Ent-Soc. Wash ROVARTANI LAPOK HAVI "FOLYÓIRAT 7E . CR. BEDŐ ALBERT " BIRÓ LAJOS: OR. CHYZER KÖRNÉL DR--ENTZ: GÉZA MOCSÁRY SÁNDOR KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK A. AIGNER LAJOS és. CSIKI ERNŐ. st? DOK s ágált 3 31 BESE atta BUDAPEST, 1904. "aj K z "FJI A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSEGE és KIADÓHIVATALA ee ME ; iv. MOLNÁR-UTCZA 24 7 Y 2 § XI. kötet. "1904. márczius 3. füzet. ki különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra. E (Bv 4hv e) ez gélzakeés rs ÉS: A (ajag ék egy aba Tartalóm. A radium hatása a lepkék bábjaira. Irta Tomala Nándor. HC Adatok Szilágymegye Hymenoptera-faunájához I. Irta Dr. Zilahi ZE1SS ENdVE zSz ESR Zás S seg sábő ú A hernyók táplálkozása. II; Irta A. Aigner Lajos SZERESS STASS : Magyarország Cerambycidái IX. Írta GSikiz EVNŐSE ESZ seas szzzabl A bogáncspille vándorlása V. Irta Martínyi Ödön, Török Arthur, Koca György, A. Aigner DAj0s MEÓSEtS kt ebk Ézs I Különfélék. ZRKÖDVYVElE TOVATEMENSÉSŐI ESZ ESZ ez zetek ze E Madarak gyomortartalmias sze ssáeseti sát zeke ge Örrmthopteras (KONAtDz zs pete es Ses e kez ze 3 Hespéria: Malvae ab. Zagrabiensissi sed si áz AlkalmazködóstöVatOok zzz e szé át eaz SES e Irodalom. Breit J., Zwei neue Káferarten. Ismerteti Csiki Ernő Ezt Müller Ji Zwei neue Höhlensilphiden. ismerteti Csiki Ernő —. 6 ? Englisch Ki Adatok a M.-Tátra entomologiájához. Ismerteti 4 Aigner Lajos ELET SSE KERET EG SSE sk A kir. magy. Természettudományi Társulat vetne szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII., ÉSZÉRE EN Me utcza 16.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. : KEKKedvezmény. Az 1897., 1898. 1899., 1900., 1901. és 1902-iki teljes burólamáató még szolgálhatunk. Új előfizetők fele áron kaphatják. Az előbbi kötetekből csak egyes példány ig rendelkezésre; ezek következő áron kaphatók: ! kötet IO kor., II. kötet 6 kor., Az I. és II. köte tet készpénzben visszaváltjuk. Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz. (IV, Molnár- utcza 24.) czímzendők. HEZ. A Bogárgyüjtöknek! ho Matusovits Péter szabadalmazott bogár- praeparáló ][ folyadéka, mely megóvja a bogarakat a megbüdösödés- től, penészedéstől és főbb -ízeiben hajlíthatókká teszi, As (az 1892. évi pozsonyi kiállitáson arany éremmel kitün- tetve) kapható Budapesten, I[V.- kér., Muzeum-köruüt 7., ; Lux Mihály drogua-üzletében 2 koronás, 3 kor. 80 fil- § Y léres és: 9 kor. 40 filléres palavzkoktzte KVt ist BE at BE CsE HI e 16 aZ tt 73 MEG Lét A radium hatása a lepkék bábjaira. Irta Tomala Nándor. A radiumnak és emanatióinak felfedezését csakhamar követte a megfigyelések nagy száma, melyekből kétségbe vonhatatlanul kit- derült, hogy mindenütt titokzatos természeti erők vesznek körül bennünket s ezek csak azon oknál fogva maradhattak oly soká felismerésünk határán túl, :-mivel működésük érzékeinkre való semminemű közvetlen hatás által fel nem tünik, A radióactivitás terén való újabb kutatások kiderítették, hogy a legelterjedtebb anyagok, mint a levegő, a víz s a talaj nagyfokú activitással bírnak, ennélfogva igen közel feküdt annak feltételezése, hogy emez életfeltételeinket megszabó anyagok újonnan felfedezett activitása kétségtelenül nagy beíolyással kell legyen az egész orga- nikus élet fejlődésére s ez a feltevés máris kisérletek keresztül- viteléhez vezetett, a melyek czélja az, hogy a radium sugarainak a szervezetekre való hatását kimutassa. A radium sugarainak erős physiologiai hatását fölötte kellemet- lenül érezték már a felfedezők, a lángeszű Curie hazaspár is. Vajjon a gyógyforrások vizének olykor igen jelentékeny activitása, melyet speciális vizsgálatok kimutattak, szerepet játszik-e az azoknak túlajdonított gyógyító hatásnál, az még bebizonyítandó, annál is inkább, mert a radium sugarainak hatása, az eddig való tapaszta latok szerint, élő szervezetekre egyáltalában hátrányos következ ményeket von maga után. Így p. o. azt tapasztalták, hogy a radi- um sugarainak kitett növénymagvak elhaltak, tyúktoiások pedig sajátságos felbomlást mutattak. Dany sz a párisi Pasteur-intézetben lepkék bábjaival kisérletezett. A illető lepkefaj nevét nem nevezi meg, csak annyit említ, hogy malmokban tenyészik, tehát bizo- nyosan az Efhestia Küiiehmiella, melynek hernyója kizárólag csak lisztben él. Kisérletei szintén evidensen tanuskodnak a radium sugarainak hátrányos hatása mellett. ; A radium sugarainak befolyása alatt a legtöbb báb csak- hamar tönkre ment, az életben maradtak fejlődése teljesen fenn- sRovartani Lapokc, 1904. márczius hó. 46 Tomala Nándor. akadt. Életük tartama a bábalakban, melyben megrekedtek, a rendes úton (radium hatásának ki nem tett bábokból) fejlődött lepkék 2—3 ivadékának élettartamával volt egyenlő, s azután elhaltak. Danysz a maga kisérleteit a következőleg végezte: Egy nagy üvegedénybe három tuczat, lisztel telt kisebb üvegcsét állított, azután mindegyik üvegbe lepkebábokat tett. Az üveget azután radium-sugarak hatásának tette ki hosszabb időre. Ugyancsak így járt el még három tuczat üvegcsével, a melyek hasonlóan voltak elkészítve, azonban nem állottak a rádium-sugarak hatása alatt, Nehány hét lefolyása után a radiumsugarak hatása alatt alló üvegekben a legtöbb báb elpusztult. Egyes példányok, a melyek az . üvegcse túlsó részén feküdtek, a hol a radium sugarai nem érték még éltek, azonban csak mint bábok, mialatt a radium-sugaraktól ment üvegekben elhelyezett bábokból már lepkék fejlődtek ki, amelyek már petéket is raktak le és ezekből már új bábok kelet- keztek. Nehány újabb hét mulva a besugárzott üvegekben már csak három-négy báb élt és egy hónappal a kisérlet megkezdése után csak egy élő báb volt az üvegben, mialatt a radium-sugarakat ment üvegben a bábokból már újra lepkék fejlődtek ki, ezek petéket raktak, a melyekből új bábok keletkeztek. Tehát a radiumtól ment üvegcsékben már a harmadik természeti fejlődés folyamata fejeződött be, mialatt a besugárzott üvegcsékben levő bábok elpusztultak. Látnivaló ebből is a radiumak a szerves lények életmüködésére való befolyása. Tudvalevőleg gyakran megesik, hogy bizonyos lepkefajok bábjai ebben az állapotban több évig is élnek, míg végre kikelnek. Ennek a jelenségnek helytálló magyarázatát még eddig nem találták. Minthogy azonban a levegőnek, viznek és talajnak activitása immár tudományosan megállapítottnak látszik, ama tény okát alighanem abban a radioactivitásban kereshetjük, melyet az ellentállóképességgel bíró bábokat körülvevő anyagok azok fejlődésére zavarólag kifej- tenek, holott a kevésbbé ellenálló bábok azon befolyások alatt előbb-utóbb elpusztulnak. ha 3 ak Vissza kell még térnem Danyszra, kihez bővebb felvilá- gosítás végett fordultam, de kinek válasza csak fent közölt soraim kiszedése után érkezett meg. Dr. Dan ys z válaszából kiderül, hogy csakugyan az IEphestia Kuelmiella-val kisérletezett, de nemcsak bábjaival, hanem hernyóival is, mert hangsúlyozza, hogy hernyó- kat (chenilles) tett ki a radium hatásának. Ha ezek a hernyók 24 óra hosszat egy 500000 activitás értékű radium-cső hatása MEGÉL akát áánáátezsá Adatok Szilágymegye Hymenoptera-faunájához, 47 alatt álltak, egy részük 2—3 nap mulva, további részük 5 nap mulva, a többi pedig hosszabb idő mulvá pusztult el. Az utóbbiak ugyanis februártól augusztusig, vagyis 6 hónapig élve maradtak, és habár Dany sz ezt határozottan nem mondja is, feltételezem, hogy azok elbábozódtak ; mert ezentúl már csak azokról a bábok- ról szól. melyek a radiumnak ki nem tett hernyókból fejlődtek, és melyek kétszer mentek át a metamorphosis minden stadiumán, holott a radium-sugarak alatt állottak, az egész idő alatt változat- lanul bábok maradtak. ; Ezt a nevezetes állapotot Danysz valami lappángó, vagy meglassított életfunctiónak tulajdonítja, mely a fejlődés folytatását előidéző ingerek megszünése folytán áll elő. Itt talán — úgy- mond — olyasmivel van dolgunk, ami azonos azzal a hatással, melyet a Pompiliák mérge az általuk megmart pókokra és her- nyókra gyakorol. Adatok Szilágymegye Hymenoptera- faunájához. Irta Dr. Zilahi Kiss Endre. 