4

II

OL EAN ÁSI MEA tam VTaeh 461 VAA ú R873 Ke

ENT

Bs Vös LES ÉS VES zés TÉS 7 Iz age ös zös Tés zés zös zés zös éa ú D/A set Aa OAI LÁG AA PA G

Ez INECSÁTT E FT T4 VA

0

JA XIII. kötet. 1906. Május 5. .fűzet. 8

ROVARTANI LAPOK

mó AVI FOLYÓIRAT

különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra.

ax

DR. BEDŐ ALBERT BIRÓ LAJOS DR. CHY77 DR. ENTZ GÉZA MOCSÁP"

KÖZREMŰKÖ; kg SZERKESZTIK

A. AIGNER LAJOS és CS

"ök ola ; Bee DD (ho Ve bek ; Óv Pék BUDAPEST, 190686 . tsa "jen "dja ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE (És KIADOÓHIVATALA öt VIIL, FŐHERGZEG SÁNDÓR-UTCZA 19. b? j . Ét ag 6 Ca a Sa ha Sáa SAa Sh2 CA Sá FIST: TÉS k7 k7 k7 k7 k7 a 7 k7 k7 7 k7 k7 k7 Av vi 7 k7 ai

4 Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével Előfizetési ára egész évre 8 kor.

Í artalom.

Dr. Chyzer" Kornél: Téli gyűjtés. Zelenikámi ee 91 Dr. Szdády Zoltán Középiskalai rovatgyüjteményterv. [. .- 95 Cerva Frigyes: A Rhyparoides Metelkámaról o. 5. -.-. 101 Dr. Fischer Herminius : Adalék Kassa környékének lepke- faunájához. Il. ESSÉL redétena kél e SZG ESÉSE ESSZÉ BÁSZA A o A. Aigner Lajos : Magyarország Jilánzói XII. HASATAD TÁS MOSZ REZSI le) Kiülönfélék. Megeszik-esa mádarak ac méhekéb? esze aseze ebű at rasé a b A. digner Lajos: Új lepke fajváltozatok. KG ES Ézs esz OS GE

A kir. magy. Természettudományi Társulat állattani szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII. Eszterházy utcza 16.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. :

A budapesti entomologusok minden $énteken este a Muhr- féle vendéglőben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.

Kedvezmény.

: Az 1897., 1898., 1899., 1900., 1901., 1902., 1903, 1904 és

1905-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk. Új előfizetők fele áron kaphatják. Az előbbi kötetekből csak a II. kötet kapható, ára 6 kor. Az I. és III. kötetet készpénzen visszaváltjuk.

Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII., Fh. Sándor- utcza 19.) czímzendők. ő ; :

Téli gyüjtés Zelenikán. Irta Dr. Chyzer Kornél.

Ott, hol az Adria azurkék vize kelet felé keskeny szoroson át magas festői hegyek közé benyúlva kiszélesedik, hol a catta- rói öböl (Boceche di Cattaro) partján, Castelnuovo városától 5 kilóméternyire, a tenger partján fekszik déli Dalmácziának azon kedves pontja, melyet ma Zelenika néven ismer a világ s hová most vasúton is eljuthatni Bosznián keresztül, ez lévén a cattarói öbölbe vezető vasút végpontja.

Még nehány évvel ezelőtt nem volt itt egyéb, mint egy csodaszép tengeri öböl, melyből sűrű lombos erdővel borított hegygerinez emelkedett ki, melynek lábánál 6—7 házból álló tanya viselte e nevet; s ma egy honfitársunk vállalkozó szelleme folytán itt a tenger habjaiból ritka szépségű üdülőhely emelke- dik ki, hol nemcsak édesdeden pihenni és gyógyulni, de szép sikerrel bogarászni is lehet.

Sajnos, hogy engem egy havi itt időzésem csak az előbbi tekintetexben elégített ki, gyüjtés tekintetében kevésbbé, mért november végén érkezve ide, ittlétem első három napján a hir- hedt Scirocco-szél annyi esőt hozott s olyannyira átáztatta a talajt, hogy rostálásra gondolni sem lehetett s később is, midőn deczemberben valóságos nyári napokat élveztünk. (déltájban 26—309 C. volt) a hűvös éjjelek után oly nagy s árnyékban egész nap megmaradó harmatot láttunk, hogy alig tudtuk elhinni, hogy az éjjel nem esett, — a mi ismét meghiúsította a rostálást. De meg azt is bevallom, hogy engem nem a bogarászat hozott ide s így egy kis utánjárással s rostálásra alkalmas helyek fel- keresésével — a mi nekem már kissé nehezen megy — bizonyo- san sokkal többet és érdekesebbet lehetett volna hazahozni.

Ezen évszakban ugyanis a rostálás azon egyedüli gyüjtési mód, mely eredménynyel kecsegtet, mert daczára annak, hogy a

rózsa és kamélia itt még elutazásom napján, deczember husza- Rovartani Lapok XIII. 1906. május.

92 Dr. Chyzer Kornél.

dikán a legszebben virított a szabadban s az örökzöld Ősz-tavaszfa, (Arbutus Unedo) fehér nagy gyöngyvirágaival és egyidejű eper- szerű piros gyümölcseivel fejedelmileg pompázott, az állatvilág bizony téli álmát alussza s a gyüjtésnek rostálásra s kövek és fakéreg alatti keresésre kell szorítkoznia s az én gyüjtésem a mondott okoknál fogva csakis az utóbbi két módra szorít- kozott.

A verőfényes nap heve ki-kicsalt néha egyes pillangókat, melyek közül, csak színök után itélve, háromfélét láttam, kicsalt egyes Bombusokat s más méhféléket is, de nem lévén hálóval felszerelve, azok velem együtt tovább örültek a szép nyári me- legnek.

De még a kövek alatti gyüjtés sem járt nagy eredmény- - nyel rovarászati tekintetben.

A nagy eső utáni első kirándulásom kezdete nagyon kecseg- tető volt, mert az első kő alatt a mit felemeltem, találtam azon Carabust, melyet alább felsorolok, de azután egész délután semmi más rovart s a későbbi kirándulások eredménye is nagyon gyarló volt, mert Coleopterákból összesen 9 fajt gyüjtöttem. Ezek a következők :

Carabus (Procrustes) cortaceus [L. var. rugosus Dej., Dromius juadrisignatus Dej., Helops picipes Küst. és exaratus Germ., mely utóbbi idáig csak Dalmácziából ismeretes, Opatrum verruco- sum Germ., a földközi tenger partvidékére jellemző faj, úgy mint az Arrhenocoela lineata Rossi, Adalia bipunctata. 4., Miarus meri- dionahs Briss., melyre nézve ez új termőhely, mert ez déli Fran- cziaországból leírt faj és a Karszt vidékére jellemző Dolicaon illyricus Er.

Látni ebből, hogy ez a csekély számú gyüjtés is hány érde- kes bogárfajhoz juttatott. 3

A Diptera és Lepidoptera rendekbe tartozó állatok közül egyet sem fogtam. A Hymenopterákból csak nehány hangyát sikerült gyüjtenem. ke

Az OÖOrthoptera rendből a kövek alul és közül többeket szed- ; tem, névszerint a következőket: Forficula auricularia L., Ectobia hwida Wabr., Aphlebia brevipenmis — Fiseh., Periplaneta orientalis L., Bacillus Rossius Fabr., Acridium Aegyptium L., Platyphyma Giornae Rossi, Gryllus desertus Pall., és Mogisoplistus bdrunmeus Serv. Ezek többnyire fiatal, még fejletlen példányok. 3

A Newuroptera rendből egyedül a Diplax striolata-t Charp. fogtam, de ezt repülés közben.

nm

ütt ál

ORAT

4 ab

Fagy t pr [aa pg ci 26 FO SÉL dB

He! kove A ös 2 aki

hő Ve ál. eze! ESTEK ZTE

11 B"

Téli gyüjtés Zelenikán. 93

A Hemipterák távollétökkel tüntek fel. Egyetlen egyet sem láttam.

Sokkal szerenesésebb voltam az Arachmidák (Pók-félék) gyüjtésében, melyeknek egyes, kövek alatt tartózkodó családaira nézve ez a gyüjtési időszak talán még kedvezőbb a nyárinál, mert a kitelelő fajokat ilyenkor begubózva találja a gyüjtő, s könnyen szerezheti meg, míg nyáron hihetetlen gyorsasággal me- nekülnek üldözőjük elől.

A pókokból aránylag legtöbbet s legértékesebbet gyüjtöttem, de szemeim már nem engedvén a mikroskoppal való nem köny- nyű meghatározásokat, mert ezeknél a palpusok bonyolódott szer- kezeti alkata és az ivarérett nőstények epigyne alakja dönti el" a: faj külön voltát; . a gyüjtött pókokat Kulczynski Ulászló krakkói tanárral, évtizedek óta e téren való dol- gozó társammal határoztattam meg, ki gyüjtésemben az álább — megnevezett fajokat találta: Mindenekelőtt három, a tudományra nézve új fajt, melyeknek részletes leírása és rajza már ki van nyomva s a nemzeti muzeum Annaleseinek legköze- lebbi füzetében meg fog jelenni. Ezek: Cimflo (Amaurobius) amnulatus nov, sp. 8; Harpactes Chyzeri nov. sp, $£; és Tegena- ria dalmatica nov. sp. ?.

A három új fajon kívül még a következő biztosan megha- tározottakat gyüjtöttem: Scytodes thoracica Latr. fiatal; Prosthe- sima oblonga C. L. Koch. 2; Uroetea Duramdü Wk. fiatal; Eury- opis acuminata Luc. 2? ; Theridium denticulatum Wk. fiatal; Th. auhcum C. L. Koch. fiatal; Lithyphamtes Paykulltanus Wk. fia- tal; Mangora acalypha Wk. fiatal; Arameus (IEpeira) umbraticus Cl. d; Ar. (Zilla) ax-notatus Cl. ?; Thomisus albus Gm. fiatal ; Clubiona compta, C. L. Koch. fiatal; Tegenarta agrestis Wk. ? ; Lycosa radiata Latr. ?; L. albofasciata Brullé fiatal; Pseudicius encarpatus Wk. 3; Euophrys wmitata E. Sim. fiatal.

