres. Hegyi réteken. 2J.. Jun.-Jul. 6-12". Szuny oglábii Cs. G. conopsea. B. Br. Sarkantyúja fonalaku. csaknem akkora, mint a maghona ; szirmai igen széllyelállók ; füzére hengeres, megnyúlt ; levelei szálas láncsások és szálasok ; gyökere tenye- res. — Az előbbivel. 4. Jun.-Jul. 6-12". Jószagu Cs. G. odoratissima. B. Br. 5. NYELVŰR. Coeloglossum. Hartm. Alsó ajaka szálas, hegye 3 fogú, középső foga igen kurta sarkantyúja igen rövid, zacskó alakú : levelei tojásda- dok, tompák, a felsők láncsások ; gyökere tenyeres. — Hegyi és homoki száraz és nedves réteken. 4- Maj.-Jiil. 3-8". {Hahenaria viridis. B. Br.) Zöld Ny. C. viríde. Hai'tm. (>. Sarkak. Platantliera. Ricli. Alsó ajaka ép, szálas; sarkantyúja lV2-2-er hosszabb, mint a maghona, fonalalaku ; portoka rekeszei párhu- zamosak; szárán 2-3 láncsás kis levele van; virága fejéres. Erdőkben bőven. 2|. Maj.-Jul. (Hahenaria hifo- lia B. B)'.) Kétlevelü S. P. UfoUa. Bicli. 7. BANGÓ. Ophrys. L. Alsó ajaka hosszúkás visszástojásdad ; közepén 2-4 pisz- kos sárga, tövén keresztbe összefoglalt, hosszára nyúló vonal Van, boltos, felpuffadt, szélen legyüremlett, hegye tompa, vagy alig kicsípett; gumója ép. —Min- den gyepen, kivált a homoki nedves réteken. 4- Maj.-Jul. 6-12". Pókos B. 0. aranifera. Huds. S. GÉRBICZ. Limodorum. Tourn. Levélnélküli, világos lilaszinü növény : tőkocsányja hár- tyás, pikkelyes; ajaka tojásdad, fodros; sarkantyúja áralaku. akkora, mint a maghona. A budai erdőkben, a Hárshegyen, ritka. 4- Jun.-Jul. '/2-I'. Yiolaszín G. L. ahortimim. Sc1m\ 9. PORPEJ. Ceplialanthera. Rich. 1. Maghona kopasz. 2. Maghona szörösödő ; leple szirmai mind kihegyezettek ; ajaka lemeze tojásdad, kihegyezett, akkora, mint bel- ső szirmai ; leple szép piros ; levelei láncsások, hegye- sek. Buda körül a ligetekben. 4- Jun.-Jul. 6-15". Veres P. C. riibra. Bich. % Levelei tojásdadok, vagy tojásdad láncsások, kihegye- zettek ; leple sárgás fejér, mindenik szirma tompa ; :>4 ajaka lemeze szives-tojásdad. szélesebb, mint hosszabb ; murvája hosszabb, mint a maghona. — Hegyi és homoki erdőkben. 2|. Jun.-Jul. Sáppadt ¥, C.pallens. Bich. Levelei láncsások, a felsők szálas láncsások s keskenyek ; leple fejér, ajaka hegyén egy sárga folt van, külső szirma hegyes ; murvája sokkal kurtább, mint a mag- hona, — A budai hegyeken ritka. 2^. nyáron. Kardlevelű P. (J. ensifolia. líi'h. 10. BIBAK. Epipactis. Ricli. . Ajaka lemeze kerekded, tompa, akkora, mint szirmai ; levelei tojásdad láncsások, szárölelök, virága zöldes piros. — Vizenyős réteken, mocsárokban bőven. 2].. Jun.-Jul. 6-15". Mocsári B. F. palustris. Crantz. Ajaka lemeze kihegyezett s hátrahajlott. 2, , Ajaka lemeze tövén levő púpjai simák ; levelei száröle- lök, az alsók széles tojásdadok, a felsők tojásdad lán- csások, a legfelső 1-2 láncsás ; virága zöldes verhe- nyes, ajaka lilaszinű. Ligetekben. 2]., Jun.-Jul. 1-2'. Széleslevelü B. E. latifoUa. Ali Ajaka lemeze tövén levő púpjai ránczosan fodrosak. 3. Levelei tojásdadok, éle és inai szőrösödők, felső levelei nyeletlenek, láncsások ; virága sötét i3Íros. — Hegyi nyílt gyepeken, kivált a Farkas völgyön. 2^. Jun.-Jul. 6-12". Verheiiyes B. E. ruhir/ínosa. Gaud. Levelei tojásdad láncsások, vagy láncsások, aprók, élők szőrösödő-érdes, inai kopaszok ; virága zöldes, széle verhenyes, ajaka széle fejéres. Buda erdeiben ritka, legtöbbet lehet találni a budakeszi erdőben. — 2f. Jun.-Jul. 6-12". Aprólevelü B, E.microphylla. Ehrh. 11. TOKAFÉK. Neottia. L. Az egész növény piszkos sárga, végre barnássá lesz ; szára leveletlen, e helyett hártyahüvelyekkel fedett ; ajaka visszás-szíves, alig o karélyu. — Árnyas erdők- "ben a fák törzsein és gyökerein élődik. ^■. Maj.-Jun. 6-12". Madárfészek T. N. Nidas avis. liich. 12. BIBEKONTY. Listeria. R. Br. Szára kétlevelü ; levelei ellenesek, tojásdadok ; leple zöl- des sárga, ajaka szálas, két metszetű. — Ligetekben, kivált nedves helyeken. 4. Maj.-Jul. 6-12". Tojásdad B. L. ocata. B. Br. 13. FÜZÉRTEKERCS. Splranthes. Rich. Szárán csak levélliüvelyek vannak, tölevelei tojásdad hosszukások, szára féloldala felöl állanak ; füzére csa- varos ; leple apró, fejér. — Gödöllő körül eső homoki gyepeken és a Tisza vidékén levő legelökön. — 4. Nyáron á.t. 6-9". Őszi Y, S. cmtumnális. Ridi. 14. HAGYMABUR. Sturmia. Rich. Szára háromszögű, ezt tövön körkörös láncsás két levél hüvelyezi; füzére 3—8 virágú; virága zöldes- sárga, ajaka tojásdad, tompa, apró csipkéjű ; tojásdad gumóját élesen vonalozott burok fedi. — A pesti város- liget vizenyős gyepein, nagy ritkaság. 4. .Jun.-JuL 2-5". Libaszinü H. S. Loselii. Behb. 15. BIBEFOG. Malaxis. Swartz. Háromszögű szára rendszerint egylevelü ; levele szár- ölelő tojásdad hegyes ; virágzata fürtös ; ajaka homorú, kihegyezett, virága zöldes-sárga. A sz.-endrei erdő- beli réteken. — 4. Jun. 3-6". [Microstylis monophyl- los. Nuttal.) Egylevelü B. M. mompliyllos. Sw. lí>. (JZIPÖCZIM. Cypripedium. L. Háromszögű szára leveles ; levelei körkörösek, kihegye- zettek, leple x>irosbarna, njaka sárga, kissé lapított. ásitó, belől gyapjas ; virága a mi kosborféléiuk között legnagyobb és legszebb. — A. budai begyen, a szép juhászné körül fekvő gyepeken. — 2^. Jun.-Jul. 6-12". Tarka Cz. C.calceolus. L. 13. Rend. Hiuárfélék. Najadeae. A. Bich. 1. hínár. Najas. L. 1. Levelei szálasok, csavargós éllel fogasoltak, fogai fulán- kosak ; levele hüvelye épélű. — A Tisza mocsaraiban. 0. Nyáron át. Nagy li, N. major. Boti i. 2, Levelei keskeny szálasok, csavargós éllel fogasoltak, hátra kunkorodottak, fogai fulánkosak ; levele hüvelye finom szemszőrökkel fogasolt; szára igen törékeny. — A Tisza mocsaraiban. 0. Aug.-Sept. Apró H. N. Mínor. Ali. 2. GALÁZ. Zanichellia. L. >Szára fona^lalakn, bütykös, vizén úszó ; levelei ellenesek s alig gyűrűsök, sertés szálasok, kopaszok ; virága hónalj i ; bibe-szára felényi, mint a termése. A megye síkjain eső posvány okban, árkokban. 2|. Jul.-Sept. 3-12". Fogas ^.Z.palustris.L. 3. USZÁNY. Potamogeton. L. 1. A tökéletesen kifejlett növény levelei vízen úszók, alak- jok, sőt sejtszövetökre nézve is alámerült leveleitől különbözők, váltogatok, csupán a kocsánytövén elle- nesek, 2, Minden levelök egyenlő, hártyás, áttetsző ; az egész növény viz alá merült, a virágzás idején csupán füzé- rei emelkednek ki a vizből. 3, 2. Viz alá merült levelei lemezei virágzás idején elkorhad- ván, csupán levélnyelei maradnak meg, alámerült ifjabl* levelei keskenyebbek, láncsások vagy hosszukások, fen úszó levelei kerekdedek vagy hosszúkás körkörösek, 57 börnemüek, vallok alig szíves, tompa élű termése lapított. — Minden folyócskában s mocsárban. 2^. ' Jim.-Aug. Békatutaj U. P. natans. L. Víz alá merült levelei kártyások, áttetszők, keskenyek vagy széles láncsások, tövön elkeskenyedettek, nye- letlenek, élőkön kissé érdesek, fennúszó levelei bör- nemüek, láncsások vagy tojásdadok, hosszú nyelüek ; tompa élű termése lapított ; szára igen ágas. — Las- san folyó minden vízben és mocsárban. 2\.. Jun.-Aug. (P. lieteropliyllos. Schreb.J Pázsitos U. F. gramineus. L. 3. Levelei váltogatok, legfeljebb a virága alattiak elle- nesek. 4. Minden levele ellenes, nj^eletlen, szárölelő ; füzére villás, virágzás után hátrabajlik ; termése széles ormóju és csőrös. — Ó-Budán kívül, a puskaporos malom kör- nyékén levő mocsárokban. 2J\.. Jun.-Jul. Villás U. P. densus. L. 4. Levelei nyelesek, tojásdadok vagy láncsások, fulánko- sak, élők érdes ; kocsányja felső része megvastagszik ; tompa élű termése lapított, alig ormós. — Lassan folyó minden vízben s a mocsárokban. 2^. Jun.-Aug. Üveglevelü U. P. lucens. L. Levelei éle éles vagy finom fürészes. 5, 5. Levelei nyeletlenek, szálas-hosszukások, meglehetősen tompák, apró fürészfoguak, fodrosak ; termése csőrös ; szára ágas, lapos. Az elébbivel. 2\. Jun.-Aug. Bodros B. P. crispus. L. Levelei pázsitnemüek. 6. 6. Levelei hüvelynélkülíek, nyeletlenek, igazi szálasok, meglehetős hegyesek, 3-5 inúak ; kocsányjai 2-o-szor hosszabbak, mint 4-S virágú többnyire szakgatott füzére ; termése ferdén körkörös. — Az elébbiekkel együtt. 2\. Jun.-Aug. Hajszál B, P. piisiUiis. L. Levelei hüvelyesek, szálasok vagy sertések. 1-ínüak, keresztben erezettek, erei vastagocskák ; füzére hosszú 58 kocsányu ; termése ferdén tojásdad, szárasztva háta ormós, felegyenesedő kurta bibeszára rajta van. Az elébbiekkel együtt, bőven terem a Rákos folyóban. 2|.. .Tun.-Aug. Borostás B. V. pectinatns. L. 14. Rend. Lepcsefélék. Lemnaceae. DC. és Duhy. 1. LEPCSE. Lemna. L. 1. Lombja tagjai láncsások, végre nyelesek, keresztet alkot- nak; egy szál gyökere van. — Álló vizekben, viz alá merül. 0. Nyáron és őszszel. Keresztes L. X. trisulca. L. Lombja tagjai tojásdadok. 2. 2. Csomós gyökerű ; lombja tagjai kerekded-visszás tojás- dadok. — Álló vizeken nszkál. 0. Nyáron és őszszel. Faiios L. L. polyrhka. L. Egy szál gyökerűek. 3. 3. Lombja tagjai visszás-toj ásdadok. alól felül laposak, nyeletlenek. Az elébbivel. 0. Igen apró. Apró L. Z. minor. L. Lombja tagjai visszás tojásdadok, meglehetős dombom, alól taplósan dombom. Álló vizeken. 0. Nyáron s öszszel. Lencsés L. L. f/ihha. L. 15. Rend. Konty virágfélék. Aroideae. Jim. 1. K0NTYVIRÁ(3;^. Ariim. L. Tőkocsányját egy nagy burok hüvelyezi, ezen burok fogja be torzsáját; levelei dárdás-nyílalakuak, egyenlő szinüek vagy barna-foltosak. — Árn^^as ligetekben. — Budán a Béla-kutjánál. ^. Maj.-Jul. 3-12". (Kiciyó- trtvng ; párkányfü ; anyafü.) Mocskos K, A. mac Illatúm. L. 2. KÁLMOS. Acoriis. L. Tőkocsányja levélnemü, lapított, egyik éle éles a másik válus, ebben van gömbded-hengeres torzsája ; levele 59 hosszú, kardalaku. — A folyó vizek melléken, a Zagyva és Tisza mocsaraiban. 2|.. Jun.-Jul. 2-4'. (Kálmns.) Orvosi K. A. Calanins. i. 16. Rend. Gyékényfélék. Typhaceae. D. G. 1. GYÉKÉNY. Typha. L. 1. Levelei széles láncsások ; termésfüzére szorosan porodáí^ füzére alatt áll. — Mocsárokban. 2]., Jun.-Jul. 4-8". (Gyékény.) Bodiiározó Gy. T. latifoUa. L. Levelei keskeny szálasok, alól válusok ; termés füzére porodás füzérétől l-l "2" távol áll. Mint az előbbi, de ritkább. ^■. Jun.-Jul. Háti Gy. T. angustifoUa. L. 2, BAKA. Spargaiiium. L. 1, Levelei felállók, tövön háromélüek ; bibéje szálas ;. terméskéi hosszú csőrüek 2. Levelei lecsepültek, vagy úszók, vagy a víz szinén vagy az alatt lobálódók. 3, 2, Szárán ágas virágzata van ; oldal levelei behorpadtak^ az alsók szárhüvelyezök a többiek szárölelők. — Mo- csárok- és posványokban. 2|.. Jun.-Aug. 1-3'. Buzogány. B. aS^. ramosum. Hnds. Szárán egyszerű fürtös virágzat van ; oldal levelei laposak. — Az elébbivel, de ritkább. 2J\-. Jun.-Aug. l-o'. ííyeles B. S. simplex. Hiuh. 3, Terméskéi hosszú kocsányuak, áralaku bibeszáránál kurtábbak ; szárán ágas virágzata van, melyek 10-12 porodás gömbből állanak ; levelei laposak, keskenyek. Igen hosszuk s úszók. — Patakocskákban s csendesen folyó vizeken, a Rákosban bőven. ![. Jul.-Aug. 1-4'. Sulymos B. S.natmií^.L^ m III . Al-Osztály. Csúcskörnövök. ^crancipliibrya. I. csoport. Csuxmssmagvuálc. Gymnospermae. 17. Rend. Toboztermők. Couiferae. L. 1. BORÓKA. Juiiiperus. L. Levelei hármával állanak, szálas-áralakuak, szúrósak, felül alig válusok, alól ormósak, ormójáii végig egy besüppedt vonal van ; bogyói tojásdadok, érett korukban 2-3-szorta kurtábbak a levelénél. — Terméketlen száraz hegyi erdőkben, tj. Maj. 2-S'. {Gyalog fenyő.) Gyalogfenyö B. J. comminns. L. 2. BOGYÓPIKK. EpLedra. L. Szára cserjésedö, levélnélküli, czikkes, hengeres, kopasz; virágos ágacskái gyűrűsök ; barkái kocsányosak s magánosak, ellenesek, hármasok, bogyónemü termése veres. -- A budai verőfényes hegyek, és a i)esti liomok- buczkák oldalain. I}. Aug.-Sept. l-l' u. Törpe B, E. mouostyclia. L. II. Csoport. SsiromtalcmoJi. Apetalae. 18. Rend. Loosagazfélék. Ceratophvlleae. Gray. 1. LOCSAGAZ. Ceratliophyllum. L. Levelei villások, 2-4 szálas fonálra hasogatottak ; ter- mése tojásdad, nem leppendékes, 3 tövisű, két tövis az alján víin s hátragörbült, egy a végén s ez akkora, mint a termése, vagy valamivel hosszabb. — Álló vizekben. 2\. Jul.-Aug. Szarvas L. C. demersum. L, 61 19. Rend. Mocsárhúrfélék. Callitrichineae. Linh. 1. MOCSÁRHÚR. Callitriche. L. Ágai alsó levelei szálasok, a felsők visszás tojásdadok ; murvái kör-sarlóalakuak, hegyök horgas ; bibeszárai hosszuk, szélylyelállók ; termése éle szárnyason ormós. Álló és csendesen folyó vizekben. 2i. Jun. — Sept. (G. cérna. L.) (Mocsári lencsefúj Tavaszi M. C. liamulata. Kütz^ 20. Rend. Nyírfélék. Betulaceae. Bartl h NYÍRFA. Bet Illa. L. Levelei kótaalaku háromszögűek, hosszan kihegyezettek, kétszer fürészesek, kopaszok ; termés barkái hosszú kocsányon függenek ; leppendékecskéje szárnyai kétszer olyan szélesek, mint a magva s egészen a bibéjéig" felérnek. — A budakeszi erdőkben s a pesti szigeten. 13. April-Maj. Fejér Ny. B. alba.L. 2. ÉGERFA. Aliius. L. 1. Levelei kopaszok, csupán alsó lapjaik, gerinczök s inaik által alkotott zugaiban szőrösek, kerekdekek, igen tompák, egyenetlen fürészesek. Vizenyős, mocsáros helyeken, patakok, partjain. ']j. Mart.-April 3-6". Mezgés É. A. glutinosa. Gcirtn. 2. Levelei alsó lapjaikon szőrösödők, vagy csaknem moly- hosak, tengerszín zöldek, tojásdadok, hegyesek, kétszer fürészeltek, fogai hegyesek, inai zugai kopaszok. — Az elébbivel, ez nálunk bővebben van. \) . Mart.-April 3—6°. Hamvas É. A. incana. W. 132 21. Rend. Kopáncstermők. Cupuliferae. JRicli. 1. VENICZFA. Ostyra. Micliel. Tobza tojásdad, lefüggö ; levelei tojásdad kihegyezettek, vállain alig szívesek. — A vizsegrádi erdőkben. "^ . April-Maj. (Garphms OstryaL.) (Veniczfa.) Komlós V. 0. carjnnifoUa. Scyp. 2, GYERTYÁNFA. Carpiiius. L. Tobza pikkelyei 3 hasábnak, oldal hasábjai láncsások, a középső megnyúlt, épélű vagy fürészelt ; levelei tojásdadok, kihegyezettek, ránczosok, kétszer fürészesek. — Erdőkben. %. Maj. Fejér Gy. C. BeMus. L. 3. MOGYORÓFA. Coryhis. L. 1. Kopáncsa harangalakii, hegye szélly elálló, rongyos fogas szájú ; levelei kerekdedek, szívesek kétszer füré- szesek. kihegyezettek. — Erdőkben, bozótokban min- denütt. 1) . Febr.-Mart. Közönséges M. ('. AveUana L. 2. Kopáncsa csöves-hengerded, bevagdalt fogas-szájú, felül össze van szorulva ; levelei, kerekded-szívesek, hegy- esek, kétszer fürészesek. — Itt-ott vadon, azonban mivelik. % . Febr.-Mart. Csöves M. G. titbulosa. W. 4. TÖLGYFA. Quercus. L. 1. Kifejlett levelei kopaszok. 2, Kifejlett levelei alsó lapjain molyhosak. 3. 2, Hármával vagy négyével együtt ülő makkjai kocsány- talanok, pelyhes murvái hegyesedők ; jó nagy makkját kopáncsa harmadrésznyire fedi ; levelei felül szélesek, alól e nyelébe keskeny edők, különféleképen öblözöttek. karélyai tompák. — Erdőkben. "!}. Maj. Kocsányos T. Q. sessiUflora. Sm. Kettejével együtt ülő makkjai 1—2 hüvelyknyi, váltogatva álló kocsány on függenek ; keskeny murvái fehér kurta szőrrel vannak fedve ; makkja nagy. kopáncsn. aráiiylag kisebb, mint az elébbié : levelei felül ennek is szélesek, aláfelé elkeskenj^eclök, nyeletlenek, öblei nagyok, karélyai tompák. — Erdőkben. Maj.-Jmi. "Ij. Kocsányos T. Q.pedunailata. EhrJ). 3. Makkopáncsa pikkelyei kurták, lelapultak. 3-4 makkja fürtösen ül egy vastag- mintegy 8-10 vonalnyi molyhos kocsányon : levelei alakjokra nézve lia.sonlitanak a kocsánytalan tölgyéhez, de attól levele molyhosságánál fogva feltűnően különbözik. — Az elébbiekkel. tj. Maj.-Jun. Szörösödö T. Q. piihescens. Wüd. Makkopáncsa pikkelyei megnyúltak, szálas araiaknak, széllyelállók s tekeredettek ; termése kettő-három ül együtt, levelei nagyon változékonyak, többnyire szár- nyason behasogatva kikanyargatottak, karélyai hegye- sek. — k/. előbbiekkel, j;. Maj.-Jun. (Cserfa.j Cser T. Q. Cerrls. L. 5. GESZTENYEFA. €astaiiea. Tourii. Levelei hosszúkás láncsások, kihegyezettek, szálkahegyű fürész fogasok, kopaszok ; vagy alól szőrösödők. — A budai hegyeken itt-ott. azonban mivelik. t), Jun.- 'Tul. Szelíd G. C. rnlfiaris. Lam. (>. BIKKFA. Fagus. L. Levelei kopaszok, tojásdadok, alig fogasok, fényesek, élők bolyhosán szemszőrös ; virága egylaki. — Az erdők északi oldalain.'!}. Maj. "EvdoiB, F. si/lcntica. L. 22. Rend. Szílfélék. Ulmaceae. Mrhel 1. Levelei félfaruak, hosszúkás tojásdadok, kétszer füré- szesek ; virága csaknem kocsánytalan ; leppendéke kopasz, kocsánytalan ; fája kérge símíi. — Erdőkben. '[) . Kora tava.szszal. (Alásfa, szilfa.) Sima Sz. U. campestris.L. Levelei félfaruak, széles tojásdadok, kétszer fürészesek, felül kopaszok, alól szőrösödők, nyelesek, függök, 64 kocsányos leppendéke éle gyapjason szemszörös. Er- dökben. 'Ij. Kora tavaszszal. Nyolcz porodás Sz. U.effusa. Wüd. 23. Rend. Gzeltiszfélék. Celtideae. Dithp. 1. CZELTIS. Celtis. L. Levelei ielfaru tojásdadok, kihegyezettek, fürészesek ; felső lapjain érdesek ; termése fekete csontár. — Mi- velik. t>. Maj. Napnyugoti Cz. Coccidentalis. L. 24. Rend. Eperfélék. Moreae. EucU. 1. EPERFA. Moriis. L. 1. Levelei mélyen szívesek, egyenetlen vállnak, néha tojás- kerekek, fürészesek : termésbarkái akkorák, mint a kocsányjai, leple éle kopasz ; gyümölcse fejér, piros és fekete. — Mivelik a selyemtenyésztés kedvéért. I3 . Maj. Selyem E. M. álba. L. 2. Levelei szíves-tojásdadok, fürészesek; termésbarkái csaknem kocsánytalanok, leple éle és bibéje érdes. — Mivelik. 'Sj.^líi^. (Szederjfa.) Szederj E. M.nigra. L. 2. FIGEFA. Ficiis. L. Levelei szívesek, tenyeresek, 3-6 karélyuak, felül érde- sek, alól szörösödök ; vaczka körtealaku. — A Szt.- Gellérthegy déli oldalán. 1}. Maj. Édes F. F. carica. X. 25. Rend. Gsalánfélék. Urticaceae. Endl 1. CSALÁN. Urtica. L. 1. Levelei ellenesek, tojásdadok, hegyesek, bevagdaltan fürészesek ; bugája a levél hónaljából nő, kettősek, kocsányjánál kurtábbak. — Mivelt helyeken. 0. Jul.- Sept. I-IV2.'. Apró Cs. U.urens.L. 65 2. Levelei ellenesek, hosszúkás szívesek, kihegyezettek, durva fürészfoguak ; bugái a levél hónaljából nőnek, kocsányjánál hosszabbak, lefüggök ; virága kétlaki. — Mindenütt. 2|- Jun.-Octob. Kétlaki Cs. A. dioica. X. 2. FALFŰ. Parietaria. L^ Szára felálló, magános; levelei hosszúkás tojásdadok, leple harangalaku, porodás virágain akkora, mint a porodái. — Gyepükben, útfeleken. 0. Jul.-Aug. Orvosi F. P. crecta. M. és K. 26. Rend. Kenderfélék. Cannabineae. EncU. 1. KENDER. CannaMs. L. Levelei ötösek, ujjasok, nyelesek; levélkéi keskeny-lán- csások, élesen fürészesek ; virága kétlaki. Indiából került, mivelik. ©. .Jul.-Aug. Közönséges K. C. sativa. L. 2. KOMLÓ. Humulus. L. Szára felfutó; levelei ellenesek, szívesek, karélyosak, durva fürészesek; virága kétlaki. — Sövényeken, bozótokban. 2|. Jul.-Aug. Felfutó K. H. Liqmlus.L. 27. Ptend. Boglárfafélék, Plataneae. Letish. 1. BOGLÁRFA. Platauus. L. Levelei ötszögüek, karélyosak, fogasok, válluk ékalaku, alól szörösöcskék, murvái fogasoltak. — Mivelik. I3 . Virginiai B. P. occidentalís.L. 28. Rend. Füzfélék. Salicineae. L. C. Bich. 1. FŰZ. Salix. L. Jegyzet. A füzek fajai meghatározásában ügyelni kell, m barka megvizsgálásán felül a termés? virágokra é.s a fa termésére is. — Eí< mivel a korán virágzó fajok levelei virágzáskor még kifejlve lenni nem szoktak : a fát kilevelezése után is. még egyszer meg kell vizsgúlni. így leliet aztán a harhál; tennésvirágai, tohja kopaszsága vagy szörössége, Icveloi alakja, kopasz- sága vagy molyhossá ga, ismerete után a fajokat biz- ton meghatározni. 1. Barkája minden pikkelye egyszinü, sárgás-zöld. 2. Barkája felső pikkelyei barnák vagy feketések. 6. 2. Levelei als(5 lapjain fej érés szürke niol3^hosak, felső lapjai homálj^osak és szürkés-zöldek, szálas láncsások, élők kissé begöngyölödött s ikrás fogasok : barkái a levelek kihajtásakor virágzanak s ívalakulag hajolnak meg. Bibeszára hosszú : tokja, kopasz, tokja kocsány- kája kétannyi, mint n mézikrája. — Patakok partjain, különösen a szigetek fűzeseiben. I;. April.-Maj. CSctUx rijiaria. \J'.J Szőke F. *S'. incana. Schraiil: Levelei mind a két oldalon kopaszok vagy lelapult selyemszörüek^ fényesek, barkái egyenesek. 3. 3. Termés virága pikkelyei termése megéréséig megma- radnak : bibeszára alig van ; porodája o : tokja, kopasz, kocsánykája 2-3 akkora, mint mézikrája: levelei kopaszok, láncsások. — Füzesekben, a Duna szigetein, posványokl)an, leginkább cserje, "t}. Maj. (S- triandra L. Sm. szerint.^ MaiidoLalevelű E. S. amyqdcúina. L. Termésvirága, pikkelyei virágzás után lehullanak : bibe- szára kurta, vagy alig van, tokja kopasz. 4. 4. Yirágcsái 2 porodájuak, levelei keskenyek, láncsások. 5. Virágcsái 4-10 porodájuak ; levelei tojásdadok, láncsások vagy körkörösek, kopaszok, fénylő zöldek ; pálhai, ha. vannak, hosszukások, egyenesek ; tokjai kocsány kai- két annyiak, mint mézikráik. — A'ízpartokon, ]iosvá- nyokban. I3. .Tun.-Tul. (Veres fi'iz.) Babér F. S. pentrmdra. L. <0Í ^. Levelei rendszerint kopuszok, g-yenge korukban kissé selymesek, felső lapjaik fényes zöldek ; tokjaik kocsány- kái 2-o-szor hosszabbak, mint Inézikráik. — Útfele- ken, fűzesekben, vizek partjain bőven. %. April-Maj. Csöregc F. F. fragilis. L. Levelei mindkét oldalon selyem-szőrück, szürke zöldek ; tokjai alig kocsányosak. A mi fűzeink között legma- gasabb. — Útfeleken, vízpartokon, fűzesekben. 1). Apr.-Maj. Fejéi- F. S. alha, L. ^, Bibeszárnk már virágzásuk idején liosszu. 7. Bibereszáruk igen kurta, vagy alig van. 0. 7. Levelei keskenyek, mintegy négyszer vagy többször hosszabbak, mint szélesebbek, hosszúkás láncsások, végre kopaszok: pálhái félf>zívnlakuak ; barkái leve- leinél korábban nőnek ki s kocsánvtalanok ; tokja kopasz, ^kocsánykája kurtább, mint mézikrája. — Út- feleken s árokpartokon. 'Ij. Apr.-Maj. fS. praecor. Hoppé.) Jókori F. S. daplmnicles. ViU. Levelei négyszeres szélességénél sokkal hosszabbak. S. K Levelei megnyúlt láncsások, kihegyezettek, épélüek, alig kanyarosak. alsó lapjaikon selymesek, fejéreslőn fény- lők • pályhái kurtábbak, mint levele nyelei : tokja kocsánykája, kurtább, mint mézikrája. — Folyó vizek partjain, a szigeti erdőkben és mocsárokban. 1} . April. l-l'of' cserje. Kötő F. S. VimiiuiUf!. L. Levelei megnyúlt láncsások, kihegyezettek, kanyarosan ritkásan fogasoltak, fiatal korukban alsó lapjaikon finom molyhosak, idősebb korukban alól ritkás molyhosak, alóf felül zöldek : portokai felnyilásuk előtt sárgák : tokja tojásdad kúpalakú, molyhos, kocsánytalan. — A Duna és Tisza fűzeseiben. 1). April. Puha F. S. tuollissinm. Elirh. í). Levelei kopaszok s nem ránczosok, láncsások, fűrészesek. alól kékes szürkék : barkái kocsánytalanok : virágcsái eo-y porodások, portokai felnyilásuk előtt pirosak; tokja tojásdad, molyhos, kocsánytalan. — Vízpartokon, mocsárokban, a megye liegyi és sík vidékein. 'Ij . April.-Maj. (S. monandra. Ard.J Csigolya F. S. imrpurea. L. Levelei kisebb nagyobb mértékben szőrösek ; tokjuk kocsányja 8-4-szer hosszabb, mint mézikráik. 10. 10. Levelei nem ránezosak. legalább gyenge korukban, mindkét lapjaikon lelapult selyem-szörűek, fénylök, hegyök kajszán kinyúló. — Homoki kivált vizenyős gyepeken. %. A^ml-Maj. 1-3'. Terjedő F. S. reijens. L. Levelei, kivált alsó lapjain kiülő inúak s ránczosak, kisebb-nagyobb mértékben molyhosak, fénytelenek, élők néha hullámosan fogasolt. 11. 11. Rügyeit fedő pikkelyei, valamint fiatal hajtásai ia sző- rösödök ; levelei körkörösek, vagy láncsás visszás-tojás- dadok, alól molyhosak, felül szörösödők ; x^álhái vese- alakuak. A megj'e síkján minden füzesben kivált mocsáros helyeken, tj . Mart.-April. Hamv as F. »S'. cinerca. L . Rügye pikkelyei kopaszok, levelei kajsza hegyűek. 12. 12. Levelei tojásdadok, vagy körkörösek, alól kékes-zöldek, molyhosak, feliíl kopaszok ; tokjai hosszú kocsányuak. — Hegyi erdőkben. I3. April. Kecske T. S. caprea. L. 2, NYÁRFA. Popiilus. L. 1. Nyolcz porodáju ; barkája pikkelyei szemszőrösek. 2, Tizenkét-husz porodáju ; barkája pikkelyei kopaszok. 4. 2. Levelei kerek-tojásdadok, szegletesen fogasok, alól moly- hosak. 3. Levelei csaknem köralakuak, fogasok, fiatal korukban selymesek, gyapjasok, végre kopaszok. — Erdőkben. I3. April. Rezgő l^y, F.tremida.L. 3. Levelei alsó lax>jaikon hófejér molyhosak ; termés bar- kái pikkelyei csipkések, szemszőrösek. A Duna szige- tein, vizek mellett, posványokban. '|3 . April. Magas fa. Fejér ííy. P. cüha. L . 6r> Levelei alsó lapjaikon szürke molj'liosak ; termés barkái pikkelyei bemetszettek, szemszörösek. Az elébbivel. \j . Mart -April. Magas fa. Szőke Ny, P. canescens. b>i}. 4. Ágai felállók ; levelei kótaalakuak, kiliegj^ezettek, élők fürészes ; kopasz. — Keletről hozták, útfelekre ültetik. I3. April. Igen magas fa. Jegenye Ny. F.pyr amidalis. Bozier. Ágai terepélyesek ; levelei háromszög-toj ásdadok kihe- gyezettek, fűrészesek, élők kopasz. Erdőkben, kivált nedves helyeken. — Mivelik is. I3 . April. Fekete Ny. P.nigra.L. 29. llend. Libatoppfélék. Chenopodiaceae. Venf. 1. CZÉKLA. Béta. L. Tőgyökere, ha mivelés alá veszik, vagy kerekdeden vagy hosszúkáson megvastagodik ; tölevelei tojásda- dok, tompák, alig szívesek ; szára felálló, szárlevelei kótaalakuak. Mivelik. 0. 0. Teres Cz. B. vitlf/aris. L. Ennek válfaja a fejér cz. B. cicla, — melyet tehén répa vagy burgundi répa név alatt részint takarmánynak, részint czukornak termesztenek. 2. LIBATOPR Cheiiopodiiim. L. 1. Levelei szívesek, karélyosak, karélyai szegletesek, hegye- sek ; virágzata bugás ; magva horpadozottan ponto- zott. Omladékokon s telekes helyeken. 0. Jun.-Aug. '/2-3'. (PolcoUarfú.) Pokolrar L, Ch. liyhridum. L. Levelei másalakuak. 2. 2. Lelvelök élei különféle szabásuak. 3. Levelök élei épek. 8. B, Levelei csaknem szárnyasán metszett öblösek, hosszú- kásak, a legfelsők murvanemüek, láncsások, épélüek ; bogernyös virágzata megnyúlt fürtté válik, — Homo- kos réteken, a megye sík részén fekvő tavak és szol- lőskertek környékén. 0. Jul.-Aug. 1-2'. (Fürtösfu ; fodorka ; baj fú ; ribijankó ; szőllösfű.J HnMáiika L. Ch. Botnjs. /.. Levelei egyenetlen fogasok. 4. 4. Levelei fényesek és nem lisztesek. 5. Levelei fénytelenek, kisebb-nagyobb mértékben liszte- sek. 6. 5. Levelei háromszögüek, válluk a levél nyelére futó, öblö- sek vagy kikanyargatottan fogasok ; füzéres virágzata összetett, felálló, csaknem leveletlen ; magva fényes^ sima. Omladékokon. telekes helyeken. 0. ,Tun.-Aug. 1-3'. Telekes L. Ch. nrbicum. L. Levelei kótaalakulag- tojásdadok, fényesek, hegyes fogu- ii.k ; virágzata szélylyelálló ; magva fénytelen, ormós szélű. — Bűzös. Az elébiekkel. 0. Jun.-Aug. 1-2'. (Ladldb ; lahoda.J Gráti Íj, Ch. WKrnlc. L. (i. Magvai simák, fényesek. 7, Magvai finom horpadással pontozottak, fényesek, alsó levelei csaknem dárdaalakulag három karélyuak. foga- sok, közép karélyai megnyúltak, hosszas láncsások,, tompák, a felsők szálas láncsások, éxDélüek. Az eléb- biekkel. — 0. Jun.-Aug. 1-2'. Késői L. (Jh. ftcifolinm. iSm. 7. Levelei kótaalakuan-tojásdadok, apró foguak, felső leve- lei hosszukások, épélüek. — Az elöbiekkel. 0. .Jun.-Aug\ 1-2'. (Ester paréj.) Fejér L. Ch. (dbmn. L. Ha a virágzata fűzéres, akkor fejér 1. ; ha a virágzata bogernyősen gombos, akkor zöld 1. Ch. ciride.L. a neve. Levelei kerekded kótaaiakuak csaknem hároin karélyaak, igen tompák, kicsípett fogasok, a felsők körkörös láncsások. — Az elöbiekkel. 0. .Jun.-Aug. 1-2". Kereklevelü L. Ch. ojmlifoUim. Schrad. 8. Levelei tojásdadok, finom hegyűek, kojoaszok, termés- leplei kinyíltak. — Romokon, árkokban. s')s helyeken, nádasokban. 0. .Jun.-Aug. 1-3', Sokiuag'U L. (Jh. pvlyspernmw.L. 71 Levelei kotás-tojásdaclalakuak, szürke lisztesek ; magva fényes, finomul pontozott, — Útfeleken, mivelt te'reken, omladékokon . 0. Jun.-Jul. Kellemetlen szagú. (Ch. olídiim. Curt.) {Büdös laboda ; kutya lahoda.J Büdös L. Ch. mű varia. L. 3. MÁNGOLT. Blitimi. L. 1. Leple virágzáskor bogyónemü ; levelei hosszúkás három- Hzögűek, csaknem dárclaalakuak, mélyen fogasok ; virágcsomói hónaljiak, levelesek ; termése skarlátpiros. Mivelik. 0. Jnn.-Aug. Veszszös M. B. virfjatiiw. L. Leple virágzáskor nedvnélküli, nem bogyónemü. 2. 2, Levelei fényesek, kótaalaknan háromszögüek, csaknem dárdaalaku három karélyuak, öblösen fogasok ; szár50k. — Omladékokon, házak körül, szikes helyeken o-yakori. 2X. Jun.-Aug. 2-4'. Toinpaleveln L. B. ohtustfolms. L. Magrejtője belső metszetei nem nyúlnak hosszú hegyű- ekké : leveleik láncsások. 7. 7. Magrejtője belső metszetei kerekdedek, csaknem szí- vesek, épélűek, vagy tövön alig fogasoltak ; levelei fodrosak, hegyesek. -Legelőkön, réteken, szántóföl- deken, útfeleken, nagyon közönséges. ^. Jun.-JuL ^,/^_^. Bodros L. B. crispus. L. MQ,o-rejtő belső metszetei tojásdad háromszögüek. ép- élűek vagy hátul fogasok ; levelei tövön elkeskenye- dettek, élők habosán csipkézett ; levele nyelei felül lai^osak. — Mocsárokban, folyók mellett és fűzesekben. ^. Jiin.-Aug. -— Ez a legnagyobb lorom-fuj. Parti L. B. Hydrolapatlmvi. HufU. 8. Levelei nyíl- vagy dárdaalaknak, eresek ; x^álhái sallan- gosan fogasok. — Clyümölcsösökben, legelőkön, réte- ken. -21. Jun.-Aug. 1-2'. (Mezei aósla; sósdi: sodorom. J Erdei sóska L. i?. aeetosa. L. Levelei dárdaalakuak láncsások. v. szálasok. — Hegyi és homoki száraz gyepeken. 2\. Nyáron át l-l ',2'. (Mesei füles sósl'ci ; madár sóska.) Madár L. J?. aeetoseVa. L. 2. CZIKKSZÁR. Polygoiiiiin. L. 1. Virágzata fűzéres. 2, Virágzata más állású. 7. 2. Fűzére sűrű, tömött, hengeres. 3. Fűzére ritka, vékony. íbnalalakii. í>. 3. Tögyökere terjedő ; virága öt porodás ; levelei hossznkás láncsások, nyelesek. Vidra Cz, P. amphihium. L. Válfajai : aj felső levelei és szára vizén úszók, hosi-^ SZU nyelűek. kopaszok : natans ; h) levelei félfaru szí- vesek, nyelesek, kopaszok, élei érdesesek, szára csak- nem felálló : aqnatícnm ; c) levelei hosszudadok. he- gyesek, nyelesek, mindkét lapján lelapult szőn'iek, élők szemszörösen fűrészelt, szára felálló, terjedő ; palustre; ü) levelei láncsások, hegyesek, kurta nyelűek mindkét lapján lelapult szőrűek, fogasoltak ; szára felegyenesedő: terrestre. — Posványokban, mocsárokban közönséges. -2f. Jun.-Jul. Gyökere nem terjedő ; virága hat porodás. 4. 4. Hártyatölcsér pálhai kopaszok, vagy egy kissé gyapju- sok, kurta s finom szemszőrösek ; koosányja és csészéje ikrásan-érdes ; levelei tojásdadok, körkörösek vagy láncsások. Lóroiii €/. 1'. lapathifolium . L. 79 Víilfajaí : a) bütykei görcsöek : nodosuni. Perf<. ; levelei alsó lapjain gyapjasok : incammi. Sin. — Posványokban, mocsárokban, árkokban, szántóföldeken, telekes helye- ken. 0. Jnl.-Aug. 2-3'. Hártyatölcsér pálhái borzasok. hosszú szemszörűek, ko- csányja és csészéje ikrátlan. — Az előbbivel. 0. Jnn.- Jul. 1-?)'. (Hnnyorf'í'f ; kis hunyor; haraczTderclü fű; (lissnúlmnyor.) Hódos Cz. P. Per-'^icaria. L. Virága öt porodás ; levele elkerekedett tövétől kezdve csaknem egyenlő széles, vége felé lassankint elkeske- nyedő, láncsás szálas ; hártyatölcsér pálhái lelapult szörüek, hosszú szemszörösek. — Az előbbiekkel bő- ven. 0. Jun.-Aug. Apró Cz. P. wdnu.s. Hitds. h. Virága hat porodás. (>. <>. Hártyatölcsér pálhái csaknem kopaszok, kurta -szemszö- rűek, a virágzata alattiak csaknem szemszőr nélkü- liek : virágai ikrásan pontozottak : levelei láncsások vagy körkörösek. — Árkokban, mocsáros és kiáradási helyeken nagyon közönséges. 0. Jul.-Sept. f^F/,í* öors ; i'izí hmyor ; haJhafíl : digyömhér ; 1 érj fii : kesertlfü.J Borsos Cz. P. Hydropiper. L. Hártyatőlcsérei borzasok, hosszú szemszőrüek ; virágai ikrátln.nok : levelei láncsások vagy hosszúkás láncsá- sok. — Buda melletti mocsárokban. 0. Jul.-Oct. (P. laxifhrum. Weihe.) Szelíd Cz. P. míte. Schrcmli 7. Virágzata levele hónaljaiban van. csomós, vagy levelei elkicsinyedései miatt szakadozott füzéresuek látszó. 8. Virágzata fürtös, fürtje bugás vagy szára hegyén sáto- rozó is ; makkocskája kihegyezett hííromélü ; levelei nyílalakuan-szívesek, kihegyezettek. — Mivelik, 0. •Tul.-Sept. 1-4' 2'. (Fohárd'ci ; kruppa: hajdina; ha- rícska : tatárka. J Poliáiika Cz. P. Far/opynim. L. 8. Virágai levelei hónalj aibaii magánosak, vagy 2-^')-4-en- kint ülnek. í>. Virágai, levelei hónaljaiban csomósán vannak. 11, 9. Virágai levele hónaljaiban magánosak ; három kurta bibeszára van ; szára henyélő, ágas, ágai egé&'zen a hegyökig levelesek; levelei körkörös-láncsások, élőkön érdesek ; hártyatölcsérei két metszetűek. — Szántó- földeken, mivelt tereken, útfeleken csaknem mindenütt. v0. Jul.-Aug. 3-18". (Porcsín ; porcsfú ; disznó-pázsit.) Porcsin Cz, P. avicnJarc. L. Virágai levele hónaljaiban 2-3-4-enkint ülnek. 10. 10. Szára felálló ; ágai vesszöalakuak ; virágzata szakgatott füzérnek látszó, füzére felül leveletlen ; levelei eresek, laposak, körkörösek, a felsők Idncsások, kihegyezettek ; hártyatölcsérei rongyosak. — Tel ekés helyeken, hegyi utak mellett ; a szentgellérti szöllőkben bőven. 0. Jul.-Sept. 1-4'. Sugár Cz. P. Bellardi. Alti Szára henyélő, tövön girbe-gurba, ágas és terepély ; levelei láncsás-szálasok, hegyesek, épélüek ; hártya- tölcsére rongyos. — A legterméketlenebb homokban az egész megyében, virágai világos rózsaszínűek. 0. Jul.-Sept. Homoki Cz. P. arenarium. W. K. 11. Szára felfutó ; levelei szíves-nyílalakuak, hártyatőlcsérei csonkák ; leple belső három szirma tompa ormojú, háromszögű makkocskái fénytelenek. — Sövényeken, szántóföldeken. 0. Jun.-Aug. (Folyófü ; szidáJc ; ha- ricska.) Szulák Cz. P. convolvidus. L. Szára felfutó ; levelei szíves-nyílalakuak ; hártyatőlcsérei csonkák ; leple külső szirmai hártyás-szárnyuak ; há- romszögű makkocskái fényesek. — Sövén^^eken, bozó- tokban. 0. Jul.-Aug. (Folyófü.) Folyó Cz. P. dumetorum. L. 32. Rend. Szantálfélék. Santalaceae. R. Br. 1. BÖGRETOK. Thesiiim. L. 1. Szára felálló, felül bugás ; levelei láncsások, vagy szá- las láncsások, 3-5 inúak ; murvái hármasok ; termése kerek-tojásdad, kocsányos; begöngörödött leple terme' - Kénél háromszor kurtább. — Minden száraz réten. 2|» Maj.-Jim, '/•2-l\'i. Hegyi B. T. niontanum. EhrJi. 2. Szára felálló vagy felegyenesedő águ , ágai fürtösek ágacskáival együtt felállók, terepélj^ek ; levelei láncsás - szálasok, alig 3 inúak ; murvái hármasok, fogasoltan érdesek ; begöndörödött leple termésénél háromszor kurtább. — Az elébbivel. 2^. Maj.-Jun. Ágas B, T. yamosum. Haijne, 33. Rend. Boroszláufélék. Daplinoideae. Vént. 1. BOROSZLÁN. Daphiie, L. 1. Levelei virágzás után hajtanak ki, láncsások, tövön ék- alakuak, keskenyek, kopaszok ; virágai kocsánytalanok, szára oldalára leginkább hármanként vannak fűzve, X3Írosak ; borsó nagyságú csontárja veres. Vácz vidéki ligetekben. I3. Mart.-April. 1-3'. (FarTíasliárs ; tetúfa.J Farkas B. D. Mezereum. L. 2. Szára henyélő; levelei láncsás-ékalakuak, tompák, kurta szálka hegyűek, kopaszok ; virágzata szárhegyi, csomós, kurta kocsányu, murvái és szára felső része szőrösödő ; virága piros, jószagu ; termése száraz barnálló. — A budai kincstári erdők száraz gyepein. Í3 . Maj. Henye B. D. Cneorum. L. 2. CZICZÖ. Passeriua. L. Szára felálló, egyszerű, vagy ágas -. levelei rendetlen állásúak, szálasok, szárától kissé elállók ; virágai hón- aljiak, zöldek, leple metszetei virágzás után össze- tartanak. — Szántóföldeken, homoki és hegyi gyepe- ken gyakori. 0. Jul.-Aug. l-l* '2'. Egy nyári Cz. P. anmia. Wiclcstr . 6 h2 34. Rend. Ezüstfafélék. Eleagneae. B. Br. 1. EZÜSTFA. Eleagniis. L. Levelei lánosások, hegyesek, épélüek, mindkét lapjukon ezüsiszinü felomlás:) sak, kocsányos virágai hónaljiak, kivül ezüst, belül narancsszínüek, — Mivelik. \j . Maj. (Fűz olajfa; epMdfüz.) Olaj 'E» E. angustifoUa. L. 35. Rend. Gégevirágfélék. Aristolochiaceae. Jfffffí. 1. GÉGEVIRÁG. Áristolochia. L. Szára egyszerű, felálló : levelei tojásdadok, mélyen szí- vesek, nyelesek, kopaszok ; virágai hónaljiak, csomósak, sárgák ; termése nagy, hatszögü-körtealakn. Bozó- tokban, szántóföldeken, stb. 2^. Jnn.-Aug. 3-4'. CFar- ha&alma; likasír.) Farkas G. A. Clematilix. L. 2. KAPOTNYAK. Asarum. L. Tögyökere terjedő ; szára igen kurta, ennek tetejéről nő hosszú nyelű s vesealaku két levele ; két ágra induló levele nyelei közt van, kurta kocsányu, kivül zöldes, belől sötétbarna piros virága. - Bozótokban fák alatt. 2|. Apr.-Aug. (Kapotnyal: : mof/i/oróalja ; l-erel: kapor.) Kerelí K. A. enropaenm. L. líl. Csoport. ForrtsmrnwaJv. Gamopetalae. 36. Rend. Utifüfélék. Plantagineae. Vént. 1. Útifű. Plautago. L. 1. Tökocsányosak ; leveleik mind a tövéből nőnek. 2, Szára leveles, ágas ; levelei szálasok ; csészéje előálló metszetei ferdén lapiczkások, tompák, a hátsók láu- csások, hegyesek. — Minden gyepen, kiváltképen a homokon, szántóföldeken. 0. .Tul.-Oct. I-IV2'. Homoki U. P. arenaria. W. K. 5. Bokrétája csöve ko^msz. 3, Bokrétája csöve gyapjas ; levelei szálasok, húsosak, válu- alakuak ; murvái tojásdadok, hegyesek, körülbelöl ak- korák, mint a csészéje. — Vizenyős legelökön, kivált- képen a homokon és szikes helyeken. 2|, Jun.-Oct. 6-18". (Hafiiimalpveln utifn : tenr/erí ntifú.J Sziki U. P. maritiwa. L. B, Tokjába zárt magtartója két szárnyú, szárnya mindenik oldalán 2-4 mag van. 4. Tokjába zárt raagtartója mindenik oldalán 1 mag van. 5. 4, Levelei nyelesek, tojásdadok, kopaszok, vagy alig szö- rösödök ; tökocsányja felegyenesedő, körülbelöl akkora, mint ü. levelei ; füzére hengeres, fedelékes : murvái tompák, a csészéjével egyenlők. — Gyepeken, legelő- kön, útfeleken, tavak mellett. 2f. Jul.-October 3-lS". Széles U. P. major. L. Levelei tojásdad-körkörösek, csuklyások, hosszú nyelűek ; tökocsányja igen hosszú ; füzére hengeres, tömött ; murvái a, legtompábbak. A Rákos posványos helyein, ritka. 2|. Jul.-Sept. 2-P.'. (Utifü : hösönsége^ utifn: széleslerelíí utifn.) Nagy ü. P. mf(^ima. Jacqit. 5. Gyökere évelő. 6. Gyökere egy nyári ; levelei huso.sodók, szálasok, alig vá- lusok. tőkocsányjával egyenlők ; tökocsányja henger- ded, szőröskés : füzére ritkás, karcsú. Homokos, szikes tereken, szíksós tavak körül. 0. Maj.-Jmi. 2-4'. Apró ü. F.fptntifhra. W. K. 6. Tökocsányja mélyen barázdolt. 7. Tökocsányja alig barázdolt, hengerded. 8, 7, Tökocsányja 5 barázdáju ; levelei láncsások, mind két végok felé elkeskenyedők, 3-6 inűak, kopaszok, vagy érdesek, alig fogasok ; csészéje metszetei tompa he- gyűek, kopasz szélüek. Gyepeken, homoki száraz lege- lökön. 2f. Maj.-Jul. 8-24". CHer/yes ntífú : liosssu nii- fii : l-eslrn)jlerelü ntifn.J Keskeny U. P. lanceőlata, L. Tökocsányja sok Imrázdáju ; levelei láncsások, mindkét 84 végén elkeskenyedettek, alig fogasok, 0-7 inúak ; csé- .^zéje metszetei lekerekítettek, tompák, szemszörösek. — Nedves réteken és szikes helyeken bőven. 2^. Jun- Aiig. 3-4'. Legii.ig'yobb U. P. altissima. Jacqu. 8. Levelei körkörösek, alig* fogasok, mindkét lapjok kurta «zörü. rövid azonban széles nyelére futók. — Minden réten és legelön, útfeleken. 2|. Jnn-Aug. 1-3'. Közép U. P. média. L. Levelei láncsások, mindkét végok felé elkeskenyedök, alig fogasok, 3-5 inúak. lelapult, csaknem selymes s'zörűek, murvái tojásdadok, hegyesek, közepökön zilált ^zőrüek. — Szikes és száraz mezőkön. 2\. Maj.-Jul. l-l ''2'. (P.sericea. W.K.) Selymes U. P. ridoriolU. Poiret. 37. Rend. Ikracsőfélék. Plumbagineae. Juss. 1. LELLEG. Statice. L. Szára felálló, alig szegletes, ágai szára tetején csaknem sátorozik ; levelei hosszúkás visszás tojásdadok, vagy visszás-toj ásdadok, szálkahegyüek ; füzére féloldali ; • virágai tömöttek; bokrétája verhenyes kék. — A me- gye nedves és szikes rétéin. — Budán az akasztóhegy alatt (Galgenberg). 2f- Aug.-Sept. l-l'/2'. (LeUcg.) Sziki Jj,S. Limoníum. L. 38. Rend. Gyökönkefélék. Valerianeae. D. C. 1. GALAMBBEGY. Valerianella. Möiich. 1. Termésén nőtt csésze metszetei alig látszó kurták, 1-3 fognak . 2. Termésére nőtt csésze metszetei jól kivehetők. 3. 2. Termése kerek-tojásdad, lapított, mindkét oldala meg- lehetős lapos, oldalain két zsinór van. — Gyepeken és szántóföldeken. 0. Mart.-Maj. 3-10'". (Galcunhhegij ; tavaszi húr ány- saláta.) Tavaszi G. V. olitoria. Möncli. • 85 Termése hosszuká-^, csaknem négyszögű, liátsó lapján mél3'en válus ; csészéje alig egy fogn. — Hegyi gye- iteken bőven. 0. Mart.-Maj. 3-10". Ormós (t. V. carinata. Lois. 3. Csészéje karimája ferdén csonkított, hátsó foga na- gyobb. 4. Csészéje karimája hat sertefogn. 7. 4. Tokja tojásdad-kupalaku, kopasz vagy borzas. 5. Tokja csaknem gombos-tojásdad. 6. -5. Tokja hátul domború, finom 3 zsinóru. elöl meglehetős lapos, felemelkedő szélei között egy hosszúkáson be- nyomott terecske van : csészéje metszete felényi széles, mint a termése. — Szántóföldeken, kivált homokos réteken. 0. Maj.-Jun. 2-10". fV. dentata. Betle.J Fogas (t. V. Morisoníi. 1). ('. Tokja hátul 3 sinóru, elől laposás. borzas, hosszára barázdolt ; csészéje harangalaku, hártyás, »1 fogú. fogai hegyei horgasok. — Hegyi gyepeken. 0. Maj-Jun. '^"1*^* "• Borzas 0. T' ladoccpliala. Betl. 6, Tokja finom öt sinóru, eleje egy barázdás, teteje 3--5 fogú. egy foga megnyúlt ; levelei szárölelők, borzaskák. a felsők tövön fogasok, bevagdaltak, vagy szárnyasok. G3'epeken. 0. Maj.-Jun. l-l'-.''. Füles G. T^ auricnla. 1). ('. Tokja elől domború, hátul homorú, teteje horpadt, kurta. 3 fogú : levelei mind épélüek vagy csak szálas hosz- szudadok, szárlevelei fogasok. — Hegyi nyílt gyepeken, kivált a Sz. Gellért-hegye déli oldalán. 0. Maj.-Jnn. 2-Ö". Törpe G. T". pnmila. VahJ. 7. Tokja tojásdad, csaknem négyszögű, bolyhos ; csészéje karimája, belől kopasz, (j sertefoga horgas; bokrétája metszetei egyenetlenek, veresellők. — Hegyi gyepeken. 0. Maj.-Juu. 3-12". Koronás Gr. 1'. corouata. 1). C. 2. (lYÖKÖNKE. Valeriána. L. 1, Virágai egyenlők, levelei (7-11 pár bordával) szár- nyasok, levélkéi láncsások, épélüek vagy fogason füré- szesek ; szára barázdolt. — Hegyi erdőkben és a mo- csárokban, 2|, Maj. 2-5'. (Macsla gyökér; mezéi HÓrdus; terjékfú.) 3Iacska Gy. V. offtcimiUs. L, 2, Aarágai egyenetlenek, egyik szárán nagyobbak, másikon apróbbak ; töve ostorindás ; alsó levelei kerekded- tojásdadok, vagy körkörösek; nem virágzó töve tőle- velei hosszunyelűek, tojásdadok, hegyesek, szárlevelei félbeszárnyasok, felső levelei leginkább hármasok. — Nedves réteken. 2|, Maj.-Jun. ''2-l'/2'. Kétlaki Gy. V. dioka. L. 39. Eeiid. Mácsonyafélék. Dipsaceae. B. C. 1. MÁCSONYA. Dipsaciis. L. 1. Levelei nyelesek, nyelén fülesek ; gallérkái lefelé állók ; murvái egyenesek, sertés szemszőrüek. — A jdíIí^í járás hegyi patakaiban, ritka. 0. Jiil.-Sept. 1-3'. Éigombos M. B. püosas. L. Levelei nyeletlenek, a középsők tövön összenőttek. 2. 2. Levele éle kopasz, vagy ritka fulánkos, alsó levelei tö- vön elkeskenyedettek ; gallérkái szálas araiaknak, ív- alakuan felegyenesedők ; murvái egyenesek, hajlósak,, virágánál hosszabbak. — Szántóföldek barázdáin, lítfe- leken, folyók mellett, nedves bozótokban. 0. Jul.-Aug. 3—5'. (Gólgcdíufiij ; csapuecset.) Erdei M., D. sylvestris. L. Levelei serte szemszőrüek, az alsók karélyosan csipké- sek, a többi szárnj^ason szabdalt ; gallérkái láncsás- áralakuak ; murvái hajlósak, egyenesek. — Az eléb- bivel, de annál gyakoribb. Q. Jul.-Aug. 3-5'. (Véims- füi'dő ; pásztorvess'JÖ ; szomjutöcís ; JiéJcűaU.J Héjakiit M. I>. Vicíniatus. L. 2. FEJVIRÁG. Cephalaria. Sclirad. Levelei szárnyasok, tölevelei félbeszárnyasok, borzasok, élőkön szemszörösek ; galléra és murvái tojásdad-lán- csások, szálkahegyűek ; virág gombjai félgömb, vagy gömdedalakuak ; virágai sugárosak, virága lila vagy fejér szinü. — Útfeleken, szöllöskertek s gyepük mellett Budán. 4. Jul.-Aug. Wz-Ö'. (Scabiosa tran- .síjlranica. L.) Erdélyi F, C. transíjlcanica. Schrad. 3. KAZÜPA. Kiiaiitia. Coiilt. 1. Szára kurta szőrei miatt szökellő, hosszú szőrei miatt borzas ; alsó levelei épek, közép levelei szárnyason bevagdaltak : virága baraczkvirág vagy testszinü. — Réteken és legelökön. 2|., Maj.-Aug. 1-2'. (Scahiosa arvcnsis L,) (JRiiJifú ; var fii : felSlyfú ; koszfú ; Mésfú ; smnyedésfüj Mezei K. K. arvcnsis. Coult. 2. Szára tövén borzas felül igen kurta szőre miatt puha- szörü, hosszú szőrei miatt azonban borzaska; levelei körkörös láncsások, csipkések, épek vagy tövön be- metszettek ; virága kékespiros. — Erdők szélein, kö- ves és árnyas helyeken. Jun.-Aug. 1-2'. (Scahiosa síjl- ratica. L.) Erdei K. K. sylvatica. Buh. 4. SUTABÚB. Succisa. M. és K. TögyÖkere olyan, mintha el volna harapva ; szára csak- nem kopasz ; alsó levelei tojásdad hosszukások, nyél- re futók, közép levelei hosszúkás láncsások ; virág- csoportjai félgömbalakuak, később gömbalaknak ; csé- széje levelei tojásdadok, hegyesek, fulánkosak ; virágai kékek. — Minden vizenyős és posványos gyepen, fo- lyócskák partjain. 2^. Jul.-Sept. 1-3'. (Síkkantyu ; dharapott yyökerüfü.J Réti S. S. pratensis. Möhcík 5. SIKKANTYU. Scabiosa. R. és Scli. 1. Tölevelei hosszúkás láncsások a legépebbek, ritka fo- gasok ; szárlevelei szárnyasok, szárnya bordái száhi- .^o"k. épek, mind Lvelei, mind a .^zára szörö?ödő s e miatt szürke ; virágai 4-5 met.^zetüek, sugáro^ak. szép kékek. — A hegyek nyílt oldalain. 2].. Jnl-Sept. ''2-1'. CAsferocephalus canescois. Sprenrj.J Szürke S. S. canescem. L. 2. Tőlevelei alig félbeszárnyasok, hosszukások, bevagdaltan- csipkézettek ; szár levelei szárnyasok, alsóbb bordái szárnyason szabdaltak, felsőbb bordái szálasok : szára felegyenesedő, érdesecske ; virága kék és sárga is. — Gyepeken, útfeleken. 2\. Jun.-Sept. 1-2'. (Asteroce- pliálus columharius. Spr.J Oalamb S. S. columharid. L. 40. Rend. Fészkesek. Compositae. Adcms. 1. PARÓCZA. Eupatorium. L. Szára sugár ; levelei nyelesek, hármasok, vagy ötösek virágzata sátorozó ; virága fakó. — Vizen3^ős helye- ken s itt-ott erdőkben. 2(.. Jul.-Sept. 3-6'. Kender P. E. cannahimnn. L. 2. KALAPFÜ. Petasites. Tourii. Levelei szívesek, egyenetlen fogasok, vállai lekerekítet- tek, alsó lapján molyhos ; virágzata fejes buga ; ter- mésvirágai fonalalakuak ; tökélyes virágai bibéi tojás- dadok, kurták, virága piszkos piros, néha fej érés. — Árkok szélein, vizek partjain. 2|. Kora tavaszszal virágzó tőkocsányja 6-12" termését hordó tőkocsányja 12-24"-re megnő. (Kalapfú v. édeslapu J OrYOSi K, P. offícinalis. Blövrh. 3. ÖZATTYü. Tii8SÍlago. L. Tőkocsányja tetején egy fészke van ; virága sárga leve- lei elvirágzása után hajtanak ki ; levelei szívesek, szög- letesek, fogasok, alsó lapján molyhosak. — Xedves agyagokban, patakok partjai oldalain. 2f. Tavasz kez- eletén, virágzó tőkocsányja 2-6" ; termt'.^e tökocsányja C-12". (Martijaim : lüs édeslajm ; lőkörömfű.) Lókörmü Sz. T. Far far a. L. 4. GEREPCSIN. Aster. L. 1. Szára és levelei kopaszok, legfeljebb leveleik éle érdes. 2. Szára és levelei kurta szörüek, alsó levelei körkörösek vagy visszás-tojásdad lapiczkások. a felsők hosszúkás láncsások ; virágzata szélylyelálló sátor ; fészke levél- kéi lekerekítetten tompák, kissé szélylyelállók, a bel- sők hegyei színesek ; sugárvirágai kékes lilaszinüek. — Hegyek és dombok nyílt téréin. ^. Aug.-Octob. 6-18". Csillag G. .1. Amellu6. L. 2. Fészke levélkéi egyenetlenek, fedelékesen egymásra la- pultak. 3, Fészke levélkéi csaknem egyenlők, egymástól lazán elállók. 4. 3. Levelei kissé húsosak, kopaszok, épélűek vagy érdesen szemszörösek ; tőlevelei tojásdadok, nyélre futók, szár- levelei csaknem nyeletlenek, sőt nyeletlenek is és szá- las láncsások ; virágzata sátorozó ; fészke levélkéi bel- ső sorában lévők hosszabbak a többinél s tompák ; sugárvirágai kékek. — Nedves réteken és mocsárok- ban. 0. Jul.-Oct. 1-2'. (Aster pannoniciis. Jacq.) Pozsgás G. A. Tripolium. L. Levelei láncsások, hegyes végűek, élőkön érdesek, alig fürészesek, tövön elkeskenyedők. felső levelei nyelet- lenek, szálas láncsások, épélűtk ; virágzata sátorozó ; virága kinjálásakor fejér, későbben kékellő. — A megye Tisza, felé eső vidékein. 21. Jul.-Aug. Fűz G. A. mlignns. WüUI. 4. Levelei láucsások. mindkét végok felől elkeskenyedők. hegyesek, csaknem épélűek, élők érdeses ; szára für- tösen ágas, ágai A^esszősek, egy-egy virágfészket 90 hordók. — Sadler szerint ezelőtt 04 évvel Pest Ferencz külvárosa alatt bőven termett. ^. Jul.-Aug. 2-4'. Pesti 0. A. PestJUensis. D. (J. 5. CSILLAGCSÍN. Galatella. Cass. Szára tetején igen ágas ; fészkei sátorozok ; levelei nye- letlenek, szálas láncsások, kihegyezettek, lapjai besziir- káltan pontozottak ; sngárvirágai lilaszinüek. — A Tisza és Zagyva melléken fekvő nedves és szikes réteken. ^. Aug.-Sept. 1-3 '^. Pettegetett Cs, G. punctata. X., ab Es. (>. PtUKERCZ. Bellis. L. Tőkocsányja egy fészkű; levelei visszás tojásdad-lapicz- kások. — A szigetek és a pilisi hegyek gyepein, ritka 2|. Egész évben. 1-0". (Pmlíercs ; kis nadályfü.) Százszorszép R. B. perenni.t. L. 7. KÜLLÖROJT. Erigerou. 1. Szára bngás ; bugái hosszukások ; levelei szálas láncsá- sok, sertés szemszörűek ; sugárvirágai igen kurták, piszkos fejér vagy lilaszinüek. — Szánföldeken, réteken, legelőkön igen közönséges. 0. Jul.-Octob. 1-2'. Seprencze K. E. canadense. Z. 2, Szára felálló, szegletes, fürtösen ágazó, végre csaknem sátorozó ; levelei szálas láncsások durva szőrűek : sugárvirágai hosszuk, halvány test- vagy halvány lilaszinüek. — Hegyi és homoki száraz réteken. 2\. Jul.-Aug. 6-18". Bóbitás K. E. acre. L. 8. RITKARÉJ. Solidago. L. Szára felálló tetején bugáson fürtös, vagy csak fürtös ^ levelei tojásdadok és láncsások, nyélrefutók, szőrösek az alsók fűrészesek ; virága aranysárga. — A homoki 9í dombokon és a hegyek nyílt terein s erdei vágásokon. ^. Jul.-Sept. 1-2 '/2 Aranyos R. S. Vh-gaaiirea. L,. 9. ARANYPŰKT. Liuosyris. C. C. Szára sugár, felül sáto rozó ; levelei szárát tömötten fedik, ziláltak, szálasok, hegyesek, kopaszok ; fészke levélkéi berzedtek ; virága aranysárga. — Hegyi száraz gyepeken. 2\-. Aug.-Sept. 1-2'. Tág' A. L. culfjarís. DC. Szára felálló, hengerded, felül alig sátorozó ; levelei váltogatok, láncsások, aláfelé elkeskenyedök, tompák ; i*zára és levelei szökellő tömött gyapjasok ; fészke levélkéi pikkelyesek, lelaxíultak, élőkön aszottasok. Száraz szikes tereken Tápió-Szele és Rákos vidékén. 4. Jul.-Sept. (5-18". Oyapjas A. L.villosa. DC. 10. MOLYHÁR. Micropus. L. Levelei váltogatok, láncsások ; fészke levélkéi fulánkta- talanok, virága sárgás-fejéres, az egész növény gyapo- tosan gyapjas. — Budakeszi, Sz. -Endre és Vácz száraz rétéin, ritka. 0. .Tun.-Jul. 2-6". Gyapotos M. M. erectus L. 11. SERTECSÉK. Iimla. L. 1. Fészke belső levélkéi hegyökön elszélésedettek, lapicz- kasok ; levelei egyenetlen foga fürészesek, alól moly- hosak, az alsók nyelesek, a felsők szárölelök, szíves- tojásdadok, kihegyezettek ; virága sárga. — A megye síkjain fekvő vizenyős réteken, füzesek- és égerfások- baii. 21. Jun.-Aug. 3-6'. (ÖrvéiujgyöJcérJ Örvéuy H»J. Héleníwn. L., Fészke belső levélkéi kihegyezettek. 2, , Magva kopasz. 3. Magva borzas vagy szőrösödő. 6. 3. Fészke levélkéi gyapjasok, vagy élőkön knrta szemszö- rüek. 4. Fészke levélkéi molyhosak, vagy serteszörüek. 5. 4. Levelei láncsás szálasok, hegyesek, kiálló inúak. kopa- szok, érdes élűek, szárlevelei nyeletlenek ; fészke levélkéi gyapjasok és szemszőrösek. — Száraz réteken mindenütt. 2|. Aug.-Sept. 6-18". Kíirdos S. I. ejhiifolia. L. Levelei láncsások, kihegyezettek, élők alig észrevehe- tően ritka fogasok, kopaszok, felső levelei szívesek, szárölelök, hátrahajoltak ; fészke levélkéi kurta szem- szőrüek. — Hegyi réteken, ligetekben, kertek és szőllők mellett. 4- Jul-Ang. 1V2-2'. Füzleyelü S. I. salicina. L. 5. Levelei alsó lapján szőrösek, szárlevelei szívesek ; sáto- rozó virága sok fészkű, gombos ; sngárvirágai. közép virágainál alig hosszabbak; csaknem hengeres fészke levélkéi molyhosak. — Szőllők szélein, útfeleken, kiváltképen hegyi gyepeken. .2^. Jul.-Aug. 1-2'. Hengeres F, I.qermanica.L. Levelei és szára ikrás durva szőrüek ; sugár virágai, közép, virágainál jóval hosszabbak : fészke levélkéi keskenyek láncsa hegyűek, serteszörüek. — Ligetek ben és száraz gyepeken bőven. 2|. Jul. Sept. 6-18". Borzas S. Lhirta.L. 6. Fészkelevélkéi szélylyel állók s hiítrahnjoltak ; sugárvi- rágai három metszetű ek, alig nyelvalakuak s akkorák, mint fészke levélkéi ; szára kissé molyhos, tetején bugásán ágas, ágai sátorozok : tömött virágnak ; levelei körkörös láncsások ; hegyeskék, felső lapjaikon :*zőrösödők, alól molyhosak. — Ligetekben, vízmosások mellett. 2|. .Jun.-Aug. l'2-2'2. (Coiujza >iquarrosa. L.) Berzedt S. I. Comjza. I). ('. Tészke levélkéi láncsások vagy szála=! láncsások, lela- pultak 7, 93: 7. Szára s levelei gyapjcasok. alsó levelei láncsások, nyél- reíutók, a felsők szívesek, szárölelök ; fészke levélkéi láncsások, a külsők fokozatosan kurtnlók, gyapjasok. —Homoki és begyi száraz réteken. 2|, Jun.-Aug. Selymes S. I. Oculus Cliristi. L. Szára s levelei bolyhosán gyapjasok ; alsó levelei nye- lesek, a felsők szívesek, szárölelök, néha tövön foga- sok ; fészke külső levélkéi hosszuk, sugárvirágait érők. azonban ezeknél kurtábbak. — Gyepük és utak mellett, homoki nedves réteken és patak partokon. U. Jun.- Aug. 1-2'. Lapály S. I. hritanica. L. 12. BALHAFŰ. Pulicaria. Gártu. Sugárvirágai közép virágainál alig hosszabbak ; virága piszkos sárga ; levelei hosszúkás láncsások, habosak, tövön elkerekitettek, nyeletlenek, ragacsosan szőrö.sö- dők. — Az egész növéu}- kellemetlen szagú. — Vizenyős és posványos helyeken. 