ALLT TT TLSELTTTT LOSAZOTTT ETT ORAT TT TEAT TTLOSZLTTT TT TÉL [evvel g aggy fg
ENT k.KEBV.Ep..L[Ht EE EBEEEE 5.
TTL LLTTTYRETTALÉ TELT TEYEKETTLT ÁT TOLNA LL LA LOTTTTNL LL AZONYETALT LALYETORTTETTL E TTTOSEETLL LL TONYONYTTOTÓT

V. kötet , 1598. Márczius 1. CI EGEZETS

HAVI FOLYÓIRAT

KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HASZNOS ÉS KÁRTÉKONY ROVAROKRA.

szazat -

Dr. BEDŐ ALBERT Dr. ENTZ GÉZA
Dr. CHYZER KORNÉL Dr. HORVÁTH GÉZA

KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL

(
-06-
Ty SZERKESZTIK
E

4

[4

8 ABAFI AIGNER LAJOS, JABLONOWSKI JÓZSEF
se és: CSIKT ERNŐ;

4
/
$
.
[/
-0-
zt
0
4
f)
4
éz
4 a 4
-9- í
tp
ae
Fi TE
e,
[4
e

§ £
. BUDAPEST -
, A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE és KIADÓHIVATALA
(E VIII., RÖKK SZILÁRD-UTCZA 32 E
$- E
zZ z
az z

"sa TOLLAL TTSALLTTT TT ZAASZ TT LLGSAOOTL I TLOGSLLT TILL TTL (OG TOAL LE eGLLLTTT TAKE TT LL TT ÜLET TT! ZAMKELTTT TTTTLASAGLTT] idedkáketkako szé

HÉJ" e e S s S S S PG PEPE EVE 8 6. s. PE E... . 5. 5. B S E—.

2769) 827IZÁTLTOKÁRYESEKLÁTELZEZÉNEKTTLL TTL EZERT TTL LT CENTET AT LETEZETT TELT ERERYÉNTTL LAN ELTON LATTAL LL LETE KT LLLLELTTNYE TTL TTL ETTOKETNT LETT LETE LL NATY LNN LETÉT ÚT KÖNÜIN E ULTTLTZNTTT KTTTTTTTN

Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével
Előfizetési ára egész évre 4 Írt.

"Tartalom.

A rovarok, mint az ember kisérői. Francé Rézsőtül öz, Asz kat LA atott e JATE ESB
Lepke-pygmaeusok. Abaji A. Lajostól, 10 ábrával . . 2 2 2 ss oz s 48
A magyar bogár-fauna gyarapodása 1897-ben. Csiki Ernőtől . 4... 52
Pécs környékének Noctuái III. Viertl Adalberttől . KEZE ASS őz
Adatok a magyarországi Metopius-, Orthocentrus- és Exochus-félék
ismeretéhez. Szépligeti Győzötől . . . Tsz 4 Kt ER VÁRT EG ÉL AAKESSZÉ EKET
Ujabb magyar lepkék II. Aboji A. Lajostól KAL T kző verls SÓ ANA E ZZÉNTÉLTANT SSE EENÉAB
Különfélék :
A hideg és az élet. Gorka Sándortól sz ke 63
A fülbemászó, mint méztolvaj. Muhos Istvántól . . . . - : : 64
HUTÓDA bOgATAt: ÖSVELETNŐLÖL ezzek z san eve se sast dö 64
A honyodbogárzbátenz DELÉLŐL KN sat ezé [Ü Ne sállal vase 9 eg a KÉKEN 65
Magyarország, pók-Iaunája "kséges da ág eé a pee sbt [JET es ap esatis 65
Az jelző depke. : KÖSZÜGR ELS ETŰ SAE ralátáeáztek vat kósza elek 5 e Es 65
SAturnia AD y ri GST ATTYAOTÓL: HET (Tea zer ETET át 17-10 eeőpe ENE 65
Hypopta caestrund.. Meisznér Károly 2 ves. p ev. ze 66
ILEVSÍSZBETŐTŰS s 1EzT st AGE ÉSa zá táet IVÁS TEK E SNS SS S tsz ( te HANS ei a kget ostut REs 66

A budapesti entomologusok minden hónap 2., 3,, 4. s esetleg 5. pén-
tekén Muhr-féle vendéglőben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.

Az 1897-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk.
Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII. ,
Rökk-Szilárd-utcza 32.) czímzendők.

JA rovarok mint az ember kísérői.

Azt mondják, hogy a házasfelek idővel nemcsak szokásaikban
s jellemükben, hanem külsőleg is hasonlókká válnak s ezt a
különös dolgot az egymáshoz való alkalmazkodással akarják meg-
magyarázni. Lehet erről vitatkozni, de ha elfogulatlanul utána
gondolunk a dolognak, be kell vallanunk, hogy az élő lények
alkalmazkodási képessége oly nagyfokú s bámulatos, hogy a
valószínűtlen is lehetséges. és a hihetetlen is megfontolást érdemel,
ha ezen jelszóval kezdjük a magyarázatot. A biologiai tudományok
egyik legérdekesebb themája ez. Jó útbaigazító, ha kutatjuk a
hosszú útat, melyet megtett a természet, a chaosból fel mi hoz-
zánk. Darwin hívei szerint az élő lények egymással szemben
való befolyása fontos factor új fajok keletkezésére. Íme látjuk, a
legrejtelmesebb kérdések halmaza tódul itt elénk, a nagy titok
fátyolát lebbentjük fel vele.

A felmerülő kérdések tömegéből csak egyet akarok most
kiragadni. A természetrajzi irodalomban még nem létezik nagy
könyv az emberről, pedig talán ez volna ránk emberekre nézve
első sorban érdekes. Mert hiába, á nagy mindenségből csak az a
kép érdekel, mely belőle bennünket visszatűkröz. Úgyis csak ezt
értjük meg.- Ama meg nem írt könyv azt tárgyalná, mily mértékben
változtatta meg az emberi erő a természetet és hogyan reagált
erre örökké símulékony, mindig engedő s alkalmazkodó környezete.
Gondoljuk csak végig a gondolat zoologiai oldalát! Mily nagy
mértékben befolyásolja az enber a vele együtt élők sorsát. Hány
állatfajt pusztított már ki; hogyan változtatta meg a föld arczu-
latát; miként másította meg a continensek természeti viszonyait!
Hol őserdő volt, egyféle növénynyel benőtt rétséget teremtett; a
száraz, lakatlan pusztát termékenynyé, vízdússá tette; hol mér-
földnyi mocsarak nádasa ringott, most száraz termőföld van.
Egyik helyről a másikra kergeti, folytonos vándorlásra szorítja
az erdők, a mocsarak, a pusztaság lakóit; más részt városaiban,

Rovartani Lapok V. 1598. tebr. 1. 3

46 FRANCÉ REZSŐ

lakásában, szántóföldjein számtalan, máskülönben kipusztuló állat-
nak nyújt megélhetést.

Csak futólag érintem mindezt, hagyom a részleteket a meg-
írandó könyvnek, mely már keletkező félben van: itt is, ott is
írnak egy-egy fejezetet. E napokban is jelent meg érdekes pár
lap belőle, Howard 0. angol természetbúvár a , Science" 1897.
szept. füzetében hosszabb dolgozatban foglalkozik az állatok,
nevezetesen pedig a rovarok mesterséges úton való, ember által
történő elterjesztésével.

A továbbiakat czikkéből veszem, mely nem könnyen hozzá-
férhető, de mégis megérdemli a bővebb ismertetést.

A rovarok földrajzi elterjedésének ismerete szerinte parlagon
hever. Csak egyes területekről vannak megfigyeléseink. Wallace
híres angol zoologus tett ilyeneket. Vizsgálta az Azori szigetek
rovarfaunaját: 212 fajt constatált s 101-ről kimutatja, hogy az
európaiakkal együtt jöttek be. Szí-Ilona szigetéről azt állítja, hogy
203 rovarfaja közt, 74 az emberrel telepedett meg. E számok a
gondolkodónak hosszú értekezést pótolnak.

Természetes, hogy két vidék rovarfaunájának ezen kicseré-
lődése legkönnyebben akkor történik, ha nagyon hasonló a klimájok
s hasonló az évszakok változása. A közlekedési eszközök fejlő-
dése is fontos e tekintetben. Minél jobb, minél gyorsabb a közle-
kedés két vidék közt, annál könnyebben esik meg ez a passiv
vándorlás. Ezt tekintetbe véve, már eleve valószínűnek tarthatjuk,
hogy Európa és az Egyesült-Államok közt gyakori s feltűnő ez a
faunacsere. A tapasztalat be is igazolja e feltevést. Howard
ezzel részletesen foglalkozik. Mindenek előtt kiemeli ama meg-
gondolandó tényt, hogy az ó-világ rovarai könnyebben települnek
meg a szabadság földjén, mint megfordítva. Az amerikai hatlábúak
osztják Jankee-társaik megvetését a vén Európa iránt.

Észak-Amerikában összeállították a gazdasági növényekre
kártékony rovarok jegyzékét. 73 fajt foglal magában, melyekből
csak 30 endemikus, míg 30-ról bizton tudják, hogy úgy , véletlen-
ségből" kapták az United States ajándékul Európából. Amerika
pedig eddig csak a Phylloxrera-val s a Schizoneura laniginosa-val
viszonozta azt. Elég különben ennyi is az ajándékból. Van még
különben egy kártékony moly is, az Ephestia Kühniella, melyet
amerikai eredetűnek néztek; Ho war d ezt napkeletről származtatja.

Kissé érthetetlen előttem, hogyan lehet ezen jelenséget azzal
magyarázni, hogy az összefügg a régibb culturának az újabb
iránt való vonzódásával. Ha neomystikus könyvről volna szó,

: A ROVAROK MINT AZ EMBER KISÉRŐI 47

nagyon imponálna Howard ezen kijelentése, nem tudok azon-
ban a gondolattól szabadulni, hogy azért jut több európai rovar
Amerikába, mert egyáltalában többen járnak át a nagyvizen mint
a mennyien visszajönnek. Az utolsó 100 évben több árút vittek
át az Egyesűlt-Államokba, mint onnan hozzánk. Pedig ezekkel, a
kereskedelem tárgyaival terjednek a rovarok első sorban, nem
pedig a szellemi kincsekkel.

Lelkiismeretes angolunk paragrafusokba szorítja az elterjedés
módjait.

Megkülönbözteti a , Kereskedelmi rovarokat" (commercial insects)
s a véletlenül hajókra jutottakat. A hatlábú vigéczeknek csak két
utazási módot enged meg: vagy mint lárvák utaznak, kereskedelmi
növények részeiben, vagy pedig kísérik tápnövényüket, melyet
csomagolásra használtak.

A kereskedelmi rovarok ritkában akadnak kedvező szaporo-
dási feltételekre. Különös szerencse kell már ahhoz, hogy párosával
tegyék meg a nagy útat s ha meg is érkeznek, talán már az
oceánon született, hazátlan családdal együtt, a nagy kikötők rak-
partjain nem igen találnak barátságos fogadtatást, azaz ked-
vező életfeltételeket. Kivételt képeznek a legyek, mert ezeknek
épen ott Jó:

Howard dolgozata végén reátér a jövevényeknek és az
autochthonoknak a létért való küzdelmére, mely bizony nem mindíg
az utóbbiak javára dől el. Két érdekes példával illustrálhatom ezt.
Mióta Amerikába került a Pierís rapae, azóta pusztul az ott nagyon
gyakori Pieris oleracea, sőt helyenként már egészen ki is pusztult.
A Colorado bogár (Doryphora decemlineata) pedig Amerika nyugat-
járól kelet felé vándorolt s útjában mindenütt kiszorította az
azelőtt gyakori Doryphora junitát.

Még sokat írhatnék Howard érdekes dolgozatáról. De
szemelvénynek talán ennyi is elég és kinek több kell, úgyis
elolvassa az eredeti dolgozatot. Főczélom az, hogy felköltsem a
figyelmet az entomologia egyik elhanyagolt kutatási tere iránt, mely
megérdemli, hogy többen szántsák ott a tudomány földjét. Szép
aratásra számíthatnak, mert itt még nagyon sok a tenni való.

Francé Rezső.

Rovartani Lapok VI. 1838 márcz. 1.

48

[repke-pyómaeusok.

A k. m. Természettudományi Társulat allattani ügyosztályá-
nak 1897. okt. 2-án tartott ülésében volt szerencsém nehány. "
lepke-pygmaeust bemutatni, azaz Macrolepidopteráknak a rendes-, 7
nél jóval kisebb példányait, melléjük tűzve rendes vagy a ren- 7
desnél nagyobb példányokat, hogy az ellentét azoknak is szembe
tűnjék, a kik előtt az állat rendes alakja kevésbbé ismeretes.
E czélra a Nemzeti Muzeum, Dr. Uhryk Nándor, Uhl Károly és

Ulbrich Ede urak nehány állatot engedtek át, a miért ezennel
köszönetet mondok.

2
vi

Papilio Machaon L.

Ezen állatok pygmacus voltát kétségkívűl első sorban az"
élelem hiánya, az éhség idézte elő, minél fogva németül találóan
, Hungerthierek"-nek nevezik. Az élelem hiánya vagy természetes,
vagy természetellenes; az utóbbi bekövetkezik akkor, ha a haza- a
hozott hernyóknak nem vagyunk képesek kellő időben kellő táp- A
lálékot nyújtani. Ennek következménye az, hogy a hernyó a kér dkő
sőn nyújtott táplálékot többnyire már el nem fogadva, kimúlik,
vagy valahogyan elbábozik s azután, ha el nem pusztul, köreit
vagy rendkívűl kis imagot ad. Vannak oly hernyók is, minők a b
csoportosan együttélő Vanessák, melyek hazahozva a legtöbb
esetben azonnal bábozáshoz fognak, még ha nincsenek is s. "38
kifejlődve. Bábjaikból — a rendesnél kisebb lepkék kelnek ki, "6

LEPKE-PYGMAFUSOK 49

a faj minden jellegével felruházott, bár feltünően kicsiny lepkékké.
IIy éhségtől pygmaeusokká vált példányok a bemutatottak közül:
Papilio Podalirius, (szélessége kifeszítve 51 és 715 mm.) Aporia
crataegi (44 és 67 mm.), Pieris rapae (30. és 47 mm.), Vanessa
uvrticae (35 és 51 mm.) és cardut (32 és 60 mm.), Deilephila

Aporia crataegi L.
euphorbiae (47 és 78 mm.) Leucoma salicis (34 és 51 mm.)
Saturnia spimi (54 és 80 mm.) és Thalpochares pannonica
(16 lés 23 mm.)
Hasonló kicsiny példányoknak a szabadban való előfordulása
mindenesetre sokkalta feltűnőbb, ha fontolóra veszszük azt a gon-
dot, melvlyel az anyalepke petéit csak oly növényre vagy bo-

- Deilephila euphorbiae L.

korra rakja le, a mely a kikelendő hernyónak elégséges eledelt
igér. Ámde a gondos anya egy körülményt számításból kifelejt,
illetve arról tudomással nem bírhat. 5 ez a nap heve, mely kivált
száraz nyáron a tápnövényt gyakran elperzseli, úgy hogy a hernyó
élelemben hiányt szenvedvén, vagy tönkre megy, vagy kényszerű-
ségből elbábozik; a báb azonban a legtöbb esetben elpusztul,
vagy korcslepkének, vagy pedig — igen ritkán — valóságos pyg-
maeusnak ad életet.

ovartani Lapok VI 1888. mirez. 1.

