61 JE THESGÁCRINLN EIB AAL FEK Ő es e RE TÉLRE 873 ztette a EGT SÖG. ús d INT mérd AGA EREEEEEEEKEK BEREK Há Xx. Hz "1903. január "4 füzet. ROVARTANI LAPOK "HAVI FOLYÓIKAT 88 a Különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra a De p9oy 9 5 1 pad A [DR "BEDŐ ALBERT " BIRÓ LALÓS : DR. CHYZER KORNEL 2 "DR: ENTZ GÉZA MOCSÁRY SÁNDOR. új 2 KA KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL 10 SZERKESZTIK EEEs "A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ. ye A vz8 FORT SESEIZSESZESSÉZES kő "BUDAPEST; 1903. A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE Es KIADÓHÍVATALA 70 W.4 MOLNÁR-UTOZA 24. pe gi z ee meezt ert semm sámán tát ee eme mmm menete me ee enem ee ee eeede VA ESÉs Eseses ES ek eke ek ek Beee s TAv 4 als elk éjt ee it ele tie 4 jó elk sik S e ebe eb ER "" Megjelenik minden hónap, első napján, julius és augusztus bavak kivételével k Előfizetési ára egész évre 8 kor, Tartalom. ee üKétKA fék (emlékbeszéd) Irta Aigner Lajos AM. N.. Muzeuny lepke-gyűjteménye: Irta Dr. Horvath Class MEREV EAK SÁN Ze ÚgEZ ÉL A MI 9 Muzeum Diptera-gyűjteménye. Irta Dr. Kertész Kálmán." . . . . 14. Magyarország Bostrychidai: : Írta Csiki Erő . FEGZZEÉ KÉST ; Különfélék : NE. Jesse A. Málpighicedényék: élettani működéséről SZ a sz sk 0 Nagyobb :SZEnteTEk tenyésztés érőle s seul s ák et el bárt u pets vase a ást EáTotÉS KÖVESÜM I TÉVETÖK A SZE ÁR e EL Tee eaz TA Lee kóser lekéste ZETT -Cossus balcanica .. . LE zt gate SET lan NR Ká ÖS SZZÉRÉ " A Rovártani Lapok Szerkesztő- -bizottsága s [Irodalom : k SZE Hendel;. Eriédrich Aöütéméígének ISMertetéset 3 Az Ad aA KR ába b szád A kir. magy. Természettudományi Társulat állattan ks s; szakosztálya minden hónap. első péntekén (VIII. , Eszterházy- ; utcza 16.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. . : A budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhr féle vendéglőben (Kerepesi-út 44.) találkoznak. 8 Pál KIKKedvezmény. úg 1897., 1898., 1899 , 1900. és 1901-iki teljes jntalyártáa még" szolgálhatunk. Új előfizetők fele áron kaphatják. Az előbbi 1. kötetekből csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek következő. áron kaphatók: ! kötet 10 kor., II. kötet 6 kor., Az I. és III. köte- tet készpénzben visszaváltjuk. ösze Az ejlőfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz " (IV , Molnár- utcza s. czímzendők. E Coleoptera-duplumaimat leginkább Székeseee fehérvár környékéről, óhajtanám " más bogarakra éleserélni Szives ajánlatokat kérek. s Székesfehérvár, Chinorányi" Ede; cist. főgyran. tanár. Melléklet : Niepelt W. és Ortner árjegyzéke. Nécsey István. Emlékbeszéd. Irta A. Aigner Lajos.) Azok a képek, melyek itt körülvesznek, élénken emlékeztet- nek bennünket egyik társunkra, egyik barátunkra, a kit lesújtott a halál, miként lesújtja a villám az életerős, terebélyes fát, meg- kímélve a mellette álló öreg fát, melv régen betöltötte hivatását és kész arra, hogy ledöntse a vihar, hogy rátegye a kezét a halál. Oly embernek feléje nyújtott kezét fogadta el a halál, és kiragadta őt az élők sorából, társai köréből, családja és barátai kebeléből; oly embernek, a kit tisztelt mindenki, a kivel érintkezett ; a kit szeretett mindenki, a ki előtt szívét megnyitotta ; oly embernek, a kihez a hazai művészet és tudomány nagy reményeket fűzött ! Ez az ember Nécsey István, a ki, habár korán húnyt el, oly korban, midőn mások pályát kezdenek, — máris a művé- szeti alkotások egész kis világára tekinthetett vissza. Nécsey István született 1870. február 12-én Verebélyen, Bars megyében, a hol szülei laknak. Az elemi iskola tantárgyait a szülői háznál sajátította el. Kedves, de komoly gyermek volt, Míg 1) Előadta a szerző a k. m. Természettudományi Társulat állattani szak- osztályának 1902. decz. 5-én tartott ülésén. Rovartani Lapok 1903. január, 2 A. Aigner Lajos más kis fiúk zajoskodtak és csintalankodtak, ő rajzolgatta és fes- tegette valamely illusztrált lapnak képeit, vagy kergette a lepkéket, melyek képviselték előtte a színes világot, mely lelke előtt lebegett. Ime életének iránya: a festészet és a lepkék kedvelése. Ez az a vörös fonal, mely egész működésén végig húzódik, valamint a jól megválasztott alaphangon épül fel a zenei műremek. E kettős irányban megerősödött a gymnasiumban Nyitrán és Pozsonyban, de kivált Léván, a hol egyik szeretett tanára őt egyre buzdította a rovarok gyűjtésére, különösen azonban a festészet művelésére. Es Nécsey kezdett rendszeresen gyűjteni és komolyan foglalkozni a rajzolással és festéssel, s ezt egész lélekkel űzte, elannyira, hogy 1887-ben az érettségi vizsgát letéve, kijelentette szülei előtt, hogy festő akar lenni. Szülei helyeselték elhatározását és módot nyújtottak arra, hogy Münchenbe mehessen, s a festészet- ben alapos oktatást nyerjen. 17 éves ifjú volt és lelke olvan, mint a szobrásznak agyaga, melyből épen úgy a szépség mint a rútság ideálját lehet gyúrni. Csillagzata összehozta őt Hollósy Simon hazánkfiával, kinek Münchenben festőiskolája van, melynek "a színekben, plastikában és perspectivában sokszor a kuszáltságig fokozott secessiójax nagy és döntő befolyással volt Nécsey fogékony kedélyére. Rövid időre felülkerekedett ugyan benne a classikus irány után való vágy: keresett és nyert felvételt a müncheni képző művészeti akadémiába (1888 őszén), de már félév mulva otthagyta azt, és visszatért Hollósyhoz, kinek festési modora jobban felelt meg hajlamának. Akkor már Münchenben is a naturalismus, még pedig a franczia- naturalismus volt a jelszó, és Millet, Bouveret és főkép Bastien Lepage voltak Hollósynak és tanítványainak ideáljai. Nécsey is rajongó híve lett ennek az iránynak, melynek tanulmányozásául, 1889 nyarán hazatérve, Párisba ment. Az 1890. év első napjaiban beiratkozott az : Académie Julianx-ba, és bevonult a Jules Lefébre vezetése alatt álló műterembe, a hol Jules Lefébre-en kívül Doucet és Benjamin Constant voltak tanárai. Immár, a forrásnál, bőven volt alkalma magába szívni a a franczia naturalismust, melynek nagymestere gyanánt Millet-t tisztelte a vele egykorú festőkkel együtt; de mégis közelebb sállt hozzájuk, Bastlen Lepage, : kinek , festményen azorossszemükoen az utolérhetetlen eszményt képviselték. ütné sé kn sz ám Lát Néesey István. Másfél évig volt Párisban. 1891-ben hazatért Verebélyre s ott igyekezett megvalósítani eszméit és megközelíteni eszményeit, azaz úgy festeni, a hogy párisi mintaképei festettek. Ernyedetlen szor- galommal dolgozott, többnyire künn a szabad ég alatt, természet után. A többi közt lefestette kedveltjeit : lepkéit is, elég vázlatosan, kezdetlegesen, rendszer nélkül. Ekkor a Magyar Tudományos Akademia pályázatot hirdetett valamely állatrend vagy állatnem ismertetésére. Erre Nécsey újra lefestette a lepkéket a rendszer sorában s a kész ábrákat beküldte az Akademiának, de vizszakapta azokat, mert a pályázat természetrajzi munkára, nem képekre szólt. Munkásságát megszakította az önkéntesi év, melyet 1892/93- banszolgájtále Eisztergomiban, de itt is festett és : gyűjtötte a lepkéket : borjuja és patrontáskája voltak gyűjtő-szelenczéi. Mint tartalékos hadnagy hazatérve, újra nekifeküdt a munká- nak és fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki. Ismét újra kezdte a lepkéket festeni, de most már a legfinomabb kidolgozással. Nehány lapot beküldött az Akademiának azzal az ajánlattal, hogy rendsze- res lepkekönyvet ír és ahhoz ily ábrákat fest. Az Akademia azon- ban nem vállalta el a készítendő mű kiadását, de buzdította Nécseyt a munka folytatására. Nem volt szerencsésebb egyéb képeivel sem. Mert a lepké- ken kívül festett sok mást is s a sikerültebb képeket Budapestre küldte, a műcsarnok kiállítására, de mindannyit visszautasították, jeléül annak, hogy az uralkodó iránynak meg nem feleltek. MacyánatrányttoltlN té cse je" nézve, "hogy a Verebélyen nem volt senkije, a ki művészi tekintetben tanácscsal, útbaigazí- tással szolgalt volna, mert szüleiben és testvéreiben természetesen nagyon is elnéző és elfogult kritikusokra talált. I