; b , SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES ME MINI NNNKNNNIIIN 3 01427 0805 z VÁLANET Me aa ne jére feb 9088 Ea age Bra Ag agy aga age ba 4 A agy z aga 4, age j/ IGnŰs ng Vg VÉG VÉGŰ vi s sa ssh E ap apa pto polapka pia paca pZap4a p4ag LE vapáak ei y ep XV. kötet.1908. — janyár— február —— 1— 2. füzet. e MESS e lja jesz Kös IX GY ae s 5; ROVARTANI LAPOK ETASZI HOT YÓIKRA PF különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra. K DR. BEDŐ ALBERT " BÍRÓ LÁJÖOS OR CHYZER KOÖRNÉL DR ENTZ GÉZA MOCSÁRY SÁNDOR BEEE EEEtEEEEE RŰ KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ. EEÉEEE S va 6r9goL9v 4 Év váv vi BUDAPEST, 1908. A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE és KIADÓHIVATALA ! 3 IX., ERKEL-UTCZA 12. 6 4v s : bg ba : —z bass —s zip" ke egjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével. véd Előfizetési ára egész évre 8 kor ager satét já Ge Tgvéns 4 VTK NT TEA E AT ASSE TT . drrázzát A p s öZBE 3 E kebe zés ÁD palbál há Tartalom. A. Aigner Lajos : Mimiery, selectió, Darwinismus .. --- 3 Mocsáry Sándor: A lepkebábokban élősködő -fémdarázsokról z A. Aigner Lajos : Ferdinánd bolgár fejedelem mint cntdnibkssE Bordán István: Cyprusirútam 1.s sza A. Aigmrr Lajos : Magyarország pillangói . XXIV. sz Kuthy Dezső: Adalék Mágyarország Orthoptera- -faunájához st Speiser Ferencz: Bogarászati kirándulások 7... -.. A. Aigner Lajos : Változások a magyar lepke-fauna terén Csiki Ernő : Magyarország SZÜSTÉLÉT VE] ően LRESÉS ÉRŐ Csika Ernő : Új bogár Magyarországból ZS Lt Különfélék. si Osila Erno: A. bolhák gyüjtéseszez "sss ze A. bogarak SZALVAJTOL 2 akt Eset táá e Vt Óriási róvargyüjtemények SZET ESA SzSz eée ket A skorpiók szúrása hsz BAZE A EZEN SET e Colias Myrmidone var. balcAmiéts sé zkt Védekezés élősdiekősetlen s seser sen et eV AE 1kostka. L.:. Delephüla MÍVOTNaGas sss e zetése Eset fD..B.: ASWespacGrabrósdolgozoitols a? (ele szasee Irodalom. Flach, Strophosonius. — Ismerteti CsikiErmnő 0... Petri, Larinus: — Ismerteti Csiki Ermóő 7 -- : Schilsky, Die Káfer Europas. — Ismerteti Csiki Ernő - ; Gruud, Lycaena Argides. — Ismerteti A. Aigner Lajos Aigner , Magyarország Lepkéi. — Ismerteti Ulbrieh TEL VÁVS TEBONESTÜNS SÁTTSTANLO ő jázez gz NEÉ A kir. magy. Természettudományi Társulat állat szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII. Eszter utcza 16.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. ses Kedvezmény. Az 1897., 1898., 1899., 1900., 1901., 1902., 1903, 1 1904-iki feljes évfolyammal még szolgálhatunk. Új előfizetők áron kaphatják. Az előbbi kötetekből csak a II. kötet ka Ára 6 kor. Az I. és III. kötetet készpénzen visszaváltjuk. Az előfizetési összegek kiadóhívatalunkhoz TATA Erk I- 12.) czimzendők. . CN Mimicry, selectió, Darwinismus. Írta A. Aigner Lajos. u TA A Négy évvel ezelőtt Dr. Piepers M. C. , Mimiery, Selec- tion, Darwinismus" ezímű kötetével azzal a szándékkal lépett a nyilvánosság elé, hogy a mostani társ:dalomban uralkodó fogal- makra -a jogról s mind arra nézve, ami azzal erkölcsi és tár- sadalmi tekintetben összefüggésben áll, fölöttébb szükséges refor- mot kezdeményezzen, még pedig az emberre és társadalmára való alkalmazásával annak, amit az evolutio tanából biologiai tekintet- ben merithetünk. Ugyan annak a törekvésnek szolgál az imént megjelent újabb kötete (Noch einmal Mimiery, Selection, Darwinismus. Leiden. 1907). Abból a meggyőződésből indul ki, hogy a darwi- nistikus tan, a darwinistikus morál, miként ezek az egész társa- dalmi életre kihatnak, az abban erősen előtérbe lépő romlottság- nak igen jeléntékeny tényezői. Ennélfogva harezot indított ellenük és minthogy a darwi- nistikus elméletre s kivált a kiválogatódás elméletére a Mimicry- elmélet — miként azt egyik legismertebb követője, Weismann hangsúlyozta — a legerősebb támasztékok egyike, első sor- ban az ellen fordul, mivel specialis tanulmányai folytán külö- nösen alkalmasnak és jogosultnak érzi magát arra, hogy sikere- sen küzdhessen ellene. Ha ez az egész hadjárat már az alapjául szolgáló nemes szándék miatt is tiszteletet érdemel, szerző műve még azáltal is különösen érdekessé válik, hogy ellentétben a legtöbb antidar- winistikus iratokkal — nem felekezeti, hanem tisztán tudományos szempontból indul ki, hiszen a hitet az észnél alantasabb evolu- tionális álláspontnak tekinti. Rovartani Lapok XV, 1 és 2. (1908. I. 10.) 2 A Aigner Lajos. Első kötetével s egész törekvésével nem igen szíves fogad- 338 tatásban részesült és csak egyesek igyekeztek a színek evolutió- járól szóló új elméletét megczáfolni, többnyire csak vállvonoga- dá tással találkozott, vagy éppen agyonhallgatták, mint gyakrazaa a szoktak eljárni oly emberrel szemben, aki nem alkalmazkodik az . uralkodó divathoz. De azzal a szerző be nem éri, sőt nyilván kényszeríteni akarja a tudósokat, hogy elméletét komoly vizs ZAJ tárgyává tegyék s ismerjék el annak helyességét vagy mutassák — ki ferde voltát. És erre előbbi kötetének birálóit, azok érveit. porba tiporva, éles szavakkal hívja fel. 3 aű Mi itt csupán azzal foglalkozunk, amivel a szerző a tudo- mányt gyarapítani akarja. zza Az állatok és növények színét nem tekinti olyasminek, AI természeténél fogva változhatatlan, sőt a szín evolutionális Vvál- 7 tozásnak van alávetve, mely olykor látszólag ee all a ugyan, de máskor fölötte gyorsan tanusítja hatását. E két szél- Bee sőség között számos átmeneti fázis észlelhető. Valamely. fajai 28 egyéneinek különböző színezete azonos folyamatnak ugyadanooi A fokozata. vi tai A színfejlődési folyamat lefolyására hat a táplálék éppen úgy mint az éghajlat és sok más ok; az ily külső tényezők " azonban mindig csak közvetve halmak, amennyiben a, természetes . : evolutionálhs folyamatot siettehk vagy megakasztják vagy egyébkén befolyásolják. Igy azok a megakasztó jelenségek, melyek a hideg: nek befolyására a lepkék színének fejlődésében fellépnek, szintén nem valamelyes chemiai vagy physikai hatás közvetetlen követ-. kezményei, hanem közvetett befolyásuk van, mely a rovar szín. evolutionális folyamatát zavarja. Az Arctia caja L. úgy ue VEEEIVTRB hidegségi eltérését tévesen emlegetik a szerzett tulajdonságok átöröklésének példájául. Ha azonban tudjuk, hogy az állítólagos — hidegségi eltérés lényegben nem más, mint — esetleg csakugyan A hidegség által felidézett — késleltetése a színevolutionális folya- 238 mat lefolyásának, akkor világos, hogy itt szerzett tulajdonságok- 7 ról szó sem lehet. fi Rendesen nem tesznek különbséget a beteges albinismus s az evolutionális elhalványosodás közt. A hidegség befolyása kö-. sző vetkeztében az idők folyamatában fehérré vált madárfaj, mint a 7 jeges medve, vagy más már teljesen vagy csak télen a póluson vagy magas hegyeken fehérré válló állatok, vagy a domesztikácez folytán fehérré vált állatok éppen oly kevéssé albinók, mint as Es a hetek Mimitery, selectio, Darwinismus. 3 szőkehajú, kékszemű fehér germán, kinek fajtája alighanem a hidegségnek ugyanazon befolyása alatt fejlődött az utolsó jég- korszakban valószínűleg Hurópa északi tájain. Viszont az emlősök és madarak számos fajánál olykor előforduló fehér példányok mindig beteges eredetű albinók. A beteges albinismust tehát nem szabad összetéveszteni a pigment elhalványodásával vagy eltüné- sével, mint a színevolutiónak szabályos jelenségével. Ugyanígy vagyunk az úgynevezett melanismusra való hajlandósággal is. Ez sem véletlen vagy hirtelen fellépő tünemény, hanem szórvá- nyosan ugyan, de ismételten előforduló, sőt valószínűleg elsza- porodó félben levő evolutionális jelenség olyasmi, ami ismeret- len erőnek látszik, amely az állatok színezésében uralkodik s azt fokozatos változásnak aláveti. Ámde amaz ismeretlen erő nem más, mint a színevolutió jelensége. A ki előtt ez a jelenség ismeretlen, az voltaképen nem lehet tisztában azzal, hogy ez vagy amaz színnek mily jelleget tulajdonítson és miként feleljen arra a kérdésre, hogy mi oknál fogva olyanok, a minők. Az ilyennek be kell érnie azokkal a már egyszer uralomra kapott ingatag fogalmakkal, melyek szerint azok a hőmérséklet és fény hatásának következményei. Abban a tévtanban is hisz, hogy a déli és északi Európában előforduló . lepkefajoknál mutatkozó különbség a. melegség különbözetének tulajdonítandó, sőt azt még a dimorphismus lokális eseteire is vonatkoztatja. De már régebben rámutatott a szerző arra, hogy ugyanazok a különbségek nagy számban kimutathatók p. o. az indo-ausztráliai faunában egy azon faj lepkéi között, melyek kü- lönböző vidékeken, a teljesen azonos éghajlatú viszonyok közt élnek, pedig ezeknél úgynevezett száraz- és eső évadi alakokról szó sem lehet. $ Ezzel kapcsolatban az ily állásponton lévő néhány európai alakban a jégkorszakbeliek megközelítését is látja. Azt is hiszi, hogy az ilyen, az úgynevezett száraz- és eső évadi alakokat, a trópusokban közvetetlenül a szárazság vagy nedvesség hatása hozza létre, ami azonban téves fogalom. Ebben a tekintetben széles körben túlzó nézetek kaptak lábra, amelyek a kontinen- sen egyoldalúan szerzett megfigyelésen alapulnak. Az igaz ezek- ben azonban csak az, bogy az említett formák következményei . annak a fokozott színevolutiónak, melyet az esőévadban a foly- tonos busás táplálék előidéz. Azt a véleményt sem fogadja el a szerző, hogy. a különböző pigmentváltozások csak tévszínek 4 A. Aigner Lajos. (Fehlfarben) lennének, mint a pigment bőségének, hiányának vagy 34 eltolódásának jelenségei. s -56 Szerzőnk a színevolutióról szóló elméletének magyarázatául — felhozzuk a következő példát: A Catocalák alsó szárnyának felü- 7 lete egyszerűen az eredeti általános piros szín reliktáit rretá áló az átváltozás különböző fokozatában. Néhányuknál az előbbi A piros színnek még egy része megmarad, vagy már halvány pis:a ja § rossá, sárgávává, vagy éppen fehérré elhalványodott, sőt amellett a fekete szín kisebb-nagyobb mértékben gyarapodott, annak utána pedig olykor a kék szín lépett fel interferentiális szín gyanánt. Mind ez tehát pontosan a színevolutió szabályai szerint megy végbe, amint az számtalan lepkén észlelhető. Rejtély zona tl hogy a színrelikták miért nem találhatók a felső szárnyon is. 7 Valószínű, hogy ezen szárny Színe különös oknál fogva megvál- tozott, még pedig ugyanabból az indokból, mely azt számos más éjjeli lepkén is létre hozta. Az elszíneződés folyamát előidézői 3 első sorban a hidegség, a domesztikáczió és földrajzi természetű a befolyások, de kétségen kívül van még több ily hatás is, p. o. 7 a fény, melynek azonban eddigelé túlságos nagy jelentőséget sal tulajdonítottak. i Ami a domesztikáczió hatását illeti, közel fekszik annak fel. 7 tevése, hogy azt psychikai befolyásnak tulajdonítsuk, miután az 7 állatnak leginkább és folytonosan működő lelki tevékenysége a táplálék felkeresésére irányul is mind arra, ami ezzel összefüg- gésben áll, ennélfogva az minimumra száll alá a domesztikált állatnál, amelyet az ember lát el táplálékkal. De ezáltal igen" megcsökkent a saját egyén és családja biztonságára irányuló gond is, ami okvetétlenül psychikai következményeket von maga után. ; § Pedig a különbség annak hatása közt, amit ingernek nevezünk Za és a külső befolyások úgynevezett közvetetlen hatása közt abban — rejlik, hogy az utóbbiak egyenesen kémiai vagy fizikai úton hoznak változásokat létre, holott az inger a psychikai elemet — hozza mozgásba s ennélfogva psychikai hatásokat idéz elő, — ha- bár ezok psychikai mivoltát ismét chemico-physikainak gondol- hatjuk — s ennek folytán közvetett szerves változások okozója. Ennek természetes következménye az, hogy mindenütt, abol bármely, a szervezetet evolutionálisan befolyásoló folyamatban a. külső behatás nyilvánul, ez a hatás csak inger folytán, nem té 4 ksász lá jsák ék új tre, sál Á XT d zt SZAG ÁSÁS A lepkebábokban élösködő fémdarázsokról. 5 . valószínű tehát, hogy a domesztikáczió által létrejött fizikai hatás igerként lép fel és mint ilyen a színevolutió folyamatának fokozásá- hoz hozzá járul. Ennéfogva, mivel az úgynevezett geographiai befolyás is ugyanottan az evolutionális folyamatban hasonló mó- don érvényesül, valószínűen feltehető, hogy azt ily inger okozza. Minthogy továbbá a nevezett folyamatban a hidegség is ugyan- azon módon nyilvánul, ezt a befolyást is ingernek, nem pedig közvetetlen hatásúuak kell képzelnünk. A két kötetes munkát ajánljuk mindazok figyelmébe, akik a tárgy iránt érdeklődnek. A lepkebábokban élősködő fém- darázsokról.") Irta Mocsáry Sándor. A rovarvilág kolibrijei a különféle ragyogó színekben pom- pázó fémdarazsak (Chrysididae) családjából eddig mintegy 900 faj ismeretes a föld minden részéből. Miként tudva van, a fémdarazsak kivétel nélkül mind élősdi, parazit életet élnek, leginkább a saját rokonaiknáal, a hártyás- szárnyú rovaroknál (Hymenoptera), főleg a kaparó és redősszárnyú darazsaknál és a mébhféléknél. Petéiket a már eleséggel és az anyaállat petéjével ellátott fészekbe csempészik s a pete csak akkor kel ki, midőn a gazda álczája teljes növését már csaknem elérte, az élősdi álcza annak a hátára veti magát és nedvét las- sankint kiszíván, néhány nap alatt teljesen felnő. Ezzel ellentétben, a levéldarázsok Nematus fajainál élős- ködő három Cleptes-faj: a nitidulus, semiauratus és pallipes, a fürkészdarazsak módjára, a szabadban élő levéldarázs iárvák bőre alá rejti a petéjét és az álcza nem hal el előbb, mígnem bábbá változását a földben bevégezte. "Aránylag csak kevés, csupán 87 faj fémdarázsnak a gaz- dája ismeretes. Itt önkényt felmerül az a kérdés, miben élhetnek a többi fajok, főleg a tropikus tájak lakói, hol az Osmia- és Odynerus-fajok, — melyek a legtöbb fajnak gazdái — csak gyér t) Előadatott a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pozsonyi XXXIV. vándorgyűlésén 1907. aug. 29. 