JO 608. 6 E AR (66) li PEREEEEE ELET EE EE EB XII. kötet. 1905. Noyember Et füzet Jonr-Saa— CR de 4 agy ag a SZALA age Na. agy szds E 48 IS oC 30 HETE f- sza ez p ést z ut ROVARTANI LÁPOK HAVI FOLYÓIRAT NA gi ge já ja aj age 9 a jő Na 542 5) a mg Bs EE -Av SAV sáv váv vÁv VP viv 4bv a. 3 B ek ek Y 4lv sáv sáv Bv "SI különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra. jé d GÁ ZA Wa ész ss : a ak fs a : 48 DR: BEDŐ ALBERT " BIRÓ LAJOS DR. CHYZER KORNEL S ; s ú DR. ENTZ GÉZA MOCSÁRY SÁNDOR 38) I E KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL b SEEN 23. 9 8 6 SZERKESZTIK 2 ay Ő ? (gyz égés A. AIGNER LAJOS És CSIKI ERNŐ. 8 HE ege ; AK sg.e AA ZA té 2i ; 3 FON Tk age a sza N ey só age 249 CYg 123 a BUDAPEST, 1905. 4 .4.d Y a A SZERVERÉN LAPOK SZERKESZTŐSÉGE és KIADÓHIVATALA ag 12ia VIII, FŐHERCZEG SÁNDOR-UTCZA 19. A 19-ai a. Ő d. M av zietik minden ké első napján, julius és rueásétes haszák kivételéve Előfizetési ára egész évre 8 kor. Tartalom. 3 Csiki Ernő: Újabb adatok Magvarország bogár- faunájához .. BZ A. Aigner Lajos : Magyarország pillangói VII.--- --- -- ő Schenk Jakab: A vetési varjú mezőgazdasági jelentősége. ; Vángel Jenő dr.: Adatok Magyarország rovarfaunájához. Ely menoptéra Tele E ő ső Sás sé see se Tá Uhryk Tivadar: Ferdinánd bolgár feedéea lepkevadászaton. Különfélék. BOGATCSADGTAS ESZES zs ANHUÜSÉO LÉRE EZ Szente AZOMMIGTLYEZMÍ VSE Sze sZ "TTrórdéstparaásidea és sss ss sszaá e .A dongókról KE E LTE EGG EE EKE EE sé A-lepkék nemzőszerveiről ..- KRövartógas sattomobHOn s: s ss ses e Sze A-keresztespók: mint időjós Irodalom. Reitter, E., 16 neue Coleopteren. Ismerteti Csiki Ernő. 3 Formánek, R., Ein néue Art Piochus. ISm.:Csikt Ernő. ÉBE ESÜTIs Re Bestitamunás Tabáte der Gattung Lixus. Ismerteti : CSÜRVSEÉMŐSE ZS CEE Horváth, G. Dr., Conspectus :! spzcierum Benetis :Graphos SOMA SOSE eza et etel EE e Neee Ne et IX. 0-6 as G:zBopis"tvrokrilaca Vinkovacbó okoline. Ismerteti Csiki Ernő. EE ee ea ÉLÉRE Kos$anin, N., Index Coleopteroruam in Musso hist.-nat. ser- bico. Temetteli CSIkiSEVNŐ S EE KESöÉ IZGEL ET; Bestimmungs-Tabelle der Elateriden. . IsSmerteti Csiki Ten. Ket BÉRE Sert Reitter, E., Neun neue Colóonléten Ism. Gsiki ERNŐ ES TŐS TRGZSzá ka ZÁ NÁLSA beje alt -Übersiohi der Gattung Pilemia. Ism. Csiki Ernő. 198 A kir. magy. Természettudományi Társulat állattan szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII. Eszterházy; ; utcza I6.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. Melléklet Tauchnitz €. H.-tól Lipcsében. , Ujabb adatok Magyarország bogáttaunájához, 59 S (7. pótjegyzék a faunakatalogushoz.) [Írta Csiki Ernő. .E folyóirat f. évi kötetének 119—120. . lapján . közölt 6. pót- jegyzékben faunánkból eddig kimutatott 7423 faj- és fajváltozathoz még a következők járulnak, melyek közül nehány adatot Wachs- mann Ferencz és Hajóss József urak voltak szívesek ren- delkezésemre bocsátani. .Carabus croaticus Dej. var. primarius Lap. — VII. : Vele- bit; intricatus L. var. ulcerosus Lap. — VI. Bánság; variolosus F. var. hydrophilus Reitt. — VII. Fuzine; cancellatus III. var. pseudotuberculatus Lap. — V. Erdély; var. pseudoscythicus Lap, — V. Erdély ; var. bucsecsianuus Born. — V. Bucsecs ; arvensis Hbst. var. carpathicus Born. — V. Erdély ; concolor F. var. ligneus Lap. -- Kárpátok. Leistus magnicollis Motsch, — VII. Horvátország. Platynus Holdhausi Apfb. — VII. Pakracz. Platyderus dalmatinus Mill — VII. Vinkovce. Harpalus aeneus F. var. limbopunctatus Fuss. — II. Pá- pateszér; V. Borszék, Hátszegi havasok. Dichirotrichus rufithorax Sahlb. — 1. Budapest (Hajóss). Acupalpus dorsahs F. var. salinus Baudi — VII. Vin- köveer Cernes Dromius bifasciatus Dej. — II. Pápa (Wachsmann) ; Stolzi Reitt. — VII. Horvátország. Gyrinus Suffrrani Scriba — IV. Szöllőske, Tokaj. Laccobius migriceps Thoms. var. maculiceps Thoms. — I. Budapest, II. Pápa (Hajóss). Liogluta nigriventris Thoms. — VII. Kunjevce. Cybocephalus mpulchellus Er. var, Heydeni Reitt. — I. Budapest (Hajóss). Atomaria gntta Steph. var. rhenana Kr, — IV. Bereczki. Mycetophagus piceus F. var. sexpustulatus F. — I. Bu- dapest (Hajóss). Revartani Lapok XIL 1945. november. 178 Csiki Ernő. Sátoristyvea (Reitt.) Meschmiggi Reitt. — II. Sátoristye. Platycerus caraboides L. var. rujfipes Hbst. — A törzsfaj között. Aphodius plagiatus L. var. concolor Schilsky — II. Bala- ton-Ederics , punctatosulcatus Strm. var. obscurellus Schilsky — I. Budapest; pusillus Hbst. var. rufulus Muls. — IV. Ungvölgy. Anoxia matutinualis Lap. — VIII. Novi (Wachsmann.) Anomala daenea Deg, var. marginata Schilsky — I. Gyón, II Pápa, Pápateszér, Fenyőfő. Anthaxia fulgurans Schrnk. var. azurescens Lap. — VII. Vinkovce. Agrilus biguttatus F. var. coernulescens Scbilsky — II. Pi- lis-Maróth. Elater ciunabarinus Esch. var. satrapa Esch. — VI. Her- kulesfürdő (Wachsmann.) Athous vittatus F. var. tenuevittatus Reitt. — Kárpátok ; picipenmis Reitt — V. Erdély, VII. Bánság; carpathophilus Reitt. — V. Kerczi hegység; plagipennis Reitt. — VI. Orsova ; unudulatus Deg. var. limbaticollis Motsch. — V. Erdélyi havasok; Milleri Reitt. — V. Erdély: angulifrons Reitt. — Kárpátok; carpathicus Reitt. — V. Radnai havasok ; jejunus Kiesw. — VII. Horvátország. Podabrus alpinus Payk. var. rubens F. —— III. Tátra- szérlak. Ly.dus írimaculatus F. var. guadrimaculatus Tausch. — I. Budapest. (Hajóss) Foucartia Burghauseri Reitt. — VII. Horvátország. Strophosomus capitatus Deg -— I. Budapest (Wachs- mann.) Lixus aridis Ol. var. caucasicus Petri — Magyarország ; Ascanii L. var. circumdatus Schh. — Magyarország; algirus L var. hungarus Petri — I. Budapest; lateralis Panz. — VII. Hor- vátország ; bardanae F. var. scutulatus Petri — Magyarország. Alophus elegans Stierl -— VII. Vinkovce; mictitans Boh VII. Sirizivojne; Vau Schrnk. var. uniformis Reitt. — IV. Ungvölgy. Echinocnemus confusus. Faust — VII. Vinkovce. Tychius Kiesenwetteri Tourn. — VII. Vinkovce. Orchestes gwercus L. var. conformis Westh. — IV. Vinna. Miarus meridionahs Bris. — VII. Vinkovcze. Nanophyes nmigrilyis Gredl. —- VII. St.-Mikovac. P.-h1oeosinyuú s bicolor Brull.,— VII." kusevo. Evodimus. clathratus , F. ab. nigritus Pic. — III. Tátra- széplak. Újabb adatok Magyarország bogárfaunájához. 179 Cortodera hum.ralis Schall. ab. imhumeralis Pic — III, Tátraszéplak. Dorcadium arenarium Scop. var. velebittcum J. Müll. — VII. Velebit; VIII. Zengg; var. rubripes J. Müll. — VII. Lika ; var gypsophuilnum J. Müll. — VII. Lika. Stenostola nmigripes F. —- I. Budapest, V. Verestorony, VI. Herkulesfürdő, VII. Nasice. Lema hchenis Voet. ab. obscura Steph. — III. Tátraháza. Macrolenes ruficollis F. var. bimaculáta Rossi — VIII. Novi. Cryptocephalus decemmaculatus L. var. bothmicus L. —— VILL VINKOVCS: Pachybracehys sinuatus Muls. — I. Szeged. Luperús rufipes Scop. — VII. Kunjevci. Aphthona flaviceps AIlI. — II. Pápa (Wachsmann.) Dibolia cryptocephala Koch. — VIII. Novi (Wachsmann.) Subcoccinella 241 punctata L. var. saponariae Wse. — II. Balaton-Ederics ; var. zonata Heyd. — I. Budapest. Hippodamia /3-punctata L. var. Gyilenhali Wse. — I. Szeged. Adonia variegata Goeze var. inhonesta Wse. — I. Budapest. Adalia bipunctata L. var. perforata Marsh. — I. Buda- pest, II, Pápa. Semiadalia undecimnotata Schneid. var. bipunctata Sájó — 1. Budapest; var. cardui Brahm. — I. Budapest (Hajóss). Coccinella 170-punctiata L. var. octopunctata. Müll. — I. Budapest, Isaszegh, II. Pápa ; var. lateripumctata Gradl. — I, Bu. dapest; 4-punctata Pont. var. multtimacula Heyd. — I. Budapest; Var. nebulosa Wse. — I. Budapest ; conglobata L. var. pineti Wse. — 1. Budapest; sinuatomarginata Fald. var. ambigua Gredl. — I. Budapest (Hajóss). Halyzia 14-punctata L. var. suturahs Wse. — I. Buda- pest, II. Öszöd. Micraspis sedecimpunctata L. — VII. Vinkovce, Velika. Rhizobius chrysomelőides Hbst. — II. Keszthely. Scymnus szbvillosus Goeze var, juniperi Motsch. — II. Pá- pa ; — arcuatus Rossi, var. Heegeri Ganglb. — VIII. Fium? (Hajóss). Magyarország pillangót. Irta 4. Aigner Lajos. VII. 6. Pieris Daplidice L. !) Linné, Systema Naturae. Ed. X. p. 468. (1753); Esper, Die Schmetterlinge in Abbildungen 1. tab. 3. fig. 5. (I(77). A szárnyak tejszínűek ; a felső szárny csúcsán nehány össze- függő fekete pettv és közepén ugyanoly szinű folt áll; ezek alul zöld behintésűek. A nőstény belső szegélyén még egy fekete petty s az alsó szárny szegélyén összefüggő fekete foltok láthatók. Az alsó szárny alul zöldes, pt fehér foltok sora áll, mely össze- függő szalagot alkot, tövén 2—2 fehér petty s a szegélyen négy- szögű vagy tojásalakú fehér SZE sora mutatkozik. Hazánkban hegyi vagy erdei réteken országszerte gyakori 2— 3, helyenkint 4 ivadékban is. Budapesten márczius 13-tól május 10-ig, május 22-től július 6-ig, július 11-től augusztus 15-ig és au- gusztus végén. Példányaik többnyire nagyok (40—47, törpe 32 mm.) Az alsó szárny fekete szegély foltjai olykor igen erősen ki- fejlődöttek ; alhavasi példányokon (Hunyad m., Kovászna) a nőstény a tőtéren a rendesnél sötétebben behintve, Budapesten pedig akad ősz felé példány, melynek még középsejtje is szürkés s egyes példányokon minden rajz barnaszínű. Alul sárgászöld rajzolatú. Budapesten szabadban talált bábból nálam oly példány kelt ki, a melynek felső szárnyán a fekete pettyek egybefolytak s a közép- sejtre is kiterjedtek. Ugyanott fogtam 1902-ben hermaphroditát, mely balra a nőstény, jobbra a hím rajzát mutatja. Var. Bellidice O.) a kitelelt bábból kikelő kisebb tavaszi iva- dék (35—40, törpe 30, óriás 43 mm.) ; olykor inkább szürkés raj- zolatú, alsó szárnyának rajzolata sötét zöld. Némelykor a II. és III. ivadék közt is akad ily alant sötétzöld példány. Hermaphroditát (balra nőstény, jobbra hím) fogtam Budapesten 1899. márczius 18- án; Viertl Adalbert pedig Pécsett 1880. február 6-án tenyész- tett egyet bábból. Hernyója kékes szürke vagy szürkés zöld, sárgás hosszanti 1) Daplidrce ; a Danaidák egyike. 