50 ABAFI A LAJOS

Ilyen a többi bemutatott lepkék legnagyobb része, úgy- ík
mint: Papilio Machaon (58 és T6 mm.), Thais Cerisyi (40 és T0 mm.),
Thais Polyxena (39 és 55 mm.) Anthocharis Cardamines (34 és
44 mm.), Colias Hyale (35 és 50 mm.), Colias Edusa (32 és
51 mm.) Metitaea Cinxiu (28 és 38 mm.), . Melitaca Trivia
(26 és 43 mm.), Parauge Maera (38 és 50 mm.), Pararge Magaera
(26 és 47 mm,), Epinephele Lycaon (31 és 43 mm.), Smerinthus

A
3

Ocneria dispav L. c
populi (57 és 93 mm.), Callimorpha Dominula (4l és 55 mm.),
Callimorpha Hera (36 és 51 mm.), Orgyia antigua (24 és 36 mm.)
és Catocala puerpera (44 és 60 mm.).
E sororatból kihagytam az Ocneria dispart (8 27 és 45
mm., 2 36 és 67 mm.). Ennek bemutatott kicsiny lepkéi oly hely-

Ocneria dispav L. O

ről kerültek, a hol a hernyó eledelben hiányt nem szenvedhetett.
Ez tehát a lepkének kicsinységét nem okozhatta, hanem igenis —
okozhatta és valószínűleg okozta is valami élősdi, mely petéit a j
hernyóba lerakja és melynek álczája a hernyóból táplálkozván, 8
azt vagy mint álcza hagyja el és haldokló testén bábozódik, vagy —
azt csak akkor végzi, ha a hernyó már beszövődött. Számosabb vat
álcza a hernyót okvetlenül tönkreteszi, egyet azonban még vala-
hogy kihever. Volt rá eset, hogy az élősdi álcza a hernyót el-

ABAFI A. LAJOS ol a

hagyva, ez vígan tovább fejlődött; de volt oly eset is, hogy élősdi
bábját találták a gubóban, melyből a lepke annak daczára kikelt.
Igy pl. Amerikában a kisérletező az élősdi petékkel megrakott
50 dispar hernyóból 23 lepkét fejlesztett. Ily esetben azonban a.
lepke adja meg az árát; mert vagy szárnyai korcsosodnak el,
vagy egészben kisebb az alakja Ily eredetűek lebetnek az előt-
tünk levő Disparok és más pygmaeusok is.

Pygmaeus voltuknak azonban más oka is lehet, az t. i.,
hogy bizonyos lepkék vagy hernyók, a Dispar is, 2—4—5 éves tur-
nusban szoktak elszaporodni és gyérülni; szaporodásuk tetőpont-
ján túl hernyóik mindenféle nyavalyától elhullnak, a lepkék pedig
szintén elsatnyúlnak Meglehet tehát az is, hogy példányaink a
szaporodási turnus végét jelzik.

A fogyatékos eledel hatására nézve 1896-ban érdekes meg-
figyelésre volt alkalmam. Junius 83-án ugyanis Csepel-szigetén
számos hernyóját szedtem a Thais Polyxenáuak, de még sokkal
többet otthagytam. Öt héttel utóbb (julius 5.) ugyan arra a helyre
vetődvén, össze akartam szedni a számításom szerint azóta ok-
vetlenűl elbábozottakat, legnagyobb meglepetésemre azonban még
hernyó alakban találtam őket a teljesen elaszott tápnövenyen,
mely azonban újra hajtani kezdett. A hernyók az új hajtáshoz
— a mennyire észrevehettem — nem nyúltak, hanem, mint a
melyek önként a halálra szánták magukat, azmeőmellett a száraz
szálakon ültek. A feltűnő módon visszafejlődött hernyókat haza-
vittem, bogy meggyőződjem jövendő sorsuk felett. Hát bizony
odahaza se érintette meg nagyobb részük az eledelt, hanem so-
káig eltengődve, utóvégre — nagy melegnek is kitéve — mégis
csak elbáboztak. A lepke igen rendetlenűl kelt ki kora tavasztól
jun. 14-ig, de még jul. 24-én is kelt ki egy példány: mindnyájuk
a rendesnél jóval kisebb és világosabb volt, körülbelül oly nagy-
ságú, mint általában az olasz példányok, melyek bizonyára szin
úgy megsínlették a höséget és élelemhiányt

A fentebbi ábrákaz illető állatokat nem egészentermészetes
nagyságban mutatják azon clichét szerint, melyek a , Természet"
czímű folvóirat számára készültek, és melyeket annak kiadója
nekünk átengedett, a miért ezúton is köszönetet mondunk.

Abafi A. Lajos

Rovartani Lapok VI. 1889. márcz. 1

UI
6)

JJ magyar bosár-fauna varapodása 1897-ben. 68

Rövid áttekintést akarok nyujtani a hazánkból leírt új, vagy.
faunánkra nézve új bogarakról és a Magyazországra vonatkozó
coleopterologiai irodalomról, hogy némi szolgálatot tegyek azok-
nak is, kik nincsenek abban a helyzetben, hogy az összes irodalt
mat átnézhessék.

Először is felsorolom a dolgozatok cezímét a megjelenés ák
helyével, azután pedig systematikus sorrendben kivánom tárgyalni
az egyes fajokat.

Torka kosm

1. Abeille de Perin. Notes sur les Buprestides paléarctigues: Rev.
d" Ent. XVI. 1897. 1—33
2. Biró Lajos. Három uj vak bogár a magyar faunában. Coleoptera
tria nova cavernicola e tauna Hungariae: Termész. Füz. XX. 1807. 447—8.
5. Escherich, Dr. K. Revision der Meloiden-Gattung Lydus Latr:
Deutsche Ent. Zeit. 1896. Hft. II. 193-—236. Megjelent 2897-ben.
4. Escherich, Dr. B. Revision der palaearktisehen Zonitiden, einer 77
Unterfamilie der Meloiden: Verh. naturf. Ver. Brünn. XXXV. 1896. 96—133.
Megjelent 1897-ben.
9. Fleischer, Dr. A. Ein neues Omalium : Wien. Ent. Z. XVI. 1897. 159.
6. Ganglbauer, Ludwig. Neue und wenig bekannte Carabiden: Verh,
zool.-bot. Ges. Wien. XLVI. 1896. 457—467. Megjelent 1897-ben. i
T. Gaunglbayer L. Bine neue Artder Scydmaeniden-Gattung, Euthia :
DEKÖSSZTEE j
8. Gangltauer L. Neue Cryptophagus aus dem mitteleuropáisehen
Faunengebiete : U. 0. XLVIIF1897. 560— 564.
9. Gangibauer L. Einige neue Söz KeNÉsAtt des mitteleuropáischen
Faunengebietes: U. o. 565—570. c
10, Grunack, A. Entomologiscbe Exkvrsionen in den siebenbürgisch-
rumániséhen Randgebirgen: Societas entomologica. XII. 1897. 113—115, sz
122—124. BEL
11: kevden, Dr. L. Die deutschen und östereichischen Arten der salsa
Buprestiden-Gattung Agrilus (nach Abeille de Perins mszústs D: Ents Zoe él
TAJTASÁÉGÉ §
12.. Krantz, :" G. Einige Bemerkungen zu dem vorhergehenden 18
Aujsatze : D. Ent. 1. 11896. 323—324. — Lásd: Reitter irod. 20.
13. Kraatz, Dr. G. Ist Platycarabus Kraatz ein Pseudocechenus ! Mor. al tő ;
ÜUNoLSAT EZT ÉB2 szel B 7
14. Kraatz, Dr. G. Ueber Carabus (Megodontus) Deubeli Reit. Wien.
E. Z. 1897. XVI. 253. und , Nachschrift" von Edm. Reitter: U. 0. 283 "ax szPktRó
15. Reitter, Edm. Splesptesttas ehe Notizen. LIX: Wien. E. Zs 2 vase r6an8
187. 48— 49. ét
16. Reitter, Edm. Üoldopterologiáate Notizen. LXI: U. o. 217 égni ba
17. Reitter, Edm. Coleopterologische Notizen. LXII: U. o. 24-24

A MAGYAR BOGÁR-FAUNA GYARAPODÁSA 1897-BEN. 98

18. Reitter, Edm. Neunter Beitrag zur Coleopteren-Fauna von Europa
und den angrenzenden Lündern: U. o. 45-—47.

19. Reitter, Edm. Zehnter Beitrag zur Coleopteren-Fauna von Europa,
und den angrenzenden Lándern: U. o. 203—206.

20. Reitter, Edm. Uebersicht der Arten der Coleopteren-Gattung Lipa-
rus O1. (Molytes Sechönh.): D. E. Z. 1596. 8319—323. Megjelent 1897-ben.

21. Reilter, Edm. Coleopterologische Streitfragen: U. o. 1897. 26 — 30.

. 22. Reitter, Edm. Neue Revision der europüischen Arten der Coleop-
teren-Gattung Plinthus Germ: U. o. 1897. 65—5.

23. Reitter, Edm. Aphodius Deubeli n. sp: U. o. 1597. (6.

24. Reitter, Edm. Ueber die nüchsten Verwandten von Ips (Tomicus)
curvidens Germ: Wien. E. Z. XVI. 1897. 243—245. j

25. Reitter, Edm. Die Arten der Coleopteren-Gattung Notiophilus Du-
meril aus Europa und den angrenzenden Lündern: Ent. Nachr. XXIII.
1897. 361—364.

26. Schultze, A. Beschreibung neuer Ceuthorrhynehinen: D. E. Z. 1896.
261—288. Megjelent 1897.

27. Schulize, A. Weiterc synonymische und sonstige Bemerkungen zur
Ceuthorrhynchus-Gattung : U. o. 289—231.

98. Schultze, A. Brachiodontus nov. genus. Zur Kenntniss der bisherigen
sehwarzen Amalus-Artan und deren Ausscheidung aus diesem Genus: D.
E. Z. 1597. 1.

29. Schultze, A. Beschreibung neuer Ceuthorrhynchinen: U. o. 1597.
305—325,

Ezen jegyzékbe nincsenek felvéve Abafi Aigner L, Bordan J., Cerva
Fr., dr. Chyzer X., Dietl E., dr, Horváth G., Jablonowski J., Kaufmann E., Kuthy
D., Matisz J., Merkl E., Ratkovszky K. és Rózsay R. dolgozatai, melyek a
Rovartani Lapok, Erdészeti Lapok és Köztelekben jelentek meg. Az egyes
közlemények alább csak számokkal vannak jelölve.

A Carabidák családjával kezdvén az ismertetést, mindjárt
két fajt kell felemlíténünk, melyről sokat írtak, nevezetesen a
Carabus pseudonothus Kr.-t, melyet leírója a Platycarabus sub-
genusba sorozott, Reitter pedig követvén Ganglbauer
álláspontját a Fseuwdocechenus alnembe tartozónak véli és e mel-
lett kardoskodik (21), míg Kraatz (18) a Pseudocechenus, tarthatat-
lanságát emeli ki és felemlítii hogy 2 németországi ? példány
alapján írta le, Ganglbauer példányai pedig a Velebitből szár-
maznak. A másik faj a Cárabus Dembeli Reitt, melyet Grunack
(10) a C. planícollis fajváltozataként említ, Reitter erre kifejti
(17), hogy az a C. planicollis-hnoz nemis hasonlít és Kraatz 15
jó fajnak tartja (13). A Carabus nemből magam írtam le egy
új fajváltozatot a U. Hampei var. Liebli-t. (Rov. Lap. IV. 81.)
Reitter (25) a Notiophilus fajok határozó táblázatát adván a
N. aestuans Motsch. (1863.) (longipennis Putz. 1866, bigeminus
Thoms ) faj termő helyeként Mugyarországot is említi. Gangl-

Rovartani Lapok VI. 1898. márcz. 1

54 CSIKI ERNŐ

bauer (6) leírta az új Trechus (Anophthalmus) Dietli-t a Vurfu
mare-ról és az Anopthalmus Hegedüsi Friv. leírását kissé inódo-
sította; a Herkulesfürdő melletti Csernavölgyből pedig leírta az új
Tapinopterus Kaufmaunit-t és említi, hogy az általa leírt Tapi-
nopt. balcanicus, melyet Frivaldszky közlése alapján ,Die
Küfer von Mitteleuropa. I. 296 " ezímű művébe felvett alighanem
ezen fajhoz tartozik.

A Dytiscidae családból Reitter (18) irt le egy új fajt
( Hydroporus Hedwigü), mely a csorbai tóból való.

Egy érdekes Staphylidinát írt le Ganglbauer (39) Bécs
környékéről, ez az Aleochara (Polychara) Breiti, mely az ürge
(Spermophilus citillus L.) földalatti meneteiben fordul elő s mely-
ből egy példányt Eppelsheim gyűjteményében is talált Aleo-
chara cuniculorum Kr.név alatt, melyet Dr. Chyzer Kornél
gyűjtött S.-A.-Ujhely-nél. A Bucsecsről irtale Fleischer (5)" az
Omalium Lokayi új fajt.

A Pselaphidae család is szolgáltatott egy új fajt és ez a
Bythinus tramnssilvanicus Ganglbaner (9) a Bucsecsről. Ugyancsak
Ganglbauer (7) irta le az Euthia Denbeli nevű Scydmaenida
fajt Brassó környékéről. Három vak Silphidát írtle Biró Lajos
(2) a bihari barlangokból, ezek a Drimeotus Chyzeri (Vársonko-.
1yos), D. Entzi és D. Horváthi (Remecz). A Magyar Tátrában
gyüjtötte Reitter (18) az új Alexia tatrica-t. Három új Cryp-
fophagus-t irt le, Ganglbauer (8): Cr. hamatus (Erdély), Cr.
Denbeli (rodnai havasok, erdélyi alpok, Herkulesfürdő) és Cr. trans-
silvanicus (Bucsecs)

A Scarabaeidae családból két új Aphodiust írt le Reitter
hazánkból és pedig (23) az A. Deubeli-t a brassói Keresztény-
havasról és (19) az A. (Nialus) Kocae-t Szlavoniából (Vinkovcze).
Az Ontophagus Weisei Reitt. nevő fajt eddig csak a Kaukazusból
ismertük, Reitter (16) 0. Amyntas név alatt Budapestről kapta.
Chersonból ismeretes Anmzsoplia clypealis Reitt. szipolyfélét W a c hs-
mann Ferencz gyűjtötte Orsovánál. (Reitter 15.)