A következő fajok meghatározása nem egészen bíztos, mert a példányok fiatalok és éretlenek. Ilyenek: Cimiflo Titanoe- ca sp. ?; Lathys humulis Bl.; Drassodes lutescens C, L. Koch. : Dr. lapidicola Wk.; Pterotricha, exornata C. L. Koch. ?; Arameus" (Epeira) diodius Wk. ?; Pistius trumcatus Pall. ?; Philodromus SD:.42 ; Clubiona decora Bl. ?; Chiracanthium Mildei L. Koch. ? ; Mestotelus sp. ? alkalmasint új faj, de fiatal; Anyphaena accen- tuata Wk. ?; Pmlaeus chrysops Poda ?; Phalangium (Platybu- nus) sp. ?.

Biztosan meg nem határozhatók voltak a következők ;

6

94 Dr. Chyzer Kornél.

Dysdera. 8p..? £5 " Ehalangiam "saxgateles e SEA ROGAE VAN ESB BE és Phalangium sp. ? alkalmasint új faj.

A Skorpiókból hat darabot gyüjtöttem. Ezek különösen ér- dekeltek, mert az európai skorpiónak azon faja körül. melyet Euscorpius carpathicus L. név alatt sorolnak fel az újabbkori szerzők, a zavar képzelhetetlen.

Ennek tisztázására évek óta törekszem se ezélból sok százra. menő példányt gyüjtöttem és gyüjtettem Burópa igen sok pontjáról. Ezen carpathicus-faj zavarának tisztázásába itt nem bocsátkoz- hatom, annál kevésbbé, mert vizsgálataim még befejezetlenek, csak azt mondom el, a mit részben már a , Magyar birodalom állatvilága" czímű millenáris munkában megírtam, hogy hazánk- ban ezen zavaros fajnak két határozottan különböző alakja van: az egyik a krassószörénymegyei és zsilvölgyi sötétbarna, majd- nem fekete, a másik az ádriai régióban előforduló világos, vör- henyes alak, melyek azonban nemcsak színre, de egyéb állandó jellegű bélyegekre nézve is igen jelentékenyen különböznek egy- mástól. Az előbbit Eu. banaticus, az utóbbit Eu. tergestinus név alatt soroltam fel s ma is két külön fajnak tartom.

A zelenikai ,carpathicus" alak ezek egyikéhez sem tarto- zik. Ez egyes bosnyák, továbbá az olasz és franczia rivierai példányokhoz hasonlít.

Egyébiránt Bosznia és Herczegovina az Juscorpius carpa- tlicus chaosát még csak növeli. Ott annyiféle alakot találni, hogy maga Simon, ki 12 fajt vont össze ezen gyüjtő név alatt, midőn bosnyák példányaimat neki megmutattam, bevallotta, hogy lehet köztük új faj is.

Sajátságos, hogy Zelenikán az ádriai régióban oly gyakori Euscorpius italicust, mely Lussin grandeban és Raguzában a Monte Sergion gyakori, a honnan nálam sok. példányban van meg, nem találtam. Valószínű, hogy nyáron ez is elő fog ke- rülni Zelenikából.

Az álskorpiók közül előkerült egy vén birsalmafa kérge alul a Chehfer maculatus- L. Koch. s az atkák közül a Neoliodes concentricus Say kiszednem.

A Myriopodák, melyekből sok és úgy látszik érdekes pél- dány került elő, még feldolgozás alatt vannak.

Szárazföldi csigát egyetlenegyet hoztam, de ez annál érde- kesebb, mert Zelenika harmadik ismert termőhelye, ez tudniillik a Fruticicola (Trichia) Kusmici Clessin, melyet Szerzője Dalmá- cziából írt le és eddig csak Cattaro és Imoschiról volt ismeretes.

hez

Középiskolai rovargyüjleményterv. 95

Tengeri állatok gyüjtésére figyelmem nem terjedt ki, de azt még sem állhattam meg, hogy midőn a tengerre kirándult isme- rőseim egy óriási Pinna nobilist hoztak haza és előttem bontot- ták szét, ki ne szedjem belőle a benne nyüzsgő idegen állatokat. Ilyenek voltak a rákok közül a Palaemon serratus és a Pinno- terus genus egy fiatal példánya.

Az ugyanezen alkalommal a tengerből kihozott Cladocera caespitosa 1. nevű korallból kiszedtem a ritka szépségű Carinella superba Kölliker nevű Annelidát s egy .Mermis albicamsti, mely nyilván valamely szöcske hullájával került a tengerbe s vendég- társaim látván, hogy mivel foglalkozom, az országúton szedtek fel és hoztak nekem egy Gordius aguaticust, mely biztosan vala- mely Carabusból mászott ki.

Ezekből látható, hogy megfelelő időszakban való gyüjtés mily kedvező zsákmánynyal kecsegtetné itt a zoologust.

Középiskolai rovargyüjteményterv. Írta Dr. Szilády Zoltán. JÉ

Minden középiskolánk természetrajztanárának elkerülhetetlen kötelessége, hogy tárgyának szemléltető oktatása ezéljából meg- felelő szertárat és gyűjteményt szervezzen és tartson fenn. Az anyagi eszközök mellett megtalálhatja a kivitel módozatait is az illető tervekben és utasításokban. Ha helyes érzéke vezeti, tanít- ványait is. segítségül fogja venni a gyüjtő és kikészítő munká- latokban úgy, hogy abból paegagogiai eredmény is származzék.

Talán a legfőbb feladata a gyüjteménykezelő tanárnak az, hogy a környék állat- és mövényvilágából, közeteiből, kövületeiből és egyéb földrajzi, esetleg techmologianz stb. tárgyaiból kiválogassa azo- kat, amelyek tananyaga illusztrálására szükségesek és megfelelők. ,

Nem lesz tehát jelentéktelen az a kérdés, amelyet itt fel- vetek és megoldani próbálok. Melyek azok a fajok, amelyeket leg- nagyobb, ide s tova 20.000 ismert hazai fajból álló állatcsopor- tunkból, a rovarok osztályából bemutatmi leghelyesebb ?

Az angol olvasóközönség közt elterjedt egy kis jegyzék, a mely a világirodalom száz legjobb könyvének czímét adja, azok kedvéért, akik keveset, de érdemeset szeretnek olvasni. A ma- gyar közönség kezében még nem láttam effélét. De a magyar

4

96 Dr. Szilády Zoltán,

természetrajz-tanárok talán mégis szívesen veszik, ha a Tovar-

világból válogatok ki ilyen minta sorozatot. Az 1895. évi 14893. sz. ministeri rendelettel kiadott utasítás közöl egy ilyen jegy- zéket a rovarokról is, de az több tekintetben idejét multa. Főbb hiányai :

1. hogy kétszer annyi faj sem elegendő arra, hogy csak a legfőbb alakokkal is megismertessük a tanulót;

2. hogy a külföldi fajokkal egyáltalán nem törődik ;

3. hogy nem jelöli meg azokat a fajokat, amelyek kiváló fontosságuk miatt biologiai keretben mutatandók be. Csupán azt jegyzi meg a végén, hogy , Az egész 130—150 fajból álló gyüj- temény ára 20—25 frt. E rendszeres gyűjteményen kívül kivána- tos, sőt a tanítás szempontjából megfelelőbb a rovaroknak biolo- giai csoportok szeriut való összeállítása . . ,"

Ezek a sorok pedig a legtévesebb felfogást árulják el, mert

azt a , biologiainak" nevezett helytelen irányt követik, amely .a.

külföldön már megbukott. Wagner János kitünő kis érte- kezésébőlő) tudjuk meg, milyen káros hatása van az ilyen

biologiai csoportosításoknak az igazi, rendszeres tudományos

ismerettel szemben.

Igenis szükséges a biologiai felállítás, de csak a rendszer keretében! Mutassuk be rovar-gyüjteményeinket könnyen kézbe adható, rendes ívnél kevéssel nagyobb külön-külön dobozokban, amelyek mindegyike a természetes rendszer egy-egy csoportját tartalmazza főbb képviselőivel és azoknak petéivel, fészkeivel, álczáival stb.

De pusztítsuk ki azt az üres dekorativ , biologiai környeze- tet", amely csak a gyűjtemény moly-fészkeinek számát szapo- rítja. Avagy ér-e valamit az az odabiggyesztett nehány fűszál, homok vagy sár egy kitömött madár mellett? Szép dolog, ha egy darab fakérgen a színben és alakban mimikrizáló alakokat együtt és külön is bemutatjuk, de ne feledjük, hogy ezzel csak a mimikrizmns jelenségét demonstráltuk, de sem természetes, sem , biologiai csoportosítást" nem adtunk. Hgy madárka hullája a dögbogarak közt semmivel se mond többet, mint ha az illető faj mellé odaírom, hogy ilyen, vagy amolyan dögbogár a neve. Sőt épen tévedésekre vezet, mert saját tapasztalatom, hogy az

ilyen tárgy látása után az a téves fogalom keletkezik a gyer-

mekben, hogy ilyen bogarakat csak a madárka hulláján találni,

") A természetrajz tanltásának módja és eszközei. Arad 1905. A szerző kiadása. 2

Középiskolai rovargyüjteményterv. 97

vagy hogy az itt együtt levő bogarak egyuttal rokonok is. Ne igyekezzünk rossz készítményekkel akarni megmondani azt is,

. amit jobban megmond a betű, a helyesen alkalmazott felírás.

Hanem mutassunk be lehetőleg sok fajt egész fejlődésmenetében, minden alakjában a rendszeres gyüjtemény során.

Termőhely és gyakorlati felhasználás szempontjából pedig ajánlom a nagyobb középiskolai rovargyüjteményeknek az itt kö- vetkezó négyes tagozást.