1 Szilágymegye a Hymenopterák szempontjából a meglehetősen ismert megyék közé tartozik. Az innen gyűjtött anyag, mely. deter- minálás végett mindig a Nemzeti Muzeumba Mocsáry Sándor- hoz került, kinek ezer nehéz munkáért kedves kötelességemnek tartom e helyen is köszönetemet nyilvánítani, — a magam és Biró Lajos gyűjtése, ki adatait még Új-Guineába való elutazása előtt átadta nekem felhasználás végett. Megyénk igen érdekes fauna-terület, a mennyiben itt érint- kezik a nagy magyar alföld az alhavasi tájékkal, sőt ebbe be is nyomul, mert az alföldi jelleg egész Tasnádig megmarad s csak innen kezdve emelkedik a vidék, hogy lassú hullámú dombokkal a Meszeshegységbe majd 1000 m. magasságig felhágjon. Bár egyike az erdélyrészi megyék legjobban kikutatottjainak, mégsem mond- hatjuk, hogy teljesen ismerjük, mit.e kis enumeratio is mutat, minthogy az itt közölt adatok között elég tekintélyes számmal vannak az Erdélyre új állatok. A további kutatás még bizonyára 49 Dr. Zilahi Kiss Endre, sok érdekes fajt fog innen felmutatni. Az itt gyűjtött adatok egy része. már közölve van a Magy. birod. Állatvilágában s itt csak az új termőhelyeket vagy a megyéből még nem ismert fajokat sorolom fel. Trichiosoma betuleti Klg. Peér. Hylotoma coeruleipennis Retz. Peér ; berberidis Schck. Tas- nád; pagana Panz. Peér, Tasnád ; cyanocrocea Főrst S Eeét őTOSZE ia Peér ; segmentaria Panz. Hadad. Schizocera Peletieri Vill. Hadad ; maculata Jur. Zilah. Pontania ischnoceros Thoms. Hadad. Pteronus myosotidis F. Hadad; salicis L. Hadad; ribesii Scop. Tasnád. Pachynematus capreae Pz. Tasnád. Phymatocera fuliginosa Schck. Peér, Tasnád, Pele. Tomosthetus ephippium Pz. Nagyfalu, Tasnád, Peér, Hadad: fuscipennis Wall. Tasnád. Monophadnus geniculatus Htg. Tasnád ; albipes Gmel. Tasnád, Athalia glabricollis "Fhhoms: Peér: spinaruúm E. Beér s avGOtS data L. Eladás adnulatamb RESI Pele, Hadad. Selandria morio F. Peér, Hadad. Poecilosoma luteola Klg. Szakácsi. Empbhytus cinctus L. Hadad : basalis Kig. Hadad ; rufocinctus Retz. Zilah; pallidipes Spin. Zilah; tener Fall. Zilah. Dolerus pratensis L. Tasnád, Zilah, Lampért; gonager L. Nagyfalu, Zilah, Hadad ; niger L. Hadad. Rhogogastera viridis L. Zilah, Hadad. Tenthredopsis Thomsoni Knw. Hadad; pavida Fabr. Hadad; neglecta Lep. Peér ; stigma F. Zilah. Pachyprotasis rape L. Hadad, Peér. Macrophya militaris Klg. Zilan, Hadad; 4-maculata F. Pele ; punctum-album L. Hadad ; crassula Klg. Hadad ; albicincta Schrk. Hadad, Tasnád, Pele; neglecta Klg. Zilah. Allantus temulus Scop. Hadad, Zilah , scrophulariae L. Zilah ; zona Klg. Peér; marginellus F. Hadad; viennensis Panz. Hadad ; bicinctus F. Peér; distinguendus Stein. Hadad; fasciatus Scop. Hadad. Tenthredo coryli Panz. Hadad ; dispar Klug. Zilah; mesome- lana L. Zilah; flava Scop. Zilah. Neurotoma fausta Klug. Hadad. Megalodontes plagiocephalus F. Hadad. Melanopus Fabricii Leach. Hadad. Cebhus nigrinus Thoms. Hadad ; pygmaeus L. Hadad, Zilah, Tasnád ; v. punctatus Klug. Zilah ; analis Klg. Hadad. Sirex juvencus L. Zilah; gigas L. Zilah, Tasnád, Hadad. Fügiítes scutellaris Rossi. Hadad. Nerotérts baccarum L. Hadad; fumipennis Htg. Hadad; glandiformis Mayr. Hadad ; lánuginosus Gir. Hadad; macropterus Htg. Hadad: numismalis Oliv. Hadad ; saltans Gir. Hadad. Adatok Szilágymegye Hwymenoptera-faunájához. 49 Dryophanta folii L. Hadad ; longiventris Htg. Hadad. Biorrhisa terminalis F. Hadad. Cynips aries Gir., Hadad; calicis Burgsd. Hadad, Peér; caput-medusae Htg. Hadad; conglomerata Gir. Hadad ; coriaria Haimh. Hadad; galeata Gir. Hadad; glutinosa Git. Hadad; v. mitrata Mayr. Hadad : Hartigi Koll. Hadad: hungarica Htg. Hadad, Zilah; Kollari Htg. Hadad, Zilah; lignicola Htg. Hadad; tinctoria Oliv. Hadad ; truncicola Gir. Hadad. Andricus corticis Htg. Hadad; foecundatrix Htg. Hadad; inflator Htg. Hadad ; lucidus Htg. Hadad; multiplicatus Gir. Hadad. Synophrus politus Htg. Hadad. Aulax glechomae Htg. Hadad. Ibalia leucospoides Kochenw. Hadad. Aulacus Patrati Aud. Hadad. lIchneumon rudis Fonsc. Hadad ; sarcitorius L. Peér, Tasnád, Hadad ; gracilentus Werm. Zilah; culpator Schrk. Zilah, Hadad; caedator Grav. Zilah; saturatorius L. Hadad; corruscator L. Ha- dad ; disparis Poda. Hadad; extensorius L. Hadad. Amblyteles vadatorius Illig. Peér. Cryptus obscurus Grav. Hadad; tarsoleucus Grav. Hadad; viduatorius Grav. Zilah, Tasnád. Mesostenus ligator Grav. Hadad. Microcryptus perspicillator Grav. Hadad. Hemiteles areator Panz. Tasnád. Iryphon braccatus Grav. Hadad; ephippium Illgr. Hadad; rutilator L. Hadad ; signator Grav. Hadad ; vulgaris Hfígr. Hadad. Bassus laetatorius Fabr. Hadad. Ophion luteus L. Hadad; minutus Kriechb. Hadad ; glaucop- terus L. Hadad. Eremotylus marginatus Grav. Hadad. Pamiscus ocellaris Thoms. Peér. Campoplex auriculatus Först. Hadad. Banchus pictus F. Hadad. Pachymerus calcitrator Grav. Hadad. Exetastes formicator Fabr. Rézhegység. Glypta ceratites Grav. Hadad. Lissonota parallela Grav. Hadad. Pimpla examinator Fabr. Hadad; instigator L. Tasnád; inguisitor Scop. Hadad ; turionellae L. Hadad. Ephialtes carbonarius Christ. Hadad. Xylonomus pilicornis Grav. Zilah. Alomya ovator L. Hadad, Zilah. Stebhanus serrator F. Hadad. Bracon dichromus Wesm. Hadad ; appellator Nees. Hadad. Doryctes leucogaster Nees. Hadad. Kogas dissector Nees. Hadad. Cremnops desertor Latr. Hadad. Alysia manducator Panz. Hadad. Leucaspis dorsigera Fabr. Hadad, Peér. 50 A. Aigner Lajos Eucharis cynipiformis Latr. Hadad, BE Ellampus spina Lep. Hadad; scutellaris Panz. Tasnád; auratus L, Tasnád, Peér, Hadad; aéneús Fabr. Tásnád, Hadad. Holopyga amoenula Dhlb. Peér, Hadad; gloriosa Fabr. Tas- nád, Peér; coriacea Dhlb. Tasnád. ; Hedychrum vnobile. Scóp. Tasnád, Peér; fútilans "DhIb. Tasnád, Chrysis simplex Dhlb. Tasnád; neglecta Schuch. Zilah; dichroa. v. minor Mocs. Peér; Leach" Schien. Hadad [eyaneáé: "Tasnád, Peér, Zilan, Hadad; nitidula F. Hadad; fulgida CL. "Beek viridula v. cingulicornis Först. Peér; splendidula Rossi. Peér; rutilans Oliv, Hadad ; sybarita Först. Peér ; ignita L. Hadad, Peér, Zala aállasaddsevzone aa be ie ére Myvrmica laevinodis NyI. Zilah, Nagyfalu; scabrinodis. NyIl, Peér. Leptothorax Nylanderi Först. Tasnád, Zilah, Balla; unifa- sciatus Latr. Zilah, Peér, Pele, T. Szántó. Tetramorium caespitum L. Hadad. Tapinoma erraticum Latr. Tasnád, Zilah. Lasius alienus Först. Nagyfalu; bicornis v. affinis Schck. Zilah, T. Szántó, Tasnád ; fuliginosus Latr. Peér. Formica fusca L. Zilan; gagates Latr. Zilah, T. Szántó, Pele ; pratensis Deg. Nagyfalu, Zilah, Tasnád, Hadad; rufa L. Tasnád, T. Szarvad ; rufibarbis Fabr. Zilah; sanguinea Latr. Hadad, A hernyók táplálkozása, Irta A. edignev Lajos. UI. Mielőtt közelebbről néznők azt a hatást, melyet a táplálék választása mind magára a hernyóra, mind a belőle fejlődő lepkére gyakorol, előbb a táplálkozásnál előforduló némi sajátságokat említ- jük meg. A mi először is az időt illeti, melyben a táplálkozás végbe megy, eleve megjegyzendő, hogy az egyáltalában nem vág össze azokkal az órákkal, melyek