7 4) j ) VAGta 7 TÜZET ET LÁKAS ATA OL Ve / 461 .R873 ENT 1 És OL EM Le e AR TERT R873 d A ELET 86 Fk age ol BZ. ÁRTÓ ki ég § 2 KT 5; ke 7 vii. kötet. — 1900. november hó. 9. füzet. ] a 24 agl apr az ag al IS ZÖSVÉSLÉS RÉS NAOA 9.97 ROVARTÁNI LAPOK HAVI FOLYÓIRAT" Fall si agy HAa. SRA. 4 aga D2aoxa SA Kt ge DA ag e különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra agz aj DAa oka oka. ESÉS ESB (7 agy agy ist dés e DR. BEDŐ ALBERT - DR. ENTZ GÉZA DR. CHYZER KORNEL DR: HORVÁTH GEZA age DAG KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK ayz 9/ a A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ. agy agy agy ag s A töszösző agy agy agy agy RAG DAI GAL OA BUDAPEST. A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE És KIADÓHIVAÁTALA VII., RÖKK-SZILÁRD-UTCZA JE $ agy TET ha vo ná ka DA (e JNA KERT EREEEE d ág e TK E ES TK a Megjelenik minden hónap első napján; julius és augusztus havak kivételével Előfizetési ára egész évre 8 kor, ; kg ae Tartalom. 66. Acherontia Atropos kártékony volta. A. Azgner STESÁD ÉL A magyarországi Crioceris-ftélék, Csikz Ernőtől. 8 Sk Eperjes környékének zúgó pilléi. Dahlström Gyulától . A kőrisbogár tömeges fellépéséről. D.-től . . Újabb adatok Magyarország lepke- -Saunájához. Dr. Uluyk Nándortól A hernyók bekenéséröl. A. Aigner Lajostól. Különfélék : Lepkebábok összenövesztése A keresztes pókok mustrázatáról. ESETE ő Neptís aceris. Weiszmantel Vilmos- ZSENGE e a Apró bogarak gyűjtése . . Vanessa Atalanta. UhL Józ zseftől , Braziliai kutató utazás Sphinx cönvólvuli. Dr. Baudis Antaltól ; Hazai rovargyűjtemények . . STÉT e Parnassius Apollo. Bossányi Józseftől SZHT ÉÖTR s e Hermaprodita Hymenopterák . ESÉS Saturnia pyri. Gruber Edétől Smerinthus tremulae. Weiszmantel Vilmostól Dr. Maczumura Sonen a 5 ÉG Dr. Staudinger Ottó 5 A. japáni entomologiai irodalomról , Gázlámpában elhelyezett darázstészek. Hajós s s Józseftől. Az-állatok Világa Sz szissz SSEÖs z 5 Eelyteigazítas sa zös et Levélszekrény. T. K. úrnak. A Staudinger-Rebel-féle Lepidoptera-Katalógus még nem. s jelent meg; megjelenését Dr. Staudingernak közbejött halála alighanem kés- leltetni fogja. Mégrendelését egyébiránt előjegyzésbe vettük. ; A kir. magy. Természettudományi Társulat állattani : szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII., Eszterházy utcza I.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. I A budapesti entomologusok izinden bénteken este a Muhr- féle vendéglőben CSeTÉpESIG út 44.) találkoznak. EZedvezmény, Az 1897., 1898. és 1899-iki teljes évfolyammal még szalgátkatán ti Új előfizetők fele áron kaphatják. Az előbbi kötetekből csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek következő áron kaphatók: I. kötet 10 kor, II. kötet 6 kor, III. kötet 10 kor. 05 Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII. Rökk- Szilárd- 2 utcza 32.) czímzendők. Az Acherontia Atropos kártékony volta. Irta A. Aigner Lajos. Az Atropos lepke a méhtenyésztésre, hernyója pedig a bur- gonyatermesztésre kártékony, a miért is népünk amazt méhfarkas- nak vagy farkasfillének, emezt pedig krumplikutyának is nevezi. A hernyónak kártétele a burgonyában jelentéktelen, mert csak némely évben lép fel tömegesebben. Németországban pl. 1779- ben Hallenál tett a burgonyában némi kárt, de általában, mint újabban Menzel) is megjegyezte, számbavehető kárt sehol sem okoz, s ez oknál fogva Taschenberg, a kártékony rovarokról írt nagy művében (1886) az Atrotgost meg sem említi. Hazánkban azonban, ahol néha nagyobb mennyiségben előfordul, olykor érez- hetőbb a hernyó okozta kár,?) anélkül azonban, hogy írtásra szoruló, valóban kártékony állatnak mondhatnók. Jelentékenyebb a méhtenyésztőknek okozott kár. Német- országban legelőször 1779-ben vették észre, hogy a pille a méhe- ket háborgatja és megsarczolja. A méhészek ugyanis egyik kasban szokatlan méhzúgást hallottak, s igen meglepő siránkozó hangot, mely a cziczkány sipogásához hasonlított, oly állat részéről, amelyre a méhek bőszülten rátámadtak. Megfogták s akkor látták, hogy az Atropos, minőt a méhesekben csakhamar többet is találtak holtan, és gyanították, hogy ezeket a méhek ölték meg.?) De vagy az akkori méhészek nem voltak eléggé figyelmesek, vagy a szenvedett kár csakugyan nem volt említésre méltó, elég az ahhoz, csak 25 évvel utóbb, 180£-ben akadt méhész, Hub er, ki az Aiíropost határozottan a méh ellenségei közé számította, fel- említvén, hogy a méhkasban minő pusztításokat visz véghez,!) mely oknál fogyva Kirby és Spence annak az alaptalannak 1 Menzcl, Naturgesch. d. Honigbiene 1855. 2) Rovartani Lapok III. 1886. 224. I. 8) Kühn: Naturforscher 1781. XVI. 73. I. 4) Nouvelles observ. 1804. Préf. XI. és II. 299. I. Rovartani Lapok. 1900. november hó. 178 A. Aigner Lajos. bizonyult gondolatnak adtak kifejezést, hogy a lepke hangja a kasban levő méhekre bizonyos bénító hatással van, mivel külön- ben a méhek ,myriádjai" közt alig lenne képes oly pusztítást véghez vinni.!) De azért még századunk második felében is hosszú és terje- delmes vita folyt a méhészek közt, vajon az Atropos ellensége-e a méhnek vagy sem. ?) A vitát Stockmann, Zzala-apátii plebá- nos indította meg, felemlítvén, hogy méhkasban beszorulva Atropost talált, s melynek testében kávéskanálnyi méz volt, s egy másikat kasban holtan. Később (1865.) pedig azt állította, hogy a pille a kasba behatolva, lerakja petéit, melyékből kukaczok kelnek ki, s "ezek a méhekben nagy kárt tesznek. Ezt azonban csakhamar azzal czáfolták meg, hogy azok a kukaczok a Tortrix cereana nevű lepke hernyói. Ennek a felszólalásnak mégis az a haszna volt, hogy az dtropos-nak és méheknek kölcsönös viszonyát behatóbban kezdték megfigyelni és módokról gondolkozni, miként lehessen a pillének mézrablását meggátolni. Megfigyelték, hogy a pille szeptember elején 8 órakor jön a méhes felé, mind szűkebbre vont körökben röpüli körül, s azután az őrt álló méhek során áttörve s őket szárnyai csapásaival szét- verve, a kasba hatol, ahol legálább 2 perczig és legtovább 5 per- czig időzik, miközben a kasban nagy zaj támad. Kijövet a pille tele van belékapaszkodó méhekkel, melyeket azonban magáról leráz, — hasa pedig tele mézzel, úgy hogy némelyike röpülni sem tud. Egyben kifejezésre jut az a gyanítás, hogy a méh fulánkja az dAtropost meg nem sebzi, mivel potrohán nem láttak méheket, csak szárnyán és lábain, a szárnyak pedig a szőrzet alatt szarú- szerűek, úgy hogy a fulánk át nem hatja őket.?) Ennek kipróbálásául egy ízben félóra hosszat hagytak a kas- ban Atropost, mely helyt állt. Megállapították, hogy méhkasokban nemcsak holt egeret, hanem holt Atropost is találtak, még pedig hol viaszszal teljesen bevonva, hogy a feloszlásától keletkező bűz érezhető ne legyen, hol pedig ugyan azon okból teljesen skelettirozva. Ez utóbbit a Ú)..Antrods to Entom a ASZ et 80sAÉ 2) Bienenzeitung. Eichstádt 1855— 68. 3) Bienenzeitung I861. I. 589. I. Az Acherontia Atropos kártékony volta. 179 méhek úgy látszik akkor teszik, ha a holt pillét a kasból ki nem tudják vonszolni, amire nézve kisérletüket észlelték.) Azt is megfigyelték, hogy a méh nem bizakodik fulánkjában, hanem ott, hol az ember azt tenni elmulasztja, óvó intézkedéseket is tesz: a kas bejáratát viaszszal torlaszolja el, csupán borsónyi nyilásokat hagyva, a melyeken át a méh kényelmesen ki- bejárhat, de az Atropos be nem: hatolhat. Egyszer reggel három Atropost találtak, mely a torlaszt áttörni igyekezett, de abban fennakadt.?) Ezeket az észleleteket az én tapasztalásom részint ígazolja, részint pótolja. 1884-ben Budapesten a Szép Juhászné mellett kis méhesben több Atropost fogtam. Rendesen a sötétség beálltával kezdtek a méhes körül se- besen röpülve zúgva czirkálni, és ha az ember jelenlétét észre- vették — ha még oly csendesen viselkedik is — nehányszor meg- kerülték s tova röpültek, de az éhségtől hajtva, vissza is tértek s a méhest újra körülczirkálván, mind közelebb jöttek a méhka- sokhoz s egyszerre neki megy az egyiknek, melynek bejáratánál a közelgésénél nyugtalankodva zümmögő méhek őrt állván, fegy- veresen fogadják. Ezeket azonban félrelökve, sebescn behatol a kasba, ahol a méhekkel való tusakodásától nagy zúgás és sipogás keletkezik, amely nehány perczig tart, a meddig t.i. a mézrabló a szúrásokat tűrni tudja, ami attól függ, testének mely részét éri az szúrás: szárnyán, torán aligha érzi meg a méh fÍulánkját, de ha potroha puhább részeit találja, olykor vesztét is okozza, mit a méhesekben talált holt Atroposok bizonyítanak. Mily kemény tusa folyik közte s a méhek közt, bizonyítja az, hogy a bejárat elé űzik a hátrálót,?) sőt belé is kapaszkodnak, úgy hogy nem egyszer én kaptam a neki szánt méhszurást, mikor ujjaimmal elfogtam. Kijövetelekor, a barátságtalan fogadtatásból fellélekzendő, egy pillanatig félkábultan nyugton ül, s ez az időpont, a midőn el kell fogni, — legbiztosabban kézzel; kevésbbé biztos volt a külön e czélra készült szigonynyal való fogás ; hálóval nem fogtam. Czirkálása, a kasba bemenetele s kijövetele alkalmával sipogó hangot nem hallat: csak bentartózkodása alatt, és ha meg- fogjuk, sipogat addig, míg arra ereje van. H.USZösíssss ztás alá "1899. 