Így történt, hogy a magára hagyatott fiatal művész tétovázott, ingadozott, minő irányt kövessen s ennélfogva össze-vissza festett tájképet, .genret, arczképet, madarakat, lepkéket stb. Pedig ha akkor támad igaz jóakarója, a ki felismerve tehetségének valódi értékét, őt a nagy vásznaktól, a nagy képek alkotásától visszatar- totta s a miniatur festésre terelte volna, könnyen meglehet, hogy Nécseyből magyar Meissonier válik. Erre volt praedestinálva, erre megvolt minden kelléke: az élesen megfigyelő szem, az apró szépségek iránti érzék, és a részletek bámulatosan finom kidolgo- zására való hajlam és tehetség. Ámde ily tanácsadó nem találkozott és Nécsey, alkotásai- nak ismételt visszautasításából nem azok gyarló voltát, hanem 4 A. Aigner Lajos. azt következtette, hogy a klikk nem akarja tehetségét elismerni, sőt üldözi is. Ez elkeserítette, zárkozottá tette őt. Kerülte az em- bereket. A mellett azonban töprenkedett a fölött, vajjon helyes-e az a művészeti irány, melyet eddig követett is mely eddig semmi- nemű eredmény, vagy sikerhez nem vezetett, és különösen kétség- ben volt a fölött, vajjon újabb lepke-festéseit, "melyeket addig annyi odaadással és szerető gonddal űzött, anyagi eredmény remé- nyében folytassa vagy abbahagyja-e ? Habozásában tanakodott, tünődött magában, vajjon bizalommal kihez fordulhatna tanácsért, kinek a szava lehetne rá nézve illetékes és megbízható? Választása Herman Ottóra esett, kihez 1895. év tavaszán mint sországosan elismert igazságos emberc-hez fordult, és, habár szernélyesen nem ismerte is, annak itéletére bízta : döntse el, vajjon folytassa-e működését a megkezdett irányban vagy sem? Jövőjét ez itélettől tette függővé E levélhez csatolt lepkeképek srendkívül éles szín- és alak- érzéket árultak el.c Ennélfogva Herman azonnal írt N é cs e y-nek, hogy természetrajzi illustratornak született, és hogy őt a legmele- gebben fel fogja karolni. És Herman Ottó, mint a tett embere, nyomban beváltotta szavát. Itt e helyen, a kir. magyar Természettudományi Társulat állattani szakosztályában bemutatta ama képeket és lelkes szavak- kal emelte ki a feltünt tehetség értékét és fontosságát. Mindnyájan, a kik Nécsey képeit akkor látták, el voltak ragadtatva. A lepkék azokon xa legkisebb részletig csodálatosan vissza voltak advac. s) A színérzék — Herman Ottó szerint) — mindenképen rendkívüli volt; a színfokozatok az egyes sorozatokban, mint pl. a fajokban oly gazdag Agrotis genusban szinte mesések voltak.c Miután Herman Ottó a fiatal festő nevét ismertté tette volna, Budapestre hívta s adott és szerzett neki munkát, — talán geniuszá- nak nem egészen megfelelő munkát, de mégis tért, melyen tehet- ségét bemutathatta a nemzet, a világ előtt. Először is — még 1895-ben — együtt beutazták a Horto- bágyot, a hol Nécsey ethnographiai rajzokat készített, melyek egy része az 1896-iki kiállításon közszemlére ki volt téve és Hermann Ottónak 52Ős foglalkozások czímű tanulmányában is megjelent (1898). Herman Ottó kimódolta továbbá, hogy Nécseyt ugyancsak ama kiállítás történeti csoportjának vadá- ") Nécsey István működése a magyar ornithologiai központban : Aguila IX. kötet, 1902. p. 215—254. 2 szines táblával. I Nécsev István. szati osztálya számára két nagy decoratív kép festésével bízták meg. Végül kieszközölte, hogy a földmívelésügyi minister a Chernel Istvánnak oMagyarország madaraic czímű művéhez szűkséges illustratiók és színes táblák elkészítésével Nécseyt bízta meg. A munka két vaskos kötetben jelent meg (1899) s úgy a szöveg- rajzok, mint a k. b. 40 színes tábla legnagyobb része igen sike- rültnek mondható. Nécsey ez időben igen komolyan ioglalkozott a madarak tanulmányozásával is s egyik-másik madárképe külföldön is méltó feltünést okozott. Különösen áll ez a Falco Feldeggi képéről, mely az 5 Aguilac-ban jelent meg (1397); nemkülönben az Archibuteo lagopus ábrájáról is, melyet négy más madár-rajzzal együtt a Naumann-féle nagy madármunka "számára készített. Sikerültebb továbbá egy fáczános képe, aguarellben (1899) és a :Halál mada- rakc czímű képe (1900), mely két kuvikut ábrázol poros padlás sarkában. Ez utóbbi egy másik képével ki volt állítva a Vissza- utasítottak szalonjában. Megkedvelte továbbá az ethnographiát is, melyben önállóan tovább kutatott és kutatásainak eredményét közzé is tette. E mel- lett. (1899) illustrálta a gróf Zichy Jenő harmadik ázsiai utazásá- ról kiadott mű első kötetét, mely Jankó Jánosnak :A magyar őshalászatrólc írt nagy tanulmányát tartalmazza; majd Biró Lajos új-guineai ethnographiai tárgyait rajzolta és Jankó balatoni nép- rajzi tanulmányához készítette a rajzokat. Alig hogy ezekkel elkészült (1901. tavaszán), követte Posíia Béla hívását Kolozsvárra, a ki őt a Zichy-féle utazási műnek általa irandó régészeti része illustrálására megnyerte. Két kötethez el is készítette a rajzokat, melyek mint előbbi rajzai is, mindegyike egy-egy kis remekmű. Mindezen, hogy úgy mondjam, hivatalos foglalatossága mel- lett, mindig dolgozott még valamely nagyobb festményén és csak- nem nap-nap után lepkeképein is. Az utóbkiakból — kezdetleges kisérleteitől eltekintve — van összesen 156 lap (Rhopalocera 40, Sphinges 10, Bombyces 18, Noctua 60, Geometra 18), melyeken ezernél több lepke ábrája foglal- tatik. Ezekről a mesterművekről újabban (1902. április 24.) Apáthy István tartott előadást az Erdélyi Muzeum-Egyletben, mely alkalommal a Noctua-táblákat be is mutatta. A lepkék megfestésén kívül Nécsey elméletileg, tudomá- nyosan is foglalkozott a lepkészette!. Terve az volt, hogy meg- 6 A. Aigner Lajos. festi és leírja az összes palaearctikus lepkéket. Ebből a szempont- ból gondosan gyűjtötte az adatokat. Bele is fogott rendszeres. munka megírásába. Hátrahagyott kéziratai közt megvan egy na- gyobbszabású mű általános részének, valamint a különös résznek töredéke, melyben leirja az egyes fajokat. Fájdalom, ezt a munkát félben hagyta, mert elvesztette reményét ahhoz, hogy a kész művet magyar nyelven kiadhassa. Mindazonáltal folytatta a lepkék festését, mert bízott abban, hogy a teljes képgyűjtemény kiadására könnyű lesz franczia vagy angol kiadót megnyerni, s ettől nagy anyagi eredményt is várt. i A mellett folytatta a lepkék gyűjtését is. Nehány czikke,. mely a :Rovartani Lapokc-ban jelent meg, tanuskodik arról, hogy kitünő megfigyelő volt. Utóbb egyik czéljául tűzte ki azt, hogy szülőföldjének, Bars megyének lepkefaunáját lehető tökéletesen. felkutassa. Ennek érdekében nagy buzgalmat fejtett ki, sőt meg- hívott engem is, hogy vele nagyobb excursiót tegyünk megyéjében. Ehhez képest 1899. junius második felében bebarangoltuk a me- gyét Verebélytől Ugróczig és Zsarnóczáig, fájdalom, a kedvezőtlen időjárás miatt igen siralmas eredménynyel; ámde Nécsey azzal mégis meg volt elégedve, mert fogott Bars megyére nézve nehány új fajt. Kutatásának eredményét pedig közölte a :Rovartani Lapokc 1900-iki folyamában, mely közlését különösen becsessé teszi az, hogy minden fajról pontosan feljegyzi a termőhelyet és a napot, melyen azt megfigyelte ") Í x Nécsey-nek számos egyéb művészeti alkotására, minden- nemű festményére itt ki nem terjeszkedhetem. Messzire vezetne azoknak csak felsorolása is, s azok méltatása kívül esik mai felada- tom keretén. Legutolsó nehány festményéről azonban mégis meg kell emlékeznem. 