sej SMITHS- sets tés tészészts zés és zés zés s a agy agy agy A s. AA ay afh agy agy nye apr agy agy ajpy agy ag isz et Hi agy agy agy az VII. kötet. 1900. április hó. ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIRAT bv "o 0 4he Av különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra ! a e 6 a IGA 24 Hó vé j8 kél ő . PA kk : DR. BEDŐ ALBÉRT .. DR. ENTZ GEZA ál ga DR. CHYZER KORNEL DR- HORVÁTH GEZA ÍZEak 4 ii 0e fA KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK ay aka Ko) Vag ej A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ. IGA Za Dr p AA KO; (6) 56 sek KC Lye ak ÚN Ve ÚLN De Es BE De ök Öe BUDAPEST. veje A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE és KIADÓHIVATALA fésjé VIII., RÖKK-SZILÁRD-UTCZA 32. Ha pA Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével Előfizetési ára egész évre 8 kor, 1. Ve 9AÁKÉVENAT va ce: Bee: els. Bs 27 ie Tartalom. A rovarélet és madárélet viszonya. I. Ch. Chernel Istvántól. . . . . 67 A Hymenopterák gyűjtéséről I. Mocsáry Sándortól . . ... . . . ., 70 Az Acherontia Atropos életmódja II. A. Aigner Lajostól. : AZ UA Ó Bogarászati útam Boszniába és Herczegovinába II. eleesőnyő Károlytól 76 Barsmegye nagylepkéi III. Nécsey Istvántól. . . LR KETÉZE GÖ zén ed Ne, Kaliforniai bogarász naplójából I. Dr. Fényes Béla A szék ae zs Különfélék : j Éjjeli lepkefogás új módja . EG svab elet, rétet ék ÉLEK EE KENE Nehány érdekes ORÁEBI Merkl Edétől. . . . EL EE SRE e ZÉGONA Két Geometrának új fajváltozata Ulbrich EdőtőL 2 zkt a be SERÉB A lepkegyűjtemény berendézéses A. Az LETŐL Ven ásza a ESB A japáni selyemtenyésztés. . . FELET S etee ő SS CUB SSL zi SZÉK Az alma orrmányos ittása he FE sá Eat sét ée VE ÁZROŐ Biró Lajos 1898. és 1899.-iki küldeményei TELEL ezeték ez EST A lepkék "ellensége. Dr. Czekelius D.-től 7. 0, sos sk 187 Szerelmeskedő bogarak . . ÖL ELÉESÉS SEL SSE et LNÖÉS S E ELT es SEL Gazdasági rovarászati congressusok . ÜSS e aze ZKRŐ Magyar entomologusok Keleten ősz: va zása eseát ké ézki ssz la MÓO Fugax-bőség. A. A. L.-től . . . : RA ZSZ ene NÁSZ EEÉ ET TÍZES Levélszekrény. K. B. úrnak. Gazdasági rovartani műveink közül a következőket ajánlhatjuk: Emick G. és Jablonowski ].. A mező és kertgazdaságra káros rovarok. A . gazdasági rovartan kézikönyve. I. köt. 4 színes tábl. és 234 rajzzal 6 kor. — Szaniszló A. A kárfékony rovarok a mező- -és kertgazdaságban 1 kor; . A Gazdát érdeklő káros és hasznos állatokról -50 fill. — Nyáry F. A mező- és kertgazdaságra káros rovarok ismertetése és azok írtás- -módja 1 kor. — Jab- lonowski Jó A szőlő betegségei és ellenségei. 3 színes tábl. és 76 rajzzal 5 kor. — B. Ambrózy B., Méhészet 6 kor. — Nezszer Gy. Méhészeti tanácsadó 2 kor. — Sötér K., A méh és világa 1. köt. 20 kor. — Kunoss E. A selymészet kézikönyve 60 fill. — Viszkosil ]. G A selyemhernyő tenyésztése 1 kor. 60 fil. — Daday)]. Természetes haltáplulék 4 kor. Józsa János úrnak. Érdekkel vettük becses értesítését és kérjük gyűj- teménye jegyzékének mielőbb való szíves beküldését. T. K. úrnak. A lepkészet förténetének ismertetése . Dr. Uhryk Nán- dortól az , Illustr. Zeitschriít für Entomologie" tavalyi folyamában jelent meg ; mi nem fogjuk azt magyarul reprodukálni ; félremagyarázásra adhatna okot. — Dr. B. S. úrnak. Lapunk . előfizetési ára kivétel nélkül egész évre 8 kor., kérjük a beküldött összeg szíves pótlását. A kir. magy. Természettudományi Társulat állattani szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII., Eszterházy- utcza I.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. A budapesti entomologusok zzinden bénteken este a Muhr- féle vendéglőben (Kerepesi-út 44.) találkoznak. Az 1897., 1898. és 1899-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk. Az előbbi kötetekből csak egyes példány áll rendelkezésre ; ezek eyeteséstés áron kaphatók: I. kötet 10 kor, II. kötet 8 kor, III. kötet ME Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (Wa. Rökk Szilárd- utcza 32.) czímzendők. e ty 155 a é ME Sz e Bet As LEO] Pe FOGYYTÉL NY ge ZATI ÖT ZEN ESA EAT TV hi. gt fas kék apr at OZZN ee Zá SÁR Aa tesz Sotet ÖSS 7 d0spr áz hass tág : Edes ogát kk üsse zeztű izes gy Ül Mi Va A rovarélet és madárélet viszonya. Irta: Ch. Chernel István. 9) I. Micsoda feladatot végeznek a rovarok a természet háztartá- sában ? Terjesztik, elősegítik és korlátozzák a növények tenyészetét és számos állatfaj túlszaporodását féken tartják, hozzájárulnak — dög, hulladék eltakarításával — a levegő tisztántartásához; "némelyek a földet össze-vissza túrva, azt termékenyebbé teszik, s végre sok fölöslegesnek látszó faj úgy szolgálja a természet érdekét, hogy fontosabb munkakörrel bíró fajoknak eledeléül szolgál. Ilyen a szúnyog. Északon, a tundrákban fészkelő madár- fajok például majdnem tisztán a szúnyognak köszönhetik, hogy azokon a látszólag kietlen vidékeken fiókáikat felnevelhetik. Grindő és Vadső szigetén láttam a talajt méternyi vastag rétegekben bo- rító szúnyogmennyiséget. Minta leverődőtt füst, úgy lebegett ez a számlálhatatlan szúnyoghad a környéken. Ezek álczáiból él az a sok mocsári madár-család, mely költés után azonnal elköltözik hozzánk és még délebbre, hogy a mi alsóbbrendű állataink szá- mát korlátozza. Úgy a növényekre való hatásukat tekintve, valamint állato- kat korlátozó működésüket is, a rovaroknak döntőbb jelentőségük van a természetben, mint a madaraknak. Kivált a növényekkel szemben tevékenységük rendkívül fontos és hatásos. Hány nö- vényt termékenyítenek meg ők, mikor virágról-virágra szállnak ! Szállítják, leadják azok hímporát sigy számos növényfaj létkérdése egyenesen a rovaroktól függ. Megpróbálták egy helyen, hogy két- száz tő rétilóheréből 100 tőt elzártak, 100-at pedig szabadon hagytak. A dongó méhek (Bombus), melyek e növény megtermékenyítésé- ben legnagyobb szerepet játszanak, csak az utóbbiakhoz férhettek, minek következtében ezek 2700 magot termettek, amazok pedig egyet sem. 1) Mutatvány szerzőnek ,, Magyarország madaraj czímű művéből, Rovartani Lapok. 1900. április hó. 08 Ch. Chernel István. Viszont a rovarok közt találjuk azokat az állatokat, melyek bizonyos növényfajok túlszaporo Jásával párvonalasan túlszaporodva, azokat teljesen tönkre tehetik, felfalhatják. A cserebogarak egész erdőket kopárrá változtatnak, elpusztítva a lombozatot; az apácza- pille hernyója vagy a betűző szú nagy területeken megsemmisít- heti a fenyveseket. A madarak hiába sereglenek oda, csak úgy mint egérjáráskor is hiába időznek a ragadozók — több faj is — huzamosan, nagy számban a sujtott vidéken, együttműködésük, kitartásuk eredménye a korlátozáson, hathatós fogyasztáson túl nem terjed s a bajt meg nem szünteti. De a rovarcsapásnak magában a rovarokban fámádhat olyan kiadó pusztítója, mely azt elöli. Így pl. 1844. és 1845-ben Német- alföldön Gelderland és Utrecht tartományokban a 7rachea pini- "perda nevű bagolypille hernyói valóságos csapásként szaporodtak el és 2270 hektár szurkos fenyő-erdőt leptek el, melyből 985 hektárt teljesen tönkretettek. 1846-ban azonban már alig mutat- koztak e hernyók, mert a Zachina glabrata bábölőlégy oly mér- tékben felszaporodott, hogy azokat végleg megsemmisítette. Minden hernyóban e légynek lárvái voltak találhatók. Ilyen elhatározó rovartevékenységgel szemben a madaraké mindig csak megelőző; csak az egyetlen kakuk az, mely egyes esetekben, bizonyos erdőpusztító herayók kártevését akkor is le- győzheti, mikor a baj már elharapódzott. Kisebb rendetlenségeket, zavarokat igenis megakadályozhat- nak a madarak, de nem a nagyobbakat. Ezek leküzdése a rova- rok és még inkább a legparányibb szervezetek dolga. Erejük, elképzelhetetlen tömérdekségükben, hihetetlen nagy szaporodási képességükben rejlik s így hatalmuk valósággal katonai, ellenben a madaraké csak rendőri. A madarak csak rendet tartanak, a természet egyensúlyát rendes körülmények közt biztosítják, azt a feladatot végzik, mint az órán az inga. Hogy azonban a szabályozás hivatását, különö- sen a rovarokkal szemben, híven és teljes odaadással teljesítik s egyéb tényezők mellett nekik jut az oroszlánrész, hogy rovarcsa- pások annyiszor ne ismétlődjenek, áz kétségtelenül bizonyos. Eb- ben fekszik egész szerepöknek súlypontja. Vessünk csak egy pillantást a rovarevő madarak életére s azonnal látni fogjuk, hogy ők másként nem is munkálkodhatnak, mint a hogyan tényleg munkálkodnak. Szaporodási képességük — pedig a rovarevő madárfajoké a legnagyobb — sehogy sem állít- ható párvonalba a rovarokéval. Fészkeiket inkább bizonyos terü- A rovarélet és madárélet viszonya. 