6 ; Mocsáry Sandor. ren vannak képviselve. E kérdésre megfelni látszik két igen érde- kes újabb felfedezés, melyek szerint a fémdarazsak gazdái nem- É csak a hártyásszárnyú rovarok között keresendők, hanem való- A színűleg a többi rovarrendek között is. Igy Joannis abbé — (Annal. Soc: BEntom. France. Sér. VII. Tom. VI: 1856. Bültet p. 147.) számos példányát nevelte és nekem is bőségesen jutta- 0" tott a Chrysis Shamghaiensis-ből, melyeket neki egy Khinában élő miszionárius küldött s a melyek ott a Monema flavescens Walk. úg szövőlepkének a parasitái. Ez új fölfedezés már csak abból a szempontból is igen érdekes, hogy itt az anyaállat hosszú tojó- csövével a már begubózott s talán már bábbá is alakult hernyót — kívülről szúrja meg, miként némely fürkészdarázs-fajok. Ma ez eset már nem egyedül áll az irodalomban. Dr. K. Brauns felfedezte, hogy a Chrysis Shamghaiensis-hez nagyon hasonló Chrysis bombycida Mocs. Dél-Afrikában (Bothaville, Orange) a Coenobasis amoena Feld. nevű, szintén szövőlepke parazitája S. nekem belőle a gubókkal együtt három példányt küldött aján- -8 dékba. i Ezek után nem lehetetlen, sőt nagyon is valószínűnek lát- 7 szik, hogy a femdarazsak a lepkéken és hártyásszárnyú rovaro- 8 kon kívül még a bogarak s a többi rovarrendeknél is, vagy leg- . alább azok egyrészénél is élősködnek, amely körülmény felfedezé- § süket nagyon megnehezíti. Bizonyára igen érdekes volna tudni, miféle állatok parasitái a Budapest körül némely években nem éppen nagyon ritka Cleptes ortentahs és Euchroeus purpuratus szép fémdarazsak? Hazánk búvárainak még e tekintetben is tágas tér kinálkozik s azért azt, főleg a fiatal nemzedéknek, melegen ajánlani el nem mulaszthatom. 78 Ferdinánd bolgár fejedelem mint entomologus. Irta 4. Aigner Lajos. Már egy alkalommal bemutattuk Herdinánd bolgár "feje 4 delmet mint gyakorló lepkészt (R. L. XII. kötet 189.), most azonban, j 16 midőn nem régen megülte trónra léptének 20-ik S TOTCIT OTKA 13 egész működésére vetünk futó pillantást. ni ie Pöze Ferdinánd bolgár fejedelem mint entomologus, ú Húsz éve annak, hogy a bolgár népképviselet az akkor magyar huszárfőhadnagyot, Coburg herczeget fejedelemmé ki- kiáltotta. Azt a nagy és nehéz feladatot, melyet a fejedelem magának kitűzött, fényesen megoldotta. Egész csendben sikerült Bolgárországban a rendet helyreállítania, tekintélyes hadsereget szerveznie s országát aránylag rővid idő alatt a haladás és jólét ösvényére terelnie. Sofia csinos, modern fővárossá lett s a többi bolgár város is nagy haladásról tanuskodik. A nyilvános iskolák száma négyszerte nagyobb mint volt, a felsőbb tanintézetek fel- virágoztak, új bolgár irodalom keletkezett. Mindezeknél jobban érdekel bennünket itt az, hogy a feje- delem egyuttal entomologus is. Több entomologiai egyesület tagja s a zürichi Societas Entomologica védnöke. A fejedelémnek két nagy rovargyüjteménye van, az egyik Bécsben van a Coburg-palotában, a másik Sofiában az udvari muzeumban. Az előbbi csak lepkéket foglal magában, többi közt a Milliere-féle híres gyüjtemény jó részét. A sofiai muzeum fel- ölel: 1. bogárgyüjteményt, m. e. 10600 fajjal, többnyire a Bal- kánból. 2. lepkegyüjteményt, m. e. 3000 exóta és m. e. 2000 palae- arctikus fajjal, különös tekintettel a .bolgárországi faunára 3. Fontosabb rovarfajok biologiai gyüjteménye. Mindkét gyüjte- mény rendezését és gondozását a bécsi udvari muzeum őre Dr. Rebel H. tanár vállalta el. A fejedelem Magyarországon, Görög- es Bolgárországban buzgón gyüjtötte a lepkéket és ő volt az első, aki a Thais Cerysu-t a Balkán északi oldalán, Tyrnován találta. Jelenleg az ornithologián kívül különféle ritka lepkefaj tenyésztésével s a japán s északamerikai selyemszövők meghonosításával foglalko- zik. Hzeket a kisérleteket a tulajdonát képező állatkertben végzi, amelyben m. e. 2004 állatfajt eltart. A fejedelemnek a rovarvilág iránt tanusított élénk érdeklő- dése természetesen felköltötte a bolgárok közt is az entomologia iránti hajlamot, Máris számosan gyüjtik a lepkéket és bogarakat és a külföldi búvárok szívesen veszik igénybe azt a támogatást, melyben Sofiában részesítik arra, hogy a Balkánban gyüjthesse- nek. A tudományos egyesületek pontosan számontartják az ország faunáját és maholnap épen oly jól fogjuk ismerni Bolgárország állatvilágát, mint akár saját hazánkét. És mind ez Ferdinánd fejedelem érdeme. Cyprusi útam. ERB Írta: Bordan István. ; Ba it Az 1900. év tavaszán a Balkánra készültem, s különösen Albániában és Montenegróban óhajtottam rovarászati kutatásokat "ss eszközölni. Az volt a szándékom, hogy előbb Európa délkeleti — : vidékeit bejárom, majd a következő évben átmegyek Syriába és Anatoliába, végre pedig az Archipelágus szigeteire terjesztem ki kutatásaimat. Ez Tervemet közölvén- ismerőseimmel, ezek azt tanácsolták, hogy elsősorban a kevésbé ismert és igy érdekesebb , Kypros"-t keressem fel és ne csak rovarokat gyüjtsek, hanem madarakra Aű 2 is terjeszszem ki figyelmemet. - ag Nagyobb szabású utazásokban ugyan még kezdő lévén, . mivel Cyprus archeologiai szempontból is vonzott, elfogadtam a. tanácsot s miután felszerelésemet a madár vadászatára és bőrök B preparálására is kiegészítettem — -április hó 18-án elindultam, részint vasuton, részint pedig hajón igyekeztem czélomat mielőbb elérni. f/ 4280 Té : Aza Konstantinápolyig útam a lehető legsimábbau folyt le, első kellemetlenségem az utóbbi helyen támadt: ugyanis daczára. a 288 magammal vitt ajánló-levelek, igazoló okmányok stb. a konstan- 7. tinápolyi vámosok lőfegyveremet és lőszerkészletemet elkobozták, 3 s még 650 piaster birságot is róttak ki reám, mely birságot fé azonnal lefizetnem kellett. Nem használt ott könyörgés, sem 588 z fenyegetés. SZEBB Az osztrák-magyar követség interventiója folytán megkap- o tam fegyvereimet és lőszerkészletemet, de a pénzemnek — pedig 70 annak visszaszerzését is megigérték — annak elhegedült szt. 4 Dávid ! t Konstantinápolyban három napig kóboroltam, várva a hajú Las indulását. Ezen idő alatt megnéztem mindazt, amit nagyobb költ- ség nélkül megnézni lehetett. Szép idő lévén a közeli környékte ; 1 is kirándultam. "za Április 26-án felhureczolkodtam a SO atálámetétei melyre Isla hogy ellensúlyozzam a nagy , érvágást", a nem éppen kényelmes, : de sokkal olcsóbb és igy rám nézve anyagi tekintetben előnyö- 7 üyfrusi útam. 9 tartott, s eléggé változatos volt; a folyton változó vidék, no meg a hajóélet is elfelejtette a fedélzet egyéb kellemetlenségeit. Április 27-én reggel Hissarlik mellett haladtunk el, jó szemmel tisztán kivehető volt a ,fa-ló furfang" szintere, Trója vidéke. Smyrna elé 28-án érkeztünk. Már előbb is, mikor egy-egy buján zöld, virág- pompában díszlett sziget mellett elhaladtunk, igen sok lepkét láttam. Smyrnában, hol kiszállhattunk a rovarvilág gazdagsága voltáról közelebbről is meggyőződhettem. Rhodos szigetnél április 29-én kötöttünk ki, de csak rövid ideig tartózkodtunk, igy csak a vidék lerajzolására szoritkozhattam. Beyruth elé április 30-án jutottunk. Itt teljes két napig tartózkodtunk, mely időt arra használtam fel, hogy a Libánon alját közelebbről megnézzem, hogy annak idején tudjam mennyi fontosságot tulajdonítsak e vidéknek. Itt is valóságos kincses bányát találtam rovarokban. Ilyen kedvező előjelek után már alig vártam, hogy a hat napi tétlenség végét érjem, hogy végre valahára kedvem szerint lát- hassak a rendes gyüjtéshez. Biztosra vettem, hogy Cypruson, — Smyrna és Beuruth közötti fekvésénél fogva, — szintén gazdag zsákmányra számíthatók, minek már előre is örvendtem. Nagyon csalódtam ! Május 2-án reggel 3 óra körül érkezett hajónk Cyprus köze- lébe. A nagy köd miatt azonban mit sem lehetett látni. Öt óra körül — minden átmenet nélkül, mint a szinházban — hirtelen felemelkedett a köddfüggöny és előttünk feküdt , Aeria", Aphro- dite szülőföldje, a fehér, kietlen kopár, növénytelen , Makaria" , — mint Hesichios nevezte el — mely epitheton ma úgy illik Cyprusra, mint az ökörre a monokli. 5 órakor lebocsájtotta hajónk horgonyát mintegy 2 kilométernyire a larnakai parttól, mert a csekély viz és a sok szikla miatt, melyek a tenger fenekét. a sziget körül ellepik, kisebb hajó sem közelítheti meg egészen a szigetet, rendes kikötő pedig a szigeten nincsen. Mig a bárkások a hajónkhoz érkeztek, miután podgyá- szomat a kiszálláshoz előkészítettem, távcsövemmel , gusztáltam" leendőbeli működési teremet, miközben vérmes reményeim alapo- san csökkentek. Amennyire elláthattam a sziget déli részén, min- denütt elszomorító kopárságot konstatálhattam, csak itt-ott ütötte fel egy-egy ,török-fa" (datolyapálma) tépett, tollseprő alakú fejét. A hőmérőm 299 R. mutatott. Nagy kedvem támadt, az úti fáradalmak és átélt kellemet- lenségek daczára, az utat folytatni Pireusba és onnan valami 2 10 ; Bordan István. alkalmatossággal eredeti tervem szerint Albániába tartani, de nem akartam gyávának látszani, de azért is hogy mondhassam, hogy személyesen győződtem meg arról, hogy nem érdemli meg a különösebb anyagi áldozatot magán ember részéről Cyprus szigete, beszálltam a felfogadott bárkába, mely 10 percz alatt a larnakai angol vámcsőszök karjaiba vitt. Mintha csak össze- beszéltek volna, a vámőrök itt is elsősorban fegyvereimre vetet- ték magukat, s ezeket szó nélkül szépen elszedték tőlem. A lő- szerkészletemet itt nem bántották, mert azt elővigyázati szem- pontjából az összes zsebeimben biztonságba helyeztem. A görög és török nyelvben való akkori gyakorlatlanságom daczára elég hamar sikerült egy üres elsőemeleti folyosórészt lakásnak kapni, még pedig egy holitschi hazámfiánál, ki azonban csehül dicsérte a magyarok Istenét, s ki mint , Cirkus-Director" került ide, majd felcsapott ,photografos"-nak. , [akásom"-ért havi ?/4 L — 18 koronát kellett fizetnem, nó, de legalább volt egyelőre kivel beszélhetni. Chamberlain kormánybiztosnál tett látogatásommal annyit értem el, hogy tiz nappal később 1/2—!/2 L lefizetése ellenében visszakaptam fegyvereimet, azonban lőni, bár . vadászjegyet is váltottam !a L-ért, csak szeptember hó 15-től kezdve volt szabad. A helytartóhoz intézett kérelmem, a fennálló törvényekre való hivatkozással, nemlegesen intéztetett el, ajánló leveleim itt is hiábavalóknak bizonyultak. Még a , Consulato Austriaco" is ahhoz kötötte közbenjárását, ha , bécsi" ajánlóleve- leket tudok előmutatni. Mennyire bosszantott, hogy vadászni nem volt szabad, elég ha felemlítem, hogy a bent egészen török jellegű városban ezrivel repült a parti fecske, ritkán ugyan, de néha mégis füstifecske is. volt látható. Esténkint pedig virgoncz kuvikok ugrándoztak a lapos háztetőkön. I A , Phanaromene" (megjelent) nevű ókori óriási szikla- tömbökből készült építmény és ezen túl a sóstó mellett levő kis olajfa berekig veréb, pacsirta, egyszer-másszor egy-egy varjuval is találkoztam, a berekben pedig rendesen szalónkát lattam. Miután az adott körülményekhez képest a törvényeket res- pektálnom kellett, főképen e rovarokra szorítkoztam, ámde Lar- naka és közeli környéke abban az időben ezekre nagyon hálátlan területnek bizonyult. Rétek, mezők a szigeten nem léteznek (a szénát jelző szóra az egész szigeten nem akadtam, a xero chota száraz fű alatt a lábon álló száraz tüskéket értik), az aratást már : 2 t k ; te öz sg mág ind ga ús á ső / sed éRE A EREZNI DE TEL ála SOROK ÉJT A sészbá ez ás e öbbáös kalötazssé zt: 5 2£ pr vi its ába nász Cak y 4 a Cyprusi útam. 11 április elején fejezték be s a szégyenletesen ritka tarlókon a tikkasztó hőségtől kiszáradt földgöröngyök és forró kövek alatt rovarok nem élhettek. A májusban virágzott gránátalmafa rovar- mentesnek bizonyult, a városi kertben, a , Tikiti"-ben megkisérelt csalétellel való fogás teljesen eredménytelen maradt. Az Anatriches és ehhez tartozó nehány ernyős növényeken észlelhető volt egy kis rovarélet: leginkább légy, darázs és méh- félékből. Hangya az még a lakásokban is millió számra volt, úgy a szunyogok sokasága sem hagyott kiváni valót. A görög nyelvben való járatlanságom miatt eleinte csak a főhadiszállásom közeli környékére terjesztettem ki kirándulásaimat. Keleti irányban az ormidiai szőllőkig, észak felé a föszbányákig, nyugoti irányban pedig a sóstó felett fekvő ,Agios Georgios mikro" kolostor és VIlachi nevú házcsoportig szoktam kijárni. Az ezen kirándulások után fennmaradt időmet a görög nyelv mielőbbi " elsajátítására fordítottam: naponként 50—100 szóval szaporítván emlékezetemben szótáramat. Ormidia felé tett kirándulásaim alkalmával egy a féluton levő ókori város romjai közötti szántóföldek nyomoruságos tar- lóin: Pieris Brassicae, P. Daplidice, Colias Hyale, C. Edusa és var. Helice meglehetős kopott állapotban repült, a Capparis spinosa és Arum Czpriumon- Lycaenákat fogtam, ezek frisz3 példányok voltak, csak a Baetica volt szintén kopott, jele annak, hogy későn jöttem. Bogarakból esténként a sósnövényeken és a sáson nagyobb számban repült egy cserebogár-faj, minden magasabban kiálló tárgyra csapkodva le, még az embert vagy állatot sem kerülve ki. Ugyanitt és mindenütt ahol sós növények tenyésznek, az Orgyia dubia hernyója nagy mennyiségben fordult elő. A szár- nyatlan nöstény életképes petéit a gubóba párzás nélkül rakja le, melyből a kis hernyók a gubófalat átrágva bújnak ki, miről számtalanszor volt alkalmam meggyőződni; megjegyezve, hogy a túlszaporodást a sok lehneumon és néhány légyfaj gátolja. A hím aránylag ritka és nagyon gyorsan repül a sás sürüségében. A sóstó körül s különösen a dzsámin (dervis) kolostor köze- lében a sás között nagy számban röpült Ascalaphus macaronius nagyon lomhán, pedig ez az állat nálunk Hunyadmegyében a Vále Korbuluiban igen gyorsan szokott repülni. A" sóstó körül a virágos tüskéken legyek, darazsak és méhfélék repültek, mig az erre levő tarlókon Pieris Daphidice var. Raphami, Colias Hyale, Damais Chrysippus és Charaxes dJasius, néha egy-egy Papilio 9id 12 Bordan István. Machaon került hálómba. Később, juliusban itt és az e helyhez közel elfutó földszint feletti vizvezeték aljában zöldelő növénye- ken és a szőllőkertek keritései körül ZLycaenakat, és néhány Polyommatust fogtam. 