Abeille de Perin (1) tanulmányozta a palaearctikus
Agrilus fajokat és az összeállított táblázatban 3 új állatnál emiít
hazai termőhelyet, úgymint: Agrilus fissifrons Ab. (Kárpátok), .
A. chrysoderes Ab. var. obtusus Ab. (Magyarország) és A. croati-
cus Ab. (Horvátország)-nál. Heyden (11) az A. croaticus-t nem-

csak Horvátországból, hanem Magyarországból is említi, azonkí-

vűül még a faunánkra új A. grandiceps Kws.-t Kw. Bánságból.

A MAGYAR BOGÁR-FAUNA GYARAPODÁSA 1897-BEN HB

A Meloidákról két tanulmánya jelent meg Escherich-nek,
az egyikben (3) leírja az új Lydus europaeus-t (Kalocsa, Bánság),
a másikban (4) Magyarországból említi a faunára új Zonitis nana
Rag. (laticollis Esch.) és Apalus spectabilis Schaum-ot, mely
utóbbinál azonban valószínűleg tévedésből került be a , Magyar-
ország" termőhely, mert azon példányok, melyeket Escherich
a Magyar Nemzeti Muzeumtól tanulmányozásra kapott és meg-
vizsgált, balkáni származásúak.

Deubel Fr. a brassói Czenken egy új Oedomera-t talált,
melyet Ganglbauer (9) 0ed. Deubeli-nek nevezett el

A Curculionidae család szolgáltatta aránylag a legtöbb
anyagot. Merkl (Rov. Lap. IV. 208) leírta az Otiorrhynchus
opulentus var. Weberi új fajváltozatot Bihar megyéből. Reitter
(20) felbuzdulván Petri Károly hazánkfiának szorgalommal
összeállított munkáján, új határozó-táblázatot állított össze a
Liparus Oliv. (Molytes Schönh.) nemről és ebben egy új fajt, a
Liparus Fetrii-t írja le horvátországi Josipdol környékéről; Kraatz
(12) szerint a Liparus glabrirostris Kist. egy finom sculpturájú
és nagyobb £ példányára van alapítva a L. Petrii. — Ugyan-
csak Petri dolgozata alapján a Flinthus nem fajainak újabb
tól azonban csak annyiban különbözik, hogy az alnemeket ne-
mekké, a synonymált fajokat pedig fajváltozatokká léptette elő,
az új Paraplinthus genust pedig később Mifoplinthus-nak keresz-
telte át (17). Herkulesfürdőnél nagy számban gyűjtött Gangl-
bauer L. és Kaufmann József egy Barist, melyet Reitter
(16) Baris Kaufmanni-nak nevezett el. — A Ceuthorrhynchini
alcsaládból Sehultze írt le több új fajt (26) Ceuthorrhynchus
amplipenmis, C. larvatus, C. edentulus, UC. gibbicollis és C. aratri-
dens Magyarországból közelebbi termőhely nélkül, C. nigritulus
Kalocsáról, C. bicollaris a Bánságból és C. angulicollis Erdély-
ből; (29) C. Speiseri Kalocsáról, C. tfranssylvanicus Erdélyből;
a C. Brisonti Friv.-t pedig (27) C. Frivaldszkyi-nak keresztelte
át, mert Faust már előbb írt le egy C. Brisouti-t.

Reitter (24) az Ips curvidens rokon fajairól értekezvén
Erdélyből felemlíti az Ips (Tomicus) spinidens Reitt. és v. hetero-
don Wachtl faunánkra új állatokat.

A Chrysomelidae családból Ganglbauer (9) írta le a
Timarchida új genust, a 7. Deubeli új fajjal a brassói Keresz-
tény havasról, Merkl pedig (Rov Lap. IV. 209) a Chrysomela
ovrichalcia var. Dieneri új fajváltozatot az újlaki erdőből.

Rovartani Lapok VI. 1889. márcz. 1

56 . CSIKI ERNŐ

Enumeratiók közűl felemlíthető G run a c k-é (10), melyben
a Pterostichus Zieglerei Duft. a Keresztényhavasról valószínűleg 7.
téves meghatározás alapján szerepel. Új a faunára: Otiorrh
chus armayillo Rossi (Keresztényhavas) és Ot. sepulchralis Dantel

(Bucsecs, Keresztényhavas).
Legnagyobb nyereség azonban a hazai coleopterologiai iro-

dalomra a nagy bogárkatalogus, melyet Kuthy Dezső állított
össze és mely megérdemli, hogy külön ismertessük.
. Csiki Ernő.

Pécs környékének Noctuái.
III.

Orrhodia eryihrocephala F. X n. r. VIII. 22 — X. 9. Ab. gtabra Hb.
n. r. — Vau-puuciatum Esp. x n. gy. X. 12. — Vaccini C. k. VIII. 14EXx
3. Ab. spadicea Hb. és ab. mixta Stgr. n. r. — Ligula Esp., ab. volita H. és.
ab. subspadicea Stgr. előfordulnak. — Rubiginea F. X n. r. VIII. 8—X. 11.

Scoliopteryx libatryx L. X nem észleltem.

Xylina furcifera Hfn. X nem észleltem. — Ornithopus Rött. xx eye
VII. 28—XI. 3.

Calocampa velusta Hb. X nem észleltem. — Exoleta L. X gy. IX.
15—XI. 3. A. H. VI. 3—VI. 23. .

Xylomiges conspicillaris L. X n.gy. IV. 8—V. I. H. VII. 1. még apró,
és tisztásokon Tritolium alpestreről stb. meríthető este felé, a midőn alko-
nyatkor a növény árnyékba jut. Ab. melaleuca View. n. T.

Astroscopus sphinx Hín. A n. r. X. 27—XI. 4. H. V. 5 — ba 20. Tama-
rixon is. (Esz

Lithocampa ramosa Esp. X nem észleltem.

Calophasia casta Bkh. X nem észleltem. — Lunula Hfn. X k. és
29—VIII. 22. H. VII. 22—VIII. 27. Linarián.

Cucullia prenanthis B. Pécsváradon Hegyessy Antal nagy ménnyiságteti
tenyésztette. — Verbasci L. X gy. III. 4.—VI. 22. H. V. 28—VII. 217 —
Scrophulariae Cap. X r. V. 25—VI. 14. H. VI. 27—VIII. 3. Tápnövénye, a
Serophularia itt kevés helyen fordul elő. — Lychmitis Rbr. gy. III. 21—VIL.
24. H. VI. 27—VII. 18. főleg a Verbascum virágján és magtokjain. — Blat-
iariae Esp. figyelembe nem vett hernyóból egy példánya kikelt 1895-ben. —
Umbratica 14. X nem észleltem. — Laciucae Bsp. X r. VII. 17-—VIIT 55 ETEKNNNÉ
VI. 13—VI. 30. A Kárpátokban az úton a Pleiska-menháztól a Turbat-men- ű
házhoz 1868. VII. 17. még egészen apró H. találtam. — Chamomillae Schiff. 7
Xn. gy. IL 17— V. LÉ W. 30— VI. 28! — Tanaceti ts elnittsás times ogyzátátvá te
8—VIII. 27. H. VII. 2—X, 14. leggyakrabban Artemisia camphorotán. —
Artemisiae Hfn. X nem észleltem. — Absintmi L. X gy. VI. 13— VIII. 30. "
H. IX. 15-től leginkább Artemisia camphoratán. — Formosa Rgh. gy. VII.
20—IX.9.H.X. 1—XI. 15. csakis Artemisia camphoratán; közte s az Atsinthii A
hernyója közt különbség nem vehető észre, minélfogva már szerzője Rogen-

ag

01

PÉCS KÖRNYÉKÉNEK NOCTUAI

hofer szóval kifejezte abbeli gyanítását, hogy Formosa csupán az Absinthii
változata. E nézetet magámévá teszem annál inkább, mert az október előtt
szedett hernyó csakís Absinthiit, az október elején gyűjtöttek vegyesen
Absinthiit és Formosát és csakis az X. végén és XI. elején, ha olykor már
havazott is, hazavitt hernyó csak Formosát ad.

Eurhipia adulatrix. Hb. gy. III. 15 -VI. 28, és VII. 16—VIII. 21. H.
VI. 19—VII. 31. és VII. 31—VIII. 24. Rhus cotinuson. A II. iv. pilléje már
mintegy 15 napi bábnyugalom után kel ki; a bábok legnagyobb része azon-
ban áttelel s a következő évben, az I. vagy II. iv. röpülési idején fejlődik
ki. 1893-ban rendkívűl gyakori volt.

Plusia triplasia L. X nem észleltem. — ÁAsclepiadis Schiff, X n. gy.
V. 9—VI. 23. H. VII. 1-től Asclepias vincetoxycumon, mindjárt naplemente
után. — Tripartita Hfn X r. III. 24—V. 28. iv VII. 28—IX. H. VI. 30—VII.
16. és X. 3. — Deaurata Esp. X nem észleltem. - Moneta F. gy. V. 29—VI.
26. H. IV. 24—V. 24. árnyékban álló Aconitumon, még pedig csak az apró
H. lelógó hervadt levelekben található, ez idő szerint csakis a Milvölgyben.
— Illustris F. X nem észleltem. — Chrysitis L. X n. gy. V. 22—VI. 30. és
VII. 1-től. H. V. 26. még apró. — Festucae L. X. nem" észleltem. — Gutta
Gn. X r. V. 11—VIIL.:13. és IX II. AIX. 12-én lerakott petékből a hernyók
IX. 18-án keltek ki, elsejük X. 18-án ki volt fejlődve és rá következő napon
elbábozott. A H. fele azonban, alig félig fejlődve, a fejlődésben visszamaradt
és áttelelt, de elpusztult. — Gamma L. X V. 22- VII. 11. és VII. 20—XI.
€. H.1IX. 5—XI. 30.

Aedta fünesta : Bisp. Xn. gy... V. 25— VIII 955zx E VITT 9 EX 7 A
petéből kikelés után 29—30. napra elbábozik.

Heliaca tenébrata Sc. X n. gy. IV. 22—VI. 11.

Heliothis ononis F. nem észleltem. — Dipsaceus Esp. X gy. V. 12—VI.
12. és VII. 7—VIII. 3. — Seutosus Schiff. X nem észleltem. — Peliiger Schiff.
E ÜNVenés SVET 27 ÉM és IX 30-EX 17.

Chariclea delphinii L. Xn. gy. IV. 13.—VI. 29. és VII. 2—VIII. 10.
H. VI. 16—VII. II. -és VII. 10—IX. 19. A II. ivadékú lepke 14 napi
bábnyugalom után kel ki, de a bábok egy része áttelel és aztán az I. vagy
II. ivadék röpülési idején adja a lepkét. — Umbra Hfn. X r. V. 7. és VIII.
1.—VIII. 26. —. H. VII. 28.—IX. 17. Ononis arvensisen gyakrabban mint
spinosán.

Acontia lucida Htn. X gy. VII. 5—VIII. 16. körte az ab. albicollis F.
SZED ei mosas HIS De a xs ey VIS TE MENBESÉSÉV SZE VT 29 NT Ó

Thatpochares arcuinna Hb. r. VII. 13—VIII. 22. — Respersa HB. X r.
VI. 7. H. V. 3. Onopordon acanthium levelének középbordáján levő fonadék
alatt. — Communimacula Hb. X r. VII. 12. H. V. Prunus spinosa öreg bok-
rain levő Coccídákból táplálkozva. — Purpurina Hb X r. VII. 20.— VIII.
25. — Paula Hb. X Nem észleltem.

Erasíria argentula Hb. r. V. 12—VI. 18 a szénvölgy rétein. — Pusilla
View. X r. VI. 3—VI. 5. — Deceptoria Sc. X VI. 6 — Fascíaána L. V.
31—VI. 15.

Agrophila trabealis Sc. X k. VI. 1-ig és VII. 15—VILI. 11.
Metoponia flava Hb. Haberhauer szerint itt előfordul, H. Delphinium.
consolidán. ;

Rovartani Lapok VI. 1898 márcz. 1.

58 VIERTL ADALBERT )

Enclidia mi Cl. X gy. IV. 19—V. 26. és VIII. 3. — Glyphica L. X
k. IV. 16—V. 28. és VII. 21.—VIII. 22. — Trigwetra F. X Nem észleltem.

Gramimodes algira L. r. V. 17—VI. 25. és VII. 5—VIII. 30. A.

Psendophia lunaris Schiff. X n. r. IV. 25.—V. 25. A H. VI. 12.—VII. 6.

Catephia alchymista Schiff. X IV. 23.—VI. 22. és VII. 4. — VIII. 16.
/:. H. VI. 1.—VI. 30. és VII 23-tól. A juniusi bábok egy része csak tavasz-
kor kel ki és 1881. VII. 10-én áttelelt bábból kelt ki a lepke a II. ivadék
röpülési idején.

Catocala fraxini L, X i. r. VIII. 13.—VIII. 24. HB. V. 17. — Elocata
Esp. X gy. VII. 14—Xx. I. 5: — Nypia Le. X n. gy." VIT 15 VNÉTAI
Zs. — Dilectla Hb... X r. VI. 11.—VIIT. 3. 2. BH." 1Vw. 29Z-VIS 9 ELSSUSBAN
hérnyó és pille gyakori volt. — Sponsa L. X n. r. VI. 25. — IX. 9. 2 .H.
IV. 29.—VI. 9. — Promissa Esp X n. r. VI. 24—VIII. 3. — . H. IV. 29—VI.
9. — Electa Bkh. X r. VIII. 8-ig . H. VI: 23-ig. — Paranympha L. XTr
VI. 22.—VIII. 3. - . H. ritka. — Hymenea Schiff. X n. r. VII. 7 —VIDI. 13,
27", H. V. 12—VI. 7. — Diversa H. G. i. r. VII. 28. H. V. 23. magas Ouer-
cusokon. — Nymphagoga Esp. X r. VI. 20.—VII. 26. - . H. V 23.—VI. 12
némely évben gyakori.

Toxocampa lusoria L. X Nem észleltem. — Craccae F. n. r. VI. 3—X
14. 5. H. V. 4—VI. 14. Coronillán, Vicián, Coluteán stb. A bábnyugalom
4 hónapig tart. — Limosa Tr. r. II. iv. VII. 13.—IX. 3. / . H. 1X. 1-től Coluteán,

Aventia flexula Schiff. X. Nem észleltem.

Boletobia fuliginaria L. X i. r. VIII. 13. -—. csak egy példány.

Helia calvaria F. i. r. VII. 23. az egyetlenegy itt talált példányt pók-
hálóban dögölve, de jó karban leltem.

Zanclognatha tarsiplumalis H. n. r. VI. 14.—VII. 17. - . H. V-ig apró
növényeken, nappal száraz lomb alatt. — Tarsicristalis Hb. n. r. VI. 20.—VIIL
13. /s. — Grisealis Hb. — Tarsipennalis Tr. Hegyessy Pécsváradon fogta-
— Tarsicrinalis Knoch. r. VII. — Emortualis Schiff. i. r. VII.

Herminia cribruma"is Hb. r. VII. 20. — Tentacularia L. n. gy. VI. 14—
VII. 10. — Derivalis Hb. r. VII. 10.