69 letrészeken elszórtan, egymástól távol rakják, ritkán telepesen, s iuckor is a telep lakossága és fogyasztási képessége nem bír túl- súlylyal a rovarokkal szemben. Még a telepesen költő vízi és mo:sári madarak száma is arántvralaaul csekély ahhoz a tápiúlék- mennyiséghez, mely rendszerint ott kínálkozik, ahol azok fész- kelnek. De a rovarevők e szakadozott, a területet mintegy egy- formán behálózó költési módja szorosan az ő rendőri szerepük kifolyása. 3 Nincsen köztük, mely csakis egyféle rovart ennék, noha bi- zonyos rovarfajok túlsokasodásakor több faj összetársulva legalább egy ideig, ezekből él. Igy 18927. májusában Vasmegyében rengeteg volt a cserebogár és aze hónapban bonczolt gébicsek, szarkák, varjuk , szalakóták, aranymálinkók, szajkók, vércsék gyomrában legtöbb- nyire e kártékony rovar maradványait találtam. Szó nem fér ahhoz, mennyire tizedelték hát a madarak a cserebogarat, noha kiirtani nem bírták; de hogy lényegesen apasztották számukat; jobban mint emberi beavatkozás képes lettsvolna, az nem szorul érvekre. Ugyancsak így működnek szöcske- és sáskajáráskor. 1889. ben a Fertő mentén a rengeteg szöcskét a sirályok, szerkők roppant csapatai dézsmálták, másutt ugyanilyen veszély nyomán megjelent a pásztormadár és a seregélyekkel vegyes csapatokban vetette magát a hivatlan vendégekre — de nem bírt velük. Valamivel többet tesz a kakuk. Ó kivált azokat a hernyókat (gyapjas hernyókat, Bombycídák) pusztítja, melyeket — mivel sző- rös külsejük visszariasztó — kívüle más madár meg nem eszik. Ezeknek általában állati ellenségük kevés van; rút, bundás tes- tükben bírván védelmüket. Mindezek" (Cnethocampa processionea, Psilura monacha, Lasiocampa pini, Bombyx neustria stb.) kiváló erdőrontók s bizonyos pontokról terjednek szét, olyanformán, mint a vízbe dobott kő körhullámai. A kakukok rendszerint eze- ken a pontokon szoktak összegyűlni, a honnét a baj kiindul s nem távoznak addig onnét, míg a hernyókat mind el nem fogyasztották. Ez a madármunka is , megelőző" ugyan, de ez esetben , meg- szüntető" is. A czinegék és a velük kószáló harkályok, csúszkák, fakúszók, királykák tervszerű portyázásai jelentőségteljesek, mert a terü- letet — még pedig ugyanazt a részt is, melyet már átkutattak, — sokszor nap-nap után rendesen újra és újra végig járják s lehe- 70 A Hymencfterák gyűgtéséről. tőleg megtisztítiák a rovaroktól, ezek petéitől, álczáitól. Végzik pedig ezt a munkát akkor, mikor az igazi rovarevők már elköltöztek. — Az, hogy igen sok madár a rovarok szaporodását megcsap- pantó rovarfajokat is elpusztítja S így a növények rovarellenségeinek bizonyos mértékben kedvez, nem ronthatja le előbb tett kijelenté- sünket, hogy a madárvilág szabályozólag dolgozik a természet egyensúlyának megtartásán. A Hymenopterák gyűjtéséről, Irta Mocsáry Sándor. 1; A Hymenopteráknak, biologiai tekintetben ez oly érdekes rovarrendnek, hazánkban még mindig igen kevés gyűjtője s még kevesebb művelője van. Ennek okát én abban is találom, hogy e lapok hasábjain nem jelent meg még olyan útmutató, mely a kezdő búvárnak ez állatok gyűjtésére és felkeresésére utasítást adna. Ennek pőtlására szolgáljanak tehát a következő sorok. A hymenopterologusnak nem sok berendezésre van szüksége. Csupán csak nehány széles-szájú és jól elzárható üvegre, a melybe keskeny szeletekre vágott ittatóspapirt kell helyezni, a melyre hasz- nálat előtt nehány csepp chloroformot vagy benzint öntünk s a megfogott állatokat vagy kézzel beleteszszük, vagy ha tartanánk . attól, hogy erősen megszúrnak, a hálóból beleeresztjük. Hogy mely állatok ez utóbbiak, arra a gyakorlat s az idő fog bennünket leg- jobban megtanítani, mikor már biztosan ismerni fogjuk legalább a családokat s az ivarokat. A hímek egyáltalában nem szúrnak, sőt a Hymenopterák nagyrészénél ennek kitéve nem is vagyunk; főleg csak az Aculeaták nagyobb fajainak nőstényei és dolgozói azok, a melyek magukat fullánkjukkal védik, azonban, a kisebb , fajok nőstényei között is vannak olyanok, melyek érzékenyen szúrnak, mint a Crocisa, Melecta, Nomia-fajok. Az üvegben a megfogott állatokat nem kell sokáig bent hagyni, hanem legfeljebb pár óra mulva onnan kivéve, tűre feltűzni. A Hymenopterák gyűjtésénél sokan cynkaliumot is használnak. Ezt nem tartom sem jónak, sem szükségesnek, nem is szólva Mocsáry Sándor. 71 arról, hogy ha hosszabb ideig maradnak az így megölt állatok az üvegben, sárgásszínű foltjaik vagy más rajzaik megvörösödnek s végtagjaik merevekké válnak, miáltal a példányok hasznavehetet- lenekké lesznek. A cyankalium használatának legfeljebb csak a trópikus tájakon van értelme, a hol ez állatok roppant nagyságot érnek el, mint a Pompilidák és Scoliák, a melyek igen fájdalmasan szúrnak és igen szívós életűek. A gyűjtésnél kétféle hálóra van szükségünk. Egy közönséges tüll- vagy lepkehálóra és egy vászon- vagyis rovarhálóra. Az első- vel elfogjuk a föld felett s a virágokra röpködő állatokat, a másikat pedig a növényzeten végighúzogatjuk bizonyos ideig s azután tar- talmát megvizsgálva, a nekünk szükségeseket abból kiválasztjuk. Ez utóbbi módon gyűjtjük leginkább a kisebb fajokat, melyeket egyébként észrevenni s megszerezni nehéz volna. A gyűjtött na- gyobb állatok feltűzésére vagy fehér Karlsbadi rovartűket, vagy Klaeger-féle fekete aczéltűket használhatunk, a kisebbekre pedig napraforgóbélre erősített úgynevezett minutia-tűk szolgálnak. A legkisebb fajokat czélszerű alul a mellen szúrni keresztűl oly módon, hogy a tű ki ne lássék. A gyűjtöttek ideiglenes megőr- zésére kis gyűjtő-doboz szolgál, a melyet zsinóron a nyakunkba is akaszthatunk. Végre a gyűjtemény berendezésére parafával vagy turfával bélelt szekrénykéket készítünk vagy készíttetünk. !) Az egyes állatokat a lepkék módjára kifeszíteni nem szüksé- ges. Legfeljebb csak az idegen világrészekben előforduló nagy Pompilidák azok, melyek hosszú lábaik és szárnyaik e nélkül nem jól állanak. Szükséges azonban, hogy a már kimult, de még friss állatot tűvel akként praeparáljuk, hogy utótora és középszelvénye, a melyeken a legtöbb faj ismertető bélyege van, jól látható legyen. Ha most már e nem sok berendezéssel el vagyunk látva, megkezdhetjük a gyűjtést. Ezt illetőleg, mindenek előtt megkivánom jegyezni, hogy az alább elmondandóknál főleg hazánk központi és déli részére leszek tekintettel, ahol a legérdekesebb és a jellemző fajok élnek. Az északi vagy hegyes vidékeken, a melyeknek faunája amattól nagyon elütő, később nyilván ki a tavasz, az állatok is 3— 4 héttel később jelennek meg. Január-februárban, egészen márczius közepéig nem sok dolga van a hymenoptorologusnak. Az állatok ekkor kifejlődve vagy csak bábállapotban még sejtjeikben vagy fészkeikben nyugszanak: 1) Az itt felsorolt tárgyak Dr. Lendl Adolf praeparatoriumában (Buda" pest, II., Donáti-utcza 7.) kaphatók. 2 A Hymenopterák gyűgtéséről. Teendőnk ennélfogva főleg csak arra szorítkozhatik, hogy az olyan tárgyakat gyűjtjük, a melyekben Hymenopterák rejtőznek vagy " rejtőzhetnek. Ilyenek a tölgyfa s más növények különféle gubacsai, melyekben a Cynipidák és az élősdiek: a Chalcididák, Braconidák s.b. élnek, továbbá a száraz szederindákat, a melyekben a Ceratina és Osmia méhfélék fajai rejtőznek. Ez utóbbiakat néha üres csiga. házakból is nevelhetjük ; nemkülönben megvizsgáljuk az erdökben heverő s elvált száraz fakérgeket és a fákon és sziklákon levő mohát, a hol az Ichneumonidák telelnek ki. Itt találhatjuk néha a Cimbex- és Trichiosoma- fajokat s a Clavellaria Amerinaet, élős- diekkel egyetemben, főleg a fűzfákon. Rendesen márczius közepe aztán az az időpont, midőn há- lónkat már magunkkal vihetjük, mert ekkor a fűz- és juharfa, a pöszméte és ribiszke, a gyümölcsfák virágzásával s a kevés virág nyiltával legtöbbnyire már megjelennek a tavasz hirnökei, a külön féle Anthrena-fajok és élősdiek : a NMomadák korán repülő fajai. Egyes Osmiákat is találhatunk napos hegylejtőkön az ibolyán röpködve, mint az Osmia bicolort és ha szerencsénk van, a legko- raibb, de nálunk igen ritka Curysist, a trimaculatát, továbbá az eddig csak egy példányban fogott Osmia pilicornist. Ekkor jelen- nek meg a Bombus-, Sphecodes- és Halictus-fajok első nőstényei is, melyek a telet búvóhelyeiken a földben aludták át, hogy alkal- mas fészkeket találva, fajuk fenmaradását eszközölhessék S a miket talán előbb kellett volna említenem, a levéldarazsak némely fajait, főleg a fekete, a vörös-lábú és potrohú Do/lerus-fajokat, melyek a gyér növényzeten vagy a föld felett röpködnek. Ha azonban az időjárás márczius hó második felében is hideg, s a miatt a növények és a fák virágzása nagyon hátramaradt, akkor az ez időre jelzett állatok is sokkal későbben, már csak ápril első felében, sőt néha még későbben jelennek meg és sokszor egészen a hónap végéig találhatók. Az Acherontia Atropos életmódja. Irta A. Aigner Lajos. II. Elbábozás czéljából a hernyó nehány