1) Bellus ; csinos. Magyarország pillangói 181 sávokkal és hátán fekete pontokkal, Nagysága 29—33 mm. Buda- pésten V., 24—29, VI. 23—VII. 2., VIIK- 3—26. és IX—X. - 14. tá- lálható. Tápláló növényei : Turritis glabra és erucastrum (toronyszál), Raphanum raphanistrum (retek), Sysimbrium officinale és sophia (zsombor), Capsella bursapastoris (tarsolyfű), Alyssum incanatum és calycinium (ternye), Diplotaxis tenuifolia (sorapár), Reseda lutea és luteola (rezeda), Sinapis arvense (mustár), Thlaspi arvensis (tar- sóka) és Erysimum repandum (szegécs). Bábja zöld, barnás vagy szürke ; növényekhez van erősítve. Parasttái: Blepharidea vulgaris Meig. Dipterafaj ; Macroglenes nigyociypeatum Amer. Chalcidida-faj. Előfordul az összes szomszédországokban. Elterjedési köre : A kanári szigetektől Pekingig (1—1359) és Svájcztól Egyiptomig (60 — 309). 3. nem Euchloe Hb.!) (Antocharis B.)?) A fej kicsiny, szőrös; a tapogató középső íze hosszú, a fej hosszát jóval meghaladja, alul hosszú szőrőkkel borított; a csáp igen rövid, bunkója tojásalakú. A hernyó karcsú, hengeres. A báb elől hegyes, erősen hátrahajló. A 14 palaearktikus faj közül ha- zánkban kettő honos. 1. A két ivar egyszínű fehér Az alsó szárny alul sötét zöld, szabálytalan ezüstös foltokkal .. . . .. .. Belia Cr: — A két ivar különböző színű. A hím felső szárnyán na- rancsszínű nagy folt van ; az alsó szárny alul fehér, zöldes rajzokkal c— 222 22 -.. Cardamines L. 7. Euchloe Belia Cr.?) CT almret, Bapillons exotdes: TV. tab 397: -NersrA. B: (1782). A szárnyak mindkét ivarnál fehérek; a felső szárny közepén meglehetős nagy fekete foltvan, a szárny csúcsán egybefolyó fekete pettyek állanak. Az alsó szárny alul sötétzöld, szabálytalan ezüstös pettyekkel. Hazánkban csupán Josipdolon és Dalmácziában található (márcziustól juniusig), a hol a II. ivadék a var, Ausonia Hb.: is előfordul. Ez a törzsalaknál nagyobb, alsó szárnya alul zöld, rajzo- lata ezüst fény nélküli, Petéje barnás sárga, hosszúkás, fölül kihegyesedett. Hernyója zöldes, 3 sötétebb hosszanti sávval és fehér stigmákkal; a II. iva- 1) Bel: Francziaországi város, a hol e fajt felfedezték, 2) Ausonia : tartomány déli Olaszországban. VESZ JÓS KKACT zöldet lombe 1) dvdoz: virág; xalgew : örvendeni. 182 A. Aigner Lajos déké sárgás zöld, ibolyaszínű sávokkal. 35 mm. hosszú. Tápláló növénye főleg Sysimbrium erucastrum és Barbarea vulgaris. Bábja barna, apró fekete pontokkal, két végén kihegyesedett. A szomszédországok közül előfordul: Alsó-Ausztria-, Romá- nia- és Bulgáriában. Elterjedési köre: Déli Európa, Eszak-Afrika és Kis-Ázsia Örményországig. 8. Euchloe Cardamines L.!) Linné, Szstema Naturae. Ed. X. p. 468. (1758); Esper, Die Schmetterlinge in Abbildungen I./tab. 4. fig. I. tab. 27. fig. 2. Alapszíne fehér. Á felső szárny csúcsa és középfoltja fekete, a nőstényen erősebben mint a hímen, melynél a szárny külső fele narancsszínű. Az alsó szárnyon alul számos szabálytalan szakgatott fekete behintésű zöld folt van. Hazánkban erdei réteken országszerte gyakori, helyenkint két ivadékban; az I. ivadék Budapesten március közepétől június ele- jéig röpül; II. ivadékát Budapesten, Breznóbányán, Rozsnyón, a Magas Tátrán és Orsován júliusban figyelték meg; a begységekben egyébiránt általában később lép fel. A középfolt olykor igen nagy, viszont gyakran igen apró és mindig fehér pupillás; a narancsszín hol csak a foltig, hol rajta túl terjed. Némely vidéken (Budapest, Eperjes, Tavarnok) akad elvétve oly példány, mely az ab. Zurritts O0-t?) megközelíti, amennyiben a hímen a felsőszárny középfoltja csa:nem a narancsszínű folt hatá- rán fekszik. Többi jellege nem találó, mert a középfolt a törzsalak- nál is pupillás és kivált a második ivadék csaknem épen oly erős fekete behintésű mint az ab. Turritis olaszországi példányai ; nőstényei alighanem azok, melyeknél az apicalis és középfolt a rendesnél szürkébb és fejletlenebb. A felső szárnyon alul a középtér felső fele gyakran oly élénk sárgás, hogy az efféle példányok talán átmenetek a var. Alberti Hoffm.-hoz?) Egy eperjesi hím tiszta fehér, fekete behintés nélkül; a na- rancsszínű folt a felső szárny nagyobb felét foglalja el, a világos barnás középfolt alig látható, alsó szárnya pedig alul czitromsárga rajzolatú. Ez a példány biztosan az ab. immaculata Pabst.-hoz9) tartozik ; hasonlókat találtak Budapesten is. Pécsett 1893 ápr.10-én Viertl A. látott oly példányt, melyen a különben narancsszínű 1) Cardamine : mustárnövény, 2) Toronyszál, a tápláló növénye. 3) Alberti a felfedező. !) A foltatlan. A vetési varju mezőgazdasági jelentősége. 183 folt czitromsárga, vagyis olyan színű volt mint a Gonopteryx Rham- ni híme. j Petéje fehéres zöld, ovális; a nőstény egyenkint rakja le. Hernyója kékes zöld, fehéres háti sávval és apró fekete pontokkal. 25—26 mm. hosszú. Tápláló növényei : Cardamine pratensis, sil- vatica és impatiens (foszlár), Arabis, Hesperis matronalis (estike), Alliaria officinalis (szegecs), Sysimbrium erucastrum (zsombor), Brassica napus és campestris (káposzta), Thlaspi arvensis (tarsóka) és Turritis glabra (toronyszál), mely utóbbin Budapest környékén júniusban olykor nagyobb számban található. Bábja zöld, sarlósze- rűen hátrahajlott. Előfordul az összes szomszédországokban. Elterjedési köre: Spanyolországtól az Altáig (10-—1109") és Lapphontól Szicziliáig (63. — 399). A vetési varjú mezőgazdasági jelentősége.) Irta Schenk Jakab. A vetési varjú nagyszámú s nem ritkán 50—69000 főnyi te- lepei, a melyek lakossága a költés időszakában még megháromszo- rosodik, óriási fogyasztó közönséget képviselnek. Az az anyaföld táplálja őket, a mely nálunk a nemzeti vagyon java részét szolgál- tatja s azért igen fontos az a kérdés, hogy ez a rengeteg fogyasz- tás a nemzeti vagyon hasznára vagy kárára válik-e. Táplálkozása alapján lehet végtelenül hasznos, vagy épolyan káros. Sokszor dicsérték, de még többször gyalázták a vetéseken való működését, igazán pontosat azonban senki sem tudott, úgy hogy végre Her- man Ottó a M. O. K. főnöke elhatározta, hogy positiv megfi- gyelések alapján juttatja dülőre a vetési varjú mezőgazdasági je- lentőségét. E czél elérésére a következő intézkedéseket foga- natosította, 1. Kérdőíveket bocsátott ki a gazdasági tudósítókhoz, erdő- hatóságokhoz, gazdasági egyesületekhez és a hazai ornithologu- sokhoz, hogy feleljenek arra a kérdésre, nasznos vagy káros madár-e a varjú és miként ? Történt ez pedig a későbbi vizsgálat irányítása ") Adalék a vetési varjú (Corvus frugilegus) mezőgazdasági jelentőségéhez, A Magyar Oraithologiai Központ vizsgálatai alapján ismerteti Schenk Jakab, a M. O. K. asszisztense. (Különlenyomat az , Erdészeti Lapok" 1905. XI. 4. füzetéből.) 184 Schenk Jnkab. czéljából: a gazda megmondja, hogy mire fekteti a fősúlyt, a mivel egyúttal megadja az archimedesi pontot esetleges balvélemények kiirtására. Az egybegyűlt nagy anyagot Soós Lajos dolgozta fel. (, Aguila XI.) Kitűnt, hogy a gazdá túlnyomóan károsnak tartja, mert : fölszedi a tavaszi és őszi vetéskor a vetőmagot, kihúzgálja a kelő tengeri palántákat, úgy hogy néha kétszer, sőt háromszor is kell vetni, és jelentékenyen megdézsmálja az érő tengerit. De akad- tak igen erélyes hangok a hasznossága mellett is, és ezek leginkább végtelenül hasznos rovarírtó munkáját emelték ki. Ezzel azután tényleg ki is volt jelölve a követendő kutatás iránya. 