alatt a kifejlett állat ébren van. A nappal röpülő khopalocerak hernyói nagyobbrészt kizárólag csak éjjel esznek, viszont sok Heteroceraé (pl. Notodonta ziczac) nappal. Több sokevő Lasiocampa éjjel-nappal rágicsál s az evést csak rövid pihenéssel szakítja meg. Más fajokat, minő az Ophíusa, csakis nagy éhség veheti rá, hogy rendszeres óráin kívül táplál- kozzanak, Sok hernyó a körülötte levő lombot teljesen lerágja, A hernyók táplálkozása , 591 mások a nvugvóhelyükhöz közel álló levelekhez nem nyúlnak, hanem szomszédos ágra mennek, ott esznek s úgy azután vissza- térnek. Míly állhatatossággal keresi fel némely hernyó ismét nyugvó- helyét, azt egy megfigyelt eset, ha tévedésen nem alapszik, fénye- sen tanusítja. A Bombyax lanestris hernyófészkét tenyésztő házban tartották, s két héten át figyelték, hogy a hernyók reggelenkint a tüllfedő egy lyukán át seregestül kimásznak s egy szomszédos bokorra mennek, este pedig visszatérnek börtönükbe. Többféle hernyó rendes menetekben indul ki a táplálkozásra. A búcsús pohókról ez általánosan ismeretes; megfigyelték azon- ban, hogy a Cneihocampa fbrocessioned nem mindig indul ki egy hosszú vonalban, hanem olykor háromszög alakban is, mint több vándormadár ; ha a vezérlő hernyót elveszszük, a rákövetkező azon- nal átveszi a vezérletet és habozás nélkül folytatja a megkezdett útat. Ellenben van elég példa arra is, hogy nyugalomban társas együttlétben levő hernyók táplálkozás alkalmával széjjel szóródnak. Némely fajt már csak nagyétkűsége is kényszeríti, hogy előrehala- dott növekvésben levő példányai, a közösen lakott és lekopasztott növényt vagy faágat elhagyva, más étkező helyet keressenek, a honnan azonban folykor mind, olykor csak egyik részük tér vissza a közös gyűlhelyre. Valami 10 évvel ezelőtt tömérdek sok volt Budafokon a Bombyx neusíria hernyója, melyek éjjeli kalandozá- saik után a fűzfáknak mintegy hónalját képező ágai tövén tömér- dek mennyiségben pihentek egymáshoz simulva. "Minél idősebb lesz a hernyó, annál inkább kivész belőle a socialismus iránti hajlam : míg a Clidia geographica fiatal hernyója együtt van, addig a félig fejlettek már csak inkább csoportokban vannak, a fejlettek pedig többnyire egyenkint keresik fel a szomszédos Euphorbiákat. A Porthesia chrysorrhoca hernyóit is nem egyszer láttuk kisebb- nagyobb csoportokban együtt pihenni, s úgylátszik, a társasélet ránt való hajlam általában azoknál a hernyófajoknak észlelhető, a nelyek első korukat közös szövedékben töltik. Ez a szokás azonban olykor hirtelen megszünik. A Saturnia pavonia hernyói eleinte szorosan egymás meliett táplálkoznak, egyszerre azonban, gyakran egy éjjel, aránylag messzire elszóródnak, kivált ha egyszersmind táplálékukat is kell változtatniok, azaz ha pl. kökényről fűzre, rózsára stb. át kell menniök. A kitelelő Melitaea Cinxia hernyói tavaszkor szintén széjjel mennek. A legtöbb hernyó a táplálónövény leveleit szegélyén rágja meg ; csupán fiatal, s olykor bizonyos körülmények közt, fejlet 52 A. Aigner Lajos. korában is rág a levélbe lyukat. Ennek oka a hernyó alkatában rej- lik, mely szerint a levél szegélyében tud legjobban megkapasz- kodni s oldalt álló rágóinál fogva az evésre csak ott talál alkalmas módot. A nagyobb Arctiák azonban lyukat is rágnak a levélbe, ha az szokatlanul puha, pl. a saláta. Evés közben a hernyó rendsze- rint szabadon ül tápláló növényén, melyhez olykor hozzáerősíti magát (Apatura Iris); vannak azonban esetek, hogy a táplálkozá- sára szolgáló fűszálakat lehúzza földalatti lakásába s ott eszi meg. az, hogy a hernyó táplálónövénye leveleiből lakást sző magának, az igen gyakori jelenség, mely számos fajnál dívik, pl. a Vanes- sák, Hesperiák, Pygaerák, Cymatophoráknál és számos Micrclepi- dopteránál. A tápanyag választása a rovar fejlődésére nézve természe- tesen nem közönbös s az ilyen vagy amolyan táplálkozás módjának hatása különféleképen nyilatkozhatik. A tápnövény száraz volta a rajta élő hernyóból kifejlő lepke nagyságát tetemesen csökkenti., Ilyenkor rendkívül sok törpe alakkal találkozunk ; bizonyos hernyó- fajok azonban torzot eredményeznek, vagy egészen elpusztulnak- ha nem kapnak megnedvesített ételt, így a Lasiocampa potatorial Az sem mindegy, hogy a hernyó a tápnövény mely részéve táplálkozik. Észlelték, hogy a Vanessa Jo hernyója, ha a csalán leveleivel etették, rendes lepke példányokat adott, ellenben ha a virágjával, akkor az Joides törpe alakjává fejlődött. A táplálék mineműsége azonban gyakran már magán a her- nyón is észlelhető, pl. az, hogy a friss és nevben dús növényeken élődő hernyók általában teltebbek, élénkebb zöldek, mint ha a növény fonnyadt. Kétséget sem szenved, hogy a hernyó színe sok esetben a tápnövényétől függ, és hogy az akalmazkodásnak része van a szín-dimorphismusban, mely számos hernyófajnál észlelhető. Az Eupithecia oblongata hernyójának színe ötféleképen is változik, a növény vagy virág szerint, melylyel táplálkozik ; mindamellett az imago egészen egyforma. A hernyónak különféle anyagokkal való tenyésztése, aberratiók kedvéért, egészben véve igen csekély ered- ményhez vezettek. A mesterséges tenyésztés útján nyert eltérések főleg a színe- zésre vonatkoznak s annál elütőbbek, minél idegenebb a hernyóra nézve a nyújtott táplálék. Eltéréseket nyertek pl. Mamestra fisí-től, ha amerikai csalánnal, a Bombyx guercus-tól, ha fenyőággal etct- ék; a Smerinthus tiliae Juglans regiával és Agrotis fimbria "Lonicerával táplálva, a zöld szín felé hajlást tanusított, mely egyé5 ránt rendesen fejlődő példányoknál sincsen kizárva. Legismeret?- A hernyók táplálkozása. 58 sebbek az Arctia caja-val tett ebbeli kisérletek. A Prunussaál táp- lált hernyó világospiros lepkét adott; Chelidonium vagy Tilia után sárgás alsó szárnyat mutatott a lepke, Hyoscyamus . csaknem egyszínű kávébarna lepkét eredményezett; a Saláta világos, a dió pedig sötét példányokat. Még ritkábbak az oly esetek, melyekben a hernyónak külön- böző tápláléka a szabadban is befolyással van a lepke színére. A Cidaria variata rendszerint jegenye-fenyőn fordul elő s a lepke szürke alapszínű, holott az erdei fenyőről került hernyóból a vörösbarna var. obeliscata lesz. Más hernyó, ha erdei fenyőn él, vörös lepkét ( Ellopia prosapiaria), ha jegenye-fenyőn, zöld lepkét (var. prasinaria) ad. Ez utóbbi jelenség azonban nem rendszeres Aznap, midőn az állatot Budapest környékén először észleltük, a törzsalakot és faj- változatát, sőt átmeneti alakját is egyszerre fogtuk. Ide tartozik az a tény is, hogy a Coniferák általában csak sötétszínű, s igen kevés tarka vagy élénk színű állatokat táplálnak, minek oka részint a növény mineműségében, részint abban rejlik, hogy a zord fenyveserdő sötét alkalmazkodási színeket igényel. Sokkalta nagyobb befolyással mint a színezésre, van a táplá- lék a rovar növekvésére s élete tartamára. Érthető, hogy kevés nedvvel bíró táplálék, pl. a fa, a hernyót hosszú idei evésre kény- szeríti, holott könnven assimilálható anyagok a hernyó növekvését tetemesen siettetik. Innen van, hogy buja növények zsönge hajtá- saival élő hernyók olykor már nehány hét mulva érik el teljes kifejlődésüket, holott a fában élő Cossus és Sesiák olykor három- szor is kitelelnek, míg elbábozódhatnak. Nagyon sok függ a tápanyag minőségétől, és valamint némely hernyó (Lasiocampa ftotatorra) száraz tápláléktól elpusztul, úgy mások (némelv Saturnida faj) a nedves tápláléktól halálos hasme- nést kapnak. A Papilio Machaon hernyóit próbálták olajba már- tott kaporral felnevelni: sováran itták az olajcsöppeket és kitünően gyarapodtak ; ámde a belőlök kifejlődött lepkék már 3 óra mulva a kikelés után az anaemia jeleit mutatták : tagjaik oly lankadttá és renyhévé lettek, hogy az állatok csakhamar alig bírtak valamely tárgyba kapaszkodni, és 12 óra mulva mind kimult. A vizsgálat kiderítette, hogy az összes vér a testből a szárnyak ereibe tódult s ott nagy csöppekké gyülemlett. Ha áll az, hogy igen nedvdús tápláléktól a hernyó gyorsabban fejlődik mint a száraztól, akkor a tápnövény választása az egy- évbeli ivadékok számára is befolyással kell legyen. Igy Lycaena avgiolus-nak, ha hernyója repkényen él, két ivadéka, ellen- ,54 A. Aigner Lajos. ben az Illex agrifoliumon élő után csupán egy ivadéka van, mi azzal magyarázható, hogy az Ilex őszkor már nedvtelen, holott a repkény ilyenkor virágot hajt. Rokon jelenség, hogy a Harpyia bifida-nak azon hernyói, melyek Populus nigrán és pyramidalison élnek, őszkor mind el is bábozódnak még, holott az ekkortájt száraz P. tremulán és Salix capreán találhatók mind csenevész állapotban vannak, és ki nem telelvén, okvetlenül elpusztulnak. A fentebb említett tény, hogy esős években némely lepkefaj nagyon elszaporodik, szintén a növényzetnek nedvbőségére vezethető vissza. Az 1879. esős évben Colias Edusa és Plusia gamma Németországban rendkívül bőven fordult elő. Mindamellett a táplalék minősége számos lepkefajra nézve kevéssé batározó. Sokkal nevezetesebbek a beálló táplálékhiány- nak következményei. Egyáltalában nem ritka jelenség, hogy károsítás . alkalmával a hernyók, tulajdonképeni tápnövényük el- fogyasztásá után oly növényeket támadnak meg, melyekhez más években hozzá se nyúlnak. Tömeges fellépésnél az Agrotis segetum hernyója még mohával is él, és gyarapszik amellett. Alighanem méltán gyanítják, hogy a Pyralis vitana eredetileg nem volt a szőlőnek károsítoja s csak az által vált azzá, hogy speciális táp- növényét, a Clematis vitalbát, legalább Németországban, minden- felé kivágják. Ámde a tömeges fellépés folytán történt táplálék változása csak ideiglenes következmény, mert mihelyt az eredeti tápnövény ismét elegendő mennyiségben megvan s az egyedek concurrentiája megszűnik, a hernyó újra a régi tápnyövényre szorítkozik. Az 1879. évi V. cardui invazió után a hernyót nagyszámban találták csalánon, amely növényen 1880-ban hiába heresték. Annak oka, hogy a hernyó száraz táplálék mellett csekélyebb nagyságot ér el, mint nedvdús étel mellett, kétségen kívül abban rejlik, hogy az előbbi esetben a növekvés csökkenése következik be. Ez különösen a füveken élő hernyóknál észlelhető. Ezek közül még olyanok is, melyek egészben véve csekély nagyságot érnek el, mint az Erebia Ligea, egyes Fsyche-fajok stb., legalább számos vidéken, — két évi időtartamra van szükségük, míg fejlődési körüket befejezték. A növekedés gyors volta az éghajlattól is függ, mert hiszen épen erre vezethető vissza a növényzetnek nedvekben vaió bősége vagy szegénysége is. ő A mexikói fensík, hol kevés az eső, a nálunk is előforduló növénycsaládoknak csak nedvekben szegény képviselőit mutatja fel A hernyók táplálkozása. 59 s ennélfogva nincs mit csodálni, hogy ott pl. a Vanessa Antiopa hernyója, annak daczára, hogy hoszabb ideig fejlődik, mégis csak felényi akkora lesz, mint Európában. Hogy a hőmérséklet a gyorsabb növekevést előmozdítja, azt kisérletek útján állapították meg. Igy a Phalera bucephala hernyói, 30 C" mellett tenyésztve, hetekkel előbb fejlődtek ki, mint azok, melyeket 15—20 C" mellett tartottak. A kedvező években való gyorsabb növekvés hatása számos esetben az ivadékok számának gyarapodásában nyilvánul, a mely az első stadiumok gyorsabb fejlődésén alapszik. Mint több más fajnak, a Conchylis ambigu-lla-nak is két ivadéka van rendszerint, különösen meleg években, azonban késő őszkor harmadik gene- ratió is jelenkezik; a Pericallia syringaria pedig melegházban második generátiót adott, holott szabadban évenkint csak egyszer jelenik meg. Kedvező, azaz nedves, de meleg időjárás mellett, minő némely tropusi vidéken folyton, nálunk olykor ideiglenesen uralkodik, a hernyó növekedése rendszerint igen gyorsan megy végbe. Így a Zonosoma penudularia hernyója már tizenketed napra bábbá alakult. Ez tehát nemcsak annak következménye, hogy kedvező időjárásban a tápnövény nedvbősége és tápláló ereje gyarapszik, hanem a hernyó étvágya is élénkebb. Az előny, mely a táplálkozási időszaknak megrövidüléséből a fajra háramlik, igen tetemes. Az imént említettük a generatiók gyarapodását, a mely a faj elterjedésére kiszámíthatatlan befolyással bir. Kimutatták, hogy a Danais Archippus-nak Braziliában évenkint 12 generátiója lehet, és hogy eszerint egy évnek lefolyásu alatt egyetlen egyén 17 drillió egyént szaporíthat, Peruban 7—8 genera- tió mellett, 5 billiót, Buenos-Airesben pedig 64,000-et. Ámde az nem az egyedüli előny ; erre már abból is lehet követ- kezni, hogy számos hernyófaj, annak daczára, hogy második ivadékká már ki nem fejlődik, mégis igen gyorsan növekszik és nagy gyorsa- sággal igyekszik a bábállapotot elérni. Többféle Geometránál csak- hamar a petézés után kikél a hernyó, mely olykor már egy hónap mulva bábbá alakul, de ebben az állapottban 11 hónapíg fekszik, míg pillévé fejlődik. Ilyen a Boarmia punctularia, mely áprilisban jelenik meg, holott hernyója már az előző év május havában teljesen kivan fejlődve. Hasonlóan áll ez az Agrotis putris-ra nézve, melynek bernyója juniusban bábodzódik, míg a lepke csak a jövő év május havában kél ki, 56 Csiki Ernő. E mellett ne felejtsük el, hogy ily. hosszú bábnyugalom a lepkének a bábban való kifejlődésére nemcsak nem szükséges, hanem tényleg nem is arra fordíttatik. Az Odondoptera bidentata bábja gyakran 10 hónapig is fekszik, a lepke tulajdonképeni fejlő- dési processusa azonban csak tavaszkor, nehány héttel a lepke ki- kelése előtt kezdődik, holott az egész előbbeni időben a báb semmi- képen nem változik. Ez által válik érthetővé az is, hogy a nyári ivadék 3—4 hét mulva kel ki a bábból, a melyben utóda, a tavaszi ivadék, teljes 6 hónapot kénytelen időzni. Igen könnyen érthető, hogy esetleg jól elrejtőzött báb jobban van megóvva mint a szabadban élő hernyó, tehát a faj fentartására czélszerűbb, hogy azt az időt, melyben a lepke bizonyos okoknál fogva még meg nem jelenhetik, inkább báb-, mint hernyóalakban töltse el. Van azonban elég olyan eset is, a melyre ez a magyarázat nem alkalmazható ; példa rá a Bombyxz trifolti, melynek hernyója a rokon B. guercus-énál csak egy hónappal később fonja ugyanoly szilárd gubóját, a melyben azonban a báb 2—3 hónapig fekszik, míg a lepke októberben kikel. De van rá eset, hogy már teljesen kifejlődött lepke hónapokig várja a bábban a kikelés idejét, mint pl. Bombya lanestris, Phigalia pedarta, Ftilophora plumigera stb. Annyi bizonyos, hogy a legtöbb hernyó, mely különösen védve nincs, mint a Psychidáké, a táplálkozási idő alatt aránytalanul több veszedelemnek van kitéve, mint báb alakjában. Számos éjjeli lepke nőstényére nézve azonban a megfelelő petemennyiség elő- állítása végett, szükséges, hogy a táplálkozási idő, t. 1. a hernyóalak, tovább elnyúljon mint a hímeké. S épen ezeknek a nőstényeknek aránylag nagyobb ritkasága észlelhető, holott a tenyésztésnél, azaz a hernyót kívülről fenyegető veszélyek távoltartása mellett, a nemek száma csaknem egyenlő. Magyarország Cerambycidát, Irta Csiki Ernő. IX. 31. nem: Callimoxys KHártz. Fekete, a nőstények előtora egészen vagy az elülső és hátsó szél kivételével vörös, a szárnyfedők feketés-zöld szí- nűek. Az előtor hosszanti középvonala ormósan kiemel- kedő. A fej és az előtor durván pontozott. A szárnyfedők Magyarország Cerambycidát. 