5. Mész VT a Ezék lk ve gt el Kös etT A két ti — 22999909- SITTTETTTTTTTTETTTTTTTTTTT L TERMÉSZETTUDOMÁNYI SL KENNOTHENTHTNENTEHONTTOT Lá AK. [4 4 § AÖJEKA jöéédési ELLELÜLÉETETTTB TTLETTETTETTEETT TITETETTEETTTEETELETTTTETTTETETETTTTT HENTTHHTTÓNTTONTTTTTT SSE ÉSZ ÉT ÉÉS KÖTET. I. - stk TIT TTITTI LETTTT ak száj! Hal CC LÉleeettgtttSTETTTataTTTTTTSTNTTKTTTKTTTTTTTTTTTTTTTT TERMÉSZETTUDOMÁNYI "-PÁLYAMUNK ÁK. Ezt meg e. 8 Ja vele At (d f / : . eg í ( a an 4 A Ev i K Via B.he és" LL bela LAK Ő AMMacdden ie j: A ELKÉMÉST JÉ. ! k. E see A TES. A é 4 KIADJA ELSŐ KÖTET. BUDÁN, ,A" MAGYAR KIR. EGYETEM BETŰIVEL, 1. 82194 4 ds eg A ja j e Ox e Val úú nag do kő ÉLÉST HÁL VKORSE 4 NS sz ét) új já té pee EL Ő S Z Ó. Azon tizenegy felelet czímei, mellyek az 1833ra feltett természettudományi ezen kérdésre: , Mi a Magyarország némelly vidékein előforduló pokolvarnak természete, mellyek okai, óvó és gyógyító módjai?" 1835-ben martius" 19-kéig ér- keztek , elé levén adva az Évkönyvek" III-dik kötetében, itten az azokról szólott birálatok tétetnek közzé, hogy lássék , mikre alapította a VI-dik nagy gyülés, jutalmazását. A" három biráló rendes tag. D. Gebhardt Ferencz, D. Bugát Pál, D. Horvát József egye- zóleg jegyezte ki a többiek között elsőnek e jelmondatut : ,, Cyniphias inter pestes tibi palma nocendi est", nyelv tekintetében azonban az iró által teendő kijavítás után. . Mert, irá Gebhardt: , A" többek közül, kik eredetikép (ámbár különböző szerencsével) fe- leltek a pályakérdésre, ez azon okból érdemli hadi rv ELŐSZÖ. meg az elsőséget; mivel a tárgyak mennyisé- gével és fontosságával messze felül haladja tár- sait; legjobban felfogta a kérdést, midőn an- nak részeivel létalapos összefügésben lévő tár- gyakról is értekezni igyekezett; mi által mun- kája a többiekkel összehasonlítva a legtöké- letesebb; a, munka csaknem egész folyamatjá- ban eredeti; a tulajdon magyarországi pokol- vart jelesen különböztette meg a lépfene-po- kolvartól és más hasonló nyavalyáktól, annak sajátságait legpontosabban jelelte ki; természe- te, okai, és sikeres gyógyítása végképi felfe- dezésére jóltévő világot terjeszt. Nézetei, ter- mészetéről és okairól eredetiek; a közlött gyógymódja a" valósághoz leghasonlóbb. Állítá- sait tapasztalási és tiszta élettudományi ala- pokra építetett okokkal támogatja. Az egészet logice adja elő." : Dr. Bugát pedig ismertető véleményét er- ról ekképen végezé: , Ezen értekezés a szerző- nek több oldalú tudományosságát és olvasott- ságát mutatja, de gazdag az még a! szerző ál- tal tett tapasztalások" oldaláról is, melly a" fel- adott tárgyat a legtöbb oldaláról tekintve fej- tegeti, az irónak a segéd tudományokban ne- 1935 AVE ELOSZO, y vezetesen a physico-logicában mint az orvos- nak fő diszében való járatosságát a munkának szinte minden lapján kitünőleg láthatni, "s a munka kiadható is, jutalma mellett." .— Dr. Horvát József következendő ókainál fogva tartotta ezt legkiélégítőbbnek : 1-ör. , Mert ennek szerzője nem elégedvén meg a kérdés tárgya minden tüneményeinek hű rajzolgatásával , azon igyekezék egyszers- mind, hogy mellesleg azon bajokat és betegsé- geket is, mellyeknek a pokolvarhoz akármelly időszakban valami hasonlatosságok lehetne, fel- hozza, és az ezek meg a pokolvar közt levő különbséget minél világosabban az olvasónak. elébe tüntesse. 2-or. Ügyes fontolgatás és figyelmes üssze- hasonlítgatás által a" pokolvar" kórjelei közül a legkülönösebbeket , legbélyegzőóbbeket ( pa- thognomicusokat ) kijelelvén, a kérdésben for- gó betegség természetére legtöbb világosságot tuda árasztani. 3 3-or. A" nyavalyának mind. belső , mind kül- ső okait, ha nem egyaránt meggyőzőleg is, de minden többi vágytársai között Tegalaposabban fejtegeti. IV ELŐSZÓ. 4-er. Másokéitól különböző nézeteit min- denütt tapasztalási forrásból, és nem erőltetve , törekszik meríteni. 5-ör. Több esztendei saját, és ott hol a pokolvar nálunk itthonosnák mondatik, bőven szerzett tapasztalatai mellett más jeles irókéit is ezen betegségről czélszerűen használni el nem mulatta. 6-or. Szerény állításait józan okokkal védi, és munkája folytában az eleibe gördíthető ellen- vetéseket kielégítőleg czáfolgatja. 7-er. A" mástól általvett és nyolcz évek óta minden kóresetnél legfoganatosbnak tapasztalt empiricus, de általa okszerűleg megmagyará- zott orvoslásmód , nem csak igen egyszerű, ha- nem minden előfordulandó esetekben is könnyen alkalmaztatható, "s azon felül csekély költség- be kerülő. 8-or. Előadása, nyelvbeli botlásait kivéve , világos és az orvostan" jelen állapotjához illő." Másod karbelinek jutalomdíjra és sajtó alá itélé méltónak dr. Gebhardt ezen jelmondatút : ,Hulta enim in modo rei et círcumstanttis eius nova sunt, guae in genere ipso non stb" birá- latának így befejeztével: hogy ha nem meríti is. ELŐSZÓ. VII úgy. ki a kérdést, mint az első, mindazon- által saját tapasztalások után készült, sok hasz- nost, oktatót és alapos nézeteket foglal magá- ban, sa nyelv tiszta és folyó. Hasonlóképen másod karbelinek nyilatkoz- tatá ezt dr. Bugát, benne sok tudományossá- got találván, s mivel szerzője sokat ön tapasz- talásaiból, mintegy a természet könyvéből ol- vasva közöl. A! nyelv ugyan, irá Bugát, itt ott gondosabb lehetne, és néhány múszavakkal sincsen megelégedve; azonban e részről sin- csen olly hátra a" szerző, hogy munkája a kö- zönség előtt meg nem jelenhetne. Dr. Horvát József ellenben másod karbeli- nek ezen jelszavút itélte: ,,Ziki annyit tegyen hazája javára, mennyit köréhez képest tehet." Ezen három birólának mind az ajánlottak- mind a nem annyira érdemesekre nézve okokkal támogatott véleményei, az augustus" 27. 1835. . tartott heti ülésből, melly azokat felolvastatá- sok után egyeztette, az ugyan ezen évbeli VI-d. nagy gyülés eleibe terjesztetvén sept. 1-ső nap- ján a véleményeket, ez jóvá hagyta, olly kifej- léssel, hogy ezen jelmondatú: Kiki annyit te- gyen hazája javáért "stb, dicsérettel említessék (744 TÉN ELŐSZŐŰ. meg, mivel dr. Bugát Pál is azt, mint szerencsés "előadásu compilatiót, arra érdemesnek találta. Ezek után a pecsétes levelkék" felbontása- kor tudódott ki, hogy elsőnek szerzője dr. Top- . perczer Tamás, Csongrád vmegyei tiszteletbeli fő orvos ; a másodiké dr. Csorba József, Somogy vármegye rendes fő orvosa "s m. t. t. lev. tag: a kilencz jelmondatos levelke pedig töretlenúl éget- tetett el, miként ezt az Évkönyvek" III-dik kö- tete eléadja. Költ Pesten, a VI-dik nagy gyülésből, 1835. Döbrentei Gábor m. k. titoknok. A? MAGYARORSZÁGI POKOL V AR, ANNAK TERMÉSZETE, OKAI, ÓVÓ ÉS GYÓGYMÓDJAI. IRTA TOPPERCZER TAMÁS, 0. DR., NS. CSONGRÁD VÁRMEGYE TISZT. FŐ ORVOSA. ELSŐ RANGU PÁLYAMUNKA. BUDÁN , A? MAGYAR KIR. EGYETEM BETŰIVEL. . Eng. eleg [A ; E L Ő s Z óÓ. Hazánk" azon táján, hol a" pokolvar honosnak mon- dathatik, kezdvén orvosi pályámat; aggódással teltem el, midőn egy pokolvarban szenvedő beteghez hivattam : mert tanúlásom? egész ideje alatt nem volt alkalmam ezen nyavalyát láthatni; azon szavak pedig, mellyekét már megőszült tanítómtól ezen betegség" gyógyítása fe- lől hallék , épen fel nem bátoríthattak; mért, őszinte vallomása szerint, hosszas "s kiterjedt sebészi gyakor- latában , csak egyetlenegy szerencsés kimenetelű pokol- var-eset kerűlt elő. Érintett aggodalmamat , mindjárt az Alföldre jutá- somkor , beszéd közben tek. V......s úrriak kinyilat- koztatám, ki ebbeli nyúgtalanságomat azon túdósítással mérséklette: hogy e" mostani lakhelyemen nem rég? halt meg egy sebész, ki ezen betegség ellen csalhatat- lan orvoslásmódot gyakorlott, és annak leírását maga 4 1 fú 4 ELŐSZÖ. után hagyta, mellynek egy példánya az itteni gyógy- szertárba tétetett le, 3 Alig hihettem, hogy ezen egyszerű, olly minden- napi szerekből álló gyógymód (mellynek leírását, ne hogy idegen szinekkel láttassam dicsekedni, szórúl szóra Toldalék gyanánt értekezésemhöz ragasztottam) annyira hatalmas légyen egy olly nyavalya? meggyőzésére, melly- ről legtapasztaltabb sebészink őszintén megvallják, hogy ellene tehetetlenek. Minthogy azonban a!" dolog? valósága sokfelől be- bizonyodott, "s ev gyógymódnak tapasztalt ereje többek- től magasztaltatott; mivel végre maga a" helybeli gyógy- szeres úris St. . . halála után a Toldalékban leirt szereket több betegeknek legsikeresb foganattal javalá: valami bizonyost, az iskolában tanúlt bizonytalannal felcse- rélni nem akarván eltökélem magamat, hogy előadan- dó alkalommal a! másoktól több izben olly szeren- csés kimenetellel üzött tapasztalat valóságáról, an- nak ismétlésével, ön győződésemre bizonyságot szer- zendek. ; E végre a" Toldalékban felhozott szereket az ottan előadott mód szerint pontosan megrendeltem , "s a kö- vetkezmény legfényesebb leve. Azóta (9 esztendő alatt) sohasem alkalmaztattam pokolvar ellen más gyógymó- dot, "s mindig növekedő, csaknem határtalan bizodal- mam meg egy esetben sem csalt meg. Ezen állításom ELŐSZÓ. ; 5 fontosságát, melly nem vakításon, nem is valami mel- lekes czélon, hanem egyedül a? valóságon alapúl , min- den orvos-társam méltánylani tudja, ki hosszasabb or- vosi pályán legnagyobb hírű gyógymódoktól, még az úgy nevezett különszerektől is tapasztalt ellenkezőt, "8 már keresztűl esett a? fiatal orvosok" enthusiasmusán, kik egy szernek néhányszori sikeres hatásából, annak csalhatatlanságát szokták védeni. Kilencz esztendő alatt tehát nem csekély számú bizonyságokat szerzék, mellyek mindazáltal 100-ra vagy 1000-re nem telnek, mint velünk a Toldalék" szerzője el akarja hitetni. Az ő állítása csak a" pokolvarnak rit- kábbi előfordúlásából vagy — mi nekem hihetőbb — a" felületesebb diagnosisból magyarázható. Magam is je- . gyezhettem volna fel több eseteket, ha minden pokolvar- ban szenvedni vélt beteget álhiedelménél hogytam vólna. Kötelességemnek tartottam érintett tapasztalásimat az orvosi közönséggel közleni, azért is a!" pokolvart figyelmem" különös tárgyáúl választám. Azonban hogy a" pokolvar" természetét ösekély tehetségem szerint mé- lyebben nyomozhassam ; a" még homályban lévő gerjesz- tő okok"? felvilágosítására, "s a még ingadozó kórhatáro- . zás" megalapítására tehessek valamit: késtem nehány évig barátim" felszólításait ebbeli tapasztalásim?" közre bocsátása által teljesíteni. 6 ELŐSZÓ, Különös tárgya lön fontolásomnak " a? közlen- dő orvoslásmód" olly fényes, olly bizonyos foganat-" ja. Igyekeztem a" pusztán átvett empyriát okszeres módon magamnak megmagyarázni; minek következ- ménye: nézetemnek a" betegségről divatozó nézettől eltérése. . Megjelent azonban a" magyar túdós társaság" má- sodiA köz gyüleéséből a természettudományi jutalomker- désnek kihirdetése, melly felelettel már több év óta foglalatoskodván, eltökélém magamat, hogy elébbeni dolgozásaimat a" kérdésben különösen érintett pontokhoz alkalmazandom. Nagy félénkséggel kezdém e? munkát, megfontol- ván azon tulajdonságokat, mellyek egy juralimazakátó ér- tekezésben okvetetlenül kívántatnak. Éreztem az olly munkához kivántató litteraturai segédeszközök" hiányát, mellyeket csak a" fő város" nagyobb könyvtárai, nem pe- dig egy faluhelyen gyakorló orvos" környülményei nyujthatnak. Esmértem a" magyar nyelvben cseké- lyebb járatosságomat, mivel azt mindeddig, hivatalos jelentéseken, "s levelezéseken kivül, nagyobb tudományos értekezésre még nem használtam. Ezen két tekintet ele- gendő lett volna, a" reám nézve hihetőleg nem kedvező kimentelű bajvivástól elidegenítni; ha fel nem báto- rított volna azon szép czéb megfontolása, mellyet ité- letem szerint a?" túdós társaság a" jutalomkérdés szer- ELŐSZÓ. 7 kezetében szemmel tartott: melly szerint a? magyar or- vosok"? szúnyadozó munkásságokat fölébreszteni , tádó: mányos tárgyak" eredeti kidolgozásával a" magyar nyel- vet s litteraturát kiképezni "s gazdagítni, az orvosi tü- dományt bővítni, a" szenvedő emberi nemet segíténi, "s igy hasznos munkásságát tisztelt tagjai szük" körén ki- vúl is égész hazánkban példa "s útmutatás által terjesz- teni igyekszik. Ezen kitüzött nemes czélok" egyikéhez vagy másí- kához bármelly kis részben járulni igyekezvén , a? fel- hozott ellenző körűlmények" ellenére is elhatározta mia- gát a" szerző értekezése" kidolgozására ; annak kiváltké- peni tiszta practicus irányzatát, és tapasztaláson alapúlt taglalatját vévén fontolóra: értekezése csupán csak ta- pasztaláson alapúlt észrevételeket "s természet szerinti hiv pokolvari rajzolatot foglal magában. Igyekezett a szerző minden kénydllítás" elkerúlése mellett csak hasz- nos practicus tapasztalásokon alapúlt tettleges dolgokat felhozni, "s theoreticus következményeit csak ezen for- rásból merítni. Ezen szempontból menvén ki, kénytelen a! szerző: megvallani, hogy értekezésének a? pokolvar" okairól 75 óvó módjairól szóló részén, az okfürkészeten létező ho- mály miatt, legkevesebbé sem felelhet meg a" várako- zásnak , noha ,ja" beteségektől óvni" orvosi munkássá- gunk legszebb része. Talán az értekezés" többi szaka- s ELŐSZÓ, szai, mellyek a?" pokolvar? jeleiról, természetéről és gyógyításmódjáról szólanak, mivel azok inkább a ta-" pasztalásból merítendők, a" jutalomkérdés"? kivánatinak jobban megfelelnek. Értekezésem"? felhozott hiányai még inkább szembe- tünők , mivel nincs gyakorlott kéz, melly fényes elő- adás által annak gyengéit eltakarhatná, "s a nagy kér- désben lévő jót, a" gyengébb rész" jávára fordíthatná. Ha közrebocsátásra érdemesnek itéli a" túdós tár- saság ezen értekezést, kétszerte bóldogítva érezendi ma- gát a! szerző, részint azon óhajtandó bizonyság miatt , hogy nem fogott hasztalan munkába ; részint azon meg- győződése által, hogy egy csalhatatlan orvoslásmód megismértetésével egy veszedelmes betegség ellen mind:- az orvosoknak, mind a" betegeknek hasznos szolgála- tot tett, A" szerző. BEVEZETÉS. P okolvarnak mondunk különnemű állati méreg által okozott helybeli "s határozott üszögöt erós helybeli .visszahatással. Úgy tűnik fel hazánkban, és mint ollyan, lészen vizsgálatunk" tárgya. A" nélkül, hogy itten bővebb fontolgatásba , "s be- bizonyításba ereszkednénk a" meghatározás helyes vól- táról, mellynek természetbeniralapítását vizsgálatunkból következtetni úgy is reményljük: a" betegség" neveze- teire megyünk által. Magyarúl: poAolvar. Deákúl: carbunculus , carbunculus contagiosus, car- bunculus gallicus, c. polonicus., c. septemtrionalis , fu runculus gangrenosus, carbo pruna, ignis persicus , morbus pustulosus fennicus , pustula gangrenosa , pustu- "la livida, erthonius, pustula maligna , pustula sibirica , pemphigus hungaricus. Görögül : azthrax. Arabs nyelven: giamrach. Persául: atshac. Németúl: Karbunkel, Karfunkel, die brandige Ge- schwulst, ungrische Brandborke , . Milzbrand-Blatter , Milzbrand-Carfunkel, bösartige Blatter, bdlaue Blat- ter , schwarze Blatter, Brand-Blatter., Brandbeule. 10 BEVEZETEÉS. Francziáúl: charbon, carbuncule, antrax, pustule maligne, absces gangreneux, pute maligne, boulon maligne , feupersigue. Tótúl: csarna krasta. Lengyelűl: pozzetrzna chrosta. , Oroszúl : OTHEHHOLII Bepezr. Olaszúl; Carboncello , crusco , carbonchio. " Spanyol nyelven : Jobazillo. Angol nyelven : carbuncie dntrax. Ezen elég hosszú névlajstrom" átfutásából , mely- lyet meghosszabbítani könnyű lett volaás nékükő: észre- vételt kell tennünk : 1-ször: hogy általok egyetlenegy betegség nem értődhetik ; 2-szor: hogy némellyek közülök, a" betegség? kül- ső idomját, mások természetét, különségeit, vagy a szerzőnek a? betegség felőli külön nézeteit fejezik ki. 3-szor: hogy a" nevezetek"? többsége, a? betegség- nek bizonyos nemzeteknél; "s bizonyos országokban, elő- fordúlását kizárólag jelenti, "s azért a" pokolvart honos , nép-betegségnek állítja. A? mi észrevételünk" első pontját illeti, hogy az is- métléseket elkerüljük , ezt most érintés nélkül. kell hagyni , mivel a" betegség?" leirásában "s az okfürkészet- ben ugy is azt fogjuk, a" mennyire lehet, vizsgálni. Második észrevételünkre nézve örömmel. látjuk , hogy a" betegség magyar nevezete: pokolvar, a! leg- szerencsésebbek közé tartozik, mivel kijelelyén rokonsá- gát a gonosz elvvel, nem csak gonosz tulajdonságát s kü- lönösségét fejezi ki; hanem érinti egysersmind a? be- tegség" formáját: var", minthogy többnyire csak mint var kerűl orvoslás alá, első szakaszában, hol még mint hólyagocska tűnik szembe, a?" szükséges figyelmet elke- rúli. A? többi nevezetek között talán a? német "uzgari- BEVEZETÉS. 1I sche Brandborke" leghelyesebb de még is nagyon ha- tározatlan. Ezén felhozott német elnevezés minket a?" betegség" neveiből húzott harmadik észrevétel taglalására vezet. Említettük, hogy a?" pokolvar, (mit több nevei jelenteni látszanak) honos külön nép-betegség légyen. Maga a" ju- talomkérdés" tartalma, mellyre felelni mostani igyeke- zetünk , ebből a" szempontból van szerkesztve, a" pokol- vart honos nyavalyának határozván: "Mia Magyar. ország" némely vidékein előfordúlo pokolvar" természe- te stb.?" Ezen tekintet (auctoritas) feleslegessé tészi az en- demicus nyavalyák?" bebizonyítását, elegendő csak ne- hány példát említeni... Ki nem esméri a?" váltólázakat a" mocsáros vidéken? jusson eszünkbe az Alföld, Báná- tunk, a? régi magyar pestilentialis láz: ide tartoznak a" hollandus lázak; a?" romagnia malaria? szüleményei , a" tengerparti sárga láz , meleg tartományokban ; a" nap- keleti cholera , a" kairoi pestis, a? scarlievo stb. Szintúgy nem szenved kétséget, hogy találtatnak olly betegségek, mellyek családbetegséghez hasonlít- ván, egyes nemzetek" vagy néposztályoknak többnyire csak tágasb értelemben tulajdoni, "s ezen értelemben hi- vathatnak népbetegségeknek. Említem itt a" magyar csö- mórt, a?" lengyel fürtet, az albinos bórAzüteseket, a cajennai malrouget, az islandi lictrodt (Radeseüche) , a crimigi Kék az aleppói sömört, az aszturiai ozt a" szerecsen yazs s pians stb. Ezen eltávozás után térjünk vissza a" kérdéshez, valljon a"? pokolvar tartozik-e az egyik, vagy másik rendbeli betegséghez, vagy mind a? kettőhez számítatik ? A mi a" kérdésnek első részét illeti, hogy "a" pokolvar honos betegség légyen-e?" arra már a! túdós társaság, ju- talomkérdésében, helyettem igen-nel felelt. Részemről meggyőződésből irom alá ezen véleményt, nem mintha a pokolvar, több ezelőtt felszámlált betegségek" módjá- 12 BEVEZETÉS. e ra , kizárólag egy vidékre tartoznék, "s annak határán keresztűl nem hatna, vagy egy külön nemzethez a" nél- kúl, hogy. másnál elő nem fordúlna ; mert kétséget nem szenvedhet, hogy a" pokolvar nem Európaban, hanem mind az ó, mind az új világ többi részeiben is szem- léltetett. Ha mindjárt minden kétségen túl van is a" pokol- varnak a! világ? minden részeiben előfordúlása; annyi mégis bizonyos, hogy a! nagyon ritka betegségek közé tartozik. Innen magyarázható annyi orvosi írók" hallga- tása az olly gonosz indúlatú betegség felől, millyen a pokolvar; mert a? gyakorló orvosi irónak feladásúl csak azon betegségek szolgálhatnak, mellyek ön észrevétele "s tapasztalása tárgyai valának. Eszembe jut ittten Wichmanw hallgatása, Hecker" és Weikard" vallomása. Az eddigi tapasztalások szerint a? pokolvar csak Magyar-, Muszka - "s: Lengyel-országban honos, "s. ezek- ben a?" tartományokban is csak bizonyos vidékeken; igy különösen Magyarországban az Alföldön. Az ezen tapasztaláson alapult észrevétel eyszer$- mind feleletúl szolgál kérdésünk"? második részére: "nép betegség-e a?" pokolvar?" Tekintvén a! vármegyéket, mellyekben a" pokolvar gyakrabban előfordúl: úgymint : Békes , Csongrád , Csanád, Bács vármegyéket; találunk bennek a" magyar helységeken kivűl többeket, mely- lyekben tótok, ráczok laknak , a"? magyarokat pedig, mint a" külföldnek legtöbb irói, a" tótokhoz nem szá- mítjuk. Tehát hazánkban is a? pokolvart olly egymástól igen különböző nemzeteknél találjuk: melly környülál. lás inkább a" pokolvar" honos bélyegére , azaz a" beteg- ségnek egy vidéken hasonló életmód 7s külső befolyá- soktól származó eredetére mutat, mint nép-nyavalyára. Ezen állítást erősíti az, hogy a" pokolvar Lengyelor- szágban, Estlandban, Lithvániában honosilag fordúl elő, ámbár ezen tartományokat a! slav nemzeten kivúl né- metek is lakják. Igy honilag fordúl elő a?" pokolvar BEVEZETÉS. 1 Muszkaorszagban is, kiváltkép" ázsiai tartományaiban, ámbár azoknak lakosai sokféle nemzetekhez tartoznak. Már Plinius is bizonyítja, hogy a? pokolvar hono- silag jelent meg: "L. Paulo, 8. Martio Censoribus primum in Italiam carbunculum venisse annalibus scri- ptum est, peculiare provinciae narbonensis malum." Lib. 26. Cap. 1. . : Itten, hol a? pokolvar" természete"? esmérésére né- hány világot hintő kórtudományi pontokat heztunk elő , a" betegség" korát sem hagyhatjuk említetlenúl. Némelly betegség a" földről eltűnni látszik; mint: a" Mózses lepra-ja, az ángol izzadás, Hippokrates" melena-ja; más betegségek megint későbben tűntek fel, nevezet sze- rint a? hólyagos himlő a" kereszthadak" idejében (Ara- biában a" VII. század" közepén), a? bujasezyv Amerika" feltalálásakor, legújabb időkben a" ckolera. — A? po- kolvarról, már Hippokrates az orvosi tudomány" atyja , "s Celsus az orvosi Ciceró szól. A" 17-dik "s 18-dik szá- zadban majd minden klinicus iró tesz említést a" pokol- varról. A" magyar históriában a? pokolvarról említés- nincs, vagy mivel nagyon ritka volt a" betegség, vagy mivel valami nevezetes ember nem lett áldozatja. Mint valóságos járvány a" pokolvar még alig ta- pasztaltatott, mindig szórványosan fordul elő még az olly tájékon is; melly valóságos hazája. Azonban ta- gadhatatlan, hogy némelly időszakaszban gyakrabban , máskor ritkábban fordúl elő. A!" járványos váltólázak" megszűntével mintha ritkább volna a" pokolvar is. Hogy a!" pokolvar azon-egymikben többször is elő- fordúlhat , annak bebizonyítására szabad légyen egyne- hány példát említenem. A" Toldalékban felhozott legjobb idejű kisasszony 12 esztendő alatt kétszer szenvedett po- kolvarban. §..... földmérő úr a" második példa, ki há- romszor szenvedett pokolvarban, és mind a" háromszor balkezén jött elő: először 1816-ban balkeze" derekán , másodszor 1828-ban hüvelykének 2-dik ízén; harmad- 14 BEVEZETES. szor 1832-ben közép ujjának 3-dik ízén. Legelőször a pokolvar legmérgesebb, másodszor gyengébb, harmad- szor csekély volt; de mégis minden bélyegző (patho- gnomicus) "s mindjárt felhozandó kórjeleket szembetű- nőleg mutatván, a? betegségnek csökkenése inkább a pokolvar" megesmérésével tüstint használt orvosi szerek" hatásának tulajdonítható. Még egy igen derék asszony- ságot esmérek, kínek jóbb hüvelykén kétszer támadt pokolvar. Ki a? pokolvarról bővebb litteraturával kiván meg- esmérkedni, azt jobb kútfőhöz nem -útasíthatom, mint Frank József e! czímü munkájához: Praxeos medicinae universue praecepta etc. Partis I-mae editio altera denuo elaborata.1826. Lipsiae. Volu- minis 1-mi sectio 2-da 490 — 512-iA lap. 13-ikA cztA- hely: De Anthrace et Carbunculo. 1826-ik esztendő óta a" pokolvarróli újabb litteratu- ra csekély, "s többnyire az orvosi folyóirásokban, "s nagyobb orvosi tárakban ( encyclopediákban ) keresendő. Ujabbak : Krajcsir de anthrace et carbunculo. 1828. Festini. Krahn dissertatio de carbunculo 1827. Berolini. Hoffmann Nede praktiscke Erfakhrungenm über den Milzbdrand - Carbunkel , 1830. Stuttgard. Orvosi Tár 1831. Dr Pólya fordítása: Bretschler Pro- fessor" értekezésének. A BETEGSÉG LEÍRÁSA. 2? A pokolvar nevei felszámításánál előakadt azon ké- telkedésünk , hogy annyi "s különböző nevezet alatt ugyanazon egy betegség nem cértéthetik ; ugy hiszem, hogy a" még gyakorlatlan orvos is elesmérendi, hogy az, idomjokra, természetökre, eredetökre, befolyásokra nézve egymástól különböző betegségek közül, mellyek a" szám- talan nevezetekre okot adtak, némellyek a? pokolvarrali ugyanazonságra, vagy rokonságra, nagyon kényfelté- teles joggal szamítathatnak. Ezt már a" régibb orvosok is elesmérték , "s erre bizonyságul szolgálnak ezen be- tegségnek felosztásai; köztök legközönségesebb volt: 1) jó indúlatú pokolvar; 2) rosz indúlatú pokolvar pestissel ; 3) rosz indúlatú pokolvar pestis nélkül," Én a? következő felosztást javaslom : 4) Helyben támadt idiopathicus pokolvar , melly Magyarországban honos, "5 a jutalomkérdés tárgya; 2) köórjeles-pokolvar vagy pestises pokolvar; 3) lepfene-pokolvar ; § 4) fattyu pokolvar , vagy az úgy nevezett jó indu- latu pokolvar. Ezen felosztásomban kijeleltt renddel igyekszem a" betegséget hiven "s természet szerint leirni, mint azt gyakran. észrevenni elég alkalmam volt; mások" észre- 16 AZ IDIOPATHICUS, V. MAGYARORSZÁGI POKOLVAR. vételeit csak az el nem kerúlhető hiányok? kipótlásá- ra, "s homályos környülmények"? felvilágosítására hasz- nálandom. Mivel a?" jutalomkérdés" feladása egyedűl az idio- pathicus pokolvar: a? Magyarországban honos pokolvar ; tehát minden figyelmemet "s igyekezetemet annak lei- rására, "s természete? felvilágosítására fogom fordítani. Felosztásom? többi czikkelyeit, mellyek csak a?" munka" kiegészítésére, "s a" fő czikkelynek minden oldalról va- ló bővebb megesmértetésére szolgálnak , mint az említett használások" elérésére irányosan felelőnek vélteket, csak rövideden fogom érinteni. A? pestises pokolvar" leírá- sát, mivel azt a? jutalomkérdés? értelme, tárgyaiból ki- zárja, egészen elmellőztem; különben is a" szerzőnek e? munkánál egyedül a? másolás érdeme maradt volna. Az idiopathicus, vagy magyarországi pokolvar. A" kórjelek előszámlálásánál igyekezetem egy- szer"smind minden diagnosticus pontokat mégvizsgálni. Kijelelem az útat, mellyen szándékom" véghezvitelére indúlok; minden megjelenő kórjellel "s minden válto- zással, azon betegségeket mindig fel fogom hozni, mely- lyekkel egyik vagy másik kifejlés szakaszában hason- latossága van. Czélom ezén igyekezetnél, hogy a?" meg- különböztető jelek? szorgalmas kiemelésével kivált a kezdő, minden történhető tévedés? elkerúlhetésére, útmu- tatást nyerjen. Talán némelly gyakorlottabb práéticus is, kinek a?" pokolvart látni vagy épén semmi, vagy igen ritka alkalmatosság adódott, ezén próbáninak valami hasznát veendi. A" pókolvár diagnosticájának fontossága "s haszna ném csak észképen van elésmérve; hanem practicus ki- vitelre is érdemesnek tartatott. Igy Frank József nagy munkájában: Prawxeos medicae universae praecepta, a AZ IDIOPATHICUS, V. MAGYARORSZÁGI POKOLVAR. 17 pokolvarnak jeles diagnosticájával, az orvosi litteratu- rát különösen meggazdagította: Igy Töltényi professor De diagnosi Erysipelatis, és Krajtsir De carbunculó et anthrace irt értekezéseikben a" pokolvart jól meges- mértették. . Legűjabban Dr. Oelze, Hufeland?" jourzaljá- ban; Wichmann, jeles münkájában Ideen zur Diagno- stiA , több bőrkiütéseket említ; mellyeknek egyik vagy másik időszakában , több vagy kevesébb hasonlatossá- guk van a? pokolvárral: mellyet bizonyosan azért nemi vehetett észre, mivel neki nem volt alkalmatossága a" pokolvart természetben szemlélhetni. A" pokolvar "s más betegségnek e? tájon való gyak- rabbi előfordulása "s a" néha elég kiterjedt orvosi gyakorlat "engem olly helyzetbe tettek, hogy a? pokolvar" diagnosti- caját magam szerzett tapasztalásímból meríthetem. Csak a" pestises pokolvarnál használtam tisztelt tanítóm Nsá- gos Bene úr? rajzolatjait, "s a mérges szömörczétől (rhus toxicadendrum) származó kütegnél felhozandó kútfőt. Némelly orvosok a" pokolvarnál néhány pathologi- cus előjeleket vettek észre, ú. m. bágyadtságot , roszúl- létet, lázt, még pedig 5—6 nappal a? betegség" kitörése előtt. Nagy fontosságuak a?" betegségek" előjelei az orvosi gyakorlatban, úgy hogy sokszor eltávoztatik egy jókor adott hánytató által a" himlő , typhus, vagy a?" pestis? ragálya is, mietőtt még eiőéáját kifejthette volna; sokszor elhárította már egy érvágás az agyvelő-, vagy tödővérzés" előjeleinél a" veszedelmes következéseket; Azon orvosok, kik a" pokolvar előjeleit feljegyezték , rajtok; fájdalom! semmi különneműséget nem vettek ész- re, minél plzté több betegségek" eat tastt megkülön- böztéthettek , "s megesmérésökből a" gyógymódra haszon háramlott slínn; Én illyes előjárókat soha sem véttem észre, "s azon betegek is, kiket alkalmatosságom vala szemmeltartani, vagy a? kikkel a" felől értekezhettém ; úgyanazt bizonyították; pedig voltak köztök miveltebb fendűek is, kiknél nagyobb az érzékenység mindén TÉRMÉSZETTUN). PÁLYAMUNKÁK. 1. KÖT; 2 18 AZ IDIOPATHICUS, V. MAGYARORSZÁGI POKOLVAR. egészségbeli kisebb változás iránt is, hogysem azok figyelmöket elkerülhették volna. Az első tünemény, mellyel a? pokolvar mindenkor fellép: egyetlen egy kásaszemnyi, sárgás nyirkkal telt kölyagocska, a? ruhákkal nem fedett külbőrön. A?" hólyac gocska mindig egészséges bórhelyen támad, mellynek feltűnte után környéke általa semmi észrevehető beteges elváltozást nem szenved. 4 beteg a? hólyagocskában érez. hető kis viszketegségen kivül, egyeb bajról nem pana- " szolkodik 4 hólyagocska a7 leirt alakban alig marad nehány, "s igen ritkán 24 órdig. Ezen mindén kórjel előtt, "s minden esetben megje- lenő hólyagocskánál fogva, a" pokolvart első szakaszá- ban könnyen megkülönböztethetjük olly bőrbetegségek- től, mellyekhez utóbbi szakaszaiban hasonlatossággal bir , tudván: hogy ezen bőrbetegségeknek első kórjelök nem hólyagocska, hanem pecsét, fakadék, csomó síb. , , "s ennél fogva első támadásukkor a" pokolvarral nem " cserélhetjük fel. Itten tehát csak azon bőrbetegségek lehetnek figyel- miünk? tárgyai, mellyek hólyagocska-formában tűnnek fel, "s első időszakban ugyanazon alakban maradnak. Itt első helyen említendő SfarAnak epinyctise (nem Pliniusé-e?), Megjelenésök" első szempillantásában lehetetlennek tar- tom a" pokolvart az epinyctistől megkülönböztetni , "s ezen okból nem kevés félénk asszonyokra szokott rái- jeszteni. Illy esetben hivattam éjszaka egy kisasszony- hoz, kinek ujján úgy nevezett üszögös hólyag (Brand- blase) támadt. Máskor két mértföldnyi útat keliett egy asszonysághoz tennem, kinek kétségbe-esését, mint az első esetben, egy tőszúrással "s ólom-flastrommal tá- voztattam el. Ezen nem egészen igazságtalan kétséges- kedés nem sok ideig tart, mert az epinyctis csakhamar egy borsó-, vagy mogyoró-nagyságra nő, fehéres-sárga szinű marad környéke és feneke. Ide járúl még, hógy nemcsak a? test" fedetlen részein támad mint a" pokolvar, ; — AZ IDIOPATHICUS, V. MAGYARORSZÁGI POKOLVAR. 49 hanem különösen az alvégtagokon is, és hogy többnyire orbánczhoz hajlanak fordúl elő. Említjük ittén a" pestises ASATÁAÁB is , melly szin: te egy hólyagocskával kezdődik, de a" pestises láz? je- lenléte , a? hólyagocskának ném egészséges bőrön ha- nem üszögös helyen való támadása, "5 nem csak egy hanem több hólyagocskák? jelenése, elégendő a" pokolvar: tóli megkülönböztetésre. A" hólyagos orbáncs is hólyagokkal támad; de tá: madásakor már jelen van egy különnemű láz, a? hólya- gok mindig a" daganat kifejlése után támadnak, "s nem mindig csak egy, hanem több hólyagok jelennek meg. A" hólyag - küteg is (pemphigus) a" pokolvartól, ezen első szakaszában, a" hólyagok" nagysága, több száma, "s az altagokon való gyakori jelénése által különbözik, mivel a" pokolvar mindig egyenesen apró hólyagocská- val, "s csak a" test? fédetlen részein tűnik fel. A" szömörecze" (rhus toricadendrum) mérges hatá: sából (mint egy esetet tisztelt tanítóm ScAuster úr be- szélt, "s a" minőt Wichmann is hoz fel) eredő hólyagok . ís nagy égetéssel "s fájdalommal vannak összekötve, ég itt nem egy hanem több hólyag fordúl elő. Az oknak tudása is említendő, ű A? megégetés" vagy kőrösbogár hatásától eredt hó- lyagot, szintúgy a" lázpersenést (4ydroa), köleshimlőt (pAly- ctenae) , "s a sömör" hólyagait, a" pokolvar" hólyagocs- kájával senki sem cserélendi fel. A" pokolvar, második - időszakában, következő tü- neményektől kísértetik: a" főlyagocska ellapúl, mocskos szinü, kékes-barnás kezd lenni, szétfoly; a hólyagocsz ka feneke elfeketedik, megkeményedik; a pokolvar? khör- - nyéke fel kezd dagadni; w beteg égetést, futó szúráso: hat: érez a? tamadás helyén, kellemetlen feszülést w test érintett részén vagy tagján, tetemsúlyt az egész testen. Ezén d pokolvar többnyire egykét nap alatt keresztülmegy. 0 20 Az IDIOPATHICUS, V, MAGYARORSZÁGI POKOLVAR. A? külső formára nézve alig van létalapos különb- ség ezen időszaki, és a" pestises pokolvar közt; ha- nem az utóbbinál jelenlévő különnemű láz elegendő min- den. felcserélés? lehetetlenítésére, melly felcserélés gya- korló tekintetben ugyan ártatlan lenne. A? leirt alakú pokolvarnak (melly igy kiképezve állandóan nem létezhet, mert akkor a" betegség, még kifejlésében lévén, tető pontját siet elérni) hasonlatos- sága van a vérömlenynyel ; de az ok" olly nyilvá- nos tudása, "s a" feketés hólyagocskán kivúl egyéb fel- hozott létalapos pokolvari kóörjelnek távolléte, minden felcserélést lehetetlenít. Ezen szakaszú pokolvarnak hasonlatossága a" €e- hén-himlővel , említés nélkűl nem maradhat; az oknak tudása "s a" tehénhimlő? különnemű udvara elegendők a" megkülönböztetésre. Nagy hasonlatossága van a! most leirt kifejlés? pontján alló pokolvarnak a? főlyagos orbáncz azon ne- mével, mellyben az orbánczos daganat közepét egyes hólyag foglalja el; "s tulajdon tapasztalásomból tudom, hogy ezen esetben a" könnyen történhető felcserélés va- lóban többször is megtörtént. Ennek elkerülésére bizo- nyosan szolgálnak a" két betegséget elegendőn külön- böztető kórjelek; mellyek következők: orbáncznál a hólyag a" daganat hegyét képezi, azon hólyag maga is hegyes, mellynek közepén egy nedveresztő pont va- gyon, (s kinyúl szembetünően a" környékező daganaton; holott ellenben a" pokolvar, ezen szakaszában, már ész- revehetőn beesve szemléltetik, hólyaga lapos, nedv- eresztő tető nélkül. E" fölcserélést ezen kivúl még a" kór" előjárói is — mellyeket a pokolvar első" szakasza" meg- határozásában leirtunk, a? hol kitudódhatnak, vagy az orvosi figyelem? tárgyai voltak — csaknem lehetetlenné tészik. Az övküteg" hólyagai, "s ezen időszaki pokolvar közt lévő valami hasonlatosságot sem lehet tagadni, ki- AZ IDIOPATHICUS, V. MAGYARORSZÁGI! POKOLVAR, 21 vált a? hólyagok" szinére nézve; melly hasonlatosság, az égetés", futó szúrások "s láztünemények? tekinteté- ben , mellyek ezen hólyagokat nyomban követik, még jobban növekedik. Illy esetben nem régen hivattam egy, a! vett tudósítás szerint pokolvarban szenvedő be- teghez két mértföldnyire, holott is az övküteg pokol- varnak volt keresztelve. Én lehetetlennek tartom, hogy orvos az övküteget pokolvarral felcserélhesse, annak csak azon egy olly szembetünő különneműsége miatt is, hogy hólyagai csak a test" fél körén terjednek el, mihez járúl az is, hogy az övküteg a? test" fedett ré- szein is előfordúl, Itt még egy különös nyavalyát kell említenem, mellynek leírására az orvosoknál még nem igen akad- hattam. Ez egy különös üszóg-nem, mellyet csak gyer- mekeknél , kíváltkép bal arczukon, mindig tartós váltó. láz után találtam; melly is a" szájszeglet szomszédsác gában támad, mintegy szine változott, mindjárt barnúló folttá, és csakhamar száraz üszöggé lesz. Ezen üszög mindig jobbanzelterjed az arcz felé, "s a" mi különös, mindig rendes kerek-formában, míg halál nem követi. Egy esetben sem sükerűlt nekem, hogy az elválasztó lo- bos vonal kiképezését eszközölhettem volna. E" beteg- ség, kezdetekor mindig pokolvarnak tartatik; mellyel ugyan fel nem cseréltethetik, már azért is, mivel csak váltóláz után szemléltetik "s gyermekeknél jelen meg , kiket a" pokolvar nem háborgat, és hogy ezen üszög min: dig inkább elterűl, mi a" pokolvarral nem történik. Az 1827 — 28 — 29 . , 30-dik esztendőkben nálunk nagy ki- terjedésben uralkodott váltólázas járványokban, gya- "kori alkalmam volt ezen üszögöt szemlélni: "s, vélekedé- sem szerint, több tekintetben különbözik a? vizrdAtól. A? mit diagnosticai tekintetben a? váltóláz utáni üszögnél rövideden említettünk, nagyobb részint a?" fer" mészetes himlőnél a? bal arczon megjelenő üszögre is al- kalmazható. 2 221 AZ IDIOPATHICUS, V. MAGYARORSZÁGI POKOLVAR. A? hasonlatosságra nézve, melly a? pokolvar és az. első szakaszban lévő egyéb bőrbetegségek közt talál- tatik, ha talán a" betegség" még ezen másod szakában is észrevehető volna, a" kórhatározás az ottani utasítás szerint folytatódjék, Térjünk vissza a? pokolvar?" leirásához. 4 hólyag (pokolvar) varrá vál, "s körüle több hólyagok pattannak fel, es egy többé vagy kevesebbé összefüggő hólyagköoszos rút képeznek, melly nem sokára varrá változva a?" közép varral összeforr, és egy nagyobb alakú varkelyet alkot, a melly szembetünőn be van esve, karimái magosbak , feneke feketés színü "s kemény; a daganat inkább hosz- szas átmérőjében növekedik. A beteg nagy fájdalom- ról nem panaszkodik , a? láz" kórjelei inkább előtünnek ; a? beteg többnyire feküdni kénytelen, de nem mindig, A leirt változások, a? pokolvar" kifejlésében, a? beteg seg" 2-diA, 3-dik, 4-diA, 5-diA napjain törtennek, előtte vagy utána ritkábban, A" pokolvar, ezen időszakában, leginkább hasonlít a lepfenchez (antrax), mert annak pathognomicus alak- ja varban áll, s, mint a" pokolvar, ez is kifejlésében vart képez. Kölönböznek egymástól a" következő pon- toknál fogva: a! lépfene" varainak kiképzése a" hólyag, megjelenése előtt történik, nála daganat nincs jelen; a test" fedett részein is, "s egyesen ritkán találtatik, több: nyire sinlődő személyeknél üt ki, néha kórjelesen. Valami hasonlatosságot, az ezen kifejlésű pokol- var, némelly ótvar "s orbáncs közt, nem lehet ugyan tagadni; de mégis különbözik ezen két betegség a? po" kolvartól, lefolyása" tekintetében; és hogy varjok ritkán egyes hanem többnyire elterjedt, és nincsen a" daganat- ba merűlve, mint a?" pokolvarnál; sőt inkább a" daganat felűletére emelkedik , színe pedig sárgás. A? többi bőrbetegségekre nézve , mellyeket diagno- sticai vizsgálatunkra a" pokolvar" előbbi szakaszaiban használtunk, ha talán a? leirt szakaszú pokolvarral ha- . AZ IDIOPATHICUS, V. MAGYARORSZÁGI POKOLVAR. 23 sonlatosség tűnnék ki: vélekedésem szerint hasznos lesz az ott alapított kórhatározást folytatni. Mellyre nézve, s az ismétlések? elkerülése végett, itt ujra egyenkint elő nem adatnak. : i Nézzük tovább a?" pokolvarnak kifejlésbeli lépé- seit, 4 pokolvar képez beesett , fekete varral befedett , "s egy ötkrajczáros" nagyságát felül nem múló nedv- eresztő kerek tályogot (üszögöt) ; egy, kiváltképen a test hosszú átmérője" irányában elterjedő daganat közepen , a" varak körül elválasztó vonalt vehetni észre: ekkor a betegség tető pontját elérte. Lázas tűnemények egy esetben sem hibáznak, de közönségesen nem nagy fokú csorvás vagy hurutos láz? kórjeleivel, gyengébb in- gerláz belyegével, a" beteg nagy fájdalmakat nem erez, inkább égetésról panaszkodik, a" pokolvarban "s környe. kein; "s ha a" pokolvar. az arczon, vagy a" főhöz közel ütött ki, a? beteg kábúltságot érez. A pokolvar tető- pontját legfeljebb 24 óra alatt éri el. Jegyzés: A" pokolvar" leirt szakaszát tetőpontnak azért nevezem, mivel azon esetekben is, hol már a" betegség? előb- . beni szakaszaiban helyes orvoslásmód alkalmaztatott, a" pokol- var minúig eléri ezen kifejlés" fokát, azaz valódi pokolvarrá válik: és ha már a! kifejlésnek ezen fokára hágott, további kifejlése lehetetlenné Iesz, "s ekkor üszöggé változván, üszög- nek kell maradnia. Legtöbb ízben , az orvos csak a? most leírt tetőpont" . szakaszában hivatik a" beteghez, mellyben a" pokolvar" különnemű bélyegei leghatározottabban ki vagynak fejt- ve. Azért látszik alighihetőnek, hogy a" pokolvarral más betegségek még most is felcseréltethetnének, Nekem többször volt alkalmam egy buborékos lobos orbáncz? nemét látni; melly a? tetőpontos pokolvarhoz csalhatásig ha- sonlít, "s az esetek? többségében annak is neveztetik ; de ha: a?" szerint orvosoltatik, a" beteg ezen tévedésért halállal lakol. Ezen nemét az orbáncznak , min- dig a? nyak" bal óldalán láttam; a?" daganat tetemes, 4 24 AZ IDIOPATHICUS, V. MAGYARORSZÁGI POKOLVAR. a" nyelés akadályozva volt. A? daganat közepét a? po- kolvarhoz hasonló hólyagkoszorú foglalta el, mellynek közepe varas lőn. Ezen betegség a pokolvartól a" kö- vetkezendőkben különbözött: a: hólyagok a! daganat kifejlése után támadtak, s nem barnúltak meg ; az üszög jelei hibáztak, a?" daganat minden irányban terjedt el, a" nyaksszélit csak ritkán hágta keresztűl. Legközönsé- gesebb esetben csak akkor hivatik az orvos, midőn már a kurúzsolók pokolvarellenes szereikkel az orbánczos hályagokat üszögössé változtatták, "s hasonlatosságát a" pokolvarral még jóval nevelték, Még ekkor egy kü- lönböztető jel marad fenn: az észrevehető hullámzás a" daganat mélységében, melly genyedésnek jelei, kivétel nélkúl, a" pokolvar" minden eseteiben nem hibáznak. De gyakran történt már ellenkező orvoslás által "az agy- ra való letétel, melly az orvos! vizsgálását felesleges- sé teszi. a A" pokolvarnak a? keléssel való hasonlatosságát vagy különböztetéseit említetlenúűl hagyom, erősen hí- vén, hogy az orvos a? pokolvart keléssel össze nem za- varhatja , hacsak praxisából practicát nem csinál. Ha egyszer elérte tetőpontját a? pokolvar, a hely, mellyen létez, nevezetes különbséget szúl további lefo- lyására "s kimeneteleire nézve. Ha a pokolvar a? főn, vagy annak szomszédságán fejlett ki, "s a: beteg ezen szakaszban orvosi segedelmet nem nyer; minden kifogás nélkül elvész. A" daganat mindig növekedik, a beteg elkábúl , nyelése és örérelzettételő ediehékedés a be- teg álomba merűl, és halál végzi a?" szomorú jelenést. Egy esetben volt akalmam a? betegség" ezen kimenetelét szemlélni egy fiatal 20 esztendős legénynél, kihez a: bekövetkezett halál előtt egy órával hivattam: nála az orvoslás" , elintézése már szükségtelen volt. A" daganat genyedését egy esetben sem láttam; még a" pokolvarban megholtakban sem. AZ IDIOPATHICUS V. MAGYARORSZÁGI POKOLVAR. 25 Ha alkalmatos szerek" használására a" pokolvar" gyó- gyúlása bekövetkezik, a" daganat elapad, "s.lassan egé- szen eloszlik; az elválasztó vonal az üszög körül jobban szembetűnik ; az üszög maga, egy gömbölyű kisded dió" nagyságát alig felülmúló kemény darab idomban környé- kétől elválik. Az üszög? elválása után hátramaradó gödör" kisebb vagy nagyobb mélysége, az alkalmatos szerek" hamarábbi, vagy későbbi használásától, "s a?" betegségr nagyobb vagy kisebb kifejlésétől függ. Az említett seb semmiben sem különbözik más egyszerű fekélytől. Nagyon különbözik a" pokolvar" további lefolyása , tetőpontja? elérése után , azon esetben, ka az a" kezeken "tanyázik. Még két különböző időszakot lehet észreven- ni, minekelőtte a" betegség halállal végződnék : ; 1-ször, az üszög? elválását, 2-szor, a" pokolvart környékező daganat" kifekélye- dése" szakaszát. Minekutána a! pokolvar különnemű kifejlése? tető- pontját elérte, mellyben már az üszög? elválasztásáig , vagy a" következő halálig változatlan megmarad ; a? daga- nat minden megállapodás nélkül növekedik annyira, hogy nemcsak a" meglepett felső végtagon , hanem az egész ol- dalon elterűl ; a" fájdalmak növekednek , a? beteg" nyug- talansága öregbedik , a" láz" bel-ereje nőttön nő. Az üszö- .gös csomó egy gömbölyű "s mogyoró"nagyságát nem hala- dó darab idomban a" környéktől elválik; néha az üszög- nek későn történendő elválása meg nem esik egyszerre , hanem a" már felázott üszög darabonkint hull ki. Ha még akkor sem alkalmaztatnak a?" daganat" eloszlását eszközlő orvosi szerek; a" daganat genyedésbe 7s üszög- be megy által. Az üszög a! pokolvar" tőhatáros részeit ellepi, "s egész a? csontokig elemészti; magok a" csontok is, megfosztatván organicus összefüggéseiktől, kihull- nak. A" daganatban kifejlő üszög csak felűlegesen terúl el, "s főkép" a" genyedésnek köszöni eredetét; mert ez a" sejtszövetben tanyázván , kórgóczát (sedes morbi) meg- a 26 AZ IDIOPATHICUS V; MAGYARORSZÁGI POKOLVAR. emészti , mellynek következésében a" közönséges taka- róknak az életműséggel való összefüggései felbontód- nak, ezek az élet feltételeitől megfosztva, üszögössé válnak; az üszög mindig tovább iterjed, mig az élet forrásai , ideges kórjelek közt, ki nem apadnak. Az ideges kórjelekre nézve — mellyek , mint a" po- kolvar" állandó kísérői, nem csak halál előtti, hanem korábbi szakaszaiban , némelly orvosoktól említetnek — legyen szabad egynehány tapasztalásból merített észrevé- teleimet itten felhozni. A? külföldi orvosok, kik a" po- kolvar" feltűnésével közvetetlenűl "s állandóúl kifejlő zavarokat az idegrendszerbe jegyezték fel, többnyire nem a" magyarországi idiopathicus pokolvart, hanem a" lépfene-pokolvart írták le. Ezen esetben a! lépfene-mé- reg" helybeli hatásán felúl, kétségkívül az életműség" nedvei is megfertőztettek , a" betegség" ragályának a? tü- dőkbe, gyomorba , bőrbe , sebbe "s a" vérbe való felvétele által. Ezen esetekben is tehát, véleményem szerint, az említett idegrendszer" zavarjai, nem mint létalaposan a! pokolvar" tüneményeihez tartozók, hanem inkább mint kór" szöveményei , tekintethetnek. A? magyarországi pokolvarra nézve, ideges kórje- lek , a betegség" korábbi szakaszaiban , csak ollyan be- tegeknél vétetnek észre, kiknél az idegrendszer" érzé- kenysége előlegesen uralkodik , úgy hogy nálok minden lobos vagy nem lobos láz, ha csekélyebb is, idegrend. szeri zavarral jár. Ezen zavarok néha talán a? beteg? fé- lelme "s képzelődése által is növekednek. A" pokolvar" azon eseteiben pedig, hol az a! kézen tanyázott, "s a" halál a" daganatbeli genyedésnek "s üszögösödésnek nem sikerült győződése" következésében áll be, az mindenkor ideges kórjelek" kíséretében történik, Az életműség? törvényei szerint, az életerőnek utolsó küzdése magát az ideg- rendszerben is tűkrözi. Nem akarom ezen ideges kórje- leket egyenkint felszámlálni; mert szemlélésökre nem AZ ÍDIOPATHICUS V. MAGYARORSZÁGI POKOLVAR., 27 volt tapasztalásom; practicus hasznuk pedig csekélyebb , mintsem érdemlenék mások?" munkáiból való kiírásukat. . — Minthogy a? pokolvar, ezen utolsó genyedési "s üszögödési időszakokban is, más hasonló betegségekkel felcseréltethetik ; azért ezeket sem lehet itten hallgatással elmellőzni. Igy néha felűleges genyedésbe megy által a" kép orbáncza, melly idomtalan betegség a" körúlállóktól pokolvarnak tartatik; kivált, ha az orbáncz hólyagok- kal, fakadékokkal fejlődött ki. Ezen esetben a" kórhatá- rozati megkülönböztetés legkönnyebb, mert a" képen tanyázó pokolvar, a?" daganat genyedése" "s üszögödése" stadiumába soha sem megy által, mivel orvosi segedelem" hozzá nem járúltával a" beteget mindenkor még a" genye- dés előtt megöli. A" kézen létező ezen szakaszú pokolvar, ézköröm- mereggel felcseréltethetik; azonban az ínkörömméreg lassabban fejlődik azon fokra, hogy az utolsó sza- kaszú pokolvarhoz hasonlítson , a" külsőképen szemlél- hető összeroncsolás az ujjon túl ritkán terjed el, mély sebsípok találtatnak, a" könyök" csontjai felda- gadnak "s a? t. § Czélirányosnak tartom itt a" pokolvar" azon fő es- mértető "s különböztető kórjelét, mellynek a" beteg- ség diagnosticájában hibázni semmi esetre nem sza- bad, ujra említeni; nevezetesen: a pokolvar" vara (üszöge) be van esve, melyebben fekszik, mint a" kör- nyekző daganat : melly által minden más kütegtől megkü- lönböztéti magát; az üszögöt körnuyekző daganat nem mocskos, hanem egeszseges szinü. A" pokolvar? leírásában több kórszakot hoztam fel, nem azért, mintha ezeket egymástól kitűnőleg külön- böző kórszakoknak kivánnám tekintetni; hanem hogy a" történt észrevehető kifejlési változásokat valami- kép egy rajzolatba foglalhatnám, 7s igy fiatalabb or- vostársaimnak a" kóresméretet könnyebbíteném, 28 AZ IDIOPATHICUS V. MAGYARORSZÁGI POKOLVAR, Az időre nézve, melly alatt a? pokolvar kifej- lése bevégződik , minden kórszaknál tapasztalásomhoz képest a" szükségeseket említettem ugyan; denemtartom feleslegesnek az ottani érintésekhez, még egykét általá- nos észrevételt csatolni. Alá nem. írhatom némelly külföldi orvosok" azon állítását, hogy a" pokolvarnak rendes , határozott napok? számára elnyúló lefolyásá légyen, melly 6 — 7 napra tétetik. Azon rendes meghatározása a" pokolvar" lefolyá- sa" idejének a" mi pokolvarunkra azért nem alkalmazha- tó, mivel nem ugyanazon betegség amazokéval. Ők csak a" lépfene - carbunculust írják le, mert az idiopathicus , " "s belsőokokból származó pokolvart el nem esmérik , vagy létét nagyon kétségesnek "s kényfeltételesnek tartják, A" közlendő pokolvar elleni orvoslásmódnak kö- szönöm, hogy a" bekövetkező halál idejét tapasztalá- somból szorosan meg nem határozhatom. Azonban a! mit a" betegség" kifejléséből "s mások tapasztalásaiból állít- hatok , ez általános észrevételem: hogyha a" pokolvar a" főn vagy annak szomszédságában létez, többnyire a 8-dik nap előtt következik be, utána ritka esetekben ; ha pedig a" pokolvar a" kezeken tanyázik , a" halál soha sem áll be 8-dik nap előtt, mindig utána. A" tőlem fel: " hozott ifjú, kit élete"? utolsó órájában szemléltem , a" be. tegség" 7-dik napján lett annak áldozatja. Két esetben, hol a" pokolvar a" kézen tanyázott , a" betegség" 8-dik nap- ján kérték orvosi tanácsomat; "s mind a" két esetben a" betegség utólsó szakaszát már annyira kifejtve, találtam, hogy a" halál 8 nap alatt bizonyosan beállott volna, ha az előre haladó betegségnek határok nem tétettek volna. A" pokolvarban elhunytakon bonczolást nem tehet- tem; melly hiánynak pótlására Frank József" említett munkájából, a? Ckopart és Heiroth által tett bon- ezolásróli jegyzéket közlöm : Chopart" észrevétele szerint: "A" pokolvart környé- kező sejtszövet felolvadt vérrel telve találtatott , a" tüdők LÉPFENE-POKOLVAR, 29 véresek "s dagadtak voltak, savós folyadékban úsztak, a?" fodorháj kékes színű, a?" belek gyuladtak , üszögösek voltak , néhol türemmel (volvulus) találtattak." HeirotW bizonysága szerint: "A" pokolvar, melly a" nyaknak jobb oldalán tanyázott , körül volt véve egy kékes, az egész mellre és hasra elterjedő daganattal. A" mint a" pokolvar még az élő betegen kivágatott (!), utána ezen helyből fölolvadt rodhadt vér folyt. A" felvá- gatott hasüregből 20 -. 24 font vereses folyadék ömlött ki, a" nagy csepléz nem volt természetes színű, sok he- lyen a! hashártyához volt ragasztva, melly maga is gyü- ladt , "s fekete foltokkal lepve volt. A? gyomor és a! vé- kony belek gyuladtak, üszögösek voltak, mellyek a" ha: ránt" remesében legnagyobb fokot értek. A" máj közön- séges nagyságú volt, de terim-bele setétebbnek látszott ; a" lobos epehólyag "s epecsatornák a! szokott mennyi: ségnél sokkal kevesebb epét foglaltak magokban," Lépfene-pokolvar. Ezen név alatt a?" külföldi orvosoktól egy a" pókol- varhoz kisebb vagy nagyobb mértékben hasonlító betegség íratik le, melly a" lépfene - ragálynak az emberi életmű- ségre való helybeli hatásából eredt. Ezen batása a" lépfene? gerjének az emberi életmű- ségre, kivált Németországban , gyakran fordúl elő, úgy hogy sokan , az ottani orvosok közűl, minden pokolvar- nemű betegségnek csak azon-egy kútfőt engedik. Nálunk a" lépfene-gerjnek ezen említett helybeli hatása az embe: ri életműségre sokkal ritkábban szemléltetik , "s olly bel- . terjesen, mint leíratik, még sokkal ritkábban. Én tehát a jutalomkérdés" értelme szerint , a" lépféne-pokolvarnak a? külföldiektől szerzett rajzát elmellőzöm , "s a" lépfene- méreg" hatását az emberi életműségre úgy írom le, mint azt nehány esetben szemlélni alkalmam volt. Hazánk" azon orvosai, kiknek bővebb alkalmuk volt a?" lépfene és 30 LÉPFENE-POKOLVAR. rintett hatását szemlélni "s vizsgálni, értekezésem? ebbeli hiányát észrevételeik" közrebocsátásával bizonyosan ki- pótolandják. Ezen okból származó , "s mégis egymástól olly na- gyon különböző betegség azon sejdítést gerjeszti bennem, hogy az én lépfene-pokolvar-eseteimben a? gerj egészsé- ges bőrre hatott; a? külföldieknél pedig olly kóresetek íratnak le, mellyek a? gerjnek a" kisebbedett bőrre való hatásából fejlettek ki, "s az esetek" többségében vérfer- tődzés kórjeleivel is felruháztatnak. Azon kevés számú esetekben , mellyek szemlélésem tárgyai voltak , . "s mellyekben a" lépfene - méreg? hatását be lehetett bizonyítani; ezen batás következő alakban tünt fel: kis persenések pattantak fel a" kéz? "s előkar" derekán, két nap alatt egy borsónagyságuak lettek, "s kemény tapintásuak voltak; az egész előkart elfedő da- ganattól környékezve, a? betegnek igen éles fájdalmat okoztak. A" pattanások" száma határozatlan 8.12 volt, mellyek hasonló állapotban csak egykét nap maradtak, azután részszerint genyedésbe , részszerint üszögbe men- tek által. További lefolyását e? nemű lépfene-pokolvarnak nem láttam, mivel kik ezen bajban fenyet ása nálam mutaták magokat , fennjáró betegek voltak , "s egyszernél többet nálam meg nem jelentek. Ezen bélégtégét 1830-ik esztendő óta, mióta a" mar- hadögtől mentek vagyunk , nem igen láttam. Az idén (1834) láttam egy igen hasonlót, mellyben egy ház- nép" gyengébb tagjai (a? leánykák) nagyon szenvedtek, A" pattanások épen ollyanok voltak, mint a" felhozott esetekben, csakhogy üszögbe nem mentek által , hanem ge- nyedésbe. Találtattak a" kézen és előkaron nagy daga- nattal környékezve. A" fájdalmak nagyok voltak ; "s a" be- tegek kénytelenek ágyban maradni. A" betegségnek hosz- szas lefolyása volt; üszög nem fejlődvén ki, a?" pokolvar ellen annak egész kiterjedésében , az előbbeni esetekben LÉPFENE-POKOLVAR. 31 alkalmazott gyógymódot nem használtam. Szorgos nyo- mozásom után valami meghatározott állati gerj" hatását nem tudhattam ki. Udvarukban barom-orvos lakott, ki egy beteg lovon nehány nappal a? kifejlett betegség előtt eret vágott. Itt még azon jegyzést ragasztom az előbbenihez , hogy 1835-ben a? szélesen elterjedt marhadög" uralkodása alatt , midőn nemcsak tüdőrothadásban húltak el a? mar- hák; hanem több lépfene-kórság? esetei is kerültek elő , miről jelenlétemben véghezvitt bonczolások által meg- győződtem: a" lépfene-pokolvarról mégis semmit sem láttam vagy hallottam. A" leirt lépfene-pokolvar" megismerésére nézve emlí- tem, hogy egy kedves barátom" kezén, mellyet egy bélgyuladásban elholtnak bonczolásánál sértett meg , a" lépfene-pokolvarhoz hasonlító betegség fejlett ki, csak- hogy karján a" daganat nem terjedt el annyira , a! pörse- nések olly tökéletesen nem mentek által a genyedésbe, "s üszögösökké sem váltak. ; Legtöbb hasonlatosságot találtam a" lépfene-pokol- var" kütegjei; "s a? természetes himlő közt, ha ezeket na- gyító üvegen nézzük , kivált azon esetben , ha ritkábban állanak , "s részszerint elüszögösödnek. Oelze doctor Hufeland" folyóiratának 1833-dik juliusi fűzetében egy esetet közöl a" lépfene-pokolvarról, melly általam híven leírt észrevételeimmel annyiban ösz- szevág, hogy ott is több (három) pokolvar támad, alkal- masint a! gerjnek megsebesített bőrre való hatásából: Vélekedésem Szekta az igazi pokolvar az által is megkülönböztetik a! lépfenés gerj" "s más elfajzott állati anyagok" helybeli hatásának tüneményeitől, hogy az idi- opathicus pokolvar, mindig mint egyes küteg jelen meg , más rendbeli elüszögösödések venodiő több pontokra íg eloszolnak. 32 FATTYÚ POKOLVAR. Fattyú pokolvar: Ezen czím alatt minden "pokolvar" névvel hibásan nevezett bőrküteget összefoglalók. Ezen névvel azért fu- háztattak fel, mivel valami nem tagadható kisebb vagy nagyobb külső hasotilátosságuk van a" pokolvarral, de belső valójok szerint csak keléses vagy orbánczos kép- zések, vagy €? két betegség? szövődései, vagy valami külbőrön történt belső betegség" elitélő kiválasztásai; Már az által is nagyon különböznek a" pokolvartól, hogy magukra hagyatva, a" beteg?" életét soha sem veszedel- meztetik; innen lett elnevezésök is közönségessé: jó indulatú pokolvar. Néha észellenes kuruzsolások által fe- lúlegesen üszögössé válnak , 9s így már inkább hasonlítva pokolvarhoz , több joggal neveztethetnek anhak; sőt ha mesterséges visszaverések "s nemes műszerekre készte- tett letételek által a" magára hagyott igazi pokolvarnak közönséges kimenetelét nyerendik , az igazi (gGzosz- indulatú) pokolvar" nevét is megérdemlik. Ezen beteg- ségnek nehány kitűnő alakjait, az 1833-diki Orvosi Tár" 10-dik fűzetében JaZobaei ur a? természet szerint nent ro- szúl rajzolta le , "s talán nem vétkezem nagyon , ha ezen, értekezésemet nem előlegesen érdeklő tárgyban , annak leírását itt szórúl szóra felhozom : Sokkal gyakoribb nálunk a?" hólyagos pokolvar" jelenléte, és leginkább három alakban szokott mutatkoz- ni. Első rendű az, melly ———— — alatt Különféle terjedésű, "s alakú fehér folyadékkal töltött egy üregű hólyagot képez"" (epynyeclis). s5A? másod rendű hasonló ahhoz, hanem a" benne foglalt nedv barna-vörös színű , "s büdös ,7a" lágy részek- ben pedig hirtelenebben evedző sajátsága által különbö- zik ettől, azért is a" betegnek még az előbbinél nagyobb: fájdalmat okozván"" "s a" t. (épynyelis). , Nagyon különbözik ezektől a" harmadik nemű hó- ]yágos pokolvar. Ez a" testnek minden részein támadhat AZ ÁANTHRAX. 33 úgyan , de leggyakrabban tapasztaltatik a" láb-bokák , "s lábújjak körül, még pedig viszketeges persenettel szo- kott támadni. Ezen persenés olly hirtelenséggel neveke- dik, hogy 3 — 6 óra alatt már egy közönséges kopott krajczárnyi nagyságú kerekes fehér hólyag lészen belő- le. Ezen hólyag? belsője szívatos, némileg több sejtecse- ket foglal magában, mellyek fehér, csípős és hirtelen befelé evődő folyadékkal vannak telve , azért is a" beteg- nek kiállhatatlan fájdalmat okoznak; a? hólyag? környé. ke nem nagyon dagadt ugyan, hanem annál nagyobb a" szüntelenitartó égés, és szaggató fájdalom, melly is az egész szenvedő tagra elterjed; az egész hólyag magá. ban nem nagy emelkedésű, hanem kemény tapintatú , néha 12. . 24 óra alatt az egész hólyag megüszögösödik , és sok ideig tartó csökönyös gyógyítású fekélyt okoz; mindenkor pedig loblázzal szokott összekelni."" A" fattyú pokolvarok" tárgyai az annyira elhíresúlt mesterségnek: a" pokolvart egyik helyrűl a? másikra ál- talszállítani. Ezen mesterségről a" jóslatban egykét szó- val említést fogunk tenni. : Itt a" pokolvar" "s nevét viselő, hozzá többet vagy kevesebbet hasonlító betegségek" leírásának berekesztése után, czélirányosnak tartom még nehány rokon betegsé- geket röviden érinteni, mellyek közönségesen pokolvar névvel illettetnek , "s nehány a" pokolvarhoz hasonlító tüneményekkel járnak. De talán a"? pokolvar" okainak felvilágosítására ís segíthetnek? Ezek közt első helyet érdemel : Az anthrax. Midőn ez előtt több esztendőkkel egy pokolvarróli értekezés" kidolgozásához fogtam; az anthrax és a! po- kolvar nevek közt uralkodó zavar , "s a" nép? közvélemé- nye majd arra bírtak, hogy az anthraxot, mint pokolvar külön nemét, úgy néztem. Azonban a" HOZ AlSAÁ tes 78- TERMÉSZETTUD., FÁLYAMUNKÁK. I. KÖT. 34 TÁRAGY. tét mélyebben vizsgálván , előbbi véleményemtől elállot- tam, mint azt a" betegség" leírásában követett rend bi: zonyítja. Rokonság bizonyosan van a" pokolvar és an- thrax közt, mert mind a" kettő" helyén támad üszög, a pötkolvátbán hathatós életműségű visszahatással, az an- thraxnál minden helybeli visszahatás nélkúl. Az anthrax mindig senyves- , ideg-, vagy rothasztó- lázban sínlő személyeknél fejlik ki; azért, ha talán kifej- lésénél a" pokolvar" nehány külső "s belső feltétele mun- kálódnék is, a" már megemésztett életerő nem képes többé úgy visszahatni, mint a" pokolvar"? bélyegzéséhez kívántatik. Igy tehát anthrax fejlik ki pokolvar helyett. Őszintén megvallom , hogy az anthraxot csak holta- kon láttam, kik ideg-, vagy rothasztó-lázban haltak el. Ollyan kelvgéléeki való származását az előhozott módon kívűl, még talán így is magyarázhatjuk, hogy b etegsé" gök" bélyegéhez képest, helybeli üszög" kifejlése törté- nik , melly üszög kedvező környűlmények? hozzájárultá- val olly különneműn képződik , hogy anthraxxá válik. Ezen anihrax a" bekövetkező halál előtt 2 — 3 nap- pal, még pedig a? test" több részein, egyszerre fejlik ki, többnyire a" beteg?" képén , vagy lábán. Alakja egy feke" te nem nagy kiterjedésű var, rendes idom "s minden da- ganat nélkül. Minden esztendőben találtatik. Szabad légyen itt egykét szóval említenem egy be- tegséget , melly Táragy névvel illettetik az Alföldön, "s melly egy összeso- dorított kötélhez hasonlító , "s az ágyékban létező daga- natból áll. E" betegség?" leírását valahol olvastam. Két ollyan kóresetet láttam , egyiket egy kisasszonynál , má- sikat egy mészárosnál. Mind a" kettőnél az ágyékban tanyázott, csomós, fájdalmas volt, minden kitapogatható ok nélkül támadt. Mind a" két esetben genyedésbe ment A" POKOLVAR TERMÉSZETE. 35 által. A" kisasszonynál hamar bekövetkezet a" gyógy ú- lás, a" mészárosnál sípos fekélyek támadtak. Én ezen daganat" nemét nevére nézve említém , mert "táragy" néven az Alföldön mind lépfene-kórság érte- tik, mind az első lábok közti daganat a" lépfene kórság- ban szenvedő marháknál. A" nép" elnevezésein, "s külső hasonlatosságon kívűl, nem ritkán egy mélyebb értelem is rejtezik. A" tapasztalás igazolja ezen véleményemet , melly egyszersmind mentségül szolgáljon az elkövetett "s elkövetendő eltérésünkért. Említenem kell még egy kórelítélését Üszög által, melly pokolvar nevezet alatt kerúlt orvoslásom alá. A" beteg 22 esztendős asszony volt, szőke, magos termetű, erős testalkotású, noylcz hét előtt szűlte má- sodik magzatját. Első gyermekágya óta elméje zavarod- va maradt; második gyermekágya rendes lefolyású volt, egy hét előtt keresztcsontján ökölnyi nagyságú daganat támadt "s elüszögösödött. Az üszög elválasztása 4-dik napon sikerült, "s ökölnyi nagyságának megfelelő mély gödröt hagyott maga után. A!" fekély? gyógyúlásával az elme"háborgásai megszűntek. Hasonló eset van Hufeland" folyóíratiban 1833-dik esztendőről feljegyezve. A" POKOLVAR" TERMÉSZETE. A" feltételekre, mellyek szerint a" pokolvar" kórje- lei feltűnnek , ügyelvén; látni fogjuk, hogy nagy része a! pokolvar" különnemüségének, nem csupán kórjelei kifejlődésében, hanem a! történendő kifejlés" feltételei- ben gyökerezik. E" módon származnak azon bélyegző tü 3 36 A" POKOLVAR" TERMÉSZETE. nemények , mellyek által a" pokolvar minden más hozzá- hasonló betegségektől külön vál. Ezeket méltán tarthat- juk bélyegző tüneményeknek, "s a" pokolvar? természete vizsgálásában méltán első helyet érdemelnek; mivel; mint a" betegség" belső alkotásának visszatükrözései, a? be- tegség" természete" felvilágosítására világot adhatnak. E meghatározott értelemben , a" pokolvar" bélyegző tüneményeihez következőket számítom : 1-ör. A" pokolvar mindig a!" test" fedetlen részein tá- " mad. 2-or. A" pokolvar mindig csak közép idejű szemé- lyeket lep meg , gyermekeket, és öregeket soha sem. 3-or. A? pokolvar mindig egyes. 4-er. A? pokolvar" kifejlése, kezdetétől fogva egész tető pontjáig, mindig rendesen megy végbe. 5-ör. A" pokolvar, tetőpontján, mindig egy rendes alakú üszögös helyet képez, melly kijelelt határát által nem hágja. 6-or. A" pokolvar" bélyeges daganatja nem minden irányban terjed ki egyformán , hanem inkább a? test" hosszas átmérője szerint. 1. A" pokolvar mindig a? test fedetlen részein tá- mad. Minden orvosok kik pokolvart láttak, azt soha sem szemlélték másutt, mint az arczon , nyakon , "s kezeken, azaz, azon részeken, mellyek ruhákkal nincsenek fed- ve. Magam tapasztalása is ezen észrevételt erősíti. Más részeken kifejlett pokolvar nem valóságos, hanem fattyú pokolvar szokott lenni. Ezen, olly állandó tünemény minden figyelemre méltó , mivel a" pokolvar" okaira 7s természetére nézve . felvilágosítást ígér. Hanem, mivel ezen tünemény, a" betegség" okai" vizsgálásával sokfélekép" összefüggésben van; annak vizsgálását az okfürkészet" szakaszába ikta. tom, "s most az ismétlések? elkerülése" tekintetéből, ar A" POKOLVAR" TERMÉSZETE. 22 hallgatással illetem. Csak nehány észrevételt szabad lé- gyen tennem. ; n (/ §. e .. .. .. , , Szembetűnő a? most érintett különösségre nézve a hasonlatosság a" pokolvar "s orbáncz közt, mert kevés kivétellel az igazi valóságos orbáncz csak a test fedetlen részeit lepi meg; hanem jól kell az igazi or- bánczot a? kórjeles "s fattyú orbáncztól megkülönböz- tetni. Általában a" kütegek" fő góczai a" test" fedetlen ré- szein látszanak lenni: igy az ótvar a főn, arczon; a" váltóláz? pörsögése a? száj" szélin, a? himlő a!" ké- pen , a? vöröshimlő (morbilli) a" szem? héjján, a" vörény (scarlatina) a nyakon s a! t. Bizonyosan valami még egészen meg nem magya- rázott természet" törvényén alapúl ezen egyiráyúság, melly törvény talán a" pokolvar" kifejlésénél is mun- kálódik. Nem virágja-e a" külső küteg egy általános betegségnek, mint valami magrejtő, melly a" világos- ság" befolyása nélkül tökéletesen nem érhet meg? Kinek nem jutnak itt eszébe az amerikai or- vosok" észrevételei a" természetes hímlőrúl, kik a! vi- lágosság" kizárása által a" hímlőküteg" virágzását és nagy mértékbeli kifejlését gátolva látták, "s így a beteget a" hímlők" összefolyásától, elrútúlástól , korát- tételektől megmentették. A? lábakon, vagy más, ruhákkal fedett részeken előfordúló fattyú pokolvar" jó indúlatosságának egy részét a! világ" befolyása hiányának tulajdonítanám. Annyi bizonyos, hogy a" kütegek, ezen növevény- élet eldődjei, sok hasonlatossággal bírnak a? növé- nyek" tüneményeihez; de mivel ezen értekezés" czél- jához nem tartoznak , itt tovább nem. vizsgáltatnak. Itt még az a" kérdés tétethetnék: valljon a? test üregeiben találtatik-e pokolvar? Erre nézve véleke-. désemet már a" czikkely? felirásával kinyilatkoztat- tam: "s tudtomra csak Plizius említ pokolvar név alatt 38 A! POKOLVAR" TERMÉSZTE 3 egy nyelvalatti daganatot, mellynek azonban az adott néven "s gonosz indúlatosságon kivűl egyéb hasonla- tossága a! pokolvarral nem volt. A"? köznép is beszél nálunk gyakran belső pokolvarról, kivált nagy főfá- jásnál; hanem örömest más vélekedéshez csatolja ma- gát, "s kétségbe- esését elhagyja. Miért nem támad pokolvar belső részeken is, annak oka csak az, mivel . fedett részeken soha sem szokot támadni. Az okfürkészetbe bevágván, említem, hogy ezen czikkely" czimjét nem lehet a" fedetlen test?" részein történendő fertőzéstől következtetni; mert, a" mint pél- dákat hoztam fel, olly nemű nyavalák — kütegek — ezen különösséggel nagyobb vagy kisebb mértékben bírnak. 2. 4 pokolvar mindig csak közép idejű szemelye- ket lep meg; gyermekeket, vagy öregeket soha sem: Teljes joggal véltem ezen czikkely" felírását a" pokolvar" bélyeges tüneményei közt felhozhatni ; mert sehol sem. találtam esetet feljegyezve, melly- ben a" pekolvar öreget, vagy gyermeket lepett vőlna meg. En magam is ezen tagadó tapasztalást , tettem , "s más orvosok is, kiknek a? pokolvart volt latni al- kalmatosságuk, "s kiket ezen környűlállás felől ki. kérdeztem , ugyanazt bízonyították. A!" nép" véle. ménye is, melly csakugyan a" legkiterjedtebb tapasz- talásban gyökerezik, e" mellett áll. Ellenkező esetek, vélekedésem szerint, csak mint kivételek úgy tekin- tődjenek. ; Önkint következik ezen különösségből, hogy a" pokolvar ritka betegség, "s a" forró betegségek kőzé tartozik. Ritka betegségnek teszik a" pokolvart, már különnemű okain kivül, annak a?" középkorú szemé- lyeknél való előfordúlása, az öregek, "s kivált a legyszámosabb gyermekek" kizárása. Ritkaságát neveli még az, hogy nem ragadós, és mint valóságos jár- vány nem tapasztaltatott. Hogy a" pokolvar ritka beteg- ség, sőt talán olly ritka, mint gonosz természetü: A" POKOLVAR" TERMÉSZETE. 39 megegyeznek ebben minden tapasztalások, úgy hogy van ollyan orvos , kinek orvosi gyakorlatában pokolvar szemlélésére alkalom nem adódott. Hogy a" pokolvar forró (acutusl betegség légyen; már azon különnemű tüneményeivel is , , melly mostani- viszgálatunk? tárgya, bizonyítatik. Az élet, közép korá ban, az életműség" kifejlése" tetőpontját eléri, hol az életműségbe befolyó ártalmas hatások ellen, az életerői visszahatás legerősebben munkálódik. A" pokolvar" fel- tételei pedig egy oldalról az életerő? kifejlett arányában helyheztetnek. Nincsenek is ollyan esetek feljegyezve, mellyekben a! pokolvar idúlt betegséget képezett volna, mi nem is képzelhető, mert a" közönséges kiválasztékok- tól olly nagyon különböző állati méreg ellen , szerfelett nagy az életműség? visszahatása. A" pokolvar" saját természete is élegendő azt egy forró betegség" bélyegével mindenkor felruházni. A? kór- jelek" leírásából láttuk, hogy a" pokolvar mindig üszö- göt képez, annak halálos következései csak akkor elke- rúlhetők, ha az élő organismusból kiküszöböltetik. A" pokolvarnak tehát forró betegségnek kell lenni, mert hosszasan létező üszög az élő testnek törvényeivel éllen- kezik. A? most szóba vett sajátságnak okát magyarázni véleményem szerint csaknem lehetetlen. Gyökerezni kell annak némelly életműszerek" vagy életműves rend- szerek" közép életkorbeli különös kifejlésökben 7s-mű- ködéseikben, nem különben az ezekből kifejlő pokolvart gerjesztő feltételek" hatása iránti fogékonyságban. Ezen életkorban a" nembeli működések legnagyobb virágzás- ban vagynak ugyan; de azok közt, és a" pokolvar" elő. fordúlása közt semminemű összefüggést sem tapogathat- tam ki. A" tapasztalás sem nyújtott semmi világosságot ; mert ollyanoknál is láttam támadni pokolvart, kik elhá- lást gyakoroltak ; ollyanoknál is, kik azt nem gyakorol- ták; szintúgy terheseknél, mint magtalanoknál. 40 A!" POKOLVAR? TERMÉSZETE. Jegyzés: Itt Dr. Prinz véleménye említendő, melly sze- rint a" lépfene és az ebdüh egyenlő nemű betegségek , kivált ha Hildenbranddal az ebdüh? eredetét, a" nembeli tehetségek" zavarjai- ból származtatjuk. . Nem kevésbbé nehéz megmagyarázni , mi okból ma- rad menten a" gyermeki kor a" pokolvartól? Talán hogy nagy nálok a fogékonyság "s hajlandóság a" kütegekre, melly által azon esetben is, hol a" pokalvar?" belső vagy külső feltételei munkálódnak, a?" pokolvar" kifejlése egy általános küteggel eltörlődik, "s igy a" pokolvar" csirája egy kifejlési betegségben elenyészik. Vagy talán a" gyermekkornak tulajdon bőrbetegségei által tötöltetik el a" pokolvar iránti fogékonyság. Azon környúűlállás" megfejtése: hogy miért marad- nak az öregek menten a" pokolvartól? szintollyan nehéz, mint az előbbi ponté. Még leghihetőbb oka, az életműves erő? , "s különösen a" bőrrendszer" saját élete" kiapadásában látszik helyeztetve lenni. Az elgyengúűlt élet nem mindig képes olly hathatós , olly erős visszahatással összekötött betegséget létrehozni. Talán az öregek" üszöge a" pokol- var" fattyú testvére? Vélekedésem szerint épen a? tökéletes organicus megérés teszi a" pokolvart azzá, a" minek tapasztaltatik. Csak a" nagy visszahatás képezi a" pokolvart olly külön- nemű betegséggé; ezen visszahatás pedig csak tetőpontját elérte életműségben fejlődik ki. . : A? nem (sexus) a pokolvar gyakrabbi, vagy rit- kábbi kifejlésére nézve nem igen látszik különbséget okozni; én legalább a" két nem közti viszonyt igen e- gyenlőnek tapasztaltam. Mások" tapasztalásai az asszo- nyi nemnek kedvező arányt látszanak kifejteni. Az élet- módra nézve sem tapasztaltam különbséget; a" pokolvart mégis inkább a" tehetősebbek", mint a" szegények" beteg- ségének mondanám. 3. 4 pokolvar mindig egyes. A" POKOLVAR TERMÉSZETE. 21 Hogy azigazi pokolvar egy individuumál ugyanazon időben több számmal fejlenék ki; én nem hiszem , "s nem is találok feljegyezve olly esetet, mellyről — meggyőző- désemnél fogva nagyon kételkedném. Itt csak az igazi, "s nem lépfene - pokolvarról van a! szó. Ha figyelembe veszszük az életműségnek pokolvar- elleni hatását, kénytelenítetünk megvallani, hogy kivé- vén talán az ebdüh-"s kigyómérget, nem esmérünk sem- mit, mi ezen tekintetben oldala mellé helyeztethetnék. Illy ellenséges elemmel való megvívásra, az élet- múűség" egész ereje felébresztetik, "s épen ezen visszahatás a" pokolvar" legnagyobb , legmivoltosabb különneműsé- geihez tartozik. Képtelen volna az életerő, két Végy több illyen ellenséggel egyszerre megvívni, midőn már egy is egész visszahatási tehetségét elfoglalja. IMMi oda mutat, hogy a? pokolvar nem jelenhetne meg ezen ve- . szedelmes alakjában, ha az életműségbeli visszaható erő több pontokra féloszolna. Ezen értelemben nekem egyet- jelentőnek látszik lenni: akár két ideges lázt, akár két pokolvart mondanánk egyszerre jelen lenni. Azon ellenvetés , mellyet itt a? pestisi carbunculus" felhozásával lehet tenni: hogy azok nemcsak egyesen, hanem többen is jelennek meg , nem ellenkezik nézetünk- kel, sót inkább kedvez annak; mivel a? pestisi carbun- culusok több esetben inkább kelések, mint pokolvarok, mellyek többnyire elüszögösödnek. Ha igazi pokolvarok, úgy a" betégség" elítélését jelentik, "s nincsenek olly igen veszélyes tüneményekkel összekötve. Vélekedésünket a? lépfenénél említett észrevétel is erősíti, hol a" betegségnek sínlődő egymiknél "s egy- szerre több helyen való megjelenése, annak pokolvarrá való kiképzését lehetetlenné teszi azon esetben is, hol talán ugyanazon belső feltételeken alapúl. j 4. 4 pokolvar" kifejlése , kezdetétől fogva egész te- , tópontjáig, mindig rendesen megy vegbe.. 42 A" POKOLVAR TERMÉSZETE, A" pokolvar" azon eseteiben, mellyek orvosi figye- lem tárgyai voltak, soha sem lehetett valami rendetlen- séget észrevenni annak kifejlésében, vagy lefolyásában. Ezen állítással más orvosok" tapasztalásai is megegyez- nek, úgy hogy mihelyt a" pokolvar" első kórjelei mutat- koznak, bizonyosan a? többiek sem maradnak el. Mivel a" pokolvar? első kórjeleinek feltüntével az egész beteg- ségnek veszedelmét többé semmi úton vagy módon el nem kerülheti a" beteg: ezen bizonyság teszi azt olly félelmessé. Semmi szer sem képes a! pokolvar" tovább ki- fejlését megakadályoztatni , habár első keztetében al- kalmaztassék is; még a" kés, vagy tüzesvas sem. A betegség a" két utólsó szer" alkalmaztatása" — esetében , is eléri a" tetőpontot, az üszög" kifejlését. Félre értene engem , ki a! felhozott okoknál fogva azt vélné, hogy én az orvosi szerek" alkalmaztatását a" pokolvar" első szakaszában szükségtelennek tartom. Sőt inkább erősen meg vagyok győződve, hogy a? betegség" gyógyításá- ra, az orvosi szereknek a?" pukolvar" első szakaszaiban lett alkalmaztatása legtöbbet segít, "s a" szerencsés ki- menetel? eszközlésére ez az egyik feltétel. Nagyon érdekes Dr. Vagnernek Hufeland 1834-ki folyoirata? 10-ik füzetében bár egyedül a" lépfene - car- bunculust targyazó értekezése. A? pokolvar" még ezen ne- mében is, akár magára hagyatott a" betegség, akár kez- detkor fenekestől kivágatott , mégis egészen kifejlett az. Ha a" most szóban lévő tünemény! okainak kita. pogatásába ereszkedünk, azon meggyőződésre kénysze. rítetünk, hogy egyedül a" pokolvar-méreg" miségében légyenek azok keresendők, mellynek a" méreg never zethez való jogát alább nehány szóval említendem. Miben álljon a" pokolvar - méreg" ezen különnemúsége , igen nehéz megfejteni; csak a!" képző-tehetség" meg- változásából lehet azt szármoztatni, mellynek terménye A" POKOLVAR TERMÉSZETE. 43 a" pokolvarméreg. Ez külső feltételek által a" testnek valamelly pontján feltünni határoztatván, mindig ezen belső " feltételű minemúségnek megfelelő hatást oko- zand. : Azért semmi külső sebészi szer nem képes a" pokolvart kifejlésében megakadályoztatni, mert mint kö- vetkezménye azon beteges életműség" folyamatjának, folytatódik kifejlése, mig belső feltételei munkálódnak. A" pokolvar? sajátsága pedig mindig: egyesen jelenti a" beteges folyamat" egész hatását, egy pontba halmozza fel azt, "s el nem oszlatása? esetében, sem miségű , sem mennyiségű változást nem szenvedhet, mint azt p. o. a himlő helybeli orvoslásánál veszszük észre. Hogy pedig azon beteges folyamat, mellynek kö- vetkezménye a! pokolvar, munkálódását határ nélkül nem folytatja, hanem a" pokolvar" kiképzésével meg- emésztődni látszik: nem igen különös tünemény. Min- dennap szemlélünk az élet" körében hasonlókat, hol a" termesztő munkálódás , terményének megnemzésével elhal. Az itt eredendő kérdésre, hogy lehet-e a? most mondottat azon esetekre alkalmaztatni, mellyekben a pokolyar - méreg (lépfene - carbunculus) kúlsőképen hatott a" testre? a! felhozott tapasztalások szerint i- gennel kell felelni. A" pokolvar- méreg miséges saját- ságánál fogva közvetlenül üszögöt okozván, ez annak magyarázatjára elegendő. 5. 4 pokolvar, tetőpotján, mindig rendes kerek-ala- hú üszögöt képez, melly kijeleltt határát keresztűl nem hágja. A? pokolvar" meghatározásánál legnagyobb fontos- ságot a" most előterjesztett bélyegző tüneményben hely- heztettem , épen ezen nevezetessége és fontossága miatt, melly minden orvosoktól egyiránt elesmérte- tett, habár véleményök a" pokolvar?" természetéről leg- különbözőbb is. A? pokolvaros üszögnek azon különös 44 A" -POKOLVAR" TERMESZETE sajátságát, hogy csak kisebb kiterjedésű kerek-alakú helyet képez, "s a" kijelelt határon keresztűl nem lép ; magamnak következően magyarázom. A" pokolvar - méreg" hatása egy ponton kezdődik, azzal együtt beáll a" leirt visszahatás, melly erős helybeli visszahatással, azonnal egy elválasztó vonal támad az üszög körül, melly a!" nevekedő visszahatással min- dig szembetünőbb lesz. Az által a" kezdődő üszögnek , mielőtt még természetéhez képest tovább terjedne , mindjárt szük határok vonatnak. Ez okozza azon külön- nemű tüneményt, melly a?" pokolvar" meghatározására , "s ezen czikkely" állítására eszközúl szolgált. Ide járúl még, hogy a" pokolvar mindig egészséges tájon tú- nik fel, mellyen tehát a" kifejlő üszög ellen minden irányban a"? visszahatás egyformán munkálódik, és in- nen van, hogy a" pokolvari üszög olly rendes kerek- alakú. Ha az üszög beteges részen fejlik ki, a" ter- mészet" gyógyereje csak az egészséges szövetben hozza létre az elválasztó vonalt, "s igy ezen esetben az üszög alakja a? betéges rész" rendes vagy rendetlen formája szerint, rendesebb vagy rendetlenebb lesz. Ezen erős visszahatás, nem egyedűl a" pokolvar- méreg által okozott elüszögösödésnek tulajdonítandó ; mert ha igy volna, olly visszahatás minden üszögnél lenne észrevehető. E"? pedig épen nem igy van; sok- kal nagyobb kiterjedésű üszögöt láttam kifejleni és elválasztatni , minden nevezetes helybeli, vagy álta- lános visszahatás nélkül. Patécsos láz után láttam egy fiatal férfinál az egész alsó végtagot térdig megüszö- gösödni, és a" térdhajlásban elválasztatni , minden na- gyobb életműségi zavar nélkűl, csakhogy fájdalmasok voltak a" lobos seb" szélei. Ezen erős visszahatást tehát egyedűl a" pokolvar- méreg" különnemű hatásában kell keresnünk , melly az üszög öt azonnal létre hozza, "s gonosz indúlatossága által az életműség" gyógyerejét olly mértékben ébresz- A" POKÓLVAR" TERMÉSZETE, 45 ti fel, hogy az aránytalan erőködése által öngyilke- sává lesz. § 6. A pokolvar" belyeges daganatja nem minden irányban terjed egyformán el, hanem inkáhb a? test hosszas átmeróje szerint. Ezen daganat olly kiterjedésű, és olly állhatatos kí- sérője a" pokolvarnak , hogy azt külső idomja" tekinteté- ből üszögös daganatnak is lehetne határozni. Arról, hogy ezén daganat mint az életműséges visz- szahatás" hirlelője, a" pokolvar" kórjelei "s tüneményei közt, csaknem első helyt foglal el, czáfolhatatlan lett dolog által győződhetünk meg, melly szerint csak azon esetben lehet a" pokolvar" gyógyítását reményleni, ha a" daganat" eloszlása sikerűlt. Közönségesen azért olly szo- morú a" kimenetel a? pokolvar?"? gyógyításánál , midőn, a" daganat" figyelembe nem vételével, az egész orvosi figye- lem csak az üszögös helyekre függesztetik. Ezen daganat nevezetességét, elterjedése" tekinteté- ben, már a" czikkely felírásával érintettem; a" pokol. varról értekező orvosok, csak fájdalmat említnek , melly a" pokolvartól meglepett oldalon végig a" test" egész hosz- szaságán terül el; de tetőpontját elérte, vagy már elha- gyott pokolvarnál, nemcsak az említett fájdalmak, ha- nem a" pokolvartól meglepett oldalon , a? test egész "hosszában valóságos daganat is vétethetik észre. Ha a" pokolvar az arczon támad, a" daganat, a" ké- pet két részre osztó vonalt ritka esetben hágja által, el- lenben a" nyakon, mellen által egész a" lábujjakig elter- . jed; hasonló módon terjed el a" daganat, ha a" pokolvar ". a" nyakon támadt. Ha a" kézen jő elő a" pokolvar , da- ganatja egész a" hón alá elterjed , "s onnan lefelé a? szen- vedő oldali lábujjakig. Mikor a" pokolvar a" homlok? kö- zepét foglalja el, a? daganat? leirt sajátsága iszonyu idom- . talanságtól eltörűlődik. . A" daganat maga feszes, de nem kemény tapintatú , nem mocskos színű , melegsége mérsékelt. 46 A" POKOLVAR? TERMÉSZETE. A" daganat" leírt sajátságának magyarázatja igen nehéz , és az idegek" elszéledése nem elég a" nehézség? feloldozására. A" pokolvar" leirása "s bélyeges tüneményei meg- fontolgatása után , a? betegség" meghatározása követke- zik arra nézve, hogy a" pokolvart belső vagy külső , helybeli vagy általános betegségek" osztályába kell-e iktatni. Én a? pokolvart külső helybeli betegségnek nézem, ámbár annak belső általános okokbóli szarmazását nem tagadom; sőt inkább az okfürkészetben védelmezni min- den módon igyekezni fogom. A" pokolvart helybeli be- tegségnek határozni, következő okok sürgetik : 1) A" betegséget semmi észrevehető tünemények nem előzik meg, mellyek az életműségben történendő külön- nemü beteges változásra mutatnának. 2) Maga a?" betegség" jelenése nincs az életműség- ben semmi zavarral összekötve, mint más kütegnél: p: 0. a" himlőnél , vörenynél , "sat. 3) A" betegség" lefolyásában semmi általános szen- vedés nem lép fel, vagy veszedelemmel nem fenyeget; úgymint: gonosz láztünemények, görcsök , felolvadások , vérzések "sat. Ha ollyan kórjelek jelennek meg a! po- kolvarral , azok bizonyosan egy , a? pokolvarral szövet- kezett általános betegségnek vagy megfertőzésnek kór- jelei; a" pokolvar" későbbi szakaszaiban pedig az iszo- nyú daganatnak az agyvelőre, tüdőkre, nagyobb vér- edényekre "s idegekre való erőmüvi hatásának követ- kezései. 4) A" lázas tűnemények, "s a" későbben megje- lenő egészség" zavarjai, úgy tekintődhetnek, mint a! helybeli felingerlés" következései. Látunk minden ne- vezetes sebesítésnél, minden nagyobb kiterjedésű meg- égetésnél láztüneményeket , "s az életműség?" munkálat- jaiban felháborodásokat következni; hát. a: pokolvar" rendkivüli visszahatásától hogy maradhatnának el? Ellenkezésben volna az életműségrőli esméretünkkel A" POKOLVAR? TERMÉSZETE, 47 "8 fogalmunkkal; inkább csudálkozásra méltó, hogy a?" köz szenvedés a" pokolvarnál gyakran olly csekély. 5) Ha a! pokolvar nem volna helybeli betegség, az ő kíséretében járó láznak egy kitűnőleg megjelelt különnemü bélyegűnek kellene lennie, holott annak hijányával van. Azon esetekben, mellyeket magam lát- tam, a" láz egy közönséges ingerláznak bélyegét visel. te, úgy hogy nem mindig valék kénytelen belső orvos- ságokhoz nyúlni. A" betegség" kezdetén, az emésztés? műszerei legjobb állapotban találtatnak, a" betegség" későbbi lefolyásában csorvás láz fejlik ki; többnyire sebzési (traumaticus) láz" bélyegével, melly hosonló kórjelekkel jár, mint nagyobb sérelmeknél Játszható , csak hogy a" hideg kérszak a" pokolvarnál többnyire hibázik. 6) Ha a" pokolvar helybeli betegség nem vol- na, tökéletes s minden rosz következés nélküli gyó- gyítása, egyedűl külső szerek" alkalmaztatása által, nem sikerúlhetne. A" pokolvar" helybelies bélyegének bebizonyítá- sában érintettük egyszersmind a? pokolvar" kiséretében feltúnő lázas kórjelek" mineműségeit "s bel erejöket ; szükségtelen "s kifárasztó ismétlés? vétkébe esném te- hát, ha ezekről még egyszer szólnék. Inkább érint- sük egykét szóval azon tünemény" okát , hogy a" pokolvar, olly gonosz indúlatú betegség-létére is első korszakaiban, csekély "s alig észevehető általá, nos kórjelekkel foly le. Annak fő oka, véleményem Szerint, a" pokolvar" "székében keresendő. A? pokol- var" fészke a?" közönséges takarók , "s kiváltkép" azoknak legbelsőbb rétegje , a" sejtszövet. A"? sejtszövet az al- sóbb rendű életműséges képezések közé tartozik, "5 nem bír különös tulajdon idegekkel, véredényekkel. Innét következik , hogy betegségei nem hathatnak olly általá- nosan az életműúségre , mint más életműszerek" betegsé- .§ei; mert a" betegségek" általánosítása csak az ideg" "s 48 A" POKOLVAR - MÉREG. véredényrendszerek" különnemü munkálódásuk által eszközölhető. Innét magyarázható minden lázas tüne- ménynek a?! pokolvar" első kórszakaiban nem ritkáni tá- vúlléte , "s a? betegség" egész lefolyása alatta? fájdal- mak" kisebb bel ereje. A" pokolvar téhát a bőrbetegségek" osztályába lesz beiktatandó , "s külső tüneményeire nézve a" Aütegek közé. Ezen kijelelt tekintetben legnagyobb hasonlatossága van az orbánczos betegségek" néhány különnemű fajtáival. De azért a" pokolvart , mint az orbáncznak valami álne- mét, semmikép" nem lehet tekinteni, hanem inkább mint egy sajátságos különös kórvilági lényt, az életműség" bámulandó növényét, melly belső természete "s va- lójára nézve, egy valóságos üszög. Ezen üszöggel való ugyanazonsága (identitas) miatt a" kórtudományi kézi "s tankönyvekben nem a" kütegek közt, hanem az üszög" külön nemeiről szóló czikkelyben érdemel helyt. A" pokolvar - méreg. Értekezésem" folytában olly gyakran éltem a? poAol- var-méreg kifejezéssel, hogy következetlenségre mutat- na, ha ezen nevezettel való élést nem ügyekezném né hány oksúlylyal, ha mindjárt gyengébbelis, igazolni. Méregnek közönségesen azon anyagot mondjuk, melly legkisebb adagban legnagyobb hatásokat szűl. Ezen olly nagyon feltételes meghatározás, az ásványi s növényi mérgekre nézve, épen hibás; mert a? nevezett osztályú mérgek, a" legkisebb adatban, semmi hatást nem okoz- nak (kivévén a" homeopathicus hatásokat). Az állati mér. gekre nézve ezen meghatározás inkább helyes, ha hoz- zá teszszük: hogy mindig ugyanazon hatást okozzák. Ezen tiszta miségű állati mérgek közt, az ebdüh s kigyómérgeken kivűl, a? pokolvar - méreg is teljes jog" gal foglal helyet; mert az ő hatása is mindig ugyanaz; a" pokolvar" (üszög) kiképzése; "s valami változtatást, A POKOLVAR MÉREG, 49 mennyiségű viszonyai" tekintetéből; a" természetben ki nem lehet jelelni. Ezen pokolvar-mérget, csak hatásából esmérjük , mint sajátságos anyagos lényt nemlehet megmutatni. A" pokolvart képező "s környékező hólyagocskákban nem létezhet, mert foglalatjok igen szelid természetű ; a" kör- nyékező lágy részekben , mellyek tőle illettetnek, leg- kisebb lebőrlést nem metal A" pokolvar-mérget pedig all jó indúlatúnak nem képzelhetjük; A" pokolvar-mérget a" varakban hasonlóan ném le: het keresni; mivel a! hólyagocskáknak köszönik létö- ket; és egyenesen csak kiszáradt hólyagocskáknak tez kintethetnek. Az üszögös csomóba sem lehét helyheztetnem a!" po- kölvar-mérget ; mert ha igy volna, a" pokolvarméreg"? kü- lönnemü hatása csak addig tartana, mig ezen csomó az életműséggel összefüggésben van, "s a! betegség" kórje- . lei annak eltávoztatásával egészen eltűnnének, vagy . legalább veszedelmes belerejökből kivetkeztetütnek De nem ezek a! betegség! elítélése" szabályai; mert mihelyt a! pokolvarós dágánat eloszlott , a" betegség? tovább me- netelére , áz üszög Hamarábbi vagy későbbi elválásá- nak semmi befolyása niricsen, kivévén , hogy a?" hátra- maradó fekély" gyógyúlása neliány nappal hátráltatik. Ugyánézen okból a" pokolvárt környékező dagana- . tot sém lehet a" pókolvarmérég? tanyájának tartani, mert ézen esetben, sajátságos természetéhez képest, öttan üszö- göt oöközna. Az pedig solia sem történik; mert az ella: gyott pokolvar! utólsó kórszakaiban kifejlődő üszög az életműség; közönséges törvényei szerint következik, a? inint fennébb ís érintettük. Még idé járúl,hógy a?" daga: nát soha sem mocskos színű, "s.a" külső szerek"? egyedüli használására , az életműségreé nézve minden fosz követ- kezés nélkül, tökéletesen eloszlik. Ezen vizsgálatokból e"? következtetmény foly a? po: kolvarmérég" természetére nézve: hogy azt mint anyagos TIRMÉSZEITTÚD. FÁLYAMUNKÁK. I. KÖT. 4 50 A" POKOGVARNAK EGÉSZSÉGBE, lényt nem lehet tekinteni , hanem mint személyes , erő- belileg ható mérget, melly egyedül az életműség? külön- nemű meghatározott betéges visszahatásában tűnik fel. Innét szárinazik a" pokolvar" nem ragadós léte, melly anyagos gerj nélkül alig gondolható. A" pokolvarméreg ezen tekintetben az ebdúh" ra- gályával látszik összehangzani, és az emberi életműség- ben sajátságos iszonyú hatását képes kifejteni, csak nem- ző tehetségét veszti el, "s örökös nélkül hal el. Ezen több állati mérgeknél észrevehető tünemény. világosan mutatja a" nem mindig történendő megkülönböztetést a" ragály és gerj közt (contagium, miasma); sok állati ra- gály az emberi életműségben gerjjé változik, "s ragadós- ságát elveszíti. A" pokolvarnak egészségbe, vagy halálba való átmenetele. A" betegség? belső természetét, csak minden kórje- lek? fontolgatása- "s összehasonlításából, a" betegség? lefolyásából "s kimeneteléből , a" betegség? okaiból, az orvosi szerek" viszonyából lehet megitélni. A? pokol- vart mindig egy nagy daganattól látjuk kísérve lenni, és tudjuk , hogy az üszög? kifejlése nem szükségesképen történik olly erős helybeli visszahatással; azért a" po- kolvaros daganatot nem az üszög" kifejlésének , hanem inkább a" pokolvarméreg" különnemű hatásának tulajdao- nítjuk. A" pokolvar?" gyógyítása csak akkor sikerúl, ha a? daganat" eloszlatása sikerűlt. Az élet nem veszedelmez- tetik, ha az üszög" elválasztása hosszabb ideig nem is történt ; ellenben mindig nagy veszedelemben forog, ha az üszög? eltávoztatása után, a. daganat még el nem osz- lott. Több illyen halálos esetet láttam az elváltt üszög? ellenére is következni. Ezen rövid érintésekből szembetűnő, hogy a! po- kolvarral járó daganat, a? betegség" létalapos "s legfőbb 85 VAGY HALÁLBA VALÓ ÁTMENETELE. 510 figyelmet kívánó része. Ezen daganat? az életműves visz- szahatásnak" következése, és tüneménye; melly, mivel annak hatását csak helybelileg tűnteti fel, csak helybe- lileg jelenhet meg. A" gerjektől "s ragályokból származott betegségek- nél, a" gyógytan szemmel tartotta azon visszahatást , mellyet az életműségben okozának, "s gyógyjavalatát a" szerint intézte el. Senkinek sem jutott eszébe a! pestis- nél, hagymáznál, himlőnél egy sajátságos köznemítő, vagy kiválasztó gyógymódról gondolkozni, mert máskép lobellencs , felingerlő , idegébresztő, "s kiüresítő szerek a" nevezett betegségeknél jó foganattal nem használtat- hattak vólna. Csak épen a" pokolvarnál ügyeltek keveset, vagy talán semmit a? helybelileg feltünő visszahatásra. Ezen egyoldalúság? oka tán abban keresendő, hogy a! pokolvar" gyógyítása, mint külső betegségé , többnyire alsóbb rendű "s kimiveltetésű sebészekre bizatott , kik- től a" betegség" felsőbb szempontbóli nézete nem kiván- ható. A" betegség" minden ijedelmeit az üszögben helyez- tették ; azért is a" sebészség? minden hős szerei (kés, tü- zes vas) alkalmaztattak ezen ördög? kiüzésére; sok ese- tekben sikerült az üszög? erőszakos elválasztása, de a" beteg megbalt! ,A? felszürcsölés már megtörtént": az volt a" hiedelem. Az iskola azt tanítja , hogy az üszögnek határ hú- zassék , a pokolvar" üszögének is határt akartak tehát némellyek vetni, ámbár szembeszökő volt, hogy ezen üszög el nem terjedt. Elfelejtették az divotéldomány első törvényét, hogy az orvos csak a? természet szolgája "s magyarázója, azért nem látták, hogy a" küzdő élet- erő ezen cselekvősége? forrásait kimeríti; tehát inkább, mint sok hasonló esetekben, mérséklést mint felingerlést " kíván. Ámbár az üszögöt határozó lobot látták , mégis legerősebb ingerlő áderélükt alkalmaztattak. Figyelmö- ket elkerülte, hogy ugyanazon feltételek, mellyek az üszögöt okozták , a" lobat is létre hozták; hogy a? ter- . 4" íze 52 A" POKOLVAR" ÁTMENETELE, mészet, a" betegséggel együtt gyógyszert is alkotott, csakhogy a? gyógyszer a? betegséggel nem óhajtandó viszonyban áll. Ezen szűk határú nézetnek tulajdoníthatjuk, hogy a" pokolvar" kimenetelei gyakran olly szerencsétlenek. Illyes esetekben is, ha felszürcsölés állítatik, az, inger- lő szerek által csak elősegítetik. Azért szokott a" ma- kassieér nemzet , nyilai? mérgéhez valami fűszert kevérni, hogy az által a" méreg? felszürcsölése elősegítessék. A" leírt daganat tehát a"? pokolvarnál a?" valódi be- tegség, mint a" pestisben , hagymázban a" láz. Ezen né- zet még több alapot nyér , ha a" betegség? egészségbe lett átmenetelét tekintjük. Míg a" daganat el nem oszlott, a" pokolvar" gyógyúlása nem következik , mivel a" gyógyú- lásnak első feltétele a" daganat eloszlatása. A" pokolvarra következő haláP okának, közönséges vélemény szerint, a" pokolvarméreg"? felszürcsölése tarta- tik: mellynek bebizonyítására felszámláltatnak az ideges kórjelek , mellyek a" pokolvarhoz lefolyása alatt szegőd- nek. Ezen ideges kórjeleket eltagadni nincs szándékom , ámbár ezeket egy esetben sem láttam; hanem hiszem, hogy ezeket épen annyi joggal lehet az iszonyú daganattól származó lobláz" tüneményeiből , vagy annak következé- sében eredt életerő kimerítéséből és felosztásából ma" gyarázni. Anyagos pokolvarméregnek kellene létezni , hogy felszürcsöltessék , melly méreg leginkább elnemzés által valósítaná létét. Azon esetekben is, hol a" pokolvar" ne- me a! lépfene-méreg" helybeli áttételéből eredt; észre- veszszük , hogy helybeli hatása által megmásítatik , el- enyészik (a" ragály" gerjjé változik által). Az ebdüh-méreg azért okoz olly irtóztató általános visszahatást , mivel semmi helybeli mégmásító visszaha- tást sem fejtvén ki , közvetlenül az érzékenység? "s izgé-" konyság" közepponti életműszerére hat. Az ebdüh-méreg- nél a" felszürcsölés meggátlására , talán a?" mesterségesen FA A" POKOLVAR" ÁTMENETEK. 53 okozott visszahatás, nem csak kiválazstó, hanem mefg- másító módon is munkálódik ? Ha a" pokolvar-méregnek az életműség" nedveibe való felvétele volna a?" halál! egyedűli oka, az üszögnek a" testtől való elválásával minden veszedelem eltávoztat- nék , az üszög" el nem választásával pedig öregbednék: a mi nem tapasztaltatik. Nehéz volna megmagyarázni nagyon előrehaladt betegségnél, már elvált üszögnél , hogy" történhet gyógyúlás külső szerek" egyedúli alkal- maztatására, ha felszürcsölés által már a" pokolvar-mé- reg a!" test nedveivel összekeverődhetett volna? Ezen felszürcsölés mikor kezdődik, mi mozdítja elő, mi készteti "s akadályoztatja azt ? — Nagyobb tudatlan- ságát árúlná el, ki a" szürcsölést tagadni akarná, az csak azon arányban, millyenben mint egyedüli oka a" pokolvarnál bekövetkező halálnak tekintődik , "s hol egye- nesen a" pokolvar-méreg felszürcseléséről vagyon szó, lett dolgokra alapúlván, el nem fogadhatónak tartom. Azon esetben megengedem a! felszürcsölést , mikor a" pokolvar a" kézen tanyázott, az üszög már elvált, a? daganat iránytalan orvoslás által genyedésbe ment által. Fzen felűleges üszögnek nincs kijelelt határa, mindig tovább terjed el, olly módon , hogy utóljára az életmű- ség" védő erejét — melly ártalmas idegen anyagokat fel nem vesz , hanem azokat kiválasztani iparkodik — meg- győzi, és így a" felszürcsölés megtörténhet , "s bizonyo- san meg is történik. Hasonló módon történhet a" felszűr- csölés a" külföld". orvosaitól leírt lépfene-pokolvar? ese- teiben is, mert ezek az esetek? többségében a" lépfene- méreg" kisebesedett bőrhelyre való hatásából származ- ván, inkább elterjedő, mint meghatározott üszög" alak- jában tűnnek fel. A" ragály" anyaga közvetetlenül a? vér- rel keveredvén , ideges felszürcsölési kórjelekkel esmér- teti meg általános hatását. Hanem hogy" eshet meg ezen felszürcsölés belső okokból származó pokolvarnál, melly mindjárt határokat nyer, "8 majd csaknem minden, az 54 A" POKOLVAR ÁTMENETELE., életműséggel való összefüggéséből kilép? nem tudom , de nem is láthattam. Látjuk, hogy az organismus" élete- reje idegen beteg anyagok? felszürcsölését épen nem siet- teti; milly sokáig létez egy helybeli bűjasenyves fekély, a" nélkül, hogy felszürcsölés következnék ? milly sokáig marad néha az ebdüh" mérge a" seben felszürcsölés nél- kül? milly sokáig léteznek rákfenés -fekélyek az egész életműség" rokonsenve nélkül ? Ezen lett dolgok" magyarázatja az életműség? általá- nos törvényén alapúl, hogy kiválasztó műszerei nem. szürcsölnek fel , p.: o: máj, vesék , üterek "s at. Egy genyedő felúlet is, felszürcsölő tehetségit , polaricus viszony miatt, elveszti az által, hogy kiválasztó műszer- ré vált. Legszembetűnőbb bizonyságot nyujt erre a! bőr- rétegi (dermaticus) gyógymód , melly csak azért marad több esetekben hatás nélkül, mivel a? terúlet a gyógy- szerek" alkalmaztatására genyedésbe megy által. A? po- kolvar ezen törvény alúl kivételt nem tesz, annyival in- kább, mivel olly nagy nevezetességű kiválasztó műszer- ré válik. Az életerőnek ezen erőszakos egyoldalú irá- nya, ha tartós, azt egészen kimeríti, melly után ezen eldődi az életmúség" termődési erejének kihalnak, "s a" kimerített erők felforgott viszonyaikba visszatérnek , de a" halál csiráját magukba hozzák. Azért a?" fekélyek" kiszáradása olly rosz kórjel , melly a? történt felszürcsö- lésnek jele. Azért genyítenek a" fekélyek ollyan nagyon, nemcsak a! nedvek" elvesztése, hanem még-inkább az életerő? elpazérlása által, az érintett folyamat szerint. Vélekedésem szerint a" pokolvarnál a" halál kü- lönbfélekép? következhet 7s függ a? helytől , mellyen támad : ) 1) Ha a" pokolvar arczon támad , a" daganatnak az agyvelőre történendő nyomásától álomkórral , gutaütés- sel következik halál, mivel a" daganat a? koponya" üre- gébe is. elterjedhet. OKFÜRKÉSZET. ; 55 2) Ha a" pokolvar a" nyakon tanyáz, fúldoklás által végzi ki az életet, mert a" daganat a" lélekzés műszereire is kihat, és a" levegőnek átfolyását akadá- lyoztatja, vagy a!" lélekzés műszereinek érmeczességét veszi el. 3) Ha a" pokolvar a" kézen létezett, a? halál az életerő? kifogyásából következik a" fent említett mód szerint, v OKFÜRKÉSZET. Értekezésünk! ezen szakasza a" legfontosabbaknak egyike, kidolgozása egyszersmind legtöbb nehézsé- gekkel jár, mellyeket nevel még az orvosok" vélekedé- seinek meghasonlása, Nehányan vitatják, hogy a! po- kolvar , a" lépfene-méregnek az emberi testre lett átvi- teléből származik; mások pedig azt belső okokból szár- maztatják. Már, hogy mellyik vélekedéshez hajlok in- kább, kitűntetem. Azonban mind a" két vélekedés" meg- fontolása "s elítélése lesz vizsgáló igyekezetem tárgya , melly megtörténvén tulajdon nézetimet érintendem. ne- hány szóval a" pokolvar?" okairól. Meg kell mindenek előtt vizsgálnunk: bírnak-e állati anyagok olly tulajdonságokkal, hogy az emberi életműségbe ártalommal folyhassanak be; vagy általvi- tethetnek -e betegségek állatokról emberekre? mind a" két kérdésre igennel kell felelnünk, mert számtalanok az ebbeli bizonyságú lett dolgok, mellyek közúl egy-ket- tőt felhozni elégséges lészen. Igy okoz a! posztó, ingere által a? bőrön rühet a!" szabóknál, melly még inkább behat a? bőrre természeti állapotjában; mint láthatni minden télen igen számos paraszt asszonyt "s leányt befedve ótvaros, sömörös kütegekkel az elő-, "s felkav" ke 56 OKFÜRKÉSZET. belső színén , mellyek a! ködmönöktől származnak. Ezen lett dologról mindenki, kinek finomabb bőre van, köny nyen meggyőzheti magát egy juhász bunda? viselése ál- tal. Igy láttam egy igen tiszta leányzóra ragadni a! rü- het kutyájáról, melly reggelenkint ájtó-kiteysttlset ágyá- ba szokott ugrani. Említethetik itt a" tehénhimlő is. Elliotsan "s" Alexander professorok hasonló példákat ir- nak le a? takonyban szénvedő lovaknak, az emberi élet- műségre való káros behatásáról. De minek példákat fel- hozni, holott az irtóztató ebdűh" említése "s már nevé- ben említett származása elegendő, Most már különösen azt kell megvizsgálni: bír-e a" lépfene-méreg ezen tulajdonsággal , "s ha bír, külső bőr, vagy vér, tüdők, "8 gyomor által vétetik-e fel az emberi életműségben ? Már. fennebb a! betegség? leirása" szakaszában, lép- fene-pokolvar czím alatt, egy betegség" alakját hoztam fel, hol minden egyes esetben az eldöglött marháktól vaió megfertőzés bebizonyodott. Illyen esetet hoz fel Morand: midőn két mészáros, útközben megbetegedett marhát vág- ván le, pokolvart kaptak. Hasonló esetet beszél Tho- masin , hogy t. i. egy mészáros, testvérével beteg mar- hát ölvén le, pokolvarosak lettek. Igy a? folyóirásban ssZeitschrift für Natur- und Heilkunde, von Carus, Chou- lant etc." egy eset említetik, mellyben több lépfenében szenvedett marhák" levágásával többen megfertőztettek, kik közűl négyen halál áldozativá lettek. 5 Hogy ezen megfertőzés még közöebben történik, ha a" lépfene-méreg "iLÖÉETŐKE bőrrel jó 5 érintésbe, kü. lönös bizonyítást nem kíván, mert sok állati anyagot esmérünk , mellyek, sebet érvén, nem ritkán iszonyú ha- tásuak szoktak lenni. Élég itten a" pathologicus bonczo- lásoknál történni szokott sértésekre, "s a" kigyó-mérgekre emlékezni. Ugyanazon viszonyban áll a?" lépfene-méreg?" hatása is, melly sokkal nagyobb "s erősebb, ha a? lép- fene-méreg sebre hatott be, legnagyobb pedig, ha hely- mt aztátád OKFÜRKÉSZET, 57 beli visszahatást nem okozván, a" vérbe közvetlenúl fel- vétetik. Ide tartozik a? fent említett Oelze doctortúl le- Írt eset egy juhásznál, kinél a" megfertőzés vakarás ál- tal felsebesített helyen történt. Mindenek felett figyelem- re méltó, egy barom orvosnak Fischer doctortúl elbe- szélt esete Lünneburgban, ki is, hogy a" döglött mar- ha"? erintése" veszedelmetlenségét a" parasztoknak mutas- sa, több helyen megsértett kezét az elromlott léppel dör- zsölte , "s három nap múlva rothasztó betegségben halt tetek ; A" felhozott nehány példából, mellyeket minden né- met hirlapból könnyen lehet szaporítani, elegendően be- bizonyítatik a? lépfene - méregnek mind egészséges mind kisebesedett bőrre való hatása. Most az a" kérdés lesz vizsgálandó , hogy más úton, t. i, tüdők vagy gyomor által, felvétethetik-e a" lépfene -méreg, "s ezen útákon befogadva , veszedelmeztető hatását gyakorolhatja-e ? Ha a" tapasztalást kérdezzük a? ragadós nyavalyák? terjedé- séről , eldönthetetlen lett dolgokra akadunk, hogy a" meg- fertőzés tüdők által is történik. Hogy a" lépfene" ragálya, testvéreinek említett tulajdonai" birtokában légyen , nincs okunk meg nem engedni; és hiszszük, hogy ezen eset- ben, nem helybeli, hanem inkább általános betegség tá- mad (rothasztóláz), mint Eneaux és Choussier észrevették. Ha már a" rothadt kigőzölgések általánosan ollyan ha- tást okozhatnak , miért nem történhetnék ez a" lépfené- . vel? mellyben a" rothadás" közönséges bélyegén kivúl még egy különnemű méreg" (ragály) sajátsága is mun- kálódik. Kérdésünk" második része, hogy a" gyomor által fel- Vétethetik-e a" lépfene" gerje az életműségbe ? azaz: lép- fene-kórságban döglött marhák" húsa ártalmas-e vagy nem? erre azt kell megjegyeznünk, hogy az esetek" több- ségében , illyképen megfertőzött húsnak eledelre való fordítása minden észrevehető kár nélkűl történik. Ezen , tagadhatlan lett dolog, némelly állati de kiváltkép" a" ki- 58 OKFÜRKÉSZET. gyóméregnek a! gyomor által minden ártalom nélkúl va- ló megemészthetésére, egy észképi nagy fontosságú tá- maszt nyujt. Igy a Morandtól felhozott esetben azok kö. zül, kik a? lépfenés ökör" húsából ettek , senki sem be- tegedett meg. Ugyanazt bizonyítja Thomasin a! tőle fel- hozott esetről, ámbár a? mészáros és testvére, kik a húst megkészítették, pokolvarba estek. Hasonló esetet említ Duhamel a?" franczia akademia? emlékirásaiban. Azon esetekben is, mellyek lépfene-pokolvaros betegsé- get okoztak , az elhullott marhák" húsa étélre fordítatott, a" nélkűl, hogy észrevehetőleg ártott volna. De azért mégis . hibázna , ki a" felhozott példákból általános kö- vetkezést húzna , hogy a" lépfenétől fertőzött hús" meg- emésztése mindenkor és minden ártalom nélkül eshetik meg. Eldönthetetlen lett dolgok szólnak az ellenkezőről, mellyek közül egyet kettőt légyen szabad felhozni. I , Bertin a? lépfene-carbunculust 200 szerecsennél lát- ta, kik a" lépfenés marhákkal bajlódtak, és húsokból bő- ven ettek. Hasonló lett dologra találunk Eneaux" és Choussier" a" pokolvarról irt értekezéseikben ; Kausch, és más egészségre ügyelő tisztek, az illyen hús? evése után történt gyakori megbetegedésről, és az arra következett halálos kimenetelről hasonlókép szólnak. (Orvosi Tár, 1833) De Capella lépfenés tehén hús? evésére carbunculust látott kifejleni. Árrólis vagynak tapasztalások feljegyez- ve, hogy kutyák "s disznók , lépfenés hús" evése után , betegek lettek. Ezen lett dolgok minden kétséget elhárítanak, és arra mutatnak, hogy a" lépfene- méreg hatással bír az emberi életműségre ; ésnemcsak általános megfertőzést ha- nem lépfene-pokolvartis okozhat. De alá nemirhatom azok" véleményét, kik minden pokolvaros esetben, a" lépfene mérget egyedüli oknak tekintik. Ezen véleménynek leg- hevesebb védői is olly helyzetbe jőnek, mellyben a pokolvar? eredetét más okból kénytelenek származtatni. Kitűzött czélom? elérésére elegendő itt csak nehányat OKFÜRKÉSZET. ; 59 megnevezni , ú. m. Boyle, Larey , Hoffmann , Schröder, kik némelly esetben valameliy lég-gerjből igyekeznek a? pokolvar" kifejlését magyarázni. Az én vélekedésem sze- rint az esetek" többségében, a" valóságos magyarországi pokolvar, a" lépfene-méreg" minden befolyása nélkül szár- mazik: melly vélekedésemet előterjeszteni, "5 okokkal támogatni alább fogok törekedni. Az első ellenvetés , melly itten támadhatna, tudni illik hogy az emberi életműség?" közönséges el- "s kivá- lasztékaitól olly nagyon különböző, más nemű, és erős hatású mérget teremni nem képes: csak látszatós. A" bar- moknak , mellyeknél a" lépfene előfordúl, épségökben, még egyneműbb el- "s kiválasztékaik vagynak , mint az emberi életműségnek. Az emberben kifejlődik a? pestis, a" himlő - ragály, "studjuk milly mérgessé válik az anya- tej "s a" nyál, harag "s dühödés által. És igy hát ezen tekintetből , a" pokolvar" magátóli kifejlése sehogy sem ellenkezik az emberi életműség" törvényeivel. "A? második ellenvetés, mellyet a" pokolvar" lépfene- méregtől való származásának védői előhoznak, ez: hogy a" pokolvar akkor leggyakoribb , midőn a? lépfene ural- kodik a" marhákon; mi a" lépfene" közvetetlen átvitelére mutat. Ezen lett dolgon semmikép sem akarok kételked- ni, ámbár ön tapasztalásaim nem: egyezők vele: ha- nem mégis más következést húztam belőle. Nem okoz- hatnak-e azon feltételek, mellyek a? barmokban a? lép- fenét létesítik, az emberben pokolvart? Zömaticus tekin- tetben, az ember és marha közt nem ollyan nagy a! hé- zag, hogy hasonló ártalmas befolyások, hasonló hatásúak nem lehetnének. Ugyanazon törvények szerint támadnak némelly betegségek azfembereknél mint az állatoknál, "s nincs okunk a?" pokolvart "s lépfenét azok közé nem iktatni." A" harmadik ellenvetés , melly a" pokolvar" magá- tóli eredetének tétetik , az, hogy mindig a" test fedet- len részein támad, melly tünemény a? lépfene? közvetleni 00 OKFÜRKÉSZET. megérintéséhől fejthető. Ha a" pokolvar egyedűl a" lép- feneméreg" közvetleni érintéséből származnék, az csaknem kizárólag a? kezeken fordúlna elő, Mert ha a" pokolvar- nak a" képen , nyakon gyakrabbi előfordúlását , a szóba vett vélemény szerint, azon állítással szándékozunk erő- síteni , hogy a? nevezett részek a. megfertőzött kezekkel tapintatnak "s érintetnek, és az által a" lépfene méreg a? nevezett részekre áttétetik; nehéz megfejteni, miért nem támad a?" pokolvar a, szeméremtesten is, hol a" kezek- kel való érintés csaknem elkerülhetetlen. Vagy miért nem lepi meg a" pokolvar az öreget és gyermeket, kik- nél a" lepfene-méreggel való érintésre alkalom adódik, "s hogy kerúli el a? pajkos gyerkőcze az illy alkalma- tosságot? En azt tartom , mint az előbbeni szakaszban" is említém , hogy a" pokolvar" mint minden küteg" kifejlé- sének magyarázatja nagy szerepű feltétel légyen. Vagy talán a" kezek helyett a? lépfene-méreggel fertőzött le- gyeket állítják a? megfertőzés" eszközeinek, azon ellenve- tés? gyengítésére, hogy a? pokolvar nem ritkán ollyan személyeknél jelen meg, kik soha sem jöttek lépfene-mé- reggel érintésbe. Ha ez így vólna: a" pokolvar fiatalt , öreget , gyermeket, minden különbség nélkűl, megtámad- na: mi tudtom "s tapasztalásom szerint nem történt. A" különnemű pokolvarlegyek" lételét nem szükség sok okkal megczáfolni , mert létök, több mint feltételes, ámbár a" dolgot legszembetűnőbben megmagyarázná ; de na- gyon hasonló hatásúak a? bogárcsípéssel, "s miségökre nézve is egyenlők avval, csak mennyiségökre nézve kü- lönböznek valamit a" visszahatási tehetség által, "s egy különnemű méregnek az életműségre való helybeli hatá- sát képezik. Valamint minden betegség" úgy a" pokolvar" kifejlé- sére is különös hajlandóság kivántatik. Ezt kénytelenek vagyunk elesmérni, habár a? pokolvart lépfene-ragályból, vagy valami léggerjből, vagy belső okokból származ- tatjuk is. Mert különben hol az életműség lépfeneméreg- OKFÜRKÉSZET, 61 gel jő érintésbe, minden esetre megfertőzés történvén, pokolvarnak kellene kifejleni ; azon esetekben pedig, hol az orvósok a" pokolvart léggerjtől származtatják , az nem szórványosan hanem járványosan fordúlna elő. Ezen haj- landóság" alapját bajos kitapogatni; csak annyit tudunk, hogy egyedűl középidejű személyek esnek pokolvarba, gyermekeknél vagy öregeknél példát nem esmérünk. Az . előbbeni szakaszban törekedtünk ezen tünemény" okát ki- jelelni. Ezen tekintetben a" régibb orvosoknak a! pestisi carbunculusról való észrevételei is megegyeznek véle- ményünkkel, kik elhatározottan mondják , hogy a? pestisi carbunculus egyedűl véres és epés nedvalkatu személyek- nél szokott megjelenni , és igy ollyanoknál, kiknél az izgékonysági "s visszaható tehetség legjobban ki van fej: lődve : minek is a" közép életkorban van helye. A" pokolvar az Alföldön leginkább augustusban és septemberben jő elő; mivel a" légnek misége ekkor több- nyire szárazságban "s hévségben alapúl, mellyek által elfajzása elkerűlhetetlénné válik, a?" mennyiben ekkor gőzölögvén ki leginkább a"? mocsároók, a" már" elfajúlt le- get megfertőzik. A? szárazság a? lépfene" létre hozására "egy a" legfőbb feltételek közűl, mellynek mindenkori második következtetője a" rosz táplálék; tehát a" pokol- varnak augustusban "s septemberben gyakoribb előfor- dúlásánál a" lépfene" egyik oka a" szárazság munkálódik; De azért nem akarom állítani, hogy a!" pokolvar télen nem kerűl elő, vagy hogy a? lég" említett tulajdonsága a" pokolvar" kifejtésére elegendő. Hogy a" lépfene? máso- dik oka, a? rosz elromlott aránytalan táplálék sem hibá: zik a" pokolvar? gyakrabbi feltűnésekor augustusban "s septemberben, mindenki hinni fogja, ki az alföldi életmódot esméri. Az Alföldön a" szegényebb sorsú püsztán vagy "tanyákon szolgáló embereknek fő eledek a" szalonna, melly augustusban "s septemberben többnyire már avas, "s avassága közönségesen még kedvesebbé tészi, kivált- kép? ha a? szükséges fűszerek: paprika, foghagyma bő- 62 OKFÜRKÉSZET. ségesen hozzájárúlnak. Képzeljünk illy élelmet a" kaniku- la" fúlasztó hőségében! Az erős férfiúnak szokástól ed- zett emésztő műszerei derekasan emésztenek, "s áthason- lítnak , illy nemű tápbúl (chylus) az egész vértömeg leg- nagyobb tüzességet nyer. Ahhoz járúl még a" kanikulai napsütésnek helybeli hatása a! test?" fedetlen részeire, ú. m. arczra , nyakra , kezekre , melly erősebb ingere által nagyobb vértolódást okoz ezekre , a" vér pedig olly for- ró tulajdonnal bírván , a" pokolvart nem ritkán hozhatja elő. Hogy pedig a" vér "s egész életműségi alkotmány, eledelek "s életmód által változásokat szenvedhet, mely- lyek vagy egyes személyek- vagy egész nemzetekre is elterjedhetnek: sok osztályos bizonyítást nem kíván. Az életműségi elkülönzés , a magukat növényekkel "s hús- sal tápláló személyek és nemzetek közt, nagyon szembe- szökő , "" nem könnyen hozatik valakitől kétségbe. Az alföldi életmódra nézve még azon szokás emlí- tendő, hogy földink minden eldöglött marha? vagy barom" húsát megeszi , a? zőldes húst elhányja, a" többit eledel- nek fordítja. Ezen ártalmas fukarsága? tekintetében az alföldi ember a" legjobb gazda. Az erős gyomor mege- mészti ugyan ezen úndorító eledelt, de a" vér" megfertő- zése sok esetben el nem maradhat. Mindennap látunk felingerlő , elromlott áthasonlíthatatlan eledelek" hatása- it az életműségre ; látjuk az illyes anyagoknak a! gyo- mor-áthasonlító erőnek ellenálló hatásukból beteg kivá- lasztékokat támadni a? bőrön, egy különnemű a megnem emésztett anyagnak megfelelő kigőzölgéstől, a? legfer- telmesebb kütegekig. Miért nem lehetne tehát a? lépfene- méreg -, vagy más betegségtől fertőzött hús -evése hason- ló hatású az emberi életműségre. Minden esetre legnagyobb figyelmet érdemel, 7s vizsgálásnak tárgya lesz megfontolni: hogy miért nem húz a? lépfene"? vagy más betegség" gerjétől fertőzött hús- nak megevése sok esetekben észrevehető ártalmas követ- kezést maga után; holott más esetekben olly valósúlt ár- sz e gy OKFÜRKÉSZET. 63 talmas , sőt halálos hatásokat ís szúl? "s honnan van az, hogy illy eledelek" hatása némelly esetekben csak mint külső betegség , máskor pedig mint belső tűnik fel; néha pedig úgy jelen meg, mint a külső és belső betegségnek szövetkezése. Nézeteim szerint azon esetekben, mellyekben vagy a gyomor nagyon el van gyengúlve; vagy hol az el- ? kiválasztó műszerek" munkálkodásai akadályoztatva , vagy épen felfüggesztve vannak: a" gyomorba jött bete- ges hús egy közönséges megfertőzést okoz , többnyire rothasztóláz? alakjában, különnemű külső betegség? ki- fejlése nélkül. "Tehát az illy igen másnemű el-delt a" gyomor vagy meg nem emészti , "s- annak különnemű mérges anyaga ezen kórgóczról kezdi veszedelmes mun- kálódását az egész életműségre terjeszteni; vagy a" gyo- mor megemésztette ugyan a? megfertőzött eledelt, "s az áthasonlítás megtörtént, hanem tökéletlenúl, az átha- sonlítás" műszerei nem képesek megkívántató cselekvősé- göket kiterjeszteni, a? mérges anyagok ki nem válasz- tatnak, a" vértömegbe felvétetnek: melly folyamatnak következése egy általános nyavalya rothasztó láz" bélye- g ével. Erős személyeknél "s emésztő műszereknél az emésztés , . az áthasonlítás, a" nem áthasonlítható anya- gok" szükségképi kiválasztásával megy véghez ; de,a! vér" hevessége "s a" külső hévség? határa miatt, az életmű- ségben külbőrre történendő kiválasztásokra való nagyobb hajlandóság fejlik ki , és azon esetben , mellyben egy különnemű anyag, a" lépfene-méreg kiválasztandó , e? ki- választásnak terménye a" pokolvar lehet, az emberi élet- múűség" különneműsége által azzá változtatva. Azon esetek, mellyekben a" betegségnek mindkét idomja kiképeztetik, a? gerj" külső és belső hatása által legkönnyebben magyarázhatók. i Érintendő azon környúlmény is, hogy Magyaror- szágban , a" lépfene-méregnek az emberekre való ártal- 64 NÉZTEIM" ÖSSZEFOGLALÁSA. mas, vagy épen halálos hatásának példái ritkábbak, mint kiváltkép" Németországban. Hogy az egyedül a" németországi orvosok! nagyobb figyelmöknek légyen tu- lajdonítandó , nem hiszem; ez honosinknak erősb test- alkotásukban alapúl inkább, Talán Németországban a? lépfene" ragálya erősebb , ezen betegség gyakoribb ? Nem tudok példát, hogy nálunk ezen forrásból egy pokolvar? származását is meg lehetett volna mutatni; azon esetek; mellyeket lépfene- pokolvar név alatt hoztam fel, bizo- nyosan a? pokolvartól különböző betegségek valának. Nézeteim! összefoglalása a pokolvar kórertanítmánya felől. Felhoztam. áz orvosok! különféle vélekedéseit a! pokolvar" okairól, említettem hazánk" azon tájakbeli lakosainak testalkotását, hol a" pokolvar gyakrabban előfordul ; szóltam a" lég? mineműségéről , az eledekről , az itteni életmódról "s a" t. Mostani szándékom még egy- szer ezen környúlményeket összefüggőleg megfontolni; "s tulajdon nézetimet a?" pokolvar? eredete felől röviden közleni. Nem mintha vélékedésemet egyedül igaznak tartani, vagy erős és változhatatlan meggyőződésemnek . kikiáltani akarnám; sőt vélekedésem" ebbeli ingóságát "s kényfeltételességét jobban érzem, mintsem azt meggyő- ződésemnek vallanám, vagy másokat magasztalásokkal annak elfogadására kénytetni akarnék. Minden óhajtásonx az, hogy a! pokolvar okaira nézve; a?" jutalomkérdés? kívánatinak tőlem kitelhetőkép" megféleljek , mellynek elérhetése végett foglalatoskodtam sokat ezen szakaszszal, "§ ezen munkámnak szüleményei: a" közlött "s még köz- lendő nézeteim a" pokolvar" körertazítmányáról, Ezen igyekezetemben mások" véleményeit tapasztalásimmak basonlítottam össze. Nézeteimet, mint mondám, csak vé- leménynek tekintem, "8 csak annak hirdetem, a tudo- NEZETEIM" ÖSSZEFOGLALÁSA. 65 mányos vizsgálódásokban már többször valósult olly re- ménynyel , hogy néha ellenkező vélekedések által, czél- ra vezető út" kijelelése eszközöltetik. Igyekezetünk? legfontosabb tárgya lészen azon kérdés megvizsgálása: hogy kifejlhetik-e a? pokolvar a" lépfenegerj? minden befolyása nélkül ? "s annak közvető- leges vagy közvetlen hatása kivántatik-e a" pokolvar" ki- fejlésére ? Ezen kérdés néminemű megfejtése, az e tárgyban uralkodó homály" eloszlatására világul szoigál- hat , azért kimenthetést reménylek, ha az ebbeli fürké- keöleket : mellyeket ugyan elszórva érintettem, újta ösz- EGélálra: , összefüggőleg áttekintendem, ha mindjárt kifárasztó ismétlések" vétkével terheltetném is. Minden küteg roszul elrendelt életmódtól , ártal- mas ételektől , italoktól ; külső ingereknek a" bőrre ya- ló hatásukból, különnemű ragályoktól, az életmúűség? , kifejlése? időszakjaitól származik. A? pokolvar is, mint helybeli küteg? más ártalmaktól nem eredhet. Az állati életműség? beteges -kiválasztásai az egész- séges vegyítéssel többé vagy kevésbbé eltávozó viszony- ban állanak , mellyeknek az életműségre való hatása bel- erejes különneműségökhez képest mindig ártalmas, "s néha valóban mérges is. — Már az életműség? felolvasz- tása által , annak elemei kiszabadulnak, "s új vegyítési ivetségekbe lépnek, mellyek mint válókágös mérgek az egészséges életműségbe behatnak. A" pokolvar" kifejtését létesítő kiválasztás , valóságos üszög , azaz, a" pokolvari első okai ; hatásuk által az életet azonnal elölik. A" jóltévő életerő ezen kivülről bevett, vagy tu- lajdon életmúségében termett másnemú Külasók jókori kiválasztása által az életműségtől a? veszedelmet elhárít- ja, ha mindjárt ezen boldogulását a" kiválasztó műszer? Aáldozatjával vásárolja is meg; mert ha az illyen szeren- esés kiválasztás" feltételei hibáznak , az egész életniúség, az ellenséges elem" ugjádájána lesz. A" LR inérges anyaga! kiválasztása is, a? kiválasztó műszer" vesztével ." TERMÉSZETTUD. PÁLYA MUNKÁZ. 1. hÜT. o 66 NÉZETEIM! ÖSSZEFOGLALÁSA. megyen véghez, az életerő természeti ösztön által ezen arányban munkálódik , "8 ezen kiválasztást kísérő tüne- ményeket hozza létre. Az életműség" feloldozó tüneményei is, vagy egy különnemű feltételnek , vagy az életmúség" általános tör- vényeinek köszönik létöket, "s ezen viszonynak megfe- lelő irányban tüntetik ki munkálódásaikat. A? pokolvar" tüneményei az életműség általános törvényeiből nem magyarázhatók , hanem inkább szembeszökő ellentétbe vannak helyezve. Az üszög, el nem oszlott nagyobb fo- kú, vagy különnemű lobnak egyik kimenetele szokott lenni; a?" pokolvar" kifejlésénél az üszög megelőzi a" lo- bot, a" lob csak következése az életműségi ösztön" igye- kezetének "s haláltól való félelmének. Ezen különnemű- ség pedig állandó tüneménye a" pokolvarnak , "s igazi pathognomicus bélyege. A" lépfene-carbunculus"? tüneményei , inkább az életműség általános törvényeire visszavezetendők; már külső alakjok által, mellyekben a" pokolvar" bélyeges ugyanazonságát hijában keresnők, miségű "s menyisé- gű viszonyoktól váló tagadhatatlan függésöket elárulják. Elüszögösödése, aránya, kórfolyamatja nem minden eset- ben szemléltetnek különneműen , hanem az elüszögösö- dés" általános tüneményeivel járnak.. Azonban a? pokol- var "s lépfene közti rokonság igen nagy , sőt némelly környülményre nézve ugyanazonságra felvítethető , úgy- mint a! két rokonnak üszög terménye, utolsó származá- suk" feltételének ugyanazon kútfőből való eredése által ; csakhogy a" pokolvar eredeti , "s a" meglepett életműség- ből kifejlett nyavalya ; a" lépfene-pokolvar pedig utáni, "s állati életműségből az emberre általment kór- képez. A" pokolvar mindig egy helybeli betegség? tüne- ményeit ábrázolja; a?" lépfene-carbunculus általános álla- ti betegség" deuteropathicus helybeli bélyegű idomja , "s gyakran visszaesik idiopathicus általános bélyegű beteg- ség" idomjába, v NÉZETEIM" ÖSSZEFOGLALÁSA. 67 Kénytelen vóltam ezen eltéréseket tenni nézetim" ki- jelelésére, mellyektől vezéreltetve a" kórertanítmányi vizs- gálásokban járandok el. Érintettem a? pokolvar "s lépfene-carbunculus köz- ti rokonságot , "s ügyanazonságot a" betegség" terményére "s kiváltkép utolsó származásuk" egyenlő feltétele" tekin- tetére nézve ; azért mostani vizsgálásomat a" lépfene? oka- in, "s az emberi életműségre való hatásának többféle módjain kezdem. A" lépfene-kórság" eredete közönségesen nagy szá- rázságnak , "s onnan következő rosz tápláléknak tulaj- donítatik; Hogy ezen feltételek a!" nedvek"? vegyülésére ártalmasan hathatnak , következésképen több nemű be- tegségeket szülhetnek, kétséget nem szenved; hanem hogy ezen feltételek elégségesek légyenek egy olly külön- nemű betegségnek, mint a" lépfene kórság, létrehozására : a" tapasztalásra hivatkozva meg nem engedhetem. Más, a levegőben elrejtett ártalmaknak kell munkálódni, más, meg nem fejthető feltételeknek kell hozzájárálni, hogy a" rosz tápláléknak ártalmas befolyása a" marhákban lép- fene-kórságot fejtsen ki. A" múlt nyáron (1834) rendki- vűli szárazságot tapasztaltunk az Alföldön, a" marha nyo- morultán táplálódott , "s mégis a" lépfene - kórságnak hí- re sem vólt. A? lépfene:méreg különfélekép hat az amberi élet- műségre; külön idomja szerint, mellyben az életműség- gel érintésbe jut, és a?" külön életműségi rendszer szerint, mellyben a" gerj, hatását kifejtendi. A"? lépfenés marha? . kigőzölgése "s lehelete is töményes állapotban bizonyo- san ártalmasan hat az emberre ; de mivel arról nincs ha- tározott tapasztalásom , nem szólok róla. Hogy pédig az . eldöglött marhánál, ha a" feltételes hajlandóság ném hi- 23 bázik, a" szállékonynyá vált lépfene-ragály lég" alakjában a" tüdőkbe felvétetik, azokban "s azok által az egész életműségben veszedelmes hatását feltűnteti: kétségbe nem lehet hozni. Mert megfelel egészen azon aránynak; 5? 68 NÉZETEIM! ÖSSZEFOGLALÁSA. melly szerint hasonló ragályok , elnemzésökre nézve az emberi életműségben munkálódnak. Kivételkép ható ra- gálynak a!" lépfene" gerjét nincs okunk tekinteni, annyi- val inkább, mivel említett hatását eldönthetetlen lett dol- gok bizonyítják. Tüdők által történendő megfertőzés" esetében ez úgy tűnik fel, mint általános betegség , mint tüdő rothadás, mint rothasztó láz. Mert a" lépfene-kórság? belső valójá- ban, üszög? alakjában jelenő betegségnek ragálya, ezen üszögöt elszármaztatandja , "s mint üszög? csirája kedve- ző környülmények közt, az üszög? feltételeit teendi, "s üszögöt okozand a" tüdőkben, vagy általános " üszögöt , melly kifejlése" kezdetén rothasztó láz" tüneményeivel jár, de előbb az életműséget mindenkor elveszteti, mi- nekelőtte sajátságos kifejlett alakjában megjelenhetne. Hanem azon eset is beállhat, hogy erős visszahatási tehetség által, hozzá járúlván a" ragály" elnemzésének kedvéző, feltételeinek hijánya, a" tüdők által felvétetett ragály az átbasonlítás" folyamatjától meggyőzetik , "s az életműségből kiválasztatik. Ezen kiválasztás közönséges útakon történhet, általános kiválasztó műszerek által többé vagy kevesebbé észrevehetőleg, vagy épen észre- vehetlenúl; vagy az életmúség" gyógyigyekezete olly heves , hogy rendes folyamatján túllép. Most csak a" két legnevezetesebb kiválasztás"? műszereire, belekre "s külbőrre befolyó ingerektől, vagy különnemű hajlandó- ságtól függ, hogy ezen kiválasztás leginkább az egyik . vagy másik életműszer által történjék. Ha ezen folya- mat a? belek által megy véghez , úgy tüneményei az eze- ken történendő kiürütések lésznek; ha pedig ezen kíva- lasztás a" belek s külbőr által történik, következése a" csömör lészen : "s ezen kútfőből magyarázom magam- nak a? csömörnél a" bőrmirígyeknek az egész test. felű- letin elterjedő felingerlését "s pöffedését. Ezen vélemény szerint a? csömört eredetére nézve általános jó indúlatú pokolvar" nemének tekinteném, a NÉZETEIM" ÖSSZEFOGLALÁBA, 69 Ha pedig ezen kiválasztási folyamat kizárólag a" külbőrt kórgóczának választotta , a" külsőingerek a!" bőr- re hatottak , a" pokolvar" kifejlésének kedvező feltételek léteznek "s munkálódnak az életműségben 7s légalkot- mányban , vélekedésem szerint a" valóságos magyarorszá- gi pókolvar is támadhat a" lépfene-gerj pokolvar - méreg- gé, életműségi "s légalkotmányi feltételek által megmá- sítathatik. De kiváltkép ezen kútfőből látszanak szár- mazni az orbánczos hólyag-képezések , mellyek többnyi- re pokolvar névvel érintetnek., Ezen magyarázat azon tünemény által erősítetik, hogy a" pokolvar" feltűnésekor, az életműség? működései legjobb állapotban találtatnak: mi annak jele, hogy a" pokolvar" feltűnésével, minden ártalmas akárminemű "s származású anyag kiválasztatik. Innét ered az a? köz, "s minden esetben valósúlt vélemény, hogy a" pokolvar csak egészséges embert támad meg. Innen magyarázható az előjelek" hijánya a? pokolvarnál , mert az életműség- ben létező mérges anyag, annak energicus működése ál- tal általános hatást szűlni, helybeli kiválasztása által akadályoztatik. Hosszasabban múlattam azon törekedésemrél, mi által , némelly betegségek", kiváltkép a" pokolvar" kifej- lésit, a? lépféne-gerjnek tüdők felvétele által kivántam magyarázni, nem mintha ezen betegségnek létrehozá- sát kizárólag a?" lépfene - ragálynak itulajdonítanám ; ha- nem hogy ezen magyarázat" próbájával általános nézete- met a" pokolvar" kifejlése felől kifejtsem, már az akár lépfene-ragálytól , akár más ártalmas, "s az életműségbe felvett, vagy belsejében nemzett gerjtől származzék. Mert véleményem szerint , nem egyedűl a" lépfenés gerj- " nek a" tüdők által lett felvételétől lehet az említett ki- választásokat származtatni; hanem minden betegség" ger- jétől , minden másnemű ártalmas anyagtól, ha a" tüdők által az életműség" körébe jutott, s a?" kitett feltételek a" külbőrre történendő irányzásnak kedveznek. 