Hill med. 7 j 4 1! ee c 9 IGGAAN , 4 0 úntk? § ; Set SZ 5 AZA. lok ÖS [ A PARÍNEÉKR TO E j d. Zszetget rAIÖBL ) AES LES ÉRÉS AES LES LES VZOS LA épen ú j cs etszás zás zés zén vész zt fó kán EEUNI ű [8 bizt £ z S, ( IZÉESZES ZS ZSES AES ZTE LES ZS ZS ZÁS ZTE és eés es A dés sss 4 3 Ét éva VO OO. OAXI DALOL ONOS LÓ 3 19. : EJ . ROVARTAN LAPOK ÉTA UL FOLYCHRAT MSZT. kötet. 1899. májushó. ft 5 füzet. VoPYOGYIÓ se k7 SE 6 Av Ar ("különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra 8 -.DR." BEDŐ ALBERT " DR. ENTZ GÉZA DR. CHYZER KORNÉL "DR: HORVÁTH GÉZA ERR ektákkkk És 3 agy age CIA OM a :: (S a. — ag Na. 55 se "ek "E Né úr kk Ess Eg J Ae Abe Ay Av 44 4Av e 4hv sAr JAv Ar xv Ar KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ag ae. viz zi NOB v SZERKESZTIK Tagra ag b a. 8a 8) ABAFI AIGNER LAJOS, JABLONOWSKI JÓZSEF 5 ; es CSIKI ERNŐ. ; afx ajz agy age ag SES RÉS ZÉS RÉS (a oXa [ (EEG ko ayz agy vygoyg sp ve § sZ je BUDAPEST $ A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTÖSEÉGE Es KIADÓHIVATALA VII, RÖKKESZILÁRD-UTOZA 32 ETTE Cá 4hv TELÉÁSSSLÁN KÖLOESTOLB ÉS —— team atéeer —— ts z-— Mék RSZRRÁT TOL SÁNÉKE KEKE zhbe Z8v zs4v JÁv sáv sír Av sáv sáv sáv de dr bv 4 (Ke eke ke Av de Av Av ke B. egjelenik minden hónap első napján; julius és augusztus havak" kivételével Előfizetési "ára egész évre -k Írt. pad A ; JELNJÁNÁS LYA NÉSE ( k ő 798 vé KELT b 7 3 0 HIRES 7 poltágáb [/ HNGGYASAT TA 88: BA ; 18 6 5 Vg JAG, Az 1 Vá Orés4 DALÁNAK, : § ( pa A Has [/ Tizek as ig ka 1 ; mut [/a1 talom. VT A sőlőmoly és szőlőiloneza irtása I. jablatouk b Józseftől. Hazánk Orsodacne-féléi. Csiki Ernőtől. Három ábrával. . A magyar lepke-flauna gyarapodása 1898-ban. II. A. Aigner Lajostól . Magyarországi Braconidák. Szépligeti (Győzőtől 7. SA... l A Zygaena carniolica új fajváltogatát A. Aigner Lajostól. Két 46 Adatok Szeged faunájához. I. Orthoptera. ÉSE Imrétől. Különfélék : A Aral életmódjáua Örs ar velőds E elsos REL ROSTÁS SS NÉK TÉNÉ ASICSÉLODOTÁLATTÁSA tis KÓ AV zési SL Á eLARES jet v Pillangózestélyek. 07: ZA A EE KÖS ET] A Trencsénmegyei Ter mészettúdotd ágy k KEY KS AD MÉPLETŰLÖL TKÖPENT ELÉ Esz ENNE ESKÜ OO E UENÁÉ a ; AÁGNESNYOK irtása. Et ete EZÉ TNS eSÉSA NEZ a AZAANTOrERUSOk ól Lee ti ő els tás At SZÁE ÜRES a ARSÍFOK AUnájass zsák oz UNT ZENE Ketel Sz Sk AG VEÉÍTETő J"béka tápláléka, Meta izes ső ANOK KS USEtSN Kt A Bhyiloxeraykáttékóniyságja tés a metzi 04 a édes zölselés TÉVÉISZERTÉÜMEG EAST SZ TÓ É NOS KES PEN ZESONE Kérelem. Azon kéréssel fordulok a t. olvasókhoz, h ogy a. Mi Nemzeti Muzeum. részére , kirándulásaik alkalmával futóbogarakat (Carabi gyűjteni szíveskedjenek. Köszönettel vennők, ha minél nagyobb mennyi anyagot kapnánk az ország különböző részeiből. A gyűjtött bogarakat egyszerűen borszeszben kérjük a M. Nemzeti Muzeum állattári osztályána czímére elküldeni. Fontos a gyűjtés helyének (város, község, hegység, vi stb.) ismerete, — ezt kérjük írónnal égy kis papirosdarabkára a gyűjtő nevé vel együtt feljegyezni és az üvegcsébe tenni. Csiki Ernő, Budapest (MH. vége zeti Muzeum). 3 Az 1897. és 1898-iki teljes évfolyammal még szolgálh Az előbbi kötetekből csak egyes példány áll rendelkezésre következő áron kaphatók: I. kötet 5 frt, II. kötet 3 frt, 81! 5 frt. 3 62. Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII. ker, 3 Szilárd-utcza 32.) czímzendők. ki A szőlőmoly és szőlőiloncza. irtása. I Úgy a régi, mint a most már rerides termést adó újabb tele- pítésű szőlőkben, legyenek azok hegyiek vagy homokiak, az utóbbi három év óta aggasztó módon szaporodik a szőlőmoly /Cochwlis ambiguella) és egyes helyeken hozzá csatlakozik —- bár ez idő szerint még szórványosan — a szőlőiloncza (Tortrix Pilleriana) is. Eme két rovar kártételeinek meggátlására szolgáló védekezésmódok ismertetése előtt lássuk előbb röviden e két állat életmódját. A szőlőmoly évente kétszer szokott mutatkozni. Az első nemzedék hernyói május elejétől körülbelül junius utolsó harma- dáig találhatók, a mikor kezdetben a fürt apró bimbóit, később a nyiló virágzatot, majd az apró kötődött bogyókat pusztítják. E hernyó eleinte igen parányi és zöldes színű, később szennyes-ró- zsás vagy ibolyás-szürkés, legtöbbször azonban szennyes-zöldes, de feje és az utána következő első testíz feketés-barna; teljesen felnőtt korában 8—10 milliméter hosszú. E hernyót a fürtön so- hasem lehet szabadon látni, mert a míg egész kicsi (1 milliméter hosszú), addig belefurakodik a bimbókba, miközben azokat finom pókszálakkal összekötögeti, későbben pedig részint az elrágott vi- rágokból, részint azuk elváló hulladékaiból ugyancsak a szájából eregető pókszálakkal a fürt gerezdei között hosszúkás fészket készít, a melynek belsejét kibéleli. E fészekben tartózkodik és innen indul ki, hogy kártételeit folytassa. Egy hernyó készíthet azonban egy- másután több fészket is; innen van, hogy az ember abból egy fürtön 5— 6-ot is talál, de hernyót csak egyben. Junius végén teljesen kifejlődött és vagy az eddigi fészkében, vagy inkább a karón és szőlőtőke alkalmas repedésében, de nem ritkán a szőlő kötözésére használt anyagba. (szalma, guzsba-csavart fűzvesszők, sás vagy raffia között) készített külön burokban be- bábozódik. Bábja csak mintegy 6 milliméter hosszú és világosbarna. Két hét mulva, és pedig junius végén szórványosan, julius elején tömegesen kikel e bábból a szőlőmoly, mely valamivel na- eyobb és termetesebb a közönséges ruhamolynál, mert 7—8 mil- Rovzertani Lapok 1899. májushó. 90 Jablonowski József liméter hosszú és kiterjesztett szárnynyal 13—15 milliméter széles. E molyra könnyen rá lehet ismerni arról, hogy hátán, ha szárnyait háztető formájára összeteszi, a felső szárnyain egy kis nyereg alakra emlékeztető kávébarna színű kis harántsáv húzódik; a felső szár- nyak hegyén a nyereg alakú rajzhoz hasonló színű pont van. A moly a nappal legnagyobb részét a levelek alsó felére hú- zódva tölti, csak este röpködik, miközben párzik és vagy a már félig kifejlődött bogyókra vagy azok nyeleire egyet-egyet, összesen mintegy 30—40 petét tojik. E pete fehéres és szabad szemmel Mme NVehető észt Az ebből a petéből kikelő kis hernyócska, tehát a szőlőmoly második nemzedéke, mely színre és termetre majdnem teljesen azonos a juniusi hernyóval, julius és augusztusban a bogyókba furakodik. Azokat részben egészen kirágja, részben csak kikezdi, de szálaival mindig összefonogatja. Az így megtamadott és össze- csomózott bogyók, melyek legtöbbször a fürt hegyén vannak, rot- hadnak, nemcsak mert már úgyis megvannak sérülve, hanem azért is, mert rájuk telepednek a különböző gombák is. Egyes hernyók akadnak azonban a fejletlen u. n. , Márton-szőlő" -ben még október hónapban is. Még mielőtt a szüret ideje beköszönt, a hernyó elhagyja a fürtöt és vagy a tőkére, vagy a karóra vándorol, hol bebábozódási helyet készít magának, a melyben október végéig eleinte mint her- nyó vesztegel s csak azután bábozódik be. Ilyen báb alakjában ki is telel. Május elején, de ha meleg a tavasz, már április végén jelenik meg jővő évben a moly újra, mely petéit a bontakozó haj- tásokba, illetőleg azokban a bimbókra tojja; e petékből kél ki az a nemzedék, mely tavasszal és nyár elején a virágfürtöket szokta rongálni. Aszőlő moly előfordul szórványosan Magyarországon S mint azt az 1898-iki esztendő mutatta, igen nagy károkat okozhat. A szőlőiloncza (Tortrix Pilleriana) a szőlőmolytól nem- csak nagyságra, de életmódra nézve is különbözik, mert évenkint csak egy nemzedéke van. Kártételét május eleje vagy közepe táján, te- hát a szőlőmolylyal egyidejűleg kezdi és junius közepéig, esetleg végéig folytatja. Eleinte csak a hajtások hegyein rágcsál, a melye- ket előbb többé-kevésbbé összefon, de haa hernyó nagyobb (május végén, junius elején), akkor már az alsóbb levelekre száll le, s itt is mindig fészket készít magának olyanformán, hogy vagy egysze- rűen behajlítja és leköti a levél egyik-másik karélyát, vagy hogy egy levél ránczos bemélyedésében maga fölé szálaiból fedőt sző, s