(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "TenyekKonyve1991"

1991 

TENYEK KONYVE 

MAGYAR ES NEMZETKOZI ALMANACK 

1991 

SZERKESZTETTE: 

BALO GYORGY ES LIPOVECZ IVAN 

RACIO KIADO KFT. 

ALFOLDI NYOMDA, DEBRECEN 

SZOLNOKI PAPIRGYAR 

1991 

Irtak es osszeallitottak: 

AVAR JANOS, BABOS ANDRAS, BARAT JOZSEF, BENDA LASZLO, BERECZKI ANDRAS, 

BERNATH ISTVAN, BESZTERCZEY GABOR, SZ. BIRO ZOLTAN, BORSOS ARPAD, 
CSILLAG ISTVAN, CSUKA MARIA, DOMANY ANDRAS, FEHER KALMANNE, ifj. FEKETE 
GYULA, GACS ISTVAN, GAJZAGO LASZLO, GOMORI ENDRE, GYURFINA EVA, HAJDOK 

PETER, HERTER HILDA, JAKUS IBOLYA, JOBB SANDOR, JUHASZ GABOR, KEREKES 
GYORGY, KERI LASZLO, KLINGER ANDRAS, KOVACSNE EGEDI EVA, KOVATS ILDIKO, 

KOVES PAL, LENOTTI SANDORNE, MESTERHAZY TIBOR, NAGY ILDIKO, PACSI 

ZOLTAN, PETSCHNIG MARIA ZITA, PROBALD AKOS, RAFALSZKY KATALIN, REINIGER 

ROBERT, ROCHY ZOLTAN, ROZSA JOZSEF, SARKOZI TAMAS, SIKLOSINE SARKADI 

OLGA, SZABO YVETTE, SZANTO ANIKO, SZEMETI KATALIN, SZERDAHELYI 
CSONGOR, SZECSI EVA, SZILI SANDOR, TALAS ANDREA, TOROKNE SZENTE AGNES, 
VARGA GYULA, VARGA LASZLO, VAMOSI-NAGY SZABOLCS, VENDREI EVA, VIDANE 

KULCSAR JULIA, ZENTAI PETER 

1991 

Bevezeto 

Az ev: 1989/90 

Nemzetkozi esemenynaptar • 1989. julius-1990. szeptember 

Magyar esemenynaptar • 1989. julius-1990. szeptember 

A fordulat eve 

Szovjetunio: nines visszaiit 

Egy allam vegnapjai 

Lengyelorszag egy eve 

Kolumbia: elore bejelentett haborii 

Del-Afrika: „pretoriasztrojka" 

Az Obol-haborii 

Targyalasok az europai hagyomanyos fegyveres erok es fegyverzetek csokkenteserol 
Nepesedes, nepmozgalom 
Tortenelem 

Nemetorszag 1815-1945 

NDK-NSZK, 1988-90 • NDK 

NDK-NSZK, 1988-90 • NSZK 

A Baltikum tortenete 1945-ig 



A Baltikum, 1988-90 
A keresztenyseg 

Romai katolikus egyhaz 

Az ortodox keresztenyseg 

A keleti szertartasii katolikus egyhazak 

A prekalkedonianus egyhazak 

Evangelikusok es reformatusok 

Az anglikanok 

A kongregacionalista egyhazak 

Egyeb kereszteny egyhazak es mozgalmak 

A katolikus egyhaz a vilag orszagaiban 

Katolikus vilagstatisztika (1986. dec. 31.) 
Vilaggazdasag 

Iranyzatok a vilaggazdasagban 

A vilag mezogazdasaga 

A vilag nyersanyagtermelese 

Nemzetkozi kereskedelem, penzugyek 

Kozlekedes 

Idegenforgalom 
A vilag orszagai 

AFGANISZTAN 

ALBANIA 

ALGERIA 

AMERIKAI EGYESULT ALLAMOK 

ANDORRA 

ANGOLA 

ANTIGUA ES BARBUDA 

ARAB EMIRSEGEK 

ARGENTINA 

AUSZTRALIA 

AUSZTRIA 

BAHAMA-SZIGETEK 

BAHREIN 

BANGLADES 

BARBADOS 

BELGIUM 

BELIZE 

BENIN 

BHUTAN 

BISSAU-GUINEA 

BOLIVIA 

BOTSWANA 

BRAZILIA 

BRUNEI 



BULGARIA 

BURKINA FASO 

BURMA 

BURUNDI 

CHILE 

CIPRUS 

COMORE-SZIGETEK 

COSTA RICA 

CSAD 

CSEHSZLOVAKIA 

DANIA 

DEL-AFRIKAI KOZTARSASAG 

DOMINIKAI KOZOSSEG 

DOMINIKAI KOZTARSASAG 

DZSIBUTI 

ECUADOR 

EGYENLITOI GUINEA 

EGYIPOM 

ELEFANTCSONTPART 

ETIOPIA 

FIDZSI-SZIGETEK 

FINNORSZAG 

FRANCIAORSZAG 

FULOP-SZIGETEK 

GABON 

GAMBIA 

GHANA 

GOROGORSZAG 

GRENADA 

GUATEMALA 

GUINEA 

GUYANA 

HAITI 

HOLLANDIA 

HONDURAS 

INDIA 

INDONEZIA 

IRAK 

IRAN 

IRORSZAG 

IZLAND 

IZRAEL 

JAMAICA 

JAPAN 



JEMEN 

DEL-JEMEN 

ESZAK-JEMEN 

JORDANIA 

JUGOSZLAVIA 

KAMBODZSA 

KAMERUN 

KANADA 

KATAR 

KINA 

KIRIBATI 

KOLUMBIA 

KONGO 

DEL-KOREA 

ESZAK-KOREA 

KOZEP-AFRIKAI KOZTARSASAG 

KUBA 

KUVAIT 

LAOSZ 

LENGYELORSZAG 

LESOTHO 

LIBANON 

LIBERIA 

LIBIA 

LIECHTENSTEIN 

LUXEMBURG 

MADAGASZKAR 

MAGYARORSZAG 

MALAWI 

MALAYSIA 

MALDIV-SZIGETEK 

MALI 

MALTA 

MAROKKO 

MAURITANIA 

MAURITIUS 

MEXIKO 

MONACO 

MONGOLIA 

MOZAMBIK 

MYANMARI UNIO 

NAGY-BRITANNIA 

NAMIBIA KOZTARSASAG 

NAURU 



NEMETORSZAG 

NEPAL 

NICARAGUA 

NIGER 

NIGERIA 

NORVEGIA 

NYUGAT-SZAMOA 

OLASZORSZAG 

OMAN 

PAKISZTAN 

PANAMA 

PAPUA UJ-GUINEA 

PARAGUAY 

PERU 

PORTUGALIA 

Makao 

ROMANIA 

RUANDA 

SAINT CHRISTOPHER ES NEVIS 

SAINT LUCIA 

SAINT VINCENT 

SALAMON-SZIGETEK 

SALVADOR 

SAN MARINO 

SCO TOME ES PRINCIPE 

SEYCHELLE-SZIGETEK 

SIERRA LEONE 

SPANYOLORSZAG 

SRI LANKA 

SURINAME 

SVAJC 

SVEDORSZAG 

SZAUD-ARABIA 

SZENEGAL 

SZINGAPUR 

SZIRIA 

SZOMALIA 

SZOVJETUNIO 

SZUDAN 

SZVAZIFOLD 

TANZANIA 

THAIFOLD 

TOGO 

TONGA 



TOROKORSZAG 
TRINIDAD ES TOBAGO 

TUNEZIA 

TUVALU 

UGANDA 

UJ-ZELAND 

URUGUAY 

VANUATU 

VATIKAN 

VENEZUELA 

VIETNAM 

ZAIRE 

ZAMBIA 

ZIMBABWE 

ZOLD-FOKI KOZTARSASAG 

NYUGAT-SZAHARA 

TAJVAN 
Nemzetkozi kutatas, oktatas, kultura 

A vilag sajtoja 
Kornyezetvedelem 

Az Ozonpajzs 

A sztratoszferikus ozonreteg 

Az ozonpajzs roncsolodasanak egeszsegugyi es kornyezeti hatasai 

Az ozonreteget karosito anyagokrol 

Nemzetkozi osszefogas az ozonreteg vedelmere 

Magyar vonatkozasok 

Veszelyes hulladekok 
Sport 

A vilag nevesebb futbalklubjai 

14. LABDARUGO-VILAGBAJNOKSAG 

ATLETIKAI CSUCSEREDMENYEK* 

Az ev kiemelkedo versenyeinek gyoztesei es magyar helyezettjei* 
Magyar gazdasag 

Kulkereskedelmi forgalom legfontosabb ipari orszagokkal 

Tovabbi tablazatok 

Ado, 1991 

Vam 

Inflacio 

A munkanelkulisegrol 

Szegenyseg Magyarorszagon 

Privatizacio 

Ertekpapir-befektetes 

Ipar 

Mezogazdasag 



Kozlekedes 
Idegenforgalom 
Magyar tarsadalom, politika 
Terulet, nepesseg, nepsiiruseg 
Menekultek Magyarorszagon 
Bunozesi statisztikak 
A politikai atalakulas egy eve 
A Magyar Koztarsasag Alkotmanya 
Parlamenti valasztasok 
Nepszavazasi eredmenyek 
Az Orszaggyiiles 
A koztarsasagi elnok 
A kormany 

Onkormanyzati valasztasok, 1990 
100 magyarorszagi alapitvany 
Tudomany, oktatas, kultiira 



Bevezeto 



Koszontjuk az olvasot ezzel a terjedelmeben, kulso es belso formatumaban, szerkesztesi elveiben es 

alapinformacio-szolgaltatasaban valtozatlan, minden mas tekintetben azonban teljesen ujszerii, 

sorrendben immar negyedik Tenyek Konyvevel. 

Kezdettol fogva tudtuk-ereztuk, hogy a mindannyiunkat probara tevo, felenk is lijabb es lijabb 

kihivasokat intezo valtozasok kozepette - a korabbi evekben szerzett tapasztalatok ellenere - az 

iden sokkal nehezebb lesz olyan almanachot kesziteni, amely egyszerre probalja meg kovetni az 

esemenyeket es kozben egy adott keresztmetszetben tukrozni a vilag es az orszag pillanatnyi 

allapotat. 

Ahhoz, hogy azt, amit most kozreadunk, minel kevesbe erezhesse barki is mar a megjelenes 

pillanataban elavultnak - jollehet, az effele evkonyvek termeszetehez tartozik, hogy igazan 

megbizhatoan csak a miiltba pillanthatnak - a feldolgozott idoszakot az eddigi 12-r61 15 honapra 

terjesztettuk ki, a kezirat lezarasat pedig akkorra idozitettuk, amikor korabban a Tenyek Konyve 

mar kaphato volt. Az igy okozott kesedelemert - csakiigy, mint a szamunkra is elkerulhetetlennek 

bizonyult aremelesert - eziittal is elnezest kerunk, „vetsegunkre" a produktum, remeljuk, mentseget 

szolgaltat. 

Az Europa keleti feleben megindult tortenelmi valtozast, ami megannyi emocioval, hevulettel es 

indulattal, szemelyes es ossznepi sorsfordulattal jar egyutt, azonnal a tenyek, szamok, adatok 

erzelemmentes, rideg tukrebe allitani: belatjuk, kockazatos vallalkozas. De ha komolyan vesszuk azt 

a szandekot, amivel annak idejen belevagtunk - hogy ti. a sok-sok egymas melle allitott Tenyek 

Konyve idovel tegnapi-mai-holnapi eletunk archivuma lesz -, akkor ezt a kockazatos is vallalnunk 

kellett. 

A mar emlitett kihivasnak engedve, ket alapveto valtoztatast tettunk az elozo kiadasokhoz kepest. 

Az elso fejezetben lenyegeben duplajara noveltuk az ev hazai es nemzetkozi esemenykronikajat. S 

mert a tortenesek, fejlemenyek nagy resze igy is csak a jelzes szintjen fert bele a kronologiaba, a 

konyv belso szerkezetenek „atszabasaval" osszesen haromszaz oldalnyi - tobb mint ezer 

keziratpapirt kitevo - helyet kapott Magyarorszag, nagyjabol fele-fele aranyban megosztva a 

gazdasag, illetve a politika es a tarsadalom temai kozott. 

Meggyozodesunk, hogy ez a terjedelmi - es termeszetesen tartalmi - bovites talalkozni fog olvasoink 



erdeklodesevel. (Hasonlo cellal teljesen az aktualitasokhoz igazitottuk a tortenelemrol - 
Nemetorszag, Baltikum - es tekintettel az egyhazak tarsadalmi szerepenek ujraformalodasara es az 
idei papalatogatasra, a keresztenysegrol szolo fejezeteket.) 

A gazdasagban es a tarsadalomban, a politikai struktiiraban, az intezmenyekben es az emberi 
kapcsolatokban vegbemeno valtozasok egyebkent - barmily furcsan is hangzik - nem konnyitettek 
meg a szerkesztok dolgat. Az eddig alkalmazott adatgyiijtesi es feldolgozasi modszerek az atalakulas 
„tetteneresere" sokszor alkalmatlannak bizonyultak, sot, hasznossaguk sok tekintetben 
visszamenoleg is megkerdojelezheto. A bizonyos adatok kozzetetelevel kapcsolatos korabbi 
titokzatossagot pedig egyfajta „k6zlesi kaosz" valtotta fel, nagyobb ovatossagra intve az 
informaciok kezeleseben. Az lij szervezetek es intezmenyek viszont eppen azzal a 
„gyermekbetegseggel" kuszkodnek, hogy - megfelelo infrastruktiira hianyaban - sokszor meg a 
sajat tevekenysegukkel kozvetlen osszefuggesben sem rendelkeznek a szukseges adatokkal. 
Mindez, persze, meg nem ad felmentest egy ilyen tipusu almanach osszeallitoi szamara, akik - hituk 
szerint - eziittal is az osszes, altaluk hozzaferheto es relevansnak itelt, az olvaso tajekozottsagat 
novelo es tajekozodasat segito tenybeli informaciot adjak kozre: Magyarorszag es a vilag sajatos 
gyorsfenykepet az evezred utolso evtizedenek kuszoben. 

Azev: 1989/90 

Nemzetkozi esemenynaptar • 1989. julius-1 990. szeptember 

1989. Julius 1. - Mihail Gorbacsov fotitkar-allamfo dramai hangii televizio- es radiobeszedeben 

kozli: a szovjet allam sorsa a nemzetisegi ellentetek megoldasatol fugg. - Egyre nagyobb gazdasagi 

es ellatasi gondok vannak Bulgariaban a muzulmanok tomeges kivandorlasa miatt. Eddig 70000-en 

leptek at a bolgar-torok hatart. 

Julius 2. - Moszkvaban bejelentik: meghalt Andrej Gromiko szovjet politikus, aki 1957-85 kozott a 

Szovjetunio kulugyminisztere, 1985-88 kozott a Legfelsobb Tanacs Elnoksegenek elnoke volt. - 

Algeriaban lij politikai partok engedelyezeserol fogad el torvenyt a parlament, lehetove teve ezzel a 

tobbpartrendszert. 

Julius 4. - Az lij lengyel parlament alakulo ulese. Lemond a Rakowski-kormany. - Gorbacsov 

szovjet allamfo Kozos Europai Haz felepitesere tesz javaslatot az Europa Tanacsban. 

Julius 5. - Botha del-afrikai elnok talalkozik a 25 eve eltfogytiglani bortonbunteteset tolto Nelson 

Mandela polgarjogi harcossal. 

Julius 6. - Kubaban halalra itelik a kabitoszer-csempeszesbe keveredett Arnaldo Ochoa volt 

tabornokot es harom tarsat. 

Julius 7. - Eredmenytelen targyalas a roman es a magyar partvezetok kozott a VSZ bukaresti 

ulesen. Nyers Rezsonek nem sikerul ravennie Nicolae Ceau§escut, hogy leallitsa az lin. 

telepulesrendezesi, azaz falurombolasi programot. 

Julius 9. - George Bush, amerikai elnok Lengyelorszagba es Magyarorszagra utazik, majd 

Franciaorszagban es Hollandiaban targyal. (Magyarorszagra es Hollandiaba eloszor erkezik 

hivatalban levo amerikai elnok.) 

Julius 13. - Beszunteti a munkat a Kuznyecki-medence tobb 10 000 banyasza. Tiltakoznak az 

elviselhetetlen munka- es eletfeltetelek ellen, kovetelik a helyi part- es allami vezetok levaltasat. 17- 

en a sztrajk atterjed az ukrajnai Don-medence banyaira. 20-an leall a munka Vorkuta es 

Karaganda kornyeken is. A szovjet szenipari miniszter onallosagot iger a banyavallalatoknak, 

valamint azt, hogy a kovetkezo honaptol szabadon ertekesithetik a terven felul kitermelt szenet. 

Rendkivuli szallitmanyokat kuldenek a banyavidekekre fogyasztasi cikkekbol. Az igeretek 

ellentmondasosan teljesulnek, a boltok ismet kiurulnek, igy a sztrajkokat az egyes banyak felvaltva 

egesz evben folytatjak. 

Julius 14. - Parizsban 15. csiicsertekezletet tartja a het gazdasagilag legfejlettebb tokes orszag. A 

resztvevok a kelet-nyugati kapcsolatokrol, Kinarol, a terrorizmusrol es az emberi jogokrol 



negyreszes politikai nyilatkozatot fogadnak el. 

Julius 15. - Osszecsapasok kezdodnek a kirgizek es a tadzsikok kozott a ket szovjet koztarsasag 

hataran, amelyrol senki sem tudja, hoi is hiizodik pontosan. Moszkva bizottsagot kuld a hatarvonal 

megallapitasara. 

Julius 16. - Szuhumiban zavargasok tornek ki abhazok es griizok kozott, az elso osszecsapasok 

merlege 11 halott. Az abhazok el akarnak szakadni Griiziatol. 19-en kijarasi tilalmat rendelnek el 

az Abhaz Autonom Koztarsasag varosaiban. - Keletnemet allampolgarok az NSZK budapesti 

nagykovetsegen. Az NDK-sok a Szovetsegi Koztarsasagba akarnak tavozni. 21-en mar az NSZK 

berlini missziojat is ellepik a menekultek. 

Julius 17. - Diplomaciai kapcsolat letesul Lengyelorszag es a Vatikan kozott. - Ausztria benyiijtja 

hivatalos csatlakozasi kerelmet a Kozos Piachoz. 

Julius 19. - Lengyelorszag 4 evtized utan visszater az elnoki rendszerhez. A koztarsasagi elnok 

Wojciech Jaruzelski. 

Julius 24. - Az Afrikai Egysegszervezet Addisz-Abebaban tartja csiicstalalkozojat. Hoszni Mubarak 

egyiptomi elnok szemelyeben eloszor kerul arab politikus a panafrikai szervezet elere. - Nougyei 

miatt lemond Uno Szoszuke japan miniszterelnok. Ennek ellenere ismet a liberalisok alakithatnak 

kormanyt, mert az alsohazi tobbseg az ovek. Az lij kormanyfo augusztus 8-at61: Kaifu Tosiki. 

Julius 25. - Sztrajkolnak az esztorszagi oroszok, mert az eszt allampolgarsagrol szolo 

torvenytervezet alapjan sokan kozuluk nem rendelkezhetnenek allampolgari jogokkal a balti 

koztarsasagban. 28-an Moldaviaban is tuntetnek az orosz nemzetisegiiek, itt a nyelvtorvenytervezet 

ellen, amely csak a moldovan (roman) nyelvet tenne hivatalossa. 

Julius 29. - Mieczyslaw Rakowskit valasztjak a Lengyel Egyesult Munkaspart elso titkarava. Az 

eddigi partvezeto, Jaruzelski - aki 10 napja allamelnok lett - lemond pb- es kb-tagsagarol is. 

Julius 30. - A Szovjetunioban a reformparti nepi kuldottek megalakitjak a regiokozi 

kepviselocsoportot, az elso szervezett ellenzeki alakulatot a szovjet torvenyhozasban. A vezetoseg 

tagjai: Borisz Jelcin, Gavriil Popov, Jurij Afanaszjev, Andrej Szaharov es Viktor Palm. - A 

Belorusz Legfelsobb Tanacs kozli, hogy az 1986-os csernobih atombaleset miatt meg 100 000 embert 

kellene kitelepiteni a koztarsasag deh teruleteirol. - Iran lij elnokeve valasztjak Ali Akbar Hasemi 

Rafszandzsanit. 

Julius 31. - Chileben nepszavazas legalizalja a marxista partokat, es 8-r61 4 evre csokkenti az elnoki 

mandatum idejet. 

Augusztus 3. - Romania tiltakozik a magyar partvezetesnel amiatt, hogy a Magyar Televizio 

Panorama c. miisora interjiit sugarzott I. Mihaly roman exkirallyal, aki emberisegellenes biinokkel 

vadolta Ceau§escut. 

Augusztus 6. - Alexander Dubcek es Oldrich Cernik nyilt levelben szolitjak fel a Varsoi Szerzodes 

6t tagorszagat: iteljek el 1968-as agressziojukat Csehszlovakia ellen. 

Augusztus 11. - Varsoban a 99%-ban Szolidaritas-kepviselokbol alio lengyel szenatus eliteli a VSZ- 

csapatok 1968-as csehszlovakiai beavatkozasat. 

Augusztus 12. - 1974 ota eloszor szerepel a szovjet televizioban Alekszander Szolzsenyicin. 

Reszleteket mutatnak be abbol az amerikai portrefilmbol, amelyet 1983-ban keszitettek az 

emigracioban elo Nobel-dijas orosz irorol. 

Augusztus 13. - Az NSZK ideiglenesen bezarja budapesti nagykovetseget, ahol mar 180 kelet-nemet 

menekult van. Kohl nyugatnemet kancellar szemelyes uzenetben keri Honecker kelet-nemet 

partfotitkart, hogy rendezzek a menekultek ugyet. 19-en kozos magyar-osztrak rendezesben 

paneuropai pikniket tartanak Sopronnal. A megnyitott hataron mintegy 1000 keletnemet szokik at 

Ausztriaba. 24-en a magyar kormany kiengedi Ausztriaba a budapesti NSZK-nagykovetsegen 

tartozkodo NDK-allampolgarokat, akik a Nemzetkozi Voroskereszt okmanyaival lepik at a hatart. 

31-en Ausztria bejelenti, hogy ideiglenesen azokat a keletnemeteket is atengedi az orszagon, akiknek 

nines osztrak vizumuk es nyugatnemet litleveluk. A Magyarorszagon tartozkodo keletnemetek 

tiilnyomo tobbsege, tobb 10 000 ember tovabbra sem hajlando visszaterni az NDK-ba. 31-en Horn 

Gyula kulugyminiszter Berhnben targyal es leszogezi, hogy Budapest a menekultkerdesben csak 



olyan megoldast hajlando elfogadni, amely osszhangban van Magyarorszag emberi jogi 

kotelezettsegeivel es humanitarius politikai gyakorlataval. Szeptember 10-en a magyar kormany 

bejelenti: masnap 00.00 oratol egyoldaliian es ideiglenesen felfuggeszti az 1969-es magyar-NDK 

megallapodast es megnyitja a hatarokat a keletnemetek elott, akik barhova mehetnek, ahol 

fogadjakoket. 

Augusztus 14. - Az Iszlam Konferencia fajgyiilolo politikaval vadolja a szofiai vezetest a bulgariai 

muzulmanokkal szemben taniisitott magatartasa miatt. Kozben 200 000-re nott a Torokorszagban 

menekult bulgariai muzulmanok szama. 22-en torok reszrol lezarjak a ket orszag hatarat. 

Augusztus 16. - A szovjet Legfelsobb Tanacs alkotmanyellenesnek minositi az eszt valasztojogi 

torvenyt, amely sok orosz nemzetisegii lakost kizar a valasztojog gyakorlasabol, mert azok az lij 

szabalyozas alapjan nem minosulnek eszt allampolgarnak. 

Augusztus 21. - Pragaban tobb ezren tuntetnek az 1968-as megszallas evfordulojan. A szomszed 

orszagok ellenzeki szervezetei is kepviseltetik magukat. A csehszlovak rendorseg tobbek kozott 9 

magyar allampolgart is letartoztat. 28-an Horn Gyula kulugyminiszter tiltakozik Praganal amiatt, 

hogy a tuntetesen reszt vett magyarok kozul Deutsch Tamast es Kerenyi Gyorgyot a csehszlovakok 

birosag ele akarjak allitani. 29-en a ket Fidesz-aktivistat penzbuntetessel siijtjak es kiutasitjak 

Csehszlovakiabol. 

Augusztus 23. - A balti koztarsasagok fovarosai kozott 1,5-2 millio ember alkot elolancot az 1939-es 

Molotov-Ribbentrop-paktum 50. evfordulojan, tiltakozva az ellen, hogy a szerzodes ertelmeben a 

Szovjetunio annektalta a balti allamokat. 27-en az SZKP KB eliteli a baltikumi akciot es 

nacionalista hiszteriakeltessel vadolja az eszt, a lett es a litvan nemzeti mozgalmakat. Emiatt 

szeptember 3-an a balti koztarsasagok az ENSZ fotitkarat arra kerik, hogy a vilagszervezet kuldjon 

tenyfeltaro bizottsagot a Baltikumba. 

Augusztus 31. - A kisinyovi parlament elfogadja az lij nyelvtorvenyt, amely a moldovan (roman) 

nyelvet teszi hivatalossa es az orosznak csupan kozvetitoi statust biztosit. - Csad es Libia 

bekeszerzodest ir ala Algirban, lezarva ezzel a 2 orszag kozti 15 eves haboriiskodast. 

Szeptember 2. - Kozel 1 miUio ember tuntet Bakuban az azerbajdzsani nepfront bejegyzeset 

kovetelve. A varosban tobb 100 uzem leall, a kikoto teljesen megbenul. A kovetkezo hetekben a 

megmozdulasok ismetlodnek, mert Moszkva nem hajHk a kozponti iranyitas megszuntetesere 

Karabahban, ami viszont az azeri nepfront legfobb kovetelese. 

Szeptember 4. - A nagyvaradi puspok kozli Tokes Laszloval, hogy felfuggesztette allasabol. 

Felszolitja a lelkeszt, hogy 10 napon belul hagyja el szolgalati lakasat. - A nyugatnemet televizio 

eloszor szamol be a lipcsei tuntetesekrol, ahol a tuntetok „Le a fallal" es „Le a kommunizmussal" 

fehratii tablakat vittek. 7-en a rendorseg szetveri azt a berlini demonstraciot, amelyen a felvonulok 

a majusi tanacstagi valasztasok eredmenyeinek meghamisitasa ellen tiltakoznak. 

Szeptember 6. - Parlamenti valasztasokat tartanak a Del-Afrikai Koztarsasagban, a lakossag 75%- 

at kitevo feketek kirekesztesevel. A Nemzeti Part abszoliit tobbseget szerez. 14-en 5 evre Frederik 

Willem de Klerket valasztjak meg koztarsasagi elnoknek. 

Szeptember 7. - Suharto indonez allamfo eloszor utazik hivatalos latogatasra a Szovjetunioba. A ket 

orszag torteneteben 26 ev utan ez az elso csiicstalalkozo. 

Szeptember 9. - Borisz Jelcin, a radikalis nezeteirol ismert szovjet parlamenti kepviselo 

maganlatogatasa az Egyesult Allamokban. 12-en talalkozik Bush elnokkel. 

Szeptember 12. - Lengyelorszagban megalakul a Szolidaritas vezette kormany. Mazowieczki 

kabinetjeben a 23 tarcabol 5-6t kap a volt uralkodo part, a LEMP, 4-et a Parasztpart, 2-t a 

Demokrata Part, a kulugyminiszter fuggetlen. 

Szeptember 14. - Namibiaba 30 evi szamiizetes utan hazaerkezik Sam Nujoma, a Delnyugat-afrikai 

Nepi Szervezet (SWAPO) elnoke. 

Szeptember 19. - Moszkvaban az SZKP KB plenumman Gorbacsov javasolja a part 

foderalizaciojat es a partkongresszus osszehivasat 1990 oktoberere. - Lengyelorszag kereskedelmi 

es gazdasagi egyuttmiikodesi megallapodast ir ala a Kozos Piaccal. A szerzodes szerint az orszag 

kedvezobb statust, tobb exportlehetoseget kap. - New Yorkban megkezdodik az ENSZ-kozgyiiles 



44. ulesszaka. 26-an Eduard Sevardnadze szovjet kulugyminiszter negypontos fegyverzet- 

korlatozasi javaslatot terjeszt elo a nuklearis es vegyi fegyverekre vonatkozoan. 

Szeptember 20. - Sevardnadze Washingtonban talalkozik Bush elnokkel. Bejelenti, hogy a 

Szovjetunio kesz megkotni a hadaszati fegyverzet-csokkentesi (START) egyezmenyt akkor is, ha 

nem szuletik egyidejiileg megallapodas az iirfegyverek betiltasarol. A 2 orszag egyetertesre jut az 

atomrobbantasok ellenorzeserol es a hadgyakorlatok elozetes bejelenteserol. 

Szeptember 24. - A litvan parlament elfogadja a Molotov-Ribbentrop-paktum vizsgalatara 

kikuldott bizottsagi jelenteset. Eszerint torvenytelen volt Litvania csatlakozasa a Szovjetuniohoz. 

Szeptember 25. - Lipcseben 8000-en kovetelik az utcakon a szolasszabadsagot es az Uj Forum nevii 

ellenzeki szervezet engedelyezeset. A keletnemet varosban immar rendszeresse vahk a hetfoi 

istentiszteletet koveto felvonulas. 

Szeptember 26. - Vietnam bejelenti, hogy kivonta csapatait Kambodzsabol. Ezzel veget ert tobb 

mint egy evtizedes katonai jelenlete a szomszedos indokinai orszagban. 

Szeptember 27. -A szloven kepviselohaz modositja az alkotmanyt. Ezzel megteremti annak 

lehetoseget, hogy a koztarsasag kivaljon Jugoszlaviabol. 

Szeptember 29. - Robert Runcie canterburyi ersek, az anglikan egyhaz feje, aki eloszor jar hivatalos 

latogatason a Vatikanban, kozos nyilatkozatot ir ala II. Janos Pal papaval a 2 egyhaz kozotti egyseg 

helyreallitasarol. 

Szeptember 30. - Mar 3300 keletnemet menekult tartozkodik az NSZP pragai nagykovetsegen arra 

varva, hogy a Szovetsegi Koztarsasagba utazhasson. - A litvan parlament megbizza a kormanyt: 

kezdjen targyalasokat Moszkvaval arrol, hogy 1990-t61 a litvan sorkotelesek csak szulofoldjukon 

teljesithessenek katonai szolgalatot. - Varsoban bejelentik: lengyel-szovjet bizottsag alakul, hogy 

rendezzek az 1941-ben Katynban meggyilkolt lengyel tisztek hozzatartozoinak karteritesi igenyeit. 

Oktober 1. - Szovjet honvedelmi miniszter - Dmitrij Jazov szemelyeben - eloszor tesz hivatalos 

latogatast az Egyesult Allamokban. - Minszkben gyaszmiset tartanak a csernobili tragedia 

aldozataiert. 25 ezer ember koveteh, hogy hozzak nyilvanossagra a teljes igazsagot az 

atomkatasztrofarol. - Az azerbajdzsani nepfront bejelenti: mindaddig blokad alatt tartja 

Ormenyorszagot, amig Moszkva vissza nem helyezi Karabahot Baku fennhatosaga ala. 

Oktober 2. - A vilniusi parlament javasolja Gorbacsovnak, hogy Litvaniaban nepszavazassal 

dontsenek a koztarsasag onallosagarol. - Daniaban a vilagon elsokent torvenyesitik az azonos 

nemiiek hazassagat. 

Oktober 3. - A szovjet Legfelsobb Tanacs az lij sztrajktorveny elfogadasaig megtiltja a 

munkabeszunteteseket a kozlekedesi, az energetikai, a vegyipari es a kohaszati uzemekben. 

Oktober 5. - A drezdai palyaudvaron 30 ezer ember probal feljutni azokra a vonatokra, amelyek a 

pragai keletnemet menekulteket szallitjak az NSZK-ba. A rendorok gumibotokkal es vizagyiikkal 

verik vissza a tomeget. - A dalai lamanak, Tibet szamiizott vallasi vezetojenek itelik a Nobel- 

bekedijat. 

Oktober 6. - Bukarest 1 napra lezarja a magyar-roman hatar egy szakaszat, hogy a 

Magyarorszagrol erkezok ne koszoriizhassak meg az aradi vertaniik emlekmiivet. 

Oktober 7. - Berlinben hatalmas tuntetesekbe torkollnak az NDK megalakulasanak evfordulojan 

rendezett unnepsegek. A tomeg eljenzi Gorbacsovot es az Uj Forum nevii ellenzeki szervezetet. A 

rendorseg mintegy 700 embert tartoztat le. Mas keletnemet varosokban is megmozdulasok vannak, 

a felvonulok osszecsapnak a rendfenntartokkal. 

Oktober 9. - A szovjet parlament elfogadj az orszag tortenetenek elso sztrajktorvenyet. - Ismet 

polgarhaboriis helyzet a Karabah-hegyvideken. Csak a szovjet karhatalom beavatkozasa vet veget 

az ormenyek es az azeriek osszecsapasanak. - A Lett Nepfront elso kongresszusa a szovjetrendszer 

radikalis megvaltoztatasat tiizi ki celjaul, de egyelore nem akarja a koztarsasag kivalasat a 

Szovjetuniobol. 

Oktober 10. - Romaniaban alairasgyiijtes indul Ceau§escu lijravalasztasa ellen. A kovetelest alairja 

Doina Cornea, neves polgarjogi aktivista es tobb ismert iro. - A szovjet Legfelsobb Tanacs 

felszolitja Azerbajdzsant es Ormenyorszagot, hogy rendezzek viszonyukat. Masnap a bakui 



nepfront felfuggeszti a vasiiti blokadot Jerevan ellen. Ugyanakkor 12 napos hataridot szab 

Moszkvanak, hogy Karabahot visszaadja Azerbajdzsannak. 

Oktober 11. - Ulesezik az NDK uralkodo partjanak politikai bizottsaga. Kozben az ideologiai titkar 

a berlini radioban reformokat surget. A politikai bizottsagban felszolitjak Honeckert, hogy 

terjesszen elo helyzetjelentest. A partvezetes parbeszedet ajanl az ellenzeknek. - Het latinamerikai 

orszag allamfoje eloszor tart csiicsertekezletet a kabitoszer-kereskedelemrol Peruban. 

Oktober 13. - Csaknem 70 ev utan eloszor tartanak istentiszteletet a moszkvai Kremlben, az 

Uszpenszij-szekesegyhazban. 

Oktober 15. - A pragai hatosagok megtiltjak, hogy az ellenzek az utcakra vonuljon oktober 28-an, a 

Csehszlovak Koztarsasag kikialtasanak evfordulojan. - Frankfurtban tavolleteben jelkepesen 

atadjak Vaclav Havelnek a nyugatnemet konyvkiadok bekedijat. Az iro nem kapott kiutazasi 

engedelyt a csehszlovak hatosagoktol. - 25 ev bortonbuntetes utan a del-afrikai hatosagok szabadon 

engedik Walter Sisulut, az apartheid ellen kuzdo Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezeto 

szemelyiseget. Vele egyutt 7 tarsa is szabadul. 

Oktober 16. - Tokes Laszlo temesvari lelkeszt a presbiteri tanacs elbocsatja allasabol. - Lipcseben 

minden korabbinal nagyobb tomeg kovetel reformokat es sajtoszabadsagot. A keletnemet hirkozles 

eloszor szamol be azonnal a megmozdulasrol. - Hoszni Mubarak egyiptomi elnok es Moamer el- 

Kadhafi libiai vezeto talalkozoja. 17 ev ota ez az elso egyiptomi-libiai csiicstalalkozo. - Az europai 

biztonsagi es egyuttmiikodesi ertekezlet kereteben europai kornyezetvedelmi talalkozot tartanak 

Szofiaban. A zarodokumentum elfogadasat Romania meghiiisitja. 

Oktober 17. - A Falkland-szigetekert vivott 1982-es haborii ota eloszor ul targyaloasztalhoz Nagy- 

Britannia es Argentina. A ket orszag visszaallitja a konzuli kapcsolatokat. 

Oktober 18. - Az NSZEP KB soron kivuli ulesen felmentik fotitkari tisztsegebol Erich Honeckert, es 

helyebe Egon Krenzet, a KB PB tagjat, a KB titkarat valasztjak meg. Krenzet 24-en az NDK Nepi 

Kamaraja az Allamtanacs es a Nemzetvedelmi Tanacs elnokeve is megvalasztja. - Az Atlantis 

amerikai iirrepulogep palyara allitja a Galileo iirszondat a Jupiter fele. A GaHleo 1995-ben eri el a 

Jupitert. 

Oktober 20. - A Vatikanban 60 ev ota eloszor szentel fel a papa belorusz puspokot. - Ellenzekieket 

vesznek orizetbe Pragaban. A letartoztatasi hullam oka, hogy kozeleg a csehszlovak fuggetlenseg 

kikialtasanak evforduloja. 23-an sztrajkba lepnek a fovarosi eloadomiiveszek. A kormany kilatasba 

helyezi 1968 atertekeleset. 27-en letartoztatjak Vaclav Havel irot es a Charta 77 emberi jogi 

mozgalom tobb aktivistajat. 28-an, a csehszlovak allamisag evfordulojan a rendorseg legalabb 100 

tuntetot vesz orizetbe a 10 000 felvonulo kozul. - Az NDK-ban parbeszed kezdodik az ellenzeki 

csoportok es tobb varos helyi vezetese kozott. 

Oktober 21. - Az uzbeg parlament allami nyelvve nyilvanitja az uzbeget. - Kazahsztanban ezrek 

tuntetnek a szemipalatyinszki nuklearis kiserletek leallitasaert. - A temesvari birosag Tokes Laszlo 

kilakoltatasarol dont. A lelkesz bekoltozik templomaba. 

Oktober 23. - Moszkvaban kornyezetvedelmi nacionalista, vallasos es monarchista csoportok 

megalakitjak az Orosz Nepfrontot. Egyebek kozott tobbpartrendszert es az SZKP hatalmi 

monopoliumanak megszunteteset kovetelik. 

Oktober 24. - Ceau§escu roman allamfo a KB ulesen kirohanast intez az altala ellenforradalminak, 

nacionahstanak es sovinisztanak belyegzett megnyilvanulasok ellen. Surgeti az orszag vedelmi 

kepessegeinek noveleset, mert szerinte a Nyugat veszelyezteti a szocializmust. 

Oktober 25. - A szovjet belugyminiszterium eloszor kozol adatokat a ket eve tarto nemzetisegi 

villongasok katonai es polgari aldozatairol. - Tobb ezer banyasz sztrajkol Vorkutaban, mert 

szerintuk a szovjet kormany nem teljesitette nyari igereteit a beremelesrol es a munkafeltetelek 

javitasarol. 

Oktober 26. - A Varsoi Szerzodes Kulugyminiszteri Bizottsaga Varsoban tartja uleset. (Horn Gyula 

kulugyminiszter a tanacskozast ertekelo nyilatkozataban megallapitja: „A Varsoi Szerzodes ma 

mar nem az, ami volt, lenyegesen atalakult, katonai-politikai szervezetbol politikai-katonai 

szervezette es gyakorlatilag ideologiamentesse valt.") 



Oktober 27. - A kozepes es rovid hatotavolsagii raketakrol kotott szovjet-amerikai megallapodas 

ertelmeben Szariozekban megsemmisitik az utolso szovjet rovid hatotavolsagii raketat is. 

Oktober 28. - Az Orosz Foderacio es Belorusszia lij valasztojogi torvenye megtiltja, hogy az SZKP 

es mas tarsadalmi szervezetek kozvetlenul kuldjenek kepviseloket a 2 koztarsasag parlamentjebe. 

Oktober 30. - A jugoszlaviai Titova Mitrovicaban megkezdodik Azem Vilasnak, Koszovo tartomany 

egykori partvezetojenek es 14 tarsanak pere, akiket „ellenforradalmi tevekenyseggel" es halalt 

okozo tomegmegmozdulasok szervezesevel vadolnak. Ez 30 ev ota a legnagyobb politikai per 

Jugoszlaviaban. - Cseljabinszkban 92 szovjet ellenzeki szervezet orszagos koordinacios csoportot 

hoz letre. Szorgalmazzak a hatalmi agak azonnali szetvalasztasat, a templomok visszaadasat, a 

hadsereg demokratizalasat, valamint hogy a szovjet jogrendszert igazitsak az emberi jogok 

egyetemes nyilatkozatahoz. - KGB-ellenes tuntetest vernek szet a rendorok Moszkvaban. - Az NDK 

televizioja eloszor szamol be egyenes kozvetitesben az orszagban folyo tuntetesekrol. 

Oktober 31. - A NATO „parlamenti forumakent" miikodo Eszak-Atlanti Kozgyiiles eloszor hiv meg 

magyar, lengyel es csehszlovak parlamenti kepviseloket. - Tbilisziben a tuntetok onallo griiz 

hadsereget kovetelnek, es azt, hogy nevezzek meg az aprilisi veres esemenyek feleloseit. 

November 1. - Del-Korea es Lengyelorszag diplomaciai kapcsolatot letesit egymassal. A Koreai 

NDK visszahivja varsoi nagykovetet. 

November 2. - Stockholmban a fellebbviteli birosag elegendo bizonyitek hianyaban felmenti az Olof 

Palme meggyilkolasaval vadolt Gustav Christer Petterssont, akit jiilius 27-en elso fokon 

eletfogytiglani szabadsagvesztesre iteltek. 

November 3. - A Lett Nepfront a november 7-i unnepsegek bojkottjara szolit fel. A felhivas 

allamcsinynek minositi az 1917-es oktoberi forradalmat, amely veget vetett a februarban indult 

demokratikus fejlodesnek. - A masodik vilaghaborii ota a legnagyobb tuntetes Szofiaban. Tizezren 

kovetelnek demokraciat. 

November 4. - Vilniusban torvenyt hoznak a litvan allampolgarsagrol. E szerint az szamit litvan 

polgarnak, aki meghatarozott ido ota allando lakassal es munkahellyel rendelkezik a 

koztarsasagban. 

November 5. - Gorogorszagban parlamenti valasztasokat tartanak. Az elozo, Junius 18-ai 

valasztasokhoz hasonloan egyik part sem szerez abszolut tobbseget. 21-en nemzeti egysegkormany 

alakul Xenofon Zolotasz volt gazdasagi miniszter vezetesevel. - A Hbanoni parlament Rene 

Moavadot valasztja meg az orszag elnokeve. Moavad 22-en merenylet aldozata. A parlament lij 

elnoknek 24-en Eliasz al-Hravi maronita kereszteny politikust valasztja meg. 

November 6. - Az Europa Kozossegek Miniszteri Tanacsa 1990. januar 1-jei hatallyal feloldja az 

EK-piacokra iranyulo magyar es lengyel ipari exportot siijto mennyisegi korlatozasokat, es 

elfogadja, hogy az altalanos preferenciak rendszere kereteben biztositott vamkedvezmenyeket 

terjesszek ki mindket orszagra. 

November 7. - Testuletileg lemond az NDK kormanya. A Nepi Kamara a Minisztertanacs lij 

elnokeve Hans Modrow-t, az NSZEP Drezda megyei bizottsaganak elso titkarat valasztja meg. - 

Moszkvaban ellendemonstraciot tartanak az oktoberi forradalom evfordulojan, de a tuntetoket nem 

engedik a Voros terre. A hivatalos unnepsegen a szokottnal szerenyebb a katonai parade. 

Jerevanban, Tbihsziben, Kisinyovban, Leningradban es Vilniusban is alternativ felvonulasok 

vannak, a hivatalos unnepsegek tobb helyutt elmaradnak. 

November 8. - A magyar kulugyminiszterium hivatalosan tiltakozik a Tokes Laszlo ellen elkovetett 

jogsertesek miatt, es tajekoztatast ker Romaniatol a lelkesz helyzeterol. 

November 9. - Teng Hsziao-ping, Kina legtekintelyesebb politikusa lemond utolso partfunkciojarok, 

a KKP KB Katonai Bizottsaga elnoki tisztsegerol is. - Az NDK Minisztertanacsa azonnal hatallyal 

megnyitja a hataratkelohelyeket. - Berhnben megkezdodik a fal lebontasa. - Helmut Kohl 

nyugatnemet kancellar, aki hivatalos latogatason tartozkodik Lengyelorszagban, 10-en megszakitja 

varsoi litjat az NDK hatarainak megnyitasa miatt. 

November 10. - Todor Zsivkov bolgar allamfo, a BKP KB fotitkara lemond valamennyi part- es 

allami funkciojarol. Tavozasaval egy 35 eves szakasz zarul le az orszag torteneteben. Petar 



Mladenov addigi kulugyminiszter a BKP KB lij fotitkara, akit 17-en az Allamtanacs elnokenek is 

megvalasztanak. - Lech Walesa, a lengyel Szolidaritas szakszervezet vezetoje az Egyesult 

Allamokban, La Fayette francia marki utan 6 a masodik, aki nem kulfoldi allamfokent beszedet 

mondhat a kongresszus ket haza elott. 

November IL - A lett parlament semmisnek nyilvanitja az 1939-ben kotott szovjet-nemet 

megnemtamadasi egyezmeny titkos zaradekat a balti koztarsasagok annektalasarol. 12-en ugyanigy 

dont az eszt torvenyhozas. - Budapesten megkezdodik az ligynevezett Alpok-Adria-egyuttmiikodes 

elso tanacskozasa Magyarorszag, Ausztria, Olaszorszag es Jugoszlavia kozott, egyelore 

miniszterelnok-helyettesi szinten. 

November 12. - Madridban bejelentik: 94 eves koraban meghalt Dolores Ibarruri, a Spanyol 

Kommunista Part elnoke, a spanyol polgarhaborii legendas „La Passionaria"-ja. 

November 14. - A szovjet parlament torvenytelennek es biinosnek minositi a nepcsoportok 

eroszakos attelepiteset a sztalini idokben. Kimondja, hogy feltetel nelkul helyre kell allitani minden 

kitelepitett nep, igy a volgai nemetek es a krimi tatarok jogait. 

November 16. - Strasbourgban Horn Gyula kulugyminiszter benyiijtja Magyarorszag csatlakozasi 

kerelmet az Europa Tanacshoz. 

November 17. - Gyokeres valtozasokat, lij kormanyt, szabad valasztasokat, a jelenlegi vezetok 

tavozasat kovetelo tuntetest ver szet a rendorseg Pragaban. A megmozdulas nehany nap miilva 

orszagos mereteket olt. 24-en a CSKP rendkivuli KB-ulesen lemond Milos Jakes partfotitkar, a KB 

Elnoksege es Titkarsaga. Uj fotitkarnak Karel Urbaneket valasztjak meg. 24-en benyiijtja 

lemondasat Ladislav Adamec miniszterelnok. 27-en a diakok, miiveszek, munkasok es a 20-an 

megalakult Polgari Forum felhivasara tartott ketoras altalanos sztrajk tovabbi valtozasokat kovetel. 

A parlament 29-en torli az alkotmanybol a CSKP vezeto szerepere vonatkozo cikkelyt. 

November 19. - Lettorszagban eloszor unneplik meg hivatalosan a fuggetlen koztarsasag 

megalakulasanak evfordulojat. Felmillioan vannak az utcakon. 

November 20. - Az ENSZ elfogadja az elso konvenciot a gyermekek jogairol, amelynek celja a 

gyermekek meltosaganak, moralis, szocialis es kulturalis jogainak vedelme. - A Roman 

Kommunista Part XIV. kongresszusan 1965 ota hatodik alkalommal valasztjak fotitkarnak Nicolae 

Ceau§escut. 

November 22. - Az Indiaban tartott parlamenti valasztasokon a kormanyzo Indiai Nemzeti 

Kongresszus (I) part kisebbsegbe kerul a parlament alsohazaban. 29-en Radzsiv Gandhi 

miniszterelnok benyiijtja kormanya lemondasat. 

November 26. - A Szovjetunio Deloszet Autonom Teruleten osszecsapnak a belugyi egysegek es a 

griiz tuntetok. Utobbiak amiatt tiltakoznak, hogy az oszetek el akarnak szakadni Griiziatol. 

November 27. - Brusszelben bejelentik, hogy az Europai Kozossegek es a Szovjetunio tizeves atfogo 

kereskedelmi es gazdasagi egyuttmiikodesi megallapodast kotott. 

November 28. - Helmut Kohl kancellar a bonni Bundestagban tizpontos tervet terjeszt elo a nemet 

lijraegyesitesrol. Elso lepesben konfoderaciot javasol az NDK-val a jovobeni, meg nem hatarozott 

idopontban bekovetkezo egyesules elott. - A NATO Vedelmi Tervezo Bizottsaganak brusszeli ulesen 

a kelet-europai valtozasokrol es az amerikai fegyveres erok csokkenteserol targyalnak. 

November 29. - Mihail Gorbacsov szovjet allamfo, az SZKP KB fotitkara haromnapos hivatalos 

latogatasra Olaszorszagba utazik. Kozos nyilatkozatot es hiisz kormanykozi megallapodast irnak 

ala. Gorbacsov ismet masodik helsinki ertekezletet javasol, akar mar 1990-ben, amennyiben a 

leszerelesi targyalasokat sikerul eredmenyesen lezarni. 

November 30. - Az NSZK-ban meggyilkoljak a Deutsche Bank elnoket. Nehany nappal kesobb a 

Voros Hadsereg Frakcio nevii terrorszervezet vallalja a merenyletet. 

December 1. - Az ormeny parlament kinyilvanitja a koztarsasag es Karabah egyseget. Egyiittal 

alkotmanyellenesnek minositi azt a moszkvai dontest, amely helyreallitotta a teruleten az 

azerbajdzsani fennhatosagot. - Jugoszlaviaban a koszovoi valsag ertekeleseben kielezodo 

nezetkulonbsegek miatt Szerbia megszakitja kapcsolatait Szloveniaval. - Eszak- es Del-Jemen 

vezetoi Adenban megallapodast irnak ala a ket allam egyesiteserol. - A Fulop-szigeteken az 



amerikai csapatok tamogatasaval leverik az elozo napon kezdodott katonai lazadast. Corazon 
Aquino allamfo 1986. februari hatalomra kerulese ota ez a hatodik puccskiserlet. 6-an 
szuksegallapotot rendelnek el. 9-en az utolso zendulok is megadjak magukat. - Az NDK 
parlamentje torli az alkotmanybol az NSZEP vezeto szerepet. 3-an az NSZEP KB rendkivuli ulesen 
testuletileg lemond a part kozponti es politikai bizottsaga. Egon Krenz is elvesziti KB-fotitkari 
funkciojat. Tobb prominens szemelyt kizarnak a partbol, koztuk Erich Honecker volt fotitkart es 
allamfot, valamint Willi Stoph volt miniszterelnokot. 5-en hazi orizet ala helyezik a bukott pb tobb 
tagjat. 8-an Honecker es 5 volt pb-tag ellen eljarast inditanak. 6-an Egon Krenz lemond az 
Allamtanacs es a Nemzetvedelmi Tanacs elnoki tisztsegerol. Ugyvezeto allamfove Manfred 
Gerlachot, a Liberalis-Demokrata Part elnoket valasztjak meg. 8-9-en rendkivuli kongresszusanak 
elso fordulojat tartja a Nemet Szocialista Egysegpart, amelyen Gregor Gysi 41 eves ugyvedet 
partelnokke valasztjak. A masodik fordulora 16-1 7-en kerul sor, ezen nevvaltoztatasrol dontenek; 
letrejon az „NSZEP-Demokratikus Szocializmus Partja". 

December 2. - Tajvanon parlamenti valasztasokat tartanak, amelyeken 40 ev ota eloszor vehetnek 
reszt ellenzeki partok. Bar az uralkodo part, a Kuomintang elso izben siilyos valasztasi veszteseget 
szenved, meg igy is a szavazatok 85%-at szerzi meg. - Mihail Gorbacsov es George Bush elso 
alkalommal tart nem hivatalos csiicstalalkozot Malta partjainak kozeleben, a Makszim Gorkij 
luxushajo fedelzeten. Egyetertenek abban, hogy felgyorsitjak a kulonbozo fegyverzetkorlatozasi 
targyalasokat. 4-en George Bush a NATO brusszeli kozpontjaban, Mihail Gorbacsov pedig 
Moszkvaban tajekoztatja a szovetseges orszagok allam- es kormanyfoit a szovjet-amerikai csiics 
eredmenyeirol. - Altalanos sztrajkra szolit fel Andrej Szaharov Nobel-bekedijas akademikus es 
polgarjogi aktivista. A tudos szerint ra kell szoritani a nepi kuldotteket, hogy kozelgo 
kongresszusukon toroljek az alkotmanybol az SZKP vezeto szerepet kimondo cikkelyt. 
December 3. - Csehszlovakiaban az atalakitott Adamec-kormany allasfoglalasaban a szuveren 
allamok kozotti kapcsolatok normal megsertesenek nyilvanitja az 5 VSZ-tagorszag 1968-as 
csehszlovakiai katonai beavatkozasat. Az ellenzek koveteli, hogy a legszelesebb nemzeti 
kozmegegyezes alapjan az egesz tarsadalmat kepviselo kormanyt kell letrehozni. 7-en Adamec 
miniszterelnok benyiijtja lemondasat, es megfosztjak parttagsagatol Milos Jakest, a CSKP KB volt 
fotitkarat es Miroslav Stepant, a pragai varosi partbizottsag elso titkarat. 9-en megalakul a Marian 
Calfa, addigi miniszterelnok-helyettes vezette szovetsegi kabinet, amelyben 10 helyet kapnak a 
kommunistak, 11-et pedig mas partok, valamint partonkivuliek. 10-en, miutan az lij kormanyt 
kinevezte, lemond tisztsegerol Gustav Husak koztarsasagi elnok. 12-en megalakul a Milan Cic 
akademikus, volt igazsagugy-miniszter vezette lij szlovak kormany is, amelyben szinten kisebbsegbe 
kerulnek a kommunistak. 13-an a kerekasztal-targyalasok resztvevoi ligy dontenek, hogy a 
parlament altal megvalasztando lij allamfo csupan a szabad es demokratikus valasztasokig marad 
hivatalban. A Szovetsegi Gyiiles ketnapos rendkivuU ulesen 28-an Alexander Dubceket valasztjak 
meg a parlament elnokeve. 29-en koztarsasagi elnokke valasztjak Vaclav Havelt, a Polgari Forum 
vezeto szemelyiseget, dramairot. 

December 4. - Nyolcevi onkentes szamiizetes utan hazater Nicaraguaba Eden Pastora, a Somoza- 
elleni harcok egykori hires „Zero parancsnoka". - Moszkvaban az 5 VSZ-tagallam vezetoi hivatalos 
nyilatkozatban itelik el a katonai egysegek 1968-as csehszlovakiai bevonulasat. A szovjet kormany 
egyidejiileg kulon allasfoglalasban hatarolja el magat az akkori vezetes hibas donteseitol. 
December 5. - Hans-Dietrich Genscher nyugat-nemet kulugyminiszter Moszkvaban targyal Mihail 
Gorbacsovval es Eduard Sevardnadzeval a nemet ujraegyesitesrol. - Berlinben megallapodas 
szuletik egy NDK-NSZK-devizaalap letrehozasarol es a ketoldalii utasforgalom liberalizalasarol. 
December 6. - Az Europai Kozossegek Bizottsaga ligy dont, hogy 1 miUiard ECU ertekben garantal 
5 evre kolcsont Magyarorszagnak, amely akkor lep eletbe, ha Magyarorszag megegyezesre jut a 
Nemzetkozi Valutaalappal. - Francois Mitterrand francia elnok es Mihail Gorbacsov szovjet 
allamfo Kijevben targyal. 

December 7. - A Szovjetunioban megjelenik az emigracioban elo orosz iro, Alekszander 
Szolzsenyicin Gulag-szigetvilag cimii konyve, amely a sztalini kor lagereirol szol. - A litvan 



Legfelsobb Tanacs torli az alkotmanybol az SZKP vezeto szerepet kimondo cikkelyt. Ezzel lehetove 
valik a tobbpartrendszer torvenyes letrejotte a balti koztarsasagokban. 
December 8. - Az Europai Kozossegek allam- es kormanyfoi csiicstalalkozot tartanak 
Strasbourgban, ahol - a brit fenntartasok ellenere - az europai gazdasagi es penzugyi unio 
kidolgozasarol es a szocialis jogokrol szolo chartarol dontenek. Allasfoglalast dolgoznak ki a kelet- 
europai reformok tamogatasarol, valamint a nemet egysegrol. 

December 9. - Az SZKP KB letrehozza a part oroszorszagi irodajat es elnokeve Mihail Gorbacsovot 
valasztja. Eddig a 15 szovjet tagkoztarsasag kozul csak az Orosz Foderacioban nem mukodott 
onallo kommunista part. 

December 11. - Szofiaban a BKP KB ulese 1990. januar 30-ara osszehivja a XIV., rendkivuli 
partkongresszust. A part lemond vezeto szereperol. Todor Zsivkovot kizarjak a BKP-bol. 29-en 
lehetove teszik, hogy a bulgariai torok etnikum tagjai ismet sajat, muzulman neveiket 
hasznalhassak. 

December 12. - A szovjet nepi kuldottek kongresszusa ligy dont, hogy nem targyalja meg az SZKP 
vezeto szereperol szolo cikkely eltorleset az alkotmanybol. Nyikolaj Rizskov miniszterelnok 
gazdasagi programot terjeszt elo, amely ket ev alatt kivanja jogilag megalapozni a reformokat. - A 
roman rendorseg szogesdrot keritest epit Kolozsvarott az ehsegsztrajkolo Doina Cornea lakasa 
kore. Ezzel akarjak megakadalyozni, hogy az ellenzeki aktivista kulfoldre juttathassa leveleit, 
amelyekben az emberi jogok romaniai eltiprasa ellen tiltakozik. 

December 13. - Frederik Willem de Klerk delafrikai allamfo Fokvarosban fogadja Nelson 
Mandelat, az Afrikai Nemzeti Kongresszus eletfogytiglani bortonbuntetesre itelt vezetojet. 
December 14. - Szabad valasztasok Chileben - 1970 ota eloszor. A 71 eves keresztenydemokrata 
Patricio Aylwin a polgari es baloldali ellenzek jeloltje. - Moszkvaban kozzeteszik: meghalt Andrej 
Szaharov. 

December 15. - Az Egyesult Allamok noveh nyomasat a panamai rendszerre: megtiltja az orszag 
lobogojat viselo hajok kikoteset az amerikai fennhatosag ala tartozo teruleteken, es elutasitja, hogy 
a panamai kormany altal kijelolt szemelynek adja at a csatorna igazgatobizottsaganak elnoki 
tisztseget. A panamai vezetes valaszul hadiallapotot vezet be, es a fegyveres erok foparancsnokara, 
Antonio Noriega tabornokra bizza a miniszterelnoki posztot, akit az amerikai fel kabitoszer- 
kereskedelemmel vadol. 19-en Bush amerikai elnok katonai akciora ad felhatalmazast, amelynek 
celja Noriega eltavolitasa es az amerikai allampolgarok oltalmazasa. Az intervencio utan az 
amerikaiak Guillermo Endarat ismerik el allamfonek, aki majusban megnyerte a valasztasokat, de 
ezek eredmenyet Noriega semmisnek nyilvanitotta. 24-en Noriega politikai menedekjogot kap a 
panamavarosi vatikani nagykovetsegen, az Egyesult Allamok viszont kiadatasat keri. 
December 17. - Temesvarott a tuntetok megakadalyozzak Tokes Laszlo reformatus lelkesz 
kilakoltatasat. A biztonsagi erok a tiltakozo tomeggel szemben brutalis megtorlast alkalmaznak, 
amely Romania forradalmahoz vezet. 18-20-an Nicolae Ceau§escu allamfo-partfotitkar Iranba 
latogat, majd hazaterve szuksegallapotot rendel el Temes megye egesz teruletere. A 21-i bukaresti 
nagygyiiles diktatiiraellenes demonstraciova valik, amelyhez csatlakozik a hadsereg is. 22-en az 
orszag egesz teruletere rendkivuli allapotot hirdetnek meg, majd a Nemzeti Megmentesi Front 
Tanacsa bejelenti, hogy atveszi a hatalmat. Ion Iliescu elnok ismerteti a Front demokraciat epito 
programjat. 24-en a kozrend helyreallitasa es a Securitate leszerelese erdekeben a Front elrendeli a 
teljes es azonnali tiizszunetet. Masnap megtartja alakulo uleset a Romaniai Magyar Demokrata 
Szovetseg. 25-en egy katonai torvenyszek kivegezteti a Ceau§escu hazaspart. 26-an hivatalosan is 
bejelentik, hogy a Front elnoke Ion Iliescu, alelnoke Dimitru Mazilu, a honvedelmi miniszter 
Nicolae Militaru, s az 1990 aprihsaban tartando valasztasokig Petre Romant nevezik ki 
miniszterelnoknek. Ugyanezen a napon megalakul a Nemzeti Kereszteny Parasztpart. 27-en katonai 
rogtonitelo birosagok felallitasat rendelik el. Visszahelyezik jogaiba Tokes Laszlot. Az lij 
allamvezetes felhivast intez a Securitate-egysegekhez, hogy 28-aig tegyek le a fegyvert. 31-en 
hivatalosan is bevezetik a tobbpartrendszert. - Fernando Collor de Mellot, a jobboldal jeloltjet 
valasztjak Brazilia lij elnokeve. - Hans Modrow, az NDK miniszterelnoke es Richard von 



Weizsacker, az NSZK szovetsegi elnoke Potsdamban talalkozik. 

December 19. - Hiiszevi szunet utan a ket nemet allam kormanyfoje: Helmut Kohl, az NSZK 

kancellarja es Hans Modrow, az NDK miniszterelnoke Drezdaban tanacskozik. - Vilniusban a 

Litvan KP rendkivuli kongresszusa az SZKP-bol valo kivalasrol dont: onallo politikai szervezette 

nyilvanitja magat. 21-en a part ketteszakad, miutan a fuggetlenseget elutasito kuldottek kulon 

ertekezletet tartottak. Allasfoglalas nelkul er veget az SZKP KB 25-26-an megtartott rendkivuli 

ulese, bar Mihail Gorbacsovval az elen torvenytelennek minositik a Litvan KP onallosodasat. 30-an 

a litvan minisztertanacs bejegyzi a Litvan Kommunista Partot es a Litvan Demokratak Partjat. 

December 20. - Francois Mitterrand francia elnok hivatalos latogatason az NDK-ban jar. 

December 22. - A ket nemet allam kormanyfojenek jelenleteben megnyitjak a nemet egyseg 

szimbolumanak szamito Brandenburgi kaput. A tortenelmi jelentosegii esemeny alkalmaval a 

berlini falnak a kapu elott hiizodo szakaszan ket gyalogos-atkelohelyet hoznak letre. - A szovjet 

parlamentben hivatalosan is megalakul az ellenzeki kepviselok csoportja. 24-en a kepviselok 

hatarozatban itelik el az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktumot es a karhatalom eroszakos aprilisi 

fellepeset a griiz fovaros tuntetoivel szemben. 

December 27. - Jugoszlavia es Del-Korea nagykoveti szinten diplomaciai kapcsolatot letesit. - 

Egyiptom es Sziria 12 ev utan foliijitja a diplomaciai kapcsolatokat. - Kijevben engedelyezik a 

sztalini korszakban betiltott ukran katolikus egyhaz miikodeset. 

December 30. - Varsoban megszuntetik a Lengyel Egyesult Munkaspart vezeto szerepet es 

alkotmanyos kivaltsagait. Az orszag lij neve Lengyel Koztarsasag, a cimerbe ismet bekerul a kiralyi 

korona a feher sas fejere. 

1990. januar 1. - Az lijev alkalmabol a szovjet es az amerikai elnok kolcsonosen televizios uzenetet 

intez egymas nepeihez. - Folytatodnak a zavargasok a szovjet-irani hatar menten fekvo Nahicsevani 

Autonom teruleten. Az Azerbajdzsani Koztarsasaghoz tartozo tartomanyban a lakossag elfoglalja 

Dzsalilabad varos kozepuleteit. - Romaniaban atszervezik az allamapparatust, leallitjak a 

Ceau§escu-rezsim nagyberuhazasait, s bejelentik, hogy tavasztol eletbe lep az otnapos munkahet. - 

A nepi Korea vezetoje, Kim Ir Szen azonnali csiicstalalkozot javasol Del-Koreanak. 

Januar 2. - Jugoszlaviaban lij penzt vezetnek be: az lin. konvertibilis dinar 10 000 regi dinarral 

egyenertekii. - Ramiz Alia alban allamfo bejelenti: orszaga a kelet-europai valtozasok ellenere 

eddigi politikajat folytatja. - Az izraeli kormanyvalsag ligy oldodik meg, hogy Ezer Weizman 

tudomanyugyi miniszter csak a 12 fos sziikebb kabinetben viselt tagsagarol mond le. - A 

Csehszlovak Kommunista Part volt fotitkara, Milos Jakes beismeri az 1989. nov. 17-i brutalis 

pragai rendorakcioval kapcsolatos politikai felelosseget. - Vaclav Havel csehszlovak elnok, 

beiktatasa utan 2 nappal, latogatast tesz az NDK-ban es az NSZK-ban. - A moszkvai Pravda 

fejleceirol lekerul a ket Lenin-rend es az Oktoberi Forradalom-erdemrend abraja. - Az Egyesult 

Allamok megkezdi csapatai kivonasat Panamabol. 

Januar 3. - Magyarorszagon targyal a del-afrikai kulugyminiszter: Pik Botha szemelyeben eloszor 

jar pretoriai politikus a Varsoi Szerzodes egyik tagallamaban. - Bulgaria deli teruletein tizezrek 

tuntetnek a kormany intezkedese ellen, amely szerint a torok nemzetisegiiek ismet hasznalhatjak 

eredeti nevuket. - A magyar-roman hatarszakaszon megszuntetik a megerositett szolgalatot, 

amelyet a dec.-i roman forradalom idejen vezettek be. 