21 A főszbányák körül leginkább bogarakat gyüjthettem, de a Cistus, zsálya, Entiana stb. bokrokon néha egy-egy lepke is volt Aa 28 látható. A , Gliphoni", helyi elnevezésű, a majoránához nagyon. hasonlitó, kiállhatatlan erős szagú növényen, melyet a benn- szülöttek a főzelék füszerezéséhez használnak (mitől ez az amugy is alig ehető kotyvalék európai gyomrú emberre nézve teljesen 7 élvezhetetlenné válik), egy bogárfaj nagy mennyiségben fordul elő. Ugyan itt és az ókori Salamis romjai körül, két másik speciese az Ascalaphusnak repül, ezek szárnyai tiszta, üvegszerű átlátszók. I Az Opuntiák sárga virágai nem csalogatták a rovarokat. B növény főképen Larnaka déli végén terem nagy mennyiségben; az ezek között tenyésző óriási Anatrichesen azonban gyakran repült a P. Machaon. Meg kell jegyeznem, hogy a Rhapolocerák- hoz tartozó lepkék a szigeten roppant gyorsan repülnek, nagyon , vadak", egy felzavart állat többé meg nem közelíthető. Sáska ez időben már nem sok, de több válfajban volt észlelhető, a Mantis religiosa és Myrmeleon is elég gyakori volt fajtársaival. 07 A Periplameta, Blutta orientalis valódi díszpéldányokban maga jelentkezett, a vendéglőkben, az asztalra került főzelékbe repülve. Az Opuntiák közelében gyüjtöttem, három fejlődési korában, a csinos és változó szinezetű Deropcia pulchellát, mely igen gyakori volt. A hernyóit és gubókat kövek alatt gyűjtöttem. Ugyan e helyen fogtam a fiatalabb Anatrieheseken Chamaeleon africanust és nehány kigyót is. A Vipera maurittamica-t többször közelítet- tettem meg, de fogni a legnagyobb igyekezet mellett nem : sike- rült. A gyik is igen gyakori. Helyenként, különösen útakon fut- károz igen sok apró, a Stavro-Vunó-n (Kereszt-hegyen) és álta- lában sziklás vidéken óriási mennyiség nyüzsög. Ezekből több helyen gyüjtöttem. Közönséges békát, tócsák és kisebb folyóvizek hiányában csak nagyon ritkán találtam. Teknőczökkel csak egy ízben találkoztam Agios Barnaba környékén, denevér pedig leg- 7" inkább a sziget északi részén volt észlelhető, ahol a Perdtea graeca ís igen gyakori. Igen gyakran említettek eyprusi ismerőseim valami, állító- lag nagyon veszedelmes rovart, amelyet , Svalangi"-nak nevez- Magyarország pillangói. 18 tek (Mutilla spec.), de bár szúrásának végeredményét volt alkal- mam láthatni (egy női hullát és egy angol orvos által operative kezelt és kigyógyított nőt kezelés alatt és a felgyógyulás után láttam) a rovart, jóllehet utána jártam és fáradságot nem kimél- tem, nem sikerült az első időben látnom, pedig majdnem minden nap jött a hír, hogy itt vagy ott egy asszony vagy gyermek áldozatáúl esett. Magyarország pillangói Irta A. Aigner Lajos. XXIV. 19. Erebia Aethiops Esp. ") Esper, Die europ. Schmetterl. in Abbild, I. tab. 25. fig. 1; tab. 63. fig. 1. (1777) ; Medea Hübner, Samml, europ. Schmet- terl. fig. 202—22; Blandina Fabricius, Entomologia systematica p. 236 (1793). A szárnyak feketés barnák, a rozsdaszinű szalagban pupillás szemek állnak. Alul a felsőszárny szalagja éles körvonalú; az alsó szárny töve és szalagja fehér behintésű, fehér pontokkal. Szegélye fogazott; rojtja sárgás-barna, feketével tarkázott. A var. leucotaenta Stgr. ?) az alsó szárnyon alul fehéres szalaggal, inkább a havasi regióban. Petéje gömbalakú, szennyes hússzínű. Hernyója sárgás szürke, hátán sötét barna vonal fut le, 27—30 mm. hosszú. Április- májusban Poa amnua (perje), Agrostis canina (tippan), Dactylis glomerata (ebir) s egyéb fűnemeken él. Bábja zömök barnás-sárga. Előfordul az összes szomszédországokban: A. és F. Ausz- triában VII—VIII, Krajna, Karinthia VII—VIII, Isztria VII, Szi- lézia VIII, Bukovina VII —VIII, Románia VII—VII. Elterjedési köre : Livlandtól Törökországig 57—42" és Angliá- tól az Amurig 15—1500. 1) Az aethiopiai. ?) A fehér szalagos. 14 A, Aigner Lajos. z0. Erebia Euryale Esp. !) Esper, Die europ. Schmetterl. in Abbild. II. tab. 118. fig. 2. 3. (1780), A szárnyak színe feketés-barna, rozsdavörös szalagban fekete pontok állanak, melyek ritkán pupillások. Alul az alsó szárnyon sárgás szalag van, mely gyakran igen homályos. A rojt fehér- fekete. Egészben igen hasonlít az E. Ligea-ra, de kisebb, hal- . ványabb színű, szalagja keskenyebb. Hazánknak csaknem összes hegyvidékein tenyészik, Mehá- diánál 1200-ig emelkedve s itt, valamint Breznóbányán tekin- télyes nagyságú, kifeszítve 45—47 mm. Az ab. ocellaris Stgr. ?), melynél a szalag néhány apró folttá. megfogyott, Gölniczbányán, Nagyszebennél és a Branyiszkón. Az utóbbin a var. Euryalotdes Tgstr.?) 18, apróbb vörös foltokkal, fekete pontok nélkül. Az ab. Philomela Esp. keskeny, megszakított szalaggal, mely alul agyagsárga, fehér csipkés szélű, csak Nagyszebennél és Eperjesnél figyelték meg, itt sokfélekép változván, emennyiben szalagja csupán foltokból áll, melyek mindkét szárnyon rajztala- nok, vagy vak szemeket, avagy csupán fekete pontokat viselnek ; " alul sárgás vagy fehér, erősen csipkés szalaggal, valamint fehéres sávval a tőtéren. Hazánk csaknem minden hegyvidékén, már az alhavasi tájon is található, Mehádiánál tekintélyes nagyságú (43—48 mm.) pél- dányok repülnek. Eperjesnél találhatók hímek, melyek csak fél akkorák, kávé- színűek, keskeny szalagjuk sárgás, a felső szárnyon csak a 4. és. o. sejtben vannak egybefüggő apró pupillás szemek, az alsó szárnyon a szalag alig látható pupillátlan sárga foltokból áll. Ide vonja Caradja A. azt a feltünően kicsiny alakot (37—39 mm.), melyet a Nagy Sándor havason (Csik m.) 1400 — 1640 m. magasságban talált; ez nagyságra S a mindig pupillát- lan szemek számára nézve igen változik és az alsó szárnyon alul hol több, hol kevesebb fehéret mutat. Hernyója sárgás-barna, hátán barnás vonal, oldalt sárgás sáv fut le, május-juniusban füveken él. Bábja sárgás, sötét-barna vonaikák és pontokkal. 1) A Gorgonok egyike. 2) Az apró szemű 3) Az Euryalehez hasonló. 4 7 § tk nézd zt VAA EÁ RŰ 4 Kt MATS NÉNIT 47 SNBA ete VB, d Éz a dsdk an lé ztá AAa (E Magyarország pillangói. 15 Előfordul az összes szomszédországokban: A. Ausztriában . VII, Stiria, Karinthia VII-VIII, Szilézia és Galiczia VII, Románia VIII, Bukovinában VII—VIII. (csak Philomela). Elterjedési köre : Sziléziától Andaluziáig 50—370 és a Pyre- neáktól az Altai-ig 20—1100. 21. Erebia Ligea L. ") Linné, Systema Naturae. Ed. X. p. 478. ÜSS) s EDES Es Samml. europ. Sehmetterl. fig. 225—28; Aleris ESsper, Die europ. Schmetterl. in Abbild. I. tab. 44. fig. 1., 20ssbagbi HL TANo. 2. (YT: A szárnyak feketés-barnák, a rozsdavörös szalagban több- nyire pupillás, ritkábban vak szemek állanak. Alul az alsó szár- nyon a fehérre hajló és befelé erősen fogazott szalagban a szemek sárga keretűek. A rojt fekete-fehér; az alsó szárny szegélye fogazott. 3 Felső-Magyarországon igen elterjedt, de egyéb hegységeink- ben is gyakori; Mehádiánál a Domegleden különösen szép s igen nagy példányokban, úgyszintén Pujnál is, 45 —50 mm, szélességben. A var. Adyte Hb.") valamivel kisebb és világosabb, alul az alsó szárny szalagja agyagsárgás vagy csaknem fehéres, kisebb eperjesi példányok az 4. Euryale tól igen bajosan megkülönböz- tethetők, mivel felületük ennek és csak fonák oldaluk felel meg az Adyte-nek. Ez a fajváltozat az . Oszterván és Sirokán (Tátra), Nagyszebennél és Mehádiánál is előfordul. Hernyója, sárgás szürke, hátán sötétbarna, oldalt fehéres sáv fut le, 27—30 mm. hosszú; májusban Mihum effusumon (kásafű) él. Bábja világos-barna, feketés foltokkai. Előfordul az összes szomszédországokban: A. Ausztria VI, Krajna VI—VII., Szilézia VII, Galiczia VII., Bukovina VI — VIII.. Románia VII—VIII. Elterjedési köre: Lapphontól Olaszországig 70—420 és Fran- cziaországtól az Altai-ig 20—110". 22. Erebia lappona Esp.") Esper, Die europ, Scehmetterl. in Abbild. II. tab. 103. fig. 5., (1780); Manto Fabricius, Enotomologia systematica. pag. 1) Nimfa neve. 1) Adytos : tilos, szent. 1) A lapphoni. 16 A. Aigner Lajos. 2831. (1133); Castor Esper, I. c. tab. 67. fig. 2. ; Mantoides I Butler, Catalogue of Satyridae p. 87. tab 2. fig. 6. (1868.) A szárnyak feketés barnák, a felső szárnyon rozsdaszínű szalagban fekete pontok állanak, melyek az alsó szárnyon csak É némi barna keretben mutatkoznak. Alul a felső szárny csúcsa S fut le. A nöstény fölül is, alul is világosabb színű. Kifeszítve 39—45 mm. Hazánkban csakis a magas hegységekben fordul elő, így az Osszobita, Spalenau, Rohács és Banovka havason (Árva m.) a Magas Tátrán, a Branyiszkón, a Pietros havason (Máramaros ma.) a Retyezáton, valamint Mehádiánál és Korniareván (1400 mm.-ig.) Hernyója zöld, hátán tekete vonal fut le, 35 mm. hosszú. Bábján a tor és a szárnyak hüvelye sötét zöld, a potroh sár- gás barna. i Előfordul a következő szomszédországokban: Isztria VII, Karinthia, Galiczia, Bukoviná, Románia VIII. Elterjedési köre: Lapphontól Piemontig 7/0—459 és a Pyre- néáktól az Altai-ig 20—1100. 23. Erebia Tyndarus Esp. ") Esper, Die europ. Schmetterl. in Abbild. II. tab. 67. fig. 1. (1781); Neleus Frey.er, Neuere Beitr. z. Schmetterlings- kunde tab. 80. fig. 3., 4.; Cleo Hübner Samml. europ. Schmetterl. fig. 209—12. A szárnyak sötétbarnák, zöldes tünettel; a felső szárnyon rozsdaszínű szalagban pupillás szemek állanak, melyek az alsó szárnyon apró foltokban ülnek, de olykor egészen el is tünnek. Alul a felső szárny csúcsa s az alsó szárny világos ibolyásszürke, közepén finom barna csipkés vonal fut le. Kifeszítve 30—35 mm. Hazánkban csak a Magas Tátrán és Mehádiánál a Vurfu zlyvur alhavasi részén fordul elő junius közepétől julius közepéig. Az ab. casstotdes Esp.?) széles sárga szalaggal és világosabb alsó szárnyakkal, csak a Magas Tátrában és Dalmácziában található: A teljesen elsötédett ab. coecodromus Gn.-t, ? melyen a szemek homályos foltokká váltak vagy egészen eltüntek, csak a Magas ) Görög hős. ) A Cassiohoz hasonló. ) A vak dromus : dromus a Tyndarusnak pirenéai fajváltozata. c www nm az alsó szárny ibolyás szürke, közepén 2 barna csipkés vonal . é . 4 alék 4 A d n ként kr veni 1 Ra STOASAALB VT TE SK e tNEN DEZE TEN Ke ONTÉS TV védet ve ÜSS Et Tal 4 edz KÓ b ki Magyarország pillangói. ET Tátrában figyelték meg. Ez a faj itt éri el északi irányban elter- jedésének végső határát. Hernyója barnás szürke, hátán és oldalt sötét-szürke vonal fut le, 20 m. hosszú, füveken él. Előfordul a következő szomszéd országokban : Isztria, Krajna Karinthia, Stiria, Bukovina VII. Elterjedési kőre: a Magas Tátrától a Kaukazusig 49—400 és a Sierra Nevadától a Kaukazusig 15—60". 24. Erebia Alfer Esp.!) var. dalmata God.?) Alfer Esper, Die europ. Schmetterl. in. Abbild. tab. 83. fig. 4., 9. (1183); Afra Boisduval, Icones hist des Lepid. tab. 34. fig. 1., 2. (1534); Phegea Borkhausen, Naturgeseh. der europ. Sehmetterl. I. p. 101. (1788); Dalmata Godart, Hneycl. méthod. IX. p. 530. A szárnyak a törzsfajnál feketés-barnák, a szemsortól a szegélyig világosabbak, mintegy porral behintettek; a szemek vöröses sárga keretekben állnak. Alul az alsó szárny többé- kevésbé sötét-barna, szürke behintéssel és fehéres erekkel. A felső szárny csúcsa és szegélye erősen lekerekített. A var. dal- mata-nál a felső szárny szegélye egyenes, mindkét szárnyon az 1. sejtben egyszerű helyett kettős szem áll; alul az alsó szárny erei nem világosak. Az utóbbi kifeszítve 42—45 mm. A magyar birodalomban esupán a var. dalmrta fordul elő Dalmácziában juniusban. Hernyója ismeretlen. Elterjedési köre: a törzsfajnak: Dél-Oroszország, Armenia, keleti Szibériáig; a fajváltozat előfordul még nyugati Kurdisz - "tánban. Adalék Magyarország Orthoptera- faunájához. Irta Kuthy Dezső. A Berliner Entom. Zeitschrift 1907. évi kötetében Karny H. , Die Orthopteren-Fauna des Küstengebietes von Österreich- Ungarn" czím alatt összeállítja a Magyar Tengermellék, Isztria, 1) Az afrikai. 2) A dalmácziai. 18 Kuthy Dezső. Dalmáczia és Bosznia-Herczegovina Orthoptera-faunáját, amelyet Pungur és illetőleg Jablonowski katalogusának kiegészí- téséül átveszünk, elhagyva azokat a fajokat, melyekre nézve újabb termőhely nincsen felemlítve. Ordo Saltatoria Subordo Teitigonioidea. Fam. Stenopelmatidae. Troglophilus cavicola Koll. Carlopago, Vratnik, Konjsko stb. ; E — meglectus Kr. Károlyváros, Kriviput, Meleda, Lesina stb. ; — ; ovuliforms Karny n. sp. Cattaro É Dolichopoda palpata Sulz. Spalato, Cattaro, Lesina, Meleda, . Trebinje. Fam. Ephippigeridae. 8 Ephppiger ephippiger Vab. (vitium Serv.) Kriviput; — dis- cordahs Fieb. (limbata Hisch.) Kriviput, Lesina, Trebinje, Mostar stb.; — forma minor Kr. Kriviput stb.; — f. major Kr. Fiume, Novi, Carlopago, Senj, dJablanac, Spalato stb.; — sphacophilus Kr. Novi, Zengg, Carlopago, Mostar, Lesina stb. Fam. Phaneropteridace. Polysarcus (Orphania) denttcaudus Chp. Kriviput, Volujak stb. § Jr. Fiume, Novi, Lesina, "Mostar síb.; — ornatus Schmidt Fiume, Novi, Kriviput, Carlopago stb. Poeailimon elegams ! ax h A E v. e skáb E Ki HANTI ; Száz o ( B 9 lee 2: 9 . ZAY ÁSSÉSTN A VES va E ét Barbitastes" "serricguda Hab. Blagaj stb.; —- Fersini Br. Fiume, Novi, Carlopago, Mostar stb.; — Ocskayi Ch. Fiume, Buccari. Carlopago, Bribir stb. Leptophyes laticauda Friv. Fiume, Kriviput, " Lesina stb. ;, — albovíttata Koll. Kriviput, Sarajevo stb. ; — Bosci Fieb. Fiume, Kriviput stb. BAd ző . 716 ád aj SZÁL É etet lva OAB ÉG Ét e Sz ai sás Acrometopa macropoda "Burm. Fiume, Novi, Mostar, - Le- sina stb. Tylopsis hiufolia Wab. Fiume, Zrnovnica, Lesina, Cattaro, ís a ék Mostar ; — f. gracilis Germ. Carlopago; — f. marginegultata 5Sew. Cattaro stb. 3 : Phameroptera falcata Scop, Konjsko; — guadripunctata Br. : Fiume, Novi, Lesina, Mostar. Fam. Méconemidae. Meconema brevipenne Yers. Fiume. Cyrtaspis scutata Chrp.. Susanj, Lesina stb. Ny Adalék Magyarország Orthoztera-fa unájához. 