70 NÉZETEIM" ÖSSZEFOGLALÁSA. Ha a? lépfene-méreg a" gyomor által az életműség- be felvétetik , hatása attól , melly a" tüdők által felvéte- tett lépfene-ayagra szokott következni , nagyon különbö- ző lesz. Az esetek" többségében vagy igen csekély, vagy épen észrevehető Set úgy hogy méltán támadhatna ezen kérdés: valljon a" lépfenés marhák" húsa megfertőztetik-e a" betegség gerjétől; vagy ha meg is lett. vólna fertőzve: a" készítésmód , fűszerek "s főzés által a? gerj vagy nem köznemítethetik-e, vagy egészen elrontatik-e; vagy változatlanúl jövén gyomorba a" gerj nem emésztethe-c tik - e meg tökéletesen, "s választathatik ki az életműség? rendes útain! . Ezen érintett feltételekből magyarázható , miért ár: talmasabb következésű , a" gerjnek tüdők általi felvéte- le mint a" lépfenés hús? eledele? Ide járúl még , hogy a" fertőző anyag tüdők által a" vértömeggel csaknem köz- vetlen érintésbe jut, és pedig légalakban, mellyben a? gerjek legkifejlettebbek, "s a" tüdőkhöz legkevésbbé más- neműek ; azokban tehát ingerlést nem okoznak , melly általaz életműség gyógyereje annak kivetésére felébresz- tethetnék. Ellenben a! gyomor másneimű anyag kivetésit is maga, elyégzi önkényes hányás által; vagy, ha a" gyo- mor" emésztő ereje a méregénél nagyobb: egy jóltévő hasmenés által a" gonosz ellenség minden kártétel nél- kül kiűzetik. Ha pedig az említett esetek közül egyik- nek sem volt helye, "s a" becsúszott lépfene-méregnek egy kórgoócz feltalálása sikerűlt további kifejlésére az élet- műségben; azon esetben inkább ideg- mint rothasztó láz? tüneményei szemlélhetők, a? vérnek csak közvetett fertő- zésénél fogva. A" csömör , a" fattyú pokolvar , még a? va- lóságos pokolvar is azon módon, mellyet a: lépfene-gerj- nek tüdők általi felvételénél előadtam, vélekedésem sze- rint a" most említett feltételek mellett kifejlődhet. Is- métlem itt fennebb kitett állításomat, hogy nem csak a? lépfene- , hanem más gyomorba bevett gerjeknek is ha- sonló, hatásokat tulajdonítok. NÉZETEIM" ÖSSZEFOGLALÁSA. 11. Azon tünemények , mellyek a!" lépfene-gerjnek külső közvetlen hatásából a" bőrön támadnak , leghatározottab- ban szembeszökők, "s azon esetekben nagyon különbözők, ha a" lépfene.méreg ép vagy kisebesedett bőrre hatott. Hogy ezen beteges változások valóságos pokolvar" tüne- ményeivel csak egy esetben is fellégyenek ruházva ; meg nem engedhetem, mert hasonlítsuk össze azon orvosok" állítását, kik csak egy illy nemű betegséget esmérnek lép- fene-carbunculus név alatt , egyedűl a" lépfene-gerj" hatá- sából származandót, a" valóságos magyarországi pokolvar" tüneményeivel ; kénytelenek lészünk megvallani, hogy azok különböző betegségek. Azon esetben, hol a? lépfene-méreg egészséges bőr- re hatott, ezen hatásnak valami tagadhatatlan hasonlatos- sága van. a" belső okokból származott pokolvarral ; de már a" kérjelek" csekélyebb belterje megmagyarázandja annak eredetét. Ezen behatásra közönségesen több pör- senések támadnak, mint a" lépfene-pokolvar név alatt már megjegyzettem. Ideges vagy rothasztó láz csak azon esetben tün fel, ha a? lépfenés gerj belső részekre is, vagy gondatlanság és a" nyavalya! gonoszabb indulaija által az üszög elterjed, "s az életerő" kimerítése illy mó- don nyilatkoztatja ki magát. Ha a" lépfene-méreg bőrsebre hat, ezen behatás az esetek" többségében rothasztó láz" kórjeleitől kisértetik; mert a" gerj közvetlenűl a" vértömegbe jut, itt elnemzése" folyamatját kifejti , "s a" rothasztó láznak veszedelmezte- tő bélyegét a" helybeli betegségre is kiterjeszti, és az életműség" feloldozását gyors lépésekkel sietteti. Sőt azon esetben is, ha általános megfertőzés nem történt, a" hely- beli fertőzés"? tüneményei igen veszedelmesek , minthogy az üszög kijeleltt határok nélkül jelenik meg, "s mindig tovább-tovább terjed , mig az élet" határit át nem hágja. Magyarországban, "s különösen az Alföldön, a" lépfe- ne-méreg? hatásai az életműségre kissé esméretesek, mi- vel nagyon ritkák , "s azon esetekben is, hol bekövet- 72 MAZXTUNESTSÉ ÖSSZEFOGLALÁSA. Vila sokkal csekélyebbek mint külföldön. Ezen tűne: ményt a" köznépnek , az eldöglött marhák? húsát minden válogatás nélkűl étkül fordító szokásából magyarázom , melly hústa? bő mértékű paprika "s hagyma ehetőbbéteszik, kivált, ha hosszas tartás által már romlani kezdett. illyen eledelhez szokott gyomornak nem könnyen árthat . valami fertőzött hús , mivel a" tápláló eledelektől "s bő- vebb boritaltól megerősödött ember" életereje nem kevés fenyegető veszélyt képes meggyőzni "s eltávoztatni, Én úgy hiszem, hogy az illyen életmódhoz való örökösödés: beli szokás a? betegséges hajlandóságra is befolyással van, "s ennek keil tulajdonítanunk, hogy honosink az illyen hatásokról nem is álmodnak, (a? napkeleti Opium- faló sem hiszi az egy szemernyi mákonynak lehetséges hatását); vélekedésem szerint a? csömör, hazánknak saját- ja, némimemű felvilágosítást nyujt ezen környűlményre. A" csömör, a" fennebb említett mód szerint, mint a" most le- irt "s nálunk divatozó életmódnak sajátságos következ: ménye látszik feltűnni, "s a" magyarnak, a" minden né- metországi újságokban közlött lépfene-méreg" hatása fe- lől való tudatlanságát magyarázni. A? most kitett feltételek szerint, a? lépfene-gerjnek az emberi életműségre való hatása "s a? pokolvar? szár- mazása egybeköttetésben látszik lenni, melly feltételek azonban egyéb gerjek"? "s ártalmaknak a" pokolvar" tá- madására való befolyását nem zárják ki. Említém véle- kedésemet , hogy a" pokolvar" kifejlése , egy különnemű életműségű folyamaton alapúl, mellynek mibenlétét "s természetét szabad légyen egy két szóval érintenem. Minden állati életműségnek vannak meghatározott egy- velegi "s erőbeli viszonyai, mellyek úgy tűnnek fel mint megannyi elkülönözései egy létalapos idomnak; és igy minden betegség nyer egy, ezen különnemű elkülönö- zésnek megfelelő idomot, melly mind külső tüneményei- ben, mind belső terményeiben (elválasztásaiban) magát nyilvánítja. Minden betegség , mint különnemű alkotású nadöm etil aal NÉZETEIM" ÖSSZEFOGLALÁSA. Mea alak jelen meg, mellyben az életműség? elemei legsaját- ságosabb viszonyokban "s irányokban lépnek egymás közt fel, mint azt a" létre hozott folyamat különneműsége kívánja. Vélekedésem szerint ezen különnemű folyamat a" pokolvarnál következőkép munkálódik: Az életműség befogad vagy szűl, életkörében különnemű ártalmas anyagokat, mellyek csak bírálás által vétejhetnek ki ; az organicus életerő képes egy illynemű elítélést létre hozni, minekelőtte még ezen anyagok általános visszaha- tást okozhattak. A" kütegek (ragadósságukat talán kivéve) többnyire adót hét elítélések , de nem tudjuk megma- gyarázni , hogy § működő életerő miért okoz egyik e- setben hólyag-küteget, másikban kelést, harmadikban sömört , negyedikben pokolvart? Talán azón környül- mény, hogy a! pokolvar mint elítélés a" betegség előtt (filius ante patrem) tűnik fel, "s következőleg hatóságá- nak belerejét ki nem merítette , "s az el nem gyengített belerejének különnemúűségét egyetlen egy kelytt közpon- tolja. Ezen, ugyan kényfeltételes szempontból , könnyű az erőszakos gyógymód" káros hatásának magyarázatja a" pokolvarnál, ; Előadtam azon véleményemet, hogy a? pokolvar" létesítésére, nem csak a? lépfene-gerj, hanem más ártal- mas anyagok is befolyhatnak. Törekedtem ezen anya- goknak a! gyomorból a? pokolvar" származására eredő hatásait megfejteni. Még a" lesz vizsgálandó: mellyek legyenek az eledelek közt az illy különnemű ártalmasan . ható anyagok? sorába iktatandók ? Mert kétséget sem szenved, hogy nem kevesen találtatnak az eledelek közt, mellyek kedvező feltételeknél fogva a" külbőrre sajátsá- gos hatásuak. Ide tartoznak az ostrigától, csigáktól, né- mellyeknél a" foghagymától származott kütegek , a?" réz- színű arcz a" borivóknál, a?" savanyú káposzta kütegje a? hószámos asszonyoknál "s a" t. Nem ellenkezik hát a" ta- pasztalással azon vélemény , melly a" pokolvar" okát né- melly ételnemeknek különneműségében helyezteti; mert 74 JÓBLAT. ha tagadhatatlan, hogy az eledelek különnemű bőrküte- geket okozhatnak, úgy kedvező feltételek között a" po- kolvar" létesítésére is szintúgy munkálódhatnak, Az Al- földön közönséges vélemény , hogy a" pakolvar" eredetét, a" paprika", foghagyma", vöröshagyma", szalonna", zsiros étkek? mértéktelen használásának kell köszönni. En ré- szemről az akármelly nyavalyában eldöglött marha? hu- sának megevését is ide számítnám. Hogy ezen ételnemek a" pokolvar? okai közt nagy szerepet játszanak, könnyel- műség volna tagadni, ámbár a" pokolvar" származtatásá- nak magyarázatjára, mint az előrebocsátottakból kitet- szik, nem elegendők. Ha a" pokolvar" Me mind az életműúségben , mind a" levegőben munkálódnak, mellyek nélkül létesítése nekem alig hihető, akkor a" nevezett étel- nemek talán magok is elegendők az életműúségben egy beteges folyamat" létrehozására , mellynek terménye a pokolvar lészen, azon mód szerint, mellyet a" lépfene- méregtől fertőzött húsnak a" gyomorban történt hatásánál kifejtettem, JÓSLAT. Meggyőződésem szerint az igazi pokolvar, egyike azon: kis számú betegségeknek, mellyek magukra ha- gyatva, mindig halálos kimenetelűek. A" pokolvar tehát a" legveszedelmesebb betegségek közé számítandó, de nem a! gonosz indulatú , csalfa (malignus) betegségek kö- zé; mert egy esetben sem áll ellene czélirányos gyógy- módnak , látszatós javalás által soha meg nem csal. Mivel a" pokolvar magára hagyatva mindig halálos, ellenben a" czélirányos gyógymódnak mindig enged, ki- tűzendő lön azon határpont, mellyen az alkalmazandó gyógyszerek" munkálkodása megszűnik, "s a" halál győz. k! JÓSLAT. 15 hetetlen hatalma áll elő. A? pokolvar" minden esetében, gyógyszerektől addig várandó a" segedelem , mig a" po- kolvar?" helybeli bélyege általános betegséggé való átvál- toztatásával el nem törlődik ; ezen általános betegség még nem fejlett annyira ki, hogy az általános megfer- tődzés az életerő? tökéletes kimerítése" tüneményeit áb- rázolja. Csak akkor távozik a" visszanyerendő élet" re- ménye , ha a" beteg eszméletét elvesztette. Ezen állítás tapasztaláson alapul , mert midőn a" pokolvaros daganat iszonyúan növekedik , "s a kaponya! üregébe is elterjedt, az agyvelőre történendő nyomástól "s bekövetkezendő kiizzadástól az agyvelő" munkálódásai felfüggesztetnek , "s a" beálló szélütés" következésében a beteg" eszmélete elhomályosodik , eltörlődik: akkor az eltávozó élet már többé vissza nem hivathatik. Hasonlóan beáll a? halál, ha a" pokolvaros daganat a" lélekzés" múűszereire hatva, azokban szélütést oko- zott, — 7s a" lélekzés-folyamat" felfüggesztésével az élet folytatását lehetetlenné tétte. A" jóslat arányait bizonyos napok szerint kijelelni nem engedi a" pokolvar kórfolyamatja , mert némelly esetekben már 3-ik 4.-ik napon halálos lehet , más esetben csak 8-ik napon fejlik ki. : Fő tekintetet érdemel a" jóslatra nézve a" hely, mellyen tanyáz: hamarább bekövetkezik a" halálos kime- netel , ha a pokolvar az ábrázaton , vagy annak közelé- ben támad, csak az imint említett módon; ha pedig a kézen létez a" pokolvar , veszedelme sokkal későbben kö- zelít, mert ezen esetben a" halál inkább a" pokolvart környékező részeknek genyedése? "s elüszögösödése? kö- vetkezésében áll be, a" történhető ev-felszürecsölés? "s életerő-kimerítés? tüneményeivel. —. Ezen, a! pokolvar" támadása helyéről származtatott létalapos jóslati aránynak köszöni eredetét a" kurúzsolók? mestersége, melly által a" pokolvar az arczról a" kezekre húzatik le. Használtatik arra a" terjedő szironták (ranun- 76 JÓSLAT. culus repens), a! kutyatej ; vagy eczetből, sóból , foghagy- mából való keverék: azzal dörzsölvén a! bőrt, az úgy keresztelt pokolvartól kezdve a" kézig, mellyre a" go- nosz lélek mintegy lecsalatik. Elegendő lészen itt meg- említeni, hogy ezen mesterség az igazi pokolvarnál , még a" leghíresebb mesternének sem sül el, "s a" valódi po- kolvar, feltűnése" helyén makacsúl megmarad. Mert az üszögöt nem lehet újra feléleszteni , minek történnie kel. lene, ha a" pokolvar egyik helyet oda hagyná "s másuvá költöznék. A!" betegség?" azonalakja , mellyel ezen mester- ség szerencsével gyakoroltatik, nem más mint pokolvar névvel hamisan illetett orbánczos hólyagok , mellyek úgyan egy helyről más helyre könnyen elmozdíthatók. Ollyast az ügyetlen orvos is gyakran tapasztalhat, ki orbánczra hajlandó , "s már fattyú - orbánczban szenvedő egymiknél bőringereket, hólyaghúzó flastromokat hasz- nál, mert akaratja ellen is sikerül neki az egész beteg- séget az ingerlett tájra leszállítani, de gonoszabb idom- ban, Itt eszembe jut egy Scultetiustól beszélt, eset pes- tisben szenvedő betegéről, kinek az alfelén támadt egy pokolvar , de támadása után csak hamar a" végbélbe húzódott, mellyet az orvosok tűzes vasakkal törekedtek onnan a!" test? felületére visszahívni, A" régi orvosok? jóslata e" vala: a" beteg azon eset- "ben, ha pokolvarát szemlélheti, veszedelemben forog ; jó jel pedig, ha a" pokolvar olly helyen létez, hol a" be- teg nem láthatja. — Megfordítva ezen jóslat helyes. Egyetlen egy jó jel csak as: ha a? pokolvaros da- ganat oszlatása eszközöltetett, nem tekintvén a" beteg: ség" tartósságát "s helyét, mellyen tanyáz, kórjeleit , ) mellyekkel fellép, za sedkezzttsnésáll ÓVÓ MODJALI 77 ÓVÓ MÓDJAI. Bizonyos oknak meghatázozott hatása, csak azori esetekben nem következend, ha azon ok elmellőztetik ; azaz, a" pokolvar? ovó módjaira alkalmaztatva: csak akkor tudjuk magunkat a" pokolvar" veszedelmeitől megóvni , ha annak okai előttünk világosak, esméretesek., Már pedig őszintén meg kell vallanunk, hogy á" pokolvar? okait világosan nem esmérjük ; és igy helyzetünk ollyan , hogy annak hatásait egészen el nem kerülhetjük. Általános ki- fejezésekkel meg kell elégednünk, mellyekkel némelly más betegségeknél óvás-módúl élünk, Csak a? mennyire a" tapasztalás bizonyítja, hogy a? pokolvar némelly vi- déknek honos betegsége, azon környülményekre kell fi. gyelnünk, mellyeknek ezen sajátság tulajdonítandó. Ha ezen környülmények az életmódban gyökereznék , arra kell figyelmünket fordítanunk , "s azt vizsgálnunk, mi. kép" fejlődnek ki a" betegségek , kiváltkép" a? pokolvar ? Eldönthetetlen lett dolognak esmérjük, hogy a" raga- dós nyavalyákban elhullott marhák? befolyása ártalmas lé- gyen az emberekre, hogy kiváltkép a lépfene-gerj olly ellenséges hatású ez emberi életműségre némelly betegs ségek" okozásában, mellyek idomra "s veszedelemre néz- ve a" pokolvarhoz igen hasonlítanak. De még az igazi pokolvar" kifejtésére is (mint az okfürkészetben igyekez- tem megmutatni) a" felügyelési rendeléseknek arra kell czélozniok , hogy minden illynemű megfertődzött mar- hákkali érintés elkerültessék. Nálunk ez csak Így történ- hetnék , ha az alföldi embernek barma iránt való szeretete nem terjedne olly messze , hogy annak eldöglé- se után ne maga nyúzná le bőrét, húsát pedig a" föld" gyomrának átengedné. Vagynak, kik elegendőnek tart ják ezen szokást annak magyarázatjára , hogy miéré fordúl leginkább elő a? pokolvar az Alföldön, nem pedig i F . (d ér A hö 78 ÓVÓ MODJAI; 4 felső Magyarországon ! Mert felső Mágyarországon min- den helységben tartatik égy ember (peczér), ki a? döglött marhákkal bán, az Alföldön pedig ez nem igy van; Az illyen ember a? szokás "s szünetnélküűli foglalatosság által a? méreg? veszedelmétől kirekesztetik, "s a" szünet- nélkúli érintés által eltompúlt életműségére muűnkálódni megszűnik. Ezen óhajtandó írtózás az eldöglött marhák: : tól az Alföldön még soká pizm desiderium fog maradni. Mivel az esetek? többségében, a" lépfene csak a" mar- ha? ellhullása után jő észrevétel alá, s a? lépfene-gerj ha- tása csak elhullott marháktól származtathátó; tehát akkor mindent el kell követni , mi a mérget képes elenyésztet- ni. Ezen tekintetben a? clilórméz legalkalinatosabb szer a" föld" gyomrán kivúl , mellynek minden halasztás nél- kül átadassék a" megfertőzött test. De mellyik törvényha- tóság vihetné azt az Alföldön véghez, hol a?" tanyák mért- földekre terjednek el! ; Tanácsos olly eledelekben, mellyék a" pokolvar" oko- zása gyanújába estek , mértéket tartapi : illyen a" papri- ka , föghagyma, vörös hagyma , szalonna, de kiváltkép az eldöglött marhák" húsa. A" nap" hévségét is jó, a meny- ; nyire lehet, kerűlni. Mihelyt pedig a?" pokolvar légkisebb kórjele mutat- ja magát, azt mindjárt szükség figyelemre venni, "s czél- ú irányos orvosi segedelmet keresni: mellyre még annál inkább kell ügyelni olly tájon, hol a pokolvar gyakrab- ban fordúl elő, vagy olly időszakban , EGÉSSES több. giselyarzekátek vétetnek észre. Ámbár a" pokolvart általában ragadós nyavalyának nem lehet tekintenünk , és igy a" megfertőzés valamelly pokolvarban szenvedő betegtől nem félhető: mindazáltak sok szomorú hasonlatosságokból ítélvén, a" pokolvar" mérge kisebesedett bőrhelyre illesztve, rosz és vesze- delines hatásokat okozhatna. Azért mindenki, kinek nenr kötelessége ollyas beteggel közelebbről foglalatoskodni, ! kerüljön minden érintést "s közösülést a? pokolvarrak; GYÓGYÍTÓ MÓDJA, rás mert, nagy hajlandóság mellett, a" legcsekélyebb ok is képes valami betegség? legkisebb szikráját lángra lob- bantani. GYÓGYÍTÓ MÓDJA. Ezen értekezés" folyamatjában a! pokolvar-méregről több izben volt szó ; igy, a" betegség" meghatározásában az állati méregről tettem említést , a pokolvar-méreg" ha- tását, a" méregrőli általános fogalmunkkal összehasonlí- tottam , "s bebiznnyítottam, hogy a" pokolvar" tüneményei, teljes jóggal méreg nevezettel illesztett gerjből magya- rázhatók. A" pokolvari gyógytan" tárgya tehát állati méreg. A" gyógyító mód" alkalmaztatásánál a" mérgek , és azok- nak az emberi életműségre való hatásaik ellen, e" három gyógyjavalat figyelembe veendő: 1.) az életműúségbe felveté mérget kivetni, vagy el- távoztatni; vagy ha az nem történhet, 2.) a" felvett mérget megmásnemíteni, elrontani; vagy ha a méreg mir fel nem található , 3.) munkálódásait megelőzni, hatásait következé- seikkel semmivé tenni. Most rövideden vizsgáljuk még, hogy ezen gyógy- . javalatok , — összesen vagy egyenkint létesítendők-e y vagy sem? A" mi az első általános gyógyjavalatot illeti, t. i. a" felvett méreg" eltávoztatásának eszközlését, minekelőt- te veszedelmes hatásait kifejthetné, arról a" pokolvar" gyógyításánál mindigle kell mondanunk. Mert, nézeteim Szerint, ezt minden esetben belső okoktól származtatván, meg nem foghatom , hogy a? pokolvar" folyamatja meg- szűnjék , míg belső feltételei munkálódnak. A" pokolvar- méreg" hatása helybelileg tűnik fel, "s eltávoztatása kül- 80 GYÓGYÍTÓ MÓDJA; ső erőszakos szerekkel teljesűlhetne; de ezen működés a" pokolvar" belső folyamatját meg nem semmisítheti. Ha pedig a" pokolvart még úgy nézzük mint elítélést, olly erőszakos cselekvőséggel nagyobb zavart, hevesebb kórjeleket okozandunk, "s ezen sejdítést a? tapasztalás is látszatik igazolni. Ezenkivúl még csak azon esetbén jöhethe a most említett gyógyjavalat elégtétele szóba, ha anyagos po- kolvar-mérget lehetne kimutatni, vagy ha az útat esmér-. nénk, mellyen az életműségbe jutott, vagy az életműszert, mellyet kórgóczának választott. Kivülről kellett volna e" gerjnek az életműségbe bevétetnie, hogy innen mint kitarogatható anyag, mi élőtt hatásait elkezdené, eltá- voztatnék ; vagy meghatározott jelek által esmértetné meg magát a" folyamat, mellynék terménye a" pokolvar-méreg. Illyen esetben a? termő életműszerre ható kiürítő, vagy a" különnemű folyamatot megmásító szer, a: mérget vagy eltávoztatná . vagy másnemítené. Azért látjuk, millyen tehetetlenek az erőszakos se- bészi szerek a" pokolvar kifejlési folyamatának akadályoz- tatására; mert minden bizonynyal az igazi pokolvarnal a" hólyagok" kimetszése vagy kiégetése egy esetben sem felelend meg az óhajtott czélnak , t. i. a" pokolvar" kiír- tásának. Sőt inkább az alkalmaztatott ingerlés által a? körjelek még elsúlyosodnak, 7s a" veszedelem nevekedik. Látunk csekély orbánczos, keléses pörsenéseket, mellyek ha idétlenül felszúratnak vagy felmetszetnek, a!" leg. súlyosabb kórjelektől kísértetnek , mellyek a? pokolvar? tüneményeivel mérkőzhetnek. Felette nagynak kell a" pokolvarnál a! visszahatásnak lenni, mellyek" legveszedel- mesebb tüneményei leginkább a?" pokolvarméregtől lett aránytalan felingerlésben alapúlnak. Lélekisméreti tartozásnak tekintem egy olly gyógy- igyekezettel ellenkezni , "s meg vagyok győződve, hogy nézetim" elfogadásával senki sem vesztend. Csak azon esetben , mellyben a? lépfene-méreg" bőrre való hatását ré sú NA Í GYÓGYÍTÓ MÓDJA. " 81 határozottan ki lehet jelelni , kezd épen feltűnni a" tör- tént megfertőzés; az anyagos lépfene-méreg? helybeli megsemmisítése, mielőtt a" különnemű kifejlés" folya- matját az életműségben elkerühetné, a? carbunculus? tö- kéletes kifejlésit hátráltathatja, "s veszedelmes követke- zéseit megelőzheti. Elkerűlhetetlenűl szükségessé lészen a" gerj azon helybeli megsemmisítésén való igyekezet, olly esetben, hol a" lépfene: méreg kisebesedett bőrre hatott, vagy a! fertőzött marha?" felbonczolásánál vagy nyúzásánál a" kéz megsértetett. . Mint kell a? mérgesítéseknél szóba jött második gyógyjavalathoz képest, a" mérget vagy másnemiíteni, vagy megsemmisítni? a" felelet már nagyobb részint az előbbeniekben foglaltatik. Csak ismételnünk kell itten, hogy a méreg" azon megsemmisítésének egyedűl a" lép- fene-carbunculus" első feltűnésénél lehet helye, csakhogy " akkor is abbeli igyekezetünk" foganatja ritkán felel .: meg óhajtásunknak; az igazi pokolvarnál pedig, ezen cselekvőségünk a? kivánt sikerrel épen ellenkezend. Nem hagyhatok érintés nélkűl egy gyógymódot, a? nép" gyógytudományából , a" pokolvar "s állati mérgek .. ellen, melly a" méreg" másnemítése" "s az életműségből eltávoztatása"? szándékán látszik alapúlni. Szokták tud- ni illik a pokolvart vagy nyers vagy aszalt varasbéká- " val bekötni; a" dühös kntya-harapást annak égetett sző- . rivel kötik be; scorpió" harapás ellen scorpió-olaj, szú- . nyogcsipés ellen az összedörzsölt szúnyog hásználtatik S a" t. Ezen alkalmaztatások azon vélekedésen látszanak . alapúlni, hogy a" mérget termesztő életműségnek legna- gyobb rokonsága lévén terményével, azon esetben, hol a" mérges anyag idegen "s a? termesztő tulajdonu életmű- I séggel jő érintésbe, mint az említett népi gyógymódoknál , — történik, a" méreg nagyobb rokonság" következésében, . az idegen életműségből, a hasonnemű részekre vonulván , "s menvén át, igy a" megfertőzést a? testből el fogja tá- "voztatni. A" varasbéka" használásának magyarázatjában I TFRMÉSZETTUD. PÁLYAMUNKÁK. 1. KÜT. 6 i 30 82 GYÓGYÍTÓ MÓDJA. még az erőművi gyógytudomány?" (medicina mechanica) alapjait kell segítségűl hívni. A? dühös kutya" égett szóő- rének a" mart sebre való alkalmaztatásánál talán a" kreo- sot? jelenléte fejti meg a? határtalan hiedelemnek egy részét. 7 Minthogy az illy féle mérgesítéseknél végbevi- endő két első gyógyjavalatnak vagy semmi vagy igen kevés haszna lebet a? pokolvar-méreg ellen; egész figyel- münket a" harmadik gyógyjavalat teljesítésére kell for- dítnunk , melly által a: pokolvar-méreg? hatása megelőz- tetik "s következése elhárítatik. A" pokolvar-méreg? hatása mindenkor meghatározott üszög , idomtalan daganattal a? környékező részekben ; tehát a" pokolvarnál üszög lesz gyógyítandó. Az üszög gyógyításánál előfordúló általános gyógyjavalatok : 1.) az okok? munkálódásait, mellyekből az üszög származik , semmivé tenni ; 2.) az üszögnek határokat vonni, s 3.) az üszögnek a! testtől való elválását sikeresíteni. Ha a? pokolvar"? tüneményeit emlékezetünkbe visz- szahozzuk , a? származtatásáról való véleményeket fontol- gatjuk ; "s ha adott alkalommal a! pokolvar? kórfolyamat- ját szemmel tartandjuk: meg fogunk győződni, hogy általános szenvedelem? tüneményei talán soha sem fejle- nek ki azon arányban , hogy a! pokolvar" kórjeleit egye- dúl azokból lehetne következtetni , "5 azoknak meggyő- zésével a? pokolvar" gyógyítását eszközleni. Azért nem is hihetem , hogy egy igazi pokolvar" esetében is egyedűl belső szerek? használása által ezen ezél elérendő légyen. Az ellenkező véleményt kénytelen vagyok okúl nézni, hogy a! jóslat olly szomorúan hangzik a? pokolvarnál; mert mindenkor nagy volt a" bizodalom a" belső szerek- hez, mellyekkel a" pokolvar-méregnek belső részekre ter- jedését törekesznek sok orvosok megakadályoztatni ; azonban olly ellenség ellen foly a" harcz, melly csak ezen küzdés által hozatik létre. GYÓGYÍTÓ MÓDJA, 83 A" második gyógyjavalat, az üszög" gyógyításánál, . határhúzásban áll. Ezen gyógyjavalatnak elégtétetik az üszög" környékén elválasztó lob" létesítése által, mert . magas fokú életfolyamat kivántatik egy olly ellenség- gel való szerencsés megvívásra, melly az élet rendes körében pusztít "s öldös. Láttuk a" pokolvar kórjeleiből, hogy a!" var körül, kiképzés után, egy elválasztó vonal vétetik észre, melly egy pokolvar" esetében sem hibázik , "s a" pokólvar" leg- különneműbb jelei közé tartozik , annak sajátságos alakot adand ; tehát az üszög elleni második általános gyógyja- valatnak sem lehet a" pokolvar" gyógyításánál helye ; mert e" gyógyjavalat czélja, az üszög? elválása, már az . életerő által eszközöltetik. Nagy zavart okozna a"lobnak orvosi szerek által való létre hozása, mert az abbeli lob- . folyamat" felette nagy hévsége "s cselekvősége , veszélyes . bélyegét a" pokolvarnak is költsönözhetné, Veszedelmes következésű lenne az illy cselekvés-mód , "s itten ismét azon szomorú esetek közül egyiknek van helye, hol a? természet félre értett, vagy helytelenül magyarázott igyekezete , iszonyú bosszúálással bünteti a?" vigyázat- lant. A? harmadik általános üszög elleni gyógyjavalat- . nak: az üszög-elválasztásnak a? pokolvar" gyógyításá- nál , "kevés vagy épen semmi helye sincs. Mert mihelyt az elválasztó vonal kiképeztetett , e" gyógyjavalatnak nagyobb részint már elégtétetett. Az elválasztó vonal ál- tal az üszög életműségbeli összefüggéséből kilép, "s még . környékével fenálló összeköttetése, most már inkább csupán mechanicus , mint életműbeli , melly nem kíván . sok segéd eszközöket, hanem hozzájárulahdó csekély kézi segedelemmel, vagy maga a" környékező rész? kü- . lönnemű gyuladása által feloldatik. Ezen gyógyjavalat . teljesítése., a második gyógyjavalatnak elégtételében alapúl; mert ha amannak elégtétetett, a" harmadik csak látszólag marad fenn. Világosan látjuk a? pokolvarnál: 6r 84 GYÓGYÍTÓ MÓDJA. hogy további kórfolyamatjára és veszélyére nézve, mind- egy, akár hosszabb akár rövidebb ideig marad az üszög az életműséggel összeköttetésben; és hogy különösen a" veszedelem az üszög elválásával még el nem hárítatott. Egyszerű, "s, vélekédésem szerint, meggyőzhető mó - don iparkodtam megmutatni , hogy az üszög elleni általá- nos gyógyjavalatok" elégtétele, a? pokolvar?" gyógyításá- nál nem elégséges, "s hogy az élet" veszedelmeztetése a! pokolvarnál nem ezen forrásból ered. A? polkovar-méreg ellen való életműséges visszahatás azon lény , melly iránytalan hévsége "s következései által az életműség" élet- folyamatját akadályoztatja, vagy az életerőt épen kime- ríti. Tehát a" pokolvar" gyógyításánál főkép sót egyedül ezen életműségi helybeli visszahatást kell szemügyre vennünk 7s ellene tusakodnunk. Az egyetlenegy gyógy- javalat lészen, ezen visszahatást "s közvetleni követke- zéseit megsemmisítni, Vagy, ha a! pokolvart elitélésnek szabad tekinteni, akkor ezen elítélést szükséges mérsé- kelni. Ezen esetnek más elitéléseknél is van helye, mellyek nem ritkán legnagyobb veszedelemmel fenyegetnek, ha meg nem korlátoltatnának. Ezen visszahatás a" pokolvarnál nagy kiterjedésű lob és daganat által jelenti ki magát. Ezen daganat nem igen forró, nem igen vörös, nem igen fájdalmas ; melly jelek arra mutatnak, hogy a! betegség? fő kórgócza olly élet- műves képeletben létezik, mellyben az életműségi érzé- kenység "s izgékonyság nem felette munkálódik. Ezen életműséges képezés a" bőr" általános sejtszövete. Csak igy lehet a" daganat aránytalan csekély fájdalmát , ter- mészetes színét "s kevés forróságát megfogni. A". felho- zott bonczolások is bizonyítják , hogy a" pokolvarnál az azt környékező sejtszövetben legnagyobb beteges válto- zások találtatnak, bizonyítja azt a" kézen létező pokol- var" kórfolyamatja , hol a? gyuladt sejtszövet genyedésbe, elüszögösödésbe megy által, "s a" többi életműséges ré- GYÓGYÍTÓ MÓDJA, 85 szek, izmok, csontok, csak későbben ragadtatnak ro- konszenvbe. I Tehát a! pokolvarnál ezen sejtszövet-gyuladás teszi a! gyógyítás fő "s egyedüli tárgyát; elenyésztésére olly szereket "s olly alakban használandunk , mellyek hatásu- kat a" közönséges takarók" minden szövetén keresztül, a" bőr alatti sejtszövetig elterjeszteni alkalmasak , melly feltételeket az egyirányos "s szünet nélküli nagyobb me- . legség" alkalmaztatásában találjuk fel: mi által az alkal- mazándó , oszlató , lobellenes szerek , jótévő nagyhatásu- " akká válnak, és minden esetben kívánatos foganatot eszközlenek. A" szerek tehat, mellyeket minden pokolvarnál legszerencsésebb foganattal használtam "s jövendőben is . használni fogok, következendők:" a! (pokol) varra magá- . ra, az üszög" leválásának előmozdításaért, ólmos írt €un- guentum lythargyri) vászonra vastagon kenve tétetek ; a" daganatra pedig forró borogatásokat illatos fűszerek" . (species aromaticae) forrázatából hozzáadott ólomeczettel . (acetum lythargyri) alkalmaztatok. Ebből áll az egész . pokolvar elleni gyógykészületesi , mellyet minden pokol- . varos esetben a! legkívánatosabb foganattal használtam , "s azt mással soha fel nem is cserélendem. Leforráztatom az illatos fűszereket , "s leszúre- tem; ezen forrázatot mindig melegen tartatom , "s egy itczéhez egy kanál ólomeczetet adatok. Ezen keverékbe; a pokolvaros daganat területének megfelelő nagyobb da- rab gyolcsruhák mártatnak, "s kicsavarva vagy nyolcz- . Szorosan a! daganatra borítatnak, olly forrón mint a? beteg csak elszenvedheti. Ezen borogatásokat minden 3. 4.5. perczben meg kell változtatni, és mindig egyforma forrón minden félbeszakasztás nélkül 24 — 48 óráig vagy . tovább is alkalmaztatni. Én ezen borogatásokat minden poekolvaros esetben különbség nélkül alkalmaztattam , a" betegség" kórszaka- ira vagy helyére tekintetet sem vetvén. Néhány hónap , 86 GYÓGYÍTÓ MÓDJA. előtt egy esetem fordult elő, hol a" pókolvar a" felső ajak? jobb részét lepte meg , itt is ezen borogatásokat alkal- maztattam a!" beteg" minden kára nélkül, ámbár nagy al- kalmatlansággal valának összekötve a" száj" szomszédsá- ga miatt. A? borogatásoknál különösen figyelmezni kell, hogy mindig egyformán melegek legyenek, "s olly for- rók, mint csak a? beteg elállhatja; "s hogy a" borogató - ruhák a" daganat! egész területét ellepjék , sőt a?" daga- nat" határin túl is terjedjenek. Az ólmos ír minden 3. órá- ban megújítatik. Illyképen 24— 48 óráig vagy addig alkalmaztatnak ezen borogatások , mig a? daganat el nem oszlott , mi 1. 2. 3. nap lefolyta alatt bizonyosan megtörténend. Azután ezen borogatásokat még 2. 3. nap folytatom, de nem ollyan gyakran változtatva; elég, ha minden órában vagy minden két órában újítatnak meg: csak arra kell vigyáz- ni, hogy meghűtés ne történjék. Az üszög a? daganat eloszlása után vagy magától elválik, vagy kevés segedelem" hozzájárultával elválasz- tatik. A" hátramaradt fekélynek nincs semmi különnemű- sége; gyógyítatik vagy oszlató írral , vagy szekfűvirág- forrázattal , vagy tiszta meleg vízzel; behegedése ólom- vízzel, cserhej-főzettel, vagy pokolkővel elvégeztethe- tik. Belsőképen némelly esetben, semmi orvosi szert nem használtam , elegendő volt szoros életrend , "s nyu- galom. De az esetek? többségében , már a?" gyógyítással járó nyughatatlanság", a" betegségnek félelmet gerjesztő neve", de kivált a" helybeli iszonyú visszahatás" követke- zésében csorvás láz" kórjelei fejlenek ki ,. hol is a" kiü- rítő szerek a? legjobb sikerűek. Más esetben a! láz? tü- neményei belterjesebbek , kivált ha a" pokolvar az arczon tünt fel: ezen esetben húsítő szerek a" legjobb hatásuak; u. m. a borkő, borkősavany; magát a! salétromot is adtam a? felhozott esetben legjobb sikerrel. Ide csatolok ül s zzazzás átüt GYÓGYÍTÓ MÓDJA. 87 még egy kedvező tapasztalást, hogy eddig. még minden pokolvaros esetimben belső orvosság" egyszerű rendelésé- vel mindig be értem, Ha ideges vagy rothasztó láz jelennék meg, ter- mészetöknek megfelelő szerek rendeltessenek; ámbár véleményem szerint illy esetekben a" jóslat a" legszomo- rúabb leend. Hasonlóképen a?" lépfene-carbunculus? leirt esetei- ben is a. pokolvar elleni gyógymódot alkalmaztattam , és ezen betegeknek további kimaradások, azon reménynyel kecsegtet, hogy a" hasonló , de nagyobb fokú betegség ellen minden kivétel nélkül sikerrel használt gyógymód, a" kisebb betegség ellen issfoganatos hatását meg nem tagadta. A" pokolvar" nevezett gyógymódjának szembetűnő foganatja kötelességgemmé tette , ezt a nagyobb közön- séggel is megesmértetni: a" mit teljesíteni kivántam, mielőtt még a Magyar Tudós Társaság" jutalomkérdése megjelent , "s most annál nagyobb örömmel cselekszem , azt, mivel az által a Tudós Társaság?" egyik kivánatjá- nak megfelelhetek, ki. ef jutalomkérdés" szerkeztetésé- nél a pokolvarnak mint egy olly öldöklő betegségnek gyógyítását bizonyosan leginkább szemmel tartotta. Egy csalhatatlan gyógymód? közlésének érdemét értekezésem- . nek kell ugyan tulajdonítanom; de nem egészen magam- nak , hanem idegen érdemnek, minek igazságos elesmé- . rését nyilván ki akartam jelenteni. Mert én ezen gyógy- módot készen vettem által ; egyedüli érdemem az, hogy mindenkori alkalmaztatásában hasznát, csalhatatlanságát kitapogatni "s meggyőződésemmel támasztani nem siker" nélkül iparkodtam, "s hogy azt mint puszta empyriát ok- szeres alapokra építeni törekedtem. Megvalósúlnak-e ET] nézeteim a" pokolvar? természetéről "s a? felhozott gyógy- . mód" hatása okairól , itéljék el orvos társaim; de hogy: ezen gyógymód minden pokolvaros esetben a? legsike- 88 GYÓGYÍTÓ MÓDJA. resbb foganattal alkalmaztatott, azt sokszori UYÉÜGEE sam eldönthetetlenúl kohióádyüetés A" pokoivar" számtalan gyógyító módjait, mellyek szerte széllel mind az orvosok, de kiváltkép a" nép közt divatoznak , felszámlálni azért múlattam el, mert a!" közlött gyógymód" meglepő foganatját tapasztalván , azt többé mással fel nem cseréltem, "s akkép" azok"? viszo- nyairól a" pokolvar" gyógyítására orvosi gyakorlatomban tapasztalást nem szerezhettem. Felhoznak ollyanokat Pli- nius, Hoffmann , Frank József "s mások; szaporíthatni ezeket az Alföldön minden kurúzsoló" szájából, de még úri asszonyságok is találtatnak, kik csalhatatlan pokol- varelleni gyógymóddal dicsekesznek, "s ezeket nem va- lami rejtélynek tartják, hanem szives nyájassággal közlik. Berekesztésűl még két kórtörténetet hozok fel legna- gyobb rövidséggel; mert egy betegség, mellynek tu- lajdona a!" meghatározott kórfolyamat, "s mellyben az orvosi szereknek alkalmaztatása tiszta empyricus, olly kevés változósággal bir, hogy számosb történeteknek előhordása ugyanazon tárgy" ismétlése által az olvasó- nak türedelmét elfárasztaná; de egyébiránt is a?" szá- mosb kóresetek" közléséből a? beteg" orvoslására, orvos társaimra, "s a tudományra nézve — a" mi fő dolog vol- na — nyereséget nem áraszthatnék. Elég légyen tehát itt két példát hoznom fel , annyival isínkább, hogy a? po- kolvarok közötti különbség csak onnan ered, hogy a pokolvar vagy a?" kézen, vagy arczon ?s annak szom- szédságában jelen meg , "s így a" köztük való különbség csak a" helyet, mellyen tanyáz, érdekli. 1.) N. N. húsz "s nehány esztendős asszony, két gyermek" anyja, jó testalkotású 3 nap óta bal arcza? kö- zepén tanyázó pokolvarban szenved; a" pokolvar tető pontját elérte; a" daganat bal oldalon a? nyakon keresz- túl a" mellig elterjed, feszúlés érezhető a" bal láb-ujja- kig. A" beteg kénytelen volt lefeküdni, a" láz tetemes, a" bőr száraz, a" fő valamennyire kábúlt, a" nyelés 7s [/ GYÓGYÍTÓ MÓDJA. 89 lehelés keveset akadályoztatott. A" fájdalmak nem fe- . lette nagyok ; égetők , feszúlők. Külsőkép a" szokott szereket rendeltem; belsőbép . borkövet, czúkorral bodzavirág" forrázatban. Estvefelé a a" betegség minden kórjelei megsúlyosodtak, a" min meg- ütköztem (mert e? volt a?" legelső pokolvaros betegem); de csak hamar észrevevém, hogy a" borongatások nem egészen rendeletim szerint alkalmaztattak. Most jelenlé- temben úgy alkalmaztattam, hogy a" bal arczot, nyakat, "s a" melinek egy részét befednék. Másnap" reggel öröm- mel láttam, hogy a" betegség megállapodott, "s a? da- ganat már valamit apadt is. Esítve már sokkal kisebb volt a? daganat. Harmadnapra a" daganat nagyobb részint eloszlott; a" borongatások még használtattak , de ritkáb- ban, 4-dik napon az üszög kivált. A? fekélyen semmi különöst nem lehetett látni; a" behegedés igen csekély seb" hátramaradásával hamar megtörtént. 2.) N. N. 30 esztendős tímárt, kihez a? betegség" 8-ik napja" estvéjén hivattam, következő állapot- ban találtam: jobb karja idomtalan alakú volt, isszonyú- an feldagadva. A" gagának a" kéztől kezdve a? felső kar" I közepéig elterjedt, a"? kéz majd egészen el volt roncsol- va, "s csak a" hüvelyk-"s mutató ujjakat lehete megkü- lönböztetni, a" többi három ujjakból csak csontok lát- szattak az üszögös tömegből kiállani ; a" kéz?" "s előkar . egész terűlete egy összefüggő fekélyes tért képeztek fe- lűleges elüszögösödéssel. Étvágy" hijánya, nagy szom- júság , fájdalmak, álmatlanság, láz. A?" pokolvar" támadásának helye a" negyedik ujj- . percz volt. Rendeltem a" szokott alt ásotlosi borogatásokat, kihagyván az ólmos írt; belsőkép gyökönke - forrázatot Haller savanyú nedvével ; italúl vörös bort vízzel. Azonnal beszéltem egy orvostársammal a!" felső kar" csonkításáról, mint talán a" beteg?" élete? megmentésére szolgáló egyedúli orvoslásmódról. -a Milly kellemesen meg valék lepve más nap reggel a" betegséget csökkenésben találván , a" felső kar" daga- natját majd csaknem egészen eltűnve, az előkar" ge- nyedező daganatját elapadva, az általános létet is ja- vúlva. A" szerek minden változtatás nélkűl folytattattak. A" daganat mindig jobban apadt, "s négy nap múlva egé- szen eltűnt. Az üszögös ujjak elhulltak, a?" felűleges üszögös helyek nagy kiterjedésű bőrdarabokhan elváltak. A" nagy kiterjedésű fekély, székfűvirág - forrázattal beköttetik , "s tisztúl nem sokára, azután a?" behegedés? előmozdítására cserhéj-főzet ólomvízzel használtatik. A" kegedés lassan történik , kivált az elhullott uj- jak által okozott üregekben, mert a" beteg a" pokolkó" alkalmaztatását semmikép sem akarta engedni, 90 GYÓGYÍTÓ MÓDJA. l TOLDALÉK. . Wölfedezése azon halálos pokolvar orvoslás- módjának , melly leginkább ns. Csongrád, Csa- nád és Békes vármegyében dühösködve . ural- kodik : Mellyet a? szenvedő emberiség iránt viseltető felebaráti reszvetelből 13. esztendei szerencsés próbatételei után közre bocsájtani kíván a" föntisztelt ns. Csongrád vár- megyének egyik hites seborvosa: Steinbacher Gottfrid. 1825. Nem a? hírvágy vagy a" haszonkeresés, hanem a" felebaráti belső részvétel, "s a? szenvedő emberiségen . tőlem mint orvostól kitelhető segedelem iránt való for- ró kívánság birt engem ezen irásom!? készítésére, melly- ben én a? szerfelett pusztító, "s leginkább Csongrád, Csanád és Békes vármegyében uralkodó halálos pokoli- var" orvoslásmódját adom elő. 92 TOLDALÉK, Hogy ezt előbb nem tettem, egyedüli oka az: hogy én bizonyost akartam írni; már pedig illy orvoslásmód- nak bizonyos és foganatos ereje" meghatározására néhány, még. pedig szakadatlanul jó kimenetelű próbák kívántat- nak. Tizenhárom esztendő? lefolyta alatt vizsgálódva él- tem én ezen orvosló szerrel , "s mondbatom olly szerén- . csével, hogy azon betegek közül , a" kikre ezt alkalmaz- tam, kezem alatt ezen különben halálos pokolvarban egyetlen egy sem halt meg. Egész barátsággal közlöm tehát én azt, a" pokolvar? rövid leirásával eggyütt , a? benne szenvedőknek orvos- lási haszonvétel, a? beavatott orvosoknak pedig továb- bi vizsgálat végett, forróan kívánván: hogy ezen orvos- lásnak másutt is szintugy mint e? környékekén , ugyan- azon jöltévő "s bizonyos foganatja légyen. Azon nyavalya , mellyről a" jelen munkámban érte- kezem "s mellynek magyar nevezete (mint fennebb emlí- tém) pokolvar , — németül : Kartunkel, — görögül: az- tArax , — latinul: furunculus pestileutialis, tapaszta- lásom szerint leginkább Csongrád, Csanád és Békes vár- megyében uralkodik, Ennek szomoru következése a? ha- lál, "s egy esztendő alatt több száz emberek lesznek szerencsétlen áldozatjaivá. Meg kell azonban jegyeznem: hogy ezen ugy neve- zett pokolvar igen is nagyon különbözik azon hólyagos tüzes pattanástól, melly noha nem halálos "s kevesebb fájdalmat okoz, ezen a" környéken pokolvarnak nevezte- tetik. Ezen hólyagos pokolvarnak megesmértető jelei. ezek : t.i. ez közönségesen a? kezeken "s kézujjakon szo- kott támadni , "s öt vagy hat nap alatt diónyi nagyságra mégnövén összekékül , "s a karimája vörösre dagad. A" fenn nevezett betegséggel én a" következendő módon szoktam bánni, ugy mint: felvágván sebmetszőm- . TOLDALÉK, 93 mel (lancetta) hólyagát, az ollómmal lenyirom, "s napjában kétszer az alábbi első szerrel bekötöm , "s ezzel az or- voslásnak teljesen vége van. Csak azt kell még ide je- gyeznem : hogy az efféle betegnek a hideg levegőn jár- ni tilalmas. "b Egészen máskép mutatja ki esmértető jeleit ama? , gonosz fajta pokolvar, az anthrax; mert az ebbe esendő . beteg a" pokolvar? kiütése előtt egy, sőt két nappal is (előbb magát lankadtnak , leróskadtnak és étkivánat nél- . kűlinek érzi ; megesik mdedsáltal olykor - olykor : hogy ezek az előjelek elmaradnak. Többnyire a" homlokon, vakszemeken, arczon, lélekző csőn, "s a nyak? oldalain; . szóval: a! főn s arczon , támad; harmad napra hasonló a" beoltott 8$-ad vagy 9-ed napi himlőhez, minden tüzes . karima nélkűl, köröskörül savóval (serum) teljes, sár- . gás és egy tollvastagságu bőrhólyaggal (mellynek sértet- . lenül kell maradni), a" hólyag" közepén pedig egy feketé- lő pont látszatik. A?" beteg csak néha érez viszketegsé- . get, s ottan-ottan éles nyilamlás-forma fájdalmat. Majd a" daganat nőttön nő, ezután annyira: hogy a" sérelmes fő egy tiz, vagy több itczés sajtár" nagyságára felfuvódik. . Ekkor a" SZERET feketélett pont már el kezd terúlni, 7s nyolczad napra a" pókolvar" helye egészen feketelészen, 048 a" beteg félre kezdvén beszélni, 11-dik napra (közön- iségesen) meghal. Ha az orvos az illy beteghez negyed napra hivatik, a?" gonosz fajta pokolvart könnyen megesmérheti , "s az alább megírt melegítő borítgatást (fomentatio) alkalmaz- tatván tapasztalni fogja: hogy a? pokolvar azon állapot- ban fog maradni, mellyben azt találta; a" daganat sem fog nőni, a" sebvar pedig nehány nap mulva kezd meg- gyűlni: ez felvágatik, "s helye a? 3-dik számu orvosi szerrel napjában kétszer bekötetvén , az orvoslásnak 14 , nap, legfeljebb három hét alatt, szerencsésen vége van. A" meglett, 40 vagy több évű, jól táplált embernél kényte- len voltam már harmadik napra a? 4-dik számú orvossá- 94 TOLDALÉEK. " got (belsőkép) használni: ennél nyelvmocsok mutatko-, zott, a" mi ritkán történt. Illy bánásmód mellett öröm- mel tapasztaltam: hogy. betegem 24 óra alatt jobban, 48 óra után pedig veszedelmen kivül volt. Az előrebocsátottakból világos: hogy itt minden az anthraxnak igazi megesmerésétől függ, a" mi a" fennebbi leirás szerint olly orvosnak, ki a" himlőoltással csak valamennyire is esméretes, nem lesz igen nehéz; mind- azáltal az anthraxxali bánás" tekintetében mégis meg kell jegyeznem: hogy az anthrax néha a! felső /s alsó aja- kon ís, hova az előbb kiszabott melegítéssel férni nem lehet , szokott támadni: melly esetben én a" 6-ik számu orvosságot lágy melegen egy összegyürt "s gyakran be- mártott pamacsban (compresse) szoktam felrakatni. Mitől "s mi módon támad az a! halálos pokolvar? mind ez ideig semmikép sem tanulhattam ki; a" leg egészségesebb ember is bele esik, "s pedig gyakran hir- telen ; mindazáltal (ha szabad ezt közbe vetnem; a? pap- rikás , szalonáás , és kövér eledeleknek erre nézve nagy befolyásokat gyanítom , noha a? valóságos oknak kinyo- mozását az orvosi magosabb tudományra bizom. Minekutána e! szerint én már mind leirását, mind nekem mindig szerencsésen kiütött orvoslását ezen gonosz tulajdonságu pokolvarnak világosan előadtam; nem lészen felesleges (úgy látszik) előadnom több ese- teket , mellyek az általam gyakorlott módra vezettek, "s annakutána folyvást próbatételeimet szerencsés kö- vetkezéssel jutalmazták. Első észrevétel. N.N. mintegy 48 esztendős korában, midőn épen lakóhelyétől 5 mértföldnyire hivatalosan távol volna, arczájának jobb felén az orr mellett, a" szóba vett po- TOLDALEK. 95 kolvar egy kis viszketegséggel támadt. A"! helybeli seb- orvos az említett urnak vigasztalására azt csekély pat- tanásnak magyarázván, olmos (diachylum) flastrommal ra- .gasztja be. Azonban a? nyavalya napról napra annyira ..terhesedik , hogy az említett úr 9-ik napra haza térni kénytelen; hivatnak engemet, a" veszedelmet látom : "s mi volt mit tenni?! Minthogy az általam kigondolt or- vosságról még egészen meg nem győződtem, "s egy gyermekes atyának sorsa szivemen mélyen feküdt, arra határozám magamat : hogy Bell 41-ső részre 36. szakaszá- nak utmutasását kövessem, egyszersmind orvosi ta- nácsot tartsak. Hijába volt minden; a? beteg 11-dik nap- nak estveli 9-ik óráján meghalt. a Második észrevétel. Ugyanazon holnapban, u. m. septémbernek 24-ikén, egy másik embertársom ís ugyanazon gonosz pokolvar" veszedeimébe esik: ezzel is Bell" előadása szerint bán- tam ; de ez is 13-ik napra ugyanazon pusztító nyavalyá- "-nak szánakozásra méltó áldozatjáva lett. Ezen két rendbeli szerencsétlenek" halála olly sziv- rehatólag érdeklett engem , hogy a" Bell által kiszabott -orvoslásmódot elmellőzni "s legelső alkalomkor e" helyett a" magaméval próbát tenni eltökélém. Harmadik észrevétel. Ezen nemű pokolvar egy tehetős gazda" kezefején támadt. Már 11 nap sinlett benne, midőn hozzá hivattam. Keze nagyon összedagadva, "s rajta, egy két forintoshoz hasonló kerekségre, az anthrax fekete volt. Itt alkalmaztattam először az általam feltalált or- voslásmódot , a? melengetős borítgatást éjjelre, "s e" maz nt d öö 96 TOLDALÉK. mellett az 5-ik számu belső izzasztót nappalra rendeltem ; "s napjában 2 csésze bodzavirág -thedt adattam, 75 csu- dálva szemléltem: hogy betegem 24 óra alatt jobban, " 48. óra mulva pedig a! halál torkából egészen kiragad- va volt; azonban még néhány hétig az orvoslást folytat- tam. Megjegyzésre méltó : hogy a" meggyógyultnak 4 ujjai meredten maradtak: a mit kétség kivül az okozott, hogy közbejövetelemig az anthrax nagyon elhatalmazott. Ezen szerencsés kimenetelű eset után neki bátorod- ván a" következett 4 hónap alatt még tizenötöt (mindnyá- joknak az anthrax az arczon támadt), gyógyítottam ki, s még pedig minden rosz következés nélkül. Miután ezen gyógyításmód napról napra bizonyo- sabbá lett, legkevesebbet sem kételkedtem azt teljes gyakorlásba hozni; s valóban: ezzel több százakat élet- ben megtartottam. Nagyobb bizonyságnak okáért a" je- lesebbek, "s még életben lévők közül nehányat, kik éle- töket egyenesen ezen orvoslásmódnak köszönhetik, itt megnevezek , u. m. N.N. vármegyének földmérőjét, ak- kor 32 esztendőst , ugyanezen vármegye" fő fiskálisának hitesét, a" m. N. N. uraságnál egy irnokot, egy leg- jobb idejebeli kisasszonyt, 7s a" fenn tisztelt m. N. N. uraság?" juhász-gazdáját 7s a" t- Mindezeknek "s ezeken felül több százaknak ügye- lésem alatt 14 nap, legfeljebb pedig 3 hét alatt, előb- beni egészségök helyreállott: a? minek következésében bátorkodoma!" pokolvar" gyógyításának ezen módját a" késő maradékra is által bocsátani. A" fennebb előadottakon kivül a" pokolvarrali bánás- módnak környülállásosabb előterjesztése nem lehet itt felesleges: A?" mint a" pokolvaras beteghez hivnak, azonnali első lépésem az: hogy annak az első számu kenőcsöt, s a" második számu melengetős borítgatást ren- ; delem; a" kenőcsöt kerekre kivágott ruhácskára, melly a" sebetegészen belepi, jó vastagon mázolva, napjában két- szer, sőt háromszor is, felrakatom. A" 2-dik számu melen- TOLDALÉK. 97 getőt pedig a" két első nap éjjel ss nappal minden negyed órában háromszor újítatom; a" harmadik nap már csak nappal tétetem ezt, "s éjszakára csak az első számú ke- nőcsöt ragasztatom fel; "s igy bánok a? 4-dik napon is. Ha pedig az 5-dik napra is fennmaradna a" daganat, a" melengetőt tovább is folytattatom: ez azouban ritka eset. Ekkor a? pekolvarnak a" varát ugyancsak szemügyre veszem ; s ha látom: hogy ez körében tág "s lelohadt, előveszem pincettemet, "s vele felemelvén, azt a" tartó bőrhártyátoól óllóval szépen elmetszem. Ha pedig ezt egy- szerre meg nem tehetém, másszor próbálom. A" sebet azután a" 3-dik számú flastrommal napjában kétszer be- kötöm, valamint akkor is, ha a" var még le nem vevődött. A" varat erőltetéssel sohasem veszem le, "s másoknak is tiltom. E" mellett a? beteget 4—-5 nap ágyban hagyom, 7s az 5-dik számú bodza-theát napjábán kétszer adatom. A" vizen kivül másféle italt nem engedek. Ha pedig a! da- ganat, melly közönségesen negyed "s ötöd napra szokott eloszlani, egészen megszünne, akkor betegem előbbeni életrendjét bízvást folytathatja, "s az orvoslás alól ki- kerül. ; j Ezen szerencsés fölfedezésem, melly szerint 13 esz- . tendő" elfolyása alatt ezen gonosz természetü pokolvar- ból, a" nélkül, hogy csak egyetlen egy is meghalt vol- na, számtalanokat kigyógyítottam : olly gyönyörüségem- re, olly lelki megnyugtatásomra szolgált, hogy annál fogva megihleltetvén: jó Istenemhez fohászkodva felfo- gadám : hogy az ő szent felsége" kegyelméből még hátra lévő napjáim? folyta alatt az ezen nyavalyába esendőket ezután minden különbség nélkül egyedül felebaráti sze- retetből, legkisebb jutalom nélkül, fogom gyógyítani, je lentvén egyszersmind azt is: hogy az előfordulandó eset- re nézve a" helybeli gyógyszerárost is mindenre megtaní- tottam, "s e? mellett a? t. t. lelki pásztorokat minden val- lási különbség nélkül megkértem arra : hogy ezen pokol- vart ugy is jól esmérő közönséget egyenesen az említett 6 98 TOLDALÉK? patikáriushoz , kinél a? szükséges orvosló szerek min- denkor készen találtatnak , utasítsák, Gyögyszerek a" pokolvar ellen. , 1-ső szám. R. Ungy. Lythargyri unc. unam. D. in fict. Sign. Az anthraxra való. 2-dik szám. R. Specier. Caephal. resol. unc. tres. Cogue in libris decem aguae fluv. vel fontis ad collaturam libr. octo. adde: Aceti Lythargyri unc. unam. A M. D. in olla. Sign. Jó melegen, a mint csak elállhatni, minden fertály é órában 3-szor, 78 szorosan összehajtogatott visel- tes gyolcs ruhát bele mártván, az anthraxra kell rak- ni , hogy vele a daganat is beborítassék. 3-dik szám. R. Uugv. digest. compos. unc. unam, D. in fict. 4-dik szám. R. Fructus Tamarind. unc. unam et semis. Cremor. tartari drach. duas. . Cogue per 5 horam ad collaturam unciar. octo, adde: : Mannae calabrinae. Salis mirab. Glaub. aa. unc. unam. Syrupi Rubi idaei unc. unam. M. D. in V. Sign. Minden órában fél kávésfindzsával, TOLDALEK, 5-dik szám. R. Hior, Sampuci unc. unam. D. pro thea. R. Aguae flor. "Sambuci unc. octo. Roob sambuci. Spirit. Mindereri aa. unc. unam. Camphorae gran:: sex. ! F Syrupi Rubi id. unc. unam., "u M. D. in V. y gala ágya Minden két órában 2 evő kanállal. 6-dik szám. R. Aguae rósar. fubr. ünc. octo. EÉssentiae myrrhae drach. unam. Aceti Lythargyri drach. duaa, . M. D. in V. . Sign. Pamacscsal Vorongatni ii Melegen KosAtá 99 FOGLAL AT. Lap. Bevezetés . . a : 8 é ; ő ő ; I-só szakasz. . A A" betegség leiírdgsa . , j : Az idiopathicus, vagy magyarországi dalésás Lépfene-pokolvar A ; ; . . Fattyú pokolvar ő § ; § . Az anthrax A z s TEÉse ; . Táragy leh alt ele erv vsz eges égegátetál sak JELEK E TÁGTNTÓN Uszög . . tk s . 994 , Cl . II-dik szakasz. A" pokolvar" természete . d á : é A" pokolvart bélyegző fünemékgetk SELENA A" pokolvar-méreg . " j A" pokolvarnak égős ba? tbe halálba való átmenetele z s. . ő III-dik szakasz. Okfürkészet 3 : 3 : ő a A" pokolvar" KözöetetenNTa IV-dik szakasz. Jóslat . V-dik szakasz. Óvó módjai 5 Ebt isdbágeő VI-dik szakasz. Gyógyító múdja TEK ÉSK E TON KNK 11 ad a A ESÉNEAKÉES je MAGYARORSZÁGI POKOL V AR, ANNAK TERMÉSZETE, OKAI, ÓVÓ ÉS GYÓGYMÓDJAI. IRTA CSORBA JÓZSÉF, . 0. DR., A" PESTI ORVOSI KAR" TAGJA, NS. SOMOGY VMEGYE? FŐORVOSA ÉS TÁBLABIRÁJA, A" M. T. TÁRSASÁG" L. TAGJA, MÁSOD RANGU PÁLYAMUNKA., dom BUDÁN, A" MAGYAR KIR. EGYETEM BETŰIVEL, 1837. Multa enim in modo rei, et circumstantiis ejus, nova sunt, guae in genere ipso nova non sunt: gui autem ad observandum. adjiciet animum , ei etiam in rebus , guae vulgares videntur, multa observatu digna occurrent, Baco de Augm. Scient. L. 4. VEZÉRSZÓ. Hory országunkban is különbféle vidékeken, "s az időssorának különbféle pontjain, a? pokolvar különböző . alakbanjs kisebb vagy nagyobb veszélyességgel szokott § előfordulni: azt tapasztalás bizonyítja, de az ész is azon 4 alapoknál fogva tanítja, mellyek után tudjuk, hogy . minden vidéknek vannak saját, természeti, és polgári, — betegségeket szülő, és azokat különbféle módosítással előtüntető okai. E" szerint a" végtelen különbségben gyönyörködő természetet kell itt — ha nem "az egyes vonásokig és hajlásig is ugy kisérni, hogy egymikről (individuum) legcsekélyebb jeleket leirjunk, — de mégis úgy áb- rázolni, hogy egyes tapasztalásunk" háramlata (resulta- ; (um) után, a" kérdésben lévő betegségnek , létalapos tu- 72 lajdonságai szerint, olly rajzolatját adjuk , mellyből ho- 104 é VEZÉRSZÓ. ni orvosaink , "; némiképen nem-orvosaink is előforduló esetben azt megesmérjék "s okosan gyógyíthassák. Számos évektől fogva szolgálok olly megyében, hol ezen betegség gyakori, sőt — a! mint amaz orvosi — egünkön fénylett "s nem régen elhunyt Ecksteinünk ta- tanító-székéből mondta vala egykor — videAi; honnan ezelőtt néhány évekkel a? fő méltóságu kormányzó fő hivatalnak is kellett — ezen nyavalyának egész helysé- get a?" közfigyelmet ébresztőleg megleptekor — tudósítást adnom ; "s hol, kivált e? lefolyt nyárban (1834.), messze és népre-terjedten láttam és látták azt minden körülem le- vő orvosok : azért gyávasággal vádolna lelkem, ha nem szólanék, kinek a? gondviselés illy alkaimat ada, arról a" természet" könyvében olvasni. Ha előadásomban az irók" közönséges rendét, el- osztását nem követtem, sőt talán az olvasó" vagy bi- ráló" nézetét sem érhettem el: bocsánatot kérek, sőt re- ménylek is; mert az akadémia által feltett kér. dés a" pokolvart, mint zemet (genus) tűzte ki, "s or- szágunkban ennek különböző fajzati jőnek elő, mely- lyeket az előttem esméretes irók szerint vagy hiánosan vagy ugyanazon fogatokat ismételve lehetne egyenkint külön leirni, a" mint az alább ki fog tetszeni, és egyéb- iránt is kérdésünkben a pokolvar" természete bizonyo- san nem a" kórtudomány" szoros okfejei szerint korlá: ! VEZÉRSZÓ. 105 toltan volt czélozva (melly szerint a" betegség" természe- tén csak létalapos jeleinek az ébresztő okok és a? be- tégség" tüneményei közt álló foglalatját kellene érte- "nünk) ; azért, hogy annak minden tulajdonságait jobban előszámlálhassam "s értekezésem világosabb és haszno- sabb lehessen , egyszersmind ezen fogat alá csúszni szo- kott szemlélődéseket, időről időre változni szokott kép- zelődéseket kerülhessen; annak bővebb előadását törté- neti és nevezeti tekintetben, alakját, helybeli jelensé- geit a" vele járó láz szerint irom le: hogy igy ezen ér- zéki adatokból, kivált az okokról szóló fejezettel , hol aljazatáról is lesz szó, összekötve, annak természetét az ész láthassa; sőt eredetét, és az életerőre hatását, mellynek reflexusa magát láz által nyilvánosítja, vévén . nézet pontul, más hasonló betegségektől különbözését , , és, a mennyiben a"? közönséges fogatoktól a" gyógyítás? körében egyes esetekhez közelíteni kell, felosztását is adom; egyébiránt az egyes betegségek historiáját, mint . a logica synthesisre csak anyagot adó kutfőt, vagy el- mellőzve vagy csak igen röviden érdekelve. Orvosi tudományunkban a" felosztás, noha némelly szabályok szerint történik is, inkább az iró" gondolko- . zásától függ, mint a?" természetben létező őkoktól, hol nem annyira szoros korlát, mint csak lejtő ( nuance ) . különbözteti valamelly zemi betegség" fajzatait. Azért az élet viszonyai közt olly sokszoros bilincsekben csiüg- 106 VEZÉRSZÓ. gedező tudományunkban azon égi "s vigasztaló tulaj- donát mindegyikünk megengedi a" másiknak, hogy kö- dös körünkben, a? közönségesebb 7s létalapos vonatok szerint adott leirás után, egyes esetekben, kiki maga szemével láthasson , és igazságkereső ösvényén maga lábán járhasson. A" POKOLVAR TERMÉSZETE. 7. A pokolvaron értem azon saját tulajdonságú, gyuladt kelést a? bőrön, melly feldagadván vörössé, kékessé , violaszinüvé, és szén-feketévé válik, a" gyuladt udva- ron apró kása-, vagy borsó-, sőt magyoró - nagyságu, hó- . Ívagocskák emelkedvén, az üszögösödésre különös hajlan- dósággal; magában a? kelésken viszketést, feszülést, tüzes égetést érezvén a? beteg, a" láznak különbféle mér- tékü létalapos jeleivel (cum esentialibus febris sympto- matibus diversi gradus). Bővebb előadása. a) Történeti es nevezeti tekintetben. Mióta az emberi nemzet e? földön lakik, több be- tegségek" sorában, ritkábban vagy gyakrabban, bi- zonnyára előfordult a" pokolvar is, a mint a" levegő? ha- tásának — különösen nagyon melegnek — a? bőr ki volt téve, "s a" mint a! levegőnek is önerejü élete ezen betegség" származására hajlandóvá tette, elszórva 108 A" POKOLVAR" TERMÉSZETE, vagy népre -terjedten a! föld" lakósit. Azért vilá- gos említés van erről Celsusnál, Galenusnál, Paülus Ae-. ginánál, Pliniusnál. Nálunk Magyarországon is a" legrégibb iróktól fog- va van erről említés téve, és a" falusi nép esméri azt, — mint minden más, ugy a magyar köznép is hajlandó . lévén a" betegség eredetét a" jó vagy gonosz lélektől származtatni — rege szerint ezen bőr-betegség boszer- kánytól , vesztéstől, öntéstől származik; azért hivják po- kolvarnak , nem — a? mint némellyek akarják — po- kolvárnak. . Munkásságom" körében azonban számta- lanszor örömmel hallom a? nép? szájából a" fekete hólyag, üszögös kelés, mérges pattanás neveket is. Deákul — a" görög cv0905-tól — pruna (szén), mások Cel- sus után carbunculus, sőt némellyek a? kelés? tetején mutatkozó hólyagocskáktól pemphigus nevet megtartván, ezt még a? szerint czímezik melléknévvel, a? mint ez vagy amaz tartományban volt alkalmok szemlélni, gyó- gyítni, leirni; igy: carbunculus v. pemphigus hungaricus, polonicus , septemtrionalis , gallicus , vagy görögösen anthracophlyctus ; némellyek: aztkracia, anthracosia , anthracoma , carbo , carbunculus, rubinus verus, codi- sella, granatismus, hozzá tévén vagy elhagyván a" meg- lepett hely" nevét, p. o. carbunculus mammae, oculi, palpebrarum; mások a: kelésnek jobbra vagy vészély- re elválni nagyobb hajlandóságát tekintvén : pustula v. vesicula maligna, gangraenosa; végre némelly külön- böző irók — a? mint alább kitetszik, vélekedésem szerint: hibásan —igzis persicus, pustula Esthoniae névvel neve- zik ezen betegséget. Valóban azt hiszem, hogy ez is mint más betegség a" Pandora" szelenczéjéből eleitől fogva elhatott az emberi nemzetre a! szerint, a" mint kivált az éghajlat" melegsége és a! levegőnek sajátsága annak divatozását elősegítette; in- nen lettek azon sokféle nevek. Hajdankori hőseink , mint Hippokrates, Celsus, világosan és mint igen közönséges dol- ) az 4 á , h ahá A ip . k úg Végy A" POKOLVAR" TERMÉSZETE, 109 got említik ezt: nevezetesen az első ( Hippocr. de morbis po- pul, Liber 1-us Aegr.9-us) egy kórtörténetet beszél el "), mellyben , noha ő a? betegséget meg nem nevezi, a! po- kolvarra csalhatlanul reá esmérünk. "Criton — ugy- mond — Thasusban egyenes testtel sétálván , lába" hü- velykén erős fájdalmat kezdett érezni. Azon nap lefe- küdt, borzadva, szorongatva, kevessé hevülten, éjjel. félre beszélt, Másnap renyhe daganat foglalta el az egész lábot, a" boka-tájon vereslő és feszűlt. Fekete hólya- gok, forró láz; eszelősködött. A"? végbélen csupa epe, "s elég nagy mennyiségben, ürítetett ki. Kez- dettől másod nap megholt". TIgyanaz más helyen (De morbis pop. Litdro 3-o pag. 151.) nyilván megne- vezi 7): ceNyáron sok pokolvarok, és más nagy hó- lyagok, mellyek rojkadásnak neveztetnek?. Az utóbbi (Libr. 5-o. Cap. 28.) bővebben leirja 79): SAlig van a? " pokolvarnál gonoszabb. Jegyei következendők: vörös- ség, mellyen kevessé felemelkedett hólyagocskák van- nak , leginkább feketék, néha szederjesek, vagy hala- ványok; ézekben ev látszik foglaltatni; alatt színök fe- kete; maga a! test száraz, "s keményebb mint természe- tesen kell lennie; körül mintegy var vagyon, és ezt gyuladás környékezi; azon helyen a? bőrt sem lehet fel- emelni , hanem az alatta lévő hushoz mintegy hozzára- 7) Critoni in Thaso erecte obambulanti pedis dolor fortis a magno digito coepit. Decubuit eadem die, horridus, an- xius, parum subcalescens, nocte desipuit. Secunda die tu- mor laxus per totum pedem et circa malleolum subru- bens cum distentione. Pustulae nigrae, febris aucta in- saniis, Ab alvo vero mera ,, biliosa, satis multa prodi-c bant. Mortuus est altera ab initio die. 88) Carbunculi per aestatem multi, et aliae, guae seps vo- cantur, pustulae magnae, . 884) Non aliud carbunculo pejus. Ejus notae hae sunt: ruber est , supergue eum non nimium pustulae eminent, maxi- me nigrae, interdum sublividae, aut pallidaes in his sa- nies esse videtur infra; color niger est; ipsum corpus 110 A" POKOLVAR" TERMÉSZETE, gad; az álom elnyomja; néha borzadás vagy láz támad, vagy mindkettő. "S ezen rosz mintegy gyökereket ver- vén terül, néha hirtelenebben, máskor lassabban; ha- — ladiában fölül is megfejérszik, későbben megkékül s körülötte parányi hólyagocskák támadnak, és ha a gyo- mor- vagy torok-tájra esik, az életet rögtön eloltja. Nincs jobb azonnal kiégetni. "S ez nem is bajos, mert nem érez , mivel azon hus kihalt." Ugyanilly módon fordul ez elő az Aeginai Aetius Paulusnál stb., kiknek irásaikkal. sok századokon ke- resztül a? közép idő, egyéb tudományok" hanyatlásával együtt, mint más tekintetben is, megelégedett vala; "s csak azzal érték meg, ha az aztrax-ot vagy carbunculus-t legfeljebb mint a?" napkeleti pestis" kórjelenségét emlí- tik, a" mint azt Sprengel után tudhatjuk, midőn az 1348 és 1350 esztendőkben egész Azsiát és Európát pusztítot- ta, és fekete halál (sckwarzer Tod, atra mors) név alatt még a?" nemorvosoknál is az örökké zöldelő borostyányos olasz költő? Laurájának sem kedvezett nyavalya histo- riai "s poetai leirások tárgyává tett. Sőt a tüdományos horizonra világot lövelett 15-dik századon inneni időben is csak a! 18-dik század leve olly gondos és figyelmes , hogy ezen kék hólyagos betegséget, még a" régiekkel is vetélkedve "s azoknak irásaikat birálva vizsgálgatták és leirták. — Ekor kezdték ennek nem csak külső formá- s aridum, et durius guam naturaliter oportet; circague guasi crusta est; eague inílammatione cingitur; negue in eo loco levari cutis potest, sed inferiori carni guasi af- fixa est; somnus urget; nonnunguam horror, aut febris oritur, aut utrumgue, Idgue vitium subteractis guasi gui- busdam radicibus serpit, interdum celerius, interdum tardius; supra guogue procedens. inalbescít, dein lividum fit, ciírcumguúe exigüae pustulae oriuntur : et si circa faur cés stomachumve incidit, subito spiritum saepe elidit. Nihil melius est, guam protinus adurere. Negue id grar ve est; nam non sentit, guoniam ea caro mortua est. MME eááztt MERETE RK... emet nt mmmetmmetzmte A" POKOLVAR" TERMÉSZETE, 111 ját, hanem természetét is vizsgálni "s buvárkodva fej- tegetni, valljon ez, a mi elszórva vagy népre ter- jedve néha látszik, különbözik-e attól, a" mi napketi . pestises betegeknél megjelenik ? "s. a" fekete-hólyag tu- lajdon nemű betegség-e vagy csak kórjele másnak? valljon mi okozza ezt? és valijon ragadós-e ez vagy nem? E" tekintetben a! francziák? érdemeit különösen meg kell esmérni; nevezetesen a? többek közt ezen század utólsó negyede szülte Thomassin"? koszorúzott munkáját (Szr le charbdon malin, ou la pustule maligne. Faris 1780.) — Eneaux? és Chaussier? értekezését (Precis sur la pustule maligne Dijon 1785.) — Gautier?" vizsgálódását (Considerations geneérales sur la pustule maligne et sur les causes de cette phlegmasie gangreneuse. Faris 1810.) — Ugyan Párisban Bayle vítatta azt oskolai módon 1812-dik eszt., hogy ezen betegség ragály nélkül is szár- mazhat, különben azon tulajdonságokkal birván ; és Na- poleon" orvosa Larrey, kinek a? tábori zsarolások mi- att sok nyomorúságot volt alkalma látni, környülmé- nyes leirást, és egyes beteg" történeteit ís, eleven ecset- tel adott erről nekünk. Környülményesebben irja ezt le a" világszerte elhatott hires Dicftiozaire des sciences Me- dicales Tom. XLVI. Ez után ügyeltek a" munkás németek is, és örök oszlopot érdemlő Nestorunk Hufeland" Journáljában több helyeken vannak erről esmértetések, mint elszórt vagy vidéki betegségről. Irt erről Bernstein Med. chir. Abhandl. über den Carfunkel. Frankf. a. M. 1812, és Langsenbeck. — De levilágosabban és legtöbb figyelmet valamint fordítva ugy ébresztve adja ezt Rust [agari- na? több darabjaiban, — "s ugyan ő irja ezt le, a" multakat birálva, alphabet rendben irt nagy munkájában, melly illy czim alatt; Tkeoretisch-praktisches Handbuch der Chirur- gie, mit Binschluss der Syphilitischen und Augenkrankhei- temetc.1830. Berlin, Wien. — Sőtaz oskolai kézi könyvek- .ben is adnak ma már az anthraxnak bizonyos helyet rend- 112 A! POKOLVAR" TERMÉSZETE, szeres rothasztó charakterü gyuladások? sorába iktatva , mint p. o. Hildenbrand, sőt a" tömött Jatrike is Vol. 2. a" daganatok" (oncoses) ATA Számtalan említés van erről a? Salzburg. med. chir. folyóirásban. Korunk, mellyben a" napnyugoton és keleten dü- hösködő Bellóna több nyomorúságok közt a? betegségek- nek, nevezetesen a?" ragályosoknak is, szülője sok al- kalmat ada a" nyavalyák" természete"? vizsgálására, és a! saját nemü ragályoknak természettudomány szerint meg- határozásukra ; mi tanulhattuk meg: mi az egész, mi a" fél ragály (contagium perfectum, inperfectum); mi es- mérhetjük szorosabban a" pokolvar" természetét is, kik még azon fennforgó kérdésről is olvashatank, valljon van-e atyafisága a nálunk szórványos v. járványos po- kolvarnak azzal, melly a" keleti dögkórban mutatkozik? Korunkban ügyelnek erre a? gyógyító orvos" körén túl a kormányszékek is; "s innen van, hogy a? fels. kir. helytartótanács minden köz hivatalú orvosoknak (physicusoknak) hivatalos utasításban adta már 1796-b. hogy. ezen betegségre ügyeljenek; mintha sejdítette volna a. bölcs kormány ennek, melly csak elszórva 7s igen ritkán fordult elő, egyszer még talán népre-terjedtségét; veszedelmes atyafiságát. E" lefolyt esztendő időjárási tekintetben is (a? nagy hirű csillagvizsgáló Albert HFerenczünk után szólván) nevezetes vala, "s felejthetetlen fog maradni. Rendki- vúli hévség , nedvességbeli hiány 7s aszály valának ál- talánosan az 1834-dik esztendő" időjárása" bélyegei. A" kevessé hideg telet ( mert — 69 — 8" Reaum. alább nem volt sem jannariusban sem . decemberben ; el- lenben -4- 6 — 12 körül töbször volt ugy, hogy Sz. Pál- nap tájban fák virágoztak, méhek repkedtek) követé a" száraz igen szeles tavasz, ugy hogy martius? 19-d. táján a" szélvészek miatt szinte utazni sem lehetett. Erre jött a" hasonloúl nagy szárazságu és soká tartott nagy me- legségü nyár, mert hévmérőm többször mutatott -- 30"; Ta alt sz áézásásóló A" POKOLVAR! TERMÉSZETE. 113 "s ugyan száraz és meleg volt az ősz is, mert september- ben, octoberben, novemberben a" hévmérő -- 21" és -- 5" közt volt, csupán octob, 27-d. vala egyszer az 0 alatt, "s novemb. 20-d. egészen —. 4". cEgészen felhőtlen vala az ég 12, egészen borult 40 nap. Eső esett (egész esztendőben csekély) 84, hó 21 napon. Köd leplezé a" völgyeket 110-szer. Jégeső csak kétszer, égi háború 19-szer tapasztaltatott. Az első villámlás ezen esztend. majus" elsőjén szemléltetett, az utólsó égiháboru ottober" 47-d. történt. Az esztendő legmelegebb hónapja julius volt, a" leghidegebb december, ámbár a" hévmérő leglentebb febr. 11-d. állott; általáno- san az esztendő közep hevsege egész fokkal álla fönnebb, mint máskor nálunk lenni szokott. A" szelek közt egész esztendőn által az éjszaknyugoti uralkodott, ez 401-szer fútt, a többi szelek közül az éjszaki 214-szer, déli 210- . szer, napkeleti 15-ször, nyugoti 22-szer, d. k. ny. 15- ször , e. k. ny. 59-szer, d. ny. 121-szer. Szélvész vala 18, szélcsend csak kettő. A? legkeményebb szélvész mart. 11-kén és decemb. 24-én dühösködött. — Az egé- szen rendkivüli tünemények közül csak azon földrengést kell említnem, melly octob. 15-én reggeli 7 orakor ha- zánk" "s a szomszéd Lengyelország" nagy részét által- futotta, és sok helyeken pusztításának elég szomorú . nyomait hagyá", Hippokrates? szavai szerint a" nyár" követője, s — ha . meggondoljuk a? mostani reánk sugárlott physikai es- méretek" világánál — a? levegő? ön-élete? és alkrészeinek minemüsége" változásának okozatja lévén a?" népnél — mint más betegség is — a? pokolvar : az, ezen rendkivúli időjárásu évben, rendkivúl gyakori volt vidékünkön, ugy hogy már majus? végén, juniusban, noha ritkán, előfordult a" kék hólyag; a" betegek vele még fenn jártak. Julius- . ban már a" láznak minden jeleivel, noha még elszórva, ágyba estek a" betegek, és a? megüszögösödöt részt há- zi vagy patikai szerrel több hetekig kellett gyogyíta- 1 114 A" POKOLVAR" TERMÉSZETE, ; 1 niok. Agustusban az illy betegek száma megszaporodott, hogy ritka nap volt, midőn az orvost illy beteg fel nem kereste, nagy forróságban, nyughatatlanságban, szoronga- tásban; mert a! nép közt is elterjedt azon hir, hogy az a" fekete hólyag ragadós és halálos. Igaz pedig, hogy 20 — 30 között halt meg egy, ha orvoshoz folyamodott,- "s különösen ollyan, kinek ábrázatján, nyakán, : tehát közel az agyhoz kelt az a? hólyag; de mivel más esz- tendőben az illyennel fenn szoktak járni, "s legfeljebb egy nap feküdtek, "s csak házi szerrel is, p. o. ko- vászszal, sült veres hagymával, paprikás szalonnával, meg szokták vala gyógyítani; most pedig a?" legerősebb férjfi is 12—24 óra alatt lábáról leesett; a" tag, mellyen a" szeder-fekete hólyag kelt, felette nagyra dagadt, rubin vagy meggy-veres széles udvarral, "; némelly beteg meg is halt; azért falusi embereink az orvost megkeresték , ugy hogy a! többek közt egy orvosnak 20 — 30 betegje is volt illy betegségben. ; Én magam is augustus? 20-kától fogva nov. közepéig 20-nál többet orvosoltam, és az egész megyében orvo- solt mindenik orvos, "s mindenik vallja, hogy ezen év- ben járványos volt. Voltak köztök a? legszebb növésü, jól táplált fiatal legények, öregek, futkosó gyermekek , (csecsemő . csak egy, ki meg is halt), asszonyok, — s többnyire mind feküdt 5 — 7 nap; azután pedig az üszög ál- tal kifekélyesedett helyet genyesztő "s forrasztó írokkal 1 — 2 hétig kellet kötözni. Mindazáltal olly belterjjel nem tapasztaltam, mint 1828. augustusban, midőn J.. kis faluban — melly magas dombon esik, alatta széles ki- : terjedésü mocsáros erdők vannak, "s népessége 600 — 14 nap alatt 40 beteg volt, ugy hogy egy háznál az apa, anya, gyermekek szenvedtek benne 3 —4 hétig, 7s azután vége lett. De most az egész vidéken még nov. innen is — noha már ritkábban — előfordult: ugy ! F.-szon láttam a? következett januarius?" végén (melly ismét igen lágy volt) egy csecsemőnek lábszárán "s karján, A" POKOLVAR? TERMÉSZETE. 115 ki meg is halt. Ugyan K.-ti 60 esztendős, különben jó alkotásu ember a" nyaka" csigáján hordozta ezt hoz- zám minden 3 — 8-d. nap, mig meg nem gyógyúlt. / b) 4" pokolvar" alakja (hypotyposis). A" bőrön, annak inkább mezítelen részén: a" kézen, lábon, ábrázaton , nyakon , kezdődik egy pont vörösöd- ni , viszketni , feszúlni , kevessé fölemelkedni , dagadni ; ugyan ezen ponton ömlik ki egy kis köleskása-forma pörsenés , eleinte nem igen fáj, de 12 — 24 — 48 óra mulva a" beteg égető fájdalomról, kiállhatatlan viszke- :tésről panaszkodik, ugy, hogy azt az együgyü beteg . többnyire felcsipi, felvakarja ; a? vörösség, keménység, da- 4 :§ ganat különbféle fokra és nagyságra emelkedik, de min- denkor kerék ; némellykor egy krajczár-, egy tallér- sőt egy tenyérnyi nagyságu, kivált az ábrázaton "s annak . a járom-csonton feljül eső részén kelve az egész főt is ellepő; a" vörösség eleinte a" rózsa-, azután gránát-, . vagy meggy-színig különbféle, mig a" pirosnak minden lejtőit mutató udvarnak közepén azon első kása-forma pörsönet sététes, kék, fekete, lencse-, borsó-, mogyoró- nagyságu hólyaggá válik, midőn vagy azonegy emelke- dik feljebb, vagy több aprók szármozván egybefutnak, fe "s igy azon kerek, szürke vagy fekete foltot mutatják , vé . belőle savós-vöröses nedv feccsen ki (melly eleve nem . mellynek környékén a? vörösség és gyuladás messze hat, — Ha ezen hólyagot fölmetszük, vagy magától fölfakad, olly égető, mint a?" régiek hitték, és a" bőrt, mellyre , foly, nem ingerli); — látszik, hogy a?" bőr mélyebben szenved és az megüszögösödött $) fekete vart mutat . (honnan talán a" pruza név); némellykor alólról szivárog . kifelé— kivált ha a? körszélről befelé nyomogatjuk — egy ") Valamint a? gangraena és sphacelus szót az újak mél- tán synonymáknak veszik: ugy én is az üszög és fene közt különbséget nem teszek. 116 A" POKOLVAR! TERMÉSZETE. vagy több kerek, önkint származott vagy metszés által okozott lyukakon a? véres ev; a? hám kisebb vagy na- gyobb darabokban köröskörül lefoszlik. Némellykor pedig, a" mint a" hólyagból önként vagy mesterség ál- tal kifoly a. nedvesség, azonnal a" gyuladt rész száraz bőr-keménységü és feketeségüvé lesz (mumificáltatik) , honnan némelly orvosok amazt. nedves, ezt pedig száraz pokolvarnak is hivják, Láttam olly esetet. ií5, hogy az illy kelés körül nagyobb tájon előntötte a" bőrt köleská- sa-módra a?" kiüteg; sőt láttam, hogy. más illy üszögösö- dő hólyag is keletkezett mellette. A? hol a környülmé- nyek kedvezők, ott kerekdeden, csak házi szerre is (mert a" köznép valamit, p. o. sült vöröshagymát vagy kovászt, paprikát stb. mindig használ) elválik a kemény fekete bőr 7 — 14 nap, evesedés alatt darabokban le- hull, aztán, a" beteg" helyezetéhez képest, elébb vagy utóbb, jó geny következvén, bebőrösödik, fökép a" husos részen; sőt láttam olly esetet is, hol a? kék-barna hó- lyag korán felmetszetvén "s helyben erős ingerlő sze- rekkel kötöztetvén, belső czélirányos szer is adatván, 2 — 3-ad nap a hólyag alatti rész tiszta pirossá vált, "s csak mint felüleges seb, p: o. mint az erős hólyaghuzó tapasz után szokott lenni, gyenge irra néhány napok mulva meggyógyult. " Máskor, kivált a" hol csontosabb az ezen bajtól meglepett rész , p.o. a homlokon, a" láb-, vagy kéz-fejeken, ujjakon: ott mumia - módra úgy oda szárad az üszögös bőr, hogy minden szorgalom és gyógyszer mellet is 2 — 3 hétig is hordja az aszú bőrt a" beteg, mig ahhoz értő, ollóval vagy késsel, azt le nem vágja. Közönségesen az üszögösödött mintegy mumifi- cált, a" belső és az alatta lévő részhez erősen ragadó var körül, származik vörös udvar, melly különbféle szi- neken — zöldes-, kékesen — átmenvén, hólyagocskákkal megtelvén, hasonlóan megüszögösödik, némellykor pedig az elválasztó vonalat alkotja, a" tagnak különös elrom- lása nélkül, hacsak inat nem ér. Ellenkezőleg, főkép. A" POKOLVAR" TERMÉSZETE. 117 , , , k Ker részen , hol kövér sejt-szövet sok van, mély pusz- Ji tításokat , a vérerek" emésztődését , MENÉS feloldozáso- kat tesz, szélesebben is terjed, midőn az őrlobvonnal j: a" természettől gyáva hatással tétetvén , több - több részt lep meg ezen üszögösödő gyuladás, mig végre nagyobb küzdés után csakugyan vagy az elválasztó gyúladt kör . korlátolja a" helybeli halált, vagy — ha nem — ennek következésében az egész egymi áldozatja lesz a" rothasz- tó láz minden jeleivel az eleve kicsinynek látszott baj- . nak. Különös tulajdonsága azon elhalt barna bőrnek, hogy késsel alig lehet metszeni, rugós és feszes, szí- . jas tulajdonsága miatt, "s ha scarificaljuk, az elevenig nehezen hatván által rajta a kés, ugy szivárog át rajta . a" vér; különben szinére nézve egészen hasonló azon . égetéshez, mellyet égető hamag ( lapis causticus chir.) — w bőrre vastagon téve okoz. Legszembetünőbb azon . pusztítás, mellyet okoz, ha az ábrázaton, ajakon kelet- kezik; mert a" pofán, szemöldökön , homlokon a" tarja- . gos vörösség orbáncz-módra elterjedvén. a" kezdet pont- £ ja körül, hol a?" hólyagocska mutatkozott , mintha kike- . rítezték volna, kerekded, "s — ha az ajakon — olly . hódforma kisebb "s nagyobb csonkítást okoz. új Mindezen jelenségei mellett a" pokolvarnak elein- . te magát a láz nem nyilványosítja , "s ez szokta a" be- . teget könnyelmüségre, az orvosokat kevés figyelemre S vinni. Noha, ha élesen szemléljük a" dolgot, nem lehet képzelni, hogy önrészeire ügyelő életerőnk illy veszte- . ségnek , helybeli halálnak készűlését ne sejdítné, "s az "ellen törekedését a" véredény-rendszer" mozgása , visz- . szahatása által ki ne fejézné. Minden feszült képzelő- dés nélkül tapasztalásból szólok: az ember, kivált a? sze- . gény zsarolt paraszt ember, kinek ez a" kéjletben " élő rangú felett tulajdona , kisebb bajra, lázra testében . nem igen ügyel, "s igy orvosa sem; — én többnyiré . minden betegeimet meg szoktam kérdezni, hogy" érzette TERMÉSZETTUD. PÁLYAMUNKÁK. 1. KÖT. 8 . , eeékt pee 418 A" POKOLVAR! TERMÉSZETE. magát ezen pattanás előtt? "s alatta? többnyire mind azt vallja., hogy az előtt már 1 — 2 nappal lankadt volt, és az étel jól nem esett. A? láz (febris) létalapos jelei közt a" kedvetlen közérzés (coenesthesis) , a bágyadtság nem olly állandó-e mint a? sebes érverés? — De én, mikor már a" hólyag fölemelkedik, még egy beteget sem lát- tam, sebes érverés, forróság, szómjúság, bágyadtság , és így láz nélkül, csakhogy az a? legalsóbb foktól a" legfelsőbbig különböző. Ugyanazért azt mérészlem mon- dani, hogy a" pokolvar láz nélkül soka sincs, tekintvén azt azon betegben, ki azzal fennjár, egész a" legvesze- delmesebbig, ki az ideges láz? minden jeleivel a" haláb révén van , — mellynek legalsóbbját a? fennjáró pokol- varas betegben, legfelsőbjét a rothasztó lázban, sőt a keleti dögkérban vélem kinyomva lenni. Egyébiránt a" láz mikor fejlik egészen ki? mikor fajul roszabbá és roszabbá? az a" beteg? különbféle alko- tásától, helyezetétől , "s; magának a? pokolvarnak helyé- től, a? mint az a nemesebb élétműhöz, névszerint az agyhoz, közelebb van; végre és nagy mértékben azon októl függ, melly kivált anyagi "s erőnyi tekintetben — mint p. o. a" lépfene? elragadása által — a? betegsé- get okozta. Közönségesen az eredeti hólyagocska" megjelenése után az első éjjel nyughatatlan a" beteg "s nappal bá- gyadt, huzódozik, a! kásaforma pattanás körül égetés- ről, "s általában kedvetlenségről panaszkodik. A? kö- vetkező 2 — 3 nap különösen estve felé növekednek ezen kórjelek. A? bőr száraz, forró lesz, az érverés. némellyeknel szapora, tele, feszes, némeliyeknél ösz- szehuzott, lassú: a? nehéz lehelés, a. vavanyú itaV ki- vánása , étvágytalanság mindenikkel köz; a? szék több- nyire szorúlt, a" vizelet kévés. A? szerint, ja? mint az üszögösödés terjed, növekednek az említett kórje- lek belterjökben, ugy hogy félre beszélést, álomkórt A" POKOLVAR TERMÉSZETE. 119 (sopor), inrángatódzást , "s halált is láttam ezen környül- ményekben. ?") Egy legnevezetesebb új iróval, Schröderrel, tapaszta- lásom után mondom, hogy ezen láz bélyege csorvásp, epés, ideges , rothasztó; de világosabban szólván, kez- detben "s a?" betegség" alsó fokán , szelidebb minemüségé- nél epes, nagy fokán "s veszedelmesebb tulajdonságá- nál rotkasztó szokott lenni. Valljon ezen láz nyomatos (typicus)-e ? van-e erisise ? alább fogok rá felelni, hol a? láznak a? helybeli üszögösö- déssel összeköttetése, okozati idomja fog előfordulni ; itt elég légyen azt mondanom, hogy estvére mindig meg- nehezbüléssel (exacerbatio) mutatja magát a! hetedik napig, "s azután bizonyos kiürítésekkel, p. o. izzadás- sal, bővebb vizelettel, hasmenéssel, némellykor oká- £) Több szomoru esetek közt nevezetes ez: A.-di földes úr" gazdasági hajduját R. orvos dr. barátom augustus 19-ikén lakhelyünkre behozatta, midőn látná, hogy a járomcsont felett a? szemfedél felé baloldalon szárma- zott pokolvar négy naptól fogva, mikor a" betegeknek rendelt , semmit sem javul. A? tallérnyi fekete "s megü- szögösödött.folton tul köröskörül kivált a? homlok felé "olly nagy volt a. vörös daganat, hogy szemét nem tud- ta a! beteg kinyitni; mindazáltal, midőn vizsgáltam, lát- tam, hogy a? szemgolyó ép. Épen azon nézetpontból, mellyet alábh a" gyógyítás alatt elő fogok adni, ren- deltünk neki külső és belső szereket. Azonban har- madnap" reggelén — mondják a" körűle lévők — igen nyughatatlan volt, "s midőn szemléljük előttünk , ránga- tódzni kezd féloldalra a" beteg, "s míg róla tanácsko- zunk, fogait is csikorgatja; probálunk neki mindjárt folyó szert adni, kanállal, "s csak szorongatások közt nyelheti; egyszóval látjuk, hogy a! legveszedelmesebb görcsökben szenved a? beteg; — valamit az ész és szor- galom tehet, semmit el nem mulattunk , pioczázást, ér- nyitást , klisztért opiummal stb. hiába próbáltunk, — a beteg másnap regelre meghalt. 8 X 120 A" POKOLVAR" TERMESZETE, dással, könnyebbít a" bajon maga a" természet is, az üszögösödés is ugyanez időre korlátoltatván: a" mit még bátrabban lehet várnunk, ha az egymi törekedését az" értelmes orvosi segedelem előmozdítja. §) b 7) Nem szükség itt az epés vagy rothasztó lázat szorosab- ban bélyegezni, mert orvos azt ugy is esméri, nem-or. vosnak pedig az, a" mit mondék , elég. kés XI. A" POKOLVAR OKAI. . ról jövő ragadvány ; "s hogy ez kétféleképen történhetik, sok vitatás után, abban többnyire mindnyájan megegye- zünk. Igy származik az a" döglött marhák börét lenyu- zók" kezén vagy képén a" döglött marha? nedveinek azon részek" érintése által, kivált ha a bőr meg van sértve , vagy csak véd-hámjától meg van is fosztva. De szár- mazhat a" pokolvar az emberen akkor is, ha az emlí- tett dögös marhának körében. forogván (melly kivált Humboldt tapasztalása szerint egynehány lábnyira min- den állatnak sajátja) a" vesztegetettt levegőtt szivja tü- dejébe ; sőt —a? mint Hufeland "s a? salzburgi folyóirás" észrevételeiből láthatjuk, "s minden nemzeteknél diva- tozó egészségi politika rendeletekből is tudjuk — szárma- zik az, ha az ember az olly dög marha"? husát megeszi: a. mivel különbözik némelly más- ragadványoktól, mellyeknek ártalmas voltát a. gyomor" nedve elemész- . ti. De származik az illy anyag nélkül is eredetikép az emberben, a" levegő? járványos tulajdonsága "s az eszten- dő? részei szerint, a" mint valakinek arra személyes haj- landósága van, —- a mi a" szolgákban, a" mezei mun- kával, meleg nyárban az élet terhével küzdő szegény 122 A" POKOLVAR" OKAI. "emberben nagyobb, ugy hogy azt nálunk csaknem nép-betegségnek lehet nevezni. Hogy ez vagy amaz étel nemének volna reá külö- nös befolyása, nem hiszem, — legfeljebb talán annyi- ban, hogy a" zsiros étel az emésztést nehezítvén, és az epés lázt elősegítvén, közbevetőleg ( mediate ) okoz- hatja a? pokolvart. Igy lehet valamennyire azon esmé- retes állítást, mintha a?" sok szalonna-étel okozná a? po- kolvart némelly vidékeken — a" mint azt N. megyéről is hallottam vala — valamelly, de csak kevés figyeletemre méltatni ; mert én későbben azon különbféle eredetü néppel biró (mivel vannak benne tótok, sokeczek , külföldről későbben beköltözött németek, törökkel faj- zott ráczok "s legtöbb magyarok , sőt vannak zsidók is) vidéket megesmértem és azt nem tapasztaltam; sőt a" szolannával már vallásuknál fogva különbféle módon és mértékben élőknél, még a? zsidóknál is , kik a" disz- nót Mózses" tilalma szerint itt sem eszik, láttam a" pokolvart. Az ételnél nagyobb befolyása van a bőr mocskosságának, melly, kiváit pásztorainknál, olly nagy mértékben közönséges. Ama származás - módot Rust említett munkájá- ban Larrey, Boyer, Moraud, Schröder után több pon- tokban vitatja, mellyeket itt előhozni feleslegesnek tar- tok, annyival inkább, mivel — a? mint fönnebi szava- imból is sejdítni lehete — én az illy elragadásnál, leg- alább hazánkban, a?" pokolvarnak sokkal bővebb kutfe- jét a levegő? járványosságában keresem. Épen azon ha- tása a" levegőnek , melly az állatokban a? lépfenét szüli, miért ne okozhatna az emberben pokolvart? midőn e" kettő — az állati müvek"? törvényét , a vegyületét "s a bőrön jelenő vérkiömléseket, keléseket tekintvén — olly átyafiságos, hogy azokat, vélekedésem szerint, csak azért nem lehet talán. ugyanegynek mondani , mivel a" barom"? alkotása erősebb, az emberi kénynek alá vet- aza A" POKOLVAR? OKAI. 123 ve; az ember pedig finomabb testi tulajdonokkal bir- ván szabadon él. ") Mindazok , kik a" levegő? járványossága" illy hatá- sát elegendő figyelemre nem méltatják , többnyire meg- akadnak nyomozódásaikben ; -s a? ragályt akár testi érin- tés, akár a" levegőnek: bizonyos körig fertődzése által meg nem mutathatván, kénytelenek a? feltételes "Zát ha? ha csak" segítségéhez folyamodni. — Igy p. o. Rust (midőn előbb több hires férfiak, nevezetesen Bertin, Eneaux, és Chaussier után a" helybeli elragadást épen ugy megengedi, mint az evés és lehelés általi szárma- . zást, kivált illy marha döggel bánni szokott nyúzók és szerecsenyek? példája után, hiszi) azt mondja: "SA" mi . a ragálynak a" tüdőbe beszivását és az arra másodszoro- san (secundarie) következő pokolvar" jelenését a" test külső szinén illeti , ugy az a" most felállított nézetet ?) . elrontaná és a" dolgot ismét a, regi homályba döntené , . ba az előhordott carbunculusok nem ollyanok voltak, mint millyenek a" rothasztó lázban, és a" keleti dögkór- ban szoktak lenni; és ha az említett szerecsenyek, mi- nekelőtte a: lépfenés beteg állatok? husát megették , már elébb — a?" marha-levágáskor és bonczoláskor — tes-. tök: más részeivel nem érintették azt: mi olly eset, melly akkor is történhetett, midőn az egészség -tiszt- viselők (Sanitáts -Beamten) a" ragadványt a" húsételnek . tulajdonították." IMMár könnyebb lett volna mondani, . hogy, minekelőtte éttek volna az illy beteg marhák husából a" betegek , a" légy a" dögről beléjök oltotta a pokolvar" mérgét; mert ez. a" régi állítás nem lehetet- len, noha előttem kétes, már csak azért is, mert atyafi. ") Nagyon érdekes e" tekintetben Veith Immanuel bécsi egyer temben barom-orvoslás" volt igaztójának munkája. tt) Nézete szerint t. i. Rust a! pokolvart mindig csak beol- tás által származónak (idiopathicus) kivánná tekinteni. , 124 j - A! POKOLVAR" OKAL azon költői képzettel, hogy a" levegőbén repkednek fu- lajdon bogarok furia inzfernalis név alatt §), mellyek" csipésétől származik a" pokolvar. Igy kész az ember — csakhogy képzelt igazságát védje — más? hitelességét, kinél pedig neki több nincs , kétségbe hozni! igy vala kész ez a? különben jeles iró a" hajdankort /omályzak nevezni! pedig bár olvassa meg akárki az ő három fejezetét, melly alá a? pokolvart megkülönböztetve , ragadványosra, egyszerü szórványos- ra, és dögkórosra (carbunculus contagiosus — pesti- lentialis simplec — spóradicus ) osztotta, mi kü- lönbséget fog találni? avvagy aznzak alakja, aljazata , gyógyításmódja, letalaposan különbözik-e ? Azon kivül, hogy az olly elosztás" pontja a" logika" törvényével nem egyez, mert a? szórványos is lehet rosz indulatu és ragadó , azt kérdem: lehet-e a? szárma- zás" tekintete itt elosztás" pontjat mit, valamint ön ma- gunk" származását — a mi pedig eredeti képe a? teremtő természet" műveinek —, homály fed; "s a mi másutt sem szokott elosztás" alapjául szolgálni a"? természet" tudomá- nyában. — Emlékezzünk vissza a cholerára, melly nem rég dühével az egész világ figyelmét magára voná, "s mellyet hasonlóul csak a" ragálytól akartak legtőbben származtatni; nem inkább a levegőtől, égi és földi okok- tól — a? járványosság" fogatában kifejtve — származott-e az ? mindazáltal ugy, hogy bizonyos föltételek alatt ra- gadós is lehetett. Emlékezünk vissza a" vérhasról; fél- századnál tovább folyt pörre, valljon ragadós-e? mig most tudjuk, hogy némelly környülmények és feltételek alatt igen is az. Mind észképi szemlélődéseim , mind az írók" tekinte- te, mind ön tapasztalatom után megengedem hát, hogy g 3) Mivel ezt különösen hitték Esthoniában, a" pokolvar egy fajzatát esthonia" hólyagnak is nevezték. A"? POKOLVAR" OKAL 125 a pokolvar lehet kelybeli beoltás , "s beteg marha?" husa? . megevésének okozatja; s ugyancsak lehet az, valamelly tájél? természeti és polgári helyezetéhez képest, videki (endemicus) ; sőt, mint ez évben vala, lehet az kisebb . nagyobb belterjjel a?" levegő járványossága szüleménye (epidemicus) , "s lehet az a? láz" legkisebb és alig ész- áá EE ERS TT a € 5 ART 9 táját - ze ten gat vis s § GET. 1 psz — revehető fokától a? nálunk előforduló legveszedelmesebb — rothasztó lázzal, szint ugy mint a? keleti dögkórral (melly kettő bélyegére "s gyógymódjára egy) összekötver ugy pedig, hogy az mizdig egy nemü betegség, mint másutt, ugy hazánkban is. Im: a"? keleti dögkór alatt így irja azt le korunk" 3 Hippokratese Hildenbdrand ( Instit. med. Tom. IV. pag. 464.) : ,,A" keleti dögkór második, harmadik, negyedik napján a? bőrnek viszketése vagy olly érzése után, mintha tővel böknék, keletkeznek a" pokolvarak, mely- lyek nevöket az égetés? és irtózatos fájdalom? "érzésétől nem kevésbbé veszik, mint a" holt-szén - fekete szintől, mellyet az üszögösödés miatt kapnak. Legelsőben kicsiny, a" bolha-csipéshez hasonló hirtelen szélesedő pontok je- lennek meg, mellyekben hólyagok emelkednek -átlát- szó sárgás nedvvel telve: ezek mintegy tizenkét óra mul- va, vágy későbben is, megrepednek és igen csipős ev foly belőlök ; a hely feketévé lesz, mint ha égető szer- rel égettetett volna, melylyé az alatta lévő bőr egészen . elhalva, és jeles mélységre. minden érzéstől megfosztva, válik; körúlete az üszögös varnak. vörös, dagadt, és bel- terjedten fáj, melly naponkint tovább terjed, és alap- ja, mellyen ül, szembetünőleg felemelkedik, a" hon- nan a?" pokolvarak üszögös daganatokat mutatnak , mely- lyek többnyire mogyoró - nagyságuak, sőt némellykor ( Schraud) a? tyuktójást is felülmulják. A" pokolvar . határozott helyt nem lep meg, hanem majd a" nyakon, mellen, hason, majd a" végtagokon származik; majd egy, majd több, 3 — 4 — 12, külön-külön, vagy né- . 126 A" POKOLVAR!" OKAI. mellykor összefutva.?" $) Miben különbözik ez a" pokolvar a" mienktől? miért ne tartanánk hát Hippocratessel, Celsussal? kik a? pokolvart csak eseti jelei után nem különböztették meg? miért ne éreznénk Hildenbranddal általában, ki azt mondja említett értekezése" végén: Russel öt különböző alakját allítja a" pokolvarnak ; Orraeus két faját. engedi meg, a? nedvest és szárazt; Buday a? carbunculust az antraxtól el akarja választani. De mind ezen vékony elválasztások és csak véleményi különbségek sémmi tekintetet sem érdemlenek"", Valóban Bayle-nek, ki az 1810-dik évben a! párizsi akademia előtt épen illy gondolkozással elfogulás nél- kül irt, "s azt allítja, hogy ragadás nélkül ís eredetileg származik a" pokolvar , több figyeimet adhatnának föl- , diei; mert ezen nézet az , melly rendszerhez hajlás nél- kül a" dolgot ugy veszi a mint van. — Régi honi irónk 7) Secunda, tertia aut guarta morbi die post pruritum, aut sensum in cute, guasi acubus pungeretur, exsurgunt carbunculi , sive anthraces (a graeco év0ocS, carbo) gui suum nomen depromserunt a sensu ustionis et doloris atrocis non minus , guam a colore nigro, extincti carbo- nis.instar, guem 6 pedissegui sphaceli causa contrahunt. Comparent omnium primo maculae parvae pulicum mor- sibus haud absimiles cito latescentes, ín guibus vesicu- lae adtolluntur, larice limpido flavescente turgidae; istae post duodecim cireciter horas vel etiam tardius rum- puntur , ac acerrimam fundunt saniem, superstite plaga atra, veluti cauterio inusta, in guam subjecta converti- tur cutis, emortua prorsus, ac ad notabilem profundi- tatem omni sensu privata; rubet vero tumet ac intense do- let ambitus escharae sphacelosae, in dies latius serpentis, ipsague basis, cui insidet, notabiliter elevatur , unde car- bunculi tumores praestant gangraenosos, gui plerumgue magnitudinem nucis avellanae adtingunt, guandogue ta- men , molem ovi gallinacei superant (Schraud). Carbunculi determinata loca non occupant , sed modo in collo, pectore vel abdomine , modo in extremitatibus NN e .jtrá vi 4 i e A k fh. 4 A" POKOLVAR" OKAI. 127 Pápai Páriz Ferencz is §) azt mondja: "A? pokolvar is majd azon eredetü (mint a?" vérkelés) csakhogy éget- . tebb, sürübb, és forróbb vérből lészen: melly nem — csak kiüt a? testen, hanem azt ugyan veszti, rothaszt- ja. Elsőben ez ollyan mint az égéstől való csattanás, . fekete, vagy mintegy hamú - szinű, és varas, azután . csakhamar kereken felcsucsosodik és körülötte a? hus ugyan ég, és forr. Egygyütt jár vele a" gyomor émely- . gés, hányásra erőltetés, szúdobogás , esze nélkül való- ság, és néha" elájulás: mellyek annak mérges voltát jelentik, Ez néha a? mirigygyel együtt jár (mellyről . fennebb a? pestisről való részben szólottam), néha pedig . a nélkül is akármikor megesik?" stb. Sőt a? már sok- . szor emlitett Rust is, 7 Hál munkájában, a" pestises po- 3 kolvar" fejezete alatt azt mondja : " Közönségesen dögkó- ros betegségek közé számlálunk minden járványos és . vidéki lázakat, ha azok olly rosz indulat által mutat- 3 . koznak, hogy az emberi nemre nézve pusztítókká vál- hatnak 7s igy olly halandóságot okozhatnak, millyen . semmi más járvány- vagy vidéki betégségnél nem ta- . pasztaltatik. Azért illy értelemben minden ideg- és rot- — hasztó láz jár vány — már ez akár kiütegekkel jelenik . meg, akár csak más betegségekből, p. o. gyulasztó vagy Mépe-lázakból , következik — bizonyos környülményekben ökör fokára fajulhat, és akkor ollyan helybeli tüne- ményeket mutathat, millyenek a? keleti és FIRZABOtÁN diai dögkórban jelesen tapasatáltátnak, Más részről a? 1. AAKTRKRTRARR z oriuntur ; nunc solitarii, nunc numero plures , tres, gua- tuor, usgue duodecim, segregati, vel et hinc inde con. fluentes. — — Cel. Russel guingue diversas statuit car- bunculorum fermas, Orrdeus duas admittit species, car. bunculum humidum et siécum; Buday carbunculum ab anthracé diversum esse vult. Omnes tamen hae subtiles 6 distinctiones et merae. arbitrariae differentiae, nulluis mo. menti sunt", 7) Pax Corporis 358 lap. 17. 128 A? POKOLVAR OKAI. szórványos, elfajult, lázas betegségekben is tapasztalunk olly jelenségeket, mellyeket nem kételkednénk épen amazokhoz számlálni, ha egyszerre több személyeket lepnének meg, olly éghajlatban és: olly év-részben, hol a dögkór nem ritka tünemények közé számláltatik.? ") Hát miért osztogassuk mégis többfélére a". pokol- vart?! miért menjünk mindig mások után, —- gua itur , non gua eundum est. 33) Aljazata (régi magyar szóval: fészke), honnan bel- ső tulajdonsága 7s természete (kórtudományi alapok sze- rint szólván) szorosan függ , mindenkor a? bőr "s az alatta ") Im Allgemeinen zühlt man zu den pestartigen Krankhei- heiten alle epidemischen und endemischen Fieber, wenn sie sich durch solche Bösartigkeit auszeichnen, dass sie für das Menschengeschlecht verheerend werden, und da- her eine Sterblichkeit zur Folge haben, wie sie bei keiner anderen epidemischen oder endemischen Krank- heit beobachtet wird. In diesem Sinne kann daher jede Nerven- und Faul-Fieber Epidemie, gleichviel, ob sie in Verbindung mit Exanthemen vorkommen, oder sich erst aus anderen Krankheiten, z. B. aus Entzündungs-, oder Gallen - Fiebern , herausbilden , unter gewissen Um- stánden .sich bis zur Pest steigern und dann einzelne L0- calerscheinungen darbieten, wie sie bei dér orientalir schen und westindischen Pest vorzugsweise beobachtet werden. Andererseits werden nicht: selten bei sporadir schen ausgearteten fieberhaften Krankheiten solche Er- scheinungen beobachtet, die man nicht anstehen würde , eben dahin zu záhlen, wenn sie mehrere Individuen zur gleich in einem Klima und zu einer Jahreszeit befie- len, wo die Pestkrankheiten nicht zu den seltenen Er- " scheinungen gehören. 94) A" derék Hildenbrand Orvosi oktatásaidan T. IV. velem egy értelemben van, midőn anthrax , carbo, carbunculús, pu- stula maligna betegségeket "s azután ezeknek fajzatit ad- ja elő, és nem tart a! francziákkal "s más legtöbbekkel, kik (Encycloped. der medic. Wissenschaft.) a? pustula mas lignát"az anthraxtól el akarják választani, A POKOLVAR OKAL ő 129 lévő faggyumirigy a! -sejtszövettel egyetemben. Még pe- dig, vélekedésem szerint, faggyumirigy a?" kórgócz (fo- cus morbi), "s onnan terjed az irhán (corium) és takony: hálón ( rete mucosum Malpighi) keresztül a gyuladásp, ugy, hogy mikor a?" hám vagy felbőr (epidermis ) hó- . lyagocskába emelkedik, már ez az alatta lévő beteg műüvelet" következése, "s épen azért izzadják a" betege- . sen ingerlett hajcső edények a" sárgás - vöröses nedvet, formálván azon hólyagot , melly eleinte átlátszó, azután . pedig részszerint a? benne sűrüsödő nedv", részszerint az alatta lévő rész? üszögösödése, és igy barnává valása . miatt kékké, feketévé válik. Igaz, némellyek azt . mondják, hogy az oltás által okozott pokolvarban ki- . vülről befelé hat a" betegség oka, és így a betegség is; 8 és. azt vélik, hogy épen ezen fogat az, mellyben a! szór- ványos (sporadicus) szelidebb- pokolvar különbözik a ragályostól (contagiosus malignus) rosz indulatutól. De . valljon a" származás -mód szúl-e itt is létalapos különb- séget? valljon az oltás által közlött kóranyag okoz-e addig következést, mig a" hajszáledények" visszahatása, s igy az egész organismus? önlétét fentartani ezélzó mű- . ködése — a! mi magát lázban fejezi ki — fel nem éb- k resztetik; és szül-e más tüneményt? A" tehén-himlő? ol- . tása p. o. mint remekképe az álló ragálynak (fixum con- . tagium) helyben csak néhány napok után mutat követ- kezést, midőn a" beszivó edények által a? test" részeiről tovább-tovább a" közép rendszerekre hatván, magát 7 — 5 — 9-dik nap lázzal fejezi ki. Igy helyben akár oltás, akár a" levegő" befolyása által, akár pedig a? testben előre járt hibás vérvegyületnek "s a? láznak következé- seül formálódván a" fönnebb leirt pokolvar, átmegy sa- ját hajlandósága szerint üszögösödésbe , fenésedésbe , melly némellykor nedves, többnyire száraz, a" mi csak eseti különbség. Mivel pedig alakját leginkább a" bó- rön nyilatkoztatja, én is — mint némelly mások — hajlandó vagyok azt a" kiütegek (exanthema), még pe: 1430 A" POKOLVAR" OKAI, dig a" hólyagosok sorába tenni, melly belyegere nézve mindig nagyobb kisebb mertékben rosz indulatu levén, beoltása által más individuumra is terjedhet, ugyanazert a?" felragályos ( semicontagium, contagium impefectum ) betegsegek" sorába teszem. ") 1 Miben áll a? kiütegnek "s a" gyuladásnak termé- szete, névszerint, értekezésem? tárgyának az üszögösö- désre olly nagy hajlandósága? azt az orvosi tudomány?" kifejtődzése, különbféle időszakaszai "s tudományos né- zetei szerint hosszasan lehetne vitatni; de félvén az állítmányoktól, röviden csak azt mondom, hogy maga a gyuladás a" hajszáledények erőnyi és anyagi változában áll, mellynél fogva az egészséges állapotban csak szi- netlen nedv - gőzt vinni szokott edények vérrel — hibás állományu vérrel — telnek meg; az üszögösödést pedig épen a" fagyyu- mirigyek? életmüvességéből , a" beoltott eves. anyagnak mindenkori tapasztalás szerint vézedelmes " hatásából, "s a? járványnak sajátságából — a" mi a vér vegyületét ezen saját betegségre határozza — lehet ki- magyarázni, Mert valamint legtöbbnyire a? helybeli üszögösödés és rothadás valamelly belső bár alattomo- san és hirtelen folyó forrásnak következése ; mindazál- tal nem lehet annak. eredeti származását is tagadni, már akár a. hirtelen eltiprott ideges erőnek; akár a nedvességek" torlásának , "s igy az edények" életrugósá- ga" elvesztésének kelljen azt tulajdonítani 7"): mert Schönleinnel értek , ki szerint (Allgemeine und Specielle Therapie 1833.) az edények? szélhüdése üszögösödés. Hogy némellykor száraz, némellykor nedves az üszögösödés , 5) ARuaevis producta colliguationis uti mucus acris, Pugs, ichor etc. etc. — naturae humanae adeo inimica sunt, , ut — — -— analogum liguationis processum provocent. Hildenbrand Inst. med. T. IV. p. 115. 77) Licet genesis sphaceli et sepseos localis plerumgue prae- . cedenti cuidam processui phlogistico, guandogue tamen a ; k A" POKOLVAR? OKAL 131 . az a! betegség által meglepett rész? szövetétől, életmüvi "s physicai tulajdonságától és igen sokat ezen kiüteg? folyamatjától "s a" vele-bánástól függ, de olly figyelmet — mint még nem rég csak Frank" idejében is vélték — nem érdemel ezen különbség; mert az üszögösödés hely- beli halál lévén, már az életműtelen dolgok" körébe . esik, hol a? halál, a? természet törvénye szerint majd szén- majd viz-elemet hoz elő (száraz és nedves üszög). . A" nagy tapasztalásu Larreg általánosan mondja, hogy a" belső októl származott üszög száraz, a? külsőtől ned- ves szokott lenni: melly állítást megerősíteni látszik azon mindenkori tapasztalat, hogy a! pokolvar legin- kább származik nyárban, nagy melegben, mocsáros . helyeken, "s midőn a" levegőt az eső "s menydörgés nem 4 g ! éleszti, midőn tehát vér éltető léggel (oxygenium) nem elég- . gé frisítetik meg, vagy az előre járt epés sőt rothasztó v hó ff láz által valóban nagyobb mértékben megromlott. Ál- talánosan pedig mindenkor igaz marad azon kórtudomá- . nyi okfőben gyökezezett tétel, hogy erre is kajlazdó- — ság szükséges; mert nem minden ember kap pokol- 4 vart, ki lépfenés beteg marhával bánik; nem minden, ki meleg nyárban a? verőfényen tölti idejét; nem . minden, ki mocsáros bágyasztó levegőben él; nem min- [/ den, ki. bőre? tisztaságára nem ügyel. §. Különbseg. Meg lehet az adott alak" "s okok fonto- § lása után különböztetni : a A a) A nyárban közönséges izzadási perstől (mellyel . kezdetben korán valami hasonlatossága van) az által, log a kezdő persenés csak egyedül van, hogy ez csak . hamar hólyaggá fejlik ki, — amaz pedig sokadmagával jár, viszket, de majd elszárad 7"s"korpa formán lehull, adeo praecipitanter et dolose ingredienti ut medici at- tentionem etffugiat, adscribi debeat; nihil tamen obstat, guominus etiam primitiva ejus admittatur origo etc. etc. Hildenbrand T. IV. pag. 584. 132 A" POKOLVAR! OKAI. b) A" vérkeléstől vagy — mint a? nép nevezi — csurjás, völgyes keléstől mellyel legtöbb hasonlatossága s atyafisága van, különbözik: hogy ebben a" hólyag nincs, hanem szélesen terjedő vörösség, "s abból emelkedő csucsos daganat; hogy ez genyedésbe megy, mellyből sürű törött vér is foly ki, fökép nyomás alatt, de legszembetünőbb benne azon sürü geny, mellyet a" magyar völgynek, a" német Kern-nek nevez. ; c) A" vizráktól ( noma, cheilocace, Wasserkrebs ) — melly a pokolvarhoz utolsó időszakaszában , kívált az ábrázaton és ajakokon pusztításra nézve hasonlít — különbözik , hogy a?" vizrák csak az ajakokon és pofán van; még pedig belülről kezdődik "s ugy lyukasztja által az ábrázatot, vizes daganatot mutat a" foghús" da- ganatjával, vérzésével és a? szájbüdösségével, ugy hogy a" fogak is inognak, kihullanak; "s végre azzal: hogy ez leginkább a? sorvadozó, erádásn ésa , gyenge gyerme- ket lepi meg. § d) Az üszögös orbáncztól (őrustRE gangraenescens) különbözik azzal: hogy itt a bőrgyuladás szélesebben terjedő, a" vörös szín eleve, "ba ujjal megnyomjuk , hala- ványodó, és az üszögösödés az orbáncznak csak. ritkább kimenetele, midőn az a" már beteg személybén követ-. kezik, — vagy a? közönséges orbáncz? lefolyása alatt mostoha környülmények miatt, mint a" romlott jévegéő; nagy gyengeség, vagy a" veszedelmes indulatu járvány alatt, millyet már az orvosi történetirás ignis volaticus, ignis sacer, ignis S. Antonii név alatt feljegyzett, előáll. Ugyan a? hólyagos orbáncztól ( erysipelas bullosum seu pémphygodes) meg lehet különböztetni a" pokolvart:, mert az orbáncz? szélesen terjedő vörösségében több hó-. lyagok — nagyobbak kisebbek — vannak, "s ezek tiszta nyirkkal telnek meg, épen mint a? hólyag fiastrom után -2"s többnyire első vagy második nap elpattanván csak felüleges varakká válnak, "s azután későbben lehullnak, v A" POKOLVAR? OKAI. 133 e) A" fölfekvési üszögösödéstől ( gangraena ex de- cubitu) különbözik, hogy ez a" rosz indulatú láz? folya- 3 matjában (melly helybeli sértések , csont - törések miatt . kórházban fekvő betegeknél esetikép is kifejtődhetik) azon részeken áll elő, mellyeket a? fekvő test nyom , Pp. 0. a" váll-lapcsonton, a" keresztcsonton , a" tomporán ; és noha ez is, mintegy lencse, hólyag szokott lenni, de az nagyra nem emelkedik, mindjárt eleve sürübb nedv- . vel telik meg, udvara nincs, és a? gyuladt bőr hamu szí- nü szürke, melly kifekélyesedik. f) A? kórházi fenétől (gangraena nosocom.), hogy . ez mindig a" már jelen lévő fekély" elfajulása által kö- vetkezik, "s tehát a"? bőrnek egészséges szinén soha sem kezdődik. : Ugyanazért, a" mint Rust is mondja, azt azzal . nem lehet felcserélni, és ") midőn Thomson igy szól: kezdődik némelly esetekben egy kis gyuladt pattanás , . vagy hólyagocska" formájában, a" nélkül, hogy azon rész- . nek, mellyen mutatkozik ; legkisebb előbbi sértését is . lehetne észrevenni; és midőn Gillepsie előhozza: hogy a legyek" csipése okozza a?" kórházi fenét; vagy hogy . minden szembetünő ok nélkül egy kis pontocska, melly- . ből, midőn azt felvakarták, egy kis véres viz folyt, a" lábon vagy lábszáron szármozott, és ezen fene ugy fej- . tődött ki: — akkor azt a" pokolvarral elcserélték. B: . g) A bizserkór üszögösödéstől (necrosis ustilaginea, . raphania) — melly hasonlóul nép-betegség, "s mellyről az eV ÉRTENÉ A dor TB A tg Vis ép a gt b .. 7) Wenn Thomson sagt: er beginnt in einigen Füllen in Ge- § stalt einer kleinen entzündeten Blüthe; oder eines Blüs- "S chens, ohne dass man irgend eine vorherige Verletzung des Theiles, an welchen es sich zeigt, wahrnehmen kön- ú ne; und wenn Gillepsie anführt: dass die Sticke von den Muskito"s Anlass zum Hospitalbrande gaben ; oder dass ohne irgend eine auffallende Úrsache ein kleines Pünkt- TEBMÉSZETTUD. PÁLYAMUNKÁK. 1. KÖT. 9 1434 A" POKOLVAR" OKAL Orv.Tár 1831. 5. füzetbenis olvashatni — különbözik, hogy ez mindig végtagokat, nevezetesen az alsókat lepi meg, "s az üszögösödést napokig, hetekig előzi meg azon tagok? zsib- adása, tompa fájdalma, mozdíthatlansága, mintha szél- hüdés érte volna; hogy azon tagok vörös - dagadtak szé- lesen, "s a" mellett hidegek; az üszögösödés hirtelen kö- vetkezik, nagy részen terjed mélyen egész a? csontokig hatva , felfelé a" térdig "s feljebb a" czombig is, — ha- csak kedvező környülményekben az őrlobvonal (demar- cationslinie) határt nem tesz. Végre ugyan illy közönséges és szembetiünő jelek által mindenki megkülönböztetheti a" pokolvart azon . üszögösödéstől , melly legelső leirójáról Pofz-ról visel ne- vet, — valamint attól is, mellyet öregek" üszögösödé- sének (necrosis, sphacelus , gangraena senilis , mela- smus) neveznek; mert azon kivül , hogy ezen két , egy- máshoz atyafi "s egymástól csak a" legujabb irók által elválasztott betegség előpósta jelekkel "s éles fájdalom- mal, vagy némellykor szélhüdő zsibbadással, van össze- kötve; továbbá hogy az üszögösödés külső alakja és terjedése ?s lefolyása is különbözik a! pokolvarétól: mon- dom, azon kivül megjegyzésre méltó, hogy ezek vagy csak igen vén, vagy a? gyönyörűség? szédítő ingerei által elgyengült személyeket, és igy leginkább jöllét- ben, gazdagságban élőket, lepnek meg, — a! pokolvar. pedig szegényeket. A" perzsiai tüz névre kell még megjegyeznem, hogy . e? nevet igen hibásan adják némellyek a? pokolvarnak ; mert ez a" férfi vesszőnek a? buja közösködéstűl szárma- zó üszöge "s egész Europában olly ritka, hogy még a nagy tapasztalásu és különbféle éghajlatokban félszáza- chen, aus welchen, wenn es aufgekratzt wurde , ein we- nig Blutwasser lief, am Beine oder Fusse entstand , und sich so dieser Brand entwickelte, so wurde derselbe ent- weder mit der Pustula maligna verwéchselt. A" POKOLVAR" OKAI 1355 dig orvoskodott Swediaur ís azt mondja róla : "Valljon a. perzsiai tüz ugyanazon ragálytól jó-e, mint a? mi bujasenyvünk, vagy mástól: nem tudom. Vagy talán ugyanazon betegség, a mi sowdaz-nak neveztetik: a? tapasztalatok" hiánya miatt nem allíthatom?. De ha az utazók", névszerint Hornemannak, Afrikában tett észre- vételét tekintjük, különböznek ezek; mert a? bujasenyv, . mellyet ott is franczia betegségnek hivnak, higany" (mer- curius) készítményeivel, szárcsa -gyökérrel (sassaparil- la), gajak-fával (guajacum) gyógyul, a" soudan pedig erre nem: az ellen csak sósavas szikagot (soda mu- . riat.) használnak. Minekelőtte gyógymódját adnám elő, hogy az olvasó azokat, mellyeket értekezésemben eddig mond- . tam, röviden szemlélhesse, egyszersmind az is, ki gyogyítani akar, a? közönséges adatokat a? természetben létező egyes esetekre — mert gezus csak az emberi ész- . nek elválasztás ( abstractio) által készült tulajdona, "s . ellenkezőleg gyogyítás-tárgya csak az egymi" betegsé- . 9e— könnyebben alkalmaztathassa: im? tudómányos kép- letet (schema) adok. Vészem pedig azt azon betegség- nek mint tüneménynek okaival összeköttetésétől, to- vábbá a" láznak — melly az életerő", önlétét fentartani törekedő, és az egésznek bármi változásában is részt- . vevő működésének reflexusa (árnyékképe) — a? hely- -beli bajtól, vagy megfordítva, ennek attól való függé- . sétől; még pedig ezt annyival örömestebb tészem, mi- vel a" gyógyításban ezen vezér-csillag vezet emgem is a józan orvoskodás? utján. 9 x 4368 A" POKOLVAR" OKAL Pokoldowviar: 1) Helybentámadt, önnálló (idiopathicus seu pri- marius ) , melly ébresztő okával egy helyet foglal; p. o. midőn a? bőrt ingerlő okok, millyen a" meleg , a" nap" -tüzött sugára, vagy a" pokolvaras ev: a? lépfene - ragály egyénesen a" mezítelen bőrre hat: a) olly mértékben, hogy vagy igen kicsiny vagy épen semmi lázt nem lehet tapasztalnunk 7) ; b) nagyobb hatással az éltemúre, hogy a láz a helyben keletkezett pokolvart követi. 2) Kórjeles, másodsorbeli (symptomaticus , secun- darius ), midőn a? láz előre járt, "s a? helybeli üszögő- södő pattanás arra következett, még pedig a" betegség" közönséges tüneményeinek kisebbülése nélkül: a) a nálunk közönséges nagyobbfoku epés, és rot- hasztó lázaknál; b) a keleti dökkóv lefolyása alatt lévő, melly nem csak a? logikai egység miatt ide tartozik, hanem azért is, mert lefolyása "s gyógyítása ugyanaz, a" mi a" nálunk előforduló pokolvaré nagyobb rothasztó láz- zal kapcsolva, "s igy különbsége csak eseti, a? mint azt mindenkori figyelmes orvosok vallották, de már Riverius ( Opera medica universa Francofurt. 1669.) legvilágosabban kifejezte: "At carbunculi et parotides etiam in febribus malignis erumpunt , sed guae suni- mum malignitatis gradum adeptae sunt, et ad vere pes- tilentium naturam proxime accedunt?". 3) Letételes biráló (metastatico criticus ), midőn az előrejárt láz? következésében, a? vérnek hibás ve- £) E) volna az irók" antíraxz benignus-a, mellyet sokan, a" dolgot felülegesen tekintők , nem is akarnak pokolvar- nak tekinteni, A" POKOLVAR? OKAL 137 gyülete miatt küzdő életerő a? veszedelmes anya- got mintegy a" bőrre leteszi — a! betegség? enyhüleé- sével "). $) Nem képtelenség ez, sőt a" tapasztalás megerősíti: igy Ír- ja Rust is: — — §o auch, dass das durch das Einath- men in die Lunge gebrachte Gift ein bösartiges Fieber hervorbrachte, welches sich /durch stinkende Ausleerun- gen und durch Braudflecken auf die Oberhaut endigte, und dass manchmal die Natur nach wiederholten An- " strengungen das in der thierischen Oekonomie gleichsam zerstreute Gift gesammelt habe, um es in irgend einem üuserem Theile abzusetzen, wo dann Carfunkel oder (se- cundár) Brand entstanden sey. NEK. A" POKOLVAR ÓVÓ ÉS GYÓGYMÓDJAL 9 A köz értelem is azt javasolja, hogy a" mennyire lehet, az ember magát a" kórság-ébresztő okoknak ne tegye ki, azaz dvja magát: e" szerint tanácsolni lehet a" mészárosoknak , pásztoroknak , bőrnyuzóknak , karom- orvosoknak , sőt a! vargáknak , szűcsöknek "s gyapjuvá- logatóknak (Wollsortirer) :hogy midőn a" marhák valahol hirtelen "s csak 1 — 2 napi betegség után , kivált nyár- ban, "s a" legerősebbek döglenek, ott vigyázva bánjanak az esett marha" bőrével, husával, gyapjával, — és sér- tett kézzel soha se nyuljanak hozzá ?); utána pedig jól megmosódjanak szappanos vizzel, sőt eczettel vagy olly mosódzóval , melly áll egy-két nehezék chlór-mésznek egy messzely vizzel vegyűletéből. Különösen meg kell $) Bővebb esmértetése a" lépfenének talán nem ide való: hála a" kormánynak ! van arra országunkban elég ügyelet a" tisztviselőség és orvosok által, hogy azt szemmel tart- sák "s megesmérhessék. Azt még sem hallgathatom el: hogy ezen betegségben a" bőr alatt nyirk "s vér kiömlé- sek vannak , mellyek zacskós-forma daganatot mutatnak, ugy hogy, ha hozzáérünk, a? bőr mint a) pergamen ro- pog; a" bonczolás pedig bizonyítja, hogy a" vér megrom- lott, fekete, rothadásra indult; a" tüdő fonnyadt, igen sö- tét vörös, üszögös; a" kép puha, feloldozott, a" tapin- tás alatt szétmáúlló. 1 EX " , AN POKOLVAR ÓVÓ ÉS GYÓGYMÓDJAI. 139 a i tanítani a" népet, hogy álgazdálkodásból az orvos? taná- csa, az előljárók?" rendelése ellen az illy marha? husát meg ne egye, se a? kutyáknak enni ne hagyja, hanem , azt mennél mélyebb öpgavbe beássa. Mindazáltal a" bőrt . lenyuzhatja vigyázva, "s csak azután vagy 16Pn maga- san, szellős helyre, kell terítni; vagy, a! mi jobb, 4- 5 napra lugba áztatni ; vagy, a, mi legjobb, tímár- nak tüstint általadni. Mivel pedig csakugyan a? bőr tisztátalansága lát- szik hajlandóságot ébreszteni a" pokolvarra, felette hasz- nos volna a" föld"-népét, kivált juhászinkat, kanászinkat, tisztaságra, nyárban fördésre, szoktatni: és mivel a" nyár melege a? vért a! savító (oxygenium) alkrésztől [/dő08 . megfosztja, "s annak nagy szenesedését, és igy rothadá- . Sos indulatját okozza; azért az érett hűtő gyümölcsfák" "Szaporítását — mliyGa a meggy , SENESZNYEa ribizli , alma , sortyély — jó volna előmozdítni; jó volna a" köznépbe már a" falusi oskolában némelly egészség - tár- gyazó oktatást cseppegtetni, hogy a mértékletességet mindenkor szeme előtt tartaná, de kivált nyárban, mi-. dőn a gyomor gyengébb mint télben; jó volna, ha pásztorok is tudnák, miért kellene mint marhájoknak ugy magoknak is a" nagy melegben árnyékot keresni; áldás követné külünösön azon földes-urat, azon törvény- hatóságot, ki a" fels. kir. helytartó tanács? atyai ren- delését: hogy a" mnnkás népre , kivált nagy . melegben, ügyelet legyen §), sikeresítené, némelly azon kicsiny számnak jó példájokat követve, kik a? jobbágyban is embert tekintvén, ur"-dolgán annak tikkadt erejét főtt étellel, borral ingyen élesztik, vagy legalább vizébe eczetet ,, kénsavanyt a? kellemes savanyúságig adnak. AZ levegő? járványos befolyását közvetetlenül elke- rülnünk nem lehet, mivel az elől elzárkoznunk képtelen- ÉNNZNENRe—— ie Rusticae plebi svadetur, ut sub laboribus in. aestu magno, aguam communen, aut decoctumhordei cum aceto pro siti exstinguenda bibat, 1781. 21. Julii. , önisáőő tegye, , 149 A" POKOLVAR ÓVÓ ÉS GYÓGYMÓDJAI ség, sőt mindnyájunkal köz az, Hippokratesnek mon- dása szerint: "Communis igitur febris ideo communiter omnes "-invadit, guod eundem spiritum vitiosum omnes adtrahant." Mindazáltal az említett életmód ezen külső (objectiva) oknak befolyását is gátolja , kisebbíti; on- nan van, hogy nem minden ember kap pokolvart (mint más járvány betegséget is) ugyanazon levegő - kör- ben is. Az óvó gyógyításhoz számlálom én azon lehuzás" (derivatio) modját, melly országunk" némeily vidékein a" nép közt van, és időről időre átmegy, "s mellyről már a" főkormány? 1787-dik évi utasításában van szó, hogy a" veres-egyházi plebánus gyakorolta, "s késeőbben 1796 esztendőben ismét hirdettetik, hogy Kecskeméten Burkus Sára nevü asszony a! physicus" nyomozására, és sür- getésére az előljárók előtt felfedezte azt. "Tudniillik midőn nemesebb helyen, p. o. főn, szemen , ábráza- ton, nyakon, vagy mellen látszik kezdődni a?" pokolvar, akkor ezen asszony szirontáknak (ranunculus ) — vagy, (a hogy? ott, talán hibásan, van nevezve) sarkantyur fg fájának ; a mint vélem, inkább torzsikának (ranuncu- lus sceleratus, melly vizi méreg, lator koldus, sebesítő- fú név alatt is esméretes) mint terjedő szirontáknak (ra- nunculus repens) — him szálait ") ó hájjal összetöri, az után a" kezdődő pokolvart azon vegyülettel megkeríti , "s onnan azzal lemegy-vonást téve azon tagra — Pp. 0. kézre vagy karra — , mellyre akar, arra köti azon ve-. gyületet, háromszor , egyiket - egyiket 12 óráig hagy- ván rajta: "5 igy a nemesebb helyen elmulik" 7s a" hova volt kötve a" szirontás ó háj, ott keletkezik a" pokolvar. A" köznép" babonáját, és a?" varázslók" mutogatását elhallgatva, annyi ebben csakugyan lehet igaz, hogy midőn kisebb hibás vérvegyületnek következésében csak pari gaudet. Virg. A" POKOLVAR" ÓVÓ ÉS GYÓGYMÓDJAI. 141 alig érezhető lázzal mutatkozik a? pokolvar, illy lehu- zás az emberi test ellenkezési (antagonistica) törvénye szerint lehető; noha én neni próbáltara. Vannak nekünk bizonyosabb ingerlő szereink, mint p. o. a" hólyag- flastrom, boroszlány - ( mezereum ) héj; inkább ezt kellene nekünk orvosoknak próbálnunk, ha nem fél- nénk a! természet mozgását, mintegy biráló ezélzá- sát, zavarni, — "s ha nem félnénk, hogy igy, a jóra czélzó működés? zavarása által, még nemesebb részekre tévedhet a? rosz nedv? letétele, a? mint azt Orvosi Tár a 1833-dik évi 4. füzetében is jelesen megjegyezve láthat- c adi juk: "E" nemű pokolvart szokták az asszonyok SÓS eczetbe mártott foghagymával, vagy boglár-virág (ra- nunculus pratensis) által tett helybeli dörzsölések. által, a" testnek nemesebb részeiről más tagokra elszármaz- tatni, és ottan aszalt szilvának, varangyos békának, vagy paprika- , bors- , és puskapor - vegyítéknek reá kötésével elfojtani. Ezen asszonyi pecsmegelés , sokszor jó kime- netelü ugyan , hanem néha az illy hirtelen elfojtás által a" pokolvarban már elkészült romlott csipős nedv , a? föl- szivás utján, az egézséges részekre visszatérítetik , és ottan roszabb kimenetelű bajokat szokott szűlni. "Egy illy esetem volt 41829-dik évnek őszi havában: egy 10 esztendős leánykának bal lába? fején hasonlón nyomatott el a" fent leirt nemü pokolvar, minden hátramaradt fe- . kély nélkül, azért a szívó edények által a" hólyag? ned- . ve, a mélyebbén fekvő lágy részekre, nevezetesen a lábszár- és czomb-idegekre vitetvén, azok" felizgatód- zása által tetemes gyuladásokat okozott, mellyeknek következésében a? leányka" lábikráján és czombján négy egymástól különözött tályog formálódott, és ugyanannyi számú helyeken, a" bennek már megérett genynek ki- folyatása végett, kellett metszéseket tennem". ") t) A? kórtudományi esméret egyébiránt gyenge lábon áll egen értekezésben, mert különbféle időszakasziban látta . 142 A" POKOLVAR ÓVÓ ÉS GYÓGYMÓDJAI. A" gyógyító mód a? pokolvar" időszakaszihoz képest mind külsőkép (helyben), mint belsőkép (a? táplálás? ut- ján), az egészre hatólag különbféle, kivált a" jelenlévő láz" bélyege és belterje szerint. Így, kivált ha a? kezdődő pattanás bizonyosan a" történt beoltás" következése, némellyek a? késsel kerek kimetszését javasolják. En pedig nemcsak azért, mivel — a mint Schröder is mondja —igy azt más pörsenetek- kel felcserélhetnők, és a" beteget szükségtelenül kinoz- nók; hanem a? fenneb mondottak szerint sem javaslom ezt : mert — a" mint magam kifejezém— ha oltási anyagtól van is a pokolvar, de mikor már fejtődzésébe jő, felpattan; részt vesz abból az egesz is, vagy legalább nem tudjuk, meddig hatott az szét a" beszivó edényeken; ésigy vagy igen nagyot, vagy igen kicsinyt metszene ki késével az orvos: illy bizonytalanságnak pedig sem a! beteg sem az orvos ki nem teszi magát. "S éppen azért nem hagyom én hely- ben, a? köröskörül kimetszést, még akkor sem, ha már a" pokolvar egészen kifejtődött, sőt üszögösödésbe ment is. A" chirurgus? késében nem bizunk már mai idő- ben annyit, hogy akármi üszögösödésben az őrlobvo- nalat (demarcationslinie) ő tegye, hanem várjuk azt a" természettől, "s ha élesen tekintjük azoknak irásaikat is, kik az illyen metszést tették: az üszögösödést nem gátolták meg, sót történet-előadásukban az üszög? elvá- lásáról "s varáról beszélnek. í Igy kevés vagy semmi hasznot nem várok én a! száraz vagy nedves köpölytől, ámbár azt, mint hajdan Avicenna , ugy nem régiben Gay de Chauliac igen aján- lották; mert még a" beoltás" esetében sem olly világos a" fertőző anyag érintése, mint p. o. a? viz-iszony ra- gálynál, hol a? dühös eb" foga? sértése vezeti az orvost; "s irja le a" pokolvart; s innen gondolja azt három nemü- nek lenni, 14 4, , A" POKOLVAR" ÓVÓ. ÉS GYÓGYMÓDJAI. 143 és ennél is csak az első időpontban rögtön a" harapás után lehet sikere ezen seborvosi munkálatnak. Ugyanazért én négy rendeletnek (indicatio) kivá- nok a" pokolvar" gyógyításában eleget tenni: 1) az üszö- gösödést megelőzni vagy legalább mennél inkább ki- sebbíteni; 2) ha már csakugyan üszögösödésbe ment át a" pokolvar, annak terjedését gátolni; 3) az üszögösö-. désre ugy hatni, hogy az minél elébb elváljon nem- . csak köröskörül, hanem az alatta való részektől is; és . igy 4) a már megtisztult fekélyt begyógyítni. 1) Hogy az üszögösödés gyuladásnak , pangásnak — következése — nevezetesen az előadattak szerint a? po- (varban , annak illy kemenetelre különös sajátsága — szerint—, azon, reménylem, senki sem kételkedik, Azért, ha a" pokolvar különös okoknál fogva lett, ha még csak . fejtédzésében van, Aa láz előre nem járt, "5 még akkor . sem mutatkozik, midőn illy időszakaszban s illy tulajdon- — sággal az orvos a" beteget látja, "s ha ez nem sorvadozó, . vizkórságban lévő, hanem eddig jó egészséggel birt: . ugy lancettával vagy ollóval a? kásaforma pattanást, sőt § a" hólyagot is, bármelly nagy legyen is az, jó felvág- . ni; ha a? vörösség körűle nagyobb, kékesebb, tarjagot jó a bőrbe mind a? hólyag?" helyén, mind köröskörűl . metszéseket ( scarificatiot ) tenni, vagy pioczákat rakni, hogy helybeli vérürítés történjen. Azután lehet hideg , . jeges vizzel borogatást tenni (csakhogy, a" mint emli- tém, elég egészséges és minden vér-hibás vegyület — . a crásia — gyanuján kívül lett légyen a?" beteg); sót, . mivel az eczet saját tulajdonságával is ajánlja magát, "én eczetet kevessé megsózva szoktam illyenkor buro- I gattatni a? kezdődő pokolvarra. Mert illyenkor még Üszögösödés nincs: és a" hólyag alatt levő bőr 24 — 48 óra alatt az illy szorgalmatos burogotásra megtisztul, i . eleven piros szint vesz fel; vagy, ha barna maradt is, de az üszögösödés korlátoltatik "s a? fájdalom eltünik. Valóban lépcsőnkint következik a" helybeli halál, 144 A" POKOLVAR" ÓVÓ ÉS GYÓGYMÓDJAI, üszögösödés is, a" mint azt már "a régiek is sejdítet- ték, midőn a? gyuladás" legnagyobb fokát, melly az üszö- gösödéssel határozik, gangraenának , és a már előállott üszögösödést sphacelusnak kivánták nevezni; és állha- tatosan hiszem tapasztalásom után, hogy — a" mint Hebre- , ard legujabban helyesen előadja — a fenyegető "s már ér- zékeink előtt mintegy feltünő üszögösödést sokszor meg lehet gyógyítani: én láttam több izben, hogy 2! szederj- fekete és érzékenységétől megfosztatott rész természetes szinét "s élettulajdonát viszakapta. Egyszersmind illy esetben, mivel gyomorsárt vagy epét tapasztaltam mindig lenni, gyenge hánytatót , vagy legalább savanyú italt, p. o. ezitromos, eczetes, vagy borköves vizet — a? mint kiki izlése szerint ihatja — rendelek, s ugyancsak könnyü zöldséges, gyümölcsös ét- keket javaslok. A" kinek módja "s kedve van, illy esetben rendel- het Ag. vuln. Thed. burogatónak, vagy Aozmás faeczetet. Igen rosz szokás az a? népnél, hogy illyenkor a hólyagtól meglepetett részen felül a" tagot kereken által . kötik (azon balitéletből, hogy ez által annak mérge to-. vább nem terjed): illy szorítás által a vérforgás gá- toltatik, és a gyuladás nagyobbá, roszabb indulatuvá válik. 2) Ezen legfontosabb időpontban is, veleményem "s tapasztalásom szerint — noha a metszés ( scarifica- tio) ellen általjában sokan buzgólkodnak, és. esmérős orvos-társaim közt is sokan már illyenkor minden leg- kisebb vérzéstől félnek —. a" vigyázva teendő metszést ajánlom, "s én azt szoktam tenni: lassankint kell a szíjaskerek fekete bőrt átmérőleg közepén kétszer ke- resztben átmetszeni az elvenig:a mit, csendesen vivén a kést, annak éle is megéreztet velünk, de a" beteg maga is felkiált: ezt már érzem. Azonban, kivált hol alatta nevezetes véredények vagy idegek vannak, nagy vigyázást ajánlok, ámbár nem állapítok is ellenrendeletet, , dát ú ? Lé A" POKOLVAR" ÓVÓ ÉS GYŐGYMÓDJAI. 