57 varratszéle már a középtől kezdve ívesen kifelé halad. Hossza 8—10 mm. — A Balkán félsziget lakója ; hazánk- ban előfordul Herkulesfürdő és Diakovárnál, azonkívül Dalmácziában és Boszniában. (Brullei Muls., decoratus ESSRNV: 1. 1) 1. gracilis Brullé. 32. nem: Callimus Muls. ék vagy zöldeskék, felül sűrűn pontozott, az előtor ko- rongjának két oldalán és a paizsocska előtt levő kiemel- kedés síma, fénylő. Felül hosszú feketés elálló szőrökkel, a szárnyfedőkön azonkívül rövidebb sárgásfehér szőrökkel fedett; alul és a lábak hosszú sárgásfehér szőrökkel fedet- tek. Hossza (—9 mm. — Dél-Európában és a Kauká- zusban fordul elő, hazánkban helyenként nem ritka. (cyaneus Fabr., variabilis Bon., laetus Mots., Bourdini Muls.) 1. angulatus Schrnk. 33. nem: Dilus Serv. (Deilus Serv. — Dilus emend. Gemm, Deilosoma Fairm.) Fémfényű szürkés-zöld vagy bronzszínü, a csápízek és czombok töve, a lábszár és a lábfejízek vörösek. Felül erőteljesen, alul finomabban pontozott. sárgás-szürke szóő- rökkel fedett. A szárnyfedők közepén. hosszanti kiemel- kedő lécz vonul végig. Hcssza 5-5—10 mm. — Dél- európai faj; hazánkban ritkább: WV. Nagyszeben, Nagy- apold, Nagycsür, K sdisznód, VI. Orsova, Herkulesfürdő, VIII. Nasice, VIII. Fiume. (scutellaris Gené, ceramboides Rossi.) 1. fugax Oliv. 34. nem: Obrium L.atr. . A keskeny mellközép oldalszéle párhuzamos. Sárgás- vörös, a csápok és lábak barnák. Sűrűn, az előtor szét- szórtan pontozott. Hossza 65-9 mm. — Előfordul Európában és Szibériában, elég ritka. I. Kalocsa, Debre- czen, IH. Beczkó, V. Zovány-fürdő, Barót, VI. Herkules- fürdő. (ferrugineum Fabr., fuscicorne Gmel.) 1. cantharinum Linn. Az igen keskeny mellközép hátrafelé hegyesen végződő. Barnás-vörös, a szárnyfedők sárgás-barnák; felül sűrűn pontozott. Hossza 45--7 mm. — Európa északi és kö- 58 Csiki Ernő. zépső részében, hazánkban a Kárvátok egész területén fordul elő. Junius és juliusban virágzó Spiraeákon található. 2. brunneum Fabr. 35. nm: Keptidea Muls. Barna, a lábak és némelykor a fej és az előtor is (nős- tény) barnás-vörös. A szárnyfedők a potroh közepéig (hímek) vagy azon túl érnek (nőstények). Hossza 4—6 mm. — Francziaországban, Belgiumban, Algirban és Ma- gyarországon található. Hazai termőhelyek: I. Budapest, III. Trencsén, VIII, Zengg. (rufipennis Duf.. minuta Motsch.) 1. brevipennis Muls. 36. nem: Graci!ia erv. (Oesiophila Bedel) Barna, homályos, a csápok világosabbak, finom szürke szőrökkel fedett. Sűrűn és finoman, a szárnyfedők szét- szórtan pontozottak. Hosszúsága 4—6 mm. — Előfordul Európában, Észak- Afrikában, Szibériában és Észak-Ame- rikában. Hazai termőhelyek: I. Budapest, Nagyvárad, IV: Aszaló, "Márimaros, " VI. " Kormiaréva, " VIII Zenei (fygmaca F., pusilla F., vini Panz.) 1. minuta Fabr. 37. nem: Liagrica Costa. ( Exilia Muls ) Barnás-vörös, a szárnyfedőkön egy harántcsik a középen és egy-egy tojásforma folt a csúcson, ritkán pedig a váll is sárgás-fehér. A fej és az előtor igen sűrűn és finoman, a szárnyfedők erőteljesen pontozottak. Hossza 8—14 mm. — Előfordul Dél Európában, Észak-Afrikában és a Kau- kázusban, nálunk a Tengermellékén: VIII. Novi (Wachs- mann). ( fasciolata Kryn., bipunctata Zoubk.) 1. timida Mén. 28. nem: Axinopalipis Dup £ Che :.:. 1842. ( dxinopalpus Redtb. 1845., Axinuchus Gemm. § Har. 1872.) Sárgás-vörös, szeme fekete. A fej és az előtor finoman és sűrűn, a szárnyfedők erőteljesebben pontozottak. Teste és lábai hosszú elálló sárga szőrökkel fedettek. Hossza 7—11 mm. — Hazánkon kívül előfordul Ausztriában és Magyarország Cerambvcidait. 59 Dél-Olaszországban ; termőhelyei: I. Budapest, Péczel, Isaszegh, II. Kőszeg, III. V.-Mikola, Lőcse, V. Nagyszeben, Szebenhegység, Balánbánya, Gyergyói hegység, VI. Her- kulesfürdő, X. Bosznia. 1. gracilis Kryn. 39. nem: Cerambyx Linné. (Hammaticherus Steph.) . A csápok második íze majdnem négyszögű, olyan széles, mint hosszú vagy legfeljebb kétszer oly széles mint hosszú 2 A csápok második íze harántos, keskeny, majdnem, há- FOMSZOrsol "szólés —mnGünosSszűtes s ralée TEL ul esat szea 8 A szárnyfedők igen finom és sűrű szőrözete a csúcson szembehajló, úgy hogy a külső harmadban egyenes vonal- ban találkozik. A has igen sűrűn szőrös. A hátsó lábakon csak az első lábfejíz barázdált az alsó oldalán. Hossza 30 —56 mm. — Mediterrán faj, mely Syriában és Meso- potamiában is él. Termőhelyei : I. Nagyvárad, III. Parád, Diósjenő, VII. Diakovár, VIII Carlopago, IX. Dalmáczia. ( Welensi Küst., centurio Czwal.) 1. velutinus Brullé. A szárnyfedők igen rövid, szétszórt szőrözete a csúcson egyszerű, nem szembehajló. A has alig, kétoldalt sűrűb- ben szőrös. A hátsó lábak első és második lábfejíze alul barázdált. Hossza 28—55 mm. — Előfordul Európá- ban, a Kaukázusban, Kis-Ázsiában, Syriában és Afrika észak-nyugati részében, nálunk a tölgyesekben nem ritka. (heros Scop.) 3. cerdo Linn. Nagyobb barnás-fekete állatok, melyeknél a szárnyfedők CSÜGSsaásbamayany vörösessbarnai 1 esva eiorarőta d Egyszínű fekete, kisebb faj. Az előtoron 6—8 harántredő- vel A nőstények csápja kissé, a hímeké jóval túl ér a potroh végén. Hossza 18-30 mm. — Előfordul Euró- pában, a Kaukázusban, Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában ; nálunk közönséges. (cerdo Scop., $iceus Fourcr.) 6. Scepelii Füssl. . A szárnyfedők belső varratszöglete kis hegyben végződik. A test felül és alul sűrű és finom ezüst-szürke szőrökkel fedett. . Az előtor szabálytalanul ránczolt, a középen hosszanti éllel. Hossza 30—45 mm. —.: Termőhelyei . VII. Velebit, VIII. Fiume, Novi, Zengg, IX. Dalmáczia (Zara) ; előfordul azonkívül állitólag Anatoliában is. 2. carinatus Küst. 60 Martínvi Ödön, Török Arthur, Koéa Györgv, A. Aigner Lajos. — A szárnyfedők a csúcson kérékítettek, a varratszöglét nem végződik hegyben. SE NŐRE a zeke za 14. 1 SENÍRERTTRNSBB 5. Az előtor mélyen és Erő Vele sese ránczolt. A szárnyfedők csupaszok, elülső harmadukban erőteljesen a csúcs felé mind finomabban ránczolva pontozottak. Fekete, a szárny- fedők hátsó fele vörös-barna. Hossza 28—45 mm. —— Elő- fordul Európa délkeleti részében, Syriában és Örmény- országban. Termőhelyei: VIII. Novi, Zengg, IX. Dalmáczia. (nodicornis Küst.) 4. nodulosus Germ. — Az előtor gyengébben ránczolt, a ránczok a korongon elmosódottak. A szárnyfedők igen finom és rövid SZŐrö- zöttel fedettek, elül finoman, hátrafelé mindinkább elenyészve pentozva-ránczoltak. Hossza 36—43 mm. — Előfordul : Közép-Európa déli részében, Dél-Kurópában, Kis-Ázsiában és Syriában. Termőhelyei: I. Száldobágy, Nagyvárad, II. Keszthely, III. Parád, V. Nagyszeben, Nagy-Apold, VI. Rékás, Német-Bogsán, Fehértemplom, Orsova. (mili- tavris Látr.) 5. miles Bon. A bogáncspille vándorlása. Ötödik közlemény. XXI. Csak utólag tudtam meg Dr. Saáry Sándor orvos úrtól hogy ő a mult év julius vége felé (a napra már nem emlékezik) gyönyörködött a Pyrameis cardui pillének vonulásában, mely Nyir- egyháza város keleti részén, északkeletről délnyugati irányban egész napon át tartott és 10—30 drbokból álló csapatokban méter magasságban ment végbe. Az irányt az útjokba eső fák és épü- letek miatt sem változtatták; miért is röpülésük valósággal hullá- mos volt. Az általa több ezerre becsült pille mind szép friss pél- dány volt; gymnasista fia pár darabot fogott is közülük. Válóban sajnálom, hogy én nem láttam azt a tüneiményszérű pille ván- dorlást. Magam a vidéken gyakori Pyrameis cardni nyári ivadékán azt tapasztaltam az idén, hogy verőfényes nyári napok délutáni óráiban kopárabb területeken, legelőn, tarlón, különösen pedig A bogáncspille vándorlása. 