2. Fölszólította Hauer Béla képzett gazdát és élesszemű ornithologust, kinek pusztabojári (Pest m.) nagy birtokán van egy terjedeln es varjú telep, hogy az év körforgásában s a mezőgazda- ság egyes nevezetesebb időszakaival egybevetve figyelje meg a vetési varjak mezőgazdasági jelentőségét. Hauer gondos és kü- lönösen a varjúknak az állattenyésztésben való szerepét is felölelő vizsgálatai szintén az , Aguila" XI. kötetében jelentek meg. 3. Végül kiküldötte Csörgey Titusz-t, a M. 0. K. ad- junktusát a varjak klasszikus földjére, Torontál megyébe, hogy a tavaszi és őszi vetés, továbbá a tengeri érés időszakában közvetet- lenül a helyszínén tanulmányozza a kérdést. Döntő fontosságú megfigyelései és sok gyomortartalom vizsgálatának az eredményei ugyancsak az , Aguila" XI. kötetébén jelentek meg. Ezek alapján a vetési varjú gazdasági jelentősége az év kör- forgásában a következőképen alakul. Télen kényszertáplálékra szorul, talán egyformán hasznos és káros. Megrongálja a szalma- és polyva kazlakat, megdézsmálja a kukoricza górékat, de pusztít sok gyommagot is, egyenletesen szét- teregeti a mezőre kihordott trágyát és kiszedi a bennük telelő ro- varokat, nevezetesen a káros lótetűt; tehát épen azokat pusz- títja, melyek tavasszal egész generáczió vetésrontót hoznának a világra. Tavasszal túlnyomóan hasznos és oly munkát végez, a mely mellett összes kártételei eltörpűlnek. Tömegesen pusztítja a legve- szedelmesebb vetés és legelő ellenségeket: Zabrus gibbust és ennek álczáit, a különböző cserebogarakat és ezek pajorjait, a drótférge- ket, Agrotis hernyókat, a Cleonus punctiventris-t, a legveszedel- mesebb czukorrépáa irtót és ennek álrzáit, a földi czinczéreket és sok más többé-kevésbbé káros rovart. Olyik gyomorban 50 Agrotis hernyó vagy drótféreg, 27 cserebogár, vagy 71 földiczinczér is van sok egyéb rovar mellett. A vetési varjú mezőgazdasági jelentősége, 185 Mérhetetlenül sok rovart pusztítanak. ilyenkor a varjak örökké éhes. fiaikkal együtt ; az öregek naponként legalább négyszer laknak jól, fiaikat pedig napjában legalább tízszer etetik pukkadásig: Egye- nesen a gazdaságilag legkárosabb rovarok túlszaporodásának vetnek gátat és ezen munkájuk nélkül nehány év mulva tönkre "volna téve az Alföld égész mezőgazdasága, mert az Alföldön nincs más olyan madárfaj, a mely a varjú munkájának "még csak az-ezred- részét is el tudná végezni. Még ekkora pusztítás mellett is sok a rovarkár, , a minek valószínű oka hogy Magyarországon még mindíg százezerszámra pusztítják a varjút, különösen - a költés 100 szakában. Mind e fóvatokt mellett azonban gabona-féle is mindig áküli a gyomorban, hol több, hol kevesebb, — a rovarvilág ébredése és rajzása arányában. Ennek egyik része állati ürülékből kerül — el- árulja mindig a szaga — másik része "elhullatott, vagy "félszínen maradt, tehát úgyis veszendőbe menő vetőmag, legkisebb része pedig kellőleg be nem takart vetőmag, a melyet különösen tavasz legelején szokott kiszedegetni s a mivel tényleges. kárt is okoz. A tengeri palánták kihúzgálására nézve Csörgey közve- tetlen megfigyelései azt bizonyítják, hogy csak a sárguló, a drót- féregtő megtámadott palántákat vágja ki, hogy a drótféreghez hozzájusson. A terjedelmes vetésnek csak azt a darabját járta; a melyen drótféreg pusztított; s a drótférges vetés úgy is elpusztul. Hauer őriztette a drótférges tengeritáblát, de termés azért mégse volt, csak a drótféreg maradt meg. Ha sok a drótféreg, akkor ter- mészetesen sok palánta is vész ki s akkor másodszor is kell vetni, de ez a második vetés rendesen sikerül, holott a varjú akkor is ott van és ezt épen úgy kivághatná, mint az elsőt. A második vetés azért marad meg, mert a varjú már megtisztította a földet a drótféregtől s ilyenformán már nem talál ott táplálék"t s másfelé megy. Nyáron főleg az:állattenyésztés szempontjából hasznosak a var- jak, közvetve a legelő ellenségek pusztításával, tömérdek szöcskét és sáskát fogyasztanak, közvetetienül pedig a gazdasági állatok élősdijei- nek írtásával. Hauer sokszor látta őket a mint a lovak kicsúcso- sodott végbeléből kiszedték a rozsférgeket s a birkákról " lcszede- gették a kullancsokat. Folytonosan turkálnak az állatok ürülékében s kiszedik abból az éiősködőket, a birkák szőrférgeit,: a. sertések nagy gilisztáit s ezek petéit, a juhászkutya ürülékéből pedig a ker. geséget . előidéző galandférget szedik ki nagy előszeretettel. Gátat vetnek tehát ezen élősdiek csapást jelentő túlszaporoda- sának s ezzel döntő tényezőivé válnak az állattenyésztésnek. 186 Dr. Vángel Jenő. Ősszel ismét a vetéseket járják és folytatják a nyáron át fel- szaporodott vetés ellenségek pusztítását. E mellett kitünő egérírtók, úgy hogy olyik gyomorban 5 egér is volt. A vetésekben csak akkor tesznek kárt, ha a vetést nagyon későre halasztják, mivel ilyenkor a rovarvilág legnagyobb része már el újt. Az érő tengeriben tényleg szokott a varjú károkat okozni, de ez Csörgey megfigyelései szerint jelentéktelen a hörcsög kárté- telei mellett, a melyeket mindazonáltal a varjú rovására szokták írni. Végeredményében tehát a vetési varjú mint nélkülözhetetlen tényezője a mezőgazdaságnak és állattenyésztésnek, sokszorosan jóváteszi többé vagy kevésbbé jelentékeny kártételeit, a melyek a gazda részéről olyan befektetések, a melyek — hogy csak valami számot mondjunk — 1000 vagy 10000 százalékot kamatoznak, nem is említve azt, hogy e kártételek ellen többnyire könnyen és olcsón lehet védekezni. Ezek a vizsgálatok azonban nemcsak a gazdaság, hanem a tudomány szempontjából is igen fontosak, a mennyiben egy igen érdekes és terjedelmét illetőleg szinte páratlanul álló fejezetet mutatnak be a létért való küzdelemből. A kérdésnek ez az oldala még nincs kellőleg megérve, mcg kell várni a M. O. K. védelmi akcziójának a hatását, a melynek nyomán a vetési varjú nagy- arányú felszaporodása várható; vajjon mennyire apaszthatja meg a rovarkárokat, mennyire szállíthatja le egyes különösen fenyege- tett rovarok létszámát, esetleg milyen más táplálékra veti magát a felszaporodott varjú sereg. Adatok Magyarország rovar-faunájához. (Közlemény a budapesti Paedagogium biológiai laboratoriumából.) közzéteszi Dr. Vángel Jenő. VII. Podalirius guadiifasciatus Vill. I. Félegyháza; — albigena Lep. I. Félegyháza ; -- magnilabris Mor. I. Félegyháza ; — 7o- dagrus Lep. I. Tisza- Alpár, Félegyháza; — pubescens Lep, I. Fél- egyháza; — vulpinus Panz. I. Budapest, Félegyháza ; — crinipes Sm. I. Félegyháza, II. Visegrád; — reiusus L. I. Budapest, Rá- kospalota, Félegyháza, Tisza-Alpár; — acervorum L. I. Budapest, Félegyháza, ÍI Viscgrád: Kömlőd, — parteltnus Wabr. I. Félegy- háza ; — furcatus Panz. I. Félegyháza; — Adatok Magyarország rovar-faunájához. 187 Eucera hungarica Friese. I. Budapest, Félegyháza, II. Viseg- rad; — [tricincta Emnchs. I. Félegyháza. II, Kömlőd: — demtata Klug. I. Félegyháza; — gsraja Eversm. I. Felegyháza ; — pollinosa Lep. I. Tisza-Alpár, Félegyháza ; — ruficornis Fabr. I. Felegyháza ; — scabiosae Mocs. I. Budapest, Félegyháza, II. Kömlőd ; — malvae Rossi. I. Félegyháza ; — longicormis L. I. Budapest, Békásmegyer, Félegyháza, II. Visegrád; — difficilis Pérez. II. Visegrád, Köm- lőd ; — interrupta Baer. I. Félegyháza ; — ciypeata Erichs. I. Fél- egyháza ; — var. Pérezi Mocs. I. Budapest; — cinerea Lep. I. Félegyháza ; — chrysopyga Pér. I. Tisza-Alpár, Félegyháza; — hispana Lep. I. Félegyháza. Meliturga clavicornis Latr. I. Félegyháza, III. Putnok. AXylocota violacea Poda. I. Budapest, Félegyháza, Békás- megyer, [I Kömlőd, III. Putnok. Ceratina cyanea K. I. Félegyháza. Macropis labiata Panz. I. Félegyháza. Systiropha, curvicornis Scop. I. Budapest, Hélegyháza ; — blamidens Gir. II. Kömlőd. Melitta leporina Panz. I. Félegyháza. Dasyptoda plumipes Panz. et argentata Panz. I. Félegyháza Camptopceum Friesei Mocs. I. Félegyháza. Rhophites gunguespinosus Spin. 1. Félegyháza. Halictotdes dentiventris NyI. I. Békásmegyer. Nomia ruficorms Spin. et diversipes Latr. Colletes cumicularius L. I. Tisza-Alpár; — Davesianus K. 1. Félegyháza. Anthrena morio Brullé I. Budapest, Csongrád, Félegyháza; — carbonaria L. 1. Budapest, Csongrád; — nasuta Gir. I. Hél- egyháza; — thoracica Fabr. II. Kömlőd; — allicans Müll. 1. T:sza-Alpár; — var. Páveli Schmied. I Budapest, II. Visegrád ; — nigrodenea, K. I. Félegyháza; — taraxaci Gir. I. Budapest, Bé- kásmegyer, Félegyháza, [/. Kömlőd, III. Putnok; — vartans K. I. Budapest, Félegyháza; — marginata Fabr. III. Putnok ; — Hutto- fiana K. I. Félegyháza ; — nobilis Mor. I. Félegyháza ; — eurvun- gula Thoms. I. Budapest, Félegyháza, II. Kömlőd; — extriata K. I. Budapest; — flavipes Panz. I. Budapest. Csongrád, Félegy- háza, II. Kömlőd, Visegrád, !II. Putnok; — dorsata K. I. Fél- egyháza ; — comvexiuscula K. TI. Budapest, III. Putnok ; — hyppo- poha Schmied I. Félegyháza; — albopunctata Rossi. I. Félegy- háza; - hungarica Friese. II. Kömlőd; — Tscheki Mor. I. Bu- 188 ; Dr. Vángel Jenő. dapest:; s pectoralis Schmied. I. Budapest, II. Visegrád ; — prae- cox. Scop. I. Tisza-Alpár, — ventralis Imh. I. Békásmegyer, 3 Halictus calceatus Scop. I. Budapest, Félegyháza, Békásme- gyer, . II. Visegrád, Kömlőd, III. Putnok; — carinaeventris.Mor:. 1. Félegyháza; — cephalicus Mor. I. Budapest, Mesterszállás, III Putnok, Csorbai-tó; — interruptus Pánz. I. Félegyháza, III. Put- nok ; — leucozonius Schrk. I. Félegyháza ; — maculatus Sm. I. els egyháza ; — morbillosus Kr. I. Félegy háza, . Kömléd ; — muco- reus vers. I. Félegyháza ; — mpatellatus Mor. I, Budapest, Félegy- háza, II. Kömlőd, III. Putnok ; — guadricinctius Fabr. I. Félegy- háza, II.. Kömlőd ; — scabiosae Rossi. I. Félegyháza ; — sexcinctüs Fabr. I. Budapest, Félegyháza ; — fetrazonius Klug. I. Budapest, Félegyháza, II. Viségrád; — tumulorum L. I. Félegyháza; — virescens Lep. I. Félegyháza, II. Kömlőd ; — vulpinus NyI. I Fél- egyháza, Mesterszállás ; — piilchellus Schk. I. Félegyháza ; — varie- gatus Oliv. 1. Félegyháza. i Eriades tritincorum L. I. Félegyháza; — jlorisomnis L. I Félegyháza. ú Osmia rufa L. I. Budapest, Félegyháza, II. Visegrád; — cornuta Latr. I. Budapest, Békásmegyer, Félegyháza, Csongrád, II, Kömlőd, JII. Putnok, V. Maroskecze, VI. Dubova; — coerules- cens L. et melanogastra Spin I. Félegyháza ; — fulviventris. Panz. I. Budapest, Félegyháza. II. Kömlőd; — Solskyi Mor. I, Félegy- háza ; — adunca Panz 1 Budapest, Félegyháza, IIH.. Putnok ; — aurulenta: Panz I.