Pechipogon barbalis Cl. n. r. IV. 26.—VI. 14.

Hyfena rostralis L. és ab. radiatalis Hb. gy. VII. 12-ig. H. VI. 17-ig
Humulus lupuluson.

Hypenodes costaestrigatis Stph. i. r. VIII. 4. 5.

Rivula sericealis Sc. Előfordul. 3

Brephos parthenias L. X gy. III. 9.—IV. 4. — Nothum Hb. X gy. II.
12.—IV. 29. — Pxwella Esp. X Nem észleltem.

Viertl Adalbrt.

A

Mdatok a magyarorszási Metopius-,
Orthocentrus- és Exochus-félék ismeretéhez.

Subfam. Metopioinae.
Metopius micratorius Grav.: Bp. Endromis versicolora-ból,
Tenyésztette Ulbrich Ede. — M. brevispina Thoms.: Bp.

Subfam. Orthocentroinae.

Picrostígeus debilis Grav.: Bp.

Orthocentrus szigmaticus Holmgr.: Bp., P.-Maróth. —
0. corrugatus Holmgr.: Bp. — 0. marginatus Holmgr.: Bp.

Stenomacrus anceps. Öö ? m. A St. crassicornis-tól (Thoms.
Op. Ent. p. 2434. 1), a következőkben különbőzik: A potroh első
íze érdes, a második sima vagy csak a tövén igen finomam kar-
ezolt; a sugárér első ága egvenlő a harmadik felével vagy alig
hosszabb; az 5. lábíz hosszabb a 4-nél. A hátsó ezombok s néha
a középsők is (a 3 mindig) a felső oldalakon feketék, a h. szárak
vége feketés. Hossza 2 mm.: Bp. és Borosznó.

Var. 9. A lábak sárgák: Borosznó.

Sz. caudatus Holmegr.:P.-Maróth.

Sz. laminatus 9? m. A potroh, a második ízétől kezdve
összenyomott; az első íz vége és a következő ízek simák. Fekete;
a száj, a csápok 1—4. íze és a csáptőnél a homlok, az előtor, a
mell, a toroldalak és a lábak sárgák; a has fehér. A többire
vonatkozólag megegyezik a St. caudatussal. Hossza 3 mm.: Bp.
Zugliget, 1897. jun. 16.

St. superus Thoms.: Pápa (Wachsmann).
St. morionellus Holmgr.: Bp., Pápa (Wachsmann).

Subfam. Exechoinae.

Hyperacmus crassoruis Grav. : Pápa (Wachsmann).

Chorinaeus cristator Grav. : Bp., Pilis-Maróth.

Var. 1. Grav.: Bp., Bodajk, Pápa (Wachsman), Pilis-Maróth,
Siófok.

Triclistus congener Holmgr. Var. 1. Holmgr.: Bp. Var. 2.
Hlmgr. : Borosznó, Pilis-Maróth. Var. 3. Holmgr.: Bp., Pilis-Maróth.

Amesolytus nigricans m. ?. Fénylő és fekete ; a homlok,
a csápok tövénél sárgán foltos ; a parapsid-barázdák nagyon rövidek,
az utótor felső-külső terecskéje nincsen a fogalakú terecskétől elkü-
lönitve; a hátsó lábszárak tüskéi nagyon egyenlőtlenek, a potroh-

Rovartani Lapok VI 1889. márcz. Il.

60 SZÉPLIGETI GYŐZŐ

ízek finoman és gyengén pontozottak. A lábak feketék; az első
pár czomb-hegye, a Szára és lábízei vörösek, a többi lábon
csak az ízületek vörösek; a hátsó lábszár a belső oldalon barnás. ös
A szárnyak barnásak, az areola hiányzik, a nervulus nem érenálló,
a szárnyjegy sötétbarna, a pikkely barna és sárga végű. Hossza 6 sa
mm.: Bp. Az Am. flavifrons (Holmgr.)-tól, fekete lábszárai és §
egyszínű feje által különbözik, az utóbbin, csak a csápok tövénél
látható egy sárgaszínű foltocska. §
A. rufidorsum m. 9. Az arcz, a csápok töve alatt meglehe-
tősen kidomborodó; a homlok mindkét oldala mélyített; a csápok 4
vastagok és csavarodottak; a notaulisok hiányzanak; az utótor
felső-külső terecskéje a fogalakútól nincsen elkülönitve. A potroh.
első íze rövid, hátsó szélességénél nem hosszabb, taréjai a közepén ——
túl nem érnek; a második íz harántszéles, sima és fénylő. A ner- E
vulus nem érenálló. A hátsó lábszárak külső tüskéi rövidek és —
fekete hegyűek. Fekete; a csápok töve alatt egy holdalakú folt,
a szemek fölött egy-egy foltocska, a szárnypikkely, a paizs csúcsa .
és az utópaizs sárgák; a középtor háta részben, a szárnytő előtt
és alatt egy-egy folt és a lábak vörösek; a hátsó lábszár töve 48
igen kis terjedelemben sárga; a potrohízek hátsó szélei keskeny
sárga szegélylyel. Hossza: 4 mm.: Pilis-Maróth. Az A. pumilus 4
(Holmgr.) mellé sorolható. Az Exochus erythronotus (Grav.)-tól, az íg
utótor és a az első potrohíz szerkezete által különbözik. a
A. melanarius m. d. A homlok mindkét oldalon kivájt; a
középtor hátvarratai rövidek; az utótor felső-külső terecskéje a 7.
fogalakútól nincs elkülönítve; a potroh második íze rövid, sima 398
és fénylő; a hátsó lábszár külső tűskéje nagyon rövid és fekete .
hegyű; a nervulus nem érenálló. Fekete; a szárnypikkely részben .
barna; a csáp alsó oldala és hegye vörös, az első íz fekete; a
lábak vörösek; a csípők és tomporok feketék, a hátsó lábpár láb-
ízeinek a végei barnásak. Hossza 7 mm.: Bp. Az A. coronatus
(Grav.)-tól abban különbözik, hogy a fej és tor teljesen egy szines
fekete. 131

A. ophthalmicus Holmgr. Var. O: Az! arcz, a!" csápok"
töve alatt terjedelmesen sárga: Borosznó. 3
Metacoelus femoralis Grav.: Bodajk.. M. mansuetor ;
Grav.: Bp, Bodajk, Pápa (Wachsmann). ;
"2 Kxochuseogravis (Grav.:tÚjbányas :
E. decoratus Holmgr.: Pilis-Maróth. 7 dl

Hádő 1. d. A hátsó csípők töve fekete: Pilis-Maróth.
. 2. d. A 3—5. potrohízek hátsó szélei — a sarkokn nál ;

A METOPIUS-FÉLÉK STB. ISMERETEHEZ 61

kiszélesedő — sárgás-vörös szalaggal vannak tarkázva: Pilis-
Maróth. A paizs színe nagyon változó: a sárgától a csaknem
egészen feketéig, mindentéle átmenetben észlelhető. Hossza 6 mm.

Var. 3. d. A paizs fekete; a potrohízek hátsó szélei és a
harmadik íz oldalai sárga szegélylyel vannak ellátva; a has,
a közepén túl kénsárga. Hossza: 7 mm. A Cecidomyia saliciperda
Duf. által okozott ágdaganatból kaptam egy példányt.

E. pictus var. 1. Holmgr. : P.-Maróth, Herczegfalva.

E. Woldstedtii Holmgr. (?) 7. Hossza 7 mm. ; a hátsó csípők
eketék vagy csak tarkázottak. Budapest. Var. 1. c". Az arcz közepe
sárga; a szárnytő előtti és a toroldal mellső részén lévő foltok
kicsinyek, pont nagyságúak; a hátsó csipők feketék, vagy ha
vörösek, akkor a toroldalak foltjai nagyok : Bp. Var.2.—1: A hátsó
ecsipők foltosak, a tor foltjai nagyobbak: Peér (Kiss).

E. consimilis Holmgr.: Budapest, Siófok, Veszprém.

Var. 1. d. Az arcz fekete, csak a szemkeret a csápok
mellett és a fejtetőn foltos; a csípők vörösek, csak kevéssé feke-
tések: Bp.

Var. 2. d. — 1: Az arcz, csak a csápok töve alatt van egy
holdalakú folttal tarkázva; a hátsó csípők vagy egészen feketék
vagy tarkázottak. Egyik példánynál, a hátsó lábon a czomb hegye,
a szár töve és hegye, úgyszintén a lábízek végei feketék; a láb-
szár és az első lábíz fehér gyűrűje erősebb: Bp.

E. geniculosus Holmgr. Var. 4. Holmgr.: Ujbánya.

E. procerns Var. 1. Holmgr.: Bp. (macula mesopl. nulla).

Szépligeti Győző.

Újabb magyar lepkék.
II.

Mind ezen adatok a magyarlepke-fauna közelebb megjelent jegy-
zékben tekintetbe vannak véve ; de emlit Pável még nehány oly álla-
tot is, melynek neve ama jegyzékből kimaradt. Ezek a következők:

Bombyx guercus ab. callunae Palm. Németországon, Skócziá-
ban, Svédországban fordul elő. Budapesten találta Anker Lajos,
Nyitramegyében pedig Kelecsényi Károly. I

Agrotis hyperborea Zett. var. carnica Her., melyet eddig csak
a karinthiai havasokon s állítólag Skócziában is találtak. Magyar-
országon, nevezetesen Zólyom megyei Deményfalván már Fri-
-valdszky János lelte, de a törzsfajnak tartotta.

Rovartani Lapkok V. 1898, márcz. L.

62 ABAFI A LAJOS

Thalpochares candidana F. Déli Európában és Armeniában
honos. Frivaldszky Imre az emberei által Törökországban gyűjtött
fajok közt találta s előbbi leírását nem ismervén Skafiota-nak
nevezte el. Magyarország területén először Biró Lajos találta aTenger
melléken Szt. Giogioban. Franzenan is emliti Nagyágból és
Rózsay Pozsonyból, de ez adatok bizonyára az Erastria pusilla-ra
vonatkoznak, melynek synonymája candidula.

Erastria venustula Hb. Ezt a Közép Európában, a Balkánban,
déli Oroszországban, Armeniában s az Altaiban előforduló fajt
Magyarországon legelőször Thalbammer János fogta Kalocsán.

Sterrha. anthophilaria Hb. E ritka faj csak déli Oroszország-
ban s állítólag Bythyniában fordul elő ; 1895-ben Pável a Velebitben
is ráakadt.

Cidaria frustuta var. fulvocinctata Rbr. Eddig csak Andaluziá-
ból volt ismeretes, Pável János 1885-ben a budapesti Sashegyen
találta, ahol a törzsfaj gyakori jelenség.

A fentieken kívül azonban foglaltatik a. faunajegyzékben egész
sora oly állatoknak, a melyeket hazánkban csak az utóbbi években
találtak s a melyek ama jegyzék megjelenéséig, mint hazai fajok
nem voltak ismeretesek. Ezeket Pável János úgylátszik csak hely-
kimélés szempontjából nem említette.

Ilyenek a következők: Papilio Machaon ab. sphyrus Hb. és
ab. aurantiaca Spr. (Tomala Nándor, Budapest 1894) Thais
Polyxena ab. rufescens Obth. (Szontagn Gusztáv, Arad 1894),
Syrichthus carthami v. Moeschleri Hb. (Bohatsch Ottó, Budapest

1878.) Syr. alvens v. círsii Rbr. (Bohatsch Ottó, Budapest 1879.), ü

Sesia stelidiformis v. icteropus H. 5. (Tomala Nándor, Budapest
1896). Zygaenua cynarae ab. Turatii Stdfs. ( Bohatsch Ottó, Csepel
1883), Zyg. filipendulae v. Ücheuheimeri Z. (Meiszner Károly,
Fiume), Zyg. occitanica Vill. (Pável János, Vrdnik hegység 1896.),
Paida obtusa H. 5. (ezen főritkaság két ismert példányának
egyikét Bohatsch Ottó fogta Újvidéken 1886. aug. 4-én), Fumea
affiuis Reutti (Dr. Uhryk Nándor, Budapest, Bohatisch Ottó, Deb-
reczen 1883), Pygaera Timon Hb. Ezen rendkívül ritka állatot,

Viertl Adalbert közlése szerint, Kupido Brünnben 1815. máj. 12-én

copulában találta, ő maga -pedig, Viertl, miután P. Timon 50 év óta

nem találtatott és minden lepkejegyzékből kitörültetett volna, 8 a
Pécsett, 1865. máj. 11-én egy nőstényét találta egy bükkfa! törzsén

(Iris 1896. 6.), és ennélfogva ez adattal pótolandó legújabb enume-
ratiója. Utóbb Eperjesen Husz Ármin is fogott egy példányt. Stb.
j í

ÚJABB MAGYAR LEPKEK. 3 83

Felemlíthető volt volna továbbá az Amphipyra micaus Ld. is,
melynek érdekes történetét Mocsáry Sándor (Természetrajzi:
Füzetek XIX. 125—-127.) adta. E szerint Frivaldszky Imre 1823-ban
Mehiádiánál előtte ismeretlen lepkét talált s azt meghatározás.
végett Szurm nürnbergi lepkésznek küldte, a ki azt lefestette és
Amphipyra Frivaldszkyi-nek elnevezte, de le nem írhatta, mert a
közben az Anthrenusok tönkretették. Frivaldszky-nak tehát csak
az ábrát küldhette meg, a mely gyűjteményében a lepkét 70 évig
helyettesítette. Azt utóbb Sziriában is megtalálták s onnan írta le
. a fenti néven Lederer 1857-ben. Nehány évvel ezelőtt Haberhauer
József a Balkánban is ráakadt.

Felsorolását azon lepkefajoknak és eltéréseknek, meiyek
magyar honossága a Fauna-jegyzék megjelenése óta állapíttatott
meg, más alkalommal adjuk. Abafi A. Lajos.

Különfélék.

