Mil] OL 461 .R873 ENT TINTTTASAKETET YT LTTSEZTTT TT TTLLSZETTT TT! LELET TSEO LOSKANZAT TT LAKKALT TTTTTLSAZTTTTK ..-..€...].]]£.....ENR 6 6 6 6 6 8 5 6 Aa 5 fi SEEV. kötet " 1898. Február L 2. füzet. 83 ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HASZNOS ÉS KÁRTÉKONY ROVAROKRA. epe ze 93 . 9 3) AE ez fer MINE MOTTO ZETT ETT Ti Mive ggyárgyaes me. EeEBVEEBŐEES]EP.GEB EEG. SE... TILTOTT TTL TT TT NTTT TT ML UTTTt Essltsáse haleet isi — Fönn Dr. BEDŐ ALBERT Dr. ENTZ GÉZA Dr. CHYZER KORNÉL Dr. HORVÁTH GÉZA TULL LTTTTTEN KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK MINT IN ani ABAFI AIGNER LAJOS, JABLONOWSKI JÓZSEF és CSIKI (DIETL) ERNŐ. HR 7-4 sú :4 -e [4 0- 9: 0- 9: 9- ui ÜTTTENKLLGANALO TTTAT 1 JETLLLAOÁKE LT LUAEZET TTL 88. slse -ÖR SRE gp. Hő. tő tab als TLLALNLDATYRTATT KT TTL TÁNNETL TK ÁTTTONETTELLTKETTONETNT 8... 5... KILÉTÉT TELL LLLLLTTTONT TT 1 ...- TLATLLTTTANA LIU LTTON Ka LAN LLZTTTTT LA ...—. UNNTÜ TYNE CALL TTL NNETTLTT 2: s E 4 - 0 je s 3 8. 1 re § j 4: 7 5t. BUDAPEST ír 4 A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE és KIADÓHIVATALA 3 É 3 VIII., RÖKK SZILÁRO-UTCZA 32 j £1e "97 ALL OZOTT UL GGARORALLT LO TANKAL [TU OZAGSZL TTL LASZLO TUL AMAZT TTL LZAKGELL TTL TT TLCKT TTL TT TLTOSZLT TT TESTEN TTOZZTTTTTSTYTYTTTTTKTNYTTTNESÉNTT ői e PEG EG EG EB EE. MPE ])]Uű SZETT NT ÉRE TRÉ KETTÉ SZ NTL ÖNZÉST EKE ése verantklJNNAgyvassaett ANTENNA LELLLLLTOTTONATELE LL nt JTK TINTLAKATÉTETTTT 5 s. s 6. E—. MILO LAZEENTAL LA LLTZESTTTL ULT LATTENTOTT TT LAT TESYESZT LAT ÁLTOTONTTL TTL ZZONATTTL TOT TETT 1 LATÉNEETTLTTTLLTÉNYYE TTL TUTTNNE ETTE NET LTE ETT TNÉ, tunni LUCA [OZOTT TT Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével 5 Előfizetési ára egész évre 4 frt. ja Tartalom. Egy hét az erdélyi Mezőségen II. Dr. Horváth Gézától . . .:. . ... 23. : Lepidopterologiai megfigyelések. Viertl Adalberítől. Két ábrával . . . . 28 Adatok a magyarországi Ophisa- és Banchus-télék ismeretéhez Szépligeti E OTZOJA GJ LESZÁNE SETS ÉRE E LOV ÉEVE Eeen ketes Ujabb magyarországi Hónkák I. Abafi ágyék TF ajosjóksa Va zetét ete átet tte ette A; gabonszsizsik1rtása.: Jablonowmski JTOZSEftől ás s ae NENT le öNSE TÉNEK Pécs környékónek Noctuái II. Viertl Adalberttől. . . . s... 2... S ZAB Uj Coleopterák hazánk fannájából. Csiki Ernőtől . .... .. s... 40 Különfélék : A coleopterologus teendői márczius havában Csiki E.-től . . . . 42 Erdély fannájára új bogarak. Mallász JÓZSEjtől 5 59. KERES RESÉTÁS Mivel csalogatják a virágok a rovarokat ? Csiki E.-től . . . . . 483 Élő hernyók szállítása . . . E ÜSS KS ZTTONNÉKEEK A. vetési varjú gyúmortartalma Csiki E. -től. ezek zett law ts sel KEKE A repczének egy elfeledett ellensége. Merkl Edétől . . . . . . . 44 A. magyar birodalom állatvilága 5 2 sz a. ELÉ élei VEZE EET TévélszekTéNny ss zat seta aa eőz e salsa Teste ee T Sze SAE Ste EN VÉ KS A budapesti entomologusok minden hónap 2., 3., 4. s esetleg 5. pén- tekén Muhr-féle vendéglőben (Kerepesi-út 44.) találkoznak. Az 1897-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk. Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII., Rökk-Szilárd-utcza 32.) czímzendők. Egy hét az erdélyi Mezősésen. II. Ötödfél napi időzés után május 28-án Dr. Madarász Gyulával együtt búcsút mondtunk Szent-Gothárdnak és gróf Wass vendég- szerető kastélyának, hogy a Mezőség déli részébe Mező-Záhra vonuljunk. Szíves házi gazdánk szintén velünk tartott. Útunk a gyekei és katonai tósorozat mentén vezetett, úgy hogy meg nem állhattuk rovarhálómat útközben úgy az egyik, mint a másik tóba kissé belemeríteni. És nem is hiába! Mert a Gyeke mellett álló malom zsilipjénél szerencsések voltunk a Mi- cronecta distans második hazai példányát kihalászni. A katonai tó nehány vízi poloskán kívül két vízi atkát (Diplodontus despiciens 0. F. M. és Limnesia maculata 0. F. M.) szolgáltatott. Az utóbbi napok esőzései az útat igen megrongálták; csak gróf Wass négy táltosának köszönhettük, hogy déltájban mind- amellett már Puszta-Kamarásra értünk. Ez az igénytelen mezőségi falu a magyar irodalomtörténetben arról nevezetes, hogyitt aluszsza örök álmát báró Kemény Zsigmond, az ismert regényíró és publi- cista. De a hazai állattan körében is helyet kér magának Puszta- Kamarás, mert itt rakta egy fecskepár báró Kemény Gyula kastélyának verandáján vadszőlő-indák közé azt a szabadon fűggő fészket, melyet a k. m. természettudományi társulat az ezredéves országos kiállításon bemutatott, és mely jelenleg a M. N. KTÜZG LB állattári osztályában látható.") A kamarási kastély, melynek mi is vendégei voltunk, gyö- nyörű park közepén áll. Azért siettem az alkalmat felhasználni, hogy rovarvilágával — legalább futólagosan — megismerkedjem. A "szíves házi gazda és vendégei társaságában bejártuk a vál- tozatos növényzetű parkot, miközben bogárhálóval és esernyővel hozzá láttam a rovargyűjtéshez. Az eredmény aránylag elég kielé- gítő volt. Alig egy fél óra alatt 27 Hemiptera-faj került gyűjtő- üvegeimbe, közöttük Corizus conspersus Fieb., Trapezonotus dispar 7") Leírását és rajzát Dr. Madarász Gyula közölte a Természettudu- mányi Közlöny 1896. évi kötetében. Rnvartani Lapok V. 1898. febr. 1. 3 24 s DR. HORVÁTH GÉZA Stal, Lygus pabulinus L., Eupteryx aurata L. stb. Nagy számmal for- dult elő a kányafán a Psylla Viburni Lw., melyet másnap Mező- Záhon is gyűjtöttem. A nyírfa lombján tanyázott egy Erdélyből eddig még nem jelzett levelész-faj: Pterocallis nigritarsis Heyd. — A gyűjtött bogarak között volt az Oxypoda togata Ér. Azt a keresetlen magyaros vendégszeretetet, melynek a ka- marási kastélyban részesei voltunk, nem kell különösen kiemelnem ; mert azzal az erdélyi magyar kastélyokban és udvarházakban még most is mindenütt találkozunk. De a mi úgy itt a báró Kemény-, mint Szent-Gothárdon a gróf Wass-család szeretetreméltó körében . méltán meglepett, az az a mély érdeklődés, a melylyel a két fő- rangú család minden tagja a természettudományok s általában a természet jelenségei iránt viseltetik. Elvitázhatatlan tény, hogy az erdélyi főnemesség jóval több vonzalmat tanúsít a reális tudomá- nyok, a természettudományok, kivált a természetrajz iránt, mint a szorosabb értelemben vett Magyarország aristokratiája. Az er- délyi mágnások soraiból kerültek ki gróf Lázár Kálmán. az orni- thológus, gróf Eszterházy Kálmán, a geologus, gróf Korniss Emil, a malakologus és gróf Haller Béla, a külföldön is számottevő zoologus, holott a sokkal számosabb magyarországi aristokraták közül eddig csak báró Ocskay Ferencz vált ki, mint a természetrajz, nevezetesen a zoologia művelője. Többször gondolkoztam már a felett, hogy vajon mi lehet ennek az oka. Most vázolt mezőségi kirándulásom alatt, midőn szerencsém volt két erdélyi mágnás-családdal saját tűzhelyénél megismerkedni, félig-meddig megtaláltam reá a feleletet. Reális tudáson alapuló intenziv műveltség s a természet örömei iránt való fogékonyság, párosulva a családi élet bensőségével és erős nemzeti érzülettel, itt oly nemes harmoniába vannak olvadva, a minővel talán csak az angol aristokratia dicsekedhetik. E nemes harmoniából fakad aztán a természet őszinte szeretete, majd az érdeklődés a termé- szettudományok egyes ágai iránt. : Puszta-Kamarást délután elhagyva, nemsokára felértünk a Szamos és Maros alacsony vízválasztójára, mely egyszersmind a Mezőség északi részét a délitől elválasztja. A Mezőség déli része geologiai és topographiai alakulására nézve megegyezik az északi részével; de az utóbbitól annyiban eltér, hogy itt az erdőnek már semmi nyomaival sem találkozunk. Itt domborodik ki legszembe- tünőbben a déloroszországi fűves puszták jelleme. Az egész táj kopár dombjaival, lapos völgyeivel, kisebb-nagyobb tavaival és nádasaival, primitiv oláh falvaival élénken emlékeztetett Bessza- UGY HÉT AZ ERDÉLYI MEZŐSÉGEN 25 rábia hullámos dombvidékeire, a melyeket négy év előtt látogat- tam meg. Kis - Sármásnál elértük a marosludas - beszterezei — vasút vonalát, mely a Mezőséget észak-déli irányban átszeli. Itt elhagy- tuk gróf Wass kocsiját és vasúti vonatra ülve folytattunk útunkat déli irányban Mező-Záhig. A vasút mocsarak és nádasok mentén mindenütt a völgyben halad. A hol a völgy feneke kissé kiszé- lesedik, ott a mocsár azonnal tóvá alakul. Nagyobb terjedelmüek a báldi és a mező-záhi tavak. Ez utóbbinak alsó végén fekszik Mező-Záh, a hová ötnegyed óra alatt megérkeztünk, s a hol ismét gróf Wass Béla vendégei voltunk. Már este volt, mire Mező-Záhra értünk; azért az nap már csak az esti lepkegyűjtéssel lehetett kisérletet tenni. Gróf Wass és Dr. Madarász itt szintén a grófi park fái között helyezték el a csalétekkel bekent zsinórokat. De a zsákmány jóval csekélyebb volt, mint Szent-Gothárdon. E tekintetben másnap este sem