1898-ban hozzáfogott egyik legnagyobb és legsike- rültebb képének, a :Nagy Babylonc-nak a megfestéséhez. Tárgya Szent János Apocalypsise vagy a jelenések könyvének XVII. feje- zete. Főalakja, a Babylont jelképező meztelen nő, vörös fenevadon ül. Lent a madártávból látszik a roppant város, a gazdagság, kevélység és bujaság városa az alkonyati sárga napfényben. Fölötte vörös felhők tornyosulnak és a felhők fölött tünik fel a Meretrix magna, a fenevadon ülve, kezében arany serleggel; körülötte fél- körben a 7 király alakja csak félig bontakozik ki a felhők közül. t") Nehány a hazai faunára új fajt is fedezett fel; ilyenek. Cucullia argen- tina F., Tephroclystia conterminata Z. és T. extremata F. (glaneomictata Mn.) psz. Nécsey István. Kolozsvárott festett, a többi között, egy Heriodást is, adgua- rellben. Ennek themáját annyira megkedvelte, hogy azt nagyobb compositió tárgyául választotta; szintúgy feltette magában, hogy a bibliai Judithot is nagy képen megfesti. Hogy ezt kellő odaadással tehesse, s állítólag egy hölgy kivánságára, a kiért nagyon érdek: lődött, Münchenbe ment 1901. deczember havában. i A olázasc jelző nagyon gyönge annak a munkának a jellem- ZesSére ütmelyetrottekiejtett "Két hónap "alatt (1902" január és feb- ruár) nemcsak hogy majdnem befejezte Judith képét, életnagyságú alakokkal, hanem azonkívül igen szép Herodiás-tanulmányokat és vagy száz kisebb-nagyobb rajzot készített. Sokat dolgozott ezeken kívül egy hosszú fries-szerű aguarellen is, mely a kilencz múzsát ábrázolta volna, rhytmikusan mozgó sorban. A osjudithc a :Nagy Babylonx mellett Nécsey második nagyobb és szebb képe. Judith meztelenül jön ki a sátorból és átadja Holofernes fejét az aggódó öreg szolgálónak. A hajnalhasadás rózsa- szín világossága vetődik rájuk, az árnyékos oldal pedig kék, s a sötét sátorok fölött az éjjeli égen át dereng már a hajnal. Ez a kép új irányt inaugurált Nécsey művészi fejlődésé- sében. A oNagy Babyloncx-ban még egészen naturalista, ámbár ennek themája épen nem naturalista festőnek való, nemcsak azért, mert fantasztikus látomás, hanem mert költői thema, csupa gon- dolat, csupa tartalom. És Néc sey, kinek felfogása, rajza és színadása egészen realistikus volt, mégis azt a tárgyat festette meg, az igaz, a tárgynak teljesen meg nem felelő realistikus modorban; jóllehet már ezen a képen is új gondolatvilágához kezdett simulni az alaki kifejezés, vagyis a rajz és festés stilusa idealizálódni kezdett. Ez a folyamat, ez az átalakulás azután tovább haladt: Nécsey mindjobban megkedvelte az ilyen költői themákat és stilusa egyre jobban hajolt ezek felé. A kilencz múzsa képén s az ehhez rajzolt tanulmányokban az egykori hajthatatlan natura- lista rajza már úgyszólván zenei gondolatokat tud kifejezni: az alakok rhytmikusan lejtenek és színes fátyolruhájuk Zenekiséret gyanánt leng testük körül. Utolsó képe, a :Judithx is merő rea- lizmus még, de felfogása már az idealizmus felé hajol. Szóval, Nécsey a legjobb úton volt az örök értékű classicismus felé. Márczius 4-én még dolgozott ezen a képen. Más nap reggel Kolozsvárról váratlan hír érkezett, mely őt teljesen lesújtotta, s midőn a rendes időben a modell beállított, Nécsey haza küldte azzal, hogy : elutazik. Igenis, útra készült, nagy, szomorú utra. 8 A. Aigner Lajos. Még a kórházban is nagy képét festette képzeletben tovább. Éjjel, ha felébredt a morphiumos álomból és a lecsavart villamos lámpák kék és rózsaszín fénye a fehér falakra verődött, saját képe hajnalhasadásának nézte. Nehány nappal a végzetes láz beállta előtt már vázlatkönyvet is kért, hogy a kórházi betegekről tanul- mányokat rajzolhasson, sJudithk képét pedig haza küldte Vere- bélyre, hogy, a mint felgyógyulva hazaérkezik, azonnal folytáthassa a munkát. Nem folytatta soha. 1902. márczius 26-án hajnalban lehúnyta szemét örök álomra. j kk ; Nécsey egyéniségének jellemzéséül vissza " kell térnünk arra az 1000 lepke-portraitre, na mit festett. Képzeljük el azo- kat a tulajdonságokat, melyek ennek a munkának elvégzéséhez szükségesek voltak és a melyek abban világosan megnyilatkoznak. Véghetetlen türelem és szorgalom, és valóságos szeretetteljes oda- adás kellett ahhoz. Évekíg, mindennap egy-két lepkét festett. Hogy ezt megtehesse, otthon ülő természetűnek kellett lennie és tényleg olyan is volt. Társaságba ném " járt, "se rotthon ss se Búdapesteit csak Kolozsvártt tért el rendes szokásától, de itt aztán oly ismeret- ségeket kötött, melyek reája végzetessé váltak. Ő magát embergyűlölőnek tartotta, de nem volt az. Hogy a falusi intelligentiát kerülte, hogy hozzá nem illő emberek közzé nem járt, az ép úgy nem szorul magyarázatra, mint az, hogy a fővárosi szalonok léhaságai után nem vágyakozott. Tény, hogy zárkózott természetű volt, de nem annyira emberkerülő, mint inkább idejével fukarkodó. Mert ha elvégezte azt a napi munkát, melyet magának eleve kitűzött, szívesen kereste fel ismerőseit a kávéház- ban, vagy eljárogatott az entomologusok társaságába s ilyenkor igen kedélyes szokott lenni. Engem gyakran látogatott meg, hol egy-egy lepke ügyében, melynek meghatározásával nem boldogult, vagy érdekes példányok bemutatása miatt s ily alkalmakkor fel is tárta előttem a szívét. Viszont én is több ízben kerestem fel őt s egyik alkalommal láthattam a készülő festményét, a Nagy Babylont is, melyet bizony nem mindenkinek mutatott. Nagyon vázlatos volt még akkor a kép, úgyszólván csak a nyargaló nő alakja volt annyira-mennyire kész; de épen ez az alak, a maga nyers realis" musával, nem tudta tetszésemet megnyerni sehogysem. Annál inkább gyönyörködtem lepke-képeiben és jó karban tartott szép és gazdag lepke-gyűjteményében, melyet az Erdélyi Muzeum-Egyletre hagyott. Fv ag Nécsey István. 9 Nem voltak költséges passziói, kerülte a feltünést és nem adott sokat a külső megjelenésre, sőt valóságos ellentéte volt a ,művész: ama typusának, mely már külsejében is jelezni akarja különczködő művész voltát, genialitását. Egyedüli fényűzése volt verebélyi emeletes rművészházar, melyet a szülői ház kertjében saját terve szerint építtetett. Az emeleten volt szép tágas műterme, földszinten lakószobája. Ezt parasztszobának tervezte, de csakhamar átlátta, mennyi nehézségbe ütközik ez, és a kivitelben már csak a gerendás mennyezet . és nehány ethnographiai tárgy emlékeztetett a parasztszobára. Közép- kori román stilben tartott előszobája azonban, melynek falát maga festette, valódi parasztszékeivel és paraszt faragó készítette magya- ros oszlopaival, elég középkorias parasztos volt, egészen óhajtása szerint, mert nagyon szerette a falusias, parasztos életet és leg- jobban érezte magát otthon, a falun. Legszebb, legnemesebb tulajdonságait, érzelmeit, annyira szívébe zárta, hogy akárhány ismerőse nem is sejtette, hogy ő mire képes. Ez különben művészeknél elég gyakori jelenség, mert épen nagyon is finoman és melegen éreznek, a mi szinte nevet- ségesen és viszásan hat a mai practikus és nyárspolgárias világ- ban, mely fel nem tudja fogni, hogyan lehet viszonzatlan szerelem miatt a sírba szállni. Nécsey a sírba szállt. Elköltözött barátai és szerettei köré- ből mind örökre. Meghalt férfikora virágjában. Meghalt oly korban, melyben sok más férfi pályát kezd. Meghalt annélkül, hogy meg- valósíthatta volna azt az ideált, mely művészlelkében élt. Meghalt dicsően kezdett pályajának elején, sikereinek küszöbén. Vigaszul hagyta nekünk az alkotások nagy sokaságát. Vigaszul hagyta, de keserűséget keltenek azok és bánatot a fölött, hogy mivé válhatott volna ő, ki már fiatal éveiben annyit és oly szépet teremtett. Nyugodj barátunk, a nagy lelki tusák után, melyek szívedet, lelkedet feldúlták. Pihenj a hosszú munka után. Te a mienk maradsz. Csak tested költözött el, szellemed él köztünk, szellemed, él műveidben, melyek híredet, nevedet hirdetni fogják mindenha! A M. N. Muzeum. lepke-gyűjteménye. Irta Dr. "Horváti Géza? A lepke-gyűjtemény, melynek állományá ez idő szertnt össze- sen mintegy 60000 példányra rug, tulajdonképen három külön gyűjteményből áll, t. i. a magyarországi gyűjteményből, az általános gyűjteményből és a Treitschke-féle gyűjteményből. A magyarországi Macrolepidopterák gyűjteménye 63 új rovarfiók- ban teljesen rendezve van és 9296 hiteles hazai példányt tartalmaz, mely szám lö61 faj között oszlik meg. Minthogy pedig a Magyar Birodalom területéről eddig összesen körülbelül 1400 ilyen lepkefaj ismereles, eme gyűjteményünk, melyben a hazánkban talált faj- változatok és eltérések szintén többnyire mind megvannak, a maga . nemében már meglehetősen teljesnek mondható. A hazai Microlepidopterák rendszeres felállítása legközelebb . már szintén megindul. ÉT A . magyarországi lepke-gyűjtemény fontos kiegészítő részét képezi egy 1052 szépen