I. Haza fajok demonstráló gyüjteménye.

I Kütfoldasztajok a : 55

III. Hazai és különösen lokális determináló gyüjtemény.

IV. Esetleg külön külföldi gyüjtemény, ha adományokból annyi kerül, hogy a II. számu sorozatba be nem osztható, vagyis több, mint a mennyi a tanítás ezéljára állandóan bemutatandó.

Ezek közül a ket első sorozat állandóan látható legyen a szertárban, vagy muzeumban, a tanteremben pedig az illető cso- portok tárgyalásával kapcsolatban mindenkor, dobozonként, tehát üvegfedél alatt, vagy a nélkül. Ez a két sorozat a rendes hasz- nálati gyüjtemény, mely romlás esetén felújítandó; ne rejtsük, ne féltsük ezt épsége kedveért. Az a jó könyv, mely sok kézen fordul meg és hamar kopik. A díszpéldányokat őrizzék azok, akik avidiores sunt libros emendi, guam legendi.

A hol nagyobb és könnyen hozzáférhető muzeumok vannak a városban, ott a III. és ÍV. pont alatti gyüjtemények bizonyos fokig nélkülözhetők a középiskolában. De a mai viszonyok közt elvárható minden rátermett vidéki tanártól, hogy igyekezzék lega- lább egy-egy rovarcsoportból kimerítő szakszerű helyi gyüjteményt is szervezni.

Ezzel tartozik a magyar fauna-kutatás nagyszerü munkála- tának és tartozik tanítványainak és polgártársainak, akik mint helyi szaktekintélyhez, hozzá fordulnak sokszor gyakorlati kérdé- sekben, hogy ezt vagy azt a rovart határozza meg. Meghatározni pedíg gyüjtemény nélkül ne vállalkozzék senki!

A hazai demonstráló gyüjtemény összeállításában figyelembe vettem a Magyar Birodalom Állatvilágát, a magyar Brehmet, a Rovartani Állomás kiadványait és a fent említett — ministeri útmutatást.

Fajaimat az egész magyar fauna-terület faunájából válogat- tam, —tehát Dalmácziát is beleértve. Igy kerál ide pl. a jellemző alakú Bacillus Rossius stb. Igyekeztem kikeresni családonként azokat az alakokat, amelyek nálunk legközönségesebbek, hasznuk-

.98 Dr, Sziláy Zoltán.

kal vagy kárukkal föltünnek, vagy alaki, vagy élettani sajátságok 7. szó által érdekesebbek a többieknél és ritkább esetben az u. n. jel- 2

lemző alakokat is. A jellemző alakok tekintetében ugyanis ma még nem bírálhatjuk el a rovarok rendjét, mert Keleteurópa és a Balkán rovarvilága, sőt még hazánké is sok részében ismeret- len. És így a ma jellemzőknek tartott fajok keleti vagy déli be- vándorlók is lehetnek, ami már eddig is sok ,jellemző"-nek vélt alakunkról bizonyult be. Éz Természetesen nem tekinthető az ilyen jegyzék dogmatikusan helyesnek és mások másképen állitanák őssze. Lehetne talán egyiket másikat alkalmasabbal pótolni és ebben a tekintetben köszönettel tar- tozom minden megjegyzésért vagy hozzászólásért. Mindazonáltal azt hiszem, hogy az így válogatott fajok számát a paedagogiai gya- korlat szempontjából nem volna czélszerű még jobban szaporítani. A jegyzékben cursiv betükkel szedett nevek olyan fajokat jelentenek, a melyeket lehetőleg biologiai részletekkel kell felál- . lítanunk. A felírások ne legyenek túl szűkszavúak, adják a ma- gyar nevet is a latinnal együtt lehetőleg feltünő, pl. rond írással.

Egyenesszárnyúak. Orthoptera.

Közönséges fülbemászó. (Forficularia auricularia), Lapp csó- tány. (Ectobia lapponica). Fekete sváb. (Periplameta orientalis.) Muszka csótány. (Phyllodromia germamica.) Ajtatós mamó. (Mantis rehgosa.) Rossi botsáskája. (Bacillus Rossius.") Orrmányos sáska. (Tryxzahs nasuta.) Közönséges sáska. (Strnobothrus bicolor.) Bunkós csápú sáska, : Gomphocerus rufus.) Marokkói sáska. (Strauronotus maroccamius.) Kékszárnyú sáska. ( Dedipoda coerulescens.) Zörgő sáska. (Psophus stirdulus.) Egyptomi sáska. (Acridium Aegyptium.) Olasz sáska, (Caloptenus itahcus.) Suta sáska. ( Podisma pedestris.) Ködeles sáska. (Tettiz bipunctatus.) Zöld szöcske. (Locusta viridissima.) Kaszás szöcske ( Decticus verrucivorus.) Nyerges pirregő. ( Ephippigera vittum.) Fürészes szöcske. (Saga serrata.) Pirregő tücsök, (Decanthus pellucens.) Mezei tücsök. (Gryllus campestris.) Házi tücsök. (Gryllus domesticus.) Lótücsök. (Gryllotalpa vulgaris.) Tarka retye. (Tridac- tylus vartegatus.)

A Physopodák és Thysanurák, ha nem mellőzendők, esetleg mikroskopiumi készí ményben mutathatók be.

Reczés-szárnyúak. Neuroptera. Hurópai termesz (Termes lucifugus.) Nagy Perla (Perla maxima.) Tiszavirág (Palingenia longicauda.) Közönséges kérész (Ephemera vulgata.) Kétszárnyú Cloeon (Cloeron dipterum.) Déli

7") A species nagybetűs irását itt paedagogiai okokból szükségesnek tartom meghagyni, ha azok személyt, vagy növény genust jelentenek.

Középiskolai rovargyiüjteményterv. 99

szitakötő (Diplax meridionalis.) Lapos szitakötő (Ixbellula, depressa..) Közönséges acsa (Aeschna affims.) Fényes szitakötő (Calcpterya splendens.) Tollaslábú szitakötő (Platycnemis penmipes.) Zöldes vízitündér (Lestes virens.) Barnás vízitündér (Sympycna fusca.) Nagy tegzér (Phrygamea gramdis) (vagy más közönséges rokon faj; különböző tegzek.) Pettyes vizi (Hydropsyche guttata.) Tevenyakú fátyolka (/Raphidia ophiopsis.) Skorpió légy (Panorpa communis ) Szunyog fátyolka (Bittacus tipularius.) Közönséges hangyaléső (Myrmeleon europaeus.) Bolyhos fátyolka ( Megalomus hirtus.) Zöldes fátyolka ( Chrysopa vulgaris.) Gyöngyös fátyolka (Chrysopa perla).

Bogarak. Coleoptera.

Mezei eziczindela (Cicindela campestris.) Homoki eziezindela ( Cieindela hybrida.) Bábrabló (Calosoma sycophamta.) Oriás futrinka (Procerus gigas.) Kérges futrinka (Carabus cortaceus.) Violaszínű futrinka. (Carabus violaceús ) Karcsú futrinka (Carabus intricatus.) Rezes futrinka (Carabus camcellatus. Linné futrinkája (Oarabus Lamnei.) Csigabúvó futóbogár (Cychrus rostratus.) Havasi futrinka (Nebria Gyilenhali.) Csillámló futrinka (Notiopíulus palustris.) Kató alakú futrinka (Omophron limbatus.) Parti futrinka (Zlaphrus riparius.) Ásó futrinka (Clivina fossor.) Pataki futrinka (Bembi- dium varium) Vak futrinka (Anopthalmus sp.) Lapos futrinka (Platynus . assimilis.) . Közönséges futrinka (Pterostichus — vulga- ris.) Utszéli futrinka (Amara aenea) Gabona futrinka (Zab- rus gibbus.) — Molyhos futrinka (Ophonus pubescens.) Fényes futrinka (/arpalus aeneus) Zöld futrinka (Chlaenius vesti- tus.) Keresztes futrinka (Lebia crux minor.) Pöfögő futrinka (Brachinus . erepitans.) Vonalkás esibor (Aydroporus lineatus.) Szegélyes csikbogár (Dytiscus — marginalis) — Keringő — bogár (Gyrimus natatora Fekete csibor (Hydrous piceus.) Gömbös ganéj- bogár (Sphaeruhum bipustulatum.) Csillámló kurtaszárnyú bogár ( Tachyporus hypnorum.) Aranyszőrű kurtaszárnyú bogár (Elmus hirtus.) — Ezüstszőrű — kurtaszárnyú bogár (Emus magillósus.) Aranyzsinóros kurtaszárnyú bogár ( Staphylinus cacsareus.) Parti kurtaszárnyú bogár (Paecderus riparius.) Kétpettyes kurtaszár- nyú bogár (Stenus biguttatus. ) Bunkóscsápú hangyabarát (Claviger testaccus.) Temetőbogár ( Necrophorus vespillo.) Pirosnyakú dögbogár (Pseudopelta thoracica.) Fekete dögbogár (Sitlpha obscura.) Négy- pettyes dögbogár (Xylodrepa gnadripunctata.) Paránybogár (7Tri- chopterya atomaria.) Vörös gombabogár (Mudomychus coceimeus.) Káposzta fénybogárka (Meligethes Brassicae.) Szalonnabogár ( Der- mestes lardarius.) Szücsbogár (Attagenus pellho.) Muzeumbogár ( Anthrenus muscorum.) Kávébogár (Byrrhus milula.) Négyfoltú sutabogár (Hister guadrimaculatus.) Szarvasbogár 88 (Lucanus cervus.) Kis szarv.sbogár (Dorcus parallelepipedus.) Szent bogár (Scarabeus sacer.) Löcslábú ganajtúró (Sysiphus Schüjfferi ) Pati- kárius bogár (Gymnopleurus pilularius.) Tülkös ganajtúró (Copris