Januar 4. - Vatikan panamai nagykovetsege kiadja az Egyesult Allamoknak a miilt ev dec-ben 

megbuktatott panamai diktatort, Noriega tabornokot, aki az amerikai beavatkozas utan menekult a 

kepviseletre. - Talalkozik a francia elnok es a nyugatnemet kancellar; Mitterrand es Kohl az 

europai konfoderaciora tett francia javaslatrol es a nemet egyesitesrol targyal. - Csehszlovakiaban 

belpolitikai botrany tor ki amiatt, hogy Havel elnok felveti: bocsanatot kellene kerni a 

szudetanemetektol, amiert a vilaghaborii utan kitelepitettek oket. 

Januar 5. - Az lij roman vezetes eliteli a Ceau§escu-rendszer nemzeti kisebbsegeket uldozo 

politikajat, s megigeri, hogy a kisebbsegi jogokat az alkotmanyban is garantalja. 

Januar 6. - A szovjet-irani hataron tortent incidensek hatasara Moszkva es Teheran megallapodik 

a hatarkorzetben elok utazasanak megkonnyiteserol. 



Januar 7. - Belgradban megalakul a Szerb Nemzeti Megiijulas Partja, amelynek programjaban 
szerepel a Crna Gora, Macedonia es Bosznia-Hercegovina beolvasztasa Szerbiaba (a szervezetet 13- 
an betiltjak). - Sevardnadze szovjet kulugyminiszter Bukarestben megallapodast kot a roman es 
szovjet allampolgarok utazasainak konnyiteserol es kulturalis intezetek megnyitasarol. - Horn 
Gyula magyar kulugyminiszter Izraelben arrol targyal, hogy a szovjet zsidok nagyobb szamban 
vandorolhassanak ki Izraelbe Budapesten keresztul. - Griiziaban bejelentik: hivatalos szervezet 
alakult Sztalin emlekenek apolasara. 

Januar 8. - A roman kormany beinditja a fogyasztasi cikkek nyugati importjat, amelyet a 
Ceau§escu-eraban teljesen leallitottak. Bukarestben elfogadjak az lij roman litleveltorvenyt, s 
bejelentik, hogy Romania teljes egeszeben hajlando elfogadni az europai biztonsagi es 
egyuttmiikodesi ertekezleten Becsben kidolgozott dokumentumot. - Hun Sen kambodzsai 
kormanyfoi lij rendezesi javaslatot tesz kozze, amely hasonlit a korabban beterjesztett ausztral 
beketervhez. 

Januar 9. - A szofiai KGST-ulesszakon Magyarorszag a szervezet gyokeres megiijitasat, 
Csehszlovakia pedig az alapokmany modositasat surgeti. A szovjet miniszterelnok azt javasolja, 
hogy a tagorszagok az egymas kozti kereskedelemben 1991-ig terjenek at a konvertibilis 
elszamolasra. A bolgar fovarosban Nemeth Miklos magyar es Nyikolaj Rizskov szovjet kormanyfo 
elvi megallapodast kot a Magyarorszagon allomasozo szovjet csapatok kivonasarol. - A csehszlovak 
elnok a magyarorszagi partok kozul elsokent a Fidesz kepviseloit fogadja. Havel egyeni kegyelmet 
ad Deutsch Tamasnak, a Fidesz aktivistajanak, aki aug.-ban reszt vett a pragai tuntetesen, s ezert 
akkor kitiltottak Csehszlovakiabol. 

Januar 10. - A bolgar es a torok kulugyminiszter Kuvaitban talalkozik. Szofia tovabbra sem 
hajlando targyalni a bulgariai torokok helyzeterol. - Mainzban Horn Gyula kulugyminiszter atveszi 
a Stresemann Tarsasag aranyermet, amelyet elsosorban azert kapott, mert 1989. szept.-ben 
megnyitotta Magyarorszag hatarait a keletnemet menekultek elott. 

Januar 11. - Roman-magyar kulkereskedelmi megallapodast irnak ala Bukarestben; ez az lij 
roman vezetes elso nemzetkozi gazdasagi szerzodese. - Magyarorszag feliijitja diplomaciai 
kapcsolatait Chilevel. - Az NDK parlamentje lij utazasi torvenyt fogad el: litlevellel minden 
keletnemet kulfoldre utazhat. - Pekingben feloldjak az 1989. jiin.-ban a diaktuntetesek miatt 
bevezetett rendkivuH allapotot. - Lettorszag parlamentje torli az alkotmanybol a kommunista part 
vezeto szerepet rogzito formulat, es igy a balti koztarsasagban eletbe lep a tobbpartrendszer. - A 
szovjet elnok Vilniusba latogat, s megprobalja meggyozni a litvanokat: ne valjanak ki a 
Szovjetuniobol. Gorbacsov kilatasba helyezi a szovjet szovetsegi rendszer gyokeres atalakitasat es a 
tobbpartrendszer bevezeteset az egesz orszagban. Az elnok a litvan vezetok elott elvben nem zarja 
ki az elszakadas lehetoseget, de leszogezi, hogy ez csak megfeleloen kidolgozott jogi liton tortenhet 
meg. 

Januar 12. - A nuklearis haborii ellen kuzdo nemzetkozi orvosmozgalom az atomkiserletek azonnali 
beszuntetesere szolitja fel az Egyesult Allamokat es a Szovjetuniot. - Kiutasitjak Kubabol a 
csehszlovak radio tudositojat, mert az lijsagiro a havannai vezetes szerint felrevezetoen 
tajekoztatott a kubai valosagrol. - Egy magyar-nyugatnemet vegyes vallalat eloszor indit be az 
Egyesult Allamokban kelet-europai beruhazasi ceget, a Magyar Kereskedelmi es Penzugyi 
Tarsasagot. - A roman forradalom aldozataira emlekezo gyasznapon tobbezres kommunistaellenes 
tuntetes kezdodik Bukarestben; ennek hatasara az ideiglenes kormany torvenyen kivul helyezi a 
Kommunista Partot. - Bulgariaban a kormany, az ellenzek, a nacionalistak es a torok nemzetiseg 
kepviseloibol alio tarsadalmi tanacs elfogadja, hogy minden bolgar allampolgar egyenlo jogokat 
elvez, de az orszag egy es oszthatatlan. - Albaniabol ellentmondo hirek erkeznek arrol, hogy 
bevezettek a rendkivuli allapotot. 

Januar 13. - A Romaniai Magyar Demokrata Szovetseg elso orszagos kuldottertekezletet tartja. 
Marosvasarhelyen a szervezet bejelenti, hogy jelolteket allit a valasztasokon. A gyiilesen Palfalvi 
Attila kozoktatasugyi miniszterhelyettes kozli, hogy Kolozsvarott a kovetkezo tanevben ismet 
megnyilhat a Bolyai Egyetem, es a varos regi magyar iskolaibol athelyezik az oda telepitett roman 



nyelvii osztalyokat. - Kiiijulnak a veres zavargasok a Szovjetunio kaukazusi koztarsasagaiban. A 
bakui ormenyellenes pogromok hirere Jerevanban 300 000 ember kovetel rendkivuli intezkedeseket. 
A griiz fovarosban fuggetlensegi csoportok a kormanyepuleteket es a varosi partbizottsagokat 
ostromoljak. 

Januar 14. - A roman vezetes bejelenti, hogy jan. vegen nepszavazason dontenek a Kommunista 
Part betiltasarol es a halalbuntetes eltorleserol. 17-en visszavonjak a nepszavazasrol kozzetett 
rendeletet es semmisnek nyilvanitjak a Kommunista Part torvenyen kivul helyezeset is, mert az 
ideiglenes vezetes elhamarkodottnak tartja a ket dekretumot. - Budapesten a csehszlovak es a 
magyar kulugyminiszter targyalasan megallapodnak arrol, hogy felulvizsgaljak a bos-nagymarosi 
vizlepcsorol kotott szerzodeseket. Praga mindazonaltal kozli, hogy a bosi letesitmenyt fel akarja 
epiteni. - A szofiai utcakon 200 000 ember koveteli, hogy a Kommunista Part vonuljon ki a 
munkahelyekrol, ismerjek el a magantulajdont, s tartsanak tobbparti valasztasokat. 
Januar 15. - Kornyezetvedelmi Vilagforum nyihk Moszkvaban. - Bulgariaban torlik az 
alkotmanybol a Kommunista Part vezeto szerepet kimondo cikkelyt. - Pragaban megbeszelesek 
kezdodnek a Csehszlovakiaban allomasozo szovjet csapatok kivonasarol. - Berlinben tobb tizezer 
ember hatol be a nemzetbiztonsagi hivatal kozpontjaba. - A litvan parlament elnokeve valasztjak az 
SZKP-bol kivalt Fuggetlen Litvan Kommunista Part vezetojet, Brazauskast. - Parizsban kezd 
tanacskozast a kambodzsai rendezesrol az ENSZ BT 6t allando tagja. - A szovjet Legfelsobb Tanacs 
rendkivuli allapotot vezet be a Karabah-hegyvideken es a vele hataros jarasokban. Moszkva lijabb 
belugyi egysegeket kuld a Kaukazusba. 

Januar 16. - Csehszlovakiaban leallitjak az osztrak hatar kozeleben levo temelini atomeromii 2 
blokkjanak epiteset. - A szovjet hadsereg hivatalosan is tajekoztatja Magyarorszagot arrol, hogy 
Munkacs kozeleben radiolokator-allomas epul, nem pedig tesztagyar. Karpataljan a lakossag 
tiltakozo mozgalmat szervezet a lokatorallomas-epites leallitasara, mert az szerintuk veszelyezteti a 
kornyeken lakok egeszseget. - Magyarorszagi latogatasan Kaifu Tosiki japan miniszterelnok 
bejelenti, hogy tokioi bankok 900 millio USD hitelt nyiijtanak Magyarorszagnak, a japan kormany 
pedig 400 millio USD ertekig garanciat vallal a kolcsonre. - Elso izben latogat Nyugat-Berlinbe az 
NDK kormanyfoje. - Csehszlovakiaban feloszlatjak az allambiztonsagi rendorseg vizsgalati 
reszlegeit, amelyek korabban az ellenzek megfigyelesevel foglalkoztak. - Kijevben bejelentik, hogy a 
csernobili atomeromii-baleset utan 5 evvel meg kell erositeni a serult reaktort vedo betonkoporsot. - 
Glatz Ferenc miivelodesi miniszter Bukarestben megallapodast kot egy magyar-roman kulturalis 
vegyes bizottsag felallitasarol. 

Januar 17. - Finnorszagban beiktatjak hivatalaba Magyarorszag elso tiszteletbeU konzuljat, egy 
finn kozgazdaszprofesszort. - A Kaukazusba vezenyelt szovjet csapatok tiizparancsot kapnak, mert 
a szelsoseges azeri es ormeny fegyveresek katonakat is meggyilkoltak. Jerevanban az azeriek 
blokadja miatt nines uzemanyag, ezert a lakasokat nem tudjak fiiteni, es leall a kozlekedes is. - 
Magyarorszag es Olaszorszag megallapodik a vizumkenyszer eltorleserol, es bejelentik, hogy az 
intezkedes 2 honap miilva lep eletbe. A turistaforgalomban ez az elso ilyen szerzodes a NATO es a 
Varsoi Szerzodes egy-egy tagallama kozott. 

Januar 18. - Bakuban altalanos sztrajk kezdodik, tiltakozasul a szovjet csapatok odavezenylese 
miatt. Gorbacsov elnok a moszkvai radioban egysegre szolitja fel a Szovjetunio nepeit. - A magyar 
kormany formalisan is felszolitja a Szovjetuniot, hogy legkesobb 1991 vegeig vonja ki csapatait 
Magyarorszagrol. - Bulgariaban orizetbe veszik Todor Zsivkov volt partvezetot. - Eltorlik a 
vizumkenyszert Csehszlovakia es Ausztria kozott. 

Januar 19. - Csehszlovakia, Lengyelorszag es Magyarorszag felmondja a szerzodeseket a KGST- 
orszagok turista-valutaarfolyamainak es nem kereskedelmi fizeteseinek kotelezo egyezteteserol. A 3 
orszag megallapodik arrol, hogy ezeket a kerdeseket ezentiil ketoldalii szerzodesekben 
szabalyozzak. - Washingtonban kabitoszer vasarlasa es birtoklasa vadjaval letartoztatjak a 
polgarmestert. - Az Europa Parlament elfogadja azt a javaslatot, hogy az Europai Kozosseg 
tarsulasi szerzodeseket dolgozzon ki a kelet-europai orszagok szamara. - Mitterrand francia elnok 
budapesti latogatasakor bejelentik, hogy Parizs 2 miUiard frank ertekii kedvezmenyes hitelt nyiijt 



Magyarorszagnak. 

Januar 20. - A Bakuba vezenyelt szovjet csapatok osszecsapnak az azeri szelsosegesekkel. Az 
Azerbajdzsanhoz tartozo Nahicsevani Autonom Koztarsasag kinyilvanitja fuggetlenseget, es 
bejelenti, hogy kilep a Szovjetuniobol. Gorbacsov elnok a szovjet televizioban dramai beszedben inti 
nyugalomra a Kaukazus nepeit, es bejelenti: menesztettek az azerbajdzsani kommunista part 
fotitkarat. - A Zsil-volgyi banyaszok kovetelesere a roman kormany bejelenti, hogy a fold alatti 
dolgozok szamara otnapos munkahetet vezet be. - Mongoliaban hivatalosan is elismerik a 
Demokrata Szovetseg nevii ellenzeki mozgalmat. 

Januar 21. - Az NDK-ban kizarjak a szervezetbol a Nemet Szocialista Egysegpart egesz korabbi 
vezeteset. Az NSZEP KB atkereszteli a partot, mely ezentiil a Demokratikus Szocializmus Partja 
nevet viseli. - Kijev es Lvov kozott 100 000 ukran tunteto elolancot alkotva koveteli a koztarsasag 
fuggetlenseget Ukrajna Szovjetuniohoz csatolasanak 71. evfordulojan. 

Januar 22. - Az azerbajdzsani parlament ervenytelennek nyilvanitja a Moszkva altal kihirdetett 
rendkivuli allapotot, s felszolitja a Szovjetuniot, hogy vonja ki katonait a koztarsasagbol. Gorbacsov 
elnok kilatasba helyezi a hadsereg tavozasat, amennyiben rendezodik a viszony Azerbajdzsan es 
Ormenyorszag kozott. - A Jugoszlav Kommunistak Szovetsegenek kongresszusa lemond a part 
hatalmi monopoliumarol. A tanacskozast masnap felfuggesztik, mert a szloven kuldottek 
kivonulnak, tiltakozasul amiatt, hogy sorra leszavazzak a part reformalasara tett javaslataikat. 
Januar 23. - Hungarologiai Tudomanyos Kozpont alakul Romaban. - Romaniaban maj. 20-ra tiizik 
ki az elso szabad valasztas idopontjat. A Nemzetmento Front Tanacsa arrol is dont, hogy reszt vesz 
a valasztasokon. 

Januar 24. - Szlovenia csokkenti Jugoszlavia elmaradott videkeinek tamogatasat, valaszul a 
koztarsasag elleni szerb gazdasagi blokadra. - 23 ev utan ismet hivatalos szintre emelkedik a 
Szovjetunio es Izrael gazdasagi kapcsolata, mert a ket allam kereskedelmi egyezmenyt kot. - 
Bukarestben megkezdodnek az elso tuntetesek a Nemzetmento Front Tanacsa ellen, amiert a 
szervezet bejelentette indulasat a valasztasokon. - A roman kulugyminiszterium tiltakozik amiatt, 
hogy a francia elnok legutobb Budapesten elkepzelhetonek nevezte, hogy ossz-europai keretekben 
megvizsgaljak Magyarorszag I. es II. vilaghaborii utani teruletveszteseinek ugyet. 
Januar 25. - Romaniaban ismet a Ceau§escu-uralom alatt betiltott „Ebredj roman!" kezdetii dal a 
nemzeti himnusz. - Pragaban bejelentik, hogy Csehszlovakia beszunteti fegyverexportjat. - 
Albaniaban korlatozott reformokat helyez kilatasba Ramiz Alia partfotitkar. 
Januar 26. - Vaclav Havel csehszlovak elnok Budapesten ismerteti kozep-europai konfoderacios 
tervet es magyar-lengyel-csehszlovak csiicstalalkozot javasol. Sziiros Matyas ideiglenes 
koztarsasagi elnok azt ajanlja Havelnek, hogy Csehszlovakia fontolja meg csatlakozasat az Alpok- 
Adria egyuttmiikodeshez. - Bukarestben lemond Dumitru Mazilu, az ideiglenes kormany alelnoke, 
akit securitates miilttal vadolnak; 6 viszont a Nemzetmento Frontot nevezi sztalinistanak. 
Januar 27. - Az ENSZ-ben 58 orszag kepviseloje alairja a gyermekek jogairol szolo nemzetkozi 
konvenciot. - Moszkvaban nacionalistak nagygyiilesen kovetehk az Oroszorszagi Kommunista Part 
letrehozasat. Legszelsosegesebb szervezetuk, a Pamjaty surgeti, hogy tisztitsak meg a Szovjetuniot a 
cionizmustol. - Romaniaban felmentik Palfalvi Attila oktatasi miniszterhelyettest, amiert allitolag 
hataskoret tiillepve tobb erdelyi telepulesen szetvalasztotta a magyar es a roman nyelvii oktatast. Az 
RMDSZ es az ideiglenes kormany vegul is megallapodik abban, hogy az ujonnan letrehozott 
magyar iskolak es osztalyok folytathatjak mukodesuket, Palfalvit pedig ipari miniszterhelyettesse 
nevezik ki. 

Januar 28. - Politikai ellentetek miatt tobb iranyzatra szakad a keletnemet Uj Forum, amely 1989 
oszen kezdemenyezo szerepet jatszott az NDK-beh reformok kikenyszeriteseben. - Ujjaalakulo 
kongresszusan ketteszakad a Lengyel Egyesult Munkaspart. - Ion Iliescu, a roman ideiglenes 
kormany elnoke 150 000 bukaresti tunteto elott bejelenti, hogy a Nemzetmento Front targyalasokat 
kezd a tobbi part vezetoivel. - Az NSZK-ban a Saar-videki valasztasokon folenyes gyozelmet 
aratnak a szocialdemokratak, es eldol, hogy a szocialdemokrata miniszterelnokot, Oscar 
Lafontaine-t jelolik a kancellari posztra a dec.-i valasztasokon. - Az NDK-ban marc. 18-ra hozzak 



elore a parlamenti valasztasok idopontjat. A kormany es az ellenzek megallapodik arrol is, hogy a 
valasztasokig atmenetileg koalicios kabinet iranyitja az orszagot. 

Januar 29. - Bukarestben az ideiglenes kormany tamogatoinak tobb tizezres tomege megrohamozza 
az ellenzeki partok szekhazait. - A magyar kormanyfo beszedet mond a strasbourgi Europa 
Tanacsban. A szervezet parlamenti kozgyiilesenek elnoke, Anders Bjorck bejelenti: Magyarorszag 
meg 1990-ben az Europa Tanacs tagja lehet. - A Pentagon bejelenti, hogy az Egyesult Allamok 
csapatcsokkentesi terveinek megfeleloen a kovetkezo evekben bezarja 12 kulfoldi katonai 
tamaszpontjat. - A bolgar nemzeti kerekasztal-targyalasokon a Kommunista Part kotelezettseget 
vallal arra, hogy a kovetkezo parlamenti ulesszakon lemond a kepviseloi mandatumok felerol az 
ellenzek javara. - Moszkvaban bejelentik, hogy Azerbajdzsanban es Ormenyorszagban lassan 
normalizalodik a helyzet es hamarosan elindulhat az elso kulfoldi lijsagirocsoport Bakuba. 
Januar 30. - Romaniaban hivatalosan is bejegyzik az RMDSZ-t. - Budapesten megkezdodik a 
Varsoi Szerzodes es a NATO 23 tagallama Nyitott egbolt nevii konferenciajanak elokeszitese. - A 
Tel-Avivba latogato Pozsgay Imre allamminisztertol Izrael azt keri, hogy Magyarorszag vonja 
vissza csatlakozasat azokhoz az 1975-6s ENSZ-hatarozatokhoz, amelyek eliteltek a cionizmust. - 
Csehszlovakiaban elveszti 41 eve elvezett abszolut parlamenti tobbseget a Kommunista Part, mivel a 
torvenyhozas a kompromittalodott kepviselok helyebe 120 ellenzeki es parton kivuli tagot kooptal. - 
Magyarorszag utan Lengyelorszag is keri felvetelet az Europa Tanacsba. - Moszkvaban Gorbacsov 
kijelenti a keletnemet kormanyfonek, Modrow-nak, hogy elvileg nem kerdojelezheto meg 
Nemetorszag lijraegyesitese, de az csak az ossz-europai rendezes reszekent kepzelheto el. 
Januar 31. - Az Arab Liga nemzetkozi konferenciat surget, mivel Izraelben a bevandorlo szovjet 
zsidokat a megszallt teruletekre akarjak letelepiteni. - Johannesburgot kovetoen a del-afrikai 
fovarosban, Pretoriaban is hasznalhatjak a feketek a konyvtarakat, a tomegkozlekedesi eszkozoket 
es az uszodakat. - Moszkvaban megnyihk a Szovjetunio elso McDonald' s-etterme. - A magyar 
Orszaggyiiles nyilatkozatot fogad el Romaniarol; ebben tamogatja a Nemzetmento Frontot, de 
kifejezi aggodalmat, hogy egyes politikai erok a romaniai kisebbsegek jogainak korlatozasara 
torekednek. - A II. vilaghaborii ota eloszor repul a nyugatnemet Lufthansa egyik gepe Munchenbol 
kozvetlenul az NDK-ba. - Tovabb elezodnek az ellentetek Jugoszlavia Koszovo tartomanyaban. Az 
ottani albanok egyik ellenzeki partja a parbeszed azonnali megkezdesere szolitja fel a jugoszlav 
vezetest. - Londonban belbiztonsagi botrany robban ki, amikor a belugyminiszter az alsohazban 
beismeri, hogy korabban valoban adtak parancsokat a biztonsagi szolgalatnak ellenzeki politikusok 
befeketitesere. 

Februar 1. - Uzeneteben Bush amerikai elnok azt javasolja, hogy a Szovjetunio es az Egyesult 
Allamok a tervezettnel nagyobb mertekben (195 000 fore) csokkentse csapatainak szamat 
Europaban. - Budapesten megkezdodnek a hivatalos magyar-szovjet targyalasok a 
Magyarorszagon allomasozo szovjet csapatok kivonasarol. Megallapodas szuletik, hogy a csapatok 
tavozasarol a leheto legrovidebb ido alatt kormanykozi egyezmenynek kell dontenie. - 40 eve 
eloszor testuletileg lemond a bolgar kormany. Az lij miniszterelnokot, Andrej Lukanovot 4-en 
nevezik ki. A bolgar kommunistak kongresszusa lij fotitkart valaszt Alekszander Lilov szemelyeben. 
Februar 2. - Del-Afrikaban engedelyezik a feketek jogaiert kuzdo Afrikai Nemzeti Kongresszus 
miikodeset. - A jugoszlav kormany valsagstabot allit fel Koszovo ugyeben. Az alban tobbsegii 
tartomanyba az utobbi napok tuntetesei miatt bevonul a jugoszlav hadsereg es atveszi a strategiai 
fontossagii letesitmenyek orzeset. - Budapestre erkezik Tokes Laszlo. A temesvari lelkesz masnap a 
Budapest Sportcsarnokban zajlo szolidaritasi galaest diszvendege, 4-en pedig diszdoktorra avatjak 
a debreceni Reformatus Teologiai Akademian. - Bukarestben eletfogytiglani bortonre itehk a dec- 
ben megbuktatott vezetes 4 prominens tagjat, Postelnicut, Dincat, Manescut es Bobut. 
Februar 3. - A svajci Davosban, a Vilaggazdasagi Forumon a keletnemet kivandorlasi hullam 
megfekezesere gazdasagi intezkedesekrol allapodik meg Kohl nyugatnemet kancellar es Modrow 
keletnemet kormanyfo. 

Februar 4. - A szlovakiai Somorjan tobb tizezer ember alkot elolancot tiltakozasul a bos- 
nagymarosi vizeromii megepitese ellen. - Rigaban megszakadnak az ormeny es az azerbajdzsan 



fuggetlen szervezetek beketargyalasai azt kovetoen, hogy az azeriek lijabb pogromot hajtanak vegre 
az ormeny lakossag ellen. - A Szloven Kommunista Part kilep a Jugoszlav Kommunistak 
Szovetsegebol, s megvaltoztatja nevet is. - Moszkvaban a kozponti bizottsag ulese elotti napon 
felmillio tunteto koveteli, hogy a Kommunista Part adja fel hatalmi monopoliumat. Az SZKP 
kozponti bizottsaganak masnap kezdodo kibovitett ulese eliteli a litvan kommunistak elszakadasat, 
de Gorbacsov javaslatara az ev kozepere hozza elore az SZKP kongresszusat a part radikalis 
megreformalasara. 

Februar 5. - Az NDK-ban megalakul az atmeneti koalicios kormany, amely elso intezkedesevel 
betiltja a nehany nappal korabban alakult szelsojobboldali Republikanus Partot. - Andrei Ple§u 
roman es Glatz Ferenc magyar miniszter alairja a ket orszag kulturalis egyuttmiikodesi 
megallapodasat. Ebben szo van kozos konyvkiadasrol, kulturalis kozpontok nyitasarol, valamint 
arrol, hogy okt.-ben a magyarok es a romanok kozosen emlekezhetnek meg az aradi vertaniikrol. - 
Az Europa Tanacs fotitkara Budapesten targyal arrol, hogy Magyarorszagon meg 1990-ben a 
szervezet tagja lehessen. - A davosi Vilaggazdasagi Forumon az europai allamok vezetoinek 
targyalasait mar a nemet egyesites kerdesei uraljak. - Egyiptomban 9 ember meghal, amikor 
alarcos fegyveresek tuzet nyitnak egy izraeli turistabuszra. - Costa Ricaban az ellenzek gyoz a 
valasztasokon. Fournier lesz az elnok Arias helyett, aki a terseg bekejeert vegzett munkajaert 
korabban Nobel-bekedijat kapott. 

Februar 6. - Kohl nyugatnemet kancellar azonnali targyalasokat javasol az NDK es az NSZK 
gazdasagi es penzugyi uniojarol. - Romaniaban bejegyzik a Nemzetmento Front Partta alakulasat. 
Februar 7. - Moszkvaban az SZKP KB lemond a Kommunista Part alkotmanyos monopoliumarol. 
A plenum felszolit az elnoki rendszer bevezetesere. - Marosvasarhelyen roman diakok tiltakoznak, 
amiert a Bolyai liceumban bevezettek a magyar nyelvii oktatast. - Az Europai Kozossegek 
bizottsaga tanacskozast kezd a nemet penzugyi unio terverol. - Japanban eddig 50 miUioan irtak ala 
azt a peticiot, amely visszakoveteli a II. vilaghaborii ota a Szovjetuniohoz tartozo eszaki teruleteket. 

- Pekingben bejelentik, hogy tobb mint 10 eves szamiizetese utan hazaindul Kambodzsaba 
Norodom Szihanuk. - Londonban tobb mint 40 ev utan eloszor jegyeznek be a tozsden egy kelet- 
europai beruhazasokra szakosodott ceget. 

Februar 8. - A vilniusi parlament torvenytelennek minositi es ervenyteleniti Litvania 50 evvel 
ezelotti csatlakozasat a Szovjetuniohoz. - Temesvarott Roman-Magyar Barati Tarsasag alakul. 
Marosvasarhelyen ekozben magyarellenes tuntetes van 50 000 resztvevovel. - Az NDK a II. 
vilaghaborii ota eloszor ismeri el, hogy felelosseg terheli az europai zsidosag elpusztitasaert. 
Modrow kormanyfo errol levelet kuld a Zsido Vilagkongresszusnak, s anyagi karteritest is kilatasba 
helyez. - Az NSZK tortenetenek legnagyobb gazdasagi biinpereben, az lin. Volkswagen-perben 6-6 
evre itehk a 2 fovadlottat. A konszern 2 munkatarsa olyan uzletkoteseket hamisitott, amelyekbe a 
Magyar Nemzeti Bankot is belekevertek. 

Februar 9. - Budapesten helyreallitjak Magyarorszag es a Vatikan diplomaciai kapcsolatait. - 
Magyarorszag egyoldaliian felmondja a kettos allampolgarsag kizarasarol kotott megallapodast 
Romaniaval, hogy rendezhesse a szomszed orszagbol erkezo menekultek jogi helyzetet. - 
Moszkvaban Gorbacsov elnok kozli Baker amerikai kulugyminiszterrel: hajlando elfogadni Bush 
elnok korabban tett javaslatat a 2 orszag Europaban allomasozo csapatainak 
letszamcsokkenteserol. - Csehszlovakia es Izrael felveszi a diplomaciai kapcsolatokat. - Az Europai 
Kozosseg bizottsaga kulon munkacsoportot allit fel a nemet egyesites kerdesenek tanulmanyozasara. 

- A szovjet kulugyminiszterium nyilatkozatban iteli el, hogy Izrael a megszallt teruletekre telepiti a 
bevandorlokat. - Karady Katalin halala New Yorkban. A 78 eves koraban elhunyt nepszerii magyar 
szinesznot 19-en temetik el a budapesti Farkasreti temetoben. - A bukaresti oktatasugyi 
miniszterium visszavonja korabbi rendeletet a marosvasarhelyi magyar iskolak engedelyezeserol, es 
lij javaslatok kidolgozasara szolitja fel a varos tanfelugyeloseget. 

Februar 10. - Moszkva es Praga megallapodik abban, hogy a szovjet csapatok nagy resze maj. 
vegeig, azaz a csehszlovakiai valasztasokig elhagyja Csehszlovakiat. - A litvan parlament eltorh a 
cenziirat. - Erdely tobb nagyvarosaban tuntetnek a magyarok a kisebbsegi jogokert. 



Marosvasarhelyen tobb mint 100 000-en vonulnak az utcakra. - A szovjet elnok es a nyugatnemet 

kancellar a nemet egysegrol targyal, s megegyezik abban, hogy a nemeteknek maguknak kell 

donteniuk sorsukrol. 

Februar 11.-27 eves bortonbuntetese utan szabadon engedik Nelson Mandelat, a del-afrikai fekete 

polgarjogi mozgalom vezetojet. - A Szovjetunioban Fold koruli palyara allitjak az elso kereskedelmi 

hasznot is hozo iirhajot, a Szojuz TM-9-et. 

Februar 12. - Minden eddiginel szigoriibban korlatozzak a kinai diakok kozeleti tevekenyseget. - 

Eloszor latogat a brusszeli NATO-kozpontba szovjet torvenyhozasi kuldottseg. - Rendkivuli 

allapotot vezetnek be a tadzsik fovarosban az ormenyellenes pogromok miatt. Dusanbeba ugyanis 

lijabb ormenyeket telepitenek a kaukazusi menekultek kozul. 

Februar 13. - A Varsoi Szerzodes es a NATO tagallamai az ottawai Nyitott egbolt konferencian 

bejelentik, hogy hamarosan targyalni kezd a nemet egyesules nemzetkozi felteteleirol a ket nemet 

allam es a II. vilaghaborii 4 gyoztese. Ezzel hivatalosan is elindul a nemet egyesites elokeszitese. - 

Romaban siilyos bortonbuntetesre itelnek 2 magyar allampolgart kabitoszer-csempeszes es - 

birtoklas vadjaval. 

Februar 14. - Ottawaban a Szovjetunio es az Egyesult Allamok kulugyminisztere megallapodik 

arrol, hogy mindket orszag 195 000-re csokkenti Europa kozepso reszen allomasozo csapatai 

letszamat. - A csehszlovak kormany felmondja azt a KGST-megallapodast, amely eloirja a 

tagallamok kereskedelmi valutaarfolyamainak kolcsonos egyezteteset. 

Februar 15. - A tadzsikisztani tuntetesek hatasara lemond a teljes koztarsasagi, allami es 

partvezetes. - A II. vilaghaborii ota eloszor van puspoke az osszes csehszlovakiai egyhazmegyenek, 

miutan a papa kinevez 5 lij puspokot. - Nagy-Britannia es Argentina helyreallitja diplomaciai 

kapcsolatait, amelyek az 1982-es falklandi haborii miatt szakadtak meg. - Szigorii biztonsagi 

intezkedesek kozepette kabitoszer-ellenes csiicsertekezletet tart az amerikai, a kolumbiai, a perui es 

a boliviai elnok. - Svedorszagban lemond a kormany, mert az ellenzek egy gazdasagi kerdesben 

leszavazza a parlamentben. 26-an ismet Ingvar Carlsson kap kormanyalakitasi megbizast. 

Februar 16. - A namibiai alkotmanyozo nemzetgyiiles Sam Nujomat valasztja meg allamfonek. - A 

nyugati fejlett technologia kivitelet ellenorzo testulet, a COCOM 12 hetrol 8 hetre csokkenti az 

exportengedelyezesi eljaras idejet. - Mongoliaban engedelyt adnak a 8 meteres ulanbatori Sztalin- 

szobor lebontasara. - A Parizsi Klub hitelezo orszagai hozzajarulnak a 10 milliard USD-s lengyel 

adossag atutemezesehez. - A 24 legfejlettebb nyugati allam ertekezleten ismertetik a Phare- 

programot, amely 1990-re mintegy 360 millio USD tamogatast iranyoz elo a magyar es a lengyel 

gazdasag szamara. 

Februar 17. - A lengyel katolikus egyhaz es a Zsido Vilagkongresszus hosszas vita utan 

megallapodik abban, hogy a volt auschwitzi halaltabor teruleten alio karmelita kolostor noverei 

szamara lij imahazat epitenek az egykori taboron kivul. - A csehszlovak kommunistak kizarjak a 

partbol a volt partfotitkart es exallamfot, Gustav Husakot es Lubomir Strougal volt 

miniszterelnokot. - Parizsban a roman kormanyfo Franciaorszag tamogatasat keri ahhoz, hogy 

Romania tarsulasi szerzodest kothessen a Kozos Piaccal. 

Februar 18. - Szofiaban tuntetok kovetelik, hogy a jugoszlaviai Macedon Koztarsasagban allitsak 

vissza a bolgar neveket. Korabban a belgradi torvenyhozas a bulgariai macedon kisebbseg 

elismereset kovetelte. - Bukarestben a tuntetok a kormanyepuletekbe is behatolnak. A Roman 

Televizio elott IHescu elnok lemondasat kovetelik. Masnap banyaszok ezrei erkeznek a Zsil 

volgyebol az ideiglenes vezetes tamogatasara. 

Februar 19. - Japanban az altalanos valasztasokon a LiberaHs Demokrata Part megorzi tobbseget 

az alsohazban. Bar a masik kamaraban evtizedek ota eloszor kerul kisebbsegbe, ismet e szervezet 

kap jogot a kormanyalakitasra. - A Vajdasagi Magyarok Demokratikus Kozossege a magyar 

gimnaziumok visszaallitasat keri a tartomanyi es a szerb koztarsasagi kormany elnoketol. - A 

tiranai vezetes bejelenti, hogy Albania diplomaciai kapcsolatokat akar letesiteni Moszkvaval es 

Washingtonnal. 

Februar 20. - Az Ir Koztarsasagi Hadsereg kozH, hogy hajlando tiizszuneti targyalasokat kezdeni a 



londoni kormannyal. - A jugoszlav allamelnokseg lijabb katonai alakulatokat vezenyel Koszovoba. 

A tartomanyban masnap bevezetik a kijarasi tilalmat. - A brit kulugyminiszter kozli, hogy a Kozos 

Piac tobbi tagallamanak ellenkezese ellenere London egyoldaliian feloldja a Del-Afrikaval szemben 

bevezetett szankciokat. 

Februar 22. - Az ENSZ-kozgyiiles rendkivuli ulese a kabitoszer-termeles es -kereskedelem 

megakadalyozasarol tanacskozik. - A szovjet hadseregben eletbe lepnek az 1949-es genfi konvencio 

normai, amelyek a humanitarius jogokat rogzitik. - Kizarjak az SZKP-bol Gdljant es Ivanovo!, 

mert a ket ugyesz az uzbeg maffia ugyeinek vizsgalata soran biinreszesseggel vadolta a politikai 

bizottsag tobb tagjat. - A becsi leszerelesi targyalasokon Magyarorszag javasolja, hogy ne a katonai 

tombok, hanem az egyes orszagok onalloan allapodjanak meg az europai hagyomanyos haderok 

csokkenteserol. 

Februar 23. - Erdelybe utazik Paskai Laszlo biboros primas, esztergomi ersek, aki 

Gyulafehervarott, Marosvasarhelyen es Kolozsvarott is szentmiset celebral. - Az eszt torvenyhozas 

felszolitja a szovjet nepi kuldottek kongresszusat, hogy kezdjen targyalasokat a balti koztarsasag 

fuggetlensegenekhelyreaUitasarol. 

Februar 24. - Az Egyesult Allamokban bejelentik, hogy elhagyta a Naprendszert a 17 eve 

felbocsatott Pioneer-11 iirszonda. - Camp Davidben a nemet egyseg reszleteirol folytat 

megbeszeleseket Bush elnok es Kohl kancellar. Egyetertenek abban, hogy Nemetorszag a NATO 

tagja legyen. 

Februar 25. - Szovjetunio-szerte tuntetok kovetelik a radikalis reformokat. A moszkvai szazezres 

gyiilesen mar vannak, akik Gorbacsov elnok tavozasat surgetik. - Litvaniaban az elso tobbparti 

valasztason abszolut tobbseget szerez a Sajudis mozgalom. - Az NDK-ban korrupcio es jogtalan 

elonyszerzes miatt vadat emelnek az egykori partvezeto, Erich Honecker ellen. - Tokes Laszlot 

tiszteletbeli elnokke valasztjak a Romaniai Magyar Demokrata Szovetseg kuldottgyiilesen. - A 

szlovakiai Komaromban Toth Karolyt valasztja elnokke a Fuggetlen Magyar Kezdemenyezes elso 

kozgyiilese. - Altalanos parlamenti es elnokvalasztast tartanak Nicaraguaban. Az ellenzek legyozi a 

Sandinista Frontot. Az orszag lij allamfoje Violeta Chamorro asszony lesz. 

Februar 26. - Vaclav Havel moszkvai latogatasa alkalmabol a szovjet es a csehszlovak 

kulugyminiszter alairja a szovjet csapatkivonasrol szolo szerzodest. Az ezt kisero megbeszeleseken a 

csehszlovak elnok bejelenti, hogy Praga nem hosszabbitja meg az 1990-ben lejaro baratsagi es 

egyuttmiikodesi szerzodest a Szovjetunioval. 

Februar 27. - Lengyelorszag es Izrael diplomaciai kapcsolatokat letesit. - A II. vilaghaborii ota 

eloszor utazik Tokioba mongol kormanyfo. - A szovjet Legfelsobb Tanacs elfogadja az elnoki 

rendszer bevezeteserol szolo javaslatot, s marc. 15-re osszehivja a nepi kuldottek rendkivuli 

kongresszusat az allamfo megvalasztasara. Uj foldtorvenyt is elfogadnak, amelynek ertelmeben a 

fold magantulajdon is lehet. 

Februar 28. - A csehszlovak szovetsegi parlament lij valasztasi torvenyt fogad el. Ennek ertelmeben 

csak azok a partok juthatnak parlamenti mandatumhoz, amelyek a szavazatoknak legalabb 5 

szazalekat megszerzik. - Bukarestben a magyar es a roman honvedelmi miniszter megallapodast 

kot a ket orszag hadseregenek egyuttmiikodeserol, a tortenelmi emlekhelyek apolasarol. - A 

Szovjetunioban a kulugyminiszterium Vesztnyik c. kiadvanya elso izben kozol fotokopiat az 1939-es 

szovjet-nemet megnemtamadasi egyezmeny titkos zaradekanak orosz nyelvii masolatarol. 

Marcius 1. - Az amerikai elnok feloldja a Panama elleni gazdasagi korlatozasokat. - Az lij litvan 

sajtotorveny maganszemelyeknek is lehetove teszi a lapalapitast. - Bakuban tobb szazezren 

emlekeznek meg a tobb mint egy honappal azelotti harcok aldozatairol, akik a szovjet rendfenntarto 

alakulatokkal vivott osszecsapasokban estek el. - Tajvan feloldja a kozvetlen kereskedelem tilalmat 

a Szovjetunioval es Albaniaval szemben. - Pragaban hivatalosan is bejegyzik a Duray Miklos 

alapitotta Egyutteles Mozgalmat. 

Marcius 3. - Magyarorszag es Bahrein felveszi a diplomaciai kapcsolatokat. - Hamburgban 

tomegverekedes tor ki anarchista es lijfasiszta tuntetok kozott. A kozbelepo rendorok kozul is 33-an 

megsebesulnek. 



Marcius 4. - A nemreg szabadon bocsatott Nelson Mandelat alelnokeve valasztja az Afrikai Nemzeti 
Kongresszus. - Gyulafehervarott magyarellenes tuntetest szervez a Vatra Romaneasca. Az RMDSZ 
elnokseg ligy dont, hogy lin. feher konyvet keszit a romaniai magyar kisebbseg serelmeirol. - Az 
Orosz Foderacioban, Belorussziaban es Ukrajnaban tartott torvenyhozasi es onkormanyzati 
valasztasokon eloretornek a reformerek es a nacionalistak. 

Marcius 6. - A bolgar nemzetgyiiles torvennyel is megerositi, hogy az orszagban elo muzulmanok 
ismet hasznalhatjak torok nevuket. - A szovjet Legfelsobb Tanacs torvenyben ismeri el a 
magantulajdont. - Az NDK parlamentje elismeri a sztrajkjogot. - Afganisztanban allamcsinyt 
kiserelnek meg Nadzsibullah elnok ellen. A kabuli kormany hadserege napok alatt leveri a lazadast. 
- Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsaga felszolitja Kubat: adjon tajekoztatast az emberi jogok 
ervenyesuleserol az orszagban. Kubaban ugyanis megbuntettek azokat a polgarjogi aktivistakat, 
akik a nemzetkozi szervezeteknek beszamoltak a havannai rendszerrol. 
Marcius 7. - Nicaraguaban bejelentik, hogy megallapodtak a kontrak lefegyverzeserol es 
hazatelepiteserol. A dontes vegrehajtasa meg honapokig eltart. - Marosvasarhelyen ulosztrajkot 
kezd 350 magyar diak, amiert nem kapnak aranyos kepviseletet az orvosi egyetem vezeteseben s a 
laboratoriumi gyakorlatokon nem tanulhatnak magyarul. 11-en Temesvarott magyar es roman 
szervezetek kozos nyilatkozatot adnak ki. Kovetelik, hogy a dec.-i forradalom celjait valositsak meg, 
azaz legyen demokracia, a diktatiira biinoseit pedig buntessek meg, es ne lehessenek vezetok a 
kommunista part volt tagjai. 15-en a Vatra Romaneasca elnoke azzal vadolja meg az RMDSZ-t es a 
romaniai magyar kisebbseget, hogy elojogokat kovetel. Az 1848-as magyar forradalom unnepen 
Marosvasarhelyen nemzetisegi osszecsapas robban ki. Szatmarnemetiben megakadalyozzak a 
RMDSZ koszoriizasat. 19-en a marosvasarhelyi diakok felfuggesztik az ulosztrajkot, de kozben a 
Vatra magyarellenes tuntetest szervez a varosban. Delutanra elfajul a helyzet, a romanok es az 
ellentunteto magyarok osszecsapnak. A Vatra es hivei megrohamozzak a tanacshazat, ahol az 
RMDSZ vezetoi targyalnak. Suto Andras irot olyan siilyosan bantalmazzak, hogy egyik szemere 
megvakul. 

Marcius 8. - Londonban es kornyeken nagyszabasii tuntetesek kezdodnek amiatt, hogy a brit 
kormany fejado fizetesere akarja kotelezni a 18 even feluli allampolgarokat. A Thatcher-kormany 
vegul lemond a fejado bevezeteserol. 

Marcius 9. - Berhnben a ket nemet allam egyesitesenek reszleteirol kezd targyalasokat az NDK es 
az NSZK kulugyminiszter-helyettese. - Tokes Laszlo amerikai litjan arrol igyekszik meggyozni a 
washingtoni kormanyzatot, hogy csak az esetben biztositsa a kedvezmenyes kereskedelmi elbanast 
Romanianak, ha a bukaresti vezetes jogokat ad a nemzetisegeknek. 

Marcius 10. - Moszkvaban Horn Gyula magyar es Eduard Sevardnadze szovjet kulugyminiszter 
alairja a szerzodest a Magyarorszagon allomasozo szovjet csapatok kivonasarol. A dokumentum 
ligy rendelkezik, hogy az utolso szovjet egysegnek 1991. jiin. 30-ig kell elhagynia Magyarorszagot. - 
Budapesten tartja kongresszusat a Paneuropai Unio, amelynek elnoke Habsburg Otto. - A 
Csehszlovakiai Magyar Dolgozok Kulturalis Szovetsege nevet valtoztat. A szervezet nevenek 
roviditese tovabbra is Csemadok marad, de ennek feloldasa ezentiil: Csehszlovakiai Magyarok 
Demokratikus Szovetsege. A Csemadok kozgyiilese a nemzeti kisebbsegek egyeni es kollektiv 
jogainak alkotmanyos biztositasat keri Havel elnoktol. - Irakban halalra itelnek egy brit lijsagirot, 
azzal vadolva, hogy katonai letesitmenyek korul kemkedett. Az lijsagirot ki is vegzik, ezert London 
megszakitja diplomaciai kapcsolatait Bagdaddal. - A balti koztarsasagok utan a griiz legfelsobb 
tanacs is eliteli az orszag eroszakos csatlakoztatasat a Szovjetuniohoz, s targyalasokat kovetel a 
fuggetlenseg helyreallitasarol. 

Marcius 11. - A litvan parlament megerositi a koztarsasag fuggetlensegerol hozott hatarozatat. 
EltorH az alkotmanyt, s ideiglenesen az 1938-as alaptorvenyt lepteti eletbe, de nem szakit a 
Szovjetunioval. A parlament elnokeve, a Szovjetunio torteneteben eloszor, nem kommunista 
politikust valasztanak: Vitautas Landsbergist. A kormanyfo Kazimiere Prunskiene. 12-en Vilnius 
uzenetet kuld a szovjet elnoknek, melyben leszogezi: ideiglenesnek tekinti a szovjet hadsereg 
litvaniai allomasoztatasat. 13-an Gorbacsov torvenytelennek minositi a litvan dontest, 15-en a 



szovjet Legfelsobb Tanacs ervenyteleniti azt. Vilnius ezutan belugyeibe valo beavatkozassal vadolja 

Moszkvat. Gorbacsov felajanlja a parbeszedet a fuggetlensegrol, de kizarolag a szovjet torvenyek 

alapjan. 19-en szovjet csapatmozgasok kezdodnek Litvania teruleten. Gorbacsov a fuggetlensegi 

nyilatkozat visszavonasat koveteli, es gazdasagi kenyszerito intezkedeseket is elrendel. 21-en a 

szovjet allamfo utasitja a hatarorseget, hogy erositse meg a litvan teruleten huzodo szovjet hatarok 

orzeset. 23-an Moszkva felfuggeszti az utazasi konnyiteseket a litvan-lengyel hataron. 25-en es 27-en 

szovjet csapatok elfoglalnak nehany kulcsfontossagii vilniusi epuletet. 29-en es 30-an Praga, Oslo, 

Koppenhaga es Reykjavik is targyalasi szinhelynek ajanlkozik a szovjet es litvan vezetoknek. 31-en 

Gorbacsov ismet a fuggetlensegi nyilatkozat visszavonasat koveteli, ellenkezo esetben „belathatatlan 

kovetkezmenyeket" helyez kilatasba. - Az Olasz Kommunista Part kongresszusa korlatozott 

reformokrol dont, hogy elkerulje a szakadast. A fotitkar ismet Achille Ochetto. - 16 ev utan ismet 

polgari kormany van Chileben, miutan beiktatjak Aylwin elnokot. A Szovjetunio es Chile 

helyreallitja a legmagasabb szintii diplomaciai kapcsolatokat. - Koszovoban feloldjak a kijarasi 

tilalmat. 

Marcius 12. - Mongoliaban testuletileg lemond az uralkodo part politikai bizottsaga, es aprilis 

elejere rendkivuH partkongresszust hivnak ossze. A kozponti bizottsag 14-en Ocsirbat 

szakszervezeti vezetot valasztja fotitkarra. 

Marcius 13. - Moszkvaban a Nepi Kuldottek Kongresszusa torli az alkotmanybol a part vezeto 

szerepet kimondo cikkelyt es bevezeti az elnoki rendszert a Szovjetunioban. 15-en Mihail 

Gorbacsovot valasztjak allamfove, a Legfelsobb Tanacs lij elnoke pedig Andrej Lukjanov. - 

Izraelben felbomlik a nagykoalicio, mert a Likud es a Munkapart nem tud megegyezni a 

palesztinokkal folytatando targyalasokrol. - Bejriitban kiujulnak a harcok a kereszteny csoportok 

kozott. Az utobbi hetek halalos aldozatainak szama 800-ra no. - Az Egyesult Allamok feloldja a 

Nicaraguaval szembeni kereskedelmi embargot. 

Marcius 14. - Bonnban megkezdodnek az lin. 2+4-es targyalasok a nemet egyesitesrol. - A 

Nemzetkozi Valutaalap jovahagy egy tobb mint 200 millio USD-s keszenleti hitelt Magyar orszag 

szamara. Ezzel megnyflik az lit az Europai Kozosseg 1 milliardos hitelenek folyositasa elott, azt 

ugyanis korabban az IMF dontesetol tettek fuggove. - Ausztria visszaallitja a vizumkenyszert a 

roman allampolgarok szamara. - A Vatikan lij romaniai katoHkus es gorogkatolikus puspokoket 

nevez ki. Bukarest 2 nap miilva a nemzetkozi jog megsertesenek minositi a dontest, mert arrol nem 

konzultaltak Romaniaval. 

Marcius 15. - A Vatikan es a Szovjetunio hivatalos viszonyt letesit, de a kapcsolatot harmadik 

orszagokon keresztul tartjak majd: kozli a Szentszek. 

Marcius 17. - A Varsoi Szerzodes pragai kulugyminiszteri talalkozojan a magyar, a csehszlovak es a 

lengyel kuldottseg a jovendo egyseges Nemetorszag NATO-tagsaga mellett szavaz, a tobbi tagallam 

szerint az lij orszagnak semlegesnek kell lennie. 

Marcius 18. - A ciprusi Larnaca repuloteren rendkivuli biztonsagi intezkedeseket vezetnek be egy 

szelsoseges Hbanoni szervezet fenyegetese miatt. 22-en a Malev, fenyegetesekre hivatkozva azonnali 

hatallyal leallitja a szovjet zsidok szallitasat. A dontes elleni izraeli es nemzetkozi felhaborodas 

miatt a legitarsasag vezerigazgatojat levaltjak, s 29-en ujrainditjak a jaratokat. - Az elso szabad 

keletnemet valasztasokon csaknem abszolut tobbseget szerez a parlamentben a haromparti 

konzervativ-kereszteny valasztasi szovetseg, elen a Keresztenydemokrata Unioval. De Maizcre, a 

CDU elnoke koalicios targyalasokat kezd a szocialdemokratakkal is, hogy minositett parlamenti 

tobbseggel az alkotmanyon is valtoztatni tudjanak. 

Marcius 19. - Pozsonyban elhalasztjak a Magyar Kulturalis Intezet alapkoletetelet, mert Szlovakia 

serelmezi, hogy Sziiros Matyas ideiglenes magyar allamfo levelben hivta fel Havel elnok figyelmet a 

magyar kisebbseg helyzetere. 

Marcius 20. - Namibia kikialtja fuggetlenseget. Az lij allamfot, Sam Nujomat az ENSZ fotitkara 

esketi fel. Az unnepi alkalombol a nagyhatalmak kulugyminiszterei Windhoekben keszitik elo a 

kovetkezo szovjet-amerikai csiicsot. 

Marcius 21. - 16 ev utan ismet osszeul a chilei torvenyhozas. - A valasztasokra orszagos Hstat allito 



partok kozul 1 1 Budapesten Horn Gyula kulugyminiszter kezdemenyezesere nyilatkozatban iteli el 

a marosvasarhelyi esemenyek kirobbantoit. A roman kormany kozlemenye Magyarorszagot teszi 

felelosse a tortentekert. 22-en a magyar kormany ezt visszautasitja. Budapest szerint a verengzes 

oka, hogy Romaniaban szabadon miikodhetnek a soven erok. A vadlo bukaresti nyilatkozatot 

Magyarorszag az ENSZ ele viszi, es keri, hogy hivatalos dokumentumkent korozzek. 23-an Romania 

modosit allaspontjan, s megigeri a nemzetisegek helyzetenek rendezeset. 

Marcius 22. - Alairjak a magyar-szovjet gazdasagi megallapodast. E szerint a magyar kereskedelmi 

tobbletet Moszkva dollarban egyenliti ki, es a ket orszag 1991. jan.-tol atter a konvertibilis 

elszamolasra. 

Marcius 23. - Romania bejelenti, hogy beterjesztette csatlakozasi kerelmet az Europa Tanacshoz. - 

Az lij eszt parlamentben a valasztasok vegeredmenye szerint a nepfront 49 mandatumot szerez a 

105-b61. - A mongol parlament eltorli a part vezeto szerepet biztosito jogszabalyt. 

Marcius 24. - Horn Gyula magyar es Hans-Dietrich Genscher nyugatnemet kulugyminiszter 

Budapesten alairja azt az egyezmenyt, amely maj. l-jetol megszunteti a vizumkenyszert 

Magyarorszag es az NSZK kozott. - Egyiptom, Szudan es Sziria allamfoje Libiaban reszt vesz a brit 

csapatok tavozasanak 20. evforduloja alkalmabol rendezett unnepsegen. - RendkivuU allapotot 

vezetnek be Peruban, mert a 2 het miilva esedekes valasztasok elott a Fenyes Osveny nevii 

terrorszervezet meggyilkol 4 kepviselojeloltet. 

Marcius 25. - Bukarestben felgyiijtjak a Malev irodajat. - Az Eszt Kommunista Part kimondja 

elszakadasat az SZKP-tol, de ligy dont, hogy a hatarozatot csak 6 honap miilva veglegesiti. - 

Elsopro gyozelmet arat a litvan helyhatosagi valasztasokon a Sajudis: 51 korzetbol 48-ban nyer. 

Marcius 26. - Edward Kennedy amerikai szenator Moszkvaban Gorbacsovval targyal Litvaniarol. - 

50 ev utan ismet legijarat indul a finn es az eszt fovaros kozott. - Az NSZK Schleswig-Holstein 

tartomanyaban 40 ev utan eloszor nyernek a szocialdemokratak a helyi valasztasokon. 

Marcius 27. - Tokes Laszlo Torontoban igeretet kap, hogy a 7 legfejlettebb orszag kovetkezo 

csiicstalalkozojan Kanada kerni fogja: tanacskozzanak a romaniai magyar kisebbseg helyzeterol is. 

- A roman kormanyfo Kolozsvarott egyszerre targyal az RMDSZ es a Vatra Romaneasca 

kepviseloivel. - Megkezdi Kubanak szolo adasainak sugarzasat az amerikai TV-Marti. 

Marcius 28. - Nagyvaradon a Kiralyhago-melleki reformatus egyhazkerulet puspokeve valasztjak 

Tokes Laszlot. - Londonban a repuloteren letartoztatnak 6 kulfoldit, akik allitolag atomfegyverhez 

szukseges berendezeseket akartak Irakba csempeszni. 

Marcius 29. - Kinevezik a Szovjetunio rendkivuli es meghatalmazott, nagykoveti rangii vatikani 

kepviselojet. - A Vietnami KP kb-ulesen a konzervativok gyoznek. A reformok szorgalmazoit 

eltavolitjak a testuletbol. 

Marcius 30. - Az Europai Kozosseg tagallamai alairjak azt a szerzodest, amellyel 1 miUiard USD 

hitelt adnak Magyarorszagnak a szerkezetatalakitasra es a fizetesi merleg helyreallitasara. Ez az 

elso alkalom, hogy egy, a szervezeten kivuli allam ilyen kolcsont kap a Kozos Piactol. - Pozsonyban 

onallo Szlovakiat kovetel a Stur Tarsasag es a Szlovak Nemzeti Part. - Romania es Del-Korea 

diplomaciai kapcsolatokat letesit. - Magyarorszag es Del-Afrika megallapodik, hogy kolcsonosen 

kepviseletet nyit Budapesten es Pretoriaban. - Az eszt parlament deklaralja, hogy torvenytelenul 

csatoltak a koztarsasagot a Szovjetuniohoz 1940-ben. Tallinnban atmeneti idoszakot szabnak arra, 

hogy fuggetlenne valjanak. 

Aprilis 1. - Az Afrikai Egysegszervezet tiltakozik amiatt, hogy Magyarorszag diplomaciai 

erintkezesbe lepett Del-Afrikaval. - Kolozsvarott megjelenik az RMDSZ hetilapja, az Erdelyi 

Hirado, egyelore a Szabadsag melleklapjakent. 

Aprilis 2. - A szovjet parlament torvenyt fogad el arrol, hogy megbuntetik azokat a szemelyeket es 

szervezeteket, amelyek megsertik a nemzetisegi jogegyenloseget vagy eroszakkal megbontjak a 

Szovjetunio teruleti egyseget. 3-an a Legfelsobb Tanacs jovahagyja a kivalast szabalyozo torvenyt is, 

amely csak bonyolult es hosszadalmas eljarast kovetoen engedi elszakadni a koztarsasagokat. 

Aprilis 3. - Marosvasarhelyen a Vatra Romaneasca es az RMDSZ kozos nyilatkozatot tesz arrol, 

hogy rendezni akarjak a magyar-roman viszonyt, amelyrol a jovoben targyilagosan tajekoztatjak a 



kozvelemenyt. - Szofiaban bejelentik, hogy a kommunista part lij neve: Bolgar Szocialista Part. - 
Kinaban Csiang Co-min partfotitkart valasztjak a kozponti katonai bizottsag elnokeve. Ez az a 
tisztseg, amelyrol utoljara mondott le Teng Hsziao-ping. - Az lij eszt parlament Edgar Savisaart 
valasztja miniszterelnokke, egyiittal a litvan fuggetlenseg elismeresere szolitja fel Moszkvat. 
Aprilis 4. - Sevardnadze szovjet es Baker amerikai kulugyminiszter Washingtonban megallapodik 
abban, hogy Gorbacsov es Bush csiicstalalkozojat maj. legvegen tartjak az Egyesiilt Allamokban, es 
fo tema a leszereles lesz. - Irak es Magyarorszag megallapodik, hogy az arab orszag az ev vegeig 
visszafizeti 20 millio USD-s adossagat. - A szovjet parlament elfogadja az unio, valamint a 
szovetsegi es az autonom koztarsasagok gazdasagi kapcsolatait lijraszabalyozo torvenyt: 
kulgazdasagi onallosagot kapnak es jogot arra, hogy hatalytalanitsanak kozponti donteseket. - 
Jakovlev, Gorbacsov elnok tanacsadoja kijelenti Ozolas litvan miniszterelnok-helyettesnek, hogy 
Moszkva es Vilnius kozott az erdemi targyalasok alapja csak a marc. 11-e elotti status quo lehet. - 
Az NDK-ban a keresztenydemokrata part vezetoje, Lothar De Maizicre kap kormanyalakitasi 
megbizast. A nepi kamara elnokeve a szinten keresztenydemokrata Sabine Bergmann-Pohlt 
valasztjak. 

Aprilis 6.-8 kelet-kozep-europai orszag kulturalis es miivelodesi miniszterei Becsben tanacskoznak 
az egyuttmiikodesrol. - Az SZKP kb nagyobb szabadsagot ad lapjanak, a Pravdanak belso 
szervezeti ugyeiben es a hivatalos anyagok kozleseben. 

Aprilis 8. - Vilniusban 300 000-en tuntetnek a fuggetlenseg mellett; a tomeg megakadalyozza, hogy 
a szovjet belugyi csapatok elfoglaljak a litvan lapkiadot. - Ketteszakad a Lett Kommunista Part. Az 
SZKP-tol fuggetlen part elnokeve 14-en Ivars Kesberst valasztjak. - 127 romaniai magyar 
ertelmisegi tiltakozik a bukaresti ideiglenes kormanynal amiatt, hogy az tamogatja a szelsoseges 
kisebbsegellenes koroket. A dokumentumot nemzetkozi forumokra is eljuttatjak. - Szloveniaban az 
elso szabad tobbparti valasztason abszolut tobbseget szerez a hatparti kozepjobb koalicio, a Demos. 
A parhuzamosan tartott elnokvalasztason a volt kommunista part, most Demokratikus Reformpart 
jeloltje, Milan Kucsan fut be. - Mubarak egyiptomi elnok kibekiti Irakot es Sziriat, es a 3 allam, 
valamint Jordania elhatarozza, hogy a jovoben egyeztetik katonai strategiajukat Izrael ellen. - 
Gorogorszagban 10 honapon belul harmadszor tartanak altalanos valasztasokat. Eziittal sikerul 
abszolut tobbseget szereznie az Uj Demokracia Partnak, amelynek vezetoje, Konsztantin Micotakisz 
alakithat kormanyt. 

Aprilis 9. - Vaclav Havel kezdemenyezesere Pozsonyban magyar-csehszlovak-lengyel allam- es 
kormanyfoi csiicstalalkozot tartanak a regionalis egyuttmiikodesrol es az europai integraciokhoz 
fiizodo kapcsolatokrol. A tanacskozason az orszagok partvezetoi, valamint Ausztria, Olaszorszag es 
Jugoszlavia kulugyminiszterei is reszt vesznek. 

Aprilis 10. - Lemond hatalmi monopoliumarol a Mongol Nepi Forradalmi Part. 13-an tobb mongol 
ellenzeki part megalakitja a Demokratikus Erok Szovetseget. - A Berlini Filharmonikusok elso 
hangversenykoriitja Izraelben. 

ApriHs 12. - Leteszi az eskut az NDK lij otparti koalicios kormanya, amelybe a szocialdemokratak 
is belepnek, hogy a torvenyhozasban meglegyen a ketharmados tobbseg a nemet egyesuleshez 
elengedhetetlen alkotmanymodositasokhoz. 19-en De Maizicre miniszterelnok ismerteti a 
kormanyprogramot, amely leszogezi, hogy az egyesulest az NSZK alaptorvenyenek 23. paragrafusa 
alapjan, de a Varsoi Szerzodes erdekeinek figyelembevetelevel kell veghezvinni. - A 7 del-amerikai 
orszagot tomorito lin. rioi csoport es 7 kelet-europai allam kulugyminiszterei Budapesten eloszor 
targyalnak a ket regio egyuttmiikodeserol. - Moszkvaban kizarjak az SZKP-bol a Demokratikus 
Platform egyik vezetojet, Ilja Csubajszt. 

Aprilis 13. - A szovjet elnok es a kormanyfo ultimatumot intez Litvaniahoz: 2 nap miilva elrendelik 
a nyers- es uzemanyag-szallitasok leallitasat, ha a koztarsasag nem vonja vissza fuggetlensegi 
nyilatkozatat. Vilnius erre nem hajlando. 18-an Prunskiene kormanyfo azzal utazik Moszkvaba, 
hogy a litvan-szovjet targyalasok idejere esetleg felfuggesztenek a nyilatkozat rendelkezeseinek 
vegrehajtasat. A szovjet vezetes meg aznap ejjel lezarja a Litvaniaba futo olajvezeteket, s masnap 
drasztikusan visszafogjak a gazszallitast is. Ezzel egy idoben Gorbacsov azt ajanlja az eszteknek es a 



letteknek, hogy kulonleges statust kapnak az unioban, ha nem a litvan peldat kovetik az onallosag 
fele vezeto liton. - Moszkvaban targyal Gorbacsov szovjet es Jaruzelski lengyel elnok. Aznap a 
moszkvai radio kozlemenye eloszor ismeri el hivatalosan, hogy a II. vilaghaborii idejen Katyriban az 
NKVD meszarolt le 15 000 lengyel tisztet. 

Aprilis 15. - New Yorkban bejelentik, hogy 85 eves koraban meghalt Greta Garbo, minden idok 
egyik legnagyobbnak tartott szinesznoje. 

ApriHs 18. - A jugoszlaviai Koszovoban megszuntetik az 1989. marc-ban bevezetett rendkivuli 
allapotot. - Romaniaban megalakul a Vatra Romaneasca politikai szervezete, a Romanok Nemzeti 
Szovetsegenek Partja. - A Romania! Magyar Demokrata Szovetseg bejelenti, hogy alairja a marc- 
ban roman es magyar szervezetek altal kiadott lin. temesvari kialtvanyt. - Moszkvaban utoljara 
irjak ala a transzferabihsrubel-elszamolasii eves arucsere-forgalmi es fizetesi megallapodast 
Magyarorszag es a Szovjetunio kozott. 

Aprilis 19. - Csehszlovakia es a Vatikan helyreallitja diplomaciai kapcsolatait. - A magyar 
katolikus puspoki kar bejelenti, hogy a papa 1991. aug. 16-an Magyarorszagra latogat. - A lengyel 
Szolidaritas II. kongresszusa elsopro tobbseggel ismet Lech Wal^sat valasztja a szervezet elnokeve. 
A Szolidaritas eldonti, hogy nem alakul partta, de nem zarja ki, hogy sajat kepviseloket kuldjon a 
torvenyhozasba es az onkormanyzatokba. A szakszervezet 1991 tavaszara teljesen szabad valasztast 
kovetel, valamint hogy ugyanakkor a nep valasszon lij allamfot. 