abban él, vagy végül, hogy összefon néha több levelet vagy fürtöt is, ebben a fonadékban tanyázik s onnan rágja az elérhető zöld A szőlőmoly és szőlőtloncza irtása 91 részeket. Ha a fészkéhez közelben már nincs. mit rágnia, akkor odébb áll és más helyen ismét újabb fészket készít annyiszor, a mennyiszer szükséges: 8—10-szer is, míg teljesen kifejlődik. A hernyó eleinte (április végén, május elején) piczi, sárgás- zöld, majdnem olyan, mint a levél színe, de egy két sárgás-zöld hernyó akad későbben is közte ; feje, és a feje után következő első testszelvényének felső része fényes feketés-barna vagy fekete; há- tán az első testszelvény után következő testrészén, két hosszú sorban kis fehér, vagy zöldes pontocskákból szennyes-zöld, vagy vörhenyes szőrök erednek; testének alsó színe világos-zöld. Hosz- szúsága kifejlődött korában 30—10 millim. Igen élénk és fürge hernyó ; legkisebb érintésre kiveti magát a fészkéből, úgy hogy azután a zöld lomb között nehéz rátalálni. Julius elején vagy néha valamivel későbben, kikel a karókon és tőkén, de legtöbbször az" összefont levelek között elhelyezett 12—14 millm. hosszú barna színű bábokból a lepke. Ez is éjjeli állat s a nappalt a levelek alsó felén meghúzódva tölti." Ez a lepke 10—15 millm. bosszú, kiter- jesztett szárnyakkal 20—25 millm. széles és agyagszín-sárga, de ez a szín igen sok színárnyalatú. Jellemző ezen állatra nézve, hogy felső szárnyán a tőnél egy folt és azután három harántsáv van, mely a szárny alapszínénél mindig sötétebb árnyalatú. Ez a rajz is azonban olyan változó, mint általában a pillének alapszínezete is. Az este rajzó és ugyanakkor pározó pille petéit 10—20, leg- többször 50—60, de olykor 150—200 darabból álló csomóban a szőlőlevél felső lapjára tojja. E petecsomó eleinte halvány-zöld, de kikeléskor feketés-szürke. A petékből kikelt hernyók kikelés után rögtön, a nélkül, hogy sokat rágnának, elszélednek és alkalmas helyen, kivált a karókon és a tőke elváladozó kérge alatt telelőre húzódnak, honnan azután jövő évben ismét a fakadó szőlőhajtá- sokra vándorolnak föl, hogy kártevésüket itt újból megkezdjék. Ez arovar — a szőólőiloncza-— mint épen honi eseteink mutatják, vidékenkint és kisebb-nagyobb időszakokban igen nagy karokat okoz, sőt ha csakugyan tömegesen mutatkozik — mint az Magyarország déli részén a 80-as évek elején megtörtént — tönkre teheti az egész termést is, miért is okvetetlenül szükséges, hogy kártételeinek gátat vessünk. Jablonowski József. 92 Hazánk Orsodacne-félét. Az Orsodacne Latr. nemet Latreille óta a legtöbb szerző a Chrysomelidák Sagrini csoportjába sorozza, mivel azonban ez a. genus nem illik egészen ezen csak exotikus alakokat tartalmazó csoportba, Thom son 1876-ban , Skandinaviens Coleoptera" czímű művében (VIII. köt. 130. I.) a testalakot tartván leginkább szem előtt, a Svneta és Zeugobhora nemekkel együtt külön csoportba foglalta Orsodachmidae névvel. Az Orsodacnék rendszertani he- lyével tehát mindeddig tisztában még nem vagyunk s ezt ponto- san megállapítani csak akkor lesz lehetséges, ha fejlődésük me- netét ismerni fogjuk. sag B E. usa Orsodacne lineola var. coerulescens Duft. nenise felül- ről és alulról. (Weise után.) Orsodacne cerasi L. penise felülről és alulról. (Weise után.) Orsodacne lineola var. marginata Csiki. (Nagyítva.) Az idetartozó bogárkák április és május hónapokban találha- tók virágzó kökényen, galagonyán és Paduscn. A két ivart külső bélyegek alapján nem lehet megkülönböztetni, legfeljebb annyit mondhatunk, hogy a hímek sokkal kísebbek és keskenyebbek, mint a nőstények. A hím ivarszerveit legelőször Weise vizs- gálta és rajzolta le (Deutsche Entomclog. Zeitschr. 1894. Tarf. II. fig. 19. és 20.) az Orsodacne cevrasi Linn. és O. lineola var. coerus lescens Duft-tól, melyek a mellékelt ábrán láthatók. Tekintettel arra, hogy a legtöbb gyűjteményben az Orsodacne- félék roszul vannak determinálva, jónak láttam, hogy meghatá- Csiki Ernő 93 rozásukra táblázatot állítok: össze és erre a czélra a Nemzeti Muzeum gyűjteményében levő gazdag anyagon kívül Ehmann Ferencz, Götzelmann Tivadar és Wachsmann Ferencz urak nagyszámú példányát is átvizsgáltam, miért e helyen sem mulaszhatom el, hogy szíves támogatásukért köszönetet ne mondjak x A hazánkban előforduló alakok meghatározására következő táblázat szolgál : IMA "etest" felül--símas : Szótzet emeleti 91 SEL eg aA TSSt 2 — A tést felül sűrű sszőrzettel borított... 1. .. : 3 2. Szárnyfedők sárgák, legfeljebb fekete cldiszáséltbit By vagy öSÜEsés alle g. 81 sott ERO EZ REL szet s ARÉNA HOZE a a OTET AE S sze Szárnyiedök Sotet SZTNŰEKet ezt EE Ek VESSE ZENO HSSSzárnyiédők vilámosé Sár o akost ken tás cevrasi Linn. Szárnyfedők varratja, oldalszéle vagy. csúcsa fekete... ... §. 4. A test alsó felülete és az előmell is fekete, potroh néha vörösesbarna. Az előtor háta (pronotum) vörösesbarna, sőt egészen fekete is lehet; a szárnyfedők oldalszéle vagy ol- dalszéle és varrata együttésen széles fekete szegély- S sző esttlktéek idet TE hoátte fe layer eke 4. ei! var. hinbata OL. SAttest also" felülete ra sárga Etőrdelli Jagerélével sötétszínű (Szüüske rönédaza DOLTOTT Sá Paes tek ET AÉÁS E EN T EK BET EE SEB 1 1038 9. A szárnyfedők oldaszéle és varrata az sé harmad kimételével feketet E s ERAT ZT ALA [KÁN e E MVK GOTT IL ÁG . — A szárnyfedők csúcsa többé HEVÉSbDE fekete var. melanura [. 6. Fej és előtor háta egészen fekete .. . . var. Duftschmidi Wse. — Fej és előtor háta egészen vagy részben sárgásvörös vagy TelketeMÖtÖST elért tetkakk ére ő LL eza et ELSE zet elo AGE ÉBE (8 Fej és az előtor háta VLAD sárgásvörös var. eldűtarotdes 1428 — Fej mellső része (homlok fekete) és az előtor háta vörös vágy feketevőkösi MV SZ BOLONAL sik Mi. LVA aglabratáas Fanz: 0. SZArNYISEdŐK sának asks ts ET et SAMBA: AES A MBA 3 — Szárnyfedők sötétszínűek, legfeljebb világos folttal a vállon 42: 9. Előmell fekete. Fej sötétebb színű, vörösbarnától feketéig 10. — Előmell sárga. Fej, az egész test, csápok és végtagok vi- lágos sárgák; az előtor háta némelykor sötétebb ; fej és néha a szárnyfedőkön a torpaizs körül háromszögletes sötét folttal. (var. a. Weise)-.. --- --- --- --- var. flava Csiki. 10. Előtor háta sárga, közepén ritkán rövid fekete vonallal. Szárnyfedők varratszéle némelykor fekete. Közép- és utó- DISLTSREt e Sa EK te Ze Ezt EE lineola Panz. 94 Hazánk Orsodacne-féléi — Előtor háta és a test alsó felülete egészen fekete .. . 1!. 145 Szárnyiíedők tegészen : sárgák. 12 5 2 Vav S NeKIGOLUSOTUB — Szárnyfedők az . oldalszegély és a varrat mentén széles kékes fémfényű sötét szegélylyel ... ... var. marginata Csiki. 12. Szárnyfedők a vállon vörös folttal; néha az előtor háta tövén is van két hosszúkás vörös folt. Fekete, testfelszíne némelykor kék vagy zöldesen fénylő .. var. humeralis Latr. -aiszárnyiedők egyszínűek, kékesteketék ME e Sr ENNENNNKENNEB ső 13. Fej és előtor háta fekete, utóbbi néha két hosszúkás VOrOS dOlttaljar ess sbel, ze ze lesz IE VAK AGOEKESGEKÜS SETONYTTN — Fej, csápok, előtor háta, végtagok és néha a potroh is vörös vagy vörösessárga. Mell és szárnyfedők kékesfeke- ték eeélgeet VES ő a es e ae Bo a TELVE EKO AZELÁŰ VÁEZÜS EE x Az egyes alakok elterjedése alábbi összeállításból vehető ki, fel akarván még említeni, hogy az ezen termőhelyekről származó állatokat mind megvizsgáltam és hogy a magyar bogarászati iroda- lomban feljegyzett adatokat több okból fel nem vettem. Orsodacne cerasi Linm, (chlorotica Oliv., fulvicollis Pamz.) — Budapest (Zugliget, Pozsonyi hegy), Szaár, Koritnyicza, Homonna, Bártfa, Máramaros, Brassó, Keresztényhavas, Herkulesfürdő, Ora- vicza, Krassova. var. lhneola Lac. — Bártfa, Oravicza. var. melanura, Fabr. — Budapest, Szaár. var. limbata Oliv. — Budapest. Hidegkút (Mária Remete), Szaár, Bártfa, Oravicza. var. glabrata Fanz. — Budapest, Haraszti, Szaár, Bugacz, Brassó, Herkulesfürdő, Krassova. si var. cantharoides Fabr. — Budapest, Brassó. var. Duftschmidi Wse. (glabrata Fabr. Duft.) — Szaár. Orsodacne lineola