88. 1 EJEÜT os 1sS6007 108. 3) Olykor a szó szoros értelmében ki is dobják, s akkor a földre eső lepke a rája leselkedő varangyos béka áldozatává lesz, amely őt felfalja. I Rov: tápok MI 189. 1 180 A. Aigner Lajos. Az Atropost nemcsak minálunk és német földön ismerik mézrablónak, hanem déli Olaszországban, nevezetesen Szicziliában is, a hol azonban a Smerinthus populit is mézcsenésen kapták rajta, ) épen úgy, mint Tirolban a Sphinx ligustrit. ") Ugyanilyen természetű az Atropos Afrikában is. Midőn a fok- földi hottentoták észrevették, hogy az európaiak a vadméhek mé- zét szedegetik, ők pedig maguk szerették volna szedni, azt híresz- telték, hogy a lepke halálos sebeket okoz.?) Az Atropos nemcsak a méheket, hanem a darazsakat, így a lódarazsat (Vespa crabro) is meglátogatja, itt azonban lehetőleg még barátságtalanabbul fogadják, mint a méhek. Huber több ízben lódarázsfészekbe tette a lepkét, de — úgymond — a dara- zsakat meg nem ijesztette, mint a méheket szokta, sőt ellenkezőleg megtámadták és kiűzték, sőt egy ízben meg is ölték. Az Atropos más irányban is rosz hírbe keverődött. Külseje és siránkozó hangja miatt nagy szerencsétlenség hirnökének tar- tották, sőt tartják még ma is. Réaum ur említi, hogy egy ízben apáczakolostor hálószobájába röpült be egy .AÁírotos s az apáczá- kat halálra rémítette; Bretagneban pedig a nép nagyon fél tőle és minthogy gyakrabban jelentkezett olyan időben, mikor járvány ural- kodott, a halál postájának tekintették. Németországban 1709-ben Gothában éjjel a beteg polgármester szobájába röpült, mit úgy fogtak fel, hogy hirdeti a halálát s mint a halál hirnökét rajzol- ták is le.) Egyik tudósunk, a magyar néphitbeli lidércz keletkezését a Halálfőpillével helyezi vonatkozásba, sőt tőle is származtatja, mint á mely este a kivilágított ablakoknak neki röpül, amit halált jóslónak tekintenek. ") Minthogy pedig — tehetjük hozzá — fáalu- helyen a mécsest nyáron leginkább csak olyan házban gyujtják meg, a melyben beteg fekszik, s a paraszt csak akkor fekszik betegágyban, ha már a végét járja: könnyen megeshetett, hogy a Halálfőpille bekopogtatását nemsokára halál követte. De nem mindenkit rémít meg. Kirby és Spence jel- lemző vonásként említik, hogy midőn tudós angol papnak, ki 1 Kobelt, Reiseerinn. aus Algir u. Tunis. 1885. 101. I. ajak att era EntsNachr S ESS2S3190 9 Campbells$s travels in S. Africa: Ouaterly Review 1815. 315. 1. 4 Levoiturier; Pet. nouv. Ent, I. 1873. 354. L 5) Breslau. Samml, v. Kunst- u. Naturgesch. IV. 725. XIII. 219, I. ő Grossinger, Univ. hist. phys. T. Hung TV TZ9a5E401 sas A magyarországi Crioceris-félék. 181 egyúttal entomologus. is volt, betegsege alatt Atropos lepkét hoz- tak, annak siránkozó sipogása a keményszívű entomologust any- nyira meghatotta, hogy ritkasága mellett is megkegyelmezett neki, és szabadon bocsátotta. 5 ezzel mi is búcsút veszünk ettől a kétségenkívül igen ér- dekes állattól. A magyarországi Crioceris-félék. Irta Csiki Ernő. A levélbogarak (Chrysomelidae) családját Chap uis!) négy alcsaládra osztotta (Eupoda, Camptosomata, Cyclica, Cryptostoma), ezek egyike az Eupoda alcsalád, melyet Criocerinae névvel aka- rok jelölni. A Criocerindge alcsalád jellemei a következők: a fej előre nyújtott, a szemek mögött nyakszerűen keskenyedő, az előtor a szárnyfedőknél keskenyebb, oldal-léczek nincsenek, a felső állkap- csok egyszerűek, hegyesek. Chapuis az Eutodák-hoz 3 tribust sorol, ezek a Sagrini, Donactini és Criocerini tribusok. Magam Thomsont?) követve a Sagrini tribustól külön választom az Orsodacne nemet és az Orsodacnini tribusba sorolom. Magyarországon a Crioceringe alcsaládból az Orsodacnini, Donaciini és Criocerini tribusok fordulnak elő; az első kettőt régebben már feldolgoztam?), alábbiakban pedig az utolsó tribusnak, a Criocerint-knek feldolgozását adom. A Criocerini-k abban különböznek a Donacizni-ktől, hogy a csápok töve egymástól az egész homlok által van elválasztva és az első hasi szelvény alig valamivel hosszabb mint akármelyik más szelvény; a többi tribustól abban különböznek, hogy az elülső csipők az előmell keskeny nyulványa által nincsenek elvá- . jasztva, tehát érintkeznek. 1) Genera des Coléoptéres. X. p. 25. (1874.) 2) Skandinaviens Coleoptera VIII. p. 130. 83) Rovartani Lapok. VI. 1899. p. 92—95, 138—144, és 163—168. 182 Csiki Ernő. A felsoroltak közül 4 fajváltozat eddig hazánkból még nem volt ismeretes, ezek termőhelyeikkel egyiüitt a következők: 2ewgo- phovra flavicollis Marsh. var. australis Weise — IV. Szomotor (Biró), Bártfa (Mihalovics); V. Cibinhegység: Dus" (Fuss); Lema septentrionis "Weise. — 1. Debreczen, Béczel (Csiki) s PVStretsvnnk V. Brassó (Méhely), Lotriora völgye (Csiki) ; VI. Rumunyest (Pável); Lema Erichsoni Suffr. var. Lipperti Gredl. — V. Magura (Pável) és Crioceris guinguepunctata Scop. var. thoracica Weise. — V. Dicsó-Szent-Márton (Csiki). ATA DÁÁIZ at ame meze meret at aNOSZtÁNSratokase 1. A karmok ketté osztottak vagy fogacsosak. Az előtor valamivel szélesebb mint hoszú, oldalt egy foggal; a szemek épek, kimetszés nélküliek. — I. Zeugophora Kunze. — A karmok egyszerűek, a szemek" mély kimetszéssel "FESZ 2. A karmok tövükön egymással . összenőttek. 2. Lema (Fabr.) Lacord. — A karmok szabadok, tövükön nincsenek összenőve. 3. Crioceris Fourer. Má biVászrats an ívagtorke Eme gya aNyoszták stat tat I. Zeugophora Kunze. (AZ előtorsoldaltüskéjemagy "és tomp aztat tetett S eEeNSz8 — Az előtor oldaltüskéje kicsiny és hegyes. Fekete, az első négy csápíz, a fej elül, az előtor és a lábak sárgás- vörösek, a hátulsó czombok sötétek, némelykor ezek is sárgásvörösek — var. australis Weise. Hossza 25—35 mm." — "Nyáriákon éle zs aEst tt TAN Ta VI COTLAS KEVÉGEKESTR 2. Az előtor finoman és gyéren pontozott, a halánték nagy. JA: fej, az előtor, ra" tonpradzis ssazátelő-sésüközépmieHe az első három (néha 4) csápíz és a lábak sárgás- vörösek. Hossza 3—4 mm. — Populus nigrán található. ez een El ee ÉT Se KT LEN ES GIÜLE TES EZÉ TT TKA — Az előtor erősen és sűrűn pontozott, a halánték kicsiny. Az első négy csápiz, a fej, az előtor és a lábak sárgás- vörösek. Hossza 3 mm. — Tápnövényei a fűz, mogyoró és különösen nyárfa-cserjék. . . — ... 2. subspinosa Lacord. 2. Lema (Fabr.) Lacord. 1. Az előtor a középen befűzött. Zöldes-kék, a csápok és lábfejek feketék, a szárnyfedők finoman rovátkoltan A Magyarországi Crioceris-félék. 183 pontozottak. Hossza 4—5 mm. — Cirsium arvensén gyakori. (puncticollis Curt., Seidl. ; rugicollis Suffr.) 1. cyanella Linn. Ö-EAztelőtorta tövegelőtti vanybetűződve egett Matt ete at 2. Felül egyszínű kék vagy zöldes-kék, ritkán fekete... 3. Felül kék, vagy zöldes-kék, az előtor és a lábak vörösek, a csápok, a lábszárak vége és a lábfejek fe- keték ; némelykor a szárnyfedők is feketék — var. atrata Waltl. Hossza 4—45 mm.) . 6. melanopus Limn. 95 /Asilábakakékes Teketékel szegte SZAR 1 — A lábak sárgás-vörösek; teste zöldes- kék, a . csápok feketék. Hossza 3.3—3-5 mm. (flavipes Suffr.) o... 0 .. Bé ke 25 EN DNÉTKISÍTS HEYDbDst. 4. Az előtor tövének közepe (a befűződés mentében) síma, alig pontozott. Zöldes-kék, a csápok, a lábszárak részben és a lábfejek feketék; a szárnyfedők erősen rovátkoltan pon- tozottak. Hossza 3—4 mm. (cyanella Seidl.) 4. Lichenis Weise. — Az előtor tövének közepe úgy mint kétoldalt sűrűn és érŐSéhiti POMOZOL ta egett s ye ARE TENYEK B 5. Teste zömökebb; az előtor eogoteja sűrűn és Mage pontozott, a szárnyfedők finoman rovátkoltan pontozottak. Színe zöldes-kék, némelykor , fekete — "var. Lipperti Gredl. Hossza 4—45 mm. (Weisei Seidl.) 2. Erichsoni Suffr. — Teste nyulánk, az előtor korongja igen finoman pon- tozott, a szárnyfedők durván rovátkoltan pontozottak. Hossza 3.5—5 mm. (Erichsoni Thoms, Seidl.) 