praeparált-hernyóból és 260 bábból álló gyűjtemény. i Az általános lepkegyűjtemény, melyben aránylag legjobban vannak képviselve a palaearctikus faunaterület, továbbá Dél-Amerika, " Új-Guinea és a maláji archipelagus, mintegy 20.000 példányból áll. A . nappali pillangók, 2960 faj 11,651 példányban, már rendezve vannak és 149 nagy rovarfiókot foglalnak el.. Különös említést érdemel közülök a gazdag Troides-(Ornithoptera- sorozat. E pompás lepkékből, melyek a legnagyobb nappali pillangók és melyek Dél- Ázsiától Ausztráliáig vannak elterjedve, az eddig ismert 80 faj közül 25 van meg gyűjteményünkben. A legnevezetesebb közöttük a Troides Elisabethae-Reginae, melyből Bíró Lajos hazánkfia 1898-ban fogott egy párt Új-Guineában, és melyet dr. Horváth Géza és Mocsáry. Sándor ; az, ugyanazon, évben : elüt Erzsébet magyar királyné emlékére méveztek: ele Ezzelkáatáe. kével eddig Muzeumunkon kívül semmiféle más muzeum vagy gyűjtemény sem dicsekedhetik. A Treitschke-féle classikus lepke-gyűjtemény a két előbb gyűjteménytől teljesen el van különítve és nagy tudományos be- csének megfélelő gondozásban részesül. Állománya 2582 európai "7 2A M: N. Muzeum multja és jelenek czímű műből, A M. N. Muzeum lepke-gyüjteménye, 11 fajból, illetőleg 9501 példányból áll. Az egész még most is abban az eredeti állapotában őriztetik, a melyben 1843-ban, midőn Treitschke örököseitől megvásároltatott, a Nemzeti Muzeum birtokába került. Treitschke eredeti szekrényében az ő eredeti etikettjeivel ellátva ugyanabban a sorrendben áll minden egyes faj, a melyben még egykori tulajdonosa helyezte. Épen csak a szekrény belső berendezésén történt az utóbbi években az a. lényegtelen változás, hogy a 44 üveges rovarfiók feneke parafával lett kibélelve. Volt egykor még egy másik, szintén classikus lepke-gyűjte- mény Muzeumunkban, tudniillik Ochsenheimer gyűjteménye, melyet 1823-ban vettek meg és mely 1351 lepkefajt tartalmazott 4060 példányban. De ennek a gyűjteménynek nagy része az 1838-iki budapesti árviz alkalmaval tönkrement. Ugyanez a sors érte az 1838-ig részint vásárlás útján szerzett, részint ajándékba kapott többi lepkét is. Az Ochsenheimer-féle gyűjtemény megvétele előtt a Nemzeti Muzeum lepke-gyűjteménye még igen szerény volt s- az 1521-ik évi leltár szerint 1718 ugyanannyi üvegrekeszben (,in to- tidem. cistulis e vitro confertis") elhelyezett példányból. állott, még pedig 1613 európai és 50 exotikus lepkéből, továbbá 55 hernyó- és bábból. Ezeknek egyik része 1811-ben Nagyszombatban. özv. Jordán Annác-tól vásároltatott, másik részét 1818-ban Kiss Antal torontálmegyei alispán ajándékozta. Az 1838-iki évi budapesti árvíz után megmaradt lepkék képezték azt az alapot, a melyen mostani lepke-gyűjtemé- nyeink felépültek. E gyűjtemények gyarapodása — eltekintve a T2é:nt scak e- féle, gyűjtemény megszerzésétől — , eleirite. megle- hetősen lassú volt és. csak 1850 után, mikor Frivaldszky János került a Memzeti Muzeumhoz, kezdett mindinkább fokozódni. Frivaldszky János Budapest környékén és az ország különböző vidékein tett kirándulásai alkalmával a lepkék gyűjtésére szintén figyelmet fordított s a gyűjtött anyaggal megvetette a magyarországi gyűjtemény alapját. Ennek gyarapításához hozzá- járultak Metelka Ferencz dabasi gyógyszerész adományai, majd Nendtvich Tamás 888 fajból, illetőleg .1819 jobbára magyarországi példányból álló gyűjteménye, melyet örökösei 1863-ban ide ajándékoztak. Jelentékenyebb volt a gyarapodás 1864-ben, midőn Fr i- valdszky Imre gyűjteményei vétel útján a Nagyar Nemzeti Muzeum tulajdonába mentek át. Ezek közül a lepke-gyűjtemény 177 Dr. Horvath Géza közel 12,000 példányból állott és 3189 palaearctikus és 588 exotikus fajt tartalmazott. Legnagyobb és legbecsesebb részét azok a kész- letek alkották, melyeket Frivaldszky Imre hazánkban s a Török Birodalom európai és ázsiai részeiben szerzett és melyek között sok typus volt Herrich-Schaffer-től. Evvel a gyűjte- ménynyel kaptuk meg az Oxytrypia orbiculosa első typikus példá- nyát ís, azt a példányt, melynek alapján Esper ezt a hírneves magyarországi bagolypillét 1807-ben leírta. Utóbb "E műve h7G ús zá v. Sa meret I OZIS(6d SENKIRE Rudolf és mások is ajándékoztak egyes ritkább hazai lepkéket. A hernyógyűjtemény, mostani alakjában, avval a 37 kifuvott hernyóval vette kezdetét, melyet 1866-ban Anker Rudolf aján- dékozott. További fejlődése főleg Pável János állattári preapa- rator buzgalmának és technikai ügyességének köszönhető. Exotikus lepkéket eleinte, nehány kisebb cserén kívül, leg- inkább ajándékba kaptunk oly hazánkfiaitól, a kik idegen világ- részekben éltek vagy utaztak. Így 1856 —1868 közöttdr. Doleschal1 [Lajos Jávából "és" Amboinából; "dr. "Duka 11 vard ar saelete ineiaból tat NNTe rad Vette a stSgáNtroNláyi Észak-Amerikából, Xántus János és Verebélyi Imre Mexikóbólés Vidéky László Dél-Amerikából ajándékoztak lepkéket. Az 18388-ik év óta már egyes kisebb vásárlások is történtek. A legjelentékenyebb volt a gyarapodás 1870-ben. Ekkor álta- lános lepke-gyűjteményünk Xántus János kelet-ázsiai szerze- ményeivel egyszerre úgy meggazdagodott és oly kedvező helyzetbe jutott, hogy nagy lépéssel megindulhatott mostani fejlettsége felé. Ettől az időtől fogya úgy a magyarországi, mint az általános lepke-gyűjtemény fejlődése egyre fokozódó mértékben haladt előre. Míg az előbbinek gyarapításán és tökéletesítésén főleg az állattári osztály személyzete buzgólkodott, addig az általános gyűjtemény részint vásárlás, részint ajándékozás útján gyarapodott. Az aján- dékozók közül első helyen említendő Sarkady Károly, a ki 1876-ban 815 pompás braziliai lepkefajt ajándékozott 1780 pél- dányban. Külföldi lepkéket ajándékoztak azonkívül Zichy Mihály festőművész Oroszországból, dr. Machik Gyula Szumatrából, Flesch Aladár konzul Kelet-Indiából, dr. Procopp Jenő Mexikóból, Wachsmann Ferencz Észak-Amerikából és dr. S. Matzumura Japánból. Ugyancsak ajándékba kapta Muze- umunk a Széchenyi Béla gróf és Zichy Jenő gróf ázsiai expeditiói által szerzett lepkéket. A M. N. Muzeum lepke-gyüjteménye 13 Nagybecsű készletekkel gazdagodott az általános gyűjtemény az utolsó 10 év alatt Új-Guineából Fenichel Sámuel és Boss a ros igyűjtéset Févénta : benienel álta! ott gyűjtött lepkék száma 4000 darabra rug; Biró pedig összesen 2926 da- rabot küldött Új-Guineából és a Bismarck-szigetekről, azonkívül még 173 darabot a maláji archipelagusból. Külföldi lepkéket gyűj- töttek még a Nemzeti Muzeum részére dr. Madarász Gyula Ceylonban "dr. Révész Béla Brazíliában, Glaszner Károly Cyprus szigetén és Briceno Gabaldon Venezuelában. A magyarországi lepke-gyűjtemény újabb időben nem egy érdekes vagy ritka fajt és fajváltozatot köszönhet Aigner ENG TEO SSE TOT SSS IGN TA mos a B.ohatsc h Ottó "LG örVa KEGYES EST KEESízekse lis Dá adrel e sak ET nő Dahisit töm GYK a Gab te Fe GY ÖS Gy ez ua ss, E md es KO Ca (GAYOSNO 47 RGorssziolkiai Lásztó s Nécsey Istvánt Pigó NONAME ÉSE S zo mnit aran Gy aba a Da ha mi mes án 05, MKONmSS ZS SAN ga nyazose dés Di ty keN ásd ot ÚJ binich NA ZoSS take shes mya mi Ber e ez rés kivált "Was s ""Béla gróf szívességének, a ki nagy buzgalommal és kitartással végzett erdélyrészi gyűjtéseit évről-évre rendelkezésünkre bocsátotta. A Dahlströ m-féle palaearctikus lepke-gyűjtémény egy részének meg- vásárlásával főleg hazai gyűjteményünk szintén több érdekes faj- változattal és eltéréssel gyarapodott. A hernyógyűjtemény számára újabban Aigner Lajos Clerva krigyes, és Tomala Nándor részéről érkeztek egyes ajándékok. A legilletékesebb szakemberek, a kik a Magyar Nemzeti Muzeum lepke-gyűjteményeit eddig látták, általánosan elismerik, hogy azok nemcsak gazdagságuk miatt érdemelnek figyelmet, hanem a lepkék üde állapota és mintaszerű praeparálása által is méltán kitünnek. Tudományos értéküket még inkább emelik a ben- nük őrzött typikus példányok, melyek a következő szerzőktől szár- HAZNAKSÁSHOTTET A Ü KSH B Oln arts eh Danlstrom, ESDEeT, GERvaeiszky ül meset iv adds aky J ámos Pruhstorfen ERSÉSESÜKE ÚN ESO Gt NyA