volt kedvezőbb az eredmény. Szép siker koronázta azonban a nappali rovargyűjtést, mely- nek színtere másnap, azaz: május 29-én Mező-Záh határa volt. Délelőtt meglátogattuk a ,Bota" nevű hegyi réteket, a me- lyeken teljes pompájában díszlett a mezőségi flóra. Ennek leg- érdékesebb képviselője a híres mező-záhi basarózsa (Paeonia hybrida) kizárólag csak ezeken a réteken fordul elő. Sajnos, hogy virágát nem láthattuk, mert akkor már elvirágzott. De e helyett tömérdek sok más virág, valóságos virágszőnyeg borította az egész lejtő rétségét. A botanikus könnyű szerrel egész herb ariumot szed- hetett volna itt össze; Je meg lehetett elégedve az entomologus is. A rovarfauna itt jóval népesebb volt, mint Szent-Gothárd kör- nyékén. Bogárhálóm alig nehány kaszáló csapás után mindig tele lett különféle rovarokkal, melyek közül első sorban természetesen a Hemipterákat vettem szemügyre. Legérdekesebb volt három Cap- sida-faj: Poeciloscytus brevicornis Reut., Plagiognathus pictus Fieb. és bipunctatus Reut., mind a három a keleti, nevezetesen a délorosz- országi fauna képviselője. A két első az erdélyrészi faunára nézve új felfedezés. A Plagiognathus pictus, melyet virágzó Salviákon találtam, Magyarországon kívül csak Dél-Oroszországban fordul elő. Hazánkban eddig csak két helyen, Farkasd pestmegyei pusztán és Torontálmegyében Jazován akadtam reá; Mező-Záh most a harmadik ismert hazai termőhelye. Egy kis kabócza (Agallia reticulata H.-Sch.), melyet itt fog- tam, Erdélyből még szintén nem volt ismeretes. Rovartani Lapok V. 1898. febr. I. ae 26 DR. HORVÁTH GÉZA A gyűjtött bogarak közül megemlítendők: Omalium rufipes Fourcr., Lema melanopus var. atrata Waltl, Cassida canaliculata; Laich. és ornata Creutz. Míg én bogárhálómmal a buja szénafűveken kaszálgattam, gróf Wass és Dr. Madarász lepkehálóval a repülő rovarokra, kivált lepkékre vadásztak. Legnevezetesebb zsákmányuk mégsem lepke volt, hanem egy légy, a déloroszországi Bombylius gudadrifarius Lw., mely a magyar "faunaterületről eddig nem volt ismeretes, és melyből gróf Wass egy szép nőstényt fogott. Az eső, mely reggel óta folyvást fenyegetett, délfelé csak- ugyan megeredt és egyszerre véget vetett gyűjtésünknek. Sietve kellett menekülnünk, de azért mégis derekasan megáztunk, mire a faluba értünk. Délután megszünt az eső. Azért nem késtünk; ismét ki- rándulni, most már a mező-záhi tóhoz és pedig annak alsó végé- hez. A vízi rovarhálóval itt szintén gróf Wass működött. E szerint tulajdonképen neki köszönhetem, hogy a tó rovarfaunájával meg- ismerkedtem. A vizenjáró poloskák itt négy fajjal voltak kép- viselve: Mesovelia furcata, : Microvelia Schneideri, (Gerris thoracica és argentata. A vízben élő poloskákból is négy közönségesebb faj került, jobbára álcza-stádiumban a hálóba: Naucoris cimicoides, Ranatra linearis, Notonecta glauca és Plea minutissima. Legérde- kesebb volt egy ötödik faj, a parányi Micronecta Scholtzii F-eb., melyet a vízi boglárka (Ranunculus aguatilis) vízben úszó levélzete között nagy mennyiségben fedeztünk fel. Az alsóbbrendű vízi- állatok közül hálónkba került három faj vízi atka (Diplodontus despiciens 0. F. M., Curvipes communis Kram., Cochleophorus crassipes C. K.) és öt faj apró rákocska (Cyclops strenuus Fisch., Simocephalus vetulus 0. F. M., Scapholeberis bispinosa D. G., Ceriodaphmia guadrangula Leyd., Cypria ophthalmica Jur.) A tó alsó végén álló malom körül átkutattam a fűzfákat és másféle növényzetet. A rajtuk talált rovarok között legérdekesebb volt két bogár, Brachypierus unicolor Küst. és Agrilus viridis var. Salicis Friv., mert az erdélyi részekből még egyik sem volt isme- retes. Itt találtam azonkívül a következő bogarakat: Stenus lati- frons Er., Telmatophilus Typhae Fald., Dolichosoma ltineare Rossi, Mecinus collaris Germ., Pilemia hirsutula Fröl. stb. Mezőségi kirándulásunk utolsó napját, május 30-át a mező- czikudi tó meglátogatásának kivántuk szentelni. Ez a tó arról nevezetes, hogy az egyetlen pont széles Magyarországon, a hol a kékcsőrű kacsa (Erismatura leucocephala) fészkel. Rövid félórai EGY HÉT AZ ERDÉLYI MEZŐSÉGEN 27 kocsizás után csakugyan oda értünk a magánosan, egy domb oldalán álló titokzatos tóhoz; de épen mikor partján megállottunk, egyszerre mintegy varázsütésre megeredt az eső és elkergetett onnan. Épen csak annyi időm volt, hogy a tóparti füveken bogárhálómmal egy pár csapást tehettem. Sietve elmenekültünk a völgyben álló mező-eczikudi malomhoz s ott egy eresz alá vonul- tunk. Csak ott vizsgáltam meg, hogy a tónál mi került hálómba. Nem volt benne sok, de mégis egy új kabóczafaj az erdélyrészi faunára nézve, a Chlorita vittata Leth. Ott vesztegeltünk tehát a védő eresz alatt jó sokáig; de bizony az eső nem igen akart elállani, legfeljebb csak valamit engedett az erejéből; néha nem esett, hanem csak permetezett. Ilyen időközöket felhasználva megpróbáltuk, hogy nem lehetne-e legalább a mező-czikudi patakban némi vízi rovarokat gyűjteni. És csakugyan — ,audaces fortuna juvat." A malom zsilipje alatt, illetőleg a zsilip és a part között álló csendesebb vízben reá akadtunk a gyekei tóban felfedezett Micronecta distans népes tanyájára. Nem kevesebb mint 20 példányt hoztam onnan magam- mal a ritka rovarból. Ez a becses fogás volt mezőségi gyűjtésem- nek méltó befejezése ! Estefelé búcsút vettünk Mező-Záhtól és a Mezőségtől. Mind a hár- man, t. 1. szíves házigazdánk gróf Wass Béla, Dr. Madarász Gyula és én, vasútra ültünk s Maros-Ludason át egyenesen Budapestre utaztunk." Így folyt le egy heti kirándulásom az erdélyi Mezőségen. Az elért eredménynyel teljesen meg lehettem elégedve; mert a későn nyíló tavasz s a kedvezőtlen időjárás daczára összesen 163 Hemiptera-fajt sikerült összegyűjtenem, közöttük sok érdekes dolgot, sőt három új fajt is a magyar faunára nézve (Micronecta distans, Psylla Viburni és rhamnicola). A többi rovarrendekből szintén több nevezetes faj került elő, jeléül annak, hogy mennyi sok érdekes felfedezéssel lehetne itt még, kivált a nyári hónapokban és kedvező időjárás mellett, a hazai fauna ismeretét gyarapítani.") Hálás köszönetem illeti gróf Wass Béla urat, hogy engem e tavaszi kirándulásra meghívni s azt páratlan vendég- szeretetével oly kellemessé és élvezetessé tenni kegyes volt. Dr. Horváth Géza. t) Ennek bizonyságául megemlíthetem, hogy azok között a Hemi- pterák között, melyeket gróf Wass Béla később a nyári hónapokban Szent- Gothárdon gyűjteni szíves volt, több érdekes fajon kívül négy faj, u. m. egy vízi poloska (Corisa concinna Fieb.) és három kabócza (Cticadula variata Fall,, Megamelus notula Germ., Kelisia gurtulifera Kb.) Erdély faunájára nézve, egy fajváltozat (Anthocoris gallarum ulmi De Geer var. melanocerus Westh.) pedig az egész országra nézve új volt. Rovartani Lapok V. 1898. febr. 1. lrepidopterolosiai mesfigyelések. Mehádia környékén két nevezetes lepkét fogtam. 1876. év márczius 30-án Pecseneska falu korcsmájában ülve, este a világos- sághoz röpült Noctuát cyankaliumos üvegemmel megfogtam, és Cuculliának felismertem, de minő fajtájú, azt nem is sejtettem. Öszkor ez állatot egy Cidariával együtt, melyet a Cserna völgyében fogtam volt, meghatározás végett Staudingernek küldtem, de mindakettőt mint előtte teljesen ismeretleneket visszakaptam azzal hogy ha huzamosb ideig nála akarom hagyni, küldjem meg újra. Ezt, miután Bécsben sem tudták meghatározni, megtettem ugyan, előbb azonban lefényképeztettem, sejtelmem lévén, hogy azokat. többé nem fogom látni. Körülbelül egy év mulva, Staudinger Be. gratulált mehádiai fogásomhoz, mert az egyik lepke a gyűjtemé- nyében még hiányzó Cucullia celsiae H.-S., mely eddig csak dél- Törökországban találtatott; a másik pedig alighanem új Cidaria-faj. Mindkettőért tekintélyes összeget ajánlott fel, ha neki átengedem, a mibe, némi habozás után, beleegyeztem; a Cidaria nevét azon- ban sohasem tudtam meg. Ismételten gyűjtöttem Mehádián, de a két állatra újra rá nem akadtam. Hadd álljon ilt az ábrájuk : Cucullia celsiae. Cidaria sp. 1896. junius végén Melitaea Phoebe hernyót kerestem, mely ekkor még fonatban együtt élvén, a II. ivadékot szokta adni. Négy ily fonatot találtam és gyakrabban néztem, mennyire fejlődtek. Julius 12-én kettőt hazavittem. Az egyik fonatbeli hernyók gyorsan . BE növekedtek, úgy, hogy augusztus 1-én már számos bábom volt s augusztus 10-én 7 lepke kelt ki; — a másik hernyó-csoport ellen- ben, egyforma táplálkozás mellett, a növekvésben lassankint el- maradt, majd nem ettek, a tenyésztő-szekrény egyik zúgában ösz- szeverődtek és kezdtek fonatot szőni. Ennek folytán megint kivit- tem a szabadba, a hol bizonyára átteleltek s a következő évre az I. iv. lepkét adták. ; ; . — Hybocampa Milhauseri, Phalera bucephala és másoknál tudvale- vőleg az I. iv. bábok egyrésze csakhamar kikelvén, II. iv. ad. Kikeltek nálam pl. még a következők" Acidalia deversaria II. iv. 1896. . ADATOK A MAGYARORSZÁGI OPHION- ÉS BANCHUS-FÉLÉK ISMERETÉHEZ 2 aug, 16., jul. 18-án letojt petékből; Thalera fimbriatis II. iv. 1896. aug. 21., jun. 6-án lerakott peték után; Papilio Podalirius III. iv. 1895. aug. 27.; Spilosoma luctifera II. iv. 1893. aug. 24-től szept. 