3. septentrionis Weise. 3. Crioceris Fourcr. 1. Az előtor szívalakú, a középen erősen befűzött, .. .. s rAzvelőtor hengeres alig" befűzött ez e 2. A szárnyfedők pontsorai finomabbak ; a lábak egészen feketék, úgyszintén a fej és az egész test, csak az előtor és a szárnyfedők vörösek. Hossza 6—8 mm. (merdigera E. Mtogunmtesttomisz ár see t es e d NE Na TK ESCONI — A szárnyfedők pontsorai erősebbek; a lábak részben, a csápok felül és a potroh vége vörösek, a czombok töve, a térdek és a lábfejek feketék. Némelykora csápok töve vagy az 1—4. csápíz mind vagy egyik másik alul vörös — var. rufipes Herbst, máskor a fej, kivéve a 9 b 1) Hazánkban is igen kártékony rovarnak bizonyult; bővebben lásd : Sajó Károly, A vetés tehérítő bogár (Lema melanopus L.) A M. K. Rovartani Állomás Közleményei, I. kötet. 10. füzet. (1894) és Dr. Lovassy Sándor, Az árpa-flénybogár (Lema melanopus L.) ellen az 1893. évben véghez vitt iriási kisérleteimről. (Keszthelyi m. k. gazd. tanintézet 18983-iki évkönyve). 184 0 6. Csiki Ernő vörös homlok dudorokat, és az előtor hátulsó fele fe- ketes — var: collavis :Bac. s Eosszai6ó— 08 mine SEL S V est e e ez Ste REM SEKGVÉR TEHAT 157 előtor közepe igen sámán pontozott, a töve előtt gyengén szűkített, ezen szűkűlés egy mély harántvonal által van jelezve. Az előtor vörös, a szárnyfedők vörö- sek vagy: sátsakciekete Toltokkal sss a tttet (ss e esáNESSE NEE. Az előtor vörös, gyakran 1—2 sötét folttal, a töve előtt nem szűkített, előre és hátrafelé egyformán keskenyedő, közepe erősebben pontozott. A szárnyfedők feketés-kék vagy zöld szinűek, csúcsuk, az oldalszél és három az oldalszéllel összekötött folt sárga, alul fekete. Hossza 5—6D 0 TNMA a ae 4 TR aA ZS EZÍS EG KOLT A fej vörös EA zkt ES eg ASE 4 ge d FEEL aal E ERETNEK AEKTET ETEK ELE TES SE SES EZEN e Meet ESZE E SATRÓ Az előtor egyszínű fekete foltok nélkül, a lábszárak és a potroh széle vörösek, minden szárnyfedőn hat folttal, ezek ferde sorokban vannak elhelyezve; a lábak némely- kor egészen feketék — var. dodecastigma Suffr. Hossza 4——D MAMI. "2 022522 na 2. s dvodecimpunctataa SEAN Az előtoron 4 vagy 5 fekete folt van, a lábszárak fe- keték, a potroh és a mell közepe vörös; mindegyik szárnyfedőn 7—8 fekete folt van, ezek három egyenes vonalban, az egyik folt pedig a csúcson van elhelyezve. Hossza 4—5 mm. .. .. 4. gnatuordecimpunctata Scop. A lábak egészen feketék; az előtor vörös, néha a kö- zépen közel a hátulsó szélhez egy kis fekete folttal, némelykor két folt van az előtoron és ezek Y betű alak- jában főlynak össze — var. thoracica Weise; a szárny- fedőkön egy nagy közös varratfolt és négy kerek folt (1 a vállon és egy a csúcs előtt) fekete. Hossza 5—6 MIA c. .n. 5. guinguepunctata Scop. A lábak sárgás-barnák, a czombok külső oldata, a láb- szárak és az egyes lábfej-ízek vége fekete; az előtor vörös, rendesen két hosszúkás fekete folttal; a szárny- fedők sárgák, a varrat, egy harántszalag a csúcs előtt, három folt (1 a vállon, 1 kisebb e mögött közel az oldalszélhez és a harmadik a szárnyfedők közepe tá- ján) és a szárnyfedőcsúcs feketék. Hossza 4—45 mm. Ezlatb ZÁSA KEZE ADETSÉ SET Sz VÁRA SEBE EVEBS 6. faracenthesis Linn Eperjes környékének zúgó lepkéi. Irta Dahlström Gyula. Sphinges. Acherontia Atropos L. gy. VI. 1—VI. 25. és VIII. 20— X. 20. H. Solanum tuberosum- és Lycium barbarumon. Sphinx conmvoluuli L. gy. VIII. 10—IX. 30. H. Convolvús lüson s Monstvieeégye, V:/ 109 VI zo "és VII75— VÍ 305ZET Ej gustrumon és Syringarián, ab. spiraeae Esp. r. (Husz); pinastri L. gy. V. 25—VI. 15. H. Pinus. silvestris és abietison. Deilephala , gal Rott. gy... V.. 1085 VISZ8E ET (Galtum verumon ; euphorbiae L. k. és ab. rubrescens m. V. 15—VI. 20. és VII. 1—VIII. 20. H. Euphorbián; livornica Esp. i. r. V. 10—VI. 16 és VIII. 10—IX. 18; elpenor L. gy. V. 15—VI. 25. H.. Epilobium- és Galiumon; porcellus L. gy. V. 10—VI. 30. H. Galium- és Epi- lobiumon ; werii L. i. r. IX. 25—X 15.H. Neriumon található, ha az előző évben hosszú szép őszi idő volt. Sáerinthuüs ige 1. egye MM AOZEMIKESOS STT aa zb8 brunnea Stgr. r. H. Almus glutinosán; ab. ulmi mihi r. H. Ulmus campestrisen; guercus Schiff. i. r. VI. 15—VII. 20. H. Ouercuson ; ocellata L. gy. és ab. hybridus Westw. i. r. V. 25—VII.. 30. H. Saltkon s populi:.aks V5 25— VIL S 305KÉS VIN ELOTSE RSS EGET Os pulus- és Salixon. Pterogon Proserfina Pall. gy. V. 18—VI. 25. H. Epilo- bium palustrén. Macroglossa stellatarum E. k. V. 10—VI.-20 és IX. 2— X. 15. H. Galiumon; bombyliformis 0. gy. V. 10—VI. 25. H. Lonicerán ; fuciformis L. gy. V. 15—VI. 20. H. Scabiosán. ET oehilimeapitormen ts e gye VIS O zel 2 sra ós pulus nigra törzsében ; crabroniforme Lewin i. r. VI. 15—VII. 10. Sciapteron tabaniforme Rott. r. VI. 20—VII. 25. Sesia spheciformis Germ. r. VI. 4—VI. 80; tipuliformis CISNSSZESÉ VIZ Tasitformis S ROttsT e VISSZOSZV KO my 0E piformis Bkh. i. r. VI. 20—VII. 15; culiciformis L. gy. és ab. ihynniformis Z.i r. V. 15—VI. 20; formiciformis Esp. r. VI. 25—VIII. 15 ; ichneumomformis F. r. és var. megillaeformis Hb. r. VI. 10—VIII. 8; empiformis. Esp. gy. VI. 15—VII. 20; astati- formis H-S. r. VI. 10—VII. 10; triannuliformis Frr. r VI. 20— VII. 28 ; muscaeformis View. r. VI. 12—VII. 26. Bem becia kylaeiformis Lasp. gy. VII. 25— VIII. 30. Thyris fenestrella Sc. gy. VII. 15—VIII. 20. 186 A kőrisbogár tömeges fellébéséről. Ino pruni Schiff. gy. VI. 20—VIII. 25: chkloros Hb. r. (Husz); globulartae Hb. r. (Husz); statíces L. k. VI, 15-—VII. 28; var. Manniti Ld. r. VI. 25—VIII. 2; var. Heidenveichii Ld. TES KSEGKZÜSSÍÉGOKTTÉS ÉL LOTTE ETT V SZ OSVÁT SESZTÓB Zygaena filosallae Esp. k., var. polygalae Esp. i. r., ab. interrupta Stgr. r., ab. Pluto O. r., var. nubigena Ld r., ab. dia- phana i. r. VI. 26— VIII. 30; brizae: Esp. r. VI. 25—VII. 30; scabiosae Schev. gy. VI. 15—VII. d0 ; -achillae Esp. k., var. bellis - Hb. r., — ab. viciae Hb. i. r. és ab. conjflmens Christ. VI. 10— VII. 30; meliloti Esp. gy. és var. Stentzii Frr. i. r. VII. 2—VIII. 6 ; Írifolti Esp. c4rab, conjlauens; Siter. (Eluszz és dab.rorobi Hoe, VII. 2— VII. 30: JoniGerae Esp. k. VI 2— VIII. 10 "e fültpendülaeés ia CI ÁK JA Og AM 68 lé, Át dal So dá VILL 5— VIII. 25; angelicáe 0. k. VII 10— VIII. 25; transalpina Esp. sets EGESZ) Sz Kephialtes aze kes ao MENTE dts e e Eset LESN ENEK ab. coronillae Esp. gy.. ab. trigonellae Esp. k., ab. Aeacus Esp. i. r., var. peucedani Esp. r. és ab. aihamanthae Esp. i. r. VII. 8— VII. 28 : Fausta L."r. (Husz); carntiolica "Se. gy., vav. dintemnsis HESS igyés ab. Medysarvi Eosigy VISSZA VÁLSZ SE Syntomis Phegea L.k. és ab. Phegeus Esp. i. r. VI. 10— VILSES SL VEL SÉTRlamtagóni Na eara erte Eset VE KŐ eza VALL SZ OSS EEG E EEG ST (Husz). A köőrisbogár tömeges fellépéséről. A rovarok között tudvalevőleg sokan vannak, melyek bizo- nyos időszakban, esetleg bizonyos időközökben roppant nagy számmal jelennek meg, e szerint a méhek rajzásáról, az úgyne- vezett cserebogaras évekről, a hernyófészkek sokaságáról, a ván- dorsáskák sűrű járásáról, a tiszavirág tömeges fellépéséről stb. beszélünk. Nem ritkaság az sem, hogy a kőrisbogarak nagy meny- nyiségben jelennek meg. Egyes években valóságos kőrisbogár- rajzások vannak, így pl. 1895. és a folyó 1900. év azon évek közé tartoznak, mikor ezen bogarak ezrével bolyongtak, röpültek. Itt Nagy-Kállóban a folyó évben úgy mint 1895-ben is junius 8—12. léptek fel óriási tömegben. Kezdetben a külső kerteket támadták meg, a szőllős kerteket kivéve, és az orgonafák minden A körisbogár tömeges fellépéséről. 187 levelét leették, junius második felében beljebb húzódtak és hasonló pusztítást tettek a kertek orgonafáin, kivéve a rézgáliczczal beper- metezetteket. Julius 4-én, midőn a hőség tetőpontját érte el, a kőrisbogarak még a megpermetezett orgonafákat sem kimélték. Egy kertben, hol az orgonafák 31 lépésnyire voltak egy sorban, a felét támad- ták meg és daczára annak, hogy vagy 3000 bogarat megöltek, mégis több maradt az orgonafákon. Sajátságos jelenségnek mondható, hogy a másik félrész sértetlen maradt. Ezen részt nehány málna bokor és Kochoria választotta el. Az orgonafékról, mikor azokat másodszor permetezték 1!