ES4E, a ELO várt he TÉSSEL OTe S ÁGY, HÚSZ, ÚNCINS tette Je tk erore ER 1bIbre, Staudinger : Brejtsetik e CSSNAAt vk A M. N. Muzeum Diptera-gyűjteménye. Irta : Dr. Kertész Kálmán". A muzeumokban, kivétel nélkül, . mindig. azok-.a gyűjtemé- nyek fejlődnek leginkább, melyeknek szakszerű művelői vannak, míg a többiek csak néha-néha gyarapodnak egy-egy újabb szerze- . ménynyel. Az állattári osztálynak ily mostoha gyermeke volt, az említett oknál fogva, a légy-gyűjtemény, mely csak a legújabb időben kez- dett gyarapodni. Nem tartom ugyan valószínűnek, hogy a legyek a mult szá- zad 50-es évei előtt egyáltalában nem lettek volna a gyűjtemény- ben képviselve, de erre biztos adatot nem találtam. A leltárak szerint a legelső Dipterák 1351-ben kerültek Fab ó Ando r-tól ajándékképen a Nemzeti Muzeumba, számszerint 3 példány. Frivaldszky János, ki e rovarokat szirítén figyeli mére méltatta, 1858-ban egy nagyobb gyűjteményt ajándékozott Mehádia vidékéről. Valószínűleg ebből az időből valók azok a Loew:féle dél-európai fajok is, melyek leltározva egyáltalán nincsenek. ) Dr. Doleschali Lajos hazánkíia, ki Jáva szigetén ülö terákat gyűjtött s azokat irodalmilag is feldolgozta, 1855-ban kül- dött nehány fajt ajándékba. Ezek a gyűjtemény első typusai. Frivaldszky János mellett az állattári osztály akkori tisztviselői szintén gyűjtöttek legyeket az ország különböző pont- jain, főleg Mocsáry Sándor és, Pável János. Vásárlás út ján csak nehány, többnyire rosszul conservált exotikus példány került a gyűjtemény be. Hajós József 1881-ben a Nemzeti Muzeumnak ajándé- kozta Madarassy László-nak főleg hazai fajokat tartalmazó gyűjteményét, mely úgy faj-, mint példányszámát tekintve, fölül- multa a Muzeum akkori, hasonló gyűjteményét. Különös becse abban. rejlik, hogy majdnem az egészet Kowarz Ferdinánd határozta meg, kinek Magyarországon gyűjtött anyagából sok pél- dányt tartalmaz s ezek között olyanokat is, melyeket ő maga írt le s melyek így bátran typusoknak tekinthetők. kt DA M. N. Muzeum multja és jelenex czimű műből. Vál éébe gre SZÁLL sagák tási li a ! ál dklja ls A M. N. Muzeum Diptera-gvűjteménye. 15 Exotikus fajokat, bár kevés példányban, ajándékoztak : dr. D uk a Tivadar Kelet-Indiából, dr. Nendtvich Károly és dr. Gerster Árpád Észak-Amerikából, Stockin eerEerencz Bombáyból, gróf Széchenyi Béla Közép-Ázsiából és Vadona MEATÜÉS ő a e TOld" "különböző" selyeirőls" Xantus János Kelet- Ázsiából küldött legyeket, míg dr. Madarász Gyula 1896- ban Ceylonban gyűjtött nehány fajt. Nagy lendületet vett a gyűjtemény az 1896-ik évben, mikor a Nemzeti Muzeumhoz kerülve átvettem e rovarrend gondozását. Megkezdtem egy rendszeres gyűjtemény felállítását, egyesítve a Müzeum 7 fiókból álló gyűjteményével a Madarassvy-féle és az időközben megszerzett Biró-féle gyűjteményeket s a saját gyűj- tetfitényemet, melyet a Muzeumnak ajándékoztam. Ez időtől kezdve az állattári osztály tisztviselői . is, főleg dr. EGG átha Géza zMéhely LajossCsiki Era ős-K uthy Dezső, és Pável János több figyelmet fordítottak e rovarokra s hazánk különféle részein gyűjtötték. Kisebb-nagyobb gyűjtemé- üekelsajaniSkozták: Anker- Rezső BITÓ Laájos , báró MEGÉRT S een S za ei vadatr sar DD aday Jenő Kohaüt MESS ed Madarász cGyulás Máltász József, Masok Ar tn ú Te eróleW ass" Biélasés mrórzicehy Jenő. Az osztály költségadományából is nagyobb bevásárlásokat tehettem s elégnek tartom felemlíteni, hogy 1896 0 óta az összes gyarapodás 55,848 darabot tett ki. Különös említést érdemel a mintegy 10000 darabból álló és sok typust tartalmazó Pokorny- féle gyűjtemény megvásárlása. Külföldi kereskedőktől főleg dél-amerikai és cyprusi igen becses anyagot sikerült szereznünk, míg a Biró Lajosz-tól Új-Guineá- ban, Ausztráliában és a maláji archipelagus különböző szigetein gyűjtött anyag a maga nemében páratlan. A fajok száma még megközelíthetőleg sem állapítható meg, míg a darabszám meghaladja a 60.000-et. Igen természetes, hogy ennek az óriási anyagnak a feldolgo- zása még sok évi munkát igényel; de ki merem mondani, hogy kevés muzeum van, melynek a mienkénél nagyobb és becsesebb anyaga volna. A gyűjtemény kincsei, a typusok, már meglehetős számban foglalnak helyet gyűjteményünkben és pedig a következőktől : Aeltetrazelnyi EB reée e Tt, "Bezzi Doe Sehatl Eaton TET MESE t ko to, son ELEN del Tövis 075 hü : Kertész, SKOLA EGES We őt, e les ke, Pokorny; KRiucardoó, SNLNENMÉSTE ott 0bikrés v:.d. W ulp-tól: Magyarország Bostrychidát. — Irta Csiki Ernő. Alábbiakban kulcsot állítottam össze a Magyar Birodalom területén előforduló Bostrychidák meghatározására. Lesne a föld kerekségén élő Bostrychidákat tárgyaló alapvető munkájában 50 B e család képviselőit egészen új szempontokból kezdte vizsgálni, a minek a család új systematikai beosztása és számos új nem fel- állítása volt a következménye. Lesne munkáját a következőkben már felhasználtam s az egyes fajokat már az újabb nemek alatt tárgyalom. Kulcs laizalc satárdokamie gin a bárrorz ásátras jlz Az előtor gyengén ívelt, elül fogacskák nélkül, a fej előreáll, felülről teljesen látható (1. ábra) --- --- --- I. Psoinae. — —— Az előtor erősen domború, púpos, ennélfogva a fejízülés alul van, a fej tehát lefelé áll, felülről nem látható (2. ábra). Az előtor elül fogacskákkal fegyverzett.-- --- II. Bostrychinae. 1. ábra. Psoa sanguinea Giorna és 2. ábra Bostrychus capucinus Lim. feje és előtora oldalról nézve. (Lesne), I. alcsalád: PSoinae. Ezen alcsaládnak, melyre az előreálló, felülről teljesen látható fej jellemző (Bostrychidae procetghalae Lesne), két nemzetségéből (Psoini, Polycaonini) nálunk csak az egyik (Psoini) van egy nem- mel (Psoa) képviselve. 1. nem: EPsoa Herbst. Fekete, zöld fémfénynyel, szárnyfedője és lábfeje sárgás- vörös vagy sárgás-barna, csápja barna. A $ hasa homá- 1 Revision des Coléoptéres de la famille des Bostrychides (Annales Soc. Ent. France. 1896, p. 95; 1897. p. 319; 1898, p. 438 ; 1900, p. 473.) té a Tt da dél [ Ph Magyarország Bostrychidai. Ily lyos fekete, sűrűn ránczolva-pontozott és ezüstszürke szőrökkel fedett, 5. hasszelvénye félköralakúan kimetszett ; elülső lábfejének 1.—2. íze kiszélesedett, alul sűrűn szőrös ; az elülső lábfej ízei egyszerűek. Hossza 6-—11 "in. — Nálunk nem ritka, a faunakatalogusban közölt termőhelyei- hez még a következők járulnak: I. Eger. IV. Forró. VII. Horvátország. X. Bosznia. ... .-. --- --. b. viennensis Herbst. —z Fekete, kék fémfénynyel, szárnyfedője vérvörös, erőtel- jesebben pontozott, csápja és lába " fekete. Hossza 8—11 "nm. — Kiesenwetter szerint e faj Magyarországon is elő- fordul; közelebbi termőhelye ismeretlen. (dubia Rossi, italica Serv., Herbsti Küst.) ... ... ... 2. sanguinea Giorna. II. alcsalád: Bostrychinae. Ezen alcsaládra a lefelé álló, felülről nem látható fej jellemző. jeyessatne mr zetségek meg Határ ozás áras 118 Az elülső csípők harántosak, kissé Keeédők A fejtető sima vagy pontozott, szemercsék vagy hosszanti bordács- kák nélkül. A lábfej a lábszárnál rövidebb, második íze nem vagy kissé hosszabb a harmadiknál, az utolső lábfej- íz olyan vagy majdnem olyan hosszú mint a többi együtt- ENE LÉLETÁS 3840 EST e te ss eg IE DINONOTIN — — Azelülsőcsi ipők emelkedettek, kinyúlók, g gömbölyűek vagy kúpformák. A fejtető szemcsézett vagy bordázott. A láb- fej olyan hosszú vagy hosszabb a lábszárnál, a. lábfej második íze sokkal hosszabb a harmadiknál, a végíz rö- videbb mint a többi együttvéve. Az előtior erősen dom- dorú, púpos, elül lemetszett vagy kikanyarított, a szélső fogacskák erőteljesebbek a középsőknél. .. . . 2. Bostrychini. 1. nemzetség : Dinoderini. Az ide tartozó három a palaearctikus régióban előforduló nem- ből (Dinoderus, Stephanopachys, Rhizopertha) hazánkban csak egyik fordul elő. 2. nem: Sötephanopaechys Waterh. Fekete, homályos, csápja és lába szurokbarna, a csáp- bunkó vöröses, homloka harántul benyomott, feje és elő- tora sűrűn szemcsézett, szárnyfedője rovátkosan-szemcsé- zett és ránczolt, a csúcson kerekített. Hossza 4—6 "fm. A palaearctikus régión kívül Eszak-Amerikában is előfor- dul. Termőhelyei: I. Budapest. III. Tátrafüred. V. Nagy- szeben, Czód, Presba, Nagy-Talmács, Keresztényhavas, BTASSÓ ADJAM ÚRI ES te TET ze s ese substriatusiPayk. 