SMITHSON

. szzgeláátaáeá mű

f/ GyÉ a c gy veg :
Í OL Ért, Soc. Wash,
! 461
akk ER ÉT KERT, LO IEOt Ket elk ES oTk ekes E s:
ENT ÁT tnyea kavera atát TNM ra ágensek TONNA szt KINNT azazatTtfásza NN va éli
.
,
IETYTSKÖLE e; 1898. Május 1. 5, tüzet §
b t
3 1
[4 [/
Va [4
[da [J
3 ;
3 ;
. .
VE 3! is 4
. Ef)
Í43 ; -t
3 8 HAVVEOLYÓIRAT é
.- sé ah NR , , y e.
t KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HASZNOS ES KÁRTÉKONY ROVAROKRA:
0- e
9: ; t
gé ű
1 4
97 — dí — e.
4 [/
.- [
s Dr. BEDŐ ALBERT Dr. (ENTZ GEZA Jé
bő Dr. CHYZER KORNÉL Dr. HORVÁTH GÉZA ez
HE 4
7ez Ég
kt KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL 3
0- [d
fp: SZERKESZTIK fe
, 54 LE
43 4 t
v ABAFI AGNER LAJOS, VABLONOMWSKI JÓZSEF" 5
1 és CSIKI ERNŐ. 8§
0— [d
4 1
[4 [4
3 4
6 The
.- a EL E Í
j G 3
0- [
ri 97
TE re í
i 42 t i
i B 4 !
07 Pe -
pi t I
.- [/ j
4. [4
i BUDAPEST ;
§ A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE és KIADÓHIVATALA I
5. VIII., RÖKK SZILÁRO-UTCZA 32. ; 3
. 13
07 ő j
(2) re.teseseterrteret.teétesvtee5-e 33 : i
Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével.
y Előfizetési ára egész évre 4 Írt.

é új j 4 ASÚ ey adot ni ( v
Lk érin ée eD A VÁE A E at LB esek al 4 TELEL ALTE ása LA

Te EZI ,
"Tartalom.
Bogarak gyűjtésének némely fortélyai. Frivaldseaky Imrétől vo 5... 87

A magyar lepke-fauna gyarapodása. Macrolepidopterák II. Abaji A. L.-tót 90
Adatok a magyarországi Pimpla-félék ismeretéhez. Szépligeti Győzötől . 91.
Pécs környékének áraszló pillér II. Viertl Adalbeérttől va 97
Adatok a magyar "Coleoptera-faunáhioz. I. (CsSiJet ERnotot a ák lelke ao a ata
Különfélék :

Iarázsméreg" és kigyóméreg: (T018eadd dt akát odát 22 Vesta átt ota ke ss lt Teo esttelétotszáatetttő
BFONNGPADNA GIrLt6as ADAS AZA JOS TÓL S0zZ0s ENEK AK AÉNTR ETSEKSTS Nt za TÉN Ae hg, áttal Ze NÁRORRÁSKSE ton
Mivel csalogatják a virágok a rovarokat ? Dr. Langhofjer Ágosttól 103
Nemzetközi lepkék A Soól ááá atal sik tsut ás tata ura NÉSTAG SEEN te el EN st LEN ER RV Est kb ATON AMÁÁTSB

A. coleopterologus teendői junius hóban. EZ/nawm Ferencztől . . 104
Octnogyha pDarasíta. AGA Taj ost teást s NA BESKZALAN NAK LES SZG ea tt sát Eso GENE TET BÓ
Újguineai TÖVADÓK Gr rák én ÖS Ea al ate ek ESETT EE E IYÁNSÁ VENA SL KT Av rel EELÁÉYE TE ASSE
Iültöldi "gyűjtők Magyar ots zá önre da tekkztnk be title tve si Va zsolt URAK tó atkatóáotsláttNB
Tropiderús; Icoffeaes: Sénfert s VLÜTOS TUTTE s Bestákzáyi TEN na hat áll, S ÉTGEK ERT KEN ÁETÁSO
IGYEZONAa MINIMAL ÓL 7 AE ate e AV SS AT ELEN KÖRTE A NAL a VE te tolva zlt ev jjltotÖÁGANÁKASERTÁTANRNÉBB

LEVélSZzEktényi vs s gs Este UNA e Zak tet L VESÉLN VÁÓ KÁSETÁSÓ SRL KKA la JT sé 24 ka TÖZÖSTSÉTNTNSSNTESTNT BTS

A budapesti entomoiogusok minden hónap 2., 3., 4 s esetleg 5. pén-
tekén a Muhr-féle vendéglőben (Kerepesi-út 44) találkoznak.

Az 1897-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk.
Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VILI.,
Rökk-Szilárd-utcza 32.) czímzendők.

Ortner" Comptoir für den entomologisohen Bedari
Wien, XVIII., Wáhringergürtel 130..-

z Correctur

zu unserem

TF reis bliatte IL

Das Cliché zu Ortners Klapp-Kapseln Modell 5, 6, 7 und 8 wurde
irrthümlicherweise verkehrt eingefügt, sodass hiezu eine ganz gegentheilige
Beziehung der Stürkenummern und Preise entstand. In Nachstehendem wird
der richtige Satz abgedruckt :

. Modell 9
NEZO s 130
Preis per Carton a 50 Stückel ? 7 Bis jég 197
Prix par carton de 50 piéces ; ; té 5
Price per package of 50 SES. Szék]
J " 9 — a

Weiters sollen unter der Abbildung zu Nr. 3 betreffend Trüger für
kleine Stearin- und Larven-Trockenpröparate etc. die Nummern nicht in
der Reihenfolge 2, 1, sondern richtig 1, 2 beigedruckt sein.

846 Die Versendung der am Kopfe des Preisblattes avisirten Beilage mit Abbil-
dungen entfüllt." nachdem noch im November 1898 ein reich illustrirter Katalog über

unsere Artikel erseheinen wird.

FeL 2 e mepésm re nevet ma jun ae

Kommen nur mit

gereinigten Glá-

sern zur Versen-

dung

Bosarak gyűjtésének némely fortélyai.?")

1. Kövek alatt mindenütt keresni, kivált régi épületek omla-
dék fal töveiben, leginkább a déli s napkeleti részén.

2. A mezőket merigetővel jó megvizsgálni, hasonlóképen a
kopár .hegyoldalakat és erdei réteket.

3. Esernyővel fákat, csemetéket, kivált idegen faj csemetéket,
még borostyánt is, magasabb növényeket leverni.

4. Esernyőre száraz leveleket, gazt, szemetet teríteni, kiráz-
ni s bogaraktól, hernyóktól kikeresni.

9. Naplementekor a levegőben szálongó bogarkákat, száraz
fák, ölfák, farakások közelében nagyobb sövények mellett, az erdők
szélén, nedveses mezőkön, egy különösen erre készített merige-
tővel összefogni,

6. Száraz sövényeken, palánkokon, karfákon, ölfákon, kivált
mikor a nap oda süt, apró s nagyobb bogarkákat leszedni.

T. Az erdőkben dült fák alatt; s azoknak héja alatt, sőt bent
magában a gyűrűjében keresni. Odvas fákban dohány füstöt vagy
tüzet gerjeszteni, hogy úgy a benne lakó bogarak a fa színére :

8. Különféle csemetéknek és fáknak száraz vagy élő ágait,
a hol bogárevés s lyukak látszanak, levágni s haza vinni, szélesebb
azt léhet tenni a redves gombákkal is.

9. Az erdőkben és homokos helyeken vermeket jó széles
nyilással ásatni, s a bele hullott bogarakat mindennap kiszedni,

. 10. Procerusok- és Carabusokra az erdőben nagyobb csigákat
összedni, összetörni és egy kőrakás alá dugni s ezt minden második
" nap reggel megnézni.

t) Hivatalbeli elődöm Frivaldszky János hátrahagyott iratai közt
ráakadtam azokra az utasításokra, melyekkel Frivaldszky Ímre Török-
. országba küldött gyűjtőit el szokta látni. Erdemesnek tartom azokat szó
szerint közölni, mint oly érdekes irodalmi ereklyét, melyben a kezdő, de a
tapasztalt gyűjtő is még most is sok jó tanácsot vagy legalább hasznos
figyelmeztetést találhat.
Dr. Horváth Géza.

Rovartani Lapok V. 1898. méjus IL.

Ty : ;
MEN la b "a"

88 FRIVÁALDSZKY IMRE

11. Erdei, földi s fából kinőtt gombákban szorgalmasan ke-
resni, azokat kendőn szétszaggatni s a bogarakat kiszedni.
12. Cserfákat s más faspecieseket, a melyeken moh van, s

a kéregnek vastag repedései vannak, az ily fákat meg kell kefélni, .

hogy a bogarak a tövökbe terített fehér lepedőre lehulljanak.
13. Mezei, valamint erdei virágokon, úgymint: málna virágon,

Tilia virágon, vad hagymán, Eryngiumon etc. bogarakat szorgal- .

matosan nézni.

14. A méheseket meg kell szorgalmasan látogatni, s az
egész méhest bogarak végett jól investigálni.

15. Hús evő bogarak végett valamely döglött vagy lőtt álla-

tot kell kertben gyümölcsfára, vagy az erdő szélén, erdei fára

felakasztani, S midőn már büdös, a sepferbe ezen dögöt jól bele
"rázni; szintén a történetből talált döglött kisebb állatokban, ege-
rekben, kígyókban etc. Necrophagusok végett keresni.

16. Futó homokban magán vagy árkokban, vagy legcsekélyebb
növénykék töveinél lehet ritka bogarakat kapni.

17. Vastagabb plánták kóróiban, úgymint: Verbascumban, a28

Cicutában, lapuban etc. ezeknek belseiben vagy hérnyókat, vagy
tökéletes bogarakat lehet találni.

18. Aphodiusokat, Coprisokat és Staphylinusokat marha fanta hag

ban lehet számosan találni, az esztendőnek különféle ideiben.
19. Kopár helyeken, ahol más búvó hely nincs, egészen szá-

raz marha ganéj alatt, csont alatt, s bármiféle rongy alatt lehet.

bogarakat találni.

20. Aratás idejében az összerakott gabona keresztek alatt, s

kivált Carabicineneket kaphat az entomologus.

291. A lekaszált mezőkön és erdei réteken, a lekaszált ren-

dek alatt, hasonlóképen szoktak bogarak tartőzkodni.

99. Magasabb havasokon a hó olvadások szélinél kövek alatt
ritkaságok lappanganak.

23. Pinczékben, barlangokban s földalatti üregekben szorgal-
matosan kell vizsgálódni bogarak után.

94. Szőlő garádokban, eleven fövények alatt száraz levelek
között szükség keresni, venyigében Psoákot.

25. Tavaszkor szőlőkben a karó rakások alatt sok Carabusok
szoktak lakni.

26. Repülő bogarakat nappal,. valamint este, úgymint :
ENEK EGES EBB Melolontákat összefogni. ;

. Gyümölcsfák töviben s Szása gyümölcsfákban kivált ATS

Mszée keresni.

prea

BOGARAK GYÜJTÉSÉNEK NÉMELY FORTÓLYAI. — ; 89

28. Sivatag homokos helyeken, korán reggel és estve a Cicin-
delákat apró lyukaikból lehet a homokból kiásni; midőn a nap süt,
ugyanezen helyeken, valamint az erdő szélein s útakon, vizek
partjain lepke-fogóval megfogni.

. Víz partján és a vízben élő bogarakról.

29. Ha valamely nádastó befagy s a nád télen levágatik, akkor
első tavaszi napon, midőn a jég még az embert megtartja, oda
kell menni és a jégen kiálló nád csutkákat szorgalmatosan fel
kell késsel hasogatni; itt találhatni Demetriusokat, Lebiákat, 0do-
cantha Melanurát, Agonumokat, CGyphomokat sat.