A hideg és az élet Tudvalevőleg az állatok öntevékenysége
vagyis élete, bizonyos feltételekhez van kötve, melyek közöt
bizonyára fontos szerepet játszik a hőmérséklet. A minimális
hőmérséklet megállapítása czéljából érdekes kisérleteket tett újab-
ban Pictet Raoul, genfi természetbúvár. Nevezetesen ő plus 10
foktól minus 150 fokig szabályozható hűtőkészülékbe különböző
élő lényeket tett s megfigyelte azon legkisebb hőfokot, melynél
még van élet, de melyen túl a rémséges pusztulás bekövetkezik.
Vizsgálatai szerint édes vízben egészen megfagyott halak, föl-
engedés után ismét vígan élnek, ha a fagyás rövid ideig tart.
Békák 28 fokon alul nem pusztulnak el. A sikló — 25 fokot minden
baj nélkül tűr el — 35 foknál azonban megdöglik. Százlábúak — 50
foknál még éltek s csak — 90 foknál következett be náluk a halál.
Megsértett házú, közönséges csigák 2 napig éltek 120 foknyi hő-
. mérséknél, ép házúaknál pedig ezen hőmérséklet 1s hatástalan
volt. Madártojások már — 3 foknál tönkrementek, ugyanis fölengedés
után a költésre alkalmatlanok voltak; béka peték ellenben "még
—- 60 foknális csíraképeseknek bizonyultak. Hangyabábok (ú. n.
hangyatojások) — 5 foknál egészen elpusztultak. Nevezetes, hogy a
selyem lepke (Bombyx mori) petéi — 40 foknál nem pusztulnak el,
s továbbra is életképesek maradnak, de tönkre mennek élősködő
mikrobái. Infusoriumok — 60 foknál még élénken mozognak, s csak
— 150 foknál térnek örők nyugalomra. Bacillusok, Diatomeák,
Micrococeusok lehűtés után is normálisan fejlődtek. Az ízeltlábúak
egy része nem valami érzékeny a hideg iránt, Á erről tanuskodik
különösen azon körülmény, hogy a gletschereken is több él közülök.
Igy Schaufuss entomologus juniusban Leia laevifrons-ot talált az

Rovartani Lapok V. 1889. márcz. 1

64 KÜLÖNBEÉLÉK

Estrella hótól fehérlő ormán. Svájczban a gletseherek szélém,
kövek alatt igen gyakori az Eryihraeus glacialis, a havasi régió-
ban pedig az Opilio glacialis, melyet Tschudy 118387 lábnyi magas-
. ságban a Piz Linard csúcsán is felfedezett. Mindnyájunk előtt
ismeretes a Degeeiva nivalis és a Desoria glacialis, melyet Nicolet
3000 méter magasságban megdermedve talált, de mely már — 11
foknál ismét mozgott. Saussure H. a Montblane csúcsán hózivatar
alkalmával látott özöndék lepkéket röpködni. Ezekkel szemben
megemlíthetjük, mint másik szélsőséget, hogy Recoe megfigyelése
szerint Algériában Hammam Meskhutin 76 fokú melegforrásaiban
él a kis Hydrobius orbicularis nevű vízibogár. Gorka Sáudor.
A fülbemászó mint méztolvaj. Jablonowski József úrnak a
fülbemászó kártételéről írt ezikke (R. L. IV. 189. 1.), eszembe juttatta,
mennyi kárt okoz ezen rovar a méhesben. 31 országos méretű kap-
tárom van, melyeket minden nap kétszer azért nyitom, hogy az ajtó
mögött a hasadékokban és zúgokban bujkáló fülbemászókat megsem-
misítsem. Minden reggel és délután találok 10—20 fülbemászót,
melyek az elfogyasztott méztől csak úgy duzzadnak. En üldözöm
őket, tavasztól az október havában történő betelelésig : 200 napon
át. Egy fülbemászó fogyaszt (a méheket mintául véve) naponta
00001 kg. mézet, a mi nem sok; 200 napon át 002 kg.
mézet; egy kaptárnál van állandóan legalább is 20 fülbemászó:
tesz 04 kg. mézet, 50 krjával számítva 20 krnyi kárt, tehát 31
kapttárnál évenként 6 frt 20 krnyi kárt. Naponta megsemmisítek
a 31 kaptárnál (vagy szolgám is) legalább is 300 fülbemászót,
tesz 200 napon át 60.000 drbot! és mégis mindig van elég. Ezen
évben fogom a Jablonowski úr czikkében említett ,lazán össze-
csomózott rongyokat" alkalmazni. Muhos István, kir. főerdész.
Európa bogarai. A Kister és Kratz által megkezdett és
Schilskgy J. által folytatott ,Die Köáfer Europajs" czímű műnek
most jelent meg 84. füzete (Nürnberg 1898. Bauer u. Raspe).
E füzetben Schilsky 100 fajnak a Dasytini tribusból adja leírását
és leír 32 új fajt a palaearctikus regióból. Hazánkból 2 új faj 7
van leírva: Dasytes Viertli §Schilsgy és Haploenemus Viertli
Schilsky. Faunánkból még a következőket említi: Dasytes tardus
Schaujr. (Fiume). D. fusculus III. var. (Mehadia); Haplocnemus 0.
chalconatus Germ. (Fiume, Croatia) és Cerallus rubidus Schőnh.
" (Hungaria). Végül pedig a Divales,Dasytes, Psilotbrix, Labonyx,
Haplocnemus, Amauronia, Aphyectus, Cerallus, Zygia és Melyriss
genusok fajainak meghatározására szolgáló táblázatok is találk
. hatók. ; Csiki Eruő.
A honvédbogár. A R. L.-ban (V. 44. 1.) Merkl Ede ,A rep-
czének egy elfeledett ellensége" czímén azt a fölötte érdekes 7.
tapasztalatot közli, hogy hazai tankönyveinkben kifejtettek egy 7.
gyakori repcze ellenséget, az Eutomoscoelis adonidis-t, melynek pedig
népies magyar neve is van: honvédbogár;" míg álczáját fekete 7.
hernyónak nevezik. Eleinte hihetetlennek találtam ezt a dolgot s
hamar előkaptam egy pár középiskolai állattant s íme a Vángel-
Roth-féle állattan alapvonalai középiskolák felső osztályai számára,

KÜLÖNFÉLÉK 65

a Kriesch-féle, a Thomé-Paszlavszky-féle állattanban csakugyan
hiába kerestem a honvédbogarat; mert a Chrysomelideák család-
jából tárgyalják ugyan az Amerikában élő colorado bogarat, de
hallgatva mellőzik a nálunk nagy kárt tevő honvédbogarat. Félre-
értések kikerülése végett és az igazság érdekében, meg kell azon-
ban említenem, hogy a gazdasági szakkönyvekben, főleg a külön-
böző gazdasági intézetek számára és a nagy gazdaközönség részére
írt könyvekben, benne van elég részletesen a honvédbogár tár-
gyalása; így az Emich Gusztáv: Káros rovarok; Dr. Szaniszló
Albert : Vezérfonala ; alulírottnak , Alattana földmíves iskolák szá-
mára" czímű műve elég bőven írja le ezt a bogarat s a Balázs-
féle növénytermelés is megemlékezik róla a repcze termelésének
tárgyalása fejezetében. A középiskolákban nem, de a gazdasági
intézeteken megismerkednek tehát a növendékek ezen bogárral. S
hogy ez a bogár tényleg nagy kárt okoz még mai nap is, erről a
Rovartani Állomás statistikája tehet tanubizonyságot. Ezt a káros
bogarat úgy az Alföldön, mint Erdélyben tömegesen találtam a 90-es
években, s akkor nagy kárt okozott a repczében. Páter Béla.

Magyarország pók-faunájának, , Araneae Hungariae", melyet dr.
Chyzer Kornél és dr. Kulczinsky László irtak, most jelent meg
a második kötet második befejező része. E jeles művet egyik kö-
zelebbi füzetünk tüzetesben fogja ismertetni.

Az első lepkét az idén február hó 12-én láttam, még pedig
Brephos pnuellát, mely itt Izsákon a nyárfák körül röpködött,
igaz védett helyen. Ennek ellentéte egy Sphinx convolvuli, mely
nálam mult évi november hó végén kelt ki, pedig akkor már érzé-
. keny hideg volt." Kosztka László.

A Saturnia pyri L. egy érdekes tápnövénye a Gingko biloba
nevű japán eredetű Taxinea-féle, a melyen a hernyó Nagyszeben-
ben egyik nagyobb kertben, hol a növényt cultiválják, él s minden
más tápláléknál jobban kedveli. : Csiki Ernő.

A Hypopta caestrum Hb. hernyója állitólag a Celtis austra-
lis nevű fa ágaiban, mások szerint pedig a közönséges spárgában
(Asparagus officinalis) él s abban Konstantinápolynál kárt is tesz.
Fiuméban fogott nősténytől nyert petékkel tettem tenyésztési kisér-
letet, a mennyiben a kikelt hernyókat különféle fák fürészporában
tartottam; ezek azonban 3—4 hét mulva mind elpusztultak. Más-
részök azonban. szépen fejlődött szölő venyigében, melyet mieg-
fúrván a petéket bele helyeztem és ruggyanta lemezzel befödtem,
ezt pedig pléhvel és sodronynyal lekötöttem. Télen elhagyván Fiumét,
megbizottam május hóban utánna nézett a dolognak s úgy ta-
lálta, hogy valaki kiváncsiságból a pléht és gyantát leszedte, úgy
hogy a venyigét a hangyák járták, a hernyóknak pedig már se
hire, se hamva. A venyigének az illető darabját nekem elküldte s
az tanuságául szolgál annak, hogy a Caertrum hernyója mint azt
már Treitsehke sejté, szölővenyigében él s abban tenyészt-
hető. Meiszner Károly.

Rovartani Lapok V. 1898. márcz. I.

66 KÜLÖNFÉLÉK.

A coleopterologus teendői ápril havában. Ápril hava a 7
Carabidák, Scolytidák és myrmecophil bogarak hónapja. Gyűjthe-
tünk mindenütt, de különösen kövek alatt ; sok állat futkos útakon,
szántóföldeken. Legérdekesebb ezen időben a hangyák társaságában —.
élő bogárkák gyűjtése. Gyűjthetjük egyebek között a következőket:
Cicindela campestris L., C. hybrida L., Carabus Rothi Dej. és.
fajváltozatai, Notiophilus aguaticus L., Bembidion foraminosum
Strm., Platynus viduus Panz., Pterostichus niger Schall., P. anth-
racinus Illig., Amara communis Panz., Zabrus blaptoides Creutz.,
Chlaenius nigricornis F, Lebia cyanocephala L., Brachynus erepi-
tans L., Bidessus geminus F., Noterus clavicornis Deg., Laccophi-
lus hvalinus Deg., Ilybius fenestratus F., Copelatus ruficollis Schall.,
Rantus punctatus Four., Graphoderes cinéreus L., Dytiseus.
marginalis L., D. dimidiatus Bergstr., GCGybister laterimarginalis.
Deg., Hydroghilus caraboides L., Limnebius picinus Marsh., Chaethar-
tria seminulum Payk., Silusa rubiginosa Er., Staphylinus caesareus
Cederh., Oxytelus insecatus Gravh., Trogophloeus bilineatus Er.,
Pselaphus Heisei Hbst., Euconnus claviger Müll., Seydmaenus.
Hellwigi F., Trichopteryx atomaria Deg., Litargus connexus Fourcr.,
Dermestes undulatus Brahm., Saprinus concinnus Motsch., Apho-
dius erraticus L., Potosia floricola Hbst., Anthaxia salicis F., 7
Agriotes lineatus L., Gibbium psylloides Czemp., Bruchus latro E.,
Anthicus antherinus L., Meloö proscarabaeus L., Otiorrhynehus
denigrator Boh., Hylobius abietis L., Coeliodes cardui Hbstr., Apion
miniatum Germ., Tropideres albirostris Hbst, Pyrrhidium -sangui-
neum L., Rhopalopus macropus (Germ., Dorcadion aethiops ScOp., 7.
D. pederstre Poda., D. Scopolii Hbst., Timarcha violaceonigra
Deg., Chrysomela sanguinolenta L., Adalia bipunctata L., Cocci-
nella 7-punetatta L., Halyzia conglobata L., Exochomus 4- /
pustulatus L. zaj

Csiki Ernő.

lhevélszekrény. j

Bordaú István úrnak. A jegyzet nem egészen helyes: a hernyó egy HBA
hónap lefolyása alatt testsúlyának hatezerszeresét emészti meg, az ember É sú
pedig három hónap alatt annyit, a mennyit nyom. A sztrigymelléki fajvál-. B.
tozatokat előbb látni akarnók, mielőtt a róluk szóló közleményt kibocsáta- b
nók. — Páter Béla és Muhos István uraknak. Az észrevételeket köszönettel
vettük és kérünk hasonlók beküldését jövőre is. — Kelecsényi Károly úrnak.
A füzetet küldtük. Mallász József pénzügyigazgatósági számtiszt úr Egerben 198
lakik ; Csiki Ernő pedig a napokban útra kél Ázsiába, amennyiben a nemzeti k
muzeum megbizottjaként részvesz gróf Zichy Jenő utazásában, amely
Odesszán és Tifliszen át, a Volgán fel a déli Uralhegységbe, ínnen Tomszk
és Omszkon át Irkutskra (a Baikaltónál huzamosb tartózkodással), majd
Gobi pusztán át Pekingbe és Japánba s onnan Kelet-India érintésér
Ceylon szigetére, innen pedig Suezen át van tervezve. AG JA

"RKOVARTANI LAPOK

duszug dear Aufsátza dieser in ungarischer Sprache erscheinenden entomologischen Monatsschrift
Unter Mitwirkung von
NOTA Bedő re Dra a Get Chíyizse r:DES GENS z ünd DTG.6 ELO rváth
redigirt von
L. Abafi-Aigner, J. Jablonovvski und E. Csiki
Budapest, VIII., Rökk-Gasse 32.

1898. márcz. VI. Band Heft 3.

S. 45—47. R. Francé: Insecten als Regleiter des Menschen.
Verbreitung der Insecten durch Waarentransport etc. auf Grund
der Forschungen von Howard.

S. 48—51. L. Abafi- Aigner : Schmetterling-Pygmáen über die
Ursachen, welche das Auftreten derselben veranlassen.

S. 52—56. E. Csiki: Vermehrung der ung. Káferfauna. Auf-
záhlung der 1897. neu besechriebenen oder constatirten Arten.

5. 96—58. A. Viertl: Die Noctuen von Fünfkirchen. III.

5. 59—61. V. Szépligeti.