Panz. (migricebs Latr., mespili Lac.) — Budapest, Nagy-Bocskó (Máramaros), Nagyszeben. var. flava Csiki (var. a. Weise) — Budapest, Bia-Torbágy, Pilis, Nagyszeben. var. nigricolhs Oliv. (marginella Duft., picibenmnis Duft.) — Budapest, Isaszeg, Pilis. var. marginata Csiki. — Nagyszeben (2oll. Csiki et Fuss), Krassó-Szörény megye (Pável). Ezen új fajváltozat eddig csak ha- zánk délkeleti hegyvidékéről ismeretes és megfelel a másik faj (0. cerasi Linm.) var. limbata Oliv. fajváltozatának. Feje, az előtor , háta és a test alsó felülete kékesfekete; az elő- A magyar lepke-fauna gyarapodása 1898-ban 95 tor háta két oldalának közepén néha kerek sárgásvörös folttal. Tapogatók, csápok és végtagok, a czombok kékes fekete végének kivételével, sárgásbarnák. Szárnyfedők sárgák, kékes-fekete oldal- és varratszegélylyel. Egyik ábra ezen új alakot mutatja. var. humeralis Latr. — Budapest (€oll. Csiki). var. coerulescens Dujft. (nematoides Lac.) — Budapest, Szö- rény megye, Horvátország. var. croatica Weise. — Budapest, Péczel, Pilis, Nagyszeben. Mint érdekes jelenséget említhetem még, hogy Wachsmann Ferencz Budapesten fogta az Orsodacne lineola Panz. hímjét és 0. cerasi Liun. nőstényét copulában. E két példány most a Nemzeti Muzeum gyűjteményében őriztetik. Csiki Ernő. A magyar lepke-tauna gyarapodása 1898-ban. ÜL Áttérek azokra a fajváltozatokra, melyek amagam vagy mások gyűjteményében foglaltatnak. apilio Fodalirius L. var. decemlineatus, a törzstajnak nálunk gyakori oly alakja, melynek felsőszárnybeli 5. és 7. sávja ketté oszlik és színezése különben is világosabb; nálunk annyira meg- állapodott fajváltozat, hogy a fenti nevet, melylyel Eim er ideig- lenesen jelölte, bizvást megtarthatja. A sávok megoszlását ke- vésbbé világosan tünteti fel. a var. undecimlineatus Eim. Ennek azonban akad budapesti és eperjesi példányaim közt oly példánya is, melynek említett sávjai egyáltalában nincsenek megosztva és mely ennélfogva inkább var. novemlineatus-nak volna nevezhető. Papilio Machaon ab. Drusus Fuchs, potroha a törzsfajénál jóval fehérebb, a mennyiben annak csaknem a test egész felüle- tére kiterjedő széles fekete sávja az ab. Drusus-nál keskeny sza- lag alakjában látható. A Rajnamelléken, ahonnan leírták, a II. iva- dék nőstényén vették azt észre, Budapesten az I. ivadéknál és hímnél is előfordul. — Ab. rubromaculatus i.1. A törzsfajtól abban tér el, hogy az alsó szárnyának feketén szegélyezett kék sávjá- nál kifelé is (leginkább a 2. 6. 7. sejtben), befelé is (leginkább a 3. 4. sejtben) többé-kevésbbé élénk és kiterjedt piros pettyek mutatkoz- nak. Szintén a Rajnavidékről írták .le, de akad Budapesten is. Dr. Uhryk Nándor a Csepelszigeten is fogta. 96 A. Aigner Lajos Parnasstus Mnemosyne var. Hartmannmi Stdfs., mely a fentebb említett ab. melaina-nál" jóval sötétebb; nősténypéldányát Bordan TIstwan fogta Puj környékén, de ez csak57 mim: nolottasott amakds fuss bajor példányai a 65. mm.-t is elérik. Hasonló igen sötét példányt fogott Verebély környékén Nécsey István is. Pieris napi ab. jflavescens Stér. A nőstény csaknem oker- sárga, az ab. bryontae rajzaival. Eddig főleg Bécsnél és Romániá- ban észlelték. Bordan István Hunyadmegye. déli részében találta. Lycaena Corydou var. caucasica Led. A hím égszínkék, kes- keny fekete szegélylyel; az alsó szárny szegélyén levő szemfol- tocskák a rendesnél kisebbek. Az alsó oldalon álló középholdat és szemfoltokat körülfolyó gyűrűk átlag nagyobbak és a szegélybeli vörös sáv élénkebb a rendesnél. Termőhelyei: a Kaukázus és Örményország. Koc-a G yörgy Vinkovczén fogott egy pél- dányt, melynek felülete egészen ide vág: alul azonban alapszíne igen világos, a gyűrők és vörös sáv pedig a rendesnél sem na- gyobbak, sem élénkebbek. A nőstényt, melyet hozzátartozónak vélek, ugyancsak Koca fogta Kriépolyén 1897. aug. 20-án. Ez bár igen kopott, felül a barna alapszínen kék pikkelyezést mutat; az alsó szárny szemfoltocskái feketék. Alul a rajz igen elmosódott, kevés szemfolttal; a barnás alsószárnyon a szemfoltok többnyire csak jelezve vannak. Lycaena Admetus Esp. var. Ripperti Frr., mely az alsó szár- nyon alul fehér sávval bír (termőhelyei: délkeleti Francziaország, Görög- és Bolgárország, Románia, déli Oroszország, Kis- és Közép- Ázsia). Dr. Uhryk Nándor és Kosztka László állítólag a Lipótmező és Óbuda közt levő hegyekben fogták. Lycaena Donzelii B. Ez a csinos kis kék lepke közönséges Damon-unkhoz. felül is, alul is hasonlít, de jóval kisebb. Eddig Svájcz, a Riviera, Svéd- és Finnország, Tirol, déli Oroszország és Szibéria voltak ismert termőhelyei; Buda Ádám azonban a Re- tyezáton fogta s ugyanott az Erebia Goante Esp. és E. Gorge Esp.-t is, a melyek hazánkból eddig csak a Tátrából, valamint Spintherops spectrum Esp., mely eddig csakis Fiume környékéről volt ismeretes. Ennek kapcsán megjegyzendö, hogy a ritka Erebia melas-t Bordan István a Retyezát délkeleti lejtőin észlelte. Melitaea Phoebe ab. melanina Cenni. A törzsfajnak vörösös sárga színe fakóbb sárgává válik, a melyet azonban a nagyon ki- terjeszkedő sötét, helyenkint fekete rajz csaknem teljesen elföd, a felső szárnynak megnagyobbodott középső pontját némi sárga szín A magyar lepke-fauna gyarapodása T1$98-ban 97 veszi körül, úgy hogy az szem alakját nyeri ; sárga marad továbbá a szegélytércse szalagjának felső része, melyet azonban kiszélese- dett fekete erek szelnek át; sárgás végül a szegély előtt két pont- sor, mely a különben egészen sötét szárnyon is végighúzódik. Ennek az eltérésnek nőstény példányát 18398. jul. 24-én fogtam a Svábhegyen. Eddigelé csak Olaszországban a Sabiniai hegység- ben, a franczia Pyreneusokban, Perzsiában, az Amur mentén és Pekingben észlelték. Pararge Megaera ab. mediolugens Fuchs. A felsőszárny kö- zéptércséje elsötétedést mutat, amely onnan ered, hogy kivált a hímnél a fekete harántsávok körülbelül egy harmaddal megszéle- sednek, míg a nőstény felsőszárnyán a fekete középvonal határo: zott sávvá alakul. Nassauban a Rajna mentén és Zürichben figyel- ték meg eddig; Budapesten és Orsován is akad. Epinephele Lycaon var. lupinus Costa. Nősténye a rendesnél sötétebb barna, két szemfoltja nagyobb, ezek sárga kerete pedig keskenyebb. Termőhelyei: déli Olasz- és Oroszország, Görögor- szág és Kisázsia. Igen közel álló példányaim Budapestről és Pe- szérről kerültek. Syrichthus alveus Hb. var. onopordi Rbr. A törzsfajnál ren- desen valamivel nagyobb és sötétebb, alsó szárnyának fonák ol- dala sárgás vagy barnás. A Középtenger partvidékein, Perzsiában is. Kóca György főerdész Vinkovczén (Szerém m ) fogta. Zygaena lavandulae Esp., mely eddigelé Spanyolországból, déli Francziaországból és Liguriából volt ismeretes, Aradon. is előfordul, ahol azt Gruber Ede a csálai erdőben nehány pél- dányban fogta. Zygaena transalbina Esp. var. hippocrepidis Hb. Eddig is5- mert termőhelyei: Közép és déli Francziaország, közép és délnyu- gati Németország és déli Svédország. VinkovczénKocaGyörgy főerdész fogta. Naclia punctata F. ab. servula Berce. A törzsfajtól abban különbözik, hogy felső szárnyai egyszínűek, fehér pettyek nél- kül. Eddig Spanyolországból és déli Francziaországból volt is- merétes. 1892. jul. 15-én" Koca György Kraljeváczon is fogott egy példányt. Nemeophila russula ab. palida Stgr. Erről az egyszínű vilá- gos sárga fajváltozatról, melynek semmi piros vagy fekete rajza nincs, csak azt tudtuk, hogy Staudinger gyűjteményében foglal- tatik egy mehádiai példánya ; újabban Bordan István Puj kör- nyékén találta, én pedig közel álló példányt Peszéren fogtam. 98 Magyarországi Braconidák Amphidasys betularia L. ab. Doubledayaria Mill. Ez érdekes melanistikus alaknak átmeneti példányát (/orma miata) 1898-ban Gato te AM EGigyon egye találta Újpesten. Eupithecia pumilata var. tembestivata Z. Jellemző példányát, mely a törzsfajnál szürkéb, kevesebb piros rajzzal, Wachsmann János fogta Pápán. Mindezek tekintetbevételével a Magyarországból eddig ismert Macrolepidopterák száma 1402 fajra és 413 fajváltozatra rug, vagyis: faunánk a palaearcti fajoknak csaknem a felét foglalja magában. A. Azgner Lajos. Magyarországi Braconidák. Újabb adatok a Magyar Birodalom Állatvilágához. Fam. Braconididae Newm. FE: SÜT ISP E SÖT ím EI 3 E Vipio desertor Fabr. P.