30. A tavak partján, ha a föld rögös, vagy ha disznó-túrás van,
a part repedezett, ezeket fel kell forgatni, szétszórni, s alattok van
a sok Chlaenius, Omaseus etc.

31. A vizek partján szél által kidobott nádas szemét alatt
sokféle bogarakat lehet találri.

32. Tavaszi vízáradáskor a folyók partjaira kihányott szemét
alatt és közte szintén jó zsákmányt tehet az entomologus.

33. Tavaszkor és nyárban szükséges az álló vizek partjait

. s nádasait szorgalmatosan megsepfelni, alkonyodáskor pedig ugyan

itt esteli fogást tenni.

34. Igen jó és hasznos a mocsarak és álló vizek szélein a
földben számos fazekakat leásni, ezekbe szagos körtét tenni, s
az éjjel által bele hullt bogarakat minden reggel kiszedni.

35. Kiszáradt tavak igen jó tanyája különféle bogaraknak.

36. A folyó vizek partjain a sebesen futkározó kis Cara-
bicineneket vagy kövek alul is szorgalmatosan össze lehet szedni.

37. A víz tetején uszkálő Gyrinusokat sat. össze kell gyűjteni
vízi sepfer által. A víz fenekéről a mohokat s zöld növényeket ki
kell gereblélni, s vízi bogarak végett jól kikeresni. A vízben lévő
köveket fel kell emelni s a rajtok ragaszkodó bogarakat leszedni

Microcoleopterumokat

1. Hangyafészekben keresni.

2. Kertek és erdők szélén az igen porhanyós földet, száraz
levelet, szemetet egy zacskóba összeszedni, haza vinni, otthon vala-
mely fehér tárgyon kiszedni,

. 3. Enyves vagy lépes papiros íveket valamely kertben vagy
mezőn a fűre teríteni, s másnap a reá ragadott bogarakat leszedni.

4. Nedves lepedőt rélen lekaszált sorokra teríteni, korán

reggel, vagy még azon nap este az alatta lévő bogarakat leszedni.
SEGA GLÁR NETES Frivaldsáky Imre,

KRovartani Lapok V 1898, május 1.

90

A magyar lepke-fauna $yarapodása.

Macrolepidopterák.
II.

Lycaena minima v, Lorguini H. S. A rendesnél kisebb, a ö
sötét ibolyaszínű, keskenyebb barnás fekete szegélylyel, a 9 sö-
tétebb, allapja a törzsfajénál világosabb. Ungvári példányom ezzel
a leírással némikép összevág. Egyébként Turkesztánban, Algirban,
Spanyolországban és a Rivierában röpül. — Var. magna Stgr. A
rendes 20—22 mm. széles törzsfajnál jóval nagyobb, sötét barna-
fekete, csaknem fekete, a kék pikkelyezésnek semmi nyomával.
Egyik budapesti példányom teljesen idevág. Szélessége 29 mm..,
de akad nálunk akkora törzsfajbeli példány is. Különben csak
Tibetben röpül. ; I ;

Vanessa c. album v. Hutchinsonti Robson (— v. lutescens Har-
court), a világos sárgásbarna nyári ivadék, kevésbbé éles szögletű
szárnyakkal. Példányom Eperjesről való.

Vanessa urticae ab. pygmaea i. 1. (Rühl 778. I.) éhinségben
levő hernyókból lett példányok; az én példányom 35 mm. széles.

. Melitaea Phoebe v. nana §Stgr., a törzsfajtól csakis csekély
nagysága (36—38 mm. széles) által különbözik. Az én budapesti
példányaim csak 30 és 34 mm. szélesek. — Akad átmeneti alak a
v. caucasica Stgr.-hez is, a mely úgy nagysága, mint sötét volta
által tűnik ki, kivált a nősténynél. Egyik sztrigyvölgyi példányom
46 mm. széles. Röpülési köre: Kaukazus, Amazia, Görögország
és délnyugati Oroszország. — Ugyszintén van átmeneti alak a
v. occitanica Stgr.-hez, a mely sárga színezés belevegyülése áltai
tarkább színt nyer, a rendesnél nagyobb is. Az én példányom 41
mm. széles. Röpül : Spanyolországban, Szicziliában és Toskanában.

Melitaea Trivia v. fascelis Ésp., mely a rendesnél . nagyobb,
sötétebb alapszínű, felső szárnya hegyén többnyire két világosabb
foltocskával; sötét szegélye is rendszerint szélesebb és korom-
fekete; az alsó szárny allapján a tőbeli vörösös sávban sárgás-"
fehér foltok állnak. Röpül: Déli" Oroszországban, Besszarabiában
és Oláhországban. Az én példányaim P.-Peszérről valók. — Var.
et ab. nana Stgr., mely a törzsfajnál rendesen kisebb és világosabb.
A törzsfajjal előfordul déli Oroszországban, Bolgárországban és
Bécsnél. P.-Peszérről származó példányom igen nagy, t. i. 36 mm.
széles.

Melhtaea Athalia Rott. Két fajváltozatához van átmeneti al-
kalom ú. m. 1.) v. berisalii Rühl-hez, melynél az alsó szárny

A MAGYAR LEPKE-FAUNA GYARAPODÁSA. 91

fekete szegélye igen széles, s a törzsfajnál tisztán látható barnás
holdacskákat vagy teljesen elfödve, vagy csekély pontokká zsugo-
rítva; a felső szárny allapja számos erős fekete folttal van ellátva,
az alsó szárnyé feltünően világos, a külső sáv erősen feketén sze-
gélyezve. Röpül a Svájczban. Ide vágó peszéri példányaim nem
egyeznek tökéletesen. 2.) Ab. tricolor Horm., melynek középső sávja
narancsszínű, kifelé irányuló sárga szemcsékkel, a középmező kül-
szélén s az igen sötét tőmezőn levő pettyek sötét vöröses-sárgák.
Ezen Ausztriában és Bukovinában röpülő eltéréshez az én buda-
pesti példányaim igen hasonlítanak.

Satyrus Arethusa v. Boabdtl Rbr., melynél a barnás-sárga
sáv igen homályos vagy egészen hiányzik; allapja igen élénk
színezetű, fehérrel vegyítve és fehér erekke;. Röpül Bilbaoban
Spanyolországban. Mintegy 50 budapesti példányom közt egy tel-
jesen összevágó és két átmeneti példány akadt. — Var. Erythia
Hb., átmenetet képez a v. dentata-hoz; sávja élénkebb színű,
egyes pettyei némileg kihegyezve; allapja szintén élénkebb, felső
szárnyai sötét hullámvonallal a külszegély előtt, alsó Szárnyán
fehéres középsáv. ugyanoly erekkel s a külszegély előtt kevéssé
csipkézett feketés vonallal. Röpül: délkeleti Európában és déli
Francziaországban. Három budapesti példányom tökéletesen ide-
vágó. — Ab. peszérensis m. Mindkét nemnek egész felülete és teste
a törzsfaj sötétbarna színe helyett világos sárgásbarna (fakó); a
sárga folt-szalag élénk sárga és kivált az alsó szárnyon feltünő ;
a felső szárnyon az 5. mezőbeli szemfolt vak, s ugyanolyan a 2.
mezőbeli kisebb szem, mely olykor hiányzik; az alsó szárny bel-
szögén levő szem alig, vagy épen nem látható. Egész felülete igen
fényes, s a sárga foltok kivált a napvilág felé tartva aranyosan
ragyogók. — Allapján a felső szárny okersárgás ; rajza olyan mint
a törzsfajé, csakhogy annak sötét szürkés-barna a színe teljesen
világosbarna ; az alsó szárny szalagjai s erei igen világosak, csak-
nem fehérek. A felső szárnyon az 5. mezőbeli szem közepén
fehér pont, a 2. mezőbeli, valamint az alsó szárny belszögének
szemfoltjai azonban nem láthatók. Ez igen szép eltérésből 1897.
aug. 9. és 20-án P.-Peszéren két nőstényt fogtam, s ugyanott s
akkor Rost György úr is egy ő példányt; a Nemzeti Muzeum-
ban is van egy példány Anker Lajostól, mely alighanem szin-
tén Peszérről származik. Az állatot a lelőhely után véltem elne-
vezendőnek. :

Satyrus Dryas v. sibirica Stgr., melynek allapja mindkét
nemnél egyszínű, a rajznak és sávnak csaknem minden nyoma

Rovartani Lapok V. 1828. május 1.

92 ABAFI A. LAJOS

nélkül. Röpül : Szibériában, Bukovinában és Oláhországban. Az én
példányaim budapestiek, az egyik. törpe, 41 mm. széles.

Fararge . Megaera v. Alberti
ap Alb.,. mely a törzsfajtól abban
: különbözik, hogy a felső szárny

nagy szemfoltja alatt, a 3. mező-

ben is bír fekete ponttal. Legújab-

ban Alberti írta le (Guben.

Ent. Zeit. 1895.-7o(. 4) ÚLGEER

Ede barátom Péczelen fogott egy
példányt, én pedig Budapesten, 1897. okt. 3-án.

5.
eg d.

Epinephele Janira ab. semialba Brd. Ezen név alatt a törzs-
fajnak ném épen nagyon ritkán előforduló minden albinistikus
alakjai foglalhatók össze. Fölötte ritkán egészen fehérek, mert az
elszínezés leginkább többé-kevésbbé szabálytalan világos foltok
alakjában mutatkozik. A legszabályosabb s egyszersmind tudtom-
mal legelső magyar (ő) példányt Budapesten Anker Lajos .
fogta 1882-ben, a mely mind a 4 szárnyán csaknem egyenletes
nagyságú fehéres nagy foltokat mutat. (R. L. I. 185. 1.). Ehhez
fogható az a 9, melyet úgy mint a többi felemlítendőt 1897.
nyarán a kincstári erdőnél fogtam; ennek alsó szárnyain szintoly
nagyságú fehéres foltok jelentkeznek, míg felső szárnyain a rendes
színezés halvány fakóvá lett. Egy másik 9 felső szárnyán (allapján
is) a fehéres-sárga szemudvarok alatt egy-egy szabálytalan fehér
harántsáv mutatkozik, míg. alsó szárnyán két-két halvány sárga
hosszúkás folt tő felé húzódik. Többi g példányom mind még
szabálytalanabbul van elszínezve; az egyiknél a két alsó szárnyon
van egy nagyobb s egy kisebb fehéres folt; a másik a baloldal
alsó és felső szárnyán visel egy-egy fehéres foltot; két más pél-
dánynak csaknem egész baloldali felső szárnya szabálytalanul .
fehéres, míg a jobb szárnyon csak az egyik mutat némi fehérséget ;
legellentétesebb az elszínezés egy igen sötét példánynál, melynek
baloldali felső szárnyán a rendes foltszalag fehéres, a szárny
kifelé és lefelé eső része pedig . szürke. Van még a többi közt
Hunyad megyéből Bordan Istvántól egy ö példányom, mely-
nél az alsó szárnyak alsó széle szélesen elfakult, szűrkés-barna, s
egy másik, melynek jobb alsó szárnya mutat elszínezést. — A
fenti gyűlnév (semialba) alá azonban nem foglalhatom azt a vilá-
gosan színezett alakot, mely legalább Budapesten elég gyakori
jelenség a törzsfaj között és mely okvetlenül helyi eltérésnek
tekintendő. Alapszíne a törzsfajénál fakóbb, olykor még az E. 0"

A MAGYAR LEPKE-FAUNA GYARAPODASA, 93

/ycaon-énál is; felső szárnyának eredetileg rozsdaszínű folt-szalagja
sárgás barna. olykor csaknem barnás fehér, az alsóbb foltok né-

" melykor a felsőbbnél világosabbak ; az alsó szárnyon a folt-szalag
folytatódik ugyan, de többnyire csak igen homályosan, — olykor
azonban tisztábban fakó sárgás barnásan. Allapján a felső szárny

sárgás barna, a szalag helyén fakó sárgás ; alsó szárnya is a törzs-
fajénál jóval világosabb színű. Ennek a szép eltérésnek Dr. Uhryk
Nándor barátom tiszteletére a v. Uhryki nevet adom.
Coenonympha Oedipus v. miris F., nagyobb szemfoltokkal,
kivált a felső szárny allapján. Mindenütt a törzsfajjal röpül, Buda-
pesten is elég nagy arányban. — Előfordul a v. amurensis i. I. is,

a melynek allapján a felső Szárny 2.-és 3. mezőbeli szemfoltja

csak alig van jelezve, alsó szárnya 5. mezejében pedig a szemfolt
hiányzik s az ezűstös szegélyvonal igen széles. Különben az Amur
vidékén röpül. Aránylag kevés öÖ példányom ezzel tökéletesen
összevág, csakhogy az említett ezűstös vonal. a rendesnél nem
szélesebb. — Ezekkel együtt azonban a budai római fürdőnél a
törzsfajjal gyakrabban lép fel oly alak, melynek allapján a felső
szárnyon minden szemfolt hiányzik, s az alsó szárny 5. mezejében
a szemfolt csak igen homályosan vagy épen nem látszik. Ennek
az alaknak a v. hungarica nevet adom.