V. Szépligeti: Beitráge zur Kenntniss der Ungarischen Metopioi-
den, Orthocentroiden und Exochoiden. Stenomacrus anceps d £ m.
Von St. erassicornis Thoms. (Op. Ent. p. 2434. 1), unter-
sehieden durch: 1. Segm. runzlig, das 2. glatt oder nur an der
Basis sehr fein nadeirissig; 1. Abschnitt der Radialader etwas
lánger als die Hülfte der 2.; das 8. Tarsenglied lönger als 4.
Hinterschenkel, oft auch die mittleren (beim ő immer) auf der
Oberseite sehwarz, die Enden der Hinterschienen sind sechwárzlich.
Lönge 2 mm. Var. 9. Füsse ganz gelb. — Sz. laminatus 2 m.
Hinterleib vom 2. Segm. an compress; die Spitze des 1. und die
übrigen Segm. glatt. Sehwarz; Mund, 1—4. Fühlerglieder, Stirne
an der Fühlerbasis, Prothorax, Brust, Thoraxseiten und Füsse gelb ;
Bauch weiss. Im Uebrigen wie St. caudatus Holmgr. Lánge 3 mm. —
Amesolytus nigricans ? m. Glánzendu. sehwarz ; Stirnean der Basis der
Fühler gelbíleckig, Parapsidenfurchen sehr kurz, Area superoexterna
des Metanotum von Area dentipara nicht separirt ; die Stacheln der
Hinterschenkel sehr ungleich ; Hinterleibssegmente fein und schwach
punktirt. Beine sehwarz ; Sehenkelspitzen, Schienen, und Spitzen
der Tarsen des ersten Fusspaares roth; an den folgenden Beinen
nur die Gelenke roth; Hinterschiene an der innern Seite braun.
Flügel bráunlich, Areola fehlt, Nervulus nicht interstitial, Stigma
. dunkelbraun, Tegula braun mit gelber Spitze. 6 mm. Unterscheidet
sich von Am. flavifrons, durch die sehwarzen Schienen und den
einfarbigen Kopf, auf welehem nur an der Fühlerbasis ein gelbes
Fleckechen zu sehen ist. — A. rufidorsum m. 2. Gesicht ziemlich
gewölbt, Stirne beiderseitig ausgehöhlt, Fühler dick und gewunden,
Notaulen fehlen, Area superoexterna von dentipara nicht getrennt;

das erste Hinterleibsegment kurz, nicht lánger als seine hintere
Breite, die Kiele reichen nicht bis über die Mitte; das zweite
Segment guerbreit, glatt und glánzend; die üusseren Stacheln der
Hinterschienen kurz, mit sehwarzer Spitze. Schwarz; unter der
Fübhlerbasis ein mondförmiger Fleck, über den Augen je ein Fleck-
chen, Tegula, Spitze des Sehildes und Postseutellum "gelb; die Mitte
des Mesonotum, vor und unter der Flügelwurzel je ein Feck und
die Beine roth; Basis der Hinterschienen in sehr kleiner Ausdeh-
nung gelb; Hinterrand der Hinterleibssegmente sehmal gelb gesáumt. 74
4 mm. Kann neben Am. pumilus Holm. gereiht. werden: unter- 07
schieden von Ex. erythonotus Grav., dur ch die Form und Struectur t
des Metanotum und des ersten Hinterleibssegmentes. — A. melanarius
m. —. Stirne an beiden Seiten ausgehöhlt, Notaulen kurz, Area
superoexterna von dentipara nicht getrennt, das zweite Hinter-
leibssegment kurz, glatt und glünzend : die üusseren Stacheln
der Hinterschienen sehr kurz, mit sehwarzen Spitzen; Nervulus
nicht interstitial. Schwarz ; Tegula zum Theil braun, die untere Seite
und die Spitze der Fühler roth, das erste Glied schwarz. Füsse
roth; Coxen und Trochanteren schwarz, Tarsenglieder-Enden des
hintern Fusspaares braun. 7 mm. Unterscheidet sich von Am.
coronarus Grav., durch den ganz schwarzen Kopf und Thorax. —
A. ophthalmicus Holmgr. Var. ó Das Gesicht unter der Fühler-
basisausgedehntgelb. — Exochus decoratus Holmgr. Var. 1. ő. Basis
der Hintercoxen schwarz. Var. 2. ő. Der hintere Rand der 3—5.
Hinterleibssegmente mit je einem, an den Seiten verbreiterten,
gelblieh rothen Band gesüumt. Fárbung des Schildes sehr verschie-
den: dieselbe variirt in siámmtlichen Nüancen zwischen gelb und
schwarz. 6 mm. Var. 3. ó. Schild schwarz, Hinterránder der Seg-
mente und die beiden Seiten des dritten gelb gesüumt; Bauch 7.
über die Mitte hinaus schwefelgelb. 7 mm. Ein Exempl. erhielt ich
aus der durch Cecidomyia saliciperda Duf. hervorgebrachten Galle.
— E. Wolstedtii Holmgr. (?) Die Lánge des ő ist 7 mm.; Hinter- —.
coxen entweder ganz schwarz oder nur schwarz gefleckt. Var. 1.
Óó Gesichtsmitte gelb; die vor der Flügelbasis und die an der
vordern Thoraxseite befindlichen Flecke klein, nur punktförmig;
Hintercoxen schwarz, wenn roth, dann sind die Flecke der Thorax- —.
seiten gross. Var. 2. $ Hintercoxen gefleekt, die Flecke der
Thoraxseiten grösser. — E. consimilis Holmgr. Var. 1. $ Gesicht
schwarz, nur der Augenrand an dem Scheitel und neben der
Füblerbasis íleckig; Coxen roth, ganz wenig schwörzlich. Var. 2. 7
$ — 1, Gesicht nur unter der Fühlerbasis mit einem halbmondförmigen
Fleck versehen, Hintercoxen ganz schwarz oder gefleeckt. Bel
einem Exemplare sind an den Hinterfüssen die Schenkelspitzen, die
Spitze und Basis der Schienen und die Tarsenspitzén schwarz; o
der weisse Ring der Hinterschienen und des Metatarsus ist stárker. tai 6
S. 61—63. S. Ábafi-Áigner : Neuere ungarische Lepidopteren II. 8 i
3. 63—66. Kleinere Mitheilungen: Im nüchten Hefte. TE8BE;

.

ETÉTahTebógő.

Ortner" Comptoir für de entomologischen Bedarf
Wien, XVIII., Wahringergürtel 130.

(Inhaberin: Frau Marie Ortner.)

AA És SES az ebed

Preis-Blatt Nr. 5

über Hilfsmittel für Fang, Práparation und Conservirung entomologi-
scher Objecte, Sammelgeráthe und Excursions-Ausrüstungen etc. etc.

(Hiezu erscheint eine Beilage mit Abbildungen, welche kostenfrei versendet wird.)

— s e Tr
Prix-courant Nr. 5 Price-List Nr. 5
des moyens auxiliaires pour la préparation et conser- of materials for the preparation and preservation of
vation d"objects entomologigues comme aussi pour les entomological specimens, of apparatus for collections
appareils destinés aux collections et aux excursions etc. and excursions etc.

Geld: Gulden österr. Wáhrung : ! fi. zu 100 Kreuzer (kr.) — 2 Kronen a 100 Heller — Mark
70 — I! Shilling 8 Pence — 2 Fr. 10 Cs.

Les prix sont en valeur autriehienne: 1 florin á 100 kreutzers — Mark 170 — 1 shilling 8 pence — 2 francs
10 centimes.
Money: Austrian currency viz 1 florin o 100 kreutzers — Mark 170 — 1, d — 2 francs 10 centimes.

Versendung erfolgt nur gegen vorherige Zahlung oder Nachnahme des Betrages, per Post-
oder Bahnfracht auf Gefahr des Empfüngers, Verpackung sorgfültigst, Berechnung der Emballage
zum Selbstkostenpreise. Specialitáten 1—9 allein bestellt, werden als Briefpacket (eingeschrieben)
zoll- und postfrei zugesendet, wobei der Portobeitrag für Oesterreich und Deutschland mit 20 kr.,
für alle anderen Lánder mit 15 9/, vom Verkaufspreise gleich dem Auftrage beizufügen ist. "Wenn
Babnfracht gewünscht wird, ist die letzte BEisenbahnstation und der Beförderungsweg genau
anzugeben.

I/envoi se fait seulement contre payement auticipé au risgue du destinateur, lVemballage est trés-soigné et
sera compté au prix de revient. Les specialités Nr. 1 jusgu" á 9 commandées séparément seront expediées comme

paguet lettre (chargés) sans aucune autre charge pour le port et les droits en douane si1l onenyvoye le montant respectif
des frais du port gui se montent a 159/, du prix d"achat, — avec la commande ű

Goods are forwarded upon prepayment only at the risk of the addressee, packages done with care, the package "7
is eharged at cost-price. Specialities 1—9 if ordored alone are forwarded in a letter (registered) duty-free and post-paid
the postage per 159/9 of the selling-price is to be joined to the order. i

ja

I. Fang- und Sammelgerüthe, sowie Excursionsausrüstungen, —

nur beste und verlüssliche Constructionen in soölidester Ausführung.

61. Grosses Seidendaze-Fangnetz, nahezu 1 Meter Umfang, Sack entsprechend lang, mit
vernickeltem, vierfach zusammenlegbaren Stahlbügel, an jedem Stocke
schnell und sicher zu befestigen, leiecht, elegant und dauerhaft, Gewicht 145
Gramm, fl. 3 40.

62. Bügel wie oben, mit feinstem Seidenmullnetz, fi. 2.30.

111. Bügel wie oben, jedoch verzinnt mit gutem Mullnetz, f. 1-60.

112. Kleines Fangnetz aus Seidenmull mit vernickeltem 2theiligen Stahlbügel, Durch- :
messer 20 cm, Sacklünge 55 cm, für Microlepidopteren- und Dipteren-Sammler besonders ge-
eignet f. 120. ;

ú 113. Stock zu obigem Netze 26 cm lang, sammt Schrauben und Schraubenschlüssel 90 kr:

114. Derselbe Stock, auch als Verlüngerung für den Excursionsstock 63 passend einge-
richtet, sammt Zugehör f. 110. §

(Wenn bereits im Besitze des Universal-Excursionsstockes 63, können Schrauben und
Sehraubenschlüssel zu 118. und 114 entfallen, wodurch sich der Preisje um 30 kr. vermindert.)

115. Streifsack aus starkem Leinen mit 2theiligem, verzinnten Bügel, passend an jeden
Stock f. 190. 3

116. Schöpfnetz aus starkem Stramin mit 2theiligem, verzinnten Bügel, passend an jeden.
Stock A. 210. §4

NB.Diezu61, 62, 111, 115und 116 angewendeten Universalhaftvorrichtungen
ermöglichen eine schnelle und absolut sichere Befestigung an jedem Stocke
ohne denselbenirgendwie zu beschüdigen und übertreffen alle bekannten
9ysteme. : p.s jú
GE s 93. Taschen zü den 4theiligen Netzen 25 kr., zu den 2theiligen 30 kr.

hg ft
dőlés gyi E
NÁSSAÉSE ZATA Ég re TRÓ

—-ss— "UOJRITTEeND) "TI JN? sZOMUDAJNP YoIS UoUyolZod OsSI0JAd U9JJMMOU OICT 3—e—

TS KONRAY ez VÉLT IA

E Ee a za zs MESE - ő száz ek ó TERMÉSE
ő Ortner, Wien, XVIII., Wühringergürtel 130.

63. Universal-Excursionsstoeck, aus Haselnuss, fein polirt, mit gebogenem Griffe und
vernickelter Schraubenzwinge, für die Sammelgerüthe 64 bis 72 eingerichtet,
sammt Schraubenschlüssel, Schrauben, Mutter und Lederbeutel für diese Bestandtheile,
Gewinde aus Stahl, gedieg gene Arbeit, fl. 150.

(Stock in zwei Lüngen vorrüthig.)

Hiezu :

64. Seidengazenetz mit vierfach zusammenlegbarem, leichten, vernickelten Stahl-
biügel, welcher der Hand grösste Beweglichkeit gestattet, A. 250.

65. Derselbe Bügel, mit Netz aus feinstem. Seidenmull, A. 1:65.

66. Streifsack, aus starkem Leinen, mit 2theiligem verzinnten Bügel, A. 1-60.

68. Schőpfnetz aus starkem Stramin, mit 2theiligem, verzinnten Bü-
gel, zam Fange von Wasser-Insekten fl. 190. :

69. Klopíschirm bester, neuester Construction, mit Leinenbezug, zum Ab-
klopfen der Insekten von Stráuchern etc, kann wenn nicht in Verwendung an einem
Riemen über die Schulter getragen oder an den Universalstock angeschraubt auch als Siösi
Sonnen- und Kegenschirm verwendet werden, fl. 3 60. ÉRRLSZERB

10. Tasche aus braunem Segeltuche mit Leder besetzt und Tragriemen, zum Um- Éz SEB
hüngen des abgeschraubten Klopfsc hirmes fi. 1-10. Ézi

71. Kleiner Spaten aus Stahl (Pflanzenstechev) 45 kr. ús

72. Puppensucher aus Stahl, Harke und Kratze, 45 kr.

NB. Diese in unübertroffener Oualitüt gearbeitete Garnitur wird Tür "Excursionen und Reisen 332
bestens empfohlen. ;

73. Káfersieb, System Reitter, Durchmesser 30 cm, mit 2 polirten Handhaben, oberer
Ring zum eventuellen Anbringen an Baumstámme behufs Aufnahme von abgekratzten Flechten
und Moos, eingebuchtet, Sack aus. starkem Leinen. Nachdem sámmtliche : Metalltheile in
Aluminium bestehen, ist der sonst massive Apparat überraschend leicht und ermüdet selbst Sze
bei lángerer Arbeit nicht. (Gewicht 500 Gramm) f. 3-50. ker;

117. Dasselbe, Sackende jedoch mit einem Bügelverschluss versehen, welcher ein be- ÁT
guemes Entleeren des Aussiebmateriales in den angeknöpften Sammelbeutel (Schlauchsack) er-
möglichet, f. 3-75. ; 5

714. Tasche für Siebe 73 und 117 aus braunem Segeltuche mit Ledereinfassung und Trag- 7007.
riemen fi. 150. PISSZZEKN

118. Gesiebesaock für Nr. 73 aus starkem Leinen, 35 kr. ;

75. Schlauchsack aus Leinen, mehrmals zu unterbinden und zum Anknöpfen an den Sack
des Siebes 117 eingerichtet, 30 kr.

76. Fangklappe für Schmetterlinge, Fliegen etc. fein vernickelt mit Seidengazebezug, beyuemste
flache Form, sammt Lederetui, A. 2:50.

119. Fangklappe, flach, fein vernickelt, ein Rahmen mit Drahtgaze bespannt, der andere
mit Seidengazebeutel, sammt "Lederetüi A. 3"—

(HÉ Löffelpincette nach Ortner, 18 cm lang, zum Fangen von Insekten, Larven etc. aus
Asern und Koth und von Stechthieren. Da die löffelfőrmigen Enden selhetthátig die Beute ein-
ehliessen, bleiben die Hánde zum Versorgen derselben frei; vernickelt, f. 2-—

183. Diesselbe ohne Selbstsehluss fl. 180. g zi

120. Apparat zum Fange myrmecophiler Insekten und Ameisenschmarotzer nach.
Charles Janet, A. 1-30.

Der MDpát at besteht aus einem Stabe aus hartem Holze mit eisenbeschlagener Spitze und eisernem Kopfringe
und ist der Lánge nach mit einer Reihe abgesonderter Zellen, weche vermittels eines Schiebers gesehlossen und geöft-
net werden können, versehen. "Will man nun die tieferen Partien eines Ameisenbaues, ohne denselben zu zerstören,
auf das Vorhandensein von Ameisenmitbewohnern untersuchen, treibe man diese Sonde ein und öffne sodann den
Schieber. Wenn nun der Apparat die zur Beobachtung nöthige Zeit hindurch im Baue geblieben ist, zieht man, nach-
dem der Schieber geschlossen wurde, den Pfahl zurüeck und kann sodann ersehen, dass sich in den kleinen Rüumen .
Ameisen mit ihren eventuellen Mitbewohnermr eingenistet haben, so, wie sie es in dem ausgehöhlten Gange einer alten
"WWurzel etc. gemacht hütten. (Janet Charles : Études sur les fourmis les guépes et les abeilles.)