6-ig; Sp. luctuosa II. iv. 1890. okt. 2. stb. Számos fajnak II. iv. bábjai azonban tavaszkor nem fejlőd- nek ki mind az I. iv. röpülési idejében, hanem mint pl. Phalera bucephala, Eurhipia adulatrix részint a I., részínt a II. iv. röpü- lési ídején, mely utóbbi esetben alternáló I. ivadéknak tekint- hető. Vajon az I. iv. minden nősténye, mint alighanem a Pieris brassicae-é képes-e II. ivadéknak életet adni, vagy hogy az, mint Melitaca Phoebe-nél, csak egyes egyedek által kivételésen, vagy csak bizonyos természeti, helyi vagy egyéb feltételek alatt jön létre, azt határozottan alig lehet megállapítani; mindazáltal az ivadékok száma s azok határvonala legalább hozzávetőleg meg- határozhatók. ú Viertl Adalbert. datok a magyarorszási Ophion- és Banchus-félék ismeretéhez. Subfam. Ophioninae. Opheltes Holmgr. glaúcopterus L.: Bp. (rövidítés: Buda- pest), Bodajk, Borosznó, Siófok, Titel. —O. fuscipennis Grav.: Bp., N.-Szeben (Dietl.). Parabatus Thoms. (non Först.) eritstatus Thoms. : Borosznó. Paniscus Grav. gracilipes Thoms.: Bp., P.-Maróth. — P. opaculus Thoms.: Bp., P.-Maróth, Pápa. — P. testaceus Grav. a, ocellaris Thoms.: Bp., Peér. — P. thomsoni Brauns. Bp. Ophion Grav. costatus Ratzb.: Bp., Szeben (Diet). — 0. mocsáryi Brauns.: Bp. — 0. lutens L.: Bp., Koritnicza, Pétrova. — : 0. distans Thoms.: Bp., Perecsény, Szeben és Bálványos (Diet)). — 0. minutus Krichb.: Bp. Egyik példány jobb szárnyában a nervulus érenálló, a balban az ér előtt áll. Var. A discocu- bitálér érfűggeléke pontnagyságú, a nervulus az ér mögött áll. — 0. obscurus Fabr.: Bp. Var. scutellum ad medium margina- tum: Bp. —- 0. ventricosus Grav.: Bp. Var. Egyszínű, vörössárga: Borosznó. — 0. areolaris Brauns.: Bp. Enicospilus Steph. monostigma Voll.: Újbánya. a) Az utótor közepe hosszant, az oldalai harántul barázdások; a szárny tülökfoltja fekete szegélyű; b. — a., a tülökfolt egészen sárga. — E. repentinus Holmgr.: Bp. — E. tourneri Voll.: Bp., Borosznó, Rovartani Lapok V. 1698. fgedasat 15 30 SZÉPLIGETI GYŐZŐ Pécs. Var. Az utótor szemcsés : D.-Pentele. — E. ramidulus Grav. : Bp., Borosznó. — E. merdariunus Grav.: Bp., Pápa. Allocamptus Thoms. undulatus Grav.: Bp., Peszér. Eremotylus Först. marginatus Grav.: Bp., Isaszeg. Subfam. Banchoinae Först. Banchus Fab. compressus Fb.: Bp. — B. pictus Fb.: Bp- — B. femoralis Thoms.: Borosznó. Egy Óó példányom van, mely a Thomson által (Op. Entom. p. 2411) adott leírással tökéletesen egyezik. — B. falcator Fb.: Borosznó, Ujbánya, Koritnicza, Tátra- háza (Wachsmann). Excectastes Grav. puberulus ó ?. m. A fej és a tor rövid, fekete szőrökkel dúsan borított ; fekete ; a mellső és középső czombok, szárak, a lábízek, valamint a hátsó czombok egészen, a hátsó szárak töve és a hátsó tarsusok 4— 65. ízei vörösek. A potroh első ízének vége, a 2. és 3-ik egészen és a 4-ik töve vörös. Az areola rövid nyelű. A tojócső egyenlő az első potrohíz hosszával. Hossza 10—12 mm. A ő, egyik-másik példányán, a potroh 4-ik íze egé- szen vörös és az első íz csak a tövén fekete. A 4. lábíz fehér, az 5-ik és néha még a 3-ik is vörös vagy vöröses : Borosznó, Újbánya és Tátraháza (Wachsmann). Az E. geniculus (Holmgr.)-tól, csak a tövén vörös lábszára és fekete, apró szőrökkel borított törzse által különbözik. — E. illusor Gr.: Borosznó. — E. robustus Gr.: Bp., P.-Maróth. — E. variegatus ó m. Fekete; tapogatók vörösek; váll- sarkokon 1—1 háromszögű folt, a szárnytő alatt 1—1 vonalka és az utótor végén egy, a középen megszakított vonal, sárga; a szárny töve fehér; a pikkely vége fehér, közepe fekete és a töve vöröses ; a potroh 1—4. íze vörös, a 6—7. ízek végei keskenyen fehérrel szegélyzettek. A lábak vörösek; a csípők és tomporok feketék (az apophysis vörös), a hátsó szár vége alul és hasonlóképen a meta- tarsus barna. A szárnyjegy barna, közepe és az elő-szárnyjegy világosabb. Hossza 10 mm.: Bp. Az E. osculator-tól fekete arcza, az E. bilineatus-tól vörös tarsusa és mindkettőtől fehéren szegélyzett utolsó potroh ízei által, az E. gracilicornis-tól egyszerű csápjai által különbözik. — E. medianus d £ m. Fekete; a csáp közepe alul fehér; a potroh vörös, az első íz töve fekete. A lábak vörösek; a csípők és tomporok, a hátsó szár és a h. tarsusok feke- ték; néha a h. czombok legvége fekete, a h. szárak töve pedig vöröses. A szárnyjegy sötétbarna. A c" 3—4. hátsó lábízei fehérek. Hossza 8—11 mm.: Bp., Ujbánya. Var. 2: Az első potrohíz fele a 6—T7. ízek egészen feketék ; a h. czomb legvége feketés gyűrűvel: ADATOK A MAGYARORSZÁGI OPIION- ÉS BANCHUS-FÉLÉK ISMERETÉMHEZ 31 Bp. Az 4. osculator, bilineatus és variegatus-tól, egyszínű tora állal, az elsőtől még fekete arcza, az utolsótól nem szalagos végső potrobízei által is különbözik. — E. nigripes §Grav.: Bp. — E. clavator Grv.: Pápa (Wachsmann). — E. fornicator Gor.: Bp., Rév, Borosznó, Tátraháza (Wachsmann). Az europai Exctastes-fajok határozó táblázata. 1. A potroh fekete é ENNE Szász d ZÉSEEESÉTTS 2. — , 4 vörös vagy barna tegöszek vagy részben) 9. 2. A csáp középső része alul vörös . 3. — , — , —— fekete (nem vörös) SZRAS Tee es by rdó . 8. A czombok és szárak gesztényebarnák: . . . . (E. ERNEK, ? Gr. — ,, 58 TEK 3 MOTOSÁKSS AA Vég AES SE ges Sa sak s S ÜLVEDES I: HJÜGIG (lásd még: E. aelhiops var. cS Gr.) ELSZASZÁSSÓL SZONDA GOK e GÉ RSS s éve ST AS TA ki BR NOZ KÉT Os — , 48 § MOXROSOKS SSE ásót a a c ö0gúe e pete zés ÖS 5. A középső E OSKÁT barna szegáliyab a SábÖk féhők gyűrűvel, a PAJZS JÓHSÉS: 3 és tk TSZ sl s, sze s Sztl LFS ÉG Gé — A potroh, a csáp és a pajzs flébtés BET ESz at ka, s ESAETODSZ OG EGT a 6. A lábszárak tövei és a tarsusok TEGE ízei fehérek: . . . E latús 9 Gr. — , 3) $ nem fehérek . . . . RLE SEve EK PÉT stee RÉT SÚR 7. A csápok és a tarsusok fehéren gyürüzöttek : vele clávator OS Gr: — , vő j4 va NED EKÜTÜZONTS Kő EN LK TATE E Felei S RV TZÖK OSZÁSTÁTSÓ S CSÍPŐkK TOkStők ss s ezése aa ző só ala B fornicator ae NSsi — , 5 38 MOTOSGÍSAE SES jea tás ends eni ös SÉTA GALODAL AS OZIN S. 9. A hátsó czombok feketék . :; . . SZENES ER LATE teás ter ró I AU ESZES ÉSÉT :83 vörösek vagy bárdák BZSER Naa ÖLE E ERTE EGB OB 10. A középső potrohízek hátsó szélei barnák . . . .. (E. íristis ? Ns. —. , 35 8 SHOSZEMÉVOLTOSOK VAGY DANNAK Tsz zt ae ia a dl: d 55 PA valamint a czombok és szárak barnák . . . 12 ESZ VM ik tő MOCOSBÍ ezzen, est EL OKÁSSÁS LO Gr) KSZN pajzs STENŐts Vagyz ie héren Oltsd sa ali OKE 518 ESA söt s TOKBŰÚB Zéta s e Rtl Se és sztk zet TRAOá get eLÓL 13. A csáp nem gyűrűzött, a mellső jábak SZENT cSA a végükön VÖTrÖ- sek, a ? vállsarkai és a szárnytő alatt fehéren foltos : E. notalus Holmgr. (E. nigripes var. Gr.). — A csáp fehér ESÜÜSAL a mellső ezombok vörösek . . 5 . . . .. 14. 14. A § lábszárai egészen, a $ a tövön sárga (g" tarsusa vöröses, 2 a est ELO ZÁ ÖJAJKe e eke ös ezett E ES KE ER GY EGS — A lábszárakon nincsen sárgás rész . . . . . lés öz é án al Ez 15. A másodík csápíz alig hosszabb a Szötadágánál : a O tarsusa kicsike gyűrűvel 5, TAT S ÜTOZ Éz és ea ZO BTALAT ASZ ÓZ DEE — A második csápíz kétszer oly EÖSSzű mint vastag ; a Ő tarsusa széles eyürűvel; a potroh vége vörös :-. 5 sss 15 . E. guttiferus Thoms. 9? (E. guttatorius var. Grav.) 16. A mellső czombok csak alul és a végükön világosak . . . . . Ir. EE 3) €) 98 VALLAS ELEG Ez esA lát ÖN AS MLS TAT SSL VE deli ket Rovartani Lapok V. 1898. febr. 1. 