Coenonympha. pamphilus v. bipupillata Cosm., melynek allapján
a felső szárny hegyén levő szemfolt a rendesnél jóval nagyobb, az
által, hogy alatta, de hozzátapadva még egy fekéte petty mutat-
kozik, melyben szintén, de igen aprócska fehér pont áll. A törzs-
faj közt előfordul, de budapesti számos példányom közt nem, csak
azok között, melyeket Hunyadmegyéből Bordan Istvántól
kaptam.

Orgya ericae Germ. Frivaldszky Imre óta az a hiede-
lem" volt elterjedve, hogy ennek csak a w. intermedia nevű
fajváltozata található hazánkban, míg. 1895-ben tenyésztett lepkék
után Pável Jánossal megállapítottuk a törzsfajnak is elő-
fordulását. ;

Ennyiből áll az, mit hazai lepke-faunánk gyarapításául ez

alkalommal felhozhatok. Ellenben törlendő a Fauna-katalogusból :

Pieris napi v. fusca, melyet Geyer G. Gy. adata alapján s abban

. megbízva felvettünk. Minthogy azonban utólag annak az irodalom-

ban semmi nyomát nem találtuk, kérdést intéztünk Geyer úrhoz,
a ki. felvilágosításul megjegyzé, hogy az állatot akkor fogta, mikor
még a v. bryoniget nem ismerte s egyelőre /usca-nak nevezte el,
. így került, közleményébe is. Az egyúttal beküldött példány nél-

Rovartani Lapok V. 1898. május 1.

94 SZÉPLIGETI GYŐZŐ

külözi ugyan a bryoniae jellemző sárgás színét s inkább piszkos
fehér, allapján is csupán az alsó szárny közepén mutatkozik némi
sárgaság, az erek feketés elszínezése felül is alul is halványabb a
rendes bryoniae-nél; mindazonáltal nem lenne indokolva külön
elnevezése.

Abafi A. Lajos.

Adatok a magyarorszási Pimpla-félék
ismeretéhez.
I
Subfam. Pimploinae.

Rhyssa perswasoria L.: Budapest, Ujbánya, Luttilla (Vadászffy),
Peér (Kiss).

Thalessa leucographa Grav.: Borosznó. — 7. obliterata Grav.:
Bodajk, Pápa (Waehsmann). — T. clavata Fb.: Budapest, Város- " "
major. j

Ephialtes mesocentrus Grav.: Budapest, Pilis-Maróth, Szaár,
Pápa (Wachsmann), Borosznó, Ujbánya. A Saperda populi . által
okozott ágdaganatból is tenyésztettem. — E. tuberculatus Foucr..:
Tátraháza (Wachsmann); Tomala Nándor úr, a Sciapleron tabani-
formis-ból tenyésztette (Budap. 1896. márcz. 15). — E. carbonarius
Grav. : Ujbánya, Pápa (Wachsmann), N.-Szeben (Csiki). — E. extensor
L.: Budapest, Pilis-Maróth, Lutilla (Vadászffy), N.-Szeben és D.-Sz.-
Márton (Csiki) ; Tomala Nándor úr a csertölgy kérgéből tenyésztette,
melyben Sesia asiliformis lárvák tartózkodtak.

Perithous mediator Grav.: Budapest, Pápa (Wachsmann),
Tátrafüred, N.-Szeben (Csiki). — P. varius Grav.: Budapest, Uj-
bánya, Pápa és Kup (Wachsmann).

Theronia jflavicans Fb.: Budapest, Pilis-Maróth, Peér (Kiss).
Porthesia ehrysorrhoeabábjából A. Aigner Lajos úr tenyésztette.

Lycorina triangulifera Holmgr. var. d. A csáp és az arcz
fekete; a potroh, ferdén futó árkok által határolt háromszögalakú
térségei sűrűen pontozottak.

Teleutaea striata Grav.: Budapest.

Conoblasta nigriventris Thoms. (C. ceratites var. 1. Gray.) :
Budapest (Hárshegy), Pápa (Wachsmann), Szaár. C. ceratites Graw. :
Budapest, Pápa (Wachsmann), Pilis-Maróth, Siófok, Deliblat
(Kertész). — Var. d. A potroh fekete ; a középső ízek hátsó szélei
igen keskenyen színesek. Nagyon emlékeztet a C. nigriventris-re,
de hátsó lábszára vörös. Az utótor .háta nem tagolt: Borosznó,

Eszes észtmál

ADATOK A MAGYARORSZÁGI PIMPLA-FÉLÉK ISMERETÉHEZ. 95

Budapest, Svábhegy. — Var. c. A száj, a csípők és a potroh feke-
ték; a pikkely barna; a hátsó lábszár közepe vörös, a fehér tövén
egy gyűrűcské és a vége fekete; a lábízek tövei fehéresek: Buda-
pest. — Var 2. Ns.: Budapest. — €C. fronticornis Grav.: Buda-
pest, Rákos. — €C. monoceros Grav.: Budapest, Siófok.

Glypta genalis Möller. : Budapest, Rákos. — Var.(?) ?. A rágók
sárgák; a szájpajzs és a lábak vörösek; a mellső csípők barnák,
a középsők foltosak, a hátsó szárak fekete hegyűek, a lábízek
feketések: Budapest, Rákos. — G. fractigena Thoms.: Buda-
pest. — G. rostrata . Holmgr. : Budapest, Gellérthegy és Sashegy. —
G. teres Grav.: Pilis-Maróth, Borosznó.

G. cyelostoma m. d. Fényes, pontozott; az arcz ritkásan
szőrös; a szájpajzs gyéren szakállas, keskeny, a felálló széle és
a rágók között egy félkőr alakú mélyedés látható; az arcz
közepe módosan kiemelkedő, a pofák közepesen hosszúak, a
halánték nem őblős; a fejtető keskeny; a csápok, hegyük felé
keskenyedők, a harmadik íz másfélszer hosszabb a negyediknél;
a toroldal és az utótor pontozott és fényes, az uótbbi nem tagolt
s csakis a két középső borda van nagyon gyengén kifejlődve ;
az első potroh íz töve tarajos, a második és harmadik íz hosz-
szabb mint széles, a negyedik négyszögű; a hátsó lábak negyedik "
lábíze kevéssel rövidebb az ötödiknél, a karmok kicsinyek és fésűsek.
— Fekete; a rágók, a szájpajzs pereme és a csápok alsó oldala
(az első íz fekete) vörösek; a szárnyjegy világos-barna, a pikkely
és előtte egy pontalakú folt sárga; a mellső és középső lábak
sárgásak; a hátsó csípők és czombok vörösek, a tomporok sárgák;
a hátsó czomb hegye, a lábszár töve alatt egy gyűrű, valamint a
hegye, a külső éle és a tarsusok, feketék; a lábszár közepe és
töve, úgyszintén a tarsusok tövei is fehérek. Hossza 7 mm.
Ungvár. — A szájpajzs által képezett felkőralakú nyílásról könnyen
felismerhető. G. sculpturata Grav : Budapest, Ujbánya, Pilis -Maróth. —
G. bifoveolata Grav: Bpest, Pilis-Maróth, Pápa (Wachsmann), Borosznó,
Ujbánya. 1 ;
G. nótatus m. ?. A G. sceutellaris (Thoms.)-tól csak
a következőkben tér el: A csápok, az első íz kivételével vörö-
sek, a felső oldalon gyengén sötétesek; a potrohízek ferdénfutó
árkai a középen összeérnek, a második és első íz szélesen, a
a harmadik keskenyen színes. Hossza: Tf mm; a tojócső 4.5

. mm: Pilis-Marótbh.

G, ecostata m. ?. Megegyezik a G. microcera-val, csakhogy
az utótor nem tagolt, a léczek minden nyoma nélkül. Hossza: €(

Rovartani Lapok V. 1898. május 1.

96 SZÉPLIGETI GYŐZŐ

mm.; a tojócső 4 mm. A G. mensurator-tól, rövidebb tojócsőve
által . különbözik. A potroh vagy egészen vörös — az első
íz kivételével, — vagy az egyes ízek a közepükön feketé-
sek, vagy az első íz nagyobb fele, a második és harmadik
közepe és a. következők a felületükön "feketék. Budapest. —
G. microcera Thoms.: Budapest. — G. vulnerator Grav. Var.(?)
c. A hátsó lábszár töve nem foltos: Budapest.

G. medianam. . Fényes és pontozott; a szájpajzs tömötten sza-
kállas, a rágók töve sima, a pofák eléggé megnyúltak, a halánték nem
öblös, az arcz közepe gumós, a fejtető széles; a csáp negyedik
íze a harmadiknál rövidebb; az utótor nem tagolt, a léczecskék
teljesen hiányoznak. A potroh első íze hosszú, másfélszer hosszabb .

a hátsó szélességénél, töve felé keskenyedő és kivájt. a taréjok
a tövön jól fejlettek; a második íz valamivel hosszabb mint széles,
a ferdén futó árkok nem mélyek és egymással nem találkoznak ;
a hátsó láb ötödik íze hosszabb a negyediknél. — Fekete; a száj-
pajzs és a szárnypikkely vöröses-sárga; a szárnyjegy világos;
a potroh 1—3 íze vörös, az első és a harmadik közepe foltos ; !
a lábak vörösek, a csípők és a tomporok feketék, a hátsó szárak
vége. és a lábízek végei kevéssé barnásak. Hossza: 8 mm.; a
tojócső ugyanannyi: Budapest. A G. vulnerator (Grav.)-tól, ném
tagolt utótora; a G. haesítator (Grav)-tól, a testhosszúságú .
tojócsöve és mindkettőtől, a második potroh íz alakja által kü
lönbőzik.