Aprilis 20. - A Csehszlovak Szovetsegi Koztarsasag nevet szlovak kovetelesre Cseh es Szlovak 
Koztarsasagra valtoztatjak. 

ApriHs 21. - Nagyvaradon elso kongresszusat tartja az RMDSZ. A szervezet elnokeve ismet 
Domokos Gezat valasztjak. A fotitkar Szocs Geza. Tiszteletbeli elnok: Tokes Laszlo. - II. Janos Pal 
szemelyeben eloszor latogat Csehszlovakiaba a romai katolikus egyhazfo. - Litvaniaval szemben 
gyakorlatilag teljesse valik a szovjet blokad, a koztarsasag ipara megbenul, ilyen korulmenyek 
kozott kezdi meg kongresszusat a Sajudis, a litvan nepfront. 27-en Vilnius bejelenti, hogy leallitja a 
Szovjetunioba iranyulo litvan elelmiszer-szallitasokat. 

ApriHs 23. - Budapesten a NATO es a Varsoi Szerzodes orszagai megkezdik a Nyitott egbolt 
konferencia 2. fordulojat az egymas terulete feletti eHenorzo repulesekrol. Maj. 12-en azonban 
megallapodas hianyaban nem tartjak meg a kulugyminiszteri szintu zarotanacskozast. - Bonnban a 
kormany es a koalicios partok megallapodnak az NDK es az NSZK allamszerzodesenek 
tervezeterol, s bejelentik, hogy a valutauniot mar jiil.-ban be akarjak vezetni. Masnap Kohl 
kancellar es De Maizicre kormanyfo is megegyezik abban, hogy jiil. l-tol a nyugatnemet marka lesz 
a fizetoeszkoz az NDK-ban is. - 1964 ota eloszor jar kinai miniszterelnok Moszkvaban. Li Peng es 
Gorbacsov alairja a ket orszag 2000-ig szolo gazdasagi egyuttmiikodesi szerzodeset. - Iran 
kozbenjarasara Libanonban a snta szelsosegesek elengednek egy 1986 ota fogva tartott amerikai 
tiiszt, Robert PoHhillt. 

Aprilis 25. - Vaclav Havel csehszlovak elnok Izraelbe latogat, elsokent a kelet-kozep-europai 
orszagok allamfoi kozul. - Koln mellett egy no kessel tamad ra Oscar Lafontaine-re, a nyugatnemet 
szocialdemokratak kanceHarjeloltjere. A politikus siilyosan megsebesul a nyakan, de viszonylag 
hamar felepul, mert a sziiras nem ert utoeret. - A Discovery amerikai iirrepulogep Fold koriiH 
palyara allitja az eddigi legtokeletesebb tavcsovet, a Hubble-t. 

ApriHs 26. - Paskai Laszlo biboros primas, esztergomi ersek es BaHnt Lajos gyulafehervari 
puspokelnok felszenteli a nagyvaradi romai katoHkus egyhazmegye lij puspoket. Tempfli Jozsef 
szemelyeben Nagyvaradnak 70 eves szunet utan van ismet katoHkus puspoke. - Ket honappal 
valasztasi gyozelme utan beiktatjak elnoki tisztebe Violeta Barrios Chamorrot, Nicaragua elso 
demokratikusan valasztott allamfojet. - A csernobili nuklearis tragedia 4. evfordulojan egesz napos 
jotekonysagi miisort sugaroz a szovjet televizio. A kozvetitest atveszi az amerikai CNN, a brit BBC 
es SKY, valamint a japan NTB tevehalozat is. 
ApriHs 27. - Budapestre erkezik a dalai lama, Tibet vaHasi vezetoje. 

ApriHs 28. - DubHnban az Europai Gazdasagi Kozosseg tagallamainak vezetoi a nemet egyesites 
felteteleirol es a kelet-europai orszagokkal kotendo esetleges tarsulasi szerzodesekrol tanacskoznak. 



Aprilis 30. - Romania es a Vatikan megallapodik a diplomaciai kapcsolatok felvetelerol. 

Majus 1. - Moszkvaban a Voros teri felvonulas tevekozvetiteset felbeszakitjak, mert az unnepsegen 

az ellenzeki szervezetek biraljak a szovjet vezetest s emiatt Gorbacsovek tavoznak a disztribunrol. 

Leningradban nem is tartanak felvonulast, mas koztasasagokban pedig a munkasmozgalom voros 

lobogoi helyett nemzeti zaszlokat visznek a tomegek. - Libanonban az Iszlam Hajnal nevii szervezet 

lijabb amerikai tiiszt enged szabadon. Frank Reed harom es fel evet toltott fogsagban. 

Majus 2. - Az NSZK elnoke Varsoban is megerositi, hogy Lengyelorszag nyugati hatarai 

serthetetlenek. Jaruzelski lengyel allamfo felveti Weizsackernek, hogy a nemetek fizessenek 

jovatetelt Lengyelorszagnak a haboriis pusztitasokert. - Elnokkent eloszor latogat Sziriaba Hoszni 

Mubarak egyiptomi allamfo. 

Majus 3. - Bush amerikai elnok maganemberkent, nem hivatalosan fogadja Prunskiene litvan 

kormanyfot. - Moszkvaban 80 eves koraban meghal Pimen, Moszkva es egesz Oroszorszag 

patriarkaja. Jiin. 7-en Alekszijt, a leningradi es novgorodi metropolitat valasztjak utodjava. - 

Helyreallnak a diplomaciai kapcsolatok Bulgaria es Izrael kozott. - Az lij lett parlament ismet 

Anatolij Gorbunovsot valasztja a torvenyhozas elnokeve. 4-en Riga fuggetlensegi nyilatkozatot 

fogad el, amelyben atmeneti idoszak utan az 1922-es hatarok kozott koveteli az onallo lett allam 

helyreallitasat. A lett nyilatkozatot Gorbacsov 6-an elfogadhatatlannak minositi. - A sziberiai 

Novokuznyeckben megalakul a Munka Konfoderacioja nevii ellenzeki erdekkepviseleti szervezet, 

amely tobb miUio munkast, elsosorban banyaszt tomorit. - Romaniaban kizarjak a szenator-, ill. a 

kepviselojeloltek kozul Kineses Elod ugyvedet, az RMDSZ tagjat, es Smaranda Enache 

szinhazigazgatot, aki fuggetlen jeloltkent kivant indulni a valasztason. - Fokvarosban eloszor ulnek 

hivatalosan targyaloasztalhoz a pretoriai kormany es az Afrikai Nemzeti Kongresszus kepviseloi. - 

Argentina kiadja az NSZK-nak Josef Schwammberger naci haboriis biinost, a przemysli es a 

mieleci koncentracios taborok parancsnokat. 

Majus 5. - Bonnban a ket nemet allam es a II. vilaghaborii 4 gyoztes nagyhatalmanak 

kulugyminisztere megallapodik a nemet egyesites kulso felteteleit rendezo 2+4-es targyalasok 

tovabbi menetrendjerol, valamint arrol, hogy a hatarkerdes megbeszelesere meghivjak a lengyel 

kulugyminisztert is. 

Majus 6. - Az olaszorszagi helyhatosagi valasztasokon, elsosorban az eszaki teruleteken a partoktol 

sok szavazatot hoditanak el a helyi-tartomanyi ligak. A szocialistakat kiveve minden part veszit 

szavazoibol. 

Majus 7. - A strasbourgi Europa Tanacs parlamenti kozgyiilesen eloszor szolal fel magyarorszagi 

politikus: Bratinka Jozsef, az MDF tagja az oktatasugyrol beszel. - A 7 legfejlettebb nyugati allam 

50%-os kvotaemelest ajanl a Nemzetkozi Valutaalapnak, ami azt jelentene, hogy a keleteuropai es a 

fejlodo orszagok altal felveheto hitelkeret megno. - Magyarorszagra erkezik a brit tronorokospar, 

Karoly walesi herceg es Diana hercegne, akik eloszor jarnak a Varsoi Szerzodes valamelyik 

tagallamaban. 

Majus 8. - Magyarorszagra latogat az ENSZ fotitkara, Perez de Cuellar. - Madeiran a Nemzetkozi 

Pen Klub elnoksege Konrad Gyorgy magyar irot valasztja a szervezet elnokeve. - Nagyvaradon 

unnepelyesen puspokke avatjak Tokes Laszlot. 

Majus 13. - Litvania, Lettorszag es Esztorszag letrehozza a Balti Tanacsot az 1934 es 1940 kozott 

mar miikodott szervezet mintajara. A Balti Tanacs targyalasokat ajanl Moszkvanak a 

fuggetlenedesi kerdesekrol. 14-en Gorbacsov elnok rendeletileg alkotmanyellenesnek nyilvanitja az 

eszt es a lett szuverenitasi nyilatkozatot. Kozben a leningradi tanacs ligy dont: nem tesz eleget 

Moszkva Litvania-ellenes bojkottfelhivasanak. 16-an a vilniusi parlament elhatarozza, hogy 

felajanlja a szovjet vezetesnek a marc. 11-i nyilatkozat rendelkezeseinek felfuggeszteset a 

fuggetlensegrol folytatando targyalasok idejere. Masnap Prunskiene litvan kormanyfo Moszkvaban 

ismerteti a javaslatot Gorbacsov elnok es Rizskov miniszterelnok elott. - Az NSZK-ban 

szocialdemokrata tobbseg alakul ki a Bundesratban, mert az eszak-rajna-vesztfaliai es az also- 

szaszorszagi tartomanyi valasztasokon az SPD gyoz. 

Majus 14. - 18 ev utan eloszor latogat Moszkvaba egyiptomi allamfo. Hoszni Mubarak Mihail 



Gorbacsovval politikai nyilatkozatot ir ala a ket orszag kapcsolatainak normalizalasarol. - 
Parizsban 100 000 ember tuntet, tiltakozva egy kisvaros, Carpentras zsido temetojenek nehany 
nappal korabban tortent meggyalazasa miatt. A felvonulok, koztuk Mitterrand allamfo, 
szolidaritasul David-csillagot tiiznek ruhajukra. A II. vilaghaborii ota eloszor vesz reszt politikai 
tomegtuntetesen francia elnok. - Tizezrek tuntetnek Pragaban a Kommunista Part betiltasaert. 
Havel elnok elutasitja a kollektiv felelossegre vonas koveteleset. 

Majus 16. - A ket nemet allam kormanyfoi Strasbourgban az Europa Parlamentben mondanak 
beszedet, allast foglalva az egyseges Nemetorszag mellett. - Tobb tucat amerikai kepviselo levelben 
szolitja fel Iliescu roman allamfot, hogy itelje el a magyar kisebbseg elleni tamadasokat 
Romaniaban. - Az Europa Tanacs parlamenti kozgyiilese Budapesten tart konferenciat a kelet- 
kozep-europai gazdasagrol. - A svajci kormany ligy dont, hogy kerni fogja csatlakozasat a 
Nemzetkozi Valutaalaphoz es a Vilagbankhoz. A semlegessegere vigyazo orszag eddig a nem 
politikai nemzetkozi szervezetekbe sem lepett be. - Sammy Davis halala. A vilaghirii amerikai 
enekes es szinesz 64 evet elt. 

Majus 17. - Also-Ausztriaban hivatalosan is megalakul a Dunai Munkakozosseg, a Duna menti 
allamok orszagreszeinek nemzetkozi egyuttmiikodesi szervezete. 

Majus 18. - Az NDK es az NSZK penzugyminisztere Bonnban alairja a ket nemet allam szerzodeset 
a gazdasagi, penzugyi es szocialis uniorol. - Bush amerikai elnok fogadja Goncz Arpad ideiglenes 
koztarsasagi elnokot, aki egyhetes koriiton tartozkodik az Egyesult Allamokban. 
Majus 20. - Megtartjak a tobbparti valasztasokat Romaniaban. A torvenyhozasban abszolut 
tobbseget szerez a Nemzetmento Front, amely a forradalom ota ideiglenesen kormanyozta az 
orszagot. A masodik legerosebb partta valik a parlamentben az RMDSZ, amely a felsohazba 12 
szenatort, az alsohazba pedig 29 kepviselot kuldhet. A parlamentivel parhuzamosan tartott 
elnokvalasztason elsopro folennyel Ion IHescu, az eddigi ideiglenes allamfo gyoz. - Becsben es 
Pozsonyban kulugyminiszter talalkozot tart az Adria-Duna egyuttmiikodes immar 5 allama, miutan 
Ausztria, Olaszorszag, Jugoszlavia es Magyarorszag mellett Csehszlovakia is csatlakozik a 
regionalis, ezentiil Pentagonalenak nevezett szervezethez. - Az izraeli fovaros kozeleben levo Rison 
Le-Cionban egy zsido ferfi geppisztollyal lemeszarol 15 palesztint. 

Majus 22. - A NATO-orszagok vedelmi minisztereinek brusszeli tanacskozasan elhatarozzak a 
katonai keszenlet csokkenteset, valamint hogy nem novelik a szervezet kiadasait, kijelentve: a 
Varsoi Szerzodes mar nem jelent fenyegetest az Eszak-atlanti Szovetseg szamara. - Kihirdetik 
Eszak- es Del-Jemen egyesuleset. A Jemeni Koztarsasag elnoke az eddigi eszak-jemeni vezeto, Ali 
Abdullah Szaleh ezredes lesz. - Becsben bejelentik, hogy a helsinki folyamatban reszt vevo 35 
orszag kovetkezo csiicsertekezletet Parizsban tartjak. 

Majus 24. - A Szovjetunio fennallasa ota eloszor latogat az orszagba a brit kiralyi csalad tagja. 
Anna hercegnot maga Gorbacsov elnok hivta meg. - Gorbacsov szovjet elnok litvan politikusoknak 
megigeri, hogy a koztarsasag 2-3 ev miilva fuggetlenne valhat, ha felfuggeszti szuverenitasi 
nyilatkozatat. Prunskiene litvan kormanyfo ezt masnap elutasitja. Kozben a Moszkvaban targyalo 
Mitterrand francia allamfo arra szolit fel: rendezzek parbeszed litjan a szovjet- litvan konfliktust. - 
A szovjet miniszterelnok a Legfelsobb Tanacs ele terjeszti gazdasagi programjat, amely 
aremelesekkel inditana a piacgazdasag bevezeteset a Szovjetunioban. Gorbacsov 27-en dramai 
hangii tevebeszedben keri a lakossagtol a reformok tamogatasat, miutan sokfele valosagos panik tor 
ki az aremelesek hirere. Hamarosan azonban kiderul, hogy a szovjet elnok nem is Rizskov, hanem 
Satalin akademikus meg radikahsabb reformtervezetenek hive. - Eszak-Korea lij parlamentje ismet 
megerositi allamfoi tiszteben Kim Ir Szen partvezetot. 

Majus 25. - Egy kanadai birosag bizonyitekok hianyaban felmenti Finta Imret, akit azzal vadoltak, 
hogy 1944-ben csendor szazadoskent reszt vett a szegedi zsidok deportalasaban. 
Majus 26. - A lett parlament elnoksege torvenytelennek minositi a szovjet allamfo donteset, amely 
ervenytelenitette Riga fuggetlensegi nyilatkozatat. - A Jugoszlav Kommunistak Szovetsege folytatja 
jan.-ban felbeszakadt kongresszusat, a szlovenek, a horvatok es a macedonok nelkul. A part lemond 
hatalmi monopohumarol, s felhivasban szolit fel tobbparti valasztasok megtartasara az orszagban. - 



Antall Jozsef kormanyfokent eloszor latogat, bar nem hivatalosan, kulfoldre. Nyugat-Berlinben a 
nemet katolikusok 90. gyiilese alkalmabol talalkozik az NSZK vezetoivel, Kohl kancellarral es 
Weizsacker elnokkel. Antall meg ezen a napon felkeresi a varos keleti feleben De Maizcre-t, az NDK 
kormanyfojet. 

Majus 27. - Becsben tart ertekezletet az Adria-Duna egyuttmiikodes 5 orszaga. A delegaciok 
atutaznak a magyarorszagi Nagycenkre, ahol Antall Jozsef fogadja a resztvevoket. - Ismet 
polgarhaboriis a helyzet Jerevanban. Az utcai harcokban tobb mint 20-an meghalnak. Masnap mar 
tobb szazezres tomeggyiilest tartanak az ormeny fovarosban. - Megalakul az Oroszorszagi 
Demokrata Part. Az alapitok kozott ott vannak a teruletkozi kepviselocsoport tagjai, sokan az 
SZKP Demokratikus Platformjabol es mas ellenzekinek nevezheto szervezetekbol. Reszt vesz a part 
vezeteseben a sakkvilagbajnok Garri Kaszparov is. - A lengyel helyhatosagi valasztasokon a 
Szolidaritas politikai szervezetei, az Allampolgari Bizottsagok szerzik meg a szavazatok 41%- at, a 
fuggetlen jelolteknek a voksok 38%-a jut, a partok gyengen szerepelnek. - Pakisztan deli 
nagyvarosaiban veres zavargasok tornek ki az Indiabol bevandorlo muzulmanok es a helyi lakossag 
kozott. Karacsiban es masutt kijarasi tilalmat vezetnek be. 

Majus 28. - Bagdadban a rendkivuli arab csiicsertekezlet eliteli Izraelt, amiert a megszallt 
teruleteken telepiti le a bevandorlo szovjet zsidokat. Az arab orszagok emellett szankciokkal 
fenyegetik meg azokat az allamokat, amelyek Jeruzsalemet Izrael fovarosanak ismerik el. 
Majus 29. - Az Orosz Foderacio elnokeve valasztjak Borisz Jelcint. - Havel elnok meghivasara 
Pragaba latogat Landsbergis litvan allamfo. - A jugoszlav parlament torvenyesnek ismeri el a 
szloven es a horvat valasztasokat, es ligy dont, hogy az ev vegeig az egesz orszagban meg kell tartani 
a tobbparti valasztasokat. - Parizsban alairjak az Europai Ujjaepitesi es Fejlesztesi Bank 
alapokmanyat. Az intezet a kelet-europai gazdasag modernizaciojat es privatizaciojat kivanja 
tamogatni. A korulbelul 10 milliard USD-s alaptoke tobbseget a Kozos Piac orszagai tettek le, az 
Egyesult Allamok a reszvenyek 10, a Szovjetunio 6%-at jegyezte. 

Majus 30. - A Richter-skala szerinti 6-7-es erossegii foldrenges Delkelet-Europaban, amelynek 
epicentruma a romaniai Vrancea hegysegben van. Romaniaban tobb halalos aldozata is van a 
termeszeti csapasnak. - Palesztin szelsosegesek egy izraeli strandon geppisztollyal tamadnak a 
furdozokre. A biztonsagi erok helikopterekkel erkezve teszik artalmatlanna a terroristakat. 
Majus 31. - Washingtonban a jiin. 3-ig tarto szovjet-amerikai csiicstalalkozon haladas tortenik a 
hadaszati fegyverrendszerek leszerelesenek kerdeseiben, de Gorbacsov tovabbra sem fogadja el, 
hogy az egyseges Nemetorszag a NATO tagja legyen. Bush felveti a litvan problemat is, de ettol 
fiiggetlenul alairja a ket orszag kereskedelmi szerzodeset es a Szovjetunionak szant amerikai 
gabonaexportrol szolo megallapodast. - Az eszak-koreai parlament jovahagyja a Del-Koreaval 
kotendo megnemtamadasi szerzodes tervezetet, es emellett kolcsonos, szakaszos leszerelest javasol 
Szoulnak. 

Junius 1. - Moszkvaban talalkozik a litvan es az orosz parlament elnoke. Jelcin megerositi 
Landsbergis elott, hogy az Orosz Foderacio a jovoben kozvetlen kapcsolatokat akar fenntartani 
Litvaniaval. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsaban az Egyesult Allamok megvetozza azt az inditvanyt, 
hogy kulonbizottsagot kuldjenek az Izrael altal megszallt teruletekre. - A Vatikanban talalkozik a 
papa es a dalai lama. 

Junius 2. - Bomba robban a pragai ovarosban, Husz Janos emlekmiivenel. Az ismeretlen indittatasu 
merenylet kovetkezteben tobb ember megsebesul. 

Junius 3. - Kolozsvarott az egykori magyar fokonzulatus epuletebe koltoztetik a megyei 
litlevelosztalyt, igy tovabb hiizodik a magyar kepviselet lijranyitasa. - A bukaresti kormany 
megkapja azokat az iveket, amelyeken 135 ezer alairo koveteli a kolozsvari Bolyai Egyetem 
visszaallitasat. - Soros Gyorgy a csehszlovak fovarosban alairja a pragai es pozsonyi szekhellyel 
miikodo Kozep-europai Egyetem alapitookmanyat. - A szigorii rendori intezkedesek ellenere 
nehany szaz pekingi egyetemista nyilvanosan megemlekezik az egy evvel korabbi, verbe fojtott 
diaktuntetesrol. 
Junius 4. - Gorbacsov szovjet elnok San Franciscoban talalkozik Ro Te Vu del-koreai allamfovel. 



noha a ket orszag kozott nincsenek diplomaciai kapcsolatok. - A belorusz es az ukran parlament 
elutasitja a szovjet kormany gazdasagi reformprogramjat. - Veres zavargasok kezdodnek a szovjet 
kirgiziai Os varos kornyeken a kirgizek es az uzbegek kozott. A hatosagok a hadsereget is bevetik, 
de ezutan a megmozdulasok hatalomellenes szinezetet oltenek. 7-en Frunzeban rendkivuli allapotot 
vezetnek be. 

Junius 5. - Koppenhagaban megkezdodik a Helsinki folyamat 35 orszaganak ertekezlete az emberi 
jogokrol. A Pentagonale-egyuttmiikodes orszagai kozos javaslatot nyiijtanak be a kisebbsegi 
jogokrol. A talalkozo idejen Jeszenszky Geza kulugyminiszter alairja a teljes vizummentessegrol 
szolo szerzodest Dania es Magyarorszag kozott. - Tokioban felteteles tiizszuneti megallapodast ir 
ala Hun Sen kambodzsai miniszterelnok es Norodom Szihanuk, a kormanyellenes koalicio vezere. 
Khieu Samphan, a voros khmerek vezetoje bojkottalja a szerzodest. 

Junius 6. - Berlinbe is kinevezik a bonni magyar nagykovetet. Igy Horvath Istvan az elso diplomata 
a vilagon, aki mindket nemet allamban kepviseli hazajat. - Pragaban orizetbe veszik a kommunista 
part 5 volt vezetojet, akiket azzal gyaniisitanak, hogy 1968-ban ok hivtak be a szovjet csapatokat 
Dubcekek eltavolitasara. - Koblenzben eletfogytiglani bortonbuntetesre itelik Clyde Lee Conrad 
amerikai ormestert, amiert evekkel korabban NATO katonai titkokat arult el a magyar es a 
csehszlovak hirszerzesnek. 

Junius 7. - Moszkvaban ulesezik a Varsoi Szerzodes politikai tanacskozotestulete. Magyar 
javaslatra a kiadott hatarozatban nem csupan a szervezet atszervezeset tiizik ki celul, hanem 
feladatanak es tevekenysegenek felulvizsgalatat is. Megallapodnak, hogy errol nov.-ben, a budapesti 
rendkivuli csiicsertekezleten folytatjak a targyalasokat. Magyarorszag hivatalosan is bejelenti, hogy 
1991. dec. 31-ig ki akar lepni a VSZ katonai szervezetebol. Antall Jozsef kulon is targyal Mihail 
Gorbacsovval a ket orszag kapcsolatainak atalakitasarol. - Jeszenszky Geza a magyar 
kulugyminiszterek kozul elsokent szolal fel a Nyugat-europai Unio kozgyiilesenek parizsi ulesen. - A 
lettorszagi Jurmalaban a Balti Tanacs ligy dont, hogy a 3 koztarsasag a jovoben egyezteti lepeseit a 
Szovjetunioval szemben. - A COCOM-listarol torolnek 30 cikkcsoportot; igy lijabb 
szamitastechnikai es tavkozlesi eszkozok juthatnak Nyugatrol Kelet-Europaba. 
Junius 8. - 44 ev ota eloszor szabad valasztasok Csehszlovakiaban. Csehorszagban a Polgari Forum 
gyoz, Szlovakiaban a Nyilvanossag az Eroszak Ellen nevii mozgalom, amelyet a Fuggetlen Magyar 
Kezdemenyezes is tamogat. Szlovakiaban onalloan indul az Egyutteles Magyar 
Keresztenydemokrata Mozgalom, amely a szavazatok 8,5%-aval 14 kepviselot kuldhet a pozsonyi 
torvenyhozasba. - Moszkvaban Thatcher brit kormanyfo es Gorbacsov elnok megvitatja a nemet 
kerdest. Korabbi fenntartasaikkal ellentetben immar mindketten ligy vehk: az egyesites a nemetek 
ugye, ha mas allamok erdekeit nem serti. - Jeszenszky kulugyminiszter Brusszelben megallapodik 
arrol, hogy Magyarorszag es az Europai Kozosseg kolcsonosen diplomaciai kepviseleteket letesit. 
Junius 9. - Bush amerikai elnok Washingtonban targyal a nemet egyesitesrol Kohl nyugatnemet 
kancellarral. 11-en ugyanerrol egyezteti a nezeteket De Maizicre keletnemet kormanyfovel. 
Junius 10. - Mazowiecki lengyel kormanyfo Budapesten alairja azt a szerzodest, amelynek alapjan 
Magyarorszag es Lengyelorszag 1991. jan. l-jetol atter a dollarelszamolasra. - Peruban Alberto 
Fujimoro japan szarmazasu mernokot valasztjak elnokke a vilaghirii iro, Mario Vargas Llosa 
elleneben. - Bulgariaban is megtartjak a szabad valasztasokat. A Kommunista Part utodpartja, a 
Szocialista Part a 400 mandatumbol 211-et szerez meg; az ellenzeki Demokratikus Erok 
Szovetsegenek 144 kepviselo hely jut. Hosszas targyalasok kezdodnek a kormanyalakitasrol, mert a 
szociaHstak, tobbseguk ellenere, koaliciot szeretnenek, de erre a DESZ nem hajlik. 
Junius 12. - Gorbacsov eloszor beszel arrol, hogy a targyalasok megkezdesehez a litvanoknak nem 
kell visszavonniuk a fuggetlensegi nyilatkozatot, hanem elegendo, ha felfuggesztik. 14-en Moszkva 
enyhiti a blokadot, gazt szallit egy litvaniai vegyi uzembe. 

Junius 13. - Magyarorszag es az Europai Szabadkereskedelmi Tarsulas, az EFTA 
egyuttmiikodeserol ir ala nyilatkozatot Goteborgban Kadar Bela, a nemzetkozi gazdasagi 
kapcsolatok minisztere. - Magyarorszag es a Maltai Lovagrend helyreallitja diplomaciai 
kapcsolatait. - A roman vezetes ligy dont, hogy felszamoljak a hetek ota tarto bukaresti 



kormanyellenes megmozdulasokat, es letartoztatnak majdnem 300 embert. A tuntetok ratamadnak 
a rendorokre, visszafoglaljak az Egyetem teret, majd megrohamozzak a televizio epuletet, amelyet 
csak ejtoernyosok tudnak visszaszerezni. Az egyetemistak sztrajkot kezdenek. 14-en menesztik a 
belugyminisztert, videkrol pedig banyaszok ezrei erkeznek a kormany tamogatasara es 
hajtovadaszatot kezdenek a diakok es az ellenzek vezetoi ellen. Sokakat osszevernek kozuluk. 18-an 
a hatosagok betiltjak az engedely nelkuli tunteteseket. 19-en bejelentik, hogy letartoztattak a 
banyaszok altal megvert diakvezetot, Munteanut. 

Junius 14. - A Varsoi Szerzodes vedelmi miniszterei Berlin mellett arrol tanacskoznak, hogyan 
alakithato at a katonai tomb politikai szervezette. Masnap Budapesten Fur Lajos honvedelmi 
miniszter bejelenti, hogy Magyarorszag a jovoben nem vesz reszt a VSZ kozos hadgyakorlatain, s 
teruleten sem lesznek ilyen hadmiiveletek. 

Junius 16. - Dublinban elso izben tartanak csiicstalalkozot az Europai Kozosseg es 7 kelet-europai 
allam kornyezetvedelmi miniszterei, s megallapodnak egy informacios adatbank letrehozasarol. 
Junius 17. - Az SZKP Demokratikus Platformja ligy dont, hogy kivalik a partbol, ha a jiil.-i 
kongresszus nem fogadja el javaslatait a szervezet atalakitasarol. - A Kaukazusban allomasozo 
szovjet hadsereg egyik parancsnoka is ehsmeri, hogy a sorkotelesek Ormenyorszagban teljesen, 
Griiziaban pedig reszlegesen bojkottaljak a behivasokat. 

Junius 18. - A Kozos Piac kulugyminiszterei a bukaresti esemenyek hatasara elhalasztjak a 
Romaniaval kotendo kereskedelmi szerzodes parafalasat es a segelyprogramok megvitatasat. - Az 
olaszorszagi labdariigo-vilagbajnoksagra erkezett roman szurkolok tucatjai kernek politikai 
menedekjogot Romaban. - Uj hataratkelok megnyitasarol allapodik meg Sopronban Vranitzky 
osztrak es Antall magyar kormanyfo. 

Junius 19. - Az NSZK-ban kezd latogatast a magyar kormanyfo, akinek ez az elso hivatalos kulfoldi 
litja. Antall Jozsef talalkozik Kohl kancellarral, Munchenben pedig a Magyarorszagnak nyiijtando 
bajor hitelek noveleserol targyal. - A roman torvenyhozas alakulo ulesen parlamenti bizottsagot 
kuld ki a bukaresti esemenyek kivizsgalasara. A kepviselohazban nines magyar nemzetisegii 
alelnok, mert nem valasztjak meg az RMDSZ jeloltjet, Nagy Belat. A szenatusban is feszult a 
hangulat, megvonjak a szot Domokos Gezatol es Szocs Gezatol. 20-an leteszi az eskut Iliescu elnok, 
aki a korabbi ideiglenes miniszterelnokot, Petre Romant bizza meg a kormanyalakitassal. - A del- 
afrikai parlament eltorli a 37 eve ervenyes szegregacios torvenyt, es kimondja, hogy az orszagban 
okt. 15-t61 tilos az elkulonites gyakorlata. - A luxemburgi Schengenben az NSZK, Franciaorszag es 
a Benelux allamok megallapodnak, hogy 2 ev alatt egysegesitik vizumeljarasukat a kulfoldi 
allampolgarokkal szemben, egymas kozott pedig megszuntetik a hatarellenorzest. 
Junius 20. - Az amerikai elnok meghivasara az Egyesult Allamokba erkezik Nelson Mandela del- 
afrikai polgarjogi politikus. 25-en a Feher Hazban Bush szinte allamfonek kijaro protokollal 
fogadja. Mandela 22-en az ENSZ-ben is beszedet mond. Elismeroen szol De Klerk del-afrikai elnok 
reform] airol, de felhivja a Nyugatot, hogy egyelore ne oldja fel a Pretoria elleni szankciokat. - 
Moszkvaban megalakult az Oroszorszagi Kommunista Part, az SZKP elidegenithetetlen reszekent. 
22-en a konzervativ nezeteirol ismert Ivan Polozkovot valasztjak a part vezetojeve. - Szovjet- 
Uzbegisztan parlamentje hatarozatot hoz a koztarsasag fuggetlensegerol. - Olaszorszagban 
felfuggesztik Staller Ilona (CiccioHna) radikahs parti parlamenti kepviselo mentelmi jogat, hogy 
biinvadi eljaras indulhasson ellene kozszemeremserto nyilvanos fellepese es pornokazettak keszitese 
miatt. 

Junius 21. - A keletnemet nepi kamara es a nyugatnemet Bundestag jovahagyja azt a hatarozatot, 
amely kimondja, hogy megvaltoztathatatlan az Odera-Neisse-hatar. - Tobb tizezer halalos 
aldozatot kovetelo foldrenges Iranban. A foldmozgas 7,3-7,7 erossegii a Richter-skala szerint. - 
Albaniaban elrendehk, hogy ezentiil minden 16 even feluH allampolgar 5 evre szolo litlevelet kaphat, 
amellyel szabadon utazhat kulfoldre. 

Junius 22. - Berlinben unnepelyesen lebontjak a Checkpoint Charlie nevii atkelohelyet. Az 
esemenyen beszedet mondanak a 2+4-es targyalasokra erkezett kulugyminiszterek. A szovjet 
Sevardnadze itt kifejtett lij javaslatait a hivatalos megbeszeleseken elutasitjak, de megallapodnak 



arrol, hogy a nemet egysegrol folyo nemzetkozi targyalasokat oszig befejezik. - Jeszenszky 
kulugyminiszter Zagrabban megnyitja a magyar fokonzulatust. - A Magyarok Vilagszovetsege 
tiszteletbeli elnokeve valasztjak Suto Andrast, miutan Bognar Jozsef lemondott. A nyugallomanyba 
vonulo Rande Jeno helyett pedig Komlos Attila lesz a fotitkar. 

Junius 23. - Antall Jozsef kormanyfo Parizsban megallapodik a ket orszag kozotti vizumkenyszer 
eltorleserol a 3 honapnal rovidebb turistautazasok megkonnyitesere. - Az amerikai kepviselohaz a 
velemenynyilvanitas szabadsagara hivatkozva elveti azt a javaslatot, hogy alkotmanymodositassal 
tegyek lehetove azok megbunteteset, akik nyilvanosan elegetik a nemzeti lobogot. - Szovjet- 
Moldavia parlamentje hatarozatot hoz a koztarsasag szuverenitasarol. 
Junius 24. - Hivatalosan is befejezettnek nyilvanitjak 8 eves fegyveres harcukat a nicaraguai 
kontrak. - A Szovjetunio eddig peldatlan modon, az Izvesztyija c. lap litjan kozli, hogy miiszaki 
gondok miatt akar eletveszelybe is kerulhetnek a Szojuz TM-9 iirhajo kozmonautai, mert a hibak 
kijavitasaig nem terhetnek vissza a Foldre. 

Junius 25. - Az Europai Kozosseg dublini csucstalalkozojan elfogadjak azt a nyugatnemet-francia 
javaslatot, hogy a tagallamok nagy osszegii segelyt nyiijtsanak a Szovjetunionak. Megallapodas 
szuletik arrol, hogy dec-ben 2 lijabb csiicstalalkozot tartanak a Kozosseg gazdasagi, penzugyi es 
politikai uniojanak kerdeseirol, hogy 1993. jan. 1-jeig letrehozhassak a teljesen akadalymentes 
egyseges nyugat-europai piacot. - Rita Sussmuth nyugatnemet es Sabine Bergmann-Pohl keletnemet 
parlamenti elnok egyszerre utazik Izraelbe, ahol tajekoztatast adnak a nemet egysegfolyamatrol, 
hangsiilyozva, hogy az nem fenyegeti a zsido allamot. - Kina engedelyezi, hogy elhagyja az orszagot 
Fang Li-cse fizikus es felesege, akik az egy evvel korabbi diakfelkeles leverese ota az Egyesult 
Allamok pekingi nagykovetsegen tartozkodtak. 

Junius 27. - Antall miniszterelnok a Magyarorszagrol kivonulo szovjet hadseregcsoport 
parancsnokanak, Burlakov tabornoknak felveti, hogy a Szovjetunio ertekelje at 1956-os 
magyarorszagi beavatkozasat, hiszen az 1968-as csehszlovakiai megszallast mar elitelte. - Az lij 
csehszlovak szovetsegi parlament alakulo ulesen ismet Alexander Dubceket valasztjak a 
torvenyhozas elnokeve. 29-en Havel allamfo lijra Marian Calfat nevezi ki miniszterelnokke. A 
szovetsegi koalicios kormanyt a Polgari Forum, a Nyilvanossag az Eroszak Ellen es a Szlovak 
Demokrata Mozgalom kepviseloi, valamint fuggetlen szakertok alkotjak. A szlovak kormanyfo az 
eddigi belugyminiszter, Vladimir Meciar lesz. A pozsonyi kabinetben a Nyilvanossag az Eroszak 
Ellen Mozgalom kepviseleteben miniszterelnok-helyettes Zaszlos Gabor es allamminiszter Anton 
Andras. - Egysegszervezetet alakit a 2 nagy francia jobbkozep part, Chirac RPR-je es Giscard 
d'Estaing UDF-je. 

Junius 28. - Az europai biztonsagi es egyuttmiikodesi ertekezlet 35 allama Koppenhagaban 
konszenzusos dokumentumot fogad el a legfontosabb emberi jogi es humanitarius kerdesekrol. A 
tanacskozason korabban eles magyar-roman vita robban ki, mert Erdos Andre nagykovet eliteli a 
bukaresti tuntetesek eroszakos levereset, Romania kepviseloje pedig sertonek minositi a magyar 
diplomata kijelenteseit. - Becsben reszmegallapodast irnak ala a Varsoi Szerzodes es a NATO 
kepviseloi a hagyomanyos fegyverzetekrol. Ez mindket katonai tombnek legfeljebb 20 000 tank es 
30 000 pancelozott jarmii allomasoztatasat engedelyezi Europaban. - Frankfurtban alairjak azt a 
szerzodest, amelynek alapjan nyugatnemet bankok 5 milliard marka hitelt adnak a Szovjetunionak. 

- Az osztrak kepviselohaz terven felul 800 millio schillinget szavaz meg az Ausztria es a kelet- 
europai orszagok kozotti kapcsolatok fejlesztesere. - Varsoban 600 foldmiives elfoglalja a 
mezogazdasagi miniszterium epuletet, hogy arminimumok megallapitasat kenyszeritse ki a lengyel 
kormanytol. - 25 evvel alakulasa utan elso kongresszusat tartja az afgan kormanyzopart, amely 
Nadzsibullah allamfot valasztja a szervezet elnokeve. 

Junius 29. - A litvan parlament befagyasztja a marc.-i fuggetlensegi nyilatkozat hatarozatainak 
vegrehajtasat. A bejelentes szerint a moratorium a szovjet-litvan targyalasok kezdetekor lep eletbe, 
es 100 napig tart. A vilniusi dontes hatasara 30-an megindul a szovjet olajszallitas a koztarsasagba. 

- Eloszor jar magyar kulugyminiszter a brusszeh NATO-kozpontban. Jeszenszky Geza talalkozik 
Manfred Worner fotitkarral, akinek kifejti, hogy a Varsoi Szerzodesbol a jovoben kilepo 



Magyarorszag nem akar a NATO tagja lenni, mert biztonsagat csak ossz-europai keretekben tudja 
elkepzelni. - A magyar kulugyi szovivo kozli, hogy Magyarorszag es Tajvan gazdasagi kamarai 
kolcsonosen kepviseletet nyitnak, de ez nem jelenti a szigetallam elismereset es a Kinaval fenntartott 
kapcsolatok megvaltozasat. - Az Europa Tanacs parlamenti kozgyiilese innsbrucki ulesen eliteli a 
roman kormanyt, amiert eroszakot alkalmazott a bukaresti tuntetokkel szemben. - Budapesten 
ulesezik a Keresztenydemokrata Internacionale. 

Junius 30. - Temesvarott es Bukarestben tuntetok kovetelik, hogy a kormany engedje szabadon a 
fovarosi rendcsinalas soran megvert, majd letartoztatott diakvezetot, Munteanut. - Gorbacsov 
szovjet elnok rendelete visszaadja tobb emigrans allampolgarsagat. Koztuk van a biologus Zsorez 
Medvegyev es az iro-publicista Alekszander Zinovjev. - Kaunda zambiai elnok kilatasba helyezi, 
hogy az orszagban okt.-ben nepszavazast tartanak a tobbpartrendszer bevezeteserol. Az igeretet a 
fovarosban, Lusakaban fellangolt diakmegmozdulasok kenyszeritik ki. 

Julius 1. - A ket nemet allam kozott eletbe lep a gazdasagi, penzugyi es szociaHs unio. A keletnemet 
marka megsziinik. Torolnek minden ellenorzest a ket nemet allam hataran. - A Cedenbal- 
korszakban vegzett tevekenysegeert es a hatalommal valo visszaelesert a mongol kommunista part 
7, korabban magas allami tisztseget betolto tagjat kizarjak a partbol. - Kinaban megkezdodik a 
Kinai Nepkoztarsasag kikialtasa ota a negyedik, az orszag es az emberiseg torteneteben pedig a 
legnagyobb meretii nepszamlalas. - A Szerbiaban megtartott nepszavazason a lakossag amellett 
foglal allast, hogy csak az lij szerb alkotmany elfogadasa utan tartsanak tobbparti valasztast. - 
Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) alelnoke vilag koruli litja befejezesekent 
Irorszagban, Nagy-Britanniaban es Kreta szigeten jar. 5-en Ugandaba erkezik, majd Addisz- 
Abebaban reszt vesz az Afrikai Egysegszervezet csiicstalalkozojan. 

Julius 2. - Szlovenia teljes allami szuverenitasat deklaralja a Ijubljanai koztarsasagi parlament. A 
jugoszlav allamelnokseg alkotmanyellenesnek es az orszag erdekeivel ellentetesnek minositi a 
szloven nyilatkozatot. - Moszkva feloldja valamennyi, Litvaniaval szemben apr. 19-en bevezetett 
gazdasagi intezkedeset. - Az SZKP XXVIII. kongresszusan ismet Mihail Gorbacsovot valasztjak az 
SZKP kb fotitkarava. Elso alkalommal fordul elo, hogy a part fotitkarat nem a kozponti bizottsag, 
hanem a kongresszus valasztja meg. - Tiranaban tobb szaz ember menekul az NSZK, 
Magyarorszag es mas allam ok nagykovetsegere. 7-en a nepi gyiiles elnoksege hatarozatban 
garantalja, hogy a menekultek semmilyen buntetesben nem reszesulnek, az ervenyes szabalyoknak 
megfeleloen litlevelet kaphatnak, s kulfoldi diplomatak ellenorzese mellett tavozhatnak az 
orszagbol. 9-en lijabb kormanyvaltozasra kerul sor. A menekultek elso csoportjat, a csehszlovak 
diplomaciai kepviseleten tartozkodo 51 albant 10-en hajnalban Vaclav Havel elnok kulongepe 
szallitja Pragaba. A tiranai magyar nagykovetsegre menekult 44 alban allampolgar 14-en erkezik 
Budapestre. 11 kulkepviseletrol osszesen 4786 alban allampolgar hagyja el hazajat az ENSZ altal 
koordinalt akcio kereteben. - Pristinan a tartomanyi parlament alban kepviseloi nyilatkozatban 
kovetelnek fuggetlenseget Koszovonak, ill. kulonleges jogallast a jugoszlav foderacion belul. 
Surgetik Koszovo sajat alkotmanyanak megalkotasat is. 5-en a szerb parlament feloszlatja a 
pristinai torvenyhozast. A szovetsegi allamelnokseg 11-en torvenyellenesnek minositi az alban 
deklaraciot es vedelmebe veszi a szerb valaszintezkedest. 

Julius 5. - Pragaban a szovetsegi parlament tovabbi 2 evre ismet Vaclav Havelt valasztja meg a 
Cseh es Szlovak Szovetsegi Koztarsasag elnokeve. - Londonban NATO-csiicstalalkozot tartanak. Az 
errol kiadott 23 pontos zarokozlemenyben a NATO kozos megnemtamadasi nyilatkozat elfogadasat 
javasolja a Varsoi Szerzodesnek. A szervezet 8 pontos uzenetet kuld a Szovjetunionak katonai 
strategiajarol es az egyesulo Nemetorszag jovobeli szereperol. 

Julius 6. - A vilag 7 legszegenyebb orszaga „alternativ csiicstalalkozot" tart Houstonban. - Petar 
Mladenov bolgar allamfo a hetek ota tarto tomegnyomas hatasara benyiijtja lemondasat a nagy 
nemzetgyiilesnek. Visszavonulasa azert valt elkerulhetetlenne, mert az 1989. dec. 14-i szofiai 
tomegtuntetes alkalmaval kijelentette: „ide mar tankok kellenek". - Berlinben megkezdodnek a ket 
nemet allam targyalasai az egyesulesi folyamat jogi es politikai vonatkozasait szabalyozo allamkozi 
szerzodesrol. 



Julius 7. - Szabadsag Part neven politikai szervezetet alakit a Harcolo Szolidaritas, amely tobb mint 
9 evi illegalis tevekenyseg utan eloszor lep a lengyel nyilvanossag ele. 

Julius 8. - Gorogorszag es az Egyesult Allamok lij vedelmi szerzodest kot Athenban, amelynek 
ertelmeben a gorog teruleten eddig fenntartott 4 amerikai tamaszpont kozul 2-t bezarnak, de 
megmarad a Kretan talalhato haditengereszeti es legi tamaszpont. Ezek 8 evi hasznalataert 
Gorogorszag 345 millio dollar ertekben kap hadifelszerelest. 

Julius 9. - Csehszlovakiaban a hatalommal valo visszaeles es az arra valo felbujtas vadjaval 4 evi 
bortonbuntetesre itelik Miroslav Stepant, a CSKP pragai varosi partbizottsaganak volt elso titkarat. 
- Todor Zsivkov volt bolgar allamfot es partvezetot hazi orizetbe veszik. Nyilvanos peret osszel 
tervezik megrendezni. - Csehszlovakia havannai nagykovetsegen kubai allampolgarok kernek 
menedeket. A menekultek tuszul ejtik a nagykovetseg tobb diplomatajat, s azt kovetelik, hogy 
repulogepen elhagyhassak az orszagot. 19-en az osszes menekult elhagyja a nagykovetseg teruletet, s 
tavoznak az eroszakos behatolok a havannai csehszlovak ugyvivo lakasarol is. Ezzel egy idoben a 
spanyol nagykovetsegen is menedeket ker 3 kubai allampolgar. 21-ere szamuk az eros 
rendorkordon ellenere 18-ra emelkedik. 19-en Spanyolorszag befagyasztja a gazdasagi 
egyuttmiikodest Kubaval. 17-en az olasz nagykovetsegen is 4, majd 22-en Svajc nagykovetsegen 3 
kubai allampolgar ker menedeket. Ez utobbiak 25-en, az elobbiek 28-an onkent tavoznak, igy 
csupan a spanyol kepviseleten maradnak menekultek. - A 7 vezeto tokes orszag allam- es 
kormanyfoi Houstonban megtartjak evi csiicsertekezletuket. Zarokozlemenyukben tamogatasukrol 
biztositjak a Szovjetuniot. - Addisz-Abebaban az Afrikai Egysegszervezet 26. csiicsertekezleten a 
resztvevok 14 pontos kozos nyilatkozatukban allast foglalnak orszagaik demokratizalasa mellett, de 
elutasitjak a Nyugat felhivasat a kelet-europai minta kovetesere. 

Julius 10. - Becsben uleseznek a Helsinki zarookmanyt alairo 35 allam kepviseloi, hogy elokeszitsek 
az 1975-6S csiicstalalkozo folytatasanak tekintett (Helsinki-2-nek is nevezett) 1990. nov.-i parizsi 
konferenciajukat. 

Julius 11. - A Szovjetunioban tobb 100 ezer banyasz kapcsolodik be a doni szenmedenceben 
dolgozok altal meghirdetett 24 oras politikai sztrajkba. Az orszagos munkabeszuntetes resztvevoi a 
kormany lemondasat, a kozigazgatasi es allamhatalmi szervek partellenorzesenek megszunteteset, 
ill. a kommunista part vagyonanak tarsadalmasitasat es lijraelosztasat kovetehk. 
Julius 12. - Borisz Jelcin, az OSZSZSZK Legfelsobb Tanacsanak elnoke kilep az SZKP-bol, mivel a 
tobbpartrendszer keretei kozott parttagsagat nem tudja osszeegyeztetni az oroszorszagi parlament 
elnoki tisztevel. 

Julius 13. - Manfred Worner szemelyeben a szervezet megalakulasa ota eloszor tesz latogatast 
NATO-fotitkar a Szovjetunioban. 14-en talalkozik Mihail Gorbacsov allamfovel es Eduard 
Sevardnadze kulugyminiszterrel. 

Julius 14. - A roman fovarosban az allamugyeszseg nyilvanossagra hozza azon szemelyek nevsorat, 
akiket a jiin.-i bukaresti kormanyellenes tuntetesek utan vettek orizetbe. A dokumentum szerint a 
megmozdulason 6 szemely eletet vesztette, 502-en megsebesultek. - Helmut Kohl szovetsegi 
kancellar Moszkvaban, majd a Kaukazusban a nemet lijraegyesitesrol targyal Mihail Gorbacsov 
szovjet allamfovel. Megallapodnak, hogy Nemetorszag az egyesules utan olyan szuveren allam lesz, 
amely maga dont belso berendezkedeserol es katonai-politikai hovatartozasarol is. Az egyesulessel, 
ill. az ezzel kapcsolatos nemzetkozi szerzodessel a 4 nagyhatalom elveszti Nemetorszag feletti 
ellenorzesi jogat, s az NDK teruleten allomasozo szovjet eroket 3-4 even belul kivonjak. 
Julius 16. - Kijevben az ukran parlament jovahagyja a koztarsasag szuverenitasarol szolo 
nyilatkozatot, amely szerint a koztarsasagnak joga van sajat fegyveres ero, belugyi fegyveres 
testulet es allambiztonsagi szervek letrehozasara. A dokumentum a szovetsegi alaptorveny fole 
helyezi a koztarsasagi alkotmanyt, s kimondja Ukrajna jogat az egyenrangii es fuggetlen 
kulkapcsolatokra. - Brusszelben az Europai Kozosseg kulugyminiszterei dontest hoznak arrol, hogy 
az eredetileg Magyarorszag es Lengyelorszag megsegitesere eletre hivott Phare-programot 
kiterjesztik az NDK-ra, Csehszlovakiara, Jugoszlaviara es Bulgariara; Romaniara azonban nem. - 
Belgradban a Szerb Kommunistak Szovetsegenek XII., rendkivuli kongresszusa es vele egy idoben a 



nepfront jellegii Szocialista Szovetseg tanacskozasa ligy hataroz, hogy a ket szervezet Szerb 

Szocialista Part neven egyesul. 

Julius 17. - A 2+4 targyalassorozat kereteben Parizsban tanacskozik a ket Nemetorszag, a II. 

vilaghaboriiban gyoztes 4 nagyhatalom s meghivottkent Lengyelorszag kulugyminisztere. A 

resztvevok teljes megegyezesre jutnak a nyugati lengyel hatarok kerdeseben, igy az utolso akadaly is 

elharul a nemet egyseg elol. 

Julius 18. - James Baker amerikai kulugyminiszter bejelenti: Washington nem tamogatja tovabb a 

kambodzsai ellenzeket, s targyalasokat kezd Vietnammal a kambodzsai helyzetrol es az allamkozi 

kapcsolatokrol. - A Szofia kozpontjaban levo mauzoleumbol eltavolitjak es elhamvasztjak Georgi 

Dimitrov holttestet. Nagyszabasii temeteset 23-an rendezik meg Szofiaban. - Jacques Delors, az 

Europai Kozosseg bizottsaganak elnoke Mihail Gorbacsov szovjet allamfovel, Nyikolaj Rizskov 

kormanyfovel es Eduard Sevardnadze kulugyminiszterrel, ill. gazdasagi vezetokkel targyal 

Moszkvaban a szovjet gazdasagi reformokhoz nyiijtando nyugati segelyek lehetosegeirol. 

Julius 19. - A balti koztarsasagoknak a Szovjetuniobol valo kilepeserol folytat megbeszeleseket 

Washingtonban Lennart Meri eszt es James Baker amerikai kulugyminiszter. Az amerikai 

diplomacia vezetoje 20-an fogadja Ivars Godmanis lett miniszterelnokot. 

Julius 20. - Minszkben a Belorusz Legfelsobb Tanacs eltorli a kommunista part vezeto szerepet 

kimondo alkotmanycikkelyt, es lehetove teszi a kulonbozo politikai partok miikodeset. - Nyikolaj 

Rizskov szovjet miniszterelnok bejelenti: a Szovjetunio nyugati hatarain ideiglenesen felfuggesztik a 

hataratlepes egyszeriisitesere vonatkozo, 1988. szept.-tol ervenyes rendeletet. 

Julius 21. - Bukarestben megkezdodik a „huszonnegyek", a Ceau§escu-rendszer prominens 

szemelyisegeinek pere. A vad: nepirtas. - A Lett Legfelsobb Tanacs nyilatkozataban elfogadasa 

pillanatatol torvenytelennek nyilvanitja azt az 1940. jiil. 21-en hozott parlamenti dontest, amelynek 

alapjan Lettorszag a Szovjetunio tagkoztarsasaga lett. 

Julius 22. - Berlinben az NDK parlamentje elfogadja az orszag kozigazgatasi rendszerenek 

modositasarol szolo torvenyt. Ennek ertelmeben okt. 14-t61 (a tartomanyi valasztas napjatol) 5 

tartomany lesz az NDK-ban: Mecklenburg- Vorpommern, Brandenburg, Szaszorszag-Anhalt, 

Szaszorszag es Turingia. - Megtartjak Mongoliaban az elso tobbparti parlamenti es helyhatosagi 

valasztasokat. A nagy nepi huralban a Mongol Nepi Forradalmi Part szerzi meg a mandatumok 

tobbseget. 

Julius 23. - Pragaban Jiff Dienstbier csehszlovak es Douglas Hurd brit kulugyminiszter 

kormanymegallapodast ir ala a terrorizmus, a kabitoszercsempeszet es a szervezett biinozes elleni 

egyuttmiikodesrol. 

Julius 24. - A keletnemet liberalisok kilepnek a kormanykoaliciobol, mivel nem tudtak megegyezni 

partnereikkel az NSZK-hoz valo csatlakozas idopontjaban es az ossznemet valasztas modjaban. - 

Dszakartaban a kambodzsai rendezesrol tanacskoznak az ASEAN-orszagok kulugyminiszterei, s 

nyilatkozatban biraljak a kambodzsai ellenzeknek nyiijtott amerikai tamogatas megvonasat. 

Julius 25. - Mihail Gorbacsov elnoki rendelete szerint 15 napon belul fel kell oszlatni a szovjet 

torvenyek megkerulesevel alakult fegyveres szervezeteket, egyesuleteket es csoportokat. - A horvat 

parlament, a szabor elfogadja a koztarsasag alkotmanyanak modositasat, amely kimondja 

Horvatorszag szuverenitasat, torli hivatalos elnevezesebol a szocialista jelzot, s visszaallitja a regi 

cimert. Ezzel szemben a szerb tobbsegii horvatorszagi kozsegek polgarmesterei meg aznap 

nyilatkozatban kialtjak ki a tagkoztarsasag szerbjeinek „auton6miajat es szuverenitasat". 

Julius 26. - Megkezdodik az amerikai vegyi fegyverek kivonasa az NSZK-bol. - A salzburgi unnepi 

jatekok megnyitasa alkalmaval Vaclav Havel csehszlovak koztarsasagi elnok talalkozik Kurt 

Waldheim osztrak es Richard von Weizsacker nyugatnemet allamfovel. - Tel-Avivban megnyitjak a 

szovjet kereskedelmi es ipari kamara kepviseletet. - Genfben az OPEC olajipari miniszterei az 

eddigi 18-r61 21 dollarra emelik a koolaj hordonkenti arat. Megallapodnak abban is, hogy az eddigi 

napi 22,1 miUio hordos ossztermelesi szintet 22,491 milliora novelik, s ez az ev vegeig marad 

ervenyben. 

Julius 27. - A belorusz parlament egyhangiilag elfogadja a koztarsasag allami szuverenitasarol szolo 



nyilatkozatot. 

Julius 29. - Kiraly Karoly vezetesevel Kisebbsegi Liga alakul Romaniaban. Az lij erdekvedelmi 
tomorulest a romaniai magyar, szerb, bolgar, ukran, zsido es cigany szervezetek kepviseloi hozzak 
letre. - Mihail Gorbacsov elnoki rendeletben szolitja fel valamennyi szovjet tagkoztarsasag 
legfelsobb tanacsat, hogy az lij szovetsegi szerzodes megkoteseig tartozkodjanak a szovjet penzugyi 
es bankrendszer alaasasara iranyulo torvenyhozasi lepesektol. - A politikai eletbol valo 4 evtizedes 
„szamuzetes" utan gyakorlatilag is lijjaeled a Del-afrikai Kommunista Part. 
Julius 30. - Bonnban az NSZK es Lengyelorszag illetekesei megallapodast irnak ala, melyben az 
NSZK 14 evre atutemezi Varsonak vele szemben fennallo 3 milliard marka adossagat. Ezzel Bonn 
1981 ota otodik alkalommal utemezte at a lengyel tartozasokat. A Szovjetunio es Albania feliijitja 
1961-ben megszakitott diplomaciai kapcsolatait. 

Julius 31. - A szenatus utan a roman kepviselohaz is megszavazza, hogy az orszag nemzeti unnepe 
ismet dec. 1-je, a polgari Romania kikialtasanak napja legyen, s egyiittal torli aug. 23-at mint 
nemzeti unnepet. - Az alban parlament elnoksege rendeletet fogad el a kulfoldi toke beengedeserol 
es az utcai megmozdulasok engedelyezeserol. 

Augusztus 1. -A szarajevoi parlament „szuveren es demokratikus allamnak" nyilvanitja Bosznia es 
Hercegovina Koztarsasagot. - Az Oroszorszagi Foderacio Legfelsobb Tanacsa elnoksegenek jiil. 19-i 
rendelete ertelmeben eltorlik az oroszorszagi part- es allami apparatus tagjainak jaro 
kedvezmenyeket. - Szojuz TM-10 jelzessel iirhajot bocsatanak fel a Mir iirallomasra, fedelzeten 
Gennagyij Manakov parancsnokkal es Gennagyij Sztrekalov fedelzeti mernokkel. - Romaniaban a 
parlament elfogadja a privatizacios torvenyt. - Bulgariaban a nagy nemzetgyiiles Zselju Zselevet, az 
ellenzeki Demokratikus Erok Szovetsegenek elnoket valasztja koztarsasagi elnokke. - Velenceben 
tartja elso csiicstalalkozojat a Pentagonalenak nevezett Adria-Duna regionalis munkakozosseg 
(Ausztria, Csehszlovakia, Jugoszlavia, Magyarorszag es Olaszorszag) 5 kormanyfoje. (Jul. 31-en 
ugyanitt kulugyminiszteri szintu talalkozo volt) - Eduard Sevardnadze szovjet es James Baker 
amerikai kulugyminiszter Irkutszkban folytat targyalasokat az lijabb Gorbacsov-Bush- 
csiicstalalkozo elokesziteserol, a leszerelesi folyamat elomozditasarol, ill. az afganisztani es a 
kambodzsai kerdesrol. 

Augusztus 2. - Bukarestben szabadon engedik Marian Munteanu diakvezert, akit jiin. 18-an a 
kormanyellenes tuntetesek soran vettek orizetbe. - James Baker kulugyminiszter szemelyeben az 
eddig legmagasabb rangii amerikai politikus tesz latogatast Mongoliaban. - Iraki csapatok 
megtamadjak Kuvaitot, s nehany ora miilva bevonulnak a fovarosba. (Irak azzal vadolta meg jiil.- 
ban Kuvaitot, hogy az iraki-irani haboriit felhasznalva 1980 ota 2,4 milliard dollar ertekii koolajat 
lopott el Iraktol, s bejelenti orszaga karteritesi igenyet. A nezetelteresek rendezeset celzo 
targyalasok sikertelenek voltak.) 4-en Romaban az iraki es kuvaiti olajexport azonnali bojkottjarol 
dontenek az Europai Kozosseg kulugyminiszterei. 6-an az ENSZ Biztonsagi Tanacsa (Kuba es 
Jemen tartozkodasaval) gazdasagi, penzugyi es katonai szankciokat tartalmazo hatarozatot fogad 
el. 8-an Szaddam Huszein iraki elnok bejelenti Kuvait annektalasat, s lij, babkormanyt nevez ki. 9- 
en a BT egyhangii szavazassal torvenytelennek es meg nem tortentnek minositi a bekebelezest. 10-en 
Kairoban az Arab Liga rendkivuH csucstalalkozojan tobbsegi dontessel a szervezet torteneteben 
eloszor itehk el elesen az egyik tagallamot a masik megtamadasa miatt, valamint elfogadjak, hogy 
arab haderot kuldenek Szaiid-Arabiaba, ill. mas Obol menti allamokba. 12-en Huszein iraki elnok a 
Kozel-Kelet osszes teruleti vitajanak megoldasat szabja a Kuvaitbol valo kivonulas felteteleul. 15-en 
Irak bejelenti: kesz beket kotni Irannal, s elfogadja a ket orszag hatarat rogzito, 1975-6s szerzodest. 
17-en hazaerkezik Irakbol az irani hadifoglyok elso csoportja. 21-en hazaerkeznek Kuvaitbol es 
Irakbol az ott tartozkodo magyarok. 25-en a BT (Jemen es Kuba tartozkodasaval) elfogadja a 
szukseges haditengereszeti ero alkalmazasat lehetove tevo hatarozatot, hogy ervenyt szerezzen az 
Irakkal szembeni gazdasagi szankcioknak. Kurt Waldheim osztrak allamfo iraki latogatasanak 
eredmenyekent 26-an az osszes Irakban tartozkodo osztrak allampolgar tavozhat Waldheim 
repulogepen. 27-en Parizsban a Nyugat-europai Unio (WEU) torteneteben eloszor targyalnak a 
tagallamok vezerkari fonokei az Irak-ellenes hadmiiveletek egyezteteserol. 27-en a magyar kormany 



bejelenti, hogy a korulmenyek miatt atmenetileg szunetelteti a kuvaiti magyar nagykovetseg 

miikodeset. 28-an a bagdadi kormany Irak „19. kormanyzosaganak" nyilvanitja Kuvaitot. 29-en az 

OPEC piacfelugyelo bizottsaga Becsben az olajtermeles atmeneti noveleset hatarozza el az Irak 

elleni embargo miatt kieso iraki es kuvaiti olaj potlasara. 30-an Ammanba erkezik Perez de Cuellar, 

az ENSZ fotitkara, s 31-en az iraki kulugyminiszterrel targyal. 

Augusztus 3. - Berlinben alairjak az ossznemet valasztasokrol szolo szerzodest. - Eduard 

Sevardnadze szovjet es James Baker amerikai kulugyminiszter Moszkvaban kozos nyilatkozatban 

elesen eliteli Irak Kuvait elleni katonai agressziojat. - Albania megfigyeloi statust kap az europai 

biztonsagi es bizalomerosito intezkedesekkel foglalkozo becsi targyalasokon. 

Augusztus 5. - A Szovjetunio tersegei kozotti gazdasagi egyuttmiikodesrol, az lin. belso kozos piac 

kialakitasanak lehetosegeirol tanacskoznak Tallinban a 3 balti koztarsasag, Oroszorszag, valamint 

Moszkva es Leningrad kepviselo. - New Yorkban az Egyesult Allamok es Vietnam kepviseloi 

eloszor targyalnak egymassal hivatalos formaban a kambodzsai rendezes lehetosegeirol. - 

Pretoriaban megtartjak a kormany es az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) kozotti elokeszito 

megbeszelesek masodik fordulojat. (Az elso fordulo maj. 2-4. kozott volt.) 6-an bejelentik, hogy az 

ANC fegyveres szarnya azonnali hatallyal beszunteti a kormanyellenes fegyveres akciokat. - Gulam 

Iszak Han pakisztani allamfo alkotmanyos jogaval elve meneszti Benazir Bhutto miniszterelnokot, 

feloszlatja a nemzetgyiilest, es okt. 24-re altalanos torvenyhozasi valasztasokat ir ki. 

Augusztus 7. - Bogotaban beiktatjak hivatalaba Cesar Gaviriat, Kolumbia maj. 27-en megvalasztott 

lij elnoket. - Az eszt parlament ervenyteleniti a Szovjetuniohoz valo csatlakozast rogzito 1940. aug. 

6-i torvenyt, s dont arrol, hogy a koztarsasagban visszaallitjak az 1940. aug. 25-ig hasznalt nemzeti 

zaszlot es allami cimert. 

Augusztus 9. - Az oroszorszagi parlament ervenyteleniti minden kulkereskedelmi szerzodest, 

amelyet Moszkva az Oroszorszagi Foderacio szuverenitasanak kinyilvanitasa utan kotott a 

koztarsasag teruleten talalhato termeszeti kincsek eladasarol. 23-an Mihail Gorbacsov elnoki 

rendelettel ervenyteleniti a torvenyt. - Mihail Gorbacsov szovjet allamfo allami vagyonugynokseg 

letrehozasarol hoz rendeletet. 

Augusztus 10. - Megszuntetik az eljarast Miroslav Stepan, a CSKP pragai partbizottsaganak volt 

elso titkara ellen, miutan fellebbezett a birosag jiil. 9-i, 4 evi bortonbuntetest kiszabo itelete ellen. 

Augusztus 11. - Hannoverben a ket nemet allam partjai kozul elsokent a liberalis partok tartanak 

egyesulesi kongresszust. 

Augusztus 13. - Eloszor emlekezik meg kozosen Kelet- es Nyugat-Berlin vezetese a berlini fal 

felepitesenek 29. evfordulojarol. - Szofiai szekhellyel bejegyzik az elso bolgar maganbankot. - 

Mihail Gorbacsov szovjet allamfo elnoki rendeletben rehabilitalja a sztalinizmus aldozatait. 

Augusztus 15. - Mihail Gorbacsov tobb tucat kulfoldon elo szemelyisegnek adja vissza a szovjet 

allampolgarsagat. - Vaduzban megkoronazzak a Liechtensteini Fejedelemseg lij uralkodojat, II. 