2. nemzetség : Bostrychini. a Felső állkapcsának csúcsa többé-kevésbbé hegyes három- szögű (Bostrychini) ... --- --- Fagy ee 4 ks Hakbzöe isépóss tk — —— Felső állkapcsa rövid, csúcsa elül csonkított vagy kerekíi- TENG SZG NM jazz 2 azzeeszó ezés zt Meesobebt Sinoxylon Duft. 18 dul : szárnyfedője fekete, hasa vörös és var. Muctuosus Oliv. egészen fekete. Csiki Ernő. Az első hasszelvény kissé kiemelkedő, középső nyúlványa a csipők közé nyomul, de azokat elül nem választja szét. SEGNER E] ezése való szk AS ZNBOSÍRYCHUSSZO SET SANS "AZ első hasszelvény középső nyúlványa a csípők közé nyomul és azokat egymástól teljesen elválasztja ... ... ... 3. Az első hasszelvény csípőközötti nyúlványa lemezalakú, elül ikiszélesedett és. kerekített. Szék St SSát tt KÉRETENÉENES S Az első hasszelvény csípőközötti ny úlványa egész hosszá- bansazcsúcs mellé MEKOTYAS ES ÉSE e ESE szakok A csápbunkóízek mindegyik oldalán két kerek gödröcske van, ezek aranysárga szőrökkel béleltek. Az előtor elülső széle kikanyarított, a hátsó szögletek karéjosak.. . ... --- LEON esést a TELE MENÁB Ae 002 2... 4. Lichenophanes Lesne. VA csápbunkóízek mindegy ik oldalán nem kerek gödröcs- kék, hanem két hosszukás árkocska van. Az előtor elül szabályosan domború ... .. .. .. ... 5. Schistoceros Lesne. A csápok bunkóízein nagy elmosódott érzőgödröcskék vannak. Az egész homlok felálló szőrökkel fedett. A 7? szárnyfedője a csúcson mélyen kikanyarított. Az utolsó hasszelvény hátul kétfogú ... ... ... --. .-. 6. Xylonites Lesne. A csápok bunkóízein nagy kerek benyomatok vannak. A homlokon a szőrök koszorú alakjában vagy két sorban oldalt állanak A 3? szárny fedője. a, CSÚCSOM Ép: E ES 6. A varrat a szárnyfedő lejtős csúcsán do mborulattal vagy dudorkával végződik — ... sza eze 2 4 SGODIGIa A esnes A szárnyfedő varratja a lejtős csúcson egyszerűen kiemel- kedett 1 es see Eg fel ze géz esés O SENNAT SSMUSÁHT SA 3. nm: Bostrychus OO. FKF. Müll. Fekete szárnyfedője és hasa (az első szelvény kivéte- lével) vörös csápbunkója és körme vöröses. Az előtor erő- sen púpos, közepén benyomott, durván szemcsézett ; szárnyfedője erőteljesen ránczolva-pontozott. Feje és előtora szürke, melle barna szőrökkel fedett. Hossza 6—15"/m. — i Gyakori. (ruber Fourcr.) --- --. --- --- --. I. capucinus Linn." 4. nem: Lichenophanes K.esne. Homályos sötétbarna, csápja és lábfeje vöröses, arany- sárga szőrökkel fedett, ezek a szárnyfedőkön foltok- és sorokban elhelyezettek. Előtora elül haromszögletesen ki- metszett, az elülső szögletek derékszögűen kiállók, a hátulsó szögletek bordaszerűen kiemelkedők és hegyesen kiállók, felülete elül reszelőszerűen szemcsézett, a bemé- lyedés körül dudoros. Szárnyfedője ránczolva-pontozott. Hossza 55—125 "Mm. — Európa középső és déli részé- ben él, hazánkban elég ritka. Termőhelyei: 1. Budapest. . IT Bakony. . IV. Varannó. "VIRTOrsovas "Rormiatévarssytis Lipik. (Dufouri Latr., gallicus Panz.) c. -- . 1. varius Ig. 1) Három fajváltozata ismeretes, ezek egyik-imásika talán nálunk is előfor- var. nigriventris Luc. hasa is fekete vagy barnás, var. rubriventris Zouf . Magwarország Bostrychidai. 18 5. nem: ssehistoceros KLKesne. Homályos szurokfekete, alul szürke szőrökkel fedett, felül foltokban aranysárga szőrökkel tarkázott. Az előtor göm- bölyűen púpos, kétoldalt egy-egy sűrű fehér szőrökből álló folttal, elül hátrafelé irányult tüskeszerű szemcsékkel; szárnyfedői erőteljesen ránczoltak, a csúcson kissé ferdén lemetszettek. A hímeknél a szárnyfedők csúcsa előtt a kissé kiemelkedő varrat mellett egy-egy befelé irányult erőteljes tüske van, ez nőstényeknél csak tompa dudorka alakjában van jelen. Hossza 5—11 "ma. — Előfordul a Bánságban, Dalmácziában és Herczegovinában. (auritus TEMAN ) rad SES NEE IT 22 TT. bimaculatus 0ONV. 6. nem: Kylonites Kesne. Fekete vagy barna, fénylő, szája, csápja és lábfeje (ritkán lábszára is) sárgás, szürkés szőrökkel fedett Előtora hosz- szabb mint széles, elül mindkét oldalon tüskeszerű dudo- rokkal fegyverzett, közepén benyomott és szemcsézett, hátul egészen sima, nem pontozott, szárnyfedői pontozot- tak, a csúcson lemetszettek, a varrat kiemelkedő. A hímek- nél a szárnyfedők csúcsa nem élesen lemetszett, oldal- szélük ennélfogva teljesen kerekített, erőteljesen pontozott, a csak kissé kiemelkedő varrat oldalán sekély benyomat- tal. A nőstényeknél a szárnyfedők csúcsa ferdén és élesen lemetszett, a varrat itt egyenletesen és tetőszerűen kiemel- kedő. Hossza 35—0"Mm. — Nem ritka ; a faunakatalogus- ban felsorolt termőhelyekhez járulnak még: I. Péczel, Gödöllő. X. Herczegovina. (sinuuatus WFabr., aterrimus [dcikaló Beta ssateet 2... 1. retusus Olív. Tf. nem: ssceobicia Lesne. Fekete vagy barnás, fénylő, szája, a fej töve és előtora sárgásvörös, a szárnyfedők töve, csápja és lába Sárga. Homloka barázdált, hosszú előálló szőrökkel fedett, elő- tora elül szemcsézett, hátul sima, nem pontozott ; szárny- fedői rovátkosan, hátul szabálytalanul és mélyebben pon- tozottak, a csúcson ferdén lemetszettek, a varrat a lejtős csúcs közepén erőteljesen, a lejtő széle oldalt kissé kiemel- kedő. " Hossza 23-43 mm. — Ritka; terimőhelyei : VI. Orsova, Herkulesfürdő. (pustulata Kiesw., Schílsky Dee KADr., /oveicollis Allard) — zo. Ghevrieri Villa: 8. nem: Koönneadesmus NMuls. Fekete vagy feketésbarna, fénylő, szája; előtora, a szárny- fedők töve és lába részben sárgásvörös, homlokán hosz- szú szőrökkel. Előtora szélesesebb mint hosszú, két oldalt 20 ; Különfélék. elül erőteljes fogszerű dudorkákkal, hátul sima, fénylő, igen finoman pontozott; szárnyfíedői rovátkosan pontozottak, hátul ferdén lemetszettek, a lejtős csúcs közepén a varrat- ból egy hosszú, hegyes tüske emelkedik ki, a lejtő oldal- széle egy hosszú fölfelé görbült tüskével végződik. Hossza 2—365 mm. — Mediterrán faj, mely a magyar tenger- parton is észleltetett, közelebbi termőhelye azonban isme- retlen. ses di tiz e azápst azás öl ÉRISDINOSÚSNOTN 9. nem: ssinoxylon Duft. (Trypocladus Guér., Apatodes Blackb) 18 A csápbunkó sárga, aranysárga szőrökkel fedett. Szárny- fedőinek csúcsán, a lejtő közepén fénylő hegyes, kúp- forma tüskével, a lejtő szélén, a tüskétől egyenes irány- ban fel- és oldalfelé, egy-egy kerek dudorkával. Hossza 35—D55 "hm. — Termőhelyei: II. Zala-Tapolcza. IX. Zara. X. Herczegovina. (chalcographum Panz., bidens Fabr.) pén egy hosszú, pontozott és kifelé hajló tüskével, a lejtő szélén három hosszúkás, összenyomott, léczszerű dudorral. Hossza 5—8"hm. — Közönséges; a faunakata- logusban felsoroltakhoz még a következő termőhelyek járulnak: V. Szent-Erzsébet. VI. Mehádia. (bispinosum Olaj 29 a dee ee szeme ke s Esz SDK NOLTOtAaNSÉSCRRANKó Különfélék. A Malpighi-edények élettani működéséről tartott Dr. Gorka Sándor előadást a k. m. Természettudományi társulat állattani szakosztályának 1902. nov. 7-iki ülésén. Előadásában részletesen beszámolt ez irányban tett élet-vegytani vizsgálatairól, melyek eredményei nyilvánvalóvá teszik, hogy a rovarok Malpighi-edényei nem tisztán kiválasztó szervek, mert sejtjeik az emésztésnél is a szénhydrátok áthasonításával játszanak activ szerepet. Az eddigi összes adatok a mellett szólnak, hogy ezek élettani működése a gyűrűs-férgek (Annulata) chlorogén sejtjeivel és az Amphioxus májával egyeznek meg. Utána Dr. Kertész Kálmán a Ceria légynemnek délamerikai fajait mutatta be a M. N. Muzeum gyűj- teményéből, a melyben az eddig ismert 8 faj közül 4 van meg, de van ezenkívül 9 új faj is, melyeket előadó legközelebb le fog írni. — A decz. D-iki ülésen A. A r(gmer L alj osítattottsemeke beszédet Nécsey István fölött, annak több műveinek bemutatása mellett. Majd Dr. Horváth Géza ecsetelte a M. N. Muzeum állattani osztályának fejlődését s azt a viszonyt, mely a Muzeum és a K. m. Természettudományi Társulat közt mindeddig fennállt. Különfélék. 