0. .Jul.-Aug. G-l 8". (Invlo pulicaria L. Balhafn.) Közönséges B. P. vulgáris. Gürv. Sugárvirágai közép virágainál sokkal hosszabbak ; virága aranysárga; levelei hosszukások mélyen szíves-szárö- lelők, alól szőrös molyhosak. Vizenyős réteken, patakok mellett, szántóföldeken. '21. Jun.-Aug. 2-3'. (Innia (Jíjsenterica.L.) Réti B. P.dysenterica.Gartv. 13. NAPVIRÁG. Helianthus. L. 1. Mindenik levele szíves, 3 inú, fürészes ; kocsányja meg- vastagodik s fészke alatt elhusosodva terííl ki ; fészke bókoló. Mivelik. 0. Jul.-Sept. 6-7'. {Napraforgó ; tánycrvirág.) Napraforgó Jí. H. anuus. L. 2. Alsó-levelei szíves-tojásdadok, a felsők hosszukás-tojás- dadok, vagy láncsások, kihegyezettek, fürészesek. az egész növény élesen érdes ; töve gumókat terem. — Mivelik. -2|. Octob.-Nov. 6-7'. CCsicsóJca ; pícsöka.) Csicsóka N. H. tuherosits. L. ■94 14. YILLAMAG. Bideiis. L. 1. Levelei 3-5 hasábnak, fürészesek ; virága felálló, sugara nincs. — Kiöntésekben, árkokban, mocsárokban. 0. .Tul.-Sept. 1-3'. (Favluisfofi : rar/adó villa.) Snl>ás Y. B. trípartitti. L. Levelei épek. láncsások, fürészesek ; virága sugáros vagy sugártalan , bókoló. — Az elébbivel. 0. .Tul.-Sept. '/l''. Bókoló V. B. cernua. L. 15. CZICZKÓRÖ. Achillea. L. 1, Levelei fésüfogason liasgattak, bordái szálas araiaknak, épek ; virágzata gombos sátor ; virágai sárgások, jó- szágnak. — Homokon közönséges. 2|.. Jun.-Sept. 12-18". Fésűs Cz. A. pcetinata. IVilfJ. Levelei kétszer szárnyasán hasadtak, vagy kétszer-szár- n valtak. 2. '2. Virágai sárgállók, erős szaguak ; szára felegyenesedő, szegletes ; alsó levelei nyelesek, a felsők nyeletlenek' szárnya sallangjai szálasok, tompák, 2-3 hasábnak ; az egész növény szőke-szőrös. — A Naszálhegyi szőUők közötti köves helyeken. 2^. .Jnl.-Aug.- 12-18". Hegyközi Cz. J. chrytlimifolia. W. K. Virágai fehérek, néha pirosak. 3. ^. Levelei fönyele gatyás, azaz : levele szárnya bordái a nyelére futnak s a levél nyelét bordiíi között két ol- dalról kiprémezik. 4. Levelei főnyele nem gatyás. 5. 4. Szára sugár, magas, alig szegletes ; levelei gyapjason bolyhosak, vagy meglehetős kopaszok ; szárlevelei körrajza hosszúkás, vagy láncsás, kétszer szárnyason hasgattak, szárnyacskái fogasolt fürészesek. fogai ki- hegyezettek, alsó levelei gatyája fogas ; az egész nö- vény bolyhos. — Homoki és hegyi száraz gyepeken' 4. Jnl.-Sept. l''2-2V-/. Gyapjas Cz. A. lanata. Sprmg. >Szára egyenes hengerded, bolyhosán borzaskás ; szárié- 95 velei korrajza hosszúkás, kétszer szárnyason hasgattak ; gatj^ája, valamint szárnyacskái is fogasoltan fűrészesek ; virága fehéres vagy pirosolló. — Bokrokban, hegyi és erdei réteken, homokon ritka. ^■. Jnl.-Ang. 2-4'. VarádicsleTelü Cz. A. tanacetifoUa. Ali. . Levelei körrajza láncsás. vag}" csaknem szálas, kétszer- szárnyaltak, szárnyacskái 2-3 sallangnak, vagy ismét szárnyalva 5 sallanguak: sallangjai szálasok vagy tojás- dad-kihegyezettek; az egész növény szörösödö, vagy csaknem kopasz ; virága szennyes fehér. — Mindenütt terem, a legközönségesebb. 2|. Jun.-Sept. 1-2'. (Ef/rr- fnrlclxóró: ezicsfarl- ; ezcrlevelú fű.) Egérfark Cz. A. Mülefolium. L. Válfajai : Levelei keskenyek, sallangjai kurták, hegyökön porczogósak vagy megvastagodottak : A. crnstata. Boch. — Sátorozó virágzata bolyhos : ui. sordida. — Levele sallangjai igen keskenyek : szirmai felső lapjai sár- gások, alsó lapjai fejérek : szára érdes : Sertés Gr. A. setacea. W. K. Levelei körrajza tojásdad, kétszer szárnyaltak, szárnyacs- kái szárnyason hasgatott-fogasok, a nagyobb sallangjai .'>-7 foguak. fogai kurták fulánkosak ; főnyelei keske- nyek, tetején álló levélkéje egészen a közepéig foga- solt. — Száraz és verőfényes gyepeken, gyepek mellett és szántóföldeken. 2|. .Tul.-Aug. 6-18". Nemes Cz. A. nobilis. L. 1(>. MOJNTIKA. Aiithemis. L. Vaczka polyvái szálas-sertések; vaczka hosszúkás kúp- alakú, tele bélű ; sugárvirágai fejérek ; magva karczolt, karczolatai bütykösek. — Útfeleken, szántóföldeken a vetések közt. — 0. Jun.-Aug. 1-2'. fEbJcapor.J Büdös M. A. CoMa. L. Vaczka polyvái szálasok vagy láncsások. 2, Vaczka csaknem félgömbalaku ; termése négy ormóju, lapított, kétélű, éle éles szegélyű. 3. Vaczka. magva érése idejére knpalakuvá nyúlik ; termése tompa négy ormóju, ormói közt levő liorpadása egyenlők. 4. 3. Levelei szárnyacskái fésűfoguak, fürészesek ; virágai sárgák. — Hegyi és homoki száraz réteken, lítfeleken, bokrokban. 21. Jun.-Sept. 1-3'. Festő M. A. tinctoria L. Levele szárnyacskái épélüek ; sngárvirágai fejérek. közé^D- virágai sárgák. — Szántó és telekes földeken, vetések közt! 0. Jun.-Aug. 1-2'. Szöszös M. ^4. austriaca. Jacq. 4. Vaczka x^olyvái láncsások, fulánkos kemény hegynek ; magvai párkányos pártások ; virága kissé szagos. — Útfeleken, szántóföldeken, vetések közt. 0. Jun.-Aug. 1-2'. PíilLagi M. A. arvensis. L. 17. SZÍKFŰ. Matricaria. L. Sugárvirágai délig kiterültek, délután lekonyultak, fejé- rek, középvirágai sárgák, négyfoguak. — Szikes gye- peken. 0. Maj-Jun. 6-12". (Szíl^fű.) Orvosi Sz, M. chamomilla. L 18. ARANYVIRÁG. Clirysaiitliemum. L. 1. Levelei egyszerűek. 2, Levelei füzöttek. kétszer vagy háromszor szárnyaltak. 3. 2. Alsó levelei hosszunyelüek, visszás tojásdad lapiczkások, csipkések, felső levelei nyeletlenek, fürészesek ; magvai tetején párkánytalanok. — Réteken és legelökön min- denütt. 2]., Jun.-.Tul. 1-2'. (Ökörssemvirág : papvirúg.) Ökörszem A. C. LeucantJiemum. L. Minden levele láncsás. ritkán álló nagj^ fürész fogú. borzason érdes ; tői eveiéi nyélrefutók ; magvai tetején párkányosak. — A Tisza mocsarai és posványaiban bőven. 2\. Aug.-Sept. l'/2-3'. Iszap A. C. uligínosum. W. K. 3. Szára teteje felé sátorozó ; levelei szárnyasok, alsó levelei szárnyai szárnyason hasgattak, metszetei élesen füré- 97 részesek, puhaszőrűek. — Erdei gyepeken, bozótokban a legközönse'gesebb. ^. Jul.-Sept. 1V2-3', (Pyrethrum eorywhosum. Wild.) Sátoros A. C. conjmbosum. L. Szára egyenes, [.ágas ; levelei kétszer, háromszor szár- nyason liasgattak, sallangjai szálas-fonalakuak. — Útfeleken, szántóföldeken, a vetések között. 0. Jvü.-Aug,. 2-3'. Szagatlau Á. C. indonim. X. 19. ÜRÖM. Artemisia. L. 1. Virágai tökélyesek. 2. Sugár virágaiban csak terme van. 3, 2, Minden virága tökély es ; levelei hófejér molyhosak, vagy végre kopaszok, kétszer háromszor szárnyaltak, sallangjai szálas czérnaalakuak. tompák ; fészkei hosz- szukások, molyhosak. — Szíksós tereken. 2i\.. Sept.- öct. 6-12". Sós Ü. A. maritima. L: Termésvirága csak egy van, vagy egy sincs ; levelei szőke molyhosak ; tölevelei nyelesek, kétszer szárnyasán sok sallanguak ; szárlevelei alig szárölelök, szárnyas sok sallanguak, áglevelei egyesek, szálasok. — A Tisza és a Zagyva mentén, szikes tereken. 2|. Aug.- Sept. 6-28". Egyterméjü Ü. A. monogyna. W. K. 3, Vaczka bolyhosan-gyapjas ; levelei fejér szürke-selymesek, tölevelei kétszer s háromszor szárnyasok ; szárlevelei kétszer, vagy csak egyszer szárnyaltak, metszetei láncsások, tompák. Kellemetlen erős ürömszagu. — Telekes helyeken, útfeleken, falak mellett, kertekben. 2f. Aug.-Sept. 2-4'. (Fejér üröm.) Fejér Ü. A. A- Absinthium. L- Vaczka kopasz. 4. 4. Levelei épek (csak a legalsók kihajtáskor három met- szetnek) kopaszok, láncsás-szálasok ; fészkei csaknem gömbalakuak. — Mivelik. 2\. Aug.-Sept. (Tárkony. J Tárkony Ü. A. Dracunculus. L. 7 Levelei hasogatottak, tövön fülesek. 5. 5. Gyökere terjedő. 6, G3^ökere nem terjedő. 7. €. Levelei alsó lapjaikon fejér molyhosak, kétszer szár- nyasok, sallaugjai szálasok ; fészkei csaknem gömb- alakuak, szürke ?:zörűek. — A legszárazabb legelőkön, köves sziklákon, szöllőskertek gyepűi mellett. 2|. 8ept.-0ct. 1-2'. (Bárány Uram.) Bárány Ü. A. pontica. J^. Levelei szürke molyhosak, szárlevelei csaknem ujjason hasgattak, fészkei durva szőrrel molyhosak, kerekded tojásdadok. Verőfényes hegyi réteken Buda környé- kén. 2|. Aug.-Sept. 1-18". Selymes Ü. A. austriaca. Jaccpf. 7. Nem virágzó szárai pázsitosak, virágzó szárai felegye- nesedők, bugások ; levelei szürke selymes szőrüek, vagy kopaszok, kétszer-háromszor szárnyaltak ; fész- kei tojásdadok. — Réteken, szántóföldeken. 2.\-. Aug.- Sept. 1-2'. Mezei Ü. A. campestris. L. Szára nem pázsitos. 8. 8. Szára magános, egyenes, bugásán ágas, leveleivel együtt vagy borzas, ívagy kopasz, sötét veres; levelei kör- rajzban tojásdadok, kétszer háromszorosan szárnyason hasogatottak ; fészke kerek-tojásdad, bókoló. — A homokon bőven. 0. Aug.-Sept. 1.-3'. (Homolcseprő.) Se))rö Ü. A. scoparia. II'. K. Levelei szárnyason hasogatottak, metszetei láncsások, kihegyezettek, élők be van metszve vagy fürészesek, felső lapjaik sötét zöldek, az alsók fejérek feketén pontozottak ; fészkei tojásdadok, vagy hosszukások. — Gyei^ük s árkok mellett úton. útfelén. ^. Aug.- Sept. 3-6'. (Felete üröm.) Fekete Ü. A. vulgáris. L. 9y 20, VarÁDICS. Tauacetum. L. Levelei kétszer szárnyason hasogatottak, metszetei fű- részesek. — Mocsárokban, fűzesekben gyepükben. ■2f. Jul.-Sept. 2-4'. (Varádicsltóró ; gilisráavirág.) Giliszta V. T. i'idgare. L. 21. PAMÁR. Filago. L. . Fészke levélkéi kopasz, szúrós hegyűek ; szára villás : fészkei szárhegyi gombokban vannak ; az egész nö- vény molyhosan gyapjas. — A homoki és hegyi réteken szántóföldeken ritka. 0. Jul.-Oct. 6-18". Kétkétág'U P. F. germanica. L. Fészke levélkéi láncsások, vagy szálas láncsások, tompa kopasz hegyűek, virág gombjain felül nem érnek. 2, , Ágai villások ; levelei szálas láncsások, molyhosak. — A budai s kincstári erdőkben és hegyi réteken igen ritka. 0. .Jul.-Sept. 3-10',. Hegyi P. F. minima. Fries. Bugásán álló ágai csaknem fűzéresek ; levelei láncsá- sok. Az egész növény igen molyhos. — Szántófölde- ken, réteken mindenütt. 0 Jul.-Aug. 6-18". Gyepi P, F. arvensis. L. 22. GYOPÁR, (xuaplialium. L. . Fészke egylaki ; sugár virágai termések, közép virágai tökélyesek; bóbitája fonalaku. 2. Fészke kétlaki : tökélyes virágú fészkeiben levő bóbi- tái hegyei meg vannak vastagodva. 5. • Öugárvirágai kevesen vannak s egy sorban állanak ; levelei molyhosak, alsó levelei visszás-tojásdad láu- csások ; sátora összetett ; fészke fénylő czitromsárga. — Homoki réteken bőven. ^. Jun.-Sept, 0-18". (Hc- lic1irys}(}n arcnarinm DC.J Siír^a Oy. G.arenarium.L. 100 Sugárvirága több sorú. 3. Fészkei gombosak. 4. Fészkei fűzéresek, vagy fürtösek ; szára egyszerű ; alsó- levelei láncsások, közép levelei kevéssel kisebbek, alsó lapjaikon fejér molyhosak, felső lai^jaikon zöldek s végre kopaszszá levők. — Ligetekben gyakori, -^f. Jul.-Aug. 6-24". Erdei Qy, G. sylvaticum.. L. Szára tövétől fel ágas, terepély ; gombjai levelesek. — Homoki posványokon, mocsárokban, szántóföldeken. 2\. Jul.-Sept. 3-12". Iszap Qy, G. uUginoswn. L. Szára magános, vagy tövétől fel ágas ; fészke gombjai levél nélküliek; levelei láncsások, vagy kerek végű szálasok. — Az előbbivel homoki és hegyi réteken. 2f . Jul.-Sept. 6-18". Halovány Gy. G. luteo-aTbum. L . Szára magános, töve gyökerező ostorindákafc hajt ; tőlevelei visszás-tojásdad lapiczkások, felső lapjaikon kopaszok, az alsón hófejér molyhosak ; sátorozó tömött virágzata szára tetején van ; fészke fejér, vagy bibor piros. — Verőfényes homoki és hegyi száraz s termé- ketlen réteken. 2|. Maj.-Jul. 3-12". [Pallarji gyopár ; his egérfül.) Kétlaki Oy. G. dioicum. L. 23. TARKÖR. Doroiiiciim. , Föld alatti indái hosszuk, vékonyak, végeiben megvas- tagodnak, kileveleznek s újra indákat hajtanak ; tőle- velei hosszú nyelűek. mélyen szívesek, szárlevelei tojásdadok, fogasok ; virága sárga. — A kincstári erdőkben Buda mellett. 2^. Maj.-Jun. {Zergefü ; vad- kecsJcefú.J Zerge T. D. Pardalíanches. L. , Gyökere gumós; szára egyenes, ikráson gyapjas, 1 — 3 virágú : levelei gyapjasok ; tőlevelei nyelesek tojás- dadok, tompák ; szárlevelei váltogatok szárölelők^ hosszudad-tojásdadok, hegyesek ; fészke levélkéi szálas láncsások, szemszőrösek. — Homokdombokon és száraz hegyi réteken. 2|.. Jun.-Jul. 1-2'. Oiimós T. D. plautagineum. L. 101 24. ÜSZÖGÓR. Seiiecio. L. 1. Minden virága csöves, vagy van félszer sugárvirága is, azonban sugárvirágai legöngyölödöttek. 2. Félszer sugárvirágai is vannak s ezek kiterülve állanak 3. 2. Murvaköre lelapult kurta, 10 pikkelyü, fészke levélkéi hosszuk s fekete hegyűek: levelei kopaszok, vagy pókhálósán gyapjasok, szárnyason hasogatottak. az alsók nyélre futók, a felsők szárölelök, fülesek; fél- szer virága nincs. — Omladékokon, mivelt tereken. 0. Tavasztól késő őszig. (3-15". (Bontófff ; cujfiófíi : szö- szösfű.) Aggó Ü. S. vnlfjaris. L. Murvaköre levélkéi pongyolán állanak s fészke levél- kéihez mérve felényiek ; fészke levélkéi, mélyen szár- nyason hasogatott leveleivel együtt ikrásszörü-raga- csosak ; félszer virágai hátrakunkorodottak. — Om- ladékokon s a pilisi járás vágásaiban. 0. Jul.-x^ug. \-l\'->\ Enyves \j, S.viscosus. I.. B. Levelei bevagdaltak, szárnyasok, vagy szívesek s tövön szárnyason bevagdaltak. 4. Levelei épek, fürészes vagy épélüek. 5. 4. Minden magva érdes szőrű s egyenlő bóbitájú ; levelei szárnyason hasogatottak. szárnyacskái szálasok, foga- sok és szárnyason bevagdaltak, tövön épélü, apró fülűek; fészke pikkelyei veres hegyűek. — Hegyi és homoki réteken, útfeleken, szántóföldeken bőven. 2f. Aug.-Oct. l'/2-2'. Yeresüvü V, S.crnmcfolim L. Középmagvai kurta-érdes szürke szörűek, sugárvirágai- tól származó szélső magvai kopaszok, ez utóbbiak bóbitája kevés szőrű, lehulló ; alsó levelei félbeszár- nyasok, a felsők szárnyason hasogatottak. szárnyacs- kái fogasok vagy csaknem szárnyason bevagdaltak, nyeletlenek és sok hasábu fülökkel szárölelök. — Az «lébbivel együtt. 0. Jul.-Aug. 2-3'. Berzedt Ü. S. Jacohaca. L 102 5. Miirvaköre levélkéi igen kurták ; sugár virága öt vau ; inurvalevelei tojásdadok, csaknem szíves válluak, szá- lason áralakuak ; levelei kopaszok, tengerszínre haj- lók, fogasok vagy épélűek, hosszukások, az alsók nyélre futók, a középsők nyeletlenek, csaknem .szárra futók, nagyok, a felsők kicsinyek, hegyesek. — Nedves réteken, legelőkön, szántóföldeken. 2|. .Jul.-Aug. 3-5'. (Anyafü.) Kövér Ü. S. Doria. L. Murvaköre levélkéi felényiek, vagy akkorák, mint fész- ke levélkéi. 6. 6, Murvaköre 5 levelű; sugárvirága 7-8 van; magva kopasz ; levelei meglehetősen kopaszok, hosszúkás láncsások,, igen hegyesek, egyenetlen fűrészerek, fűrészfoga hegyei előretartok. — A szigetek bozótaiban és ligeteiben. 4. Jul.-Sept. 2-5'. Aríinyos V. S. saracenicus. L. Murvaköre leginkább 10-levelű ; .sugárvirága leginkább 13 van; magva kissé szőrö.södő vagy kopasz, levelei nyeletlenek ; szálas láncsások, megnyúlt hegyűek, éle- sen fürészesek, felül kopaszok, alól molyhosak. — Mocsárokban. 4- Jun.-Aug. 2-5'. Posvány Ü. S. paludosus. Z. Válfaja : Levelei széles láncsások, élesen fürészesek, mindkét lapján tömötten hófejér molyhosak : Senecio tomentosHS, vagy Láng szerint Senecío Sadleri. 25. DüGASOR. Cineraria. I. Levelei szöszös gyapjasok; tőlevelei tojásdadok, vagy kerekdedek, nyélrefutók, épélűek vagy alig csipkések ; .«zára közép levelei hosszukások, a felsők láncsosak ;. fészke töve gyapjas, egyéb része kopasz. — Réteken^ erdőkben, leginkább vizenyős helyeken. 2|.. Jun.-.Jul. IV2-2'. Mezei D. C. campestris. L. 26. LAFTABORZ. Echiiiops. L. 1. Levelei szárnyason hasogatottak, tövisfoguak ; felül sző- röskék, alól fejér szöszös molyho.sak ; fészke külső levél- 103 kéi ikrás szörüek ; virága fejér. — Hegyi és a szi- geti gyepeken nem ritka. — 4- Jul.-Aug. 1-2'. (Lap- tatövísj Fejér L. E. spliaeíocephalus. L. 2. Levelei kétszer szárnyason hasogatottak, tövisfoguak, alól hófejér molyhosak ; fészke levélkéinek a gerin- czei kopaszok ; virága kék. — Az elébbivel, de rit- kább. 4. Jul.-Aug. 1-2'. Kék Jj.E.Büro.L. 21, VASVIRÁG. Xeranthemum. L. 1. Fészke félgömbalaku, levélkéi kopaszok, fulánkosak, a, külsők tojásdadok, a belsők láncsások, lilaszinüek, közép virágainál kétszerte hosszabbak. — Száraz réte- ken, útfeleken, töltéseken mindenütt. 0. Jul.-Aug. (Vasvirág.; Kinyíló T. X. emuim. L. 2. Fészke hengeres, külső levélkéi épélűek, kopaszok, tojás- dadok, tompák, hátukon molyhosak, a belsők láncsá- sok, összetartok, lilaszinűek. — A legszárazabb mező- kön, útfelén, Sz.-Endre megett levő szántóföldeken, az előbbinél ritkább. - 0. Jul.-Sept. 6-18". Hunyó Y. X cylmdricum. Sm. 28. KÖRFÉNY. Carliua. L. Szárán 2 s több fészke van s ezek csaknem sátorozok ; csészéje sugáros s belső sárgálló levélkéi töve széle^ secske, tövöktöl közepökig szálasok, teteje felé láncsá- sok, közepökig egyszersmind szemszőrösek ; murvái fészkeinél kurtábbak. Száraz s miveletlen helyeken. 0. Jun.-Sept. 1-2'. Molyhos ¥.. C. vulgáris. L. 29. BÓBITAGYÁSZ. Criipina. Cass. Fészke levélkéi láncsások, kihegyezettek ; levelei szár- nyasok, érdesek, bordái szálasok, hegyesek, fulánko- san apró fürészfoguak. — Verőfényes réteken, hegyi útfeleken, szőllők körül Buda vidékén. 0. Maj.-Jun. 1-2'. Közönséges B. C. vulgáris. Pers. 104 30. CSÜKÜLLŐ. Ceutaurea. L. 1, Fészke levélkéi tövistelenek. aszott végűek, végei épek vagy rongyosak. 2. Fészke levélkéi háromliasábu vagy szárnyas tövisüek. 8. 2. Fészke levélkéi végső rongyai a többi rongyaival egyenlők. 3. Fészke levélkéi végső rongyai szélesek, néha tövisne- müek. 4-. •8. Bóbitája nincs ; fészke levélkéi aszott végei fészkét egészen boritják, kerekdedek vagy tojásdadok, vagy épek, lebasogattak, vagy az alsók fésüfogalakulag ron- gyollottak ; levelei láncsások, épek. vagy az alsók ritka öblüek, vagy szárnyasán hasogattak. — Gyepeken. ■2|. Jun.-Öszig. 1-2'. (Imola.) Imola Cs. C. Jacea. L. Bóbitája magvánál háromszor kurtább ; fészke levélkéi belső során levő prémjei kerekdedek, hasadt foguak, a külső levélkék rongyai által fedve vannak, a töb- biek tövön láncsások, azután hosszú áralakuak, hátra- görbültek, szárnyason rongyosak ; levelei hosszúkás körkörösek, fűrészesen fogasok. — Erdőkben, kivált vágásokon s erdők szélein. ^Lj.. ,Jul.-Aug. V •>-2' . Idöérzö Cs. Cijhryffia.L. 4. Levelei szárrafutók. 5. Levelei szárra nem futók. 6. •5. Levelei hosszúkás láncsások. épek. épélüek, vagy foga- soltok, mol Juhosak ; fészke levélkéi fekete prémüek, fűrészesen rongyosak, rongyai akkorák, mint a prémje ; sugárvirágai búzavirág, közép virágai pirosas lilaszi- nűek. — A pilisi járás hegyein, ritka. 2|.. Jun.-Aug. 8-16". Hegyi Cs, C.montana.L. Levelei szálas láncsások, épek vagy kikan3'argatottak ; fészke levélkéi fekete préműek. fűrészesen rongyosok, rong} ai csaknem porczogósak s majdnem kétannyiak, mint porczogós prémje ; virága szép búzavirág szinű. lor,. — Hegyi rétokeii és lioraok dombokon gyakori. 2^^ .Tnn.-Aug. 6-18". Hónalj Cs. C. nxiTlaris. Wüld. <>. Bóbitája magvánál mintegy e^j harmadrésznyivel hosz- szabb, fészke prémje sárga börszinű. prémjei 5 inű levélkéit nem fedik el, azonban rongyosak ; levelei érdesek, molyhosak, az alsók kétszer, a száron levők egyszer szárnyasok ; szára felső részén bugásán ágas. — Homoki és hegyi réteken, útfeleken, szántófölde- ken. O. Jul.-Oct. l-o'. Bugás Cs. ('. iKiniciüata. Lmn. Bóbitája magvával egyenlő. 7. 7. Levelei szálas láncsások, a legalsók tövön fogasok ; fészke levélkéi fekete préműek, fürészesen rongyosak, — Vetésekben, pallagokon, réteken. 0. Jul.-Aug. 1-2". (Buzcmirág ; kékviráfj.) Búzavirág €s. C. Gyanús. L. Levelei csonkatollas szárnyasok, vagy szárnyason haso- gatottak és kétszer szárnyaltak ; bordái láncsások, épélűek, vagy fogasok ; fészke levélkéi prémjei há- romszögűek, feketések, rongyosak s keskenyel)bek, mint innélküli levélkéi. — Minden réten, szántóföldek barázdáin, bozótokban. 2|, ,Jul.-Sept. 2-5', Sikkaiityus Cs. C. scahiosa. L. S. Virágai halvány pirosak ; levelei mélyen szárnyason ha- sogató ttak, sallangjai szálasok, fogasok ; fészke levél- kéi kopaszok. — A megye síkjain fekvő legelőkön, útfeleken. 0. Jul.-Sept. 1-2'. Sulymos Cs. C. Ccücürapa. L. Virágai czitromsárga szinűek ; levelei szálas láncsások, szárrafutók, épélűek. az alsók félbeszárnyasok ; fészke levélkéi gyapjasok. — Terméketlen verőfényes helye- ken közönséges. 0. Jul.-Oct. 1-2'. Sáfrányos Cs. ('. solstitiaUs. L. 31. PüHONCZ. Jiiriiiea. Cass. Levelei alól fejér molyhosak, szárnyason hasogatottak, sallangjai szálasok, épélűek ; fészke levélkéi molyhos- szürkék ; magva sima, kissé horpadásos ; virága bi- 106 borpiros. — Hegyi és homoki száraz gyeijeken, ki- vált erdőkben. 2^. Jim.-Aug. V/2-0. (Carduus molUs. L.) Molylios P. J. Dwllis. Belib. 32. GORDON. Kentrophylliim. Neck. Alsó levelei szárnyason hasgatottak, fogasok, a felsők szárölelők, szárnyason hasadt- fogasok, tövisesek ; szára a fészkével együtt gyapjas ; sugárvirágaiból származó magvai bóbitátlanok. — Barázdákon, útfeleken, kö- ves helyeken. 0. Jun.-Aug. 1-2'. Gyapjas G. K. kmatum. IJC. 33. BORDON. Oiiopordum. L. Levelei körkörös-hosszukások, öblösek, tövisesek ; szö- szös gyapjasok ; gatyáson szárrafiitók ; fészke tövisei tojásdad tőről indulnak, szálas áralakuak, az alsók széllyelállók. — Útfeleken, ugarakon, árkok mel- lett igen gyakori. 0. Jul.-Aug. 4-8'. (Szamár- v. fejér hátn tövis : szőrös hogács.) Fejérliátu B. 0. Acantliinni. L. 34. BOGÁCS. Carduus. L. 1. Fészke levélkéi lelapultak, vagy hátrahajoltak, de hátra nem gyököntek. 2. Fészke levélkéi tojásdadok, töve felett kissé elszűkültek és egy keresztráncznál fogva hátra gyököntek ; az egész fészke kerekded, magános, nagy és bókoló. — Útfeleken, ugarokon és hegyi réteken. 0. Jun.-Jul. 1-3'. Bókoló B. C mitcms. L. 2. Fészke magános. 3. Fészke csoportos, kivévén a fodros bogácsot, melynek néha csoportos, néha magános. 4. *?. Kocsányja kurta, fodrosocska, tövises ; fészke kerekded ; levelei többnyire kopaszok, mélyen szárnyason-has- gatottak, hegyei fnlánkosak. — Telekes földeken, út- 107 feleken, legelökön, réteken, erdőkben a legközönsé- gesebb. 0. Jul.-Ag. 2-G'. Akáiit B. C. acanthoides. L. Kocsányja le véltelen ; fészke bókoló ; levelei láncsások, kissé tengerzöldek, vagy csaknem egyenszinüek, tö- vises-szemszörösek, fűrészesen fogasok. — Erdei ré- teken. G- Jun.-Jul. 1-2 '/i'. Csiig'gedö B. C. defJoralus. Z- 4. Felső levelei épek tojás-vagy láncsásalakuak, az alsók széles tojásdadok, egészen a gerinczéig szárnyason hasogatottak, az alsó lapján minden levele szöszös- gyapjas ; fészkei a bojtornáéhoz hasonlók. — Hegyi vízmosásokban Visegrád és Vácz körül, igen ritka. 2\. Jun.-Jul. V'i-2,'. Bojtorjános B. C. Peisonata. Jacciu. Minden levele mélyen vagy öblösen szárnyason haso- gatott. 5. 5. Vesszős ágai kopasz kocsányon végződnek. 6. Ágai tövises kurta kocsányon végződnek; levelei alsó lapjain szöszösen molyhosak, inai csaknem bolyhosak, öblösen szárnyason hasogattak, szárnyacskái három karélyuak, közép karélyai a szélsőknél nagyobbak, minden karélya fulánko=í. — A pilisi járás bokrosai- ban és a szigetek gyepein. O. Jul.-Aug. 1-4'. (Fodor 0. szamártövis.) Fodros B,(J.crispns L. 6. Fészke levélkéi szálas láncsások, lelapultak; levelei szárrafutók, alól szöszösen molyhosak, félbeszárnya- sok, szárnyacskái tojásdadok. 3 metszetüek és karé- lyuak, karélyai tövises szemszőrüek s egy erős tövi- sen végződök. Homokdombokon Gödöllő vidékén, a bndai és a pilisi hegyeken. Q. Jun.-Jul. l''2-3'. Patyolat B. C. colUmis. W. K^ Fészke levélkéi láncsás tövűek, szálasok, belső levélkéi horgosán hátrahajoltak ; levelei ^zárrafutók, felül zilált szőrnek, alól szöszös-gyapjasok, vagy meglehetős ko- paszok, mélyen szárnyason hasgattak, szárnyacskái tojásdad 3 metszetnek, vagy karélyuak, karélyai tövi- 108 ses szemszörüek s egy erős tövisen végződnek. — Száraz réteken a megye sík szántóföldein s a budai erdők körül. 0. Jun.-Aug. 1' 2-3'. Horgas B, C. hanwlosus. Ehrli. 35. BARCS. Cirsiiim. Touru. 1. Virágai mindenik fészkében tökéiyesek. 2. Virágai kétlakiak ; fészkei aprók, tojásdadok, bugásán sátorozok ; virága halvány piros ; levelei hosszúkás láncsások, tövises szemszörüek. — A vetések közt igen bőven, ugarokon, útfeleken. 2\.. Jun.-Aug. 2-3'. [Aszottas ; zahtövis : gyengénszúró.) Aszottas B. C. arvense. Scop. '2, Levelei felső lapjaikon tövises kurtaszőrüek ; virága piros. 8. Levelei felső lapjain nincsenek tövises szőrök ; fészke levélkéi hegyei egyszerű tövisen végződnek, vagy tövistelenek. 4. ^, Levelei szárrafutók, alsó lapjaikon pókhálós szőrüek, mélyen szárnyason hasgattak, fészkei tojásdadok, ha- sonlóul pókhálós szőrüek. — Telekes földeken, lege- lőkön, szántóföldeken. Q. Jun.-Sept. 3-6'. Láucsás B. C. lanceolatum. Scop. Levelei szárölelők, szárra nem futók, alsó lapjaikon molyhosak, mélyen szárnyason hasgattak ; fészkei gömbalaknak, pókhálós-szörüek. — Az előbbivel, azonban nálunk az erdőkben és a vágásokon is. 0. Jun.-Sept. 3-8'. Gyapot B. C. ciiopliomm. Scop. 4. Levelei szárrafutók ; virágai pirosak. 5. Levelei szárra nem futók ; virágai sárgás fejérek. 7. 5. Gyökere csomós, gyökér rostjai orsóalakuan meg vannak vastagodva ; szára tetején egy fészke van, vag}' leg- felül ágazik el s ágain ekkor is egy-eg}^ fészek van ; levelei hosszúkás láncsások, tövis szemszörüek. Nedves homoki réteken bőven. 2]-. Jun.-Sept. 2-4'. Pöszke B. r. camm. M. li. 10£^ Gyökere rostjai fonalaknak. 6. 6. Szára hegyén levő ágain sok fe'szke van ; fe'szkei fürtö- sen csomósak. — Legelökön, bokrokban és nedves réteken. 0. Jun.-Sept. 2-5' Tavi B. C. pcditstre. Scop. Szára közepétől kezdve leveletlen, 1-3 fészkű ; tőgyö- kere ferdén nö, rostjai fonalaknak ; levelei hosszúkás láncsások, épélüek vagy fogasok, egyenetlen tövis szemszörüek. — Hegyi nyílt réteken, ligetekben gya- kori. 2|.. Jun.-Aug. l'/2-o'. [Cirsium ser ratidoides. Scop.) Zsoltina B, C. pannoniciim. Gaucl. 7, Fészkei szárhegyiek, csomósak, murvások, külső murvái tojásdadok, sápadt zöldek ; levelei kopaszok, vagy rit- kásan-szőrösödők, fogasok, egyenetlen tövis-szemszö- rösek, szárölelök, az alsók szárnyason bevagdaltak. — Vizenyős réteken és árkokban igen ritka. 2^. Jul.-Aug. 3-5' Halovány B. C. oleraceum. Scop.. 36. BOJTORJÁN. Lappá. Tourii. 1. Fészke mindenik levélkéje áralaku s hegyeik horgosak. 2. Fészke belső levélkéi láncsások, tompák s hegyeik egye- nesek, színesek ; fészke pókhálós. - Omladékokon, telekes helyeken, útfeleken. 0. Jul.-Aug. {Arctium Bardana. Wild.) Pókhálós B. L.tomentosa. Lam. 2. Fészke minden levélkéje egyenlő zöld színű, kopasz ; virágzata csaknem sátorozó ; virága piros. — Az eléb- bivel. 0. Jul.-Aug. {Arctium Lappá. L.) — {Széles r. Iceserülcqm; hojtorján.) Nagy B. L. major. Gdrtn. Fészke belső levélkéi hegyei pirosak, levélkéi közei kissé pókhálósak ; virágzata csaknem fürtös. — Az elébbiek- kel. 0. Aug.-Sept. Kis B. L. minor. B. C. 37. ZSOLTINA. Serratula. L. 1. Szára igen ágas ; fészkei sátorozok, hosszukások ; levelei tojásdadok, épek vagy félbeszárnyasak, vagy szárnyason 110 hasogattak. — Hegyi és síksági nedves réteken. ^. .Tnl.-Sept. 1-3'. {Zsoltina: fttrészleveh'i fú ; festöfú.) Fostö Zs. S. Undor ia. L. 2. Száj- a magános vagy ágas. ágain egy fészke van ; levelei szörösödök : érdesek, fésűal aknán szárnyason bevagdal- tak, bordái láncsások, hegyesek, épélűek vagy alig fürészesek. — Hegyi réteken, p. o. a budai Farkas- völgyben. 2\. Jun.-Ang. l''2-2''2'. Sugárzó Zs. S. radiata. M. Ti. 38. YÁLUPIKK. Lapsana. Yaill. Levelei szegletesen fogasok, az alsók félbeszárnyasok ; szára bugásán ágas. — Réteken, szántóföldeken, ker- tekben, erdőkben, nagyon közönséges. 0. Maj-Aug. 1-3' Czérnaágu Y. L. cnmmnnU. L. B9. KATÁNG. Ciclioriiim. L. 1. Fészkei kocsánytalanok, vagy kurta kocsányuak, ket- tőnként vagy többen ülnek eg3iitt ; virágai között levő levelei csaknem szárölelők. széles aljuak, láncsások ; virága kék. — Mindenütt. ■^. Jun.-Aug. 1 ' '2-0'. (Katáng- lóró: Vattán.) Mezei K. (\Intyhus.L. 2. Fészkei kocsánytalanok. vagy kurta kocsányuak, ket- tőnként vagy többen ülnek együtt ; virága közt levő levelei széles tojásdadok, szívesek szárölelők : virága kék. Mi vélik. (Cdlcória : endma; teli saláta.) EiKÜYia K. C. Encliiúa. L. 40. POLYVAHöRDÓ. Hypochaeris. L. 1. Szára ágas, kopasz, tőlevelei a földre lapultak, kaczu- rosak, tompák, érdesek ; virága fészke levélkéinél hosszabbak ; virágai aranj^sárgák. — Réteken, lege- lőkön. 2J[. .Jun.-Aug. 0-12". Kacziiros P. H. radicata. L. 2. Szára 1 — 3 fészkű; tőlevelei tányéralakuan kiterülnek. tojásdad hosszudadok, tompák, öblösen fogasok; veres 111 pettyesek ; fészke levélkéi épélűek ; virágai arany- sárgák.— Hegyi gyepeken. 2].. Jun.-Jul. 1', --2'. {Veres lapu.) Veres P. H.maculata.L. 41. ARSZLÁNFOa. Leontodoii L. 1. Tögyökere csonka, igen rostos. 2, Tögyökere orsóalakii, egyesen lefelé növő, álig rostos ; szára egy fészkű kopasz ; levelei hoszukás láncsások, nyélrefutók, épélűek, igen kurta szőrű, szürke, majd- nem molyhos. — • Hegyi és homoki száraz réteken, 2^. Jnn.-Sept. 6-18". Szőke A. L. incanus. Schranl . 2. Szára egy és több fészkű, leveletlen, kocsányja lassankint vastagodik meg ; felül pikkelyes, virágzás előtt felálló ; levelei karélyosan vagy szárnyason hasgatott fogasok. — Réteken és legelökön mindenütt. ^■. Jun.-Oct. 6-18". Oszi A. L. autumnalis. L. Szára egy fészkű, leveletlen vagy 1-2 pikkel}* van rajta, tetején vastagabb, mint egyebütt ; levelei hosz- szukás láncsások, kaczurosan fogasok, vagy szárnya- son bevagdaltak, szőreik 2 — 3 villájuak. — Száraz hegyi és homoki réteken gyakori. 0. Jun.-Oct. 4-12". Dárdafogii A. i. hastiUs. L. 42. MAGVARÓTT. Picris. L. Szára ágas, sátorozó ; levelei hosszúkás láncsások, öblö- sen fogasok, csonka vagy dárdás aljjal szárölelők, sertés horgas szőrei miatt az egész növény durva tapintatu. — Vágásokon, bozótokban, utakon. 2\. .Jul.- Aug. l'/s — 3'. Ékes M. P.hieracioides.L. 43. KECSKEDÍSZ. Tragopogoii. L. 1. Virága kocsányja teteje ékalakura vastagodik ; fészke levélkéi rendszerint 12 vannak s virágainál hosszab- bak ; fészke felső része homorú. — Dombokon, száraa réteken. 0. Jun.-Jul. Nagy K. T. major. Jacqii. 112 Virága kocsányja mindenütt egyenlő, csupán virága alatt kissé vastagabb, mint egyebütt : fészke levélkéi legin- kább 8-an vannak. 2. Fészke levélkéi virágainál kurtábbak, sugárvirágaitól származott magvai tövön simák ; teteje felé bóbitája alatt finom pikkelyesek s puha fulánkuak, kurta csörűek. Az egész növény szöszösen molyhos. — A Soroksár felé eső homokon ritka. Csepel szigetén azonban van elég. 0. Maj.-Jul. T-i -3'. Szöszös K, T. floccoims. W. K. Fészke levélkéi virágaival egyenlők, vagy annál hosz- szabbak. 3. , Sugár virágaitól származó magvai fonalaku csőreikkel egyenlők, görcsösen érdesek. — Verőfényes réteken, telekes földeken. 0. Jun.-Jul. \-Z' . {BakszaJuíl ; kákuJc- pogácsa.) Réti K. T.pratensis. L. Sugárvirágaitól származó magvai fonalaku csőreiknél kétszerte hosszabbak, pikkelyesen puha fulánkosak. — Minden gyepen található. 0. Maj.-Jul. 1-3'. Keleti K. T. orientális. L. M. POZDOR. Scorzonera. L. , Virága sárga. 2. Virága lila- vagy rózsaszinü ; szára egy vagy 2-4 fészkű ; levelei szálasok ; termése karczolt, karczai simák ; virága kellemes illatú. — Száraz hegyi és homoki gyepeken bőven. 2].. Maj.-Jun. 1-3'. Piros P. S. purpurea. L. , Töve tetején levő üstöke czérnás ; fészke levélkéi kihe- gyezettek, hegyeik tompák, külső levélkéi tojásdadok ; kopasz szárán leginkább egy fészke van. — Száraz hegyi és homoki gyepeken gyakori. — 2f. Maj.-Jun. 6-18". Együgyű P. S. austriaca. Wild. Töve tetején levő üstöke pikkelyes, vagy sima. 3. , Fészke felényi, mint a virága, á. Fészke akkora, mint a virága; termése símaj szára 1-3 113 fe'pzkű ; töve teteje sÍDia, vagy alig pikkelyes. — Nedves réteken Pest környékén ; a városligetben és a Rákoson. 0. Maj.-Jun. 6-18". Kisyirágu P. S. pan-iflora.Jacq.. dt. Szára egyszerű, leginkább egy fészkű, gyapjas ; magva sima. — Vizenyős, kivált homoki gyepeken. — 2^.. Maj.-Jul. 3-12". Álacsowy P. S.Jmmüis.L. Szííra felső része ágas, ágai egy fészkűek ; fészke ko- pasz ; sugárvirágaitól származott magvai finom puha fulánkosak. — Hegyi és homoki száraz réteken gya- kori. Q. Maj.-Jul. r'2-3'. Ártifi P. S.hispanica. L^ 45. MAGPOCZOK. Podosperimni. D. C. Gyökere évelő, tögyökere teteje több fejű, melyek közül némelyik virágzó, a másik nem virágzó szárat hajt? szára felső része barázdolt ; levelei szárnyason has- gattak, sallang] ai szálasok ; sugár virágai kétakkorák, mint a fészke levélkéi. — Gyepeken, szántóföldeken., útfeleken. 4. Maj.-Jul. 1-2'. Sallaiigos M. P. Jacquinianum. Koch, 46. PITYPANG. Taraxacum. Juss. 1. Tökocsányja egy fészkű, bördös ; levelei láncsások, ka- czurosok, fogasok, vagy épélűek ; magvai szálas visz- szás-toj ásdadok, barázdoltak, teteje felé pikkelyes, puha fulánkosak. — Gyepeken. 2|.. Tavasztól fogva késő őszig. Igen változékony. {Pitypang; gyermekláncz- fil; himhófű.) Pongyola P. T. officináié. Wigg. Válfajai: a) Fészke levélkéi mind szálasok, a külsők lefelé hajlottak : T. genuinum ; h) Fészke levélkéi szálasok, láncsás külső levélkéi víziránj^osan nyíltak ki., az egész növény tengerzöld színű : T. glaucescens ; c) Fészke belső levélkéin rövid szarvacskák nőttek : T, corrículatum. — cl) Fészke külső levelei tojásdadok, hegye- sek, lelapultak; levelei láncsások, öblösen fogasoltak„ vagy szálas láncsások s épek. T. lividum. 114 2, Tőkocsányja egy fészkű, bördös ; levelei hosszukások, tavaszszal épek, később fogasok vagy kaczurosok ; magvai mindkét végén elkeskenyedettek. s hegyén apró görcsök vannak. — Száraz legelökön, homokdom- bokon s a hegyeken. 2^. Jun.-Nov. 3-19". Késői P. T. serotinum. Foir. 47. KÁKICS. Coiulrilla. L. Alsó levelei kaczurosok, a felsők szálas láncsások ; ágai vesszösek ; oldali fészkei egyenkint, vagy 2 — 3-ként állanak : magva öt fogú ; virága sárga. — Hegyi és homoki száraz réteken közönséges. 2^. Jun.-Sept. 2-4'. {Apró l'atánf/ ; (lif'. Csonka A. C. praemorsa. Tauscli. Leveles szára tetején sátorozó virágzata van. á. 4, Tölevelei tojásdad ékalakuak, érdesek szárlevelei tojás- dadok, szárölelök, nyilas vállnak, mindnyájan fogasok ; fészkei .szőke-molyhosak. — Buda körül, verőfényes helyeken. 2]-. Jul-Szept. 2-4'. Keméuy A. C. r la ki a. W. K. Tölevelei kiicznrosok. vagy kacznros szárnyason hasoga- tűttak. 5. 3. Fészke kopasz, fészke külső levélkéi igen kurták, tojás- dadok lelapultak ; bugái egyenlő magasak. — Budn szőllőhegyei lejtőin, ritka. 0. Jun.-Aug. 1-2 '/2'. Szép A. C.jmJchia.L. Fészke szőkén szorösödő. C. íj6. Szárlevelei nyeletlenek, csaknem szárölelök, vállaik fülesen fogasoltak, a felsők épélűek ; fészke külső levél- kéi kissé kinyíltak, a belsők hátukon kemény szőrnek vagy kopaszok, belső oldalukon selymes szörűek. — Árkok mellett, szántóföldeken, hegyi és erdei réte- ken. 0. Jun.-Oct. 2-4'. Kétnyári A. C.Uennís.L. Szárlevelei nyeletlenek, szálasok, nyílalakuak, élők hát- ra.^yüremlett ; magva 10 vonalú, annyira elhegyesedő, hogy majdnem csőrösnek tetszik, hegye érdes. — Mindenütt, még a kőfalak és házak tetején is. 0. Maj.-Oct. '--2'. Hamyas A. C. ím'oníw. i. 1. 52. HOLÜYOMÁL. Hieraciiim. L. Tökocsányja kopasz, egy virágú; töve ostorindákat hajt: tölevelei visszás tojásdad-láncsások, sertésszőrűek, alól 118 szürke iiiolyhosak ; íeszke kurta hengereled. — Száraz: réteken és legelökön. 2j.. Jun.-Oct. 3-12". (Kis egérfal.} Egérfül H. H. IHlosella. L. Szára tökocsány alakú, vagy igen leveles. 2. 2. Szára egylevelű. 3. Szára soklevelü. 6. 3. Szára 2-5 fészke, töve ostorindákat hajt. 4. Szára sátorosán sok fészkű, 5. 4. Szára kétágú. 2 fészkű, vagy két-két águ, 3 s több fészkű; levelei szálas láncsások, szürke-zöldek, felül durva szörűek, alól szürke molyhosak ; fészke tövön hasas. — Száraz hegyi réteken Buda mellett, a homo- kon Pest, Palota környékén. 2f. Jun.-Sept. Villás H. H. iífarciim. 31. B, Szára egy levelű, vagy néha tökocsánya van ; 2—5 fészkű levelei kékes zöldek, nyelvalakuak, vagy láncsások,, csaknem kopaszok, vállaiknál szemszőrösek ; fészke kurta-hengerded. — Minden száraz réten. 2|.. Jun.-Aug. '/2-2'. Nyiilfül H. H. Auricula. Z. o. Szára egy vagy kevés levelű ; fészkei szélylyelállók ; levelei kékeszöldek, láncsások, élőkön s felső lapjai- kon szőrösek ; kocsányja elvirágzás után felálló, fész- ke ritka vagy tömött szőrétől szürke szinű. — Hegyi,, erdei és homoki réteken. 2j.. Jun.-Aug. 1-3'. Bogernyös H. H. praealtum. Koch. Válfajai közül előfordul : a kopasz szárú s kemény serte- szőrrel boritott levelű : H. fallax, vagy H. cymosum. Szára egy levelű, teteje és fészke szürke, vagy fekete kurta ikrás szőrrel van boritva ; levelei fűzöldek ; tö- levelei tojásdadok, csaknem szívesek, fogasok, válla körül eső fogai hátrafelé állók ; szárlevelei kurta nye- lüek, vagy nyeletlenek. — A ligetek köves helyein^ vágásokban. 2\. .TuL-Sept. V-i-Vhi. Köfali H. H. nmroriim. L^ G. Levelei kékeszöldek, a felsőbbek apadólag kisebbedők,. láncsások, mindkét oldalukon durva serteszőrűek ; sá-^ Ili) toruk suk fészkű, nyílt s fejér molylics. — Hegyi és homoki száraz réteken bőven. 4- Jun -Sept. 1V2-2', Kígyószisz H. H. echioides. W. K. Levelei fűzöldek, tölevelei vagy vannak vagy nincse- nek. 7. 7, Tölevelei vannak, levelei tojásdad-láncsások, vagy tojás- dadok, alól elkeskenyedök, fogasok, alól és élőkön durva szörűek ; kocsányjai és fészkei szürke vagy fe- kete ikrás kurta szörűek. — A pilisi hegyen. 2| . .Jun.-Jul. Közönséges H, H. vulgatiim. Fries. Tölevelei nincsenek. 8. 8. Levelei tojásdadok, a felsők nyeletlenek s szíves vál- laikkal szárölelök, ritka foguak ; kocsányja és fészke szürkészöld, gyakran kurta szőrű és sokkal hosszabb.. mint tövén ülő murvája. — A Buda körüli magasab- ban fekvő erdőkben. 4. Jul.-Sept. '/2-3'. Olasz H. II. sahaudum. L. Levelei láncsások vagy szálasok, épélűek, vagy fogasok,, az alsók kurta nyélbe elkeskenyedök, a felsők nyelet- lenek ; virágzata csaknem ernyős ; fészkei levélkéi hegyei hátragörbűltek. — Hegyi és homoki száraz: gyepeken gyakori. 2\. Jul.-Sept. l^'2-4'. Ernyős H. H. umhellatum. L, 41. Rend. Ambruskafélék. Ambrosiaceae. Linlv^ 1. CSIMPAJ. Xanthium. L. 1. Levelei szíves háromszögalakuak, egyenetlen fogasok ; termése tojásdad, két szarvú, tövises, tövisei között puha szőrös. — Telekes helyeken, szemétdombokon, zöldségesekben. 0. Jul.-Oct. 1-3'. (Deáhnorjyoró ; l'ol- dnstctú ; disznó mogyoró ; disznó hojtorján.) Szúrós Cs. X strumanum. L. 2. Levelei három karélyuak, a középső hosszú s hegyes ; levelei tövein három águ tövisei vannak. — Útfele- 120 ken, legelökön mindenütt elterjedt. 0. Jul.-Aug. 1-;'.'. (Disznó tövis ; (jyengén szúró.) Disznótövis Cs. X spinosum. L. 42. Rend. Csengetyűkefélék.Campamilaceae.T). (\ 1. CSÉKCSILLAG. Jasioue. L. Szára ágas, vagy legalább ágasodásra hajló ; levelei szálasok, kissé habos élüek, borzasok. — A gödöllői homokhegyeken, s Buda vidékén bőven. 0. Jun.-Jul. 1-2'. Erdei Cs. J. montana. L, 2. RAPONCZ. Phyteiima. L. 1. Yirágzatii fűzéres, fűzére gömb vag}^ hengeralaku. 2, Virágzata fürtös, vagy bugás ; virágai kurta kocsánynak ; levelei nyeletlenek, az alsók tojásdadok, csipkésen fü- részesek, vállban elkeskenyedők, a felsők láncsások, csaknem épélüek. — Buda verőfényes hegyi rétéin az erdők szélén. 2|.. Jnl.-Sept. Vs-Ii'l''. Szőke R. P. canesceois. W. K. -2. Virágzata sokvirágú füzéres gomb, mely elvirágzás után tojásdaddá nyúlik meg ; külső murvái tojásdad-kes- keny láncsások, alig fűrészesek ; alsó levelei hosszú nyelüek, tojásdadok vagy tojásdad-láncsások, szára felső levelei szálasok, csipkésen fűrészesek. — Hegyi gyepeken. 2].. Jun.-Jul. 1-2'. Gombos R. P. orhinilarr.L. Tirágzata hosszúkás füzér ; virága sárgás-zöltl hegyű fejér, levelei kétszeresen csipkés-fűrészesek, az alsók nyelesek, szíves tojásdadok, a felsők láncsások. — A pilisi hegyek magas ligeteiben. 2f. Jun.-Jul. 1-2'. Erdei R. P. spicatum. L, 3. CSENGETYŰKE. Campaimla. L. 1. Csészéje öblei nem pillenpátyosak ; virága kék. 2. Csészéje öblei pillenpátyosak ; pillenpátyai maghonára letűremlettek ; virága kék vagy lilaszinű ; csészéje öblein levő pillenpátyai akkorák, mint a csi'széje cső- 121 ve ; bokrétája metszetei, hegyei kopaszok ; virágzata bugás, virágai kocsánjai leliajlók ; levelei láncsások, élei habosak ; az egész növény kurta szőrrel van bo- ritva. — Hegyi és homoki réteken. 0. Maj.-Jul. l-l' 2 ; Pongyola Cs. C. sihírica. L. 2. Virágai kocsányosak. 3. Virágai kocsány talanok. 9. 3. Tokja lefüggö, tövén nyiló. 4. Tokja felálló, közepén vagy tetején nyiló. 7. 4. Felső levelei szálasok, az alsók kerekded-vese-, vagy szívalakuak, épélüek ; szára bugás, sok virágú. — Szik- lákon, hegyi réteken és erdőkben, a homokdombi erdőkben ritkább. 4. Maj.-Jul. l-l' 2'. Kereklevelü Cs. C. rotundifolia. L. Levelei másformák és szélesebbek. 5. o. Puha szőrű, szára hengeres, felálló : levelei csipkések, alsó lapjaikon szürke-molyhosak, az alsók hosszú nyelű szívesek, a felsők tojásdadok elkeskenyedők. — Hegyi és homoki réteken gyakori. 2|- Jul.-Sept. 1-4'. Ökörfar ku Cs. C. hononiensis. L. Szára tompa vagy éles ornióju. 6. <>. Levelei egyenetlen fűrészesek, kurta szőrűek, az alsók hosszú nyelesek tojásdad hosszukások, a felsők lán- csások ; fürtje féloldali ; gyökere terjedő. — Bokrok- ban, vágásokkon, ligetekben. 1\.. Jun.-Jul. 1-2'. Fűzött Cs. C. rapunciiloidcs. L. Levelei kétszeresen fűrészes durva fognak ; kemény szőrűek, az alsók hosszú nyelesek, szíves-toj ásdadok, a felsők hosszukások, nyeletlenek, virága fürtjei szára mindenik oldalán állanak. Erdőkben. 2\. Jun.-Jul. 1-2'. Tillás Cs. C. Tracheliiim . L. 7. Csészéje metszetei láncsások ; fürtje kevés virágú : vi- rága nagy, széles harangalaku, kék, néha fejéres ; le- velei olyanok, mint a baraczkfáé. — Ligetes erdőkben. ■4- Maj.-Jul. 1-2'. {Öye(/ harangvirág. J Baraczklevelü Cs. C. persicifolia. L. 122 Csészéje metszetei áralakuak ; virágzata bugás. 8. 8. Bugája pongyola, csaknem sátorozó ; virága lila vagy kékszinü ; levelei csipkések, tölevelei hosszúkás visz- szás-toj ásdadok. — Minden gyepen. 1\-. Jun.-JuL • 2-1 V2'. Terepély Cs. C. patula. L. Bugája hosszú, csaknem fürtös ; levelei csijDkések, tö- levelei hosszúkás visszás-tojásdadok, nyélrefutók, szár- levelei szálas láncsások. — Ligetekben és hegyi réteken. 0. Maj.-Jul. 1-3'. Raponcz Cs. C. rapunculus. L. 9. Szára és levelei ritkás kurta szörüek, vagy kopaszok ; levelei csipkések, tö- és szárközépi levelei nyelesek, tojásdadok vagy tojásdad láncsások, kerek vagy szíves vállnak, felső levelei szíves szárölelök ; virágzata szár- hegyi vagy oldali csomóban van. — Erdei réteken. 2\^ Maj.-Aug. 1-3'. Bunkós Cs. C. glomerata. L. Szára és levelei borzas és érdes szörűek, 10. 10. Levelei aprófoguak, tölevelei láncsások, nyélbe keske- nyedök, szárlevelei láncsás szálasok, a legfelsők szár- ölelök ; virágzata oldali és szárhegyi csomókban van. — Hegyi és lapályi, kövér ligetekben, ^j., Jul.-Aug. 1-3'. (Harangfü ; mjalifü ; csengető; cáUas tor olcfü ; erdei répa.) Vállas Cs. C. Cervicana. L. Levelei csipkések, hosszudadok, mindkét lapjukon igeiL borzasok ; tölevelei csaknem nyeletlenek, szárlevelei félig szárölelök, virágzata csomós, de csomói szár- boritó hosszú füzért alkotnak. — Szent-Endre hegyi száraz rétéin. 2|. Jun.-Jul. 1-3'. Sokvirágu Cs. C. muUiflora. W. IC 43. Rend. Buzérfélék. Rubiaceae. Juss. 1. GALAJ. (jalium. L. 1. Virágzata levele hónaljában ül, vagy levele hónaljából indul s végre bugás, ez utóbbi esetben visszásán görbe- tüskéi miatt érdes. 2, 123: Virágzata szárliegyi, bugás vagy gyűrűs ; virágai tö- kélyesek ; kocsány kái virágzás után egyenesen álla-^ nak ; szára tüske nélküli. 10. 2. Virága egylaki, kocsányjai virágzás után lehajolnak. 3. Virágai tökélyesek, szára gindár, visszás tüskés. 0. 3. Levelei hatosak, szálas láncsások, fulánkos-hegyűek, egyinúak, élők tüskésen érdes ; kocsányjai 3 virágnak- Vetések között. 0. Jun.-Jul. Czukros 0. G. saccharalum. AJh Levelei négyesek, 3 inúak. virágzás után úgy türem- lenek hátra, hogy a. lehajolt kocsányokat is fedezik. 4. 4. Virága kocsányjai egyszerűek, vagy két metszetűek, murvátlanok, bolyhosak ; magvai simák, kopaszok ; levelei körkörösek. — Hegyi és homoki, terméketlen száraz gyepeken. 0- Maj.-Aug. 3-12". Szúrós G. G. pedemoydanum. Ali. Virága kocsányjai ágasok, murvások. 5. 5. Szára felegyenesedő, érdes szőrű ; levelei körkörös hosszudadok, vagy tojásdadok: magva sima. Az egé^z növény sárgás-zöld. — Gyepeken, árnyas helyeken mindenütt. 4. Maj.-Jul. l-l'/2'. Keresztes 0. G. Cruciata. Sco^'. Szára kopasz, vagy csak az alsó részén szőrösödő ; levelei hosszukások, vagy tojásdadok; magva sima. Az egész növény zöld. — Magasan fekvő erdők árn3^a- iban. 2|.. .Jnn.-Jul. 6-18". Tavaszi G. G. üernum. Scop. <]. Levelei négyesek, ritkán hatosak, szálas hosszudadok, lekerekítetten butulok, kalásztalanok, 1 inúak, élők visszásán érdes ; bugája pongyola ; kocsányjai virágzás után felállanak. — Posványos és mocsáros helyeken. 4. Maj.-Aug. 1-2'. Tóparti G. G.palustre. L.. Levelei hatosak, vagy nyolczasok, idgj inúak. 7. 7, Levelei többnyire hatosak, szálas láncsások, fulánkos hegyűek, élők előrefelé tüskésen érdes ; szára gindár, 124 igen ágas. visszás tüskésen érdes. — A sz.-endrel sovány mezőkön és szántóföldeken. 0. Maj. G-l 5". {D. (livaricatum. Lam.) Berzedt 0. G.parisknsc. L. Levele éle visszás tüskésen érdes. 8. '8. Kocsányjai többnyire három virágnak s virágzás után hátragörbülnek, hosszabbak, mint ripacsos magvai. — Szántóföldeken vetések közt. 0. Jun.-Jul. 6-12"- {Bafjadófü : ragadáhj ; ragadvány.) Háromszai'YÚ G. G. tricorne. Vith. Kocsányjai egyenesek. 9. ■9, Virága keskenyebb, mint a kifejlett magva ; magva horgas keményszörü vagy sima ; virága fejér. — Gyepükben, árnyas helyeken vetések közt. 0. Maj.- .Jül. 1-0'. Ragadó G. G. Apanne. L. Virága szélesebb, mint a kifejlett magva ; magva gör- csösen érdes ; virága fejér. — Posványokban és mo- csárokban. 2\. Maj.-Aug. 1-2'. PosYáuy 0. G. uUginosiini- L. 10. Levelei négyesek, 3 inúak, fulánktalan hegyűek. 11. Levelei, négyes, hatos- és tizenkettösek, egy inúak s többnyire fnlánkos hegyűek. 12. 11. Szára felálló, sugár, négyszögű, kopasz vagy szörösödő, tetején bugás ; magvai molyhosan kemény szőrüek ; levelei láncsások, élőkön érdesek. — Sövényekben, erdők szélein, vágásokon, Buda körül, ritka. 2f. Jun.- JuL 1-rV. Északi 0. Cr. horeále.L. Szára terepély, felegyenesedő, kopasz, tetején bugás ; magvai kolbászok, vagy egy kissé szörösödők levelei tojásdadok vagy hosszúkás láncsások, élőkön érdesek. — A megye síkján fekvő vizenyős réteken bőven, a száraz helyeken gyepűkben ritka. 4- Jun-Aug. 1- 112'. Mézszagú 0. G.nibioides.L. 12. Virága tojássárga ; levelei 8-12, keskeny szálasok, fulánkos hegyűek, élük legyüremlett, alsó lapjaikon kurtii, puha szőrüek ; bokrétája metszetei butulok igen 125- knrta hegyűek ; magvii kopasz és sima. — Minden gyepen. 2J^. Maj.-Sept. 1-2'. {Téjsiigorífófü ; l'ásafíi.y Téjoltó G. G. oenim L. Virága fejér, vagy sárgás fejér, levelei hatosak vagy nyolczasok. 13, 13. Szára hengeres, négy barázdájú ; levelei hosszndad láncsások, tompák, fulánkos végűek, alsó lapjaikon tengerszín zöldek; bugája buglyos ; kocsánykái haj- szálvékonyak, virágzás előtt bókolok. — A Buda körül fekvő magas erdőkben. -4. Maj.-Jun. 2-4'. Erdei G. G. syleaticiun. L. Szára négyszögű. 14. H. Szára felálló ; hosszúkás bugája alsó ágai vízirányosan szélylyelállók, elvirágzott kocsánykái séztterpettek ; bokrétája metszetei hajszálhegyűek ; levelei szálasok fulánkos végűek, mind két oldalán fénylő vonal van kopaszok, vagy szőrösödők. — Az erdők szelein. 21. •Jun.— .Jul, 1—2'. {G.crectum. Huds.) Fényes G. G. lacidnm. Alh Szára lecsepűlt vagy felegyenesedő. 15. 15. Levelei láncsások vagy visszás-tojásdad láncsások; bokrétája metszetei hajszál végűek ; termése kopasz, kissé ránczos. — Erdőkön, gyepűkben, bokrokban. 2f. Maj.-Jun. 2-5'. p^ijta G. G, Molluc/o. L. Levelei szálas láncsások, elől szélesebbek, kihegyezettek, az alsók visszás tojásdad láncsások ; bokrétája met- szetei hegyesek : termésén néhány csekély göb van. — Hegyi gyepeken, sziklákon. ^. Jun.— Jul. Csere G. G.sylvestre. Pollich.. 2. BUZÉR. RiiMa. L. Gyökere évelő ; szára egynyári ; levelei négyesek vagy hatosak, láncsások ; kocsányjai a levélhónalja alól nőnek, három águak ; fekete bogyója sima. — Buda. 126 Buda-Örs és Szent-Eiiclre környékén, ritka. ^. Jun.- Sept. Pirosító B. M. linctormn. L. 3. MÜGE. A8perula. L. 1. Termésén kemény horgas szőrök vannak ; levelei liato- sak-nyolczasok, az alsók visszás-tojásdaclok, a felsők láncsások. Jószagu. — Árnyas erdőkben bőven. 2]-. Apr.-Maj. -'2-1'. {CsiUagszkifű ; csillagos míjfú.) Szagos M. A. odornia.L. Termése kopasz. 2. ^. Murvái serteszemszőrűek : virágzata szárbegyi csomó ; virága kékes ; levelei hatosak-nyolczasok. szálas lán- csások. — Vetések közt g3^akori. 0. Maj.-Jun. i '^-l'. (Béka ragadúly.) Ugari M. A. arvoisis. L. Murvái szemszőr nélküliek. 3. í3. Bokrétája karimája csövénél hosszabb, csaknem harang- alakú ; levelei többnyire nyolczasok, törékenyek, fulánkos hegyűek, élők begönyölődött ; felálló szára ormótlan. — Minden hegyi és homoki száraz réteken és a fíziklák közt. ^. Maj.-Jun. 1-3'. Oalaj M. A.galioides.M.Ji. Bokrétája tölcséres karimája akkora, mint a csöve. 4. 4. Bokrétája leginkább három metszetű : alsó levelei ha- tosak, a középsők négyesek, sztílasok. murvái tojás- dadok, hegyesek, fulánktalanok, — Erdőkben, sziklá- kon, árnyas bokrokban. ^. Jun.-Aug. 1-2'. Festő M. A.tínctnria. L. Bokrétája leginkább négy metszetű, kivülről érdes ; murvái láncsások, fulánkosak ; levelei négyesek ; mag- va szemcsésen érdes, — Gyepeken, sziklákon. ^, .Jnn.- .Inl. 1-2'. Vcresfijas 31. A. ct/nmwhica. J.. 4. MAGABÁR. Scherardia. 0. Levelei leginkább hatosak, láncsások ; virága lilaszinű. — Szántőföldeken, vetések közt. Q. Jun.-Sept. 2-6". Ugari M, S. arvoisis. L. 127 44. Rend. Lonczfélék. Lonicereae. Endl. h LONCZ. Louicera. L. 1. Szára felfutó ; virágzata csomósán gyűrűs. Ellenes felső levelei össze- és általnöttek ; bibeszára kopasz. — Ker- tekben mivelik.l). Ma.j.-Jiin. {Jerikói rózsa; kecfil-c- szaMlfú ; szulák.) Jérilíói L. L. Caprifolium. L. Szára felálló ; virágai párosan állanak. 2. 2. Szára egészen kopasz ; levelei szíves-toj ásdadok, ép, élűek. alig hegyesek ; két murvája szálas sertés ; bogyója fekete. — Kertekben mivelik. I3. Maj.-Jun. n-lO'. Tatár L. L. tatarica. L. Szára szörösödő : levelei tojásdadok, vagy körkörös tojás- dadok, épélüek ; murvái szálasok ; bogyói veresek. — Bozótokban, t) . Maj.— Jnn. 5-10'. Ükörke L. L. Xylostcuw. L. 2. BANGITA. Viburimm. L. 1. Levelei három vagy öt karélyuak. fürészesek : szélső virágai sugárosak. tenyészszerv nélküliek. — Bozó- tokban, ligetekben. [3. Maj.-Jun. 6-18'. (Kányafa ; f/áwjafa.J Kánya B. V. Opulus. L. 2. Levelei tojásdadok, fogasolt fürészesek. molyhosak. — Az elébbivel. bőven. "j). Maj.-Jun. 3-lS'. (Ostormmfa ; iszalay.) Ostorméii B. F. Lantcuia. L. 3. BODZA. Sambiicus. L. 1. Sárgás virágai tojásdad fürtű virágzatot alkotnak, bo- gyói sötét pirosak. — Pest környékén, kertekben mi- velik. I3 . 8-15'. (Veres hodia.J Fürtös B. S. racemosa. L. Fejéres virágai bogernyős virágzatot alkotnak. 2, 2. Bogernyöje 5 fökocsánynyal ágazik el ; portokai sár- gák. — Gyepűkben, erdőkben. "I3 . Jun.-Jul. 24-30'. {Fái hodza.) Oyepü B, S. nifjra. X. 128 Bogernyöje o fökocsánynyal ágazik el ; x3ortokai piro- sak ; szára fűnemű. 2f . 2-5'. (Földi bodza.) Földi B. S. Elmlns. L. 4. líOCZKAGYÖNGY. Ádoxa. L. Virággombjai öt virágból állanak; tölevelei, hosszú szárlevelei kurta nyelüek, hármasok, levélkéi két-há- rom karélyuak. — A budai városerdő gyepein s a hegyeken árnyasokban. — ©. Mart.-Maj. 2-3'. (Fésa- máboglár.) PézSDia K,A. MoschatelUncL L. 45. Rend. Jásminfélék. Jasmineae. B. Br. 1. JÁSMIN. Jasminuni. L. Csészéje fogai araiaknak ; bokrétája csöve csészéjénél kétszerte hosszabb, ágai szögletesek ; levelei hárma- sok, visszás-tojásdad ékalakuak, mindig zöldek. — Budán a szöllök gyepüiben. "íj . Jul.-Aug. Bige ,l.J.fruticcms. L^ 46. Rend. Olajfafélék. Oleaceae. Lindl. 1. LILA. Syriiiga. L. 3. Levelei tojáskerekek, vagy szívesek épélüek ; bugás vi- rágzata szárhegyi. — A budai hegyeken, gyepükben s kertekben mivelik. "j). Apr.-Maj. 5-10'. (Indiai mo- fjyoró ; borostyán ; boroszlán; oryonafa ; szelencze.) Orgona L. *S'. vulgáris. L. 2. Levelei láncsások, kihegyezettek, olykor szárnyason hasogatottak. — Mivelik. '\j. Maj.-Jun. 3-6'. (Töröl: borostyán.) Persiai \j, S.pcrsica. L^ 2. FAGYAL. Ligistriim. L. Levelei hosszúkás láncsások, kopaszok, épélüek; fejér tölcséres virágai szárhegyi tömött bugát alkotnak Gyej)ükben, erdőkben bőven. "Ij. Maj.-Jul. 5-8'. (Fagy alfa ; madárliúr.) Vesszös F. L. mdgare. L. 12^^ 3. KÖRI8FA. Fraxiuus. L. • Levelei 3-6 pár szárnynak, levélkéi nyeletlenek, láncsáp? hosszkások, kihegyezettek, fürészesek virágai zűrza- vart lakiak, barnák. — Erdőkben, kertekben. '\j . Ma- gasfa. April.-Ma.j. {Körisfa ; sebfa.) Büdös K. F. excelsior. L. • Levelei leginkább 3 -pár szárnynak, levélkéi nyelesek,. lánc?ások vagy körkörösek, kihegyezettek, fürészesek ; virágai tökélyesek vagy tökélytelenek, fejérek. — He- gyi erdőkben, bőven. "I3 . Axml.