19 Fam. Conocephalidae. Xiphidion fuscum WFab. Otocac, Cattaro, Trebevic stb. ; — dorsale Latr. Svica stb. Conocephalus mitidulus Scop. (tuberculatus Rossi) Fiume, Novi, Salona stb. ; — f. obscura Padew. Novi stb. ; — f. erythro- soma Ol1. Zupa. Fam. Sagidae. Saga serrata Fab. Fiume, Nov:, Curzola, Mostar stb.; — Natoliae Serv. Castellastua. Ham. Tettigóniid a e. Tettigoma (Locusta) cantans Fuessl. Kriviput stb.; — cau data Chp. Kriviput, Carlopago stb. ; — viridissima, L. Fiume, Novi, Salona, Mostar. Fam. Decticidae. Gampsocleis abbrevitaa Herm. Sinj, Mostar. Rhacocleis germamica, H. S. Fiume, Novi, Zara, Lesina, Mos- tar, stb.: — Bucchici Br. Lesina. i Anterastes Raymondi Yers. Fiume, Lesina, Trebinje stb. Pachytrachelus striolatus Fieb. Fiume, Novi, Carlopago, Mos- tar stb.: — gracilis Br. Fiume, Kriviput, Sarajevo .stb, Pholdoptera, (Thamnotrizon) Chabrieri Charp. Fiume, Novi, Zengg, Lesina, Mostar stb.; — littorahs Fieb. Kriviput, Sarajevo stb.:" — . dalmatica . Kr. . Fiume, Senj, - Valcassione; . Mostar stb. ; — aptera Fab. Konjsko, Sarajevo, Blagaj stb. ; — femorata Hieb. Cúpina, Cattaro,- Sarajevo, "Mostar -stb:; — fallaz Bieb. Novi, Carlopago stb. ; — cimerea L. Dragavölgy stb. Platycleis grisea Fab. Fiume, Portoré, Senj, Mostar stb. ; — intermedia Serv. Fiume, Cattaro, Mostar stb.; — affims Fieb. Novi, Lesina, Mostar stb. ; — tesselata Chp. Vratnik, Zupa, Mos- tar stb.; — migrosignata Costa Ragusa ; — orina Burr. Biecvica ; — stricta Zell. Mamudovac, Carlopago, Blagaj stb.; — sepium Vers. Fiume, Novi, Mostar stb. ; — modesta Fieb. Fiume, Portoré, Novi, Mostar stb. ; — Hörmanni Wern. Baba planina ; — Krauss? Padew. Sw. Kriz: — Roeselü Hagb. Otocac, Sarajevo stb.; — prenjica Burr. Tisevica; — raia Burr. Tiseviea; — bicolor Phil. "Carlopago. 3r 20 SSZEG Kulny Dezső. Decticus verrúcivorus L. Fiume, Kriviput, Carlopago, Baba. planina stb. ; — albifrons Fab. Fiume, Novi, Carlopago, Lesina, Mostar stb. ) Psorodonotus Fieberi Friv. Ívan planina stb. Subordo Achetoidea. Fam. Oecanthidae. Fe É; Oecanthus pellucens Scop. Carlopago, Cattaro, Sarajevo; 3 É Treskavica-planina stb. zs Fam. Achetidae. Nemobius Heydeni Fisch. Fiume, Vratnik, Salona stb. lása. (Gryllus) campestris L. Fiume, Kriviput, Lesina, Sarajevo, stb. apa Acheta, (Gryllus) deserta Pall. Novi, S-lós Mostar stb. ; — 7. f. melas Chp. Fiume, Novi, Zrnovnica; — Burdigalensis Latr. Fiume, Novi, Lesina, Popovopolje stb. Gryllomorpha, dalmatina Ocsk. Fiume, Zengg, Carlopago, Lesina, Mostar stb. Fam. Myrmecophilidae. y LT tar A VEGE TAT ANT VAZSA LE ene 3 47 mák ate East e ZD vele VOR 0 S és hazi 4 Myrmecophila, ocrhracea Fisch. Lesina. Fam. Mogoplistidae. 3 Mogisoplistes sguamiger Fisch. Novi, Ragusa stb. ; — Novaki BE; Kr. Lesina; — brunneus Serv. Fiume, Spalato, Trebinje stb. a Arachmocephalus vestitus Costa Senj, Lesina stb. Subordo Gryllotalpoidea. -ZESEÉREB Fam. Gryllotalpidae. BZ Gryllotalpa gryllotalpa L. (vulgaris Latr.) Fiume, Senj, Lesina, Sarajevo stb.; — f. cophtha Haan, Cattaro, Salona. Subordo Acridoidea. Fam. Acrydiidae. Acrydium (Tettix) bipunctatum L. Fiume, Kivipüt Caffita, Sarajevo, stb.; — f. Kraussi Saulcy Fiume, Senj, Sarajevo stb. ; Zdalék Magyarország: Orthoptera-faunájához. 21 — subulatum L. Fiume, Senj, Cattaro, Salona, Sarajevo, Mostar stb ; — depressum Bris. Fiume, Senj, Cattaro, Stolac stb. Paratettix meridionalis Rbr. Fiume, Draga, Cattaro stb. Pam. Lböocustidae. Locusta (Acridium) aegyptia L. Fiume, Novi, Zengg, Salona, Cattaro, Mostar stb. Schistocerca peregrina. Oliv. Senj, Cattaro. Calliptamus (Caloptenus) italicus L. Novi, Carlopago, Salona Mostar stb.; — f marginella Serv. és f. germamica Fab. ugyanott — f. pallda Karny n. v. Cattaro. Paracaloptenus caloptenoides Br. Carlopago, Cattaro, Sara- jevo, Mostar stb. j Podisma, (Pezottetix) Salamandra Fisch. Fiume, Novi, Carlo- pago, Sarajevo stb.; — Schmidti Fieb. Fiume, Novi, Carlopago, . Sarajevo, Mostar stb.; — pedestris L. Carlopago, Sarajevo stb. Pelecycleis (Platyphyma) Giornae Rossi Novi, Carlopago, Zara, Mostar stb. Fam. Eremobidae. Prionotropis (Cuculligera) hystrix Germ. Fiume, Carlopago Mostar stb. Fam. Oedipodidae. Psophus stridulus L. Fiume, Carlopago, Sarajevo stb. Dedaleus flavus ÚL. (Pachytylus nigrofasciatus De Geer) Fiume, Carlopago, Lesina, Sarajevo, Mostar stb. Pachytylus migratorius L. Fiume; — damicus L. Fiume, Cattaro, Mostar stb. Oedipoda miniata Pall. Fiume, Carlopago, Cattaro, Mostar stb. ; — coerulescens L. Novi, Carlopago, Cattaro, Mostar stb. ; — f. cruciata Karny n. v. ugyanott ; — f. marginata Karny n. v. Spalato, Mostar stb. ; — f. collaris Karny n. v. Zara; — Tf. fer rugata Karny n. v. Cattaro; — ornata Karny n. v. Cattaro. Acrotylus patruehs H. S. Ragusa, Mostar stb.: — v. dor- salis Karny n. v. Gabela, Mostar; — versicolor Burr. Lesina. Spmhngonotus coerulans L. Fiume, Zengg, Gabela stb. 22 Kuthy Dezső. Fam. Acrididae. Aiolopus (Epacromia) strepens Latr. Hiume, Novi, Salona, Mostar stb. ; — thalassinus Fab. Fiume, Cattaro, Zara stb. Mecostethus grossus L. Ostarije, Dabarpolje stb. Acryptera fusca Pall. Kriviput, Sarajevo stb.; — brevi- penmis Kr. Fiume, Carlopago, Mostar stb. Dociostaurus (Stauronotus) Généz Ocsk. Lesina, Mostar stb. : — maroccanus Thbg. Mostar, Trebinje. Gomphocerus sibiricus L. Prenj, Volujak ; — rufus L. Fiume, Sarajevo stb. ; — marulatus Thbg. Fiume, Trebevic stb. Omocestus (Stenobothrus) stigmaticus Rbr. Carlopago, Sara- jevo, stb.; — migromaculatus H. S. Kriviput, Lesina, Trebeviec stb. ; "—— istrianus Kr. Kriviput stb.; — Fischeri Kversm. Fiume, Novi, Carlopago, Mostar stb. ; — lineatus Panz. Ostarija, Lesina, Trebevic stb.; — miniatus Germ. Kriviput, Carlopago, Trebevic stb. ; — a ufipes-Zett. Fiume, Novi, Carlopago, Salona, Mostar stb.; — haemorrhoidahs €hp. Novi, Trebinje stb.; — petraeus Bris. Fiume, Novi, Carlopago, Zara, Mostar stb. Stauroderus (Stenobothrus) morto Hab. Kriviput, Carlopago, Sarajevo, Trebevic stb.; — apricarius L. Konjsko stb. ; — bigut- tulus L. Fiume, Novi, Carlopago; — bicolor Chp. Novi, Carlo- pago, Zara, Sarajevo, Mostar stb. ; — vagans Fieb. Fiume, Mos- tar; — lesinensis Kr. Cattaro, Lesina, Trebinje, Mostar. Chortippus (Stenobothrus) dechvus Bris. Novi, Carlopago, Mostar stb.; — albomarginatus Geer (elegans Chp.) Kriviput, Gabela, Mostar stb.; — f. maxima Karny n. v. Boccagnazo ; — dorsatus Zett. Kriviput, Sarajevo, stb.; — parallelus Zett. Fiume, Novi, Carlopago, Sarajevo stb.; — mator Rr. Zupa. Paracinema tricolor Thbg. Fiume, Boccagnazo stb. Acrida turrita L. (Tryxalis nasuta L.) Fiume, Senj; Mos- TT SGbE Ordo Gressoria. Fam. Bacillidae. Bacillus Rossius Fab. Fiume, Novi, Lesina stb. Ádalék Magyarország Orthoptera-faunájához. 23 Ordo Dermaptera. Ham. Forficulidae. Labidura riparia Pall. Fiume, Novi, Salona, Mostar stb. Anisolabis maritima Bon. Fiume, Novi, Cattaro stb.; — annulpes Luc. Lesina ; — moesta Géné Lesina. Labia minor L. Fiume, Novi, Lesina, Sarajevo stb. Forficula auricularita L. Fiume, Cattaro, Mostar stb, ; — decipiens Géné Lesina stb.; — pubescens Géné Fiume, Senj stb. Anechura bipunctata Fab. Kriviput, Vasnaja stb. Apterygida, media Hagb. Sarajevo. Chelidura, acanthopygia Géneé Fiume, Osterije, Vucjaluka stb.; — Apfelbecki Wern. Ukupna duljina; — eeiseri Wern. Ukupnaá duljina. Crdo Thysanoptera. Subordo Thripoidea. Ham. Aeolothripidae. Aeolothrips vittata Hal. Jablanac; — fasciata L. Cattaro. Fam. Thripidae. Physapus ater Geer. Cattaro. Enthrips annulata Karny. Prozura; — atrata Hal. riume ; — subsp. pallidicornis Karny n. sp Cattaro; — dalmatica Karny n. sp.. Cattaro; — discolor Karny n. sp. Cattaro; — Lythri Karny n. sp. Cattaro. Paratlhiaps n. g. Uzeh Karny n. sp. Cattaro. Thrips physapus L. Zara, Cattaro; — f. annulata Karny n. v. Cattaro; — meledensis Karny, Prozura; — bicolor Karny n. sp. Cattaro ; — commumis Uz. Fiume, Cattaro; — f. annulicornis Uz. Cattaro; — f. pulla UzZ Zara; — palhda Karny n. sp. Cattaro. Subordo Phloeothripidea. Fam. Phloeothripidae. Amnthothrips aculeata WFab. Zara; — statices Hal. Zara, Cattaro; — minor Karny n. sp. Zara. Anthemothrips n. g. Reuteri Karny n. sp. Carlopago. Phoeothrips brumnea dJord. Stalak. 24 Bogarászati kirándulás. Irta: Speiser Ferencz §. J.") Délután egy órakor kiindulási helyünk a Kiserdő. Ma az összes rovarászó szerekkel indulunk bogárfogásra. A Vajas szélén indulunk a nagy érsekuradalmi legelőre. A Vajas sekélyes partjánál tömérdek növény van épen a legszebb virág- zásban: menta, szironták, ernyős- és keresztes virágú növények, málvák stb. Szerencsét próbálunk e kitünő vadászterületen a kaszálózsákkal. A kaszáló előrehaladva, gyorsan forgatja jobbra- balra a kaszálózsákot és ha csigák csörömpölnének a zsákban, azokat azonnal kiveszi, mert ezek összezúzzák a lágyszárnyú meg az apró rovarokat. Rajta! forgasd a zsákot! Igy jól van! Itt az árnyékban kutatjuk a fogott zsákmányt. Méhecskék, posz- méh, darazsak, legyek hadd röpüljenek el; ezek képezik az elő- csapatot. Kisebb-nagyobb sáskafélék, levélbolhák egész raja ugrik ki a zsákból. Sok lágyszárnyú bogár, Cantharis, Malachius stb., röpülve elmenekül. Most következik a serényen kapaszkodó, mászó, futó, rohanó bogarak derékhada. Bödefélék, Coccinella, Halyzta, Scymnus stb. minden szinben, alakban, nagyságban. Tömérdek körtealakú, kis ormányos bogarak, Apion, Nanophwes Gymnetron stb. futkároznak minden irányban. A széles testü ormányosok, Centhorrhynchus, Rhinoncus stb., szintén sok alak- ban, változatban vannak képviselve. Mennyi Sitona, Meligethes, Cryptocephalus stb. stb. kapaszkodik a zsák oldalain? Amit csak kaszálunk, kopogtatunk a fákról, a kék zsákba tesszük, hogy a rovarszemelő láda üresen ne álljon. Újból forgatjuk a kaszálózsákot! Súrold végig a zsákot: a ranunxulusz-csoporton, a menta-telepen, a sáson, nadon, csalánon. A füzfák árnyékában leülve, tartsunk szemlét a foglyokon. Hagy- juk nyugodtan elrepülni a méheket, darazsakat, különben meg- szúrnak. Mennyi szép. zöldesen, aranyosan, bronzosan fénylő czinczérkéket sikerült elfognunk ez alkalommal! Fiúk! e csillogó állatok nem ezineczérek, noha azokhoz hasonlítanak, hanem fémes- vagy aranybogarak. Donacia bicolora Zschach., Donacia semtecupreg, Panz. stb. Ezeket bizonyára a sásról, meg a nádról kaszáltátok. 1) Mutatvány szerzőnek fenti czím alatt megjelent és tanitványainak oktatására szolgáió tanulmányából. (Különlenyomat a kalocsai Jézus-társa- sági főgimnázium 1906—T7. évi. értesítőjéből. bere on ÁE áz DANI CSS tk KÖR ; A váó Ae Let fizess alá akájó a (éa két á ADat rt Tvr d ASAKÜ GBÉ VALT PE TTNÉTÉZÉÉN NÉ VEÉN ÁLY ris u dé MESS Bogarászati kirándulás. 25 De minő zománczosan fénylő bogarak vannak a zsák fenekén! Most kezdenek kapaszkodni. Ez a smaragdzöld, ultramarinkék hosszsávval, ez a legszebb, Ohrysomela fastuosa §Scop. Ezek a zöldek, tüzes, aranyos zománcezszal, ezek talán még szebbek, Ohrysomela, menthastri Sujffr. Igazi aranybogarak ezek és a neve- zettek leginkább vizek mentén növényekről szedhetők. Minő növényről kaszálhattuk ezeket az élénk zöld, nagy pajzsbogarakat? Mint látjátok, a kaszálózsákkal rendkivül sok rovart lehet kézre keríteni, de egy kis hátránya van, t. i. az, hogy igen sok esetben nem lehet megtudni, mely növényen él a kérdéses rovar. E tekintetben a rovarernyő fölülmulja a kaszálózsákot. . Nyissátok föl az ernyőt és kopogtassátok a füzfa gallyait, lássuk, ha van-e füzfakedvelő bogár. Levélbolha-nyájak legelész- nek a füzfa levelein! Hiszen száz meg száz smaragdzöld, Chal- coides chloris Foudr. és aranyos torú, Chalcoides aurata Marsh., ugrik az ernyőben. Itt lépked nagy ünnepélyésséggel egy nagy, világos-sárga bogár, a hátát hat fekete folt díszíti, Lachmaea sexpunctata Scop. Ebből a sötét-vörösből, melynek szárnyfedői fekete övvel vannak fölékesítve, jó sok él a füzfán, Clytra laeviuscula Ratz. Fölfödöztem ugró, ormányos bogarakat, itt ugrándoznak, feketék, fehér hullámos sávval. A neve Rhynchaenus salicis L. elárulja, hogy e kís ugró ormányos a füzfát lakja. Én is találtam kis ormányos bogarat; ez hamvas színű, ormánya nagyon hosszú. Fűzrágú ormányosnak mondhatjuk e kis állatot, Balanobius salicivorus Payk. Ime itt mászik fehér kereszttel földiszített rokona, Balanobius crux F. Fiúk! Vannak tehát füzfakedvelő rovarok ! Hul vannak a rostáló ifjak? Amott a Vajas szélén rázogat- ják nagy serényen a rostát. Fiúk! Szerencse kisért-e titeket? Ilyen szerencsénk még nem volt, nem hittük volna, hogy a ronda Vajas mellett ily szép bogarak élnek. Mi megvalljuk, hogy igen kiváncsian he-bekacsint- gattunk a rostazsákba és ami feltünőt láttunk benne, azt kikap- kodtuk. Ez a legszebb bogár, amelyet valaha fogtunk. Nagy, sötétkék futóbogár, a szárnyfedőkön körös-körül sárga övvel. Egy vakondok turásán korhadt növények hevertek, azok alatt ült e két csinos bogár. E szép állat, Chlaemus Dejeani Dej., nemcsak a Sárköznek, hanem egész hazánknak nagy ritkaságai közé tartozik. 