32 d(: A. A " Ahátsó Jávízék vég A elvárok ass de rea daae at a 1 S BEHTOLOSZES E ETOTNKE A SZÉPLIGETI GYÖZŐ Az első potrohíz csak a tövén fekete, a 2. és 83-ik vörös, a 17, potroh. hosszúságú 70 k gas E LR E SEBET S NTRSANMETZÉGS ÜLGTÉSK SZT Az első potrohíz hegye és 2—4. ízek vörösek, a tojócső ). de a potroh hosszának: a c" tarsusa fehéren gyűrűzött: . . E. nisripes 2 Gr A hátsó lábízek 2—4. ízei sárgák; a h. szárak vörösek, a hegyük fekete A hátsórlábízolz2-—4. ÍZeISMenN sát mák za a NE Vett an jetésyk ás BEEE AS NE SÉT A hátsó lábszárak feketék (a tarsusok is feketék) : E. bicoloratus $O Gr A h. szárak nem egészen feketék, a tarsusok 4 és 5, ritkábban a 3-ík ízei vörösek, barnák vagy rilkán fehérek : — 1-. ES lavvigatori6 OS Gmaaa Var. Óó Gr. hátsó tarsusok feketék. AG —-Takrpotrohiztehéteneszegebezetts taste a ve, szoke de séta " . BÁYSZÜTÁ E ZBSZÜ Ezér se Ess a; KELÜ A VEK ESÉST OTÉS ; ? A pajzsfehér,aésápok gyűrűvel; ator egyszínű: E. gracilicornis 2. Cr. 6 a torfehér foltokkal tarkázo"t: a csáp egyszínű : E. variégatus "§ mm. A szárak töve és-a tarsusók kiüzéprészei fehérek, a polroh középrészei JTAVTÁLSE ZT ee d éa za at eV ek NŐ TV e ESA S és Cl el LN LÉLKOS CSS ké A SSZÁGAKIÖV B MADE TONŐV SZ TT Ettek ele lle sszeg SZ ST ESEL SEN A. potroh középízei valamint a czombok és a szárak geszteny KSLASL 48 (a h. szárak vége fekete, tövük, valamint a tarsusok nincsenek fehér EY ÜLVÉLVEL BIN ÁÉVA Sa let ekét rán r AEZE Lt Me NT te Öe te hez ee AZ KG KEK SSÜSSTBÁTÓ Gr. Á:poltot középízer SOTOSÉK sz Va tiz sk se e Ét ete a zzz ERt s TSE E KE ÁT A h. szárak egészen vörösek. (Az első potrohbíz vége, kisebb-nagyobb . terjedelemben vúrös, a pikkely vűrös; ó a szemek fölött a fejtető 1—1 salt Ete 19ő Sá ON OKE TÓ 04 SE migvipenmis 6 0 GY A. .h. szárak vége feket Es TA ESEN TNS A ENE Té SÉ Rés va Zs A zpajzá Üelkötb 24 tat raz rábe ezaz a sé aZ Mk ET A pajzs Teher VAGY CSa te NŐKEN Et OMOS ztés és 2 ea ata élte EL ÁTST 90. A Ó LANSZ4 Ok eté ta OZ CSÁTDJAA TÉGY SZÜLT EM zt ézet Ó ; A d" arcza fehér, a 2 csápja nem egyszínű . sik zse hátsó szárák csako a dö Vilkon-torAsoar ei. tie B: BAZSALS Cözző 1688 NSosszátrak naAaGvoNontésző MÓRDSES ize ked eze átEt toga CEST hátsóstábízák Heim, Sah6FBkés e zetét s szett átt ÉKES KR" funcvator Duwv.. § A. szárnytőselőtti varrat Fehér zakó őz el SzÜS OLAS Ses SAUL ABTVS var. ANVarrat mem TEHÉN s este ett MS TPSIaékiséstts sa lle KástAN NK át a de e ÜÜLÖS Or EÜ SKGT LELT AZcsápok BEXSZÍMŰ ele Bet ő e ge MM NED ÜSTÜS X£ Gray AJCSÁDOK TEDÉTGYŰTÜVBL zs ető teSRlVlé ös etlEtS aa el ONT e b AZ JATOZ HERE se NEV ÜSL Et tRNS ETÉKÉS E sv úzáa ( AZ AVOZ ÍGÍNEt BT e Esz ő zs a TEE E ÖTELES ét sa SA s. A SSZárnytó FELŐLI SANT ST NŐtS [EE SAE St eset 8 348 Úitetzálás EsTy Gyáva A. varrat nem ttehőts ta vu etés Ne zs MOS VN gs Coleu centrusoGrav: égvetetör Grav. — Tpnöszáte 38 Újabb magyar lepkék, I Az útóbbi nehány év a magyar lepke fauna tekintélyes gya- rapításához, azaz oly fajok és fajeltérések ismeretéhez vezetett, melyek hazánkban mindeddig nem találtattak. Ezek névjegyzékét Pável János a , Természetrajzi Fűzetekben" (XX. (1—T7.) közölte. Nem lesz érdektelen, ha ezek közül azokat, melyek csak- ugyan csak az útóbbi években váltak ismeretesekké, kissé közelebb- ről szemügyre veszszük s elmondjuk róluk, hogy eddig mily haza- belieknek tartották. Ezek a következők : Argynnis Laodice, Pall. Pomeraniában, keleti Poroszországban, délnyugati és közép Oroszországban, kelet felé Pekingig, továbbá keleti Galicziában, Bukovinában és Romániában honos. Nem fel- tűnő tehát, ha keleti Magyarországon is előfordul s 1894-ben csak- ugyan két hazai helyen is akadtak rá, t. i. szilágymegyei Peéren, a hol Zílahi Kiss Endre, valamint Segesvár és Szénaverős- nél, a hol dr. Czekelius Dániel fogta. Sesia colpiformis Stgr. Kis-Ázsiában, Törökországban és Dal mácziában honos, Bécs környékén 1894-ben Bohatsch Ottó akadt rá. Anker Lajos jegyzetei szerint, Budapesten ís találta, de az adat kétes; az első biztos magyar példányt Mocsáry Sándor fogta Jaszenován, Temesmegyében. Naclia punctata F. ab. hyalina Frr. Sokáig csak Kís-Ázsiából Szíriából s a Balkánból volt ismeretes; 1892-ben Pável János Mehádia környékén találta. Agrotis speciosa Hb. Csuk havasokon szokott előfordulni, így a Magas-Alpokon, a Harz-hegységben, az Óriás-hegységben, a csehországi Érezhegységben s a tiroli. Stilfser-Joch-on, Alsó-Ausz- triában, a Sehneebergen 1896-ban találták először, a mikor nálunk gróf Wass Béla a Magurán (Kolozsmegye) fogta. Agrotis Dahlii Hb. Közép-Európában (Belgium és déli Svéd- ország kivételével) délkeleti Oroszországban, Sareptától egész az Altaig, Romániában és Bukovinában fordul elő. Ez utóbbi adatok egészen újak. Csak mióta ezek megjelentek s az állatot Wartha Vincze, műegyetemi tanár 1896-ben Hágiban (Szepes m.) fogta, vált valószínűvé Franzenaunak abbeli állítása, hogy azt Nagyágon találta, a mi addig kétesnek látszott. Agrotis multifida, Ld. Csak két példánya ísmeretes; az egyi- ket dr. Staudinger Ottó, a másikat Bohatsch Ottó bírja; amazt Haberhauer Józset fedezte fel a Kaukázusban, emezt dr. Steffek Adolf 1883-ban Budapesten találta. Rovartani Lapok V 18£8. febr. 1. ABAFI AIGNER LAJOS Agrotis hastifera, Donz. Csak a németországi, az Ural- és Altai-hegységekben fordult elő eddigelé. Gróf Wass Béla a Ma-. gurán találta Kolozsmegyében. Agrotis conspicua, Hb. Előfordul Spanyolországban, déli Francziaországban, délkeleti Oroszországban, Armeniában, északi. Perzsiában, az Altaiban egészen keleti Szibériáig. Magyar földön először Anker Rudolf találta Monoron, Pestmegyében. Nonagria arundiuis ab. fraterna Fr. A törzsfajjal Közép- Európában, déli Svédországban, Livland-, Piemontban és déli Oroszországban fordul elő ; hazánkban először dr. Vángel Jenő akadt rá P.-Peszéren. j ő Praestiltia armeniacu Staudinger 1891-ben Armeniából, Amáziából és Görögországból írta le, 1894-ben Meiszner Károly Fiuméban is találta. Caradrina lepigone, Mösch. Ezen eddig csakis Armeniában és Sareptánál előforduló igen ritka fajt d$. Urhyk Nándor 1896- ban a Svábhegyen fogta. ; Cirroedia xerampelina Hb. Előfordul Angliában, Belgiumban, Francziaországban, délnyugati Németországban, déli Oroszország- ban, Odessánál, Bulgáriában és Romániában. Magyarországon először 1885-ben Budapesten, a szép juhásznénál A. Aigner Lajos találta, utóbb Ujpesten Gabriely György és Nagy- váradon gróf Neuhaus Emil is. Cucullia celsiae H.-S. E ritka fajt Frivaldszky Imr e kikül- döttjei fedezték fel déli Törökországban. Egyebütt azóta sem talál- ták, csupán egy példányt Mehádián 1876-ban Viertl Adalbert. Cucullia argentina W. Déli Oroszországban, Sareptánál és Astrachannál, Odessánál s az Altai-hegységben. Oroszország hatá- rán innen még nem fordult elő. Nécsey István Pozsony me- gyében találta. 5 Eucrostis indigenata Vill. Eddig Spanyolország-, déli Franczia- ország-, Olaszország-, Dalmáczia-, Görögország-, Bithynia- és Sziriá- ból ismertük. Magyar földön először Pável János találla 1895- : ben a Temes m. grebenáczi homokpusztában, 1897-ben A. A ig- ner Lajos P.-Peszéren is. Gnophos Stevenaria Boid. Előfordul Dalmácziában, Görög- és Törökországban, a Krimi félszigeten, Kis-Ázsiában, Sziriában és Armeniában. Magyarország területén először Pável "János ta- lálta 1894-ben Carlopagoban. Fidonia fasciolaria var. tessularia Metzn. Állítólag csak az seta cg ara ; yi a 3 f 188) A GABONAZSIZSIK IRTÁSA 30 Uralhegvségben fordul elő, 1891. máj. 5-én Nagy-Becskereken fogta Bobatsch Ottó; Aspilates formosaria Kv. Eddig csak Pomeraniában, nyugati Francziaországban és az Uralban fordult elő. E ritka fajt dr. Uhryk Nándor Ó-Budán, a római fürdő közelében találta. Ewupithecia fenestrata Milliére 1874-ben a nizzai tengeri alpokban (Notre Dame des Fenestres) talált példányok után írta . le s a lelőhely után nevezte el. Előfordul Wallisban, és, a mi igen feltünő Amerikában is. Itt Mount Washingtonból származó példányok után 1874-ben Ewpithecia cretaceata név alatt Packard írta le, utóbb glaucopteryx elnevezéssel újra ismertette. Nehány évvel azután, 1879-ben Californiában, a Sierra Nevada hegység- ben is ráakadtak. Az osztrák-magyar birodalomban először Gross Henrik fogta Krajnában, de Bécsben, a hová meghatározásul küldte, fel nem ismerték ezen fajnak. Csak miután 1894-ben Pável a Velebitbeli Badden havas (Medak falu felett) magyar földön is találta, újra Bécsbe kerültek Gross példányai s ekkor e fajhoz tartozóknak határozták meg. Ezáltal egyszersmind lehetővé vált annak eldöntése, hogy az E. cretaceata synonymakép tényleg fenestrata-hoz tartozik, minek valószínűségét Bohatsch már 1893-ban (Iris VI. 9.) hangsúlyozta (I. Rebel, Verh. d. zool.