hüvelknyire a föld alá furakodik, s ott, gyorsan körben forogván, hamar száradó mézgás nedvet választ el, melynek segítségével tyúktojásnál nagyobb, belül síma sárgubót alkot, a melyet a lepke kikeléskor hasonló nedvvel felpuhít, s úgy vergődik át a fölötte levő főldrétegen.!) A hamarább kifejlett hernyőnak barna bábjából a lepke 3—4 hét mulva, még őszkor kel ki; a többi báb áttelel és :286—290 nap multán tavaszkor adja a lepkét, de volt rá eset, hogy az imago csak 111/2 hónap mulva fejlett ki.?) A tenyésztés útján nyert, de fekvésükben megzavart, vagy helytelen bánásmódban részesülő bábok a telet ki nem bírják s elpusztulnak. Ebből sokáig azt következtették, hogy a báb a sza- badban is tönkremegy, s ennélfogva a lepke Közép-Európában nem szaporíthat. Ennek támogatásául felhozták azt a sokféle manipula- tiót, melyen a burgonyaföld átesik, míg a növény a virágzást eléri, és mely mellett az abban levő báb kétségkívül legnagyobb részt elromlik. Felhozták továbbá, hogy az őszkor kikelő nőstényeknél vagy semmi, vagy csak igen összetöpörödött petefészket találtak, minélfogva azok nem is párosodnak. Tény, hogy az őszi nősté- nyeket, minél északibb vidékre tekintünk, "annál gyakrabban találták meddőknek ; így Angolországban alighanem rendszerint meddők?), úgyszintén Norvégiában is, a hol ez oknál fogva felvetették azt a kérdést, vajon az Atropos az északi tájakon egyáltalában nemző- képes-e.) Közép és északi Németországban úgylátszik szintén termé- ketlen az őszi ÁAíropos. Türingiában pl. azt tapasztalták, hogy a lepke nem tanusít párzási hajlamot, és hogy a nősténynél hiány- zik a petefészek, a hím pedig többnyire elsatnyult nemzőszervvel 1 Poujade: Annal. Soc. Ent. Franc. 1884. 164. I. 2) Ochsenheimer, Schmetterlinge II. 236. 1. 83) Andrews: Entomologist II. 1864. £96. 1.; III. 1866. 2. I.; Double- day: U. a. MI. 305. 1. ; Merrin::Ü. o. II., 325. I.; Green: U. o. MI. 3325. 1. 4 Schöyen : Nyt. Mag. Nat. 1878. 150. 1. T4 A. Aigner Lajos. bir.") Sőt állítólag még Spanyolországból származó nőstények is meddőknek bizonyultak.) Mindezekből, valamint abből, hogy tavaszkor, illetve június- ban Németországban szabadban állítólag még soha sem fordult elő élő Atropos, azt a következtetést vonták le, hogy míg a lepke és hernyó Kis-Ázsiában s Északi Afrikában egész éven át szakadatla- nul található, s a lepke főleg június-júliusban röpül"), addig észak felé csak egy teljes ivadéka van, mely azonban őszkor megszakad, mivel a báb a telet ki nem bírja. Mióta azonban mások, legújabban is kimutatták, hogy okszerű kezelés mellett a tenyésztett báb tavaszkor többnyire lepkévé fej- lődik; hogy az őszi nőstény igenis bír petefészekkel?), és hogy- Németországban júniusban, sőt még május végén is találtak szabad- ban élő lepkét"), — azóta halomra dőlt e theoria és vele meg- ingott erősen egy másik, t. i. a bevándorlási theoria, mely szerint az őszi hernyók kizárólagosan oly lepkéktől származnak, a melyek évről-évre déli tájakról, vagy tengerentúlról Közép-Európába át- szállingóznak, támogatván azt még azzal a többször észlelt tény- nyel, hogy Atropos lepkét olykor messzekünn a szabad oczeán- ban), és magas hegységekben is láttak.!) Ennek megdöntéséül hivatkoztak a magyarországi viszonyokra, nevezetesen Pech Józs ef budapesti gyűjtő nyilatkozatára, mely szerint nála a lepke sohasem kelt ki őszkor, hanem mindig (a rá- következő) nyáron, és hogy októberben talált hernyók után még sohasem kapott lepkét, minek okát abban látja, hogy az éjjek ilyen- kor gyakran már igen hűvösek, minélfogva a hernyők egészség- telenné válnak s az elbábozás előtt elszáradnak.!1?) Ez azonban nem áll egész terjedelmében, mert biz nálam őszkor (október végén, vagy novemberben) több lepke kelt ki, — meglehet, hogy már szeptemberben talált hernyók után. Kétséget sem szenved azonban, hogy az oktober közepe után, illetve az első dér beálltakor még ki nem fejlett hernyó mind elpusztul. Mindazáltal egészen határo- 5) Landershauser : Stett. Ent. Zeit. 1876. 286. Il. 6) Pabst: Gartenlaube 1889. 429. I. 1) Botsduval: Spécies général des Lepid. I. 1874. 6. I. 8) Biedermann : Soc. Entom, IV. 1889. 105. l1. 9) Soc. Entom. I. 1886. 30., 45. 1.; VIII. 45. I. ; Entom. Zeitschr. 1892. és Natur 1894. folyamában több eset. 10) Magaz. of Nat. hist. 1831. 436. I.; Entom. Nachr. 1878. 85. I. ; 1882 320. I.; The Entomologist 1885. 295. I. 1) Frey: Lepid. d. Schweiz 1880. 56. I. 12) Keferstein : Stett. Ent. Zeit. 1876. 237. I. Az Achercntia Atropos életmódja. 15 zottan mondható. hogy az Atroposnak Magyarországon harmadfél ivadéka van, azaz: 1. a tavaszi lepkétől a bábig; 2. a nyári lep- kétől a bábig; 3. az őszi lepke. Vajon az utóbbi nálunk párzik- és petézik-e, nem sikerült megfigyelnem. Magyarországon eddig tavaszszal csak három helyen találták, t. i. Budapesten május 30-tól julius 14-ig, Sopronban júniusban, Fiuméban pedig ápril végén ; holott ősz felé országszerte figyelték meg, többnyire szeptember elejétől október közepéig, de Budapesten aug. 10-tól októb. 14-ig, sőt Pécsettés Segesvárttmár aug. 1-től, illetve aug. 8-tól kezdve, viszont Pujon decz. 4-én még akadt élő lepke. . Mint minden zúgó pille, az Atropos is röpködve szivogatja a virágok nectárját. Berlinben júniusban és augusztusban a jázmin és Lonicera virágjain észlelték.!?) Nálunk L.onicerán fogták az esti homályban. A hol azonban közel van méhes, oda irányul figyelme. Az az állítás, hogy a mézen kívül nem a virágok hímporát, hanem kizárólag csak a fák csurgó nedvét szívogatja, határozottan téves, úgy az is, hogy csak későn, sötét éjjel röpköd.") Megemlítiendők azok az erős tüskék, melyekkel a lepke, kivált utelsó lábpáránag lábszárain van felfegyverkezve, s a melyek nyugalomban a lábszárhoz tapadnak, de izgatott állapot- ban felállnak s az érintő kezet érzékenyen megszúrják. Régen megfigyelt tulajdonsága, hogy ilyenkor erős bűzt terjeszt), mely a pézsma, vagy mások szerint s sárgarépa és burgonya szagára emlé- keztet, s egy lábnyi távolságra érezhető. Hasonlót cselekszik sok más lepke is bűz-mirigyeinek segélyével, mi által ellenségeit el- riasztani igyekszik. Ily bűz-szervnek ismerték fel legújabban az Atropos hím- jénél a potroh első szelvényén levő ecsetszerü szőrpama- tot, a mely tisztán láthatóvá lesz, ha az állatot hátán vagy úgy tartjuk, hogy szárnyát szabadon mozgathassa. Ekkor az ujj nyomása folytán a vér és levegő visszafelé tolulván, feláll a szőr- pamat, melynek egyes szőrei egymás s a közép felé bizonyos rezgésben vannak. A szőrpamat mintegy 6 mm. hosszú sárgás barna szőrökből áll, melyek tág mélyedésben fekszenek s annak mellső széléhez vannak megerősítve.1?) 13) Hufnagel : Berlin. Magaz. 1767. II. 176. I.; cír. Norman: The Ento- mologist III. 1866. 41. Il. 14) Berge, Schmetterlingsbuch 4. Aufl.1870. 1I0O. I.; Padsf i. h. 429. I. ; Hofmann, Gross-Schmetterlinge 2. Auíl. 1894. 28. 1. 15) Hall: The Entomologist XVI. 1883. 14. Il. 16) Haase : Bresl. Ent.: Zeitschr. IX. 1883: 15. ].: X. 1885. 44. 1.: XI. 1586. 5. I.; Corresp. Blatt d. Iris I. 1888. 160. 1. 76 Bogarászati utam Boszniába és Herczegovinába. A hátrafelé mindinkább sekélyesedő mélyedés fenekén fek- szenek a tulajdonképeni bűz-mirigyek, melyek nyilása 0,0025 mm. átméretű, a melyekben egy-egy elpamatolt mintegy 01 mm hosszú finom pikkely van elhelyezve. Az állatnak izgatott állapo- tában a mirigyek tartalma kiömlik s a szőrpamattal közöltetvén, annak közvetítésével a levegőre jut s ott az észlelt bűzt terjeszti.!"). Megjegyzendő, hogy ezt a pamatot utóbb Arnhart is meg- figyelte, de a párzásnál működő ingerlő szervnek tartotta:19) Végül megemlítendő, hogy az Aíroposnál a szűzen nemzés esetei is előfordulnak.) Bogarászati utam Boszniába és Herczegovinába. Irta Kelecsényi Károly. E Apfelbek urat a hivatala haza szólítván, junius 6-án Sarajevóba utazott, én pedig, hogy az érdekes faunát jól átkutassam, még négy napig maradtam. A következő napokon reggeltől estig barangolva, különféle viszontagságokon, nélkülözéseken átmenve, bogarakban gazdagon távoztam Ivanról. Az újabbban talált érdekesebb állatok a követ- kezők: Otiorrhynchus v. viridoblimbatus n. var. Apfi.. Cychrus semigramosus, Procerus gigas Cr., Pterostichus v. carniolicus Géh.., Calathus bosnicus Gngib. és Geolrupes Bramncsiki Apfl. AZ Ivánon való tartózkodás kellemes, a levegő ozondús, az ellátás meglehetős, kirándulni azonban assistentia nélkül nem tanácsos, mutatja az a körülmény is, hogy a csendőrség még mindig lövőrésekkel ellátott, tehát erődített laktanyákban lakik s a mérnökök fegyveresen trian- gulálnak. A gyűjtött állatoknak Tavarnokra való szállításával voltani elfoglalva junius 11-én. Másnap vasutia ültem és a Her- czegovinát átszelve, egyenesen Dalmátiába, a Narenta folyó mellett levő Metkovicz városba utaztam, nehogy az amúgy is Dalmatiára nézve előrehaladott idő miatt az ottani rovarvilág javát elmu- laszszam. Wj Bertkan :: Verh./dőmaty e Ver sad pr. RheimlxETÉsSSA TKZ AAS Sitzungsber. d. niederrhein. Ges. XLII. 1885. 