- Félegyháza, II. Visegrád. Lalhurgus chruysurus Fonsc, I. Félegyháza. Megáchile lagopoda L. I. Félegyháza; — maritima K. I. Félegyháza, III. Putnok ; WAaimehbiella K. I. Budapest, Félegy- háza, II. Kömlőd, III. Putnok: — ericetorum Lep. I. Félegyháza, VI. Apatin; — centunculasis 1. I. Félegyháza, III. Putnok ; . — argentata Fabr, I. Félegyháza; — apicalis Spin. I. Budapest, Félegyháza. . Ánthidium manicatum LE. I. Félegyháza, III. Putnok; — cingulatum: Latr. I. Félegyháza ; — florentinum Wabr. I. Budapest, Csongrád, Félegyháza ; — fenellum Mocs. .I. ; Félegyháza ; : -—— . sÉri- gatum Panz. I. Budapest. ; Prosopis genalis Thoms. et sinnata Schk. I. Félegyháza. Sphecodes fuscipennis Germ. et piliformis "Thoms. I. Fél- egyháza ; — puncticeps Thoms. II. Majk ; — - rufescens Fourc. I. Félegyháza, . Psithyrus rupestris Fabr. I. Budapest, Rákospalota, Félegyháza, Ferdinánd bolgár fejedelem lepkevadászaton. 189 Csongrád, Békásmegyer, II. Visegrád, Kömlőd, Majk, III. Putnok, V. Riusor; — barbutellus K. I. Budapest, Tisza-Alpár, V. Riusor, VI. Apatin; — "maxillosus Klug. V. Riusor; -— vestahs Fourcr. I. Budapest, Tisza-Alpár, II. Kömlőd, V. Riusor. Melecta armata Panz. I Budapest, Békásmegyer, Félegy- háza; — luctuosa Scop II. Kömlőd. Crocisa ramosa Lep. et truncata Pérez. I. Félegyháza. Nomada fucata Panz. I. Félegyháza; — verna Schmied. I. Budapest; — Schmiedeknechti 9chmied, — rhenana Mor. distin- guenda Mor. et. armata H. 5. I. Félegyháza ; — jfemoralis Mor. ]. Budapest. . Biastes brevicornis Panz. II. Kömlőd. Coeliorys afra Lep.1. Félegyháza ; — acuminata NyI. I. Buda- pest, Félegyháza; — rufescens Lep. I. Félegyháza, II. Kömléd. Stelis aterrima Panz. I. Budapest, Félegyháza, II. Kömlőd, MIRERÜtMÖK. Ferdinánd bolgár fejedelem lepkevadászaton. Irta Uhryk Tivadar. F. é. június havában barátomtól Kovács Ödön-től, nagy- rőczei tanulótól levélet kaptam, melyben Ferdinánd bolgár fejede- lemmel való találkozását írja le. Ferdinánd fejedelemről mint lepkészről sokat hallottunk -és és olvastunk is már, mindizonáltal érdekes őt lepkevadászaton lát- nunk. Tudjuk, hogy a fejedelem minden évben nagy előszeretettel keresi fel magyarországi birtokát, a hol fesztelenül szentelheti ma- gát a vadászatnak és lepkészetnek. A birtokához tartozó gyönyörű "fekvésű Murányvár gyakran képezi a fejedelem kirándulásainak czélpontját s a fentemlített találkozás is ott történt. Erről azonban hadd szóljon a level. N.-Rőcze, 1905. június 25-én. Kedves" Barátom! Nevezetes napra virradtam ma. Hogy szá- modra még egypár :4pollo-t is hozzak, ma délután neki indultam Murány várának. Fölértem a romok alatti erdőőri lakhoz, a honnan az egész völgyet végig lehet látni, melynek gyepes lejtője van. Az őrházhoz pislantok, hát látom az egész erdőőri familiát künnállani s a családfőt egy rosz gukkerhez csimpeszkedni. 190 Uhryk Tivadar. Jó napot klvántam nekik, mire az asszony, ki magyarul is tudott, kérdé, hogy nem tudom-e, hogy a bolgár fejedelem itt van ? — Már honnan tudnám, hogy erre van, mondám. — Pedig itt van, ott fog lepkét a völgyben és ilyenkor nem szabad feljönni. — No, ha ott lenn van, akkor ide ugyan bajjal jön fol, feleltem, s nem oly nagy baj, ha fölmegyek. — Hát csak menjen föl, de ne tessék sokáig maradni, Föl is mentem a várba, de Apoljo-nak még híre sem volt s mérgemben eltölték ott iepkészve vagy másfél órát. Lefelé jövet látom, hogy jön ám a bolgár fejedelem, utána két szolga, az egyik egy fehér lepkehálóvai a kezében. Eleinte nem akartam hinni sze- meimnek, hogy a csudába kerültek ezek ide föl. Hamarjában nem tudtam, elszeleljek-e innen, vagy eleibe menjek. Gondoltam már csak felcsavarom a hálómat és lejebb megyek, valami jobb helyen megállok s tűzök, a míg csak el nem zavarnak. Úgy 18 "ÜGÜLGTUEG megálltam tőlük vagy 60 lépésnyire. A fejedelem mind közelebb jött, én pedig csak úgy sandít- gattam feléjük a kalapom karimája alól, nem tudtam, hogy tudo- mást végyek-e már róluk, vagy nem. Midőn már csak 40 lépés- nyire voltak, gondoltam észreveszem már s megeresztém a fedő- met amúgy becsületesen, mire Ferdinánd fejével biczczentett. Már csak 20 lépésnyire lehettek, mikor rám ordít tótul egyik kisérője, hogy ,skagyeszi!?" (hová való ?) Érteni értettem, de mondok ez igen dühösen ordítoz itt, jó lesz semmiféle nyelven se érteni. Hallgattam hát, de megint rám ordított, mire odakiáltottam, hogy hiába ordít, mert nem értek tótul. Erre magyarul kérdett, hogy honnan jövök s mit csinálok itt? — Csak körülnézni jöttem ide, feleltem. Azt mondja erre a fejedelemnek, hogy valami diák volnék s aztán nagy hetykén oda szól nekem, hogy tessék le- menni. Erre már a fejedelem is megszólalt. ,Ne menj, gyere ide" s nagyot intett maga felé a karjával. Eleibe ballagtam, kalapomat a hónom alá csapva. ,No, mit fogtál?" s bele néz a gyűjtődobo- zomba. , Ah, egy Lucilla! igen érdekes, hol fogtad ?" Láttam, hogy talán jobban beszél németül, hát úgy kezdtem csörögni, a mi őt nagyon meglepte. Később a Lucilla föléledt és csapkodni kezdett szárnyaival. , Ah még nem halt meg?" kérdé Ferdinánd. Nem — mondám — s megnyomtam a csíptetővel. A fejedelmet minden lepkém érdekelte, még a Sibylla is. Ő maga két L. Populit fogott, mindkettő szép példány volt, egész el 2 volt velök telve, ő csak ezekért jött ide, mint mondta, mert L, Különfélék. 191 Populi csak ebben a völgyben akad. Nem is akarta elhinni, mikor mondtam, hogy a rőczei patak partján jó csomót foghat össze. Az Appollo-król is beszéltünk s nagyon" csodálkozott, hogy én nappal fogom azokat, mert ő csak éjjel lámpással szedi a Car: duus nutansról. Í . ot Nehány N. Plantaginis is volt a dobozomban, s ezek közül egy kifogástalan példányt kegyesen elfogadott tőlem. Minutia tűi- met is megnézte s megjegyzé, hogy effélékkel ő még nem fog- lalkozott. Végül kezet nyújtott és elváltunk. Lepke az idén keve- sebb van mint tavaly stb. A viszontlátásig ölel i Ödön. Különfélék. Bogárcsapda. Normand K. franczia bogarász sokszor haceznált csalétket a bogarak fogására s azt tapasztalta, hogy kivált a Histeridák nem szállnak közvetetlenül a csalétekre, hanem némi távolságban attól a földre ereszkednek s úgy mászva igyekeznek a kitett csalétekhez, vagy elszállnak, mielőtt meg lehetne őket fogni. Ehhez képest oly csapdát eszelt ki, mely a bogarak tova- szállását lehetetlenné teszi. Erre a czélra nagyobb bádogedénybe tölcsért helyezett, mely az edényt szorosan elzárta és melynek alul elég bő nyilása volt arra, hogy a belehulló bogarak be ne tömjék. Az edényt tölcsérestül a földbe ásta és befödte ritka ros- tával, melynek közepére helyezte a kitett hullát. Az ennek bűze által odacsábított bogarak, a mint azt megközelíteni igyekeztek, a rostán át a tölcsérbe s abból az alatta levő edénybe estek, a melyből nem volt menekvésük. Egy éj folyamán száznál több rovar került így a csapdába; legtöbb volt a /isterida, de akadt sok Dermestida, Staphylinida, Scarabaeida, Tenebrionida és Carabida is. A csalétket macskák, tyúkok és eső ellen védendő, Normand ritka sodronyrácscsal vette körül és némi kis födéllel látta el , Antidustol" a neve olv chemiai praeparatumnak, mely söp- résnél alkalmazva a porképződést lehetetlenné teszi, a mellet teljesen megtisztítja a padlót (felmosás nélkül, a mely fölösleges), tiszta, pormentes és ozonos levegőt állít elő, antiseptikus hatású, a bak- teriumokat és káros rovarokat pedig elpusztítja. Kivált múzeumi 192 Kiilönfélék helyiségekre nézve igen alkalmas. Gyártja Kriens H..chemiai. gyára Oberlahnstein a. Rh., ára 20 kgr. 5, 50 kg. 10 márka. A mimicry hívei azt állítják, hogy a Saturnia Pyri-nek azért van minden szárnyán oly feltűnő nagy szemfoltja, mert ezekkel a szemekkel képes támadó ellenségeit, kivált a madarakat megfélem- líteni, elriasztani. Dr. Trost gráczi orvos az ellenkezőt tapasztalta. Egy parasztház u lvarában észrevette, hogy nehány tyúk csőrével teljes erővel vágott a földön fekvő tárgy felé. Ez a tárgy jól ki- fejlett nagy Pyri-hím volt, mely ugyancsak igyekezett szemfoltjait ér- vényre juttatni, de a tyúkok azoktól egyáltalában nem ijedtek meg, sőt a lepkét irgalom nélkül össze-vissza szabdalták. Ez az eset — úgymond a megfigyelő — mégis csak némi kételyt támaszt a ri- asztó rajzolat gyakorlati értéke iránt. Troides paradisea. Ennek a gyönyörű lepkének rendkívül csökkent az értéke. A nem rég felfedezett lepke első példányaiért darabonkint 600 márkát fizettek, ma egy zittaui kereskedő párját 25 márkáért kínálja, Sic transit gloria mundi ! A dongókról étekezik Hoffer E. Egyik rovarnemben sem oly feltűnő a test színének variálása, mint a dongóknál.. Csaknem minden faj található világos és sötét színű ruházatban. De nem csak az egész test színe változó, hanem egyes testrészek -is kü- lönböző színűek lehetnek ugyanazon faj példányain. Vannak oly fajok, melyek fara vörös vagy fehér, sőt fekete -is. Rendkívül .vál- tozó pl. Bombus lapidarius, melynek nősténye nálunk bársonyfe- kete, vörös farral, míg az ázsiai B. eriophorus-é vörös farú .s a mellett csaknem egészen hófehér szőrökkel borított; az. átmeneti- alakok (B. caucasicus, Stebeli, incertus) a mellett bizonyítanak, hogy mindezen színbeli varietások egyetlenegy fajhoz vonandók. Az okokat és törvényeket, melyek által eme változások létrejönnek, nem ismerjük pontosan, általában azonban alighanem jogosan fel- tehető, hogy azok oka a különböző éghajlati viszonyokban kere- sendők, minők a melegség és hidegség, a világosság és sötétség, a szárazság és nedvesség. Szerzőnek sikerült kisérleti úton a" kö- zönséges Bombus agrorum-ot erős napfény, világosság -és nedves- ség ráhatása által a sárga var. flgralis-szá. változtatnia .