100 Dr. Szilády Zoltán.

lunaris.) Tehénszarvú ganajtúró (Onthophagus vacca.) Vörős ganaj- bogár (Aphodius fimetartus.) Nagy galacsinhajtó ((Geotrupes ster- corartus.) Csajkó (Lethrus apterus) Orrszarvú bogár (Oryctes nasicormis.) Sárga cserebogár ( Rlizotrogus solstitialis.) Kalló csere- bogár (Polyphylla fullo.) Közönséges cserebogár ( Melolontha vulgaris.) Fináneczbogár (Anomala Vitis.) Rozs-szipoly (Amisoplhia segetum.) Aranyos rózsabogár (Oetoma aurata) Pompás rózsabogár (Potosta speciosissima.) Tojócsöves bogár dó ? ( Valgus hemipterus.) Zöld virágbogár (Gnorimus nobilis.) Prémes virágbogár (Trichius fasciatus.) Remete bogár (Osmoderma cremita.) Bronzfényű dísz- bogár Chalcophora maritana.) Pompás díszbogár (Anthaxia Salicis.) Sávos tölgybogár (Corocbus fasciatus.) Zöld fémbogár (Agrilus viridis.) Vörös pattanóbogár (Zlater samgwineus.) Vetési pattamó- bogár és álczája a ,drótféreg" (Agritoltes tbmeatus.)" Poczokszínű pattanóbogár (Archontas murinus.) Fémes pattanóbogár (Ludius aeneus.) Fekete pattanőbogár (Athous miger.) Szent-János bogár (Lampyris noctiluca.) Vörös zsidóbogár (Cantharis fusca.) Fekete zsidóbogár (Cantharis rustica.) Bibircses bogár ( Malachius aeneus.) Hangyaforma fabogár (Clerus formicarius.) Méhészbogár (Tricho- des apiarwus.) Tolvajbogár (Ptinus fur.) Kenyérbogár (Anobium pamiceum.) Kapuczinus bogár (Bostrychus capucinus.) Vargányafaló (Cis Boleti.) Poszogó bűzbogár (Blaps mortisaga.) Sárosbogár (Opatrum sabulosum.) Lisztbogár és lisztkukacz (Tenebrio molitor.) Gyászbogár (Podonta migrita.) Pejbogár (Omophlus Betulae ) Sajka- bogár (Mordella fasciata.) Tollascsápú bogár (Rhipiphorus para- doxus.) Közönséges miűwiüke (Melo proscarabeus.) Körisbogár (Litta vesicatoria.) Hangyaforma tülkösbogár (Notorus monoceros.) Zöld álezinezér (Jedemera virescens.) Hamvas vincellérbogár (Oti- orrhynehus — ligustici.) Kendermagbogár (Perttelus familiaris.) Aranyoszöld orrmányos (Phyllobius argentatus.) Csipkéző bogár (Sztones — lineatus.) — TLüsztes répabogár (Cleonus pumctiventris.) Kétpettyes orrmányos (Lepyrus colon.) Fenyvesbogár (Hylobius Alietis.) Oriás orrmányos (Liparus germanus.) Mágtári zsuzsok (Calandra granaria.) Mogyoró-zsuzsok (Balaminus mucum.) Alma- rügyfúró . bogár (Anthonomus Pomorum.) Körterügyfúró bogár (Anthonomus cinctus) Tölgyfaló orrmányos (Orchestes (Juereus.) Cziczkánybogár (Apion Trifolü) Tölgy-levélsodró ( Attelabus curcu- homes.) Szölőeszelény (PRnynchites Betulei) Laposorrú bogár (Anthribus fasciatus.) Borsó zsizsik (Bruchus Pisorum) Betüző szú (Bostrychus typographus.) Csöszbogár (Prionus cortarius.) Da- rázshátú ezinezér (Strangalia maculata.) Darázs ezinezér ( Vecydalis manxor.) Hős czinczér (Cerambya heros.) Piros czinezér ( Pyrrhidium sangwuneum.) Házi ezinezér (Hylotrupes bajulus.) Havasi ezinezér Rosaha alpina.) Pézsmaczinezér (Aromia moschata.) Fekete zömök czinezér (Dorcadium aethiops.) Sávos zömök ezinezér ( Dorcadium pedestre ) Gyasz czinezér ( Morimus tristis.) Fenyő ezinezér (Acamtho- (cinus aedilis.) Bogáncs ezinezér (Agapamthia Carduwi.) Nagy nyárfa ezinezér (Saperda carchartas ) Hengeres ezinezér (Oberea oculata.)

szegélyes sásbogár (Donacia limbata.) Gabonafehérítő bogár

Yi)

?

ML AAL CÉ

eb e a éz LL AB Za 20 §/-VÁ

AP

Lé lms

26

A Rhyparoides Metelkánaról. 101

(Lema melamopus ) Spárgabogár (Crioceris Asparagi.) Zsákos bogár ( Clythra guadripunctata ) Selyemfényű kurtabogár ( Cryptocephalus sericcus.) Négyfoltos kurtabogár (Cryptocephalus Moraet.) Honvéd- bogár (Enmtomoscelhs Adomidis. Aranyos csalánbogár (Chrysomela fastuosa.) Havasi aranybogár (Orina alpestris ) Fűzi bogár (Phwy- todecta. viminalis.) Vörös nyárfabogár ( Melasoma Popul.) Kék éger- bogár (Agelastica Alm) Pohos olajbogár (Galeruca Tanaceti.) Firkáló bogár (Adoxus Vitis.) Repeczebolha (Psilliodes echrysoce- phala.) Káposzta bolha (Haltica oleracea.) Csíkos főldibolha ( Phyllotreta nemorum.) Felhős paizsbogár (Cassida nebulosa.) Zöld paizsbogár (Casstda viridis.) Luczerna böde (Subcoccinella 24-punc- tata.) Kétpettyes böde (4Adaha bipunctata.) Hétpettyes böde (Cocci- nella septempunctata.) Tizennégypettyes böde (Halyzia 14-pumctata.)

A Rhyparoides Metelkanaról. Írta Cerva Frigyes.

Ennek a szép és Magyarország faunájára jellemző lepke- fajnak történetét és életmódját leírta A. Aigner Lajos a , Termé- szetrajzi Füzetek"-ben és a , Rovartani Lapok" 1902. évfolyamá- ban. — Minthogy a lepkét az utóbbi években ismételten nagyobb számban tenyésztettem s alkalmam volt hernyóját fogságban és Pest-megye különböző vidékein a szabadban is megfigyelni, több érdekes jelenséget vettem észre s ezért reá vonatkozó tapaszta- lataimat ezennel a nyilvánosságnak adom át.

Mindenek. előtt leírom a hernyó fejlődését a petétől kezdve, valamint a vedlések folytán változó külsejét.

Számos báb birtokában lévén, 1903. julius végén és augusz- tus elején hat izben sikerült az újonnan kikelt lepkéket pároso- dásra bírnom. Öt esetben ép, erőteljes példányok párosodtak, míg a hatodik esetben a nőstény eltorzult szárnyú volt. — Feltünő, hogy ebben az esetben egyáltalán sikerült a párosítás, mert előbbi kisérleteim — eltorzult példányokkal — mindig eredménytelenek

maradtak. A párosodás mind a hat esetben este történt — a mi természetes is, mert a Metelkana lepkéinek legnagyobb része, — körülbelül 709/9-a, — az esti szürkületben kel ki. A jól meg-

termékenyített nőstény 200, sőt olykor még ennél több petét is

.rak, — az említett eltorzult példány azonban csak 28-at tojt S

ennek is alig egyharmada kelt ki, a többi összezsugorodott, tehát nem volt megtermékenyítve. A meg nem termékenyített nősté- nyek is petéznek ugyan, — mint más fajokéi is, — de ezek

102 Cerva Frigyes.

kevés számú, többnyire csak 10—20 petét tojnak. A nőstény a petéket már a párosodást követő napon, elég szabályos sorokban 30—80 darabból álló kisebb-nagyobb csoportokban sűrűn egymás mellé rakja le.

A pete gömbalakú, átmérője 0-8 mm. ; eleinte sárgás fényű. A megtermékenyített petén, a letojás után hatodnapra egymás mellett vízszintes irányban két fekete folt látszik a burkon ke- resztül, melyek szabadszemmel nézve pontoknak tünnek fel, ezek a hernyónak félkörbe összeszorúló fiókszemei. Csakhamar, több- nyire még ugyanaznap eme pontok alatt kis hosszanti sáv mutat- kozik: a hernyó állkapcsai. A pete e mellett megtartja eredeti színét s csak a következő, vagyis a letojást követő hetedik na- pon vált sötétebb, szürkésbe hajló színt és márványozott mustrá- zatot az által, hogy a fiatal hernyónak aránytalanul hosszú és — különféle hajlásokban — a testhez tapadó szőrei szintén áttetszenek a pete burkján. A nyolczadik napon kikel a hernyó, mely alkalom- mal a peteburkon kerek lyukat rág, mely épen csak oly nagy, hogy a fiatal állat keresztül fér rajta. Ez úgylátszik elég nehéz- séggel jár, mert számos hernyó nem képes kibújni és a petében elpusztul; a petének megnedvesítése nem jár eredménynyel. A hernyó kikelése előtt a pete burka oly vékonynyá és áttetszővé válik, hogy kézi nagyítóval tisztán láthatjuk a hernyót, kivált fejét és folyton mozgó állkapcsait. Az újonnan kikelt hernyó alapszíne sárga, hátán hosszú fekete szőrök emelkednek. Az első vedlés némelykor az ötödik vagy hatodik, azonban gyakran csak a tizedik napon következik be. Ennek megtörténte után az első három és az utolsó kivételével a hernyó minden testgyűrűjén 12—12 szemölcs tünik fel, melyek közül a hátvonalhoz legkö- zelebb fekvő két nagyobb és két kisebb fekete pontnak látszik és csak nagyítóval vehető ki tisztán. A fej valamivel sötétebb a test színénél.