145 (contraindicatio), mint azt némellyek teszik. Ha 4 ga- rasnál, huszasnál nagyobb az üszögös bőr, még a két átmetszés között több apró böködő metszéseket is le- het tenni, Igy utat készítünk a" gyógyszereknek, hogy azok a bőr edényeire jótékonyul hathassanak, és az üszö- gösödést, a? test" önhatalma? ( auctoritas) czélzásával . kezet fogva, minél elébb korlátolják. En sem azokkal nem tartván, kik általánosan csak a? természettől vár- ják már illyenkor a" gyógyulást (cura exspectativa ) , "és semmit, vagy — ami ismét csak annyi — homoe- pathice tesznek valamit; sem azokkal, kik mindent csak a" mesterségtől várván, a? természetnek, kivált az Őőr- JlobvonaV képzésében, hatalmát elfelejtik: én — mon- . dom — illyenkor a" metszések után erős eczetben, só- " savanyban; vagy — ha az nincs — jó erős sós vizben mártott; vagy — ha kivált a" metszés alól genyedséges ev több szivárog ki, ha az üszög? beesett széle tompasá- . got (torpor) mutat — gummi arabicum" nyálkájában fel- "oldozott kánforral bekent tépést rakok; vagy azt kán- . for - porral behintem, és a fekélyre száraz tépést ra- . kok; vagy gyenge ruhát, melly a" szivárgó nedvet fel- szivja, bővebben teszek, és mérsékelt szorítással bekötöm, i Egyszersmind, ha még hányás nem történt, azon- — ban a" beteg étlenségről, főfájásról panaszkodik 7s has- menése nincs, sőt talán széke szorult: adok neki két . szemer hánytató borkőt, különben hánytató gyökérből . (ipecacuanha) 20 — 30 szemert; ha pedig már ez akár önkényt akár mesterség által megtörtént, és a! láz . bélyege változott, adok neki savanyú. italt: adom az 1) alatt említett szereket; vagy, a" hol lehet, ezen or- . Vosságot: . Rp. Ag. dest. A. Tiliae unc. sex. Salis ess. Tart. scrup. unum — duos. ! . Tart. emet. gr. unum — semis. Syr. Bubi idaei unc. unam. a 146 A" POKOLVAR" ÓVÓ ÉS GYÓGYMÓDJAI, úgy hogy minden 1 — 2 orában vegyen a? beteg, kör- nyülményéhez képest 1 — 2 kanállal. A? hashajtókkal, még ha talán az altest? tisztátalansága mutatkoznék is, igen vigyázva bánok, és csak a? legszelidebbeket , kő- rös-mézet (manna) vagy tamarind pépet, borkót (cremor tart.), választom. A? fönnebbi bekötést 8 — 12 óra mulva ismétlem, és ha 1 — 2 nap alatt az üszög nem gátoltatik , sőt ter- jed, a? pokolvart körülvévő viola-szinü udvar megújul , "s benne talán apró pattogzások is jőnek elő, "s a be- teg gyengúl: hozzá nyulok az ugy nevezett égetőkhöz (caustica). Ez azon pont, mellyben a? sokfélék közül nehéz választani: igy, ha csakugyan igaz, hogy a" meny- nyiben lehet, az égető sajátságával ne ártson, ugy a" tü- zes vassal (Celsustól fogva mostanig igen dicsért eszköz) - égetés legjobb volna, hg reá adnák magokat betegeink. Azt igy kellene tenni: az elholt, üszögös részt késsel keresztül metszeni, de annak körén túl az eleven bőrt nem kell bántani; azután a? fekete szíjas darabokat al- joktól ollóval vagy késsel elválasztani, száraz tépéssel nyomogatva az alját kitörölni, a!" tüzes kupos vasat az eset" fontosságához képest egynéhány perczenetig raj- ta tartani, végre csak tiszta tépéssel bekötni. Ha 8 — 10 óra mulva, felbontván a kötést, a var tiszta fekete, egy darabban az egészséges részig ter- jedő; a? körülte lévő daganat apadt; az égető, saját, mintegy összehuzó fájdalom szünt; a? pokolvar körül le- vő udvar eleven- piros, nem setét tarjagos: akkor az égetést ismételni nem szükség. Egyébiránt, mivel rit- ka bizodalom, hogy a? beteg tüzes vassal égetni hagy- ja magát, — és akkor, mikor a? pokolvar a" képletben ( schema ) tett említés szerint kórjeles, vagy letételes biráló: ez szügségtelen, sőt haszontalan is; azért igen . helyén van — Larrey szerint — a" metszés. után tömény kénsavat (ac. sulf. concent:) az üszögre cseppegtetni, "s az edényeknek illy ingere által a" biráló gyuladást elő- A POKOLVAR" ÓVÓ ES GYÓGYMÓDJAL " 147 — állítani. Másoknak jobban tetszik a?" sósavas dárdacs (dutyr. antimon.), másoknak az égető hamag (Aali caust.) . másoknak az öntött fojtósavas ezüstag, (lapis infern.). Másoknak a!" terpetin olaj, vele a" pokolvar" körét ke- megetvén , elég volt. Sokan pedig azt mondják, név sze- rint Dupuytren, és én is tapasztaltam, hogy a" bemet- szegetés után a! terpetin ír ( uezguent. digestiv, ), ki- vált egy kevés kánforral vegyítve, vagy még jobban a . sforax ír, elég a? czélra; "s még mások azt, hogy fa- . reczettel , chlor-mészszel kell a" pokolvart kötözgetni , "s erre még a? roszabb indulatú is meggyógyul. A" pokol- . vart meleg burogatókkal párolgatni, még pedig minden valogotás nélkűl, majd bódítókkal, millyen a? bürök — (cicuta), beléndek ( Zyosciamus), majd illátosokkal, " millyen a" székfü (cAamom.), virnáncz (ruta) , zsálya stb. , szokás: ez, ha észszel nem történik, káros. Ha te- hát a? helybeli baj tompaságot, érzéketlenséget mutat, . udvara halavány vagy zöldes-kék, akkor az illatos buro- gotás; ellenben ha a" fájdalom éles, körűlete tüzes pi- "ros, akkor a" bodító burogotás lesz helyén. ") . 4 i hi ar ") Valamint értekezésem?" más részében, ugy itt is ide szám- lálom nálunk a?" rothasztó lázzal, "s a? meleg éghajla- tokban a? keleti dögkörral , járó pokolvart; ennek vala- mint kórtudományi nézetek szerint létalapos különbsége nincs , ugy gyógyításában is azon elvekre kell ügyelni, mellyek szerint itt elő hordom a" gyógyszereket, és ebben is a láz bélyegére, a" beteg?" individualis helyezetére ügyel- nek minden józan orvosok; bárha a!" helybeli gyógyításban különbözni látszanak , a mint azt Hildenbrand szavai is, 1. a)" dögkárrul (typhus pestilentialis) szóló tanításában, vi- 1 lágosan kifejezik : "A" pokolvarban (carbunc.) hasznosak ke az illatos burogatások eczetből, sósavas hugyagból , 1: kánforos légből, vagy kinahéj főzetéből, mellyeknek 1 eb, czéljok, hogy az üszögösödés? és eves feloldozás? veszedel- mes és további hatása gátoltassék. Midón az elholt rész elválása nem jól történt, a! franczia orvosok a" syriai dög- kórban a" bemetszéseket hasznosaknak találták." 148 A" POKOLVAR ÓVÓ ÉS GYÓGYMÓDJAI. A" belső szerekre nézve: egyik iró" "s gyogyító? tekintetén sem kételkedem; elhiszem, hogy az indivi- , duum" helyezete "s a? pokolvar" helybeli jelenségei szerint az orvosnak itélete, gyakorlati tapintása ezek- ből választhat, "s a? működő természetet gyogyításában segítheti, és belsőkép — a? mint a láz belyege kivánja — majd az említett szereket, majd annál erősebbeket; a" beteg? ereje? hanyatliásakor székíü, kálmosgyökér forrázatját savanynyal vagy kánforral; kappanőr-gyö- kér" vagy kinahéj" főzetjét a" therapia" okfejei szerint ád, "s nem kétlem, hogy, mint én is sokat illy alapoknál fogva meggyógyítottam, ugy más is —; de ellenben mint nekem is. haltak meg betegeim a" pokolvarban, ugy másnak is. Meg kell még említnem , hogy a" hely, mellyet e pokolvar elfog, nagy módosítást okoz sokszor mind an- nak jelenségeiben "s lefolyásában, mind gyógyításában: igy a! főn, kivált a halántékon "s a? fülhöz közel, min- dig ideges lázjelek fejlenek ki; azért az ébresztők egész a moschusig könyen szükségesekké válnak. Ellenben ha a? mellen a? szivhez közel, kivált vérmes személyekben, támad, és így gyuladásos láz fejti ma- gát ki, úgy nem csak helybeli vérkiürítés, hanem (noha ez ritkább eset) érvágás is lehet szükséges. Illyenkor történik meg, hogy nagy has-szorúláskór klistérrel vagy egykét calomela-adaggal kell a" széket vigyázva megin- " dítanunk; vigyázva, mondám , mert ellenkező bélye- get könnyen felölt az illy láz, "s hirtelen halál kö- . vetkezik. Ezen időszakaszban és illy alakjában szokta a" nép a" pokolvárt főtt szilvával megpaprikázva, borseprűvel , sárga répából kiszült péppel, sokszor jó sikerrel kötöz- getni; azt" mindazáltal sehol sem láttam, a? mit Dr... Ries a salzburgi orvosi ujságban, ez előtt egynehány évvel, földieink" kinevettetésére irt, hogy t. i. pokolvart a? köznép, kivált Szekszárd? táján, disznó ganéjjal gyógyít: SA ksd A POKOLVAR" ÓVÓ ÉS GYÓGYMÓDJAI. 149 ja; népünknek panacaeája a" sült vöröshagyma, kovász, növénylevél; nevezetesen: a" hol keménysége van, ott sült vöröshagymát, hogy eérjez meg a? tályog; a? hol büdös evesedés van, ott kovászt, vagy az említett murok- répa-pépet, hogy tisztítsa; a? hol mérges sötét - vörös /daganat van, ottfű, p. o. csudafa", maszlag? (datura stram.) levelét, vagy uti füvet, hogy agásiági szívja el: szokta közönségesen használni. "§ vannak csakném PSENE VERES faluban javósok, jó asszonyok , kik viaszból, olajból, kánforral, néha czi- noberrel is vegyítve , flastromot készítnek "s ingyen osz- togatnak a" pokolvar ellen is. De imé csak irásom folyamatjából is láthatja min- den olvasó, hogy ez nem olly kicsiny baj, millyennek némellyek gondolják, és azért legjobb, édes hazámfia! ha illyes bajod van, azzal orvost keresni, ki, most már minden megyében 7s járásban , főkép" a" köznép" tekinte- téből, rendes hivatalban lévén, tudni fogja, mit té- gyen. 3) Az elmondott szérek" okos választása által a? ter- mészet a" kelés" kezdetétől fogva, 5 — 7 — 9 napra kö- zönségesen elválasztja a? helyben elhalt részt, és körös- körül repedés "s ezen túl eleven piroság látszik a? bőrön, és az uszögös rész csak szálok által ragad még a" töb- bivel össze: illyenkor már többnyire a" küzdés és láz . is csendesedik. Ha tehát valaki" hamarítani akarja az . elválást, az üszögös bőrt csipővassal ( volsella), vagy . horroggal (hamulus), felemelvén , azt ollóval elválaszt- hatja; csakhogy inkább hagyjon rajta apró üszög-része- . ket, mint sem illyenkor az elevent bántsa, s az edénye- — ket vérzésbe hozza; mert az illy bánásmód érzékeny . fájdaimakat okoz, — "s az illyenkor már kezdődő genye- 3 — dés legjobban elkészíti a" válást. 4) Illyenkor lesz helyén az oszlató ír (uegv. digest, s.) magában vagy kánforral, a" mint eleven vagy lassú a? hus- szömölcsök" termesztése: mellyek, ha a!" természet ezélja szerint eléggé nőttek, csak tiszta száraz tépéssel vagy olmos TERMÁSZETTUD. PÁLYAMUNKÁK, 1, KÖT. 10 1 re MR 4 , éz n 150 A" POKOLVAR ÓVÓ ÉS GYÓGYMÓDJAI. i szárító szerre, millyen az ezgv. album, kiszáradnak ") És a" bőr beheged, a?" fekete részek" elválása után 7 — 14 nap, a? beteg? kedvező vagy mostoha környülményeihez , nevezétesen a gyógyítás" minemüségéhez képest, a forradásos sebhely fenmaradván. Illyenkor már ritkán kell belsőkép más orvosság , mint egy kis gyomorerősi- tő, tápláló "s könnyü eledelekkel együtt. Némellyek javasolják még, talán nagyon is általánosan, a gyógyu- láskor a? beleket hashajtóval kitisztítni, és a bőrt tisz- ta meleg, vagy szappanos, sőt büdösköves fördővel egy- szer kétszer megmosni. t) Én leginkább szoktam a kiszárításra ezt használni: Rp. Olei olivar. unc. duas. Cerae albae liguefac. drachmas duas. Camphorae scrup. unum -— drach. unam , a" mint a" fekély" szine nyálkásabb vagy elevenebb. Florum zinci drach. semis — unam. Liguef. M. D. ad fictile. S. Reggel estve kötni vele a" fekélyt. , Ve T sára er 1 nhkasn gt í a d 199999990299522002022299000220222020129122013 99990929919199199 3 kÖköGkGGÖKL KELEK KK KK KÜKÁ KK KEKKKKKKKKEKKKSBBS BKK KKÁKÁBBI ÁRA dí KR. C. P. h4-é si s. h-d 09 h-é 1-4 09 ee hd b-d h.-é h-é 06 h-d 00 eg 09 09 ee 0 €0 ha 00 4-4 ho-d ha-d 00 em em e em 0 0 h—d h.-d 0 09 5-4 ha-d ha-d 1-4 1-4 ho-d h-d ha-d pddhdh dada dd d délen elb da dada dada Öea ÉL ÖdÖKöSKGKAKKZSKEKÁGKEKEKGKKködkSSbSSSÁSB-E] ? ERTTTTTTTETTTETTTENTTETTTTTTT ETETETT ETT TETT TTTÍTTTTTTTT, TITTTETTNTTTTTTTITTTTTTTTTTTT TETTEIT ÍTETT TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT TT TTL TTL TT TT TETT 1] TERMÉSZETTUDOMÁNYI [d PÁAÁLYAMUNKAK. , KÖTET. II. LETETTETTETET ETTEK ETETETTETETEETETET ETETETT TETEETE ETETETT] s TERMÉSZETTUDOMÁNYI PÁLYAMUNKÁK. KIADTA A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG. MÁSODIK KÖTET. — s mens NTNNNEZEN NEEE teszen ———— —— — —— ——— BUDAN , A? MAGYAR KIR. EGYETEM BETŰIVEL. M: D. CCC. XT.. k SET mdályy TASZTMÉET as B HAJAM AYA -DÁABARAÁT DÖGUT HAYDAM. a sé k 2 ak 9 r I ez slaámseáámásátán ása EZARSEZSTÁÁKE ZENÉN ÁÁN NÉV Etyek öm el HUTA ús 28 a ELŐSZÓ. A magyar tudós társaság VIldik nagy gyülése által 1836ban kihirdetett ezen természettudomá- nyi jutalomtételre : ,,) Készítessék bármelly , magyarországi , hozzá kapcsolt tartományokbeli , vagy erdélyi, terjedelmesebb vidék" ter- mészettudományi leirása", a közbejött árviz tekintetéből 1838ki május lig kiterjesztett határidő alatt három munka ér- kezett, u. m. 1. Honunk Karpátinak természettudományi ettél —— Jelige: Des principes simples et uniformes gouvernent [ universe 2. Az opálbányák videke Sáros és Zemplén megyek ha- táriban , természettudományi tekintetben. — Jelige: Nul- lus argento color est avaris abdito terris. Horat. 3. 4 magyarországi szíkes videkek leirása természettu- dományi tekintetben. — Jelige : Ollyan vagyok , ki édes -ha- zámnak boldogulásán örvendeni, sanyargattatásától félni , veszedelmén irtózni tudnék. Dugonics. A" megbizott birálók" egyike Horváth József rt. az első sz. alattinak itélte oda az elsőséget és nyomtatást , u. m. , a mellynek irója a maga igen eczélszerűen választott tárgyát kitünő szorgalom- mal, tudományossággal "s különféle természettu- dományi szempontokból felfogva adja elő . . . azón- kivül a hegytömeg-alkotási "s hegymérési tan és 15 IV . "ELŐSZÓ. a" hóhatárvonalokróli theoria ismertetésével és elveiknek Karpátinkra alkalmazása által érteke- zését igen érdekessé tudta tenni. A! magyarság tiszta , érthető".—A" 2-d. sz. alattit a" magyar opál- bányák" vidékéről ugyanazon vizsgáló nem talál- ta ugyan kielégítőnek, de minthogy az opálbá- nyák holléte "s eredetéről, azok? hasznai , bérlői, munkásai stb felől több, eddig nem, vagy nem any- nyira ismeretes körülményeket emlit, talán a Karpátok leirása mellé igen illő pótlékul szolgál- hatna". Ennél becsesbnek s tiszteletdíj melletti kinyomtatásra első helyt érdemesnek találta Hor- váth.József a 3. számu pályairatot, , mellyben , u. mond, honunk" eddig nem eléggé ismeretes Szí- kes vidékei , ezeknek ásvány , növeny és állator- szága s emberlakosai felől is igen érdekes vizs- gálatok "s fejtegetések közöltetnek a hazai nyelv- ben nem középszerűleg jártas szerző által". Bugát Fál rt, előre bocsátván jelentésében a" természettudományi helyirás" elméletét, ennek szempontjából egyikében sem nyughatott ugyan meg a" három pályamunkának ; mind az által te- kintvén a" helyirat természetét és formáját, az elsőséget szinte az 1. sz. alattinak adta , minthogy azt ,a föltett pályakérdés czéljának legjobban megfelelni gondolja, mert felvett tárgyához hú- leg , természettudományát egyedúl a Karpát he- gyek. kiösmerésére használja, alkalmazza. Igaz ugyan, hogy az első rendbeli, a helyirást illető tulajdonok sem fejtettek meg minden oldalról , TS ELŐSZÓ. v azonban összehasonlítva két más társával, válasz- tott helyét több oldalról megérinti , azon kivül a" természettudományban is elegendő jártasságot mutat ; kivánta volna ugyan . véleményadó, hogy a pályairó több maga gyűjtötte tapasztalatokkal lépett volna fel, de e! részról védi ót az idő rö- vidsége... Az említett okoknál fogva véleményadó a pályadiíjt a Karpátokról értekezőnek itéli, nyomtatásra azonban , a" mint van, nem ajánlhat- ja, mert sok, minden nemű nyelvbeli hibák ta- láltatnak benne, "s mind az, mi nem egyenesen a Karpátokról szól, p. 0. a magasságmérésról, a" hóhatárról való részek , kitörlendő lenne". — A" 2. sz. alatti értekezést , ámbár sok figyelemre mél- tó adatot közöl, sem jutalomra , sem nyomtatásra nem ajánlotta e biráló, mint a mellynek tárgya sincs a" kérdéshez illőleg választva , a kivitelben sém felel meg a" helyirat kivánatainak , csak fut- tában adván vidéke képét. — A" 3. számu pálya- iratot a" biráló jutalomra szinte nem ajánlja, mert, u. m., az , inkább a" szíksóról szóló értekezés , mint helyleiras , úgy annyira hogy, ha abból né- hány országunk" szikes vidékeit illető ösmeretek kitöröltetnek , a többi akármelly más szikes vi- dékról is elmondathatik": azonban mint ,igen jeles és igen érdekes munkát", ezt magát , tiszte- letdíj mellett, nyomtatásra méltatja. A" harmadik vizsgáló , Gebhardt Ferencz rt , az 1. sz. alatti munkáról ezeket jegyzi meg : , Az első pályairat czíméből kitetszik, hogy szerzője VI ELŐSZÓ, a munka! tárgyaúl igen terjedelmes vidéket vá- lasztott , mellynek kidolgozására hosszu fáradság és esztendők kivántatnak. Ha Sydow Albrecht huszonnégy íves munkát a! centralis Karpátokon való utazásáról irt : bizonyosan sokkal terjedtebb munkának kellene lenni a" Pozsonytól Erdély" határai szerint az orsovai Dunáig terjedő Karpá- tok topographiájának. Elég volt volna a" 3-d. $ban felhozott Karpátok" felosztásából a hegyek- nek egy lánczolatát vagy a" Karpátoknak kisebb de természettudományi tekintetben érdekes, és eddig senkitól le nem irt vidéket választani. Az egész munka 134 nyolczadrétü lapot foglal el; de ha felveszszük, hogy némelly mellékes, s a Karpátok leirására lényegesen nem tartozó tárgya- kat is szó be a szerző , millyenek : a" hegyalkotási . tan Humboldt Sándor szerint, a hegymérési tan Benzenberg szerint, "s jelesen a 4.5.6.7.8.12. "§ 13d szakokban foglalt tárgyak , mellyek össze- sen 85 lapot tesznek, kitetszik, hogy a topo- . graphiához tartozó tárgy csak 49 lapot foglal el, mellyen szerző a Karpátok hegyeiról , völgyeiről, tavairól , barlangjairól , a karpáthegyi tenyészet- ról s levegőrül értekezik, de csak igen röviden és általánosan, mellőzvén ezek" közelebbi ismer- tetését, viszonyait az emberekre és a! tenyészet- re; több ásványvizek csak előszámláltatnak; a! Karpátok" mineralogiája mellőztetik , sót azoknak tulajdon ásványai sem hozatnak fel... Bár emlí- tett Sydow, úgy Genersich, Rochel, Sternberg, ELŐSZÓ, VII Beudant "s mások" derék munkáik csak töredékei a" Karpátok egy teljes leirásának , mégis az azok- ban foglalt tárgyak pontosabban iratnak le stb". Nem ajánlotta tehát ezeknél fogva biráló e. mun- kát jutalomra, annál kevesbbé kiadásra; va- lamint a" 2. szám alattit sem , mint a" melly csak csekélységekről tudósít, "s tárgyait futólag, s0o- ványan , "s minden rend nélkül adja elő. — A" 3. sz. alatti munka szerzője, biráló szerint, az elsőé- nek hibájában osztozik, olly terjedelmes vidékeket választván, mellyek" helyirati ismertetésére hason- lag hosszabb idő és nagy munka kivántatik ... s tanácsosb vala, egy megye szikes vidékeit vizsgál- ni "s természettudományi tekintetben leirni, mel- lőzvén, mik helyiratba nem tartoznak. S igy, az 1. sz. alatti munka csak valami a Karpátokról , a 2. számu jegyzések egy kassa-ranki útról s az opál- bányákról , a 3d. pedig egyedirat a" szíksóról és szíkes vidékekről lévén , szorosan egyet sem itélt vizsgáló jutalomra méltónak ; de ki kellvén ennek a" társaság rendszabásai szerint a többi közt leg- jobbnak adatni mindenkor : ec 3d. számnak adja szavazatát , melly a maga nemében legérdekesb , legrendszeresebben dolgoztatott, "s egy termé- szettudományi helyirathoz leginkább közelít ; sót mint igen hasznosnak nyomtatását is kivánja. A" társaság , valamint mindenkor fentartotta magának a" vizsgálók által nyújtott véleményi adatok" összehasonlítása után a" jutalom" elitélé- sét, úgy a jelen egetben is, tekintvén, hogy az VIII ELŐSZÓ. 1. számu irat azon biráló által is, ki annak, leg- inkább formájánál fogva, elsőséget ad társai felett, a helyleirás kivántató tulajdonainak meg nem felelőnek, "5 nyomtatásra nem alkalmatos- nak itéltetett; a másik által tartalma szerint szin- te elégtelennek, legnagyobb részt mások után dolgozott, ide szorosban nem tartozó értékezé- sekból állónak, "s ezért nyomtatásra szinte nem ajánlhatónak állíttatott; midőn a 3d. számu, ha- bár e két vizsgáló által a" helyirás feltételeit ki nem elégitőnek mondatik ; de minthogy a" fogla- lat részletes előadása szerint is legtartalmasbnak, legfontosbnak, "s a kivánt formától eltekintve, belső becsénél fogva legjobb munkának mutatko- zott, "s ezért mind a. három vizsgálótól sajtóra is érdemesítetett , midőn a másik kettő csak egy ajánlót talált: a társaság 1838. augustusi kis — , valamint septemberben tartott nagy gyülésében is, ennek rendelte kiadatni a" száz arany jutalmat , annak nyomtatását is határozván. A" társaság költségein megjelent kéziratok- nak ez LXIId. kötete. Költ Pesten , a; m. tudós társaság? kis gyüleséből, mar- tius" 26. 1840. D. SCHEDEL FERENCZ , titoknok. A" MAGYARORSZÁGI SZÍKES VIDEKEK TERMÉSZETTUDOMÁNYI TEKINTETBEN. A" M. TUD. TÁRSASÁG JUTALOMTÉTELÉRE IRT A D. BALOGH JÓZSEF , KIS-KUNSÁGI RENDES ORVOS. JUTALMAZOTT PÁLYAMUNKA. E ee—ö— NN mem, BUDAN, A" MAGYAR KIR. EGYETEM BETŰIVEL. M.D. CCC. XL. Ollyan vagyok , ki édes hazámnak boldogulásán örvendeni, sanyargattatásától félni, veszedelmén irtózni tudnék. DUGONICS. Etelka. ELŐSZÓ. Magyarország , a" benne divatozó sok nyelvek, "s több külön nemzetek szokásai, foglalkozási s jogai által is, több, egymástól elkülönzött ré- szekre válik. De legszembetünőbb különséget ád annak geographiai különsége, melly lehet mathematícai és physicai. Mathematico - geogra- phiai leírása az országnak "s egyes részeinek nincs egészen elmellőzve. A" legrégibb időkból idegen nyelven, az újabban pedig hazai nyelven részint eredetileg , részint fordításban többen ad- ták annak ollyan a" millyen leirását. De physi- c0-geographiai leirásában nagyobb hézagok van- nak, mintsem azoknak kipótolását egy hazájához hiven ragaszkodó szív annál inkább melegen ne kivánná, mivel hazánk több olly természeti tu- lajdonokat bir, mellyek egyéb országokban hiá- - ba kerestetnek. XII SZERZŐ ELŐSZAVA. Úgy látszik, hazánk leirása ezen részének híját ismerte el és tartotta a! magyar tudós tár- saság is szeme előtt, midőn a tudósok elébe pályául egy olly tárgyat tűzött ki, millyen a hazai többféle tájékok természet - tudományi le- irdsa. —2 9 BEVEZETÉS. 1. § 4 magyarországi videkek felosztása. A" vidékeket teszik : 1) 4 nyelv: például: magyarság, tótság, oláhság stb. 2) 4 nyelv dialectusa: péld. palóczság , . gergáczság , göcsej stb. 3) Hegyek es dombok: péld, Mátramellék , hegyaljai , karpatusi vidék , Cserhát, Bakonyság , Vértes alja. 4) Hegyek jé cs völgyek: péld. Hegyköz, Rima- völgy , Válivölgy. ; 5) A hegyekkel és halmokkal ellenkező LSSYÁS -ápte lapály, mint Alföld , Mezőföld stb. 6) A" két folyóvizek közei, mint: Csallóköz, Mura- köz, Szigetseg, Duna- Tiszakoz, Rdbaköz, Csilizköz. 7) Vizek mellekei, péld. Dunán- Tiszán innen es túl, Dunamellek, Balatonmellek , Marczalmellek , stb. 8) A föld termésére nézve: erdős-, fűves-, búzater- mó-, boros - kopár videk , fenyves , ayíres stb. 9) A" föld Aevereki elveire nézve: péld. köves, követ- len , agyagos (sáros) , homokos-, szíkes videk. 10) Víz bősége vagy szüksége tekintetéből: posvá- nyos , dombos , száraz vidékek, Sárköz, stb. 11) Az emberek élésmódjára vagy egészségére való nagy befolyása szerint: hasznos, haszontalan, kártékony vidék , egeszseges, egeszsegtelen vidék. 14 BEVEZETÉS, 12) Az embereknek a! tájék formájából merített gyo- nyörúsége tekintetéből, a! szerint, mint kiki egyik vagy másik formának örül: Aies, szép vagy nemszép vagy szinte zordon, kietlen vidék , stb. 13) Politicus felosztása szerint, millyek minden me- gyék és kerületek , BácsAa, Bánát stb. Ezen sokféle vidékek közül én csak a? szíkés vidékeket emelem ki, és akarom leirásommal megismertetni. 2. §. ORa annak, hogy értekező ezen szíkes videkek leirú- sát választotta ertekezese tárgyául, Több kinézésekből tette azt : 1) A" szíkes vidékek több helyeken igen terjedelme- sek levén, nagy részét teszik országunk földjének. És így mathematico-geographicus tekintetben figyelmet érde- melhetnek , — annyival inkább pedig, mivel : 2) Mint alább meglátjuk, igen igen különbözők ezek más vidékektől formájokra , termékenységökre , az élő állatok életére, "s egészségére való befolyások tekinte- téből. 3) Még eddig majd egészen el van mellőzve a" szíkes vidékek leirása. Ama" valódi polyhistor Pethe Ferencz csak annyit mond rólok: , Szent Mihályon, Szabolcs me- gyében, annyi szíkföld van, hogy tíz vármegye tursájára is elég lenne." Máshol pedig minden a" szíkes földekrőli tudománya csak eddig terjed: ,,A" szikes földben még fa sem terem meg." Balásházy , Okos gazdájában" ennyit ta- nít róla: , A? szíksóval eltelt föld silányon termi a" plán- tákat, sőt legelőnek is igen kopár, de nagyon egészsé- ges." — A" fölebbi valamellyik évben az újságokban em- lítve volt, hogy egyik hónapos lapban a" SzzfeseAról valami értekezés jött ki, mit ezen pályairat szerzője megolvasni akarván, a" Tud. Gyüjt. 1836-dik, majd a" 7-dik évi fo- lyamatát magának meghozatta. De ezen füzetekben ez nem találtatván, a" bekövetkezett nagy tél őtet, Pesttől messze BEVEZETÉS, 15 laktában , a" most mondott értekezés további nyomozásá- ban és lehető felkutatásában meggátolta; "s így az abban lehető hasznos jegyzetekről itéletet nem hozhat. 4) Illy vidékek — Europában legalább — csak Ma- gyarországban jővén elő , ezen tekintetben is egyéb orszá- gok felett a" miénket, ezen vidékének különösségére néz- LT A ve, a" szíkes vidék leirása kitűntetni segíti. Első szakasz. A" szíkes vidék ásványországa. 3. §. 4 szikes videA es szíkes föld meghatározása. Szikes videknek mondjuk azon nagyobb földkiterjedést, mellynek állománya szíA földből van : szíkföldnek vagy szikes földnek pedig azon glebát, melly magában chemice kivehe- tő , és szemmel az ottani növények tengéséből , vízminősé- géből ízléssel is észrevehető szzZsót tart, 4. §. 4 szúkföld szó ertelme es jelentese. A" szíket közönségesen az országban szeknek mondják. De illő azt az ülőszektól különböző névvel nevezni , — mint már nevezte a" tudós Pethe, és meghagyta prof. Schuster úr is. Ezen szó is: föld, átalában a" magyar nyelvben, de különösen a" gazdasági könyvekben igen tág , ennél fogva két- "s több értelmű, és így homályos. Mert vétetik : először: mathematicus tekintetben, még pedig: 1) mint egitest egyéb égi testeknek ellenbe téve, azaz globus terragueus. 2) Bizonyos geographicus, vagy topographicus Azferje- des; péld. , nagy darab földön nincs párja" — Alföld. 3) Ország: péld.. Magyarföld, Németalföld, Havas- alföld. j A" SZÍKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA. 17 Másodszor: oeconomiai tekintetben , s így: 1) mint birtoA egyébféle birtokoknak, még némelly fekvőknek is ellenébe téve: péld. , nem földes úr, csak né- hány háza van Pesten, "s egy kis capitalisa."" 2) Mint a" földbirtoknak szántani való , bizonyos ter- més alá szánt darabja, a" nem szántani valóknak ellenbe téve , péld. , kapott osztályban földet , rétet; kertet , lege- lőt, szőlőt, de erdőt nem." Száztóföld, dinnyeföld stb. Harmadszor: chemiai vagy inkább agrónomiai te- kintetben: 1) Mint utósó legtávolabbi, legtisztább elem, a" kö- zelebbieknek , vagy keverteknek ellenbe téve, péld: Aova- föld, agyagföld , meszföld. 2) Mint közelebbi elemekből összetett, mivélés ter- mesztés alá szánandó egyvelges test. Péld. homokos föld, agyagos föld stb. jó föld, rossz föld, sován föld, illy for- mán: , szántóföldemnek jó földje van, de a" szőlőmé sem- mit sem ér", azaz gleba, Boden. 3) Mint oszolható, az ásványoknak és növényeknek ellenbe tett test, péld: , hozattam egy szekér földet, de harmada kövecs , harmada gyökér, és csak harmada föld." Ezeket egymástól, minél közelebb járnak ideáik egy- "máshoz, annál szükségesebb kitetszően megkülönböztetni , máskép értetlenségek származnak, mint péld. ezen mon- datból :. , a" magyar földet lakó földes úr földje , melly 4 fold éjszaki felén van, nem legjobb föld, mert földében nincsenek meg minden sarkalatos földek, csak erdejében." — , Micsoda földű föld a? te földed?" Vajha tehát; kik a" magyar szók készítésére hivatást és erőt éreznek magokban ; határoznák meg a? föld szoros (praecisus) értelmét, "s a" több értelmek helyett alkotná- nak új szót, hogy ne csak akarna, hánem tudna is a? ma- gyar mindenben magyarán beszélni; "s a? kétszínűség "s kétértelműség bűnének vádját a" társalkodáson kivúl is a? tudományos előadásokban mindig kerülné ki! TERM. TUD, PÁLYAIRAT. II, 2 18 I. SZAKASZ. Talán lehetne itt a" dolgon úgy segíteni, hogy a" föld legutóbbi elemét mindig összekötve mondanók így: Aova- föld , meszföld stb, a" glebát fódneA (egy kissé túl a? du- naiasan) , mint a" mi tudnillik födi az alsóbb réteget, — a" szántóföldet vagy más termés alá szánt darabot felizek ne- veznénk;, 7s a" globus terragueust mindig nagy betűvel fóld- nek vagy Föoldgomb-nek irnók, Ezen tanácsomat azonban az értekezés folytában kö- vetni még nem akarom, — mélyebb tudományú nyelve- szektől várván, hogy ez ügy felett itéletet mondjanak. 5. §. 4 szíksó ismertetese. A" széásó (Natrum, Soda, Subcarbonas sodae, közön- ségesen kuksó, a?" persáknál Borech) olly alcali minerale (érczégvény) , melly szénsavval egyesült szíkből (natrium) áll. — Spanyolországban némelly füvek hamvából (Salicor- nia herbacea — fruticosa, —europaea, Salsola sativa, Sal- sola soda, Mesenbryanthemum . copticum stb.) főzik. Leg- többet találhatni Aegyptomban a" szíkes tavak szélén. Ma- gyarországban a! szikes vidékeken, némelly kiszáradt ta- vak fenekén és szélén, vagy itt ott a? füvek közt is ter- mészetesen kiizzad (kivirágzik) , és sepertetik. Színe fe- hér, vagy szürke, szaga, íze lúgos, egy kissé égetős , a növényi kék színt megsárgítja, "s úgy dolgozik , mint ége- tős lúg. Azzal a" mit sepernek , mindig van több kevesebb homok, vagy kovaföld. Az ollyan, mellynek X része szík- só, már jó "s bő tartalmú sepredék, de sokszor a" sepre- déknek alig teszi o részét a! sziksó. — Minthogy tehát illy keverékben a! fuvarozás sokba jő, azt a" kereskedésben tisztítva, vagy is a? földrészektől megszabadítva árulják. Ezen tisztítás kétfélekép esik, vagy Aristályozás, vagy égetes által. A" kristályozásnál 0,20. szíktartó lúg csendes helyre melegen teknőkbe ön- tetik, és néhány nap alatt a" teknő fenekére és oldalára ra- kodik a" szíksó-kristály, melly négyszegű pyramisokban , A" SZÍKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA. 19 vagy prismákban látszik. Ezen kristályokról a" már gyen- ge lúg (lé) lefolyni hagyatik , "s a" kemény szikkadt szík- s0-kristály az oldalakról levakartatik. Az égetés által, a?" főzésnél fogva sűrített (concentrált) és szinte megkásásodott "s majd porhanyósságig keménye- dett szíksót két oldalról csapkodó lángú kemenczében (fur- nus reverberatorius) , 5—6 óra folyásig lángoló fa tüzénél égetik, mi által nedvétől és lúgos színétől, "s egyéb ég- hető tisztátalanságtól megszabadulván, lesz égetett (calci- nált) fehér szíksó , vagy idegen vegyületéhez képest szür- kés , kékes , barnás , sárgás és verességre hajló. A" mi magyar természetes szíksónk sokkal tisztább a" spanyol vagy franczia mesterkéltnél. 6. §. A szíksó chemiai tulajdonsága. A" nagy tüzet is kiállja a" nélkűl hogy elrepülne, az igen nagy hevü tüzben csakugyan megömlik , de ismét meg- keményedik. Vízben könnyen felolvad, mellyet forralás párolás által ismét belőle megkaphatni , kivehetni. Minden- féle savakban, még az eczetben is sustorékolással olvad föl és egyesül vele , azaz savát azzal köti össze szénsavát pedig elbocsátja. Szénsavval nincs egészen jóllakva, vagy is az subcarbonas , és így úgy dolgozik mint lúg, mint al- kali ; de a" szénsav is nem mindenkor egyforma mennyiség- ben van , és így egyik szíksó égetősebb mint a" másik; de engedi magát szénsavval egészen is jól tartani, sőt vele fölöslegesen is megterhelni (— natrum carbonicum acidulum, Bicarbonas sodae) mellyet igen könnyen készíthetni , ha az erejedző mustból kijövő gázt, csővek által a" szíksó" olva- dékába vezetjük. — Mindazáltal a" gőz egy részt magával ragadhat a" levegőbe , mit szagával a" lúg elárúl. 7. §. Szíksó orvosi tulajdona. Nagy. ereje van az emberi testre , t. i. bevéve a gyo- mor savanyúságát elveszi, "s" nagy olvasztó erővel bír. A" 98 20 I. SZAKASZ. test csípős nedveit , millyek a" húgykősav , "s azon nedvek, mellyek a" köszvényes csontdaganatokat, fogrozsdát stb szerzik , elszopja ; olvasztó erejénél fogva a" nedvek fölszí- vódását az által előmozdítja , hogy a? hajszál-csővek moz- gását sietteti ; ennélfogva a" mirígyek és belek dugulásait gyógyítja, és így a" scrophulákban, sárgaságban, vízibe- tegségben stb, csontlágyulásban , köszvényben , folyosóban, tisztátlan fekélyekben , kütegekben, sőt az idegek fölösle- ges munkásságában , és így görcsökben, stb illő mennyi- ségben és időbén ohajtott következéssel adatik. 8. §. 4 szíleó haszna. 1) Orvosi tekintetben. Mint legközelebb látók , a" ter- mészetes szíksó orvosságul is sok esetben haszonnal adatik, de még többször használtatik az más savakkali egyesület- ben , mint polyckrest só , "s az úgy nevezett Aozyhasó (mu- rias natri). ; i 2) Gazdasági tekintetben. A" szennyes zsíros ruhákat az illy szíksó tartalmas vizekben rövid úton tisztára mos- hatni , mivel az a!" zsírfótokat fölolvasztja , — mint szokták értelmetlenül mondani , d ruha benne megkell". Továbbá, szorgalmat űzhetni vele. Gazda ember, ki korán kél, al- kalmas időben egy fél nap több mérőt seperhet, és így 5 "s több forint árut is egy nap, s egy nyáron 50—100 "s több forint árút. is. Néha a? nagyobb szíkes tó kiszáradásával majd úgy lehet tolni össze, mint az ágyás magvait a" szérűn. 3) Kereskedési tekintetben. Eladják azt részint házi szappanfőzőknek , részint sziksó fabricásoknak, néha bú- záért cserélni 5—10 "s több mértföldnyire elviszik, sőt hal- lottam , hogy az 1835diki bő sepréskor szinte a" bécsi piacz- ra is vitték, mi foganattal? nem tudom. A" calcinált és erystallisált szíksóval szinte kereskedést űzhetni külső or- . szágokra. 4) 4 mestersegekben. A" régi aáegyptomiak egy hóna- pig áztatták mumiának szánt halottjókat szíksóban, mielőtt ; ; A" SZÍKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA. 21 azt mumiává alakították volna; "s ezen szíksót Blumenbach több , Londonban a? britt museumban fölnyitott mumiák- ban meg is találta febr. 18. 1792.— Tudva van, hogy a" ha- jótörést szenvedett kereskedők a" Belus partján a" szikes földön tüzet rakván találták: föl az ottani tünemény által az üveget , — 7s a? keleti tartományokban most is ezzel csi- nálják az üveget. Aegyptomban kenyeret is sütnek , "s főz- nek is vele, melly egy skláv nemzethez igen illő nyomo- rúság ! Ebből főzik a" szappant a" debreczeni, szegedi és többi szappanosok, kik hamusóhoz a" fátlanabb vidéken nem juthatnak ; sőt főzik más szíkes vidéki gazdasszonyok is , kiknek hamujok , mellyből hamusót (hamuzsírnak. is mond- ják ezt képtelén elnevezéssel) lúgoznának ki , nincsen. Az üvegcsináláshoz. jobbnak mondják a" hamusónál.. De még a honi üveghutások nem mind tudják ezt kellőleg használni. Nem szíksóval csinálják-e a?" francziák a" pezsgők erős üve- geit? — millyeket még mi nem tudunk, vagy (mivel igen nagy erővel esik a? vastag üveg fúvása) kényelmességünk miatt nem akarunk fúni. Hiszen, ha a! tüdő nem győzi az igen erős fúvást , lehetne okkal móddal mesterséges fúvó- val is pótolni azt!). Továbbá festéshez, a" gyapjú zsíros- sága elvételére és színek beétetésére mulhatatlanul . szük- séges. A? kapczakötők ennek híját embervizellettel undorí- tólag pótolják. — Bécsi chemicus és a? városi nagy ispo- tály" egyik orvosa Dr. Uhely Zsigmond úr jeles lőport mond tudni készítni salitrom helyétt szíksóval, mellyből csak nyolczadrésznyi kell mint az eddigiből arra, hogy" ugyan olly érővel dolgozzék , mint amaz. Az értekező olly eset- ben midőn a? szokott porral egyforma mennyiség vétetett a" töltéshez , a" puska elszakasztásból történt szerencsétlen- ségnek tanúja volt. A" találó állítása szerint a? töltés. moes- kot sem hágy ;."s az értekező is a" mondott újtalálmányú lő- porból egy csipetet papiroson ellobbántván , a" maradt mocs- kot szinte keveselli a" lőpor mennyiségéhez képest. Ő fel- sége kormányának a! találó (ön nyilatkozása szerint) aján- 22 I. SZAKASZ. lotta titka fölfedezését, mellyhez kötött föltételeknek el- fogadására még eddig az magát hajlandónak nem mutatta. 9. §. Szrksó mutatkozasa termeszetben w vízben. Az olly víz, mellyben szíksó van fölolvadva , nehe- zebb mint a" közönséges esővíz. E"hezképest a" lúgmeérő tartalma sokaságához képest vagy lejebb sülyed benne, vagy az fölebb veti ezt. Ezen lúgmérő úgy van alkalmazva hogy a! tiszta vízben :0-t mutat. 100 font vízben ha 1 font szíksó van fölolvadva , ez 1 grádusú , a" 2 font 2 gr. stb, le- het a? lúg 10 ; 20, 30 grádusú stb. Az útakon hol rothadt gaz, ganéjhulladékok , és tele- vény van a! szíkes víz (lúg) ezen részek festő részeit ma- gába veszi, "s megbarnul , veresedik azoktól. Innét az úta- kon ss egyéb televényes helyeken összefutott : esővíz barna- vereses , lúgszínű. Az olly helyeken , hol semmi avar , gaz, trágya "s televény vagy valami festő anyag nincs, mint a" nyilt szíkeken , a" híg szőke habzó, síkos tapintatú 78 ai víz sokaságához képest könnyebb vagy nehezebb. 10. §. Szíksó mutatkozdsa w termeszetben a? földön, A" szíksó olly helyeken, hol a" föld igensok kovaföld- ből állván a" föld rétegeibe szíksó van elrejtve, és a" föld- del elégyedve, hosszasan beivott, "s a" föld mélyebb réte- gébe leszivárgott nedvesség után a" föld színén , sőt szinte az avarok" hegyén is AivirágziA (eflorescit). Ezen kivirág- zott szíksó eredetikép igen apró kristálycsoport , melly a" levegőn különösen a" melegen , szélen hamar elporlik (fa- tiscit). Az illy kivirágzott állapotban a" föld felső színétől a" szíksó vékonyabb vagy vastagabb kéregben elválik , a" mi- dőn azt legtisztábban lehet sepreni. Az illy szíksó-seprés csak a! síma földön eshetik meg, ugyanazért a? kerékvá- gányok, birka- és marhanyomok azt igen gátolják. A" SZÍKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA. 23 Különös tulajdon foglalatossága az illy seprés a szí- kes tájékiaknak ; és ki azt nem látta, "s hazánk állapotja iránt elég figyelmes , annak azt szemlélni érdekes mulatság. Midőn hazánk nagyai vagy más valamelly kedves vendég látogatja az illy vidéket: kedveskedésül a" leánykák színes szalagokkal ékesített seprőcskékkel mutatják azt az or szág egyéb vidékein képzelni sem lehető mulatságos foglalatos- ságot , a" szíksó SSPFÁSÉ: — A? falsó (Aphronitrum , alcali calcapeum) , melly a" szíkes helyeken a?" nedves falakon, mint valami gyapjas penész úgy látszik, nem egyéb mész- szel egyesült természeti sodanál. Ezt némátiyák salitrome nak hívják , de hibáson, mert a? tűzön nem lobban el, — holott a" nem szíkes helyeken a" falról sepert illyen gyap- jas só az.égő pipában is ERYSZETTE ellobbanik , — mint az értekező ezt Szala megyében a" Balaton körűl maga pró- bálta. Olly helyeken hol az esővíz összefutván egy kis tócsát csinál, és a" kivirágzott sziksót az több helyeken fölolvaszt- ván , a" víz szíksóval igen megterhelődik ; "s még azon ki- vúl a" víz mindig fogyván a? gőzölgés által, olly jóllakott lesz, hogy abból a? szíksó nagy, szinte újnyi kristályokat is rak le a" föld színére. De ezen szíksót nem mindenkor lehet így akár por, akár kéreg, akár kristály formában a földről fölszedni, hanem csak gyanítni kell, hogy az ott van a! földben , és az illy földet nevezik már szí földnek vagy szikes Bate. 11..§.. 4 székföld különségei. Többféle minőségü szíkek vannak , a" búzatermő szík- től le a" tökéletes kopasz szíksó termő szíkig , száz és száz fokonkint új meg új árnyéklattal; "s én is ez értekezésem- ben mind a? leghasznavehetetlenebb , mind a" leghasznosb szíkföldet is érintem. Általában a? szíkföldeket megkülönböztetem így : 1) Vak szíkek. Ezen nevezet igen okos, de eddig annyira bi- had huz b . FE 1. . aA a 24 I. SZAKASZ, tang , hogy majd minden ember mást értett rajta , legalább senki előttem azok közúl , kiknek szájokból e? szót hallot- tam , azt meghatározni (definiálni) nem tudta. Egyik az igen sok szíksót termő , másik a" semmi szíksót sem termő, de azért kopár, egyik a" ligetes füvű, másik az egészen tar szikest, végre másik a" fűvel benőtt szíkes földet vagy szí- Í kes kátyót nevezte vak szíknek. — Énez értekezésem foly- tában értem rajta az olly földet , mellynek földbőre addig , meddig a" rendesen rajta végbemenő roncsolás lehat , péld. kerékvágás , szántás stb , letart , és azon roncsolások a? szí- kes földágyba be nem hatnak. Az illy vak szíkekén, ha a" földbőr vastagocska , jó mivelés után jó búza , "s egyéb rövidebb gyökerü növények teremnek. De hosszú "s gyenge gyökerű , és porhanyó föl- det szerető növények , mint luczerna répák stb, — főkép fák épen nem díszlenek. 2) Nyilt szíkek , ellenbetéve a" vak szíkeknek, mellyek- nek semmi televényes földbőrök nincs, és mindjárt a" szí- kes kemény földrétegen kezdődnek. "S én folyvást ezt mint- egy xo7 eSozny nevezem sztízek , szek földnek , mint nevezik mások is. 12. §. 4 szék föld mutatkozása. A" szíksót a" földben mint Máramarosban a" konyhasót rétegenként tisztán megtalálni nem lehet. De a! földből (a" szikes helyeken) kútak vizéből , sőt az esővízből is ha az egy ideig a" szíkes földön állott , mesterséggel ki lehet ven- ni. Es így az azokban ben van. — Mutatkozik ez : 1) 4 földön fölül (nyilt szik). Még pedig : a) Szarazon azáltal , hogy a? föld fejéres , nagyon ko- vaföldes , kemény , tömött , füvetlen, vagy gyér füvű, melly fű kékes hamuszínt mutat ; néha kisebb nagyobb fótokban , karikákban , kanyargós , keskenyebb , szélesebb erekben, mellyek legtöbbször a" szomszéd nemszíkes helyeknél ala- csonyabbak , laposabbak , kupásabbak , — mellynek oka az , S 4" SZÍKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA. 25 . hogy az illy szíkes föld a? só miatt olvadékonyabb, s a" víz azt fölolvasztván, róla elhordja a! tetejét, "s így meg- száradt kopolya marad. — A" szántóföldön , "s kerekek ál- tal élvágatott útakon a?" szíkes göröngyök minél előbb meg- száradnak , fehérednek, midőn a" nemszíkes rögök még nedvesek és barnák. Az illy helyeken hosszas eső után , kivált tavaszi napo- kon "s reggelenként , több vagy kevesebb por forma szíksót lehet összeseperni. És a" melly darabon egyik évben terem, másikban is csak ott lehet várni; és hol egyik esztendőben (a" szíksó formálódásának kedvező föltételek alatt) nem szo- kott lenni , másikban sem szokott ott formálódni. De azért nem minden esztendőben egyforma mennyiségű szíksó for- málódik. Legbővebben terem a" nagy havas, vagy nedves ősz és tél után következett száraz lanyha tavaszszal. Okát alább meglátjuk. Hol fölül nagyon televényes a" föld, vagy azon több ujjnyi homok réteg fekszik , ott igen szűken, vagy épen nem formálódik szíksó. Hol szíksó szokott kivirágza- ni , ott mindjárt meglehetős (több talpnyi) igen tömött ko- vaföldréteget találhatni. b) Nedvesenx mutatkozik a" szíkföld azáltal, hogy az esővíz a" szíkföldön fejéres , habos , fajtékos , síkos tapin- tású , az apadásnál a" föld kisebbé , vagy nagyobban lúgos . barnás , vereses , a? rögök tőle" kemények , a" száradáskor fényesek , mázosak, cserepesek, néhol (hol többecske az agyag) bőrformán fölpattogzik. (Mert a" fölzavarodott víz- ben az agyag legkésőbben ülepedvén le, az fölül esik a" föld színén ; "s azon agyagos rétegen alul csupa kovaföld levén — "mellynek semmi szívóssága , tésztássága nincs , —mikor kiszárad a" kis kopolya , fenekének felső színe , mint a" féle - kevesbbé agyagos kovaföld kevesbbé húzódik ;"s így áll elő a" fölfelé homorodott vékony réteg , melly ezen törvénynél fogva minél agyagosabb , annál honmiorodottabb , "s minél hosszabb esőzés után történt annál vastagabb). Kóstolás által is a" tiszta ízlésű ember, mind a? mel- lett, hogy többször igen dilualt állapotban (keverékkel) 26 I. SZAKASZ, van, mind a" föld, mind a" víz közt megismerheti, ki- veheti. 2) 4 földön alól. A? szíksó a" kovaföldrétegben rej- tekezik , és igen sokszor ott is, hol fölül semmi szík nem látszik (vak szik), vagy is a" földbőr alatt; de nem minde- nütt egyformán , hanem kisebb nagyobb fótonkint, és csak a" hol tömöttebb az. Merta" legjobb szántóföldön, hol1—17 talp földbőr is van, a" néhol tett árkolásoknál a" meredek árokpart szíkes televénytelen rétegén, a" földbőr alatt, a televénytelen rétegen kiizzadni tapasztaltatik; s" ezen ré- tegnek külső színe mindig porlódván , csak hamar mély pan- dalt csinál. Néhol ugyanazon réteg folytában pedig (hol ritkás a?" réteg) amattól csak néhány ölnyi távolságrais vagy igen kevés , vagy semmi sem virágzik ki, valamint nem a" földbőr rétegéből i is. De az illy helyeket, hol fölül a?" szík ki nem virágzik, vagy hol a" szík szem előtt nincsen (az általam úgy neve- zett vak szíikeken) , közönségesen nem hívják szzíázek vagy szíkeseknek; ámbár igaz értelemben azok is szíkesek, és szíkes mind azon hely, hol akár a" felsőbb , akár az alsóbb bár akarhány ölnyi mély rétegben szík találtatván, azt vagy a" fák nem díszlése, vagy a kútak szikes ízű vize elárulja. (Nem azt mondom hát hogy az a" vakszík , hol az alsó rétegben valahol szikes. réteg vaz : hanem csak hol va- lami módon észreveszi az ember). A" földön alól hát mutatkozik a" szíkes föld az által , hogy hosszú gyökerü növények — mint kórók, luczerna , élőfa nem teremnek , vagy csak nyomorognak. Ezen kivül azáltal, ha az e? végre, vagy mellékes czélra tett árkolá- soknál a" fentebb írt jeleneteket szemmel tartjuk. 3) Épületeknél mutatkozik azáltal, hogy a" vakolat a" földhöz , közel majd mindig nedves , és majd minden tavasz- szal leomlik , midőn az idő melegre fordul ; vagy ha egészen le nem omlik , a" földtől magosabb helyen bizonyos karika , vagy hullám idomú omladványokban történik az omladozás, A" SZÍKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA. 37 melly a? szíksónak az állott ezémentben történt némi kris- tályosodására mutat. i A" melly nagyobb kiterjedésben hát illyes akár nyílt akár vak szíkes földek teszik a" telket , azt nevezzük szzAes videknek. 13. §. 4 szíkes helyek es szikes vidékek geographiai fekvése. Az egész Duna- Tisza-köznek alacsonyabb követlen ré- szét, "s túl a Tiszának lapályosabb terjedelmes vidékét úgy szólván széles értelemben (vak) szíkesnek mondhatni , még némelly homokosnak látszó , "s igen televényes vidéken is. Csupán a" nagyobb folyó vizek mellett, "s turjánoknál , ezeknek szomszédságában szűnnek meg, szakadnak meg, "s változnak el a" föld alatti rétegek (a" mi arra mutat, hogy azon helyeken , ezen tájék formatiojakor mozgásban tarta- tott a" föld; vagy hogy azon darab földek későbbi forma- tiók , mint az azon tájéki szikes laponyagok). Hol az Alföldön magasabb , emelkedettebb helyek van- nak (teszem 15—20 öllel a. Duna Tisza színe felett) , azok nem olly szíkesek. Hol csak valami kőréteg (darázskóő) vagy kövecsréteg találkozik is: ott is szűnik a?" szíkesség. Ezen szíkes réteg nagyobb részint vízirányban van, s alig fél vagy 1 öllel a" Duna Tisza rendes szélénél maga- sabban; de azért többször apróbb hajlásokban , emelkedé- sekben, domborodásokban terül el, néhol szakadatlanúl több mértföldekre ; néhol az erőszakos folyóknál hirtelen elfogy , megszakad, néhol lassanként változik, keveréke . enyészik , és észrevétlenül más porhanyó réteggé. lesz. Úgy látszik, hogy ezen széles értelemben vett szíkes vidéket határozzák ejszakról a" cserháti hegyeknek ellapuló szélei , "s a" Mátrának lánczazat-függelékei , s illy formán megszű- nik Pest , Gödöllő , Aszód , Hatvan , Gyöngyös , Eger, Me- zŐ- Más Ónod , -Lök, Keresztúr , Bogdány városok tá- ján. — Kglézge körülbelöl Bezvisállár, Debreczen, Nagy- 28 I. SZAKASZ. Várad, Szalonta, Gyula városoknál. — Delre Arad, Ma- kó , Szeged , Szabadka , nagyobb részint a Maros vize men- tében. — Nyugotra Bajától a? Duna mentében szinte Pes- tig végződik. Van tehát ez , Pest, Heves , Csongrád, Bács, Békes , Bihar , Szabolcs megyékben , 7s a" Jász, Kun "s Haj- dú kerületekben. Ezen leírt tájékot azonban nem úgy kell képzelni, mint- ha az mindenütt egyforma szakadatlan nyilt szíkes terjedel- met tenne , hanem hogy mind a? kisebb , mind a" nagyobb, mind a? vak , mind különösen a? nyilt szíkeket ezen hatá- ron belül lehet talalni. Vannak azonban illyes vak, sőt nyílt szíkek kisebb terjedelmekben túl a" Dunán is Veszprém és Fehér megyék lapályosabb helyein, az úgy nevezett Mezőföldön , és Abá- nál (melly helyek szinte igen alatt feküsznek, a" Balaton színénél kevéssel magasabban , sitt ott még alábbis annál). A" szoros értelemben vett (nyilt) szíkek csak ott lehet- nek , hol széles értelemben vett (vak) szíkek vannak , vagy is hol a" föld bőre alatt szíkes réteg terül ek; és ez csak abban különbözik amattól , hogy az akármi okon nincs föd- ve jobb földtől. Akármellyik vak (széles értelmű) szík hely- ből lehet csinálni nyilt (szoros értelmü) szíket, ha róla a jó földbőrt elhordják , vagy árvízzel elsepertetik; és ismét jó vastag kerti földü töltéssel a" nyílt szíket el lehet változ- tatni , vagy vak szíkké tenni. Van illy nyílt szik a" mondott megyékben igen igen sok, van olly határ, mellyben 10—15000 holdnyi is találtatik , többféle nagyságban a" néhány tenyérnyi kiterjedéstől több száz hold kiterjedésig , és a" tökéletes kopárságtól a? türhe- tő termésüig , öszvesen a" hazában több száz ezer holdak- ban ; "s ezek több helyeken egész tavakat képeznek , mint a" Kolumtó , Kínszék , Sóstó , Fehértó, Kondor, Szappan- szék. Ezen nyílt szíkes helyeket és helyecskéket öszvesen szép és jó volna tudni , ha összetudása egyes ember körét, tehetségét fölülhaladó nehézségekkel nem bírna. Némely- A" SZÍKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA, 29 lyeket még is csekély topographiai ösmeretem szerint , vagy hűnek látszó hírek után ide följegyzek : 1) Fest megyében : Abony , Ágasegyház , Akasztó , Al- pár , Apaj , Boldog Káta (nagy és kis) Bócsa, Bugacz, Czeg- léd, Dömsöd, Dunavecse, Homok-Szentlőrincz , Harta Ízsák, Kaskantyú , Kecskemét, Kötöny p. Kis-Kőrös , Máréháza , Monostor p. Nagykáta, Páhi p. Ráczkevi, Rékas, Solt, Szele , Szalk-Szentmárton , Szentimre p. Szúnyog p. Szent Tamás p. Szentmárton Káta, Szentlőrincz Káta, Szele , Tas , Tetétlen p. Tó-Almás , Törtel , Ujfalu p. Ujszász, Ör- kény, Ürbő p. Vadkert. 2) Jász-Kún kerületben: Ágó p. Alsó- -Szentgyörgy , Árokszállás , Átokháza p. Bene p. Csóka p. Csólyosp. Fel- ső SZerépyők gy, Dorozsma , Dózsa , Félegyháza, Fülöpszál- lás, Halas , IL SZEEÉKÉGYÉ; Kun-Szentmiklós , Kerek- egyháza p. Kígyós p. Kis-szállás p. Kisújszállás , Kisér, La- jos, p. Ladány , Majsa , Mizse p. Moriczgátja p. Mihálytel- ke, Orgovány p. Páka p. Pálos p. Szabadszállás, Szent- László p. Szank p. Jakabszállás p. Jákóhalma . Jászberény. 3) Szabolcs megyeben : Nyiregyháza, Pazony, Szentmi- haly, Fejértó. 4) Bíúcs megyében: Jankovácz , Szabadka. 5) Bihar megyében: Kis Piros , Hajdu Bagos , Konyár. 6) Csongrád megyében : Szeged és tájéka. Hold-Mező- Vásárhely. 7) Békés megyében: F. Gyarmat , K. Ladány , Gyoma , Szarvas , Szentandrás. 8) Heves megyében: Túr, Török-Szentmiklós, Barsa p. Szakállas p. 9) Veszprem megyében: Fokszabadi , Kajár , Lepsény, , Szilas-Balhás. 10) Feher megyében: Fehérvár , Aba. 14. §. A szíksó formátódása magyarázatja, Kétféle kérdés adhatja magát e" tárgyban elő : 30 I. SZAKASZ. 1) Hogyan keveredett a! szíksó a" föld és víz közé több helyeken olly egyformátlanul? 2) Hogyan jön néha a? föld? színére néhol olly meny- nyiségben , hogy azt szinte seperni lehet? 1) Az elsőre nézve ,; a" teremtés idejére nem mehetvén, csak ott kezdem véleményemet , hogy ezen szíksó már egy- szer lévén, azon habarék közé, mellyből valaha az egész magyarországi alföld formálódott, elegyedett; és ezen elegyben , az akkor még talán szenetlen , és így olvadékony mészszel, timsőfölddel, és kovafölddel egy testté alakultak, "s míg mozgásban voltak egyformán oszlottak el. De midőn a" sok víz fogytával , (tán a" földközi tengernek Cadixnál az atlanticumi tengerbe történt erőszakos áttörésével, "s még később a" Dunának Orsovánáli kiszabadulásával) a" híg- ság kevesedni kezdett: a" szíksó mint afféle só, kezdett kristályosodni, azaz némelly pontok körül a! hasonló része- ket összegyűjteni (mint. egyéb kristályok is, még a nem sók is, péld. a" gránit a" gneiszben, a" hornblenda , . stb). De ezen összegyűjtés többképen gátoltatván , csak olly cso- portozások történtek , millyek a" súrúség , és több keverék miatt történhettek , t. i. kisebb nagyobb fótok, hosszúkások, vagy is erek , hosszak , kerekek , kacskaringósak , mélyebb, fölülegesebbek , szélesen terjedtek , stb. — Túl a" Tiszán, messzebb a" Tisza folyamától, hol kevesebbé meszes ko- vaföld , és sokkal több televény van, és a" nagy víztől mesz- szebb esvén , tovább csendességben lehetett a" habarcz,. ke- vesebb a" szíkes fót, nem olly tar az, és többnyire karikás , mint a" vízbúborék körül keletkezett hullám idoma , — ott ördög- boszorkány táncznak hívják. Az egész leülepedés előtt habarczos , "s tán tiszta alcalescens állapotjában (Ezen alcalescens állapot lehetett azon chaos , mellyben még sem- mi élő állat és csak igen kevés, vagy tökéletlen növény tenghetett) oxydálhatta az a" vele együtt a" keverékben volt homoknak igen sok részét , és formálta a" kovaföldet, mely- lyel némi egyesülésben maradt, mellyben minekünk most már mutatkozik. A" SZÍKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA. 31 2) A" mi a" földszínén való egyesülését illeti : némely- lyek azt így magyarázzák : 5 A" föld mélyében konyhasó van , melly felolvadván , midőn fölfelé szivárog, útjában agyag (timsóföld) réteget ta- lál, mellyel a" sósav egyesülvén, csinál sósavas agyagot, és így a" volt basis a? szrA maga marad , "s egyesülve a" lég szenítőjével jön szemünk elébe , azaz kivirágzik"", Az értekező ezen theoria ellen e" következő nehézsé- geket formálja : 1) A? sósavnak nagyobb vonszódása van a" szíkhez , mint az agyaghoz. 2) Ezen sósavas agyagót , meg kellene találnunk a? szí- kes föld alatti rétegekben ; minek azonban a? szíkes tája- kon semmi Háj ás 3) Ott, hol a" szíksó kivirágzik , nincs is tiszta agyag , hanem meszes agyagos kov aföld. 4) Ha hát a" nem tiszta agyag (timsó föld) réteg is al- kalmas volna szíksót készítni: az igazi sóbányák felett(mi- vel egy kevessé anyagos föld ott is van rajta) a" legtöbb szíksónak kellene képződni , — holott ott semmi sincs. 5) Semmivel sem nehezebb képzelni a" tiszta natrumot a" föld rétegeiben keverékben lenni, mint egyesülve valami savval , vagy is mint egész sósziklákat képzelni. És így a" konyhasó hypothesise itt Ens sine necessita- te inultiplicatum. S/4olza szerint , megfoghatlan processus által — auf eine unbegreiffliche Art" — mint chemiájában magát kifejezi — a! földnek felső színén száraz , szél nélküli időben eső vagy harmat után , kivirágzik , eflorescit (nem crystalliza- lódik , mert az bizonyos olvadékból származik). Ezen unbegreiffliche Art hosszabb gondolkodásom , "s vizsgálódásom után , nekem csakugyan megfoghatónak tet- szik illy formán : A" szíksó a" meszes agyagos kovafölddel olly forma egyesületben van, mint a" mész a" kovahomokkal , azaz a" szíksónak igen alcalescens állapotja miatt, a" meszes agya- 32 1. SZAKASZ. gos kovaföld vele fölolvadva, és így egy chemicus testté alakulva. A? meszes anyagos kovaföldtől hát külön akkor válik, ha a" föld árja vagy nedve, azt egyesületéből fölol- vasztva , kiáztatva (elixatio) szép csöndesen kifelé jön, szi- várog a! levegőre. A" föld árja jön az alsó földrétegek tö- megéből és mélyéből ; a" föld kisebb nedve pedig az elivott csöndes kevés eső vagy harmat után , mellyek a? föld" felső kérgét éjjel (hűvösebb időben, mint millyen nappal van) egyformán megtelik (töltik) "s a meszes agyagos kovaföld közűl felolvasztott szíksóval megrakodnak. De a" fölső szí- nének az enyhe időbeni lassú száradása után a?" föld ned- vességének sulyegyenét megakarván tartani, az elgőzölgött vízrész helyébe alulról más vízrész tolakodik (szivárog a" hajszálcsövek theoriáján), annak helyébe ismét más, — míg nem az alsó földárja , vagy nedve egészen elfogyna. Az elrepűlt víz pedig a" szíksót ott hagyja azon lajtorja felső fokán (földszínén) , mellyen oda jutott, és mellyről a? lég- be elszállt. A" fölfelé szivárgás pedig szép csöndesen csak az igen tömött testeken eshetik meg , millyen a" meszes- agyagos- kovaföfd-réteg , tégla stb — talán azért, mert a" porhanyó rétegben már szabad levegő is lévén , "s az ott levő szíksót nagyon megszenesítvén, fölolvadhatását vagy a" vízhezi nagy vonszódását megkisebbíti , melly miatt a"? különben is na- gyon tág (és így nem egészen hajszálcsővekből álló) réteg- ben fölszivárogni nem szeret , nem tud , "s csak marad az ő kovafölddeli egyesületében. Ha több víz járúl a" föld színére mint azt a" szíkes réteg elihatná , "s az hirtelen szárad vagy nagy szélmozga- tás által zavarosan tartatik (pedig soká zavarosan tartatha- tik a? víz specificus súlya miatt) , a" szíksó külön nem vál- hatik a! meszes agyagos kovaföldtől , nem crystallizálódha- tik , "s megint együtt üllepedvén le a? vele fölolvasztott me- szes agyagos kovafölddel , ismét kemény, megcserepesedő agyagot hágy a" fenéken , vagy visszaszivárog későbben a" kovaföld réteg gyomrába. De ha ez csöndes időben igen A" SZÍKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA. ea! vékonyan harmat formában esett , hogy a?" tömött kovaföld réteg is elgyőzte azt inni: akkor a" lassú sziAÁadás által, megint szzA adatik , melly a" levegő szénsavával összeköt- vén magát , "s egy részét kristály vizének elvesztvén, lesz szárazabb , fejérebb , porlódottabb — fatiscált szíksó ," azaz carbonas natri (ámbár még most is alcalescens), vagy még rövidebben szólván : a" szíksó a" földből illő föltételek alatt elixálódik (kilugzódik) a? tömött rétegen, csoportokon, és avaron filtrálódik (megszúrődik) , ott iszonyú aprón erystal- lizálódik , vagy akar sedimentalódik , "s csak hamar fatiscál. Hogy ez így van, ezekből gyanítható : 1) A" szíksóvirágot csak olly helyeken látni , mellyek vagy fölül mindjárt, vagy közel alább kemény állomásu ré- tegűek , példáúl az új árokban , mellynek felső bőre jó vas- tag , a. porhanyó földbőrben nem virágzik, hanem a" bőr alatt a" tömött szikes margában, az alsóbb rétegből. 2) Kis völgyekben, partok mellett , füvek között, hol még a" szellőcske ellen is oltalomban van a" föld színe, több formálódik. 3) Mikor sűrű , sáros olvadék van (nagy eső , szél, mar- hák sokszori járása miatt) akkor nem formálódik. 4) Hideg, fagyos , forró időben , (mellyek a" erystalli- zatiónak ellenkező okból átalában ellenségei , nem formá- lódik. De hihető azért sem, mert hidegben a? föld felső kérge nem vesztvén el nedvét , alolról sem jöhet helyébe más szikes nedv ; és így a" többszöri nedv-veszésből (mint meleg- ben) nem maradhat hátra szíksó. Nagy melegben pedig azért nem , mert akkor már kifogyott a" föld nedve, és így nincs benne minek fölfelé szivárogni, Ha egy kis eső esik is , a szomjú földréteg (ha bár nehezen is) inkább lefelé . szopja és szivárogtatja azt most , nem pedig úgy, mint ta- vaszszal , mikor telve a" rétegek tömege nedvvel. Ez oka, hogy a" napnak fekvő partokban , és göröngyökön , némelly szebb napokban , télen is az egyébiránt fagyos réteg meg- olvadt és száradásnak indult göröngyein virágzik ki egy kis szíksó. TERM, TUD. PÁLYAIRAT, II, 3 a 34 I. SZAKASZ. 5) A! holt fűvek (avar) , földbe helyezett tégla, cserép, stb. legfelső végén gyűlik össze a" tiszta fejér porlott szík- só. Mivel ezek spongiaként a" legtisztább nedvet iszszák , "s igen lassan. szívják, "s szinte filtrálják fölfelé, "s ezzel együtt hát a" fölolvadt (elixált) szíksót is, melly nedv az olly magas , külön álló helyen hamar elgőzölögvén, hagyja maga után a" erystallizált (vagy akar sedimentalt) és a" le- vegőből még jobban megszenesedett szíksót. : 6) A" szíksó termésre igen alkalmas helyen újnyi vas- tag kristályok formálódnak , "s ezek átlátszók , igen lúgsza- guak. De a levegőn, ha elzárva nincsenek , néhány óra alatt el kezdenek porlani a" sarkaikon , mikor is kristály szinök , "s. formájok mindjárt megbomlik. De az illy nagy kristályok nem is a! föld mélyéből kiázott , hanem a" föld szinéről, az összefutott esővíz által felolvadt szíksónak összecsoportozá- sából formalódnak , — olly formán, hogy az esővíz felol- vasztván az imitt amott gazdagon kivirágzott szíksót, szűk kopolyába összefut, "s a" naptól. elpárologván, maradéka igen erős lúggá lesz, "s ezen concentrált olvadékból lerakja kristályait. Vagy is másképen szólván, az illy nagy kristá- lyok zem eredeti első , hanem másodszori formátiók. 7) Hol sziksó terem, ott a" föld glebája is tart magá- ban szíksót, chemice kivehetőt, nem ritkán nyelvvel íze- líthetőt. 8) A? zöld füveken nem virágzik szíksó (nem úgy mint az avaron) mert azok magok is nedvteljesek lévén, nem isz- szák be filtrumként a" szíksós vizet, és így nem is vezethe- fik a" szíksót a" fű csucsára. 9) A? szíksós rétegből vett darabka rög, mellyet az értekező tartogatott, míg természettel nedves volt, a!" szí- nin virágoztatta a" szíksót. De mihelyt egészen atszáradt , megszűnt virágozni. Ismét kitévén nedves helyre , hogy las- san nedvvel megteljék : miután a" megtelt víz a" száradás közben a? színire jött, újra termett szíksó virágot. 10) Legtöbb szíksó virágzik olly száraz tavaszszal, mellyet esős ősz, havas, vagy vizes tél előzött meg, — TIZES zemEEe—— A" SZÍKES VIDÉK ÁBVÁNY ORSZÁGA. 35 mint fölebb már említve volt. — Oka fölebb eléggé ki volt fejtve. "S ez már az , a" mit — eléggé nmystice E efiórértetékte nak mondanak. Holott az nem egyéb , mint kirtelen fatis- centiába ment crystallizátio , vagy még (tán) sedimentatio is. Melly mivel a" közönségesen ismert testek között főkép csak a" szíksónak tulajdona: csak a". szíksó is szokott tud- tunkra kivirágzani. ; Tehát itéletem szerint ezen kivirágzott szíksónak egyik tevő része (a! szenítő) , talán a" chemiai egyesületből elvált meszes agyagos kovaföld helyett (?) a levegőből járul oda ; és így nem egészen készen jön ki a" földből , — csaknem olly formán, mint a? salitrom a" mint formálódik újra meg újra a" már kilúgzott földben. (Most már nem is. áskálják. a" salitromosak a" szegény emberek szobaföldét, mint régen- ten, — csak kiteszik a" lúgzott földet a: szabad levegőnek , "s onnan inpraegnalódik (telik meg) a" fölületén salitrommal , mellyet levakarnak ; "s így az új fölüleg bizonyos idő alatt újra megtelik ; "s így végig, míg elfogyna az egész halom főtt föld). 15. §. Ellenvetés a? meszes agyagos kovafóld es szíksó che: miai egyesülete" lehetősége ellen. A" mész, agyag, kovaföld és szik, mint basisok. — Két basis egymáshoz nem vonszódik: és, így lehetetlen a chemiai egyesület. Felelet. Mind az agyagot (timsó földet) mind a" kova- földet bizonyos tekintetben lehet savnak (acidum) vagy sav helytartójának venni , — szinte, úgy: mint a" kovát (silica). Mert lám a" mész is egyesül a? kovával, mind nEdyAR mind száraz úton , (üveg, malter). A" mesz és agyag is a" tűzben üveges testté válik : miért nem hát a! mesz és agyag itt is ? — . azon szörnyü dörzsölődés: alatt., (án nagyobb hévmér- sékletben is) millyenben ezen részek a" most látható réte- gek formálódása előtt voltak , és tán a! szík is alcalescen- 38 a 30 I. SZAKASZ. sebb , a" mész is causticusabb (égetősebb) állapotban , mint millyenben most mutatkoznak. Í 16. §. Ellenvetés a? kilugzás Celixvatio ) processusdnak. Ha kilúgzás útján megy a" szíksó formálódása , miért nem fogy az ki a! földből lassanként? Felelet. Mert a" 4"s több talp vastagságú meszes , agya- gos kovaföldben , midőn 5—10 század részét teszi a" szíksó a" földnek (pedig olly helyen is, hol kevés szíksó szokott kivirágzani) iszonyú tömeg van a" földben elrejtve , elosztva. "§ ez egész kiterjedésében a föld szikes rétegén lehető több száz CI mértföldön egymással közösülésben van, "s mint chemica unio , veszteségét , melly a" kivirágzás által törté- nik , újra visszapótolja. (A" sós vízből az edény fenekén, habár némelly kristályok kiválnak is , mégis csak olly pro- porfioju marad a!" víz sava alul is , millyen fent). Mert ezen stratum bár csaknem átjárhatlan — legalább annyira, mint a" növények" tengésére kívántatnék — mégis azért áthatja azt sokára a" víz , vagyis annyi idő alatt, mennyi a" felol- vadt szíksónak egy vagy több lineányi mélységéről , a" föld felső színére juthatására kell: (egy 24 óra alatt néhány új- nyira átázhatik). De ezen nedv meghatás a? vegetatióra szük- séges nedvforgásra (mint már említettem) nem elég. — A zon- ban ki kezeskedhetik ? hogy valahol a" föld alatt talán mé- lyebben , mint lehathatni a" földbe ," nincsenek-e kész szík- só sziklák? (Ámbár velem ezt bajjal tudná valaki elhitetni, míg azt meg nem magyarázná , hogy hát ezen esetre a! por- hanyós homokos földbeni földár 47s több talpon alól miért nem sokkal szíkesebb, lúgosabb ; sőt minden kútvizünk miért nem csupa szíksóval jóllakott lúg?) — vagy valamint a" Aali formálódik a" növényekben , fákban , kilúgzott hamuban ; és formálódik a" szíksó is némelly növényekben (lásd az 5ik §.) , növényi élet által; "s végre terem végetlen tömegek- ben a" Aozyhasó (mellynek basisa szinte szzA) : úgy formáló- nm dik , regeneralódik , változik , terem a" földben rejtve lévő A" SZÍKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA. 87 (földdel egyesült) szíksó is , a" föld minerochemicus ereje (éle- te) által. 17. §. A szíkes videki földek tevő reszei. Bár a? szíkes föld neve a" szíisótól van véve ; mind- azáltal ez nem azt teszi, mintha abban azért a" szík volna a" legnagyobb rész, vagy egyéb részek ezen kivűl benne nem volnának ; hanem csak azt, hogy a" föld sarkalatos ré- szei mellett a" mellesleges részek között a" szíksó a? leg- szembetünőbb , a" legbotránkoztatóbb.. Vannak ugyan is még azon kivűl némelly más savak is, vagy orydumok , "s ezek- ből álló összetett testek , több helyen többféle irányzatban , de mégis viszonosan igen csekély mennyiségben. De a" főfő részt mégis a" szíkföldnél is a? szokott sarkalatos földek te- szik. Nevezetesen lehet "s többször van a? szíkföldekben egy kevés konyhasó , glaubersó , salitrom bűzsó (a? birka fris ganéjjali trágyázáskor). — Keseríső , mellyel mint a" mag nesiából , a" terméketlen föld nemből (de hiszen egy tiszta földnem sem termékeny magában) származó sóval az an- golok annyit vesződnek, a" sziíkföldekben tapasztalásom szerint nincs. — . Gáliczsó "s több eféle érczsavak , a" mész "8 több alkalik mellett a? szíkföldben meg nem állhatna , nincs — nem lehet (chemiai igen világos okból). 18.§. Vasacs. Az oxydúmok közúl, minden kevés volta mellett is színe által igen kitünő az egész föld kerekségén kisebb na- gyobb mértékben elszórt vasacs (oxydum ferri). Ez a" föld- ben sárgás vagy vereses anyag , — "s ez semmi nem egyéb, mint vasrozsda , több földnemekkel iszonyú apróra eloszol- va. Némelly nem szíkes helyen só formában, gáliczsavval egyesülve is találtatik az (melly esetben a" földet terméket- lenné teszi) , de a: szíkes helyen , hol annyi szík és mész van , az meg nem állhatna. Lehet ez a" gondolatig kevés 38 I. SZAKASZ, v résztől fogva szinte 0,01 , vagy többecske részig is. Ez sö- tét színe miatt a" meleget könnyen beveszi, "s tán a" ned- vet is szopja és tartja. Ezenkivül az electricitást és egyéb sulytalan (inponderabile) testeket is segíti a" föld mélyébe folyni. Azon tünemény , hogy a" vasrozsda az electricitás- nak. rossz. vezetője , nem zárja ki. ezen hypothesisemet). Hihető pedig , hogy a" szívosságot a" földnek főkép a vasacs adja. Mert a" timsóföld: nincs olly szívos, mint a fazekas agyag, mellyben vasag (oxydulum ferri) van. Egyéb- iránt ez vízben felolvadhatlan, "s a" növény tengést elő- mozdítja. : 49. §.. Meészföld. 10- 20- "s több század részét is teszi az egésznek, részint szénsavval , részint agyagos szíksóval egyesülve , s e. szerint mintegy : hármas sót képezve. Mint melegséget meglehetősen megtartó, és porhanyó föld, a" vegetatiót előmozdítja. Az igen meszes helyeken egy hónappal 75 töb- bel is, elébb nyílik a? tavasz, mint a? hasonló fekvésű , de agyagos helyen. — (Némellyek a? meleg elfogadására és megtartására kisebb tehetséget mondanak benne; mint az agyagban , "s így hát a" meszes gleba annyi volna, mint hideg gleta. Melegtartó eréje 0,618 Burger). A" mészföld felolvad "s egyesül több savakkal, péld. a" gáliczsavval és képez akkor gáliczsavas meszet , vagy is gipszet melly pór- hanyó , a" nedvet igen elszopó, mégis a?" vízben, ha már az egyszer megkeményedett , el nem olvadó , meleget meg- tartó , teháta! vegetatiót annyira elősegítő, hogy külföl- dön , azt szinte trágyául ajánlják (az. agyagos . földön). Ál- lománya a? gipsznek ez : 0,33 mész 043 kénsav , 024 víz. Az agyagnak cseréppé égetésében akadály a" mészföld,! mert a" nagy tűzben vele: üveges , testté; olvadván, elgörbül formájából , "s összefolyik ; ha mindazaltal az egésznek 0,20 részét teszi , abból még. alkalmas téglát égethetni, kivált- kép ha az egésznek al tiszta agyag; vagy timsóföld leg- alább X része, vagy is 0,33, mint például a? tószegié. , 8) ge § , 4 4. , 39 A SZIKES VIDEK ASVANY ORSZAGA, 9. Hogy a" szíkes földből készült födélcserepek olly ha- mar eltöredeznek, porlanak, a" kevés timsóföld és igen sok kovaföld mellett, nem annyira a? soA mesz , mint a? szt kes mész az oka, melly ha csak a! szörnyü tűz által a" ko- vafölddel egy testté nem tétetett — mi közönségesen az eset a" szikes tégláknál , mert a" tüzelőt minden téglaégető sze- reti : — tehát a" szíksó a" levegőn előbb utóbb fatiscál (el- porlik) ; és még azon néhány csigaházak , mellyek a! tégla közepében el nem oszolván, tiszta mészszé égnek , mellyek szinte a" levegőn aztán élporlanak. A" nagy tűznek távoz- tatását a" téglások azért is szeretik az égetéskor , mert azon kellő fokot, mellyen a" szíksó a" kovafölddel, a" mész az agyaggal egyesülne ugyan (megüvegesednék , emailla len- ne) , de egészen össze nem folynék 50—100 "s több darab tégla is, nehéz eltalálni. Inkább akarnak ők rosz téglát magok szerencséltetése nélkül, mint ját, munkájok "s fá- radságok szerencséltetésével adni. A" tapinthatlan szénsavas mész, több vizet fogad el , mint az agyag , de hamarébb is elereszti azt. Tapadása cse- kélyebb. Ha 0,10—0,15 mész van a" földben, akkor lesz márga , "s a" szíkes helyeken szikes márga. A" márga nedvesen nem igen, szárazon nagyon egybe- függ. De a" vízben elveszti egybefüggését. Ezért öblögeti , nyalja ela" víz a" szíkes tájéki gátakat, "s hídak mellékeit nem értvén ide azon számtalan czéliránytalanságokat, mely- lyekkel Alföldön a" töltések , gátak "s hídak készíttetnek. . A" mész vegyület az agyagot pórlékonyabbá , "s a" ho- mokot víztartóbbá teszi a" szikeseken is. A" homokdombok száraz nyárban többnyire kiasznák " a" mész , "s márga dom- bok zöldek. : 20. §. Tönsóföld , vagy is agyag föld. Minden savban felolvadható, tűzben olvaszthatatlan , vízben olvadhatatlan. De alkalikkal, és így szíksóval is a" tűzben megömlik. On sulyánál négyszerte több vizet szív 40 I. SZAKASZ. be. Vizét nehezen veszti , nehezen szárad. -Mindenféle föld- ben van több vagy kevesebb , és így a" szíkes földekben is legtöbb pedig az agyagban. De készen a" természetben azt sehol -sem találni , csak a" tünsőbóől lehet mesterséggel kivenni , és nyerni. Az agyag (fazekas agyag, és így nem agyagföld) azon leginkább timsóföldből álló egyveleg, mellyet a" természet- ben többféle módosítással találunk. Áll ez 0,580 kovaföld- ből 0,362 timsóföldből , "s többnyire 0,058 vasagból.—Phy- sicai tulajdonságai következnek a? timsóföld physicai tu- lajdonságaiból , mellyeket közelebb láttunk. Egy olly majd egészen tapinthatlan két részből álló földben , millyen a" szíkföld, az illő egybetapadásra elég 2- 3 századnyi timsóföld ; "s ennél több levén ebből benne, . s még az is szíksóval egyesített állapotban; ha megszá- rad , igen kemény az , "s nagyon összeesik. Ennélfogva na- gyobbacska mértékben a! szikes földön az agyag a! vege- tationak ellensége! Gátnak , cserepeknek , minél tisztább agyag jó. De gátnak homokosabb , kövecsesebb, "s tele: vényes agyag is jó. A? szíksó azonban ezt is a" víznek könnyebben olvadhatóvá teszi. Az agyag melegtartó ereje 0,66. 21. §. Homok es kovafold. Háromféle homok szokott lenni , kovahomok , csillám homok (mica) , és mészhomok. A? mészhomok meleget tartó ereje —1000, a" guarz , vagy kovahomoké —0,950. — Csil- lámhomok a" szikes vidékeken bőven nem szokott találtat- ni , sőt néhol olly szűkén , hogy egy tízezred részét is alig teszi a" szikes tömegnek. Mészhomok is ritkán találtatik , mivel a" mész majd mindenütt tapinthatlan alakban mutat- kozik. A" kevesebbé szíkes, és homokos, vagy homok te- rületekben mindazáltal vannak mészkövecsek , vagy görön- gyök borsónyi nagyságtól tojásnyi nagyságig többféle for-. májúak , gömbölyegek , hosszúkások és bötykösök. Kova- homok az igazi nyilt szíkeken igen szűken ; vagy épen nin- A" SZÍKES VIDEK ÁSVÁNY ORSZÁGA, 41 csen. De annál több itt a" kovaföld , vagy legalább iszonyú apró Aovahomok , mellyek között bíztos határvonalt húzni nem lehetvén , ezeket mind csak kovaföld közé számlálom. Pedig a" homoknak kellene tenni a? szántóföldek legna- gyobb részét , 5 vagy 9 tized részig is. Mert, mint alább meglátjuk , ez teszi egyik a" földet porhanyóvá , levegőnek megjárhatóvá , nedvet könnyen vezetővé , és így a" nedvet a? földben kerengtetővé: Mi légyen a" kovaföld? nehéz meghatározni. Vélemé- nyem szerint igen elaprózott ($cholz szerint) ogydált kova- homok az , és így az csak apróságára nézve különbözik a" homoktáól, "s valóságában csak a" guarz homoknak, "s guarz- nak mechanicus tevő részei. Nagyságára nézve olly iszonyú apró , hogy az emberi érzésnek tárgya lenni egy egy szem megszűnik , sem nem tapinthatni , sem nem láthatni, még ezerszer nagyító üveggel sem. A" tiszta (destillált) vízben soká, ésigen diluálva üllepedik le:de a" fog- kivált a" záp alatt, ha egykét csepp igen sokáig szürenkedett, és már csak alig zavaros vizet szánkba veszünk, jobban vagy ke- vesbbé varczanik az , míg nem a! további szürenkedés után annyira enyészik , hogy a varczanás is csak mintegy fog- vásolásnak tetszik. Ebből áll főképen a" szoba levegőjében repkedő , és a" síma butorokon minden nap lerakodva meg- tetsző úgy nevezett por miriádja. Különben chemice is van . egyesülve több kőfajtákkal , agyaggal, mészkővel , márgá- val stb. Ezen kovaföldet sokan — elég zavarosan — csak azért mert azt igen nehéz a! timsóföldtől elválasztni agyag reszé- nek mondják és írják. Ez oka, hogy több írók az agyag illő idomzata előadásában olly ingen különböznek. — Szűr- mazhatott w kovaföld a guarzkövekből és homokból igen hosszas dörzsölődés alatt , — mellyet tehát folyvást akármi kovakóből (guarz, békasó) lehetne mesterséges törés , al- coholizálás által készítni. Előmozdíthatta ezen a! szíkes helyeken iszonyú meny- nyiségű kovaföldnek származását a" szíksó is , melly a" föld- 42 1. SZAKASZ. formatiokori habarékban az apró homokot úgy megrághatta, mint a" mész a" malterkeveréskor. — Tulajdonsága a" kovaföldnek az , hogy finomsága miatt a" száradáskor olly iszonyú tömötté esik össze , hogy a" le- vegőt magából végképen kizárja, semmi pórusokat magá- ban nem tart, úgy hogy a! késfoknyi vastag száraz lapos földdarabon , a? szájjal keresztül fúni nem lehet; "s így a" gyökerek , mik benne volnának , általa az atmosphaerától hermetice elzárattatnak. Mert minél apróbbak valami tes- tek, annál nagyobb vonszódással is vannak azok egymás- hoz. Ennélfogva a? nedvnek és levegőnek behatását gátolja, a" gyökerek" terjedésének (kivált sok agyaggal és szíksó- val egyesülve) ellentáll, "s így a" tiszta kovaföld a" vege- tatiónak ellensége. A" kovaföldből 100 rész 250—280 rész vizet tart ma- gában felszíva. Nem alkot szívos testet. Az egész földön ezen földnem legtöbb van. A" guarz, a? feldspath, mind ebből áll. A" palakőó (schistus) porából 0,30 rész kovaföldet vett ki Saussure. 4 homok szemmel és tapintással kivehető szemekből áll, mellynek kicsiny víztartó ereje van, úgy hogy 1000 víz- ből , melly a homokban van 0,205 gőzölög ki. — Terjedt- sége a" homoknak a" száradással nem fogy. A" levegőből nedvet nem szop, csak kevés savítót; úgy hogy ez csak 0,016 részt vett magába 30 nap alatt , míg a" többi földne- mek 0,153 részt. A? milly szűken van a" homok a" szíkföld felső rétegében , épen olly bőven van az az alsóbb rétegek- ben ; csakhogy ez nem egyforma mélységre, többnyire né- hány lábnyira, de néhol, mint túl a? Tiszán, több ölnyi mélységre Ha a" szíkréteg közt még homok is szűken van: annál szűkebben és ritkábban a" fövény és kövecseg. De mégis itt ott találhatni (tán erőszakosan oda keveredett) gömbö- lyeg mészkövecskéket is. A" SZÍKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA. 43 22. §. Televény ") Chumus ) Legtöbbet tesz a? jó vegetatióra, mégis ez van több- nyire a" nyilt szíkeken legszűkebben. Szolgálatai, mellye- ket tesz , ezekből állnak : 1) A? porhanyosságot neveli. 2) A" földnek mémi rugalmasságot ád , mert a! száraz" ban mintegy megdagad, vizesen inkább: összeesik, holott az agyag inkább száradáskor esik össze. Az experimenta- lis Physikában láthatni , hogy a" hamu magával egy volume- nű vizet eliszik : a" televény szintúgy! E" miatt : 3) A? gyökerek benne vagy miatta szabadon terjednek, és minden időben jól födve maradnak. 4) A" növények tápszerét a" levegőből magába veheti , ott ideig megtarthatja , sőt magábólis ollyat fejthet (fejt) ki. Ezért soványodik idővel bizonyos. föltételek alatt, és ja- vulhat idővel bizonyos föltételek alatt. 5) A" meleget leginkább beveszi , de olly irányban azt meg nem tartja: de földdel egyesülve meg is tartja azt. 6) A" nedvet elszopja, és könnyen eliszsza, annyira hogy 1000 grán televény 48 óra alatt 110 grán vizet szív be a" levegőből. 7) A" levegőtől magát átjáratja a, nélkűl, hogy repe- déseket formálna. Különösen a" savítóból legtöbbet bevesz, úgy hogy 0.21. savítóból elnyel 4 részt — 0,203at 30 nap alatt. 8) A" tűzben megég , és a" vízben rész; szerint ,. de a! lúgsókban, akár edzők ( causticus) : akár , szénsavasok azok, egészen föloszolható. Innen magyarázható. a" tele- vénynek a! szíkes, földbeni hamar elenyészése. 9) Ön sulyánál kétszerte nehezebb, vizet elbír. . , 10) A" fölvett vizet a" levegőbe nem könnyen repíti ki ") Szőllősi Csicseri Elek a? televényt porhonynak mondja, Bur- ger fórdításának jó darab elsőbb részén, de helytelenűl! Hi- szen így a homok is porhony volna, mert az is porhauyú. 44 1.. SZAKASZ, magából, úgy hogy 10,000 vízből 108 párolg ki a? tele- vényből , míg az agyagból 313 a" kerti földből 245. Mind ezen jótékonysága mellett , annak még nyoma is alig van a? nyilt szíkeken. Származik, szaporodik a? földön aprónként, évenként a" természet által , szél, eső , por , világosság , meleg , ele- etricitas , hulladék stb , de főkép mesterséges trágyázás ál- tal. Minél mélyebben behat ez a" földbe , annál mélyebben megjavítja a! földet, "s addig, meddig ez lehatott, a? föl- det megbarnítja , "s ezen barnásabb kérget nevezhetni Pe- thével földbdőrnek "s mások szerint felekes földnek, kerti földnek , — csak töltésföldnek ne mondjuk azt Szőllősi Csi- cseri Elek után! mert a? töltés at magyaroknál egészen más ideákat fejez ki! Ezen földbőr alatti nem televényes réteget nevezik fe- nék földnek , vad földnek, föld ágynak, holt földnek , ele- ven földnek. Túl a" Tiszán a" boldogabb földön 1 öl vastag is van a" földbőr , midőn , a" szikesebb helyeken 1—; láb , vagy még kevesebb , "s a" nyilt szíken alig van valami. 23. §. A szíkes föld chemiai egyesülete , és tevő részei aránytalansága, Mivel nem könnyen tudhatni, melly részek vannak egymással egyesülésben , és mellyek keverékben : csak egy füst alatt számlálom elő a" szíkföldek létrészeit. Azonban előre meg kell jegyezni , hogy a" nyilt szikes telek színén a" keverék nagyon változó lehet , mert a" víz- állás (mellynek minden szíkesebb helyek szokott fészkei) igen széles (ámbár épen nem mély) tavat képezvén, a! sze- lek által igen meglóbbálódik , "s fölzavartatik. Ebből kö- vetkezik , hogy midőn a" zavaros hullám nagy erővel ki- felé löketik: onnan a" szél ellenébe csak lassan folyván vissza a" közép felé , lerakja nagy hamar a homokféle részt, és kovaföldet , mint suljosabb részecskéket. Az agyagos , vagy is még finomabb kovafölddel elegy timsóföldet még ak- A" SZÍKES VIDEK ÁSVÁNY ORSZÁGA. 45 kor is fentartván magában, viszi magával vissza, a" tó kö- zepe felé, és mind addig el nem bocsátja, míg a! szél le nem csillapodik. A? letett kovaföld és homok helyett pedig ismét új kovaföld részt vesz föl a? tóban , mellyet ismét le- tesz szélrül a" mondott okból. Ebből következik , hogy : 1) A" tó közepe mindig mélyebb , kopolyásabb a" szé- linél. 2) A" tó közepe mindig agyagosabb a" szélinél; vagyis : 3) A" szíkkopolya szélén többnyire csupa tiszta agyag- talan kovaföldet találunk. Tehát a" földvegyíték kikeresése végett , a" föld rögöt ne a? szíkes telk színéről, hanem vagy 3—4 újon alulról vegyük legalább. De még így is több helyeken többféle létrész arány mutatkozik még ugyanazon egy határban, sőt egy folyto- nos szík lapályon is. Néhol azonban általában nem sok kü- lönbség a!" telk egész terjedelmében. Néhol a" szíknek egyik széle felé (hol fölül olly síma, mint a? biliárd asztal, alig legkisebb repedéssel , "s igen fehér színnel) majd egészen tapadás nélkül való csupa kovaföldből ; közepe felé pedig, hol barnás , a" felülegnek részét tevő igen mélyre ható riadásokkal , némelly zöldülő növényekkel iszonyú kemény síkos agyagból láttatik állani. Néhol a" két túlság közti állapat mutatkozik. 75 illy nyilt szíkek. közűl négy külön helyről vett földgöröngy vegyületét előadni elégnek tartom : melly is elképen van : I. Egy helység tövében találtató vegató szíkről : 0,001 vasacs. 0,05 szíksó. 0,20 szénsavas mészföld. 0,08 timsóföld. 0,64 kovaföld , mellyek mind tapinthatlan létalakok. Ezen kivűl eszlldmbo- 46 f : I. SZAKASZ. mok igen csekély , mit inkább esak szemmel, mint mérés- sel lehete kivenni. "S még néhány csigaház , melly az egész- nek nem teszi 0,001 részét. Televény semmi. II. Egy pusztai tar szík széléről : Tapintható létalak semmi. Tapinthatlan létalak így: 0 86 kovaföld, 0,06 szénsavas mészföld. 0,01 agyag. 0,06 sziksó. vasacs alig valami. televény semmi. III. Egy füves szik közepéből. Tapintható létalakok : 0,01 rothadt és ép fű gyökök , Tapinthatlanok : 0,19 agyagföld. 0,79 kovaföld. 0,08 szíksó. 0,01 vasacs. 0,01 televény. 0,02 veszteség. Ebből egy koczkaúj 7 napi rendes napon száradás utánnyo- mott 2 latot. Tapadása olly erős, hogy újakkal a: legki- sebb morzsáját sem lehete szétnyomni. Szomja olly kevés, hogy a" rácseppentett vizet fél perczig sem itta el; és borsó nagyságú darabkák órákig a" víznek átjárhatlanok valának. — 10 perczig a! vízolvasztékból buborékocskák fejlettek ki, és így levegő (tán gaz acidum carbonicum) volt benne. Színe szürkés barna. Összeesése a " szárazságban legalább Tapiutata kövéres, vakarás után fényes. A" SZÍKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA. , 47 24. §. A szikes vidék geogeneticai állapotja. A" szíkföld táji rétegekről illy forma törvényeketlehet alkotni : af (s: 1) A" rétegek ugyan a!" szíkek alatt azonságokra , és vastagságokra nézve nem mind egyformák minden helyen; de mégis a" nagyjából lehet némelly körülményeket Aözöstsé- geseknek mondani. Nevezetesen : I a) A" szíkes , különösen a? nyilt szíkes márga alatt legtöbbször vastag homokréteg van. b) Hol iszonyú vastag, nagyon televényes. földbőr van, példaúl túl a" Tiszán: ott iszonyú vastag az agyagos szikes kovaföldréteg; és az alatt homok vagy nem találta- tik , vagy csak bizonytalan nagy mélységre. c) A" tapintható részekből álló rétegek, többször hirtelen megszűnnek (más rétegre változnak) , mint kavics, kövecseg , fövény , homok. d) A" hirtelen megszűnő réteg alatt igen igen tömött agyagos márga van. e) A? rétegek a? szíklapályokon , szelességben nem szoktak hirtelen nagyon fontos különséggel változni, péld. az ugyanazon lapályon 50—100 s több öl körben minde- nütt egyforma rétegzetet (stratatio) reménylhetni. 2) Némelly tulajdonságai a" rétegeknek épen nem kö- zönségesek. Mert : É a) A" homok alatt néha csak egy, néha több. egy- mástól új homokréteggel elválasztott agyagos kovaföld ré- tég van. b) Bőre is többféle változatú, a" mindennapi múlé- kony változatosság miatt. c) Néhol lassan enyészik a" réteg, és megy át más fajú rétegbe. d) Néhol egyszerre megszűnik az. 3) A" rétegeket felülről lefelé kell számlálni. Legjobb volna a" többféle rétegeket úgy hasonlítni ösz- sze egymással , hogy egy bizonyos fölvett niveaut tartana 48 I. SZAKASZ, mindenütt az ember, De ezt egymástól távol eső heiyeken csak drága mérnöki sokszoros libellatio után lehetne vég- re hajtani. Én hozzávetőleg, az esővizek libellája után indulva próbálom azon niveaut a" Duna közép állása felett két öl magosságon határozni meg, milly magosságon vannak csak- ugyan körülbelől a" nyilt szíkek. "S ezen vonal szerint a" Duna "s Tisza közúlnégy szíkes helyről vett stratatiot csak mustráúl előadni elégnek tartom , az ide mellékelt I. tábla formában , melly lépcsőzetre nézve egy tekintettel kimutat- ja állását, "5 minden hosszabb magyarázatot nélkülezhet. (Festéssel adni elő a" rétegek változata árnyéklatait még jobb volna). Hogy pedig ezen rétegek alkotását megérthessük : lás- suk azon több mint hypothesist , mellyből a" szíkes földön a" rétegek mostani állása, megmagyarázható , legalább egy kevessé képzelhető. Úgy látszik a" szíkföld réteg többszörös későbbi vízi formatio következése. Midőn t.i. a" csöndességben álló habarék az időnkénti szelek vagy más húzamosabban dol- gozó okok miatt , és által, az egész leüllepedés előtt újra ra meg újra fölzavarodott , "s a" leüllepedés után másunnét új zavaros árral boríttatott el. Eleinte egyesülve volt tö- mérdek homokkal , melly , mikor már a" habarék kóválygá- sa megállapodott : legelőször kezdett leüllepedni , "s utoljá- ra maradt a" legfinomabb kovaföld, és agyagos mész, "s azon kis csigák , mellyek ön HABZRÉRÍKHESB hatolhattak közé mint még élő állatok. Az illyes réteg formálását mesterséggel is utánozhat- juk kicsinyben , ha egy göröngyöt vízben felolvasztván azt összehabarjuk, és üvegpohárban csöndesen leüllepedni hagy- juk. Ebben legalól fog leüllepedni a" durvább rész, későb- ben a" finomabb, míg utoljára a" legapróbb agyagos kova- föld réteg maradna. Vehette talán vizét ezen habarék az Orsovánál megre- kedt vagy még el sem indult, magasabb medrű, "s így a A" SZÍKES VIDEK ÁSVÁNY ORSZÁGA. 49 mostaninál több aáradásokat okozó Dunából "s Tiszából; melly Duna későbben kiszabadülván , "s medreiket a" folyók mélyebbre mosván , az eddigi tengerforma áradás kezdett elfolyni , az egész Alföldet szárazon "s dombosabb fenekén a": homokporondokat leéndő buczkául hagyni. Melly idő alatt az ezen porondoknál lapályosabb fenekekbe vette ma- gát a" habarék chaos sűrü része, mint később szíkes már- garéteget , vagy rétegeket formálandó maradék iszap, melly a" szerint , mint a! fenekiből valamennyire különböző föl- det olvasztott és öblögetett föl, vagy bizonyos ideiglenes erek, néha tán iszonyú messziről, a" többféle irányzatú szelek segítségével különböző földet hoztak , valamennyire különböznek is egymástól. Hogy pedig hal, és egyéb nagyobb állatok nyomatait vázait nem találjuk benne , oka, hogy ezen megsűrüsödés las- san történvén , minden élő állat elillanthatott a" sűrüdni , "s alkalmatlanná lenni kezdő habarék közúl; a" döglöttet pe- dig fölvetette "s magával elvitte. Megkeményedvén ezen szíkes márgaréteg, későbben -rajta telekes föld származhatott , sőt volt, mint van most is mindenütt , hol azilly szíkes lapályok partjai határozódnak. De ezen jó földbőr némelly helyekről többféle okokbol el- kopott, elmosatott , öblíttetett , elhordatott, "s a" szíkesebb helyen a" szik által megemésztetett stb. "s így állott elő a" meztelen szikréteg. Több most tar nyilt sziket ismer az ér- tekező , hol mint; élő emberek. bizonyítják , folyvást magas káka és csuhu termett ezelőtt 30 évvel is mellynek talan a" Duna "s Tisza partjainak nemű igazgatása, "s néhány ollyan a?" millyen töltések készítése által egy kissé zabolá- zott folyamaink által okozhatott ritkább — de aztán nagyobb árvizeken. kivűl (mi által azok folyvást víz alatt már most nem lehetnek) az is oka , hogy a" volt kis televény azokról árvíz által elsepertetett s a szárazban a! szik által meg- emésztetett. "1. Miképt/sihogyan terjednek el szikrétegek a" földbőr alatt a" 11. és 12. $ban már elő van adva. TERM. TUD. PÁLYAMUNKA. II. 4 50 - "I, SZAKASZ. A" szikes réteg tömöttségéről már többször szóltunk. De nedves állapotban mégis az lágyulható, bár nem egyformán, olly formán, mint a?" bőr vödrök a! víztől, megpuhulnak., "s an- nak egy részét magokba veszik, de azért azt annyira meg" tartják, hogy valaha kupák kulacsok helyett még bortartásra is bőrvödröket használtak. Alkalmasint minél több szíksó van a! rétegben , annál lágyulhatóbb az. Némelly szíkese- ken vízben is csaknem döczögve gördül a" kerék ; de néhol (különösen némelly erekben) agyig elmerül a" kocsi , úgy szinte az olly széles terjedt helyeken is, hol annak idejé- ben sok szíksót seperhetni. A" szikes rétegek nem csak fekvésre , hanem színre, és chemiai egyesületekre nézve is egymástól különbözni lát- szanak. Néhol sárgás, majd fehéres, szürke, barnás, ve- reses , tarka , stb. melly színváltozást a" vasacs keveredése adja (Mangan aligha van benne). "Támad-e ma szikföldes főt? hol nem volt és muliA-e el? ez fontos kérdés ! Nagyok bizonyos hogy nem támadnak ; talán kisebbek sem; sőt a" szántóföldeken, hol televénye- sek azok , formájokat is megtartják alkalmasint. De azál- tal hogy a! földbőrt itt ott kotrogatják, hordogatják , for- mája és terjedése a" szíkes fótnak , nagyobbadik "s változ- hatik. 25. §. Áradások. A" szikes lapályokon három helyről származnak : 4) Az összefutott eső , hó-lé , mellyet a" szíkföld réteg el nem iszik , vagy magán át nem bocsát. Ez hát a" víz aránytól kevessé különböző lapályon egészen elterül, vagy a" szél által úgy elhajtatik, hogy néhány ezer akó víz ké- pes 3—4—5 száz hód szikes térséget elfödni , s födve tar- tani, s így a vegetatiot gátolni. 2) A" szíklapályokhoz közelebb, "s távolabb , 2—5—8 "s több mértföldekre terjedő , de a" lapályok miatt sokszo- ros összeköttetésben levő furjánokból , azaz legfölebb szity- tyót, nyomorék nádat, és zsombikot termő igen igen tág 4" SZIKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA, 51 [4 földü lápokból , mellyek ősz felé, de kivált tavaszszal a" föld árjától vízzel magokban megtelnek , és végetlen mennyisé- gú vizet izzadnak ki; úgy hogy ezen víz 2—3 "s több láb magosságra is fölhág , "és illyenkor a". vízfektű lapályokon folyó (a" felbuzgó víztől odébb nyomódó) tömeget formál. Van illyen sokfelé, Pél, Apaj, Ürbő, Dabas , Adacs , Izsák, Kalocsa , "s több tőlem nem ismert helyeken innen és túl a" Tiszán. 3) Folyóvízár péld. Duna , Tisza, Berettyó, Zagyva , Körös , vagy más valami áradó víznek a? szíkes lapályba ömléséből. De ez nem közönséges minden szíkekkel, csak mellyek az áradó folyók szomszédságában vannák, "s fek- vésök olly alacson , hogy az árvíz azt felérheti. 26. §. 0Aa w fentebbi §$§ok elődásának. A" fentebbi néhány §bani közönséges agronomicus tant a? savakról , oxydumokról és földekről — ámbár azok nem szorosan a! szíkes földek ismeretére vezetnek is, — mégis szükségesnek látám emlékezetbe hozni, azért hogy ezen közönséges tan szerint a" szíkesek ismeretére is , különösen a. vegetatio módosodására nézve (a Ildik szakaszban) egyenesebben juthassunk. 27. §. A szikes vidékek vizei, 1) Főlyóővizek. Mivel a" csermelyek és patakok csak a lejtős vagy hegyes vidékeken lehetnek ; tehát ezeket a" szík- "lapályokon nem kereshetni. A" nagy folyók, millyek a"Du- na, Tisza, néhol a? szíkes tájak szomszédjában futnak. A" középszerű folyók , millyek a" Körös , Berettyó, Zagy- va, Tarna, több helyen a" szíkes vidéken keresztül hú- zódnak, De annál többek az úgy nevezett ereA, mellyek csak áradáskor vezetnek vizet. Valaha ezen ereken többször folyt "víz , mikor t.i. a Duna és Tisza a" kiömléseknek gyakrab- . 47 52 1. SZAKASZ, ban ki volt téve. Ezért volt valaha a" vízáradás gyakoribb, de kisebb , és kevesbbé veszedelmes ; most pedig némelly a" partok körül tett igazgatás után ritkább , de nagyobb , "s veszedelmesebb. Már most ezen erek vagy semmi vizet, vagy csak föld árját tartanak legtöbbször. Irázyok ezenerek- nek úgy van, hogy vagy a! nagy folyamtól veszik eredető- kétrés több kanyargás után ismét néhány mérfölddel alább ismét abba ömlenek , vagy a?" laposakban oszlanak , enyész- nek el, "s ekkor a? turjánok vizét vagy is földárját szedik össze , "svezethetik a" nagy folyóba , vagy ha a? folyó meg- dagad , annak árját a" lapályokba; 7s e?" szerint a!" szíkes vidéki erék, két szolgálatot is tesznek , hol fel folyik rajta a" víz hol alá. 2) Asványos vizek találhatásáról (feltéve hogy azoknak a szíksón kivül, többféle földeket, érezeket és savakat kellene tartani) az illy kő, hegy és érez szegény esést gondolkodni sem lehet. — 3) De annál -többek itt a" szzAes tavak, mellyek ném egyéb mint esővíz , vagy föld árja , vagy folyamáradásból a" kopolyába ömlött és itt szorult víz , melly az itteni szíkföld- ből szíksóval kevesebbé vagy jobban megtelvén , lúgot:for- inál. Vannak ezek ökörnyomnyi kisebb kátyóktól fogva , fel több hódakat elfoglaló tavakig , mellyeknek mélységek csekély 1—2—3 láb legfölebb. Birkaúsztatóul lehet hasz- nálni ; szíkességök miatt meg nem büszhödnek , sem hínár forma zöld anyag rajtok nem terem. 4) 4 turjánok ollyan csak kákát, "szittyót" nyomorék nádat , és zsombikot termő vizek , mellyeknek medrök igen kövér föld, de alatta a" réteg szinte egy; kevessé szíkés ágyagos kovaföld , és itt ott egy kissé darázsköves. Szapo- rodik ezeknek vizök a" föld árjával, a" midőn felső tág ré- tegén a! víz messzeföldekről, tán szinte hegyes vidékekről elszivárog , és kemény ágya miatt azt el nem ihatván; meg- telik több talpnyi vízzel, "s mivel-kopolyában vannak , azt emberi ségítség nélkűl-el sém folyatják. Illyenek" vannak aZ. szíkes tájak körűl a" kisebb "s főfő. birtokosok jószágai- 4" SZÍKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA, 53 ban feles számmal — gazdasági szorgalmunk hív mutatvá- nyául. Ezeknek vizök kutú szagú. Kendert áztatni jó. 5) Kétvizek , a? föld árja szerint mélyebben vagy! felü- legesebben vannak , néha 77—1. máskor 3—4. ölnyire. Vi- zök majd nagyobb részint ihatatlan. Mind azáltal némelly kútak a" hátasabb helyen, vagy homokosabb tájon, "s ér mellett iható és türhető ízü vizek is találtatnak. "Ez. is azt mutatja, hogy a? föld alatt több rápró vízerecskék vannak: keresztül kosul , fölebb és mélyebb , mellyek egymással szó- vetkezésben nincsenek , és mellyek több mértföldről jőnek. Általában azért szénsavas mész a? legtisztább ízű kútvizek- ben is van ; és chemico-technicai elhasználásra:; péld. serfő-. zésre nem olly alkalinás , sőt rosz. 6) Forrás víz , melly a föld színére fölbugyognak a szikes vidékeken nincsen , — legfölebb a" homokbuczka al- jában itt ott egy kevés kiszivárgó víz találtatik. — Ugyan ezen tulajdonokért artézi kutnak áshatása a? szíkes vidéke- ken kevés reménynyel bíztat. 28. §$.. Hegyek es halmok. Mivel a?" hegyeket a? föld. erőszakos catastrophja szül- te, millyen a" szíkés tájakon azon vidék kései formatiója után nem jött elő, itt hiába keresnénk; sót folytonos domblánczazatok sincsenek. De annál többek a" vak szíkek szíkes rétegei fölött a" rendetlen homokbuczkák a" Duna Tisza között (lásd 24. §) , mellyek 5—10—-20 öl magasság- ra is vannak a?" Duna színén fölül. — De ezen buczkáknak minden rendetlenségök mellett is meg van azon némű egy: formaságok , hogy legtöbbször hosszúságokkal nyúgotéj- szaktól keletdélnek fekszenek : melly fékvésekből a" mezők fiai, az alföldi betyárok , ködös időben "s éjnek éjjelén 15 irányt tudnak haladásoknak adni. Okai e" buczkák azon fékvésének a" szelek , mellyek azon részről fújván legtöbb- ször és legdühösebben ; a" homókot azon irányba szórják és torlasztják. Többnyire a" sok buczkák körűl turjánok talál- tatnak. 54 t I. SZAKASZ; 29. §. Kövek. Midőn a" hegyes vidékek lakosai a? szikláknak válto- zatosságában, "s az alsóbb rétegek tarkaságában gyönyör- ködhetnek : a" szíkes vidék közönségesebb lakosai azt sem "tudják igazán , mi a" kő? Ők a" téglát nevezik kőnek, mert igazi kő a?" szíkes helyeken semmi sincs. — Itt ott a" szí- kes vidék közé szorult lapályosabb laponyagokon, turján fenekeken néha igen vékony 4—1 láb vastag darázskő ta- láltatik , mellyből meszet is égethetni , — "s ezzel a" szíkes vidék ásványtudománya ki van merítve! Innen van talán , hogy a" szíkes vidéki lakosok a" legcsekélyebb értékű achat, jáspis , chalcedon , carniol köveket mint drágaságokat te- kintik. A" jádzi színű opal, és szemfényvesztő briliántok szédítő varázserővel bírnak a" módosabbak szemeiben. 30. §. 4 szikes videk levegője. Ez mérséklett a" csendes hidegre nézve. Az 1838diki januáriusi hideg a" szíkes vidék több részein 10—12" Reau- mur foknyinál több nem volt, midőn ugyan akkor a" hegyes tájakon (Zemplinben) hiteles adatok után 30" is valt, — mennyi lakföldön csak Siberiában szokott lenni. De ellen- ben a" szelek itt, hol a nagy lapályon jobban meglóbbálód- hatnak , olly dühösök lehetnek mint a" tengeren , "s ekkor az emberek és állatok érzékeben a" hideget is szerfelett érezhetővé teszik. A" meleg azonban rekkenő szokott len- ni a" nagy lapály miatt , és a" kevesebbé fekete, sőt több- ször fehéres homok és szíkföld miatt, melly a" napsúgáro- kat el nem nyeli , hanem visszavervén "s megtörvén, s a meleget a" világosságtól elválasztván, a" levegőben jobban eloszlatja. Ezen levegő azonban soha sem tiszta , sőt abban a" szík- sónak kisebb nagyobb részét fölolvadva , "5 kovályogva min- dig találhatni mind száraz mind nedves idővel. Száraz idő- ben t. i. a tömérdek apró kovaföld porral, melly a?" leve- A" SZÍKES VIDÉK ÁSVÁNY ORSZÁGA, 55 gőben miriádanként repes , a! legcsendesebb időben is, rep- des: nedves időben pedig, a" szíkes vizekből emelkedett gőzök magokba fölolvasztva lebegtetik azt. Mert ámbár a szíksó álló alkali is (tüzben föl nem szálló , el nem repülő 7 fixum) ; mindazáltal annak egy kis része , a" gőzzel csak- ugyan elrepülhet, és valóban el is repül. Bizonyítja ezt azon próbám , hogy a! szíksós lúg elgőzöltetésénél fölemel- kedő szíksógőzt okkal móddal széles tálakkal fölfogván, és egy helyre csepegtetve összegyűjtvén, azon gyüledék gőz valósággal a? kénsavval sustorékolt, és így a! szénsavas szíksó jelenlétét elárulta, mind a" mellett is, hogy a! szí- kes lúgnak feccsenés vagy akármi egyéb után egyenesen a" gőznedv gyüledékhez jutása ellen minden mód a" legna- gyobb vigyázattal megtétetett. Még a" lúgmérővel is meg- tetszett annak jelenléte , mellyen mintegy 4 fokot mutatott. De hogy a" levegőben úszkáló gőzben töbször más sa- vakkal is egyesülve a? szíksó is jelen lehet és jelen szokott lenni, kitetszik Rigaud de Lisle próbatételéről. Ő t. i. fehér könnyű fából csinált rámát négy lábra állított , mellyre kúp- idomra 3—4 üveg táblát tett, mellyek egymást cserép- zsindely módra fedték. A" posványos gőzök az üveg mind- két lapján öszveszedődtek, és az oda alkalmazott üvegbe folytak. Illy módon két karafina nedvet gyűjtött , mellyről Vauguelin így nyilatkozott: , a? nedv tiszta , színtelen , és pelyhek mutatkoznak benn a" keverésre. Gyenge kénszagú. "Salétrom savas , ezüst, ólom, és hígany, sósavas só, és valami alkali jelenlétit árulják el. Szállítmánya (praecipi- tatum) sárgás , és legfölebb 2—3 szemet nyom, íze sós, a" tűznél megbarnul , a" savakkal egy kissé sustorékol s a" salétrom savas ezüstöt sárgás színnel szállítja le. IEzen ki- vúl van a folyadékban ammoniumbál álló állati anyag, kony- hasó és hihetőleg szzAsó. Egyébiránt , mivel tudva van a" természetvizsgálók és orvosok előtt, hogy a! levegő részei arányzata mindenütt a" legposványosabb völgyben, úgymint a" szellős száraz hegyen, a! legegéségesebb helyen, úgymint a" dögös he- 56 I. SZAKASZ. lyeken egyforma: tehát a" szíkes vidékek levegőjében is csak a" szokott irányt találhatjuk, t.i. 68 vízítőt, 21 rész savítót , és egy rész szénsavat, ; Eseje — egyéb hegyes tájékokhoz képest kevés jár, — melly az erdőknek és hegyeknek nélkülözése mellett, mely- lyek vonzanák a" lebegő gőzöket a" föld színe felé — nem is lehet máskép. Sokszor láthatni az olly szíkes lapályokon, mellyekhez közel nagy folyók "s erdők, "s kivált hegyek vannak , hogy nyáron a! rótával járó felhők mind a" mon- dott tájékok felé húzódnak "s ott esőt ömlesztenek , midőn ezen helyeknek semmi sem jutott. WMásódik szakasz. A" szikes vidék növényországa. 31. §. 4 szűjföld befolyása a? növenyek tengesere. A" szikes vidékek és földek aáatalában rossz hírben van- nak a" terméketlenségről. A" trágya ott keveset használ , . és igen hamar elenyészik csekély foganata is. A" szikes földet mivelni is nehezebb a?" föld keményebb volta miatt. Gyökeres gyümölcseik nem olly jó ízük, póldául a" burgo- nya nagyon. szappanos. Fagyümölcseik , mint álma, szilva stb , rosszabb ízűek , mellyéken a" fínom ízlésű, szíkhez szokatlan ínyű ember a! szíksó ízt észreveheti. A" fák, szőlő- tőkék csak a" magasabb , homokosabb hátakón tengenek "s ott is 20—25 év után legszebb korukban legtöbbnyire kihal- nak. Hüvelyes veteménye kevés, rossz fövő , zsizsikesedő ; ellenben szemes élete, bár nem igen kövér "s bőfizető is, de jó, a búza úgynevezett aczélos. Füvev, legelője sován, néhol a" nyilt szíkeken ligetes , vagy annyira kopasz, hogy a" birka sem csipegethet semmit. Ugyan azért a" marhának szűk , de a" birkának égésséges. A"? sónak , mellynek adá- sában annak drágasága a" marhatenyésztőket majd átalá- ban fukarkodásra szoktatta , hiját néműkép pótolja. Közön- séges vélemény , hogy a? túl a" tiszai földön (igen televé- nyes) a" marha csak úgy nyalja a?" fű gyökereket is , mégis hasznosabb mint a" sovány szikes legelő; és ott a" birkák a" fű kövérsége miatt hamar vérben döglenek; midőn a" szíkes legelőn a" juh soha meg nem zabál. A" jobb földről 58 II. SZAKASZ. hozott szarvas marhák a" szíkes helyeken rendesen meg is sínlik volt jó legelőjöket, "s többszörel is döglenek, Ezen tulajdonságoknak okát az emberi okos elme, melly mindennek okát széreti fürkészni , akaratlanul is ke- resi. Én is tehát igyekezem azt csekély tehetségemmel e" pályairatomban kifejteni. bj De ezen föladást — a" szíkes vidékek, és telkek ter- méketlensége okát nem lehet egyébként kimagyaráznom , és fölfogatnom, mintha előbb a? fermekenysegról átalában némelly fundamentomosabb tant , mellyből indulok ki, elő- re bocsátok , azért , hogy figyelmes olvasóim is azon szem- - pontból ítéljék véleményeimet , mellyből én magyarázato- "mat tenni akartam. — Különbén is a" növények physiolo- giája magyar olvasóink , különösen gazdáink között olly kevessé ismeretes és elterjedt , olly visszás: hogy valóban nem csak tudományos szempontból , de practica oeconomiai , szempontból is , ezen néhány lapok, mellyeken a" termé- kenység okát fejtegetem , fölöslegesek , különben tájleírási irományomban is vélekedésem szerint nem fognak lenni. Mellyre nézve szabad legyen physiologiai nézeteimet a" Ter- mékenységről , a" terméketlenséget fejtegető lapoknak e képen .elébe bocsátnoni. A" termékenységről. 32. §. 4 föld termeékenysege föltetelei. 1) A? főd a! termőföldnek szükséges részeiből köze- lebbi és távolabbi elveiből álljon. Közelehbi elvek ezek: agyag , homok , mész , televény, sók; fávolabbiak : timsó- föld, koövaföld , mészföld, "s a? sók elvei, televény elvei, mint szénítő, vizítő, savító (carbonicum, hydrogenium oxygenium) stb. 2) Ezeknek bizonyos jó proportiója legyen, azaz oly- lyan, hogy a! föld goréazyó legyen, melly porhanyósság- nak ezek lesznek következései , hogy a" föld A" SZÍKES VIDEK NÖVÉNY ORSZÁGA, 59 a) Az esőt könnyen beiszsza." b) A" levegő nedveit beszopja. c) A! levegő sulytalan részeitől átjáratik, d) A" földágy nedvét fölszívja. e) A" nedvet mértékletesen megtartja. f) A" nedvet mértékletesen elbocsátja. Tehát 8) A" nedvet magában kerengteti (az életműves valók nedveinek vérforgásnak első typusa). h) A" levegő termékenyítő részét elnyeli. i) Maga is tart magában termékenyítő létrészt. k) A" levegőtől mértékletesen minél mélyebben átjá- ratja magát. 1) Színe sötét, a" feketéhez közelítő. m) A" meleget könnyen beveszi. n) A" meleget nehezen bocsátja el. 0) Összetapadása mértékletes; se" nemigen szívós (tész- tás) mint az agyag , se" nem omlós, mint a? száraz posz- homok , "s még inkább a" csupa televény. p) Összeesése a? szárazságban minél kisebb, vagy semmi. $ g) Dagadása a nedvben minél kisebb, a? melly. két . közelebbi tulajdont a" homok. és főkép a" televény adja , mellytől némü érméczességet (elasticitas) kap. 3) A" földben sok olly savas (acidumos) rész ne legyen melly a" növényeket bánthatná , péld. kénsav , SZÉNSAVSZESZ, hangyasav , etzetsav , phosphorsav , stb. 4) Semmi ollyas só ne legyen, mellyet a" tapasztalás a. vegetatio ellenséginek ismer, minő a? gdálicz (mellyet Ángolországban Day úgy orvosolt, hogy meszet hintvén bele, gipszet, és ártatlan vasacsot formált belőle) és kese- rü só. 5) Egyéb sók kis mértékben a! vegetatiónak nem el- lenségei , minők a? salitrom , bűzsó (sal ammoniacum) , ha- . musó , szíksó , glaubersó , konyhasó. 6) Az égető alkalik és földek , mint mesz , ammonium, hamag (kali) , szik (natron) , kis mértékben nem ellenségei I 60 ; JI, SZAKASZA a! vegetationak ; sőt ha elég növényi és állati részek van- nak mellettök , előmozdítják a" "vegetatiót , mert " azoknak szétbomlását elősegítik , úgy hogy bizonyos eésetbén a? me- szet-, hamut , gipszet , szíkföldet , bűzanyt (ammonium) a? juhganéjban és vizelletben — trágyaúl használhatni. 7) A! földbőr minél vastagabb legyen. Ha 5—6— 7 ujj- nyi vastag van a! földbőr, az már türhető szántóföld, de ha nem, akkor csak kaszálónak , vagy annak sem, hanem csak legelőnek , még pedig nagyon sován legelőnek való. Nagy kérdés , hogy , a televény egyenesen mint nö- vény tápláló alak tesz-e szolgálatot ? vagy csak mint növény- tápszer-vezetőű 2" Azonban ezt könnyű mégfejteni , ha meggondoljuk : 1) Nedves , itatós papirosban, porrá tört üvegben , kilúgzott, főzött földben, fél öl mélységről" fölvett eleven szíksós földben csupa (mesterkélt) kútvízzel öntözve meglehetősen zöldültek nálam a? többféle plántált füvek , mindaddig, míg magvadzani nem kelle nekik ; a" midőn nyomoruságos "éle- töket azzal is elárulták , hogy a" legelső és fölső szemet tud- ták csak az éréshez közel vinni, a" többek alább, :fokon- ként tökéletlenebbek voltak. Volt ollyan is (árpa), hogy ámbár a?" burokból már kalásza félig künn volt, még sem tudott belőle kihatolni. 2) Egyik cserép tetejéről (mellybe a? növények plán- tálva voltak) fél üjjnyi földet levakarván, "s" hélyette : (mi- dőn a" növények magvadzani kezdettek bénne) ugyan ollyan vastagon , érett forgács trágyát hintvén: egy hét mulva né- melly növények , különösen a" zab , árpa , egészen neki vet- ték magokat "s tökéletesen megértek. ; Ezen próbatételekből hát ezen hiédelemre vezéttetünk : ,,4 televényföld, nem csupán mint növeény-tápszer-vezető tesz szolgálatot , hanem valósággal növény tápszer-adó is az egyszersmind. 8) A" földbőr ágya illendő , az agyagosnak homok, a" homoknak agyagos. 9) Az ágy soha igen tömött ne legyen , mellyre nézve A" SZÍKES VIDÉK NÖVÉNY ORSZÁGA, 61 igen kovaföldes , annyival kevesbbé csupa kovaföld vagy agyag ne legyen. 10) Vízfakadékoktól (vadvíz) és föld árjától ment le- gyen. 11) Clímája azon növényhez illő , mellynek abban czé- hinkhoz képest térmeni kell. 33. §. 4 jó fold kevereke aranya, Micsoda idomzatban -kellessék már a? föld távolbi, és közelbi elveinek. a? keverékben lenni: az sok körülmény- től függ: De még is közép számolással: 1) 4 timsoföóld , ha az egész sok apró. tapinthatlan ré- szecskékből áll , akkor elég igen; kis mértékben, t. i. 0,05 —0,01 , vagy még kevesebb is. — Az agyag , (kovafölddel vegyes timsóföld) 0,3—0,2. Lásd tulajdonairól a" 19dik §t. 2) 4 kovaföld (Lásd 20. §) lehet 0,40—0 02 rész. 3).4 meszföld is (kivévén ha kő az) tapinthatlan alak- ban jelenik meg a" föld között , és lehet a? jó föld keverék- ben 0,60.- 0,02. — Lásd tulajdonairól a? 18dik §t. 4) Televén is tapinthatlan és lehet a? jó földben 0,05, vagy kevésébb és több. is. 5) Vasacs lehet.0,004 , vagy még kevesebb "rés több is — sőt tán el is maradhatna a? termékenység . csökkenése nélkúl. Ezen 5 tapinthatlan létrészeken kivúl múlhatatlanul szükséges a? jó földben tapintható. rész is , és pedig a" leg- nagyobb részt 0,9—0,5 ez tegye! ekkor lesz illő porhanyó- ságú a" föld. E? pedig lessz : ú . 6) Homok, melly ha öregebb, fővény, ha még öregebb, kövecseg. j Ezen előre tett közönségés agronomiai jegyzetek után nézzük a" többféle: jó termő földeknek mások által tett vegy- bontásait, hogy azok mintégy mértékül, szolgáljanak aszí- kes, de minden egyéb földek vegyjének is megitélésében. 62 II. SZAKASZ. 34. §. Többfele jó földek vegybontása. 5 Ugyan azon plántának hatalmas növekedésére ezer- féle szerrel elegyedett föld mind alkalmas. A" legtökélete- sebb elegyítést kár keresni, mert soha meg nem találjuk csak magában is , ha minden más ahhoz járható körülállás mind egyforma volna is mindenkor. De a" nélkül is a" pra- xisban rá nem lehetne menni "". Pethe Pall. mez. gazd. 1. Dar. 71. I. Ezen bizonyítvány nem azt teszi, hogy minden növény minden fajta földben megterem. Ugyanazért a" föld keve- rék túlságait , és középszerét illő — legalább tudományos tekintetből ismernünk. E? czélból följegyzek némelly föl- deknek vegybontását ekképen : I, 400 szemer (gran) jó kovaföldes homokföldből Davy ezen részeket adja : 19 szem. elnyelt víz. 53 — darabkövek és kövecs, főkép kovaföldes. 14 — elnem bomlott növény szalkák. 212 — finom kovaföldes homok. "Tapinthatlan vagy finomul eloszlott alakféle, melly ri- szálás és szivárogtatás által vált el, és melly állott : 19 szem. szénsavas mészföldből. 3 — keserüföldből (magnesia) 15 — Hévség által elbomolható , főkép növé- nyi természetű létalakból. 21 szem. kovaföldből. 13 — timsóból. 5 — vasacsból. 3 — fölbomolható (olvadható) létalakból , fő- kép konyhasóból , és növény szivadékból. 2 szem. gipszből. , VEN A" SZÍKES VIDÉK NÖVÉNY ORSZÁGA, 63 II. Egy jó répatermő föld 9 részből adott 8 rész kovaföldet , "s homokot. A" finomul szétoszlott létalak, vagy is tapizt- hatlan rész volt elegyedve így: 63 rész szénsavas; mészföld. 415 — koövaföld. 11 — timsóföld. 3 — vasacsS. 5 — növényi és sós létalak. 3 — nedv. IIL 7 Hatalmas tölgytermő föld állott 6 rész homok, 1 rész agyag- ból, és a" tapinthatlan részekből, így : 54 rész kovaföld. 28 — timsóföld. 3 — szénsavas mészföld. — vasacs. — televény. — nedv, és veszteség. ( 9 mm ar IV. Egy jóféle búzaföldben 5 részben volt 3 rész kovaföldes homok. A" tapinthatlan alak volt: 28 rész szénsavas mészföld. 32 — kovaföld. 29 — timsóföld. 11 — televény és nedv. . Ez utolsó a" négyféle földgöröngyök közúl legtömöttebb , az első legparázsabb volt. V. Egy termékeny rónaföldből Bergmann ezt adja : 0186 agyag. 64 II. SZAKASZ, 0,564 homok és kövecseg. 0,200 mész. 0100 keserűföld. 35. §. Iszapföldek , vegybontása. ] 4 Egy víz partjáról igen termékeny iszap adott : 360 rész szénsavas mészföldet. 25 — timsóföldet. 20 — kovaföldet. § — vasacsot. 19 — plántai és jállati jóféle létalakot. IT. Egy másik gazdag föld ? fínom homokot, 95 tapinthatlan létalakot. A" tapinthatlan létalak e? szerint volt egyesülve: 35 rész timsoföld. p 41 — kovaföld. 14 — — szénsavas mészföld. 5 — vasacs. 7 — növényi és állati jóféle létalak. : III. Egy másik jó föld adott 7 fínom " kovaföldet, "homokot , 4; tapinthatlan alakot. Ennek elegye ez : 41 rész timsóföld. 42 — kovaföld. — szénsavas mészföld. —— — VASACS. 00 Or — televény. IV. Egy hatalmas legelő 4: durva homokot adott. A" tapinthat- lan létalak ez volt: 7 timsoföld. i A" SZÍKES VIDEK NÖVÉNY ORSZÁGA. 65 14 kovaföld. 64 szénsavas mészföld. 7.81 2 vasacs: 14 televény és só. MV: Kapott Davy egy jó egyberagadású földet, hírest termé- ketlenségéről.. Elbontása megmutatta, hogy Aezsavas vas volt benne, Orvossága az lett, hogy meszet hordatott rá, mellyből gipsz, és vasacs lett. VI. A" bulkeszi iszapföldben. Bács megyében ezen keverék van : 0,20 kovaföld. 0,10" timsóföld. 040 fínom homok. 0,30 fekete hamvas apró homok. 36. §. Davy principiuma a? föld termékenysérvéről "s ennek pótleka. A" tapinthatlan fiínomul szélyeloszlott alakok azok min- " den esetben , mellyek a" földben a" tömöttséget , és összeta- padást csinálják. Ha ezen fölül még sok timsóföld találta- tik a" rögben : úgy a? legfölső fokon alkalmasok azok azon tulajdonságok eszközlésére (az összetapadásra). Egy kis csomó fiínomul szélyeloszlott alak elég arra , hogy a" földet jó répa- és árpatermővé tegye. Ő látott szenvedhető répa- termést olly földön , mellyben 12 rész közúl 11 rész homok volt. De ha nagyobb szerrel van a" homok , . terméketlen azon föld. Egy sivatag pusztán: kevésebb fínomul. szétosz- lott alak volt 45 résznél. Pedig televény. takarója sincs fent "semmi. Annak 400 részéből izzó tűz után került: Y3si 380. durva homok. 9. fínom homok: " TERM, TUD. PÁLYAMUNKA. II. OT 66 II. SZAKASZ. 11 tapinthatlan létalak , melly volt vasas agyag: — szénsavas mészföld. A" televény , ha fiínomul szét van oszolva , nemcsak össze- tapad , hanem puha is az, és az általhatást megengedi. De azért még sem kell ebből, sem más létrészéből a" termő- földnek nagy szerrel jelen lenni; és £a a? föld egészen ta- pinthatlan alaiból áll , terméketlen az. — Tiszta timsó, vagy kovaföld , tiszta meszföld, vagy keserüföld tehetlenek erós plántanövekedést eszközlemi. Egy föld sem termekeny , melly- ben 20 részből 19 akármellyik fölhozott letrész van. A" jó vegyületen kivüli szükséges jó tulajdonságai a" ter- mőóföldnek (mellyek azonban csak következései a? vegyü- letnek) ezek: 1) A" víz elszopása a" légből. 2) a" meleg el- fogadása és megtartása. 1) A" tömött agyag , melly legtöbb vizet vesz be, szá- raz időben nem legtöbb nedvet szí a? levegőből. Az illy föld összesúl és a" léget annak kevés területe éri; "5 a" nö- vényi termés rendszerint megég abban , csaknem olly hir- telen mint a. homokban. Az a" föld , melly a" légből legha- talmasabban húz vizet, az, melly a? homoknak , fiínomul szétoszlott agyagföldnek , és szénsavas mészföldnek szüksé- ges szeriből, egy kevés televénynyel van elegyedve, és melly olly laza és könnyű , hogy azt a" lég könnyen átjárja. Ezen tulajdonokra nézve a! szénsavas mészföldnek és televénynek igen nagy hasznok van a" szántóföldben. Azok által nyeri meg a" föld azon tehetséget, hogy nedvet szív- hásson magához ; a" nélkűl hogy a" mellett szívossá (tész- tássá) lenne. A?" hómok ellénben , melly a" szívosságot szint- úgy eloszlatja , kevés elivó erőt ád. Jegyzés. Atalában a" földeknek különösen itt a! ho- moknak ezen vizelivő erejét ne onnan mérjük ám , hogy az , mi könnyen , vagy hamar iszsza ela? vizet". Mert nem azon földnem iszik legtöbbet, melly leghamarébb eliszsza azt , a mit el tud inni. Például : tudjuk , hogy a" homok mi hamar eliszsza az esőcseppeket, rátöltött , vagy ömlött vizet, stb. Az agyag pedig mi soká iszsza el azt, és mégis, mint A" SZÍKES VIDÉK NÖVÉNY ORSZÁGA. 67 ezen §ban alább meglátjuk, az agyag tízszerte több vizet tud elinni , mint a" homok (víz bírható ereje nagyobb). Sok fajta szántóföldeknek azon tehétségét, mi szerint w lég nedvet be tudják szívni, hasonlította Davy össze 7s mindig úgy találta, hogy az a" termékeny földekben leg- nagyobb volt, úgy hogy ez egy ösmeretsége a" termőföld termékenységének. t Egy híres szántóföldnek 1000 része, mellynek felénél több fínomúl szélyeloszlott létalakból állott, mellyből 11 rész szénsavas mészföld , 9 rész plántai létalak volt: ha ezt 212" melegben megszárasztották , "s egy óráig 629 melegben nedvességgel jól tartott levegőre tették: 18 szemerrel lett nehezebb. Egy igen termékeny földből 1000 rész nyert 16 szemert. Egy más szántóföld nyert — — — — 13 — Máshol 1000 rész fínom homok — — 11 — ; durva homok — — 8 — Egy sivatag pusztáróli homok — — 3 — , 2) Nagyon fontos különség van a!" földekben azon te- hetségökre nézve ; miszerint a" meleget könnyen vagy ne- — —— hezen veszik be, tovább vagy rövidebb ideig fartjdA- meg, . — vagyis húlnek el. — Fekete , fehéres szín, tág, tömött, — — puha, könnyű, száraz, nedves föld," ezen tulajdont mind módosítják ! a Az értekező még Davytól fölállított tulajdonokhoz ezt adja : 4 3) A" földnek vizbirható és viztartható ereje, melly inkább nagyobb legyen , mint kisebb. Vézbíró tehetség az, mellyel sok vizet magába vehet, vagy is cseppenés nélkúl elbír. [/dztartó tehetség az , mellyel a" melegnek , szélnek ellen tud állani sokáig , hogy a" nedvet belőle ki ne szívják, vagyis megne száraszszák azt, Bergmann szerint az agyag azon sulyhos képest, mely -: lyel maga bir, elbír harmadfél annyi vizet vagyis 27 A" keserűföld — — — — — — 14 A" mész — 9 TE A 17 — szaz 72 55 68 II. SZAKASZ, A: homokasázai ——re—in —ujsíioszz dália 4 "§ e szerint a" közönséges jó föld mintegy. 4 (mert az agyag kevés, a? homok [a keverék arányához képest] sok a" jó földben). Thaer israzt állítja , hogy a" föld termékenysége , főkép annak víztartó tehetségétől függ. De azt: én nem gondol- nám , mert a" keserűtöld (melly elien . Angliában annyi a" panasz) elég lassan gőzölgi ki a? vizet. . 4) Az atmosphaera savítóját minél könnyebben, és legnagyobb mértékben egya be. Eztfőkép a? televény teheti. 5) Agya is porhanyó , legalább porosus legyen, hogy a" hosszabb gyökerek (mellyek talán csak nedvet szívnak) abban 1—2—3 7s több talpnyira is mehessenek. Nevezete- sen semmi meg nem hasadozott , egy tömegben levő kemény réteg (agyag vagy márga) közel a" földbőr alatt ne legyen. Még az összevissza hasadozott" kőszikla , és legtisztább te- levénytelen kavics is tűrhetőbb a" kemény tömött agyagos kovaföldnél. 37. §. Pethe ítelete w földrészek arányában. Az agyag és fazekasagyag (több timsóföldű, mint az agyag) magában nem plántatermő föld. Sőt : Ha a föld bőrében 0,3 agyagnál több van , már nemszán- tani való. A" többi résznek főkép homoknak, vagy köve- csegnek , mésznek, "3 más különböző nemű földnek kell lenni. ! Beaume a" párizsi földben 0,375 (—3) agyagot mond. De Pethe ezt iszonyú szántatúnak mondaná; "s tapasztalá- sa után tagadja az agyagnak azon nagy mennyiségét, "s ál- lítja hogy 0,25 , legfölebb 0,3 agyagnál nincs benne" több , annyival kevesbbé 0,37 és 7. , melly keverék épen mivelhet- len lenne. Kétség kivül rosszul ment végbe Beaume keze- lése ; "s agyaggal a: homoknak jó forma része is átszürcsö- lődött. Ha az agyagos földben kelletinél több agyag van, A" SZÍKES VIDÉK NÖVÉNY ORSZÁGA. 69 úgy az esős időben , szintúgy mint szárazságban, léhetet- len, vagy nem lehet emberül szántani. Ha vizes, úgy ragad, és olly nyálkás, hogy semmire sem mehet vele az eke, — alig tud megszáradni; ha száraz , összéhasadozik , kemény mint a" kő, alig veheti magába a? vizet. Az illy föld igez agyagos. Ha látszatókép több a" homok , mint az agyag ; durva tapintatú, de szárazon kemény és feszes, nedvesen föl nem puffad, a? vízben mindazáltal szélyel oszlik: ez is agyagos , mind azon fajtáig, melly a? mértékletes nedves- ségben szélyel nem oszlik. Ez fapaszföld— Lehm. A" melly a" mértékletes vízben elomlik: ez középszerű föld. Máskép. hívják ezt: köznyű, porhanyó , sovány földnek. Azután jőn a? homokos , homokosabb; ha öregebb köve- csegből áll : fővenyes , fővenyesebb , kövecseges , kövecsege- sebb. ; Ha igen kevés az agyag , akkor megfordítva : agyagos homok stb. A" mészre nézve illy nevek lehetnek: agyagos mész meszes agyas , homokos agyagos mész , agyagos homokos mesz, homokos meszes agyag. stb. Máshol ismét : A" mivelésre és termékenységre alkalmas földben soha . sincs annyi agyag , mint a? többi keverék részek. Ha leg- több van is abból, mégis az egésznek egy harmadánál nem több. Az ollyan föld a?" legjobb. Olly földből , mellynek fe- lét tiszta tapaszagyag (Lehm) teszi, ésérépzsindelyt , faze- kat, pipát kell csinálni. Csak szorgalom , állhatatosság , más részeknek hozzá keverése által , szorgos trágyázás után lehet azt erőtetni , és meghódoltatni. — A" terméketlenségróől. 35.§. 4 szihfold termeketlensége okainak előszámlálása. Látván már fölebb a" terméketlenségnek a" földben le- vő föltételeit: ezekből indulván el, könnyebb lesz már a" ( 70 II. SZAKASZ, terméketlenség igazi okait a? szíkes földön kitapogatni, fölfogni , és előszámlálni. Ezek lesznek hát azok : 1) A" föld chemiai egyesülete. 2) Tevő részei keveréke, 3) Geogeneticai állapotja. 4) Az áradások. Sorban értekezem rólok. 39. §. Ielet a? chemiai egyesületről , "s kevereékekről. Alig van a" szíkföld keverékeiben valami, mi a" vege- tatiónak, mint ollyan, egyenesen ártana. Csupán csak a? te- vő részek szertelenségök , "s aránytalanságuk teszi a? ter- méketlenséget , mint alább bővebben meglátjuk. A" szzásó az egyedül, mellynek nagyobb mennyisége gyanús lehet a" terméketlenítésről, melly átalában az al- földi földmivelők előtt rosz hírben áll. Hogy tehát itt igaz ítéletet hozhassunk : szükség a" szík- sónak a? vegetatióra való befolyását megvizsgálnunk. 40. §. 4 szíksá befolyása a? növények tengésére. Hogy a! szíkes földön a? vegetatio rosszul megy: a" 23dik §ból láttuk; de hogy azon növény-sovárgásnak egye- nesen a" szíksó legyen-e a" szíkes földön oka, vagy más valami : az onnan még nem világos. Szükség tehát azt itt vizsgálni meg szorosabban. Én a?" közönségesen rossz hírben álló a? szikes földrüli közvélemények után formált egyoldalias , és csonka theo- riámból így okoskodtam : : Ezen szíksó természeténél fogva égetős (pedző) mint az égetett mész , mellynek szénsava a! tűz által elhajtatott ; a" szíksó pedig szénsavval nincs jól lakva , azaz , subcarbo- nas az. Tehát valamint a" nyelvet csípi, testek színeit el- veszi: úgy a" növények gyökereit is megtámadja (titkos bio-phytophysiologiai processusoknál fogva) hamar szára- A" SZÍKES VIDÉK NŐVÉNY ORSZÁGA. " 71 dásra indítja. Innen van, hogy 2—3 féle fűvet alig talál- hatni a? szíkes földön : t. i. csak olly kemény térmészetűe- ket, mellyek ezen égetőséget egy darabig kiállják , azaz, tenyésznek. De ezek csak hamar elhalnak, azaz, Aiégnek , ha csak gyakori eső nem áztatja tövüket, "s nem hígitja a" szíkes lúgot. Rendesen két esztendeig ritka bokorfű ma- rad meg , "s a" mik megmaradnak , azok is csak ott vannak nagy ritkán , néha több arasznyira, "s ölnyire egymástól, hol egy kis telekes földecske van keveredve a? szíkföld kö- zé. Hol semmi televény nincs , ott 50—100 hódon sincs egy fűszál is. [ g Későbbi hosszasabb , megfontoltabb , "s érettebb gon- dolkodásom ezen meggyőződést szúlte : A" föntebb állított égetőség ártálmának határa van. Tapasztalás mutatja , hogy a" füvek növekedésének keve- set belőle nem árt , sőt bizonyos izgatást tévén a" növények ereiben , a növekedést még — ha van a" növényeknek mi- vel élni — elősegíti , sietteti. Példák ezek: 1) A" legszebb szíksót a" fű-ligetek közt seprik. 2) A" szikes erek szélén , vagy a" vízből kiálló csopor- tokon hirtelen zöldül a" fű tavaszszal, csak egy kevés te- levény keveredett légyen is a! föld közé, hogy a" gyökér a! földet megjárhassa. De ezen zöldszín aztán nem tartós. Mert vagy az eső miatt fölül emelkedik a" pocsolya színe a? füvön , a: mikor aztán a! fű a" víz alatt megfúlad; vagy a" pocsolya a! gőzölgés által elfogy , a mikor aztán a" gyöke- reknek nem lesz nedvök,7s a" víz által megpuhult föld is úgy megcserepesedik , keményedik , hogy megfojtja a? gyö- keret. 3) Túl a" Dunán is több. helyekén a" lapos réteken le- hét egy kis szíksóvirágot látni: még sincs panasz ott a? ve- getatio ellen. De bezeg tudva van az olly helyeken; hogy az olly lapályókon a" fák nem díszlenek, csakhogy aztán en- nek okait sokfélében — néha " szinte képtelenségekben ke: resik ; példaúl , hogy az illyén hely régen mégűlt hely stbi 4) Egy szíksófábrikánál láttam, hogy a" meglehetős , 72 II. SZAKASZ, erős (10—12 fokú) szíksó lúgos híg súrt egy gödörbe fo- lyatván, a? füveknek jó mélyen leható: gyökereit-érte : az igen csípős , pörkölt kávészínű lúg : még is alig , alig volt a" szélin a? száradásnak (szárazságban is) egy kis nyoma. Pedig a" gödör már egészen színig állott líúgmaradékkal , és" több hetes , hónapos volt az. Nagy kérdés hát az már: vajjon bizonyosan a? szíksó , és egyenesen szűli-e átalában a? szíkesebb helyeken a! ter- méketlenséget: vagy pedig csak az iszonyú kemény, átjár- hatlan , "s televénytelen föld követkézése az? — melly ke- ménységet , mint ezen §ban alább meglátjuk , a" szíksó szá- raz időben csakugyan tagadhatatlanul előmozdít. Időnként több példákbóli okoskodásom következménye ezen hiedelem lett, hogy ,,a szíkes földbeni terméketlen- ségnek nem a szíksó, hanem w tömött, légnek es víznek megjárhatlan gleba azoka". A? példák ezek : Egy gazdasági szemeskedéséről ismeretes gazda na- gyon szikes rétjét fel akarván szántani , mivel azt nagyon mélyen szántá a" bérbe fogadott ember , nagy erejére es- vén! a" szántás , fele munkájában abban hagyta. Következé- se a! lett, hogy mivel a" mély szántás által igen vastag eleven földet fordított föl, azon esztendőben semmit sem termett. Ekkor csúfjává lett a? szomszédoknak , kik így gú- nyolták , tán kölest akart a?" szíkben termeszteni?" De má- sik esztendőben már a" legjobb perjefű termett rajta , holott az előtt árnyéka sem volt ott a" perjének. — Harmadik esztendőben háromszorta is jobb. volt a? föl nem szántott- nál! Azt bánja csak, hogy fűmaggal be nem vetette ; és szán- dékozik a? többit is fölszántani. Itt hát nyilván a? kemény- ség és tömöttség volt a" terméketlenség: oka. Mert. több idők mulva tömődvén a? föld, . ismét csökkent nagyobb termékenysége. 2) Az Angolok gipszszel, hamuval, egyéb alkalival : mi fris juhganéval, és vizellettel trágyázunk (mellyben égetős búzany van) 5; s ezmind növeli a? termékenységet, hol t.i. elég A" SZÍKES VIDÉK NÖVÉNY ORSZÁGA, 13 telévény van a" növények ingérlett étvágyjához. Maga Pe- the is a! turfaföldekre szikföldet ajánl trágyának. 3) Több egyszermásszor kiszáradó erek feneke is szí- kes a" szíkes vidékeken , mégis az illy érfenék annyira ter- mékeny, hogy egy több évi árvíztőli kiszáradásakor egy " gazdának állítása szerint 70 magot adott zabban. Szára nádbőrkösségű , és majd tövig fűzéres volt. 40 magot pedig árpában magam is Széltire láttam illy szíkes érfenéken. 4) A" szíkesebb vidéken a! földbőr alatt átalában a" szántóföldeken is szíkes réteg (vak szík) van: még is csak termenek a! földek valamit , ha bár nem olly bőven is, mint a" sziktelen földek. Í 5) Egy gazdatiszt 3 fűzfa ültetvény gödrét összesepert szíksós földdel tömte meg, "s úgy ültette el azokat , "s ezek is csak úgy eredtek meg, mint a" többik ; de úgy fogott vol- na-e későbben díszleni ? nem bizonyos , de hihető. Mert ha a" csigolyádzó gyökereket kezdetben gyöngébb korában a" még concentrált szíksó el nem égette, későbben kevesebbé teheti vala azt. — Igen száraz nyár következvén azonban , mind ezek , mind a" többi száz meg száz ültetvények csak- ugyan kivesztek. 6) A" fűvek között néha legszebb (többször legtöbb) szíksót sepernek. 7) Kerékvágásokban; hol egy: kevessé fölforgatott a? föld és így puhább is: kitetszően több fű van. 8) Az olly gödrökben , mellyeken a? nyílt szíken vá- lyog földért áskáltak , "s árkokban , mellyeket azon szíkes föld mellet húztak , bizonyos időre mindenkor több fajta, és sokszor igen hasznos füvek nőnek, és szépen díszlenek, mint a" lóher több nemei , mellyeknek a" felső szíkes ko- vaföld rétegben híre sincs. A" szíkes föld keménységének magyarázata ez: 1) Nagyobb részint kovaföldből állván, az igen tömöt- ten esik , mint az öntött viasz. 