-Maróth. — Vipio intermedius Szépl. P.-Maróth., Szeged (Vellay). — Vipio intermedius var. 2. 1 Bu- dapest (Fekete pajzszsal, P.-Maróth, Deliblat (Kertész). — Vipio curticaudis Szépl. Siófok. — Vípio terrefactor Vill. IKöstendse (Csiki). — Vipio apfellator Ns. P.-Maróth, Siófok, Szeged ( Vellay), Deliblat (Kertész), Gyón (Kertész). Pseudovibio inscriptor Ns. P.-Maróth. — Pseudovipto cast- rator Fabr. Szeged (fekete scutellummal). — Pseudovibio umbrd- culator Ns. P.-Maróth. — [phiaulax impostor (Scop ); P.-Maróth. SVtotra má dts dort ht ele d male NEO TAS SÁT Oncophanes lanceolator Nees., Pápa (Wachsmann). — "Pha- nomeris dimidiata Ns. Budapest: Zugliget, 1896. jun. 7. — (Colas- tes hariolator Hal. var. Wesm. 45 Kecskemét, Helvet a.") SAUDSKANNAÉKASN atka s 6 MEKOTESSESÜ eSpathius rubidus Rossi., Budapest. — Spathins exarator L. P.-Maróth. — "Spathius erytkrocephalus Wesm., Budapest, N.- Szeben (Csiki). DUGNI ELDA IDIOTA GÁLA GETTKOKP Gt x Dendrosoter protuberans Nees. Budapest : M.-Remete, 1896. máj. 4. — Doryctes leucogaster Ns..var. 1. Szépl. Gödöllő (Csiki). 1 A csillaggal jelölt fajok a magyar faunára újak. Szépligeti Győző 99 sSubfam:; Hormiinae Först. Chremylus rubiginosus Ns. P.-Maróth. — Hormius moli- nmiatus Ns. P.-Maróth. var. 2. Budapest, Pygalopha lugubrana- ból tenyésztve, 1898. szept. 25. var. 3. Siófok. S úrba, R.horgyvardíumnsate éBOLS b "Clinoceutrus cumctator Hal. Budapest. — Rhogas rugulosus Ns. . Szaár. — Rhogas cruéntus "Ns.::Pápa (Wachsmann), Szeged (Vellay), Deliblat (Kertész). — Rhogas dissector Ns. Budapest: Hű- vösvölgy ; var. 1. Budapest. — Rhogas reticulator Ns. var. 2. Bu- dapest, Sz.-Fehérvár, Siófok; var, 3. P.-Maróth, Siófok, Fonyód — Khogas dimidiatus Spin. P.-Maróth., Felső-Galla, Siófok; var. I. P.-Maróth. — Rhogas pallidicornis H. S Soromist (Kertész). -— Khogas gasterator Jur. P.-Maróth, P.-Csaba, Szaár, Siófok, Szeged (Vellay), Pápa (Wachsmann), Lutilla (Vadászfy); var. 1. Fonyód, Siófok, Kecskemét; var. 2. Siófok, Kecskemét. — Rhogas miniatus H. S. Budapest. — Rhogas bicolor Spin. Siófok, Deliblat (Kertész); var. b. ater Dobogókő. —- Rhogas testaceus SD E Maróth, Siófok. — Rhogas circumscripius Ns. var. 4. Kup és Pápa (Wachsmann). — "Rhogas fallidipennis H. S. Pápa (Wachs- mann). — "Rhogas fortipes Reinh. Budapest: Svábhegy, 1896. ápril. 28. (35 mm.) és K.-Svábhegy, 1897. máj. 2. JUD am a St eya pp nerinare S RON Sb Polydegmon sinuatus Szépl. Szeged (Vallay), Bugacz. — Po- lydegmon marshalli Szépl. Bugacz és Helvetia. — Sigalphus ob- Scnrus Ns. Bonyód; — "sSzgalphus vufipes EL. S. "Siófok. — "Sz galphus floricola Wesm. Fonyód. — "Sigalphus obscurellus Ns. Budapest. S Übitta nm Eheltordatares Phanerotoma dentata Panz. Pápa (Wachsmann). — Ascogas- ter anmularis Ns. Gyón (Kertész), P.-Maróth. — "Ascogaster- armatus Wsm. P.-Maróth. — "Ascogaster 4-dendatus Wsm. Dobogókő, P.-Maróth, Budapest. — "Ascogaster gonocephelus Wsm. Dobogókő. — "Ascogaster vartibes Wesm. Gyón (Kertész), Siófok, Felső-Galla. — Chelonus pulchricornis Szépl. Siófok (f veres vagy fekete potrohtővel). — CAzlonus pannonmicus Szépl. var. 1. P.- Maróth. — . Chelonus submuticus Wsm. var. 1. Budapest. — Che- Úonus "imanitus Antovar:" B. 1 e és es 2. P-Márotn. ES" Ehelo- nus obscuratus H. S. var. 3. P.-Maróth. — Chelonus scaber Ns. síófok, Gyón, Veszprém (Wachsmann); var. 2. P.-Maróth. — Che- lonus cavulus Marsch. P.-Maróth, Fonyód; var. 1. 1 Budapest; var. 2. § P.-Maróth, — Chel. carbonator Marsch. Budapest és P.- 100 M igvarországi Braconidák Maróth ; var. 1. Pi-Maróth ; var. 2. Budapest; var 34 BOE dapest; "és "P.-Maróth; war. 4. és "5: Tt "Budapest; már. 6. TsP:-maróth és "Szeghalom; "var. 7. 1 "Búdapest;/4gH""8: -- Szeghalom.. Chel. :pavcicornis" HH. 5: var: 8 Pápa. (Wachiss mann). — Chel. hungaricus Szépl: Budapest, Dobogókő. — Chel. mitens Reich: 3 P.-Maróth, Siófok. — Chel. fenestratus Ns. £ P. Maróth. — Chkel. rimatus Szépl. P.-Maróth; var. 1. P.S:Maróth, Siófok, Fonyód. — Chel. contractus Ns. Pilis-Maróth, Siófok ; var. 1.5 P.sMaróth, "Apaj, — "hel vsaltatus "NS. "PEéMáróth, Szaár:i Chel. exilis Marsch. P.-Maróth. SANKT a Sa SINTÉNSS KOTON AES TT TAN S TENONÉSRTS Cardiochiles "saltator Wb. Deliblat (Kertész). — . [Micvoplitis xanthopus Ruthe. Siófok. — Micr. varibes.Ruthe. P.-Maróth;. var. "3. kuthe, Budapest, P.-Maróth, Borosznó. — Micr. tristis Nees. P.- Maróth, Öszöd ; var. 1 Fonyód, P.-Maróth. — §/Micr. strenua Reinh. Budapest, P.-Maróth. — Micr. sordifes Nees. P.-Maróth, Peszér. — Micr. mediator Hal. P.-Maróth, Pápa (Wachsmann), S.-Ujhely (Biró), Fonyód, — Micr. tuberculifer Wsm. Budapest, P.-Maróth. —— JMicr. adunca Ruthe. P.-Maróth, "Hygroplitis rugulosus Nees Budapest. —. Microgaster abdominalis Nees. P.-Maróth, Fonyód. — Micr. nobilis var. hungaricus, Szépl. P.-Maróth. — Micr. sub- completus Nees. Fonyód. — Micr. tibialis Nees. var. 3. Fonyód. Mici: slobatus CC. var. 3. Budapest, . Pápa, Ujbánya, Siófok BE Maróth, Öszöd, — Micr. deprimator Nees. P.-Maróth, Fonyód. — "Acoelius subfasciatus Hal. Budapest. OND am AT ra tn akdünzate ERKOKEÉSÍT Agathis malvacearum Ns. var. 2. Bukarest (Csiki). Ag. nigra Ns. var. Fonyód. — Ag. rufipalpis Ns. R.-Maróth, Szaár, Rápa. — : Ag: breviseta Ns. Siófok, Szeged (Vellay), Pápa (Wachsmann), Kecs: kemét, Gyón. — Ag. tibialis Ns. N.-Szeben (Csiki)"Kecskemét. — Disophrys inculcator 1... Fonyód, Deliblat (IXertész): Nezider. — Cremnops desertor L. Pápa (Wachsmann), N.-Szeben (Csiki.) — /Mi- cyodus. tumidulus Ns: P:-Maróth; "var. 2. P.-Maróth, Gyón (Ker- tész), Fonyód, "Kecskemét, — Earinus nitidulus Ns. Budapest, Svábhegyi . —: . Orgius. obseaxator: Ns.. Siófok; var.:2. 5.4, Szépii F.-Maróth, Szaári; var. 3. 5-1 Szépl.: Budapest. ,R.-Maróth, . Siófok, Fonyód. A csápok alsó oldala mintegy a középig vörösek. — Orgilus hungaricus. Szépl. Siófok. — .Org. rugosus Ns. Fonyód, Siófok. —— "0rg. punctulator Nis., Budapest. Szépligeti Győző 101 S ubtam. Eup horámnaeF öv sit. Euphorus pallidibes Ns. "var: :orchesiae Curt. P.-Maróth. — "Euph. apicalis Curt, Budapest P.-Maróth. — Perilitus melanopus Ruth. Pápa (Wachsmanm. — Per. rutilus Ns. P.-Maróth, Fonyód. — Per. bicolor Wsm. Siófok. — Per. terminatus Ns. Siófok. — " Microctouus elegans Rnthe. var. A potroh első íze érdes. Pápa Wachsmann. — "/Micr. klugii Ruthe. Kup. (Wachsmann!. s ubfam M-eteorina e Mara cshradl 1. Meteorus chrysopthalmus Ns. P.-Maróth. — "Met oculatus Ruthe. Budapest, Dobogókő. — Met. albicornis Ruthe. Dobogókő, P.-Maróth. — Met. abdominator Ns. P.:-Maróth. — "Met. punc- tiventris Ruthe. var..3. Budapest. — Met. pulchricornis. Wsm. Fonyód. — .Met. brimmifpes: Ruthe. P.--Maróth. — Met. cinctellus P.-Maróth. 9üub ham. Calyptina-e. "Calyptus gallicus, Reinh. P.-Maróth. — Eubadizon pallidíbes Nees. Pápa (Wachsmann). "Eub. macrocephalum Ns. Pápa (Wachs- mann). HTÚND zamatos kae tars EHKOMT SHE Blacus ruficornis Ns. Makó, Fonyód, Kup. — Blac. compar Ruthe. Budapest, Pápa és Bakonybél (Wachsmann). "Blac. insta- bilis Ruthe. Budapest. — .Blac "maculipes Wsm. Szaár, Pápa Wachsmann), Fonyód. — Blac. interstitialis Ruthe. Budapest. Sp ÜDÉ a I TO DM TO MATER TOHKSÍT "Centistes lucidator Ns. Budapest. OU bitarm ie nme ütt tmtake MBEGHN SI Ihneutes brevis Wsm. Budapest. SZULT EKE JEL SÜKSKOm ÁNAK S [DOG TE Helcon augustator Ns. N.-Szeben (Csik). SU o EL ük IMLEKEKOKGBÁ NK S MALMA NAON Bt Macrocentrus marginator. var. nidulator Ns. Kup és Pápa (Wachsmanm. — Macr. collaris. Spin. Kup, Sz :Fehérvár, Siófok, P.-Maróth, Pápa, N.-Szeben. — Macr. hungaricus Marsch. Fonyód. — Zele testaceator Cuvyt. P.-Maróth, Gödöllő, Fonyód. — Zele calcarator "Wsm. P.-Maróth, Konyód. S ubifam: DiorspilőgisaerFrörist. Diospilus oleraceus Hal. Siófok, Fonyód. 