G. ruficornis m. 9. Sokban megegyezik az előbbivel; az
egész test szőrösebb, még a rágók töve is; a fejtető keskeny; a"
csápok harmadik íze másfélszer hosszabb mint a negyedik; az
utótor nem tagolt; a hátsó lábak negyedik íze majdnem akkora
mint az ötödik ; a csápok a negyedik íztől kezdve vörösek, hegyük
barna; a rágók és a szájpajzs sárga ; a szárnypikkely barna-fekete,

a szárnyjegy sárgás-barna ; az első potroh íz vége, a 3—5-ik íz
egészen, vörösek; a mellső és középsőcsípők és tomporok sárgák,
hátuk feketén foltos; a hátsó csípők feketék, a tomporok sárgás- 7
vörösek, kívül barnák; a mellső és középső czombok és szárak ; j
vörösek, az utóbbiak vége barna és tőve alig észrevehetően gyű- 7
rűzött; a "hátsó lábízek feketék, ízületeik vörösek. Hossza: 10 mm.
Az utótor és a potroh szerkezete megegyezik a G. medianaéval. —
G. haesítator Grav. Var. 1. 9. A hátsó ezombok végei feketén. :
foltosak : Budapest. : Köd Nán

"Szépligeti Győző.

PÉCS KÖRNYÉKÉNEK. ARASZLÓ PILIÉL. 97

Pécs környékének araszló pilléi.
1

ME Synopsia sociaria Hb. X gy. V. 80.—VIL 23., VIII. 1.—VIII. 28. H.
. V. 17-ig. VII. 6.—VII. 26. igen polyphag, Centaureán, Delphiniumon, Arte-
. mesián, Linarián stb. él; az áttelelt H. itt azonban leginkább Artemisia
. " camphoratán található. A V. 30-án lerakott petékből csak VI. 17-én
pwselt/ki a: H. ;

ötös Boarmia cinctaria Schiff. X n. r. III. 25.—IV. 22. — Gemmarta

(1 Brahm. .X gy. V. 24.—VI. 9., VIII. 7—IX: 5. A H. VIII. 31-ig Rhus
fé . cotinuson, Tamarix germanicán és Vitis viniferán, VI. 10-én lerakodott pe-
— — tékből VI. 21-én kelt ki s az első lepkét VIII. 22-én adta. — Viertlü Boh.

i. r. VI. 1. VII. 9. H. VI. 15-ig Ouercuson, s IV. 26-án kel ki az áttelelt

d petéből. A. bábozást száraz levelek közt vagy a földön végzi könnyed fonya-
. ———— dékban, beleszőtt földrészecskékkel. — Secundariu Esp. X es Repandata L. X
! Nem észleltem. — Angularia Thnb. r. V. 22.—IX. 8. A. H. VI. 9-ig, és leg-

ú ; . inkább Lichenessel erősen borított tölgyfaágak kopogása , utján gyűjthető a
. — Lithosia complana, Bryophila algae, Boarmia lichenaria stb. hernyóival
együtt. — Líchenaria Hfn. X r. V1. 2—VII. 11. H. VI. 9-ig. — Selenaria

Hb. gy, III. 9—VI. 11., VI. 20.— VIII, 8. H: V. 16.—VII. 14 és X. 7-ig
I különféle növényeken, ianők pl. Sambucus, Rumex, Delphinium, Artemisia;
E Pimpinella stb. Hypericamon és Clematison talált hernyók sötét ibolya-
. — színűek, vajon a táplálék chemiai behatása folytán? A petéből átlag 10-ed

ő; napra kel ki és további 21—26 nap mulva kifejlődött. — Crepuscularia
út ELDESZÉI Te EV et ;
tt Gnophos dumetata F..i. r. VII. 27.—IX. 5. — Furvata Eu ugyee V

5.— VIII. 17. H. VI. 25-ig polyphag és csupán éjjel könnyen kapható, még
. — pedig Clematison, Syringán, Coronillán, Rumexen stb., sőt Nuercuson is. —
By: Obscuraria Hb. X gy. VIII. 17.—IX. 11. H. V. 16., mint az előbbié sokáig

fekszik elbábozatlanul, miáltal tenyésztése bajossá válik; a IX. 12-én lerakott

petékből csak X. 2-án kel ki a hernyó. — Dilucidaria Hb. X nem észleltem.
Psodos guadrifaria Sulz. S nem észleltem, . előfordulása nem is
valószínű. 3

Fidonia fasciolaria Roth. Xx és Roraria F. X nem észleltem.

, Ematurga atomaria L. X k. és ab. ő wnicoloraria Stgr. i. Tr. IV. 19. VI
21, VILAG ESYITÉ 46,

Bupalys piniarius L. X nem. észleltem.

Selidosema ericetaria Vill. -( gy. VII. 28.—IX. 5.

Halia wauaria L. X Nem észleltem.
—————— Phasiane glareária Brhm. X k. IV. 19.—VI. 1., VI. 21.—VIII. 10. —
1 Olathrata. UX k. IV. 19.—V.131., VI. 27.— VIT, 10.
Bs Exubolia arenacearia Hb. r. és var. flavidaria Ev. i. r. III. 23.—V. 1(.,
4 VII. 5.—VIII. 16. — Murinaria F. X és ab. cineraria Dup. n. gy. ÍV. 5.—VI.
AD VII. 5.—VIII. 14. H. VII. 23-ig Trifoliumon, Medicagon, Coronillán,
FLutúson stb., rendszerint nyolczad napra kel ki a petéből.
; töszádíon conspersaria F. X r. V. 31.—VII. 5. H. V-ig Clematison,
E umexen, Artemisia camphoratán stb.
.Scorta lincata Sc. X gy. V. 11.—VI. 17.
— Aspilates inyidataria Cr. X és Gilwvaria F. X Nem észleltem.

—]

ovartani Lapok V. 1598. május 1. p

98 VIERTL ADALBERT,

Sterrha sacrarita L. X Nem észleltem.

Lyihria purpuraria L. X k. és v. rotaria F. n. r. III. 26.—VI. 1.
VII. 2.—VIII. 12.

Ortholitha plumbaria F. X n. gy. V. 20.—VI. 14. — Limitata Sc. X n. r.
VII. 20.—IX. 8. — Moeniata Sc. X Nem észleltem — Bipunctaria Schiff. Xx
Nem észleltem.

Mesolype virgata Rott. X n. gy. IV. 19.—V. 8.

Minoa murinata Sc. X k., ab. csineraria Stgr. és ab. monockroarija
ETEK EVÉS ZO S VT. 32 1EENVT B

Odezia atrata L. X Nem észleltem.

Ssona deccgssata Bkh. X Nem észleltem.

Lithostege griseata Schiff. X n. gy. IV. 22.—V. 17. — Farinata Hín. X
EVIL 31

Anaitis plagiata L. X k. V. 18.—VI. 6., VIII.. 24.—IX. 23. H. VII.
23-ig és X. 2-ig. 1886-ban a lepke előző évbeli bábból csak IX. 3-án kelt
ki, azaz a I[-ik ivadék röpülési idején.

Lobophora polycommata Hb. r. IV. 18-ig. — Halterata Hfn. k. III.
14.—V. 24.

Chimatobia brumata L. X k. XI. 2ig, H. V. 26-ig

Triphosa dubitata L. X k. V. 22-én kopott és VII. 4-től. H. VI. 22-ig.

Scotosia vetulata Schiff. r. V. 25.—VII. 4. H. VI. 14-ig. — Rhamnata
Schiff. xX gy. V. 28.—VII. 5. H. IV. 25-től. — Badiata Hb n. r. II. 21.—III.
27. H. V. 19-ig.

Lygris prunata L. X n. gy. VII. 10.
Cidaria dotata L. X n. r. VI. 26. — Fulvata X Forst. n. gy. V. 12—VI.

27. — Ocellata L. n. gy. V. 20.—VI. 27., 8-ad napra kel ki a petéből., —
Bicolorata Hfn. X Nem észleltem. — Síiterata Hfn. X Brünnben Orobus ver-
nuson talált hernyóból neveltem. — Miata L. X Nem észleltem. — Aptata

Hb. X és Olivata Bkh. X Nem észleltem. — Viridaria F. r. V. 22.—VI. 21. —
Agueata Hb. X Nem észleltem. — Fluctwata L. X r. gy. IV: 21. — Montanata
Bkh. Xx, Owadrifasciaria Cl. X, Ferrugata Cl. XX és Designata Rott. X Nem
észleltem. — Dilutata Bkh. X, ab. obscurata Stgr. és ab. autumnata Gn. n.
gy. X. 15.—XI. 3. H. VI-ig. — Caesiata Lang. X és Scriptwrata Hb. X Nem
észleltem. — Riguata Hb. X gy. V. 4.—VI. 16., VII. 15.—VIII. 14. H. VII.
23-ig. — Picata Hb. r. IX. 2. kopott. — Cuwculata Hfn. r. V. — Galiata Hb. X
n. r. V. 17.—VII. 12., VII. 19.—VIII. 18. H. VII-ig. — Rívata Hb. — Sociata
Bkh X r. V. 4.—VI. 7. és VII. 10-től. — Albicillata L. X Nem észleltem.
— Procellatc F. X — Luctuata Hb. X Nem észleltem. — Alckemillata L. r.
V. 22., VIII. 9. — Unifasciata ab. aguilaria H. S. — Canditata Schiff. X n.
-r. VI. 18-ig. — Bilineata L. X VI. 6.—VII. 26. A — Corylata Thnb. r, VI,
6. — Berberata Schiff. X Nem észleltem. — Nigrofasciarta Gőze. X r. II.
11.—V. 80. H. V. 10-től akkor, a midőn a rózsa még bimbóban van, a
melybe a herriyó befurakodik. — Rubidata F. X r. V. 19. — Comitata L. X
n. r. VI. 23.—VIII. 23. H. X. 6-ig leginkább Chenopodium bonus Henricuson.
— Vitalbata Hb. x gy. IV. 27.—V. 16. és VIII. 23-ig A. H. IX. 24-ig. —
Corticata Tr. X gy. V. 11.—VI. 19., VII. 16.—IX. 2. -. H. VI. 27.—VII. 23.
és X. 20-ig. — Tersata Hb. X gy. IV. 27.—V. 14. és VIII. 26-ig. H. VI.
1.—VI. 30. és X. 12-ig. 15 Ven. §

PÉCS KÖRNYÉKÉNEK ARASZLÓ PILLÉI, 99

Eupithecia oblongota Thnb. X n. r. V. 19.—VI. 23. és VIII. 26-ig. H.
28 12-ig. — Guencata Mill. i. r. VII. 17.—IX. 1. H. IX. 5.—X. 6. Pimpinella
saxifragán. — [Irriguata Hb. i. r. IV. 12.—IV. 30. — Insigniatá Hb. X Nem
észleltem. — Alliaria Stgr. k. VII. 9.—VILI. 6. H. IX. 18-ig Allium flavumon.
— Subnotata Hb. — Linariata F. n. gy. VI. 11.— VIII. 22. H. VIII. 22.—IX. 18.
. Linaria vulgarison. —. Lagwaearia H. S. i. r. VI. 14. H. X. 10-ig Odontites
luteán. — Rectangulata L. X Nem észleltem. — Scabiosata ab. orphnata Boh.
— Millefoliata Rsl. — Succenturiata L. X Nem észleltem. — Innotata Hfn. x
"k. III. 29.—IV. 27., VIII. 23.—IX. 4. H. VII-ig és X. 12-ig Artemisia cam-
phoratán. — Fraxinata, Crew. r. VIII. 14. — Piumbeolata Hw. — Castigata
Hb. — 4Absinthiata Cl. n. gy. VIII. 11. — Pimpinellata Hb. n. gy. IV. 9. —
Euphrasiata H. S. n. r. VIII. 31-ig. H. IX. 20,—X. 10. Odontites luteán. —
Abbreviata Stph. i. r. IV. 30. — Pumilata Hb. gy. V-ig, VII. 12.—VIII. 15.
H. VII. 8-ig gyakran Verbascum virágján.

Viertl Adalbert.