-bot. Ges. Wien. 1895.) Eupithecia Gueneata, Milliére déli Francziaországban lelt pél- dányok után írta le e szerfelett ritka fajt, melyet másutt azóta nem is találtak. Csak Magyarországban fogta Anker Rudolf 1874-ben Budapesten. Utóbb, 1893-ban, Pécsett Viertl Adal- bert tenyésztette. Eupithecia glaucomictata Mn. Eddig csak Corsica szigetéről, Brussza és Szmirna vidékén fordult elő. E ritka fajt Nécsey István Verebélyen, Bars megyében fogta. - Abaji A. Lajos. A sabonazsizsik irtása. A gabonazsizsik (egyes vidéken zsuzsók, árpazsuzsók, magtári zsuzsók is, tudományos néven Calandra granaria Linné) egy kis és karcsú termetű orrmányos bogár, melynek hosszúsága 3—4 mm., szélessége pedig 07—1 mm. Testszíne sötét-barna. E bogár csak a magtárakban él. Lassú járású és repülni nem tud, mert a szárnyfedő alul a repülőfőzárnya egészen hiányzik. Zavarás KRovartani Lapok V. 1898. febr. 1. nem (a étre 36 JABLONOWSKI JÓZSEF fi esetén tetszhalottat színlel, de azután egy-két percz mulva ismét megmozdul. ; A gabonazsizsik az egyes gabonaszemekben fejlődik és pedig leginkább a búza-, árpa-, rozs- és kukoriczában, — zabban már ritkábban ; megjegyzendő azonban, hogy csak magtárban elhelyezett magvakban, lábon álló gabonában nem. A nősténye petéit úgy rakja a szemekbe, hogy azokon hosszúra nyúlott fejével ú. n. orrmányá- val előbb egy kis lyukat fúr, azután megfordul és petéjét a fúrott lyukba tojja. A gabonazsizsik álczája fehér színű és csak a rágó szerve barnás színű ; teste formátlan és igen ránczos ; lába nincs. Egész fejlődését a szemben éri el s annak lisztes belsejével táp- lálkozik, , ugyanabban bábozódik is és a magszemet csak akkor hagyja el, mikor teljesen kifejlődött, azaz mikor bogár. Kártétele abból áll, hogy úgy a kifejlődött bogár, mint az álczája a gabonaszem belsejét annyira kirágja, hogy annak csak épen a korpája, héja marad meg. Minthogy pedig egy-egy zsizsik teljes kifejlődéséhez körülbelül 45—50 nap szükséges, s egy nős- tény 36—60 petét tojhat, és továbbá minthogy a bogár fejlődése egyes melegebb fekvésű magtárban egész éven át majdnem fenna- kadás nélkül folyik, vagy télen legfeljebb két-három hónapig szü- netel, azért könnyen érthetővé válik, hogy e bogár rövid idő alatt miért szaporodik el néha olyan tömegesen és miért tesz olyan nagy kárt a gabonában. Figyelmet érdemel, hogy a zsizsik tömegesen csak a zúgokban felhalmozott szemetes gabonában szokott szapo- rodni, és abból húzódik -át a magtárban levő tiszta gabona-garma- dákba, melyekben tovább szaporodik; egyáltalán szereti a nyugal- mat és sötétséget. i A - gabonazsizsik ellen való sikeres védekezésnél figyelembe veendő mozzanatok a következők : 1. Hogy a gabonazsizsik a magtárban el ne szaporodhas- sék, szükséges, hogy a magtár mindig tisztán tartassék. Ez oknál fogva fel kell használni minden alkalmat, hogy valahányszor a magtár kiürül, annak összes zúgai (lépcsőalja, falburkolat bel- seje, vakablak, támasztó oszlop alja, a padló- és falburkolat repe- dései, a mestergerendák) kisöpörtessenek, minden maghulladék szemestűl onnan kitakarítassék; általában vigyázni kell, hogy a magtár e helyein semmiféle maghulladék vagy piszok hosszabb ideig meg ne hagyassék. 2. Magtárban tehát szeméthulladékot (rostaalját, söpredéket, ocsút), egy napig sem sabad meghagyni, hanem a felgyülemlő hulladékot onnan rögtön eltávolítani s vagy erősen égő tűzben f j 6 E H A-n eh A Hz a et egy 0lYON € Gé ze áge EV BY zt, yi jé sb b mú 3.ájn lt 9 Fe TÉS taj s 17 Leave stk széken éa tn cat tőb a égőtd TEETY séta hú ma, tágéks elt a 4 76 fv stizjá sas rotor e 076 5 4 MAGT ke TT E kV ASS AZ ehe d ég ő Álezöma áz dkáta Ce A GABONAZSIZSIK IRTÁSA 81 elégetni. vagy trágyalébe fojtani kell, hogy a zsizsik abból ki ne "mászhassék. A hol az efléle mag baromfi etetéséré szolgál, azt olyan helyen kell tartani. hogy az abban esetleg élő zsizsik mag- tárba vissza ne julhasson. 3. Hol az alapos takarításnak egyszerre való végrehajtása nem volna lehetséges, mert pl. a magtár (nagy gazdaságban, vagy gabonakereskedőnél) egészen sohasem üres, ott a takarítást úgy kell beosztani, hogy a magtár egyes helyei akkor takaríttassanak ki, a mikor az lehetséges, de úgy hogy ilyen módon az egész mag- tár alapos takarítás alá havonként legalább egyszer jusson. 4. A takarítás (kisöprés) mégkönnyítése végett szükséges, hogy a magtár padlójának, falburkolatának minden egyes hézaga olyan anyaggal betapasztassék, mely fele- (vagy nagyobb) részben marha (tehén vagy ökör-) trágyából, és fele- (vagy kisebb) részben jól gyúrható (ragadós) agyagból készült. Hogy e tapasztás annál job- ban oda ragadjon, szükséges, hogy a tapasztás munkája előtt a betapasztandó részek megnedvesíttessenek. 5. Hogy a tisztu (pl. új) gabona meg ne zsizsikesedjék, okvetetlenül szükséges, hogy az gyakran (hetenként legalább egy- szer) kevertessék (lapátoltassék), mert gyakran megbolygatott gabo- nában a zsizsik nem marad meg. "6. Zsizsikes gabonn a, gabonazsizsiktől akként tisztítandó meg, hogy előbb olyan szemű rostán rostáltassék meg, a melynek szö- vetén a gabonazsizsik kihúll ugyan, de a magszem nem. Rostálás közben vigyázni kell, hogy a zsizsik a megrostált gabonába ismét vissza ne húzódhassék. Minthogy pedig a megrostált gabonában a rostálás daczára egy-két zsizsik még bent maradhat, azért szüksé- ges, hogy a kirostált és garmadába hányt gabona felülete, de leg- inkább a fallal érintkező része, rongyokkal vagy — ha rendelke- zésre állanak — juhbőrös bundákkal, len- vagy kender kóczezal betakartassék, melyekbe a garmadából menekvő zsizsik belehúzódik. Az ilyen helyen megbúzódott zsizsiket azután 7—8 óra, de legké- sősbben egy nap mulva zsákostul-rongyostul együtt a magtárból ki kell vinni és olyan helyen kirázni, a hol az összeseperhető és tűzben vagy forró vízhen megsemmisíthető. Ez az utóbbi eljárás (lapátolás és zsákkal való betakarás) megismétlendő 5—6-szor, míg a gabona teljesen meg nem tisztul. Azután pedig, mint a tiszta gabona, hetenként csak egyszer lapátolandó. 7. Hogy pedig a gabonazsizsik magtári csapássá ne váljék, legfőbb szabály az, hogy a magtár gyakran szellőztessék, és min- dig a legnagyobb tisztasságban tartassék. Rovartani Lapok V. 1898, febr. 1 38 VIERTL ADALBERT 8. Ismeretlen helyről, vagy gazdaságból érkező gabona vagy gabona-szállításhoz való zsák, magtárba. csak akkor vihető be, ha" abban gabonazsizsik nincs. 9. A magtárt, vagy zsizsikes gabonát mérgekkel fertőtleníteni nem szabad. 10. A gabonagzsizsikkel (Calandra granarta), nem szabad ös :ze- téveszteni a lencse- vagy borsó zsizsiket (Bruchus lentis, Br. pisorum vagy Mylabris lentis, M. pisorum s más fajok). Ez utóbbi csak a hüvelyes vetemények magvaiban él, meiyeket már a mezőn fej" jődésük elején fertőz meg; gabonafélékben nem él. Ellenben a gabonazsizsik csak a gabonafélékben él, ezeket csak a magtárak- ban lepi el, de hüvelyesek magvaiba nem megy be. Jublonowski József. Pécs környékének Noctuái. II. Aporophyla lutulenta Bkh. X nem észleltem. Ammoconia caecimacula F. X n. r. 1X. 14—X. 14, / . Polia polymita L. X r VIII. 4. /5 csak egy példány. — Flavicincta F.. X nem észleltem. — Chi L. X n. gy. VII. 7—1IX. 8. Thecophora fovea Tr. X i. r. IX. 15—X. 24. /. H. V. 2—V. 28. Ouer- cuson, 188.:. és 1884-ben, majd 1886. és 1887-ben a H. egészen közönséges volt, azóta se leltem többé. Dryobota roboris B. r. IX. 2—X.9. A H. V. 17-ig. — " Mcnochroma Esp. r. - az adatokat fel nem jegyeztem. — Prolea Bkh. X K. IX. 1—XI. 3. A H. V-ig; egy 1895-ki bábból a pille csak 1896. JX. 28-án kelt ki. Dichonia convergens F. X gy. IX. 2—X. 11. 2. H. V. 8—VI. 2. — Aeruginea Hb. X gy. IX. 19— XI. 3. A H. V. 1—V. 30. Némely évben pl. 1894. és 1695-ben a H. egészen közönséges volt. — Aprilina L. X n. gy. VIII. 10—IX. 15. - . H. V. 19—VI. 21. nappal a fatörzsek kérge közt, Chariptera viridana Walch. X n. r. V" 30—VI-I. 14. / . H. Pyrus communison. Kora tavaszkor a báb körtefák alatt könnyen található. Miselii oxyacanthae L. X gy. IX. 23—XI. 3. / : H. IV. 29—V. 29. Valeria oleagina F. X n.r. V. 12—VI. 12. H. III. 5—IV. 19. Apamea testacea Hb. X az adatokat nem jegyeztem fel. Luperina malura Hfn. n. r. VIII. 14—1X. 19. 5 . — Virens L. X gy. VII. 15—VIII. 13. A kikelő pille fűszálra mászik fel s éjjel lámpással ex larva, sőt olykor még fejlődő félben, könnyen található. Ab. immaculala Stgr. gy. Hadena porphyrea Esp. X r. IX. 21. /-5 egy példány. — Ochroleuca Esp. X nem észleltem. — Lateritia Hín. — nem észleltem. -— Monoglypha Hfn. k. VI. 2—VIII. 24 / . — Sordida Bkh. X adatom hiányzik. — Basilinea F. r. V1. 3—VI, 11. A. — Rurea F. X r. VI. 24—VIIE 1. 7 . Ab. alópe- curus Esp. r. — Gemina Hb. X nem észleltem. — Illyrica Fr.i r.18 6. VI. £ 18 vi a Tagi PÉCS KÖRNYÉKÉNEK NOCTUÁI 39 10. — egy példány. — Didyma Esp.r. V. 26—VIII. 16. Ab. nictitans " Esp. r. — Sirigilis CI. X gy. V. 26—VIII. 1. A. Ab. latruncula Lang. és ab. aethiovs Hw. n. r. — Bicoloria "Vill. n. gy VI. 30—VII. 15. A. Var. furuncula Hb.r Dypterygia scabriuscula L. k. V..17—VII. 7. A. Rhizogramma detersa Esp. X nem észleltem. Chloantha hyperici F. X gy. IV. 10—VI. 15. és VI. 26—IX. 11. A. H. VI. 3—VII. 1. és VIII. 20—X. 2. Hypricum perforatumon. — Polyodon CI. X n. gy. VI. 8-ig és VII. 23—IX. 1. A. H. VII. 1—VII. 26. Eriopus purpureofasciata Pill. X nem észleltem. : Polyphaenis sericata Esp X gy. VI. 16—VII.: 26. XN. H. V. 29-ig Syringán és Lonicerán, éjjel szabad szemmel, de könnyebben kopogás által szedhető. Trachea atriplicis L. X gy. V. 10. és VIII. 28. A. . Euplexia lucibara L. X r. VI. 17. Brotolomia meticulosa L. X gy. V. 14—VI. 8. és VIII. 12—IX. 26. A. H. IV. 23-ig. Mania maura L. X r. VII. 8. A csak egy példány. Naenia iypica L. X nem észleltem. Hydroecia nictitans Bkh. r. VII. 25—VIII. 7. A, Ab. eryihrostigma Hw. és ab. lucens Frr. i. r. s Gortyna ochracea Hb. X nem észleltem. Nonagria camae O. X nem észleltem. — Arundinis F. X nem észleltem. Tapinostola Hellmanni Ev. i. r. VII. 3. A csak egy példány. Leucania impura Hb. A nem észleltem. — Pallens L. X n. gy. VI. 17.