/29/o rézgáliczczal, elröpültek a kőrisbo- garak. Az orgonafán való megtelepedést a coitus követte. Julius 9-én, mikor a hőség nagyobb volt, megint jelentkeztek, de sokkal kisebb mennyiségben és inkább a rózsák leveleit rágták, mint az orgonafáét. A julius 4-én fogott és fris orgonafa levelekkel táplált kőris- bogarak julius 10-én nagyon nyugtalankodtak az edényben, röpülni próbáltak és nem ettek, de a következő napon, azaz julius 11-én annál nagyobb étvágygyal ettek és azután a párzáshoz fogtak. Julius 17-én megint mutatkoztak a kőrisbogarak és akkor is inkább a rózsa leveleire szálltak, a fogságban levő bogarak megint nyugtalankodtak, nem ettek, hogy a következő napon annál nagyobb étvagyal fo- gyaszszák az orgonafának nekik nyújtott leveleit és harmadszor is hozzá fogjanak a párzáshoz. A röpülésnek, a tömeges felvonulás- nak és a fogságban levő kőrisbogarak nyugtalankodásának okozója a nagy hőséggel párosult párzási ösztön. A fogságban levő kőris- bogarak közül többen julius 26-áig éltek, tehát három hét- nél tovább. A nagy tömegnek megjelenését illetőleg felvonulását úgy 1895-ben, mint 1900-ban nehány bogárnak röpülése előzte meg és ezen bogarak szintén inkább rózsákra szállottak, a nélkül azonban, hogy a levelekben kárt okoztak volna; a későbben érkező és nagy tömegben felvonuló kőrisbogarak egyenesen az orgonafára röpültek. Az 1895. évben a bogarak hosszabb ideig maradtak az orgonafán, mert az egyáltalában nem volt megpermetezve és a bogarakat nem is szedték, és csak akkor hagyták el az orgonafát, mikor nagyobb zivatar következett. D. Újabb adatok Magyarország lepke-faunájához. sze FOI a Di élo DEBTE — Irta Lr. Uhryk Nándor. Évről-évre örvendetes módon gyarapszik azoknak a lepke- fajoknak a száma, a melyek Magyarországból eddig ismeretlenek voltak és a melyek honosságát csak újabban állapították meg. Ilyenek, bár nem nagy számban, akadtak a legutóbbi évek fo- lyamán is, még pedig a következők: Calamotropha paludella Hb. Ezt a tekintélyes nagyságú molypillét Ulbricn Ede még 1896-ban gyűjtőtte Péczelen ; Gabrielli György 1897-ben Rákos-Palotán; Kosztka László 1898. jul. 4-én Izsákon (egy példányban); gróf Wass Bíla pedig Mezőzáhon. Teras contaminana Hb. var. dimidiana Froel. Rudapesten (a Paskáli-malomnál) 1898. jun. 7-én fogtam egy példányát. Cochylis flavidana Gn. Péczelen 1896. aug. 30-án fogtam egy véldányát ezen fajnak, mely eddig csak Déli-Francziaországból volt ismeretes. Grapholitha Strobilella L. Budapesten a Svábhegyen 1899. máj. 14-én fogtam egy hím példányt. Tinea semifulvella Hw. Ezen szép és inkább nyugati Euró- pában honos molylepkét Ulbricnh Ede 1899. jun. 15-én Sopron környékén gyűjtötte több példányban. Hyponomeuta diffluellus Hein. Ehmann Ferencz Öszödön 1899. aug. 30-án fogta egy példányát ezen fajnak, mely eddig csak Sziléziából volt ismeretes. Deprvessaria propinguella Tr. Budapesten, a Svábhegy déli lejtőin az utóbbi időben csaknem minden évben fogtam egy- egy példányt. ; Depressaria rotundella Dgl. Budapesten, a Svábhegyen Adalak) 1898. jul. 16-án, 1898. aug. 11-én és szept. 15-én fogtam egy-egy példányt. A hernyók bekenéséről. 189 Lithocolletis geniculella Rag. Budapesten, a Széchenyi-hegyen és az Adalakban 1896. máj. 14-én, 1897. máj. 2-án .és 9-én gyűjtöttem. Micropteryx Sparmannella Bosc. Budafokon 1899. ápril. 18-án bodzafa bokorból felzavarva fogtam egy példányt. Ezzel a hazai molylepke-fajok száma immár 1345-re és 29 fajváltozatra rug, holott a , Magyar Birodalom Állatvilága" Lepidop- tera-katalógusában (1896.) csak 1246 faj 26 fajváltozattal volt feltüntetve. E szerint a magyarországi molylepkefajok száma 99 fajjal és 3 fajváltozattal gyarapodott. Ezekhez hozzá számítva a Macrolepidopterákat, melyek a legújabb közlés szerint (R. L. 1900. 170. 1.) 1408 fajra és 453 fajváltozatra rugnak, a hazánkból ismert összes lepkék száma máris 2753 fajt és 482 falváltozatot ölel fel. Aa hernyók bekenéséről. Irta A. Aigner Lajos. A hernyóknak a bábozódás előtt eszközölt bekenéséről tett megfigyelésem (R. L. VI. 155.), mely német nyelven is megjelent (MISEZettsekést. "nt 1VSESZG. anta : bítta, Dr.Sjtrarm edyirüis si etMe tanárt, hogy e tékintetben saját tapasztalatait is közzé tegye. Köz- leménye lepkészeinket érdekelni fogja s ennélfogva annak bő ki- vonatát közlöm, annálinkább, mert ahhoz némi megjegyzést óhaj- tox "fűzni. A bábozódást megelőzőleg a test egész felületének megned- vesítése számos hernyónál fordul elő — úgy mond — és kivált Sphingidák, Bombycidák és Noctuidák hernyóinál figyelte azt meg. Mult évben a déli Oranból származó Smerinthus atlantica Aust. több hernyóját tenyésztette s ezeknél az a jelenség különö- sen feltünő volt. 1885—1893-ig pedig nagyban tenyésztette az Agliatau L. és fajváltozatának hernyőit, a melyek közül az összes egészséges példányok — a betegek vagy csenevészek csak kivé- telesen . - a bábozódás előtt ezt a sajátságos bekenést eszközöl- ték, még pedig néha oly busásan, hogy az állat rövid ideig szinte kis habcsomóhoz hasonlított. 190 A. Aigner Lajos Igen elterjedt ez az eljárás a Notodonták és kivált a Noc- tuidák közt, különösen az Agrotis, Mamestra, Dianthoecia, Aporo- phila, Polia, Dryobota, Luperina és Hadena genus fajainál. Mint- hogy azonban ez az eljárás igen gyorsan s azonkívül épen az utóbb említett hernyófajoknál nem szabadon látható módon, hanem növények alatt rejtve történik, — kevesen veszik azt észre. Bizo- nyára igen általános szokás. Nehány esetben határozottan meggyőződött ő is afelől, hogy a váladék kibocsátása a szájon át történik és hogy az valami nyálkás anyag. Abbeli gyanításomra, mely szerint a bekenés a bá- bozódásnál a bőrnek leválását, vagy a hernyónak a föld alá búvá- sát — esetleg mind a kettőt megkönnyíti; arra nézve megjegyzi, hogy azt egyáltalában nem lehet elutasítani. Ámde — úgymond — a jelenségnek igen könnyen átlátható czélját bizonyos fajoknál nem nehéz megfigyelni. A Smerinthus atlantica hernyóinál a következőket észlelte. Miután a megnedvesí- tett, már barnássá elszínezett hernyó a földbe furakodott s a bá- bozódásra alkalmas helyre akadt, szünetelt egyet, majd ismételten hossz-tengelye körül forgott mint a gyorsan pergő orsó. Ennek eredménye tojásalakú ür volt. Majd újra megnedvesítette magát a hernyó, további forgása által az ür belső falazatával közölte a testét borító nyálkás nedvet s a falazatnak ez által némi simasá- got és tartósságot kölcsönzött. A nyálka ez esetben nyilván a czélnak megfelelő bábozó ürnek készítésére szolgál, mint azt Dr. Pabst tanár az Acherontia Atroposnál is megfigyelte. Valószínű, hogy ehhez igen hasonló módon jár el a legtöbb hernyófaj, mely bábozódás előtt testét bekeni. Általában a jelenség- ről a következőket lehet talán elmondani : 1. hogy csakis oly hernyók kenik be testüket a bábozódás előtt, a melyek keveset vagy épen semmit sem szoktak szőni; 2. hogy ezt úgylátszik csak oly fajok cselekszik meg, a melyek bábozódás czéljáoól a föld színén levő növénymaradékok közé rejtőznek vagy a földbe furakodnak. Ennéltogva közelfekvő az a gyanítás, hogy 3. a kérdéses fo- Iyadék bizonyos fokban a szövő anyagot helyettesíti, a mely ezek: nél a fajoknál fogyatékosan fejlődött vagy teljesen hiányzik. Érde- kes lenne tudnunk, hogy ezt a folyadékot mely szerv választja ki. HaddigaDtze sítasatdstüSíss Örömemre szolgál, hogy igénytelen közleményem arra bírta Dr. Standfusst, hogy tapasztalatainak gazdag tárházából a kér- XN A hernyók bekenéséről, 191 dés tisztázásához hozzájáruljon. Megfigyeléseimet, sőt gyanításaimat is megerősítette, úgy a bekenést gyakorló fajok nagy számára, mint a bekenés czéljára nézve. Csupán egyetlen egy új megfigyelést köszönhetünk neki. Azt, hogy az Acherontia Atropos hernyója bá- bozási üregét gyors forgás által tágítja és készíti, Dr. Pabst előtt már Poujade (Ann. Soc. Ent. France 1884. 