Adatok a magyar Coleoptera-faunához.")
j

A K. m. Term. tud. Társulat kiadásában készülő , 4 magyar
birodalom állatvilága" czímű műnek a Coleopterákat összefoglaló
különlenyomatának megjelenése óta az alább felorolt adatok bir- :

tokába jutottam. Az itt felsorolt 10 nemet, 129 fajt, 80 fajvál-

. —— tozatot és 1 kétes fajt a katalógusban foglaltakhoz számítva, eddig

. —— Magyarország bogár-faunájából 1232 nemet, 6172 fajt és B86 faj-
változatot ismerünk, 49 faj pedig kétes, vagy importált.

Cicindela silvatica L. v. hungarica Beuth. Magyarország.
(Ent. Nachr. 1890. 211.). C. campestris L. v. coerulescens Schilsky. V.
Riuszadului (Szeben) ; v. 4-maculata Beuth. V. Nagyszeben, Czód;
v. 5-maculata Beuth. I. Budapest. V. Dicső-Szt.-Márton, Szent-
Erzsébet, Nagyszeben, Nagy-Disznód (Götzenberg), Czód, Vörös-
torony, Lotrioravölgye, Ticera petrilor; v. conjuncta D. Torre.
V. Dicső-Szt.-Márton, Vöröstorony. C. hybrida L. v. virescens Leten.
V. Czód; v. monasteriensis Westh. V. Dicső-Szt.-Márton, Czód,
Vöröstorony ; v. bipunctata Leten. I. Budapest, Isaszegh. II. Öszöd,

. — V. Dicső-Szt.-Márton, Czód, Vöröstorony. C. soluta Dej. ab. Kraatzi
. — Beuth. I. Budapest, Csepel, C. chiloleuca Fisch. v. Mniszechi (Mannh.
Sas as Horn: "V. Vizakna: C.: litorabis " Fabr. var. sdiscors" De." L

Gödöllő. II. Öszöd; v. Fabrici Beuth. (lunulata Beuth.) I. Gödöllő.
. II. Öszöd. V. Szamosujvár; v. Ragusae Beuth. V. Vizakna; v.

conjunctae-pustulata Dokht. I. Gödöllő. II. Öszöd. V. Vizakna; v.
Koltzei Beuth. II. Öszöd; v. lugens Dej. II. Öszöd ; v. inhumeralis

$) Előterjesztette szerző a K. m. Term. tud. Társulat állattani szak-
ztályának 1898. márcz. 5-én tartott ülésében.

Rovartani Lapok V. 1898. május 1. (sr

100 CSIKI ERNŐ.

Beuth. II. Öszöd. C. germanica "LD. v. cuprea Wesh. V. Szent-
Erzsébet; v. obscura Fabr. V. Nagyszeben, Szent-Erzsébet; w.
sobrina Gory. II. Öszöd; v. deuteros D. Torre, V. Szent-Erzsébet ;
v. protos D. Torre. WV. Szent-Erzsébet.) !) :

Carabus cortaceus L. var. angusticollis Mot. VIII. Tenger-
part. C. variolosus F. var. costulifer Fleisch. I. Biharmegye. C.
cancellatus Ill. var. ater Fleisch. I. Hagymádfalva (Bihar m.) ; var.
oxycancellatus Fleisch. I. Hagymádfalva; var. nigripenmis Fleisch.
I. Hagymádfalva; var. pseudocancellatus Fleisch. VI. Bánság (déli
része). C. Ullrichi Germ. var. Jaroslavi Fleisch. I. Hagymádfalva.
C. Hampei Küst. var, Liebli Dietl. V. Dicső-Szent Márton.

Gyehrus semigranosus Pall. var. balcanicus Hopfg. V.
Vöröstorony. C. attenuatus F. var. carniolicus Motsch. VIII. Tengerpart.

Leistus fulvibarbis Dej. VIII. Tengerpart.

Nebria ranssylvanica Germ. ab. Ormayi Ganmglb. V. Vurfu
mare (Szeben m.)

Notiophilus substriatus Wtrh. VIII. Tengerpart. N. aestuans
Motsch. Magyarország. (Ent. Nachr. 1897. 362. 1.)

Scarites F. laevigatus F. VIII. Tengerpart.

Dysehirius bacillus Schm. II. Fertőtó.

Tachypus Rossii Sch. VIII. Tengerpart.

"tLimnaeum Kocae Reitt. VII. Jankovac.?)

Bembidion Küsteri Schm. VIII. Tengerpart. B. Stein-
bühleri Ganglb. VIII. Tengerpart. B. normannum Dej. VIII. KONG
part. B. vicinum Luc. VIII. Tengerpart.

Trechus subnotatus Dej. VII. Tengerpart. 7. filesoibatán
Schm. var. rectangularis Schauf. VII. Horvátország.

Pogonus gilvipes Dej. VIII. Tengerpart. P. tirtopadis Dft.
VIII. Tengerpart.

Calathus glabricoltis Dej. VIII. Tengerpart.

Pterostichus rujfitarsis Dej. var. Deubeli Ganglb. V. Ke-
resztény-havas. P. Ziegleri Duft. VIII. Tengerpart és Grunack.
szerint (Soc. Ent. XII. 122): V., Keresztényhavas.

Ditomus calydonius Rossi. VIII. "Tengerpart.

Ophonus ditomoides Dej. VIII. Tengerpart.

Stenolophus marginatus Dej. VIII. Tengerpart. St. mixtus
Hbst. var. Ziegleri Panz. I. Közép Magyarország.

!)) Beuthin a C. Fischeri Ad. (Ent. Nachr. 1892.) termőhelyeként Ma-
gyarországot is említi, ez azonban tévedésen alapul, miért is kihagyom e
pótlékból.

7) Elől csillaggal jelölt nemek Magyarország faunájára nézve újak 3

ADATOK A MAGYAR COLEOPTERA-FAUNÁHOZ. 101

Badister bipustulatus" F. ab. lacertosus Strm." V. Dicső-

— — Szent-Márton.

Licinus silphoides Rossi. VIII. Tengerpart. L. granulatus

Dej. VIII. Tengerpart.

Lebia fulvicollis F. VIII. Tengerpart.

Lionychus Sturmi Gené. VIII. Tengerpart.

CGymindis coadunata Dej. VIII. Tengerpart.

Braechynus exhalans Rossi. VIII. Tengerpart.
Coelambus laütus Schaum. II. Fertőtó (Ganglb. irod.

. 144. I. 451.)

Deronectes luctuosus Aubé. VIII. Tengerpart.

Hydroporus Hedwigi Reittt. III. Tátra (Csorbai tó.)

Agabus nitidus F: var. nigricollis Zoubk. V. Vörös-
torony.

Graphoderes cinereus L. ab. intermedius Westh. V.
Nagyszeben.

Dytiscus marginalis L. var. 9 conformis Kunze. V. Nagy-

szeben, Fogaras, Brassó, Szászrégen. (Bielz, irod. 27. 24. 1.)

Ochthebius adriaticus Reitt. VIII. Tengerpart. 0. Sfein-
bühleri Reitt. VIII. Tengerpart.
Riolus subviolaceus Müll. VIII. Tengerpart. R. sodalis Er.

. VIII. Tengerpart.

Aleochara Breiti Ganglb. IV. 5.-A.-Ujhely.
Leptusa Ludyi Epph. VIII. Tengerpart.
Ouedius virgulatus Er; VIII. Tengerpart.
Dolicaon illyricus Er. VIII. Tengerpart.
Lathrobium eavicola Müll. VIII. Tengerpart.
tAcrognathus mindibularis GyIlh. VIII. Tenger-
part. z 3 j
Geodromicus gljobulicollis Zett. Kárpátok (Ganglb. 144.
EA DAC EL
Omalium Lokayi Fleisch. V. Bucsecs.
. . Bylhinus transsilvanicus-s Ganglb. V. Bucsecs. B. bajulus
Hpe. v. Ormayi Ganglb. V. Erdély (irod. 144. II. 832).
Pselaphus Síussineri Saulcy. VIII. Tengerpart.
. Claviger nitidus Hmpe. var. carniolicus Reitt. VII. Horvát-
ország.
Drimeotus Cöyzeri Biró. I. Vársonkolyos (Rókabarlang).

D. Entzi Biró. I. Bihar. Dr. Horváthi Biró. I. Remeczi barlang.

ke

Bathvscia Freyeri Müll. VIII. Tengerpart.

Rovartani Lapok V. 1858, május 1.

102 KÜLÖNFÉLÉK

Amphieyllis globus F. var. ferruginea Strm. V. Kerczi
hegység, Gyógyfürdő. 5
Agathidium bohemicum Reitt. VII. Horvátország. 3
Gyrtotriplax bipustulata F. v. Ehmanni Csiki. I. Buda-
pest. V. bipunciata Csiki. I. Budapest. II. Pápa.
Csiki Ernő.

Különfélék.

Darázsméreg és kigyóméreg. Az újabb vizsgálatok egymás-
után kimutatják, hogy mily óriási jelentőséggel bírnak a rovarok
a természet háztartásában. Az anyagforgalom és beporzásnál szer-
zett érdemeiket, a selyemhernyó és méh szolgálatait már régóta
ismerjük s azt hittük, hogy ezzel már szerepük teljesen ki van
merítve, — pedig korántsem; az újabb búvárok mindig más és
más . oldalról világítják meg a rovarok szerepét. lgy a Hymenop-
terákhoz tartozó darazsakat (Vespidae) csak alkalmatlan gyilko-
soknak tartottuk, kiknek jelentősége, hivatása legfeljebb abban áll,
hogy zümmögésükkel s dongásukkal a természet pezsgő életét
fokozzák; s most Physalix a Comptes Rendus-ben (1897. II. pag.
979") rámutatott, mily fontos méregmirigyeik váladékának viselke-
dése a kígyók mérgével szemben. Ő alkoholban és 40 százalékos
glycerinben való áztatás segítségével kivonta a darazsok (különö-
sen Vespa crabro L., V. germanica Fabr., V. vulgaris L.) méreg-
mirigyeiből a mérges anyagokat, melyek hangyasavból és egy más,
mostanáig ismeretlen anyagból állanak; ezen oldatból azután
keveset tengeri malacz (Cavia cobaya) vérébe fecskendezett s azt
tapasztalta, hogy ezen állat teljesen immunis lett a Vipera és
más kígyók mérge iránt. Az így elért s huzamos ideig tartó immu-
nitás oka valószínűleg bizonyos, a szervezetben fejlődött vegyi
anyagokban rejlik, melyek a kígyóméreg hatását megsemmisítik ;
vagy pedig a befecskendezett anyagok a szervezetet mintegy elő-
készítik a kígyóméreghez úgy, hogy ez a mérget minden baj nél-
kül tűrheti el. Physalix kisérleteit most magasabb rendű állatokon
folytatja s ha ezeknél is beválanak, kiterjeszti felfedezésének áldá-
sait az emberekre. Ezen felfedezés jelentőségét csak akkor tudjuk
kellően méltányolni, ha meggondoljuk, hogy Indiában mintegy
húszezer ember pusztult el évenkint a kígyók marásától. A méh

mérge a darazsékhoz hasonló hatású. Gorka Sándor.
Perigrapha cíncta F. Az évnek egyik első éjjeli pilléje. Dél-
keleti állat, mely az Ural és Altai hegységekben, Ausztriában,
Morvaországon és leginkább Magyarországon fordul elő, de itt
még csak kevés helyen figyelték meg, t. i. Pozsonyban, ahol nem
ritka, Pécsett, a hol csak egy példányt talált Viertl, és Buda-
pesten, a hol némely évben gyakoribb. Márczius 6-tól ápril 24-ig
főleg árkokban a leszakadt földön egész nap ülve található, meleg
napokon többnyire a nedvesebb helyekre húzódik, de olykor röpül

is. Csalétekre is jön. Hernyója, melyet Nátly fedezett fel 1839-ben, —

had

KÜLÖNFÉLÉK, 103

május közepétől junius: közepéig leginkább Centaurea scabiosan,
Stellaria nemorumon, szamóczán (Fragaria), úti lapun (Plantago),
sóskán stb. él, de csak éjjel táplálkozik. Nappal is található füvek
közt, ha úgy böngészszük azt, mintha tetvet keresnénk ; esős idő-
ben száraz lombok alá is megy. Tenyésztéséhez . ferde felületű
szekrény veendő, melyben a föld száraz tölgylevelekkel van elbo-
rítva; a szekrény napoós helyen álljoiv és ne legyen benne sok
hernyó, mert különben elpusztulnak. Nem kell a hernyót folyton
egy s ugyanazon növénynyel táplálni, hanem felváltva Plantago
latifolia és lanceolatával, valamint Vinca minorral, mely a téli
zöldhöz hasonlít és tavaszkor kéken virágzik; továbbá salátával,
mely a kertben száraz helyen nőtt. Minden bujahajtású és nedvdús
növény ártalmas neki. A laza gubót ne vegyük ki a földből, ned-
vesítsük meg közepesen, aztán tegyük a szekrényt a padlásra, és
csak az első szép márcziusi napokban nedvesítsük meg újra; de
akkor se vigyük be a meleg szobába, hanem tartsuk künn jó
napos helyen, a földet tölgylombbal elborítva, úgy hogy a forró nap-