-Maj. Az előbbinél alacsonyabb fa. Yirágos K. F. Onius. L. 47. Rend. Apoczinfélék. Apocynaceae. B. Br. 1. METÉNG. Vinca. L. . Levelei láncsás körkörösek, a felsők mindkét végokon, kihegyezettek ; csészéje metszetei kopaszok ; szára henyélő s gyökerező. — Ligeti árnyasokban s ker- tekben, I3. April.-Maj. '/2-r. {Bervéng ; börvény ; mé- táig; ssászfű; loncz ; erdei puszpáng; földi borostyán.) Börvéu M. V. minor. L. . Alsó levelei tojásdadok, a felsők láncsások; csészéje metszetei szemszőrösek; szára henyélő, de nem gyö- kerező. — Hegyi nyílt és száraz gyepeken, a homok- dombokon is. 2\. Apr.-Maj. '/s-l'. Szász M. V. lierbacea. W. K, 48. Rend. Krepinfélék. Asclepiadeae. B. Br. 1. Krepin. Ásclepias. L. Szára tengerzöld, vagy verhenyes színű ; levelei tojás- dadok vagy tojásdad-körkörösek, kopaszok, elől ha- bosak ; virágzata szárhegyi sok virágú ernyő ; bokrétája tojásdad hosszúkás, csuklyája alig 3 karélyu. — A pesti városligetben elvadulva. 2|. ,Jul.-Aug. Pamut K, A. syriaca. L . 9 130 2. CZINKA. Cyuanchum. L. Szára felálló ; levelei ellenesek, szíves-tojásdadok. ki- hegyezettek : egyszerű ernyője kocsányjai kocsány- káinál háromszor hosszabbak ; öt karélyii bokrétája fejér. — Erdőkben, bokrokban. 1\.. Maj.-Aug. 1-2 ''2'. {Fecskegyöl'ér : méref/ölöfú ; eshilápfiíve.) Méregölö Cz. C. Vincetoxicnm. L. 49. Rend. Tarnicsfélék. Gentianaceae. Juss. 1. ELECZKE. Limiiantheiuim. (jmel. Levelei fenúszók. szíves-kerekdedek : ernyői levélhónal- jiak. kocsánytalanok ; sárga virága szemszörös. — A Duna és a Tisza mocsaraiban bőven. 2|, Maj.-Aug. (Elrczlce.) Vizi E.7>. nym.plioicles. L. 2. Vidrafű. Meuyauthes. L. Hosszunyelü hármas tőlevelei vannak, levélkéi visz- szás-toj ásdadok ; virágzata tömött fürt ; fejér szakállú virágai fejéres testszinüek. — A megye sík részén minden mocsárban. 2].. Maj.-Jun. [Vidrafű; keserű há- romlevelű fű.) Háromlevelű Y, M. trifoUata. L. 3. TÁRNICS. Geiitiana. L. 1, Bokrétája torka kopasz. *2. Bokrétája torka szakálas ; levelei tojásdad láncsások, hegyesek, az alsók visszás tojásdadok, nyelesek, a. felsők nyeletlenek ; bokrétája 5 metszetű, lilaszínű, csészéje 5 fogú. — Buda, Vörösvár, Szánthó ligeti és hegyi rétéin. 0. .Jul.-Aug. 6-12". Öszi T. G. Amarella. L • 2. Virágzata gyűrűs ; gyertyatartóalakú bokrétája 4-met- szetű, csaknem ékalakú ; ellenes levelei vállai hártyá- sok s hártyái egymással összenőttek. — Hegyi gye- peken Buda környékén. 2\.. Jun.-Aug. G-18". Keresztes T. G. cruHata. L. 131 Virágai szára hegyén vagy íi. levelei hónaljából magá- nosan nőttek. 3. S, Virága szárhegyi : bokrétája 4-metszetű ; metszetei he- gyökön fürészesek, oldalaikon rojtosan prémesek : le- velei szálas láncsások — Hegyi és erdei réteken. 0. Jül.-Aug. 2-6". Prémes T. G. ciliata. L. Virágai oldaliak és szárhegyiek : bokrétája 5 metszetű, bokrétája csöve ékharangalaku : égszínkék bokrétája belső oldalán pettegetett öt zöld csík van ; levelei szálas láncsások, alsó levelei aprók, pikkely alaknak. — A megye síkságán, nedves réteken, a budai és sz. endrei hegyek patakjai mellékén. 2\. Jul.-Aug. 1-2' {Kornísfú.) Kornis T. G. Viwnnoncmtlip. L. \. KLÓKA. Chlora. L. Ellenes háromszögű, tojásdad szárlevelei egész szélessé- gükben összenőttek s a két levél közepén búvik által a szára ; virága sárga. — A pesti városliget vizenyős túrfás rétéin. ©. Jnl.-Aug. 3-8". Általbuvó K. r. perfoUcda. L. 5. FÖLDEPE. Erytlirea. L. 1, Szára igen ágas ; virágai levelei hónaljából nőttek, ba- raczk virágszínűek. mint a többi fajoké is : levelei to- jásdadok, többnyire o inűak. — Nedves, kivált ho- moki réteken. í\ Rákoson, Q. Jun.-Ang. 3-12". Csínos F. E.pulchella. Fríes. Szára egyszerű, virágzata sátorozó. 2. 2, Levelei hosszukás-tojásdadok. leginkább 5 inúak ; sáto- rozó virágzata szárhegyi, egyenlő magas. — Minden- féle réteken. G- Jun.-Sept. '2-I '/•>'. {Földepe; Vh czentanria : szásforivtos fú; Hs ezerjófű.) Ezerjó F. E. Centavreum. Prrs. Levelei szálasok, vagy szálas hosszukások, többnyire 3-inúak ;. bugásán fejlődvén ki. virágai lejebb feljebb 132 állókká lesznek. — A megye síkjain eső posványos helyeken nagy bőséggel. 0. Jun.-Ang. 3-8". CryujtoYány F. E. UnariaefoUa. Per^. 50. Rend. Ajakasok. Labiatae. Jffss. 1. MENTA. Mentha. L. , Virágzata füzére hengeres ; murvái szálas araiaknak ; termését záró csészéje hasas, felül összehúzódott ; le- velei csaknem nyeletlenek, tojásdadok vagy láncsások, fogason fürészesek. — Patakok, vízmosások, partjain, nedves réteken. -4- Jun.-Oct. 1-3'. (Bárzing ; ló-, fejér-, hegyes-, vadmenta.) Bárzing M. M. sylvestris. L. Virágzata nem füzéres. 2. , Gombos virágzata szára hegyén ül, mely alatt vagy épen semmi, vagy egy pár gyürüs virágzata van ; le- velei nyelesek, tojásdadok, fürészesek ; csészéje fogai háromszögüek, araiaknak. — Vizenyős és posvá- nyos réteken, patakok mellett bőven. 2^. Aug.-Sept. ''2-2'. {Vízi, feJcete menta.) Vízi M. M. aqiiatíca. L. Virágzata gyürüi levele hónaljaiban egymástól távol ülnek 3. , Bokrétája csöve tölcséres ; levelei tojásdadok, vagy körkörösek, ritka fürészfoguak, meglehetősen ko^jaszok^ mint az egész növény. — Posványos és nedves réteken. 4. Jul.-Sept. Vo-lVo'. Szelíd M. M.sativa.L. Bokrétája harangalaku ; csészéje fogai, háromszögűén láncsások, vagy tojásdadok; levelei nyelesek, tojásdadok, vagy körkörösek, fürészesek s szárával együtt érdeses szőrűek. — Az előbbivel ugyanazon helyeken. ■^. Jul.- Sept. '2— IV2'. {Tarlói menta.) Tarlói M. M. arvensis. L. 2. CSOMBOR. Piilegium. Mill. Virága gyürüi gömbalaknak, egymástól távolocska állók ; csöves magtartó csészéje tetejét egy szőrkör zárja be, 13?> felső fogai hátrahajoltak ; levelei nyelesek, körkörösek, tompák, alig fogasok. — Szántóföldeken, árkokban, nedves réteken bőven. 2f. Jul.-Aug. Vo-l^'o'. [Csombor; poláj ; Tíöszvémf menta ; 7/?íí7?oA;.) Közönséges Cs. P. vulgare. Mill. 3. PESZÉRCZ. Lycopus. L. 1. Levelei nyelesek, tojásdad-hossznk, nagy fürészfoguak, vállaiknál pillenpátyosak ; apró fejér virágaiban piros pontok vannak. Vízpartokon, árkokban, nedves bozó- tokban. 2f. Jnn.-SeiJt. 1-2' 2. [Visi pessércze) Vízi P. L. europaens. L. 2, Alsó levelei körrajza széles tojásdad, a felsőké láncsás, mindnyája félbeszárnyason behasogatott, szőrösödők. — Az elébbivel ugyanazon helyeken. ^. Jun.-Sept. Magas P. L. exaltatus. Z. 4. MURVAPIKK. Origaimm. L. 1. Levelei hegyes tojásdadok, csaknem kopaszok ; csészéje T) fogú ; bokrétája sötét piros, néha fejér. — Bokrokban, ligetekben vágásokon. 2\. Jun.-Jul. 1-3'. [Szuro'kf'ü: felcetegyopár ; varga majoránna ; ssúfú.) Sziirokszagii M. 0. vulgare. L. 2. Levelei tompa tojásdadok, nyelesek, mindkét lapjokon szürke molyhosak ; murvái tömöttek, csészéi felezettek, fogatlanok ; bokrétája vörhenyes fejér. — Mivelik. 0. Jul.-Aug. '/2-r. {Majoránna.) Majorámia 31. 0. Majoránna. L. 5. DÉMUTKA. Tliymus. L. 1. Szára henyélő levelei láncsások, vagy kerekded körkö- rösek; piros színű bokrétája felső ajaka kicsípett, tojásdad, csaknem négyszögű. — Gyepeken mindenütt. 1;. Cserjésedö. ,Jul.-Sept. {Kalaikfé ; vad zsombor.) Kakuk D. T. Serpylhm. L. 134 Sokféle válfajai közül nevezetesebbek : a.) Minden része borzas, szára ellenes oldala kopaszocska : T. laniují- nosus; b.) szára mindenik oldala egyenlően szőrös, levelei láncsás-hosszukások, vagy szálasok : J. amjustí- foliiis ; c.) nagyobb, mint az elébbi, levelei válla felől elszűkűltek, néha szálasok és egészen szőrös : T. pan~ nonlcus. stb. 2, Szára és ágai felállók, orniói szőrösek; levelei tojásdad körkörösek, vagy kerekdedek, simák, virágzata gyűrűsen fűzéres. — Magasabban fekvő erdei réteken, erdő- széleken, Sz. Endre, Visegrád és Vácz felé. -2J.. JuL- Oct. ' 2-1'. (Kocb ezt is a T. panuonicus válfajjal azonosnak tartja.) Hegyi D. T. moxtanus. IV. K. 6. KALAMINTA. Calaiiiintha. L. 1. Virágzata hat virágú gyűrűkből áll, kocsányja egyszerű ; termése csészéje tetején össze van húzódva s ráborult fogainál fogva be van záródva, világos lilaszinű. — Szántóföldeken, hegyi és homoki verőfényes helyeken. 0. Jul.-Sept. '/2-r. Mezei K. C. Acinos. Clairv. ?ii Virágzata sátorozó gyűrűkből áll ; kocsányjai villásak^ 3-5 virágnak ; levelei tompa tojásdadok, fűrészesek ; virága piros ; magva kerekded. — Hegyi erdők bozót- jaiban Vácz körül. ^■. Jul.-Aug. 1-2'. Orvosi K. C. offkínalis. L. 7. PERESZLÉN. Cliiiopodiiiiii. L. Szára felálló, gyapjas ; levelei tojásdadok : gyűrűi sok virágnak, virága piros. — Hegyi és ligeti réteken. 2].. Jul.-Oct. 1-2'. [Pcreszléii. ; szöszösfú.) Szöszös P. C. vulgare. L. 8. ZSÁLYA. 8alvia. L. 1. Szára alsó része kórós ; ágai s gyenge levelei szürke molyhosak ; levelei láncsások, ránczosak, murvái lehűl- 135 lók; csészéje metszetei egy kis tövisen végződnél virága lilaszinü. Kertekben mivelik. í). Jun.-Jul. 1-2'. Orvosi Zs. S. oft),cinalis. L. Szára egészen fünemű. 2. 2. Virága barnán pontozott sárga ; enyves csészéje ikrás gyapjas; levelei szíves dái-dások, kihegyezettek, nagy fűrész fognak. — A pilisi hegyek árnyas helyein a patakok mellett sziklákon. 2\. Jun.-Sept. 1-3'. Enyves Zs. S. glutivosa. L, Virága kék. piros, lila vagy fejér szinü. 3. 3. Bokrétája csövében szőrkor van ; gömbded gyűrűi sok viráffuak; virága lilaszinü; szíves levelei csaknem háromszögnek, egyenetlenül csipkések alsó levelei nyele felső részén két füle van. — Gyepeken, útfeleken. 2\. Maj.-Aug. 1-2'. {Lózsálya.) Ló Zs. S.verticülata. L.. Bokrétája csövében nincs szőrkör. 4. 4. Csészéje fogai hosszn tövis fnlánkiiak ; murvái széles tojásdadok, hajszálhegyüek ; ágas szárain sok virág- gyűrű van; tojásdad, csaknem szíves levelei öblösen csipkések, szárával együtt szöszös gyapjasok. — Me- zőkön, útfeleken. G- Jun.-Aug. 1-3'. Szerecsen Zs. S. Aethiopis. L. Csészéje fogai nem tövisesek. 5. .5. Porodái bokrétájánál kétszerte hosszabbak; tölevelei tojásdadok, kétszeresen csipkések, karélyosak vagy csaknem szárnyason bevagdaltak, nyelesek, szárlevelei nyeletlenek, aprók; virága sárgás fejér. — Gyepeken bőven. 4.,Jun-Ang. 2-3'. Polyhos Zs, S.austriaca. L. Porodái bokrétájánál vagy kurtábbak, vagy valamivel hosszabbak. 6. (>. Szára alig leveles ; tölevelei hosszú nyelnek, szíves-hosz- szudadok, tompák, kétszeresen és durván csipkések, két párlevele kurta nyelű, gyűrűi alatt álló piczi leve- lei nyeletlenek, mindnyája felül sima, alól gyapjas: loG szára liegj^én ülő virágzata gj'ürüs-füzéres. — Kecske- mét Csongrád felé eső száraz legelőin. ^. Maj.-Jun. 2-4'. Konya Zs. S. nutans. W. K. Szára meglehetősen leveles. 7. ^. Szára, murvái, csészéje és bokrétája enyves szőrös ; felső ajaka sarlóalaku, sötét lilaszinü. ritkán fejér : csészéje felső ajaka kurta, 3 fogú ; levelei tojásdadok vagy hosszukások. — Réteken, legelőkön, hegyi erdőkben. ^. Maj.-Jul. 1-3'. Mezei Z^, S.iiratensis. L. Szára levelei alsó lapjai és csészéje szürke, puha szőrö- sek ; murvái pirosak, vagy lilaszínüek ; felső levele vállai szívesek vagy tojásdadok, nyeletlenek. — Útfe- leken, hegyi és homoki réteken. 2^. Jun.-Aug. l-l ''2'. (KcűiCistaréj ; erdei-, mezei-, sl'arlátzsáhja.) Erdei Zs. S. sylvestris L. 9. CSIPKEPITTY. Nepeta. L. 1. Levelei tojásdadok, hegyesek, alól szürke molj'hosak, fűrészesek ; magva sima és kopasz ; virága fejér vagy verhenyes. — Bozótokban, útfeleken. 2\. Jul.-Octob. 1-3'. {Macskafú ; nádra; mézeiké; menta.) Macska Cs. N. cataría. L. 2. Levelei hosszudadok, csipkések, mindkét lapjokon ko- paszok ; magva görcsösen érdes, hegye szőrösödő, virá- ga fejér vagy sötéten pontozott világos lila. — Verő- fényes dombokon, hegyi réteken, bozótokban. 2].. Jul.- Aug. 2-4'. (A lila virágú változatát hivják N. _29a??//o- nica-ndik Jacq.) (Mezei méhfú.) Kopasz Cs. N. nuda. L. 10. REPKÉNY. Uleclioma. L. 1. Szára gyökerező, kopasz ; levelei csipkések, vesealakuak, a felsők csaknem szívesek ; hónalj i kocsányjai 1-5 viráguak, virága világos vagy sötét lilaszinü. — Min- den nedveses réten, bozótokban. ^. Apr.-Jun. 3-10". Két iksz R. G. hederacea. L. Szára gyökerező borzas ; levelei csipkések, szívesek, nye- 187 lesek, szőrösek ; hónalj i kocsányjai o viráguak. — A megye hegyes vidékein a ligetekljen. 2f. April-Jun. ' 2-ll'>'. {Földi borostyán: Icerelc nádrafű ; repicény ; M- tona-petrezsehjem.) Borzas E. G.hirsuta. W. K. 11. POFÓKA. Dracoceplialum. L. Levelei szárnyason öt hasábnak, hasábjai szálasok, tom- pák, ágain s virágjai alatt levő levelei három hasá- bnak ; virága lilaszinü. — A Palota és Fóth felé eső homoki gyepeken. 2|. Maj.-Jun. 3-18". Sallangos P. I). austviacum. L. 12. YILLAHIM. Prunella. L. 1. Hosszabb porodái hegyén tövisalaku fog van. 2. Porodái fogatlanok, a hoszabbakon azonban egy-egy kis púp van; csészéje felső ajaka széles-tojásdad és szál- kás fogú; nagy virága lilaszinü. — Hegyi s ligeti nedves gyepeken. 2|, Jun.-Aug. l'2-l' 2'. íí agy virágú T. P. grandiflora. L. 2. Hosszabb iDorodái szálkafoga egyenes; csészéje felső ajaka fogai kurták, csonkák, szálkahegyüek, alsó ajaka fogai tojásdad láncsások, alig szemszőrösek; virága lilaszinü, néha fejér. — Az elébbivel. 4. Jun.-Aug. {Gyékfú; túzfű ; szilvaJevelú fú; hékavarfú; torokfú ; toroMröme.) Torok T. P. vulgáris. L. Hosszabb porodái szálka foga előrehajolt; csészéje felső ajaka széles tojásdad, az alsó láncsás áralaku fésű fogasok szemszőrös ; virága sárgás fejér, — Az elébbi- ekkel. 2f. Jun.-Aug. Fejér \, P^ cdha. Pali. 13. CSÜKÓKA. Scutellaria. L. 1. Virágai magánosak, levelei hónaljában ülnek. 2. Virágzata fürtös, fürtjei szárhegyiek. 3. 2. Levelei nyelesek, szíves-hosszudad-láncsások, apró tom- pa csipkéjűek; virágai féloldaliak; bokrétája nyaka 13^ tövén csaknem derék szöglet alatt meggyökönt. — Nedves szikes réteken, patakok és mocsárok mellett. 2^. Jnn.-Ang. ''2-IV2'. {Csál'óJiafű.) Vízmellélii Cs, S.galericulata. L. Levelei knrtanyelüek széllyeltartók, vállaikon levő két foguknál fogva csaknem dárdaalakuak, épélűek ; virá- gai egyoldaliak. — Az előbbivel bőven. 2|.. Jun.-Aug. 1/2-r. NyíUevelü Cs, S.hastifolia.L. 3. Felálló szára magános, felül ikrás szőrű ; levelei szíves- hosszudadok, nagy fürészfoguak, szőrösödők ; fürtje csaknem fűzéres, féloldali ; nyeles murvái a csészéjé- nél hosszabbak. — A budai erdőkben, különösen a Hárshegyen. 4. Maj.-Jun. 1-2'. Borzas Cs. {Gamandor ; zsuzsánka ; Icis cserlevelú fú ; sarlósfú.) Gamaudor T. T. Chamaedrys. L. Gyűrűi szárliegyi gömböt alkotnak ; levelei szálas lán- csások, épélüek, kivált alól molyhosak ; kórós szára lecsex'iűlt. — Verőfényes hegyeken, homokokon és más mezőkön. 2\.. Jun.-Aug. 3-G". Hegyi T. T. montannm. L. 37. KACSKANYAK. Ajiiga. L. 1. Virágai levele hónaljaiban magánosak. 2. Virágzata gyűrűs. 3. 2. Levelei három hasábnak, hasábjai szálasok ; virága sár- ga, erős kellemetlen szagú. — Szántóföldeken, vetések közt. 0. Jul.-Oct. 2-10". [Kálin cza ; földi fenyő; Tíösz- vényfíL) Kalíucza K. A. Chamaepifhys. Scliréb. Levelei tojásdad-hosszúdadok, csaknem épélűek. felálló, néha henyélő szárával együtt gyapjason-borzasok ; vi- "^ rága szennyes sárga, vagy szennyes fejér, erei pirosak. — A pere-sz.-mártoni erdőben. ^. Jun.-Jul. I-IV2'. Szennyes K. A. Laxmanni. Bth. 3. Töve gyökerező ostorindákat hajt ; levelei kikanyar- gatottak vagy alig csipkések ; virága kék, néha test- színű vagy fejér. — Nedves réteken, ligetekben. 2\.. April.-Jun. Va-l'. [Közép nadcUyfú ; fiasfü.) Ostorindás K. A. reptans. L. Töve ostorindátlan. 1, 4t, Alsó murvái 3 karélyuak, a felsők gyűrűinél kurtábbak vagy alig akkorák ; levelei hosszudadok, tompák egye- netlen fogasok, virága kék, néha halvány veres. — Hegyi és homoki réteken. ^. Maj.-Jun. 3-9". Halmi K. A. genevensis. L. Felső murvái gyűrűinél kétszerte hosszabbak ; kikanyar- gatottan csipkések, alig színesek ; borzas gyűrűi gu- laalakuiag szárboritók ; levelei hosszudadok, tompák, csipkésen fogasok. — Erdei gyepeken. 2f. Maj.-JiiL ' -i-V' Tornyos K. A. pyrcmidalis. L. 51. Rend. Gubó virágfélék. Globulariaceae. B. Cl 1. GUBÓVIRAG. Globiilaria. L. Tölevelei lapiczkások, hegyök kicsípett; szárlevelei lán- csások, nyeletlenek ; virágzata szárhegyi gömb ; virá- gai kékek. — Hegyi nyílt réteken. 2].. Maj.-Jun. 6-12". Apró Cr. G. vulgáris, i. 52. Rend. Galamb őczf élek. Verbenaceae. Juss. 1. GALAMBÓCZ. Yerbena. L. 1. Szára felálló ; levelei ellenesek, 3 hasábnak, sallango- sak ; virágzata fonalalaku hosszú füzér, virágai aprók, halvány pirosak. — Romokon, legelökön, útfeleken stb. 0. Jun.-Oct. 1-2 '/2'. {Szaporafú ; galamhfü; ga- lamhócz.) Szapora G. V. officinalis. L. 2. Szára henyélő ; levelei ellenesek, kétszerszárnyasok, a felsők szárnyason hasogattak ; virágzata kúria füzér ; apró virágai kékellők. — Faluk körül, Szolnok vidé- kén. 0. Jun.-Sept. Vo-r. Henye 0. V.supina.L, 53. Rend. Borágófélék. Boragineae. Besv. Juss. 1. KUNKOR. Heliotropinm. L. Szára terepélyen ágas ; levelei tojásdadok, épélüek, moly- hosan érdesek ; füzére féloldali, megkunkorodik. — Szántóföldeken, árkokban, útfeleken. 0. Jun.-Aug. ■/2-r. Európai K. H. europaeum. L. 2. SZEPLÉN. Cerinthe. L. Szára felálló, felül ágas ; levelei sírnák, tölevelei nyélbe menő tojásdadok, szárlevelei tojásdad szíves száröle- lök ; bokrétája 5 hasábu, hasábja hegyes fogú. — 10 146 Szántóföldeken, gyepeken, kőrakások mellett. Q. V2- IVs'. (Párduczfü ; s^eplölajm ; viasz fú.) Kis Sz. C. minor. L. 3. KÍGYÓSZISZ. Echiiim. L. Bibeszára liegye kétmetszetü. 2. Bibeszára hegye ép ; bokrétája csöve két annyi, mint csészéje ; j)orodái bokrétájánál hosszabbak, bokrétája veres ; fűzére ép ; levelei széles láncsások ; az egész növény borzas. — Hegyi gyepeken, p. o, a Sashegyen. 0. és 4. is. April-Maj. 1-3'. Veres K, E. ruhrum. Jacrpi. , Füzére ép ; bokrétája csöve kurtább, mint a csészéje ; porodái lefelé hajlók, széllyeltartók s a bokréta kari- májához támaszkodók, bokrétája kék ; levelei láncsá- sok ; az egész növény borzas durva szőrű. — Útfele- ken, gyepeken. Q. Maj.-Jul. 1-3'. {Tövises v. vadat- raczél; pirositó gyökér ; terjöke.) Terjöke K. E. vidgare. L. Fűzére kéttagú, tömött, porodája fejér bokrétájánál két- szerte hosszabb ; láncsás levelei és szára a másik ket- tőénél sokkal borzasabb. — Hegyi és homoki száraz réteken. Q. Jan.-Aug. l'Ai-4'. Olasz K. E. itaUcum. L. 4. APÁCZ. Nonnea. Med. Szára csaknem egyszerű ; levelei láncsások^ lelapult szörűek, virága körül álló levelei tojásdad-láncsások, bokrétája eresze akkora, mint a csöve. — Szárazabb, kivált homoki gyepeken. Q. Maj.-Jun. ' '2-!'. {Lycop- sis pidla.) Gyászoló A. N.ptdla. D. (\ 5. NADÁLYTÖ. Symphytum. L. , Gyökere orsóalaku, ágas ; szára ágas, levelei szárrafu- tók, tőlevelei tojásdad-láncsások, nyélbe keskenyedök, 147 a felsők láiicsások ; virága veres vagy lilaszinü, rit- kán sárgás fejér. — Nedves réteken. 2|. Maj.-Jnl. 1-2'. Fekete N. S. officináié. L. 2. Gyökere liengerded. ferdén álló. liusos görcsös, vége csonka : szára egyszerű ; levelei szárrafutók, tőlevelei tojásdadok, a felsők körkörösek s ezeknél az alsók kis- sebbek s virágzás idejére elszáradnak ; virága halvány sárga. — Hegyi ligetekben. 2].. Maj.-Jun. l-l '/a'. Gumós ?í. S. tuherosum. L. (i. ATRACZPJL. Anchusa. L. 1, Csészéje 5 fogii, vagy 5 metszetű ; bokrétája csészéjé- nél hosszabb, boltpikkelyei tojásdadok, selymesek, vi- rága piros-lilaszinn ; szára felálló, levelei láncsások. Csészéje 5 hasábu, bokrétája csészéjével egyenlő. 2, 2. Szára felálló, ágas: levelei tojásdadok vagy hosszúkás láncsások; bolt pikkelyei hosszudadok. hegyén ecset- szőrüek ; virága égszínkék. Az egész növény durva- szőrös. — A vetések közt, árkok szélein Buda környé- kén. 0, néha 2\, Jun.-Aug. 2-4'. Olasz A. A. italica. Metz. Szára egyszerű, puhán érdeses szőrű ; levelei hosszuká- sok, mindkét végeiken elkeskenyedők, csaknem fogasol- tak; fürtjei párosak; fejér boltpikkelyei tojásdadhosz- szudadok, szélén szemszőrösek, hegyén púposán behaj- lottak, kopaszok, virága kék. — A Naszál hegyén. 0. Jun.-Jul. 2'. Tompa A. A. Barrelieri. J). ('. 7. NYAKÓ. Lycopsis. L. -Levelei láncsások, kikanyargatottan fogasok, kemény durvaszőrüek ; bokrétája csöve közepén meggörbült; virága kék. — Vetések közt Gödöllő vidékén, bőven. 0. Maj.-Jun. 6-18". {Anchusa arvensis. Link.) Bibircsós Jíy. L. arvensis L. 10* 148 8. VÉRTÖ. Oíiosma. L. Szára igen ágas ; levelei szálas láncsások, serteszörüek^ sertéi egy kopasz göbböl nőnek ki ; szálcsái felényiek, mint kopasz portokai. — Száraz hegyi és homoki gyepeken. Q>. néha ^. Maj.-Jun. {Pirosító gyökér; sárga atraczél.) Szúrós V. C. echioides. L. 9. KÖMAG. Lithospermum. L. 1. Bokrétája elébb rózsa, azután kéksziníi. torka szőrös, 5 ránczba van szedve ; szára durvaszörü 2-3 águ, nem virágzó szára terjedő ; levelei láncsások, meglehetős hegyesek ; magva fejér, sima. — Ligetekben, vágáso- kon. 1\-. Maj.-.Tnn. ''2-I' 2'. Változó K. L. purpureo coeruleum. Z. Bokrétája fejér vagy sárgás fejér. 2. 2, Szára felálló, igen ágas, levelei láncsások, hegyesek, érdesek ; magva fejér, sima. — Ligetekben, útfeleken. 2|, Maj.-Jul. ^ ' 2-^'. {MadárMles; gyöngyköles; napMsa; tengeri kőmagvu fü.) Gyöngy lí, L. officinák L. Szára felálló, csak a tetején ágas ; levelei láncsások, lelapult kurtaszőrüek ; termés csészéje ritkán álló, terméseráncza barna. — Gyepeken, vetések közt. 0. Maj.-Jul. l-o . Mezei K. L. arvense. L. 10. GÁLNA. Pulmoiiaria. I. 1. Nem virágzó töve külső levelei nyelesek, szívesek, levele nyele gatyás ; virága elébb veres, azután lila- íízinű. — Ligetekben, vágásokban. 2|.. Apr.-Maj. 1-2'. (Tiidöfü: gcilna.J Pettegetett G»P. officinalisL. 2, Szára sertésszőrü, sertéi közt puha szőrök is vannak ; tölevelei hosszunyelüek, körkörös láncsások, szárlevelei liosszudad-láncsások, a felsők félig szárölelők ; virága elébb veres, azután kék. — Ligetekben, vágásokban. 4. April.-Maj. 3-18". Tüűö G, P. angustifoUaL, 149 11. ALKANNA. Álkaima. Taiisdi. Szára henyélő s felegyenesedő, alig ágas, borzas ; töle- velei nyélbemenők, lapiczká? láncsások, a felsők láu- csások, épélüek, virága szép kék. Gyökere barnapiros, a papirt és kezet sötétpirosra festi. — Homokon min- denütt. 4. April-Jun. ',2-2'. {Lithospermum tinctorium. D. C.) {Firos őkörmjelv : pirósitó fú ; vad öUrnyelv.) Festő A. A. tinctona Tausch. 12. SÜNMAG. Ecliiuospermum. S. Szára felül ágas; levelei láncsások, lelapult szőrnek s szemszőrősek ; bokrétája csészéjénél hosszabb; mag- va oldalán ket sor horgas tüske van. — Romokon, fa- lakon, útfeleken. G- Jul.-Aug. 1-2'. Bojtorján S. E. Lappida. L. 13. NEFELEJTS. Myosotis. L. 1. Csészéje lelapult szőrű, magva m'egérésekor nyílt. 2. Csészéje felálló, horgas szőrű, 5 metszetű. 3. 2. Tőgyökere dülten áll, terjedő ; szára négyszögű ; szárleve- lei hosszúkás láncsások, meglehetős hegyesek; bibe- szára akkora, mint a csészéje; bokrétája égszín kék; boltpikkelyei elébb sárgák, később verhenyes sárgák. — Posványok, árkok s mocsárokban. 4- Maj.-Jul. 10-15". {Nefelejts.) Mocsári 'S, 31. palustris. Witl>. Tőgyökere függőleg áll ; szára hengeres ; szárlevelei szá- las hosszudadok, tompák; bibeszára igen kurta, bok- rétája olyan, mint az előbbié, de a metszetei kisebbek. — Terem az előbbivel együtt. Q. Jun.-Jul. Pázsitos N. M. caespitosa. Schult S. Termése kocsányja csészéjénél kurtább ; bokrétája csö- ve még egyszer akkora, mint a csészéje ; portokai boltpikkelyéig érnek ; bokrétája színe kezdetben sár- ga, azután kékes, végre sötét kék ; szárlevelei szálas liosí?zucladok, tompák. — Nedveses gyepeken. 0. Maj.— Jun. 2-12". Változó N. M. versicolor. Pers, Termése kocsányja csészéjével egyenlő, vagy annál alig hosszabb. 4, , Csészéje metszetei virágzás után felállva záródnak ösz- sze ; bokrétája eresze vizirányos ; szárlevelei hosszu- dad láncsások, liegyesecskék. — A budai sz.-endrei stb. erdők vizenyős helyein. 0. Maj.-Jul. \/2-l\'i'. Erdei Jí. M. sylvatica. Elirh. Csészéje metszetei virágzás után is nyitva maradnak. 5» . Termése csészéjének kocsányjai vizirányosan állanak ; harangalaku bokrétája csöve be van záródva; szárle- velei hosszudadok, tompák. Az egész növény bor- zas. — Száraz gyepeken. 0. Maj.-Jun, 1-12". Borzas ?í. M. hispida. Schlect. Termése kocsányjai csészéinél kétszerte, vagy még hosz- szabbak. 6. , Termése kocsányjai felállók, vagy egy kissé oldalra ki- hajlók ; termése csészéi be vannak záródva ; bokrétája eresze homorú ; szárlevelei hosszudad-láncsások ; szá- ra ágas s leveleivel együtt szőrös. — Budán ritka, a ke- repesi gödöllői erdőkben bőven. ©. Jan.-Aug. 8-18". Közép N. ilf. mtermedia. LinTc. Termése kocsányjai letüremlettek ; apró bokrétája ka- rélyai épek ; kevés virágú fürtje tövén leveles ; szár- levelei hosszudad láncsások, ritka szőrűek és szem- szőrösek. — A xdíIísí és váczi hegyek erdeiben. 0. Maj.-Jun. 1-1^2'. Kevésvirágii N. ilf. sparsiflora. Míkau. 14. MAGISZÁK. Asperugo. L. Szára ágas, henyélő, kurta visszás fulánkokkal rakott; hosszudad láncsás érdes levelei szemszőrösek ; kurta kocsányu apró s pirosas kék virágai hónaljiak ; ter- 151 mese csészéje nagyra megnő. — Útfeleken, árkok part- jain mindenütt. 0. Maj.-Jun. 1-3'. Henye M. A. procumhens. L. 15. ÁRNÖ. Cynoglossnm. L. Szára felálló ; levelei finom szürke molyhossága miatt puha tapintatnak; alsó levelei széles láncsások, nyélbe keskenyedök, szárlevelei szálas láncsások, mind épélüek ;. fürtjei murvátlanok ; bokrétája eresze harangalaku. — Útfeleken, árokpartokon, szántóföldeken, vágásokon. Ö. Maj.-Jul. 1-3'. Oi'YOSi Á. C. officináié. L. 16. KÖLDÖNCZ. Omphalodes. Tourn. 1. Tölevelei szíves tojásdadok ; szárlevelei tojásdad láncsá- sok ; virágot termő szára felálló, kopasz, felül szőrös ; virágzata fürtös ; terméketlen szára henyélő s terjedő.. — A megye síkján a Baja felé eső erdőkben. -2f. Kora tavaszszal. 2-6". Tavaszi K. O.vema. 3Iöncli. 2. Tölevelei lapiczkások ; szárlevelei tojásdad láncsások ;. az alsóbbak ellenesek ; mindkét oldalukon érdesek ; egy virágú kocsányjai hónaljiak; alig két águ szára henyélő. — Árnyas erdőkben, a budai Jánoshegy északi oldalán. 0. Apr.-Maj. 6-9". Xefelejts K. 0. scorpioides. Lehnu 54. Rend. Szulákfélék. Couvolvulaceae. Vént 1. SZULÁK. Convolvuliis. L. 1. Levelei szálas láncsások, hegyesek gyapjasok; szárii. ágas, lecsepült; csészéje gyapjas; tölcséres bokrétája világos, szőrös ránczai sötét rózsaszínűek. — Hegyi nyílt réteken Buda körül. '\j. Jun.-Jul. '/2-I'. Rózsaszínű Sz. C. Cantábrica. Z. Levelei nyílalakuak: 2, 2. Nyílalaku levelei vállban hegyesek; kicsiny murvája 152 virágától távol áll ; tölcséres bokrétája fejér vagy verhenyes. — Szántóföldeken, réteken, kertekben. ^. Maj.-Sept. (Kis szulálz; szuláJc ; folyófú ; iszapfú.) Kis Sz. C. arvensis. L Nyílalaku levelei vállban csonkák ; szíves nagy murvái csészéjét befoglalják ; tölcs-éres bokrétája nagy, fejér, — Gyepükön : bokrokon. ^. Jun.-Aug. Nagy Sz. C. sepium. L. 2. FŰNYÚG. Cwscuta. L. , Bokrétája csöve kétannyi, mint a karimája, csövében levő pikkelyei oldalára lapulva felállók, egy terraéjü ; virágzata füzéres ; termése majdnem borsónyi. — Bokrokon és fákon, kivált nyár- és fűzfákon élősködik ; található a Sz. Gellérthegy és a Nádorkertje közt a Dunaparton. 0. Jun.-Sept. Egyterméjü F. C.monogijim. VahL Bokrétája csöve akkora, mint a karimája. 2, , Bokrétája csővében levő pikkelyei oldalára lapulva fel- állók ; bibéi fonalakuak ; virágzata csomós ; virágai verhenyesek. — Csalánon, kenderen s fűzeken élős- ködik. 0. Jun.-Jul. (Aranlca : fecslcefonál ; görényfv ; köszvényfú.) Fonál F. C. europaea. L. Bokrétája csövét egymásfelé hajló pikkelyei bezárják ; bibéi fonalalakuak ; virágzata csomós ; virágai verhe- nyesek. — A Démutkán, Rekettyén és a Lóherén stb. élődik. 0. Jun.-Aug. Eakak F. C. Epiliymum. L. 55. Rend. Csúcs órfélék. Solanaceae. Bartli. 1. FÁNZÁR. Lycium. L. 'Szára gindár ; levelei láncsások, nyélre keskenyedők ; bokrétája karimája akkora, mint a csöve. — Gyepűkben elvadulva, mivelik is. '!; . Jun.-Jul. Pongyola F. L. harhaniw. Z. 153 2. CSUCSOR. Solanum. L. 1, Levelei páratlan csonkatollas-szárnj'asok ; szára szegletes szőrös ; földalatti tövein gumókat terem. Mivelik. 0. Jun. — Jul. [Földi alma; pityóka; kriimpér ; kőlompér; csucsorka.J Bm-gouya Cs. S.tuherosim. L. Levelei nem szárnyasok. 2. 2. Szára cserjésedö, kapaszkodó, kopasz ; alsó levelei szíves- tojásdadok, a felsők dárdások ; virága sötét lilaszinű ; termése veres bogyó. — Gyepükben, bokrokban, vize- nyős helyeken, tj. Jun.-Aug. 3-4'. (Veres v. viH chssöUő.) Keserédes Cs. S. Dulcamara. L. Szára fűnemü ; levelei tojásdadok, csaknem kótaalaknak, öblösek fogasok, görbeliegyű ritka szőrűek ; virága fejér ; termése fekete, néha sárgás v. verhenyes bogyó. Mérges. — Mivelt helyeken, kertekben 0. Jul.-Sept. I-IW. {Ehszöllő; szépszőUö.) Fekete C^.S.nigrnm.J,. 3. PÁPONA. Physalis. L. Levelei rendszerint párosok, egymás mellett indulnak, hosszú nyelüek, tojásdadok, épélüek, vagy habosak ; virágai hónaljiak, piszkos -fej érek, pirosan erezettek ; skarlátpiros bogyóját felfúvódott veres csészéje zárja magába. — Árnyas erdőkben, gyepük és szőllőskertek mellett. 2^. Jun.- Jul. '/2-l'/2. [Muhar ez ; zsidúcseresz- iiije; kőrontófil; vénnsJcöldöJce.) Firos V. P. Alkekenyi. L. 4. NADRAGULYA. Atropa. L. Szára ágas, párosan álló s egyenetlen nagyságú ; levelei tojásdadok, nyélrefutók, épélüek, hegyesek; virága piszkos barna lilaszinű ; fénylő bogyója sötét piros ; sőt fekete. Halálos méreg. — Árnyas erdőkben n budai hegyeken bőven. 2^. Jun.- Jul. 2-6'. [Nádra- {lulya ; nagy fú ; farkas-cseresznye : mérges cseresznye.) Maszlagos N. A. Belladonna. L. 154 5. REDOSZIROM. Datura. L. Levelei nyelesek, tojásdadok, öblösen s egyenetlenül fogasok ; virágai szára hegye villái közt magánosak ; tokja tüskés. Mérges. — Telekes helyeken ; trágya- dombokon. 0. Jim.-Aug. 1-3'. {Csodafa ; maszlacf ; csattantó.) Maszlagos R. Z>. Stramoninm. L. 0. CSALHATOK. Hyosciamus. L. Szára és levelei ragacsos bolyhuak ; levelei tojásdadok, szárnyason hasogatott öblösek, az alsók nyelesek, a felsők szárölelök, virágai csaknem kocsánytalanok ; bokrétája violaszín erezetű piszkos halványsárga. Igen mérges. — Telekes helyeken, réteken, vágásokon. 0. vagy 0.Jun.-Aug. 1-3'. {Béléndfű ; beléndelc ; hőlon- diió fú; disznóhal).) Bolonditó Cs. H.niger.L. 7. DOHÁNY. Nicotiana. L. 1, Levelei tojásdadok, épélüek, nyelesek ; csészéje met- szetei kerekdedek ; tompák, bokrétája gyertyatartó- alaku, sárgás zöld. Mivelik, most már telekes helyeken s faluk körül vadon is nő. 0. Jul.-Aug. Kapa D. N. rustica. L. 2. Levelei hosszudad-láncsások, kihegyezettek, nyeletlenek, az alsók szárrafutók ; bokrétája torka felfúvódott hasas, piros. — Mivelik, vadon ritka. — 0. Jul.-Aug. Közönséges D. N. Tahactim. L. 56. Rend. Tákajakfélék. /Scrophularineae. R. Br. 1. FARKKÓRÓ. Verbascum. L. 1. Virágzata 4- vagy sok virágú csomókból álló füzérnek látszik. 2. Virágzata fürtös. 9. 2. Levelei egészen vagy félig szárrafútók. 3, 155^ Levelei nem futnak a szárára. 5. 3. Levelei félig szárrafutók, csipkések, sárgás molyhosak, körkörösek, vagy hosszudad-láncsások, a felsők tojás- dad kerekek, kihegyezettek ; hosszabbik két szálcsája kopasz, vagy a végén alig szőrös, másfélszer, vagy kétszerte hosszabb, mint a féloldalára fut:3 portoka. — Erdőkben, szántóföldeken, útfeleken. Q. Jun.-Aug. I 2-5'. Szöszevö F. V.jjhlomoides. L. Levelei oly módon futnak a szárára, hogy levél leve- let ér. 4. 4. Bokrétája tölcséres ; porodái fejér gyapjasok, két hosz- szabbik kopasz szálcsája a féloldalára lefutó portoká- nál négyszerte hosszabb. — Telekes helyeken, ugaro- kon, útfeleken. — 0. Jul.-Aug. 2-5'. (F. TJiapsus. L.} {(Mifarllcóró ; királygyertya ; yyapjiifú.) Ökör F. V. Schraderi. Meyer. Bokrétája kerékalaku ; szálcsái fejér gyapjasok, a két hosszabbik kopasz szálcsája, másfélszer vagy kétszer akkora, mint a reájok féloldalon hosszan íefutó porto- kuk. — 0. Az előbbivel. Jul.-Aug. 2-3'. Keskenylevelü F. V. thapsifonnc ScJirad. 5. Szálcsáin levő gyapja fejér. 6. Szálcsáin levő gyapja piros. 7. 6. Levelei ép- és habos-élűek, molyhosak, molyha állandó, az alsók hosszuk, hegyesek és nyélbe keskenyedők, szárlevelei szívesek, fülesek s nyeletlenek. — A me- gye hegyi vidékein, p. o. Sz. -Endre körül, pallagokon és patakok mellett. 0. Jun.-Aug. 2-5'. Ékes F. F. speciosum. SchrcuL Levelei csipkések, felső lapjaik csaknem kopaszok, az alsók porosan molyhosak, felső leveleik nyeletlenek, tojásdadok, kihegyezettek; ágai fel- s kissé széllyel- állók, tornyosán bugások, éles ormójuak ; virága sárga, néha fejér. — Telekes helyeken, szántóföldek s utak mellett, erdőkben ritka. 0. Jun.-Aug. 2-4'. Fedelékes F. V.LychnUis.L.. 156 7. Virága rozsdaszinü ; kocsányai csészéinél sokkal hosz- ?zabbak ; levelei csipkések, alsó lapjaikon molyhosak, alsó levelei nyelesek, hosszuk, a felsők hosszas-tojás- dadok, hegyesek, nyeletlenek, szívesen szárölelők. — A pesti és váczi homoki mezőkön, réteken. ©, Maj.- Jul. 1-3'. Füstfogta F. F. rnUginosum. W. K. Virága sárga. 8. -8. Szára felső része élesen ormós, pirosas fekete ; alsó szárlevelei vállban szívesek, hosszunyelüek, a felsők tojásdad-hosszuk, alól mind molj^hosodók, csomókból álló fürtje megnyúlt. — Mindenféle gyepeken. 0. Jun.-Jul. 1-3'. Fekete F. F.m(7ní?».Z. Szára felső része és bugásán álló ágai hengerdedek, pirosas feketék ; alsó levelei tojásdad-hosszudadok, nyélbe keskenyedők, vagy alig szívesek, a középsők kurtanyelesek, a felsők nyeletlenek. — A budai ligetek, és a síkság gyepein. 0. Jun.-Aug. 2-3'. {V. austriacmv. Sclirad.) Karcsú T. V. orientale. M. B. '^. Levelei alsó lapjaikon molyhosak, tőlevelei nyelesek, tojásdadok, vagy hosszukások, csipkések, közép és fel- ső levelei tőleveleinél sokkal kisebbek, nyeletlenek, apró csipkéjüek ; kocsányjai murváinál sokkal hosz- szabbak ; virága sötét lilaszinü. — Réteken, kivált nedves helyeken. 0. Jun.-Aug. 1-2'. {Kéhnelyfú ; kék- rirágu ökörfarkkóró.} Violaszín F, V. plioeniceiim. L. Levelei kopaszok, az alsók visszás-tojásdadon hosszuk, válban elkeskenyedettek, öblösek, a felsők hosszuk, hegyesek, kétszeres csipkések ; kocsányjai murváinál másfélszer vagy kétszer hosszabbak. — Réteken és legelőkön mindenütt. 0. Jun.-Jul. 1-3'. (Mőly[ú ; pe- 'i^észfúj Molyüzö F. V. Blattaria. L. 2. GYÜJTOVÁNY. Liiiaria. Tourn. 1. Szára lecsepült, fonalalaku. 2. Szára felálló. 3. o 157 Levelei tojásdad-dárdások, a legalsók tojásdadok ; sar- kantyúja egyenes, virága fejéres, felső ajaka belől lila, alsó ajaka sárgaszínű. — Homoki réteken, szán- tóföldeken, a vete'sek közt. 0. Jul.-Sept. 2-18". Cseplesz Gy. L. Elatine. MilL Levelei kerekded- tojásdadok, épélüek ; sarkantyúja ív- alakuan görbe, virága fejéres sárga szinű, felső ajaka pirosas. — Az előbbivel. 0. Jnl.-Aug. Kétszínű Gy. L. spuria. MüL Virágai levelei hónaljaiból magánosan nőnek ; kocsánjga csészéiénél háromszorta hosszabb ; virága világos lila- szinű, ajakai sárgák, levelei tompa láncsások. Az egész növény ikrás szőrös. — Réteken, szántóföldeken, a vetések közt. 0. Jun.-Sept. V'2-r. Apró Gy. L. minor. De.. PETREZSELYEM. Petroseliniim. Holfm. Szára felálló, szegletes ; levelei felül fényesek, alól ho- mályosak, az alsók háromszor szárnyaltak, a felsők hármasok, levélkéi láncsások, épek vagy 3 metszetüek ; virága fejér; magvai tojásdadok. — Kertek mellett,., mivelt tereken, nagyban termesztik. Q. Jul.-Aug. 1-3'. {Pdrezsehjem.) Közönséges F, F. sativum. Hoff)n^ 172 7. SARLÓFü. Falcaria. Hőst. Tölevelei egyszerűek vagy hármasok ; szárlevelei hár- masok, ezek közt a középső levél 3 metszetű, a két szélső a külső részén 2-3 metszetű, metszetei szálas láncsások, egyenlően sűrű fürészfoguak, fogai tüskés- fulánk hegyűek ; galléra 6-S levelű. — Útfeleken gyei^űk mellett, köves és gyepes helyeken. Q. Jun- Jul. l-l ' '2'. {Sium Falcaria. L.) (Sarlófu.) Közönséges S. F. Bivini. Hőst. 8. KÖMÉNY. Carum. L. Levelei kétszer szárnyasok, levélkéi szárnyason haso- gatott sok sallanguak, az alsó pár a köznyelen kereszt- ben áll ; mind két galléra hiányzik ; szára szegletes ; gyökere orsóalakú ; magva tojásdad, lapított. — Min- denütt, kivált a nedves helyeken. Q. Jun.-Jul. 1-2'. {Kömény.) Konyha K. C. Carvi. L. 9. BAKTOPP. Aeg'opodium. L. Alsó és közép levelei kétszer hármasok, levélkéi tojás- dad hossznkkások, egyenetlen fogasok ; a felsők egy- szer hármasok ; lapos ernyője nagy ; galléra és gallér- kája nincs ; magvai tojásdad-hosszndadok. — Gyepűk és ntak mellett, ligetekben, kertekben, 2|. Maj.-Jul. 1-3'. {Sison Podar/raria. Spr.) {Ludlábfú.) Bigecsi B. A.Fodagrana. L. 10. PIMPINELLA. Pimpiuella. L. 1. Virágai tökélyesek. 2, Virágai kétlakiak. 3. "2, Szára szegletes, barázdolt. leveles; levelei szárnyasok, levélkéi kiirtanyelűek ; bibeszára maghonánál hosz- szabb ; bokrétája fejér vagy verhen^'es : magva hosz- 17S szukás tojásdad, kopasz. — Magasan fekvő ligetek- ben, bozótokban, erdöszéleken. 2f- Jun.-Jul. 1-4'. Nagy P. P. magna. L. Szára liengeres, kopasz, alig vonalozott, tövén kissé szőrös, felső része csaknem levéltelen ; levelei szár- nyasok, levélkéi tojásdadok ; bibeszára virágzás ide- jén maghonánál kurtább: magva tojásdad, kopasz. — Száraz réteken. 2\.. Első izben virágzik Maj.-Jmi., második izben. Aug.-Sept. 1-2'. {Földi temjén; rál-farkfú; hípenella.) Tömjénes P. P. Saxifraga. L. 3. Szára felálló, bugás ; levelei kétszer-háromszor szárnyal- tak, szárnyai 2-3-5 szárnyason szabdaltak, sallangjai keskeny szálasok ; galléra nincs, gallérkája vagy nincs, vagy csak egylevelü ; magva szörösödő érdes. — He- gyi és homoki száraz réteken. 24.. Maj.-Jun. 3-lS". Akó V, P.pumila. Jacqu. Szára felálló, bugás ; levelei két-háromszor szárnyason szabdaltak, szárnyacskái 2-3-5 szárnyas metszetűek, sallangjai hajszál vékony szálasok ; galléra alig egy- levelü , gallérkája 5 levelű ; levelei serte-áralakuak, egyenetlenek, ernyőjénél rövidebbek ; magva sima. — Szöllők mellett, száraz gyepeken. — Q. Jun.-Jul. 1-3'.. Buglyos P. P. KitaiheUi, 11. KORSÓKA. Beriila. Koch. Szára hengerded, rovátkos, igen ágas ; töve ostorindás ; levelei szárnyasok, levélkéi tojásdad hosszudadok, füré- szesek ; mind két galléra sok levelű, szárnyason haso- gatott, ernyője kurta kocsány u ; virága fejér. — Ára- dásos helyeken, mocsárok és patakokban. 2|., Jul.-Aug.. 1-2'. {Sium angustifolium. L.) Szároldali K. B. angustifoUa. KocIl 12. BOLONYIK. Sium. L. Gyökere rostos ; töve ostorindás ; levelei szárnyasok., levélkéi láncsások, vállban egyenetlen, aztán egyenlően. 174 éles fürészesek, viz aLi merült levelei kétszer szárnya- son vagy sokszorosan hasogattak ; galléra sok levelű ; nuigtartó kocsánykája magválioz van nőve. — Tavak- ban s csendesen folyó vizekben. 2^. Jun.-Jnl. 2-4'. {Bé1{:a korsócslca ; holonyilj Mérges B. S. latifolium. L. 13. SZINGALLÉR. Bupleuriim. L. 1. öt rovátku termése sinórjai közt szemcsés puha tulánk- jai vannak, sinórjai szemcsésen fodrosak ; szálas láncsás levelei nem nőttek által ; szárhegyi ernyői három kocsá- nynak ; szálas láncsás levelű gallérkái virágzás idején hosszabbak, mint 3-5 virágú ernyöcskéi. — Szikes tere- ken más sziki növényekkel együtt. 0. Jul.-Sept. 4-18". Oiiidár Sz. B. tenuissimum. L. Termése rovátkái karczoltak, nem fulánkos szemcsések. 2. 2. Levelei átnőttek, tojásdadok ; galléra nincs, gallérkái tojásdadok, kihegyezettek, sinórjai fonalakuak, rovátkái karczoltak. — Vetések közt, száraz réteken, köves helyeken. 0. Jun.-Aug. '''2-1 ''2'. (B. perfoUatwii .} {Buválc ; áthuvőfú.) Buvák Sz. B. rotnndifolmm . L. Levelei nem nőttek át. 3. 55. Gyökere egy nyári. 4. Gyökere évelő. ő. 4. Levelei 5-7 inűak, inai közei eresek, az alsók körkörö- sek vagy hosszudadok. nyélbe keskenyedök, a felsők láncsások, mind két végokon kihegyezettek, nyeletle- nek ; gallérkái láncsások, hajszálhegyűek ; kocsányjai akkorák, mint a termése. — Útfeleken, hegyi és homo- ki réteken. 2].. Jun.-Aug. 1-2'. Gacsos Sz. B. falcatiim. L. Levelei tojásdadok, vagy tojásdad hosszukások, az alsók nyélbe keskenyedök. a felsők nyeletlenek, mélyen szí- ves vállal szárölelők ; gallérkái körkörösek, kurta he- gyűek, akkorák, mint ernyöcskéi. — A budai erdőkben 175 a Jánoshegyen ritka, több van a, pilisi hegyen. 4. Jun.-Jul. 1-3'. Szárölelö 'i^z.B.longifoUum. L, 5. Szára bugás, ágai széllyelállók, hegyei ernyösek; levelei keskeny szálas-láncsások, kihegyezettek 3-5 múak ; gallérkái láncsás araiaknak, hegyesek, ernyöcskéinél hosszabbak; kocsánykái akkorák, mint szálas hosszudad termései. — Buda körül hegyi gyepeken. találhatí3 homoki gyepeken is. 0. Jul.-Aug. Grazos Sz, B. GerardL Jacqu. Szára bugás ; levelei keskeny szálas láncsások, kihegye- zettek. 7 inúak, szárölelök ; ernyője 2-3 kocsányu ; gallérkái láncsás szálasok, hegyesek, terméses ernyő- kéinél kurtábbak; kocsánykája felényi, mint a termése. — A budai ligetekben ritka, gyakoribb a pilisi hegyen. 0. Jul.-Aug. 1-2'. Tejelő ^z. B.junccfm. L. 14. HARAMAG. Oeiiaiitlie. L. 1. Orsóalaku tögyökere rostos, rostjai fonalaknak: szára igen ágas, ágai terepélyek, levelei kétszer-háromszor szárnvaltak. sallangjai bevagdaltak, a víz alá merültek, sok metszetüek, metszetei hajszálalakuak ; bibeszára tojásdad termésénél kurtább. — Árkokban, tavakban, folyókban. 4. Jun.-Jul. 2-4'. [Vízi l-ctpor ; hösövény .) Vizi H. (). Phellandnum. Lnrn. Csomós gyökerén, több kevesebb gumó van. 2. 2, Gyökere rostjai murokalakuak. hosszukások, vagy fo- nalakuak ; töve ostorindás ; szárnyas szárlevelei bördős nyeleinél kurtábbak ; tölevelei kétszer-háromszor szár- nyasok; ernyője 2-3 sugáru. — Posvány okban, árkok- ban, mocsárokban. Mérges 4. Jun.-Jul. l-l'/a'. Ostorindás H. O.fistulosa.L. Gyökere rostjai fonalakuak, végei gömb vagy tojásalaku gumóvá vastagodnak; levelei kétszer szárnyasok, szár- nyacskái bevagdaltak, metszetei hegyesek; tölevelei tojásdadon bevagdalt tompa csipkéjűek, szára felső 17(3 levelei szálasok, éx^ek ; termése hengereled, töve gyűrű puíFadásu. — Posványok e's mocsárokban a megye sík részén. 2}.. Jnn.-.Jul. 1-3'. {Vízi peiirezseJye m ; vízi mogyoró.) Mogyorós H. O.pimpinelJoides.L. 15. ÁNIZS. Foeniciiliim. Hoff. Szára tövön hengeres ; levele metsz etei szálas araiaknak, hosszacskák ; ernyője 13-20 kocsányu ; galléra nincs. — Mivelt tereken, kertek körül 0. Jnn.-.Jul. {Meum foeniculum. Spr.) Édes A. F. officináié. AlL 16. ÁDÁZ. Aethusa. L. Levelei mindkét lapjain fényesek, 2-3-szor szárnyasok ; levélkéi is szárnyason hasogattak ; galléra nincs ; gallérkája 3 levelű, hátra türemlett, ernyöcskéjénél hosszabb; igen mérges, — Kertekben, mivelt és teleken réteken, a ligetekben. 0. Jiin.-Aug. 1-3'. {Adázó hilrók.) Mérg es A. A. Cynapium. L. 17. GURGULYA. Seseli. L. 1. Gallérkája levélkéi egészen összenőttek, vagy csak tövön nőttek össze. 2. Gallérkája levelei nem nőttek össze. 3. 2, Gallérkája egytagú csésze alakú, fogas ; ernyője 9-12 kocsányu, kocsányjai ormósak, belső oldalaikon fiatal terméseivel együtt szőrösödők ; levelei háromszor szárnyasok, szárnyacskái szálasok. — Hegyi és homoki nyílt réteken. 2\. Jul.-Aug. 1-2'. Szilkés G. S. Hippomavatlirum. L. Gallérkái levélkéi tövön összenőttek ; galléra egylevelű ; domború ernyője tömött, molyhos, ernyőcskéi kurta kocsányuak, tömöttek, virágzás előtt lekonyulnak ; termései kezdetben mol3^hosak, azután megkopaszod- nak ; szára girbe gurba ; levelei 3-4-szer szárnyason szabdaltak, levélkéi serteszáluak, levelei nyelei hár- 177 tyásan lapítottak, szárliüvelyezök. — A budai hegyi réteken. 2f. Aug.-Sept. 1-2'. Molyhos tr. S. Uiicospermum. W, K. 3, Ernyője 10-15 kocsányu, kocsányjai csaknem henge- resek, kopaszok, kocsánykái hengeresek vagy oldalról lapítottak ; galléra nincs, gallérkája áralaku, keskeny hártya prémű, felényi, mint kocsánykái, tölevelei hár- masok, háromszor szárnyaltak, levélkéi láncsás szála- sok ; magva kopasz vagy alig szőrösödö. — Hegyi és homoki száraz réteken. 0. Jul.-Aug. 2-4'. Fakó Gr. S. glauGum. Jacqtt. Ernyője 20-30 kocsányu, kocsányjai szegletesek, csaknem egyenlők, belső oldalukon szőrősödők ; galléra nincs, gallérkája láncsás, széles hártyaprémű, ernyő cskéjénél hosszabb ; fiatal magva szőrösödö ; tő- és alsó szárleve- lei háromszoros szárnyasok, levélkéi szálasok, nyele felső része válus. — Hegyi gyepeken. 0, Jul.-Aug. 1-2'. (S. annmim. L.) Tarka G. S. coloratum. Ehrh. 18. BIBEPÁR. Libaiiotis. Crautz. Levelei kétszer-háromszor szárnyasok, levélkéi szárnya- son hasgattak, hasábja láncsások, fulánkos hegyűek, levélkéi legalsó párja közép gerinczökön keresztbe állnak ; galléra sok levelű ; szára ormósán barázdolt ; ernyője félgömb alakú ; magva kurtaszőrű, hamuszínű. Hegyi nyílt réteken, ligetekben, száraz homoki réte- ken. O- Jun.-Jul. (Athamanta Libaiiotis. L.) Hegyi B. X. montana. Ali. 19. SZILA. 8ilaus. Bess. Szára szegletes ; tölevelei 3-1-szeresen szárnyaltak oldal- metszetei épek vagy két hasábnak, a végsők 3 hasá- bnak, legfelső levelei egyszeres szárnyasok ; galléra nincs, vagy 1-2 levelű ; gallérkája soklevelű ; termése tojásdad hosszú. — Clyej^eken mindenütt. 2J\-. Jul.-Aug. 2-3'. {Cnidinm Silaus. Sjjv.) Réti Hz, S. pratensís. Bess- 12 178 20. DEREZLE. Seliiiuiu. L. Szára barázdolt, éles ormóju ; alsó levelei háromszor szárnyasok, levélkéi mélyen szárnyason hasogattak vagy bemetszettek ; ernyője tömött, kissé domború ; galléra nincs ; gallérkája soklevelü. — Nedves réte- ken gyakori. ^. Jiű.-Aug. 1-3'. {Angelica CarvifoUa. Spr.) Köménylevelü D. S. CarvifoUa. L. 21. ANGYÉLIKA. Angelica. L. Levelei háromszor szárnyaltak, levélkéi tojásdadok vagy láncsások, élesen fürészesek, nyélre nem futók, a végső ép vagy hárommetszetü ; levele hüvelyei igen nagyok, hasason felfuvódottak. — Nedves réteken, patakok mellett. 2\. Jun.-Jul. 3-4'. {Angijalfú ; angyélika.) Erdei A. A. sylvestris. L. 22. HUSÁNG. Ferula. L. Szára felálló, hengeres, ágas ; levelei háromszor szárnya- son szabdaltak, fényesek, szálas sallangjai hegyesek, fürészesen szemszörösek ; ernyői szárhegyiek, legin- kább hármasok, a középső kocsánytalan, sokviráguak, laposak ; virága sárga ; magvai nagyok, tojásdadok, barnák. — Bokrokban, köves helyeken, ritka, a idíIísí hegy teteje déli oldalán. — 2\. Jun.-Jul. 3-4'. Grallértalaii H. F. sihirica. L. 23. KOCSORD. Peiicedaiium. L. 1. Galléra nincs, vagy 3 levelű s ez is lehulló. 2. Galléra soklevelü, állandó. 3. 2. Levelei ötször hármasok, levélkéi szálas keskenyek, ép- élűek, a végsők hármasok ; 3 levelű galléra lehulló ; kocsánykája termésénél két- vagy háromszor hosz- szabb, kocsányjai kopaszok. — Vizenyős szikes helye- ken, mocsárok s árkok mellett, a Tisza mellett fekvő 179 szántóföldeken. ■2^. Jiü.-Sepi. 2-4'. {Kénlöves gyöl'ér ; disznó-, vagy erdei vad kömény.) Kénköves K. P. officináié. L. Levelei mindkét oldalaikon fénj^esek, szárnyasok, levél- kéi nyeletlenek, sokhasábuak, hasábjai szálasok, he- gyesek ; ernyői kocsányjai belső oldalaikon kurtaszö- rüek ; ernyőcskéi egy levélből állnak : magva rovátkái 3 olajcsíkuak. — A budai erdők szélein, a szép ju- hászné körű], ritka. 2\. Jun.-Jul. 2-3'. [Imperatoria Chahraei. Spreng.) Rojtos K. P. Ghábraei. Beid). Szára szegletes, barázdolt, ágai vesszösek ; levelei há- romszor szárnyasok, levélkéi tojásdadok, szárnyason hasgattak, metszetei szálas láncsások, élők érdes ; galléra 5-S levelű, széllyeálló ; termésén levő bibe- szára lehajló, termé.-e vánkosánál valamivel hosszabb ; magva lapított fejér prémü. — Gyepeken, kivált a szigetekben. 2].. Jul.-Aug. 1-4'. (Cnidium alsaticum. Spr.) Buglyos K. P. alsaticum. L. Szára hengeres, vonalozott, galléra letüremlett. 4. , Levelei nyele elágazásai minden ízen hátragyököntek s szélly eltartók, levélkéi fénylők, tojásdadon bevag- daltak, vagy csaknem szárnyason hasogatott fogasok ; magvai érintkezési lapjain eső olaj csíkjai ívalakuak. — Hegyi és homoki száraz gyepeken. 2\.. Jun.-Aug. 2-3'. (Magva narancshéj ízű, theája czitromh éj szagú.) CzitroiM K. P. Oreoselinum. Möncli. Levelei nyele elágazásai nem gj^ököntek hátra. 5. . Szára két-két águ ; levelei háromszor szárnyaltak, le- vélkéi tengerzöld színűek, tojásdadok, csaknem tüs- kés fürészfoguak ; magvai érintkezési lapjain levő olaj- csíkjai párhuzamosak. — Hegyi és homoki száraz ré- teken. 2\. Jun.-Aug. 2-3'. (Hegyi petrezselyem.) Szaryas K. P. Cervaria. Ciiss. Szára szőke, felül ágas ; levelei kopaszok, háromszor szárnyason szabdaltak, levélkéi szálasok, toníjDák, vas- 12* ISO tagok, barnahegyűek, ernyője 5-7 águ ; gallérja alig van ; termése hegyén csorba. — Homoki oldalokon a megye sík részén, p. o. Pest, Vácz felé eső homok- jain. 2|.. Ang.-Oct. 3-6'. {.Elszcűcasztott szárciból sárga téj foly.) Sárgatejü K. P. arenarium. W. K. 24. TEJÉR. Tliysselinum. Hoff. Szára barázdolt ; levelei háromszor szárnyaltak, levél- kéi mélyen szárnyason hasgattak, metszetei szálas láncsások, kihegyezettek ; galléra és gallérkái sokle- velüek, hártyásftn prémezettek. — Nedves réteken mindenütt. 0. Jul.-Aug. 2-4'. (Büdös tejelő.) Posvány T. T. palustre. Hojf\ 25. KAPOR. Anetlium. L. Levelei tengerszinzöldek, kétszer-háromszor szárnyal- tak, metszetei fonalalakuak ; galléra nincs ; körkörös magva lapos szegélyű. — Kertek körül s kertekben. 0. Jul.-Ang. 2-3'. (Pastinaca Anethum. Sx^.) (Kaiior.) Kerti K. A. graveolens. L. 26. PASZTINÁK. Pastiuaca. L. Levelei szárnyasok, felső lapjaik fénylők, az alsók sző- rösek, levélkéi tojásdad-hosszukások, vagy hosszu- dadok, tompák, csipkés-fürészesek ; galléra nincs ; termése tojásdad, rovátkái két olajcsíkiiak. — Gye- peken, különösen nedves helyeken. 0. Jun.-Aug. 2-3'. CPeszternáJc ; olasz répa.) Kerti P. P. sativa. X. 27. TAPSIR. Heracleum. L. Levelei durva szőrüek, szárnyasok vagy mélyen szárnya- son hasogattak, levélkéi karélyosak, vagy tenyeresek; ernyője sugárzó ; maghona tömött szőrű. — Ligetek- ben, bokrokban, kövérebb réteken. Q. Jul.-Aug. 2-5'. (Medvetalp.) 3Ie(lve T. H. Sphondilium. L. 181 28. MACtTARAJ. Tordylium. L. Szára visszás durvaszörös ; levelei szárnyasok ; levélkéi tompa csipkéjüek ; magvai közepén sertés-kemény- szörűek, négy olaj csíknak. — Útfeleken, szöllök mel- lett, bokrokban Buda környékén. Jun.-Jul. 1-2'. Durva M. T. maximum. L. 29. SüJTÁR. Siler. Scop. Levelei fényesek, alsó lapjaikon tengerszín zöldek, csipkés fogasok ; galléra nincs, magvai sinórosok. — Hegyi erdőkben, bokrokban bőven. 2\. Maj.-Jul. 1-3'. {Siler aqnílecjifoUum. Gdrtn.) Sinóros S. C.tnlőbum Scop. 30. BORDAMAG. Laserpitium. L. 1. Levelei hármason kétszer szárnyaltak, levélkéi tojásda- dadok, fürészesek, vállban szívalakuak, épek ; ernyője kocsányjai belső oldalaikon érdesek. — Erdők szélein, ligetekben, bokrokban. 2^. Jun.-Aug. 3-3'. [Ernyőxeinlx legszebb íJce.) Szélesleveltí B. L. latifolíum. L. '2. Levelei nyele és éle borzas, levelei kétszer szárnyaltak, levélkéi szárnyason hasogattak, metszetei láncsások, szára szegletesen barázdolt, alsó része durva visszás szőrös. — A budai ligetekben és vágásokon bőven. 2\. Jun.-Jul. 2-8'. Borzas B. L.prutlienicum. L. 31. MUROK. Daiicus. L. Levelei két-háromszor szárnyaltak, fénytelenek, levélkéi szárnyason hasgattak, hasábjai láncsások, hajszálhe- gyüek ; galléra és gallérkái szárnyason hasogattak. — Réteken mindenütt. 0. Jun.-Aug. 1-3'. {Muroh'cpa.) Sárga M. I). Carota. L. 32. SZIROMÖR. Orlaya. Hoíf. ^Szélső virágai sugárosak, nagyok; termése tüskés, teteje i-s2 felé levő tüskéi horgasok. — Köves helyeken, útfe- leken. 0. Máj.-Jul. 1-2'. {Fejér búzavirág.) XagyTirágu Sz, 0. grandiflora. Hoff. 33. BORZON. Caucalis. Hoff. Magvai mellék sinórjain egy sorú kopasz tüskéi vannak, tüskés araiaknak, horgas hegyűek, akkorák, mint magva átmérője ; ernyője 2 — o kocsányu, szára vona- lozott két-két ágas ; levelei kétszer szárnyason szab- daltak, sallangjai szálasok, hegyeskék. — Szántó- földeken, vetések közt. 0. Maj.-Jun. ''2-1'. Vigály B. C. daucoídes. L. 34. DegenCS. Turgenia. Hoff. Szára felső része kurta, serteszőrű, ágas ; levelei szár- nyasok, levélkéi láncsások, bevagdaltan fürészesek ; ernyője 2 — 3 kocsányu ; galléra 2 — 5 levelű, gallérkái 5-7 levelűek. — Vetések közt, útfeleken. 0. Jun.- Jul. I-IV2'. (Virágai és magoa horgas sertéi pirosai'.) Szárnyas D. T.latifoUa. Hoff. 35. TÜSKEMAG. Torilis. Hoff'. 1. Galléra soklevelű, ernyője hosszú kocsányu ; magva tüskéi befelé görbültek, egyszerű hegyűek, nem hor- gasok ; levelei kétszer szárnyason szabdaltak, metszetei hosszudadok, bevagdalt fürészesek. — Gyepük és utak mellett, bozótokban, erdőkben. 0. Maj.-Jul. 1-3'. Mezei T. T. Anthríscus. Gmel. Galléra egy levelű vagy nincsen ; magvai tüskéi hor- gasok. 2. 2. Ernyője kocsányjai hosszuk ; bokrétája szirmai akko- rák, mint maghonai; bibéje majdnem kétannyi, mint a maghona vánkosa ; levelei kétszer szárnyaltak, a felsők szárnyasok és hármasok. Vetések közt, bok- rokban, erdőkben. 0. Jun.-Aug. 1-3'. T. infesta. Hoff.) Teleki T. T. helvetica. Gmel 183 Egyszerű ernyője csomós, kocsány talán az ág oldalain ; csak külső magvai horgas-tüskések, a belsők szemcsé- sen érdesek ; szára lecsepült ; levelei kétszer szárnya- sok, levélkéi szárnyason bevagdaltak. — A Sashegy köves helyein a szöUők mellett. 0. Jul.-Aug. '/2-r. Cseplesz T. T. nodosa. Gdrtn. 36. ORMÁNKA. Anthriscus. Hoíf'. 1. Tojásdad termése tüskés, tüskéi araiaknak, befelé gör- bültek ; bibeszára igen kurta, bibéje csaknem száratlan ; szára kopasz ; levelei háromszor szárnyaltak, kopaszok, alsó lapjaikon inai szétszórt szőrösek. — Kertekben, ligetekben, bozótokban mindenütt. 