164.) is észlelte, sőt azt is, hogy annak szilárdításául valami ragadós váladékot használ, a mint azt az A. Atrofposról írt tanulmányomban (R. SLGOOSEZS Etel ús említettem Azt azonban csak Dr. Standfuss figyelte meg, hogy a hernyó erre a czélra újból bekeni testének felületét. Ámde a bekenés ilyetén felhasználása csakis az üreget ké: szítő hernyókra vonatkozik. A többinél a főczél, mint én azt ki- fejtettem, a föld, kő stb. alá búvást és a hernyóbőrnek elválását megkönnyíteni. Az előbbi inellett szól az, hogy a [/acroglossa stellatarum hernyója csupán kő, moha stb, alá mászik, és üreget vagy fonadékot nem készítve a csupasz földön bábozódik. A bőrelválásra nézve fontos lenne tudnunk a váladék mivol- tát, a mit megvizsgálni elmulasztottam magam is, mint elmulasz- totta Dr. - Standfuss, vaki német közleményem czíme után (, Letzte Ölung") azt látszik hinni, mintha a váladékot olajtartal- múnak tartanám, minek azonban a Szöveg világosan ellentmond, mert én , színetlen átlátszó nedvet" említek. Hogy az nyálkás, azt elhiszem neki, mert valószínű; hiszen ha a váladék csak egy- szerű nedv volna, a hernyó a föld alá búvásnál nem nagy hasz: nát venné, mivel hamar lehorzsolná, így azonban kitart az addig de nem tovább, míg a hernyó a föld alá jutott; akkor aztán, ha üreget készít, kénytelen új bekenéshez folyamodni, de azt talán csak akkor teszi, ha a talaj nagyon homokos, vagy nem eléggé nyirkos, úgy, hogy nedvesítés nélkül az üreg nem lenne szilárd, holott nyirkos, agyagos talajnál az újra bekenés fölöslegessé válik. De én azt hiszem, hogy a váladék nem csak nyálkás, hanem naró is. Ezt onnan gyanítom, mert a bábozásnál megzavart, S e miatt ujra a felszínre került Atropos hernyó oly sajátságos színű, mintha maró lúggal beöntöttéx volna. Az ily hernyó rendszerint már nem bír annyi erővel, hogy újra föld alá mehessen, s ennél- fogva a felszínen hever, de annak dazára a legtöpbb esetben mégis bábbá alakul. Előbb azonban ismételten jobbra-balra viczánkol, miből azt gyanítom, hogy a bábüregben megfigyelt forgás nemcsak a falazat megerősítésére, hanem arra is szolgál, hogy az a bőr repesztését is idézze elő. Különfélék. Lepkebábok összenövesztésével kisérletezett Tafner Vidor tanárjelölt s e czélra eleinte az Aporia crataegi, majd a selyem- lepke bábjait használla, de az utóbbiakkal nem sokra ment, mert igen érzékenyek ; legjobban beváltak a Vanessa Jo bábjai. A bá- bokat különböző testrészeken megsebezte s azután összeillesz- tette, hogy egybeforrjanak, a " mi sok esetben sikerült "is: Fixáló szerül a collodiumot vagy megolvasztott parafint használta, Erdekesebb eredményekként felemlíthetők a következők: A chitin- bőr többnyire egymással annyira összeforrt, hogy a két bábot elég . erővel egybekapcsolta. A belső szervek is gyakran találkoztak s egymásba forrtak. Ilyen helyeken a chitin színt kapott ugyan. de teljesen szőrtelen maradt. Az összenövesztett állátok kifejlődése lepkealakjukig rendesen egy-két nappal több időt kivánt, mint a normális kifejlődés. A lepkék többnyire szintén teljesen össze vol- tak nőve, — részben kikelt mind a kettő; részben csak az egyik, de azért a másik is kifejlődött, azonban a burokban maradt ; gyak- ran pedig elhalt mind a kettő kikelés elétt. A törzsről lemetszett lábak lasabban, de mégis tovább fejlődtek. A színek gyakran aber- ratiókat mutattak. Egy eset különösen érdekes volt. A kisérletező két bábot derékon metszett át, mi által a két potroh érzéketlenné vált; azután felcserélte a test mellső részeit s a féltesteket egybe- illesztette, minek folytán az egyik potroh érzékenységét és mozgó képességét visszanyerte. A keresztes pókok mustrázatáról, vagyis a rajtuk látható rajzolatokról — Dr. Lendl Adolf a Természettudományi Tár- sulat állattani szakosztályában husamosb idő előtt előadást tartott (I. R. L. 1899. 198. 1.) Akkor különösen a közönséges keresztes pókok rokonsági köréhez tartozó fajokról értekezett s az egyes fajok rajzait összehasonlította egymással, minek révén esetleg a fajoknak egymástól való leszármazására következtetni lehet. Ujab- ban kiterjesztette vizsgálóJásait az úgynevezett állaspókokra is, a melyek szintén kerekhálós pókok és nálunk 5-—-6 elég gyakori fajjal vannak képviselve. Ezeknek mustrázatát, illetve a mustrázat- natnak fokról-fokra váló elváltozását tanulmányozva, azt találta. hogy ezek a fajok hasonló viszonyban állnak egymáshoz, mint a keresztes pókok fajai egymásközt. A mellett asonban azt is meg- állapította, hogy az állaspókok egyszerűbb mustrázatára vissza lehet vezetni a keresztes pókokét, a miből arra lehet következ- Különfélék 193 tetni, hogy ezek amazoktól származnak. Ámde, ha a fajokat pon- tosabban megvizsgáljuk, találunk közöttük olyan különbségeket, olyan faji bélyegeket is, melyek ezt az egymástól való leszárma- zást valószínűtlenné teszik s így a fajoknak egymás mellett való keletkezését kell feltételeznünk. Neptis aceris Lep. Az 1899. év tavaszán Szászrégenben lak- tomban egyik fiam ennek a fajnak nehány példányát hozta haza, a melyet a közel úgynevezett Kecskeerdőben fogott. Én ezzel a fajjal fiatal korom óta Brünnben, az ötvenes években sehol sem talál- koztam, habár Magyarországon s egyebütt sok helyen megfordul- tan — annál inkább örültem neki. Fájdalom, a példányok gyűj- teményem részére már nem voltak használhatók, de eszembe jutott az az előadás, melyet erről a fajról Gartner Brünnben tartott, a hol hernyóját felfedezte, s elhatároztam, hogy azt én is keresni és tenyészteni fogom. A röpülési idő eltelte után 8 nap mulva keresésére indultam három fiammal és találtam is 12—15 hernyót, mely azonban még alig volt 3—4 mm. hosszú s ilyen korában igen nehezen található. Már előzőleg az Orobus vernusnak hat növényét gyökerestül kiástam és kertemnek egyik árnyas he- lyén elültettem. Már itt kell megjegyeznem, hogy a tenyésztés kielégítő eredményét nem lehet várni, ha a növényt csak azon a nyáron ültetjük el, a melyben a hernyói tenyészteni akarjuk, mert az egész növény az elültetés után lassan a gyökeréig elszá- rad és levelei feketék lesznek. Oszkor a növény újra hajt ugyan és szép lombos, de akkor már nincs hernyó, melyet etethetnénk. Ennélfogva a növényt egy évvel előbb kell elültetni. Levágott és vízben tartott növényen a hernyó elpusztul. — Hetenkint 2—3- szor Jártunk az említett erdőben és mindannyiszor találtunk mind- inkább megnövekedett nehány hernyót, összesen 60—70 darabot. A hernyó úgy él, amint azt Gartner leírta, azaz : az illető le- vélnek hegyét lazán lecsüngő háromszög alakjában lerágja s arra mindennap visszatér. Ha más hernyó nem zavarja, magán a táp- növényen bábozódik julius hó végén. Kertemben az egyik növé- nyen 14 báb volt. Bábja valamivel nagyobb a Vanessa var. prorsa- énál, fémfényű s igen élénk. Mintegy negyedrészük meg volt szúrva, a többi augusztus hóban igen szép lepkét adott. Némely- "kor ki is telel s a lepke akkor május hóban kel ki. Nehány. el- torzult vagy a tenyésztő házikóban elkopott példányt szabadon bocsátottam s azok nehány napig röpködtek kertemben s a kör- nyéken. A Szászrégen másik oldalán, a lapályban levő , Mocsár" nevű tölgyes erdőben is számos példányát látták a lepkének. Budapestre felkerülve, az idén a N. aceris bábjait a budai he- gyekben szándékoztam kitenni, de a folytonos esőtől Szászrégen- ben maradt fiaim ki nem mehettek az erdőbe s ennéltogva a tervezett meghonosítás elmaradt. Weiszmantel Vilmos. Apró bogarak gyüjtésére, főleg a havasokon, Reitter E. a következő eljárást ajánlja : a hóregió lehetőleg közvetlen közelében nedves gyepdarabokat lefejtünk s azokat, némi kiszárítás után, 194 Különfélék, szállásunkon átvizsgáljuk. — Tapasztalás szerint ez a módszer különösen akkor alkalmazandó, hogyha sötétség vagy eső Gangl- bauer módszerét meghiúsítja. Ez utóbbi abból áll, hogy a hava- sokon a magasabb fűcsomókat éles fejszével a gyökerek fölött levágjuk s azokat kendő fölött széttépve s megrázogatva, meg- szitáljuk : az eredmény mindkét esetben meglepő. A Vanessa Atalantának szép példányát szeptember havában széttört görögdinnye darabján láttam, a mint annak édes nedvét szívta. Ebben a kellemes foglalkozásba annyira el volt merülve, hogy alig lehetett elzavarni. Hálóm nem lévén, kézzel akartam megfogni s ez majdnem sikerült is; de midőn a kézzel megérin- tettem, mégis csak tova szállt. Ámde édes prédáját azért nem hagyta olyan könnyen : egyszeri körülröpködés után újra a dinnyére ült. Eerdekelt a dológ"7és kisérletet "tettem: " a lepkét ismét elzdmatvas kezemmel letakartam a dinnyét, úgy hogy a lepke hozzá nem fér-. hetett ; de ez keresve a megkedvelt eledelt, hol nadrágonira, hol karomra ült. Ez egy ideig tartott. Végre meguntam a játékot és mentem dolgom után, a lepke pedig csakhamar megint ott termett a dinnyén, folytatva lakmározását. Ezek után kétségtelennek tartom, hogy nappali lepkékre nézve a görögdinnye kitünő csalétek gya- nánt használható. Uhl József. Ezt az érdekes megfigyelést megtoldom azzal, hogy görög- dinnyén magam is láttam WV. Atalantát, melyről egyébiránt tudvalevő dolog, hogy a lehullt gyümölcsöt nagyon kedveli, és hogy Anker Lajos feljegyzései szerint a Mania maura L. nevű Noctua Szerém- megyében nyirkos völgyekben a heverő félig száraz görögdinnyét nappal is felkeresi. Ag zdtte Braziliai kutató utazást rendez Stanzel- Lachnit J. R. Sao Paulóban tartózkodó hazánkfia, mint már röviden említettük. (R. L. VII. 22 I.) Az utazásra jelentkezők 1901. márczius hó ele- jén indulnak Sao Pa.loból és Matto Grosso tartományon át Brazi- liának csaknem legészaknyugatibb pontján az Amazonas folyamig hatolnak és onnan, Tabatingától, hajón az Amazonoson le, és haza utaznak. Az utazás körülbelül 4000 klm.