21 "Végül Csiki Ernő bemutatta P:Magyarország Mollusca-faunájá- nakc katalogusát, melyet a xMagyar Birodalom állatvilágax szá- mára összeállított. Nagyobb szenderek tenyésztésénél egy külföldi lepkész követ- kezőleg járt el. Egy 600"/n hosszú, 260"/n széles és 3207/n magas ládát hosszában élére állított fel, úgy hogy fedele kifelé állt. A fedélbe 320 "fm hosszú és 240 "hm magas lyukat vágott és fölül is, alul is léczet tett, melyek segítségével két üveg lemezt (180240 "/n) lehetett jobbról és balról tologatni. Azután a láda hátulsó falára és fedelére egy-egy léczet szegezett s ezekre két üveglemezt fektetett. Ezekre helyezte a kikelő hernyóknak szánt befőttes üvegeket, me- lyeknek felső széle azonban legfeljebb 5 "/r-nyire maradjon távol a felső faltól. A láda fedele csak nehány szeggel lazán megerő- sítendő, hogy könnyen elvehető legyen, ha az üvegeket etetés vagy tisztogatás végett ki kell venni. Inmár a láda aljára edény helye- zendő el olajjal és egy úszó éjjeli mécscsel (két mécs: túl- ságos meleget fejleszt). A folytonos légváltozás kedvéért és hogy a mécs mindig friss levegővel látassék el, a mécscsel csaknem egyenlő magasságban oldalt és a felső falban nehány 10 "/n átmé- rőjű lyuk fúrandó ; ezáltal alulról mindig jön friss levegő, míg a szabadul. Az ebben a , melegházban" uralkodó melegség az üÜve- gekben levő levegővel közvetítve közöltetik, a mennyiben azok kí- vülről melegednek s így a levegőt "is megmelegítik. A felső falban levő lyukak egyikén át leeresztendő egy hőmérő, de úgy, hogy az egyik üvegbe beleérjen Ily formán lehetséges, a melegséget az elől levő tolható üveglemezek útján pontosan szabályoznunk, az által, hogy a lemezeket vagy egészen összetoljuk, vagy a széthúzásuk által keletkező hézagot szűkebbre vagy tágabbra igazítjuk. AZ üveg lemezeken át egyébiránt szemmel tarthatjuk az egész ládát és te- nyésztést, úgy hogyha abban rendetlenséget látunk, azonnal közbe- léphetünk. A hézag az üvegek és a láda felső fala közt azért ne legyen 5 "m-nél több, hogy a romlott levegőnek az üvegekbe ju- tása lelhetőleg gátoltassék. Az olaj fogyasztása hetenkint k. b. 50 fillér költséget okozott. Megjegyzendő még, hogy állandó 28—30" C. meleg a nagy szendereknek petéből való tenyésztését igen elő- segítette és gyorsította. Kövesüűit rovarok előfordulnak mindennemű kőzetben, leg- inkább azonban borostyánkőben. Ez utóbbiak úgy keletkeztek, hogy az őskori fenyők gyantája (melyből a borostyánkő képződött) lecsurgásában az alant levő rovarokat körülzárta s azokkal együtt megkövesült. Kövületek találhatók a föld következő rétegeiben : 1. A föld őskora. Azói kor. Kövületek nélkül. 2. A föld ókora. Palaeozói kor. (Cambrium, Silur, Devon, szén, Perm). A kövületek igen idegenszerűek, rokonaik többnyire kihaltak : A rovarok első nyoma : Orthoptera. 3. A föld középkora. Mesozói kor. (Trias, Jura, kréta). Az állatok, bár a mostaniakhoz hasonlók, de még mindig idegen- szerűek : Hymenoptera, kynchota. 22 Irodalom. 4. A föld új kora. Tertiar-kor. (Ótertiár, újtertiár.) Az állat- világ azonos a maival: Hymenoptera, Lepidoflera, Diptera, Cole- optera, Rhynchota, Orthoftera. 5. A föld legújabb kora. (Diluvium, Allavium). Borostyán- kőben: Hymenoplera, Lepidoptera, Diptera, Coleoptera, Rhyuchota, Orthoptera A most élő, körülbelül egy millióra becsült rovarfajokkal szemben áll mintegy 2000 kövesült rovarfaj, még pedig: Hymenop- tera: a Jurában ritka és még kétes; gyakoribb, kivált a Formi- coma-csoport, a tertiárben és borostyánban; Lepidoftera: a kövü- letek ritkák, az állatok gyöngesége folytán; a tertiarből azonban fenmaradt nehány szenderféle és borostyánban nehány kisebb alak ; Diptera : a tertiárben számos szépen megmaradt alak, kivált Tipu- lariae; a borostyánban talált m. e. 800 faj közül 656 már bizto- san meg van határozva; Coleoptera: mintegy 1000 faj ismeretes, kezdve a szénkorszaktól, de gyakoribb a tartiárben és borostyán- ban; Neuroptera: kivált borostyánban maradt fenn; Jhwnchota : már a Jurában található, de különösen gyakran a tertiárben és borostyánban ; Orthoptera: már a szénkorszakban megvan, még pedig a többi rovarhoz képest, túlnyomó számban; gyakori a tertiárben és borostyánban is, és nem hiányzik a lithographiai palában sem. Cossus balcanica Ld., melyről dr. Rebel H. nyomán említettük (R. L. IX. 38. 1.) hogy annak egy példányát Sarajevóban figyel- ték meg, nem az: utólag kiderült, hogy az illető példány nem más, mint a Cossus terebra különösen nagy példánya. A Rovartani Lapok Szerxesztő-bizottságának egyik tagja, Dr. Horváth Géza, e folyóirat alapítója és megindítója, újévvel kilép és pedig azon oknál fogva, mert átveszi a muzeumi Termé- szetrajzi Füzetek szerkesztését. Helyébe sikerült Mócsáry Sán dort, ama Hüzetek előbbi" szerkesztőjét ÉS B TÓRA KOST NSA uj-guineai kutatót s a Rovartani Lapok-nak régebben szerkesz- tőjet megnyernünk. A szerk. k Irodalom. Hendel, Friedrich, Revision der paláarktischen Scio- my z idem. .(Abh.-d. k.Ek: zoolsbotsGessa WVILSn Mkt SátUtB Elet ds e EgOZS Spa o 9 SKAt Rendkívüli szorgalommal összeállított munka, melyben a Scio- myzidák ismeretére igen sok új dolgot találunk. A morphologia, melynek alapján a Tetanoceridák mint a Sciomyzidák legközelebbi rokonai tárgyaltatnak, a munkának egyik legkiemelkedőbb része. A fajleírások igen pontosak s a mellékelt tábla sokban hozzájárul a szöveg megértéséhez. Magyarországból több faj van felsorolva s mint újak a következők vannak leírva: Sciomyza appendiculata, sordidata, Bezzii; Dichrochira n gen. pectorosa, Ditaenta n. gen. Lichtwardti. Dr. Kertész Kálmán. MEETENR TANI LAPOK" Auszug der Aufsátze dieser in ungar. Sprache erscheinenden entomologischen Monatschri[t Unter Mitwirkung von DA ssBedő, £. Biró, Dr. C. Chyzer, Dr G. Entz ünd A. Mocsúry redigirt von 1. v. Aicner-Abafi und EK. Csikt. Budapest IV., Molnár-utcza 24. 1903. Jannar. X. Band Heft 1. 5. L. v. Aigner-Abafi: Denkrede auf Stefan Nécsey, diesen tüchtigen Lepidopterologen und hochbegabten Maler, der geb. am 12 Februar 1870 in München und Paris Malerstudien machte. Heimgekehrt versuchte er sich im Genre, in der Landschafts- und "Thiermalerei, besonders im Malen von Lepidopteren, worin er eine ganz ausserordentliche Vollendung erreichte. Dem verdankte "er es, das der berühmte Ornithologe 0. Herman sich seiner warm .annahm und es durchsetzte, dass ihm die Illustration des grossen Vogelverkes von St. Chernel übertragen wurde. Manche seiner Bilder in xAguilac und in Naumanns grossem Werke machten ihn auch im Auslande bekannt. Ausserdem illustrirte er einige Bánde des grossen Reisewerkes des Grafen E. Zichy, den Katalog der ethnographischen Sammlung von L. Biró in Neu-Guinea u. A. m. Die Krone seiner Schöpfungen aber sind die Sehmetterlings- bilder; auf 156 Bláttern hat er über 1000 Lepidopteren in geradezu mustergiltiger Weise in Aguarell gemalt. Ende 1901 begab er sich nach München, um einige grössere Compositionen auszuführen ; rallein eine unglückliche Liebe führte ihn zu dem Entschluss, Hand an sich zu legen. Am 26. Márz 1902 ist er verschieden. S. 10. Dr. G. Horváth: Die Lepidopteren-Sammlung des Ung. National-Museums umfasst 60.000 Exemplare und besteht aus: 1. der ungarischen Sammlung mit 1361 Macroarten (die Microlepidop teren sind noch ungeordnet), nebst einer beiráchtlichen Sammlung von Raupen und Puppen; 2. der Treitschkejschen classischen Sammlung (23832 Arten), welche in demselben Zustand conservirt wird, wie sie 1843 angekauft worden war. Eine andere classische Sammlung, die von Ochsenheimer (1351 Arten, 1823 erworben), ist leider bei der Uberschwemmung 1838 fast gánzlich zu Grunde gegangen. 