0. Jim.-Jul. 1-3'. Televény 0. A. vulgáris. Pers. Hosszudad vagy szálas termése kopasz, vagy ritka szem- csés ; bibeszára hosszu. 2, 2. Hosszudad termése ritkás szemcsés, szemcséi szálkátla- nok ; gallérkái 5 levelüek, hosszu szemszőrösek ; szára alól durvaszőrű, felül kopasz ; levelei kopaszok, vagy alsó lapjok főbb inain serteszőrüek, kétszerszárnyaltak, szárnyacskái szárnyason hasogatottak. — Kertekben, gyümölcsösökben, bozótokban. 0. Jun.-Jul. 1-3'. (Chae- ropliyllum sylvestre. L.J Erdei 0. A. síjlvestris. Hoff. Szálas termése kétannyi, mint a csőre ; levelei háromszor szárnyasok, kopaszok, alsó lapjaik inain ritka szőrösek, levélkéi szárnyason hasogatottak. — Kertekben, mivelt helyeken. 0. Maj.-Jul. 1-2', (ChaeropliyUum sativum. Bauh.J (Turbolya ; olasz saláta.) Turbolya 0. A. Cerefolíum. Hoff. 37. BARABOLY. Chaerophylliim. L. 1. Gallérkája kopasz ; levélkéi láncsások, hajszálhegyüek ; bibeszára lehajolt, akkora, mint maghona vánkosa ; gyökere gumós ; szára bütykei alatt puffadt, tövön durva szőrös, felül kopasz ; levelei többszörösen fűzőt- 184 tek, levélkéi mélyen szárnyason hasgattak, hasábjai szálas láncsások ; felső levelei szálasok, igen keskenyek. — Útfeleken, árokpartokon, a homokon. Q. Jun.-Jul. 2-6'. (Myrrhis biilbosa Sp.J (BnhujicsJca ; haraholy ; mogyorósaláta ; csemegehüröli.) Bubijícska B. C. hulhosum. L. Gallérkája szemszörös. 2. 2. Bibeszára hátrahajolt, akkora, mint a maghona vánkosa; szára bütykei alatt felfúvódott, alól keményszörü, felül kopasz ; levelei kétszer szárnyaltak, levélkéi tojásdad hosszuk, karélyosan szárnyason bevagdaltak, karélj^ai tompák. — Mivelt és telekes tereken mindenütt, lige- tekben bozótokban. Q. Jun.-Jul. 2-3'. (Mijrrliis temitla. Gcirtn.J Bóditó B. C. temulum. L. Bibeszára jóval hosszabb, mint a maghona vánkosa; szá- ra bütykei alatt puffadtak ; levelei háromszor hárma- sok, hosszudad tojásdadok, fürészesek, az egész növény borzas. — Erdei patakok mellett, nedves bozótokban, magasabb helyeken. 2\. Jun.-Jul. 2-3'. {Myrrlús aro- matica. Spr.) Fűszeres B. 0. aromaticum. L. 38. BÜRÖK. Couiiim. L. Szára kopasz, tövén veres pettyes ; levelei háromszor szárnyaltak, levélkéi szárnyason hasgattak, láncsások ; láncsás gallérkái ernyőcskéinél kurtábbak. — Mivelt helyeken, házak körül árkokban. Mérges. 0. Jun.-Aug. 3-6'. {Bürök; hőtök; sipfú.) Büdös B. C.maculatmn. L. 62. Rend. Aráliafélék. Araliaceae. Juss. 1. BOROSTYÁN. Hedera. L. Szára gyökérrostjainál fogva fákra s falakra kapaszko- dik ; börnemű levelei kopaszok, fényesek, szegletesen 5 karélyuak, virágzó szárain épek, tojásdadok, kihe. gyezettek ; egyszerű ernyője szörösödő ; virágai zöldé- 185 sek ; lisztes bogyói feketék. — Ligetekben fákra és sziklákra kapaszkodik. 1}. Aug.-Sept. Eepkéiiy B. H. HeUx. L. 63. Rend. Somfélék. Corueae. B. C. 1. SOMFA. Corims. L. 1. Levelei tojásdadok, hegyesek, egyenszinüek ; kurta lela- pult szőrüek ; bogernyös virágzata lapos; galléra nincs; fekete csontára fejér pettyes. — Erdőkben, gyepükben. Csei;je. %. Jmi.-Jul. 6-9'. (Veres gyürú.J Yeresgyürü S. C. scmgvinea. L. 2, Levelei tojásdadok, kihegyezettek, a fa elvirágzása után hajtanak ki ; ernyős virágai akkorák, mint négy levelű gallérai ; csontára tojásdad-hosszúkás, végre veres. — Erdőkben, bozótok- és bokrokban, kertekben, Cserje. t). Mart.-Apr. 6-12'. (Som.J Húsos S. C. mascula. L. 64. Rend. Fakínfélék. Lorautliaceae. Don. 1. FAGYÖNGY. Yisciim. L. Szára kétkétágu. igen ágas ; levelei ellenesek, láncsás lapiozkások, érhálózat nélküliek, bőrtapintuak ; virága sárga; bogyója fejér. — Alma, füz. ihar, hárs stb. fákon élődik. \). Kora tavaszszal. Élődi F. r. album. L. 2, FAKÍN. Lorantliiis. L. Szára kopasz, igen ágas; levelei ellenesek, nyelesek, tojásdad hosszukások, tompák, vállban elkeskenyedők, alig eresek ; füzéres virágzata szárhegyi ; virága hibás fejlés miatt kétlaki, hatszirmu ; sárgás zöld, bogyója sárga. — Tölgyfák ágain élődik, t, . Maj.-Jun. Élődi F. L. europaeus. L. Icfj 65. Rend. Posgafélék. Crassalaceae. D. C. 1. SZAKA. Sedum. 1. Levelei laposak, szélesek, ellenesek vagy gyűrűsek, az alsók széles vállnak, a felsők szívesek, nyeletlenek ; gyökere sok tövű, évről évre uj szárakat hajt; virág- zata bogernyős ; bokrétája zöldes fejér ; belső porodái szirmai tövéhez vannak nőve. — Köves helyeken^ kőfa- lak és födelek tetején. 2].. Aug.-Sept. 1-2'. {Bablevelü- fú ; Jcövérfü ; ücirjuhah ; szerelemtcqjlója.) (S. Telephium L.) Bablevelü Sz. S. maximum. Sut. Levelei hengeresek ; gyökere vékony ; töve gyepes. 2. 2. Bokrétája fejér, vagy verhenyes ; szirmai láncsások, csészéjénél háromszor hosszabbak ; bugás virágzata csaknem egyenlő magas ; szára alsó része gyökerező. — Sziklákon és kőfalakon. 4. Jul.-Aug. 3-10". (Ki- csíny fiUfü.J Fejér Sz. S. album. L. Bokrétája sárga. 3, 3. Hűsos levelei tojásdadok, hátokon púposak s a szárára tompa válluknál fogva vannak ránőve ; szára gyöke- rező ; bogernyöje kopasz ; láncsás és hegyes szirmai csészéjénél még egyszer hosszabbak. — Réteken, lege- lőkön, ligetekben. 4. Jun.-Jul. 2-4". (Bárány, vagy egér csecsfü ; szal'afű.) Borsos Sz. S. acre. L. Hengerded levelei szálasok, tompák, elhegyesedő vál- lukkal nőnek a szárára ; szára gyökerező ; bogernyője kopasz ; láncsás és hegyes szirmai csészéjénél még egyszer hosszabbak. — Az előbbivel. ^■. Jul.-Aug. 4-6''. Hatszegü Sz. *S'. sexangiilare. L. 2. FÜLFŰ. Sempervivum. L. 1. Rózsaalakuan kinyíló tőlevelei hosszúkás visszás to- jásdadok, hirtelen fulánkhegyűek, kopaszok, szemsző- rösek ; bokrétája csillagalaku, szirmai csészéjénél még egyszer hosszabbak, pirosak. — Házfedeleken, szik- lákon. 2\. Jul.-Aug. V2-I'. Rózsás F,S. tectoriim. L. 187 2. Rózsaalakuan kinyíló levelei, hosszúkás láncsások, he- gyesek, kopaszok, szemszörösek ; szárlevelei szives- tojásdadok, kihegyezettek, alól felül szőrösek és szem- szőrösek ; bokrétája harangalaku, sárgás fejér. — Sziklákon Buda körül. 4- Jul.-Aug. Borzas h\ S. lúrtiim. L. 6(5. Rend. Kőtörfélék. Saxifragaceae. D. C. 1. KÖTÖR. Saxifraga. 1. Szára magános, felálló, egyszerű vagy ágas, leveles ;. tőlevelei visszás-tojásdad lapiczkások, három karé- lyuak vagy hasábuak ; szárlevelei ^/áltogatók, tenye- resen három metszetüek ; egy virágú kocsányján levő 2 murvája termésénél hosszabb. — Hegyi réteken, kö- veken, falakon szántóföldeken. ©. Apr.-Maj. 1-4". Apró K. S. tyydactyUtes. L. Szára felálló, magános, igen leveles; tőlevelei veseala- kuak, karélyosan csipkések, nyelesek, szárlevelei nye- letlenek, hosszukások, hónaljaik alatt rügyek (hagy- mák) teremnek; virágzata bogernyös ; virága fejér. — Minden termékeny gyepen a hegyeken, ugy mint a síkon. 4. Maj.-Jun. V2-IV2'. Rüg-yes K. S. Imlbifera. L. 2. VESELKE. Chrysosplenium. L. Levelei váltogatok, vesealakuak, mélyen csipkések, csip- kéi kicsípettek ; virágzata sátorozó ; sárga virágai arany sárgán pontozottak. — A pilisi járás nedves és árnyas ligeteiben. 4. Apr.-Maj. 3-6". Arany V. C. alternifoUum. L. 67. Rend. Ribiszkefélék. Ribisaceae. Endl 1. RIBISZKE. Ribes. L. 1. Kocsányjai 1-3 virágnak ; murvája 2-3 ; csészéje harang- alakú, hosszúkás metszetei letüremlettek ; szirmai visszás tojásdadok ; bogyója zöldes sárga ; fiilánkjai hármasok. — Mivelik ; vadon terem a j)ilisi hegy szikláin, ij. Apr.-Maj. 2-4'. CE(/res, köszméte, pöszméte.) Pöszméte R. B. Grossularia. L. 2. Fürtös virágzata csaknem kopasz, elvirágzás után le- függő ; csészéje kopasz, medenczealaku, éle kopasz ; murvái tojásdadok, kocsánkáinál kurtábbak, levelei csaknem 5 karélyúak ; bogyója veres. — Mivelik. "I3 . Apr.-Maj. 2-4'. Veres R. JR. ruhnim. L. 68. Rend. Szirontákfélék. Rammcnlaceae. Juss. 1. BÉRGSE. Clematis. L. 1. Szára kapaszkodó ; levelei szárnyasok, levélkéi tojásda- dok, kihegyezettek, épélüek vagy karélyosak, vagy durva fűrészfoguak, csészéje levelei hosszukások, mind két felöl molyhosak ; virága fehér. — Gyepükön, bok- rok- és bozótokban. '\j . Jun.-Sept. (Venike ; venicz, iszalag, szulák.) Iszalag B. C. Vitaiba. L. Szára felálló. 2, 2. Levelei láncsások vagy tojásdadok, hegyesek, épélüek, kopaszok, alsó lapjaikon inai szőrösödök ; virágai leko- nyultak, kékek, — Vizenyős gyepeken, füzesekben. 2^ . Jul.-Aug. 1-2 '/2'. {Bérc. Galléra 3 levelű, nyeles, nyelei csaknem akkorák, mint a levele ; leple 6 szirmú, szirmai mindkét oldalukon kopaszok, fejérek; tókocsányja egy virágú. — A sz.- endrei és visegrádi árnyas berkekben, ritka. ^j.. Kora tavaszszal. 3-12". {Fejér berehvirág ; fejér pipacs ; szél- virág; patácz.) Berki K. A. nemorosa. L. Galléra 3 levelű, nyeles, nyele leveleinél sokkal kur- lább; leple 5 szirmú, szirmai alól szőrösödők, sárgák; virága többnyire páronkint áll. — Ligetekben, bozó- tokban. 2^. Kora tavaszszal. 3-12". Boglár K. A. rcinímcidoides. L. 4. HÉRICS. Adoiiis. L. 1. Sárgaszínű bokrétája 10-20 szirmú, nagy; csészéje 4-5 levelű ; puha szőrű ; termései csaknem gömbdeden visszástojásdadok, horgas csőrűek ; tőlevelei csak pik- 192 kelyek. — ^Mindenféle réteken, legelökön, hegyolda- lokon. 2|, Apr.-Maj. '/2-r. (^Kökörcsin.) Tavaszi H. .-1. vernalis. L. Bokrétája 0-6-8 szirmú ; gyökere egy nyári. 2, 2. .Czészéje szőrös ; bokrétája lángszinű, néha tövén fekete, néha sárgás veres ; termése ránczos , felegyenesedő csőre feketés barna. — Szántóföldeken vetések közt Maj.-Jul. 1-1^2'. {Tifnlcszemvirdg.) Lángszinű H. A. flammea. Jacciii. Csészéje kopasz ; bokrétája mininm veres, szirmai töve néha fekete ; termése ránczos, felegyenesedő esőre ter- mésével egyenlő színű. — Az előbbivel. Jun.-Jul. 1-2'. {Kai' as virág ; pallagí rózsa.) Nyári H. A. aestivalis. L. 5. MlZURxl. Myosurus. L. Pázsitos levelei szálasok ; szárhegyi virágai magánosak, szirmai xDiczinyek ; vaczka végre kupalakulag megnyú- lik. — Gyepeken, kertekben. 0. Maj.-Jun. 1-4". Piczi M. 31. minimus. L. 6. FULÁNCS. Ceratoceplialus. Mönch. Magva púpjai közt válus, hátán ormós, hegyén sarlő- alakuan csőrös ; virága sárga. — Buda körül az agya- gos helyeken, töltéseken. 0. Mart.-Maj. 1-3". {Ba- nímcidiis falcatus. L.J Sarlós F. C. falcatus. Pers. 7. SZIRONTÁK. Rammculiis. L. 1. Bokrétája fejér, szirma töve leginkább sárga. 2. Bokrétája világos sárga vagy aranyszinű. 3. 2. Víz alámerült levelei sertealakulag sallangosak, nyele- sek, sallangjai mindenfelé szélly eltartók ; vizén uszó levelei vesealakuak, karélyosak vagy bemetszettek ; porodái hosszabbak, mint maghonaiból alakult gömbje. — Álló vizekben és patakokban. 2|. Jun.-Aug. Tavi Sz. B. aquatilis. X. Minden levele viz alá van merülve s sertealakuan sal- 193 lángos; szára hengeres; bokrétája 9-12 szirmú; poro- dái maghonaiból alakult gömbjénél kurtábbak. — Az előbbivel együtt. ^■. Jun.-Aug. Lábbogó Sz. B. fluitans. Lam. 3. Levelei épek; gyökere rostos vagy gumós. 4. Levelei szabdaltak, vagy füzöttek vagy karélyosak. 8. á. Szára felegyenesedő, vagy henyélő. 5. Szára felálló, csöves, vagy felálló, vagy úszó. 6. 5. Levelei kerekded-szívesek, a felsők szegletesek; gyö- kerén sok gumóju; csészéje 3, néha 4-5 levelű. — Erdőkben, réteken, legelőkön, nedves helyeken. 4. Mart.-Maj. 2-8". (Kis fecslíefú; tavaszi saláta; ga- latnbheqy.) Saláta Sz. B. Ficaria. L. -Levelei körkörösek, láncsások vagy szálasok; felegye- nesedő szára félredűlő s bütykeinél fogva néha le- gyökerező ; termései visszás-toj ásdadok, simák, kurta- és tompahegyűek. — Árkok, tavak, patakok körül s nedves réteken. 2].. Jun.-Aug. (Boglárvirácj ; heka- virág ; sömörfü.) Lángos Sz. B. Flammula. L. 6. Termései tüskéskes csőrösek, gömbbe állottak ; virágai aprók, lehullok; szára hengeres, két-két águ ; hosz- szudad-láncsás levelei nyelesek, simák, alig fogasok. — A pomázi erdők álló vizeiben és a Tisza mocsa- raiban. 0. Maj.-Jun. 2-8". Kocsáiiytalan Sz. B. nodifloriis. L. Termései simák. 7. 7. Levelei hosszú láncsások, kihegyezettek; felálló sugár szára tövön gyűrűsen gyökeres, ostorindás ; magvai szélesek és kurta sarlóalaku csőrösek; ághegyi sárga virágai nagyok. — Posványos réteken és mocsárok körül a nádasokban. 2^. Jun.-Aug. 1-3'. Nádi Sz. B. Lingva. L. Alsó levelei nyelesek, számosak, gyűrűsen állók, tojás- dad-hosszudadok ; szárlevelei váltogatok , ékalakuak, 0 karélyuak vagy 3 fognak, a felsők csaknem szála- 13 194 sok ; magvai ferde tojásdadok, csaknem lapítottak. — Különösen a Tisza mocsaraiban. 2f. Maj.-Jul. Buglyos Sz. B. polyphyllus. W. K. 8. Gyökere gumós. 9. Gyökere rostos (kivévén a R. bulbosus-t, melynek tőgyökere gumósán van megvastagodva). 10. 9. Szára és levelei szőke selyemszörösek ; tölevele hár- masok, levélkéi szálas láncsások ; kocsányja hengeres ; csészéje letüremlett. — Gyepeken, vetések közt, sziklákon. 2\.. Maj. — Jun. V2-l'/2'. Selymes Sz. B. ill/yricus. L. Szára szörösödö ; levelei kopaszok, tölevelei gereblyé- sen fűzött 3-5 hasábuak, kevés szárlevele 3 hasábu, legfelsők épek, mindenikféle levele hasábjai szálasok, csaknem épélüek ; szára egy virágú ; csészéje nyílt borzas ; tojásdad szirmai csészéjénél kétszerte hosszab- bak; lapított magvai hártyai^réműek. -— Hegyi és homoki lejtőkön, a budai vérmezőn és az Orczykert mellett. 4. April.-Maj. 6-18". Villás Sz. B.pedatus. W.K. 10. Termései simák. 11. Termései vagy ránczosak, vagy görcsösek, vagy tüs- kések. 17, 11. Kocsányja hengeres és nem barázdolt. 12. Kocsányja barázdolt. 14. 12. Levele nyelei tövön hüvelyezök, tölevelei kerekdedek vagy vesealakuak, csipkések : szárlevelei ujjasok, ha- sábjai láncsások ; tavasz kezdetén nyíló virágai szi- romtalanok vagy csak egyszírmuak, azután 2-3-5 szirmuak ; magvai hasasok és selymes szőrüek. — Lombos erdőkben, vágásokon és heg}i réteken. 2|.. Maj.-Jun. 6-18". Változó Sz. B. auricomiis. L. Levele nyelei szőrösödők vagy gyapjas durvaszőrűek. 13. 13. Tő- és szárlevelei tenyeresek, metszetei csaknem kóta- alakuak, bevagdalt hegyes foguak, a felsők 3 hasábuak, 195 hasábjai szálasok ; termése lencsealakuan lapított kissé görbe csőre kurtább, mint a magva ; vaczka, kopasz. — Minden réteken. 2|.. Maj.-Sept. 1-3". Réti Sz. B. aeris. L. Tő- és szárlevelei tenyeresek, metszetei széles visszás-tojás, dadok, 3 metszetüek s hegyes fognak, a íelsők 3-sok ; termése lencsealakuan lapított, csőre tövön széles, tetején begönyölödött, csaknem felényi, mint a magva ; vaczka kopasz. — A pilisi, sz.-endrei, sz. -kereszti és a váczi hegyek erdeiben. 2^. Jun.-Jul. 1-3'. Gyapjas Sz. R. lanuginosus. L. 14. Tőlevelei tenyeresen szabdaltak. 15. Tőlevelei hármasok és kétszer hármasok. 16. 15. Tölevele hasábjai 3 metszetüek s bevagdaltak; magva, csőre horgas ; vaczka sertés. — Száraz réteken, bokrok és bozótokban. 0. Maj.-Jul. 1-4 '^2'. Sokvirágu Sz. B.pohjanthemos. L. Tölevele hasábjai széles visszás tojásdad szívesek ; magva, csőre begönyölödött ; vaczka sertés. — Magasan fekvő hegyi réteken, a sz. -kereszti, sz.-endrei, visegrádi és váczi erdőkben. 2|. Jun.-Jul. 1-2'. Ligeti Sz. B. nemorosiis. D. C. 16. Töve gyökerező ostorindákat hajt ; csészéje kinyílt ; magvai finom szurdalással jDontozottak. — A legkö- zönségesebb minden nedves és vizenyős helyen. 2^. Maj.-Aug. '/2-IV2'. (Boglárica; Tcakasláh ; hollóláb.) Boglárka Sz. B. repens. L. Töve gumósán megvastagodott, ostorindája nincs, csészéje letüremlett ; magvai simák. — Szántóföldeken, útfe- leken, árkokban, nem gyakori. 2].. Jun.-Aug. 1/2-1'. Giímós Sz. B. bulbosus. L. 17. Magvai hosszúkás füzért alkotnak, aprók, ormótlanok, finom ránczosak ; halványsárga szirmai igen aprók ; csészéje letüremlett. — Vizenyős helyeken gyakori. Mérges 0. Jun.-Sept. (Torzsilca ; istárj; vüi méreg; sehesitöfú.J Torzsika Sz. B. sceleratus. L. 13* 196 Magvai gömbalaku csomót alkotnak. 18. 18. Tölevelei hármasok, vagy kétszer hármasok, levélkéi 3 metszetűek, csészéje letüremlett ; magvai közepén sok, vagy a széle körül egy sor görcs van. — A pesti és budai gyepeken nem ritka. 0. Maj.-Jul. ''2-^1'. Borzas Sz. B. Philonotis. Ehrh. Tölevelei épek vagy 3 hasábnak, a felsők hármasok ; magvai laposak, csőrösek, görcsösek és tövisesek. — Szántóföldeken, vetések közt. 0. Maj.-Jnl. '^2-1 '/2'. Mezei Sz. R. arvensis. L. 8. Gólyahír. Caltha. L. Szára felegyenesedő ; levelei szíves kerekdedek, csipké- sek; virága aranyszínű. — Nedves helyeken, 2^. Mart.— April. 6-12". (Mocsáfvirág ; hékavirdp ; gólyavirág; sárga viola.) Mocsári G. C. pahistris. L. 9. 8ZIRALJ. Eranthis. Salisbury. Sárga nagy virága kerek és sok hasábu gallérában űl. — A pesti városligeti tó partján. 2^. Febr.-Mart. Igen ritka. 3-6". Téli Sz. E. hyemalis. Salisb. 10. Hunyor. Helleboms. L. 1. Kétágn szára kopasz, csupán elágazásainál leveles ; csak virágzás után hajtó tölevelei ujjasok, hosszú láncsá- sok, hegyesek, egyenetlen mély fürészesek, erei kiál- lók, kopaszok ; virága zöld, bibéje felálló. — A bu- dai Jánoshegy tetején, a budaörsi, budakeszi és csa- bai erdőkben, bokrokban. 2\. Apr.-Maj. 6-12". (Pap- íralap ; páponya ; hunyor.) Zölű H. H. viridis. L. 2. Felálló szára felül alig szegletes, leveles ; tölevelei ujja- son hasábosak, hasábjai épek s ismét 2-3 hasábnak, egyenetlen kétszer fürészesek, szárlevelei 3 hasábuak, hasábjai 2-3-szor behasítottak, fürészesek ; kékesen piros virágai kurta kocsányuak, bókolok. — A csabai 197 sz. -kereszti, sz.-enclrei, visegrádi és a váczi erdőkben. 4. Mart.-Maj. 6-12". Piros H. H. purpurascens. W. K. 11. GALAMÓ. Isopyrum. L. Gyökere terjedő, rostjai csomósak ; tőlevelei hos.szunye- lűek, kétszer hármasok, levélkéi tompa három karé- lyuak, fogasok ; szárlevelei nyelesek, pálhások, kétszer hármason vagy csak hármason szabottak ; kocsányjai egyviráguak; fejér bokrétája szirmai tompák. — Ár- nyas berkekben. 2f. Kora tavaszszal. 3-8". Yiruáucz (x. I. tlialictroides. L. 12. KANDILLA. Nigella. L. Pilise sziromnemű levele 5-10 ; portokai kalászosak, kalá- szai felényiek, mint a portokai ; tokjai simák, a tövük- től középig összenőttek ; magvai három ormójuak, finom szemcsésen érdesek. — Vetések közt, útfeleken. 0. Jun.-Aug. 6-18". (Fekete liorídndrum ; pjarasztbors.) Mezei K. N. arvensis. L. 13. CZÁMOLY. Aqiiilegla. L. Pilise sarkantyúi hegyei horgasok, ereszei tompák, ki- csípettek, akkorák, mint a x^orodái ; levelei kétszer háromszorosak, levélkéi 3 karélyuak, csipkések. — Csaba és Visegrád körül az erdőkben, igen ritka. 2^. Maj.-Jun. 1-2'. (Harangvirág.) Harang Cz, A. vulgáris. L. 14. SARKVIRÁG. Delphiiiium. L. Pilistí egy tagú 4 metszetű; kocsányja murvájánál hosz- szabb, tokja kopasz ; szára egyszerűen ágas, levelei vékony sallangra szabdaltak. — Vetések közt, útfele- ken, pallagokon. 0. Maj.-Aug. 1-2'. (Kék sarhmtyiivi- rág ; kél: szarl:aláb.J Mezei fi, D. Consolida. L. 198 15. SISAKVIRÁG. Acoiiitiim. L. 1. Pilise sarkantyúja hátra tört horgas, sisakja félgömb- alakú, boltos ; virága sárga, virágzata bugás ; levelei sokhasábuak, sallangjai szálasok. — Ritkás erdőkben Csaba, Visegrád és Vácz körül ritka. -4. Aug.-Sept. 1-2'. (Sárga sisdkfü; szelíd sisakfű ; kuklás- vagy GsuUyásfú.) Méregölő S. A. Antliora. L. 2. Pilise sarkantyúi pergék, sisakja kétszerte magasabb mint széles, csaknem hengeres, lapított ; virága hal- vány sárga ; levelei tenyeresek 5 hasábnak, hasábjai 3 metszetüek, metszetei egyenetlen fürészesek. — Lom- bos erdőkben mindenütt. 2\. Jun.-Aug. 2-4'. (Farkas- ölőfú ; répa-, gyökér-hah; méregfü.) Farkasölö S. A. Lycoctonum. L. 16. TAKTA. Actea. L. Levelei hármason kétszer szárnyaltak, levélkéi tojásdad hosszukások, egyenetlenül kétszer fürészeltek ; fürtjei tojásdadok; szirmai akkorák, mint a porodái ; bogyója kerekded tojásdad. — Hegyi berkekben. 2\. Maj. — Jun. 1-2'. Mérges. Békabogyó T. A. spicata. L. 69. Rend. Borbolyafélék. Berberideae. Juss. 1. BORBOLYA. Berberis. L. Tövisei három águak, levelei csomósak, visszás-toj ásda- dok, szemszőrösen fürészesek; fürtje sok virágú, lefüg- gő ; szirmai egészen vagy alig kicsípettek, sárgák. — Erdőkben, gyepűkben. "^. Maj. -Jun. (Sóskafa ; fái sós- ka ; leánysom ; üröm horholya.J Sóska B. B. vulgáris. Z« 70. Rend. Mákfélék. Papaveraceae. Juss. 1. MÁK. Papaver. L. 1. Kerekded tokja keményszőrü, borzas ; porodái felül ki- szélesedettek ; leveles szárán egynél több veres virá- 199 ga van. — Szántóföldeken, kertekben. 0. Maj.-Ju . I-V/2'. Csekély M, P.hydrídmn.L. Tokja kopasz. 2. 2. Az egész növény kopasz, kékes zöld ; levelei szárölelök, hosszukások, egyenetlen' fogasok, a felsők épek, az alsók öblösek ; tokja csaknem kerekded. — Mivelik. 0. 2-3'. Kerti M. P. somniferum. L» Az egész növény szőrös. 3. 3, Szálcsái araiaknak; tokja kurta visszás-tojásdad ; bibéje lemezei szelőkkel egymást fedezik ; levelei szárnyasok, vagy kétszer szárnyasok, szárnyai hosszúkás láncsások s bevagdaltan fogasok ; virága veres. — Vetések közt, útfeleken. 0. Maj.-Jul. "2-11^2'. (Fipacs.) Pipacs M. P. Bhoeas. L. Szálcsái áralakuak ; tokja ékalaku, töve felé lassankint keskenyedik el; bibéje csipkéi különváltak; levelei kétszer szárnyasok, metszetei szálasok, ritka fogasok ; virága veres. — Az előbbivel. 0. Maj.-Jul. V2-IV2'. Bujdosó M, P. dubiíim. L. 2. SZARUTOK, (jlaucium. Tourn. Szára és levelei szőrösek ; felső levelei nyeletlenek, szár- nyason hasgattak ; beczője sertés-keményszörű. — Útfeleken, hegyi és homoki gyepeken. 0. Maj.-Aug. (3-18". (Szarvasmáli.) (G.plioeniceum. Sm.) Szarvas Sz. G. corniculatum. Giirt 3. GÓDIRCZ. Chelidonium L. Virágzata ernyős ; csészéje csaknem kopasz ; szára felső része szélesebb ; virága sárga. Az egész növény ver- henyes sárga tejjel van megtelve. — Kertekben, ár- nyas helyeken, árokpartokon. Mérges. 2^. Maj.-Jul. 1-3'. (Czinadónia; vére hullófu ; nagy fecskefú ; gódircz.) Czinadónia G. C. inajus. L. 200 4. LIKASÍR. Corydalis. D. C. 1. Gyökere gumós, gumója üreges; szárán két levél nő, melyeknek nyelei tövén nincs pikkely ; levelei kétszer hármasok, bevagdaltak ; murvái épek. — Bozótokban ligetekben. 2].. Kora tavaszszal. ^2-1'. (C hulbnsa Pers.) (Likasir ; tavaszi gerézdes ; Jcakasláh ; hüvelykes föld- füsti.) Grumós L. C. cava. Scliweig. 2, Gyökere gumós, gumója tömött ; levelei kétszer hár- masok, bevagdaltak ; alsó levele nyele leveletlen, pik- kelyalaku ; murvái ujjason hasadtak ; termése ko- csányja megnyúlt, egyenes, termése ritkán áll. — Az előbbivel. 2^. (G. digitata. Pers.) Kemény L. C. soUda. Sm. 5. FÜSTIKÉ. Fiimaria. L. 1. Csészéje igen-igen kicsiny, nagyitó nélkül alig kivehető s kocsánykájánál keskenyebb ; táskája tojás-kerekded ; termése fürtje laza ; piros bokrétája szirmai szálasok. — Mivelt s terméketlen tereken, kertekben, szőUők- ben. 0. Apr.-Maj. 6-18". Vaillant F. F. Vailkmtü. Lois. Csészéje bokrétájánál 3-6-szor kisebb. 2. 2, Csészéje levelei 3-szorta kisebbek szirmainál s széleseb- bek mint kocsánykái ; táskája kerekded, keresztbe szélesebb, hegye csonka, kissé kicsípett. — Az eléb- bivel. 0. Maj.-Sept. (FöldfüstL) Föld F. F. officinaUs. L. Csészéje levelei szirmainál 6-or hosszabbak s vele egyen- lő szélesek ; táskája tojás-kerekded, hegyeses ; virága fejér vagy halvány piros. — Az előbbiekkel. 0. KiSTirágu ¥»F. parviflora. Lam. 71. Rend. Keresztesek. Cruciferae. Juss. 1. RÉZSUKA. Nastiirtium. L. 1. Virága fejér ; levelei hónaljából növő szárai legyöke- reznek ; levelei szárnyasok, a felsők 3-7 bordájuak, 201 az alsók 3-masok, levélkéi kanyarosak, az oldalak körkörösek, a végsők csaknem szíves-tojásdadok ; be- czöje szálas, akkora, mint a kocsányja. — Források és patakok mellett. 2^. Maj.-Jun. 3-18". Orvosi R. N. offícinalis. B. Br. Virága sárga. 2. Szirmai akkorák, mint a csészéje; alsó levelei félbe- szárnyasok, a felsők mélyen szárnyason hasogatottak, hosszúkás hasábjai fogasok ; beczője hosszúkás fel- puffadt, akkora, mint kocsánykája. — Nedves réte- ken, árkokban, útfeleken. Q. Jun.-Aug. 6-15". Tavi B. iV". palustre. D. C. Szirmai csészéjénél hosszabbak, 3. , Szára igen ágas, terepély ; levelei mind mélyen szár- nyason hasogattak, vagy szárnyasok, levélkéi hosszú- kás láncsások, fogasok vagy ismét szárnyason bevag- daltak ; táskája szálas, akkora, vagy kissé hosszabb vagy kurtább, mint a kocsánykája. — Nedves réteken, árkokban. 21. Jun.-Aug. 5-16". Berki B. N. sylcestre. B. Br. Szára tövön gyökerező, ostorindás és a vízben felfúvódott csöves ; levelei hosszukások vagy láncsások, vállban elkeskenyedök, fürészesek, vag}^ fogasok, az alsók félbeszárnyasok vagy fésüalakuak ; táskája körkörös vagy csaknem gömbalaku, 2 — 3-szor kurtább, mint a kocsánykája. — Álló vizekben, árkokban. 2^. Jun.- Jul. 1-2'. Iszap B. N. amplúbiim. B. Br. 2. TORMÁNCS. Barbarea. R. Br. Alsó levelei fétt)eszárnyasok, végső levélkéje, igen nagy. kerekded, oldalbordája négy pár; felső levelei épek. visszás-tojásdadok. fogasok; fürtje virágzás idején tömött, gyenge beczői dülten felállók. Útfeleken, gyepük mellett, agyagos árkokban. ©. Maj.— Jul. 1-2'. Téli T. B. vulgáris. B. Br. 202 3. TORONSZÁL. Turritis. L. Tölevelei kaczurosak, vagy fogasok vagy épélüek, 3 águ szőreiknél fogva érdesek ; szárlevelei kopaszok ; szíve- sen nyilas vállaiknál fogva szárölelők ; beczöi sugáron felállók, kocsánykáiknál 6-szor hosszabbak ; virága sárgás fejér. Hegyi és homoki száraz réteken, erdők- ben. 0. Maj.-Jun. 1-3'. Kopasz T. T. glábra. L. 4. IKRAPIKK. Arabis. L. I Magvai szárnytalanok, vagy keskeny szegélylyel szár- nyaltak. 2, Magvai széles hártyaszárnyuak ; beczői felálló kocsány- káiról lefelé görbültek, laposak, degeszek, szelőkön vastag szegélyüek ; levelei ágas szőrösek, fogasok, tölevelei körkörösek, nyélre keskenyedettek ; szárle- velei hosszukások, mélyen szíves vállukkal szárölelők, ritka fogasok ; virága fejér vagy sárgás fejér. — A budai sziklás berkekben ritka. Q. Maj.-Jun. '/2-2'. Tornyos I. A. Turrita. X. , Szárlevelei vállban szívesek, szárölelők, nyeletlenek. 3. Szárlevelei Jvállban elkeskenyedettek, kurta nyelűek. a legfelsők épélüek, szőrösek ; tölevelei nyelesek, félbe- szárnyason kaczurosak, mindenik oldalán 6-9 bordával, minden levele ágas szőrös ; széllyelálló beczői szá- lasok, csaknem laposak ; egy hosszába menő finom in van rajtok; virága lila, ritkán fejér. — Kőfalakon fedeleken, sziklákon, száraz réteken. Q. Jun.-Jul. 6-18". Sivatag I. A. arenosa. Scop. Szára levelei ágas szőrösek ; tölevelei nyélbe keske- nyedettek, szárlevelei tojásdad-láncsások, fogasok, vállban mélyen szívesek ; végre megnyúlt fürtje teker- gős ; lapított beczői széllyelállók, csaknem 3 inuak, kocsánykáinál alig ssélesebbek ; virága fejér. — Nyílt és száraz réteken mindenütt. 0. Maj.-Jun. 6-12". Terepély I. A. auriculata. Lam^ 2oa Szára alól széllyelálló szőreinél fogva érdes; levelei hosszukások, fogasok, ágas szőrösek, tölevelei nyélbe keskenyedők; szárlevelei felállók, vállban csonka füle- sek vagy szívesek ; beczöi felállók, keskeny szálasok, lapítottak, hosszában eresek s egy kiálló inuk van virága fejér. — Hegyi, erdei és homoki száraz réteken . 0. Maj.-Jun. 1-3'. Borzas I. A.hirsuta.Scop. 5. FOSZLÁR. Cardaniine. L. 1. Levelei nyele tövén szárölelő fülek vannak; levelei szárnyasok, alsó levele levélkéi tojásdadok 3-5 metsze- tűek, nyelecskések, felső levele levélkéi hosszúkás láncsások, hátsó élőkön fogasok, nyelecske nélküliek ; szirmai rendszerint nincsenek. — Erdei gyepeken, a pilisi hegyi erdők útfelein. Q. Apr.-Jun. 1-2'.' Tirágrngó F. C impatiens. L. Levelei nyelei nyele tövén nincsenek fülei. 2. 2. Portokai felrepedésök előtt pirosak; visszás-tojásdad szirmai 3-szor akkorák, mint a csészéje ; szára ormó- sán barázdolt; szárnyas levele levélkéi kerekdedek vagy hosszukások, szegletesen fogasok ; virága fejér. — A pilisi hegyek magasabban fekvő erdeiben, ned- ves helyeken. 2^. Maj.-Jun. 6-12", Keserű F. C. amara. L. Portokai sárgák ; visszás-tojásdad szirmai háromszor ak- korák, mint a csészéje; szára hengeres, felül alig ro- vátkos ; levelei szárnyasok, tőlevele levélkéi kerekde- dek, fogasok vagy kanyarasok, a végsők igen nagyok ;. szárlevele levélkéi szálasok, épek ; virága lilaszinü, néha fejér. — Minden vizenyős helyen. -4. Maj.-Jun. f}_18". Kakuk F» C. pratensis. L. 6. FOGASm. Deutaria. L. 1, Hármas levelei gyűrűsen állanak, levélkéi egyenetlen fürészesek; porodái akkorák, mint a szirmai, sárgás. 204 fejérek. — A budai árnyas erdőkben, különösen a Já- noshegyen. 2j.. April-Maj. I-IV2'. Kilenczlevelü F. 1). enneapliyllos. L. Levelei váltogatok, az alsók szárnyasok, a felsők épek ; levele hónaljaiban gnmócskák vannak. — Az előbbi- vel, de gyakoribb. 4. Maj.-Jun. 3-18". (Foganöttfú.) Onmótermö F. B. bidhifera. L. 7. ESTIKE. Hesperis. L. 1. Szirmai visszás-tojásdadok, igen tompák. 2. Szirmai szálas láncsások, tompák ; kopasz és lapított degesz beczői kocsánykáival együtt széllj-eltartók, kopácsai felényi szélesek, mint a válaszfala ; levelei tojásdad láncsások, kihegyezettek, épélüek, vagy alig fogasok ; virágai fakósárgák piros erezettel. — Hegyi és homoki erdők gyepein. Q. Maj.-Jun. 1-2'. (Éjeli viola ; estvelke.J Szomorú E. H. tristis. L. 2. Levelei tojásdad láncsások, kihegyezettek, fogasok, az alsók néha félbeszárnyasok ; szára felálló, kopasz vagy ágas szőrökkel szőrösödő ; beczői széllyeltartó ko- csánykáin felállók, kopaszok, csaknem hengeresek, de- geszek ; virága lilaszinü vagy fejér. — Árnyas ber- kekben ritka, található a budai kincstári erdőkben. Q. Maj.-Jun. 1-2'. Pompás E. H. matronalis. L. Levelei tojásdad láncsások, kihegyezettek, fogasok, az alsók félbeszárnyasok ; szára felálló, egyszerű vagy ikrás szőrökkel szőrösödő ; beczői széllyeltartó ko- csánykáin felállók, hengeresek, degeszek ; virága lila- szinü. — A Széchenjdhegy szántóföldei barázdáin és a bozótokban. 0. Maj.-Jun. 2-3'. Kaczuros E. H. nnicínata. W. K. 8. MÁLTKA. Malcholmia. R. Br. Szára felálló, alig szegletes, igen ágas ; levelei hosszu- dad láncsások, vállban keskenyek, alig fogasok, érde- sek ; apró virágai halvány rózsaszínűek ; beczői bor- 205 zasok. — Budapest körül a szántóföldek barázdáin, útfeleken, nem gyakori. 0. April-Maj. 3-10". Borzas M. M. africana. R. Br. 9. ZSOMBOR. Sisymbrium. L. 1. Levelei különféleképen szabdaltak, néha a legfelsők épek. 2. Levelei épek. 8, 2. Levelei kaczuros szárnyason hasogattak, néha a legfel- sők egyszerűen szárnyason hasábosak vagy dárda- alakuak. 3. Levelei két-háromszor szárnyasok, minden levele sallangja szálas ; beczöi felfelé görbék, kocsányjainál másfélszer hosszabbak ; virága sárga. — Telekes helyeken, útfe- leken mindenütt. 0. Maj.-Sept. 1-2'. (Kámjafü ; seb- forrasztófü ; szófia.) Szófia Zs. S. Sophía. L. 3. Beczői áralakuan kihegyezettek, szorosan fökocsányjára lapultak ; végső levélkéje nagy és dárdalaku ; virága sárga. — Telekes helyeken, útfeleken, házak körül. 0. Jun.-Sept. 1-2'. Szapora Zs. S. officináié. L. Beozői hengeresek, széllyeltartók, vagy lefelé hajlók. 4. 4. Kaczuros-szárnyason szabdalt levele sallangjai tövön fülesek ; kocsánykái kurták, csaknem olyan vastagok, mint a beczöi. o. Levelei hasábjai tövén nincsenek fülei ; kocsánykái kar- csuk és vékonyak. 6. 5. Összetartó csészéje felálló ; levele véglevélkéi szegletesek vagy dárdások, tövén fülei felfelé tartók ; virága sár- ga. — Útfeleken, telekes helyeken, p, o. a budai vár mellett bőven. O. Jun.-Aug. 1-3'. Haiiiyas Zs. S. Coliimnae. L. Csészéje igen szélly elnyílt ; felső levele szárnyai s vég- hasábjai keskeny szála sok ; virága sárga; beczői tere- 206 pélyen kiállanak. — A homoki gyepeken igen gyakori, az erdőkben sziklás helyeken. 0. Maj.-Jul. 1-3'. Bnnamelléki Zs. S. ixinnonicum. L . '6. Gyenge beczöi sátorozó virágzatán jóval felül érnek s 4-szer akkorák, mint a koesányjai; csészéje kissé ki- nyílt. — Telekes helyeken, kőfalakon, sziklákon. 0. Maj.-Jul. 1-3'. Irió Zs. S.Irio.L. Gyenge beczői sátorozó virágzatán nem érnek felül. 7. 7. Beczöi kocsány kainál kétszerte hosszabbak ; felegyene- sedők, kissé görbék, egj^mástól távolodók ; szára és alsó levelei keményszőrüek ; virága sárga. — Útfeleken, telkeken, sziklákon gyakori, réteken ritka. 0. Maj- Jul. 1-3'. Borzas Zs, S. Löselii. L. Beczői kocsánykáinál sokkal hosszabbak, széllyel vag}^ épen lefelé hajlók, számosak és tömöttek ; szára és levelei kopaszok vagy ritka szőrüek. — A budai vár- hegy oldalán. 0. Jun.-Jul. 2-2 ''2'. Sima Zs. S. cmstriaciim. Jacq. "S. Virágai sárgák. 9. Virágai fejérek. 10. 9. Szára felálló hengeres, fakó ; alsó levelei kaczurosak, a felsők épek láncsás szálasok, borzaskák ; virágzata fürtös; beczői felállók. — Az Orczykert gyepein. 2^. Jun.-Jul. 1-2'. XákS: Zs,S.jimceum. W.B. Szára sugár, merev, levelei hosszúkás láncsások, egyenet- len fogasok, szőrösödők ; beczői merően terepélyek. — Erdőkben, szántóföldeken Buda körüL 2^. -Jun.- Aug. 2-4'. Merő Zs. S. strictissimiim. L. 10. Alsó levelei vesealakuak, durva kanyaros-csipkések, a felsők szíves-tojásdadok, hegyes fognak. — Gyepek mellett, útfeleken. 0. April-Jun. 1-2'. (Fofihagyma- szacjíifú.) Hagymaszagú Zs. S. AUiaria. Scop. Levelei hosszúkás láncsások, ritka fognak, villás szőrök- től szőrösödők ; szirmai a csészénél kétszerte hosszab- 207 bak. — Gyepeken. 0, April-Maj. és öszszel ismét. 3-12". Gyomos Zs, S. Thdlianum. Gaud. 10. SZEGECS. Erysimum. L. 1. Szárlevelei vállban szívesek, szárölelök, alsó levelei visszás- tojásdadok, közép- és felső levelei körkörösek ; beczői felállók, kopácsai 3 inúak ; virága világos sárga. — Bozótokban, hegyi réteken és a vetések közt Buda körül. 0 és 0. Maj.-Jun. 1-2'. Burján Sz. E. austriacum. Bmg. Szárlevelei hosszukások vagy szálasok, vállban nem szívesek ; virága sárga. 2. ■.2. Kocsánykái csészeinéi 2-3-szor hosszabbak, majdnem felényiek , mint négyszögű s kissé lapított beczöi ; levelei hosszúkás láncsások, kanyarosak, egyenlően háromágú szőreitől érdesek. — Bozótokban, kövecses helyeken, vízpartokon. 0. Jun.-Jul. 1-2'. Ibolya Sz. E. cheiranthoides. L. Kocsánykái akkorák, mint a csészéje. 3. ^. Szálas láncsás levelei egyszerű szőreitől érdesek, ép- élűek vagy ritkán fogasoltak ; terméketlen ágai levelei hónaljából nőnek ; félrehajló zöld ormóju beczői derékszög alatt négyszögűek, szőkék. — Homokon igen bőven, azonban van a hegyi gyepeken, is. 0. Maj.-Jun. l-l'/2. Szőke Sz. E. canescens. Both. Kocsánykái kurtábbak, mint a csészéje. 4. 4. Kocsánykái csészéjénél 2-3-szor kurtábbak ; beczője tompa négyormóju, háta felül kissé lapított, egyen- szinű ; levelei láncsások, öblösen fogasok, épélüek, érdesek, alól sömörösek, egyszerű vagy csillag szőreitől érdesek. — Hegyi és homoki gyepeken. 0. Jun.-Aug. l-l V2'. Söinörös Sz. E. crepidifolium. Bclib. Kocsánykái felényiek, mint a csészéje. 5. -5. Levelei hosszúkás láncsások, kanyaros fogasok, egyenlő csillgszőreitől érdesek ; beczői szőkék, zöld ormói 208 kopaszok. Hegyi réteken, gyepük és utak mellett bőven, a homokon ritka. 0. Jun.-Aug. 1-2 '^2'. Jószagn Sz. E. odoratum. Ehrli. Levelei láncsás-kihegyezettek, kissé öblösen vagy ka- nyarosan fogasok, vagy épélűek ; csaknem hengeres beczöje alig vastagabb, mint vizirányosan elálló vas- tag kocsánykája. — Szántóföldeken, mezőkön útfele- ken. 0. Maj.-Jul. 3-12". Fürtös Hz, E. repandmn. L. 11. ÁLSZEGECS. Syrenia. Auclrzej. Szára felálló, lelapult szőrű ; levelei keskeny láncsások, épek ; sárga virágai csaknem kocsánytalanok ; beczöi felállók, szőkék, négyszögűek. — Gyepeken s a leg- terméketlenebb homokon bőven. ©. Jul.-Sept. 6-18". Szükleyelü Á. *S'. angustifolia. Bb. 12. KÁPOSZTA. Brassica. L. 1. Beczői főkocsányjához lapultak ; minden levele nyeles, alsó levelei félbeszárnyasok, fogasok ; a felsők láncsá- sok, épélűek ; csészéje levelei, vizirányosan kinyúltak. — Szántóföldeken, vetések közt. 0. Jun.-Oct. 2-4'. (Sinapis nigra. L.) íBepcsény.) Repcsény K. B. nigra. Koch. Beczői főkocsányjától elállók ; felső levelei nyeletlenek, széles válluak, vagy szíves vállal szárölelők. 2, 2. Csészéje levelei felállók, alsó részükön egymáshoz ér- nek ; minden porodája felfelé áll ; fürtje laza, már virágzás előtt megnyúlt ; felső levele vállai nem szíve- sek. — Mivelik, azonban a mezőkön itt-ott vadon is terem. 0. Maj.-Jun. l-l'/2'. Főzelék K. B. oleracea. L. Csészéje levelei félig vagy egészen kinyíltak; kurtább porodái széllyelállók, felegyenesedők ; felső levelei vállai szívesek. 3. 3. Levelei tengerszínzöldek, az alsók félbeszárnyasok, a 209 felsők liosszukások, — Szántóföldeken, vetések közt, mivelik is. 0 és 0. Maj.-Jnn. 1-2 '/2', (Karórépa.) Karórépa K. B. Napus. L- Mioelés alatti válfajai: aj A két nyári vékony gyö- kerű káposzta repcze. B. Napus oleífera ; — h.J az egy nyári vékony gyökerű l\ repcze. B. Napus annua ; — c.J a húsos gyökerű l\ l'alaráhé. ,.B. Napms esculenta. Levelei fűzöldek, vagy csak végre tengerzöldek, alsó levelei félbeszárnyasok, a felsők tojásdadok, kihegye- zettek ; fürtje virágzás ideje alatt lapos, kinyílt virá- gai tömött virággombjánál magasabbak. — Mivelik, azonban itt-ott vadon is terem. 0 és 0. Maj-Jul. 1-2' 2'. Kerekrépa K. B.Bapa.L, Mivelés alatti válfajai: a.) Vékony s egy nyári gyökerű a tavaszi répa repcze. B. Bapa oleifera annua, és a vékony gyökerű két nyári, őszi répa repcze. Br. Bapa oleifera hiennis ; h.) a töves répa. Br. Bapa esculenta. 13. MUSTÁR. Siuapis. L. 1. Levelei tojásdadok, egyenetlen fogasok, alsó levelei vállban fülesek, vagy félbeszárnyasok ; beczője kopá- csai akkorák vagy alig kurtábbak, mint kétélű csőre, kopácsai 3 inúak, kopaszok, vagy kurta serteszőrűek ; virága sárga. — Szántóföldeken vetések közt és réteken közönséges. 0. Maj.-Aug. 6-18". (Bepcze.) Yetési M. S. arvensis. L. 2, Levelei szárnyasok, levélkéi egyenetlen durva fogasok, kissé karélyosak ; beczője kopácsai akkorák, vagy kur- tábbak, mint lapított vagy kardalaku csőre ; kopácsai kiálló 5 inúak, keményszőrűek ; virága sárga. — Veté- sek közt, Budán ritka. 0. Jun.-Jul. l-l 'A'. (Sárga v. leérti mustár ; leérti repicze.J Fejér M. S. álba L. 14. NYULGA. Eriicastriim. Scliimp. és Spen. Ágas szára felálló, fakó ; levelei nyelesek, az alsók bibir- cses szőrrel bolyhosak, öblösen szárnyaltak, karélyai U 210 kerekdedek, alig fogasok ; szárlevelei lassanként elkes- kenyedö karélynak, a legfelsők szálas láncsások, kopa- szok, épélüek ; pongyola fürtje megnyúlt ; virága sár- ga ; beczöi kardliegyüek. — Töltéseken, köves helye- ken, a budai szöllök gyepűi mellett, a pesti homokon ritka. 0. Jun.-Oct. 1' 2-4'. (Brassica elongatn. W. K.) Haraszt ^y. E. elongattwi. Echh. 15. SORAPÁR. Diplotaxis. D. C. 1. Szára leveles, alja csaknem kórós ; alsó levelei szárnya- son hasogattak, hasábjai szálasok ; felső levelei épek, szálasok, épélüek, mind kopaszok ; kocsányja kétannyi, mint a virága; szirmai kerekded visszás-tojásdadok s kurta nyaknak. — Hegyi és homoki réteken bőven. 2]., Jun.-Sept. l-l "2'. Sallaiigos S. D. tenuifolía. D.C. 2. Szára csak tövön leveles, fűnemű ; levelei ziláltan sző- rösek, öblösen fogasok vagy félbeszárnyasok, kerélyai tojásdadok vagy hosszukások, fogasok, a végső visszás tojásdad, szegletes, fogas : kocsányja virágával egyen- lő ; szirmai kerekded, visszás-tojásdad, kurta nyakuak. — Az előbbivel. 0. Jun.-Oct. »'2-l'/2'. Köfali S. D. muralis. D. T. 16. TERNYE. Alyssum. L. 1. Szálcsái belső oldalán tompa fogacskák vannak ; táskája rekeszeiben két vagy több magcsa van ; törzse kórós ; tavaszi hajtásai hegyökön fürtösön ágasok; fürtje bugás, termése bugája sem nyúlik meg ; törzse levelei hosz- szukások, nyélbe elkeskenyedők, puha molyhosak, — Mészsziklákon, a Sz. Gellért oldalán igen bőven. 2.]-. Apr.-Maj. 6-12". Kövi T, A. mxatile. L. Hosszabb szálcsái tövüktől közepökig szárnyas élüek; kurtább szálcsái tövén hasonlóul szárny forma pót van. 2. 2. Táskája rekeszeiben egy magcsa ül ; táskája tömött s lelapult csillagszőreitöl szőke ; tojásdad magva egyik 211 oldalán keskenyszárnyii ; fürtje lapos bugás ; füiiemü szárai felegyenesedök, töveiken kórósak ; visszástojás- dad vagy hosszúkás szőke levelei vállban elkeskenyed- nek. — A homoki mezőkön bőven. 2^. Maj.-Sept. 3-12". (A. alpestre. L.) Sodros 1, A.tortuosnm. W. K. Táskája rekeszeiben 2 magcsája van. 3. Csészéje termésén is állandó ; szálcsáin nincs fog. a két kurtább szálcsa töve mindkét oldalán sertefogak van- nak ; táskája kerekded, igen kurta csillagszöreitől sző- ke; fürtje szárhegyi; szára ftínemű ; levelei láncsások, az alsók visszás-tojásdadok. — Minden gyepen. 0. Maj.-Jul. 0-18". Csészés T. A. calycinum. L. Csészéje lehulló. 4. , Lecsepült s felegyenesedő szára tövön végre kóróssá lesz ; fürtje szárhegyi, magános ; táskája tojásdad vagy kerekded, lelapult csillagszöreitől szőke; levelei szür- kék, láncsások, az alsók visszás-tojásdadok. — Száraz réteken bőven. 2\. Kora tavasztól júliusig. 3-12". Hegyi T. A. montanum. L. Szára felegyenesedő, fünemü ; fürtje szárhegyi ; hosszabb szálcsái fogatlanok, a kurták szárnyasok s mindkét oldalukon egy-egy sertefoguk van ; táskája kerek, egészen kopasz vagy csak élén szemszőrös ; szürke levelei láncsások ; az alsók visszás-tojásdadok. — Homo- ki és hegyi réteken mindenütt bőven. 0- Tavaszszal. l-Ö". Apró T. A. minimum. WilJd. 17. HAMUKA. Farsetia. R. Br. Fűnemű szára felálló ; szirmai kétmetszetűek ; hosszabb porodái tövön szárnyasok, a kurtábbak fogasok; tás- kája körkörös, domborúan lapított, szőrösödő ; levelei láncsások, az alsók nyélbe keskeny edők ; virága fejér. — Minden száraz réten, útfeleken, csapásokon. 0. Maj-Jul. l-V/i.fTeriiye.) Fejér H. F.ivcana. B.Br- 14* 212 18. LAPICZ. Luuaria. L. Szára felálló, hengeres ; alsó levelei ellenesek, a felsók váltogatok, szívesek, hegyesek, csipkésen füre'szesek, szőrösödók ; kékes piros virágai sátoros bugát alkot- nak ; táskái körkörös láncsások, mindkét végok felé kihegyezettek. — A pilisi árnyas erdőkben. 2^. Maj.- Jiin. 2-4'. Begyes L. L. redivíva. L. 19. DARA VIRÁG. Draba. L. Szára ágas és leveles ; közép és felső levelei tojásdadok, szárölelők ; kocsánykái vizirányosan állanak, kétszer akkorák, mint a táskái ; szirmai épélűek, fejérek. — Hegyi és homoki minden gyepen. 0. Maj.-Jiin. 6-12". Kövi D. Z). muralis. L. Tőkocsányja van. 2. Tőkoczányja kopasz ; törékeny levelei szálasok, hegye- sek, serteszőrü szemszőrösek ; porodái szirmaival egyen- lők ; bibeszára akkora, mint a táskája kereszt átmérő- je, virága sárga. — Mészsziklákon Bnda körül. -^. Kora tavaszszal. 1-6". Köyér D. D. aizoides. L Tőkocsányja tövön szőrös, felső része s ágai kopaszok; tőlevelei láncsások, hegyesek, vállban elkeskenyedők ; táskái láncsások, hosszukások v. kerekdedek, kocsány- káinál kurtábbak ; bibeszára igen kurta ; szirmai ere- sze bemetszettek ; virága fejér. — Minden gyepen, kora tavaszszal. 0. 2-6". (Füstvirág; Jiorpavirdg ; ködvirág.) Köd D. B. verna. L. 20. TORMA. Cochlearia. L. Tőlevelei hosszukások, szívesek vagy tojásdad-szívesek, csipkések, alsóbb szárlevelei fésűsen szárnyason szab- daltak, a felsők tojásdad-láncsások, csipkésen fürészesek, a legfelsők szálasok, csaknem épélűek ; táskái kopácsai 213 és a magvai simák ; virága fejér. — Mivelik, azonban vadon is nő. 2|. Jun.-Aug. 2-3'. Orrtekerö T. C. Armoracía. L. 21. GOMBORKA. Camelma. Craiitz. D. C. 1. Hengeres és borzas szára közép levelei hosszúkás lán- csások, épélűek, vagy fogasoltak, vállban nyílalakuak ; virága sárga ; táskája körtealaku. — Mivelik, azon- ban réteken és vetések közt vadon is terem. 0. Maj.- Jul. '2-2'. Magvas G. Csativá. Crantz. 2. Szegletes és kopasz szára igen ágas ; szárölelö levelei fülesen nyilasok, hosszudad-láncsások, hegyeskék, foga- son fürészesek, kopaszok, a legfelsők szálasok ; virága sárga ; táskája tojásdad-gömbalaku — Agyagos nedves hel3'eken. nádasokban, szántóföldeken, ^■. Jun.-Jul. 1-3'. Fakó G. C. austriaca. B. Br. 22. TARSÓKA. Tlilaspi. L. !♦ Táskái háromszögű-szívesek; alól el vannak keskenyedve ; rekeszeiben 4 magosa van ; bibeszára igen kurta ; szára ágas ; fürtje nyúlt ; szárlevelei nyeletlenek, szívesek, annyira szárölelők, hogy a szára általbuvónak látszik. — Heg3'i és berki gyepeken. 0. Kora tavaszszal. 3-12", Általbuvó T. T. x^erfoliatum. L. Táskái köralakuak, vagy tövön lekerekítettek, felül kicsípettek, laposak, 2, 2. Tövéről kurta pázsitos levelű törzseket hajt ; virágzó szára egyszerű ; tőlevelei nyelesek, lapiczkás visszás- tojásdadok, szárlevelei hosszukások, nyilas-vállal szár- ölelők; táskája rekeszei 1-2 magvuak, bibeszára hosszú; virága fejér. — Hegyi réteken és ligetekben. 2\. Maj.-Jun. 6-12". Hegyi T. T.montanum. L. Termése megérése után az egész növénj^ elszárad ; szára ágas ; szárlevelei nyilas-válluak, nyeletlenek, fogasok, széles szárnyú táskái nagyok, sok magvuak; virága fejér. 214 — Szántóföldeken, vetések közt. zöldséges kertekben. 0. Maj.-Jul. 6-18". {Nyüfü ; nagy borocska ; temondád; vadmustdr.) Vetési T. T. arvense. K. 23. PAIZSPÁR. Biscutella. L. Táskája tövén és hegj^én kikanyarított; csészéje töve sarkantyutlan ; tölevelei hosszukások, nyélre keske- nyedök, szárlevelei is hosszukások, nyeletlen, leker- kített vállukkal félig szárölelők, a legfelsők láncsások^ virága sárga. Hegyi réteken, mész sziklákon, Buda. körül. 4. Jun.-Aug. 6-15". Síkált P. B.laevigata. L. 24. ZSÁZSA. Lepidium. L. 1. Táskája felső vége nagyon ki van csípve. 2. Táskája felső vége alig van vagy nincs is kicsípve. 5. 2. Szárlevelei szárölelők. 3. 3. Szárlevelei fogasoltak, nyilas vállal szárölelők, alsó levelei hosszukások, nyélbe keskenyedők, vállban öblö- sen fogasok ; tojásdad- és közepétől szélesen szárnyalt táskái ripacsosan pontozottak ; virága fejér ; az egész növény szőkén szőrösödő. — Pallagokon, vetések közt, útfeleken közönséges. 0. Maj.-Jul. 6-18". {Palacz- Jcafü ; vadmustdr ; temondddfu.) Mezei Zs. i. campestre. B. Br. Szárlevelei épek, mélyen szíves-szárölelők ; alsó levelei nyelesek, szárnyasok, bordái sokszorosan sallangosak ; táskái kerekded-körkörösek, hegyökön keskeny szár- nyuak ; virága sárgálló. Telekes helyeken, fedeleken^ útfeleken. 0. Maj.— Jun. 6-18". Felemás Zs. L.perfoliatum.L. 4. Táskái kerek tojásdadok, szárnyasok, tompák, főko- csányjához lapulók ; alsó levelei nyelesek, szabályta- lanul bevagdaltak, karélyosak, szárnyasak, vagy két- szer-szárnyasok ; a felsők nyeletlenek, szálasok, épek ;. 215 virága apró fejér. — Mivelik, azonban a kertek körül vadon is nő. 0. Maj.-Jun. 1-2". (liézsiika ; saláta-torma.) Kerti Zs. Z. satimim. L. Táskái széllyelállók, kerek-tojásdadok, tompák, hegyö- kön keskeny szárnyasok ; alsó levelei nyelesek, szárnya- sok, vagy kétszer-szárnyasok ; a felsők nyeletlenek, épek és szálasok ; virágai két porodások, sziromtalanok. — Telekes helyeken, zöldséges kertekben, házfedele- ken O- Maj.-Jul. 4-15". Mecsek Zs. L.ruderaU.L. . Levelei hosszukások, kanyaros fogasok ; tölevelei nyél- be keskenyedők. szárlevelei nyílalakn vállaikkal szár- ölelök ; táskái szívesek, szányatlanok, felpuffadt ko- pácsai miatt csaknem két-görcsüek ; bibeszára akkora, mint táskája válaszfala ; virága fejér. — Útfeleken, telekes helyeken, mindenütt. 2^. Maj.-Jul. I-IV2. (Borsika.J Borsika Zs. L. Braha. L. Levelei pozsgások, szőkéilök, épek, az alsók nyelesek, tojásdadok, a felsők szárölelők, nyilas tojásdadok, a legfelsők láncsások ; táskái tojásdadok, hegyesek, rán- czoskák ; virága fejér. — A legszárazabb szikeken, kiváltképen szíksós tavak közelében. 2^. Maj.-Jun. 0-12". Sziki Zs. i. crassifoUum. W. K. 25. SZIRTÖR. Hutchiusia. R. Br. Levelei szárnyasok ; leveles szára ágas ; szirmai csészé- jénél alig hosszabbak; táskái körkörösek, tompák; virágai apró, fejér. — Hegyi nyílt réteken Buda körül, p. o. a Sashegyen 0. Kora tavaszszal. 1-3". Sziklai Sz. H. j)etraea. B. C)\ 26. CSAPKA. Capsella. Vént. Levelei kaczurosak, szárnyason szabdaltak, sallangjai tojásdad háromszögűek, hegyesek, kissé fogasok ; szár- levelei épek, sokféle alakúak ; táskái háromszögű visz- szás-szívesek ; virága fejér. — Mindenütt. 0. Apr.- 216 Oct. V2-l'''2'. (Paperszény: imsztortáslia ; békatarsoly; szűkes ; vér állat fú ; porczogófú ; vadmustár.) Pásztortásk.a Cs. C. Bursa pastoris. Mönch. 27. TÁSKARAG. Seiiebiera. Pers. Szára lecsepűlt; levelei mélyen szárnyason hasogattak, hasábjai épek vagy elől bevagdaltak, kocsánykái vi- rágainál kurtábbak ; táskái csaknem vesealakuak, la- pítottak; hálózatosán ránczosak, tornyadzóalaku bibe- szára tetejökön űl ; virága fejér. — A Budaörs felé vivő budai ország-útfeleken, ritka. O- Jun.-Aug. Pikkelyes T, S. Coronopus. Boir- 28. TÁSKAZÁR. Euclidium. R. Br. Szára felálló, hengeres szőrösödö ; levelei nyelesek, ér- deses szőrűek ; tőlevelei öblösen szárnyasok, szárle- velei láncsáaok, ép, vagy fogas-élűek^; táskái tojásda- dok, kurta szőreiktől érdesek; virágai fejérek vagy verhenyesek. — Ugarokon, vetések közt homokon bőven. — . Maj.-Jun. 3-14". Madár oiTU T. E. syriacum. B. Br. 29. CSÜLLENG. Isatis. L. Szára felálló, szegletes, igen ágas ; levelei simák, töve és szára alsó levelei nyélrefutók, hosszudad-láncsások, tompák, csipkések ; szárlevelei nyilas vállal száröle- lők ; táskái hosszukások, igen tompák, lefüggők ; virá- gai sárgák. — Szántóföldek barázdáin, homoki réte- ken, vetések közt. Az egész növény tengerszinzöld. Q. Jun.-Aug. 2-4'. (Festőfú.) Festő Cs. I. tinctoria. L. 30. BUNKONCZ. Myagrum. L. Szára felálló, ágas, kopasz ; tőlevelei nyélre keskenye- dők, hosszukások, öblösen fogasok; szárlevelei nyi- las vállnak, szárölelők ; táskái visszás-szíves, négy 217 czikküek; virága sárga. — Vetések közt. útfeleken gyakori. Az egész növény tengerszinzöld. 0. Maj.- Jim. '/2-r/2'. Szi\es B, 3L ijerfoUatum. L. 31. SÖMÖRGE. Neslia. Desv. Szára felálló, szörösödö ; szárölelö levelei nyilas lán- csások, épélüek V. alig fogasok ; táskái csaknem gömb- alaknak ; apró virágai sárgák. — Vetések közt, igen ritka. 0. Jim.-Jnl. \^2-V/2. Pallagi S. N. paniculata. Desv. 32. MATYÓ. Calepina. Desv. Szára felálló, alig szegletes; levelei kopaszok; töle- velei pázsitosak, nyelesek, csaknem félbeszárnyasok, szárlevelei öblösen fogasok, a felsők szárölelök, nyi- lasválluak; tojásdad táskái ránczosak ; virága fejér. — Telekes helyeken, szántóföldeken. Budán a várhe- gyen és a Sz.-Gellérthegy alatt. 0. April.-Maj. 6-12". Ráiiczos M. C. Corvini. Desv. 33. SZÜMCSÖ. Biiiiias. L. Szára felálló, hengeres, ágas, szőrös; tő- és szárlevelei nyelesek, kaczurosan félbeszárnyasok, vagy öblösen fogasok, a középsők alig nyilas kaczurosak, a legfel- sők láncsások, vagy szálasok; tojásdad táskái két rekesznek, bibircses szümölcsösek ; virága sárga. — Szántóföldeken, vetések közt, útfeleken. G. Jun.-Jul. 1-3'. Napkeleti Sz. B. orientális. L. 34. REKENYÖ. Rapistrum. Boerhave. Felálló szára barázdolt, ágas bogas ; alsó levelei ka- czurosak, öblösek, fogasok, borzasok, a felsők lán- csások, csaknem kopaszok, gerinczeiken borzasok ; tás- kája két czikkű, az alsó czikke hengeres, a felső to- 218 jásdacl ; virága sárga. — Száraz gyepeken, szántó- földeken, útfeleken. 2f. Jun.-Jul. 1-2'. (Rekenyö.) Évelő R. R. perenne. Ali. 35. TÁTORJÁN. Crambe. L. Fiatal levelei keményszörüek, az idösbek szárával együtt kopaszok ; tölevelei kétszer-szárnyasok. szárnyacskái hosszukások, fogasok vagy bevagdaltak ; hosszabb porodái hegyei villások, táskáin nincs rajta a bibe- szára. — Szántóföldeken, útfeleken, gyepeken a Ti- sza vidékén. 2\. Jiü.-Aiig. 1-3'. Biiglyos T. C. Tataria. Jacqii. 36. RETEK. Raphaims. L. 1. Levelei félbeszárnyasok ; beczője hengeres, kihegyzett, kocsánykájánál alig hosszabb ; virága sötét erezetű, világos lilaszinü. — Mivelik kertekben. 0. Maj.-Jun. Kerti R. B. sativus. i. 2. Levelei félbeszárnyasok ; beczője czikkelyes, czikkelyei egy magvuak, hosszabb, mint a bibeszára, virága Kárga vagy fejér. — Szántóföldeken, vetések közt. 0. Maj.-Aug. ''2-1'. Repcséii R. B. Baphanistrum. L. 72. Rend. Rezedafélék. Resedaceae. D. C. 1. REZEDA. Reseda. L. 1. Csészéje 4 hasábu; levelei zilált állásúak, megnyult- láncsások, tompák; vállban két oldalról egy-egy fo- gnak ; szára felálló, többnyire magános, ritkán ágas ; virágzata tömött füzérnek látszó fürt ; virága halvány- sárga ; tokja hosszudad, 4 fogú. — Útfeleken, árok- partokon, réteken, szántóföldeken, mivelik is festék- nek. 0. Jul.-Sept. 1-3'. (Korhdcsfíi) Fogas R. B. liiteola. L. 219 Csészéje 6 hasábu. 2. 2. Alsó és közép levelei kétszer szárnyasok, a felsők 3 ha- sábnak, hasábjai láncsások, fényesek ; szára ágas. vi- rágzata fürtös ; kocsánykái akkorák, mint a csészéje ; virága sárgás ; tokja hosszúdad, 3 fogú. — Vetések közt, gyepeken, útfeleken, sziklákon. Q. Maj.-Oct.^ 1-2'. {Olasz mustár; olasz repcze ; vad rezeda.) Repcze R. B. lutea. L. Alsó levelei épek, a felsők 3 karélyuak vagy 3 hasá- bnak. 3. 3. Virágai kellemes illatúak ; kocsánykái akkorák, mint sárgálló csészéje, tokja 3 fogú, levelei láncsások^ tompák, a felsők 3 hasábuak. — Kellemes illatáért raivelik. 0. Tavasztól-őszig. ' 2-I'. Szagos R. B. odorata. L. Virágai illatnélküliek. 4. 4. Szára felálló, szegletes, ágas, felül érdes ; virágzata fürtös ; kocsánykái és fej érés bokrétájával egyenlő magas csészéi érdesek; hatszögü tokja élei fulánko- san érdesek, teteje 3 orrú. — A Szt.-Gellérthegy déli oldalán, homoki réteken ritka. 0. Maj.