26 Speiser Ferencz. De más nagy futóbogarakra is akadtunk, egy vén füzfa- tuskó redves, elálló kérge közé rejtőztek volt. Szárnyfedői élénk vörös színüek, közös, fekete hosszfolttal. Nagyon szép futóboga-. rak ezek is, Dolichus halensis Schall. Ebbe az üvegbe tettük a kisebb fajta állatokat. Van benne vörös szinű futóbogár, a hátát fekete kereszt ékesíti: azután kék színű, karcsú testű. Az előbbi Panagaeus crux major L., az. utóbbi Drypta dentata Rossz. Ugyanabban az üvegben vannak nagyon díszes sötétvörös, aranyos zománczezal biró pajzsbogarak. A legszebb pajzsbogarak közé tartozik, Cassida fastuosa Schall. Hamvas szinű, hengeres. testű, ormányos bogarak is voltak a rostazsákban. Lixus eiridis Ohlwv. és L. Ascanui L. a nevük. Azoón- kivül sok apró-cseprő állatot láttunk a szemét között, azokat majd kifogdossa a rovarszemelő láda. Tiigen helyes rovarász ifjak vagytok! De most előre! Eme gyalogösvényen a búzaföld szélén egyenkint haladunk. A búzakalászokon sok széles, vaskos testű bogár lóg, irgalom nelkül kitekerjük a nyakukat. Nem ok nélkül nevezi a nép e kártékony állatokat — gabonaszipolyoknak, Amisopha lata Er. Anisoplia segetum Herb. stb., mert fölfalják a kalászos növények virágainak porodáit és tejes szemeit. Nagy, fekete futóbogarakat szedtem én a kalászokról! Ezek a hirhedt gabona-futrinkák; kimélet nélkül agyontapossuk. For- dítsuk csak meg a szántóföld szélein heverő rögöket, hármat, négyet is találunk egy-egy nagyobb rög alatt. A napot rejtek- helyeken töltik, este felé pedig a gabonafélék szárán fölkapasz- kodva pusztitják, rongálják azok fiatal magvait. A földbe rakott petéiből kikel egy fekete fejű álcza, melyet a nép ollós kukacz- nak mond. A teljesen kifejlődött kukacz eléri a 20—26 mm. és időnkint nagy károkat okoz az őszi és tavaszi vetésekben. Aki bátor ifjú, velem jön! Előttünk fekszik másfél, vagy két hetes marhalepény, ezt körülfogjuk, és az állatokat ezekkel a fogócskákkal megragadjuk. Körös-körül sürög-forog a nagyon gyakori kis galacsinhajtó, Gymnopleurus pilularius L. Némelyek széles, lapátos mellső .laábaikkal pilulákat gyúrnak, tapasztanak, niások a kész pilulákat, golyócskákat hosszú, hátulsó lábaikkal gurítva hajtogatják, hogy aztán alkalmas helyen azt elásva egy petével megajándékozzák. Egy pilula egy-egy álcának elégséges eledelt nyujt. A lepény szélén látunk nagy ganajtúró bogarakat, Geotrupes Bogarászati kirándulás. 27 stercorartus L. és Geotrupes mutator Marsh. Ezek másképpen gondoskodnak az utódok táplálékáról. A ganéj tőszomszédságában, vagy a ganéj alatt menetekét készítenek a földben, a meneteket ganéjjal teletömve egy-egy petét raknak egy-egy menetbe. . Ide nézzen mindenki! A lepény felső, megszaradt részét emeljük. Száznál több bogár, mindenféle alakban és szinben, nyüvek kicsinyek és nagyok eviczkélnek a ganéjban. Csaknem mind eltünt! Fiúk! most enyém a szó! E széles, fekete ganéjtúró két szétálló, hosszú szarvval van földiszítve, akárcsak a megyar ökör, Onthophagus taurus Schreb. Eme sárgás szárnyfedelü, zöldes foltokkal tarkázott ganéjtúró pedig a felpajzsnak kellő közepén szarvat visel, Onthophagus vacca LD. Ennek a nagy feketének még két szarvacskája van. Onthophagus camelus F. Ez az apró, vörös foltos, egy szarvat visel Onthophayus furcatus F. Ezekből a hosszúkás ganéjbogarakból még sokkal több menekül minden irányban. Van itt fekete, vörös, sárga, tarka- barka szinű, Aphodius foetens F., fimetarius L. stb. stb. Szalad itt akármennyi kurtaszárnyú bogár is, Staphyhmidae; azután a gömbös bogárkák egész nyája legelész itt, Cercyon, Sphaeridium stb. Kis és nagy sutabogarak bujkálnak mindenfelé. Talpra öcséim! Mi itt összekuporodva, térdelve, egészen belefáradtunk a szemlélő kutatásba. A kiszáradt marhalepényeket mind kirostáljuk, sok apró lény él azokban, sok meg a napsugár ellen keres azokban mene- déket. A Tyúkmajor hidja felé ! Igy tehát még a ganéjban is számtalan állat örvend életé- nek és talál megfelelő táplálékot. A természetnek istentervezte nagyszerű háztartásában semminek sem szabad kárbavesznie. A víz szélén nagy csoportokban . virágzik egy keresztes virágú növény, Roripa amphibia, ezt okvetlenül az ernyőbe kell rázogatnurk. Az ernyő tele van virágokkal ! És a sárga virágok közt egész légió zöldeskík ormányos bogárka szaladgál, Ceuthor- vrhynchus erysim F.; de egy másik, hamvas színű ormányos bogár is van köztük, Poophagus sisymbrii F. Igy tehát minden növénynek megvannak a maga állatai. Veregessük a tövises igliezét, Ononis spinosa, is az ernyőbe. Számtalan, körtealakú ormányos bogár hullott ernyőnkbe, Apion ononicola Bach. A töltés déli oldalán díszlik a hatalmas szamártövis, sza- márbogács, On pordom acanthuum. Kedvelik-e ezt is a rovarok ? 28 Szeiser Fereucz. Mérjünk rá erős csapásokat. Hangyaeső! Bödeeső! Levéltetű- eső! Mit keresnek ezek a szamártövisen? Az ernyő mélyében — fekszik néhány széles testű, óriási ormányos bogár, bogács- ormányos Larinus latus Herb., holtaknak tettetik magukat. Más kisebbfajta bogácsbogár is fekszik az ernyőben, Larinus stur- nus Schall. EF bogarak álczái az Onopordon szárában és gyöke- rében élnek. Üssük az ernyőbe ezt a közönséges bogácsot is, Carduus acanthoides. Hosszúkás, bogácskedvelő ormányosok egész serege fut szerteszéjjel, Lixus alaiírus L., Inxus cardui Oliw.; hát még mennyi kékes ormányos bogárkát leptünk meg, Apion carduorum .Kirb., Apion radiolus Marsh. i Igen nagy gombateiepet födöztünk föl! Fiúk, ezt meg kell néznünk. Rostálók, rmnost rajtatok van megint a sor! A gomba- telepen össze-vissza futkároz a kurtaszárnyúak tarka serege; lassan mászik a gombabogár Diaperis boleti L.; mindenféle apró bogarakat is lehet látni, Cis, Eledona stb. A gombákat dara- bokra törve, zúzva, fölaprítva a rostába hányjuk. Tölgyfa állott itt; a nagy késsel a korhadt fát is kivágjuk és földestől kiros- táljuk. Ez nagyszerü lelet volt; ilyen helyen mindig sok értékes és Iitka bogár él. 3 Fiúk! most elmondok egy históriát, de nem szabad meg- ijedni, vagy épenséggel róla álmodni. Néhány nap előtt három nagy deák jelentette nekem, hogy igen nagy rovarászati kincses bányát födöztek föl. A selyemerdő szögletében, közel a káptalani szérüskerthez egy felakasztot nagy komondorra akadtak és úgy gondolják, hogy az már jó hónapig lehet ott a fán. Ez nem mindennapi dolog ám! Fölakasztott dög, a rovaroknak valóságos kincses bányája. Életemben csak háromszor leltem ily rovarászati kincset. Arra a komlókert felé akadtam egyszer ily szomorú véget ért házőrzőre, más két alkalommal pedig a hajósi fáczá- nosban felakasztott rókákra. Hogy került a fára a róka koma? Hát csak úgy, hogy az erdész tavaszkor agyonlőtte es mivel ilyenkor értéktelen a bun- dája, társainak elriasztására fára akasztotta. Tegyünk előkészületet! Két nagy és két kis gyüjtőüvegben kénfüstöt készítünk, erről a galagonyáról botot vágunk. Hogy bátor ifjak vagytok, azt már többször, de a mai napon is tapasz- taltam, most pedig parancsszóra kell cselekednetek. Puszta kéz- zel senki se nyúljon a rovarhoz, evvel a három fogócskával Bogarászati kirándulás. 29 hozzuk őket a gyüjtőüvegbe. Senk: a dögöt meg ne mozgassa , mert ez öreg hiba volna és sok rovarveszteséggel járna. Erre balra, a kökény cserjésen át a sövény felé. Itt a kin- cses bánya! Mekkora dongás! Aranylégy, dongólégy, valóságos légyraj! Nézzétek csak, mi van ott a fa tövénél? A temető- bogarak egész serege lakmározik a dögről lecsöppögött nedven. Itt van a temetőbogarak óriása, a nagy, fekete temetőbogár, Necrophorus germamicus L., azután egy kisebb fekete, Asbolus httorahs L., de legnagyobb számban van képviselve a vörhenyes, fokete sávokkal fölékesitett temetőbogár, Nzcrophorus vespillo L. és vestigator Hersch. Ezeket mind olyképen ejtjük zsákmányul hogy a fogócskákkal lábuknál megragadjuk és a gyüjtőüvegbe hányjuk. k Most a dög alá tartva a nagy kaszálózsákot, azt kissé meg- mozgatom a bottal. Hogy zszibong a légyraj! Valóságos rovar- eső! Leülve, letérdelve körülfogjuk a zsákot és a fogócskákkal, kiemeljük a prédát. Vöröstorú dögbogár, Pseudopelta thoracica L., fekete dögbogár, Pseudopelta sinuata F. Igen nagy kurtaszárnyú, Creophilus magallosus L., kisebb rokonainak pedig se szeri, se száma, az egész nyáj minden irányban szétrohan. A zsák fenekén egész rakás kékesen és zöldesen csillogó sutabogár fekszik, - Saprinus, Hister, ilyen fajtákat eddig még nem találtunk. A mindenféle nyüvet, pondrót, álczát kirázva a zsákból, azt még egyszer a dög alá tartjuk. Most erősebben megmozgatjuk, megütjük a dögöt, kiporoljuk a bundáját is. Még nagyobb a rovareső, mint azelőtt ! Az előbbi bogarakon kívül a zsákban találjuk a különféle szalonnabogarakat, Dermeastes lardarius L., Frischi Kug. stb., a szücsbogarakat, Attagenus pelio L. stb. számos alakokat a Nitidulák rendjéből, Nitidula carnaria Schall., Omositta colon L. stb. stb. A közelben levő Vajas-árokban becsületesen kimossuk kaszálózsákunkat, megtisztítjuk fogócskáinkát, kezeinket is meg - mossuk. Valahányszor erre vetődünk, mindig fölkeressük a dögöt kedvelő rovarok ezen gyülekezési helyét, mert hónapokon át találunk itt más és más fajta bogarakat. Hát ifjak! amitől mi undoroduuk, az jól izlik ezeknek az állatoknak ; ami nekünk méreg, az ezexnek a lényeknek csemege. A természetben mindenütt rendet, czélszerüséget találunk, semmi- nek sem szabad veszendőbe mennie. 30 Speiser Fereucz. Az útcn hazafelé elmondja ki-ki, ami különöset látott vagy tapasztalt a mai napon. A legjelesebb és leghatalmasabb préda az én üvegemben van. 35 darab nagy, fekete temetőbogár; jól megolvastam, de jól meg is néztem. Nem teljesen fekete az, szárnyfedőinak olda- lai rötsárgák; a csápja pedig vaskos, fekete bunkóban végződik, Mikor a fogócskával megragadtam, sajátságosan cezinczogott, vagyis inkább . nyöszörgött. Én ezt a czincezogó hangot a tarka temetőbogaraknál is észleltem, de nem vettem észre, hogy torukat hajtogatták volna, mint ezt a czinczérek teszik. Ugy van! Ezen nyöszörgő hangot az által hozzák létre, hogy potrohukat szárnyfediők hátsó széleihez dörzsölik. Néhány temetőbogarat láttam, melyeknek lábai apró, vörös foltokkal voltak tarkázva. Az üvegemben akárhány olyan példány is van, amelynek nemcsak lába, de potroha is tele van ilyen foltokkal. Kérem, én a nagy ganéjtúró bogarakon, de sőt a suta- bogarakon is észleltem ily vörös foltokat. Nos fiúk! Mik ezek a vörös foltok! Én tudom! Ilyeneket láttunk egy igen karcsu vizipoloska testén, ezek rovaratkák. Helyesen mondod! Ezeket a rovaratkákat, Gamasus coleopterorum L., főképen a dögön és a ganéjban élő rovarokon lehet észlelni. Képesek-e a temetőbogarak egy döglött kutyát eltemetni? Csak kisebb dögöt képesek eltemetni, p. o. egeret, patkányt, vakondokat, kisebb madarat stb. Miért temetik el? Azért, hogy más dögevő állat azokat föl ne falja a benne fejlődő álczákkal együtt. Mit keresett az a sok hangya a számártövisen? Nemde ugyanegy időben a hangyákkal tömérdek levéltetű is hullott a rovarernyőbe? Ezek a levéltetvek a hangyák fejős tehenei. Ezeket ugyanis addig ütögetik bunkós csápjaikkal, mig édes nedvet nem bocsátanak ki testükből. Ezt az édes nedvet nagy mohón föl- nyalják és vele részint a hangyabolyban más muukával elfoglalt társaikat, részint álczáikat etetik. 3 Hat a bödék tarka serege miért gyülekezett össze-a bogá- cson? Ezek is a levéltetvek miatt kapaszkodtak föl a bogácsra és bizony vérengző munkát végeztek ottan, mert a levéltetvek nekik is, meg álczáiknak is legkedvesebb eledelük. : KAY VT 31 Változások a magyar lepke-fauna terén. Irta A. Aigner Lajos. 1 Seitz A. nagy művében (Die Grossschmetterlinge der Erde) nagyon sok változás esik a nemek, fajok és fajeltérések és uj faj- változatok elkülönítésében, minthogy pedig az egyes csoportokat elismert szaktekintélyek dolgozták fel, elkerülhetetlen ama válto- zásokról tudomást szereznünk, legalább annyiban, amennyiben hazai faunánkra is vonatkoznak. Azonkívül félemlít számos, már elnevezett eltérést, mely hazankban is előfordul vagy előfordul- hat. de amely gyüjtőink figyelmét eddig " elkerülte. Az illető változásokat a Seitz-nél követett sorrendben adom., A Papilio-nem (feldolgozta Seitz A.) több alnemre oszlik; a Papiho s. str. alnembe tartozik a P. Machaon 1L. Az ab. Sphy- rus Hb. név helyébe lép ab. aszatica Mén.; az ab. pallida Tut alap- színe nagyon halványsárgás (Budapest) ; az ab. centralis Stgr.-nál a fekete rajzolat, kivált a felső szárnyé, erősen sárga behintésű (Budapest); az ab. Drusus Wuchs lényegtelen átmenet az ab. aurantiaca Speyer-hez; az ab. bimaculatus Eimer és a fel nem említett ab. inmaculata Sehulz, valamint az ab. rufopunctata Wheeler Seitz szerint nem érdemelnek külön . nevet, az ab. te- nuivittata Spengel pedig csak torzalak. Papiio Pod ilimus L. a. Cosmodesmus alnembe tartozik ; "az ab. undecemhneatus Eimer nem érdemel külön elnevezést; vajjon az ab. decemlhneatus Aig. (reductus Schultz) és ab. novemlineatus Ai9. 18? Thaas . Polyxena Scehitf. ab. Cassandra Mn. (bipunctata Cosm.) név helyébe lép ab. Rumina Esp. A. Parnasstus-nem - (feldolgozta "Stichel H.) élére lép a Mmnemosyne-csoport. A P. Mnemosyne L.-nél a Staudinger-Kkebel- féle katalogus az ab. Harimanni Stdfs-t az ab. melaina Honr.- hoz vonta, de Stichel újra szétválasztja a kettőt s szerinte az előbbi 1000 m magasságban állandóan előforduló sötétebb alak, holott az ab. melaina sokkal több fekete rajzolatot feltüntető " melanistikus eltérés; az előbbit a Tátrában, az utóbbit Erdély- ben figyelték meg. A Budapesten és Szaáron található példányok legnagyobb része az ab. Athene Stiehel.hez tartozik (R. L. XIV. 160 I.); az ab. haltercs Musch.-nál a felső szárny korongsejtjében 32 A. Aigner Lajos. levő foltok fekete sáv által vannak összekötve; hazánkban is előfordulhat. 4 P. Apollo L. eredeti alakja, melyet Linné leírt, Skandináviá- ban repül. Stichel megkülönbözteti a közönséges formát, mely Németországban, így Stájerországban is s a stájer határon bizo. nyára hazánk területén is előfordul, Apollo geminus Stieh. név alatt az ab. montana Stich. nevű havasi formától, mely amannál erőteljesebb és gazdagabb rajzolatú, de foltjai kisebbek; ezek- nek a rendesnél sötétebb nőstényei az ab. nigricans Car.-noz, a hímhez hasonló igen világos színű nőstények pedig az ab. inversa Aust.-hoz sorozhatók. Az olyan példányokat, melyeken az alsó szárny tövén piros folt mutatkozik, ab. exselsior-nak, azokat pedig, melyeken az alsó szemfolt pupillája ketté vált, ab. graphica-nak nevezte el Stichel, ab. decora Sechultz-nál az analis foltok piros magot viselnek; ab. fasciata Stich.