5 ubikadm. Op io tmiarte nt ÖS. "Ademon decrecens Hal. Fonyód; var. 2. Pápa (Wachsmanny: — Opius pygmeator Ns. Pápa (Wachsmann). — Op. apiculator Ns. var. 3. Marsch. Budapest. — Op. flavipes Szépl Fonyód. — 102 A Zyvgaena carniolica új fajváltozatai 0. pulchriceps Szépl. Fonyód — Op. pallidipes Wsm. Pápa ; var. 1. Pápa (Wachsmann) — "Op. maculipes Wsm. Budapest. — Op. cingulatus " Wsm. Szaár. — "Op. irregularissWsm. Búdas pest. — Biosteres haemorrhots Hal. Pápa (Wachsmann). SAD NAAA ÁS ESE NSA NE A EKOTGÉSNÉ Alysia manducator Panz. P.-Maróth, Pápa (Wachsm.) 5 Aphaereta cephalotes Hal. Ungvár (Kertész), P.-Maróth, Pápa, Sió- fok, Fonyód, Kecskemét. — "Phaenocarpu vwriceps Ns. Budapest, P.-Maróth. — "Phaen. fiavipes Hal. Budapest. — Orthostigaia pu- mila Ns. P.-Maróth, Szaár, Fonyód. — Aspilota distracta Nc. Fonyód, Szaár. — dsp. nervosa "Hal. P.Maróth. -—— Aspzconcimmiartai A szárnyak barnák ; valószínüleg új. — "Asp. fraecipnua Marsch. Búdapest. — "ASp. . jaculans Elal: " Bóroósznó. — "As E 0JIGOKE nis Ns. P:-Maróth. FJNÚLD ÁK LSZÁGO A Tán sa te MEKONMÁS Abe "Praon abjecitum Hal. Budafok, D.-Pentele. — "Pr. longi- covrne" Marsch. Budapest. — "Pv. volucre Hal. Búdapest.:— Enhe drus plagiator Ns. Budapest, Borosznó, Bodajk, Pápa, Szt -Endre, Djakovár (Biró). " Tygoxris ancms dal "Budapest. "Dr brevicovrnis atai Budapest. — "Aphidius avenae Hal. Budapest. Pápa. So ast bsaje nyalom mart nsakes Pachylomma buccata Breb. P.-Maróth, Fonyód. Szépligeti Győző. A Zyoaecna carmiolica új, lajvaltozakat A nálunk nagyon közönséges Zygaena carniolica Sc. igen variabilis törzsfajának máris számos változatát és eltérését állították fel. Ilyenek : ab. hedysari (sárga keretü apró pettyek, egészen fe- kete potroh), var. berolinensis (igen gyönge vagy hiányzó keretek potroh egészen fekete), var. Wiedemannmi (egészen piros potroh), ab. flaveola (sárga pettyek, alsó szárny és potroh-gyűrű), ab. diniensis (keskeny sárga keretek), var. graeca (keskeny fehér keretek), var. amasina (széles fehér keretek), var. taurica (a külső két petty keret nélkül, a többi keskeny fehér kerettel) stb. Ezeken kívül nálunk állandóan még nehány eltérése fordul elő. Ezek egyikénél a piros. pettyek rendkívül nagyok s az 5. és A. Aigner Lajos 103 6. petty sárgás kerete gyakran éríntkezik egymással, olykor el is tün:k. Mindazáltal a különbség nem oly szembeszökő, hogy új elne- vezés jogosult lenne Annál jegosultabb ez egy másik, albinistikus eltérésre nézve. Ennél a felső szárny alapszíne az a halvány fakó barnás (chamois) szín, mely különben a pettyek keretét képezi és mely a rendesen fekete alapszínt csakis a szegélyen hagyja meg. A közönségesen ugyan oly színű ér, mely az 1. és 2. (tő-) pettyet egymástól elvá- ilasztja, részben piros, úgy hogy ez a két petty látszólag egybefo- lyik; az 1. petty azonban — a mi a törzsfajnál vagy más fajválto- zatnál soha sem történik — meg van nyújtva, rendszerint a mellső szegély két harmadán húzódik végig és a 3. és 5. pettyel össze van kötve. A piros alsó szárny fekete szegélye igen keskeny. Átmeneti példányoknál az 1. petty nincsen megnyújtva s az alapszínben némi fekete vegyülék mutatkozik. Nehány ide vágó példányom közül a legjellemzőbbet, melyet ábrában is bemutatok, 1898. jul. 27-én fogtam Budapesten. Ha- sonló példányok ábráját Herrich-Schaffer (II. Tab. 2. fig. 26. 27 Mag s" s2z 83) iS7aldtat Ezt a feltünően szép fajváltozatot Dr. Horváth Géza muzeumi igazgató-őr úr tiszteletére var. Horváthi-nak nevezem el. ab. Horváthi m. ab. Vellayi m. Ide nem vonhatom azt a nevezetes alakot, melynek csupán szegéiye feketés, és melynél a halvány alapszínt a szabálytalanul össze-vissza egymásba folyó s igen kiterjedt piros pettyek csak- nem teljesen elfödik, úgy hogy a lepke egészen pirosnak látszik, a mit az ábra világosan feltüntet. Hasonló példány ábráját már Trertschke (Hilfsb. f. Sammler 1834) is közölte. Ezt a ritka változatot Budapesten 1897. augusztus hó 3-án elhúnyt rovarászunk Vellay Imre fogta, a kinek emlékére azt var. Vellayi név alatt kivánom az irodalomba bevezetni. Az itt közölt igen sikerült rajzokat Bordan István barátom készítette, a kinek értük e helyen is köszönetet mondok. A digner Lajos. 104 Adatok Szeged faunájához. Adatok Szeged faunájához. I. Orthoptera. Kedves barátom és szerkesztő társam, Jablonowski Jó- zsef, ki egykoron buzgó, majd szomorú sorsra jutott és elhunyt rovarásztársunk Vellay Imre életét és gyűjtésének módját oly érdekesen írta le (R. L. V. 146. 180.) rendelkezésemre bocsátotta annak hagyatékából rovargyűjteményének jegyzékét, mely a Szeged környékén gyűjtött rovarokat is felsorolja. Ezek egy részét, a Co- leópterákat Vellay még életében, Vánky Józset barátjával együtt , Adatok Szeged vidékének állatvilágához" czím alatt 1834- ben bocsátotta ki. A többi rovarrendeket (Hymenoptera, Lepidoptera, Orthoptera, Hemiptera és Diptera) sorban itt fogom közölni. Mielőtt ezt megkezdeném, czélszerűnek vélem, az említett közlemény bevezetésének némely részét tájékoztatásul ideigtatni. , AZ mtolsóvévtizedekben — úgymond V.ellay (éstoVáádmiikyi 1894-ben — gyakran olvashatunk egyes közleményeket, melyek hazánk különböző vidékeinek természetrajzi viszonyait ismertetik ; az illető vidék multjából, jelenéből oly adatokat tárnak fel, melyek a búvárkodásra hajlandó elemeket más, eddig még kevésbbé ismert vidék átkutatására, az arra vonatkozó adatok összegyűjtésére és feldolgozására buzdítják. Az efféle közlemények között találunk olyanokra, melyek pusztán adatokat tartalmaznak egy később össeállítandó munkához, továbbá olyanokra, melyek az adatok felsorolásán kívül az illető vidék bizonyos irányú jellemvonásainak és sajátságainak feltünte- tésére is törekszenek. — Az ekként nyilvánoszágra jutott dolgo- zatokból feltünik, hogy a hazánk rovar-világát tárgyaló szakirodalom a főváros környékével és túlnyomólag a hegyes vidékekkel foglal- kozik, más szóval, hogy a közölt adatok nagyobbára ezen vidé- kekről valók, csak igen csekély, mondhatni alig számot tevő adat áll rendelkezésünkre az úgynevezett nagy magyar alföldről, a mi pedig van, csakis egyes kiválóan buzgólkodó szakfértiú útján lett ismeretes ; milyenek Frivaldszky Imre és János, Dr. Horváth Géza, Mocsáry Sándor, Sajó Károly, Speiser Ferencz, Thalhammer. János és Dr. Török: Józseti A nagy magyar alföld tehát s benne Csongrád megye, Szeged szab. kir. város 14 négyszög mértföldet meghaladó területű birtokai- val természetrajzi, különösen rovarászati tekintetben átkutatlan. — A tények ilyen állása meliett indíttatva éreztük magunkat arra, hogy ezen tapasztalt hiánynak legalább részben való megszüntetésére kisérletet tegyünk. Vellav Imre, 105 1586. év telén elhatároztuk, hogy a következő év tavaszától fogva szabad időnket Szeged város vidéke rovarainak összegyűj- tésére és azok tanulmányozására fogjuk fordítani annál inkább, mert Szegeden a rovarok rendszeres összegyűjtésén, tudtunkkal előttünk még senki sem fáradozott. Jelen dolgozatunk az utóbbi 8 évi működésünk eredményét je teti fel. Nyolcz évi munkánk alatt"a bogarakra vonatkozólag a követ- kező tapasztalatokra jutottunk : Szeged vidékének rovarvilága korántsem oly szegény, mint az első pillanatralenni látszik. Bogárvilágának gazdagságát azon ta- lajviszonyokból magyarázzuk, melyek a vidéken uralkodók: neve- zetesen agyagos fekete földek, melyek itt-ott szikesekké válnak : puszta székterületek, melyek néhol elég nagy területet foglalnak el és alkalmasak arra, hogy rajtok különleges állatvilág találja létfel- tételét; óriási homokterületek, melyek között székes talajrészletek és székes állóvizek, semlyékek elég gyakran fordulnak elő: nedves lapályok, melyek majdnem mindenütt állandó vízmedenczével bír- nak. — Ezen körülményekhez még nem csekély . részben járul Szeged áru-forgalma, mely által elég gyakran nem itthonos fajok is kerülnek a kutató merítő hálójába. — Ezen változatos talajvi- szonyokhoz nem kis mértékben járul a bogárvilág változatosságá- hoz azon tény, hogy Szeged lakossága a legkülönbözőbb gazdasági ágakkal foglalkozik; de nagyban csökkenti a bogárvilág létfeltéte- lét azon körülmény, hogy alig van egy talpalatnyi terület, mely kikerülné a kaszát, kapát. 