és viszont ezt a napfény és: világosság megvonásával a közönséges alakra, sőt a var. minorum- és var. tricuspis-3zá. Más dongófajról, a Bombus cogmatus-ról megjegyzi szerző, hogy csak madár- és mókusfészkek- ben tanyázik, és hogy röptében a legerősebb szél sem gátolja. Ne- vezetes, hogyan akad ez a dongó a széltől a fáról levert fész- kére: hosszas keresgélés után ugyanis a fészek helyéről leereszke- Különfélék. 198 dik a fatörzs mentén a földre s ott megtalálja feszkét. Végül meg- jegyzi, hogy szőrözött rovarok teljes gyűjteményében szükséges, teljesen ép példányok mellet kevéssé és erősen kopott példányokat is tartani, az összehasonlítás kedvéért. A lepkék nemzőszerveiről értekezett Jordan K. a londoni ento- mologiai társulatban. A systematikusok régtől fogva e mai napig azt állították, hogy minden fajnak nemzőszervei változatlanok és mindig egyformák, úgy hogy alakok, melyek ebben a tekintetben eltérnek, külön fajoknak tekintendők. Szerző azonban tíz évi kuta- tás folyamán azt tapasztalta, hogy a penis alakjában igenis for- dulnak elő eltérések és hogy ez a variatibilitás független más szerve- kétől, pl. a szárnyakétól. Külsőleg egészen eltérő egyedek rendes nemzőszervekkel bírnak és viszont e tekintetben eltérők rendes habitusúak. Szerző azt is tapasztalta, hogy a nemzőszervek geographiai variabilitása a szárnyakéval együtt jár. A variabilítás lehet tehát geographiai és nem geographiai, vagyis lehet individua- lis vagy fajta jelleg. A horodimorph fajoknál pl. a Papilio Xuthus nemzőszervei csekély mértékben bár, de többnyire határozottan el: térnek a nyári ivadékétől. Ez bizonyára legjobb bizonyítéka annak, hogy a nemzőszervek nem tekintendők biztos faji jellemnek. A jelenségnek magyarázatát nem adhatjuk, Ezen megfigyelés folytán mindenesetre megszűnik a jogosultsága nenány oly fajnak, melyek csupán a penis különbözősége folytán állítottak fel. A bogarakra nézve már régen kimutatta Born, hogy a penis alakja nem meg- bízható faji jellem. Rovarfogás automobilon. Erre a czélra Normand K. franczia rovarász az automobil elülső védőablakát kerettel helyesítette, mely- hez lepkehálót erősített. Kivált alkonyatkór való menetek alkalmá- val a háló csakhamar megtelik mindenféle rovarral, s egy óra le- folyása alatt többet lehet fogni, mint a mennyit egy nap alatt ki lehet praeparálni. Az összes bogárcsaládok képviselve vannak, kü- lönösen a Staphylinidák, Clavicorniák és Aphodidák. A keresztespók mint időjós az év kellemesebb szakában felér egy légsúlymérővel. Ha a ház valamely zugában a keresztespók hálóját észrevesszük, gondoskodjunk, hogy ne zavarják. A keresztes pók nagyon kedveli a napsugarat és szép időt. Ivenkor mindig kerek hálójának középpontján tartozkodik, lesvén zsákmányát, mely legyekből s egyéb apróbb rovarokból áll. Minél szűkebbek a kifeszített háló szemei, mennél nagyobb fáradságot és gondot for" dított tehát a pók annak elkészítésére, annál tartósabb szép időre 191 Irodálom számithatunk. Hogyha hálójának zsákszerű zugába — végső me- nedékhelyére — visszavonul, biztosra vehetjük, hogy a következő napon eső és szél várható. Ha rövidebb időre visszatér a háló kö- zepére s amúgy felületesen javítgatja a hálót, melyet eső és szél me srongált, azután pedig ismét visszavonul, akkor változó marad az időjárás. Ha újra tartós jó időre van kilátás, akkor a pók fá- Tadhatatlan szorgalommal kezdi alaposau kijavítani hálójának héza- gait s e czélra olykor annak egész részleteit szétszedi, a melyeken már a javítás nem segített volna. Hogyha a pók ily nagy munkát fordít hálójának jókarba helyezésére, akkor kétségtelen, hogy a kö- vetkező napon szép idő lessz, Irodalom. Reitter, Edm, Sechzehn neue Coleopteren aus der palaearktisohen Fauna. Wiener Bntom,; Zene 2xexive 1905, p. 241—251.) Palaearktikus új fajok és fajváltozatoknak a leírása, melyek között hazánk faunaterületéről valók is vannak. Mindenekelőtt egy Sátoristyén Baranya-megyében gyüjtött Mycetophagida részére szerző új nemet és fajt állít fel, ezt Satorvstia Meschniggi-nek ne. vezi. Itt meg kell említeni, hogy szerző Sátoristye helyett Sátorys- tie-t ír, ennélfogva helytelen az új nem neve is, azt Sátoristyea- nak kell nevezni!). Az Onthophagus ovatus új fajváltozata (var. grossepunctatus) Kagusa-ból való, egy boszniai orrmányos bogár (Polydrusus impar var. vuramicensis) pedig a Prasor meiletti Vranira planina-ról származik. Egy másik új ormányos bogár Horvátor- szágból való, ez a Foucartia Burghauseri. Csiki Ernő. x Formánek, R.. Eine neue Art der Rüssler-Gattung Ptochus aus Dalmatien (Wiener Entom. "Zene XXIV, 1905, p. 261—262). Ptochus minimus nevű új faj részletes leírása. Ezt Spalato környékén Dr. Karaman Ede fedezte fel. Csiki Ernő. x 1) Nomen generis recte Sátoristyea scribendum, nomen enim loci inventio- nis Sátoristy e (non Satorystie) est, Irodalom. 195 Petri, Dr. Karl, Bestimmungs- Tabelle der mir bekannt gewordenen; Arten -der Gattung Lixus F ab. aus: B úropa und den ranetreazbnadten Gebieten, (Wiener Entomolog. Zeitg. XXIII. 1904, p. 183—198 ; XXIV, 1905, 33—48, 101—116.) és külön Bestimmungs-Tabellen der europáischen Colcopteren. Heft 55, Curculionidae 11. Theil : Genus Lixus F. 1— 62. 1. Paskau 1904—5.) Hazánkfia Petri Károly segesvári ág. ev. polgári iskolai igazgató, az ormányos bogarak szorgalmas tanulmányozója, e csa. lád egyik fajokban gazdag nemét tette újabban vizsgálatainak tár- gyává. Ezen vizsgálódások eredménye a bécsi folyóiratban és most külön füzet alakjában is megjelent meghatározó kulcs, mely a pa- lacarktikus Lirus-tajokat tárgyalja. Petri 168 fajt és fajváltozatot, ismertet dolgozatában és csak 13 faj maradt előtte ismeretlen. A Lixus-nemet négy alnemre osztja : Phillixus Petri, Hypolixus Schhb. Lixus s. str. és [/leomus Schh., melyek közül az első új. Az új fajok és fajváltozatok közül minket közelebről csak három érdekel, m rt ezek taunánkból valók, u. m. L.iridis var. caucasicus, mely a Kaukázus, Ural, Dél-Oroszország és az Alexander-hegységen kívül hazánkban is előfordul, £. algirus var. hungarus Budapest- r 1 való és L. bardanae var. scutulatus magyarországi. Faunánkra új még a L. lateralis Panz., mely Horvátországban és L. ascaniit var. circumdatus Schh., mely Magyarországon és Boszniában for- dul elő. Csiki Ernő. x Horváth, Géza dr. Conspectus specierum generis Gra- phosoma: Annales Mus. Nat. Hungarie. Vol. I. 1903. p. 345—354. — Synopsis generis Doratura: lbid. p. 451—459. — Monographia Colobathristinarum: Ibid:" Vol IT.19045p. 117 172," Species palaearcs ticae seneris Caliscelis: lbid. 376— 3605. Tisztán rendszertani munkálatok, a melyek azonban a fel- ölelt csoportokat kimerítően tárgyalják, igen becsesek és hálásan üdvözlendők. Igy nyilatkozik róluk Speiser P. a ,Zeitschiift für wissenschaftl. Insektenbiologie" czímű folyóiratban. A Grapho- soma-nem palaearctikus, 6 faia és 6 fajváltozata közül szerző kettőt, illetve egyet ír le ez alkalommal; legismertebb képviselőjéről, a piros-feketén csíkozott G. lneatum-ról kimutatja, hogy az összes európai példányok a var. italicum-hoz tartoznak, a törzsfaj Eszak- Afrikában fordul elő, állítólag Korzikában is találzató. Ugyszintén tsztán palaearctikus a Doratura-nem biztos 8 faja, (a kilenczedik Perzsiából, valószínűleg nem tartozik ide), melyek Szibériától Fran- 196 Irodalom, cziaország- és Tunisig, sőt talán Angolországig is el vannak ter- jedve. Apró Cicadák ezek, melyek többnyire száraz, részben (2 faj) nedves réteken is tenyésznek ; szerző 8 új fajt ír le. A Fulgori- dákhoz tartozó Caliscelis-nem 7 faja közül (3 új) csak egy (ceyloni) nem palaearctikus; egyébként Dél-Oroszországtól és Kis-Ázsiától Tunis-, Marokko-, és Spanyclországig fordulnak elő. A Lygaeidák- hoz tartozó Colobathrista-család eddigelé 3 nemre oszlott, melyek 18 faja Brazilia-, Peru- és Boliviában, másrészt Birmától Uj-Gui- neáig van elterjedve; szerző a fajok számát 52-re emeli (4 fajel- téréssel), melyek egyike a Fidszi-szigeteken fordul elő. Ezek a fajok 12 nemre oszlanak (9 új); a 3 régibb és 4 új nem Amerikára szorítkozik, míg az indo-ausztráliai fajok kivétel nélkül újonnan tel- állított nemekhez tartoznak, Koca; IG). Popisstvrdokrilaca (kornjas ap vinkávaose okoline. (Enuümeratio coleopterorum circa Vinkovce (Slav.) inventorum.) Prilog fauni Hrvatske i Slavonije. (Glasnik Hrv. Naravosl. Drustva.: Zagreb, XVII., 1905. p. 1—96.) Szerző, ki ls éven át kutatta Vinkovce környékének bogár- faunáját, most hogy áthelyezés folytán az érdekes vidékről elkerült, öszeállította az ott gyüjtött bogarak jegyzékét. A nagy szorgalom- mal összeállított jegyzékben mintegy 1400 faj és fajváltozat van felsorolva, az egyes fajoknál pedig megtaláljuk a termőhelyek fel- sorolását és egyéb jegyzeteket is. Sok érdekes adat között a jegy- zékben nehány faunánkra új alakot is találunk, ezek a következők : Platyderus dalmatinus Mill., Acupalpus dorsalis var. salinus Baudi, Mmogluta migriventris Thoms., Anthaaxia fulgurams var. azurescens Lap., Alophus elegans Stierl. és mictitans Boh., Echmocnemus con- fusus Faust, Tychius Kiesenwetteri Tourn., Miarus meridionalis 3ris., Nanophyes migritus Gredl., Phloeosimus bicolor Brull., Luperus rufipes Scop., Aphthona hilaris Steph., Micraspis sedecimpunciata L. Egy faj, nevezetesen az Athous longicornis Cand. (Velikaról) valószínűleg téves meghatározás folytán került a jegyzékbe. Velika- ról egy új fajt ís említ szerző, a Leptusa Kocac Bernh.