A hernyó elégséges táplálkozás mellett 14 nap alatt 8 mm.-nyire növekszik s közben másodszor is vedlik; a másod- szori vedlés után kivált a hátvonal mellett levő 4—4 szemöles feltünő fekete lesz s már szabad szemmel is látható; az oldalt levő szemölesök sárgák, mint a test színe. Az előbbieken fekete, az utóbbiakon sárga szőrök emelkednek, melyek közé imitt-amott nehány fekete szőr is vegyül. A fej sötétebb barnás színezetű.

Három hét mulva, mely idő alatt a hernyó a harmadik ved- lésen is túlesett és 11 mm. hosszúra nőtt, a szemölcsök közei a háton sötétebb színűvé válnak s azáltal két oldalt a tulajdon-

ill és 4

A Ryparoides Metelkanaról. 103

képeni hosszanti sávot alkotják. A hátvonal, mely a hosszanti sávokat egymástól elválasztja s a testgyűrűkön kissé megszakad, világosabb színű és tisztán látható lesz. A két oldal, valamint a

. has világos marad, a fej pedig fényes fekete színt ölt.

A hernyó ebben a korban megerősödik s étvágya teter esen növekedik. Míg fiatalabb korában a tápláló növény levelének csak epidermisét rágja le, azt most átlyukasztja, vagy oldalvást egész- ben megeszi. Ezen stadiumban fürgébb is lesz s a legcsekélyebb háborgatásnál is elsurran, a mit fiatalabb korában nem szo-

. kott tenni.

A negyedik vedlés után, mely már a 32—35. napon bekö-

vetkezik, 17—18 mm. hosszúra növekszik és külseje ugyanolyan, mint a teljesen kifejlett példányokké, melyek olykor 40 mm.-nyire is megnőnek. Leírását lásd a , Rovartani Lapok" 1902. évfolya- mának 181. lapján. 3 Miután a hernyó negyedszer vedlett volna, — a mi rend- szerint szeptember második felében, azonban gyakran csak októ- ber elején esik meg, — étvágya csökkenni kezd, s nehány nap mulva teljesen megszünik táplálkozni. Meghúzza magát a tenyésztő házikó egyik sarkában, vagy elrejtőzik a házikó fenekén levő moha alá, gyakran a tápláló növény elszáradt levelei közé is és így téli álomba merül; megesik, hogy egy-egy hernyó olykor rövid időre elhagyja rejtekét s a növényen rágicsál, de ez rend- szeres táplálkozásnak nem tekinthető. Téli álma október elsején kezdődik és április közepéig tart.

Az enyhébb időjárás beköszöntése gyakran kicsalogatja a hernyót rejtekéből, de ilyenkor még akkor sem táplálkozik, ha egészen friss növényt kap is. Csak április végén kezd rendszere- sen táplálkozni, s akkor kezdettől fogva igen mohón eszik, de ez csak nehány napig tart, mert akkor újból — tehát már ötödször — vedlik. Elbábozódásáig, — a mi rendesen junius közepe és vége között következik be, (egyeseknél elhúzódik julius közepéig is) még 2—3-szor vedlik; ezek a vedlések azonban már nem történnek szabályos időközökben, s a hernyó étvágyától függnek.

Táplálék dolgában egyáltalán nem válogatós : megeszik min- denféle növényt és méltán nevezhető polyphagnak. A nádas szé- lén gyakran található Euphorbia, palustris-on, ott pedig, a hol mélyebb a víz, különböző mocsári- és " vízi növényeken p. o. Caltha palustris-on és Iris pseudoacorus-on, sokszor találtam Nymplaea alba-n is, de az Arundo-t sem veti meg, sőt jófor- mán minden dudvát megeszik, mely a parton és a vízben elő- fordul,

104 Cerva Frigyes.

Fogságban igen könnyen tenyészthető, s minthogy megelég- szik bármiféle táplálékkal, e tekintetben alig juthatunk zavarba. Gyakran megesett, hogy friss táplálék nyujtása alkalmával a rendkívül fürge hernyók egyike-másika megugrott s a szökevé- vényekre csak napok mulva akadtam reá az Urtica dioica-n, E vagy Ampelopsis hederacea-n. melynek leveleit eszegették s a mellett 8 Igen jól érezték magukat. Igen könnyen nevelhető Lappa tomen- É tosa-val is, melyet úgy látszik különösen kedvel.

Egyáltalában nem szükséges, hogy a hernyónak túlságos gyakran nyujtsunk friss táplálékot, sőt az ilyenkor csaknem ki- kerülhetetlen háborgatás néha többet árt, mint ha a tápláló növény félig elfonnyadt. Ha a tápláló növényt — bármiféle legyen is, — vízzel telt üvegbe helyezzük, s a szárát mohával vagy kóczezal jól körűl csavarjuk, hogy a víz gyors elpárolgását megakadály zzulő — akár egy hétig, sőt tovább is kitart. A fő- dolog, hogy a tenyésztő házikót árnyékos, lehetőleg hűvös helyre állítsuk. Úgy a hernyóra, mint a bábra nézve is szükséges, hogy olykor megnedvesítsük.

A hernyó mind a szabadban, mind a fogságban főleg éjjel táplálkozik, habár napközben is hozzálát az evéshez, mivel az árilyékot kedveli, a napsugár heve elől a tápláló növény szárán lefelé menekül, a mi különösen a szabadban észlelhető.

A hernyó nem csak a nádasban található, hanem a part közelében a száraz talajon is. Ennek magyarázatát abban látom, hogy a tél folyamán a nád levágása alkalmával kihurezolják a partra, miként a ZLaelia coenosa hernyójával is gyakran megtör- ténik; azonban általában véve a J?h. Metelkana a mocsár la- kója. Magyarország legtöbb mocsarában előfordul; én nemcsak Dabas és Puszta-Babád környékén, hanem Izsák és Uj-Hartyán turjánaiban és egyéb mocsarakban is találtam.

A báb friss állapotban csaknem fehér, de csakhamar kiszi- neződik s eleinte vörhenyes, majd sötétbarna, végül pedig csak- : nem fekete színűvé válik. Hossza 18—21 mm. c;

A levetett hernyóbőr rendszerint a báb fargyűrűjéhez tapad — 0. és miután a laza szövedékben megakad, a bábot mintegy meg-

b wa

zs

rögzíti s ilyenformán a lepke kikelését előmozdítja. Oly bábból, sú melyhez a hernyó bőre nem tapadt hozzá, vagy torzpéldány kel f ki, vagy egyáltalában nem képes kikelni a lepke. § A bábnyugalom 20—25 napig - tart. Rendes körülményét És

közt julius elejétől a hónap második feléig kel ki a lepke; .ki- : vételek — melyek előbb, vagy később hagyják el a bábot — : mint más fajoknál, úgy itt is előfordulnak. dslelás 288

Adalék Kássá környékének lepkefaunájához. 105

Eleinte rendszerint csakis hím példányok kelnek ki, utóbb esupán nőstények, később vegyesen. Általában túlnyomó a nős- tények száma.

Feltünő, hogy a szabadban, alkalmas helyen mind a hernyót, mind a bábot könnyen meglehet találni, míg a lepkét rendkívül ritkán lehet látni. Élénken emlékeztet ez az Arctia (Caja-ra, melynek hernyójával úgyszólván lépten-nyomon találkozunk, ho- lott a lepkét ritkának mondhatjuk.

Valamint a legtöbb hernyónak, úgy a Rh. Metelkana-anak is van élősdije. Az Iehneumonidák családjába tartozó szép für- készdarázs, a Metopius letropygus Wörst. az, mély a hernyót a szabadban üldözi. A megszúrt hernyónak még marad annyi ereje, hogy elbábozódjék, de a bábból a várt lepke helyett für- készdarázs kel ki.

Adalék Kassa környékének lepke-

faunájához. Összeállította Dr. Fischer Herminius. 1

Négy évig (1901—1904.) gyüjtöttem a lepkéket Kassa köze- lebb és távolabb környékén és megfelelő időjárás mellett csak- nem naponkint tettem kirándulást; gyakrabban használtam a csalétket s az acetylinlámpást, gyüjtöttem és tenyésztettem a

. hernyókat is. Ennélfogva azt hiszem, hogy a vidék lepkéit any-

nyira ismerem, a mennyire az az említett idő alatt lehetséges volt. Mindazonáltal, természetesen, még mindíg igen hézagos lesz az alábbi jegyzér, de a környék gazdag lepke-faunájának mégis annyira-mennyire hű képét fogja nyujtani.

A talajviszonyok változatossága, a terület különböző magas- sága, a gazdag erdőállomány (túlnyomóan tölgy- és bükkerdő), a sok meleg völgy s a vízbőség: mind . olyan tényezők, melyek Kassa környékén a legkülönbözőbb lepkefajok számára megad- ják az életfeltételeket, a lepkésznek pedig ez a terület bőséges alkalmat nyújt a sikeres gyüjtésre és megfigyelésre.

Ime adom az általam gyüjtött lepkék jegyzékét, belefoglalva azokat a fajokat is, melyeket A. Aigner Lajos barátom Kassa környékén megfigyelt és melyeket csilaggal () jegyeztem meg?)

Xt) V. ö. A. Augner L. közleményét is , Kirándulás Abauj-Tornamegyébe," EKSZÜ XZAKÖt;

106 Dr. Fischer Herminius.

Paptho Podahrius 1. két ivadékban, a nyári ivadék némely évben rendkívül gyakori ; — Machaon L. szintén két ivadékban, nem nagyon gyakori, de többnyire nagy példányokban, a nyári ivadék közt elvétve előfordul az ab. auramtiaca Spr,

Thais Polyxena Schiff. a Hradován gyakori, közte nem ritka az ab. ochracea Stgr.

Parnassius Apollo L. A Hernád mentén, Abos és főleg Hámor vasuti állomásnál igen gyakori. A nőstény olykor csaknem oly sötét színű, mint az ab. Brittingeri Rbl.-Rghf., nem ritkán találkozik az ab. pseudonomion Christ., mely a felső szárnyon piros foltokat mutat; — Mnemosyne L. sehol sem ritka.