300. 1. 18) Sitzungsber, d. zool. bot. Ges. Wien, 1879. 54. 1. 19) "Massa: Bull. Ent. Tsaljkxüs1888. 64. 1. j —m) s] Kelecsényi Károly. A vegetatió már Mostártól fogva délszaki, a vasút mentén, hol szőllőkben, hot erdőkben a dió, füge és datolya vadon tenyészik, sa granátalma virágzik. Gyanításom azonban beigazult, mert junius 13-án Metkoviczra érve, a Herczegovina felőli mocsaras, a Narenta folyón túli sziklás hegyes vidéket learatva s a rendkívüli forró- ságtól megpörkölve találtam. Szálláshoz jutva, házi gazdám min- denek előtt figyelmeztetett, hogy mint idegen sem a kút, sem pediga Narenta folyó vizét ne igyam, mert különben könnyen maláriába eshetem, ily emléket pedig nekem innen vinni nem kiván. Ez az intelem nehezemre nem esett, mivel a Narenta folyón már tengeri hajók közlekednek és hozzák a jó és olcsó dalmát borokat. Másnap, azaz junius 14-én az első kirándulást az innen fél- órányira fekvő Gabela sziklás dombjaira tűztem ki. A városhoz közel eső mocsarak szélein számtalan teknyős békára akadtam, a nedves talajon pedig Pentodon idiota bogár futkosott, a fűzfákon Anomala vitis ezrivel hemzsegett. Az alagút felé érve, a sziklákon itt-ott kövön, illetve napon sütkérező Vipera került szemeim - elé , nagy bógáncsokon a szép Purpuricenus hungaricus Herbst., bu- densis Goez., v. cinctus Villa., vu. globulicollis Dej., Larinus latus, Cetonta angustata és v. diocletiana Reit., Phytoecia csaerulescens, Podonta dalmatina, Dasytes dalmatinus százával ült, úgy hogy liter számra lehetett volna szedni. A nagy szárazság miatt kövek alatt kevés akadt, csupán Laena ferruginea és Carabus Neumayeri, Carabus dalmatinus és Chlaeninus azureus, futrinkát szedtem; a mocsarak szélein a gazból azonban nagy mennyiségű és sok fajú Staphylinidát és Pselaphidát rostáltam. Tehát bogár van ezrivel! A tikkasztó hőségben való fáradság meg van jutalmazva. Csak így lehetett napokon át víz nélkül, a nap forróságát eltűrni oly vidéken, ahol a hivatalok, még a posta is, reggeli 9 órától délutáni 5 óráig szünetelnek. Mennyivel más lehet itt a rovarélet tavaszkor ! mennyi élet, mennyi mozgás lehet itt mindenfelé! míg végre bekövetkeznek a forró nyári napok, a melyeknek perzselő melegét egyaránt meg- sínyli úgy a rovar- mint a növényvilág. Ez a sivárság gondolkodóba ejtett. Ítt vagyok Herczegovina tőszomszédságában, az ottani havasokon most van a tavaszi élet. Más a klima, más a növényzet, más viszonyok vannak ott, a ma- gas Prenj még hó alatt, csúcsait még kevés rovarász lába tapodta, sok érdekes dolog várhat ott még felfedezésre." Hátha oda mennék ! A gondolatot csakhamar elhatározás, ezt meg tett követte. Negyednap, azaz junius 16-án, minekelőtte nagy rovar-zsákmányo- 78 j Bogarászati utam Boszniába és Herczegovinába. mat postára feladtam volna, már útban voltam Herczegovina felé. Junius 17-én Jablanicza állomáson kiszállva, az ottani turista ven- déglőbe szálltam s a Iatonai parancsnoknál jelentkezve és tőle assistentiát kérve, reggeli 7 órakor két kisérőmmel a 2000 méter magas Prenj havasra kezdtem felhágni. Az úton a Narenta folyó mentén gyűjtöttem a következő jellemő bogarakat: Stenopterus flavicornis Küst., Anaspis pulicaria Cost., Danacaea incana Reit., Timarcha corinthia Fair., Chlaeuius terminatus Dej., Dyschirius intermedius Putz., Bembidium hypocrita, Balhyscia narentina Gngl. és Lixrus ferrulaginis. Apfl. n. spec. A nehéz kanyargós sövény utakon az alhavasi tájhoz érve, Otiorrchynchus rhamni Apji. n. sp.) gylipbus Apfl, Anopthalmus pilifera Gngl, Antisphodrus aeacus Mil., Bathyscia dorotkana, Ocalea brevicornis, Leptusa Hopffgar- teni; hómezőkhöz már csak mászva érve a kövek alatt pihenő. Otiorrhynchus vastus Apfl. n. sp., imitator ApfI. n. sp., v. frenjus Apfl. n. var., Blanchardi Apjfl., Nebria Germari Her., Platynus glacialis, Pterostichus Reiseri Gnglb.és más jobb fajú coleopterát szedtem össze. i Egészen besötétedett, mire feljutottunk a kegy gerinczére, és itt sziklaüregben meghúzódva, tüzet raktunk és elköltöttük a vacsorára szánt elemózsiát, s nehány korty pálinka bevétele után éjjeli nyugalomra tértünk. Reggeli 4 óra előtt a kialudt tűz, azaz jobban mondva a hideg felébresztett. A szomszéd Lupoglas nevű 2100 méter magas havas, már kidugta fejét a reászálló felhők kö- zül és hivogatólag tekintget felénk. Használjuk fel a jó időt, szed- jük össze a holminkat, keljünk útra; lassan a hómezőkön leeresz- kedve, bogarászszunk, nehogy az állandóan tartós szép idő cser- ben hagyjon ! — Igy is történt. — Lemenet minden követ felforgatva, az alhavasi tájon a bokrokat ernyővel ütlegelve, a lombot rostálva, egészen megtelt üvegekkel junius 18-án este Jablaniczára vissza- érkeztünk. Jablanicza vidékén való több napi tartózkodásom alatt fogott bogarak közül említés nélkül nem hagyhatom a ritka Morimus Ganglbaueri Reit. új fajú czinczért, továbbá Olisthopus glabricol- lis Dej., Xylosteus Spinolae Friv., Exilia timida Mén., Hestgerophames cinevreus Vil.és griseus F., Phymatodes Kollari Redt., Rhopalopus insubricus Sam. és femoratus L. fajokat. Junius 36-án hét kilóval lefogyva, rongyos czipőben, számta- lan birka koponyát (darabját 5 krjával fizetve) csemege gyanánt. elfogyasztva, Jablaniczának búcsút mondtam és vissza Sarajevóba Barsmegye nagylepkéi. 79 utaztam. Itt másnap 27-én meglátogattam Apfelbeck urat, kinél a gyűjtött és előttem ismeretlen állatokat determinálás végétt hátra hagy- ván, és részéről az országos muzeumba, remek úri casinóba és a városban kalauzolva, s kedves családjánál nehány kellemes órát töltve, elbúcsúztam és Boszna-Bródon át június 29-én haza, csalá- dom körébe érkeztem. Barsmegye nagylepkét. Irta Nécsey István TT. EJ Ge OM 6 GE aes Pseudoterpna é$ruinata Hfn. Zsarnócza, Szkiczó, VI. 26—29. Phorodesma pustulata Hfn. Zsarnócza, VI. 28; smarag- daria F. Verebély, V. 24—VI. 15. I Nemoria porrinata Z. Verebély, V. 11—18; pulmentarta Gn. Verebély, VI. I—15; strigata Mill Verebély, VI. 21. I Thalera fimbrialis Sc. Verebély, Zsarnócza, Léva, VI. 26. Jodis putata L. Velka-Pola, VI. 30; lactearia L. Fauna, regni Hung. A cidalia trilineata Sc. Verebély, VI. 27; perocharia F.-R. Verebély, VI. 11—13; dimidiata Hfn. Verebély, VI. 21, VIII 26—IX. 5; virgularia Hb. Verebély, VI. 5—30. VIII. 17—IX. 22; laevigaria Hb. Verebély, VI 27—VII. 27; herbariata F. Verebély, VI. 11, IX. 4; bisetata Hfn. Zsarnócza, VI. 29; politata Hb. Ve- rebély, VIII. 2; rusticata v. vulpinaria H.-S. Verebély, VII 27—29; hnmiliata Hfn. Verebély, Zsarnócza, VI. 20—VII. 7; iuwornata Hw. Verebély, Zsarnócza, VI. 4—28, IX. 25; deversarita : H.-S. Verebély, Zsarnócza, VI. 14—VII. 2; aversata L. Verebély, VII. 26; immorata L. Verebély, IV. 29—V. 31, VIII. 8; rubiginata Hfn. Verebély, VIII. 7—IX. 12; marginepuuctata Göze. Verebély, V. 18—VI. 29, VIII. 25—IX. 25: incadnata L. Verebély VIII. 25 ; immutata L. Verebély, VI. 30, VIII. 20—IX. 5; strigaria Hb. Verebély, VI. 13, VIII. 23: mmbellaria Hb. Szkiczó, VI. 27 ; Stri- gillaria Hb. Zsarnócza, Kis-Tapolcsány VI. 26; emutaria Hb. Ve- fébély, VI. II—25, VII. 20—VIII. 29; ornata"Sc. Verebély, IV. 190 VESTO: VII IVIEL 825: Zonosoma annulata Schulze. Verebély. VIII. 20; forata F. Verebély, VI. 4—21, VIII. 20; pumnctaria L. Verebély, IV. 24. Tim andrma amata, LL. eVeredely; V:csis VIII 47-16. Pellonia vibicaria CI. Verebély, VI. 4—23, VIII. 23—IX. 5. 80 Nécsey István. Abraxas grossulariata L. Verebély, VI, 14—VII. 8 ; silvata Sc, Léva ; adustata Schiff. Verebély, IV. 22—V. 20; marginatu L. Verebély, Kis-Tapolcsány, V. 1—VI. 26 Cabera pusaria LD. Verebély," ZsasnóczajevlSsSzS E VIHEYEs exanthemata Sc. Verebély, Zsarnócza, V. 19—VI. 28. Metrocampa margaritaria L. Velka-Pola, Nagy-Ugrócz, VISSZSE VANSEZ? Eugonia autumnaria Wernb., Verebély, VIII. 16—IX. 19 ; alniária L. Fauna regni Hung. Selenia Mmnaria Schifj. Verebély, IV. 19—V. 11; v. deln- naria Hb. Verebély, IV. 19—V. 11. Peri cava syringaria Ta Verebély EXEN6 Eurymene (dolabraria L. Esztergom, V. 12.) Angerona prunaria L. Szkiczó, Zsarnócza, VI. 26—29. Rumia lIuteolata L. Verebély ,V., 1. Epione paralellaria Schiff . Verebély TTEOs Caustoloma flavicaria Hb. Verebély, V. 20—VI. 24. Venilia macularia L. Verebély, VI. 13. EST Ve sümnda cordigria to a Verebély EVESEK SDESÍEe stammaria Stgr. Verebély, IV. 18. Macaria notata L. Verebély, V. 21, VII. 24—VIK. "35 al ternaria Hb. Verebély, VI. 22, VII. 30—VII 16. Hibernia bajaria Schiff. Verebély ; marginaria Bkh. Ve- rebéiy ÍIV. [I—24. Anisopteryx daescularia Schiff. Verebély, III. 17—20. E hargail ia; nedávria "E. Verebély, 1. 