-Aug. l-l'/ 2'. (B. 7nediterranea. L.J Szagatlau R. B. modora. Bclib. Szára lecsepűlt, ágas, ágai felegyenesedők ; alsó levelei lapiczkások ; hatszögü tokja 3 fogú ; apró virága fe- héres. — Szántóföldek barázdáin, homoki réteken s a vetések közt Budapest körül. — 0. Maj.-Jul. 3-1 2'^ Kis R. B. Phijeuma. L. 73. Rend. Nimfafélék. Nymphaeaceae. Salish. 1. NIMFA. Nympliaea. 1. Levelei mélyen szíves kerekdedek, é^Délüek, bőrtapinta- tuak ; maghonát csaknem tetejéig porodái benövik ; sárga bibéje 10-12 sugáru ; virága fejér. — Álló és lassan folyó vizekben. 2\. Jun.-Aug. Fejér N. N. alha. L.. 220 2. Levelei mélj^en szí.ves-kerekdedek, öblösen fogasok, alsó lapjaikon pirosodok, vizén úszó levelei tojásdad-nyíl- alakuak; virágai fejérek. — A budai Császárfürdö mellett eső meleg forrásban. 2|. Jun.-Aug. Melegvízi K^, N. tliermalis. B. C, 2. TÓRÓZSA. Niipliar. Smitli. 1. Levelei tojásdad-szívesek, börtapintatuak, épélüek; válla karélyaiközel állanak egjanáslioz, mindkét lapján zöl- dek ; kocsányjai négyszögűek, ormói élesek ; virága sárga ; bibéje lapos, épélü ; portokai hosszúkás-szála- sok. — Álló és lassan folyó vizekben, kivált a Tisza körül. 1}. Jun.-Aug. {Vízi tök.) Sárga T. N. Inteum. Smitli. 2, Levelei szíves-hosszudadok : válla karélyai távolodnak egymástól; kocsányjai hengeresek, felomlásosan sely- mesek ; virága sárga, bibéje fogas. — A Duna kiön- téseiben Vácz körül, ritka. ^■. Jul.-Aug. Selymes T. N. senceum, Lánf). 74. Rend. Szuharfélék. Cistineae. D. C. 1. TETEMTOLDÓ. Heliantliemum. Tourii. 1. Bibeszára akkora, mint a maghona ; kórós szára he- nyélő ; ágai felegyenesedök ; pálhátlan levelei ellene- sek, szálas hosszudadok, vag}^ tojásdadok, molyhosak vagy az élők felé csomós szörüek ; virágai sárgák. — Verőfényes dombokon ; sziklás és homokos helyeken bőven. '\). Maj.-Jul. 2-4'. Sziklai T. H. oelandicum. Walil Bibeszára maghonánál 2-3-szor nagyobb. 2, 2. Henyélő szára kórós ; pálhátlan levelei ziláltak, szála- sok, finom fulánkhegyűek, kissé érdesek, alig szem- szőrösek; termése kocsányjai visszahajoltak; virága 221 sárga. — Verőfényes mészhegyeken Buda vidékén és homoki gyepeken bőven, l) . Jun -Jul, 3-8". Kacskörös T. H. Fumana. Mill. Felegyenesedő szára kórós, pálhás levelei tojásdadok, vagy szálas hosszukások, kurta szőrnek vagy alól molyhosak, szemszőrösek, élőkön letüremlettek : ter- mése kocsányjai megcsavarodva hajolnak le ; virága sárga. — Minden száraz gyepen és legelőn. '\}. Maj.- Sept. 3-18". (Tetemtoldófú.j Közönséges T. H. vulgave. Hart. 75. Rend. Harmatfűfélék. Droseraceae. D, C. 1. BOGLÁRPÓT. Paruassia. L. Szirmai kurta nyakuak ; pilise 9-13 gombos sertével van prémezve ; tőlevelei nyelesek, szívesek, tompán épéinek, szárlevelei szárölelők ; virága fejér. — He- gyeken, nedves gyepeken és tavakban. 2|. Jul.-Sept. ''2-1'. (Mdjfú.J Oyönyörü B. P. palustris. L. 76. Rend. Ibolyafélék. Violariceae. B. C. 1. IBOLYA. Viola. L. • Száratlanok ; leveleik s kocsányjaik mind a tövéből nőttek. 2. Szárba indulók, á. • Töve ostorindákat hajt; levelei szíves-tojásdadok, alig szőrösek, idei ostorindái levelei vesealakuak ; levele nyelei tövén levő pálhái tojásdad-láncsás hegyesek, rojtos élüek, kopaszok, hegyökön szemszörösek ; ter- mése kocsányja henyélő, tokja szörösödő ; kellemes illatú virága sötét lila szinü. — Árnyas helyeken, gyepük és bokrok mellett. 2J^. Mart.-April. (Kél: viola ; szederjes viola; niartiiisi viola; ivolya; kis ibolya.) Tavaszi I. F. odorata. L. Töve nem hajt ostorindákat. 3. 222 , Levelei tojásdadok, vagy hosszúkás tojásdadok, belső ke'sőbbi levelei mélyenszívesek ; borzas szörűek, alsó pálhái tojásdadok, a felsők láncsások, rostjaival együtt kopaszok : termése kocsányjai henyélők ; tokja szörö- södq ; illattalan virágai világos vagy közép lilaszinüek. — Gyepeken, gyepűk mellett, 2|, Apr.-Maj. Borzas I. V. hirta. L. Levele vállai széles kikanyaritása miatt szívesek, a kül- sők tojásdadok, a belsők hosszúkás tojásdadok, vállai csuklyásan b eh aj lók ; pálhái láncsások, elkeskenyedett hajszálhegyüek, rojtosak, kocsányjai henyélők ; tokja szörösödö ; virága lilaszinü. — Homoki réteken és homok hegyi erdőkben, 2j.. Apr,-Maj. (F. campestris. 31. B.) Csuklyás I. V. amhicjua. W. K. , Szára henyélő, s felegyenesedő, 5. Szára felálló. 6. , Szára kurta, szőke szőrű vagy kopasz ; levelei szívesek, tompák, apró csipkéjűek, az alsók vesealakuak ; pál- hái tojásdad hosszudadok, hegyesek, levele nyeleinél sokkal kurtábbak ; tokja tompa tojásdad, virága hal- vány viola vagy fejér szinű, — Minden homoki, ki- vált vizenyős gyepen, e mellett a budai hegyek nyílt oldalain. 2\. Maj.-Jun. 1-2". Homoki I. V. arenaria. B. (\ Szára kopasz vagy alig szőrösödő ; levelei szívesek, hosszukás-toj ásdadok, kurta hegyűek ; pálhái hosz- szukás láncsások, rojtos-fűrészesek. levele nyelénél sokkal kurtábbak ; virága sarkantyúja kétannyi, mint a csészéje pillenpátya ; színe sárgás fejér, holott bok- rétája sötét lilaszinü. — A hegjá és síki erdőkben g3'akori, nyílt gyepeken ritka. 2\. Maj.-Jun. 0-12". SoYáiiy I. F. canina. L. Lefelé álló bibéje horgas, niadárcsőralaku. 7. Felegyenesedő bibéje felső része ékalaku. 9. , Szára egysoru szőrű, levele nyele ormóján szőrös ; levelei széles szívesek, kurta hegyűek, az alsók csaknem 223- vesealakuak ; első tövirágai szirmasok. de terméket- lenek, későbbi szárvirágai szirmatlanok ; virágai hal- yánj pirosak vagy lilaszinűek. — Minden erdőben. 2f . Maj -Jun. 3-12". Szirmatlau I. V. miraUUs. L. Szára kopasz. 8, 8. Levelei szíves vállal hosszukás-láncsások, nyelei felfelé kissé gatyások ; közép szárlevelei pálhái láncsások, he- gyesek, felényiek, mint levele nyelei, a felsők akkorák, mint levele nyelei ; bokrétája sarkantyúja akkora, mint . hegyes levelű csészéje pillenpátyjai ; virága fe- jér, vagy lilaszinü. — Posványos réteken bőven. 1\.. Maj.-Jul. 2-0". (V. lactea. Sm.J Iszap I. V. stagnina. Kit. Levelei alig szíves vállal-láncsások, nyelei gatyások ; közép szárlevelei hosszudad-láncsások, bevagdalt fűré- szesek, levele nyeleinél hosszabbak ; bokrétája sar- kantyúja akkora, mint hegyes levelű csécséje pillen- pátyjai ; virága kék, ritkán fejér. — Hegyi és ligeti réteken, szőllők gyepűi mellett. 2^. Jun.-Jul. 6-18". fV. persicifolia. Both.J Réti I. V. pratensis. M. és K. 0. Levelei csipkések, az alsók tojásdad-szívesek ; pálhái félbeszárnj'as-szárnyason hasogattak, középső hasáb- jai csipkések ; sarkantyúja kétannyi, mint csészéje pillenpátyjai : gyökere egyszerű ; szára felegyenesedő ágas. — G-yepeken. telekes helyeken, szántóföldeken. 0. és 0. Maj.-Jul. 2-18". (Császár szalcáll ; liárom- Síinű viola.) Háromszínű I. V.tricolor.L. Igen sok válfaja közül nálunk leginkább kettő van : a.) bokrétája kétszínű s csészéjével egyenlő, apró és kar- csú : Apró I. (V. arvensis. Miirray ; h.J bokrétája igen nagy 1-2-3 színű, csészéjénél nagyobb : Kerti I. V. 77. Kend. Tökfélék. Cucurbitaceae. Jííss. 1. TÖK. Ciicurbita. L. 1. Szára kapaszkodó ; kaccsai ágasok ; levelei szívesek, 5 karélyuak, érdesek, nyelei bőrdösek ; egylaki virág.L 224 sárga ; kabakja kerekded vdgy tojásdad, sima. — Mi- velik. 0. Jun.-Aug. (TJritöh ; dini' a ; litika.) Űri T. C. Pepo. L, 2. Szára kapaszkodó ; kacsai ágasok, levelei 5 karélyuak, karélyai szárnyason kikanyargatottak, egylaki virága sárga ; kabakja rendszerint gömbalaku, zöld (bele fe- jér, sárgás vagy piros). Mívelik, 0. Jul.-Aug. [Görög- dinnye.) Görögdinnye T. C. Cürullus. L. 2, UGORKA. Ciicumis. L. 1. Szára kapaszkodó ; kaccsal egyszerűek ; levelei szívesek, 5 szögüek, szögei hegyesek ; virága sárga ; kabakja hosszúkás, szömölcsös. — Mívelik. 0. Maj.-Sept. Savanyító U. C. satívus. L. 2. Szára kapaszkodó ; kaccsai egyszerűek ; levelei szívesek, 5 szögűek, fogasok, szögei kerekdedek ; kabakja gömb- vagy tojásalakú, sima, vagy hálózatosán eres, vagy rücskös. — Mivelik. 0. Máj.-Sept. Sárgadinnye U. C. Meló. L, 3. GÖNYE. Bryonia. L. Szára kaccsainál fogva kapaszkodó ; levelei szívesek, 5 karélyuak ; virágzata fürtösen sátorozó, egylaki vi- rága szennyes-sárga ; bibéje kopasz ; bogyója fekete. — Gyepükben bőven. ^f. Jun.-Jul. Büdös G. B. álba, L, 78. Rend* Porcsinfélék. Portulacaceae. Juss. 1. PORCSIN. Portulaca. L. Szára ágaival együtt lecsepűlt; levelei hosszúkás ékala- kúak, pozsgások ; sárga virágai hónaljiak v. szárhe- gyiek, magánosak vagy 2-3 kocsánytalanok ; csészéje metszetei tompa ormójúak. — Gyümölcsösökben, szántó- földeken, homoki réteken. 0. Jun.-Oct. (Kövér porcsin ; disznóorja ; kerti porcsfű.) Kövér P. P. oleracea. L. 225 79. Rend. Szegfűfélék. Caiyophyllaceae.Fm^?. 1. PORCZIKA. Heruiaria. L. Szára lecsepűlt, alól kórós ; levelei és csészéje kurtaszö- szörüek, levelei hosszúkások és láncsások, vállban el- keskenyedök; pálhái tojásdadok, szárra lapultak; 3- 5 virágú csomói hónaljiak. — Homoki gyepeken és a budai mészhegyeken, 2^. Jun ,-Jul. Szőke P. H. incana. Lam. 2. ASZGALLÉR. Paroiiychia. Juss. Szára lecsepűlt v. felegyenesedő ; levelei láncsások vagy körkörösek, tompák, szemszörösek ; murvái szélestojás- jásdadok, kurta szálkahegyűek, ezüstszínű száraz hár- tyások, szárhegyi csomójukkal zöldes virágait takar- ják. — Mészsziklákon, hegyi nyílt tereken Buda körül. 2\. Jul.-Aug. Grombos A. P. capitata. Lam. 3. CSIBEHÜR. 8pergiila. L. Felálló V. felegyenesedő, ágas szára felül enyves, szőrös ; szálas áralaku levelei gyűrűsen állanak, felső lapjuk domború az alsón egy barázda nyúlik végig ; kocsányja elvirágzás után lekonyul ; virága fejér, magvai gömb- ded-lencsealakuak, apró szemcsés felülete érdes. — Szántóföldeken vetések közt, bőven. 0. Maj.-Jun. 3-10". Pallagi Cs. S. arvensis. Z, 4. SZIKLÁK. Sclerauthus. L. 1. Virága többnyire 10 porodás, szirmai fejérrel keskenyen szegélyezett zöldek ; csészéje metszetei tojásdadok, hegyesek, keskeny hártyapréműek, termése csészéje kissé kinyílt; szára henyélő, ellenes levelei szálasok, hegyesek, szemszőrösek. — Szántóföldeken, kertekben, hegyi és homoki réteken, 0. Jun.-Aug. 3-18". Egynyári Sz. S. annuus. L. 15 226 2, Virága 10 porodás, szirinai fejérrel szélesen szegélye- zett zöldek ; csészéje metszetei hosszukások, lekere- kített tompák, széles hártyaprémüek, termése csészéje zárt; szára henyélő ; vastagocska levelei kurták, tenger- zöldek. — Szántóföldeken, hegyi és homoki száraz réteken. 2].. Maj.-Sept. Évelő Sz. *S'. perenms.L. 5. SZAGYÁN. Sagiua. L. 1. Szára lecsepült, tövöu gyökerező, ágai felegyenesedök ; levelei szálasok, fulánkos hegyűek, egészen kopaszok ; elvirágzott kocsányjai hegyei horgasok, a termést hordók felállók ; csészéje levelei tompák, kalásztalanok. — Szántóföldeken, homoki legelőkön s erdei gyepeken. 2].. Maj.-Jul. 2-4". Heverő Sz. S.procumhens.Jj. 2, Szára felálló, tövétől kezdve ágas, oldalágai felegyene- sedök ; levelei szálasok, fulánkosak, tövön szemszőrö- sek ; elvirágzott kocsányjai felállók, alig egy kissé befelé hajlók ; csészéje levelei tomxiák, a két külső igen kurta fulánkos hegyű, fulánkjai befelé görbültek. — A budai szántóföldeken és gyepeken. 0. Maj.-Jul. 2-6". Emelkedő Sz. S.apetala.L. 0. PIKKELYHÚR. Lepigonum. Wahl. 1. Szára lecsepűlt, felegyenesedő, ágas, ágai fürtösek ; levelei szálas fonalakuak, laposak, fulánkos hegyűek, csészéje levelei láncsások, tompák, innélküliek, élőkön hártyások ; virága piros ; szárnyfalán magvai 3 szö- gű ek, alig ránczosak. — Homoki réteken, szántóföl- deken, mocsárok mellett. 0. Maj.-Sept. 3-6". (Alsiiie ruhra. Wálil) Veres P. L. ruhrinn. Wahl '2, Szára lecsepűlt, felegyenesede, ágai fürtösek ; levelei szálas fonalaknak, alól felül domborúak ; kocsányjai virágzás után letüremlettek ; csészéje levelei láncsá- sok innélküliek, élőkön hártyások. virága piros ; hártya karimájú s lapított magvai finom ránczosak. 227 — Sziki s tereken, sziksós tavak mellett. 0 Maj.-Sept. 8-6". (Ahine vmrina. M. K.) Száriiyasmagvii P. I.. médium. Wrihl. 7. LUDHÚR. Alsiue. Walil. 1. Töve henyélő törzseivel együtt pázsitos ; szirmai csészéje leveleinél hosszabbak. 2, Töve alig vagy nem is pázsitos ; csészéje levelei szir- mainál hosszabbak. 3. 2. Levelei szálas araiaknak, 5 innak ; virágzó szára felegye- nesedő, vagy egyenes, 1 vagy sok virágú; csészéje levelei tojásdad-láncsások, hegj^esek, 3 inúak, szélük hártyás. — Gyepeken. 2^. Egész nyáron át. 3-8". Tavaszi L. A. verna. BartJ. Levelei áralakuan-sertealakuak ; virágzó szárai felegye- nesedök, felül bugások ; csészéje levelei tojásdadok, hegyesek, csaknem porczogósak, fejérek, rajtok egy- egy zöld csík van ; tojásdad szirmai a csészéjénél alig hosszabbak. — Minden hegyi és homoki gyepen, köves helyeken. -2|. 5-14". Serteleyelü L, A. setacea. M. és K. 3. Csészéje levelei egyenetlenek, szálas áralakuak. igen hegyesek, fejér porczogósak. rajtok egy-egy zöld csík van ; kocsánykái murváinál kurtábbak ; virágzata cso- mósán sátorozó -, szára felálló sugár, felül ágas, alól szörösödő. — Hegyi és homoki száraz gyepeken a budai mészhegyek kövesein. 0. Jun.-Aug. 3-8". (A. fasciculata. M. K.) Csomós L. A. Jaequinü. Koch. Csészéje levelei egyenetlenek, igen hegj^esek, fejér széles szegélyüek , kocsánykái igen kurták ; virágzata gom- bosán sátorozó ; szára felegyenesedő, tövön igen ágas ; az egész növény szörösödő. néha ragacsos ikrásszőrű. — Az előbbivel. 2f. Jun.-Jul. 3-8". Gombos L. A. glomerata. M. B. 15* 228 8. HOMOKHÚR. Arenaria. L. 1. Szára felegyenesedő, villásan bugás ; levelei tojásdadok^ kihegyezettek, nyeletlenek; virágai magánosak, ágai villáiban, vagy levelei hónalja alatt vannak; láncsás csészéje levelei szirmainál másfélszer hosszabbak ; szirmai tojásdadok, fejérek. — Legelökön, réteken, szántóföldeken, ligetekben bőven. Q. Maj.-Jul. 3-12". Eaknk H. A. serpylUfolia. L. 2. Szára felálló sugár ; levelei áralakuan sertealakuak, tölevelei csomósak, szárlevelei öszszenőtt ellenesek ; sátorozó virágzata háromágú ; tojásdad csészelevelei tompák ; hártyások ; szirmai tojásdadok, csészéje leve- leinél háromszor hosszabbbak. — Nyílt gyepeken Sz.-Endre, Vácz és Gödöllő körül. ■^. Maj.-Jun. I-IV2'. fAlsine gr amini fólia. ) Pázsitleyelü H. A. grammifolia. Schrad. 9. CSITRE. Moehringia. L. Levelei tojásdadok, hegyesek, 3 — 5 inúak, az alsók nyelesek ; kocsányjai akkorák, mint a levelei ; csészéje levelei hegyesek, 3 inúak ; szirmai csészéjénél kur- tábbak, fejérek. — 'Ligetekben bőven. 0. Maj.-Jun. 3-12". Háromiiuí Cs. M.trmervia.Clair. 10. OLOCSÁN. Holosteum. L. Szára kékes-zöld ; levelei ellenesek, körkörösek ; virág- zata ernyős, kocsányjai egyenetlenek, ikrás szörüek. — Szántóföldeken, gyepeken, kerítések körül, útfe- leken. G. Maj.-Jun. 2-8". Ernyős 0. H. umhellatum. L. 11. MADÁRHÚR. Cerastium. L. 1. Murvái és csészéje levelei hegyei fünemüek s szaka- lasok. 2. 229 Murvái és csészéje levelei hegyei hártyások és kopa- szok. 3. 2. Levelei kerekdedek vagy tojásdadok, az alsók nyélbe keskenyedök ; termése kocsánykái akkorák vagy kur- , tábbak, mint a csészéje; szirmai csészéjével egyenlő hosszuk, — Réteken, legelökön, köves helyeken, kő- falakon. 0. Maj.-Aug. V2-r. Oombos M. C.glomeratum. Tlmill. Levelei hosszukások és tojásdadok, az alsók nyélbe keskenyedök; bugája felső ágai csomósak termése kocsánykái csészéjénél 2-3-szor hosszabbak, szirmai csészéje leveleivel egyenlők. — Hegyei és ligeti száraz réteken Buda körül bőven. 0. Jun.-Aug. '/2-r. Csirízes M. C.hrachypetalum. Desp. 3. Szára felegyenesedő, vagy feálló ; levelei hosszukások és tojásdadok; csészéje levelei hegyei kicsípetten fo- gasoltak ; termése kocsánykái csészéjénél 2-3-szor hosszabbak s letüremlettek ; szirmai csészéje leveleivel egyenlők v. kurtábbak. — Réteken, legelőkön, kivált a homokon. 0. Maj.-Aug. 1-8". Herélt M, C. semidecandrum. L. Szára felegyenesedő, az oldalt állók tövön gyökerezők ; levelei hosszukások v. tojásdadok ; termése kocsány- kái 2-3-szor hosszabbak, mint épvégü csészéje levelei. — Minden réten, legelőn, köves helyeken, kőfalakon. 0. Maj.-Aug. ' '2-1'. PougyoLa M. C. triviale. LinJc. 12. CSILLAGHÚR. Stellaria. L. 1. Virágzó szára alsó levelei nyelesek 2, Virágzó szára minden levele nyeletlen. 3. 2. Szára hengeres ; levelei szálasok ; levelei éle kocsánykái és csészéi ragacsos szőrösödők ; szirmai kissé bemet- szettek, fejérek, mint a többiek is. — Homoki réte- ken, szántóföldeken, legelőkön és szikes mezőkön. 0. Maj.-Jun. 3-6". Ragacsos Cs. S. viscída. M. B- 230 Szára felegyenesedő, villás, egj som szőrös ; levelei tojásdadok, kurta hegyűek ; virágai szárhegyiek és szára villáiban ülök, szirmai kéthasábuak, csészéjénél kurtábbak ; porodája 3-5, csészéjénél hosszabb ; tokja hosszúkás. — Kertekben, szőllökben, mivelt tereken. 0- Egész nyáron, őszön. 3-16". fLvdhúr ; tikfd- pehúr ; tyul'hegy ; egérfül ; árnyék szerető fü.J Gyenge Cs. 8. média. Vili , Szirmai középig bemetszettek ; levelei nyeletlenek, lán- csások, hosszan kihegyezettek s érdes élűek : murvái fünemüek ; szirmai csészéjénél kétszer hosszabbak ; gömbalaku tokja akkora, mint a csészéje. — Bozótok- ban, ligetekben, gyepük körül a budai hegyeken. 2|.. Maj.-Jun. V2-l'/2'. OlocsÁii Cs, S. Holostea. L. Szirmai egész a tövéig kéthasábuak. 4. , Szára leginkább elterült, 4 szögű, kopasz ; levelei fűzöl- dek, vállban szemszőrösek ; murvái is szemszőrösek ; szárhegyi sátorozó virágzata végre igen kinyíló ; szir- mai csészéjével egyenlők ; tokja hosszúkás. — Gyepe- ken. 2|.. Maj.-Jun. 1-2'. Pázsit Cs. *S'. yraminea. L. Szára leginkább felálló : levelei kopaszok, szálas láncsá- sok, többnyire kékes zöldek ; murvái hártyások, élőkön kopaszok ; bugája nem igen nyílik ki, majdnem oldalt álló ; szirmai csészéjénél hosszabbak ; tokja hosszukás- tojásdad. — Vizenyős réteken ; árkokban, mocsárok mellett. -4. Jun.-Aug. l-l' 2'. Fakó Cs. /S'. r/Zfmca. With,. 13. PUHAR. Malachiiim. Fries. Szára lecsepült és kapaszkodó, tövön gyökerező ; levelei szíves-tojásdadok, kihegyezettek, nyeletlenek, a nem virágzó szárain levők nyelesek ; bugája villás, ikrás szőrös ; kéthasábu szirmai csészéjénél hosszabbak. — Vizenyős helyeken, árkokban, patak széleken. ^■. Jun. -Aug. 1-2'. Vízi P. M. aquatkum. Fries. 231 14. SZEGFŰ, Dianthus. L. 1. Hat levelű galléra liártyanemü áttetsző, zörgös, a 3 külső felényi, mint a 3 belső, a külsők fulánkos hegyű- ek, a belsők tompák, csészéjénél hossza-bbak ; csészéje levelei a hozzájok hasonló gallérba vannak beburkol- va, szára kopasz ; szárhegyi virágzata gombos vagy magános ; halvány piros, apró szirmai asszuk. — Hegyi és homoki réteken, sziklákon. 0. Jul.-Aug. V2-2'. Ásszú Sz. I). prolifer. L Galléra pikkelyei füneműek, vagy nincsenek. 2. 2. Szirmai épélűek v. fogasok, rózsa- vagy testszinűek. 3, Szirmai ujjason bevagdaltak. 7. 3. Virága magános : körkörös csésze pikkelyei kalászosak s kettősek ; szára szőrösödő, érdes ; levelei szálas lán- csások ; szirmai visszás-tojásdadok, fogasok, rózsa v. testszinűek, fejér pettyes szirmai torkolatán sötét rózsaszínű karika van. — Homoki, hegyi és erdei réte- ken. 4. Jul.-Aug. '^2-1' 2 Klárízsos Sz. D. deltoides. L, Virágzata csomós, vagy csomósán gombos. 4. 4. Bőrnemű barna galléra zörgős. 5. Fűnemű galléra nem zörgős, szőrös v. szemszőrös. 6. 5. Szárhegyi virágzata többnyire 6 virágú gömböt alkot ; galléra pikkelyei tompák, áralakuan kalászosak, kalá- szai felényiek, mint a csészéje csöve ; szirmai ereszei akkorák, mint a nyakuk : levelei szálasok, hüvelyei hosszabbak, mint a levele négyszeres szélessége. — Gyepeken. 1\.. Ma,j.-Jul. 1-2 V2'. (Barát v. német szegfű.} Barát Sz, D. Cartlmsianorum. L. Szárhegyi virágzata 12-30 virágú gömböt alkot. A többi jegyeiben a Barát Szegfüvei egyenlő. — Homoki hegy- oldalokon. 4. Maj.-Aug. 1-2'. (B. polyviorphus. M.B.) Gyászoló Sz. D. atrornhens. AlL 2g2 6. Murvái és csészéje pikkelyei láncsás-áralakuak, érdes szőrüek ; levelei láncsások, elörészökön elkeskenyedet- tek, tompa hegyűek s szárával együtt szörösödök ; fürészes élű, j)iros szirmai fejér pontuak. — Ligetek- ben, vágásokon, gyepűk mellett. G- JuL-Aug. 1-3'. f3Ie^ei szegfű.) Szeplős Sz. D. Armeria. L. Murvái láncsások, csésze pikkelyei tojásdadok, fűneniű kalászai akkorák, vagy 2-3-szor hosszabbak, mint a csészéje csöve ; levelei szálas láncsások, elkeskenyedve hegyesek, 5 inúak, hüvelyei akkorák, mint a levele szélessége, kurta szemszörösek ; szirmai pirosak, nyaka fejér. — Hegyi réteken, erdei utak és gye^KÍk mellett. 4. Jul.-Sept. 1-21V. DomM ^z. D. Seguerii. Vili. 7. Szára 2-5 virágú; virágai magánosak; csészéje joikke- lyei kerekded-tojásdadok, kurta fulánkos hegyűek > levelei szálas-áralakuak, élőkön érdesek ; ujjason be- vagdalt fejér szirmai közepe visszás-tojásdad ; törzse henyélő, ágas, gyökerező és i)ázsitos. — Mészhegyi sziklákon bőven. 2^. Jul.-Aug. '/2-r. Tollas Sz. D. plumarius. L. Ennek válfaja a homokon termő, s September-October- ben virágzó : Késöi Sz. B. serotinus. W. K. Szára többnyire magános 2 s több virágú ; csészepikke- lyei tojásdadok, kihegyezett kalászosak ; szálas láncsás levelei kihegyezettek; szárnyason hasogatott szirmai sertehasábuak, közepe hosszúkás ; virága halvány piros. — Nedves réteken. -2|- Jul.-Sept. 1 — 3'. Buglyos Sz. D. superhus. L. 15. DERCZEFŰ. Gypsophila. L. 1. Szára felálló, csaknem villás, ágas-bogas ; virágai zilál- tak, világos pirosak ; csészéje körtvély alakú, 5 fogú ; mindkét végok felé elkeskenyedő levelei szálasok. — Szántóföldeken, gyümölcsösökben. 0. Jul.-Sept. 3-18". Gyepi D. G^. miiralis. L. Szára tövén felegyenesedő, vagy tövétől kezdve elágazó. 2, 2. Szára teteje tömötten sátorozó, felső része ágaival együtt ragacsos szőrösödő ; levelei láncsások, mindkét végok felé elkeskenyedök ; csészéje harangalaku ; porodái és bibeszára bokrétájánál hosszabbak, virága fejér vagy verlienyes. — Homoki gyepeken. 2|. Jun.-Aug. 1-3'. Homok D. G. fastigiata. L. Szára bugás, alól kurta szőrű ; bugája terepély, pongyo- la, kopasz ; levelei láncsások igen hegyesek, többnyire 3 inúak ; csészéje medenczealakulag harangalaku ; bok- rétája fejér. — Homokon, szántóföldeken, köves helye- ken. 1\.. Jul.-Aug. 2-4.' Boglyos D, G.panículata. L. 16. ÉKFŰ. Timica. Scop. Levelei kurták, szálasok, hegyesek, élőkön érdesek ; váll- ban hártya szegélyüek, szárra lapultak; csészéje harangalaku, tompa 5 fogú ; bokrétája halvány piros. — Száraz és szikes mezőkön. -2^. Jul.-Sept. V2-r. Kötörö É. T. saxifraga. Scop. 17. SZAPPANFŰ. Saponaria. L. Virágzata csomósán sátorozó ; csészéje hengeres, ko- pasz ; verhenyes fejér szirmai csonka tákosak ; szára felálló ; levelei hosszúkás körkörösek. — Szántóföl . deken, útfeleken, kertek körül. 2\.. Jul.-Sept. 1-2'. (Szappanfű ; tajtéksófü ; Idhmosöfü.J Tajtékzó Sz. S. officinalis. L- 18. BÖGRESZEG. Vaccaria. Medik. Virágzata ritkásan sátorozó ; csészéje ormói szárnyasok ; piros szirmai csipkéi egyszerűek, felálló szára kopasz ; levelei láncsások, tövön összenőttek. — Szántóföldeken, vetések közt. 0. Jun.-Aug. \-VI2'. Vetési B. V. parviflora. Blönch. 284 19. SZILÉNE. Silene. L. 1. Szirmai bokrétája torkolatánál egyszerűek (táknélkü liek). 2. Szirmai bokrétája torkolatánál tákosak. 5. 2. Virágzata sátorozóan bugás, villás és szárhegyi ; csé- széje tojásdad, felfúvódott, fejér liártyanemü, sinóros, hálózatosán erezett kopasz ; szirmai lemeze 2 hasábu> tövén két pup van. — Gyepeken, legelökön, gyepűk mellett. 4. Jun.-Sept. 1-3'. Hólyagos Sz. S. inflata. Sm. Virágzata bugás vagy fürtös. 3. 3. Szirmai épek, szálasok, zöldek, kopaszok ; fürtje ágai ellenesek, kocsányjai gyűrűsen fürtösek ; tölevelei la- piczkások, láncsás szárlevelei tövön összenőttek nye- letlenek. — Száraz gyepeken, hegyeken és a homo- kon egyaránt. 2^. Maj.-Jul. 1"2-2V2'. Foűorszirmu Sz. S. Otítes. Sm. Szirmai két hasábnak. 4. 4. Gyapjas szőre ragacsos ; fürtje gyűrűs ; kocsányjai elle- nesek, 1-3 virágnak ; csészéje hengeres, közepén kissé hasas ; fogai tompák ; levelei fodrosak. — Homoki réteken gyakori, hegyi gyepeken ritka. 0. Jun.-JuL 2-3'. Euyves Sz. S. viscosa. Pers. Az egész növény szörösödö ; fürtje nyúlt, gyűrűs forma ; csészéje ékalaku, sinóros ; levelei érdesek, tölevelei nyelesek, ékalakuan láncsások, szárlevelei szálas lán- csások, tövön összenőve szárölelök. — Homoki, kivált- képen nedves réteken bőven. Q. Maj.-Jun. l'/2-3'. Sokvirágu Sz. S. muUiflora. Pers. 5. Csészéje 30 sinóru ; szirmai visszás-szívesek ; tokja hosszúkás tojásdad ; levelei szálas láncsások. — Ve- tések közt, homokon, köves helyeken. 0. Maj.-Jun. 0-I8". Kúpos Sz. S. conica. i» Czészéje 10 sinóru v. 10 karczolásu. 6. 235 í>. Szirmai épek, kicsípett élűek ; csészéje csövesen ék- alaku ; szárhegyi virágzata tömött csomóban álló sok- virágu buga ; az egész növény kopasz, azonban szára felső bütykei gyűrűsen ragacsosak ; levelei tojásdadok. — A budai Széchenyi (Sváb) hegyen. 0. Jun.-Aug. l-l' 2'. Szegfű Sz. S. Armeria, L. Szirmai két hasábuak. 7. 7. Virágai villás águ szára hegyén magánosak, felállók ; ?zára kocsányjaival együtt ragacsos, gyapjas ; levelei hosszukások, hegyesek, a legfelsők láncsás tövükkel keskenyen összefutok, a legalsók visszás-tojásdadok ; virága halvány testszinű. — Bozótokban, vágásokon, gyepűk mellett, ritka. 0. Jul.-Sept. Estveli Sz. S, noctiflora. L. Virágai nem szárhegyiek s nem magánosak. 8. 8. Virágzata fürtös. 9. Virágzata bugás. 10. 9. Fürtje kétágú, fürtje virágai párosak ; csöves s kissé- hasas csészéje kurta kocsányjával együtt bókoló, termése csészéje tojásdad-hosszúkás s felálló ; leve- lei körkörös-láncsások, kihegyezettek, lapiczkások ; vi- rága fejér. — Hegyi szántóföldeken, ligetekben, Buda körül. G. Maj.-Jun. 1-2'. Kétkétágu Sz. S. dicliotoma. Elirli. Fürtje ritka virágú ; hosszú kocsányu virágai ellene- sek ; csészéje igen hosszú, a termésén bunkós ; alsó levelei hosszú nyélbe keskenyedők, visszás láncsások, a felsők összenőve nyeletlenek, láncsások, tövön szem- szőrösek ; magános szára felegyenesedő. — Hegyi réte- ken, köves helyeken, homoki réteken s szántóföldeken. 4. Jul.-Octob. 1-3'. Gór Sz. S. longiflora. Elirli. 10. Ágai és bugái ellenesek, ágai háromfelé ágasok, 3-7 viráguak, egy sornak, bugái konyák ; csészéje csöves, fogai hegyesek ; levelei hegyesek, láncsás körkörösek,, az alsók majdnem lapiczkások, a felsők szálas láncsá- -23t) sek ; szára felegyenesedő. — Hegyi réteken és lige- tekben. -4. Maj.-Jun. 1-2'. Kouya Sz. S. nutmis. L. Bugája terepély, kevés virágii ; szára felül enyves ; töle- velei tojásdad lapiczkások, szárlevelei tojásdad he- gyesek; csészéje áttetsző, termése csipkéje hasas; virága zöldes fejér. — A pilisi hegy tövén találta HeuíFel — ritkaság. 4. Jim.-Jul. 1-2'. Zöldvirágu Sz. S. viridiflora. L. 20. KüKUBA. Ciicubaliis. Touni. Szára kapaszkodó, ágai terepélyesen széllyeltartanak ; levelei hosszúkás tojásdadok, hegyesek ; csészéje ha- sason harangalaku ; zöldes fejér szirmai kétmetsze- tűek ; fekete fénylő bogyói gömbalakuak. — Gyepük- ben, bozótokban a hegyeken ritka, a szigeteken gya- kori. 4. Jun.-Aug. 2-6'. Bogyótermö K. C. hacciferus. L. 21. MÉCSVmÁG. Lychiiis. D. C. 1. Szirmai épek, tákosak ; levelei és szára tömötten moly- hosak ; kocsányjai csészéinél sokkal hosszabbak ; le- velei tojásdad-láncsások, börtapintatuak. — Ligeti réteken, berkekben, a budai kincstári a sz.-endrei s váczi erdőkben. 0. Jun.-Jul. 1-3'. (Kassai rózsa.) Rózsás M. L. coronaria. Lam. Szirmai bemetszettek 2. -2. Szirmai 4 hasábuak, hasábjai szálasok, tenyeresek, ve- resek, szárlevelei szálas láncsások. — Nedves réte- ken. 2f. Maj.-Jul. 1-3'. (Kalié szegfű.) Kakiik M. L. Flos ciiculi. L. Szirmai 2 metszetűek, 3. •'8. Szára aláfelé gyapjas ; felső levelei tojásdad-láncsások, elkeskenyedve kihegyezettek, kocsányjai csészéivé, együtt ikrás kurta szőrűek : tokja tojásdad-kupalaku, 237 fogai elöreállók ; kétlaki virága fejér, estve nyílik. — Réteken, gyepeken mindenütt. Q, Jim.-Aug. 2-3'. Esti M, L. vespertina. SiUhörp. Szára levelei, kocsányja és csészéje gyapjas ; felső leve- lei tojásdadok, hirtelen kihegyezettek ; tokja kerek- ded-tojásdad, fogai lekunkorodottak ; két laki virága piros ; nappal nyílik. — A pilisi hegy magasabban fekvő berkeiben. 2^. Jun.-Aug. 2-3'. Xappali M. L. diiirna. SíWiorp. 22. ENYVENCZ. Yiscaria. Rölil. Szára kopasz, felső bütykei alatt enyves ; levelei lán- csások, kopaszok, vállban szemszőrösek ; virágzata fürtösen bugás , csaknem gyüríís ; szirmai pirosak , épek, tákosak. — Ligeti réteken, berkekben. 2\. Maj.- Jul. 1-2 V2'. Közönséges E. V. vulgáris. Böhl. 23. KONKOLY. AgTOstemma. L. Szára és levelel lelapult szőrrel bolyhosak ; levelei szá- las láncsások, hegyesek ; magános virágai hosszú ko- csányuak, pirosak ; szirmai hullámosan csipkések ; csé- széje metszetei szirmainál hosszabbak. — Vetések közt bőven. 0. Jun.-Jul. 1-3'. (Konlioh/.) Vetési K. A. Githago. L. 80. Rend. Mályvafélék. Malvaceae. Juss. 1. PAIZSSAJT. Layatera. L. Szára fűnemű, molyhos ; alsó levelei szegletesen ka- rélyosak, a felsők 3 karélyuak ; kocsányjai magáno- sak, levele nyeleinél hosszabbak ; halvány piros szir- mai két karélyuak. — Hegyi és homoki réteken, szántóföldeken. 2\. Jun.-Aug. l''2-3'. Nagyvirágu P. L. thuringiaca. L.. 2. ZILIZ. Altliea. L. 1. Kocsáiiyjai sokviráguak, leveleinél kurtábbak ; levelei mindkét lapjokon puha-molyhosak, egyenetlen csip- kések, szívesek vagy tojásdadok, az alsók öt-, a fel- sők három-karélyuak. — Nedves helyeken, füzesek- ben, szántóföldeken gyakori, 2|. Jun.-Sept. 2-5'. {Fe- jér máhiva ; maliola ; mázola ; ziliz.) Maliola Z,A. officivalís. L. Kocsányjai 1-2 virágnak. 2. 2. Kocsányjai leveleinél kurtábbak, egy virágnak, felső kocsányjai csészéjénél kurtábbak s tág fűzért alkot- nak ; külső csészéje belső csészéjével egyenlő ; szir- mai kicsípetten 2 karélyuak, hoászabbak, mint szé- lesek, lilaszinüek, tövön sárgák ; levelei csipkések, az alsók szíves-kerekdedek, a felsők 3 karélyuak. — A. budai száraz réteken és szántóföldeken bőven. 0. Jun.-Sept. 3-5'. Halovány Z. A. paliida. W. K. Kocsányjai leveleinél hosszabbak. 3. %, Levelei molyhosan érdesek, egyenetlen fürész-foguak az alsók tenyeresek, a felsők ujjasok, a legfelsők liár- ma.sok ; kocsányjai 1-2 virágnak, virágai rózsaszí- nűek, tövön sötét pirosak. — Útfeleken, szántóföl- deken, bozótokban bőven. 2\. Jul.-Sept. 3-5'. Kender Z. A. cannábina. L. Levelei csipkések, vizirányosan széllyelálló durva sző- rösek, az alsók vesealakuak s karélyosak, a középsők tenyeresek, a legfelsők 3 hasábnak; csészéje hasábjai megnyúlt láncsások, virágai pirosak. — Szántófölde- ken, réteken, vetések közt, bozótokban, ritka. 0. Jun.-Sept, 1-3'. Borzas Z. A. liirsuta. L. 3. MÁLYVA. Malva. L. 1. Alig kicsípett szirmai csészéjével egyenlők ; külső csé- széje szálas láncsás ; termései prémesek, horpadozot- tan ránczosak ; kocsányjai csomósak, virágzás után 239 lefelé hajlók ; szirmrii akkorák, mint a csészéje, vilá- gos rózsaszínűek; lecsepült s felegyenesedő szárán leve- lei szíves-kerekdedek, 5-7 karélyuak. — Telekes he- lyeken, szikes legelökön. 0, Jun.-Oct. 6-12". Északi M. M. horealís. Wallvi. Mélyen kikanyarított szirmai csészéjénél hosszabbak. 2. 2, Szára lecsepült, vége felegyenesedő ; levelei szíves-ke- rekdedek, 5-7 karélyuak ; kocsányjai csomósak, vi- rágzás után lefelé hajlók, szirmai csészéjénél 2-3-szor hosszabbak, világos rózsaszínűek ; terméseik éle le- kerekített, sima V. alig ránczos. — Az előbbivel, há- zak körül. 0. Jun.-Oct. 6-18". (Apró, vagy kerekmály- va; kis papsajt: haslágyitófú ; úti mályva.) [Malva rotimdi fólia. L.) Kerek M., M. vulgáris. Fi ies. Szára felálló vagy felegyenesedő ; levele nyelei kocsány- jaival együtt érdes szörűek ; levelei 5-7 karélyosak ; kocsányjai csomósak, elvirágzás után felállók ; szirmai csészéjénél sokkal hosszabbak, piros erezetű rózsa- színűek ; termése prémes, horpadozottan ránczos. — Az előbbiekkel együtt. 0. Jun.-Oct. '/2-3'. {Nagy papsajt.) Erdei M. M. sylvestris. L. 4. HIBIK. Hibiscus. L. Levelei fogasok, az alsók csaknem épek, a felsők 3 ha- sábnak, hasábjai láncsások, közép hasábjai igen hosszuk ; csészéje felfúvódott, hólyagos, erezett ; bok- rétája sárgás, szirmai tövei sötét pirosak. — Szán- tóföldeken, mivelt tereken. 0. Jul.-Aug. 6-18". (Var- júm ák ; dinnyefü.) Diunye H. íf. Trionum. L. 5. SÁKDA. Abutilon. (xíirtii. Levelei kerekded szívesek, kihegyezettek, csipkések, molyhosak ; kocsánjgai levele nyelénél kurtábbak ; virága sárga; mintegy 15 kettős csonka csőrü érdes '240 magvacskája van. — Faluk körül, telekes helyeken a Tisza felé eső réteken. 0. Jul.-Sept. l'/2-5'. {Sida Ahutüon L.) (Sárda-mályva.) Selyem S. J.. Avicennae. Gcirtn. 81. Rend. Szódokfélék. Tiliaceae. Jttss. 1. SZÓDOKFA. Tilia. L. 1. Levelei kerekdedek, szíves ferde vállnak, kihegyezettek, alól apró szörüek, levele inai zugaiban fejér szakáinak ; sátorozó virágzata 2-3 virágú; bibéje karélyai felál- lók; levele és gyümölcsei nagyobbak, mint a kö- vetkező fajé s annál 1-2 héttel korábban virágzik. — Erdőkben és sétatereken. "^. Jun. {Hársfa; száldohfa ; szódökfa.) Nagy levelű Sz. T. grandifolia. EJirh. 2. Levelei kerekdedek, szíves ferde válluak, kihegyezettek, mindkét lapjukon kopaszok, alsó lapja tengerszín zöld levele inai zugaiban rozsda szinü szakáinak ; sá- torozó virágzata 5-7 virágú ; bibéje karélyai vízirá- nyosan széllyelállanak. — Az előbbivel együtt. "^. Apróié velü Sz. T. parvifolia. Ehrh. 82. Rend. Linkafélék. Hypericineae. B. C. 1. LINK A. Hypericiim. L. 1, Csészéje levelei épélüek. 2. Csészéje levelei ikrás fürészfoguak. 3. 2. Szára felálló kétélű ; levelei tojásdad hosszukások, át- tetsző pontokkal pettegetettek ; virágzata sátorozó ; csészéje hegyes levelei, maghonánál kétszerte hosz- szabbak ; porodája 50-60. — Réteken, szántófölde- ken, bozótokban bőven. 2]., Jun.-Aug. l''2-2'. {Csen- gőfú; orhánczfú ; lyuJcas levelúfű.) Csengő L. H. perforatim. L. Szára felálló, négyszögű ; levelei tojásdadok, áttetszően pontozottak ; csészéje tompa levelei körkörösek, kö- 241 rülbelől akkorák, mint a maghona. — Nedves réte- ken, mocsárok mellett bőven. Jun.-Ang. 172-2'. Négyszögű L. H. qiiadrangulum. L. 3. Felálló szára hengeres ; nyeletlen levelei szíves-tojás- dadok, a felsők áttetszőn pontoz ottak, alól érdesek, csészelevele szemszörein levő ikrái nyelesek ; magvai finom pontozatuak. — Berkekben, bozótokban, vágá- sokon és liegyi réteken. 2].. Jun.-Jul. 1-3'. Hegyi L. H. montamim. L. Felálló szára hengeres ; kurta nyelű, levelei tojásdadok, vagy hosszukások, áttetsző pontozatuak s szárával együtt érdesek ; csésze levelei szemszőrei igen kurta nyelűek ; magvai bársonyosak. — Az előbbivel együtt. 4- Jun.-Jul. 2-3'. Borzas L. TT. hírsutum. L. 83. Rend. Látonyafélék. Elatineae. Cmnbess, 1. LÁTONYA. Elatine. L. 1. Levelei ellenesek, nyeleiknél kurtábbak ; virágai ko- csánytalanok vagy igen kurta kocsányuak ; 8 porodás virága 4 szirmú, fejér vagy rózsaszínű. — Kiszáradt mocsárok- és posványokban. 0. Jun.-Jul. 2-4". Cseplesz L. E. Hydropiper. L. 2. Levelei hármával-négyével gyűrűsök, nyeletlenek, a víz- ben levők hajszál, a vízből kiérök tojáskerek alakúak ; virágai fejérek. — Az előbbivel. 0. Jun.-Jul. 4-6". Pocsolya L. E. Alsinastrum. L. 84. Rend. Jávorfélék. Acerineae. D. C. 1. JÁVOR. Acer. L. 1. Virágzata fürtös. 2. Virágzata sátorozó. 3. 2, Levelei szíves-tojásdadok, alig karélyosak, kétszer fű- részesek ; nyelei veresek, szőröskék ; virágzata fürtjei 16 242 billengesek ; leppendéke szárnyai csaknem i^árliuza- mosan állók, éretlen korukban alig szörösödök, érett korukban vérpirosak. — A budai erdőkben. 1^. Maj.- Jun. 10-15'. {FeJcetegyürú.J Feketegyürü J, A. tataricum. L. Levelei tenyeres 5 karélyuak, alól bágyadt és tenger- színzöldek, karélyai kihegyezettek, egyenetlen csipkés fürészesek ; fürtjei lefüggök; termése szárnyai kissé széllyelállók. — Magasan fekvő erdőkben és kertek- ben. ■^. Maj.-Jun. 16-30'. (Jávorfa ; juharfa.) Jubar J. A. Pseudoplatanus. L. Levelei tenyeres 5 karélyuak, öblösen 3-5 fognak, fogai elkeskenyedve haj szálhegy üek ; sátorozó virág- zata felálló, tövön fiatal leveleivel együtt ikrások ; maghona kopasz ; leppendéke szárnyai nagyon szély- lyelállanak. — Az elébbivel együtt. "|>. April.-Maj. 15-25'. Jókori J. A. platanoides. L. Levelei tenyeres 5 karélyuak, karélyai épélűek, hosz- szukások, a középső tompa 3 karélyu ; sátorozó vi- rágzata felálló ; csészéje levelei szirmaival együtt szá- lasok, gyapjasok ; leppendéke szárnyai vízirányosan ál- lók. — Berkekben, gyepükben^ bozótokbán. I3. A^ir.- Maj. 6-15'. {Fodor-jávor ; juhai' ; iharfa.) Fodor J. A. campestre. L. 2, ÁTORNA. Negimdo. Möucli. Levelei füzöttek, páratlan szárnyasok, levélkéi száma 3-5, állásukra nézve ellenesek, alig vagy durva foga- sok, páratlan levélkéje többnyire 3 karélyu. Virága sárgás fejéres verhenyes. — Ültetett ligetekben, mi- velik. '^. Febr.-Mart. Körisleyelü 4. N. fraxinifoUum. Nutt. 24S 85. Rend. Bokrétafafélék. Hippocastaneae. D. C. 1. BOKRÉTAFA. Aesculus. L. Levelei ötösek ; felálló virágzata bugás, termése tokja tüskés. — Mivelik. I3. Maj.-Jun. (Vadgessteuyefa.) Gesztenye B. A. Ilíppocastannm. L. 86. Eeiid. Gsészeszárnyfélék. Polygaleae. Juss. 1. CSÉSZESZÁRNY. Polygala. L. 1. Maghonának alig van kocsánykája ; csészeszárnyai hosz- szukások vagy tojásdadok, 3 inúak, oldalinai alig ere- zettek, erei nem hálózatosak ; tőlevelei pázsitosak, visszás-tojásdadok vagy lapiczkások, szárlevelei szá- las-láncsások ; virága kék. — Homoki nedves réte- ken, hegyeken ritka. •^. Maj.-Jun. 6-8". Keserű Cs. P. amara. L. Maghona kocsánykája virágzáskor akkora, mint a mag- hona vagy annál hosszabb. 2. 2, Csészéje szárnyai körkörösek, 3 inúak, inai a hegyénél egy ferde érrel vannak egybekapcsolva, oldal inai há- lózatosán erezettek ; maghona kocsánykája maghona- nál 3-4-szer hosszabb ; levelei szálas-láncsások, he- gyesek, az alsók visszás-tojásdadok, tompák s nem pázsitosak ; virá.^a rózsaszínű. — Hegyi és homoki száraz réteken, 2f. Maj.-Jul. I-IV2'. Nagyobb Cs. P. major. Jacqu. Csészéje szárnyai körkörösek vagy tojásdadok, 3 inúak, inai a hegyénél egy ferde érrel vannak egybekapcsol- va, oldalinai hálózatosán erezettek ; maghona kocsány- kája akkora, mint a maghona ; alsó levelei körkörö- sek vagy visszás-tojásdadok, tomjDák, pázsitot nem al- kotnak, szárlevelei szálas-láncsások, virága kékes, ró- zsaszínű V. fejér. — Az előbbivel. ■4- Maj.-Jun. 4-12". (Pacsirtafű ; téjhozófú.) Pacsirta Cs. P. vulgáris. L. 16* 244 87. Rend. Halyogfafélék. Staphyleaceae. BartL 1. HALYOGFA. Staphylea. L. Levelei szárnyasok, 5-7 levélkéi hosszúkás láncsások, kopaszok, fürészesek ; virágzata fürtös : fej érés ver- henyes ; tokja hártyanemű, felfúvódott. — Erdőkben^ bozótokban mindenütt. 1). Maj.-Jun. (Halyogfa ; hó- lyafjmogyoró.J Mogyorós H. S. pinnata. L. 88. Rend. Csutkalomfélék. Celastrineae. B. Br, 1. KECSKERÁGÓ. Evonymiis. L. 1. Ágai négyszögűek, simák ; levelei körkörös-láncsások^ apró fűrész-foguak, kopaszok ; szirmai zöldesek, hosz- szukások ; tokjai leginkább 4 karélyuak, tompaélűek, simák. — Erdőkben, gyepűkben. — '^. Maj.-Jun. 8-18'. Csíkos K. E. europaetis. L. 2. Ágai hengeresek, bibircsósok ; levelei körkörösek, aprd fűrész-foguak, kopaszok ; kocsányjai czérnaszáluak ; kerekded zöldes szirmai, barnapirosan, pontozottak ; tokjai leginkább 4 karélyuak, tompaélűek, simák. — Erdőkben, gyedjükben. "^. Maj.-Jun. 4-8'. Bibircsós K. E. verrucosus. Scoi?. 89. Rend. SzőUőfélék. Ampelideae. KtmtJi. 1. SZÖLLÖ. Vitis. L. Levelei szíves-kerekdedek, 5 karélyuak, durva foga- sok, leveleivel átellenben vagy billenges fürtje, vagy 2-3 águ kaccsá van ; szára kaccsainál fogva kapasz- kodó. — A szigeti erdőkben. '^. Maj.-Jun. Bortermő Sz. V. cinifera. Z. 245 90. Rend. Bengefélék. Rliamneae. B. Br. 1. TÜSKEPÁR. Paliurus. Toiirn. Ágai szörösödök, tövis fiilánkjai párosak, az alsó liátra- görbűlt ; levelei tojásdadok, kurtahegyűek, 3 inúak ; termése szárnya apró fürészfogu ; virágai zöldes sár- gák. — A budaörsi szöUök g^'epüiben. '\j. Maj.-Jun. Szárnyas T. P. aaileatus. Lam. 1. BENGE. Rliamiius. L. 1. Ágai ellenesek, tövishegyüek ; levelei kerekded-tojás- dadok, apró fürészfoguak, vállban csaknem szívesek ; kocsányjai pálháinál 2-3-szor hosszabbak. — Gyepűk- ben, berkekben. '^. Maj.-Jun. 10-20'. (Varjútövis ; ehtöcis; festököhény ; hashajtó Jiökény.J TarjutÖvis B. B. cathartica, L. '2, Agai váltogatok, tövistelenek ; körkörös levelei épé- lűek, hegyesek ; virágai tökélyesek, 5 porodások. — Berkekben, bokrokban, gyepükben, kivált nedves helye- ken. "^. Maj.-Jun. 8-1-5'. (Kídyafa ; hüdösfa; büdös cseresznye.) Kutya B. H. Franyula. L. 91. Rend. Fűtéjfélék. Eupliorbiaceae. B. Br. 1. FŰTÉJ. Eiiphorbia. L. 1. Fedője kerekded v, keresztben-tojásdad és épélü. 2. Fedője félholdalaku v. kétszarvú. 8, 2, Magvai sejtesen hálózatosak, tokja sima ; ern3^öje 5 águ, azután 3, végre két-két águ ; levelei visszás- tojásdadok. elején fürészesek. — Mi veit helyeken szántóföldeken, útfeleken. 0. Jun.-Sept. 3-18". Ékleyelü F. F. keUoscopia. L. Magvai simák. 3. Z, Tokja sztimölcsös. 4. •246 Tokja sima v, finomul pontozott. 0. , Ernj'-ője sok kocsányu, azután 3, végre 2 águ ; galléra levélkéi körkörösek, tompák, tövön elkeskenyedettek ; levelei nyeletlenek, láncsások, épélük v. alig fogasok, kopaszok. — Nedves réteken, mocsárokban, folyók partjain. 2f. Maj.-Jun. 2-0'. Tavi F. E. palustris. L. Ernyője 3-5 kocsányu 5. I Tokja szümölcsei csaknem félgömb alakúak ; gallérkái csaknem 3 szögűén tojásdadok, fulánkhegyűek, apró fürészfoguak ; levelei hegyesek, visszás-láncsások, nye- letlenek, szíves-válluak, a legalsók visszásstojásdadok igen tompák, nyélbe keskenyedök. — Szántóföldeken, mivelt tereken, nedves helyeken. 0. Jun.-Sept. V2-2'. Nagylevelü F. E. ylatypliyllos. L. Tokja szümölcsei megnyúlt fonalaknak ; leple metszetei akkorák, mint a gallérkái ; gallérkái körkörösek, tompák, kicsípettek, tövön elkeskenyedettek, kurta- nyelüek ; levelei hosszukások, nyeletlenek, bolyhos szörüek. — Hegyi réteken, erdőkben, vágásokon, kertekben. 4. Maj.^Jul. 6-18". Borzas F. E. epitliymoides. X. , Levelei nyeletlenek, hosszukás-láncsások, igen apró fürészfoguak, alólról épélűek, minden oldalukon gyap- jasok ; gallérkái tojásdadok, tompák, — Nedves réteken, mocsárokban, vizek partjain. 2f. Maj.-Jul. 1-2'. {E. pílosa.L. Gyapjas F. E.procera. M.B. Levelei kékes zöldek, láncsások, vagy láncsás-szálasok^ épélűek, vagy csak a hegyök felé finom csipkések. 7, , Gallérkái háromszögüek, tojásdadok, keresztbe széle- sebbek, kalászosán fulánkosak, tövön csonkák v. szí- vesek ; tokja kopasz. — Hegyi és homoki legszára- zabb réteken. 1\.. Jun.-Aug. 6-12". Parti F. E. Gerardiana. Jacqii. Gallérkái széles-tojásdadok, tompák, fulánkosak: sima (szümölcstelen) tokja tömött szőrű. — Az agyagos 247 földeken, kivált hegyeken, igen közönséges. 2^. Maj- Aiig. l-l ''2'. {E.nicaeensis. L.) Dunamelléki F. E. pannonica. Hőst, 8. Magvai sírnák. 9. Magvai ránczosak. 14. 9. Gallérkái kerekdeden összenőttek ; tokja kopasz, fino- mul pontozottan érdes ; levelei visszás-tojásdad-hosz- szukások, nyélbe keskenyedök, puhaszörüek. — Hegyi és homokdomkokon fekvő erdőkben. 2\.. Maj.-Jul. (3-13". Baraczklevelü F. E. amycjdaloides. L. Gallérkái nem nőttek össze. 10. 10. Levelei szálasok, v. szálas-láncsások, válluk felé kissé elkeskenyedők. 11. Levelei szálas láncsások, közepöktől hegyök felé lassan- ként keskenyednek el. 13. 11. Levelei tömötten szőrösődők, épélüek, hegyesek, vagy fulánkos hegyűek ; szára szőrösödő ; gallérkái kóta- alakuak vagy háromszögű tojásdadok, szélesebbek, mint hosszabbak. — Bokrokban, erdei útfeleken. 2].. Maj.-Jul. 1-2'. Füzlevelü F. E. salicifolia. Hőst. Levelei kopaszok. 12. 12. Keskeny szálas levelei épélűek, ziláltak ; ágai levelei igen keskenyek ; gallérkái kótaalakuak, v. hárora- szög-tojásdadok, szélesebbek, mint hosszabbak, kurtán kihegyezettek, épélűek. — Mindenütt a legközönsé- gesebb. 2\. Maj.-Jul. 6-12". Farkas F. E. Oyparissias. L, Láncsás v. szálas láncsás levelei kopaszok, hegyök felé kissé érdesek, az alsók kurta nyelesek, az ágain levők keskenyebbek ; gallérkái kótaalakuak, v. háromszög- tojásdadok, tompák, fulánkos hegyűek. — Szántó- földeken, útfeleken, nem gyakori, .^f. Maj.-Sept. l-l'/2'. (Kis sárfú.J Kissár F. E.Esula.L. 13. Levelei fénytelenek, kopaszok, épélűek; szára vesszős; 248 tögyökere lefelétartó, sok tövű. — Árkok, utak. szántóföldek mellett, gyepeken. 2^. Maj.-Jul. 1-2'. Vesszös F. E. virgata. W. K. Levelei felül fényesek, kopaszok, éi)élüek ; szára sugár, vastag, végre pirosodó ; tögyökere vízirányosan ter- jedő. — Vizenyős réteken, mocsárok s x^atakok mel- lett, Csepel szigetén bőven. 2\. Maj.-Jul. l'/2-3'. Fényes F, E. lucida. W. K. lé. Tokján egy érdes csík vagy két ormó van. 15. Tokja sima. 16. 15. Levelei kékes zöldek, szálasok, kihegyezettek, fulánko- sak, kopaszok, a felsők szélesebbek ; gallérkái veseala- kuak V. csaknem kótások, fulánkos hegyűek. — Vetések közt. 0. Maj.-Sept. 4-12". Tetési F. E. segetalis. L. Levelei nyelesek, visszás-tojásdadok, igen tompák, ép- élüek. az alsók csaknem koraiaknak ; gallérkái tojás- dadok ; magvai belső oldala hosszában 2 barázda van, a másik oldalán horpadozottan pontozott ; 2 ormóju tokja éle kissé szárnyas. — Vetések közt. Jul.-Oet. 6-12". (Ebtéj.J Dudva F. E. Feplus. L. 16. Levelei láncsások, vállban keskenyek, hegyesek v. ki- hegyezettek, alsó levelei lapiczkások ; galléra levelei tojásdadok, tövön csaknem sarlóalakuak, épélüek v. hegyök felé fürész fogacskájuak. — Vetések közt, mivelt helyeken. 0. Jul.-Sept. G-12". Kaszás F. E. falcata. L. Levelei szálasok, vagy szálas ékalakuak, hegyesek vagy tompák s fulánkosak, vagy csonkák, kopaszok ; galérkái szálasok, csaknem szíves vállnak, hegyesek. — Veté- sek közt. 0, Jun.-Oct. 2-10". Apró F. E. exigua. L. 2. SZÉLFŰ. Mercurialis. L. 1. Szára egyszerű ; levelei nyelesek, tojásdad-hosszukások. vagy láncsások ; termésvirágai hosszú kocsányuak : 249 virága zöldes ; termése borzas. — Árnyas berkekben bőven. 4. April.-Maj. 6-10", Tartós Sz. M.perennis. L. 2. Szára ágas. levelei nyelesek, tojásdad-láncsások, vagy tojásdadok ; termés virágai csaknem kocsánytalanok ; virága zöldes ; termése tüskés. — Telekes helyeken, gyepűk, árkok mellett. Vetések közt. 0. Jun.-Aug. 1~2' • Egynyári Sz. BL annua. L. 92. Eend. Diőfafélék. Juglandeae. B. C. 1. DIÓFA. Juglaus. L. Levelei páratlan szárnyasok, többnjdre 9 levélkéj ök van, ezek tojásdadok, kopaszok; alig fürészesek, csaknem egyenlők ; csontára csaknem gömbalaku. — Mivelik. "B. Nagy fa. Pompás D. J. reí/m. i. 93. Reud. Auakardfélék. Anacardiaceae. Juss. 1. SZÖMÖRCZE. Rhiis. L. 1. Levelei egyszerűek, viszás-tojásdadok ; virágzata bugás, szárhegyi ; virágai tökélyesek. — Bokrokban, berkekben s Buda köves helyein, "^.Maj.-Jun. 3-18'. (Farökafa.) Sárga Sz. B. Cotinus. L. Levelei füzöttek. 2. 2. Levelei hármasok, levélkéi szegletesen fogasok. Igen mérges. — A Margitszigeten és a füvészkertben ültet- ve van. "^. Jun.-Jul. 4-12'. Mérges Sz. B. Toxicodendron. L. Levelei szárnyasok, bordái 8-10 párból állanak ; ágai gyapjasok, virágzata tömött, veres, füzéres. — Ker- tekben ültetik. I3. Jun.-Jul. 6-12". Tirgiiiiai Sz. B. typhina. Z. 250 94. Rend. Rutafélék. Rutaceae. Juss. 1. HARMALA. Pegamim. L. Levelei váltogatok, szárnyason sallangosak, sallangjai szálasok, liegyeskék ; virágai szárhegyiek, szirmai liosszudadok, tompák, szennyes fejérek. — A Sz. -Gel- lérthegy déli oldalán. 2\. Jun.-Aug. 1-2'. Sallaiigos H. P. Hannala. L. 2. EZERJÓ. Dictamims. L. Szára felálló ; levelei váltogatok, páratlan szárnyasok, levélkéi hosszukás-toj ásdadok ; virágzata fürtös, töko- csányja és kocsánykái virágaival együtt ikrás szőrösek ; virága halvány piros, igen szagos. — Hegyi gyepeken és erdőkben, 2\. Jun.-Jul. 1-3'. (D. alhus. L.) (Ezer jó- fű ; körislevelúfú ; szarvasgyökér ; dictamnos.J Kőris E. D. Fraxinella. Pers. 95. Rend. Lompárfélék. Zygophyllaceae. B. Br. 1. SZÜRDANCS. Tribiilus. L. Elágazó szárai henyélők ; szárnyas levelei 6 pár bordá- juak, ellenes levélkéi tojásdad-láncsások ; 5 púpú tok- ján 3-4 tövis van. — A homokon mindenütt. 0. Jun.- Oct. (Királydinnye ; földi súlyom; Jcoldustetü.J Sulyom Sz. T. terrestris. L. 96. Rend. Gerelyfélék. Geraniaceae. B. C. 1. ÁRORR. Erodium. L. 1. Ernyői sok virágnak, szirmai egyenetlenek; teljesen ki- fejlett porodái kopaszok s szálcsái tövön kiszélese- dettek ; levelei szárnyasok levélkéi csaknem a gerin- czökig szárnyason bevagdaltak, metszetei fogasok. — Gyepeken, útfeleken s telekes helyeken ©. Mart.-Oct. 1-15". Bürök Á. E. cictitariiim. L. Herit. 251 2. Ernyői 3-5 viráguak ; szirmai csaknem egyenlők ; tel> jesen kifejlett porodái tövüktől középig láncsások, szemszőrösek, közepén felül fonalaknak, kopaszok, levelei körrajza tojásdad, szárrafntók, szárnyason be- vagdaltak, sallangjai fogasok. — Bozótokban, köve» helyeken, a Sz.-Gellérthegyén bőven. 0. Maj.-Jun. •>-18"- Gólya Á. E. ciconium. Willd. 2, Gerely, (jeraniiini. L. 1. Tőgyökere évelő csonka, hosszú rostu ; szirmai csészéjé- nél hosszabbak. 2. Tőgyökere egy nyári, orsóalaku, karcsú ; szirmai aprók^ kocsányjai kétviráguak. 3. 2. Kocsányjai 2 viráguak, kissé hátra türemlett szirmai fodrosak, kerekded, visszás-tojásdadok, egyenetlenül csipkések; porodái félig keményszőrű keményszőrösek; levelei tenyeresen 7 hasábnak, bevagdalt fogasok. -- Magasan fekvő berkekben Visegrád és Vácz körül. 2^. Jun.-Jul. 1-3'. Fodros G. G. Fhaeum. L. Kocsányjai 1-2 viráguak, virágzás után lehajlók; szirmai visszás-tojásdadok, kicsípettek, kalászos csészéjeinéi kétszerte hosszabbak ; tokja kopácsai simák, felül sző- rösek ; körrajzban vesealaku levelei 7 hasábuak, hasábjai 3 — sok metszetüek ; virága piros. — Verő- fényes dombokon hegyi és homoki réteken, bozótok- ban. 2\.. Maj.-Jul, 1-3'. (Varjú v. csókaláh ; vér állató fű.) Rózsás 0. G. sangvineum. L. 3. Levelei hármasok, ötösek ; levélkéi nyelesek, 3 hasá- buak, hasábjai szárnyason bevagdaltak ; tokja kopá- csai hálózatosán ránczosak; szára szélly elálló szőrös; virága rózsaszínű. — Sziklás, homokos, helyeken, ber- kekben, bokrokban. 0. Maj.-Sept, 1-2'. (Eóbertfüve ; bűzös gólijaór.) Bakbíízü G. G. robertianum. L. Levelei más szabásnak. 1. ^52 4. Levelei kör v. vesealakuak, tenyeresen 5-9 metszetűek, metszetei elöl kurta 3 metszetűek, tompák, épélűek vagy csipkések, 5. Levelei kör vagy vesealakuak, tenyeresen 5-7 hasábuak, hasábjai egyszerűen vagy kétszer szárnyason hasogat- tak, sallangjai szálasok, épélűek ; csészéje levelei ka- lászosak. 9. 5. Szirmai szívesek vagy hosszúkás-visszás szívesek, 6. Szirmai ékalakuan hosszuk, vagy hosszúkás visszás-toj ás- dadok ; szirmai nincsenek kicsípve ; csészéje levelei kurta kalásznak. 8. •€. Tokja és magvai simák, lelapulva szőrösödök ; szirmai nyaka finom szemszőrösek, szirmai akkorák mint a csészéje, vagy valamivel hosszabbtik. — Kőfalakon, út- feleken, szántóföldeken közönséges. 0. Maj.-Aug. G-l 2". Apró G. G. pussillum. L. Tokja ránczos, magvai simák ; szára leveleivel együtt gyapjas. 7. 7. Visszás-szíves szirmai kurta fulánku csészéjénél hosszab- bak, nyakban finom szemszőrösek ; vesealaku levelei 7-9 metszetűek. — Gyepeken, legelőkön, gyümölcsö- sökben. 0. Maj.-Aug. 6-18". p^Ua G.G.moUe.L. Visszás-szíves szirmai akkorák, mint a kalászos csészéje ; levelei 5 metszetűek, a felsők 3 metszetűek, oldalmet- szetei közül egy a többinél hosszabb ; szára csaknem felálló, buglyos. — Szöllők közt, gyepűkben. 0. Maj.- Jun. 2-3'. Berzedt G. G. dimricatam. Elirh. "8. Szára szőrös, kissebb-nagyobb mértékben a növény egyéb részeivel együtt ikrásan ragacsos ; csészéje levelei virágzás ideje alatt lefelé állók : tokjai ráncztalanok, simák ; magvai sejtesen pontozottak. — Gyepeken, legelőkön, gjáimölcsösökben. 0. Jun.-Aug. 6-18". Kereklevelű G. G. rotuncUfolium. L. 253 Szára, a növény egyéb részeivel együtt kopasz, legfe- lebb felső része finomul szörösödö ; csészéje levelei virágzás alatt összetartok, keresztbe ránczosak ; szir- mai csészéjénél másfélszer hosszabbak ; tokja hálóza- tosán ránczos, felső része csőrével együtt finomul szörösödö ; magva sima. — Árnyas sziklákon és ber- kekben, p. o. a Jánoshegy tetején. ©. Maj.-Jun. 3-12". Csillogó (x. G. lucidum. L. 9. Kocsányja az alatta álló levélnél sokkal hosszabb ; szirmai csészéjénél valamivel hosszabbak ; tokja ko- pasz, csőre, szára s az egész növény lelapuló szőrű vagy csaknem kopasz. — Réteken, bozótokban, vágáso- kon. 0. Jun.-Sept. '/2-r. (Galambldb ; gÖlyaköröm.) Galamb G. G. columbimmi. L. Kocsányja az alatta álló levélnél kurtább vagy vele egyenlő hosszú ; szirmai csészéjével egyenlő ; tokja csőrével együtt ikrás szőrös ; szára és az egész nö- vény kurtaszőrü. — Mivelt helyeken, zöldségesek- ben, szántóföldeken. 0. Jul.-Sept. 1-2'. Metélt G. G. dissectum. L. 97. Rend. Lenfélék. Linaceae. D. C. 1. LEN. Linum. L. 1. Csészéje levelei élei ikrás szemszőrüek. 2, Csészéje levele élei ikrátlanok. 4. 2. Virága sárga; csészéje levelei láncsások, kihegyezet- tek, tokjánál hosszabbak ; levelei kopaszok, 3 inúak, élők sima, tövén mindkét oldalról egy-egy ikra van ; szára felül 4 élű. — Minden réten, kiváltképen a bu- dai szöllők mellett fekvő hegyi gyepeseken. 2^. Jun.