-nél a felső szárny középterén levő külső két folt feketés szalaggal van összekötve; mind ez alakok előfordulnak a tátrai példányok közt is. A Pieridákat Röber J. dolgozta fel. A Pieris Brassicae L. nyári nemzedékét, mely a tavaszinál nagyobb, alsó szárnya alul sokkal világosabb sárga, feketével kevésbé behintett, g. ab. lepidi-nek nevezi. A Pieris Rapae L. törzsalakja a nyári nemzedék; a g. vern. metra Stph. kisebb, fekete rajzolatai kevésbbé kifejlettek, alsó szárnya alul sötétebb sárga, feketével jobban behintett. Az egy- időben repülő ab. immaculata Strand!) diagnosisa (a fekete raj- zolat csaknem vagy teljesen hiányzik, a felső szárny csúcsa szürkés behintésű) nem egészen találó, mert az ilyen példányo- kon (csak bímek) a fekete foltok teljesen hiányzanak, még pedig fölül is, alul is, csupán a felső szárny csúcsán mutatkozik oly- kor a fekete rajz nyoma, a szárnyak töve pedig fekete behin- tésű; az olyan példányok, melyeken a fekete foltok nyoma fölül vagy alul még látszik, nézetem szerint a v. leucotera Stef.-hoz tartoznak. Az utóbbinak nősténye olykor határozottan sárgás, csúcsrajza alig jelzett, a középtér fekete foltjai jól kifejlettek, az alsó szárny alul élénk sárga; ezt ab. flavescens-nek nevezi Röber (Budapest). P. Manm Mayert-t önálló fajnak tartja Röber. 1 A szövegben szerzőként Cxll (?) áll, a tartalomban azonban Sírand . (Nvt. Mag. 33. p. 44.). Rühl szerint pedig Fologne a szerző. ker a a Változások a magyar lepke-fanna terén. 33 P. Ergane Hb. var. longomaculata Rost. fölül sárgás fehér, a felső szárny fekete foltjai erősebben színezettek, jóbban fejlődtek és meghosszabbítottak, a felső szárny csúcsa és az alsó szárny alul sárga: az ab. ? magnimaculata Rost.-nál a fekete foltok még erősebben tünnek fel; az ab. $ semimaculata Rost. fölül tiszta fehér, csupán a csúcsfolt látható. Mind a három eltérést Közép- Olaszországban figyelték meg, de bizonyára található a magyar Tengermelléken és Dalmácziában is. A. P. Napi L. tavaszi nemzedéke közt néhány új alakot különböztet meg Röber. Igy a hímnek igen kis példányát ab. nana-nak nevezi, amelynek felső szárnya gyöngén sárgás, a szárny csúcsán nincsen összefüggő fekete rajzolat, csak az erek vége felé sötétebb, egyéb rajzolat nem mutatkozik, csupán a, szárny töve sötét; alul a felső szárny fehér, csúcsa világos-sárgaz az erek a szárny felső részében szürkék, egyéb rajz nélkül, a alsó szárny világos-sárgás, . az erek sötét szegélyűek; ab. impumctata-nak nevezi az oly hímet, mely fölül a rendes fekete csúcson és tövön kívül semmiféle rajzot nem tüntet fel és melyen alul is a felső szárny középfoltjai csaknem vagy teljesen hiányoz- nak. A nyári nemzedékű Napaea Esp. közt akad az ab. virilis Röb., oly nőstény, mely a hímet megközelíti, azaz fölül febér, csak a felső szárny csúcsa és töve feketés s az alsó szárny elülső szegélyén apró fekete folt van; alul a felső szárny lehér csúcsa kissé sárgás, az alsó szárny igen világos-sárgás, az erek. kevéssé sötét szegélyűek. A tavaszi var. Bryoniae 0. közt is külön választ Röber két alakot, t. i. ab. obsoleta RKöb., oly nős- tény, melyen a felső szárnyon a középtér folytjai és az erek sSzegélyezése nagyon elmosódtak, tehát éles rajzolatot nem mutat ; ab. concolor Röb. pedig oly nőstény, melyen a sötét rajzolat kiterjedése folytán a sárgás alapszín, kivált a felső szárnyon csaknem teljesen el van nyomva. Az ab. fumigata Gillm. fölül is alul Is füstös színű. Az utóbbit a Csepelszigeten találták, a többi is előfordulhat hazánkban. A Daplidice L.-t méltán kivette a Pieris-nem köréből és Leucochloe új nemet állított fel számára. Az ab. antihracina Schultz-nál a különben fehér szárnyakat erősen ellepik a fekete pikkelyek ; melanotikus forma (Budapest). Euchlot Belia, Cr. ab. Philippsi Rudolph a tavaszi nemze- dék oly formája, melyen az apicalis folt a korongsejtig terjed s az alsó szárny közepén fekete behintés mutatkozik. (Dalmáczia.) 34 ; A. Aigner Lajos A Cardamimes L-t kiveszi Röber az £uchlot nemből s ismét az dnthocharis-nembe helyezi vissza. A nálunk is gyakrabban előforduló törpe alakot ab. hesperidis névvel jelölte Newnham; az ab. Alberti Hoffm.-nál a naranes színű folt élénkebb színű, a fekete rajzolat erőteljesebb, a felső szárny belső része kénszínű, az alsó szárny alul sötétebb zöld, fekete középfolttal;. az ab. ? lasthenia . Mill.-nél a felső szárny középfoltja hiányzik, a szárny csúcsán és szegélyén apró fekete foltok vannak, mindkét szárny töve tiszta fehér, az alsó szárny alul nagyon világos zöldes- sárga rajzú; ettől az ab. immaculata Pabst úgy látszik csak abban tér el, hogy a hímnek középfoltja hiányzik ugyan, de különben szabályos; az ab. guadripunctata Fuehs-nál mindkét szárnyon fölül is, alul is fekete középfolt van, a felső szárnyé vonalszerű, elül lekerekített, hátul lemetszett, az alsó szár- nyé pedig fölül finom, körforma, szürkés fekete, alul igen nagy, koromfekete; az ab. ochrea "Tutt alsó szárnya csaknem egészen sárga, főleg a nőstényé; ab. lutea Gillm., a hím speciális foltja czítromszínű, Kis-Ázsiában találták, de megfigyelték Pécsett is (az ab. Turritis O. hasonló eltérése: ab. crocea Röb.); ab. speciosa Röb. igen nagy, az apicális folt élénk narancsszínű, az alsó szárny korongsejtjében és külső szegélyén apró fekete fol- tok jelentkeznek s alul a zöld . rajzolat csaknem szalagszerű elrendezésű. Déli Stájerországban figyelték meg, de előfordulhat hazánkban is. Colias hyale L. ab. invessa Alph. á nöstény sárga alakja, ugyanaz mint ab. flava Huss; ab. apicata Tutt az ÖSSZeS submarginális sárga foltok hiányoznak, csupán az apicális foltok vannak meg; ab. obsoleta Tutt, az alsó szárny sötét raj- zolatai csaknem egészen eltüntek; ab. intermedia Tutt, csak a marginális fekete foltok sora van meg, a submarginális foltok hiányoznak ; ab. unimaculata Tutt, az alsó szárny közepén kettő helyett csak egy narancsszinű folt van; ab. pallida Tutt. az alsó szárny középfoltja halvány; ab. emarginata Röb., az alsó szárny szegélyén teljesen eltüntek a fekete foltok, a felsőszárnyon meg- fogytak a szegélybeli és Submarginális fekete foltok. Colias Chrysotheme Esp. ab. sibirica Gr. Gorh., a rendesnél világosabb Színű, a hím külső szegélye szélesebb, a nöstényén a submarginális kénszínű foltok nagyobbak ; előfordul nemcsak Szibériában, hanem Europában is, pl. Bécs környékén, bizonyára hazánkban is; ab. Werneri Geest, a felső szárny középfoltja igen nagy. Változások a magyar lefke-fanna terén. 33 Colhias crocus Fourer. C Edusa WF.), ab. d striata Geest, a fekete külső szegély sugarakat bocsát a szárny közepe felé. Németországon figyelték meg, de található lesz hazánkban is. Az ab. helicina" Obth.-t és ab. Aubuissoni Car.-t egybe foglalta a Staudinger-Rebel-féle katalogus, Röher azonban különválasztja, ab. helicina fehéres sárga, ab. Aubuissom" okkersárga, az alsó Szárny fölül szürke, középfoltja nagy, élénk narancsszínű. Colias Myrmidone Esp. ab. micans Röber, ibolyás tünetű. Itt megjegyzem, hogy a C. Chrysotheme friss példányain ez az ibolyás tünet igen gyakori, de bizonyos idő mulva eltünik, alig- hanem a Myrmidonec-nál is így lesz. É Leptidia Sinapis L. ab. subgrisea Stgr., az alsó szárny alul " nem zöldes vagy sárgás, hanem szürke (a gen. vern. Lathyri Hb.- nél sötétzöld, a var. Sartha Rühl-nél sárgás). Ennek kapcsán ide iktatok még egy-két eltérést, melyeket Verity (Rhopalocera palaearetica) femelit, ugyanis. Parnassius Mnemosyne L. ab. nebrodensis Turati, átmeneti alak a var. nubilosus Chr.-hoz, mely azonban nézetem szerint nem más mint az ab. Athene Stich. Aporta Cratargi L. ab. minor Obth.. a Pyreneákból leírva, oly példányok, melyek kellő táplálék hiány nálunk is elég gyak- ran akadnak. Colhas Hyale L. ab. rufanak nevez el Verity oly eltérést, melynek fonákja a rendesnél sötétebb, a barnásra hajló szinezetű Magyarország szútéléi. lrta Csiki Ernő. 248 13. nem: Polygraphus Erichson. A csápok bunkója rövid tojásdadalakú, nem gyűrüzött, a csápostor nagyon rövid, öt izből álló. A szemek elül mélyen kikanyarítottak, sokszor majdnem ketté osztottak. Az előtor hátán nincsenek kiemelkedő szemcsék, vagy dudorkák. A szárnyfedők fogacskázott tőéle majdnem egyenes, a paizsocska mellett kissé öblös, hosszanti barázdáik a korongon elmosódottak. A lábfej fonálforma, a harmadik lábfejíz egyszerű. 36 ; Csiki Ernő A fajok meghatározó kulcsa: 1. Kiszíneződött (barna vagy fekete) példányok lábai sárgák. A csápbunkó közepes nagyságú. 1. porygraphus. — Sötétszínű, érett példányok lábai barnák, a ezombok több- nyire sötétebbek, csak a lábfejízek sárgák. A csápbunkó nagyon nagy. 2. grandiclava. A. fajok leírása: 1. Polygraphus polygraphus Linné CEZ Fabr., Ratzb., poligraphus Eichh.) Hosszúkás, hengeres, feketés-barna, kevéssé fénylő, pikkely- szerűen szőrös, a csápok és a lábak sárgák. A csápbunkó csúcsa hegyes. A homlok sűrűn (ó) vagy gyéren (?) sárgás-szürke sző- rökkel fedett. Az előtor háta a tövén szélesebb mint hosszú, előrefelé erősen keskenyedő és elül gyengén befűződött, felülete finoman és szétszórtan pontozott, erősen fénylő. A szárnyfedők szürke pikkelyektől hamvasak, a hosszanti pontsorok finomak, a közterek szélesek és sorokban szemcsézettek, lejtős csúcsuk domború (2?) vagy kétoldalt gyengén barázdás (i). A lábfej fonálforma, a harmadik lábfejíz egyszerű, nem osztott. Hossza 4—2"8 mm. Előfordul Észak- és Közép-Európában ; hazai eddig ismeretes termőhelyei a következők : Budapest, Felsőlő, Sziklatelep (Zólyom), Zsolna, Tátrafüred; Hoverla, Lisszahóra és Pop-Iván (Mármaros), Bisztra-telep (Szászsebesi-hegyek); Bosznia: Vucjaluka, Igman- planina. Tápnövénye a lűcezfenyő (Picea excelsa), ritkábban a jegenye fenyő (Abies picea), az erdei fenyő (Pinus silvestris), továbbá P. cembra és P. strobus. Április vagy május hóban rajzik, julius és augusztusban jelentkeznek az első, és október-novemberben a második nemzedék kifejlődött példányai, sőt esetleg egy harma- dik nemzedék is jöhet létre, ennek lárvái azonban áttelelnek s tavaszszal fejlődnek csak teljesen ki. Rágványa nem éppen jellegzetes, az anyamenet alakja lehet különféle és többnyire a kéregben fut végig. Alakja leginkább a csillagos anyamenetes rágványra emlékeztet, habár sok esetben a csillag-alak kimuta- tása nehéz. A párzási üregből három-négy, ritkán két vagy egy anyamenet indul ki, mindegyikben egy-egy nőstényt találunk. A lárvamenetek össze-vissza haladnak és így a rágvány összekú- szált rajzot is mutat. Leginkább a felső ágakat támadja meg. he evést] 6 aron pl 3 . 28 48 § va Év4 Na gi viv s válts Sa OKA] ELST Ne. TAR EŰ LETE őz ÉR 7 9 ző F.3 NAT TT] SZESZ ÉT kez Ezér y Magyarország szú-féléi. 37 2. Polygraphus grandiclava Thomson (? punctifrons Thoms.) Sötét barnás-fekete, a lábak barnás-feketék, a csápbunkó és a lábfej sárga. A csápbunkó nagy, csúcsa tompán hegyesedő. A nőstények homloka sűrűn és erőteljesen pontocskázott, körben hosszabb szőrökkel fedett. Az előtor háta sűrűn és erőteljesen pontozott, gyengén fénylő, Hossza 2-5—45 mm. Előfordul Közép-Európában és Svédországban ; Magyarorszá- gon ritka (Nyitra vm.) Tápnövénye a savanyú meggy (Prunus Cerasus) és az édes meggy (Pr. avium), melynek törzsét és ágait lakja. Rágvá- nya előbbi faj-éhoz . hasonló, de az anyamenetek kissé a külső fakelmébe mélyedben és ebben fekszenek a bábüregek is. Erdé- szetileg nem fontos, mert ritkább faj. 14. nem: Hylurgus Latreille. A csápostor hat ízből áll, a csápbunkó kerekded és ízelt. Az áll széles szívforma háromszögű, n belső ajak keskenyebb, előrefelé hegyesebb és sörtékkel fedett. A szárnyfedők tőéle alig felhajló és egyszerűen rovátkos, nem fogacskázott. A test felü- letét hosszú sűrün álló szőrök fedik. Az elülső csipők egymáshoz közelállók, a melltő kimetszése nem terjed ezekig. A fajok meghatározó kulcsa: 1. Nagyobb, hossza 45—57 mm A test oldalán levő sző- rőzet felülről szemlélve az előtoron kétszer oly hosz- szú, mint a szárnyfedőkön. 1. ligniperda : — — Kisebb, hossza 35—45 mm. A test oldalán levő szó- rözet hosszú és egyformán hosszú. 2. Micklitzi AS La jrorketkedrása : 1. Hylurgus ligniperda Fabricius (elongatus Herbst, flavipes Panz ) Szurokfekete vagy sötétbarna, a csápok és a lábfejízek sárgák, teste hosszúkás, keskeny, sűrűn szőrös. A fej szemecs- kézetten pontozott, az orrmány a tövén harántul benyomott, csúcsán elül élbe folytatódó dudorkával. Az előtor háta csonka kúp alakú, kissé hosszabb mint széles, hosszanti középvonala síma és a középen szélesebb, felülete különben mélyen és sűrűn pontozott. A szárnyfedők hengeresek, pontozottan barázdások, a 38 Csiki Ernő. barázdák elül és oldalt elmosódottak, hátul mélyebbek, a csúcson (a lecsapott részen) a második köztér bemélyedt, a harmadik kiemelkedő, a lejtő itt hosszú sárga szőrökkel fedett. Az elülső lábszár külső szélén a csúcsa és a közepe között négy apró fogacskával fegyverzett. Hossza 45—57 mm. Előfordul Közép-Európában, Olaszországban és a Kaukázus- ban. Magyarországon elég ritka és csak újabban vált innen isme- retessé. Termőhelyei : Újpest, Zircz, Fenyőfő, Pápa, Lakompak, Rimaszombat. Dalmácziában Meleda szigetén gyüjtötték. Tápnövénye az erdei fenyő (Pinus silvestris), de más fenyők is (P. strobus, P. pinaster, P. haleppensis), melyeknek gyökértörzsében él, sokszor mélyen a földben levő gyökerekben is tálálható. Évenként két nemzedéke van, márczius végén vagy április elején rajzik és június vagy júliusban teljesen kifejlődött az első nemzedék. A kifejlődött állat áttelel. Rágványa alig jellemezhető, nagyon szabálytalan. Az anyamenet 4—8 em. hosszú és hosszirányban fut le, a lárvamenetek szabálytalanul keresztül-kasul haladnak. Erdőgazdasági szempontból nincs nagy fontossága. 2. Hylurgus Micklitzi "Wachtl. Olyan mint az előbbi faj, de kisebb és oldalának hosszú szőrőzete felülről tekintve egyformán egyenlő hosszú. Hossza 390—409 mm. Előfordul Dél Francziaországban, Görögországban, a Kau- kázusban és Dalmácziában (Ragusa, Lesina, Meleda). Tápnövénye a Pinus austriaca, P. haleppensis, P. pinaster. KRágványa ismeretlen. 