-re terjed és 600 napra van tervezve; czélja: ezen még kevéssé ismert országrészekben ethnographiai és természetrajzi tárgyak gyűjtése, meteorologiai megfigyelések, földrajzi pontok meghatározása és érdekes tájak és tárgyak fényképezése. A S$phinx convolvuli kedvéért az idén csobánkai kertemben jó sok Mirabilis jallapát ültettem, a melyen augusztus havában szá- mos comvolvuli lepkét fogtam is. Ebben azonban veszedelmes con- currensem akadt egy macska képében, a mely ugyanazt a sportot ép oly nagy szenvedélylyel, de nem oly önzetlenül űzte, mint jó magam. A mint besötétedett, a macska nap-nap után a Mirabilis bokrok közé húzódott és türelmesen várta, míg a zúgó pille közeledett s egy-egy virágnál 1—2 másodperczet lebegve időzött. Ilyenkor a macska ügyes csapással leterítette a pillét és mindjárt fel is emésztette, s a mint ezzel, elég gyorsan, megvolt, újra lesbe Különfélék. 195 állt. Hogy a macska ettől a szokatlan eledeltől roszul lett, sőt talán elpusztult volna, mint az más esetben megtörtént (I. R. L. IV.199.1) azt egyáltalában nem tapasztaltam. — Dr. Baudis Antal. Hazai rovargyűjtemények. Dahlström Gyula, Eperjesen, Lepke-gyűjtemény 2520 palaearktikus Macrolepidoptera-faj mintegy 83500 példányban és kisebb számú exóta lepkék. A gyűjtemény magva, mintegy 1260 faj és fajváltozat, Eperjes környékéről való, ahol azt a gyűjtő 1871. óta gyűjtötte. Minden egyes példány datum-czédulával van ellátva. A gyűjtemény 38 nagy fiókot tölt meg. Wagner János; K.-Félegyháza : Rovargyűjtemény : 1584 bogár, 545 lepke, 468 hártyásszárnyú, 36 szitakötő, 40 poloskaféle, 27 sáska ; 1836—90-ben Arad-, Temes- és Túrócz-megyében, 1895. óta Temes-és főleg Pest-megyében gyűjtve. Józsa János áll. főgymnas.umi tanár Szamos-Ujvátrt: Lepke-gyűjtemény, 425 hazai lepkefaj 1030 példányban, nagyobbára a lepke petéjével, hernyójával (tápnövényén) és bábjával együtt, — 20 év óta gyűjtve. A gyűjtemény 10 üveges fiókban van elhelyezve. Lévai tanítóképezde: Kovargyűjtemény 2900 faj különböző rovar; 29 év óta Léva környékén gyűjtötte Krick Jenő, képezdei tanár. A. Aigner Lajos Budapesten : Lepkegyűjtemény, m. e. 2600 palaearktikus Mxacrolepidoptera-faj, mintegy 7000 példányban, m. e. 700 faj hernyójával, 300 faj bábjával és 100 faj petéjével: to- vábbá m. e. 400 exotikus lepkefaj 500 példányban és m. e. 450 torz-lepke. A :s"yűjtemény 1885 óta szaporodott fel és 65, nagyobb részt üveges nagy fiókot tölt meg. — (További adatok beküldését kéri a szerkesztőség.) Parnassius Apollo nálunk, Nyitra vármegye észak-keleti részén csak a Novák mellett elterülő szép vadregényes völgyben fordul elő tömegesen julius hó közepétől végéig. Nagyon sok ott az 4r- gynmis ab. Cleodoxa és ab. Pelopia. Fogtam ott egészen fekete Apatura Iliát és egészen fekete Limenitis Sibyllát is; az utóbbit Weymer mint ab. nigrina írta le (Jahres-Ber. Nat. Ver. Elberf. VI. p. 66. Tab. 24.) A Zygaena ab. Aeacustis fogtam egy példányban a gajdeli Reván hegyen és még nehány ritkább fajt. Bossányi Jözsef. A hermaphrodita Hymenopterákról értekeztek közelebb Dalla Torre és Friese. Összesen 65 gynandromorph állatot sorolnak fel, a melyek laterális, transversál, frontalis és vegyes korcsalakokra oszt- hatók. I. csoport: 38 eset, köztük 17 balra ós, jobbra $ 18 balra ?, jobbra ós, keresztben 1 balra $ és 3 jobbra f; ezek közül 38-nál csupán a fej korcs, 3-nál csupán a tor. 10-nél fej és tor, 2-nél fej és potroh, 3-nál tor és potroh, 9-nél az egész test. II. csoport : 1. eset, alul £ fölül $, még pedig csupán a fej. III. csoport: l6 eset, melyek közt 6 elől ó, 10 elől ?; közülök 9-nél csupán a fej, 3-nál fej és tor, 4-nél csupán a tor másnemű. IV. csoport: 18 eset. A tüzetesebben megvizsgált, valóban hermaphroditikus külsejű 5 állat 196 Különfélék. a belső nemző szervekben 4 valóságos hermaphroditának, egy pedig tisztán nőstényinek bizonyult. A nemző szervek egyébként is többé-kevésbbé csenevészek és ó és ? részekből összealkotottnak látszanak lenni. Saturnia pyri L. sajátságos példányával bírtam valamikor. Gyönge alkatú, középnagyságú nőstény volt. Jobboldali szárnyai hamuszínűek voltak, a két pávaszeme és a csipkés vonal elmosó- dott, alig látható; baloldali szárnyai valamivel sötétebb színt mu- tattak, rajzuk is tisztább, határozottabb volt. Hernyóját vadgesz- tenyefán találtam, de azt nem merném állítani, hogy ez a szo- katlan tápláléka a lepke színezésére is befolyással volt, bár nem lehetetlen. Gruber Ede. Smerlnthus tremulae Tr. Bécsi tartózkodásom alatt 1883— 1888-ig a környéket és távolabb eső vidéket keresztül-kasul bejár- tam. Egy ízben fiammal Neulengbachon voltam. Délelőtt leginkább nappali lepkéket fogtunk, délután azonban, beborulván, a vasút mentén M. bombyliformis hernyót kerestünk és vagy huszat ta- láltunk is. Azután hegylejtőn levő irtásra mentünk, a hol sok volt a fiatal Populus tremula, : fűz és kökény ; Itt H. vinula és bifida, N. torva és ziczac és egyéb hernyőt találtunk. Ekközben nyárfa- bokron 8—9 hernyőt találtam, melyeket Sm. populinak tartottam. Meglátszott, hogy ezek a hernvók teljesen ki vannak fejlődve, ha- bár a megnőtt rendes populi-hernyó nagyságít el nem érték is ; egész alakjuk is igen elütőnek tünt fel, de nem igen néztem to- vább, hanem haza vittem. Másnapra elbábozott mind. Tavaszkor kikelt belőlük hat lepke, mely a Sm. fopulinál kisebb és kevésbbé szép volt. Akkor, valamint még nehány évig populi-nak tartottam. Végre kezembe akadt a Sm. tremulae-nak a leírása és csak ak- kor ébredtem annak tudatára, mily nagy ritkasághoz jutottam, mert ez a lepke eddig csak Moszkvából volt ismeretes. Két példá- nyát még ma is bírom, kettőt sógoromnak adtam, kettőt pedig po- puli gyanánt kisebb gyűjteményekbe tűztem, a melyeket a tanu- lóknak ajándékozgatni szoktam. Weiszmantel Vilmos. Dr. Maczumura Sonen, a japán császári földmívelési iskolánál az entomologia tanára Sapporoban (Jesszo szigetén), a ki miután egy évig Berlinben, majd pár hétig Bécsben tartózkodott volna, jelenleg Budapesten időzik, a hol nehány hónapon át minden rendű rovart gyűjt és a Magyar Nemzeti Muzeumban Dr. Horvátn Géza vezetése alatt főleg a Hemipterákat tanulmányozza. Dr. Maczumura japán nyelven két entomologiai művet írt, t. i. általános rovartant és a kártékony rovarokról; mind a kettő áb- rákkal van ellátva. 1 Dr. Staudinger Ottó, jeles lepkész, Luzernban, a hol meg- rongált egészségének helyreállítása végett rövid ideig tarfózkodott, október hó 13-án élte 71. évében elhunyt. Vele a lepidopterologiá- nak egyik oszlopos férfia szállt sírba, aki a lepkészet terén csaknem félszázadig kiváló, sőt domináló szerepet vitt és számtalan új fajt írt le. Budapesten több ízben járt s a Magyar Nemzeti Muzeum leoke-gyűjteményét is tanulmányozta. Különfélék. 197 A japán entomologiai irodalomról értekezettt Dr. Horváth Géza a k. m. természettudományi társulat : állattani szakosztá- lyának f. évi okt. havi ülésén. Japán, ámbár csak 1868 óta tárta ki kapuit az európai czivilizácziónak, az azóta lefolyt három évtized alatt már óriási haladást tett az emberi művelödés különböző ágaiban s így a természettudományokban is. Abból az alkalomból, hogy jelenleg egy jeles japán entomologus. Dr. Maczumura tanár, egy idő óta Budapesten tartózkodik s a M. Nemzeti Muzeumban dolgozik, az előadó — részben a tőle nyert adatok alapján — is- mertette a zoologiai jelen állását Japánban, különösen pedig a japán entemologiai irodalmat. A tokiói egyetemen a zoologiának ez idő szerint négy tanszéke van kitünő belföldi tanárokkal; az egyetemmel kapcsolatban áll egy tengeri Zoologiai állomás Van egy japán állattani társulat, mely 1888 óta egy japánnyelvű havi közlönyt, 1897 óta pedig ezenkívül egy európai nyelveken szer- kesztett folyóiratot ad ki. Mind a kettőben természetesen sok ro- vartani dolgozat is lát napvilágot. Igy megjelent a tőbbi között már Japán nappali lepkéinek taljes monografiája színes táblákkal . Dr. Migaasima egyet. magántanártól. Az entomologia czéljait két külön japán entomologiai folyóirat szolgálja; mindakettő három év előtt índult meg és havi füzetekben jelenik meg. Az egyik czíme: Koncsu Zashi (rovar-közlöny), a másiké: Koncsu Szekai (rovar-világ). Ez utóbbit Japán legrégibb és legbuzgóbb entomolo- gusa, Nava, szerkeszti, a ki egyszersmind egy modern berende- zésű rovartani álloniás tulajdonosa és vezetője. A japán entomo- logusok általában nagy figyelmet fordítanak a kártékony rovarok tanulmányozására. Az előadó végeztül bemutatta és részletesen ismertette Dr. Maczumura tanárnak japán nyelven írt, két nagyobb entomologiai munkáját. Az egyik a rovertan kézikönyve különös tekintettel Japán rovarvilágára; 1898 óta már harmadik kiadása jelent meg. A másik munka, egy gazdasági rovartan, Japán kár- tékony rovarait s az ellenök való védekezés módokat tárgyalja. Ez 1899-ben jelent meg 3000 példányban és egy év alatt teljesen elfogyott; második kiadása most van sajtó alatt. Gázlámpában elhelyezett darázsfészek. A Polistes gallica úgy- szólván legelterjedtebb hazai darázsfajunk, melynek fészkével úton-útfélen talátkozunk. A R. L. V. kötete 203. lapján D. úr ismertette elterjedését és felsorolta a helyeket, a hol fészke talál- ható. Ehhez érdekes adattal járulhatok magam is. Ugyanis feltünt nekem, hogy a lakásom előtt az utczán levő gázlámpa huzamosb idő óta nagyon homályos s alig ad valami világosságot. Kerestem ennek okát, s azt láttam, hogy a lámpa üvegei legalább is nehány hónap óta nem voltak megtisztítva, úgy hogy a por és piszok vastag rétegben rakodott az üvegre. Véletlenül találkozván a lámpatisztogatóval, kérdőre vontam, hogy miért nem tisztogatja meg ezt a lámpát. Nagy csodálkozásomra azt válaszolta, kogy azt nem meri tenni, mert darázsfészek van benne. Minthogy érdekelt a doiog, kértem, engedje meg a fészket üvegestül kivennem, a mibe a legnagyobb örömmel beleegyezett. Ennek folytán a fész- 1g4ke Kiitönfélék. ket az üveglappal együtt óvatosan kiemeltem s a darazsak ne- hányát ki is praeparáltam. Hogy azok mennyire jól érezték magu- kat a lámpában, bizonyítja a fészek nagysága (átmérője 12 em.) Hajóss József. Az állatok világa. Ily czím alatt jelenik meg a Légrády test- vérek kiadásában Brehm Alfréd ,, Tierleben"-czímű korszakos nagy művének magyar kiadása. Ezt a művet, mely Németországon kí- vül is óriási feltünést keltett, a magyar kiadóczég nem egyszerű fordításban adja a közönségnek. A magyaros átültetés eszközlői a tudomány mai színvonalához s a hazai viszonyokhoz alkalmazzák, a mi azt jelenti, hogy a most megindult magyar kiadás a Brehm- féle mű összes eddig megjeient kiadásoknál értékesebb lesz, mert az évek folyama alatt az eredeti munka némely része elavult. Az újabb megfigyelésekkel s a hazai adatok felhasználásával bővített magyar Brehm olyan teljes mű lesz, a melyhez hasonló egy művelt nemzet nyelvén sem jelent meg. Ez a vállalat mind arányaira, mind eszkö- Zzeire nézve a legnagyobb természettudományi mű, a mely magyar kiadásban napvilágot látott. Illusztrálja ezt nemcsak az, hogy tíz vaskos kötetből fog állani, de az is, hogy a rendkívül becses szö- veget 1800 művészi kép magyarázza, hogy 80 fekete nyomatú műlap és 100 színes nyomatú műmelléklet járul hozzá. A mű szerkesztője Méhely Lajos, a magyar tudományos akadémia és több külföldi tudományos társulat levelező tagja. Munkatársai : Chernel István, Csiki Ernő, Kohaut Rezső és dr. Rátz István, a kik a szakirodalom legkiválóbb művelői. — A mű tervezete a. következő: 15" Mr sés TS kötets "FE IKÖTSTONK SM at ÉEty TEÁJOS a AVI Kes SM kötete Miagdgastsan ét silti jee tetett S VÉ ette VIT kötete KESTÉSZTÓTMA ÁSZ TÓK ÉSI KE TKÉTNEES ÜSS ASSZEM el Sajos eV kötete eetalrasko tja ROMAI TNEZSŐ SE ZIKOTEtE Rovarok. Irja Csiki Evmő és X. kötet Alsóbb biremra ús adas tok. Irja Dr. Rátz István. A nagy munka 200 füzetből, illetve 10 kötetből fog állani és öt év lefolyása alatt meg fog jelenni. Eddig megjelent az I. kötet két füzete, melyekben Méhely Lajos szakavatott tollából a majomvilág rendkívül érdekes leírása kezdő- dik. A , Rovarok" kötetét, melyet társszerkesztőnk Csiki Ernő ír nieg, annak idején részletesen fogjuk ismertetni. Helyreigazítás. Lapunk ezidei szeptemberi számában Csiki Ernőnek , Magyarország Endomychidái" czímű dolgozatában nehány értelmetzavaró sajtóhiba szíves kijavítását kérjük és pedig a 145. lapon a meghatározási táblázatban kimaradt egy sor, mely felülről számítva a 12. sorl enne, tehát: 7. Pleganophorus Hamfe után . beigtatandó: — A csápok 11, ritkán 8— 10 ízből állanak . . 3. A 147. lapon felülről a 19. sorban piliferum Reitt. helyett pilife- rum Mill, a 25. sorban pedig pilossima helyett pilosissima olvasandó. HDNAR TANI LAPOK: Auszug der Aufsátze dieser in ungar. Sprache erscheinenden entomologisechen Monatschritt Unter Mitwirkung von Dr. A. Bedő, Dr. C. Chyzer, Dr. G. Entz und Dr. G. Hováth redigirt von MESS ZÁS ENOT SA löali und. FE. Csiki. Budapest VIII., Rökk-Sz.-Gasse 32. 1900. Nov. VII. Band Heft 9 S. 177. L. v. Aigner-Abafi: Die Schádlichkeit von Acherontia Atropos. Der Schaden, welchen die Raupe in Ungarn den Kar- toffeln zufügt, ist manches Jahr betráchtig (das ungarische Volk nennt sie daher auch , Kartoffelhund"), im Ganzen aber nicht von Bedeutung; grösser ist der Schaden, welchen der Tod- tenkopffalter (vom ungarischen Volke auch , Wolfsfalter" oder , Honigwolf" genannt) in den Bienenháusern verursacht, in dieser Hinsicht ist jedoch auch Smerinthus populi und S$hinx ligustíri nicht schuldlos, denn auch diese hat man schon beim Honigdieb- stahl attrapirt. 5. 131. E. Csiki: Die Criocerinen Ungarns. Von Chapuis Eupota, die Verfasser mit dem Namen Criocerinae bezeichnet, be- arbeitete er schon früher die Orsodacnini und Donaciini, bei die- ser Gelegenheit die Criocerini. In Ungarn kommen drei Criocerini- Gattungen vor: Zeugophora Kunze, Lema (Fabr. Lacord. und Crioceris Fourcr. Die Arten sind aus der Bestimmungstabeile im ungarischen Text zu ersehen. Für die Fauna Ungarns neue Thiere, die hier zuerst aufgeführt werden, sind folgende: Zeugophora fla- vicollis var. australis Weise, Lema seftentrionis Weise, L. Erich- .soni var. Lipperti Gredl. und Crioceris 5-punctata var. thoracica Weise. 5. 185. J. Dahiström: Die Sphingiden der Umgebung von Eperjes. Enumeration, mit Angabe der Flugzeit des Falters und des Vorkommens der Raupe. 5. 186. D.: Massenhaftes Auftreten von Lytta vesicatoria L. Im Jahre 1895 und 1900 ist dieser Káfer bei Nagy-Kálló in Menge aufgetreten und hat die Syringastauden entblaáttert, aber auch die Rosen nicht verschont. 5. 188. Dr. F. Uhryk: Neuere Beitráge zur Lepidopteren- fauna Ungarns. Aufzáhlung von 10 für Ungarn neuen Microlepi- -dopteren, deren Anzahl damit bereits 1345 Arten mit 29 Varieta- ten betrágt. Lepidopteren sind nunmehr aus Ungarn insgesammt 2753 Arten mit 482 Varietáten bekannt. S. 189. L. v. Aigner-Abafi: Das Salben der Raupen. Infolge der Mittheilung des Verfassers in R. L. VI. 155. (III. Zeitsehr. f. Ent. IV. 346.) publicirte auch Dr. Standfuss seine diesbezüglichen 18 Beobachtungen, auf welche hier reflectirt und die Ansicht ausge- sprochen wird, dass die Substanz, mit welcher sich die Raupen vor der Verpuppungsalben, nicht nur fettig, sondern auch átzend sein müsse. Kleinere Mittheilungen. o. 192. V. Tafner machte Versüekes PúDpen e Von steps dopteren verwachsen zu lassen, die Resultate waren sehr interes- sant. — S. 192. Uber das DeéeSsím der" Ke üzs pine und: Tetragnathen " dissertirte " " TD59 ZA: ETe hyadtőtttSkeke zoologischen Section der ung. naturwiss. Gesellschaft und fand Charaktere, welche beide Arten streng von einander scheiden. — 9. 195.-W."Weéissmaüntel: NeptiS "ac eri sslLlep.; Vérfasses fand die Raupe bei Szászrégen in Anzahl und erzog schöne Fal- ter. — 5. 1983. Für/das Sammeln kilelmer vaFestéwied das Verfahren von Reitter und Ganglbauer empfohlen. — S. 194 J. UhI: Vanessa Atalanta an Wassermelonen, welche als Köder für Tagfalter empfohlen werden. — S. 194. Uber die brasiltanische Keise von J. R. Stanzel-Lachnit. — S. 194. Dr. A. Baudis beobachte eine Katze, welche zahlreichne Windenschwaár- mer fing und verzehrte, ohne Schaden zu nehmen. — §$S. 195. Ungarische Insektensammlungen kurz besprochen, so die Lepidopterensammlungen von J. Dahlström (2520 pal. Macrolep.), J. Józsa (425 ungar. Lepidopt.), L. v. Aigner- A b a fi (2600 pal. und 400 exot. Macrolep.), sowie die Insekten- sammlungen von J. Wagner (ca. 2600 Arten) und dem Lehrer- seminar in Léva (2900 Arten) gesammelt von Prof. E. K r i c k. — 5. 