— Aug. '/2-l'/2'. (Sárga vadlen.) Sárga L. L.flamim. L. Virága kék vagy verhenyes lilaszinű. 3. 3. Szára molyhosan gyapjas ; levelei tojásdad-láncsások v. láncsások, 5 inúak; csészéje és murvái ikrás szem- 254 f-'zörüek : csészéje láncsás, levelei tokjánál hosszab- bak. — Hegyi homok és agj^ag talajú réteken, útfe- leken. 2f. Jim.-Jul. 1-2'. Borzas L. L.Mrsiitum. L. Szára és levelei kopaszok ; szeniszörösen érdes élű le- velei szálasok, kihegyezettek ; csészéje körkörös le- velei árhegyüek és ikrás szemszőrösek, tokjánál alig hosszabbak. — Száraz réteken. — -21. Jun.-Jul. l-l'-V. Árlevelü L. L. tenuifoUum. L. , Levelei ellenesek, érdes élüek, az alsók visszás-toj ás- dadok, a felsők láncsások ; csészéje levelei körkörö- sek, hegyesek ; virága fejéres. — G-yepeken, kivált a vizenyős helyeken. 0, Jun.-Jul. 3-12". (Békalen ; apró ^^''^•J Béka L. L. catharticum. L. Levelei váltogatok vagy ziláltak, vagy csak az alsók ellenesek. 5. , Csészéje levelei apró szemszőrösek, tojásdadok, kihe- gyezettek ; levelei láncsások, kopaszok ; felálló szára magános. — Mivelik. 0. Jul.-Aug. 2-3'. Házi L. L. usitatissinnim. L. Csészéje levele élei kopaszok. 6. , Szirmai széles visszás-tojásdadok, melyek széleikkel egymást hátalják, nyaka hosszúkás háromszögű ; tok- ja kerek- tojásdad, kocsányja felálló ; levelei szálas- láncsások. — Homoki réteken bőven. 2f. Jun.-Aug. 1~2^''^2'. Bokros L. L. perenne. L. Szirmai kerekded visszás-tojásdadok, oldal széleikkel egészen hátalják egymást, nyaka háromszögű, olyan széles, a milyen hosszú ; tokja gömbalaku ; kocsánj'ja virágzás után ívalakulag oldalra kihajlik ; levelei szá- las láncsások, kopaszok. — Réteken, köves helyeken, útfeleken. 2|. Jun.-Aug. 1-2 '/2'. Hegyi L. L. mistriacum. L- 255 98. Rend. Sósdifólék. Oxalideae. D. C. 1. SÓSDI. Oxalis. L. SzEÍra nincs ; töve gyökerező, fogas ; levelei hármasok, levélkéi visszás-szívesek, szörösödök ; tökocsányja leve- leinél hosszabb, közepén 2 murvája van ; hosszúkás tojásdad piros vagy fejér szirmai alig kicsípettek. — Magasan fekvő berkek árnyaiban. 2|. Apr.-Maj. 3-6". (Erdei- v. madár- v. fecske v. apró sósica; allelujafü.J Madár S. 0. Acetosella. L, 99. Rend. Fájvirágfélék. Balsamineae. A. Bich. 1. FÁJVIRÁG. Impatieiis. L. Kocsányja 3-4 virágú, sárga veres pettyes virágai lefüg- gők, sarkantyúja hegye hátra görbült ; tojásdad levelei durva fogasok ; szára bütykei felpuffadtak. — A vá- czi és pilisi hegyek patakjai mellett. 0. Jul.-Aug. l-l ''2'. (Ke nyúlj hozzám; ne hánts engem; üvegszárnfii.) Uvegszáru F. J. noli me tangere. L. 100. Rend. Osészekürtfélék. Oenothereae. Juss. 1. CSÉSZEKÜRT. Oenotliera. L. Első évben növő legalsó levelei körkörösek vagy hosz- szukás visszás-tojásdadok, nyélrefutók, tompák s egy kis hegyecskéjök van ; alsó szárlevelei körkörösek vagy széles láncsások ; porodái bokrétájánál hosszabbak. — A homokos részeken, a szigetek ligeteiben. 0. Jun.-Jul. 1-3'. (Idegen sárga viola.) Ligetéke Cs. Oe. hiennis. L. 2. CSÖVIRICS. Epilobium. L. 1. Levelei ziláltak, láncsások, épélüek, apró ikrás fogasok, eresek ; piros szirmai kissé nyakasok, visszás-tojás- 2o^J eladok ; bibeszára végre lekonyul. — Erdei réteken, vágásokon, bozótokban. 2|. Jun.-Aug. 2-6'. Keskeny Cs. E. angustifolium. L. Als<3 levelei ellenesek, a felsők váltogatok ; szirmai töl- cséresen állanak össze. 2. , Virágzata és szára teteje mindig felálló. 3. Virágzata és szára teteje virágzás előtt bókolok, vagy lefüggők és csak a virágzás alatt lassanként egyene- sednek fel. 5. , Szárán 2-4 kiálló vonal van, igen ágas, csaknem ko- pasz ; levelei láncsások, tövüktől hegyökig lassankint keskenyednek el, fogasolt fürészesek, a középsők vál- laikkal szárrafutók, az alsók kissé nyelesek ; bibéje bunkós ; virága rózsaszinű. — Vizenyős és mocsáros helyeken. 2\. Jun.-Jul. l-l'/2'. Négyszögű Cs. E. tetragonum. L. Szárán nincsenek kiálló vonalok, 4, , Levelei szárölelők. válluk egykissé szárrafutó, szálas láncsások, hajszálhegyüek, fogasolt fürészfoguak, fogai befeléhajoltak ; szára hengeres, igen ágas, elálló szőrei miatt bolyhos ; gyökere ostorindás ; virága nagy, ró- zsaszinű. — Füzesekben, nedves réteken, magas he- gyek vízmosásai mellett. 2^. Jul.-Aug. 1-3'. Piros Cs. E. hirsutum. L. Levelei nyeletlenek, láncsások, hegyesek ; fogasok, alsó ellenes levelei kurtanyelüek. magános, hengeres szára egyszerű szőreitől bolyhos ; bibéje metszetei kifelé göngyölödők. — Az előbbivel. 2\. Jul.-Aug. 1-2'. Apróyirágu Cs. E. parriflorim. Sclirel\ , Levelei nyelesek, tojásdadok v. tojásdadhosszukások, egyenetlenül fogasoltak, ereiken és élőkön szőrösö- dők szára hengeres, szőrösödő ; bibéje metszetei ki- felé hajlók, apró virágai rózsaszínűek. — Hegyi lige- getekben. 2\, Jun.-Jul. l'2-l'/2'. Hegyi Cs. E. montanum. L. 25,7 Levelei láncsások, hegyök fele' lassanként elkeskenyedök^ éioélüek vagy fogasoltak, ékalaku vállnkkal a szárára nőt- tek ; szára hengeres, kissé szőrösödő ; ostorindája fon- nál alakú; bibéje bunkós; virága halvány piros vagy fejér Mocsárokban és turfás tereken. •^. Jun.-Jul. '/2-^'2'. (Derécze.) Derécze Cs. E. palustre. L, 3. SZIROMPÁR. Circaea. L. Levelei tojásdadok, kissé szíves válluak, kikanyargatott fogasok, szörösödők, nyelesek ; fürtje szárhegyi ; fejér szirmai kicsípettek. — Nedves ligetekben, a Duna szi- getein. Jul.-Oct. 4-6". (Varázslúfú.) Varázs Sz. C. luteticma. Z. 101. Rend. Toborostafélék. Halorageae. R. Br. 1. USZSZAKÁL. Hippiiris. L. Levelei szálasok, levélgyürüi 8-12 levélből állanak ; tenyészszervei, később termései, levelei tövén vannak, — Álló és lassan folyó vizekben, árkokban. 2|. Maj.- Aug. 3-11". (J'ízi lófarlí.) Lófark U. H. vulgáris L. 2e TÓBOROSTA. Myriophyllum. L. 1. Gyűrűben álló levelei szárnyason hasogattak, sallangjai sertealakuak ; gyűrűs-füzéres virágzata hónalji ; mur- vái fésűalakulag szárnyason hasogattak, virágainál hosz- szabbak. — Mocsárokban, árkokban. — ^ . .lun.-Aug. Gyürüs T. M. verticillatwn. L. 2. Levelei gyűrűsek, szárnyason hasogattak, hasábjai ser- tealakuak ; virágzata gyűrűs , gyűrűi füzérformák, fiatal füzérei felállók ; felső murvái épek, az alsók levagdaltak. — Az előbbivel. 2\. .Jul.-Aug. Fűzéres T. M. spicatum. K. 17 258 3. SüLYOM. Trapa. L. Lábbó levelei kóta, a víz alámerültek czérnaalakuak ; fehér virágai hónalj iak ; kocsányjai gyapjasok ; termése 4 szarvú makk, szarvai kúpos vastag tövis üek. A, Tisza és Zagyva kiöntéseiben. 0. Jun.-Jul. Termését tavasz- szal szedik. {Suhjom ; vízi dió ; vízi gesztenye.) Csemege S. T. natans. L. 102. Rend. Fűzényfélék. Lytlirariaceae. Juss. 1. LOCSAHÚR. Peplis. L. Szára lecsepült; levelei ellenesek, visszás-toj ásdadok, nyelesek ; >irágai hónaljiak, magánosak, verhenyesek. — Ártéri berkekben, kivált a Tisza körül. 0. Jun.- Sept. 3-12". Henye L. P. porUűa. L. 2. FÜZÉNY. Lythrum. L. , Virága magános, hónalji ; levelei ellenesek, a legalsó- kat kivéve, szálas-láncsások; porodája 5-6; szirmai lehullok; csészéje tövén áralaku igen kurta 2 murva van. — Ártereken, nedves réteken, mocsárok körül. 0. Aug.-Sept. V2-IV2. Alacsoii F. L. HyssoppifoUum. L. Virágzata gyürüs, hosszú füzért alkot ; alsó levelei elle- nesek ; virágai 12 porodások. 2. , Levelei láncsások, vállban szívesek, nyeletlenek ; füzére egészen gyürüs virágzatból áll ; csészéje fogai válto- gatva hosszabbak ; virága piros. — Vizenyős helye- ken, füzesekben, nádasokban. ^■. Jun.-Sept. 1-4'. {Füz- lerelü fú ; piros fűzény.) Réti F. L. Salicaria. L. Levelei láncsások, vállban lekerekítettek ; virágzata alól gyürüs, a felsők váltogatok ; csészéje fogai egyenlők. — Az előbbivel. 2|. Jun.-Sept. 1-3'. Vesszös F. L. virgatum. L- 259 3. JÉZSAFA. Philadelplms. L. Levelei körkörösek, kihegyezettek, fürészesen fogasol- tak, felső lapjaikon kopaszok, alól kurta szó'rűek ; virágzata fürtös ; csészéje metszetei kihegyezettek ; bibeszára 4 hasábu, porodáinál kurtább, Mivelik, itt- ott elvadulva. '^. Maj.-Jun. 3-6'. (Olasz jázmin.) Korona J. P. coronarius. P. 103. Rend. Almafélék. Pomaceae. Jttss. 1. BIRS. Cydonia. Tourii. Levelei tojásdadok, tövön tompák, éx)élűek ; alsó lapjai- kon csészéikkel egj^ütt molyhosak ; virágai magáno- sak.— Szöllök gyepuiben.l3.G-lO'. {Birs v.hüs alma.) Közönséges B. C. milgaris. Pers- 2. KÖRTEFA. Pyriis. L. 1. Bibeszárai szabadok ; termése alsó része felé elkeske- nyedö ; levelei tojásdadok, akkorák, mint a virága kocsányjai, apró fürész foguak. — Erdőkben, ligetek- ben. ■^. Maj. 2-3°. Tatl K. P. commimis. L. 2. Bibeszárai tövön összenőttek ; termése kocsányja körül bemélyedett ; levelei tojásdadok, kurtahegyűek, ko- paszok vagy alól molyhosak, nyelei felényiek; mint a levelei. — Erdőkben. I3. Mfij. 2-3^ Yaűalma K. P. Malus. L. 3. BEREKENYE. SorbíJS. L. 1. Levelei páratlan szárnyasok. 2. Levelei tojásdadok vagy karélyosok. 3, 2. Fiatal levelei bolyhosak, az idősek kopaszok ; levélkéi hegyes fűrész esek ; bimbói kopaszok, ragacsosak; virágzata bogernyős termése körfcealaku. — Mivelik, vadon ritka. I3. Maj.-Jun. 3-4°. (Bevelienye; Mrlócza.) Fojtós B. S. domestica. L. 17* 200 Fiatal levelei bolyhosak, az idősbek kopaszok, levélkéi hegyes fürészfoguak ; bimbói molyhosak ; virágzata ágas-bogas ernyő ; termése gömbalaku, veres. — Er- dőkben. 1^. 2-3^. CVeres herelíoiije ; piros Icutyacse- resznye.) Veres B. S.aiicuparia. L, 3. Levelei kétszer fűrészesek, vagy alig karélyosak, fürész- fogai és karélyai levele közepétől válla felé kissebedők, alól molyhosak ; virágzata sátorozó ; termése veres vagy sárgás. — Hegyi erdőkben. "^. Maj.-Jun. 2-3°. Lisztes B. S. Ária. Crantz. Levelei tojásdad karélyosak, kifejlett korukban kopaszok, karélyai kihegyezettek, egyenetlen fürészesek, alsó karélyai a felsőbbeknél nagyobbak ; virágzata sáto- rozó, kocsánykái szörösödők ; körkörös termései barnák. — Ligetekben, bozótokban. Vj. Maj. 2-3°. (Barlxócza.) Barkócza B. S. tonninalís. Crantz. 4. NÁSZPOLYA. Mespilus. L. Levelei láncsások, épek, alól molyhosak ; virágai magá- nosak, csészéje metszetei bokrétájánál hosszabbak. — Mivelik, itt ott vadon. 2\. Maj. 1-2°. {Ndszpolya ; noszpolya ; miszpulya ; lásponya.) Borízű N. ilf. germanica. L. 5. GALAGONYA. Crategus. L. 1. Virágai egy bibeszárnak ; veres termése egy magvn ; virága kocsányja gyapjas, csészéje metszetei letürem- lettek s csészéje csövére lapultak ; levelei mélyen 3 metszetüek ; fája tövises. — Erdőkben, bokrokban, bőven. "tj. Apr.-Maj. 6-18'. Egymagu G. C. monogyna. L. Virágaiban egy bibeszárnál s terméseiben egy magnál több van. 2. 2. Bibeszára rendszerint 2-3 ; veres termése 2-3 magú. kocsányjai kopaszok ; levelei kisebb bevágású 3 karé- 20 1 lyiuik ; fája tövises. — Elrdőkben, bokrokban, gyepük- ben. "5. April.-Maj. 6-18'. (Galagonya.) Csere G. C. oxyacantha.L. Bibeszára 5 ; fekete fénylő termése 5 magú ; kocsányjai és ágai molyhosak : csészéje metszetei hegyesek, alig hátrahajlók. — Csepel szigetén a Duna partjain. I3 . Maj. 6-18'. Fekete Ct. C. nigra. W. K. 104. Rend. Rózsafélék. Rosaceae. Juss. 1. RÓZSA. Rosa. L. 1. Csészéje aljába zárt maghonai kocsány katlanok ; csé- széje metszetei szárnyason hasogattak, kurtábbak, mint a bokrétája, letüremlettek. végre lehullok ; bokrétája sötét piros ; kocsányjait és csészéit ikrás serték fedik ; levélkéi körkörösek vagy kerekdedek, alsó lapjaikon kissé érdesek; pálhái szálas hosszukások; virága alatti leveleivel egyenlők ; idei fáján egyenetlen, tömött fulánkjai közt ikrás serték vannak. — Hegyi réteken, ligetekben és erdőkben. '|j. Maj.-Jun. 6-12". Tarka R. B. gallica. L. Csészéje aljába zárt maghonai kocsánykások. 2. 2. Maghonai kurta kocsánykájuak ; csészéje metszetei épek, felényiek, mint a szirmai, szálas kihegyezettek^ állandó csészéje metszeteivel borított termései lapos golyóalakuak, bőrnemüek; fulánkjai egyenetlenek ár- és sertealakuak, egyenesek; 6-9 levélkéje kerekded vagy tojásdad, egyszerűen vagy kétszer fürészeltek, — . Hegyeken, bozótokban, útfeleken. 1}. Maj.-Jun. 2-3'. Tompalevelü R. B. pimpindUfolia. D. C. Maghonai kocsánykái olyan hosszuk, mint a maghonai. 3. B. Fulánkjai egyenesek, tövön lapítottak ; levélkéi szürke- zöldek, körkörösek vagy tojásdadok ; virága alatt álló levelei pálhái kiszélesedettek, körkörösek ; porczogós 262 termése kerekded ; virága halvány rózsaszínű. — Bo- zótokban, kivált a szöllők gyepüiben. ■^. Maj.-Jul. Borzas R. JR.tomentosa. L. Fiüánkjai sarlóalakuak. 4. 4. Levélkéi körkörösek, éles fürészfoguak, felső fürészfo- gai összetartok ; csészéje metszetei szárnyason hasogat- tak, csaknem akkorák, mint a bokrétája ; termése ke- rekded vagy körkörös, porczogós ; fája teteje ivalakuan meghajlik. — Bozótokban, ligeteken. "^. Maj.-Jul. Csipke E. B. canina. L Válfajai: a.) Levele nyelei, kocsányjai és csészéje csöve kopasz : canina vulgáris, h.) Levele nyelei, le- vélkéi kocsányjai szőrösek : canina dumetorum. c.) Kocsányjai ikrás, keményszörüek ; levelei kopaszok , szőrösek; csészéje csöve kopasz v. ikrás szőrös; canina collina. d.J Levelei és levélkéi alól, vagy mindkét oldalon ragacsosak, ikrások ; kocsányjai és csészéje csövei kopaiszok : canina semmim. Levélkéi körkörösek, rozsdaszín ikrások, kétszeres hegyes fürészfoguak, fürészfogai szélly eltartók ; termései ke- rekdedek, porczogósak. — Bozótokban, bokrokban. "Ij. Maj.-Jul. Rozsdás R. R. ruhiginosa. L. 2. SZEDERJ. Rubus. R. 1. Szára felálló, ágas, cszerjésedő ; levelei szárnyasok, a felsők hármasak ; szirmai visszás-tojásdadok, ékalakuak ; csészéje letüremlett. — A visegrádi és sz.-kereszti magas erdőkben. '^. Maj.-Jun. 3-5'. {Malma.) Málna Sz, B. Idaeiis. L. Szára ívalakulag meghajolt v. henyélő. 2. 2. Virágzata bugás ; szirmai tojásdadok s csészéje metsze- teivel együtt széllyeltartók ; termése fényes ; termése csészéje letüremlett ; levelei Ötösek-hármasok, alól fejér molyhosak. — Erdőkben, szántóföldeken. 1). Maj.-Jul. Hajtásai néha 15-20'. Seregély Sz. B. fruticosus. L. 263 Válfajai : a.) Levelei alól zöldek, szőrösek : M. coryli- folius. Sm. b.J Levelei mindkét lapjokon molyhosak : E. temontosus. Borl'h. Virágzata sátorozó. 3, 3. Levélkéi csaknem kerekdedek, egyenetlen fürészesek, felül barázdoltak, alól fejér molyhosak, levelei 3-sok, ritkán 5-sek ; kocsányjai és csészéje fejér molyhosak és ikrás gyapjasok ; termése apró, fekete. — A budai és váczi erdőkben ritkább, a síkon fekvő szántófölde- ken és bozótokban. ^■. Maj.-Jun. Hajtása 1-3'. Mezei Sz. B. agr estis. W. IC Levélkéi szíves-tojásdadok. 4. 4. Lecsepült szára és termése kékes hamvas, vékony fu- lánkjai ziláltak ; levelei ^3-masok, ritkán 5-sek, levél- kéi kétszer fürészesek, alól alig szörösödők ; felálló kocsányjai és csészéi ikrásan szörösödők ; termése nagy és hamvas. — Szántóföldeken, árokpartokon, bozótokban. 2|. Jun.-Jul. (Szeder j.) Hamyas Sz. B. caesius. L, Szára piros és ikráson borzas. 5. 5. Levelei 5-sek és 3-sok is ; levélkéi kétszer-fürészesek, alól szörösödők ; sátora tömötten álló fulánkjaitól bor- zas ; felálló kocsányjai és csészéje is ikráson borzasok ; termése verhenyes fekete. — Magasabban fekvő er- dőkben. 0. Jun.-Jul. Borzas Sz. B. liirtus. W. K, Levelei 3-masok, levélkéi hegyesek, kétszeres szálkás- fűrészesek, borzasok; felálló kocsányjai és csészéi ikrás-borzasok ; termései verhenyes feketék. Az előb- bitől csak leveleinél fogva különbözik. — A budai, váczi és sz. -kereszti erdőkben. ■^. Jun.-Jul. Ikrás Sz. B. glanclulosus. Bell. 3, SZAMÓCZA. Fragaria. L. 1. Kocsányján levő szőrei felfelé állók vagy hozzála- pultak. 2. 2G4 Kocsányján levő szőrei vízirányosan elállók ; termése ; csészéje nagyon kinyílt, v. letüremlett ; bokrétája igen nagy, gyümölcsöt termő virágai porodbíi húsos vacz- kával egyenlők, terméketlen virágaié vaczkánál két- szerte hosszabbak. — Erdőkben, kivált vágásokon. 4. Maj.-Jul. 1-1'V. Kerti Sz. F. elatior. Ehrh. 2. Csészéje terméséhez lapult. 3. Csészéje termésétől elálló, vagy letüremlett; porodái alig akkorák, mint húsos vaczka. — Erdőkben, vá- gásokon bőven. 2].. Maj.-Jul. 3-6". Földieperj Sz, F. vesca. L. 3. Termései gömbalaknak, aprók ; terméketlen virágai po - rodái vaczkánál kétszerte hosszabbak. — Száraz he- gyeken és homoki réteken. 24.. Maj.-Jun. Az előb- binél alacsonyabb. Csattogó Sz, F. collina. Elirh. Termései kúpalakuak. ananászszaguak, nagyok ; levélkéi felül csaknem kopaszok. — Mivelik kertekben. 2f. Maj.-Jul. 6-12". Ananász ^z,F. ffrandiflora. Fhrh. 4:, PIMPÓ. Potentilla. L. 1. Alsó levelei páratlan szárnyasok. 2. Levelei tenyeresen 3-5-sek. 4. 2. Virága fejér, visszás-tojásdad szirmai csészéjénél hosz- szabbak ; felálló szára pirosas, felül villás ; felső le- velei 3-masok, szőrösödők, egyenetlenül bevagdalt fű- részesek; pálhái épek. — A visegrádi sziklákon. ^. Maj.-Jun. 1-2'. Kövi P. P. rupestris. L. Virága sárga. 3. 3. Szára indanemű, legyökerező, levélkéi hosszukások, éles fürészfoguak ; szárán levő pálhái sokmetszetűek, hártyások ; kocsányjai hónaljiak, gyapjasok, egy virá- guak. — Vizenyős réteken és legelőkön. 2\. Maj.-Sept. (Fípefü ; ludpázsit ; fejér v. ezüstös hátufú ; vadvarádics.) Liba P. P. anserina. L. Szára henyélő, két-két águ ; levélkéi hosszukások, be- vagdalt fűrészesek, a felsők nyélre futók; virágai ma- ti (55 gánosak, kocsányjai virágzás után liátra kunkorod- nak. — Vizenyős helyeken, szántóföldeken. 0. Jun- Aug. 3-12". Henye P. P. supina. L. 4. Virága fejér. 5. Virága sárga. 6. o. Törzse gyökerező; szára vékony, felegyenesedő tőleve- lei 5-sek, levélkéi hosszukás-láncsások, vállban elkes- kenyedök, felül kopaszok, alól és élőkön selymes-sző- rösek, elől fürészesek, fogai hegyesek, összetartok; porodái és makkocskái kopaszok, ez utóbbiak kötő- iékök felől szőrösek. — Hegyi gyepeken, ligetekben Buda körül. 2|. Maj.-Jun. Fejér P.P. alha- L. Töve henyélő, néha gyökerező ; szára vékony, lecse- pült; tőlevelei 3-sok, levélkéi kerekded-tojásdadok, csonkák, felül csaknem kopaszok, alól gyapjasok, a középsők elől, az oldaliak csaknem a vallóktól kezdve fürészesek; makkocskái kötőlékei felől szőrösek. — Terméketlen dombokon, bozótokban, erdőszéleken, Sz.- Endro s Vácz vidékén. 2].. April-Maj. 1-4". Szamóczás P. P. Fragariastrum. Ehrli. 0. Csészéje 8 metszetű; bokrétája 4 szirmú; szára fel- álló vagy henyélő, de nem gyökerező ; levelei nyeletle- nek vagy kurtanyelüek, o-sok, az alsók néha 5-sek ; pál- hái 3 - sok metszetüek. — Erdőkben, bozótokban, szá- raz és nedves réteken. 2\. Jun.-Aug. 6-18". Tiinpó P.P. Tormentilla. SiUliorij. Csészéje 10 metszetű; bokrétája 5 szirmú. 7. 7. Szára indaalaku, lecsepült, bütykein gyökerező ; levelei 5-sek. köztük azonban vannak 3-sok is ; levélkéi hosz- szukás visszás- tojásdadok, felül kopaszok, alól lela- 13ult szőrüek, csaknem a válluktól fürészesek; mag- vacskái szemcsésen érdesek. — Legelőkön, réteken, ugarokon, kivált nedves helyeken. 4. Mart.-Sept. (jMeveU fű.) Terjedő P. P. reptans. L. Szára felegyenesedő vagy felálló. 8. 2G6 8. Szára földön fekvő s többnyire gyökerező törzséről egyenesedik fel. 9. Szára tövéről indulva felálló vagy felegyenesedő ; teteje bogernyősen ágas és sokvirágu. 10, 9. Alsó levelei 5-sek, nyelei szárával együtt szürke moly- hosak ; levélkéi hosszúkás visszás-tojásdadok, cson- kák, mélyen fürészesek, fürészfoga mindkét oldalon leginkább 4 van; legalsó pálhái keskeny - szálasok ; magvai alig ránczosak. — Minden hegyi és homoki réten a legközönségesebb. 2|.. Mart.-Jul. Híímvas P. P. cinerea. Clair. Levelei 5 — 7-sek, levele nyelei szárával együtt durva- szőrösek ; levélkéi hosszúkás ékalakuak, mélyen fü- részesek, csonkák ; magvai ránczosak. — Hegyi gye- peken, ligetekben és a homokon. 2]., Maj.-Jun. Czériiás P. P. opaca. L. 10. Levelei mindkét lai3Jaikon egyenlő szinüek, 5— 7-sek, le- vélkéi hosszukások, vállban ékalakuan elkeskenyedők, durva fürészfoguak ; szára felálló durvaszőrü, púpon ülő hosszabb szőrei közé kurta ikrás szőrök is vegyül- tek ; virága világos sárga; halvány ormóval szárny- formán kerített magvai kiülő ránczosok. — Száraz hegyi és síki réteken, kivált kövér homokföldeken. 4. Jun.-Jul. 1-2'. Egyenes P. P. rccta. i. Válfajai: a) Levelei és pálhái bevagdalt fürészesek, czitromszinü virága alig ér ki a csészéjéből. P. ohscura. h) Pirosolló, felálló, szőrös, levelei metszetei fogason fürészeltek ; szálas-láncsás, pálhái épek ; kénkőszínü szirmai csészéjével egyenlők : P. püosa. hj Levelei met- szetei sallangos-szárnyas szabásnak ; aranj^színü szir- mai csészéjénél nagyobbak: P.laciniosa. Levelei kétszínüek, alól fejér vagy szürke molyhosak, fe- lül zöldek, lelapult szőrüek vagy csaknem kopaszok. 11, 11. Szára felálló vagy lefekvő tövéről felegyenesedő, puha gyapjas és egyszersmind molyhos ; levelei 5-sek, levél- 267 kei hosszúkás láncsások, ránczos magvát fonalalaku vékony ormó keriti körül. — A Széchenyi hegyi nyílt réteken és szántóföldeken ritkább, gyakoribb a Sorok- sár felé eső kövér gyepeken. (F. canescens. Bess. P. ascendens. Kit.) Felegyenesedő P. P. inclinata. Vili. Szára felegyenesedő, molyhos ; levelei 5-sek ; levele el- keskenyedett épélű vállú s visszás-tojásdad, mélyen bevagdalt fűrészes, vagy szárnyason sallangos, éle be- göngyölödött, alól fejér molyhos ; ránczos magva pré- metlen. — Dombokon, verőfényes réteken, száraz gye- peken, sőt berkekben is. 2\. Maj.-Jul. V2-IV2'. Ezüstös P. P. argentea. L^ 5. CZIKLÁSZ. Geum. L. 1, Alsó levelei félbeszárnyasok, a felsők hármasok ; csé- széje letüremlett ; sárga szirmai visszás-tojásdadok ; magvai szőrösek, magva kalászai 2 czikküek, alsó czikke kopasz s ennél a négyszerte nagyobb felső czikk töve szőrösödő ; gyökere jóféle szegfű szagú. — Bozótokban, erdőkben, gyümölcsösökben. 2\. Maj.- Jun. '/2-2'. (Gyönibéres gijőkér ; szegfússagu gyökér; erdei szegfii.) Szegfüszagu Cz. G. urbamiw. L. 2. Alsó levelei félbeszárnyas csonka szárnyasok, melyek 5 karélyosnak látszanak, fürészesen-csipkések, szárleve- lei 3 karélyuak, bevagdalt fogasok ; sárga szirmai ha- rangalakuak csészéjénél nagyobbak, lehullok ; egytagú magvai magva kalászaival együtt gyapjasok. — A pi- lisi magasabb hegyek árnyas berkeiben. 2Ji^. April.— Maj. '/2-r. (Waldsteinia geoides. W.) Karélyos Cz. G. montanum. L. 6. PÁRLÓ. Agrimouia. L. Levelei csonka-tollas szárnyasok, fűrészes levélkéi alól szürke kurtaszőrűek ; virágzata hosszú füzér ; sárga szirmai tojásdadok ; termése csészéje visszás-kup- alakú, hosszában barázdolt, puha horgas sertéjü. — Száraz réteken, gyümölcsösökben, bozótokban. 2^. Maj.-Aug. 1-3'. (Fárlófú ; apró hojtorján,) Bojtorjáiios P. A.Eupatoria.L. 7. BAJNÓCZA. Spirea. L. 1. Levelei csonkatollas szárnyasok, levélkéi tojásdadok, épek, a végső nagyobb, tenyeresen 3-5 metszetű ; vi- rágzata bogernyös ; kopasz tokja összekunkorodott. — Nedves réteken, vizek partjain. -SLf.. .Jun.-Aug. 2-4'. (Legyezőfú ; borvirág.) Legyező B. S. Ulmaria. L. 2. Levelei csonkatollas szárnyasok, levélkéi hosszukások, szárnyason bevagdaltak ; virágzata bogernyös ; szörö- södö tokjai egymáshoz lapultak ; gyökere gumóitól kolonczos. — Minden réten bőven. -2f. Maj.-Jun. 1-1^2'. Kolonczos B. S. FiUpeudula. L. 8. CSÁBAIR. Poterium. L. Szára szegletes, verhenyes ; termése csészéje kemény, hálózatosán ránczos, 4 ormóju, ormói tompák ; levelei páratlan szárnyasok, levélkéi kerekdedek, fürészesek. — Heg3'i és homoki száraz réteken. 2|. Maj.-Jun. 1-2'. (Csáhair ; pimpinel.la.) Vérfejü Cs. P. sangvisorha. L. 9. YÉRFÖ. Saugvisorba. L. Füzére tojásdad-hosszúkás, barna jnros ; 4 porodája csé- széjével egyenlő magas ; levelei szárnyaltak, levélkéi szíves-hosszudadok. — Vizenyős réteken. 2].. Jun.-Aug. 2-3'. (Vérfü.) Orvosi V. S.officinaUs. L. 105. Rend. Mondolafélék. Amygdaleae. Juss. 1. MONDOLA. Amygdaliis. L. 1. Levelei láncsások, ikrás fűrészfoguak, levele nyelei fel- ső részén ikrások, akkorák, mint a levele keresztmet- 209 szete vagy valamivel hosszabb ; csészéje harangalnkii ; csontára héja lyukacsos. — Kertekben, szöllökben mi- velik, I3. Kora tavaszszal. 2-3"^. (Mondőla.) Csemege M, A. comnmnis. L. 2. Levelei láncsások, kurta nyelőkre keskenyedettek, ikrá- son fürészesek, vállban épélüek ; csészéje hengeres ; csontára héja nem lyukacsos. — A Széchenyi-hegyen, a Farkasvölgyön s Vácz körül. '^. April. 1-2 '/2'. (Hmuiaharaczlv.) Hanga M. A. nana. L. 2. BARACZK. Persica. Toiirii. Levelei szálas-láncsások, hegyes fogakkal fürészesek, kurtanyelüek ; vii]ágai kocsánytalanok, világos rózsa- színűek. — Kertekben. I3. Kora tavaszszal. 1-2". (Szőrös haraczlv.) Őszi B. P. vulgáris . ^lUL 3. SZILVA. Prunus. L. 1. Virága kocsányjai igen kurták, gyümölcse mélyedésébe zártak ; tojásdad levelei alig szívesek, kihegyezettek, kétszer fürészesek, nyelei ikrások. — Mivelik ker- tekben. I3. l-2'\ (Apró fajtáit tengeri &arac^^'-nak hívják.) Kajszíiibaraczk Sz. P. Armeniaca. L- Virága kocsányjai hosszuk ; termése ko^^asz, hamvas. 2. 2. Ágai tövishegyüek, ágacskái szörösödök vagy sely- mesek. 3. Ágai kopaszok, tövistelenek. 4. 3. Bimbói egyviráguak. magánosok, v. kettősek, v. hárma- sok ; levelei körkörösek vagy széles láncsások ; cson- tára golyóalaku, felálló. — Gyepükben, bozótokban, szántóföldek barázdáin, "t; . April-Maj. 2-'3'. (Kölcény ; Völ-énytöcU.) Kökény Sz. P. Spinosa.L. Bimb5i leginkább két viráguak, kocsányja finomul szö- rösödő, ágacskái selymesek ; levelei körkörösek ; cson- tára golyóalaku, lefüggő. — Mivelik. 1^ . April-Maj. 1-2'^. (KöUngszüm.) Közép Sz. P.insititía. L. '270 4. Bimbói leginkább két virágnak ; kocsányjai szőrösödők ; levelei körkörösek, csontára hosszúkás, függő. — Mi- velik. -íj. April-Maj. 1-2". (Szilvafa.) Kerti Sz. P. domestica. L. Bimbói egy virágnak ; kocsányjai kopaszok ; levelei kör- körösek ; csontára veres, golyóalaku, lefüggö. — Mi- velik. '\y April-Maj. Cseresznye Sz. V. cerasifera. Ehrh. 4. MEGGY. Cerasiis. FI. vett. Hartn. 1. Virágzata fürtös vagy sátorozó. 2. Virágzata csomóalakn, ernyős vagy kettős. 3. "2. Fürtje legfüggö ; levelei körkörösek, csaknem kétszer fürészesek, kissé ránczosak, nyáron leliullók, nyelei ikrások. — Mivelik, azonban magas helyen fekvő erdők- ben is található. 13. Maj. 1-2'. (Kutya-, vad-, gerezdcs cseresznye; zelnicze.) Zelnicze M. C. Padus. B. C. Sátora kocsányos, egyszerű ; levelei kerekded-tojásdadok, kissé szívesek, tompa fűrészfoguak. — Gyepükben, erdőkben, sziklákon. I3. Maj.-Jun. 4-8'. Saj M. G. Malialel). L. 3. Levelei nyele tövén két ikra van ; levelei körkörösek, kihegyezettek, kissé ránczosak, alól szőrösödők ; gyöke- rei sarjakat nem hajtanak. — Erdőkben. I3. Apr.-Maj. 0-2P. (Fnmus avium. L.) Cseresznye M. C. dulcis. FI. vett. Levelei nyele tövén nincs ikra. 4. 4, Levelei laposak, ko^Daszok, fényesek, bőrtapintatuak. körkörösek, mind kihegyezettek ; szirmai kerekdedek ; gyökere sok sarjat hajt. — Mivelik, gyepűkben vadon. I3 . Apr.-Maj. 1-2°. Sayauyu M. C. acida. FI vett. Levelei laposak, kopaszok, fénylök, kissé bőrtapintatuak, a felsők hosszukások v. láncsások, kihegyezettek, oldali rügyei visszás-tojásdadok, lekerekített tompák ; szir- 271 mai hosszúkás visszás-toj ásdadok ; gyökere sarjakat hajt. — Szikhíkon ; bozótokban. '^ . Apr.-Maj. ^2-^/2'. (Vadmeggy.) Cseplesz M. (\ Chamaecerasus. Hőst. 106. Rend. Pillangósok. Papilionaceae. L. 1. JENESZTER. Spartium. L. Ágai hengeresek, ellenesek és váltogatok, zöldek, üres belüek ; levelei magánosak, láncsások ; sárga virágai az ághegyeken vannak. — Mivelik, a pesti városliget- ben. "I3. Maj.-Jun. 3-6'. f Jeneszter. J Szagos J. S.jímceum.L. 2, REKETTYE. Oeuista. L. 1. Csészéje felső ajaka 2 kurtafogu, az egész csésze lela- ]pult szőrrel fedett ; kocsányjai egy csomó levéltől kör- nyezve magánosan vagy többen oldalt állanak ; virágai kopaszok ; levelei hosszúkás láncsások, alsó lapjokon és élőkön lelapult szőrüek. — Mész sziklákon és lige- tekben Buda körül. V). Jun.-Jul. l-l'/2'. Heiiyélö R, G.procumbens. W.l{. Csészéje felső ajaka 2 hasábu. 2, '2, Virága kocsányjai oldaltállók ; magánosan vagy többen vannak egy levélcsomó által környezve ; vitorlája és csólnakja selymes szőrös ; szára henyélő vagy felegye- nesedő ; levelei hosszúkás láncsások, alólról, ágai-, kocsányjai- és csészeivei együtt lelapult szőrüek. — Hegyi és homoki száraz réteken. "Ij. Maj.-Jun. 3-8". Szőrös R, G.inlosa. L. Virágzata fürtös. 3, 3. Szára lefekvö, kurta törzséről felálló, mélyen barázdolt, kopasz, felül szőrösödő ; levelei láncsások v. körkörö- sek, élőkön szőrösödők ; virága és hüvelyei kopaszok. — Hegyi és homoki száraz és nedves réteken bőven. I3. Jun.-Sex^t. 1-2'. (Sárga festőfű ; nyuJrekettye.) Nyúl R. G.tiuctoria.L. Szára hengeres vonalozott, s leveleivel együtt ritka dur- vaszörü ; levelei láncsások, körkörösek, v. tojásdadok ; virága kopasz ; hüvelye tömött, durva szőrrel borított. — Budán a hegyi s erdei gye^Deken, különösen a Far- kasvölgyön. I3 . Jun.-Jnl. 6-18". Szöszös R. G. ovata. W. K. 3. ZANÓT. Cytisiis. L. 1. Cse'széje harangalaku, szélesebb, mint hosszabb ; virág- zata leveletlen fürt. 2. Csészéje csöves ; virágzata szárhegyi gombban vagy oldali csomóban van. 3. 2. Gazdag virágú fürtjei lelapult szörűek, lefüggők ; hár- mas levele levélkéi körkörösek, felül kopaszok, alól lelapult szörűek ; hüvelei selymes szörűek. — Mivelik kertekben, t). Maj. 1-1^/2^ Fái Z, C Lahurmm. L. Gazdag virágú fürtjei felállók, kocsányjai és csészéi le- lapult szörűek ; csészéje kurta, harangalaku ; virága kopasz ; hármaslevele levélkéi visszás-tojásdadok v. lela- pult szörűek. Ligeteken, bokrokban a homokon is. "5 • Jul.-Aug. 2-4'. Feketéllő Z. C. nígricans. L. 3. Szára henyélő, igen ágas, ágai felegyenesedök, levelei- vel együtt ritkás szörűek; 2-4 virágból álló szárhegyi ernyője van; kocsányjai murvások. - Verőfényes dom- bokon, erdei réteken, bokrokban. I3. Maj.-Aug. 1-3'. Henye Z. C. supimis. L. Válfaja : a homokon termő kisebb és keskenyebb levelű Kétvirágu Z. C. Uflorus. W. K. Szára felálló, vagy tövön megdűlő. 4. 4. Szára sokágú, gyapjas ; levélkéi láncsások, szálkahegyűek, mindkét oldalon selymes szőrösek ; virágzata szár- hegyi ernyős gomb; csészéje hosszúkás, durva szőrű- — Ligetekben, bokrokban, hegyi és homoki réteken. "I3. Jul.-Aug, 1-3'. Buglyos 7j,C.aHStriacus.L. 273 Szárai sugárok, felfelé és széllyelálLík, csaknem egyen- lők, ágai és levelei széllyelnyílt durva szörüek ; levél- kéi visszás-tojásclaclok vagy visszás-tojás dad láncsások, gyapjasok ; virágzata szárhegyi ernyős gomb ; csészéje hosszúkás, gyapjas. — Az előbbivel, de ritkább. I3. Jnl.— Sept. 1-2'. Cromlbos Z. C. capitatiis L. 4:. IGLICZ. Ououis. L. 1. Szára henyélő, tövön gyökerező, gyapjas ; felegyenesedő ágai hegyei tövisesek ; virágai hónaljiak, magánosak j hüvelye felálló, tojásdad, csészéjénél kurtább ; virága piros. — Legelőkön, réteken, szántóföldeken. I3 . Jun.- Sept. 1-2'. Terjedő I. 0. repens. L. Szára felálló vagy felegyenesedő. 2, 2. Ágai tövistelenek ; levelei csészéjénél kurtábbak, levél- kéi visszás-tojásdadok, fogasok, ikrás szőrösek ; pálhái láncsások, kihegyezettek, éles foguak ; felálló hüvelye tojásdad, gyapjas ; virága sárga. — A városligetben Sashegyen és a budaörsi sziklákon. ^. Jun.-Jul. 2-6". Sárga I. 0. Cohimnae. ATI. Ágai tövisesek. 3. 3. Szárán egy sor gyapjas szőr van, cigai tövesei leginkább párosak ; hónalj i virágai magánosak ; levélkéi tojásdad hosszukások, pálháikkal együtt fogasok, kopaszok ; hüvelyei tqjásdadok, felállók, akkorák vagy hosszabbak, mint a csészéje ; virága piros. — Legelőkön, réteken, szántóföldeken mindenütt. 2\. Jun.-Sept. 1-2'. (Iglícze- V. gerUcze-tövis ; ökörcjúzs ; elceakadúly ; szamártövisj Töyises I. 0. spinosa. L. Szára gyapjas, hónalji virágai kettősek, ága hegyein tömött füzéresek ; levélkéi tojásdadok, pálháival együtt fogasoltak, ikrás szőrösek ; hüvelye felálló, tojásdad, csészéjénél kurtább ; virága halvány piros. — Réteken, kivált vizenyős helyeken, a, megye síkjain. 2f, Jun.- Sept. 1-3'. (Balibüzil töris.J Bűzös I. 0. liircina. L. 18 274 5. SZAPüKA. AuthyUis. L. Szárhegyi virágzata kettős gombu ; galléros levelei szár- nyasok, levélkéi egyenetlenek ; csészéje hasas, ferde nyílású. — Száraz hegyi és homoki réteken. 2^. Maj.- Aug. 6-18". (NyuTJierefű.) Nyiil Sz. A. Vulneraria. L. 6. CSIGACSŐ. Medig-ago. L. 1. Hüvelyei csaknem gömbalaku, csigamódra ötször teke- redett, éle kétsoru, tövises, tövisei horgasok ; pálhái tojásdadok, kurta foguak, a felsők csaknem épélüek; levélkéi alsó részén fogasoltak , szőrösödők ; virágai aiorók, sárgák. — Száraz réteken, a homokon bőven. 0. Jun.-Sept. 4-12". Ficzi Cs. M. minima. L. Hüvelye egyszer vagy többször csigamódra tekeredett, vagy sarlóalaku, hüvelye tövistelen. 2. 2. Hüvelye közepén nyílt. 3. Hüvelye közepén be van záródva. 5. 3. Hüvelye sarlóalaku ; vagy egyszer tekeredett, szörösödö, vagy ikrás szőrös ; fürtje tömött , kurta ; kocsánykái csészéinél kurtábbak, virágzás után felállók ; pálhái tojásdad-láncsások , kihegyezettek ; levélkéi hegyök felé fogasok , fulánkos hegyűek ; virága sárga. — Száraz réteken, útfeleken, erdőkben. 2^. Jun.-Sept. 1-4'. {Sárlierep.) Sárkerep Cs. M. falcata. L . Hüvelye csigaalaku, 2-3 csavarodásu. 4. 4. Hosszúkás fürtje sok virágú ; kocsánykái csészéinél kurtábbak, virágzás után felállók ; pálhái tojásdad- láncsások, kihegyezettek ; levélkéi kicsípett hegyűek, fulánkosak, hegyök felé fogasoltak, az alsók visszás- tojásdadok, a felsők szálas ékalakuak ; virága kék. — Réteken, nagyban mivelik. 2f. Jun.-Sept. 1-3'. (Ln- czerna ; burgimdiai széna.) Kék Cs» M. sativa. L. Kurta fürtje 5-10 virágú ; kocsánykái csészéinél hosszab- bak vagy akkorák, virágzás után lekonyulnak; levélkéi kicsípett fulánkos hegyűek, az alsók ékalakuak, hegyök 27 5 felé kissé fogasok, a felsők szálas ékalakuak, épélűek; virága sárga. — Mészsziklákon, hegyi és homoki szá- raz réteken. 2|. .Jun.-Aug. 6-18". Cseplesz €s. 31. prostrata. Jacqu. 5. Füzéres virágzata sok virágú, tömött ; kocsánykái akko- rák, mint a levele ; hüvelyei vesealakuak, felfuvóclot- tak, hegyökön csavarodottak, ívesen erezettek, kopa- szok vagy szőrösödők ; pálhái tojásdadok, csaknem ép- élűek ; levélkéi visszás-tojásdadok, alig kicsípettek, elöl fogasok ; virága sárga. — Legelökön, réteken, vágáso- kon. 0. Maj.-Aiig. 6-18". Komlós Cs. M. lupuHna. L. Kocsányjai 1-3 virágnak, kurtábbak, mint levelei csigás hüvelyei kerekek, lencsealakulag lapítottak, mindkét oldalról domborúak, csavarodása, leginkább 6 ; pálhái szárnyason hasogatott serte sallanguak ; apró fiirész- fogu levélkéi szárával együtt kopaszok, az alsók visz- szás-szívesek, a felsők visszás tojásdadok. — A Sas- hegy keleti és déli lejtőin. 0. Jul. 6-24". Karikás Cs. 31. orlnciilaris. Ali 7. LEPKESZEG. Trigonella. L. Szára lecsepült ; levelei hármasok, levélkéi visszás-tojás- dad kótaalakuak, hegyesen fogasoltak ; virágzata 5 vagy több, ernyösen csomós; hüvelye szálas, ferdén erezett; szőrösödő ; virága apró, sárgás. — A Sz. -Gellért olda- lán, s a Duna bal partján eső homoki gyepeken. 0. Jun.-Jul. 2-6". Heverő L. T. monspeliaca. L. 8. MÉZKEREP. Melilotus. L. 1. Virágzata felálló, kerekded-tojásdad, tömött fürt; hüve- lye hosszúkás tojásdad, csőrös, hosszában erezett-csíkos ; levélkéi hosszúkás láncsások, éles fürészesek ; virága kék. — Hegyi réteken, erdőkben ; nem gyakori. 0. Jun.-Aug. 6-18". [Kerti vagy ssagos lóhere; molyfú.) Kék M. M. coerulea. Lam. 18* 270 Virágzata lefüggö megnyiüt fürt. 2. 2. Virága fejér, szárnyai akkorák, mint a csolnakja, a vi- torlájánál azonban kurtább ; hüvelye tojásdad, tompa, fulánkos hegyű, hálózatosán ránczos, kopasz ; alsó levél- kéi visszás-tojásdadok, a felsők hosszukás-láncsások. — Homoki gyepeken, útfeleken. Q. Jul.-Sept. 2-6'. Fejér M. M. álba. Desrousseaux. Virága sárga. 3. 8. Bokrétája szárnyai akkorák, mint a vitorlája, csolnak- jainál hosszabbak ; hüvelye tojásdad, tompa, fulánkos hegyű , keresztbe ránczos , kissé hálózatos , kojDasz ; alsó levélkei visszás-tojásdadok, a felsők láncsások. — Minden réten, legelőn, úton, útfelén. Q. Jun.-Sept. 1-4', {SomJwró ; dutkóró.) Soinkóró M. M. officinális. Desv. Bokrétája szárnyai vitolájánál kurtábbak, csolnakjánál hosszabbak; hüvelye tojásdad, hegyes, hálózatosán ránczos , felső forradásánál lapított, kopasz ; pálháí széles aljuak, bevagdalt fogasok, árhegyűek ; hosszú- kás láncsás levélkéi tompák ; élesen, csaknem tüskésen fürészesek. — A megye síkjain fekvő sóstavak és mocsárok mellett. 0. -Tun.-Jul. 1-3'. Fogas M. M. dentata. Pers, 9. LÓHERE. Trifoliiim. L. 1. Kerekded vagy hosszúkás fűzért vagy gojnbot alkotó virágai kocsánytalanok. 2, Kerekded vagy hosszúkás füzért vagy gombot alkotó virágai kurtább vagy hosszabb kocsányuak ; csészéje torka belől kopasz. 13. 2. Csészéje torka belől kopasz ; vitorlája lehulló ; termése csészéje felfúvódott. 3. Csészéje torkában belőlről egy kiálló vonal vagy szőr- kör nőtt. 4, 277 3. Szára gyökerező ; virággombja golyóalaku , melynek tövén egy sok hasábu gallér van ; hátán gömbalakulag felfúvódott termése csészéje hálózatosán erezett, sző- rös ; virága verhenyes fejér. — Nedves réteken és legelőkön bőven. 2^. Jun.-Sept. 3-10". Eper L. 7". fragifenim. L. Szára felálló ; fűzére tojásdad, gallértalan ; csészéi hár- tyások, sinórosak, felfuvódottak, tojásdadok ; levélkéi hosszudad-láncsások, alig fürészesek, kopaszok ; pál- hái araiaknak ; fejér virága veres pettyes. — Szán- tf')földeken, a Tisza vidékén. 2].. Jul.-Aug. 1-3'. Hólyagos L. T. vesiculosum. Santi. 4. Csíészéje csöve kívülről puhaszőrü v. gyapjas. 5, Csészéje csöve kívülről kopasz. 12, 5. Csészéje csöve 20 sinórn ; gyapjas, fogai fonalalakuak, szemszőrösek ; füzére gömbalaku , kettős , galléros ; levélkéi hosszúkás láncsások , igen finomul fogasok ; virága piros. — Hegyi réteken, ligetekben, bozótok- ban. 4. Jun.-Jul. I-IV2'. Bérezi L. T. alpesire. L. Csészéje csöve 10 sinóru. 6. Ö. Bokrétája fejéres vagy vajszinü. 7, Bokrétája piros. 9. 7, Füzére gyaiijason igen bolyhos, hengeralaku ; csészéje fogai áralakuan sertealakuak, bokrétájánál hosszabbak ; bokrétája elébb fejéres , azután verhenyessé válik ; szára ágas, kiterült, leveleivel együtt gyapjas ; pálhái tojásdadok, kihegyezettek; levélkéi szálas hosszukások, alig fogasok. — Gyepeken és szántóföldeken. 0. .Jul.- Sept. 6-18". {Macslcahere ; herelmra ; nyuUábfű.) Herelmra L. T. arvense. L^ Füzére gömbalaku, végre tojásdad vagy hosszúkás tojás- dad ; virága vajszinü. 8. 8. Szára felegyenesedő tövéről indulva felálló, durva szőrű, felül csaknem leveletlen ; pálhái láncsás araiaknak ; levélkéi körkörös hosszukások, szőrösek, virágzata néha 278 galléros ; csészéje széllyelnyílt , durva szőrű ; bokré- tája kétannyi, mint a csészéje. — Hegyi gyepeken, vágásokon, a homokon nem igen terem. 2|. Jul.-Aug. 1-2' 2'. Vajszíii L. T. oeliroleiicum. L. Szára sugarán felálló, pálháival s levele nyeleivel együtt durva szőrű ; pálliái szabadon álló része láncsás ár- alaku, szára közepén akkora, mint a levele nyele ; levélkéi hosszúkás láncsások, épélüek, szőrösek, az alsók hegyei kicsípettek ; csészéje fogai láncsás araia- knak, termése mellett felállók, — Ligetekben az erdők űtai mellett, vágásokon Sz. -Endre és Vácz vidékén. A nálunk levők közül ez a legnagyobb. ^. .Jun.-Jul. 2-4'. Diiiiamelléki L. 2\ panvonicum. Jacqu. 9. Fűzére tövön gallértalan ; virággombja kerekded-tojás- dad, alig borzas szőrű, csészéje fogai sertealakuak, akkorák, mint a bokrétája; szára felálló, ágai buglyo- san állanak, leveleivel együtt gyapjas, levélkéi tojás- dad láncsásocskák, tompák, épélűek : pálhái . hasasok, inasok, szálas láncsások, kihegyezettek. — A homok- dombokon levő erdei vágásokon, s a tiszai sík gye- pesein. 0.Jun.-Aug. 1-.3'. BuglyosL. T.diffusiim. Elirh. Fűzére tövön galléros. 10. 10. Tojásdad pálhái meggyökönt kalászon végződnek ; vi- rággombjai rendszerint kettősek ; szára felegyenesedő ; levélkéi tojásdadok, csaknem épélüek, szörösödők, szőrei lelapultak. — Minden réten ; mivelik nagyban. 0. Maj.-Sept. 1-2-3'. {Béti piros lóhere.) Réti L. T.pratense.L. Tojásdad pálhái araiaknak, kihegyezettek. 11. 11. Csészéje fogai kinyíltak, egyenesek, termése csészéje hasasán felpuífadt ; levélkéi visszás-tojásdadok, vagy visszásszívesek, elől apró fűrészfoguak, a felsők hosz- szukás ékalakuak. — A sz.-endrei száraz réteken és a Tisza körül fekvő gyepeken. 2J^. Maj.-Jun. 6-18'. Karczolt L. T. striatnm.L, 279 Csészéje fogai gyapjasok, felállók; levélkéi kurta nye- lecskések, liosszudacl-tojásdadok, alik fogasok ; szára henyélő, azután felegyenesedő, alig tekergős, igen ágas, borzas. — A sz.-endrei és váczi hegyi gyepe- ken nem gyakori, bőven terem a Tisza rétjein. -4. Jun.-Jul. 2-3'. (xyapjas. L. T. expansum. W. K. 12. Füzére gömbalaku, magános, gallértalan ; csészéje 10. . sinóru, piros bokrétája felénél is kurtább, fogai fo- nalaknak szemszőrösek ; termése csészéje felálló ; pálhái szabadon álló része láncsás, hegyes ; levélkéi körkörösek, igen finom fogasok ; szára tekergős. — Hegyi és ligeti réteken, bozótokban ^. Jun.-Jul. 1-2'. Gacsibás L. T. médium. L. Füzére hosszúkás-hengeres, leginkább kettős, a töve néha galléros ; csészéje 20 sinóru, fogai araiaknak szemszőrösek, 4 felső foga csövénél 2-3-szor kurtább ; pálhái szabadon álló része láncsások, kihegyezettek, ritka fűrészfoguak ; levélkéi hosszúkás láncsások, tövises fűrészfoguak s felálló szárával együtt egészen kopaszok. — Ligeti és hegyi réteken bőven. 4. Jun.- Jul. 1-2'. Piruló L. T.ruhens.L. 13. Csészéjel fogai egyenlő hosszuk vagy a két felső foga hosszabb ; virággombjai kocsányosak, gallértalanok 14. Csészéje két felső foga a többinél szembetűnően rövi- debb. 19. 14. Csészéje akkora vagy hosszabb, mint a bokrétája. 15. Csészéje felényi, mint a bokrétája. 16. 15. Pálhája hártyás, zörgős ; levélkéi visszás-tojásdadok, fürészesek; szára ágas, igen vékony, tekergős, elte- rült ; kocsányja igen kurta, csészéje csövénél sokkal kurtább, virágzás után lehajló ; termése csészéje alsó oldalán tövig behasadt ; virága apró fejér. — A jász- sági és kunsági szikes mezőkön. — 0. Jun.-Jul. 8-18". KiSTirágu L. T. parmflórum. Ehrli, 280 Pálhája kótaalaku, fejér szegélyű, ikrás fogas ; levélkéi visszás-tojásdad. láncsások, tompák, egyenetlen fűrész- foguak ; szára csaknem magános, kopasz, felálló ; 10 sinóru csészéje fogai araiaknak, egyenetlenek, verlienyes bokrétájával csaknem egyenlők. — Száraz réteken, a Tisza vidékén. 0. Jun-Jnl. 3-8". Sugár L. T. strictum. L. 16. Kocsánykái igen knrták, csészéje csövénél 2-3-szor kurtábbak, virágzás után lehajlók ; levélkéi körkörö- sek, éles fürészfoguak, alsó lapjaikon szárával együtt szőrösek, élőkön sűrűn erezettek, erecskéi megvasta- godottak , szára felálló vagy felegyenesedő ; virága fejér. — Minden gyepen. 2\-. Maj.-Jun. 6-18". Háromfejű L. T. montamim. L. Virággombjai belsejében álló kocsánykái csészéi csöveivel egyenlők, vagy azoknál 2-3-szor hosszabbak. 17. 17. Szára henyélő, gyökerező ; pálhái száraz hártyájuak, széles láncsások, fulánkosak ; virága fejér vagy verlie- nyes fejér, kocsánykái virágzás után lehajolnak. — Réteken, legelőkön mindenütt, kiváltképen nedves helyeken. 2|. Jun.-Sept. Földön fekvő szára 1-2'. (Fejér lóhere.) Gyökerező L. T. repeiis. L. Szára nem gyökerező. 18. 18. Szára felegyenesedő, kopasz, bördős, könnyen össze- nyomható ; levélkéi kótaalakuan körkörösek, tompák, apró fürészfoguak, élén kétfelől mintegy 20 ere van ; kocsánykái virágzás után lehajolnak ; bokrétája fejér, azután rózsaszínű, közép virágai felül fejérek, alól pirosak, a szélsők pirosak. — A megye síkján eső minden réten, kivált a nedves helyeken. ^■. Maj.- Sept. l-l V2'. Korcs L. T. hyhrichm. L. Szára hen^^élő, szegletes-barázdás, girbe-gurba. kopasz ; levélkéi visszás-szívesek v. visszás-tojásdadok, hegyök kicsípett, fűrészesek, fűrészfogai sertések ; pálhái fejér szegélyüek, tövön szárölelők ; virága pirosolló. kocsány- 281 kái virágzás után léha j lók. — Homoki g} epeken a tiszai vidéken, Pesten ritka a Ludoviceum megett. 0. Jun.-Jul. 1-2'. Szeges L. T. angnlatum. W. K. 19. Mindenik levélkéje nyeletlen ; iDálhái hosszukás-láncsá- sok, tövön nem szélesebbek ; bokrétája aranyszínű, vitorlája kanálalaku, karczolt, szárnyai lehajlók, virága megszáradva zörgös. Kövér gyepeken. ^. Jmi.-Aug. <3'-18". Zörgő li. T. af/rarium. L. Közép levélkéje nyeles ; levélkéi visszás-toj ásdadok ; pálliái tojásdadok ; bokrétája világos-sárga, vitorlája kanálalaku, karczolt, szárnyai lehajlók ; szárai legin- kább henyélök. — Minden gyepen. 0. Jun.-Sept. ♦^"■1^"- Henyélő L. T.procumhens. L. 10. DORNIK. Dorycnium. L. 1. Levélkéi szálas ékalakuak, csaknem selymesen bolyho- sak, szőre lelapult; virággombjai rendszerint 12 virá- gnak ; bokrétája fejér, csolnakja vége sötét lilaszinü ; hüvelye gömbalaku- — Hegyi és homoki száraz réte- ken, sziklákon. 2|. Jun.-Aug. G-12". Cserjésedö D, D. síiffniticosinn. Vitt. 2. Levélkéi hosszúkás ékalakuak, zilált szörűek, szőrei széllyelállanak ; virággombja leginkább 20 virágból áll ; bokrétája fejér, csolnakja orra alig foltos, kisebb, mint az elébbié. — A pilisi hegy szikláin. 2|. Jul.- Aug. 6-12". Füneiuü D. D. herhaceum. Vili. 11. KEREP. Lotus. L. Szára henyélő, kemény ; virrággombja rendszerint 5 vi- rágú ; csészéje metszetei háromszögű tövűek s árhe- gyűek, egyenlők, virágai kinyílása előtt bezáródtak ; bokrétája szárnyai láncsás visszás-toj ásdadok ; csolnak- ja csaknem kótaalaku, derékszög alatt felegyenesedő ; 282 hüvelye szálas, hengeres, egyenes. — Réteken, szán- tóföldeken. 2^. Jun.-SeiDt. 6-18". (Szarvas sárga here.) Szarvas K. L. corniciilatus. L. 12. ÖZÁRNYÓK. Tetragouolobus. Scop. Szára henyélő ; levélkéi visszás-tojásdad ékalakuak ; vi- rágai magánosak, sárgák ; hüvelye négyszögű gatyás . — Kövér, kivált nedves réteken. 2^. Maj.-Jun. 6-15". Gatyás Sz. T. siliqiiosus. JRoth. 13. HIGVIRICZ. Glycyrrhiza. L. 1. Szára felálló, karczolt, szőrös, felül ragacsos ; levélkéi tojásdad-láncsások, alsó lapjaikon enyves szőrösödők > fürtjei hónaljiak, bokrétája lilaszinü ; hüvelyei sarló- alakuak, ikrás tüskések. — A Margit-sziget gyepein és bokraiban bőven. 2].. Jun.-Jul. 2-3'. Ikrás H. G. glandulifera. W. K. 2. Szára felálló, barázdolt, szőrösödő ; levélkéi hosszúkás tojásdad-láncsások, alól pontozottak, virággombjai hó- naljiak ; bokrétája lilaszinü ; hüvelyei veres tüskések. — Vizenyős réteken és bokrokban s mocsárokban. 1\. Jim.-Aug. 1-2 '/2'. Tüskés H. G.ecMnata.L. 14:. GÁLGA. (jalega. L. Szára felálló ; levelei szárnyasok ; levélkéi láncsások, nyílalakuak, fulánkos hegyűek, kopaszok; bokrétája fejér és lila, vitorlája kékesszinű ; hüvelye felálló, egyenes, czikkes. — Réteken, vizenyős bozótokban, gyepűkben stb. 4. Jul.-Sept. 1-2'. Kecskére 0. G. offlcinalis. L. 15. ÁKÁSZ. RoMuia. L. Fürtjei lecsüggők , kocsánykái egy virágnak ; levelei páratlan szárnyasok, levélkéi hosszúkás-körkörösek ; fiatal ágain pálhái fulánkká keményednek ; virága 283 fejér. — Mivelik, most már vadon is nő. 'j; . Maj.-Jun• 4-6'\ Fejér Á. B. Pseiidoacacia. L. 16. DUDAFÜRT. Colutea. L. Levélkéi körkörösek, csonkák ; szárgaszinű bokrétája vi- torláján 2 rövid puposodás van ; hüvelye felfúvódott hólyag. — Ligetekben, bokrokban, gyepükben. I3. Maj.-Jun. 5-10'. (Hólyagos borsófa, varjiiköröm.) Fukkaiitó D. C. arborescens. L. 17. SAJKORR. Oxytropis. D. C. Szára felálló vagy felegyenesedő, leveleivel együtt boly- hos szőrös ; levelei szárnyasok, alsó levele levélkéi hosszudadok, a felsők láncsások ; füzérei tojásdad- hosszukások ; virága sárga ; hüvelyei felállók, szála- sok, 2 rekeszüek , bolyhosak. — A Sz. -Gellérten, a pesti Városliget mögött és Csepel szigetén. 2].. Jun.- Jul. 1-2'. Szőrös S. O.püosa.B.C. 18. BÓKA. Astragalus. L. Virágai töve tetején csoportosak, alig kocsányosak ; szárnyas levelei is mind a tövéről nőttek ; hüvelyei tojáskerekek, valamint az egész növény, gyapjasok. — A homokon bőven. 2\.. Maj.-Jmi. Másodízben Sept.- Oct. 3-6". Száraüan B. A. exscapus. L. Virágzata füzéres vagy fürtös ; száraz növény. 2. , Szára felálló kóros vagy fünemü. 3. Szára megdűlt vagy lecsepült. 4. Az egész növény szőkén szőrösödő, kóros, ágai vesz- szősök; szárnyas levelei 5-7 bordájuak, levélkéi hosz- szudad-láncsások ; virágzata fürtös, virága lilaszinü ; hüvelyei csaknem négyszögűek, csészéjökből alig ér- nek ki. — A Pest körül fekvő homok dombokon, p. 0. a váczi temető felé, Csepel szigetén és Vácz- kö- rül. 4. Maj.-Jun. '/2-2'^2'. Vesszös B. A. virgatus. FalL 284 Szára mereven Málló, szörösödő, szőre lelapult ; szár- nyas levelei 12-15 borclájuak, levélkéi láncsások és szálasok, füzérei megnyúltak, tömöttek, vajszinü vi- rágai felállók ; hüvelyei hosszúkás-szálasok, szörösö- dők, a főkoesányhoz lapultak. — Homoki nedves réte- ken és dombokon. 2|. Maj.-Jul. 1-3'. Durva B. A. asper. Jacqu. 4. Bokrétája lilaszinü vagy pirosolló. 5. Bokrétája sárgás vagy vajszinü. 7. 5. Szára korosodó, szárba induló, azután széllyel ágazó ; az egész növény szökellő ; szárnyas levelei 5-7 pár bordájuak, levélkéi hosszudadok vagy körkörösek ; füzére csaknem gombos ; termése csészéje hólyagos, hüvelye hosszúkás, csészéjénél kevéssel hosszabb, durva szőrű. — A mészhegyeken levő száraz gyepeken. 2^. Maj.- Jun. 3-10". (A. alhidns. W. K.) Szőke B, A. vesicarins. L. Szára fünemü. G. ■6. Szára megdűlt, szőrös, szőre lelapult ; szárnyas levelei 8-12 pár bordájuak, levélkéi láncsások ; füzérei gom- bosak, tojásdadok ; kékes piros bokrétája vitorlája szálas-hosszúkás, szárnyainál 3-szor hosszabbak; mag- hona és hüvelye kocsány talán ; hüvelye felálló, tojás- dad, kihegyezett, durva szörü. — Minden gyepen, igen közönséges. 2|, Jun.-Jul. 1-3'. Vitorlás B. A. Onohryclús. L. Szára megdűlt kopasz ; szárnyas levelei 7-10 pár bor- dájuak, levélkéi szálasok, kicsípett végűek ; fürtjei megnyúltak, ritkások ; bokrétája szárnyai kétáguak ; hüvelyei függök, szörösödők. — Hegyi és homoki gye- peken. 2f. Maj.-Jun. 6-12". Hasadtszárnyu B. A. austriacu^. L. 7. Szára és levelei csaknem kopaszok vagy egészen kopa- szok, henyélök ; szárnyas levelei 5-6 pár bordájuak, levélkéi tojásdadok ; füzérei tojásdad-hosszukások ; 285 hüvelyei szálasok, csaknem 3 szögűek, alsó forradásuk- nál mélyen benyomottak, ívalaknak, kopaszok, felállók, végre egymáshoz lapulók. — Hegyi és erdei réteken, vágásokon, gyepűkben. 4- Jun.-Aug. 3-5'. (Héjjá köröm.) Édesleyelü B. A. glycíjpliyllos. L. Szára és levelei szörösödök vagy gyapjasok. 8. 8. Szára henyélő ; szárnyas levelei sok bordájuak, levélkéi kurta nyelecskések, hosszudadok torapák, szálkahe- gyüek ; sok virágú fürtjei hónaljiak ; hüvelyei csak- nem gömbdedek, puffadtak, szálkavégüek, szöröskék. Bozótokban, réteken, szántóföldeken, erdőkben. 2f. Jun.-Aug. 2-3'. (Hólyag lóhorsó.J Bagolcsa B. A. Cicer. L. Szára lecsepült gyapjas ; szárnyas levelei 8-sok bordá- juak, levélkéi visszás-toj ásdadok, kicsípettek ; hónalj fürtjei magánosak, tömöttek; hüvelyei összetekert facsartak, szőröskék. — Száraz mezőkön a Tisza vi- dékén. 2j.. .Tun.-Jul. 2-4'. Sugori B. A. contortiipUcatiis. L. 19. KORNILLA. Coronilla. L. 1, Szára henyélő; jíálhái láncsások, szabadok; levelei leg- inkább 10 pár bordájuak, levélkéi hosszúkás visszás- tojásdadok, tompák; ernyője többnyire 20 virágú, kocsánykái csészéje csövénél 3-szor hosszabbak; bok- rétája fejér piros tarka; czikkhüvelye négyszögű. — Mindenütt. 4. Jun.-Sept. 1 '/2-3'. Tarka B. C. varia. L. 2. Szára felálló; pálhái aprók, levélellenesek, lehullok; le- velei páratlan szárnyasok, levélkéi tojásdadok vagy visszás-toj ásdadok, az alsó pár a levélnyelét öleli; ernyő- je 15-30 virágú: kocsánykái csészéje csövénél 3-szor hosszabbak; bokrétája sárga; czikkhüvelye négyszögű, lapított. — Hegyi száraz réteken, bokrokban, köves helyeken. 4. Jun.-.Tul. 12-18". Koronás K. G. montana. Scop. 286 20. PATKÓCZIM. Hippocrepis. L. Ernyői gombosak, kocsányjai levelénél hosszabbak, czikk- liüvelyei görbék, érdes szörűek, czikkein benyomottak, kopaszok. — Mészliegyek verőfényes rétéin és a homo- kon. 4. Maj.-Aug. 6-12". (Lópatkófü.) Ernyős P. H. comosa. L. 21. ESPÁRCZET. Onobrycliis. Tourii. Szára felegyenesedő ; levelei 9-12 pár bordájuak ; levél- kéi szálas hosszukások; fürtje kétanynyi, mint a levele ; hüvelye köralaku, közepén dombom s hálózatos. — A budai hegyi réteken bőven, vetik nagyban. 2^. Jun,- Aug. 3-4'. (Espárczet ; szamárhere; spanyol lóhere; varjnhorsó.) Takarináuy E. 0. safiva. Lam. 22. BABÓ. Vicia. L. , Bibeszára köröskörül egyenlően szőrös, alsó oldalán nem szakálas. 2. Bibeszára alsó oldalán a hegye felé szakálas, egyéb részén kopasz, vagy a felső részén köröskörül bolyhos. 4. , Fürtjei leveleinél hosszabbak ; levelei leginkább 8 pár bordájuak, levélkéi tojásdadok, tompák ; pálhái félhold- alakuak. bevagdaltan sok fognak ; bokrétája fejéres. vitorlája kéken erezett ; hüvelyei szálas hosszukások. — A pilisi hegyek ligeteiben. 2\. Jul-Aug. 2-4'. Ligeti B, V. sylvatica. L. rürtjei leveleinél kurtábbak. 3. . Levelei leginkább 5 pár bordájuak, levélkéi tqjásdadok, tompák, a legalsók a szárra simulok ugy, hogy pálháit is elfedik ; virága vajszínű. — Bozótokban, erdőkben, gyepűk mellett. ^. Jun.