3. nemzetség: Hylastini. Az előtor háta pontozott, oldalt nem szegélyezett. A szárny- fedők tőszéle ormós, nem rovátkolt és nem fogazott, a csúcson meredeken lecsapottak. Az elülső lábszár külső széle fogazott. A harmadik lábfejíz kétkaréjú. A nemek meghatározó kulcsa: 1. A szárnyfedők pontozottan barázdások, a esúcslejtőn mélyített varratmelletti barázdával 2. --- --- 2 12 — A szárnyfedők sorokban elhelyezett pontokkal, gyapja- 12 e. ta vre A s OR, Eg RL Tag TESÓ áz ga A Özselzálti e grsé ág ése Uj bogár Magyarországból. 39 san hosszú világos szőrökkel fedettek, a csúcslejtőn a varratmelletti barázda nem mélyített. o. Thamnurgus. A fej lehajló, felülről nézve részben látható, az orrmány rövid és széles. Ide nagyobb fajok tartoznak. 1. Hylastes. A fej erősen lehajló, felülről alig látható, az orrmány nagyon rövid. Ide nagyon apró fajok tartoznak 2. Crypturgus. , Ui bogár Magyarországból. : Irta: Csiki Ernő. A Magyar Nemzeti Muzeum természetrajzi osztályainak folyóiratában (V., kötet, 1507.) egyebek között egy új Dapsa-t irtam le latin nyelven hazánk központi részéből, melyet Dr. Fodor József helybeli orvos és buzgó bogarász fedezett fel két példány- ban Mária-Besnyő és Gödöllő között. Azt hiszem nem végzek felesleges munkát, ha magyar bogarásztársaim kedvéért e helyen közlöm bogarunk leirásának magyar fordítását : Dapsa (Phylira) Fodori Csiki, Ann. Mus. Nat. Hung V., ME pp. 976. Hosszúkás tojásforma, domború, szétszórtan álló sárgás test- hez simuló szőrökkel fedett, vörhenyes, a szárnyfedők közepén túl az oldalszéle mentén és a csúcson fekete szegélylyel, ez a fekete szegély patkó alakú rajzolat alakjában közösen diszíti mindkét szárnyfedőt. A fej harántos négyszögű, pontozott, a homlok és a fejpaizs közötti varrat félköralakú, a felső ajak elül gyengén öblös. A csápok hosszúak és karcsúk, a test felénél rövidebbek, a harmadik csápiz olyan hosszú, mint a negyedik és ötödik iz együttvéve, az utolsó iz visszás tojásforma. Az előtor háta másfélszer oly széles mint hosszú, domború, nagyon finoman bőrszerűen ránezolt és sürün pontozott, elülső széle egyenes, elülső szögletei kerekített tompaszögűek, oldalszélük csipkézett, elül kerekített, hátrafelé az első harmadtól kezdve kissé öblösen keskenyedő, hátsó szögletei derékszögűek, tövének kétoldali baráz- dája rövid, nem mély. A paizsocska tojásforma, harántos. A szárnyfedők hosszúkás tojásformák, domborúak, nagyon finoman bőrszerűen ránczoltak és sürün pontozottak, varraltmelletti 40 Csiki Ernő." barázda nincs, a varrat a csúcs felé bemélyedt. A lábak olyanok mint rokonainál, az elülső lábszárak belül nem tüskések. Hossza 4 mm. Termőhelye : Mária-Besnyő (Gödöllő mellett), Hazánkban a Phylira alnemből (az előtor hátának oldalai az elülső szögletek mögött nem kimetszettek) csak a D. trima- culata Motsch. volt ismeretes, ettől fajunk abban különbözik, hogy az előtor hátának elülső széle egyenesen lemetszett (nem kiívelt). Közeli rokona a kaukázusi D. limbata Motseh. és nügri- pennis Reitt. fajoknak, de ezektől már színrajza is könnyen meg- különbözteti. A D. Horváthi Csiki (Szibériából) és D. pallescens Mars. (Algir)-től eltekintve szineződését, főleg abban tér el, hogy az előtor hátának oldalai nem egyenesek, hanem hátul a hátsó szögletek előtt öblösek. Különfélék. A bolhák gyűjtése. A bolhák gyűjtésével nálunk mindezideig alig foglalkozott valaki, pedig ezek képviselik a rovarok között talán egyikét a legérdekesebb csoportoknak. Épen az, hogy mive- löjük alig akad, lehet annak oka, hogy máig sem tudjuk teljes bizonysággal, hogy a rendszerben hova helyezzük őket. Arról már volt e helyen említés téve (Rov. Lap. XIII., 1906. 65. l.), hogy újabban a bogarak közt jelöltek nekik helyet. Nálunk, eltekintve néhány ismertető népszerű ezikktől (Horváth, Kohaut) csak a legújabb időben foglalkozott velök Kohaut Rezső (Ma- gyarország bolhái. Állattani Közlemények. II. 1903. 25—46. és 53 —68. I., 5 tábla rajzzal. Kohaut munkájában 6 nembe tar- tozó 23 fajt ír le Magyarországból. Ez a szám azonban még gyarapodni fog, mert, sok nálunk előforduló emlős, madár, dene- vér bolháját még nem gyüjtötte senki. Igy külön említhetem, hogy hazánkban eddig még senki sem gyüjtötte a medve, a hiuz, galamb, fecske, bagoly stb. bolháját. Ismeretlen volt az ürge bolhája is, melyet az idén sikerült gyüjtenem.) — Hogy annyi állatfaj bolháját még nem ismerjük, annak nemcsak az az oka, hogy alig foglalkozik valaki gyüjtésükkel, hanem a gyüj- 1) Az ürge bolhájáról. Allattani Közlemények. VI. 1907. 177. I.) e ao TP BELA CA áA . Különfélék. 41 5 tés nehézsége is. Nagy köszönettel veszem, ha e sorok olvasói alkalom adtán bolhák gyüjtésével segítségemre lennének. A Nemzeti . Múzeum bolha-gyüjteményét kellene a hiányzó fajokkal kiegészíteni, a azért kérem, hogy minnél több bolhát gyüjtenének és küldenének . — be czímemre a Magyar Nemzeti Múzeumba. — Tudvalevő dolog, A hogy elejtett állaton a bolha csak addig marad, a míg a test ki nem húl, azért nagy állatot azonnal végig kell vizsgálnunk "és a bolhákat azokról leszednünk, kisebb állatokat legegysze- rűbben melegiben spirituszos üvegbe helyezünk, ilyenkor bekerül az üvegbe a bolha is. Kis emlősöket, madarakat elejtésük után . belül fehér dobozba vagy zacskóba fektetjük és beöntünk néhány csepp chloroformot vagy benzint, a bolhákat így megölve köny- — — nyen összegyüjthetjük a dobozból, a zacskóból vagy a SZÓT közül BE úgy, hogy benzinbe vagy ehloroformba mártott ecsettel érintjük meg, mire a bolha odaragad és így átvihető az 50"/9-OS spirituszt tartalmazó üvegecsébe, melybe még a pontos adatokat (gyüjtés napja és helye, gazdaállat neve) tartalmazó papirszeletke ís jön. Nagy állatról szintén echloroformba vagy benzinbe mártott ecset- iz . tel gyüjtjük a bolhákat. A. madarak bolháit könnyen nevelhetjük . s pedig úgy, hogy azok fészkét, a mint a fiatalok azt elh 5ee . dobozba fektetiük, időről-időre kissé megnedvesítjük, hogy z . bolha-lárvák el ne száradjanak; — így. azután 6 hét, két san " —— mulva kifejlődnek a bolhák, melyeket azután könnyű Össze- B gyűjteni! Csiki Ernő. A bogarak szarvait sokan fegyvernek, mások az életmódhoz A képest ásó- vagy fúróeszköznek, némelyek az egyensúly fenntar- a tására szolgáló, vagy riasztó szervnek tartják. Legújabban . Krausze A. H. Olaszországban tanulmányozta e tekintetben a . Bubas bison nevű ganéjtúrót s azt tapasztalta, hogy a rövidszarvú nöstény éppen oly ügyesen túrja a földet, mint a hosszúszarvú hím s a szarvnélküli Scarabaeus-fajok ebben a tekintetben éppen oly ügyesek, mint a hatalmas szarvú Copris hispanus. Ennélfogva ezeket az úgynevezett másodlagos ivari bélyegeket véletlen kép- . — ződéseknek tekinti, a melyeknek semmi czélja nincsen. (Zeitscbr. f. wiss. Insektenbiol. III. p. 56—58.) Óriási rovargyüjtemények. Rendkívül nagy és értékes rovar- . gyüjteményeket kapott ismét a londoni természetrajzi muzeum. 1) A gyüjtéshez szükséges apró üvegcséket kivánatra küldök. 42 Különfélék. A legnagyobb és legimpozánsabb ezek között az, amely Fry. Sándor hagyatékából szállt a muzeumra. Ebben a gyüjtemény- ben közel 200.000 rovar van 72.009 fajból összeállítva, melyek közül sok még eddig nem volt a muzeumban képviselve. Különös. értéket ad a gyüjteménynek a maláji szigetek rovarvilága, mely ugyszólván teljesen képviselve van, Ehhez a gyüjteményhez van mellékelve egy közel 500 kötetből álló tudományos könyvtár, amely a rovarok leirását tartalmazza. — Egy másik gyüjtemény- ben közel 400.000 különféle exotikus lepke, egy harmadikban 18.000 darab nappali lepke és mintegy 23.000 darab európai kullancs van összegyüjtve. A skorpiók szúrását tanulmány tárgyává tette Dr. Montet Tuniszban. Felnőttekre nézve a skorpiók szúrása általában nem veszélyes. A sebhelyen eleinte többé-kevésbé heves fájdalom érezhető, amely a megmart testrész töve felé kisugárzik ; ehhez olykor hideg-izzadás, láz vagy hányás járul. Helyi kezelés mellett (hypermangansavas kalium vízben való oldata 1:100, a sebhely körül injiciálva) körülbelül 4 óra mulva megszünnek a betegségi jelenségek. "Gyermekekre nézve azonban sokkal intenzívebb a skorpió-méreg hatása Hatéves fiu néhány órával a szúrás után lázat kapott s a test hőmérséke 42 fokra emelkedett : az emlitett lokális és megfelelő általános kezelés mellett (a Calmette-féle serum injectiója és eczetsavas amoniák beadása) kigyógyult a beteg. Ellenben a skorpiótól megszúrt egyéves, nehéz lélkezés következtében meghalt. Az emlitett esetekben Montet a szúró skorpiót nem látta; a szülők állítása szerint azonban 10—12 mm. hosszú sárga skorpió volt a tettes. A fekete skorpió sokkal rit- kább és kevésbé veszélyes. A sárga skorpió alighanem Buthus australis L, a fekete pedig Scorpio maurus L., ez utóbbiról már . régebben kimutatták, hogy mérge nem oly hatékony mint a sár- gáé. (Bull. Mus. Paris 1907. 27 ) Colias Myrmidone var. balcanicus Rbl. Wagner F. bécsi lep- kész 1507-ben Boszniaban gyüjtvén a Sarajevo közelében emel- kedő Trebevic havason (1700 m.) fogta a fentnevezett fajnak. fehér nöstényét is, mely megfelel a typusos C. Myrmidone ab. Agnes Piere és C. Edusa ab. helicina Obth.-nek és melyet a felfedező ab. semtalba-nak nevezett el. Védekezés élősdiek ellen. Glessányi (Gusztáv, a sop- roni evang. lyceum igazgatója a rovarfiókokat, miután a bennük . konynak volt mondható. Június 10 Kiülönfélék. 48 . levő élősdieket szénkéneggel elpusztította újabb kárnak elejét veendő, a födél körül, valamint az esetleges repedéseket saját találmányú kenőcscsel bekente. A kenőcsöt úgy készítette, . hogy egyharmad rész disznózsirt és kétharmad rész spermacetet (vagy viaszkot) arzénsavas natronban megfőzte. Tíz év telt el azóta s a fiókokban nem esett újabb kár. Ugyancsak Glecsá- . nyi a nagyobb lepkék gyors megöléséhez a veszélyes nicotin . helyett guassia-oldatot szokott használni. Deilephila livornica Esp. hazánkban országszerte található, de eddig mindenütt oly gyéren figyelték meg, hogy ritkaság számba ment. Izsáki szőlőtelepemen pedig 1906-ban a hernyó a szőlőt oly nagy mennyiségben lepte el, hogy csaknem kárté- 15-ike közt találtam kifejlő- dött hernyóját s egyuttal a Deilepltla Gahi és a Chaerocampa elpenor-ét is, de ez utóbbiak az összes hernyóknak csupán 2—2 százalékát tették ki, holott a D. livormica é 50 százaléknál több volt. A június derekán elbábozódott hernyók után a lepkék július 15—20 közt keltek ki. 1907-ben mind a három hernyófaj csak igen szórványosan mutatkozott. A Ch. livornics hernyójának szeptemberben október közepéig második nemzedéke jelentke- . zett, melynek bábja azonban kitelelt. A Galwu-nak van-e második nemzedéke, azt nem állapíthattam meg. Abból a körülményből, hogy júliusban a D. hwormica-nak összes bábjából kikelt a lep- ke, második ivadéka pedig nincsen, azt következtetem, hogy. hazánkban nem honos, állandó faj. hanem hogy a gyorsröptű szender tavaszkor a Balkán felől átjön hozzánk, itt lepetézik s egy nemzedéknek ad életet, mely azonban tovább nem sza- . porodik. 3 Kosztka László. A Vespa Crabro dolgozóiról. 1905. okt. 12-én különös jelen- séget vettem észre a Vespa Crabro dolgozóin, melyek a delutáni órákban a kertekben, a falak körül meglehetős nagy zajjal, . robajjal röpültek. A darazsaknak röpülése gyönge volt, mert rövid röpülés után a földre estek. Ezek a dolgozók majdnem olyan nagyok voltak, mint a királynék. Ezen sajátságos körül- " ményt a szokatlan hidegnek túlajdonítom, mert ezen nap esős és — — hideg volt. Feltűnő volt még az is, hogy sok Vespa közelében . — egy-egy fürkésző darázs is mutatkozott. TDSSR 44 : Irodalom. Irodalom. Flach, K., Bestimmung-Tabellen der europáischen Coleopteren.. fi Heft 62. OCurculionidae 16. Theil: Genus Strophoso-. mus Stephen s. (Különlenyomat : Verh. naturf. Ver Brünn. XLV. Band, 1907, p. 201—230. Taf. 1.) 88 Az ormányos bogarak Sírophosomus nemének egynémelyik . faja változó külsejű, .azért meghatározásuk nem kis nehézségekbe ütközik. Szerző tehát háladatos munkát végzett ezen munka megírásával. A fajok legtöbbje a spanyol félszigeten fordul elő, nálunk csak öt alakja, melyek közül a Str. ocularis Chevr. mind- ezideig nem volt megfejthető, egy pedig (Str. rufipes Payk. var. capitatus Dej. —- Horvátország) faunánkra új. A Str. coryh B. név helyett a régibb Str. melanogrammus Körst. használandó. A használható könyvecske szövegének megértését egy jól rajzolt tábla segíti elő, mélyen főleg a fej és tor rajzán kivül, az egyes fajok pikkelyének rajzát találjuk. Csiki Ernő. kk Petri, Dr. Karl, Bestimmungs-Tabellen der europüischen Coleop- 0. teren. Heft 60. Curcultionidae 14. Theil: Genus Larinus und Verw andte. (Különlenyomat: Verh, naturf.. Ver. Brünn. XLV. Band, 1907, p. 51—146.) Szerző, ki nem régen a Lixus-ok meghatározására szóléáló szei táblázatot írta meg, most folytatólagosan a Larimus és rokon ( Microlarinus, Rhinocyllus, Bamgasternus) nemek meghatározására VS - szolgáló kulcsot állította nagy szorgalommal össze. Faunánkban : ezek közül csak két nem (Larinus, "Rhinoc yllus) fordul elő, a Té- gebben külön nemnek tartott Stolatus Petri szerint csak a Tari ; egy alnemét képezi, mely a régibb Lachnaeus Schönh. nevet kell viselje. A Lachmaeus-on kivül a Larinns nemben még három alnemet különböztet meg, ezek: Eustenopus (n..subg.), Crypho- pus (n. subg) és Larinus s. str. Közelebbről a tárgyalt fajok közül a következők" érdekelnek " minket: E. cynarae B. er 7 délyi előfordulása kétes, faunánkból azonban nem törlendő, mert — szerző Báziásról említi. Faunánkra újak L. latus var. terettvosíris 0" Schönh. (Magyarország), L. brevis Var. gramicollis Boh. (Erdélyősőe Horvátország, Herczegovina), L. minutus Gyllh. (Magyarország, " Herczegovina) és az új L. sturnus var. proboscideus Petri (Erdély). ÖK A 16 új faj és 18 új fajváltozat egynek kivételével hazánkon kivül fordul elő. Csiki Ernő. k Schilsky, J.: Die Káfer Europas. 