2. Észrevehető változást idézett elő e téren az 1879-iki árvíz és az azt követő újjáalkotás. — Nem csekély azon rovarok száma, melyeket az árviz előtt Vellay gyűjtött s mondhatni, elég gya- koriak voltak, ellenben az árviz után sehol sern voltak felfedezhe- tők , eltüntek pedig tapasztalataink szerint azok, melyek csak egy ivadékkal és pedig nyári élettel bírnak, melyeknek, nézetünk sze- rint álczáit pusztította el a több hónapig tartó vízlepel. Vannak olyanok, melyek az utóbbi években már újra feltüntek. Ellen- ben találtunk rovarokra, melyek az újraalkotás előtt sehol sem vol- tak találhatók, míg azóta és azután gyűjthetők voltak. 5. 916 kirándulás eredményeként, 1206 faj és fajta bogarat mutathatunk be." Ezek után áttérek ez alkalommal az orthopterák jegyzékének közléséhez. Va ay DA 106 Adatok Sueged faunájához. Orthoptera. I. fseudoneuroftera. Old ormatras Libellulidae: Libeliula 4-maculata L. VII. 15; depressa C- VI. 9: Libella cancellata L. VI.9— 12 ; coerulescens"B. "VIS 9— 125 Diplax sanguinea Müll. VIII. 16—27 ; meridionalis Selys VIII. 17. SIX 20 Crocothemisíterytarsa Beee vát8sto Aeschnidae: Aeschna wimixta Latr. VII. 19—30; rufescens (Eottola AVAT éa Agrionidae; Lestes sponsa Hans. VI. 24— VIII. 6; barbara E. V. 7— VIII. 27. Sympycosa fusca. Lind. IV. 3—VII. 7. Agrion pumilio"Charp. VI. 24 VILL "276 elegans" Eindő VIN 0 Smeyatis ezornvrsnt (Omer NU S Ejhemeridae : Ephemera vulgata L. V. 5; glaucops Pict. VI. 13. Caenis grisea Pict. IX. 5. Baetis fluminum Pict. V. 10; venosa IDESGSKRVÉSZEKETSS ÜT Sat ENNEK Ezzel Perhdae: Ckhloroperla grisipennis Pict. IV. 29— VII. 3. Isop- eryx apicalis New. V.19—22. Taeniopteryx nebulosa III. 153—1V. 5. II. Orthoptera genuina. KForficularta : Labidura riparia Pall. IV. 17—V. 3. Labia minor L. V. 3—VI. 29. Forficula auricularia L. VI. 30—VII. 5. Blalodea : Ectobia lapponica L. VIII. 20. J/comrorakzet a MIETNS MEMEKOSE IL WÜNS 12— 2 SGYÜdto1deg SÖGyahs s masutan TESVNSESo tsz OSS SSOtBE hús erossus L. VIIK 25 IX. 29. Stenobothrus " erassipes "(0cske VIL 6— VIII. 20; nigromaculatas H. S. IX. 22; miniatus Charp. VISTOSSIR 2" apricars elek VA TT SE IXESZA e Gumbes eze HLeNAVAtS 9 VINKLZ S bieolos s eharbe eeVITSsELSE ÜXESZOS Ép ulyinatúsáetstene VA sz VIlsesöselegans áehatos a vitsszser VES SKELOTSS zt ött VIN 9saGOMmphOGetasTantennatis HEejD 5 VA e sMSZE TEN s MON AGLÁtE tűs "BnnbsoeF lsz Stautromotus übteVIGCOMISZÁBÁVt e VERŐ SET Date Gek mia thalassina F. VIII. 20. Oedipodidae : Acrobylus insubricus Sc. V. 11. Oedipoda coe- rüleseeüs AE VÜNsSszzésacáytylústönigtotasciatus "Dés ES VANNAK MŰGGatóst steal SszSS Acri didae : Platyphyma Giornae Rossi IX. 22—X. 24. Lociistodea: Phaneroptera falcata Sc. VIII. 9—24. Conocephalidae: Xyphidium fúscum PF. VII. 19-— IX: 297" dor sale Latr. VIII. 9—IX. 29. Conocephalus mandibularis Charp. VII. 185— VIE 17 Különfélék. 107 Tocustidae : Locusta viridissima E, VII 555 29: cantans Essl. VIN. 24. meciicidazsuGampsocieis elabraskdost.: MIT 07 VIS TO ETas tycleis grisea F. VII. 14. Decticus verrucivorus L. VII. 7—VIII. 19. Gryllodea: Oecanthus pellucens Sc. VII. 28- -VIJI. 20. Gryllidae: Nemobius Heydeni Fisch. VII. 27—VIN. 5. Gryl- lus desertus Pall. VII. 7—VIII. 20. Tridactylus variegatus Latr. NESKOS VIN 20 Neuroptera. Panorpidae : Panorpa communis L. VI. 23—VIIL 2. Phryganeidae: Mystacides pilosus Müll. VI. Iz 19. Hhayganea, standisa EVEZ VAN ales VET esze VÉLTE ZZÁK See nnta ose philus punctatissimus Steph. V. 24—VI. 19; vittatus F. V. 17—VI. easáorisets 4 sv 15 VINTE-Nboredüs EZT VEL Sz ZS GTAans imotaulius. atomarius B. V. 2- 24. Sialidae : Rhaphidia ophiopsis Sshumm. V. 11. Hemerobidae : Sisyra fuscata F. VIII. i2. Hemerobius nervo- sús PF." V. 4. Chrysopa . vulgaris Schneid:. IV.. 5— VIII. 30; nigro- costata Bran. VII. 19; septempunctata Wesm. VII. 24—VIH. 21 Myrmeleontidae: Acanthaclysis occitanica Vill. VII. 15. Myrme- leon trigrammus Pall. VII. 15—VIII. 5; punctulatus Stev. VIII. 5. Creagris plumbeus Öliv. VII. 15—VIII. 5. Vellay Imre. Különtélék. A rák életmódjára nézve sok tévedés van elterjedve. Ujabban Heyking tenyésztette és megfigyelte ezt az állatot, mely szerinte bizonyos kimért területet el nem hagy, és soha rodthadt vagy bü- dös húst nem eszik, hanem leginkább friss halat és fiatal békát, szükség esetén friss húst is, továbbá kivált méztartalmú növénye- ket, lóherét, luczernát stb. Saját pánczélját is felemészti. Nyáron át többször vedlik, az első évben 7—8-szor, a harmadikban már csak kétszer s erre tápláléka befolyással van. A pánczél szétre- pesztése szemlátomást fájdalommal jár. A rák nyujtózik, míg a pánczél a hátán megreped s az állat kibujhat; farkát és ollóját úgy húzza !-, mint mi a czipőt és harisnyát. Minden ráknak külön oduja van, melybe hidegebb időjárás bekövetkeztekor visszavonul. Télen se nem alszik, se meg nem dermed, hanem mentül hidegebb lesz, annál mélyebben furakodik a földbe. Svédországban jégen rákásznak és széjjel hasított friss halat használnak csáleledelül. A ráknak számtalan az ellensége: a ragadozó halak mind, a csukától a harcsáig, rókák, sőt kutyák is. Az apró ráknak azonban legna- gyobb ellenségei a saját szülei, a melyek kedves csemetéiket fele- mésztik, ahol kapják. A ráknak legveszedelmesebb ellensége azon- ban mégis az ember. Különösen vesztére van aZ az általánosan dívó szabály, hogy rákot csak az R. nélkül való hónapokban kell 108 , Különfélék enni. Ezzel szemben Heyking azt állítja, hogy épen május, junius, julius, augusztus s azonkívül november hónapokban törvényes. ti- lalomnak kellene lenni; szeptember és októberben lehetne hímet is, nőstényt is fogni, a többi hónapokban csak hímeket szabadna forgalomba hozni. A rák huzamos ideig elél víz nélkül is, pinczé- ben 5—6 napig is megmarad, holott a napvilágon vízben 1—2 nap mulva, szárazon pedig már nehány óra mulva kimulik. Ja A cserebogár irtása. Feddersen porosz erdőtanácsos 20 évi tapasztalatok alapján megállapította, hogy a Melolontha uul- garis és MM. hippocastani fejlődési ideje nem egyforma, a meny- nyiben az előbbi 4 évig fejlődik, a mezőgazdaságot károsítja és nagyobb mennyiségben máj. közepén szokott fellépni; az utóbbi pedig 5 évig fejlődik, az erdőben tesz kárt és nagyobb számban már ápr. végén lép fel. Írtására igen hathatósnak bizonyult a bo- gárnak és pajornak nagy mértékben való összeszedetése. A bogár- nak szedésére legalkalmasabbak a gyermekek, a kik minden reggel az erdőt az éjjel odaszállt bogaraktól megtisztítják. Erre a czélra jó eredménynyel alkalmaztak csalogató fákat, azaz 3—4 méter magas fácskákat, melyeket kivágva, az erdőszélén a földbe tüznek és her- vadás után újakkal pótolnak. Az összegyűjtött bogarakat nagy üs- tökben forró vízzel megölik s azután 1 m. mély gödörbe temetik és mészréteggel födik el. — A pajorokat a röpülést követő harma- dik, illetve negyedik nyáron szedik, a mikor a pajorok közel a föld színéhez táplálkoznak. A többnyire laza rétegeket gereblyével felhányják s az állatot így összeszedetik. Ezen igen költséges és hónapokig tartó eljárás helyett Francziaországban legújabban a pajorokat benzinnel irtják, a mely a. szénkéneg-, bensol- és naphta- linnál hathatósabbnak bizonyult, sokkal olcsóbb is, vert négy- szög méterenkint 3 gr. elegendő arra, hogy az illető területem ezt a kártékony állatot kipusztítsa A. Pillangó-estélyek. Az az Amerikából származó és már Euró- pában is imitt-amott feltünedező divat, mely szerint úgynevezett , színes" ebédeket, róza vagy sárga teaestélyeket, zöld vagy piros vacsorákat rendeznek, az a nagy vizen túl már nem elég különös és modern. A találékony jankeehölgyek nem igen voltak zavarban arra nézve, hogy a világot általában és exclusiv ismerősköreiket különösen mivel lepjék meg, mivel ejtsék bámulatba. A pillangó, mely a mult télen az elegáns newyorki