-t, melynek leírása ezideig azonban még nem jelent meg. A szép összeállítást csak felette sok sajtóhiba zavarja meg; a sok közül álljon itt egy- nehány: Agrillus, ruffo-villosum, hiopidulus, rgalis Ciidae, Tenebris, Otiorrhinchus, Elydroton, cardin, Erirrchinus, Phytobzis, Brodyba- tus, Anthribüdae, cyamiornis, pinei (— junci) stb,, legsikerültebb pedig az, hogy Elleschus Pelyett Trechus áll. A katalogust a ne- mek tárgymutatója zárja be. Csiki Ernő. Irodalom 97 Kosanin, Nedeljko: Index Coleopterorum Museo hist 0- rico-naturali serbico. Belgrad, 1904, p. 1—26. A szerb országos múzeum, melyet Péter király megkoronáz- tatása alkalmával alapítottak és nyitottak meg, siet gyűjteményeinek jegyzékét közzétenni. A madarak után most a KoSanin összeál- lította bogárjegyzék látott napvilágot, melyben 871 fajnak termő- helyeivel együtt való felsorolását találjuk. A Szerbia faunájának megismerésére. fontos kis dolgozat előszavában szerző rövid átpil- antást nyújt a Szerbia bogárfaunájára vonatkozó iroditlo nról, melyet Frivaldszky Imre 1835-ben megjelent közleménye nyit meg. Kivüle még Pancic, Schaum, Kraatz, Bobié, Apfelbeck és Csiki publikáltak Szerbia bogárfaunájára vonatkozó adatokat. Csiki Ernő, Reitter, Edmund, Bestimmungs- Tabelle der palaearc- tisehen mit Athous verwandten- Elateriden (Subtribus Athouina), mit einer Uebersicht der VEGW anem toleoptetren- B amilten:Sternorxia ved ny te Ü6 nni B estin unos senhlüsselr det Gattungen der Elateridae. (Verh. naturf. Ver. Brünn, Bd. XLIII, 1905, p. 1—122.) Szerző a Sternoxria csoportba tartozó családok (Buprestidae, Throscidae, Eucnemidae, Ceroghytidae, Elateridae, Phylloceridae, Cebrionidae) meghatározó kulcsával vezeti be legújabb meghatározó könyvecskéjét, mely a pattogó bogarak egyik kissé elhanyagolt csoportját (Athouina) tárgyalja. Az Elateridák családja 6 alcsaládra oszlik (Agrypnim, H:-mirrhipint, Ludtini, Cardiophorini, Elaterim, Denticollim), ezeknek és az összes nemek meghatározó . kulcsa szintén bennfoglaltatik e füzetben. Az Athouinák az Elaterinik egyik csoportját képezik, melybe a következő nemek tartoznak Limonis- cus Reitt., Limonius Eschsch., Pheletes Kiesw., Athowmnus Reitt., Leptoschema Horn., Melanathous Reitt., Harminius Fairm,, Athous Eschsch. és Athouszus Reitt. Faunaterületünkről is több új alakot írt le és említett először a szerző, ezek a következők: Harminius undulatus De Geer var. limbaticolhis Motsch. (Erdélyi havasok, Ka- pela), Athous densatus Reitt. n. sp. (Dalmáczia, Herczegovina), A. vittatus F. var, tenmutevitttatus Reitt. n. var. (Kárpátok, Bosznia), A. Milleri Reitt. n. sp. (Erdély), A. angutifrons Reitt. n. sp. (Kárpá- tok). A. carpathicus Reitt. n, sp. (Radnai havasok), A. circum- secriptus Cand, v. subrubricus Reitt. n. var. (Bosznia: Nevesinje, Ilidze). A. Leonhardi Reitt n. sp. (Herczegovina), A. jejunus Kiesw. (Croatia), A. singularis Reitt. n. sp. (Dalmáczia; Ragusa), A. cavi- 198 Irodalom. formis Reitt. n. sp. (Dalmáczia, Herczegovina, Bosznia), A. Menseli Reitt. n. sp. (Bosznia), A. serbicus Reitt. n. sp. (Bosznia), A. Go- banzi Reitt. n. sp. (Dalmáczia: Meleda szigete), 4. picipennis Rcitt. n. sp. (Erdély, Bánság), A. carpathophilus Reitt. n. sp. (Kerczi hegység Fogaras megyében), A. plagipennis Reitt. n. sp. (Orsova). A faunakatalogusban felsorolt fajok közül a Limonius lythrodes Germ. és L. aeneoniger De Geer a Pheletes Kiesw. nembe tartozik, továbbá az Athousok közül A, impressifrons Hampe a Leptosche- ma Horn és A. undulatus De Geer a Harminius Fairm, nembe. Megváltoztaniók azonkívül a következő nevek: A. rhombeus O1l helyett a régibb villosus Fourcr., A. niger auct. non L. — hirtuús Hbst. A var. alpinus Redtb. — niger L., mely egyúttal a törzsfaj és ehhez teendő mint fajváltozat scrutator Hbst. A. circumducius Mén. nálunk nem fordul elő, a mit annak tartottak, az mind cir- cmiascriptus Cand., Alhous transsylvamicus Friv. — Ludius monti- vagus Rosh., tehát törlendő. Csiki Ernő. Reitter, Edm., Neun neue Coleopteren aus der palae- arktische Fauna (Wiener Entom. Zeitg. XXIV, 1905, p. 201—206.) Kilencz új bogárfaj leírása (kettő egyszersmind -két új nem képviselője). Ezek közül az egyik Homaloplia Fritschi, Bosz- niából (Ljubinje) való és a AH. marginata közeli rokona vagy talán fajtája is. Csiki Ernő. Reitter, Edm., Übersicht der Arten der Coleopteren- Gattung Pilemia Fairm. aus derrpalat are schen Baunai (Wiener Entom. Zeitgs XXIV. 190546 239—240,) Az eddig ismeretes és egy új sziriai Pilemia-faj (Wawerkana) meghatározására szolgáló táblázat, melyben a F. hirsutula Fröl. és tigrina Muls. fajok termőhelyeként Magyarország is említtetik. Csiki Ernő. ete all alkat áh asztala sss "ROVAR TANI LAPOK" XII. Band. 9. Heft. November 1905. S. 177. E. Csiki: MNene Beitrage zur Kaferfauna Uugarns. Verfasser bringt einen 7. Nachtrag zum Káferkatalog von KXuthy (Fauna Regni Hungariae. Kuthy, Coleoptera). Einige: der für díe Fauna neuen Arten verdankt Verfasser den Herren F. Wachs- mann und J. Hajóss. Den Artensind die Fundorte beigefügt. S. 180 L. v. Aigner-Abafi : Die Tagfalter Ungarns VII. Pieris Daplidice L. in 2—ő3, stellenweise in 4 Generationen in grossen Exemplaren (40—47 mmm.), die var. Bellidice O. nur 35—40 mm. Euchloe Beha Cr. und var. Ausonta Hb. nur in Kroatien und Dalmatien; E. Cardamines L. stellenweise auch in I[, schwá- cherer Generation mit Ubergángen zur ab. Zurritis O. und var. Alberti Hoffm., seltener ab. immaculata Pabst. S. 183. J. Schenk: Die landwirthschaftlicne Bedeutung der Saatkrahe. Uber die landwirthschaftliche Nützlichkeit oder Schád- lichkeit der Saatkraáhe (Corvus frugilegus) sind die Ansichten noch immer sehr getheilt. Um hierüber auf Grund authentischer Daten Gewissheit zu erhalten, traf 0. Herman, Vorstand der Ornitholo- gischen Centrale von Ungarn folgende Masnahmen : 1. Erliess er an alle staatliche landwirths haftliche Berichterstatter, Forstbehörden, landwirthschaftliche Vereine und ungarische. Ornithologen einen Fragebogen, ob die Saatkráhe nützlich oder schádlich sei: Die meis- ten Landwirth: erklárten den Vogel für schádlich, weil. er die Frühlings- und Herbstsaatkörner aufliest, die jungen Maispflanzen augsjátet und auch den reifenden Mais angreift. Dagegen aber er- hoben sich auch Stimmen, welche die überaus nützliche Wirksamkeit des Vogels betreffs Vertilgung der schádlichen Insekten betonten. Darafhin wurde 2. der tüchtige Landwirth und Ornitologe Hauer, Grossgrundbesitzer im Komitate Pest, auf dessen Besitzung sich eine sehr grose Kráhen-Kolonie befindet, ersucht, die landwirthschaftliche Bedeutung der Kráhe in den wichtigsten Zeiten des Jahres zu be- obachten. Diese Beobachtungen sind im XI.- Bd..-der , Aguila" er- schienen. 