-Aug. 2-4'. Bor soka B. V. pisiforvm. L. Levelei sok pár bordájuak s három águ összekunkoro- dott kaccson végződnek, levélkéi tojásdad hosszukások vagy láncsások ; pálhái féldárdalakuak, épélűek ; hüve- 287 lyei csaknem kótaalakuak. — ErclökLen és vágásokon, 4- Jun.-Aug. 2-3'. Vitéz B. V. cassuhica. L ^ á. Kocsányjai megnyúltak, sok virágnak, az alattok nőtt levélnél hosszabbak vagy kurtábbak, 5. Kocsányjai 1-2, vagy 4-6 viráguak. 8. 5. Pálhái félholdalakuak, bevagdalt sok fognak, fogai haj- szálhegyűek; levelei leginkább 5 pár bordájuak. levél- kéi tojásdadok, tompák, a legalsó szárától távolocska van ; virága fejér vagy verlienyes lilaszinű. — A hegyi, szigeti és homoki bozótokban. 4. Jun.-Aug. 2-3'. Csere B. V. dumetorum. L. Pálhái féldárdalakuak, épélűek. 6. 6. Levelei szárával együtt gyapjasok, 8 pár bordájuak, levélkéi láncsások; virágai egymábt hátalják; vitorlá- ja lemeze akkora, mint a nyaka ; bokrétája sötét vagy világos lilaszinű, szárnyai fejéresek ; hüvelye körkörös. — Vetések közt. 0. Maj.-Aug. 3-4'. (Kaszanyűcj.) Szőrös B. V. villosa. Hoth. Levelei lelapult szörűek. 7, 7. Vitorlája lemeze akkora, mint a nyaka, bokrétája lila- szinű ; hüvelye szálas hosszúkás, kocsányja csészéinél kurtább; levele 10-11 pár bordájú levélkéi hosszuká- sok vagy láncsások. — Bozótokban, ligeteken, vágá- sokon, gyepűkben. 4. Jun.-Aug. 3-4'. (Kaszanyúg.) Kaszaiiyüg B. V. cracca. L. Vitorlája nyakánál kétszerte hosszabb, bokrétája lila- szinű; hüvelye szálas hosszúkás, kocsánykája csészé- jénél kurtább, levelei 10 pár bordájuak, levélkéi lán- csások, 3 inúak. — Az előbbivel. 4. Jun.-Aug. 3-4'. luaslevelü B. V. tenuifolia. BotJi, 8. Párosan szárnyas levelei 4-8 pár bordájuak. 9. Párosan szárnyas levelei 2-3 pár bordájuak, 15. 9. Bokrétája szennyes- vagy sárgás fejér, nyaka olajszínű vagy barna, néha kékes-piros foltos; vitorlája kopasz, kétannyi mint a szárnyai ; csészéje fogai láncsás árala- 288 kuan felényiek, mint a csöve, csaknem egyenlők ; hü- velyei vizirányosan állanak ; levélkéi visszás-toj ásda- dok vagy visszás-szívesek vagy hosszúkás szálasok, csonkák. — A budai gyepeken ritkább, sok van Üröm és Weindorf körül. 0. Maj.-Jun. 1-3'. (Szennyes B. V. sordida. W. K) Píagyvirágii B. V. grandiflora. Scop. Bokrétája lilaszinű vagy piros ; (a, pannonicáé néha fe- jér.) 10. 10. Hüvelyei kopaszok, vagy alig szörösödök. 11. Hüvelyei borzas szőrösek. 14. 11. Virágai egy hónalji fürtben 2-5-en vannak ; vitorlája kopasz, egész bokrétája szennyes lilaszinű ; csészéje fogai egyenetlenek ; hüvelye szálas-hosszúkás ; levélkéi tojásdadok vagy hosszukások, tomj^ák. — Bozótokban, gyepűkben, erdőkben gyakori. ^. Maj.-Jul. 1-2'. Gryepűi B. V. Sepímn. L. Virágai a levél hónaljában leginkább kettőnként álla- nak. 12. 12. Levélkéi ékalakuak, a felsők két karélylyal csorbák az alsók visszás-szívesek ; vitorlája kopasz, csészéje fo- gai láncsás araiaknak, elöreállók ; hüvelye szálas. — Mivelt helyeken, gyepeken vetések közt. 0. Maj.-Aug. 1-2'. SzívesleTelü B. F. cordata. Wulf. Levélkéi egyszer kicsípetten csorbák, néha hegyesek. 13. lí. Hüvelyei felállók, hosszukások, szőrösek, magva go- lyóalaku, kétfelől behorpadt ; vitorlája kékes, szár- nyai bibor pirosak, csolnakja fejéres ; levélkéi visz- szás-tojásdadok. — Nagyban vetik. 0. Jun.-Aug. 1-3'. {Ló- V. ahralc-borsó ; lednél', vad lencse ; bükJiöny.) Abrak B. V. satíva. L. Hüvelyei lehajlók, szálasok, ha megérnek, kopaszok ; feketék, magva golyóalaku ; bekrétája piros, vitorlája kopasz ; levélkéi hosszudadok, keskenyek, az alsók 289 kissé csonkák, a felsők hegyesek. — Az előbbivel 0. Jun.-Aug. 1-3'. Keskenylevelü B. F. muiustífolía. lioth. Iá, Levélkéi tojásdadok, tompák, alig- fűrészesek vagy ép- élüek ; vitorlája kopasz, bokrétája szürke lilaszinü ; hüvelyei lapítottak, kopaszok vagy szőrösek, éle puha tüskés szemszőrös. — Gyepeken, kivált vizenyős és sós helyeken, a Tisza felé. 0. Jun.-Ar.g. 1-2'. Fogas B. V. narbonensis. L. Válfaja : levélkéi csomósán a vállukról fűrészesek : V- serratifolía. Jacqii. Levélkéi hosszukások és visszás-toj ásdadok, tompák vagy csorbák ; vitorlája szőrös, bokrétája fejéres, van lila- szinü is ; hüvelyei hosszukások, lefordultak, durva szőrösek. — Vetések közt bőven. 0. Maj.-Jul. 1-2'. Buuamelléki B. V. pannoníca. Jacqu. Válfaja: bokrétája kisebb, vitorlája szőrösödő, pn-os : V. purpurascens . D. C. 15. Virágai magánosak , hónalj iak , kocsánytalanok ; 2-3 pár levélkéi fulánkos végűek, a felsők kaccson vég- ződnek ; csészéje fogai csaknem egyenlők ; bokrétája világos lilaszinü, apró ; hüvelye szálas, kopasz ; mag- vai koczkaalakuak, szemcsésen érdesek. — Hegyi és homoki gyepeken, ]). o. a szép juhásznénál. 0. Maj.- .Jun. 3-8". Piczi B. V. latliyroides, L. Virágai 2-4 virágú hónalji fürtöket alkotnak ; csészéje fogai egyenetlenek ; virága fejér, szárnyain fekete foltok vannak ; hüvelyei bőrneműek, puhaszőrűek. — ■ Vetik. 0. Jun.-Jul. 2-3'. (Bah; Iceyti-, disznó; lóhab.J Bal) B. F. Faha. L. 23. LENCSE. Erviim. L. 1. Fürtje 2-!J virágú, körülbelől akkora, mint a levelei ; levelei leginkább 6 pár bordájuak, levélkéi szálasok, tompák, vagy csonkák ; pálhái féldárdaalakuak, hüvelye 19 29i' hosszúkás, 2 magú, szőrösödő. — Vetések közt, gye- peken, kertekben. 0. Jun.-Sept. 2-4'. Borzas L. E. liirsntum. L. Kocsányja 1-2 virágú. 2, 2. Hüvelye 1-2 niagu, kopasz ; levelei leginkább 6 i^ár bordájuak ; pálliái láncsások, épéinek. — Vetik. 0. Jun.-Jul. 6-12". (Lencse.) Főzelék L. E. Lens. L. Hüvelye 3-4 magú. 3. 3, Kocsányja 1 virágú, akkora, mint a levele ; levelei 8-4 pár bordájuak, levélkéi láncsások, tompák ; pálhái féldárdaalakuak ; virága lilaszinű ; hüvelye kopasz, szá- las. — Hegyi gyepeken, vetések közt. 0. Jun.-Sei^t. 2-3', NégymagTii L. E. tetraspermum. L. Kocsányja 1 virágú, akkora, mint a levele, levelei több- nyire 7 pár bordájuak, levélkéi láncsások, tompák, vagy csonkák ; pálhái egyenetlenek, egyik szálas, épélü, nyeletlen, a másik félholdalaku, sertefogu, nyeles ; virága lilaszinű ; hüvelye széles hosszudad, többnyire 3 magvu. — Vetések közt Pest körül. 0. Jun.-Jul. Egyvirágu L. E. monanthos. L. 2i. BORSÓ. Pisum. I. Pálhái tojásdadok, félig szívesek, tövön egyenetlen fo- gasok; levelei 2-3 pár bordájuak, levélkéi tojásda- dok, csipkések ; bokrétája kékes piros ; magva horpa- dásos. — Vetések közt; vetik is. 0. Maj.-Jul. Mezei B. P. arveuse. L. 25. BÜKKÖNY. Latliynis. L. 1. Levelei hiányzanak, levél nyelei levélalaknak, láncsá- sok, kaccstalanok ; kocsányjain 1-2 virág van ; vi- rága apró veres tarka. — Szántóföldeken, s gyepe- ken Hidegkút körül. 0. Maj.-Jun. 6-12". Kaccstalaii B. L. NissoUa. L. Levelesek. 2. 291 2. Levelei egy pár bordájuak; kocsányjain 1-2 virág terem gyökere egynyári. 3. Levelei 1-3 pár bordájuak; kocsánj'jain sok virág terem, g3^ökere évelő. 4. 3í Kocsányja egy virágii, levelénél kurtább ; virága kékes, pirosas vagy fejér; hüvelye körkörös, hosszúkás, lapított, kopasz, 4 magvu, felső éle meggörbült, két szárnyú ; magva szegletes, sima. — Vetések közt, mivelik is. 0. Míij.-Jun. 2-B'. (Szerves bor só. J Szeges B. L. sativus. L. Kocsányi a két virágú, levelénél hosszabb ; virága kékes piros, azután kék ; hüvelye szálas, hosszú, durva szőrű ; magva gömbölyű érdes. — Hegyi réteken ritkább, nedves homoki réteken a szigetekben gyakoribb. 0. Jun.-Aug. 1-2' -'. Borzas B. L.hirsutiis.L. 4. Szára ormós, gatyátlan. 5. Szára gatyás, 6. 5. Levelei 1 pár bordájuak, levékéi tojásdadok, szálkahe- gy űek, pálhái láncsás féldárdások ; csészéje felső foga kurta háromszögű ; bokrétája piros, hüvelye szálas hosszúkás, kopasz ; magva alig görcsös ; gyökere gumós. — Vetések közt, agyagos mezőkön. 2\. Jun.-Aug. l'2-3'. (Földi mofjijoró.) Mogyorós B.L.tuberosus. L. Levelei egy pár bordájuak, levélkéi láncsások; i3álhái láncsás-féldárdások ; csészéje fogai láncsás-áralakuak, maghonánál kurtábbak ; bokrétája sárga ; hüvelyei kopaszok, dűlten erezettek. — Réteken, szántófölde- ken, erdőkben. 2J^. Jun.-Sept. l'2-3'. Pallagi B. L. pratensiís. L. 6. Levelei gatyátlanok, levelei 2-3 pár bordájuak, levél- kéi szálas láncsások, szálkahegy űek ; pálhái fülecskéi láncsások, kihegyezettek ; bokrétája kék; hüvelye szálas hosszúkás, egyenes, kopasz ; magvai sírnák. — Vizenyős réteken, sásasokban, fűzesekben. 2|. .Jun.- Aug. 2-2'. Tayi B. L. pcüiistris.L. Levelei nyelei sjatyások. 7. 19* 292 7. Szára gatyája kétszer olyan széles, mint levele nyeléé ; magva kötöléke magvát félig keríti ; vitorlája háta verlienyes zöld, töve belől bibor pirOs, onnan felfelá testszinü. Buda körül ritka, bőven van a szigetekben. 4. Jmi.-Aug. 2-6'. Erdei B. L. sylcestris. L. Szára gatyája fulánkos, szemszőrős, olyanforma széles, mint a levelei nyeléé ; magva kötőléke alig egy har- madra keríti be a magvát ; magvai görcsösek, görcsei hosszukások, egymásba olvadók ; bokrétája nagy s szép piros. — Hegyi gyepeken, kertekben is mivelik. 2|-. .Tun.-Aug. 3-6'. (L. cjrcmdiflorus. Láng.') Szélesleyelű B. L. latifoUus. L. 26. LEDNEK. Orobiis. L. 1. Bokrétája piros vagy kékellő. 2. Bokrétája sárgás fejér vagy vajszinü. 3. 2. Levelei 2-3 pár bordájuak, levélkéi tojásdadok vagy hosszúkás tojásdad-láncsások, hosszan kihegyezettek, alsó la^DJaikon fénylők ; bokrétája piros, később kék, végre zöldes kék; hüvelye kopasz. — Ligetekben, -if.. April-Maj. l-l ''2'. (Kahűihoi'só ; vad lednek; hükJcöny.J Tavaszi L. 0. vernus. L. Levelei leginkább 6 pár bordájuak, levélkéi tojásdad- hosszukások, tompák, alól tengerszínzöldek, fénytele- nek ; bibeszára szálas, közepétől tetejéig szakálas, bokrétája piros ; hüvelyei feketék. — Erdőkben, bok- rokban. 2f. Maj.-.Jun. 1-2'. Fekete L. O.niger.L. 3. Levelei sok pár bordájuak, levélkéi kurta nyelecskéjüek tojásdad-láncsások, szálka hegyűek ; sok virágú fürtjei hónaljiak ; hüvelyei kissé lapítottak, láncsások, simák, mintegy 4 magvuak. — A budai és x^ilisi hegyi erdők- ben. 4. Maj.-.Jun. l'/2-2V2'. Vajszíii L. 0. ochroleucus. W. K. Levelei 1-4 pár bordájuak. 4. 4. Gyökere csomós, rostjai ékalakuan meggumósodnak ; szára szegletes ; levélkéi szálas-láncsások és szálasok , 203 kopaszok, szálkahegyüek ; pálliái íeldárclások ; bibe- szára szálas; hüvelye egyenes, szálas. — Hegyi es homoki re'teken. 4- Maj.-Jun. l-V'2. Fejér L. 0. albiis. L- Válfajai: aj Virága fejér vagy sárgás fejér, vitorlája háta néha rózsaszínbe játszik: O.pannonims. Jacqxi.; h) Vitorlája piros, szárnyai és csolnakjai sárgák: C.rer- sicolor. Gmel.) Gyökere rostos, nem gumósodó ; szára szegletes ; levélkéi kopaszok, megnyúlt szálas kardalakuak, szálkahegyüek ; pálhái serte- vagy araiaknak, féldárdások ; bokrétája fejéres. leginkább gyengén pirosodó, bibéje lapiczkásaii elszélesedő, hüvelye egyenes szálas. - A Széchenyi- heo-yen levő ligeti réteken, a budai kincstári erdőkben. 4°Jun.-Jul. 1-r V. Sáppadt L. 0. palkscens. 31. B. 27. PASZULY. Pliaseolus. L. . Fürtiei leveleinél hosszabbak, kocsányjai kétáguak ; bokrétája fejér vagy veres ; hüvelye lefüggő, kissé sar- ló alakú ; levélkéi tojásdadok, kihegyezettek. - Mive> lik. 0. Jul.-Aug. NagyTirágu P. P. multifloms. W. í. Fürtjei leveleinél kurtábbak, kocsán}-jai kétáguak; bok- rétája fejér vagy verhenyes ; hüvelye lefüggő, meglehe- tősen egvenes ; szára felfutó. - Mivelik. 0. Jul.-Aug. Futó P. P.viűgarís.L. 28. CZERCZISZ. Cercis. L. Levelei kerekdedek, szívesek, kopaszok; piros virágai fája kilevelezése előtt ágai oldalaiból csoportosan haj- tanak ki. - A pesti városligetben s a Margit-szige- ten. I). April-Maj. 6-15'. (Judásfdja; tányérlevdú fa.) Táiiyéros Cz. C.SiJi(iuastntm. K. 204 Növénytani rövid niűsziHár. Ajakas, labiatum. Az ajakas szó alatt rendesen a Icét ajaku-i (bilabiatum) értik. Ajakas, vagy két ajakú az egytagú csésze vagy bokréta, midőn alja csővé van nőve, teteje pedig ugy van bevágva, liogy két főmet- szete egymással szemben áll s nyilasa egy tátott száj- hoz hasonlít. — Az ajakasnak két főmetszete ismét vagy ép, vagy 2-3-szor bemetszett. Ajakas csészéje van a Zanótnak, Cytísus ; ajjakas bokrétája van a Zsá- lyának, SaJvia. Alakos, personatum. Ezen könyvben csak a bokrétáról van mondva, midőn az ajakas bokréta alsó ajaka ki- domborodásával a bokréta torkát bezárja, mint a Pinty ő, Antirvhinnm bokrétájában. Allevél, Phillodiiim. Olyan levél, mely egy kiszélesedett levélnyélböl áll, tuhíjdonképen egy levél-lapalaku le- vélnyél. Ilyen állevele van a Ka ccs talán Bükköny- nek. Lathyrus NíssoUa. Alma, Pomitm. Bogyónemű termés, mely a csésze és a maghon meghusosodásából fejlik ki, a közepében pe- dig bőr- vagy pergamenszerü béllésben vannak a mag- vak. Ilyen termése van a Körtefának. Fynis. Alsó, ínfermn. Valamely szerv, mely egy másik szervnek, legalább látszólag, alatta áll ; használják különösen a virág különböző körei egymás közti viszonyai kifeje- zésére. Ha például azt mondják : alsó bokréta, az azt 295 teszi, hogy a virág legbelső köre alján, a maghonoii alól kezdődő bokréta ; — «Zsó maghon, azaz a bokréta és csésze alatt álló stb. Áralakii, siihiilatiim, ha valamely szerv, p. o. a levél keskeny tövön kezdődvén lassanként finoman elhegye- sedik, p. 0. a Boróka, Jiiniperus és a Savar, Sal- sola levelei. Ásitó, ringens. Olyan ajakas bokréta, melynek egymáshoz közelebb vagy távolabb álló ajakaitól a torkába jól be lehet látni; mint a Tátkanaf. Lamium. Alkalmaz- zák ezen kifejezést az olyan sok szirmú bokrétára is, melynek a szirmai állása az ajakosak szája állásához hasonlít, mint a D ákoskáé. Gladiolus. As/ottas, scariosum. Vékonyabb vagy vastagabb száraz hártyanemü szerv, mint a Vasvirág Xerantlmmm fészke pikkelyei, az Útifű Plantago bokrétája. Átnőtt, perfoliatum, ha a levél válla a szárat körülfogja, mint a Buvák Szingalléré. Bupleunim perfoliatum. B. Babug, Fapilla, a bokréta szirmain vagy a bibén egy- más mellett kidudorodott ikrák vagy szümölcsöcskék, mint az Atraczél, Anclmsa boltpikkelyein levő apró ikrás kidudorodások. Barázda, Sulcus. A növény felszínén egymás mellett fek- vő egyenlő keskenységü bemélyedések, mint némely növény szárain láthatni, mint a Nagy Pimpinella szárán. Barka, Amenüim. Olyan virágzat, melynek a főkocsány- jára egymás mellé, rendesen váltogatva nőtt i^ikke- lyei alá különvált tenyészszervek nőnek, aztán virág- zás után rendszerint mindenestől egy darabban lehul- lanak; ilyen a Dió, Fűz, Nyár porodás virágzata. Beczö, Silíqua. Két termőlevélből alakult olyan mag- rejtő, melynek ellenesen álló két forradása között 29H belső részében, közepén egy hártya válaszfal nyúlik végig s a forradásairól nőtt sinórocskák vagy kötölé- keknél fogva tái^lálkozó magvacskák ezen válaszfal által vannak elkülönözve : hossza szélességénél 4-6-szorta nagyobb ; két kopácscsal nyilik fel s kopácsai ko- csányja felől alól kezdenek felfeselni. Ilyen termésök van a keresztes virágok nagyobb részének, mint p. 0. a Káposztának. Brassica. Befelé fordult, introrsum, vagy belső oldalon nyiló, p. 0. az olyan portokok, melyek a szálcsák belső olda- lára nővén a virág közepe felől hasadnak ki, mint a Takta, Actea portokai. Bél, Nucleus, a magnak a hámján vagy kérgén belől eső fejérnyéből és keményitőből és néha olajból álló azon része, melyből a csira kikelése idején első táplálékát veszi. Berzeílt, squarrosiim, ha a levelek vagy az ágak minden irányban széllyelterpeszkednek, mint a Berzedt Galaj Galmm Parisiense ágai Beszegett, induplicatiim, ha a levél vagy a levélnemü részek élei bekunkorodnak, mint a Bérese, Clematis bimbóban levő szirmai éle lenni szokott. Mondják ezt a magban levő kelő levélkék éléről is, ha azok is be vannak kunkorodva s ilyenkor felcserélik a ráncsos szóval. Bibe, Stigma, a virág terméje hegyén ikrás szőrök, vagy babugokból álló ragacsos rész, mely a reá hulló vi- rágport felfogja s azokat termékenyítő szütyőkké ki- fejleszti, — Ez a terme lényeges része. Bibircsós, ttiherculatum, apró púpokkal vagy göcsökkel fedett felület, mint a milyen szokott lenni az Ugor- ka, Cucumis kabakjának a felülete. Bibeszár, Stylus, a maghon tetejéről nőni szokott szá- racska, melynek a tetején űl a bibe. A bibeszára vé- gig csatornás, melyen a virágporból kifejlődő termé- 297 kenyitö szütj-ök a maglionig lenyulliatnak ; néha a bibe- szár levébiéműleg ellapul, mint a Nősziromé. Bibeták, Gynostemmm, azon kis pótlékocska, mely p. o. a kosborfélék bibéjével a termére nőtt porodat ösz- szeköti. Biggyesztett, iucumbens, midőn a növény valamely ré- sze hegyére egy másik része vagy a közepével, vagy a közepe tájával van ránőve, mint a Liliom. Hagy- ma és a Zöld csík, Ormjtliogalum portokai nőttek a szálcsáira. Billeuges fürt, JRacemiis compositus, olyan fürtös virágzat, melynek a kocsánykái ismét fürtöcskékké ágaznak el, mint a Szőllő és a Feketegyürű Jávor. Acer taiaricum virágzatáé. Bimbó, Gemma, az ágak oldalán vagy végén növő pik- kelyekkel fedett olyan szerv, melynek közepén fekvő uj ágacska vagy ágacskák durványain levél és virág- részek durványai vannak alakulva. Bóbitii, Pappus, a magcsák vagy a kifejlett magvak te- tején szőr vagy tollasszőr, néha pikkely formában ki- fejlett csésze, mint a milyenek nagyrészben a fész- kesek, a Gyökönke, Valeriána termésein látható szőrök va;gy pikkelyek. Bogeriiyö, Cyma, olyan virágzat, melynek 3 s több ko- csányja egy pontból indul ki, ezek azután ágbogosan ugy ágaznak el, hogy ez ágacskáikon levő virággal végre egy síkban terülnek ki, mint a Bodzafa, Sam- hiicus virágzata. Bögrealakii, nrceolatiim, olyan hasas, belől üreges tetején nyílt szerv, melynek a hasa felett s nyilasa alatt el, szűkült nyaka van, mint p. o. a Rózsa csészéje. Bogyó, Bacca, olyan húsos leves magrejtő, melynek a magvát a húsa közt finom hártya vagy meg nem fá- sult bőr, vagy pergamen környezi, mint a Szőllő- Bodzafa termése. Bókoló, cermmm, ha a felálló szár tetején levő ág, vagy 29b virágkocsányja ugy hajlik meg, hogy vége vagy a rajta levő virág vízirányos vagy lekonyult állásúvá lesz, mint a Napraforgó Napvirágé, vagy a Bókoló Bogácsé, Bokréta, Corolla, a csészén közvetlen belől eső színes levelekből (szirmokból) álló része a virágnak. Boltpikkely, Forníx, az egytagú bokréta torkában külön- féle alakulag kifejleni szokott s a torkot elszűkítő vagy bezáró pilisnemű pótlék, a milyen van a Mi z sót? 3íyosoUs, a Nadálytő, Sy )nphytum, hokvétáy^ tovkáhíin. Borda, Juguni, a szárnyas levelek főnyelén ellenesen vagy csaknem ellenesen álló levélkepár; innen p. o. a Babó szárnyas levelei 5-11 borclájuak. Borsókás, granulátum, midőn a növény valamelv része szemcsés felületű. Bördös, fistulosum, midőn a növények szára vagy a levelek nyele vagy kocsányja belső részén jó hosszan üreges, mint a Veres Hagyma levele, a Bürök, Conium szára, a Tök levele nyele. Bnga, Panicula, olyan virágzat, melynek a főkocsányjából különböző magasságban fejlő kocsánykái különféleképen ágaznak el s „virágai az így elágazott kocsánykák he- gyein vannak, mint p. o. a Fagyai, Ligustrum virág- zata. (Lásd a különféle bugákat a XXIII. lap, 4. szám. h. alatt.) Bnglyos, diffusum, effusum, siipra decomposüum, az ágak- nak s ezekből ismét az ágacskáknak a szárból 45 fokú szegletből 90 fokú szeglettel való elhajlása, mint az Egynyári Huny ász, StacJiys anmia ága s a Harmat tar tó Tippan, Agiostis Spica venti virágzata stb. Burok, Spatlia, egy darabból álló hártyanemű takaró, mely majd egyes virágokat takar bimbó korukban be, mint a Hóvirágé, majd virágzatokat, mint a Konty- vir ágé. 209 Butuló, oUiisum, ha valamely szervnek a hegye vagy tompa szegletü vagy alig e'szrevehetö szegélyen vég- ződik, mint p. 0. a Farkas Gége virág, Aristolocliia Ckmatitís levele. Bütykös, geniciUatiini, ha a növény valamely szervén hellyel-közzel kiálló görcsök támadnak, mint a pázsit- füvek szalmáin. Bütyökköz, Internodium, a növényszerv, például a szár azon része, mely a görcsök között egyenlő átmérőjűvé fejlik, mint a ]íázsitfüvek bütykei között eső csöves Cs. es Cz. Csákó, Cauda, a mag tetejére a megmaradt bibeszárbóí alakult fonalaku hajlós, néha szőrös nyujtvány, mint a milyen van a Kökörcsin, Anemone magvain. Csavargós, repandum, a levél éle, midőn az csekély mé- lyedéssel hullámzó vonalban van kikanyargatva, mint az Ostor indás Kacskanyak, Ajuga reptans le- vele éle. Cserje, F'rutex, olyan faféle növény, mely tövéből több vékony derekat hajt, melyek 1-2 ölnél magasabbra nem nőnek, mint p, o. a Kökény szilva, Pruvus apinosa. Csésze, Galyx, a virág négy főrészei közt mindig a külső kört alkotó zöld rész. (Lásd XXVI. lapon a alatt.) Czikk, Articulus, a növény valamely szerve két választó vonal, vagy bütyök között eső része, p. o. a pázsitfűvek szalmája bütyök közén eső része, vagy a Kornilla hüvelye két vonal között eső tagjai. Czikkliüvely, Lomentum, olyan hüvely termés, mel)^ ke- resztben el van rekgetve s mindenik rekeszében egy mag van s megérésekor kereszt rekgetéseiben válnak el egymástól, mint a Kom illa és a Patkóczím Hippocrepis, termése. 300 Csigaalaku, cochleaUtm, midőn valamely szerv, mint a Csiga cső, Medícago némely faja termése, csavarosán kétszer s többször van megtekeredve. Csillagos, stelJatum, midőn az egjaiemü szervek egy köz- pont körül sugárosan terülnek ki. mint p. o. a Ga- laj, Galium fajai levelei, vagy mint az Ostormén, Bangita Vihurnuvi Lantana fiatal ágain levő szőrök. Csipkés, cienatum, ha valamely szerv, (például a levél) éle szűk szeglet alatt van bevagdalva, azonban kiülő, hegyei tompa karélynak, mint a Tavaszi Ibolya le- vele éle. Csípők, StimiiU, olyan szőr fulánkok, melyeknek a tövén égető nedvet tartó hólyagocskák vannak s magokon a szőrökön végig csatorna vonni; ilyenek a Csalán, Urtica fajai szőrei. Csira, JEmhryo, a mag belébe foglalt növén}^ durványa, melyben már a gyököcske s a szára és a levelek ele- mei is megvannak. Csirabimbó, Gemmula emhryo)ialÍ8, a mag belébe foglalt magszíke hegyén levő bimbócska, melyből a kelőlevél vagy levelek, azután a növény felfelé növő részei fej- lenek ki. Cső, Tiihus, az Qgj levelű csésze, vagy az egj^tagu bok- réta vag}^ lepel elkeskenyedő, azonban egyenlő átmérő- vel biró alsó része. Csoluak, Carina, így hívják a i3Íllangós virágok éles aljú s felegyenesedő végű, azon szirmát, mely a porodákat és a termét betakarja, ilyen csolnakja van p. o- az Akászfa, Bohmia, pillangós virágának. Csomó, Fasciculns, olyan virágzat, melyben a virágok a szár hegyén kurta, vagy kurtán elágazó kocsánj'okon tömötten ülnek együtt, mint a Barát Szegfű. Dian- thus Cariliusianonim virágzatában. Csonka, truncattim, midőn a növénj^ valamely lapos szer- vének a vége eg3^enes vonalon, vagy valamely tömő]- 301 részének a vége egyenes síkon végződik, mint a Mezei Perje, Poa pratensis levele hüvelyei nyelvecskéjének a vége, és mint a Gyöngy hím Leononis, vagy a Pemet Marriibium magvainak a vége. Csonkatollas-szárnyas, interrupte alatmn vcujy pinnatum, olyan szárnyas levél, melynek bordái váltogatva na- gyobbak és kisebbek, azaz : egy pár szemben álló levélke kicsiny, a következő pár nagyobb, azután ismét kicsiny és így tovább, mint a Burgonya vagy Ko- lompér Csucsoré. Csontár, JJrupa, húsos termés, melyben a magtakaró csont kemény héjjá alakul, ilyen a Cseresznye, Szilva termése. Csoportos, aggregátum, midőn egynemű szervekből egy pontra vagy kis térségre sok halmozódik össze, mint a Sikantyu, Scabiosa virágai. Csör, Bostrum, a növény különféle részei hegyein növő kisebb-nagyobb kemény nyujtvány; ilyen csőre van például a Káposzta és a Mustár beczőjének, Kecske dísz, Tragopogon makkocskájának stb. Csuklyás, cucullatum, az olyan üreges növényi rész, mely szélesebb részén, vagy alján nyílt kúpot vagy félhengert vagy félgömböt alkot, mely aztán majd egyenes, majd görbe; ilyen például a Csuklyás Ibolya, Viola am- higua levele, a Sisak virág Aconitum pilise felső vége. ü. Dárdaalaku, hastatiim, az olyan levél, vagy pálha, mely nek mindkét válla oldalra kihegyesedik s ezen kihe- gyesedés a levél nyeléhez derékszeglet alatt áll ; ilyen a Madár sóska Ló rom, Biimex acetosella levele. Degesz, torosum, vagy tonilosum, midőn a magrejtő hely- lyel-közzel púposán vagy hólyagosan feldomborodik, mint a Paszuly hüvelyei vagy a Kaczuros Estike^ Hesperis matronalis beczői. 302 Derekáimyiló, circumfícissiim, ha egy csöves vagy vala- mely üreges szerv közepe kerületén vagy derekán pattan fel, mint a Tik szem, AnagnJUs, vagy a Csal- ni átok, Hyosciaimis magrejtöje. Dombom, convexum, az olyan szerv vag}^ növényi rész mely egyenlően feldudorodó boltozatos felülettel bir, mind a mellett félgömbalakii. Durvány, BíicUmentum, egy ki nem fejlett vagy eltörpült szervnek a kezdete, mint az Árpa vagy a Rozs füzér- kéjében a második és harmadik virág kezdete. 2. A kezdete valamely szervnek, mely még ki fog fejleni, mint p. 0. a maghonban levő magcsák, melyek a mag durványai. E. Ecsetalaku, ijennicyllatum, valamely szerv hegyén tömött, szőrből vagy szőrhöz hasonló vékony részecskékből álló csomó, mint p. o. a Csábair, Poterinm bibéje. Egyenes, erectum, a függőleg növő szerv. Egytagú, gamo, midőn egynemű részek egymással össze- nőttek, p. 0. egytagú bokréta, Gamopetala corolla. Ékalaku, cuneiformis, olyan vékony és lapos részek, melyek a hegyökön szélesek s aláfelé lassankint keskenyednek el, mint a Szász Meténg, Vinca lierhacea szirmai. El, Margó, a levél vagy a levélhez hasonló lapos szerv széle vagy kerülete. Ellenes, opimsitum, ha a két rész egyenlő magasan, azon- ban a szemben álló oldalokon nő, mint a Tikszem, AnagaUis levelei. Élöíli, parasiticiim, olyan növény, mely egy másik élő növénybe ereszti gyökereit s annak a nedvét szí\ga el, mint a Fű nyűg, Cuscuta a Csigacsőn. Éplevél, Folium integrum, ha a levél éle be van metszve, de metszetei nem hatolnak a szélétől meszsze a közepe felé, mint például a Tavaszi Ibolya levele. öOö Épélü levél, Foliinn integer rimuvii, az olyan levél, melynek az éle nincsen bevagdalva, mint p. o. a Loncz, Lonicera levele. Enyves, viscidnm, midőn a növény valamely szerve olajos gyantát izzad ki s a miatt ragacsos, p. o. az Eny- vencz, Viscaria szára bütykei alatt. Érdes, scabruvi, ha a növény szára, levele felülete, ormója vagy éle kemény kurta fogakkal vagy szőrökkel be van nőve, melyet leginkább ujjaink e felületen való huzgálásával veszünk észre, mint p. o. az Atraczél, Anchusa szára és levele. Eres vagy erezett, renos^im, ha a levél vagy levélnemű részek vékony ágazatokkal hálósán vannak keresztül- kasul szőve, mint p. o. a Körtefa levelében lévő legvékonyabb elágazások, vagy a Csésze szárny, PolygaJa színes csészéjében levő piros ágazatok. Eresz, Liwlms, láfiá : Karima. Ereszték, Commissura, az ernyősök kétfél magva egymást érő belső laiDJai, melyek eg;fmásra levén támasztva, valóban egygyé is nőnek. Érintkezési lap, Commissura, ugyanaz, a mi az elébbi. Ernyő, Umheíla az olyan virágzat, melynek a kocsányjai egy pontból indulván, csaknem egj'-enlö magasságra jutnak s hegyeiken aztán kifej lik a virág, mint a Kan kálin, Primula virágzata. Kétszeres ernyő, Umhella composita, [pedig az olyan virágzat, mely miután ernyővé kifejlődött, mindenik kocsányja tetején ismét egy kis ernyő = ernyőké fejlik ki, mint p, o. a Ka- por Anetlmm virágzata. Évelő, perennis, olyan gyökér vagy szár, mely kifejlése után több éven át elél, szárat hajt és virágzik. Faj, Species alatt olyan növényeket értünk, melyek mind külső bélyegeikre, mind belszerkezetökre nézve egy- 304 mással megegyeznek, vagy összes jelleniök arra mutat, hogy vagy egy ös növénytől vagy egymáshoz hasonló ös növényektől származnak ; ilyen faj minden e gyes növény. Fedelékes, imbricatiim, midőn a növény szervei, p. o. a levelek, vagy a pikkelyek széleikkel egymást úgy há- talják, mint a házfedél cserepei, vagy a hal i^ikkelyei ; ilyen fedelékesen állanak ]). o. a Cs ükül lő, Centaurea fészke pikkelyei. Fejérnye, Albumén, a mag belében levő, rendesen a csirát környező szíjjas vagy porczogós állomány, mely vegyi alkotó részeire nézve megegyezik a madártojás fejér- nyéjével. Ilyen fejérnye környezi p. o. a biiza és knko- ricza magva csiráját. Fejes bnga, Thyrsus, lásd bnga. és a XXIII. lapon s a 4 szám, h betűk alatt. Félbeszárnyas, hjratum, az olyan levél, melynek éle a levél közepéig vagy annál is b elébb karélyosan van bevagdalva s a végző páratlan karélya a többihez mérve igen nagy; ilyen a Vetési Mustár, Sinapis arvends levele. Felegyenesedő, ascendens, szár vagy ág, ha az vízirá- nyosan kezd nőni, azonban megfordul s függőleges irányban nő fel, mint p. o. Cser Szigorai, Veronica (Jli amaedrys s zára. Felemás, polygamum, olyan virágú növény, melynek a virágzatában álló tökélyes (porodat és termét tartal- mazó) virágai között vannak olyan virágok is, melyek- ben vagy csupán poroda, vagy csupán terme van ; ilyen virágai vannak a Jávor, Acer, a Falfíí, Parie- taria fajainak. Felfutó, i'oliibile, az olyan növény szára, mely valamely tárgy, például fa vagy karó körül felfelé menő csavar- formán tekergödzik ; így csavarodik fel jobbra tartva a Komló, Humulus, balra tartva a Paszuly, Pha- seolus szára. 305 Féloldali, secimdum, ha a növény egy csoportban álló részei, egy és ugyan-azon irány felé vannak hajolva, mint p. 0. a Májusi Gyöngyvirág, Convallaria majális virága fürtje. Felomlásos, lepidotiim, a fiatal ágakon és leveleken csil- lagszőrök együvé növéséből támadó pikkelyesforma apró pontocskák, mint a milyen az Ez üst fa, JEleagnus levele felülete. Felsö, superum, a növény szervei azon állása, midőn leg- alább látszólag, egyik szerv a másik felibe nő, azt mondjuk p. o felső virág, midőn a csésze és bokréta, vagy pusztán a lepel a maghona felett kezdődik, mint a Csengettyűké, Campamila, a Nőszirom, IHs virágában. Félszer virág, Flos Imgulatus, ha a bokréta alsó része csővé van nőve, azonban ezen cső egy helyen elkezd lappá kiterülni, s felső része vagy láncsa, vagy nyelv- alakuvá fejlik ki, mint a milyenek a Cziczkóró, AcMllea és a Napraforgó, Heliantlms szélső vagy sugárvirágai. Femíszó, natans, a vízben termő növények olyan levele vagy szára, mely a víz felszínén terül el, minta Lépese, Lemna szára és levele és a Nimfa, Nympliaea levele. Feslés, Dehiscentia, valamely bezáródva volt szerv felnyi- lási vagy felpattanási mozzanata, p. o. midőn a becző termés a kocsányja felől, tehát alólról kezd felnyílni, azt mondjuk, hogy: feslik. Fészkes virág, Flos compositus, midőn egy csészealaku gallérban (fészekben = calathidium) a szár vagy ko- csány kiszélesedett tetején sok virág van együtt, mint a milyen a Nap virág, Heliantlms virágzata. Fodros, unclulatum, midőn a levél éle hullámos vonaluan ránczos, mint a Bodros Uszány, Potamogeton cris- pum levele. Fogas, dentatiim, midőn a növény szerve éle csekély be- 20 30ü vágásai tomioa szögűek, kiűlö részei pedig hegyesek mint a Fűz, Salix levelei éle. Foltos, mamlatum, midőn a növény valamely szervén a szerv alapszínétől elütő szinü pettyek vagy terüle- tecskék vannak, mint a Bürök, Conium szárán, Foualalaku, filiforme, midőn a szerv hosszában menőleg jó darabon egyenlő vékony átmérőjű mint p. o. a Ku ko- ri ez a csövéből kinyúló bibeszárak. Forradás, Sutura, válu, barázda vagy sinóralakú növés, mely helyeken két szomszéd szerv nőtt együvé, ezen összenövés rendesen a szerv kifejlődéséig tart a midőn ugyanis azon a helyen a szerv felfeslik^ ilyen forradásuk van p. 0. a b e c z ő k n e k. Forrtportokuak, Syncjenesia, az egy fészekben egyesült, virágok portokai olyan csővé nőnek, melyen kétágú bibeszáruk átnyúlik, mint a milyenek a Napvirág kö- zép virágaiban levő portokok Forrtszirmuak, gamopetala, minden egytagú bokréta. Fűféle, herhaceum, olyan növény, melynek rostjai puhák és meg nem keményednek. Ellentéte a fafélének, mely- nek rostjai megkeményednek. Fnláiik, aciileus, a növények felszínén vagy élén növő szú- rós szerv, mely csak a felbőrre nő s arról kön- nyen leválasztható, mint a Rózsa-és Akász fákon- Fürészes, serratum. ha a levél vagy a levélnemű szerv éle fennyedén ugy van bevagdalva, hogy bevágásai szűkszegletűek, kiálló részei is hegyesek, mint a Rózsa- fa levélkéi. Fürt, Racemiís, olyan virágzat, melynek a főkocsányjából kinövő s el nem ágazó kocsánykáin vannak a virágok kifejlődve, mint a M. Gyöngyvirágé, Convallciria majális. Füzér, Spica, olyan virágzat, melynek a főkocsán}-jára kocsánytalanul vannak a virágok felfűzve, mint az Árpa; az Útifű, Plantago virágzatában. o07 Füzérke, SpicnJa, az olyan virágzat, melyben a fűzéres vagy bugás virágzat egyes virágai helyén 1-2, s több virágocska van kocsánykátlanul egyesülve, mint a poly- vás füvek virágzataiban. (Lásd LT. lap) alatti 1. 2. számokat. Fűzött, compositnm, midőn egynemű szervek egy közös száron, nyelén vagy kocsányon egyesülnek, mint példá- ul némely növény levelei. Fűzött levél p. o- a Lóhe- réé, a Bokrétafáé, a Rózsafáé stb. o. Gallér, Involncnim, egy vagy több körben, vagy fedeléke- sen álló, egymással vagy össze nem nőtt, vag}' bizonyos ■ részben összenőtt levélnemű részek, melyek rendszerint a virágzat közelében vagy épen alatta fejlenek ki, mint a Kökörcsin. Anemone tökocsányján, az ernyö- sök virágzata alatt lenni szokott. (xallérka, InvoluceUum, fejlésére és alakjára nézve a gal- lérral egyenlő, azonban ez vagy egyes virág, vagy a virágzat egyes részei közelében vagy alatt szokott álla- ni, mint az ernyősök ernyőkéi alatt gyakran látható. (íatyás, (dátum, ha a levél válla ugy nő a szárára, vagy a nyelére, hogy két oldalán széles szegélyt alkot, mint a milyen az Erdei és a Széleslevelű Bükköny, Lathj/rus levele nyele. Oaz, Culmiis, olyan szár. melynek izei. czikkei vannak ; azonban bütykei belől egymásba nyílnak és belseje általában likacsos bélü, mint a Sás, Carex szára. (íerincz, Costa, a levél aljától a hegyéig nyúló kisebb nagyobb mértékben kiálló egyenes vonal, vagy is a levélnyelének a levélben levő folytatása. Gindár, Flaccum, v. flaccidim, olyan szár, mely felállóvá fejlett, azonban gyengesége, hajlóssága, vagy a rajta kifejlett részek súlya miatt egyenes állásában megma- radni nem birván, elhajlik vagy le is fekszik, mint p. 0. a Burgonya Csucsoré, a Kölesé. 20* 308 ^ÖcsöSj nodosmn, midőn a növény valamely, részén hely- lyel-közzel megcsomósodások vagy felemelkedések van- nak, mint a pázsitfüvek szalmáin. Görbe-gurba, flexiiosum, midőn valamely szerv, p, o. a szár jobbra balra, vagy ellenkező oldalra, tompa szög- let alatt többször van meghajolva, mint a Keserédes Csucsor, Solamim Dulcamara szára. Oyapjas, KÜlosum, hosszú vagy kurtás kisebb nagyobb mértékben széllyelálló puha szőrboritéka a szárnak vagy a levélnek, mint p. o. a Földieper Szamóczán. Fragaria Vesca. Gyertyatartó alakn, liypocrateriforme, ha valamely, csak- nem egyenlő átmérőjű cső teteje szélesecske karimává (ereszszé) terül ki, mint a Kan kálin, Primula bok- rétája. Gyökerező, repens, midőn a szár vagy az ág a földre fe- küdvén, helylyel-közzel gyökereket hajt, mint a Bog- lárka Szironták, Uanunculus repens szára. Gyököeske, Badkula a mag csirájának a kötőlékkel egj- bekapcsolt, kifejlésekor pedig lefelé induló része. Gyöiigysoralaku, monüiforme, apró golyóalaku s szorosan egymást követő tagja valamely szervnek, mint például a Retek beczője. Gyürü, Verticülus, a levelek vagy virágok nyelei vagy kocsánykáinak a szár vagy kocsány körül egyenlő ma- gasságban való kiindulása, mint a Galaj levelei (lásd csillagos) vagy a Tátkanaf, Lamium virágzata, Gngás, strumosiuu, midőn valamely csöves szerv egyik oldalon boltosán puffad ki, mint a Szádor, Orohanche bokrétája csöve. Gumó, Tuber, olyan vékony héjú tömött bélü szerv, mely- nek felülete besüppedéseiben csirák fejlenek ki, mely csirák kedvező helyzet és körülmények között uj nö- vénynyé fejlenek ki, mint a Burgonya Csucsor földalatti terméseié. Meg kell ettől különböztetni a 309 Mogyorós Bükköny, Latliyrus tuherosus megvasta- godott tögyökereiböl fejlett kolonczokat, melyeknek sem besüppedései nincsenek, sem elvetve ki nem hajtanak. H. Hal)08; unclidatum. (Lásd fodros.) Hagyma, Bulbus, évelő, többnyire kurta, tövön (hagymatő = Lecus) egymást bekeritő hártyákból álló termény, melynek a közepén végig nyúlik a szár durván^'a, más szóval földalatti rügy. Ilyen hagymája van a Veres Hagymának, Alliuni Gepa, a Liliomnak. Hagyniabimlbó, Bulbillus vagy Bullmlus, a hagyma rétegei között fejlődött apró hagymácska, mely nem az anya- növényen, hanem attól elválva fejlik ki uj növénynyé, mint a Zöldcsík, Ornithogalum hagymáiban látható- Hám, Epidermis, a növény különféle részeit beborító szín- telen, áttetsző felbör. Haraiigalaku, campanulatum, olyan egy tagú csésze vagy bokréta, melynek az alja hasason tágas, felső része kissé összefelé tart, karimája pedig ismét kifelé t^rt, mint a Csengettyűké bokrétája. Hártyaiiemü, memhranaceum, vékony áttetsző szíjjas levél- nemű színtelen képződmény, mint a Dudafűrt, Colutea magrejtője. Hártyatölcsér, Oclirea, hártyanemű burok, mely a levelek nyelei tövét foglalja be, mint a milyen van a Czikk- szár, Polygoniim fajai levelei nyele tövén. Hasábos, partitum, midőn az egy tagú csésze vagy az egy tagú bokréta közepénél lejjebb van bevagdalva. Hát, Dorsum, a szerv külső, vagy a tengelylyel átellenben álló része. Hátraszegett, reflexum, midőn a növény valamely szerve, p. 0. a levele töve irányánál alább van hajolva, mint a Tej oltó Galaj, Galium verum levele, vagy a Gu- mós Szironták, Baniincidiis Indbosus csészéje levelei Hengeres, teres, (lásd XIIL lap 5. sz.) 310 Henyélő, prociimhens, ha a növény szárai ugy terülnek el a földön, hogy végei felfelé állanak. Hóldalaku, tulaj donképen félholdalaku, lunatum, midőn a félköralaku szerv közepe ugy van kikanyarítva, hogy a két vége szarvalakuvá lesz, mint a Farkas Fűt éj virága fedője. Hólyagos, vesiculosum, midőn valamely szerv a benne levő levegőtől ki van puffadva, mint a Dudafürt, Colutea hüvelye. Hornom, concavnm, midőn a szerv vagy több szerv együtt egyenlően besüppedő boltozatos felülettel bir, mint a Zelnicze Megy szirmai, vagy mint a Murok, Baucus virágzata. Hónalj, Axilla, a levélnek vagy a levélnemü szerveknek, YPigj az ágaknak a szárból való kiindulásánál táraadó szeglet. Horgas, hamulosum, kurta visszahajlott végű szőr- vagy szúró szervek, mint a milyenek például a Bojtorján Lappá fészke pikkelyei végei. Horpadozott, lacunosum vagy foceatum, midőn valamely szerv felülete gidres gödrös. Hosszudad, oblorujum, midőn valamely körkörös végű szerv, p. ö. a levél 2-4-er hosszabb, mint széles, p. o. a Vitéz Koskor, Orchis militaris levele. Hiillékony, caducus, midőn valamely szerv a vele egy- időben kifejlő szervek kifejlése ntán csakhamar lehull mint a Szódokfa és a Mák csészéje, Húsos, carnosum, olyan tömött és leves növényrészek, melyeket késsel könnyen lehet vágni, mint az alma gyümölcs, a Fűlfü, Sempervimim levelei. Hüvely, Légiimen, két kopácsű s rekesznélküli száraz mag- rejtő, mint a milyen a Paszuly termése. Hüvelyező, vaginans, ha a levél vagy annak csővé alakult alja vagy nyele^ a szárat vagy az ágat, vagy a másik levélnyelét beburkolja, mint a pázsitfüvek levelei burkol- ják a szárukat, a M. Gyöngyvirág levelei egymást. ;ii Ikra, Glcmdula, a növény t'elbörén különféle alakban ki- fejlö hólyagnemü szervecskék, melyek bizonyos időben repülő olajjal vagy gyantás stb. folyadékkal vannak megtelve; ilyenek p. o. az Ezerjó, Dicíammí.s kocsány- káin levő, olajjal telt hólyagosak. Ikrásszörü, glandnloso-püosum, midőn az ikrák a szőrök hegyein fejlenek ki. Ikrás gyapjas, glanduloso víllosum, midőn az ikrák a gyap- jak végein vannak. Ili, Neyviiü, a levél gerinczéből vagy a gerincze aljából kiinduló oldal-elágazás (lásd XIV. lap. 2. szám.) Inda, Flagellum, némely növény tövéből növő s a földön elterülni szokott hajtás, melyen helylyel-közzel levél- csomók nőnek ; jelleméhez tartozik, hogy a földbe le- gyökerezik s azon felül azon évben, melyben keletke- zik, virágot nem terem. Ilyen indája van a Földieper Szamóczának. Ingadozó, laxum, tágon álló, ellentéte az összetartónak, mint p. 0. az Egyvirágii Léhapót, Melica iiniflora fűzérkéi. íny, Pcdatum, a bokréta alsó ajaka boltozatosán feldom- borodó közepe, melylyel a felső ajakhoz feküdvén, a torkát bezárja, mint a Pintyő, Antirrhinum alsó aja- kán láthatni. íz, Articulus, valamely megtagolt szerv tagjai két határ- vonala közé eső része ; mint a pázsitfüvek czikkei. K. Kabak, Pepo, a csészével összenőtt s vele együtt kifejlett rendszerint 3 rekeszü bogyó ; mint a milyen a Tök s ugorka termése. Kaccs, Cirrlius, fonalalaku, különféleképen kunkorodó hen- geres növényi rész, mely vagy a növény szárából. 312 vagy a levél végéről szokott iiöni és a melynél fogva a nö- vény más növénybe szokott kapaszkodni: SzőUö, Babo. Kaczuros, runcinatum, a szárnyason kikanyargatott levél- nek azon faja, midőn a levél karélyai végei lefelé vagy hátrafelé tartanak, mint a Pongyola Pitypang, Taraxamm officináié levele. Kalász, Arista, fonalaku, leginkább kemény, hosszabb vagy kurtább szálkanemű növés, mely valamely szervnek vagy a végéről vagy a hátáról szokott nőni, mint a milyen a Búza és a Zab poly vajáról növő szálka. Kaiicsóalaku, urceőlatum, lásd: bögrealaku. Kauálalaku, cocMeare, egy homoruan kivölgyelt szerv, mint a Tátkanaf, Lamium íelsö ajaka s a Zörgő Lóhere, Trifőlium agrarium vitorlája. Kapaszkodó, scandens, vékony szárú növény, mely kacs- csainál fogva más növényekbe vag,y tárgyakba fogódz- va állhat fel. Karczolt, striatum, lásd: sinóros. Kardalakn, ensiforme, egyenlő szélességű vagy láncsásan elhegyesedő olyan levél, melynek mind a két éle éles ; ilyen a nőszirom, ír is levele. Karélyos, lohatum, ha a levél közeidéig ható szűk vagy tágszegletűen van bevágva, kiülő részei pedig tompa- hegyűek, mint a Szőllő és a Kánya Bangita levelei. Karima, Limhiis, a csöves aljú egy tagú csészének, bok- rétának vagy lepelnek kiszélesedett s kiterült teteje, mint a milyen például a Tüdő Gálna, Pulmonaria angustifolia bokrétája kiterült felső része. Kelő, Flumula, a mag csirájának a gyököcskével átellen- ben fekvő kikeléskor felfelé törő vége. Kerek, orhiculatum, az olyan levélnemű szerv vagy mag. melynek éle egy központ körül a központtól csaknem egyenlő távolságra van; ilyen a M. Góiyahir, Caltha levele s a Lencse magva. Kerékalaku, rotatum, az olyan lepel vagy bokréta, melynek alsó része alig kivehető kurta csővé nőtt egybe, felső 813 része (karimája) pedig, lia bár be van is vagdalva, lax^o- san terűi ki; ilyen a Farkkóró, Verhasciim bokrétája. Kerekded, suhrotundum, olj-an alak, iwely a körhöz kö- zel áll. Keresztes, crucíatum, ha egy síkban fekvő négy tagú levél vagy szirom közül az átellenesek ugy állanak szemben, hogy együtt hasonlítanak a kereszthez, mint p. o. a Káposzta bokrétája. Kérges, cortigosiim, az olyan szerv, mely porczogós, vagy vastag kemény bőrrel van bevonva, mint a kor só ka Berula termése. Kétajaku, Inlahiatum, lásd: ajakas. Kétfalkás, Diadélplius, ha a porodák szálcsái két csomóba nőttek össze, azonban a portokai szabadok, mint p. o. az Akászfa vagy a Borsó virágában. (Pillangósok). Kétféle, vagy felemás leTelű, heteropliynum, az olyan nö- yénj, melynek a levelei alakjokra nézve különböznek egymástól, mint p. o. a Felemás Zsázsa, Lepidinm perfőliatnm levele. Két föl)b porodások, Didynamia, midőn a 'virágban levő négy poroda közül kettő egyenlően magas, kettő egyen- lően alacsony, mint a Tátkanafban, Lamium. Két-két ágii, dicliotomum, midőn valamely két ágra induló szár ágai újra s mind végig két ágra oszolnak, mint a a Fagyöngy, Viscum ágai. Kétlaki, dioicum, olyan virág, melynek egyikében a terme másikában a poroda van s a mely növényen amaz talál- ható, azon meg a porodás virág nem fejlik ki, mint a milyen a Kender és Komló virága. Kétiiyári, hienne, olyan gyökér, mely azon a nyáron, me- lyen a magról megnevekedett, virágot és termést nem hoz, hanem magot a következő évben, a mikor aztán azt megérlelvén, el is szárad, ilyen p. o. a Murok, Dcmcus. Kétrekeszü, hilocidare, az olyan termés vagy magrejtő, melynek a közepén végig húzódó válaszfala a magva- 314 kat egymástól elválasztja, ilyen minden becző termés. Kétszeres ernyő, umhdla composita, lásd ernyő. Kicsípett vagy csorba, emarginatum, midőn a levélnemü szerv hegye sekélyen ugy van bevágva, hogy az által két kurta hegyes vagy tompa karélyocska áll elő, mint a tavaszi Pimpó, Potentüla vemet szirmai hegyein. Kigöuyölödött, revolutum, az olyan levélnemű szerv, mely hátra felé nem csak lehajolt, hanem össze is tekeredett, mint p. 0. a Csővirics, Epüobium és a Csenge t y- tyüke, Campamila bibéje. Kiharapott, praemorsum, midőn valamely szerv hegye ugy van megcsonkitva, hogy felülete darabos, mint a Su ta- bu b, Succisa gyökere. Kinyílt, pátens, midőn az egynemű részek egymástól el- állanak, mint p. o. a Mezei Sark virág, Delpliinium consoUda kocsány kái, és az Abrak zab bugája. Kocsány, Peduneulus, a szárnak azon hajtása, mel.yen a virág fejlik ki. Kocsányka, Pedicellus, a kocsány apróbb elágazása. Konya, nutans, lásd bókoló. Kopács, Vcdva, a magrejtő forradásain feslő egyes darabok V. ajtók p. 0. a becző két kopácscsal nyílik fel. Ko])áncs, Ciipida, a murvákból alakult néha poháralaku, a magot félig, néha a magot egészen betakaró boriték, mint a milyen van p. o. a Tölgyfa és Gesztenyefa makkjának. Kopasz, glahnim, olyan növény, melyen sem szőrök, sem serték nem nőnek. Körkörös, dliptícum, az olyan levélnemű szerv, melynek mind két vége csaknem egyenlően van elkerekedve, azonban olyan hosszúkás köralak, mintha két központ- tal két kör volna benne leirva, ilyen levele van p. o. a Kökény Szilva fának, Prumts Spinosa. Kórós, frutescens, suffniUcosum, midőn a növény szára raegkeményszik, azonban fakeménységre még sem jut, 015 mindemellett épen ugy évelő mint a fák és a cserjék dereka, ilyen p. o. a Kerti Zsálya szára. Körtvealaku, tiirhínatum. egy talpával felfelé fordított klip, mint a milyen a Jézsafa, Philadelphus csészéje. Korsó,vagy kaiicsóalaku, urceőlatum, lásd bögre alakú. Kótaalakn, rJiomheum, egy elhúzott négyszögalak mint a milyen a Libatopp, Clienopodium némely faja levele. Kötölék, Podospermium, azon kis szálacska, melynél fogva a mag mig ki nem fejlik a megrejtö forradásával vagy a növény valamely részével összeköttetésben s általa táplálkozik. Kúpos, conicum, olyan alak, mely egy széles talpról indul s lassanként hegyesedik el, ugy azonban, hogy ha végig metszjük, az igy nyert lap egyenszáru háromszög képű, ilyen a Varádics, Tanacetum és a Szíkfü Matricaria vaczka. Külső csésze, Epiccdyx vagy calicidiis, midőn a csészét még egy másik csésze foglalja be, mint a milyen a Földieper Szamóczáé, Fr agár la Vesca. Lábbó vagy lábl)Ogó, flwitans, olyan levél vagy szár, mely vagy a víz szinén, vagy a vízben lóbálódik, mint p. o. a Súlyom, Trcqm natans levelei. Lándzsás, lanceolatiun, a levél vagy levélnemű szerv olyan alakja, melynek mind két vége egyenlően keskenyedik el s a közepe kihasasodik, vagy két görbe vonal által alkotott két hegyes szögű lap, mely mintegy négyszer hosszabb, mint széles, ilyen levele van a Fagy al- fának, Ligiistrum. Lapiezkás, spatulatum, az olyan nemű szerv, melynek a válla ugy keskenyedik el, mint a láncsás levélé, hegye pedig oly szélesen van elkerekedve, mintha a láncsás levelet közepén kerítenék le, ilyen levele van a Gubó- vi rágnak, Glolmlaria. Lapított; compressum, az olyan szár, nyél, vagy kocsány, melynek két oldala kissé domború, élei pedig lekereki- tettek s ha keresztül metszjük keresztmetszete felülete körkörös; ilyen p. o. a Fejér és Fekete Nyárfa levele nyele. Lárvás, personatum, lásd: alakos. Lecsepült, prostratiim, vagy procmiibens, midőn a szár ágaival együtt ugy terűi el a földön, hogy semmi része nem emelkedik fel, azonban gyökeret nem ver, mint p. o. a Lepkeszeg, Trigonella. Lefelétartó, descedens, olyan növényi rész, mely hegyével a föld felé van irányozva, vagy épen a földbe is nyomul Lefutó, decurrens, az olyan levél válla, mely még a levél tövén alól is vagy a nyélre, vagy a szárra nő, mint a milyen a Fekete Nadálytő, Symphytum officináié levele. Lélia, sterilis, olyan magrejtö, melyben vagy nincsen kifej- lett mag, vagy nem is terem magot, mint p. o. az Árpa füzérkéiben levő két szélső virág. Lemez, Lamina, a levél vagy a levelnemű szerv kiterült része, mint p. o. a levél lapos része, vagy a váltszirmu bokréták közül a Keresztesek vagy a Szegfű félék szirmai kiterült felső széle. Lepel, TPerigonium, a virágban a csésze és a bokréta helyét pótló rendszerint színes külső takaró ; ilyen leple van a Tulipánnak, Gyöngyvirágnak, stb. Leppendék, Samara, olyan egy vagy két magvu toknemü termés, melynek vagy köröskörül vagy legalább a fél- oldalán hártya szárnya van, mint a Szilfa és a Jávor termésének. Levél, Folium, lásd a XIII. lapon 3 §. Levélke, foliőlum, a fűzött leveleket alkotó egyes tagok neve, p. o. az Akászfa fűzött levele, fönyélen (párat- lan) szárnyason áll, ennek mindenik körkörös tagja, egy-egy levélke; vagy a Lóhere hármas fűzött levele egy-egy tagja is levélke. ' 317 Levéluemtí, foUaceum, minden olyan növényi szerv, mely külső termete és belszerkezeténél s kivált felbőre pusz- ta szemmel nem látható nyilasainál fogva, a levél alko- tásával vagy származásával megegyezik. Lisztes, farinosum, az olyan szerv, melynek felülete durva porhoz ' hasonló szemcsékkel be van hintve, mint a Fejér Liba topp, Ghenopodium album levele. Lombos, frondosum, szoros értelemben, midőn egy csomó levél a törzszsel vagy a nyéllel kisebb nagyobb mérték- ben olyan egész növényt alkot, melyen a törzs és a levél nyele szorosan egygyé olvadnak, ezek rendszerint legyezőalakulag terülnek ki, mint a harasztokon láthat- ni ; tágabb értelemben azonban, minden olyan lai30san kiterült levelű fákat értenek alatta, melyek leveleiket őszszel vagy tavaszszal elhullatván, ismét uj leveleket hajtanak. Ilyenek erdeifáink legnagyobb része, ennek ellentétei a tűlevelüfák. Mag, Semen, a megtermékenyűlés következtében kifejlett olyannemű szerv ; mely egy uj életre kelhető növény durványát foglalja magában ; olyan szerv, mely a virá- gos növények tény eszesének általános eszköze. (Lásd XXXVIII. lap. 7. §.) Magános, soUtarium, ha a növény szerve állása helyén egyedül, (s nem hozzá hasonló szervek társaságában) fejlik ki, p. 0. magános szára nő a tövéről a Házi Lennek, magános virága van a Csipke Rózsának, Bosa ccmina. Magcsa, Omdum, a termőleveleken kifejlődő hólyagosa vagy szümölcs, vagy a mag durványa, mely a növény virág- zása után maggá fejlődhetik, ilyen magcsákkal van megtelve minden maghon. Maghoii, Germen, v. ovarium, a virág legbelső részében kifej- leni szokott termőlevelekből alakuló megcsatartó, mely- böl a megtermékeuyülés után vagy egyenesen a mag, vagy a magrejtö fejlik ki. (Lásd XXXIII. lap. f. alatt.) Magoszlop. Tropliospermium, Spermopliorum, a maghon közepén levő azon hely vagy rész, a melyre a róla nöfő kötöléknél fogva a magcsák, azután a magvak fel vannak fűzve, mint a milyen a Konkoly vagy a Szegfű magrejtője közepén álló oszlop. Magrejtö, Fericarpium, a maghont alkotó termőlevélből alakult azon takaró, mel)^ a magvakat Leborítja, ez szokott lenni vagy száraz, vagy húsos. (Lásd XXXIV. lap. 6. §.) Magsinór, Funiciilus. Lásd: Kötő lék. Magtaiiya, Flacenta, Lásd: magoszlop vagy magtartó. Magtartó, Spermopliorum, a maghon közepén vagy olda- lán alakult azon hely, melyre a magcsák vagy a magvak fel vannak fűzve. Lásd: mag oszlop. Makk, Nux, olyan termés, melyet kívülről különféle vas- tagságú kéreg borít, melyen belől van a mag bele és a szike, ilyen termése van a Tölgyfának, Mogyo- rónak, Bikkfának stb. Makkocska, Caryopsis, nucnla, achenium. kis makk. Lásd : XXXIV. lap a betű alatt.) Mászó, repens, lásd: gyökerező. Meddő, sterilis, lásd: léha. Medenczealaku, pjelviformc köralaku s mérsékelten be- süppedő szerv, mint p. o. a Veres Ribiszke, Bibes rnhnim csészéje kiszélesedett csöve. Meggyökönt, genicidatum, midőn valamely egyenes vonal- ban álló szerv hirtelen elhajlik, azonban ismét egyenes irányban halad tovább, mint a Zab fajai kalásza. Metszett, fissum, fidítm, midőn a levél vagy a levélnemű 8zerv éle bevágásai a közepénél nem hatnak alább. Mezgés, viscidum,]ébsd: enyves. Mézgödör, Nectarium, a bokréta vagy a lepel szirmain támadó mélyedések vagy barázdák, melyek néha pik- kelylyel vannak befedve, néha nyíltak s rendszerint 819 méznedvet izzadnak ki, mint a Szironták !