. sugár ne érje a bábot, mely nem megy mélyen le a földbe. A

lepkén egy ízben érdekes megfigyelést tettem. Ugyanis 1887. ápril
21-én délután az ó-budai hegyek közt, egy helyen, szinte egymás
mellett 5—6 példányt találtam, mintha gyűlést tartottak volna. Ezt
a jelenséget — hasonló gyűlést Noctuáknál azóta sem láttam —

. csak úgy magyarázhatom, hogy a Cincta röpűlési ideje már nagyon

a vége felé járván, ekkor még egy elkésett nőstény kelt ki, melyért
azután a hímek versengtek. aAbajfi A. Lajos.
Mivel csalogatják: a virágok a rovarokat? Legyen szabad
Csíki E. úrnak e czímű czikkéhez egy kis megjegyzést fűznöm.
A virágok színe is csalogatja magához a rovarokat. Valami 8 éve

. lehet annak, hogy szemembe ötlött, a mint egy szép napon a nyilt
ablakon berepült a tanterembe valami Odynerus vagy efféle Hyme-

noptera és egyenesen neki repült a növénytani színes fali táblá-
nak; egyik virágfürtről alulról felfelé repülve átment a másik

. virágfürtre, mintha ott keresné kedvenecz táplálékát s látva, hogy

ismételten csalódik, elrepült. A lefolyt évben a Revue scien-
tifigue"-ben (VIII. 56 118. Il.) két hasonló esetet olvastam, a

. mely szintén e vélemény mellett szól. Az első esetben egy fehér

pilléről (Pieris Grassicae) "van szó, átvéve a , Nature" -ból,
mely pille Londonban a Regent street-ben egy hölgyet kisért, többször
igyekezvén kalapjának virágot utánzó díszére letelepedni; a hölgy
mozgása meghiúsította a lepke szándékát, de magára vonta a kö-
zönség figyelmét. A másik esetben Blanchard-nak szemébe ötlött
egy esteli pille (Sphinx), a mely este felé a szálloda szobájában
felkereste a falra festett virágokat, kinyujtotta szipókáját több
ízben, mintha a virágban akarná találni az édes nedvet. A leve-
lekre sohasem ment és több eredménytelen kisérlet után elrepült.
Azt hiszem, hogy a magam tapasztalata, mint nem kevesebbé e két
idézett eset világosan mutatják, hogy a színnek is van befolyása
a rovarok csalogatásánál. (Hasonló eseteket I. R. L. IV. 104.
és 197419 hdet elyet Dr. Langhoffer Ágost.

Rovartani Lapok V., 1898. május 1

104 KÜLÖNFÉLÉK,

Nemzetközi lepkék. Iyenekül mondhatjuk talán azokat, me-
lyek Európán kívül Észak-Amerikában is előfordulnak. Ilyet pedig
Fernald C. H. az északamerikai Crambidákról írt és gyönyörű
színes ábrákkal ellátott jeles monographiájában (Boston, 1896.) a
következő nyolczat sorolja fel, melyek közül a ."-gal jelzettek ha-
zánkban is találtattak: Crambus hamellus "Thb. Szibériában is;
túr. pascuellus L. Armeniában s az Amúr vidékén is; "Cr. dume-
tellus Hb.; "Cr. hortuellus Hb. Armeniában és keleti Szibériában
is; "Cr. perlellus Sc., Bithiniában, Armeniában és Szibériában
is ; tCr. myellus Hb. Armeniában is; €r. luctiferellus v, luctuellus
H. S.; és Eromene (Euchromius) ocelleus Hb., a mely valóságos
kosmopolita, a mennyiben Eszak-Amerikán és déli Európán, Madei-

rán és Anglián kívül Palasztínában, Szíriában, Bithiniában, sőt.

Afrikában és" Ausztráliában; de még a Sandvich szigeteken is elő-
fordul. Ez a meglepő jelenség azok elméletét látszik megerősíteni,
akik azt vitatják, hogy a legősibb lepkealakok a Miecrolepidopterák,
melyek életfeltételeiket hamarább találták meg, szívósabbak is, mint

a Macrolepidopterák, melyek közt aránylag kevés ily nemzetközi

vagy épen kosmopolita faj akad.
A coleopterologus teendői június havában. Junius a Curculioni-

dák, Cerambycidák és Chrysomelidák hava, nem megvetendő .

számmal gyűjthetők azonban a többi család képviselői is. A
merítő- és fűhálónak, úgy az ernyőnek bőven jut; kövek alatt,
de különösen száraz gaz és szénarendek alatt sokat gyűjthetünk.
Nagyobb eső után ártereken a vízből kiálló fűszálak bő zsákmányt
kínálnak. A nyár beálltával nem vész kárba a fáradság, ha a

nagyobb hegyeket, havasokat is meglátogatjuk, hol a kissé mélyeb- -

ben ágyazott köveket is jó felfeszegetni, sok érdekes állat kerül
ott elő, így Trechusok stb. Sok egyéb között a következőkre
biztosan számíthatunk: Cicindela silvicola, germanica, Calosoma
sycophanta, Carabus planicollis, intricatus, violaceus et v. Wolffi,
Broscus cephalotes, euchromus et v. carpathicus, Clivina collaris,
Abax striola, Rendschmidti, Poecilus lepidus, Demetrias imperi-

alis, Agabus guttatus, Sphaeridium bipustulatum, Emus maxillosus, .. Ja

Leistostrophus muriínus, Catops fúmatus, Thanotóphilus thoracica,
rugosus, sinuatus, Necrophorus vespillo, Scaphidium 4-maculatum,
Trixagus fumatus, Seminulus pilula, Hister carbonarius, Dorcus
parallelepipedus, Onthophagus taurus, vacca et v. medius, Apho-
dius fossor, Geotrupes sylvatica, Hoplia graminicola, Anoxia pilosa,
Phyllopertha horticola, Cetonia hungarica, Aurigena lugubris,
Csrysobothris affinis, Agrilus viridis, Athous niger, Ludius pectini-
cornis, Cantharis livida, rustica, Malachius aeneus, Trichodes
apiarius, Blaps similis, Pseudocistela ceramboides. murina, Pyrochroa
pectinicornis, . Otiorrhynechus fuscipes, perdix, denigrator, Kollari,
opulentus, populeti, crataegi, ligustici, orbicularis, fullo, Phyllobius

oblongus, artemisiae, Chlorophanus viridis, Tanymecus palliatus,
Cleonus punctiventris, Cryptorrhynchus lapathi, Balaninus venosus, :

elephas, Ceutorrhynchidius. pulvinatus, posthumus, GCeutorrhynchus
abbreviatulus, geographicus, Schönherri. Baris coerulescens, Rhyn-

KÜLÖNFÉLÉK 105

chítes betulae, pubescens, sericeus, purpureus, auratus, Bachus,
hungaricus, Rhinomacer betulae, populi, Mylabris seminaria,
Toxotus meridianus, Acmeops septentrionis, ecollaris, Cortodera
humeralis et v. suturalis, holosericea, Frivaldszkyi, Pidonia lurida
et v. Ganglbaueri, Leptura rufipes, sexguttata et v. exclamationis,
variegata, Stenopterus flavicornis, rufus, Phymatodes Kollari,
testaceus et v. variabilis, v. fennicus, Plagionotus detritus, floralis
et v. basicornis, antilope, Clytanthus speciosus, Purpuricenus
budensis et v. hungaricus, Koehleri, Aromia moschata, Anaglyptus
mysticus et v. hieroglyphicus, Liopus nebulosus, Haplocnemia
curculionides, nebulosa, Agapanthia asphodeli, Saperda scoralis,
punctata, Oberea oculata, Orsodacne cerasi et v. glabrata, v.
cantlraroides, lineola v. nigricollis, Cryptocephalus coryli, Phytodecta
viminalis, pallida, Melasoma 20-punctata, Chalcoides aurata, Lon-
gitarsus holsaticus, Ehmann Ferencz.

Ocnogyna parasita Hb. Ezt az érdekes lepkét 1790-ben
Holzer fedezte fel Budán. Előfordul déli Svájezban, Bulgáriában
és Romániában, de tán sehol oly nagy számban, mint Magyaror-
szágon, de csak kevés helyen u. m. Budapesten, Peszéren és Eger-
ben, Pécsett, Tavarnokon és Putnokon, valamint Máramarosmegyében.
Budapesten márcz. 1-től ápril 25-ig található. Hernyója május
20-tól julius 10-ig leginkább Echiumon, de Scabiosán, csalányon
és különféle füveken, sőt Milliére szerint Gentiana luteán is
él. A hol előfordul, többnyire nagy számban található, olykor tár-
saságban is. Napközt füvek alatt és bokrokban húzza meg magát,
estefelé azonban felkeresi tápnövényét. Szereti az árnyas helyeket ;
így pl. 1889-ben egy nem sűrű ákáczfa ültetvényben nagy meny-
nyiségben találtam. Gyűjtés- és tenyésztéskor nem szabad sokat
egyűvé tenni, különben tönkre mennek, vagy felfalják egymást.
Föld alatt laza gubóban bábozódik el. A bábot nem kell hábor-
gatni és tavaszkor nem szabad szobában tartani, hanem megned-
vesítve szabadban oly helyre kitenni, ahol a levegő és napsugár
éri. Némely bábból a lepke csak másod vagy harmad évre kel ki.
Török-Bálinton egyszer egy hímet találtam ákáczfa tűskén fel-
fűzve. Nem mondom, hogy öngyilkosságot követett el, a gébics se
tűzte oda, mert egészen sértetlen volt; de rosz röpülő lévén,
alighanem erősebb széi vágta a tüskének. , Abafi A. Lajos.

Az újguineai rovarok közül, melyeket Biró Lajos haza-

" küldött, a , Természetrajzi Füzetek" XX. kötetének 4. füzetében és

XXI-ik kötetének 1. és 2. füzetében Emery C. megkezdi a
Formicidák (46 új faj) leírását; köztük Chyzer, Horváth, Szalay,
Mocsáry, Frivaldszky és Biróról elnevezetteketis; Fleutiaux E.
leírja az Eucnemidákat, 10 fajt, köztük-egy új, melyet a felfedező
tiszteletére Microrhagus Birói-nak nevezett "el. — Canestrini
G. folytatja az új Acaroideák (10 faj) — Gestro R. pedig a
Hispidák (2 új faj) leírását. — Végül dr. Kertész Kálmán
leírja azt az Asilust (Ommatius minor) és lovasát (új faj : Agromyza
mitütissímai, "melyekről Biró "Lőja R..L1897/ 712971: írt.