hölgyek magas frizuráját díszítette, most a tea-asztalra szállt le. New-York. Washington, Philadelohia és Chicago fiatal hölgyei egyidőben valóságos mániá- Val, vetelkedtek; abban yhogy evigőkisutteas "estélyeket Tendezzeneke a melyekben a röpke csillogó pillangó mintegy hangadó. A virágok fölött, melyek az asztalokat és konzolokat díszítik, színpompában ragyogó. lepkék lebegnek. A lámpák kedves lepke-fényellenzővel vannak ellátva, a tányérok és findzsákra pille van festve, míg a teakannua fogóján porcellánból művésziesen készült pillangó ül, mely minden perczben mintha röpködni készülne. Még a finom sütemény és jegeskréme is lepke alakjában kerül az asztalra. Legkecvesebbek azonban a pillangó-ruhába öltöztetett kis leányok, Különfélék 109 kik mintegy kiszolgáló kis szellemek sürögve-forogva kinálják a mindenféle nyalánkságot. Az ily pillangó-estély befejezése rende- sen egy új társasjáték, a — , pilladgó-játék." A Trencsénmegyei Természettudományi Egyletben annak buz- gó elnöke, Dr. Brancsik Károly oly működést fejt ki, mely az entomologus figyelmét és elismerését teljes mértékben megér- demli. Tanusítja ezt az egylet évkönyvében megjelent közleményet- nek egyszerű áttekintése is. Első sorban megyéjének faunáját ta- nulmányozta s ahhoz elég tág körben fontos adalékokat nyujtott, a mennyiben a megye Hemiptera-faunáját összeállította és több ízben kiegészítette kat 3. 9. 13—16. Evk.), úgyszintén annak bogár- faunáját is (2. 5. 9. 13. 14.) "továbbá ismerteti a trentsénmegyei Hymenoöpterákat (15. 16.) és Molluskákat (17. 18.), sőt némely oda- való Molluska ivarrendszerét is (13. 14.) Majd a fiumei Hemipte- rákat (15. 16.), valamint Bosznia és Herczegovina Molluskáit vonja tanúlmánya körébe (11. 12. 19. 20.), miközben csaknem minden füzetben egy-egy zoologiai kirándulásának érdekes leírását nyujtja. Utóbb mindinkább a délszak csodás állatvilága felé fordul, a menyi- ben főleg a Frey hazánkfia által gyűjtött gazdag anyag alapján a délafrikai Nossibé szigetnek (Madagaszkar közelében) faunáját isrnerteti és számos új Hemipterát, Orthopterát, sőt Lepidopterát és Conchyliát is leír (13— 16, 19. 20.). Ugyszintén " ismerteti Mo- zambik szigetének és Uj-Guinea Molluskáit, az előbbiek közt a Menyharth magyar missionárus s az utóbbiak közt a Fenn 1- che lsálalsoyűjtötteketís" (o [8).. Aslegújabbűkötetbemettas 20. évfolyam) újra 35 új Orthoptera-fajt ír le, részben Uj-Guineából Bíró ago gyűjtéséből, "a" kimek""tisztéletérei; egyiMantis-félét Hierodula Biírói-nak nevezett el. Az Evkönyvben, számos mis érdekes és alapos közleményen kívül, megjelent még Vángel Jenőé trencséni lepkékről, Udránszky Lászlóé Trencsénmegye rákjairól, Bossányi Józsefé Parnassius Apollo abberratiójáról stb. Az igen sikerült ábrákkal ellátott Evkönyvet. az egylet tagjai (tagsági díj 2 frt.) illetményként kapják. A vértetűről körrendeletet bocsátott ki a m. k. földmívelés- ügyi minister, a melyben minden birtokosnak és mező-őrnek kö- telességévé teszi, hogy az almafákat folytonosan szemmel tartsák és a vértetű jelenlétéről az előljáróságnak azonnal jelentést tegye- nek. A minister egyúttal a vértetű irtására utasítást is bocsátott ki, a mely lapunkban issmegjelent (R.HESVTSS Ő FENYek kapcsán megemlítjük, hogy Jablonowski Józsefnek a , Kísérletügyi köz- leménvek" 6-ik füzetében foglalt e tárgyú értekezése , A vértetű életmódja és irtása" czím alatt díszes külön lenyomatban, igen sikerült színes táblával és nehány szövegábrával megjelent. Alutat- ványt már közöltünk belőle. A hernyók irtása. A kerületi előljárók felhívták a kert és szó- lő tulajdonosokat, hogy a hernyófészkeket és petegyűrűket még február. havában pusztítsák el. A ki nem pusztítja, ötven fórint DÜntetéstzet. 110 Különfélék Az Axnthrenusok ellen újabban kétféle szert ajánlanak : 1. Nitrobenzin 3, Petroleum és Terpentinessentia 1— 1 rész. 2. Fel- oldott Thymol 3, Petroleum 1 rész. Mindkettőből "nehány csöpp teendő wattára s az tűvel a gyűjteménybe tűzendő. A sírok faunáját tanulmányozta újabban Mofter M. New-York- ban és 150 exhumált emberi tetemen a következő Arthropodákat alálta: Rinya : Armadillidium vulgare; pók: 1 Pseudoscorpio, 10 fajta Araneida, 9 féle atka: Myriapoda: 5 faj; TRkysanura: 4 meg- határozott és számos meghatározatlan faj ; Pseudoneuroptera: Ter- mes flavicollis és meghatározatlan Psocidák ; Homoptera: 1 Coccida, Ripersia ; Coleoptera : 8 féle Carabida, 2 féle Pselaphida, sokféle Sta- phyijnida s, 1 1 Trichopterygidas ae Ntidaldai stogosíti casa Elateridas h.Scatabeldas ős euteudontdas SDiptetas edik esíaós és hangya: 9. faj. Ezen állatoknak azonban legkevesebbje él tetemeken; a bogarak közül pl. csupán a Staphylinák és a Rhizophagus, a többi csak véletlenül került a sírba, sőt a Staphylinák közül is csak két faj, Eleusis pallida és Actobius umb- ripennis, fordul elő állandóan a sírokban. Ritkábban, de még elég gyakran akadtak a Phoridák s a Piophila casli nevű légyfajok gubót. A béka tápláléka. Kirkland észak-amerikai entomologus meg- vizsgálta 149 békának gyomortartalmát s úgy találta, hogy azokban meg nem határozható anyag volt 5 százalék, homok és föld I, növénymaradék 1, giliszta 1, csiga 1, százlábú 10, pók 2, szöcske 3, hangya 19, futóbogár 8, Scarabaeus 6, egyéb bogár 5, külön- féle rovar-álcza 19, hernyó 9 százalék stb. Egyúttal megállapította Kirkland, hogy a béka 4 hasznos állat mellett 7 kártékonyat emészt fel, és kiszámította, hogy egy-egy béka évenkint annyi kártékony állatot pusztít rel, Hogy sezáltal k: b.. 00 trtnyi. kár el lesz kkáttyes a melyet okoztak volna azok a rovarok, ha életben maradnak. A. A Phylloxera kártékonysága s az ellene való védekezés hihe- tetlen összegeket nyelt el. Az olasz földmivelésügyi ministerium évenkint 535,000 liret vett fel kiadási előirányzatába, de kénytelen volt ez összeget a tartalékalapból folyton pótolni. Igy 1867-98-ban 1.881.450 liret adott ki, — csupán májusban 974,291 liret, még pedig irtásra és kártalanításra 556,291 liret, buzditásra és támoga- tásra 20477 liret, a királyi szőlőhegyek megvédésére és amerikai venyigék hozatalára s szétosztására 312,089 liret. Az állam 1979. óta, a mikor a rovart olasz földön először megfigyelték, annak ir- tása eddig összesen 14,172,322 liret fordított; a kárt pedig, melyet az állat okozott, 10 milliárdra becsülik. I evélszekrény. Bordan I:-tván úrnak. Arra már igenis volt eset, hogy oly hernyó, melyben élősdi él, lepkévé kifejlődik ; így p. o. említi Girard, hogy Saturnuia pyri hernyója után, a melyben az Andopius dentatus élősködött, kikelt a lepke, bárha a rendesnél csak fél akkora 1s. FRCÖNEN KOP ANI [ERIRÖKS Auszug der Aufsátze dieser in undar. $prache erscheinenden entomologischen Monatsehrift Unter Mitwirkung von Dr. A. Bedő, Dr. C. Chyzer, Dr. G. Entz und Dr. G. Horváth redigirt von TI.. Aiogner-AbafiJ.Jablonowskiu. E.Csiki. Budapest VIII., Röck-Sz.