Lofstsésl: HA

po.)

, Ortners Sammlergarnitur."

A 121. Klopfer (Keulenform) zum Erschüttern der Büume, behufs Erlangung von Insekten
. und Raupen, mit Handriemen fi. 2:60. IE
1 122. Laterne, fache Taschenform mit Zerstreuungslinse und Reflector, sowohl für Hand-

gebrauch als auch zum Umgürten. Mit Stearinlicht, dessen Flamme vermöge einer BE O
richtung stets in der gleichen Höhe brennt, sehr Mehtstark, fl. 350.
123. Leinenüberzug hiezu, 25 kr. ES
: 79. Hacke (Beil) für Biologen, in der Tasche zu tragen, gestüblt, mit Bündern am Stiele B
. verscehraubt und üusserst widerstandsfáhig, sammt Leder-Etui, fl. 250. " ; ;
80. Amerikanische Stahlságe (Fuchsschwanz) ohne Rücken, Blatt 20. cm Jang, sehr
. leistungsfáhig, sammt Lederfutteral, f. 1—.
; 81. Schnitzer mit starkem Griff und Rücken, zum Spalten und Abheben der Rinde
. sammt Lederfutteral, 60 kr. :K
988. Úgze, Schmetterlings-Sammelschachtel (oval) aus Pappe mit Calicobezug und Torfausla
69: 18 cm, 95 kr
8 83. Dieselbe mit Holzmaserpapier überzogen, 30 kr. vi
84. Sammelschachtel aus Weissblech für Raucher, rechteckig 83-16 em, mit Torfaus g
Charnierdeckel mit Kreisschieber zum Einblasen des Rauches, 45 kr. ESEK ÉSÉNSZS S St
85. Dieselbe ohne Schieber, 35 kr. : S ÉLy zési SEN ÜS SÉRE
ej 86. Raupensammelbüchse aus Weissblech, grün lackirt, Deckel mit Dedkéssdon
. 13 cm hoch, Boden 5Xx10 cm (oval), 45 kr. E ZÁS
87. Sammelbüchse aus Weissblech, grün lackirt (Dose1
ést Durchmegser , Aa cm, 4!], em hoch, 45.

sz :

Ortn

er, Wien, XVIII., Waáhringergürtel 180.

124. Sammeldosen aus Zinkblech mit Sehieberversehluss und Drahtgazeboden, 5 Stück
ineinander gepasst, per Satz fl. 1:20. ;

88. Ortners verbesserte Tödtungséláser mit Kugel. Die Giftkammer ist selbstündig
üusserlich zugünglich und mit einem Sicherheits-Gummipropfen, die Sammel-
öffnung mit einem dichten, gedrehten Korke abgeschlossen ; Glas stark, Ründer fein geschliffen.
Lüngen ohne Kugel und üusserer Durchmesser angegeben :

13 cm : 5 em T9zemés ző em s:18-em : Ve em
per Stück 38 kr. 48 kr. 60 kr.
. Sowohl für Aether als auch GCyankali gleich verwendbar und nach fachmánnischem Ur-
theile das beste existirende Sammel- und Tödtungsglas,.

. 9. Tödtungs-Gláser ohne Kugel, mit glatt geschliffenem Rande und Boden, stark, zum

Eingiessen von Cyankali mit Gyps, sammt dichtem gedrehten Korke :
13 em: 5 em 35 kr. 15..em : 6. em 405kT:

Tödtungs-Glüser $8 und 89 stellen sich, wenn der Verscblusskork mit einem Glasrohre, um ;

das Oeffnen derselben beim Einsammeln kleiner Insekten zu vermeiden, versehen ist, per
Stück um 5 kr. höher. ;

90. Minutiensammelgélas mit aufgeschraubtem Metalldeckel, durch welehen ein oben
schrüg geschnittenes, schaufelförmig erweitertes Metallrohr führt, zum Auflesen kleiner
Insekten-aus dem Klopfschirme etc. sehr verwendbar, 25 kr., grösser 30 kr.

91. Sammelgláschen für Microlepidopteren mit Ventilationsverschluss, um das Beschlagen
des Glases mit Feuchtigkeit hintanzuhalten, per 12 Stück 1 f. ;

125. Sammelgláser in Eprouvettenform aus starkem Glase sammt Korken, 6 Stück in-
einanderpassend per Satz 30 kr.

126. Holzetui polirt, sammt Flasche für Aether 45 kr.

127. Dasselbe kleiner, sammt Flöschchen fü: Salmiak, gegen die üble Wirkung der In-
gsektenstiche, 40 kr.

128. Nadelpolster mit 6 Steckflichen zum Anknöpfen, 35 kr.

129. Rucksack aus braunem, wasserdichten Segeltuche, neuester Form, mit breiten Le-
dertragriemen, innen mit 5 und üusserlich mit 2 zuknöpfbaren Klappentaschen zur Aufnahme
der Sammelglüser, Netze etc., so dass noch Minreichend Raum für Wüsche und Proviant etc. ver-

: bleibt, speciell für Sammel-Excursionen und grössere Touren besonders zu empfehlen, fl. 450.

130. Derselbe, jedoch mit nur 2 Taschen an der Aussenseite, fi. 3—.

II. Zuchtgeráthe für Insekten.

Zuchtkásten für Raupen ete, ganz zerlegbar und binnen weniger Secunden zu-
sammengefügt, sauber und stark gearbeítet mit in Nuth sehliessender Glasthüre an der Schmal-

seite, Deckel überdies ganz abhebbar, Holz braun gebeizt, Decken- und Seitenwünde mit
grünem Drahtgazeeinsatz versehen:
131. Liegende Form: Boden 28238 cm, 31 cm hoch, fi. 350.

132. P5 2 FSZ CM ak CME eg LP EZEEZT fi
133. Stehende — , ge OSR0 CAS HÜ OM a 450. AA
134. 98 58 4 VASSZABOCME (9 OM xi a. 480

; dsg
letzterer insbesonders zum Einstellen von Prügeln und Aststücken, Boden mit Zinkblechbelag.

Zuchtkásten ganz aus Zinkblech, Deckel zum Abheben, Wünde und Deckel mit Draht-

gazeeinsatz.

190. Boden 225—30 cm, 28 em hoch, fi. 2-40.

Égő z JASZZ LOM EZ BEM ige vég 3190.

136. 1 Satz bestehend aus 190 und hierin 2 Stück 135, fi. 480. 4

Zuchtzwinger in Gylinderform, Boden aus Zinkblech, Drahtgaze-Cylinder abnehmbar,
Deckel mit Drahtgazeeinsatz, auch zum Einsetzen lebender Pflanzen geeignet.

1837. Durchmesser 13 cm, 28 em hoch, 8. 110.

138. 8 ETSO ESZ OT CTR za ÉT,

139. Satz von 1837 und 138, 2 Stück, fl. 190.

23. Zuchtglas 6 : 18 mit Drahtgazedeckel, 35 kr.

191. Zuchtgláschen 3 : 10 cm mit Drahtgazedeckel, 15 kr., per 12 Stück fi. 1770.

192. Puppentiegel aus porösem Thon gebrannt, in Zinkwanne mit Drahtgazedeckel, in welche man Wasser geben
kánn, welches sich durch die Thonwand durchzieht, so dass der im Tiegel befindliche Sand stets die für sonst in der
freien Erde ruhende Puppen nöthige Feuchtigkeit behült. Boden 15 cm breit und 22 cm lang, 12 em hoch, 75 kr.

193. Brause (Wasserzerstáuber) aus Blech, 35 kr. ős k 1

140. Thermometer. auf fein polirtem Holzbrette, Röhre eingelassen, mit Kugelschutz. Mit
3 Scalen nach Keáum , Cels, und Fahrenheit, f. 1710 2 34

III. Hilfsmittel für Prüparation und Conservirung.
Insektennadeln.

(Mit Rücksicht auf die Wichtigkeit dieses Artikels haben wir nur beste Erzeugnisse ausgewühlt,)
. 141. Stahlnadel Patent Kláger, sehr stramm, schwarz lackirt, Lünge Nr. 1—5 — 38 mm,

És Nr. 6 — 40 mm. ; rő é ?
sza égéztosst] Per-1000 Stück . Nr. 000 000. 126340, 6.
)reig ű Bea S BOSi

EGOEKÉGE e rőt 2 Egen . — Ortner, Wien, XVIII., Wáhringergürtel 180.

b: 85 s . je S-ék ő?
— —142. Echte Karlsbader Nadel, ausgezeichnetes Fabrikat, weiss oder schwarzlackirt,
. Lánge Nr. 00--10 — 38 mm, Nr. 19 — 48 mm, Nr. 20 — 55 mm. A :
ME SSH600 8tüek 00-09 — 1, 2.3, 4. — 756. —TT68, 910 SZ HOZNESTTBA
A. 120, "110, TES: —:90 gő TE TAL

vő 27. Rein Nickel-Nadel, Original Karlsbader Fabrikat aus dem von uns beige-
. stellten garantirten Reinnickel erreichbar hürtester Marke, oxidirt absolut
" nicht. Lünge Nr. 00—5 — 38 mm, Nr. 6—10 — 40 mm.

Al Per 1000 Stück 00-20 540 824 5. IT GATANSESEÉNSSRTS
8 A. 160 150 1740 150 1-60.
S 29. Minutiennadel aus Hartnickel für kleinste Insekten, mit feinst geschliffener Spitze;

. zum Einstecken in Klötzecben (Etagen), per 500 Stück A. 1—.,
30. Dieselben aus Stahl, schwarz lackirt, per 500 Stück A. 1-50.

í 143. Steckklötzehen (Etagen) aus weissem Sonnenblumenmark, 103—5 : 5 mm, per A
—. 500 Stück 70 kr. é
És 144. Sonnenblumenmark rein weiss, per 100 Gramm 80 kr, öz

36. Nadelsteckzange aus Stahl, fein polirt und vernickelt, A. 1-50. 4

145. Nadelsteokpincette nach Örtner, aus Stahl, Enden gut gekrümmt, Schenkel Ök
.. mit Ebenholz-Griffplatten sehr handsam, polirt und vernickelt, fl. 1760. 5
: 146. Nadelcassette aus Nuss, polirt, mit Mulden für 6 Nummern und einer Abtheilung, jé
. für Steckzange, Pincette und Práparirnadel etcec., f. 150, ui
eve K
5. Ortners Specialitáten für Minutienpráparation, (1—107). vagi

Spécialités pour préparations minutienses. f Specialities for mounting Minutiae.

boe
1. Normal-Insektenanufklebpláttchen aus bestem, weissem Carton, mit lithographirten "§
Linien, vollkommen gleichmüssig mit Maschine erzeugt : i

E 5.

; él

KASE 3

- Plaguettes normales pour y coller Normal Card-Mounts for moun- j

des insectes, faites du meilleur carton ting insects to a uniform pattern, of É

. blanc, fabriguées á la machine, tout- i the best white paste-board, manu- 8;

. Á-fait égales. eaz factured by machinery. E.
7 ASE 19 KARSE b eZB S LÜZBII

Ber Packet A 500 Stück : Nr. 1: 32 kr: Ne. 3, -Srund 10 a.35..kr., " Nr, 4:38--kr. NT SG 4088
; HOS KATE dó :

; 2. Celluloid-Insektenaufklebplátteken vollkommen glasdurchsichtig, mit matten Linien, ös:
leicht zu spiessen. eb

Plaguettes de celluloide pour y coller les insectes, complétement transparentes avec des lignes mattes, facile a

E
percer. si
B Small cards of celluloid perfectly transparent, ruled with engraved lines, easily to be pinned.

3 Nach obigen Formen per Pácket a 500 Stück : Nr, 1: 55 kr., Nr. 3, 8 und 103 60 kr., Nr. 11: 50 kr 8

B: Nr j VEZÉR
21 § Tee
:. 28
Ela ; sú
28 3. Tráger für kleine Stearin- und Larven-Trockenpráparate etc. Per 18
; Packet á 100 Stück: Nr. 1: 10 krs Nr. 2: 12 kr. :

e

í

] ; 4. Ortners Minutienklemmer per Packet a 250 Stücke 45 kr. Diese Klemmer dienen
. vorzüglich für die Práparation kleiner Coleopteren, besonders aber jener, welche im Tode die
. Füsse kreuzen (Curculioniden etce.). Man schiebt den Köüfer so ein, dass der Leib auf den

. beiden Zacken aufzuliegen kommt, wührend die Füsse unterseits durch die Ausrandung hervor-

ragen. Die Unterseite des Insektes ist auf diese Weise für die Bestimmung zugünglich.

. Pinces pour minuties d"aprés Ortner. Ces
. pinces servent spécialement á préparer de petits

, Szoisent le surtout de, ceux gui en mourant

Ortner"s Clip Mounts. These clips are es-
pecially useful for mounting small coleoptera
particularly such as eross their legs in dying
(Curculionidae etc.) The beetle is inserted so.
that the body rests on the two arms whilst the
legs project on the underside of the moun:!
underside of the insect hus acCi
determination ze j
A TÉT

eroisent le pieds (Curculionidae ete.) On y
introduit Vescarbot de telle maniére gue le corps
. est placé sur les deux fourchons pendant gue
les pieds saillent par Vémarginature en dessous,
8 partie inférieure de Vinsecte est ainsi acces-

sible pour la détermination.

k

és zat B ir
Örtner, Wien, XVIII., Wáhringergürtel 180.

467 Ortners Klapp-Kappseln mit Verschluss-System nach Professor Fritz Wachtl. 339

Capsules elapet djaprés Ortner avec le systéme de ferme- Ortners Valve capsule with the system of -elosure
ture d"aprés le professeur Fritz Wachtl. according to professor Fritz Wachtl.

Eingeführt im Jahre 1894, nunmehr weltbekannt und bei zahlreichen Ge-
lehrten, Museen und Sammlern ím Gebrauche.

Introduites dans la commerce dans Van 1894 elles sont maintenant connues dans toute
le monde et en usage chez beaucoup de savants, de musées et de collectionneurs,

Introduced in the year 1894, now universally known and in use with numerous
Scholars, Museums and Collectors,

Modell 8, Nr. 4 offen.

Diese ebenso schönen als zweckmüssigen Einschlussmittel dienen für die staubfreie und
-zerstörungssichere Conservirung kleiner und kleinster Insekten und anderer zoologiseher Minutien,
ermöglichen es, den im verglasten Ovalraume eingeschlossenen Gegenstand von allen Seiten mit der
Lupe zu untersuchen und können ebenso wie Aufklebpláttehen an die Nadel gesteckt werden. Das
Object wird lose eingelegt oder mit Photoxylin oder einem ühnlichen, durchsichtigen Fixirmittel
befestiget, der Verschluss ohne Klebstoff sehr einfach und schnell mittels der durchgestochenen Nadel
hergestellt, so dass die Kapsel nach Belieben wieder geöffnet werden kann.