Rovartani Lapok V, 1898. május 1.

106 KÜLÖNFÉTÉK.

Megemlítjük égyúttal, hogy Méhely Lajos új Batrachust ír le,
s annak részére új genust állít fel, ábráját is adja.

Külföldi gyűjtők Magyarországon. Jander boroszlói lepkész

1897-ben Krapinán járt s a rosz idő miatt csak Neptis aceris,
Lucilla és Camilla, Melanargia Galathea v. procida, Lycuena argus,
aegon és cyllarust talált. — Pietsceh, sziléziai bogarász 1897.
juliusban a magas Tátrát s a liptói hegység északi részét járta
be, a hol Weise is gyűjtött (I. Deutsch. Ent. Z. 1894.) és körül-
belül ugyan azokat a fajokat találta, a ritka Gaurotes excellens egy
példányát is; ellenben nem lelte a .€Clytus antilope Z.-t, mely
Weise szerint ott gyakori, de talált számos Clytus lama Muls. -t, S
ennélfogva gyanítja, hogy előde ezt a két fajt összetévesztette,

annál inkább, mivel a C. antilope tölgyhez van kötve, a "mely :
pedig ott elő nem fordul. — Grun ak A. berlini gyűjtő pedig TdtaN ;

vidékén gyűjtött bogarakat. és Dipterákat, s azok jegyzékét a
, Societas entomologica" 1897. 15. 16. számában közölte.

Tropideres coffeae. 1891-ben Bocskón, Máramarosmegyében
lakván, Triesztből hozattam kávét, mely nem légmentesen záró
pléhdobozokban érkezett meg, fel is használtuk, kivéve mintegy
fél kilót, melyről teljesen megfeledkeztünk. 1893. tavaszkor Buda-
pestre költözködvén, véletlenül kezembe került az illető doboz, a
melyben számos megszáradt s összetördelt Mikrolepidópterán kívül
valami 30 darabot a fentnevezett bogárból találtam, a melyek
vígan élték világukat. Nehányat a Nemzeti Muzeumban élve adtam
át, a hol addig csak egyetlenegy sérült példány volt; a többi saját
gyűjteményemben foglaltatik. Seyfert Vilmos.

Lycaena minima. FssIl. több hernyóját találtam 1897-ban a L.
jolas keresése közben Coluteán; a kikelt lepkék igen. nagyok és
sötétek. Szépligeti Győző a minima hernyóját -a Sangul-
sorba magtokjában is találta. A. Tb

lkevélszekrény.

Kováts Lajos úrnak. A k. m. Term. tud. Társulat az idén ismét hálára .
kötelezte a budapesti rovarászokat az által, hogy mint az előző években is, .

kieszközölte az engedélyt arra nézve, hogy a főváros erdeiben és telkein,
valamint a vasúti gátak oldal rézsűin szabadon gyűjthetnek, Lehet ilyenért utó-
lagosan is folyamodni. Mikor látjuk ? h

§ ő ÉNRT ALLA ú8 ER Üzöe 2 KZEREST BT get
ee. já az vat AT tzg ve NALA ő ezés tetés / SAMRNA LT

ér atal

ú gt s
gy ése ba e adábtésa s

i Unter Mitwirkung von

KS ÁGHBI8 876, DTS. Ox are 7. DP.G.AB atz und (Dr. Horváth
3 redigirt von

88 L Abafi- Aigner, J. Jablonovvski und E. Csiki
; Budapest, VIII., Rökk-Gasse 32.

1898. Mai. VII. Band Heft 5.

a 3. 87. E. Frivaldszky : Anleitung zum Káfersammeln. Director
MDr:G.Hor várt h. fand unter, dem "Sehriften " seimes. / AmtSvor-
. gángers die Instructionen, welche E. Frivaldszky seinen Sammlern
nach der Türkei mitgab. Dieselben bieten dem Anfánger, aber
auch dem geübtern Sammler, manch beherzigenswerthen Wink.

5. 90. L. Abafi-Aigner: Die urgarische Lepidopteren-Fauna.
"ITÖNet für Ungarn ferner: Lycaena minima v. Lorguini H. S.
(trans.) ; v. magna Stgr. ; . Vanessa c. album v. Hutschinsonti Robs. ;
V. urticae ab pygmaea. di. t.; Melitaca Phoebe w. nana Stgr.; v.
; caucasica Stgr. (trans.); occitanica Stgr. (trans.); M. Trivia v. fas-

" celis" Esp.; v. et ab. nana Stger.: M. Athalia v. berisali . Rühl
——— " (trans.); Ab. íricolor" Horm. (trans.); Satyrus Arethusa v. Boabdil
Rbr.: v. Erythia Hb., ab. peszérensis m. Oberseite und Körper
bei beiden Geschlechtern lichtbraun (fahh, statt des Dunkel-
brauns der Stammart; das gelbe Fleckenband ist lebhaft gelb
. —— und besonders auf dem UI. auffallend; der Augeníleck im 5.
. — Feld der UM. ist ungekernt, ebenso das kleinere Augeim 2. Felde,
." welehes zuweilen ganz fehlt; das Auge im Innenwinckel des Ufl.
ist kaum oder gar nicht sichtbar. Die ganze OÖOberseite ist sehr
. —— günzend, und die gelben Flecke sind besonders gegen die Sonne
18 gehalten, goldglánzend. : Die Unterseite der Ofl. ist ockergelblich,
; die Zeichnung. wie bei des Stammart, jedoch. lichtbraun; die

Bünder und Adern des Ufl. sind sehr licht, fast weiss. Der Augen-

fleck im 5. Felde des UA. ist weiss gekernt, das Auge im 2.

Feld, sowie jenes im Innenwinkel des Ul. nicht sichtbar. Von

dieser sehönen Abart fing ich 9. und 20. Aug. 1897 zu Peszér

f zwei 9 2, und ebenda Herr G. Rost ein OC; im ung. National-
. — Museum befindet sich ein Exp. von L. Anker, welches wohl eben-
— — sfalls aus Peszér stammt. Verf. benannte die Abart nach dem
§. Fundorte. — Satyrus Dryas v, sibirica Stgr.; Pararge Megaera v.
Alberti Alb.; Epinephele Janira ab. semialba Brd. Verf. hat 1897
mehr 9 9? ererbeutet: 1 9 mit grossen weissen Flecken auf dem
UIl., OM lichtfahl; bei einem 9 zeigt sich unterhalb des weisslich
gelben Augenhofes (auch Unterseite) je ein unregelmüsiger weisser
Ma édetsírelő : auf dem UA. ziehen je zwei blassgelbe lüngliche
. — — Flecke zur Wurzel hin. Noch unregelmássiger sind die übrigen
— — Exp.: ein ? trágt auf dem UA. einen grössern und einen kleinern
. weisslichen Fleck; bei zwei 9 9 ist fast der ganze linke 0.

12

unregelmüssig weisslich, wiührend der rechte Of. nur wenig
Weiss zeigt; am aulfendsten ist ein sehr " dunkles Stück, Bei 7
welchem der Augeníleek des linken OM. weisslich, der Aussen- .
und Innenrand aber grau ist. — Ausserdem kommt eine liehtes
Localform vor. Grundfarbe heller als bei der Stammart (heller

als Lycaon), deren Fleckenbinde des OIl. gelblieh braun, zuweilen
brüáunlich weiss ist, die darunter liegenden Flecke oft lichter als 7
jene; auf dem Ul. setzt sich die Binde zwar fort, meist aber
sehr versehwommen, nur zuweilen fast gelblich braun. Unter-
seite des OM. gelblich grau, an Stelle der Binde fahl gelb; auch
der UA. weit heller als bei der Stammart. Verfasser benennt "
diese Form seinem Freunde, Dr. F. Uhryk zu Ehren v. ÜUhryki.

— OCoenonympha Osdipus v. miris F.; .v. amurensissi lb.; v. hun-
garica m. auf dér Unterseite des Of. ohne Augentlecke, auch
dasjenige im 5. Felde des UN. kaum oder gar nicht sichtbar. C. :
pamphilus v. bipupillata Cosm., aus dem Comitat Hunyad, alle 7
ÜŰbrigen aus Budapest. — Orgya ericae Germ. — Dagegen wird
Pieris napi v. fusca des Faunen-Katalogs eingezogen, weil es sich .
herausgestellt, das selbe zu v. bryoniae gehört. ib

S. 94. V. Szépligeti: Beitráge zur Kentniss des ungarischen

. Pimploiden. I. Jphialtes mesocentrus Grav. Wurde aus dem durch
Saperda populnea verursachten Stengelgallen erhalten. HK. extensor.
L. Wurde durch H. Ferd. Tomala aus mit Sesia asiliformis Larven
bewohnten Eichenrinden gezüchtet. — E. tuberculatus Grav. Von

H. Tomola aus Sciapteron tabaniformis Raupen erhalten. —
ILwcorina triangulifera. Holmgr. Var. . Gesicht und Fühler schwarz ;

die mit schráglaufenden Furchen begrenzten dreieckigen Ráume
des Hinterleibes sind dicht punktirt. — Glypta genalis Möller..
Var. (?) d. Kiefer gelb, Clypeus und Füsse roth, die Vordercoxen sind
braun, die Mittleren braun gefleckt, die hinteren roth; die Enden
der Hinterschienen und die Tarsen sind schwárzlieh. Bei einen
Exemplare ist das Schild schwarz, vor der Flügelbasis nur ein
punktförmiger Fleck, die Hintercoxen gefleckt. — Conoblasta cera-
tites Grav. Var. 9d. Hinterleib schwarz, die. Hinterránder der.
mittleren Segmente sind sehr schmal gesaumt. Erinnert lebhaft an .
C. nigriventris, nur dass die Hinterschienen roth sind. Metanotum "
nicht gefeldert. — Var. d. Mund, Coxen und Hinterleib Schwarz,
Tegula braun; Hinterschiene an der Mitte roth, an der weissen
Basis ein Ring und die Spitze schwarz; Basis der Tarsen weiss- .
lich. — Glypta eyelostoma m. ő Glánzend und punktirt; Gesicht "
sparsam behaart, Clypeus schwach behaart, schmal, zwischen den
aufgeworfenen Rand und den Kiefern eine halbkreisförmige Ver-
tiefung ; Gesichtsmitte schwach erhaben, Backen mittellang, Schlá-
fen nicht gebuchtet, Scheitel schmal; Fühler gegen die Spitze ver-
sechmülert, das 8-te Glied ist anderthalbmal lünger als das 4-te,
Pleuren und Matanotum punktirt und glünzend, das letztere nicht
gefeldert, nur die 2 mittleren Kiele sehr schwach ausgebildet ; die
Basis der ersten Segm. ist gekielt, das 2 und .3-te Segm. ist lán-
ger als breit, das 4-te guadrat; das 4-te Tarsenglied der Hinter- 7

A LEON? EAKTSLTAS E
f SZ kér PTE
eg tadyyá s E § AZA 5
alle d EA KWPve k
f KÖPVAt SZT eat

.13

beine ist etwas kürzer, als das 5-te; Krallen klein und gekámmt.
Schwarz; Kiefer, Rand des Clypeus und die untere Seite der

. Fühler (Schaft schwarz) sind roth; Stigma lichtbraun, Tegula und

6-t

vor demselben ein Punkt gelb, Vorder- und Mittelbeine sind
gelblich, Hintercoxen und Schenkel roth, Trochanteren gelb; die
Spitze des Hinterschenkels, an der Schienenbasis ein Ring, ebenso