61 "országútakon egyenkint jó méternyi magasságban leszállás nélkül, folyvást előre haladva hosszabb útakat tesz meg. Kertemben a pézsmán azonban késő őszig, még november hó elején is, vigan éldegél; miért is azt hiszem, hogy várdorlásá- nak czélja a jobb élelem keresése. Különben majdnem ugyanezt figyeltem meg a Colias Hyale és C. Edusa pilléknél is; bár ezek az útjokba eső virágokra már inkább le-leszálltak. Martínyi Ödön. XXII. Nyáron nem igen törődhettem a lepkékkel s így juliusban nem is vettem észre, ha volt is cardui vonulás. Egy kirándulást tettem csak, szeptember 10—14-ig a Verful Verfuluira (csúcsok csúcsa) mintegy 1667 m. magasra. Itt rengeteg Carduit láttam, de vándorlást nem észleltem, mert ott röpködtek a kevés havasi virágokon ide-oda. Ez fel sem tünt nekem, mert tudom, hogy az ilyen havasokon alig él más állat oly nagy számban, mint a Car- dui és az Urticae. Török Arthur. p 64 INB Mult. évi augusztusban Horvátországban jártam s Mryla Vo- dicén, Lokve mellett, az Ogulin-Fiumei vasútvonal mentén 2—6-ig, Portorében pedig 7(—28-ig tartózkodtam. Mindkét helyen feltünt a Pyrameis cardui gyakori volta. Az előbbi helyen először voltam s így nem tudhatom, más években mennyi volt, de Portoréról mond- hatom, hogy a pillangó itt tavaly sokkalta nagyobb számban lépett fel, mint egyébkor, de tömeges vándorlásnak nyomát sem láttam. Koca György. XXIV. Az eddig közölt megfigyelések kiegészítéseül felemlítem, hogy Budapesten 1903. augusztus végén is észlelték a pillangó vándor- lását. Ugyanis közvetett értesülés szerint Jámbory Kálmán lepkész megfigyelte, hogy a mondott időben három napon át vonult sok ezernyi csapatokban a Sashegyen a Farkasvölgy irányában, vagyis északnyugat felé. A lepkék alacsonyan s igen gyorsan száll- tak, anélkül hogy letelepedtek volna. Más budapesti megfigyelést Maros Imre tanárjelölt közölt Jablonowski József értesítése szerint az Állami Rovartan Állomással a következőkben: ,Budán lakom a Várfok-utczában és 1903. julius 10—283-ig naponkint dolgom volt a budai paeda- 62 Martínyi Ödön, Török Arthur, Kocu György, A. Aigner Lajos. gogiumban. : A legrövidebb útat választva, mindig a Vérmezőn mentem keresztül. Már első nap feltünt előttem, hogy a Pyrameis cardui keresztezi útamat. Körülbelül egy méter magasságban röpült s oly gyorsan, mintha valami láthatatlan ellenség üldözte volna. A várhegy felől jöttek és a budai hegyek felé, tehát kelet-észak- keletről nyugat-délnyugatra vonultak." Ugyancsak az Állami Rovartani Állomáshoz küldte . Dr. Kö n- tzey Gerő orvos Zágonról (Háromszékmegye) a következő tudó- sítást: , A fentírt községben, még pedig egész hosszán keresztül (körülbelül 5 km.) 1903. julius 6-a és 10-e között a bogáncslepke óriási számú csapatos vonulását észleltem. Az állatok szédítő gyorsasággal északkeletről délnyugatra röpültek." Ettől eltérő, vagyis északi irányt követett az a cardnií-Vvonu- lás, melyet Györke Lajos figyelt meg 1638-ban " Hogaras. vidékén. , E lepke — úgymond a megfigyelő általában sebes röptű, de vándorlásában valójában feltünő volt az akadályt nem s merő szorgos vonulás. A szemlélőre valami ellenségtől űzött, futó hadsereg hatását tette; pihenni ezer közül alig szállt le egy vala- mely feltünőbb virágra, s egy pár pillanat mulva az is tova szállt. Legnagyobb velt számuk május 20-ától négy napig, a déli órák- ban, jóllehet a vándorlás délelőtti 9 órától majdnem estig tartott. Később mind kevesebben, kevesebben jelentkeztek, s vonulási irányuk sem volt már oly határozott. A legsűrűbb vonuláskor 40 m. hosszú kertben 5 percz alatt százat olvastam meg. Nem röpültek magasan, úgy, hogy lepkehálóval jól elérhettem őket. Igen vigyázók voltak; ha valamely vonuló csoport felé közeledtem, rögtön irányt változtattak, kikerültek. Erdekes az is, hogy vala- mennyi elfogott példány hím. A röpülők, a mennyire megitélhettem, kisebbek voltak a közönségesen előforduló hímeknél. A legtöbbnek szárnya szakadozott, foszladozott, a pikkelyzet biányos. A röpülők sem tüntek ki eredeti színpompájukban ; szürkéseknek tetszettek, a mi nagyobb távolságrói való jövetelök mellett bizonyít. A lepkék vándorlásának okát már többen fejtegették s legvalószínűbbnek a táplálék hiányát találták. Lehet, hogy ez esetben is a táplálékhiány kényszerítette őket a vándorlásra, minthogy a vándorlást megelő- zőleg és folyama. alatt tartós száraz időjárás volt." ?) A megszállott tartományokban, nevezetesen Herczegovinában. 1903. juliusban Dr. Rebel H. bécsi lelkész figyelt meg ily cardui- vonulást. Már julius 15—18. között a boszniai Treskaviczán. 1 Természettud. Közlöny XX. 1885. 482. I. Különfélék 68 (1700 m.) feltünt neki a lepke gyakori volta, de vonulást csak az 1120 m. magasságban levő Obrnje katonai őrháznál észlelt. A lep- kék megállapodás nélkül igen sebesen szálltak nyugat-délnyugati irányban, még pedig perczenkint 60 darab, 4—5 méter távolságban egymástól. Az elég erős szél délkeletről jött, a lepkék e szerint csaknem derékszögben szelték át a szél irányát. A példányok egé- szen frissek, a kifogottak mind nőstények voltak.1) Északi tájakon, nevezetesen a Keleti-tenger partjain és Angol- országban szintén észlelték a cardui tömeges felléptét. Kurlandban azt tapasztalta Slevogt B., hogy a lepke ott minden 6—8. évben jelentkezik nagyobb csapatokban ; ily 4—6 napig tartó vonulást az 1882., 1888, 1895. évek julius havában figyelt meg, úgyszintén 1903-ban, mindannyiszor többnyire nőstények voltak, melyek keleti irányban szálltak.") Angolországban csak 19083. szeptemberben mutatkozott a pillangó s egyúttal a Plusia gamma bagolypille és Nemofphila noctuella molypille tömeges :röpülését is észlelték. A megfigyelő, Adkin R. megállapította, hogy ez a jelenség össze- függésben áll a szél áramával, melyet azok a vándorló hajlamukról ismeretes fajok felhasználtak. Szeptember 15-én ugyanis keleti szél kezdett fújni és 83 nappal utóbb jelentkezett az első P. cardui, mely ettől fogva mind gyakoribbá vált. A vándorlás okát s egyéb körülményeit legközelebb behatób- ban fogom tárgyalni. A. Aigner Lajos. Különfélék., A könyvek rovar-ellenségei. Párisban 1902-ben pályadíjat tűz- tek ki a könyvtárakat s általában a könyveket s azok bekötését rongáló rovarokról irt munkára. A díjazott müvek egyike C. H a u- c he rt-től legközelebb jelent meg. Összesen 67 idetartozó rovar- fajt sorol fel, a melyek 7 családhoz tartoznak. A termitákon kívül, melyek Európára nézve nem jönnek tekintetbe, a trópusokban azonban fölötte kártékonyak, a bogarak és Orthopterák közül kerülnek ki a könyvtárak leggonoszabb ellenségei. A legveszedel- mesebbek a bogarak, melyek a felsorolt fajok felénél többet szol- 1) Verhandl. d. zool.-bot. Ges. Wien 1903. p. 571. 1) Societas Entomologica XVIII. 1903. p. 100. 1) Ent. Month. Magasin 1903. p. 281. 