2) Az égetős szíksó vizes úton a? kovafölddel éhemice egyesül, és így vele igen hirtelen 1—2 nap alatt maltert 74 II. SZAKASZ. czementet formál , mint a" mész és homok , melly a? szára- zon különösen a" napon , fölül:kemény kérget formál , sok- szor még akkor is , midőn a" göröngynek alja nedves , sőt pocsolyában áll. Ennek rossz következései a? vegetatióra ezek: 1) Ezen szíkes czément-kéreg a" levegőnek a? földbe hatást gátolja. 2) Tömöttsége miatt a? lég nedvét "s több effélét (lásd 24. §.) be nem szopja; és így: 3) A" nedv, és levegő-kerengést a? gyökerek körül akadályozza. 4) A" gyökereket összeesésével mechanice megfojtja. 41. §, Székföld geogeneticai állapotjának befolyása a növények tengesere. Igen nagy befolyással van a? vegetatióra. Mert ez for- málta a" sokféle földágyakat , mellyektől annyira függ még a kis gyökerű is , annyival inkább a" nagy gyökerű növé- nyek díszlése , vagy sovárgása. Ennek tömöttségétől függ egyiktől a" szíkföldeknek is terméketlen állapotjok. Ezen tömöttségnek következése az is, hogy : 1) A" víznek, ha csöndességben van, ez olly átjárhat- lan , hogy bár azt föllágyíthatja is, mégis rajta keresztűl nem szivároghatván , csak úgy kell róla a? víznek elgőzö- , lögni , annyira , hogy a" legrekkenőbb 1834diki nyáron, a kis kopolyákba akármi úton gyülekezett víz, ha 4—6 ujj mélységü volt, több hetekig megmaradt, 7s a" föld azt be nem itta. 2) A" nedv a" földben , keresztűl a" több szíkes kova- föld-rétegen nem kerenghet , csak stagnál (pedig annak is mozogni kell a" termésnél a? földben, mint mozog a? vér az , állatokban , a" nedv a" fákban , fűvekben , — melly mozgás nélkül nincs élet, nincs éltetés , csak halál , csak fúladás!) "s a növények gyökerei is nem fúrhatják magokat altal , "s bele a? földbe mélyén. Innét láthatni , hogy a? melly fúűbok- A" SZÍKES VIDÉK NÖVÉNY ORSZÁGA. 75 rocskákat nagy kínnal csakugyan terem a" szíkföld, azok gyökerestül fél lapta formán a" föld színe fölött fél gombo- lyagot csinálnak. Kiásva is az illy fű 5—6 vonalnyira , vagy 1—2 ujjnyira , "s csak hajszálnyi vékony , de elég szívós gyökerekkel hatni tapasztaltatik a" földbe : midőn a" termé- keny földön 1- "s több lábnyira is behat, a" taraczk fél öl- re, a" melilotus egy ölnyire is, tovább is, és 4 fű dészlése mindig a? gyökerek nagyságával van arányzatban., —"§ pe- dig meglehet , hogy ezen kis mélység is szélhordta porból , és így tágan formálódott ; és talán csak addig is zöld az . míg az ismét keménynyé száradandó szíkes föld minden gyökereit igazán meg nem fojtja. Ollyan eset az, millyen az üvegpohárba plántált növényé , melly hamar elvész , ha fenekén lyuk nincs , melly. által nedvkerengése előmozdít- tatnék. Ezért van minden virágszilke fenekén is több lyuk, "§ azért nincs ott megmázozva is. 42. §. Áradás ártalmai a? vegetationak. Az imént leírt áradások háromképen ártanak : 1) Elviszik az igen kemény. kovaföld réteghez tapadó jó földet. 2) Födve tartják a" föld színét, melly miatt a? föld nem telekesedhetik , "s gyökér benne nem formálódhatik. 3) Erőszakos folyása megszaggat épületet és gátot. Ellenvetés. Hány helyet látunk, hogy rajta mindig víz van: még is fű , fa , nád , cserje tud rajta keresztúl tör- ni és teremni. Felelet. a) Hol a" fenék egy kissé televényes , és az / az alatt levő puha , szivacsos ágyban a" gyökerek terjedhet- nek , "s a" többféle kivált vízi növények gyökerei már meg- öröködtek : ott igen! De a. kopár szíkeken kezdődni kel- lene elébb, úgy szólván teremni a: gyökereknek. E? pedig olly föltételeket kivánna , millyek a" kemény szíkes kova- föld rétegen víz alatt nem történhetnek. De főkép : b) Ha mindig állandóul víz alatt , vagy mindig szára- 76 NM. SZAKARZ, zen, azaz árvíz nélkül volna: akkor"még is lehetne re- ményleni némi tenyésztést. Mert: A? miaz elsőtálleti: a?" víz ha keresztül nem szivárog is a" vastag szíkes rétegen , de csakugyan megpuhítja azt annyira , hogy a" vízi növények gyökereiket benne egy kis- sé terjeszthetik. Ezen esetre" hát , némelly sovány földdel megeléglő füvek , iint csirkáka, sás, stb. tenyészhetnek , kinlódhatnak benne. De az a" baj, hogy midőn ezek kez- denének benne hatalmazni, rá jőn a" hónapokig, évekig tartó szárazság, "s megfojtja a" különben is gyáva gyöke: reket. Amphibium növény nincs , hanem szorosan vagy Vví- zi , vagy szárazföldi. A? mi a" mdsodikat illeti. A?" szárazföldnek is megvan- nak a" maga tulajdon füvei. Ha hát a" kiszáradt sovány szí- ken, mint száraz földön ezek el kezdenek teremni : csakha- mar szaporodnának is azok a? lassú telekesedés által. De mikorra a! száraz füvek kezdenének bokrosodni , "s egy kis- sé díszleni, újra beáll a" vízár , "s ezeket megint elfullaszt- ja merta! száraz földet szerető fű is nem tud tengeni a" vízben. Ez a" vakszíkes helyi félvizenyős kaszálóknak is ve- szedelmök (ezek nem tartozván a" szorosan úgy nevezett nyiltszíkek közé , el is iszszák vizöknek középszerű meny- nyiségét) , hogy azok a? vízhez szokyán (a? tarjány vizek "s a" sok hó-lé szokták megönteni) , ha csak májusig bokáig érő víz nincs rajtok : mit se kaszálnak azokon. Mert a? víz- hez szokott föld igen tág levén, a? szárazságban nagyon összeesik , nyiladozik , "s a? középszerű esőt fel se veszi. Az mindig torkig akar lenni esővel, mikor a" dombos hal- mokon, mellyek kevés vízhez szoktak, néhánykori esővel is elég kaszálni való van. Egy szóval az illy vakszíkes vi- zenyős kaszálókon félvízi (vizenyős) fűvek teremnek. 3) 4 folyóvízár , mivel soká nem szokott tartani, és ennek multával, a" víz fölöslege visszahúzodik a! folyóba, honnan kiömlött, "s a? maradék víz csak azon figyelmet ér- demli , mit az esővíz: tehát a" folyóárvíz mint ollyan , csak A" SZÍKES VIDEK NÖVÉNY ORSZÁGA. (7 ott lehet veszedelmes, hol épületek volnának útjában a" szí- kes telken , vagy a" hol gátakat, töltéseket seprene el. 43. §$. Aradás haszna. Nincs olly veszedelem , nincs olly káros dolog , melly- nek egy kis haszna is ne volna: így vagyunk a vízárral is. Hasznai ezek : 1) A" szíkes telkét jó földdel, homokkal stb. beiszapol- hatja, kivált ha az ember az élső závaros rohanáskor akar- va segítné azt a" szíkes lapályba. Mikép történhetnék ez? a" körülmény a? tanító mester. I 2) Halat hoz a?" szíkes telkre, mellyet midőn a víz visszavonulni akar, nádkerítéssel el lehet a? visszamenéstől tartóztatni. — A" szíkes táji emberek az ingyen jött halnak jobban örülnek, mintha ezen lapályos földjök a" helyett termőre fordulna. p A" szikes vidék növények tekintetéből. 44. §. Szíkes vidék növényei. Mivel többféle szíkek vannak , méllyek szíkességökre, a" szíkréteg mélységére , felső réteg televényességére stb. nézve különböznek : a? szerint a" többféle növények is több- félekép díszlenek, 1) 4 vakszíkeken , még pedig : a) hol vastag homokterület: (buczka)- vaz fölül. Itt tűr- hetően díszlenek a" zyárfdA , — különösen a" fehér levelűk 3 mellyek itt ott magokban is. származnak: szöszös-rekettye (genista ovata) , továbbá a? homoki fűz , dákász , (néhol bo- rostyánnak is mondják) — Ha az illy buczkák gyakran trá- gyáztatnak, szorgalom általitt ott polyvás füvek is , péld. jó széna adó perjefű (tritic. repéns) teremhet , "s igazi kaszáló- vá válik , sőt a. rozs is megterem benne. Továbbá szóló, 78 II. SZAKASZ. mellynek tőkéje soká ugyan ritkán tart , sőt 12—15 év mul- va kivész. Bora azonban több helyen (úgy nevezett homo- ki bor név alatt meglehetős , — a" fekete különösen jobban díszlik.—Az illy szőlős kertekbe a?" szorgalmasb gazdák több fákat próbálnak ültetni ; de csak sovárognak azok, 7s ritka tud kiválni (különös individualis okon) közülök. Az ott kö- zönségesebb fák: szilva (de főkép csak a? gömbölyű veres szilva — mert a" hosszú berzenczei — nem igen szokott te- remni) , baraczk , meggy, körtvély; rosszábbul , vagy soha sem díszlenek a? dió , cseresznye , alma. Ez különösen né- hány év mulva megkoszmásodik , megférgesedik , annyira , hogy héja alatt száz féreg dúl, "s fájába is beveszi magát, haja több helyen megfenésedik , "s ágai aprónként elszárad- nak. Van olly 2—3 holdnyi terület a? vékonyabb homokos rétegű földön , mellynek egyik szélén tűrhetőn díszlik va- lami fa, "s más szélén sehogy sem boldogul az. A" melly gyümölcsök pedig teremnek is, azok sem olly fínom ízűek, mint a" hegyeken. b) Hol csak televényes földbór (véknyabb vagy vasta- gabb) van a szikes retegen. Az illyen jó egészséges, és türhető mennyiségű legelőt ád jó kemény fűvekből, 7s a le- és fölható csekély mennyiségű sziksó a" fűveknek lege- lőnek , és szénának bizonyos sajátságot ád, melly azt egyéb füveknél némelly tekintetben jelesebbé teszi. A" szíkszéna megszáradva is igen sulyos , tápláló és egészséges , ámbár nem vonzó ízű, mellyet a? szíketlen földön termett jó szé- nához szokott állatok csak fitymálnak, nem mohón csak nyámmogva eszik azt, s a" kényesebb állatoknak hossza- sabb idő alatt hasmenést szerez. De ezen fű a" birkáknak "s marháknak a" métely ellen szinte óvó szer; mert a? vért "s epét eltaknyosodni, savósodni nem engedi, "s az által a" métely-férgek kifejlődésének is ellent áll. — Az illyen még , ha 5—6 ujjnyi földbőre van , szántóföld- nek is alkalmas , melly különösen tiszta búzát jó aczélost , ha bár keveset is , terem, — úgy zabot és árpát is jot. A" rozs benne nem díszlik , melly inkább a" homokos földbőrt A" SZÍKES VIDÉK NÖVÉNY ORSZÁGA. 79 szereti. Az úgy nevezett szíkszéna a" véknyabb földbőrű , "s laposabb helyeken van. "S ez egy kissé hamvas színű "s mind csupa perjeforma csenkeszből (festuca poéformis) áll, legkisebb. keveréke nélkül a? virágos füveknek; millyek volnának a? vicia, trifolium, orobus, astragalus, lotus, trigonella stb. nemek. Továbbá az illy igen vékony földbőrű szíkesek égetős természetűek levén: több a" szíkes pocsolyából kiálló gö- röngyökön , dombos helyeken a? tavaszi napnak legelső éb- redésére már virítni kezd a" fű (közönséges szólás szerint : , meghajtja a" szík a" fűvet") "s a? birkának, ha nem ha- rapni , legalább csipkednivalót hamar szolgáltatnak. 2) Nyilt szíkek igen csekély vagy semmi televénynyel, hol a? most mindjárt mondandó növényeken kivül alig van valami, úgymint: (festuca ovina) juh- csenkesz; orvosi szikfű (matricaria chamomilla) ; hosszúhímű tarsóka . (thlas- pi perfoliatum) , szíki lelleg (statice limonium ); telekes libatopp (chenopodium urbicum); gáti libatopp (chenopo- dium murale); fehér és gyászos szaka (sedum album és atratum) ; tajték kocson (tramella Nostoc). . Ezek közűl a? csenkesznek és szíkfűnek van némi haszna : a" többiek még előttünk haszonvehetlenek. — A" szíkesebb tócsákon az úgy nevezett materia pristleyana sem terem meg , sem a! conferva. Megjegyzésre méltó , hogy gyümölcse a" milly kevessé finom ízű a" szikes vidékeknek: az a? körül gyüjtött mé- zük a" méheknek annál kellemesebb , finomabb , — úgy hogy bátran lehet két olly értékűre tenni, mint az erdei mézet: hihető azért , mert : 1) Mérges növények a" szíkes vidéken igen igen ritkák. 2) Egy virág sincs árnyékban , a" fák szűke miatt. 3) A" meleg nagyobb lévén, mint az erdős helyen , s a" föld is hevesebb a" szík miatt ; a" virágok nedve is job- ban kifőzetik , "s magában a? virágban kidolgoztatik. 80 a II. SZAKASZ. 4) Csak ajakos virágokról gyűjtenek itt többnyire mé- zet , mellyek mind fínom aromások. Az együttnemzők itt, péld. carduus nuútans , a" föld soványsága miatt ritkák. De épen azért , mivel illy különös finomságú a" méz : az esztendő is ritkán kedvező a" mézbőségnek.. A" gyakori kis eső volna kellemesebb , ezen czélből is." A" sok esővíz elárasztja a" virágtermő helyeket. A" szárazságban leég a virag. je ztlltaszáltáőkú ú ia szztlmáíh ák , Warmadik szakasz. A" szikes vidék állatországa. 45. §. 4 szikes vidék. állatai előszámlalásának rendje. Mivel az állatok nem olly földhöz, helyhez tapadt élet- , műves, valók , mint. a" növények ;. ennélfogva azok! szabad mozgásokkal sokszor olly helyre is elvetődnek , hol rende- sen lakni , tanyázni nemi szoktak :: teiátr azón állatok : elő- számlálásában legtariácsosabb " azon törvényt tartani , "hogy szikes, vidék állatainak csak azokat mondjuk , mellyek egye- nesen azon helyen. szaporítnik , ! és! életökhek fő részít ott töltik. Megjegyezni való: azonban , hogy az apró! azalékfér- gekre , mellyek csak igen nagyító üveg alatt lehetnek látá- sunk tárgyai, nem figyelmezek.:, Ezeknek megmutogatását azon pénzért bámulást gerjesztő. idegen. csodaárúsoknak hagyom , kik talán új találmányú nagyítójokba egy kis csal- faságot is rejtvén , a, legtisztább vízben is majd csík nagy- ságú férgeket tüntetnek elő. ö 46. §. 4 szikes vidék szegénysége az állatországban, , , A" szikes vidékek átalában is, de különösen a" nyilt szikek az állatokban is nagyon szegények , — a? mi termé- szetes következése a" szíkesek mivoltának, Mert az álla- tok ott laknak , hol a" föld élelmöket kiszolgáltatja , és hol a! viszontagságok ellen búvó helyet találnak, következéskép TERM. TUD. PÁLYAMUNKA. II, 6 $2 III. SZAKASZ. kicsinyeiket is fölnevelhetik. Már a?" sovány szíkekben és szikeken igen kevés életadó anyag van. Ezen kivúl a" szá- razabb időkben tavai .és tavainak medrei is kopárok lévén : búvó helyet is nem találnak. Hozzájárul, hogy a? mezíte- len gyöngébb állatok , millyek a" geleszták , kukaczok, csi- gák , s férgek , a" szíkes víz lugos voltát bőrökön el nem szenvedhetik. — A? sós tengerek halai, és végtelen számú férgei (protozoa) millyek a? polypus medusa, stb. stb. na- gyobbak , s erősebb bőrű alkotásuak ; mint millyen az édes vívű , vagy posványos. vizek apró férgeié. Tehát az alsóbb osztályú férgek nem tanyázhatnak ezen okból a! szíkese- ken. Ezek nem lévén; az illyekkel élő nagyobb férgek és robarok sincsenek, "s ezeknek hijazásával halak, és vízi madarak stb. sem találtatnak. Imé! hogyan függ a" legna- gyobbnak létele a" legkisebbétől — a" természet szép ren- dében: Mindazáltal, midőn a" szikes lapályokon a? víz annyi- ra megszaporodik , hogy a" földön levő szíksó a" sok víz tömérdek tömegében mintegy elenyészik (dilualódik a? szik- s6) : akkor a" vízbén többféle állatok jőnek elő részint apa, anya nélkül (generatione aeguivoca) teremvék ; részint a" föld rejtekéből jőnek fölebb, és a" föld alatti erekben tá- volabb , mint a" nadályok ; részint a" szabad vízben áradás- sal úsznak el, mint a" halak; részint a" levegőben halad- nak , mint a" száraz és vízi madarak stb. a7. §. 4 szíkes videk állatai. 1) 4 vak székeken hol jó földbőr levén többféle növé- nyekis teremnek , "s a" porhanyó kövérföldnek természetes zsírja (tápláló anyaja) is van, ezenkivúl az nem égetős : több férgek turkálnak a? földben és vizekben, a! legalsóbb rendtől kezdve a" gerinczes állatokig , millyek a" földi ku- kacz , nadály, békák nemei , gyik, ártatlan kígyó (angvis) , többféle robarok , kivált a" levegőben nem a" földben élők, millyek a" lepkék és legyek. Szúnyog kevés. — A" csere- XA" SZÍKES VIDEK ÁLLAT ORSZÁGA, $3 bogár (scarabeus melolantha) , ritka, de annál több azon vetési veres bogár (scarab. solstitialis), melly a" búzákon le- gelészvén ; azoknak szárát és fejét elrágja , "s tömérdek bú za szálakat idő előtt elhervaszt. A" szöcskő (gabócza, gril- us viridissimus és verrucivorus) némelly" években a? kaszá- lókat , legelőt, sőt rozsvetést is elemészti. Vannak még han- gyák és mezei pókok, stb. Rák, csigák "s" több illyesek nem találtatnak. — A? madarak közűl a? verébneműek u. m. pacsirta és pipiske , veréb , lappancsú (caprimulgus) , fecske stb. bőven. — A" tyúknemüek , millyek a" fűrj , fogoly, vad- galamb, gerle , stb. kevesek , mivel a" kemény földet vaka- rászni nehéz. A" túzok azonban elég. Varjú neműek is,és áta- lában az erdei madarak (kivévén a? szarkát és varjút) rit- kák. A" vizek megszaporodásakor , és húzamosb állandósá- gánál "s a" vizek meggazosodásakor a? vízi madarak bőven látogatják meg a" szíkeseket , millyek a? kacsák sok fajai , ludak, vöcsök (mergus), a" szalonkák (sneff scolopax), libucz (tringa), sárcsa (fulica), gém (ardea) több nemei , u. m. da- ru g:, gólya g. (néha egészen fekete is), fósó g., kócsok ep dobos g., kalanas g. (platalea leucorodia Blum) , síró (las rus , tridactylus) , pelikán " (pelicanus jeletagkotiétbe ge - A négylábuak közűl: a" vakondok csak a? jjetérlytágyt elaésgye he- lyen van , a" szíkesebb helyen épen nincs. Ürge a? szántó- földek körűl és legelőkön, kivált a" hormoldósa bátor; igen sok ; — a" szíkesebbeken kevesebb; egér, patkán az idő- járással több kevesebb." Nyúl a? szerint , millyen a" vadásza- ti. tilalom , több vagy kevesebb. Ragadozók , mint menyét, . görén, róka , farkas , pusztíttatásokhoz és alkalmas búvó- helyükhöz képest. A" szorgalmi állatok közűl kecskék nincsenek szokás- ban , — a" magyar juhokat a? birkák mind a" mellett , hogy azok ellen az előitélet annyira dolgozott, hogy az ellenök támasztott per , szinte a" fels. m. kir. helytartó tanácshoz került — míg ezelőtt 35—40 évvel is, csakugyan" kiszorí- tották. Vannak türhető tüzü honi lovak, ezelőtt tetemes , és nagy vellás ökrök , mellyeknek azonban szarraikat (mint 6 84 III. SZAKASZ, közönségesen mondják) a?" birka; lassanként eleszi, — ser- tés , melly a" zsombikok körül könnyen tartható. A! sza- marakat csak a? juhászok használják nomadicus életmód- joknál. A" kutyákat a" gazdaságót űző szikes tájéki emberek igen szeretik. Többnyire juhászkutyákat vagy ezek kor: csait tartják , mivel a" pásztorokkal , különösen a! juhászok- kal vannak a" lakosok összeköttetésben. Egy égy háznál, még a?" légszegényebbnél is van egykét kutya, a" módosab: baknál pedig több ; úgy hogy kutyát bátran tehetni föl két annyit , mint a" mennyi család van a" szíkes helyeken: Macskákra nehéz a" gazdasszonyoknak. kapni , "annyi- val inkább azokat elszaporítni , mive!, kivált a? szépszőrűe- ket , ellopkódják prémnek , és dette "s a! tanyákra köéköpeéselk. 2) 4 nyilt szíkeken , hola sinélent nyilvánabbul mutat- " kozik. Midőn a közönsdirde tóvizekben; kivált posványo: sokban , ezen. ázalék férgeket találhatni : " monas" termoató- mus 5. paramaccium aurelia, cercaria eyelidium;, enchetis ovulum,, és viridis , kolpoda. culcúllus ; pocilluim , "tricoda cometes , . tricoda cimex , proteus diffluens , : volvox "veget tans ; enchetis farcimen , és még többeket : akkor a! szíker sebb vizekben a" nyilt szíkeken alíg találhatnisillyeseket: — Az aphis robaroknak egy; barna neme az, melly a" szí- kesebb útakon is, a" malbanyaokbándd; s. egyéb: gödröcs- kékben összegyűlt vizék színén a? tavasz; legelső "kinyiltá- val, sokszor még. mikor fagyos éjelek járnak is, csopor: tonként. szinte egymásba tapadva : termenek , vagy . jőnek elő, mellyeknek megjelenésök, a" télnek elmüultát , vagy mihamarébb leendő elmultát mutatják. — Szúnyogok (cu- lex pipiens) lárváját sokat találtam, az 5—8.. grádusú szít kes vizekben is, a" kórókhoz ; csoportokhoz. stb. tápadva; sokszor úgy is, hogy szinte alatta voltak a" víz színének. Ugyan azért szünyog van a" nyilt szíkes helyeken. is — bár sokkal kevesebb , mint a" posványos , gazos vidékeken. , — . Puczok egér stb; épen nem találkozik. 07 Ani án ZKKÉ A" SZÍKES VIDÉK ÁLLAT ORSZÁGA, $5 48. §. A szikes videk befolyasa az állatokra. Mint fölebb is láttuk , a" nyílt szikek és szíkesebb vi- zek, az ázalék férgek , és egyéb tökéletesebb állatok ten- gését is gátolják. Mert: 1) A? földben a" televény (és azáltal más rokon részek) hija miatt a" többféle növények hijánozván , nincsenek nö- vények , és egyéb fermentabilis anyagok is, vagy a! sok mineralis vizekhez képest igen kevesek azok. Ennélfogva : 2) Azon természeti titkos fermentaátió sem történhetik ott , melly szúli az aeguivoca generatiónál fogva az alsóbb osztályzatú (néha a" felsőbbeket is) férgeket. — Tehát : 3) A" szikes vidéken nem származhatnak annyiféle tö - kéletlenebb állatok , mint egyebütt. — Ezénkivűl: 4) A" televény és egyéb tápszer hiánya mellett olly anyag is hibázik , mellyből ezen állatok élnének. — Azon- ban: 5) Ha mik volnának is , a" szíksónak az érzéki életre való chemiai behatása kártékonyan dolgozik azókra , "s így életöknek legtöbbnyire nem kedvez. Tudva van, hogy a nadaly a" legédesebb foglalatosságát a" vérszívást is félbe- hagyja , ha csípős szerrel (só , hamu , paprika) hintik meg, — és a! sós vízben el is döglik. A? csíkok is sóval meg- hintetve iszonyú mozgásokkal , "s rögtöni megdöglésekkel mutatják a" sónak testökre való nagy behatását. Ezért nincs hát a" szíkes tavakban piócza , csik , rák , hal, stb. De a! szíkeseken csakugyan élő állatok animalis éle- tökre is nagy befolyással kell azon helynek lenni, ha bár azt tisztán következéseiből megmutatni nem tudjuk is. Tud- va van, hogy a" mocsári halakon micsoda sár íz van, "s a! folyói bal milly tiszta ízű. Hasonlóan hát a? szíki állatok is bizonyosan viselnek , sőt mutatnak bizonyos körülményi sajátságot , mi ha egészen érzékeinkre nem hat is, bizo- nyosan meg van az. Tudva van, hogy a! szíkes helyeken a" birka nem mé- telyesedik meg , sőt a" mételyes birka is illy helyre hozat- s ső III. SZAKASZ. va, tovább tengeti beteges éltét , "s illy szíkes helyeken az oktalan állatok a? konyhasót jobban nélkülezhetik. — De ellenben az is közönséges igazságnak van elfogadva , hogy vannak olly kútak a! szíkes helyeken, " mellyeknek vizök húzamosabban használva , lovakat és szarvasmarhákat sor- jába dögleszt, — és valóban nem egyszer hallani az illy tapasztalás szerint veszélyhozó kútaknak betemettetését. Ezek hát nyilván mutatják , hogy a" szikes vidékeknek kisebb. "s nagyobb. állatokba is befolyások van. Mindazál- tal a mostanában : uralkodott dögöt" se? nem nagyobbítot- ta, se" nem enyhítette. A" kevessé szíkes, vagy vak szíkes helyek pedig ke- vessé különözvén más helyektől, "azoknak az állatokra is kevesebb , vagy kevessé szembetűnőbb: befolyások van. Negyedik szakasz. A" szikes vidék emberlakosai. 49. §. Nemzetsegők. Többnyire a? szíkes vidéket magyarok lakják. Okául az értekező ezt tartja: 1) Mert a" szíkes vidék a" marhatartásnak tűrhetően kedvez. Már pedig a magyarok a" marhatartást eleitől fog- va főkép kedvelték. Tehát azon időben, mikor a?" győztes magyarok a" lakóföldben még válógathattak , magoknak in- kább az illy földet tartották meg. 2) A lakosoknak későbbi többszöri változásaikkor , mikor t. i. a" jászokat , majd két ízben a" kúnokat is meg kelle telepítni nekik , mint akkor nem épen legkedvesebb vendégeknek nem a" legjobb földmivelői helyet adták, ha- nem ollyakat , minők" a" szíkesek , mellyek legelőnek tür- hetők, -s kalyibának, "s karámnak csuhut, "s nádat is munka nélkül adnak : de az erdősebb fásabb mezei vidéket a" törzsökösebb magyarok inkább magoknak tartották meg, úgymint kik már a" szorosabb értelmü földmivelésbe is ok- ván , a" fáknak "s erdőknek is hasznát tudták venni. Innen van hogy a" jász-kún birtokok majd mind szíkesek. 50. §. 4 szíkes videk lakosainak különsegei. A" szíkes vidék — oda értvén nemcsak a? nyilt- ha- nem a" vak sziíkeket és ezeknek legkisebb fokát is — nagy a s8 IV. SZAKASZ, kiterjedésű lévén, lakosainak is többnek kell lenni; mi azoknak polgári állapotjokbani nagy különségét maga után vonja. Megkülönböztethetni hát őket: 1) Birtokukra nézve. Mert vannak a? legnagyobb bir- tokú országos nagyoktól kezdve, a" legkisebb birtokú ne- meseken , "s szabadékos birtokosokon "s adozó jobbágyo- kon keresztül le egész a? földetlen "s birtoktalan lakosokig, azon különséggel, hogy a" milly nagy amazoknak birto- kok olly kevés számuak magok: és ellenben a" melly kevés emezeknek birtokok , olly nagy a?" számok, Átalában azért a népességet mintegy középszerűnek lehet a" szíkes vidé- ken tenni, Midőn azonban én ez ditölkezésbtti Aj solakosokról" szólok: ezen; név alatt. a" nagyobb" többséget a? , dolgos földmivelő népet" értem. 2) Foglaltkozásukra nezve: a" birtokosok, baszonbérlők, tisztek , , hivatalbeliek , földmivelők , cselédek , pásztorok , napszámosok , kevesen mesteremberek csak legközönsége- sebbek, "s inkább a" gazdasághoz valók; u. m, kovács, bog- nár , szíjjártó , "s házi szükség pótolók, u. m. csizmadia , szúrszabó , szűcs , takács st. ef. 3) Tartózkodásukra nézve némellyek a" szíkes. vidé- ken csak múlatók , vagy időzők:, kik ott néhány napot s hetet töltenek egy vagy más dólgaikban ; mások az eszten- dő bizonyos részét ,/ mint a".hegyi kaszás lakosok, 7s né- melly szíkes vidéki birtokos urak ; mások végre állandóul itt feneklenek , mint a! szoros értelemben vett úgy nevezett lakosok vagy földmivelők. 51.§. 4 szikes vidéki lakosok foglalatosságaik. Legtöbbnyire gazdálkodás, mellyet azonban inkább extensive , mint intensive űznek ; azaz nem annyira a! Szor- galom szaporítással igyekeznek jövedelmöket szaporttni , mint inkább a? birtok nagyobbításával csak a" természetre bízzák azt. A? külső gazdálkodást űzik az állattenyésztés- A" SZÍKES VIDÉK EMBERLAKOSAI. 89 sei, szántás-vetéssel. — Ezen kivűl némellyek még foglal- koznak kereskedéssel mesterséggel. 52. §. 4 szíkes vidéki lakosok állattenyésztese. 1) A marhatenyesztes , melly valaha, kivált a" túl a? tiszai vidéken , nagy" szarvú" ökröket mutathatott. De már azokat kezdi kiszorítni a" birka. A" gulyatartás ez előtt olly kedves foglalatossága volt a" gazdáknak , hogy minden elő- "kelőbb " gazdának magának volt gulyája. Ma már azo- kat csak a" nagyobb haszonbérlők és földes urak tartják, "s azok is ritkán gyönyörüségből, inkább csak kénytelen- ségből, hogy a" rosszabb takarmányt , mellyet a" birka meg nem ennék , az elemészthesse. Azért nem szeretik a? gulyát, mert majd fél esztendeig készet eszik, mivel nagy szájával nem tud apró füvet harapni. — Egyébiránt a gulyas hol még van, télen nyáron szabad levegőn, ritkán félfedelű szín alatt van, — legtöbbször csak szellős akolban, mellynek falait (garádját) a? meginaradt ízékből erősítgetik "s: pótol- gatják. Trágya közé az ízék akarva nem kevertetik , hogy a" szalmátlan trágyából könnyebben formálható . tőzek. le- gyen: Ritka helyen van az akolban (forgó) jászol, mert. an- nak jó oldala mellett több alkalmatlanságot gondolnak. Csak a? földre. hintik az enni; valót , legtöbbször az aklon kivűl tisztás helyre. Még a" borjas tehenekre, és kis bor- jukra is ritkán van több gond. Szokott betegségök a? rot- hasztó tüdőgyúűladás bélgyúladás s és néha a? paczal dög. 2) Lötenyesztes, " Hajdan" a? ménéstartásban : büszkél- kedett a" szíkes: vidéki lakosság, — most azt kevés jöve- delműnek . tartja, mert sok szerencsétlenség éri, és sok esztendeig kell várakozni, míg pénzelhetni belőle. Ugyan- -azért nagyobb részint elmellőzik , — sok ménesek elfogy- tak s. csak közönségesen tartanak a" helységek szilaj mé- nest.. Azonban , hol még vannak : azokból igen jó tüzű; ha bár legtöbbször aprós lovak is kerülnek. Azonban 15 mar- kos sőt nagyóbbacska tiszta magyar faj lovak sem épen rit- 90 i IV. SZAKASZ. 4 kaságok. Fő betegségeik : a" tüdőgyúladás , rothasztó cha- racterrel és lépfene. 3) Birkatartás. Ezelőtt a" szikes vidéken csak (ma- gyar) juhokat tartottak, most. széltire. birkák . vannak , és még a" közönséges gazdák is tekintenek a" gyapjúnemesi- tésre, habár nem egészen czélszerűen teszik is azt. A" te- hetősek vagy uraságok azonban valóságos nemesített bir- kanyájakat is tartanak, mellyek a" szíkes legelőkön jól díszlenek , még pedig, — legalább az ürük — többnyire akol nélkül. Mindazáltal külső színök a" másunnan hajtott zsíros birkáknak fél vagy egy év alatt annyira elváltozik , hogy alig lehet megismerni. Fekete zsíros színe elenyészik, és a? fürtök vége összekúszálódik , — minek a? szíksó és eső az oka. Belső finomsága és tökéletessége azonban. a szálaknak alkalmasint megmarad. — Különös , hogy a" kö- zönséges nyájakban a" rüh egészen el van áradva , még né- melly uraságok nyájában ís , mellyet azonban nagyon elha- talmazni (kiütni) a" folyvásti kenésfenéssel nem engedvén, a! nyájakatmégis látszólag tiszta állapotban tartják fenn.— A" közönséges emberek az elletést is csak szárnyékoknál tétetik, hol a" kegyetlen időben sokszor a" bárányokban szenvedett károk sokszor megfogadtatják a?" gazdákkal , hogy azoknak aklot készíttetnek, mit azonban a? jó idők kiderültével , legtöbben elfelejtenek. Közönséges betegsé- gök a" bárányoknak a" vérhas , a" nagyobbaknál a" kerge- ség , tüdővész, szőrféreg. A" szíkesebb helyen métely nincs. 4) Sertéstartás , nem igen van szokásban, miveb télen a" szíkes helyeken készből kell azokat tartani, mivel va- don nőtt termény , millyen a" makk , nincsen." Míg a" Ti- sza Duna "s egyéb folyók a! rájok fordított kevesebb gond mellett gyakrabban áradoztak, "s ennélfogva a" rétekben a" halak elszaporodtak , "s kiapadásokkal halomra döglöt- tek, a? sertéseknek jobb világuk volt. Mostanában ember is alig kap kellve is halat. A" szittyós helyeken azonban gyékény , "s káka-gyökerek közt, mellyek egy kissé lisz- tesek , hasznosan turkálhatnak. A" faj, mellyet tartanak , , A" SZÍKES VIDÉK EMBERLAKOSAI., 91 már" többnyire mangalicza. AJ veres úgy nevezett szalontai fajt nem kedvellik! Torok gyik nálok ritka a? szíkes he- lyen: 5) Baromfitartás. A" tyúkok és egyéb efféle nemüek ott élődnek jól, hol gabona terem. Tehát a?" tanyákon bő- ven tenyésztetnek tyúkot , pujkát , mellyeknek a" vetések- ben , "s kaszálókban is szabad bitangolni. Ezek ugyan egy kis hasznot is tesznek , midőn "a"? gabóczákat (szöcskő) a? kaszálókon elkapkodják. — Ludak, réczék a! szíkes ta- vaknál , tócsáknál haszonnal tartatnak , mikor nem szára- zok ázok: mert ámbár eledelt keveset kapnak ; de legalább természetöknél fogva magokat kifejtik , "s így elementu- mokban , a" szemes zsák és kaszáló rovására jól díszlenek , úgy hogy némelly közönséges szerencsés helyheztetésű ta- nyán 50—100—200 pulykát is fölnevelnek. Mindazáltal sok esztendőben kimagyarázhatlanul dög jön beléjek , hogy har- mada sőt tized része is alig marad. Ezeknek vérök fekete, és igen nagy az epéjök, "s májok többször megkeménye- dett, dagadt. 5 : 6) Mektenyesztés nem nagy divatban van , mivel ritkán jár jó ideje a" szikes vidéken , "s messze kell fáradni neki , "s a" széles szíkes tavakon keresztűl repdestében sok elvész, (sa virágok a" birkaszaporaság mellett kevés ideig, csak a? kaszálásig tartanak , és tavaszszal fák híja mellett későn talál valamit. Szeleknek is jobban ki van téve, mint erdős helyen. A? mi méz azonban készül , kétszerte is jobb az er- dei méznél. 7) Selyemtenyesztést sok helyen próbáltak felsőbb pa- rancs következésében , de létre nem kaphat az eperfák ke- vés volta és a" gubák olcsósága miatt , mellynek fontját 10 . váltó garason is alig veszik be. ; 53. §. Földmiveles. Nagyban inkább csak a! kisebbé szíkes vagy vak szí- ken és kövérebb földön űzetik ; "s a? nagy uraknál, haszon- 92 ; IV. SZAKASZ. bérlőknél. nem "mondhatni hogy ném elég belátással a" gazdasági tudományba. De közönségesen szólva, a" köz: nép azt, kivált a" szíkesebb helyen nem elég szorgalom: mal űzi , és. móndhatni inkább csak a? szalmájaért , vetni- való magért , és házi, szükségre, mint pénzelési eszközül. Ennek oka alkalmasint a? szémes életnek legtöbbször . ala- csony ára , "s.az Alföldön a? térmés csalékony volta , de leg- főbb az erdők híja , melly miatt a" trágyát, ezt a" földmive- lés aranybányáját el kellvénégetniök, nem marad földjavító eszköz, javítatlanul pedig a? föld csak sovárog , ha csak idő vesztegetéssel a" föld időnként nem annyira pihentetik, mint hevertetik. (három calcatuúralis gazdálkodás). A" rétek igén szenvédnek: a". sok. turján-víz , 7s. még inkább esővíz által, canalisok nincsenek , "s így néha kel- letinél több vizök van, holott máskor a? szárazabb időben annak igen is nagy szúűkit. látják; "s e? szerint mikorra a" vízi füvek megerősödnek , gyökéresednek : bekövetkeznek a" száraz esztendők, "s azoknak gyökerei kiszáradnak, és nagy bajjal , több évsoron keresztül tud szorgalom nélkül a! száraz fajta fű bekapni, "s. gyökerezni. "S midőn ismét már a" lóher perje , csenkesz , "s több efféle fűvek díszleni kezdnének , jön a "nagy hó , mellynek levét a" szíkes réte- gek egész nyáron át sem iszszák el, — vagy a! föld árja, melly esztendőkig is eltarthat, stb. Mi okon a" szíkes vi- dék terjedelméhez képest az emberek annyi füvet nem ter- mesztenek , "s industria nélkül nem termeszthetnek , mint a" természettel boldog vidéken. i Luczernával "s lóherrel. is csak a" magasabb homoko- sabb és e" mellett kövérebb földeken boldogulnak. Több helyeken pusztulva 7s bitangban hevernek a" luczernásnak fölárkolt földek , mivel a" vékony földbőr alatt 1—2 arasz- nyira már szikföldréteg lévén, silányon tenyészik az , "s idő előtt kivész. — A" bükkönt ritkán, a" mohart még ritkáb- ban használják. Egyébiránt a" mag-félék, mellyeket termesztenek , A" SZÍKES VIDÉK EMBERLAKOSAI. 93 búza , rozs, árpa, zab, köles, kukoricza. A? hajdinát és tenkelyt nem, igen ismerik. Nagy hátramaradás az industrialis gazdaságban az, hogy tanyák nem mindenütt léteznek, "s a" népes városok és faluk rettenetes kiterjedésű határokban a! szántóföldek a" gazda lakásától messze , és több helyeken még mindén kis gaz- dának földecskéi is szanaszét szórva vannak, mi miatt a? gazdálkodásnak fő részét a" futkározás teszi egyik földről a" másikra, "s a. dologra ment. cselédeket és napszámoso- kat a! széllyelszórt földeken szemmel tartani nem lehetvén, felényi szorgalommal sem dolgoznak azok , mint különben ; több marha s több cseléd is kivántatik; és így a! tiszta jövedelem nem felényire , de negyedrésznyire is leolvad. "S a" szántóföldeknek "s egyéb birtokoknak illy elrendelé- se, czéltalanságát a" nagyobb rész. nem látja át, és maka- ecsul. oltalmazza , hihető nem épen mindig, értelem hiános- ságboól, hanem hamis kinézésből, hogy netalán igaztala- nul szélesbre terjesztett birtokából az; új osztály által őtet kivetkeztessék , és hogy a". szétszórt. földek között szaba- dabban bitangolhasson. A" szőlőmunkát rendesen nem. szeretik , nem is igen ér- tik. Legtöbbnyire még a" kisebb gazdák is úgy nevezett kapásoknak adják át a" szőlőmunkát átalában bizonyos szerződéssel , ki aztán rendesen. ott is lakik, és fölvigyáz , hogy más. ott ne pusztíthasson , mint kinek. ő megengedi. 54. §. Kereskedes. Hol az útak olly rosszak mint az Alföldön, hajózható víz olly kevés , canalisok nincsenek , a? consumens helyek- től a" termények helyei olly messze. esnek , mint a" szíkes vidékek az ország közepére ; szorítva; hol kereskedési kelme sincs: ott. a" kereskedés , sem igen virágozhatik. A? szikes vidéken egyedül a", kupeczséget (marha kereskedés) űzik némellyek meglehetős foganattal; de azzal is csak egyik vásárról a másikra az alföldiről a" fölföldire , vagy 94 IV. SZAKASZ, legalább túl a? dunaira terjeszkednek. Némellyek ürüket is vesznek legelői hízlalásra, mellyekre helybe várják a" cseh és zsidó árusokat. — Lókereskedés a" szíkes vidéken nem szokás , mert a" lovakkal messze kellene eladás végett men- ni , pedig a" gazdaember erre nem ér , "s az nagyon is ra- gaszkodik lakához , — de több nyelvtudás is kellene ehhez "s a? lovak alkatának tudományos anatómiai ismerete, "s mel- lette a? rejtélyes kereskedői fogások. Kicsinyben azonban a" czigányok erre példát mutatnak. Remondákat csak rit- kán visznek a" közönséges ménesekből:; a" híresebb ménes birtokos pedig megalacsonyítottnak érezné ménesét , ha ab- ból csak remondának való lovak kerülnének. Gabona speculatió nem volna rosz: de ehhez is capi- talis kellene, hogy a" gabona jó ára után több évig vára- kozhasson. Azonban eltartani a" gabonát is nehéz, és költ- séges a" szíkes vidéken, hol föld árja szokott lenni, s a szíksó az épületet nedvesen tartja , s az épület olly sokba jó. Bor a" szíkes vidéken nem állandó levén, "s pinczét sem lehetvén mélyet csináltatni: a? borkereskedés nem di- vatozhatik. — Gyapjukereskedéshez sok pénz kellene, s tudományos gyapjúismeret, mire végetlen gyakorlás sa posztógyári kivánatok ismerete kellenének ; a" mi több a külországi fabrikásokkal vagy nagy kereskedőkkel isme- fetségben és szoros összeköttetésben kellene lenni. "S ezt mellyik az ország közepére szigetelt szikes vidéki lakos te- hetné, kinek figyelme a" küldolgokra olly kevés, és ki újat kezdeni , mit apjától nem látott, tanult, úgy irtózik.— Dohány eladásra szinte külföldi ismeretség kellene. — Méz, és viaszszedés is a" zsidók és Rozsnyó tájéki szemes tótok dolga;ós a szíkes vidéken azt sem tudják, mit csinálnak ezek azzal? — holott a" viasz olly drága és olly jó keletű kelme. "S hátha a? mézből czukrot is lehetne még rövid időn csinálni?! Bőrkereskedés magyart lealacsonyító fog- lalkozásnak tartatnék , kendert , lent, nem termesztenek fe- leslegesen az asszonyok. j N szikes vidéken hát nincs kereskedés, és hogy nincs, A" SZÍKES VIDÉK EMBERLAKOSAI. 95 oka ezen ták gsajas ok , mért nincs mivel, nincs Akivel, nines kinek , "s nincs hogyaz kereskedni. 55. §. Mestersegek. Ezekre való talentum annyi lehet a" szíkes vidéki la- kosokban , mint akárhol másutt : de kifejteni azt nincs mód. Polytechnicus iskola nincs , — útazni nincs oka a! gazda- sággal foglalkozó lakosnak , — "s a? nyári elég sok dolog akármennyi dolgozható kéznek is dolgot ád. Ezért a" mes- terség tanulására nem igen van ok, A" melly közönségesebb kézművekre a!" birtoktalanok gyermekeiket taníttatják, azo- kat is nem egész szorgalommal és tűzzel űzik, — sőt a" mikor lehet magokat inkább a" gazdasági foglalkozásba ele- gyítik , — kapálni , kaszálni, "s aratni járnak, "s ez által kézi ügYESSÜRGÉEt mesterségökben elvesztik, vagy kevesí- tik; "s ha tán egy kis módocskára jutnak , földet szerez- nek , és mesterségökkel fölhagynak. Átalában az űlő mes- : terséget nem szeretik , tán különös belső izgatásból, melly őket a" súrű vérü testnek szükséges nagyobb mozgásra aka- ratlanul is készteti. — Gyárok nem csak a! lakosok pénzet- " lensége , kevés szemessége , a" mesterségekhezi vonzalmat- lansága, de a" patakok híja, tüzelő szerek kevés volta miatt is nem díszlenek. Pedig némelly fábrikák , minő a" bőr ,— keményítő gyár stb. itt is virágzásban lehetnének. Vagy három szíksó gyár csakugyan létez egy idő óta türhető nyereséggel. — A? serfőzésre a? szíkes vizet alkalmatlan- - nak , vagy legalább nem eléggé jónak tartják. 56. §. Elésmód. A" nagy úr azt teszi , azt eszi, mit a" kényelem "s di- vat hoz magával : a" szegény , mit lehet. De azért a? szo- kásnak még a" szegényeknél is végetlen hatása van. A" tehetős embereknél is , mint marha- és juhtenyész- tő" embereknél i igen divatozik a" pörkölt hús, mit, mint Al- 96 ÍV. SZAKASZ. föld ékességét kormos bográcsban a" különben díszes. terí- tékü asztalra is feltesznek, különös bográcstartó koszorúra helyhezvén azt , mellyet apró egymásba kapcsolt fácskák- ból koszorú idomra elmésen készítnek, csak zsebkéssel fa- ragva a!" dologtalan pásztorok. — Ezen szokás hozott di- vatba a! szikes vidéken egy új szót, melly bizonyosan nem a" tudós Academiától került, "s melly azonban a nyely grammaticája szabályaival megegyez , "s tudómányos embe: rektől is használható t. i. félbográcsolni , azaz apróra vag- dalva hamarjában bográcsra hányni , — mint szoktak bán- ni a" szikes vidéki betyárok az elorózott birka félével, 7s néha marhával is. 3 Átalában a" hús étel mindennápi eledele a?" szíkes vi- déki gazdánák , 7§ a? zöldségét ritka ember szereti. A" cser lédek a? káposztát ezt a" Magyarószág " díszét is csak! tur- kálják, húsát kihúzkodják:; káposztáját ott hagyják. Tö- köt, kerék répát a" szorgalmas gazdasszony cselédi számá- ra hiába savanyit, még kigúnyolják vele. Rendes. esztendei étele a" szíkes vidéki közönséges embernek. tarhonya , kö- leskása , sertés hús , szalonna; sajt" és. birkahús. Egy em- berre egy héten 22—25 fontnyi kenyeret, "s három, iccze köleskását ; vagy a" helyett négy ieccze tarhonyát, egy font szalonnát szabnak heti eleségűl. Nagy munka idején. azon- ban másfél annyira is megszaporítják ezt, s még sajttal is, "§ oda haza főzött húsos étellel is pótolják. Italul bor és pálinka, s" többször, csupa víz. szolgál , . mellyet: dolog közben azigazi kútak nagy távolsága miatt csak hamarjában a" mezőn a" lapályosabb helyen; vagy erek: ben ásott úgy nevezett gyalog kútakból veszik. Azonban oda haza a" ser se" megvetendő ital kivált a" bor nagyobb áránál. 57. §. Hdztartás. Asszonyok a" külső munkát , mint a? hegyi lakosoknál "s. a" lapályon lakó németeknél , "s tótoknál is látni , ritkán A" SZÍKES VIDÉK EMBERLAKOSAI. 97 tesznek. Legfölebb kukoricza kapálás , gyüjtés , "s a? ga- bonatakarításnál egy kis segítség , "s szőlőben való kötözés a" dolgok. — A" háznál, mivel kert nincsen , 7s a? zöldsé- get úgy sem szeretik , a" takarítás , és ha van miből, sajt- csinálás a" fő dolog. Továbbá a" künn dolgozó cselédeknek , "s napszámosoknak heti eleséget adni, mi a? szokott ele- deleknek helyes arányú eloszlatásában áll: "s ezen arány- nak minél hasznosabb, czélszerűbb elintézésében nagy gazdasszonyi tudomány fekszik. Fonni is szokás, ha bár nem olly mértekben is, mint a? hegyeken, "s ez többnyire guzsalyon, nem pedig átalában pergő orsón történik, mi pe- dig szaporább munka, csakhogy aztán rosszabb is, mert lágyan hagyja a? fonalat , "s egyenetlen szálú az. Különben a" házi vászonkészítésre sokat adnak , s a" sok házi vászon nagy gazdasszony czímere. Fehérítni a? készet Rozsnyóra , és a" Szepességre küldik, hol annak tartósságát a" kegyet- len mángorlás által jól megcsökkentik. Egyéb dolga az asz- szonynak fehérnemű varrás , kenyérsütés , néhol szappanfő- zés vagy főzetés, öltözködés , és — emberszólás. Valamint az asszony nyáron a? férfinak keveset segí tett : úgy viszont a? férfi télen mit sem segít az asszonynak. Ennek egész gondja — ha van — a" barmok etetése ,, ita- tása. Mertfa, a" mit téli unt napjaiban fölforgácsoljon, vagy miből aprós házi vagy gazdasági készületeket csinálna , nincs! Zsúpot , mellyből annyi hasznos holmi szereket le- hetne készíteni, a" nyomtatásnál a" ló nem készít; fűz- véssző , mivel a" kosárféléket kötni lehetne , nem terem; csúr , hol télen is aprónként a? közönséges ember csépel: gethetne , nem szokás; fa, mellyet nyesne ; erdő , mellyet vágna, nincs; trágyát hordani nem szokás; és így rendes foglalkozásnak marad a" sutban pipázás, és istáló: bani pirítkozás , melly végre a" tüzet , ha szalma nincs, szé- nából is kell csinálniok. — A? fonás, és több efféle ásszo- nyi munkába elegyedni férfinak , férfi méltóságot lealacso- nyító dolog volna ! TERM, TUD, PÁLYAMUNKA, II. 7 , 98 IV. SZAKASZ. Csinosságra egésségre a! ház körűl igen nagyon neni tekintenek. Házaik, hol csak az időnkénti áradás nem kény- teleníti az embert, alacsonyan a" földbe ásvák. Tetejök nád, vagy káka és szittyó volna még eddig: de alkalmasint nem soká fog következni a! zsúp. A" zsindelyt, kivált a" csere- pet itt nem czélirányosnak tartják, mert a" havat a" nyilá- sokon befújja a" szél. — Kerítés nem igen szokás, kivált a" szabadabb helyeken, hanem a" helyett 2—3 eb őrzi a házat és gazdát , — mivel az eb felnő magában , de a" ke- rítést csinálni és reparálni kellene. Különben , kibe több ízlés van , a" szíkes sárból fecskerakású vagy vályogfalból igen helyes és erős kerítést szokott csinálni , mellynek te- tejét garáddal , vagy nád esővetővel csinosan és okosan fö- di be. 58. §. SzokdsaitA. Ezek az ő foglalatosságaikból következnek. Nyáron . szokás magát csaknem megszakasztani, hajnalban, "s al- konyodat után is kaszálni s télen ezen fáradságot kipihen- ni , és — mint ők visszáson gondolják—a"? jövő nyárra erőt zsugorgatni ! — Viseletök magyaros, mind a" férfiaknál, mind a" nőknél. A" férfiaknál hosszú szűr, és magyarjuh- bőr-suba. Különös, hogy a" reformátusok átalában galléros subát viselnek , melly gallér egy kecske gödölye, vagy fe- ketés magyar juhbáránybőr egész mivoltában, lábastól , far- kastól , körmöstől a" suba nyakhelyéhez van. erősítve, és hátára lógg, "s hihetőleg a" régi kaczagán helytartója és maradéka , — "s e? nélkül ők a! subát viselni szégyennek tartanák : a? catholicusok pedig majd átalában gallértalan subát viselnek. Fejbevalójok csak ezelőtt 50évvel is, kucs- ma volt, melly, kalap-kelméből készült magas süveg vala "s felhajtott szélének hosszúra nyújtott sarka szabadon fitye- gett a" váll felé. Most a" fejtakaró többféle idomú kari- más kalap és fekete bárányból úgy nevezett túri süveg. Bocs- kor köztök nem divatozik. — A" nőknél ez előtt a" feke- tés szín díszlett , most már a" fehéret is kezdik hordani. ! 97. szidta ELÉ STR BA 3 ikdei ( A" SZIKES VIDEK EMBERLAKOSAI. 99 Egészségökről nem sokat törődnek, legfölebb az or- vost hánytató és hashajtó adásra tartják, — "s ha ez nem használ , füstölés a" cura, mire több asszonyok vállalkoz- nak. Átalában a? gyógyítást csudatevésnek tartják, és így nem az értelmes orvost , hanem az ámítot keresik. A? ré- giekhez mód nélkül ragaszkodnak; és valami megtartásá- ra elég ok az , hogy , szokás" : az új ellen pedig az, hogy , nem szokás". 59. §. Szikes videk befolydsa az emberi egeszsegre. A? szikes vidék hol kisebb, hol nagyobb mértékben , vízben , levegőben , "s a" szikes. vidéki növényekben elszór- va és oszolva tartván szíksót : ha annak az emberi organis- musba való igen nagy erejét a 7ik § után meggondoljuk : lehetlen azt nem látni, hogy a" szíkes vidékeken a? szík- sónak folyvásti használása az emberi organismusba véget- len hatást és káros befolyást ne gyakoroljon. Igaz ugyan , , hogy a? szítes kopolyák kártekonyságáról nincsenek száz és száz könyvek a" régibb és újabb időben minden europai mivel- tebb nyelveken írva és kiadva, mint a! posványok es ten- germelleki sós vizek ártalmas voltáról , mellyek a? szíkes vi- zekből származott testi és lelki bajokat, nyavalyákat olly elevenen festenék , mint amazokét; de annak alkalmasint az lesz oka, hogy idegenek azokat nemigen ismervén, hon- fiak pedig rájok kevés figyelemmel levén: a" baj okát in- kább másban keresték , vagy épen nem is keresték, Értekező hosszas vizsgálatai és figyelme után bátran meri állítani , hogy a" posványoA veszedelmeinek egy részét, "s a tengermelléki kiömlött sós vizeknek minden veszedelmeit az alföldi szíAes fápok magokban foglalják. Ugyan is vesze- delmes az egészségnek a" szik : a) Véz alkalommal. Mert ekkor mint afféle tó (kivált ha a" lakhely tövében van) gőzölgésivel ártalmasít, melly gőzben szíksónak is kell fölolvadva lenni, és, (minden fi- xus természete mellett is) a" gőzzel együtt a" levegőben ko- Wés 100 IV. SZAKASZ. vályogni. Mert eső utáni száradáskor nem csak az illy lá- pok mellett , de egy kis szellővel 100 7s több ölnyire is föl lehet a" némelly állatokéhoz képest elég tompa emberi érj zékkel venni a" lúgszagot. És ha a? posványok veszedelmé- "ről áll azon sokszoros tapasztalás igazsága , hogy azok , a" hozzájok 1500 ölnyire horgonyozó hajó embereire vesze- delmes befolyással voltak ; és Bress-ben Francziaországban a" posvány melléki dombokon :a" levegő még többször ve- szedelmes járvány betegséget támaszt, mint épen tövében a! mocsárnak : igen hikető ez a" sziklúgos kopolyák és po- csolyák fölszáradásoknál is , hogy azok több száz ölnyire ás kiterjeszthetik ártalmas voltokat. Érdekes olvasni azon próbatételeket , mellyeket Bressben az ártalmas posványos levegő messze és magasra hatásának kitapogatása iránt, az esztendőnek többféle részeiben tettek. Tudnillik 10 torony csúcsra a" legmagasabb hegyeken fehér kendőket kiterjesz- tettek, "s szinte annyit a" legposványosabb helyeken is , 3—4 öl magasságra a! földtől. Bizonyos idő mulva a! to- rony csúcsán egészen megnedvesedtek a! kendők (ámbár nem esőzött) és fekete, sárga, zöld és fakó mocskokkal boríttattak , a. posványok gőzölgése oda jutásának bizony- sagaúl. b) Száraz idővel. Mert ekkor a" rajta formálódó apró, "s haszonvehetlen szíksót , az iszonyú apró tapinthatlan ko- vaföld porral a? szél fölkapja , több mértföldekről is (a" tá- volság szerint mindig fogyva) de kivált a" helységek körül lévőkből , hordja útakon útczákon az emberek tüdejébe, bő- rére , annyira hogy a" szíkek közelében olly nehéz az illy " port kiállani , mintha égetett mészport szívna az ember, A? bőrön, tüdő és gyomor taknyos hártyáin keresztül tehát a" szíksó a" nyirkedényekbe "s idegekhez és vérbe jut, hol olvasztó erejével, és más chemico dynamicus te- hetségével az organismusra hosszas idő alatt kártéko- . nyan hat. Mindazaltal lehetnek körülállások , mellyekben a! szí- kes vidékeken való huzamosb tartózkodás diaeteticai tekin- 4" SZIKES VIDÉK EMBERLAKOSAI. 101 tetből haszonnal ajánltatik némelly heves vérű rózsapiros arczú növendékeknek , kik t. i. a" vérgyúladásokra , " tüdő- gyúladásokra (phtisis florida) gőglobra (croup) stb. igen haj- landók , vagy belőle épen felgyógyultak. Az illyeknek be- tegesen tüzes piros vérét a" szíkes vidéken tartózkodás czél- szerűen módosíthatja. 60. §. 4 szikes videk árgalinesgaztlasági tekintetben. Árt a" sok szíkföld, kivált a" lakhely körül gazdasági. tekintetben. Mert a" hódak számát , határ terjedségét neve- li. Miatta a" jobb telkek messze esnek , "s azon földnek nem lehet hasznát venni, melly legközelebb esik. E? miatt az asszonyok többnyire vagy egészen kénytelenek kerti gyö- nyörüség és foglalkozás nélkül ellenni, vagy házi kö- rülményeik hátramaradásával kénytelenek azt messze a! sző- lőben , vagy töbh mértföldre eső tanyáikban keresni. Fá- kat is növelni nem csak a? nyílt szíkeken, de a? jó földbő- rü és így egészen jónak látszó földben is nem lehet , minek az emberek szorgalmára, és gazdálkodás módjára való szám- talan rosz következéseit nem szükség hosszasan fejtegetni. — Továbbá homályt is von a" szikes vidékiek oeconomiája nevére , melly az illy meztelen földeket , — ezen kártékony nagy semmit — ha kivált közel vannak a" lakhelyhez — annyi idő óta elnézi , megszenvedi. ; 61. §. 4 szíkes videk haszna az emberekre nezve gazdasági tekintetben. Nincs a! világon olly rossz , minek némi haszna is ne volna. Így van a" dolog a" szikes vidékekkel. Ugyanis : 1) Azon hasznok ;, mellyeket a" 8dik §ban a" szíksónak tulajdonítánk , mind a" szíkes vidéké is , mert azokat is csak a" szíkes vidék adja. 2) Hol a" szíkes tavak mélyebbek , tiszta feneékök miatt alkalmas fürdő helyül szolgálnak, "s terimészetes szíkes agyagosságok miatt jó birkaúsztatók. 102 ! IV. SZAKASZ. 3) Hol kevesebb szíksó van a" földben , mintsem elég- gé virágozhatnék ki a" végre, hogy sepreni lehessen : ott a" füveknek , legelőnek, szénának, bizonyos sajátságot ád, melly azt egyéb füveknél némelly tekintetben jelesebbé te- szi. A) szikszéna megszáradva is igen sulyos tápláló és egésséges. A" fű a" birkáknak , "s marháknak a" métely el- len szinte óvó szer, mert a? vért, "s epét elsavósodni, tak- nyosodni nem engedi , "s ennélfogva az illy állapot kikerü- lése által a mételyférgek kifejtődésének is ellent áll. 4) Égetős természetű levén az illy szíkes föld : több a" szikes pocsolyából kiálló dombos helyeken a" napnak legelső ébredésére kora tavaszszal már virítni kezdenek a" fűbok- rok , "s a birkának ha nem harapni, legalább csipkedni va- lót szolgáltatnak. 5) Országunkat egy illy különös productummal híresí- ti , millyen a" szz4só. melly Europa más részeiben ismeretlen lévén , mesterséggel szerzik azt többféle hamvakból — és még is alábbvaló a" mienknél. (Lásd 5. §.) 6) Erős vályogot és erős sárfalat lehet a? szíkes föld- ből rakni , csakhogy a" lakásra örökös nedvessége miatt nem egészséges. 62. §. 4 szikes vidéki takosok egészsége es tempera- mentuma. A" szikes vidéken is vannak tökéletes ép egészséges emberek , kik soha betegek nem voltak, és hosszú életet , szinte 80 "s több éveket élnek , minek a" jó ázsiai még maig is ki nem aludt tüzes faj az oka. De itt átalában sűrűbb, feketébb vérűek azok, mint a" hegyi vagy más egészségesebb vidékiek. Ezek nem olly sáppadtak , mint a! posvány mel- lékiek , a" legtöbbször jól termett testben elég erő van, de bőrök nem testszínü hanem barnás kékes , szederjes piros, a" millyeneket itt sülyös vérűeknek mondják. Az illy vért nem csak a? kezeken , s arczon levő tódulásból ismerhetni, és különböztethetni még más rózsapiros egészséges vértől , A" SZÍKES VIDÉK EMBERLAKOSAI, 103 , hanem érvágással kibocsatva is elárulja az magát feketés színe által. Lényeges mivolta az illy vérnek a" felesleges szenes és földes állapat, melly részint ugyan a? szíksónak a" bőrön gyomron "s tüdőn keresztűl egyenesen a" vérbe- jutása (materialismus , humoralismus) által is okoztathatik , részint a" sok hús-, kevés növény-evés által előmozdíttatik : de legfőkép a" szíksónak a" 6—7 §§ban látott chemico-dy- namicus ereje által az életműszerekben esett elegyülés miat- ti hibás elválasztások (secretio) és a" bőrön való szinte hi- bás kiválasztások (excretio) által (dynamismus) hozattar tik elő. A? vér ezen sűrűségének következése annak lassúbb forgása , "5 a" passivus dugulásokra hajlandósága több orga- numokban , főkép a" májban és annak segéd organúmában a" lépben. Melly dugulástól az erős organismus szabadulni (az egyensúlyt fentartani) akarván, készíti a" máj siette- tett működése által a" bő epét; "s innen a" szíkes vidéki la- kosok epéssége ; "smíg ez így mehet, addig az egészség re- lative háborítatlan marad. A" vérnek ezen sűrűsége , vagy inkább a? vér ezen sú- rűsége által mechanice nyomattatott és terheltetett igen ér- zékeny , és a" lélekre végetlen behatású organum a?" máj tehát , hozza elő az úgy nevezett melancholico-cholericum temperamentumot , mi miatt a" szíkes videk lakosaiban bi- zonyos férfias komolyság és komorság van, melly hamar kevélységgé , elbízottsággá , hajthatlan makacssággá fajzik el. Innét magyarázható az elmellőzött vagy pedant nevelés sehlendriánságán kivül az is, hogy a" hélyes javításokra a gazdálkodásban és mindenben olly kevessé hajlandók , "s olly elfogultak a" szíkes vidék lakosai. Ez okozza a?" töb- beknek földhöz ragadt természetét, mellynél fogva a" köz- jó előmozdításától magokat elvonván, mindent az egois- musnak , 7s szorosan övéiknek , például gyermekeiknek úgy látszó jóllétének áldoznak föl. A" születés és halálozás közötti arányt a" népességhez képest az ide csatolt II, táblán előadott néhány szikes vi- 104 IV. SZAKASZ, déki " helyek, mutatván: azt összehasonlítva akármelly egész- séges videki helylyel, ki lehet tudni a" kettő közti különb- séget. 63. §. 4 szikes videk lakosainak közönseges betegségei. Ritka a" tüzességgel lefolyó u. m. acutus betegség , — többnyire csak sínlődés , nyavalygás az. Különösen a? nö- vendékeknek, legszebb virágainak két harmadán bizonyo- san , számtalan formákban és módosodásokban néha magá- tól a" betegtől is annyival inkább a" körülállóktól észrevé- tetlen, gyanítatlan súly mirígye rágódik; legnagyobb ré- szét pedig meggyőzvén halál mártalékává teszi. Ez a" fő oka, hogy a! sínlődést szűlő és fentartó okok fenmaradása, "s folyvást tartása mellett, még az okos és helyes, annyival inkább az oktalan és helytelen orvoslásnak, vagy nem, vagy kevessé, vagy sok idő mulva és még is csak kevés időre engedő sínlődésben a" szerencsétlen bete- gek megunván nyavalygó életöket, a" szíkes tájékon diva- tozó szokás szerint egyenesen vagy néha más sikeretlen próbák után az illy helyeken bőven tanyázó füstölő asszo- nyoknak kétséges és többször gyilkos füstjökre határoz- zák -el magokat , vagy betegjöket ; hogy vagy a" füstön ször- nyet haljanak (midőn valóban némellyek meg is találják , mit keresnek — mint mindén illyes dolognak szorgos titko- lása mellett is némelly rögtönös halálozások kitudódnak), vagy más , a" gyilkos czinóberfüst által szerzett új acutus betegség által siettessék a" kétségbeestek , megunt életök végét. Az idült sínlődő betegségek pedig ezek: 1) Sok formájú bőrbetegség , mellyben esztendőkig: el- sinlődnek a? betegek. 2) Vérző , dagadt, scorbuticusnak látszó íny. 3) Csontdaganatok , "s podvásodás, különösen a" fő- vendékeknél a" csuklókban , scrophula formában. 4) Has- és egyéb mirígy-daganatok. . A" SZÍKES VIDÉK EMBERLAKOSALI. 105 5) Inak passivus gyűladása és ebből következő zsugo- rodás. 6) Belső taknyos hártyák bajai az órban, torokban stb. "s az onnan eredt órcsont szú (ozaena). 7) Máj dugulás és keményedés , sőt kövesedés , annak ezer következéseivel , millyek a" sárgaság , epekő , hasvíz- kór, hysteria, fehérfolyás , aranyér, soknemű görcsök, szorulás , szélütés fúladozás stb. Vannak azonban acutus betegségek is, de ezek is majd mind epés characterüek. Illyek : 1) A" gyermekek fogjövési bajai, mellyek mindig ki- sebb nagyobb mértékű sympathicus agylobbal járnak; melly agy a" májjal igen szoros összeköttetésben és sympathiában levén , rendesen a" betegek ebben epés ürülést mutatnak ; "s mellette néhány óra , vagy náp alatt az halálos lehet. 2) Epés láz , melly a" szíkes vidékeken igen igen ha- mar rothasztó charactert ölt fel, mellyet paficszak monda- nak. Ez néha apróbb vagy nagyobb bolhacsípés forma , vi- lágosabb vagy sötétebb veres fótokat mutat — de néha épen semmi jele a" bőrön nincsen. 64, §. A szíkes vidéki betegsegek aetiologiája és he termeszete. A" melly idült és forróbetegségek az előbbi $ban elő- számláltattak azoknak első főfő oka rendesen a? sűrü sze- " nes (súlyös) vér: Ezen versürűseg már a" kis gyermekben "s még az anyaméhben megyetheti alapját, a mennyiben a" tüdők po- sitivus munkájának még el nem kezdődése miatt, a" máj- nak kell a" vért negative oxydálni ; "s ha az anya sűrű vé- rű, hihetőn a" magzat is az; s így a magzat májának két- szerte több munka jut, mint az egészen piros vérü anyák kisdedénél. "S így a" mellyik magzatnak olly jó erős alko- tása van (tán még az ázsiából került jó faj szembetűnőbb kifejlése , vagy valami szerencsésebb órai fogantatás miatt) 106 IV. SZAKASZ. hogy ezen kettőztetett munkát a" máj jól győzi , és sok bél- szurkot (meconium) választ el, és ki: az nem csak tetsző- leg, de valósággal is egészséges csecsemő lesz. De majd a" legtöbbeknél a" máj kezd a" születés előtt is fáradozni, res- telkedni , "s nem készít annyi bélszurkot, mennyi a" sűrű vér illő szenetlenítésére kivántatnék. "S majd kezd a" sú- rübb vérforgásban akadozni , "s egy vagy más helyen dugu- lásokat okozni , bőrön , agyon , mirígyekben , csontokban , taknyos hártyákban. Majd más csecsemőknél jól munkál- ván a" máj : születés után is a? sok epét tán minőségében is megváltozottat , készíti, mi a" beleket égető vagy csípő természetével fájdalmasan ingerli , csikarásokat, kolikákat okoz, — s innen a" sok sívó rívó csecsemő ; midőn ellenben némellyek olly édesen tudnak aludni, anyjoknak nyugalmá- ra. Majd azonban sok síró gyermekben eligazodván utóbb a" több organumok össze munkálkodása közt a" kellő súly- egyen: a" síró gyermekből csendes , azaz egészséges gyer- mek lessz : míg a" szikes vidéki clima új és új ártalmas be- folyásával , "s at növekedő gyermek is czélszerütlen exces- susaival, újra meg újra az eligazodott organumokat har- moniás összedolgozásokban meg nem zavarja; azaz, nem támasztja ismét más formában a" 63dik §ban előszámlált idült vagy tüzes betegségek közül valamelyiket. Ugyan is későbben a? vér egyik másik a" születésnél fogva gyengébb, vagy később történetből elerőtlenedett organumban megdugulván, ott a" megdugult organum ter- mészetéhez képest különböző kitűnő betegséget szúl ; vagy pedig a" bórre , mellynek tömege mondhatni legfőkép vér- erekből áll, illően ki nem hajthatván , ott a" porusokon olly excretiot sem tehet, minőt egészséges állapotban; "s ez ál- tal sok benszorult tisztátlan nedvek képzelődnek. Azonban a" sűrű, és így nagy tömegű vér , melly a" bőr igen fínom ereiben nem tud forogni , máshol t. i. a. máj és lép sokkal tágabb ereiben keres és talál helyet, hol aztán megtódul- ván, ezen epekészítő organumnak tömérdek materiáléja van, mit ki kell dolgoznia , "s így a" sok vérből sok epe A" SZÍKES VIDÉK EMBERLAKOSAI, 107 készül. Es ezen sok epekészítés a" hibázó bőr excretionak, míg az azt meggyőzi , jó helytartója is. De az erőtetett fe- lesleges munkát soká semmi organum nem viselheti. Innen van hogy nénielly emberek, kik fiatal korokban sokszor könnyen epét hánytak, vagy szinte epés lázban voltak, majd már nem , vagy csak nehezen, és keveset tudnak hányni ; mert a?" kifáradt máj sem győzi már a" sok epét készítni; s most a!" vér súrű része kénytelen ben maradni a? vérben, /s idegen helyekre rakodni, beteges secretiókat készítni, szem fehérén , bőrőn stb ; "s azon ember ki még hányni könnyen tudott, és sokszor kénytelen volt, víg és chronice egészsé- ges volt: most el kezd komorodni, nehezedni , hízni stb ; vagy szinte egy más helyen való chronicus betegség fej- tődik ki benne. Oka a" vér sűrűségének azonban viszonosan a! bőr in- activus volta is ; és EZÉ Kivdékt ha nem inkább ez szüli és következteti-e a" vérsűrűséget. Ugyan is a bőrt nem úgy kell képzelni, mint a? testnek indiffererens köpönye- . gét, hanem mint főfő munkás test részt, a" porusokat is nem mint tehetetlen kéményeket! Ezek mind munkálkod- nak szívó és fúvó szerszám módra czélszerű, és még phy- siologusoktól nem ismert mozgásaik által. Ennél fogva mi- dőn ezen életműszer a" bőr , a" szíkes vidéki lég által el- puhul , és érzéketlenül nem munkálhatván, a" vért nem tisz- títhatja , "s így a" vérnek más organumon kell kereskedni ; "s ekképen megy a? vér a! májra már tisztátlanabbul és több mennyiségben mint kellene, és jó volna az egészségre ; — "s így áll elő azon bajok lánczazata , mellyet fölebb lefesték. De néha (az erősebb , azaz nagyobb vegetatiójú orga- nismusoknál) a bőr megakadt normalis működését, betege- sen is igyekezik végezni és pótolni. Innen a? sok ótvar , sokféle sömör , hólyagos kiütés , stb. És míg ez így mehet, addig a! vér tűrhető minőségű: "s ha ezek idő előtt (míg a" belső organumok a?" vér minőségéhez nem igazítják ma- gokat) eltűnnek ; veszedelembe esik a? testnek egy része, néha ugyan a" máj is; de mivel illy körülállás közt a 108 IV. SZAKASZ. máj izgékonysága kicsiny, legtöbb tódul a" fejre , "s a! fej organumára az agyra, mellynek öbleiben a? venosus vér megszaporodván ott nyomást , majd az ezen izgatásnál fog- va az agyban ingert csinál, "s e? szerint kész a? kisebb na- gyobb agylob, "s ennek következésében a? fejvíz, acutus , vagy chronicus idomban. Majd másoknál a" csozfokra , különösen a?" csuklók vagy orr spongyiás , és így nagyon szövényes és tömkeleges he- lyein és az ottani kötőkben csonthártyában porczogókban is akadozik és tódul meg a? vér , és ott eleinte inkább hy- pertrophia formát támaszt , mint betegséget. De az illy ke- vesbbé nemes részek az exaltatiót (túlságot) soká nem bir- ják , majd hamar romlásra sietnek, "s kezdődik a! passivus lobot követő fekélyesedés , csontszú (arthrokace) , mi sok- szor orrcsont-kihullással porcz-sorvadással , tag-zsugorodás- sal, tüdő-sorvval, "s halállal végződik. Másoknál a" bőr iszonyú apró venosus. ereiben a! vér megtódulván azokat lágy szerkezetök miatt kifesziíti, és 10—20szorta több vértömeget elbír és fölvehet , mint nor- malis állapotban; "s az illyenek látszanak fekete kekvéri sülyős embereknek. "S valóban ez által a? vérforgás alkal- masint helyre állíttatván az illy kitágult eres bőr sok szí- kes vidéki betegségektől megoltalmaz, vagy legalább sok , kiütött bajokat enyhít. A" fölebb említett bőrmunkátlanság , "s a" máj restes , vagy kifáradt, vagy relative csökkent munkássága hozza elő a vérnek azáltal időnként nagyobbodó sűrüsödése miatt a" sülyös szemlobot , folyós fület, stb, sőt következik az- után abból magának a" májnak dugulása , keményedése, kö- vesedése , "s evesedése ; és ismét ebből a" rosz indulatú rák- fenés állapatok az arczon , emlőkön , "s több mirígyekben , a" hasvízkor, stb. 65. §. 4 szikes videki telegsegek gyógymódja közönsegesen. Az okos gyógysystemának természete a" betegségek gyoógyításanál azoknak okai lánczazatát és annak fölfog- . A" SZIKES VIDEK EMBERLAKOSAI. 109 ható utólsó szemét is kikeresni, és azokat elhárítni igye- kezni. A? vér ezen sűrűségének legutólsó és közönséges oka a" szíkes vidéken a" szíksó, melly a" bőrnek , beleknek s ereknek munkásságát a? hosszas negativus izgatás által el- puhítja , lágyítja "s tehetleníti: "s ez által de egyenes che- miai vegyülete által is a? vért megszenesíti , sűríti. Tehát legelső dolog a? közegészség föntartására és a" betegség kikerülesére a" helységek körülti szíkeseknek egész, vagy részinti előlese , vagy is mivelés alá fordítása , hogy legalább füvet és fát teremjenek azok, — azon mód sze- rint , mint azt , az okszerü gazdálkodás tudománya tanítja. Másik dolog az etel és elésméd megváltoztatása. A" savanyú eczetes ételeknek, savanyított növényeknek (ká- poszta , tök , ugorka , stb) tormának , sóskának , salátának stb. gyakoribb használása, a" hús és felesleges zsíros éte- lek kevesítése , burgonya , répa, tök, zöld hüvelyes vete- mény stb. étele , mikkel élni még most a" köz emberek szin- te gyalázatnak tartják. Legjobb volna reggelenként czibe- rét (korpa keszőcze) enni , mi a" hegyi lakosoknak, külö- nösen Zemplinben közönséges ételök , mellyet a" szíkes vi- déken a" köz emberek kóstolni is iszonyodnak. Italul jó a? (savanyú) bor , és a" benn levő élesztő miatt a? ser. Harmadik dolog a? fest tisztasága, hideg vizzeli gya- kortai mosódás az egész testben. — Továbbá rendes fog- lalkozás , mozgás naponként, és az év minden részeiben. Ártalmas befolyású a? szíkes vidéki ember egészségére, hogy nyáron majd megszakasztja magát, télen tesped a? sutban és csak pipáz. A" dologtalanság "s heverés magokban is " ártanak mint a" börtöni foglyoknak: de kétszeresen, ha az emberek a" mellett bő , nagyon tápláló nehéz, sós füstös zsiros sertés hússal is táplálkoznak. Dolgot kell tehát a" kormánynak adni a" közönséges embereknek télen is, — a" mi, ha fa a. lakóhelyek körűl bőven lenne , 7s a? szík- földek is munka alá jőnének , magában következnék. 110 IV. SZAKASZ. Kis gyermekeknek szokás kávét adni a" módosabbak- nál, mert az azzal élés némi megkülönböztetésnek tartatik a" szegények felett. Pedig az elpuhít , lágyít és kábító ré- szével a! vérerek "s idegek munkásságát tompítja, "s így a vérsűúrűséget neveli. Nekik hát köménymagos , vagy húsle- ves , gyümölcs stb. való. Még a" nagyobbaknak sem czél- irányos a" kávé. Kik magokra vigyáznak , tapasztalhatják , hogy az aranyeres vértorlódásokat , elősegíti, neveli. Egyébiránt a" születési hajlamot ezen sülyös vérsűrű- ségre , lehetne nagy részint kormányozni , és módosítni az által , ha a" sűrű vérű emberek világos piros mintegy tiszta vérűekkel nőszülnek, 7s a? szíkes vidékiek hegyes tájékiak- kal párosulnak, mire — úgy tartják — némi titkos von- zódása is van az embernek ; a"? mennyiben a! szőkék több- ször szeretik a" barnát , és viszont. Fontos dolog még a!" szíkes vidékiek egészségének fön- tartására a" lelki nevelés. Most a" gyermekek értelmének fejtésére alig fordíttatik valami gond. A"? könyvnélküli ta- níttatást a. gyermeknél ha nem egészen, legalább legna- gyobb részint az értekező a" kis oskolákból számkivetni szeretné. A"? vallási tanulmányokat igen nagyon megrövi- dítné , "s ezt a, nagyobb elméknek is dolgot adó foglalko- zást a?" religioi mélyebb tanulást, a" templomi gyakorlat idejére halasztaná "s bízná; a" helyett gazdasági tettleges foglalkozás között való folytonos okoskodást, örökös kérr dezősködés általi oktatást , "s az itélő tehetségnek ekképe- ni kifejtését ajánlaná , mi által az értelem szavára hallgat- ni a" gyermek megtanulna , rá szoknék , "s nem a! szokás- nak , "s átkozott égy szoAtáknak rab majmává formálódnék ; "s így őn egészségi állapotja iránt is részvevőbb , a! balité- leteknek ellensége, az okos tanácsra hajlandóbbá levén, sok őtet ostromló betegségeket is kikerülni igyekeznék, és ki is kerülne. Erre pedig egy kis népszerű physica, és gazdasági practicus tanulmány a" minden iskolához csatol- ható kertecskében, vagy szántóföldön igen is alkalmatos és czélszerű lenne , — avvagy csak azon kinézésbúl is , hogy A" SZÍKES VIDÉK EMBERLAKOSAI. 111 ajgyermek több órákig a" rosz gőzben ülés által vérét sú- rítni nem volna kénytelen. 66. §. 4 szikes vidéki betegségek gyógymódja különösen. Haa köz egészségi rendszabások megtartatnak : a? szí- kes vidéken is kevesebb úgy nevezett súlyös emberek ki- fejtődött és ki nem fejtődött, "s így nem is annak tarta- tott bajai fognak találkozni. Mindazáltal, mivel valamint különös születés által, magányos okokból a? legegészsége- sebb helyeken is megsúrűdhetik és meg is sűrűdik, helylyel közzel valaki vére : úgy a" szíkes vidéken jövendőre is fog- nának , ha bár kevesebb számmal is előjőni sülyös bajok, vagy is ollyak , mellyek a" sűrű vér következései. Azon kü- lönösebb beteges esetekben tehát tanácsom e? volna : 1) A? magzatra nézve a" viselős anya semmi nagyob- bacska testi és lelki alkalmatlanságot (minők.a" nem alha- tás , szédülés , szúrás , főfájás , szorulás stb) magában el ne szenvedjen , hanem értelmes okos orvossal közölje baját, ki belátása szerint , majd ha veszedelmesnek tartja a" bajt, vagy érvágással, vagy epetisztítóval (még szükség esetében hánytatóval is) , vagy a" máj izgatását csillapítóval fog mun- kálni. Vannak esetek, midőn az elmulasztott érvágás a! gyer- mek nagy kifejtődését, szúlő fájdalmak elkésését, "s ren- detlenségét , "s nehéz , sőt szinte lehetetlen szűlést okoztak. — Mikor? hányszor kelljen eret vágni? a?" körülállástól függ. Néha egyszer , néha háromszor is egy terhesség alatt, Különös időpontra , teszem a" gyermek megmozdulásakor , stb semmit nem vigyázván , csak az ajánló jelektől kell föl- függeszteni az érvágást. ; 2) Ha a" csecsemőnek szurkos tisztulása kevés: bizo- nyos, hogy majd sűúrűdni kezd vére , mit majd a" táplálat fo- gyatkozásával , nyugtalan álommal, téjhányással, bőrba- jokkal , minő az ótvar, és sokszor a" legmakacsabb sömör, máj növekedése , dugulása , keményedése , mirígyek daga- natja fognak követni. Ekkor annak czélszerü kiválására ; új A ! IV. SZAKASZ. és elválására mindent elkövessen az orvos. Csak 12 órán túl való szorulást sem kell a" csecsemőnél csekélynek tar- tani. — Majd sokszor a" gyermek keservesen sír , kapálód- zik. Azt mondják : rosz természetű! és abból jövendölik , hogy annál jobb ember lessz belőle. Ez nem akaratszerinti makács sírás , ez csikarás miatt van , mellyet (ha nem toll szúrás , vagy bolha stb. teszi ezt) bizonyosan a" belekbe ömlött , bővebb epe okoz , mi által akarja a" természet a" vér súrűségétől a" testet szabadítni. Fzt elfojtani nem kell ; de. szerencsére , bajosan is lehetne! Enyhítni kell csak, hogy az epe csípőssége , melly néha az epe-holyagban hosz- szas késés után szinte égetős vagy csípős természetű lehe- tett , mint az égető mész , vagy savak , szelidüljön. Erre jó a" szokásban levő magnesia , és nyálkás szerek. Többször az epe bő el- és kiválasztása a" máj felesleges izgattatásá- tól van : ekkor a? májizgátás ellen kell dolgozni. A" kisde- dek, ha nagyon jó gyomruak , "s ezen okból az egyébiránt nagyon kövér téj által is nagyon tápláltatnának : inkább so- ván ételre kell kapatni azokat , az anyáknak tejét szűkítni, soványítni , vagy kifejni vagy más gyermekkel szopatni. Az illy bő táplalás által vetődik meg alapja sok jövendő beteg- ségnek ; és ezt érzi "s kikerülni igyekszik a" természet sok gyermekeknél , kik többnyire nagy részét a! szopott téjnek ártatlanul hihányják. 3) Ha a" bő epe által a" sűrűségtől nem eléggé tisztult meg a" vér: majd más úton igyekészik a! természet auto- cratiája azt helyre hozni , "s következik az őtfvar, hólya- gok és sömörök több nemei, "s fokai. Ez alkalmatlan, de a" több állapathoz képest hasznos. Isten mentsen ezt elszárít- ni, — mit süketség , vakság , agylob , agyvíz , gelesztásság követhetnek. Legfölebb fövő hús habbal lehet kenegetni , mi által az alkalmatlan var meggyengűl, és ismét a? máj munkásságát előmozdítni, minek az assimilatióban olly nagy befolyása van. Ezen kivűl a" bőr munkásságát is taná- csos emelni hólyaghúzoóval a" nyakcsigán , még többször ismételve is. Az orvos az anyáknak ettől való előítéletes A" SZÍKES VIDEK EMBERLAKOSAI, : 1181 irtózására ne hajtson semmit, mert kinek valami alkalmat- lan fájdalmas vagy viszketeges baja van, könnyen kiállja a" hólyaghúzó tapaszt. Sok gyermeket látott az értekező , kik a" rettenetes alkalmatlan ótvar miatt több éjjeleken nem alhattak , "s a" hólyaghúzó tapasz munkálkodása. alatt "s után csendesen aludtak , /s ez által munkásságba hozott bő- rük a! legkellemetesebb következésüek lettek. Kik relative elég otvarasok , azok mentek más bajoktól: de mihelyt az ótvar hirtelen eltálta kezd, a" más acutus vagy chronicus baj csalhatatlanul követközni fog. 4) Fogzáskori bajok ezer módosodásai , úgymint : has- menés, hideglelés, görcs, nyavalyatörés, veres, skárlát forma küteg , hányás , :rossz gyomor , lelki különködések , mind csak az agynak kisebb nagyobb sympathicus izgatta- tásától, sőt gyúladásától vannak; "s ezek a! sűrű vérnél, hol a" máj is rendesen szenved , sokkal gyakrabbak a? szí- kes vidékeken , mint másutt. Mert a" máj és az agy külö- nös titkosan összemunkálkodnak , — mi minden orvos előtt tudva van. Tehát a" most nevezett betegségeknél ismét a" bőrt kell munkába tenni holyagoztatókkal, "s a" máj- "s agy-izgatást kevesítni , mire a" calomel fölségesen dolgozik! Ha igen nagy a" veszedelem , nadályok jőjenek a" nyakra a? haj alá. Iszonyú , hosszas hasmenéseket látott értekező meggyó- gyulni , mellyekben szinte elesett erejök a? gyermekeknek, YaBI hatszor egymás után a" nyakcsigára föltett hólyaghú- zóra , mellynek helye 2—3 nap alatt mindenkor begyógyult, s az utólsó valóságos ótvarrá vált, melly több hetekig szi- várgott, "s ez alatt az eddig elcsenevészedett gyermekek csudáig megerősödtek , "s neki teltek. 5) Csont-daganatok , inak passivus gyúladása, órtak- nyos hártyagyúladás, dagadt has- és áll- stb. mirígy, "s több efféle (miket máshol scrophulosus bajnak mondanak , és erősítő szerekkel, chinával stb. gyogyítnak) a" szikes . vidéken egészen új természetű bajt öltenek fel, mint a? skerlievo és radesigas elfajzott venereus betegségek Dal- TERM; TUD. PÁLYAMUNKA. II. 8 114 IV. SZAKASZ. mátiában és Norvegiában az ottani clima által. — Ha tehát ezen bajok az okszerű gyógyításra nem akarnának tágulni : legtanácsosabb hegyes , könnyű levegőjü és climájú vidék: re vinni húzamosb időre a" betegeket. "S ezeknek gyógyítása is legtermészetesebb legszapo: rább a" hólyaghúzó tapasznak gyakori alkalmazása által a" nyakcsigára , térdre , néha közel a" kitünő bajhoz, "s néha egészen rá. "S ez nem csak helybelikép, "s annyiban hasz- nál , a mennyiben a? csuklókban, órban, térdben, torok- ban stb. levő (akarminő fajta) lobot antagonistice és elve- zetőleg kisebbíti, hanem annyiban is, mennyiben a" bőr munkásságát fölemeli. Másik útja a!" gyógyításnak , a mdj és annak segéd műszerei kormányozásában áll, mit akármellyik rationalis orvos végre fog tudni hajtani. Itt van helye a?" füstölesről is szólani , melly gyógymód a" szíkes vidéken igen elhatalmazott, és mellyet valóban á rettentőségig hatalmasnak mondhatni. Ragaszkodnak ehhez a? közönséges emberek , mert : A) Ő előttök az orvoslás csudatevés, mellyhez nem ész, hanem valami természetfeletti varázs erő kell, mellyet az oktalan emberben könnyebb föltenni , mint a" tanultban. B) Némelly tekintetben kevésbe láttatik kerülni. C) Kedvez a?" rendetlen oktalan ember kényelmének ; mert nem kell gyógyszert bevenni ; pedig ez nem utólsó do- log a" közönséges ember előtt , ki életében a" tarhonyánál, szalonnánál , kásánál , húsnál egyebet alig evett. D) A" füstölés következése (akár jó akár rosz) szem- látomásti. E) Azon balvélekedés uralkodik a? szíkes vidéken, hogy ha az ember falúlra való , meghal , ha eletre való, meg- gyógyul a! füsttől. F) Minthogy a" füstölés tilalmas , tehát a" pór nép jób- ban ragaszkodik ahhoz, ezen monda szerint: , nitimur in vetitum". 6) Kik tóle akár rögtön , akár néhány nap alatt meg- A" SZÍKES VIDÉK EMBERLAKOSAI, 115 halnak : azt a" hozzátartozók szorgalmasan takargatják : ha ki meggyógyul , azt dobra ütik, "s így csak a! gyógyúlás- nak van híre. ; H) Csakugyan iszonyú hatalmas szer is az. Mert: a) Az egész test minden organumait , tetemeit, ned- veit rettenetesen megmozgatja mind a" lymphaticus mind a" vér erekben. Ennélfogva i ú b) Az egész bőr-systema munkáját iszonyúan siet- teti , és így munkátlanságát , rendetlenségét helyre hozza. c) Sokszor rettenetes nyálzást támaszt; a! nyelv szinte kidagad a" szájból , "s. végetlen izzadást hoz elő. d) Az illy erőszakos munkálkodások alatti felesle- ges el- és kiválasztások alatt és által, lehetetlen, hogy al vérmassa is ne tisztuljon, vagy is normalis állapatra ne jus- son részint , vagy szinte egészen is. De: e) Több fekélyeknél helybelikép: is. fölemeli (exal- tálja) a" beteges részek torpidus dúgulásából származott munkátlanságot , és így a" fekélyt fisztifja: gyógyítja. £) Több sülyösöknek tartott bajok nem sűlyök , ha- nem örökült, vagy ragadás által kapott lappangó vezereus bajok , mikben a" /egazy (a? zinober, hígany és kén egye-- sület) szinte specificus szer. .. Módja a? füstölésnek az , hogy a? füstölő asszony egy kisebb nagyobb késhegynyit a" zinoberből parázsra tesz, "s ezta" földre vagy zsámolyra letévén, a" beteget fölibe ül- teti , betakarja lepedővel , "s a? füstöt vele belehelteti, fék vagy egy fertálynál is tovább; "s ezt egy nap alatt három- szor teszi — ha el nem ájult a" beteg. Harmad napra ismét így. Ettől harmad napra ismét, — ha tudnillik az eddig meg nem halt , vagy fúladott. Ez az. egész füst hát, háromszor három , azaz —9. De.ha a! beteg a! füst alatt igen rosszul lesz, vagy szinte elájul, elhal: többször: félben hagyja a" füs- tölő a" füstöt , sőt illyenkor el is szaladván, ott hagyja a" fetrengőt az atyafiakra és ápolókra. — Vannak több pél- dák , kik a" 9 füstöt többször is ismétlik fél vagy több év mulya , "s még is sikéretleniül.. Szokás azonban , ha a" kiál- gy 416 i IV. SZAKASZ, lott egész (9) füst nem használt, az ismétlést mindig más és más füstölő. asszonynyal próbáltatni. Mert ha az nem hasz- nált: annak nem a" füstölés csalhatósága az oka, hanem a? füstölő asszony tudatlansága , ki ez esetben nem találta el a" füst illő mennyiségét. — Az ezen kezelésből származott szójárások a" szikes vidéken ezek: füstöt adni, füstön len- ni, megfüslölni stb. Neve a" zinőbernek a" köznépnél czi- nábor. — Rendés fizetés minden füstért egy forint váltó , és a" 9 egész füstért 9 forint, 7s egy kis szalonna , liszt stb. és szabad jövés menés. Veszedelmek , mik a" gyógyulás helyett vagy mellett sokszor származnak a! füstölésből, ezek: a) Rögtönös megfúlás , vagy gutaütés a? füstön. b) A" tüdők rettenetes "megerőtetéséből származott tüdő-lob , és tüdővész. . c) A" rendkivúli nyálzás általi sorvadás. d) Belgyúűladás , és abból következett bélveszély. e) Néhány, vagy minden fogaknak néhány nap vagy "hét alatti kihullása , néha csak eltördelődése. 6) Folycholta , melly ha jobban kifejtődik szinte epés lázt hoz elő. És kik ebben szenvednek (vagy inkább job- ban mondva , kik ebben szenvedni bírnak), azok a" kifejlő- , dött úgy nevezett súlyös bajoktól mentek. Mert a? felesle- ges epekészítés által a" vér részeinek súlyegyene a?" bőr ke- vés müködése mellett is tűrhetően jól fentartatik. De sok- Szor a azégjgekáiszajó epe is nem mutatja magát olly nyilván 5 "hogy akár a" beteg , akár a" kevessé figyelmes orvos is azt észrevehesse ; "s akkor az a" testben maradván vagy sárga- ságot, vagy rothasztó lázt támaszt — azt a? gyakori és min- dennapi betegséget, mellyet patfecs, peteécs hagymáz — "s magyar láznak stb. mondak; 7s mit a" külföldiek is ösmér- nek , s febris hungaricának , "s tiphusnak neveznek hihet ő azért , mert inás országokban nem olly gyakori az, vagy más enyhébb symptomákkal! jár, könnyen lehetőleg azért, mert földükön nem lévén szíkes vidék, nálok az epés láz- nak is más irányt kell vennie. A" SZÍKES VIDÉK EMBERLAKOSAI, Fú zó Leghasznosabb "s a?" csudagerjesztésig jó sikerű gyógy- , mód az epés lázban is a" bőrt, izgatók (például eczetes rep- czetészta) által a" szükséghez képest többször ismételve is nagyobb munkásságba tenni , — "s mellette a? máj állapot- ját venni tekintetbe. Megérdemli különösen ajánlani az orvosok figyelmébe a" szíkes vidéken, hogy minden nagyobb gyomor-, különö- sen epés-láznál , még mi előtt a" rothasztó láznak nyilvános kezdetét gyaníthatnák , már annak eczetes mustár kovász föltétel által ellene dolgozni , és meg nem várni , hogy majd nyelv szárazság , végetlen szomj, nyugtalanság, "s talán apró patécsok által is kézzel foghatóvá tegye magát az egészen kifejtődött rothasztó láz. Így nem mondom reménylhetni , de bizonyosan tudhatni, hogy a" paticsnak minden arra való erős hajlam mellett is eleje vétethetik; "s azon betegség, melly egészen kifejtődvén, zabolátlankodva daczol több hetekig a" legeczélszerűbb gyógymóddal is , kezdetében meg- gátoltatva , csak 1— legfölebb 2 hetes, és ártatlannak lát- szó betegséggé enyhíttetik "s aláztatik, az orvosnak bár nem materialis hasznára is, de bizonyosan belső moralis gyönyörüségére , a" betegnek megelégedésére , "s a" status egyenes hasznára. TARTALOM. Lap. AL, EZÜNETSE sére ZENÉL ERR ONT z A ZÉv ontott KÉGEEztOETÉ ) the es 11 seret TESZ e e XI BEVEZETES. 1 §. A"magyarországi vidékek felosztása .......... 13 2 §. Oka annak , hogy értekező ezen szíkes vidékek leirását választotta.................................. ORA, ELSŐ SZAKASZ. 4" szíkes vidék ásványországa, 38. 4 §. 5 §. 6 §. 7 §. 8 §. 9 §. 10 §. 11 §. 12 §. 13 §. 14 §. 15 §. 16 §. 17 §. 18 §. "19 8. 20 §. A" szíkes vidék és szikes föld meghatározása.................. 16 A" szíkföld szó értelme és jelentése................:..................... el A" szíkéső"ismértetésette tek ááettáeskke za KAN AEL ÉGE ITÁK A" szíksó chemiai tulajdonsága........................sssssssezssásnezesesi A" szíksó orvosi tulajdona ............ssssssssssseéssrsene seesnes AE SZÜRSÉKHASZMAN s zttni sás sets átüt ses élset setét áss tás lessen lesett Szíksó mutatkozása természetben a? vízben ... Szíksó mutatkozása természetben a" földön AZ szikföld KülönSÉK en sisseőkeseteameseítessesetenstteszáttte A" szikföld mútatkozása szlstekmeeeáááááter akázeetu tti A" szíkes helyek és szíkes vidékek geographiai lee ee e ezt ENE NON EST ETTEK MET T B VR ÉT e. 27 HAS SSZEKRŐ formálódásó (6 ss ezéstseeatsezáámásássás etette 29 Ellenvetés a" meszes agyagos kovaföld és szíksú che- miai egyesülete lehetősége ellen.................................. sensi 35 Ellenvetés a" kilúgzás (elixatio) processusának............ 36 A" szíkes vidéki földek tevő TÉSZBL ee ő ÉLETEN 37 VADAS ere ett ÉS esle mát ee tetele s Mészfüld! ezis Tt E VE at a BAT 38 Timsófold v.-As agyag föld a osissevesiek tredísszátsáseéíeeeett 39. 119 Lap. 21 §. Homok és kovaföld .......... sz ától da ük EZ SÉSE -—n 40 22 §. Televény (humus) . .ssasszseseeseemene dlösáss sére tőkés ak AE SSE 43 23 §. A" szíkes föld echemiai egyesülete és tevő részei aránytalanságűssi.slüsáiekéthezülekejáneemntimaeáejssesetátsetss ne 44 24 §. A" szíkes vidék geogeneticai állapotja ............................. 47 ol get AST VE Za a TETT A Ve ESZÁRESEZ EE RAER KERN ZEÉVER EZ TEN NE EBA OP TES ZEGBRE 1) 26 §. Oka a! fentebbi §§o0k. előadásának ....... EGYMSÉSYT 51 29.§.. A szikes. vidékak Fife. oaresjkéz té stapgetzékés ezáételéséter . 28 §. Hegyek és halmok .............. EESÉSÉBT A EEONKOT 1 MMSÉNÉE EE, 53 S TKÖSB e esétsszztzszéááttsáászánássáét körszhatáeő sás 54 30 §. A" szikes vidék levegője.................sszsessmséssésnésset kössék , B-t. 988 — MÁSODIK SZAKASZ. 4 szíkes vidék növényországa. 31 §. A" szíkföld befolyása a" növények tengésére................. 57 32 §. A" föld termékenysége föltételei ........................smsrvemssseeneezets a 58 33 §. A" jó föld keveréke aránya 34 §. Többféle jó földek vegybontása ........................... eszelt 62 35 §. Iszapföldek vegybontása...........................x.a.sxsésren vevretmettenezmetííténtéséte 64 36 §. Davy principiuma a" föld termékenységéről "s ennek Hátlóka sss átság ássa teááese eze szk ie ey esse És — 05 37 §. Pethe itélete a" földrészek arányában............. fless 68 A" terméketlenségről. 38 §. A" szíkföld terméketlensége okainak előszámlá- LGA ssábt E e e ze . 69 39 §. Itélet a" chemiai egyesületről "s Keverékekről ........... 70 40 §. A" szíksó befolyása a" növények tengésére............, llssáéna , se 41 §. Szikföld geogeneticai állapotjának befolyása a" nö- vények ÉENGÉSGÉBESZá Esztet készétel rélsserisésteneárnastka . 74 42 §. Áradás ártalmai a" vegetationak................... 4375. Áragás HASZNA sze zrá áa ÉS kesek ed 44 §. Szikes vidék HÖVÉNYELSEZEME sss ükzérelékaktátisis sáztsájéléseási —- HARMADIK SZAKASZ. 4 szíkes videk állatországa. 45 §. A" szikes vidék állatai előszámlálásának rende........... 81 46 §. A" szíkes vidék szegénysége az állatországbani............ — 47 §. A 7skikes- vidék allilttt eszes sesssmítésíeeíéze ált álsátéeeeee eses 82 48 §. A" szikes vidék befolyása az állatokra ............:....... MARE 85 120 Lap. NEGYEDIK SZAKASZ. 4 szíkes videk emberlakosai. 49 §. Nemzetségök ssssséssásésesttesemeeéseeséátébíítéstéstetsesténétesűteáekénpárteteteeneáíeékéstétete 87 50 §. A" szikes vidék lakosainak különségei......ssssssssmemsse - 51 §. A" szikes vidéki lakosok foglalatosságaik ..............sssssso 88 52 §. A" szíkes vidéki lakosok állattenyésztése.................... 89 53"§-"Böldmivelés e atázűzkrástástetísáíásásísétíérsnetesszae tel E TATe őse seétsaátáltys av. OL 54"§-Köreskédésíte stét ké kelta stat CE sáltere 93 55 §. Mesterségek ...... es 10 56 §. Elésmód ......... - 57 §. Háztartás .. a 196 58:.§.-Szükások os mveesdesemekátk ták ttd e zá aga El alk szt 5...98 59 §. Szíkes vidék befolyása az emberi egészségre............ 99 60 §. A? szíkes vidék ártalma gazdasági tekintetben... 101. 61 §. A! szík. vidék haszna az emberekre nézve gazdasá- 1 ÉBKÜNLELDBE , : férenzátkázttlszetteió ésezsánbeeisésábérisjsáság NÉ áégsstatázábástés — 62 §. A" szíkes vidéki lakosok egészsége és tempera- MENLÜNA... ez lárveszyestótárégáeesnásesenáteezgeeaénatsteneséafekgankánfpds szt ydápjatááákaeá gázt tuzes 102 63 §. A" szíkes vid. lakosainak közönséges betegségei... 104. 64 §. A" szikes vid. betegségek aetiologiája és termé- EZETG EZEn A at éntallolzt etén ksátsöszésttenstee álá a ÉSNNÉSSGsE ZÉS MT TGzETS 105 65 §- A? szíkes vidéki betegségek gyógymódja közön- HÉPOBER , övelesászsttnévázsássájíásáékásénksaááttenéettadatz én ktg kát dee ttse ágán álES 108 66 §. A" szíkes vidéki betegségek gyógymódja külö- HÖSÉIT cssmsezásározzsataítástk pinát ásála ESZES Áta SLÁNZE SEN ET TÉK ré 111 . § E. Tábla. Homokbuczka. Földbór. "Televényes Tömöttebb földbőr. homokos kovaföld. Jó földbőr. Televényes kovaföld. Homokos kovaföld Simító föld, Meszes márga. íkes kovaföld. íj o TES stmeb Es ÉT ESZES zet SA Te Agyagos kovaföld. ASNgOB Kovató[d: ús TMömött kovaföldi Szikes kovaföld. e 1. Porhanyó kovaföld. Miicahomiokosíkoyaílak ÍJ Porhanyó kovaföld. Í Homokos kovaföld. esel ESEL E Agyagos kovaföld. me em —Ü—oü—r] Fővenyes homok. Apró sárga homok. Homokos kovafüld. Csillám és guarz homok. e Ismeretlen. meretlen Ismeretlen. Agyagos kovaföld. Homokos kovaföld. Ismeretlen. Agyagos kovaföld. Homok, Ismeretlen, j JTA l I j l ] I ] Term. tud, Pályamunka II, köt,tartozó két tábla, EN. Tabia. Némelly szikes vidéki helyek mostani népessége, "s lakosainak évenkénti születésé és halálozása 1800tól 1830ig vagy is a choleráig, 31 éven keresztül, úr all 13 I. II. III. IV. v. ps l : ! o Népesség. Népesség. Népesség. ] Népesség. Népesség. e 4786 4469 ! 3278 2479 1752 S jé 3 Il Születt. / Holtak. Szül. Holt. ! Szül. Holt. 1800 172 .102 180 102 106 56 JI 105 79 62 41 1801 159 102 159 157 113 67 89 76 68 60 1802 185 169 204 150 99 60 108 93 md 87 1803 154 103 170 152 108 94 111 116 67 73 Ú 1801 (71 106 188 130 96 50 118 43 64 40 1805 139 101 153 110 101 52 104 71 69 Hm 1806 159 135 163 147 105 95 121 94 83 68 1807 167 193 183 232 129 72 132 118 53 114 í 1808 172 137 188 123 110 55 114 719 81 63 1809 145 128 177 115 109 49 107 63 59 68 1810 133 120 146 122 118 62 93 86 68 53 1811 184 110 195 159 113 71 110 101 60 64 1812 161 163 169 187 79 119 124 150 57 96 1813 201 123 205 109 140 48 129 58 73 61 1814 157 114 166 99 92 64 100 48 65 72 1815 168 112 187 93 95 51 120 119 51 42 1816 162 112 181 203 99 94 117 100 61 68 1817 146 121 178 149 117 80 118 99 49 59 1818 175 83 186 89 103 50 124 67 64 32 1819 162 95 208 106 118 49 118 54 62 31 1820 1753 145 201 93 107 53 122 64 71 62 1821 196 154 200 156 130 85 131 89 76 49 1822 215 174 223 165 121 118 113 113 63 11 1823 210 110 226 257 130 74 4 si 165 13 51 1824 218 119 212 122 115 52 152 64 65 43 1825 196 170 209 170 134 99 109 82 62 67 1826 227 106 212 104 120 101 122 59 66 63 1827 212 112 183 137 106 72 126 110 78 95 1828 214 148 189 170 134 98 120 109 82 14 1829 213 41753 174 140 111 96 120 93 67 83 1830 243 305 164 211 135 lelő je 212 84 119 ee mee T TT TT gs ] eg jessze ii] 7 fsz cség] 5595 j 4194 ! 5782 [4459 ! 3506 2322] 3609 ] 2874 ! CAT ére í ci § ha (0 4 égést :§ k E lb. meze SE zetét ar 3020222902220222220022220022220000022210022220222302222212008-4 A MAGYARORSZÁGI SZÍKES VIDÉKEK TERMÉSZETTUDOMÁNYI TEKINTETBEN. eeeeageetetesz test tetettseet MEGJUTALMAZOTT FELELET. IRTA D. BALOGH JÓZSEF. ÁRA dí KR. E.P. [d b) kz nú sé Csa "e S dá tdttllá deák L A r SY" Te ég LEE TÉT start . RemtaNNNRNNNENNNENNNNNNNNNNENNNEK . he 299 f e ej ezttezásztheéteeztbmábr Énzlhzó LILLE E ő dédééés. TERMÉSZETTUDOMÁNYI dddééééső PÁLYAMUNKÁK. dédésés HETET ETT ETTTTTTTTTTTTTTTTTT dé4404ő MI. KÖTET. jő TERHET TTETTÉTTTT CILLEI] ke TERMÉSZETTUDOMÁNYI PÁLYAMUNKÁK. KIADJA A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG. HARMADIK KÖTET. . MAGYARORSZÁG KÖZGAZDASÁGILAG NEVEZETES TERMÉKEI- RŐL. VVAGNER DÁNIEL ÉS TÖRÖK JÓZSEF?" ELSŐ És MÁSOD RANGÚ PÁLYAMUNKÁIK., p. ( Üattatsmtsa—— MESÉT SÉEEt e e BUDÁN, A MAGYAR KIR. EGYETEM BET ŰIVE LT. [ K JA ha ) j úv ! za M. DCCC.XLIV. 5". ARHUUMATI do 1) gt 84 k 1 6 j § ad A E Kézai KT ROGIT NYA AlÓ 177 SZEKÉR hé Ma u hétbe : i; j OTATOA AKENZRÁR i ; "ége e ; by met est ő e LAT ONES ÁGRÓ A! ANNE réz pés "NÁNÓL TAO TÖTE ZÁTZZÉV ALAK EÁ 4 50-44 té LL § ELŐSZÓ. Az academiának , 1839-ben tartott X-d. nagy yülése által kihirdetett, következő természettu- ányi jutalomtételére : . nJeleltessenek ki azongyógy- és mútani testek, mellyek honunkban is teremnek, vagy termeszthetők, "s mind a" mel- 60: lett részint még most is külföldről hozatnak be, részint mind al etne azt eszközölni, hogy azok ne csak országunk" szük: ségei pótolnák , hanem külkereskedési czikkelyekké is vál- hatnának." . d mart. 21-ig mint határnapig három pálya- döl A ú ő k . munka érkezett; mellyek közúl az ec végre kine- ív TITOKNOKI ELŐSZÓ, vezett három osztálybeli biráló, u. m. BALÁSHÁZY JÁNos, BUGÁT PÁL és FRIVALDSZKY IMRE rendes ta- gok" előadása nyomán a" XII-d. nagy gyülés au- gust. 28. 1841. a 3. és 1. számok alattiakat talál- ván kiadásra, és pedig amazt a" száz arany juta- lomra , ezt ivenként négy arany tiszteletdíjra ér- demeseknek; a? birálók" hivatalos tudósításaiból azon okok" kivonata bocsátatik itt közre, mellyek a nagy gyülést határozataiban vezették. Először is BuGÁT PÁL rt. a 3. számú érteke- zésnek, miután tartalmát kivonatban előterjesz- tette, azon elsőséget tulajdonítja az 1. számú fe- . lett, miszerint a szerző azt maga-tette kisérletek- kel és tapasztalatokkal dusította fel; igen jeles beszótt észrevételei által előzi meg társát, nyelv" tekintetében is kielégítő; mindazáltal emeb- ben teljesben találja a kérdéses testeket összeállit- va, benne sem hiányzanak jeles észrevételek, s a mennyiben amaz eredetibb, ennek szerzője szor- galmasabb gyújtó volt. A két munka kölcsönösen pótolja egymást, "s mintegy egy egészet tevén; mindkettő együtt bocsátassék. ki. Barásnázv János rt. vég itéletében az elébbi al szén sat iket nő ző an ak vs 5. . 9" sal , c 9 ette gs aA ES 1 Éke TITOKNOKI ELŐSZÓ. v birálóval találkozván, a pályafeladás" első részére nézve mind a" két munkának nagy érdemet tuláj- dónit; melly névszerint az elsőnél, az elősorólt -testekról közölt gyakorlati és részben új észrevé- teleiben , a másodiknál azok: teljességében áll; a második részt illetőleg mind kettő nyomos, de vi- szont amaz részletesb: úgy hogy amazt eredétiség, ezt teljesebbség becsésíti. FRIVALDSZKY IMRE rt. szinte ekképen nyilatko- zik. A. 3. számu, úgy mond, , rövideden ugyan, de alaposan felel meg a kérdés minden részeire , az érdekesebb tárgyakat elég bőven, és tudomá- nyosan fejtegéti, nem annyira idegen kútforrások- ból , mint tulajdon tapasztalatiból hoz fel tanul- mányos-adáatokat , : több: kisérleteinek becses ered- ményeit adja elő, a" tárgyaknak valamint tudomá- nyos oldalát kellőleg méltatja, úgy gyakorlati hasznokat és használatokat kielégítőleg közli; tel- jes figyelemmel kíséri ezen mezőn a legújabb füöl- fedezéseket is, megismertet érdemökkel, mennyi- . ben azok természettudományilag hazánkat is ér- deklik; végre a nyelv" tisztasága és szabatossága sem hiányzik ezen értekezésben. — — Említett VI TITOKNOKI ELŐSZÓ. dicséretes tulajdonai, "s leginkább practicus ere- detisége miatt két versenytársa felett elsőséget ér- demel." Az 1. számút viszont ajánlja a vizsgáló szerint ,, hazánk topographiája, melly az egész munka folytában majd minden terménynél kitünő- leg ki van emelve. Ugyan ezen számos és érdekes topographiai adatok" tekintetéből, nem különben, minthogy az egész elegendő tudományos készület- tel s az ide vágó munkák" szorgos használatával "s könnyen érthető nyelven készült, de különben is illy hasznos isméreteket terjesztő magyar mun- káknak érezhető szűkében, dicséretre 8 ... tisz- teletdíj melletti kinyomtatásra ajánlja." - Itt veszi már most a" közönség a" koszorúzott, valamint az ahhoz becsben közelítő "s így má- sodik rangú pályamunkát is; mellyek a! társaság által kiadott kéziratok LXXXV-d. kötetét teszik. Küölt Pesten, a" magyar tudós társaság kis gyüléséből, julius 8. 1844. D. Schedel Ferencz, titoknok. 414 47; . AR 5 [d MAGYARORSZÁGNAK KÖZGAZDASÁGILAG NEVEZETES TERMÉKEIRŐL. IRTA WAGNER DÁNIEL, VEGYTANÁR, PESTI GYÓGYSZERÉSZ, "S TÖBB TUDÓS TÁR- SULAT? TAGJA. ELSŐ RANGÚ PÁLYAMUNKA. EEEN gp TEV KG GÁT ——— BUDÁN, A" MAGYAR KIR. EGYETEM? BETŰIVEL. M. DCCC. XLIV. SK B et kebái LAS szaj KAVI ZGVÁ ÉT ÉL 4-ElS CAAp aa f j g a B bizta ké VZ dl aa ár Út ATR b mr 14 4. RA! s § 2 3 jé LA k £ A He l aA I A A veldkéhen AZA val: 19: rllsk 18. í s 1 ; r téri ap gas § KBSk ész s pe 1 y §F tj t "Sb az í " 1 Wu dgardóá ív DA MOAPEGYA: SSÖZ A úgy É Máty ék SARA Ugágájá. "a : t KÁptis BE a v tal 6 (3 : plz 48 , k P B a ? : Í í evig . 5 sruténzáágyi hébe Szegény ipar i tt az 28 jö sás E 4 4 ri) ra f . ő k r MV) ; E AÁT ZÖAVY úZÖN 2" , xzA HÁLSGTDÓYD ITead ák érti p d ATOK É NIR Ahá j : , VEZE sz ke , A ah őr AK] eg ag t "etadó gő cesátzfás ATOM ATÁKE JAZE ÖKÜLE a emu] KJT 9 CL ÉR GY MLLE Et ——— j 93 "4 RÉT Éz - 8 MUAGUÚA i vé ZER : 4 [ 4 ; dnataó JÁAYIÜVAK EN TAZDA ATA AN ZDAIK 7 A a Út: k késik £ b VE127 39 a É! d e ko ák 41 ELŐSZÓ. Azon kivánat, Magyarország természeti gazdag- ságát jobban kikémlelni, s azt az országra nézve hasznosan alkalmazni, néhány év óta olly gyak- ran és olly sok oldalrul kérdésbe hozatik , hogy általános és közönségésnek tekinthető. Mert nem- csak sok magános emberek, egyes társaságok s maga az ország, hanem a kormány is oda nyi- latkozott, hogy már elérkezett az idő, mikor szükségessé lett kettőztetni a lépéseket , hogy na- . gyobb jólétre s erőre vergődjünk , használva azon természeti adományokat , mellyekkel hazánk bir. Ezen értelemben bocsáta p. o. a f. m. kir. , helytartótanács 1829ben, jun. 16. 16600 szám a- latt egy intézvényt közre, melly következőleg hangzik : , Excelsum Consilium Regium L. H. inpensi- us commendat atgue provocat: ut medici, phar- macopolae et alii Botanicae gnari , floram localem TERM. PÁLY. III. 1 A SZERZŐ ELŐSZAVA. suae provinciae ad notitiam publicam adducere satagant , sponte crescentes pharmaceuticas plan- tas indicent , et edoceant : ubi , guomodo et guan- do ejusmodi vegetabilia colligi, mundari, sicca- ri, ac pro usibus pharmaceuticis , vel etiam pro guaestu publico asservari possint et debeant, et ita naturae beneficia , guibus patria abundat , guae- ve hactenus plerumgue latent, in lucem produ- cantur, tandemgue fiat, ut multa, guae hucad- usgue aere graviore ab extraneis relui debebant, non tantum pro domestica praesto sint necessita- te, verum etiam foras vendi possint el positivus augeatur Regni guaestus"" stb. Ezen rendelet kihirdetése óta igen vidámító tanubizonyságait láttuk a törekvésnek , hogy e föl- szólítás végrehajtassék. Főképen orvosok és gyógy- szeresek voltak , kik még a legnagyobb áldozatok- kal is a legmegerőtetettebb és kitartósabb mun- kásságot fejték ki, és bizonynyal nem az ő hibá- jok, hogy törekvéseik nem a legfényesebb süker által koszorúztattlak. A dolog természetében fek- szik, hogy ha csak egyes emberek, és csak kis vagy mérsékelt erővel akarnak valamelly nagyobb célt elérni, az út természetesen hosszú és sok a- kadály által nehezített, s alig várhatni annak el- érését; ide még azon körülmény jó, hogy a meg- nevezett két rend , t. i. az orvosok és gyógysze- resek felelőssége olly nagy, s kötelességeik olly terjedelmesek és messzeágazók , hogy azok telje- SZERZŐ ELŐSZAVA. 3 sitésénél kevés idejök marad , mások segédszerei nélkül hathatósan előmozdítani olly nagy célokat, minő az ország ipara. Valóban korszerű és olly gazdag országnak, minő hazánk, nagy tudós egyesületéhez legfőbb fokon méltó dolog, pálya-kérdésúl olly tárgyakat választani ki, mellyek némileg a gazdagság és a haza minden iparának alapját teszik. A magyar academiátul föltett természettudo- mányi kérdés ugyan végetlenűl kiterjedő és szám- talan versenykérdések öszvege, de fontossága olly nagy, hogy nagy nyereségnek kell tartani , ha a feleletekben csak a fő cikkek jeleltetnek is ki, megmutatván a Magyarországra alkalmazha- tás elveit. A kérdésben még mélyebb értelem is van elrejtve, melly által az a kiterjedésben végetlenúl nyer. Ugyanis e kifejezéssel , termény" (Natur- product), nemcsak azon tárgyakat jeleljük. ki , mellyek nyersen, minden alkalmazás és elkészíi- tés nélkül adatnak a kereskedésbe; de azokat is , mellyek több vagy kevesebb szorgalom és isme- ret-alkalmazás által olly változást szenvedtek , hogy a kereskedés számára alkalmasak legyenek. Igy P- o. a sziksó olly termény , melly a természettül kapott alakban csak a közel vidékeken adható el; . de igen egyszerű vegytani működés által azon alakba tehető át, mellyben már évek óta keres- kedési cikk Magyarországban, s vegytani okos 1" 4 SZERZŐ ELŐSZAVA. elvek használatával a kezelésnél, készitésmódja annyira tökéletesíthető, hogy vele Németország szivébe kereskedhetnénk, hova jelenleg Angliá- bul küldetik sziksó; midőn a magyar sziksó csak bajosan és időnkint lát keletet Austriában stb. Midón tehát szerző a sorompóhoz lépett és pályázni szállt ki az épen olly nehéz mint fon- tos kérdés megfejtésében: az itt kimutatott hatá- rok azok , mellyeket a tárgy fölvilágosításánál ma- gának kitűzött. Szerencsésnek tartandja magát, ha számos tapasztalataival az academia célját s kedves hazánk előmenetelét valamennyire előmoz- díthatja. : kás tél kélamnak sad a "sg BEVEZETÉS, e TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÉRDÉS, sselfeleltessenek ki azon gyógy- és műtani testek , mellyek honunkban is teremnek vagy termeszthetők, s mind a mel- lett részint még most is külföldről hozatnak be, részint mind eddig kivitelre nem fordíttatnak ; mi ennek oka, s miként lehetne azt eszközölni, hogy azok ne csak orszá- gunk szükségeit pótolnák, hanem külkereskedési cikke- lyekké is válhatnának". 7 Midőn a tudós társaság ezen kérdést föladá, vélemé- nyem szerint nem azt akarta , hogy minden gyógyszer-anyag és minden kézművileg használható tárgy, a mi csak talál- tatik Magyarországban , vagy termeszthető , a feleletbe föl- vétessék , annál kevesebbé, hogy e tárgyak természettani tekintetben kimerítőleg leirassanak; hanem hogy azon ter- mészeti tárgyak, mellyek magyar hazánk iparára közgaz- dasági tekintetbül fontosak, vagy ollyasokká lehetnek, összesoroztassanak. Azon fölül minden egyes cikknél gya- korlati megjegyzések s utasítások azok használatához vagy használata kiterjesztéséhez álljanak, s az egész világos átnézetet adjon. Ezen átnézés könnyítése végett három főszakaszra szük- séges pályairatunkat osztanunk. Az első szakaszba azon nevezetesebb gyógyszeri s iparilag használható tárgyak jö- vendenek , mellyek Magyarországban már is föltalálhatók, 6 . BEVEZETÉS. vagy termeszthetők; de eddig a külföldről hozattak be vagy is kereskedésben nem használtattak. A második osztályban az okokat fürkészendjük , mely- lyek a természeti gazdagság használatát gátolják. Végre a harmadikban javaslatok adassanak , alkalma- tosak arra, hogy országunk hatalmasan emelkedjék ipar tekintetében. e lsagrő d ELSŐ SZAKASZ. Magyarországi termesztmények , részint itt talál- hatók , részint itt termeszthetők, de mellyeket ed- digelő nem méltattak elég figyelemre. Szerencsés fekvése, kedvező éghajlati, geognosticai s földirati viszonyai által magyar hazánk a természettu- dományi tekintetben leggazdagabb és legboldogabb or- szágok közé tartozik a földön. Azon tárgyak száma , mely- lyeket hazánkban a természet ad , rendkivűl nagy , az elő- hozott mennyiség kiszámíthatlan, de használata végetle- núl korlátozott. Igen kevés orvosi anyag van, szinte kevés kézművileg használható tárgy, melly Magyarországban nem találtatik vagy nem termeszthető. Következőkben elő- adandom ezen természeti tárgyak közől azokat, mellyek kereskedés és ipar tekintetében legfontosabbak ; azokat pe- dig , mellyek alkalmazása kisebb körben forog, épen nem , vagy csak röviden említem meg. Igen sok anyag van, mind a gyógyszertárban mind a művek és mesterségeknél egyszersmind használható, ezen okbul illyes elosztásra nem leszek tekintettel, hanem az átnézet könnyítése végett megtartom a szokott fölosztást a három ország szerint, a tárgyakát pedig ábéce rendben s0- rozom össze. i v 8 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK Termékek a növényorszáagbul. E mezőn , főkép orvosi tekintetben , több kimerítő mun- kát találunk; a hazánkban újabb időben kijöttekhez tar- toznak : , Szadler , magyarázat a magyar plánták szárított gyűjteményéhez , 1824. és Wagner Dániel gyógyszerész és orvosi növénytana , festett képekkel. 1828". Én e munkákat, mint ismereteseket , teszem föl, és azon tárgyakra nézve, mellyek ezekben leirattak, előre odateszem az utasítást, mert itt csak azon részt és oldalt veszem elő főképen, melly a mondott irók érdekében nem volt. 1. Afonya (Vaccinium). Ezen , a hangásak családához tartozó növénynemből a fekete afonya (Vaccinium myrtillus) bir némi érdekkel. Ez apró , igen ágas, kopaszult cserje, 1—12 lábnyi ma- gas , majd csaknem vizegyenű , messze elmászkáló gyökér- rel; lehulló, tojásdad, 8—10 vonalnyi hosszu, 5—6 vo- nalnyi széles, igen rövid nyelű, tompán és röviden he- gyezett vagy fulánkhegyű , fűzöld, hálós erű , finoman fü- részes levelekkel, mellyeknek fürészfogai kisded, nyeles mirigyet tartanak. E növény virágai magányosan állanak a levelek hónalán ; tojáskerek bögreképü , halványveresek , majd átlátszók. Bogyója borsó nagyságu, violaszínfeke- te, hamvas; vérpiros-violaszinü, kellemes, savanyús-édes nedvvel ván telve;-ezen okból, hol a növény terem, bo- gyóját meg is eszik. A fekete afonya vagy kukujca bőven terem a hon hegyes vidékein. Bogyóiban veres festőanyag .van , mely- lyet Francziaországban a bor és az ecet festésére hasz- nálnak , melly célra éjszaki Németországbul gyakran egész hajó rakodmányok küldetnek a franciákhoz. E célra a bo- gyó megfőzetik, a nedv kinyomatik, s hogy soká elálljon dá 90 azzal iódástübéd úzáll tt lítonámatklű la dl üésésa ásszmtátsádáádtátálktátdk MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 9 kevés borkővel és borszeszszel vegyíttetik s palackokba töl- tetik. A bogyó ezen fölül sok cukorral bir, s hol bőség- ben terem, szeszégetésre. használható. Szövetek festésé- hez azért nem használtatnak e bogyók, mert nem adnak tartós szint, ellenben a lakmushoz hasonló szint lehetne belőlök készíteni, melly amazt pótolná. 2. Augyelika (Angelica). A kerti angyelikának (Ang. Archangelica) gyökere használtatik az orvoslásban, főleg a baromorvoslatban. E növénybül Magyarországon évenkint alig kel el 60—70 mázsán fölül, de azon okbul érdemel különös figyelmet , mert gyökere eddigelé külföldről hozatik be. Éjszaki Né- methonban és már Csehországban is mivelik ; gyökere má- sodik évben ásatik ki, s megszárítvá kereskedésbe szál- líttatik. A kerti angyelika 3—6 lábnyi magas ernyősnövény, mellynek gyökere három éves, orsóidomú , ágas , — kö- röskörül vastag rostokkal fedve; a mívelt növény gyökere rövid, vastag, gyürűzött, majd elharapott gyöktörzsből áll, mellyből számos , hosszu, függőleges , tollcsőnyi vas- tag rostok származnak. Kivül világos barna; belül fehér; erős és sajátságos , kellemes fűszerszagu ; sárgás nedvvel. Ezen növény szára fölálló, vastag héjú, ágas, biborvere- ses , — kékesen hamvas. Gyöklevelei hosszunyelüek , két- szeresen vagy majd háromszorosan tollagosak ; a szárleve- lek aránylag kisebbek, nagy, barázdás levélhüvelyeken csüngve. A virágok a szár és ágak tetején állanak, szá- mos , nagy , soksugárú, golyó idomulag boltozott és sok- virágu ernyőben. Magyarországban itt ott vadon nől ned- ves helyeken és csermelyek mellett hegyes és havasi vidé- keken. Wagner. 177 lap. 215, 216. rl. 3. Atracel (Anchusa). Ezen növénynembül főképen a festő atracel (A. tincto- ria, pirosító, ökörnyelv, pirosítófű, vadökörnyelv) nagy fontosságú Magyarországra nézve. E növény gyökerében 10 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK ugyan is igen szép és rendkivül gazdag piros festék van, melly zsirban, borszeszben, lélben változatlan, az alka- lias nedvekben pedig kékre változtatva oldódik föl. Ezen gyökér hajdan a valódi alkanna helyett , melly keletről jó, használtaték kendőzésre és festésre, s kiváltképen Fran- ciaországba nagy mennyiségben viteték ki a katonaság veres posztójának festéséhez, de az utolsó időkben ismét az alkanna diadalmaskodott, olcsósága miatt a magyaron. E növény olly iszonyú mennyiségben terem Magyar- ország homokos síkjain, hogy gyökeréből évenkint több ezer mázsákat lehetne gyüjteni, a nélkül hogy a növény mivelést kivánna. Érdemes tehát azon kérdést tenni föl , miképen lehetne ezen fontos cikknek diadalt megszerez- ni a concurrentiában, hogy az országnak hasznot hozzon. A festőanyag csak a gyökér héjában fészkel, a gyök be- le, több mint § rész, még nyomát sem mutatja. Ha a gyö- kér gyüjtésekor a héj levakartatik , a szintelen gyök ledo- batik , csupán csak a színes részt tevén el használatra, a festőanyag csekélyebb sulytömegbe húzatik össze, s a cikk a külső kereskedésre alkalmasabb lesz, mert a vitel és vámdij része meggazdálkodtatik , igy olcsóság áll elő , s nem kételkedhetünk, hogy már ezáltal elfoglalhatná he- lyét atracélunk a világkereskedésben. De ha idővel ez sem volna eléggé alkalmas mód a cél elérésére, a chemia ad szükséges utasítást, hogy t.i. a festőanyag gyárilag vonas- sék ki a gyökérbül. Mennyire kedvező lenne illy módon ez az ügy, abbul látható, hogy a festék a gyökhéjban csak 5 procentot képez, az egész gyökben pedig alig többet egy és félnél. A boragósak családához tartozó festő alkanna gyöke- re évelő, 6—8" hosszu, ágas , fás; kérge feketeveres; több , fölmenő , 3—6 ujnyi szárt hajt, melly szürkés bor- zas szőrrel fedezett. Az alsóbb levelek hosszukásak , elő- felé lapátalakulag nagyobbítvák, alapjok felé keskenyeb- bek; a szárlevelek sokkal kisebbek, vonal-lándsásak , tompák. A tölcséridomú, kék, 5 részü s egyenlően hosz- MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 11 szu csészékkel biró virágok páros, és egyoldalra irányzott füzért képeznek. Szadler I. 23. 4. Benge (Rhammus). Magyarországban több faj találtatik a bengébül, de ezek közől csak két faj használtatik és pedig a varjutö- vis: 6. (Rh. catharticus , ebtövis, festőkökény, hashajtó- kökény) a gyógyszerek között, s ez a kő-bengevel (Rh. saxa- tilis) együtt a festőknél, és a festék csinálásnál. A varjútövis b. 6—9 lábnyi magas cserje , melly gyak- ran faalakuvá lesz, s mellynek ágai, főleg az idősebbek , tövisbe végződnek. A levelek tojásidomuak , átellenesek , nyelesek , szélükön csipkések, fölül fényesek; majd min- dig többen állanak együtt. A virágok egy bimbóbul ered- nek a levelekkel, csomóban állanak, kocsánosak; a him . és nővirágok többnyire külön növényen. A bokréta apró , fehérzöldes pikkekből áll, mellyek a csészemetszedékek alapján ülnek. A bogyó gömbölyű, borsó nagyságu, fé- nyes, fekete, fölül egy magas ponttal jegyzett, belül sö- tétzöld béllel kitöltve, négy magvu. Wagner 31 I. 37, 38 rl. A kő-bengének levelei lándsásak, majdnem csatorná- sak ; törzsöke alacson , sok kerek kiterjedt és lefekvő ágak- ra oszló ; két vagy három magu fekete bogyóval. A száraz éretlen bogyók szedetnek gyakran mind a két fajrul Magyarországban, s , Ungarische Kreuzbeeren" név alatt forognak a kereskedésben; de mivel legcseké- lyebb mennyiségü festéket adnak a külföldieknél sokkal olcsóbbak, s most mázsájok nem igen kel 8 p. forinton fölül el. Kivánatos , hogy e körülmény tekintetbe vétessék, s az ok megvizsgáltassék, miért van bennök olly kevés festő- anyag. Alig hihető, hogy oka csupán éghajlati viszonyok- ban fekszik ; hihetőleg a gyűjtésnél nem tartatik meg az illendő idő, s félérett bogyók helyett egészen éretlenek szedetnek össze. A szárítás módjában is lehet némi ok. A , Schüttgelb" név alatt kereskedésben forgó sárga- szin, melly nagy mennyiségben használtatik föl, a bengé- 12 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK bül csináltatik. Ezen festék ára még egyszer olly magas , mint a mi benge bogyóinké, tehát érdemes volna ezt az országban készíteni. Mindenik cserje érett bogyóibul, timsót adván hozzá, zöld nedvfesték csináltatik , melly , Saftgrün"" név alatt is- meretes a kereskedésben. E festék igen nagy mennyiség- ben használtatik föl, de hazánkban sehol sem készít- tetik. 5. BiAfa (Fagus). Az erdei bikfa (F. sylvatica) egy a legszebb erdei fák közűl Európában, melly 100—120 lábnyi magas lesz 4 láb vastagság mellett; különben mindenfelé ismere- tes, és itt csak annyiban említendő meg, a mennyiben magvaiban 16—17 proc. kövér olaj vagyon; olly vidéke- ken, hol sok illy fa, és sok bikmag van, érdemes len- ne ezeket olajütésre használni, melly olaj, ha más célra nem , égetésre igen alkalmatos lenne. Nevezetes, hogy a gyümölcshéj és magborítóban méreganyag találtatik , s ezen okból az olajsajtolás után hátramaradó lepény több állat- nak, nevezetesen a lovaknak halálos, és csak a disznók hizlalására alkalmazható. — Szadler L. 15. 6. Bodza (Sambucus). A bodza nembül két fajt használ a gyógyszertár: a fai bodzát (S. nigra) s földi bodzát (S. Ebulus). Mindenik közönségesen ismeretes, s ezek közúl főképen az első van használatban , és pedig virága , és a bogyóibul készített lésürű. Magyarországban virágából évenkint 100—120 má- zsa, s a lésürűből mintegy 150 mázsa használtatik föl. De minthogy e növény mindenbol találtatik , s virágát és gyü- mölcsét a gyógyszeres maga szedi, alig fog kereskedési tárgygyá lehetni. De mesterségi tekintetben a gyök fládorja, s az ágak különböző esztergályos munkára hasznaltatnak , mindenik faj érett bogyóit pedig gyakran fordítják ecet és bőrfestéshez, s e tekintetben nagyobb figyelmet érdemel- MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 13 § ne e növény. Szadler IV. 18. — 6. 12. Wagner 25. 65 I. HOSSI. 77.78 ri. 7. Bojtorján (Arctium). Ezen , az összetett virágok családához tartozó növény- nembül több faj gyökere gyüjtetik meg, főleg a pókhálós bojtorjáné és a keserű lapué , orvosi használat végett, Min- denik növény, főleg az utóbbik, igen elterjedt, s ár- nyas , nedves helyeken terem erdőkben, bokrokban , gye- pükben stb. E két éves növények gyökere hengerű, rendesen a közepétől kezdve elágzó , egy lábnyi hosszu és hosszabb, — — itt ott rostokkal takarva, kivül feketés, belül fehéres , . — taplós szövettel. A pókhálós bojtorján szára fű nemű , 3— . 4 lábnyi magas, vastag, erős, csikos, szőrös és ágas. A levelek szivformák , hullámosak , nyelesek, apró szuró fo- gakkal megrakva ; : az alsók igen nagyok , lábnyi hosszúk és hosszabbak is, fél olly szélesek; a fölsők kisebbek, tojáskerekek, s nem olly hosszu nyelüek, oldalvást és az ágak végein állók. A virágok majd ernyősen ülnek együtt. A csésze kis dió nagyságnyi , golyóidomú, pók- háló idomú nemezzel takarva, lepcsényes, hegyekön ho- rogmódra visszahajló lándsaidomu pikkelyekből álló. Bok- rétája összetett , csöves , tojásidomu veres. A. keserű Mau b. főleg abban különbözik öltél, hogy levelei fogasak és csészéje meztelen. . A gyökérből Magyarországon 200—250 mázsa kelhet el évenként. Szadler VI. 24. 25. Wagner 21. 184 1. — 25. 224 rl. 8. Bóka (Astragulus). A szokottabb bókafajok közül a száratlan bóka terem Magyarországon. Ez évelő növény, a pillangósak csalá- dába tartozó , napos fűves halmokon nevekedő , és hosszú, szívos, sokfejű hengeres gyökérrel biró, szár nélkül lé- vő. Ugyanis közvetlenül a gyökérből, hosszu szőrös nyé- 14 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK len, egyenetlenül tollagos , 12 ujnyi hosszu levelek ered- nek, mellyek apró, tojáshosszu, épszélű, előfelé kiseb- bülő , szőrös levelkékből állanak. A virágok május és ju- niusban jőnek elő, mellyek szinte közvetlenül a gyökér- ből erednek, kevés virágu rövid fürtökben. A. virágok pillangósak , elég nagyok , sárgák , alapjok felé zöldesek; a csésze igen hosszu , fehér , bojtos szőrökkel. Szadler II. 1. A száratlan bóka (A. exscapus) egy ideig nagyon használatban volt; de most olly kevéssé divatozik, hogy Magyarországban belőle évenkint alig emésztetik föl több 10 mázsánál. Korunkban a franciák kezdék el e gyökeret használ- ni, s erősítik, hogy hatása jeles. Ha ez tisztán megva- lósul , ezen, hazánkban igen bő , növény jeles kereskedé- si cikké válhatik. 9. Bokretafa (Aesculus). A gesztenye b. (Aesc. Hippocastanum) hazája közép Ázsia, de e szép fa annyira elterjedve találtatik nálunk, hogy már honosultnak mondható. A gyógyitásban kérge használtatik, de egész hazánkban alig több 40 mázsánál. E héjat (kérget) cserzőszerül kezdék használni, de mivel cserzőanyaga még kisebb mennyiségü , mint a cserfa- kéregé, ezen okbul csak szükség idején használtatik. Gyümölcsében 32—35 proc. keményitő van, s ezen oldalrul tekintetet érdemelne, minthogy szintugy haszon- nal alkalmazhatni keményítő-készítésre, mint a pálinka- égetésnél; minthogy pedig szappanféle anyaggal is birnak, mosó-anyagul is alkalmazhatók. Wagner 4. lap, 6 rlap. 10. Borbolya (Berberis). A sóska b. (Berb. vulgaris) sóskafa , leánysom , üröm- borbolya) száraz halmokon , gyepükben , bokrosokban, az erdők szélein nevekedő , 4—10 lábnyi magas, és a bor- bolyásak családához tartozó cserje, igen ágas, belül sár- ga gyökkel. Kissé merev levelei csomókban állanak, visz- MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 15 szás petések, fürészesek és pillásak, alapon egy, több- nyire háromágu tövissel támasztva. A sárga virágok ma- jus és juniusban jelennek meg, a levélcsomókból erednek és ékes csüngő fürtöket képeznek , . mellyeknek szirmai aprók s alapjokon narancs szinű mirigyekkel birnak. A. gyümölcs hosszukás gömbölyű bogyó. Gyümölcse hajdan gyakran volt orvosi használatban, s főképen a belőle ké- szített szörp igen kellemes savanyáért, most már, ámbár méltatlanul, majd egészen kiment a divatbul. Ezen cser- ő je gyöke 17—18 procentot bir egy szép tartós sárga fes- va ÉT pm AE ati VEL 2 21 heg kel ln adabbállesm s kt ét. ág ag él tékbűl, s arra látszik rendelve, hogy a nagy mennyiség- ben külföldrül behozott curcuma gyökeret pótolja, mire igen alkalmatos. Szadler XIV. 5. 11. Bordalap (Scolopendrium) A szarvasnyelvű bordalap ($Scol. officinale) a lopvanő- sző növényekhez tartozik; 1—1/ lábnyi hosszu, rövid- nyelű , 2 ujnyi széles, nyelvidomú, alapon szívidomúlag kimetszett, épszélű, kissé hullámalaku, hegyes levelek- ben (lomb) jön elő, — közép bordájok verhenyes szőrű , gyümölcs halmazatai számosak, közegyenüek , kettesével . állanak egymás mellett. A szarvasnyelvű bordalap majd- nem egészen kiment az orvosi alkalmazásbul, de újolag fel kezd kapni. Nálunk jelenleg évenkint mintegy 50— 60 mázsa szükséges. A magasabb hegyi vidékeken főké- pen a Kárpátokon nagyon terem ezen növény, a lapályo- kon pedig egészen hiányzik; ez okbul kereskedési cikk válhatik belőle. Szadler XII. 19. 12. Boróka (Juniperus). . Ezen nembúl két faj használtatik orvosilag , úgy mint a gyalogfenyő b. (Jun. communis, borsfenyő, töviskefenyő, aprófenyő) és a szabizi b. (Jun. sabina. Nehézszagú bor. ciprusfenyő. lóciprus). Az első és általánosan ismert faj , t.i. a gyalogfenyő b. , főképen a népi orvoslatnál játszik . szerepet, de különös fontosságú, a bogyóibúl forrás ál- 16 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK tal nyert szesz (borovicska) s az égényes olaj , mellyek kö- zűl az első inkább Magyarországban használtatik, az olaj pedig meglehetős kiviteli cikket képez. Azonban még sem állíthatni, hogy ezen igen fontos növény illőleg használ- tatik hazánkban, sőt használata alig jöhet tekintetbe a mellett , a mekkora fokra volna emelhető. Valóban , ha megfontoljuk, hogy bogyói érésük ide- jét elérvén 33 proc. cukrot birnak, alig foghatni meg, mint van az, hogy pálinkának borókábul előállítására már rég nem alakultak nagyszerű gyárak. A jelenleg kereskedésben forgó fenyőpálinka lehetsé- gig nagy résznyivel bir a fölolvadt boróka olajbul, s ez szolgál okul, hogy általánosan nem használtatik; azon- ban az olajat, mellybül az érett bogyóban mintegy 1 proc. van, ugy választhatni ki, hogy az összezúzott bogyókat hideg vizzel kiszivatjuk, s ezen szivadékot eresztjük for- rásba. ) Az illy módon nyert nedvbúl , lecsepegtetés utján oly- lyan szert kapunk , mellynek fenyő íze vagy szaga nincs. A maradványbul , főképen ha egészen összezuzatik, lecse- pegtetés által az égvényes olajat nyerjük meg, a melly, mint említők, eléggé fontos kereskedési cikket képez, s a melly, ha nagy tömegek előállítása utján egy áruvá té- tethetnék a terpentin olajjal, a legfontosabb cikkek közé emelkednék fel. A gyalogfenyő bogyóinak használatánál nem kell a természetleirási tapasztalást mellőznünk, azt t.i., hogy az éretlen bogyókban legtöbb égényes olaj van, az egé- szen érettekben az olaj gyantává kezd alakulni, a feketék- ben egészen gyantává lett. Legtöbb cukor van a sötét- kék bogyókban, a feketék és megszáradtakbul nagyobb részint eltünt. — Olaszországban igen kedvelik a fenyő- magszörpöt , melly a bogyók kifőzése és a nedv kigőzölg- tetése által nyeretik, Fája, főképen a gyökéré, igen gyantás, s az OTVO- da . Alja 6 a S d PAL AT. MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 17 sokon kívül a közéletben is használják a szobák kifüstö- léséhez. Szadler XII. 25. Wagner 77. lap. 92. rl. A szabini boróka cserje, a kertekben szokták te- nyészteni ; orvosilag lombjai használtatnak s az ezekbúl ké- szített égvényes olaj. Az elsőbül évenkint mintegy 12—15 mázsa használtatik föl Magyarországban, a másodikbul 20—30 font. Wagner 162 lap. 197. rl. 13. Boroszlán (Daphne). Ezen mérges növénynembúűl a farkas b. (D. mezere- um) és pedig az erősebb törzsökök kérge használtatik or- vosilag. Magyarországban évenkint 6—8 száz font hasz- náltatik föl. ; A farkas boroszlán 3—4 lábnyi magas cserje, a Thymelaeák családához tartozó; gyökere ágas, tollcső- vastagságu , ritkán kisujnyi vastag, rövid, sima , gyöngéd sárgásbarna vagy verhenyes héjjal takarva, belül fehér. Törzsöke sima, sárgásbarna kéreggel fedett; ágai fólál- lók és szabálytalanok. Levelei lándsásak , elhullók , szé- len egészek, alapon keskenyítvék , simák , világos zöldek, alant váltogatók, az ágak hegyén csomóban ülve, csak akkor jelennek meg , mikor a virágok már hervadni kezd- tek. A virágok a mult évi ágakon hosszában csomósan je- lennek meg, majd nyéltelenúl, többnyire hármasával ül- ve, és kellemes a jácintéhoz hasonló szagok van. A bok- réta hibázik, a csésze ellenben bokréta-alaku, barackvi- rág szinű, tölcséridomu. Gyümölcse csontár, gömbölyű- ded bíborveres , egyrekeszű; gömbölyűded hegyes mag- vat tartó. Némelly vidékeken az ecetcsinálók az écet erő- sítésére használják ezen csípős igen mérges gyümölcsöt , mire a felsőségnek igen kellene vigyáznia. Wagner 71. . lap. 85 rl. 14. Bösövény (Phellandrium). A vizi bösövény árkokban és állóvizekben gyakran nőlő, kétéves ernyősnövény; igen vastag, orsóalakú, s TERM. PÁLY. III 2 18 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK ízein örvidomulag rostokkal takart gyökerű. E növény szá- ra 2—5 lábnyi magas, vastág , hiú, sima, barázdás, ide oda hajlott, igen ágos, terebély. Levelei igen nagyok , elállók , szélen hártyaalaku csíkos levélhüvelylyel. Az al- só levelek háromszor tollagosak , a levélkék sokszor osztot- tak és fogasak. A felsők többnyire kétszer tollagosak, a levelkék kiterjedtek, tojásdadok, bemetszve fogasak. Az ernyők nyelesen oldalvást állanak a levélzugokban és az ágak végein; az ernyőcskék igen sürűek. A virágok fe- hérek , a kögéi kisebbek a többieksél, de mind terméke- nyek; a szirmok visszás tojásalakuak , kiszéleltek , befor- dult karélyokkal. A mag peteidomu, sima, könnyüden bordás, a két nővel és az ötfogu csészével koszorúzva. E növény junius és juliusban virágzik, magva september- ben érik meg. A vézi b. (Ph. aguaticum) magva a gyógytanban fő- leg az állatiban használtatik. Mintegy 5—6 száz font megy föl. E növény szabadon terem hazánkban, de nem igen fordíttatik haszonra. Szadler XIV. 11. Wagner 102 lap. 122 rl. 15. Bürök (Conium). Orvosilag az igen kellemetlen szagu mérges büdös bü- róA használtatik. Ez kétéves ernyős növény, fehér, orsó- alaku, alant elosztott, kissé rojtos gyökérrel. E növény szára felálló, 3—7 lábnyi magas, sok águ, gömbölyű , hiú , sima, szőrtelen, gyöngén csikos, világos zöldszinúű , és mindenütt, főleg az alsó részeken, valamint csatorna- alaku sima levélnyelei is , veresbarna foltokkal birnak. Le- velei , főleg az alsók , igen nagyck , hosszuk , váltogatók , " kissé puhák, többször összetettek , vastag hosszu levél- nyelekkel, mellyek alapon szélesebbek, hüvelyfélék és csikosak. A levelkék aprók , lándsások , tompák , bemetsz- vék, simák , fölül sötétzöldek, kissé fénylők , alant hala- ványzöldek előálló középbordával. A legfelső levelek ren- desen ellenesek , és kétszer tollagosak. A virágernyők igen MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 19 számosak , az ágak hegyeiből és a levelek szegleteiből jó- . nek elő; az ernyők és ernyőcskék sok sugaruakp, vala- micskét laposak: a szirmak fehérek, behajlott szividomu- ak. A köz ernyőburok mintegy hétlevelű, hátra hajlott, levelkéi lándsások, bőrszélüek; a magánburok levelkéi csak egyik oldalon ták s néha összenőltek. E növény I igen bőven terem a miveletlen száraz helyeken, romdombo- kon, utakon, ó falakon, gyepükben stb. 5 "A büdös bürökbül (Con. maculatum, nagy b. börök, sipfű ) a teljes növény használtatik , a virágzás előtt gyűj- tetvén be ; divatban van a belőle készített kivonat is , melly gyakran rendeltetik. De minthogy e növény mindenütt ta- . láltatik sa gyógyszeres maga gyűjti, kereskedésbe nem sen alkalmas. Szadler IX.20. Wagner 82 lap. 99 rl. a 16. Buza (Triticum). 4 a E nembűl főképen a farack b. (Tr. repens, perje , lá- . bas perje, buzalevelű fű, ebgyógyitó fű, tarack) jövend ten magyarázat alá. A taracA buza polyvás fű, melly, "mint igen alkalmatlan gyom, nagy mennyiségben terem a . szántóföldeken , kertekben, utakon stb. E növény gyö- ere hosszu, puha, fonalidomú, szalmaszálvastagságu , Ve natolt, a föld alatt vizegyenüleg mászó, ízes, minden gyürűjébűl rostokat és szárt hajtó. Szára fűnemű, 2—4 ábnyi hosszu , fölálló, vagy alant behajló , kerek , csikos, ima. Levelei vonalidomuak , valamennyire szélesek , itt ott kissé szőrösek. A füzér két soros. A füzércsék sokvi- rágnak. A csészeondók és a külső virágondók vonal-lánd- Sás alakuak, hosszan hegyesek vagy kalászosak. E nö- "vény gyökere gyógyszerúl használtatik, s évenként 350 E mázsát emésztenek föl belőle közdélébani Azon nagy bőség, mellyben e növény , főleg a szántóföldeken találtatik , teszi, hogy ára mindegyre csekély , de azt még is Mélérdémli , hogy a gyökér gyűjtessék. E gyökérben nagy mennyiségű sajátszerű cukor van , 9 melly forrásra alkalmatos. E bőség akkora , Bidögi a gyö- i Í 20 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK ü a kér 100 része 20 rész elég sürű szörpöt ad, mellyben alig van 10 rész száradt cukornál kevesebb. Nem is szenved kétséget, hogy ezen lelemény érdemében a perjálűl jöve-. delmesen lehetne szeszt gyártani. : A közönséges buza is megemlítendő itt , a mennyiben. szalmája igen kiterjedten használtatik a szalmakalapok fonására, mellyek eddigelé Olaszországbul és Schweizbul hozatnak be. Hogy a szalma lágy, hajlékony és finom tárgyak készítésére alkalmatos legyen, a termesztés és mi- velés módja által eszközölhető. Fínom buza szalmát épen. ellenkező uton nyerünk, mint a melly bő termést szerez. Erre a célra kövér, jól szántott, trágyázott föld, amott pedig sovány, homokos vagy köves föld szükséges. Ha- sonlót mondhatni a rozs és zab szalmájárul , melly a fön-. nevezett célra szinte használtatik. Szadler II. 5. Wagner 155. IS1877 rk 17. Buzer (Rubia). Ezen , a csillagosak családába tartozó növénybül két . faj termesztetik, mellyek igen kiterjedt iparágat képez-. nek , t.i. a pirosétó b. (Rubia tinct. buzér, pusér, buzér- fű, pirosítófú) és a Aülföldi b. (R. peregrina). Az első dé-. li Európában termesztetik , a másik Spanyolországban , ke-. leten és déli Franciahonban. 