26. Biston zonarius Schiff. Verebély; hirtarius Cl. Verebély, III. 29—IV. 24; stratarius Hfn. Verebély, IV. 25. Símosp s dajsociária. Hb. Verebély MW. 24. VAIIS5—— 16: Biólja vmi ascimctaria Schu. Metebély ető Végzet EK maria Brahm. Verebély V, 12-—VI. 23, VIII. 6—IX. 3; repandata L. Velka-Pola, Zsarnócza, VI. 29—VII. 2; lichenaria Hfn. Vere- bély, VI. 30—VII. 16, IX. 12—24; selenaria Hb. Verebély, V 6—VI. 4, VII. 13—IX 3; crepuscularia HP. Verebély, VII. 3—VIII. 29-w"aba defessavria fr. Verebély, VI.:.17— VILI 16. Gnophos (furvata F. Esztergom.) Eimatuúrga , atomaria L. Verebély. AV. 15—VIGT Bupalus " piniarius :L. Verebély, Kis-Tapolcsány, , V. 28—VI. 26. Diastictis artesiaria F. Verebély, IX. 22. Phasiane glarearia Brahm, Verebély, IV. 26; clathrata L. Verebély, IV. 21—VI. 23, VIII. 7—29. Eubolia arenacearia Hb. és v. jflavidaria Ev. Verebély. Scoria (lineata Sc. Esztergom, V. 22—27.) Lythria purpuraria L. Verebély, III. 27—IV. 75 VI. 1—24. Ortholitha plumbaria F. Zsarnócza, VI 27—29 ; (limitata Sc. Esztergom); bipumnctaria Schiff. Verebély, Velka Pola, VESE Minoa műrinata Sc. Verebély, VI. 12—24. Lithostege gryiseata Schiff. Verebély, IV. 24-28. Kaliforniai bogarász naplójából. 81 Anaitis plagiata L. Verebély, V. 22— VI. 7, VIII. 25—IX. 24. Cheimatobiabrumata L. Verebély, XI. 7—27. mripihosa dubitata 2" Verebély s 0VS HSP VIJI. 512 Eucosmia undulata L. Fauna regni Hung. scotosia vetulata Schiff. Verebély, Zsarnócza, VI.13—29; rhamuata Schiff. Verebély. Cidaria dotata L. Zsarnócza, VI. 26— 29; fulvata Forst. Merebelyé VII 148 vocellaia E Verebély eVMENT2Z Os MŰSZA S bicolorata Hfn. Zsarnócza, V. 29; variata Schiff. ZSarnócza, VI. 28, X. 4; siterata Hfn. Verebély, IV. 29—V. 1, VIII. 21—IX. 19; truncata Hfn. Verebély, IX. 23 ; viridaria F. Verebély, Zsarnócza. V. 28—VI. 29; jfluctuata L. Verebély, IV. 18—V. 11, VIII. 17—22 ; montanata Bkh. Nagy-Ugrócz, Zsarnócza VI. 27—29; ferrugata Cl. Verebély, VIII. 5—24; jluviata Hb. Verebély, X. 3; sociata Bkh. Verebély, IX. 1; tristata L. Verebély VI. 12 ; canditata Schiff. Zsarnócza, VI. 27; luteata Sehiff. Verebély, VI. 21; bilineata L. Veredély, VI. 12—21, VIII. 21—1IX. 24; comitata L. Verebély, VIII. 8—30; polygrammata Bkh. Verebély, IV. 30, VI. 16—30. ErÜSpA this ela moblongatas tinb s Verebély HEMSSZOZOMTSNÓS VIII. 19—26; glaucomictata Mn. Verebély, VI. 183 ; iusigniata Hb. Verebély; suonotata Hb. Verebély, VIII. 3— 25; reczangulata L. Verebély, V. 25—VII. 22; satyrata Hb. Verebély ; vulgata [dw. Verebély, VI. 4—VII. 12; absinthiata CI. Verebély VI. 13; con- terminata. Zeli. Zsarnócza, VI. 28; pumilata Hb. Verebély, . VI. 25. Kalitorniai bogarász naplójából. Irta Dr. Fényes Béla. j Az északamerikai continens azon része, mely Canada, Mexico, az atlanti és csendes oczeán közé ékelve, az Egyesült-Államok neve alatt ismeretes, nem dicsekedhetík a természettudományok ápolóinak nagy számával. A létért való küzdelem ebben a világ- részben több akadályt gördít a kenyérkereső polgár útjába, mint bárhol az európai continensen, és így csekély a választottak száma, akik idejüket és erejüket hasznot nem hajtó természetbúvárkodás- nak szentelhetik. Nem szabad tehát csodálkoznunk azon, hogy az irodalmilag működő északamerikai coleopgterologusokat a tíz ujjun- kon felsorclhatjuk. Say, Melsheimer, Haldermau, Leconte és Horn voltak az úttörők ezen a téren a jelen generátió számára, mely utóbbi alig mutathat fel egy féltuczat komoly munkást: az egész faunát 82 Fényes Béla. felölelő kézikönyv nem létezik, az egyes fajok leírásai régibb fóliánsokban, vagy pedig majdnem hozzáférhetetlen, privátim megjelent . közleményekben vannak nagyobbára elrejtve a kutató szemei elől. Pedig nem lehetne állítani, hogy az Egyesült-Államok brgár- faunája szegény, vagy érdektelen. Mintegy tizenkétezer faj van eddig irodalmilag ismertetve, és valószínűleg több ezer még le nem. rt faj található a különböző nyilvános és magán gyűjtemények- en. zámos myrmekophil (egy termitophil) és egyébként parasita, d úgy intén több vak vagy barlanglakó species honos az államok teri . tén, és a déli államok (Florida, Texas, Arizona és Délkalifor- nia sok tropikus bogárfajnak adnak lakhelyet. Faunális tekintetben Leconte az Egyesült-Államokat három nagy kerületre osztotta fel, melyek mindegyike élesen van elhatá- rolva a szomszédjától : rövidség okáért nevezzük őket atlanti, közép és pacifik kerületeknek. Az atlanti a hasonnevű óczeántól az úgy- nevezett prairieig, a közép innen a kaliforniai Sierra Nevadaig (hó- hegység), a pacifik végül a Sierra Nevadától a csendes tengerig terjed ; mindegyik kerület kisebb alkerületekre van tagolva, mely utóbbiak felsorolása azonban csak az itteni geographiai viszo- nyokkal teljesen ismerős kutatót érdekelheti. Az atlanti kerületben — úgymond Leconte — számos faj található nagy területen: sok faj igen ritka, és bárha több száz (angol) mértföldet is bejárunk itt, a fajok csak csekély változa- tosságot nyujtanak. A pacifik kerületben kevés faj lakik egy-egy szűkebb területen, a legtöbb faj számos példányban fordul elő és ha csak száz mértföldet, is utazunk itt be, azt találjuk, hogy az út kezdetén leggyakoribban előforduló fajok más, gyakran az előbbi- ekhez igen hasonló fajok által vannak helyettesítve, aszerint, amint utunkon előrehaladunk. A középső kerületben, mely nagyobbára pusztaság, mérsékelt száma a fajoknak nagy területen található, azonfelül jelentékeny számú úgynevezett helyi faj fordul elő. Az atlanti kerület nagyobbára földmivelés alatt áll vagy nagy kiterjedésű erdőségekkel bír, következésképen a phytophag bogarak képezik a fauna túlnyomó részét. A középső kerületben Tenebrio- nidák kezdenek számosabban fellépni, mely család jellemzi a pacífik kerület faunáját is. Majdnem kétharmada az Egyesült Államok területén honos Tenebrionidáknak, kizárólag a pacifik kerületben található, az egyes nemek számos, egymástól kevésben különböző fajjal dicsekedhetnek és a fajok maguk annyira gyakoriak, hogy d : Kaliforniai bogarász naplójából. 83 egy órai séta a szabadban itt legalább is egy tuczat különböző Tenebrionidával jutalmaz bennünket. j : Mint fentebb említettük, a tudományosan működő : észak- amerikai coleopterologusok száma csekély, de még amateur gyűjtők . Sem gyakoriak, a serdülő fiúk itt keveset törődnek a természettu- dományokkal és nem szerezvén meg ifjúkorukban ezen hajlamot, nincs; kedvük mint felnőtt embereknek ilyen meddő munkával fog- lalkozni. Nem lesz érdektelen, ha felemlítem, hogy a legtöbb gyűjtő és coleopterologus vagy németországi eredetű, vagy pedig gyakorló orvos. Igy a leggazdagabb magángyűjtemény jelenleg Washingtonban, Ulke Henrik, német arczképfestő tulajdona, Ulke több mint" harmincz éve foglalkozik bogarakkal és gyűjte- . ménye a rendnek és csinosságnak példányképe. Leconte és Horn, az úttörő irodalmi munkások ezen a téren, mindketten gyakorló orvosok voltak; Leconte gyűjteménye halála után egy bostoni, Horné pedig egy philadelphiai nyilvános intézetébe lett bekebelezve. A fent említett három gyűjteményben találhatók az északamerikai bogarak majdnem két harmadának typusai, azaz azon példányok, melyek a tudományos leirásnak alapul szol- . gáltak. Más felemlítésre méltó gyűjtők és munkások még a követketkezők: Fall tanár (Pasadena), Ca sey kapitány (Nór- folk), Fuchs akademiai őr (San-Francisco), Bowditch (Brook- lyn), Beyer volt szőrmenagykereskedő (Palm), Luetgens nagykereskedő, Dietz ujsághirdetési iroda tulajdonosa (New-York) Bock orvos (St. Louis), Dury (Cincinnati) "K 1 a g e s (Jeanette), Wickham tanár (Iowa), Ricksecker mérnök (Santa- Rosa) stb.") Bogárkereskedések, mint Európa fővárosaiban és tudományos központjaikban találhatók, itt teljesen ismeretlenek ; nehány fen- tebb említett gyűjtő ad ugyan ki évenkint árjegyzéket, de szak- szerűen vezetett űzlete egyiknek sincs. Bogarászati műszerek. és segédeszközöx dolgában kissé jobban vagyunk ellátva, utóbbi időkben a brooklyni , American Entmological Co." igyekszik : a bogarászok ,up to date" igényeinek eleget tenni. ja Dicséretre és követésre méltó azon methodus. melylyel itt az apró bogarakat praeparálják : hosszú keskeny. ékalakú papir- szelétkék hegyére függélyesen (nem a szeletkével párhuza- "r A tisztelt czikkíró, kit örömmel üdvözlünak munkatársaink sorában, szerénységből hallgat a saját, tekintélyes gyűjteményéről. mely 6000 észak- amerikai és több rezer a világ más részéből származó fajt, 40.000 példányban ölel fel. Dr. Fényes Béla orvos Pasadenában, Californiában lakik. 