-VIII. 23. A. — Obsoleta Hb. r. IV. 2—VI. 29. —. H. áttelelés és elbá- bozás czéljából a nád levágott maradék szárában befonva őszkor található. S Comma L. r. VII 17. A. — Conigera F."x m. Tr. VII. 4—VII.: 31. A. — Evidens Hb. X nem észleltem. — Vitellina Hb. n. r. VI. 5—VIII. 28. 5. L album L. X k. VI. 3—VII. 16. és VIII" 20—X. 4. /5. H. V. 15-ig éjjel nádszálon felmászva és táplálkozva lelhető. — Albipuncia F. X k. V. 12—VI. 16. és VII. 22—IX. 10. 5. H. V-ig. — Lithargyria Esp. X k. VI. 28—IX. 10. A. — Turca L. X r. VIII. 5. A csak egy példány. Grammesia trigrammica Hfn. X gy. V. 22—VILI. 7. . Caradrina guadripunctata F. X gy. VI. 12—IX. 7. A. — Kadeni Frr. r. VI. 17. H. V-ig, csak egyszer tenyésztettem réten merített hernyóból. — Respersa Hb. Xx n. gy. VI. 22—VIII. 31. A. — Alsines Brahm. X n. r. VI. 16-—IX. 1. A. — Superstes Tres, VII 30—VIII. 11. A. — Ambigua F. X H r. VI. 3— VIII. 30. A. — Lenta Tr. 1. r. VII. 14—VII.. 30. A. a Rusina tenebrosa Hb. X r. VII. 14—VII. 28. A. Amphipyra tragopogonis L. X gy. VI. 25—VIII. I. A. H. V. 29-ig. — Tetra F. n. gy. VI. 30—IX. 10. N. — Livida F. n. r. VI. 21—IX. ZAlG ALSZT Pyramidea L. X k. VI. 16—VIII. 20. XN. H. V. 22-ig. — Cinnamomea Gőze X i. r. VIII. 4. /A csak egy példány. Perigrapha cincta F. i. r. III. 26-án nálam figyelembe nem vett her- nyóból fejlődött ki. Taeniocampa gothica L. r. III. 26—IV. 22. — Miniosa F. X gy. II. 12—IV. 12. H. V—VI. — Pulverulenta Esp. X gy. III. 10—IV. 12. H. V. 19—VI. — Sfabits View. X k. III. 20—IV. 24. — Gracilis F. X nem ész: Rovartani Lapok V. 1898. febr. 1. 40 DIETL ERNŐ ie; Jeltem. — Incerta Hfn. X k III. 12—IV. H. VI-ig. — Munda Esp. n. r. IIL. 27—IV. 12. Ab. immaculata Stgyr. n. Tr. $ Pachnobia rubricosa F. X r. IV. 5. Mesogona acelosellae F. X k. VIII. 23—X. 21. A H. V. 8-ig. Óda bokrokról éjjel nagyobb mennyiségben. kéne 1894-ben tömegesen lé- pett fel ; úgy. mint Thecophora fovea 8 hétnél tovább fekszik, míg bábbá ; alakulna át. Dicycla oo L. X n. gy. VI. 2—VII. 15. A. H. V. 19-ig V. Ab. renago: Hw. Tr. A 3 : Calimnia diffinis L. X nem észleltem. — Affinis L. r. VII. 26—VII. 30.A.— Trapezina 6. Xn gya WI.522— MIT 285 MEteS Cosmia abluta Hb. X nem észleltem. Dischorista fissipuncta Hw. X n. gy. VI. 23—VIII. 98. ZS. ESNI 8-ig. Ha Populus és Salixfák törzséhez köveket vagy gyeptéglákat támasztunk, azok alá búvik a hernyó s így könnyen található. Plastenis retusa L. nem észleltem. — Subiusa F. X nem észleltem. Cirrotdia ambusta F. X r. IX. 4—IX. 16. Se Orthosia macilenta Hb. X n. gy. X. 3—X. 9. A: — Zota CI. X nem "a észleltem. — Circellaris Hfm. X gy. VIL 24—IX. 27. JAG — HewoaltL. Xx gy. IX. 3—X. 11. A. — Bistacina E. X gy. IX. TTEXE SZASZ NY gézéleő EF, r. VII. 27—IX. 17. A. — Humilis F. X A IS SÁ el északi lejtőjén, a Zobok mögötti réten 1875. VI. 10. a Spiraea filipendula virágjában számos apró hernyót találtam betonva, a melyekből IX. 6. a pille kifejlődött. — Laevis Hb. X r. VIII. 16—X. 4. HANSUTET Litura L. gy, VIII. 23—X. 4. 70885 E: V.—VI. Xanthia citrago L. X r. IX. 21. — Suphurago F. X r. IX. 17. — Aurago F. X nem észleltem. — Flavago L. X nem észleltem. — Gilvago Esp. X az adatok nincsenek kezem ügyében. Hoporina croceago F. X gy. VIII. 10—Xx. 11. H. VI. 14-ig. Viertl Adalbert. Új Goleopterák hazánk faunájából.?) 3 Hazánk dúsgazdag faunájából folyton új alakok kerülnek elő ; így a bogarak rendjéből is. Kuthy Dezső nem rég megjelent Coleoptera katalógusa"") szerint előfordul Magyarországon 6043 faj, 806 fajváltozat és 48 importált vagy kétes faj, vagyis összesen 6897 alak. Daczára ilyen gazdag bogárfaunának ezen szám, mely az európai fajok 1/3-át teszi ki, idővel még növekedni fog, külö- nösen ha tekintetbe veszszük, hogy hazánk hány vidékén alig vagy épen nem gyűjtöttek még. Jelen alkalommal is be akarok mutatni nehány hazánkra nézve új állatot, mely az említett katalogusba még nincs felvéve. Ezek a következők : : 7") Előadta szerző a K. M. Természettudományi Társulat. állattani szakosztályának 1898. jan. 8-án tartott ülésén. "t) Fauna regni Hungariae. Ordo: Coleoptera. Auctore D. SURE ke: Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest 1897. ÚJ COLEOPTERÁK HAZÁNK FANNÁJÁBÓL 41 Nebria transsylvanica Germ. ab. Ormayi Ganglb. a délkeleti Kárpátokból, hol a törzsfajjal együtt fordul elő és attól rozsdasárga csápjai, tapogatói és lábai által különbözik. Dyschirius bacillus Schaum, a Fertő partjáról való és azért is érdekes, mert eddig csak Szmirnából volt ismeretes. Pterostichus rufitarsis De). var. Deubeli Ganmglo. előfordul a brassói Keresztény havason és a Pt. rufitarsistól fémfényű testfel- színe és sárgásvörős lábai által különbözik. Badister bipustulatus F. ab. lacertosus Sturm, erre jellemző a vörös torpaizs, Dicső-Szent-Márton mellett gyűjtöttem. Cymindis sp. A Gym. humeralis-hoz hasonló és valószínűleg annak új fajváltozata, mely egészen fekete. Egyedüli példánya Krassó-Szörényből származik. Graphoderes cinereus L. ab. intermedius Westh. Nagyszeben környékén gyűjtöttem; ezen faj eltérésénél az előtor mellső széle is sárgán szegélyezett. Oxypoda Deubeli Ganglb. a rozsnyói hegyeken fordul elő Brassó megyében. Leptusa bucsoiana Ganglb. a Bucsecs alhavasaiban található. Omalium Lokayi Fleisch. Ezen mostanában leírt új fajt Lokay Manó prágai orvos fedezte fel a Bucsecsen a kárpátegyesületi menedékház környékén. Drimeotus Chyzeri Biró, D. Entzi Biró és D. Horváthi Biró. E 3 új barlangi vak Silphidát Biró Lajos jelenleg Uj-Guinában tartózkodó hazánkfia fedezte fel a biharmegyei barlangokban és írta le. Az első fajt Wachsmann Ferencznek újból meg- találni sikerült. Oryptophagus Deubeli Ganglb. A Cryptophagus genusnak talán legszebb alakja; lehullott bükkfalomb alatt található a rodnai hava- sokon, a Bucsecsen és Herkulesfürdőnél az alhavasi tájban. Epuraea abietina J. Sahlb. Eddig. összetévesztették az E. Fussi Reitt.-rel, mely különben hazánkban szintén előfordul. A bemutatott példányt Pável János gyűjtötte Máramarosban (Hoverla-gát). Monotoma brevicollis Aubé-t a budapesti Gellérthegyen gyűj- tötte Wachsmann Ferencz. Copris lunaris L. var. corniculatus Muls. a törzsalakkal együtt található. Aphodius fossor L. var. sylvaticus Ahr. Ezen szép fajválto- zatot vörös szárnyfedőkkel Nagyszeben környékén gyűjtöttem. Ochodaeus cyehramoides Reitt. Ezen igen érdekes fajt Reitter nem rég írta le Piemontból. A nemzeti muzeum gyűjteményében az 0. echrysomeloides Sehrnk. faj példányai között is találtam nehány darabot, mely Budapesten, a Rákoson gyűjtetett. A két fajt következő táblázat alapján különböztethetjük meg: I. — A szárnyvarratszéle melletti hosszrovátka hosszirányú karczolt bemélyedésekkel, a többi rovátka pontozott. A rovátkák között rendetlenül szőrözött. Színe rozsdavörös vagy barnavörös. Ocdodaeus echrysomeloides Schrnk. Rovartani Lapko V. 1898. febr. 1. 42 KÜLÖNFÉLÉK II. — A szárnyfedők összes rovátkái mélyen pontozottak. A. rovátkák közti tércsék felváltva 3 és 4 sorú szőrzettel. Előbbinél valamivel kisebb (5 mm). Testszíne világos sárga . . . . . . . Ochodaeus cyechramoides Reitt. Phyllopertha. horticola L. var. nigropicea Csiki (elytris nigro- piceis). Ez új fajváltozatot a Vöröstoronyi szorosban gyűjtöttem, Biró Lajos pedig Horvátországban. Poecilonota gloriosa Mars. a Vellebit hegységben és Buprestis cupressi Germ. a tengerparton Buccari mellett gyűjtetett. Steatoderus ferrugineus L. var. occitanicus Vill. Ezen szép Elaterida fajváltozatát fekete előtorral a Lotrioravölgyben gyűj- töttem Vöröstorony mellett. Oedomera Deubeli Ganglb. E rövid idő. előtt Ganglbauer által leírott új fajt Deubel Frigyes fedezte fel a brassói Czenken. Pitiophthorus glabratus Eichh. Közép-Magyarországból szár- mazik két példánya, mely a nemz. muzeumi gyűjteményben van, közelebbi termőhely nélkül. Brachyta clathrata F. var. rujfipes Stierl. Nagyobb számban gyűjtöttem a Vöröstoronyi szorostól nyugatra fekvő , Vale Capra rece" nevű völgyben. Euluperus cyaneus Joan. var. major Wse. a Brassó megyei rozsnyói hegyekből, a Coccinella hieroglyphica VL. v. areata Panz. a Bánságból származik. Csiki Ernő. Különfélék. A coleopterologus teendői márczius havában. Márczius ha- vában már a hogarásznak is akad elég dolga. Ébred a természet, mindenfelé előbújnak az áttelelt állatok. Gyüjthetünk épületek falain, partokon és egyéb nedves helyeken, kövek, növényi hulla- dékok, fák kérge és moh alatt, alacsony növényeken, útakon és állati excrementumokban. A