3 A pirosító b. évelő fű, hengeres, mászó , kissé rostos, kivül sötétbarnapiros, belül sárgáspiros gyökkel. Szára négyszegű , 2—3 lábnyi magas, mászó; apró , merev , hát-. ra hajlott fulánkokkal sürűn takarva. A. levelek a szár bütykei körött négyével—hatával állanak , az ágakon kör- vesen; tojás-lándsás alakuak, merev-, hegyes- nyeletle- . nek , a szélen és háton apró finom fulánkokkal rakva. A. virágok laza csomókban állanak: a bokréta egyszirmu, harangidomu , kicsin, 4—5 hasábu, halvány sárgás zöld. A bogyó fekete, egymagvu. Szadler III. 12. Wagner 98 tgdzrie A külföldi b. abban különbözik az előbbitől , hogy szá- Éj éri § fi MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 21 "ra fölemelkedő , ez és a levelek kitartósak , szilárdabb és merevebbek , a virágok sárgák és nagyobbak. . :" Ezen növény gyökere, az úgynevezett buzérgyök .(Krapp) a legjelesebb és legtöbbször alkalmazott festék- anyagokhoz tartozik a növényországbul, mind festék bősé- . ge, mind festékanyaga árnyéklatainak sokfélesége és állandó- sága miatt. Ezen gyök adja az úgynevezett török piros . színt, és azon szép piros festéket , melly buzérlakknak ne- " veztetik. ———— Már több mint 20 év előtt kezdék e növényt Magyar- " országban termeszteni , és pedig a Bánságban, s ámbár az "itt termesztett gyökér igen használhatónak bizonyodott be, olly hanyagul miveltetik, hogy a magyar buzérgyök ke- "reskedésben nevérül alig ismeretes. A buzér magokban az austriai gyárakban olly bőven használtatik föl, hogy a belföldi buzéron kivül évenkint 8—10 ezér mázsa vásá- (0 zraá külföldről mintegy 350,000 ezüst forinton. Illyen módon nagy fontosságú e növény tenyésztését ettan minden lehető módon előmozdítani. A buzérban 20—35 proc. tiszta pirosfesték anyag van, tellyet a vegytan segedelmével a gyökérbül kiválaszthat- ni, E körülmény jeles támaszpontot szolgáltat azon orszá- joknak , hol ezen festőanyag előállítását akarják eszköz- eni , mert egészen alkalmatos arra , hogy világkereskedé- Si cikké legyen. Az orvoslás mezején semmi fontossága cs e gyökérnek. aa. 18. Cekla (Beta). F: Marggraf 1747ben mutatá meg a tudományok acade- iájának Berlinben, hogy a cuAros cékla (Beta vulgaris) ik fajának , melly a cékla név alatt közönségesen isme- etes , és mellynek sok hason faja van, nedvében jegeszt- tő cukor van jelen; 1787ben Achard megtaníta a módra , Bevan kell a cukrot nagyban kiválasztani; 1810ben Na- . poleon tőn felszólitást a francia tudósokhoz , találjanak föl v. A el 22 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK 8 tökéletesebb módot a céklacukor készítésére, s nem soká- ra a céklacukor versenygeni kezde a nádcukorral, A kormány pártolása által annyira emelkedék ezen i- parág Francziaországban, hogy már 1829ben a francia- országbeli 120 gyár 10,000,000 fontot, 1832ben pedig a 210 gyár 24,000,000 fontot ada durva cukorból, ma pedig bizonynyal e mennyiséget is jóval túlhaladják. Az austriai tartományokban, gyöngén számítva , 20,000,000 font cukrot emésztenek meg, mintegy 5 millió pengő forint árut. A. cukor tehát igen fontos cikk a köz- gazdaságban. Mintegy 20 év óta az austriai tartományok- ban, és nevezetesen Magyarországban is készítenek cékla- cukrot majd nagyobb majd kisebb szerencsével, a tájék, a földnem, jobb vagy roszabb bánásmód ; könnyű vagy ne- héz közlekedési módok szerint; de olly kivánt sükert még. nem látunk, hogy remélnünk lehetne szükségeink fedez- hetését honi cukor által. : A céklacukor tartalma különböző a föld és a vidék minősége szerint, 6—12 procento között inog. A műkö- dés módja ezen természeti cukortartalmat még 2—4 pro-. centóval megcsökkentheti; ezekbül látható , hogy e körül- ményeket igen tekintetbe kell venni. 1836ban mint valami uj fölfedezés dicsérteték a Baden nagyhercegségi gazdasági heti lapban a céklacukor készí- tése szárított céklábul. Semmi kétséget sem szenved , hogy e mód kedvező körülményekben igen hasznos; de e fölfe- dezés 1836ban már nem volt uj, és az elsőbbség Magyaror- szágot illeti, mert a budai németujság Gemeinnützige Blát- ter cimű melléklapjában már 1833. találtaték egy érteke- zés"), melly a magyarországbani céklacukorkészitést il- leté.: Itt a céklacukor készítése nyilvánosan száraz céklá- bul ajánltatik és összeköttetésben a nyers répábul valóval igen célszerünek és hasznosnak mondatik, — de nagyban §) Bemerkungen über die Runkelrüben Erzeugung , von Dr. Dani- el VVagner. Gemeinnützige Blütter. 1833. 41. 42. 43. szám. dl szög MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 23 megkisértésre sehol nem méltaték. Azon értekezésben még más figyelmeztetések is vannak megfontolást és követést érdemlők. A cukorkészítés akár répábul, akár más hazai növé- nyekbül mindenesetre nagy figyelmet és gyámolitást ér- demel. 19. Csülleng (Isatis). A keresztes virágok családához tartozó sok csülleng- fajból eddigelé csak a festő csülleng teriaesztetik, s ez mint festőfű elég nagy fontosságu. A festőcsülleng kétéves nö- . vény, melly déli és közép Európában, ugy keleten napos , köves halmokon, falakon és mezőkön vadon terem, és gyakran nagy mennyiségben termesztetik. E növény gyö- kere hengeres, orsóidomu, mellyből 2—4 lábnyi magas , fölálló, gömbölyüded, fölül ágas, egészen sima szár jő elő. Az alsó levelek rövid nyelüek, 6—10 ujnyi hosszak, 1—17 ujnyi szélesek , tojáslándsás alakuak, fogasak, kis- sé durva szőrüek , — a fölsők kisebbek , ülők , szárölelők, nyilas-lándsásak , épszélüek , simák, szürkezöldek. Virá- gai majus és juniusban jelennek meg a szár végén, sürű fürtökben és fürternyőkben bogásan kiterjeszkedve ; aprók, sárgák; gyümölcsök csüngő, mintegy 4 ujnyi hosszu, 2 vonalnyi széles, barnás szürke vagy feketés. E növénynek levelei szedetnek le, s ezt évenként többször tehetni , — és , Waid"" név alatt mint kékre festő anyag vagy szétzuzatva és golyóba idomítva, vagy mint szárított levél hozatik a kereskedésbe. Szadler VII. 1. Mintegy 20 éven által számtalan kisérlet téteték az austriai tartományokban , nevezetesen Magyarországban is, a festőcsüllengbül az indigo kivonására. Azon iszonyú nagy adó , mellyet az austriai tartományok k. Indiának fi- zetnek , melly évenkint 2,500,000 p. forintra rug , kivána- tossá tevé e festéknek belföldön való termesztését. De minden kisérletek hiában voltak, és aligha tar- tottak volna olly sokáig és kerültek volna annyiba, ha a 24 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK vegytant jobban megkérdezték volna, melly azonnal azt felelendé, hogy a tulajdonképi indigo növények , mellyek- bül a keletindiai indigo készíttetik, harmincszor annyi indigóval bővelkednek, mint a mi festő füvünk; hogy te- hát ezen célra szükséges vagy Kelet-India indigo növényét meghonosítani nálunk, vagy más növényfajt keresni elő ; indigodúsabbat , mint a csülleng. E növényt azon okbul említők meg. itt, hogy újabb időben termesztése igen elhanyagoltatik nálunk, és ide- gen csüllenget vagy izacsot kezdenek behozni hozzánk ; melly a magyarnál mivel sem jobb, 20. Demutka (Thymus). Ezen nemnek egyik faja, melly gyógyszerképen hasz- náltatik, t. i. a kakuA d. (Th. serpillum, kakukfű, vad csombor) vadon is igen bőven terem, a másik faj a kerti d. (Th. vulgaris, kedeszfű, démutka, timian, balzsamfű , mézfű, kerti vagy olasz kakukfú) kertekben tenyésztetik. Az első orvosilag elég gyakran, a másik mint fűszer a gazdaságban használtatik. A kakuk demutka évelő ajakasvirág, mellynek gyöke- re apró és rostos. Szárai ujnyi vagy kéznyi hosszak , ren- desen a földön fekvők, gyökerezők, de gyakran föl is ál- lók , ágas-, kemény- , fás- fonalidomuak , kerekek , több- nyire barnák, finom, elszórt visszahajlott szőrrel fedve. Az apró ellenes levelek tojásdad hosszúk, tompák, majd simak , majd szőrösek, alapon mindig pillásak , alant pon- tozottak; a melléklevelkék igen kicsinek, lándsásidomu- ak, visszahajlottak. A virágok a szár hegyén állanak ör- ves fejekben, világos bíborpirosak, ritkábban fehérek. — Szadler II. 10. Wagner 16. 1. 19. rl. A kerti d. abban különbözik az előbbitől, hogy szá- ra fölálló , igen ágas , tojáshosszu , visszagöngyölt, pontos és kopasz levelekkel; a virágok pedig az ágak végén nye- les, tizvirágu távolálló örvekben vannak. Mindenik növény fűszeres és égvényes olajjal bir, EZÉS MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 25 melly a pipere-asztalokon bőven alkalmaztatik , de eddig- elé többnyire Franciaországbul hozatik. Mind a kakukfű , mind a timiánolaj készítésérül kisérleteket kellene tenni. 21. Dercefű (Gypsophylla). Egy idő óta a magyar kereskedésben egy gyök talál- tatik, melly e név alatt: feher szappaugyökér gyapjuszö- vetek és finomabb fehérruhák mosására szolgált, néhány év óta pedig, mint szabadalmazott tárgy e cím alatt: ej gyapjúmosó-szer"" két, Pesten lakó , zsidó kereskedőtül elég drágán árultatik , mint olly szer, mellyel a gyapjút a bir- kán nyirés előtt kell megmosni. Hihetőleg a szer titkon tartása okozá :leginkább, hogy e cikk igen hamar nagy kiterjedést nyere nem csak hazánkan, hanem a külföldön is, és belőle szép mennyiség kivitetik. E gyökér Magyarország homokos vidékein igen buján nevekedő, s a szegfús virágok családába tartozó három növénytül nyeretik , a buglyos derczefütól (Gyps. panicula- ta), azetődzó derczefűtól(G. fastigiata) és a kegyeslevelű d-től (G. acutifolia) , s minthogy a gyökerek vastagok és hosszúk , könnyű őket nagy mennyiségben összehalmozni. A. buglyos dercefő gyökere vastag, husos, mellyből több térdidomulag meghajlott , fölül sima, alul rövid szőr- rel takart , igen sok ágra oszló szárak erednek. A levelek hüvely idomulag összenőltek, vonal-lándsásak , valameny- nyire fürészesek. Számtalan fehér, kissé pirosdad virág- csák ékesítik a növényt; a szirmok tompák , kissé csipké- sek, számra öten. A 10 him rövidebb a csészénél. A csé- sze 1 levelű, harangképü, szegletes, csupasz. A. tok egy- rekeszű , négy válványu. A tetőző d. (Gypsophylla fastigiata) abban különbözik . az előbbitől, hogy neki lándsás vonalidomu, kissé husos és homályosas 3 sarku kopasz levelei vannak és kilátszó hímjei. Szadler XI. 7. A hegyeslevelű d. (Gypsophylla acutifolia) vonal-lánd- sás , hegyes , három idegű levelekkel bir, fürternyős (sá- 28 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK torozó) bugával, szőrös kocsánokkal és csészével, kiszé- lelt szirmokkal, mellyek kétszer olly hosszúk, mint a csészék. E növények gyöke hasonló tulajdonsággal bir, mint a keletrül nagy mennyiségben Európába hozott s a Gyps. struthium-tól származó , úgy nevezett egyiptomi szappangyű- kér, lehet tehát remélni, hogy ezen fontos kereskedési cikkünk annálinkább ki fogja a concurréntiát állani, mi- vel ha ára az egyiptominak felére csökkenne is, még is szép hasznot hajtana. E gyökből szerző kisérletei szerint világos sárga kivonat kapható , melly száraz állapotban a gyökbül csak egyharmadot foglal el, melly a gyapjumosására a birká- kon, valamint igen kiterjedt kereskedésre is sokkal alkal- matosabb magánál a gyökérnel. 22. Diófa (Juglans). A pompás diófa (Juglans regia L.) közönségesen is- mert, szép , magasan nőlő fa, terebély és nagy galyazattal, melly Magyarországban is elég bőven tenyésztetik , de na- gyobb tekintetre is érdemes volna. A dióolaj, ha hidegen sajtoltatott, igen jó izű, mellybül a dióbélben 50—60 pro- cento foglaltatik , s mellyet ételhez is használhatni , azon fölül hogy égetésre igen alkalmatos. De külön- ben is igen fontos a diófa: mert érett gyümölcse kellemes étek; héja, levele s éretlen gyümölcse tartós sárgásbarna színt (festéket) ad, s a vén fák faja a legszebb és legke- ményebb európai fajták közé tartozik. Wagner 3 lap. 4. 5. r]p. 23. Dohány (Nicotiana). Magyar hazánkban a termesztés egyik legkiterjedtebb ágát képzi a dohány, s eléggé be van bizonyítva, hogy Magyarországnak mind éghajlata , mind földe teljesen ked- vezők e növénynek, s ha a mag jobban megválasztatik s némi gond fordíttatik a növényre , olly leveleket kaphatni , MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 27 mellyek a legjobb dohányfajtákhoz számítandók. Lehet- séges még ezen termesztési ágat sokkal nagyobb fok- ra emelni s a pénzjövedelmet főleg az által szaporítani belőle, hogy nagyobb ipar által olly leveleket is nyerhet- ni , mellyek a külsőkereskedés számára alkalmasabbak. A dohánymagban 32—33 proc. zsíros olaj van , melly égetésre teljesen alkalmatos s nálunk könnyen és olcsón volna nyerhető. Wagner pag. 84. Taf. 101. 24. Fenyófa (Pinus). Magyarország fölső vidékei mérhetlen nagy fenyve- seket birnak. Ezekben előforduló fajok: a Mucz fenyő (Pi- nus picea , szurkos f.) , jegenye f. (P. abies) , ritkábbak az erdei f. (P. sylvestris) és a veres fenyő (P. Larix) , mellyek végetlen hegyterületeket lepnek el. y Mind e fenyőfajokban olajos gyantás anyag Van, melly megtisztítva terpetin név alatt jő a kereskedésbe , s mellybül a terpetinolaj, a fehér és fekete szurok és a c0- lophonium (vonógyánta) készíttetnek. . A mennyiség, melly ezen anyagokbul fölhasználtatik, igen nagy, de tudtomra mindeddig nincs hazánkban egy gyár is fölállítva, mellyben az említett anyagok gyártásá- val foglalatoskodnának. Eddigelé e tárgyakat felső Austriábul kapjuk, szinte mint, a fenyőfa gyantásabb részeibül vagy a szurokból ké- szített fenyőkormot , melly mint fekete szin vagy festék igen tág használatot nyer. Hajóépitéshez örömest használtatik még a hegyife- nyő (P. montana) , melly szinte bőven terem Magyarország- ban a Kárpátokon, de eléggé nem vétetik tekintetbe. 25. Gomborka (Myagrum). A magvas gomborka egy éves keresztes virág , melly mezőn és szántóföldeken , főleg homokos tájakon és gyak- ran a kender között nagy bőségben terem gyomképen. E növény szára 1—17, lábnyi magas, fölálló , tompaszegletű , 28 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK durva és az ágakkal együtt szőrös; váltogató, tojásdad- lándsás , alapon nyilidomulag kimetszett, épszélü vagy ke- véssé fogas , durva , szőrös levelekkel. Az apró, halvány- sárga, május és juniusban megjelenő virágok a gyümölcs- csel együtt a szár és ágak végén laza fürternyőket (sátoros virágzatot) képzenek, mellyek később fürtidomulag hosz- szabbulnak meg. A. beczőkék mintegy borsónagyságuak , fölfúttak , simák. A magvas gomborka (M. sativum) magva 30—35 proc. zsiros és égetésre alkalmas olajjal bir. E növény kevés ápolást kiván, tehát a magvában létező sok olaj miatt ér- demes volna termesztésével próbát tenni. 26. GyoAönke (Valeriana). Orvosilag a macsAa gyökönke (Valeriana officinalis L. macskagyökér, mezei nárdus, terjékfú) gyökere használ- tatik. Ez évelő, fűnemű növény, a gyökönkések családá- ba tartozó, majdnem elharapott rostos gyökkel , számos , a föld alatt tovább menő, új növényeket hajtó sarjakkal , 2—5 lábnyi magas, kerekded, hiú, barázdás, az izesü- lésben szőrös szárakkal. Levelei átellenesek, a fölsők ül- nek , az alsók nyelesek, mind tollagosak. Az egyes levél- kék lándsásak, többnyire fogasak , ritkán épélűek, nye- letlenek , bordásak. A. halványvereses virágok az ágak he- gyein állanak sátorosan; a bokréta majdnem szabályosan tölcsérképü , ötmetszésü. A magvak szárnyas tollakkal éke- sítvék. Szadler IX. 1. Wagner 17. I. 20 rl. A Kárpátokon igen nagy mennyiségben találtatik a macska gy., , melly növény hazánk más vidékein is van ugyan , azonban a Kárpát hegyeken termett igen könnyen megismerhető arrul, hogy erősebb és illatosabb a többi- nél, s ezen okból kitűünőleg megérdemli a gyógyszerűl használtatást. A. gyökönke gyökéből évenkint 90—100 mázsa használtatik föl Magyarországban. A Kárpátokon termettekben 17, az alföldiekben alig egy század rész ég- vényolaj van, melly szinte orvosilag használtatik. MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 29 27. Higviric (Glycyrrhiza). Ezen, a pillangós virágok családához tartozó, évelő nembül két faj használtatik , az edes A, (GI. glabra) s a tüs- kes h. (GI. echinata). Az edes higviricnak mélyen a földbe nyomúló , erős, fás gyökere van, számos a föld alatt vízszínüleg elterjedő hajtással , mellyek ismét új sarjakat bocsátanak. Szára 5 —8 lábnyi, fölálló; levele tollagos, váltogató, levelkéi 13—15 , tojásképü, hosszúdad, tompa. A. virágok a levél szegletekben állanak , hosszu füzérekben , mellyek először sürűek , azután lazák és majdnem fürtalakuakká lesznek, A csésze egylevelű, csőves, két ajakú, tartós; a felső ajak három részü, az alsó igen egyszerű s vonalidomú. A pillangós bokréta halaványveres, violaszin hegyekkel; a zászló (vitorla) fehér, hosszukás, a szárnyak elállók, a sajka kétrészü. Csőtéi szőretlenek, hosszudad-összenyo- mottak , s 3—4 sőt több maggal is birnak. Wagner 171 lap. 207. rl. A züskés h. abban különbözik amattól, hogy gyöke sokkal vastagabb , néha 1 £ ujnyi, csőtéje fulánkos, virá- ga golyós (fejes), állevelkéi lándsásak , tollaglevelkéi mi- rigypontosak. Szadler XII. 10. Wagner 171. I. 208 rl. Igen sok édes gyökér emésztetik fel , de még nagyobb mértékben használtatik az ugynevezett medvecukorhoz, mellyet Olaszhonban, nevezetesen Calabriában, Siciliá- ban és más országokban is gyárilag készitenek. Az édes higviric kereskedésben találtató vékonyabb gyökerei , mely- lyek az austriai tartományokban igen kelnek, s belőlök Magyarország is 1000— 1200 mázsát fölemészt, egyálta- lában Szilézia és Morvában tenyésztetik , főképen Znaim vidékén. A vastagabb gyök, melly meghámozva, s azután föl- szelve adatik kereskedésbe , a tüskés higvirictül jő , s Orosz- országbul hozatik be. Az austriai tartományokba évenkint közel 1200 má- 30 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK zsa medvecukor hozatik be , 36,000 p. forintnyi becsért kö- rülbelül, mellyből Magyarországra 4 rész bizonynyal esik. Hazánkban a füskes k. az alsó vidékeken , mird a Du- na mind a Tisza mellett vadon terem, de eddigelé nem gyűjtetik. Mivelés által nálunk a legnagyobb bőségben le- hetne előállítani, s az országnak nagy hasznot hozhatna mind a gyökér maga mint áru cikk , mind pedig medvecukor ké- szitéséhez fölhasználtatva. 28. Himboj (Ricinus). A repedő hiímboj (Ricin. communis) , melly a fűtejesek családába tartozik, s mellynek magva használtatik orvosi- lag, tulajdonképen déli Ásiában honos, de most Európa és Amerika melegebb vidékein is találtatik elvadulva. Az igen meleg tájakon több évi növény-, cserje- sőt faalakú , annyira hogy testvastagságu s 20—30 lábnyi magasságu is találtatik. Nálunk e növény egyévi, fűféle 5—8 lábnyi magas, sima, íÍzes, vereses száru, melly szürkés zöld hamvval fedetik. Levelei váltogatók , kézkarélyuak , na- , gyok , hosszan és vértidomulag nyelezvék ; a karélyok fü- részes foguak, lándsásak. A virágok a szár és ágak he- gyein állanak nagy bugókban. Az alantabb álló himvirá- gok bokrétátlanok, a csésze 5 hasábu, a hímszálak fonál- idomuak , ágasak, igen sokak, sárga porhonnal; a nővi- rágok fön vannak, szinte bokréta nélkűl, három hasábu csészével, három, kettészakadt, veres, szőrös nőczékkel- A tok három rekeszű , lágy fulánkokkal rakva , és három, tojásalaku, sima maggal bir. Érés után magoktól fölpat- tannak a tokok. A repedő h. gyakran miveltetik s ezen ok- ból különböző fajtái s hasonfajai találtatnak. Wagner 27. lap. 33. rl. Újabb időben a repedő h. (R. communis) ujdan nyö- mott olaja nálunk gyakrabban orvosilag használtatik , s az ehhez szükséges mag Olaszországbul hozatik. E szép növény nálunk csak kerti diszül termeszte- MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 31 tik, de mivel jól tenyész és sok jó magvat ad, Magyar- ország déli vidékein nagy haszonnal lehetne termeszteni. 29. Jávor (Acer). 1810—1812dik évben az austriai tartományokban fő- leg a katonai határkerűletekben sok próba téteték a nálunk vadon élő közönségesen ismert, 50—100 lábnyi magas, szép jókori jávor (A. platanoides) , juhar j. (A. pseudoplata- nus és atorna jávor (A. negundo) édes nedvébül cukrot csi- nálni; de bármi egyszerü volt is a kezelés , még is fel kel- le hagyni ezen iparággal, mert igen kevés cukrot lehete csak e nedvbül előállítani. 3 De valóság, hogy Éjszakamerikában évenkint 70— 120,000 mázsa cukrot nyernek a cukros jávor (A. sachari- non) nedvébül ; érdemes volna megkisérteni, hogy ezen fa hozzánk átültetve szintolly cukordús nedvet adna-e, S cu- kor készítésre alkalmas lenne-e ? 30. Kapor (Anethum). Az ismeretes Aapor gyümölcse a déli Európában köves meszes hegyeken vadon termő , s nálunk termesztett ernyősvirágu aziskapornak, melly kitartó ernyős növény , orsóképü, ágos, fehér gyökérrel. Szára 4—8 láb magas, sima, csikos , szürkés zöld, fönn ágas. Levelei nagyok , si- mák, háromszor tollagosak, vagy rendetlenül összetet- tek; levelkéi vonalképü, fonál alakuak , háromszor tolla- gosak , szelvék , szürkés zöldek, fön barázdásak, alól 3 csíkkal jegyezvék; a levélhüvelyek nagyok, szárölelők. A virágok a szár és ágak végén állanak, kissé laza bugák- ban, burkok nélkül. A bokréta ötszirmu, a szirmok ösz- szegöngyölödtek , rövidek, sárgák ;hím öt, szőridomú; két alig ösmersző nővel. A gyümölcs majd tojásalaku, össze- nyomott, csikos, két részre oszló. Wagner 85. 1. 102 rl. Az aniskapor (A. foeniculum, édes kömény , olasz ka- por) magvábul és az ebbül lepárolt égvényes olajbul igen nagy mennyiség hozatik be az austriai tartományokba , no- ha Morvaországban elég nagy kiterjedésben miveltetik. 32 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK A mag nagy kelete a háztartásban , és az olajé a li- gueur készítésnél azt képes velünk elhitetni, hogy haszon- hozó volna e növényt nálunk is termeszteni. 31. Káposzta (Brassica). A káposztanemből főleg három faj ismeretes , mellyek a legnevezetesebb termesztett növényekhez tartoznak, ne- vezetesen: 1) a főzelek káposzta, melly a sok mivelés ál- tal igen különböző alakuvá lett, mellynek fajtáis hason- fajai mind ösmeretesek mint főzelékek. Szintolly közön- séges a Aerekrépa gyökere mint főzelék, ugy ennek és a karórepának magva. A. magban nagy mennyiségű kövér olaj találtatik, mellyet világításra használnak , s ezen olaj kedvéért a két utóbbi faj nemcsak a külföldön, hanem már hazánkban is elég bőven termesztetik. Mind a mellett nem lehet a figyelmet arra nem gerjesztenem, hogy e tenyész- tés sokkal nagyobb figyelmet érdemel, mint a minővel ed- digelé nálunk dicsekedhetik. Legtöbb és legjobb olajat ad a karórépa káposzta ugy- nevezett olajadó fajtája (Br.napus var. oleifera) , melly min- den tisztogatás nélkül jól ég a lámpában. E magvakbul 39 proc. olaj jő ki, mig a többi káposzta fajok alig adnak 33-at. — Az olaj tisztítása Magyarországban vén balszokás sze- rint történik , tekintetbe nem véve a chemiának más or- szágokban haszonra fordított előmenetelét. — 32. Katáng (Cichorium). Ezen , az összetett virágok családához tartozó növény, főleg a mezei katáng (Cich. Intybus) érdemel említést. Tar- tós növény , orsóidomu , husos, rostos, kivül sárgás, be- lül fehér gyökkel, melly mivelés által vastagabb lesz s a vadgyökér saját keserüségét elveszíti. E növény szára 1£ —3 láb magas, fölálló, ágas, villásan oszolva, durva ta- pintásu. A gyöklevelek kúcorosak , a földön körösleg fek- vők , elül hegyesek , durván nyelesek; a szárlevelek vál- MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 38 togatók, szárölelők, mélyen fogasak; a virághoz közel állók , egészek , tojásdad-lándsásak , rendesen kevessé alá- hajlók ; mind , többé kevesebbé , sörtések. A nagy, égkék virágok az ágak oldalain és hegyén állanak, többnyire kettesével vagy hármasával, majd ülve, vagy egyenetlen nyelekkel. Csészéje kettős : a belső 8—10 hosszabb , egyen- . lően lándsás, a külső 5—6 rövidebb, hátratürt pikkből álló. A. bokréta összetett, lapos, egyforma, és 20, kör- idomulag rendezett nőshim virágokból áll. A virágcsa egy szirmu , nyelvidomu , elvágott, mélyen bemetszett ötfogu. Az öt him fonálalaku, rövid, a porhon hengeres. A telep középen polyvanemű, a széleken csupasz. Wágner 116. lap. 139. 140. rlap. — E növény itt ott Austriában is , ne- vezetesen Cseh és Morvaországban , Poroszhonban Magde- burg között, Bajorországban Bambergnél és sok más tájé- kon nagy mennyiségben termesztetik, és gyökere részint megszárítva , részint megpergelve mint kávépótló , katáng- kávé név alatt , a kereskedésbe hozatik. Az austriai tartományokban tiltva van ugyan a mes- terséges kávét behozni, és ámbár e növény Cseh és Mor- vaországokban termesztetik, mind a mellett most is nagy tömeg hozatik bé a szárított katánggyökérbül katángká- vé készítéshez Magdeburg kerületéből, Magyarországban tudtomra sem a növény nem miveltetik , sem gyár nem lé- tezik sehol , mellyben az olly igen keresett katángkávé ké- szítetnék "). 33. Kender (Cannabis). A közönséges kender (C. sativa) nálunk magunk szük- Ségére elegendő mennyiségben termesztetik, de nevezete- sebb kiviteli cikk lehetne mint a minő most, ha több gond fordíttatnék reá, főképen olly vidékeken, hol jó magasra 7") Az 184ldik év folytában Pesten egy kávépótló gyár keletkezett, melly azonban cseh katánggyökeret használ föl, minthogy ná- lunk e? növény sehol sem termesztetik. TERM. PÁLY. III. 3 34 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK nő. Kötél és más erős dolgokhoz kitünőleg jó a bácsi ken- der, s ezen vidék az, eddigi tapasztalásaiuk szerint, melly főképen még sokkal nagyobb hasznot huzhatna ezen ipar- ágbul. E növény magva 25 procento olajat ad, melly égetés- re s fénymáz és szappankészítésre fordíttathatik. 34. Kömeény (Carum). A konyha kömény (C. carvi) a gazdaság- és háztartás- ban ismeretes növény, két évi, az ernyősek családába tar- tozó , gyökere orsóképü , kissé rostos. Szára 1—2 lábnyi magas , szegletes, barázdás, ágas; sima, hiú, csíkos. Le- velei keskenyek , kétszer tollagosak , bemetszvék ; a level- kék tollagosan szeltek , szelvényei vonalidomuak , simák , kissé szürkés zöldek , fehéres vagy pirosas fulánkhegygyel. A virágok lapos ernyökben állanak a szár és ágak hegyén. A közernyő hosszú, 10- gyakran egyenetlen sugarú. A különös (másod) ernyők sürűek. A bokréta egyenetlen , az 5 szirom fehér, néha vereses, egyenetlen, tompa, saj- kás, behajtva kiszélelt. Hím 5. Mag kettő , tojásdad hosz- szu , csíkos , egy oldalon domboru. Wágner 56. lap , 67. rl. Magva eddigelé csak a vadon termő növényről szede- tik Magyarországban. Mivelés által jobb és olajdúsabb lesz. Igen nagy tömeg használtatik föl a magbul, és a mag- bul nyert égvényes olajbul; kivánatos tehát, hogy e nö- vény nálunk is termesztessék. 100 font magbul 4 font ég- vényes olajt kapni , mellynek fontja 2—3 forint pengő. 35. Komló (Humulus). A fölfutó komló (HB. lupulus) közönségesen ismert ki- tartó növény , hosszu fölfutó szárral, melly nálunk gyak- ran vadon terem a gyepekön és bokrokban, legelők kö- zött és erdőszéleken. A nőnövények Németország és A us- tria némelly vidékein, nevezetesen Csehországban a leg- nagyobb haszonnal és nevezetes jövedelemmel miveltetnek. A komló igen nagy mennyiségben használtatik fel a sör- főzésnél , és nevezetes kereskedési cikk. MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM, 35 Eddigelé Magyarországban nem fordítottak e növény termesztésére méltó figyelmet, ámbár több termesztési ki- sérletek igen kedvezőleg ütöttek ki, s a komlót haszonnal lehet mindenütt termeszteni , hol a bor megterem. A komló füszeres és kábitó alkat részei miatt használ- . tatik a serfőzésnél, mellyek a sert nemcsak füszeresebbé , hanem tartósabbá is teszik. Ujabb tapasztalások szerint a komló egész ereje azon sárga , poridomú testecskékben van, mellyekkel a komló pikkelei takarvák, s mellybül 16 procentónál többet a legjobb komló sem bir. Ha ezen anyag , melly Lepulin nevet hord , s magya- rul komlónynak lehetne nevezni, a kereskedésbe bevitet- nék, nagy hasznot nyujtana a komlót tenyésztő országok- nak. Wágner 92. lap, 110 rl. 36. Koriandrom (Coriandrum). A mint fűszer ismeretes koriandrom magot a kerti ho- riandrom adja , melly egy éves ernyős növény, orsóképü , gyönge fehér gyökkel. Szára 1—3 láb magas, fölálló , si- ma , ágas. Levelei részint egyszerüen , részint kétszer tol- lagosak ; a levelkék ékalakuak , kerekitvék ; a felső leve- lek háromszor hármasak , vonalképü bemetszésekkel. Az ernyők részint a levelek ellenében állanak , részint az ágak végén. A közburok többnyire hibázik, a magánburok csak egyik oldalon van, és kevés, igen keskeny levelkék- ből áll. A virágcsák fehérek és veresdedek , a karimán ál- lók nagyobbak mint a középbeliek. Hím öt. A gyümölcs gömbölyü , ketté osztható. Az egész növénynek fíris álla- potjában kellemetlen csimasz szaga van. Keleten vadon te- rem a koriandrom, ugy déli Francia: s Olaszországban , Göröghonban stb. A németek bőven termesztik. Wágner 63. I. 75. rl. A kerti kor. (C. sativum) magva mind a háztartás- ban, mind a szeszpárolásnál, mind gyógyszerül használta- tik. Termesztése nem kiván nagy gondot, igen termékeny, de hazánkban sehol nem termesztetik. ; ) eza 36 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK 7 37. Kőrisfa (Fraxinus). A kőrisek családához tartozó kőrisfa fajai közül fő- képen a virágos kóris (Frax. ornus) érdemel említést , melly gyakran jó nagy fa, 20—40 lábnyi magas; vadon terem Spanyol-, Görög-, déli Francia- és Olaszországban, de hazánkban is, leginkább a Bánságban. E fa levelei elle- nesek , tollagosak, és 7—9 levelkébül állanak. A level- kék nyelesek, hosszukásak, hegyesek, fürészesek, simák, föl- ső lapjokon sötét-, az alsón balaványzöldek. A virágok egyszerre jelennek meg a levelekkel jókora bugákban, több- nyire az ágak hegyén; leginkább nőshimek, mellyek kö- zött itt ott egyes nővirágok állanak. A. csésze kicsin , négy- hasábu, fölálló hegyes metszésekkel. A. bokréta négyszir- mu; a szirmok vonalképüek, lándsásak, hosszak, fölál- ók , fehérek. Gyümölcse szárnyas. - Déli Olaszhonban, Siciliában stb. különösen tenyész- tik a virágos kőrisfát mannanyerés végett, és hogy több mennyiséget kapjanak, e fajták: Frax. ornus Garganica, és Fr. rotundifolia más kőris fajokba oltatnak. A manna a gyakran használt orvosságok közé tarto- zik, 5 belőle az austriai tartományokba déli Olaszhonbul évenkint 500 mázsa szállíttatik mintegy 25,000 pengő fo- rintért. Érdemes volna kitartós, huzamos kisérletre Magyar- ország délibb vidékein a virágos kórisfát mannanyerés Vvé- gett tenyészteni. Mind ez, mind a büdös körisfa igen becsesek azon szép faladórért , mellyet adnak, és melly jó áron kel. Szad- ler V. 1. Wágner 95. 96. 1. 113. 114. r]. 38. Korpafű (Lycopodium). A kapcsos kerpafű (ILyc. clavatum, farkastopp, kap- csos moh) magpora gyakran használtatik orvosilag, s Ma- gyarországban évenkint 10—15 mázsa használtatik föl. Ujabb időben a zajtalan gyufák csinálásához is hasz- náltatik ezen por, miáltal több emésztetik föl, s ára is tni agg. Be" őz sk ő MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 37 magasbra rug. Hazánk hegyes és mohos [vidékein bőven terem e növény, de eddigelé nem méltattaték. A kapcsos korpafű a lycopodiaceák természeti rendéhez tartozik, gyökere tartós, szára mászó, gömbölyű , villás, ágas, 2—5 lábnyi hosszu, mellynek ágai s galyai szinte mászók , az ifjabbak fölhajlók. Levelei tömöttek , elszór- vák, vonalképüek , hegyesek, sörtébe végződők. A nem- ző részek az ágak végein találtatnak, egyenes, mintegy 3 ujnyi hosszu, pikkelyes kocsánokon; ezek fön két, rö- vid, pikkelyes, fehéressárga ágba oszlanak el, mellyek a gyümölcsfűzérbe végződnek. Ezen füzérek pikkelyei to- jásdadok, hegyesek , fogasak, vagy némileg kirágvák , és szőrbe végződők. E pikkelyek közt vannak a sárgás to- . kok, mellyek rugalmasan nyilnak föl, és sárga, igen könnyű fínom port hintenek. Wágner 151 I. 182 rl. 39. Kosbor (Orchis). China-, Persia- és Syriában több kosborfaj, neveze- tesen az agár A. (0. morio , vitézfű, kosborfű, agárfű) , és a füles k. (O. mascula , piros kökörcsin). mesterségesen te- nyésztetik , hogy gyökereiből az ugy nevezett salep gyógy- szert ereszszék kereskedésbe, A salep orvosilag igen gyakran használtatik , sőt a kelmenyomásnál is mint sürűsitő szer. —— . Magyarországban mind a két kosbor faj és több ! más fajok is bőven teremnek, s nem szenved kétséget, hogy a salep gyökér, melly eddig egész Európa számára Ázsiá- ból hozatik , nagy haszonnal volna nálunk termeszthető. A füles kosbor gyökerén két tojásképü, egy bimbós fe- hér bütyök van. Szára fűnemű , egy éves. A levelek hosz- szú lándsásak , tompák , halaványzöldek, fényesek, kissé husosak. Virágai laza, mintegy 3 ujnyi füzért képeznek ; s majd világosabb , majd sötétebb violaveresesek. A virág- burok közvetlenül a csavart, gyümölcstelepen ül, melly alapján egy lándsaidomu színes" takaróval bir. Az öt lánd- sás hegyes hasábnak (sziromnak) háromja összehajolva sisa- 38 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK kot képez, a másik kettő oldalvást eláll. Az ajak három karélyu, finoman csipkés, tompa; a középkarély ketté szelt. A sarkantyu tompa, fölfelé menő , olly hosszu , mint a gyümölcstelep. Wágner 124 I. 150 rl. Az agárkosbor abban különbözik az előbbitől , hogy apróbb, gömbölyübb bütykei (gumói) vannak, s levelei keskenyebbek. A virágfűzér rövidebb és szegényebb. A virágok jobban violaszinbe menők, a szirmok tompábbak és egymás felé hajlók. A sarkantyu rövidebb vagy olly hosszu mint a telep, de a burok levélkék hosszabbak en- nél. Szadler 14, 4. Wágner 123. I. 149. rl. E növények a kitünőleg szép AosboreA családához tartoznak, 40. Kukojca (Arbutus). . A fanyal kukojca (A. uva ursi, medveszőlő) levelei a cserzanyaggal bővelkedőbb tárgyakhoz tartoznak , s valódi kincsei hegyes vidékeinknek , mellyet eddig figyelemre sem méltattak ; 36 proc. cserzőanyagot birnak, s mint cserzés- re és festésre alkalmasak nálunk is kiterjedt alkalmazást kaphatnak. Svéd és Oroszországban bőrcserzésre, neve- zetesen a szattyán bőr készítésre használtatnak. Orvosilag csak ritkán használják a leveleket. A fanyal kukojca a hangásak családához tartozik , ap- ró, ékes cserje, 1—3 lábnyi hosszu, lefekvő, ágas szár- ral. Levelei mindig zöldek, rövid nyelüek, fényesek, bőrfélék , tökéletesen épek , lapát-lándsaalakuak, pillásak, lehulló pillákkal, merev és eléggé kemények. Virágai aprilis és májusban jelennek meg az ágak végén, kis, ke- vessé hajlott fürtökben; a kocsánok veresdedek, hasonló hosszuságu melléklevelekkel. Csészéje 5 osztásu. A. bokré- ta 1 szirmu, medenczealaku, nagyságra a gyöngyvirág- hoz hasonló, fehérpirosdad, öt osztásu, alapján rostély- alakulag átlátszó. Bogyói gömbölyűk, borsónyi nagyok, veresek, belül fehérek, öt:rekeszüek, minden rekeszben egy kis csontkemény mag. Wágner 170. 1. 206. rl. MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 39 41. Len (Linum). A házi len ( Lin. usitatissimum) a mezei gazdaság cikkelye, s Magyarországban igen bőven termesztetik. Mind a mellett sok lenszövetet látunk behozatni hazánkba, tanuságul, hogy saját termesztésünk nem elegendő a bel- szükségre, annál kevésbé gondolhatunk a kivivésre. A mag 25 procentet ad zsiros igen jól szárító olajbúl, melly a legtöbbször használt kövér olajakhoz tartozik , s leginkább a fénymázokhoz és olajfestéshez használtatik. Orvosilag szinte gyakran használtatik magva. Wág- ner 58. Il. 69. rl. 42. Madia (Madia). A vetemenyes madia (M. sativa) magva rövid idő óta mint olajdús, igen ajáltatik termesztés végett; tudtomra már több kisérlet téteték hazánkban is e növény termesz- tésével, de nem egészen jó sükerrel. Azon olaj, mellyel szerző kisérleteket tőn , igen tiszta izű, s még ét-olajképen is használható volna. Ezen növény Chiliben honos, egyévi, s a csoportos virágnak családához tartozik; szára nálunk 1—2 láb ma- gas, görgeteg, fölálló, ágas és csöves. Levelei vonal- lándsásak , nyeles-szőrösek. A virágfejek a szár és ágak végein vannak összehalmozva, rövid kocsánuak , majdnem ülők. Burokja mirigyes szőrös, ragadó levélpikkek egy- szerű sorából áll. A tányér és karima virágai sárgák, a fészek középen csupasz, szélén polyvalevelekkel rakott. Magva hosszukás, alapon keskenyebb majd négyszegű, szürkés , kevessé csíkolt. 43. MdA (Papaver). Ezen növénynembül két faj főképen fontos: a Aerti mák (P. somniferum) és a pipacs mák (P. Rhoeas). A kerti mák magva eléggé ismeretes a háztartásban , s nem csak e célra termesztetik hazánkban elég bőven, hanem évenkint csekély rész ki is vitetik. 40 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK A mák a legolajdúsabb magvakhoz tartozik , 100 rész- ben 55—56 rész olaj levén, melly igen becsültetik , és a kereskédésben többnyire jó árú. Ezen okbul igen ajánla- tos volna, hogy e hazánk majd minden részében jól termő növény nagyobb fokon miveltetnék. A pipacs szép piros szirmai orvosilag is, de főképen az ecet festésére használ- tatnak. Nálunk vadon terem legnagyobb bőségben, csak többet kellene gyűjteni belőle. Wágner 122. 173. lap. 148. 210. rl. 44. Mácsonya (Dipsacus). A posztócsinálók és más gyapjuval bánók a gyapju fésülésére és fölrázására a mívelt takács mácsonya (D. fullo- num) virág fejeket használják , mellyet faAdcsvakarónak is neveznek. Ezen növény, de kiváltképen az erdei m. (D. silves- tris L.), nálunk vadon terem, s itt ott, de csak csekély mennyiségben termesztetik is, valamint Cseh és Morvaor- szágban , felső Austria- és Galliciában. Mindazáltal sok illy takácsvakaró hozatik be Franciaországbul és Németalföld- rül az austriai tartományokba. Termesztése tehát ajánla- tos volna nálunk. A takács mácsonya kétévű, a mácsonyásak családába tartozó növény, 5—6 lábnyi magas; erős, mélyen baráz- dás, rövid fulánku szárral. E növény legalsó levelei na- gyok , rövid nyelüek, a földön kiterjedők, hosszukásak , simák, csak a középbordán alant fulánkosak, egyenetle- nül bemetszvék , fürészesek, vagy csipkések. A szár fölső részén a levelek ellenesek, s alapon szélesen összenőttek. A szárak végein megjelennek julius és augustusban, a hosszukás nagy virágfejek többnyire halaványvereses bok- rétákkal , mellyek kissé hosszabbak , mint a merev és he- gyüken horogmódra meghajlott polyvalevelkék a telepen. A közburok soklevelű , a bokréta egy szirmu , csőves , négy hasábu. MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 41 45. Melissza (Melissa). A mehfi (citromszagu M. citromfű, mézelke, méz- gáncs. M. officinalis) füve bőven használtatik az orvos- tanban és az illatanyagárusoknál. A magyar gyógyszertá- rakban mintegy 60 mázsa megy föl évenkint. Az ezen növénybül kapott égvényes olaj igen becsül- tetik és mód fölött drága, mert 100 font fű alig ad többet 4 latnál. Ezen okbul a kereskedésben majd mindig hami- sítva van. A melisszaolaj szaga igen kedves és gyöngéd ; ha nagy- ban és valódilag készíttetnék , igen fontos kereskedési cik- ké válhatna. Ez okbul nagyban termeszteni érdemes volna. A melfű kitartós , az ajakasok családához tartozó nö- vény, 1—2 lábnyi magas, fölálló, ágas szárral. Levele ráncos , tojásdad , néha majdnem szívképü , fínom szőrű , nyeles , ellenes , fűrészes. Buroklevelkéi hosszukásak, nye- lesek , szőrösek , a csészénél rövidebbek. A virágok a leve- lek között állanak , és részint sátorozó , rövidnyelü , több- nyire hat virágu félörvet képeznek. A csészék szegletesek , csikosak, szőrösek, szárazak. A bokréta fehér égyszirmu, ásí- tó; a fölső ajak rövidebb, majdnem kerek, kétmetszésü ; az alsó ajak három metszésü , a középső bemetszés nagyobb és szividomu. A gyümölcs négy tojásalaku magbul áll. Wág- ner 44. lap. 53. rl. 46. Menta (Mentha). A fodor m. (M. crispa) és borsos m. (M. piperita) az orvosilag igen gyakran használt fűvekhez tartoznak. Még nagyobb fölhasználást tapasztal a belőle lepárolt égvényes olaj a szeszgyárakban , de mind a mellett , hogy mind a két növényt könnyű termeszteni, s nálunk buján nőnek, az egész olajmennyiség , mellyre szorulunk , az angol eke kedés által jő hozzánk , részint delábáls részint Éjszak- Amerikábul. A fodor kellene 100 font 2—2£ font égvé- nyes olajat ad, a borsos menta pedig csak 24—25 latot. 42 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK Az elsőbül fontjának 10 forint, az utolsónak , jósága sze- rin , 9—22 for. az ára pengőben. A borsos menta kitartó (állandó) növény , az ajakasak családába tartozó, 2—2£ lábnyi magas, négyszegű, ágas szárral. Levelei rövid nyelüek , ellenes-, hosszú tojásala- kuak , hegyesek , fürészesek ; fölszínök sima , sötétzöld , az alsó halaványabb s egy kissé szőrös. A. violaveres virágok. kocsánosak , és magános , egymástól elválasztott, sokvi- rágu örvekben állanak , mellyek a szár és ágak vegein sü- rű , tompa, alant félbeszakasztott füzéreket képeznek. A csésze csőves, ötfogu. A. bokréta egyszirmu, 4 karélyu. Négy csupasz mag van a csésze alapján. "Wágner 94. lap. 112. rlap. A fodor menta abban különbözik az előbbitül , hogy a virágfüzérek fejidomuak , a kocsánok és a csésze alapja szőrtelenek, a levelek szívképüek, bemetszve fogasak, hullámalakuak, ülők és eléggé csupaszok. Wágner 93. lap. 111. rlap. 47. Mogyorófa (Corilus). A közönséges mogyorófa (Coril. avellana) diói (csontá- ra) 60 procento igen kellemes édes kövér olajat birnak , melly ételekhez és égetésre is jó. Ott, hol hazánkban bő- ven terem ezen cserje, gyümölcsét e célra haszonnal le- hetne fordítani. A. török mogyorófa ( C. colurna) fája igen becsülte- tik. E cserjét is érdemes volna termeszteni nálunk. Szad- ler X. 10. 48. Napvirág (Helianthus). A különben is általánosan ismeretes csicsóka mapvi rág (Helianth. tuberosus) csucsorai, ujdon fris állapotban 14—15 procent nem jegesedő cukorral birnak, s vizzel és élesztővel vegyítve 9 procent alkoholt adnak, viztelen állapotjára számítva. Illy arányban nem ismerünk növényt , melly langot adna. MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 43 A napraforgó napvirág (H.annuus) magvá csak 15 proc. olajat ad ugyan, de az szintolly jó, mint a legtisztább aixi olaj, s ételekhez adható. E célra nálunk is mivelte- tik, de nem elég kiterjedésben. 49. Pamutfű (Gossypium). Magyarország déli vidékein már 1783ban és újolag 1809—1811 évben próbák tétettek a pamut terjesztésére , s ámbár főleg a Bánságban nyert pamut igen finom és hosz- szu volt, az egész dugába dőlt. A pamutot végetlen mennyiségben dolgozzák föl, ma- goknak az austriai tartományoknak 80,000 egész 100,000 mázsára van szükségök. A pamut növény minden esetre nagy ápolást kiván, de meggondolván, hogy egy holdföldön évenkint 10 mázsa pamutot lehetne termeszteni, érdemesnek latszik; hogy a termesztéssel föl ne hagyjunk, még akkor sem, ha a nö- vénykéket kiültetés előtt s télen át üvegházban kellene is tartani. 50. Pünpinella (Pimpinella). Az űmis pimp. (P. anisum, igazi ánizs) olly magvat ad, mellybül az austriai tartományokban 10—12 ezer má- zsa megy föl, s melly eddigelé majd egészen Morvában termesztetik. Magvában égvényes olaj van, melly a szeszgyárak- ban igen bőven használtatik föl. 100 font belőle 2£—3 font égvényes olajat ad. Tudtomra eddigelé sehol nem termesztetik hazánkban e növény. Az ánizs p. egyéves erős növény, fehér, orsóképü rostos gyökérrel, 1 lábnyi magas és néha magasabb, csi- kos, ágas, hiú, szőrös szárral. E növény gyöklevelei hosszu nyelüek, vesés-kerekesek, háromszor szelvék; a szárlevelek hüvelyféle nyeleken ülnek és tollagos hasadtak, lándsás-ékképüek, a legmagasabban állók vonalidomulag 44 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK háromhasábuak. A fehér virágernyők a virágzás előtt csün- gők , utóbb fölmeredők, nyolc—tiz sugaru, sokviráguak. A köz és magán burok 2—3 levelű, lehulló. A virágcsák öt szirmuak , a szirmok behajlák:Hámi öt , olly hosszak mint a bokréta. Gyümölcse tojásképü, hárombordás. Wágner 189. lap. 229. rlap. i 51. Ratarbara (Rheum). A rabarbara gyök a legfontosabb gyógyszerekhez tar- tozik , fölhasználata olly nagy , hogy csak a magyar gyógy- szertárakban elkél évenkint 80—100 mázsa , mintegy 60 ezer p. forint árú. Ez igen nevezetes gyógyszert mindeddig Ázsia adja egész 3 ZÁBSÁMET és pedig a chinai Tatárországbul és Hi- malaya vidékeibül. Angol, Francia, Németországban, sőt Austriában is ismételve megkisérték e növényt termeszteni; s ma is ter- mesztetik némelly országokban , főleg Angliában, hol vi- rágát és szárát nagyon jó ízű főzelék gyanánt eszik, de gyöke- re sem orvosi hatására, sem külső alakjára nézve nem hason- lítható az Ázsiábul hozotthoz, ámbár meglehet, hogy na- gyobb mennyiségben vétetvén be, hasonló hatásu volna. Magyar hazánkban tudtomra nem tettek kisérleteket e növénynyel , noha a Kárpát hegyeinek kedvező fekvése reményt ad jobb süker nyeréséhez , mint a nevezett orszá- gokban vala. Legújabb tapasztalások és tudósítások szerint a ke- reskedésbeli rabarbarát Rheum palmatum L. és a R4eum Emodi Walt. adják, következőleg ezen két fajjal kelle- ne nálunk a tenyésztést megkisérleni. Következendők volnának a fő feltételek, mellyekre a rabarbara tenyész- tésnél tekinteni kellene: 1. A lehető legmagasabb hely a hegyeken. 2. A növénynek legalább is 8 évünek kellene lennie , mikor gyökere kivétetik. 3. A gyökeret késő őszszel kell kiszedni. MELLYEKRB NINCS ELÉG FIGYELEM, 45 4. A gyök tisztítására és szárítására igen nagy gon- dot kell fordítani. Ha mind e körülmények tekintetbe vétetnek, remél- hető volna, hogy az iparkodást jó süker fogja koszorúzni , és pedig annyival inkább , mivel a mondott föltételeket ed- digelé Európában a rabarbara-tenyésztésnél elhanyagolták. Minden rabarbara faj Középázsia magas síkjain terem 32— : 46 éjsz. fokok között, 9000—10000 láb magasan és ma- gasabban, ezen oknál fogva az első pont különösen nagy fon- tosságu lehet. Wágner 201. 202. lap. 241. 242. rl. 52. Repce (Sinapis). A különben is ismeretes fekete r. (Sinapis nigra , re- pesén) orvosi tekintetben fontos. Magyarországban fölmegy orvosi használatra 150—200 mázsa; még bővebben hasz- " náltatik az ugy nevezett mustárhoz, melly a háztartáshoz tartozó cikk. Lámpaolaj készitéséhez kevesebbé alkalma- tos a fekete repce, mert csak 18 procent olajjal bir, mint a feher repce (S. alba. Sárga mustár, kerti mustár , kerti repce) , mellynek magvábul sajtolás által 36 procent olaj nyerhető. Ezen növény magvábul is készíttetik mustár. A fekete repce ritkán termesztetik Magyarországban , annál bővebben a fehér. Wágner 165 1. 200 rl. 53. Retek (Raphanus). A chinai: retek , fajta : olajadó (R. sativus, var. chi- nensis oleiferus), melly a két ismeretes retek fajtól , t. i. a hónapos retektól (BR. sativus , var. radicula) és a fekete re- tektól (R. sativus , var. nigér) leginkább alig husos , véko- nyan hosszabbuló, fehéres gyökér, sokmagvu gyümölcs, nagyobb és szőrös levelek által különbözik; magvában 38 —42 proc. olaj van. Ezen okbul az olajadó növényeknél különös tekintettel kell ezen növényre lenni. 54. Ris (Oryza). A vizi ris (Oryza sativa. L) eredetileg Indiában ho- 46 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK nos, de most mind az öt világrészben, és pedig több faj- tája, igen bőven termesztetik. Az ondótul megszabadított magvak , mint ris, igen fontosak, s a háztartásban igen nagy szerepet játszók, mint a mellyek igen nagy mennyiségben emésztetnek föl. Ezen növényt, vagy orvos rendőrségi te- kintetből még inkább a kegyi risf (O. montana, Lour.) , a délre fekvő vidékeken érdemes volna termeszteni, és reá teljes erőt és figyelmet fordítani. A ris a keményitővel leg- bővelkedőbb növénymagvakhoz tartozik , 85 száztólit bir- ván, s ott, hol termesztetik és ócsó, igen jól lehetne ke- ményitő gyárakba használni. 55. Sdfrány (Crocus). Külföldi, nevezetesen francia sáfrány , jelenlegis 80— 100 mázsa hozatik be évenként az austriai tartományokba ; mintegy 320,000 p. forintért , levonva innen azon sáfrányt , melly Austriában , főleg Krems körül, termesztetik, s a melly olly jó, hogy két olly drágán veszik mint a franciát. A jófele sáfrány a nőszirmiakhoz tartozó, s eredeti- leg Kis-ázsiában honos hagymás növény. A hagyma kivül barna hártyába van takarva, alant rostos. Ezekből őszszel rendesen két virág fejlik ki , több vonalképüű, visszahajlott szélü, alant hártyaféle hűvelytől körülvett levelekkel. A virág a levelek előtt emelkedik föl; tölcséres, a magzat felett hosszu vékony sziromcsövön álló, hatrészü , violaszí- nű. A 3 hím rövidebb a virágsziromnál. Bibéje vérpiros, há- rom , olly hosszu mint a virág , igen fűszeres szagu, s azon része a növénynek , melly sáfrány név alatt ismeretes. A sáfrántermesztés igen jutalmazó foglalatosság; ha jól üzetik , általában egy holdrul 10 font szárított és a ke- reskedésre alkalmatos , legalább 200 p. forintnyi becsü sáf- ránt nyerhetni. Wágner 24. I. 29. rl. Megfoghatatlan, hogy e növény, melly Austriában olly nagy haszonnal termesztetik , ami földdús gazdag ha- zánkban minden tekintet nélkül hagyatik. MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 47 56. Szeklice ( Carthamus). A sáfrány szeklice (vadsáfrány , gordon) virága igen becsültetik, nagyon szép veres festőanyagáért, s hajdan nagy mennyiségben hozaték be a külföldről , főleg Egyip- tombul az austriai tartományokba. Most Magyarországé azon dicsőség, hogy olly bőségben termeszti a szeklicét, hogy az egész külföldi majd teljesen kizáraték az austriai kereskedésbül, sőt szép mennyiség még ki is vitetik a külföldre. De mi a szeAlice jóságát illeti, a magyar sokkal hát- rább van az Egyiptominál, s ez két olly drága is mint a magyar. Miben áll tehát az egyiptomi szeklice nagyobb jósága? A szerző kisérleteibül kitetszik, hogy a magyar szeklice festanyaga szintolly szép, mint az egyiptomié , de a magyar alig adja harmadát annak , mennyit az egyiptomi jó szeklice ad. Ezer font a magyar szeklicébül alig ad 5 fontot e szép veres fest anyagbul; magátul értetődik tehát, mennyire hasznos volna hazánkra nézve egy olly vállalat, mellynek célja lenne e festéket gyárilag nagyban állítani elő, s igy adni a világkereskedésbe. A szeklice a fészkes vagy összetett virágu növények- hez tartozik, és Keletindiában vadon terem. Nyári nö- vény, szára 2—4 lábnyi magas, fölül ágas, merev , csí- kos , fehéres. Levelei váltogatók , nyeletlenek , tojás hosz- szukásak vagy lándsásak , szélök tüskés fürészesek, simák , fényes zöld- és kissé merevek. A virágfejek a szárak és ágak végein vannak, és kevéssé levelezett sátorokat ké- peznek. A burok golyóidomu, külső pikkelyei berzedten elállók, a szél alsó felén apró tövisekkel rakott , s rövid, sárgás merev tövissel hegyezett; Az eléggé kinyuló , ve- reses , tölcséresen kitáguló, öthasábu bokrétákbul álló vi- rágok , a fészek tetején kis csomót képeznek. A himek sí- mák; a mag csupasz , négyoldalu , négy bordás. 48 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK 57. Szikfú (Matricaria). A magyar hazánkban rendkivül bőven termő orvosi szek fű. (Matr. chamomilla) virágai minden orvosi anyagok között majd a leggyakrabban használtatnak. Magában Ma- gyarországban fölemésztetik évenként mintegy 600 mázsa. Belső használatra elegendő mennyiségben gyüjtetik e nö- vény, csak az óhajtatos még, hogy nagyobb mennyiség szállíttatnék belőle külföldre, mint eddigelé történt. Az orvosi szíkfű egy éves növény, az összetett virá- gok családához tartozik , és igen bőven terem a szántóföl- deken, szőlőkön, a faluk közelében, utakon, de legna- gyobb mennyiségben a szíksós földeken. A szíkfű gyökere kicsin, orsóalaku, rostos; szára 1—2 lábnyi , fölálló vagy többé kevesebbé fekvő-fölmenő , többnyire igen ágas , gyön- gén barázdás , szegletes , vékony ; levelei nyeletlenek , vál- togatók, világos zöldek, simák , kétszer tollagosak, keskeny vonalidomu , egész vagy szaggatott levelkékkel. Virágai kocsánosak, magánosan állók a szár hegyén és oldalán , sugarasak; a tányér sárga; apró, csőves, ötmetszésü vi- rágcsákból álló ; a sugárvirágcsák háromfoguak , fehérek , este és homályos időben hátragöngyölödtek , különben la- posan kiterjedvék. Telepje henger-kúpidomú, csupasz, hiú; a csészepikkek a szélen hegyökfelé ezüstfehérek. A mag egyes, szegletes, sima. Szadler II. 15. Wagner 61. lap. 73. rl. 58. Szilva (Prunus). Ezen növényfaj a leghasznosabbak és legbővebben termesztettekhez tartozik. Mindenek előtt a kerti szilva ( Pr. domestica) érdemel említést, mivel gyümölcse nálunk ki- terjedten és sok oldalkép alkalmaztatik Különösen bőven használtatik a szülvaszesz készítéséhez, mellynek legtöbb mennyisége Slavoniában készíttetik s a kereskedésbe ada- tik. Ezen műtétel azonban (t.i. a szilvaszesz lepár- lása , égetése) olly célellenileg történik, hogy jobb keze- MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 49 lés mellett a most alkalmazott anyagbul két, sőt három annyi szeszt is lehetne kapni. A. szilvabefőzet, és a szárí- tott, aszalt szilva nagy mennyiségben állíttatnak elő, de nem a legjobbak, mert a kezelés rosz mellettök. A. szilva magban 33 proc. igen jó , kellemes , kövér olaj van, és ezt még sehol sem iparkodtak előállítani. A. baracA (Pr. armeniaca) gyümölcsében 8—14. proc. cukor van, s hol igen bőven terem, pálinka-égetéshez alkalmazható, magva pedig 24 proc. kövér olajat birván, olajütéshez használható. Hasonlót mondhatni a cseresznyerűl, melly érett ál- lapotban 16—18 proc. cukorral bir, s mellynek azon fölül magva használtatik az orvoslás mezején. Megemlítést érdemel a borostyán megy (Pr. lauroce- rasus) , mellynek levelei és az ezekbül nyert víz orvosilag gyakran nyernek alkalmazást; a fa Magyarországban is termesztetik szépségeért a kertekben, de mind a mellett külföldi levelek hozatnak be. A saj meggy (Pr. Mahaleb. Törpe cseresznye) Ma- gyarország sok vidékein vadon terem. Az illatos pipaszá- rak ezen fárul vétetnek le, de a szép, egyenes, hosszu szárakat még mindegyre Törökországbul kapjuk. Ha mi- veltetnék e fa, csakhamar olly szép pipaszárakat adna ná- lunk is, minők a törökországiak. Szadler XIII. 20. Wág- ner 59. 64. 163 , 168 lap. 70. 76. 198. 204. rl. 59. Szóló. .—— A szólórűl, annak termesztésérül , a borkezelésrül és . használásrul annyit irtak már és pedig olly férfiak, kik . egész életöket erre fordították, hogy e tárgyat méltán ki- § merítettnek tehetjük föl. Mindezek dacára nagy sajnálattal látjuk, hogy az ed- dig tett tapasztalásokbul, és az e tárgyat illető sok szép chemiai munkákbul borral bővelkedő hazánkban a legki- sebb szám tapasztala alkalmazást. Nem tartozik e lapok körébe, errül értekezést irni, TERM. PÁLY. III. 4 . 50 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK mert ez fontossága miatt kétségen kivül igen szaporítaná ezen irat kiterjedését; legyen elég arra figyelmeztetni , hogy a bortermesztés ügyében igen sok kivánandó és teen- dő van Magyarországban, s a szőlőtőke használata még igen hiányos. Magyarország olly viszonyok között áll, hogy a vi- lág első bortermő országa lehetne, de még sok kivánatát kell teljesítenie a termesztésnek és iparnak , mellyel , mint teljes jogom van reméleni , az évek óta fönálló ,,Borismer- tető egyesület" komolyan fog foglalkozni. Ezen egyesület azon helyezetben van, hogy bennün- ket apródonkint hazánk borainak sajátságával megismer- kedtet; a különböző borfajtákat vegytanilag megfogja vizs- gáltatni szesztartalmokra nézve, hogy összehasonlíthatók legyenek a francia, spanyol, portugal és más borokkal , s e szerint kiállhatják-e ezekkel a versenyt! vegytanáro- kat szólítand föl: jeleljék ki a módokat , mellyeknél fog- va a nemesebb , jobb borok hazánkbul a legtávolabb , ten- gerentúli országokba is átszállíthatók legyenek , — röviden az egyesület (ugy reméli a haza) minden kitelhető módon fog iparkodni ezen rendkivűl fontos ipar-ág előmozdításán. A szerző némelly borkereskedést illető figyelmezte- téseket tett közzé az 1831 vagy 32ki , Gemeinnützige Blát- ter "ekben , mellyek talám figyelmet érdemelnek ?"). Néhány évek óta divatba kezd jőni a pezsgő champag- nei borok helyett pezsgő magyar bort csinálni. Nem akarja senki vitatni, hogy az eddig kereskedésbe jött magyar pezsgő csak távolrul is kiállja a franciával az összehason- litást; mind a mellett nagy haszonnal jár e vállalat. Ez tanitja, hogy a jobban csinált és a francia champagneihez hasonlóbb magyar pesgő kétségkívül kiszorítaná azon ide- gen bort , és minthogy mi a bort olcsóbban termesztjük más §) Vágner: Über den VVeinhandel. MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 51 országoknál, olcsóbbsága miatt csakhamar utat találna a külföldre is. De a jó pezsgő előállításához nem elegendő a fiatal bornál a forrást meggátolni , s a fiatal bort, hogy meg ne romoljék, gyorsan eladni, fölhasználás végett; sőt a pezs- gőnek is azon megkivántatósága van, melly a többieknek ; ha a jó bor nevét meg akarja érdemleni , az az idősnek kell lennie. A francia pesgő borok az által jelesek, hogy elég idősek , érettek és egyszersmind jók, egészségesek, és a nagyobb számot tekintve, nem nehezek; csak az Angliába küldött champagnei , melly többnyire Epernay vidékén ké- szíttetik , nehéz , és 6—7 évű pezsgőbor. A pezsgőhöz legalkalmasabb szőlőfajtákat kikeresni a bortermesztés dolga; a szénsavany előállítására , melly a bort pezsgővé teszi, a vegytan tanit meg, és pedig ezt a kezében levő szerekkel könnyen tudja eszközölni. A Magyarországban termesztett temérdek borral egy- szersmind melléktermények is jőnek létre , illyenek , a sző- lőmag , borkő , törköly , seprő, s maga a venyige , mely- lyek figyelmet érdemelnek, A szőlő magvában 10—12. proc. szelid, szagtalan, kövér olaj van, szintolly alkalmatos táplálékul, mint ége- tésre. A. szőlőmagnak e célra forditása szemlátomást ne- velné a bortermesztés hasznait. Magyarország mindegyre kénytelen a tisztitott bor- követ , és az abbul nyert borkősavat külföldről hozatni be; a nálunk , nevezetesen Pesten , tett kisérletek , e két cikk előállítását tárgyazólag, nem sikerültek, tehát hasonló ál- lapotban vagyunk vele , mint a gyapjúval. A törköly majd mindenféle . szeszégetésre fordíttatik , de mellette ollyan kezelés van, hogy a finomabb borszesz- ért mindegyre Franciaországnak adózunk , s az úgy neve- zett francia-pálinkát (Franzbrandwein) kétszer, háromszor olly drágán fizetjük, mint magunk állithatnók elő. Diina hamu (Düna asche) név alatt olly cikk találtatik a kereskedésben , mellyet főleg a selyemfestők alkalmaz: 4" se 52 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK nak. E cikkely Franciaországbúl hozatik be. Ezen ha- mut a venyige adja , s Magyarországban szintolly könnyen készíthető , mint a franciák földén. Jó meleg években 28—38 proc. igen édes, kellemes cukor van a szőlő kisajtolt nedvében, melly fehér lesz ugyan , de olly szépen nem jeged meg , mint a közönséges cukor; de ez a köznapi használathoz mit sem tesz : jó vol- na tehát hazánkban illyen cukrot hozni divatba. Mert minthogy a szőlőcukor végetlenül olcsóbban állítható elő mint a nádcukor, remélhetnők, hogy ezen honi cukor ál- tal az idegen cukor behozatala kódlűtöztsttöki Csak egy tárgy van még hátra e cikk fejtegetésénél megemlítendő, noha az ide csak úgy tartozik , mint sok más tárgyhoz, t.i. az ecet. Ecet hazánkban kget sok ké- szíttetik , de mind olly gyenge , hogy elég messze nemszál- lítható a nélkül, hogy ára aránylag igen magasra ne rug- na. Óhajtandó , hogy gyárak állíttatnának föl igen tömény (concentralt) ecet készítésére, melly nemcsak az ország- ban volna könnyen tovább szállítható, hanem kivitelre is alkalmatos lenne. Szádler XIV. 24. Wágner 126. lap. 153. 154. rl. 60. Szömörcse (Rhus). Ezen növénynembül két faj alkalmaztatik a mívek és mesterségeknél: a sárga sz. (Rh. cotinus, szkupia, asz- kompja) és az ecet sz. (Rh. coriaria, ecetfa), mellyek ré- szint cserző- , részint festőanyagot adnak. Az első faj bő- ven miveltetik Magyarországban, és elég bőven ki is vite- tik; a másodikat nem termesztik. E cikkek bősége s ter- mesztésének könnyű módja kivánatossá teszik, hogy a csekély ár dacára is bőven termesztessék öregeket faj az országban. A sárga szömörcse az Anacardinedk családához tarto- zik, s 4—6 lábnyi magas cserje. Levelei váltogatva állók, visszás petések, majd gömbölyúk, épszélü-simák. A nyél- czék , bordák és erek veresdedek. Virágai bugásak ; a bok- MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 53 réta 5 zöldes, petés, fölfelé elálló szirombul áll; a csésze 5 metszésü, tartós, hímek rövidebbek a bokrétánál; há- rom apró szivképü bibe. A buga megnyulik elvirágzás után, szőrös lesz, s ekkor tollas füzért képez. A gyümölcs fer- dén visszás szives , zöld, redős, szőrtelen. Szádler III. 15. Wágner 136. I. 165 , 166. rl. Az ecet sz. csak abban különbözik az előbbitől, hogy levelei 5—7 pár tollaguak , bojtosak ; a levelek majd körő- cös tompák és durván fürészesek, ülők; a nyélcék elül szárnyasak , a virágok bugásan ülnek és bogyónemű gyü- mölcsöt adnak , mellyek veres szöszszel takarvák. 61. Tinpó (Tormentilla). , A fólálló t. (T. erecta) gyökerében 30—32 proc. cser- . zőanyag van, melly nagyon hasonlit a Keletindiábúl igen nagy mennyiségben Európába szállíttatni szokott Kateval (Catechu) , s ezt kétségkivül pótolhatná a cserzésben és fes- tésben. E növény igen bőven terem Magyarországon, s érdemes volna közelebbi vizsgálatra s termesztésre. Orvo- silag gyökere használtatik, s hazánkban e célra elég bő- ven gyűjtetik. A timpó a pimpósak csalódához tartozik ; a fölálló t. tartós apró növény, szárához képest aránylag nagy, gu- mós-hengeres , pupos-hajlott, kivül barna rostos gyökkel. Szárai terebélyek , lefekvők és fölállók , vékony , vonalké- püek , villás-ágasak. Levelei három és öt számuak , az al- sók nyelesek, a fölsők ülők; a levelkék lándsásak, ala- pon keskezyek , bemetszve fürészesek, szőrösek. Az alsó állevelek többé kevesebbé osztottak, a felsők egészek. A virágok az ágak végein állanak és a levélszegletekben ma- gánosan hosszu fonalidomu nyeleken. Csészéje egy levelű , 8 hasábu; a bokréta négy szirmu , a szirmok visszásszíve- sek, sárgák. A magvak gömbölyűk , csupaszok , kicsin, csupasz telepen ülők. Szadler IV. 23. Wágner 154. lap. 186. rl. 54 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK 62. Tölgyfa (Ouercus). A tölgynek minden faja már csupán fájáért nagyon fon- tos, de Magyarországra nézve még a makk és gubacs te- szi e fát igen nevezetessé: az első mint sertéshízlalási termék, a másik mint cserzőanyag, mellybül százezer mázsak szállíttatnak ki, s igy hires árucikké tétetik. Érdemes itt azon kérdést fölállítani; nem lehetne-e a gubacsot , ezen fontos cserzőanyagot , kényelmesebb , hasz- nálhatóbb idomban szállítani a kereskedésbe , hogy nagyobb haszon állana elő belőle, s a kereskedésben még kiterjed- tebb szerepet vihetne? Tudjuk, hogy Keletindia , főleg Bengala és Bombay kivonat alapjában ad cserzőanyagot a kereskedésbe , ez a Káté, mellynek száz részében 48—ő54 rész tiszta cserzőanyag van, — Ismeretes az is, hogy Uffenheimer és Zahlheim szabadalmat kaptak már 1817ben gubacskivonat készíté- sére. De e kivonat nem sokkal dúsabb a cserzőanyag- ban, mint a gnbacs maga , s ennek oka a készítésmódban fekszik. Jó gubacsban 20—26 proc. cserzőanyag van, mellyet vegytani szerek által, minél tisztábban , gyárilag , lehet- ségig olcsón előállítani olly feladat volna, mellybül Ma- gyarország kereskedése kiszámithatlan hasznot huzna. Maga a tölgyfa haja is bir trgéptátkákáseli sát e .és pedig a fa kora szerint 5—16 procentóval, A gubók , mellyek nálunk gyüjtetnek , a legroszabb és cserzőanyag tekintetében legszegényebb fajakhoz tartoz- nak. Szádler XIV. 17, 18. 19. 20. Wágner 141. 142. 143. lap. 171. 172. 173. rl. 63. Ziliz (Althea). Minden orvosi növények között legnagyobb mennyi- ségben használtatik föl a maAola ziítiz (A. officinalis, fehér mályva, mahola, mázola, ziliz). A gyógyszertárak által Magyarországon a fűbül 4—500 mázsa, a gyökérbül 600 MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 55 —800 mázsa használtatik föl körülbelül. E növény rend- kivül bőven terem magyar hazánkban, s a gyökér legna- gyobb része még is Németországbul hozatik gyógyszertá- raink számára. Ennek oka az, hogy a német zilizgyök tisztább , szebb , fehérebb, nyálkásabb és kevesebbé ros- tos, mint a magyar. Mert e növény Németországban ül- tettetik, és gonddal tenyésztetik. Miután e növény nálunk bőven terem vadon, s fölhasználata nagy, a külső gyök . ára magas (mázsája 18—20 ft p.) , tehát remélni lehet, hogy akadnak emberek , kik e szerencsét használni fogják az or- szágban. A mahola ziliz tartós növény, a málvásak családából, mellynek gyöktörzsökébül hosszu, orsóalaku, gömbölyü husos gyökágak erednek. Szára 2—4 lábnyi magas, föl- álló, fehérnemezű , fönn ágas. Levelei váltogatók , nyele- sek , szíves-tojásképüek , homályosan 3—5 karélyu , fogas, szürke-zöld , fínoman szőrös , lágy tapintatuak. A. virágok nyelesek, apró bugákban, a levélszegletekben. A külső csésze 9 hasábu, kisebb az 5 hasábu belsőnél. A bokréta málvaféle , fölállva kiterjesztett , halványpirosas , veres csi- kokkal, eres. A. számos , egy csőbe összenőlt himek csak fölső hegyökkel szabadok ; a porhonok szép violapirosak. A. magtokok körösek , több két válványu , s az oszlopido- mu telep körött körmódra helyezett tokokbul összetéve, A magvak egyesek , veseképüek. A ziliz szereti a nedves he- lyeket, folyók és csermelyek mellékét, televényes réte- ket és erdők széleit. Szádler ÍV. 5. Wágner 174. lap. 211. 212. rl. e e ——— Az itten előadott mú- és gyógytani növényeken ki- vül, még sok van, mellyek Magyarországban részint va- don teremnek , részint mivelésre alkalmasak , s az ország- nak több vagy kevesebb hasznot szereznének ; de mindnyá- ja sokkal hátrább van alkalmazás tekintetében az előadot- taknál. Ezen értekezés módfelett hosszu is lenne, ha itt 56 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK mindnyáját, bár röviden is, elő akarnók terjeszteni. Le- gyen elegendő itt a sok közül a jelesebbeket névszerint fölhozni, mellyek gyakrabban látnak alkalmazást. Ily- lyenek : Bazsál rózsa (P. officinalis) ; Aetlaki csalán (Urtica di- oica, Wágner 166. I. 201. 202. rl.); bolondító csalmatok (Hyosciamus niger. Wágner 81. I. 97. 98. rl.) ; pacsirta csé- szeszárny (Polygala vulgaris. Szádler IX. 14. Wágner 67. 1. 80. rl.) ; keserédes csucsór (Solanum Dulcamara. Szádler TI. 20. Wágner 39. I. 46. rl.); szekfűszagú ciAlasz (Geum ur- banum. Szádler IX. 2. Wágner 9.1. 11. rl.); tekert és festő cikszár (Polygonum Bistorta et tinctorium. Wágner 2 lap. 3. rI.); csicsókás derely (Imperatoria Ost. Wágner 197. 1.237. rl.) ; mezgés egerfa (Alnus glutinosa) ; vidra elecke (Menyant. trifol. Wágner 156. I. 188. rl.) ; kőris ezerjó (Dictamnus albus. Szádler IX. 19.); veszós fagyal (Ligust. vulg. Szádler III. 11.); elődi fagyöngy (Viscumalbum. Szádler VI. 5.); fakin (Lo- ranthus europaeus. Wágner 80. I. 96. rl.); farkkóró (Ver- bascum. Wágner 7. 107. lap. 9. 128. rl.) ; földepe (Erythr. Cent. Szádler. IX. 22. Wágner. 22. 1. 26. rl.) : fűz (Salix. Szádler I. 20. 21., VII. 14. 15. Wágner 129. lap. 157. 158. rl.); kerek gégevirág (Aristol. rotunda); gesztenyefa (Castanea vesca); gyekény (Typha latifolia) ; Azzyor (Helleborus ni- ger. Wágner 10. 1 12. rl,); iglice (Ononis spinosa. Szád- ler II. 3. Wágner 176. 1. 214. rl.); izsop (Hyssopus offici- nalis. Wágner 89. lap. 106. rl.); Aalmos (Acorus calamus. Wágner 69. lap. 82. rl.); kapotnyák (Asarum europaeum. . Szádler II, 19. Wágner 43. I. 52. rl.) ; Aoztyvirág (Arum maculatum) ; bábakalács körfény (Carlina acaulis); Aörtvely fajak (Pyri species) ; pamut krepin (Asclepias syriaca) ; baA- szarvú lepkeszeg (Trigonella foenum graecum. Wágner 172. lap. 209. rl.); Jestyáz (Ligustic. Levist. Szádler XIV. 3. Wágner 74. I. 88. 89. rl.) ; csengő linka (Hypericum perfo- ratum. Szádler XII. 20.) ; levendula (Lavandula spica. Szád- ler II. 22. Wágner 30.1. 36. rl.); Aerti libatop. (Chenopo- dium ambrosioides. Wágner 109. lap. 130. rl.) ; lóhere fa- a MELLYEKRE NINCS ELÉG FIGYELEM. 5 jak (Trifolii species. Szádler TIT. 19—24. VII. 22. VIIT. 21. X.15.); sós lórom (Rumex acutus. Szádler IX. 9. Wágner 105. 1. 126. rl.); mályva (Malva. Szádler IV. 6. Wágner 35. 36. I. 42. 43. rl.) ; mozdola (Amygdalus ccmmunis. Szád- ler VI. 16. Wágner 1. 23. 32. lap. 1. 2. 27. 28. 39. rl.) ; " szurokszagú és majorana murvapik (Origanum vulgare et Majorana. Szádler IV. 4. Wágner 108. I. 129. rl.): fedő nád (Arundo Phragmites. Szádler X. 1.) ; fekete nadálytó (Symphytum officinale. Wágner 5 lap. 7. rl.); maszlagos nadragulya (Atropa Belladonna. Wágner 15. lap. 18. rl.) ; vízi fehér nimfa (Nymphaea alba) ; viola zószirom (Iris flo- . rentina. Wágner 179. lap. 218. 219. rl.); feher nyirfa (Be- tula alba. Szádler XII. 1.); mondola palka (Cyperus escu- lentus) ; edes gyökerű es erdei pafran (Polypodium vulga- re et filix mas. Wágner 119. 157. lap. 143. 144. 189. rl.); töróA paprika (Capsicum annuum); artifi pozdor (Scorzone- ra hispanica) ; fogas rezeda (Rezeda luteola. Szádler XIII. 1.) ; damaski rózsa (Rosa gallica. Wágner 86. 1.103. rl.); szagos ruta (Ruta graveolens. Wágner 28. lap. 34. rl.); ör- vény sertecsek (Inula Helenium. Wágner 103. lap. 123. 124. rl.) ; veresgyürű somfa (Cornus sangvinea. Szádler VII. 3.); szappanfü (Saponaria officinalis. Wágner 13. lap. 16. rl.); borsos szdtorja (Satureja hortensis, Wágner 66, I. 79. rl.) ; szilfa fajok (species Ulmi. Szádler VI. 24. XIII. 2. Wág- ner 78. lap. 93. 94. rl.) ; hárs szódokfa (Tilia europaea. Szád- ler IX. 25. Wágner 73. I. 87. rl.); ragyás tarnics (Genti- ana pannonica. Wágner 6. lap. 8. rl.); vetési tarsóka (Thlas- pi arvense) ; tapló es szürkehasú tinórú (Boletus igniarius et fomentarius. . Wágner 195. lap. 235. rl.); tfiszafa (Taxus baccata. Szádler XIV. 7.); görögdinnye és úritök (Cucur- bita Citrulus és Pepo. Wágner 48. lap. 57. 58. rl.); sárga- dinnye és ugorka (Cucumis Melo et sativus. Wágner 11. Il. 13. 14. rl.); fehér, abrut és bárány üröm (Artemisia ab- synthium , Abrotan. et ponticum. Szádler X. 7. XII. 8. Wág- ner 120. 183. lap. 145. 146. 223. rl.); bolha útifa ( Planta- a 58 MAGYARORSZÁGI TERMESZTMÉNYEK. go Psyllium) ; giliszta varádics (Tanacetum gőlsére: Wág- ner 29. lap. 35. rI.); fehér zászpa (Veratrum album; Aer- ti zsálya (Salvia officinalis. Szádler IX. 18. Wágner 37. lap. 44. rl.); kerti zsázsa (Lepidium sativum) ; festő zsól- tina (Serratula tinctoria. Szádler III. 14.); zszrló (Egui- setum); izlandiai zuzmó (Lichen islandicus. Wágner 188. "lap. 228. rl.); és sok más. Mind ezen növényekből valamelly rész, vagy a gyök , vagy a virág, vagy a levelek, vagy az egész növény hasz- náltatik orvosi vagy mesterségi tekintetben, EE. Az állatországbul való tárgyak, mellyek orvesi vagy technicai tekintetbül Magyarországra négve fontossággal birnak. Az állatország nem ad olly sokféle idetartozó tárgya- kat, mint a növényország; de ollyan egyesek vannak ezek között , mellyek az alkalmazás kiterjedésére nézve sokkal nagyobb fontosságúak, mint a növényi anyagok. [de tar- tozók : 1. A bőrök. Az első szakaszban láttuk , hogy Magyarhazánk igen nagy cserzőanyag-bőségben van , s hogy ebből, nevezete- sen gubacsokbul, igen nagy mennyiséget ki is visz; más oldalrul ismeretes, hogy a különféle nyersbőrökkel igen nagy kereskedést űzünk külföldre. Név szerint szelid álla- tok a következők adnak legbővebben kereskedési bőrt: az ökör, tehén, bival, ló, disznó, és ismét a bornyú , bir- ka , bárány , kecske; és ezen állatok bőrébiül évenkintsok száz ezer darab kivitetik. ft A. cserzés mestersége Magyarországban is igen kiter- jedt ugyan, nevezetesen van számos tímárunk és csávás vargánk; de miután olly sok nyersbőr kivitetik, semmi kétség alá nincs vetve, hogy hazai tímárkodásunk , mind kiterjedés , mind tökéletesség tekintetében igen előre moz- ditható , s illy mozditásra várakozik is, mit annál nagyobb 60 AZ ÁLLATORSZÁGI haszonnal lehetne eszközlésbe venni, mert az egész biro- dalomban nincs eddigelé bőrgyár, melly a vegytan minden előmenetelét használta s alkalmazta volna céljaihoz; más oldalrul pedig Magyarország a legolcsóbb cserzőanyagot legnagyobb bőségben bírja a timársághoz, valamint van elegendő timsója is a csávavargasághoz. Továbbá mind a mellett, hogy az austriai birodalom- ban sok marha tenyésztetik , még is idegen tartományokbul is hozatik be bőr; a készített bőrök közűl pedig a baga- ria, maroguin és szattyán mai napig sem ismeri Magyar- országot hazájának, pedig e bőrfajokat mi is előállithat- nók. Azipar ezen ága mindenesetre nagy figyelmet érdemel, Kisérletre érdemes volna: ha valljon előállithatni-e Magyarországban a perzsa és krimiai juhbóőrt, valamint az asztrakánt is. Sokkal csekélyebb fontosságúak Magyarországra néz- ve a vadállatok bőrei, mellyek rendesen csak közönséges szűcsbőrt adnak , de mind a mellett jobb vadászati rendnél nagyobb hasznot hozhatnának az országnak. 2. Halak. Magyarország igen bővelkedik halakkal; a belföldi halak nagy számát itthon emésztjük föl, csak kevés, és csak a nemesebb faj, p.o. a süllő, fogas s t. vitetnek ki Bécsbe, de igen nagy rész, főkép a tiszai halakbul éven- ként elvész, elvesztegettetik. Az austriai tartományokba évenkint sok halzsir hoza- tik be, 400,000 p. forintnál sokkal több becsű. Ezen egyáltalában idegen termesztmény a bőrgyártás- hoz használtatik , melly által lágyabb, nyulóbb, s a víz- túl áthatlanabb lesz. Ha a halzsír használatának célját jó szemügyre vesz- szük, s ha a különböző zsirok és zsiradékok vegytani tu- lajdonságait egymás közt összehasonlitjuk; épen nincs okunk azt hinni, hogy halaink zsira, sőt hogy a nem száritó nö- vényi olajok is, a halzsírt tökéletesen ne pótolhatnák; ÉRDEKES TÁRGYAK. 61 hogy e szerint igen ajánlandók a kisérletek , miképen le- hetne halzsirt kapni belföldi halainkbul, s mint lehetne más zsirnemeket a bőrkészítéshez használni. Szinte próbát érdemelne, ha valljon haldús vidékeink a halak szárítása vagy besózása által, a tengeri tartományok példája sze- rint, nem nyerekedhetnének-e célszerüleg ? A vizahólyag alkalmazása, melly a kereskedésben nem utolsó cikkely, némi tekintetet érdemel hazánkban. 3. Körös bogár. Magyarország alsóbb vidékeinek kőrösfával bővelke- dő tájai évenként szép mennyiséget ad ezen bogarakbul. A bogarak nagy számábul szép rész meg is gyűjtetik , de a gyűjtés módja olly tökéletlen, hogy ezen iparág jövedel- me nagyobb figyelem mellett sokszorozható volna. 4. Mehek. Minden kerésetmód között legcsekélyebb időt kíván a méhtenyésztés , valamint legcsekélyebb szorgalmat és legkisebb tőkepénzt: mind a mellett nem azon mértékben , nem azon buzgalommal űzetik hazánkban, mint a dolog . érdemelné. A mézet igen nagy mértékben finomíthatni , s a tisztaság ollyan fokára emelhetni, hol legtöbb esetben a cukrot pótolhatja. A viasz igen fontos kereskedési cikkely, mód fölött drága, úgy annyira, hogy maga képes a méhtenyésztés minden költségét visszapótolni. Ezen iparágot közgazdasá- gi tekintetben nem léhet eléggé ajánlani. 5. Naddty. Az élő nadály mintegy 20 év óta olly nagy fontosság- ra vergődött, hogy szapora orvósi alkalmazás által igen fontos kereskedési cikké s Magyarországban nevezetes ki- viteli tárgyá lett. Főleg Franciaország használ föl számtalan nadályo- kat, melly , noha már alkalmazásával kissé alább hagyott 62 AZ ÁLLATORSZÁGI is, mindegyre hiteles számitás szerint 100,000000 darab nadályt fölhasznál. . De más országokban is igen sok nadály kivántatik meg , s a dolog menetele ollyan, hogy Francia- s Német- ország kevés év alatt fölemészté saját nadályait. és más or- szágokra szorult. Legközelebbrűl Magyarország szállíta sok nadályt, de hazánkra is azon sors várakozik , melly Francia- és Né- metországokat érte, ha ezen jutalmas iparágot nem szabá- lyozzuk. Mert Magyarország már most sem tud többet ad- ni 5)—6 száz mázsánál vagy is17—20 millio darab használható nadályt. Mint kelljen e nevezetes iparágot szabályozni , az eddig sokfelé tett kisérletek és tapasztalatokbul kivonandó. Való ugyanis , hogy a nadályok, szaporodások végett nyugalmat kivánnak; kisérletek által kitudódott, hogy a nadály első évben 8 vonalnyi hosszu lesz , másodikban 16, harmadikban 23, negyedikben 30, ötödikben 36, s csak a hatodikban éri el a 42 vonalt; 36 vonalnál kisebb nadá- lyok igen ritkán alkalmaztatnak , mik szerint orvosi célok- ra az 5 és 6 éves nadályok használtatnak , mire nézve ezek teszik a kereskedési cikket. Ezen észrevételeknél fogva igen könnyű azon következtetésre jőni , miképen a nadály- tenyésztésnél ugy kell rendelkezni, hogy a nadálytavak 6 osztályra osztassanak, minden évben, illő renddel, csak egy tó nadályoztassék ki, az 1., 2., 3., s nagy részint a 4. évűeket sem szedvén ki, a tenyésztésre alkalmas hatnál több évüeket is meghagyván, a fogásnál pedig egész ki- mélettel látván a dologhoz. Még nagyobb virágzást kapna ezen jeles iparág, ha az eddigi tapasztalatok értelmében mesterséges tavak készittetnének. 6. Selyembogár. A selyemtenyésztésnek , mint a nemzeti gazdagság bő forrásának fontosságát, annyira elismerék minden orszá- gokban, hogy magok a kormányok is minden lehető mó- don gyámolitják és előmozdítják ezen iparágot; nevezete- ÉRDEKES TÁRGYAK. 63 sen a kormány részérűl alig történt valahol több a selyem- tenyésztés javára, mint az austriai tartományokban, de sehol sem is virágzik az jobban, mint itten. A mi magát Magyarországot illeti, ez minden Austriához tartozó orszá- gok között majd leghátrább áll selyemtenyésztés dolgában, s kivánatos, hogy ezen iparág a földbirtokosak által ná- lunk minden lehető módon előmozdíttassék és terjesztessék. Minden tapasztalás , melly a selyemtenyésztésre néz : ve hazánkban téteték , azon reményre jogosít fel, hogy Magyarország nem csak maga szükségét fedezhetné se- lyem dolgában, hanem nagy mennyiséget állíthatna még kivételre is elő. 7. Szór. Az állatok szőre anyagot ad számtalan munkákhoz , és termesztése , elkészitése s földolgozása számtalan ember- nek ad munkát, élelmet , ruházatot és más szükséghez és kényelemhez tartozó tárgyakat. Legnevezetesebb állatmezek a következők : a) A gyapjú. A birodalomhoz tartozó minden országok között ha- zánk foglalatoskodik leginkább a birkatenyésztéssel ; a gyap- ju olly cikkely, meily a magyar activ kereskedésben a legelső helyet foglalja el, s legtöbb kész pénzt hoz és sze- rez az országnak. A birkatenyésztés és annak kiterjedése ügyében nem sok kivánandó marad hátra hazánkban, és arrul do- loghozértő emberek tettel, irással rendelkeznek : de a gyap- jukereskedésre és fölgyártásra nézve annál tágasabb a mező. Az első termesztő aránylag kevés hasznot huz gyap- jábúl, mert ez rendesen a legnyersebb , legdurvább álla- potban adatik a kereskedésbe, a mosásra és osztályozásra alig fordittatván figyelem, miáltal azon rosz körülmény áll elő, hogy különböző kezeken kell átmennie mig a gyár- 64 AZ ÁLLATORSZÁGI tóé lehete. Csak a legujabb időben fordittatik erre nagyobb gond, s igen remélhető, hogy e felette fontos cikkeli ke- reskedés apródonkint illőleg szabályoztatik. Még nagyobb fontosságú azon körülmény, hogy Ma- gyarország igen nagy mennyiségű földolgozott gyapju szö- vetet vásárol a külföldtül, nem hogy ezt belföldön gyár- taná legalább olly mennyiségben, hogy magunk szüksége fedeztetnék. Finomabb posztó csak az egy gácsi gyárban készíttetik. Más állatok szórei. Más állatok szőrei sokkal kevesebb fontosságot bir- nak a magyar kereskedésre nézve. Legnevezetesebb a ló- szőr, vad és tengeri nyul szőre és a disznó sertéi. Ezen utolsó cikk SEGNSÉL EK Lengyel- és MENSEÉ apénj:haárs hozat- nak Austriába. j 8. Tej. E cikknél két dolog tekintetében akarok figyelmezte- tést csinálni: a sajtra és a tejcukorra. Sok birkasajt készíttetik ugyan Magyarországban , de tehénsajt csak ritka helyen, és ott sem nagy mennyiségben. Mindegyre sok külföldi sajtot látunk behozatni hazánkba, noha Kárpát havasaink táján hihetőleg szintolly jó sajtot lehetne előállítani, minőt a svajci havasok vidékei ad- nak. Mi a tejcukrot illeti, ez orvosilag igen bőven hasz- náltatik föl. Magyarország ebbül évenkint 2500—3000 fon- tot megemészthet , s azt könnyen tudhatná itthon előállítani. 9. Zsír. Az állati zsírok részint szappankészitéshez, végzi világitó anyagul , részint a háztartásban használtatnak , Magyarországban igen bőven állíttatnak elő. A egtáji zsirok között főleg két faj megnevezendő ; a fagyu t. i. , mellybül déli Oroszország , nevezesesen Krimia, mindegy- re igen sokat küld, és mellynek rakodó városát, egy ré- ÉRDEKES TÁRGYAK. 65 szint , Pest képezi. Második cikk a már a halaknál meg- említett halzsír , melly egész mennyiségében külföldrül ho- zatik az austriai tartományokba. Épen nincs kétség arrul , hogy Magyarország, ha jobban látna a marhatenyésztés- hez, elegendő faggyut állíthatna elő saját szükségei fedezé- sére , sőt szép mennyiséget ki is küldhetne, Legújabb időben Pesten Jurenák gyógyszeres és Fröh- lich . nagykereskedő urak sztearinsavany-gyertyagyárt állítottak föl , mellynek létele a vállalkozók jelleme , s mun- kássága által eléggé biztosítva van. Valami nagyszerű gyár a sztearinsavany előállítására , melly ezen anyagot a maga valóságában , nem pedig gyertyává földolgozva hozná a ke- reskedésbe, főleg arra lenne alkalmatos, hogy igen nagy mennyiségü faggyú dolgoztatnék föl nagy haszonnal , melly igy a világkereskedésbe fölvehető cikké változnék. A balzsirra nézve már ezen osztály 2dik szakaszában mondottuk , miképen lehetne belföldi halzsirt nyerni , melly a külföldinek használatát korlátozná vagy ki is szorítaná. Az itteni leirt tárgyakon kivül még nem kevés talál- tatik az állatországban , melly több , vagy kevesebb tekin- tetet érdemel , a mint alkalmaztatása nagyobb , vagy cseké- lyebb. Megemlítendők közé tartoznak: a csigatenyész- tés, a rákok használata az ugy nevezett rákszemekhez , mellyek eddigelé csak Oroszországbul hozatnak; a külön- féle állathulladékok jobb használata, p. o. a belek, hólya- . gok, szarvak, körmök és csontoké, stb. stb. p. he s 291 TERM. PÁLY. III. 66 Ásványországbeli tárgyak, mellyek Magyaror- szágban kézműi s ortosi.tekintetben nem talál- nak elegendő méltánylást. Ha az eddig adott mutatványokbúl azon következte- tésre gondoljuk magunkat följogosítva, hogy Magyaror- szágot a legtermékdúsabb országokhoz számitsuk Európá- ban : ezen nézet annyival inkább megerősödik , minélinkább megtekintjük hazánk ásványországbeli terményeit. Való- ban, ha Magyarország és általában az austriai tartományok kereskedési viszonyait tekintjük a külföldhöz, első pilla- natra látjuk, hogy minden idő óta, s egész a mai napig szenvedőleges kereskedést folytatunk a külfölddel. E sze- rint természetes kérdés , honnan származik, hogy a dolog illy állásánál nem csak nem szegényednek el az austriai tartományok , hanem folyvást virúlnak? Az ásványország , nevezetesen a sok nemes érc , melly Magyar- és Erdélyországban terem , egyenlíti ki ezen szen- vedőleges állást, mindig új és új pénzt hozva forgásba. Nincs itt helye e tárgyat kimerítőleg elővenni, nem is célom ezen állitást bizonyítmány és számvetésekkel tá- mogatni; a tárgy elég sokszor és számos régi s új irók ál- tal világíttaték föl közgazdasági szempontokból, és annyi- ra szembeszökő, hogy bizvást igazság gyanánt fogadható el. Itt tehát csak az a kérdés fejtendő meg: mit tőn Ma- AZ ÁSVÁNYORSZÁGI ÉRDEKES TÁRGYAK. 67 gyarországban az ipar, az ásványgazdagság fölhasználatá- nak tekintetében , és a tudományok mostani állásánál fog- va, mi teendő marad neki hátra ? Az ásványgazdagság kémleleténél a régibb fölosztást , ha bár tudományos elv hijával van is , tartandom meg, és pedig azon okbul, mert ismeretesebb, és könnyebben fel- fogható. Miszerint tehát először is az ércek, azután a kö- vek és földnemek , majd a gyulékony testek , utóbb a sók és savanyak , végre az ásványos vizek jövendenek vizs- gálat alá. a) Ércek. 1) Arany és ezüst. Ismeretes dolog , hogy az arany és ezüst előállítása korunkban sokkal kevesebb haszonnal jár, mint hajdan történt, főleg Mária Theresia idejében, és hogy ennek okát a bányászat lomha üzésében véljük fölta- lálni. Én azonban nem ezt hiszem a dolog tulajdonképi okának , sőt meg vagyok győződve, hogy az ok sokkal mélyebben fekszik , de itt is lehet segíteni a dolgon. . Kinek alkalma volt Magyarország bányavárosait be- utazni, az észre is vette, hogy a bányászat nagyobbré- szint a régi telepzeteken üzetik, és hogy igen kevés ugy nevezett , remény mívelés"" történik; de egyszersmind ar- rul is meggyőződhetett, hogy az illyen e telepzetekbeni mivelés nem csak azáltal , hogy ezek részintki vannak me- ritve, s ez okbul szegényebbek is lettek, hanem azon ok- bulis kevesebbé vagy alig jutalmazók , minthogy a fölho- zás nehézsége, a gépek alkalmazása, a nagyobb munka- dij és idővesztés a kiadásokat rendkivűl emelik. Azon okbul, hogy egyes régi menetek elszegényed- tek , senki sem fogja azt vitatni, hogy Magyarország ne- mes érceket rejtő hegyei ki vannak merítve; minden do- loghoz értő tudja, hogy magok azon hegyek, mellyekben nálunk arany- és ezüstbányák vannak, sok évezredekig kizsákmányolhatlanok , és hogy kiszámithatlan kincseket 5e 68 AZ ÁSVÁNYORSZÁGI birnak. Ki előtt ez képtelenségnek látszik, csak vessen pillanatot Magyarország geognosticai helyzetére. Tudva van, hogy az arany és ezüst Magyarország- bán leginkább a zöldkőporfyrban, ritkábban a trachites képzetben és a gneiszban található; de az arany azon fö- lül több vizek által is hordatik , minő a duna, garan, ipoly, és mások. k A trachit-kőnem, mellyet Beudant, kinek munkálko- dásai Magyarországra nézve e tekintetben igen fontosak , Porphyre-molaire-nak nevez , és nemes érceket rejt , a Ga- ran jobb partján vagyon , Uj-Bánya között és Pila felé nyú- lik, hol a zöldkőporfyr kezdődik és szinte nemes ércek- "kel bir. Ezen kőnemet (Gebirgsart) újra föltaláljuk , nemes ér- ceket birva, Telkebányánál. Dercsényi a Beregszász kö- zötti Trachytben is találta a nélkül , hogy mivelésre érde- mesnek tartaná. Ezen kivúl a mondott hegyfaj a fölhozott vidékeken kivűl, máshol is elég bőven találtató. Diumbier hegyvidékén, nevezetesen a Certowa Szwad- ba magas hegy mindenik oldalán , és pedig egy részrül Ja- rabában Zólyom, más részrül Boca s Magurkában Liptó vármegyében a gneisz réz és dárdany ércekben aranyat is hord és érette miveltetik. A nemes ércek sokkal nagyobb mennyisége a zöld- kőporfyr igen elterjedt kőzetében van. Szathmár vármegye hegysége, melly Miszbányátúl Felső-bánya és Nagy-bá- nyátúl Kapnikon át Oláhlapos-bánya felé fut zöldkőporfyr ; szinte azt mondhatni Krassó vármegye halomsorárul , melly Dognácska s Oravica arany és ezüst bányáirul ismeretes, és egészen Moldava felé kiterjed. De legnagyobb kiterje- désben látható e kőnem azon hegycsoportban , melly a sel- meci bányák miatt kapott hírre. Ezen város környékei , valamint Béla-bánya tájéka, a kozelniki völgy egy része , a vicbnyei s szklenoi völgyek , Hodrics, sz. Antal, Stein- bach, Korpona és Bakabánya vidéke, azután a Börsöny körötti hegycsoport az Ipolynál, Körmöcbánya tája, a , ÉRDEKES TÁRGYAK. 69 zsárnoci völgy hegylánca Pilánál és Hochwiesennél , na- gyobb részint zöldkőporfyrból állanak; mind ezen vidéke- ken sok mérföldekig nyuló, s helylyel közzel magas he- gyeket képez ezen kőnem, mellyek kimerithetlen bőség- ben birják az aranyat és ezüstöt. A bányászat mostani állapotjánál a nemes ércek nye- résére nézve következő föladást kellene föloldani: a keze- lést olcsóbb módon eszközleni. Ezt két módon hajthatni végre , s mindenik módot lehetne és kellene Magyarország- ban alkalmazni. Első volna az Amalgamatio s kiválasztás (Seigerung) elfogadása, melly módszerek Szászországban a legszegé- nyebb érceknél is legnagyobb haszonnal alkalmaztatnak. Második szer volna minél olcsóbb munkásokat szerezni. Nálunk is, hála a haladó kornak , megismerteték és beszéd tárgya lett , hogy a bünös foglyokat foglalatoskod- tatni kell, és igy első lépést eszközleni javulásukra. Több törvényhatóság szükségesnek is találta dolgozóházakat épiteni, mi minden bizonynyal a legnagyobb foku elismerést és köszönetet érdemel. De, legyen szabad megjegyeznem , hogy a fölállítás kiadásokkal, a vezérlés nehézségekkel van összekötve. A bányászat már kész, és nagyszerű általános dolgozóház , melly nem csak Magyarország bűnö- seinek, hanem egész KEurópaéinak évezredekig adna fog- lalatosságot. Hogy ezen rendszabály által a bányászat legolcsóbb munkásokat nyerne. ugy vélem, nincs kétség alatt, még akkor sem, ha a vétkeseket a bánya jövedel- mébül kellene is táplálni, a mit most minden törvényható- .ság haszonnélkül tesz. 2) Rez. Réz tekintetében sem kevesebbé gazdag Magyaror- szág, sőt ezen oldalrul egy ország sem mérkőzhetik vele Európában. Gömör, Bihar, Marmaros , méginkább Szath- már, Liptó, Krassó, Zólyom és Szepes vármegyék terje- delmes rézbányákkal birnak, és sok rezet állítanak elő. 70 AZ ÁSVÁNYORSZÁGI Kivánandó, hogy a magyar réz minősége javittassék , mennyisége pedig szaporittassék. Finom munkákhoz mind- egyre orosz rezet kell Austriába behozni. 3) Vas. Vasbányákkal bir Krassó, Borsod, Szepes, Zólyom és Gömör vármegye; ércei igen tartalomdusak , a vas több- nyire jeles minőségű, de ára aránylag nagy. Ha ócsóbb termesztésmód hozatnék be számára hazánkba , e cikk nem csak a belföldön találna nagyobb kelendőségre , hanem je- les kiviteli cikké változhatnék , főleg Törökország felé. A vas különféle alkalmazása által a nemzetek mivelt- ségbeli haladása és magosságának föltételévé lön ; tehát az ipar ezen ága minden országra nézve a legnagyobb fontos- ságú, s a legfőbb figyelmet érdemel. Altalában két megkivántatóságot kellene a magyar vaskezelésnek elébe irni. 1) Lehetőségig olcsó öntött vasat állítani nagy meny- nyiségben elő, ollyan célokra, mellyek kevesebbé jó va- sat kivánnak. 2) Lehetőségig jó, minden, még a legfinomabb acél- munkákhoz is alkalmatos vert vasat készíteni. Készithetnie-e olcsóbb öntött vasat, erre Anglia ad feleletet. Anglia, hol az életmód majd négyszerte drágább mint nálunk, annyira ment ezen iparágban, hogy az ön- tött vas ottan alig fél olly drága mint nálunk , -és ollyan a kilátás, hogy az eddigi ár is csökkenni fog, ha az olvasz- tás azon módja közönségessé lesz, melly Skotországban Glasgownál a Clyde melletti vasműhelyekben már több évek óta divatozik. Ezen vasolvasztó ugyan is téglábul épitett, és hét egyszerű magas koh (Hochofen) csoportozatábul áll, mellyek megmelegített és 807" átmérőű hengerben - 60 lóerejű gőzgép által összenyomott levegő által fűttet- nek. Majdnem hihetetlen, mennyire csökkennek e ke- zelés által a termesztési költségek. Ugyanis, hajdan a ré- ÉRDEKES TÁRGYAK. 71 gi mód szerint e hét olvasztó, vagy inkább magas kohban hetenkint 6300 mázsa nyers vasat készitettek, és hozzá 28,400 mázsa vaskövet és -56,800 mázsa tisztított kőszenet (coaks) forditottak; a változtatott módszerint ugyanannyi vaskőbül hetenkint 9100 mázsa nyersvas állittatik elő, és hozzá csak 20,000 mázsa közönséges nem tisztított kőszén kivántatik az olvasztáshoz, és 2500 mázsa a levegő átme- legitéséhez. A dologhoz értők ezen adatokbul összehasonlítást te- hetnek a mi kezelésünkkel, s minthogy igen nagy kőszén telepeink vannak , a kimutatott irányt használhatják. Van egy másik kezelés Angliában, melly a vertvasat illeti, s Corts Puddlings Process nevet hordoz: ez nálunk is behozaték , és haszonnal alkalmaztatik Andrásy György gróf és a kamara Rhonici vashámorában. Másik föladás lehetőségig jó , tiszta , finom munkára alkalmatos , acélkészitésre célszerű vasat gyártani. Ez sok- kal nehezebb amannál , és majd csak az ércanyag összeve- gyitésétül (Gattirung) függ. De hogy az ércanyagokat il- lőleg vegyithessük, szükséges ismernünk pontosan az al- kalmazott vasérceket , valamint meneteik (Gangart) alkotó részeit, azaz megkivántatik, hogy azon testek , mellyek- kel a bányászok foglalatoskodnak, előbb oldassanak föl vegytanilag ; de e tárgy eddigelé egészen elhanyagoltatott , noha teljes figyelmet érdemel. A vas, különféle alkalmazása szerint, sokféle kü- lönböző mesterségek és müvészetek alapját teszi. Ezekrül szólani nem ezen irat föladása , és csak mellékesen emlitem meg hasznosságát,s Magyarországra nézve is ipari tekintetben igen fontos alkalmazását acéllá, lemezzé (pléhvé), ónozott lemezzé (pléhvé), sodronnyá és öntött vasbúl való tárgyakká. 4) Ólom. Az ólom azon ércekhez tartozik, mellyek az austriai tartományokban nevezetes kiviteli cikket képeznek. Az 72 AZ ÁSVÁNYORSZÁGI ólom kivitel 12—15000 mázsát képezhet évenkint., s ennek legnagyobb részét Karinthia adja. Nevezetesebb magyar ólombányák vannak Kapnik- ban (Szathmár v.megye), Jaszenan, Pojnikban (Zólyom v.megye) , Rézbányán (Bihar v.megye), Szászkán (Krassó v.m) , Zsarnowicon (Bars v.m), Selmecen (Hont v.megye) , de elég hathatósan nem miveltetnek. 5) Horgany. A horgany újabb időben sok oldali alkalmazása által sokkal nagyobb fontosságot nyert, mint minővel csak rö- , vid idő előtt is bira, annyira, hogy ára egy idő óta min- dig emelkedésben van, s már is nagy fokra hágott. Ezen " okból épen semmi kétségnek nincs alája vetve, hogy egy illyen horgany-érc nyerési vállalat, nálunk is jutalmazó lenne. Magyaroszágban is találtatnak mivelésre méltó hor- ganyércek , nevezetesen Szathmár v.megye Felső-Bánya és Kapniknál ; Hontban , Selmecnél; Biharban , Rézbányánal; Zoölyomban Mitónál és más vidékeken. 6) Bátrany. Magyarország némelly vidékein nevezetesen Dobsi- nánál Gömörben , és Rézbányánál Biharban találtak Bát- ranyérceket; miután ezen ére magas árú (mázsája 100 p. forint) , tehát némi figyelmet érdemelne. 7) Dárdanmy. A dárdany magyarországi kiviteli cikk, nevezetesen Magyarország nem csak az egész austriai monarchiát tart- ja el vele, banem külső országokban is visz ki, és pedig nagy mennyiséget. A nevezetesebb magyarországi dárdanybányák kö- vetkező helyeken vannak: Abaujban Arany-Idkánál; Lip- tóban Boca, Dubrava s Magurkánál; Gömörben Rosnyó- nál ; Szathmárban Felső-Bánya és Kapniknál; Zólyomban Jaszena s Mitonál, és több vidékeken. ÉRDEKES TÁRGYAK. 73 - A dárdany, mint anya érc, főleg betű öntéshez hasz- náltatik, de csak egy pár év óta létezik Magyarországban gyár, hol dárdany nagyban állittatik elő, s figyelmet ér- demel. 8) Bányany. Ingerlany. Ferjany. Azon szép kék színek , mellyek a festésben, neveze- tesen a porcellán festésben nagy becscsel bírnak , valamint az ugy nevezett smaltok, a. szép kék üveg , s a kék porzó bányanyércekbül valók és nem kis mennyiségben használ- tatnak föl. Magyarország nagyon gazdag bányany ércek- ben , de azok mainapiglan használatlanul hevernek. Dobsa vidékén keletkezett ugyan több évek előtt tár- saság, melly bányany érceket mivele, de mivel csak az- zal toglalkozék , a nyers ércanyagot kül kereskedésbe hoz- ni, s mivel ez gyakran igen szegény tartalmú volt, alig 2 procentos , s a leggazdagabb sem erősebb 20 procentonál : e tárgy illy alakban kereskedési cikk nem maradhata. De nem szenved kétséget , hogy e tárgy igen jövedel- mezővé tétethetnék , ha a bányanyércekbül a bányanyt sa- vított alakban kiválasztanók , vagy ha a fön megemlitett tárgyakat készitenők , s e gyártással még ingerlany és fér- jany előállítását is összekötnők. A Magyarországban találtató bányanyércek többnyire ingerlanyt és férjanyt is birnak , főleg a Dobsannál és Ora- vicánál nyertek, kevesebbé a Boca és Libethbányánál ásottak. A most annyira kedvelt, és az ezüsthöz igen hason- . lító pakfong nevű ércany vegyületben ís bányany van, s minél tisztább ez, annál szebb és ezüsthöz hasonlitóbb a pakfong, miokbul ezen érc igen drága s tisztasága szerint 200—500 pengő forinton árultatik mázsája. Megégetvén a bányany-, valamint a férjanyérceket , mellyek szinte találtatnak hazánkban Kapnik, Libethbá- nya, Oravicánál és egyébütt, az úgy nevezett férjecset 74 AZ ÁSVÁNYORSZÁGI kapjuk, melly a mivek és mesterségekben igen fontos tár- gyat képez, és jövedelmes cikké válhatik. Megemlitendő még itt az úgy nevezett auripigmentum vagy aranyglét vagy sárgaférjany és a realgar vagy veres férjany. Ez olly tárgy, melly kiterjedt kereskedési cikket képez, s nálunk elég nagy mennyiségben találtatik Szath- már , Krassó és Zólyom vármegyékben. 9) Cselany. A cselany igen kiterjedt használatú tárgy azon országok- ban , hol zöldlőmész (Chlorkalk) és zöldlősavanyos hamany gyárak vannak, melly készítmények nagy szerepet játszanak a kézmüvek mezején, s hihetőleg nem sokára nálunk is fon- tosságot nyerendenek. Mi ezen időt aggodalom nélkül vár- hatjuk el, mert nagy tömeg cselany birtokában vagyunk, főleg Gömör, Zólyom , Krassó , Trencsin és Szathmár vár- megyékben. b) Kövek és földnemek. 1. Ollykövek, mellyeket rendesen éksze- rűl, vagy másdivatbeli cikkek gyanánt szokás használni. Magyarország nemesebb kövei között kétségenkivül a nemes opál foglalja el az első helyet, sehol sem találta- tik olly szépnek és nagynak mint Magyarországban Dub- nik és Libanka hegyeken Kassa és Eperjes között; de újabb időben kevesebb buzgalommal látnak utána. A nemes opá- lon kivűl bőven találni még Magyarországban némelly ék- szertárgyaknál alkalmazható közönséges opálokat, félopá- lokat, jaspisopálokat Zólyom, Hont, Bars, Sáros és Abauj vármegyékben. A többi nemesebb kövek közül még a következő kevéssé vagy alig használt köveket találni ha- zánk megnevezendő vidékein : Granat és pyropus Zólyom, Krassó és Gömör vár- megyében ; Aarniel és obsidian Zemplin , Abauj és Bars me- d ÉRDEKES TÁRGYAK. 75 gyében; jaspis Zólyom és Szepesben; avazturin Abauj- ban; fejkvarz Zólyomban; akkát Bars és Szepes megyé- ben; ametlyst Szathmár Hont és más vármegyékben ; /egyi kristál igen szép van Marmarosban; Akalcedon iZemplin , Abauj , Szathmár, Bars és Zólyomban; szarukó és fakó Zemplin , Abauj, Szathmár , Bars , Zólyom és Hont várme- gyékben; gyözgykő Hont, Zemplin, Bars és Abauj megyé- ben : szurokkó Zemplin , Hont , Sáros és Barsban; malachit van Zólyom , Szepes, Krassó és más vármegyékben. Mind ezen tárgyak , ámbár nem rendkivüli becsüek , de mindazáltal figyelmet érdemelnek , mivel részint ék-pi- pere s pompaszerúl alkalmazhatók , részint kiviteli cikkúl szolgálhatók. 2. Mesterségi célokra alkalmazható kövek: Közönseges kvarz. Ezen kő legjelesebben üveggyártáshoz alkalmaztatik. Nálunk a kvarz bőven találtatik, és jeles szépségű és jó- ságú, mellette minden föltétel is megvagyon a legszebb minéműségű üveg legnagyobb mennyiségbeni előállításá- ra; mindazáltal üveggyártásunk még nem elegendő, és üve- geink szépsége sokkal hátrább van a csehekénél. Még sok üveg hozatik be, mi okbul kivánatos , hogy az üveggyár- táshoz jól hozzá lássunk. i Kova. Kova találtatik hazánkban, Abauj, Bars, Szathmár és Pest vármegyékben , de eddigelé nem alkalmazzák. Tajtkó vagyon Bars és Zölyom megyékben igen bőven, de mesterségi célokra alig lesz alkalmazható. . Porcellanföld (Kaolin). Nem messze Selmectül Pren- csovban nevezetes porcellanföld telep van, és hihető , hogy e földnemet Magyarország más vidékein is találni. Ezen ásvány legfőbb alkalmazása a porcellánedény 76 AZ ÁSVÁNYORSZÁGI gyártásánál vagyon, melly eddigelé hazánkban nem tör- ténik. A porcellángyártás e szerint azon iparágot teszi , melly- nek életbehozatala nálunk igen kivánatos, s a melly még " akkor is eszközölhető lenne, ha jó tiszta porcellanföld bir- tokában nem volnánk. Itt is Anglia ad példát, melly a tiszta vegytani elvek szerint több fajta legszebb porcellánt állit elő. Porcellánagyag. Az agyagedények alacsonyabb fajtá- ját, az úgy nevezett kőedényeket ezen porcellán- vagy pi- paagyagbul készítik , de ezt is lehet tisztán vegytani elvek szerint nyerni. Hazánkban eddigelé is van néhány kőedénygyár, de a készítmények jóságra nézve sokkal alább állnak az ide- geneknél főleg a porosz- és angolországiaknál. Gerencseragyag. Ezen ásvány a leghasznosabbak kö- vé tartozik. Van több fajtája, mellyek a benne foglalta- tott alkotó részek szerint különböző jóságúak. A jobb faj- ták , mellyeket gerencséreink használnak , még gyakran Ba- jorországbul és Austriábul hozatnak be, noha hazánkban olly agyagunk van, és pedig bőven , mellynél jobbat alig kivánhatni. Timsókó. Beregvármegyében a Trachit hegység , melly Beregszásztúl Munkács felé nyúlik, hatalmas teleptömeg- ben bir timsókővet, mellybül mintegy 40 év óta gyárilag készíittetik timsó ; szintugy Parádnál is találtatik ezen kő- fajta Heves megyében , és hasonló célra fordittatik. A magyar timsó a legtisztábbak közé sorozandó a kereskedésben; de még nem sikerült az idegen timsót, ne- vezetesen a rómait, kiszoritnia az austriai kereskedésbül. Ha egészen tiszta, kivált a vas minden nyomdokátul szabad és külső alakjára a rómaihoz basonló timsót állí- tunk elő, lehetséges lesz a magyar timsó számára, nem- csak az austriai tartományokban, hanem a külföld köze- lebb fekvő és könnyű szállítási útakkal biró részeiben is megszerezni a kizáró kereskedést annyival inkább , mert ÉRDEKES TÁRGYAK. 77 azon kedvező körülmények , mellyek között a magyar timsót gyárthatjuk, olly csekélylyé teszik az előállítási költ- séget, hogy más országbeli timsóval könnyen kiállíthat- ja a versenyt. Az itt leirt köveken kivül még sok faj van, melly Magyarországban találtatik, de nem, vagy csak tökélet- lenül használtatik, mellyek között itt a nevezetesebbeket említjük meg. Köszörűpala (Wetzschiefer) Szepesben jő elő ; agyag- pala, fedélkő gyanánt használható, van Gömör, Bars, Zólyom, Posega és más megyékben. Bazalt, mint épület , járda és malomkő, szoborművekhez is alkalmazható , úgy zöld üveg nyeréshez stb, hazánkban rendkivül nagy tö- megeket és egész hegyeket képez, mint ez Hont, Nógrád, Borsod , Heves, Szala, Tolna, Posega és más vármegyék- .ben látható. ; Kallóföld, a posztó-kallózásnál alkalmazható, Sze- pesben találtatik , súrgaföld pedig Gömörben. Szallounakó orvosilag és kézmüvileg használható , Szepes, Hont, Zólyom, Krassó , Szathmár , Gömör és más vármegyékben. Serpentin Gömör, Vas és Hont megyében találtatik , és mint Szászországban különféle eszközökhöz , épitési dí- szitményekhez, szobor és egyéb kőfaragási munkákhoz alkalmaztathatnék. — Hodricsnál Hont vármegyében nemes serpentint is találnak. Asbest vegytani gyúszerekhez alkalmazható, s más éghetlen anyagokhozstb ; találtatik Krassó és Gömör várme- gyében; legjelesebb szépségű és jóságú márvány Bihar, Baranya , Komárom és más vármegyékben. — Pala alaku meszkó, melly az úgy nevezett kehlheimi kőlapok helyett kövezethez volna használható , több vidé- ken találtatik: Fehér, Marmaros, Verőce megyékben; 78 AZ ÁSVÁNYORSZÁGI Könyomdókő , vagy a kőnyomtatáshoz alkalmazható kőfaj is találtaték föl hazánkban , de eddigelé még ez nem használ- tatik. Szemes meszkő (fehér. márvány) szép van Gömör me- gyébenés Bánságban ; sulyag Aő (kénsavas sulyag , Schwer- spath) vegytanittermékek előállításához és festőszínekhez toldalékul szolgáló van Zólyom, Szathmár, Bars, Hont és más vármegyékben. ; Ezeken kivül sok más , a szobrászok és kőfaragók ál- tal használható, ház, víz és út építéshez célszerű, út- kövezésre, égető mész, római vakolat (Cement) készi- tésére, valamint gazdasági tekintetben alkalmazható kő és sziklafajok egész hegyeket képeznek Magyarországban , és gyakran sok mérföldekig kiterjednek. Főleg a granit , gneisz, fehérkő , csillampala , szienit, porphyr, mészkő s az úgynevezett grauwacke-rul mondhatni ezt , mellyek rész- letesebb leirása nem tartozik többé ezen értekezés mezejére. c) Égékeny testek. 1. Kenkó, Horvátországban Krapinához közel Radoboyban kén- kőmühely van, melly igen sok ként ad; ezenkivül van még Magyarhonban, nevezetesen Zólyom, Szathmár várme- gyékben kénkő, és több más tájakon nagy tömeg kén- kova, de ezek épen nem fordittatnak haszonra. Kénvirág , mellybül orvosilag olly sok emésztetik föl, Magyarországban , nem készittetik. Két cikkelyt kell itt különösen megemlítenünk , mely- lyek igen nagy fontosságuak a kereskedésben, de magyar hazánkban nem képzenek iparágot, hanem nagy mennyi- ségben emésztetnek föl: a vasvitriol (zöld vitriol) és a vit- riol olaj. A zöld vitriol főanyag a festésben, fölhasználata igen nagy, előállításának föltételei igen kedvezők Marmaros , Zólyom , Hont, Szepes, Gömör , Szathmár és más várme- gyékben, de a termesztés maga rendkivül csekély. ÉRDEKES TÁRGYAK. 79 A vitriotolaj alapját teszi a vegytani gyároknak , el- mulhatlanul szükséges az indigofestésnél, mellőzhetlen az arany kiválasztásnál és egyéb iparágaknál ; temérdek meny- nyiségben is kel el. Ezen cikk előállítására is kedvező körülmények vannak hazánkban, de azok a jelen óráig nem méltatvák figyelemre, s mind azon vitriol olaj külföld- rül hozatik be, mellyet Magyarország fölhasznál. 2. Foöldolaj es földszurok. Ezen két ásvány nagy fontosságú lett az újabb korban az által, hogy az első megtisztított állapotban oldó sze- rül szolgál a jelenleg legkülönbözőbb célokra használt kaucsuknál ; a másik pedig kövezetet vagy tapaszanyagot ad a városok piacai s utcái számára. Magyarhazánkban e két tárgyat Bihar, Heves , Zala, Szepes, Krassó és Posega vár- megyékben találák föl, de eddigelé nem figyeltek rá. 3. Sze. Nem sok ideje, hogy.hazánkban az ásványszenet al- kalmazni kezdik, de ma is nagyon korlátozva van haszná- lata. Okul szolgálnak erre nagy erdeink, mellyek még századokig elég fát nyújthatnak. A kőszén tehát csak ott alkalmaztatik hazánkban, hol a fa ára aránylag magos, vagy hol ipar és mesterségágok üzetnek, mellyek a kő- szén égetése mellett nagy hasznot tapasztalnak. Magyarországban végetlen mennyiségü kőszén van minden fajbul. Leg kőszéndúsabb vidékeink a következők: Krassó vármegye. Eddigelé itt találtatik a legjobb kő- szén , és pedig Oravicánál , azon fölül Szászka és Domány- nál, hihetőleg ugyanazon telepnyúlvány (Flötz). Soprony vármegyében közel Sopronyhoz, Wanfalván túl, az úgy nevezett Brennbergben az austriai hegység láncában. Baranya vármegyében Pécsnél, Klaics völgyben, azután Komló és Vasasnál. Fehér megyében igen hatalmas telepnyulvány van, 80 AZ ÁSVÁNYORSZÁGI melly Ordódnál kezdődik , Moornál elhalad és Zsemlyénél végződik Komárom vármegyében. Ezen fölül kőszenet találtak még Esztergom, Szepes , Thuróc, Bars, Bihar, Vas, Szala, Veszprém, Nógrád , Zólyom , Borsod és Nyitra vármegyékben , és igen. hihető , hogy még sok magyarországi vidéken találandanak föl kő- szenet , ha szükség lesz reá. Legnevezetesebb alkalmazása lenne a vasolvasztás- nál, mint a Clyde-vasgyárban" történik Scotországban; megtisztitva pedig nagy városokban a fa helyét pótolhatná. A városok kivilágítására szinte kőszén adna legolcsóbb anyagot. 4. Torfa. Ezen tüzelő anyagban sem lát Magyarország szüksé- get, de ezt, hol könnyen kapható , s hol igen bőven talál- tatik , ott sem méltatják figyelemre , p.o. Pest határában. d) Sók és savanyak. Ezen osztályba a természetben találkozó savakon ki- vül, némellyeket azon sók és savanyok közül is föl kell venni, mellyek miesterség által állittatva elő, Magyaror- szágra nézve nevezetesek , és az előbbi cikkek magyaráza- tánál elő nem jöttek. 1. Hamuzsír. Magyarország és Illyria termeszti majd azon mennyi- ségü hamuzsírt, melly az austriai tartományokban fölhasz- náltatik , de az illyriai több becscsel bir a kereskedésben , mint a magyarországi. Oka ennek az, hogy az előállitás- nál az illyrek jobban látnak a dologhoz, és igy hamuzsí- rok is jobb. Humuzsirunkból kevés vitetik ki a külföldre. Ma- gyarországban minden föltétel meg van a legnagyobb meny- nyiségü hamuzsír előállítására, kivánatos is tehát, hogy hé ak ÉRDEKES TÁRGYAK. 81 gyártása , kivált eddigelé nem használt anyagókbul , tovább terjesztessék ki. 2. SziAsó. Még nem igen nagy ideje, hogy az austriai tartomá- nyok sziksó szükségöket Spanyol- és más idegen országok- bul födözték, és mai napon is majd nem egész hazánkig nyomul elő az angol sziksó. Magyarország igen bővelkedik természeti kivirágzó szíksóval, mellyet igen egyszerű kezelés útján . kapnak: föloldás, a tiszta oldozmány leüllepedése és ki- párolgása, s a nyers száraz só kiégetése (calcination) által. Ezen állapotban lesz a magyar sziksó kereskedési cikké , de a melly igen különböző jóságú a vidék és a gőzkörleti viszonyok szerint a hol és mikor gyüjteték, és pedig any- nyira, hogy tartalma tiszta szíksó tekintetében 30 és 93 procent között változik. Igy p.o. a magyar szíksó 1834- ben 32—49 procent, 1835ben 85—93 procent, 1836ban 60—75 procent, 1837ben 50—79 proc., .1838ban csak 33—56 proc , 1839ben 72—84 és 1840ben 87—90 4 procent vala tiszta szíksóra nézve. A magyar sziksó tartalmának ezen bizonytalansága igen árt kelendőségének, és oka, hogy a kereskedésben nincs kivánt hitele, és csak azért veszik mekészletűl (auf Risico) , mivel jó években aránylag olcsóbb mint a tiszta angol szíksó. Minő könnyen segíthetni e dolgon tudomá- nyos elvek alkalmazása mellett, ha sziksót akarunk gyár- tani, erre megtanít a vegytan, s mi sok használtatik föl a tiszta sziksóbul , azon körülménybül világos, hogy An- gliában több millió mázsa sziksót dolgoznak föl különbféle célokra. 3. Kősó , főzött só. Sáros vármegyében főzik a savat, és évenkint mint- egy 150 ezer mázsa konyhasót nyernek ; Marmarosban pe- dig Rhónaszéknél sóbányák vannak, mellyekbül évenkint mintegy 5—600 ezer mázsa kősót kapnak , s ez több mint TERM. PÁLY. IIL 6 82 AZ ÁSVÁNYORSZÁGI a mi Magyarországnak elég. A só királyi zár tulajdon lé- vén, mint kereskedési cikk nem jöhet tekintetbe; de egy másik fontos körülmény teljes figyelmet érdemel. A. sóvá- gásnál a kevésbé tiszta , kevésbé szép , és a földdel bepisz- kolt darabok elvettetnek, és ezek azon nagy időtül fog- va, mióta sót ásnak, nagy, sok millió mázsányi sót biró halmokká gyültek össze. Ezen hulladéksó alkalmazása igen nagy közgazdasá- gi kérdés, először azért, mivel e sok sótömeg az eső által feloldoztatva, a vidéket terméketlenné teszi, másod- szor , mivel benne igen nagy használatlan tőkepénz hever. Ha tudományos elvekre alapitott tágas vállalat léte- súlne, ez tiszta mesterséges szíksót állitván elő e hulla- dék konyhasóbúl, célszerüleg oldaná fel e kettős felada- tot , és kiszámithatlan hasznot hozna országunknak. 4. Saleétrom, A salétromot Magyarországban részint a természeti- leg találtató , részint mesterséges salétrom dombokbul (Sal- peter-plantagen) kapott salétromföldbül csinálják. A kész salétromot a kormánynak kell átadni, melly azt azután a szatócsok és lőpor gyártóknak eladja. Magyarország igen sok salétromot állit elő, de e mennyiséget könnyen lehet- ne kettőztetni sőt háromszorozni; de mivel salétromot csak kivitelképen és csupán a kormány különös helybenhagyá- sával szabad kivinni, ez oldalrul korlátozva van ezen iparág. Mind a mellett egy másik igen jövedelmes oldalrul fogható fel ezen iparág, t. i. a salétromföldbül salétrora (sa- létromsavanyhamag) mellett, szikagsalétromot is lehet ké- sziteni , melly só, több évek óta választóviz készítése vé- get Déliamerikábúl nemcsak Angliába, Németországba , s más egyéb tartományokba , hanem még Austriába és Ma- gyarhonba is hozatik. E termesztmény mennyiségét, melly Perubul Európába hozatik, mintegy gondolhat- juk, ha a Londonban megérkező hajók cargó-jegyzékét ÉRDEKES TÁRGYAK. 83 keresztűl pillantjuk, hol majd minden hónapban ez olvas- tatik: 1000—3000 zsák szikagsalétrom. A salétromot azon kivűl még választóviz készítésére is használhatni, de ezen esetben vitriololaj vagy legalább zöldvitriol gyártást kell ezen iparághoz kapcsolni. Az itt előadott savakon kivül még igen nagy haszon- "nal volna termeszthető hazánkban a rézvitriol , keserúűsó , Glaubersava, kettőssó, magnesia, rézvirág (Grünspan), ólomcukor , fehérólom, és hugyagsó, mind olly tárgyak, mellyekhez elég anyag van nálunk , s mellyek közül a ke- reskedésben némellyek nagy fontosságúak. A rézvitriolbul Austriában évenkint 6—8000 mázsa kél el, horganyvitriolbul sokkal kevesebb. Ez utóbbi Szathmár vármegyében Ferenze nevü kamarai faluban ké- szittetik. A keserűső , Glaubersava, kettőssó és magnezia jeles gyógyszerek , nagy mennyiségben használtatnak s nia- gában Magyarországban a keserő-, Glauber- és kettősso- bul együtt mintegy 90,000 font gas szézáka a pedig 3—4000 font emésztetik fel évenként. A rézvirág nagyrészint Francia s Szászországbul ho- zatik be; az ólomcukor főleg Morvában , a fehérólom leg- inkább Krainban készittetik nagyban. E cikkek fölemész- tése, főleg az utolsóé, mint festékanyagé, igen nevezetes. Sósavas hugyagot (salamiosót) két gyárban készít a kincstár, egyik gyár Hallban van Tirolisban, a má- sik Nuszdorfon Bécsnél , s évenkint 80—90 ezer fontot ter- meszt, mellybül jó rész Törökországba szállittatik. Borkőrül , timsórul , zöldvitriolru!l , és a vitriololajrul az illető cikkeknél szólottunk. Vannak még. más savak és vegytani tárgyak , mely- Iyeket Magyarországban haszonnal készithetni, de mint "hogy jobban a tulajdonképi vegytani gyárokhoz tartoznak, "elég legyen megemlíteni , hogy igen kivánatos volna vegy- tani gyárakat állítani föl hazánkban. 6" 84 AZ ÁSVÁNYORSZÁGI e) Ásványos vizék. Magyarország földismei viszonyainál fogva nagy bő- ségét tehetjük föl a legkülönbözőbb ásványos források- nak, s valóban e tekintetben hazánk Európa minden or- szágait fölül mulja, s a külföld alig mutathat ásvány- vizeket, mellyekkel rokon viz nálunk nem találtatnék. Mind e mellett mindegyre idegen ásványvizek hurcol- tatnak be hozzánk , s mi egyre idegen fürdőket keresünk meg egészségünk visszaállítása végett. Ennek okát külö- nösen két körülményben kell keresni; 1) mivel nem is- merjük az alkotó részek és hatások minőségét; 2) mivel a magyar fürdők és ásványos kutak mindeddig nincsenek célszerüleg elrendezve. Ismeretes ugyan, hogy már birunk magyar ásványos vizek pontos vegytani feloldasával és leirásával, de ezek többnyire csak az ujabb időbül vannak, és csak néhányat illetnek az ismeretes gyógyforrásokbul. Nevezetesen Ki- taibel szerze magának e tekintetben több mint 30 évi fá- radozásai által hervadhatlan koszorúkat Magyarországra nézve , mert több természettani vizsgálaton kivül több ás- ványforrást is megvizsgála vegytanilag. E fáradságos mun- ka eredményei ScAuszter ezen munkájában bocsáttattak közre : ,,Hydrographica Hungariae", hol nyolc, akkori időre nézve teljesen megvizsgált ásványvíz van: a bárt- fai, parádi, buziási , mehadiai , stubnyai, szalatnai, bu- dai, füredi, több mások pedig munka alatt voltak, és végre nem hajtathatának, mert pályája közepén ragadá el az érdemteljes férfiút a halál. A vegytan nagy előlépé- seket tévén Kifaibel halála után , szükséges lőn ezen ás- ványvizeket újolag vegytanilag feloldani, és a hiányokat kipótolni : ennek következésében Meiszner professor a pa- rádi, Sigmund a füredi, Szádler professor Pedig a; bu- ziási vizeket vizsgálá meg. Ezeken kivűl a legújabb időben tudtomra a követ- . isástsíttalts ná tátttéttaln kán uasán ék szán ís ln tén ön end Pe aa ÉRDEKES TÁRGYAK. 85 kező nevezetesebb ásványos vizek vizsgáltattak meg pon- tosan és irattak le: a pöstyéni Lazg gyógyszerestűl; a suligulli Torosievicz gyógyszerestül; a szklenői és ki- rályfiai Wenrte professortul; Szliács, Bruszno, Alsó-Se- bes, Daruvár és Lippik vizei pedig a szerző által. És ez mindössze is csak 18 ásványviz, de meny- nyi a meg nem vizsgált, sőt a még figyelemre sem mélta- tott gyógyforrások száma Magyarországban? ") Fürdőink légkevesebb számában vannak saját fürdő- orvosok , innen jő, hogy minőségeik épen nem , vagy csak kevéssé ismeretesek , s ha egyes emberek nem viseltettek volna érdekkel irántok, még e keveset sem tudnók felőlük, a mit tudunk. Második igen káros körülmény a fürdők és gyógy- kutak rendkivül rosz fölkészitése s elrendezése; ez utób- biaknál hibázik a töltés és elküldés célszerű szabályozott kezelése; az előbbieknél majd a rendezmények nem cél- szerüek , majd a fürdő s ivókészület nem felel meg az or- vosi célnak , majd mindnyájánál hibázik a kényelem és kel- lem, egészen hibáznak pedig fürdőinkben azon készüle- tek, mellyek által a gyógyforrások gyógyitó alkalma- zását annyira sokszorozák, p. o. a douche , eső- , gőz- , gáz-, mocsár- és iszap fürdők, és sok egyéb szükségessé lett ké- születtel. A Magyarországban jelenleg használatban lévő ás- ványforrások mind kicsin és korlátolt hatáskörrel dicsek- hetnek, melly sokszor egy megye határán túl alig ter- jed, mert csak kevesekrül vannak olly szilárdul álló or- vosi normák és gyógyjeleletek, hogy a birodalom- vagy 7) Tognio Lajos , egyetemi tanitó Pesten, több évek óta fogla- latoskodik a magyarországbeli minden ásványos vizek ösz- szeállitása- rendezése- és gyógyszertani vizsgálatával, mi- által mennyileges föloldó vegykémlet számára igen hasznos előmunkát készít. 86 AZ ÁSVÁNYORSZÁGI ÉRDEKES TÁRGYAK. a külföld orvosai tanácsosnak tartanák, betegeiket ide küldeni. Ez csak akkor fog történhetni , 5 Magyarország csak ak- kor veerdi kivánt hasznát ásványos forrásbani bőségének, ha gyógyvizeink természete pontos mennyileges vegyoldás által a vizsgáló orvos elé terjesztettek ; ha továbbá a hatás és al- kalmazási mód minden forrásnál egyes fürdő orvosok fi- gyelmére bizatik, tehát fürdőorvosok állittatnak föl; ha végre a fölkészitésben mind azon változtatások megtétet- nek , mellyek nélkül a legjótékonyabb viz is kártékony, és a betegre nézve veszedelmes lesz. At 87 MÁSODIK SZAKASZ. Okok, mellyek főleg eszközltik, hogy Magyaror- szág természeti gazdagsága nem bir a kivánt alkalmazással. Ha az előbbiekben a tárgyak csak röviden és igen ösz- szeszoritva adattak is elő, és csak azon természeti lények vetettek föl ez értekezésbe, mellyek jelen viszonyok kö- zött legfontosabbak : még is eléggé világos , hogy Magyar- ország természeti gazdagságra nézve ha az egész világ min- den országát nem is, de Európa minden tartományát bizo- nyosan fölül mulja, s hogy e tekintetben a legboldogabb és önállóbbak közé tartozik. Valóban csak néhány termesztmény van, s ezek is, . ha némelly erősen munkálkodó gyógyszert kiveszünk , csu- - pa fényüzési cikkek , mellyeket a külföldrül hozatni kény- " telenek vagyunk , s mivelés által még ezeket is gyériteni lehetne. Ellenben az ipar mezejérül annál több cikkeket hozatunk be. Mi szolgál tehát okul, hogy hazánk mindegyre azon kellemetlen helyzetben van, hogy a külföldnek nem cseké- lyet adózik, honnan van, hogy félszázados béke dacára olly hátramaradunk az iparban, hogy még ollyan tárgybeli terményeket is, mellyeket itthon lábbal tapodunk , a kül- földnek vert aranynyal fizetünk? E kérdésre igen nehéz 88 — A MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI GAZDAGSÁG felelni , s egyes embernek alig lehetséges: mert az ország iparága károsan ható okok a legkülönbözőbb természetű- ek, s gyakran változnak egyes vidékek helyviszonyai sze- rint, vagy legalább igen módosíttatnak. Ezek szerint ele- gendő legyen a nevezetesebb akadályokat összeállítani , mellyek egyéni nézetem szerint hatalmasan hatnak a honi ipar bénitására , s a termesztésre kártékony befolyásúak. Ezek a következendők : 1) A technicai- és természeti tudományok nem tanulá- sa, nem ismerése. 2) A földbirtokjog szerzésének nehézsége , és legtöbb esetben lehetlensége, valamint az ingóbirtok biztostalansága. 3) Szabálytalanság és hiteltelenség a kereskedési vi- szonyokban. "4) Közlekedés akadályai, nehézsége. 5) Nem elegendő népesség. 6) A nép nagyobb részénél létező szükség hijány ; nem lévén kifejlődve a szükségek érzésére. 7) A természeti tudományokban jártas embereknek nem alkalmazása magas országos hivatalokra. 1. Járatlanság a technicai-"s termeszeti tudományokban. Ha az emberi tudás egész mezejét szigorúbb és lelki- ösmeretesebb vizsgálatnak vetjük alája , azon megismeret- hez jutunk , hogy minden tudományok között a természeti- ek, főleg pedig a vegytan és természettan kiterjedt érte- lemben azok, mellyek midőn egyoldalrul az ember elmé- jét világitják, őt a magasabb ismeretekre képessé teszik , röviden, legnagyobb befolyást gyakorolnak az elme és szív kifejtésére; egyszersmind az anyagi jólétet is legha- talmasabban mozdítják elő, és a legmagasb fokra képesek emelni. A természeti tudományok azok, mellyek eszközt adnak kezeinkbe az életszükségeket és mind azt, mi az emberi társaság minden osztályának életkellemeit és jólétét szüli , előteremteni, elterjeszteni, könnyebbiteni , javítani ALKALMAZÁSÁNAK AKADÁLYAI. 89 és szaporítani; belőlök származik az országok gazdagsá- gának minden forrása. Ezen irat folytában észre fogjuk venni, hogy gyakran tüzék ki a vegytan tanulását azon okbul , hogy e tudomány segédül szolgáljon e vagy amaz anyag használatára , elvál- toztására vagy javitására. E tudomány a legnagyobb és legkiterjedtebb hasznú és befolyású minden természeti termény alkalmazásánál , sőt nélkülözhetlen magánál a termesztésnel. A vegytan és physica mindenik törvényének tudása s alkalmazása ké- pes valamelly irányban hasznot hozni az emberiség , az or- szág számára , erejöket , jólétöket szaporítani. A savitó föltalálása, a gőzkör, a földkéreg, s a viz összetételének ismeretére vezete; számtalan gyárak és mes- terségek , gőzgépek és vaspályák , mind ez és egyebek ál- tala készittettek elő. Az ismeret, hogyan kell kő vagy konyhasóbul mes- terséges sziksót késziteni, évenként száz millió forintokat hoz mozgásba Európában, és Magyarországra nézve kiszá- mithatlan hasznú lehetne; az ingerlany készítése , a bány- any maradékbúl , melly hajdan ugy tekintet nélkül maradt, mint nálunk ma is történik a bányany ércekkel, jelenleg Németországnak százezér forintokat hoz be évenként. Szám- talan illy példát hozhatnék föl, világosan bizonyítandó , hogy minden egyes ország anyagi jóléte, s minden egyes ember birtoka a természeti tudományok által hihetetlen mó- don mozdíttatik elő: de ez fölösleges, és csak Franciaor- szágra kell mutatnom, melly örökös forradalmak és ha- dak által ismételve egészen kipusztíttaték, de hihetetlen rövid idő alatt magához jött és megerősödött végytanárai physicussainak munkássága , ereje s értelme által, terje- delmes iparűzése segedelmével. Mennyit tesz a physica s a vegytan, hogy a bétegek szenvedésének enyhitése s elmozdítására szeréket állítson elő s teremtsen, mindenki előtt ismeretes; a természettu- dományok különben sem használtatnak sehol annyira mint 90 A MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI GAZDAGSÁG a gyógytannál : — de az emberi munkásság egyik ágánál sem kérdeztetnek meg a physica s a vegytan olly ritkán mint a földmivelésnél, pedig a való s igaz okfők alkalmazását sehol nem kisérné jótékonyabb süker mint épen itt. Valóban nincs foglalatosság, melly fontosságra nézve a termesztéssel , a földmiveléssel mérkőzhetnék , melly éle- lemszereket állít elő emberek és állatok számára, s alap" anyagokat minden más foglalatossághoz; ebben fekszik fő- képen az országok gazdagságának alapja, ő teszi az ipar talpkövét. És ezen, országunkra nézve legfontosabb munkaág , még is a legalsóbb állásfokon van, mellyen már századok előtt álla. De e "tárgy nem tartozik többé ezen irat körében, s ezért csak azt legyen szabad kimondani, hogy ezen leg- fontosabb foglalatossági ágnak tökéletesítése lehetlen a természeti tudományok ismerete s- okfejeik alkalmazása nélkül, s hogy nevezetesen a vegytan az, melly a mezei gazdaságnak nagyon kezére dolgozhatik. Ha végre meggondoljuk, mi csekély az eddig mivelt és használt növények száma az ismeretes fajokhoz képest , s ha ez észrevételt átvisszük az állat- s az ásványország- ra is, ekkor azon mező, mellyet a természettudomány mint elfoglandót terjeszt szemünk elé, valóban határtalan. Ezen sokféle és számtalan termények talán jövendőben ki- terjedt kézmüvésség alapját teendik , millió embereket fog- lalatoskodtatva:s jólétbe hozva. Miután láttuk, minő befolyást gyakorolnak a termé- szettudományok az ember javára, s az országok szerencséjé- re , alig lesz valaki azok tanulását nem kivánó. — Való ugyan, hogy a természettudományok tanittatnak a pesti egyetemnél, és némelly ágak a selmeci bányász- academiánál is; de ott mind az csak jövő orvosok és gyógy- szeresek , itt pedig jövendő bányászok számára történik és azokra szorittatik: azt sem félek állítani, hogy a pesti egyetem a vegytan előadására igen csekély költséget szán , t ALKALMAZÁSÁNAK AKADÁLYAI. 91 igy tehát épen nem képes e tudománynak illő sükert és be- folyást szerezni. De ha ezen oktató szék mind azt megten- né is, a mit a tudomány mai állásához képest joggal köve- telünk tőle , még is igen csekély publicumra van szamitva. — A termeszeti tudományok templomának , ha azt akarjuk, hogy igazi hasznot teremve sükerdús legyen, a nagy közön- seg előít kell nyitva lennie, a nép birtokába kell átszállnia. A. miket itt a természeti tudományokrul mondánk, az a műtaniakról is elmondható, mellyek közül csak a selmeci academiában , s a keszthelyi s óvári gazdasági in- tézetekben adatnak elő egyes ágak, különben rájok nézve Magyarország egészen árva. 2. A földjoghiány, mellynél fogva nálunk aránylag kevés ember birhat teljes joggal földet, tehát csak mások- nak túlterhelt haszonbérlője, nagy akadályára van ipa- runk és termesztésünknek , valamint az ingóvagyoni bátor- sághiány is. i A. nevezetes és elfelejthetetlen 1839/40-ki országgyű- lés ugyan majdnem teljesen mellőzé az utolsó akadályt cél- szerü váltójog behozatala által, és biztosan adhatjuk ma- gunkat azon reménynek át , hogy ez ohajtott süker által fog koszorúztatni ; de még idő kivántatik arra , hogy a gyümöl- csöket teljes jérettségökben szedhessük. Máskép van a do- log a birtokjoggal , melly egyre igen korlátozott, s a neme- seken és a királyi városok lakóin kivül igen kevesekre ter- jed. De a fönebb nevezett országgyűlés e tekintetben is ne- vezetes lépéseket tőn előre, s remélni és várni lehet, hogy a paraszt emancipatiója Magyarországban legközelebbi idők gyönyörű munkája leend, s ez akadályt is meg fogja a bölcs törvényhozás szüntetni. Felesleges volna itt e tárgy- rul bővebben fejtegetni nézeteimet, s okokat hozni föl , mi- ért mozdítja elő a földjog az ipart és termesztést ; e tárgy a mult országgyűlésen minden oldalrul fölvilágíttaték. 3. Ha az ember szorgalma és ipara által valamelly tár- gyat előállíta mások használatára , a kereskedő az, ki köz- 92 A MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI GAZDAGSÁG benjáróul szolgál a termesztő és: emésztő között. A. jól sza- bályozott kereskedés tehát elmulaszthatatlan föltétel az ipar előhaladásáhhoz; mert a kereskedés az, melly a szükséget és fölösleget , a termesztést és emésztést még a legtávolab- bi tartományokkal is megismerteti, melly a természet és mesterség szüleményeit elterjeszti s a szűkölködőnek átad- ja. De hogy képes legyen ezt tenni , terjedelmes természet- tani , statisticai , földirati , technicai s más ismeretekkel kell birnia , nemcsak hazája, hanem idegen országokra nézve is, sőt azon fölül szilárd hitellel kell ellátva lennie. Ezen utóbbinak megszerzésére a magyar váltójog a magyar kereskedőt is képessé tevé ; az elsőre nézve csak egy magánytanitó intézet van Pesten , melly csak néhány év óta áll és mind azt megadja, mi egyes embertül kitelik; ezen- kivül magyar hazánkban semmi e célra vezető intézet nincs. A kereskedési viszony nehézségeihez tartozik a vám- rendszer is , melly gyakran szó alá véteték , de szabályoz- va ma sincs. 