3... Wurde- T.. Csör ge y, : Adjunkt-der Orn. Centrale nach dem Komitate Torontál exmittirt, um dort die Frage bei der Frühlings- und Herbsítsaat, sowie bei der Maisreife zu studieren. Auch er hat in ,Aguila" XI. Bericht erstattet. Demnach lásst sich die Bedeutung der Saatkráhe folgendermassen fesistellen. Im Winter ist sie fast ebenso. schádlich, wie nützlich, greift die Stroh- und Spreuvorráthe, sowie die Maismagazine an, durchsucht aber auch den am Feld liegenden Dünger, um die darin überwin ern den In- sekten, namentlich die so schádliche Werre zu vertilgen. [m Früh- ling ist die Kráhe überwiegend nützlich und entfaltet eine Wirk- samkeit, gegen welche all der von ihr verursachte Schaden gleich Null.ist. In Maasen vertilgt er Zabrus gibbus, Clconus puncti- ventris, Maiskáfer und deren Lerven, Agrotis-Raupen und andere 20 Schaádlinge. In manchem Magen wurden 50 Agrotis-Raupen, 27 Mais- kafer und andere Insektenreste gefunden. Die Saatkráhen und ihre ewig hungrigen Jüngen vertilgen eine geradezu unermessliche Menge von Insekten, deren. Überhandnehmen sie Schranken setzen. Ohne sie wáre die Landwirthschaft in der ganzen grossen ungarischen Ebene in wenigen Jahren zu Grunde gerichtet. Ausser Insekten finden sich aber auch Gertreidekörner in den Mágen, die theils aus thie- rischen Excrementen berrühren, theils verstreute oder auf der Oberfláche verbliebene Saatkörner sind. Von den Maisflanzen wer- den nur die vergilbten, von Raupen angegriffenen ausg-ejátet, um die Raupen zu erlangen. [m Sommer ist die Saáatkráhe nützlich, weil sie nicht nur zahllose Heuschrecken u. dgl. vertilgt, sondern auch Parasiten der Hausthiere vertilgt, so die Zecken und Fádenwürmer der Schafe, die Würmer der Schweine, die Bandwürmer der Hunde u. s. w. Im Herbst vertilgt die Krátite wieder die Saatfeinde, be- sonders die Máuse (in manchem Magen fand man 5 Máuse); im reifenden Mais verursacht sie allerdings Schaden, der aber. unbe- deutend ist gegen jenen, welchen die Hamster anrichtet und den man gewöhnlich der Saatkráhe zuschreibt. Im Ganzen wird der von der Kráhe verursachfe Schaden hundertfach ersetzt durch den ihr zu dankenden Nutzen. Man muss den Schaden als eine Kapital- anlage betrachtet, die sich, um eine Ziffer zu sagen, mit 1000" oder 10000 9/o verzinst. s. 186. Dr. E. Vángel: Beitraáge zur Insektenfauna von Ungarn III. Hymenoptera III. Schluss. S. 159. T. Uhryk: Ferdinand Fürst von Bulgarien auf der Schmetterlingsjagd. Auf seinem Gut bei Murányvár (Ungarn) pflegt der Fürst dem Fange von Schmetterlingen obzuliegen. Der junge Lepidopterologe E. Kovács beschreibt eine Begegnung mit ihm. Der Fürst interessirte sich lebhaft für seine Ausbeute und erwáhnte, dass er P. Apollo nur Nachts mit Lampe fange. Kleinere Mittheilungen. 191. Das Ködern von Káfern nach K. Normand. 191" Antidustol zum Reinhalten von Fussböden. 192 Saturnia Pyri. Dr. Trost in Graz bemerkte, dass Hühner einen Falter zerhackten und führt dies Beispiel an, um dar- zuthun, dass die Warnzeichung wenig praktischen tt éj ? hat. S. 192. Über die Variabilítát der Bomtiden nach E. Ioffer. S. 193. Über die Genitalien der Lepidopteren nach K. Jordan. 5. 193. Die Kreuzspinne als Wetterprophet. Literatur. 5: 194—195:"P ublicatrome n won EsNeit tere Rakott máne ks RK. Petri ót. Horváth G"K 06 ay IN AR ÖS, AE ANSS — Dasselbe Werk. V. Abtheilung: Wagner, J. A., Die Sáugethiere in Abbildungen nach der Natur mit Beschreibung usw. Mit 51 colorirten Tafeln. I85H . . . . . . . Daraus einzeln die Monographie: Wagner, J. A. Naturgeschichte des Rindes. Mit 18 schwarzen Kupfertafeln. 1837 B. Vögel. Seháffer, J. Chr., Elementa ornithologica etc. Mit 70 colorirten Tafeln. Ed. sec. 1779 von Spix, J. B., Avium species novae, guas in itinere annis 1817—20 per Brasiliam etc. suscepto collegit et deser. J.B. de S. 2 Bünde. 1825. 1840. Mit 222 colorirten Tafeln C. Amphibien. Schoepf, J. D., Historia testudinum etc. 1792—1801. Mit 35 colorirten Tafeln . § —. Dasselbe Werk. Deutsche Ausgabe. 1792 Mit 35 colorirten Tafeln. von Spix, J. B., Serpentum Brasiliensium species novae etc. Mit 26 colorirten Tafeln. 1824 — Species novae lacertarum etc. Mit 30 colorirten Tafeln. 1840. . . . . . Species novae testudinum etc. Mit 17 colorirten Tafeln. 1824 . . . . . . . . — $pecies novae ranarum etc. 22 colorirte Tafeln (ohne Text) . . , . . . . . . D. Fische. von Spix, J. B., et Agassiz, Selecta genera et species pigotu guos in itinere per Brasiliam peracto coll. etc. Mit 96 colorirten Tafeln . ésaést ; § E. Insekten. — Gliedertiere. — Scechaltiere. Burmeister, H., Genera guaedam insectorum. Vol. 1. Rynchota. Mit 40 colorirten éateln s SZSEZT SZO ME ÜT eNT gi chtzérsehtenen Söt es etei ét ei les Esper, E. J. C., Die (europáischen) Schmetterlinge. 5 Theile in 7 Büánden nebst 4 Sup- plementens evit a tlácolonrten etatelns sÜSZISSÍSZA TESZEL S eze ő — Die auslándischen Schmetterlinge. Mit 66 colorirten Tafeln. 1830. . . . . . . Hünieh, L. A., Bestimmung der Esperschen Schmetterlinge etc. 1854. ési die Ab- nehmer der Esperschen Werke gratis). . . § ELÉG en Jördens, J. H., Entomologie und Helminthologie des menschlichen Körpers ete. 2 Bünde mit 22.Golorirten Kuüptern. s 18016 1802 07. E Szt Sk ÁZ ET TOKE LEGE] Panzer, G. W. Fr., Beitráge zur Geschichte der Insekten. Mit 7 colorirten Tafeln. 1802 Sehüáffer, J. Chr., lcones insectorum circa Ratisbonam indlgétoruN etc. .3 Büánde mit JSÓNCOTOMTtengé Bate ná ez S ÜL EE Kt 5 MESE je Ber — Hierzu: Panzer, G. W. Fr., Systematische Nomenklatur zu Scháffers le. ins. etc. A Theile. 1804. (Wird den Abnehmern des Scháfferschen Werkes an Stelle des dazu fehlenden Textes gratis geliefert.) . . . TE ÉNTS A ee alk 8 za e det AS — Elementa entomologica. Mit 140 COLT LENA télnésző ATA SÍT80 e zt sk e 100. — DE 28.80 reg HL — 12 TES 180.— ZSZ áj le dea 15 DRE 690 103.50 Be ÁKOS ha — 10 220.— 90.— — 30.— 520 200.— 100.— 50.— 4.— 1.50 63.— 1 Gye 12.— áles I80ES 90.— Tess 3. 60. — 20, — 7 68 HR: x ; Hai k óés fi BET . Melléklet a ,Rov E 2 6 eso SS SAAB Hz - artani Lapok" 1905. 9. füzetéhez. Ag Verlag von Chr. Herm. Tauchnitz in Leipzig. (Früher T. 0. Weigel Naehf.) NEUES VERZEICHNIS von naturwissenschaftlichen Werken mit sehr erheblicher Ermássigung der bisherigen Preise. Dieses Verzeichnis macht früher ausgegebene ungültig. — Die Ausführung von Bestellungen auf die hier verzeidineten Werke hüngt von dem (meist geringen) Vorrate davon ab. — Die ermássigten Preise bleiben bis auf Widerruf in Kraft. — Wo nicht anders angegeben, sind die Werke geheftet, sie befinden sich aus- nahmslos in gutem, ungebrauchtem Zustande. 28 Ab At AB AY AB AB AB ZOOLOGIE. cat at 2g ay at ag ay at El TES Früherer Ermássigter HP Ladenpreis Preis A. Süáugetiere. 7 4 Sehreber, J. Chr. D., Die Sáugethiere in Abbildungen nach der Natur mit Beschreibung. 7 Theile u. 1 Supplementband in 4 Abtheilungen. 1775—1847. Mit 736 (zumeist colorirten) meg ga Entomologiai művek. Általános. A Magyar Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Huny- riae). III. kötet. Arthropoda. Kiadja a k. m. Természettudományi Társula Ára 35 kor., társulati tagoknak 20 kor. — Kárpáti E. Állatmuzeum, utasitás álla- tok kitömesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1. kor . 40 All. — Bein K.A rKkis rovargyűjtő. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme- résére és gyűjtésére 2 kor. — Szekeres F. Ö. A rovargyűjtő 1 kor. 60 fill.— Lejtényi S. Rovargyűjtő. Segédkönyv a középiskolai ifíjuság számára, kötve 1 kor. — Kriesch J]J. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. — Kirándulók zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 üll. — Dr. Lendl A. Rövid útmutatás a természetrajz; gyűjtemények konzerválásához 80 fill. — Dr. Daday J. Rovar- tani műszótár 1 kor. 60 (ll. — Hoffer, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. — Kolbe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. 3 Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar tauna fémdarazsai 2 kor. 40 Al. . A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával 1 kor. 70 fill Adatok Magyaror- . szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk iémdarazsainak magánrajza 40 kor. Lepidoptera. Bern K. A kis lepkegyűjtő. A lepkék ismertetése és gyűjtése 2 kor. — A. Aigner L. A lepkészet történeté Magyarországon 3 kor. — Aigner-Pável- Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. — Ben ge, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. aui 50 farb. Tafeln 25 kor. 20 fil. — Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Auf. 2000 Abb. . auf 71 farb. Tafeln 830 kor, Die Raupen der Gross-Schmetterlinge. Europas . 1900 Abb. aut 50 Tafeln 30 kor. ESÉS Diptera. Törnösváry Ö. Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó-Duna mellékeiré. 3 ráért] 80 NII. — Kertész K. Catalogus Tabanidarium orbis terra- "rum universi 6 kör. . Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 All. — Bezn K. A kis bogárgyűjtő. A bogarak ismertetése és gyűjtése 2 kor. — Calwer, Káferbuck 5. Aufl. mit 48 color. Tateln 2£ kor. — Sezdlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez 40 fll. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza. 2 tábl. 60 fil. Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magyaror- szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl.5 kor. — Kohaut R. Magyarország szitakötő-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60 (ll. Myri poda. Dr. Daday ]. A magyarországi Myriopodák magánrajza 4 táblával £ kor. Arachnoidea. Dr. Chyzer K. és Kulczynski L. Araneae Hungaria "8 kötet 24 kor. — Herman O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 2—3. kötet kapható 16. kor. — Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekháló- pókok természetes osztályozása 1 kor. — Karpbeles L. Adalék: Magyarország . atkalaunájához. 8 táblával 2 kor. ; Crustacea: Dr. Daday ]J. A Magyarországban eddig talált szab adon élő evezőlábú rákok magánrajza. 4tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus. ZAL átnézete. 1 kor. A magyarországi E DEOZAUS fajok átnézete 1 kor Legújabb árjegyzékem, mely több ezer, jól meghatározott és praeparált európai, különösen magyarországi bogárfaj felsorolását tartalmazza, megjelent és kivá- natra bérmentve küldöm meg. Tavarnok, u. p. Nagy-Tapolcsány Kelecsényi Károly "a ay 2 ziglgt ú v vartani Lapok" 1905. 