gyűjthető fajok közül következők említhetők: Carabus Ullrichi Germ., C. convexus F., Notiophilus agua- ticus L. N. biguttatus F., Bembidion lampros Hbst., B. 4-guttatum F., B. obtusum A., Trechus palpalis Dej., T. guadristriatus Schrk., Clivina fossor L., Panagaeus bipustulatus Dft., Harpalus aeneus W., Amara montivaga 5St., Abax carinatus Duft., Pterostichus oblongopunctatus F., P. niger $Schall., Lagarus vernalis Panz., Platynus obscurus Hbst., Calathus melanocephalus L., Drypta dentata Rossi, Rantus conspersus Gyll., R. notatus F., Spercheus 3 emarginatus Schall., Hydrous aterrimus Esch., Hydrobius fuscipes a L., Atheta elongatula Grav., Oxypoda opaca Grav., Philonthus aeneus Rossi, Ph. fulvipes F., Paederus riparius L. és fuscipes Curt., Stenus biguttatus L. és providus Er., Lathrobium elonga- ; tum L., Ouedius fulgidus F., Ocypus nitens Scehrk., Omalium caesum Grav., Bryaxis fossulata Rchb., Euconnus Wetterhali II., É Silpha obscura L., Necrophorus humator Goeze, Agathidium vari- I ans Beck, Dapsa denticollis Germ., Atomaria fuscata Schh., Apho- e. dius merdarius F., inguinatus F., prodromus Br. és punctatosul- ; catus St., Oxyomus sylvestris Scop., Melo decorus Er. és variegatus KE EGE NZS NEEE KEL EAT a ezt LLSTS ezett VEVE TAB . AN 79 Eso] száll ké Bt £.. KÜLÖNEÉLÉK 43 Don., Sciaphilus muricatus F., Sitones erinitus Ol., Erirrhinus acridulus L , Apion flavipes F., Crioceris merdigera L., Chryso- mela staphvylea L. és sanguinolenta L., Haltica oleracea L., Chal- coides aurata Marsh., Cassida ferruginea Goeze, Subcoccinella 24-punctata L. és Exochomus 4-pustulatus L. Csiki E, Erdély faunájára új bogarak. Déva és vidékén tett gyűjté- seim eredményeként nehány bogárfajt akarok felsorolni, mely hazánk Királyhágón-túli részéből eddig ismeretlen volt. Ezek a következők: Aleochara Milleri Kr., Lathrobium furcatum Czwal., Achenium ephippium Er., Homaloplia marginata Füssl., Tribolium madense Charp., Omophlus dilatatus v. longicornis Bert., Mordella fasciata v., coronata Costa, Mononychus Salviae Germ., Miarus seu- tellaris Bris.. Cryptocephalus 14 maculatus v. Pilleri Sehrk., Gale- ruca circumdata Duft. et v. oelandica Boh., Adonia variegata v. ustulata W. Mallász József. Mivel csalogatják a virágok a rovarokat? Ázon fontos sze- rep, melyet egyes rovarok a virágok megtermékenyítésénél ját- szanak, kiváncsivá tette a búvárokat, hogy tulajdonképen mivel csalogatják a virágok magukhoz a rovarokat. Sokan a feltűnő színek, mások az illatnak tulajdonították a főszerepet. Plateau (Bull. Acad. Belg. XXX. 466.) folytatott kisérleteket úgy, hogy különféle színes papirszeletekkel fedte be kertjében a georginák virágzatát, kivéve a középső részt, majd ezt is betakarta és mégis számos Bombus (terrestris, hortorum, muscorum), Megachile ericeto- rum és lepke ( Vanessa urticae, V. atalanta, Pieris rapae) kereste fel azokat. Majd papirszeletek helyett a vadszölő (Ampelopsis guingue- folia) leveleit használta, de az állatok így is eljöttek s keresték az útat, hogyan férhetnének a virághoz. Plateawu kisérleteinek eredménye ellen, hogy a színeknek nincs befolyása az állatok hivogatására, felhozható az, hogy nem lehetetlen, hogy az állatok már hozzá voltak szokva, hogy e helyen virágok vannak és így oda látogattak el. (Csilei 18 Elő hernyók szállítása legezélszerűbben árumintaként tőr- ténik fadobozban, mely a három irányban a 10, 20, illetve 30 em.-t meg nem haladja. A dobozba fölül vagy még inkább oldalt nehány lyukat fúrunk, a hernyókat beleteszszük és lehetőleg sok tápnövényt adunk melléjök, azután beszegezzük, papirba becsomagoljuk, mad- zaggal megkötjük és kívül ráírjuk a ezímet és fölébe: áruminta érték nélkül. Súlya legfeljebb 350 gr. lehet. De nem is taná- csos sok hernyót egy dobozban küldeni. Díja, mely a feladásnál fizetendő, 50 gr-ig 2 kr., 250-ig 5 kr., 350-ig 10 kr., ajánlva és express ís küldhető. Irásbeli közleményt nem tartalmazhat. Igy a küldemény ép oly gyorsan érkezik, mint a levél, holott mint postacsomag küldve, 1—2 napot késhet, elég arra, hogy a her- nyók elpusztuljanak. A vetési varjú gyomortartalma. A vetési varjú (Corvus Írugilegus L.) gyomortartalmát 181 esetben vizsgálta Hollrung (Jahresb. Versuchst. f. Nematodenvertilg. in Halle 1895.) és arra a meggyőzödésre jutott, hogy a megvizsgált varjak általánosság- Rovartani Lápok V. 1898. febr, 1. 44 KÜLÖNFELÉK. ban sem hasznosaknak, sem kártékonyaknak nem voltak mond- hatók; megjegyzendő azonban, hogy 259)-a nem tartalmazott növényi részeket, míg állati részek csak 2 esetben nem voltak kimutathatók. Tápszerül legnagyobbrészt állati anyagok (609) szolgáltak és ezt leginkább egerek, Zabrus gibbus, Melolontha. vulgaris, Aphodius-ok és az Otiorrhynchus ligustici képezték ; növényi eredetűek voltak: zab, árpa és cseresnye. Csiki E. , A magyar birodalom állatvilága." A k. m. Természettudo- mányi Társulat kiadásában megjelenő fauna-katalogus már kezdi a külföld figyelmét is magára vonni. Ismertetésünk folytán (IV. 178. 1.) Dr. Steck Tivadar, a berni természeti muzeum entomologiai gyűj- teményének őre, az eddig megjelent füzetek száma és terjedelme iránt kérdést intézvén hozzánk, megjegyzi, hogy ,hasonló vállala- tot egyetlenegy országra nézve sem ismer, s a magyarok büszkék lehetnek arra, hogy ez irányban ők az úttörők." Most megjelent az 5. füzete is, mely a Colropterák jegyzékét tartalmazza; össze- állította Xuthy Dezső. Egyik legközelebbi füzetben ismertetni fogjuk. A repczének egy elfeledett ellensége. Előttem fekszik a , Falusi könyvtár"-nak 22. füzete, melyet Dr. Nyáry Ferencz ,A mező- és kertgazdaságra káros rovarok ismertetése és azok irtásmódjá- ról" írt; ismerek több iskolai tankönyvet, mely a hasznos és káros rovarokat. is tárgyalja, megrendelésre különféle tankönyv után magam is összeállítottam iskolai bogárgyűjteményeket, és csodál- kozással látom és tapasztalom, hogy úgy a fenti műből mint a különféle tankönyvekből hiányzik egy fölötte kártékony bogár, melyet tőlem az iskolai gyűjtemények részére a megrendelő tan- férfiak még egy ízben sem kértek, jeléül annak, hogy az általuk használt tankönyvekben sincs e kártékony faj felemlítve. E bogár tudományos neve , Entomoscelis adonidis" Pall.és a Chrysomelidák nagy családjához tartozik és így rokonságban van az Európában is rettegett burgonya-bogárral, a Doryphora decemlineata-val, mely- hez nagyságra és alakra nézve is hasonlít. E faj álczája 1865-ben Kis-Szt.-Miklóson a fÍriss repcze vetéseken nagy károkat okozott és így minden esetre méltó arra, hogy a gazdaságra kártékony rovarfajok között helyet foglaljon és hogy a gazda közönség és a tanuló ífjúság figyelme reá irányíttassék. Hogy a gazda ráismer- hessen, itt közlöm Redtenbacher munkája után való leirását : Hosszas tojásdad, teste alul fekete, a tor szélei egy a közepén levő fekete pont kivételével és a szárnytakarók sárgás-vőrösek, a szárnytakarók varrányai (vagyis azon rész, hol a két szárnytakaró összeér) majdnem a tor széleig érő fekete sávval vannak ellátva és egy-egy hasonló sáv fut végig mindenik szárnytakaró közepén is. A kifejlett bogár már nem a repezén, hanem a Cochlearia Draba nevű alacsony növényen él. Merkl Ede. Lrevélszekrény. Gróf Neuhaus Emil úrnak. A januári füzet elkésésének az volt az oka, hogy a tördelésnél a szedést összezavarták s a nyomásnál nem a meghatá- rozott papírt vették, mi miatt a füzetet újra kellett nyomatni. enyi Sándor úrnak. A jelzett mű essayszerű ismertetését szívesen veszszük. y sa A új ai je aA . 9 3 ,. ROVARTANI LAPOK Auszug der Aufsátze dieser in ungarischer Sprache erscheinenden entomologischan Monatsschrift, Unter Mitwirkung von MESS Be dő Or 205 Ghiy zer Dr... .G. Entz ünd Dr."G6. Horváth redigirt von I.. Abafi-Aigner, J. Jablonovvski und E. Dietil Budapest, VIII., Rökk-Gasse 32. 1898. Februar V. Band Heft 2. S. 23—27. Dr. G. Horváth : Eine Woche in der , Mezőség" Sieben- bürgens. II. Für Siebenbürgen neu fand Verf. ferner: Pterocallis nigritarsis, Poeciloscytus brevicornis, Plagiognathus pictus, Agallia reticulata, Chlorita vittata, sowie an Coleopteren: Brachypterus umnicolor, Agrilus viridis v. salicis; sodann für ganz Ungarn neu díe Dipterenart: Bombylius guadrifarius. Seitdem sammelte Graf Wass für Siebenbürgen neu : Corisa concinna, Cicadula variata und Megamelus notula, sowie für ganz Ungarn neu : Anthocoris gallarum ulmi v melanocerus. 5. 28—29. A. Viert! : Lepidopterologische Beobachtungen. Verf. fing 1876 bei Mehadia eine Cucullia und eine Cidaria, welche er photographirte und dann an Dr. Staudinger zum Bestimmen einsandte, der ihm einen namhaften Betrag dafür anbot und mit- theilte, dass das eine Stück Cucullia celsiae (nur aus der südliechen Türkei bekannt), das andere aber eine neue Art sei; welche ? hat Verf. nie erfahren. Beobachtungen über II. Gen. mehrerer Arten. 