Janos Adam herceget. - George Bush amerikai elnok eltorli az Egyesult Allamok es az NDK kozotti 

kereskedelmi es gazdasagi kapcsolatokat korlatozo intezkedeseket. - Vilniusban kereskedelmi es 

arucsere-forgalmi megallapodast ir ala Litvania es az Oroszorszagi Foderacio az 1991. evre. - 

Borisz Jelcin, az Oroszorszagi Foderacio elnoke bejelenti, hogy a tagkoztarsasag 70 milliard 

rubelrol 20 miUiardra csokkenti befizeteseit a szovetsegi koltsegvetesbe, megtiltja a szovjet 

kormanynak, hogy teruleterol aranyat exportaljon, es koveteh, hogy 1991-ben 16%-kal csokkentsek 

a hadikiadasokat. 

Augusztus 16. -Albania bejelenti: csatlakozik az atomfegyverek elterjedeset gatlo atomsorompo- 

szerzodeshez. 

Augusztus 17. - Leteszi a hivatali eskut Joaquin Amparo Balaguer dominikai koztarsasagi elnok, 

aki hatodszor tolti be ezt a tisztseget. 

Augusztus 19. - Onallo koztarsasagot hoz letre a Moldavai SZSZK teruleten elo torok eredetii 

gagauz nep. Az lij allamalakulat a Szovjetunio resze, de fuggetlen a moldovai koztarsasagtol. 23-an 

a moldovai kormany alkotmanyellenesnek nyilvanitja a fuggetlen Gagauz Koztarsasag kikialtasat. 

Augusztus 22. - Az NDK parlamentje jovahagyja a nemet-nemet valasztasi szerzodest, amely a dec. 



2-i valasztasokra egesz Nemetorszag teruletere egyseges valasztojogot iranyoz elo. 

Augusztus 23. - A jerevani parlament fuggetlensegi nyilatkozataban Ormeny Koztarsasagra 

valtoztatja a szovjet tagkoztarsasag hivatalos nevet. - A Turkmen Legfelsobb Tanacs 

nyilatkozatban nyilvanitja ki a tagkoztarsasag szuverenitasat. - Esztorszag es a Szovjetunio eloszor 

kezd hivatalos targyalasokat egymassal. - A nepi kamara hatarozata ertelmeben az NDK okt. 3-an 

csatlakozik az NSZK-hoz. 

Augusztus 24. - A Tadzsik Legfelsobb Tanacs nyilatkozatot fogad el a tagkoztarsasag 

szuverenitasarol, s a koztarsasag teruletere hatalyon kivul helyezi a helyi torvenyekkel ellentetes 

szovjet torvenyeket. - Vytautas Landsbergis, a Litvan Legfelsobb Tanacs elnoke munkalatogatasa 

Daniaban es Norvegiaban. 

Augusztus 26. - Szelsoseges tuntetok Szofiaban felgyiijtjak a Bolgar Szocialista Part szekhazat. Az 

incidenst a kormany es az ellenzeki erok egyarant elitelik. - Lech Walesa, a lengyel SzoHdaritas 

szakszervezet elnoke olaszorszagi maganlatogatasa soran talalkozik IL Janos Pal papaval. 

Augusztus 27. - Az Egyesult Allamok tobbeves haladekot ad 1,2 milliard dollarnyi, a washingtoni 

kormany altal szavatolt lengyel adossag visszafizetesere. (A torlesztes 1989 es 1991 elso negyede 

kozott lett volna esedekes.) Hasonlo atutemezesi megallapodast ir ala Lengyelorszag a sved kormany 

altal biztositott hitelekrol is. - Szerbiaban 15 part, csoportosulas, ill. szovetseg bejegyzesevel 

hivatalosan bevezetik a tobbpartrendszert. 

Augusztus 29. - Egy kepviselo meggyilkolasa miatt rendkivuli allapotot leptet eletbe az ormeny 

parlament a koztarsasag teruleten. 30-an leteszi a fegyvert es megadja magat az Ormeny Nemzeti 

Hadsereg vezerkara. 

Augusztus 31. - Berlinben a ket nemet allam kepviseloje alairja a nemet egyesulesi szerzodest. (A 

nemet-nemet egyesulesi szerzodesrol Berlinben jiil. 6-an kezdodott megbeszelessorozat 24-en 

Bonnban fejezodott be.) 

Szeptember 1. - A jordaniai Ammanban eredmenytelenul er veget Perez de Cuellar ENSZ-fotitkar 

es Tarik Aziz iraki kulugyminiszter ketnapos targyalasa az Obol-valsag megoldasarol. - Libia es 

Szudan egyesiteserol szolo alapokmanyt ir ala a ket orszag allamfoje, Moamer el-Kadhafi es Omar 

Hasszan Ahmed el-Besir. - Egmont Foregger osztrak igazsagugy-miniszter bejelenti: hivatali 

visszaeles miatt vadat emelnek Fred Sinowatz volt kancellar, Leopold Gratz volt kulugyminiszter es 

Karl Blecha volt belugyminiszter ellen, mert 1985-ben nem akadalyoztak meg a Noricum 

gyartmanyii lovegek eladasat az Irakkal harcban alio Irannak. - Csehszlovakia Kommunista 

Partjanak kb-ulesen lemond Ladislav Adamec partelnok. A testulet ideiglenesen Vasil Mohorita 

elso titkart bizza meg a partelnoki tisztseg ellatasaval. 

Szeptember 2. - Moszkvaban az Oroszorszagi Foderacio es Griizia vezetoi hosszii tavii ketoldalii 

gazdasagi es politikai egyuttmiikodesi szerzodest irnak ala. - Megkezdodik az Irakban es Kuvaitban 

fogva tartott kulfoldi allampolgarsagii nok es gyermekek szabadon bocsatasa es elszallitasa. - 

Moldava oroszlakta teruleteinek kepviseloi Tyiraszpolban kihirdetik az orosz nyelvii teruleteket 

egyesito Moldavai Szovjet Szocialista Koztarsasag megalakulasat s elszakadasat a roman tobbsegii 

moldav koztarsasagtol. 

Szeptember 3. - Chilei kormanykuldottseg erkezik Moszkvaba Vargas Carreno kulugyminiszter- 

helyettes vezetesevel. 1973 ota ez az elso chilei kormanykuldottseg a Szovjetunioban. - Lemond 

Chedli Klibi, az Arab Liga fotitkara, aki 1979 ota toltotte be ezt a tisztseget. - Parizsban nemzetkozi 

konferencia tanacskozik a legszegenyebb orszagok problemairol. 

Szeptember 4. - Santiagoban tizezrek kiserik utolso litjara Salvador Allende volt koztarsasagi 

elnokot, az 1973. szept. 11-i chilei jobboldali puces aldozatat. Ujratemetesen szamos neves kulfoldi 

szemelyiseg vesz reszt. - Havannaban befejezodik az europai kovetsegekre menekult kubai 

allampolgarok 2 honapos kalvariaja: az utolso menekult is elhagyja a spanyol kovetseget, miutan a 

hatosagok buntetlenseget igertek, de nem jarultak hozza kulfoldre tavozasukhoz. 

Szeptember 5. - Uzbegisztanban allamfoi rendelet tiltja meg, hogy a szovjet hadseregbe bevonult 

uzbeg fiatalok a koztarsasagon kivuli teruleten toltsek le a szolgalati idejuket. - Husszein Jordan 

kiraly Bagdadban Szaddam Huszein iraki allamfovel targyal. - Manfred Worner, a NATO fotitkara 



Csehszlovakiaba latogat. - Vilniusban a Balti Tanacs ulesen a 3 balti koztarsasag felhivast tesz 

kozze, amely surgeti, hogy a Moszkvaban tartando 2+4 kulugyminiszteri ertekezlet a nemet 

kerdesen kivul a II. vilaghaborii mas kovetkezmenyeivel is foglalkozzon, s vitassa meg Lettorszag, 

Esztorszag es Litvania fuggetlensegenek kerdeset is. 

Szeptember 6. - Kozel-keleti es europai koriitja soran James Baker amerikai kulugyminiszter 

Szaiid-Arabiaban, az Egyesult Arab Emirsegekben es Egyiptomban targyal, majd reszt vesz a 

Helsinki amerikai-szovjet csiicstalalkozon, s errol Brusszelben tajekoztatja a NATO 

kulugyminisztereit. Ezutan Moszkvaba utazik, ahol targyal Eduard Sevardnadzeval; reszt vesz a 

nemet lijraegyesitesrol folyo kulugyminiszteri ertekezleten; ellatogat Sziriaba, Olaszorszagba es az 

NSZK-ba. 

Szeptember 7. - Az EGK kulugyminisztereinek rendkivuli ertekezlete Romaban tanacskozik a 

Perzsa (Arab)-6b61 tersegeben kialakult valsagrol. - Koszovoban a feloszlatott pristinai 

kepviselohaz alban tagjai alkotmanyt fogadnak el, amely fuggetlen koztarsasagga nyilvanitja 

Koszovot. 

Szeptember 8. - George Bush amerikai elnok Helsinkiben talalkozik Mauno Koivisto finn, majd 

Mihail Gorbacsov szovjet allamfovel, akivel megvitatja a Perzsa (Arab)-6b61 ovezeteben kialakult 

valsagot. 

Szeptember 9. - Varsoban megtartjak az Allampolgari Bizottsagok elso orszagos konferenciajat. - 

Tarik Aziz iraki kulugyminiszter Iranban folytatott targyalasain a ket orszag megallapodik a 

politikai kapcsolatok helyreallitasaban es a diplomaciai kepviseletek ujboli megnyitasaban. 

Szeptember 10. - Meghal Samuel Doe liberiai elnok, akit a felkelok egy tiizharcban siilyosan 

megsebesitettek, majd az egyik lazado szervezet fogsagaba ejtett. 

Szeptember 12. - Moszkvaban a II. vilaghaboriiban gyoztes 4 nagyhatalom es a ket nemet allam 

kulugyminiszterei alairjak a Nemetorszag lijraegyesiteserol szolo szerzodest. 

Szeptember 13. - Moszkvaban Eduard Sevardnadze szovjet es Hans-Dietrich Genscher 

nyugatnemet kulugyminiszter alairja a nemet-szovjet alapszerzodest a „j6szomszedi, partneri 

viszonyrol es egyuttmiikodesrol". - Meghal Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Part egyik 

legtekintelyesebb vezetoje. - Manfred Worner, a NATO fotitkara Lengyelorszagban jar. 

Szeptember 14. - Berlinben a Szabad Nemet Szakszervezeti Szovetseg (FDGB) kongresszusa 

hatarozatot hoz a szovetseg feloszlatasarol. A hatarozat szept. 30-an lep eletbe. - A Foldkozi-tenger 

tersegeben 51 napos NATO-hadgyakorlat kezdodik. - Becsben a Varsoi Szerzodes es a NATO 

kepviseloi megkezdik a ket katonai tomb kozotti kapcsolatokrol szolo nyilatkozat kidolgozasat. - 

Jichak Modai izraeU penzugyminiszter es Juval Niman tudomanyos es fejlesztesi miniszter 

Moszkvaban targyal a ket orszag diplomaciai kapcsolatainak helyreallitasarol. 

Szeptember 15. - A kelet- es a nyugat-berhni szocialdemokrata szervezetek egyesulesi kongresszust 

tartanak. - Rigaban tanacskozik a fuggetlen Lett Kommunista Part kongresszusa, amely a part 

nevet Lett Demokratikus Munkapartra valtoztatja. - Jean-Pierre Chevenement francia vedelmi 

miniszter Szaiid-Arabiaban Fahd kirallyal targyal. 

Szeptember 16. - Moszkvaban tobb tizezren tuntetnek a Rizskov-kormany ellen, a radikalis 

gazdasagi reformok mellett. 1917 ota ez a legnagyobb tomegtuntetes a szovjet fovarosban. - Az 

ENSZ BT rendkivuli ulese egyhangiilag elfogadott hatarozatban iteli el Irak Kuvait elleni 

agressziojat es a kulfoldi allampolgarok fogva tartasaban Irakban. - Szaiid- Arabia 

kulugyminisztere, Szaiid el-Feiszal Moszkvaban folytat megbeszeleseket a szovjet vezetokkel. A ket 

fel megallapodik a diplomaciai kapcsolatok feliijitasaban. - Margaret Thatcher brit miniszterelnok 

kozep-europai koriitja soran Csehszlovakiaban, Magyarorszagon es Svajcban jar. 

Szeptember 17. - A Szovjetunio Legfelsobb Tanacsa megkezdi a vitat a piacgazdasagra valo atteres 

programjarol. - Az Europai Kozosseg kulugyminisztereinek ertekezlete Brusszelben az egyseges 

Nemetorszag es a Kozos Piac viszonyarol targyal. 

Szeptember 18. - New Yorkban megnyilik az ENSZ-kozgyiiles 45. ulesszaka. 

Szeptember 21. - Bukarestben a katonai birosag 20 evi bortonbuntetesre iteli Nicu Ceau§escut, 

akinek a pere maj. 26-an kezdodott Nagyszebenben. 27-en 3 honapos idotartamra, gyogykezeles 



celjabol szabadlabra helyezik. - Az Europai Kozosseg kepviseletet nyit Varsoban. - Csehszlovakia 
152. tagkent csatlakozik a Nemzetkozi Valutaalaphoz es a Vilagbankhoz. - Oscar Lafontaine, a 
nyugatnemet Szocialdemokrata Part alelnoke, a part kancellarjeloltje Moszkvaban jar. 
Szeptember 22. - Az NSZK teruleterol eltavolitjak az amerikai hadsereg vegyi fegyvereinek utolso 
reszet is. Ezzel az NSZK vegyi fegyverektol mentes terulette valik. - Husszein jordaniai kiraly 
felszolitja az Egyesult Allamokat: vonja ki csapatait Szaiid-Arabiabol, oldjak meg a valsagot Irak 
allaspontjanak figyelembevetelevel, s kezdodjon nemzetkozi tanacskozas az egesz kozel-keleti terseg 
problemainak atfogo rendezeserol. - Eduard Sevardnadze New Yorkba utazik, ahol reszt vesz az 
ENSZ-kozgyiiles 45. ulesszakanak munkajaban. 26-27-en James Baker amerikai kulugyminiszterrel 
az europai hagyomanyos fegyverek csokkenteserol szolo egyezmenyrol es az Obol-valsagrol targyal. 
Szeptember 23. - Vaclav Havel csehszlovak allamfo Olaszorszagba latogat. - Frederik Willem de 
Klerk, a Del-afrikai Koztarsasag elnoke az Egyesult Allamokba latogat. 1946 ota eloszor fogadnak 
del-afrikai allamfot Washingtonban. 

Szeptember 24. - A Szovjetunio Legfelsobb Tanacsa megszavazza az elnoki jogkor kiterjeszteserol 
szolo inditvanyt, amely gazdasagi kerdesekben teljhatalmat biztosit Mihail Gorbacsov allamfonek. - 
Richard von Weizsacker nyugat-nemet koztarsasagi elnok Bonnban alairja a nemet-nemet 
egyesulesi szerzodest. - Vadat emelnek Winnie Mandela ellen Sowetoban, negyrendbeli 
emberrablas miatt. - Az ENSZ BT hatarozatot hoz az Obol-valsag gazdasagi kovetkezmenyeinek 
felmeresere. E munkat a BT kepviseloibol letrehozott „szankci6bizottsagra" bizzak. - Palma de 
Mallorcan megkezdodik az europai biztonsagi es egyuttmiikodesi ertekezletnek a Foldkozi-tenger 
tersegevel foglalkozo talalkozoja. - Tadeusz Mazowiecki lengyel kormanyfo Spanyolorszagba 
latogat. - A japan Liberalis Demokrata Part kuldottsege Kanemaru Sin vezetesevel a Koreai NDK- 
ban targyal. Elso izben jar japan vezeto part kuldottsege Eszak-Koreaban. 

Szeptember 25. - Andrej Lukanov bolgar miniszterelnok Moszkvaba utazik, hogy segitseget kerjen 
az energiavalsag lekuzdesehez. - Bukarestben birosag ele allitanak 29 embert, mert reszt vettek a 
jiin. 13-i tuntetesen. - A bolgar energiavalsag megoldasa erdekeben Zselju Zselev koztarsasagi 
elnok Washingtonba latogat. 

Szeptember 26. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa a tengeri szallitasi tilalom utan legi embargot is 
eletbe leptet Irakkal szemben Kuvait elleni agresszioja miatt. (Az egyetlen ellenszavazatot Kuba 
adja le.) - A litvan parlament parttorvenyt fogad el, amely kimondja: a koztarsasag teruleten nem 
miikodhetnek mas allamok partjai s azok szervezetei sem (ezzel torvenyen kivul kerulnek az SZKP 
litvaniai szervezetei, beleertve a platformjan alio Litvan KP-t is). - Kijarasi tilalmat rendel el 7 
eszak-indiai varosban meghatarozatlan idore, miutan a kormany foglalkoztatasi politikaja elleni 
tiltakozo mozgalom sok helyen veres zavargasokba torkollott. - Bulgaria csatlakozik a Nemzetkozi 
Valutaalaphoz es a Vilagbankhoz. - A Szovjetunio es az EGK New Yorkban kozos nyilatkozatot 
tesz kozze a Perzsa (Arab)-6b61ben kialakult helyzettel kapcsolatban; ebben elitelik Kuvait iraki 
megszallasat, a kulfoldi tiiszok fogva tartasat, s megerositik, hogy keszek meg nagyobb nyomast 
gyakorolni Irakra. - 34 allam (koztuk Magyarorszag) parlamentjeinek kepviseloi hatarozatban 
foglalnak allast, hogy szorgalmazni fogjak az Europa Tanacs parlamenti kozgyiilese mintajara az 
europai biztonsagi es egyuttmiikodesi folyamatban reszt vevo 35 allam kozos parlamenti 
testuletenek, az Europai Kozgyiilesnek letrehozasat. 

Szeptember 27. - Ahmed Ben Bella volt algeriai elnok, a felszabaditasi harcok volt vezere 10 eves 
szamiizetese utan Barcelonabol visszater Algeriaba. - Szuveren szovjet koztarsasagga nyilvanitja 
Jakutiat a jakut parlament, s az addig autonom koztarsasag nevet Jakut-Szaha Szovjet Szocialista 
Koztarsasagra valtoztatjak. - Iran es Nagy-Britannia ismet felveszi egymassal a masfel evvel 
korabban megszakadt diplomaciai kapcsolatokat. - A lengyel parlament alsohaza, a szejm 
megszavazza a Wojciech Jaruzelski elnoki idejenek leroviditeset biztosito alkotmanymodositast. - 
Ramiz Alia allamfo es Eduard Sevardnadze kulugyminiszter szemelyeben 30 ev ota eloszor 
talalkozik egymassal magas rangii szovjet es alban vezeto politikus New Yorkban. - Az Interpol 
ottawai kozgyiilesen a szervezet tagjai koze felveszik a Szovjetuniot, Lengyelorszagot, 
Csehszlovakiat es a Marshall-szigeteket. - 44 evi megosztottsag utan helyreall a Nemet 



Szocialdemokrata Part (SPD) egysege: a keletnemet es a nyugatnemet SPD kuldottei a Nyugat- 
Berlinben rendezett egyesulesi kongresszuson kimondjak a part egyseget. 

Szeptember 28. - Eletfogytiglani bortonbuntetesre itelnek 16 Fulop-szigeteki katonatisztet Benigno 
Aquino volt ellenzeki vezeto meggyilkolasaert. - 4 honapos vita utan kihirdetik Szerbia lij 
alkotmanyat, amely torli az alaptorvenybol a koztarsasag korabbi szocialista jelzojet, az addigi 
allamelnokseg helyett bevezeti az elnoki intezmenyt, s leszogezi, hogy Szerbia minden, teruleten elo 
polgaranak szabad, demokratikus allama. 

Szeptember 29. - A bacskai Adan megtartja elso kongresszusat a Vajdasagi Magyarok 
Demokratikus Kozossege. - A vietnami haborii idejen eltiint amerikai katonak felkutatasarol s a 
kambodzsai konfliktus rendezesenek lehetosegerol targyal New Yorkban James Baker amerikai es 
Nguyen Co Thach vietnami kulugyminiszter. 

Szeptember 30. - Vatikanvarosban megkezdodik a katolikus puspokok szinodusa. (A forumot 25 
evvel korabban, a II. vatikani zsinat utan VI. Pal papa letesitette az idoszerii egyhazi problemak 
rendszeres megvitatasara.) - Eduard Sevardnadze, a Szovjetunio - es Csho Ho Dzsung, a Koreai 
Koztarsasag kulugyminisztere az ENSZ szekhelyen megallapodik a diplomaciai kapcsolatok 
felveteleben. - New Yorkban bejelentik, hogy a Szovjetunio es Izrael konzuli kapcsolatokat letesit 
egymassal. - A ket orszag kozti diplomaciai kapcsolatok ket es fel evvel ezelotti megszakitasa ota 
eloszor targyal egymassal Szaiid-Arabia es Iran kulugyminisztere New Yorkban. 

Magyar esemenynaptar • 1989. julius-1990. szeptember 

1989. Julius 1. - A kormany azt tervezi, hogy szept. l-jetol az altalanos iskolakban ingyenes ebedet 
adnak minden tanulonak. A gyermekgondozasi dij folyositasat 3 evre kivanjak meghosszabbitani. - 
Dragul sok elelmiszer, vegyi cikk, dohanytermek, valamint importaru. - Az MSZDP orszagos 
ertekezleten megerositik elnoki tiszteben Revesz Andrast. Megszuntetik az ideiglenes vezetoseg 
munkajat, es semmisnek nyilvanitjak a Ruttner Gyorgyre, Markus Laszlora es masokra korabban 
kimondott kizaro hatarozatokat. - Orszagos gyiilest tart az MSZMP Berecz Janos nevevel 
femjelzett Osszefogas platformja, amely meg akarja teremteni a part akcioegyseget. - Megalakul a 
Magyar Oktober Part. 

Julius 2. - Nyers Rezso, az MSZMP elnoke szerint a kulfoldi es a hazai magantoke hasznositasa nem 
ellentetes a szocializmussal, sot szocializmusparti politika. - Megalakul az MSZMP Nepi 
Demokratikus Platformja. - Az MSZDP orszagos ertekezletenek resztvevoi az ellenzeki 
Kerekasztalhoz intezett felhivasukban kerik, hogy kizarolag a part demokratikusan megvalasztott 
kepviseloit fogadjak el targyalofelkent. A magat Szocialdemokratak Orszagos Vezetosegenek nevezo 
testulet ugyanakkor elhatarolja magat az orszagos ertekezlettol. 

Julius 3. - Kadar Janost tudogyulladassal, ill. heveny legzesi es keringesi elegtelenseggel korhazba 
viszik. - Pozsgai Imre allamminiszter szerint Magyarorszag kovetkezo kormanya koalicios lesz, es 
az MSZMP koalicios partnerei kozott leginkabb a Szocialdemokrata Part es az MDF johet 
szamitasba. - Az Orszagos Arhivatal elnokhelyettese szerint legalabb 16%-os lesz az evi inflacio, 
ami 1%-kal nagyobb a tervezettnel. - A Belugyminiszteriumban olyan garanciakat akarnak 
kiepiteni, amelyek szavatoljak, hogy az allambiztonsagi szolgalatot ne lehessen a kulonbozo nezetek 
ellen felhasznalni a napi politika erdekeben. - Az Allami Energiafelugyelet igazgatoja szerint az 
energiatakarekossag osztonzesevel korulbelul annyi energiat lehetne megsporolni, mint amennyi a 
bos-nagymarosi vizlepcso felepitesevel Magyarorszagnak jutna. 

Julius 4. - Kadar Janos allapota valsagos. - Glatz Ferenc miivelodesi miniszter szerint 
Magyarorszag tarsadalmi, nemzeti erdeke az egyhazi ingatlanok visszaadasa. - Az MDF a jovoben 
egyidejiileg akar szellemi-politikai mozgalomkent es politikai partkent miikodni. 
Julius 5. - A Magyar Nemzeti Bank illetekesei a Nemzetkozi Valutalappal folytatott targyalasok 
utan kozlik: a kormany eltokelt szandeka, hogy a koltsegvetesi egyensiily javitasara vegrehajtja az 
Orszaggyiiles altal elfogadott intezkedeseket, megorzi az orszag fizetokepesseget s elfogadhato 
szinten tartja a fizetesi merleg hianyat. - A Legfobb Ugyeszseg vadat emel a Penzugyminiszterium 



harom vezeto munkatarsa ellen, amiert a budapesti Lorant utcai lakasepitkezesek soran tobb millio 
forintot jogtalanul fizettek ki. - Az MSZMP a nemzeti megbekeles jegyeben tobb megemlekezest is 
szervez okt. 23-a es nov. 4-e kozott, jelenti be Barabas Janos kb-titkar. - Az SZDSZ ugyvivo 
testulete egy vegkepp kompromittalodott modszer es szemely atmentesere tett kiserletnek tekinti, 
hogy Berecz Janost valasztottak az Orszaggyiiles kulugyi bizottsaganak elnokeve. 
Julius 6. - Kadar Janos, az MSZMP nyugalmazott elnokenek halala. Az MSZMP elnoksege 
bizottsagot alakit a 77 eves koraban elhunyt politikus temetesenek megszervezesere. A testulet 
biicsujaban fajdalommal es oszinte tisztelettel adozik Kadar Janos emlekenek, de szol arrol is, hogy 
az ido s vele az MSZMP sok tekintetben meghaladta Kadar politikusi eletmiivet. A vezeto nyugati 
hirugynoksegek emlekeztetnek ra, hogy Kadar Janos vezetese alatt Magyarorszag a legliberalisabb 
es legnyitottabb tarsadalomma valt Kelet-Europaban. - A Legfelsobb Birosag hatalyon kivul helyezi 
a Nagy Imre es tarsai ellen 1958-ban hozott iteleteket, es biincselekmeny hianyaban felmenti Nagy 
Imret, Donath Ferencet, Gimes Miklost, Tildy Zoltant, Maleter Palt, Kopacsi Sandort, Szilagyi 
Jozsefet, Janosi Ferencet es Vasarhelyi Miklost. - Az osztrak kormany 1 millio schillinges 
tamogatast szavaz meg a Magyarorszagon tartozkodo romaniai menekultek megsegitesere. 
Julius 7. - A Varsoi Szerzodes politikai tanacskozo testuletenek bukaresti ulesen Nyers Rezso 
Mihail Gorbacsovval, Nemeth Miklos pedig a csehszlovak kormanyfovel, Wladislav Adameccel 
talalkozik. Az MSZMP elnoke a csiicsertekezleten ligy velekedik, hogy nines minden szocialista 
orszag szamara kotelezo ervenyii modell, ezert maradektalanul tiszteletben kell tartani a nemzeti 
sajatossagokat s az onallo litkeresest. - Az osztrak gazdasagi miniszter budapesti targyalasain utal 
arra, hogy a bos-nagymarosi vizlepcso miatti bizonytalansag egyre nagyobb karokat okoz az 
osztrak gazdasagnak, s ezert mielobb szeretnenek vegleges valaszt kapni. - Kiszabadulnak a 
korabban kozveszelyes munkakerulesert eliteltek. 

Julius 8. - Magyarorszag megfigyelokent ezentiil 6 parlamenti kepviselot kuldhet az Europa Tanacs 
ulesszakaira. 

Julius 9. - A Varsoi Szerzodes bukaresti csiicstalalkozoja utan Nyers Rezso ligy nyilatkozik: a 
tagallamok kozott nagyon jelentosek a kulonbsegek, ezert a szovetseg egyseget csak az eltero 
nezetek osszehangolasa biztosithatja. 

Julius 10. -A Vilagbank kozlekedesfejlesztesre 95 millio dollaros kolcsont nyiijt Magyarorszagnak. 
- Az Allami Ber- es Munkaugyi Hivatal 65%-ban megteriti az orosznyelv-tanarok atkepzesi 
koltsegeit a Foglalkoztatasi Alapbol. - Zwack Unicum neven 60 miUio forintos alaptokevel kft.-t 
alakit Zwack Peter, az egykori Hkorgyar tulajdonosainak leszarmazottja. - Megnyflik a Zsido 
Vilagkongresszus budapesti irodaja. - Megalakul az MDF ifjiisagi mozgalma, az Ifjiisagi 
Demokrata Forum. 

Julius 11. - Budapestre erkezik George Bush, az Egyesult Allamok elnoke. A nap folyaman 4 
magyar-amerikai vegyes vallalati szerzodest irnak ala. - A kormany elrendeli: Kadar Janos 
temetese napjan vonjak fel az allami zaszlot, s helyezzenek el gyaszlobogokat az allami 
intezmenyeken. - Az osztrak gazdasagi miniszter ligy tudja, hogy a nagymarosi epitkezesben 
erdekelt ausztriai cegek karteritesi igenye mar 2,6 milliard schillingre riig. - A tavalyinal tobb mint 
10%-kal tobb foldgaz szallitasarol irnak ala szovjet-magyar egyezmenyt. - A Fogyasztok Orszagos 
Tanacsa szerint egyelore nincsenek meg a feltetelei, hogy az altalanos iskolasok allampolgari jogon 
ingyen ebedet kapjanak. - Az Ellenzeki Kerekasztal ligy hataroz, hogy a szocialdemokratak 
kepviseloi atmenetileg csak a politikai egyezteto targyalasok legfelsobb szintjen vehetnek reszt. 
Julius 12. - Budapesten George Bush igeretet tesz ra, hogy nemzetkozi forum okon s elsosorban a 
kozelgo parizsi tokes csiicstalalkozon hathatos gazdasagi segitseget surget Magyarorszag szamara. 
Az amerikai elnok javasolja, hogy a kongresszus hozzon letre 25 miUio dollaros alapot a magyar 
magangazdalkodas elenkitesere, tovabba ha a magyar Orszaggyiiles elfogadja a kivandorlasrol 
szolo torvenyt, Magyarorszagot mentesitsek a kereskedelmi korlatozasok alol. Bush elnok bejelenti: 
az amerikai Bekehadtest angolnyelv-tanarokat kuld Magyarorszagra. - A miivelodesi miniszter 
kozli: az orosznyelv-tanarok atkepzeset meg reszben sem fizettetik meg a pedagogusokkal, hanem a 
Foglalkoztatasi Alap mellett a helyi tanacs es maga az iskola fedezi a koltsegeket. 



Julius 13. - Az MSZMP kozponti bizottsaganak szekhazaban felravatalozzak Kadar Janost. A 
gyaszszertartas elso napjan tobb mint 10 ezren rojak le kegyeletuket. - A kormany ligy dont, hogy 
szept. l-jetol megszuntetik az osszes korlatozast, amely eddig a magyar allampolgaroknal levo 
konvertibilis valutakra vonatkozott. - Beck Tamas kereskedelmi miniszter szerint a szovjet-magyar 
kereskedelem tovabbi fejlodese elkepzelhetetlen a transzferabilis rubelen alapulo jelenlegi 
elszamolasi rendszer fenntartasaval. A Moszkovszkije Novosztyinak ligy nyilatkozik: Magyarorszag 
1991-ig szeretne atterni a konvertibilis elszamolasi rendszerre. - A hazai telepulesek egy reszeben 
megindult cukorfelvasarlas nyoman a Cukoripari Kozos Vallalat es a szakminiszterium illetekesei 
cafoljak, hogy cukorjegy bevezeteset terveznek Magyarorszagon. - Az Allami Ber- es Munkaugyi 
Hivatal szerint ebben az evben a munkahelyek 20 ezerrel kevesebb allast kinalnak, mint ahany 
palyakezdo kikerul az iskolakbol. 

Julius 14. - Gyaszolok tomegenek jelenleteben eltemetik Kadar Janost, az MSZMP nyugalmazott 
elnoket. - Budapesten a Magyar Oktober Part es a Magyar Radikalis Part elozetes bejelentes nelkul 
tuntet a Munnich Ferenc utcaban, kovetelve, hogy a neve ismet Nador utca legyen. - Nyilvanossagra 
hozzak a tarsadalombiztositasi ellatasok emeleserol es kiegesziteserol szolo megallapodas reszleteit. 
Eszerint a kisnyugdijasok jiil. l-jetol 300 forinttal kapnak tobbet, a csaladi potlek pedig aug. l-jetol 
150 forinttal emelkedik. Az oregsegi nyugdij legkisebb osszege ezentiil 3640 forint, a legalacsonyabb 
gyermekgondozasi dij pedig napi 121 forint. - Az Orszaggyiiles ipari bizottsaga megallapitja, hogy a 
tiilzott koltsegek miatt kiegeszitesre szorul a tengizi epitkezesben valo magyar reszvetelrol szolo 
egyezmeny. Kiderul, hogy a Jamburgbol erkezo gaz, ill. a tengizi munkalatok eseteben 1 rubel 
kitermelese 170 forintba kerul. - A Fovarosi Cegbirosagi elutasitja az MSZMP altal jiin.-ban 
alapitott NEXT 2000 Kft. tokeemelesi kerelmet, amellyel az MSZMP sajat gazdasagi vallalkozasa 
tulajdonaba akart adni tobb, a part kezeleseben levo allami tulajdonu ingatlant. 
Julius 15. - A 7 legfejlettebb tokes orszag vezetoi osszehangolt gazdasagi segelyt helyeznek kilatasba 
Magyarorszag es Lengyelorszag szamara, es nemzetkozi ertekezlet osszehivasat igerik a magyar es a 
lengyel reformok tamogatasa erdekeben. 

Julius 17. - Nemeth Miklos miniszterelnok elmondja, hogy a kozponti bizottsagon beluli szakadas 
elkerulese vegett vallalta el a tagsagot az MSZMP elnoksegeben, azzal a kikotessel, hogy a part 
vezeto testulete nem hozhat a kormanyra nezve kotelezo donteseket. - Horn Gyula szerint Romania 
raketavasarlasi terve elsosorban belpolitikai celokat szolgal. A kulugyminiszter ligy nyilatkozik: 
Magyarorszag mindaddig nem tesz valaszlepeseket, amig a raketakat fel nem szerelik, utana 
azonban a roman lepesrol le kell vonni a nemzetbiztonsag szempontjabol szukseges 
kovetkezteteseket. - Karpati Ferenc honvedelmi miniszter fogadja a roman nemzetvedelmi 
miniszter elso helyetteset, Victor Stanculescut. - A bos-nagymarosi vizlepcso magyar 
kormanybiztosa szerint celszerii lenne hosszabb idore felfuggeszteni a magyarorszagi resz epiteset, 
hogy a tudosoknak eleg idejuk legyen az okologiai kockazatok elemzesere. E velemennyel a 
csehszlovak kormany megbizottja nem ert egyet. - Horn Gyula szofiai targyalasain a felek 
hangsiilyozzak: surges intezkedesekre van szukseg a magyar-bolgar gazdasagi kapcsolatokban 
tapasztalhato nehezsegek felszamolasahoz. 

Julius 18. - Az Ellenzeki Kerekasztal nyilt levelben keri Nemeth Miklos kormanyfot, vizsgalja feliil 
a bos-nagymarosi beruhazassal kapcsolatos allaspontjat. - A SZOT bejelenti: tavozik a 
haromoldalii politikai egyezteto targyalasokrol, ha a forumon nem egyeznek meg hamarosan a 
kedvezo gazdasagi es szocialis fordulat erdekeben. - Az MSZMP budapesti bizottsaga azt javasolja, 
hogy orszagosan unnepeljek meg okt. 23-at. - Egy evre csokken a felsofokii vegzettsegiiek 
sorkatonai szolgalata. - Hivatalos bonni adatok szerint az elmiilt 3 hetben, amiota bontjak a 
miiszaki hatarzarat, mar legalabb 60 keletnemet allampolgar jutott at Magyarorszagrol Ausztriaba. 
Julius 19. - Nem kozelednek az allaspontok Bos-Nagymaros ugyeben a magyar-csehszlovak 
tudomanyos szakertoi targyalason. Csehszlovak velemeny szerint haladektalanul folytatni kell a 
beruhazast, a magyar tudosok viszont az epitkezes tobbeves felfuggeszteset szeretnek. - A hazai ipar 
termelese az ev elso feleben atlagosan 1%-kal csokkent. - Morvai Ferenc vallalkozo kozli: a 
Szovjetunioban, a sziberiai Barguzinban megtalaltak Petofi Sandor sirjat. A Miivelodesi 



Miniszterium megigeri, hogy diplomaciai liton kezdemenyezni fogja a Szovjetunional a csontok 
hazaszallitasat. - A Fovarosi Tanacs ligy dont, hogy az ott lakok velemenyet fogja kerni a Munnich 
Ferenc utca esetleges nevvaltoztatasarol. 

Julius 20. - A csehszlovak-magyar kormanyfoi targyalasokon megegyeznek abban, hogy tovabbi 
vizsgalatokra van szukseg a bos-nagymarosi beruhazas varhato kornyezeti hatasainak 
tisztazasahoz, ill. abban is, hogy okt. vegeig meg egyszer osszeulnek a kormanyfok, hogy 
megtargyaljak a kutatasok eredmenyeit, de Nagymarosnal addig sem vegezhetnek lin. 
visszafordithatatlan munkat. - Brusszelben targyal az Europa Parlament keresztenydemokrata 
kepviselocsoportjaval az MDF egyik vezetoje. Antall Jozsef szerint a magyarorszagi valasztasokat 
nov.-ben vagy legkesobb marc-ban kellene megtartani. - Roman allampolgarok lijabb csoportja 
probal meg illegaUsan Magyarorszagrol Ausztriaba jutni, vonaton. 

Julius 21. - Magyarorszag es Izrael egyes arucsoportok eseteben kolcsonosen mersekli a vamokat. - 
Az MSZMP Marxista Egysegplatformja felszolitja elvtarsait, hogy harcos kommunista kuldotteket 
valasszanak az okt.-i partkongresszusra. - A Baloldali Ifjiisagi Tarsulas azt javasolja, nyilvanitsak 
okt. 23-at az eroszakmentesseg napjava. 

Julius 22. - Idokozi orszaggyiilesi valasztasokat tartanak 4 valasztokeruletben. Godollon az 
ellenzeki partok szineiben indulo Roszik Gabor, evangelikus lelkesz gyoz. Szegeden, Kecskemeten es 
Kiskunfelegyhazan masodik fordulot kell tartani, mert egyik jelolt sem kapja meg a szukseges 
szamii szavazatot, ill. nines elegendo reszt vevo valaszto. - Nemeth Miklos kormanyfo azt igeri, hogy 
legkesobb 1990. jiin.-ban szabad es demokratikus valasztasokat tartanak hazankban. - Az MDF es 
az SZDSZ ligy dont: nem fogad el penzt abbol az 50 millio forintos osszegbol, amelyet a kormany 
ajanlott fel az lij politikai szervezetek megsegitesere. 

Julius 24. - Az MSZMP elnoke, Nyers Rezso es fotitkara, Grosz Karoly megkezdi hivatalos 
latogatasat a Szovjetunioban. - Gyorsabb valtozasokat surget a gazdasagban az MSZMP politikai 
intezobizottsaga, miutan megallapitja, hogy nem javult erezhetoen a magyar gazdasag 
teljesitokepessege. - Budapesten 10 miUio dollaros hitelszerzodest irnak ala az Unicbank Rt. es 5 
kulfoldi penzintezet kepviseloi a magyar szovetkezetek es maganvallalkozasok 
exporttevekenysegenekfinanszirozasara. 

Julius 25. - Moszkvaban Mihail Gorbacsov es Nyers Rezso, valamint Grosz Karoly targyalasain 
megallapodnak, hogy folytatjak a megbeszeleseket a Magyarorszagon allomasozo szovjet csapatok 
tovabbi kivonasarol. Kozos velemenykent fogalmazodik meg, hogy megfelelo nemzetkozi helyzetben 
a csapatcsokkentesek folyamata elvezethet a teljes kivonashoz. - Magyarorszagra utazik a Kozos 
Piac bizottsaganak kuldottsege, hogy tajekozodjon a politikai es a gazdasagi helyzetrol. - Angliaban 
kezdenek latogatast magyar ellenzeki szervezetek vezeto politikusai, es Kiraly Zoltan kepviselo. - A 
Munnich Ferenc Tarsasag budapesti szervezetei ellenzik, hogy unneppe nyilvanitsak okt. 23-at. 
Julius 26. - II. Janos Pal papa bejelenti, hogy 1991-ben latogat Magyarorszagra. - Az igazsagugy- 
miniszter ligy dont, hogy a vaci es kalocsai bortonbol szeptemberig elengedik azokat, akik 
szigoritott orizetben vannak. Elozoleg Vacott ongyilkossagot kovetett el egy 36 eves ferfi, 
tiltakozasul a szigoritott buntetesi forma ellen. - Jobb munkakorulmenyeket es a gyar sorsarol 
erdemi informaciokat kovetelve egyoras figyelmezteto sztrajkot tartanak a Peti Nitrogen Miivek 
egyik uzemeben. - Az SZDSZ koveteli, hogy a magyar hatarorok ne ussenek specialis pecsetet azon 
NDK-allampolgarok litlevelebe, akiket tetten ernek, amint at akarnak szokni Magyarorszagrol 
Ausztriaba. 

Julius 27. - Nem sikerul egyseges allaspontra jutniuk a kozepszintii politikai egyezteto targyalasok 
resztvevoinek sem az MSZMP vagyonanak felosztasarol, sem a partok munkahelyi tevekenysegerol. 
Az Ellenzeki Kerekasztal szerint az MSZMP vagyonat meghatarozott aranyban meg az iden fel 
kellene osztani, az MSZMP viszont nem hajlando lemondani a partvagyonrol. - Budapesten a 
kormany arrol tajekoztatja az Europai Kozosseg brusszeli bizottsaganak szakertoi kuldottseget, 
hogy Magyarorszag nem segelyt var a Kozos Piactol, hanem olyan sokoldalu egyuttmiikodest, amely 
elosegiti az orszag eroforrasainak mozgositasat es a gazdasag beepuleset a vilagpiacba. A vendegek 
szorgalmazzak, hogy a magyar kormany biztositsa mielobb a beruhazasokhoz megfelelo kornyezetet 



es szabalyozast. - A minisztertanacs ligy dont, hogy a Magyar Nemzeti Bank osztol hitelt ad 
azoknak a maganszemelyeknek es intezmenyeknek, akik, ill. amelyek az atalakulo allami vallalatok 
reszvenyeit megvasaroljak. 

Julius 28. - Az MSZMP kozponti bizottsaga a tervezettnel egy nappal elobbre, okt. 6-ara hozza a 
partkongresszus kezdetet, hogy tobb ido legyen a varhatoan elenk eszmecserere. A testulet azt 
javasolja, hogy a kongresszuson orszagos elnokseget valasszanak a kozponti bizottsag helyett. - Az 
Europa Parlamentben Habsburg Ottot valasztjak a Magyarorszag-kuldottseg elnokeve. A testulet 
felereszben az Europa Parlament kepviseloibol, felereszben pedig magyar orszaggyiilesi 
kepviselokbol all majd. - A Merkur es a Magyar Hitelbank egyuttmiikodesi megallapodast ir ala a 
szemelygepkocsi-igenylesi letetek ertekenek megorzeserol. 

Julius 29. - Igehirdetest tart a budapesti Nepstadionban Billy Graham, amerikai evangelista. 
Julius 30. - Magas szintii amerikai kornyezetvedelmi kuldottseg erkezik Magyarorszagra, hogy 
megbeszeleseket folytasson a kozep- es kelet-europai nemzetkozi kornyezetvedelmi kozpont 
letrehozasarol. - Zala megyeben megbukik az MSZMP helyi vezetese, s a partertekezlet egy lij, 
szovetsegi jelleggel miikodo testuletet hoz letre. 

Augusztus 1. - Az Orszagos Tervhivatal tajekoztatojan elhangzik, hogy az ev elso feleben 15%-os 
volt az inflacio, es ez a szam az ev vegeig varhatoan nem valtozik. A konvertibihs fizetesi merleg 
hianya a bevasarloturizmus miatt nagyobb a tervezettnel. A realberek 4,5%-kal csokkentek. A 
Tervhivatal szerint a gazdasag szerkezetvaltasa egyelore nemigen tapasztalhato. - Brusszelben 24 
orszag reszvetelevel nyugati szakertok tanacskoznak Magyarorszag es Lengyelorszag 
tamogatasarol, de konkret lepeseket nem hataroznak el. - Magyarorszagon ezentiil nines szukseg 
engedelyre ahhoz, hogy valaki a hatarsavban tartozkodjon, s megsziinnek az lin. nyomsavval 
kapcsolatos korlatozasok is. - A Szocialis es Egeszsegugyi Miniszterium kozH: egyelore nem adjak 
berbe az egeszsegugyi intezmenyeket es eszkozoket, mert sokan ellenzik az erre vonatkozo terveket. 

- A Fovarosi Tanacs olyan lakbertamogatas bevezeteset tervezi, amely nem a lakashoz, hanem a 
csaladok jovedelmi helyzetehez igazodik. E koncepcioba az is belefer, hogy a lakbereket akar 100%- 
kal emeljek. 

Augusztus 2. - A kormany nem ker adossagkonnyitest nyugati hitelezoitol, viszont szeretne, ha 
Magyarorszag konnyebben jutna kolcsonokhoz a technologia fejlesztese, az infrastruktiira javitasa 
es a fizetesi merleg hianyanak csokkentese erdekeben. A minisztertanacs egyiittal javasolja a Kozos 
Piacnak, hogy mar jovore oldja fel Magyarorszaggal szemben az aruszallitas mennyisegi 
korlatozasait. - A Kereskedelmi Miniszterium cafolja, hogy Magyarorszagon hiishiany lenne, de 
egyiittal megjegyzi: az ellatasi zavarokhoz hozzajarul, hogy a vallalatok inkabb exportaljak a hiist. 

- Az Ellenzeki Kerekasztal biralja az MSZMP-t, amiert a haromoldalii targyalasokon nem vallalja 
a nagykozonseg tajekoztatasat es a nyilvanos vitat. - Grosz Karoly tajekoztatast ad arrol, hogy az 
MSZMP vezetoinek moszkvai megbeszelesen elozetes megallapodas szuletett a Szovjetunioban a II. 
vilaghaboriiban elesett magyar katonak emlekenek apolasarol. 

Augusztus 3. - Romania konzultaciora hazarendeli budapesti nagykovetet, miutan a Magyar 
Televizioban interjiit keszitettek Mihaly volt roman kirallyal. A magyar Kulugyminiszterium 
visszautasitja a roman tiltakozasokat, egyiittal megerositi, hogy Budapest tovabbra is kesz az 
erdemi targyalasokra a ket orszag kapcsolatat terhelo valamennyi kerdesrol. - A Magyar 
Fuggetlensegi Part biralja az Ellenzeki Kerekasztalt, mondvan, az kisajatitotta maganak az ellenzek 
kepviseletet a haromoldalii targyalasokon. - Pozsony is szeretne reszt venni a Bees-Budapest 
Vilagkiallitas megrendezeseben, kozlik a szlovak fovarosban. 

Augusztus 4. - A nyugatnemet kormany targyalni kivan a magyar Bel- es Kulugyminiszterium 
kepviseloivel az NSZK budapesti nagykovetsegen tartozkodo NDK-allampolgarok sorsarol. A 
diplomaciai kepviseleten allitolag 130 keletnemet var beutazasi engedelyre az NSZK-ba. A magyar 
Belugyminiszterium kozli: kesz megvizsgalni az NDK-allampolgarok politikaimenedek-kerelmet. - 
Magyarorszagon mar tobb mint 17 ezer romaniai menekult el. Megsegitesukre az ev elso feleben 
171 millio forintot hasznaltak fel a letelepedesi alapbol. - Az MDF felszolitja a kormanyt: itelje el az 
1968-as csehszlovakiai bevonulast, s hatarolja el magat a katonai akciotol. - A mecseki 



szenbanyaszok is csatlakoznak az uranbanyaszok aug. 30-ara tervezett pecsi demonstraciojahoz. - 

A Penzugyminiszterium megvetozza a Magyar Hitelbank azon tervet, hogy lij, az inflaciohoz 

igazodo szemelygepkocsi leteti rendszert vezessen be. - A termeloszovetkezeti foldek eladasanak 

azonnali leallitasat surgeti a Fuggetlen Kisgazdapart politikai bizottsaga. 

Augusztus 5. - Megismetelt potvalasztast tartanak 3 valasztokeruletben. Szegeden es Kecskemeten 

az MDF jeloltjei, Raffay Erno es Debreczeni Jozsef gyoznek. Kiskunfelegyhazan nem sikerul 

kepviselot valasztani, mert a szavazok fele sem jarul az urnakhoz. - Bekescsaban megfosztjak 

tanacstagsagatol Gaily Mihaly tanacselnokot, akit a Fidesz azzal vadolt meg, hogy a labdariigo- 

bundaugyben 2,5 millio forintot elherdalt. 

Augusztus 6. - A SZOT cafolja, hogy el akarna adni uduloit s meg akarna szuntetni a beutalok 

rendszeret. 

Augusztus 7. - Pozsgay Imre, az MSZMP elnoksegenek tagja ligy veli, hogy a part kongresszusan el 

kell vetni a demokratikus centralizmus elvet, s allast foglal amellett, hogy egyetlen partnak se 

lehessen fegyveres testulete. - Egyes forrasok szerint mar 200 NDK-allampolgar tartozkodik a 

budapesti nyugatnemet nagykovetsegen. Egy magas rangii bonni kormanytisztviselo szerint a 

berlini hatosagok adminisztrativ lepesekkel igyekeznek korlatozni a keletnemet turistak 

magyarorszagi utazasait. - Az el nem kotelezett orszagok vendegkent meghivjak Magyarorszagot 

szept. eleji csiicstalalkozojukra, Belgradba. - 50 ev utan ismet korlatozas nelkul lehet hajozni a 

Ferto to egesz teruleten. 

Augusztus 8. - A Kereskedelmi Miniszterium felszabaditja az importkontingenseket, hogy ily 

modon csokkentse azt a haromnegyed miUiard rubeles magyar tobbletet, amely a szocialista 

orszagokkal folytatott kereskedelemben keletkezett. - Egy osztrak lap magyar belugyi forrasokra 

hivatkozva azt allitja, hogy a budapesti politikai vezetesen belul komoly nezetelteresek vannak a 

Magyarorszagon at Nyugatra menekulo keletnemetek ugyeben. - A magyar reformatus egyhaz 

taviratban keri a Reformatus Vilagszovetseg segitseget Tokes Laszlo temesvari lelkesz 

kiszabaditasahoz. - Megallapodas jon letre a Magyarorszagi Szocialdemokrata Part egymassal 

szemben alio frakcioi kozott, hogy nov.-ben kongresszust, elotte pedig partertekezletet tartanak. Az 

Ellenzeki Kerekasztal a megegyezes hirere visszahivja soraiba a szocialdemokratak kepviseloit. 

Augusztus 9. - Magyarazatot ker a hiishiany okaira a SZOT, miutan tudomasara jut, hogy szept. 

elejetol allitolag 6-7%-kal emelni akarjak a hiiskeszitmenyek arat. - Az ipari benzin hianya miatt 

gondok vannak a Borsodi es a Tiszai Vegyi Kombinat termeleseben. - Az lijsagiro-szovetseg 

elnoksege szerint az MSZMP megyei lapjait ezentiil a helyi tanacsoknak kellene kiadniuk es 

fenntartaniuk. - A MAV jan.-tol leanyvallalatkent vagy onallo elszamolasii egysegkent akarja 

miikodtetni a budapesti littorovasutat, mert az evek ota veszteseges. 

Augusztus 10. - A husipari vallalatok igazgatoi is cafoljak a tokehiis aremeleserol elterjedt hireket, s 

indokolatlannak tartjak a felvasarlasi lazat. - Eladasi gondokkal kuzd az Ikarus, pedig a nyari 

honapokban mar csokkentett kapacitassal dolgozik. - A szocialista orszagok kozul elsokent 

Magyarorszaggal beruhazasvedelmi megallapodast kot Svajc. - Az MSZMP budapesti reformkore 

csatlakozik mindazon felhivasokhoz, amelyek elitelik hazank reszvetelet a Csehszlovakia elleni 

1968-as katonai intervencioban. - Debrecenben 3 csecsemo halalat okozza egy eddig ismeretlen 

virus az Orvostudomanyi Egyetem szuleszeti klinikajan. 

Augusztus 11. - A Kereskedelmi Miniszterium felszabaditja a tartalek hiiskeszleteket es csokkenti 

az exportalt serteshiis mennyiseget, hogy javitsa a zavarokkal kuszkodo hazai ellatast. - A korabban 

bejelentett magyar katonai csapatcsokkentes elso lepesekent felszamoljak a szabadszallasi 

harckocsidandart. 

Augusztus 12. - Rendkivuli disznovagasi es feldolgozasi miiszakot tartanak a Gyor-Sopron megyei 

husipari vallalatnal, hogy kielegitsek a belfoldi igenyeket. 

Augusztus 13. - A Demisz alairas-gyiijtesi akciot indit annak erdekeben, hogy a koztarsasagi elnoki 

intezmenyt meg a jovore esedekes parlamenti valasztasok elott bevezessek. - A Magyar Hitelbank 

megis bevezeti az lin. sporkocsi letetet. A penzintezet megallapodik a Penzugyminiszteriummal, 

hogy szept.-tol magasabb kamatot fizethet a szemelyauto-elolegekre, mint a Magyar Nemzeti Bank. 



Augusztus 14. - Ideiglenesen bezarjak az NSZK budapesti nagykovetseget, mert mar nem tudjak 
befogadni a kivandorolni szandekozo NDK-allampolgarokat. A keletnemetek ugyerol Budapesten 
kezd targyalasokat Jurgen Sudhoff nyugatnemet kulugyi allamtitkar. Magyar velemeny szerint az 
NDK allampolgarainak attelepulese az NSZK-ba a ket nemet allam ugye, de a problema 
humanitarius szellemii megoldasa erdekeben Magyarorszag targyal Berlinnel. - A 800 ezres 
magyarorszagi ciganysag 6 szervezete kozos nyilatkozatban koveteli, hogy kepviselojuk ezentiil ott 
lehessen a Parlamentben. A Televizio szekhaza elott tobb szazan tuntetnek koveteleseik 
alatamasztasara. 

Augusztus 15. - Kilenyi Geza igazsagugyminiszter-helyettes szerint a minisztertanacs akkor is 
beterjeszti a bekes atmenethez nelkulozhetetlen torvenytervezeteket az Orszaggyiiles soron 
kovetkezo ulesere, ha nem sikerul konszenzust kialakitani a haromoldalii targyalasokon. Mindezt 
azzal magyarazza, hogy bizonyos jogszabalyok targyalasat nem lehet tovabb halasztani, kulonben 
kormanyozhatatlanna vahk az orszag. - Az MSZDP es a Fuggetlen Jogasz Forum biralja a Demisz 
azon kezdemenyezeset, hogy a koztarsasagi elnoki intezmenyt mielobb vezessek be. - Szegeden a 
varosi MSZMP-bizottsag epuletebe koltozik a megyei partapparatus, hogy az igy felszabadulo 
epuletet atadjak a varosi tanacsnak. Az MSZMP igy ellentetelezi azt az 50 millio forintot, amelyet 
annak idejen a lakasfeliijitasi alapbol forditott szekhazara. - Az eddigi 3. legjobb biizatermest, 8 
millio tonnat takaritanak be. - Munkastanacs alakul a Herendi Porcelangyarban, mert a dolgozok a 
vallalat szakszervezeti bizottsagat alkalmatlannak tartjak erdekeik kepviseletere. 
Augusztus 16. - Az MSZMP jelenlegi vezetese nem azonosul az 1968-as csehszlovakiai beavatkozast 
elhatarozo dontessel. A politikai intezobizottsag allasfoglalasaban elutasitja a beavatkozast egymas 
belugyeibe, s ligy veli, minden szocialista orszag szuveren modon valaszthatja meg fejlodese litjat. - 
Az NSZK budapesti kepviseleten tobb mint 170, a kovetsegen kivul pedig tobb szaz NDK- 
allampolgar varakozik, hogy valamilyen formaban megkapja az NSZK-ba szolo attelepulesi 
engedelyt. - A SZOT vezetoi es az agazati szakszervezetek figyelmezteto sztrajkot helyeznek 
kilatasba a tervezett hiisaremeles miatt, es surgetik a kormanyt, hogy fuggessze fel azt. - A Peti 
Nitrogen Miivek dolgozoi egyoras demonstracion olyan kormanyzati dontest kovetelnek, amely 
garantalja a miitragyagyar tovabbi miikodeset. - Pozsgay Imre szerint a Demisz alairas-gyiijtesi 
akcioja a koztarsasagi elnoki intezmeny mielobbi bevezetese erdekeben ellentetes a nemzeti 
egyezteto targyalasok elozetes megallapodasaval. - A SzociaHs es Egeszsegugyi Miniszterium 
vizsgalata megallapitja, hogy az egyes korhazak lijszulottosztalyain tortent fertozest az entero- 
viruscsoport egyik fajtaja okozta. 

Augusztus 17. - A kormany szerint fel kellene gyorsitani a haromoldalii politikai egyezteto 
targyalasok utemet, s a legfontosabb jogszabalyjavaslatokat mihamarabb az Orszaggyiiles ele 
kellene terjeszteni. A minisztertanacs ulesen is elitelik a Varsoi Szerzodes tagallamainak 1968-as 
csehszlovakiai beavatkozasat. A kormany telepulesfejlesztesi es szervezesi alapot hoz letre 7 megye 
elmaradott tersegeinek fejlesztesere. - Az Ellenzeki Kerekasztal szerint, ha a kormany politikai 
megegyezes hijan a parlament ele terjeszti a sarkalatos torvenyek tervezetet, az a targyalasok 
megszakadasahoz vezetne. Az ellenzeki tomorules is biralja a Demisz alairas-gyiijtesi 
kezdemenyezeset. - Orszagos tiltakozo akcio bontakozik ki a hiiskeszitmenyek kozelgo aremelese 
elott. - Ismet Budapesten targyal az NDK-menekultek ugyeben a bonni kulugyminiszteriumi 
allamtitkar. A Renter brit hirugynokseg szerint a honap elso feleben 1100 NDK-allampolgar szokott 
at a magyar hataron Ausztriaba. 

Augusztus 18. - A szakszervezetek becslese szerint ezen a napon 1 millio dolgozo vesz reszt a 
hiisaremeles elleni figyelmezteto sztrajkban. A SZOT es a kormany targyalasan megallapodnak, 
hogy kozosen kerik a hiisipari vallalatokat: ne emeljek araikat. - A csehszlovak kormany 
diplomaciai jegyzekben kozli Magyarorszaggal, hogy ragaszkodik a bos-nagymarosi beruhazasrol 
kotott szerzodes betartasahoz es a munka magyarorszagi felfuggesztese miatt keletkezett karok 
megteritesehez. - Oszi Istvan kulugyminiszter-helyettes az NDK budapesti nagykovetevel 
tanacskozik az NSZK-ba attelepulni szandekozo keletnemetek ugyerol. - Budapesten ulesezik az 
Egyhazak Vilagtanacsa. A Magyar Izraelitak Orszagos Kepviselete tiltakozik amiatt, hogy 



ismeretlen tettesek siremlekeket gyalaztak meg es raboltak ki a tabi zsidotemetoben. 
Augusztus 19. - Mintegy 300 NDK-allampolgar menekul at a magyar hataron Ausztriaba, amikor 
az MDF es az osztrak Paneuropa mozgalom kozos rendezvenyen megnyitnak egy ideiglenes 
hataratkelohelyet a Ferto to tersegeben. Ezt kovetoen Sopron korzeteben megerositik a 
hatarorizetet. - Megertest, bizalmat es tamogatast ker az MSZMP-nek es a kormanynak Horn 
Gyula kulugyminiszter az aug. 20-a tiszteletere rendezett oroshazi nagygyiilesen. - Csehszlovakia 
korulbelul 50 milliard cseh korona karteritest kovetel a bos-nagymarosi epitkezes felfuggesztese 
miatt Magyarorszagtol. - A Magyar Neppart nagyvalasztmanya feltetlenul szuksegesnek tartja a 
koztarsasagi elnok mielobbi megvalasztasat. - Indul az MDF kedvezmenyes zoldseg- es 
gyumolcsarusitasi akcioja, az „MDF-piac". 

Augusztus 20. - Orszagszerte allami es egyhazi rendezvenyeken emlekeznek meg az allamalapito 
Szent Istvanrol. Budapesten 41 ev utan eloszor tartanak Szent Jobb-kormenetet, amelyen tizezrek 
vesznek reszt. Nemeth Miklos kormanyfo a cegledi unnepsegen bejelenti: a magyar kormany eliteli 
a Varsoi Szerzodes 1968-as csehszlovakiai katonai beavatkozasat, s intezmenyes garanciat ker arra, 
hogy ilyen akcio soha tobbet ne ismetlodjek meg. A miniszterelnok a reformok akadalyozasaval es a 
regi struktiira tamogatasaval vadolja a SZOT-ot. - Az Orszaggyiiles elnoke az opusztaszeri 
unnepsegen bejelenti: a parlament inditvanyozza, hogy az lij alkotmany nyilvanitsa nemzeti 
emleknappa okt. 23-at. - Orszagos sztrajkot fontolgat a Pedagogus Szakszervezet, mert tagjai nem 
kaptak meg a kert 40%-os beremelest. 

Augusztus 21. - Az elozetes cafolatok ellenere megis dragulnak egyes hiiskeszitmenyek. Az aremeles 
6,5%-os es 2 het miilva tovabbi 6%-kal novekszik a hiistermekek ara. - Ujabb targyalasokat 
szorgalmaznak a SZOT es az agazati szakszervezetek vezetoi az aremelesek utan kialakult feszult 
helyzet enyhitese erdekeben. - A Miivelodesi Miniszterium bejelenti: mar a kozeli napokban dont a 
pedagogusok fizetesenek emeleserol. - Csaknem 1000 NDK-allampolgar lepi at engedely nelkul a 
hatart a het vegen. A Vas megyei hatarszakaszon egy magyar hataror dulakodas kozben veletlenul 
lelo egy keletnemet menekulot. - Lovoldozes tor ki a magyar-roman hataron, amikor 5 roman 
allampolgar megprobal atszokni Magyarorszagra. A roman hatarorok ugyanis a menekulok utan 
lonek. - Pragaban orizetbe vesznek 4 Fidesz-tagot es nehany magyar lijsagirot, mert jelen voltak a 
Vencel teri tuntetesen. - Egy brit ceg megvasarolja az igen nehez anyagi helyzetbe kerult Ganz 
Vasiiti Jarmiigyar reszvenyeinek 51%-at. 

Augusztus 22. - A Banyasz Szakszervezet tamogatja a pecsi uranbanyaszok tervezett sztrajkjat, 
egyiittal orszagos banyaszdemonstraciot hirdet aug. 30-ara. - A Pragaban orizetbe vett magyarok 
szabadon bocsatasat kovetelve ulo- es ehsegsztrajkot kezd 2 Fidesz-aktivista es a Magyar Hirlap 
lijsagiroja Csehszlovakia budapesti nagykovetsege elott. - Budapesten lijabb tabort nyitnak az 
NDK-menekultek szamara Csillebercen. 

Augusztus 23. - A magyar-osztrak hatar egesz szakaszan ugyanabban az idoben tobb szaz NDK- 
allampolgar egyszerre kiserel meg illegahs hataratlepest. - A pragai magyar nagykovetseg 
kozben jarasara a csehszlovak hatosagok penzbirsag elleneben szabadon engednek 3 magyar 
allampolgart azok kozul, akiket a Vencel teri tuntetesen tartoztattak le. Deutsch Tamas es Kerenyi 
Gyorgy a kozrend siilyos megsertese miatt tovabbra is elozetes letartoztatasban van Pragaban. - A 
Pedagogus Szakszervezet megsem kezdemenyez orszagos sztrajkot, mert bizik a berrendezesrol 
folyo targyalasok sikereben. 

Augusztus 24. - A bonni kulugyminiszterium kozli, hogy 100 keletnemet menekult tavozott 
Ausztriaba az NSZK budapesti nagykovetsegerol. A kiutazashoz a magyar kormany emberiessegi 
megfontolasokbol jarult hozza. A nyilatkozat hangsiilyozza: a tobbi menekult ugyet targyalasos 
liton kell rendezni. - A kormany kezdemenyezi az Orszagos Erdekegyezteto Tanacs soron kivuli 
osszehivasat a hiiskeszitmenyek aremelese miatt keletkezett feszultsegek enyhitesere. - A 
haromoldalii politikai egyezteto targyalasokon megallapodnak abban, hogy a Radio, a Televizio es 
az MTI ellenorzesere letrehozzak a Partatlan Tajekoztatas Bizottsagat. - A Fogyasztasi 
Szovetkezetek Orszagos Tanacsa tiltakozik az ellen, hogy a kormany a mar megkotott 
lakashitelszerzodesek egyoldalii modositasat tervezi. - A Budapesti Kozlekedesi Vallalat ligy dont. 



hogy szept.-tol ritkitja a villamos- es autobuszjaratokat a fovarosban, miutan a folyo evben 1 
milliard forinttal kevesebb allami tamogatast kapott. 

Augusztus 25. - A Magyarorszagon tartozkodo NDK-menekultekrol targyal Bonnban Nemeth 
Miklos kormanyfo es Horn Gyula kulugyminiszter. - A Magyar Nemzeti Bank kozli: 1989-ben 2,3 
milliard dollar ertekben vesz fel hitelt kulfoldrol. Ezzel finanszirozzak a folyo fizetesi merleg 
hianyat, a lejaro hiteleket es a meglevo kolcsonok kamatait. - Az Elnoki Tanacs torvenyerejii 
rendeletet hoz a szerzetesrendek miikodesenek engedelyezeserol es a 1951-es genfi menekultugyi 
konvencio magyarorszagi erven yessegerol. - Az orszagban mar csaknem 200 lijszulott betegedett 
meg az enterovirustol. Kozuluk 6 meghalt. 

Augusztus 26. - A pragai keruleti birosag ligy dont, hogy birosag ele allitja Kerenyi Gyorgyot es 
Deutsch Tamast. Tiltakozasul a budapesti csehszlovak nagykovetseg ele vonulnak annak a 
nagygyiilesnek a resztvevoi, amelyet az SZDSZ szervezett az emberi jogok nyilatkozatanak 200. 
evfordulojan. A gyiilesen a szabad demokratak hangoztatjak, hogy az MSZMP minden eszkozzel 
igyekszik atmenteni hatalmat: peldaul NEXT 2000 neven egyszemelyes kft.-t hozott letre, amely a 
part 1,2 milliard forint ertekii uduloit gondozza. 