84 Különfélék. mosan, mínt a legtöbb európai gyűjtő szokta) lesz minden egyes bogár (a jobb középső és hátulsó láb között) felragasztva; ra- gasztószerül alkoholban mézsűrűségig feloldott barna shellak szolgál; ezen anyag igen szorosan tapad úgy a papirhoz, mint bármely síma felületű bogárhoz. A függélyesen felragasztott példányoknak úgy felrő, mint alsó felülete így teljesen látható, nagyító üveggel vizsgálható és így sok esetben a másodlagos nemi ismertetőjelek tanulményczása lehetővé van téve. Minden egyes példány nyomtatott etiguettel van ellátva, az etiguetten lelhely és hónap, scek esetben a tenger szine feletti magasság és a gyűjtő neve van feljegyezve. Említenem sem kell, hogy ezen eljárás nagyon megkönnyíti az egyes példányok eredményes ta- nulmányozását. Különfél k. Ejjeli lepkefogás új módját ajánl Dr. Fleck E., ki azt há- rom év óta igen jó sikerrel gyakorolja. Készüléke igen egyszerű : 4—5 mm. vastagságú, 50—60 cm. átmérőjű sodronyra ugyanoly hosszú igen laza s átlászó fehér gyapotszövetből készítet3, lekere- kített zsákot varratott, e fölé pedig hasonló, de fekete szővetnek 15 cm. széles szalagját erösítette belül is, kivül is a sodronyhoz, úgy, hogy alsó széle mindkét oldalon a fehér zsáktól elállt. A sodronyhoz még három mozgatható rövidebb sodronyt erősített s ezekkel a készüléket elektromos ívlámpa alá függesztette, a melyet azonban erős világosságot terjesztő másféle, különösen acetylen lámpa is helyettesíthet. A világossághoz röpülő lepkék rendszerint a zsákba kerülnek s a fekete szalag alá rejtőznek, minélfogva úgy kell intézni a dolgot, hogy onnan cyanos üveggel könnyű szerrel ki lehessen szedni. Kedvező időben már az esti homály beálltával találhatunk a zsákban több-kevesebb Sphingidát, Bombycidát, Noc- tát és Geometrát, melyeket egyenkint kiszedünk. Ezt az eljárást többnyire éjfélig, sőt olykor 2 óráig is lehet ismételni. A Nectuák és kivált a Geometrák gyakran a zsákon kívül is röpködnek : eze- ket hálóval fogdossuk össze. Ezzel a készülékkel még kecvezőtlen időben is foghatunk nehány jobb fajta lepkét, különben az egész évad alatt alkalmazható s ugyan oly sikerrel jár, mint a csalétek- kel való fogás, mert csak kevés faj, mint pl. a Catocalák, keresi fel inkább azt. A mellett elkerüljük a nem lényegtelen költséget a csalétekkel, és az azzal való kellemetlen manipulatiót. A készülék főelőnye pedig abban áll, hogy kertben, verendán is alkalmazhat- uk, sőt negyotb kirándulásra magunkkal is vihetjük. Különfélék. 85 Nehány érdekes bogárról. Cicindela campesris ab. funebris Strm. hazai termőhelyeként még feljegyezhetem Zsombolya vidékét is, hol Hosztinszky gyűjtötte. — Semanotus russicus Fabr. E ritka Cerambycidát alkalmam volt nagyobb számban Német-Bogsán- ban gyűjteni és megfigyelni. Már Redtenbacher emliti e faj leírásánál, hogy Bécsben több éven át egy Syriából behozott Juniperus drufacca törzsében fejlődött ki. Német-Bogsánban két hatalmas Juniperus Sabina-törzs képezte e bogár előfordulási he- lyét. 1894. márczius 29-én 7 darabot fogtam, az utána következő napokon 1—3 példányt, összesen pedig 34 példányt. Reggel és naplemente után a fák kérge alatt húzódtak meg, nappal pedig a törzsön vagy ágakon szabadon üldögéltek. Az említett két fa elpusz- tulása után Német-Bogsánban már nem találtam a Semanotus russicus-t, hanem a környékező középhegységben Pinus silvestris- ről ráztam egyszer napernyőmbe egy ? példányt, egy í példányt pedig Baziásról kaptam. Még megakarom említeni, hogy a Juni- berus Sabina még a Phymatodes glabratns Charp.-nak is kedvencz növénye. — A Carabus comptus Dej.-t eddig csak ibolyaszínű és feketészöld példányokban ismerték. Mint nagy ritkaságot (körülbe- lül 800 eddig gyűjtött comptius között csak négy példányt találtam) mostan aran yos-vörös példányokat is említhetek, melyeket külön névvel akarok jelölni és pedig Diener Hugó tiszteletére var. Dieneri névvel jelölöm, annál is ínkább, mert aranyos vörös színén kívül jellemző, hogy fénylő sculpturája sokkal finomabb és testalakja nyulánkabb. Előfordul a Szörénymegyei havasokon. Merkl Ede. Két Geometrának új fajváltozata. Hirs chk e J. ny. százados, ki eddig különösen az ausziriai alpeseken gyűjtött, a bécsi , Zool.-bot. Gesellschaft" 1899-i évkönyvében két araszló-piilének ujonnan felfedezett fajváltozatátírja le. 1, Cidaria cyanata Hb. ab. flavo- mixta. A felsőszárnyak, az itt is sötétszürkének maradó alap és középsávok kivételével, sűrűen vannak sárga pikkelyekkel behintve, miáltal különösen a középsáv sokkal jobban jut érvényre, mint a törzsfajnál. Az alsó szárnyakon is sűrűen fordulnak elő sárga pik- kelyek. Találtatott ezen igen szép fajváltozat egyes példányokban már. előbb is az Ortler-hegységen 2100 méteren felüli magasság- ban; az 1898. év nyarán azonban a szerző által számos példány- ban, a Ferencz- és Ferdinánd-magaslat közötti hegysor szikláin. 2. Cidaria vítalbata Hb. var. conspicuata. Átlag jóval nagyobb a törzsfajnál, rendesen kifeszített példányok, az egyik szárnyszegély- től a másikig 34 mmt mérnek. Valamennyi szárny alapszíne, vilá- gos barna helyett, fehéres szürke, miáltal a törzsfajéval megegyező sötét rajz itt még sokkal erősebben jut érvényre. Ezen fajváltozat előfordul a styriai magas alpesek subalpin tájain, azonkivül pedig a Bécs melletti Schneebergen is. Miután a törzsfajok mindegyike mi- nálunk is előfordul, még pedig a fauna-katalógus szerínt, az első F.-Szarvason és Mehádján, a második pedig majdnem mindenütt az országban : több mint valószínű, hogy ezen újonnan leírt két fajváltozat a törzsfaj között nálunk is feltalálható. Ulbrich Ede. 86 Különfélék. A lepkegyűjtemény berendezése. Rendszeres gyüjteménvhez mindenekelőtt megrelelő szamú, nem túlsagos nagy, de lagalabb 5 cm. magas, egyforma erős kéreg papirból vagy még jobban fából készült doboz szükséges, melynek alja legczélszerűbben tőzeggel (vagy parafalemezzel, szükség esetén kukoriczaszár, czírók, napraforgó vagy bodzabéllel) ki van rakva és porhanyós fehér papirral beragasztva. Nagyobb gyűjteményt üvegfedeles fiókokkal ellátott szekrényben szoktak elhelyezni. Ezekbe rendsze- res sorban tűzzük a lépkéket, melyek mindegyike lelhely-czédulá- val el legyen látva, mert különben a gyűjteménynek nem lész tudományos értéke. Először két apró gombostűvel feltűzzük a nem (genus) nevét, alája a nemhez tartozó fajokat, mindegyikből legalább egy hímet és egy nőstényt, de lehetőleg 2—2-őt, s ezek alá a faj nevét s így tovább. Erre a czélra kapni nyomatott ú. n. ettikettákat (ára 60—70 kr.) Azoknak a fajoknak a számára, a melyekkel még nem bírunk, kis hézagot hagyunk, nehogy minden újabb szerzemény után újra kellessék tűzdelni. A dobozokba időről- időre gombostűre alkalmazott vattapamaton szénkéneget teszünk, mely minden . parasitát megöl. Ha ezt elmulasztottuk és egyik- másik lepke alatt rágóport veszünk észre, azt egyszerűen benzin- nel is leönthetjük, mely se a színt, se az alakot nem változtatja meg. Kivánatos, hogy a gyűjtemény télen át ne legyen fűtetlen szobában, különösen ne álljon nedves helyiségben, vagy nedves fal mellett. Ily esetben könnyen megpenészednek az állatok. Az ilyeneket gyakran meglehet még menteni, ha nehány órára száraz helyre teszszük és alkohol s carbolsavból készült oldatba mártott finom ecsettel a penészt óvatosan leszedjük. Mielőtt azonban a lepkét a gyűjteményben elhelyeznők, okvetlenül győződjünk meg a felől, mely nemhez és fajhoz tartozik, és ha azt meglevő ábrák után pontosan és biztosan meg nem határozhatjuk, el ne mulasz- szuk azt tapasztaltabb gyűjtőnek megmutatni, vagy meghatározás végett beküldeni. (A meghatározásra e lapok szerkesztősége is szívesen vállalkozik) Nincsen bosszantóbb, mint fauna-jegyzékben oly állat nevével találkozni, mely az illető vidéken egyáltalában elő nem fordulhat. szd aa EROS A japáni selyemtenyésztésről jelent meg közelebb figyelemre méltó mű, melyet a m. kir. földmivelésügyi minister megbízásá- ból írt Bolle János, a görzi cs. k. gazdasági kisérleti állomás igazgatója. Ez a mű Japánban tett tanulmányi úton szerzett ta- pasztalatok alapján készűlt és kimerítően tárgyalja a selyemtenyész- tés történetét, az eperfa mívelését, a selyemhernyók tenyésztését és betegségeit, valamint a selyem-ipart és statistikát. Az alma-ormányos- irtása. Az Anthonomus pomorum a gyü- mölcsfák s egyéb kerti növények rügyeibe és hajtásaiba rakja le petéit, a kikelő álcza azután a rügyet vagy hajtást tönkre teszi. Írtására Jokisch C. a táknak mésszel való bemázolását hiába valónak mondván, a mésztejjel való permetezést ajánlja, mely ta- vaszkor 8—14 nappal a virágzás előtt és novemberben alkalma- zandó. Ez a szer igen hathatósnak bizonyult az Arihonomus pyri Különfélék. 