5. 29—32. V. Szépligeti : Beitráge zur Kenntniss der ungarischen Ophionoiden uud Banchoiden. Ophion minutus Kriechb. Bei einem Exempl. ist der Nervulus des einen Flügels interstitial, der des anderen antefurcal. Var. Der Nervenanhang der Discocubitalader ist punktförmig, — Nervulus postfurkal. — 0. ventricosus Grav. var. ganz einfárbig: röthlich-gelb. — Eniscopilus monostigma Voll. a) Die Mitte des Metanotum ist mit Lángsfurchen, die Seiten mit Ouerfurchen versehen; die Hornílecke der Flügel sind schwarz berandet. b) — a) der Hornfleck ist ganz gelb. — E fourneri var. Metanotum granulirt. — Exctastes puberulus c m. Kopf und Thorax mit kürzen, schwarzen Haaren ziemlich dicht bedeeckt. Schwarz, an den V.- und Mittelfüssen die Schen- kel, Schienen und Tarsen, so wie an den Hinterfüssen die HSchenkel ganz, Schienen an der Basis und das 4. 5. Tarsenglied roth. Ende des 1. Segm., das 2. und 3. ganz, 4. an der Basis roth. Areola kurz gestielt. Bohrer gleich mit dem 1. Segm. Lünge 10—12 mm. Bei manchem Exempl. ist das 4. Segm. ganz roth; das 1. Segm. nur an der Basis schwarz. Das 4. Tarsenglied weiss, .5. und manchmal das 3. roth oder röthlieh. Das schwarze Schild und Gesicht des d, so wie die nicht weiss annulirten Fühler des 1 ME sze éa 0, deuten auf die Verwandschaft mit E. geniculosus Holmgr. und femorata Desv.; unterschieden durch den sehwarzen, nur an der Basis rothen Hintersehienen und den schwarz und kurz behaarten Körper. — E. variegatus c" m. Schwarz. Taster roth; an den Achseln je ein dreieckiger Fleck, unter der Flügelbasis je eine 7 07 Linie und ein, in der Mitte unterbrochénes Band am Ende des Metanotum sind gelb. Flügelwurzel weiss, Sguamula an der Spitze weiss, an der Mitte sehwarz und an der Basis roth. Segment 1— 4 roth; das Ende der 6. 7. schmal weiss gerandet. Fühler roth; Coxen, Trochanteren schwarz (Apophysis roth), die Spitze der Hinterschiene und Metatarsus unten braun. Stigma braun, dessen Mitte und Pterostigma lichter. Lánge 10 mm. Von E. osculator unterschieden durch das schwarze Gesicht; von E. bilineatus durch die rothen Tarsen und von beiden durch die weiss berandeten Hinterleibsegmente; von E. gracilicornis durch die einfárbigen . Fühler. — E. medianus ó $ m. Schwarz. Mitte der Fühler unten weiss; Hinterleib roth, Basis des 1. Segm. schwarz Füsse roth; Coxen, Trochanteren, Hinterschienen und Tarsen schwarz ; manch- mal auch die Spitze der Hinterschenkel und die Basis der Hinter- sechienen roth. Stigma dunkelbraun. Beim ó das 3—4. Tarsenglied weiss. Lánge 8—11 mm. Var, ?. Die Basaihülfte des 1. Segm. und Segm. 6. (. schwarz; der H.-Schenkel an der Spitze schwárz- liceh geringelt. Von E. osculator, bilineatus und variegator verschie- den durch den einfárbigen Thorax, von ersterm noch durch das sehwarze Gesicht, von letzterm noch durch die nicht gesaumten Tt GE S 33—25. L. Abafi-Aigner : Neuere ungarische Lepidopteren I. Daten über ZET, etc. von Faltern, welche in letzteren Jahren für Ungarn neu gefunden wurden. S. 35—38. J. Jablonowski : Der Halmwurm (Calandra granaria) und seine Ausrottung wird auf Grund der neuesten Erfahrungen beschrieben. S. 38—40. A. Viertl : Die Noctuen der Umgebung von Fünfkirchen HI M6rL KÖR der Enumeration mit biologischen Daten. S. 410—42. E. Csiki : Neue Káfer aus der Fauua von Ungarn. Auf- záhlung einer Anzah] von Arten; welche in D. Kuthys Katalog nicht erwáahnt sind. 5. 42—44. Kleinere Mittheilungen: E. Csiki: Aufgaben des Coleopterologen im Müárz. — J. Mallász: Neue siebenbürgisehe Köfer, Enumeration. — K. Csiki: Wodurch ziehen Blumen die Insecten an? Über Plateaus Versuche und deren Ergebniss, wonach die Thiere nicht durch die Farben der Blumen angeloeckt werden. — "E. Csiki: Mageninhalt von Corvus frugilegús nach den Beobachtungen Holl- rung"s, wonach dieser Vogel weder nützlieh noch schüdlich ist. — Versendung lebender Raupen, kurze Anleitung hiezu. — , Fauna Regni Hungariae" beginnt die Aufmerksamkeit des Auslandes auf sich zu ziehen. Neuestes Heft derselben: Coleoptera. Von D. Kuthy, 27 Bogen 4" mit Landkarte. — E. Merkl; Ein vergessener Brpas Feind (Entomoscelis adonidis) und seine Beschreibung. BAOSÉN 798 E náezkl eke ZSOSZ RÁN d ket gs ve EG. él EZ zak esz zárt NN EGE SA ed ez e AL ATS NN. ST ( ALTSETE Láz 7 E Ő ÉRVE E Sea 29 .tá A, ék aA aka 7 KE AT SÉRE Eli KV TE VNNT VT AL SÁNTOT át szál Y Bazsa .- .- hal .- ha am hel - di ei a e - a .- hez .- .- li ha e Superbe exotische Lepidopteren u. Coleopteren verkauft einzeln oder in Centurien in la. Oualitát zu enorm billigen Preisen H. FRUHSTOREFEFER, Berlin N.W. Thurru-Strasse 37. ZATOT ES OG S EPOSTENR FCI. Vyves . - .- az .- he . e e hez he am om - Kel Ó] fi v OG feneereeneenenegazenyeagetente C. Hoffmann" sche Verlagsbuchhandlung (A. Bleil) Stuttgart Prof, E. Hofmann, Die Raupen der Schmetterlinge Europas, deren Nahrungspílanzen, Puppen und Eler. 50 Tafeln in Farbendruck mit über 1600 Abbildungen von Raupen und Puppen und 43 Bogen Text. Komplett brosch. 27 Mk., geb. 30 Mk. Ein wirklich schönes, brauchbares Raupenwerk mit farbigen Abbildungen zu mássigem Preise gab es bisher zum Leidwesen aller Sammler und Naturfreunde nicht; diesem Mangel ist nun durch obiges Werk abgeholfen worden, und zwar in einer technisch so vollkommen Ausführung, dass das Werk selbst sehr hohen Ansprüchen genügen wird. Prof. E. Hofmann, Die Schmetterlinge Europas. 2. Auflage. 71 Taf. in gr. Folioformat mit über 2000 natur- getreuen farb. Abbild. und 55 Bogen Text mit 47 Holzschnitten. Brosch. 25 Mk., eleg. geb. 28 Mk. Die Verlagshandlung bietet hier für einen ausserordentlich billigen Preis dem Schmetterlingsfreunde ein Werk, welches in seiner gediegenen Ausstattung von keinem andern entomologi- sechen Werk erreicht wird. — Das Bestimmen der Gross-Schmet- terlinge ist für den sammler an der Hand dieser naturgetreuen Abbildungen sámtlicher europáischen Arten ausserordontlich er- leichtert. zumal solche Schmetterlinge, bei welchen die beiden Geschlechter verschieden, oder wo die Unterseite charakteristisch ist, mehrfach abgebildet sind. — Der Text, welcher alles Wesent- liche für den Sammler enthalt, ist genau nach dem ausgezeich- neten Katalog von Dr. 0. Staudinger, nach welchem derzeit die meisten grösseren Sammlungen geordnet sind, verfasst. $28 KLELEL ELLE EL ETEL ET E EE EE ETET ETTE ELETE EE ELETE LE) VSGVEGEVGEVEVE.V.E...e VEGEVEGEVEEVEEVVE.E.VEVEEGVGEGEVGESV.V.S. Szakkiállitásokon mindenütt az első dij. — A legmagasabb elismeré- sek. Miniszteri, szék. főv. tanácsi- s egyéb hatósági ajánlatok. Iskolai rovarraktár Iskolai-, erdő-, mező- éskertgazdaságra kártékony vagy hasznos rova- rok, rovar- biologiai tárgyak, a Hymenopterák, Lepidopterák, Dipterák, Coleopterák, Neuropterák, Fseudoneuropterák, Orthopterák, Dermatop- terák és Thysanurák rendjeiből dús választékban. Tankönyv szerint rendezett teljes, mint kivonatos rovar és rovar- biologiai gyüjtemények, nyomatott etiguettákkal diszes kiálliításban, s minden a rovarok fogásához, kikészitéséhez való eszközök stb. Iskolák s tanulók 50" kedvezményben részesülnek. Az országban az egyedüli s legnagyobb szakkereskedés, igy tehát nemcsak a legkisebb, hanem a legterjedelmesebb gyüjtemények szálli- tását is a legjutányosabban eszközli. Neuroptera, Pseudonourtera és urthoptera gyüjtőkkel csereössze- köttetés kerestetik. Kivánatra árjegyzékkel igyen és bérmentve szolgál Gammel Alajos, Budapest, IX. ker. Lónyai-1. 18. GEGGEVEVGEVGEEGEVGEVEE.EVGEVE.EEGGEE..E..EC.VEEE5ESEggg FEEVVGEVEVGLV.EVE.EE.EV.E.EV.EEVEV.E..V.e..E "RovarColotntora kereskedés. tovar-Coleoptera-kereskedés, : Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb rovarkereskedés tulaj- donosa, ajánlom magángyüjtőknek, iskoláknak, gazdászoknak és erdé- szeknek 8000 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajból álló rovar- készletemet. Honi faunánk közönséges és legritkább fajai nagy számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyüjtémény eket olcsón állítok össze. Honi gyüjtőkkel szivesen lépek csereviszonyba. Megkeresésre nyomtátott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök. Merkl Ede Német-Bogsánbarn. (Krassó- Sxörény megye.) kitett DALA AA AA AA AA a a VA EEEN AM EVGIVIEGVGEVEVIEVEDEDVDEVIVEDVDEDIEBVEIEDBLBEIBGIDEIB. GIGI. Balkáni lepkékkel és bogarakkal jutányos áron, jegyzékkel pedig ingyen szolgál Haberhauer József nlivno— Bulgária. MM OETBTEBDÉMmIBLBLEB - 6 GO GB EMI BBB" I SVERIEVEDIEVGIDIVIDVIVIVIVEILG.IE.LDIV.IG:.5G.IS.S.IGIG6S! CVüvösmantye TEAT es kiadói TÉRZKÉTST EE ág ZDHÜNDÉSÉ Jözset ködak 14. SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES MNIKILNINNNNUNIINOAII 9088 01426 9997