Augusztus 28. - Az allami koltsegvetes hianya mar tobb mint 35 milliard forint, de a szakemberek 
remelik, hogy az ev vegere az osszeg nem fogja meghaladni a 21 milliardot. A penzugyminiszter 
tajekoztatojaban elmondja: a konvertibilis fizetesi merleg hianya a tervezett 600 millio helyett az ev 
vegere valosziniileg eleri az 1 milliard dollaros hianyt. A kulso penzugyi egyensiily hianyahoz 
reszben az is hozzajarult, hogy a lakossag a tervezettnel tobbet, 40 milliard forintot koltott 
devizavasarlasra. - A kulugyminiszter magahoz kereti Csehszlovakia budapesti nagykovetsegenek 
ideiglenes ugyvivojet es kozli: Magyarorszag tiltakozik a pragai tuntetesek soran orizetbe vett 2 
magyar allampolgarral szemben alkalmazott eljaras miatt. - A kozepszintii politikai egyezteto 
targyalasokon egyetertes szuletik a valasztojogi torveny rendelkezeseit illetoen. Megallapodnak 
abban, hogy a valasztasokon 750 ajanlas szukseges kepviselojelolt allitasahoz, ill. mandatumhoz 
csak azok a partok jutnak, amelyek a valasztasokon orszagosan legalabb 4%-os eredmenyt ernek el. 
A tajekoztato szerint az MSZMP beleegyezett, hogy a jovoben ne miikodjenek partszervezetek a 
munkahelyeken. - Az SZDSZ javasolja, hogy az Orszaggyiiles tiizze napirendre a tarsadalmi 
szervezetek vagyonanak zarolasat. - A Legfelsobb Birosagon megsziinik az MSZMP alapszervezete. 
Augusztus 29. - Budapesten a kormany szakertoi lijabb hitelek felvetelerol targyalnak a Nemzetkozi 
Valutaalap kepviseloivel. - Szept.-ben 10-12%-kal kevesebb villamos energiat kap Magyarorszag a 
Szovjetuniotol, miutan Moszkva miiszaki okokra hivatkozva egyoldaliian csokkentette 
energiaexportjat. - A pragai birosag biinosnek talalja Kerenyi Gyorgyot es Deutsch Tamast, es 5-5 
ezer korona penzbirsagra iteli, ill. kiutasitja oket Csehszlovakiabol. A 2 fiatalember hazaerkezese 
utan befejezodik az ulo- es ehsegsztrajk a budapesti csehszlovak nagykovetseg elott. - Az MSZMP 
kozli, hogy a politikai egyezteto targyalasokon megsem allapodtak meg a munkahelyi 
partszervezetek megszunteteserol. A part azon az allasponton van, hogy a partok ne epuljenek be a 
munkahelyek szervezeti, vezetesi struktiirajaba, es munkaidoben semmifele parttevekenyseget ne 
folytassanak a dolgozok. - Az MSZMP reformkorei szerint haladektalanul le kell allitani a NEXT 
2000 Kft. szervezeset. A reformerek szorgalmazzak, hogy a part vonuljon ki a munkahelyekrol. 
Augusztus 30. - Pecsett csaknem 10 ezren tuntetnek a banyaszat tervezett visszafejlesztese ellen. A 
nagygyiilesen a tomeg az ipari miniszterbe fojtja a szot, miutan Horvath Ferenc arrol kezd beszelni, 
hogy a 90-es evek elejen meg kell kezdeni a banyak bezarasat. - Horn Gyula kulugyminiszter felveti 
az NDK illetekeseinek, hogy modositsak azt a megallapodast, amelynek alapjan a magyarok nem 
engedhetnek tovabb ervenyes liti okmany hianyaban keletnemeteket mas orszagokba. - A SZOT 
kivonul a haromoldalii politikai egyezteto targyalasokrol, mert az szerinte egyre inkabb partkozi 
forumma valik. - Az egyezteto targyalasokon az Ellenzeki Kerekasztal javasolja, hogy mar az 
atmeneti idoszakban alkossak meg a koztarsasagi elnoki intezmenyrol szolo torvenyt, de a tisztseget 
csak a parlamenti valasztasok utan toltsek be. Az ellenzek allaspontja szerint az atmeneti 
idoszakban az Orszaggyiiles elnoke gyakorolja az allamfoi jogkort. - A Magyar Nephadseregbe 
bevonulo sorkatonak kozul 60 fiatal fegyver nelkuH, 219 pedig polgari szolgalatot ker. 



Augusztus 31. - Varatlanul Berlinbe utazik Horn Gyula kulugyminiszter. A Reuter brit 
hirugynokseg szerint mar tobb mint 6 ezer NDK-allampolgar szokott at Magyarorszagrol 
Ausztriaba. - Ellenzeki csoportot alakit a parlamentben 5 kepviselo Kiraly Zoltan vezetesevel, aki 
egyiittal javaslatot tesz az europai orszagokban allomasozo idegen csapatok teljes kivonasara. - 
Enyhul az iparibenzin-hiany, miutan sikerul tokes importbol benzint szerezni, es a Szovjetunio is 
kuld 6 ezer tonna motorbenzint Magyarorszagra. - Latogatasi tilalmat rendelnek el az orszag 
valamennyi korhazanak szuleszeti osztalyan, mert tovabb terjed az enterovirus. 
Szeptember 1. - Budapesti targyalasai utan Karsten Voigt tekintelyes nyugatnemet 
szocialdemokrata politikus kijelenti: rovid idon belul elhagyhatjak Magyarorszagot az NSZK-ba 
attelepulni szandekozo NDK-allampolgarok. - Budapesten 2,5 ezer keletnemettel megtelik a 
csilleberci littorotabor, ezert az ujonnan erkezoket buszokkal Zankara szallitjak. - A kormany nem 
tartja megalapozottnak Csehszlovakia karteritesi igenyet a nagymarosi beruhazas felfuggesztese 
miatt. A minisztertanacs valaszjegyzekeben ismetelten kezdemenyezi javaslatai megfontolasat, s 
erdemi valaszt surget a csehszlovak kormany reszerol. - Az MSZMP kozponti bizottsaga 
tajekoztatot hallgat meg a haromoldalii politikai egyezteto targyalasok eddigi tapasztalatairol. A 
testulet azt javasolja, hogy a partok ne folytassanak politikai tevekenyseget munkaidoben, s ne 
epuljenek be a szakmai vezetesbe. - Uj szolgalati szabalyzatot alakit ki a Honvedelmi Miniszterium. 
Szept. kozepetol a katonak a civilekkel azonos feltetelek mellett gyakorolhatjak vallasukat, ill. az 
egyesulesi jogot, a laktanyak falain kivul. - A Fovarosi Tanacs 17%-kal emeli a budapesti 
pedagogusok fizeteset. - Budapesten ejfelkor atternek a hetjegyii telefonszamokra. 
Szeptember 2. - Nemeth Miklos kormanyfo, a partelnokseg tagja az MSZMP reformkoreinek 
orszagos tanacskozasan a radikalis reformok mellett kotelezi el magat. Elmondja, hogy a kozponti 
bizottsag azt szeretne, ha a koztarsasagi elnokot mielobb, de legkesobb a parlamenti valasztasokkal 
egy idoben valasztanak meg. - Az orszagos tanevnyiton, amelyet a budapesti Fasori Evangelikus 
Gimnaziumban tartanak, Glatz Ferenc miniszter bejelenti: a miivelodesi tarca 3 eves tervet 
dolgozott ki, amelynek alapjan 70-100%-kal emelkedik a pedagogusok bere. Az elkovetkezeto egy 
ev alatt 60%-kal no a tanarok fizetese, es ezen belul mar jan.-ig 20%-kal emelik beruket. - Az 
Orszaggyiiles elnoke szerint elkerulhetetlennek latszik a kettos allampolgarsagrol szolo magyar- 
roman egyezmeny felmondasa. Sziiros Matyas az erdelyi korok orszagos tanacskozasan felhivja a 
figyelmet arra, hogy roman reszrol burkolt katonai fenyegetes fogalmazodott meg. - Az MSZMP 
kb-titkara beszamol arrol, hogy a partot havonta mintegy tizezren hagyjak el, tagletszama 730 
ezerre teheto. - BaloldaH tomorules letrehozasat surgeti a Munnich Ferenc Tarsasag. A szervezet 
kozgyiileset levelben udvozli Grosz Karoly. 

Szeptember 3. - A Kulugyminiszterium hivatalosan cafolja azokat a bonni jelenteseket, melyek 
szerint Magyarorszagrol masnap humanitarius alapon Nyugatra utazhatnak az NDK-menekultek. - 
A Kereskedelmi Miniszterium nem jarul hozza tovabbi rubelviszonylatii exportkotesekhez s nem 
engedelyezi a jovore esedekes szallitasok idei teljesiteset, mert rendkivul magas a magyar aktivum a 
Szovjetunioval szemben. - Az MSZMP reformkoreinek orszagos tanacskozasan hangsiilyozzak: 
olyan partot akarnak teremteni, amely szakit az allamszocializmussal es a burokratikus 
kozpontositassal. Surgetik, hogy a partkongresszus valtoztassa meg az MSZMP nevet. - Horn Gyula 
kulugyminiszter vezetesevel magyar kuldottseg vesz reszt vendegkent az el nem kotelezett orszagok 
csiicstalalkozojan Belgradban. 

Szeptember 4. - A politikai egyezteto targyalasok kozepszinten megallapodnak abban, hogy a 
modositott alkotmany azt mondja ki: a Magyar Koztarsasag fuggetlen, demokratikus jogallam, 
amelyben a polgari demokracia es a demokratikus szocializmus elvei egyarant ervenyesulnek. - A 
Munkasorseg Orszagos Parancsnoksaga elfogadja, hogy a jovoben a testulet elsosorban az elemi 
csapasok felszamolasaban, a kozrend es a kozbiztonsag fenntartasaban mukodjon kozre. Ehhez 
azonban a munkasorseg szerint fegyverre is szukseg van. - Megerkeznek a Szovjetuniobol azok az 
iratok, amelyek fokent Nagy Imre 1930 es 1941 kozotti emigracios tevekenysegevel foglalkoznak. - 
Eletbe lepnek az lijabb hiisaremelesek, s dragulnak egyes haztartasi vegyi aruk is. 
Szeptember 5. - Az SZDSZ szorgalmazza, hogy a Televizio kozvetitse a politikai egyezteto 



targyalasok kozepszintii megbeszeleseit. - Az MDF elnoksege koveteli, hogy a kormany az atmeneti 
idoszakban fuggessze fel az allami vagyon elidegeniteset, s haladektalanul hozza nyilvanossagra az 
eddigi szerzodesek dokumentumait. - Az MSZMP politikai intezobizottsaga figyelmeztetetesben 
reszesiti Tabajdi Csabat s visszaallitja osztalyvezeto-helyettesi jogkorenek gyakorlasat. - Grosz 
Karoly megerositi, hogy visszavonul a fotitkari posztrol. 

Szeptember 6. - A haromoldalu politikai targyalasok kozepszintii fordulojan Pozsgay Imre 
bejelenti: az MSZMP hajlando az lij parlamentnek elszamolni vagyonaval. - A SZOT egyelore nem 
szandekozik visszaterni az egyezteto targyalasokra, mert ligy veli: nem rendelkezik tenyleges 
beleszolasi joggal. - A bos-nagymarosi beruhazas magyar kormanybiztosa szerint okologiai 
katasztrofaval fenyeget a legiijabb csehszlovak epitesi terv, amelynek alapjan Somorja kozeleben el 
akarjak terelni a Dunat. - Nem valasztjak meg kuldottnek az MSZMP kongresszusara Pozsgay 
Imret Debrecenben. - Az elozetes tervek ellenere megsem latogat Magyarorszagra a roman 
nemzetvedelmi miniszter. Hie Ceau§escu litja ellen korabban tobb ellenzeki szervezet tiltakozott. 
Szeptember 7. - A kormany szovivoje szerint nehany napon belul haladas varhato az NDK- 
menekultek ugyeben. - Vallalkozoi frakciot alakit 20 orszaggyiilesi kepviselo. - Kecskemeten az 
MSZMP kongresszusi kuldotteve valasztjak Pozsgay Imret. 

Szeptember 8. - A jovoben a Televizio hetente egyszer foglalkozik miisoraban a politikai egyezteto 
targyalasokkal, es a kozepszintii megbeszeleseket a legszelesebb nyilvanossag elott fogjak tartani. - 
A kulugyminiszter kijelenti, hogy Magyarorszag elkotelezettsege a Varsoi Szerzodeshez nem 
sertheti mas, egyetemes nemzetkozi szerzodeshez fiizodo erdekeit. - Magyarorszag jugoszlaviai es 
osztrak hatara menten fegyverzetmentes ovezet letrehozasat javasolja az MSZMP. - 
Magyarorszagon a kovetkezo evekben 6-8 milliard dollaros beruhazast hajthatnak vegre a 
hiradastechnikai iparban, a fejlesztesben, a kutatasban es az oktatasban, jelenti be a kozlekedesi, 
hirkozlesi es epitesugyi miniszter. 

Szeptember 9. - Pozsonyban a bos-nagymarosi vizlepcsorol folytatott magyar-csehszlovak 
miniszterelnok-helyettesi targyalasokon ligy dontenek, hogy szept. 20-aig jogaszok vizsgaljak meg a 
vitas kerdeseket. - Az MSZMP reformkoreinek koordinacios tanacsa szorgalmazza, hogy vonjak 
felelossegre azokat, akik a partvagyonnal kapcsolatos manipulaciokkal rontottak az MSZMP 
hitelet, valasztasi eselyeit. - Az SZDSZ felszolitja a tobbi ellenzeki szervezetet, fogjanak ossze a 
valasztasi gyozelemert. 

Szeptember 10. - A magyar kormany ligy dont, hogy ejfeltol lehetove teszi az NDK-allampolgarok 
kiutazasat harmadik orszagba. Mivel tarthatatlanna valt a menekultek helyzete, a kormany 
ideiglenes jelleggel felfuggeszti az 1969-ben kotott magyar-NDK kormanykozi megallapodas 
vonatkozo pontjait. Az NSZK kancellarja koszonetet fejezi ki a magyar kormanynak az NDK- 
menekultek ugyeben hozott munaitarius dontesert. A menekultek kiutazasa meg ejfel elott 
megkezdodik. - Nyers Rezso ligy nyilatkozik, hogy ha a sztalinistak es az ultrareformerek nem 
fogadjak el az MSZMP lij program] at, akkor ki kell lepniuk, meg ha az a partszakadas veszelyevel 
jar is. 

Szeptember 11. - A kormany dontese alapjan delutanig korulbelul 6,5 ezer keletnemet tavozik 
Magyarorszagrol Ausztriaba. - A haromoldalu politikai egyezteto targyalasok lijabb kozepszintii 
fordulojan megerositik, hogy a koztarsasagi elnoki intezmenyt be kell vezetni. Valtozatlanul vita 
van azonban az allamfo megvalasztasanak modjarol es idopontjarol. - A kulturalis kormanyzat 
megkezdi egy onallo felsooktatasi torveny elokesziteset, amelyben lij felveteli rendszert dolgoznak 
ki, s felulvizsgaljak az egyetemi iranyitas rendszeret is. 

Szeptember 12. - Az NDK kulugyminiszteriuma a magyar kulugyi tarcahoz intezett jegyzekeben 
ligy veli, hogy az NDK-allampolgarokkal kapcsolatos magyar eljaras a nemzetkozi jogi szerzodesek 
egyertelmii megsertese. Az NDK elvarja a magyar dontes azonnali visszavonasat. - Horn Gyula 
kulugyminiszter Magyarorszag szamara elfogadhatatlannak es sertonek minositi a keletnemet 
hirugynokseg tudositasat, miszerint Budapest anyagi tamogatasert engedte kiutazni az NDK- 
allampolgarokat. 
Szeptember 13. - Az MSZMP kozponti bizottsaga megvitatja a part alapszabaly-tervezetet, s 



elfogadja a SZOT elnokenek es fotitkaranak lemondasat kb-tagsagarol. - Megszunteti 
tevekenyseget az MSZMP orszaghazi bizottsaga. - Alapos vizsgalatot kovetel az Apisz 
reszvenytarsasagga alakitasa ugyeben az SZDSZ, mert attol tart, hogy az lij tulajdonosok a valos 
piaci ertek toredekeert jutottak hozza a jol meno allami vallalat reszvenyeihez. - Az MDF a 
munkasorseg reszvenyvasarlasanak ugyeben surget vizsgalatot. - A pecsi valasztok Aczel Gyorgy 
kepviselo visszahivasat kezdemenyezik. 

Szeptember 14. - A kormany nyilatkozatban utasitja vissza a berlini vadakat, s kinyilvanitja 
keszseget, hogy folytassa a targyalasokat az NDK illetekeseivel. - A Vatikan es Magyarorszag 
kifejezi keszseget arra, hogy targyalasokat kezdjenek a diplomaciai viszony helyreallitasarol. - 
Atlagosan 55%-os lakberemelest tart szuksegesnek az a javaslat, amely az Orszaggyiiles epitesi es 
kozlekedesi bizottsaga ele kerul a lakasgazdalkodasi rendszer reformjarol. - A Tortenelmi 
Igazsagtetel Bizottsaga nyilatkozataban arra szolit fel, hogy az emberek koveteljek okt. 23. nemzeti 
unneppe es munkaszuneti nappa nyilvanitasat. 

Szeptember 15. -A haromoldalu politikai egyezteto targyalasokon a kormanyzopart kuldottsege 
megigeri: az MSZMP nyilatkozatot tesz kozze arrol, hogy vagyona mekkora hanyadarol hajlando 
lemondani, s ingatlanjainak egy reszet mikor adja at a kormanynak. A felek megegyeznek, hogy az 
eredetileg tervezett 35 millio forint helyett 100 millio forintot forditsanak a valasztasokra. - A 
Fuggetlen Jogasz Forum kozli: hamarosan megsziinik az Ellenzeki Kerekasztal, miutan az 
MSZMP-tol sikerult kikenyszeriteni a targyalasokat. - Nemeth Miklos kormanyfo a magyar 
katoHkus egyhaz vezetoivel talalkozik, s felkeri oket, vegyenek reszt az Orszagos Vallasugyi Tanacs 
munkajaban. 

Szeptember 16. - Idokozi kepviselo-valasztast tartanak Zala megye egyik valasztokeruleteben. A 
gyoztes az ellenzek jeloltje: Marx Gyula. - Megalakul a Demokratikus Magyarorszagert Mozgalom, 
amelynek ideiglenes elnoke Pozsgay Imre. - Karpati Ferenc honvedelmi miniszter a Nephadsereg 
partertekezleten ligy velekedik: az MSZMP szervezeteinek fokozatosan kell kivonulni a 
hadseregbol. - A Fuggetlen Jogasz Forum polgari pert akart inditani az MSZMP kozponti 
bizottsaga ellen a NEXT 2000 Kft. ugyeben. - Az MSZDP orszagos ertekezleten a tobbseg egyetert 
Kiraly Zoltan jelolesevel a koztarsasagi elnoki tisztsegre. 

Szeptember 17. - A Vilagbank jelentese szerint vegyes eredmenyeket hozott a magyar gazdasagi 
reformok utobbi egy eve. A nemzetkozi penzintezet a Valutaalappal egyetemben csak ligy tud 
folyamatos tamogatast adni, ha osszehangolt tervek keszulnek az atalakitasra, fuggetlen jegybank 
miikodik, es kereskedelmi bankok segitik a vallalkozasokat. - Budapesten kezd targyalasokat a 
Kozos Piac bizottsaganak kulkapcsolatokert es kereskedelempolitikaert felelos tagja, Frans 
Adriessen. - Sziiros Matyas, az Orszaggyiiles elnoke egyesult allamokbeli litjan azt tapasztalja, hogy 
elenk az erdeklodes Magyarorszag irant, de az amerikai uzletemberek egyelore varakozo 
allasponton vannak. - A Magyar Ujsagirok Orszagos Szovetsegenek kozgyiilesen Robert Laszlot 
elnokke, Bencsik Gabort pedig fotitkarra valasztjak. 

Szeptember 18. - Megallapodas szuletik a haromoldalu politikai egyezteto targyalasokon az lin. 
sarkalatos, kozjogi kerdesekben. Az egyezmenyt az SZDSZ es a Fidesz kivetelevel valamennyi reszt 
vevo part alairja. A targyalasokon az MSZMP elfogadja az Ellenzeki Kerekasztal javaslatat, hogy 
az alkotmanymodositas hatalybalepesevel mondjon le az Elnoki Tanacs, ezutan az Orszaggyiiles 
elnoke lassa el az allamfoi teendoket egeszen a koztarsasagi elnok megvalasztasaig. Az SZDSZ es a 
Fidesz epp azert nem latja el kezjegyevel az egyezmenyt, mert az lehetove teszi, hogy az allamfot 
mar a parlamenti valasztasok elott megvalasszak. Az MDF jegyzeket csatol a megallapodashoz, 
amelyben tovabbi targyalasokat surget. - Pozsgay Imre bejelenti: az MSZMP az ev vegeig 2 
milliard forint ertekii vagyont ad at a kormanynak. - A minisztertanacs ligy dont, hogy 60 ezerrol 
40 ezerre csokkenti a munkasorseg letszamat. - Eletbe lepnek az lij, egyseges devizaszamlak, 
amelyeken anelkul lehet elhelyezni konvertibihs valutat, hogy megvizsgalnak a penz eredetet. - A 
konvertibilis valuta 90%- at ezentiil csak Citycorp utazasi csekkekben szolgaltatjak ki a Nyugatra 
keszulo turistaknak, mert a Magyar Nemzeti Banknak nines eleg valutaja keszpenzben. - 
Magyarorszag es Izrael 22 ev utan helyreallitja diplomaciai kapcsolatait. - Budapesten az Europai 



Kozosseg brusszeli bizottsaganak alelnoke atveszi azt az okmanyt, amely a magyar kormany 
javaslatait tartalmazza az egyuttmiikodesre. - Magyarorszagon kezd targyalasokat az amerikai 
kereskedelmi miniszter, Robert Mosbacher. - Pragaban magyar-csehszlovak szakertoi 
megbeszelesek kezdodnek a bos-nagymarosi vizlepcso nemzetkozi jogi vonatkozasairol. A 
beruhazas kormanybiztosa beszamol rola, hogy a Kornyezetvedelmi es Vizgazdalkodasi 
Miniszterium az eredeti tervek szerinti epitkezes mellett van, mig a kormany tobb tagja es a 
szakertok ellenzik azt. 

Szeptember 19. - Eredmeny nelkul ernek veget a bos-nagymarosi vizlepcsorol Pragaban megtartott 
szakertoi targyalasok. A minisztertanacs beruhazast ellenorzo tarsadalmi bizottsaga azt javasolja: 
ne epitsek meg a nagymarosi vizlepcsot, de folytassak a bosi munkalatokat. - Az SZDSZ ismetelten 
koveteli, hogy az Orszaggyiiles zarolja az MSZMP, a munkasorseg es a SZOT vagyonat. 
Szeptember 20. - A politikai egyezteto targyalasok lijabb kozepszintii megbeszelesen nyilatkozatot 
fogadnak el az allami vagyon erteken aluli kiarusitasa ellen. - Nemeth Miklos kormanyfo fogadja az 
Evangelikus Egyhaz, az Izraelitak Orszagos Kepviselete es a Szabadegyhazak Tanacsanak 
megbizottait, akik keszek reszt venni az Orszagos Vallasugyi Tanacs munkajaban. - Berecz Janos 
az MSZMP megiijulasaert letrejott mozgalom tanacskozasan ligy veli: a kongresszuson a partnak 
egyarant el kell hatarolodnia a bolsevik tipusu megoldastol, a reformanarchiatol, valamint azoktol, 
akik fel akarjak adni a szocializmust. 

Szeptember 21. - A kormany a haromoldalii politikai egyezteto targyalasokon alairt 
megallapodasnak megfeleloen fogadja el a sarkalatos torvenyeket, amelyeket surgossegi 
inditvannyal terjeszt az Orszaggyiiles ele. - Paskai Laszlo esztergomi ersek az amerikai puspoki kar 
meghivasara az Egyesult Allamokba latogat. 

Szeptember 22. - A minisztertanacs tarcakozi bizottsagot alakit az osztrak es a jugoszlav hataron 
kialakitando 50 kilometeres bizalmi ovezet megvalositasa erdekeben. - A Minisztertanacs 
Egyhazpolitikai Titkarsaganak vezetoje 16 magyarorszagi egyhaz kepviseloje elott kijelenti: a 
kormany alkotmanyos alapelvnek tartja, hogy hazankban egyetlen egyhazat, felekezetet, vallasi 
kozosseget sem erhet hatranyos megkulonboztetes. - Az Elnoki Tanacs a nemzetkozi 
egyezmenyeknek megfeleloen torvenyerejii rendelettel ismeri el magyar allampolgaroknak azokat, 
akik megkapjak a menekult statust. - Az MSZMP parlamenti kepviselocsoportjanak ulesen a 
kozponti bizottsag titkara elmondja, hogy a part ingatlanvagyona tobb mint 7,5 milliard forint. Az 
elmiilt 33 evben az MSZMP 5,5 miUiard forint allami tamogatast kapott. 
Szeptember 24. - Az Europa Tanacs parlamenti kozgyiilesenek elnoke, Anders Bjorck ligy 
nyilatkozik, hogy Magyarorszag az elsok kozott kaphatja meg a 90-es evekben a teljes jogii tagsagot 
a nyugat-europai szervezetben. - Roman katonak menekulteket uldozve behatolnak magyar 
teruletre. 

Szeptember 25. - Ulesezik az MSZMP KB: megvitatja a kongresszus elokeszuleteit es a part 
programnyilatkozatat. 

Szeptember 26. - Az Orszaggyiiles elfogadja a be- es kivandorlasi torvenyt, amely alapveto 
allampolgari jognak nyilvanitja a kivandorlast, ill. az litleveltorvenyt, amely mar nem korlatozza a 
kulfoldi tartozkodas idejet. - Brusszelben 24 tokes orszag lijabb ertekezletet tart Lengyelorszag es 
Magyarorszag reform] ainak tamogatasarol. - New Yorkban Horn Gyula kulugyminiszter olasz 
kollegajaval, Gianni de Michehsszel megallapodik abban, hogy nov.-ben magyar, olasz, osztrak es 
jugoszlav reszvetellel kormanyszintii talalkozot tartanak Budapesten az lij kelet-kozep-europai 
egyuttmiikodes alapjainak lerakasarol. - Pozsonyban a kornyezetvedelmi szakemberek 
megbeszelesen ismet holtpontra jutnak a bos-nagymarosi vizlepcsorol. - Az egeszsegugy 
katasztrofahs helyzetenek javitasaert tuntetnek a miniszterium epulete elott az apolok es apolonok. 
Szeptember 27. - Az Orszaggyiiles elfogadja a bunteto torvenykonyv es a buntetoeljarasi torveny 
valtoztatasara benyiijtott javaslatokat, s nemileg modositja az adotorvenyt. - A Magyar 
Tudomanyos Akademia antropologiai bizottsaga ketli, hogy Petofi Sandor foldi maradvanyait 
talalta meg Morvai Ferenc expedicioja a szovjetuniobeli Barguzinban. 
Szeptember 28. -Az Orszaggyiiles nyilatkozatban hatarolja el magat az 1968-as csehszlovakiai 



katonai beavatkozastol, s eliteli, hogy annak idejen az Orszaggyiiles jovahagyasa nelkul kuldtek 
Csehszlovakiaba a magyar csapatokat. A Parlamentben Kiraly Zoltan kepviselo elesen biralja az 
MSZMP-t es mas szervezeteket, amelyek valosagos vagyonmentesi akciot folytatnak. 
Szeptember 29. - New Yorkban a keletnemet menekultek ugyerol targyal az NDK 
kulugyminiszterevel Horn Gyula. Szeptember kozepe ota 23 ezer NDK-allampolgar tavozott az 
NSZK-ba Magyarorszagon keresztul. - Budapesten megkezdodik az lin. haromparti kezdemenyezes 
szakertoi konferenciaja, amelyet az MSZMP, a Finn Szocialdemokrata Part es az Olasz Szocialista 
Part felhivasa alapjan tartanak az atomfegyverrel nem rendelkezok az europai leszereles es 
biztonsag erositese erdekeben. - A munkasorseg feloszlatasat kovetelve orszagszerte bekes 
tuntetesek zajlanak a fegyveres erok napjan. - A Magyar Oktober Part az 1956-os Nagy-budapesti 
Kozponti Munkastanacs elnokenek, Racz Sandornak a szemelyeben allit koztarsasagielnok-jeloltet. 
Szeptember 30. - A Magyar Nemzeti Bank elso elnokhelyettese a Nemzetkozi Valutaalap es a 
Vilagbank washingtoni kozgyiileserol hazaterve kijelenti: Magyarorszag csak akkor szamithat a 
nemzetkozi penzintezetek tovabbi kolcsoneire, ha a reform folytatasa mellett sikerul megallitani az 
adossagallomany novekedeset. - Orszagos munkaertekezletet tart az MSZDP. - A 
Keresztenydemokrata Neppart elso orszagos nagygyiileset rendezi meg Budapesten. - Azonnali 
hatallyal beszunteti tevekenyseget az MSZMP belugyminiszteriumi bizottsaga. 
Oktober 1. - Nemeth Miklos kormanyfo es Pozsgay Imre allamminiszter is alairja azt a felhivast, 
amely politikai es gazdasagi onkormanyzatot kovetel a magyar varosoknak es kozsegeknek. - A 
kormany egyhazpolitikai titkarsaganak vezetoje megerositi: az allam kesz visszaadni eredeti 
tulajdonosuknak a korabbi egyhazi ingatlanokat, de ehhez folyamatos targyalasokra van szukseg. - 
Tabajdi Csaba lekoszon az MSZMP kozponti bizottsaganak osztalyvezeto-helyettesi tiszterol, mert 
miniszterhelyettesi beosztasban a kormany mellett miikodo nemzetisegi kollegium vezetoje lesz. 
Oktober 2. - A kormany es a Termeloszovetkezetek Orszagos Tanacsa megallapodik abban, hogy 
1990-t61 szabadaras lesz az osszes mezogazdasagi es elelmiszeripari cikk, az alacsony zsirtartalmii 
tej es a normal feher kenyer kivetelevel. - Uj marxista, baloldali tomorulest hoz letre 15 baloldali 
szervezet es az MSZMP-platform, mert szerintuk a kapitalizmus visszaallitasa fenyeget 
Magyarorszagon. - Tobb mint 5 miUio forintos csalas vadjaval vizsgalat indul a gyori Pannonglobus 
Vallalat tobb dolgozoja, koztuk a volt vezerigazgato ellen. 

Oktober 3. - Az Europai Kozosseg miniszteri tanacsa ligy dont, hogy jovore mintegy 220 millio 
dollar segelyt nyiijt Magyarorszagnak es Lengyelorszagnak. 

Oktober 4. - A kormany ligy dont, hogy dec. helyett mar okt.-ben megvitatja a munkasorseg 
helyzetet, s egyiittal utod kinevezese nelkul felmenti a testulet orszagos parancsnokat. A kormany 
szerint okt. 23-at nemzeti emleknappa kell nyilvanitani. - Genfben a magyar kormany kuldottsege 
megallapodast ir ala az ENSZ Menekultugyi Fobiztossagaval a menekultek magyarorszagi 
letelepiteserol es a fobiztossag budapesti irodajanak megnyitasarol. - A magyar kulugyminiszterium 
tiltakozik amiatt, hogy Romania nem engedi meg a budapesti vezetok beutazasat Aradra, a 
vertaniik kivegzesenek evfordulojara. - A Magyar Tudomanyos Akademia azt keri a kormanytol, 
hogy a kutatasok allami tamogatasara forditando osszeg jovore realertekben legalabb annyi legyen, 
amennyi a folyo evben. 

Oktober 5. - Budapesten megallapodast irnak ala arrol, hogy az NSZK ket tartomanya 5 millio 
markas hitelt nyiijt Magyarorszagnak bajor es baden-wurttembergi cegek beruhazasaira. - Az 
SZDSZ alairas-gyiijtesi akciot indit annak erdekeben, hogy nepszavazas dontson a koztarsasagi 
elnok megvalasztasanak idopontjarol, a munkasorseg sorsarol, az MSZMP elszamoltatasarol es a 
partok munkahelyi miikodeserol. 

Oktober 6. - Megkezdodik az MSZMP XIV., rendkivuli kongresszusa, amelyet a nyugati 
hirugynoksegek egyontetiien sorsdontonek minositenek. - Magyarorszag is megkapja az Europai 
Kozossegtol azokat a meghatarozott mezogazdasagi termekekre vonatkozo kedvezmenyeket 
amelyeket 1990-t61 Lengyelorszag is elvez, kozHk a brusszeli szervezet kepviseloi Budapesten. - A 
roman hatarorseg kozel 300 embert kuld vissza a hatarrol annak ellenere, hogy Bukarestben 
megigertek: nem akadalyozzak meg, hogy Magyarorszagrol maganszemelyek utazzanak Aradra a 



vertaniik emleknapjan. - Habsburg Otto koztarsasagi elnokke jelolese erdekeben folytat alairas- 
gyiijtesi akciot a Fuggetlen Kisgazdapart budapesti szervezete. 

Oktober 7. - Megalakul a Magyar Szocialista Part. Az MSZMP kongresszusan 2 nagy szarny 
bontakozik ki Pozsgay Imre, ill. Grosz Karoly vezetesevel, Nyers Rezso pedig a ket iranyvonal 
kozott igyekszik athidalni az ellenteteket. 

Oktober 8. - Az MSZMP utodpartjanak kongresszusan megkezdik az alapszabaly modositasat. Ugy 
dontenek, hogy a part tovabbra is jelen lesz a munkahelyeken. Hirugynoksegi jelentesek szerint a 
tanacskozason ligyszolvan mindenki elegedetlen azzal a kompromisszummal, amely letrehozta az 
MSZP-t. - A japan kormany tobb mint 60 millio dollaros segelyalapot hoz letre Magyarorszag es 
Lengyelorszag tamogatasara. 

Oktober 9. - Az MSZP megvalasztja lij vezetoseget: az elnok Nyers Rezso; a 23 tagii elnokseg 
ketharmada sosem toltott be vezeto parttisztseget. - Az MSZMP Marxista Egysegplatformja 
felhivasban nyilvanitja ki, hogy az MSZMP nem sziint meg es visszavarja soraiba a kommunistakat. 
- A Fuggetlen Jogasz Forum azt javasolja a jelentosebb ellenzeki partoknak, hogy a korabbi 
kerekasztal lij formaban, Ellenzeki Politikai Egyezteto Forum neven folytassa munkajat. - Nem 
csokken a kiutazo keletnemetek szama: kozel egy honap alatt 35 ezer NDK-allampolgar jutott ki az 
NSZK-ba Magyarorszagon es Ausztrian keresztul. 

Oktober 10. - A tervezettet meghalado aremelkedesek ellentetelezesere keri a kormanyt a SZOT 
elnoksege. - Az Ausztriaba utazok ezentiil 500 schillinget keszpenzben vehetnek fel 
turistaellatmanyukbol, miutan nem teljesult a Magyar Nemzeti Banknak az az igerete, hogy a 
bevezetett utazasi csekkeket kezelesi koltseg felszamolasa nelkul valtjak at az osztrak 
penzintezetekben. 

Oktober 11. - A kormanyfoi talalkozon sem kozeledik a magyar es a csehszlovak allaspont a bos- 
nagymarosi beruhazas ugyeben. Nemeth Miklos keri, hogy tanulmanyozzak a magyar javaslatot, 
amely szerint csak a bosi vizlepcsot miikodtetnek, azt is csak alapuzemben. - A Minisztertanacs 
Nemzeti es Etnikai Kisebbsegi Kollegiumakent miikodik tovabb az eddigi nemzetisegi kollegium. - 
Az MSZP elnoksege alakulo ulesen ligy dont, hogy a kozponti apparatus atszervezeset nov. 20-aig be 
kell fejezni. - A Magyar Televizio megallapodast ir ala az ellenzeki partokkal az egyes partok 
kongresszusanak kozvetiteserol. 

Oktober 12. - Sopronban a magyar-osztrak kormanyfoi talalkozon Vranitzky kancellar kijelenti: 
mindenkeppen tekintetbe veszik a majdani magyar dontest Bos-Nagymarosrol, de feltetlenul igenyt 
tartanak az erintett osztrak cegek kartalanitasara. - Az MSZP kotelezo ervenyiinek tartja magara a 
haromoldalii politikai egyezteto targyalasokon elert eredmenyeket, s biralja az SZDSZ alairasgyiijto 
kampanyat az elnokvalasztas ugyeben. - Az MSZP elnoksegenek egyik tagja egy japan lapnak ligy 
nyilatkozik, hogy a partkongresszuson a reform csoport azert egyezett bele Pozsgay Imre helyett 
Nyers Rezso elnoksegebe, mert igy sikerult megakadalyoznia Grosz Karoly es Berecz Janos 
elnoksegi tagsagat. Kosa Ferenc szerint a reformerek azert sem szakadtak ki es alakitottak lij 
partot, mert ebben az esetben Nemeth Miklos nem maradhatott volna kormanyfo. A Szocialista 
Part es maga Kosa Ferenc a kesobbiekben cafolja, hogy valoban ezt nyilatkozta volna a dontesek 
hattererol. - A munkasorseg jovojere vonatkozoan a kormany illetekes tarcakozi bizottsaga azt 
javasolja, hogy onkentes teruletvedelmi testuletkent csatlakozzon a hadsereg regularis eroihez. 
Oktober 13. - Az SZDSZ a Parlamentben atnyiijtja azt a 67 ezer alairast, amely nepszavazas 
kiirasat szorgalmazza egyebek kozott az elnokvalasztas kerdeseben. - Csehszlovakia elkepzelhetoen 
tartja a bos-nagymarosi vizlepcsorol kotott 1977-es allamkozi szerzodes modositasat, de ennek 
feltetele, hogy Praga es Budapest allapodjon meg a karterites mertekeben. - Az Orszaggyiiles jogi 
bizottsaga szerint meg kellene tiltani, hogy a partok munkahelyi szervezeteket hozhassanak letre. 
Oktober 14. - Karpataljan targyal Sziiros Matyas, az Orszaggyiiles elnoke, egyebek kozott az ottani 
magyar kisebbseg helyzeterol. - A Fidesz 2. orszagos kongresszusan ligy dontenek; egyelore nem 
alakulnak partta s nem valasztanak koztarsasagielnok-jeloltet. Megvalasztjak lij vezeto testuletuket. 
A Fidesz kilep a MISZOT-bol. 
Oktober 15. -A Hazafias Nepfront kongresszusan Kulcsar Kalman igazsagugy-minisztert 



valasztjak a mozgalom elnokeve es koztarsasagielnok-jeloltte. - Az MDF elnoksege Fur Lajos 
torteneszt ajanlja koztarsasagielnok-jeloltnek. - A Fuggetlen Kisgazdapart unnepi nagygyiilest tart 
Bekesen. Prepeliczay Istvan fotitkar beszedeben hangoztatja: a part valasztasi programjanak fo 
celkitiizese a tenyleges tulajdon visszaallitasa. - A Fuggetlen Rendorszakszervezet az 
Orszaggyiilestol es a kormanytol ker tamogatast annak erdekeben, hogy miikodokepes maradjon a 
rendorseg. 

Oktober 16. - A kormany azt javasolja az Orszaggyiilesnek, hogy vagy jogutod nelkul szuntesse 
meg a munkasorseget, vagy pedig a fegyveres testulet csatlakozzon a teruleti onkentes vederohoz. A 
minisztertanacs nepszavazas kiirasat inditvanyozza arrol, milyen legyen Magyarorszag cimere. - A 
vallasi es nemzetisegi kisebbsegek erdekeben lij nemzetkozi szabalyok kidolgozasat szorgalmazza 
Erdos Andre magyar nagykovet az ENSZ-kozgyiiles tanacskozasan. - Az MSZP megorzese es 
egyben megiijitasara szolitanak fel egy budapesti kommunista aktivan, amelynek fo szervezoje 
Ribanszky Robert. 

Oktober 17. - Budapesten megkezdi miikodeset az ENSZ Menekultugyi Fobiztossaganak irodaja. 
Oktober 18. -Az Orszaggyiiles modositja az alkotmanyt, amely most mar kimondja: Magyarorszag 
parlamentaris koztarsasag, fuggetlen, demokratikus jogallam. A torvenyhozas eltorli az Elnoki 
Tanacs intezmenyet, ehelyett koztarsasagi elnok all majd az orszag elen; amig 6t megvalasztjak, 
ideiglenesen a parlament elnoke Magyarorszag allamfoje. - A hazai egyhazak es felekezetek, 
valamint a SZOT vezetoi osszefogasrol allapodnak meg a kisnyugdijasok es a nagycsaladosok 
erdekeben. 

Oktober 19. - Az Orszaggyiiles elfogadja a partok miikodeserol es gazdalkodasarol szolo torvenyt. 
Ugy dontenek, hogy a jovoben a munkahelyeken nem szervezodhetnek partok, ill. a fegyveres 
testuletek tagjai szamara az is tilos, hogy vezeto parttisztseget vallaljanak. A torveny lehetove teszi, 
hogy a partok tamogatast kapjanak a koltsegvetesbol. Az Orszaggyiiles felallitja az 
Alkotmanybirosagot es szekhelyeul Esztergomot jeloli ki. - A kormany ligy dont: a magyar 
allampolgaroknak ezentiil nem kell engedelyt kerniuk ahhoz, hogy kulfoldon vallaljanak munkat. - 
Folyik a nyomozas a napokban az utcakra kerult nyilaskeresztes ropirat ugyeben. A 
Belugyminiszterium tajekoztatasa szerint hamarosan kideritik a Magyar Nyilaskeresztes Part 
ujjaalakulasat hirdeto plakat keszitojenek kiletet. A ropiraton ismert ellenzeki szemelyisegek 
telefonszamait tuntettek fel. - Megalakul az MSZMP ideiglenes szervezobizottsaga. 
Oktober 20. - Az Orszaggyiiles a politikai egyezteto targyalasok donteseinek megfeleloen elfogadja 
a valasztojogi torvenyt es a koztarsasagielnok-valasztasrol szolo jogszabalyt. A kepviselok dontenek 
a munkasorseg jogutod nelkuli feloszlatasarol es vagyonanak zarolasarol. A parlament elnoki 
teendoivel Fodor Istvan alelnokot bizzak meg, miutan a koztarsasagi elnok megvalasztasaig 
ideiglenesen Sziiros Matyas latja el az allamfoi tisztseget. Az Orszaggyiiles nem fogadja el azt az 
ellenzeki inditvanyt, hogy okt. 23-at nemzeti unnepkent nyilvanitsak munkaszuneti nappa. - A 
minisztertanacs szerint a jamburgi epitkezesrol szolo szerzodes egyes pontjait lehet modositani, de 
nagyobb felulvizsgalatra nines mod, mert a feladatok zomet a magyar epitok mar elvegeztek. Bokor 
Imre Kiskiralyok munderban c. leleplezo konyvenek hatasara a kormany vizsgalobizottsagot hoz 
letre a honvedseg ugyeinek kivizsgalasara. - Alakulo uleset tartja az Orszagos Vallasugyi Tanacs, 
amelynek elnoke Nemeth Miklos kormanyfo. - Az MSZP elhatarolja magat az 1956-os szovjet 
katonai beavatkozastol. 

Oktober 21. -Az Orszaggyiiles bejelenti, hogy okt. 23-an Sziiros Matyas ideiglenes koztarsasagi 
elnok az Orszaghaz erkelyerol kialtja ki a Magyar Koztarsasagot. - Magyarorszag es az Europai 
Szabadkereskedelmi Tarsulas, az EFTA kozotti intezmenyes kapcsolatok kialakitasarol targyal 
Genfben Melaga Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes. - Az MDF orszagos gyiilese 
allasfoglalasban hivja fel a vilag kozvelemenyenek figyelmet az Europa biztonsagat veszelyezteto, 
emberiseg elleni biincselekmenyekre Romaniaban. Az MDF tanacskozasa Fur Lajost jeloH 
koztarsasagi elnoknek es Antall Jozsefet valasztja elnokke. Az orszagos gyiiles elfogadja a 
modositott alapszabalyt, amely azt hangsiilyozza, hogy az MDF partszeriien miikodo tarsadalmi 
szervezet. 



Oktober 22. - A Magyar Koztarsasag kikialtasanak es az 1956-os nepfelkeles evfordulojanak 
eloestejen Nemeth Miklos kormanyfo felhivassal fordul az allampolgarokhoz, hogy erettseget es 
jozansagot taniisitva egy korszak lezarasa utan az orszag elott alio teendokre osszpontositsanak. 
Oktober 23. - A Parlament erkelyerol Sziiros Matyas ideiglenes allamfo kikialtja a Magyar 
Koztarsasagot. Az 1956-os nepfelkeles evfordulojan a fovarosban es videken megemlekezeseket 
tartanak, emlektablakat helyeznek el. Az Orszaghaz elotti zarorendezvenyre 100-150 ezren gyiilnek 
ossze. A szonokok kozott van Berecki Vilmos, Fonai Jeno, Obersovszky Gyula es Racz Sandor. - A 
kormany es a SZOT vezetoi nem tudnak megallapodni abban, milyen szocialis intezkedesekkel 
ellentetelezzek az inflaciot. A kormany kepviseloi kozlik, hogy jan.-tol az oktatas es az egeszsegugy 
kivetelevel minden mas tamogatast befagyasztanak. - A honvedseg veszi at a munkasorseg 
fegyvertarainak orzeset. - Bebizonyosodik, hogy Antoniewicz Roland provokacioja a nyilaskeresztes 
ropirat. - Megalakul a Magyar Liberalis Part. - Budapesten megnyitjak Chile fokonzulatusat. 
Oktober 24. - A kormany sajnalatosnak tartja es elhatarolja magat attol, hogy az okt. 23-i 
megemlekezeseket nehanyan megkisereltek szovjetellenes hangulatkeltesre felhasznalni. - A 
mecseki uranbanyaszat megszuntetese miatt a kormany ligy hataroz, hogy 500 millio forintot 
fordithatnak a tersegben lij munkahelyek teremtesere. - Az SZDSZ lijabb alairasokat ad at a 
parlamentben, igy osszesen mar 206 ezren szorgalmazzak a nepszavazast. - Periijrafelvetelt 
inditvanyoz a Legfobb Ugyeszseg a 41 evvel korabbi pocspetri rendorgyilkossag ugyeben. 
Oktober 25. - Palyazatot irnak ki a munkasorseg tobb mint 11 milliard forintra becsult, zarolt 
vagyonanak hasznositasara. - A debreceni szovjet katonai repuloter megszunteteset javasoljak 
orszaggyiilesi kepviselok az oriasi zaj miatt. - A magyar kulturalis fesztival megnyitojara Londonba 
utazik Pozsgay Imre allamminiszter. 

Oktober 26. - Bush amerikai elnok alairja azt a dontest, amelynek alapjan Magyarorszag hosszabb 
idore megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmenyt. - Az lijabb eredmenytelen magyar- 
csehszlovak kormanyfoi talalkozo utan Nemeth Miklos bejelenti: a magyar kormany azt javasolja 
az Orszaggyiilesnek, hogy vegleg allitsak le a nagymarosi vizeromii epiteset. - A Nyirsegben 
alairasgyiijteseket kezdenek Sziiros Matyas koztarsasagi elnokke jeloleseert. 

Oktober 27. - A minisztertanacs a Magyar Koztarsasag kikialtasa alkalmabol kozkegyelmi torveny 
megalkotasat javasolja az Orszaggyiilesnek. - Horn Gyula a Varsoi Szerzodes kulugyminiszteri 
bizottsaganak varsoi ulesen kozli: Magyarorszag a jovoben meg inkabb azon lesz, hogy 
szovetsegbeli tagsagatol fuggetlen, onallo kulpolitikat folytasson. - Magyar-japan 
bankmegallapodast irnak ala arrol, hogy beruhazasok finanszirozasara 5 milliard jen hitelt kap 
Magyarorszag. - Megkezdi munkajat az SZDSZ kuldottertekezlete. A nemzetkozi sajtotajekoztaton 
bejelentik, hogy a partnak mar tobb mint 6 ezer tagja van. 

Oktober 28. - Az SZDSZ szorgalmazza, hogy a kormany ujitsa fel a targyalasokat a partokkal. 
Oktober 29. - Elkeszul az Ipari Miniszterium lij energiaprogramja, amely szakitani kivan azzal, 
hogy a magyar energiaellatas csaknem kizarolag a szovjet szallitasokra legyen utalva. - Az SZDSZ 
kozgyiilese a marc. 15-e koruli idoszakot tartja a legalkalmasabbnak a valasztasokra. 
Allasfoglalasaban javasolja, hogy hozzanak letre az allami vagyon sorsara felugyelo 
kormanyszervezetet, ill. az allambiztonsagi szolgalatot a jovoben ne a Belugyminiszterium iranyitsa. 
- A magyar Zoldek kovetelik Marothy Laszlo kornyezetvedelmi es vizgazdalkodasi miniszter 
lemondasat. 

Oktober 30. - Az Orszaggyiiles torvenyt alkot az Allami Szamvevoszekrol, amely ellenorzi az 
allamhaztartas gazdalkodasat es a koltsegvetes hitelfelveteleit is. A Magyar Koztarsasag kikialtasa 
alkalmabol kozkegyelmi torvenyt hoznak. - A csehszlovak kormany nyilatkozatban erositi meg, 
hogy karteritest fog kovetelni, ha Magyarorszag nem epiti meg a nagymarosi vizlepcsot. - Az MDF 
elnoksege a modositott alapszabalynak megfeleloen megvalasztja a part 3 alelnoket: Lezsak 
Sandort, Keresztes K. Sandort es Kulin Ferencet. - Budapesten az MSZP szervezeseben unnepseget 
tartanak a Koztarsasagi teri parthaz 1956-os elesett vedoinek tiszteletere. 

Oktober 31. - Az Orszaggyiiles ligy dont, hogy nov. 26-an tartsak meg a nepszavazast az SZDSZ 
javasolta 4 kerdesrol. A parlament az elnokvalasztassal kapcsolatban ligy foglal allast, hogy az 



allampolgarok kozvetlenul valasszanak allamfot. A kepviselok ligy dontenek, hogy az elnokvalasztas 
a cimerrol kiirando nepszavazassal egyidejiileg, jan. 7-en legyen. Az Orszaggyiiles elfogadja a bos- 
nagymarosi epitkezesek felfuggesztesere tett kormanyjavaslatot, egyiittal felhatalmazza a 
minisztertanacsot, hogy kezdemenyezze az 1977-es csehszlovak-magyar allamkozi szerzodes 
modositasat. - A Kereskedelmi Miniszterium a hiishiany elkerulese erdekeben az ev vegeig 
atutemezi a serteshiisexportot, es mintegy 2 ezer tonna serteshiist hoz be Kinabol. - Az MSZP 
parlamenti frakcioja a bekes atmenet erdekeben felhivassal fordul az orszag politikai eroihez, 
partjaihoz. 

November 1. - Az Europa Tanacs fotitkara, Catherine Lalumicre budapesti targyalasi utan 
kijelenti: Magyarorszag mar 1990-ben a szervezet tagja lehet. - Nemeth Miklos kormanyfo levelet ir 
szovjet kollegajanak, Nyikolaj Rizskovnak a ket orszag gazdasagi egyuttmiikodeserol. - Az orszagos 
rendorfokapitany beszamoloja szerint gyors utemben novekszik a biinozes Magyarorszagon: a 
vagyon elleni biincselekmenyek szama 25%-kal tobb, mint tavaly, s a tettest csak az esetek 
egyharmadaban talaljak meg. - Az ellenzeki partok megallapodnak, hogy a kormany altal 
finanszirozasukra elkulonitett 100 millio forintbol tagsaguk letszama szerint reszesuljenek. - Az 
MSZP csatlakozni kivan a Szocialista Internacionalehoz. - Leall a termeles a Mecseki Szenbanyak 
Istvan-aknajaban, miutan vegkepp remenytelenne valt a nyereseges feketeszen-kitermeles. - Egy 
roman pasztorcsalad tobb mint ezer birkajaval es mas haziallataval magyar teruletre menekul. 
November 2. - A kormany nov. 3-at61 20-aig felfuggeszti a turistaellatmany folyositasat, aztan pedig 
lij, a jelenleginel szigoriibb devizaellatasi rendszert vezet be. A konvertibilis fizetesi merleg novekvo 
hianya miatt a lakossagi valutaellatmany 4 evre maximum 300 dollar lesz. A kormany javasolja a 
parlamentnek, hogy a gepkocsi-maganimportra is allapitsanak meg 25%-os afat. Jan. l-jetol 400 
ezer forintra emelik az lijrakezdesi kolcsont. A munkanelkuli-segely legkisebb osszeget a 
mindenkori minimalber 80%-aban hatarozzak meg. A minisztertanacs elrendeli, hogy ev vegeig 
tegyenek eskut a Magyar Koztarsasag Alkotmanyara az allamigazgatas es az igazsagszolgaltatas 
dolgozoi, tovabba a fegyveres erok es a rendorseg hivatasos allomanyii tagjai. A kormany 
nyilatkozatban jelenti ki, hogy a parlamentnek felelos, fuggetlen, nemzeti intezmenykent 
tevekenykedik, s celja a tarsadalom es a gazdasag miikodokepessegenek fenntartasa, valamint a 
bekes atmenet megvalositasa. - Az Egyesult Allamok elnoke alairja a dontest arrol, hogy 
Magyarorszagnak megadjak az altalanos vamkedvezmenyes elbanast az amerikai piacon. - George 
Bush Washingtonban fogadja Pozsgay Imre allamminisztert. - A finn kormany 100 millio dollaros 
hitelt biztosit a magyar gazdasag szerkezetvaltasanak meggyorsitasahoz. - Miutan elterjedt a 
vamemeles hire, naponta tobb mint 300 autot hoznak be a magyar turistak Nyugatrol. - A pecsi 
Zsolnay Porcelangyar vallalati tanacsa ligy dont, hogy az amerikai Riverside Company cegnek adja 
el a gyarat. 

November 3. - Belgradban targyal Nemeth Miklos kormanyfo. - Elkeszul a kormany agrarpolitikai 
programja, amely fokozatosan 10,5 miUiard forintot iranyoz elo az agazat fejlesztesere. - Atadjak 
Csehszlovakia budapesti nagykovetenek azt a magyar jegyzeket, amely kezdemenyezi az 1977-ben 
kotott allamkozi szerzodes modositasat, vagyis a nagymarosi letesitmeny elhagyasat es a bosi eromu 
alapuzemmodii hasznalatat. - Az MSZDP kongresszusan semmisnek nyilvanitjak azt az 1948-ban 
tartott partkongresszust, amelyen kimondtak a szocialdemokrata es a kommunista part egyesuleset. 
- Az MSZP a nagy oktoberi szocialista forradalom megunneplesere hivja a magyar tarsadalmat. - 
Valasztasi partta alakul a Voks Humana Mozgalom. 

November 4. - Nemeth Miklos azt remeli, hogy a valasztasok utan az MSZP es az MDF alakithat 
koalicios kormanyt nehany mas part tamogatasaval. - Megalakul a Fuggetlen Szocialdemokrata 
Part, miutan a Ruttner Gyorgy nevevel femjelzett csoport kivonul az MSZDP kongresszusarol es 
egy masik helyszinen folytatja tanacskozasat. - Budapesten a Magyar Oktober Part es a Magyar 
Radikalis Part a szovjet nagykovetseg elott tuntet, a szovjet csapatok azonnali kivonasat kovetelve. 
A kormany elhatarolja magat a demonstraciotol. - Ketnapos valasztasi konferenciat rendez 
Budapesten a Fidesz, hogy a helyi szervezeteket felkeszitsek a valasztasokra. 
November 5. - Az MSZDP kongresszusan hatarozatban mondjak ki, hogy a part a 



szocialdemokrata ertekek egyetlen magyarorszagi kepviselojekent akar csatlakozni a Szocialista 
Internacionalehoz. A part elnokeve Petrasovits Annat valasztjak. - A Fuggetlen Kisgazdapart 
orszagos tagtoborzo nagygyiilesen hangoztatjak: meg kell talalni a modjat, hogy a parasztsag 
visszanyerje 1947-es foldtulajdonat. 

November 6. - Az EGK tagallamainak kulugyminiszterei ligy hataroznak, hogy a Kozos Piac jan.- 
tol megnyitja hatarait Magyarorszag es Lengyelorszag termekei elott. 

November 7. - Eletbe lep a partok miikodeset szabalyozo torveny, amelynek ertelmeben 3 honapon 
belul be kell jegyeztetniuk magukat a hazai partoknak. - Budapest vendege a spanyol kormanyfo, 
Felipe Gonzalez. - A Magyar Neppart orszagos elnoksege surgeti, hogy a tovabbi gazdasagi romlas 
megallitasa erdekeben azonnal kezdodjenek targyalasok az ellenzek, a kormany, a parlament es a 
szakszervezetek reszvetelevel, s alakuljon meg a Nemzeti Megmentes Tanacsa. - Politikai 
nagygyiilest tart az MSZMP ideiglenes orszagos ugyvezeto testulete nov. 7-e alkalmabol. Az 
unnepsegen jelen van Berecz Janos, Grosz Karoly, Puja Frigyes es Ribanszky Robert is. - 
Budapesten targyal a japan Suzuki autogyar elnoke egy osszeszerelo-uzem magyarorszagi 
letesiteserol. - Kozosen vizsgaljak meg Petofi Sandor feltetelezett foldi maradvanyait a magyar es a 
szovjet Akademia szakertoi, valamint a Megamorv Bizottsag. 

November 8. - Az SZDSZ, a Fidesz, a Kisgazdapart es az MSZDP kozosen keri az allampolgarokat: 
vegyenek reszt a nov. 26-ara kiirt nepszavazason, es mind a 4 kerdesre feleljenek igennel. Egyiittal 
elitelik az Orszaggyiilest, mert felrevezeto magyarazatokat fiizott az SZDSZ altal feltett 
kerdesekhez. - A magyar Kulugyminiszterium Romania budapesti nagykovetenel tiltakozik Tokes 
Laszlo temesvari lelkesz ugyeben. - Pecs kornyeke mar kritikus korzetnek minosul a 
munkanelkuliek szamat tekintve, es hamarosan Ozdon es Peten is hasonlo helyzet alakulhat ki. 
November 9. - A kormanynak az a celja, hogy jovore jelentosen felgyorsuljon a szovjet csapatok 
kivonasa Magyarorszagrol, s mielobb tavozzon az osszes szovjet katonai egyseg. Horn Gyula 
kulugyminiszter arrol is beszamol, hogy a kormany erdemi targyalasokat kezdett a Nemzetkozi 
Valutaalappal az adossagallomany kamatterheinek csokkenteserol. - Testuletileg lemond a SZOT 
elnoksege. Nagy Sandor vezetesevel orszagos koordinacios tanacsot hoznak letre, amelynek feladata 
az orszagos szakszervezeti szovetseg letrehozasanak elokeszitese. 

November 10. - Nemeth Miklos bejelenti: kormanya parbeszedet kezdett a kulonbozo partokkal, 
hogy alakuljon-e gazdasagi feladatokkal foglalkozo nemzeti kerekasztal, es hogy mikorra tiizzek ki 
az altalanos valasztasok idopontjat. - Erdekegyezteto targyalasok folynak a szakszervezetek es a 
kormany kozott, de gazdasagi kerdesekben tovabbra is jelentos a velemenykulonbseg. - Az MSZP 
nem tartja elfogadhatonak, hogy a Kisgazdapart nem tekintette magara nezve kotelezonek a 
haromoldalii targyalasok megallapodasait es csatlakozott az SZDSZ nepszavazasi 
kezdemenyezesehez. A testulet tovabbra is amellett foglal allast, hogy a koztarsasagi elnokot meg a 
parlamenti valasztasok elott nepszavazassal valasszak meg. - A Legfobb Ugyeszseg periijitasi 
nyomozast rendelt el a nehai Mindszenty Jozsef hercegprimas es tarsal ugyeben, mert 
torvenysertonek talalja az 1949-es nepbirosagi vizsgalatot. 

November 11. - Budapesten targyal a magyar, az olasz, a jugoszlav es az osztrak kulugyminiszter az 
Alpok-Adria-Duna terseg fokozottabb egyuttmiikodeserol. 

November 12. - Budapesten talalkozik a magyar, az olasz, a jugoszlav es az osztrak miniszterelnok- 
helyettes. A negyoldalii egyuttmiikodes elomozditasa erdekeben szakertoi bizottsagokat allitanak 
fel. - Tagtoborzo politikai nagygyiilest tart Kunszentmikloson a Fuggetlen Kisgazdapart. Voros 
Vince partelnok hangsiilyozza, hogy a foldet az 1947-es allapotoknak megfeleloen kell visszaadni a 
tulajdonosainak. 

November 13. - Kritikus az orszag penzugyi helyzete, nyilatkozza az Orszagos Tervhivatal 
allamtitkara. A vallalatok 60-65 milliard forinttal tartoznak egymasnak, a kulso fizetesi merleg 2- 
szer rosszabb a vartnal, a szociahsta orszagokkal szembeni kereskedelmi aktivum pedig 4-szerese a 
tervezettnek. - A miivelodesi kormanyzat a 90-es evekben vissza szeretne terni a 4 osztalyos elemi es 
a 8 osztalyos gimnaziumi kepzesre. Glatz Ferenc miniszter azt is bejelenti, hogy fokozatosan 
bevezetik a tandij-kotelezettseget, de ezzel parhuzamosan osztondijrendszert is kidolgoznak. - A 



tarsadalombiztositasi tamogatas noveleset szorgalmazza a gyogyszerugyek miniszteri biztosa, hogy 
a gyarak altal tervezett tobb mint 30%-os aremeles csak reszben terhelje a betegeket. - Lemond a 
Demisz elnoke, Nagy Imre. Az ifjiisagi szervezetet 8 fos ugyvivo testulet iranyitja a jan.-i orszagos 
gyiilesig. 

November 14. - A nov. 26-i nepszavazas bojkottjara szolit fel az MDF elnoksege, mivel szerinte a 
koztarsasagi elnok alkotmanyos jogkoret egyaltalan nem befolyasolja megvalasztasanak modja es 
ideje, a nepszavazasra feltett tovabbi harom kerdesben pedig mar dontott a parlament. - A Kozos 
Piac penzugyminiszterei 110 millio dollarrol 330 milliora emelik azt az osszeget, amelyet jovore 
juttatnak Magyarorszagnak es Lengyelorszagnak. 

November 15. - Az Orszagos Tervhivatal allamtitkara szerint a kormany nem riad vissza azoktol a 
nepszeriitlen intezkedesektol, amelyek a gazdasag helyzetenek javitasahoz szuksegesek. Igy 1990- 
ben az elelmiszerarak 15-18%-kal, a gaz-, villanykoltsegek 25%-kal emelkednek, s dragul az ivoviz, 
a csatornahasznalat, valamint a lakber is. - A kormany szavatolja, hogy a nagymarosi munkalatok 
leallitasatol fuggetlenul vegrehajtjak az infrastruktiira tervezett fejleszteset a Rajka es Nagymaros 
kozotti tersegben. - Az SZDSZ, a Fidesz, a Kisgazdapart es az MSZDP elesen biralja az MDF-et, 
amiert a nepszavazas bojkottjara szolitott fel. - Budapesten tobb szazan vesznek reszt a roman 
kovetsegnel a brassoi munkastuntetes verbefojtasanak 2. evfordulojan rendezett gyiilesen. 
November 16. - Az Europa Tanacs ulesen Horn Gyula kulugyminiszter atadja Magyarorszag 
felveteli kerelmet a nyugat-europai szervezetbe. - Budapestre erkezik a francia kulugyminiszter, 
Roland Dumas es az Europai Kozosseg brusszeli bizottsaganak elnoke, Jacques Delors, hogy 
tajekozodjon a magyarorszagi helyzetrol. - A minisztertanacs kezdemenyezi a paksi atomeromii 
bovitesi munkainak leallitasat; javasolja a minimalis reszvenynevertek meghatarozasanak 
megszunteteset, ill. ertekpapir-felugyelet letrehozasat. A kormany szuksegesnek tartja Munkaugyi 
Miniszterium letrehozasat. 

November 17. - Horn Gyula a Kozos Piac Budapesten targyalo vezetoi elott kifejti: 
Magyarorszagon megvan a veszelye annak, hogy a jobb- es a baloldali szelsoseges erok a gazdasagi 
atalakitasbol fakado szociahs feszultsegeket sajat celjaikra hasznaljak ki. - Kiraly Zoltan kepviselo 
bejelenti: az Orszaggyiiles kovetkezo ulesszakan bizalmatlansagi inditvanyt kezdemenyez Marothy 
Laszlo kornyezetvedelmi es vizgazdalkodasi miniszter ellen. - A roman hatosagok indoklas nelkul 
visszakuldik a hataratkelohelyekrol a Romaniaba igyekvoket. Bukarestben 3 nap miilva kezdodik a 
Roman Kommunista Part kongresszusa. - A jovoben nemzeti intezmenykent miikodik a zankai 
littorovaros, miutan a Miivelodesi Miniszterium fennhatosaga ala kerult. 

November 18. - Megalakul a Magyarorszagi Zold Part. - A Hirlapkiado Vallalat egy sor ujsaga 
nyilt levelben fordul Nemeth Miklos kormanyfohoz a postal lapterjesztesi dijak tervezett emelese 
miatt. 