-Gasse 32. EV Ban d EE nat e 7 Heft 5. S. 89. J. Jablonowski: Die Rebenschádlinge: Cochylis ambi- guella und Tortrix pillerianal. Biologie der beiden Ealteremitébse rücksichtigung der gesammten einschlágigen Literatur. S. 92. E. Csiki: Die Orsodacne-Arten Ungarns. Verfasser stellt eine Bestimmungstabelle der in Ungarn vorkommenden zwei Ör- sodacne-Arten mit je sechs Varietáten zusammen. Für Orsodacne lineola Panz. var. a. Weise. führt er den Namen var. flava Csiki ein. Am Schlusse werden die einzelnen Formen nebst Fundorten aufgezáhlt und eine neue Varietát von 0. lineola Panz. aus dem südöstlichen Karpathengebiet beschrieben. Diese Form entspricht der var. limbata Ol. von O. cerasi Linn. Ihre Beschreibung ist folgende : var. marginata Csiki. Kopf, Halsschild und Unterseite bláulíchsewarz ; Halsschild manchmal mit je einem röthlichgelben Flecken in der Mitte neben dem Seitenrand, Fühler, Taster und Beine, mit Ausnahme der sehwarzen Schenkelspitze, gelbbraun. Flügeldecken gelb, am Seitenrand und an der Nacht breit bláulich- schwarz eingesáumj. Fundorte : Nagy-Szeben (Csiki, Fuss), Krassó- Szörény (Pável) (Abbildung im ungarischen Text.) Zum Schlusse wird bemerkt, dass Herr Wachsmann bei Budapest Orsodacne lineola Panz. mit 0. cerasi L. Weijbchen in copula fing. Dieses interessante Paárchen befindetssichin der Sammlung des Ungarischen National-Museums. S..95. L. Aigner-Abafi: Die ungarische Lepidopteren-Fauna im J. 1898. II. Aufführung für Ungarn neuer Arten: Papilio foda- lirius var. decemlineatus mit getheilter 5. und 7. Binde und lichter Fárbung, in Ungarn ganz stationár, mag obigen, von Eimer dates rimistisch gebrauchten Namen definitiv behalten Die Theilung der Binden ist bei var. umdecimlineatus Eim. weniger deutllch; von letzterem kommen jedoch in Ungarn Stücke vor, deren Bánder gar nicht getheilt sind, die also füglicher var. novemlineatus Zu nennen wáren. P. Machaon ab. Drnsus Buchs kommt hier auch in I. Gen. und auch beim $ vor; ab. :ubromaculatus i. l. bei Buda- pest. Parnassins Mnemosyne var. Hartmanni Stdfs. in Siebenbür- . gen und Ober-Ungarn. Pieris napi ab. flavescens Stgr. in Sieben- bürgen. Lycaena Corydon var. caucasica Ld. sehr áhnliche Form im Comitate Szerém. L Admetus var. Ripperti Frr. bei Budapest. 10 L. Donzeli B. auf der Retyezát-Alpe im Comitate Hunyad eli taea Phoebe ab. melanina Cenni bei Budapest. Pararge Megaera. ab. mediolugens Fuchs bei Budapest und Orsova. Epinephele Ly- caon var. lupinas Costa. bei Budapest. Syrichihms alveus var, onopordi Rbr. im Comitate Szerém. Zigaena lavandulae Esp. bei Arad. Z. transalpina var. hippocrebidis Hb. in Vinkovce (Com. Szerém). Naclia pnnctata . ab. servula Bexce, im :Com. "Szerém. Amovhidasys betnlaria forma mixta in Neupest. Eupithecia pumti- lata var. tembestivata 2. in Pápa. Ínsgesammt sind aus Ungarn bisher 1402 Arten und 415 Abarten constatirt. S. 99. V. Szépligeti : Ungarische Braconiden. Nachtrag zu den früheren Publicationen des Verfassers. Die mit " bezeichneten Arten, sind für die Fauna Ungarns neu. s. 102. L. Aigner-Abafi: Abarten von Zygaena carniolica Sc. Verlasset benennt die auch im jder s SZeTts elis Atea Etats lANAEtÉTÉK eNNtBESE schriebenen Aberrationen als var. Horváthi m. und var. Vellayi ma. 5. 104. E. Vellay: Beitráge zur Fauna von Szeged. I. Orthop- tera. Aufzáhlung der in den Jahren 18387—1894 gesammelten Arten. Kleinere Mittheilungen : s. 107. Die Lebensweise des Krebses nach den Erfahrungen von Heyking. 5. 108. Die Bekampfung des Maikafers nach den Mitthet- lungen von Forstrath Feddersen. S. 108. Dr. K. Brancsiks entomolog. Aufsatze in den Jahr: büchern,des . Trencsiner maturhistor. Vereimnés d... 1. "ElemipEStemő Coleopteren, Hymenopteren und Mollusken . des, Coimitates Tren- esén, sowie Mollusken von Bosnien u. Hercegovina, Hemipteren von Fiume, sowie Beitráge zur Fauna der Ínsel Nossibé, Mozambigue und Neu-Guinea. S. 109. Űber die Bilutlaus gab der kgl. ung. Ackerbauminis- ter eine Verordnung heraus, wodurch die Anzeige über das Auf- treten dieses Insectes Jedermann zur PfHicht gemacht wird. Ebenso érsehien von Jos. Jablonowski "eimes" "sehönrausséstattote sSchrift über die Lebensweise und Bekámpfung der Blutlaus. S. 110. Die Fauna der Graber nach den Untersuchungen von M. Motler in New-York. S. 110. Die Wirksamkeit der Kröte in Vertilgung scádlicher und nützlicher Insekten. a. 110. Die Schadtlichkeit der Phytlloxera und die Unsummen, welche die Bekámpfung derselben erheischt. Magyarországi entomologusok czímtára. Folytatás. 1. Sedlaczek 4stván dr. cs. és kir: törzsorvos, Búdapest, IX. [1ő1-ut 107. (Lepidoptera.) Stipanits József tanár, Budapest, I. Mártonhiegy 535. (Lepi- ptera). Szépligeti Győző főreáliskolai tanár, Budapest II. Lánczhid-u. JA Farázit Hymenopterák és gubacsok.) . Szilády Zoltán tanárielölt Budapest VIII Nap-u.17 Mégy AZSRAl . Tomala Nandor mérnök, Budapest II. Vitéz-u. 17. (Palaearcti MEGSgAlepidőptésá, Cserél.) . Török Arthur mű- egyetemi hallgató, Buoapest II. Városmajor- 41 81 (Palaearcti Macró- és Micrölepidoptera.) va ; hi Károly állami hivatalnok, Budapest IX. Tompa-u. 28. V8Zé8 Mac olepidoptera.) Vt . / Uhryk Nándor dr. orvos, Húdasást VIII... Kerepesi-út 73. Was Sarcti Macro- és Microlepidoptera. CSer6l) 88 Ulbrich Ede tőzsdei jogi titkár, Budapest VII. Lövölde-tér 2 1 05; Táti Macrolepidoptera.) ú fs. .". Vadászfy Jenő m. kir. erdőmester, Budapest V. Váczí-út 12. jCSaHtekoty rovarok.) : Vángel Jenő dr. egyetemi s. tanár, Budapest VIII. Muzeum- Körül 4. (Lepidoptera.) É .. .— Wachsmann Ferencz, m. á. v. főfelügyelő, Budapest VI. And- Tássy- út 88. (Hazai Coleoptera. Esérél SEK Ot . Wass Béla gróf országgyűlési képviselő, Budapest VIII. Úy- . Si .szágház, (Hazai Lepidoptera.) : ; 48 Augustiny Elek tanító, Kassa. (Lepidoptera. ) Bajthay Imre tanító. Sári p. Dabas. (Lepidoptera.) Bálint Sándor dr. muzeumi őr, Kolozsvár. (Rovar-anatomia.) Biró Lajos tanár, Simbang, UJj-Guinea. (Arthropoda.) Bogsch János főreáliskolai tanár, Pozsony. (Lepidoptera.) Boroskay János erdőfelügyelő, Zólyom. (Coleoptera.) — — Bossányi József ny Plebános, Fenyves-Chvojnicza p. N. Próna. 7 (Lepidoptera, Coleoptera. : . Bothár Sámuel dr. főorvos, Beszterczebánya. (Lepidoptera, EG oléoptera.k 2 ; ; Bottay Kálmán ipariskolai tanár, Komárom. (Lepidoptera, Coleoptera.) ; Car Lázár dr. egyetemi m. tanár, Zágráb. (Crustacea.) § Cserni Albert dr. főgymnasiumi tanár, Gyula-Fehérvár. (Cole- TAT Lepidoptera.) 6 Damin Narczisz tanár, Buccari. (Arachnoidea.) HV Alfréd vasuti felügyelő, Teschen. (Lepidoptera.) (Folytatjuk. já § § Csere-ajánlat. A "következő bogarakat : Polyphylla fullo 25 drb... Ano- xiá "ilosa 50, Anisopla áus- Ce- Criroceris triaca 3, Anomala. vitis 7, töniá hungarica 7, i2" "punectata : 45, Cápnodis tenebrionis- 15, 25, (Gonioctena "séx- Apion löngi- rostre punctata 15" és: Oenas (crass1- cornis 45 drb. y.tóvábbá /ep- kéket: Sáturnia pyri 9. és Cu- Lepke-csere. "adok edusa, NI. Másfajta lepkékért cserébe :. C. waároviűs; . " Er. medüsa, :P ere achine, " D.- porcellus, Sesia leucopsílotmis, Th, fenestrella, i aulica, Ps; Plumif-ra, "Ch, ra- nigrocincta, . "Pl. 11- Z. "eynarae, SA: muscella, diosa; P. lustris, H. cognatus, Eup. al- Maria stb. stb 8. Aigner Lajos Budapest, . IX., Lónyav-u. 11. cullia umbratica 6" drb. más rovarokért, kivánom . kicse- rélni. Wagner János, tanár. Kun-Félegyháza. , agy "6 úg db) KI SZOB [EL ÜSS Hg LL Zut Nachricht dass "der. im Naturwissenschaftl Revensbürger Verein érscheinene A. Schinid sche Raupenkalender welcher lingere Zeit vollstán- dig vergritten war, ber uns demnüchst" ín meter, verbes- serter Auflage erscheint.Preis durch- g eb. und mit Pariet sehossen. fi. 5. Regensburg StahVschc Bucbhandi. ; Gé Hap 498 dd éy YLÉ BG: 90 HÁG ALI DD HED LÁT YÓ ÓS ? ZKSSÁTÁE SÁS KÉR ÜLZÉSÁÉZÁZŐÉSTS BÁL ÉSA eh 73 ő éa dősedéselóssölósstós Bódsötás Bér edés Kérelem. Lepkészeinket , telkérem, hogy e eltorzúltlepkéket (egye: noten elakú vagy színű szár-! nyakkal stb.), beszáradt vagy kikelt Pábokat és oubokat és lepkepetéket " (megölve), úgy- szintén hernyőóból vagy báb- ból kikelő barasítakut (eze: ket külön-külön borszeszben, (lehetőleg "a lepke-laj még-i nevezésével) részemre félre- tenm s alkálmilag " békül- deny sziveskedjenek; Cserébe adhatok lepkéket "és : kifujt hernyókat. A. Aicner Isar zi Budapést, Röck-Szilárd-u, 52. HÉ a öéssgós öld Sós sós a sóasHs daz gőz edés s 36 re ps ea GTA IA Lt: SA KERES Ajánlok olcsón IT; Oual. Európai és SKOLA GUS . Lepkéket es bogarakat ( többi közt: Ocnogyna v. sordoa, , Spil. Aybrida v. inversa, Spil. hyb- rida v. Stan (ussi, Spil. huctuosa, Elater 4. signatus, Asida banatica etc. Keresek cserébe Jobb flaju , európai bogarakat, fajomkint1—20 , példányt. Kelecsényi Károly, ú.k HANA ü. p. CSÁ kze hd SEBET TETT YR TORNYA EYRTTYÉ LÉ 9ATKONAANT ASZgOES; Nagy rovargyűjtemény különösen . gazdag: Coleoptes rákban, Homopterákban . és, Hymenopterákban, mélyeket 9 a." légkiválóbb szakemberek determináltak, szekrémnyel . együttígem jutányosan eladó. Bővebb felvilágosí- tást szerkesztőségünk ad. SMITHS MI NNNNTNNNTNNI 88 01427 0102 3 90