54 Külön félék. gáltatják. Első sorban említendők az Anobiidák s ezek élén a tel- hetetlen Anobium paniceum. Francziaországban 10 efféle kártétel- nél 9 esetben ő a gonosztevő; irtására legjobb a széngéneggel való füstölgetés. A könyvállványokban és bekötésekben az Ano- biákon kívül nem ritkán fejlődnek ki Ptinidák is, de találhatók Apatidák, Leptidák, Caeculidák, Trogositidák és némely Tenebrio- nidák is. Az Anobium pamiceum-on kívül leggyakoribbak e nem- nek különféle más fajai, valamint Lasioderma. A könyvek ben- sejében fejlődnek ki, vagyis azokban rakják le petéiket az Ano-. biidák és Ptinidákon kívül a Dermestidák is. Petézésre ezek leg- inkább a bekötésre használt zsineget keresik fel. Hozzájuk csatla- koznak a molypillék. Inkább a papirt és enyvet kedvelik a Thysa- nurák, Poduridák és Psocidák, melyek szintén benn a könyvekben fejlődnek ki. A csiriz liszttartalmát keresik a Leptismák, Lepidocyr- ták és Seriák. Ez irtására elegendő, ha a nedves helyiségek söté- tebb zugait gyakrabban bekenjük vagy befecskendezzük szénsavas só erősebb (35"10) oldatával. A csótánok kedvelik a papírt, kivált ha nyirkos, szükség esetén azonban meg nem vetik a. bőrt s a be- kötés egyéb alkatrészeit sem. Északi Francziaországban, valamint Németországban, sőt minálunk sem igen gyakoriak a könyvtárak kártevői s alig akadunk másra, mint Anobium- és Lepismá-ra ; de minél tovább megyünk délnek, annál gyakoribbak a kárté- kony fajok. Niadarak gyomortartalmát vizsgálta újabban Newstead R. (Gardeners Chronicle 1901. 197.), még pedig félreeső, elhagyatott gyümölcskertben, melyben a madarak bizonyára természetes táp- lálékuk után éltek; 11 fajban találta a következő állatok vagy azok részeit, úgymint: az éneklő-rigó, JZurdus musicus (Microle- pidopterák és legyek álczái, Otiorrhynchus- Sitones-fajok, hangyák, egy Helicida, drótférgek); a fekete-rigó, Jurdus merula (bogarak, fülbemászó, hangyák, egy Noctua hernyó, egy földi dongó) ; a szürke légykapó, Muscicatga griseola (dongó, darazsak, lchneumo- nidák, Lucilia sp.; gyakran látta a madarat röpülő lepkéket űzni, de a mikor elfoghatta volna, mindannyiszor meghökkölt és hagyta tovább szállni a lepkét); a közönséges barát czinege, Parus palus- tris (csak a Carduus palustris magvai) ; a küllő, Sitta caesia (fülbe- mászók, apró bogarak, leveli poloska); a zöld harkály, PicuS virt- dis (fülbemászók, főleg hangyák, s egyéb rovarok, melyek fahéjon találhatók) ; a tengelicze, Carduelis elegans (csak bogáncsmagvak,) ; a pirók, Pyrrhula europaea (csak bodza- és szedermagvak); a tövisszúró gébics, Lanmius collurio (földi dongók, Necrophorus-fajok) ; Különfélék. 6 a vetési varjúk, Corvus frugilegus (ganéjbogarak és méhek); a fülesbagoly, Asio otíus (vakond, cziczkány, mezei egér, rigó és 25" Geotrupes-fajok, valamini fű). Megjegyzendő, hogy a szerző a fülbemászót (Forficula auricularia) egyik legkártékonyabb rovar- nak tartja. Az Ornithoptera Goliath Obth. nevű gyönyörű pillangóról felemlíti Pagenstecher (Nassau. Nat. Ver.), hogy eddig 6 hím és 3 nőstény ismeretes s ezek ötféle nevet kaptak. Legelőször Oberthür írta le nőstény után, mint az 0. aruana válfaját var. Goliath; Rotschild pedig a JZroides Priamus Poseidon eltérésének tekintette, majd Röber írta le a hímet új faj gyanánt, 0. Schoenbergi név alatt, de egyúttal tartalékul az O. supremus nevet is adta neki, mivel akkoriban Pagenstecher és Stau- dinger közt még eldöntetlen prioritási vita folyt egyidőben el- nevezett lepkefaj fölött (Orn. Schoenbergi Pag. — Schoenbergia maradisezistori: későbbi Hlorváth és Mocsány a Biró által copulában talált párt Orn. Elisabethae Reginae néven írták le, végül pedig Grose-Smith a Goliath-nak kissé eltérő pél- dányát Zitan-nak nevezte el. Hesperia Malvae ab. Zagrabiensis név alatt Grund Ar- noszt, szinházi rendező Zágrábban új fajeltérést írt le (Entom. Zeitg. Guben XVII. 1903. 49. 1.), melyet Zágráb környékén, Ze- lengajon fogott 1902. aug. 9-én. A törzsalaktól az új aberratió annyiban tér el, hogy felső szárnyán a külső szegély felé levő fehér foltok egybefolynak és ugyanoly irányú sávot képeznek, az alsó szárny megfelelő fehér pontjai egészen hiányoznak és a fehér rojt csak alig tarkázott feketével. Alkalmazkodó rovarok. A kis Antillákonfjárt Doflein mün- cheni tanár a többi közt megemlíti, hogy a bozótban, mely a száraz partvidéken és a szavannákban nő, számos sáskafaj él, mely azáltal válik érdekessé, hogy a talaj színezéséhez alkalmaz- kodik. Zöld faj mindig a zöld helyeket, barna faj a szárazakat keresi fel. Szerző szerint azonban a színezés a környékhez való alkalmazkodás értelmében nem keletkezett kiválogatólás vagy a környék befolyása útján, hanem azt hiszi, hogy szerzett tulajdon- ságuk az az ösztön, hogy az alkalmas helyeket keresik fel. A zöld sáska mindig nagy sietséggel halad át száraz helyen, míg zöld menedékét el nem érte, ott azonban teljes nyugalommal vesz- tegel, , még pedig nem abban a tudatban, hogy biztonságban van, hanem egyszerűen az ösztön kényszere alatt." 66 Irodalom. Irodalom. Breit, Joseph, Zwei neue Káferarten aus dem mittel- europaáaischen Faunengebiete. (Műnch. AKelégbtő Zeitschr. II., 1904. p. 23—29.) Egy olasz fajon kívül (Lathrobium Wingelmülleri) a her- ezegovinai Vian-hegység egyik közelebbről meg nem jelölt barlang- jából leírja a szerző a Trechus (Anophthalmus) vranemsis-t mely az A. Eurydice Schauf. és Keitteri Mill. rokonságába tartozik. Csiki Ernő. 3 Müller, Dr. Josef, Zwei neue Höhlensilphiden von der Balkanhalbinsel. (Münch. Koleopt. Zeitschr. II. 1904. p. 38—42.) Két új faj leírása, az egyik (Antroherpon Kraussi) a her- czegovinai Nevesinje melletti, a másik (Bathyscia serbica) a szer- biai Csacsak (Tschatschak) melletti barlangból származik. Az eddig leírt 8 Antroherpon-faj meghatározására a szerző új kulcsot állí- tott össze. Csiki Ernő. 3 Enylisch Károly lovag, Adatok a Magas-Tátra entomologiájához. (A magy. Kárpátegyes. Évkönyve XXX. 1903. pag. 79—100. Az Évkönyv német kiadásában is.) Szerző, a ki ismert toüurista, a Magas-Tátra legmagasabb csúcsain is gyűjtött lepkét, melyek jegyzékét itt közli. A felsorolt 290 faj közt van nehány igen érdékes alak, a jegyzék azonban alapos revizióra szorul. Legközelebb visszatérünk rá, A. Aigner Lajos. GET ÁNDÁKHAPOK: XI. Band. 3. Heft. Müárz 1904. S. 45. F. Tomala : Radioactivitát und ihre Wirkung auf Schmet- terlingspuppen. Der Entdeckung des Radiums und seiner Emana- tionen folgte alsbald eine Fülle von Beobachtungen, aus welchen unzweifelhaft hervorging, dass uns überal! geheimnissvolle Natur- krafte umgeben, welche nur deshalb so lange unerkannt bleiben konnten, weil sich ihre Thátigkeit durch keinerlei directe Einwirkung auf unsere Sinnorgane verráth. Neuere Forschungen auf dem Gebiete der KRadioactivitat ergaben, dass die weit verbreitetsten stoffe, wie Luft, Wasser und der Erdboden bedeutende Activitat besitzen. Die Annahme, dass die neu entdeckte Activitát dieser zu unseren unentbehrlichsten Lebensbedingungen gehörigen Stoffe von "wesentlichem Einflusse auf die Entwicklung allen organischen Lebens sein müssen, lag somit nahe und führte auch bereits zu Versuchen, welche die Wirkung der Radiumstrahlen aut die verschie- densten Lebewesen umfassen. Ob die durch spezielle Untersuchun- gen nachgewiesene mitunter sehr erhebliche Activitat des Wassers der Termalguellen, bei der, denselben beigemessenen Heilwirkung eine Rulle spielt, bleibt noch zu erweisen, umsomehr, als die Ein- wirkung von Radiumstrahlen nach den bisherigen Erfahrungen auf lebende Organismen durchgángig nachtheilige Folgen nach sich zieht. So fand man, dass die den Radiumstrahlen ausgesetzten Pflanzensamen abstarben, und bestrahlte Hühnereier eigenartige Zersetzungen erlítten. Prof. Danysz im Institut Pasteur in Paris erhielt bei seinen Versuchen mit den Raupen und Puppen von Ephestia Kuehniella Resultate, welche gleichfalls die schádliche Wirkung der Radiumstrahlen Zur Evidenz erweisen. Wenn die Raupen der Einwirkung einer Radium-Röhre vom Activitátswerthe von 500000 durch 24 Stunden ausgesetzt waren, so ging eine Anzahl derselben bereits innerhalb 2—3 Tagen, eine weitere binnen 0 Tagen, der Rest aber nach lángerer Zeit zu grunde. So blieb ein