44. Heft. Nürnberg, 1907. ka A Küster által megkezdett munka legújabb kötete több- nyire a Bagoini nemzetségbe és az Anthribidae családba tartozó fajok leírását tartalmazza, melyek meghatározására kulcsot i is . találunk. Csak 4 faj Cantharida leírása képez mintegy pótlékot . régibb kötetekhez. Hazai termőhelyeket a következő fajoknál talá- . luak felsorolva: Orthochaetes setiger Beck. (Hung., Croatia), Hehi- — — nocnemus efferus Faust (Hung.: Ács), Dicranthus elegans F; .- (Kalocsa), Bagous (Lyprus) Frivaldszkyi Tourn. (Kalocsa), B. . (Elmidomorphus) petro Hbst. (Hung., Dalm.), B. lutosus GyIlb. . (Hung., Dalm.), B. validus Rosh. (Kalocsa, Bánság), B. limosus " Gyllh. (Hung.), B. argillaceus GyIllh. (Kalocsa), B. longitarsus Thoms. (Herczegov.) Phaenotherium Pulszkyi Friv. (Herkules- . — fürdő), Tropideres (Enedreutes) curtirostris Muls (Hung., Dalm. : — — Budua), Tr. (E.) cinctus Payk. (Hung.), Tr. oryacanthae Ch. Bris. (Erdély), Tr. bítineatus Germ. (Mehádia, Erdély), Azonkívül Fiume környékéről leírja az új Danacaea luteipalpis-t. Csiki Ernő. in der Umgebung von Agram: Entomol. Zeitschrift A907 "AXT. p. 125 126 alakokat: L. Argiades Pall (jun. elejétől szeptemberig) ; gen. . Vern. Polysperchon Bgstr. (ápril. elejétől május végéig); ab. coretas 0. (ápr. végétől jun. elejéig és jul.—aug.) és ennek elté- rése ab. depuncta Haschke (caeca Aig.). Nagyobb figyelmet igényel az ab. decolorata Stgr., mely Zágrábban két nemzedékben repül (májusban 19—21 mm., jul —aug. 25—28 mm.), nősténye feketés . barna, kék behintés nélkül: szerző a kisebb tavaszi alakot ab. . vernalis-nak " nevezte,, a mi nagyon fölösleges volt. Minthogy az Argiades és Polysperchon színe ibolyás kék, a decolorotá é pedig halvány zöldes-kék, továbbá a Polysperchon nösténye mindig, a decoloratá-é sohasem mutat kék behintést és átmeneti forma nem . létezik, bárha mind a három alak egyidőben és ugyanazokon a . helyeken található, felveti szerző azt a kérdést, vajjon a decolo- . rata nem önálló jó faj-e? Budapesten és Szaáron a decolorata . —— máj— juniusban repül, a II. nemzedéket (jul.) csak Herkulesfürdőn . figyeltem meg. 5 A. Aigner Lajos. A. Aigner Lajos, Magyarország Lepkéi tekintettel Európa többi országainak lepke faunájára. A Berge-féle lepkekönyv képeivel. A szöveget átnézte Dr. Horváth Géza. Természet- tudományi könyvkiadó-vállalat, 77. kötet. Budapest 1907. ; A magyar könyvpiaczon közelébb oly könyv jelent meg, mely egy eddigi nagy hézagot van hivatva pótolni irodalmunk- ban és bizonyára nemcsak a kezdő lepkész, de a már gyakorlott . gyüjtő és a nagyközönség által is a legnagyobb örömmel fog . fogadtatni. kő A természettudományi könyvkiadó vállálat kiadásában meg- jelent ugyanis , Magyarország lepkéi" czímű mű, melynek meg- írásával a k. m. Természettudományi Társulat A. Aigner Lajost, JEG Ügy j 45. . Grund, A. Lycaena Argiades Pall. undihre Abarten Szerző tárgyalja a Zágráb környékén előforduló következő. szé zet Yes rve t FR ÉTNROSET TÉN úly? 46 : Irodalom. e lapok szerkesztőjét bízta meg. A mű felette díszes és igen izléses kiállítású, 51 táblán 932 színes és 14 szőveg közti képei tartalmaz, melyek a lepkék meghatározásánál igen alkalmas segédeszközül szolgálnak. A mű czíme szerint a , Berge"-féle lepkekönyv 8-ik kiadása alapján készült, azonban annak csak ; rendszerét és beosztását tartotta meg, mert tartalmát illetőleg a szerző részint saját bő tapasztalatai és megfigyelései, részint 7 más kutatók észleletei, valamint az e tekintetbeni legújabb iro- dalom felhasználása álta! annak tartalmát annyira javította, bővi- tette és átalakította s helyi, valamint fauna viszonyainkhoz any- nyira alkalmazta, hogy egészen önálló munkának tekintendő. A , Berge"-féle lepkekönyv beosztását és rendszerét főképpen ezen műnek meglevő, előnyösen ismert lepkeábrái kedvéért kellett meg- tartania, miután ezek sorrendjét megváltoztatni már nem lehe- tett. Jóllehet ennélfogva e mű még a Staudinger-féle régi rend- szert követi, mindazonáltal a szövegben a szerző, ahol csak 707 lehetett figyelembe vette már a Staudinger—Rebel-féle , Catalog der Lepidopteren des Paláaretischen " Faunengebietes" czímű A munkában megállapított új rendszert. Előnye és nagy érdeme a műnek, hogy.a szerző mindenütt - a hazai viszonyokat és a magyarországi lepke-faunát írja le; e 7 végből a .Berge"-féle táblákat egy új színes táblával kellett megtoldania, mely egyes a . Berge"-féle műben nem ábrázolt jellegzetes magyar fajokat (pl. Lyec. dJolas, Oxyt. orbiculosa, Talp. pannonica stb) tartalmaz. A bevezetesben a szerző fog- lalkozik a lepkék morphologiájával és életmódjával, továbbá gya- korlati útmutatásokat közöl a lepkék fogása, tenyésztése, kiké- szítése és eltartása tekintetében. A szerzőnek e téren gyüjtött tömérdek és felette érdekes tapasztalatai itt közöltettnek és külö- nösen ezek teszik a megjelent művet, nemcsak a kezdő gyűjtőre nézve, hanem a már tapasztaltabb lepkészre nézve.is felette. becsessé. ; ; A leíró részben, szerző leírja a lepkéket először családok, azután nemek és egyes fajok szerint, mindig a jellemző voná- sokat és jellegzetességeket átnézhetően a laikusra is könnyen ( megérthetően leírva. Nagy előnye a műnek az is, hogy a szerző a tudományos név mellett sok esetben felemlíti a használatban — levő magyar nevet is; az egyes fajoknak nemcsak előfordulási . helyét, hanem röpidejét, sőt a hernyó megjelenésének idejét, életmódját és tápnövényét is megnevezi. Mindezek igazolják, hogy egy oly művel van dolgunk, mely e a kezdő e. üjtöndtel biztos kalauzul van hivatva szolgálni, amellett azonban " alakja és TELELÉLÁ fogva minden könyvtár és szalonasztal díszére . válik s így mindenesetre nemcsak a szakértő körök, hanem bizonyára a művelt közönségnek is élénk pártolását fogja kivivni. Ára díszkötésben 30 korona. Ulbrich Ede. "ae Kz 9 ,.ROVARTANI LAPOK" XV. Band, 1—2. Heft. Januar— Februar 1908. 50. 1. L. v. A. Aigner: Mimiery, Seleetion, Darwi- nismus. Verfasser bespricht Piepers neuestes Werk: , Noch einmal. Mimiery Selection, Darwinismus. Leiden, 1907" E S. 5. Mocsáry Sza n Sehmetterlingspuppen . schmarotzende Goldwespen. Die Goldwespen (Chrysi- i . didae) schmarotzen wie bekannt bei ihren Stammesverwandten, bei verschiedenen Hautflügern. Bin grosser Theil der Wirthe ist aber noch unbekannt und so ist es von grosser Wichtigkeit zu wissen, dass auch unter anderen Insekten Wirthe von Goldwespen zu suchen sind. S0 erhielt Verfasser Chrysis Shamghaiensis aus der Puppe des echinesisehen Spinners Monema flavescens (darüber . berichtete schon Joannis, Bull. Soc Ent. France. 1896. 47.) und dureh Brauns Caürysis bombycida Mocs. aus der Puppe eines südafrikanischen (Orange) Spinners ( Coenobasis amoena Feld.) . Bin grosser Theil der tropischen Chrysiden ist also bei anderen E lssetten zu suchen, da dort die Gattungen Osmia und Odynerus spaárlich vertreten sind. Auch würde es "interessant sein festzu- . stellen, wo Cleptes orientahs und Euchroeus purpuratns schma- Totzen ? — letztere zwei Arten sind in manchen Jahren in der Umgebung von Budapest nicht sehr selten. MS 05 EV. A. Aigner: Fürst Ferdinand von Bul- garien als Entomologe. Anlásslich der 20-jáhrigen Feier, ass Fürst Ferdinand den Tron von Bulgarien bestiegen hat, be- richtet Verfasser über den Stand der entomologischen Sammlungen . des Fürsten, die sich Theils in Sofia, Theils in Wien befinden. 5. 9. St. Bordan: Meine Reise nach Cyprus. I. Ver- fasserreiste 1900 nach der Insel Cyprus um dort zoologische Ansamm- . — lungen zu machen. Es wird die Reise bis dorthin besechrieben . — und über die Ergebnisse der ersten Excursionen in der Umge- bung von Larnaka berichtet. 5. 13. L. v. A. Aigner: Die Tagfalter Ungarns. XXIV. á ES wird mit der Beschreibung der Zrebia-Arten fortgefahren. I S. 17. D. Kuthy: Bettrüge zur Örthopteren- Fauna Ungarns. "Vert. bespricht Karny s Arbeit, Die Orthopteren-Fauna des . Küstengebietes von Österreich-Ungarn" und fürt die für unsere Fauna neuen. Daten auf. S. 24 Speiser F.: Coleopterologisehe Ausflüge. Unter dieser Ditel veröffentliehte Verfasser (Gyumnas.- .Programm Kalocsa, 1907) eine Arbeit in weleher er seine Schüler in das Sammeln einführt. Eine Excursion wird daraus abogedruckt in welcher berichtet wird was der Streifsack und Sehirm von versechiedenen Pfianzen, das Köüfersieb etc. lieferte. ks HR § p2 S. 31. L. v. A. Aigner: Veránderungen in aa Lepidopteren-Fauna Ungarns I. Verfasser ériei über jene Veránderungen die durch Seitz"s grosses Werk , Die Grosschmetterlinge der Erde" bedingt werden. ZER A b S. 30. Csiki E.: Die Borkenkáfer Ungarn ös: XeB8 Verfasser beschreibt die Gattungen Polygraphus und Hy VE a S nisch VESÉNÉDE JÉN a Töhti T Fodori Csiki, die von D; J. Fodor zwischen Mária-Besnyő und Gödöllő (Central- "Ungarn entdeeckt wurde. 3 Kleinere Mittheilungen. S. 40. E. Csiki. ser gibt Anleitung wie Flöhe zu sammeln sind, mac Notizen ez über die bisher aus Ungarn bekannt gewordenen Flöhe und führt 388 einige Söugethiere und Vögel auf, deren Flöhe aus Ungarn noch o. nicht bekannt sind. Sehlesslich wird ersucht Flöhe für. das National-Museum zu sammeln, damit dessen Sammlung vervoll- stündigt werden kann. S 41. Über den Zweck der Hörner der Küfer Jazű nach Krauszes Mittheilung berichbtet. IZ: a S. 41. Bericht über die neuestens dem British Museum -dzdtallenn grossen Sammlungen von Fry und anderen. j S. 42. Der Stich der Skorpione in Tunisz. (Beobachtungen Dr. Montet 5). 5 S. 42. Über Colias Myrmidone var. balcanicus vom Trebevic bei Sarajevo (ab. semialba Wagn ) 3 S. 42. Bewahrung der Insektensammlungen vor Raubinsekten. S. 43. L. Kosztka : bet Deiléephila livorni cat Bspőö S..43. D. E. Über die Arbeiter von" NESZE TRE 0 1810 ; Literatur. S. . 44—47. Es werden Arbeiten von Flach, Pet? Schilsky, Grund und A. Aigner besprochen. iai művek. j8 Általános. A Magyar Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Hung- e). III. kötet, Arthropoda, Kiadja a k. m. Termézettudományi Társulat. .35 k., társulati tagoknak 20 kor. — Kárpáti E. Állatmuzeum, utasitás álla- . kitömesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 korona Jill, —-"Bein K.A kis rovargyűjtő. Utasitás a kiválóbb rovarok megisme- ére és gyűjtésére 2 kor. — Szekeres F. Ö. A rovargyűjtő 1 kor. 60 fill.— jtényi S Rovargyűjtő. Segédkönyv. a középiskolai ifjuság számára, kötve kor. — Kriesch ]. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. — Kirándulók bkönyve. 70 rajzzal, kötve 8 kor. 50 fill. — Dr. Lendl A. Rövid útmutatás. ermészetrajzi gyűjtemények konzerválásához 80 fill. — Dr. Daday ]. Rovar- i műszótár 1 kor. 60 fill. — Hoj/fer, Praxis der Insektenkunde. 8 kor. — lbe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. Hymenoptera. Mocsáry §. A magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 All. A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával 1 kor. 20 fill. Adatok Magyaror szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk fémdarazsainak pg eajza 40 kor. § Lepidoptera. Aigner. Magyarország lepkéi 51 szines táblával. Diszkö- ésben 30 kor. — A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon .kor. — Aigner- Pável- Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. — Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufi. 2000 Abb auf 71 farb feln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge "Europas 1900 Abb. ul 50 Tafeln 30 kor. ki jé Diptera. ZTömösváry Ö. Egy tömegesen ÉN JÉSZŰ légytaj az Alsó-Duna S mellékeiré : ars! 60 fil, — Kertész K. Catalogus Tabanidatum orbis terra um universi Ő kor. Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kotó 80 fill. — Bein K. A kis bogárgyűjtő. A bogarak ismertetése és gyűjtése 2 kor. — Calwer, Káferbuck 1 . Aufl. mit 48 color. Tafeln 24 kor. — Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez 0 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocóris-fajok magánrajza- ) tábl. 60 All. Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magyaror zági tücsökfíélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. — Kohaut R. Magyaroiszás zitakötő-féléi. 8 színes tábl. 2 kor. 60 fill. Myri.-poda. Dr. Daday ]. A magyarországi Myriopodák magánrajza . táblával 4 kor. ; ő) ek. Arachnoidea. Dr. hyzer K. és Kulczynski L. Araneae Hungaria kötet 24 kor. — Herman O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a -8. kötet kapható 16 kor. — Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekháló- pókok természetes osztályozása 1 kor. — Karpeles L. Adalék Magyarország kafaunájához. 8 táblával 2 kor. - — Crustacea: Dr. Daday ]. A Magyarországban sdáfs talált szabadon evezőlábú rákok magánrajza. 4tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus ok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor. MESZ sé a LA. KEREKEK ERRE s TER KR ZLJA HEHKDOK ENEK EE BEEE SE ZENE SES ÉNEN ESÉSE EKHEHETE BE EHEN EKBESESÉBENTSEKENE NEK TE Magyarország bogárfaunája. Vezérfonal a magyar szent korona országainak .terücc letén előforduló bogarak megismerésére. 2 ; BETA €7-s5 HERK EA KR NO A Magyar Nemzeti Muzeum segédőre. ak A három kötetes munka első kötete a bevezető morphologiai részen kívül a Caraboideákat és. Staphylinoideákat, a második kötet a Palpicorniá-. kat, Diversicorniákat és a Heteromerákat, a harma- dik kötet pedig a Phytophaga, Rhynehophora és Lamellicornia — családsorózatokat — fogja tartalmazni- - Egy-egy kötet 5 füzetből áll, egy-egy füzet előfizetési ára $ korona, bolti ára Megjelent az I. kötet 1—4. füzete. Előjegyzések és előfizetések a szerző ezímére (Buda-. 388 pest, VIIL Nemzeti Múzeum) küldendők. Schmid! Sándor könyvnyomdája Budapest, VI., Uj-utcza 8. s; 1; 144 Wdá