Aporia Crataegi L. közönséges.

Pieris Brassicae L. és Rapae L. közönséges ; — Napi L. és gen. aest. Napaeae Esp. igen gyakori, nem rítkán akad átme- net az ab. Bryomiae 0.-hez is; — Daplidice L. és g. vern. Belhdice 0. gyakori.

Euchlor Cardamines L. junius végéig igen gyakori.

Teptidüa :Semapisa lás etve Lathyri "Hb. és g. ae. dimiensis B. mindenütt található.

Cohas Hyale L és ab. flava Husz közönséges; — FEdusa F. némely évben igen gyakori ; — Myrmidone Esp. ritka. (Plicomene Esp.-t, mely a Fauna R. Hung. szerint előfordul, nem találtam.)

Gonopteryx Rhammi L. közönséges.

Apaturc Irris L.; Iha Schiff. és kivált v. Clytie Schiff a Csermelyvölgyben és Aboson igen gyakori.

Lamenitis Populi L. nagy példányokban, melyek a v. buco- vinensis Horm. megközelítik, a Csermelyvölgyben és Szt.-Istvá-

non gyakori; — Szoylla L. nem ritka.

Neptis Tmcilla F. Kassán ritka, a szádellői és áji völgyben gyakori ; — Aceris Lep. két ivadékban igen gyakori.

MEYE AZER Atalanta L. gyakori; — Cardwi L, némely évben nagy mennyiségben repúl.

Vamessa Jo L. és Urticae L. közönséges ; — Xantkoómelas Esp. ritka ; — polyochloros L. igen gyakori; — Antiopa L. gyakori.

Polygoma c-album L. közönséges.

dArachma Levana LL. és g. a. Prorsa L. gyakori. Az ab. poremat nem figyeltem meg. .

Melitaea Cinxia 1. közönséges ; — "Phoebe Kn. ; — Didyma O,

és alpina Stgr. igen gyakori ; Trivia Sehiff. gyakori, második ivadéka kisebb: — Athalha Rott és Aurelia Nick. közönséges ; — " Dictynna Esp.

Argynms Selene Schiff Aboson szórv ányosan; — Euphro- syne L., Dia L., Latomia L. és Aglaja L. igen gy akori ; — Mobe L. és v. Eris Meig. nem ritka; — Adiwpe L. és v. Cleodoxa O. gyakori; — Paphia L. KőZöaeke s

Melanargia Galatea L. mindenütt található.

Erebia Medusa F. és Aethiops Esp. gyakori; — Ligra L. csak a szádellői völgyben található.

Datyrus Cwce F. és Hermione L. igen gyakori; — Briseis

és a Séta Vote Lá A

Adalék Kassa környékének lepke-faunájához. 107

L. csupán a Hradován igen kis köves és kopár területen; —

Semele L. és Arethusa Esp. gyakori; — Dryas Se. közönséges.

Pararge Egeria v., Egerides Ster. két ivadékban gyakori; — Hiera F. Aboson és a Csermelyvölgyben egyaránt; — Megaera L. nem ritka ; Maera L. meglehetős gyakori.

B LEntöbusi Hyperanthus L. közönséges.

Epimephele Jurtina L. közönséges; — Lycaon Rott. csak

Aboson gyakori.

Coenonympha Iphis Schiff. és Arcanta L. gyakori ; — Pham- piulus L. közönséges.

Nemeobius Tucina L. két ivadékban gyakori (április végétől május végéig és julius—augusztusban).

Thecla épim Sehitff. gyakori; — walbum Kn. szórványos, a szádellői völgyben gyakori; — [Ilicis Esp. gyakori ; — Acaciae i.

ritka ; — Prum L. gyakori.

Callophrys Rubi L. három ivadékban gyakori.

Zephyrus Öuercus L. igen gyakori, az ab. bellus Gerh. csak a kassai hegyen; — Betulae L. gyakori.

k Ohrysophanus Virgaureae L. közönséges ; — Thersamon Esp. igen gyakori ; — Dispar Hew. v. rutilus Wernb. igen ritka ; csak egy pédányt fogtam a Hradován ; — Hippothoz L. SZÓrványos ; — Alciphron Rott "Szt-Istvánon nem ritka ; — phleas L.igen gyakori ; a v. caeruleopumcta Stgr. csak egy példányban került elé ; — Doris Hufn. és v. sudalpina Stgr. nem ritka.

Lycaena ÁArgiades Pall., valamint ab. Coretas O. és g. v. Polysperchon Berg.. gyakori ; — Argus L. (Aegon Schiff.) és Argyrog-

nomon Bgst. igen gyakori; — Baton Berg. ritka, Tornán gyako- ribb ; — Orion Pall., g. v. ornata Stgr. és ab. nigra Gerh. nem ritka; — Astrarche Bgst. ritka; — JIcarus Rott. közönséges; —

Hylas Esp., :Meleager Esp. és Bellargus Rott. gyakori ; — Corydon Poda, igen gyakori kivált a Hradova meszes területén; — minima Fuess. két ivadékban igen gyakori, a második ivadék nagyobb; — Semargus Rott., Cyllarus Rott. és Arion L. gyakori.

Cyamwris Armnolus L. nem ritka.

Pamphila Palaemon Pall. ritka.

Adopaea lineola O. és Thaumas Hufn. igen gyakori ; — Actaeon Rott. ritka.

Augiades comma DL. és sylvanus Esp. igen gyakori.

Carcharodus Alceae Esp. szórványosan akad.

Hesperta. Carthami Hb., orbifer Hb. és Sao Hb. nem ritka ;

Alveus Hb. és Malvae L. igen gyakori.

Thanaos Tages L. közönséges.

108

Magyarország pillangót. Irta A. Aigner Lajos. XII

5. Limenitis Populi L.!)

Linné, Systema Naturae. Ed. X. p. 476 (1758); Esper, Die

éurop. Sehmetterl. im Abbila. I tab l2 fia d stabss e

Lee ellés da (MET e

Alapszíne feketés barna, csaknem fekete. A felső szárny kö- zepén többé-kevésbbé tisztán feltünő fehér pettyek harántos sora, áll; elülső szegélyén, közel a tőhöz egy fehér petty, csúcsán egy vörös vonal és nehány petty van. Alsó szárnya közepén fe- hér szalag fut le, szegélye előtt vörös félholdak sorakoz- nak. Alsó lapja vöröses sárga, fehéres szürke pettyekkel és kékes szürke szegélysávval.

Magyarország összes hegyes-dombos vidékein, elvétve még Budapest környékén is található májustól juliusig, vagy juniustól augusztusig tekintélyes nagyságú (63—80 mm. széles) példányok- ban. Legkönnyebben úgy mint az Apaturák vagy nedves erdei útakon korán reggel fogható, mert később igen nyugtalanul és magasan röpül.

Az ab. Tremulae Esp.?), melyen a középső szalagok igen kes- kenyek, apicalis pettyei pedig vagy igen aprók, vagy teljesen hiányzók, — ritkább és a törzsfajnál valamivel későbben jelenik meg ; így Gölniczbányán junius végétől julius közepéig, Iglón ju- lius közepén, a Magas Tátrában julius vége felé észlelték, azon- kívül Tavarnok, Eperjes, Zágráb, HFuzine, Nagyszeben, Nagyág és Mehádia környékén is, az utóbbi helyen különösen szép és nagy példányokban.

Petéje hosszúkás tojásforma, bordázott. Hernyója zöld, barna és fekete foltokkal, hátán két sor szőrös tüske emelkedik, melyek közül a fejen álló kettő a leghosszabb, 50 mm. hosszú. Kitelelve májusig Populus tremula és mgrán (rezgő és fekete nyárfa) és fiatal Ulmus campestrisen (szilfa) él. Bábja sárgás, barna foltokkal.

Parasitája: Pimpla capulfera Kriechb. (John).

Előfordul a következő szomszédországokban: A. Ausztria,

1) Populus : nyárfa. 2) A rezgő nyárfa.

A. Aigner Lajos. 109

Karinthia, Salzburg, Cseh- és Morvaország, VI.—VII. Szilézia, Galiczia és Bukovina V-VI. Románia V.—VII.

Elterjedési köre: Szent-Pétervártól "Toskanáig 60—44 és Páristól Japánig, 1—160".

6. Limenitis Sybilla L.)

Ednneé, Systema Naturae. Ed. XII. 781. (1/07.); Esper, Die entopzesehmettenesín Apbildsztsettaba "14 üg 2 (ÜTCT) ; NT De taste ítabz 16 Mo 35 (LOB

A szárnyak alapszíne feketés barna, mindegyikén többé- kevésbbé egybefolyó fehér pettyek harántsora van. A felső szár- nyon nem tisztán feltűnő fehéres középfolt és csúcsán 3 fehér petty áll. Alsó lapja barnás sárga, a felső szárny szürkés barna vegyülékkel s a felület nagyított fehér rajzaival; az alsó szarny belső szegélye szélesen kékes szürke, mindkét szárny szegélyén két sornyi fekete petty mutatkozik. Kifeszítve 483—60 mm.

A Tengermellék kivételével országszerte junius-juliusban gyakori, helyenkint azonban ritka. Az egészen fekete ab. migrina Weym.-t ?) eddig csak Novákón (Nyitra m.) figyelték meg. (B o s- sányi József.) Kedveli az erdőszéleket és árnyékos erdei utakat, melyeken már korán reggel röpköd

Petéje gömbalakú, alul lelapított. Hernyója sárgás zöld, két sor vöröses barna tüskével, 40—45 mm. hosszú. Kitelelve májusig található Lomicera coerulea, xylosteum, migra, caprifolvum és periclymenumon. Bábja szögletes, fején két tüske van.

Parasttája : Apanteles Vanessae Reinh. (Braconida).

Előforáül a következő szomszédországokban: A. és F.- Ausztria, Salzburg, Karinthia, Morva- és Csehország, Szilézia, Galiczia és Bukovina, mindenütt VI—VII., Romániában VIII.