Vorráthig in 5 Modellen, welche je nach dem Volumen der einzuschliessen-
den Körper wieder in 6 Nummern nach der folgenden, den Abstand des Boden-
und Deckglases darstellenden Skala abgestuft sind. 3

Ces moyens dicluse aussi beaux gue convenables servent pour la conservation sure de tout
poussiére et destruction des petits et minces insectes et djautres minuties zoologigues, ils rendent
possible de regarder avec la loupe de tout cőté lobject enfermé dans lVovale de verre. Ces capsules
peuvent étre percées et fixées avec Vépingle comme les plaguettes a coller. L/objet s!"y iutroduit
libre ou on le fixe avec du photoxyline, soit avec un autre moyen diaphane de fixation, la fermeture
se produit sans gomme trés-vite et simplement par lVepingle a percer, de serte gue la capsule peut
étre ouverte ou fermée á volonté. — Ces capsules se vendent en 5 modéles gui se divisent encore
en 6 numéros selon léchelle ci-dessous d"aprés lVespace entre le verre du couvercle et du fond.

These egually beautiful and suitable enclosures preserve small entomological specimens free
from dust and secure against destruction. They render it possible to examine the. object enelosed in
the oval glazed space, from allsides by means of a magnifying glass. These capsules may as
easily be pinned as the ordinary card-mounts. The object may be placed there free or fastened
whit poot photoxylin or a similar transparent cement. The closure is effected wihout any cement
simply und guickly by passing a pin trough the capsule in the indicated place so that the capsule
may be reopened if reguired. There are 5 shapes in stock which again are divided into 6 numbers
with respect to the volume of the object to be enclosed and according to the following scale
Modell 5, indica ting the space between the upper and the under glass-lid. 1

Nr 2 genadelt,

Modell 5 6 7 8 9
Na OS SZA ELOK HTO SOSE BŐ 130 j3ge
E 3 tő JE — 15 —:15 —85 — 85 150. T.sizötztt
Preis per Carton á 50 Stücke A ses s —75 KEZE SMART 1:60 EPA 4
Prix par carton de 50 piéces Es ELeOO E bd
9 mét zgt 08 A.A ís!
Price per package of 50 4 — éa 156 1. Rös
E e ÜL GESESTS Ő 4 ba

Modell 9 ist besonders zur Herstellung von Lupen-Práparaten für die analytiscehe Determination kleiner Insekten
und ühnliche Zwecke geeignet. Der Versechluss dieser Klappe erfolgt mittels Klebstoffes.

Spécialement ceonvenables pour faire des prüparations á la loupe, pour la détermination analytigue des insectes
minces et a djautrets buts. La fermeture de ce clapet se fait avec de la colle.

ús Especially suitable for microscopial preparations, for a analytic determination of small insects, and similar
purposes. The closure otf these capsules is effected by cement.

10. Einzelne Proben der unter 1 bis 9 angeführten Specialitáüten versende franco gegen —
Voreinsendung vonf30 kr. A AAS
T Des échantilons á part des spécialités numerées sous 1 4 9 seront envoyés franco contre envoi de 30 kreutzers. .
Single patterns of the specialities 1—9 are forwarded free of charge on prepayment of 30 kreutzers. ;

6

11. Minutienaufklebmittel, vollkommen durchsichtig, per Flüschhen 15 kr. É
12. Canadabalsam natur, per Flüschen 35 kr. szissts a
. 13. Photoxylin, farblos, durchsicbtig, zum Fixiren von Objecten an Glas oder Celluloid, E
. sowie auch zum Befestigen der in Formaldehyd zu conservirenden Prüáparate (kann mit Alkohol
. und Aether verdünnt werden) per Flüáschchen 30 kr. ő s 90VARÓ

. —— 14. Glasstift zum Auftragen des Klebstoffes, per Stück 2 kr. Í
" 15. Röhrehenheber 2 kr. : f MS szgk A
st Pinsel zum Entfernen der etwa an den Klapp-Kapseln haftenden Staubtheilchen, 10 kr. —

4
í

Facts sha ti gy, Mán , AT a

TEN EROSÉT VT, sapesz e e éy 4 KYEJÉEE 374 vek me Kös die lé

Ortner, Wien, XVIII., Wahringergürtel 180.

179. Stánder für Práparatengláser, je nach Angabe, billigst. :
. 180. Klammern mit geschliffenen Spitzen, zum Anbeften von Prüáparatenglűsern etc. auf
. dem Boden der Sammlungsküsten, per 100 Stück von 40 kr. aufwárts.

. V. Optische Hilfsmittel für Entomologie aus dem Institute von
§ C. Reichert. (Zu Originalpreisen.)

y 96. Kleines Práparirmikroskop. Einstellung durch Schiebung mit 10—20 und 30-facher
. Vergrösserung. (Mit Kasten) 16 fi.

1265 97. Mit nur 10-facher Vergrösserung, 10 f.

vig 98. Grösseres Práparirmikroskop. Einstellung durch Zahn und Trieb, grosser Messing-
. tisch und Fuss, Spiegel plan, nach beiden Seiten verstellbar, zwei lederüberzogene Handauflagen
. zúm Einstecken am Tisch. Doublette mit 10-facher Vergrösserung, das Ganze in versehliess-
barem Mahagonikasten, 30 f.

? 99. Práparirsystem für obiges Práparirmikroskop, bestehend aus 1 Objectiv und 1 achro-
. matischen Ocular. Die 3 Objectivlinsen können einzeln oder auch mit Ocular verwendet werden,
aj Vergrösserung 100mal, Focalabstand 9 mm. Durch Abschrauben der Frontlinse erzielt man
. eine 50-fache Vergrösserung und durch Abschrauben des Oculars und Verwendung von 3
. Objectivlinsen eine 30-fache, von 2 Objectivlinsen eine 20-fache, von 1 Objectivlinse eine
—12-facho Vergrösserung, Preis 15 fl.

a

[/

101. Aplanatische Lupe nach Steinheil
in solider, hübscher, vernickelter Fassung,
mit 10, 20 oder 30-facher Vergrösserung a 8 fl.

i 102. Dieselbe mit Elfenbeinstiel und 2 automatischen Linsenschützern, 10 cm lang, hoch-
. feine Arbeit. 20fache Vergrösserung 12 f.
; 103. Einfaohe Lupe in Hártgummi gefasst, zwischen Schalen zam Binschlagen, mit 5- und
. 10-facher Vergrösserung, 3 f. 50 kr.

104. Nener Zeichenapparat zur Anwendung am Prüáparirmikroscop Nr. 98, für schwache
. Vergrösserungen und schwach beleuchtete opake Objecte, 20 f.

NB. Gebrauchsanweisungen werden den Instrumenten beigegeben.
Eszt tegezés sast elsö áeen ee esete ee e LT ANSGTILIMENÉGIT UCISCS

ualiítüűt bürgt der
Name dés Erzeugers:

Für ausgezeichnete

Objecttráger, rein weisses Glas per 100 Stück.
SEVRAB BEL: Wiener Format 25 : 65 mm, schön geschnitten 90 kr., mit fein geschliffenen Kanten
; 53
t ; Sh Englisches Format 26 : 76 mm, schön gescbnitten 1 f., mit fein geschliffenen Kanten
jé 80 kr.
A 195. Objecttráger, 26 : 76 mm mit ausgéscehliffener Linse per Stück 10 kr.
ál Deckgláschen aus fehlerfreiem, englisehen Crownglas per 100 Stück:
iz 107. Kund, Durchmesser 10 mm 45 kr, 12 mm 65-kr., 15 mm 95 kr., 18 mm 1 f. 70 kr.
98 108. hm [al] hm EV szenes Ún gras z 909S Agi eaz ass all n
Alle anderen Formen billigst.
110. Canadabalsam mit Xylol, 1 Glas mit Glasstab 35 kr.
181. Clips aus Neusilberdraht zum Aufdrücken des Deckglases auf das Práparat 10Stück 55 kr.

É 5 VI. Für Pack- und Versandtzwecke.

z . Kistchen zum Versenden von práparirten Insekten mit Torf ausgelegt und weissem Glace-
. papier überzogen (Charnierdeckel) sehr leicht.
Xf 182." 12. 5 20 em —: 20-krs 183, 15 sz 23:em — 25 kr.
4 184. Emballagen aus Zinkblech zum Versenden unprüparirter, getrockneter Insekten,
hauptsáchlich für den überseeisehen Gebrauch und verschiedene andere Zwecke, sauber ge-
. arbeitet, 8 Stück genau ineinandergeschachtelt, grösste 15 5— 20 em : 8 em, kleinste 10 3x 15 em : 6 cm
. ganzer Satz per 8 Stück 2 f 40 kr. B
j 26. Capsulae operculatae aus Gelatine für Sammelzwecke und zum Versenden von Puppen
. und getrockneten Insekten etc. in verschiedenen Grössen per 100 Stück 65 kr. — 2 A.

185. Deolarationsstreifen für den Versandt von Insekten, aus rothem Papier 7 xx 8!/, em
gyoss, mit deutlichem Aufdrucke : , Getrocknete Insekten." , Des insects desséchés." , Dried insects."
"per 10 Stk. 4 kr, .

és

v
le
4

. —— W96 Aviso: Sümmtliche Gegerstünde sind lagernd und können ohne Kaufszwang
ei uns besichtiget werden. Bei Bestellung genügt Angabe der Lagernummer. Alle
rüher notirten Preise sind mit dem Erscheinen dieser Liste ungiltig. / És

6 Druck von Ferdi

JEV.GEVGEEV.EVEEEEVEVGEGGEGEVEV.EVE..VEG

VGEEVELVPEVGELELGEGEVEVEPBEDBVEBGBDVEEGEDBEBBEDVDEDDBDG4üBBEBDBEDBBB

Szakkiállitásokon mindenütt az első dij. — A legmagasabb elismeré-
sek. Miniszteri, szék. főv. tanácsi- s egyéb hatósági ajánlatok.

Iskolai rovarraktár

Iskolai-, erdő-, mező- éskertgazdaságrakártékony vagy hasznos rova-
rok, rovar-biologiai tárgyak, a Hymenopterák, Lepidopterák, Dipterák,
Coleopterák, Neuropterák, Pseudoneuropterák, Orthopterák, Dermatop-
terák és Thysanurák rendjeiből dús választékban.

Tankönyv szerint rendezett teljes, mint kivonatos rovar és rovar-
biologiai gyüjtemények, nyomatott etiguettákkal diszes kiállitásban, s
minden a rovarok fogásához, kikészitéséhez való eszközök stb.

Iskolák s tanulók 50"/o kedvezményben részesülnek.

Az országban az egyedüli s legnagyobb szakkereskedés, igy tehát
nemcsak a legkisebb, hanem a legterjedelmesebb gyüjtemények szálli-
tását is a legjutányosabban eszközli. $

Neuroptera, Pseudonourtera és Urthoptera gyüjtőkkel csereössze-
köttetés kerestetik.

Kivánatra árjegyzékkel igyen és bérmentve szolgál

Gammel Alajos,
Budapest, IX. ker. Lónyai-u. 18.
VGEVEEVGVLEVGVEVEVEEVEEEEVEVEVEEE.EEE.EEE.EEEG.EEGEDGEE..EBbE

BEBARELELEHRBLOBORALLHPBAPAEPDOEEOEGBAEGLSZSÉGB

LNN A NYYTN

Rovar-Coleoptera-kereskedés. 3

Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb rovarkereskedés tulaj-
donosa, ajánlom magángyüjtőknek, iskoláknak, gazdászoknak és erdé-
szeknek 8000 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajból álló rovar-
készletemet. Honi faunánk közönséges és legritkább fajai nagy
számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyüjteményeket
olcsón állítok össze. Honi gyüjtőkkel szivesen lépek csereviszonyba.

Megkeresésre nyomtatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök.

Merkl Elde

k Német-Bogdánban. (Krassó-Szörény megye.)

Hszt fatlálee tsoAen ya elaitésztódbK ÉN érett d rk vá TELE ÁRT ÁSE TÁ ÁKK TGKSÉNÁ 1.
: Balkáni lepkékkel és bogarakkal ;
; jutányos áron, ;
; jegyzékkel pedig ingyen szolgál !
9 , j/
; Haberhauer József ;
, Slivno— Bulgária.
; f)

c a. GIGIGIGIGIGIGIBIDIDIGIBGIBLBILGIGIGIGB

Hét he he hel - - am ha .- - he e -. he ksd - he hez e a. sag Sz

A Superbe exotische a!
1 Lepidopteren u. Coleopteren
t

4 verkauft einzeln oder in Centurien in la. Oualitát ?P4
; zu enorm billigen Preisen 8
) H. FRUHBSTOREFER, Serlin N. w. hl,
( Thurm-Strasse 37. )

meryu CST ROG POSTEEREDI SABB EYES

L]
f kezed
f fi
AAS 3 e heat És a am —— Él Kell ht — sz -m a o. am —- ke Él — —- at Jé

C. Hoffmannsche Verlagsbuchhandlung (A. Bleih Stuttgart. ;
Prof, E. Hofmann,

Die Raupen der Schmetterlinge Europas,

deren Nahrungspfílanzen, Puppen und Eier.

50 Tafeln in Farbendruck mit über 1600 Abbildungén von
Raupen und Puppen und 483 Bogen Text. Komplett brosch. 27
Mk., geb. 30 Mk.
Ein wirklich schönes, brauchbares Raupenwerk mit farbigen
Abbildungen zu mássigem Preise gab es bisher zum Leidwesen
aller Sammler und Natürfreunde nicht; diesem Mangelist nun
durch obiges Werk abgeholfen worden, undzwar in einer technisech rt
so vollkommen Ausführung, dass das Werk selbst sehr hohen
Ansprüchen genügen wird. He
E
.

Prof. E. Hofmann,
Die Schmetterlinge Europas.

2. Auflage. 71 Taf. in gr. Folioformat mit über 2000 natur-
getreuen farb. Abbild. und 35 Bogen Text mit 47 Holzsehnitten.
Brosch. 25 Mk., eleg. geb. 28 Mk.

Die Verlagshandlung bietet hier für einen ausserordentlich
billigen Preis dem Schmetterlingsfreunde ein Werk, welches in "
seiner gediegenen Ausstattung von keinem andern "entomologi-
schen Werk erreicht wird. — Das Bestimmen der Gross-Schmet-
terlinge ist für den sbammler an der Hand dieser naturgetreuen
Abbildungen sámtlicher, europáischen Arten ausseror dontlich er-
leichtert, "zumal .solehe Schmetterlinge, bei welchen die beiden
Geschleehter verschieden, oder wo die Unterseite eharakteristisch
ist, mehrfach abgebildet sind. — Der Text, welecher alles Wesent-
liche für den Sammler enthült, ist genau nach dem ausgezeich-
neten Katalog von Dr. 0. Staudinger, nach welchem derzeit die . 98
meisten grösseren Sammlungen geordnet sind, verfasst. agfis

EHEZ ESZAK ÓL E EV féöte S SZÖSGŐRE

E jur;

ERYÉBÉTÖTEESÉKT NEPEKET ÉRA ERÉ TEK EKE EKKSZE í

()

ket 5
) Ci

SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES

NTNTTAKTKTKKTÁNN