November 19. - Magyarorszag 1 milliard dollar os rovid lejaratii gyorssegelyt kap a Kozos Piactol. - 
Nemeth Miklos kormanyfo tobboras megbeszelest folytat Helmut Kohl kancellarral a nyugatnemet 
politikus otthonaban. - A kormany tanacsado testulete ligy iteli meg, hogy a minisztertanacs 
gazdasagi intezkedeseinek egy resze az utobbi idoben kapkodo es atgondolatlan. A tanacsadok nem 
ertenek egyet a valutaellatmany megvaltoztatasaval sem, mert ezzel szerintuk megrendult a 
lakossag bizalma es megnovekedett a feketepiac. 

November 20. - A kormany lemond a Radio es a Televizio felugyeleti jogarol, es e feladattal egy 15 
tagii testuletet biz meg Kohalmi Ferenc iranyitasaval. A bizottsag feladata elsosorban annak 
biztositasa, hogy a Televizio es a Radio az egesz nemzet erdekeit kepviselje, s ne egy-egy part vagy 
politikai eszme szolgalataban alljon. A testulet megbizatasa a valasztasok utan megalakulo lij 
kormany hivatalba lepeseig szol. A Minisztertanacs egyidejiileg ligy dont, hogy a jovoben nem az 
allamminiszter, hanem a miivelodesi miniszter felugyeli az MTI-t es a Magyar Hirlapot. - Magyar 
kuldottseg utazik a Vatikanba, hogy targyalasokat kezdjen a Szentszek es a hazank kozti 
diplomaciai kapcsolatok felvetelerol. 

November 21. - A parlamentben Nemeth Miklos kormanyfo bejelenti, hogy Magyarorszag brutto 
kulfoldi adosaga az ev vegere eleri a 20 milliard, a netto adossagallomany pedig a 14 milliard 



dollart. A miniszterelnok egyiittal elismeri, hogy a vezetes meg a 80-as evek kozepen is hamis 
adatokat kozolt az adossagallomanyrol, attol tartva, hogy elriasztja a kulfoldi hitelezoket. A 
kormanyfo beszamol arrol is, hogy Czinege Lajos volt honvedelmi miniszter lemondott hadsereg- 
tabornoki rangjarol, s vallalta, hogy kikoltozik allami tulajdonban levo rozsadombi villajabol, a 
honvedelmi miniszter pedig dec. 1-jeig jelentest tesz a Bokor-konyv allitasairol. Az ulesen lemond 
Marothy Laszlo kornyezetvedelmi es vizgazdalkodasi miniszter. - A politikai egyezteto 
targyalasokon reszt vevo harmadik oldal tagjai befejezettnek tekintik a megbeszeleseket es 
kivonulnak a targyalasokrol. - Az MDF elnoksege szorgalmazza, hogy a parlament dec. 11-evel 
oszlassa fel magat es 1990. marc. 11-ere irjak ki a kepviselo-valasztasokat es a koztarsasagielnok- 
valasztast. - A Televizio es a Radio felugyelobizottsaga elso ulesen amellett foglal allast, hogy meg 
kell valtoztatni a ket medium iranyitasi es vezetesi struktiirajat. - Magyarorszag az ENSZ segitseget 
keri Tokes Laszlo temesvari lelkesz es gyulekezete vedelmehez. - Az amerikai General Electric 
International konszern megvasarolja a Tungsram reszvenyeinek 50%-at. 
November 22. - Az Orszaggyiiles leszavazza a kormany 3 eves gazdasagpolitikai program] at, s 
felkeri a minisztertanacsot, hogy gazdasagi terveit dec-ben terjessze lijbol a parlament ele. - Az 
Egyesult Allamok elnoke alairja azt a kulfoldi segelyprogramot, amelybol Magyarorszag es 
Lengyelorszag jovore egyutt 530 millio dollart kap. - Budapestre erkezik a del-koreai elnok, Ro Te 
Vu. 

November 23. - Az Orszaggyiiles megvalasztja az Alkotmanybirosag 5 tagjat es az Allami 
Szamvevoszek elnokhelyetteset. Bekesi Laszlo penzugyminiszter az adorendszerrol szolo 
torvenytervezetek ismertetesekor javasolja: azonnal szabjanak ki altalanos forgalmi adot a 
maganauto-importra. - Tajvan 100 millio dollaros hitelt nyiijt Magyarorszagnak. - Az MSZP 
elnoksege ligy dont, hogy atadja az allamnak a kezeleseben levo partuduloket. A szocialistak 
hataroznak arrol is, hogy atadjak a Politikai Foiskolat es a Tarsadalomtudomanyi Intezetet 3 
fovarosi keruleti partszekhazzal egyetemben, ill. megszuntetik a NEXT 2000 Kft. miikodeset. - 
Nyilvanossagra hozzak a Televiziot es a Radiot felugyelo bizottsag nevsorat. A testulet a Televizio 
politikai, gazdasagi es moralis helyzetet vitatja meg. - A Nyilvanossag Klub tiltakozik a 
felugyelobizottsag felallitasa ellen, s kifogasolja, hogy a testulet elere olyan allami tisztsegviselot 
neveztek ki, aki nemreg meg a Miivelodesi Miniszteriumban cenzori feladatokat latott el. 
November 24. - Az Orszaggyiiles kompromisszumos javaslatot fogad el az adotorvenyek ugyeben. A 
szemelyi jovedelemado atlagos szintje a jovoben 14,5% lesz; 5 adosavot hoznak letre es 55 ezer 
forint jovedelemig csak a nyugdijjarulekot kell fizetni. Ugyanakkor azonnah hatallyal 25%-os 
forgalmi adot vetnek ki a gepkocsik maganimportjara. Az lij vallalkozasi nyeresegado 3 miUio 
forint arbevetelig 35%, a folott pedig 40% lesz. Az allami vagyon utan a vallalatoknak 18%-os 
reszesedest kell atutalniuk a koltsegvetes szamara, s ervenyben marad a keresetek novelesenek 
korlatozasa. - Budapesten Genscher nyugatnemet kulugyminiszter alairja azt a hitelmegallapodast, 
amelynek kereteben az NSZK lijabb 500 millio markat ad a magyar gazdasag 

szerkezetatalakitasahoz. - A kormany, miutan a bevasarloturizmus miatt a hatar menti megyekben 
romlott az ellatas, boviti azon elelmiszerek koret, amelyeket tilos kivinni az orszagbol. - A 
Szocialista Internacionale visszaallitja az MSZDP teljes jogii tagsagat. 

November 25. - A Magyar Irok Szovetsegenek kozgyiilesen Nemeth Miklos kijelenti: a kormany 
egyszer s mindenkorra lemond az irodalom es miiveszetek iranyitasarol. - A Magyar Film- es 
Televizios Miiveszek Szovetsege tiltakozik a mediumokat felugyelo bizottsag felallitasa ellen, es 
szorgalmazza, hogy a Televizio elere erkolcsileg es politikailag tiszta szakembereket allitsanak. 
November 26. - Nepszavazast tartanak a munkasorseg sorsarol, a munkahelyi partszervezetek 
miikodeserol, az MSZMP es utodszervezeteinek elszamoltatasarol es arrol, hogy a koztarsasagi 
elnokot a parlamenti valasztasok elott vagy utan valasszak-e meg. A nov. 29-en nyilvanossagra 
hozott hivatalos vegeredmeny szerint gyoz a 4 „igen", vagyis az emberek a munkasorseg 
feloszlatasa, a munkahelyi partszervezetek megszuntetese, az MSZMP elszamoltatasa es amellett 
voksolnak, hogy az allamfot csak a parlamenti valasztasok utan valasszak meg. A nepszavazason a 
valasztasra jogosultak 58%-a jarul az urnakhoz. - Magyar Iroszovetsegre valtoztatja nevet a 



Magyar Irok Szovetsege, s tevekenyseget kiterjeszti az egesz vilagra. A szovetseg kozgyiilesen Uj 
Magyar Irodalom neven platformot alakit mintegy 30 iro, mert elegedetlenek a dontesekkel. - Uj 
alapszabalyt es program ot fogad el az Uttorovezetok Orszagos Konferenciaja. 
November 27. - A nepszavazast kezdemenyezo partok sajtoertekezleten Peto Ivan, az SZDSZ 
ugyvivoje felveti: a parlament modosithatna az Alkotmanyt olyan ertelemben, hogy a szabad 
parlamenti valasztasok utan az allampolgarok kozvetlenul valasszanak elnokot. - Pozsgay Imre 
szerint a nepszavazas eredmenye kesleltetheti a szilard intezmenyrendszer kiepiteset 
Magyarorszagon. - Lemond a Magyar Televizio elnoke. Bereczky Gyula azzal indokolja donteset, 
hogy a Televizio es Radio felugyeletevel megbizott testulet kimeletlen partharcok szintereve 
valtoztatta a szerkesztosegeket, lehetetlenne teve a munkat. - A Magyar Radio 217 miisorkeszito 
munkatarsa irja ala azt a kormanyfohoz intezett levelet, amelyben a Televiziot es a Radiot felugyelo 
bizottsag feloszlatasat kerik, mert szerintuk a testulet felallitasaval a tajekoztatas hitelessege es 
objektivitasa kerult veszelybe. - A svajci Sauer ceg es a Borsodi Vegyi Kombinat 1,75 milliard 
forintert megveszi a Peti Nitrogen Miiveket. - A MAV az ejszakai takaritasok bevezetesenek 
indokaval bejelenti, hogy dec.-tol az ejszakai orakra bezarja a Deli palyaudvart. 
November 28. - A Kozos Piac jan.-tol felfuggeszti a behozatali korlatozasokat a magyar es a lengyel 
mezogazdasagi es textilipari arukra. Egyiittal vamkedvezmenyeket is eletbe leptetnek. - Marc. 18-at 
tartja a legalkalmasabb idopontnak a parlamenti valasztasokra az Orszaggyiiles megbizott elnoke, 
valamint az SZDSZ, a Magyar Neppart es a Keresztenydemokrata Neppart. Az MSZDP korainak 
iteli a marc.-i datumot. 

November 29. - Az Egyesult Allamok elnoke alairja a Lengyelorszag es Magyarorszag 
tamogatasarol szolo torvenyt. Washington a kovetkezo 3 evben 90 miUio dollart ad 
Magyarorszagnak a maganberuhazasok osztonzesere es kulturalis csereprogramok 
finanszirozasara. - Budapesten Nemeth Miklos kormanyfo biztositja a Varsoi Szerzodes honvedelmi 
minisztereit, hogy Magyarorszag a jovoben is tagja lesz a kelet-europai katonai szervezetnek, de 
egyiittal hangsiilyozza, hogy szukseg van a szovetseg korszeriisitesere. - Az MSZP szorgalmazza, 
hogy a parlament tegye lehetove a koztarsasagi elnok kozvetlen megvalasztasat. - Ervenytelenitik a 
debreceni 95-6s szavazokor nepszavazasi eredmenyet, mert feltiinoen sok atjavitott szavazolapot 
talaltak. 

November 30. - A mezogazdasag tobbszektoriisaga mellett foglal allast a minisztertanacs, ami azt 
jelenti, hogy tovabbra is meghatarozo szerepet jatszanak a nagyuzemek, de no a magangazdasagok 
es a tarsasagok szerepe. - A Nemzetkozi Valutaalap azzal vadolja a magyar kormanyt, hogy 
habozik meghozni a nepszeriitlen intezkedeseket. - Budapesten atadjak a csehszlovak felnek a 
magyar kormany javaslatait a bos-nagymarosi beruhazas allamkozi szerzodesenek modositasara. - 
Kozos allasfoglalasban 14 part es szervezet koveteli, hogy a bos-nagymarosi vizlepcso allamkozi 
szerzodesenek modositasarol csak az lij kormany targyaljon, addig szuneteltessek az epitesi 
munkalatokat. - A valasztasi bizottsag biincselekmenyt allapit meg Debrecen egyik 
szavazokorzeteben, ezert az ugyet atadja a Hajdii-Bihar megyei ugyeszsegnek. -Az MSZDP 
visszakapja regi kozpontjat a Dohany utca 76. szam alatt. 

December 1. - Nemeth Miklos kormanyfo bejelenti, hogy 1991-t61 mar csak 12 honap lesz a kotelezo 
sorkatonai szolgalat. A mar elhatarozott 9%-os letszamcsokkentes mellett 2 even belul tovabbi 20- 
25%-os haderocsokkentest hajtanak vegre. A minisztertanacs ligy foglal allast, hogy Magyarorszag 
a honvedelem feladatait a Varsoi Szerzodesen belul kivanja megoldani, jollehet tavlataiban egy 
tombok nelkuli Europa megteremteset tartja kivanatosnak. - A kormany megerositi donteset a 
Radio es a Televiziot felugyelo bizottsag letrehozasarol, s megbizza Pozsgay Imre allamminisztert: 
kezdjen targyalasokat olyan szakertoi bizottsagok felallitasarol, amelyek biztositjak az intezmeny 
miikodokepesseget. - Sziiros Matyas szerint a parlamenti valasztasok marc. 11-en vagy 18-an 
lehetnenek, ha az Orszaggyiiles dec-ben feloszlatja onmagat. Az ideiglenes koztarsasagi elnok ligy 
veli: az atmeneti idoszakban tovabb kell miikodnie a feloszlatott parlamentnek. - A bos-nagymarosi 
vizlepcso jovojet illetoen egyuttmiikodesrol allapodik meg a beruhazas kormanybiztosa tobb 
kornyezetvedelmi szervezet kepviselojevel. - Budapesten ideiglenes szallashelyeket alakitanak ki a 



hajlektalanok szamara, akiknek helyzetevel a kormany is foglalkozik. - Kompromisszummal 

zarodik a laparakrol kialakult vita: a Posta egyelore csak az orszagos napilapok terjesztesi dijat 

emeli. 

December 2. - A minisztertanacs ligy dont, hogy a Politikai Foiskola jan.-tol a Miivelodesi 

Miniszteriumhoz tartozik, a Tarsadalomtudomanyi Intezet pedig az Akademia felugyelete ala kerul. 

- A Hajdii-Bihar Megyei Fougyeszseg biincselekmeny alapos gyaniija miatt nyomozast rendel el a 

debreceni szavazassal kapcsolatban. - Atszakad a zsilipkamra a bos-nagymarosi vizlepcso 

csehszlovak oldalan. A pragai hirugynokseg csak 5 nap miilva szamol be az esetrol. 

December 3. - Moszkvaba utazik Nemeth Miklos kormanyfo es Nyers Rezso, az MSZP elnoke, hogy 

tajekoztatast kapjon Mihail Gorbacsovtol a maltai csiicstalalkozorol. A miniszterelnok szovjet 

kollegajaval, Nyikolaj Rizskovval is targyal a ketoldalii aruforgalom feszultsegeirol es a jamburgi 

beruhazasrol. 

December 4. - A Penzugyminiszterium allamtitkara kepviselok elott kozli: az orszag belso tartalekai 

olyan minimalisak, hogy ha a parlament nem szavazza meg a koltsegvetesi tervezetet, rovid idon 

belul be kell jelenteni fizeteskeptelensegunket. A folyo evben a koltsegvetesi hiany 21 milliard forint 

helyett varhatoan 49 milliard forint lesz. A Nemzetkozi Valutaalap 1990-ben a fizetesimerleg-hiany 

tovabbi radikalis csokkenteset varja, ellenkezo esetben varhatoan nem nyiijt lijabb hiteleket 

Magyarorszagon. - Dragulnak egyes szalamifelek, mirelitaruk es egetett szeszes italok. - Elkeszul a 

verseny- es artorveny tervezete, amelynek elkepzelesei kozott szerepel, hogy a jelenlegi Arhivatalbol 

kartellhivatal alakuljon. 

December 5. - A forintot 10%-kal elertekelik a konvertibilis valutakhoz kepest. A Magyar Nemzeti 

Bank azzal indokolja a dontest, hogy romlik az orszag konvertibilis fizetesi merlege s folytatodik az 

eladosodas. 

December 6. - Washingtoni forrasok szerint lehetseges, hogy a siilyos vitak miatt felfuggesztik a 

targyalasokat a Nemzetkozi Valutaalap es Magyarorszag szakertoi kozott. A vita targya a magyar 

koltsegvetesi deficit es a fizetesimerleg-hiany. A Magyar Nemzeti Bank mindezt cafolja. - Az 

Europai Kozosseg 1 milliard ECU hitelt nyiijt Magyarorszagnak, ha Budapest megallapodik a 

Nemzetkozi Valutaalappal. - A kormany meggyorsitja a csodbe jutott vallalatok felszamolasat, 

ugyanis az 50 fizeteskeptelen ceg tobb mint 100 miUiard forintos tartozasaval megbenitja a penzugyi 

eletet. - A kormany ligy dont, hogy dec. ll-etol vambiztositekot kell fizetniuk azoknak a kulfoldi 

turistaknak, akik vamkoteles vagy kereskedelmi mennyisegii arut hoznak be az orszagba. - A Raba 

mosonmagyarovari gepgyara 8 oras sztrajkkal probalja kikenyszeriteni elszakadasat a gyori 

kozponttol. - A Volt Politikai Foglyok Bajtarsi Szovetsege es a Kelet Nepe Part megalakitja a Turul 

Nepe Valasztasi Szovetseget. 

December 7. - A kormany kotelezi a csodbe jutott vallalatok szanaloszervezeteit, hogy 48 oran belul 

jelezzek: vallaljak-e a fizeteskeptelenne valt ceg penzugyi tamogatasat. - Grosz Karoly egy miskolci 

partgyiilesen azt javasolja: szervezzek meg az MSZMP rendezogardajat Borsod megyeben, mert 

politikai hibanak tartja a munkasorseg felszamolasat. - Megjelenik a vilag eddigi legkisebb lijsaga: 

a Heves Megyei Nepiijsag kulonszama 50x70 mm-es. 

December 8. - Budapesten 3 napos nemzeti csiicstalalkozo kezdodik az Orszaggyiiles, a kormany, 

ill. a kulonbozo partok es erdek-kepviseleti szervezetek kozott. Az elso napon egyetertes alakul ki 

abban, hogy az elso es legfontosabb feladat az orszag talpon maradasa, a bekes atmenet felteteleinek 

megteremtese. A 16 part tobbsege ligy foglal allast, hogy az Orszaggyiilesnek onfeloszlatasat 

kovetoen csak a stabilitast szolgalo torvenyeket kell megalkotnia. Elternek a velemenyek arrol, 

mikor legyenek a valasztasok. - A miivelodesi tarca 5 milliard forint ertekben 22 epuletet kap az 

MSZP-tol a felsooktatas celjaira. 

December 9. - A nemzeti csiicstalalkozon az Orszaggyiiles, a kormany es az erdek-kepviseleti 

szervezetek vezetoi egyetertenek abban, hogy a parlamenti valasztasokat marc, masodik feleben 

celszerii megtartani. Megallapodnak abban is, hogy a kormany az Orszaggyiiles dec.-i ulesszakara 

elokesziti a teljes berhberalizalas tervezetet. - Idokozi orszaggyiilesi kepviselo-valasztast tartanak 

Budapest V. keruleteben, de a valasztast meg kell ismetelni, mert a szavazasra jogosultaknak csak 



alig 40%-a adja le voksat. 

December 10. - Budapesten a nemzeti csiicstalalkozo parbeszedsorozatanak 3. napjan eles vita 
alakul ki a kormany es a kepviselok kozott az 1990. evi koltsegvetesrol. A torvenyhozok nem ertenek 
egyet azzal, hogy mar dec-ben megtargyaljak a tervezetet, mig a kormany surgeti a parlamenti 
vitat, mert a Nemzetkozi Valutaalap a megallapodas feltetelekent a koltsegvetes elfogadasat jelolte 
meg. - Orszagszerte tiltakoznak a lakasgazdalkodassal kapcsolatos torvenytervezet, vagyis a 
lakberemelesek es a lakaskolcsonok kamatainak megadoztatasa ellen. - A Pedagogusok 
Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja, hogy a legiijabb miniszteriumi elkepzelesek szerint 20% 
helyett csak 16%-kal emeljek a tanarok fizeteset. - Az 1995-6s vilagkiallitas budapesti helyszineul 
Lagymanyost jeloli ki a tervpalyazat zsiirije. 

December 11. - A kormany 100 millio forinttal keszenleti alapot hoz letre a mezogazdasag szamara. 
- A Demisz jan.-tol lemond vagyonarol. Az ifjiisagi szervezet a kormanynak ajanlja fel 70 ingatlanat 
azzal a kikotessel, hogy a vagyon tovabbra is ifjiisagi celokat szolgaljon. - Budapest belvarosaban 
kornyezetvedok tuntetnek a levegoszennyezes ellen. 

December 12. - Kuldottseg elen Brusszelbe utazik Horn Gyula kulugyminiszter, hogy tanacskozzon 
a 24 fejlett tokes orszag kepviseloivel, ill. targyaljon a Nemzetkozi Valutaalap elnokevel, akinek 
Nemeth Miklos kormanyfo irasos uzenetet kuldott. - Olaszorszag 150 miUio dollaros hitelt nyiijt 
Magyarorszagnak. - Az Orszaggyiiles honvedelmi bizottsaganak ulesen Sebok Janos kepviselo azt 
javasolja: 1990 vegeig vonjak ki a szovjet csapatokat Magyarorszagrol, s errol a kormany mielobb 
kezdjen targyalasokat Moszkvaval. - Megalakul a Termeloszovetkezetek Orszagos Tanacsanak 
utodszervezete, a Mezogazdasagi Szovetkezok es Termelok Orszagos Szovetsege. - A Magyarorszagi 
Egyhazak Okumenikus Tanacsa roman egyhazi vezetokhoz fordul Tokes Laszlo temesvari lelkesz 
erdekeben. 

December 13. - Londonba utazik Nemeth Miklos kormanyfo. Margaret Thatcher brit 
miniszterelnokkel folytatott targyalasain ligy velekedik: a Nyugatnak nem kellene megvarnia a 
tamogatasok folyositasaval a valasztasokat, mert addig Magyarorszag nehez helyzetbe kerulhet. - 
Brusszelben Horn Gyula a legfejlettebb tokes orszagok miniszteri ertekezleten kijelenti: a magyar 
kormany eltokelt abban, hogy az atalakulas programjat vegrehajtsa, meg ha ez kezdetben 
tarsadalmi konfliktusokkal jar is. - Budapesten targyal a Vatikan kulonleges ugyekkel megbizott 
apostoli nunciusa, Francisco Colasuonno ersek. 

December 14. - Az Orszaggyiiles terv- es koltsegvetesi bizottsaga elfogadja az 1990. evi koltsegvetes 
tervezetet, de a lakasgazdalkodasrol szolo koncepciot (mikent mar tobb parlamenti bizottsag) 
elutasitja. Nemeth Miklos miniszterelnok kozh: ha a lakaskoncepciot a parlament nem fogadja el, a 
kieso 10-12 milliard forint potlasara nines elkepzelese a kormanynak. - Budapest es Bees megkapja 
az 1995-6S vilagkiallitas megrendezesenek jogat. - A Hazafias Nepfront Orszagos tanacsa ligy dont, 
hogy a szervezet minden korzetben jeloltet allit a valasztasokon. A mozgalom egyiittal valasztasi 
szovetseget hoz letre Hazafias Valasztasi Koalicio neven. - A Legfelsobb Birosag biincselekmeny 
hianyaban felmenti Peyer Karoly egykori szocialdemokrata politikust azokban a vadakban, 
amelyekert 1948-ban torvenyserto modon eliteltek. 

December 15. - Az Orszagos Tervhivatal elnoke kozli, hogy a kormany 1990-ben szeretne 
benyiijtani Magyarorszag felveteli kerelmet az Europai Szabadkereskedelmi Tarsulasba. - Az 
illetekes szlovak szakminiszter leallitja a Duna attolteset celzo munkalatokat a bos-nagymarosi 
tersegben. - Szovetseget alakit a valasztasokra a Fuggetlen Magyar Demokrata Part, a 
Keresztenydemokrata Neppart, a Magyar Fuggetlensegi Part, a Szocialdemokrata Part es a 
Politikai Foglyok Szovetsege. - Ujabb szallashelyet alakitanak ki a hajlektalanoknak Budapesten. 
December 16. - Budapestre erkezik Helmut Kohl. A nyugatnemet kancellart az Eotvos Lorand 
Tudomanyegyetem diszdoktorava avatjak. Helmut Kohl az unnepsegen ismetelten koszonetet mond 
azert a segitsegert, amelyet Magyarorszag nyiijtott az NDK-menekultek kiutazasa erdekeben. - 
Sopronban targyal japan es osztrak kollegajaval Horn Gyula kulugyminiszter. - A SZOT fotitkara 
a figyelmezteto sztrajknal is kemenyebb eszkozoket helyez kilatasba, ha a kormany nem enyhit a 
foglalkoztatasi gondokon, ill. nem biztositja a teljes berliberalizalast es a tulajdonreformot. 



December 17. - A kormany dont a Belugyminiszterium es a Honvedelmi Miniszterium 
atszervezeserol. A belugy teruleten kulonvalasztjak az allambiztonsagi es a kozbiztonsagi 
feladatokat, a honvedelmi tarcat pedig kettevalasztjak egy katonapolitikai feladatokkal foglalkozo 
reszre es a fegyveres erokre. Karpati Ferenc vezerezredes tartalekallomanyba helyezeset keri. - Az 
elelmiszerarak a Mezogazdasagi es Elelmezesugyi Miniszterium felugyelete ala kerulnek. - 
Megkezdodik az MSZMP XIV. kongresszusa; szervezoi nem ismerik el az okt.-i partkongresszus 
hatarozatait. 

December 18. - Az Orszaggyiiles felszolitja a roman kormanyt, hogy tartsa tiszteletben a 
nemzetkozi szerzodesekben vallalt kotelezettsegeket. A parlament tamogatasarol es szolidaritasarol 
biztositja Tokes Laszlot. - A roman hatosagok hajnalban gyakorlatilag lezarjak a magyar 
hatarszakaszt, miutan elozo nap kormanyellenes tuntetes volt Temesvarott. - Budapesten este tobb 
ezren tuntetnek a Hosok teren Tokes Laszlo mellett. - Reszvenytarsasagga alakul a Hungaria 
Biztosito. A reszvenyek 51%-a a magyar allame, 49%-a pedig egy muncheni szekhelyii 
biztositotarsasage. - Nyugdijba megy Horvath Ede. A Raba vezerigazgatoja a szemelye es a cege 
korul kialakult helyzettel indokolja donteset. 

December 19. - Az Orszaggyiiles heves vita utan, de elfogadja a kormany 1990. evi 
gazdasagpolitikai programjat, amelynek celja a vallalkozasok elenkitese, a szerkezetvaltas 
gyorsitasa, a gazdasagtalan vallalatok tamogatasanak csokkentese es az elkerulhetetlen szocialis 
feszultsegek enyhitese. - Lemond MSZP-elnoksegi tagsagarol Nemeth Miklos. A kormanyfo azzal 
indokolja donteset, hogy a partelnokseg a minisztertanacs koltsegvetesi eloterjeszteset csak 
alapvonalaiban, a lakaskoncepciot pedig egyaltalan nem tamogatja. - A temesvari esemenyek miatt 
valsagstabot alakit ki a Magyarorszagi Reformatus Egyhaz es a Magyarorszagi Egyhazak 
Okumenikus Tanacsa. 

December 20. - Az Orszaggyiiles elfogadja a kormany nemileg modositott lakaskoncepciojat. 
Eszerint a lakberek febr. l-jetol atlagosan 35%-kal emelkednek, a lakascelii allami hitelekre pedig 
kamatadot vetnek ki. - A Kulugyminiszteriumba kerik Romania budapesti nagykovetet. A magyar 
kormany hivatalosan tiltakozik Romanianal Tokes Laszlo meghurcolasa es a temesvari tuntetes 
verbefojtasa miatt, egyiittal koveteli, hogy Romania lijbol engedelyezze a magyarok beutazasat, ne 
akadalyozza a bukaresti magyar nagykovetseg tevekenyseget, s hatarolja el magat azon allitasoktol, 
melyek szerint Magyarorszag all a romaniai megmozdulasok mogott. 

December 21. - Az Orszaggyiiles 1990. marc. 16-i hatallyal kimondja feloszlasat. A kepviselok 
elfogadjak az 1990. evi koltsegvetes tervezetet, valamint a fogyasztasi adokrol es a fogyasztoi 
arkiegeszitesrol szolo torvenyt. - A nyugdijak es a gyermekek utan jaro anyagi tamogatasok 
emeleserol dont a kormany: a nyugdijakat 200-550 forinttal egeszitik ki jan.-tol, a csaladi potlekot 
pedig egysegesen havi 300 forinttal. - Washingtonban a Nemzetkozi Valutaalap es a magyar 
penzugyi vezetok targyalasain megallapodnak, hogy Jan. elso feleben Budapesten folytatjak a 
megbeszeleseket. - Ujabb szovjet csapatkivonasokat jelent be Karpati Ferenc honvedelmi miniszter. 
1990-ben tavozik Magyarorszagrol 1 harcaszati raketadandar, 1 vadaszbombazo repuloezred, 1 
gepesitett loveszezred, 2 harckocsi-zaszloalj es 2 epitoalakulat. - A minisztertanacs levelben keri az 
ENSZ BT elnoket: vizsgalja meg a testulet osszehivasanak lehetoseget a nemzetkozi biztonsagot 
veszelyezteto romaniai helyzet miatt. 

December 22. - Sziiros Matyas ideiglenes koztarsasagi elnok 1990. marc. 25-ere kitiizi az 
orszaggyiilesi valasztasokat. - Elelmiszer- es gyogyszer-segelyszallitmanyokat indit Romaniaba tobb 
magyar szervezet es intezmeny. 

December 23. - Horn Gyula kulugyminiszter bejelenti; Magyarorszag a hatalom hivatalos 
kepviselojenek tekinti Romaniaban a Nemzetmento Tanacsot. - Battonya tersegeben 2 helikopter 
berepul Magyarorszag legterebe, de rovid idon belul tavozik. A honvedseg es a legvedelem 
folyamatosan tartja a kapcsolatot a roman hadsereg vezetoivel. 

December 24. - Horn Gyula kulugyminiszter ismerteti a Nemzetmento Tanacstol kapott uzenetet, 
amelyben hangoztatjak: Romania lij viszonyt kivan kialakitani Magyarorszaggal s fel akarja 
szamolni a kapcsolatok feszultsegforrasait. - Ismet zavartalan az athaladas a magyar-roman 



hataron. - Budapesten okumenikus ejfeli istentiszteletet tartanak, amelyen a tobb tizezer resztvevo 
a temesvari aldozatokrol is megemlekezik. 

December 26. - Sziiros Matyas es Nemeth Miklos taviratban udvozli az lij roman vezetoket. A 
kormanyfo hangsiilyozza: a magyar nep joszomszedkent es igaz baratkent minden lehetseges 
segitseget megad a harcok okozta siilyos karok helyreallitasaban. Az lij roman vezetes ismetelten 
megkoszoni Magyarorszag segitseget es szolidaritasat. 

December 27. - A magyar kormany elvalaszthatatlannak tartja a magyar-roman kapcsolatok 
alakulasat attol, hogy mennyiben ervenyesulnek a kollektiv es az egyeni nemzetisegi jogok a 
szomszed orszagban. Nyilatkozataban egyiittal hangoztatja, hogy a magyarsag helyzetenek 
rendezeset csak Romania teruleti integritasanak es szuverenitasanak tiszteletben tartasa mellett 
lehet elosegiteni. 

December 29. - A Magyar Nemzeti Bank elnoke beszamol arrol, hogy kozvetlenul a dec.-i 
parlamenti ulesszak elott a fizeteskeptelenseg jelei mutatkoztak az orszagon. - Bukarestben targyal 
Horn Gyula: megallapodnak, hogy fokonzulatusokat nyitnak Debrecenben es Kolozsvarott, a 2 
fovarosban pedig kulturalis intezetet letesitenek, Romaniaban biztositjak a magyar oktatasi halozat 
kiepiteset, a magyar sajtotermekek arusitasat es a Magyar Televizio adasanak vetelet, s garantaljak 
azt is, hogy a Magyarorszagra menekult roman allampolgarok hazaterve teljes jogvedelmet kapnak. 
- A romaniai raszorulok javara segelykoncertet rendeznek a Budapest Sportcsarnokban. - 
Ketteszakad a Kisgazdapart: Szegeden megalakul a Nemzeti Kisgazda- es Polgari Part. 
December 30. - A Magyar Voroskereszt kozli: eddig 450 tonna segelyszallitmany indult 
Magyarorszagrol Romaniaba. 

1990. januar 2. - Sziiros Matyas ideiglenes koztarsasagi elnok azt tartja az egyik legnagyobb 
veszelynek, hogy a belpolitikai eletben eluralkodik a ziirzavar es a bizonytalansag. Ezert szerinte a 
valasztasok idoszakaban a tanacsoknak kell biztositaniuk a nyugodt es kiegyensiilyozott 
korulmenyeket. - Kozos onkormanyzati es onigazgatasi szervezetet hoznak letre a Magyarorszagon 
elo horvatok, romanok es szlovakok. - Megkezdodik az orszagos nepszamlalas. 
Januar 3. - Kiraly Zoltan es Raffay Erno orszaggyiilesi kepviselok azt javasoljak, hogy a jovoben 
mindig a nep valasszon koztarsasagi elnokot. - A Fuggetlen Kisgazdapart elhatarolja magat a 
(szegedi) Nemzeti Kisgazdaparttol, es hangsiilyozza, hogy nem tortent partszakadas, hiszen 
Szegeden olyanok alakitottak meg a szervezetet, akiket a part mar korabban kizart. - A magyar- 
roman hatarszakaszon megszuntetik a decemberi romaniai forradalom idejen megerositett 
szolgalatot. 

Januar 4. - A kormany Nemeskurty Istvan irot nevezi ki a Magyar Televizio elnoksegenek elere. A 
testulet tagjai: Chrudinak Alajos, Czigany Gyorgy, Vitray Tamas, Gombar Janos, Palfy G. Istvan, 
Domolki Janos, Kovari Peter es Horvath Adam. A minisztertanacs megerositi korabbi hatarozatat, 
hogy a Televizio es a Radio felugyeletere kinevezett bizottsag elsodleges feladata a fuggetlenseg, a 
partatlansag es az eselyegyenloseg biztositasa a politikai atmenet soran. - A kormany bizottsagot 
hoz letre a nyugati orszagok altal igert penzugyi tam Ogatas felhasznalasanak egyeztetesere. - 
Magyar-del-afrikai kulugyminiszteri targyalasok kezdodnek Budapesten. A talalkozo miatt tobb 
apartheidellenes szervezet tiltakozik. - Az MSZP nem vallal semmifele kozosseget az elmiilt korszak 
olyan kozismert vezetoivel, mint Biszku Bela, Gaspar Sandor, Korom Mihaly vagy Nemeth Karoly. 
A partelnokseg szorgalmazza egy parlamenti ad hoc bizottsag felallitasat a volt vezetok szemelyi 
felelossegenek kivizsgalasarol. - Onallo parlamenti kepviseletet kovetel maganak 7 hazai 
ciganyszervezet. 

Januar 5. - Kipattan a lehallgatasi botrany: az SZDSZ bejelenti, hogy az allambiztonsagi szolgalat a 
leveltitok megsertesevel es a telefonok lehallgatasaval adatokat gyiijt az ellenzeki partokrol es 
szervezetekrol. A szabad demokratak es a Fidesz feljelentest tesz az ugyben, es felszolitja Nemeth 
Miklos kormanyfot, hatarolja el magat az allambiztonsagi szolgalat torvenyserto tevekenysegetol, 
ill. mentse fel tisztsegebol Horvath Jozsef belugyi osztalyvezetot, Pallagi Ferenc belugyminiszter- 
helyettest, s kezdemenyezze Horvath Istvan belugyminiszter lemondasat. Nemeth Miklos elhatarolja 
magat a lehallgatasoktol, es felkeri a legfobb ugyeszt, hogy soron kivul folytassa le a vizsgalatot. - 



Az Orszaggyiiles kulugyi es honvedelmi bizottsaga hatarozatban inditvanyozza a parlamentnek: 
hatalmazza fel a minisztertanacsot, hogy szorgalmazza a Magyarorszagon allomasozo szovjet 
csapatok mielobbi kivonasat, lehetoseg szerint mar az ev vegeig. - A kormany kozos csehszlovak- 
magyar tudomanyos vizsgalatokat javasol annak erdekeben, hogy vegleges dontest lehessen hozni a 
bos-nagymarosi vizlepcso jovojerol. Ezt azon a megbeszelesen kozlik, amelyen a kormany, valamint 
24 part, szervezet es kornyezetvedo mozgalom vesz reszt. - A minisztertanacs felere csokkenti azok 
szamat, akik 1990-ben soron kivul jogosultak szemelygepkocsi-kiutalasra. - A SZOT tiltakozik a 
kovetkezo heten eletbe lepo drasztikus aremelesek miatt. A szaktanacs vezetoje, Nagy Sandor 
szerint minden korabbinal nagyobb az a veszely, amely az orszagot egy sziik gazdasagi hatalmi elit 
reszerol fenyegeti. 

Januar 6. - A kormany arra keri a politikai szervezeteket es az allampolgarokat, hogy ne 
avatkozzanak Romania belugyeibe, ugyanis hirek szerint egyes erdelyi telepuleseken magyar 
allampolgarok szervezkednek. - A del-afrikai kulugyminiszter budapesti latogatasa miatt eles 
kirohanast intez Magyarorszag ellen a fajuldozo rendszerrel szemben alio Afrikai Nemzeti 
Kongresszus fotitkara. 

Januar 7. - A belugyminiszter elrendeli, hogy azonnal zaroljak a belso biztonsagi szolgalat azon 
osztalyanak az anyagat, amelyet torvenysertessel vadolt meg az SZDSZ es a Fidesz. A belugyi tarca 
vezetoje bizottsagot nevez ki az ugy felderitesere. A belso biztonsagi szolgalat munkatarsai 
visszautasitjak azokat a vadakat, hogy onceliian vagy bizonyos politikai erok megbizasabol 
dolgoznanak. - Izraelben targyal a magyar kulugyminiszter. Horn Gyula szemelyeben 1967 ota 
eloszor latogat Tel-Avivba ilyen magas rangii kelet-europai vezeto. A ket orszag kulugyminisztere 
kulturahs, oktatasi es tudomanyos megallapodast ir ala. 

Januar 8. - Aremelesek. A hiisfelesegek ara atlagosan 32%-kal emelkedik, a teje es tejtermekeke 
43%-kal. Dragul a cigaretta, a szeszes ital, a benzin. Az ivoviz- es a csatornaszolgaltatasi dij 
atlagosan 336%-kal no. A kormany ellentetelezeskent emeli a nyugdijakat, a csaladi potlekot, ill. a 
gyes es a gyed legkisebb osszeget. - A Katonai Fougyeszseg nyomozast rendel el a 
Belugyminiszterium allomanyaba tartozo azon ismeretlen tettesek ellen, akiket az SZDSZ es a 
Fidesz jelentett fel torvenytelen adatgyiijtes miatt. Az ugyben az Alkotmanybirosag is vizsgalatot 
indit. - A szovjet vezerkari fonok helyettese bejelenti, hogy 1990-ben lijabb szovjet csapatokat 
vonnak ki Magyarorszagrol: 1 legi es 1 gepesitett loveszezredet, valamint 2 harckocsi-zaszloaljat 
szerelnek le, es mintegy 6 ezer katona tavozik. - Az aruellatasi zavarok miatt a kormanyfo 
beszamoltatja a kereskedelmi minisztert. - A Televiziot es a Radiot felugyelo bizottsag ligy dont, 
hogy a valasztasi kampany kezdete elotti heten a partok, valamint a televizios es radios 
szakemberek kepviseloivel egyutt dolgozza ki a kampany nyilvanossagara vonatkozo szabalyokat. - 
Izraelben Horn Gyula kulugyminiszter kijelenti: Magyarorszag felulvizsgalja a cionizmussal 
kapcsolatos eddigi allaspontjat. - Az MSZDP orszagos vezetosege azt javasolja az 
allampolgaroknak: inditsanak engedetlensegi mozgalmat, s ne fizessek be a lakashitelek utan 
kivetett kamatadot. A szocialdemokratak felkerik az Alkotmanybirosagot, vizsgalja felul az errol 
hozott torvenyt. - A Miivelodesi Miniszterium elott tuntetnek a Kepcsarnok Vallalat dolgozoi, 
tiltakozva az ellen, hogy a Miiveszeti Alap penzugyi hianyat a nyereseges Kepcsarnok 
elarverezesevel kivanjak fedezni. 

Januar 9. - Nemeth Miklos kormanyfo a KGST szofiai csiicsertekezleten kijelenti: a szervezet vagy 
alapjaiban megvaltozik, vagy megsziinik letezni. Javasolja, hogy hozzanak letre munkacsoportot, 
amely kidolgozza a KGST lij mukodesi elveit. - A belugyminiszter kesz arra, hogy az Orszaggyiiles 
jan.-i ulesszakan beszamoljon a lehallgatasi botrany kivizsgalasarol. - A Televizio elnoksege Aczel 
Endret felmenti kettos foszerkesztoi beosztasabol, es a Hirado, ill. A Het c. miisorok lij 
foszerkesztojeve Palfy G. Istvant nevezi ki. 

Januar 10. - Szofiaban a KGST 45. ulesszakan magyar-szovjet kormanyfoi talalkozot tartanak: 
Nemeth Miklos es Nyikolaj Rizskov elsosorban a KGST-n beluH egyuttmiikodes korszeriisiteserol 
targyal. - Nyugatnemet kituntetest kap Horn Gyula. A Stresemann Tarsasag aranyermevel ismerik 
el a magyar kulugyminiszternek az NDK-menekultek erdekeben kifejtett tevekenyseget. Horn 



Gyula talalkozik Helmut Kohl nyugatnemet kancellarral, aki hangoztatja: az NSZK a jovoben is 
megkulonboztetett figyelmet fordit Magyarorszaggal fenntartott kapcsolataira. - Az MSZDP 
vezetoi, miutan betekintenek a lehallgatasi botrany irataiba, ligy nyilatkoznak, hogy a rajuk 
vonatkozo dokumentumok megerositik a gyaniit: kivulrol gerjesztettek a szocialdemokratakat 
megoszto viszalyt. - Tuntetesek es sztrajkok megszervezeset is lehetsegesnek tartja a 
Szakszervezetek Orszagos Koordinacios Tanacsa, ha rovid idon belul nem sikerul megallapodni a 
kormannyal egy antiinflacios csomagtervben. - A Nyilvanossag Klub elfogadhatatlannak tartja, 
hogy az MSZP valasztasi kampanyanak vezetoje, Pozsgay Imre allamminiszter felugyelje a nemzeti 
mediumokat. - Szovjet es magyar tudosok arra gyanakszanak, hogy Petofi Sandor helyett egy fiatal 
no foldi maradvanyaira bukkant a Megamorv Petofi Bizottsag kutatocsoportja Barguziban. 
Januar 11. - 17 ev utan helyreallitjak a magyar-chilei diplomaciai kapcsolatokat. - A 
belugyminiszter rendeletben szabalyozza a marc. 25-ere kitiizott valasztasok lebonyolitasat. - A 
magyar-roman miivelodesi es oktatasi kapcsolatok helyreallitasat, ill. ketoldalii targyalasokat 
kezdemenyez Glatz Ferenc miivelodesi miniszter. - Az Orszaggyiiles megbizott elnoke tobb mint 86 
ezer, a pornografia es az eroszakkultusz terjedese ellen tiltakozo alairast vesz at. - Hajnalban 
ismeretlen tettesek tornek-ziiznak az MSZP szigetszentmiklosi szervezetenek irodajaban. 
Januar 12. - A minisztertanacs kabinetje megtiltja, hogy a belso elharitas titkos eszkozoket 
alkalmazzon. A lehallgatasi botrany kapcsan intezkednek arrol is, hogy az elmiilt idoszakban 
keletkezett valamennyi iratot zaroljak. - A Fidesz es az SZDSZ lijabb levelben koveteli a 
miniszterelnoktol Horvath Istvan belugyminiszter lemondasat. - Budapesten a csehszlovak 
kulugyminiszter, Jif i Dienstbier es magyar kollegaja, Horn Gyula egyetert abban, hogy nines 
akadalya a jogos nemzetisegi igenyek kielegitesenek. - Lemond a MUOSZ elnoke. Robert Laszlo 
azzal indokolja donteset, hogy az lijsagiro-szovetseg vezetosege megvaltoztatta azt az allaspontjat, 
amely egyertelmiien biralta a Magyar Televiziot felugyelo kuratoriumot. 

Januar 13. - Budapest 14. valasztokeruleteben a potvalasztasok masodik fordulojaban az SZDSZ 
kepviselojeloltje, Tamas Gaspar Miklos gyoz. - Nemeth Miklos kormanyfo bejelenti: Magyarorszag 
es a Szovjetunio egyarant ligy latja, hogy semmilyen szempontbol nines szukseg a szovjet csapatok 
magyarorszagi jelenletere, ezert megallapodtak az egysegek mielobbi kivonasaban. - A magyar- 
csehszlovak kulugyminiszteri targyalasokon megallapitjak: megvan a lehetoseg a nezetkulonbsegek 
rendezesere. Kicserelik annak a ketoldalii szerzodesnek az okmanyait, amely szabalyozza a 
jogsegelyt, ill. a kapcsolatokat a jogi ugyekben. - Derzsi Andras kozlekedesi, hirkozlesi es epitesugyi 
miniszter tengerentiili targyalasainak eredmenyekent a Vilagbank 300 millio dollaros hitelt ad a 
magyar telefonhalozat fejlesztesere. - Nemeth Miklos kormanyfo visszautasitja azokat a 
szemrehanyasokat, amelyeket a heten bevezetett aremelesek miatt Nagy Sandor szakszervezeti 
vezeto intezett hozza. A miniszterelnok targyalasokat javasol. - Tobb mint 5 eves targyalassorozat 
utan Budapesten alairjak a japan-magyar megallapodast arrol, hogy a Suzuki ceg auto-osszeszerelo 
uzemet letesit Magyarorszagon. - Vegyes vallalat alapitasarol ir ala szerzodest a General Motors es 
a gyori Raba Magyar Vagon- es Gepgyar. 

Januar 14. - A csehszlovak kulugyminiszter, Jif i Dienstbier elmondja: budapesti targyalasain 
egyetertettek a bos-nagymarosi vizlepcsorol kotott eredeti szerzodes felulvizsgalasaban. - A Magyar 
Radioban elhangzik az MDF egyik vezetojenek, Csurka Istvannak az a jegyzete, amely sokak 
szerint antiszemitizmustol sem mentes. Az iras nyoman a Radio tobb munkatarsa visszautasitja, 
hogy tovabbra is kozremiikodjon a Vasarnapi Ujsag c. miisorban. 

Januar 15. - Budapest vendege tobb mint 50 fos kuldottseg elen a japan kormanyfo, Kaifu Tosiki. - 
Budapesten targyal a luxemburgi kulugyminiszter, Jacques Poos is. - Az MDF koveteh, hogy a 
lehallgatasi botrany kivizsgalasara alakuljon parlamenti bizottsag ellenzeki es fuggetlen 
kepviselokbol. - Az MSZP parlamenti kepviselocsoportja ajanlja a kormanynak, hogy mar az 
Orszaggyiiles jan.-i ulesszakara terjessze be a nemzetbiztonsagrol szolo torvenyjavaslatot. - Az 
MSZMP kozponti bizottsaga szerint a kormany megszegi a nepnek tett igereteit. A Munkaspart ligy 
veli: egyre fenyegetobb a jobboldali szelsoseg es az anarchia veszelye. - A Fovarosi Tanacs 1990. evi 
koltsegvetesebol mintegy 600 millio forint hianyzik a BKV miikodtetesehez, 390 millio pedig a 



szemetegeto felepitesehez. 

Januar 16. - A japan kormanyfo Budapesten bejelenti, hogy a tokioi Exim Bank 3 evre 500 millio 
dollaros hitelkeretet nyit a magyar gazdasag fejlesztesere. - Partkozi egyeztetobizottsagot 
alakitanak az MSZP, az Ellenzeki Kerekasztal es a harmadik oldal partta alakult szervezeteinek 
reszvetelevel a valasztasok televizios, radios es sajtonyilvanossaganak szabalyozasara. - 
Bukarestben Glatz Ferenc miivelodesi miniszter megallapodast kot arrol, hogy febr. elejen 
Budapesten szerzodest irnak ala a magyar-roman kulturalis vegyes bizottsag felallitasarol; 
magyar-roman tortenesztalalkozo lesz; engedelyezik a magyar lijsagok romaniai terjeszteset; 
kolcsonosen tamogatjak a kisebbsegi oktatast. - Pozsgay Imre lemond a Radio es a Televizio 
felugyeletet vegzo bizottsag ellenorzeserol. - A szovjet deli hadseregcsoport a korabban kotott 
egyezmenynek megfeleloen kiuriti az esztergomi katonai korhazat. - Eloszor hozzak nyilvanossagra 
Magyarorszagon a rendorseg szolgalati szabalyzatat. 

Januar 17. - Lemond a Belugyminiszterium belso biztonsagi szolgalatanak vezetoje, Horvath Jozsef. 
- Az MSZP visszautasitja azokat a vadakat, miszerint a partnak szerepe volt a telefonlehallgatasok 
es titkos megfigyelesek elrendeleseben. - A kereskedelmi miniszter felfuggeszti a teljes 
rubelelszamolasii exportot, miutan a magyar gazdasag szamara elviselhetetlenne valt az oriasi 
rubelaktivum. - Az Orszagos Erdekegyezteto Tanacs ulesen ligy dontenek, hogy febr.-tol 4800 forint 
lesz a minimahs ber, ha a Szakszervezetek Orszagos Koordinacios Tanacsa is elfogadja ezt az 
osszeget. - Romaban Horn Gyula kulugyminiszter megallapodik, hogy eltorlik a ket orszag kozotti 
vizumkenyszert a 30 napnal rovidebb utak eseteben. - A szlovak kormanyfo es a pragai magyar 
nagykovet megegyeznek, hogy a dunai vizlepcso hatasvizsgalatai utan targyalasokat kezdenek a 
bos-nagymarosi kormanymegallapodas modositasarol. - Magyarorszagnak lij nagykovete van 
Moszkvaban Gyorke Sandor szemelyeben. 

Januar 18. - Budapestre erkezik a francia koztarsasagi elnok, Francois Mitterrand. - A kormany 
ligy dont, hogy febr.-tol atlagosan 25%-kal emeh a komfortos, 46%-kal pedig az osszkomfortos 
allami lakasok beret. Hataroz arrol is, hogy bevezeti az atmeneti munkanelkuli-jaradekot, amelynek 
osszege a munkanelkuH-segely 75%-a. - Beremelest kovetelve ketoras figyelmezteto sztrajkot 
tartanak a koziiti kozlekedesi dolgozok. - Kulturalis, irodalmi es miiveszeti sajtotermekek 
tamogatasara 100 millio forinttal Osvat Erno Alapitvanyt hoz letre a miivelodesi miniszter. 
Januar 19. - Vegvari Jozsef, a belso biztonsagi szolgalat ornagya az SZDSZ es a Fidesz kozos 
sajtotajekoztatojan bejelenti: 6 juttatta el e lehallgatasi botrannyal kapcsolatos dokumentumokat az 
emlitett ket partnak. - A nap folyaman felfuggesztik allasabol Vegvari Jozsef ornagyot, aki ellen 
allamtitok megsertese miatt feljelentest tesznek a Katonai Fougyeszsegnel. - A kormanyfo annyiban 
tartja magat felelosnek a lehallgatasi botrany miatt, hogy 1989. okt. 23-a utan nem szervezte at a 
belugyi apparatust a honvedelmi tarcahoz hasonloan. Nemeth Miklos ligy iteH meg, hogy a szolgalat 
miikodese mar nem veszelyezteti kozvetlenul a bekes atmenetet. Elmondja: 6 maga partokrol szolo 
jelentest csak akkor kert, amikor a bekes atmenetet veszelyezteto akciorol kapott hireket, pi. Nagy 
Imre temetese vagy okt. 23-a elott. - Franciaorszag 2 miUiard frank kedvezmenyes hitelt nyiijt 
Magyarorszagnak. - A KGST-n belul Csehszlovakia, Lengyelorszag es Magyarorszag felmondja a 
szociahsta turista-valutaarfolyamok es a kereskedelmi fizetesek kotelezo egyezteteset. - Az MSZP 
szerint veszely fenyegeti a bekes atmenetet, ezert kialtvanyban hivja fel az orszag demokratikus 
eroit a szelsosegek es a tisztessegtelen politikai eszkozok elleni harcra. 
Januar 20. - Budapesten mintegy 2 ezer ember tuntet a Belugyminiszterium epulete elott a 
lehallgatasi botrany lassii kivizsgalasa miatt. Az SZDSZ, a Fidesz es az MDF koveteh a 
belugyminiszter azonnali lemondasat es a belugyi allomany lecsereleset. - A MUOSZ es a 
Nyilvanossag Klub szerint az emberek nem tudnak felkeszulni a valasztasokra, ha nem sziinik meg 
a tomegkommunikaciora nehezedo politikai nyomas. - A Magyar Neppart lij elnokot valaszt Fekete 
Gyula iro szemelyeben. - Zarva tartanak a penztarak a budapesti Deli palyaudvaron, mert 
hajlektalanok tomege lepte el a nagycsarnokot. - Rupert Murdoch sajtomagnas megvasarolja a Mai 
Nap es a Reform, c. lapok reszvenyeinek felet. 
Januar 21. - A kormany azonnali hatallyal megszunteti az illegalis megfigyeleseket folytato 



belugyminiszteriumi ugyosztalyt s leallitja az iratmegsemmisitest. Az ulesen felmenteset keri Pallagi 
Ferenc belugyminiszter-helyettes. - Lapertesulesek szerint magas rangii nyugati diplomatak 
aggodalmukat fejeztek ki az MDF vezetoi elott Csurka Istvannak a radioban elhangzott jegyzete 
miatt. A Magyar Demokrata Forum mindezt cafolja. 

Januar 22. - Budapesten negyoldalii regionalis egyuttmiikodesi tanacskozas kezdodik 
Magyarorszag, Ausztria, Olaszorszag es Jugoszlavia reszvetelevel. - Kiskereskedok sztrajkolnak az 
afa-atalany megszuntetese es a nyugtaadasi kotelezettseg bevezetese miatt. 
Januar 23. - Az Orszaggyiiles ulesen a lehallgatasi botrany miatt lemond Horvath Istvan 
belugyminiszter. A parlamentben Nemeth Miklos kormanyfo onmersekletre szolitja fel a partokat, s 
azt keri, hogy a jovoben ne szitsanak mestersegesen bizonytalansagot es bizalmatlansagot, ill. ne 
keltsenek hiszterikus hangulatot. A miniszterelnok bejelenti, hogy hamarosan szovjet-magyar 
szakertoi targyalasok kezdodnek Budapesten a Magyarorszagon allomasozo szovjet csapatok teljes 
kivonasarol. - 12 szervezet alairasaval partkozi megegyezes szuletik a marc.-i orszaggyiilesi 
valasztasok etikai szabalyairol. - A magyar-roman szakertoi vegyes bizottsag ulesen magyar reszrol 
azt javasoljak, hogy a ket orszag dolgozzon ki kozos dekretumot a nemzetisegek kezelesenek 
alapelveirol. A roman fel nem ad erdemi valaszt. - Beremelest kovetelve hajnalban ketoras sztrajkot 
tartanak a BKV dolgozoi. 

Januar 24. - A kormany ligy dont, hogy apr.-tol mar mindenkinek alanyi jogon jar a csaladi potlek, 
azaz mindazok megkapjak, akik gyermeket nevelnek. 

Januar 25. - Az Orszaggyiiles bizottsagot hoz letre a belso biztonsagi szolgalat tevekenysegenek 
kivizsgalasara. A parlament atmeneti idoszakra az igazsagugy-minisztert hatalmazza fel a 
titkosszolgalati modszerek alkalmazasanak ellenorzesere. Az Orszaggyiiles elfogadja az 
ertekpapirtorvenyt. - A kormany Gal Zoltan allamtitkart bizza meg a Belugyminiszterium 
vezetesevel. - Az Orszaggyiiles felhatalmazza a penzugyminisztert, hogy az 1989. evi koltsegvetes 
hianyanak finanszirozasara 33 milliard forint rovid lejaratii hitelt vegyen fel a Magyar Nemzeti 
Banktol. - Nemeth Miklos kormanyfo es Nagy Sandor szakszervezeti vezeto egyetert abban, hogy 
veszelybe kerult a bekes atmenet es az orszag miikodokepessege, ezert meg kell akadalyozni az 
inflacio felgyorsulasat. - Az MSZP feljelenti Torgyan Jozsefet, az Orszaggyiiles valasztasi 
bizottsaganak a tagjat, amiert egy nyilatkozataban fasizmussal ragalmazta a partot. - A birosag 
egyevi felfuggesztett bortonre iteH Antoniewicz Rolandot, amiert nyilas ropiratot terjesztett. 
Januar 26. - Az Orszaggyiiles elfogadja a foldtorveny modositasat, megszunteti az alkoholistak 
kenyszergyogykezeleset, s torvenyt fogad el az Allami Vagyonugynoksegrol, valamint az egyeni 
vallalkozasokrol. - Budapesten targyal a csehszlovak allamfo. Vaclav Havel targyalasain 
megallapodnak abban, hogy a bos-nagymarosi vizlepcso ugyeben a szakertoi eszmecserek utan 
kormanyszintii tanacskozast tartanak. A csehszlovak allamfo lengyel-magyar-csehszlovak 
csiicstalalkozot javasol. - A Katonai Fougyeszsegen tobbszori felszolitas utan megjelenik a 
lehallgatasi botrany kipattanoja, Vegvari Jozsef ornagy. - Felrobban, majd lezuhan egy magyar 
katonai repulogep Gyor-Sopron megyeben. A MIG-23-as ket pilotaja eletet veszti. 
Januar 27. - Varatlanul lemond az Egyesult Allamok budapesti nagykovete, Mark Palmer, mert egy 
amerikai beruhazasi vallalkozas vezetoje lesz. - Az MSZDP orszagos valasztmanyanak ulesen 
Petrasovits Anna elnok arrol beszel, hogy a part kapcsolata meglazult az SZDSZ-szel es a Fidesszel, 
mert elteroen itelik meg a privatizaciot es a szakszervezeti kerdest. - Az MSZMP folytatja csaknem 
egy honapja berekesztett kongresszusat. - Centrumpartok Nemzeti Szovetsege neven kozosen keszul 
az orszaggyiilesi valasztasokra a Magyar Fuggetlensegi Part, a Fuggetlen Magyar Demokrata Part, 
a Szocialdemokrata Part egyik szarnya es a Magyar Radikalis Part. 
Januar 28. - Izraelbe utazik Pozsgay Imre allamminiszter. - Gazdasagi tanacskozast tart 
Budapesten az MDF elnokenek, Antall Jozsefnek a vezetesevel a Kek Szalag Bizottsag, a Hid 
csoport, valamint allami intezmenyek es gazdalkodo szervezetek kepviseloi. - A Fuggetlen 
Kisgazdapart orszagos alairasgyiijtest kezdemenyez a foldeladasok felfuggesztese erdekeben. 
Januar 29. - Nemeth Miklos kormanyfo egynapos latogatasra Strasbourgba utazik, ahol reszt vesz 
az Europa Tanacs parlamenti kozgyiilesen. - Budapesten a szakszervezetek kezdemenyezesere 



mintegy 30 ezren tuntetnek a Parlament elott a romlo eletkorulmenyek es a fenyegeto 
munkanelkuliseg miatt. A demonstracio utan sokan elozetes bejelentes nelkul tuntetnek a Televizio 
szekhaza elott. - Egyhetes latogatasra Washingtonba utazik az MDF elnoke, Antall Jozsef es a part 
kulugyeinek vezetoje, Jeszenszky Geza. - Az MDF elnoksege elhatarolja magat mindenfele 
antiszemita megnyilvanulastol; am egyiittal indokolatlannak tartja, hogy Csurka Istvannak, az 
elnokseg tagjanak a radioban elhangzott jegyzeterol tovabb folyik a sajtovita. - Miskolcon 
bolcseszettudomanyi maganegyetem nyilik. - A Miivelodesi Miniszterium atadja az izraelita 
felekezetnek a budapesti Wesselenyi utcaban mukodo iskola epuletet. 

Januar 30. - Budapesten megkezdodik a Varsoi Szerzodes es a NATO 23 tagallamanak Nyitott 
egbolt elnevezesii konferenciaja az ellenorzo berepulesek szabalyozasarol. - Romania hozzajarul a 
kolozsvari magyar fokonzulatus lijboli megnyitasahoz. 

Januar 31. - Az Orszaggyiiles felhatalmazza a minisztertanacsot, hogy a magyar-szovjet 
kormanykozi targyalasokon szorgalmazza a szovjet csapatok mielobbi teljes kivonasat. A kepviselok 
elfogadjak a sajtotorveny modositasat es az Allami Szamvevoszek letszamara es eves koltsegvetesere 
vonatkozo javaslatot. Az Orszaggyiiles nyilatkozatban tamogatasarol biztositja a romaniai 
Nemzetmento Front Tanacsat, ill. aggodalmat fejezi ki amiatt, hogy egyes politikai erok tovabbra is 
a romaniai kisebbsegek jogainak korlatozasara torekszenek. - A kulugyminiszter kesz akar 24 oran 
belul megnyitni a kolozsvari fokonzulatust. - Debrecenben a 95-6s valasztokerulet szavazatszamlalo 
bizottsaganak elnoket, Ujfalusi Ferencet gyaniisitjak azzal, hogy a nov-i nepszavazason tobb mint 
100 szavazolapot meghamisitott. - A Fuggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligaja nem kivan 
csatlakozni a Szakszervezetek Orszagos Koordinacios Tanacsahoz, mert szerinte ez a testulet 
atgondolatlan es felelotlen tunteteseket szervez. 

Februar 1. - Ismet emelkedik szamos elelmiszer ara. E naptol dragulnak a lakberek, a vizdijak, a 
helyi kozlekedes tarifai, a vasiiti es koziiti szemelyszallitasi dijak es egyes tavkozlesi szolgaltatasok 
ara. - Az Orszaggyiiles elfogadja azt a torvenyjavaslatot, amely vagyonnyilatkozatra kotelezi 
mindazokat, akik 1980 ota magas koztisztseget toltottek be. - Magyar-szovjet targyalasok 
kezdodnek Budapesten a Magyarorszagon allomasozo szovjet csapatok kivonasarol. - Az 
Orszaggyiiles altal kikuldott fuggetlen vizsgalobizottsag megalapozatlannak tartja azokat a 
hireszteleseket, amelyek szerint a Tengizben dolgozokat eletveszely fenyegeti. - Budapesten targyal 
a kanadai Quebec tartomany miniszterelnoke, Robert Bourassa. 

Februar 2. - A kormany az MHSZ tarsadalmi szervezette alakitasa erdekeben ket miniszteri biztost 
nevez ki, a Nemzetbiztonsagi Szolgalat szervezeti kereteinek kialakitasara pedig Raft Miklos 
vezetesevel bizottsagot alakit. A minisztertanacs kezdemenyezi a vezetoi keresetek korlatozasat. - 
Budapesten a szovjet es a magyar targyalo felek megallapodnak, hogy a leheto legrovidebb idon 
belul kormanykozi egyezmenyt irnak ala a szovjet csapatok kivonasarol. - A magyar 
kulugyminiszter felszolitja a roman vezetest: nyomja el az lijjaeledt nacionalizmust, s vedje meg az 
orszagban elo nemzeti kisebbsegek jogait. - Budapestre erkezik Tokes Laszlo temesvari lelkesz. 
Februar 3. - Medgyessy Peter miniszterelnok-helyettes a svajci Davosban egy nemzetkozi gazdasagi 
forumon kijelenti: a nemet lijraegyesites elkerulhetetlen, es a magyar politika ezt realitaskent fogja 
fel. - Ismeretlen tettesek betornek az MSZP szolnoki irodajaba, iratokat es hangfelveteleket visznek 
el, a helyszinen pedig az SZDSZ jelvenyet abrazolo matricat hagynak. - Az MSZP egyik elnoksegi 
tagja, Vass Csaba azzal indokolja a nemzeti mediumokat felugyelo bizottsag letrehozasat, hogy a 
politikai szervezetek nem tiirtek tovabb eloszor az MSZMP, majd az SZDSZ egyparti fennhatosagat 
a Televizioban. - Az SZDSZ vezetoi valasztasi nagygyiilesen ligy nyilatkoznak, hogy az lij 
kormanyban a Fidesszel, a Kisgazdaparttal es az MSZDP-vel lepnenek koaliciora, de a partnerek 
kozott az MDF-et is szamba veszik. - Osztrakok, szlovakok es magyarok kozosen tuntetnek a Duna 
menten a bosi eromii megepitese ellen. 

Februar 4. - Onkent jelentkezik az a ket ferfi, aki iratokat lopott el az MSZP szolnoki irodajabol. A 
kazettak kivetelevel az iratok megkerulnek. Az SZDSZ kizarja tagjai kozul a ket fiatalembert. - 
Ismeretlenek betornek az SZDSZ veszpremi irodajaba, az MSZP kobanyai valasztasi irodajaban 
pedig fiatalok garazdalkodnak. 



Februar 5. - Ismet dragulnak egyes elelmiszerek. - Budapesten alairjak a magyar-roman kulturalis 
egyuttmiikodesi megallapodast. Mindket orszag tamogatja a nemzetisegi szervezetek es 
intezmenyek kapcsolatfelvetelet az anyaorszagban mukodo kulturalis szervezetekkel es 
intezmenyekkel. Megegyeznek abban is, hogy 1990-ben kozos magyar-roman megemlekezes lesz 
Aradon okt. 6-an. - Budapestre erkezik az Europa Tanacs fotitkara, Catherine Lalumicre, hogy 
tajekozodjon a reformok elorehaladasarol. - Megerkezik Magyarorszagra az elso jelentosebb 
mennyisegii koolajszallitmany az Adria-tavvezeteken. A szovjet olajszallitasok csokkentese miatt 
Magyarorszag 200 ezer tonna koolajat vasarol Iraktol. 