Elterjedési köre: Livlandtól Kalabriáig 56—370 ís Tenerifá- tól Japánig 1—160".

2. nem. Neptis F.?)

A mindkét feketés barna szárnyon nyilt középsejt mellső része erősen rövidült. A szem csupasz. A pete gyűszű alakú. A hernyó hengeres, púpszerű szemölcsökkel, feje kéthegyű. .Bábjá- nak feje kéthegyű. Az indoausztráliai területen számos faj él; Európában csak kettő.

Római látnoknő.

1) 2) A fekete. , 3) Neptis, az unoka, az előbbi nemmel való rokonsága miatt.

S EKZEET SRA SZER GATE 3 ák TI ZÜTE

110 Magyarország pillangói,

7. Neptis Lucilla FE."

PA e dok fi Pi ,. 4 LGA alga a t te 4 X art ae aétéak es y

Fabricius, Mantissa Insectorum II. 55. (17879: Hübn er eüki

Sammlung europ. Schmetterl. fig. 101—2. (1787). Camulla Esper, Die europ. Sechmetterl. in Abbild. I. tab. 59. fix. TENNÉ

Alapszíne feketés barna. Az alsó szárny közepén széles fe- hér szalag van; a felső szárnyon 8—9 fehér petty megszakított sora áll; a tőből indul ki egy igen keskeny sáv, melynek végén egy kicsiny s egy nagyobb fehér petty van. Alul vöröses barna, a felület fehér rajzolatával.

Hazánkban országszerte található, csupán a Tengermelléken nem figyelték még meg, s úgy látszik, az egész Alföldön is hiány- zik, hegyi állat, mely nálunk 43—53 mm. szélességet ér el. Lomhán röpköd a bokrok körül, reggel többnyire virágzó tápláló növényén, kivált nedves erdei réteken és árnyékos erdei útakon. Eperjesen Dahlström Gyula két hermaphroditát fogott, melyek egyike jobb, másika baloldalt hímnemű. A kisebb és megfogyatkozott ehér rajzú var. Ludmilla H. S., melyet ifj. Kindermann A. Erdélyben fedezett fel és melyet nővére után neveztek el, — csupán Nagyszeben, Brassó és Lipik környékén figyelték meg.

Hernyója barnás piros, hátán halvány sáv és kidudorodá- sok vannak, 40—44 mm. hosszú. Kitelelve májusig él Spiraea sahcifolia, flexruosa és ulmifolián (Bajnóeza). Bábja zömök, feje kéthegyű.

Előfordul . a következő szomszédságokban: A. Ausztria VI—VIIL, Tirol, Karinthia V—VII., Csehország és Galiczia VII, Bukovina VI., Románia VIII. E

Elterjedési köre: Kasantól Kis-Ázsiáig 56—409 és Svájeztól Japánig 25— 1609".

8. Neptis Aceris Lep.?) Lepechin, Reise durch versech. Prov. d. russ. Reiches I. 203: tab. 17. fig. 5—6 (1768) ; Plantilla Hübner, SammIl. europ.

Sehmetterl. Fig. 99. 100. (1793).

Alapszíne feketés barna. Az alsó szárny közepén fehér szal- lag, a szegély előtt fehér pettyek sora áll; mögötte, a felső szár- nyon, a szegélytéren nagy fehér foltok megszakított sora van, a tőből indul ki egy megszakított fehér hosszanti sáv, mely ama foltsorig terjed. Alsó lapja vöröses barna, a felület fehér rajzola- tával.

1) Lucilla, római női név. 2) Acer: juharfa, mínt tápláló növénye, a mi helytelen.

Különfélék. ítt

A. Tengermellék kivételével egész Magyarországon két iva- dékban többnyire gyakori, Budapest környékén azonban rendkivül ritka. Az I. ivadék rendszerint kicsíny (35—40 mm.), a II-dik nagyobb (45—50 mm.), szélesebb sávokkal és nagyobb pettyek- kel. Erdőszéleken egész nap lomhán, lassan röpköd.

Petéje kúpalakú, alul lapos, zöldszínű. Hernyója sárgás barna, feje kéthegyű, hátán 3 pár tüske emelkedik. Kitelelve áp- rilis májusig és junius—juliusban él Orobus vernuson (lednek). Bábja zömök, feje kéthegyű.

Előfordul a következő szomszédországokban : Cseh- és Morva- ország V—VI. VIIL, Salzburg, Karinthia VIII., Galiczia V—VIL, Bukovina V—VI. VII—VIH., Románia V—VI, VII-IX, Bul- garia V.

Elterjedési köre: Kasantól Törökországig (Ázsiában Indiáig) 5 6—483 (20)0 és Salzburgtól Koreáig 85-—1600.

Különfélék.

Megeszik-e a madarak a méheket? Erre a kérdésre nézve érdekes és fontos megfigyeléseket tett Csörgey Titusz 1905. augusztus közepén a kisczenki erdészlak méhesében. Ezidőtájt tömérdek szürke légykapó (Muscicapa grisola) volt a környéken, javarészt átvonulóban, de ezek közül csak egyetlen öreg példány volt a méhes állandó vendége, még pedig délutánonkint. Leső- helye a méhes mellé állított üres Dzierzonkaptár fedele volt. A legközelebbi kaptár lakói alig két arasznyira sürögtek a madár előtt, de nem nyúlt ezek után, hanem perczekig ís mozdulatlanul figyelve időnkint felrebbent s keresztülrepülve a méhek kavargó tömegén, sokszor a 3-ik—4-ik kaptár előtt vagy épen a méhes tulsó oldalán kapott el egy-egy méhet, melyet azután lesőhelyén eldarabolt és lenyelt. Az egyik áldozat fejét ott találta a szerző a lesőhelyen: hereméh feje volt. Ez megmagyarázta a madár saját- ságos viselkedését. Herére lesett, azért ült perczekig is mozdu- latlanul, nem törődve a körülötte nyüzsgő munkásokkal. További bizonyitékokra számítva, a madár lesőhelye körül simára taposta a földet, hogy a lehulló köpetekből mi se :menjen veszendőbe. Az ily módon két hét alatt szép számmal egybegyülő köpetek tisztára méhek alkatrészeiből állottak, még pedig csupa heréből! Az erdész közlése szerint évek óta fészkel a légykapó a méhes- ben vagy annak közvetlen közelében. Ezidén meg épen négy pár költött ott, de a méhállományban semmi kár se mutatkozott. E mindenesetre döntő erejű tényből s az itt vázolt észleletekből az következik, hogy e madárnak nem lehet a méh a főtápláléka, de még kedvelt csemegéje sem, mert hiszen a sok légykapó közül

112 Kiigönfélék

csak egyetlen példány látogatta időnként a méhest. Fiait se neveli

méhekkel, mert hisz akkor az a négy pár, mely ezidén a méhes környékén fészkelt, ugyancsak megtizedelhette volna az állományt. Abban, hogy e madár pár lépésnyiről felismeri a munkásnál jóval nagyobb és pohosabb herét, semmi különös sincsen, mert ehhez elég a normális látású emberi szem is. Sokkal fogasabb s nagyon messzire vezető kérdés az: miért fogdossa csakis a herét ? Ebben nem vezetheti a fulánktól való félelem, mert ismeretes, hogy e madár olykor darazsat is fog. Még talán legközelebb jár az a föltevés, hogy ezt a szervezeténél fogva fulánk nélküli rovarokra utalt madárfajt a munkásméhektől a méregzacskó hangyasavának

szaga és íze riasztja vissza. Bár e tekintetben az emberi szaglás

,

és ízlés épen nem irányadó. Hisz tudjuk, hogy a bűzös és maró váladékú poloskákat a varjak s más madarak is szívesen eszik. Ez észleletekhez még nehány tanulság fűződik. Először is az, hogy még a gyomortartalmak kétségtelenül pozitiv adataiból is csak nagy óvatossággal szabad következtetnünk, mihelyt a madár gazdasági szerepének nem általánosságáról, hanem részletkérdé- seiról van szó. Másodszor meg az, hogy a közvetlen megfigyelés és a köpetek egybegyüjtése révén a pozitiv adatok egész soro- zatára tehetünk szert anélkül, hogy csak egyetlen madarat is fel kellene áldoznunk. Végül pedig, nem szabad minden a méhes körül tartózkodó madarát az első látásra kártétellel gyanusítanunk. A méhes környékén ugyanis mindig hevernek rovarhullák, megölt herék, a kaptárokba tolakodó sokféle rovar, darazsaktól megölt s csak részben kiszívott munkás-méhek tetemei; a mézszagra lep- kék és legyek is gyülekeznek. Ezekért járja -a méhes táját a fecske, a czinege s a Ruticilla phoenicura, a nélkül, hogy a méhállományban kárt okozna. (Aguila XII. 1903 )

uj lepke-fajváltozatokat írt le legközelebb gróf Turati

Emil olasz lepkész (Naturalista Siciliano 1905.); ezek közül csak.

azokat említem fel, a melyek hazánkban is előfordulnak Ezek a következők: Aporia OCrataegi L. v. Augusta. Szerző azokat a pél- dányokat tekinti törzsalakoknak, melyeken az összes erek kiszé- lesedés nélkül érik el a külső szegélyt, a felső szárny középsejtjét lezáró harántér pedig egyszerű vonal; ettől eltér a v. Augusta, melyen a felső szárny h-rántere többnyire igenerőteljesen kifej- lőd-tt, az összes erek pedig a külső szegély felé kiszélesednek, sőt itt egész kis szürke foltot alkotnak. Hazai példányaink leg- nagyobb része idetartozik. Orthosia mitida KH. ab. (Garibaldina, melynek felső szárnya egyszínű pirosos barna, azaz olyan mint az 0. pistacina ab. rubetra Esp. Egyik példányom (Hunyadból) átmenetet képez, a mennyiben még némi rajzot mutat. .Phasiane clathrata L. v. aurata, melyeknek alapszíne nem fehér, hanem sárga : hazánkban országszerte elég gyakori. Endotricha flamme- alis Schiff. v. adustalis. Alapszíne sötét barna (olyan mint Actemia, brunnealis Tr..) több-kevesebb sárga rajzolattal: található Buda- pesten és Ujpesten; v. lutealis, alapszíne egyszínű sárga: ilyent fogtam N. Verőezén. A. Aigner Lajos.