4. Hogya kereskedő haszonnal foglalatoskodjék, mind magára mind a termesztőre nézve, olly körülmények közt legyen, hogy minden időben és könnyen megtudja a ter- ményeket szerezni. E célra könnyü és olcsó közlekedés szükséges vizen és szárazon. E tekintetben is előre halad korunk , és kétségkivül napról napra annál inkább fognak a törekvések szaporod- ni, minél több alkalmunk lesz átlátni , mennyi hasznot hajt a könnyű közlekedés. 5. A különböző termékek és iparszülemények előálli- tásához emberek szükségesek. Magyarországban egész tá- jak néptelenek még a legtermékenyebb földön is , s itt ott olly annyira , hogy a legszokottabb termesztmények besze- désére sem kaphatni elég kezeket, Ezen okbul szűkséges , hogy az ország törvényhozása gondoskodjék a baj elhárításárul , gyarmatosítás vagy a né- pesség célszerübb elosztása által, 6. Magyarország lakossága nagyrészint ugy van ne- 2 indl Ed d aZ hg ALKALMAZÁSÁNAK AKADÁLYAI. 93 velve , hogy kevés szükséget ismer , melly az élet kellemét és kényelmét előmozdítaná; ez okbul minden ember képes könnyü módon csekély iparkodás és fáradsággal mind azt beszerezni , a mi szükségei kielégitéséhez tartozik. A szükségek szaporitása hazánk népessége között a szorgalom , ipar és jólét legfontosabb rugói közé tartozik , ehhez pedig a népnevelés ad módot. . 7. A természeti tudományok és technicai tanok olly széles kiterjedésüek, hogy a politicus, jurista és paptul jog- gal nem követelhetni , hogy olly fokon és módon foglalkoz- zanak velek, mellynél fogva képesek volnának e mezőn mindenkor igaz itéletet hozni , s az országos ipar előmozdí- tásához az eszközöket mindig fölkeresni, s azokat ajánla- ni , mellyek legillőbbek , és épen az adott körülményekhez legjobban alkalmazottak. Csak egyetlenegy iparág van Magyarországban any- nyira szabályozva, hogy annak munkás egyénei magas és legmagasabb hivatalokra emeltetnek ; ez a bányászat. Ezekenkivül a magas országtisztviselők között csak egy orvos van, ki az ország kormányában némi részt vesz ; a többi rendek egyáltalában nincsenek sem a kormányzat- nál, sem a törvényhozásnál képviselve. 94 Zé ij HEAINWMA DEHA SZA HÁ ASZ. Az ország iparát előmozdítni képes eszközök. Azon eszközök , mellyek képesek volnának hazánk- ban a jólétet és gazdagságot szaporítani, a mondottakbul önkényt folynak, s a fő rajzaik szerint a következőkben állanak : 1. Elmulhatlanul szükséges , hogy a természettudomá- nyi s a technicai tanok az ország iskoláiba bevétessenek; a tanitáshoz szükséges eszközök előállíttassanak; jeles , alkalmatos , kitanult oktatók alkalmaztassanak , és pedig olly móddal , hogy nemcsak a fölsőbb tudományok pályá- jára átlépendők kapjanak oktatást, hanem a polgári s pa- raszt rangban maradók is alapos fogalmakat szerezzenek a természeti tudományokbul. 2. Iparintézet, melly az ország szükségei szerint len- ne elintézve, némi polytechnicai intézet, de különböző a bécsi , párizsi, vagy berlinitül, volna a kormány vagy az ország által fölállítandó az ipar emelése végett. Az ezen intézetben alkalmazandó tanitók a legjelesb és hiresebb férfiak lennének, honiak vagy külföldiek. Tanitványok lehetnének a mesteremberi, kereskedői, de gazdasági osz- tálybul is, mérnökök , jogtudósok , papok , sőt minden kor- látozás nélkül mind azok , kik az intézetet használni akar- IPARUNKAT ELŐMOZDÍTHATÓ ESZKÖZÖK. 95 ják. Ezen intézetben lehetne azon oktatókat is nevelni , kik a népi s reál iskoláknál szükségesek stb. Egy illyen, minden tekintetben hazánk számára elfo- gadható intézet tervnek kidolgozása , választmány föladá- sa lenne, melly a legkülönbözőbb érdekű, -ismeretű, sőt nézetű emberekbül állana, mellynek legalább egy része ismerné a külföld hasonló intézeteit. 3. A földbirtokjog közönségessé tétele Magyarország lakosai minden osztályánál; jó útak létrehozása, vizek szabályozása; a népesség szaporitása, értelmes , szorgal- mas német gyarmatok által, s a paraszt szükségeinek nö- vesztetése szintolly megkivántató , mint gyorsan ható eszkö- zök az ipar előmozdítására hazánkban. 4. Ha végre a különböző fontosabb iparágak a tör- vényhozásnál értelmes egyének által képviseltetnének, s ha ezek az ország kormányzásánál közvetlen részt venné- nek; remélnünk lehetne, hogy hazánk ipara gyors léptek- kel haladna előre, gazdagsága a sok segédforrás használa- ta mellett gyorsan szoporodnék , s hogy a régi közmondást igazán valósitva látnók, melly igy hangzik: Extra Hun- gariam st. ; Ezek a fő eszközök , mellyeket az országnak a kér- déses cél elérése végett alkalmaznia kellene; lassabban ugyan , de biztosan vezetnek várt sükerhez. De vannak más eszközök is, sokkal gyorsabban fé- nyes eredményeket szülők , s magánasoktul alkalmazhatók, mellyek p. o. Angliát rövid idő alatt a világ leggazdagabb országává tették, — ezek a társaságbeli vállalatok , a rész- vényes társaságok. Egyes embernek sem physicai, sem erkölcsi ereje nem levén olly kiterjedésű mint az egyesületé , ez okbul a magánosaktul alapított nagyszerű vállolatok sok évekre terjednek, és olly vak esetek miatt gyakran hátra tartat- nak , félbe szakasztatnak vagy föl is oldoztatnak , mellyek egész társaságra semmi vagy csekély befolyást gyako- rolnának. 8 d 96 IPARUNKAT ELŐMOZDÍTHATÓ ESZKÖZÖK. Ipar-részvény-társaság, mellyben a föld és va- gyonbirtokosak jelesebb és nagyobb számának erői egye- sülnének , szilárd , tapasztalt, jóakaratú emberek által ve- zettetve, — rövid idő alatt nemcsak az országnak hozna ki- számíthatlan hasznot, hanem mindenki magán érdekét is kitünőleg előmozdítaná. MAGYARORSZÁGNAK KÖZGAZDASÁGILAG NEVEZETES TERMÉKEIRŐL D. TÖRÖK JÓZSEF. MÁSOD RANGÚ PÁLYAMUNKA. BUTÁN A MAGYAR KIR. EGYETEM BETŰIVEL. MDCCCXLIV. ők EA Huvoa a sú ú hi set isa Si guid movendum est, MOre. H ye pocrates 9 VÉSNI ér $§ § ús TERHEL add; "a . "s a. s aátugte nr raá tt Vat UÚASAK f ; : k 9 788 § n 4 ú szg : S sásáloptt ető VEZET c 3 : ipzná VT a ese éstá 4£ szt názi dl i aA é gt" RL -sábilk 3 kH gg2- s 4.0 4 Bi AAYTÓTAA Mm ATAY AA JTA "vet ya ml a emgezezőlaer 1.0 irta z éli 4 Áá Dag de ELŐSZÓ. Ha Magyarországot, ezen természet mindenne- mű javaival bőven megáldott szép hont, a szom- .széd nyugati s éjszaki tartományokhoz , mellyek- nek a természet ajándékait fukarabb kezekkel nyújtá , anyagi tekintetben hasonlítjuk: azt ezek- nél aránytalanul szegényebbnek találandjuk. Ezen honunkat sujtó , s népünkön csak futólagos tekin- tet közben is szembeszökő szegénységnek szá- mos , a jelen értekezés körén kivül eső, s annál- fogva nem is fejtegetendő okai között főhelyen áll az, hogy tömérdek természetadta kincseinket eddigelé nem használtuk kellőleg, — használni nem tudtuk; s e hanyagság s nemügyelés miatt évenként ezreket, sót milliókat sajátított el tő- lünk az élelmes külföld leginkább olly mű- s gyógytani anyagokért, mellyek honunkban is ter- menek, vagy termeszthetők, s mellyek ügyesen használtatva, ugyanannyi hasznot hajthattak vol- na honunknak , nemzetünknek. Ezen tapasztalat S nézet vezérlé, véleményem szerint, honunk s nemzetünk nem csak szellemi emelkedését, de 7" 100 ELŐSZÓ. anyagi jólétét is szivén hordozó, s hatása köré- hez képest előmozdítani ügyekező Magyar Tudós Társaságot is a szóbani kérdés kitüzésére. Az ekkép elhanyagolt, s annálfogva jelenkorunkig külföldról szállítatni szokott, vagy kivitelre nem forditott gyógy- s mútani testek kijelölésének ") szentelvék e lapok. Illyen : ") Jegyzés. Kik ezen pályamunkárn kidolgozásában segédke- zeket nyujtani kegyesek valának s részint helyrajzi (topo- graphiai), részint az itten kijelölt gyógy- s műtani testek ke- reskedési állását tárgyazó adatokat közleni méltóztattak : u. m. Tognio Lajos és Szadler József egyetemi tanár urak, Fényes Elek ismeretes tudósunk és irónk , Flitt- ner János liptó-, és Heuffel János krassómegyei fő" orvosok, Török Fridrik pesti középponti gyógyszer- kereskedő és Bolemann Leopold a Nagy-Kunságban kisujszállási gyógyszerész urak , fogadják ezennel tőlem hálás köszönetemet. GYÓGY- S MŰTANI TESTEK AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. E. EÉreczneműek közöl. 1. A vasany (ferrum, Eisen). A vasany vegytani tekintetben " nemtelen, de mű- s gyógytani tekintetben a legnemesebb , az emberiségre néz- ve legnagyobb fontosságú , legnélkülözhetlenebb érez. Mű- tani terjedelmes hasznai mindenki előtt tudvák ; a gyógy- taniak szinte kitünők , mert már 1400 évvel Krisztus szül. előtt használtatott Metampus által a férfiúi tehetetlenség el- len, s azóta nem volt időszak a gyógyászatban , mellyben elmellőztetett, vagy feledékenységbe jutott volna. Mi rit- ka szerencse egy gyógyanyagra nézve! S jelenleg is, mint főnöke az erősítő, a tengéletet (vita vegetativa) felma- gasztaló orvosságoknak , méltán számítatik sarkalatos gyógyszereink közé. !) Vegytani nemességöket az érezeknek a savitóhozi rokonsá- guk határozza. Nemeseknek mondatnak, mellyeknek kevés rokonságuk van a savítóhoz , s igy azt nehezen vonják ma- gokhoz, s könnyen elbocsátják; nemteleneknek ellenben , mellyek a savitót könnyen vonják magokhoz, s nehezen bo- csátják el. Ezen tekintetben a vasany a nemtelen érezek kö- zé számítandó. 102 GYÓGY- S MŰTANI TESTEK A természetben leggyakrabban savítóvál ") egyesül. Az illy vasanysavítat tartalmú ásványok a legnagyobb fontosságúak , minthogy azokból olvasztathatik ki a tiszta ércz legkevesebb költséggel. Illy nemű nevezetesebb ás- ványok a következők: 1. Deléjes vasásvány (minera ferri magnetica), melly honunkban Krassó megyében s Gömör- ben legbővebben találtatik. 2. A csilldmos vasásvány ?) (mi- nera ferri micacea), melly a Szepességben egész hegyeket képez, s azonkül Zólyom, Gömör, Krassó, Nógrád me- gyékben is roppant mennyiségben jő elő. 3. 4 veres vas- ásvány (minera ferri rubra), melly, ha porlékony s festő tulajdonságokkal bir, ácsok által veres festéknek használ- tatik ; ha merő, nem fest, s szálás szerkezetű: verlenek , (haematites); ha merő , nem fest, de nem szálas szerkeze- tű, veres vaskózek (lapis ferri ruber) neveztetik. Ezen ás- vány honunkban legbővebben van Krassó, Szepes, Sáros és Gömör megyében. 4. Az agyagos vasásvány (minera ferri argillata), mellybena vasanysavitat agyagfölddel van egyesülve , találtatik a? Bánátban olly bőséggel , hogy mél- tán tekinthető boldog emlékű jeles Schuster János tanár szavai szerint a, késő nemzedék szamára maradt kincsnek; továbbá Gömör, Borsod , Szepes , mint szinte Pest megyé- ben is Buda-Örs körül. 5. A tükrös vasásvány ?) (minera ferri specularis) , melly Erdélyben Kőhalom (Reps) körül legbővebben jő elő. 6. A barna, sárga, gyepi s fövényes vasdásvány ") (minera ferri fusca, flava, cespititia, sabulosa) Zólyom , Szepes, Gömör , Marmaros és Krassó megyék- ben is nagy mennyiségben létezik. 7. A leveleges vasás- vány (Spatheisenstein, minera ferri spatosa ) , mellyben a !) Három irányban, mint : alsavítat, savítat, felsavítat. ?) A svéd- s norvéghoni nagy hirű jó vasany jobbára ezen s a tükrös vasásványból készül. ") Elba szigetében a Rio nevű hegy egészen illy ásványból áll. 1) Ebben a vasany napanynyal (titanium) van egyesülve (ferrum titaniatum , s. titanas ferri). Siófoknál sok van, s porzónak használtatik. AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL.. 103 vasanysavítat szénsavval egyesült (carbonas ferri oxydati), Zólyom, Honth, Szepes, Gömör, Abauj, Borsod megyék- ben jő elő ". A vasanysavítatok savakkal (acida) egyesülve is ta- láltatnak honunkban , nevezetesen: a) a kénsavval, mely- lyel kénsavas vasacsot, és vasagot alkotnak (sulfas ferri oxydulati, et oxydati); b) a sósavval, melly egyesület berlini termes keknek ( coerüleum berolinense nativum ) ne- veztetik ; c) a villósavval ?) ; d) himanysavval (arsenias ferri oxydati) ; c) kovasavval (silicas ferri oxydati). Igen gyak- ran találtatik még a vasany kénnel ( sulfur) egyesülve , mellyhez vegytani rokonsága felette nagy, annyira hogy vele öt viszonyban egyesül. Ez vasany-készitésre, nagyon költséges levén az ebbőli kiolvasztás , nem használtatik. Legritkábban látható pedig a vasany termés-alakban; s honunkban egyedúl csak az ollykor- ollykor leeső leb- kövekben (lapides meteorici), vagy lebvasakban (ferrum meteóricum) , mellyekben a vasany mindig bókanynyal ?) (nicolum) s napanynyal ( titanium ) egyesült. A lebvasnak szép példánya van nemzeti muűzeumunkban , melly Sáros megyében közel Lénártóhoz , s Bécsben egy mázsányi nehézségű, melly Horvátországban három szemtanú előtt esett le. Földi eredetű termésvasany a legújabb fölfedezé- sek szerint egyedül csak Americában Cornecticut tarto- mányban találtatik aranynyal, s lomanynyal (platinum) egye- !) Chr. And. Zipser: Topographisch- mineralogisches Hand- buch von Ungarn; — továbbá Joseph Jonas , Ungarns Mineralreich"" czimű munkái;— végre Schuszter János kéziratbani vegytana. ?) Villósavas vasag (phosphas ferri. oxydati) van a réteken, s mezőkön találtató , s csizmát annyira rongáló sárga színű viz- ben is. — Egyesül ez t.i. a bőrben létező fehérnyével , melly- től a bör megfosztatva , szétmorzsolhatóvá lesz. .") Bókanynak vasanynyali egyesülése a lebvasban azért neveze- tes vegy- s gyógytani tekintetben. mivel mesterséggel ezen két érez nem egyesíthető. 104 GYÓGY- S MŰTANI TESTEK sülve, mind jegesedve , mind eléggé terjedelmes réte- gekben. Jó még elő vasany ásványos vizeinkben is, mellye- ket lásd alább az ásvány vizekrőli czikkben. Az eddig előadottakból vajmi könnyű átlátni , meny- nyire ellátvák némelly honi megyéink vasásványokkal. — A mi már az évenkénti nyereséget illeti: állodalom-tudó- saink számításaik szerint a négy bányakerületben 1833— 1837-ig középszámmal véve, 269,997 mázsa nyers, és 36,312 m. öntött vasany készült "). Ez öszveghez a királyi kincs- tár járult 101,063 m. nyers, és 16,537 m. öntött vasany- nyal; a többi magányosak bányáinak terméke. Legtöbbet ad az egész mennyiséghez Gömör vármegye (150—160,000 m.), hol a garani, rozsnyói , csetneki , jólsvai , kishorti völgyekben egymást érik a hámorok. Sok vasany készül még Szepesben : Iglón, Jakabjánon, Kronpachon sat; Abaujban Kassa városa, és a jászói prépostság jószágai- ban; Tornában gr. Andrássy György bányáiból. Borsodban Diósgyőrött, Szilváson sat; Sárosbaz főleg a b. Palocsai, Horváth bányáiból; Zemplénben Szinnán; UngAban Reme- tén. Ezekben összesen 70—80,000 mázsa. Az alsó-magyar- országi , vagy selmeczi bányakerület (kivált Liptó, és Zólyom megye) ad 50,000, Beregh vármegye ( gr. Schőn- born bányái) 5.000, Mármaros (Kobolopolyána) 3000 m. Ugyan ennyit a biAarmegyei vaskói, és petrózai haámo- rok. Arad megye 4000, Krassó 8000, az oláh bánsági végezred (hol Ruszkabánya leghíresebb ) 14,000. — Ter- gove , a második báni ezredben 1200 mázsát ?). Bár- milly nagy mennyiségnek tessék is azonban ezen öszveg: mindazáltal honi szükségeink födözésére. sem elegendő. Igy Horváth Mihály ?) 200,000 forintot számít évenként ") Springer :őtatistik des oésterreichischen Kaiserstaates. Wien 1840 418. I. ") Fényes Elek tudósitásai szerint. 3) Az Ipar és Keresk. története 256. I. áj AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 105 a külföldről behozott vasanyra, s vasanyművekre. Bi- zonyos azonban, hogy 1823-ban honunk az ausztriai örökös tartományokból, leginkább Stajerországból, (hol évenként 583811 mázsa nyers, és 21,915 m. öntött va- sany nyeretik) 35.476 mázsa 78 tb vert, 4952 m. 75 tb öntött, — 38.948 mázsa 22 fb kovács-, lakatosművet , 3000 m. 78 ib nyers vertöntött aczélt hozott be, s ezért 900,000 forintnál többet adott ki jó pénzben. — Mi való- ban , midőn ezen érezczel nem csak honunkat , hanem való- szinűleg fél Európát elláthatnók , igazán tetemes veszte- ség 9). Ezen segíteni, kinek e tekintetben terjedelmesebb hatáskör engedtetett , lélekismeretes kötelesség. . Tudva e szerint ezen érczezeli fonák gazdálkodásun- kat, méltán kérdésbe tehetjük, miként történik, hogy a honi vasany nem csak kivitelre nem fordítatik, de sőt in- kább még külföldivel is pótoltatik? — Ennek két főoka van: t. i. hogy nem készül elegezdő mennyiségü , és illendő jóságú. — Az elsőn lehetne segíteni, ha számosabb vas- bányák , kölyúk, kohok, hámorok nyittatnának. Mint- hogy azonban az illy nemű vállolatok egyesek erejét fölül- múlják , e nagy czél alakítandó egyesületek által éren- . — dő el. Mert hiszen kétséget nem szenved, hogy csak az . — egyesületek , — mellyek honunkban fájdalom! csak most . . kezdenek divatba jőni — képesek valamelly hont a fény, . — tökély s boldogság legmagasb fokára emelni; — az egye- sületek öszpontosított erővel semmiből is üdvös gyümölcsö- ket termesztenek. Mennyivel könnyebben boldogulandnak ott, hol a természet is, pazarolva osztogatván kincseit, segédkezeket nyújt. De, ha támadnának is számosabb vasany-készitő mühelyeink , még akkor sem válhatnék az külkereskedési czikké mind addig , míg más nemzetek: !) Hátha még azt is fontolóra veszszük, hogy a vérle (haema- tites) és az orvosi hasznú vasreszelék ( limatura ferri) is szállítatik hozzánk külföldről: lehetetlen, hogy ennek tudása ne csiklándoztassa és bosszantsa érzékeinket. 106 GYÓGY- S MŰTANI TESTEK stajerek , angolok, svédek jobbat tudnak készíteni; s így szükség , hogy épen olly jót "), vagy még jobbat ké- szítsünk , s azt szintolly olcsón, vagy még olcsóbban adjuk. Mi a vasany jóságát illeti, az leginkább annak tisz- taságától függ. Sokat törték fejöket az ásvány-, vegy- S bányásztudósok , miként lehetne a nyers vasanyt (Roheisen) a benne létező idegen anyagoktól: millyenek a savító, szén , villó, kén , himany , timany, kovany, cseleny sat, mellyek a vasany jóságának fölötte sokat ártanak , meg- tisztítani; míg végre 1835-ben a német Schachiten Károly, s Ermann lipcsei tanár ajánlottak tisztitási módokat , mely- lyek a tudósok által ismételt kisérletek után ismertettek el leghelyesebbeknek. Honunkban üzetnek-e valahol , én ré- szemről nem tudom, s annálfogva nem tartom fölösleges- nek az említett vasany-tisztítási módokat röviden előadni. Schachiten nyers vasany-tisztítási módja következő : 339 mázsa nyers vasanyhoz veszen 14 ib cseleny-savitatot (oxydum mangani), 3 4 tb konyha-sót, és 20 lat fazokas-agya- got. Ezen anyagokat fínom porrá törvén, 12 egyenlő részre osztja, s ezen adagból egyet, mikor a nyers vasany erős tűzben olvadni kezd, az olvadékhoz tesz. Néhány percz mulva ismét másik adagot, s ezt folytatva az olva- dék szüntelen keverése mellett, fél óra alatt a vasany tö- kéletesen megtisztul , s rudakba veretve, vertvasany (fer- rum cusum) nevezet alatt megy a kereskedésbe. Ermann lipcsei tanár ugyan csak 1835-ben következő tisztitási módot ajánlott, melly az elsőnél kevésbé költsé- ges: 27 m. nyers vasanyhoz vesz 1 tb salétromot, mellyet háróm adagra osztva hány a vasany-olvadékhoz egymás- után tízpereznyi időszakonként, s ezen úton is tökéletesen megtisztul a nyers vasany fél óra alatt. !) Magyarországon legjobb a diósgyőri vashámorokban készült vasany s legközelebb jár a stajerekéhez, a többi mind jóval alábbvaló. zs AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL.. 107 Ha a vasany vegytanilag (chemice) egyesül bizonyos meghatározott irányban a szénnel , lesz belöle vasanyszénet vagy aczet 9. Ez szinte olly nagy hasznu a műtanban, mint a vertvasany. Ezt is készítenek honunkban, de a melly az angol aczélhoz távolról sem hasonlítható , mint- hogy azt nem is az angolok módja szerint készítik. Az angol aczél a világhírű newcasteli gyárban így készül : tíz lábnyi hosszú , 2—3 hüvelknyi széles , 17 hüvelknyi vastag vert vasany-rudakat vízirányos fekvésben egymástól bizo- nyos távolságra helyeznek egy kovaporból s vasanysaví- tatból készült ládába. Ezen réteget szénporral behint- vén , fölibe új meg új réteget raknak az említett módon mind addig, míg a láda megtelik. Ekkor agyagból, s fövényből készült meszlénynyel (cementum) befedik. Több illy módon elrendezett ládát roppant kemenczébe raknak, s öt-bat napig a legerősebb tűzben égetik, melly égetés által a vasany , s a szén parányai (atomi) egymást tökéle- tesen meghatják. E meghatásnak csalhatlan jele , ha a lá- dából kivett vasanyrúd töredékeny, és habos ( bullosus) felületű. — Ekkor a ládák öt-hat napig hűtetnek , a mikor kiszedetvén a rudak , gyönge tüznél egyenlővé veretnek, s angol aczél nevezet alatt kereskedésbe mennek. Ugynevezett damaskusi aczél is készítethetnék ho- nunkban. Ennek készítési módja következő : 4 rész nyers, 5 rész vertvasanyt , 3—4 rész aczélt erős vasany- sodro- nyokkal egy csomóba kötnek, s a legerősebb tűzben ka- lapálják. Majd roppant fogókkal tekerik; honnan rajta" te- kervényes kígyódzó vonalak láthatók. Azután felhasítván a csomót , egy vert vasanyrudat tesznek a hasadékba, mellynek tulajdonítandó nagy szivossága (tenacitas) s újra erős tűzbe tevén a felhasitott vonalat, összeolvasztják. Ha honfiaink az aczélkészitésben az angolok módját kövétnék , tökéletesen meg vagyok felőle győződve , mikép ") Természeti aczél is terem honunkban a Bánátban és Gömör megyében. 108 GYÓGY- S MŰTANI TESTEK "a magyar ! aczél is világhírűvé leendhetne, s külkereske- dési ezikké is válhatnék , nem állván ellent a Magyarhon gazdagodásának teljességgel nemkedvező osztrák vám- rendszer. Azonban, minthogy nem elég elméletileg, s csak könyvből bármit is tudni, hanem főleg gyakorlati- lag szükség, —hogy úgy fejezzem ki magamat — a do- log bibejét kitanulni: véleményem szerint leghelyesebb volna a vasanybányák , huták7 hámorok birtokosainak köz- költségen egy ügyes vállalkozó férfiút Angolhonba küldeni olly czélból, hogy az aczél készítésének ezen módját gya- korlatilag is látná, és tanulná ki, s honunkban is alkal- mazná. Előttünk áll a honunk mind szellemi, mind külö- nösen anyagi jóllétére nézve magának legtöbb, és soha feledékenységbe nem jutandó érdemeket szerzett gr. Szé- chenyi követendő példája, kinek hazánk sok üdvös, angol honból sajátított intézeteket köszönhet. A jelen tárgyban is csak egyedűl ez úton reménylhetjük azt, hogy a magyar vasany és aczél, melly eddigelé külföldön csak vérontó csatákban volt ismeretes , ezután műtani tekintetben is eu- ropai hirűvé leend. 2. Ólmany (pPlumbum, Blei). Találtatik a természetben : a) termeés-alakban , noha igen gyéren ; b) saviZzőval egyesülve , mint ólmanysavítat, melly ismét különféle savakkal (szén-, kén-, villó-, himany-sav) egyesül ; c) más érczekkel leggyakrabban ezüstenynyel , dár- danynyal , s d) kénzel egyesülve , mint ólmanykénet , melly az ásványtudósok által ólmanyfemlének ( Bleiglanz ) nevez- tetik. Ez utolsó alakban leggyakrabban jő elő, s annál- fogva kiolvasztása is főleg ebbő! történik. Honunkban ezen alakban legtöbb találtatik a következő helyeken: Bars megyében: Vihnyén, Zsarnóczán; Biharban Rézbá- nyán; Gömörben Dubraván; Hozthban: Selmeczen s kör- nyékén, roppant mennyiségben ezüsttel vegyülve, Hod- ricsbányán ; Krassóban : Dognáskán, Moldaván , Oraviczán, ME él" e AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 109 Szászkán; [Liptóban: Boczán, Magurkán , Maluzsinán, Matejkován ; Mármarosban a Trojaga hegylánczban ; SzatA- mártan Felsó-bányán, Kapnikon; Zólyomban Sz. Andráson, Beszterczén , . Breznó-bányán , Jeszenán, Pojnikon sat nagy mennyiségben ".— A mi már az évenkénti ólmany- nyereséget illeti, Csaplovics, s utána Horváth szerint a selmeczi , vagy alsó-magyarországi bányakerületben éven- ként mintegy 10—12,000 mázsát olvasztanak , a nagy bá- nyaiban szinte annyit; a bánságiban csak 2—3000 mázsát, s így mindöszve körülbelől 27,000 mázsát ?. — Azonban Springer bécsi tanár 1840-ben kijött , Statistik des Oester- reichischen Kaiserstaates" czimű munkájában hitelesebb forrás után azt állítja: hogy 1833—1837-ig középszám- mal nem ásatott több évenként 4,178 mázsánál, Erdélyt ide nem számítván, honnan évenként mintegy 185 mázsa kerül. Ezen öszveghez legtöbbet adott az oláh-bánsági őr- ezred (Sz. Rozália bánya) u. m. 2979 mázsát. Ezután leg- több kerül a selmeczi bányakerületből; miből könnyű át- látni , hogy ezen csekély mennyiség önnönszükségeink födözésére sem elegendő, s annálfogva 1818—1827-ig min- den évben körül-belől 5,691 mázsa nyers, és feldolgozott ölmany hozatott be az osztrák tartományokból ; melly be- hozatal azonban, az utóbbi években mind inkább keve- sedvén , az ólmanybányák növekedő jövedelmét tanúsítja. Főok azonban , minélfogva a honunkban ásott ólmany által önnönszükségeink sem födöztetvék, az, hogy ezen ércz- re csak mellesleg dolgoznak , az az: csak ollyan ólmany- ásványok olvasztatnak ki, mellyek egyszersmind ezüsteny tartalmúak : a tiszta ólmanyásványok pedig egészen elha- nyagoltatnak. ) Zipser: Versuch eines topographisch- mineral. Handbuches von Ungarn. ") Csaplovics: Archiv. 2251. Horváth: Ipar és Keresk. tört. 298. 1. 110 GYÓGY- § MŰTANUTESTEK 3. Horgany (zincum). Már a 16-dik században ismertetett Paracelsus által , ki azt, mint tulajdon nemű érczet első írta le. A termé- szetben termésalakban nem jő elő, hanem egyesülve kén- nel , mint horganykénet (Zinkblende), továbbá kovasavval, kovasavas-horgaggal (silicas zinci , s. lapis calaminaris Gal- mei), és szénsavval — szénsavas-horgaggal (carbonas zinci, s. spatum zinci) — egyesülve. Kiolvasztása leginkább a horganykénetből , s a kovasavas-horgagból történik , mely- lyek honunkban is elég bőven szerezhetők a következő he- lyeken: Bars megyében Vihnyén; Biharban Rézbányán ; Krassóban Szászkán, Dognaskán , Oraviczán. Ez utolsó helyen csekély dörgölésre villódzó horganykénet is talál- tatik, melly ásványtani ritkaság 1809-ben történt fölfede- zését Hochwimmer Alajos urnak köszönhetjük ").— Honth- ban Selmeczen igen sok, Hodricson, s Vindschachton,; Liptóban Magurkán; Sáros és Szepes között elnyúló Bra- nisko nevű hegylánczban ; Szattmárban Felső - Bányán, Kapnikon nagy mennyiségben, és Fereczén, Nagy -Bá- nyától 4 mértföldnyire, hol hajdan horgany-huta is léte- zett, melly azonban 1820. körül megszűnt ; Szepesben Szo- molnokon ; Zólyomtan Mito helység határán. Mind a mel- lett, hogy illy számos helyen, s nevezetes mennyiségben találtatnak honunkban horgany tartalmú ásványok: az arany, s ezüsteny után sovárgó honi bányászat azokat inindeddig figyelemre nem méltatta , kivevén a bánsági bányakerületet, hol 1836-ig bezárólag évenként mintegy 500 mázsa olvasztatott a dognaskai k. kincstári horgany- hutában a szászkai s dognaskai aknakból ásott horgany- ásványokból; 1837-ben pedig a horganynyereség az emlí- tett hutában már 1717 mázsára rugott. Mivel ezen épen nem megvetendő mennyiség a királyi kincstárnak Stiriában ") Zipser: Topogr. miner. Handbuch sat. 276. 1. 5 kel sah szet aal da dán ánnakálanílasázsz ák atzőkllkkdlkkékkkákáz kk EKKEK AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 111 Frauenthal városában létező rézgyárába szállítatik ?"), gyógyszer- s anyagkereskedőink ezen czikket is külföldről kénytelenek megrendelni. 4. Bűveny (cobaltum). A bűveny tartalmu ásványok már a 16-ik században ismeretesek valának, a" kék festék készítésére használtat- tak, de ércz-alakban csak 1733-ban állitatott elő Brandt által ; elválasztani pedig azon érczektől , mellyekkel a? ter- mészetben szinte mindig egyesülve találtatik, millyenek: a bókany (nicolum), himany, vasany sat csak az újabb időkben sikerült a vegytudósoknak. A legnevezetesb bű- .veny tartalmú ásványok a következők: a bűvenyfémle (Kobaltglanz, cobalt-glancéj, a fekete bűvenysavítat ,. (cobalt oxidé noir), a bűvenyvirág (Kobaltblüthe) és a himanybűveny (cobalt arsenical), mellyek honunkban is nagy mennyiségben találtatnak a következő helyeken: Abaúj megyében Aranyidkán; Gömörben Betléren a Nada- bula-hegyben , Dobsinán , Rozsnyón; Liptóban Dubraván, Lubellán, Kelecsényen, Alsó-Boczán a Miksa-aknában; Zólyomban Brusznón, Libetbányán a Kolba-hegyben Ar- nold-aknában , Jarabán, s az Urak-völgyén (Herrengrund) 7). Egyébirant csak az iglói, dobsinai és rozsnyói vasver- mekben ásatik ") s az évenkénti nyereség 798 mázsára tétetik "); de melly a kamara rendelkezése alá tartózván, önszükségeink födözésére nem fordítathatik. Annálfogva nem megvetendő mennyiség kerül hozzánk Szászhonból, melly különben is legjobbnak tartatik; mit valóban, ha az emlitett helyeken illendő szorgalommal müveltetnék , s helyesen kezeltetnék, könnyű volna nélkülöznünk. — Orvosi használatra a bűveny eddigelé nem fordítatott; de ) Csaplovics: Topogr. statist. Archiv des Königreichs Un- garn. 1. K. 286. 1. ") Zipser: Topogr. miner. Handbuch von Ungarn. "") Horváth: Ipar és Kereskedés sat. 300. I. 9 Springer: Statistik des oest. Kaiserstaates 1. 427. 8 112 GYÓGY- § MŰTANI TESTEK a műtanban festék készítésére használtatik, mellyel üve- geket, porczellán- s más cserépedényeket, mesterséges drágaköveket , keményitőt, falakat, sőt ruhaneműeket is festenek. Az üvegfestésre fövénynyel elegyítetik, s ézen egyveleg anyagkereskedőinknél zaferá-nak neveztetik, melly ismét égvénynyel (alcali) összeolvasztva, s porrá törve , smalte nevezet alatt ismeretes, s jelességénél fogva nagy kelendőségü a mútanban, s kereskedésben; de ho- nunkban , fájdalom! illyet készítő gyár még nem létezik. 5. Cseleny (manganum). Érczalakban 1775-ben állitatott elő Gahn által. A. ter- mészetben savítóval, kénnel, himanynyal egyesülve talál- tatik. Legközönségesebb éseleny tartalmú ásvány a barnala (Braunstein), mellyből minden cseleny-készitmények előál- lítathatnak. Ezen ásványt honunkban következő helyeken találhatni: Gömör megyében Betléren a Nadabula, Szirken a Zselernik nevű hegyekben és Dobsinán; Krassóban Szászkán; Szathmárban roppant mennyiségben Láposbá- nyán, Kapnikon; Zölyomtan Pojnikon, szinte dús tele- pekben ; Szepesben Gölnicz és Szomolnok között Pranken- dorfon a legszebb rózsaszinű barnala találtatik , szinte ter- jedelmés rétegekben ; végre Erdelyben több helyeken ?) s legkevésbé sem kétkedhetünk , miként a honunkban termő cseleny , ha müveltetnék , ásatnék , nem csak önszüksége- inket födözhetné, — hanem kivitelre is fordítathatnék. Minthogy azonban ez nem történik, kénytelenek gyógy- szer- s anyagkereskedőink azt Szászhonból hozatni. 6. Himany (arsenicum). A himany érczalakban 1733-ban állítatott elő Brandt által a himanyos savból (Arseniksáure), melly már száza- dok előtt ismeretes volt. A természetben kétféle alakban !) Zipser: Topogr. miner. Handbnch von Ungarn. §chu- ster kéziratban levő vegytana. AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 113 ." jó elő, nevezetesen: a) tisztán, mint termés-himany ; b) ér: czekkel, p. 0. vasanynyal, rézenynyel, ólmanynyal, dárdany- nyal, bűvenynyel sat; c) savítóvaljhárom irányban egye- sülve , mint alsavítat (suboxydum) , himanyos sav (acid, ar- senicosum) és himanysav (acid. arsenicicum); d) kénnel egyesülve, mint veres (realgar) és sárgahimanykénet (Rausch- gelb , operment). Mindezen alakokban találtatik honunk- ban ?); de legbővebben a sárga himanykénet következő helyeken: Gömörbex Dobsinán; Honrtban Selmeczbányán; Krassóban Moldaván , Oraviczán igen sok a sz. Ilona ak- nában termésalakban is; Marmarosban a Trojaga nevű ha- vasban, az István - aknában; Szatámárban Nagy-Bányán, Felső Bányán, Kapnikon igen nagy mennyiségben; Sze- pesben Gölniczen:; Trexcsinben Szkalkán, Trencsin váro- sától félórányira; Zolyombaunx Libetbányán, Tajován, Besz- terczétől egy órányira, s Erdelyben Nagyág, és Csartas mellett ?"). Azonban mind a mellett, hogy ezen érez ho- nunkban illy bőséges, himany hutáink nincsenek, s a ná- lunk szükséges himany mind külföldről, leginkább Silézi- ából, hol két helyen, t.i. az altenbergi és reichensteini hutákban évenként 2 — 3000 mázsa készítetik 9. Hogy pe- dig bányászatunk eddigelé himanykészítésre -nem vetemült, azt nem csudálhatjuk, ha gondolóra veszszük más neme- sebb érczekbeni gazdagságunkat, a himanynak a gyógytan- ban fölötte korlátolt, s a műtanban sem nagyon terjedel- mes alkalmazhatását, az ezen borzasztó méreg készítését kisérő eredményeket. — Tudnivaló ugyanis , hogy a melly helység határán himany-huta létezik, ott az emberek ritkán érik el életöknek 40-ik évét; ott a mezők , erdők elsárgul ) Schubart: Elem. der technischen Chemie I. B. 2 Abt. 484. I. sat. 2) Oest. Natjonal-Encykl. IV. 307. I. Jonas : Ungarns Mineralreich. Zipser: Töpogr. miner. Handbuch v. Ungarn. ") Seéhubart: Elem. der technisch. Chemie 1. B. II. Abt 491. 1. TERM. PÁLY. (II. s 114 GYÓGY- 5 MŰTANI TESTEK nak , s az ott legelő barmok fogai időnek előtte kihullanak. : Minék foglalatoskodnék tehát a magyar , kinek annyi sok- kal kellemesebb, s ártatlanabb élelmi s kereset-módja van, ezen rémes anyag készítésével? Ez valóban csak olly helyekre való, hol más keresetmód nincs, s hol az emberek rövid és kinos életre kárhoztatvák, 7. Földany (tellurium). 1782-ben találtatott fel reichensteini Müller által egy erdélyországi ásványban, s 1798-ban állapítatott meg tu- lajdon nemű éreznek Klaproth által. Ezen érez — úgy- szólván — kizárólag honi kincsünk, mert Norvégiát, és Sziberiát kivéve, hol igen csekély mennyiségben jő elő , egyedül a két magyar hazában találtatik , noha belőle ho- nunk eddigelé semmi jövedelmet nem aratott. Leggyak- rabban más érczekkel van egyesülve; nevezetesen bátrany- nyal (vismuthum) Börzsöny mellett Hozt megyében arany- nyal , ezüstenynyel , s ölmanynyal, Nagyágon "), Offenbá- nyán , Zalatnán ?). Ezen érczünk is, ha műveltetnék, bár előállítása meglehetős bonyolódott vegytani folyamatok ál- tal történik , nem megvetendő hasznot hajthatna honunk- nak , nemzetünknek. 8. Higany (hydrargyrum , mercurius). A bigany elég szűken jő elő a természetben, s csak kevés tartományok dicsekedhetnek higany -bányászattal. Honunk azonban e tekintetben is a szerencsésbek közé szá- mitandó. Leggyakrabban találtatik termés-alakban, és kénnel egyesülve , mint higanykénet (Zinnober). A termés- higany honunkban következő helyeken jó: elő: Gömör 1) A német ásványtudósok ezen helytől nagyager Erz-nek nevezik a szóbani ásványt. :) Oesterr. National-Encyklopádie. IV. B. 307. I. Ernst Lud- vig Schubart: Elem. der technischen Chemie. I. B. 2. abth. 163. I. Schuster kéziratbani vegytana. ha dt 99 tt - 5. AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 115 megyében : Dobsinán, Nánán, Rozsnyón, Alsó- és Felső- Sajón , Krasznahorkán, Várallyán; Vasbaz a borostyánkői bányákban "); Erdélyben Zalarzán, hol állodalomtudósa- ink szerint évenként mintegy 40 mázsa ásatik. Továbbá Brétfő nevezetű szőlőhegyben talált legújabban Behr Antal egy dús higanyeret, s a mult év dec. 22-ik napján a bányász-itélőszék által bányamüveltetésre szükséges sza- badság-levéllel is feíruháztatott "). Az itteni rövid időn ál- lítandó higany-bányászattól erdélyi tudósítások szerint so- kat lehet reményleni. A higanykénet még számosabb helyeken találtatik honunkban, nevezetesen: Gömörbez a már említett helyeken ; Hoztban Selmeczen; Barsban Kör- möczön ; Szepesbez Szlovenkán , Svedléren; Bikarban Réz- bányán s a Bánátban ". Ezekből kitetszik, hogy a ho- nunkban termő higany, ha a kamara kincsei közé nem tartoznék , s rendelkezése alá nem esnék: honunk ebbeli szükségeit födözhetné , ha szinte külkereskedési czikk nem telnék és ki belőle. Találtatnak az eddig előszámlált érczeken kivül még többek is , noha nem olly nagy bőséggel, hogy nagy haszonnal kecsegtetnék bányászatunkat, s mellyek annál- fogva csak ásványtani ritkaságok gyanánt tekintendők. Illyenek : a) A bótany (nicolum) Oraviczán, Dobsinán a Simon- és Terézia-aknákban , s Erdélyben. b) Bátrany (wismuthum) Dobsinán, Dognaskán, s Börzsönyön Honth vármegyében. c) Napany (titanium) Gömörben Rőcze mellett és Si- öfoknál. r ") Oest. Nat. Encykl. IV. B. 307. I. — Jonas: Ungarns Mine- ralreich I. 366. Zipser topogr. miner. Handbuch v. Un- garn. Horváth Mihály: Ipar és kereskedés tört. 300. I. ") Jelenkor. 1841. 4-ik szám. "5 Zipser említett munkája. Schuster kéziratbani vegytana. gt 116 GYÓGY- S MŰTANI TESTEK d) Menxnyeny (uranium) Krassó megyében Szászkán, s Erdélyben Ohlapián mellett "). Kivitetnek érczeink közől: 1. Az arany, Springer szerint évenként 2231 márka. 2. Az ezüsteny, ugyancsak Springer szerint 62.890 márka , —: kedves honunkat soha többé nem látandó. 3. A rezeny , évenként -.34,452 mázsa. 4. A dárdany (antimonium) évenként 5,350 mázsa , a legszebb Gömör s Liptó megyékből. HK. Földneműüűüek közölt. A. A kovanemból ( Kiesel-Geschlecht). 1. A nemes grándt (granatus nobilis, edles Granat). Ez honunkban következő helyeken találtatik: Gömör me- gyében Tiszolcz mellett a Murány felé vezető út szélein ; Nögrád megyében, Fülek és Sávoly között, borsónyi nagy- ságú s vérpiros szinű szemcsék csillámlanak; Zólyom me- gyében Schajba nevű Libetbányához közel fekvő hely- ségben , a falun keresztül folyó patak fövenyében, a szom- széd hegyeken, Breznóbányán s Mittelwald (Polhora) ne- vú, Breznóbányától három órányira eső falu határán" a Rohozna folyóban. Az itt találtató gránátot Windisch hi- básan rubinnak nevezte ; Honth megyében Maria-nostrán leg- gyakrabban a szántóföldek barázdáin, s az ezek mellett ásott árkokban, hova kétségkivül a szomszéd-hegyekből mosatnak le a sebes záporesők által ?). !) Oest. Nat. Encyklopádie IV. B. 307. I. "? Fényes Elek: Magyarország statisticai, s geographiai tekintetben. 1I. k. 138. 1. Joseph Jonas : Ungarns Mineralreich. 206 I. sat. AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 117 2. A nemes opál (opalus gemma, edler Opal) szinte kizárólag honunk terméke, mert nincs tartomány , melly- ben ezen drágakő olly nagy mennyiségben, s a mellett olly különféle , és olly szépségű találtatnék. Hazája ezen drágakőnek Cservenicza, vagy Veresvágás Sdros megyé- ben, hol a Dubnik- és Libanka- hegyeken legszebbeket találhatni. Ha ezen opálhegyek czélszerűen müveltetnének , szinte tömérdek kincset fognának adni. Ezen honi kincsünk- ről Zipser: VersucA eines topographisch-mineralogischen Handbuches von Ungarn czimű munkájában következő észrevételt teszen: , Die Opale wurden in vorigen Zeiten durch die Türken aus Ungarn nach dem Orient verschleppt und durch griechische Kaufleute aus Ungarn und Siebenbür- gen dahin geschickt, über Holland aber kamen sie als ori- entalische Waaren nach Ruropa und Ungarn zurück" (53. I.); min lehetetlen nem boszankodni, tudván hogy a keleti opál e szerint bitorlott hirét honi opálunktól . or- zotta. 3. A bányajegecs (crystallus montana , Bergkrystall) nagyon gyakori honunkban, de legszebb, s legtisztább mutatkozik Mármarosban , melly ezen tulajdonságainál fog- va, helytelenül mármarosi gyémánt nevezetet nyert. "Ta- Jáltatik Bocskó és Sándorfalva mellett a Nagyág nevű fo- lyóban. Fzen jegecs nagy tisztasága s keménységénél fogva czélszerűen pallérozva, különféle ékszereknek hasz- náltathatik. Felőle Jonas: ,, Ungars Mineralreich"" czimű munkájában (251. I.) következőképen itél: ,, Wenn der ma- ramaroscher Bergkrystall gut und regelmászig brillantirt wird, und beim Hinfassen eine entsprechende Kolie be- kommt; so hat sich kein Ringliebhaber aus dem Mittelstan- de, und auch kein adelicher Patriot zu schámen, einen Ring auf seinem Finger zu stecken, der mit marmaroscher sogenannten Diamanten gezitert ist , und der ím Verhültnisse für das wenige Geld, was er kostet , und welches obendrein im Lande bleibt, und szur Vervollkomnung der Kunst auf. muntert — eben so viel Fracht zeigt, als der so ungeheuer 118 GYÓGY- § MŰTANI TESTEK theure Diamant, dessen HBinfuhr das ohnedies geldarm gewordene Europa um Millionen ürmer, und das an sich seldst gold- und silberreiche America um eben so viel rei- cher machte." — De fájdalom! honunkban illy felszólalá- sok pusztába kiáltó szózat gyanánt hatás és eredmény nélkül hangzanak el. 4. A közönséges amethyst honunkban szinte s nagy mennyiségben találtatik. HoutA megyében Selmeczen a leg- szebb violaszínű s Hodricson; Barsban Szlaszkán, Kör- möczön, Újbányán, Geletneken (Klinik); Szatkmárban Nagy- és Felsőbányán, Kapnikon; Zoölyombaz Pojnikon sat. 5. A közönseges kálczedon (chalcedonius vulgaris, gemfeiner Chalcedon) találtatik Bars megyében Körmö- czön , Szlaszkán, Kapronczán (Deutsch-Litte), Jasztrabán, Geletneken a szklenói (Glashütte) völgyben; Hozthban : Selmecz határán, Bagonyán, Bakabányán; Zólyomban Pojnikon , Hronecz és Libetbánya között, az úgynevezett háromvizi bányákhan; Gömörben: Szirk mellett a Rákos nevezetű hegyben Szkálnokon; Szatmárban: Felső- és Nagybányán; Szepesben: Rókuszon; Zemplinben a hegy- aljai hegyekben; Abauwjban Ujváron, Arkán; Noógrádban Rapon; Erdelyben Kötelesmezőn s több helyen. 6. A kárniol (carneolus) mint válfaja a kálczedonnak leginkább ezzel együtt jő elő Bars megyében Szlaszkán, Kapronczán, Lutillán; HontAban Selmeczen; Abazjban Ujváron, s-az Abauj s Zemplin megye határán elnyuló Aranyos nevű hegyben; Borsodban F. Tárkányon ; Sze- pesben Rókuszon; Zemplinben a hegyaljai hegyekben. — Ezen kőről Jonas idezett munkája 227. lapján igy szól: ,Esist gar nicht zu zweifeln, dass aus manchen Stück Karmol, das in Ungarn im rohem Zustande von einem Fremden vielleicht zu zwei Groschen gekauft wurde, mehrere gesehliffene Stücke nach Ungarn wieder kamen, die man auch über 30 fl. per Stück hat bezaklen, und somit das ver- ardedtete, im rohem Zustande um zwci groschen gekaufte kezte: ás ian aa smátszbákk ásza azta tál nsztnakttklttzzltábéntaátttkénáttllkékték 4 4 s AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 119 Stück vielleickt um 100, und mehr Gulden zurückkaufen műsse." 7. A közönseges jaspis (jaspis vulgaris , gemeiner- Jaspis) és az opáljaspis (jaspopalus) szinte bőven találta- tik honunkban; az első t. i. HoztAban Selmeczen a ritka szépségű Kalvária-hegyen; Barsban Szlaszkán,s a szklenői völgyben; Zólyomban Bisztrán, s Ur-völgyben ; Szepesben Kézsmárkon ; Beregben Munkácson ; Szathmárban Felsőbá- nyán; Nögrádban BRapon. — Az utolsó t. i. az opáljaspis Abaujban Telkibányán; Barsban Szlaszkán, s a szklenói völgyben; HomtAban Selmeczen, Borfőn; Zólyomban Det- ván , Badinban, Kozelnikon; Gömörben Szkálnokon; Sá- rosban Erdőcskén, Eperjesen, Sóváron; Beregbden Mun- kácson; Zemplinben Tokaj környékén. 8. 4Az achat (achates). Igy neveztetik a kálczedonnak, karniolnak , jaspisnak , kova-, tűz.- és szarukőnek termé- szetes egyvelege. Legszebb példányai találtatnak az achát- nak Bars megyében Körmöcz , Geletnek, Szlaszka, Ka- proncza körül; Zólyomban Beszterczebányán; Abaújban Ujváron ; Szepesben Kézsmárkon, Landokon;. Zemplinben a hegyaljai hegyekben. Ezen előszámlált nemes, s különféle ékszerekül használtatni szokott kövek pallérozása más tartományok- ban, p.o. Szászhonban, hol az ipar a tökély magasb fokára emelkedett , napirenden van , s nem megvetendő ágát teszi az iparnak. —- Miért ne tehetné honunkban is, hol az em- lített köveknek kitünő jelességű példányai épen nem a ritkaságok sorába tartoznak. A mútan ezen ágának üzése által is, ha nem milliókat, de bizonyára évenként ezreket lehetne meggazdálkodnunk. — .Mint műtani nevezetessé- gű testek említendők még a kovanemből : 9. 4 tűzkő (pyrolithus). Noha honunkban számtalan kovanemhez tartozó, s annálfogva tüzetadó kövek talál- tatnak: mindazáltal kitünő jelességű — s annálfogva mű- tani tekintetben figyelmet érdemlő tűzkővel épen nem bővölködünk. Említést érdemel a következő helyeken ter- 420 GYÓGY- S MŰTANI TESTEK mó :" Barsban Körmöczön , Kapronczán , Szlaszkán, Gelet- nekhez közel a lehotkai malom szomszédságában; Bilar- ban. Cserneházán; Szathmárban Nagybányán; Abaujtan Arkán, Ujváron; Zalában Csókakő mellett, közel Keszt- helyhez több mázsányi tekealakú darabokban; Nográd- ban Rapon. 10. A sikár (pumex, Bimsstein). Ennek az ásványtu- dósok szerint két faja van: t. i. a közönséges (pumex vulgaris, gemeiner B.) és a biborlanemű sikár ( pumex porphyraceus, porphirartiger B.). Mindkettő találtatik ho- nunkban , nevezetesen: Abaujban Visolyon; Bars megyé- ben Felső-Apátin , Geletneken, a szklenői völgyben ; Hozth- ban Hodricson; " Zemplinben Erdő - E LÜNYARIÁST Pestben Mogyoródnál. B. Az agyagnemból (Thongeschlecht) : 1. Forczellánfóld (Porzellanerde, terra porcellanea) nem csekély mennyiségben van honunkban. Mint legne- vezetesebbek a következők érdemlenek említést: Abazjban a hollóházi, és telkibányai; Beregbez a beregszászi ; Sze- pesben a nagy-szalóki , Wészdeéníben a kislődi; Nyürűban a holicsi; Nógrádbdan a gácsi; Honthban a prencsfalusi, melly a bécsi és holicsi porczellángyárba is elvitetik "); Zólyomban a micsinei , mellyből 12 ti küldött Zipzer besz- terczebányai tanár, s lyánynevelő-intézet elnöke kisérlet végett a kassai félporczellángyárba, hol igen alkalmas- nak tapasztaltatott ; Ung/ban Dubvincson , mellyet Bécsbe is elhordanak ?) ; végre a mehádiai fürdők körül Schuster szerint. " — ; 2. Timkó (Alaunstein, lapis aluminaris) nem csak mint timsó - készítésre használtatható , hanem mint malom- köveknek is igen alkalmas anyag teljes mértékben érde- mel figyelmet. Találtatik ez: Bars megyében Geletnek kö- ) Jonas: Ungarns Mineralreich 318. ?) Fényes: Magyarorsz. stat. geogr. seaáléságts 3..ki (352. 1. új : ká AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 121 A rül roppant telepekben; Baranyában Szőllősön , Vasason; Beregben Muzsajon, Beregszászon; Hevesben Parádon ; Szathmárban Aranyos-Megyesen, Szinerváralján, József- házán, Ujvároson , Fernezelyben ; Trencsinben Thurzófal- ván; Zemplenben Bodrogkeresztúrhoz közel. 3. Közönséges es fazékas-agyag (gemeiner, und Töp- ferthon) szinte minden megyében. 4. Trépolisi föld (Trippel, terra tripolitana) nem egyéb, mint finom fövény- és agyagegyveleg, melly a mútanban pallérozásra (Poliren), erős tizet kiálló tégelyek készítésére használtatik. E czélra alkalmas honunkban kö- vetkező helyeken van: Hoztban Borfőn; Gomorbden Dob- sinán; Zemplinben Tolcsván; Sárosban Sóváron. 5. PFallerozó v. csiszoló pala (Polirschiefer, schistus poliens). Találtatik Zemptinben Zámuto vidékén; Abaúj- ban Szántó mellett, kétség kivül még számos helyeken. 6. Födétpala ( Dachschiefer v. Thonschiefer) szám- talan helyeken van honunkban. Legnevezetesebb azonban Borsod megyében a visnyói, melly minden tulajdonságai- val bir a födélpalának , s annálfogva messzire is elvitetik. Első kisérlet tétetett az idevaló födélpalával Budán , fensé- ges nádorunk. kertjében épült mulatóházon, később föde- tett ezen palával az oroszlányi torony Komárom megyében, az ágostaiak temploma Pesten , a réformátusok collégiuma s temploma Debreczenben. Találtatik még illy nemű, ré- szint használt, részint használatlan pala : Abaujbaun Ara- nyidkán, s Meczenzéfen; Gömörbenr Betléren; Liptóban Magurkán; Mármarosban BRónaszéken, s a Petroza és Trojaga nevű havasokban; Nógrádban BRapon; Pozsony- ban Bazing városa környékén; Szepesben Szomolnokon, továbbá Eisenbach nevű völgyet képező, s Igló és Dob- sina között elnyúló hegylánczokban; Zólyomban Rohni- czon, Micsinyen, s az Urak-völgyében; a Báxátban Sarkó nevezetű havasban. 7. Könyomópala. A Pesti Hirlap folyó évi 9-ik számában közhirré tétetett, hogy egy névtelen honunkfia, egy illy 1 122 GYÓGY- S MŰTANI TESTEK t nemű palatalepet fedezett föl , ki azonban meg most jónak látta elhallgatni ezen telep vidékét. Nemzetünk köszönet- tel tartozik ezen nagy eredmények magvait rejtő fölfede- zésért. Azonban értekező előlegesen is bátor reményleni , hogy ezen ásványtani tekinretben olly gazdag honban több illy nemű pala-telepek is fognak fölfedeztetni, ha eddigelé tökéletlen földtani - geologiai- vizsgálataink ahhoz értők által fognak folytattatni. I 8. Zöld agyagföld (Grünerde). Ezen festéknek hasz- náltatni szokott, s annálfogva műútani tekintetben figyel- met érdemlő anyag találtatik: Bars megyében Kovácsiban; Gömörden Dobsinán; HoztAhban Bagonya határán , s két- ségkivül több helyen is. C. A mésznembőól (Kalkgeschlecht). 1. Márványkó. Legjelesebb s a caráraival hasonérté- kűnek tartatik a Krassó megyében Ferenczy jeles művé- szünk által fölfedezett márvány. Találtatik ezenkívül ha nem olly jeles is, de minden esetre műtani hasznú: Bara- ayában Pécsett , Trinitáson, Siklóson , Berementén , Sza- bolcson , Hosszú- Hetényben és Megyefán; Iomáromban Tatánál , Tardosnál , Almásnál , Piszkénél ; Gömörben Murányon ; Pozsonyban Stomfánál és Vöröskő mellett; Tiptóban Oszadán, Deményfalván , Lucskán, Rozenber- gen; Szepesben Podolinon , Landokon , Svedléren , Sz0- molnokon, s a Hégen hegyén; Trencsinben Horneszulyov mellett; Veszpremben Koppánynál , Szöcsnél. j 2. Gipsz, vagy kensavas mészag, mellynek mútani hasznai mind nyers , mind égetett állapotában tudvák , van: Beregben Muzsalynál; Sárosban Sóváron; Szepesben Iglón, Szomolnokon; Trencsinben Tuchinánál ; Zólyomban . az Urak-völgyén , Sandbergen , Óváron, Szent-Andráson. De a mellett az utolsó porszemig külföldről szállítatik hozzánk. 3. Kreta szinte találtatik honunkban , noha nem nagy mennyiségben: HontA megyében Borfőn ; Beregben Muzsa- lyon; Nógrádban Litkén ; Nyitrában Bánka helységében. AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 123 D. Kesregnemből (Talkgeschlecht): 1. Kigyóla ( serpentin), mellyből különféle edények , mozsarak , gyertyatartók , szelenczék , pipák készülnek (leginkább Szászhonban) , találtatik: Gömörben Dobsinán ; Honthban Hodricson; Vasban Borostyánkőn nem megve- tendő mennyiségben, 2. Kallóföld ( Walkerde) van eat Pécsett ; Barsban Körmöczön; Gömörben Murány mellett ; Pestben . Téténynél; Szepesben Zdjáron. 3. Szalonnakó (Speckstein) sokoldalú műtani hasznai- nál fogva nagyobb figyelmet érdemel, mint az ember első tekintettel gondolná. Honunkban elég nagy mennyi- ségben van következő helyeken: Gsmór megyében Dobsi- nán ; Hozthban Selmeczen , Hodricson; Krassóban Oravi- czán, Szászkán; Liptóban Magurkán; Mármarosban Bud- . falunál; Szatkmárban Kapnikon; Zólyomban Ur-völgyén , Sandbergen. 4. Rögföld (bolus), melly hajdan olly nevezetes szere- pet játszott a gyógyászatban, s jelenlekorunkban sem ko- pott ki egészen a gyógydivatból , találtatik : Adazjbtan . Telkibányán; Gömörben Betléren a Nadabula nevezetű ; hegyben; Zemplinben Tokaj mellett; Zolyomban Ulman- . kán, Pojnikon. KEK. Egékeny ásványok közöl. 1. A kószen (lithantrax) honunk nagyszerű, de a mel- . lett nagy mértékben elhanyagolt kincsei közé tartozik, melly figyelmünket gyógytani tekintetben is megérdemli ugyan , minthogy két nevezetes készitménye t. i. jeles honunkfia dr. Pólya által fölfedezett nagy hasznú kószen- 124 GYÓGY- S MŰTANI TESTEK hamag , és a lepárolás által nyert Aőszezolaj van divatban jelenleg a gyógyászat körében: de még nagyobb méltatást követelhet mútani tekintetben ,- a mennyiben az erős tüzet kivánó mesterségekben, millyenek a fazék-, üveg-, mész-, tégla-, pálinka- égetés, érczolvasztás sat sokkal jobban használható , mint a fa, vagy faszén. :Honunkra nézve pe- dig, hol a faszükérőli panasz egy időtől fogva minden- napivá kezd lenni, épen kitünő érdekű. Az ásványtudósok két rendbeli kőszenet különböztetnek meg , t. i. a feketét és barnát (Schwarz- und Braunkohle), amaz a földtani (ge- ologiai) eszmék szerint egymogyú ( monocotyledoneae ), emez ellenben kétmogyú ( dicotyledoneae) növényekből származott. Az átmenetel egyébiránt egyikből a másikba olly észrehevehetlen sokszor, hogy gyakran igen nehéz a kettőt egymástól megkülönböztetni; mert a barna vagy fekete szín, a kisebb vagy nagyobb fény csalhatatlan bé- lyegeknek nem tekinthetők; vegytani szerkezetökre nézve is igen közel állanak egymáshoz. Honunkban mind a ket- tő bőven találtatik , s ebbeli gazdagságunkat kitúűntetni czélja a jelen értekezésnek. Fekete kőszén Szadler ") je- les egyetemi tanárunk szerint honunkban három egymás- tól egészen elkülönözött telepet alkot. Az első a Adrpátt, melly 60—80 mértföldnyi vonalban Szepes, Sáros, Zem- plin, Ungh , Bereg, Mármaros, Szathmár megyéken ke- resztül egész Erdélyig terjed, majd kisebb, majd na- gyobb hegyeket képezvén. Ezen vonalban a következő he- lyeken találtatott eddigelé kőszén: Szepesbez Igló, Kézs- márk , Leibitz, Riszdorf, Durand , Ofalu, Donnersmark, Nedecz, Plankonicz mellett; Sádrosbaz Kapronczán, Sóvá- ron, Fintán; Zemplinben N. Toronya, Zámuto , Szécs- Keresztúr határán; Mármarosbaz közel a suliguli hires borviz- forráshoz , Técsőnél; Szathmárbant az Avosságon. A második telep J(rassó megyében létezik, s délről éj- szakra hat mértföldnyi vonalra terjed. A harmadik Bara- :) Versuch einer Geschichte der Steinkohlen Ungarns. 4 AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 125 nya és Tolna megyében van, s Baranya nyugati részéből éjszakkeletre 6—8 mértföldnyi vonalat képez. Ezen két megyében következő helyeken ásatik kőszén: Baranyában Vasason, melly bánya legrégibb ; Pécsett , Szászon , Kom- lón, Somogyon; ez öt helyen évenként 70,000 pozsonyi mérőt ásnak ki !; Tolnában pedig Várallyán, és Nagy- Mányokon. Ezen kőszén-bányákban kiásott öszveg Mohá- cson , s Budapesten adatik el. A barna kőszén , melly mű- tani tekintetben épen olly jól használható , mint a fekete , még bővebben jó elő honunkban, nevezetesen: Pozsony . megyében Modor és Diós határain; Trencsinden Miava . és Zlatna körül; Barsbanz Szentkereszt, Fenyő-Kosztolán és Ebedecz mellett; Tíróczban a lehotkai, alsó -záturai , kis-rákói , mosóczi , blatniczai hegyeken ; Árvában Usztyé , Lavkov, Alsó-Stepanov , Lieszek , Csimhova , Bobró körül; Liptóban Kvacsán, Hutti és Borove mellett; — Zólyombant Beszterczén , Breznóbányán , Tájován; Houwthban Nagy- . Maros, Közép - Palojta, Kis -Kér, Stefulto mellett; Nog- ki a sarat li sa in kazzsáttktak S ee ea rádtan Nagy- és Kis - Kürtösön , Bánk, Verőcze, Mátra- Nováki mellett (ez utolsó helyrőli legjobb; ) Pestben Bog- dán, Csobánka, Visegrád határain; Hevesben Gyöngyös , Saar, Bátony, s Bátor körül; Borsodban Diósgyőr, "Má- jinka , Szilvás, Ozd , Királyd , Czenter , Sajó - Németi s Várkony mellett; ez utolsó helyen évenként 8- 9 ezer mázsa ásatik és adatik el; Gömörben Felső- és Alsó-Sajón; . Biharban Felső-Dernán , és Alsó-Verzáron; Aradbdan Zúgó, Konop és Dezna mellett; Krassóban Moldava és Szász- ka között; Szeremben Vrduik, Gergeteg, Karlovicz és Rakováczon. Az első helyen Schanis Ferencz gyógysze- rész, és Wolny karloviczi tanár által födöztetett föl 1804- " ben; Fosegábau közel Pozsega városához, és Late mel- lett; Varasdtan Radoboi mellett; Körösben a Csányó- és raszini hegyekben Brainszka helysége, és Lepoglava ko- ") Fényes Elek: Magyarország geogr. statist. tekintetben. 1 k. 19.53. 126 GYÓGY- S MŰTANI TESTEK lostor között; Zágrábban Planinán; Zalában Peklenicza , Szerdahely és Krisovecz határain; Vasban Borostyánkőn, Markusóczon , Schreibersdorfon, s Mariasdorf határán; Veszpremben van egy telep, melly Jákától Koppán keresz- túl Gerencsérig terjed; Fsztergomban Dömösön, Toko- don, Sárisápon, Csolnokon (az első helyen 1805-ben, a három utolsón 1808-ban fedeztetett föl); Komáromban Zsöm- lye helysége, s a maiti puszta között, melly a tatai uro- dalomhoz tartozik ; Soprozyban Wandorf mellett, Soprony városa birtokán 1769-ben fedeztetett föl. Ezen kőszénbá- nyából 1817—1823 egyre-másra minden évben 200,000 mázsa ásatott. Ennek narzv része Bécsben adatik el. To- vábbá: Riczingen Sopronytól két órányira 1807-től fogva. műüveltetik ; végre Neufeld, Neudorf és Pőcsing mellett. Ezekből vajmi könnyű átlátni, milly nagy kincset bir Magyarhon kőszén-telepeiben, s hogy ezen nagyszerű kincs mindeddig nagyrészint figyelemre nem méltatott, azon nem csodálkozhatunk, ha gondolóra veszszük , hogy kőszéntelepeink legnagyobb része az utolsó évtizedekben fedeztetett föl; hogy honunk fa dolgában az ujabb időkig nem sok szükséget látott, s végre, hogy honfiaink mind eddig hajlandóbbak földműveléssel , mint az ipar más ágai- val foglalatoskodni. Egyébiránt a már biztos alapokon nyugvó gőzhajózás, s a létesülendő vasutak által meg- könnyebbitendő bel- s külföldbeli közlekedés meg annyi szárnyai lesznek kőszénneli kereskedésünknek, hatalmas emeltyűként járulandván hozzá a mindinkább érezhető fa- hiány is: csak a már. megnyitott, s megnyitandó kőszén- bányáink művelésével fel ne hagyjunk. 2. A kóolaj (petroleum) leginkább a kőszénhegyekből fakadó források vizével együtt buzog ki. — Tudván már a föntebbiek szerint, milly számos kőszénhegyek , s te- lepek léteznek honunkban, előlegesen is gyaníthatjuk , hogy a kőolaj sem leend nálunk ritkaság: s valóban szá- mos ásvány s gyógyforrásaink vizén úszkál ezen, eddig- elé egészen elhanyagolt, s annálfogva holt tőke gyanánt f A 4 f ! AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 127 tekintendő, mind gyógy-, mind múűtani tekintetben nagy fontosságú anyag. Találtatik nevezetesen Heves megyében a parádi fürdőkben; Nyitfrában a holicsi urodalomhoz tar- tozó kojatinai forrásokban , hol azt a mult évben Pleischel bécsi tanár fedezte föl; Temesbez a buziási gyógyvizek- ben ") , s több számtalan ásványvizeinkben. — De van-ho- nunkban egyenesen a földből kiszivárgó vizen nem uszó kőolaj is, melly a lég befolyása által megkeményedik, s földi vagy zsidó-szuroknak neveztetik. Ebből készül le- párolás útján a megtisztitott kőolaj, melly zap4ta nevezet alatt ismeretes. Igy szivárog ki a kőolaj Bikar megyében Kabalás-patakon és Czigányfalván ?) ; Siúrosban Erdőcské- nél; Zalában Pekleniczán, hol Liebbald keszthelyi tanár által fedeztetett föl 9); Hevesbez Parádnál, s kétségkivül még számtalan idővel fölfedezendő helyeken. Megjegyzen- dó azonban ezen anyagról , hogy honunkban szinte egészen elmellőztetvén — mert csak Túróczban foglalkoznak né- hányan ezen olaj készítésével §) — szükségeink födözésére jobbára Olaszhonból szállítatik hozzánk , s csak egy pesti anyagkéreskedő Török Fridrik is évenként 10—15 mázsát szállítat az említett tartományból. 3. A gyaztár (succinum , Bernstein), Találtatik a balti tenger partjain, s legbővebben halásztatik, és ásatik Pil- lau, Memel, Königsberg, Danzig körül; de van más tar- tományokban is, leginkább az agyagrétegekben, és kő- . széntelepekben. Miből ismét előlegesen is gyaníthatjuk , mikép honunk ezen asvány nélkül sem szükölködik. Az eddig hazánkban történt földtani vizsgálatok szerint talál- tatik a gyantár nagy, s a müvelőnek bizonyos hasznot igérő mennyiségben: /(rassó megyében. a szászkai , és moldavai kőszéntelepekben a Privicza-völgyben; Nyitrá- ") Orvosi Tár, új folyam, VI-dik félév. 4. sz. ")) Fényes Elek: M. 0. geogr. stat. tekint. IV. k. 49. I. 9 Zipser: Topogr. miner. Handbuch v. Ungarn. 290. I. §) Grellmann: Statistische Aufklárungen sat. Il. B. 152. b 128 GYÓGY- § MŰTANI TESTEK ban Szakolcza mellett; Szepesbez a Magora hegylánczban; s idővel kétségkivül számosabb helyeken is fog fölfedez- tetni. 4 4. A kéz (sulfur) s készitményei , millyenek a kén- kénes - kéngyulatsav sat, igen nevezetes szerepet játsza- nak mind a mű-, mind a gyógytanban. A műútanban használ- tatik a kén lőpor , érczkénetek , minták , gyúfák készitésé- re, savai pedig selyem-, gyapot-, vászonkelmék fehéritésé- re; a gyógytanban pedig jelenleg több mint 40 készitmé- nyei divatoznak !). Ezen test a természet mindhárom or- szágában találtatik. Az állatországban nevezetesen a fehér- nyében. Ettől van egy részről a záptojásnak azon kiállhat- lan szaga , ettől ered az ezüst kanalaknak a fehérnyébeni megfeketülése. Továbbá a vizelletben , hajban. Á növény országban a zilizgyökben (radix altheae), a büdös libatopp- ban (chenopodium foetidum), a nemes cziczkóróban (achil- lea nobilis), a büdös aszatban (assa foetida), a tormában, a repczében , a veres- és fokhagymában. Legbővebben ta- láltatik pedig az ásványországban, vagy termésalakban, a tűzokádó hegyek közelében, a Vezuv s Aetna körül, a lipari szigeteken, Puzzoli mellett Nápolyban; Izland, Teneriffa , Auadeloupe, Java , Bourbon szigetein , déli Americában a Purace tűzokádó-hegy környékén vastag ré- tegekben; vagy érezekkel egyesülve az érczkénetekben , millyenek a vasany-, rézeny-, ólmany-, dárdany-, horgany-, higany-, himanykénetek ; vagy savitóval, vagy gyulóval egyesülve, a kén és kéngyulat- savban, s ezek által ké- pezett sókban. A mű- s gyógytan számára legrövidebb, s legjutalmasabb úton készítetik a terméskénből, melly ol- vasztás, s lepárolás vagy felszállítás (sublimatio) által szabadítatik meg kő- s földnemü tisztátalanságitól. De mivel nem minden ország szerencsés terméskén- telepek- kel bővölködhetni, kivált Europában, leggyakrabban ol- vasztatik ki az érezkénetekből, nevezetesen a vasanyké- )! Sebernheim: Arzneimittellehre 459. I. ma a ön smznk Háló zn ásza AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL, 129 netből (sulfuretum , s. pyrites ferri), melly 45, 5 rész va- sany-s 54, 5 rész kénből áll. Angliában a rézenykénet. ből is 9). — A vasanykénet t. i. légtől elzárt üregben éget tetvén , kéntartalma 3; részét gőzalakban bocsátja el, melly sürítő edényekbe fölfogatik , s újolag megtisztítatik. Ezen érezkénetekbőli kiolvasztása a kénnek hosszadalmasabb s költségesebb, de mind a mellett ís elég nyereséggel jár, mint azt Angol-, Svéd-, Szász-, Csehország , Porosz- Szilézia példái csalhatlanul bizonyitják. Honunk kénbeli gazdasá- gát a mi illeti: terméskén jő elő nem megvetendő meny- nyiségben a szathmármegyei bányavárosokban; Zólyom- ban Úr-völgyén , Kalinkán, Baczuchon , Baláson Sz. And- ráson; Vasban Borostyánkőn; Houthban Selmeczen; Lip- tóban Boczán , Maluzsinán; Abaujban Aranyidkán, s min- denekfölött legbővebben Varasdban Radoboján , hol Sprin- ger?) szerint 1833—1837. évenként 6,000 másza kén ásatik, s a k. kincstár által kezeltetvén, inkább fejedelmi, mint nemzeti kincseink közé számítandó. Érczkénetek (sulfure- ta) pedig mind a négy bánya - kerületben nagy mennyiség- ben jőnek elő. E szerint legkisebbé sem kétkedhetünk , miként ezen gyógy- s múűtani tekintetben nagy fontosságú anyaggal is bőven ellátvák megyéink ; s miként az Euro- pában nagy számmal létező kénhuták mintájára állítandó intézetek által minden külföldi ként, s kénkészitménye- ket (praeparata) nélkülözhetendünk ; s a honunkban óriási léptekkel fejlődő , természeti gazdagságunkat felkutató értelmiség , a fölébredt tetterő, s egyesületi szellem, a kereskedés élénkülése, a naponként föl-föltünő különféle gyárak , intézetek méltán jogosítanak bennünket remény- leni, hogy ezen, eddigelé elhanyagolt nemzeti kincsünk sem fog sokáig parlagon heverni. H) Schubart: Elemente der technischen Chemie 1. B. 147. I. ") Statistik des oest. Keiserstaates. Wien. 1840 TERM. PÁLY. III. 9 130 GYÓGY- S MŰTANI TESTEK NV. Sóneműek. A sóneműekről örömmel vallhatjuk , hogy ásvány- országi kincseink között legkevésbé elhanyagolvák. Így: 1. A sztkeg (natrum, s. soda) vagy sziAsó , melly Mo- sony , Komárom , Fehér, Pest, Bács, Csongrád, Csanád, Torontál, Békés, Bihar, Szabolcs, Szathmár , Heves megyék , a Nagy- kun- s Jászkerületek lapályos róna vidékein nagy bőséggel virágzik ki, nem megvetendő mennyiségben szállítatik külföldre. Nevezetesen a harmin- czadi lajstromok után évenként mintegy 800 mázsára te- hetjük a kivittetett öszveget. Azonban ezen czikkről is fájdalommal kell megvallani , hogy nem levén szikegtisz- tító gyáraink , a jegesedett (soda crystallisata) s a ketted- szénsavas szikeg (bicarbonas sodae) külföldről, jobbára Londonból kerül hozzánk, s e szerint tulajdonunkat kén- telenítetünk gyáraink nemléte iniatt idegenektől venni meg. 2. A khamag (kali, s. potassa) vagy hamuzsir , melly Mármaros , Bereg, Ungh, Arad, Krassó, Bihar, Zala , Verőcze , Pozsega megyékben , az oláh- bánsági szluini , második báni-végezredben legnagyobb mennyiségben ké- szül , szinte nevezetes kiviteli czikk. 1825—27-ig éven- ként mintegy 45,399 mázsa szállítatott külföldre. Ezen czikkeli kereskedésünk történeteit, a kivitel elébe kor- mányunk által vetett akadályokat, előadja Horvát , Ipar, s kereskedés története" czimű munkája 361-ik lapján. 3. A salétrom v. fojtósavas hamag (nitrum , nitras lixivae., s. potassae) szinte bőven főzetik hazánkban Sza- bolcsban, nevezetesen Nagy-Kállón, s Nyíregyházán éven- ként 5000 mázsa; Bikarban Debreczenben 3000 mázsa; Alibunáron a bánsági illir-őrezredben 140,170 mázsa. Ezen e. KÉS ás AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 131 kivül több megyében : Szathmárban , Mosonyban , Sop- ronyban, Somogyban , Zólyomban, Fehérben sat; de kivitele tilalmaztatik a kormány által. 4. A timsó (alumen) legnagyobb mennyiségben főze- tik: Beregbez, Munkács mellett, a kovászói és puszta- kerepeczi intézetekben , Muzsajon, Dedán; Hevesben Pa- rádon , és Soprozybau. Springer szerint 1833—37-ig éven- ként egyre-másra 11,534 mázsa készült. Melly öszvegből a harminczadi lajstromok szerint 4,000 mázsa vitetik éven- ként külföldre "). — 5. A konyhasó , v. sósavas szikeg (murias sodae) leg- nagyobb érdekű természetadta kincseink egyike. Kiapad- hatlan fészke ezen nélkülözhetlen , s annál fogva megbe- " csülhetlen anyagnak Mármaros megye, hol a sugatagi, . szlatinai , rónaszéki , sándorfalvi, királyvölgyi aknákból évenként 713,850 mázsa ásatik. Ezenkül Sárosbaz Sóvá- ron 100,000 mázsánál több főzetik. Honi szükségeink mind a mellett ez öszveggel nem födöztetvék, s ennél fogva nem csak Erdélyből , melly még gazdagabb a kony- hasó dolgában , kerül hozzánk , hanem a szomszéd Gács- országból is, kivált éjszaki megyéinkbe, a könnyebb s olcsóbb szállításnál fogva. 6. Kénsavas rezeg, vagy rezgálicz (sulfas cupri, s. vitriolum cupri) részint rézenykénetből , részint czement- vízből készül. Ez utolsóból készítetik honunkban a sel- meczi bányakerületben Úr-völgyön ; a szomolnokiban pedig Szomolnokon : de koránsem elly mennyiségben, hogy önnönszükségeinket födözhetné. — Az említett két helyen kivül van még czementvíz a nagy-bányai kerületben Ilobán és Nagybányán; a bánságiban pedig Szászkán , s ha mindezen vizeink nagyobb iparral használtatnának réz- . gálicz- készítésre, kétségkívül semmi külföldire nem szo- . rulnánk. 1) Statistik des oest. Kais. Wien. 1840. 132 GYÓGY- S MÜTANI TESTEK 7. Póris (borax s. tinkal) vagy pórissavas szikeg (na- trum boracicum) mind gyógy- mind múűtani tekintetben ne- vezetes test. Abban mint hatalmas oldozó, ebben mint zománczozásra , finom üveg , s különféle festékek készíté- sére , az érczek olvaszthatósága előmozdítására ") alkalmas szer. Természeti állapotjában, mint nyers, vagy tisztáta- lan póris jő elő: Persia, Tibet, Keletindia, China, Ja- pán tavaiban ; legbővebben Tibetben, a húsz angol mért- földnyi terjedelmű havasoktól környezett , úgynevezett Tinkal-tóban. A tavak vizeiből következő uton nyeretik a póris: a meleg évszakokban lecsapolják a póris-tartalmú tavak vizeit kisebb árkokba , gödrökbe , mellyekben a nap hevétől elpárologván a víz legnagyobb része, a póris je- gesedik. Az illy úton nyert jegecsek összeszedetnek, s tinkal, vagy borech vagy boreck, vagy pounxa nevezet alatt a kereskedésbe mennek. Könnyű képzelni, miként ezen nyers póris nagyon távol van a vegytani tisztaságtol, s annálfogva ezen állapotban sem a gyógy- sem a műtan- ban nem alkalmazható , hanem e végre szükség előbb meg- tisztíttatnia. . Londonban, Amsterdámban , s ezelőtt főleg Velenczében történt a nyers póris megtisztítása, s ez ok- nálfogva nyerte a vegytani tisztaságú, a még ma is diva- tozó velenczei póris (borax veneta) nevezetet. A közép- kortól fogva , mikor a póris Europában ismeretessé lőn , az utolsó századig ezen úton nyertük a pórist. De miután Homberg 1702-ben egyik alkotó-részét , t.i. a pórissavat (melly épen ezért sal sedativus Hombergi nevezetet nyert) feltalálta, s ez Európában is, nevezetesen Olaszhonban , "a tűzokádó hegyek töböreiben (crater) némelly hévvizek martjain, a Castel nuovo, Cerchiajo körüli tavakban is bőven találtatik; sőt Florencz és Sasse körül a földből is !) Chaptal kisérletei szerint a póris segitségével megolvad a kovaföld ( Kieselerde) Wedgewood túűzmérőjének 22-dik fo- kánál, melly péris nélkül csak a 4,043-dik foknál olvad meg. Poppe: Technologisches Lexicon. 602. 1. AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 133 — kivirágzik (miértiis a természeti pórissav sassolinnak is neveztetik). Más úton is. jutunk a pórishoz. Nevezetesen az olaszhoni pórissav Franczhonba vitetik, s a póris má- sik alkotó-része t. i. a szikeg az. ottani gyárakban adatik hozzá. És épen ezen az uton készítethetnék Tognio La- jos jeles egyetemi tanárunk nézetei szerint honunkban is nagy haszonnal a póris. Tudjuk ugyanis, hogy hazánk sziAeg dolgában leggazdagabb tartomány egész Europában; s e szerint a helyett, hogy pórist veszünk drága pénzen, csak az olaszországi olcsóbb pórissavat kellene megvennünk , s a szóbani anyagot magunknak készítenünk. Ez által ma- . gasb szárnyakra emelkedvén szikeggeli kereskedésünk is , . új forrását nyitnók meg nemzeti gazdagulásunknak. v. ÁAsványvizek (aguae minerales). A természet legdicsőbb, legbecsesb adományai közé számitandók a gyogyászatban olly nevezetes szerepet ját- szó, de a mellett mútani tekintetben sem megvetendő ás- ványvizek. Gyógytani becsükről könnyen meggyőződhetik, ki csak egy köszvény vagy más kórban sinlődő, önmagá- val jóttehetlént , minden más, még a leghatalmasabb gyógyszerek és módok által hoszú évek során sikeretlenül orvosoltat a czélszerű gyógyvizekkeli élés által, négy hét alatt tökéletesen helyre állva látott ). Mútani tekin- ") Illy érdekes esetnek köszönhetjük azt,hogy Tognio Lajos jeles egyetemi tanárunk honi ásványvizeink megismerését studiumává tette, s még jelenleg is, költséget , fáradságot nem kimélve , buzgólkodik ásványvizeink vegybontásában s vizsgálatában. A fáradhatatlan férfiu honfiui buzgalma által majd csak tisztába jövendünk már valahára ásványvizeink 134 GYÓGY- S MŰTANI TESTEK tetben pedig , főleg a sziksó és salétrom tartalmú vizek ér- demelnek kitünő figyelmet. Ha már honunkat az ásványvi- zek tekintetében nem épen felülegesen vizsgáljuk meg; azt e részben, minden európai tartományok között csalhat- lanul legelsőnek, leggazdagabbnak találandjuk. "Tudjuk ugyanis az Orvosi Tár új folyamatu II-ik félévi 12-ik számá- ból, hogy, kivevén a luganyos glaubersó tartalmú hővi- zeket, millyekkel Magyarország nem bir, minden más nemü ásványvizek igen nagy számmal találtatnak honunk- ban; még pedig minden nemben olly nevezetesek , millye- ket egész Europa sem mutathat föl. Hogy ezen állítás nem túlságos, annak bebizonyítására fölidézém I. Fr. Simon . tanárnak : ,, Heilguellen Europas mit vorzüglicher Berück- sichtiguug ihrer chemischen Zusammenselzung" czimű je- les, és sok fáradságba került munkáját, mellyben minden europai tartományokban létező gyógyviz-forrásokat előszá- mol. Ezen munkában Magyarországból, leginkább terra incognita levén előtte , csak 57 forrást, a határőr-ezredek- ből 18-at, így öszvesen 75 gyógyvizet említ; Erdélyből pedig csak 20-at, holott itt csak sóvíz forrás 125 van "). De mind a mellett, hogy illy hiányos s hihetőleg minden tartományok között leghiányosabb ezen munkában a ma- gyarországi ásványvizek névsora : mégis leggazdagabb cete- ris paribus az emlitett munka szerint is. Mi pedig tudván a derék Tognio buvárkodásai után , hogy ott ásványvize- inknek alig emlitetett egy hatod része, méltán tarthatjuk hazánkat ezen tekintetben egész Europában legelsőnek , leggazdagabbnak. Azonban mindezen gazdagságunk daczá- zavaros ügyével. Az 1875 országgyülés szép jutalmat rendelt a magyarok eredetét nyomozó Horváth Istvánnak, miből utoljára is nem sok haszon leend. Vajjon az említett lelkes férfiú nem érdemlett volna-e hasonló megtiszteltetést ezen sokkal nagyobb hasznu tárgy körüli költséges, s. honunkat annyira érdeklő buvárkodásaiért ? 1) Orvosi Tár:, Újfolyamat. II. félév 187. 1. AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 135 ra számos külföldi ásványvizek hozatnak és árultatnak — honunkban, míg nemzeti nagyszerű kincsünk szinte egé- szen elhanyagoltatva hever. Illyen külföldi ásványvizek: az adelhaidi , bilini , eger-, franzensbrunni , johannisbrunni , marienbadi , karlsbadi , pülnai, pyrmonti, saidschútzi , sel- teri, spaai, wildungi sat, mint meg annyi pénzünket méltatlanul rabló kereskedési czikkek. Hogy ezen ásvány- vizek honiakkal mind pótolhatók, arról már a halhatatlan emlékű B. van Swieten M. Theresia udvari osvosa , kinek sok üdvös rendeleteket köszönhetünk, sem kétkedett. [gy ír tudnniüllik az emlitett nagy férfiú a jeles Veszprémi- hez (1770. feb. 22-én) szóló levelében?) : , Nullus dubíto, guin illos fontes , guos magnis sumtibus advehendos procul cura- mus , possidedmus ipsi, aguas spadanas, et selteranas ex Hungaria allatas vidi ipse." Mennyivel kevésbé kételked- hetünk tehát mi, ásványvizeinket 70 év múlva sokkal tö- kéletesebben ismervén. A közelebbi évtizedben Tognio által történt vizsgálatok s végybontások szerint követke- zőleg osztályoztathatnak ásványvizeink : I. Hevizek (thermae). a. Kénes hévizek (th. sulfureae): a trencsini Trez- csin megyében, pöstyéni Nyitrában, a budai Pestiben , har- kányi Baranyában, mehádiai a Bánátban , topliczai Hor- vátországban. b. Vasas hevizek (th. martiales): a szliácsi Zólyom megyében , vichnyei Barsbaz, lucskyi Mármarosban, da- ruvári Posegában, topuskói Horvátországban. .e. Földes- sós heévizek (th. terreo-salinae): a nagy- váradi Biharban, bajmóczi Nyitrában, stubnyai Turocz- ban, rajeczi, kisbilliczi Trexcsinben. d. Luganyos heviz (th. alkalinae) : a lippiki Posega vár- megyében. Ezek legnevetesb europai hirre érdemes hévi- zeink. — "9) Succincta medicorum Hung. et Transil. Biographia. T. 1. 80. I. 136 GYÓGY- S MÜTANI TESTEK e. Névtelen kevizek (th. anonymae) , az az: ollyanok , mellyekben igen csekély mennyiségü álló létrészek talál- tatbak s mellyék annálfogva leginkább hasonlitanak a gasteini és pfeffersi hévizekhez. Illyenek : Az egri hévizek Hevesben, a keszthelyi Zalában , ta- polczai Borsodban, moónyaházi Aradban, velikai Pose- gában sat. II. Savanyuvizek vagy borvizek (acidulae). a. Luganyos vustartalmuak (ac. alkalino - martiales) : Abaujban a ranki; Barsban a bukovinai; Bereghben a nelipinai ; Honthban a szalatnyai , szántói , magyarádi; Kővár-vidékén a gorbonáczi; Mármarosban a suliguli, borkúti, viski, kobolopolyánai , bocskó-rahói , ferenczvöl- gyi; Sárosban a bártfai, szinnye-lipóczi , savniki , magyar raszlaviczai, radonai, szalini; Soprozban a káboldi, pe- csenyédi , nagy- höffleini ; Szattmárban a bikszádi, ujvaá- rosi, turvékonyi ; Szepesbezx az ujlublyói; Trenxcsinben a sztrezseniczi; Téróczban budisi, jahodniki; Vasban a tar- csai, sóskúti; Zágrábban a jamniczai; Zemplinben a kel- csei:; Zólyomban a baczuchi, kalinkai, klokocsi, vámos- falusi. b. Só- es vastartalmúak (ac. salino-martiales): a fü- redi Zalában, ugodi Veszpremben, oszadai vagy közön- ségesen medokisi Liptóban, orechói Trezcsinben, szliá- csi, farkasfalvai Zólyomban. c. Föld- és vastartalmúak (ac. terreo-martiales): a hajnacskői, várgedei s még többek Gömör megyében. — d. Kénes savanyu vizek (ac. sulfureae): a parádi He- vesben , szántói, gyűgyi, merei Houthban. III. Keserű vizek (aguae amarae). Az esztergomi Esztergom megyében, biai Festben , nagyharsányi Baranyában, ölyvesi Ugocsában. ? AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 137 IV. Sóvizek (aguae muriaticae). (4 A sóvári , alsósebesi, fintai Sárosbaz , polhorai ÁAr- vában, szalatnai s még többek Mármarosbaz, szolyvai Be- regben, szobránczi Unghban, V. Timsóős vizek (aguae aluminares). A parádi Hevesben, rónyai Gömörben, mogyorósi Esztergomban , erdő-lényei Zemplinben, borostyánkői Vas megyeben. VI. Sziksős vizek (aguae natronatae). A Fertő-tava Mosony vármegyében, a palicsi Búcs- ban s több számtalan tavak és mocsárok. VII. Ibolós vizek (aguae jodatae). A czigelkai (luganyos vastartalmu savanyu viz, melly- ben szabad szénsav , továbbá szénsavas és sósavas szikeg van), a dubovai , niklovai, bártfai, suliguli, város- mulyádi, baczuchi, ugodi, tarcsai, sóskúti, szalatnyai, szántói, ma- gyarádi, bikszádi, borkúti, szaplonczai , fintai, polhovai , mehádiai, parádi, mellyekben Tognio tanár fedezte föl az ibolót; végre a lipiki , mellyben Wagner szerint szinte találtatik iboló. — VIII. Hideg kénes vizek (aguae sulfureae frigidae). A büdöskői vagy smrdáki Nyitra vármegyében , szo- bránczi UungAban , viski Mármarosban sat. Hogy ezen itt elősorolt legnevezetesb ásványvizeink, mellyek közől Simon fölebb idézett munkájában csak néhá- nyak emlitettek , minden külföldit nélkülözhetőkké tehet- . nének , s nem csekélyértékű kereskedési czikkekké válhat- nának , vajmi könnyű általlátni! S hogy az mindez ideig nem történt, következő okoknak lehet tulajdonítani : 1. Honi ásványvizeink nem csekély költség és fá- radságba kerülő megvizsgálásai, a tökélyt megközelítő 138 GYÓGY- S MŰTANI TESTEK minőleges s mennyileges vegybontásai s leírásai a legú- jabb időkig hiányzottak; sőt még jelenleg is — a meny- nyiben Tognio ohajtva várt ásványvizeinkrőli nagy szor- galommal készült munkája még csak kéziratban van — hiányzanak ; igy nem csudálhatjuk , hogy külföldön mind- eddig jobbára ismeretlenek, s annálfogva kereskedésbe nem jöhettek, mert: ignoti nulla cupido. 2. Honi fürdőintézeteinkben, nagyon kevés kivé- tellel, még jelenleg is hiányzanak a vendégeket édesgető lakás, butor, s más életbeli szükségeket tárgyazó kényel- mek , mellyek a" külföldieknél minden várakozást fölül-. múlnak , s azonban minden kényelmetlenségök , rendetlen- ségök mellett is olly felcsigázott áron fizettetnek, hogy csak kevés ember erszénye képes a zsarolásokkal daczolni, s ennélfogva csekély számú vendégek által látogattatván meg, nem csuda hogy hathatóságuk ellenére is érdemlett hirre nem emelkedhettek, 3. Nem csekély szerepet játszik ezen okok között azon ügyetlenségünk , mellynél fogva a kereskedésbe me- nő ásványvizeinkkel megtöltött üvegeket eczélszerűen meg- tölteni, s bedugaszolni nem tudjuk vagy legalább, mig Tognio erre is meg nem tanított bennünket "), nem tudtuk. Ennek következménye lőn, hogy ásványvizeink , mielőtt rendeltetésőök helyére eljútottak volna, szállékony létré- szeiktől, és ezek által égyszersmind némelly álló részeik- től is, millyek p. o. némelly szénsavas földek, és szénsa- vas vasany , megfosztattak , — ekként az azokkal élés üdvös sikere nem keveset csökkent. 4. Ezen okok közé kénytelenítetem számítani orvosi rendünk hanyagságát is, vagy inkább a régen lábrakapott szokáshoz ragaszkodását. Mihelyt t. i. valamelly kórágy- nál ásványvizre van szükség, azonnal megrendeltetik a púlnai, selteri, adelhaidi sat, a helyett hogy illy nemű nagyobb gyógyerejü honi ásványvíz rendeltetnék. Tudjuk 1) Orvosi Tár, II-ik félév. 8. szám. a pedig, hogy mint eddig mindenkor, úgy ezután is akár- melly anyag kelendőségének leghatalmasabb emeltyűje az orvosi vény (Recipe). 5. Méltán ide sorozható az is, hogy anyagkeres- kedőink által kezelt ásványvizeink a gyógyszertárakat megszemlélni szokott törvényes személyzet által nem vizsgál- tatnak meg , s így a nyereség után sovárgó kalmár min- den scrupulus nélkül árulhatja a régi, s gyógyerejöktől megfosztatott ásványvizeket, szabadon rongálhatja gyógy- vizeinknek különben is ingó alapokon nyugvó hitelét. — 6. Ásványvizeinkkeli kereskedésünk akadályai kö- zött említendő végre az, hogy mint egyéb kincseinkkel , úgy ezekkel sem tudunk más kereskedői szellemű nem- zetek példájaként zajt ütni, minek következtében nya- kunkon marad legnagyobb érdekű kincsünk is. A mai vi- lágban mindennel lármázni kell, — lármázni el annyira, hogy a bedugult nagyott halló. fülek üregét is általjárja sikoltó hangunk. A német, zsidó, vagy más élelmes nem- zet , addig kürtöli, hirdeti minden hirlapban legcsekélyebb portékáját is , míg végre csakugyan vevőkve talál, s gara- saiból ezreket -és milliókat kovácsol öszsze magyar urak- ká leendő utódai számára. AZ ÁSVÁNYOR SZÁGBÓL. 139 140 . GYÓGYTANI TESTEK NÖVÉNYORSZÁGBÓL A. GYÓGYTANI TESTEK. Bódítók (narcotica). a) Külföldról hozatnak, noha honunkban is teremnek , vagy, termeszthetők : 1. A mákony (opium v. meconium). Egy a legrégiebb , legfönségesebb , soha feledékeny- ségbe nem sülyedt gyógyszereink közől. Szolgáltatja a kerti (papaver somniferum Lin.), és fehér mák (pap. offici- nale Gmelin), melly Linné szerint a sokhimesek, egyanyá- sok, a természeti rendszer szerint a mákneműek (papave- raceae) családjába tartozik. A kereskedésben kétféle má- kony forog, t. i. a keleti és europai. Amannak ismét öt faja van, nevezetesen: a) a törők vagy konstánczindpolyi mákony , melly legjobb , legdrágább , s nagyobkbrészint Törökhonban fogyasztatván el, ritkán jő kereskedésünkbe ; b) a smyraai, melly az előbbinél valamivel alábbvaló; abban t.i. 15 plt., ebben csak 10 plt. tiszta mákkal (mor- phin) találtatik. Nálunk leginkább ez forog kézen. c) Az egyptomi , vagy thébei; d) a kelet-indiai; e) a persiai mákony , melly három utolsó faj ritkán jő az europai keres- kedésbe. Készítése módjáról Teixier, ki szemtanúja va- la amákony készítésének Kis- Ázsiában, a következőket köz- 17977-veRtégev AIT TOP A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 141 li 9): , A virághullás után három nappal ") meghasítatnak, vagy karczoltatnak a mákfejek felülegesen fölmentes (ho- risontalis) irányban ; a hasítékból azonnal szivárog ki va- lami fehéres tej-alakú nedv. Ez állapotban hagyják a mák- fejeket egy nap, és egy éjjel, — a következő reggelen egy széles késsel szedik le a mákfejekből kiszivárgott má- konyt, mellynek szine még ekkor bárna, de minél job- ban megszárad , annál sötétebb szinű lesz. Egy mákfej ad néhány szemert. Az így nyert tapadékony darabos fö- lületü mákonyt kis alacsony edényekben összenyomván , dohány vagy más széles növénylevelekbe takargatják, s az összeragadás megakadályozása végett éretlen mákmag- gal behintik , s így niegy a kereskedésbe." — Ezen tö- mérdek pénzbe kerülő nélkülözhetlen gyógyszert pótolni ohajtván az europaiak, számos kisérleteket tettek ennek készítésével, így származott az europai mákony; de a melly gyógyszererőtani (pharmacodynamicus) tekintetben jóval alábbvalónak tartatott a keletinél. Az újabb időkben azonban számosabb kisérletek tétetvén vele, a keletivel ha- sonló erejűnek találtatott mind a franczia (millyenek : Dronsart , Merat- Guillot , Fouguier, Loiseleur , Des-long Champs), mind a" német (millyenek: Hufeland , Wolf sat) kifogás nélküli hires orvosok által "), sőt a mennyiben az ember fejét el nem kábítja , s nyugalmasb álmot eszközöl, még valamivel előbbvalónak. — Ha már az említett jeles gyógyászok ezen állítása igaz, mellyben pedig kétked- nünk nem lehet, nincs okunk késedelmezni ezen gyógyszer termesztésével , készítésével , a gyógydivatba, s kereske- désbe léptetésével; mert éghajlatunk annyira kedvez az ) Sobernheim: Handbuch der praktischen TAtGpevn iss lehre 1. Lief. 14. I. ") Kik a mákony készítésével Europában kizörletetét tettek , legjobbnak találták a mákfejek meghasítását a virágtjlás után 8 nappal , tiszta meleg nyári napon. 9) Sobernheim: Praktisch. Arzneymittellebre. 14. I. 142 GYÓGYTANI TESTEK anyanövénynek , hogy délszaki megyéinkben mindenütt bizvást termesztethetik. A gyógyszerek árszabásában meg- állapított mákonyár sem olly csekély (polg. fontjának t. 1. 23 pengő forint), hogy az kivált falusi vagy kisvárosi gyógyszerészeinket , kikre leginkább néz ezen anyag ter- mesztése , készítése , elidegenithetné. E szerint tehát csak önnön meleg buzgalmunk, s munkás akaratunk kivánta- tatik annak kieszközlésére, hogy ezen honunkban ter- meszthető anyagot ne vásároljuk drága pénzen idegenek- tél, hanem inkább mi szolgáltassuk azt a külföldnek is. — 2. Saldátony (lactucarium). Ezen gyógyszert a mérges saláta szolgáltatja (lactu- ca virosa), melly Linn. szerint az együttnemzők , egyenlő- nősök (syngenesia , polygamia aegualis), Jussieu szerint a katangneműek (lichoraceae) közé tartozik. Honunkban önként terem utak, gyepük, kerítések, kőfalak mellett s mindenütt müveltethetik. A növény minden reszében lé- tezik bizonyos tapadékony , bódíto , kesernyés, csipős izú , tejszinű s hatalmas gyógyeérővel fölruházott nedv , melly a növényszárából virágzás idejében meghasogattatván , ki- szivárog, s vagy a levegőn , vagy gyönge tűznél megszá- ríttatik , s fiszta salátonynak (lactucarium verum s, purum) neveztetik , s minthogy a honunkban fölhasznált jobbára Ausztriában készül, laetucarium austriacum nevezetet nyert. Másik készitménye a szóbani salátának a vozat (ex- tractum), melly a növény szárának összevagdalása , kisaj- tolása , s az igy nyert nedv vizes részének tűznéli elpáro- logtatása által készül; s minthogy e czélra nem csak a mérges , hanem a kerti saláta (lactuca sativa) is fordíttatik, ezen készítmény kerti saláta - vonatnak (extract. lactucae sativae) neveztetik. Ezen készítmények mind külföldről, jobbára Bécsből hozatnak hozzánk, ha nyiltan akarunk szólani , egyedül gyógyszereink hanyagsága miatt; mert honunkban leginkább ők ismerik, s tartoznak hivatásuk- nál fogva ismerni a gyógynövényeket, s az azokbóli Hancu 0 ee ttett vet NTNTŐ A NÖVÉNYORSZÁGBÓL 143 gyógytestek készítése módját, de kötelességök egyszer- smind , ha önmaguknak , s honuknak használni akarnak — mit pedig akarniok kell — ismereteiket gyakorlatilag is alkalmazni , mert vajmi nagy erkölcsi bűn a tudomány vi- lágát véka alá rejteni. 3. Sáfrány (crocus). A jóféle sáfránynak (crocus sativus) háromágú össze- göngyölődött bibéje (stigma) neveztetik mind a közélet- ben, mind a gyógyszertanban sáfránynak. Az anyanövény Lin. szerint a háromhimesek, egyanyások, a természeti rendszer szerint pedig a nősziromnemüekhez (irideae) tar- tozik. Eredeti hazája kelet , honnan Europa déli melegebb éghajlatú tartományaiba is átültettetett, s jelenleg is nagy sikertel termesztetik Ausztriában Krens városa környékén, s ez elsöséget vivott ki magának jóságára nézve, — Ba- váriában , Francz -, Spanyol - és Olaszhonban. Hazánk- ban önként is terem "), s őszi sáfránynak neveztetik , csak- hogy nem bir olly jó tulajdonságokkal mint az úgynevezett bécsi sáfrány. Semmivel sem alábbvaló azonban a bécsi- nél az, melly honunk némelly tájain , mint például: Pécs, Tapolcsány körül ?) , továbbá Heves, Bihar, Tolna, Zala megyékben, s különösen Keszthelyen ?) termesztetik. Csak az fájdalmas tehát honunkra nézve, hogy hanyagsá- gunk, elfogultságunk, kereskedői s vállalkozói szelle- münk hiánya miatt bővebben nem termesztjük , s hogy en- nélfogva évenként, mintegy 100 mázsát kényteleníttetünk külföldiektől , leginkább bécsiektől venni ". Termesztési fáradozásainkat pedig bőven jutalmazná , s talán bővebben mint más termesztményeink , az eléggé magasztas ár, font- ja t.i. gyógyszertárainkban a k. helytartó Tanács 1838. !) Debreczeni Füvészkönyv. 79. I. 2) Oestr. Nat. Encyklop. 1V. B. 320. I. 3) Horváth: Ipar és keresk. története. 284. 1. ") Horváth: Ipar és keresk. sat. 284. I. 144 GYÓGYTANI TESTEK 13. nov. költ végzésénél fogva ) 192 v. forinttal, s néhány krajczárral fizettetik, — 4. Borostyánmedgy-viz (agua laurocerasi). Ezen kéklő gyulatsav (acid. hydrocyanicum) tartalmú hatalmas bódító , s nagy divatban létező gyógyszer készi- tetik lepárolás útján a borostyán- medgy (prunus lauro- cerasus) leveleiből. Tartozik ezen növény Lin. szerint a húszhimesek , egyanyások , Jus. szerint a rózsanemüek (ro- saceae) családjába. Hazája Kis-Azsia; de müveltetik Eu- ropa melegebb égaljú tartományaiban is, főleg Olaszhon- ban, s honi gyógyszerészeink is leginkább innen, neve- zetesen pedig Milanoból látják el magukat a szóbani gyógyszerrel. . Egyébiránt a borostyán- medgy honunk- ban vadon is ? megterem , annyival inkább miüveltetve , mint ezt a keszthelyi urodalom példája, hol ezen növény tenyésztetik , csalhatlanul bizonyítja. — E szerint készítet- hetnék ezen gyógyszer honunkban is, ha parlagon heve- rő földinkben, erdeinkben, szőllőinkben műüveltetnék az anyanövény. A bizonyos haszonról a borostyánmedgy- viz kelendőségénél fogva nem kétkedhetni, mert, ha szinte nem használtatik is nálunk olly nagy mértékben, mint Olaszhonban, hol mint kir. tanácsos, s jelenleg az orvosi kar elnöke Bene Ferencz ő nagyságától volt szerencsém hallani, csak egy gyógyszertárban is 60 akót fogyasztanak el évenként: de mindazáltal honunkban is a minden nap szőnyegre kerülő gyógyszerek egyike. S ekként készítéséből kettős haszon háramlanék ránk; egyik az ezen czikkért kiszivárgó pénz honunkban ma- radása, másik a meg nem hamisított borostyánmedgy- vízzeli élhetés ; mert meg kell jegyeznünk , hogy az Olasz- honból szállított rendesen hamisítva van. — ! Taxa medicamentorum pro regno Hungariae. 1838. :) Debreczeni Füvészkönyv. 296. I. 7 jemtaoe EZÉR TERE A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. "7 145 5." Csemege-mondola (amygdalus communis). Lin. szerint a húszhimesek , egyanyások , J. szerint a "rózsaneműekhez számítatik. Eredeti hazája Azsia és Ejsza- ki - Afrika. Egyébiránt Europa délszaki tartományaiban, Francz -, Olasz-, déli Némethonban , Schweiczban, s ha- zánk némelly vidékein is termesztetik. A művelés által két válfaja (varietas) lett, t. i. keserű, és édes mondola , (amygdalae dulces, ét amarae) s a gyógyászatban mind- kettő gyakran alkalmaztatik. Az elsőből készül a Aeserü mondola- víz (agua amygd. amar.), melly gyógytani tekintet- ben közel jár a borostyán - medgy - vízhez; a szálló keserü moxdolaolaj (oleum amygd. amar. aethereum), a francziák által fölfedezett mozdolal (amygdalina); a második faj pe- dig fejes, szörp, olaj és korpa-alakban használtatik; — említendő még ezen fajnak egy új, s szinte a francziák által. talált készítménye , t.i. a fejetel (emulsina). Ennek s a fölebb említett mozdolalnak kölcsönös egymásra hatásából, midőn víz által érintkezésbe hozatnak, kéklő gyulatsav . támad , melly jeles , s idővel gyógyászatunkban nagy sze- repet játszandó találmánynak azon jó oldala van, hogy mindenkor heveny kéklő gyulatsavat használhatunk a most gyógyszertárainkban létező állott, s: annálfogva ere- jét vesztett helyett. Ezen számos készítményeknél fogva könnyű átlátni , milly nagy fontosságú anyag a mondola gyoógytani tekintetben, úgy hogy valóban szinte minden- dennapi szükségeink közé számítandó; de a mellyeknek . kielégítésére a honunkban termesztett távokról sem elegen- dő , s annálfogva évenként nagy mennyiségben szállíttatik hozzánk leginkább Olaszhonból; elegendő mindazáltal bennünket meggyőzni a felől, hogy szintúgy termesztethet- nék a mondola honunkban, mint a szilva, alma, cseresz- nye sat, hogy buzgó iparunk által nem csak önnönszük- ségeinket födözhetnők, hanem külföldre is tehetnénk ollykor-ollykor szállításokat, mint más kerti gyümölcse- inkkel. ; TERM. PÁLY. III, 10 146 GYÓGYTANI TESTEK 6. Piros gyüszönye ( digitalis purpurea ). Tartozik Lin. szerint a két főbb himesek, magrejtősök (didynamia an- giospermia) , természeti rendszer szerint a tákajak-neműek (serophularineae) családjába. Hazája Déli-és Közép-Kuropa; kedveli különösen a fövenyes, hegyes , erdős vidékeket; a kertekben műveltetik. — Virágzása ideje juniustól augu- stusig. Gyógyszernek már Dioscorides , s Hyppocrates által ismert, és basznált levelei alkalmaztatnak ; a bennök lé- tező hatalmas gyógyerő a Lancelot által 1823-ban egészen tiszta állapotban előállított gyüszönyelnek (digitalin) tu- lajdoníttatik. . Készitményei a vonat, festvény , ír és ta- pasz. Nem teremvén s nem is termesztetvén nagy mennyi- ségben honunkban , sok jő hozzánk külföldről, minek megakadályozására bővebben kellene termesztenünk. Ta- gadhatlan azonban , hogy termesztés által sokat veszt gyógy- erejéből, kivált ha földe jól meg nem választatik. Mire nézve tudnunk kell, hogy száraz, fövenyes , napsütötte helyeken legjobban sikerül termesztése. 7. Kapcsos korpafű (lycopodium elavatum). Ezen moh- alakú , L. szerint a lopvanöszők , De Candolle szerint a korpafű - neműekhez (Iycopodiaceae) számított növény az ujabb időkben a feledékenység homályából , mellyre szinte minden gyógyszer egykor, vagy máskor kárhoztatva lát- szik lenni, ismét gyógydivatba léptetett, s jelenleg mind füve., mind magvai gyakran használtatnak. Terem honunk- ban elég nagy mennyiségben a mohos erdős béreczeken ; de mivela gyógynövényeket fölkereső köznép nem ismeri, s annálfogva össze sem szedi: az általunk fölhasznált kor- pafű mind külföldről , jobbára Cseh-, Morvaországból kerül hozzánk , mit megakadályozhatnunk csak ugy lehetne , ha azon vidékeken, mellyeken ezen növény tenyészik, lakó gyógyszerészeink azt a köznéppel is megismertetnék , s minden évben szorgalmasan összeszedetnék. — 8. Keserédes venyike ( stipites dulcamarae ). Ezen gyógyszert szolgáltatja a keserédes csucsor (solanum dul- camara), melly növény L. szerint az öthímesek , egyanyá- i sok, Jus. szerint a csucsorneműek (solaneae) közé tarto- . zik. Terem honunkban a vizenyős árnyékos helyeken , sőt hegyes vidékeken is , nevezetesen a Kárpátokon "). Gyógy- szernek használtatik a növény cserjésedő szára, melly vagy tavasz kezdetén, vagy késő őszszel szedetik össze. Készítménye a vonat, mellynek keserédes íze a Pfaff által előállított keseredelnek ( picroglycion ), csipős bódító ereje pedig Desfosses besanconi gyógyszerész által fölfedezett csucsoralnak (solanin) tulajdonítandó. Ezen gyógyszert is , noha honunkban úton- útfélen terem, minthogy össze nem szedetik , kénytelen a honi gyógyszertáraink nagyobb ré- . szét ellátó Török Fridrik külföldről hozatni , mit valóban, ha a közértelmiség, a természeti tanokbani jártasság, az ipar s szorgalom honfiainknál nem hiányzanék, könnyű A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 147 . volna elkerülnünk. A 9. Anyarozs ( secale cornutum) képeztetik némelly . polyvás növények , különösen a gabna-rozs (secale cereale) . magvainak tulajdonnemű kóros átalaknlása által leginkább a nedves esős nyarakon. Ezen kóros átalakulás legköze- lebbi okának tartatott Leveillé , az ifjabb Nees v. Esenbeck . s De Candolle nézetei szerint egy tulajdon nemű kis gom- ba; melly a magzatot (germen) mint fényes , tapadékony, . kellemetlen szagú, s alaktalan nedv ellepi, s a mag sza- — Bályszerű kifejlődését elkorcsosodásra határozza. Az ujabb óridps s Phoebus által nagyító- üvegen történt vizsgálatok . után azonban az anyarozs a magzat tulajdonnemű beteg- . ségének tartatik. Bármint legyen a dolog , annyi bizonyos, hogy némelly esztendőben honunkban is bőven terem, s "mindamellett külföldről hozatott hozzánk, az itt termett . össze nem szedetvén. A közelebb múlt évben azonban a elkes, s honi termékeinknek kelendőséget szerezni ügye- ző Török Fridrik ismételt felszólítására szedetett össze nehány mázsa ; azonban megcsökkenvén hirtelen . ezen 1) Albrecht Sydow: Bemerkungen auf einer Reise nach den Central-Karpathen. 303. 1 107" § czikkely ára, noha máskor kerestetett, most kivitelre nem fordítathatott, s a honfiúi buzgalmú kereskedő fáradságá- nak jutalma az lőn, hogy mázsáján mintegy 50 p. forintot vesztett. Illy nemű viszontagságok tagadhatlan, sokszor " adódnak elő a heveskedésben , de azért iparunkban elcsüg- gednünk nem szabad, tudván hogy a kereskedés koczka , s hogy a mit az egyik czikken veszítünk, azt a másikon 148 GYÓGYTANI TESTEK a. visszanyerendjük. — 10. Rózsa tazsál (paeonia officinalis). Tartozik L. sze- rint a sokhimesek , kétanyások , Jus. szerint a szironták- neműek (ranunculaceae) seregébe. Hazája Déli-Europa ; a kertekben müveltetik. . Gyögyszernek használtatik virága és gyöke, s ez utolsó külön szer gyanánt ajánltatott a régi orvosok által a nehézkórban , s egyik alkotó része az úgy- nevezett nehézkórellenes pornak (pulvis antepilepticus); mind virága, mind gyöke jobbára külföldről , nevezetesen Morvaországból kerül hozzánk, mert honfiaink, kik ker- teik díszesítése végett termesztik , orvosi használatát nem is tudják. Egyébiránt sokkal gyérebben alkalmaztatik a gyógyászatban , mintsem hogy nagyszerű kereskedési czikké válhatnék. — ; 11. Gyökerező szömörcze (rhus radicans). L. szerint az öthimesek , háromanyások , a természeti rendszer szerint a terpetén -neműek ( terebintaceae) családjába számíttatik. Eredeti hazája Éjszak-America , nevezetesen Virginia , Ca- nada , Karolina , egyébiránt Europában műveltetik , s en- nek következtében már önként megterem honunkban is 9). Gyógyszernek levelei használtatnak, mellyek szer- tárainkban folia rhois toxicodendri nevezet alatt ismere- tesek , s a végtagok , végbél, s húdhólyag szélhűdéseiben magasztaltatnak. Egy levén ezen gyógyszer a ritkábban alkalmaztatni szókottak közől, csak kevés fogyasztatik el. honunkban ; de azon kevés is külföldről hozatik hozzánk, nem ismertetvén , s nem termesztetvén bőven honfiaink által. aZ !) Debreczeni Fűvészkönyv. 311. I. A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 149 12. Mocsári rozsdabura (ledum palustre). Ezen nö- vény erdei rozmarinnak is neveztetik. Tartozik L. szerint a tízhimesek , egyanyások , J. szerint a hanganeműek (cri- cineae) közé. Terem mocsáros ; nedves , ingoványos erdők- ben, millyenek például a beregmegyeiek. Gyógyszertá- rainknak adja a szagos rozmarínéhoz hasonló leveleket, mellyek szálasok , szegettszélűek , fölül sárgás-. zöldek , fényesek , alúl rozsdás: molyhosak ; az egész növényt ser- főzőink is használják seröknek megvesztegetésére. Egyéb- iránt bár honünkban bőven terem, senki által sem szedet- vén össze , azon csekélység is, mellyre szükségünk van, külföldről kerül hozzánk. — b) Kivüelre nem fordítatnak : t.-a 1. Szepnónye, és dltaló Zelozígó (atropa belladonna et . mandragora). Ezen hatalmas gyógyerővel fölruházott nö- vény Lin. szerint az öthimesek, egyanyások , J. szerint (a csucsorneműekhez számítatik. "Terem honunk sürű, ár- nyékos és nyirkos rengetegeiben, s a köznépneél zxudrd- Eye nevezet alatt ismeretes. ántésik júniustól augustu- .sig. Ax egész növény mérges s különösen cseresnyéhez . hasonló édes gyümölcse. Gyögyszernek egyébiránt csak $ yöke s levelei használtatnak. Amazt tavasz elején , eze- ket pedig virágzás előtt kell megszedni. Honunkban leg- "hathatósabb , s említést kitünőleg érdemel az ócsai szep- nőnye-bolony , mellynek leveleiből midőn egy pesti gyógy- szertárban vonatot készítenének , az ezzel foglalkozó sze- mélyzet tökéletes bódulásba esett, s rajtok a szepnőnye hatása mint például a láta kitágulása , az érzékek által tása, a torok szárazsága sat teljes mértékben tapasztalta- tott. Ezen czikk külföldre , nevezetesen pedig Éjszak-Ame- rikába szállitásával legközelebb tétetett kisérlet a derék örök Fridrik által, dera mellynek eredménye még eddig- elé nem tudatik. 4150 GYÓGYTANI TESTEK 2. Maszlagos redőnye (datura stramonium). L. szerint az öthimesek , egyanyások , J. szerint a csucsorneműek csa- ládjába számítatik. Eredeti hazája ezen növénynek Kelet- India, de jelenleg egész Europában terem , különösen ho- nunkban utak , kerítések mellett, romokon, ganéjdombo- kon , nyirkos kövér helyeken, még pedig nem csak adél- szaki melegebb tájakon, hanem a Kárpátokon is "). Vi- rágzása ideje májustól septemberig. Gyógyszernek az újabb időkig csak virágzás előtt szedetendő levelei hasz- náltattak , jelenleg azonban magvait is kezdik alkalmazni, leginkább az angolok festvényt készítvén bélőlök, a nya- kas idegfájdalmakban (nevralgia) nagy sikerrel használan- dót. Készítményei a vonat és tapasz. Ezen növényben lé- tező gyógyerő az 1818-ban Brandes által előállított redő- nyelnek (daturin) tulajdonítatik. — 3. Belénd csalmatok (hyoscyamus niger). Ezen már Dioscordes által ismert és használt növény L. szerint az öt- hímesek, egyanyások , J. szerint a csucsorneműek seregébe számitatik. Terem úton-útfélen , szemétdombokon, keríté- sek mellett, a verőfényen szintugy mint az árnyékban ; egyébiránt ez utolsó helyrőli sokkal kifejlettebb , s töbh gyógyerővel bir. Virágzik májustól augustusig. "Orvosi használatra levelei fordítatnak, mellyeket virágzás előtt kell megszedni, gyönge melegnél megszárítani, s jól be- dugaszolt üveg -edényekben tartani, de nem tovább egy évnél. Készitményei a vonat, tapasz és olaj, melly mag- vaiból készül , ezekből egyébiránt festvényt s fejetet is. lehetne készíteni. Gyógyereje a Geiger és Hesse által tisz- tán előállított csalmatokalnak (hyoscyamina) tulajdonítandó. 4. Büdös bíüróA (cónium maculatum). Ezen föjötte kö- zönséges , a gyógyászat első főnökei által is , nillyenek Dios- " corides s Galen, ismert, hatalmas gyógyerővel fölruhá- zott, honi kurazsoló vén asszonyaink által is szinte minden nap használt növény, L. szerint az öthímesek , kétanyásolk, ) Sydow: Bemerküogen sat. 302. LL ; § Í e A. NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 151 J. szerint az ernyősök ( umbelliferae ) közé tartozik. Ho- nuuk minden vidékein- önkényt terem árkok, keritések , kőfalak , szemétdombok nrellett, még a Kárpátokon is "). Virágzik juniustól augustasig. Gyógyszernek a porrá tört növény s készítményei , millyenek a vonat, tapasz, hasz- náltatnak. Gyógyereje a Geiger által előállított bürökelzek (coninum) tulajdonítatik. "Külkereskedésbe nemléphetése- nek oka, hogy mindenütt buján terem. 5. Szgár , katika, és fárkasöló sisakfúi (aconitum ne- omontanum , napellus et lycoctonum). Ezen fajok közől az első leggyakrabban használtatik, de a második sent ritkán, kivált hasonszenves gyogyászaink által; leggyé- rebben kerül szőnyégre az utolsó faj, noha több figyelmet érdemelne , különösen a rosz indulatú fekélyek tisztítá- sában , melly czélra azt kir. tan. s honunk legközelebb ki- nevezett érdemteljes és nagy reményű főorvosa Stahly Ignácz ő nagysága is sebészi kórházában több ízben üdvös. sikerrel használta. Tartozik a sisakfű L. szerint a sokhi- mesek , háromanyások , J. szerint a szirontákneműek (ranun- eculaceae) családjába. Terem honunkban a Kárpátokon ?) , s havasalji vidékeken, s onnan szállítatik a Vágon, Dunán hazánk déli részeibe. Külföldre, minthogy Német-, Cseh- országban , Morvában , Austriában, Schweiczban is bőven terem , és szorgalommal szedetik meg , honunkból nem szál- lítatik. Gyógyszernek virágzás alkalmával szedetendő füve, az ebből készült vonat és szálló festvény (tinctura aconiti simplex , et aethérea) használtatnak. Virágzása ideje majus és junius. Gyógyereje a Pechier által fölfede- zett s előállított szszgAalzak (aconitin) tulajdonítatik. . 6. Mezei és lány - kökörcsin "(anemone pratensis S. pulsatilla). Tartozik L. szerint a sokhímesek , sokanyások, J. szerint a szirontákneműekhez. Bőven terem honunkban a száraz, napsütötte dombos. vidékeken. Aprilisban és ma- 9) Sydow: Bemerkungen sat. 302, T. 9 Sydow: Bemerkungen 303. ! 152 GYÓGYTANI TESTEK jusban virágzik; Gyógyszernek virágos füve használtatik , melly szertárainkban ferba pulsatillae nigricantis név alatt ismeretes. Készítménye a vonat. Ha külföldön a hason- szenv, melly ezen gyögyszernek új, de csak rövid ideig tartó életet adott, az el nem hait, s honunkban is már fél lábbal a feledékenység sírjába nem sülyedt volna, mint- hogy hazánk némelly vidékein fölötte bőven terem: ke- reskedési czikk alakulhatott volna belőle. : 7. Flődi fagyöngy (viscum album). Tartozik L. szerint a kétlakiak , négyhimesek (dioecia tetrandria), Richter sze- rint a fakénneműek (lorantheae) családjába. "Terem alma-, körtvély-, szilva-, fűz-, hárs-, nyír-, fenyő-, tölgy-, " cser- fáinkon legbujábban olly esztendőkben, mikor a hernyók az említett fák leveleit elpusztították. Azon kellemetlen szagánál, s kesernyés fanyar izénél fogva ,t. i. mellyel a fagyöngy heveny korában bir, a hernyók meg sem ille- tik, s elpusztítatván a fák levelei, több nedv fordítathatik a fagyöngy táplálására; ez az oka , hogy épen olly eszten- dőkben terem legbujábban. Gyögyszernek gyöngye jövé- nyei használtatnak. Az osztrák s olasz gyógyszertárakban ezen anyag viscum guercinumn-nak neveztetik; meg kell azonban jegyeznünk , hogy a fagyöngy a cser-, tölgyfákon csak ritkán terem , hanem annyival gyakrabban az élődi- fákén (loranthus europaeus), "melly különben is nagyon ha- sonlítván a fagyöngyhöz, azzal összezavartatik. Azonban sokszor levén szerencsétlenségünk olly mostoha eszten- dőkhöz , mellyekben a hernyók fáinkat, erdeinket elpusz- títják , kárunk némi pótlására legalább a fagyöngyöt szor- galmasan összeszedhetnők. 8. Erdei turbolya, es bubujicska taraboly (charo- phyllum silvestre; sativam, et bulbosum). Tartoznak L. szerint az öthímesek , kétanyások , J. szerint az ernyősök rendébe. Teremnek kerteink dudvái között, keritések mel- lett, s erdeinkben. Egyébiránt ritkább alkalmazásuknál fogva a kisebb érdekű gyógyszerek közé számítandók. Az utolsó faj mogyoróalakú gumós gyöke gyönge korá- 4 f) gr J s Ű lé ar A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 153 ban hajtásaival együtt kedves salátának használtatik, s ez még leginkább jöhetne, bővebben termesztetvén , ke- reskedésbe. Az itt előszámlált kivitelre nem fordított bódító nö- vényekről szükség megjegyeznünk , hogy ha szinte maguk a növények nem is, de készítményeik , nevezetesen pedig vonatjaik gyakran szállítatnak hozzánk külföldről, leg- inkább a bécsiektől, mi gyógyszerészeinknek nem nagy dicséretökre válik. — Kivitetnek : 1. A közönséges dohány (nicotiana tabacum). 2. Az álomhozó és pipacs- mák (papaver somniferum : et rhoeus) virágszirmai, s az elsőfaj magvaiból készült olaj , ollykor- ollykor. II. Csipós szerek (rem. acria). a) Külföldról hozatnak, noha honunkban is teremnek, vagy termeszthetők : 1. A hegyi kappanór ( arnica montana ), melly L. sze- rint az együttnemzők , nősözvegyek (syng. polygamia su- perflua) , J. szerint" az öszcsékűek v. öszporhonúak (sy- nanthereae) csoportjába számíttatik. Legbővebben terem Schweiczban , Stiriában, Ausztriában, Csehországban , mint szinte honunkban is a mármarosi havasalji vidékeken. A Karpátokon Flittner liptómegyei főorvos szerint nem tenyészik. Virágzik májustól juliusig. Gyógyszernek az egész növény használtatik , leggyakrabban azonban gyöke és virága; füve csak igen ritkán. A honunkban évenként roppant adagban elfogyasztatni szokott kappanőr nagyobb része külföldről, nevezetesen hol Stiriából hol Csehor- szágból hozatik hozzánk, a szerint a mint itt vagy amott kapható olcsóbban; míg honunk terméke hanyagságünk , s a természettanokbani járatlanságunk következtében hasz- nálatlanúl enyészik el. 154 GYÓGYTANI TESTEK 2. Vízi bösöveny (phellandrium aguaticum). Ezen tü- dővészben s csontszúban sokszor bámulandó csodás hatás- sal alkalmazott növény L. szerint az öthímesek , kétanyá- sok , a természeti rendszer szerint az ernyősök (umbellife- rae) közé tartozik. "Terem honunk ingoványos, mocsáros vidékein. Gyógyszertárainknak adja tojásdad hosszú, kissé barázdált sárgás-zöld vagy barna; csipős, szarnatos izű, kábító szagú , a csésze, s anyaszárak maradványaival ko- szorúzott magvait. A honunkban megszedetni szokott cse- kély mennyiség önnönszükségeink födözésére sem ele- gendő, s így gyógyszer - kereskedőink kénytelenek azt a szomszéd német tartományokból , hol szinte bőven terem, megrendelni. Mi valóban nem csak fonákság , hanem a ho- nunkat növénytani tekintetben ismerő szemei előtt valósá- gos botrány. A dolgok illy állásánál fogva nem csudáli- hatjuk , ha a természet bőkezúleg szórta adományai között is a szomszéd szorgalmas és kereskedői szellemű nemze- tekhez képest szegények vagyunk. 3. Viola zószirom (iris florentina). L. szerint a há- romhímesek , egyanyások , J. szerint a nőszirom nemüek- hez (irideae) tartozik. Hazája Déli - Europa , főleg Olasz- hon; egyébiránt más tartományokban is megterem, neve- zetesen honunkban, hol kerteinket diszesíti. Májustól ju- niusig virágzik. Gyógyszernek újjnyi vastag , 2—3 hüvelyk- nyi hosszú gumós , fehér és sárga pontokkal jelölt kedves izű gyöke használtatik , belsőleg ugyan jelenleg ritkábban mint hajdan, de annyival gyakrabban külsőleg, neveze- tesen fog-pornak, kutacs-gelyóknak , tüsszentető pornak , s kisdedek által fogazás (dentitio) alkalmával rágicsálandó eszköznek, melly czélra, minthogy a nyálelválasztást sze- líd ingere által előmozdítja s ,a szájban meglágyul. igen alkalmas , s fölötte gyakran használtatik. Ez is termesz- tethetnék honunkban nem csak önnönszükségeinkre, ha- nem külföldre-szállítás végett is, ha iparunk nem hiány- zanék , s ha honfiaink altal ismertetnék orvosi használata ; de, ámbár mindennap forog a nemorvosok kezeik között, 7 vlggete "PE A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. ! 155 senki sem kiváncsi tudni, hol veheti eredetét ezen gyer- mekek által rágcsált gyök. 4. Tnely-montika (arthemis pyrethrum). Tartozik L. szerint az együttnemzők, nősözvegyek, Richt. szerint az öszporhonúak családjába. . Hazája Éjszak-Afrika, s Déli- Európa; Thuringiában, Cseh-, Morvaországban müveltetik. Orvosi használatra csak gyöke fordítatik. A szertáraink- .ban létező jobbára Csehországból kerül hozzánk, melly- nek munkásságát , szorgalmát a gyógynövények termeszté- sében valóban utánozhatnók. De hijában, mi természet- adta gazdagságunk közepett csekélységnek tartjuk az illy nemű dolgokkali foglalkozást, mig a szomszéd, terméket- len hazában lakó nemzetek ezekből is aranybányát nyitnak. 5. Kerti peremer (cálendula officinalis). L. által az együttnemzők, nőte!ten özvegyek (syng. polygamia superflua), Richt. által az öszporhonúak közé számítatik. Hazája Dé- hi - Europa , kerteinkben bár gyéren, műveltetik. Gyúgy- szertárainknak füvét s virágait adja. ILegujabban Wesz- tring sved orvos és mások által is a rákfekélyekben tett üdvös hatásáról magasztaltatik. Meg kell azonban róla jegyeznünk , hogy más hatalmas gyógyszerekkel: bürök- kel, szénnel , arany- , vasanykészítményekkel együtt hasz- náltatván, a magasztas hatás inkább azoknak tulajdonítan- dó. Mindamellett honunkban is gyakran alkalmaztatik a gyógyászatban, s e czélra hozzánk leginkább Szászor- szágból hozatik. Hogy ezen növény is bőven termesztet- hetnék . honunkban, semmi kétséget nem szenved ; ha ha- nyagságunk ellent nem állana. 6. Farkas - boroszlán (daphne mezereum). Tartozik L. Szerint a nyolczhimesek , egyanyások , a természeti rend- szer szerint a boroszlánneműek (thimeleae) csoportjába. Terem Németország- s honunk erdős hegyes vidékein, mint példáúl a Bánátban; — a váczi hegyeken; a ker- terben helylyel-helylyel müveltetik. Virágzása ideje februa- riustól aprilisig tart. Gyógyszernek héja használtatik bel- sőleg rögzött bujasenyv , közvény és csúz ellen, külsőleg 156 ; GYÓGYTANI TESTÉK hatalmas elvezető (revellens) s hólyaghuzó gyanánt. B. Vauguelin tulajdonnemű égelt födözött föl ezen héjban,; mellyet boroszlázal-nak (daphnin) nevezett. Noha ritkábban kerül szőnyegre , s annálfogva csak kevés fogyasztatik el , . ez is külföldről jó hozzánk , nem szedetvén össze a ho- nunkban önként termő boroszlánhéj. . 7. Levestikon lestyán (ligusticum levisticum). Lin. szerint az öthimesek, kétanyások, természeti rendszer sze- rint az ernyősök seregébe tartozik. Hazájának Déli-Német- hon tartatik , hol önként terem ; egyébiránt Cseh-, Morva- országban , s honi kerteinkben is helylyel-helylyel műüvelte- tik. Bővebb termesztése, minélfogva a külföldit nélkü- lözhetővé tehetnők , semmi lényeges akadályokra nem ta- lálna. 8. Izdigo (indicum s. indigum, pigmentum indicum). A növényországból nyert anyagok közől az indigo az, mellyért körűl-belől legtöbb pénz szivárog ki hazánkból "). Az újabb időkig ezen anyag Europában csak mútani te- kintetben volt nevezetes, az újabb időkben azonban, mi- után kir. tan. -s országunk érdemekkel koszorúzott főor- vosa"Stahly Ignácz ő nagysága azzal a nehézkórban első tett üdvös hatású kisérleteket, s azok más nagy nevű or- vosok által is, millyenek példáúl Jeleler, Grossheim , Roth, Döpp, Mayer, Heilsenberg sat ?) igazoltatott, gyógy- tani tekintetben is hirre kapott. Az ezen anyagot szolgál- tató növény L. szerint a kétfalkások , tízhimesek , J. sze- rint a hüvelyegesek családjába tartozik. Eredeti hazája Ké- let-India, honnan Nyugat-Indiába Mexikoba is átültettetett, s ez utolsó két helyen jelenleg még bővebben termesztetik az africai partokról elorzott rabszolgák által, s a legjobb indigo csakugyan innen is kerül, mert a keletindiai vagy bengali már jóval alábbvaló. A természettudósok azonban nincse- !) Katona Dienes: ,,Honi Indigo!" czimü röpiratában 2 millio p. forintot számít évenként Magyarországra. ") Sobernheim: Handbuch der pract. Arzneymit. I. B. 55. I. A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 157 nek egy véleményben az anyanövényre nézve , némellyek annak tartják a festő (indigofera tinctoria) , mások az. anil, az ezüst kéktermét (J. anil , argentea) sat; legvalószínűbb vélemény egyébiránt, hogy az indigo festék nem csak az . emlitett növényekben létezik, hanem a kéktermék egész seregében , sőt más növényekben is, nevezetesen a festő torokrotjban (nevium tinctorium), a festő krepinben (asclepias tingens) , a festő gálgában (galega tinctória), a festő csül- lenyben (isatis tinctoria), s ezen tétel igazságának nap- fényre hozása fogja majdan korunkban az indigovali keres- kedést megbuktathatni, minthogy az utolsó növény ho- nunkban is bőven terem s nagyon könnyen termeszthető. A kékterme meghonosítását a mi illeti , több rendbeli kisérletek tétettek ezzel még József király idejében, ki 200 darab arany jutalmat tett föl annak, ki honunkban egy font anil kékterme-magot termesztend. Bizonyos Lieb lein nevü ember ") öt évig foglalatoskodott keékterme-ter- mesztessel, s utoljára is sem magot, sem növényt nem nyert. Kovachich pecsi gazda tiszt nagyobb sikerrel foglal- kozolt ezen tárgyban, s feszített gond es szorgalom mellett az ötödik evben sikerült a szóbani növény termesztése , de a melly minősegere alabbvalónak találtatott a meleg egöv . alattinál , s minthogy a mag eérettségre nem juthatott , a munka folytatásával fölhagyott. Végre a drávántuli kerü- letben (Slavonia) tétettek kisérletek , mellyeknek eredmé- nyök lőn, hogy ott a kékterme leginkább termeszthető ?). Minthogy azonban ennek termesztése csakugyan sok ne- hézségekkel jár, nem marad egyéb hátra, mint a csül- lenget, melly legjobb pótszere az indigonak, nagyobb ipar- ral , s szorgalommal termesztenünk, s ekként minden kül- földi indigót nélkülözhetővé tennünk. — Hogy a csülleng- ből nyert festék az indigót tökéletesen kipótolandhatja, azt ónnan is gyaníthatjuk, hogy Dőbereiner, jeles fölfedezései- ")) Horváth: Ipar és ker. tört. 204. I. 2) Oesterreichische Nat. Eneykl. IV. B. 304. 1. 158 GYÓGYTANI TESTEK nél fogva nagy nevű vegytudós a kereskedésbeli indigót minden . idegen anyagoktól, millyenek az indigenyv (In- digleim), indigorót (Indigroth), indigoszög (Indigbraun), sár- ga vonatanyag (Extractivstoff) , mézga, hamag, mészeg , kovag, vasag, keményítő sat; mellyek benne rendesen találtatnak, megtisztítva állítván elő, csüllengelnek — isa- tin — nevezte, miből méltán következtethetjük, hogy ő a csüllengben rejtező kékanyagot egynek tartja a kéktermé- ből nyert indigoval. Ugyanezen véleményben vannak né- hány honi kelme-festőink "). Minélfogva kettőztetett szor- galommal űzhetjük a csülleny termesztését. — b) Kivitelre nem fordítatnak : 1. Tajlekzó szappanfú (saponaria officinalis). L. sze- rint a tizhimesek , kétanyások, J. szerint szegfű neműek (caryophylleae) családjába tartozik. Terem honunkban szin- te mindenütt árkok , kerítések , ganéjdombok mellett. Juni- usban virágzik. Gyógyszernek gyöke és füve használtatik, habár gyéren is. . Az újabb időkben azonban mútani te- kintetben is nagyérdeküvé kezd lenni, egyik alkotó része levén a honunkfia Hecksch Adolf által fölfedezett gyapjú- mosó pornak , s ez ösztönűl szolgálandhat szorgalmas ter- mesztésére, melly a gazdasági tudósításokban tárgyalta- tik ?). ; 2. Czinadónia godircz (chelidonium majus), közné- pünk által verekulló fűnek is neveztetik. L. a sokhimesek, egyanyások, J. a mákneműekhez számítja. Terem honunk- ban szinté mindenütt gyepűk , szemétdombok , erdők mel- lett. Virágzik aprilistól fogva juniusig. Gyógyszernek füve alkalmaztatik. A ritkábban használt, s annálfogva csekély érdekű növények közé számitandó. 3. Tömjenes pünpinella (pimpinella saxifraga). Tarto- zik L. szerint az öthimesek , kétanyások , J. szerint az er- ") Katona Dienes: , Honi Indigo" czimű röpirata. ?) Gazd. Tud. II. évi folyam. 38. I. $ s A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 159 nyősek seregébe, Mint latin nevezete mutatja , leginkább sziklás vidékeken terem. :Gyógyszernek gyöke használta- tik ollykor-ollykor. 4. Borsos szaka (seclum arce). L. szerint a tízhime- sek, egy anyások , De Cant. szerint a pozsga zemüek (cras- sulaceae) csoportjába tartozik. Terem honunkban bőven a kopár kősziklás hegyeken , kőfalakon, s köznépünk által báránycsecsfűnek neveztetik. A méltatlan feledékenység homályából az újabb időkben Zschorn dr. ragadá ki, ajánl- tatván általa a honunkban is olly gyakori nehézkór ellen, mellyben hatalmas gyógyereje több német, s franczia or- vos által is bebizonyítatott ") s e tekintetben honi űzöncz: orvosaink figyelmét is megérdemlené a mezei gyakorlatban (in praxi rurali), mindamellett hógy nálunk nem tartozik a gyógyszertári anyagok közé. — 5. Háromszínű viola (viola tricolor) , császár - szakállá- nak is neveztetik e közéletben. Tartozik L. szerint az öt- himesek, egyanyások, De Cand. szerint a violanemüek (vi- olaceae) közé. Ferem nonunkban elég nagy bőséggel szán- töföldeken fövényes helyeken; kerteinkben műveltetik. Gyógyszernek virágos füve használtatik, melly szertára- inkban herba Jaceae nevezett ralatt ismeretes. Egyébiránt gyakoribb alkalmazást érdemel. 6. Kerék kapotnyak (asarum europaeum). L. szerint a tizenkéthimesek , egyanyások , J. szerint a gégevirágne- múűek (arictolochiae) seregébe számítatik. Terem honunk cserjés, árnyékos helyein, így a budai hegyeken. Vi- rágzása ideje aprilis, majus. Gyógyszernek. gyöke és le- velei használtatnak. Forrázatban hánytató , főzetben pedig hashajtó erővel bir. Hánytató ereje a Lasseigne által elő- állított Aapotnyakalnak (asarin) tulajdonítatik. Jóllehet je- lenleg a ritkábban alkalmazott gyógyszerek közé tartozik : a mezei gyakorlatban nagyobb figyelmet érdemelne. 9) Sobernheim: Handbuch der pracktischen Arzneymittel- lehre. 1. Lief. 71. 1. 160 GYÓGYTANI TESTEK 7. Apró és ketalaki csalán (urtica urens, et dyoica), Tartozik L. szerint az egylakiak , négyhimesek , J. sze- rint a csalánneműekhez (urticeae). Terem ott is, hol nem vettetik. A gyógyászatban füve használtatik hevenyen vagy szárítva. Egyébiránt ritkább alkalmazása levén , nem nagy érdekű. Mútani tekintetben még több figyelmet kö- - vetelhet. Lásd alább a mútani testek között. 8. Lótorma bercse ( dematis erecta) gyógyszertára- inkban jflammula Jovis nevezet alatt ismeretes. Tartozik L. szerint a sokhimesek , sokanyások, Jus. szerint a bér- cseneműek (dematideae) családjába. Elég bőven terem ho- "nunk némelly vidékein, de szinte egészen kikopott a gyógy- divatból. c) Kivitetnek : 1. Az örvény sertecsek gyóke (radix Helenii, v. Enu- 1lae). Noha honunk némelly vidékein kelendősége ellenére sem szedetik össze, mindamellett hogy roppant mennyi- ségben terem. Igy példáúl a Bánátban Heuffel János fő- orvos ertesítése szerint. 2. A törók paprika gyümölcse (fructus capsici annui). 3. A fekete repcze ( synapis nigra) magva, s ennek olaja. ; 4. Az orrtekerő torma gyöke (rad. cochleariae ormo- raciae). 5. A fok- es veres hagyma (rad. albi sativi et cepae). 6. A sárkány és mocskos kontyvirág gyöke (arum dracunculus et maculatum) ollykor-ollykor. — Csípós vizeltetók (acria dicoretica). Kivitelre nem fordítatnak : 1. Zászpa kikerics (colchicum autumnale). Tartozik L. szerint a hathímesek , háromanyások , De . Cand. szerint a kikericsneműek (colchiaceae) közé. Terem nyirkos meze- inken , rétjeinken , s honi növényeink között legutoljára , A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 161 virágzik augustustól fogva octoberig, Gyógyszernek gyöke vagy hagymája, s magvai használtatnak. A beszedés ideje . september és october. Készítményei: a kikerícsmag-fest- . vény, k. bor, k. eczet és k. eczetméz. Hathatós gyógy- ereje a benne létező Azkericsalnak (colchictur) és sertecse- kelnek (inulin) tulajdonítandó. — 2. Tövises iglicz (ononis spinosa). L. szerint a kétfal- kások , tízhimesek , J. szerint a hüvelyesek csoportjába szá- mitatik. Sík pusztáinkon, kopár mezeinken bőven terem. Gyógyszernek gyöke hasznaltatik. 3. Parti zsurlő (eguisetum fluviatile). Tartozik L. sze- rint a lopvanöszők , J. szerint a harasztok (filices) közé. Bőven terem honunkban tavaink , folyóink partjain, s vize- nyős rétjeinken. Gyógyszernek füve használtatik. Az újabban szőnyegre került gyógyszerek közé tartozván , ha külföldön is nagyobb divatba jő, mit hatalmas vizeltető erejénél fogva jogosan reménylhetünk: könnyen kiviteli czikké valandik. 4. Spárga nyulárny (asparagus officinalis). L. szerint a hathímesek , egyanyások , J. szerint a nyúlárnyneműek (asparagineae) családjába számítatik. Honunkban önként megterem , kerteinkben pedig asztali használatra termesz- tetik. Gyógyszernek- gyöke, s gyönge jövényei (turiones asparagi) használtatnak. Mindkét czélra nézve megérde- melné bővebb termesztését. 5. Sima porczika (herniavia glabra). Tartozik L. sze- rint az öthímesek , kétanyások seregébe. Térem száraz ugarjainkon , legelőinkön. . Gyógyszernek füve használta- tik, egyébiránt jelenleg ritkább alkalmazású. 6. Póré hagyma (allium porrum). L. szerint a hathí- mesek , egyanyások , J. szerint a nősziromnemúűek közé számítatik. Honunkban a házi vizeltető szerek közé tar- tozik , és sokszor bhámulandó sikerrel használtatik. 7. Ernyós körtike (pyrola umbeliata). Tartozik L. sze- rint a tízhimesek , kétanyások , J. szerint a hanganeműek . (ericineae) családjába. Mindamellett, hogy dr. Windisch, . TERM. PALY. III. 11 162 GYÓGYTANI TESTEK Pest városa érdemteljes főorvosa, s kórházi igazgató ál- tal a vízkórban sokszor csodás hatással használtatott, s ez hírlapokban is közöltetett, érdemlett hirre s kereskedési szárnyakra nem emelkedhetett. 8. Derecze szigorál (verronica Beccabunga). L. szerint a kéthímesek , egyanyások , J. szerint a pintyőneműek (an- tirrhineae) csoportjába tartozik. Hajdani hirében fogyat- kozván , ritkán kerül jelenleg gyógyászatunkban szőnyeg- re, s annálfogva nem nagy fontosságú. Csipós hascsikarók (acria drastica). a) Külföldről hozatnak, noha honunkban is termeszt- hetők : 1. A nyomizga (rheum) 9. — Ezen sarkalatos, s nél- külözhetlen gyógyszerért sok ezerrel adózik Europa a chi- nai birodalomnak. Hazája t.i. ezen növénynek, melly L. szerint a kilenczhímesek , háromanyások , a természeti rend szerint a czikkszár -neműek ( polygoneae ) családjába tartozik , China , Nepal, Tatárország , s a Himmalaja hegy- lánczok. Az ezen gyógyszert szolgáltató anyanövényre nézve azonban nincsenek egy véleményben a természet- tudósok; némellyek Don után annak tartják a delszaki nyomizgát (rheum australe), mások Wallich után a módi- nyomizgát (rh. Emodi). Egyébiránt igen valószinű, hogy több fajok is szolgáltatnak jó nyomizgát, s hogy ezen gyök jósága főleg a szedés és szárítástól függ. Ezen gyógyszernek három faja forog kereskedésben: a) az orosz vagy moszkvai, vagy szibériai, melly legjobb , minthogy az orosz kormánynak egy 1772-ben kötött egyezkedés követ- kezésében szokott fizettetni , s dologhoz értő emberek" által vizsgáltatik és válogattatik meg; b) a Aelet - indiai, vagy chinai, vagy angol, melly Cantonból tengeren szállítatik Europába angolok s hollandok által; c) az ezxropai, 1) Ezen nevezetet orvosi nyelvünk teremtője Bugát Pál úr" egyet. tanár hozta szőnyegre. Orv. Tár. Újfolyam. II. Félév. 221 1. -§ 4 A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 163 vagy honi nyomizga. Tétettek t. i. ezen növény termesz- tésével , nélkülözni akarván a chinait, Europában számos kisérletek, mellyek közől a legszerencsésb sikerút a ber- lini évkönyvekben "), s korszerű Orvosi Tárunkban ?) hon- fiúi buzgalmú lelkes Bugátunk altal közlöttet, s honi, ne talán tánadandó nyomizga-termesztőinkre tanulságost , föl- idézni nem tartom fölöslegesnek. Tétetett ezen kisérlet Forshaell által az ő Kartene nevezetű jószágán Westgoth- landban, hol ő tizenegy év lefolyta alatt termesztette a nyomizgát , s itélete szerint szint olly jeles ezen termeszt- . ménye, mint az úgynevezett czári nyomizga (rheum impe- riale) az az: melly a czári család szükségeire választatik ki. , Forshaelt, mi ezen növény termesztését illeti, és mi- kép kell vele bánni, a következő tanácsot adja: a magvak . vagy tavaszszal vettetnek el melegágyba, és aztán kikelve ültettetnek ki a szabadba a gyönge növénycsek, vagy őszszel vetletik el a. mag, meg pedig porhanjó, széljárta és nap- — sütölte száraz földben; miért is a termesztésre főkep he- gyes videkek alkalmasok. A következő évben a sürűn kelt növénycsék útültettetnek, meg pedig egyegy rófnyi távol- súgra négyszögletesen, es a dudvától mindig tisztán tartat- nak. Minden második vagy harmadik esztendőben az ezen idő alatt bokrokká vált növények közei megtrágyáztatnak , a . föld pedig minden esztendőben megkapáltatik, vagy föl- . ásatik. A hetedik, vagy legfölebb kilenczedik esztendóben . a gyökerek tavaszszal vagy őszszel kiszedetnek , vízzel lemo. — satnak, s 3" hosszaságú darabokba vagdaltatnak , héjaiktól vízben megtisztítatnak , átfuratnak , esután 3—5 drdig viz- ben áztatnak, kivéve megszárítatnak, es vagy sodronyra fűzetnek, vagy cserényre (Hürde) terítetnek, és mintegy 30" uyira melegített aszaló-kemenczebe tétetnek. A szú- rításra egynéhány nap szükség, melly ha tökéletesen meg- törtent, a gyökerekról késsel mind az lemetéltetik , minek 1) Berl. Jahrb. XLI. 139—146 II. ?) Orv. Tár. Újfoly. II. Félév. 