Februar 6. - A kormany es a katolikus puspoki kar felbontja az 1950-ben kotott megallapodast, 
miutan az Orszaggyiiles alkotmanyerejii torvenyt alkotott a lelkiismereti es vallasszabadsagrol, 
valamint az egyhazakrol. - A Magyar Nemzeti Bank sajat hataskoreben 2%-kal leertekeli a 
forintot. - Az SZDSZ bejelenti, hogy nem vesz reszt az lijabb nemzeti csiicstalalkozon, mert szerinte 
a tanacskozast nem keszitettek kelloen elo. Az MDF ahhoz a feltetelhez koti reszvetelet, hogy 
rendeljenek el arstopot az alapveto elelmiszerekre, s adjanak garanciat a kozvagyon vedelmere. - 
Rendkivuli kozgyiiles tart a Magyar Tudomanyos Akademia. - Az MDF tiltakozik amiatt, hogy a 
szovjet deh hadseregcsoport a valasztasok idoszakaban hadgyakorlatokat tervez a Dunantiilon. A 
szovjet csapatok parancsnoka ezt cafolja. 

Februar 7. - A nemzeti kerekasztal-targyalasokon a 16 part egyetert abban, hogy az Orszaggyiiles 
mar csak olyan torvenyeket hozzon, amelyek mulhatatlanul szuksegesek a bekes atmenet 
garantalasahoz es a gazdasag miikodokepessegenek fenntartasahoz. Heves vita alakul ki a 
kopogtatocedulak rendszere korul. - Budapesti targyalasai utan az Europa Tanacs fotitkara ligy 
nyilatkozik, hogy Magyarorszag felvetelenek feltetele a marc.-i valasztasok zavartalansaga es a 
reformok folytatasa. - Ottawaba utazik Horn Gyula a NATO es a Varsoi Szerzodes 
kulugyminisztereinek Nyitott egbolt elnevezesii tanacskozasara. - A Legfobb Ugyeszseg 
megallapitja: Mindszenty Jozsef hercegprimas pereben Rakosi Matyas szemelyes utasitasara 
tobbszor atirtak a kihallgatasi jegyzokonyvet, hogy bizonyitani tudjak a koztarsasag-ellenes 
osszeeskuvest. 

Februar 8. - A honvedelmi miniszter felszolitja a szovjet deli hadseregcsoport parancsnokat, hogy 
febr.-tol apr. kozepeig ne tartsanak olyan gyakorlatot, amely a helyorsegek elhagyasaval jar. - A 
paksi atomeromii hulladekat egyelore az uzem teruleten fogjak tarolni, miutan nem kaptak meg az 
engedelyt az ofalui atomtemeto epitesere. - A Nacizmus Uldozotteinek Bizottsaga felszolitja az 
Orszaggyiilest, ill. a biinuldozes es az igazsagszolgaltatas illetekeseit, hogy lepjenek fel az 
antiszemita es mas diszkriminativ megnyilvanulasok elkovetoivel szemben. 

Februar 9. - Nemeth Miklos kormanyfo es Agostino Casaroli biboros Budapesten alairja a magyar- 
vatikani diplomaciai kapcsolatok helyreallitasarol szolo egyezmenyt. A ket allam kozott 1945-ben 
szakadt meg a diplomaciai viszony. - A kormany rendelete szerint ezentiil az orszag nem adhat el 
fegyvert olyan allamnak, ahol megsertik az alapveto emberi jogokat, ahol haborii folyik, ill. amely 
valsagovezetben van. - Spanyolorszag 2 millio dollaros hitelt ad Magyarorszagnak vegyes vallalatok 
letesitesere. - Magyarorszag egyoldaliian felmondja a kettos allampolgarsag kizarasarol 1979-ben 
Romaniaval megkotott egyezmenyt. - Megkezdodik a Nogradi Szenbanyak felszamolasa. 
Februar 10. - A foldforgalom befagyasztasat koveteli 15 ezer tunteto a Parlament elott. A 
kovetelesekrol a Fuggetlen Kisgazdapart peticiot ad at az Orszaggyiiles elnokenek. - Pozsgay Imre 
egy valasztasi nagygyiilesen azt mondja, hogy ha az MSZP-t, es a baloldalt kiszoritjak a politikai 
kuzdoterrol, akkor nem Europa, hanem a Balkan fele fog haladni az orszag. - A Hazafias Valasztasi 
Koalicio eros nagykoalicio letrehozasat tartja szuksegesnek. 

Februar 11. - Budapesten a Szent Istvan Bazilikaban hivek ezrei elott celebral halaado szentmiset 
Agostino Casaroli biboros. Az istentiszteleten megjelenik Nemeth Miklos kormanyfo es felesege, 
valamint a kabinet tobb tagja. 

Februar 12. - Magyarorszag 1 milliard dollaros athidalo kolcsont kap a Kozos Piactol, ha sikerul 
megallapodnia a Valutaalappal. - Az Alkotmanybirosag ligy foglal allast, hogy az Orszaggyiiles 
modosithatja az alkotmanyt annak erdekeben, hogy a nep kozvetlenul valassza meg a koztarsasagi 



elnokot. - A Legfobb Ugyeszseg nyomozast rendel el a megszuntetett munkasorseg tobb vezetoje 
ellen, vagyonatmentesi akciok es penzugyi visszaelesek gyaniijaval. - Rubik Erno elnokletevel 
megalakul a Magyar Mernokakademia. 

Februar 13. - A Magyar Nemzeti Bank kepviseloi a Nemzetkozi Valutaalap koveteleseinek 
megfeleloen szandeknyilatkozatot irnak ala arrol, hogy 1990-ben 10 milliard forintnal nem lehet 
tobb a koltsegvetes hianya, a konvertibilis fizetesi merleg hianya nem lehet 550 millio dollarnal 
tobb, s az ev vegere teljesen meg kell szuntetni a rubelelszamolasii magyar export aktivumat. - A 
becsi hadero-csokkentesi targyalasokon Magyarorszag azt javasolja, hogy a NATO es a Varsoi 
Szerzodes tagallamai legfeljebb 225 ezer katonat allomasoztathassanak hataraikon kivul. - A 
magyarorszagi csapatcsokkentesek reszekent megsziinik a nagyatadi gepesitett loveszdandar. - 
Megalakul a Magyar Hirlap Kiadoi Rt., amelynek 40%-at az angol sajtomagnas, Robert Maxwell 
vasarolja meg. - Romaban 12, ill. 8 evi bortonbuntetesre itelnek ket magyar heroincsempeszt, akik 
dec-ben 20 kilo kabitoszert akartak bevinni Olaszorszagba. 

Februar 14. - Leninvarosban felduhodott tuntetok fogadjak es lokdosni kezdik Grosz Karolyt, aki a 
varosi televizioban szerepelt volna egy stiidiovitaban. - Iraktol 15 millio dollarnyi, hosszu evek ota 
befagyasztott magyar koveteles fejeben 210 ezer tonna koolajat vasarol Magyarorszag. - Az 
Alkotmanybirosag nem talalja alkotmanyellenesnek a kepviselo-valasztasokkal kapcsolatos 
ajanloszelvenyekre vonatkozo rendelkezest. - A verellatas felteteleinek javitasara 400 miUio forint 
tobblettamogatast ad a kormany. 

Februar 15. - Bejelentik, hogy masnaptol leall a termeles az Ikarusnal, mert a szociaHsta export 
visszafogasa felboritotta az egyuttmiikodest a partnerek kozott. Az Ikarus tobb mint 1 milliard 
forintos tartozasa miatt a Csepel Autogyarban kenyszerszabadsagra kuldenek 600 dolgozot. - Az 
MSZMP felhaboritonak es siilyos veszelyekkel fenyegeto esetnek tartja a Grosz Karolyt 
Leninvarosban erint inzultust. Az MDF helyi szervezete elhatarolja magat a volt partvezeto elleni 
megmozdulastol. A tuntetest a Demokrata Forum szervezte, de a szervezet szerint Grosz Karolyt az 
MDF aktivistai vedtek meg a tuntetoktol. 

Februar 16. - A kormany megkoveti a magyar nepet az 1945 es 1963 kozotti torvenysertesekert. Az 
errol szolo torvenytervezetet az Orszaggyiiles ele terjesztik. A minisztertanacs hatarozottan eliteli a 
Grosz Karoly elleni leninvarosi inzultust. A kormany nem tartja alaptalannak azt az aggodalmat, 
hogy a szaporodo antidemokratikus jelensegek komolyan veszelyeztethetik a valasztasok tisztasagat. 
- A lehallgatasi botrany egyik foszereploje, Vegvari Jozsef ornagy atadja az Orszaggyiiles 
vizsgalobizottsaganak a Belugyminiszteriumbol altala kijuttatott iratokat. - Grosz Karoly szerint 
szervezett lijfasiszta provokacio volt, ami vele Leninvarosban tortent. - Az MDF elhatarolodik 
azoktol a partoktol, amelyek az orszag gazdasagi fellenduleset a nagytoke hirtelen bearamlasatol 
vagy az 1947-es foldtulajdonviszonyok helyreallitasatol remelik. - Az SZDSZ szerint az inflacio 3-4 
ev alatt evi 5-6% ala szorithato vissza. - A fiatal demokratak szerint a gazdasagi kibontakozas 
egyetlen lehetseges megoldasa az MDF es az SZDSZ koalicioja. - Penzbuntetesre itelik azokat a volt 
SZDSZ-tagokat, akik betortek az MSZP szolnoki irodajaba. 

Februar 17. - Az MDF valasztasi nagygyiilesen Antall Jozsef elnok kozli: partjanak celja, hogy 
Magyarorszagon a csaknem 90%-os allami tulajdon nehany ev alatt 30%-ra csokkenjen. - Az 
MSZDP elnoke, Petrasovits Anna elkepzelhetonek tartnak, hogy a valasztasok utan ismet 
egyuttmiikodik a nov.-i nepszavazaskor letrejott kiskoalicio. - Budapesten megnyilik az orszag elso 
maganpatikaja. 

Februar 19. - Megkezdodik a targyalassorozat Sziiros Matyas ideiglenes allamfo es az egyes partok 
kozott az lijabb nemzeti csiicstalalkozo elokesziteserol. - A partkozi egyeztetobizottsag ligy dont, 
hogy az orszagos listat allito partok bizottsagot alakitanak a valasztasi kampany felugyeletere. - Az 
Allami Szamvevoszek ligy iteli meg, hogy az MSZMP 1989. nov.-ben benyiijtott vagyonmerlege nem 
minositheto teljes koriinek, s nem alkalmas a szept.-i vagyoni helyzet bemutatasara. - Czinege Lajos 
nyugalmazott miniszterelnok-helyettesnek, egykori honvedelmi miniszternek 10 napon belul ki kell 
koltoznie 9 szobas, 460 negyzetmeteres rozsadombi szolgalati lakasabol. 
Februar 20. - Horn Gyula elkepzelhetonek tartja, hogy Magyarorszag jo nehany ev miilva a NATO 



politikai szervezetenek tagja legyen. - A Magyar Nemzeti Bank lijabb 2%-kal leertekeli a forintot. - 
Budapestre erkezik az amerikai kulugyminiszter elso helyettese, Lawrence Eagleburger, hogy 
tajekozodjon a valasztasok elotti Magyarorszag helyzeterol. 

Februar 21. - Az amerikai kulugyminiszter elso helyettese budapesti targyalasain hangsiilyozza: 
Magyarorszag csak akkor szamithat a vezeto ipari orszagok jelentosebb tamogatasara, ha a magyar 
kormany kovetkezetesen megvalositja a parlament altal elfogadott gazdasagpolitikat. - Az MSZDP 
elnoke, Petrasovits Anna kifejti: partja attol fel, hogy a hatalomvaltasban veglegesen megrendulhet 
a szakszervezeti mozgalom, mert egy jobboldali kormany szetverheti az erdekvedelmi szervezeteket. 
Februar 22. - A becsi leszerelesi targyalasokon Magyarorszag azt javasolja, hogy ne a ket katonai 
tomb egyezzen meg az europai hagyomanyos haderok csokkenteserol, hanem inkabb az egyes 
orszagok vallaljanak kotelezettseget. - A Televiziot es a Radiot felugyelo bizottsag kialakitja azokat 
a szabalyokat, amelyek alapjan a nemzeti mediumok sugarozhatjak a valasztasi miisorokat. - A 
Fidesz tiltakozik amiatt, hogy a kormany meg a valasztasok elott meg akar allapodni a szovjet 
vezetessel a Magyarorszagon allomasozo csapatok kivonasarol. 

Februar 23. - Megszakadnak azok a targyalasok, amelyeken a szovjet-magyar ketoldalu 
kereskedelmi megallapodast kellett volna kidolgozni. A Szovjetunio ugyanis a jovoben nem tart 
igenyt a magyar gepipari termekekre, am nem akar lemondani az elelmiszer-ipari es kozszuksegleti 
cikkekrol. A Magyar Nemzeti Bank elnoke beszamol rola: bizonytalansag alakult ki a kulfoldi 
penzpiacokon Magyarorszag megiteleseben, sot olyan hirek is elterjedtek, hogy az lij kormany be 
akar j a jelenteni az orszag fizetokeptelenseget. - Az SZDSZ Kiss Janost valasztja megbizott 
partelnoknek. - A Honvedelmi Miniszterium bejelenti, hogy 1990-ben 10 ezerrel kevesebben 
vonulnak be katonanak, mint 1989-ben. 

Februar 24. - A magyar-szovjet hataron nemzetkozi tiltakozo nagygyiilest tartanak a Munkacs 
kozeleben epulo katonai radarallomas ellen. 

Februar 25. - A Fuggetlen Kisgazdapart fougyesze, Torgyan Jozsef valasztasi nagygyiilesen 
bejelenti: az lij koalicios kormanyban partja javasolni fogja, hogy Magyarorszag lepjen ki a Varsoi 
Szerzodesbol. - A Keresztenydemokrata Neppart szerint az orszagot csakis koalicios kormany 
vezetheti ki a valsagbol. - A Fidesz csak az allamigazgatas felso szintjen tartja szuksegesnek a 
valtoztatasokat, minden mas teruleten a szakmai hozzaertest tekinti alapveto kovetelmenynek. 
Februar 26. - Megrovasban reszesitik a belso biztonsagi szolgalat volt vezetoit, Pallag Ferencet es 
Horvath Jozsefet, amiert nem szuntettek be az iranyitasuk alatt alio belugyi reszleg torvenyserto 
tevekenyseget. Allamtitok megsertese es kotelessegszeges miatt Vegvari Jozsef ornagyot is 
megrovasban reszesitik. -A kormany dont arrol, hogy az egy fore juto jovedelem kiszamitasakor a 
jovoben nem kell beszamitani a kulonbozo tarsadalmi juttatasokat. A modositas visszamenoleges 
hatalyii, vagyis akik mar befizettek a kamatadot, de az lij torveny szerint erre nem kotelesek, 
visszakapjak a penzt. - Tobb part tiltakozik az ellen, hogy a Televizio kozvetitse Nemeth Miklos 
kormanyfo marc. 15-i beszedet. - Az Ikarusnak mintegy 1500 dolgozoja tuntet a Parlament elott 
autobuszokkal, atgondolt allami donteseket kovetelve. 

Februar 27. - Az Orszagos Valasztasi Bizottsag kisorsolja az orszagos listat allito 12 part 
sorrendjet: MDF, Magyar Neppart, MSZMP, Fuggetlen Kisgazdapart, Fidesz, SZDSZ, Vallalkozok 
Partja, MSZP, Agrarszovetseg, Hazafias Valasztasi Koalicio, Keresztenydemokrata Neppart, 
MSZDP. - Budapestre erkezik a brit kulugyminiszter, Douglas Hurd. - Szokai Imre 
kulugyminiszter-helyettes magahoz kereti a budapesti roman ugyvivot, s nyomatekosan keri, ne 
korlatozzak a magyar nyelvii konyvek bevitelet Romaniaba. - Az MTA rendkivuli kozgyiilesen 
elfogadjak a tudomanyos testulet lij alapszabalyat. Az Akademia a jovoben onkormanyzattal 
rendelkezo autonom koztestuletkent kivan mukodni. - Az SZDSZ nem ert egyet azokkal a 
tervekkel, amelyek megtiltanak a kulonbozo partok marc. 15-i rendezvenyeinek televizios 
kozvetiteset. 

Februar 28. - Budapesten a brit kulugyminiszter bejelenti, hogy az angol kormany 5 even at 25 
millio fonttal segiti a magyar szakemberkepzest es az iparszerkezet atalakitasat. - Az Orszaggyiiles, 
jollehet hianyosnak tartja, elfogadja az MSZP vagyonelszamolasat. A kepviselok jovahagyjak a 



beszamolot az orszag penzugyi helyzeterol s megszavazzak a tarsadalombiztositasi torvenyt. 
Marcius 1. - Az Orszaggyiiles ligy hataroz, hogy a koztarsasagi elnokot kozvetlenul a nep valasztja, 
nem pedig az lij parlament. Dont arrol is, hogy szept.-tol maganszemelyek, jogi szemelyek es 
egyhazak is letesithetnek oktatasi intezmenyeket. A kamatado eltorleset javasolo ket kepviselo 
visszavonja inditvanyat, miutan a kormany bejelenti: lemond, ha leszavazzak a koltsegvetes e 
beveteli forrasat. - A szakertoi targyalasok masodik fordulojaban kiderul: jelentosen elter a magyar 
es a szovjet allaspont a csapatkivonasok vegleges hataridejerol es utemezeserol. - A 
Belugyminiszterium felmond az Allami Nepesseg-nyilvantarto Hivatalnak, mert az a tarca szerint 
nem alkalmas a szavazatok osszeszamlalasara. - Az SZDSZ koveteli, hogy a valasztasok technikai 
lebonyoh'tasanak jogat adjak vissza a Nepesseg-nyilvantarto Hivatalnak. - A Fejer Megyei 
Fougyeszseg az SZDSZ es a Fidesz bejelenteset kovetoen megallapitja, hogy a szekesfehervari volt 
munkasorbazison nem folytatnak torvenyellenes tevekenyseget. 

Marcius 2. - Az Orszaggyiiles ligy dont, hogy a letminimum szintjere, azaz 4300 forintra emeli a 
legkisebb nyugdijakat, valamint a gyes es a gyed legalacsonyabb osszeget. A lehallgatasi ugyeket 
vizsgalo bizottsag jelentesenek vitajaban Nemeth Miklos kormanyfo elmondja, hogy nov.-ben egyes 
volt megyei MSZMP-vezetok fegyveres puccsot keszitettek elo. - A SZOT utodszervezetenek 
kongresszusan ligy itehk meg, hogy az elmiilt 4 evtized a szakszervezeti mozgalom torteneteben is 
zsakutcanak bizonyult, s ezert egyes szakszervezeti vezetoket is siilyos felelosseg terhel. - 
Olaszorszag 200 milliard lira kormanyhitelt nyiijt Magyarorszagnak. 
Marcius 3. - Az SZDSZ szerint a kormany azzal, hogy eddig nem szamolt be a nov.-i 
puccskiserletrol, fedezte a demokraciat veszelyezteto eroket. - A Magyar Szakszervezetek Orszagos 
Szovetsegenek alakulo kongresszusan zart alapitasu vagyonkezelo rt. letrehozasarol dontenek. - A 
magyar kohaszat tortenetenek legsiilyosabb tragediaja Ozdon: hidrogenrobbanas kovetkezteben 
eletet veszti 12 ember. 

Marcius 4. - Az MSZMP, a Fidesz es a Fuggetlen Kisgazdapart is tenyeket es haladektalan 
nyomozast kovetel a kormanyfotol a nov.-i hatalomatveteh kiserlet ugyeben. - A Fuggetlen 
Kisgazdapart valasztasi nagygyiilesen ligy nyilatkoznak, hogy a kisgazdak az SZDSZ-szel, a 
Fidesszel, az MSZDP-vel es esetleg az MDF-fel keszek koaliciora lepni. - A Magyar Szakszervezetek 
Orszagos Szovetsege Nagy Sandort, a SZOT volt fotitkarat valasztja elnokeve. 
Marcius 5. - A nemzeti csiicstalalkozon reszt vevo 12 part kivanatosnak tartja, hogy a 
valasztasokon indulo szervezetek tartozkodjanak a bekes atmenetet veszelyezteto 
megnyilvanulasoktol. Nemeth Miklos kormanyfo megerositi parlamenti bejelenteset a 
puccskiserletrol, de nem latja idoszeriinek, hogy lijabb adatokat hozzon nyilvanossagra. - Az 
orszagos listat allito partok bizottsagot alakitanak a valasztasi kampany nyilvanossaganak 
felugyeletere. - Eredmenytelenul zarulnak a magyar-szovjet kereskedelmi targyalasok 
Moszkvaban, mert nem tudnak megegyezni a rubel es a dollar atszamitasi aranyaban. - 
Hollandiaban utazik Karpati Ferenc honvedelmi miniszter. Ez az elso alkalom, hogy a magyar 
honvedelmi tarca elfogadja egy NATO-tagorszag miniszterenek meghivasat. 

Marcius 6. - Az MSZMP felkeri az Orszaggyiiles megbizott elnoket, hogy a parlament vizsgaltassa 
ki Nemeth Miklos bejelenteset a puccskiserletrol. - Az SZDSZ panasszal el a katonai fougyesznel a 
lehallgatasi ugyben hozott enyhe iteletek miatt. - A magyar-roman belugyminiszter-helyettesi 
talalkozon elhangzik, hogy Romania hozzajarul a Magyarorszagon tartozkodo romaniai 
menekultek letelepedesehez. - A japan kormany 66 millio dollar exporthitel-garanciat nyiijt a 
Suzuki magyarorszagi beruhazasahoz. 

Marcius 7. - A kormany felajanlja, hogy a legnagyobb 12 part 3 kepviseloje megfigyelokent reszt 
vegyen a magyar-szovjet csapatkivonasi targyalasokon Moszkvaban. - A Honvedseg egyik vezetoje 
az orszagos Hstat allito 12 partnak tartott tajekoztaton elmondja, hogy a Szovjetunio egy korabbi 
strategiai doktrinanak megfeleloen Magyarorszagon halmozta fel azokat a harci anyagokat, 
amelyeket egy feltetelezett agressziora valaszolo, nagymeretii tamado hadmiivelethez hasznaltak 
volna fel. - Megis az Allami Nepesseg-nyilvantarto Hivatal fogja osszesiteni a valasztasokon leadott 
szavazatokat, de a visszaelesek kikuszobolesere tovabbi biztositekokat epitenek be a rendszerbe. 



Marcius 8. - Nemeth Miklos miniszterelnok ismetelten azt javasolja a csehszlovak kormanyfonek, 
hogy eloszor szakertoi targyalasokon tisztazzak a bos-nagymarosi beruhazas vitatott kerdeseit, a 
vegleges dontest pedig bizzak az lij kormanyra es parlamentre. - Svedorszag 150 millio dollaros 
hitelt nyiijt a Magyarorszagra iranyulo sved export es maganberuhazasok finanszirozasara. - A 
Belugyminiszterium tajekoztatoja szerint Magyarorszagon az ev elso ket honapjaban 60%-kal, sot 
nehany megyeben 100%-kal tobb biincselekmenyt kovettek el, mint 1989 hasonlo idoszakaban. - Az 
MSZP szovivoje bejelenti, hogy a valasztasok utan a part elkoltozik a Jaszai Mari teri szekhazabol, 
es az epuletet visszaadja a kormanynak. 

Marcius 9. - Moszkvaban a kuldottsegek megallapodnak abban, hogy marc. 12-en megkezdik a 
szovjet csapatok a kivonulast Magyarorszagrol. Az egyezmeny szerint 1991. jiin. 30-a utan egyetlen 
szovjet katona sem lesz Magyarorszagon. - Az MSZMP a koznyugalom megzavarasa es hamis vad 
biintette miatt feljelenti a miniszterelnokot a legfobb ugyesznel. A Munkaspart szerint Nemeth 
Miklos bejelentese a puccskiserletrol alkalmas volt arra, hogy gyiiloletet keltsen az MSZMP tagsaga 
ellen. - Ujabb vita robban ki a szocialdemokratak kulonbozo szarnyai kozott, eziittal arrol, hogy 
kaptak-e penzugyi tamogatast az MSZMP-tol, ill. az MSZP-tol. - A Magyar Neppart elnoke, Fekete 
Gyula valasztasi nagygyiilesen hangoztatja: partja a szelsosegektol mentes harmadik utat hirdeti 
politikajaban. 

Marcius 10. - Moszkvaban a magyar es a szovjet kulugyminiszter alairja a szovjet csapatok 
magyarorszagi kivonasarol szolo egyezmenyt. - Az SZDSZ megbizott elnoke, Kiss Janos valasztasi 
nagygyiilesen bejelenti: partja az lij parlamentben javasolni fogja, hogy iktassak torvenybe a Nagy 
Imre-kormany 1956-ban tett bejelenteset Magyarorszag semlegessegerol. 
Marcius 12. - A kormany tovabbi szigorito intezkedeseket tart szuksegesnek a rubelexport 
megfekezesere. Az engedelyek felulvizsgalatat a jovoben tarcakozi bizottsag vegzi az 
erdekkepviseletek bevonasaval. A minisztertanacs boviti az ingyenes gyogyszerellatasban reszesulok 
koret. A kormany bejelenti: az lij kabinet hivatalba lepeseig csak olyan donteseket hoz, amelyek 
feltetlenul szuksegesek a gazdasag es az allami szervezet miikodesehez, ill. a szocialis es 
letbiztonsaghoz. - Megkezdodik a szovjet csapatok kivonulasa Magyarorszagrol. Elsokent 
Hajmaskerrol tavozik 300 szovjet katona. - Sziiros Matyas levelben keri fel a csehszlovak elnokot, 
Vaclav Havelt a csehszlovakiai magyarsag jogainak biztositasara s intezmenyeinek kialakitasara. Az 
ideiglenes magyar allamfo aggodalmat fejezi ki a fokent Szlovakiaban tapasztalhato es egyre 
erosodo nacionalista megnyilvanulasok miatt. - Torocsik Mari elnokletevel megalakul a Magyar 
Szineszkamara. 

Marcius 13. - A Parlamentben Nemeth Miklos atadja az 1990. evi Kossuth- es Szechenyi-dijakat. A 
kormanyfo beszedeben megkoveti a magyar szellemi eletet az elmiilt 40 evben tortent 
meltanytalansagokert. - Az Orszagos Koolaj- es Gazipari Troszt kozli, hogy a szovjet szallitasok 
akadozasa miatt az elso felevben akar 1 millio tonna kieses is lehet koolajbol. - Tobb part is 
nyilatkozatban erositi meg, hogy szerinte felgyorsithato a szovjet csapatok kivonasa 
Magyarorszagrol. Igy velekedik tobbek kozott az MDF, a Fidesz es az SZDSZ is. - A Hazafias 
Valasztasi Koalicio tagjai nagygyiilesukon elutasitjak azt a vadat, hogy a koalicio a kommunistak 
atmenteset szolgalja. - A Kozponti Statisztikai Hivatal kozli: a nepszamlalas adatai szerint az 
orszag nepessege 1990. jan. 1-jen 10 450 000 volt. 

Marcius 14. -Az Orszaghazban utolso, egyben unnepi uleset tartja az 1985-ben megvalasztott 
Orszaggyiiles. A kepviselok torvenyt fogadnak el az 1945 es 1963 kozotti torvenyserto iteletek 
semmisse nyilvanitasarol, valamint a magyar allampolgarsagtol megfoszto hatarozatok 
megszunteteserol. - Az Alkotmanybirosag alkotmanyellenesnek minositi es teljes egeszeben 
megsemmisiti a kamatadorol szolo torvenyt es a vegrehajtasarol rendelkezo modositott 
minisztertanacsi rendeletet. - Nyilvanossagra hozzak a Belugyminiszterium ad hoc bizottsaganak 
jelenteset a lehallgatasi botrany kivizsgalasarol. A testulet szerint a belso biztonsagi szolgalat 
munkajanak celja a partok tevekenysegenek, kapcsolatainak es terveinek feltarasa volt. - A 
Nemzetkozi Valutaalap igazgatotanacsa jovahagyja a Magyarorszagnak nyiijtando 206 millio 
dollaros keszenleti hitelt, amellyel a magyar kormany 1990-es gazdasagi es penzugyi programjat 



tamogatja. - Bejelentik: marc. 15-en elmarad a televizioban az unnepsegek elokozvetitese, mert a 
felugyelobizottsag dontese szerint a nemzeti mediumok nem jelenithetik meg a partok valasztasi 
kampanyelemeit, csupan utolagos, rogzitett tajekoztatast adhatnak a megemlekezesekrol. - 
Csepelen az SZDSZ tagjai eltavolitjak talapzatarol a Lenin-szobrot. - Valasztasi koaliciora lep a 
Magyar Neppart es a Vallalkozok Partja. 

Marcius 15. - Orszagszerte megemlekezeseket es unnepi gyiileseket tartanak a partok es a 
szervezetek az 1948-49-es forradalom es szabadsagharc evfordulojan. Budapesten a Varban tobb 
tizezres faklyas felvonulast szervez az MDF, az SZDSZ es a Fidesz. A Borsod-Abaiij-Zemplen 
megyei Monokon, Kossuth Lajos szulofalujaban Nemeth Miklos kormanyfo unnepelyesen koszonti 
a vilag valamennyi magyarjat. - Washingtonban, az amerikai torvenyhozas hazaban Sziiros Matyas 
ideiglenes allamfo reszvetelevel leleplezik Kossuth Lajos szobrat. 

Marcius 16. - Az SZDSZ tiltakozik amiatt, hogy a Magyar Televizio elnoksege es a Televiziot es 
Radiot felugyelo bizottsag megtiltotta a marc. 15-i unnepsegek kozvetiteset. - A felugyelobizottsag 
titkara kozH: az elozo heten az orszagos Ustat allito 12 part es a Televizio kepviseloi megallapodtak a 
kozvetites reszleteiben, de az SZDSZ ezt nem fogadta el, ezert a partok tobbsege es a 
felugyelobizottsag nem latott garanciat arra, hogy a marc. 15-i unnepsegek kampanysemlegesek 
legyenek, igy az egyenes kozvetites mellozeset kertek a Televizio elnoksegetol. - Az Agrarszovetseg 
elnoke, Nagy Tamas szerint nem lehet az 1947-es allapotoknak megfeleloen lijrakezdeni a 
mezogazdasagi termelest. - A Vallalkozok Partjanak valasztasi nagygyiilesen az igazsagtalan 
adozasi rendszer megvaltoztatasat, a vam- es hitelpolitika felulvizsgalatat es egy valoban 
vallalkozobarat szabalyozorendszer kialakitasat tartjak a legfontosabb feladatnak. 
Marcius 17. - Pragaba utazik Horn Gyula a Varsoi Szerzodes kulugyminisztereinek 
tanacskozasara. A magyar kulugyminiszter Vaclav Havel allamfovel megallapodik abban, hogy a 
kovetkezo heten targyalasokat kezdenek a turistaforgalomban tervezett csehszlovak szigoritasokrol. 

- Nemeth Miklos kormanyfo fogadja az MDF vendegekent Budapesten tartozkodo Lothar Spath 
baden-wurttembergi miniszterelnokot. - Az MSZDP nagygyiilesen Petrasovits Anna partelnok 
hangoztatja, hogy a szocialdemokratak az osztalybeket hirdetik, mert a toke es a munka csak egyutt 
hozhat letre joletet. 

Marcius 18. - A Nyilvanossag Klub szerint a Televizio elnoksege es a felugyelobizottsag durvan 
beavatkozott a valasztasi kampanyba azzal, hogy lemondta az elo televizios kozvetitest a marc. 15-i 
unnepsegekrol. - Londonba utazik az MDF elnoke, Antall Jozsef es kisereteben Jeszenszky Geza, 
valamint Bethlen Istvan. - A Keresztenydemokrata Neppart nagygyiilesen hangsiilyozzak, hogy 
rendszervaltas alatt nemcsak gazdasagi megiijulast, hanem vilagnezeti valtozasokat is ertenek. 
Marcius 19. - Nemeth Miklos kormanyfo egyezmenyt ir ala a reformatus, az evangelikus, az 
unitarius egyhaz, valamint az izraelita hitfelekezet vezetoivel az 1948-ban kotott egyezmenyek 
felbontasarol. - A kormany ligy dont, hogy ezentiil munkaszuneti nap lesz okt. 23-a, a koztarsasag 
kikialtasanak napja, mig apr. 4-e a jovoben munkanap. - Londonban a magyar-angol 
kapcsolatokrol es a kelet-europai valtozasokrol cserel velemenyt Margaret Thatcher brit 
kormanyfovel az MDF elnoke, Antall Jozsef. - Magyar es csehszlovak kornyezetvedok kozosen 
tiltakoznak a szlovakiai Leva mellett epulo atomeromii ellen. 

Marcius 20. - Nemeth Miklos miniszterelnok uzenetben tiltakozik a roman kormanyfonel amiatt, 
hogy Marosvasarhelyen feldiiltak a magyar szervezet szekhazat, es siilyosan bantalmaztak tobb 
magyart, koztuk Suto Andras irot. A kormany kulonrepulogepet indit Bukarestbe Suto Andrasert. 

- Horn Gyula kulugyminiszter az ENSZ kozbenjarasat keri a Romaniaban elo magyarok ugyenek 
kivizsgalasara. - Az MDF elnoksege tuntetesre hiv fel tiltakozasul a marosvasarhelyi magyarellenes 
pogrom miatt. A felhivashoz csatlakoznak a vezeto magyar partok. Tomegtuntetest tartanak 
Budapesten a Hosok teren, es tobb tizezres megmozdulasok vannak videken is. 

Marcius 21. - A Malev azonnali hatallyal leallitja a szovjet emigransok Izraelbe szallitasat, mert 
fenyegetest kapott egy palesztin szervezettol, s nem kivanja kockaztatni az utasok epseget. - A 
magyar kormanybiztos kozli, hogy a csehszlovakok Bosnel felgyorsitottak a vizi eromii epitesi 
munkalatait. - Budapesten kisebb dulakodas tor ki a tanacskoztarsasagi emlekmiinel a Vermezon, 



ahova az Ifjiisagi Demokrata Forum demonstraciot, az MSZMP pedig megemlekezest hirdetett. - 
Pecsett kiuritik azt a 25 emeletes toronyhazat, amelyet statikai hianyossagai miatt eletveszelyesnek 
minositettek. 

Marcius 22. - Budapesten hosszan elhuzodo vitak utan alairjak az 1990. evi magyar-szovjet 
arucsere-forgalmi egyezmenyt. Megallapodnak abban, hogy a Szovjetunio a magyar koveteleseket 
dollarban egyenliti ki (1 transzferabilis rubelert 92 centet szamolnak el), es 1991-t61 a ketoldalii 
kereskedelemben atternek a dollarelszamolasra. - A magyar kormany a leghatarozottabban 
visszautasitja azokat a roman vadaskodasokat, amelyek szerint kulso beavatkozas okozta a 
marosvasarhelyi veres esemenyeket. A budapesti vezetes kesz a targyalasokra Romaniaval, de csak 
akkor, ha az erdemben valaszol a korabbi magyar kezdemenyezesekre, es biztositja a rendet az 
orszagban. - Az orszagos listat allito partok, az MSZMP kivetelevel, kozos nyilatkozatot fogadnak 
el, amelyben tiltakoznak a romaniai magyarsag egeszet puszta leteben fenyegeto brutalis tamadasok 
miatt. - Az lij foldosztas ellen 54 ezer alairassal tiltakozo peticiot nyiijtanak at a Parlamentben 
Sziiros Matyas ideiglenes allamfonek. 

Marcius 23. - A magyar kormany koveteli, hogy vizsgaljak ki a Marosvasarhelyen tortenteket, 
valamint nevezzek meg es vonjak felelossegre a biinosoket. - Sziiros Matyas ideiglenes koztarsasagi 
elnok arra keri a valasztokat, hogy vasarnap jaruljanak az urnak ele, s tegyenek hitet a szabadsag, a 
demokracia es a Magyar Koztarsasag mellett. - Az izraeh kulugyminiszter magyarazatot ker a 
magyar hatosagoktol arra, hogy a Malev felfuggesztette a szovjet zsido emigransok Izraelbe 
szallitasat. - A Legfobb Ugyeszseg biincselekmeny hianyaban megtagadja a nyomozast Nemeth 
Miklos kormanyfo ellen, akit az MSZMP jelentett fel. - A Belugyminiszterium a sorozatos 
szoborrongalasok miatt felkeri a helyi tanacsokat, hogy soron kivul dontsenek a kozteruleteken levo 
szobrok sorsarol. 

Marcius 24. - A bukaresti magyar nagykovet atadja Nemeth Miklos uzenetet a roman 
kormanyfonek, aki eliteU a romaniai szelsoseges megnyilvanulasokat. - Lisszabonban az Europa 
Tanacs kulugyminiszteri ertekezleten meghivottkent jelen levo Horn Gyula azt keri: a szervezet 
tegyen meg mindent a romaniai magyarsag vedelmeert. - A nyugatnemet alkancellar es egyben 
kulugyminiszter, Hans-Dietrich Genscher Budapesten alairja az NSZK es Magyarorszag kozotti 
vizumkenyszer eltorleserol szolo egyezmenyt, amely maj.-tol lep ervenybe. - A kormany sajnalatat 
fejezi ki, amiert a Malev leallitotta a Szovjetuniobol kivandorlo zsidok elszallitasat Izraelbe, mert ez 
a dontes batoritast jelent a nemzetkozi terrorizmus szamara. 

Marcius 25. - Reggel 6 orakor orszagszerte megnyilnak a szavazohelyisegek. 43 ev utan eloszor 
ismet szabad, tobbparti orszaggyiilesi valasztasokat tartanak Magyarorszagon. A nap folyaman 
pontos adatokat meg nem tudnak kozolni, de az elorejelzesek szerint a valasztok tobb mint 70%-a 
leadta voksat. Az Europa Tanacs megfigyeloi kedvezonek nevezik a valasztasokon szerzett 
tapasztalataikat. - A roman kulugyminiszterium sajnalkozasat fejezi ki amiatt, hogy Bukarestben 
hajnalban felgyiijtottak a Malev irodajat. 

Marcius 26. - Az Orszagos Valasztasi Bizottsag meg 24 oraval a szavazatszamlalo helyisegek 
bezarasa utan sem tud elozetes eredmenyeket nyilvanossagra hozni a valasztasokrol. A szavazatok 
mintegy 80%-anak osszeszamlalasa alapjan a partok orszagos teruleti listajan az MDF vezet 24,5%- 
kal. - Nyugati hirugynoksegek szerint a magyar valasztok zome az eddigi rendszer ellen adta le 
voksat. Bizonyosra veszik, hogy az MDF es az SZDSZ reszvetelevel koalicios kormany alakul, es 
esetleg a Kisgazdapart jatssza a merleg szerepet. - Nemeth Miklos miniszterelnok rendkivul 
fontosnak tartja, hogy mielobb osszeuljon az lij parlament es az lij kormany, hogy dontsenek a 
surgeto gazdasagi kerdesekrol. Nemeth Miklos kijelenti: kormanya mandatumanak utolso perceig 
felelosseggel fogja vegezni munkajat. - Az MDF elsosorban a Fuggetlen Kisgazdapartot tekinti 
koalicios partnerenek, de igen kozel all hozza a Keresztenydemokrata Neppart is. - Az SZDSZ nem 
tudja elkepzelni a reszvetelet egy olyan koalicioban, amelybol a Fidesz ki lenne zarva. Kiss Janos 
megbizott partelnok ligy veli, hogy ha az SZDSZ-nek vagy az MDF-nek nem sikerul termeszetes 
szovetsegeseivel koaliciot alakitani, akkor bizonyara mindket partban van eleg felelossegerzet 
ahhoz, hogy a nemzet erdekeinek megfeleloen cselekedjek. - Pozsgay Imre szerint az MSZP-re 



kulonos felelosseget ro, hogy balkozep partkent egyedul maradt a politikai kuzdoteren. - Az 
MSZDP alelnoke azzal indokolja partjanak teljes kudarcat a valasztasokon, hogy a 
szocialdemokratak a belviszalyok utan csak nov.-ben alltak talpra. A sajtotajekoztaton Petrasovits 
Anna partelnok nem jelenik meg. 

Marcius 27. - A valasztasok elso fordulojaban a szavazatok szamitogepes feldolgozasa alapjan az 
orszagos teruleti partlistan az MDF gyozott 24,7%-kal, masodik az SZDSZ 21,3%-kal, harmadik a 
Fuggetlen Kisgazdapart 11,7%-kal, negyedik az MSZP 10,8%-kal, otodik a Fidesz 8,9%-kal, 
hatodik a Keresztenydemokrata Neppart 6,4%-kal. Az egyeni valasztokeruletekben mindossze 5 
helyen volt eredmenyes a valasztas elso forduloja, 171 helyen meg kell ismetelni a szavazast. A 
valasztasok masodik fordulojat apr. 8-ara tiizik ki. 

Marcius 28. - A roman kormanyfo, Petre Roman azt allitja, hogy a marc. 15-i unnepsegek es az ez 
alkalombol Erdelybe erkezo magyarok viselkedese sertette a romanok erzelmeit. - A roman 
kulugyminiszter-helyettes bejelenti: orszaga azonnal targyalasokat akar kezdeni Magyarorszaggal, 
mihelyt Budapesten felelos kormany lep hivatalba. - Felmentik allasabol a Malev igazgatojat, 
Jahoda Lajost. Ismet zavartalan az utasszallitas a Malev tel-avivi jaratain. 
Marcius 29. - A kormanyfo felkeri az Alkotmanybirosagot, hogy a kamatadot visszamenoleges 
hatallyal semmisitsek meg. A minisztertanacs ligy dont, hogy az lij parlament megalakulasaval 
egyidejiileg megszunteti a Televiziot es a Radiot felugyelo bizottsagot. A kormany ket 
kisebbsegpolitikai alapitvany letrehozasarol is hataroz. - Elkeszul a partok teruleti listaira leadott 
szavazatok osszeszamlalasanak vegleges eredmenye is. Ez megerositi, hogy az elso fordulo gyoztese 
az MDF, s kivule eddig 5 part jutott be a parlamentbe. Az Orszagos Valasztasi Bizottsag a 
keslekedest azzal indokolja, hogy a szamitogepes kozpontban elakadtak a jegyzokonyvek. - Az 
MDF es a Keresztenydemokrata Neppart megallapodik, hogy igyekeznek segiteni egymas szamara a 
mandatumok megszerzeset. - Az SZDSZ es a Fidesz megallapodast kot, hogy bizonyos 
szavazokorzetekben jeloltjeik kolcsonosen visszalepnek a masik javara. - A MUOSZ vezetosege ligy 
ertesul, hogy titkos targyalasok kezdodtek az MSZP megyei lapjainak es kiadoinak eladasarol. 
Sajtoertesulesek szerint a nyugatnemet Springer konszern a vevo. 

Marcius 30. - Magyarorszag 1 milliard dollaros szerkezetvaltasi athidalo kolcsont kap az Europai 
Kozossegtol. - Orszagos valasztasi szovetseget kot a valasztasok masodik fordulojara az MDF, a 
Fuggetlen Kisgazdapart es a Keresztenydemokrata Neppart. A Kisgazdaparton belul a dontes 
vitakat valt ki. - Felfuggesztik az MSZDP-ben betoltott valamennyi tisztsegebol Petrasovits Anna 
partelnokot mindaddig, amig az ellene inditott vizsgalat veget nem er. - Az MSZP cafolja, hogy 
targyalna a Springerrel a parttulajdonban levo megyei lapok eladasarol. - A magyar es a del-afrikai 
kulugyminiszter megallapodik, hogy a kozeljovoben allando kepviseletet nyitnak Budapesten, ill. 
Pretoriaban. - A Recski Szovetseg az egykori kenyszermunkatabor helyen szobortemetot akar 
letesiteni az eltavolitasra itelt Lenin-emlekmiivekbol. 

Marcius 31. - Nemeth Miklos kormanyfo levelet ir a Zsido Vilagkongresszus elnokenek, es biztositja 
arrol: mar nines semmi akadalya annak, hogy a Szovjetuniobol kivandorlo zsidokat magyar 
repulogepek vigyek Izraelbe. - Az SZDSZ tiltakozik amiatt, hogy a nyugatnemet Springer konszern 
targyalasokat folytat az MSZP-vel a megyei napilapok megvetelerol. - Az MSZDP cafolja, hogy 
felfuggesztettek Petrasovits Anna elnokot, es hogy a partvezetoseg felajanlotta lemondasat. 
ApriHs 1. - Az MDF elnoke valasztasi nagygyiilesen arra szolitja fel a szavazokat, hogy a 
valasztasok masodik fordulojaban mindenki adja le voksat, es dontson a ket polus, a Demokrata 
Forum es az SZDSZ kozott. - Az SZDSZ megbizott elnoke kijelenti: partja a valasztasok masodik 
fordulojaban le akarja gyozni az MDF-et, mert csak igy lehetseges, hogy a ket szervezet az orszag 
erdekeben koaliciora lepjen. - Az MSZDP kibovitett valasztmanyi ulesen Petrasovits Anna 
partelnok ligy veli, hogy partja szervezettseget es testuleti munkajat komoly hianyossagok jellemzik. 
ApriHs 2. - Az Alkotmanybirosag nem lat okot arra, hogy felulvizsgalja korabbi donteset, es a 
kamatadot Nemeth Miklos kormanyfo keresere visszamenolegesen semmisitse meg. - A Springer 
konszern budapesti leanyvallalata megveszi a Dunantiili Naplot, a Heves Megyei Nepiijsagot es a 
Nogradot, amelyek eddig az MSZP tulajdonaban voltak. - A Hirlapkiado Vallalat kollektivaja 



tiltakozik amiatt, hogy az MSZP a dolgozok tudta nelkul egyszemelyes kft.-t alapitott, s e tarsasag 
nevere iratta at az Esti Hirlap, a Vasarnapi Hirek, a Figyelo es a Magyarorszag c. lap tulajdonjogat. 
Nagy Imret allitolag azzal biztak meg, hogy az emlitett lapokat kulfoldi tokeseknek ajanlja fol. - Az 
MDF a valasztasi kampany etikai kerdeseinek megvitatasara a Parlamentbe hivja a masodik 
forduloban erdekelt partokat, mert szerinte az utobbi idoben eldurvult a valasztasi kuzdelem. 
Aprilis 3. - A mandatumhoz jutott 6 part parlamenti tanacskozasan megallapodnak, hogy az 
eddigieknel kovetkezetesebben szereznek ervenyt az etikai kodex eloirasainak. - A valodi 
sajtoszabadsag erdekeben emel szot a MUOSZ, a Nyilvanossag Klub, a Magyar Radios es a Magyar 
Televizios Kamara. - A Springer tulajdonaba kerul a Tolna megyei napilap is. - Pro Renovande 
Cultura Hungariae neven 1 milliard forintos kulturahs alapitvany alakul. 

Aprilis 4. - 1990-ben evtizedek utan eloszor nem munkaszuneti nap apr. 4-e. - A partok eddig 223 
millio forintot hasznaltak fel az egesz evre eloiranyzott 700 millios koltsegvetesi tamogatasbol. - 
Fuggetlen szakertok szerint a Bees-Budapest Vilagkiallitas magyar elokeszitoi kozul tobben 
telekspekulacioba kezdtek az 1995-6s rendezveny teruleten. 

ApriHs 5. - A szovjet csapatkivonas osszehangolasara, a magyar erdekek ervenyesiteseert magyar 
tarcakozi bizottsag alakul. - A kisebbsegi jogok kolcsonos biztositasara es a szelsoseges torekvesek 
elitelesere szolit fel Bekes megye tanacsa es az Arad megyei nemzeti szovetseg ideiglenes tanacsa. - 
Ismet dolgoznak az Ikarus uzemeiben, miutan a tervezettnel 800-zal tobb autobuszra kaptak 
megrendelest a Szovjetuniotol. 

Aprilis 6. - Ujabb megyei lapot szerez meg a Springer: A Komarom-Esztergom Megyei Dolgozok 
Lap j at. 

Aprilis 8. - Az orszaggyiilesi valasztasok masodik fordulojanak estejen az osszeszamlalt szavazatok 
alapjan mar bizonyos, hogy az MDF a legerosebb part az lij parlamentben. A Demokrata Forum 
elnoke, Antall Jozsef bejelenti: szemelyesen is javasolja, hogy tegyenek koalicios ajanlatot a 
Fuggetlen Kisgazdapartnak es a Keresztenydemokrata Neppartnak. A kesobb nyilvanossagra 
hozott vegeredmeny szerint a 386 kepviseloi mandatumbol az MDF 165-6t, az SZDSZ 91-et, a 
Fuggetlen Kisgazdapart 44-et, az MSZP 33-at, a Fidesz 21-et, a Keresztenydemokrata Neppart 21- 
et, az Agarszovetseg 1-et, a fuggetlenek 6-ot es a kozos jeloltek 4-et szereztek meg. - Lemond a 
Magyar Televizio elnoksege. A kormany ugyvezeto elnokot nevez ki az intezmeny elere Szalacsi 
Toth Albert szemelyeben. 

ApriHs 9. - Pozsonyban csehszlovak-lengyel-magyar csiicstalalkozot tartanak a kozep-europai 
egyuttmiikodesrol. Sziiros Matyas es Vaclav Havel kozos nyilatkozatot fogad el a nemzetisegek 
jogairol. - Az MDF ligy szamitja, hogy a kormanykoalicioban birtokolhatja a mandatumok 60%-at, 
s igy partnereivel szilard kormanyt tud alakitani. - Az SZDSZ remeli, hogy a valasztasokon 
hatalomra kerult part biztositani fogja a nyugat-europai szokasoknak megfelelo jogokat az 
ellenzeknek. - A Fuggetlen Kisgazdapart mindenkeppen be akar kerulni a kormanyba, es maganak 
igenyli a foldmiivelesi tarcat. - Az MSZP ligy veli, hogy csak hosszabb tavon kepzelheto el az 
ellenzekbe kerult partok egyuttmiikodese, ill. a baloldal lepeseinek osszehangolasa. - A fiatal 
demokratak szerint valasztasi szereplesuk lehetove tette, hogy liberalis iranyvonalukat erositve 
hosszii tavra megtalaljak helyuket a politikai palettan. - A Keresztenydemokrata Neppart ligy iteli 
meg, hogy nehany teruleten rendelkezik olyan szakertokkel, akik felkeszultseguk alapjan nagyban 
segithetnek a kormany sikeres miikodeset. 

Aprilis 10. - Az MDF valasztmanya szerint legkesobb maj. 7-ere ossze kell hivni a parlamentet. Az 
elnokseget felhatalmazzak, hogy kezdje meg a koalicios targyalasokat elsosorban a Fuggetlen 
Kisgazdaparttal es a Keresztenydemokrata Nepparttal. - Kritikus foglalkoztatasi korzette 
nyilvanitjak Batonyterenyet, Egercsehit, Recsket es Ozd kornyeket. A munkanelkuliek 
tamogatasara a foglalkoztatasi alapbol 1 milliard forintot kulonitenek el. - Azonnah intezkedeseket 
kovetel a Magyarorszagi Szlovakok Demokratikus Szovetsege a nemzetiseg beolvadasanak 
megfekezese erdekeben. 

Aprilis 11. - A parlamentbe bejutott partok vezetoi megallapodnak abban, hogy maj. 2-an tartjak 
meg az lij Orszaggyiiles alakulo uleset. - Del-koreai penzintezetek 40 millio dollaros hosszii lejaratii 



hitelt nyiijtanak a Magyar Nemzeti Banknak. - A nyugatnemet GSB ceg cafolja, hogy aron alul 

akart volna hozzajutni a budapesti Gerbeaud epuletehez. Elozoleg az SZDSZ pert inditott az 

ugyben. 

Aprilis 12. - Az Orszaggyiilesbe bejutott partok szakertoi megallapodnak, hogy az lij ideiglenes 

koztarsasagi elnok a parlament masodik ulesnapjan fogja bejelenteni a kormanyalakitasi megbizast. 

- Az MDF orszagos gyiilesenek kuldottei kozfelkialtassal hatalmazzak fel az elnokseget a koalicios 
targyalasokra. A valasztasok gyoztes partja maga kivan minisztert allitani a strategiai fontossagii 
tarcak tobbsegenek elere. - Megalakul a Magyar Vallalkozasfejlesztesi Alapitvany kuratoriuma, 
amelynek elnoke a neves Unicum-gyaros, Zwack Peter. - Telt haz van a hajdiiszoboszloi 
menekulttaborban, hiszen a marosvasarhelyi esemenyek ota tobb mint 300 erdelyi erkezett oda. 
Aprilis 13. - Sziiros Matyas ideiglenes koztarsasagi elnok maj. 2-ara osszehivja az Orszaggyiiles 
alakulo uleset. - Az MDF reszerol bejelentik, hogy az lij kormany leghamarabb maj. kozepen alakul 
meg. Kozlik, hogy biztatoan haladnak a targyalasok a Kisgazdaparttal. Az lij kormanyban szerepet 
kaphatnak fuggetlen szakertok es a fiatal demokratak is. Az MDF igenyt tart a kul-, a bel- es a 
penzugyi tarcara, ill. valamelyik gazdasagi miniszteriumra es a kultiira iranyitasara. - 
Rehabilitaljak Kopacsi Sandort, aki 1956-ban Budapest rendorfokapitanya volt. 

ApriUs 14. - Antall Jozsef szerint Magyarorszag feltehetoen 1992 es 1995 kozott tagja lesz a Kozos 

Piacnak s 10 ev alatt felzarkozik az europai atlagos gazdasagi szinvonalhoz. Az MDF elnoke ligy 

veli: lijra kell ertekelni a Varsoi Szerzodest s meg kell vizsgalni a kilepes lehetoseget. - Az MDF 

kiemelkedo strategiai jelentosegii tarcanak tekinti a Honvedelmi Miniszteriumot. 

ApriHs 15. - A Fuggetlen Kisgazdapart azt tervezi, hogy a hasznosithato foldterulet mintegy 30%-at 

adjak vissza a korabbi tulajdonosoknak. - Goldman kornyezetvedelmi dijjal tuntetik ki 

Washingtonban Varga Janos biologust, a Duna Kor megalapitojat. 

ApriHs 16. - Antall Jozsef, az MDF elnoke Magyarorszag szamara azt tartja a legfontosabb 

feladatnak, hogy csatlakozzon az Europai Kozosseghez. - Az MSZP orszagos valasztmanya 

megerositi, hogy a part nem folytatott targyalasokat az Axel Springer Budapest Kft.-vel lapgazdai 

jogainak atruhazasarol. - Evtizedek ota eloszor van jelen magyar miniszterelnok hiisveti nagymisen 

az esztergomi Bazilikaban. 

ApriHs 17. - Pozsgay Imret valasztjak az MSZP parlamenti frakciojanak vezetojeve. - Az Egyesult 

Allamok lij budapesti nagykovete az 55 eves Charles Thomas, aki a kozelmiiltig kulugyminiszter- 

helyetteskent europai es kanadai ugyekkel foglalkozott. 

ApriHs 18. - Moszkvaban alairjak a szovjet-magyar arucsere-forgalmi es fizetesi jegyzokonyvet, 

amelyet a tervek szerint utoljara kotottek meg transzferabilis rubelben. - Az MDF es a 

Kisgazdapart kozos nyilatkozatban jelenti ki, hogy a koalicios targyalasok alapjakent kolcsonosen 

elfogadjak egymas mezogazdasagi programtervezetet. - A Fuggetlen Kisgazdapart szeretne, ha az 

lij parlamentben tagjai toltenek be az egyik alelnoki funkciot s tobb bizottsag vezeto tisztseget. - A 

Kisgazdapart parlamenti frakciovezetojenek Torgyan Jozsefet, az SZDSZ parlamenti csoportjanak 

elere pedig Tolgyessy Petert valasztjak meg. - A Fidesz ertetlenul all az MDF javaslata elott, amely 

szerint a leendo kormany a fiatal demokrataknak fontos szakertoi poziciokat akar juttatni. - A 

parlamenti partok szakertoinek a tanacskozasan az MSZP nem fogadja el az ulesterem bal szelet, 

ezert a fuggetlen kepviselocsoport vallalja, hogy a baloldal legszelere ul. 

Aprilis 19. - A kormany javasolja, hogy mar aug. l-jetol egy evre csokkentsek a sorkatonai 

szolgalatot, ill. hogy a kamatadokent befizetett osszeget 10%-kal novelve kapjak vissza a karosultak. 

- A parlamenti partok lijabb konzultaciojan megerositik, hogy az MDF adja az lij Orszaggyiiles 
elnoket, aki egyiittal az ideiglenes koztarsasagi elnok is. A harom alelnokot az SZDSZ, a 
Kisgazdapart es az MSZP jeloH. - Miniszteri biztost neveznek ki a Malev elere. 

Aprilis 20. - A Fuggetlen Kisgazdapart rendkivuli orszagos ertekezlete megszavazza, hogy 
kezdjenek erdemi targyalasokat a kormanyalakitasrol az MDF-fel es a Keresztenydemokrata 
Nepparttal. - A keresztenydemokratak Fuzessy Tibort valasztjak parlamenti frakciojuk elere. - 
Budapest 11. valasztokeruleteben tevedtek a szavazatszamlalok, igy mindossze egy vokssal, de az 
MDF szineiben indulo Maroti Laszlo Ferenc gyozott az SZDSZ-es Haraszti Miklos helyett. - 



Budapesten megnyilik a Del-afrikai Koztarsasag allando kepviselete. Az esemenyen hangsiilyozzak, 
hogy a magyar kulpolitika semmit sem valtozott a fajuldozes megiteleseben. 
Aprilis 21. - Az SZDSZ kuldottertekezleten Kiss Janos megbizott partelnok kijelenti: az SZDSZ 
akkor fogja tamogatni a megalakulo kormanyt, ha a kabinet miikodokepes valsagprogramot 
terjeszt elo es nem menekul olcso demagogiaba. - A Hazafias Nepfront ugyvezeto elnoke kozli, hogy 
a szervezet gyenge valasztasi eredmenye miatt a ket het miilva esedekes orszagos ertekezleten 
dontenek a mozgalom feloszlatasarol. 

Aprilis 22. - Antall Jozsefet valasztjak az MDF parlamenti frakciovezetojeve. - Az SZDSZ 
rendkivuli kozgyiilesen az eddigi megbizott partvezetot, Kiss Janost valasztjak meg elnoknek. - 
Budapesten megnyilik a Magyar Leszerelesi Tajekoztato Kozpont. 

ApriHs 23. - Budapesten megkezdodik a Nyitott egbolt konferencia masodik forduloja az ellenorzo 
berepulesek felteteleirol. - Az SZDSZ szovivoje kozli: a part igenyt tart a legfontosabb 
orszaggyiilesi bizottsagok vezetoi tisztsegere. - A Fidesz hajlando politikai egyeztetotargyalasokat 
kezdeni az MSZP-vel, ha az hajlando elszamolni vagyonaval. - A Keresztenydemokrata Neppart 
szeretne vezeto posztokhoz jutni a szociaHs, a nemzetisegi, a jogi, az igazsagugyi es az oktatasi 
agazatokban. 

ApriUs 24. - A magyar es a szovjet szakertok tovabbra sem tudnak megallapodni, mikor es milyen 
formaban szamoljanak el a szovjet csapatok tavozasaval kiurult epuletekkel. A 
velemenykulonbsegek ellenere sikerul viszont megegyezni, hogy felgyorsitjak a szovjet 
csapatkivonast Magyarorszagrol. - A kormany megallapodik a partokkal abban, hogy az ev vegeig 
meghosszabbitjak a partingatlanok berleti szerzodeset. - Az MDF visszautasitja az SZDSZ egyes 
vezetoinek celzasait, miszerint az antiszemitizmus is kozrejatszott a Demokrata Forum valasztasi 
sikereiben. - Lemond a Magyar Neppart elnoksege es nagyvalasztmanya, hogy a jiin.-i orszagos 
gyiilesen lij vezetoseget valaszthasson a tagsag. - A japan kormany 400 ezer dollaros segelyt ad 
Magyarorszagnak a menekultek tamogatasara. 

Aprilis 25. - Az MDF vezeto gazdasagi szakertoje szerint Magyarorszag az evtized kozepere az 
Europai Kozosseg teljes jogii tagja lehet. - A Kisgazdapart elnoksege apr. vegerol aug. 20-ara 
halasztja nagyvalasztmanyi uleset, mondvan, hogy egyes felelotlen parttagok a valasztasok utan 
tiilsagosan feszult legkort teremtettek. - A Honvedelmi Miniszterium szinte teljes egeszeben polgari 
hasznositasra adja at azokat a teruleteket, amelyeket eddig a szovjet csapatok hasznaltak, s csak 
azokat tartja meg, amelyekre a kikepzeshez feltetlenul szuksege van. 

ApriHs 26. - A parlamenti partok frakciovezetoinek tanacskozasan megegyeznek, hogy az allando 
bizottsagok elere az MDF 4, az SZDSZ 2 jeloltet allithat, a tobbi part pedig 1-1 elnokot adhat a 
testuletek vezetoi posztjara. - Az MDF kulugyi szakertoje, Jeszenszky Geza szerint Magyarorszag 
nem akarja egyoldaliian felmondani tagsagat a Varsoi Szerzodesben, de targyalasokat kezdemenyez 
a kerdesrol. - A Fuggetlen Kisgazdapart megyei vezetoi ligy dontenek, hogy a legrovidebb idon 
belul ossze kell hivni a part orszagos valasztmanyat, mert a halasztassal elodazzak a szukseges 
szemelyi donteseket. Igy vegul apr. 29-ere megis osszehivjak a nagyvalasztmanyt. - Miniszteri 
biztost neveznek ki a szocialista export iranyitasara. 

Aprilis 27. - Haromoldalii megbeszelesekkel folytatjak a koalicios targyalasokat az MDF, a 
Kisgazdapart es a Keresztenydemokrata Neppart kepviseloi. - Az MDF tervei kozott szerepel egy 
gazdasagi kulcsminiszterium es a Munkaugyi Miniszterium felallitasa. Kulin Ferenc alelnok ligy 
nyilatkozik, hogy partja a miniszteriumok elere tobbsegeben nem sajat kepviseloit jelolteti, hanem 
nagy tekintelyii, nemzetkozi hirii szemelyisegeket, akik korabban sem voltak es jelenleg sem 
parttagok. - Orban Viktort valasztjak a Fidesz parlamenti frakciovezetojeve. - Lemondasat 
fontolgatja vezeto tisztsegerol az MSZDP elnoke, Petrasovits Anna. - A Vilagbank 66 millio dollaros 
kolcsont nyiijt a magyar penzugyi szektor fejlesztesere. - Budapest vendege a dalai lama. - 
Tobbtonnanyi veszelyes hulladekot talalnak a Fejer megyei Obarakon. - Megalakul a Magyar 
Hirugynoksegi Ujsagirok Kamaraja. 

Aprilis 28. - A parlamenti partok es a fuggetlen kepviselok megbizottai alairjak az Orszaggyiiles 
alakulo uleserol szolo megallapodast. - Antall Jozsef, a miniszterelnoki tisztseg varomanyosa 



kijelenti: az lij vezetes szamit az allamapparatusban dolgozo szakemberekre. Az lij kormany epit a 
kulfoldi befektetok bizalmara is, s ennek erdekeben fenntartja az orszag fizetokepesseget, torleszti 
adossagat es betartja az erven yes nemzetkozi megallapodasokat. - A Penzugyminiszterium 
illetekese kozli, hogy az elmiilt egy-ket honapban a tarca szakembereinek egyharmada tavozott 
allasabol. 

Aprilis 29. - A Fuggetlen Kisgazdapart nagyvalasztmanya az eddigi alelnokot, Nagy Ferencet 
valasztja a part lij elnokeve. A tanacskozason elhatarozzak, hogy koaliciora lepnek az MDF-fel es a 
Keresztenydemokrata Nepparttal. - A legfobb ugyesz helyettes szerint fel kellene szolitani Grosz 
Karolyt es az El nem egetett dokumentumok c. konyv szerkesztoit, hogy a birtokukban levo iratokat 
adjak at leveltari kezelesre. 

Majus 1. - Nyilvanossagra hozzak az MDF-SZDSZ-paktum elso reszleteit. Eszerint a parlament ket 
legerosebb partja megallapodott abban, hogy az Orszaggyiiles elnokeve Goncz Arpadot, az SZDSZ 
orszagos tanacsanak tagjat, az Iroszovetseg elnoket jelolik (jollehet a partkozi megallapodasok 
ertelmeben ez a tisztseg az MDF-et illeti). Az Orszaggyiiles elso alelnokenek Szabad Gyorgyot, az 
MDF orszagos elnoksegenek tagjat javasoljak. Mindez azt jelenti, hogy a koztarsasagi elnok 
megvalasztasaig Goncz Arpad latja el ideiglenesen az allamfoi funkciot, Szabad Gyorgy pedig az 
Orszaggyiiles ideiglenes elnoke lesz. - Orszagszerte unnepsegeket rendeznek maj. 1. alkalmabol, de 
a kozponti, hivatalos felvonulast, hosszii evek ota eloszor, nem tartjak meg. - Megsziinik a 
vizumkenyszer Magyarorszag es az NSZK kozott. 