195. J. Bossányi: Uber das Vorkommen von P. Apollo, Arg. ab. Cleodoxa, ab. Pelopia, Ap. ab. Jole, Lim. Sibylla ab. nigrina und Zyg. ab. Aeacus. — S. 195. Hymenoptére n- Hermaphroditen, nach Dalla Torre und Friese. — S. 196. E. Gruber: Saturnia p.y Ti mit assymetricher Zeichnunpsree 5. 196. W. Weissmantel: Smerinthús trem íúlalsios diesen selténen Falter, fand Verfasser bei Wien als Raupe. — S. 196. Dr. Sch Maczumura, Professor der Entomologie zu Sapporo (Japan) weilt in Budapest, um unter Anleitung von Dr. G. Forváth,die, Eemipteten zatéstúditemítsz s es at96 sebe asz Kketo KERELÜLE dinger, Necrolog. — S. 197. Über die entomologische Literatur Ja prain sr hieltiDrs:G.rEGOT viáthdeimen PMOTtSag KÉL welchem er u. A. erwáhnte, dass in Japan zwei entomologischei Zeit- schriften erscheinen; Dr. Maczumura gab 1898 in Japan scher Sprache eine Insektenkunde heraus, welche in 2 Jahren 3 Aufla- gen erlebte, ebenso 1899. ein Handbuch über Schádlinge, welches in 3000 Expl. vergriffen wurde, so dass bereits eine Neuauflage erforderlich war. — S. 197. J.jHajóissz Wes p. eme szten einer Gaslampe, d. it. das von Polistes gallica beobachtete Ver- falter in Budapest. — S. 198. Brehms Thierleben in un- garischer Sprache ; die Insekten bearbeitet unser Mitredacteur E. CISSKT; XX-ik katalógusom, illetve árjegyzékem, mely az idén gyűjtött sok ezer szépen praeparált és pontosan meghatározott ritka európai és kivált magyarországi Coleopterát tartalmaz, — " megjelent és kivánatra ingyen és az portómentesen szállítom. A legritkább bogarak a szokásos áron alul, azaz É Be ; T0—75"/, árengedménynyel kaphatók. ; j 5 5őbe Hős Tavarnok u. p. N.-Tapolcsány. Kelecsényi Károly. ELS B Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb . k rovarkereskedés tulajdonosa, ajánlom magángyűjtőknek, iskoláknak, gazdá- " . szoknak és erdészekuek 8(00 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajból álló rovar-készletemet. Honi faunánk közönséges éslegritká bb fajai nagy számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyűjteményeket És olcsón állítok össze. Honi gyűjtőkkel szívesen lépek cséreviszonyba. Es Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök. á 3 Merkl Ede. Német-Bogsán, (Krassó-Szörénymégye.) Mágyarország madarai. A hazat madárvilág megtsmerésének vezér- fonala. Irta: Dr. Madarász Gyula. Ezen munkából megjelent az 1—3. füzet; az első füzet a szisztematikai részszel kezdődik s az EÉneklők rendjének négy családját, ugymint; a varju-, sárga-rigó-, seregély. és pinty- féléket; a második füzet a pacsirta-, billegtető- és poszátaféléket; a har- madik a vizírigó-, ökörszem- és rigóféléket; a negyedik pedig a bipőke-, cz:nege-, küllő-, famászó-, gébics-, selyemfark-, " fecske- és légykapóféléket tartalmazza. : 5 A munka. díszes kiállításban, a szerző eredeti rajzaival, és színes táb- lákkal, gúart formátumban 10—12 füzetben fog Befejezést nyeini. Az álta- lános ismeretekre vonatkozó bevezető rész az utolsó füzetben a tárgymu- tatóval egyetemben jelenik meg. Előfizetésti ára 1—1 füzetnek lírt 50-kr, az egész munkának 15 frt Az előfizetési pénzek Dr. Madarász Gyulá-hoz, (Magyar Nemzeti Muzeum) vagy a Kovartani Lapok szerkésztőségéhez czímzendők. A Rovar-gyűjtemények tulajdonosait (magánosokat úgy mint intézete- ket) felkérjük, szíveskedjenek velünk. közölni, hogy azok minő rovarrendeket ölelnek fel, körülbelül hány fajt és példányt foglalnak magukban, ki gyűj- tötte, mely években? A : Rovatrtani Labok; szerkesztősége. Acherontia Atropos. Felkérem t. rovarászainkat, hogy a halálfőpíiltét . és bábjált lehető nagy számban hozzám beküldeni szíveskedjenek: Készséggel szolgálok cserében más lepkékkel. Szívesen fogadnék el cserében Safurnia byrit, Vanessa. €-albumot és egyéb közönségesebb. fajokat is, s e czélra kérem a fölös példányok jegyzékét. j Budapest VIII Rökk-Szilárd-u. 32. A. AignerLagos. HEGéy Entomologiai művek. S "" Általános. Kárpáti E. Állatmuzeum, utasitás állatok kitömesére s eltar- tására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 kor. 40 fill. — Bem K.A ki: —. ——— rovargyűjtő. Utasítás a kiválóbb rovarok. megismerésére és gyűjtésére 2 ko HG ARA "Szekeres F. Ö. A rovargyűjtő 1 kor. 60 fill. — Lejtényi §. . Rovargyűjtő. SZAK ÉGSŐÜS Segédkönyv a középiskolai iljuság . számára, kötve: 1 kor. — Kriesch ]. A rovarok . világa. 16 ábrával 80 fill. — Dr. Horráth G., A rovarok dimor- phismusárál. 1 táblával 80 fill. — Kirándulók zsebkönyve. 70 rajzzal kötve 3 kor. 50 All — Dr." Lendl A.- Rövid útmutatás a természet- rajzi gyűjtemények konzerválásához 80 fil. — Klein Gy. A rovarevő nö- vényekröl 6 rajzzal, 50 fil. — Dr. Daday ]. Rovartani műszótár 1 kor, 60 fil. — "Hoffer, Praxis der Insektendunde. 3 kor. — Kolbe, Einführung in die Kennt- .niss der Insekten 17 kor. Schlechtendal undWünsche, Die Insekten, Anleéitung zar Kenntniss derselben. zúg HZZ 48 : Hymenoptera.. Mocsáry:§. A magyar fauna flémdarazsai 2 kor. 40 fill. LE o ALÁ A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával 1 kor. 20 fill! Adatok Magyaror- RLE] szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. I kor. 20 fill. Földünk iémdarazsainak magánrajza 40 kor. Magyarország Hymenopterái (A magyar Birodalom Állatvilága) 9 kor. 60 füll. § vk ELÉZEZGÉS Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyűjtő. A lepkék ismertetése és gyűjtése 2 kor. — A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon 3 kor. — A. Aigner L., Pável ]J. és Dr. Uhryk N. Magyarország Lepidop- terái (A magy. Birod. Állatvilága) 6 kor. — Berge, Schmetterlingsbuch 8. Auf. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. 20 fil. — Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge . Europas 2. Auf. 2000 Abb. auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas. 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kör. : Diptera. Tömösváry Ö.Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó-Duna mellékeiről 3 tábl. 60 fil. — 7Aalhamimer J. Magyarország Dipterái (Am. Birod. Állatvilága) 4 kor. 8U fill. — Kertész K. Catalogus Tabanidaium orbis terrarum universi 6 kor. 73 j É; sé Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor.80 fill. — Bein K. A kis - EOTALENKÉTES bogárgyűjtő. A bogarak ismertetése és gyűjtése 2 kor. — Frivaldszky J.A 7 ÉSZ m agyarórszági téhelyröptiek ( Coleoptera) műszavainak magyarázata rövid boncz- : és élettani ismertetéssel. 2 kor. 40 fill — Kuthy D. Magyarország Coleopterái A m. Birod, Állatvilága) 14 kor. 40 fill. — Calwer, Káferbuch 5. Aufl.. mit 48 color. Tafeln 24 kor. — Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. Gát Hemiptera. Dr. Horváth G., Magyarország Bobodács-féléinek magán- "7 rajza 1 tábl. 5 kor. — Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez 40 fill. A ma- aázéséek Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza. 2 tábl, 60 füll. agyarország Hemipterái (A m. Birod. Allatvílága) 4 kor. 80 fil. 7 HAZÓG SS Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Frivaldszky ]. A magyar- országi egyenesröpűek magánrajza 7 tábl. 8 kor. — Pungur Gy. A magyarországi . tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. — Pungur Gy. és Mocsáry §. Magya- rország Orthopterái, Pseudoneuropterái és Neuropterái. (A m. Birod. Állatvi- lága) 3 kor. — Kohaut R. Magyarország szitakötő-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60 fll. " Myriapoda. Dr. Daday ]J. A magyarországi Myropodák magánrajza 4 táblával 4 kor. Dr. Daday ]. Magyarország Myriopodái és Crustaceái (A m.. Birod. Állatvilága). 2 kor. ; SEZREZÉÉS Arachnoidea. Dr. Chyzer K. és Kulczynski L. Araneae Hüngariae. 3 kötet 24 kor. — Herman O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a . 9—8. kötet kapható 16 kor. — Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálós" pókok természetes osztályozása 1 kor. — Arachmoidea: Ciwyzer, Scorpiones, Daday, Pseudoscorpiones et Opiliones, Chyzer. et Kulczynski, Araneae. (A m. Birod. Állatvilága) 2 kor. 40 fill. — Karpeles L. Adalék Magyarország atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. : MESS sz Crustaecea : Dr. Daday J. A Magyarországban eddig talált szabadon élő evezőlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 8. kor. A magyarországi TLSSSETÉB fajok. átnézéte. "1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok " átnézete 1 E művek szerkesztőségünk útján is megrendelhetök. 8. Schmidl Sándor. könyvnyomdája Budapest, VI., Szerecsen-u 6. Cse; 4, TH IAN INSTITU SMITHSON TION LIBRARIES 3 9088 01427 0227