"die Spitze, die aussere Kante und die Tarsen schwarz; die Basal-

hülfte der Tarsen weiss. 7 mm. Düreh den Clypeus und Kiefer

. gebildete halbkreisförmige ÖOffnung leicht erkennbar. — (GC. notatus

m. €. Untersehieden von G., scutellaris Thoms.: Fühler, den Schaft

. aüsgenommen, roth, an der Oberseite etwas dunkel; die schrág-

laufenden Furchen der Segm. des Hinterleibes Treffen sich; das
1. und 2. Segm. breit, das 8-te schmal gesáumt. Lánge
7 mm., Bohrer 45. — G. ecostata m. 9. Stimmt mit G. mierocera,

. nur dass das Metanotum nicht gefeldert ist, ohne eine Spur der

Leisten. 7 mm. Bohrer 4 mm. Von G. mensurator untersehieden
durch den kurzen Bohrer. Hinterleib ist entweder ganz roth, aus-
genommen die Basis des ersten Segm., oder sind die einzelnen
Segm. an der Mitte schwárzlich, oder auch die grössere Hálfte
des ersten Segm., die Mitte des 2 und 3-ten, so wie die Oberfláche
der" übrigen sehwarz. — G vulnerator Grav. Var. (?) ő" Die
Wurzel der Hinterschiene ist nicht gefleckt. — G. mediana m. ?
Glönzend und punktirt; Clypeus. dicht bebürtet, Basis der Kiefer

"glatt, Backen ziemlich verlüngert, Schlüfen nicht gebuchtet, Gesichts-

mitte bucklig, Scheitel breit, 4-te Fühlerglied ist kürzer als das
3-te, Metanotum nieht gefeldert, Leisten fehlen; das erste Segm.
anderthalbmal so lang als seine hintere Breite, gegen die Basis

verschmülert und hier ausgehölt; das 2 Segm. etwas lánger als
. breit, die schieflaufenden Furchen seicht und Treffen sich nicht;

das 5. Tarsenglied ist lánger als das 4-te. Schwarz ; Clypeus und

. Tegula rötlich-gelb, Stigma hell, die 3 ersten Hinterleibssegmente
" roth, das 1-te und 3-te an der Mitte gefleckt; Füsse roth;. Coxen

und Trochanteren schwarz, die Spitzen der Hínterschienen und

. Tarsen ein wenig braunlich. Lánge 8 mm., Bohrer ebenso. —

Unterschieden von G. vulnerator Grav., durch das ungefelderte

Metanotum; von G. haesitator Grav., durch den körperlangen

. — Bohrer und .von beiden durch die Form des 2. Segm. G. ruficornis

. mó Stimmtin vielen mit Obigen; der ganze Körper dicht behaart,
" . selbst die Basis der Kiefer; Scheitel schmal, das 3. Fühlerglied

ist anderthalbmal so lang, als das 4-te, Metanotum nicht gefeldert,

. das 4-te Tarsenglied beinahe so gross, als das 5-te; die Fühler
. von 4. Gliede an roth, die Spitzen braun; Kiefer und CÜlypeus

. gelb, Tegula sehwarzbraun, Stigma gelbbraun; das erste Segment

am Ende, die 3—5 ganz roth; die Vorder- und Miftelcoxen und

. Trochanteren gelb, oben schwarz gefleckt; Hintercoxen -schwarz,
"H.-Torchanteren gelblichroth, aussen braun; die Vorder- und

Mittelschenkel und. Schienen sind gelb, aussen roth, die Hinter-

.sehenkel und Sehienen sind roth, das Ende der letzteren braun,

an der Basis mit kaum wahrnehmbarem Ringe; Hintertarsen

14

schwarz, an den Gelenken roth. 10 mm. Stuctur des Metanotum
und des Hinterleibes stimmt mit der des G. mediana, — G. hacsitator
Gr. Var. 1. o: Die Enden der Hinterschenkel sind Schwarz
gefleckt.

S. 97. A. Viertl : Geometriden der Umgebung von Fünfkirchen II.
Schluss dieser datenreichen Enumeration. 7

S. 99. E. Csiki: Beitráge zur Káfer-Fauna Ungarns I. Auf-
záhlung der im Faunen-Katalog nicht verzeichneten 129 Arten u.
80 Varietáten, so dass die Káfer-Fauna Ungarns nunmehr 6172
Arten und 880 Abarten zühlt.

5. 102. Kleinere Mittheilungen. A Gorka: Wespen-
gift und Schlangengift. Besprechung der Versuche von
Physalix, Kaninchen dúrch Wespengift gegen das Sehlangengiít
immun zu machen.

L. Abafi A.: Perigrapha éineta. Züchtung dieset
Noctua.

Dr. A. Langhoffer weist nach, dass die Blumen die Insekten
auch durch die Farbe anlocken; z. B. fog eine Hymenoptera
gegen die farbigen botanischen Wandtafeln und versuchte an den
bBlüthen zu naschen. Auch einige andere Füálle werden erwühnt.

Ab ast e matat ro makes EVad its e re td GT ANDNLEN
welche nach Fernald in N. Amerika, aber auch in Europa etc.
vorkommen.

EF. Ehmann:Agenden des Coleopterologsén
im Juni. Aufzáhlung der Arten, welche im Juni zu finden sind."

L. Abafi A.: Oecnogyna parasita, vorkommen und
Zucht derselben.

Neuguineische Insekten, von L. Biró eingesandt, in
neuerer Zeit beschrieben.

Auslándisehe Sammlerin Ungarn: Jander aus"
Breslau, Pietsch aus Schlesien, Grunak aus Berlin. ;

W. Seyfert: Tropideres coffeae. Verf. fand 1893
in Kaffebohnen, welche er 1891 aus Triest kommen liess, ca. 30
lebende Exemplare dieser Art. . : vs

L. A.: Lycaecna minima, Raupe in Colutea arbores-
cens, der Falter weit grösser und dunkler als gewöhnlich. V.
Szépligeti fand die Raupe auch im Blüthenkopf von Sanguisorba.

ZA kásás szánk olaákák kákán kákkoltábaltákákelrlá ál ák kb ÁS

1

Nyitravármegyei természettudományi egyesület 1896.,
nemkülönben Magyag orvosok és természetvizsgálók 1897.
évi trencséni vándórgyűlésének évkönyvében megjelent

, Ayiéramegyei lepkék és bogarak"

enumeratiója, úgvszintén európai, de különösen magyar-

OTSZA£I
—ezzzss Coleopterák árjegyzéke szzz e
kapható a szerzőneél, zs
KELECSÉNYI KÁROLYNÁL - E
TAVARNOK, u p. N.-TAPOLCSÁNY. et
zel

ANTTETYVETVNNYTTTENVVTTTTVNU TETT KTVETTTTETTT

a § gyz EA KS LEP p TE gs tegye
alta d hl a he had az al a ksd em bei Cai - 2 had e a Fa

Superbe exotische

Lepidopteren u. Üoleopteren
verkauft einzeln koys in Centurien in la. Oualitat

; zu enörm billigen Preisen A
4 H. FRUESTORE ER, Berlin N.W. !,
sztó 74 Köz Einurra-Sirasse 37. ,
KÖT i 2ANNI CATALOG POSTFR ELI. UWyyu- b,
j st Egye heg he hez a he a he ed he he hod hod hadi host bi he Éz Él ha haz sékel
gt semm XI

KÁSIÁGRESESES ESR R OS RR S egz gzeeees szettet $8992

see
C. Hoffmánn7sche Verlagsbuchhandlung (A. Bleil) Stuttgart. etér
Prof. E. Hofmann,

Die Raupen der Schmetterlinge Europas, sz

deren Nahrungspílanzen, Puppen und Bi2r. Élt

50 Tafeln in Farbendrueck mit über 1600 Abbildungen von . etfé
Raupen und Puppen und 383 Bogen Text. Komplett broseh. 27 ee

eler

Mk., geb. 30 Mk. ge
"Bin wirklich sehönes, brauchbares Haudedwer k mit farbigen dE
Abbildungen zu más-igem Preise gab es bisher zum L eidwesen dee
a ler Sammler und Naturfreunde nicht; diesem Mangelistnun úg
durch obiges Werk abgehollen worden, undzwar in einer techniselh Él
so vollkommeren Ausführung, dass das Werk selbst sehr hohen ú40-
Ansprüchen genügen wird. ge-
Ét

SEL ELEL EL ELETE EKE E TE E TE E ET EE LEE LETE LEE LEE 1 [A

DBDEVGELEVGEPELOEVEVEEE.V.E.VEEVE.EEGEVELGESEGVEVBEEEE.VEGVGEVECVLSBBEB

Szakkiállitásokon mindenütt az első dij. — A legmagasabb elismeré-
sek. Miniszteri, szék. főv. tanácsi- s egyéb hatósági ajánlatok.

Iskolai rovarraktár.

Iskolai-, erdő-, mező- éskertgazdaságra kártékony vagy hasznos rova-
rok, rovar-biologiai tárgyak, a Hymenopterák, Lepidopterák, Dipterák,
Coleopterák, Neuropterák, tseudoneuropterák, Orthopterák, Dermatop-
terák és Thysanurák rendjeiből dús választékban.

Tankönyv szerint rendezett teljes, mint kivonatos rovar- és rovar-
biologiai gyüjtemények, nyomatott etiguettákkal diszes kiállitásban, S"
minden.a rovarok fogásához, kikészitéséhez való eszközök stb.

Iskolák s tanulók 50"/o kedvezményben részesülnek.

Az országban az egyedüli s legnagyobb szakkereskedés, igy tehát
nemcsak a legkisebb, hanem a legterjedelmesebb gyüjtemények szálli-

"tását-is.a legjutányosabban eszközli.
" Neuropterc, Pseudonourtera és Urthoptera gyüjtőkkel csereöőssze-
köttetés kerestetik.

Kivánatra árjegyzékkel ingyen és bérmentve szolgál

Gammel Alajos,
Budapest, XX. ker. Lónyai-u. 18.
DBELPEDLEVEeEESSESEE.VE.VDVESESVEE.E.ECVGESE.E.GEGEGEGEEBGEBGEG

AFEEEEGEEGEELVEEGEDGGGEGEGEVEDGCOSORN
ÚÉSEELAEDEVPESEGERZRODZESGEGBEESVODSBB

BHovar-Coleoptera-kereskedés.

[F
ö Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb rovarkereskedés tulaj- 9
donosa, ajánlom magángyüjtőknek, iskoláknak, gazdászoknak és erdő- §
szeknek 8000 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajból álló rovar-
készletemet. Honi faunánk közönséges és legritkább fajai nagy
számban, továbbá több száz exotikus. faj. Iskolák részére gyüjteményeket

olcsón állítok össze. Honi gyüjtőkkel szivesen lépek csereviszonyba.
Megkeresésre nyomtatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök.

Merkil Ede
Német-Bogsámbarn. (Krassó-Szörény megye.)

a

PELN EL

é
uzitdátazáséaezi kk hsz hetérák ő ező ző dzs évre he tab éz témsásé zet kétozébátazést kzt Eat őre e szi szi

§ ;
: Balkáni lepkékkel és bogarakkal ;
; e jutányos áron, ;
g jeg zéatét pedig ingyen szolgál
sb ;
; . Haberhaner József ;
g , —— Slivno— —Bulgária. 6
p s 4330

BED.LDDILDDRDIVIVILVIDID VELE LELDLVLVLBDISIS
jú

$4
jir SZYBRŐ Et Sá

ÉVOLOS TAT nyúmdai és "kiados TÖVSVÓNYTÁTSASÁB BUHAGSs iTőZSzR kötüt 14,

tisz MNDNNÁNKÖT KTK
7 3 9088 01427 0029