Theil wahrend 6 Monaten lebend (von Februar bis August). Obwohl Danysz es nicht ausdrücklich bemerkt, nehme ich an, dass diese letzteren Überlebenden sich einpuppten. Im weiteren Verlaufe seiner Antwort auf gestellte Anfrage spricht er námlich nur mehr von den Controlpuppen (aus nicht bestrahlten Raupen) welche im Ge- gensatze zu den bestrahlten, die wárend dieses ZeitraumesS gánz- lich unverándert blieben, zweimal sámmtliche Metamorphosen der Entwikelung durchmachten. Danysz schreibt diesen merkwürdi-- gen Zustand einer Art latenten oder verlangsamten Lebensfunction. zu, in Folge eines theilweisen Verlustes des allgemeinen Empfin- dungsvermögens. Villeicht liegt da, meint er, etwas Analoges vor, was der Wirkung des Giftes der Pompilien auf die von denselben gestochenen Spinnen und Raupen gleichkommt. Bekanntermassen kommt es háufig vor, — sagt Verfasser — dass die Puppen gewis- ser Schmetterlingsarten oft mehrere Jahre ausdauern, ohne dass. sich bisher hiefür eine stichholtige Erklaárung gefunden hatte. Nach- dem nun die Activitat der Luft, des Wassers und des Erdbodens. wissenschaftlicn nachgewiesen erscheint, mag die Ursache dieses. Vorkommens in, durch Radioactivitat von, das Puppenlager umgeben- den Stoffen hervorgerufenen Entwicklungsstörungen widerstandsfáhi- ger Puppen liegen, wogegen die minder widerstandsfáhigen nach kürzerer oder lángerer Zeit diesen Einflüssen erliegen mögen und. absterben. S. 47. A. Zilahi-Kiss: Beitrag zur Hymenopterenfauna des. Komitates Szilágy I. Nachtrag zu dem Hymenopteren-Katalog in Fauna Regni Hungariae. S. 50. L. v. Aigner-Abafi. Die Ernáhrung der Raupen. II. S. 56. E. Csikl: Dle Cerambyciden Ungarns. IX. Fortsetzung der Bestimmungstabelle der ungarischen Cerambyciden. Es werden die Gattungen Callimoxys, Callimus, Dilnus, Obrium, Leptidea,,. Gracilia, Liagrica, Axinopalpis und Cerambyx behandelt. S. 60. Wanderungen des Distelfalters. V. Weitere diesbezüg- licne Mittheilungen. Bei Nyiregyháza wurde gegen Ende Juli; 1903.. ein Massenflug beobaethtet der in südwestlicher Richtung Zog; ebenso bei Budapest an 2 Stellen in süd- und nordwestlicher Richtung ; in Zágon (Komitat Háromszék) in südwestlicher Richtung.. S. 63. Kleinere Mittheilungen. Notizen über Insecten-Bücher-- feinde, Mageninhalt der Vögel, Ornithoptera Goliath etc. S ZO0. Literature JéBreit zwei" nee Karetattemnsüitet SE ÉECNS d kes J. Müller, Zwei neue Höhlensilphiden. Ref. E. Csiki. K. v. Englisch, Beitrag zur Entomologie der Hohen Tátra.. (Ilepidoptera):" Ref. 1 v. Aa gmis isaba fd: tok kitömesére s eltartására, és csontvázak. készítésére, ábrákkal 1 kor 40 fill. — Bein K.A rwkis rovargyűjtő. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme- .. résére és gyűjtésére 2 kor. — Szekeres F. 0. A roóvargyűjtő 1 kor. 60 fill.— . Lejtényi §. Rovargyűjtő. Segédkönyv a középiskolai ifjuság számára, kötve . 1 kor. — Kriesch )]. A rovarok . világa. 16 ábrával 80 fill. — Kizándulók . zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fll. — Dr. Lendl A. Rövid útmutatás a természetrajz; gyűjtemények konzerválásához 80 fill. — Dr. Daday J. Rovar- tani műszótár 1 kor. 60-(ll. — Hoffer, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. — . Kolbe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. ; Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 fil. A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával 1 kor. 70 fill Adatok Magyaror- szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk fémdarazsainak . magánrajza 40 kor. e. Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyűjtő. A lepkék ismertetése és gyűjtése 2 kor. — A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon 38 kor. — Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. — Be: ge, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. 20 fil. — Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb . auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmettérlinge Europas . 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. ZS Diptera. Tömösváry Ö. Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó-Duna mellékeiről 8 tábl. 60 fill. — Kertész K. Catalogus Tabanidarum. orbis terra- rum universi 6 kor. . ——— Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. — Bein K. A kis bogárgyűjtő. A bogarak ismertetése és gyűjtése 2 kor. — Calwer, Káferbuck " 5. Aufl. mit 48 color. Tateln 24 kor. — - Sezdtlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor, ég Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza. .. 2.tábl. 60. All. 5 . Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magyaror- . szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kör. — Kohaut R. Magyarország .szitakötő-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60 (ill. ; Myri poda. Dr. Daday -]. A magyarországi Myriopoódák magánrajza . 4 táblával 4 kor. 28 Araehnoidea. Dr. Chyzer K. és Kulczynski L. Araneae Hungaria . 3 kötet 24 kor. — Herman O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 2—8. kötet kapható 16 kor. — Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekháló- " pókok természetes osztályozása 1 kör. — Karpbeles L. Adalék Magyarország atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. § ob: Crustacea : Dr. Daday ]. A Magyarországban eddig talált szabadon . élő evezőlábú rákok magánrajza. 4tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus .—— lajok átnézete. 1 kor; A magyarországi Diaptomus-ajok átnézete 1 kor Cvatalogus Bindomyehidarum. Conscripsit Ernestus Csiki. A Musaeo Nationali Hungaricó editus. Budapestini 1901. Ára 3 korona. E művek szerkesztőségünk útján is mégrendelhetök. . Scbmidl Sándor könyvnyomdája Budapest, VI., Szerecsen-u 6, (mit vielen Schaüstücken. und -Selténheiten, zesjtetvk EheSntas and ne ő Schmetterlinge und Cibellen in Düten) : SES fe tÉse 100 Kafer in ca. 50 Arten von Bolivia (Yungas de la Paz, 160 a) TODD Is s S SZBDUZZA 5-. Nord-Indien (Darjeeling. Assam) TO9Z zo so BŐŰZ Tas 523 Nord-Botneő: tkinabaluj sz za TD ZZZEEZR ER OŰ LE ).Deutsch-Ost-Afrika (Tanga; T angamjikaz. .-/. See, Usaramo- éte.) ; ő RA OD: z2 szea DS: B 5 SZERTE ost ATőka : (Nguelo; Tsambaraj 50 Orthoptera . aller. Ordnüngen und. Gegendden 05... s 100 Wanzen b be b 5 ELEK S TSZ Te 100 Homoptera 2 -.- 7 BZ 5 ESEN SUR EELZÉ, j 100 Hymenopteéra 2 ) 9 AES KV a, diese nur theitweise bestimmt ! 3 ; 50 Libellen verschiedener Gegenden: 5 . : 3 ÖSZZzÍJéSe 50 Schmetterlinge von Bolivia: mit Papilio servillci boliianus, harmo- dius, Catopsilia menippe, Catagramma " aegina, " Callithea leprieuri de Morpho. deidamia, fetnen Ancylmis, Diorhina etc. etc. ".. . 50 Stüek wie vorher mit dem riesigen opalfarbigen Moórpho godartii 40 schöne Papilio mit servillei, harmodius, leucáspís, ascalaphuús;, milon, dasarada, - paris," . iswara sataspes, " gigon, fuscuscastaneus, poly: piöntés; DIoAnof s DETAntNÚszZelei szt zgose tt Sz VON s ez sét VA Tes dtoémit BapiHor-Jenaetts oder bites zezet ss sás tesó sak dto mit 5 androcles szé SEK SÉ ZEESESO S achilles, achillides etc. TESTET dto- mit Morpho godartii . . : LES e VLÁa SÁS ) Actias isis (phanomenales Thier) Mk: 95.— , Eligma latepicta (schönste - Arct Afrika) Mk. 6.—, Agrias lugens (herrlichj- 2 Mk. 25.—,. Papilió asoalaphus "Mk. 2.—. Ornlthoptéra priamus Sitaráratotni (gezogen 1) $-u. ? 20.—, hippol 3 4.—, d 1£.—, hephaestus superb. $ 2. -.? 3—. — Porto und Packung ex HORMANN ROLL Entomologisches Institut, BERLIN S. W., Königrátzer-Strasse Nr. 89. EZ EEE R ési Ess CATALOG DER 2 Theile in einen Band debunden. ; ; Preis zo Kronen