14 szám. 117 164 GYÓGYTANI TESTEK márványos szene nincsen. Az apróbb gyökerek, mellyek nem hámoztatnak , szelhasogattatnak , es a nagyobb darabokkal hasonlólag kezeltetnek, ezek szép világos, es hathatós port adnak. A folyton termesztés akkeép is történhetik, hogy a gyökerek kidsásakor az oldalhajtások azonnal újra eliltet- tetnek. Forshaellnek egyetlenegy nyomizga-bokor 30 tallért érő gyökeret adott, úgy hogy egy négyszeg-öl földdarabka neki evenkent 3 tallért jövedelmezett. § ekként, habár a hazafiság nem ingerelne is benniinket ezen gyökér termesz- tésere, már magunk haszna is eleg inger arra; annál in- kább hogy a gyökéren kivül még a levelek kocsányai kedves eledelt adnak." Forshaellnek ezen üdvös sikerrel koróná- . zott kisérletei méltán buzdíthatják honi különböző vidéke- ken lakó gyógyszerészeinket a zyomizga termesztésére. Nagyon valószínű, hogy honunk természettani égalja (eli- ma physicum), melly az ázsiaihoz sokkal inkább -hason- lítható, mint akármelly tartományé Europában, megval- laná ezen hasznos növényt, mire némi tettleges adataink ís vannak, a mennyiben Zólyomban már termesztetett, s Esztergomban Bátorkeszin jelenleg is termesztetik az uro- dalmi sebész által, noha az itteni termesztés módjáról , si- keréről, a nyert gyógyszer minőségéről ismételt tudako- zódásom , felszólításom mellett sem valék szerencsés csak egy értesítő sort is nyerhetni. — Ha honunk különböző vidékein tétetnének szerencsés eredményű kisérletek: fá- radságunknak reménylett jutalma semmi esetben sem ma- radna el; mert hiszen honért buzgó lelkes, s legnagyobb hirú gyakorló kórházi orvosaink, minthogy az illynemű gyógykisérletek legbiztosabban történhetnek a kóroda fal- vai között: el nem mulasztanák honi nyomizgánkat alkal- mazni , minek üdvös sikerérőli keletkező hir rögtön szét- röpítethetnék az orvosvilágban, s ekként e termesztmé- nyünknek kelendőség is szereztethetnék. — 2. Vegizga (alo€). Igy neveztetik a L. szerint hathí- mesek , egyanyások, De Cand. szerint a liliomnemúűek csa- ládjába tartozó kalászos és szárólelő vegizga (aloé spicata A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 165 s. perfoliata) leveleiből kiszivárgó, vagy kisajtolt, sűrített 8 a levegőn megszárított nedv. A kereskedésben követ- kező fajai forognak : a) a szoAkotorai, melly Szokkotora szigetéről rendesen Smyrnán keresztűl bőrbe varva s lá- dákba zárva hozatik hozzánk. Ez a legjobb faj, s jóságá- nak csalhatlan jelleme , hogy a lángban (alcohol) tökélete- sen fölolvad ; b) a fenyes (aloő lucida), melly fokvegizgának (Capalot) is neveztetik, minthogy jobbára a Jóreménység fokán készül ; c) azdj-vegizga (a. hepatica), melly májbarna szinétől vette nevezetét, és d) a lővegizga (a. caballina), melly a legrosszabb faj, s a három elsőnek maradványaiból ké- szül. Ezen különböző fajok jósága főleg a készítés mód- jától függ. A legjobb a levelek történetes , vagy mester- séggel készült hasadékaiból kiszivárgó nedv megsűrítése és szárítása; a rosszabb a végizga leveleinek kisajtolása; a legrosszabb pedig a levelek kifőzése által készül. — A mi ezen gyógyszer honunkbani készítését illeti , tudjuk, hogy nálunk a vegiízga következő fajai tenyész- nek : a száróleló (a. perfoliata), a gyozgyős (a. margaritifera) , a gyelvlevelű (a. linguaeformis), a kétsoros (a. disticha) , és a tarka végizga ") (a. variegata), melly földbirtokosaink ker- teikben pompára tenyésztetik. Hogy ezen fajokból az elő- adott úton lehetne gyógyszernek használandó végizgát ké- szíteni, arról nem kétkedhetünk; csak hogy ez kétség- kivül többe kerülne, mint maga a szoAAotorai. Azonban, ha valahol, úgy bizonyára a drávántúli kerületben (Slavo- nia) s Dalmatiában, melly honunkhoz tartozván, szinte honi gyógyszernek tekintethetnék , legtöbb sikerrel lehetne úzni ezen gyógyszer készítését, mert az említett tarto- mányokban , nevezetesen a; cattarúi öböl környékén, s a szomszéd szigeteken ?, hol a kedvezőbb éghajlatnál fogva : ezen növény bujábban tenyészik, sokkal kevesebb aka- ag) ; Debreczeni Magy. Füvészk. 234 I. 1) Oest. Nat. Encykl. AV. B. 305 I. 1868 GYÓGYTANI TESTEK dályokra találna az anyanövény termesztése , s a szóbani gyógyszer készítése. — 3. Féregölő sarkvirág (delphinium staphíis-agria). Tar- tozik L. szerint a sokhimesek , háromanyások, Jus. szerint a szironták-neműek (ranunculaceae) seregébe. Hazája Déli- Europa , honunkban helylyel-helylyel kerteink diszesitésére müveltetik , sőt önként is megterem. Gyógyszertáraink- nak kis borsónyi nagyságú, barna szinű, hálóalakú föl- emelkedett vonalakkal jellemzett, kellemetlen szagú, ele- inte fölötte keserű, később égetve maró izű magvait adja. Gyógyereje a Lassaigne , s Brandes által 1819-ben fölfe- dezett, s almasavhoz köttetett sarkvirágalnak (delphinin) tulajdonítandó. Az újabb időkben egyébiránt csak külső- leg használtatik a tetvek ellen por-vagy kenőcsalakban, a rühben, s mindazon esetekben, mellyekben a sokkal drágább zászpal (weratrin), sikerrel alkalmaztatik. A ke- vésbé divatos gyógyszerek közé tartozván, nem nagy ha- szonnal kecsegtet termesztése; annyit azonban minden esetre termeszthetnénk , mennyivel a külföldről hozatni szokottat nélkülözhetővé tennők. 4. Ugorkás magrugó (momordica Elaterium), Közné- pünk által lövő ugorkának is neveztetik , minthogy gyümöl- cse megérvén , szétpattan s magvait kilövi. L. szerint az egylakiak , falkások , a természeti rend szerint a töknemű- ekhez (cucurbitaceae) számítatik. Terem honunkban műüve- letlen kősziklás helyeken, kerteinkben müveltetik. Julius-, augustusban virágzik. Gyógyszernek a gyümölcseiből ki- sajtolt, s gyönge melegnél vonat-állományra sűrített nedv használtatik. . Hozzánk jobbára Londonból kerül; mint- hogy nem a div atbani gyógyszerek közé tartozik, nem nagy nyereséggel kecsegtet termesztése. — b) Kivitelre nem forditatnak : 1. Réti csikorka: (gratiola officinalis); köznépünk által innyújtó fűnek neveztetik." L. a kéthíntesek , egyanyások , J. a tákajakneműek (scrophulariae) családjába számítja. Te- A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 167 "rem honunk vizenyős rétein, tavaink, folyóink partjain nagy mennyiségben. Virágzása ideje junius és julius. Gyógyszernek füvét, s még gyakrabban tavaszszal szede- tendő gyökét használjuk, mellynek azon jó tulajdonsága van , hogy a szertárakban hasznosabb ideig is eltartathatik, a nélkül hogy gyógyereje csökkenne. Ezen jeles nagyere- jű gyógyszer valóban nagyobb figyelemre érdemába mint a millyenre jelenleg méltatik. 2. Farjutövis benge (rhamnus catharticus). Tartozik L. szerint az öthimesek, egyanyások, a természeti rend szerint a benge-neműek (rhamneae) seregébe. Gyógyszer- nek borsó nagyságú , fekete fényes színű , csipős , kesernyés ízű , kellemetlen szagú bogyói használtatnak, s a szertá- rakban baccae spizeae cervinae (Kreuzdornbeeren) neve- zet alatt ismeretesek. Készítményei a szörp és lesürű (roob). Még gyakrabban alkalmaztatnak ezen bogyók a festésben, Lásd alább a festő növények között. 3. Büdös es ketlaki gőnye (bryonia alba et dioica). L. szerint az egylakiak, falkások, a természeti rend szerint a töknemüekhez számítatik. Terem honunkban utak, kerí- tések mellett müveletlen helyeken. Gyógyszernek 4 — 6 fontos, gyöke használtatik. Noha honunkban elég bőven terem; mindazáltal a szomszéd német tartományok sem le- vén szükében , kivitelre nem fordítatik. 4. Fekete hunyor (helleborus niger). Tartozik L. szerint a sokhímesek , sokanyások , J. szerint a szironták- neműek seregébe. Terem honunkban elég nagy mennyi- ségben a hegyes erdős vidékeken, a kertekben imitt-amott müveltetik. Decembertől fogva martiusig virágzik. Gyógy- szernek gyöke használtatik. Déli-Német- és Schweizhon ha- vasain s havasalji vidékein is bőven teremvén , ezek látják el vele , Europa f gyógyszertárait , s ekként hanyagságunk , ügyetlenségünk miatt-ezen honi termékünk is nyakunkon vesz. 5. Kis szuták (convolvulus arvensis). L. az öthímesek, egyanyások , J. a szutákneműekhez (convulvulaceae) számiít- 168 GYÓGYTANI TESTEK ja. Ezen növény jelenleg nem gyógyszertári , csak hányt: Já ban tartottam tehát említendőnek , mennyiben mezei gyakor- latunkban a jalapgyöknek hathatós pótszeréül szolgálhat annyival inkább, mivel szántóföldeinken sokszor egész az alkalmatlanságig bőven terem. 6. Pukkano dudafürt (colutea arborescens). L. sze- rint a kétfalkások, tízhimesek, J. szerint a hüvelyegesek családjába számítatik,. Kerteinkben helylyel-helylyel müve- lik. Levelei ezen cserje-növénynek folia sennae spuriae nevezet alatt ismeretesek , s bár gyógyerejök csekélyebb a szrunaenál, ennél naponként mindinkább érezhető szüké- ben mindazáltal kivált mezei gyakorlatunkban ezélszerűen használtathatnék. 7. Berzseny verfürt (phytolacca decandra). Ezen tízhi- mesek, tizanyások seregébe tartozó növény honunk némelly vidékein , példáúl a Bánátban önként terem, kerteinkben helylyel - helylyel müveltetik. Gyógyszertárainknak fürtös gyümölcseit adja, mellyből szörp (syrupus alkermes) ké- szítetik. Nagyobb figyelemre érdemes azonban műtani te- kintetben mint festő növény. Lásd alább a műtani testek között. KET. Gyantáas égényes szerek. (resinoso-aetherea). a) Külföldról hozatnak: 1. A terpetin (terebinthina) és ferpetiz-olaj (oleum terebinthinae). A fenyőfa különböző fajainak héjából s fa- jából akár történetes, akár mesterséges nyilásokon kiszi- várgó gyantás balsamos nedv neveztetik terpetinnek. En- nek következő fajai vannak a kereskedésben : a) Közönséges terpetin (terebinthina communis), melly az erdei és jegenye-fenyő (pinus silvestris, et pinus abies) A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 169 héjába vágott nyilásokon szivárog ki. Ez sűrű méz állo- mányu sötétbarna , erős kellemetlen szagú, csipős izű fo- lyadék. — b) Strassdurgi terpetin (t. argentoratensis) , melly a . tüczfenyóból (pinus picea) folydogál; higabb, kedvesebb czitromszagú, keserű izű folyadék, melly hajdan legin- kább Strassburgból kerülvén, tiszteltetett meg ezen ne- vezettel. — c) Velenczei terpetin (t. veneta), melly a veres fenyő (pinus larix) fájába fúrt nyilásokból folydogál, s ugyan- azért veres fenyő terpetinnek is neveztetik (t. laricina). Ez tiszta, átlátszó, szörp sütűségű; czitrom szagú , ke- sernyés, hevitő izű, halvány sárga folyadék. A gyógyá- szatban leginkább ez alkalmaztatik. d) Canadai terpetin (t. canadensis, s balsamum canaden- se) melly két, Canadában, Virginiában otthonos fenyő-fajból, t. i. a canadai és balzam-fenyóból (pinus s. abies canaden- sis et balsamica) nyeretik. Ez a legfinomabb faj, tökéle- tesen átlátszó, sűrű, heveny korában fehér, később ve- reses sárga színű, kedves fűszeres szagú, kesernyés fű- szeres izű folyadék. e) Magyar terpetin (t. hungarica s. balsamum hun- garicum), melly a kenye és bérczi fenyőból (p. púmilo, et . p. mughos) folydogál. £) Kárpáti terpetin (t. carpathica s. balsamum car- pathicum s. libani), melly a Kárpátokon, Tyrolban, Schweicz- "ban otthonos czirbel-fenyóból (p. cembra) nyeretik. — g) Cziprusi terpetin (t. cypria), melly a terpetin pisz- táczból (pistacia terebinthus) kerül. Leginkább a görög szigeteken készül, noha az említett fa délszaki Némeét- országban, s honunkban is terem.: Ezen terpetin sürű , átlátszó , czitrom szinű , ánizskapor szagú , keserüijéső csi- pős izú filéadók. A terpetin ezen különféle fajainak vízzeli ira duáa által készül a gyógy- s műtanban egyiránt nevezetes sze- repet játszó tferpetin-olaj (oleum terebinthiae). 170 GYÓGYTANI TESTEK Hogy honi éjszaki megyéinkben készül terpetin és terpetin- olaj , az tagadhatatlan; de azis bizonyos, hogy a honunkbeli , terjedelmes szükségeink födözésére távolról sem elegendő , s hogy annálfogva külföldről évenként rop- pant mennyiség szállítatik hozzánk, mit valóban , mint- hogy a fölebb elősorolt fenyőfajok, egyedül a cazadait vevén ki, mind teremnek mind a Kárpátokon, mind a bánáti havasokon , nagyon könnyű volna , iparunk és szor- galmunk húrját fölebb vonván, nélkülözni, nagyon könnyű volna a szóbani két anyagot külkereskedési czikké átala- kitani, s valóban e tekintetben a kárpáti, s kárpátalji fenyvesek a természet más tekintetbeni adományaiban szegény éjszaki megyéinkre nézve igazi nagy érdeküek , s. fontosságúak. — 2. A szabini toróka (juniperus sabina), melly köznépünk által cziprusfának is neveztetik. L. szerint a kétlakiak , egy- falkások (diaecia monadelphia), J. szerint a toboztermők (coniferae) családjába tartozik. Hazája Ázsia, s délszaki Europa árnyékos sziklás vidékei. Kerteinkben müveltetik. Virágzása ideje aprilis. Gyógyszernek legfölső gyönge jövényei , lombjai használtatnak. A honunkbeli kerteink diszére tenyésztetvén, csak ritkán kerül gyógyszertáraink- ba , s e czélra gyógyszerkereskedőink kénytelenek azt kül- földről hozatni, mint szinte egyetlen készítményét is a szabini boróka-egény olaját (oleum aethereum sabinae). Hogy honunkban ezen növény is, nem levén idegen: ég- hajlatunktól, bővebben termesztethetnék, s hogy annál- fogva külföldire szorulni nem volnánk kénytelenek, köny- nyű átlátni; egyébiránt nagyobb érdekű kereskedési czik- ké válhatésának ellentáll az, hogy csak ritkábban kerül a gyógyászatban szőnyegre, s hogy csak heveny lombjai alkalmasok gyógyszernek, mert a szárítás által igen so- kat. vesztenek erejökből. — 3. A feher es fekete szurok (pix alba s. burgundica , et nigra); amazt a veres, ezt pedig az erdei fenyőfa szol- Méysz s A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 171 gáltatja. Nem levén honunkban ezeknek készítésével fog- lalkozó ügyes emberek, leginkább Stiriából hozatnak. — b) Kivitelre nem fordítatnak : 1. Az erdei fenyő tobozai (turiones pini), minthogy más tartományok sem szükölködnek e nélkül. 2. A kosszú, kerek, es farkas likasir (aristolochia longa, rotunda, et clematitis). L. szerint az anyahímesek, hathimesek (gynandria hexandria) közé számitatik. Ho- nunkban mind a három faj bőven terem. Gyógyszernek , gyöke használtatik. Ha a gyógydivatból ki nem kopott volna , figyelmet érdemelne. : e) Kivittetnek : A gyalog fenyő (juniperus communis) bogyói. V. Egényolajos szerek (aethereo-oleosa). a) Kiilföldról hozatnak, noha honunkban is teremnek, § termeszthetők : 1. Kerti váltok (angelica archangelica) L.-nél az öt- himesek, kétanyások , a természeti rendszerben az ernyő- sök (umbelliferae) seregébe számítatik. Önként terem a pyrenaeusi schweiczi hegyeken, Ausztriában, Sziléziában, Cseh-, Morvaországban, a honi Kárpátokon, s kárpátalji vidéken; kerteinkben, habár gyéren , müveltetik. Gyógy- szerül tél elején vagy végén ásandó gyöke használtatik , melly orsóalakú, kivül ránczos, barna-vereses, belül fe- héres szinű , heveny korában sárgás , mézga gyantás nedv- teljes, szárítva sárga pontokkal jellemzett, ize eleinte édesded, később csipős hevítő, szaga erős, némileg a pézs- máéhoz közelít. A honunkban gyógyszer gyanánt fölhasz- nált auxgyalgyók jobbára Sziléziából , s Morvából kerül hoz- 172 GYÓGYTANI TESTEK zánk, holott hacsak kis szorgalommal termesztenők. ís , miben semmi akadályok nem gátolnának , minden külföldit nélkülözhetnénk. 2. Csicsókás derely (imperatoria astruthium). Tartozik L. szerint az ernyősök seregébe. Önként terem a schwei- ezi, ausztriai, sziléziai, morvaországi hegyeken, s honi bér- czes erdős megyéinkben is. Kertekben miüveltetik. Gyógy- szernek őszszel vagy tavaszszal szedetendő gyöke használ- tatik , melly hüvelyknyi vastag gyürüs felületű , kivül sár- gás barna, belűl sárgás fehér, heveny korában sárgás mézga gyantás nedvvel teljes, szárítva fekete pontokkal jellemzetterős fűszeres szagú, csipős szamatos izű. Osann egy tulajdonnemű égelt (alcaloid) fedezett föl ezen gyök- ben , melly derelyelnek (imperatorin) neveztetett Wacken- roder által. Ezen gyógyszer is a szomszéd tartományokból kerül hozzánk, mellyet szinte nélkülözhetnénk, ha az anyanövény termesztetnék általunk; csak az a baj, hogy ritkábban használt gyógyszereink egyike. 3. Nemes montika (anthemis nobilis). Ezen növény olasz vagy római székfűnek (chamomilla romana) is neveztetik. L. szerint az együttnemzők , nősözvegyek , természeti rend szerint az öszporhonuak családjába számítatik. Hazája délszaki Europa. Honunkban is önként terem, kerfeink- pedig műveltetik. Gyógyszernek virágai használtatnak , mellyek mivel kevésbé egényolaj tartalmúak , mint a kö- zönséges székfűéi , kevésbé hevítenek , s nagyobb adagban levén bennök a keseranyag (Bitterstoftf), inkább zsongítók. Kereskedésbeli állására nézve épen ellentétben van a kö- zönséges székfűvel, mert ez honunkból évenként meglehe- tős mennyiségben vittetik ki, ez pedig hozzánk külföldről, jobbára Szászhonból hozatik; holott ha a honunkban ter- mő szorgalmasan összeszedetnék, gyógyszertáraink szüksé- gei fődözésére elegendő volna; ha pedig műüveltetnék is , könnyen külkereskedési czikké válandanék. 4. Szagos levendula (lavandula spica). Tartozik L. sze- rint a két főbb himesek, födötlen magvuak , J. szerint az £ TAT SA A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 173 ajakasok seregébe. Hazája délszaki Europa; kerteinkben miüveltetik. Gyógyszertárainknak virágait adja. Készítmé- nyei: a lepárolt 1. víz, a 1. eczet, levendula lél, és a kedves szagú I. égény-olaj, s ezenkül egyik alkotó része több rendbeli fűszereknek (species). Noha ezen növény csaknem minden virágos kertben tenyésztetik , mindazál- tal a honunkban termesztett koránsem elegendő saját szükségeink födözésére, s e czélból jobbára Olaszország- ból hozatik hozzánk, mit csak kissé buzgóbb iparunk által is könnyén elkerülhetnénk. 5. Szagos rozmarin (rosmarinus officinalis). Ezen cser- jésedő növény L. szerint a kétfőbb himesek, födötlen-mag- vúak, a természeti rend szerint az ajakasok családjába szá- mitatik. Hazája kelet, Éjszaki-Afrika , s délszaki Europa. Gyógyszernek szegettszélű , szamatos szagú, kissé keser- nyés izű leveleit használjuk. — Készítményei: a r. égény- olaj, r. vagy idegír (ungv. nervinum) és a r. lél. Noha honunk szinte minden virágos kertében tenyésztetik , mind- azáltal szertáraink számára mind a növény levelei, mind készítményei jobbára Olaszhonból hozatnak, rémes ha- nyagságunktanújeléül. 6. Ánizs-kapor (anethum foeniculum). A közéletben édes köménynek vagy olasz kapornak is neveztetik. L. szerint az öthimesek , kétanyások , J. szerint az ernyősök seregébe számítatik. Hazája délszaki Europa , hol vadon te- rem a kősziklás, napsütötötte helyeken ; a kertekben termesz- tetik. Gyógyszertárainknak füvét, gyökét , s magvait adja. Készítményei az á. viz, á. olaj, lél és olajnádméz (oleo-za- charum) ; s ezenkül alkotó része több rendbeli gyógyszertári készíményeknek, az erősebb Zittmann-főzetnek, A ho- nunkban felhasznált dzizs-kapor legnagyobb része Olasz- és Szászhonból, hol mind kertekben, mind szántóföldeken termesztetik , jő hozzánk , nem levén a honi termesztmény számunkra elegendő. Ezen Szászországban nagy nye- 174 GYÓGYTANI TESTEK reséggel jövedelmező növény termesztése tárgyaltatik a Gazdasági Tudósításokban "). vő Ánizs-pimpinella (pimpinella anisum). Gyógyszertá- rainkban Áözözséges ánizsnak (anisum vulgare) neveztetik. L. az öthímesek, kétanyások , J. az ernyősök seregébe szá- mítja. Hazája kelet, nevezetesen Syria és Egyiptom ; Euro- pában Németországban, Thuringiában, Erfurt vidékén nagy mennyiségben termesztetik , helylyel-helylyel honunk- ban is műveltetik. Gyógyszernek magvai használtatnak. Készítményei : a lepárolt á. víz, á. lél, á. olajnádméz , és az á. égényolaj ; alkotó része ezenkül több rendbeli gyógy- szertári készitményeknek. Honunk melegebb éghajlatú vi- dékein nagy haszonnal kecsegtet termesztése. A Gazdasági Tudósítások ezen növény termesztése módját is előadják ?). 8. Konyha-kömény (carum carvi). Közönséges kömény- nek is neveztetik. Tartozik L. szerint az öthiímesek, két- anyások, J. szerint az ernyősök csoportjába. Honunk- ban önként is megterem, helylyel-helylyel pedig müveltetik is, s ez által sokkal tökéletesebbé, s izletesebbé válik. Gyógyszerül magvai használtatnak , mellyek a belőlök ké- szítetni szokott olajjal együtt bőven szállítatnak hozzánk külföldről. Különösen sok köménymag jő honunkba Mor- va- és Lengyelországból , mit valóban csekély szorgalom- mal is meg lehetne akadályoznunk. Termesztése módja tár- gyaltatik a Gazdasági Tudósításokban 7). 9. Kerti koriandrom (coriandrum sativum). Ezen nö- vény is L. szerint az öthímesek, kétanyások, a természeti. rendszer szerint az ernyősök családjába tartozik. Hazája délszaki Europa ; a kertekben helylyel-helylyel műveltetik. Virágzása ideje junius és julius, augustusban és septem- berben érettségre jut. Gyógyszernek magvai használtatnak. Mindamellett, hogy ritkábban alkalmazott gyógyszereink !) Gazd. Tud. Második évi folyamat. I. F. 22. I. ?) Gazd.; Tud. Második évi folyamat. I. F. 24. 1. 5) 1I-ik évi folyamat. 1-ső füzet. 23. L. i A NÖVÉNYORSZÁGBÓL, az 475 $ fé "sorában áll, s ennélfogva csekély mennyiségűt haszná- . Iunk föl , ez is külföldről kerül hozzánk. A Gazdasági Tu- . dósítások ennek termesztésmódját is előadják "). b) Kivitelre nem fordítatnak : 1. Az üröm (artemisia). Ezen növénynek több fajai fordítatnak orvosi használatra, nevezetesen a feker ü. (art. absinthium), a fekete ü. (art. vulgaris), az abrut ü. (art. abrotanum), a bárány ü. (art. pontica). Tartozik az üröm L. szerint az együttnemzők, nősözvegyek, Richt. szerint az öszporhonúak seregébe. Eredeti hazája Görögország , honnan a rómaiak által Olaszhonba, s honnan egész Europába átültetve, honunkban is a? legbujábban tenyésző növé- nyek egyike. Virágzása ideje julius és augustus. Az első fajnak virágos, s virágtalan füve, a másodiknak gyöke fordítatik orvosi használatra. Ezen gyökről Ha- berle,a pesti egyetem egykori jeles tanára azt tanította, hogy a melly rovarok által történt megfúrás következésé- ben gumós, bötykössé vált, az leghatósabb gyógyszer a nehézkórban. Ezzel kisérletek tenni e honunkban olly gyakori bajban valóban üdvös dolog volna. Készítményei az ürömnek következők : ü. vonat, a főtt és lepárolt ü. olaj, (oleum absinthii coctum et destillatum). A mi ezen növényünkkeli kereskedést illeti, derék , . s honi termesztményeinknek kelendőséget szerezni iparko- dó Török Fridrik pesti gyógyszerárús tett kisérleteket ezen termesztményünk kereskedésbe léptetésével; de a melly rá nézve szerencsétlenül ütött ki, minthogy a szó- bani növény a szomszéd német tartományokban is bőven terem. Egyébiránt , ha ahhonunkban buján termő sok üröm- ből olajat készítenénk, — melly jelenleg hozatik hozzánk —, akkor a most semmi hasznot nem hajtó nagy mennyi- ségért évenként szép öszveg pénzt vehetnénk be- — A. ho- nunk természetadta kincsei kikutatásában fáradhatlan buz- ") Ikik évi foly. I. Füz. 25. I. 176 GYÓGYTANI TESTEK galmú, széles tudományú Tognio Lajos egyetemünk- ben a gyógyszertan k. r. tanítója is azt: tartja, hogy Ma- gyarországban az üröm- és székfűolaj -készítésből meg-. gazdagodhatnék az ember. — Melly állítás valóban nem tulságos , ha megfontoljuk egy részről, milly bőven terem ezen két növény honunk némelly vidékein, más részről, milly drágán kel el mindkettőnek lepárolt olaja. Gyógy- szertári ára a lepárolt ürömolaj latjának t. i. 3 for. 34 kr. pengőben , a székfűolajénak pedig 6 for. p.p. Gazdagodni kivánó honfiak ! —a kinek füle van a hallásra, hallja! s kinek módjában van ezen honi kincseket hasznára fordí- tani, cselekedje azt. Hadd legyen valahára vége azon ránk nézve kártékony kereskedési fonákságnak , melly szerint a honunkbeli székfűviráget jó olcsón megveszik tőlünk a vizsga külföldiek , s lepárolván olajnak, azt is- mét jó drágán adják el minmagunknak. 2. A mirha-libatopp (chenopodium ambrosioides). Tar- tozik L. szerint az öthímesek, kétanyások, a természeti rend szerint a libatoppneműekhez (chenopodiaceae). Eredet! hazájának némelly növénytudósok Mexikót tartják, noha jelenleg Europában , s honunkban is tenyészik. Gyógy- szernek levelei használtatnak. Bár minden gyógyszertan: ban magasztaltatik orvosi ereje, mégis a gyakorlati gyó- gyászatban ritkábban kerül szőnyegre. 3. A tfarorja (teucrium). Ennek több fajai alkalmaz- tatnak a gyógyászatban. Illyenek : az élet-illat t. (t. marum), a hagymaszagú t. (t. scordium), a Aalincza t. (t. chamae- pitys) és a gamandor t. (t. chamaedris). Ezek közől leg- gyakrabban használtatik az első faj, ritkábban a második, s csak külsőleg, legritkábban a harmadik; a negyedik jelenleg kezd divatba jőni , egyik alkotó része levén a hi- res bécsi theának (Wiener-Thee) s ez alakban legkönnyeb- ben emelhetnők a kereskedés szárnyaira , annyival inkább, mivel az említett theának másik két alkotó része is , t. i. az iringo fű (herba eryngii) és a gyapjas foganótt (gale- opsis grandiflora) szinte bőven teremnek honunkban. Ezen üz ziad vát átl "ön öz ete a nat akost "4 , A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 177 . három növény füvét tehát csak egyenlő mértékben kelle- ne kereskedőinknek elegyíteni, a Wiener-Thee nevezettel megkeresztelni , s azonnal meg van alapítva ezen növé- nyeink kelendősége. . Jelenkorunkban ugyanis milly sokat tehet egy névváltoztatás is, azt mindennap tapasztaljuk. Igy például gyógyászaink , kik mint allopathák (ha ugyan lehet ezen helytelen nevezetet használni) az utolsó évti- zedben alig valának képesek egy napról másikra éldegél- ni , csak homoeopathákká keresztelkedtek; bár milly el- vet követtek is azonban gyógyászatukban , azonnal kapós orvosokká lettek. Jelenleg pedig, kik mint homoeopathák szűk körű gyakorlattal dicsekedhetnek, csak a hydropa- thia nevezethez folyamodnak , s azonnal szereznek maguk- nak, habár kis és rövid ideig tartó kelendőséget is. Miért ne fordíthatnók tehát kereskedésünkben is hasznunkra a világ gyöngeségét? Ezt tennünk valóban nem nagy erköl- csi bűn volna. 4. Egérfarkú cziczkóró (achillea millefolium). Tartozik L. szerint az együttnemzők, nősözvegyek, J. szerint az öszporhonúak seregébe. Terem honunkban uton útfélen , réteken, mezőkön. Juniustól fogva octoberig virágzik. Gyógy- szerül virágos füve használtatik. Készitménye a vonat. Ritkábban alkalmaztatván a gyógygyakorlatban , s egy le- vén á mindenütt termő növények közől, kereskedési te- kintetben nem nagy fontosságú. 5. Sárga lóhere (melilotus officinalis). L. a kétfalká- . sok, tízbímesek , J. a hüvelyegesek családjába számítja. Honi réteinken bőven terem. Gyógyszertárainknak virágos füvét adja. Készitménye a tapasz. Kisebb érdekű gyógy- szer. — 6. Borsos es fodormenta (mentha piperita, et crispa). Tartozik L. szerint a két főbb hímesek , fedetlen magvúak, J. szerint az ajakasok csoportjába. Kerteinkben mind or- vosi használat végett , mind kellemes szagáért müveltetik. . Virágzása ideje julius és augustus. Készitményeik : a "víz, lepárolt olaj, olajnádméz , s az első fajnak kerekecséi TERM. PÁLY. III. 12 178 GYÓGYTANI TESTEK (rotulae menthae piperitae). Ezen honi termesztményeinket szinte könnyű volna kereskedésbe léptetni , ha a helyett , hogy lepárolt olajaikat külföldről hozatjuk, azokat ma- gunk készítenők, mellyeknek kelendőségök, s eléggé magas áruk bizonyos haszonnal kecsegtetné a vállalkozót. Gyógyszertári ára t.i. a borsosmenta-olaj latjának 1 for. 20 kr., a fodormentáénak pedig 1 for. 12 kr. p. p. 7. Czitromszagú mehfű (melissa officinalis). L. szerint a két főbb himesek , fedetlen magvúak , J. szerint az aja- kasok családjába számítatik. Hazája délszaki Europa; kerteinkben helylyel-helylyel müveltetik. A Bánát délkeleti részében olly nagy bőséggel terem, hogy nevezetes keres- kedési czikké alakulhatna, ha szorgalmasan összeszedet- nék Heuffel főorvos értesítése szerint. Virágzása ideje julius és augustus. Gyógyszernek füvét használjuk. . Ké- szítményei: a víz, lél, és olaj, melly , mivel egy mázsa méhfűből csak két nehézék kerül ki, fölötte drága, s honunkba az is külföldről szállítatik. 8. Kerti és kakuk-demutka (thymus vulgaris, et ser- pyllum). Tartozik L. szerint a két főbb himesek , fedetlen magvúak , J. szerint az ajakasok seregébe. Az első faj kerteinkben miüvéltetik , az utolsó önként terem föve- nyes , száraz , kopár mezeinken nagy mennyiségben. Gyógy- szerül virágos füvét ajánlja. Készitményei: a lél, lepárolt víz és olaj, melly utolsó hozzánk szinte külföldről hoza- tik, holott ha magunk készítenők , ezen most semmi hasz- not nem hajtó , éghajlatunkat kedvelő növény is gazdagon jutalmazná a vállalkozót. Olajának latja 1 for. 12 kr. p. p. gyógyszertárainkban. ; 9. Majorána murva-piAk (origanum majorana). L. sze- rint a két főbb hímesek , fedetlen magvúak , J. szerint az ajakasok közé tartozik. Hazája délszaki Europa; kerte- inkben bőven térmesztetik mind orvosi , mind asztali hasz- nálatra. Gyógyszernek virágos füvét adja. " Készitményei az ír, és az égény - olaj, mellynek latja 3 for. 6 kr. p. p. gyógyszertárainkban. — Ritkább használatú a szurokszagú A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 179 murvapikk (o. vulgare) s égényolaja még drágább , mint az előbbié. Ez utolsó faj különösen böven terem a Nagy- Kunságban Bolemann Leopold. kisújszállási gyógyszerész s jeles növény- és vegytudós értesítése szerint. 10. Szagos ruta (ruta graveolens). Tartozik L. szerint a tizhimesek , egyanyások , a természeti rend szerint a ruta- neműek (rutaceae) csoportjába. Hazája délszaki Europa; kerteinkben imitt-amott elég nagy mennyiségben tenyész- . tetik. Gyógyszertárainknak kékes zöld leveleit, s virágos füvét ajánlja. Készitményei: a lepárolt r. víz, az eczet és r. olaj, mellynek latjáért 2 for. 16 kr. p. p. fizetünk gyógy- szerészeinknek, s melly külföldről jó hozzánk hanyagsá- gunk , ügyetlenségünk tanújeléül. 11. Májusi es sokbötykű gyöngyvirág (convallaria ma- jalis et polygonatum). L. szerint a hathímesek , egyanyások, a természeti rend szerint a nyúlárny-neműek (asparagi- neae) seregébe tartozik. Terem nedves, árnyékos helyeken honunkban elég bőven; kerteinkben kellemes illatú virá- gaiért müveltetik. . Gyógyszertárainknak az első faj virá- gait adja, mellyekből eczet, lél, tartvány, s lepárolt víz készül, külsőleg tüsszentő pornak használtatnak. A má- sodik faj kesernyés nyákos gyöke pép-egyvelegnek alkal- más. Ritkább alkalmazásuknál fogva kisebb érdekű gyógy- szerek. 12. Csengő linka ( hypericum perforatum ). L. szerint a sokfalkások , sokhímesek , J. szerint a linkaneműek (hy- pericineae) közé számítatik. Bőven terem honunk némelly vidékein , erdőkben , szőllőlábakban , utak , kerítések mel- lett. Gyógyszernek virágos füvét használjuk. Készítménye: a főtt olaj. Nagyobb figyelmet érdemel mútani tekintetben. Lásd alább a festő növények között. f 13. Orvosi betonica (Betonica officinalis). Tartozik L. szerint a két főbb himesek, fedetlen magvuak, J. szerint az ajakasok családjába. Honunkban bőven terem. Gyógysze- rűl füve használtatik. Ezen rendhez számítatnak még a 125 180 GYÓGYTANI TESTEK következő , kivitelre nem fordított, s ritkább alkalmazá- suknál fogva nem is nagy érdekű gyógynövények : 14. A szapora galambocz (verbena officinalis). 15. A borsos csombor (satureja hortensis). 16. A tisztes hunnyász (stachyis recta). 17. A torok villahim (prunella vulgaris). e) Kíivittetnek : 1. Az orvosi szikfü (chamomilla vulgaris) virágai. 2. A macska-gyökönke (valeriana officinalis) gyöke. 3. A gyepűi bodza (sambucus nigra) virágai. 4. A kőris ezerjó ( dictamnus albus) gyöke ollykor- ollykor. v. Keserü szerek (rem. amara). a) Külföldről hozatnak , noha honunkban is teremnek : 1. A fölfutó komló (humulus lupulus). Tartozik L. sze- rint a kétlakiak , öthímesek , J. szerint a csalán - neműek (urticeae) közé. Önként terem honunkban leginkább gye- pük , kerítések mellett; helylyel-helylyel pedig müveltetik is, nevezetesen Szepes, Zólyom , Árva, Arad, Bereg me- gyékben. Gyógyszertárainknak és serfőzőinknek tobozait (strobili , humuli lupuli) szolgáltatja , mellyeknek szirony- alakú pikkelyei szemcsés, tapadékony , mézgás porral az úgynevezett kómló-liszttel (Hopfenmehl) fedvék. Szaguk szamatos , kissé bódító , ízők késernyés fűszeres. Honunkban boraink tökéletlen kezelése, s az álnok csaplárok, borosgazdák által eczetsavas ólmaggal (ólom- czukor) s tudja isten, még mivel történt megvesztegetése következésében a serital mind inkább lábra kapván, a komlóra időről időre nagyobb szükségünk van, elannyira hogy a honunkban termő s termesztett már jelenleg szük- E Sz VETŐ ) Mn 9 VÉ A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 181 ségeinket nem födözheti, s így évenként 100,000 tb-nál több szállítatik hozzánk külföldről "), mit valóban, ha a megrögzött hanyagság, közönyösség , részvétlenség ipa- runk kezeit kötve nem tartaná, minthogy a komló éghaj- latunk alatt jól tenyészik, nagyon könnyen nélkülözhet- nénk. 2. Bábakalács körfeny (carlina acaulis), L. szerint az együttnemzők , egyenlőnősök , a természeti rend szerint az öszporhonúak családjába számítatik. Leginkább kedveli a hegyes vidékeket. Szertárainknak kesernyés szamatos izű gyökét adja, melly rad. carlinae s. clamaeleontis alti s. cardopatiae nevezet alatt ismeretes. IMMindamellett hogy a ritkábban alkalmazott gyógyszerek egyike, s hogy ho- nunkban elég nagy mennyiségben terem, külföldről hoza- tik hozzánk, nem ismertetvén, s annálfogva össze sem szedetvén gyógynövényeket gyüjtő s áruló köznépünk által. 3. Erdei páfrán (polypodium filix mas Lin., aspidium filix mas Schwarz., nephrodium filix mas Richt.). Tartozik a nömi rend (systema sexuale) szerint a lopvanöszők , J. sze- rint a harasztok (filices) seregébe. Terem honunk rengeteg erdeiben. Gyógyszernek tavaszszal szedetendő, s minden évben megújítandó gyökét használjuk. Össze szokott za- vartatni a páprágy páfrán-gyökkel (rad. polypodii filicis feminae). A különbség a kettő között következő: aman- nak a gyöke vizirányosan fekszik a földben, mintegy 6 lábnyi hosszú, 3 hüvelyknyi vastag , bötykös , polyvaala- kú, rozsdás szinű pikkelyekkel környezett, kivül heveny állapotjában feketésbarna , belúl halaványzöldes , vagy sár- gás és húsos, száraz korában kivül barnás veres, belúl veresesfehér , porrá törve zöldes sárga; ennek a gyöke pedig függőlegesen megy a földbe, rövid, s a fölebb leirt pikkelyek nélkül szűkölködik. Készítményei az erdei páf- rángyöknek a p. olaj, és a Bacsó Bálint honunkfia által fölfedezett, s Tognio jeles tanárunk által gyógy- ") Horváth: Ipar s ker. tört. 284 I. 182 GYÓGYTANI TESTEK szertanilag megvizsgált, s a galand-féreg (tenia lata) ellen üdvös sikerrel használt páfránal (filicina). A páfrángyök is külföldről hozatik hozzánk , nem ismertetvén , s annál- . fogva össze sem szedethetvén honfiaink által. 4. Fali es tüdő zuzmó (lichen parietinus et pulmona- rius). L. szerint a lopvanőszők , moszatok , J.szerint a zuz- mók családjába tartozik. Az elsőfaj leginkább kőfalakon, a második vén tölgy-és bikkfákon terem. Gyógyszernek . mindkettőt használjuk leginkább az üdült mellbajokban, Nem ismertetvén honfiaink: által , külföldről hozatik. 5. Vénus fodorka (adiantum capillus Veneris). Tarto- zik L. szerint a lopvanöszők , harasztok , J. szerint a páf- ránneműek seregébe. Terem a nedves kősziklákon , kőfa- lakon, kővel kirakott kútakban ; Komárom megyében kü- lönösen sok. Gyógyszernek füve használtatik, mellyből kedves ízű szörp készül; ezzel készítik a bavarois neve- zetű kedves italt is. A honunkban összeszedetni szokott minszükségeinknek födözésére sem elegendő; s így nagy része külföldről szállítatik hozzánk. b) Kivitelre nem fordítatnak : 1. Vidra eleczke (menyanthes trifoliata). Ezen növény gyógyszertárainkban ériffolium fibrinun nevezet alatt is- meretes. Tartozik L. szerint az öthimesek , egyanyások, a természeti rend szerint a tarnicsneműekhez (gentianeae). Honunkban vizenyős réteken , mocsáros helyeken , tavaink, folyóink partjain bőven terem. Májusban és juniusban vi- rágzik. Gyógyszernek őszszel szedetendő levelei használ- tatnak, mellyek gyógyerejöket sokáig megtartják. Ké- szitménye a vonat. A kellőleg nem méltányolt gyógysze- rek közé számítandó. 2. A tarnics ( gentiana). Több fajai alkalmaztatnak gyógyászatunkban , nevezetesen: a súrga (g. lutea) , a Ae- resztes (g. eruciata), a pettegetett (g. punctata) és a földepe t. (g. centaurum). Az első faj honunkban legritkább , s in- A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 183 kább kedveli a sehweiczi havasokat. A. második faj mint ebdüh ellen Lalics horváthországi tanító által ajánlott szer kapott hirre, noha liptómegyei főorvos, s honunk egyik legjelesebb növénytudósa Flittner János vizs- gálatai szerint azon tarnicsgyök nem a Linne által leírt keresztes fajnak a gyöke. A harmadik honi havasalji vi- dékeinken bőven terem, s a Vágon , Dunán hajókon szál- lítatik . Pestre, leginkább vásárok alkalmával s innen széllyel délszaki megyéinkbe, noha ezen farzics a Bánát- ban, s drávántuli kerületben is bőven terem. A negyedik faj kiviteli czikk. Tartozik a farzxics L. szerint az öthí- mesek , kétanyások , J. szerint a tarnicsnemúűek (gentianeae) családjába. Gyógyszertárainknak a három első faj gyökét, az utolsó virágos füvét ajánlja. Készítményei: a vonat és . festvény. — Ha a honunk különböző vidékein bőven ter- mő tarnics gyöke szorgalmasan megszedetnék, s vele a kereskedésben cselekvőleg lépnénk föl: nevezetes külke- reskedési czikké válhatnék. 3. Keserű cseszeszárny (polygala amara). L. szerint a kétfalkások , nyolczhímesek , J. szerint a csészeszárnyne- műek (polygaleae) csoportjába tartozik. Honi hegyeinken, rétjeinken bőven terem. Gyógyszernek virágos füve és gyöke használtatik , s különösen a kezdődő tüdővészben ajánltatik. Szinte kivittethetnék , ha tettlegesen lépnénk föl vele a kereskedésben. 4. Pongyola pitypang. (leontodon taraxacum). Tarto- zik L. szerint az együttnemzők , egyenlőnősök , (syng. po- lygamia aegualis), a természeti rend szerint a katangneműek (cichoriaceae) közé. — Ezen növény egy a legközönsége- sebb, mezőkön, réteken, legelőkön, utak mellett tenyé- sző növényeink közől. Gyógyszernek velvirágzása előtt. szedetendő füve és gyöke használtatik. Készitménye a pp. vonat. Polex egy tulajdonnemű égelt fedezett föl ezen nö- vényben , mellyet pitypangalnak (taraxacin) nevezett. Na- gyon közönséges levén, kereskedési tekintetben nem nagy fontosságú. 184 GYÓGYTANI TESTEK 5. Földifüstike (famaria officinalis). L. szerint a két- falkások , hathimesek , — De Cand. szerint a füstike-ne- múűek (fumariaceae) seregébe tartozik. Kedveli a szóllő- ket , szántóföldeket. Juniustól septemberig virágzik. (Gryógy- szerül füvét ajánlja. Készítménye a vonat. Pechier ezen növényben egy tulajdonnemű égelt, Winkler pedig egy tulajdonnemű savat fedezett föl. Amaz füstikelnek (fuma- rin), ez pedig füstikesavnak neveztetett általok. Gyógytani , s annálfogva kereskedési tekintetben is csekély érdekű. 6. Orvosi pemet (marrubium vulgare). Tartozik L. szerint a kétfőbb himesek , fedetlen magvúak , — a termé- szeti rend szerint az ajakasokhoz. Terem leginkább pusz- ta helyeken , keritések mellett, temetőkben; s paraszt ku- ruzsolóink által is alkalmaztatik. Virágzása ideje juniustól augustusig. Gyógyszernek füve használtatik, s különösen az üdült mellbajokban Dioscoridestől fogva magasztalta- tik. Készítménye a vonat. 7. Mezei katang (cichorium intybus). L. szerint az együttnemzők , egyénlőnősök, J. szerint a katangnemű- ek seregébe számítatik. Mezeinken , legelőinken elég nagy mennyiségben tenyészik. Juniustól septemberig virágzik. Gyógyszernek tavaszszal ásandó gyöke használtatik. Ké- szítménye a vonat és szörp. Gyógyászatunkban ritkábban alkalmaztatván , ezen tekintetben nem nagy fontosságú. Több figyelmet érdemel mint kávé-pótszer; s különösen a szá- raz földi zárrendszer idejében nagy haszonnal termiszte- tett, s jelenleg is eléggé jutalmazná termesztési fáradsá- gunkat. A Gazdasági Tudósításokban relőadatik müvelése módja ". 8. Izor zuzmó (lichen-islandicus, cetraria islandica). Tartozik L. szerint a lopvanöszők — moszatok (cryptoga- mica-algae), — természeti rend szerint a zuzmók (lichenes) seregébe. Hazája éjszaki Europa; honunkban különösen bő- ven terem a Kárpátokon, nevezetesen a lomziczi csúcson , !) 1I-ik évi folyamat. 1. Füzet. 34 L § a ft A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 185 a Kriván Prehibba, vagy Nepihibba nevezetű vonalan "), honnan a Vágon, s Dunán hajókon szállítatik leginkább vásárok alkalmával fővárosunkba. Alkotó részei között legnevezetesebb szerepet játszik a Bercelius által gyanított, s Herberger által egészen tiszta állapotban előállított zuz- mal (lichenin). Ha nagyobb szorgalommal szedetnék meg, nem csekély érdekű kereskedési czikk válhatnék belőle, különösen. Török- s Olaszhon felé. — t 9. Lókörmű szattyú (tussilago farfara). L. az együtt- nemzők, nősözvegyek, J. az öszporhonúak családjába számítja. Terem agyagos trágyás szántóföldeinken, vize- nyős réteinken. Gyógyszerül leveleit ajánlja. Jelenleg meg- lehetősen kikopott a gyógydivatból. 10. Orvosi kálmos (acorus calamus). Gyógyszertáraink- ban calamus aromaticus-nak is neveztetik. Tartozik L. szerint a hathímesek , egyanyások , — J. szerint a nádne- műek (aroideae) közé. Terem vizenyős , ingoványos rétein- ken álló vagy lassan folydogáló vizekben. Virágzása ide- je junius és julius. Gyógyszernek tavasz kezdetén, vagy . késő őszszel szedetendő gyöke használtatik. Készítményei a vonat, az egyszerű és összetett festvény, a k. olaj, melly külföldről kerül hozzánk. A kálmos-gyököt nád- mézbe burkolva, czukrászaink is arulják (confectio calami aromatici). Nevezetes kereskedési czikk válhatnék belőle , ha szorgalmasabban megszedetnék , s nem hanyagoltatnék el annyira, mint Arad megyében Boros-Jenő körűl, hol roppant mennyiségben terem, de a mellett épen semmi sem jut belőle a kereskedésbe ; ha továbbá, He uffel János krassómegyei főorvos becses tudósításai szerint, össze- szedő köznépünk által egyszersmind meg is hámoztatnék , mert hámozatlanul nem veszik a kereskedők; s végre ha olly vidékeken, mellyeken igen nagy mennyiségben te- nyészik : ahhoz értő gyógyszerészeink , vagy nem gyógy- ) Albrecht Sydow: Bemerkungen auf einer Reise nach den" Central-Karpathen. 196. és 289 II. 186 GYÓGYTANI TESTEK szerészeink is olajat készítenének belőle, mellynek kelendő- sége semmi kétséget nem szenved. 11. Gilisztatzó varádics . (tanacetum vulgare). L. sze- rint az együttnemzők , nősözvegyek , J. szerint az öszpor- honúak seregébe számítatik. Terem honunkban legbujáb- ban a müveletlen helyeken, árkok, kerítések , utak mel- lett. Virágzása ideje juliustól septemberig tart. Gyógy- szertárainknak füvét s virágait adja. Ezen növény egy azok közől, mellyek honunkból ollykor-ollykor kivittetnek, s ha szorgalmasabban szedetnék, nevezetes kereskedési czikk válnék belőle, mert müvelés nélkül böven terem ho- nunkban , a külföldiek által is erősen kerestetik , s ekként ezen czikkre nézve még csak vevőt sem kellene aggódva keresnünk, Nem csekély haszonnal kecsegtetne bennün- ket a v. olaj készítése is, melly a növény virágos fűvéből lepárolás által készítetik. 12. Ketiks repkény (glechoma hederaceum). Szertá- rainkban 4edera terrestris nevezet alatt ismeretes. L. a két főbb hímesek, fedetlen magvuak , — J. az ajakasok csa- ládjába számítja. Terem nedves helyeken, réteken, ritkás erdőkben , bokrok , kerítések , árkok mellett. Gyógyszer- nek tavasz elején szedetendő levelei, gallyai használtatnak. Készítménye a tartvány (conserva hederae terrestris). A serfőzésben szinte talál ezen növény alkalmazást; gyógy- tani tekintetben nem nagy érdekű. 13. Orvosi szigoráll (veronica officinalis). Köznépünk által dicsóseges fűnek is neveztetik. Tartozik L. szerint a kéthimesek, egyanyások, természeti rend szerint a pintyőne- műek (antirrhineae) csoportjába. Honunkban elég bőven terem. Gyógyszertárainknak virágos füvét adja. Ritkább alkalmazásánál fogva csekély érdekű. c) Kivittetnek : 1. Az áldott csúküllő (centuria benedicta, s. carduus benedictus). A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 187 2. A földepe tarnics (gentiana centaurium, vel erythrea centaurium). 3. A szarvasnyeltvű bordalap (asplenium scolopendrium) ollykor-ollykor. VE. Összehuzók (adstringentia). a) Külföldről hozatnak , noha honunkban is teremnek és termeszthetők : 1. A felálló timpó (tormentilla erecta). Tartózik L. szerint a húszhímesek, sokanyások, J. szerint a rózsane- műek családjába. Terem a száraz mezőkön, s erdőkben. Juniusban, juliusban virágzik. Gyógyszernek kívül veres- barna, belúl világosveres , erősen összehúzó gyöke hasz- náltatik. Gyógyászatunkban nagyobb méltatást, s gyako- ribb alkalmazást érdemel. A. honunkbeli egyébiránt nem szedetvén össze, az általunk fölhasznált nagyobbára Mor- vaországból szállitatik hozzánk. Mútani tekintetben lásd alább a mútani testek között. 2. Fanyal kukojcza. (arbutus ura ursi). L. szerint a tízhimesek, egyanyások, J. szerint a hanganeműek (ericeae) csoportjába számítatik. Terem a hegyes erdős vidékeken. Aprilistól juniusig virágzik. Gyógyszertárainknak leveleit adja, mellyek egyébiránt jelenleg ritkábban kerülnek sző- nyegre , s a honi gyógyszertárainkban létező AwAojcza-le- velek jobbára Olaszhonból hozatnak hozzánk. Mútani te- kintetben nagyobb fontosságú. Lásd alább a mútani testek között. — 3. Piros pomagrandt (punica granatum). A. nömi rend szerint a húszhimesék, egyanyások , a természeti rend sze- rint a granátneműek (granateae) közé tartozik. Eredeti hazája Ázsia és Afrika, egyébiránt a müvelés követke- zésében Europa délszaki tartományaiban is meghonosult , 188 GYÓGYTANI TESTEK s hazánkban is, különösen pedig Dalmátziában . a catta- roi öböl környékén , s a szomszéd szigeteken ") bőven te- rem. Gyógyszernek gyökere, héja használtatik , s a galazd- fereg ellen különszernek (specificum) tartatik. Egyébiránt a ritkábban használt szerek közé tartozik , nem sok pénzt visz ki honunkból , s nem nagy érdekű. 4. Nemes májfi (hepatica nobilis, anemone hepatica. L.). Tartozik L. szerint a sokhímesek , sokanyások, — J. szerint a szirontáknemúek seregébe. Terem árnyékos he- lyeken, mogyoró - bokrok alatt, honnan mogyoróallyafűú- nek is neveztetik köznépünk által. Azon csekély mennyiség is, melly általunk fölhasználtatik, külföldről kerül hoz- zánk. 5. Buzavirág csüküllő (centacoria cyanus). A nömi rend szerint az együttnemzők;, nősszüzek, a természeti rend szerint az öszporhonuakhoz tartozik. Gyógyszertáraink- ban kesernyés izű virágai tartatnak. Terem ezen cszAüulló- faj leginkább a vetések között, s mivel ezek , mint tudjuk, tilalmazvák , ezen honunkban bőven termő növény virá- gai is külföldről hozatnak gyógyszerkereskedőink által a rózsavirágokkal (flores siliginis) egyetemben , minthogy ezek szedése is tilalmaztatik honunkban. — k 6. Damaskusi rózsa (rosa damascena). L. szerint a húszhímesek , sokanyások , J. szerint a rózsaneműek csa- ládjába számítatik. Miként a rózsának több fajai, ugy ez is megterem honunkban, de mivel csak gyéren, s kerte- ink diszesítése végett termesztetik: gyógyszertáraink szá- mára külföldről szállítatik; megérdemlené pedig a ho- nunkbani bővebb termesztést, mert virágainak latja 10 kr. p:P. fizettetik gyógyszertárainkban. b) Kivitelre nem fordítatnak : 1. Kocsánytalan, és kocsányos tölgyfa (guercus robur et pedunculata). Tartozik L. Szerint az egylakiak, sokhime- ") Oest. National-Eneykl. IV. Th. 305. 1. asgtrii A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. — 189 sek , J. szerint a barkások (amentaceae) seregébe. Gyógy- szernek a fiatal ágak, gallyak lehántott héja használta- tik. Ugyan ez nagyobb fontosságú mútani tekintetben. Lásd alább a mútani testek között. 2. Sima szilfa (ulmus campestris). L. az öthimesek, kétanyások, J. a barkások közé számítja. A mellett, hogy önként is terem honunkban , imitt - amott müveltetik. Gyógyszernek belső , gyönge sima héja használtatik (cor- tex ulmi interior), melly heveny korában sárgás fehér, szá- rítva sárgás barna szinű, szagtalan, nyákos kesernyés, összehúzó izű. Műtanilag szinte figyelmet érdemel. Lásd alább a mútani testek között. 3. Tekert czikkszár (polygonum bistorta). A köznép- nél, s gyógyszertárainkban Aigyótranknak is neveztetik. Tartozik L. szerint a nyolczhimesek , egyanyások, J. szerint a czikkszárnemüek (polygoneae) családjába. Honunk rétje- in, vizenyős vidékein bőven terem. Május- "és juniusban vi- rágzik. Gyógyszertárainkban ritkábban szokott használ- tatni, s annálfogva csekély érdekű gyökét adja. 4. Tetemtoldó szuhar (cistus helianthemum). L. szerint a sokhímesek, egyanyások, természeti rend szerint a szuhar- nemüek csoportjába számítatik. Kedveli a napsütötte dom- bokat , ritkás erdőket. Gyógyszerül füvét ajánlja; csekély érdekű gyógyszer. 5. Bojtorjános párló (agrimonia eupatorium). I.. sze- rint a tizenkéthimesek , kétanyások , J. szerint a rózsane- műek közé tartozik. Terem müveletlen helyeken , gyepük, kerítések mellett. Gyógyszernek virágos füvét használjuk. Honunkra nézve mint az üdült mellbajokban üdvös sikerrel használandó szer bir egy kis érdekkel; külföldön, mint például Poroszhonban, kikopott a gyógydivatból. 6. Tompa es sós lórom (rumex obtusifolius et acutus). L. szerint a hathimesek , háromanyások , J. szerint a czikk- szárneműekhez számítatik. Terem erdeinkben, réteinken 190 GYÓGYTANI TÉSTEK uton utfélen mind a két faj. Gyógyszernek gyöke. hasz- náltatik , melly szertárainkban radix lapathi acuti neve- zet alatt ismeretes. Szinte egészen kiment a gyógydi- vatból. 7. Gesztenye bókrétafa (aesculus hypocastanum). Tar- tozik L. szerint a kéthimesek, egyanyások, De Cand. sze- rint a bokrétafa-neműek (hypocastaneae) csoportjába. Ere- deti hazája éjszaki Persia, jelenleg Europa különböző tartományaiban , s honunkban is, kerteink , sétányaink dií- szesítésére müveltetik. Gyógyszernek a fiatal ágakról le- hántott héja alkalmas. Gyógytani tekintetben nem nagy érdekű. : 8. Babir és csórege-fűz (salix péntandra, et fragilis). L. szerint a kétlakiak , kéthimesek, J. szerint a barká- sok családjába tartozik. Mind a két faj bőven terem ho- nunkban. Gyógyszernek leginkább az utolsó faj héja al- kalmaztatik. Készítménye a f. vonat, és Buchner által leg- először előállított váltóláz elleni erejéről híres fűzel (salicina). 9. Pompás diófa (juglans regia). L. szerint az egyla- kiak , sokhimesek , De Cand. szerint a dióneműek (juglan- deae) seregébe számítatik. Eredeti hazája Persia , s Kelet- India , délszaki Europában, s honunkban is a művelés által meghonosult. Virágzása ideje aprilis és május. Gyógy- szernek gyümölcse zöld héját vagy kopácsát, s annak vo- natját, továbbá a gyümölcs székét (nucleus), mellyből fejet és olaj készül, használjuk; műtani tekintetben pedig fája, mellyből igen csinos házi butorok készülnek, érdemel fi- gyelmet. A. mi ezen czikkeli kereskedésünket illeti, a dió kopácsa, ha a Pollin főzete, mellynek az fő alkotó részét teszi, s melly ezelőtt mintegy negyven évvel olly nagy sze- repet játszott az europai gyógyvilágban, most is annyira divatban volna: könnyen válhatnék külkereskedési czik- ké; miután azonban ezen idők elmúltak , bajosabb ezt esz- közleni, s igy nem marad egyéb fen, mint az, hogy honi orvosaink jobban méltányolván a hatalmas gyógyerővel ,A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 191 fölruházott diókopacsot, a mezei gyakorlatban gyakrabban alkalmazzák, s azáltal más, külföldről szállítatni szokott gyógyszereket nélkülözhetőkké tevén, honunknak melles- leg használjanak. A mi a dióolajat illeti, az jelenleg na- gyobb részint külföldről hozatik hozzánk, hol az gyak- ran honi diónkból készül, s így a mit a réven nyertünk, azt a vámon ismét elvesztjük, s e szerint ha tiszta hasz- not akarunk honunknak ezen ezikkből hajtani, szükség hogy természtményünket ne fordítsuk kizárólag inyünk gyö- nyörködtetésére, hanem olajkészítésre is, annyival inkább, mivel ezen kezelés nem megvetendő nyereséggel kecsegtet, minthogy a dióolaj fontja 1 f. 44 kr. p.p. fizettetik gyógy- szertárainkban.. A. mi végre fáját illeti , ha külkereskedési czikket akarunk belőle képezni, sokkal nagyobb mennyiség- ben , t. i. erdőszámra kellene termesztenünk: mit valóban teljes mértékben meg is érdemlene. 10. Szegfűszagú cziklász (geum urbanum). L. szerint a húszhimesek, ötanyások, — J. szerint a rózsaneműek közé tartozik. Terem árnyékos nedves vidékeinken, s er- deink között. Május-, juniusban virágzik. Gyógyszernek aprilis-vagy májusban szedetendő , s egy évnél tovább nem . tartandó gyökét használjuk , melly ,- gyógyszertárainkban radix caryophillatae nevezet alatt ismeretes. Ritkábban . történő alkalmazása nem nagy érdekű. 11. Kerti zsálya (salvia officinalis). Tartozik a nömi . rend szerint a két főbb himesek;, fedetlen magvuak, természeti rend szerint az ajakasok családjába. Hazája délszaki Euro- pa; kerteinkben szinte mindenütt müveltetik; juniustól fogva augustusig virágzik. Orvosi használatra levelei fordítatnak. Készítménye: a vonat, lepárolt viz, és az égényolaj, melly, külföldről kerül hozzánk, s latjáért 1 Ír. 25 krt. fizetünk p.p. gyógyszerészeinknek. Ezen növényből is " válhatnék külkereskedési czikk, főleg ha olajat készíte- nénk belőle. ." — 12. Kerti izsóp (hyssopus officinalis). L. szerint a két főbb himesek , fedetlen magvuak , — J. szerint az ajakasok 192 GYÓGYTANI TESTEK családjába számiítatik. Hazája délszaki Europa ; kerteinkben mindenütt müveltetik. Juniustól fogva augustusig virágzik. Gyógyszernek virágos füvét használjuk. Készítményei: a lepárolt viz, és az égény - olaj, mellynek honunkbani ké- szítése bizonyos haszonnal kecsegteti a válalkozót. — 13. Százlevelü és tarka rózsa (rosa centifolia et gal- lica). Tartozik L. szerint a húszhímesek , sokanyások, J. szerint a rózsaneműek seregébe. Honunkban kerteink di- szesítésére mind a két faj müveltetik. Gyógyszertáraink- ban készítményeik tartatnak , millyenek: a r. olaj, r. lél, r. viz, r. méz , r. Ír, r. festvény, r. eczet, és r. tartvány. Ezen összehuzó szerek közé tartoznak még : 14. A balha, széles, és közép útifű (plantago psylli- um major et media) és 15. A csonkagyökt s mezei sikkantyú (scabiosa succisa, et arvensis), mellyek ritkább alkalmazásuknál fogva szinte csekély érdeküek. c) Kivittetnek: 1. A sárga szömörcze (rhus cotinus). 2. A kocsányos es kocsánytalan tölgy (guercus robur et pedunculata) makkja. 3. A pirósító buzér (rubia tinctorum) noha ecsekély mennyiségben, minthogy gyéren termesztetik. VIN. Nyakos szerek (mulilaginosa). a) Külföldről hozatnak, noha honunkban is teremnek s ter- meszthetók : 1. Az agár , vitéz és füles kosbor (orchis morion min litaris, et mascula). Tartozik L. szerint az anyahimesek , kéthímesek (gynandria diandria), a természeti rend szerint A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 193 i a kosbornemüek (orchideae) családjába. Eredeti hazájának Persia és Törökhon tartatik. Egyébiránt honunkban, mint szinte Europa más délszaki tartományaiban is ön- ként terem, főleg réteken, s erdők szomszédságában. Gyógyszernek mind a három faj gyöke használtatik, s gyógyszertárainkban radix salep nevezet alatt ismere- tes. Készítményei: a k. nyák és k. kocsonya (gelatina rad. salep). A honunkban önként termő Aosborgyók nem levén olly jó, mint a külföldön müvelve termesztett, nem is olíy kelendő, s ennélfogva a szertárainkban létező jobbára külföldről szállítatik hozzánk, mit csak az által akadályozhatunk "meg, ha magunk is ezen növény ter- mesztéséhez munkás kezeket nyujtandunk. 2. Makhola ziíliz (althea officinalis). Tartozik L. sze- rint az egyfalkások, sokhimesek , — J. szerint a mályva- neműek közé. Kedveli a nedves helyeket, réteket, folyók partjait. Juliustól fogva augustusig virágzik. Gyógyszernek gyökét, füvét s virágait használjuk. Készítményei : a z: szörp, z. szedetek (tabulae altheae) és a z. tészta (pasta altheae) A mi ezen czikkeli kereskedésünket illeti, a zíiliz gyöke és füve ollykor-ollykor kivittetik honunkból , s ha szorgal- masabban megszedetnék, s a gyök egyszersmind meg is hámoztatnék : sokkal nagyobb hasznot hajtó külkereskedési czikké válnék; a zíliz-virágok ellenben honfiaink által össze nem szedetvén , külföldről szállítatnak hozzánk, mi E. valóban kereskedésünk paradoxumai közé méltán számíta- tik, minek kétség kivül hanyagságunk mellett az is az oka, hogy virágzása idején földművelőink aratással, s más fontosabb mezei munkákkal elfoglalvák. A rózsa - ziliz (althea rotea) virágai is, mellyek a ke- reskedésben ffores malvae artoreae nevezet alatt isme- retesek , s leginkább eczetfestésre használtatnak, a közelebb említett okoknál fogva külföldről jőnek hozzánk. — 3. Erdei mályva (malva silvestris). Tartozik L. sze- rint az egyfalkások , sokhimesek , — J. szerint a mályva- TERM. PÁLY. III. 13 194 GYÓGYTANI TESTEK nemüek seregébe, Leginkább az erdőkben tenyészik, s onnan vette nevezetét. Gyöógyszernek virágait használjuk, mellyek a kereskedésben, s gyógyszertárainkban /lores malvae vulgaris nevezet alatt ismeretesek. Ezek sem szedetvén meg általunk illendő mennyiségben, szinte — nem megvetendő adagban — szállítatnak hozzánk kül- földről. 4. Birs-körtvely (pyrus cydonia). L. szerint a húsz- himesek , ötanyások , J. szerint a rózsanemüek családjába számitatik. Eredeti hazájának Kréta szigetét tartják ; je- lenleg azonban délszaki Europa tartományaiban, és ho- nunkban is migveltetvén, meghonosult. Gyógyszernek gazdag nyáktartalmú magvait használjuk, mellyek ho- nunkból ollykor-ollykor kivittetnek; azonban a közelebb múlt mostoha években szűken teremvén a birs-körtvély , s annak sem szedetvén meg magvai illendő szorgalommal , nem kis mennyiség szállítatott hozzánk külföldről. 5. Balszarvú lepkeszeg (trigonella foenum graecum). Tartozik L. szerint a kétfalkások , tízhimesek , — J. sze- rint a hüvelyegesek seregébe. Leginkább kedveli a por- hanyó földet. Gyógyszertárainknak magvait adja, mely- lyek lisztté örölve, pépegyvelegnek basználtatnak. Noha kevés fogyasztatik el honunkban ezen gyógyszerből, azon kevés is külföldről kerül hozzánk. "Termesztése modját előadják a Gazdasági Tudósítások "). 6. Pettegetett gálna (pulmonaria officinalis). L. szerint az öthimesek, egyanyások , — J. szerint a borágo-neműek csoportjába számítatik, Honi hegyes erdős vidékeinken bőven terem. Gyógyszertárainknak füvét ajánlja. Ritkább használatánál fogva keveset fogyasztunk el, de azt is kül- földről szállítottat. — 7. Vizi rizs (orysa sativa). A. háromhimesek, kétanyá- sok családjába számítatik. Ezen Ázsia, s Afrika éghajla- tát kedvelő, nagy hasznú növény termesztésével tétettek !) 1-ik évi folyamat. 1-só füzet. 38. 1. § ezen század elején kisérletek a Bánátban, nevezetesen Torontál megyében Új-Pécsett , Temesben Gattaja , Den- ta, Detta s Omor nevű helységek határaikon; s 1804-ben Mibeck 1), 1821-ben pedig Csaplovics ?) tudaták közönsé- günkkel a bánáti, nagy eredményekkel kecsegtető rizster- mesztést; de a melly mind a mellett, hogy az említett években középszerű aratáskor is 113,400 vékát. adott: az újabb időkben egészen dugába dőlt ?). -Ismét egy példája a minden sshepárkéknekb akadályoktól is visszarettenő ma- gyár zühkeznek. 8. Homok-sás érte. 2am arenaria). L. szerint az egylaki- ak, háromhimesek, — J. szerint a cyprusnemüek közé számitatik; Kedveli honunk fövényes homokos vidékeit. Gyógyszernek gyöke használtatik; a Akdromszinű viola . (herba jacea) ; továbbá a Aeserű lapu, és pókhálos bojtor- ján (arctium lappa, et bardana) gyökével, a szárcsa- gyök . (rad, sarsaparillae) pótszerének tartatik. A honunkban nem . csekély mennyiségben fölhasznált homoksás-gyök jobbára . Morva-, vagy Németországból kerül hozzánk, honi Fló- ránk , s az azt ismerők botránykoztatására. — 9. Szárcsa-gyók (radix sarsaparillae). Ezen hatalmas, sokoldalú gyógyerejénél fogvatnagy hirú, és sarkalatos .gyógyszereink közé méltán számítandó gyököt szolgáltatja a szárcsa-tukma (smilax sarsaparilla s. syphilitica). Tarto- zik ezen növény L. szerint a kétlakiak , hathimesek , J. szerint a szittyónemüek (junceae) jaládsábs Ej . délszaki- Amerika. lapályos vizenyős vidékei. A. kereske- . désbeli szárcsa-gyóknek az angol Pereira szerint 5 fajai vannak, t.i. a kozdurasi , verakruzi, brasiliai, jamajkai . és limai, mellyek közől a két első körjöbb faj vivta ki a ölninek is méltatlanúl tulajdonitott nagy nevet. Meg A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 195 1 Lübeks: Patriotisches Wochenblatt, 1804. 1]. B. 376. I. ") Topogr. Statist. Archiw des Königr, Ungarn 1, B. 355. I. ") Fényes Elek: Magyarorsz. st. s georg. tekint. IV. K, ú4 366. 393 II. 13." 196 GYÓGYTANI TESTÉK " kell azonban jegyeznünk, hogy a kereskedésben nálunk megforduló szárcsa-gyók szinte mindig hamisítva van, el- annyira hogy gyógyszertárainkat vizsgáló orvosaink kö- zől némellyek a szárcsa-gyóköt tartják a gyógyszertár sulymérőjének (barometrum) s fölteszik előlegesen, hogy hol valódi szárcsa-gyók találtatik: ott a többi gyógyanya- gok is kétségkivül jók , és valódiak. Ezen hamisításnak st sr gejza káros eredményei mind a gyógyászra, mind különösen a , betegre nézve kimondhatlanok; mert hiszen hogy. az illy ál-szárcsagyök az olly nyakas . bajokban, millyenek : a bujasenyv, higanykór, takár, rögzött köszvény, csúz, görvély, különféle kütegek sat. s millyekben a valódi sokszor csodálandó hatással adatik, — üdvös sikerrel nem koronázza ügyekezetünket, könnyü átlátni. Fölötte nagy édekű dolog tehát, hogy gyógyszertárainkban valódi szár- csagyók legyen, mit a dolgok jelen állásánál fogva eszkö- zölni valóban nagy feladat. Véleményem szerint azonban gyökeresen lehetne segítni ezen bajunkon, ha a szdrcsa- tukma termesztésével tehetnénk jól sikerült kisérleteket; mert ha tettleges adataink nincsenek is ezen növény ter- meszthetőségéről ; de miután tudjuk , hogy honunk éghajla- ta a forró égöv számtalan növényeit, millyenek: a rizs, dinnye , törökbuza , füge , mondola , narancs , czitrom , anil, kekterme sat. megtermi: valóban a szdárcsagyók termeszt- hetőségéről sincs okunk kétkedni. A mr ismételve emlitett lelkes pesti gyógyszerkereskedő Török Fridrik által, kinek Amerikában is vannak kereskedési levelezői, vajmi könnyen megtörténhetnék, a szóbani növény magvának hozzánk szállítása, s megtétetvén honunk különböző vi- dékein a termesztési kisérlet, jeles, s hő buzgalmú orvo- saink bizonyosan nem késnének azt először kórházainkban, azután magányos gyakorlatukban is alkalmazni s ekként hitel szereztetvén ezen honi új termesztményünknek , köny- nyen emelkedhetnék a kereskedés szárnyaira. — A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 197 b) Kivitelre nem fordítatnak: 1. Gyújtovány pintyő (artirrhinum linaria), melly L. szerint a két főbb himesek, magrejtősök , — J. szerint a tá- kajak -nemüek (scerophularineae) családjába számítatik. " Terem leginkább száraz fövényes helyeken , tarlók között. Gyógyszernek virágos füvét használjuk. Készitménye a gy. ír (ungv. linariae). Ritkább alkalmaztatásánál fogva cse- kély érdekű. 2. Fekete nadálytó (symphytum officinale). Tartozik . az öthimesek, egyanyások seregébe. Terem vizenyős ned- ves réteken, mezőkön. Gyógyszernek gyöke használtatik, melly szertárainkban radig cunsolidae majoris nevezet alatt ismeretes, de melly a vele rokon erejű, de sokkal kellemesebb ziliz-gyóA által szinte egészen kirekesztetett jelenleg a gyógydivatból. 3. Kertiborágo (borago officinalis). A nömi rend sze- rint az öthimesek, egyanyások , a természeti rend szerint a borágoneműek családjába számítatik. Hazája Közép- és délszaki Europa; honi kerteinkben müveltetik. Szertára- inknak virágait adja. Franczhonban levelei is használtat- nak. Kereskedési tekintetben nem érdemel figyelmet. 4. Mezei atraczél (anchusa officinalis). L. szerint ez . is az öthimesek , kétanyások — J. szerint a borágonemű- ekhez tartozik. Honunkban szinte bőven terem. Gyógy- szernek gyöke s levelei használtatnak, mellyek szertára- . inkban radix et fotia buglossi nevezet alatt ismerete- sek. Jelenleg ritkán alkalmaztatik. Nagyobb figyelmet ér- demel: 5. A keserü lapu, és pókhálós bojtorján (arctium lap- pa , et bardana). L. szerint az együttnemzők, egyenlőnő- sök , — J. szerint az öszporhonúak családjába számíta- tik. Terem úton útfelen, szemétdombokon, néhol egész az alkalmatlanságig buján. Gyógyszernek radix barda- ae nevezet alatt ismeretes gyöke használtatik. . Ezen 198 GYÓGYTANI TESTEK gyök, ha illendő szorgalommal megszedetnék, meghá- moztatnék : minden akadály nélkül kiviteli czikké válnék, mert gyakran kerestetik a külföldiek által, nagyobb divat- ban levén, mint valósággal érdemli. c) Kivittetnek: 1. A mahola zíliz (althea officinalis) gyöke és füve. 2, A kerek mályva (melvea rotundi folia) levelei. 3. Az ökörfark-kóró (verbascum thapsus) virágai. 4. A perje-gyöker. 5. A száratlan bóka (astragalus exscapus) gyöke, mellynek üdvös hatását a bujasenyvben Winterl, honunk egykori jeles tanára s utána Gvarin érdeme fölött magasztalta. VNEK. Olajos szerek. a) Külföldről hozatnak: 1. Repedő himboj (ricinus communis.) Tartozik L. szerint az egylakiak, egyfalkások , a természeti rend sze- rint a fűtejneműek (eüphorbiaceaáae) seregébe. Eredeti hazá- ja ezén növénynek Nyugat-Iridia , és Afrika. Europa dél- szaki tartományaiban a müvelés által meghonosult ; kerte- inkben is termesztetik helylyel-helylyel. Gyógyszertáraink- nak dús olajtartalmú magvait adja, mellyekből sajtolás által készül a jelenleg nagy divatban levő kiünböjmég- olaj (oleum ricini). Az anyanövény termesztése, s magvaibóli ölajkészítés honunk délszaki melegebb égalju megyéiben semmi lényeges akadályokra nem találna; s valóban nem lehet eléggé csudálkoznunk rajta, hogy gyögyszerészeink közől, kik előtt a kimbojmag- olaj kelendősége, s mágasz- " tos ára is eléggé ismeretes: valakinek eszébe nem jutott, himbojt bőven termeszteni , imagvaiból olajat sajtolni, s A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 199 az ekként hozzánk leginkább Olaszhonból szállítottat nélkű- lözhetővé tenni. — 2. Europai olajfa (olea europaea). Tartozik L. sze- rint a kéthímesek , egyanyások , — J. szerint a jázminne- múűekhez (jasmineae). Hazája Ázsia, Afrika, s délszaki Europa. Gyógyszertárainknak gyümölcseiből sajtolandó olaját adja, melly a kereskedésben faolaj nevezet alatt ismeretes. A különböző készítés módjánál fogva a. faolaj- nak két faja van t. i. a jeles vagy szüz (oleum olivarum optimum s virgineum), és a közözséges faolaj (ol. olivarum commune). Amaz az érett, s heveny gyümölcsök gyönge, ez pedig erőszakos sajtolása által nyeretik. Honunkban legnagyobb sikerrel üzethetnék a faolaj készítése a drá- vántúli kerületben, s Horvátországban, hol egész olajfa- erdők léteznek !). b) Kívitelre nem forditatnak : 1. A közönséges kender (canabis sativa) nyák- s olaj- tartalmú, s annálfogva a gyógyászatban fejet-készítésre alkalmas magvai. — Lásd alább a mútani testek között. 2. A savanyitó ugorka (cucumis sativus) fejetnek al- kalmas magvai. á 3. A lopó , úri es disznó-tök (cucurbita lagenaria , pe- po, et verrucosa) szinte gazdag olajtartalmú s gyógyásza- tunkban fejet-készítésre használtatni szokott. Erre pedig nagy szükségök van a bécsieknek , minthogy azt gyakorta keresik; de gazdálkodni nem tudó honfiaink disznóknak adják eledelúl, a helyett hogy jövedelmes olaj - készítésre . fordítanák. c) Kivittetnek: 1. A fehér mák már fölébb is említett magvai s olaja. 2. A repcze magvaiból készült olaj. 3. A házi len (linum usitatissimum) magvai s olaja. "4. A gyalog fenyó-olaj (oleum juniperi.) 1") Oest. Nat. Encykl. IV. B. 306. I. 200 GYÓGYTANI TESTEK 5. A sárga dinnye ugorka (cucumis melo) gyümölcse , a benne létező magvakkal együtt. f 6. A görögdinnye-tók (cucurbita citrullus) gyümölcse s magvai. EX. Náadméztartalmeu szerek (saccharina). a) Külföldról hozatnak:: 1. A körösméz (manna). Igy neveztetik a virágos ke- reklevelü, s büdös körösfából (fraxinus ornus, rotundifolia, et excelsior) részint önként kiizzadó, részint a rajtok mesterséggel ejtett metszéseken kiszivárgó, s a levegőn megkeményedő édes nedv. A. gyógyszertárainkban létező körösmeéz Siciliából s Calabriából hozatik hozzánk, s kü- lönféle fajai vannak, mellyek közől legjobb, s legdrá- gább a választott, vagy csövecses körösmez (manna ele- cta, s. canellata), melly julius- s augustusban szedetik a körösfák héján fölmentesen ejtett vágásokból. Hozzánk kerekded, s barázdált, vagy csövet kepező rudacsokban jó , minthogy a körösfák alá hányt vesszőkön , vagy szalma- szálakon hagyják jegesedni s megkeményedni. Alábbvaló ennél a Aözönséges, vagy Aalabri körösméz (manna vul- garis s. calabrina), melly octoberben szedetik ; még ennél is alábbvaló a Aamisitott körösmeéz (manna adulterata ) , melly mézből , czukorból, lisztből , fövenyből, keményí- tőből, s keserű vagy glauber-sóból készül. Említendő még az ál, vagy brigamti körösmez (pseudomanna s, man- na brigantina), melly délszaki Francziaországban, s ho- nünkban is termő veresfenyőből szívárog , s melly ennél- fogva veresfenyőmeéznek (manna laricina) is neveztetik. Hogy a körösfának több fajai teremnek honunkban , azt mindenki tudja , s a fölebb említett siciliai, s kalabri méz- termő fajok közől egyedúl a Aereélevelű az, melly ná- 94 art te ÉVA A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 901 lunk önként nem terem, de termeszthetősége felől ennek sem kétkedhetünk. , Legbővebben teremnek pedig Sáros, Zemplin , Abaúj megyékben, a drávántúli kerületben (Slavonia) különösön sok, és Erdélyben. Ezen honi Aö- rösfáink héjainak történetes repedéseiből is szivárog ki körösméz , nevezetesen pedig"a Sáros megyében Orkuta ") nevü helység határán termő Aörös- fákból; miből termé- szetesen következik, hogy ha honi körösfáink héját a S iciliaiak , s kalabriak módja szerint julius-, augusztusban meghasgatnók , szinte nem megvetendő mennyiségű Aörös- mezre tehetnénk évenként szert, mire a Aörüsméznek na- ponként növekedő ára is buzdíthatna bennünket. Tudjuk ugyanis, hogy a gyógyszerek 1829-diki árszabása szerint a csövecses körösmeéz latja 6, a kalabrié 24 p. krral fizet- tetett; az 1838-diki árszabás szerint pedig az elsőnek latja 14, a másodiké 74 p. krra emeltetett. 2. Higviricz-gyók (radix liguiritiae s. glycyrrhizae). Ezen, gyógyászatunkban mindennapi alkalmazású, s már Dioscorides által ismert gyököt szolgáltatja az édes és tüskes higviricz (glyeyrrhiza glabra et echinata), melly L. szerint a kétfalkások , tizhimesek, J. szerinta hüvelyegesek család- jába tartozik. A Aigviricz-gyöknek hámozott, és hámozat- lan, továbbá önként termő, s művelés által termesztett fajai forognak a kereskedésben. Ez utolsó faj többre be- csülendő amannál, minthogy a képlő anyag-, nádméz- és nyáktartalmú növények átaljában nyernek a müvelés ál- tal, s ezen tekintetben ellentétben vannak a bódító növé- nyekkel, mellyek miüvelés által vesztenek gyógyerejökből Pp. 0. a gyüűszönye. — Jóságáról legismeretesebb, s legna- gyobb hirű a bambergi , az orosz s morvaországi higviricz- gyök, s ez utolsó helyről hozzánk is nem megvetendő mennyiségben szállítatik évenként. Hogy honunk éjszaki megyéiben a havasalji vidékeken önként terem a Aig- ") Oest. Nat. Encykl. IV. B. 302. I. 203 GYÓGYTANI TESTEK viricz, azt minden, honi Flóránkat csak egy kissé is is- merő jól tudja; de hogy az itt összeszedett s meg nem hámozva a Vágon, Dunán más rokon égaljat kedvelő növényekkel Pestre szálított Aegviriczgyők nem a legjobb, s nem is elegendő honi szükségeink födözésére: kétséget nem szenved. S így tehát a külföldinek nélkülözhetése, a honi kelendőségének emelése tekintetéből szükséges volna a Ahigviriczet termesztenünk , müvelnünk , s mielőtt ke- reskedésbe küldenők, meghámoznunk. — Az éjszaki me- gyékből kerülő Zigviricz-gyóAön kivül figyelmünket. tel- jes mértékben megérdemli még a drávántuli kerületben (Slavonia) termő, melly az Öster. Nat. Encyklopaedie !) irója szerint a bamberginel is előbbvaló , mind a mellett hogy kereskedésbeli ügyetlenségünk. miatt méltányos hirre nem emelkedhetett. 3. Az edes füge (ficus carica). A háromhímesek , egy- anyások családjába számítatik. Hazája Ázsia, Afrika, s délszaki Europa , különösen Olaszország; egyébiránt honi úriasb kerteinkben is termesztetik , s éghajlatunktól kis gondviselés mellett egyátaljáhan nem idegen. Azonban, minthogy Olaszhonban divatozó aszalása, s elkészítése módját nem tudjuk : csekély mennyiségű honi termesztmé- nyünk jobbára használatlanul vesz el, s kereskedőink , gyógyszerészeink külföldivel kénytelenek ellátni szertá- raikat. 4. Szentjánoskenyerű szírmin (ceratonia siligua). Tar- tozik L. szerint a kétfalkások , tízhimesek, J. szerint a hüvelyegesek seregébe. Hazája Éjszaki-Afrika , s Délszaki- Europa , nevezetesen Portugallia, Spanyol-, Francz- , Olaszhon; melly tartományokban vadon terem. Ezen or- szágokon kivül tenyészik még honunkhoz tartozó Dalmá- tiában a már többször említett cattaroi öböl vidékén, mit némileg tulajdonunknak tekinthetünk. Gyógytani te- kintetben a szírmis.hüvelyeges gyümölcse csekély érdekű. ") IV. B. 304. I. A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 203 5. A nádméez (saccharum). Ezen, az újabb időkíg tö- mérdek , s jelenkorunkban is igen sok pénzt kivivő eczikk készült egy eredetileg Kelet-Indiában termő s onnan Ame- rikába is átültetett zád (saccharum officinarum) nedvéből , jelenleg pedig több rendbeli növényországi testekből, millyenek a répa különféle fajai, a burgonya sat. készí- tetik. Honunkban legnagyobb sikerrel üzetik készítése a burgundi répából, s az illy nemű, naponként szaporodó , virágzásnak indult, hirlapjainkban gyakran hirdetett gyá- rak méltán reményltetik velünk, hogy idővel a Aülföldi nádméz egészen nélkülözhetővé válandik , sőt még azt is, hogy egykoron ebbeli adósságainkat a külföldnek honi készitményeinkkel fizetendjük vissza. b. Kivittetnek ; 1. Az édesgyükű páfrán (pölipodium vulgare) gyöke. 2. A kerti szílva (prúnus domestica) gyümölcse , s az ebből készült pép (pulpa prunorum). 3. A sárga murok (daucus carotta) gyöke. X. Növénysávtartalmu szerek. a) Külföldról hozatnak : 1. Az orvosi es narancs-czitrom (citrus medica , et au- rantium). Tartozik L. szérint a sokfalkások , sokhimesek, J. szerint a naráncsneműek csoportjába. Eredeti hazája Kelet-India , honnan Kis - Azsiába, s Európa délszaki tar- tományaiba is átültettetett, Honunkban , ha egy kis figye- lem fordítatik rá, szinte megterem, a honunkhoz tartozó Dalmatiában pedig a Cattaro öböl környékén , s a szom- széd szigeteken önként terem 1), s ha itt, s honunkban !) Oest. Nat. Encykl. IV. B. 305. I. 204 GYÓGYTANI TESTEK is egy kis ipar és szorgalom fordítatnék művelésére, az olaszhonit nélkülözhetnők. 2. A torkó (tartarus), melly borainkból a hordók fa- lára rakodik , honi izraélitáink által összeszedetik , s kül- földre , leginkább Francziaországba szállítatik, hol meg- tisztítatván, ismét visszakerül honunkba, s így ez is a kül- földről hozatni szokott kereskedési czikkek közé számí- tandó. Tagadhatlan, hogy több rosszul számoló vállalko- zók akadtak már a kozi borkó tisztitásához , de mind bele buktak , min valóban nem lehet eléggé csudálkoznunk. b) Kivitelre nem fordítatnak : 1. A málna-szederj (raubus idaeus). L. szerint a husz- himesek, sokanyások , J. szerint a rózsaneműekhez számí- tatik. . Erdős cserjés vidékeinken önként terem, kerte- inkben kedves izű gyümölcséért müveltetik s gyógyszer- tárainkban a m. víz, m. eczet, és m. szörp készítésére használtatik. Ezen növénynek egy más faja t. i. A seregely-szederj (rubus fruticosus) szinte használta- tik gyógyszertárainkban szörp készítésére. 2. Veres ribiszke (ribes rabrum). L. szerint az öthíme- sek, egyanyások, De Cand. szerint a pöszméte- neműek (grossulariae) családjába számítatik. Szőlőhegyeinken , s kerteinkben kedves gyümölcse kedvéért müveltetik , melly- ből gyógyszertáraink számára szörpöt készítenek. 3. SósAa-borbolya (berberis vulgaris). A nömi rend sze- rint a hathímesek , egyanyások , a természeti rend szerint a borbolyaneműek (berbericeae) csoportjába tartozik. Ho- nunkban önként terem. Gyógyszertáraink számára gyü- mölcseiből szörp készül. Mútani tekintetben is figyelmet érdemel. Lása alább a festőnövények között. 4. Szederj-eperfa (morus nigra). Tartozik L. szerint az egylakiak , négyhímesek , természeti rend szerint a csa- lánneműek (urticeae) közé, Eredeti hazája Persia, egyéb- A NÖVÉNYORSZÁGBÓL 205 iránt a müvelés által Europában s hazánkban ís megho- nosult. Gyógyszertárainkban gyümölcseiből szörp készül. Ennél sokkal nagyobb figyelmet érdemel mútani tekintet- ben a selyem eperfa (morus alba), mellynek levelei a se- lyem- hernyóknak szolgálnak eledelül. B MÚTANI TESTEK. E. Festékek készítésére alkalmas növények. A növények különböző részeikben, u. me gyökeik- ben, száraikban , leveleikben, virágaikban , gyümölcseik- ben létezik bizonyos festő anyag , mellytől kölcsönzik az említett növény-múszerek természeti szinöket. Ezen festő- anyag, ha a növények himes részeik vízbe , vagy lúgba, vagy borlélbe áztattatnak: elhagyja a növény - részeket, s egyesülvén a vizzel, luggal vagy borléllel, azt meg- festi; s ha ezen szines folyadékba ismét fehér szöveteket vagy papirt mártunk, a festőanyag ezekkel egyesül, s ez a festésnek alapészképe (theoria). Noha azonban nincs olly növény, mellynek ez vagy amaz részében bizonyos festőanyag ne találtatnék : mind- azáltal festékek készítésére csupán azon növények alkal- masak , mellyekben olly mennyiségű s mineműségű festő- anyag találtatik, hogy azzal a festők vagy képirók ha- szonnal élhetnek. Illy növények honunkban nagy szám- mal teremnek s termeszthetők, mellyek iparunk s szor- galmunk emelkedésével nagyszerű nemzeti kincsekké vá- landhatnak. Ezek közől említésre méltók a következők : 1. A sárga szömörcze (rhus cotinus) , melly legbőveb- ben terem a Bánát délszaki részében, és száwmpia neve- zet alatt kereskedésbe is megyen Heutfel János kras- sómegyei főorvos értesítése szerint. Továbbá Pétervárad , Belgrád vidékén, a Balatonon innen , főleg pedig Fehér Mlle La A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 207 vármegyében , hol. müveltetik is, s évenként sok ezer mázsa küldetik külföldre ), miért is a németektől: Un- garisches Gelbkolz nevezetet nyert. Alkalmas az ebből kikerülő jeles festék pamut- s gyapjúszövetek, továbbá szarvas-, őz- s más bőrökből készült öltöny-darabok festé- sére. Nagy kelendőségénél fogva honunk ezen czikkből sokkal több pénzt vehetne be, ha több megyék követnék Fehér megye e tekintetbeni dicséretre méltó ipárát, s azért hozám fel e különben értekezésem körén kivűl eső neve- zetes mútani czikket. 2. A sáfrán - szeklicze (carthamus tinctorius., Saflor). Az europai festők számára ezen növény bokréta-szirmait a jelen századig szinte kizárólag Egyiptomból hordták. Jelen század elején kezdétték azt az osztrák birodalom különböző tartományaiban termeszteni, legnagyobb mér- tékben s haszonnal Debreczen vidékén, s Derecskén, s ez időtől fogva a jelen czikk is külkereskedési czikkeink közé számítandó. Legbővebben termesztetik Bihar, Tolna .. Zala megyékben, s különösen Keszthelyen. A szejlicze szirmaiból kétféle , t. i. sárga és veres festék készíthető ; amaz sör , víz, ez pedig hamag-, vagy szikaglúggal vo- natik ki, s a hazánkban termőből készült festék elébbva- lónak találtatik az egyiptominál is, s ennélfogva lett ezen honi termesztményünk annyira kapós és keresett. Ezen növény is bővebben termesztve , sokkal jövedelmesebb ke- reskedési czikké válhatnék. 3. A fogas rezeda (reseda luteola , Waú). Ezen isme- retes növény honunk sok vidékein önként terem, né- melly helyeken pedig müvelni is kezdik, mind inkább ke- restetvén a külföldiek által. Teljes ezen növénynek min- den része jóféle sárga festőanyaggal, melly len-, kender-, pamut-, szőr-, selyemszövetek , s bőrök festésére egyiránt alkalmatos. Azértis bármennyi termesztetnék hazánkban, az minden nehézség nélkül kivittetnék. ) Kerekes Ferencz: Gyakorlati növénytan czimű kézirata. sé apég 208 MŰTANI TESTEK 4. A pirosító buzer ( rubia tinctorum , Krapp ). Szinte egy a legnagyobb figyelmet érdemlő festőnövenyeink kö- zől. Létezik t. i., mint Runge jeles vegybontásai után tudjuk, ezen növény gyökében három veres festőanyag , (Krapp-purpur, Krapproth, Krapporange), melly kivonat- va pamut-, gyapjúkelmék , bőrök festésére igen alkalmas. Sőt a képírók által is használtatható nem igen levén, szép fényességére nézve alábbvaló a karminnál. Legjobbnak tartatik a főrókországi, nevezetesen a ÁAzs-dzsiat , mellyel a veres török sapkák festetnek; Europában pedig a £ol- landi. Egyébiránt mind ezeknél nem alábbváló a magyar- országi, miért is a külföldiek által anyagkereskedőinknél sürgetve kerestetik ; de fájdalom, vajmi csekélység az mind - ez ideig! mi honunkból kikerül , minthogy eddigelé csak néhány helyen tétettek honunkban kisszerű , de szerencsés eredményű kisérletek termesztésével, u. m. Gyákányon Bihar vármegyében, továbbá Baranya , Komárom, és Sá- ros megyékben ?), de eredvényei még vajmi távol vannak a zon plus ultra-tól. Ezen növény termesztését is tehát méltán ajánlhatom honfiaink figyelmébe; mert, bármennyit termeszszenek , az kétségkivül mind elkel, még pedig jó áron, a nélkül hogy vevőket aggódva kellene keresniök. 5. Avarjútövis es henye benge (rhamnus catharticus et infectorius , Kreuzdorn). Mind a két faj önként. terem honi erdeinkben, s az utolsó kivált a biharmegyei erdők- ben, s a Bánátban , hol bogyói az oláh asszonyok által is használtatnak festésre. A bezgebogyók. (baccae spinae cervinae , Kreuzdornbeeren) éretlen korukban sárga , meg- érve zöld (Saftgrün) , elérve pedig skarlát - veres festéket adnak, s ennélfogva szinte nagyon kerestetnek a külföl- diek által, úgy hogy honunkban bőven termesztetvén s az önként termő szorgalmasan összeszedetvén , szinte nevezetes , hazánkba sok pénzt varázsló külkereskedési ) Tudományos Gyüjtemény. 1817 8. K. 8. I. sinnen Kö- zölve Horváth: Ipar s ker. tört. 285. I. A NÖVÉNYORSZÁGBÓL, 209 czikké válhatnék. Europában legtöbb bezge-bogyó terem Francziaországban Avignon vidékén , miért awigzozi bo- gyóknak (graines d Avignon) neveztetnek. Egyébiránt ked- vező éghajlatunknál fogva ipar által a magyar bengebogyó is europai ismeretességű leendhetne, 6. A festő zsaltina (servatula tinctoria , Scharte , Fár- berscharte). Honi erdeinkben, s mezeinken olly buján te- rem, hogy sokszor embernyi magasságra is felnő, s olly bőven , hogy hacsak az önként termő szedetnék is meg szorgalmasan , az is szép mennyiségű pénzt hajthatna hon- fiaink üres erszényébe. A növény minden részeiből lehet forró vízzel jóféle tartós sárga festéket kiáztatni, melly len- selyem- s gyapjúkelmék festésére egyformán alkalmas. 7. A festő-csülleng ( Isatis tinctoria, Waid). Festő- . fűveink között csalhatlanul legnagyobb figyelmet érdemel, ki d j ! r I I a : 8 3 bi " Hi fi vat egyedüli képviselője, pótszere levén az indigónak , mely- lyért konunkból évenként mintegy ? millio forint p. p.ben szivárog ki 9. Amerika fölfedezése előtt, s a Napoleon által létre- hozott szárazföldi zárrendszer idejében csak nem kizárólag ezen növény volt az, mellyel a festők a festészetben olly nagy fontosságú kékszin sokféle árnyék- latait festették , de a zárrendszer hanyatlása után sem ve- szett el a csüllengtől kerülő kék festék becse , sőt inkább naponként emelkedett, ismételt kisérleteknél fogva , mely- lyeket Bancroft, Kulenkampf, Otto, Heinrich s mások tettek ?), napfényre jövén hogy a csüllengfes- ték nemesités által az indigót minden tulajdonságaiban megközelíti , s- ennélfogva jelenleg is nagy bőséggel ter- mesztik a csüllenget Szász-, Porosz - országban nem csak . magok használatára, hanem kereskedés végett is. Magyav- országban a múlt század vége felé kezdett valamivel na- . gyobb mértékben müveltetni a Bánátban , Somogy megyé- e ha ben a sélyei urodalomban , s Peréden Pozsony megyében, ") Katona Dienes: Honi indigo czimű röpirata. ") Heinrich Mor. Poppe: Technol. Lexicon. II. B. 316. I. TERM. PÁLY. III. 11 210 MŰTANI TESTEK hol 1790-ben állítatott csüllenggyár, mellyben évenként mintegy 300 mázsa festék készítetett ") , s ime egy félszá- zad lefolyta alatt nem gyarapodhatott a csülleng termesz- tése annyira, hogy eredményei nagyszerűségével kérked- hetnénk. Ezen növény termesztését is tehát nem lehet elég- gé ajánlani minden terjedelmesebb birtokú földtulajdono- sainknak , miután kétséget nem szenved, hogy Magyar- ország éghajlata igen kedvező a csülleugnek, s hogy az ebből kerülő fésték elébbvaló a porosz- és szászországi- nál ?. Noha azonban a csülleng honunkban szinte minde- nütt megterem , mindazáltal legnagyobb sikerrel termeszt- hető Katona Dienes kisérletei után: a kegyes dombos videkeken, hol a leg hívesebb , s a föld a fellegekből szivott nedvektől nyirkosabb; továbbá a sivatag homokpusztákon , mellyeknek színéhez töbönyire sokkal közeletb lappang a fenekviz, mint az agyagos tájakéhoz; s vegre a folyamok mellékein, ha sovány is a föld, csak hogy nedves legyen. . — Ezen festőnövények , mint a mellyek legtöbb s leg- jobb festőanyagot szolgáltatnak , a külkereskedők által is naponként kerestetnek, s annálfogva honunkban bőven termesztve , roppant jövedelmet hajthatnának , valódi nem- zeti kincsek gyanánt tekintendők; vannak azonban még számos kisebbszerű festőnövények , mellyek általunk ter- mesztetvén , s festékké készítetvén, szinte bőven jövedel- meznének honunknak , mineélfogva figyelmünket teljes mértékben megérdemlik. Illyenek a Veres festékek keszítésere alkalmas növények : 1. A berzseny - verfürt (phytolacca decandra) , melly- nek levelei s kocsánjai pompás veres festéket adnak. 2, A sóska-borbolya (berberis vulgaris) bogyói. 3. Buglyas zanót (cytisus austriacus) gallyai s leve- lei, mellyek a sötét-veres festéken kivül sárga zöld, és barna festéket is szolgáltatnak. ) Horváth: 1par s keresk. 315. I. ":) Kerekes: Gyak. Növ. 1. K. a A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 211 4. Szurokszagú múűrvapiAk (origanum vulgare), 5. Repkeny-borostyán (hedera helix) levelei , s gallyai veres és zöld festéket adnak. 6. Seprő jeneszter (spartium scoparium ) szárasztott gallyai veres barna, s zöld festéket szolgáltatnak. 7. Festő atraczel (anchusa tinctoria). 8. Kutya-benge (rhamnus frangula) bogyói veres és zöld festéket adnak. 9. Repcsén- hanga (erica vulgaris) virágai s kocsán- jai veres , zöld , sárga, barna festéket szolgáltatnak. 10. Csengő es négyszegű linka (hypericum perforatum et guadrangulare) virágai. 11. Éjszaki galaj (galium horeale). 12. A tejoltó, puha, erdei, s ragadó galaj (galium veruúra , mollugo , silvaticum, aparine) veres és sárga fes- téket ad. 13. Sárga murok (daucus carotta) virág ernyője. hi 14. Kószáli komorsárga, kormos , berczi zuzmó (lichen roccella, tartareus pustulatus , et saxatilis). 15. Fekete mámorka (empetruam nigrum , Rausch- beeren ). 16. Fehér és rózsás ákász (robinia pseudacacia et his- . vida) gallyai, levelei , virágai verés barna, sárga zöld fes- . téket adnak. 17. Veres czekla" (beta rubra). 18. Tizhímes atán (támáarix germanica) veres, barna . és sárga festéket ad. 19. Festő-müge (asperula tinctoria). 20. Gyepűi bodza (sambucus nigra) bogyói. 21. Festó magiszák (asperula tinctoria). 22. Fekete nadálytó (symphytum. officinale). 23. Szzrós vertő (onosma echioides). 24. Kökény-szilva (prunus spinosa). 25. Szegfűszagú cziklász (geum urbanum) gyöke, 14" 212 z MŰTANI VESTEK 26. Fehér tibatopp (chenopodium album). A trencsin- megyei tímárok használják bőrök veresre festésére Flitt- ner János liptómegyei főorvos becses tudósitásai szerint. Sárga festeket szolgáltató növények: 1. Mezei es csonkagyókú sikkantyú (scabiosa arvensis succisa) sárga és zöld festéket szolgáltat. 2. Mezei es kerti peremer (calendula arvensis et offi- cinalis). 3. Földi bodza (sambucus ebulus). 4. Sóska-borbolya (berberis vulgaris) gyöke. 5. Közönséges körtvely (pyrus communis) levelei. 6. Pukkantó dudafürt (colutea arborescens). 7. Bakszarvú lepkeszeg (trigonella foenum graecum). 8. Aranyos ritkaréj (solidago virga aurea). 9. Buglyas zanót (cytisus austriacus). 10. Ernyós holgyomál (hieracium umbellatum). 11. Negylevelű czillár (paris guadrifolia). 12. Kereklevelü kórisfa (fraxinus rotundifolia) sárga , zöld és barna festéket ad. 13. Benge hipófa (hippophaé rhamnoides) bogyói, galy- lyai , levelei. 14. Kutya-benge (rhamnus frangula) héja. 15. Gyertyafestő , fali , pöffedt , izer , kóczos , szakál- las zuzmó (lichen candelarius , parietinus, physodes , islan- dicus , plicatus , barbatus). 16. Tmola-csüküllő (centaurea jacea). 17. Hódos es borsos csiAkszár (polygonum persicaria , et hydropiper). 18. A mezges , es hamvas egerfa (alnus glutinosa et incana) héja. A Bánátban mindkettő használtatik az oláh asszonyok által Heuffel főorvos szerint. 19. Fűzén lizinka (Iysimachia vulgaris). 20. Szurós csimpaj ( Xanthium strumarium). 21. Gyökerező és virginiai szömörcze (rhus radicans et typhinum). A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 213 22. Feher gyertyánfa (carpinus betulus). 23. Vetési aranyvirág (chrysanthemum segetum). 24. Festő es büdös. montika (anthemis tinctoria, et cotula). 25. Orvosi szikfű (matricaria chamomilla). 26. Erdei baraboly (chaerophyllum silvestre) sárga és zöld festéket szolgáltat. ; 27. Kolompir-csucsor (solanum tuberosum) szára s le- velei czitromsárga festéket adnak. 28. Lapos, boróka korpaféű (lycopodium complanatum et annotinum). 29. Ökörfark-kóró (verbascum thapsus) virágai sárga s barna festéket adnak. 30. Babír es feher fűz (salix pentandra et alba). 31. Tejoltó, puha, s erdei galaj (galium verum , mol- 1ugo , silvaticum). 32. Bojtorjános párló (agrimonia eupatorium). 33. Feher es rózsás ákász (robinia pseudoacacia et hispida). 34. Gesztenye-bokretafa (aesculus hyppocastanum). 35. Jófele sáfrány (crocus sativus). 36. Gilisztaúzó varádics (tanacetum vulgare). 37. Csinadoma gódircs (chelidonium majus). 38. CsiAos kecskerágó ( evonimus europaeus ) korszo- vátjai. 39. Sós lórom (rumex acutus). 40. Üvegszáru fájvirág (impatiens noli me tangere). 41. Violaszin zákány (byssus phosphorea). 42. Az eczet-, es kopasz szömörcze (rhus coviacia , et glabrum) , amannak gyöke, ennek gallyai szolgáltatnak sárga festéket. 43. Földepe tarnics (gentiana centaurium). 44. Sima szilfa (ulmus campestris) héja. 45. Suzbás es bókoló villamag (bideus tripartita;, et cornua ). 46. Feher úröm (artemisia absinthium). 214 MŰTANI TESTEK 47. Réti lóhere ( trifoliunm pratense) sárga, és zöld festéket ad. 48. Sárga, es kis virndncz (thalictrum flavum et mi- nus) sárga és zöld festéket szolgáltat. 49. Farkas fűtej (euphorbia cyparissias). 50. Vereshagyma (allium caepa). 51. Repcsen hanga (erica vulgaris). 52. Nyúl- és szöszös rekettye (genista tinctoria ovata). Ez utolsót az oláh asszonyok is használják a Banátban festéknek Heuffel krassómegyei főorvos tudósitásai szerint. Zöld festeket adnak : 1. Mezei és csonkagyókű sikkantyú (scabiosa arvensis et succisa). 2. Sár fűz (salix vitellina). 3. Vidra eleczke (menyanthes trifoliata). 4. Buglyos zanót (cytisus austriacus). 5. Repkeny-torostyán (hedera helix). 6. Kereklevelt körisfa (fraxinus rotundifolia). 7. Seprő jeneszter (spartium scoparium). 8. Kutya- benge (rhamnus frangula). 9. Virágos zuzmó (lichen flaridus). 10. Kerti maglepel (atriplex hortensis). 11. Repcsen- hanga (erica vulgaris). 12. Virginiai szömörcze (rhus typhinum). 13. Berzedt üszögőr (senecia jacobaea). 14. Hagymás nőszirom (iris bulbosa) virágai. 15. Erdei baraboly (chaerophyilum silvestre). 16. Byány- kökörcsin (anemone pulsatilla). 17. Hagymaszagú tarorja (teucrium scordium). 18. Szagos viola (viola odorata). 19. Feher nyárfa (populus alba). 20. Gabna - rozsnok (bromus scealinus). 21. Gilisztaüzó varadics (tanacetum vulgare). cat A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 21 22. Fedő nád (arundo phragmités). 23. Katika sisakvirág (aconitum napellus). 24. Feher ákász (robinia pseudacacia). 25. Zelnicze-medgy (prunus padus) héja. 26. Reti lóhere (trifolium pratense). 27. Sárga és kis virnáncz (thalietram flavum et minug). 28. Harmattartó tippan (agrostis spica venti). 29. Szepnőnye - bolony (atropa belladonna). Kek festéket adnak: "1. A festőczikkszár (polygonum tinctorium) , mellyet nem régen kaptak föl Franczhonban festékgyártásra 9). 2. A pohánka-czikkszár (polygonum fagopyrum). 3. Fekete afonya (vaccinum myrrtillus). 4. Gúnyoló fintor (melampyrum pratense), 5. A tavaszi viola (viola odorata), 6. Pompás nószírom (iris germanica). 7. Csengetyűke (campanula) 8. SarAvirág (delphinium), 9. A sisakvirág (aconitum) különféle fajainak virág- szirmai. 10. Földi bodza (sambucus ebulus) bogyói, Fekete festeket adnak: 1. Fanyal kukojcza (arbutus uva ürsi). 2. Orvosi verfű (sangvisorba officinalis). 3. Kocsántalan tölgy (guercus robur) gubacsai. 4. Gyökerező szömörcze (rhus radicans). 5. Ezüstös pimpó (potentilla argentea). 6. Nyúl-rekettye (genista tinctoria), 7. Vizi peszercz (lycopus europaeus). !) Gázdasági Tudoósit. III. évi foly. 3. F. 114. I. 216 MŰTANI TESTEK Barna festéket adnak: 1. Fekeér nyírfa (betula alba). 2. Buglyos zanót (cytisus austriacus). 3. Kereklevelü kőrisfa (fraxinus rotundifolia). 4. Seprő jeneszter (spartium scoparium). 5. Közönséges mogyorófá (corylus avellana). 6. Fehér gyertyánfa (carpinus betulus). 7. Bepcsén- hanga (erica vulgaris). 8. Virginiai szömörcze (rhus typhinum). 9. Okórfark-kóró (verbascum thapsus). 10. Benge hipófa (hippophaé rhamnoides). 11. Fehér és rózsás dákász (robina pseudacacia, et hispida). 12. Kczet-, kopasz szömörcze (rhus coviaria et glabrum). 13. Tizhímes atán (tamarix germanica). 14. Pompás diófa (juglans regia) gyümölcseinek zöld kopácsa igen jeles mind gyapjúszövetek festésére alkal- mas , mind pedig képirók által használható barna festéket szolgáltat, de a melly honunkban szinte egészen haszná- latlanul vesz el. 15. Közönséges dohány (nicotiana tabacum). EI. Börkészítésre alkalmas növények. Mind azon növények, mellyeknek alkotó részeik kö- zött a gyürönye (taninum) nevezetes szerepet játszik , alkal- masok a bőrkészítésre. A gyürözye t.i. ha vizben fölol- vasztva az állatok megtisztított nyers bőrével érintkezésbe hozatik, a bőrnek rostos részével egyesül, s annak természetét ugy megváltoztatja, hogy többé a rothadásnak nem lesz kitétetve , a vizet egy könnyen át nem bocsátja, a meg- száradás után nem lesz porló, s töredékeny, s bizonyos alak fölvételére alkalmasabbá válik; ebből áll a bőrök A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 217 kikészítése. Illy gyürönye-tartalmú növények az eddig történt vegybontások szerint következők : 1. A tölgyfa különböző fajai, leginkább pedig a cser, es kocsántalan tölgy (guercus austriaca es robur). A fiatal gallyak lehántott héja, s a gubórovar (cynips) által tör- tént megfúrás következésében elfajult, s ágasbogassá lett makkok , mellyek gybacsnaA neveztetnek, fordítatnak leginkább a cserzésre, noha e czélra a tölgyfa levelei is szintolly sükerrel használtathatnának. 2. A babir, csőröge-, homok-, kecske- s feher füs (salix pentandra , fragilis, arenaria, caprea, alba) héja szinte igen alkalmas a cserzésre. 3. A sárga , eczet- s virginiai szömörcze (rhus cotinus coriaria , et typhinum) a legjelesebb cserző növények, s a Alakíkaan ÚR mint fölebb láttuk, az első faj ki is vittetik. 4. A nyúfa (betula) különböző fajainak héja , levelei — s fiatal gallyai. 5. A jegenye , és erdei fenyő (pinus abies, et silve- stris) héja s tobozai. 6. A pirós pomagrandt (pünica granatum) héja. 7. Az öthimes átán (tamarix gallica). 8. A fanyal es ősztavasz kukojcza (arbutus uva ursi , et unedo) bő gyürönye-tartalmánál fogva igen jeles, s Angol- , Svéd-, Oroszországban gyakran használt cserző. 9. Feher gyertyánfa (carpinus betulus). 10. Gyalogfenyó - boróka (juniperus communis) héja, gallyai s levelei. 11. Sima szilfa (ulmus campestris). 12. Terpetin-pisztácz (pistacia terebinthus). 13. Fojtós es veres berekenye (sorbus domestica, et aucuparia). 14. Kökény-szílva (prunus spinosa). 15. Erdei bikkfa (fagus silvatica). 16. Gesztenye-bokretafa (aesculus hyppocastanum).: 17. Borizú naszpolya (mespilus germanica). 18. Galleros mirtus (myrtus communis). 218 MŰTANI TESTEK 19. Feher es fekeke nyárfa (populus alba et nigra). 20. Veres cs fekete afonya (vaccinum vitis Idaea, et myrtillus). 21. Híűsas somfa (cornus mascula). 22. Repcsén- hanga (erica vulgaris). 23. A mogyorófa (corylus5) különféle fajai. 24. Seprő jeneszter (spartium scoparium). 25. Nyúl- és szórös rekettye (genista tinctoria pilosa). 26. Seregely - szederj (rubus fructicosus). 27. Közönséges alma (pyrus malus) héja s levelei. 28. Karelyos takál (alchemilla vulgaris). 29. Orvosi pemet (marrubium vulgare). 30. Kerti angyelika (angelica archangelica). 31. Szegrűszagú cziklász (geum urbanum). 32. Sziki lelleg (statice limonium). 33. Vidra eleczke (menyantes trifoliata). 34. Legyező és kolonczos bajnócza (spiraea ulmaria et filipendula). 35. Borsos szátorja (satureja hortensis). 36. Bojtorjános párló (agrimonia eupatorium). 37. Áldott csüküllő (centaurea benedicta). 38. Bábakalács körfény (carliná acaulis). 39. Földepe tarnics (gentiana centauria). 40. Repkeény-borostyán (hedera helix). 41. Kakuk- es közönséges demuika (thymus sepyllum et vulgaris). 42. Hegyi filagó (filago montana). 43. Vidra-és tekert cziAkszár (polygonum amphibium et bistorta) gyöke s levelei a legjobb cserző. 44. Parti, mezei zsurló (eguisetum fluvitile , arvense). 45. Liba- és ezüstös pímpó (potentilla auserina et ar- gentea). 46. Kerti es mezei zsálya (salvia officinalis, et pra- tensis). 47. Gamandor tarorja (teucrium chamedry3). j/ fa €. § kJ z x zzz dna naná kt sze Adat A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 219 . [Ad , 48. Sós, tompa , bodros , erdei sáska, és paréj -lórom (rumex acutus , obtusifolius , crispus, acetosa et pati- 49. Kétiks-repkény (glecoma hederacea). 50. Herekura lóhere (trifolium arvense). 51. Felfutó komló (humulus lupulus). 52. Kerti izsóp (hyssopus officinalis). 53. Orvosi kalmus (acorus calamus). 54. Orvosi szikfü (matricaria chamomilla). 55. Fodor-, es csombor menta (menta crispa, et pu- 56. Hagymaszagú szegecs (crysimum alliaria). 57. Orrtekerő torma (cochlearia armoracia). 58. Konyha- kömény (carum carvi) egész növénye. 59. Majorána murvapikk (origanum majorana). 60. Csicsókds terely (imperatoria ostrathium). 61. Orvosi verfő (sangvisorba officinalis). 62. Vérfejü csdbair (poterium sangvisorba). 63. Kolompir - csucsor. (solanaum tuberosum) szára, s levelei. 64. Mocsári rozsdabura (ledum palustre). 65. Ketlaki gyopár (gnaphalium dioicum). ——— : — 66. Szagos rozmarin (rosmarinus officinalis). . 67. Vizisárga es vizifehér nimfa (nymphaea lutea, et alba). : 68. Feher repcze (synapis alba) a chagrinbőr készí- tésére használtatik. ; 69. Kapa- dohány (nicotiana rustica). 70. S§ds zószirom (iris pseudacorus). 71. Törpe viaszbura (myrica gale). 72. Fekete nadalytó (symphytum officinale). Men. 73 Szeles es keskeny utifű (plantago major, et lan- . — ceolata). . ——— 74. Fúűzén tizinka (lysimachia vulgaris). (75. Bortermó szóló (vitis vinifera) venyikéje. 76. Bőrvén meténg (vinea minor). 220 MŰTANI TESTEK Az itt fölhozott gyürönye - tartalmú növények közől a németek leginkább használják a csertöly, a nyírfa, s ollykor a fenyófa héját is; a dán és svéd cserzők a fűzfa héját, az olaszok az atázt, az osztrákok a guybicsot,, az angolok a szömörczet, és gubicsot; a kis-ázsiaiak a szö- mörczet, a kukojczát, és a pomagranátot. § noha tagad- hatatlan, hogy ezekben legbővebben van a gyürönye, mindazáltal ezeknek szükében a többiek is olly vidéken, hol bőven teremnek, igen czélszerűen használtathatnak. KEN. Szövetek készítésére alkalmas növények. Ezek között legvezetesebb szerepet játszanak a kö- vetkezők : ; 1. A len (linum) , mellynek mintegy 30 faja van, de leginkább csak a kázi, és bokros lez (linum usitatissi- mum et perenne) termesztetik, az utolsó kivált hideg tartományokban. A mi ezen czikkeli kereskedésünket il- leti, igaz, hogy földolgozatlanul nem hozatik hozzánk külföldről; de annyival több kerül hazánkba különféle szövetek alakjában, ugy hogy jelenkorunkban ezen czik körül -belől hárommillió forintot visz ki "), mit megaka- dályoznunk csak a lenmzek nagyobb szorgalommal miüvelé- se, a gyakorlati műtan nagyobb tökélyre emelése, gyárak felallítása által leend lehetséges "?. Honunkban legnagyobb hir-nevet vívott ki magának a szekélyföldi, szepesi, to- vábbá az Árva, s Liptó megyékben termesztett len. Egyéb- !) Horváth: Ipar és kereskedés története, ?) Legfinomabb vászonszövetek készítetnek jelenleg Irlandban, Franczia- , Olaszországban , Hollandban , Schweiczban , Siléziában-, Csehországban , kiknek ebbeli ügyességök el- tanulása a legüdvösb gyümölcsöket teremné honunknak , nemzetünknek. da A NÖVÉNYOI SZÁGBÓL, 221 iránt alig találtatik honunkban olly megye, olly vidék, mellyen a lez termesztése, egy kis ügyességgel , gonddal , szorgalommal űzve, bizonyos haszonnal nem kecsegtetné földművelőinket. 2. 4 közönséges kender (canabis sativa). Ezen növény nagyobb szorgalommal termesztetvén honunkban, mint a len, tagadhatlan, hogy napról napra nagyobb mennyiség- ben vittetik ki. Hogy azonban még nagyobb érdekü keres- kedési czikké alakítássék, nagyobb szorgalommal , s meny- nyiségben kell müvelnünk , s termesztenünk. E tekintetben például szolgálhat honunk többi megyéinek Bács-Bodrog s a drávántúli kerület (Slavonia) szorgalma, hol a kender termesztése, áztatása, fületése jól kezeltetvén, első jó- ságúvá lett az országban, s az árújegyzékeken is külön rovatot nyert az úgynevezett apalini kender, melly ne- vezet alatt azonban más helységekben, u. m. Hódságon , Filippován termesztett Aezder is árultatik, hogy kelen- dőbb legyen. 3. A gyapot (gossypium) különböző fajainak magvain termő üstök szinte alkalmas fonásra, szövésre, s külön- féle szövetek készítésére. Ezen növény legbővebben ter- " mesztetik Kis-Ázsiában, s az archipelagusi szigeteken, honhan sok százezer mázsát hordanak évenként Europá- ba feldolgozás végett. "Termesztetik Olaszországban is, Siciliában , sőt honunkban is tétettek több rendbeli kisér- letek termesztésével a Bánátban , mellyek között legneve- zetesebbek a Nákó - testvérek által 1783 — 84-ben történ- tek, a n.-sz.-miklósi, és a marienfeldi, általok kir. ado- mányul nyert urodalmakban , de a mellyek, a gyapot ak- kori csekély áránál fogva (mázsája 40 fton kelt), nem nagy jövedelmet hajtottak. A szárazföldi zárrendszer idejében 5 — 600 ftra rugván a gyapot ára, a kisérletek szaporod- tak: Temesváron, Verseczen, , Pancsován; s 1811-ben legszebbek voltak eredményei ezen gyapot- termesztésnek , elennyira hogy a báwáti gyapot fehérsége, finomsága s jóságára nézve a gyapotkereskedők által elébbvalónak nyil- 222 MŰTANI TESTEK vánítatott a natoliai s macedoniainál. Ugyancsak ezen évben tétettek kisérletek a német-bánsági , és szerémi vég- ezredekben. Az ujabb időkben azonban szinte egészen dugába dült hanyagságunk és ügyetlenségünk miatt a honi gyapot-termesztés. 4. A pamut-krepin (asclepias syriaca), melly csalhat- lanul legjobb pótszere a gyapotnak, s hidegebb éghajlat alatt is tenyészik, noha ereje s finomságára nézve csak- ugyan nem ér fel a gyapottal. : 5. Az apró, ketlaki es epres csalán (urtica urens dioica, et pululifera , s. romana). Szinte jó pótszere a len- nek és kendernek. Ezen növények hársából még a múlt század közepe előtt kezdettek szöveteket készíteni ") , s ez időtől fogva a legfinomabb csipkéket és csalán-patyolato- kat készítik belőle, noha tagadhatlan, hogy koránsincs benne az az erő, melly a len- és kenderszövetekben. Mind a mellett, ha honunk némelly vidékein roppant meny- nyiségben termő csalánból elég ügyesek volnánk csipkéket s más finom szöveteket készíteni, ezen most haszontalan gaz is szépen jövedelmezhetne honunknak. — Az említett növényeken kivül még számosak, jobbá- ra külföldön termők alkalmaztatnak az említett czélra; a honunkban termők közől pedig a következők : 6. A mezei úróm (artemisia campestris). 7. A selyem eperjfa ( morus alba) fiatal gallyairól nyert hárs. 8. A selyem sárda (sida abutilon) leginkább Chiná- ban alkalmaztatik az említett czélra, 9. A szívos hajka (stipa tenacissima). 10: A papir palka (cyperus papyrus). 11. A keleti bércse (clematis orientalis). Egyébiránt csak a len, s kender termesztését tudnók eléggé méltány- lani , ezen kisebb érdekűeket elmellőzhetnők. ") Poppe: Technologisches Lexicon. JII. B. 434. I. , A NÖVÉNYORSZÁGBÓL. 223 XV. Különféle házi butoroknak alkalmas növények. Ezek között a legnevezetesbek : 1. A fenyófa különböző fajai, mellyek éjszaki me- gyéinkben, a bánáti havasokon s Erdélyben szépen te- nyésznek ; de leginkább csak belkereskedés tárgyai. 2. A tölgyfa különféle fajai igen szépen diszlenek honunk némelly vidékein p. o. a Bakonyban, Bereg, Zem- plén megyében Lányvár körül. Az itt létező százados rop- pant tölgyfák csalhatatlanul Europa legidősb fái közé szá- mitandók s közlekedésünk könnyebbültével nagy érdekű külkereskedési czikké válhatnának, tengeri hajógyárak szá- mára szállítatván a Balti-tenger partjaira. 3. A hamvas és mezgds egerfa (almus glutinosa). Kü- lönösen pedig egy válfaja (varietas) az egerfának , mellyet Heuffel főorvos jaspidednak nevezett, rostjainak habos szerkezeténél fogva a legszebb butorok készítésére alkal- mas , s a Bánátban különösen bőven terem. . 4. A pompás diófa (juglans regia) szinte igen szép házi butorok készítésére alkalmas, s a magyarok ennél- fogva különösen kedvelik koporsónak. 5. A cseresznyefa (prunus avium). 6. A szilfa (ulmus) különféle fajai. 7. A büdös kőrisfa (fraxinus excelsior). Egy válfaja , melly Heuffel főorvos úr által jaspidednak neveztetett, szinte rostjai habos szerkezeténél fogva igen csinos butu- rokká képeztethetik. 8. A juhar , jókori és atorna jávor (acer pseudoplata- nus, platanoides , et negundo). 9. Erdei bikkfa (fagus silvatica). 10. Feher gyertyánfa (carpinus betulus). 11. Harsszódokfa (tilia europaea). vt 221 MŰTANI TESTEK. 12. A rekettye-, kötő, bdánatos v. árva fűz (salix acu- minata, viminalis , babylonica) hajlékony szívós vesszei al- kalmasok különféle kosarak fonására. 13. A tavaszi káka (scirpus lacustris) , és a beka-szíttyó (juncus effusus) szatyorok s gyékény- ponyvákká alakitható . 14. A seprő úróm (artemisia scoparia), a seprő libatopp (ehenopodium scoparium), a feher nyírfa (betula alba) gin- dár vesszei, s mindezek fölött a seprő czirokA (holcus sorg- hum) igen helyes seprőket szolgáltatnak. 15. Az elesmosó fenyer (andropogon gryllus) hosszú vékony, fás gyökereiből készül a faedények mosására al- kalmas úgynevezett elesmosó. A kannamosó zsúrló (eguise- tum hyemale) pedig különféle mesterségekben csiszolásra , dörgölésre , ónany-, rézeny-edének sat. tisztítására, fénye- sítésére alkalmatos. 16. A takács-másonya (dipsacus fullonum) tüskés feje használtatik a posztó -gyárakban a kallott posztó szőré- nek fölborzolására. Termesztési módja tárgyaltatik a Gaz- dasági Tudósitásokban 9"). 17. A keékelő lehapot (melica coerulea). Szalmája , minthogy csak egy görcs van rajta , az is közel a tövéhez, azonban hosszú vékony , mégis elég erős, és a végén fűzér bugája bojt gyanánt van, igen alkalmas hosszú pi- paszárakat tisztitani. 18. A tizhímes atán (tamarix germanica) , minden év- ben újonan hajtott egyenes vesszei; a veres gyürü;, és a sajmedgy (prunus mahaleb) egyenes, fiatal , kellemes szagú hajtásai kedvelt pipaszárakat szolgáltatnak. Mind ezen természetadta kincseink csak földolgozva, s a műipar bélyegével jelölve hajtbatnak bizonyos hasz- not honunknak, nemzetünknek. !) Gazd. Tud. 1838-i folyam. 1. Füzet; 2840-i foly. III. F. MM TANYA TETT ÁLLATORSZAGBÓL.. Az állatországból kikerülő gyógy- s múűtani testek között igen nagy fontosságú, nemzetünknek szépen jöve- - delmező külkereskedési czikkeket mutathatunk föl. Illye- nek p. o. a gyapjú, á különféle, ki nem készített bérük , a faggyu , vaj , méz, viasz, zadály sat. Vannak mindazál- tal, ha nem nagy számmal is, az állatországbóli gyógy- s mútani testek között is ollyanok , mellyek figyelműün- ket eddigelé kikerülvén, vagy égészen elhanyagoltattak, vagy legalább kellőleg nem használtattak. Illyenek a kö- vetkezők : 1. A kólyaghuzó körösrovar (lytta vesicatoria). Ezen csodálandó gyógyerővel fölruházott, honi tudatlan kuru- zsolóink által is , kik belőle rendesen titkot űznek , sokszor sikerrel , de még többször helyrehozhatlan kárral alkal- mazott rovar tartozik a pikkelyes - szárnyúak (coleoptera) . seregébe. Terem Europa melegebb égaljú tartományaiban, mint p. o. Spanyolhonban (innen van a spawische Fliege . nevezet), Siciliában, s átalában Olaszhonban, mint szinte . hazánkban is, még pedig némelly kedvezőbb esztendők- " ben nagy bőséggel. Az Oesterreichische National-Encyklo- paedie ") szerzője szerint legtöbb Zemplin , Sáros és Abauj £- megyékben; egyébiránt honunk több megyéiben is tenyé- . szik, s különösen sok Posega városa környékén, és Er- .. délyben. A nyári hónapokban elborítja ezen rovar- sereg a .. körösfákat; hol pedig illyenek nem léteznek, a fagyal-, Pp bodza-, fűz- és olajfákat. Beszedésöknek tiszta száraz idő- NÉ aA: —— 1) Oest. Nat. Encykl. IV. B. 302.1. TERM, PALY. III. 15 1 ben kell történnie reggel, midőn már a harmat fölszik- kadt, s legalkalmasabban esik ez a fák, vagy bokrok alá terített lepedőbe rázás által. Az iigy beszedett Aörösrova- rok Sobernheim !), s más gyógyszertudósok szerint kénnel-füstölés, vagy eczetbe-tétel által öletnek meg. De j ezen módok közől már sokszor említett jeles tanárunk Tognio szerint egy sem alkalmatos ; mert a kénnel füstö- lés megváltoztatja aranyos zöld s kénbe vegyülő fényes. színöket , s ez által vesztenek hathatósságukból; az eczet pedig magába veszi a gyógyerővel biró anyagot. Leghé- lyesebben történik tehát megöletésök nagy üvegekben for- ró víz által, melly azután leszűretik, s a megölt rovarok megszárítatnak. A kezelés után szükség a kezeknek szap- panos vízben jól megmosattatniok , mert különben, ha ezen rovarok által megfertőztetett kezekkel nyúl a kezelő szeméhez vagy orrlyukaiba, veszedelmes gyuladás lepheti meg az illetett részeket." A. mi már ezen czikkeli keres- kedésünket illeti , igaz, hogy honi gyógyszerárusaink ezt nem hozatják külföldről; de az is igaz, hogy külföldre csak csekély mennyiségben szállítatik , alig szedetvén ösz- sze a honunkban termő Aörösbogarak század része, mind a mellett hogy fontja 5—6 pengő frton is elkel a szom- széd német tartományokban ?) , s honunkban is 4 frt 8kr. p: p.ben rúg a gyógyszertári ára. Hogy tehát ezen honi kincsünk jobban használtathassék , szükséges volna gyógy- szerészeinknek figyelmeztetni a gyógynövényeket gyüjtő, s áruló köznépet, hogy a határaikon termő körösrovarok összeszedésére teljes gondot fordítsanak, ügyelve a be-. szedés fölebb említett szabályaira. i 2. A kúdony (castoreum). Ezen hatalmas izgató gyógy- szert szolgáltatja az emlősök, pölyüneműek (glires) ren- débe tartozó Aasztor kód (castor fiber). Ezen állat nemző részei megett t.i. van két tömlőcske mindkét oldalon, mellyek közől a mellsőkben van a kódzsír (axungia casto- 226 GYÓGY- 5 MŰTANI TESTEK tálalta TÜlélktlÉLÉTELLzzászáítamzán :) Specielle Arzneymittellehre. ?) Oest. Nat. Encykl. IV. B. 302. I. . ről szállítatik. 4 4 AZ ÁLLATORSZÁGBÓL. 397 rei) , a hátsókban a Ződozy (cástoréum), "Lakik ezén mind finom szőre, mind a szóbani gyógyszernél fogva nevezé- tes állat az éjszaki tartományok folyói és tavai mellett , nevezetesen Éjszakamerikában , Orosz-, Lengyel-, Porosz- országban, mint szinte honunkban is, Legjobb Zodonyt szolgáltat az oroszországi, siberiai Aasztor, ehhez legkö- zelebb állót a lengyel- s magyarországi. Csak az kár, hogy nem épen buján tenyészvén honunkban , gyéren pén- zelhetünk belőle. Minthogy azonban éghajlatunktól csak- ugyan nem idegen , mesterséggel megszaporítathatnék állattenyésztőink által, mint ezt a Aólicsi példa, hól Aász- torok !) neveltetnek, csalhatlanul bizonyítja ; annyival in- kább, hogy a fáradozást jutalmazó jövedelem sem marad- na el, minthogy a Aódonynak latja 20 pengő frton kel, s a Aasztorszór szinte nagybecsű műtani tekintetben. 3. Tejczukor (saccharum lactis). Ezén kedves , s min- den betegségben szinte kivétel nélkül alkalmazott. gyógy- ől elpárologtatás és jegesztés által , legbővebben Schweicz- . ban és Lotharingiában , s hozzánk leginkább az első hely- Hogy ezen gyógyszer könnyen készítet- hetnék általunk , arról senki sem kételkedhetik , ha gondo- lóra veszi a honunkban jó lábon álló marhatényésztést, Tudjuk ugyanis állodalomtudósaink számításai szerint , . Szerök Hafnemann vakbuzgó követőinek , készül a tej- . hogy a földművelés s a marhatenyésztés legbővebb forrása ; jövedelmeinknek , s hogy honunk juh; s szarvasmarhdért, a gyapjút ide nem számítva , évenként ötödfélmillio forin- . tot vesz be a külföldtől ?). Tudjuk azt is, hogy honunk né- melly vidékein, hol a marhatenyésztés nagyobb kiterje- . désben üzetik , milly vesztegetve bánnak a halomra gyúlt . tejjel, úgy hogy sokszor olcsón sem tudván rajta túl adni, 11- . ebeknek szolgál eledelül. Ezen kincsünket csalhatlanúl . jobban használhatnók, ha belőle tejczukrot készítenénk. LA .. 3 "!) Fényes Elek: Magyarország statisticai s geographiai" te- , . kintetben. II. K. 363. I. " ") Grellmann: Statistische Aufklárungen., Ú. B. 24L. I. h Tas 4. .228 GYÓGY- 8 MŰTANI TESTEK j Ára ugyanis a tejczukornak elég magas, fontja t, i. 4 p. Írt, s e szerint nagyobb haszonnal kecsegtethet mint a turó , s vaj készítése; s ekként hármas haszon háramlanék ránk a tejczukor - készítésből : első , hogy tejünket czu- kor-alakban drágábban adhatnók el; második , hogy ezen. anyagért a külföldre szivárgó pénz honunkban maradna; harmadik , hogy tisztán készítetvén általunk , mentve maradnánk a most kereskedésben forgó tejczukorrali élés káros eredményeitől. — Vegytani vizsgálatok után ugyanis bizonyos, hegy a kereskedésbeli tejczukor rendesen hami- sitva van, mint szinte az is, hogy gyakran rezezyt foglal magában az egészségnek fölötte ártalmast, s végre még kozmás is szokott lenni. Hogy azonban ennek készítése eddigelé senkinek sem villant eszébe, az egyedül azok tu- datlanságának tulajdonítandó, kiknek tejből czukrot ké- szítetni módjok volna. 4, A májusi és violaszín ninüke (maelot majalis et proscarabaeus). I 5. Pinczei százláboncz (oniscus asellus). 6. Fakó hangya (formica ruffa). 7. A rákkövek (lapides cancrorum). 8. A markaepe-vonat (extractum fellis tauri). 9. A vizakólyag ( ichtyócolla ) mind "kisebb szerű, ső annálfogva csekély érdekű gyógyszerek. Nagyobb figyel- met érdemel azonban mind gyógy-, mind mútani tekintetben az állatországból kerülő: 10. Sósavas hugyag (murias ammoniae) vagy szala- mia só. úttá já 11. A villó (phosphorus), de a mellyek mint gyári ké- szitmények ez értekezés körén kivül esnek. 12. Mútani tekintetben említést érdemelnek a pré- meknek , öltönyök béléseinek használtatni szokott magas árú róka-, farkas-, medve-, borz-, nyúl-, menyét- sat. bőrök, mellyek Oroszországnak évenként roppant jövedelmet haj- tanak , de honunkban gyérebben tenyészvén ezen állatok, AZ ÁLLATORSZÁGBÓL. 229 minszükségeink födözésére sem szolgáltatnak elegendő bőröket , annyival kevésbbé kivitelre fordíthatandókat. Na- gyobb figyelmet követelhet : 13. 4 selyem, mellyért évenként tömérdek pénzzel adózunk a külföldnek. Ennek tenyésztése II. József király buzgalma által gyámolítatván , 1782—86-ig szépen virág- zásnak indult, kivált a drávántúli kerületben (Slavonia), . hol 1782-ben 15.081, 1783-ban 23,669, 1784-ben 26,684, 1785-ben 32,807, 1786-ban 35,204 tb selyem termesztetett ") ; de más vidékeken is, névszerint a bánsági végezredek- ben, Tolnában, Bácsban, Verőczében , Szerémben. Meg- csökkenté azonban ezen iparágat 1786. után az igen mosto- ha időjárás, s a kiütött ozman háború, elannyira hogy 1787-től 1791-ig mindössze csak 105,958 font termesztetett. A háború végzetével ismét szép haladásnak indult a selyem- tenyésztés , kivált Arad , Csanád , Békés, Bihar, Baranya s Zala megyékben. Nem kevéssé korlátozta azonban ezen haladást a bécsi közönséges údvari kamarának azon ren- delménye, mellynél fogva, 1827-ben Hoffmann és Gold- stein bécsi tőzséreknek adatott tíz évre haszonbérbe a se- lyemgubók beváltása ?), minek következésében bizonyos . nehezségekkel terheltetett a tenyésztő közönség , minthogy nem állítattak mindenütt, hol a selyemtenyésztés szépen üzetett, beváltó hivatalok , s igy a tenyésztők sokszor na- gyobb távolságra kénytelenítettek szállítani selyemgubói- . kat. A közelebb múlt évben végre a nagynevű gróf Szé- chenyi István szólalt fel ez ügyben 9, kinek álom- kórunkból fölrázni képes szózata, biztosan reményljükp, nem maradand pusztában kiáltó szózat gyanánt eredmény nélkül. — . ") Horváth Mihály: Ipar s keresk. tört. 210. I. — 3) Horváth: Ipar s keresk. tört. 297. I. ")) Társalkodó: 1840. 84. 85. 865. 87. 88-dik számai. OKAI E GYÓGY- S MŰTANI TESTEK FONÁK KEZELTETÉSÉNEK. Értekezésem folyamatában szinte minden nagyobb ér- dekű anyagnál ügyekeztem kifejteni azon vagy részle- tes, vagy átalános okokat , mellyeknél fogva ez vagy ama gyógy- s mútani test , noha honunkban terem, s termeszt- hető , külföldről hozatik kereskedőink által, vagy pedig kivitelre nem fordítatik , mint szinte azon eszközöket is, mellyek által ezen szomorú helyezetünkön segíthetnénk. Nem tartom azonban fölöslegesnek az imitt- amott elszórt átalános eszméket összeszedni, s habár rövid vázolatban . öszpontosítva , előterjeszteni. 1. Főhelyen áll kétségtelenül az itt kijelölt természet- adta kincseink czélszerű használatát gátló okok között az, hogy honunkban eddigelé túlnyomólag műveltettek a speculativ tudományok, míg a reál tudományok, példaúl az ásvány-, növény-, állat-, vegy-, mútan, földleírat, földészet 3 i k szinte egészen elhanyagoltatának. Nem szükség, hogy ezen állításom igazolása tekintetéből honi iskoláink belső szer-. kezetébe vezessem olvasóimat; keressünk csak az említett i tudományokban valódi alapos ismeretekkel díszes honfia- 3 kat, azonnal fájdalmasan győződünk meg felőle; nem szükség azt fejtegetnem, miként valamelly ország vagy nemzet anyagi jóölléte főleg az elősorolt tudományok müű- veltetésén alapúl, mert az senki előtt kétséget nem szen- ved; hanem azt bízvást állíthatom, hogy mig ezen reál tudományok honi iskoláinkban a legsilányabb falusi tano- dáktól kezdve egész a gazdagságáról híresedett, de. mind a mellett szegény magyar kir. egyetemig — csak fölüle- gesen, s mintegy mellesleg tanítatnak, vagy épen , mint "AE zta n FONÁK KEZELTETÉSÉNEK; 31 eddigelé történt, egészen elhanyagoltatnak: addig honunk természettani tekintetben önmiagunk előtt Zferra incogyúta; vagy minthogy honi hiteles adataink , forrásaink hiányában az idegen nemzetbeli irók részint elfogult és ferde, részint fölületes és tökéletlen vizsgálataik után írt munkákkoz oraculumként kénytelenítetünk folyamodni , terra male cognita maradand: addig honunk természetadta kincsei czélszerű használhatását a képtelenségek s a jámbor ohaj- tások kezdet-s végnélküli névsorába számíthatjuk. 2. Nem csekély szerepet játszik véleményem szerint ezen okok között honunk termékenysége is 9). Tudjuk ugyanis , miként némelly délszaki megyéinkben a szántó- földeket megtrágyázni , sőt helylyel - helylyel égyszernél többször megszántani a gazdák itélete, vagy talán elő- itélete szerint egyátalában nem tanácsos; mert különben csak kissé nedves és termékeny év következzék : megdő a vetés, s a földműüvelőt kecsegtető édes remény, s a munkásság, szorgalom méltányos jutalma füstbe megy. Mi ezen csekély munkásságot koronázó termékenységnek kö- vetkezése? Azt gondolná valaki: dúsgazdagság, melly e termékeny földet lakta nép lakó- helyein, öltözetén, házi- butorain , életrendén első tekintettel a fényüzésig szembe- szökő. O nem!! E Kanahán lakosai kevés kivétellel nyo- morú , füstös, nádfödte vityillókban — nem ritkán együtt barmaikkal — lakoznak; öltönyük egy télen-nyáron egyiránt használt, 10—12 évig szolgálatot tevő , s őseink egy em- berélettel daczoló párduczbőrére emlékeztető zsiros bun- da; butoraik, eledelök olly egyszerű, millyet csak kép- ") Ezen állításomat a mindennapi tapasztalás tettlegesen bizo- nyítja. Nevezetesen a szomszéd Morva-, Cseh-, Osztrákor- szágban , Siléziában , hol a gabna - fajok termesztése nem ju- talmazza elegendőleg a földmüvelő fáradozásait, nagyobb iparral , s terjedelemben üzetik a gyógy- s műtani növények termesztése. Ugyanezt állíthatjuk honi terméketlen éjszaki megyéinkről is , millyenek: Árva, Trencsin , Liptó, Szepes sat. ; 232 OKAI E GYÓGY- s MŰTANI TESTEK zelhetni , 8 valóban csak gyéren tűnnek elő imitt-amott szorgalmasb földmüvelők , kik a föld termékenységét kis- sé jobban tudván használji a többinél , csekély fáradság- gal ezerek birtokába jutottak. Úgy hogy e szerint jogosan . állíthatjuk , hogy ezen termékenységnek inkább hanyag- ság, részvétlenség , ügyetlenség , élhetetlenség , pénzet- lenség, s ki tudja, még mi a következése. A kevéssel beérő egyszerű természet t.i. mihelyt múlhatlan előleges szük- ségei biztosítvák, nagyon hajlandó a henyeség lágy. pár- náján nyugodni, mellyen a haladással karöltve járdaló magasb jólét eszközei iránt részvétlenné 9), a bele oltott hajlamok , erők , tehetségek kinemfejtésérfél fogva ügyet- lenné , élhetetlenné, s mi ennek természetes következése, pénzetlenné válik. Ezen honunkban naponként mind in- kább érezhető pénzetlenség káros eredményei között ismét legföltünőbb az, hogy honfiaink nem képesek nagyobb- szerű, több pénzzel járó vállolatokba ereszkedni. Igaz ugyan, hogy a növényország körébőli gyógy- s műtani testek termesztése kisebb terjedelemben kevés pénzzel is üzethetik, mi az ásványországi, bányászat körébe vágó testek művelésére nézve lehetetlen ; de az is tagadhatlan, 1) A részvétlenség nem csak köznépünket, hanem műüveltebb- jeink nagy részét is jellemzi. Erre nézve két példát kivánok szőnyegre hozni. Tognio Lajos egyetemi tanár egy év előtt fölszólította némelly megyék orvosait, földbirtokosait s urodalmi tisztjeit: küldenének neki a megyéikben létező gyégyforrásokból vegybontásul vizeket, minden költségek födözéséről biztosítván őket; s ime ezen fölszólítás, ezen szép ajánlat — hinné-e valaki ? — egy megyét kivéve , sikeret- len maradt. Másik , müveltebbjeink részvétlenségét bizonyító példa a magam esete. Ezen pályamunka minél tökéletesebb kidolgozása tekintetéből t. i. honunk különböző vidékei felől körülményesb tudósításokat óhajtván adni, fölszólítottam szá- mos , általam tudományosságukról ismert férfiakat; de sorai- mat csak két jeles férfiú méltatta hálás köszönettel vett f(e- leletre. ( p4 új j. 3 § i s eszögőűtépz tetztvále zt azt nk zh FONÁK KEZELTETÉSÉNEK. 233 hogy gazdagon csak a nagyobb terjedelemben üzött kalmár- növények tenyésztése kamatozhat. 3. Mit szóljak honfiaink rögzött szokásaikhoz ragasz- kodásukról , mellyektől eltávozni sokan eldődeiket sértő merénynek "tartanák? Mit szóljak a honunkban uralkodó azon előitéletről, mellynél fogva földművelőink nagyobb része csak a gabna-fajok termesztését tartja nyereségesnek, mellőzvén még a takarmánynak alkalmas növények te- nyésztését ás, holott az ellenkezőről vajmi könnyü volt volna meggyőződniök a két utolsó , rendetlen időjárással jellemzett évtized alatt, mellyekben sem a szúk, sem a bő termés a gabna csekély ára miatt nem jutalmazta illen- dően földműüvelőink fáradozásait. 4. Nem kis befolyást gyakorlott s gyakorol jelenleg is főleg az önként termő növényországi gyógy- s műtani testek kereskedésbe nemléphetésére a nehéz közlekedés is, melly miatt honi termékeink vagy szülötte földükön rothatnak évenként össze, vagy ha csakugyan kereske- désbe léptetnek, áruk magasabbra szökik a külföldiekénel ; minélfogva nem csodálhatjuk, hogy gyógyszer- s anyag- kereskedőink mellőzve a jó, de drágább honi termékeket, inkább rendelik s veszik meg a külföldi rosz, de ólcsóbb anyagokat. 5. Nem mellőzhetem el kereskedésünk hátramaradá- sa okai között gyógyszer- s anyagkereskedőink azon ha- nyagságát, hogy honi termékeinknek árjegyzékeket vagy épen nem készítnek, vagy ha készítnek is, azok országunk határain túl nem jutnak. Fővárosunk boltjaiban özönlenek a londoni, párisi, bordeauxi, hamburgi, berlini, bécsi, milanoi sat. árjegyzékek , s a szerint, a mint olcsóbb vagy drágább egyik vagy másik helyen e vagy ama gyógy- s műtani anyag, szállítatják azt honunkba kereskedőink. Ezen külföldi élelmes, s vagyonukon ügyesen túladni tudó kalmárok példájának követése honi termesztményeinkre nézve is valóban üdvös eredményeket szülne. — 234 OKAI E GYÓGY- 8 MŰTANI TESTEK 6. Említendő kereskedésünk akadályai között a nem- zeti bank nemléte is, melly a kereskedés tápelemének méltán tartatik, s melly mellett már több mély belatású lelkes honfiak emeltek szózatot, de a létrehozatal dicső- sége a jövő kor számára hagyatott. 3 7. Legnagyobb akadály végre keresgedésünk sza- badságának kiváltságok, egyedáruságok s vámok általi korlátoztatása. A kereskedés fölvirágoztatásának egyetlen eszköze a jogvédelem, s nem háborgatott szabadság ; mig ezek nem biztosítvák , addig a kereskedés magasb szár- nyakra nem emelkedhetik. Milly kártékony befolyást gya- korol kereskedésünkre különösen a műiparunkat már csirá- jában elfojtó, honunk gazdagodásának teljességgel nem kedvező vámrendszer , ezt egy-két, Horváth Mihály Ipar és kereskedes története czimű könyvéből kölcsönzött példával kivánom bebizonyítani. Igy szól t.i. az említett tudós hazánkfia munkája 360 lapján: ,,1825-ig a faggyú es szappan nem terheltetett ugyan a külföldre vitelnel szerte- len magas vámmal, hanem gyakran váratlanul, s minden előre teit figyelmeztetés nélkül tiltatott meg kivitele, minel fogva nem ritkán már a végső osztrák állomáson érte utól a tilalom a szállítást, s akkor termeszetesen el kelle vesz- tegetmi árúját a kereskedőnek. A mez es viasz olly magas vámmal terheltetett , hogy kivitele egyedül az örökös tarto- mányok határai közé szorult. A gubacs kivitelet a gyakori es ingadozó tilalmak és korlátolások, mellyek nem annyira a belgyárak, mint a közjó ürügye alatt kizdró szabadíte- kot alattomos utakon eszközlött egyeddáruság segedelmere történtek ?) , néha annyira megakadályozták, hoyy ezen nagy becsű kincsünk nem ritkán hon a földön hagyaték rothadni, mivel a külföldre-vitel meggátoltatván, ára annyira leszál- ]) Acta Comit. 53. 1. s innen közölve Horváth: Ipar s keresk. tört. 360. 1. áá att stk AC átt s iddtlla a FONÁK KEZELTETÉSÉNEK. 