87 és Carbocapsa vomonella ellen is. Legújabban Goethe R. a hullámos kéregpapirból készült övek alkalmazását ajánlja, még pedig tekintettel a bogárnak nagy érzékenységére a hideg időjárás iránt. A régi kéreg lekaparása után 15—20 cm. széles ily övet erősítünk meg a fa törzsére az őv ránczaiban szeret a bogár el- rejtőzni. Az első fagyok átán az övet leszedjük s elégetjük tartal- mával együtt, miután a pókokat s egyéb hasznos bogarakat ki- szedtük volna. Az eredmény igen kielégítő. Tirolban a lekopogta- tássai is jó eredményt értek el, még pedig ápriltól áprilig 105 lexopogtatással fogtak : Anuthonomus pomorum 9287, A. pyri (cincius) 569, Rhyuchites ruri 2234 és Rh. conicus 1591 példányát. E bogarak egyike, a Anthonomus pyri 1884-ben náluak Torontál megyében, Nagy-Szt.-Miklóson oly nagy mennyíségben lépett fel, hogy az egész gyümölcs termést elpusztította. A budai vinczellér- iskola körte-csemetéiben szintén nagy kárt okozott. Biró Lajos 1898. és 1399.-iki küldeményei igen gazdagok voltak és olvasóink érdeklódősének kivánunk eleget tenni, midőn az alábbi kimutatást közöljük. 1898-ban. 1899-ben. EÉNRLÖSÉ BESZ Tette tat 45 példány. szü DEldamye INT átt MESÉS MÉ lem age tés gt 68 8 40 Fi Csúszó nászó és kétéletü : 655 98 39 fi Hal : sza se agoltseszátá elek hg 70 BA 70 1; Csiga-kagyló : SL als 198 2 61 2 Hymenorptera : gdb lépes 399 5 V552 4. Cöldopterasaa sea e Tem OS s ZDOZ bi ISEDTO BTS A e EE É79 ; 244 j8 Diptera : 4. tg Aszt ilbtlee 802 2 340 s INéetsoptera s elős ek 203 SY 170 gi Otihoptera s hon E söyits 543 ; 1798 4 Elembteta sea tele sza 098 si 1670 5) Arachnoidea : CAN A HLVET BA 745 s Cristatsat Lot d uuá a hi 12 b; 157 je NMiymopodai" 4 Teri un 107 A —- 4 . Vermes: seul ig LG ALÁBAA 09 g 02 3 Összesen: 13135 1898-ban. 14285 péld. 1899-ben. A lepkék ellensége. A denevér tudvalevőleg nagy pusztítója a lepkéknek és régi padlásokon olykor százával találni mindenféle Noctuák szárnyait, a melyek kövér potrohát a padlásablakon beju- tott denevérek felemésztettek. Hogy ezek az éjjeli állatok azonban még a világosság, sót a káprásztató villamos fénytől sem riadnak vissza, ha valami jó falat kínálkozik, ezt az 1899. év nyarán ta- pasztaltam, midőn az idevaló (nagyszebeni) ívlámpánál a Noctuák nagy Serege rajzott, a denevérek pedig szintén a lámpák körül röp- ködtek, hogy a lepkéket röptükben elfoghassák. Dr. Czekeliuns D. Szerelmeskedő bogarek. Paganetti Hummler ismert coleopterologus 1898. julius-augusztus havában Cattaronál a szik- lákon hátramaradt pocsolyákban, melyek vize 30—350 meleg 88 Különfélék. volt és melynek sóstartalma az elpárolgás folytán 8—109/9-ra emelke- dett, két bogárfajt (Calochthebius Steinbühleri Reitt. és; Prionoch- tnebius adriaticus Reitt.) figyelt meg. A víztűkre alján háttal lefelé futkostak. A nőstények kiterpesztett lábakkal csendesen voltak, holott a hímek alattuk elsuhantak s igyekezték átkarolni; ha ez egyiknek sikerült, gyakran másik hím jött a párt megzavarni azál- tal, hogy a hím hátára ült és azt elzavarni igyekezett. Copulában levőket is látott, a melyek a vízszint alján nagy gravitással járkál- tak. Más példányok sziklarészekben vagy a pocsolya aljában rej- tőztek, míg eszökbe ncm jutott felszállni s a szerelmeskedésben részt venni. Gazdasági rovarászati congressusok. A világkiállítás alkalmá- val Párisban számos congressust tartanak az idén. Ezek nehánya a rovarászt is érdekli, legalább némileg. A Congrés international de viticulture (Páris 1883, Hága 1891, Brüsszel 1895, Budapest 1896, Lausanne 1898.) egyik tárgya: a szőlőtő betegségei, Viala P.-től. Az erdészeti nemzetközi congressusnak is csak egy ento- mologiai tárgya van: a búcsúsbohók irtása. Magyar entomologusok Keleten. Az ismert coleopterologus Merki] Ede az idei nyarat Kisázsiában , fogja tölteni, a hol főleg bogarak gyűjtésével kiván foglalkozni. Bordan István lepidopterologus pedig Cyprus szigetére utazik, a hol májushó ele- jén megérkezvén huzamosb ideig főleg madarakat és minden rendű rovarokat, azonkívül növényeket, sőt ethnographiai tárgyakat is szándékozik gyűjteni. A kik onnan efféle tárgyakat, vagy régi érmeket, képes levelezőlapokat stb. szerezni óhajtanak, forduljanak vagy szerkesztőségünk útján, vagy egyenesen hozzá: Larnaka, Cyprus, poste restante. Fugax-bőség. 1861-ben, mikor Pável János Frivaldszky Imre mellett segédkezett, gazdája őt egyszer — svábhegyi villáján lakván — felküldte a felső verendára, hogy ott az eresz alatt nézze meg, nincsen-e Noctua Pável felment és csakhamar lejött jelen- teni, hogy biz ott tömérdek sok Noctua ül. Erre Frivaldszky vele felment és együtt a talán ezer egymás mellett ülő Agrotis Jugax Tr. közül a legszebbeket, mintegy 300 darabot feltüzdeltek. — 30 évvel később szintén nagy bőségben talált Pável egy másik Noctuát. Bertalan Alajos k. r. tanár és lepkész társasá- gában kiment Szt.-Márton-Kátára s ott egy korhadt fa kérge alatt az Amphipyra tragopogonis L. nagy mennyíségét látta, a melyek szinte egymás hátán ültek. As Asia "ROVARTANI LAPOK" Auszug der Áufsátze disser in undar. $prache erscheinenden entomologisehen Monatschrift Unter Mitwirkung von Dr. A. Bedő, Dr. C. Chyzer, Dr. G. Entz und Dr. G. Horváth redigir von TI. v. Aicnaer-Abafi ünd. 6. CSikt. Budapest VIII., Röck-Sz.-Gasse 32. 1900. April. VII. Band Heft 4 S. 67. St. v. Chernel: Die Insecten und Vögel I. Verfasser schildert die Rolle, welche die Insecten und Vögel im Haushalte der Natur spielen. Geringere Ordnungswidrigkeiten und Störungen werden durch die Vögel hintangehalten, die Bekámpfung der grös- seren fáhlt den Insecten zu, deren Macht in ihrer ungeheuren Menge und unglaublichen Fortpflanzungsfáhigkeit beruht. S. 70. A. Mocsáry: Das Sammeln der Hymenopteren I. Ver- fasser giebt, um zum Sammeln dieser interessanten "Thiere anzu- eifern, eingehend die Art und Weise an, wie dies zu bewerkstel- ligen ist. S. 73. L. v. Aigner-Abafi: Biologie von Acherontia Atropos I. Fortsetzung und Schluss. § S. 76. K. Kelecsényi : Coleopterologische Reise nach Bosnien und der Herzegovina II. In der Umgebung von Metkovicz an der Narenta, sowie auf dem felsigen Gabela, insbesondere aber auf der Prenj-Alpe (Herzegovina) erbeute Verfasser zahlrsiche seltene Arten. S. 79 St. Nécsey : Die Macrolepidopteren des Comitates Bars III. Schluss der Enumeration (Geometriden). S. 81. Dr. B. Fényes : Aus dem Tagebuch eines californischen Coleopterologen I. Verfasser, der seit Jahren in California lebt und eine reichhaltige Káfersammlung besitzt, schildert die coleopterolo- gischen Verháltnisse von Nord-Amerika, wu es relativ sehr wenig Coleopterologen giebt Bisher sind ca. 12000 Arten aus Nord- Amerika beschrieben, in den öffentlichen und Privatsammlungen aber sind noch Tausende von Arten, welche der Beschreibung harren. Kleinere Mittheilungen. S. 84. Neue Art des Nachtfanges. Dr. Fleck in Azuga (Ru- mánien) befestigt an eine elektrische Bogenlampe oder sonst eine gute Lampe einen Sack, aus welchen die ans Licht gekommenen Heteroceren leicht mit dem Glase herauszunehmen sind. S. 85. E. Merkl: Ueber einige interessante Coleopteren. Von der Cicindela campestris ab funebris Siuim, giebt Verfasser noch einen weitern ungarischen Fundort an, námlicn Zsombolya. Sema- notus vnsticus Fabr. kommt bei Német-Bogsán auf Juniperus Sabina vor, Verf. fand ihn aber auch auf Pinus silvestris. Ein weiterer Fundort dieses seltenen Bockkáfers ist Baziás. Von Ca- 8 vabus comptus Dej. sind"bisher nur schwarz-violette und schwarz - lich-grüne Exemplare bekannt, nun fand Verf. auch roth-goldige Exemplare, die aber auch viel glinzender und schlanker sind, ihre Skulptur ist viel feiner. Diese Form aus den Szörényer Alpen, die sozusagen einen Ubergang bildet von compius zur var. Hopjfj- garteni nennt er zu Ehrendes Herrn Hugo Diener — var. Dieneri. ; S. 85. E. Ulbrich: Zwei nene Geometra- Varietaten (Cidaria cyanata ab. flavomixta und Cidaria vitalbata var. conspicuata), welche H. Hirschke jüngst aus Nieder-Oesterreicn beschrieb und welche auch in Ungarn vorkommen dürften. S. 86. L. v. Aigner-Abafi : Einrichtung einer Schmetterlings- sammlung. Kurze Anleitung für Ánfánger. S. 86. Die japamische Seidenzucht von J. Bolle, kurz be- sprochen. S. 86. Die Bekampfung des Apfelrüsselkafers nach Jokisch und Goethe. Das Tbier ist 1884 auch in. Torontál und Budapest in grosser Menge aufgetreten. S. 87. L. Bizrós nenere Sendungen ans Neu-Guwiena, summa- rische Zusammenstellung (siehe im Texte.) S. 87. Dr. D. Czekelius: Ein Schmetterlingsfeind ist be- kannilich die Fledermaus und in alten Bodenkammern kann man oft Hunderte von Flügeln allerlei Noctuen sehen, deren Leiber díe zum Dachfenster hineingelangten Fledermáuse verschmausten. Dass diese Nachthiere aber selbst vor dem Licht, dem grellen elektri- schen Bogenlicht nicht zurückschrecken, . wenn es da was zum , Hohlen" giebt, das beobachtete Verfasser in Sommer 1899, als die Hermannstádter Bogenlampen Abends von zahlreichen Nacht- falteren umflattert wurden und die Fledermáuse ungescheut an die Lampen flogen, um die Falter im Fluge zu erhaschen. S. 87. Verliebte Kafer (Calochthebius Steinkühleri und Prio- nochthebius. adriaticus), die Paganetti-Hummler in Cattaro be- obachtete. ; S. 88. Entomologische Congresse fűr Landwirthe wáahrend der Pariser Weltausstellung, Hinweisuug darauf. 