ízirmai tövén levő pikkely alatti gödröcske, a Lilium szirmán levő barázda. Mézíkra, Glandula nectarifera, a virág szirmai tövén alakult bibircsók, mint p. o. az Ikrapikk, Arahis szirma tövén ; vagy a virág közej)ében kifejlett Inbir- csók mint a Fűz virágában vannak. Mirigy, Callus, a növény szervein alakuló s megkemé- nyedni szokott kidudorodás, mint a milyen van a Dudafűrt, Colutea bokrétája vitorláján. Molylios, tomentomm, apró puha szőrök, melyek a növény valamely szerve felületét ugy lepik be, hogy a miatt fejérlik, mint az Ökörfarkkóró levelei. Murokalakii, dauciforme, olyan tőgyökér, melynek a teteje majdnem a legszélesebb s onnan aláfelé lassanként hegyesedik el s e miatt mintegy hegyére állított kúpot alkot; ilyen tögyökere van a Huroknak Daucus. Murva, Braetea, a virág kocsányján fejlett levelek vagy pikkelyek, melyek rendszerint a virág közelében állanak s ha kettő vagy több van egymás mellett, a kocsányból rendszerint különböző magasságból indulnak ki ; ilyen murva van p. o. a Tavaszi Viola, a Szódokfa ko- csányján; jiéha a murva színes, mint a Csormolya Fintor, Melampyrum arvense. Miirvácska, Bracteola, kis murva, azaz : olyan murva, mely valamely külső murva alatt fejlett. Némely füvész a pázsitfüvek polyváját származása s állásánál fogva murvának nevezi s következetesen a polyva alatt fej- lődő ondót, murvácskának hívja. Murvakör, Invőlucrum, gailérféle levélkék a fészkesvirágok fészkei alatt, mint a milyen van az Üszögőr, Senecío némely fajainak. Négy föbl) porodások, Tctmd-.namia, olyan virágok, melyekben 6 poroda van s ezek közül 4 egyenlő magas, o2u 2 egyenlő alacsony ; ilyenek a Keresztesek virágai s azok között p. o, Káposzta. Nem, Genus, olyan fogalom mely alá virága részei s ter- mései alkotásában s általában külső termet és bei- szerkezetben egymással megegyező növényfajokat fog- lalhatni egybe. Ilyen nemi fogalom p. o. a Rózsa, mely alá foglalhatók a virágai s terméseiben egymással megegyező Tarka R., B. gallica. Tompalevelü R., JR. pimpinellifólia, Borzas R., JR. tomeoitosa, Csipke R., B. canina stb- Jíem feslö, indehiscens. azaz fel nem nyiló tok, ellentéte ez a feslőnek. Nyak, Unfjvis, nyakas, ungviculatum, a vált szirmú bok- réta szirma elkeskenyedő s a csészébe nyuló része ; ilyen nyaka van p. o. a Szegfű szirmainak. Nyél, Petiolus, a növény száráról vagy az ágáról növő azon nyiijtvány, melynek a vége a levél lapjába bC' nyúlván, ott gerinczczé alakul s a melyen a levél- lapja áll; ilyen nyele van például a Viola levelének. Nyelecske, Petioliüus, hasonlóul nyél, csakhogy nyelecs- kének akkor hívják, midőn a fűzött levél közös nyelé- ből apró nyelek indulnak; melyeknél fogva a levélkék vannak arra felfűzve ; ilyen nyelecskéje van p. o, a Rózsa szárnyas levele levélkéinek. Nyelvecske. Ligula, a szárat hüvelyező pázsitféle füvek levele hüvelyei tetején növő hártyanemű nyujtványka Nyílalakii, sagittatum, igy nevezik az olyan vállú leve- let vagy levélnemű szervet, melynek a vállai hegyesen megnyúlván, azok a levél nyelével párhuzamosan álla- nak; ilyenek a Nyilfű, Sagittaria, a Kis és Nagy Szulák, Convolvuliis arvensis és a C. Sepium levelei. Nyúlánk, élongatiim; olyan szerv, mely hosszára terjedő vagy a mely kezdetben kurta s azután növés közben nyúlik meg. 821 o. o. öblös, sinuatiii)), uz olyan levél vagy levélnemü szerv, melynek éle mélyen van kikanyargatva s karélyai is rendszerint kerekek, mint p. o. a Tölgyfa levelei. Olajcsík, Vitta, az ernyösök magvai rovátkáiban kifej leni s azokat betölteni szokott olajos gyanta vonal. (Lásd : LXX. lap, *) alatti 5. számot.) A magvak hátán vagy külső részén eső olaj csíkokat külsőknek, rittae dorsales, a két fél mag eresztékén esőket belsőknek víttae commíssiirales nevezik. OikIó, Falca, a polyvásfüvek virágaiban a polyvák alatt kifejleni szokott 1-2 zöldes fejér murvanemű takaró, mely a magra néha rá is nő, mint a köles magvára. (Lásd LI. lax3on a jegyzet 4. száma alatt.) Ormós, carinatum, midőn a növény valamely szervén ki- álló él van, mint p. o. a Polyva csukk, Phalaris polyváján. Orsóalaku, fusiforme olyan alakú tőgyökér, melynek a teteje lassanként kezd aláfelé vastagodni, a közepe •felé legvastagabbá lesz, onnan kezdve aztán ismét lassanként vékonyodik el. ilyen a Térj ők e Kigyó- szisz, Ecliium vulfjare tőgyökere. Ostoriuda, Stolo, némely növény tövéből nőni szokott s a földön elterülő hengeres hajtás, mely a végén legyö- kerezik, rendszerint még keletkezése évében szárat vagy virágot nevel; ilyen ostorindája van a Tavaszi Violának. Osszehúzóílott, constríctum, ha a csöves vagy hasas szervek egy vagy több helyen hirtelen elszükülnek, mint a Gyöngyike, Miiscarí, leple teteje, vagy a Tátkanaf Lamium bokrétája csöva közepén alól eső része. Paizsos, peltatiim, olyan tányéralaku levélnemü szerv, melynek a nyele vagy kocsányja a közepe tájára van 21 322 nőve s igy a lap a nyélre derék szöglet alatt fekszik; ilyen a Sarkantyuvirág, Trojjcieolum levele. Pállia, Stixnüa, némely levélnyele tövén vagy azzal átel- lenben nőni szokott apró levélnemű rész, mint p, o. a Borsó levele nyele tövén levő növés. Pár, t. i. levélpár, Jugum, lásd: borda. Párkányos, marginatum, midőn valamely szerv tőle, leg- alább színre nézve, különböző anyaggal van szegé- lyezve, mint az Erdei Mályva és a Tapsír He- racleum magva ; az Időérzö CsüküUő fészke levelei szegélye. Párta, Corolla, így nevezik némelyek a bokrétát, de mi- után Diószeghi és Fazekas a párta szót a műszók közé csak besorozták s e helyett állandóul a „bokréta" szót használják : az egyformaság és a zavar kikerü- lése kedveért maradjunk a bokréta szó mellett. Pázsitfíí, Gramen, az izékes szárú, polyvás virágú nö- vény, mint a milyen a Búza, Köles és a Kuko- ricza stb. Pelyliek, Plumae, lásd : s z ő r. Pettegetett, punctatum, mikor valamely szerv mintegy be van szurkálva, mint a Csillagcsín, Galatella le- vele; vagy átszurkáltnak látszik, mint a Csengő Link a, Hypericum x)erforcdiim levele, vagy mikor szí- nesen van pontozva, mint a Pettegetett Gál na, Fíihnonaria officinalis levele. Pikkelyes, squamosum, értik ez alatt különféle növény- szervek egymást hátaló s a hal pikkelyeihez hasonló állását ; pikkelyesek p. o. a fák bimbói, a barkák, né- mely fészkes virág fészke, a fenyők termése, némely gyökerek, mint a Vicsor, Latlirea, gyökere stb. Pillangós, papilionaceum, az olyan 4 szirmú bokréta, melynek egyik, rendesen a legnagyobb szirma, vitor- lája, fel- s hátraálló ; két szirma (a szárnyai), oldalt s 323 előre álló ; tenyész szerveit befoglaló egy szirma, cs ólnak ja, pedig két szárnya között áll; ilyen vi- rága van p. 0. az Akászfának, Pilleiipáty, Appendix, a csésze alsó részére vagy a bok- rétához nőtt levél- vagy sziromnemű pótlék, mint a milyen van a Tavaszi Ibolya csészéjén. Pilis, Nectarmm, sziromnemű levél vagy pikkely, mely a lepel vagy a bokréta valamely részén vagy mellett kivül vagy belől fejlik ki s rendszerint mézedényűl szolgál, mint a milyen van a Sisakvirágban; Hu- nyorban. Poháralakii, mjatliiforme olyan csésze, bokréta vagy lepel, mely egy csonka felfordított karima nélküli kúpot ábrázol. Pókhálós, aracJmoideum, egymáson keresztül-kasul álló, pókhálókoz hasonló finom szálakból alakult, szöszszel borított szerv, amilyen p. o. a Pókhálós Bojtorján, Lappá tomentosa fészke. Polyya, Gluma, a pázsitfüvek virágát kívülről takaró szerv. Lásd LI. lap, a jegyzet 4. száma alatt. Porczogós, cartilagineum, az állati porczogóhoz hasonló száraz és szilárd, azonban a szarunál puhább növé- nyi képződmény; ilyen a Gégevirág, Aristolochia magvának a fejérnyéje. Porié, FoviUa. Lásd: por oda. Poroíla, Stamen, a virágnak a bokrétán vagy a leplen belől álló, eredetileg levélnemü állományokból alakult része. Egy kis nyujtványnál fogva, vagy a nélkül van a vaczokhoz vagy a bokrétához nőve, ezen nyujtvány neve: szálcsa = Filamentum -, eredetileg a levél nyele. A szálcsa tetején van egy zacskóforma tok; portok = Antiiéra, mely meg van telve virág-por- ral = Pollen; a portok eredetileg a levél lapja, mely széleivel úgy nőtt össze, hogy vagy egy vagy kétre- keszű tokká alakult. A virágpor, ha a bibére hull, 21* 324 hólyaggá, majd szütyővé alakul, mely a benne levő porlénél (Foüílla) fogva, a magcsákat megtermékenyíti. Portok, Aiithera. Lásd: porod a. Pót, Appendículum, v. Appendix, szervhez szorosan nem tartozó toldalék, mely rajta majd mintegy lemezecske. majd mint nyujtvány, majd mint anyagjára nézve a szervtől különböző szegély szokott kifejleni. A pótnak különféle fajai a fül = Auricula, rendszerint levél- toldalék; a gatya vagy szárny = Ala ; a taréj = Crista ; a sarkantyú = Calcar ; a csákó = Cauda ; a csőr = Bostrum ; a szarv = Comu ; a szakáll = Bárha; az üstök = Coma ; a pillenpáty stb. Prémes, marginatum. Lásd: párkányos. Púpos, giblmm, midőn valamely szerv felülete itt-ott kü- lönféle módon feldudorodik, mint a milyen a Fuláncs, Ceratoeephalns termése felülete. R. Ráiiczba szedett, plicatum, a levélnemü szerveken tá- madó hegyes vagy tompa szeglet alatti felemelkedé- sek, melyek a szerveken vagy hosszára vagy kereszt- ben állanak. Hosszára van ránczba szedve a Fejér Zászpa, Verratmm album levele, keresztbe van rán- czolva a Gyertyán fa, Carpinus levele. Kánczos, rugosiun, midőn a levél erei közein levő puha részek kisebb-nagyobb mértékben szabálytalan alak- kal dudorodnak fel, mint a Zsálya és a Kan kai in, Prinmla levelei felülete. Reczés, reticttlatum, midőn valamely szerv felülete ros- tocskák vagy fonalszálacska képződményekkel ügy van átszőve, vagy behúzva, hogy a fonalacskák közein há- ló szemhez hasonló térecskék támadnak, mint a milyen a Tarka Sáfrán, Crocus reticulatus hagymája felülete. Rekesz, Loculamentiim, az üreges szervben, maghonban, vagy magrejtőben alakult válaszfalak által támadó 325 fiók vagy fiókok, p. o. három rekeszü tokja vau a Hóvirágnak, a Tulipánnak. Rend, Ordo, olyan fogalom, mely alá Linné az egy sereg- be tartozó s terméjök számára nézve megegyező nö- vényeket foglalja ; olyan fogalom továbbá, mely alá a természetes rendszeralkotók, a külső termetökre egymáshoz hasonló, valamint átalános nemi jegyeik- ben megegyező növényeket foglalják. Némely füvész 0 szó helyett a család = Familia szót, használja. Rendszer, Systema. Az összes növényvilág egyes tagjai- nak egy bizonyos elv szerinti egymás mellé és egy- más alá állítását hivják növénytani rendszernek. Ha a növényeket egyetlen, vagy egy pár főbb szerv egyenlősége alapján állítják egymás mellé és alá. íikkor a rendszert mesterségesnek (Systema artificiale) neve- zik ; mivel ilyen esetben, az egy bizonyos szervökre nézve megegyező növények, habár külső termetökre, sőt fejlődésök és növésökre nézve nagyon különböz- nek is egymástól, mintegy mesterséggel vannak egy- más mellé állítva. Ilyen mesterséges rendszer a Linné Károly svéd tudósé, melynek alapja a növény porodái egyenlősége. Ezen rendszer szerint van rendezve e könyvben a seregek és a nemek meghatározására vezérlő I. táblázat. — Ha pedig a növények belső fejlődése, valamint külső termetének összes jegyeiben való hasonlóság alapján állítják egymás mellé s egy- más alá a növényeket, akkora rendszert természe- tesnek (Systema naturale) hivják. Ilyen természetes rendszer az Endlicher István hazánkfiáé, mely szerint e könyvben levő s a fajok meghatározására vezérlő Il-dik táblázat össze van állítva. Ripacsos, scorhícukitim, az olyan felííletü szerv, melyen reszelőpor nagyságú ritkább vagy síirűbb emelke- dések vannak, mint a milyenek a Kosbor félék magvai. 326 Rojtos vagy rostos, fibrositm, midőn valamely szervnek fonal vagy czérnaalaku sürü kinövései vannak, mint a gyökerek, vagy az efFéleképen sallangossá vált szer- vek szélei. Rongyos, lacerum, midőn a levélnemü szervek élei egye- netlenül s szabálytalanul vannak bevagdalva, mint az Imola Csü küllő, Centcmrea Jacea fészke levélkéi éle; vagy a Dudva Csór bóka levelei éle. ^. Sallaiigos, laciniatiiui, a levélnemü szervek élei mélyebb s egyenletes bevágásai, melyek azonban szabályosab- bak, mint a rongyos élűről mondva van; sallangos p. 0. a Bárány Üröm, Artemisia Pontica kétszer szár- nyalt levele. Sarkaiityn, Calcar, rendszerint a bokréta, lepel, vagy a pilis zacskósán vagy kúposán megnyúlt alja, minta mi- lyen a Sark virágé, DelpMnmm. Sátorozó virágzat, Irflorescentía corymhosa, ha a virág- zat kocsányjai különböző magasságból indulnak s végre mégis egyenlő magasságra érvén virágaikkal egy síkban terülnek ki, mint p. o. az Éger fark Cziczkóró, AcUiUea MülefoUum virágzata. Sejtes, favosiim, az olyan vaczok, melynek besüppedései egyenszögüek s válaszfalai vékony hártyások, mint a milyen a Bordon, Onoporclum vaczka. Sereg, Classis, Linné szerint olyan fogalom, mely alá az alap jegyül felvett fő bélyegben egymással megegyező növények tartoznak. Egy seregbe tartoznak p. o. azok, melyeknek 1, 2, 5, 10, stb. porodájok van. Sertés, setosum, durva keményszőrökkel fedett növényi szerv, mint a milyen a Csekély Mák, Papaver hyhri- dum maghona. Sima, laeoe, az olyan szerv, melyen semmi felemelkedések vagy bemélyedések nincsenek. Nem kell ezt a kopasz- szal összezavarni. 827 Sinór, Stria, a növények felületén egyenközü sorokban álló felemelkedések, a milyenek vannak az ernyösek magvai felületén. Lásd a LXX. lapon levő jegyzet 3 száma alatt. Siiióros, sti'íatum, az olyan felület, melyen csaknem egyenközü sorokban álló felemelkedések vannak, mint a Kúpos Siléne csészéje oldala. Sisak, Galea, egy erősen boltozatos csésze, bokréta, vagy pilis, mint a Sisak virágé, Aconitiim. Sokfalkás, Polyadelpliía, olyan virág, melynek sok porodái tö vön 3-5 csomóba nőttek, mint a L in káé, Hypericum. Sugár, strictum, egyenesen felálló nyúlánk, a gindár ellen- téte; ilyen a Kopasz Toronszál, Tnrritis cjlabra szára. Sugár OS, radiatum, midőn a szervek egy központ, vagy tányér körül egyenlő magasságban vagy körben állanak, mint a Nap virág szélső virágai. Szabad, liher, az egynemű szervek részei semmi részben nincsenek egymással összenőve, mint p. o. a Rózsa szirmai, vagy mint az Ibolya szálcsái. Szabdalt, incisim, midőn a levél vagy a levélnemü szerv éle egyenetlenül van bevagdalva s ez által keskeny szeletei támadnak, a bevagdalás azonban még sem hat a levél közepéig, ilyen p. o. a Gamandor Tarorja, Teiicrüim Cliamaedrys levele, ilyen a Tollas Szegfű, Diantlius plumaríus szirmai éle. Szálas, lineare, az olyan levél vagy levélnemü szerv, mely aljától hegyéig csaknem egyenlő széles s szélességénél 4-5 szörte hosszabb; ilyen a Hóvirág levele. Szálcsa, Filamentum, Lásd: por oda. Szalma, mlmus, olyan csöves szár mely bütykök által ízekre van tagolva s bütykeiből induló levelei, bütykös közeit behüvelyezik; ilyen szalmájok = szarok, van a pázsitfüveknek. Szár, Caitlis, a növény tövéből felfelé növő olyan törzs, melyen ágak vagy legalább levelek. Lásd XI. lap. 2. §. Szárborító, confertiim, midöii a levelek a száron sűrűn egymásra borulva formán állanak, mint p. o. a Parti Fűt éj, Eupliorhia Gerardicma levelei. Szárliegyi, terminálé, midőn a virág a szár vagy kocsány végén áll s a szár vagy a kocsány egyéb részén nincs másutt semmi, mint p. o. a Tulipán. Szárny, Ala, lásd: pillangós. Szárnyas, cüaUim, ha a levél íonyelén úgy fejlenek ki a levélkék, hogy a végső kivételével, mindenik levélkével ellesen áll egy másik levélke, mint az Akászfa levele. Lásd a XVIII. lapon a szárnyas levél változatait. Szárnyason hasadt, xjinn(:ifidiim . Lásd a XVIII. lapon. Szárölelö, amxjlexicmile, olyan levél, mely vállaival vagy egészen vagy legalább félig a szárhoz nőtt, mint a Karórépa Káposztáé, vagy a Szárölelö T át- kán a fé. Szárra lapuit, vagy lelapult, adpressum, midőn a levél egészen a szárhoz fekszik, mint a Toron szál, Turritis levele. Széllyelterpedt, divaricatum, midőn a növény ágai vagy a virágzat kocsányjai a szártól vagy a kocsánytól vagy kinyílva vag}^ épen derék szeglet alatt elálianak, m int a Vigál}^ Édpázsit virágzata, vagy a B u z é r ágai. Selymes, sericeum, igen finom tapintatu fénylő s lelapult kurta szőr, mint a milyen a liba Pimpó, Potentüla cmserina levelén levő szőr. Szemesés, granidaUis, lásd: borsókás. Szemszörös, ciUaUim, ha a levél vagy levélnemű részek élein szőrök nőnek, mint p. o. a Fülfü levele éle. Szerv, Orgánum, a növény élete fentartását és tenyészé- sét előmozdító s fentartó növényi rész. mint a milyen a gyökér, a levél, a virág stb. Szétnyílt, imtens, lásd: kinyílt. 329 Szigony, Glocliis, az olyan szőr, serte, vagy fulánk, mely- nek a vége vissza van fordulva, mint a milyenek az Arnö, Cynoglossnm magvai tüskéi. Szirom, Petalíim, a vált szirmú bokréta, vagy a lepel egyes színes részei. Sziromtalaii, apetalum, az olyan virág, melynek nincs szirmos bokrétája, mint a Kapotnyaknak, Asarum. Szíves, cordatum, az olyan levélnemü szerv, melynek a lapja a végig vágott főtt tojás lapjához hasonlít azonban szélesebb alján ki van kanyarítva, mint a Tavaszi Ibolya levele. Szőr, Pilus, a hám, vagy a felbörböl növő vékony átlát- szó, rendszerint csöves nyujtvány. Sokféle fajai közül nevezetesebbek: a molyhok tomerttnm, lásd ezt; a pelyhe k plumae hosszú gyenge szőrök, melyeknek szálain puha szőröcskék nőttek, mint az Arszlánfog Leonűoton, bóbitája szőrei ; gyapja k, vilU lásd ezt; szösz, lana összevissza hafló puhaszőrök; selyem sericum, lásd ezt; serte séta. lásd ezt stb. Szőrkor, Annulns pilonini, némely csésze és Ijokréta csövében egyenlő magasságban nőtt szőrsinór, mint a Vili ah im, Frnnella bokrétája csövében. Szörösödö, inibescens, kurta s puha szőrű felület, mint a Réti Szironták, Banunculiis acris levelei. Szösz, Lana. Lásd: szőr. SzümölcsÖS, verrucosiini. a növény szervei felületén tá- madó különféle felemelkedések, melyek azonban a félgömb alakjához közelítenek, mint a milyen a Bi- bircsós Kecskerágó kérge. Szütyö, Utriculiis általában hártyanemü zárt zacskó ; ha termésről mondják, értenek alatta egy vékony hártyáju egymagvu termést, melyben a mag tágon áll ; ilyen termése van p. o. az Amarántnak. 330 T. Ták, Nedarium, lásd: pilis. Tányér, JDiscus, a vaczok laposan kifejlett s attól leg- alább egy vonal által elkülönülni látszó teteje, mint p. 0. az Atraczélé, Ancliusa. Tápszívó, Spongiola a gyökér felbör nélküli vége, melynél fogva a tápszert magába szívja. Taréj, Crista, valamely szerven kifejlett fogasolt, majd puha, majd kemény szárnyforma pótlék, mint a milyen van az Espárczet, Onohrychis magván. Táska, Silicula, a beczö terméshez hasonló alkotású mag- rejtőd csakhogy ennek a hossza a szélességével egyenlő, mint a milyen a Csa^Dka, Capsélla termése. Telil)éltt, soUdum, midőn a szerv belseje valamely tömöt- tebb állománynyal van betöltve, ellentéte a csöves vagy bördősnek. Tengely, Axis, a növény gyökere, szára vagy ágai köze- pébe hosszában képzelt vonal. Tenyeres, palmatum, az olyan levél vagy levélnemű vagy gyökérféle szerv, mely tövén egy darabban terűi ki, de éle felől legalább a közepéig be van vagdalva, mint a Jókori Jávor, Acer platanoides levele, né- mely Kosbor kolonczos gyökere. Terjedő, repens, a gyökerezővel majdnem egy jelentésű azonban főképen az olyan gyökérről mondják, mely igen szapora, mint a Taraczk Búza, Triticum re- pens gyökere; a gyökerező szót leginkább a szár- ra értik, lásd: gyökerező. Terme, PistUlum, a virág legbelső részében termő leve- lekből alakuló szerv ; alsó része, melyben a magcsák vannak, a maghon, G érmen ; felső része a bibe. Stigma; a maghon és a bibe között kifejleni szokott szálacska, a bibeszár, Stylus. Lásd XXXtl. lapon f betű alatt. 331 Terinekocsáiiyka, Gynophonim, a vaczokról növő nye- lecske, melyre a terme van felnőve, mint a Mécs- virágban, Lychnis. Termet, Habitus, az egész növény külsője. Toboz , Strobüiis , termés virágokat tartalmazó olyan pikkelyes barka, melynek puha pikkelyei a termés megérésekor megkeményednek, sőt meg is fásulnak: ilyen termése van a Komlónak és a Fenyőfáknak. Tojásdad, ovatiim, az olyan levélnemü szerv, mely mind- két végén le van kerekitve, az alsó vége azonban szélesebb, a felső vége hegyesebb ; vagy olyan lap, mely a megfőtt és hosszában két féle vágott tojás lap- jához hasonlít, mint a milyen a Körtefa levele. Tok, CapsulcL Lásd XXXVI. lapon f alatt. Tökélyes virág, Flos comjjletus, vagy hermaphroditiis, az olyan virág, melyben mind a 4 fő rész : csésze, bokréta, poroda és terme megvannak ; szorosabb értelemben véve az olyan virágot értik e szó alatt, melyben poro- da és terme is van egyszersmind. Tökélytelen virág, Flos incompletiis vagy unisexiiális, az olyan virág, melynek valamely része hiányzik. Tőkocsáiiy, Scapus, a növény tövéből felfelé növő s szá- rat helyettesítő olyan szerv, melyen sem ágak, sem levelek nincsenek, hanem a tetején van a virágzat, ilyen tőkocsányja van p. o. a Kankai innak. Tölcséralakii, infimdibuUforme, olyan egy tagú csésze vagy bokréta, melynek az alja el van szűkülve s te- teje felé menedékesen .szélesedik ki, mint a milyen a Szulák, Convolvulus bokrétája. Toriiyadzó alaku, pyramidale, az egynemű szervek össze- állásából támadt alak, melynek az alja széles s teteje felé elhegyesedik, oldalai azonban ormósán tűnnek fel, mint a Bokrétafa, Aesculiis virágzata. Torzsa, Sjjcidkc, olyan virágzat, melynek meghú.sosodott vastag kocsányjára nőnek a virág ten3'észgzervei, mint a Kon tv virágé. Anim. Törzsök, Truncus, széles értelemben a növény tövéből felfelé növő része a növénynek, szorosabb értelemben a faféle növények dereka. Tövis, SiÁna, a növény szára belső részéből induló s ki nem fejlett hegyes végű törpe ág ; ilyen tövise van a Kökény szilvának. Tüske, Spina, lásd: tövis. Tüsző, FoJUcnlus, egyetlen termő levélből alakult oly tok termés, mely a szár vagy a kocsány felől való oldalán egyfelől feslik fel; ilyen termése van a Sarkvirág- nak, Delphinium. U. Ujjas, digitatum, az olyan fűzött levél, mely 5-7-ével nő egy közös nyél végére, mint a milyen a Bokré- tafa, Aesculus levele. Üstök, Coma, a virágzat, vagy a mag, vagy a gyökér tetejére egj csomóba nőtt rost. vagy hajszálalaku nyujtvány ; mint a milyen van az Üstökös Gyön- gyike, Muscari comosiim virágzata tetején. Vaczok, Beceptacuhim, a kocsány, vagy a kocsán3'ka meg- vastagodott vagy épen kiszélesedett teteje, melj^en aztán a virág részei fejlenek ki. Lásd a XXYL lapon 2. szám alatt. Válaszfal, Dissipninentum, a magrejtőt rekeszekre osztó liusos vagy hártyás részek, mely a magrejtő alakulá- sakor a termőlevelek befelé fordult széleiből alakul. Válfaj, Varietas, valamely növény faj eredeti alakjától némi mellékes jegyekben eltérő olynemü változat, 833 melyben aze'rt a faj lényeges jegyei azonnal megis- merhetők ; sőt az ilyen válfaj magvai elvetése által az eredeti alapfajra vissza is vihető. Váll, Basis, a levél alsó részének a nyele vagy a gerincze tövétől jobb és fbal felől eső része. Lásd a XV. lapon. 2. szám alatt. Váltogató, alternum, midőn az egyik ág, vagy az egyik levél a szár egyik oldalán alább, a má-ik pedig a szár másik oldalán felébb áll, mint p. o. a Dohány levele. Váltszirmu, Diahjpetala, az olyan bokréta, melynek szir- mai semmi részben nem nőttek egymással össze, mint p. 0. a Szegfű bokrétájában. Váliis, canaliculatum, midőn a levélen, vagy valamely szerven hosszában menő bemélyedés vonul végig, mint a Bunkós Hagyma, Allium Sphaerocephaliim levelén. Vánkos, Torus, a vaczok feldudorodott teteje, melyen aztán a virág részek fej lenek ki. Vesealakii, reniforme, az olyan levél, melynek a válla közé szívesen van kikanyarítva, vállai és hegye pedig egészen le vannak kerekítve, mint a Kapotnyak leveléé. Villás, fiu'catum, midőn az ágak vagy a szőrök két s több egyenlő ágra oszolnak, mint sKöd Daravirág levelén levő szőrök. Virág, Flos. Lásd a XXIV. lapon 1. szám alatt. Virágosiiövény, Phanerogamen, melynek a virága puszta szemmel látható vagy legalább a virágában levő te- nyészszervei egy közönséges nagyítóval megszemlél- hetők. Virágtalaii növény, Cryptogamen, melynek a virágait sem puszta szemmel, sem nagyító üveg segítségével 384 felvenni nem lehet, lianem e helyett magporai (Sporae) teremnek, mint a harasztoknak. Virágpor, Pollen, Lásd: por oda. Virágzat, Inflorescentia, több virágnak egy közös kocsá- nyon való csoportosulása. Lásd a XXL lapon 4. §. Vísszás-^zlves, obcordatum, az olyan levél, vagy levél- nemű szerv, melynek a válla hegyes, hegye pedig szí- vesen ki van kanyarítva. Visszás-tojásdad, óbovatum, az olyan tojásdad levél vagy levélnemű szerv, melynek a hegye szélesebb, válla pedig keskenyebb. Vitorla, Vexillum. Lásd pillangós virág. NÉVMUTATÓ. 335 A. Lap Abutilon CV 239 Acer LXXXL, CXXVIII. 241 Acerineae 241 Achillea CXVIII. . . 94 Aconitum XCII. ... 198 Acoms LXXX. ... 58 Acramphibrya. ... 60 Actea XCI 198 Ádáz LXXIII. . . .176 Adonis XCIII 191 Adoxa LXXXIIL, LXXXVI 128 Aegilops LIIÍ. ... 1 Aegopodium LXXII. . 172 Aesculus LXXXL . . 243 Aethusa LXXIIL . . .176 Agrimonia LXXXVIL . 267 Agrostemma LXXXVL . 237 Agrostis LV 17 Aira LVI 16 Ajakasoh 132 Ajuga XCV 144 Ákász CIX 282 Alisraa LXXXL ... 37 Alismaeeae . . Alkanna LXIV. Allium LXXIX. Almafélék. . . Alnus CXXV. . Alopecurus LIV. Abine LVIIL, LXXVI LXXXIIL, LXXXV. Álszegecs CIII. Althea CVI. . . Alyssimi CII. . . Amaránt CXXIV. Amaránt félék. . . Amaranthaceae. Amarantlius CXXIV AmarillisféléJc. . . Amaryllideae. . . Ambrushafélék. Amhrosiaceae. . . Ampelideae. . . Ainphibrya. , . Amygdaleae. . . AmygdalusLXXXVIII Anacamptis CXIX. Anacardiaceae. Lap . 36 . 149 . 42 . 259 . 61 . 19 '. 227 . 208 . 238 . 210 . 75 . 75 . 75 . 75 . 49 . 49 . 119 . 119 . 244 . 1 . 268 . 268 . 52 . 249 a^íi Lap Lap Anagallis LXV. . . 169 Árpa LII. . . . . . 2 Ancikardfélék. . . . 249 Arrlienatheruni LVl [. . 13 Ancliiisa LXIV. . . 147 Arszlánfog CXII. . . 111 Andropoi^on LIII. . 22 Arteniisia CXVL . . . 97 Androsace LXV. . . 167 Árum CXXIII. . . . 58 Anemone XCIIL . . 190 Asarum LXXXVIL . . 82 Anethiim LXXIV . 180 Asdepiadeae. . . . . 129 Angelica LXXIL . . 178 Asclepias LXIX . . . 129 Angyélika LXXIL . 178 Asparagus LXXIX. Ániz.s LXXIL . . , 176 CXXIX. . . . . . 45 Anthemis CXVIII. . 95 Asperugo LXIIL . . . 150 Anthericum LXXIX. . 40 Asperiűa L., LX. . . 126 Anthoxantum LIV. . 13 Aster CXVII. . . . . 89 Anthriscus LXXVL . 183 Astragalus CVIII. . . 283 Antliyllis CVII. . . 274 Astrantia LXX. . . . 170 Antirrhiniim XCIX. . 158 Aszász CXI. . . . . 116 Apácz LXIV. . . . 146 Aszgallér LXVII. . . 225 APETALA. . . . . 60 Átorna CXXVIII. . . 242 Apium LXXL . . . . 171 Atraczél LXIV. . . . 147 Apocynaceae. . . . 129 Atriplex LXVIII. ApoczínféléJc. . . . 129 CXXIV. . . . . . 71 Aquilegia XCII. . . 197 Atropa LXVI. . . 153 Arabis CIV. . . . . 202 Avena LVL . . . . 13 Araliaceae. . . . . 184 Araliafelek. . . . 184 B. Aranyfürt CXV. . . 91 Aranyvirág CXVIII. . 96 Babó CIX. ... . . 286 Arenaria LVIIL, Bajnócza LXXXIX. XC. 268 LXXXV. . . . , 228 Bajuszfű LIV. . . 19 Aristolochia CXXI. . 82 Bajuszpázsit LVII. . . 10 Aristolochiaceae. . . 82 Baka CXXII. . . . . 59 Árnö LXIIL . . . . 151 Baktopp LXXIL . . . 172 Aroideae. . . . . 58 Balhafű CXV. . . 93 Árorr LXXVIL, Ballota XCVI. . . . 143 LXXXIV., CV. . . 250 Balsamineae. . . . . 255 337 Lap Bangita LXXVII. . . 127 Bangó CXX. . . . . 53 Baraboly LXXVI. . . 188 Baraczk LXXXVIII. . 269 Barbarea CIY. . . 201 Barcs CXIII. . . . . 108 Beckmannia LV. . . . 18 Bellis CXVílí. . . . 90 Benge LX., LXIIL, CXXVIII. . . . . 245 BcíifjeféUk. . . . . 245 Berhőrideae. . . . 198 Berberis LXXVIIL . 198 Bérese XCIII. . . . 188 Berekenye LXXXIX. . 259 Berula LXXII. . . 172 Béta LXVIIL . . . 69 Betonica XCVI. . . 139 Bétonika XCVI. . . 139 Betula CXXVI. . . 61 Betulaceae. . . . . 61 Bibak CXIX. . . . . 54 Bibefog CXX. . . . 55 Bibekonty CXX. . . . 55 Bibepár LXXIV. . . . 177 Bibetyü XCIV. . . 138 Bibikra LV. . . . 12 Bidens CXII. . . . 94 Bikkfa CXXVI. . . . 63 Birs XC . 259 Biscutella Cl. . . . . 214 Blitum XLVIL. LXO :. . 71 Bóbitagyász CXIV. . . 103 Bodza LXXVII. . . . 127 Bogács CXIV. . . . . 100 Lap Boglárfa CXXV. ... 65 Boglár faf élek 65 Boglárpót LXXVII. . . 221 Bognád LV 11 Bögreszeg LXXXV. . . 233 Bögretok LXI , LXVII. 80 Bogyópikk CXXX. . . ÖO Bojtorján CXIIL . . .109 Bóka CVIII 283 Bokrétafa LXXXI. . . 243 Bokréta faf élek 243 Bolonyik LXXII. . . . 173 Boragineae 145 Boragófélélc 145 Borbolya LXXVIIL . . 19S Borhohja félék 198 Bordamag LXXV. . .181 Bordon CXIII 100 Boróka CXXXI. ... 60 Borostyán LXII. . . .184 Boroszlán LXXXII. . . 81 Boroszlánfélék 81 Borsó CIX 290 Borzon LXXV. . . .182 Bracliypodium LVII. . 5 Brassica CIV 208 Briza LVII 8 Bromus LVI 6 Bryonia CXXIIL, CXXVIII 224 Bükköny CIX. . . .290 Bundi XCV 143 Bunias Cl. , . . . . 217 Bunkoncz C 216 Bunkópót LVI. ... 15 22 338 Lap Lap Bupleuriim LXXI. . 174 Cephalaria LIX. . . . 87 Bürök LXXVI. . . 184 Cerastium L XX VII., Batomus LXXXIII. . 37 LXXXVII 228 Búza LIII 3 Cerasus LXXXIX . . 270 BnzérXX 125 Ceratocej)halus LXXVIII BuzérféléJc 122 XCIII 192 c. CeratophyUeae. . . . 60 Cerathophyllum CXXI . 60 Calaiiiagrostis LV, . 1(3 Cercis LXXXIV., CVI. . 293 Calamintha XCVIII. 134 Cerinthe LXIV. . . . 145 Caleijina C. ... 217 Chaerophyllum LXXVL 183 Callitriche XLVIL CXXI . 61 Chaiturus XCVI. . . . 142 (Uillitricliineae. . . 61 Chelidoniuiii XCI. . . 199 Oaltha XCII. . . . 196 Chenopodiaceae. . . . 69 Camelina CII. . . . 213 Chenopodium LXIX. 69 Campaniüa LXVIL . 120 Clilora LXXXII. . . . 131 Campanulaceae. . . 120 Chondrilla QXI. . . . 114 Campliorosma LXI. . 73 Chrysanthemum CXVIII. 96 Canncibineac. . . . 65 Chrysosplenium LXXXII > Cannabis CXXX. 65 LXXXIV 187 Oapsella CII. . . . 215 Cichorium CXII. . . . 110 Oardamine ClV. . . 203 Ciciita LXXII. . . . 171 Cardiuis CXIV. . . 106 Cineraria CXV., CXVII. 102 Carex CXXIIL, CXXIX. 23 Circaea XLVIII. . . . 257 Carlina CXIII. . . . 103 Cirsium CXIII. . . . 108 Carpinns CXXVI. . 62 Cistineae 220 Camm LXXII. . . 172 Cladium LI 32 Caryopliylkiceae . . 225 Clematis XCIII. . . . 188 Castanea CXXVIL . 63 Clinopodium XCVIII. . 134 (Jaucalis LXXV. . . 182 Cochlearia CII. . . . 212 Celastrineae . . . 244 Coeloglossum CXIX. . 52 Celtideae 64 Colchiacaceae 39 Celtis LXVIIL, LXXX. 64 Colchicum LXXX. . . 40 Centanrea CXIV. 104 Colutea CIX 283 Cephalanthera CXIX. 53 Compositae 88 Lap Coniferae tíO Conium LXXVI. ... 184 Convallaria LXXIX. . 46 Convolüulac'íae. . . . 151 Convolvnlus LXVI. . .151 Corispermum XLVIL, LXVIII 74 Cormopliyta 1 Conieae 185 Cornu.s LX 185 Coronüla CIX 285 Corydalis CVI. ... 200 Corylus CXXVII. ... 62 Corynephorus LVI. . . 15 Crambe Cl 218 Crassitlaceae 186 Crategus LXXXVIIL, LXXXIX 260 Crepis CXI 116 Crocus L 48 Cmciferae 200 Crupina CXIV. ... 103 Crypsis LIV 19 Csábaír LXXXIX., . . CXXIII 268 Csákkor CX 115 Csalán CXXIV., CXXX. 64 Csálánfelek 64 Csalmatok LXVI. . . 154 Csapka CII 215 Csaté L 36 Csékcsillag LXVII. . . 120 Csengettyűké LXVII. . 120 Csengcttijukefelek. . . .120 Csenkesz LVIII. ... 5 339 Lap Csészekürt LXXXII. . . 255 Csészekürtfélék. . . .255 Csészeszárny CVI. . . 243 Csészeszúrníjfélék. . . . 243 Csibehur LXXVIL, LXXXVI 225 Csigacső CVIII. . . .274 Csikorka XLVIIL, XCVIII 15(j Csilla LXXIX. ... 42 Csillagcsin CXVII. . . 90 Csillaghur LVIIL, LXXVI., LXXXVI 229 Csillagpázsit LV. ... 18 Csimpaj CXXIV. ... 119 Csipkepitty XCVI. . . 136 Csitre LXXXII,, LXXXV. 228 Csombor XCVII. . . .132 Csomorika LXXII. . .171 Csorbóka CXI 116 Csorikra CXIX. ... 52 Csővirics LXXXII. . . 255 CsiícsköriiÖYÖk. ... 60 Csucsor LXVI. ... 153 Csucsórfélék 152 Csukóka XCVII. . . .187 Csűküllő CXIV. ... 104 Csülleng Cl 216 Csutkalomfélék 244 Cucubalus LXXXV. . . 236 Cucumis CXXIII. . . 224 Cucurbita CXXVIII. . 223 CucurUtaceae 223 CupuUferae 62 Cuscuta LXL, LXX. . 152 22* >!40 Lap Cyclamen LXV. . . .168 Cvdonia XC 259 Cynanchum LXTX., CV. 130 Cynodon LV 18 Cynoglossum LXIIl. . .151 Cynosorus LVIII. . . 8 C(/peraceae 28 Cyperus L 36 Cypripedium CXX. . . 55 Cytisiis CVII 272 Czámoly XCII. ... 197 Czékla LXVTII. ... 69 CzelÜHfélék 64 Czeltis LXVIIL, LXXX. 64 CzerczÍBzLXXXIY.,CVI. 293 Cziczkoró CXVIII. . . 94 Cziczö LXXXIT. ... 81 Cziklász XC 267 Czikkszár LXVII., LXXX., LXXXIL. LXXXIII 78 Czikl' szár féléi' 76 Czillár LXXXIII. ... 45 Czimbor LIIÍ 2 Czinczor LVIII. ... 8 Czinka LXIX., CV. . . 130 Czipöczim CXX. ... 55 1>. Dactylis LVII. Dákoska L. Daphne LXXXIL DaplmoirJeae. . Danivirág CII. 8 48 81 81 212 Lap Datura LXV 154 Daucus LXXV. ... 181 Degencs LXXV. . . .182 Delphinium XCL, XCII. 197 Demutka XCVII. . . 133 Dentaria CIII. . . . 203 Derczefű LXXXV. . . 232 Derezle LXXIII. ... 178 DiALYPETALAE. . . .170 Dianthus LXXXIV. . 231 Dictamnus LXXXIV. . 250 Digitális C 159 Diplotaxis CIII. . . .210 Dipsaceae 86 Dipsacus LIX. ... 86 Diófa CXXVI. ... 249 BiófaféUk 249 Bioscoreae 47 Dioscoreafélék 47 Dohány LXVI. ... 154 Dornik CVIII 281 Doronicum CXVII. . . 100 Dorycnium CVIII. . . 281 Draba CII 212 Dracocephalum XCVII. . 137 Droseraceae 221 Dudafürt CIX. ... 283 Dugasor CXV., CXVII. . 102 Durcza LIV 20 K. Ebir LVII Echinops CXII. . . Echinopsilon LXVIIL 8 102 75 341 Lap Echinospernium LXIII. 149 Echium LXIV. . . .146 Ecsetpázsit LIV. ... 19 Édpázsit LVII. ... 10 Égerfa CXXV. ... 61 Ékfü LXXXV. ... 233 Elatine LVIIL, LXXX., LXXXIII 241 FAatineae 241 Eleagneae 82 Elea.^nus LXI 82 Elecs LXXXIII. ... 37 Eleczke LXV 130 Elymns LIIl 2 Enyvencz LXXXVI. . 237 Eperfa CXXV. ... 64 Eperfélek (^ Epheclra CXXX. ... 60 Epilobium LXXXII. . . 255 Epipactis CXIX. ... 54 Eragrostis LVII. ... 10 Eranthis XCIII. . . .196 Erigeron CXV., CXVII. 90 Eryngium LXX. . . .170 Eriophorum LI. . . . 35 ErnijösöJc 170 Erodium LXXVII LXXXIV., CV. . . 250 Erncastrum CIV. ... 209 Erysimum CIV. . . .207 Erythraea LXVI. . . .131 Ervum CIX 289 Espárczet CVltl. . . .286 Estike cm 204 Euclidium C 216 Eupatorium CXV. Euphorbia LXXXVIII CXXIV. . . Euphorhiaceae. Euphrasia XCIX Ezerjó LXXXIV, Ezüstfa LXI. . Emstfafélelz. Evonymns LXI., LXIT. Fagus CXXVI Fagyai XLVIII. . . . Fagyöngy CXXVIII. . . Fájvirág LXIL, LXXVII. Fájvirágfélék Fakín LXXVIIL. CXXVIl Fahin féléi: Falcaria LXXII. . . , Falfű LXI., CXXIV. . , Fánzár LXVI Farkkóró LXVI. . . , Farsetia CII Fej virág LIX. ... Fenyer LTII Ferula LXXIV. . . Festuca LVIIL . . Fészkesek Ficus CXXV., CXXXI. Figefa CXXV., CXXXI Filago CXXIIT. CXV. Fintor XCIX. . . . Foenicnlmn LXXII. • Foganött XCVI. . . Lap 88 245 245 163 250 82 82 244 63 128 185 255 255 185 185 172 65 152 154 211 87 22 178 88 64 64 99 165 176 140 o42 Fogasir CIII. . Földepe LXVI. . Folyondár CXXX. FoETSZIEMUAK. Foszlár CIY. . . Fragaria XC. . . Fraxinus XLVIIL, CXXVIIL, CXXX Fuláncs LXXVIII., XCIII. . . . Fülfü LXXXL, LXXXVIII. . . Fumaria CVL . . Fűnyüg LXL, LXX. Füstiké CYI. . . Fütéj LXXXVIII., CXXIV FútéjféUlx. . . . Fűz CXXXI. . . Füzény LXXXVII. FúzényféUlx. . . . Füzértekercs CXX. Fű.cfélélí: . . . Gagea LXXIX. . . Galagonya LXXXVIII. LXXXIX. . Galaj L,, LX. . Galambbegy L. Galambócz XCIV. XCVIII. . . Gálamhóczfélek. Galamó XCIII. Lap 203 131 47 82 203 263 129 192 186 199 152 200 245 245 65 258 258 55 65 41 260 122 84 145 145 197 Galantlius LXXVIII. Galatella CXVII. Galáz XLVIIL, CXXI Galega CVII. . . Galeobdolon XCV. Galeopsis XCVI. . Gálga CVII. . . Galiuni L., LX. . Gálna LXIV. . . Gamopetalae. Gazillat LXXXL, LXXXIV. . . GaziJlat félék. . . Gégevirág CXXI. . Gér/cvirágféUl'. . . Genista CVII. . . Gentiana LX., LXII LXIX. . . . Gentianaeeae . . Geraniaceae. . . Geránium LXXXIII CV Gérbicz CXVIII. . Gerely LXXXIII GerehiféléJc. . . . Gerepcsin CXVII. Gesztenyefa CXXVII Geum XC. . . . Gladiolus L. . . Glaucimn XCÍ. . . Gleclioma XCVI. . Globularia LX. Glohulariacecc. Glyceria LVII. . Glycyrrhiza CVIII. C\ Lap 49 90 56 282 143 140 282 122 148 82 170 170 82 82 271 130 130 250 251 53 251 250 89 63 267 48 199 136 145 145 10 282 343 Lap Gnaphcilium CXVI. . 99 Gódircz XCT 199 Gólyahír XCII. ... 196 Gombernyő LXXIII . .170 Gomborka CII. . . .213 GönyeCXIXIl.,CXXVIlL 224 Gordon CXIV 106 Gramineac 1 Gratiola XLVIIL, XCVIII 159 Gubóvirág LX. . . . 145 GuhóvirágféléTc. . . . 145 Gurgulya LXXEIÍ. . .176 Gyapu LI 35 Gyékény CXXII. ... 59 Gyékényfélék 59 Gyertyánfa CXXVI. . . 62 Gymnadenia CXIX. . . 52 Gypsophila LXXXV. . 232 Gyökönke L 86 Gyölmnkefélék 84 Gyöngyhím XCV. . . 141 Gyöngyike LXXIX. . . 45 Gyöngyvirág LXXIX. . 46 Gyopár CXVI 99 Gyujtovány XCIX. . .156 Gyűszűvirág C. . . .159 H. Hagyma LXXIX. ... 42 Hagymabur CXX. . . 55 Hajka LV 18 Halorageae 271 Halyogfa LXX. LXXYI. 244 Hahjogfafclék . . . .244 Hamuka CII. . . . . 211 Haramag LXXIII. . . 175 Harmadmag LV. . . . 13 Harmala LXXXVII. . . 250 Harmatfüfélék . 221 Hedera LXH. . . . . 184 Helianthenum XCI. . 220 Helianthus CXVIII. . 93 Heliotropiuni LXIII. . 145 Helleboriis XCII. . . . 196 Heraclemn LXXIV. . 180 Hérics XCIII. . . . 191 Herniaria LXVII. . 225 HernyókaLV. . . . 18 Hesperis CIII. . . . 204 Hibik CVI. . . . . 239 Hibiscus CVI. . . . 239 Hierochloa LV. . . 13 Hidör LXXXI. . . 37 Hidőrfélék . . . . 37 Hieracium CXI. . . 117 Higviritz CVIII. . . 282 Himantoglossum CX IX. 52 Himár CXXIL, CXX IX. 56 Hinárfélék . . . . 56 Hippocastaneae . 243 Hippocrepis CíX. . . 286 Hippuris XLVIL . . 257 Holcus LVL . . . 13 Holgyomál CXI. . . 117 Holosteum LVIIL, LXXVL, LXXXV] L. . 228 Hőlye LXXIX. . . . 40 Homokhur LVIIL, LXXXV. . . . 228 )U Hordeuni LIL . . Hottonia LXV. . Hóvirág LXXVIII. Humulus CXXX. . Hunyász XCVI. . Hunyor XCH. . . Husáng LXXIV. . Hutchinsia CL Hutsza LXXXL . Hydrocharideae . Hydrocharis CXXVHI Hypericineae . . Hypericum CX. Hypochaeris CXÍ. Hyosciamuí? LXVL I. Ibolya LXH. Ibvlijafélék . Jglicz CVH. Ikiacsőfélék . Ikrapikk ClV. Impatiens LXH. LXXVÜ. Inula CXV. Irideae . . Iringó LXX. Iris L. . . Isatis CL Isopyruni XCHL IszaprojtLX. XCIX. J. Jasione LXVIL . Jasmineae . . . Lap 2 169 49 65 139 196 178 215 86 46 46 240 240 110 154 221 221 273 84 202 Lap Jasminum XLVIll. . . 128 Jázmin XLVIII. . . . 128 Jázminfélék 128 Jávor LXXXL, CXXVIIL 241 Jávorfélék 241 Jeneszter CVIL . . . 271 Jézsafa LXXXVIIL . . 259 Jiiglandeae 249 Juglans CXXVI. . . . 249 Jiincaceae 37 Juncus LXXX. ... 37 Juniperus CXXXL . . 60 .Jurinea CXIV. . . . 105 255 91 47 170 47 216 197 159 120 128 I K. Kacskanyak XCV Kajmacsór C. . Kajtár XCVI. . Káka LL . . Kákics CXL . Kalaminta XCVIII. Kalaptu CXV. CXVI Kalászbojt LIII. . , Kálmos LXXX. . Kandilla XCIIl. . Kankalin LXV. . . Kankcdinfélék . . Kapor LXXIV. . Káposzta ClV. Kapotnyak LXXXVII Kásafü LIV. . Kásakalász LIV Katáng CXII. . Kazupa LIX, . . 144 . 164 . 142 . 33 . 114 . 134 . 88 1 . 58 . 197 . 168 . 167 . 180 . 208 . 82 . 17 . 22 . 110 . 87 845 Lap Kecskedísz CXI. . . .111 Kecskerágó LXL, LXII. 244 Kéhencz LVIIL ... 11 Kender CXXX. . . . 05 Kenderfélék (35 Kentrophyllum CXIV. . 106 Kerep CVII 281 Keresztesek 200 Kigyószisz LXIV. . . 146 Kikerics LXXX. ... 40 Kikericsfélék .... 39 Klóra LXXXII. . . . 131 Knautia LIX 87 Kochia LXIX. . '. . . 73 Kocsord LXXV. . . .178 Koczkagyöngy LXXXIIL, LXXXVL .... 128 Koeleria LVll. . . . 12 Körkörcsin XCIII. . .190 Köldöncz LXIII. . . .151 Köles LlII 20 Koiokán CXXIX. ... 46 KömagLXlV 148 Kömény LXXII. . . .172 Komló CXXX. ... 65 Komócsin LIV. ... 18 Konkoly LXXXVL . . 237 Kontyvirág CXXIII. . 58 KontyvircujféMk . . . 58 Kopdncstrnnök ... 62 Körfény CXIÍI. . . . 108 Körisfa XLVIIL, CXXVIIL, CXXX. . 129 Kornilla CIX 285 Korsóka, LXXII. . , . 173 Lap Körtefa XC. ... 259 Kosbor CXIX. . . 49 Koshorfélék .... 49 Kötör LXXXIV. . . 187 KőtörféUk .... 187 Krepin LXIX. . , . 129 KrepinféUk .... 129 Kiikoricza CXXII. . 22 Kukába LXXXV. . 236 Küllörojt CXV., CXVII. 90 Kunkor LXIII. . . . 145 LaUatae 132 Lactuca CXI 114 Lamium XCV. . . .142 Lapicz CII 212 Lapór XCIX 104 Lappá CXm 149 Lapsana CXII. . . .110 Laptaborz CXII. . . . 102 Laserpitium LXXV. . .181 Lathraea XCVIII. . .167 Lathyrus CIX 290 Látonya LVIIL, LXXX., LXXXIII 241 Látomjafélék .... 241 Lavatera CVI. . . . 237 Lednek CIX 292 Leersia LIV 20 Léhapót LVI 12 Lelleg LXXVII. ... 84 Lemna XLVIIL. CXXL. CXXIX 58 :34 b Lap Lemnaceae 58 Lencse CIX 289 Len LXXVIL, CV. . . 253 LenféléJc 253 Leontodon CXTL . . .111 Leonurus XCV. ... 141 Lépese XLVIIL, CXXL, CXXIX 58 LepcseféUh 58 Lepidium Cl 214 Lepigonum LXXXV. . 226 Lepkeszeg CVIII. . . 275 Leptnrus LII 1 Leucojum LXXVIII. . 49 Libanotis LXXIV. . . 177 Libatopp LXIX. ... 09 Libatoppfélék .... 09 Ligustrum XLVIIL . .128 Likasir CVI 200 Lila XLVIII 128 Lüiaccae 40 Liliom LXXIX. ... 40 Lüiomfélék 40 Lilium LXXIX. ... 40 Limnanthemum LXV. . 130 Limodorum CXVIII. . . 53 Limosella LX. XCIX. . 159 Linaceae 253 Linaria XCIX. . . .156 Linka CX 240 Linkafélék 240 Linosyris CXV. . . . 91 Linum LXXVIL, CV. . 253 Listera CXX 55 Lithospermum LXIV. . 14 S Lap Lizinka LXV., CV. . . 168 Locsagaz CXXI. ... 60 Locsarjaz félék .... 60 Locsaiiur LXXVIII. . . 258 Lóhere CVIII. .... 276 Lolium LII 4 Lompárfélék . . . .250 Loncz LXVI 127 Loncz félék 127 Lonicera LXVI. . . .127 Lonicareae 127. Lórom LXXX., CXXIX 76 Loranthaceae . . . .185 Loranthus LXXVIII., CXXVII 185 Lotus CVII 281 Lucza LXXX 39 Ludhur LVIIL, LXXVL, LXXXIIL, LXXXV. 227 Lunaria CÍI 212 Luziila LXXX. ... 39 Lychnis LXXXVL, CXXIX 236 Lycium LXVI. . . .152 Lycopsis LXIV. ... 147 Lycopus XLIX., XCIV. 133 Lysimachia LXV., CV. 168 Lythraríaceae .... 258 Lytlirum LXXXVII. . . 258 Mácsonya LIX* ... 86 Mácsoitya félék .... 86 Madárhur LXXVIL, LXXXVII 228 847 Lap Lap Magabár LX. . . . . 126 Metéiig LXVI. . . . 129 Magiszák LXIII. . . 150 Mézfü LVI. . . . 18 Maglapéi LXVIIL, Mézkerep CVíII. . . 275 CXXIV 71 Micropus CXVI. . . 91 Magpoczok CXII. 113 Millium LIV. . . . 17 Magtaraj LXXIV. . 181 MiziiraLXXVIIL, XCIII 192 Magvarótt CXI. . . . 111 Moeliringia LXXXIl., Mák XCI 198 LXXXV. . . . 228 MáJcféUk .... 198 Mocsárhur XLVIL, Malachium LXXXVII 230 CXXT 61 Malaxis CXX. . . . 55 Mocsárhurfélék . . 61 Malcolniia CIV. . . 204 Mogyorófa CXXVU. 62 Málika CIV . . . 204 Molinia LVIII. . . 11 Mályva CVí. . . . 238 Molyhár CXVI. . . 91 Máhn-aféWc .... 237 Mondola LXXXVIII. 268 Malva CVI 238 Mondolafélék . . . 268 Malvaceae .... 237 Monotropa LXXXL, Mamó XCV. . . . 148 LXXXIV. . . . 170 Mángolt XLVIL, LXIX 71 Blonotropeae . . . 170 Marmbium XCIV. . 139 Montika CXVIII. . 95 Matricaria CXYIII. . 96 Moreae 04 Matyó C 217 Morus CXXV. . . . 64 Mécsvirág LXXXYL, Mozsárvirág XCVII. 138 CXXIX 236 Müge L., LX. . . . 126 Meclicago CVITI. . . 274 Muhar LIlI. . . . 21 Meggy LXXXIX. . 270 Müköcs LXV. . . . 167 Melanipyrum XCIX. 165 Murok LXXV. . . 181 Melica LVI. . . . 12 Murvapikk XCVII. . 133 Melilotus CVÍII. . . 275 Muscari LXXIX. . . 45 Melittis XCYII. . . 138 Mustár CIV. . . . 209 Menta XCVII. . . 132 Myagrum C. ... 216 Mentha XCVII. . . 132 Myosotis LXTV. . . 149 Menyanthes LXV. . 130 Myosurus LXXVIL, Mercurialis CXXX. . 248 XCIII 192 Mespihis LXXXIX. . 260 Myriophyllum CXXIL 257 348 Lap Nadálytö LXIV. . . . 146 Nadragulya LXVI. . 153 Nádtippan LV. . 16 Najadeae . , . . 56 Najas CXXIL, CXXD l. . 56 Nápicz LVI. . . . 16 Napvirág CXVIII. . 93 Nasturtium CIII. . . 200 Nászpolya LXXXIX. . 260 Nefelejts LXIV. . . 149 Negundo CXXVIII. . 242 Nepeta XCVI. . 136 Neottia CXX. . . . 54 Neslia C. . . . . 217 Nicotiana LXVI. . 154 Nigella XCIII. . . 197 Nimfa XCII. . . . 219 Nimfafélék . . . . 219 Nonnea LXIV. . . 146 Nőszirom L. . . . 47 Nősz írom félék . . . 47 Nuphar XCII. . . . 220 Nyakó LXIV. . . . 147 Nyárfa CXXXI. . . 68 Nyelecz LVIL . . . 5 Nyelvür CXIX. . . 52 Nymphaeacme. . . 219 Nymphaea XCII. . . 219 Nyilfü CXXIII. . . 37 Nyirfa CXXVI. . . 61 Nyirfclék . . . . 61 Nyulárnyék LXXIX., CXXIX. . . . . 45 Nyiűga CIV. . . . 209 o. Lap Oenauthe LXXIII. . . 175 Oenothera LXXXII. . . 255 Oenothereae 255 Olajfafélék 128 Oleaceae 128 Olocsán LVIIL, LXXVL, LXXXVI 228 Omphalodes LXIII. . .151 Onobrycliis CVIII. . . 2b6 Ononis CVII 273 Onopordmn CXIII. . .103 Onosma LXV 148 Ophrys CXX 53 Orchideáé 49 Orcliis CXIX 49 Orlaya LXXV. ... 181 Ormánka LXXV. . . lí^3 Ornithogalum LXXIX. . 40 Orobanche XCVIII. . . 166 Orobancheae . . . .166 Orobus CIX 292 Origanum XCVII. . . 133 Ostrya CXXVI. ... 62 Oxalídeae 255 Oxalis LXXXVI., CV. . 255 Oxytropis CVIII . . . 283 P. Paizspár Cl 214 Paizssajt CVI 237 Pakócza CXV. ... 88 Palinrus LXIIL, LXXVL 245 Palka L ,36 349 Lap Falkafém 23 Pamár CXIIL, CXV. . 99 Panicum LIII 20 Papaver XCI 198 Papaveraceae .... 198 Papilionaceae . . . .271 Páponya LXVI. . . .153 Parietaria LXL, CXXIV. 65 Paris LXXXIII. ... 45 Párló LXXXVTI. ... 267 Parnassia LXXVII. . . 221 Paronycliia LXVII. . . 225 Passerina LXXXII. . .81 Pastinaca LXXIV. . . lÖO Pasztinák LXXIV. . . ISO Paszuly CIX 293 Patkóczim CIX. . . .286 Pázsüfélélc 1 Pedicularis C 164 Peganum LXXXVII. . 250 Pemet XCIV 139 Peplis LXXVIII. ... 258 Pereszlén XCVIII. . . 134 Perje LVII 8 Persica LXXXVIII. . . 269 Peszércz XLIX., XCIV. 133 Pesztercze XCVI. - . 143 Petasites CXV., CXVI. 88 Petrezselyem LXXI. .171 Petroselinum LXXI. . 171 Peucedanum LXXV. . 178 Phalaris LIV 18 Phaseolus CIX. . . . 293 Philadelphus LXXXVIIL 259 Phleum LIV 18 Phlomis XCV. . . . Pliragmites LV. . . Physalis LXVI. . . Phyteuma LXVII. , Picris CXI Pikkelyliúr LXXXV. FiUcmcjósok . . . , Pimpinella LXXII. , Pimpó XC Pintyö XCIX. . . Piptatherum LIV. Pisuni CIX. . . Pitypang CXI. . . Flantagineae . . Plantago LX. . . Plataneae . . . . Plathantliera CXIX. Platanus CXXV. . Plambagíneae . . Poa LVII. . . . Podospermum CXII. Pofóka XCVIL . Poloskamag XLVIL, LXVIII. . . . Polychnemum XLVII. Polygala CVÍ. Polygaleae . . . Polygoneae . . . Polygonum LXVII., LXXX,. LXXXII., LXXXIII. . . Polyvaborz Lili. , Polyvabur LVII. . Polyvacsukk LIV. Polyvahordó CXI. Lap . 148 . 11 . 153 . 120 . 111 . 226 . 27x . 172 . 264 . 158 . 22 . 290 . 113 . 82 . 82 . 65 . 53 . 65 . 84 . 8 . 113 . 137 . 74 L. 76 . 248 . 243 . 76 78 20 12 18 110 350 Pomaceac . . . Populus CXXXL . Porcsin LXXXVII. Porcsinfélek . . . Porczika LXVII. . Porfej CXIX. . . Porodapár LIV. . Portulaca LXXXVII Poi'tiilacaceae . Posgafélék . . . Potamogeton LXI. Potentilla XC. Poterium LXXXIX., CXXIII. . . . Potnya CXXVIIL Potnyafélék . . . Pozdor CXII. . . Prenanthes CX. . Primula LXV. PHmiilaceae . . Prunella XCVI. . Pruniis LXXXIX. Puhar LXXXVII. Puhoncz CXIV. . Pulegium XCVII. Piűicaria CXV. . Pulmonaria LXIV. Pyrns XC. . . . Quercus CXXVII. R. Ragikra CXIX. Banímcidaceae Lap 259 G8 224 224 225 53 13 224 224 186 56 264 268 46 46 112 115 168 167 137 269 230 105 132 93 148 259 62 52 188 Lai) Ranunculus XCIII. . . 192 Raphaniis CII. . . .218 Rapistrum Cl 217 Raponcz LXVII. ... 120 Redőszirom LXV. . .154 Rekenyö Cl 217 Rekettye CVII. ... 271 Rencze XLVIIL, XCVIII. 167 Iicnczefélék 167 Repkény XCVL . . .136 Reseda LXXXVIII. . . 218 Besedaceae 218 Retek CII 218 Rezeda LXXXVIII. . . 218 EesedaféUk 218 Rezge LVII 8 Rézsuka CIII 200 lUiamneae 245 Rhamnus LX., LXIIL, CXXVIII 245 Rhinanthus XCIX. . . 164 Rhus LXXVL, CXXVIII. 249 Ribes LXII 187 Bibisaceae 187 Ribiszke LXIL . . .187 Bibiszkefélék . . . .187 Ritkaréj CXVII. . . . 9o Robinia CIX 282 Rosa XC 261 Mosaceae 261 Rozs LIII 3 Rózsa XC 261 lUzsaféUk ..... 261 Rozsnok LVI 6 Rubia LX 125 351 Lap Bubiaceae 122 Rubus XC 262 Riikercz CXVIIl. ... 90 Rumex LXXX., CXXIX. 7G Eutaceae 250 Butafélék 250 N. Sáfrán L. ... Sagina LXL, LXXVII LXXXVII. . . Sagittaria CXXIII. Sa.jkoiT CVIII. Saláta CXI. . . Salicineae , . . Salicornia XLVIL, XLVIII. . . . Salix CXXXI. . . Salsola LXVIII. . Salvia XLIX., XCIV. Sanibucus LXXVII. Samolus LXVIL . Sangvisorba LXL Sanicula LXXIII. Santalaceae . . . Saponaria LXXXV. Sárda CV. . . . Sárika LXXVIII. . Sarkar CXIX. . . Sarkvirág XC, XCII Sarlófü LXXIÍ. . Sárma LXXIX. . Sás CXXIII., CXXIX Sátorsás LL . . Saxifraga LXXXIV. 4S 226 37 283 114 65 74 65 74 134 127 169 268 170 80 233 239 49 53 197 172 41 23 32 187 Saxifragaceae . . Savar LXVIII. . Scabiosa LIX. . . Sciierarclia LX. Schoboeria LXIX. Schoenus L. . . Scilla LXXIX. Scirpus LI. . . . Scleranthus LXVIII LXXXIV. . . Scorzonera CXII. . Scrophularia XCIX. Scrophularineae Scutellaria XCVII. Secale LIII. . . Sedum LXXXVI. . Selinum LXXIII. . Sempervivum LXXXI LXXXVIII. . Senebiera CL . . Senecio CXV. CXVII Seprő fü LXIX.. . Serratula CXIV. . Sertecsék CXV. . Seseli LXXIIL . Sesleria LV. . . Setaria LIII, . . Sideritis XCIV. . Sikkantyu LIX. . Silaiis LXXIII. . , Silene LXXXV., CXXIX. . . . Siler LXXV. . . Sinapis CIV. . . Sisakvirág XCII. . 852 Lap Sisymbrium CIV. . . 205 Sium LXXIT 17B Smilaceae. . . ' . . 45 íSodortajk CXIX. ... 52 Solanaceae 152 Öolanum LXVI. . . .153 Solidago CXVII. ... 00 Somfa LX 185 fíomfélél. 185 Somócsing XLVIL, XLVIII 74 Sömörge C 217 Söiichus CXI IIG Sorapár CílI 210 Sorbus LXXXIX. ... 259 Sósdi LXXXVL, CV. . 255 SósdiféléJc 255 Sparganium CXXII. . . 59 Spartium CVII. ... 271 Spergula LXXVIL, LXXXVI 225 Spirantlies CXX. ... 55 Spirea LXXXIX., XC. . 268 Stachys XCVI. . . .139 Staphylea LXX., LXXVI 244 Staphylea ceae. . . . 244 Statice LXXVIL ... 84 Stellaria LVIIL, LXXVI., LXXXVI 229 Sternbergia LXXVIII. . 49 Stipa LV 18 Stratiotes CXXIX. . . 46 SturmiaCXX 55 Succisa LIX 87 Sujtár LXXV. . Súlyom LXX. . Sünliaj LXVIII. Sünmag LXIÍI. Siitabub LIX. . Sutlap LXTX. . Symphytum LXIV Syrenia CIII. . Syringa XLVIII. Szádor XCVIII. Ssádorfélék. Szagyán LXL, LXXVIL LXXXVII. . Szaka LXXXVI. Szálkacsék XCIX. Szamócza XC. . Számolya LXVII. Szantálf(4ék. Szappanfű LXXXV Szapuka CVII. Szárnyók CVII. Szarutok XCI. . Szattyú CXVT. Szederj XC. Szegecs CIV. . Szegfű LXXXIV. SzegfúféléJc. . . Széifű CXXX. . Szeplén LXIV. Szigorán XLIX. Szikfíi CXVIII. Sziklár LXVIII., LXXXIV. . Szikör LXI. . Szila LXXIII. . Lap Szilfa LXVIII, LXXXII. 63 SmféUh .03 Sziléne LXXXV., CXXIX 284 Szilva LXXXIX. ... 269 Szingallér LXXI. ... 174 Sziralj XCIII 196 Sziromör LXXV. ... 181 Szirompár XLVTIT. . . 257 SziROMTALANOK. ... 60 Szironták XCIII; . . .192 Szirontákfélek 188 Szirtőr Cl 215 Szittyó LXXX. ... 37 Szitujófélék 37 Szódokfa XCI 240 SzódoJcféléJc 240 Szöllő LXII 244 SzőllőféléJc 244 Szömörcze LXXVI.. CXXVITI 249 Szuliarfélek 220 Szulák LXVI 151 Szulcikfélék .151 Szümcső CT 217 Szurdancs LXXXIY. . 250 Tákajak XCIX. . . 158 Tálajakfélék. . . . 154 TaktaXCI . 198 Tamus CXXX. . . 47 Tanacetum CXVI. . . 99 Tapsir LXXIV. . . . 180 Taraxacuin CXI. . . . 113 353 Lap Tarkör CXVII. ... 100 Tárnics LX., LXIL, LXIX 130 Tárnics félék 130 Tarorja XCV 143 Tarsóka Cl 213 Táskarag Cl 216 Táskazár C 216 Tátkanaf XCV. ... 142 Tátorján CT 218 Tejér LXXV 180 Ternye CII 210 Tetemtoldó XCT. ... 220 Tetragonolobus CVII. . 282 Teucrium XCV. . . . 143 Thalictrum XCIII. . . 188 Thesimn LXL, LXVII. . 80 Thlaspi Cl 213 Thymus XCVII. ... 133 Thysselinum LXXV. . 180 Tikszem LXV. . . .169 Tilia XCI 240 Tiliaceae 240 Tippan LV 17 Tóborosta CXXII. . . 257 Tóborostafélék .... 257 Tohoztermök .... 60 Tokafék CXX. ... 54 Tök CXXIII 223 Tökfélék 223 Tölgyfa CXXVII. . . 62 Törzsiiövényolí. ... 1 Tónya LXV. . . . .169 Tordylium LXXIV. . . 181 Törfü LII. ..... 1 23 354 Lap 1 Lap Torilis LXXV. . . . 182 Üröm CXVI. . . . . 97 Torma CIL . . . . 212 ürtica CXXIV., CXXX . . 64 Tormáncs ClV. . . . 201 Urticaceae .... . 64 Tórózsa XCII. . . . 220 Uszány LXI. . . . . 56 Toronszál CIIl. . . . 202 Üszögőr CXV., CXVII. 100 Torzon XLVII, L. . . 76 ^ Uszszakál XLVII. . . 257 Tőzike LXXVIIL . . 49 i Útifű LX . 82 Tragopogon CXI. . . 111 Utifüfélek .... . 82 Tragus LIII. . . . . 20 Utricularia XLVIIL, Trapa LXI. . . . 258 XCVIII . 167 Tribulus LXXXIV. . 250 Utriculariaceae . . . 167 Trifolium CVIII. . . 276 Triglochin LXXXÍ. . 36 V. Trigonella CVni. . 275 Triticum LIII. . . . 3 Yaccaria LXXXY. . . 23S TuhmaféUk . . . . 45 Vadócz LII. . . . . 4 Tunica LXXXV. . . 233 Valeriána L. . . . 86 Turgenia LXVV. . . 182 Valerianeae . . . 84 Turritis CIII. . . . 202 Valerianella L. . 84 Türtszirom LXV. . . 168 ViLTSZIRMUAK. . 170 Tüskemag LXXV. . . 182 Válupikk CXII. . . 110 Tüskepár LXm. Varádics CXVI. . . 99 LXXVI. . . . . . 245 Vasvirág CXIII. . . 103 Tussilago CXVI. . . . 88 Veniczfa CXXVI. . . 62 Typha CXXII. . . . . 59 Veratrum LXXX. . . 39 Typhaceae . . . . . 59 Verbascum LXVI. Verbéna XCIV., . . 154 r. XCVIII. . . . . . 145 Verhenaceae . . . . 145 Ugorka CXXIII. . . . 224 Vérfö LXI. . . . . . 268 Ulmaceae . . . . . 63 Veronica XLIX. . . . 159 Ulmus LXVIII., Vértő LXV. . . . . 148 LXXXIL . . . . (58 Veselke LXXXIL, Umbelliferae . . . . 170 LXXXIV. . . . . 187 Ürezab LVI. . . . . 13 Yibirnum LIXVII. . . 127 355 Vicia CIX. . . Vicsor XCVIIL Vidrafű LXV. . Villahini XCVI. Villamag CXII. Vinca LXVI. . Viola LXII. Violariceae . . Virnáncz XCIII. Viscaiia LXXXVI Viscum CXXVIII. Vitis LXII. . . Xanthium CXXIV. . Xeranthemum CXllI. Lap 286 167 130 137 94 129 221 221 188 237 185 244 119 103 Lap Zab LVI 13 Zanichcllia XLVIIL, CXXI .56 Zanót CVII 272 Zapőcza LXX. . . . 170 Zászpa LXXX. ... 39 Zea CXXII 22 Zeller LXXI 171 Ziliz CVI 238 Zöldcsik LXXIX. . . 40 Zsálya XLIX., XCIV. . 1S4 Zsázsa Cl 214 Zsoltina CXIV. ... 109 Zsombor CIV 205 ZygophyUaccae . . .250 23^ FELTŰNŐBB SAJTÓHIBÁK. Lap sorban XLIX. 8. felülről Gorka. Csikratiola helyett: Csikorka. Gratiola. XCI. 6. alólról mar vaj a helyett: murvája. 1. 9. „ Kolászbojt helyett: Kalászbojt. 10. 4. felülről félő helyett: felső- 20. 9. alólról Bolyvaborz helyett: Polyvaborz. 24. 12. „ terzedten helyt^tt: terpedten. 29. 1. felülről csőrfi helyett: csőrei. 44. 13. „ porum helyett: por rum. alólról kimaradt: Szilfa. Ulmus. „ Erdői helyett: Erdei, felülről áraknak helyett: áralakuak. ,, lánosások helyett: láncsások. „ Parócza helyett: Pakócza. 113. 12. „ Podospernum helyett: Podosper- mum. „ 3. alólról corriculatum helyett: cornicula- tum. 130. 9. felülről Limnanthenum helyett: Limnan- themum. al ólról E j) i h y m u m helyett : K p i t h y m u m felülről Papon a helyett: Páponya. alólról V. helyett : V. hortensis. 326. 18. felülről Irflorescentia helyett: Inflores- centia. 63. 7. j? 9. 73. 6. 82. 3. 88. 13. 152. 7. 153. 17. 223. 5. r New York Botanical Garden Library QK 323 .G65 1879 gen Gonczv, Pal/Pestmeqye es taieka viranya 3 5185 00109 7318