235 lott, hogy a szedés költsegei is alig valának fődözhetők. A dohány; s az europai hirű magyar bor szinte a legjöve- delmesebb kiviteli czikkek volnának, ha amazt az egyed- áruság, ezt a szertelen magas vám nem korlátoznák. Nem szükség több illy nemü adatokkal bosszantanom az érdemes olvasót, ezek is , úgy hiszem , elegendők a vámrendszerünk kártékony befolyása felőli meggyőzésre. Az itt előadott, kereskedésünket gátló okok nem számosak ugyan, de súlyosak, s értekező erősen hiszi, hogy ezen okok ohajtva várt és reménylett megszüntetése kereskedésünket csalhatlanul fölvirágoztatandja. TARTALOM. Titoknoki előszó . . . . . Első rangu pályamunka. Előszó. Természettudományi kérdés . ő s : Első Szakasz. Magyarországi termesztmények részint itt találha- tók, részint itt termeszthetők, de mellyeket eddigelő nem méltattak elég figyelemre I. Termékek a a szgetetagnt 1. Afonya . . . . 2 2. Angyelika. 3. Atracél 5 s s é . 4. Benge . . 5. Bikkfa. 6. Bodza 7. Bojtorján. 8. Bóka 9. Bokrétafa. 10. Borbolya 11. Bordalap. 12. Boróka 13. Boroszlán. 14. Bösövény 15. Bürök s 16. Bodza 17. Buzér b 18. Czékla § 19. Csülleng e 20. Démutka ú 21. Dercefü . 22. Diófa. 23. Dohány 24. Fenyőfa. 25. Gomborka 26. Gyökönke . 27. Higviric 2 28. Himboj . 29. Jávor. 30. Kapor . . . . . 31. Káposzta. 32. Katáng 33. Kender . 34. Kömény. 35. Komló . 1ág§ A TARTALOM. . 36. Koriandrom . 8 v 8 3 37. Kőrisfa. 38. Korpafá ő . . . ő 39. Kosbor . . d § . . ü 40. Kukojca . é . . § 41. Házi len. 42. Madia. 43. Mák . . . 44. Mácsonya . . a . . . 45. Melissza. 46. Mentá B . d . . 47. Mogyorófa. 48. Napvirág . . . . . 49. Pamutfű. 50. Pimpinella . . e . 51. Rabarbara . . . é ; . . 52. Repce. 53. Retek. 54. Ris . a é . é 55. Sáfrány . a . . eget b ú 56. Szeklice É § ; A a a s 57. Szikfű. 58. Szilva . . . . a ; 59. Szőlő . . : § ; ú . 60. Szömörcse , a . . 5 . § 61. Timpó a . . . ú s . 62. Tölgyfa. 63. Ziliz . A ál Lakes - d II. Az állatországból való tárgyak, mellyek or- vosi vagy technicai tekintetben Magyarországra nézve fontossággal birnak 1. Bőrök . . . ú ő úg 48 s 2. Halak . s . . . . 3. Körösbogár. 4. Méhek. 5. Nadály . . . 6. Selyembogár . . . . . . 7. Szór. a) Gyapju ; . . . . . b) Más állatok szőrei . ; § 3 5 8. Tej. 9. Zsír . A e ő II. Ásványbeli TRÓKÉT mellyek fazék stb . — ban kézmúűi s orvosi tekintetben nem találnak elegendő méltánylást " — a) Érezek . a ö ő. fő 1. Arany és ezüst. . ; . . . . 2. Réz s § 5 § s 5 ő 5 3. Vas . . . a . . B a 4. Ólom . . e . . . . 5. Horgany. 6. Bátrany. 7. öss . . . . 8. Bányany , ingerlany , kás . . 9. Cselany . 238 TARTALOM, Lap. b) Kövek és földnemek. 1. Olly kövek, mellyeket rendesen ékszerül, vagy más divatbeli cikkek gyanánt szokás használni . . TA 2. Mesterségi czélokra alkalmazható kövek. Közönséges kvarz, kova , tajtkó, porczellán-föld . s . 75 Porczellán-agyag , gerencsér-agyag , timsókő . . 76 Köszörűpala, agyagpala, bazalt, kallóföld, szalonnakő , serpentin , asbest , palaalakú mészkő . e 77 c) Égékeny testek 1. Kénkő, kénvirág, zöldvitriol 8 s f md. gy. KŐ 2. Földolaj és földszurok. 3. Szén ; A é sg, 470 4. Torfa . . . . . e st 280 d) Sók és Adm lt 1. Hamuzsír . . . . e . 80 2. Sziksó. 3. Kősó , főzött BÓ . . . . a 81 4. Salétrom 3 5 § 5 5 ú : 82 e) Ásványos vizek . ő) . . . 81 Második Szakasz. Okok , mellyek főleg eszközlik, hogy Magyarország természeti gazdasága nem bír a kivánt alkal- mazással. i ga §7 Járatlanság a technicai s természeti tudományokban . 88 Hármadik Szakasz. Az ország iparát előmozdítni képes eszközök 7 94 MÁSODIK RANGU PÁLYAMUNKA. Előszó - r3 Gyágy- s mútani testek az ásványországból, N. Ercznemuek, Vasany . , . . A Ólmany 7 . . s . Horgany ,. . . é . Büveny . ; s ; . Cseleny , himány 5 . . Földany , higany . § ; Bókany , bátrany , napany ő a XKE. Földnemüek 6 . z Bs A. Kovanem SZ jét . 8 Nemes granát . . . . Nemes opál, bányajegecs e. a Közönséges amethyst, köz. kálczedon , kárniol Közönséges jaspis , achat, tüzkő . B. Agyagnem . ; . c Porczellánföld, timkő ". 5 Közönséges és fazékasagyag , tripolisi föld, délpala; kőnyomó-pala Zöld agyagföld . . : ó C. Mésznem . 8 s a Márványkő , gipsz, kréta : 8 D. Kesregnem . . . : Kigyóla , kallóföld , szalonnakő , rögföld NEK. Égékeny ásványok Köszén . ; d ű Kőolaj Gyantár . és 8 a 6 Kén - a 8 ; 3 . . 99 101 é 101 . 108 . 110 s 111 s 112 s 114 í 115 j 116 z 117 118 e. 119 120 pallérozó, fő- s 121 á 122 123 126 ; 127 128 240 TARTALOM. HW. Sónemüek — . . . c . 8 Szikeg , hamag , salétrom 2 ő ci a TÜtő Timsó ; konyhasó , kénsavas réteg — . a gyi A Póris . . c . , . § c W. ÁAsványvizek . a ú - E 8 2! Gyógy- s mútani testek a növényországból, A. Gyógytani testek — . . . 5 : . K. Bóditók 3 8 5 a É 7 Mákony . A € : . . s . Salátony : c 8 - a § c 5 Sáfrány - - . . . 5 8 ű Borostyánmedgyviz . . . s . a Csemege-mondola . . . . a Piros gyüszönye, kapcsos TERE 14 keserédes venyige . .: Anyarozs . F A a § . . zh Rózsabazsál, gyökerező szömörcze . . . Mocsári rozsdabuza . . 5 . . Szepnőnye és áltató bolony - : 8 8 5 Maszlagos redönye, belend csalmatok , büdös bürök Sugár , katika és farkasölő sisakfú, mezei és lyány-kökörcsin Élődi fagyöny , eredei turboly és bubojicska baraboly. . Közönséges dohány , álomhozó és pipacsmák EM. Csipos szerek Hegyi kappanőr . A 8 . . 8 ő - Vizi-bősövény , viola nőszirom . . b . Imely-montika , kerti peremély , farkas-boroszlán § Levesticon lestyán , indigo . . 8 És 8 Tajtékzó szappanfű, czinadónia gödircz, tömjénes pimpinella , Borsos szaka, háromszínű viola, kerek kapotnyak Apró és kétlaki csalán , lótorma - bércse . . . E Örvény-sertecsék, török paprika, fekete repcze, orrtekerő tor- ma, fok- és vereshagyma, sárkány- és mocskos konty-virág Csipős vizeltetők. Zászpa kikerics — . . . Tövises iglicz 5; parti zsurló, spárga nyulárny, sima por- czika , póré-hagyma , ernyős körtike Deréne szigoráll . c z . 5 A z Csipős hascsikarók. e. . . § Végizga : s c . 5 3 § a p-zakáábed sz TELE gt Le] LE éz T he Naa isezés e bé nasá d E Tp éle e 16 TARTALOM. "5241 Lap. VFéregölő sarkvirág , ugorkás magrugó , réti-csicsorka — . 166 Varjutövis benge, büdös és kétlaki gönye, fekete hu- nyor, kis szuták . . . 167 Pukkanó dudafürt, doczhosszegr Úré 8 k 7 168 NUN. Gyantás égényes szerek, Terpetin . : : 168 Szabini boróka, fehér és fekete szurok 170 Erdei fenyőtoboz, hosszu, kerek és farkas likasir, gyalog-fenyő 171 EW. Égény-olajos szerek. Kerti váltok vagy angyelika 171 Csicsókás derely , nemes montika , szagós tévedődla 172 Szagos rozmarin , ánizs-kapor 173 Ánizspimpinella , konyha-kömény ;, kerti Kövieátáéóíi 174 Üröm e e . . . B. ATS 175 Mirha libatopp , tarorja H á § 176 Egérfarku cziczkóró, sárga lóhere , ÚGtsős és fodormenta 177 Czitromszagú méhfű , kerti és kakuk-démutka, majorána "" murvapikk . . 8 2 5 178 Szagos ruta, májusi és sokbötykü gyöngyvirág; csengő linka, orvosi betonika . : A . k 179 Szapora galambocz, borsos csombor, tisztes hunnyász , torok villahim, orv. szikfű, macska-gyökönke , gyepüi bodfa, kőris ezerjó 180 WV. Keserű szerek, Fölfutó komló . . 8 180 Bábakalács-körfény , eredeti páfrán 8 ő 181 Fali és tüdő- zuzmó , Vénus-fodorka , vidra-eleczke, ke- resztes, pettegetett tarnics 182 Keserü csészeszárny , pongyola pitypang 183 Földi füstike, orvosi pemet, mezei katang , izorzuzmú 184 Lókörmü szattyú , orv. kálmos 5 z ; 185 Gilisztaüző varádics, kétiks repkény, orvosi szigorált , áldott csüküllő . . 1986 Földepe tarnics, szarvasnyelvü bordalap 187 WE. Összekusók. Felálló timpó , fanyal kukojcza , piros pomagranát 187 Nemes májfú , buzavirág csüküllő, damaskusi rózsa , ko- csányos és kocsánytalan tölgyfa 188 242 TARTALOM. Sima szilfa; tekert czikkszár , tetemtoldó szuhar, bójtor- jános párló, tompa és sós lórom ( S : Gesztenye-bőkrétafa , babir és csőrege-fűz, pompás diófa zekfűszagú cziklász, kerti zsálya, kerti izsóp a Százlevelű és tarka rózsa , balha-, széles, és közép utifű, csonkagyökű s mezei szikkantyú , sárga szömöreze, tölgy-makk , pirósító buzér . 3 d e WAN. Nyákos szerek, Agár , vitéz és füles kosbor . § § § § Mahola és rózsa ziliz , erdei mályva . . za Birskörtvély , bakszarvú jlepkeszeg, pettegetett gálna, vizi rizs s . . . . § . Homok-sás , szárcsa-tukma — . . . ryujtovány pintyő , fekete nadálytó , kerti borágo , mezei atraczél, keserű lapu, és pókhálós bojtorján . Mohola zilizgyök , kerek mályva, ökörfark-kóró, perje- gyökér, száratlan bóka . : . . WENN. Olajos szerek. Repedő himboj . . . : ; a ; Europai olajfa , közönség. kender , savanyitó ugorka, lopó-, uri és disznó-tök, fehér-mák, fekete repcze, házi-len, gyalogfenyő-boróka Sárgadinnye-ugorka, görögdinnye-tök NX. Nádméztartalmuak. Körösméz : § 3 : 8 Edes és tüskés higviricz Édes füge , szentjánoskenyerű szirmin : Nádméz , édesgyökü páfrán, kerti szilva, sárga murok XX. Nörénytartalmu szerek, Orvosi és narancs-czitrom . : 5 E á Borkó , málna-. és seregély-szederj , veres ribiszke, sóska borbolya , szederj-eperfa . ; 3 8 B. Műtani testek. E. Festékek keszítésére alkalmus növények : Sárga szömöreze . a . Sáfrán-szeklicze , fogas rezeda . . . . Pirositó buzér , varjutövis és henye benge Festő zsoltina , festő csülleng . . . Veres festék-növények . : 3 . . TARTALOM. Sárga festék-növények . . . . . Zöld festék-növények . . . 5 5 ő Kék s fekete festék-növények . . . . Barna festék-növények . . c - ö EK. Börkészítésre alkalmas v. cserzőnövények § NEK. Szövetek készítésére alkalmas növények, . . . AV. Bulorkészíésre alkalmas növények Gyógy s mútani testek az állatországból, Hólyaghuzó körösrovar. . . Hódony , tejczukor . 3. . . . s Májusi és violaszín nünüke, pinczei százláboncz, fakó han- gya, rákkövek, marhaepe-vonat, vizahólyag , sósavas hugyag , villó . ; a . . e Prémekre alkalmas bőrök § ő § ő § Selyem . . . . . . . . A gyógy- s mútani testek fonák kezeltetésének okai. 245 Lap. 212 214 215 216 216 220 223 225 227 228 229 229 230 a vegen ; yi sé ák Fr ŰLVBNE. ez . TSA s pg ztéte MEÉRÁNELT ge Né éle é e TT UÁATARN ÖN E aes stodst 127 4 E jee s 3 i 4 Jazer üg sáutat -S0£g a Rad skse fagyas őz sás AE tövélyádkk vvlztvati í 6. űj ú 4 gy ré ág ; oza cugowántt 10) AAN DAN evadnáto Tsz 1 AGsásA KA) MS ő at Ma "tú sa ánahvála setayzayás tetni; AN Jodansérorsíli sa Ábizsi ime 88. vo erodadátol sets A Va 1 a§ Éj 3 szed uját etodálabaa Í9891 ig Hdügön nisasloiy ai mesz ege tddosi e dsnozsagsorbisni óla tök s éitű MKNN á hi A . 92 s ahatbe : HAAS . KöM ÁG LERÉ tev § ; j ; ködbe dudát sizoatt TA "ges ktderdv k 3 ű 4 ae lzél as fj "mé hee 471 e ókor at bát And. Aaa HGY A egöyg LA A LNNNAAANANANALAAANÁNAN NANA NANA NÁN 1 999910000000100900900,. Te] d tép oz DRV tő jögéséséssssöső MAGYARORSZÁGNAK bég KÖZGAZDASÁGILAG NEVEZETES TERMÉKEIRŐL. LEETETETETTETET TETTETETT ) KÉT KOSZORÚS ÉRTEKEZÉS, WAGNER DÁNIEL 199000000000000000000000000000000100200)2019900109200000000000)-k És TÖRÖK JÓZSE FrőL. TELETELETETTEE TETTETETT ETETETT TETTETETT Ára 1 ft. 20 kr. e. p. HÖGGEKSHÉKÁKSÁLKÁKKSKEKEKK KÁ KÉK KEK KK BB KÉL G KÉS SSSÉBBS E A 39902220202022020222200102000220202220009?, "EST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK FÖLDTANI LEIRÁSA. 4 . A M; TUD. AKADEMIA ÁLTAL IRTA. , . SZABÓ JÓZSEF. t Egy földtani abroszszal. 4 ( PESTEN, kástetélé HAMELUAGÁDKEKÍ ÉS STOLP, PFEIFER, HÁT PESTI, at § HAAS BÉGSLKÖNYVÁRDSOKNÁL. 4 . D. D. 000. LVIII PESTBUDA KÖRNYÉKÉNEK FÖLDTANI LEIRÁSA." PEST-BUDA. 1 ast. Bevezetés. Budapest környékének földtani megismertetése oly égető szükség lett, hogy annak eszközlését mind a Magyar Termé- szettudományi Társulat, mind a Magyarhoni Földtani Társulat már évek előtt sürgös feladata gyanánt karolta fel, s módot nyújtott a cél sikeresb elérésére, semmint magán embertől ren- desen várható. . Szerencsés lévén mind a két társulat által megbízva lenni, adott szavamnak a tudomány iránti velem született szenve- délylyel s némileg a természet működésétől elsajátított állha- tatossággal kivánván eleget tenni, KASE körében 1854 óta működöm. Mint a Magyarhoni Földtani Társulat geológjának felada- tom : Pestbudáról kiindulva sziklafajokat s kövületeket gyűj- teni, s előjövéseik körülményeit tanulmányozni. Kész lévén a közelebbi környékkel, tovább nyomúlok, nevezetesen éjszaki irányban a Duna bal partján, s az idei nyáron (1858) már Nógrád megyébe jutok. Értekezéseim e szellemben a Magyar- honi Földtani Társulat szakgyülésein adorú elő a tárgyak bemutatása mellett, melyek aztán a társulati alapszabályok ér- telmében a Muzeum gyűjteményébe kebleztetnek be. VA Magyar Természettudományi Társulat részéről fel- adatom Budapest környékét meghatározott területen föld- tanilag áttanulmányozni, térképet s átmetszeteket készíteni, s hogy a geologia barátjai magokat könnyebben tájékozhassák, az egyes kirándulásokat részletesen leírni. Értekezéseimet ez irányban a Magyar Természettudományi Társulat szakgyülé- sein tartottam, s azok egybefoglalva fognak világot látni a Társulat idei (1858) évkönyvében. Ezen munkálkodásom közepett tűzte ki a Magyar Aka- demia a földtani pályakérdést 1857-re, és annak értelmében, : 18 IV BEVEZETÉS. nyert adataim nyomán Pestbuda földtani viszonyait szükebb határok közé. szorítva ,az egyes képletek szerint" dolgoztam ki, s elláttam egy olyan térképpel, minőt körülmé- nyeink kiállítani engedtek. Itt tehát területünk földtani viszo- nyai az összes tudomány jelen állása szerint vannak adva általános áttekintetben, míg a Magyar Természet- tudományi Társulat Évkönyvében az Bldekesb s az egészhez kulcs gyanánt szolgáló pontok:,egyes kirándulások" rovata alatt lesznek kiemelve s átmetszetekkel felvilágosítva. Azonkivül bele ereszkedem az irodalom és segédforrásaim meg- ismertetésébe, söt hasonlag ehhez, csakhogy nagyobb terü- letre vonatkozva s a dolog megkivánta változtatással, az egyes képleteket áttekintetben is fogom adni, s a rétegek meg rétegcsoportok geographiai elterjedésének kitüntetése végett színezett térképpel is ellátni. Általában szabadjon annyit mondanom, hogy amint a ta- , nulmányhoz fogtam, segédeszköz, meg elődolgozat úgy szól- ván semmi sem volt; itt mindent magából a feladott tárgyból kellett kifejteni, s nyomtatott könyvek helyett magában a ter- mészetben figyelmesen lapozni. A. kezdet megvan, söt 1856 óta ketten működünk "), s ezen fokban szaporodik ismeretünk. Vajha sikerülne jelen munkának a fiatal nemzedékben vidékünk számára többeket nyerni meg, kik azon buzgóság- gal szentelnék magokat a részletes tanulmányozásra, melytől semmi szakértő meg nem vonhatná helyeslését, mely magá- nak a tudós világban ellenállhatlanul utat törne, és mely elvégre Pestbudát is oda juttatná, hogy annak földtani viszo- nyait a maga helyén kiindulási pontul vennék az összes geo-. logiai irodalomban. Tekintvén, hogy testvérvárosunk a magyarhoni nagy medencének is a fővárosa, s így az az egykor ennek mély- ségeit kitöltött tengernek Konstantinápolya, helyzeténél fogva e szereplésre valóban hivatva van. X) Dr. Peters egyetemi tanár úr a birodalmi földtani intézet meg- bizásából a Duna jobb parti vidékét veszi földtanilag fel, ne- kem a balparti maradván. PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK FÖLDTANI LEIRÁSA AZ EGYES KÉPLETEK SZERINT. A Pestbudának közelebbi s távolabbi környékén öszvesen vagy 30 mértföldnyi területen előjövő képleteket követke- zöleg osztom fel : A) Vizi képletek: a) Mostaniak. b) Negyedkoriak. c) Harmadkoriak. d) Másodkoriak. B) Vulkáni képletek: a) Bazalt. b) Trachyt. A) VIZI KÉPLETEK. a) Mostaniak (Alluvium). Pestbuda környékén a víz jelenleg is feltünő mérvben dolgozik szakadatlanúl. Az főleg a következő 4 alakban tün- tethető ki: mint 1) A Duna hatása. 2) A hegyi vizek hatása. 3) Turfaképződés. 4) Mésztuffképződés. PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK kezi 1) A Duna hatása. Hatása e folyamnak a jelenben tekintve csekélynek lát- szik: az alig egyéb mint hogy folytonosan hord magasabb vidékekről ködarabokat meg iszapot, s azokat alantabb he- lyeken, hol esése csekélyebb, vagy folyását valami gátolja, lerakja, s e szerint medrét évről évre emeli. Mi Pest lakói e hatását föleg tapasztalhatjuk azon, mondhatnám. ösztönszerű . intézkedésben, hogy városunk partját, söt egész városrészeket, melyek t. 1. mélyebben feküsznek, feltöltjük. Pest városa területe, melyet most rónának látunk, föld- tani szerkezete szerint hullámos, itt-ott megvan az eredeti hullámdomb mint felület, de a völgyeletet, mindenütt kitöl- tötte az emberi szorgalom. I szerkezetet a kutak rétegzeti viszonyai egészen tisztán tüntetik előnkbe. E kitöltés nagy- részt viszhatás volt a Dunameder emelkedésének ellensúlyo- zására. Az megfelelt egy-két évtizedig, de jött azután egy oly vízár, mely a gátokon túl hágott, s tettleg mutatta, hogy a meggyült víztömeget a régi meder már nem képes magába foglalni. Az ember új magasabb védgátokat hány, feltölti az alantabb fekvésű helyeket, s így lépést tart a folyam medré- nek emelkedésével. Az utóbbi áradáskor tett ebbeli munkálátok elegendők lesznek évek bizonyos soráig, de azután a régi jelenet ismét- lődni fog. Menjünk át az aligmúltba. Még az 1649. évben készült topographiai térképén Pestbudának ") látunk egy Dunaágat, mely Pestet, keleti oldaláról befoglalván, egy szigetbe állította. Kiszakadt a fő Dunából nem messze Pest fölött, s bele folyt Soroksáron innen. Ez a fenekén szakadatlanúl gyülő homok és kavics által sekélyebb és sekélyebb lett, míg végre egészen megszünt, itt-ott maradván mélyedések, melyek az egy- kori folyam medrét alkották. Egy ilyféle mélyedés kitünő jel- lemmel van Csömör és Pest között, hol annak hosszasága is meglehetős. A víz mint földtani tényező nem csak ront, de alkot is, X) Marsigli Danubius Pannonico-Mysicus. 1726. mindössze rüntnátlt FÖLDTANI LEIRÁSA. 7 az hol rakja, hol hordja az elmorzsolt földrészeket. Így van példánk 0-Budán arra, hogy azon Duna-ág, mely e város meg a hajógyári sziget közt van, újabb időben képződött. Az egy erős fal fölött foly, mely Ó-Buda földjéről a szigetre volt ve- zetve. E fal szélessége 7 s helyenként 12 láb. Ez, meg a szi- geten levő caldáriumok elég bizonyságot szolgáltatnak arra, hogy midőn Aguincum állott, a város köfala a fürdökkel együtt Ó-Buda földjével szakadatlan öszvefüggésben volt. Egy évezred alatt a Duna a környék jelen alakzatát idézte elő. Menjünk át hatásának geologiai múltjába. A Duna medrében kavicsot, homokot, s itt-ott, de kevés, iszapot találunk. A kavics főleg guarc, gránit, csillámpala, trachyt és gyérebben mészdarabok ; a fürdöszigeten találtam euritet szép kyanit pettyekkel. A homok szintén ezen sziklafa- jok, finomabb állapotban. Iszapolás által találni benne aranyat, mint a Margitszigeten egykor fenállott mosás bizonyítja, de mennyisége oly csekély, hogy a munkát nem fizeti ki. Bizo- nyosan találni iszapolás által a súlyosabb ásványokból még többet is, de eddig vizsgálva nincs. A mint a folyam medrében találni e zúzdarabokat, épen olyanoknak találjuk azt Pest városa és környéke területén, s van több pont hol azt részletesen tanulmányozhatni. Ilyen a Rákos mezején Pesttől délre azon nagy kavicsgödör, honnét az épitkezésekhez és a kövezésekhez hordják az anyagot. Ilye- nek a városligeten túl a vaspálya körül fekvő dombok. Ilyen volt reám nézve a gáz-gyár vagy 40 lábnyi kútja, melynek ásatását rétegről rétegre figyelemmel kisértem. Ilyen végre a . Wodjáner ház (széntér) kútja, melynek rétegeit szintén volt alkalmam különösen szemügyre venni. A homokot a tábori kórház vidékén Dr. Wagner Dániel jepztagáká s úgy találta, hogy 100 részben van : Ouarc-homok és savakban nem ol- vadó kovasavas agyag . . . 869 SZÉNSAVAS MÓSZ es ANT s ÉR e TS d ENAOTES TA vá ettel ette dol: AA Vasoxyd, timföld . vs . . . 26 Szerves anyag öl ss. TA Vízben olvadó sók . . . . . 05 8 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK A homok és kavics e képlete ugyanezen jellemet állan- dóan megtartja, hogy ne említsek többet a pesti köbányai ma- gaslattól egész a budai partig ; lefelé Soroksárig ; fölfelé csak- nem Dunakesziig: határa a térképen ki van megközelítőleg tüntetve. Van a felvett területen még két kavicsképlet, egy alsó, s egy középső, ezekről elég lesz most előre csak annyit monda- ni, a mennyire épen szükség van, hogy a szóbaníforgó legfelsőt azoktól megkülönböztethessük. Szabadjon ideiglenesen csak így fekvési viszonyaik szerint nevezni. Az alsótól különbözik tra- echyttartalma által. Trachyt az alsó kavicsképletben nincs. A középsőtöl , melylyel geographiailag többnyire határos , kü- lönbözik először az által, hogy ez magasabb helyeken te- rül el, mint melyre legkisebb okunk van feltenni, hogy a Duna árja valaha hatott, ilyenek Csömör hegyei s fölsikjai, sőt ilyen nagy része azon emeltebb dombvidéknek, mely a Duna s Tisza vízkörnyékét egymástól elválasztja; ellenben a felső vagy mostkori kavics s homokképlet a legalantabb helyeket tölti ki, azokon itt-ott jelentéktelen dombocskákat képezve. Másodszor nagy különbség van a kavicsdarabok nagyságában és föleg megtartási állapatjokban. A felsőben alig vannak nagy hömpölyök, míg a középsőben gyakoriak ; de ennél fontosabb az érzékenyebb sziklanemek, például a tra- ehyt, megtartási állapotjának vizsgálása. A középső képletben az eredeti fekhelyen gyakran találni trachytot annyira elmáll- va, hogy hozzá nyúlva agyaggá esik szét, melyben néha még megvannak az amphiboltük s a csillámpikkelyek, néha pedig ezek is pusztulásnak indultak. A felső kavicsképletben igen. kopott trachytot bőven találunk, látunk olyant is, melyből a víz meg a légbeliek már sokat elhordtak, de az elmállási ered- mény nincs soha együtt, jele hogy más fekhelyen kellett an- nak véghez menni, s hogy: a jelen fekhely : annyira új, hogy e tényező romboló hatása még nem nyert elegendő időt tevé- kenységét láthatóvá tenni. A felső kavicsképlet halmazában minden arra mutat, hogy az iszapolás nem rég történt, a középsőben ellenben csupán régen véghezment iszapolásnak nyomai tünnek előnkbe. : FÖLDTANI LEIRÁSA. 9 A Duna medrébeni köhordalék azonossága a pesti terü- letivel-az említett határok között már magában vezethet azon gondolatra, hogy tán azt is a Duna rakta egykor le. Azonban hátra van még egy geologiai adat, mely azon gondolatot meg- testesíti, s ez a szóban forgó mostkori kavicsképlet aljának s oldalainak tanulmányozása. A Duna szilárd fenekét egy tömött agyag képezi, ez Budán a parton legfelül van, ellenben Pest felé követvén, ka- vicscsal fedve s mindig mélyebbre sülyedve találjuk. Pesten minden elegendő mély kút ásásánál a kavicson keresztül fel- találhatni, az tehát az alját képezi a legújabb kavicsképlet- nek nem csak a Duna alatt, de a város területe alatt is. A kavicsképlet oldalait Budán a part melletti he- gyekben s Pesten a köbányai dombok innenső falaiban vizs- gálhatjuk. Budán föleg a. izgtetee szerkezete tanulságos. A Vár- hegy keleti oldalán a legfelső réteg édesvizi mész, melyet nehány ölnyi vastagságban látunk kiállani. E réteg a hegy emelkedésekor megszakadt, egy akkora tábla mint a várterü- lete felemelkedett, de a folytatás visszamaradt, s az egy részt a hegyoldalban maiglan is megvan egész addig, hol az agyag a Dunába merül, a Dunában pedig sohasem találták az agyag felett, azt a folyam részint felolvasztva, részint eldarabolva, el- mosta. A folyam hatása tehát egy oly közet eltávolításában mutatkozik, mely a víz hatásával meglehetősen dacol, s mely- nek rétegei legalább néhány lábnyi vastagok voltak, mi. ok- vetlen a másik szorzó, az idő, tetemességét feltétezi, mely ezen eredmény előidézésére szükséges volt. " Érdekesb a keleti oldala a mostkori kavicsképleteknek. Itt a cerithiummeszet látjuk falakat képezni, általában délke- leti eséssel. A képletek sora azt kivánná, hogy a Pest felé néző köfalak előtt még a lajtameszet s ennek almányát, a leg- régibb kavicsot, találjuk: mind ez azonban hiányzik, s mint csodálkozni nem is lehet, tekintvén, hogy ezek a vízár rom- boló hatásának csak csekély ellentállást bírtak tenni ; de leg- jellemzőbb az , hogy ellenkezőleg az uralkodó döléssel van- nak hegyrészek, melyek rétegei hirtelen nyugotnak dölnek, s arra mutatnak, hogy a pesti oldalról az aljok kimosatott, s a hegyrész leszakadt. 10 3 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK Tekintvén tehát, hogy Pest környékén: a szilárd medence , egy tömött agyag, mely egészen olyan anyaggal van kitültve, minőt a Duna jelenleg is összehord; tekintvén, hogy Budán a parton úgy mint Pesten a köbányai magaslatokon denudá- tiónak, söt az alap elmosása után a Duna felé történt bedölés- nek vannak nyomai : a Duna ős, de geologiai tekintetben még is legujabbkori történetére nézve azt mondhatjuk : hogy az, kijövén Vácnál a szorosból , szétterült, s különböző időben dolgozott azon a téren, mely a mostani folyásától kezdődve, keletnek megy Dunakeszin innen, s tart a fóti, mogyoródi, csömöri s köbányai hegyekig, honnét visszakanyarodik nyu- gotnak, s Gubacson innen a mostani medrével összeesik. Söt ha figyelembe vezsszük, hogy a lejtősebb része e területnek Budán van, s e részen a szilárdabb közetek uralkodnak, míg- len kelet felé csaknem csupa zúzkövek, vagy a csekély ellent- állással bíró durvamész voltak túlnyomók, még azon részletet is szabad e vázlathoz csatolni, hogy e folyam medre kezdetben a felső kavics területének keleti részén volt, s az beiszapolás s a nyugoti part tovább és tovább mosása által nyomúlt Buda felé, ott jelenleg a nyugoti haladásnak ne-továbbját elérvén. Ha tanulságot véve a múltból s a jelenből, a Dunának geologiai jövőjéről szólani szabad, azt mondhatni: hogy an- nak előbb-utóbb ismét vissza kell kelet felé tartani. Mostani medre nem csupán saját hordaléka által emelkedik, de emel- kedik főleg a hegyekről beömlő földrészek által. Ez csak a jobb partján történik, s a balon nincs mi ellensúlyozná. Hogy e földhordalék nem csekély, azt alább látjuk. Vessünk csak egy pillantatot Pest-Buda térképére, látni fogjuk, hogy Pest fölött és alatt a folyam sokkal keletiebben van már is, mint épen a két város között; ha a Duna legnagyobb sebjeit Pest fölött s alatt egyenes vonallal kötjük össze, az a belvá- rosból keletre a Terézia és József külvárosokon menne keresz- tül, jelenleg tehát a két város között mesterségesen összeszo- rítva s nyugotnak nyomva van. Hogy Pest városának területébe be nem vág, azt csak földtani szerkezetének köszönhetjük: ugyan is a Rákos patak beömlésétől kezdve a város felé ott, hol a téglave- tök vannak, a partot közvetlen a tömött agyag képezi, ebbe ütödik a folyam árja, s áttér Buda felé, melynek pontját tnümétataétnátákbént FÖLDTANI LEIRÁSA. 11 egész a Gellérdhegyig erősen szaggatja, de a budai part tö- mött agyagja meg a Gellérdhegy dolomítja hatalmasan sze- gülvén ellen, újra keletnek tér a pesti oldal felé, s ott a tábori kaszárnya alatt nagy területen oszlik el; Hogy a Dunát ily korlátok közt még sok nemzedéken át megtarthatja az ember, legkisebb kétséget sem szenved, de az áll, hogy a már most is kitünő hajlama kelet felé tartani egykor érvényre fog vergődni. E számítás azonban nem mér- nöki, mely legfölebb néhány . századra néz előre, ez geologiai, melyben az ok és okozat közötti láncolat feltarthatlanúl ha- tároz, de melyben az időt számmal kifejezni vagy épen nem, vagy csak ritkán lehet. A felső vagy mostkori kavicsképlet legnagyobb vastag- sága 40—45 bécsi láb. Ha összevetjük, hogy mi azon válto- zás, melyet folyónk egy ízben néhány évszázad, más ízben több mint egy évezred alatt vitt véghez, ez oly csekély, hogy a képlet egész kifejlődéséhez több év-tízezredet kell hogy kö- veteljünk. ; E kavicsképlet látja el Pest kútjait vízzel, mely egy- részt bele a Dunából szivárog, másrészt skelet felől az ottani homok, kavics és durvamész magaslatokból. E város azon ré- szeiben, hol e képlet a felületig tart, a víz jobb, mint azok- ban hol hordott és szerves részekkel kevert föld képezi a felső réteget. ") 2) A hegyi vizek hatása. Hegyeinkről , itt csupán csak a budaiakat értve, sza- kadatlanúl hord az eső közetrészeket alantabb helyekre, s ennek itt-ott már tetemes eredményét látjuk. A legtanúlságosb helyek egyike azon amphitheatrumi rónaság, melyen most Ó-Buda, s hajdan Aguincum állott. Erre §) Egészen jónak azonban ritkán mondhatni, mert a minő köny- nyen hat a víz ez igen laza képleten keresztül, , épén oly könnyen oszlik szét benne az állati kiválasztások hig része is, s keverédik a kútvízzel annál könnyebben, minthogy egy szerencsétlen architekturai szükségesség vagy tán a körülmé- nyek nem kellő méltánylása következtében e két fő kellék csaknem minden házban szorosan egymás mellett áll. 12 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK a nyugotról övedző magos hegyekről, mióta e hegyek csak állanak, jut e rónára bőven földanyag annyi, hogy vastagságát a hegyek közelében tetemesnek mondhatni. Aguincum romjai e földhordalék alatt feküsznek, s az ó római város némileg alsó emeletétképezi a mostani Ó-Budának, melyet attól a szóban levő legújabb-kori vizi képlet választ el. Azon neptunoltárt, mely most a nemzeti muzeumban van, kiásáskor rendes helyzetében állva találták, s fölötte a földréteg már 12 lábra vastagodott. Azon malomház (Radlwirthshaus), mely a vörösvári országút mellett vagy 40 év előtt épült, annyira el van már is földdel öntve, hogy falának csak fele van még künn. Ha már alig egy félszázad elegendő arra, hogy egy házat a szemünk láttára képződő. mostkori réteg félig betemessen, mi felötlő van ab- ban, ha a római legiók pannoniai főhelye, erődeinek, circusá- nak, pénzverőházának, caldáriumainak s magán-lakainak nem csak alapjával hanem fennálló falainak egy részével a gát nélkül működhető víz hordaléka alá jutott. Az egész Dunatáj fokonkénti emelkedése mellett szól az -is, hogy, miként em- lítve volt, e fölyamnak egy kis nyugoti ága Ó-Buda s a hajó- gyári sziget közt a helyett hogy alámosná az egykori várost környező 7—12 bécsi láb széles falat, fölötte foly el. A. kis-celli hegy, melyről a negyedkori képleteknél tü- zetesen lesz szó, szintén mutat egy réteget, mely jelenleg foly- tonosan képződik. E réteg a szintes fölületű mész fölött terül el, és lejtős. Vastagsága legtetemesb a Mátyáshegy allyán s Ó-Buda felé fogy, míg végre egészen elmosódik. Áll nummu- litmészből, márgából, dolomitból, agyagból, szóval azon szik- lafajok sáztarülkátaHók melyeket a Mátyás- s az ó-budai ma- gas hegyeken találunk. Ezen hegyek keleti oldala meredek, s a lecsörgedező meg zuhanó viz finomabb s durvább szikla- részeket ragad magával, visszahagyván a hegyaljnál a nehe- zebbeket, s tovább vivén a könnyebbeket. A budai hegyeket legnagyobb részt egy régiebb (alsó neogen) agyag fedi, melyben ott, hol eredeti fekhelyén van, olykor tengeri állatokat találunk ; ellenben alantabb helyein a hegyoldalnak, vagy szük árkokban ezen agyag legfelső ré- tegében gyakran találkozunk mostan élő kerti csigákkal. . Ezen legfelső réteg szintén a víz mosó s ragadó erejének kö- vetkezménye. Áz anyagot a régi agyag szolgáltatja, melyet a FÖLDTANI LEIRÁSA. 13 víz, mióta csak a vidék a jelen alakzattal bír, untalan dol- gozza mostkori réteggé át. Mindenkinek van a budai hegyek közti víznek erejéről fogalma, ha az akár felhőszakadás, akát sebes esőzés követ- keztében meggyűl s nagyobb tömegben zuhan alá. A legna- gyobb sziklatömegeket kimozdítja, s az aprókat oly roppant mennyiségben hurcolja magával az alantabb helyekre, s el- végre a Dunába, hogy lehetetlen annak e folyóban fel nem találni hatását. És csakugyan fel is találhatni: hogy többet ne mondjak a Gellérdhegy alátt a budai part felé a Duna zá- tonyát, mely csekély vízálláskor nagy területen merül ki, nem hozza más létre, mint az u. n. Ördögárok, mely Kovácsitól kezdve tart Budáig s a Várhegy meg a Gellérdhegy között szakad a Dunába, s a zátonyt folytonosan táplálja. Igy jut a Dunába Budától éjszakrá is több helyen föld- anyag, melynek szintező hatása, ha nem is az emberi nemze- dékek, de a földtan korszakában okvetlen fog a táj kinézésére átalakító hatást gyakorolni. 3) Turfaképzüdés. Egyike azon mostkori képleteknek, melyeken magok a jelenben működő földtani tényezők hatását tanulságosan mér- hetjük, azon turfa, melyet Pest rónáján elszórva több helyen, nagyobb tömegben pedig a Rákos patak mind két partján kezdve közel a Dunától egész az úgynevezett Pascal-malomig találni. Közelebbről a városliget mögött ismerem. Csaknem kizárólag Carex stricta képezi (Dr Kerner). Színe fölül barna, alább fokonként sötétebb. Földrész kevés van közé keverve, s tömöttsége elegendő. arra, hogy minden előkészítés nélkül használtassék tüzelőül. Az ez irányban tett kisérletek e hasz- nálhatóságról a legjobb bizonyságot adták. ") Más helyeken a turfaképlet igen földes (Moórerde), úgy hogy tüzelésre nem alkalmazható. Vannak elszórva fölületen nagy mennyiségben oly vizi csigák, melyek faja, jelenleg él, noha itt csupán kihalt példányokat találni. 8) Egy időben Ferenczy jeles művészünk, az éréolvasztást ezen turfa segítségével vitte véghez, s hatásával igen meg volt elégedve. ú 14 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK Ilyenek egész sorozatát határozta meg Dr Frivaldszky Imre úr : Planorbis vortex, P. corneus, P. albus, P. marginatus, P. nitidus. Felix hispida Müller, H. sericea. Müller, H. cartustana. Succinea amphibia Drap. §. oblonga Drap. Achatina lubrica. Claustlia similis, CI. bidens Drap. Pupa tridens. Carychium minimum Müller. Eymneus stagnalis Müller, L. palustris Müller, L. minu- tus Drap, L. vulgaris Pfeif. Paludina vivipara Linné, P. achatina Lam, P. im- pura Lam. ÁAnodonta anatina Linné, A. piscinnalis Nils. Unio batavus, U. pictorum. Néha oly gödrös helyeket talál az ember, melyek fene- két finom fehér iszap képezi. Ezen fehér iszapon salétron vi- rágzik ki, s némely növények labiáták, s papiliónáceák szé- pen díszlenek rajta. Tekintvén, hogy a turfa az azt alulról közvetlen érintő iszappal együtt ugyanazon homok és kavics mélyebb helyeit tölti ki, mely Pest rónáját általában födi, s melyről azt állítot- tuk, hogy a legújabb földtani időszakban vette eredetét; te- kintvén továbbá, hogy sem turfa nem képződik, sem a csiga- fajok a hely színén nem élnek többé, ezen képlet létezésének idejét meglehetősen szük határok közé szoríthatjuk: az kép- zödni kezdett, midőn már a Duna és á Rákos patak jelen fo- lyása, hogy úgy mondjam, megállapodott, tehát a geologiai mostkornak egy igen is késő szakában, és tartott addig, míg a mélyedések szilárd anyaggal megtelve, a vizet többé be nem fogadhatták, s ez magának más lefolyást volt kénytelen ke- resni. E szerint megszünvén a növény s az állatok létezésére szükséges körülmények, meg kellett szűnni a turfa további fejlődésének, meg a vizi csigák tenyészésének. Vannak helyek, hol a turfa már nem is a legfelső réteg, hanem azt homok borítja 2—5 bécsi láb vastagságban. Pest közvetlen szomszédságában több apró mocsár volt, melyet aa bennünket megelőző nemzedék még látott, söt FÖLDTANI LEIRÁSA. 15 öregeink közöl mint szemtanúk többen beszélnek . rólok. Példa arra, hogy a táj egy-két nemzedék éltében is bír a geologiai tényezők untalan hatása folytán feltünöleg változni. ?) ! 4) Mésztuffképzüdés. Édesvízmész Buda környékén több egymásra követke- zett földtani időszakban : képződött. — Az ök meglevén még jelenleg, kell hogy az okozat is bekövetkezzék. Legyen itt elég két esetre figyelmeztetni. Az egyik hely, hol egy mostkori mésztuffképződésnek véghez menni kell, Ó-Buda fölött a löpormalom rónája. Ezen a rónán több a mészhegyekből eredő forrás terül el, s ingo- ványos helyeket képez. Egyike ezen forrásoknak az, mely a békásmegyeri (Krotendorf) csinos malmot hajtja. E víz num- mulit-mészből fakad, kijövén, egy közel 4 öl mélységü kis ta- vat tölt meg, melyben mennyisége egész éven át egyenlő, valamint hőfoka is. Dr Kerner azt három. holnapig változat- lanúl 4- 22975 C-nak találta; ugyancsak szerinte magassága a tenger fölött 419 9 párisi láb. E víz tiszta, íze földes, vegybontva még nincs, de any- nyit mondhatni, hogy szénsavas meszet nagy mennyiségben tart felolvadva. Ez a malomkerékre rárakodik és annyira meggyűl, hogy ha idönként nem tisztítanák, a kerék végkép akadályozva volna forgásában. Minden 4—5 évben. lefeszíte- nek a lapátokról egy pár ujjnyi tuffkérget, melyet a víz ily rövid ideig tartó érintkezés alatt rak reá. A víz a mésztarta- lom legnagyobb részével tova siet, s azt minden esetre elbo- csájtja magától, az ingoványos rónán tufíréteget képezvén. Erre mutat azon táj flórája is, ott mészmocsár nö- vények "?) tenyésznek: orchis palustris; juncus obtusiflorus, és mindenek fölött schönus nigricans, mely utóbbi a löporma- §) Dr. Pólya úr s többek közlése szerint volt idő, midőn kacsázni jártak azon mocsárokra, melyek a mostani Fehér Hattyú fogadó helyén állottak. (Kerepesi. út). 74) Sendtner Vegetationsverhültnisse von Siüd-Bayera, Hochmoore, Wiesen- oder Kalkmoore. 16 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK lom egész környékén különösen gyakori, és a nyugotról jövő források (Gesundheitsbrünndel, pár lábnyira a löpormalom tó- tól) csatornájának mintegy szegélyét képezi (Kerner). A másik hely, hol mész a mostkorban képződött, a vá- rosligettől éjszakra van. Itt némely pontokon kútásás "alkal- mával egy szilárd rétegre akadnak, mely. a felülettől lefelé 3—4 lábnyira van, s vastagsága csekély. Ez nem egyéb, mint mocsármész, mely lerakodott akkor, midőn a képződési körül- mények együtt voltak, s most, minthogy ezek ott végkép. meg- változtak, többé nem képződik. b) Negyedkori képletek. Ha a negyedkori (guaternür, diluviál) képletek azok, melyek a táj jelen relief-alakzatának legalább nagyjából ki- fejlődése után és az ember fellépése előtt képződtek, úgy Pest- Buda környékén hármat számíthatunk ide : 1) Bizonyos mésztuffokat, melyek több helyen előfor- dulnak ugyan, de oly tökélyesen kifejlődve s feltárva sehol sincsenek, mint Ó-Budától nyugotra Kis-Cellen. 2) Egy laza agyagot, melyet Németországban leggyakrab- ban Lösznek neveznek. 3) Az állati életet barlangokban. 1) A kis-celli mésztufj. A kis-celli fölsik a Mátyás- és ó-budai hegynek előhegye kelet felől. ÁN édesvízmészből, görkövekből, s homokból, melyek egymással váltakozva jönek elő. A mész tömöttebb-féleségét építésre, sőt égetésre is használják, a tuffneműt pedig antik tornyocskák , gloriettek falazására, meg a virágágyak s cso- portok befoglalására. A képlet viszonyait sok helyt a természet maga tárta fel, de még inkább föltárják azon kőbányák, melyekben a meszet fejtik. A hely színén gyűjtött adatok oda mutatnák, hogy e képlet egy hajdani tónak a medencéjét tölti ki, mely a Szépvölgy nyílásától kezdődik, s tart éjszaknak a kaszárnyáig, hol a kép- let végkép kiékül. A tó szilárd fenekét a tömött agyag képezte, FÖLDTANI LEIRÁSA. , 17 melyet kavics és homok borított. A vizet erősebb. mésztarta- lommal források szolgáltatták, melyek nyomai főleg az éjsza- kibb bányákban maradtak fenn, folyt azonban a heggeldtíről s a szomszéd völgyből is tán csekélyebb mésztartalommal, de annál több idegen anyaggal be, melyek vagy önállólag képez- nek alárendelt rétegszálakat, vagy pedig idő folytán (csontok, csigák) mész által beburkoltattak, vagy megkövültek (növény- részek). A legnagyobb vastagságot délről az első (Holdspach) bányában találjuk , itt azt 60 bécsi lábra tehetni. Éjszak felé menye. a második bányában (Khelly) az öszves vastagság vagy 31 bécsi lábat tesz, a harmadik bányában még cseké- lyebb; így fogy a többiben, míg a kaszárnya táján 9 bécsi lábra apad le, s végre csaknem egészen kiékül. A képlet kora a települési viszonyókban és a kövületek- ben tisztán van kifejezve. A rétegek legnagyobb részt vegyúton csapódtak (édi s felü- letök csaknem egészen szintes, ellenkezőleg a közvetlen alattok terülő márgával, mely a Mátyáshegy keleti oldalát erős döléssel képezi. A. kis-célli képletnek. tehát azután kellett lerakodni, miután a tájnak általános relief-alakzata már megvolt. Megtelvén amedence, s változván a körülmények, a tuffképződés megszünt, de képződik mechanikai úton azóta szüntelen egy legfelső ré- teg azon szikladarabokból, melyek a nyugotról emelkedő he- gyekről legurúlnak s a víz közbejöttével többé kevésbbé szét- terülnek. E zúzdarabok nagyobb mennyiségben gyülnek meg a hegyek alján, mint attól távolabb, s okozzák, hogy a felület "egy kissé lejtős, § nem róna, mint a vegyúton létre jött mész- rétegeké. E legfelső rétegről a mostkori képletek vázlatánál van említés téve. A kövületek sokkal nagyobb. mennyiségben fordulnak elő, mint egyéb édesvizi meszekben Pest-Buda környékén, s azok szépen képviselyvék a m. nemzeti muzeumban, ré- szint a bányatulajdonosok szivessége, részint a természetbu- várok büzgósága által, kik közől lehetetlen Kubinyi. Ferenc urat ki nem emelnem, ki fiatal szenvedélylyel s pénzáldozat- " tal sok becses példányt mentett meg a tudomány s a muzeum gyűjteménye számára. PEST-BUDA. j 2 18 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK A kövületek csaknem kizárólag a mészben levén bezár- va, itt ennek részletes leirásába bocsátkozom. A mész piszkos sárga vagy szürke, néhol világosb, má- sutt sötétebb. Szövege tömött, helyenként szálas s itt-ott szem- csés. Tömege néhol folytonos, másutt kisebb-nagyobb ürök által megszakított. Ez utóbbi helyeken csaknem mindenütt azt látni, hogy a mész hajdan növényrészekre rakodott le, azokat bekérgez- vén s a közöttök volt hézagot kitöltetlen hagyván. E növé- nyek, a mennyire egy oly durván kövítő anyag mint a mész, kivenni engedik : nád, káka, kisebb nagyobb faágak, lom- , bosfa levelek s többféle gyenge növényrészek. A. levelek közt a fejérbükk és fűzfa kivehető, amaz gyakoribb, emez ritkább. A növény szerkezete lassanként elpusztúlt, alkrészeiből néha a szén megmaradt, s az a mész szinezésében részt vesz. Más- kor, föleg a tuffos helyeken, a sötét barna színt mangánoxyd idézi elő. Vannak itt-ott az alsó rétegekben csupa kérgezett ágakból álló részletek, melyeknél azt veszszük észre, hogy a fekvő csövek alsó része fejér, a felső fekete, s olykor fényes mint a bársony. A mangán az egész képleten, söt azon régiebb képletekben is, melyek a mészcarbonátot ide szolgáltatták, mint szénsavas mangánoxydul el van ömölve, az említett csö- ves részleteknél, a mint a mész újból átkristályodik, a man- gáncarbonát a lég s a víz együtt hatása folytán elváltozik, oxydálódik, s ennek terménye a csövek tetején visszamarad, míg a töle meg a vastól megtisztult szénsavas mész csak maga húzódik hófejér színnel a csövek aljára. Nád, káka és ágak mindenkor kisebb nagyobb dara- bokra zúzva mutatkoznak. Gyakran egész halomban vanriak együtt, föleg az első bányának (Holdspach) déli oldalán, hol egy tetemes fal és felület áll szabadon, melyet gyönyör nélkül nézni nem lehet. A nád meg kákaszálak legtöbbnyire féküsz- nek, néha hajolva vannak, s legritkábban állanak. A. nádcsö- vek hengerded alakja ritkán szenvedett nyomás által horpa- dást . Vannak vékonyok, de vannak oly vastagok is, melyek átmérője 2 bécsi hüvelyk. Állati maradványok közől föleg az emlősök csontjai emelendők-ki, ezekröl Kis-Cell már régóta hírben áll. A ké- rödzök rendéből: cervus elaphus, c. megaceros (Petényi) - FÖLDTANI LEIRÁSA. "19 szarvak, bos taurus felső állkapocsból a fogsor. Az egykör- miüekből van elephas primigeníus, jobb comb, hossza 19 bécsi hüvelyk, vastagsága 4 ; rhinoceros tichorhinus a koponya felső részének eleje"). Innét valók azon teknöcök is, melyeket Kubinyi Ferenc úr tetemes pénzáldozattal kifejtetett, lerajzoltatott, s melyeket Dr Peters Károly úr a mostan élő fajnak. Cystudo (emys) éuropeá-nak határozott meg ""). Azonban figyelembe vevén az előjövési körülményeket, nem tartom a képlet chronologiá- jára nézve oly fontosnak mint a többi zárványókat. Azon szik- ladarabok, melyekben e két példány rejlik, a bánya felső mészrétegéből valók; a hely színén lehetett látni, hogy azon nyílás, melyben vatal egész a felületig tart, lehet továbbá a muzeumban levő szikladarabon látni, hogy a teknő nem érinti közvetlen a: hasadék falait, hanem a hasadékot előbb egy mészkéreg vonta be nem csekély vastagságban, és csak azután jöttek a teknök bele, s lönek a szivárgó mészoldat által hasonlókép bekérgezve. Míg tehát a többi zárvány egykorú azon réteggel, melybe temetve van, a két teknöcről nem mondhatjuk, hogy össze- függésben vannak lélpontjok korával, söt inkább állíthatjuk, hogy előbb annak a hasadéknak kellett képződni s bizonyos vastagságig mészkéreggel bevonódni, mi azt teszi fel, hogy akkor már a kis-celli mész képződése be volt fejezve, és csak a légbeli vizek feloldotta szénsavas mész jutott a hasadékba, s annak falain vesztegelvén a szénsavas meszet lerakta. Az ilyen kéregképződés a hasadékok falain jelenleg is folytono- san tart, de igen lassan megy előre, miből azt vonhatni ki, hogy a teknőkön levő s azok érintkezése helyén a bejutások előtt képződött kéreg vastagsága után itélve, odajutási idejök aligha nem közelebb esik hozzánk, mint a kis-celli me- dence képzödésének korszakához, ; : . Találtak azonban későbben teknöcöket több példányban s más pontjain Kis-Cellnek, melyek a mésztuff tömegébe vol- EV Kubínyi Ferenc úr előadága ú földtani társulat ülésén 1857, " január 1-én. . 4) Földtani társulat ülése 1857. febr. 28-án. 20 PESV-BUDA- KÖRNYÉKÉNEK tak tapadva, tehát ezzel egykorúak, fajra nézve az említettel azonosak (Peters). Puhányokból vannak : paludina impura, limneus vul- garis, l. glutinosus, helia hispida, pupa dolium. Találni ezénkivül még más pontokon is mésztuffot ha- sonló, de kisebbszerü körülmények közt. 2) Lösz. A sárgás laza anyag, melyet a geologiában meglehetős ál- talánosan l ö s 2-nek neveznek, körülveszi magaslatainkat csak- nem kivétel nélkül, söt itt-ott a hegyek tetején- sem. hiányzik. Az, mióta a hegyek mostani alakzata fejlődni kezdett, ugyan együtt kezdett létre jönni, s képződik kisebb mérvben helyen- ként maiglan is. Anyagát azon márgás és agyagos közetek szolgáltatták, melyek a hegyek fölemelkedésekor iszapolva, a légi víz által a magaslatról lesöpörtettek s a hegyek lejtjén, még inkább alján, vagy egyes zárt medencékben felső réteg- ként meggyültek. " Buda környékén egész körben követhetjük, melyet egy hatalmas lelhelyétől Budaörstől kezdve, s onnét Budára a Dunapartra térve a vörösvári úton követhetünk Sólymárig, in- nét Kovácsira, Hidegkútra térve Budakészin fejezhetünk be. Ezen kivül a hegyek közt is oly gyakori, hogy minden egyes lelhelyét sok volna elősorolni. Budaörsön a helység mögötti dolomitbércektől délre s föleg éjszakra egészen föl a budaörsi hegy fölsikjáig erősen van kifejlődve. Vastagságát itt-ott 130—150 lábra tehetni. Budán a Gellérdhegy déli lejtjének alsó része itt-ott lösz- böl áll, melyben most-élő csigafajok fordulnak elő. Itt tégla- vetésre is alkalmazzák. A tunnel keleti vagy Pest felé néző nyílásánál a márgát egy-két ölnyi vastágságban fedi. Kisebb mennyiségben a magaslatok közti árkokban s mélyedések- ben gyakran találni, úgy többek közt a Kis-Svábhegy déli lejtjén stb. Kövessük azonban a Dunaparton éjszak felé. Ó-Buda mögött az u. n. kamarai téglavetőnél az alsó neogen-agyag keleti lejtjét meglehetős vastagságban borítja, sőt helyenként a tetején terül el. Főleg az ó-budai hegy keleti lejtjén erősen FÖLDTANI LEIRÁSA. 21 kifejlődve és mély árkok által tanulságosan ván feltárva. Látni itt, hogy valamint a kis-celli negyedkori mésztuúffnál, úgy itt is közel a mostani országúthoz a tömött neogén-agyag- ból a hegyek vonalával egyközűen menő valóságos töltés van, mely a magaslatról legurúló kő-zuzadéknak gátul szolgált. A lerakodás minősége tisztán a mellett szól; hogy e közet-dara- bok erőszakkal jöttek mostani helyökre, s ott súlyaik szerint helyeződni idejök sem volt. A darabok élei nem kopvák, s petrographiai tekintetben épen olyanok, minőknek a felemelt bércekről lehámlani okvetlen kellett arra, hogy a dolomit fö- detlenül álljon elő, azok úgyan is nummulitmész,, eocenmárga, , itt-ott dolomit darabokban s porban, meg agyag. Ugyanezen árkok mutatják, hogy az erőszakos toldulás olykor hoszabb időre megszünt, víz kezdett meggyűlni, s eb- ből tuff lerakodni, melynél azonban a képződési körülmények távol sem voltak oly kedvezők, mint Kis-Cellén. Azt köpor- ladék mechanikai töldulása sokszor zavarta, úgy, hogy tömöt- tebb mész létre sem jöhetett, s általában az egész képződés csak addig történt, míg a mészréteg felülete az agyag védgát magasságát el nem érte, azontul csupán csak mechanikai le- rakodásnak látni nyomait. ; A Háromhatárhegy, Hárshegy és a Hidegkútot éjszakról övedző többi hegynek a vörösvári út felé néző lejtjén csupán. csak mechanikai lerakodást észlelni, itt vegyúton nem képződhe- tett csapodék azonfokból, mert semmi védgát nincs, mely a le- csurgó vizet feltartóztatta s tartalmától megfosztotta volna. . Sólymár felé menve a lösz több viízvájásban látható és vastagsága helyenként ismét tetemes. Kovácsi és Hidegkút medencéjében a lösz igék : a fe- lületet, s követhetni Buda felé több mélyedésben. A nagy Svábhegy több pontján találkozni vele, de na- gyobb mennyiségben sehol mint Budakeszin, itt a hegy sé dagi goti lejtje, s Budakeszi területe nagyrészt abból áll. Egy oly képlet, mely képződni akkor kezdett, mikór he- gyeink emelkedni, s melyet az akkor működött tényezők ugyanazon törvény szerint maiglan is növesztenek, természe- tes, hogy régiebb s újabb rétegekkel bir, melyeket azonban olykor a kövületek által is meg lehet különböztetni. mt; 99 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK Péters tanár úr szerint a régiebb löszben föleg pupa do- lium, ritkábban helix hispida, nehány clausilia és succinea-faj fordul: elő, úgy mint a felső Dunakörnyéken; ellenben az újabb löszt a kelixz pomatia jellemzi. A nagy Svábhegy keleti lejtjén a városi kút alatt szar- vas csontokat kaptam a löszből, melyek azonban egészen el voltak korhadva, kivéve a szarvakat, s ezeket Langer tanár úr a most élő fajoknak, cervus elaphus és c. dama, ismerte. Budaörsről, a helységbeli pincék egyikéből, tehát szin- tén löszből lófogakat kaptam, melyeken azonban az. elmállás- nak meglehetős nyomai vehetők észre. 3) Az állati élet barlangokban. Pestbuda közelebbi környékén csak az egy Gellérdhegy az, melyben kihalt barlangi állatok jönek tudtommal elő. 1857-ben a fellegvár építésekor, a mint a délnyugoti részen az alapfal számára a követ lőporral fejtették, egy párszor történt, hogy a lövés nem ki, hanem befelé hatott. . Ilyenkor barlangba szakadtak, s nevezetesen találtak ket- töt. Az egyik a cisterna közepétől kissé éjszakra fekszik, lement több ölnyire, szélessége 11 bécsi láb. A másik a cisterna kö- zepétől délre esik Promontor felé, mélysége vagy 10 láb. Mind a kettőnek falain mészkéreg vagy lelógó csepkövek voltak, de a másodikban állati csontokat is találtak vereses agyagba temetve. Ezekből egy ursus spaelcus koponya a muzeumba jutott, s utólagosan én is szereztem még hozzá egy bos priscus phalanxot. Én az ásatások: idején külföldön voltam, s mind ezen adatok birtokába csak utólagosan (1854.) jutottam azon pal- lér által, ki a munkálatokat vezette. Az ő útmutatása nyomán Petényi úrral kerestük azon barlang nyitját a hegyoldalban, melybe a munkások felülről szakadtak, és úgy vélem fel is ta- láltuk, mert a Gellérdhegy déli oldalán a cisterna alatt egy he- lyen a közet ugyan olyan vereses és porhanyó agyag, melybe a csontok betemetve találtattak. Ez anyagba csupán pálcánk- kal is képesek voltunk be-hatni, noha a hegyoldal különben kizárólag szilárd közetekből áll, main mut száénlttkttttttlkükíttki FÖLDTANI LEIRÁSA. 23 c) Harmadkori képletek. Az egymástól élesen elváló harmadkori képletek sora felülről lefelé következő : 1) Futó homok, kavics trachyttal. 2) Felső- vagy congeria-agyag. j 3) Cerithiumrétegek. Neogen 4.4) Lajtamész. ; 5) Kavics, trachyt nélkül. 6) Édesvízmész. 7) Alsó vagy tengeri agyag. 2 8) Márga. Neem 9) Nummulitmész. Pest-Buda harmadkori képletei legalkalmasabban e két csoportra oszlanak fel. Az első vagy neogencsoport tagjai oly szoros összefüggésben vannak rétegzeti s képződési viszo- nyaikra nézve egymással, hogy azok elválasztása csak némi erőszakkal történhetnék. Hasonlóan a bécsi medencéliez, mely nem egyéb mint egy öble a nagy mágyar medencének, s a melynek viszonyai ha nem is tán egészen, de nagy részt bírták Hörnes urat arra, hogy a barmadkori csoportok.ez osztályát egybe vonja, s a neogen öszves névvel nevezze. . Az eocen-rétegek saját faunájok s rétegzeti viszonyaik szerint élesen válnak a neogen közetektől el, s azoknál Pest- Buda közelében két képletet különböztéthetünk meg : felsőt, mely kizárólag márgából, és Alsót, mely nummulitmészből áll : 1) Futó homok, kavics trachyttal. Legújabb neogenrétegek között azon homok és kavics, mely : Budán a keserüvizek rónáján Promontornál, - innét át- menve a folyam bal partjára, Soroksárnál, a sz.-lőrinci pusz- tán, Köbányán, a csömöri. hegyeken, s innét föl a Duna felé kanyarodva csaknem egész Vácig a legfelsőbb réteget ké- pezi. — Fölötte legtöbbnyire semmi, helyenként egy gyenge televény réteg Kis-Cellen ellenben az egész negyedkori mész- tuffképlet. van, alatta a legtöbb helyen a felső vagy con- 24 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK geria-agyag terül el, így van Köőbány Ján, így Gubacson és Promontornál ; néhol a tömött agyagot találni közvetlen alatta, 1 így Ó- Budán, Kis-Cellen és ettöl éjszakra az u. n. kamarai téglavetőnél. Mióta a vaspálya fönn áll, több ponton keletkeztek ka- vicsbányák, melyek közt legnevezetesb a sz.-lőrinci, mely a köbányai és vecsési állomás közt a vaspálya mellett van; nyitottak egyet Vác és Dunakeszi között is; hozzánk legkö- zelebb esik a városi kavicsbánya Köbányán. :A hömpölyök fejnagyságnál kezdődnek, de ekkorák nem nagy számmal van- nak, az ökölnyiek sem tulnyomók, ellenben a kisebbek égész rétegeket képeznek önállólag. A magaslatokon (Köbányán, Csömörön, Promontoron, Ó- -Budán) zajos lerakodás vagy emelkedés előidézte zavar nyomai látszanak, itt nem csak a legnagyobb darabok nincsenek a kisebbektől söt a homoktól elválva, hanem gyakran látni, hogy lapos darabok élükön állnak. Ellenkezőt tapasztalunk távol a magaslatoktól a rónán, s jellemzőbb helyet alig mutathatnék ki mint Sz.-Lörincet: itt az iszapolás a legnagyobb rendben ment. háborítlanúl vég- hez: külön rétegben vannak a nagyobb, különben a kisebb darabok, s a laposak mind. oldalaikon feküsznek. A képlet alsó rétegeiben van rendszerint a hömpölyök nagyobb része, keverve kevesebb homokkal, míg fölfelé gyé- rülnek s nem ritkán csupán apró szemü homok képezi a felületet. A. hömpölyök közt van: gránit, gneisz, csillámpala, porphyr, trachyt, bazalt, guarc, édesvizi guarc, faopál, büdösmész. Legjelzőbb a kavicsra nézve petrographiai tekintetben a bazalt, trachyt és az azokhoz tartozó édesvízi guarc, meg faopál. A többi mind megvan az alsó neogen kavicsban, de utóbbiak csak ezen kavicsrétegnek sajátjai, ipelyélebüb, aztán a legfelső vagyis mostkori kavicsba is jutott. " A trachyt sokkal gyakoribb mint a bazalt, de ez jobban van megtartva. Együtt találni öket Köbányán, Sz.-Lörincen. Kóbányán különösen sok a trachyt, s kevésbbé: van elmállva mint a többi lelhelyen. Ha Csömörröl vagy §Sz.-Lőrincről hoznak kávicsot, abban meglehet hiábán keréssük a trachytot, az gyakran már annyira el van mállva, hogy az ásóval. érintve FÖLDTANI LEIRÁSA. 25 széthull. Máskép áll a dolog a hely szinén; egy kavicsfalon észrevenni itt-ótt vereses kiválásokat, melyek, hozzá nyúlva, ködarává hullanak szét, kivéve a tömeg közepét, hol néha még megvan egy kevés szilárd rész, melyben kétségtelenül lehetJa trachytot fölismerni; máskor e sincs meg, de találunk a véreses s mindig gömbölyü körzettel biró kiválásban sok amphiboltűt és esillámpikkelyt,; mint oly elegyrészeket, mie- lyeknél a vég-elváltozás jóval késöbben következik be mint a többinél; vannak végre oly tömegek is, hol minden egy- nemü trachytagyaggá lett. ? Saját szerves zárványai e képletnek nincsenek ; találni azonban benne nagyobb osztrigákat, igen gömbölyüre kopva, nagyobb péctenek töredékeit szintén kopott élekkel, végre a congeriák vastagabb részeit. A két első valószínűleg az álsó neogen-kavicsból, az utólsó a congeriaagyagból származik. Itt-ott csontokról is hallottam, említést tétetni, de magam mind eddig nem láttam. "E kavics-képletet erősen használják útcsinálásra, s e tekintetben jelentékeny különbséget tesznek közte meg a ré- giebb néogen-kavics között. Azt mondják: a pesti kavics köt, a budai nem (Budaörs meg Hanzsabég felé levő göd- rökből), amaz megkeményszik, eméz öszveállást soha sem kap, hanem szétmegy. A trachyt-agyag ugyanis az ő alkali tartalmánál fogva némileg cement módjára hat, megköti a guarc-hömpölyöket, s rövid idő idő múlva az egész egy concret tömeggé keményszik, mely az útnak szilárd fölületet ad. A régiebb neogen-kavicsban ellenben csak guarc-anyag levén hömpöly és homokszem nagyságban, összeállást sohasem nyerhet. ; ? Vannak a futó homokra csinált utak, melyeket egysze- rűen csak úgy készítettek, hogy a rónára ásott homokot egy lábnyi vastagságban köbányai kavicscsal meghordták; ez nem sokára egy tömeggé lett s oly szilárd fölületet kapott, hogy évek múlva sem volt javítás szükséges. Ilyen út többi közt az, mely Pestről Köbányára vezet, ez vagy négy évvel készült ezelőtt, s melyről hogy eleget mondjak, azt kell mon- danom, hogy most oly jó, minő rosz az előtt volt. A. felső neogen-homok-képlet, mentül tovább a trachyt hégyektől, annál finomabb osztatú állapotban tartalmazza a tra- 26 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK chyt alkatrészeit, melyek közt az agyag és a nátron úgy lát szik, hogy nem kis szereplésre vannak hivatva. A trachyt ál- talában tartalmaz nátront nagyobb mennyiségben mint kálit; ugyan ezt állíthatjuk különösen a mi trachytjainkról is, ágtéez a hány magyarországi trachyt eddig" elemezve van, az minel a külföldi trachytok módjára találtatott összetéve lenni. Az agyagot a víz a legalantabb helyre hordja, ott meggyűjti, s végre egy vízhatlan fenék képződik, melyen az atmosphárai víz meggyűl. Ezen viznek egy része a vízállást körülvevő maga- sabb helyekről jö, melyeket nem egyéb mint a trachyttar- talmú neogen-homok képez, a víz ezt kilúgozza, s mint sóol- dat foly a közös tartóba, melyből szárazság idején elpárol, visszahagyván egy fejér kivirágzást, mely legnagyobb részt szíksó. Hol a víz eredetileg a trachytagyagot. kevés homok- kal keverve rakta le, ott a nedves időszakban, tavaszszal és öszszel magából a néha partos földből is virágzik szíksó ki, a nélkül, hogy a víznek kellene azt. messziről összehordani. Ismeretes a szíksóseprők elött azon kissé furcsán hangzó tény, hogy csak reggel lehet seperni, mielőtt a nap melegen süt, mert a mint a föld megmelegszik, a szíksó többé nem látszik, az mintegy visszament újra a földbe. A tény áll, de a magyarázata az, hogy a szénsavas nátron reggel a víz legna- gyobb mennyiségével van egyesülve s kikristályodva. E meny- nyiség egy részét azonban elveszti a meleg s mozgó lég együtt- . hatása folytán, sokkal kisebb terjre esik-öszve, s az előbbi állapotához képest szabad szemmel alig vehető ki. A. sziksóképződés külön tanulmányom tárgya ;. alkalmi- lag már több észletet, több kisérletet tettem, melyek oda lát- szanak mutatni: hogy annak képződése honunkban olyan he- lyekre szorítkozik, melyek földjében a vulkáni közetek el- mállott darabjai vannak eloszolva. Ilyeken a kovasavas-nátron szénsavas nátronná változik át, s vagy kivirágzik, vagy for- rásokban s vizekben (Pality) gyül meg. Az alsó neogen ho- mokon ritkábban látni kivirágzást, s a melyet eddig láttam, nem volt egyéb mint konyhasó ; míg a felsön mindig szíksót észleltem. E kavics és homokképlet csupán rétegzeti viszonyainál fogva áll a neogen-közetek között, meglehet, hogy ha kövülete- ket találunk benne, ezek nyomán azt a negyedkori képletek FÖLDTANI LEIRÁSA. 27 közé leszünk kénytelenek részben vagy tán egészen is so- rozni, de minden esetre csak az alsó képletét tenné a negyed- kori rétegeknek azon ténynél fogva, hogy Ó-Budán a negyed- kori mésztuff meg a lösz egészen fölötte van. 2) Felső vagy congeria-agyag. Ellenkezőleg a felső neogen-homokkal, mely tetemes részét képezi a környék felületének, a felső-neogen-agyag úgy 7 szólván csak egyes pontokon mutatkozik, s ennél fogva a táj mozaik-összetételében alárendelt szerepet visel. Kevés kivé- tellel mindenütt téglát hánynak belőle, mi a geolog előtt e képletre nézve minden esetre . fontos körülmény. : Lelhelyei kezdve nyugottól fordulva délnek, keletnek s felkanyarodva éjszaknak, következők : Naphegy (Sonnenberg) Diós-Orácson, Tétény, Promontor a Dúnaparton s a beomlott köbányában, Csepel sziget szemközt Gubacscsal, a pesti oldalon Gubacs Sz.-Lőrinc , " Szarvascsárda , pesti Köbánya, Miésbach tég- lavetője a Rákoson, Cinkota, Csömör, Tót-Györk. Fölötte néhol felevény, másutt-a felső neogen-kavics, olykor bazalt vagy ennek tuffja van; alatta vagy a cerithium mész terül el közvetlenül (Kőbánya, Tinnye), vagy előbb egy vékony kaviésréteg trachyt nélkül (Promontor). Az agyag általában sokkal lazább mint az alsó neogen- agyag, és rendszerint márgás, guarc-homok vagy mész által, melyek közől egyszer egyik másszor másik a túlnyomó. Ren- desen az alsó rétegekben uralkodik a mész, a felsőkben a ho- mok. Színe a felső rétegekben sárgás, az alsókban kékes. Az agyag tömege réteges, a rétegek élesen vannak egymástól. el- válva és igen csendes lerakodásra mutatnak. A rétegszálak olykor a legfinomabb iszapból állanak, mely egészen háborít- lanul bírt létre j jönni. Egy helyen a pesti Köbánya és Miesbach téglavetője közt, Lechnér téglaházánál, az agyagban ujjnyi vastagságú mészpala darabok vannak oly szabályosan lera- kodva, hogy a természet rendességének" már megszokott bá- mulójátzis új bámulatra ragadják. Márgagömbök minden szoros települési rend nélkül a téglavetök nem legnagyobb örömére csaknem mindenütt előfordulnak, ezeket az agyag 28 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK elkészítésekor a legszorgosabban kiválasztják, mert a téglát elrontanák "). Összes vastagságát függöleges földfalakon pontősan ha- tározhatni meg; az legnagyobb Miesbach. téglavetőjénél a Rákoson, s tesz 70 bécsi lábat. Szerves testekből cardiumok és congerták fordulnak a legnagyobb számmal elő. A cardiumok vagy igen aprók, vagy annyira vékony hajúak; hogy általában ritkábban találhatni. A congeriák ellenben nagyobb példányokban is gyakrabban jönek elő; azok némely lelhelyen az agyag egész tömegében vannak eloszolva, másutt. egyes rétegekre szorítkoznak (Kö- bánya), és oly jól megtartvák, hogy nem ritkán lehet a con- geria triangularis Partseh, mind két felét összecsukódva együtt találni. Legjelesebb lelhelye a kövületeknek e képletből Tinnye a budai oldalon és Tót-Györk, Pest megye éjszakkeleti ré- szén; itt nem csak az említett fajók, hanem több mások is jőnek elő, oly nagy számmal és oly épen megtartva, hogy azt a pontot a palaeontologok figyelmébe méltán ajánlhatni. Én mondhatom, csak futtában szedtem Tót-Györkön egy mély . árok oldalairól a következő, s Hörnes úr által meghatáro- zott fajokat : Paludina Sadleriana Frauenfeld. Melanopsis Martintana F er. jé impressa Krauss. Venus Gregaria Partsch. Unio dtavus Partsch. Congeria, triangularis Partsch. x Partschi Czjzek. Osztrea. Faunája szerint a felső neogen-agyag egy félig sósvízből (de Veau saumátre) rakodott le, azttehát félig sósviziagyag- nak (brakischer Thon) is nevezhetni. $) A szénsavas mész égetés alatt elveszti szénsavát, a mészföld pedig idővel vizet vesz fel és szénsavat; ez altal terje na- gyobb lesz annyira, hogy a tégla elreped. FÖLDTANI LEIRÁSA. - 29 3) Cerithiumrétegek A cerithiumrétegek a budai hegyeket, mint egy alacso- nabb lánchegység veszik három oldalon körül: nyugotnál kezdhetjük Tinnyénél, s délnek menve jö. Jenő, Páty, Tor- bágy, Bia, Sóskút; innét kéletnek fordulva következnek Berki (puszta), Török-Bálint, Diós-Orács, Tétény és Promon- tor. Promontornál a Duna alá merül, de a pesti oldalon mind- járt a folyam partján ismét, mutatkozik Pest és Soroksár közt a gubacsi pusztán; ettől éjszak felé találni Kőbányán, Rákoson (Miesbach téglavetője), Csömörön; innét követhetni föl egészen be Nógrád megyébe, hol a bazaltkörnyékben min- den közet közt a legnagyobb geographiai elterjedése van. Pest- Buda közelebbi vidékén ellenben gyéren jő a felületre; több- nyire csak a hegyek csúcsán búvik ki, leebb pedig fiatalabb rétegek . alá huzódik. Kivételt csak Promontor, Tétény meg a Berki puszta tesz, hol egész plateau-kat képez. Fölötte köz- vetlenül a legtöbb esetben a felső neogen-agyagot találjuk (Gubacs, Kőbánya, Rákos); máskor egy kis rétegét az alsó neogen-kavicsnak (promontori kőbánya), olykor a felső neo- gen-kavics is közvetlenül fedi (Köbánya némely pontjai). Alatta vagy a lajtamész, vagy az alsó neogen kavics van, mi- ként ezt Promontorban egy ház udvarában szabadon, s azon. kivül az ott meg a tétényi hegyen ásott kutak rétegzeti viszo- nyaiból kétségtelenül kivehetni. Kőbánya egy pontján a ceri- thiummész alatt tajtköconglomerát van. A cerithiumrétegek Budától délre mind déli döléssel birnak (59), tehát a központi magas hegyek felé: emelkednek. Ezen emelkedés határa felé találjuk a cérithiummész alatt közvetlenül a lajtameszet ; ellen- ben távolabb e határtól a dőlés irányában az alsó neogen-kavi- csot. Köbányán ugy látszik hogy a lajtamész hiányzik. Petrographiai tekintetben e képlet nem minden helyen ugyanaz : mert míg Pestbuda körül mész :az. anyaga, másutt p. 0. Acsa táján márgás homokból áll, és azonossága csak a szerves zárványokból tűnik ki, Pestbudának az épület és köfara gási site legnagyobb részt a cerithiummész; Köbánya, Promontor, Kis-Tétény és Sóskút bányái évenként tetemes mennyiségét szolgáltatják egy 30 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK oly könek, melynél jobbat alig kivánhatni. Elbánni könnyü vele, nem csak faragni, de fürészelni is engedi magát; a légbeliek hatásának erélyesen ellentáll, söt azon tulajdonnal bír, hogy a bányából kivéve szilárdsága a légen növekszik. A. falazáson kivül, hogy mennyire alkalmas köfaragási, söt szobrászati mű- vekre , a lánchid oroszlányai, oszlopai, a tunnel homlokzata stb bizonyítják. A cerithiummész többnyire jól kivehető. ré- tegekből áll, melyek vastagsága különbözik: vannak ujj- nyi vastagok, s vannak több ölesek. A rétegek sohasem szin- tesek, de a dőlés foka különbözö: Budától délnek csak 5 fok, ellenben Köbányán olykor 209". A képlet összes vastagságát Buda táján vagy 100 bécsi lábra lehet tenni. A mész általában durva tapintatú, honnét a durva - mész nevezet igen megilleti ; likacsos, világos szinű. Olykor nem egyéb mint kagylók töredékeinek halmaza, máskor — csak a hely van meg üresen, melyet egykor a kagyló foglalt el, s ezen két faja szolgáltatja a közönséges épitési követ ; van azonban oolites (ikra-köves) szövegü is, melyben vagy semmi, vagy csak gyéren van kövület (rendesen. cerithiumok kinyo- mata), ezt használják műkönek (Werkstein) a köfaragók s olykor a szobrászok, és közönségesen ,fejér homokkő"- nek (Weisser Sandstein) nevezik. Ezen szilárdféleségeken kivül van több réteg, föleg a képlet felső színvonalán, mely durvább és finomabb mészporladékból áll, ennek semmi hasz- nát sem veszik. Tétényen és Török-Bálinton a rétegek JET egy em- lítésre méltó kivételt venni észre, ugyan is a cérithiummész porló rétegei között egy trachyttuff réteg huzódik. Anyaga legnagyobb részt zöldes agyaggá mállott, de helyen- ként megkülönböztethetni az egyes darabokat, melyek mint lapilli vagy vulkáni homok vannak összetorlasztva. E tuffré- teg vastagsága sehol sem több egy lábnál; fölötte a mészréte- gek vastagsága Tétényben 8—9 bécsi láb, Török-Bálinton (Brandlsutten) 25". — Azonban települési viszonyai az egész képletével azonosak. Köbányán ellenben a cer ithiummész betelepült idegen kö- zeten kivül a különbözö települési viszonyok miattis igényel megjegyzést. A képlet alsó rétegei tömöttek, rétegei egymás- tól élesen válnak el, s erős dölést (régiesen 209) mutatnak. 43 tuz ITÓSATONNRMTRBB FÖLDTANI LEIRÁSA. 31 Szintes kopás és denudátió látszik a rétegfejeken, melyekre utólagosan vagy lazább cerithiummész, vagy congeria-agyag, de szintesen rakodott. Itt tehát nagy zavargás háborította a cerithium-rétegek csendes lerakodását, a mely zavargás, ha a rétegek csapása után szabad indúlni, magokban a köbányai dombokban keresendő. Eleinte nagy valószinüséggel csak fel- tettem az éjszaki bányák valamelyikében egy vulkáni közetet, mely magát nem. ütötte a felületen ki, de a rétegeket maga körül fölemelte, s azért. ezek csapását helyenként déli, aztán nyugoti, s éjszaknyugotinak találjuk; de utólagosan e vulkáni kőzetet a gyanított helyen fel is találtam; az tajtkóconglome- rát, mely a legalsó rétegekben több- ev ásdbb mészdarabbal keverődzve Zed előfordul. A. cerithiummészben létező ásványos zárványok legin- kább apró guarc-hömpölyök, a guarcnak mind azon féleségeit találni benne, mely -az alsó neogen-kavicsban megvan. Kőbá- nyán egy egészen víztiszta guarc kristályt találtam az oszlop hosszában ketté törve; az éleken semmi kopás nem volt észre vehető. Találtam fekete bitumenes meszet, mely karcolva; sza- got árasztott ; találni végre Köbányán fekete ggatáésá fiára ket és tajtködátzbokat ez eruptiv közet határa felé. A. kis-tétényi köbánya függöleges falán az említett tra- ehyttuff alatt vagy 5 lábnyira húzódik el egy mészréteg, mely- nek hátán kisebb nagyobb lajtamész -szikladarabók feküsznek. Ezen ásványos zárvány a cerithiummész eredésére nézve azon nézetet, hogy legnagyobb részt lajtamész elporlott anyagából áll, hatalmasan támogatja; söt érdekes adatot szolgáltat arra, hogy e mészporladék a tengerfenékre igen lassan rakodott le, annak volt ideje tömötté válni, s e miatt a legnagyobb lajta- mész-sziklák sem fúrták mélyebbre magokat mint egy-két jjnjnra be. Állati maradványok közöl. tengeri kagylókkal nagy számmal találkozunk, de megtartva igen ritkán vannak úgy, hogy meghatározni könnyü volna. Hörnes úr a" kőbányai egekben a következőket ismerte fel : Cardium vindobonense Part s d. Venus gregarta Partsch. Cerithium pictaum Bast. 32 3 PEST-BUDA. KÖRNYÉKÉNEK Mactra podolica, Mytilus, Halakból Köbányán két bányából kaptam delphin-csi- golát (Langer); szintén Köbányán két bányában mondták, hogy csontokat találtak. Egy elefántcsont a muzeumban is van, ezen felirással: , Májer János találta 1837. Köbányán Pest mellett." — Közelebbről meghatározva nincs, de annyi bizonyos, hogy a cerithiummészből való, mert üregeiben en- nek anyagát láthatni. Van ezen kivül a STER ÉKES Köbányáról két Dinothe- rium giganteum fog igen jól megtartva; végre Sóskútról Ace- rotherium incisivum Kaup állkapcsa és fogsora. Acsán a cerithium-képletből gyűjtött kövületeim közt ke- vés faj van, azok Hörnes szerint : Murex súbclavatus Bast. Cerithium pictum Bast. ; § rubiginőósum :" Eichw. Ha a víz által behurcolt szárazföldi állatokat mellőzzük, a többi azon jelleget nyomja a cerithium-képletre, hogy az az átmenetet képezi a tisztán tengeri képletekből a félig sóvízi- ekre, minőök a felső neogen-agyagban uralkodnak: E képlet Hörnés szerint a nagy magyar medencének sajátja; faunája által a többi képlettől élesen válik el; . isme- retes messze be kelet felé Besszarábiáig, de nyuúgoti és déli Europában hiányzik. Viszonyait a bécsi geologok a bécsi me- dencében, mely csak egy kis öble a nagy magyar medencének szépen derítették már föl. A benne uralkodó cerithiumok nyomán van e képlet c e- rithium-rétegeknek elnevezve. i 4) Lajtamész, A Lajtahegységben e képlet igen ki van fejlődve, s viszo- nyait is leghamarább tanulmányozták ott, azért maradt a név rajta. . Az általam felvett tájon, vagy önállólag találni, vagy a cerithiumrétegekkel szorosan összenőve. A lajtamész alul van, a cerithiummész felül. — A lajtamész alatt az alsó neogen- kavics terül el, mit a promontor-berki hegységén akárhány- szor láthatni, FÖLDTANI LEIRÁSA. 33 Fő helyei : Berki puszta, különösen a Háromhatárhegy ; Diós-Orács ; e két helyen van több pont, hol a lajtamész a fö- , lületet képezi. Kis-Tét ényen és Promontorban csak -a cerithi- 4 ummész alatt van meg olykor tetemes mélységben, s így csak kútásáskor férhetni hozzá. A pesti oldalon Fót, Mogyoród és Acsa azon pontok, melyeken eddig találtam. Ezeken a helye- ken erősen ki van fejlődve, míg Buda" körül a cerithiumréte- gekhez képest alárendelt szerepet visel. Anyaga leggyakrabban mész. Búda körül csak is"ez, de Fóton, Mogyoródon és főleg Acsán az alsó rétegei meszes kavicsba mennek át, melyet csak a kövületek nyomán lehet a lajtamészhez számítani. Tapintatra nézve épen oly durva mint a cerithiummész, söt kinézésre annyira hasonlók, hogy az em- ber nem minden kézdarabon bírja öket megkülönböztetni ; in- nét a durvamész gyűnév pétrographiai értelemben e két mésznél menthető, söt sokszor kényelmes. Általában szilárdabb minta cerithiummész. I Mi a képlet összes vastagságát illeti, a különbség igen szembeszökő : Diós-Orácson néhol csak egy lábnyi táblából áll, mely az alsó neogen kavicson terül el; Fóton ellenben a Somlyó hegyen vastagságát legalább 100 lábra tehetni. Mo- gyoródon a legmagasabb hegyet szintén lajtamész képezi. Rendesen azon helyeken, hol a cerithiummész van nagyon ki- fejlődve, csekély a lajtamész, s viszont Budától délre igen sok nyomát látni annak , hogy a cerithiummész képződéséhez a lajtamész. szolgáltatta az anyagot. A csankodó vízhullámok öszvezúzták, elmosták s csendesebb helyeken lerakták a porla- dékot s nagyobb darabokat, míg a szilárdabb részek ellentálltak s maiglan is mint szabálytalan alakú, . felfelé irányodó sziklák nyúlnak a lajtamész tömegéből ki (Diós-Orács). Általános viszonyai szerint a lajtamész tisztán tenger- parti képlet, eredetét a klárisok szakadatlan munkásságának köszöni. Ezen állatok a part körül közel a szárazhoz szoktak tanyázni. E körülmény Buda magasabb hegyei és a lajtamész között ki van fejezve : ugyanis az egykori szigetet a lajtamész úgy veszi körül, hogy ez meg a száraz között általában fél mérföldnyi távolság van. A kövületek közt legnagyobb mennyiségben találkozunk klárisókkal; van sok echinid és pedig igen jól megtartva. PEST-BUDA. 3 hi 34 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK Több kútból ismeretesek ezek Kis-Tétényben; 60—72 lábra lemenve a cerithiumrétegeken a lajtamész kövülétei nagy számmal következnek. Szerezni mind eddig nem sikerült, mert azok kiknek" van, megválni tölök semmi áron" sem akarnak. ú Főton is jönek szép echinidek elő. Ugyan itt és Acsán halfogakat találtam, ez utóbbi helyen (Magoshegy) tetemes mennyiségben. 5) Kavtcs trachyt nélkül. Az alsó kavicsképlet sokkal erősebben vankifejlődve mint a felső, az gyakran homokkövet s guarc-conglomerátokat ké- pez. Fölötte hol a lajtamész, hol a cerithiummész, hol a felsö neogen-agyag van. Alatta rendesen az alsó tengeri agyag te- rül el, de vannak helyek hol ez hiányzik, s a homokkő dolo- míton vagy egy tömött fehér (lias) mészen nyugszik. E képlet a térkép budai oldalán. túlnyomó, s különösen a központi másodkori hegyek meg a durvamész-lánc között van erősen kifejlődve. Itt látni azt eredeti fekhelyén ; sa pro- montori hegység éjszaki oldalán, a kamaraerdöőben s Török- Bálinton tanulhatni sajátságait. Rétegekből áll, melyek e he- lyeken délnek. dőlnek. A rétegeket homok, kelvén homokkő, conglomerát meg agyagos homok képezik. Ezek savval több- nyire pezsegnek, de vannak oly homokkövek is, melyekben semmi szénsavas vegyet sem találni. A kavicshömpölyök közt legtöbb a guarc; alárendelten jö elő gránit, csillámpala, gneisz s igen ritkán valami tömött aphanitnemű sziklafaj. Az mi a felső neogen-kavicsban csak- nem leggyakoribb a trachyt vagy a bazalt, itt végkép hiányzik. Én a dolog fontosságával arányos türelemmel vizsgáltam e képletet eredeti fekhelyén, de e vulkáni: közetekből sú sem sikerült darabokat találni benne. Útcsinálásra ezen képlet ka- vicsát nem szeretik, mert sohasem áll össze úgy, miként a felső neogen-kavicsnál említettem. A trachyt hiánya oly jellemző, hogy ezen kéglósdl elneve- zésére is használhatni, innét: kavics, traehyt nélkül. Más neve: alsó neogen-kavics, hogy így a felső és egyszersmind trachyttartalmútól meg legyen különböztetve. A FÖLDTANI LEIRÁSA. 35 bécsi geologok szerint eza lajtamész porondja (Sand des Leithakalkes). Ezen eredeti fekhelyeitől éjszakra menve a budai -olda- lon sokszor tálálkozunk a régiebb képletek hátán homokkő- vel, mely az almányától élesen elválva, söt alul összevissza- zúzódva van (Budakeszi, Dammgraben). Úgy látszik, hogy a kavics-képlét laza rétegeitra hegyek emelkedésekor víz-erő eltávolította, míg a szilárdabb homokkő meg a conglomerátok a régiebb közetek hátán visszamaradtak, s jelenleg egyes szi- getként veszik ki magokat. Ilyen homokkő conglomerát-réte- gekkel legközelebb áll hozzánk a Svábhegy délkeleti oldalán, hol bánya is van nyitva. A Hárshegyen, Hidegkúton, Csobánkán durvaszemü, de" vastagabb köfaragási munkákra alkalmas. Budakeszin . egyenlő s finomszemü annyira, hogy köszörükö- veket is készítenek belőle. A Duna balpártján a térkép területén nem fordul elő, de éjszak-és keletre a fölületre jö, s azt tetemes területen borítja. Fót s Mogyoród vulkáni szikláitól keletre, Pécel, Isaszeg, Gödöllő, Aszód s Mácsa vonalán a dombvidék legnagyobb részt abból. A. homok: és kavics uralkodnak ugyan, de he- lyénként homokkö-rétegék is vannak betel-pülve. Pest megye legéjszakibb pontja Vác, hol e képlet mint szilárd, durvaszemü homókkő van meg; a Naszál hegy délkeleti oldala abból áll, 8 közvetlen fejér tömött liasmészen nyugszik. Szerves maradványok vannak benne, de rendesen na- gyon rosszul megtartva. Növényrészek vannak durván kinyom- va, vannak nagy. számmal szépen megkövülveé (kövült fa) és vannak megszemülve. Budakeszi és Páty között az u, n. Lan- ger Trieb nyugoti. részén Várady úr telkén egy kútat ástak, melyben 16. öl mélységben kékes homokra jöttek tele szemült levelekkely Aszódtól éjszakra a mácsai erdőben b. Sina szénre fur atott e képletben, és találtak is, de csak egy csekély telepet. Állatok közöl kagylók a túlnyomók, de nagy pecténeken és óriási osztrigákon .kivül a többi legalább "a fölülethez közel rosszul van megtartva ; mélyebbre beásva valószinüleg jó pél- dányokra is lehetne szert tenni. Egyike a jobb lelhelyeknek a promontori Sas- és Kereszthegyek éjszaki oldala. Ismeretesek e képletből továbbá cápafogak és égy ücerotherium incisivum Kaup állkapocs, meg fogak a svábhegyi homokköbányából. 3: 36 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK A csobánkai köbányábán találtam egy klárist és egy. strom- bust, mely utóbbi, noha csak kiny omat (Steinkern), kivehető- leg van megtartva. j Kristályokból e.képlet homokkövében baryt jó elő. Találtam"nevezetesen Csobánkán és Borosjenön a bányában. A mélyben, vagy a kő tömegében nem vettem észre, hanem csak közel a felülethez ahasadékokban, melyeknek falait vonja be olykor" maga (Borosjenő), olykor mészkéreggel együtt (Csobánka). A kristályok fennött csoportokat képeznek, táb- lásak s igen egyszerűen a véglapok mint uralkodó idom összealakulva a rhombos oszloppal. A képlet öszves vastagságát "kissé nehéz meghatározni, dé, ha tekintetbe veszszük, hogy itt-ott néhány száz lábnyi ma- gasságú hegyeket képez, inkább keveset mint sokat veszünk, ha azt 300 bécsi lábra teszszük. . .6) Édesvízmész. A neogen-csoport édesvízmesze geologiai határaira nézve igen sajátságos annyiból, hogy fölötte semmi képlet sem fördul elő, az mindig a fölületen van, ellenben alatta a néogen-csoport legalsó rétege, az alsó vagy tengeri agyag terül el; itt-ott át- nyúl régiebb képletekre is. Az édesvízmész tehát semmi ré- teggel se jö érintkezésbe, mely az alsó agyagnál fiatalabb. E körülmény tisztán mutatja, hogy az alsó agyagnál fiatalabb, anélkül azonban, hogy korra nézve a neogen-csoport többi tagjával párhuzamba állíthatnók. A harmadkori képletek közé csak ideiglenesen van számítva, mindaddig míg vagy kövüle- tek vagy a rétegzeti viszonyok egyéb pontókra is kiterjesz- tett részletes tanulmányozása állandó helyét meg nem ha- tározzák. Csak a budai hegyeken találjuk, nevezetesen azokon, melyeknek; felületét az imént leirandó alsó agyag képezi, és a melyek a fejér tömött liasmész meg -a dolomithegyek után . rendesen a legmagasabbak. Ilyenek a- Gellérdhegy, Várhegy, Józsefhegy, Ferenc-hegy, Rókushegy, Svábhegy, Lipótv ölgy (a hidegkúti úton), a Békásmegyer s Üröm közti fölsik s a t. E helyeken kivétel nélkül találni a hegycsúcson és hegyolda- lon épen úgy mint a völgy mélyében, jeléül annak, hogy kép- zödése a táj mostani relief alakja kifejlődését megelőzte. FÖLDTANI LEIRÁSA. 34 Egészben véve táblaalakú, mely helyenként vékonyabb, helyenként vastagabb, de legnagyobb vastagsága sem tesz töb- bet 20 bécsi lábnál. E tábla összefüggő ott, hol a hegy felülete róna, erre nézve legjobb példa a Várhegy Budán ; kisebb na- gyóbb darabokra van töredezve azon hegyeken, melyek fölü- lete hullámos, látni ezt igen tanulságosan a mint Békásme- gyerről Ürömre megy az ember : itt a darabok egymástól nin- csenek mesze s gyakran kivehetni, hogy egymás mellé állítva egészen összeillenének ; az egyiknek kiállóságai, a másiknak mélyedéseibe épen beférnének.: Az édesvízmész táblája össze- töredezett tehát akkor, midőn a hegyek emelkedtek, s hol a felület változása nem volt tetemes, a töredékek sem jutottak egymástól messze, söt hogy nem is hömpölyögtek mutatja az, hogy éleik. sincsenek elkopva. Végre a lakottabb helyek közelében, tehát Buda körül, csak kivételesen látni na- gyobb tömegekben, mint például a Várhegyen, melynek leg- felső rétegét, a melyen a házak s várfalak állanakíftsaknem ki- zárólag képezi ; ellenben a Gellérd-, J ózsef-, Ferenc- és Rókus- hegyen, a Svábhegyen egyes darabokban" hiever, melyekről csák azt látjuk, hogy az alsó agyag tetején vannak, de hogy egymással hogy függenek össze, ki nem vehető. E helyeken az édesvízmeszet az emberi szorgalom eltávolította, s erre két fő indító oka volt, először az, hogy könnyen jutott egy hasz- nálható köhöz, másodszor hogy a követ eltávolítván mívelhető jó földet kapott. Használhatni építésre, köfaragásra: és égetésre, mely utóbbi célra sokkal jobbnak mondják mint a nummulitmeszet. Az Aranyhegy tetején, s a hidegkúti úton (a József- és Nyék- v. Vadaskerthegyektől nyugotra) vannak a jelentékenyebb bá- nyák. A Gellérdhegy nyugoti részén kétségkivüli nyomai van- nak egy édesvízmészbányának, noha a mostani legöregebb lakók sem tudnak róla hagyományilag semmit. Hatalmas rétegdarabok maradtak délre a legfelső státiótól, körülbelül szemközt a márgaköbányával, mely a hegy éjszaki részén van nyitva., A mész agyagon fekszik, s üreg van benne, melyben nedves " időben víz gyül meg s ivásra használtatik. E hely körül meg- lehetős területen. vannak éles s vékony ködarabok elszórva nagy mennyiségben ; ilyen darabok csak emberi foglalkozás maradványai lehetnek. Egy nagy. s elszigetelve álló szikla- 1 38 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK törzs maiglan is fönn álltovább nyugotnak menve a szőlök- ben. Ezt utólagosan lőporral kezdték szétvetni, s végképi el- távolítása csak azért nem következett be, mert a boldogúlt Jó- zsef Nádor kivánsága volt, hogy az mint már többször hasz- nált geographiai pont ezentúl is maradjon meg. Ha Buda legrégibb kövezetét, várfalának legr eszaki ré- szeit, a római épületek maradványait, az ő olykor másfél öles mérföld-köveiket, melyek a távolságot ,ab Aguinco" : mutatták, tekintjük, mindenből azt kell következtetnünk, hogy a neogen-édesvízmész technikai becsét már régóta felfogták. Ez csakugyan oly kő volt, melyet hajdan tulajdonkép. törni sem kellett, hanem kikerestek egy oly nagyságú darabot mi- nöre szükségük volt, s azt szerszámaikkal azonnal idomítot- ták. Így lett, hógy az ember-lakta hely eken meg van ritkúlva, s eredeti körülményeit csak ott találjuk együtt, hová. a civili- tio karja, annyira változtatólag nem hatott. A még kristály ros ; . szeme többé kevésbbé durva; több- nyire tömött, néha likacsos, de: egészben véve migzábbági tüff- nemű. Színe többnyire fejér, néha világos-sárga, olykor vas- oxydhydrát veresre festi ; vannak, végre világos és sötétszürke féleségei, melyek azonban ugyanegyütt bitumentartalmúak ís (büdösköő Svábhegyen, Budakeszin). Szerves testekből édesvizi meg szárazföldi csigák for- dulnak, de gyéren, elő ; . roszul megtartott növénylenyomatok sem hiányzanak, ellenben csontot még eddig sehol sem talál- tak benne. 7) -Alsó- vágy tengeri agyag. Az hogy tisztán tengeri állatokkal találkozunk benne, s hogy a neógen-képletek sorában legalul van, szolgáltatja ne- vét, mely éles ellentétben van a felső vagy félig sósvizi agyag nevével. Sok helyt, föleg a ss jokparti magaslatokon a fölü- letet képezi ; ha födve van, úgy vagy az édesvizi meszet vagy az alsó neogen-kavicsot vagy löszt, vagy a Duna közelében és föleg a Duná bal partján a felső neogen-kavicsot találni közvet- len rajta. Alatta rendesen az. eocenmárga van ; itt-ott dolomit és a fejér tömött liasmész is. FÜLDTANI LEIRÁSA. 39 Budán fő lelhelyei : a Gellérdhegy déli alja, a Várhegy meg a Svábhegy közötti dombos térség, a József-, Ferenc- és Rókushegy, Lipótvölgy stb., a budai Dunapart csaknem kizá- rólag abból áll; bemerül a Dunába; s mostkori kavics által födve átjó Pestre, hol azt kisebb-nagyobb mélységben minden kútásásnál föllelhetni. Ott, hol fölemelt állapotban van, tehát a hegyek tetején és lejtjén, annyira laza, hogy vizet gyüjt magába, s források erednek belöle. A budai hegyekben csaknem minden forrást s kútat e réteg látja el; ellenben a mélyben oly aunyira tömött, hogy a víz rajta át nem hat, s így a kútmesterek méltán neve- zik száraz kék agyag-nak. A lánchid , oszlopai és hidfők közvetlenül rajta feküsznek, és azon 15 év alatt, mióta állanak , a legkisebb sülyedés sem vétetett észre, mi ezen agyag tömöttségét fényesen bizonyítja. Színe a mélyben ren- desen kék, de a léggel érintkezve e színt elveszti, s piszkos sárga lesz. — Többnyire képlékeny, itt ott téglaetésre hasz- nálják (0-Budán s Buda Országút nevű külvárosában), s e téglá- kat jobbnak mondják mint a melyeket a felső vagy congeria- agyagból égetnek, minthogy ez utóbbiakból sokkal több só virágozik ki. I E képlet anyaga helyenként változik. Az agyag sokszor pezseg, de vannak helyek, hól nem pezseg: ilyen Buda fölött ajlkovácsi úton, a , Zur. Zufriedenheit" cégü fogadónál azon agyággödör , melyből Pest-Buda minden pékje látja el ma- gát agyaggal. ; A Józsefhegy csúcsán szintén van egy félesége, mely. savval nem pezseg, de ez inég más tulajdonok által is teszi magát említésre méltóvá. Ugyanis lyukakban jö egymástól elválva egy fejér és egy sárga finom agyag elő, melyet apró hengerekbe gyúrva fejér és sárga krét a". névz alatt kereskedésbe hoznak; azt a szobafestök alapfestékül nagy- ban basználják. I ; 59 Ezen agyag nedves állapotban fával vagy más kemény testtel , megnyomva egészen síma, tömött, sőt fénylő lesz, az összeállás e minőségét megszáradva, söt a tűz által sem veszti el; innét a pékek a kemence. fenekének kitapasztására igen célszerűen hasz" nálják, s azt állítják, hogy mi más anyaggal sem pótolható, 40 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK A Gellérd- és Sashegy déli lejtjén, úgy színtén Ó-Budán az agyagba települve egy márgapala jön elő, körülbelül 8 bécsi láb vastagságban, ebben nevezetesen a Sárosfürdő" mö- gött az árokban nagy számmal fordúlnak elő halmaradványok;, melyek másutt az agyagban is találkoznak ; azonkivül növény- lenyomatok, melyek e képletet miocennek jellemzik. Ezenkivül többször találni az agyag tömegében egy pár ujjnyi mész vagy márgatáblákat, melyek olykor kövületeket is tartalmaznak. E hatalmasan kifejlődött képlet a főváros közelében kö- vületekre nézve alig mutat:egy jó lelhelyet fel. Mindössze is kevés a mit belőle ismerünk. Az imént említett márgapalában a halpikkelyeket és vázakat Heckl úr határozta meg Bécs- ben, s azok legnagyobb részt meletta sardinites, azönkívül m. erenata ; a lepidopides brevispondylus H ec kl, és sűmerdis bu- " densis Heckl csak mint unicumok fordúltak eddig elő. Magában az agyagban nevezetesen a Gellérdhegy déli alján találtam apró echinideket, levélnyomatokat , "rovarokat ; ez utóbbiak ismeretesek a kis-celli téglavetőből is; itt és a Svábhegy keleti lejtjén a Frivaldszky-féle villa közelében egy kútásáskor az agyagban cycloid-pikkelyek jöttek "elő, melyeket Heckl úr meletta sardinites-ének lenni tart; úgyan "e lej- ten a Dió-árok megra Laszlóvszky-hégy között leveles barna- szén is mutatkozik benne. A. Sas- meg vaz Orbánhégy között fúrás alkalmával bitumenszagú anyagot húztak fel. A Rókushegyen az agyagban köszénre fúrván (1857), 27 bécsi lábnyi mélységben. égy alig; féllábnyi szürke. mész- rétegen mentek keresztül, mely igen sok "kövületet tartalmaz, noha nem a legjobban megtartott állapotban. A" meghatáro- zásra Hörnes urat kértem fel, ki a következő fajokat találta : Turritella turris Bast. Natica millepunctata L a m. Lucina divaricata Bast. melyek folytán a budai rókushegyi lelhely a"bécsi medencé- ben a pötzleinsdorfi homokrétegeknek felel még. E ftéteg alatt az agyag e fúrlyukban tartott még 178 bécsi lábra le. Peters tanár úr Pomázon ugyancsak az agyag-képletben alálta, és párhuzamba állította a- következő fajokat : FÖLDTANI LEIRÁSA, 41 , Cerithium margaritaceum LL am. igen gyakori — mainzi medence, a bécsiben Leobersdorf és Gauderndorf mellett a homok: Cerithium . plicatum Lam. ritka —— mainzi medénce ; bécsiben Leobersdorf, Gauderndorf , :: Diós-Jenő : Hont me- gyében. j Melanopsis "impressa Krauss. —— Niederkreutzstátten és; Gaunersdorf ; : Miesbach Bajorhonban; Friebitz Morva- . , országban. Nerita picta: Fér. igen gyakori — a bécsi medence felső rétege; Miesbach, Friebitz s a t. Pyvula Lainei B as t. — Faluns jaunes Dax mellett. Venus Brocchi gyakori. Buccinum, Turritella. A Ostrea.. Ezekből látni való, megjegyzi Peters úr, iogy a közép jlldádetesétkka egyes olyan fajok éltek: együtt, melyek a bécsi medencében különválasztva jönek elő, és hogy Buda- Pest körül olyan faj is van, melyet a bécsi medencében eddig nem találtak (Pyrula Lainei). Az agyagképlet képezi tehát a neogen-csoport "legalsó tagját, s általában megfelel a bécsi neogen-agyag legalsó és középső rétegeinek. A réteg összes vastagsága tetemes, Budán az emelke- dettebb helyeken még nem annyira, mint Pesten, hol a homok és kavics alatt változó mélységben (18—45 bécsi láb) min- denütt találni. — Budán a Vizivárosban a vár alatt a három korona című háznál kútásáskor 254 bécsi lábra mentek le benne, de sem végét nem érték, sem vizet nem kaptak; s az ásást abba hagyták. — A Rókushegyen a fönebb említett fu- rás 205 lábra, ment le, de ott a réteg végére jöttek. — Pesten a Kalvária hegyen 18 bécsi láb alatt elérték, s fúrtak be az agyagban 180 lábra, de itt sem adott vizet; sam keresztül nem hatottak rajta; az" Orczy-házban, a Királyutca sarkán egy 3 artézi kútásás alkalmával 45 lábnyira elérték az agyagot, s fúrtak benne még 564 lábra, de itt sem érték végét, sem vízre nem jöttek. Összes. vastagságát tehát tecádákázágálaetk lehet 600 bécsi lábra tenni. t i ragi j 4929 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK . 8) Eocenmárga. A neogen-rétegek alatt, mint az eocencsoport legfelső tagja, azon mészmárga következik, melyen keresztül a tun- nel van ásva. Áll agyagos mész, márga, meszes homok s homokos agyag számos rétegéből, melyek "egymással ismételve válta- koznak oly módon , hogy a tömöttebb és szilárdabb mésztar- talmúak uralkodnak, míg az ágyag- s homokkeverékekkel lazítottak csak alárendelt szerepet viselnek. A rétegzet tisztán kivehétő : általában déli dölés a leggyakoribb, de ez átfordúl keletire is, úgy hogy a márga a magokat belöle kiütő maga- sabb dolomithegyeket: köpeny gyanánt veszi körül. — Az alacsonabb hegyéknél, melyeknél a márgából semmi régiebb kőzet sem üti fel magát, a márga rétegei gyakran a hegy lejt: jével megfelelőleg dölnek. Fris állapotban a mészmárga kékesszürke; elmállva sárgásszürke; törése földes, kicsiben egyenetlen, nagyban kagylós; tapintata édes, alkatrészei általában: "szénsavas mész, timföldhydrosilikát, guarc-homok, mihez gyakran fekete csillám is szegödik. A légén- a legtöbb réteg közete elmállik ; némelyik a vízben elveszti összefüggését, s egészen porrá esik szét; egy féleségét a tunnelből rel épen a legjopb) hydrauli mész gyanánt házótiáltált; — Összetétele : szénsavas mész .67 timföldhydrosilikát 28 guarc-homok 2 , viz 3 Á 100 ( Wagner). . Az egyes rétegek nem vastagok, többnyire, 6—12 ujj- nyiak, de az összes vastagság tetemes. — Azt, ha a réteg felső és alsó határától szorosan. a függőleges távolságot veszszük ; kerekszámmal vagy 200 bécsi lábratehetni. Ezt adja: körül- belül Heinrich cs. k. kapitány kútja is, melyet Budán a Krisz- tinavárosban a , teremtéshez" címzett házban a kis Svábhegy alján furatott. Itt vagy 450 láb mélységben tartott ugyan a mészmárga, de a rétegek hajlása nem engedi, hogy ezt az összes FÖLDTANI LEIRÁSA. 43 vastagságnak vegyük. Tekintetbe véve a dölés fokát, e 450 láb 200 vastagságra vezethető vissza. Ennél nagyobbat a mészmárga semmi szabad fala nem mutat. A mészmárga föleg Buda városa közelében van erősen kifejlődve annyira, hogy Budát a márga környékének nevez hetjük. E környék középpontja a Várhegy, s általában mond- hatni. hogy az egész, a Várhegyet körülv evő, hegykoszorú a Várhegy felé néző oldalán márgából áll, melyet főleg a mély- ségben a neogen-agyag föd - el.: — Lelhelyei különösen: a Várhegy keleti, éjszaki s 6 nyugoti oldala, a Józsethegy , Ferenc-hegy, a. Szépvölgy, a Gellérdhegy, a Sashegy éj- szaki lejtje, a Svábhegyek, a Jánoshegy és Hárshegy Buda felé néző némely pontjai. -A hegyek tulsó, nem Buda felé néző" oldalain elterjedése csekélyebb. Budakeszin mu- tatkozik az úton, éjszakra a falutól, úgy szintén Budaörsön is, "hol Peters úr szerint éjszakra a helységtől a Farkashe- gyen meglehetősen kifejlődve. jö elő; végre Hidegkúton a Hárshegy meg a "Hegy gyeshegy között szemközt az Arany- hegygyel. Fölötte legg akr abban az alsó neogen-agyag van, alatta á númmulítmész. Kövületek nem csekély számmal jönek úgyan elő, de megtartási, állapotjok nem különös. Két fö lelhelyünk van: első a tunnel, melynek tisztelt igazgatósága valóban eléggé nem köszönhető hódolattal a tudomány iránt szíveskedett azok gyűjtését (még pénzáldozatot sem kimélve !) a legsikeresb mó- don könnyíteni; második a Császárfürdő . melletti sziklafal, mit egy-két évvel ezelőtt egy újonnan épült háznak udvarában köbányává. változtattak. Ezenkivül egyes példányokat több más pontról is ismerünk. Igen nagy számmal gyűjtöttem a tünnelből echinideket, melyek közt a következő nemek vannak: echinolampas, ho- lastér, hemiaster, cidaris, pygorinchus, spatangus . (schizaster). Ezek némelyikét Michelin úr Párisból azon alkalommal, hogy a német természetbúvárok és orvosok nagy gyülésén Bécsben volt (1856), megtekinté, de biztosan csak az echino- lampas hemsphaericust Agassiz határozta meg, s a tunnel- ból valók többnyire ide tartoznak. Spatangusok vannak azon- 44 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK kivül a Szépvölgyből s pygorinchus Hidegkútról, a Hárshegy meg a Magashegy közötti márgarétegekből. Néhányszor a tunnel rétegeiből kaptam legyező-alakú a. csomósorokkal ellátott cidaris" tüskéket; ezek azon júrai ci- darisra emlékeztetnek, melyek Désor , Synopsis des echinides :fossils" című munkájában" (1. Livraison) vannak lerajzolva. Az eocen-képletekben ilyen tudtunkra eddig nem fordult elő, s azért Kovács Gyula muzeumiör úr:a cidaris budensis "nevet foglalta le számára. A tünnelből és a Józsefhégy keleti dldalán a Császárfür- dői sziklafalból nautilausokat ineglehetős számmal " gyűjtöttem, de csak egy tunneli példány volt alkalmas arra, hogy Hauer F. úr abban egy valódi eocen-állatra, a nautilus lingulatus-ra Buch, ismerjen. Ugyan e két helyről rákokat is gyűjtöttem, melyek Langer úr szerint a macrura "hiploparia MCoy ne- méhez sorozhátók. — Terebratulák "is jöttek mind a két he- lyen elő, de meghatározni eddig ném sikerült. Gryphaeákat csak a tunnelből kaptam; ellenben a józsefhegyi lelhely egy úgy látszik palaeothaerium fogat szolgáltatott, mely jól meg- tartott nevezetes példányt a akúzeútaba adtam, s közelebbi meghatározásra vár. Általában elterjedt kövületek: a pentderinitesvdidacti- lus Orb. Peters úr szerint mégegyező azon példányokkal, melyek az erdélyországi, biaritzi és spalatói nummulit-képlet- ből ismeretesek ; — pecten multistriatus D € s h., egy kétségki- vüli eocenfaj ; ostreák olykor óriási példányokban nagy szám- mal jönek, főleg a képlet alsó rétegeiben, elő (Józsefhegy). Peters úr egyet a Kis-Orbán-hegyről (Tasner kertje melletti árokból) új fajnak ismert, s ostréa budensis-nek nevézett. Hal- pikkelyek és szép halfogak sem tartoznak a" ritkaságokhoz. Ez utóbbiak között carcharodon" megalodon . ismeretes 5" klári- sok az alsó rétegekben roppant mennyiségben fordulnak elő, de közelebb meghatározva nincsenek. A tunnel márgájának egy hasadékában, mely agyaggal volt kitöltve, a mint ezt ásványos alkatrészeire nézve mikros- koppal vizsgáltam, számtalan apró barytkristályok közt szép jforaminiferákat találtam. Növénymaradványokból említendők: szép fénylő kő- szén, mely a tunnel márgájában kis fészkenként többször jött FÖLDTANI LEIRÁSA... 45 elő, levélnyomatok, vaskéneggé változott növényszárak, s végre tán idé számíthatni bizonyos chloritféle kiválásokat, melyeknek állandóan tojásdad idoma fucoidákra emlékeztet. Ez utóbbiak szintén a tunnelből valók. Ásványok ból szépen kristályodva az eocenmárgában cal- citek és barytek jönek elő. Amazokat elég legyen csak meg- említeni, de a barytek bővebb leirást érdemelnek. A. baryt vagy fennött csoportokban vagy bennőve sza- bad kristályokban jön elő. Fennött csoportokat képez a kis Svábhegyen, melynek tetején az új út felső részén márga van összevissza töredezve. Ezen halom üregeiben találni calcit skalenöedereken: és finom hófejér calcitporon kivül borsárga átlátszó baryteket meglehetős nagyságban. Többnyire csak az oszlop meg a. véglapok vannak kifejlődve. Szabad kristályokat bennöve, calcit-csoportok kiséreté- ben a tunnelben találtam. Ugyan is a krisztinavárosi oldalon a . márgarétegek igen zúzódtak, s a hézagok finom képlékeny anyaggal töltvék. Ezen agyagban helyenként, piszkosszürke barytok jöttek elő szabadon kiképződve. A két legnagyóbb példány egyike 140, másika 136 grammot (vagy 8 lat) nyom. A véglapon s rhombos-oszlopon kivül a nagyobb példányokon a rhombospyramis is ki van fejlődve, a kicsinyeken hiányzik. Ezen agyag iszapolva sok apró barytot ad, söt a visszamaradó finom porban mikroskop alatt szintén lehet még szabad baryt- kristályokat nagy számmal kivenni. Ebben találtam a fönnebb említett foraminiferákat is. Pyrit gyakran jö elő, de többnyire gömbökben, melyek a légen oxydálódnak. Csinos hexaedertkben kiképződve a tunnel nem ritkán szolgáltatta. Néha vékony erekben van ki. válva, olykor pedig növényrészeket ércesít. . Gyps alárendelten s csak szálas: halmazokban fordúl az eocen-márgábán elő. ; 9) Nummatlitmész: A nummulitmész képezi vidékünk egyik legbiztosb geologiai színvonalát. A mozaik-összetételben majd keskeny szalagként, majd rendetlen sziklátömegként, majd végre mint , megszakadott rétegrész veszi ki magát. , 46 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK Felül csaknem kizárólag az eocen-márga van, melybe fokonként átmegy vagy az által, hogy maga is márgás lesz (császárfürdöi tó), vagy hogy rétegei a márga rétegeivel váltakoznak. ; Alatta Buda környékén eddig csaknem mindenkor do- lomitot találtam, hol porlót, hol szilárdat; gyakran képez e határon a nummulitmész conglomerátot, melyben ő a cement, s a dolomitdarabok a zárványok; olykor a: dolomit határán szaruköbreceia alakjában lép föl, melyben. a szögletes zárvá- nyok szarukő, a cement nümmulitmész ; egy ilyen brecciában a Kecskehegyről echinideken kivül tisztán kivehető nummuli- tet is találtam; a Gellérdhegy déli s részben délkeleti oldalán is van szaruköbreccia, mely eocenmárga alatt és dolomit fö- lött fekszik ; ebben a cement maga, is kovasavval van erősen áthatva, . legemlítésre méltóbb rajta az, hogy a dolomittól élesen válik el. 3 Legközelebbi lelhelye a nummulitmésznek. a Kis-Sváb- hegy, itt a hegy keleti oldalán a tető felé törik, s ezáltal meg- lehetősen. feltárják; a Császárfürdő mellett azon tó, mely a Józsefhegyből kapja vizét, nummulitmész-hasadékból kapja azt. Legfontosabb lelhelye a Szépvölgy, itt jobbról balról van összesen vagy tizenkét bánya, s azokban a nummulitmész sok téleségével alkalom nyilik megismerkedni. — A Jánoshegy "és Svábhegy nyugoti lejtjén is erősen: van kifejlődve. Végre ide sorozandó Budaörs mellett az u. n. Luckerberg, ez Peters tanár úr észlelete szerint dolomittá változott, nammulitmészből áll, közete réteges, települése egy - szomszédhegy (Wolfsbefg) eocenmárgájának településével azonos, s nummulitet is fel- ismert benne. Kovácsi és Hidegkút körül több ponton van nummu- litmész, s e helységektől föl éjszaknak olykor erősen kifej- lödve s bányákban feltárva találjuk Ürömnél, Békásmegyer- nél s at. A pesti részen Acsán fordul elő, A nummulitmész többnyire finom szemű, olykor tömött, néha durva szemű; törése egyenetlen, laposan kagylós, oly- kor egyenes ; rendesen zöldesszürke vagy világossárga, Tit- kábban fejér. — Vegyrészei a szénsavas mészen kivül szén- savas vasoxydul és vasoxydhydrátguarc-homok és iszapos FÖLDTANI LEIRÁSA. 41 timföldhydrosilikát; a dolomit határa felé a vegybontás mag- nesiát is mutat ki ?). A rétegzet rendesen tisztán kivehető, söt Ürömnél az u, n. Plattenbruch köbányában az egy pár ujjnyi vastagságú szilárd rétegek sora oly szabályos, hogy az akarat ellen is egy fekvő könyvre emlékeztet, melynek egymásra következő le- veleihez szokás a rétegek sorát hasonlítani. A. rétegek he- lyenként erős zúzódást mutatnak, ez egyrészt a dolomit határa felé szokott előjöni (Szépvölgy, Holdspach utolsó bányája az úttól balra), másrészt oly helyeken, hol a nummulitmész, ma- gát az eccenmárga vagy egyéb fiatalábbi közeten keresztül ütvén, a hegy csúcsát képezi (Kis- Svábhegy, Acsa). Összes vastagságát bajos meghatározni, annyit minden esetre mondhatni, hogy jóval csekélyebb mint az eocenmár- gáé, de olyan pontokat véve, hol a tiszta nummulitmész a ma- ga rétegeivel fel van tárva, azt nem merem többre mint leg- tfölebb. 80. bécsi lábra ténni. Vannak pontok, hol látni a num- mulitmeszet 200 láb magasságban is, s ilyen hely a Svábhegy nyugoti oldalán az u. n. Makkos-szent-Mária hegye, de itt a ré- tegzet nem látszik, s a közelébenlevő trachytoly zavarokatidéz- hetett elő, hogy. e "pektőt kiindulási szempontul biztosnak nem tartom venni. — Meglehet, hogy az, ii feltárva van, s háta egy rétegnek, s nem a vastagsága. —- .Az általam adott szám az összes vastagságra nézve, hiszem, hogy csekély, de biztos, Kövületekből nummulitek a legfóntosabbak: nummuli- tes lacvigata, n. polygyrata, n. globulus; ezek majd igen nagy számmal vannak együtt (Kis-Svábhegy, Józsefhegy, Békás- megyer s a t.), vagy Gyéren, söt a Szépvölgy némely bányá- jában többször kap az ember kézidarabokat nummulit nélkül, mint avval. Hol a kő fris törésén ki nem venni, legjobb e légen elmállott felületen keresni, itt a nummulitek visszama- radott részei a kőzet mivoltát minden kétségen felül tisztába hozzák. Vannak azonkivül operculinák, orbitolítek, echinídek, teredo, klárisok, és kagylók. Jó példányokat a közet szilárd- sága és részben szivósságá miatt nehéz kapni. £) Phosphorsavat az eddig vizsgált vtntázesszt kg PERAYAÁRZANBAN . ammonnal sem találtam, 48 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK Jól meghatározott faj Peters tanár úr szerint terebellum convolutum és ostrea cyathula, mind a kettő Kovácsiról, Adnaz ismeretes már Csurgóról is Fejér megyéből. d) Másodkoóri képletek. A harmadkori képletek alatt Buda környékén jókora te- rületen két metamorph közettel találkozunk, de a melyekben sem kövületeket feltalálni, sem hogy közöttök az alsó micsoda sziklafajon fekszik, kipuhatolni, eddig nem sikerült. Az egyik tömött fejér mész, s ez van alul, a másik dolomit, amazt "hűn követő, s a hol a viszonyok jól ki vannak fejlődve, társát köpeny gyanánt burkoló. " Buda környékének legmagasabb hegyeit a fejér tömött mész képezi, így a pilisi hegyet 2400 bécsi láb; Kovácsi s Budakeszi között a fejér tömött mészen díszlő erdőségben több csúcsokat (Kakukhegy 1303, Verestóhegy [rother Lacken- berg] 1589 bécsi láb. Peters), a Jánoshegyet 1656", s a t. E hegyek lejtjén kevés kivétellel mindenkor a dolomitet talál- juk, amahoz nem csak símúlva, de mint alább említve lesz, . fokonként átmenve. Képez azonban a fejér tömött mész kör- nyékétől távolabb a dolomit is hegycsúcsokat, melyek a fe- jérmészhegyek után "vidékünkön a legmagasabbat: Három- határhegy, Budától éjszakra 1554", Kecskehegy 11487, Hi- degkúton a Kalváriahegy Peters szerint 1120" ; a csiki hegyek 996" (Peters); Budán a Sashegy 835, a Gellérdhegy 724, (Kreil) s a t. Ezeket előre bocsátva, vizsgáljuk e két képletet, kezdve a fiatalabbon közelebbről. 1) Dolomit. A dolomit kristályosan szemcsés, olykor tömött, likacsos és gyakran por-alakú.. — Színe fejér, sárgásveres, szürke. Vannak féleségei, melyek savakkal nem pezsegnek, és van- nak, melyeknek még tömött darabjain is idéz valami erősebb sav pezsgést elő. Ásványokból előfordúlnak benne: calcit, mely gyakran nagyobb hézagokat tölt ki.benne ; guarc, mint víztiszta kristály nászi sé tanát ll FÖLDTANI LEIRÁSA. 49 (Sashegy), és mint szarukő, mely utóbbival gyakran találko- zunk; alakja majd kisebb-nagyobb gömbök (Mátyáshégy) majd nehány ujjnyi vastagságú rétegek (Farkasvölgy). Szerves testnek eddig semmi nyomára sem akadtam ; de egy annyira erős bitumentartalmat hallgatással nem mellőz- hetek el, hogy kalapácsütés által a köböl annak szaga tisztán érezhetőleg fejlődik ki. (Kalvária-hegy keleti oldala, Hi- degkúton). A valódi dolomit-környékünkben soha se réteges, leg- fölebb. azon esetben lesz az ember rétegekre figyelmes, ha a dolomit-tömegében táblásan kivált szaruköre talál, mi egész- ben véve ritkaság (Farkasvölgy). A dolomitba ment nummu- litmésznél rétegek kivehetők, de ezén közetet e tulajdonánál s kövülettartalmánál fogva ez osztályból kizárom, s arról már a nummulitképletnél emlékeztem. A dolomit geologiai határa alúl a fehér tömött — lias- mész meg az avval igén szorosan összenőtt dolomit között észlelhető. — Mondva volt ugyan is, hogy ott hol e két közet együtt van, mindenkor a fehér tömött mész képezi a hegycsú- csot, s a dolomit azt köpeny gyanánt veszi körül. — Több ily helyen a következő három fokozatot észlelhetni. : Első fokozat: a fehér tömött mész körül, melyen sav igen élénk pezsgést idéz elő, közvetlen egy fehér tömött, de savval már kevésbé élénken pezsgő-meszet találni, melyben " az elemzés magnesiát mutat ki. Második fokozat : a magnesiatartalmú fejér tömött mészre egy az előbbivel szövegre nézve egészen megegyező kőzet jö, mely azonban nem pezseg, Ez már valóságos dolomit, de a légen nem mállik el, poralakú dolomittá soha sem lesz. Harmadik fokozat: a! fejér nem pezsgő és szét nem málló féleségre követk ezik végre mint legfelső tag azon szin- tén nem pezsgő dolomit, mely a légbeliek hatása folytán da- rává s utóbb finom porrá mállik el. A szarukő-gömbök és ré- tegek csaknem kizárólag e féleségben tartózkodnak. Ott, hol a dolomit a fejér tömött mész nélkül képezi a hegytömeget, e fokozat szintén kivehető; itt is azt találni, hogy még a középen mint legmagasabb része a hegységnek vagy a pezsgő magnesia-tartalmú mész vagy pedig a második fokozat, a tömött nem pezsgő és nem málló dolomit van, az PEST-BUDA. ; a j kv 50 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK ezt körülvevő csekélyebb magaslatokon rendesen a harmadik fokozatot, a dolomit porló féleségét találjuk. Legelterjedettebb a dolomit porrá málló félesége s egy- szersmind legfeltünöbb is. Ezt a többi féleségtől már a hegyek alakzati viszonyai szerint is meg lehet különböztetni. Gömbö- lyű, inkább tömeges mint egyes kiálló sziklák által jellemzett hegyidom a nem elmálló dolomitra mutat (Háromhatárhegy Budán, Kutyahegy sat.) ; apró kúphegyekkel, melyek dolomit- dara és homok halmazának látszanak lenni, annál könnyeb- ben fogjuk már távolról is a porló dolomitnak tartani, mint- hogy fölületök kopár és szinök igen világos, csaknem fejér. Főleg feltűnnek, ha nap süt reájok. Meglepőleg szabályos kúp- alakjok tűzhegyekre emlékeztet. Nagyon tekintélyes csoportot képeznek a vörösvári völgyben a pilisi-és kovácsii tömött mészhegyek közt, hol főleg a Kutyahegyről tekintve mint szo- rosan egymás mellé állított tábori fejér sátrak veszik ki mago- kat s a tájnak sajátságos jellemet kölcsönöznek. Azonban annyit együtt látni nem gyakran. lehet; előfordulnak magánosabban is, söt olykor a nem elmálló dolomit tömegéhez közvetlenül csatlakoznak (Mátyáshegy Budán). A kúpidom következése s egyszersmind bizonysága an- nak, hogy a hegy egész tömege a dolomit egy és ugyanazon féleségéből áll, mely azon fokban, melyben a légbeliek hozzá- férnek, minden oldalról egyaránt mállik el, s az alaptömegtől elvált dolomitdara meg por moztani törvények szerint körös- körül egyenlő arányban gurulván le a hegy alja felé, nem hozhat egyebet, mint szabályos kúpidomot létre. -. Máskép álla dolog, ha valamely hegyen a dolomit két féleségének határát találjuk. Ilyen hegységnek jellemet ábrán- dosan feltornyosúló sziklaszálak meg falak kölcsönöznek. E kiálló sziklák a nem elmálló dolomitból állanak, mely a légbe- lek hatásának erélyesen bírt ellentállni, míg körülötte az el- málló féleséget a romboló tényerők vagy végkép. eltávolítot- ták már, vagy folytonosan dolgoznak jelenleg is eltávolításán. (Zugliget Budán, Pilis-Csaba). A kiálló sziklatömegek ugyan- azon fokban, melyben az eltávolítás halad, magok is jobban és jobban merülnek ki, és pedig annálinkább, minthogy rend- szerint a hegy ormán vagy legmeredekebb lejtjén foglalnak helyet, honnét annak, mi elmállás következtében lemorzsoló- . FÖLDTANI LEIRÁSA. 51 dik, annál könnyebb eltávolodni. Ha a hegy tömege nagyobb részt a nem elmálló, és csak alárendelten áll az elmálló, féle- ségből, a likacsos (cavernős) dolomit jö létre az által, hogy a kihulló dolomit-homok kisebb-nagyobb lyukakat hagy vissza. Azonban ugyanegyütt úgy látszik, hogy a dolomit is veszt magnesiájából, mert ilyen helyeken többnyire pezseg (Sas- hegy, Hidegkút). Hogy a dolomit szétesését darává s porrá csakugyan a légbeli tényezők idézik elő, a meggyőzödésig tanulságosan észlelhetni ott, hol barlangok s mély hasadékok az elmálló dolomitet a fölülettől befelé a mélységbe követni engedik. Míg kivül a fölületen port látunk, befelé fogy s durvább sze- mek, majd utóbb dolomit-dara váltja fel, még beljebb már-már szilárdnak tartjuk a közetet mindaddig, míg a kalapács meg nem győz arról, hogy reá ütve kisebb-nagyóbb szögletes da- rabokra esik szét; végre még beljebb, hová a légbeliek a leggyérebben férnek, ugyan ezen dolomit nem hogy szét nem hull, hanem annyira szívós, hogy idomítni is alig engedi magát. Hasonlót tapasztalni közel a városhoz a Gellérdhegy nyugoti részén, az úgynevezett köporbányában. E köporbá- nyák a Sashegy. meg a Gellérdhegy között vagynak; az el- mállási terményeket elhordják, s a bérlők eladják; a finomat Budán mint köport ") súrólásra, a durvábbat kerti utak meg- hordására használják. Itt hasonlókép látni, hogy a finoma fe- lül van, s a mint ézt eltávolítják, jö a durvája. Megjegyzésre méltó, hogy a mint a tömött cúkor-szem- csés dolomit elmállás folytán szögletes darabokra kezd felosz- lani, ezeket gyakran még calcit tartja össze. Legtisztábban lát- hatni, ha egy egyenes és fris töréslapra föleresztett savat öntünk ; a pezsgés a mészcarbonát háló módjára fonódzó vo- nalain mutatkozik, míg a magnesia-carbonát táblácskáit a sav bántatlanúl hagyja (Gellérdhegy). Térjünk a dolomit felső határára. X) A pesti kőpor a cerithium-mész pora, ez a kőzet dolgozásánál elhulló mesterséges . porladék, míg a Budán használatban levő kőpor a természet-előidézte finom dolomit-homok. 4 52 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK Legtöbbször érintkezik a nummulit-képlettel. A határon nehányszor tapasztaltam, hogy . conglomerát-rétegek vannak kifejlődve, melyekben nummulitmész a cement, s dolomitda- rabok a zárványok (Mátyáshegy, Szépvölgy) ; Buda fölött az innenső Kecskehegyen (Holdspach utolsó bányája az úttól balra) a nummulit-mész rétegei nagy zúzódást mutatnak, s anyaga is átváltozik, minthogy szénsavas magnesiát tartalmaz. Ilyen dolomitosodásnak nyomait mind a szépvölgyi bányák nehányában, mind a Hidegkúton a Hegyeshegyen s egyebütt találtam, söt Peters úr a csiki bércek csoportjában nem csak a két képlet batárán észlelt hasonlót, hanem a nummulitmész összes rétegeit (Luckerberg) dolomittá átváltozva találta, s ennek nyomán kimondta, hogy a dolomítek egy része a num- mulit-képlethez tartozik. Ez nagy lépés dolomitjaink kibetüzésében. E. fölfedezés világánál sikerülni fog sok dolomitot az eocenképletekhez s0- rolni; de mielőtt a dolomitek koráról általánosan határozzunk, még sok ponton fog kelleni a viszonyok részletes tanulmá- nyozásába bocsátkozni nem csak a közelben, hol a változa- tosság nem igen nagy, hanem távolabb vidékeken is. — : Buda- örsön Luckenbergen . az. ásványtani összetétel szerint dolomi- tot látunk magunk elött, de a kövületek és a megmaradt ré- . tegzet igen világosan mutatják, hogy minő. képletekkel van dolgunk. Nehezebb véleményt mondani azon dolomitról, mely- felett nuammulit-meszet találunk ugyan, de a rétegzet megza- varodott s a dolomitosodás csak a határra látszik szorítkozni, míg alatta tömött, a réteégességnek "semmi nyomával sem bíró dolomit van (innenső Kecskehegy, Holdspach bányája). Még bizonytalanabb végre azon akár szilárd, akár porló dolomitról korhatárzólag szólani, mely nummulit-mészszel érintkezésben nincs, hanem a fönebb részletelt átmenetek szerint a fejér tö- mött mészszel van összeköttetésben. Acsa vidékén, Pést megye éjszaki részén, megvan a fe- jér mész, rajta fekszik Csővár. E fejér mész éjszak felé tisz- tán az, délfelé dolomitba megy át; egy kissé délkeletnek ha- ladva nummulitmész-csúcsra akadunk, melynek rétegzete nagy zavarodást mutat. Itt a nümmulit-mész meg a. dolomit nem érintkeznek közvetlenül, söt közöttök egy szürkés-barna s igen homogen mészmárga háborítlan rétegzettel egész hegyet FÖLDTANI LEIRÁSA. 53 képezve lép fel. — Ez világosan a mellett szól, hogy a num- mulit-mésznek nem kell okvetlen dolomitba menni át, és hogy van dolomit, mely a fejér tömött mész csoportjához tartozik. Még szólóbb bizonyíték. erre a következő észlelet : ugyan is a tokodi köszénbányának egy 1853-ban készült tér- képéna keresztmetszetből kitünik hogy ott a nummulitmész meg a még akkor júramésznek nevezett másodkori közet közt egy egész képlet, az eocen-csoport legalsó rétegei, t. i. egy tömött agyag cerithiumokkal, a bele települt édesviízmészszel és köszénnel foglal helyet. Ezen észleletet később Peters tanár úr a hely színén valónak találta, söt a kovácsii köszén előjöttét is a tokodival azonosnak állítja. Már pedig Kovácsin a köszén- telep az azt bezáró édesvízmészszel meg az ezt befoglaló eocen- agyaggal kétségen kivül dolomiton fekszik, tehát a dolomit meg a nummulit-mész között itt is egy egészen idegen képlet, a köszenet tartalmazó eocen-agyag foglal helyett, következés- kép szintén egy tény, hogy a nummulit-mész meg a dolomit egymástól különválva is lépnek fel. Mi a többi neogen-közetet illeti, melyek olykor a dolo- miton feküsznek, u. m. a szarukőó-breccia (Gellérdhegy), az alsó agyag és a homokkő (Budakészi, Dammgraben), ézek élesen elválva, söt a homokkő összevissza töredezve s az alatta levő dolomit mélyedéseit töredékeivel kitöltve jönek elő. Ezek semmi átmenetet sem képeznek döolomitba. 2) Fejér tömött vagy lias-mész. A fejér tömött mész fő környéke Kovácsi körül van, onnét Sólymár, meg Hidegkút és még inkább Budakeszi felé hatalmasan van kifejlődve. Terjedelemre tán nem, de magas- ságra még kitünöbben jó elő Pilis-Szántótól kezdve éjszak- nyugotnak FEsztergam félé. Itt képezi tájunk colossusát, a pilisi hegyet, de itt egyszersmind vége szakad a neptuni kép- leteknek, mert tulsó oldalán a trachyt veszi át az uralmat. Bu- dához legközelebb a ,Szép Juhászné" felett a Hárshegyen, meg a Jánoshegy csúcsán, mutathatni be. E mész tömött, olykor finom szemű. Kalapács alatt rendszerint apró szögletes darabokra esik szét, előidézve benső hasadékok által, melyeket a közet felületén a légbeliek . 54 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK hoznak létre. Távolabb ezek hatása körétől a köbányákban - találni gyakran olyan darabokat, melyek az idomítást kiáll- ják. Ezeken a törés kagylós, vagy kagylósan szálkás. Színe rendesén fejér: hófejér, kékes-, vagy sárgás-fejér; kivétele- sen szürkés vagy vasoxyd-festette veres. Ásványokból calcit és ritkán pyrit (Rókahegy, Üröm) fordulnak elő. a Kövületekből legfeljebb kétféle nyomokat hozhatok fel. Az egyikféle magában a köben van, s calcit-hasadáslapok által tünik ki a tömött anyakő fris töréslapján. Ezen kiválá- sok állandóan gömbölyű vagy tojásdad körzete szerves ido- mokra (encrinit-szálakra) emlékeztet. Ezen előjövésmódból mitsem lehet határozni. A. nyomok másik nemét a kő termé- szetes felületén találni: rajta olykor szerves testekre s legin- kább kagylókra emlékeztető vonalok állanak ki, míg körülete az egynemü mész-anyagot a szénsavas víz old-ereje lassanként eltávolította. (Pilisi hegy délkeleti oldalán közel a tetőhöz). E külső nyomoknak azonban nem venni folytatását magában a köben észre ; ha ezt ketté törjük, az belül csak oly homogen mintha kivül semmi sem volna rajta. Ezen nyomok, söt utóbb egy-két meglehetős példány nyomán, Peters úr a Dachstein- mészszel (alsó lias) hozza párhuzamba, s azon oknál fogva lias-mésznek is nevezhetni. A kövületeket megalodus trigueter-nek (a régi , Dachsteinbivalve") ismerte fel, mit a Dachstein hegységben is évekig oly rosz példányokban talál- tak, hogy a fajlagos meghatározás csak hosszabb idő után történhetett. E tömött lias-mészről csaknem azt mondhatni, hogy nem réteges. Dacára roppant tömegének, elterjedésének, és tete- mes magasságú sziklafalainak csak nehány kevés helyen venni rétegzetét észre; így a Remetehegyen, Hidegkút és Kovácsi közt épen a remete-barlang szirtjén, hol az a hegy általános dölési viszonyaival megegyezik. Peters úr szerint Boros-Jenön is venni rétegzetet a Hegyeshegyen (15007) ki, hol a rétegek éjszakkeletnek csekély fok alatt dőlnek. Geologiai határa fölül a dolomit csaknem kizárólag, olykor nummulitmész, névezetesen Békásmegyer meg Uröm között, hol a tömött mész meg a nummulitmész között a Ró- kahegyen és a Péterhegyen hol van dolomit, hol nincs. Nyu- FÖLDTANI LEIRÁSA. 55 gotra tőlünk a közvetlen rajta fekvő réteg azon veres már- vány, melyet Esztergam megye bányái (Piszke, Almás) Pestre oly nagy mennyiségben szolgáltatnak, ez tehát a felső lias. A terület keleti részén végkép hiányzik. — Alsó ha- tára gyanánt eddig csak a trachytot ismerem, s e részben nagyszerű látványt nyújt a pilisi csúcstól éjszak-nyugotnak messze huzódó tömött mészből álló hegylánc, ez a pilisi hegy- ről nézve mint hatalmas védfal veszi ki magát, mely arra lát- szik rendeltetve lenni, hogy az innent a túl dühöngött vulkáni forrongások pusztító befolyása ellen védje. B) VULKÁNI KÉPLETEK. á) Bazalt. A bazalt mint eruptiv-közet Pest-Budához legközelebb Fóton mutatható be, hol nem csak maga a Vulkán van meg, hanem körülötte seregelve találni mind lapilli halmokat, mind vulkáni hamut, mely utóbbi többször alkalmat szolgáltatott bazalttuff-rétegek képződésére, milyenek a mogyoródi határ- ban is találkoznak, s ennek legdéliebb része körülbelül a tér- kép felső jobb sarkába esik. Fölebb éjszaki irányban a bazalt erősen kifejlődve lép föl; így Fót meg Vác között Csörög, Duka s Hartyán vona- lán, Kis-Némedin, .Fót-Györkön, Püspök-Hatvanin, s innét követhetni be Nógrád megyébe, hol egyike az uralkodó képleteknek. . Korra nézve, miként már Beudant is állította, fiatalabb a trachytnál, de azt élesen meghatározni csak az acsai kirán- dulásom alkalmával sikerült, Ott némely ponton (Fót-Györkön s a t.) tisztán látni, hogy a congeria-rétegeket emelte fel, söt hogy izzónfolyó állapotban ezek hátán terült el; mészrészt a trachyttartalmú kavics-közet gyéren tömött basalt-hömpölyök is fordulnak elő, innét határozottan lehet a bazalt-kitörés korát a congeriarétegek, meg az ezeket fedő trachytos kavics képző- dési ideje közzé tenni. A fóti s mogyoródi előjövésmód egye- nesen azt mutatja, hogy ellenkezőleg a trachyttal, a bazalt- kitörés szárazon ment véghez. A kihányási termények ugyanis a hegyoldalon csupán súlyok szerint rétegekben halmozódtak 56 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK egymásra, közelebb a nagyobbak, ávolabb az apróbbak, de a szintezésnek, melyet víz okvetlenül előidéz vala, nyoma sem látható. S ebből magyarázható meg, hogy oly kevés bazalt- hömpöly jútott az akkori féligsós tengerfenékre, t.i. csak . azok, melyek vagy a part közelében müködő vulkánból épen bele hullottak, vagy a kitörés következtében történt emelkedés . folytán a trachytos kavicscsal együtt a tengerbe sodortattak. b) Trachyt. A trachyt környéke a Duna jobb partján Sz.-Endrénél kezdődik, beljebb, mint említve volt a pilisi hegylác Duna felé néző oldaláig terjed, s jóformán kitölti az egész Duna- szögletet. A pesti oldalon nem mélyen a fölület alatt megvan Kóbányán, és Így ez a ledéliebb pontja; de tisztán kifejlődve legközelebb Fót s Mogyoród határában találni, hol egy tajt- kö- conglomerát keverve fejér trachytgömbökkel mint erup- tiv-közet lép fel. Két ilyen alacson trachyt-kúp között foglal a fóti szöllökben a nálok fiatalabb bazalt-vulkán helyet. A térkép területéhez noha közel állanak éjszak felé az említett trachytok, de abba bele nem érnek. Van ázonban ér- dekes nyoma a trachyttoldulásnak Buda közelében is, a nagy Svábhegy nyugoti lejtjén Budakeszi mögött, azon mély árokban, mely a környékünk legnagyobb mérvü térképén (194 2009) mint ( , Zweiter Graben") van jegyezve. Ezen árok az úgyne- vezett Gihen-Stich hegy és a Makkos-sz.-Máriai nummulitmész- bánya között megy a hegybe mélyen vágódva be. Eleinte agyagot találni, de azt később dió, egész fejnagyságú trachyt- gömbök váltják fel, melyek vagy szabadon hevernek, vagy egy conglomerát-brecciává állnak össze, melyben a trachyton kivül dolomit, ennek szaruköve és eocen-márga vehetők ki. E sajátságos képletet a mély árokban vagy 160 lépésre folyto- nosan követhetni. A fölületre nem jö, azt a szem elől lösz és televény végkép eltakarják, csak az árok mélyedésében lát- ható. Végén az ároknak nummulit-mész van hatalmasan kifej- lödve. Rétegei tiszták, s arra mutatnak, hogy emelkedésre közvetlenül az itt működött vulkán bírta. A trachytműködésnek egy más sajátságos neme valódi meglepetésére a geolognak Kis-Tétényen s T örök-Bálinton a FÖLDTANI LEIRÁSA. 57 cerithiummész felső rétegei közé s ezekkel egészen megfele- löleg települve, észlelhető. Vastagsága közép számmal egy bécsi láb. Fölötte a kis-tétényi köbányában a cerithiummész 6—8 ; Török-Bálinton (Brandlsutten) 20 láb is van. Rendesen annyira el van mállva, hogy nem csudálhatni, ha a gyüjtemé- nyekben eddig , Kalló föld" név alatt foglalt helyet. Legtöbb- nyire nem egyéb, mint szürkészöld homogen agyag; de gon- dosan keresve találni átmenetileg nem egészen átváltozott ré- szeket is, s ezek azt mutatják, hogy a réteg élmálló félben levő ködarabok halmazából áll. A darabok borsó, mogyorúak, sok- szögletüek, s többé kevésbbé kopottak ; a felületen gyakran ki lehet még a trachytok egyik gyakori elegyrészét, a csillámot, venni, de már ez is elmállásnak indult. E darabok azon ten- gerbe hullott vulkáni kihányások, melynek hullámai a pont- hoz közel álló s lassanként kiemelkedett lajtamészsziklákat mosták, rombolták, s a cerithiummész-rétegek képződésére az anyagot szolgáltatták. A trachyt képződésének viszonyos korát szintén sikerült a legújabb időben azon pontossággal meghatározni, mely a tu- domány fejlettségének fokával veggegyezls ! s mi csak részletes tanulmánynak lehet eredménye. Én 1856-ban a neogenrétegek. sorozatában megkülön- böztettem egy kavicsot trachyt nélkül s egyet trachyttal, mi- nek az a fő értelme, hogy aimmanmak létrejöttekor a trachyt még nem volt meg, míg emennek képzöődésekor annak már a föld szinén kellett lenni. E két réteg tehát a trachyttoldulásnak két határát képezi. 1857-ben Peters tanár Sz.-Endrén lajtameszet amphi- bollal észlelt, söt trachyttuffokat hasonló köyületekkel mint Kis-Téténynél az u. m. dióárokban. Esztergamnál a tuffokban cerithiumokat (többi közt lignitarum) s egyéb lajtamész fajokat vett észre, s kimondta : hogy a trachyt a lajtamész korszaká- ban toldult ki. Ezen adatokhoz 1858-ban részemről is járultam két ész- lelettel: első az, hogy Fóton s Mogyoródon tajtkö-conglomerát látszik a lajtamészre emelőleg hatni, s másodszor hogy Pest 58 PEST-BUDA KÖRNYÉKÉNEK FÖLDTANI LEIRÁSA. mellett, a Köbányában, a trachyt-család legfiatalabb tagja, t. i. a. tajtkó-conglomerát, egészen tisztán mutatja, hogy a cerithium- rétegeket emelte fel. A két vulkáni közetünk közt tehát régibb a trachyte toldulása tartott a lajtamész meg a cerithium-rétegek képző. dése korában ; fiatalabb a bazalt, s működött a congeria-réte- gek lerakodása alatt. A trachyttoldulás tenger " alatti volt; a bazalttolduláskor már csak félig sósvíz: töltötte ki a magyar- honi nagy medencét, s éninek partjain meg bellebb. a szárazon dühöngtek a bazaltvulkánok, "de sem oly erélylyel, sem oly hosszú ideig mint a trachyt. Nyomt.Rohn A Pest.1858 VÁ a Mosthrori vihordalték. 7) Mrd meésztutt biscum Peregrinaman HMacc j tudta ; Í 11 KERESZTMETSZET AB SZERINT: W 797 elsö leavécs E ás) [desvzsznéási JAR Adtsó agyag E árnya, / ? a int, szála HE. 8 FÖÉÉS a 7. i tétnmésszt KERESZTŐETSZET CI) SZERINT. PEST-BUDA MERÜNK JE TTÉNIEIKTPÖILDITÉYI ITÉIRIKIÉBIE . 1 08 195. PAJOR est eztet FINE A LÁNÁKOS (szt ég fi TERMÉSZETTUDOMÁNYI PÁLYAMUNKÁK. h ! KIADTA K 4 A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADEMIA. NEGYEDIK KÖTET. Ára 1 frt. ausztr. értékb. 7 PEST, JÓ VTK EMICH GUSZTÁV NYOMTATÁSA. 0; M. D. ccc. CVIII. KE a EY Te és VI een azázáa 6 SZERT Ezenna zt TZÁA hö u MY eoe hl ELET TA Sédske :