5. 83. Ungarische Entomologen im Orient. Der bekannte Coleopterologe E. Merkl wird den diesjáhrigen Sommer in Klein- Asien zubringen und hauptsáchlich Kafer sammeln. Der Lepidop- terologe St. Bordan aber reist nach der lInsel Cypern, wo er Anfang Mai ankommend, lángere Zeit besonders Vögel und alle Arten von Insekten, aper auch Pflanzen und ethnografische Gegen- stánde zusammeln vorhatr. Wer derlei Gegenstánde, sowie antike Münzen, Ansichtskarten u. dgl. von dorther zu erhalten wiünscht, möge sich an die Kedaction dieses Blattes, oder! direct nach Larnaka, Cyprus, Poste restante wenden. S. 88. L. v. Aigner-Abafi: Noctuen-Fülle. Unter der Traufe einer Villa beobachtete J. Pável 1861 eine Unmenge von Agrotis fugax, ebenso 30 Jahre spáter unter Baumrinden Amphipyra tra- gopogoumis in grosser Anzahl. .". " Bármennyit fogadok el szívesen cserében a következőjfajokból : Thecla £ rubi, Vanéssa. C-album, Sbinx pinastri, "Macroglossa iuciformis, Trockilium Boarmia erepuscularia és Acherontia Atropos (ezt és hernyóját lehetőleg élve) . — kedjenek. Budapest, VIII., Rökk-Sz.-u. 32. a Coleoptera- KenesEGdéS, Mint honunkban a legrégibb és iezkaesobb 2 ÉRE rovarkereskedés tulajdonosa, ajánlom magángyűjtőknek, iskoláknak, gazdá- me .. szoknak és erdészekuek 8600 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajból álló rovar-készletemet. Honi faunánk közönséges éslegritká bb fajai nagy olcsón állítok össze. Honi gyűijtőkkel szívesen lépek csereviszonyba. Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérméntve küldök. Német-Bogsán. (Krassó-Szörénymegye.) ; ; Merkl Ede. 1—3. füzet; az első füzet "a szisztemáatikai. részszel kezdődik s az Éneklők rendjének négy családját, ugymint : a varju-, sárga-rigó-, seregély. és pinty- féléket; a második füzet a pacsirta-, billegtető- és poszátaféléket : ra har- madik a vizirigó-, ökörszem- és rigóféléket tartalmazza. 1 A munka díszes kiállításban, a szezizző eredeti rajzaival, és színes táb- lákkal, guúart: formátumban 10—12 füzetben fog befejezést nyerni. Az álta- lános ismeretekre vonatkozó bevezető: rész az utolsó füzetben a tárgymu- -tatóval egyetemben jelcnik meg. Előfizetési ára 1—1 füzetnek Lírt 50 kr, az egész munkának 15 frt. Az előfizetési pénzek őrá Madarász Gyulá-hoz, (Magyar Nemzeti Muzcum) vagy a Rovartani Lapok. szerkesztőségéhez czímzendők. 5 . rákban és Hymenopterákban, melyeket a legkiválóbb szakemberek deter- . mináltak, szekrénynyel együtt igen jutányos an el a dó. " Bővebb kés . felvilágosítást szerkesztőségünk ad. . ölelnek fel, körülbelül -hány -fajt"és példányt foglalnak magukban, ki gyűj: ESEK tötte, mely években? A ? Rovartani Lapok; szerkesztősége. . és bábját lehető nagy számban hozzám beküldeni szíveskedjenek: Készséggel gyrit, Vanessa "C-albumot és egyéb közönségesebb fajokat is, s e czélra kérem a lölös példányok jegyzéket es Tesz áz ea Budapest VIII Rökk-Szilárd-u. 32. "A. Aigner Lajos. . apilorme, Moma orion, Catocala sponsa, promissa, Amphidasis betularius Kérem t. szaktársaimat, hogy ezeket az év folyamán számomra gyűjteni szíves- A. Aigner Lagos. ; . számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyűjteményeket jő Magyarország nadatat A hazai madárotlás megismerésének vezér 8 fonala. Irta: Dr. Madarász Gyula. Ezen munkából megjelent az fal Nagy rovargyűjtemény különösen gazdag Coleopterákban , Homopte- : Rovar- gyűjtemények tulajdonosait (megánosokat úgy mint intézete- , ket) felkérjük, szíveskedjenek velünk közölni, hogy "azok minő rovarrendekel ; Kehetdütú Atropos. Felkérem t. rovarászainkat, hogy a "halálföpillét " szolgálok cserében más lepkékkel. Szívesen fogadnék el cserében Safurnia HÖzATÓN T VE EOK ÖS É Entomologiai művek. Altalános. Bein K. A kis rovargyűjtő. Utasítás a kiválóbb rovarok megismerésére és gyűjtésére 2 kor. — Szekeres F. O. A rovargyűjtő 1 kor. 60 filIl. — Soltész J. Rövid utasitás a rovarok fogása és eltartása körül 1 kor. 60 fill. — Lejtényi S. Rovargyűjtő. Segédkönyv a középiskolai ifjuság számára, kötve 1 kor. — Kriesch ]. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill.— Dr. Horráth G. A rovarok dimorphismusárál. 1 táblával 80 fill,. — Kirándulók zsebkönyve. 70. rajzzal, kötve 8 kor. 60 ítt. — Dr. Lendl! A. Rövid útmutatás a termé- - szetrajzi gyűjtemények konzerválásához 80 fil. — Klein Gy. A rovarevő nö- vényekröl 6 rajzzal, 50 fil. — Dr. Daday ]. Rovartani műszótár 1 kor. 60 fil. — Bolter, Praxis der Insektendunde. 3 kor. — Kolbe, Einführung in die Kennt- niss der Insekten 17 kor. Schlechtendal und Wiünsche, die Insekten, Anleitung zur Kenntniss derselben. Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 fil, A magyar faúna másnejű darazsai 2 táblával 1 kor. 20 fil Adatok Magyaror- szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fil. Földünk témdarazsainak magánrajza 40 kor. Magyarország : Hymenopterái (A magyar . Birodalom Állatvilága) 9 kor. 60 fil. Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyűjtő. A lepkék ismertetése és gyűjtése 2 kor. — A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon 3 kor. — A. Aigner L., Pável J. és Dr. Uhryk N. Magyarország Lepidop- terái (A magy. Birod. Állatvilága) 6 kor. — Berge, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. 20 fil. — Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb. auf 71 farb. Tafeln 80 K. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas. 1900 Abb. auf 50 Tafleln 30 K Diptera. Tömösváry Ö. Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó-Duna mellékeiről 3 tábl. 60 fil — 7Thalhammer ]. Magyarország Dipterái (A m. Birod. Állatvilága) 4 kor. 80 fil. Coleoptera. Bein K. A kis bogárgyűjtő. A bogarak ismertetése és gyűjtése 2 kor. — Frivaldszky ]J. A magyarországi téhelyröpüek (Coleoptera) műszavainak magyarázata, rövid boncz- és élettani ismertetéssel. 2 kor. 40 fil. — Kuthy D. Magyarország Coleopterái (A m. Birod. Állatvilága) 14 kor. 40 fil. — Calwer. Küferbuch 5. Aufl. mit 48 color. Tafeln 24 kor. — Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor, Hemiptera. Dr. Horváth G., Magyarország Bobodács-féléinek magán- rajza 1 tábl. 5 kor. — Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez 40 fil. A ma- gyarországi Psyllidákról 40 fil. Az Eremocoris-fajok magánrajza. 2 tábl. 60 fil, Magyarország Hemipterái (A m. Birod. Állatvílága) 4 kor. 80 fil. Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Frivaldszky ]J. A magyar: országi egyenesröpűek magánrajza 7 tábl. 3 kor. — Pungur Gy. A magyarországi tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. — Pungur Gy..és Mocsáry §. Magya- rország Orthopterái, Pseudoneuropterái és Neuropterái. (A m. Birod. Állatvi- lága) 3 kor. — Kohaut R. Magyarország szitakötő-féléi. 3 színes tábl, 2 kor. 60 fil. Myriapoda. Dr. Daday ]. A magyarországi Myropodák magánrajza, 4 táblával 4 kor. Dr. Daday ]. Magyarország Myriopodái és Crustaceái (A m. Birod. Állatvilága). 2 kor. Arachnoidea. Dr. Chyzer K. és Kulczsynski L. Araneae Hungariae 3 kötet 24 kor. — Herman O., Magyarország. pókfaunája 3 kötet, csak a 2—3. kötet kapható 16 kor. — Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálós pókok természetes osztályozása 1 kor. — Arachnoidea: Chyzer, Scorpiones, Daday, Pseudoscorpiones et Opiliones, Cayzer et Kulczynski, Araneae. (A m. Birod. Állatvilága) 2 kor. 40-fil. — Karpeles L. Adalék Magyarország atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. ; Crustacea : Dr. Daday J. A Magyarországban eddig talált szabadon élő evezőlábú rákok magánrajza. 4tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus- fajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor. E művek szerkésztőségünk útján is megrendelhetők. Sehmidl H. könyvnyomdája Budapest, VI., Szerecsen-utcza 6. . ca szin pe Hl is li [6 ast ú -g s . r e (IG ei fé j . pej 8 Ft é 1 i A ; 99 jl s 1 a he - 3 ) I AL AÓS o j 99 aA szél a. . ue ki . NaN? vit P se c Pa j ki e jer Es í Vi Ae fi ji La e. -H 18 E N 08 e" j ,§ j a ige s 4. e kae a AE ZER e szesz szedán éa j eges ne szen mem aksznltbee — eszt sző méj FEET sét HEG sőneztbd ző - e MEg Ve Hi . uuájó €: Ma TT Hl (9 VT heti ja adi ag 748, SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES 3 9088 01427 0177