3. Die Allgemeine Sammlung záhlit ca 20.000 Exemplare; die Rhopaloceren (2960 Arten) sind vollstándig geordnet, die Sphi- nigiden und Bombyciden zum grössten Theil. Wichtige Bestand- , theile dieser Collection bildet die Sammlung von E. Frivaldszky (3189 Palaearcten- und 588 Exoten-Arten), die Sammlungen von S. Eemenel und E aBiíró. (Neu-Guinea), Dr. J. Madarász (Ceylon), J. s ántús, Dr. L. Doleschall, Dr. Th. Duka (Asjen), E. Verebélyi, L. Vidéki, Dr. E. Procopp (Amerika) u. A., sowie die Schenkun- gen vieler Anderer, darunter zahlreiche Typen. S. 14. Dr. K. Kertész: Die Dipteren-Sammlung des Ungar. National-Museums záhlt 60.000 Exemplare, darunter die Sammlung von L. Madarassy, L. Biró, Dr. K. Kertész, E. Pokorny und Spen- den von verschiedenen Sammlern. Zahlreiche Typen ziehren auch diese Sammlung. S. 16. E. Csiki: Die Bostrychiden Ungarns. Verfasser bietet eine Bestimmungstabelle der in den Lándern der ungarischen Krone: : vorkommenden Bostrychiden. Es werden bei den einzelnen Arten nur die wichtigsten Charaktere aufgeführt. Von Fundorten wurden nur die in der Fauna Rkegni Hungáriae nicht aufgezahlten genannt. Kleinere Mittheilungen. S, 20. Über die phwysiologische Fumction der Malpighischen Gefásse hielt Dr. A. Gorka in der Naturwissenschaftlichen Gesell- schaft zu Budapest (7. Nov. 1902.) -einen Vortrag, nachweisend, dass die Malpighischen Gefásse der Insekten, nicht rein Ausscheide- organe seien, weil ihre Zellen auch bei der Verdauung durch die Transmutation der Kohlenhydrate eine active Rolle spielen. Die bisherigen Untersuchungen sprechen dafür, dass die physiologische Function derselben mit den Chlorogenzellen der Annulata und der Leber von Amphioxus übereinstimmen. — Sodann legte Dr. K. Kertész die südamerikanischen. Arten der Dipterengattung Ceria aus der Sammlung des Ung. National-Museums vor, in weleher von den bisher bekannten 8 Arten 4 vorhanden sind, sowie ausserdem 9 neue Arten, welche der Vortragende demnáchst beschreiben wird. —— Ín der Sitzung vom 9. Dec: hielt L. v..A18 met Alb ra rStNE Denkrede über St. Nécsey. — Sodann.schilderte Dr. G. Horváth die Entwickelung der zoologischen Abtheilung das Ungar. National- Museums, sowie das freundschaftliche Verháltniss derselben zu der Naturwissenschaftlichen Gesellschaft. — Schliesslich legte E. Csiki den Katalog der Mollusken-Fauna Ungarns vor, welchen er für die Fauna Regni Hungariae angefertigt hat. S, 29. Aus dem Redactions-Comité der .,Rovartani Lapok" ist Dr. G. Horváth, der Begründer dieser Zeitschrift mit Neüjahr ausgetreten, weil er die Redaction der vom Ung. National-Museum. herausgegebenen , Természetrajzi Füzetek" übernimmt. Dafür ist der bisherige Redacteur der letzteren, A. Mocsáry, sowie der berühmte Neu-Guinea-Forscher L. Biró, der vormalige Redacteur der , kovartani Lapok" in das Comité eingetreten. Literatur. g.99. F. Hendeds Publication . besprochem mon 25 Kertész. ." GOLEOPTER A HAJU sag XXII. számu legujabb -és: több ezer 43 3 égy artalmazó. árjegyzékem megjelent, s azt kivánatra postán §3 Ess . Tavarnok ü. nr. N.-Tapolcsány: .. Kelecsényi Károly. $88 ze zza nti nyissz ágyserttezázáztát ar-készletemet. Hont -faunánk közönséges. és Tés ritká b b fajai nagy an, továbbá "több száz exotikus faj. . Iskolák részére. gyűjteményeket állítok össze. Honi gyűjtökiel Kész sőae KELEEETÉ SBEN Él LEE . Német Bogsán (Krassó-Szörénymegye) lesrüai Irta: Dr. Madarász Gyula. Ezen munkából megjelent az füzet: az első füzet "a szisztematikai részszel kezdődik s az Éneklöők endjének négy családját, ugymint: a varju-, sűrga-rigó-, sévegély- és pinty- éléket; a második fizet a pacsirta-, billegtető- és aszádejélékéts a har- ájlÉk KIEMÁBY a ÁSZ és rigóféléket ; a negyedik pedig a ús a Sedajsólókúk töbet keekélsé és bagölyzfélékük a 05. 7., mely "most jelent meg, az evezőlábúakat és Iúdalukúaka ALAK műnk a díszes kiállításban, a szerző "eredeti rajzaival, és színes táb- . lákkal, guart formátumban 10—12 füzétben fog befejezést nyerni. Az álta- ROS: ismeretekre vonatkozó bevezető" rész raz. utolsó füzetben a tárgymu: a ; " Előfizetési ára 1—1 füzétűek 5 kor, az egész munkának . 20. korona "Az előfizetési pénzek.a Magyar Nemzeti Muzeum Igazgatóságához vagy a ." Kovartani Lapok szerkesztőségéhez czímzendők. 3 CA NAK OG DER . Lepidopteren des palaearctischen. Faunengebietes. WVon Dr. O. Staudinger und Dr. H. Rebel. - (2 Theile in einen Band" gebundeén. —————— Preis 2O JIÁíromnmen .Szerkesztőségünk útján is megrendelhető. Da Tsa ÖLÖM TO LESETT 28 s vain kés 5 ea él Entomologiai művek. 7 . Általános. A Magyar Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni riae). III. kötet. Arthropoda. Kiadja a k. m. . Természettudományi T Ára 35 kor., társulati tagoknak 20 kor. — Kárpáti E. Állatmúzeum, utasit tok kitömesére s. eltartására, és . csontvázak : készítésére, ábrákkal [L 40 All. —-"Bein K.A :kis rovargyűjtő, Utasítás a kiválóbb rovarok megisr résére és gyűjtésére 2 kor. — Szekeres F. 0. A róvaigyűjtő 1 kor. 60. ili. Lejtényi $. Rovargyűjtő. Segédkönyv a középiskolai ifjuság: számára, ki 1 kor. — .Kriesch ]. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. — Kirán. zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 8. kor. 50 fil. — Dr. Léndtl: A. Rövid útn a természetrajzi gyűjtemények konzerválásához 80 fIll. — Dr. Dadagy J. tani műszótár 1 kor. 60 fil. — Hoffer, Praxis der Inséektenküunde. 8 k. Kolbe, Einführung in die Kenntmiss der Insektén 17 kor. SZERK Hymenoptera. Mocsáry S. A. magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 fi A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával 1 ker. 40 fil Adatok Magyaroj- szág (ürkész darazsainak ismeretéhez I..1 kor. 20 fill. Földünk témdarazsainak magánrajza 40 kor. ú ELYBUSZ ; GESAS .." Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyűjtő. A lepkék ismértetése és gyűjtése 2 kör, — A. Aigüer L.. A lépkészet története "Magyarországon 3 kor. — Aigner-Pável-Unryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. — Berge, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300. Abb. auf 50 farb. Tafeln dR ib 20 fill. — Hofmann, Die Gross- .5chmetterlinge Europas : 2. Aufl. 2000 Abb auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen, der Gross:Schmetterlinge Europas 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. Fv KZslzáseN HELDDZÉL ÜSS Diptera. Tömösváry Ö: Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó-D mellékeiről 3 tábl 60 fill, — Kértész K. Catalogus Tabanidaium. orbis . rum :universi 6 kor. SAS 1 GE BIZ GELÁKESS Coleoptera. Zörök P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. — Bein K. A kis bogárgyűjtő. "A bogarak ismertetése és gyűjtése 2 kör. — Calwer, Kálerbuck 3. Auf. mit 48 color. Tafeln 24 kor. — Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12. kor Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok .a hazai félröpűek ismeretéhez 40 filt. A magyarországi Psyllidákról 40. fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza." , 2.tábl. 60. All. ; : Vt 79 ké TB EK CR ÁSEÉN Örthoptera, Pseudoneuroptera és Néuroptera. Pungur Gy. A magyároói "szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. — Kohaut .R. Magyarország" szitakötő-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60 (11. s e) TÁG ÖSATSSÉE Myri poda. Dr. Daday J. A. magyarországi Myriopodák magáúrajza 4 táblával 4 kor. " 9 zek ; b 3 NI ACSIZÓ Arachnoidea. Dr. Chyzer .K. és Kulecaynski L. Araneae Hungari e 3 kötet 24 kor. — Herman O., Magyarország , pókfaunája 3" kötet, csak a . 2—8. kötet kapható 16 kor. — Dr. Lendl A. A pókok; különösen a kerekhál pókok természetes osztályozása 1 kor: — Karpeles L. Adalék Magyarország atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. ; 1812 A TAÁNAASSG GZTSTESS Crustacea : Dr. Daday ]. A. Magyarországban " eddig talált szabad élő evezőlábú rákok mágánrajza. 4 tábl, 3 kor. A magyarországi álgbnis te o fajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete í CJatalogus Hindomychidarum. éke Conseripsit Hó ESEK KÁN BErnestus Csiki. 7" ITT ALÓÉ A Musaeo Nationali Hungarico editus. "Budapestini 1901. 16 tát Ára 3 korona. a DÁS Éz A E művek szerkesztőségünk útján is megrendelhetők. f 49 Schmidt Sándor könyvnyomdája Budapest, VI., Szerecsen-ü 6." hs-se SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES ft 5 Vég SEEREZÉKER MNNNINNNLNNKNNANNONNINI V708 jan 3 9088 01427