SEEN YNKÉT

Sári kj

czzülbi

Met CV kj

.:. ROVARTANI LAPOK"

XIII. Band. 5. Heft. NMai 1906.

S. 91. Dr. K. Chyzer: Sammeln im Winter in Zelenika. Verfasser verbrachte aus Gesundheitsrücksiehten 4 Wochen (Ende Nov. bis Ende Dez. 1905.) in Zelenika, einem reizend ge- legenen klimatisehen Kurort unweit Castelnuovo in Süd-Dalma- tien und besechaáftigte sich nebenbei auch mit dem Sammeln von Naturalien. Trotz der sommerlichen Temperatur (26—30 C". Mittags) lag die Tierwelt im Wintersehlaf. Dipteren und He- mipteren waren überhaupt nicht zu sehen, Lepidopteren, Neu- ropteren und Hymenopteren waren sehr schwach vertreten, wenig zahireich zeigten sieh auch die Coleopteren und Orthopteren, am ergiebigsten war das Sammeln von Arachniden, u. z. fand Ver- fasser drei neue Arten, die W. Kulezynski demnüchst be-

sehreiben wird, u. z. Cinifla annulatus, Harpactes Chyzeri und

Tegenaria dalmatica. An Skorpionen fand Verfassér elnige Exemplare, die den bosnisehen, italienisehen und südfranzö- sischen gleichen.

S. 95. Dr. Z. Szilády : Insektensammlung für Mattelschulen. I. Verf. hált die amtl. Instruction zur Anlage von Insektensamm- lungen für Mittelsehulen nicht für zureichend und gibt eine Zu- sammenstellung derjenigen Arten, die unbedingt zu berücksichti- gen wáren ; die wichtigeren schüdlichen oder nützlichen Insekten sind in biologisehen Gruppen (Bi, Raupe, Puppe) vorzuführen, die ganz müssige, biologisehe Staffage mit Umgebung aber hat zu entfallen, weil sie die Begriffe der Schülers nur verwirren.

S. 101. F. Cerva: Über Rhyparoides Metelkana. Biologisches über diesen KHalter.

S. 105. Herm. Fischer: Bettrüge zur Lepidopterenfauna von Kassa, wo Verf. 4 Jahre. unermüdlieh gesammelt hat.

S. 108. L. v. Aigner-Abafi: Die Tagfalter Ungarns. XII. Timenitis Populi im Mittelgebirge ganz Ungarns stellenweise ziemlich hüufig, die ab. Tremulae Sselten; L. Sibylla weit ver- breitet, die ab. nmigrina sehr vereinzelt. Neptis Lucilla in Berg. gegenden ziemlieh hüufig; díe var. Ludmilla sehr selten; N. ÁAceris in 2 Generationen im Hügelland stellenweise recht háufig.

19

Kleinere Mitteilungen.

S. 111. Fressen die Vögel Bienen ? Über diese Frage machte T. Csörgey im August 1905. am Bienenstand des Försters von Kisczenk interessante Beobachtungen. Vier Paare des Flie- genschnápperns (Muscicapa grisola) nisteten in der náchsten Um- gebung, aber nur ein altes Excemplar war eine bestándiger Be- sucher des Bienenstandes. Der Vogel postierte sich auf einem leeren Bienenkasten; einige Spannen davon entfernt sehwiárm- ten die Bienen, von Zeit zu Zeit sehoss er durch den Schwarm und fing, wie sich spáter zeigte eine Drohne, ohne die Arbeiter zu beachten. Nun sammelte Verf. zahlreiche Gewölle, die aus- sehliesslieh aus Drohnenteilen bestanden. Wichtig ist die Frage, wesshalb der Vogel nur Drohnen füngt? Die Furecht vor dem Stachel kann ich nicht abhalten, den er frisst doch zuweilen auch Wespen, wahrscheinlich hált ihn der unangenehme Geruch und Geschmack der in der Giftdrüse enthaltenen Ameisensüure davon ab. Keinesfalls darf man jeden beim Bienenhaus vorkom- menden Vogel als schádlich betrachten; hier sind immer Insek- tenleicehen zu finden, getötete Drohnen, mancherlei Insekten die in die Bienenstöcke dringen, von den Wespen getötete Arbeiter- bienen etc. Wegen dieser besuchen Schwalben, Meisen und Ru- ticilla phoenicura die Gegend des Bienenhauses, ohne den Bie- nenbestand zu schádigen. (Aguila XII. 1905.)

5. 112. Neue Sehmetterlingsvariationen besehreibt Graf E. Turati in Naturalista Siciliano 1905. darunter Aporia Crataegi v. Augusta, bei weleher die Ouerader sehr kráftig entwickelt ist, sámtliehe Rippen aber gegen den Aussenrand veröreitet sind. und hier kleine graue Flecken bilden; Orthosia nitida ab. Gari- baldina, einfárbig rotbraun; Phasiane clathrata v. aurata, die: Grundfarbe gelb ; Endotricha flammealis, Grundfarbe dunkelbraun, v. lutealis, einfárbig gelb. All diese Variationen kommen auch in Ungarn vor.

Entomologiai művek.

Általános. A Magyar Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Hunga- riae). III. kötet. Arthropoda. Kiadja a k. m. Természettudományi Társulaa Ára 35 kor., társulati tagoknak 20-kor, — Kárpáti E. Állatmuzeum, utasitás álla - tok ö" meéséres eltártására, és "csontvázak készítésére kkal kog ábrá A ki" 40 fills — Bein ro K. -- kitvargyűjtő. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme résére é g.yűjtésére 2 kor. — Szekeres F. Ö. A rovargyűjtő 1 kor. 60 fill.— Lejtényi S Rovargyűjtő. Segédkönyv a középiskolai ifjuság számára, kötve 1 kor. — Kriesch ]. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. — Kiránduló zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fill. — Dr. Lendl A. Rövid útmutatás : természetrajzi gyűjtemények konzerválásához 30 fill, — Dr. Daday ]. Rovar- tani műszótár 1 kor. 60 fill. — Hoffer, Praxis. der Inséktenkunde. 3 kor. — Kolbe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor.

Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar tauna lémdarazsai 2 kor. 40 All. A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával 1 kor. 20 fill,. Adatok Magyaro 1- szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk témdarazsainak magánrajza 40 kor.

Lepidoptera. Bein K, A kis lepkegyűjtő. A lepkék ismertetése és gyűjtése 2 kör. — A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon ti 8 kor, — Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. — Berge, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. aui 50 farb. Tafeln 25 kor. 20 fill. — Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas 1900- Abb. auf 50 Talfeln 30 kor.

Diptera, Tömösváry Ö. Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó-Duna mellékeiríil 2 tábl 0 fill. — Kertész K. Catalogus Tabanidatium. orbis terra- rum universi 6 kor.

; Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. — Bein K. A kis bogárgyűjtő: A bogarak ismertetése és gyűjtése 2.kor. — Calwer, Káferbuck 5. Aufl, mit 48 color. Tafeln 24 kor. — Seijdlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor.

. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez 40 (ill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill: Az Eremocoris-fajok magánrajza- 2 tábl. 60. fill." ; 3

:Orthoptera, Pseudoneuroptera és Néuroptera. Pungur Gy: A magyaror. szági tücsökflélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. — Kohaut R. Magyarország szitakötő-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60 flL

Myriopoda. Dr. Daday ]. A magyarországi Miriódádák magánrajza 4 táblával 4 kor.

Araehnoidea. Dr. hyzer K.. és Kulczynski L. Araneae Hungaria 3 kötet 24 kor. — Herman O., Magyarország " pókfaunája 3 kötet, csak a 2—3. kötet kapható 16 kor. — Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekháló- pókok természetes osztályozása 1 kor. — Karpeles L. Adalék Magyarország atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.

Crustacea: Dr. Daday ]. A Magyarországban eddig talált szabadon élő evezőlábú rákok magánrajza. 4tábl,-3 kor. A magyarországi Branchipus fajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor.

Magyarország bogárfaunája.

Vezérfonal a magyar szent korona országainak terü- letén előforduló bogarak megismerésére.

IRTA

CSIKI ERNŐ

"A Magyar Nemzeti Muzeum . segédőre.

kk

A három kötetes munka első "kötete a bevezető morphologiai . részen kívül a Caraboideákat és Staphylinoideákat, a második kötet a Palpicorniá- kat, Diversicorniákat és a Heteromerákat, a harma- dik kötet pedig a Phytophaga, "Rhynehophora és Lamellicornia . családsorozatokat fogja tartalmazni

-

A" munka "5 : íves . füzetekben . jelenik . meg egy-egy füzet előfizetési ára 2 korona, bolti ára 2 kor, 40 fill.

Megjelent az I. kötet első és második füzete.

Előjegyzések és előfizetések a szerző ezímére (Buda- pest, VIII, Nemzeti Múzeum) küldendők.

Nu

VZANZINZÁNZÁNTANÁDNYÁLNZÁN ÁNTÁN ANAL NANNTÁN ZANA NZINZÁNNZÁN ZO YÁLNÁNTÍNZNZONZALNÁINAIN NANNINI

ESUNZANTAN ZAN TAN VAN NAN AN TAN ÚN ZAR VN TAN AK VAN ZATA VA VAN TAG TANA A VA ZAR AK VAN VA VON ZAK VANNAK Ú

zl

CANANZNZNZANZNANZNÁNANZNZÁNZNZANOS

Schmidl" Sándor könyvnyomdája Budapest, VI., Uj-utcza. 3.

SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES

er 5 MINI NNNNA

9088 01427 0698