9. füzetéhez. Verlag von Chr. Herm. Tauchnitz in Leipzig. (Früher T. 0. Weigel Nachf.) : NEUES VERZEICHNIS von naturwissenschaftlichen Werken mit sehr erheblicher Ermássigung der bisherigen Preise. Dieses Verzeichnis macht früher ausgegebene ungültig. — Die Ausführung von Bestellungen auf die hier verzeidineten Werke hángt von dem (meist geringen) Vorrate davon ab. — Die ermássigten Preise bleiben bis auf Widerruf in Kraft. — Wo nicht anders angegeben, sind die Werke geheftet; sie befinden sidi aus- nahmslos in gutem, ungebraucdittem Zustande. ; 58 ap AB AB AR AB AB AB ZOOLOGIE. aztat az az az ax ax ay LTE TERIT EE : map Ladenpreis HET A. Süáugetiere. mA 16 Sehreber, J. MÉV Ős 4 ké Chr. D., Die Sáugethiere in Abbildungen nach der Natur mit Beschreibung. p Pleme atband in 4 Abtheilungen. 1775—1847. Mit 736 (zumeist colorirten) — Dasselbe Werk. SZ ÉNEEEE Wagner, J. A., Die Sáugethiere in Abbildungen nach 1 der Natur mit Beschreibung usw. Mit 51 colorirten Tafeln. 1855 0 . . . ca E Ed gé Ún 1 vASSAGÁ lat 71 Daraus einzeln die Monographie: ! géza 3 da Wagner, J. A. Naturgeschichte des Rindes., Mit 18 schwarzen Kupfertafeln. 1837 28.80 ] 5 i B. Vögel. ! Secháffer, J. Chr., Elementa ornithologica etc. . Mit 70 colorirten Tafeln. Ed. sec. 779 60.- ; 12 von Spix, J. B., Avium species novae, guas in itinere annis 1817—20 per Brasiliam etc. ! suscepto collegit et deser. J.B. de S. 2 Bünde. 1825. 1840. Mit 292 colorirten Tafeln 756. — 150 C. Amphibien. Sehoepf, J. D., Historia testudinum etc, 1792—1801. Mit 35 colorirten Tafeln . — Dasselbe Werk. Deutsche Ausgabe. 1792-—1801. Mit 35 colorirten Tafeln . von Spix, J. B., Serpentum Brasiliensium species novae etc. Mit 26 colorirten Tafeln. 1824 — Species novae lacertarum etc. Mit 30 colorírten Tafeln. 1840 — Species novae testudinum etc. Mit 17 colorirten Tafeln, 1824 — Species novae ranarum etc. 22 colorirte Tafeln (ohne Text) D. Fische. von Spix, J. B., et Agassiz, Selecta genera et species piscium, guos in ítinere per Brasiliam peracto coll. etc. Mit 96 colorirten Tafeln 290.— 90.— E. Insekten. — Gliedertiere. — Schaltiere. Burmeister, H., Genera guaedam insectorum. Vol. 1. Rynchota, Mit 40 colorirten !/ Tafeln. 1838—1846. (Mehr nicht erschienen) . . j Esper, E. J. C., Die (europáischen) Sehmetterlinge. 5 Tiéle in 7 Bünden nebst 4 Sup- JI j plementen. Mit 441 colorirten Tafeln. 1829. 1839 sk e by SzP 191 200.— —- Die auslándischen Schmetterlínge. Mit 66 colorirten Tafeln LETEK s 4 50.— Hünich, L. A., Bestimmung der Esperschen Schmetterlinge etc. 1854. (Für die Ab- nehmer der Esperschen Werke gratis) . . , . . . , ; Et 4 B. A 4. — 1.50 Jördens, J. H., Entomologie und Helminthologie des menschlichen Körpers etc. 2 Binde mit 22 colorirten Kupfern. 1801. 1802 0 . szöéső . SZALL a 3 63.— 15 Panzer, G. W. Fr., Beitráge zur Geschichte der Insekten, Mit 7 colorirten Tafeln. 1802 12.— 4 mit 280 colorirten Tafeln. 1804. . . . . 3 KP: . 95 BS a. st. — Hierzu: Panzer, G. W. Fr., Systematische Nomenklatur zu Scháffers le. ins. ete. 3 Theile. 1804. (Wird den Abnehmern des Schaáfferschen Werkes an Stelle dazu fehlenden Textes gratis gellefert,) . . /5 , SAL Cate — Elementa entomologica., Mit 140 colorirten 7 feln," 3. AnuA. 1780 Egé ua Juni puDYSSDVI49A 91p yinv 293 Junpzumáló u1 "Sunpuvryong apar juunu aysam a31g0 fnv uabunjjajsog ge "SOUsOoOY up 1940 9J9118 J9p Togj(auouaddng) "A uop gone z9pnreg —- 00 1981—099T "ormusyeg pun ssruprrg IIA ATTS9BI Rp vagyegosusssraine NT 19p uapunaig nap TANA PUN H9g9T SZPINJegosuassta ura 9PIOgUuny UA Jgpuexaiy 59 "MM "A9MIJIM —z —szI SL NEEE. . SZMEB - . VEK : : grgdesőogri 1 pan TAYJIAUOSZTOH UA[3IA IA ("ouaryosia gon pr) (BENŐ ATATAOKGOT SAS E pm Teg3rD TD 7oa mgAass Senor "epunyanyeg esejndod any J4iyosyiaz "SE "II21I9M —0£ SzGI " " " LESI "orog-zxadur ui TazjeT, uayosnsousoa3 T pun -usjyasuj SRE T "úsgyoisuy U2u3yI0jsag Iajdnyi ut uassoső LAN ARU Z seúrmordírejan , T81— ST mozge[ ap ar "ugyjiseag UOA uuguup ur osigy "a "Tr uog cz sze ő e aA 18—EGBI SEBV OIT AIPUL E SHIN AD Id N a xids "a "[ 1d voa uagangosag pun 3y9euos OZ8T—LIBT vaige[ uap ur ursáeg uoa sdiuoy É éT ndosot EVT JE3safőjT fe [gegog áne uogjiseag ur 9sjey egg "ag "9 "SNIJABIW UOA - zzgi ; " "Agose( "T Dun ÉRVET Hi uoA uay0jsa3 19jduy ur UJ9piigyyor] SMorg ygeu ssiupjpig "xerv "3pPIOoaUuUuNnH UuOoA 7] OGF 17 o" 7" o" IZ8I "6ISI "9IPUL Z "U9YI91g u9p X4yauyyay eg "ag "Z49a9Iag UOA —e —g MEL ÉM G Ne -n Rez s a lem e IGSI aregeT, Adi "ugdjy 91g "yuagag "81109 4 " —gmI 09 9p . . . . . . . . . . . . . . . I98I sig GEZI "ARUI G "pItirD szán li "IATIEUIS "81300 UOA Jajtagieag "uaierT 3]oprag e 1nj 9yIaMm a ae SZA nz JejúgúlUIOY[ úrg "SOUISOY S APIO0gUNY UOA "V dagn 9J91dg t E —g tt ot o" 0" GP3I JUDISUBJAM 9Yy9SIWOUOJJSR S Jajddoy "yor "g "A sad Jorg 9 9dv F . FE FE PE FE FE FE FO SAÁANAHCHIHOISÁHA e pe pe $5 FE FE FE j —-gi —-:6g ET AESBER E z 105... ERLI "ujejel uaoros ze ; AHA 7999 UJIJOUYUTULOH nagyramyosuanezd UAUJSUJY UJRA UIOA gatási d S"ABX "U9JInmM cs0l — et vé - " PGSI "orog-dug ur uiggjelgsdunia nt 14 IIIA Ppun ujgyjer IIXX voa Ssepy TO IX 0 "Uu9djy J9p ai601099 ap pun erudesőosg eyosírexiságd 91p. sagn us6unyonsugzun ng "HA pun "WV "9I9MJUISRIU9S Eszü e 09F ő ZGBI uopniagos -ZIOH Va[ala pun Honipusdgieg ut urazejiszjdnyi EI IIA "T9SUT J9sS3IP 9HDOIg UaYyosHeIIa sip pun usSunisdergy uaigurajenb 31p J9gn armos "dunprigfererdg ap pun -aprary Ip vodunzremurn sip 3898 Sunyonszajur] ourg "U90W I98Uj Jap 9i6ojoag "35I4au4) "paeessng éz 0Fe Mé a " " (uamargosia gyoru Iyajy) "ZESI TT 0"uoIfIsexg UoA uiauur ur BEDE usssap sne Honipgy I319puosag "998 sugiriseig opunysBurgag anz 965eu4iog "ap "6-úod TNEKEKE GÉ! ÁS KE A e ÉNEK " :" uauruesnz agagdiye[ apiag "GG8] pun 468 uaayer u9p u ugőunyassog Jaayosibojeuaului ezezinsay sop zyolsaagon "v 9 mosuusy FE PP XP HP PI PPP "HIDOTVHANII EE $5 FE FE FE FS A óv tot 0" 0: 7 0" GORI "SAUOHUIJISAp UINJOIJRJ WNJejuelgd "ARX "U9JINM 6647 VELT ERTHOY? 63N "ewjosng BIHOSOBHNAL WnJoosnur BIJJEUI3ZSÁS O4ISOdSsIíg — ag 7 j " " (uamaryosia zyoru 1yajy) "10081—F6BLI -aroje, E[ am "g "v udog pusegug "TT 05eg ZJRAS "TO IAtaUurap enbze Hxegep Nezuapi990 , 21put u senb "unyeziubosur wunyezuejd s9uo9j "TO "ZIaemMs " " FOLT "UIJEL Z ANX NŰNSUI AIXXIIJUN 1? MIXXII994WN ouue DEZE S EHRÁNETAT 38 Sorsa urerjeAjaH Jad siagun1 ordiu959g — A ; j A L6L1—EGLI U9JEIT "IOI[O09 6), 3IuI sza eék £ "epundss onpyH "unaezuejd S9U09) "AY "9 Tepuuyos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TEST pun (0£s71) LZST "I0d 19 6 "utsjel 0042 NK TWwozz 1198 Sauogj 9RIJISE4g UINJBJUBIg "apr 1 nog Fia dóz CSaRCBEÓ z 177 AASEN B NOT; AES - "(uauargosia zyora iga) ] "ue "SZ8T—ZzZ8I "mPJe 1, ENERZOTO 3 0£ AN táj ! TIT TI 7 "212 B9edoun3 PIHOJOJÁW — dr EAee ls ee NÉL "e sz zöe A 3 " 008T "25 S9U091 vanuonzárput auptÁvAT uunsobuny Mogyeeyos "aug "ver pe SNIAEzU9UUOJ "H "9 "00sdag . " " (uauayosia 1gora aga) "OCSI ueer adog 9 am yo TT "yluejog anz e6euyag "9 "sniu919 og 18 JESI "1085 din : HETET MIT P HAT "SeyIu9uny Uugyosidos sep 8491 pun uszueyg 91g — ! set. SEREZBENI "UNJET U9JILIO[0I 94 IJX 1232 szzunt ur senb "unuyegiuebozdásd wnuezjuejd sauogj — Mt ze S AM. s: OGYI EZBI siásSeHDA SDp JENO ! ap pu urajeI U9JIIIOTOI GFZ MIX 9IIO0A £ "239 3JId3II05 ogdsssns OZS8T— LIST siuue ! uersexg szad axaujr ur sünb tunagurjed s9j99ds ye tagugy "uUd "JAA "9 "SNIA?K UOA pézt s da eg 70" 0" FO3BT—O008I miszdny S£ ami orreUT g "UJNYU9YISBL say9SIURJOg 19po RJ0jg Spuejy9sznag "ag "9 "uueuyoH ! FEFEFE FEFEFSFOGI MINVIOA $egE SE RE FE 5 rö —-e —:0G e kél. B Tis 2. 105 tr ZBT "jeJEI úaO[09 GZ IN "98 "1109 sül a uegjiseag sed au9uni ur genb emyeiany esgejsor "g "r "xidS uoA4 sgt ső TT 7 0" TISTAOOBI "uTegeg Oz arut orroUT G "USZURM J9p us6unpiiggy "a "rt 3Iom sz-úg — 06 9 ZO8TEL6LZT "úféjejsszdn yi uaIO[09 ZIT arut array] G Jazueg g MD TA uagadodsnei9H "ugpyosuj JzÖeuoszaey uesunpitagy pun us6ungiaayosog sg "rt 990A as E KV ez a E ál "ae TEPSI ] "urajel (uaziojos G Pan VOZIEAY DS 2) L SEN TénoyI oelpiydeyy siu9u96 erydeuőouoy — Ji kez —T veszt átotek á s jieH "IGB8I "ul9jeL uszieagos c AAL JOurur onipg -O2dosÁgyg S49u9B Wegydesőouour pe AEJOGUÁS "UJ, "D "doplouuos ] sg: szt ve NABET Ba em e merre patás kdekg 1yajy) j L.A y "G6LI MI9JET PANHX Pueg "TI "9/ŐOJOWozug sap ya bogaya] I5II0A "A "D "ueIparuyos si21g sisiduspeT adSisseuug do4ogrug -wne Magyarország bogárfaunája. Vezérfonal a magyar korona országainak terü- letén előforduló bogarak megismerésére. hai s IRT A CSIKI ER NÓ A Magyar Nemzeti Muzeumi segédőre. Xk A három kötetes munka első kötete a bevezető morphologiai részen kívül a Caraboideákat és Staphylinoideákat, a második kötet a Palpicorniá- kat, Diversicorniákat és a Heteromerákat, a harma- dik kötet pedig a Phytophaga, Rhynchophora és Lamellicornia családsorozatokat fogja tartalmazni. 1 j A: munka : 5 íves." füzetekben . jelemik meg egy-egy füzet előfizetési ára 2 korona, bolti áa 2 kor. 40 fill. Megjelent az I. kötet első füzete, mely az álta- lános (morphologiai) részt tartalmazza. Előjegyzések és előfizetések a szerző ezímére (Buda- pest, VIII., Nemzeti Múzeum) küldendők. Scbridl Sándor könvvnycmrCáia Budapest, VI., Uj-utcza 3. ; ;