Majus 2. - Megtartja alakulo uleset az lij Orszaggyiiles. A kepviselok az MDF es az SZDSZ 
megallapodasanak megfeleloen Goncz Arpadot a parlament elnokeve, Szabad Gyorgyot pedig elso 
alelnokke valasztjak. Az MDF es az SZDSZ kozosen javasolja, hogy mindket politikust veglegesen is 
jeloljek a koztarsasagi elnoki, ill. a hazelnoki posztra. Az Orszaggyiiles ket legerosebb partja 
kozosen kezdemenyezi, hogy az alkotmany modositasaval sziikitsek azon torvenyek koret, 
amelyeket csak ketharmados tobbseggel lehet meghozni. A Demokrata Forum es a szabad 
demokratak kozott megallapodas szuletik abban is, hogy a leendo kormany tagjai kozul az 
Orszaggyiiles csak a miniszterelnokot valasztja, a minisztereket a bizalmat nyert kormanyfo 
javaslata alapjan a koztarsasagi elnok nevezi ki. Az egyezseg resze, hogy a jovoben a kormanyfo tesz 
javaslatot a Televizio, a Radio es az MTI vezetoinek szemelyere is. A jelolteket a parlament illetekes 
bizottsaga, valamint a Televiziot es a Radiot felugyelo 18 tagii partatlan bizottsag hallgatja meg. A 
felugyelotestuletbe a tervek szerint a parlament 6 partja delegal 1-1 megbizottat, a Radio es a 
Televizio 3-3 szakembert, tovabbi 6 szemelyt pedig egyeb szervezetek jelolnek ki. A parlamenti 
partok elfogadjak az MDF es az SZDSZ kozotti paktumot, jollehet nehany kerdesben 
fenntartasaikat hangoztatjak. - Az Orszaggyiiles alakulo ulesen torvenyben mondja ki az 1956-os 
forradalom es szabadsagharc tortenelmi jelentoseget, s nemzeti unnepnappa nyilvanitja oktober 23- 
at. A kepviselok egyhangiilag nyilatkozatot fogadnak el arrol, hogy Magyarorszag csatlakozni kivan 
az Europa Tanacshoz. Az ulesen benyiijtja kormanya lemondasat Nemeth Miklos miniszterelnok, 
igy a minisztertanacs lij kormany hivatalba lepeseig ugyvezeto kabinetkent miikodik. - A 
Miivelodesi Miniszterium irasban szolitja fel Grosz Karoly volt miniszterelnokot, partfotitkart, 
hogy adja at leveltari megorzesre a birtokaban levo Kadar-iratokat, ill. valamennyi kozerdekii 
dokumentumot. 

Majus 3. - Goncz Arpad ideiglenes koztarsasagi elnok az MDF elnoket bizza meg a 
kormanyalakitassal. Antall Jozsef kijelolt miniszterelnokkent ligy nyilatkozik: megkiserli kivezetni 
az orszagot a valsagbol. Szol arrol is, hogy a kormanyalakitasig, amely maj. 20-ig is elhiizodhat, 
modositani szukseges az alkotmany nehany cikkelyet, mert lij miniszteriumokat szeretnenek 
letrehozni s bevezetik a tarca nelkuli miniszteri tisztseget. - A parlamentben hivatalosan is 
megalakulnak a kulonfele bizottsagok, s megvalasztjak a testuletek tisztsegviseloit. Az Orszaggyiiles 
allasfoglalasban fejezi ki szoHdaritasat a fuggetlensegeert kuzdo litvan neppel. 
Majus 4. - Az MDF nyilatkozata szerint az lij kormany hivatalba lepesetol szamitott 100 napon 
belul lij, haromeves gazdasagi programot dolgoz ki. - Az ugyvezeto kormany Nemzeti Gyermek- es 
Ifjiisagi Alapitvanyt hoz letre. - A magyarorszagi nemetek szervezetei sajnalkozasukat fejezik ki 



amiatt, hogy az lij Orszaggyiiles alakulo ulesere nem hivtak meg a kisebbsegek kepviseloit. - Uj 
erdek-kepviseleti szervezetet hoznak letre az afeszek, a takarekszovetkezetek es a 
lakasszovetkezetek kongresszusan. A Szovosz helyebe Fogyasztasi Szovetkezetek Foderativ tanacsa 
lep. - A fovaros kozbiztonsaganak javitasa erdekeben akcioparancsnoksagot hoz letre a Budapesti 
Rendor-fokapitanysag. 

Majus 6. - Strasbourgba erkezik a magyar Orszaggyiiles kuldottsege, amely elso izben vesz reszt 
hivatalosan az Europa Tanacs parlamenti kozgyiilesenek munkajaban. - Az MSZDP valasztmanya 
megerositi partelnoki tisztsegeben Petrasovits Annat, jollehet az ertelmisegi parttagok a levaltasat 
surgetik. A valasztmany szerint a szocialdemokracianak a jovoben fokozottan kell tamaszkodnia a 
munkassagra. 

Majus 7. - Budapest vendege Karoly walesi herceg es felesege, Lady Diana. A brit hercegi parral 
talalkozik Antall Jozsef kijelolt miniszterelnok, Nemeth Miklos, az ugyvezeto kormany elnoke es 
Goncz Arpad ideiglenes allamfo. - A Honvedelmi Miniszterium szovivoje cafolja a The Washington 
Post c. amerikai lap ertesuleset, miszerint Magyarorszagrol szovjet haditechnikai eszkozok es titkok 
kerultek az Egyesult Allamok birtokaba. - A Magyar Honvedseg vezerkari fonoke utan az 
Aviaspace Kft. ugyvezeto igazgatoja is tagadja az lijabb botranyhirt, hogy cege a magyar katonai 
felderites fedoszerve lenne. - Az ugyvezeto kormany elnoke az Egyhazak Okumenikus Tanacsanak 
vendegekent kozH, hogy 1990-ben az egyhazak, felekezetek es vallasi kozossegek tobb mint 1700 
millio forintot kapnak a kozponti koltsegvetesbol. 

Majus 8. - Nagy-Britannia fokent a vezetokepzesben es a penzugyi szolgaltatasokban kivanja 
segiteni a magyar piacgazdasag fejleszteset. Ezt Karoly walesi herceg mondja, amikor a 
fovednokkent megtekinti a brit kozlekedesi es tavkozlesi cegek kiallitasat a Budapest Kongresszusi 
Kozpontban. A brit tronorokos a Kozgazdasag-tudomanyi Egyetemen mondott beszedeben ligy 
velekedik, hogy Europa valamennyi lijjaeledo demokraciaja adosa Magyarorszagnak a kelet- 
europai forradalmi valtozasokert. - Magyarorszagra erkezik az ENSZ fotitkara Perez de Cuellar. - 
Konrad Gyorgyot valasztjak a Nemzetkozi Pen Club elnokeve. - A Legfelsobb Birosag a voksok 
tobbszori atszamolasa utan ligy dont, hogy Budapest 11. valasztokeruletenek lakoit Haraszti Miklos, 
az SZDSZ tagja kepviseli az Orszaggyiilesben. 

Majus 9. - Az Orszaggyiiles elfogadja a miniszteriumok felsorolasarol szolo torvenyt, igy a jovoben 
13 tarca lesz. Modositjak a jogalkotasrol szolo torvenyt: ezentiil nem kell tarsadalmi vitara 
bocsatani a jogszabalyok tervezetet. Az Orszaggyiiles modositja az alkotmanyt is. Ezzel bovul a 
kormanyfo jogkore. Az SZDSZ hatarozati javaslatban szorgalmazza Magyarorszag kilepeset a 
Varsoi Szerzodesbol, es mielobbi targyalasokat surget ennek erdekeben. A Fuggetlen Kisgazdapart 
fotitkarhelyettese orszaggyiilesi beszedeben javasolja, hogy a tulajdonviszonyok torvenyes 
rendezeseig fuggesszek fel a mezogazdasagi rendeltetesii foldek forgalmat, s intezkedeseket surget a 
fold vedelmeben. A parlamentben Kiraly Zoltan kepviselo interpellaciot intez a kereskedelmi es 
honvedelmi tarca vezetoihez az Aviaspace Kft. fegyvereladasi botranya ugyeben. A miniszterek 
cafoljak, hogy torvenytelen uzletekrol lenne szo, egyiittal igeretet tesznek az ugy teljes 
kivizsgalasara. - Az ENSZ fotitkara budapesti megbeszelesein kozli, hogy a vilagszervezet segitseget 
kivan nyiijtani Magyarorszagnak a politikai rendszer atalakitasahoz es az alapveto tarsadalmi, 
gazdasagi problemak megoldasahoz. Perez de Cuellar hangsiilyozza: Magyarorszag szamara 
kulonosen fontos lehet az ENSZ tamogatasa a kisebbsegi jogok ervenyre juttatasakor. - Tab 
kozsegben azzal fenyegetik a tavozo szovjet csapatok a helybeheket, hogy ha nem kapnak 5 millio 
forintot, leromboljak a laktanyahoz tartozo kozertet, iskolat es ovodat. - A Kozep-europai 
Fejlesztesi Tarsasag megveszi az egyik legsikeresebb es legnyeresegesebb magyar hetilapot, a 
Szabad Foldet. 

Majus 10. - Negynapos latogatas utan elutazik Magyarorszagrol a walesi herceg es felesege. A nap 
folyaman Karoly herceg felkeresi a Microsystem Rt.-t es a Rubik Stiidiot. A brit tronorokos 
kezdemenyezesere megalakitjak a Magyar Gazdasagi Vezetok Csoportjat. - Egyezmeny alairasa 
nelkul er veget a Nyitott egbolt konferencia Budapesten, mert a NATO es a Varsoi Szerzodes 
tagallamai egyelore nem tudnak megallapodni a szabad ellenorzo berepulesekrol. - Szombathelyen 



a varosi tanacsnak adjak at a volt szovjet laktanyat. 

Majus 11. - Az Egyesult Allamokba utazik az ideiglenes koztarsasagi elnok, Goncz Arpad. - Az 
ENSZ fotitkara budapesti targyalasai utan kijelenti: a vilagszervezet a jovoben hathatosabb 
segitseget akar nyiijtani Magyarorszagnak, hogy csokkenjenek a menekultek elhelyezesevel 
kapcsolatos gondok. - A Magyar Nemzeti Bank athidalo kolcsont ker a Nemzetkozi Fizetesek 
Bankjatol, mert az ev elso 3 honapjaban tobb kiilfoldi penzintezet is kivonta rovid lejaratii beteteit a 
magyar jegybankbol. - A Honvedelmi Miniszterium helyzeterol tajekozodik a tarca vezetoinel Fur 
Lajos es Raffay Erno, az MDF ket kepviseloje. - Budapesten magyar kezdemenyezesre tobb mint 20 
orszag egyetemistai megalakitjak a Torteneszhallgatok Vilagszervezetet. 
Majus 12. - A Keresztenydemokrata Neppart intezobizottsaga jovahagyja az MDF-fel kotott 
koalicios megallapodast, amely szerint a nepjoleti tarca, 3 politikai allamtitkari es 1 nagykoveti 
poszt jut a keresztenydemokrataknak. - Az MDF egyik vezetoje, Csurka Istvan szerint az 
atalakulasnak a sajtoban is vegbe kell mennie, s az ott dolgozoknak el kell viselniuk a helycsereket. 
- Lemond a Hazafias Nepfront orszagos elnoksege, de a mozgalom rendkivuli kongresszusanak 
kuldottei megsem szavazzak meg a Nepfront feloszlasat, hanem az alapszabalyt felfuggesztve 
ugyvivo testuletet valasztanak az lijabb kongresszus elokeszitesere. 

Majus 13. -Az amerikai Indianapolisban a Butler Egyetem diszdoktorava avatjak Goncz Arpad 
ideiglenes koztarsasagi elnokot. 

Majus 14. - A Nemzetkozi Fizetesek Bankja 300 millio dollar athidalo kolcsont ad 
Magyarorszagnak a Magyar Nemzeti Bank keresere. - Az Orszaggyiiles kulugyi bizottsaga nagy 
szotobbseggel ligy dont: nem javasolja a parlamentnek, hogy surgossegi inditvanykent tiizze 
napirendre Magyarorszag es a Varsoi Szerzodes viszonyanak a kerdeset. - A Keresztenydemokrata 
Neppart Surjan Laszlot jeloli nepjoleti miniszternek. 

Majus 15. - Az Orszaggyiiles ligy dont: napirendjere tiizi Magyarorszag es a Varsoi Szerzodes 
viszonyanak rendezeset, de elutasitja az SZDSZ surgossegi kerelmet. A kepviselok elfogadjak azt a 
hatarozati javaslatot, amely targyalasokat szorgalmaz a szomszedos allamok vezetesevel az ott elo 
magyar nemzetisegek helyzeterol. Az Axel Springer nyugatnemet ceg magyarorszagi 
lapfelvasarlasainak kivizsgalasara kulonbizottsagot allitanak fel. Az ulesen Omolnar Miklos 
kisgazdaparti kepviselo parlamenti vizsgalobizottsag felallitasag surgeti, mert szerinte rendkivul 
nagymertekii penzpocsekolas es hatalomatmentes folyik a miniszteriumokban, kulonosen a 
mezogazdasagi tarcanal. - Budapesten Ausztria, Olaszorszag, Jugoszlavia es Magyarorszag 
szakertoinek reszvetelevel negyoldalii tanacskozas kezdodik az Adria-Duna terseg orszagainak 
egyuttmiikodeserol. Megfigyelokent jelen van Csehszlovakia is. - Az Egyesult Allamokban Goncz 
Arpad ideiglenes allamfo talalkozik a Zsido Vilagkongresszus vezetoivel, akiket biztosit arrol, hogy 
Magyarorszagon a valasztasok utan tiinoben vannak az antiszemita megnyilvanulasok. - A 
magyarorszagi horvatok kifogasoljak, hogy a nemzetisegek parlamenti kepviseletet kinevezett 
biztosok, nem pedig valasztott kepviselok reven akarjak megoldani. 

Majus 16. - A parlamentben Antall Jozsef kijelolt miniszterelnok nemzetkozi sajtotajekoztaton 
ismerteti leendo kormanya osszetetelet. Eszerint: belugyminiszter Horvath Balazs (MDF), 
foldmiivelesugyi miniszter Nagy Ferenc Jozsef (FKgP), honvedelmi miniszter Fur Lajos (MDF), 
igazsagugyi miniszter Balsai Istvan (MDF), kornyezetvedelmi miniszter Keresztes K. Sandor 
(MDF), ipari es kereskedelmi miniszter Bod Peter Akos (MDF), kozlekedesi es hirkozlesi miniszter 
Siklos Csaba (MDF), kulugyminiszter Jeszenszky Geza (MDF), munkaugyi miniszter Gyorivanyi 
Sandor (FKgP), miivelodesi es kozoktatasi miniszter Andrasfalvy Bertalan (MDF), nemzetkozi 
gazdasagi kapcsolatok minisztere Kadar Bela (fuggetlen), nepjoleti miniszter Surjan Laszlo 
(KDNP), penzugyminiszter Rabar Ferenc (fuggetlen). - A Nemzetkozi Iparunio budapesti 
tanacskozasan az MDF gazdasagi szakertoje. Bod Peter Akos elmondja: az lij kormany az allami 
tulajdon jelenlegi 80%-os aranyat 20-30%-ra kivanja csokkenteni, elsokent a kereskedelem, a lakas 
es a fold magankezbe adasaval. - Budapesten megkezdodik az Europa Tanacs parlamenti 
kozgyiilesenek ulesszaka. - Konzultativ tanacsot alakit 10 parlamenten kivuli part es szervezet, 
koztuk a Magyar Neppart, a Vallalkozok Partja es az MSZDP, mert veszelyeztetve latja a 



demokracia kialakulasat. 

Majus 17. - A lekoszono kormany utolso ulesen elhangzik, hogy Magyarorszag fizetesi merlege 
kedvezobb a vartnal. Az Orszagos Tervhivatalnak az elso negyedev gazdasagi folyamatairol keszult 
felmerese szerint gyors utemben novekedett a gazdasagi tarsulasok szama, ugyanakkor az ipari 
termeles 5-6%-kal csokkent, a munkanelkuliek szama pedig 100 ezerre emelkedett. - Magyar-sved 
vegyes vallalatta alakul at a jaszberenyi Lehel Hiitogepgyar. 

Majus 18. - Washingtonban George Bush fogadja Goncz Arpad ideiglenes allamfot, aki a 
magyarorszagi beruhazasok tamogatasara keri az amerikai elnokot. - Az Europa Tanacs megkezdi 
a strasbourgi terv kidolgozasat, amelynek kereteben az elkovetkezo evekben mintegy 400 milliard 
dollarral tamogatjak a kelet-kozep-europai reformot. Egyebek kozott ezt tartalmazza az a 
nyilatkozat, amelyet az Europa Tanacs parlamenti kozgyiilesenek budapesti konferenciajan 
fogadnak el. - Vegleg elhagyjak Debrecent a szovjet repuloezred gepei. - Az osztrak 
Donaukraftwerke ceg 3,8 milliard schillinges karteritesi igenyt jelent be a nagymarosi eromii 
epitkezesenek leallitasa miatt. - A brit sajtomagnas, Robert Maxwell szandeknyilatkozatot ir ala 
arrol, hogy a Magyar Hirlap utan 40%-kal az Esti Hirlapba is betarsul. 

Majus 19. - Az ideiglenes magyar allamfo minden varakozast felulmiiloan sikeresnek nevezte 5 
napos amerikai litjat. Goncz Arpad bejelenti, hogy az Egyesult Allamok kesz tamogatni azt a 
magyar javaslatot, amely nemzetkozi charta kidolgozasat javasolja a nemzetisegi jogok vedelmerol. 
- Az Agrarszovetseg valasztmanya felszolitja a kormanyt: mielobb foglaljon allast a mezogazdasag 
ugyeben, mert a foldtulajdon koruH vitak elbizonytalanitottak a termeloket. 
Majus 20. - Becsben targyalnak az Adria-Duna terseg kulugyminiszterei. A resztvevok szama 
eziittal mar 5, mivel Magyarorszag, Ausztria, Jugoszlavia es Olaszorszag vezeto diplomatai ligy 
dontottek, hogy felveszik korukbe Csehszlovakiat is. 

Majus 21. - A Parlament illetekes bizottsagai megkezdik a miniszterjeloltek meghallgatasat. - 
Budapesten a Zsido Vilagkongresszus kepviseloi aggodalmukat fejezik ki a kijelolt magyar 
miniszterelnoknek amiatt, hogy Magyarorszagon is tapasztalhatok antiszemita megnyilvanulasok. - 
Megkezdodik a Magyar Tudomanyos Akademia 150. kozgyiilese. - Grosz Karoly bemutatja a nala 
levo leveltari jellegii partdokumentumokat a Miivelodesi Miniszterium szakertoinek. - 3 evtized 
utan ismet megindul a belfoldi legiforgalom, elsokent Budapest es Nyiregyhaza kozott. 
Majus 22. - Az Orszaggyiiles ulesen Antall Jozsef kijelolt miniszterelnok ismerteti kormanya 
programjat, amelyet 4 iranyelv hataroz meg: a teljes korii szabadsag, a neperdek, a gazdasagi 
fordulat es az europaisag. Antall Jozsef a legegetobb feladatnak az inflacio csokkenteset tartja, 
alapveto eel a kulfoldi eladosodas megallitasa is. Az agrarpolitikaban meghatarozo kiindulopont 
lehet az 1947-es esztendo, az allami foldek eseteben pedig a parlamenti dontesig be kell fagyasztani a 
foldeladasokat. A magyar kulpolitikai kapcsolatok legjelentosebb terulete a tag ertelemben vett 
Europa lesz, a Szovjetunioval pedig egyenjogiisagra epulo joszomszedi viszonyra torekszik a 
magyar kormany. 

Majus 23. - Az Orszaggyiiles megvitatja az elozo nap beterjesztett kormanyprogramot, amelyet a 
kepviselok 218 szavazattal fogadnak el 126 elleneben, 8 tartozkodassal. Az ellenzek elsosorban azt 
kifogasolja, hogy a program nem kelloen kidolgozott, es hianyzik az elkepzelesekhez a penzugyi 
forras. Az lij kormany leteszi eskujet es megtartja alakulo uleset. 

Majus 24. - Az Orszaggyiiles szept. 23-ig meghosszabbitja a tanacsok mandatumat. - Tobb magyar 
nagykovet visszahivasarol es felmenteserol dont elso rendes ulesen az lij kormany. - Az MDF 
parlamenti frakciovezetojeve Konya Imret valasztjak, miutan Antall Jozsef kormanyfoi pozicioja 
miatt lekoszon tisztsegerol. - Kosary Domokost valasztjak meg az MTA elnokeve; a fotitkar ismet 
Lang Istvan. Az Akademia kozgyiilesen a tudosok egyetertenek abban, hogy meg kell akadalyozni a 
kutatohalozat osszeomlasat, a kutatok emigralasat, es meg kell orizni az Akademia vezeto szerepet 
az alapkutatasban. 

Majus 25. - Washingtonban alairjak azt az okmanyt, amelynek alapjan 15 miUio dollart kap a 
koltsegvetesbol a maganszektor tamogatasara alakult Amerikai-Magyar Beruhazasi Alap. - Az 
MTA kozgyiilesen hatarozatot fogadnak el arrol, hogy az Akademia a nemzet hosszii tavii 



erdekeinek szoszolojakent, a napi politikai helyzettol fuggetlenul formal velemenyt az orszagot 
erinto kerdesekben. 

Majus 26. - Nyugat-Berlinben negyszemkozti megbeszelest tart a nyugatnemet kancellar Antall 
Jozsef kormanyfovel. Helmut Kohl messzemenoen tamogatja a ket orszag kapcsolatainak boviteset, 
ill. Magyarorszag es a Kozos Piac viszonyanak elmelyiteset. A miniszterelnok targyal keletnemet 
kollegajaval, Lothar de Maizicre-rel is. - Az MSZP kongresszusan lemond elnoki tiszterol Nyers 
Rezso; helyere Horn Gyulat valasztjak meg a kuldottek. - Megkezdodik a Keresztenydemokrata 
Neppart nagyvalasztmanyanak ketnapos zartkorii ulese. - Az MSZDP valasztmanya ligy dont: a 
jovoben egyutt kivan mukodni a parlamenti partokkal. - Kozos nemzeti park megvalositasarol 
targyalnak a Ferto tonal a magyar es az osztrak termeszetbaratok. A rendezvenyen jelen van Franz 
Vranitzky osztrak kancellar es a magyar kornyezetvedelmi miniszter, Keresztes K. Sandor. 
Majus 27. - Miniszterelnok-helyettesi szintii ertekezletet tart Nagycenken az Adria-Duna regionalis 
egyuttmiikodesi szervezodes. - Budapestre erkezik a Nemzetkozi Valutaalap kuldottsege, hogy 
megvizsgalja a magyar gazdasag elso negyedeves teljesitmenyet. - Teljes vezetocseret hajtanak 
vegre a Keresztenydemokrata Neppart elen. A part orszagos nagyvalasztmanya elfogadja az lij 
alapszabalyt, es 5 tagii elnokseget, valamint 10 tagii ugyvivoi testuletet valaszt. A partelnok Surjan 
Laszlo. 

Majus 28. - Allami vezetok, Goncz Arpad, Antall Jozsef, Szabad Gyorgy, valamint a hazai partok, 
szervezetek es az egyhazak kepviseloi allnak szimbolikus diszorseget a budapesti Wallenberg- 
szobornal a kisebbsegek vedelmeben. - Bortonlazadas Balassagyarmaton es Miskolcon; az eliteltek 
azert sztrajkolnak, mert szerintuk kesik az amnesztiarendelet. 

Majus 29. - Parizsban Rabar Ferenc penzugyminiszter is ellatja kezjegyevel azt a dokumentumot, 
amely az Europai Ujjaepitesi es Fejlesztesi Bank alapitasarol szol. - Az Orszaggyiiles kulugyi 
bizottsaga ligy foglal allast: meg kell kezdeni a targyalasokat Magyarorszag Varsoi Szerzodesbol 
valo kilepeserol. Egyiittal hangsiilyozzak: a testulet nem tamogat felelotlen es egyoldalii lepeseket. 
Majus 30. - Az lij magyar kulugyminiszter megerositi, hogy barmikor hajlando talalkozni a roman 
vezetessel, de ehhez az szukseges, hogy a masik fel adjon vegre valaszt a mar regen atnyiijtott 
magyar javaslatokra. - Budapesten Tokes Laszlo nagyvaradi reformatus puspok ismerteti az 
lijonnan letrehozott Pro Transsylvania Alapitvanyt, amely az erdelyi magyarsagot es a menekultek 
hazatereset szolgalja. 

Majus 31. - Az Orszaggyiiles elfogadja a foldtorveny modositasat. Igy a jovoben az allam 
tulajdonaban levo ingatlant atruhazni vagy megterhelni, ill. hasznalati vagy berleti jogat gazdasagi 
tarsasagba bevinni csak a letrehozando vagyonellenorzo bizottsagok engedelyevel lehet. A 
kepviselok modositjak a nemzeti es nyelvi kisebbsegek parlamenti kepviseleterol szolo torvenyt; igy 
az alakulo ulest koveto 60 napon belul kell megvalasztani a nemzetisegi kepviseloket. - Az 
Orszaggyiilesben kepviselt partok nyilatkozatban jelentik ki, hogy Magyarorszag jelenlegi hatarait 
realitasnak tekintik. Ezt abbol az alkalombol teszik kozze, hogy 70 eve irtak ala a trianoni 
bekeszerzodest. Az allasfoglalas ugyanakkor hangsiilyozza: Magyarorszag elvarja a hatarokon tiili 
magyarsaggal szemben a kisebbsegi jogok teljes korii biztositasat. - A kormany szerint a 
helyhatosagi valasztasokat szept. 23-an kellene megtartani, ezert felkeri az Orszaggyiilest: 
hosszabbitsa meg ulesszakat a torvenyek megalkotasaig. A testulet Kadar Belat nevezi ki 
Magyarorszag kepviselojeve a KGST-ben. - A Szovjetunio jiin.-tol engedelyeztetesi eljarast vezet be 
valamennyi magyar gep es berendezes bevitelere, aminek kovetkezteben kozel 60 millio rubel ertekii 
magyar aru sorsa vahk bizonytalanna. - Gyorott Udvari Laszlo kormanybiztos a bosi vizi eromii 
sorsarol targyal az ujonnan kinevezett cseh es szlovak kormanymeghatalmazottal, Dominik 
Kocingerrel. Mindketten szuksegesnek tartjak kormanyfoi targyalasok folytatasat a beruhazasrol. 
Junius 1. - Washingtonban megallapodast irnak ala arrol, hogy a Vilagbank 66 miUio dollaros 
kolcsont ad a magyar penzugyi rendszer korszeriisitesere. - Kiraly Zoltan 35 kepviselotarsanak 
tamogatasaval alairasokat gyiijt annak erdekeben, hogy nepszavazas dontson az elnokvalasztas 
modjarol. - Budapesten megkezdodik a Fidesz HL kongresszusa. 
Junius 2. - A miivelodesi es kozoktatasi miniszter a pedagogusnapi unnepsegen bejelenti: a jovoben 



a hit- es erkolcstan beepul a tanrendbe. Ha valaki nem kivan hittanorara jarni, vallastortenetet 
tanulhat helyette. Andrasfalvy Bertalan szavai orszagszerte heves vitat valtanak ki. - A 
belugyminiszter meg 1990-ben emelni akarja a rendorok fizeteset. Horvath Balazs hangsiilyozza: a 
magyar rendoroket a jovoben nem hasznalhatjak fel politikai celokra. - Folytatodik az MDF III. 
orszagos gyiilese. Antall Jozsef elnok szerint nem fenyegeti partszakadas a Forumot, jollehet az 
orszagos gyiilesen eles kritika eri a partvezetest, s jelentos nezetkiilonbsegek mutatkoznak. - A 
Magyar Gazdasagi Kamara lij alapszabalyt fogad el, s lij elnokot valaszt Tolnay Lajos szemelyeben. 
Junius 3. - A Fidesz III. kongresszusan cafoljak, hogy a szervezet vezetoi gazdasagi 
szabalytalansagokat kovettek volna el. A tanacskozason nem sikerul megalkotni az lij szervezeti 
szabalyzatot, de hosszas vita utan megvalasztjak a 13 tagii lij vezetoseget. - Heves vitak jellemzik a 
Magyarorszagi Zold Part III. kongresszusat, amelynek legitimitasat tobben megkerdojelezik. A 
Vidratanyan jelen levok lij vezetoseget valasztanak. - Pecsett felavatjak a Nicolaus Lenau osztrak 
kolto nevet viselo hazat, amely a kisebbsegi nemet kultiira elso otthona Kozep-Europaban. 
Junius 4. - Az Orszaggyiiles modositja a foldtorvenyt, s ezzel felfuggeszti a termeloszovetkezetek 
tulajdonaban levo foldek eladasat. - Magyar-roman kulturalis targyalasokat folytatnak 
Budapesten. A felek egyetertenek abban, hogy tovabb kell fejleszteni a nehany honapja lijraindult 
egyuttmiikodest. - Budapest vendege a finn miniszterelnok, Harri Holkeri. A kormanyfoi 
targyalasokon 100 miUio dollaros hitelmegallapodast irnak ala. - Budapesten a magyar kormany es 
az Europai Kozosseg kepviseloi megegyeznek, hogy Magyarorszag 1991 vegeig mintegy 30 millio 
dollart kap kornyezetvedelmi es energetikafejlesztesi programokra a Nyugattol. - A fovarosban 
megnyilik az elso ingyenkonyha. - Budapesten mintegy 500-an tuntetnek a trianoni szerzodes 
alapelveinek felulvizsgalatat kovetelve. A bekeszerzodes alairasanak 70. evforduloja alkalmabol 
tudomanyos konferencia kezdodik. 

Junius 5. - Az Orszaggyiiles hatarozatban rogziti, hogy a jovoben a mindenkori kormanyfo fogja 
kepviselni Magyarorszagot a Varsoi Szerzodesben. Az alkotmany tervezett modositasarol folyo 
vitaban a kormanypart es az SZDSZ kepviseloi, korabbi egyezseguknek megfeleloen, tamogatjak, 
hogy a parlament valasszon allamfot, s a jovoben kevesebb torveny elfogadasahoz kelljen 
ketharmados tobbseg, am az MSZP es a Fidesz felszolaloi mindezt ellenzik. - Magyar-szovjet 
kulugyminiszteri talalkozot tartanak Koppenhagaban, az emberi jogokkal foglalkozo ertekezlet 
szinhelyen. Jeszenszky Geza megemliti: Budapest orommel venne, ha a szovjet szakertok nagyobb 
rugalmassagot taniisitananak a csapatkivonasokrol folyo targyalasokon. 

Junius 6. - Goncz Arpad ideiglenes koztarsasagi elnok vezetesevel magyar allami kuldottseg utazik 
Moszkvaba a Varsoi Szerzodes politikai tanacskozo testuletenek ulesere. Antall Jozsef 
miniszterelnok ligy nyilatkozik: a magyar kormany kivanatosnak tartja, hogy a Varsoi Szerzodest 
1991 vegeig szamoljak fel. Hangsiilyozza ugyanakkor, hogy Magyarorszag a kolcsonos 
megbecsulesen, a bizalmon es az egyenjogiisagon alapulo joszomszedi kapcsolatot akar fenntartani 
a Szovjetunioval. - Koppenhagaban az amerikai kulugyminiszter, James Baker megigeri magyar 
kollegajanak, hogy Washington tovabbi segitseget ad a magyar kormanynak a gazdasagi program 
megvalositasahoz. - Sikeresen zarulnak a kormany targyalasai a Nemzetkozi Valutaalap 
kuldottsegevel, igy a Magyar Nemzeti Bank rovidesen lehivhatja a keszenleti hitel kovetkezo 
reszletet. - Az MSZP lemond a tulajdonaban levo megyei lapokrol. A part elnoksege egyiittal 
megtiltja, hogy mindaddig eladjak a megyei kiadovallalatokat es napilapokat, amig azok 
tulajdonjogat veglegesen nem rendezik. 

Junius 7. - Goncz Arpad ideiglenes allamfo es Antall Jozsef kormanyfo egyarant sikeresnek tartja a 
Varsoi Szerzodes moszkvai csiicstalalkozojat. Magyar javaslatra ugyanis olyan kozos nyilatkozatot 
fogadnak el, amelynek alapjan a tagallamok megkezdik a paktum jellegenek, funkcioinak es 
tevekenysegenek felulvizsgalatat. - Antall Jozsef es Mihail Gorbacsov moszkvai talalkozojukon 
megallapodnak, hogy a kozeljovoben magas szintii targyalasokon vitatjak meg a szovjet-magyar 
kapcsolatok atalakitasanak lehetosegeit. - Moszkvaban a magyar honvedelmi tarca vezetoje es a 
roman vedelmi miniszter egyetert abban, hogy meg kell orizni a ket hadsereg kozott a romaniai 
forradalom idejen kialakult jo kapcsolatokat. - Parizsban Jeszenszky Geza kulugyminiszter arra 



keri a Nyugat-europai Uniot, hogy Magyarorszag ne csak megfigyelokent kepviseltethesse magat a 
szervezetben. - A kormany a belugyminiszter felugyelete ala helyezi az Allami Nepesseg- 
nyilvantarto Hivatalt. 

Junius 8. - Moszkvaban a magyar es a szovjet kormanyfo megallapodik abban, hogy masfel honap 
miilva magyar gazdasagi szakertoi kuldottseg utazik a szovjet fovarosba a ketoldalii kapcsolatok 
attekintesere. - Moszkvaban a magyar honvedelmi miniszter szovjet kollegajaval folytatott 
targyalasan szorgalmazza a csapatkivonas meggyorsitasat. - Jeszenszky Geza kulugyminiszter es 
Frans Andriessen, az Europai Kozosseg bizottsaganak alelnoke megallapodast ir ala arrol, hogy 
Budapesten varhatoan jiil. kozepen megkezdi munkajat a kozosseg allando kepviselete. - A lengyel- 
magyar egyuttmiikodes lenyeges boviteset surgeti Antall Jozsef kormanyfo lengyel kollegajaval, 
Tadeusz Mazowieckivel folytatott budapesti targyalasan. Megallapodnak abban, hogy a ket orszag 
jan.-tol atter a dollarelszamolasra a kereskedelemben. 

Junius 9. - Az MDF valasztmanya szerint lijra kell gondolni a part szervezeti kereteit, miutan az 
elozo heten sok biralat erte a valasztmanyt a part orszagos gyiilesen. A partvezetoseg azonban nem 
tart j a indokoltnak a tisztiijitast. 

Junius 11. - Orszagos alairas-gyiijtesi akciot indit az MSZP, hogy nepszavazas dontson a 
koztarsasagi elnok megvalasztasanak modjarol. - A jovoben a belugyminiszter kozvetlenul felugyeh 
egyebek kozott a belso ellenorzesi szolgalatot, a kormanyorseget es a rendortiszti foiskolat. - A 
Magyar Szakszervezetek Orszagos Szovetsege tiltakozik amiatt, hogy a parlament napirendjere 
akarja tiizni a szakszervezeti tagdijfizetes, a kozos udulovagyon es a SZOT elszamoltatasa ugyet. 
Junius 12. -Az Orszaggyiiles elfogadja a kozkegyelem gyakorlasarol szolo torvenyt. Az amnesztia 
mintegy 3 ezer embert erint. A kepviselok jovahagyjak a parlament jiin. 18-an kezdodo rendkivuH 
ulesszakanak osszehivasat. - Budapestre erkezik a belga kiralyi par. I. Baldvinnal es Fabiola 
kiralyneval talalkozik Goncz Arpad ideiglenes allamfo. 

Junius 13. - Goteborgban egyuttmiikodesi nyilatkozatot ir ala az Europai Szabadkereskedelmi 
Tarsulas (EFTA) Magyarorszaggal. - Fur Lajos vezetesevel kuldottseg utazik Berlinbe, a Varsoi 
Szerzodes honvedelmi miniszteri bizottsaganak soros ulesere. - Szekesfehervarott egyhetes 
kenyszerszabadsagra kuldik az Ikarus dolgozoinak nagy reszet, ugyanis a Csepel Autogyar fizetesi 
problemak miatt nem szallit alvazat a vallalatnak. - Magyarorszag diplomaciai kapcsolatot letesit a 
Maltai Lovagrenddel, amely a szigeten a 16. szazadban alapitott allamot. 

Junius 14. - A kormany tobboras vita utan sem tudja veglegesiteni az onkormanyzatokrol szolo 
torvenyjavaslatot, ezert egy szerkesztocsoportot biz meg a jogszabaly tovabbi finomitasaval. A 
testulet hatalytalanitja a kamatado-rendeletet, igy 10%-os tobblettel kapjak vissza penzuket 
mindazok, akik az adot befizettek. A kormany felemeh a biiza arat. - Grosz Karoly mintegy 50 
olyan dokumentumot ad at a Miivelodesi es Kozoktatasi Miniszteriumnak, amely az 1956-os 
forradalomrol, ill. Kadar Janos megbeszeleseirol szol. - Kecskemeten a belga kulugyminiszter 
megigeri, hogy javasolni fogja a vizumkenyszer megszunteteset Magyarorszag es a Benelux allamok 
kozott. A belga kiralyi par es kiserete 3 napos latogatasat befejezve hazautazik. - A Mezogazdasagi 
Szovetkezok es Termelok Orszagos Tanacsanak ulesen elhatarozzak, hogy az Alkotmanybirosaghoz 
fordulnak a foldtorveny es a szovetkezeti torveny legutobbi modositasa miatt, mert szerintuk 
ezekkel korlatozzak a szovetkezeti tagok rendelkezesi jogat a kozos tulajdonban levo termofolddel 
es vagyonnal. - Orszaggyiilesi kepviseloket es kulon minisztert kovetel maganak a Magyar 
Ciganyok Igazsag Partja. 

Junius 15. - A miivelodesi miniszter es a hazai egyhazak megbizottja megallapodik abban, hogy az 
altalanos es kozepiskolakban szabadon valaszthato targykent vezetik be a hittant. - A magyar 
Kulugyminiszterium allasfoglalasban iteli el a roman kormany eroszakos fellepeset a bukaresti 
tuntetokkel szemben, egyiittal onmersekletre szolitja fel a bukaresti vezetest. - A gabonatermelok a 
foldmiivelesugyi miniszterhez intezett levelukben azzal fenyegetoznek, hogy arataskor nem adjak el 
a biizat, ha a kormany 10% helyett nem 20%-kal emeli a kalaszos felvasarlasi arat. - Megsziinik a 
vizumkenyszer Magyarorszag es Dania kozott. 
Junius 16. - Nagy Imre es martirtarsai temetesenek elso evfordulojan orszagszerte kegyeleti 



megemlekezeseket tartanak. Az SZDSZ szonoka a Batthyany-orokmecsesnel tartott unnepsegen 
biralja a kormanyt, es hangoztatja: ha a kormany tovabbra sem tesz konkret lepeseket, akkor a 
szabad demokratak tudni fogjak, mi az ellenzek kotelessege. - Az MDF folytatja III. orszagos 
gyiileset, amelyen allast foglalnak amellett, hogy az allamfot a parlament valassza meg. A 
Demokrata Forumot felveszik az Europai Demokrata Partok Uniojaba. 

Junius 17. - Magyarorszag es Csehszlovakia kozvetitesre keri fel az Europai Kozosseg bizottsagat a 
bos-nagymarosi vitaban. A dublini talalkozon Keresztes K. Sandor miniszter meghivot ad at az 
osszes Duna menti allamnak kozos, magyarorszagi kornyezetvedelmi tanacskozasra. - Kaposvarott 
Nagy Imre szulohazanal katonai tiszteletadassal emlekunnepseget tartanak az egykori 
miniszterelnok martirhalalanak evfordulojan. - Megalakul a Szabad Demokratak Ifjiisagi 
Szervezete. 

Junius 18. - Sopronban Antall Jozsef miniszterelnok megigeri Franz Vranitzky osztrak 
kancellarnak, hogy Magyarorszag reszt vesz a Bees-Budapest Vilagkiallitas megrendezeseben. - 
Budapesten a torok kulugyminiszter, AH Bozer bejelenti, hogy kormanya 100 miUio dollaros 
hitelkeretet hagyott jova Magyarorszag szamara. - Az MSZP 173 ezer olyan alairast nyiijt at az 
Orszaggyiiles megbizott elnokenek, amely nepszavazast szorgalmaz az elnokvalasztas modjarol. A 
szociaHstak kozvetlen elnokvalasztast szeretnenek. - Hatalyba lep az amnesztiatorveny. - Az 
SZDSZ ugyvivo testulete es parlamenti frakciovezetosege ligy foglal allast, hogy a hitoktatast nem 
szabad az allami tanterv es az iskolai orarend reszeve tenni. 

Junius 19. - Az Orszaggyiiles modositja a Magyar Koztarsasag Alkotmanyat. Az alaptorveny 
kimondja, hogy a Magyar Koztarsasag fuggetlen, demokratikus jogallam, az orszag gazdasaga 
pedig piacgazdasag. A parlament ligy dont, hogy a koztarsasagi elnokot az Orszaggyiiles valasztja 5 
eves idotartamra. Bizalmatlansagi inditvanyt a jovoben csak a miniszterelnok ellen nyiijthat be a 
kepviselok legalabb egyotode, lin. konstruktiv inditvany formajaban, a miniszterekkel szemben 
nem. Az alkotmany modositasaval megsziinik az alkotmanyerejii torveny fogalma, helyette 20 olyan 
kerdest sorolnak fel, amelyben a donteshez minositett, ketharmados parlamenti tobbseg kell. A 
kepviselok nem tudnak donteni az lij magyar cimerrol, mert sem a Kossuth-, sem a koronas 
kiscimer nem kapja meg a minositett tobbseget. - Szavazasi botrany tor ki a parlamentben, mivel az 
SZDSZ egyik kepviseloje eszreveszi, hogy a cimerrol tartott szavazaskor Demeny Pal (MSZP) gepe 
is miikodott, pedig nem is ult a helyen. A szamitogepes adatrogzites alapjan kiderul, hogy Demeny 
Pal szomszedja, a szinten szocialista parti Hamori Csaba ugyaniigy a Kossuth-cimerre szavazott, 
mikent tavollevo kepviselotarsa. - Munchenben targyal Antall Jozsef kormanyfo. Bajororszag kesz 
100 millio markaval novelni a Magyarorszag szamara letrehozott hitelkeretet, es javasolja a 
penzosszeg felhasznalasi korenek kiszelesiteset. - Interjii jelenik meg Rabar Ferenc 
penzugyminiszterrel az Esti Hirlapban, mely szerint 10 napon belul emelik a szeszes italok, a 
cigarettak es a benzin arat. A miniszter este a tv-hiradoban felhaborodassal nyilatkozik a cikkrol, 
amely szerinte eltorzitotta szavait. Rabar Ferenc elmondja: valoban szukseg van a koltsegvetes 
egyes teteleinek megvaltoztatasara, am az aremeles ennek csupan az egyik formaja. - Budapesten a 
magyar es a torok kulugyminiszter megallapodik abban, hogy a kozeljovoben magyar intezetet 
letesitenek Isztambulban, Budapesten pedig turkologiai kozpont alakul. - Magyarorszagra erkezik 
az amerikai Bekeszolgalat elso csoportja. 

Junius 20. - A kormany jiil.-tol vallalkozaselenkito program ot indit, ennek kereteben mintegy 40 
ezer kereskedelmi, vendeglato-ipari es szolgaltatoegyseget adnak magankezbe: a tobbi kozott errol 
tajekoztatja a vezeto nyugatnemet uzletembereket az NSZK-ban targyalo Antall Jozsef. - A 
honvedelmi tarca sajtotajekoztatojan Fur Lajos bejelenti, hogy a korkoros katonai vedelem 
kiepitese erdekeben mar megkezdodott bizonyos alakulatok atcsoportositasa az orszag nyugati 
felebol. 

Junius 21. - Megalakul a Budapesti Ertektozsde. A megnyiton Rabar Ferenc penzugyminiszter 
hangsiilyozza, hogy a tozsde miikodesenek megkezdesevel Magyarorszag bekapcsolodhat a nyugati 
orszagok kozotti szabad tokearamlasba. - Bonnban csaknem 2 oras megbeszelest folytat Antall 
Jozsef kormanyfo a nyugatnemet kancellarral. Helmut Kohl hangoztatja: az NSZK a jovoben is 



kesz tamogatni a magyarorszagi atalakulast. - A kormany javaslatot terjeszt a parlament ele arra 
vonatkozoan, hogy mar aug.-tol 12 honapra roviduljon a sorkatonai szolgalat. A kormany megbizza 
a kozlekedesi minisztert: targyaljon a Hungaroring hasznositasarol es a Forma-1-es versenyek 
megrendezeserol. - Washingtonban a Vilagbank es a Magyar Nemzeti Bank kepviseloi szerzodest 
irnak ala arrol, hogy a nemzetkozi penzintezet 200 millio dollar hitelt nyiijt Magyarorszagnak. - 
Budapest haladektalanul targyalasokat javasol az NDK-nak, miutan keletnemet cegek tucatjaval 
mondjak fel magyar partnereikkel kotott szerzodeseiket. - A Magyarorszagrol tavozo szovjet 
csapatok orszemelyzetet akarnak hatrahagyni a kiuritett taborokban, ha a magyar fel nem hajlando 
a szovjet kovetelesnek megfeleloen laktanyankent elszamolni. 

Junius 22. - Parizsban targyal Antall Jozsef kormanyfo. A miniszterelnok arra keri a francia 
vezetoket, hogy a kisvallalatok letrehozasara elkulonitett 50 miUio frankos hitelkeretet bovitsek ki, 
es szelesitsek felhasznalasanak lehetosegeit. - Bush amerikai elnok lijabb 3 evvel meghosszabbitja a 
Magyarorszagnak nyiijtott legnagyobb kereskedelmi kedvezmenyt. - Zagrabban Jeszenszky Geza 
kulugyminiszter megnyitja a magyar fokonzulatust. - Tiszteletbeli elnokeve valasztja Suto Andrast 
a Magyarok Vilagszovetsege. 

Junius 23. - Tarsadalmi Egyesuletek Szovetsegekent miikodik tovabb a Hazafias Nepfront. A 
mozgalom rendkivuh kongresszusan Gyuro Ferencet valasztjak a szovetseg elnokeve. 
Junius 24. - A Szocialista Part azt javasolja, hogy a helyhatosagi valasztasokkal egy idoben tartsak 
meg az elnokvalasztas modjarol donto nepszavazast. - Az Egyesult Allamokbol lijabb 
gyogykezelesre Budapestre erkezik Suto Andras iro. 

Junius 25. - Az Orszaggyiiles ligy dont, hogy 10%-os kamattal mindenki visszakapja a lakascelii 
allami kolcsonok utan befizetett kamatadot. A kepviselok ismetelten modositjak a foldtorvenyt. 
Eszerint az ingatlanforgalmazas tilalma nem vonatkozik a bankhitel fedezetere, ill. az ertekesitesre 
szant ingatlanokra. A parlament az ev vegeig meghosszabbitja a birosagi nepi ulnokok 
megbizatasat, s megvalasztja a Legfelsobb Birosag elnokeve Solt Fait, legfobb ugyessze Gyorgyi 
Kalmant. - Budapesten a norveg kulugyminiszter, Kjell Magne Bondevik bejelenti: Norvegia 
felmillio koronaval tamogatja a magyar bankrendszer atalakitasat, es felmiUios osszeggel jarul 
hozza a kelet-europai kornyezetvedelmi kozpont letrehozasahoz is. 

Junius 26. - Az Orszaggyiiles felkeri a kormanyt, kezdje meg a targyalasokat a Varsoi Szerzodesbol 
valo kilepesrol. Kepviseloi interpellaciora valaszolva Horvath Balazs belugyminiszter kozli: felkerte 
a legfobb ugyeszt, hogy allapitsa meg, milyen felelosseg terheli Kadar Janost, Benke Andrast, 
Gyenes Andrast, Nemeth Karolyt, Korom Mihalyt es Racz Sandort az Interpol altal korozott 
terroristak magyarorszagi menedekhez juttatasaban. A miniszter hozzafiizi: tudomasara jutott, 
hogy 1979-ben az lin. Carlos-csoport Magyarorszagon tartozkodott, es itt keszult fel tovabbi 
biincselekmenyeire. - A kormany rendkivuli ulest tart, amelyen megkezdi a legsurgosebb gazdasagi 
intezkedesek kidolgozasat. - Budapesten magyar-amerikai kormanykozi szakertoi megbeszelesek 
kezdodnek a COCOM-korlatozasok felszamolasarol. 

Junius 26. - A magyar kormany ismet felveti, hogy a Szovjetunio vizsgalja felul 1956-os 
magyarorszagi szerepet. Antall Jozsef kormanyfo, Goncz Arpad ideiglenes allamfo. Fur Lajos 
honvedelmi miniszter es Keri Kalman kepviselo Budapesten targyal a szovjet deli hadseregcsoport 
parancsnokaval, Matvej Burlakovval a csapatkivonassal kapcsolatban felmerult penzugyi 
kerdesekrol. - Az Orszaggyiiles kulturalis bizottsaga egyhangiilag tamogatja a Radioi, ill. a 
Televizio elnokjeloltjet: Gombar Csabat, ill. Hankiss Elemert. - Benkei Andras volt belugyminiszter 
keptelensegnek tartja azokat a vadakat, amelyek szerint 10 evvel ezelott Magyarorszagon kapott 
menedeket az lin. Carlos-terroristacsoport. 

Junius 28. - Drasztikus aremelesekrol dont a kormany. Jul. 9-t61 atlagosan 25%-kal dragulnak a 
dohanyaruk, az egetett szeszes italok, 20%-kal a benzin, aug.-tol pedig a haztartasi energiahordozok 
arat emehk. Az aremelesek ellensiilyozasara szocialpolitikai intezkedeseket terveznek. A kormany 
hataroz arrol is, hogy csodeljarast indit tobb mint 30 vallalat ellen. - Felmentik a Magyar Nemzeti 
Bank elnoket, Bartha Ferencet; utodaul Suranyi Gyorgyot nevezik ki. Felmentik a Kozponti 
Statisztikai Hivatal elnoket, Hoos Janost is; helyere Vukovich Gyorgy kerul. - Az Orszaggyiiles 



gazdasagi bizottsaganak titkara ligy nyilatkozik: a kozeljovoben mintegy 20 ezer gazdasagi 
vezetonek kell palyazati liton bizonyitania, hogy valoban alkalmas tisztsegere. - Tobb egyhaz es 
felekezet lelkeszei is kifogasoljak azt a megallapodast, amelyet a miivelodesi miniszter 7 
magyarorszagi egyhazzal kotott az iskolai hitoktatasrol, mivel az egyezmenybol tobb tucat egyhazat 
kihagytak. - Andrasfalvy Bertalan miivelodesi miniszter az MDF oktatasi-nevelesi tanacskozasan 
egyertelmiien ligy foglal allast, hogy a hittant sehol nem vezetik be kotelezoen. 
Junius 29. - Eloszor latogat a NATO szekhelyere magyar kulugyminiszter. Jeszenszky Geza 
csaknem 2 orat targyal Manfred Wornerrel, a NATO fotitkaraval. - Az MNB allami garancia 
mellett 100 millio dollar kolcsont vesz fel a Vilagbanktol a mezogazdasag korszeriisitesere. 
Junius 30. - Europai regionalis kerekasztal felallitasarol allapodnak meg Budapesten Antall Jozsef 
kormanyfovel osztrak, olasz, nyugatnemet, csehszlovak es jugoszlav politikusok. - Budapesten 
tanacskozik a Keresztenydemokrata Internacionale. Az ertekezleten reszt vesz tobbek kozott 
Helmut Kohl nyugatnemet kancellar, Giulio Andreotti olasz miniszterelnok es Tadeusz Mazowiecki 
lengyel kormanyfo. - Megvaltoztatja nevet orszagos gyiilesen a Magyar Neppart. A Magyar 
Neppart Nemzeti Parasztpart lij nagyvalasztmanyt es elnokseget valaszt. 

Julius 1. - A Kisgazdapart parlamenti frakciovezetoje egy aratasi nagygyiilesen elmondja, hogy 
partja meg a nyaron el akarja fogadtatni az Orszaggyiilessel az lij foldtorvenyt, amely szerint az 
1947-es allapotoknak megfeleloen mindenki visszakapja egykori foldteruletet. - Tiranaban 4 
menekult hatol be a magyar nagykovetsegre, miutan zavargasok tornek ki az alban fovarosban. 
Julius 2. - Sztrajkolnak a markushegyi banyaszok. Az Oroszlanyi Szenbanyak Vallalat csaknem 3 
ezer dolgozoja egyebek kozott a vallalati vezetok azonnah levaltasat es 50%-os beremelest kovetel. 
A sztrajkolok 10 tagii bizottsagot valasztanak a budapesti targyalasokra, s kozlik: amig nem 
kapnak igeretet koveteleseik teljesitesere, nem veszik fel a munkat. A szovjet csapatkivonas 
leallitasat helyezi kilatasba a Magyarorszagon allomasozo csapatok parancsnoka arra az esetre, ha 
a magyar kormany nem fizet a kiuritett laktanyakert. A magyar honvedelmi miniszter mindezt 
siilyos fenyegetesnek minositi. Fur Lajos szerint egyreszt lehetetlen felertekelni az ingatlanokat, 
masreszt az objektumok tobbseget nem a szovjetek, hanem a magyarok epitettek. - Atadja 
megbizolevelet az Egyesult Allamok lij budapesti nagykovete, Charles Thomas. 
Julius 3. - Budapesten a sztrajkolo markusheggyi banyaszok, valamint az Ipari es Kereskedelmi 
Miniszterium kepviseloi megallapodnak, hogy szept.-tol 10%-kal, majd nov.-tol lijabb 20%-kal 
emeUk a banyaszok fizeteset. A sztrajkolok ragaszkodnak ahhoz, hogy mentsek fel a markushegyi 
igazgatot. A megegyezes utan a banyaszok felveszik a munkat. - Az Orszaggyiiles ligy dont, hogy 
ismet a koronas kiscimer a Magyar Koztarsasag allami jelkepe. - A Szocialista Part szerint a 
kormany gazdasagi csomagterve nemhogy fekezne az inflaciot, hanem eppen felerositi. Bekesi 
Laszlo volt penzugyminiszter azzal ervel, hogy nem indokolt a benzin aranak tervezett emelese. - Az 
SZDSZ elhibazottnak tartja, hogy a kormany nem a koltsegvetes egyensiilyat javitando 
intezkedesekkel egyutt inditja el a gazdasagi fellenditesi programjat. - Horn Gyula, az MSZP 
elnoke kifogasolja az elnokvalasztas modjarol szolo nepszavazas tervezett idopontjat, mert ligy 
latja: jiil.-ban az emberek nagy resze a nyari vakacio miatt nem vesz reszt a szavazason. - A magyar 
katolikus puspoki kar elnoke tiltakozik amiatt, hogy az SZDSZ az iskolai hitoktatas 
megakadalyozasa erdekeben modositani akarja a lelkiismereti es vallasszabadsagrol szolo torvenyt. 
Julius 4. - Az Orszaggyiiles, elfogadva a kormanypartok javaslatat, ligy dont, hogy jiil. 29-re irja ki 
a nepszavazast a koztarsasagi elnok megvalasztasanak modjarol. A parlament modositja a 
nepszavazasrol es a nepi kezdemenyezesrol szolo torvenyt, valamint a kepviselo-valasztasrol szolo 
jogszabalyt. - Antall Jozsef fogadja Ivan Aboimov szovjet nagykovetet, akinek kifejti, hogy a ket 
orszag kapcsolatainak nem hasznalnak az olyan nyilatkozatok, mint amilyet legutobb Burlakov 
vezerezredes tett a csapatkivonassal kapcsolatban. - A hittan fakultativ oktatasa mellett foglal allast 
az Orszaggyiiles oktatasi es tudomanyos albizottsaga. 

Julius 5. - A kormany jovahagyja azokat a felteteleket, amelyek kozott a Ford Autogyar 
alkatreszgyarto uzemet letesithet Magyarorszagon. A testulet hataroz arrol, hogy 1990-ben 
korlatozni fogjak a kiugroan magas vallalatvezetoi jovedelmeket. A kormany javasolja az Orszagos 



Erdekegyezteto Tanacsnak a minimalberek felemeleset legalabb 5100 forintra. - Az 1956-os 
forradalom utan halalra itelt es kivegzett katonakat leptet elo Goncz Arpad ideiglenes allamfo. - A 
Fuggetlen Kisgazdapart arra torekszik, hogy a kormanyzo koalicion belul atvegye a vezeto szerepet: 
jelenti ki Torgyan Jozsef, a part parlamenti frakciovezetoje. - Az Orszaggyiiles kulturalis 
albizottsaganak ulesen elhangzik: nehany miivelodesi intezmeny mar olyan siilyos anyagi gondokkal 
kuzd, hogy par honapon beul fizeteskeptelenne valik es kenytelen lesz bezarni. - Az Europai 
Kozosseg lijabb 120 millio dollart szavaz meg Magyarorszag es Lengyelorszag tamogatasara a 
Phare-program kereteben. 

Julius 6. - Antall Jozsef kormanyfo fogadja az izraeli nagykovetet, Slomo Maromot. - Budapesten 
targyal az ENSZ fotitkaranak kulonleges megbizottjakent Bettino Craxi, az Olasz Szocialista Part 
vezetoje, hogy tajekozodjon Magyarorszag adossaghelyzeterol. - Kadar Janos halalanak elso 
evfordulojan megemlekezest tart az MSZMP a Mezo Imre liti temeto munkasmozgalmi 
panteonjaban. Thurmer Gyula partelnok mintegy 10 ezer ember elott surgeti a baloldali erok 
osszefogasat a jobboldali diktatiira megakadalyozasa erdekeben. - Mar 40 alban menekult van a 
tiranai magyar nagykovetsegen. 

Julius 7. - A het vegen 2 napos munkaulest tart Balatonoszodon a kormany. - A Fidesz 
kuldottkozgyiilese, amely a maj.-i kongresszus folytatasa, elsopro tobbseggel erositi meg a 
tisztsegukben a valasztmany tagjait. 

Julius 8. - Budapesten a Zsido Vilagkongresszus elnokenek, Edgar Bronfmann-nak a jelenleteben 
felavatjak a II. vilaghaborii idejen elpusztult 600 ezer magyar zsido martir emlekmiivet. Antall 
Jozsef miniszterelnok az unnepsegen hangsiilyozza: a magyar kormany felelosseget erez a 
hazankban elo zsido kozossegert, s kotelessegenek tekinti, hogy tagjait megvedelmezze minden 
ellenuk iranyulo eszmetol. - Konfoderaciot hoznak letre a kelet- es kozep-europai szocialdemokrata 
partok: jelentik be 2 napos budapesti tanacskozasuk utan. 

Julius 9. - A Miniszterelnoki Hivatal politikai allamtitkara sajtotajekoztatojan elmondja, hogy a 
kormany elso es legfontosabb feladatanak a vallalati sorban allasok megszunteteset tartja, s ezert a 
kozeljovoben 10-12 ceget az Allami Vagyonugynokseg iranyitasa ala von. A kormany ennek 
kovetkezteben legalabb 40 ezer lij munkanelkulivel szamol. - A Szovjetunio varatlanul jelzi, hogy 
jiil.-ban a tervezett es szerzodesben meghatarozott mennyisegnel 160 ezer tonnaval kevesebb 
kooalajat szallit Magyarorszagra. 

Julius 10. - Magyar kuldottseg utazik Moszkvaba, hogy targyaljon a szovjet energiaszallitasok 
egyoldalii csokkenteserol. - Az Orszaggyiilesben az ellenzeki partok frakcioi elesen tamadjak a 
kormany eloterjeszteset a penzugyi egyensiily javitasara. Rabar Ferenc penzugyminiszter 
hangsiilyozza, hogy kenyszerhelyzet diktalja a szigorito intezkedeseket. - A Fuggetlen Kisgazdapart 
elnoksege ismerteti foldtorvenytervezetet. A kisgazdak valtozatlanul az 1947-es allapotoknak 
megfeleloen akarjak szabalyozni a foldtulajdonviszonyokat. - Egy honapra elall a termeles a Csepeli 
Vasmiiben, mert a ceg hazai gepipari partnerei a szociahsta export korlatozasa miatt csokkentettek 
megrendeleseiket. 

Julius 11. - A parlamentben az ellenzeki kepviselok heves tamadasai nyoman a penzugyminiszter 
visszavonja a koltsegvetesi hiany csokkentesere kidolgozott csomagtervet. A kormany igy a sajat 
hataskoreben valositja meg azokat az aremeleseket, amelyeket korabban mar bejelentettek. A 
kepviselok elfogadjak, hogy a kozponti miiszaki fejlesztesi alapbol 2 miUiard forintot az allami 
koltsegvetesbe csoportositanak at, illetve noveljek a fogyasztasi adot, sziikitsek a nyeresegado- 
kedvezmenyeket, es 18%-r61 25%-ra emeljek az allami vagyon utani reszesedest. A dontesek aug. 1- 
jen lepnek eletbe, tobb szocialpolitikai intezkedessel egyidejiileg. - A koalicios partok egyhangii 
hatarozattal tamogatasukrol biztositjak azokat a kormanyzati lepeseket, amelyeket a koltsegvetesi 
egyensiily javitasara tettek. - A kormanyfo arrol tajekoztatja az Orszaggyiilest, hogy a Szovjetunio 
elozetes bejelentes nelkul jiil. 10-en reggel 9 oratol jiil. 11-en delelott 11 oraig leallitotta a 
koolajszallitast Magyarorszagra. Szovjet reszrol a dontest, tobbszori felszolitasra, miiszaki okokkal 
indokoltak. - A kornyezetvedelmi miniszter, Keresztes K. Sandor az Orszaggyiiles illetekes 
bizottsaganak beszamol arrol, hogy Ausztria svajci valasztott birosaghoz fordul a nagymarosi 



beruhazas ugyeben, ha a honap vegeig nem sikerul megallapodni Magyarorszaggal a karterites 
osszegerol. - A magyar katolikus egyhazfo pasztorlevelben figyelmezteti a szuloket, hogy alapveto 
kotelesseguk gondoskodni megkeresztelt gyermekeik hitoktatasarol. - Munchenben megnyilik a 
magyar fokonzulatus. 

Julius 12. -A Szovjetunio 30%-kal csokkenti a szerzodesben eloirt olajszallitasokat 
Magyarorszagnak az ev harmadik negyedeben. A magyar kormany szerint az egyoldalii szovjet 
lepes 5 milliard forint kiesest jelent a magyar koltsegvetesnek, es 50-60 millio dollarral rontja az 
orszag fizetesi merleget. - A kormany dont arrol, hogy aug. elejere osszehivja az Orszagos 
Erdekegyezteto Tanacsot. - Pragaban targyal Goncz Arpad ideiglenes koztarsasagi elnok. Vaclav 
Havellal folytatott megbeszelesen szoba kerul egy magyar-lengyel-csehszlovak egyuttmiikodesi 
szerzodes kidolgozasa is. - Goncz Arpad ideiglenes allamfo a Nagyvaradon megjeleno Bihari 
Naplonak azt nyilatkozza, hogy Magyarorszag kesz barmilyen formaban targyalni az erdelyi 
magyarsag helyzetenek rendezeserol. Ugy velekedik, hogy Romania litja Europaba Magyarorszagon 
at vezet, s ennek kulcsa a kisebbsegi kerdes megoldasa. - George Bush amerikai elnok levelben kozli 
Antall Jozsef kormanyfovel, hogy a NATO diplomaciai kapcsolat letesitesere tesz javaslatot tobbek 
kozott Magyarorszagnak. - Egyezteto megbeszelest tartanak a hitoktatasrol a Miivelodesi es 
Kozoktatasi Miniszterium, valamint 35 hazai egyhaz kepviseloi. A kormanyt arra kerik, hogy a 
kozponti koltsegvetesbol fedezze a hitoktatok beret, es az iskolak biztositsak a helyet es az idot. 
Julius 13. - George Bush amerikai elnok levelben azt javasolja a magyar kormanyfonek, hogy okt. 
18-an talalkozzanak Washingtonban. A meghivast Antall Jozsef elfogadja. - A legfobb ugyesz 
nyomozast rendel el a Carlos-ugyben. A hirhedt terroristacsoport alaposan gyaniisithato azzal, hogy 
magyarorszagi tartozkodasaval parhuzamosan, azaz a 70-es evek vegetol a 80-as evek kozepeig, 
Magyarorszagon es kulfoldon is biincselekmenyeket kovetett el, s ehhez magyar hivatalos szemelyek 
is segitseget nyiijtottak. - A Magyar Szakszervezetek Orszagos Szovetsege indokolatlannak tartja a 
kormany drasztikus aremelesi intezkedeseit, s kevesli a szocialpolitikai ellentetelezesre szant 2,5 
miUiard forintot. - A MUOSZ, valamint a Radios, a Televizios es a Hirugynoksegi Ujsagirok 
Kamaraja elesen tiltakozik amiatt, hogy az Orszaggyiiles illetekes bizottsagaban a tobbseg meg 
akarja akadalyozni, hogy a nemzeti mediumokat sajat dolgozoik kepviselhessek a partatlan 
tajekoztatas bizottsagaban. 

Julius 14. - A Nepszabadsag hasabjain megjelenik az a kisgazda korlevel, amely szerint a hatalom 
teljes atvetele erdekeben a Kisgazdapart megyei szervezeteinek torekedniuk kell arra, hogy 
kisgazda erzelmii fiatalokra cserelodjek ki a katonatiszti es rendorallomany. A part parlamenti 
frakciovezetoje szerint provokacio lehet a korlevel, a Kisgazdapart elnoke pedig cafolja, hogy partja 
hatalomatvetelre keszulne. - Debrecenben az MSZDP 10 megyei szervezete megalapitja a 
Szocialdemokrata Egysegplatformot, egyiittal elhatarolja magat Petrasovits Anna partelnoktol es 
hiveitol. Ekozben Budapesten a szocialdemokratak orszagos ertekezletet tartanak Petrasovits Anna 
vezetesevel. - Orszagos szovetseget alapitanak es ideiglenes vezetoseget valasztanak a 
munkastanacsok. - A Malev kulongepevel megerkeznek Budapestre azok az albanok, akik 
napokkal korabban a magyar nagykovetsegre menekultek Tiranaban. 

Julius 15. - Ellenzeki szovivovi rendszert alakit ki az SZDSZ, mert szerinte a kormanyzo koalicio 
igen komoly politikai hibakat kovetett el. - Azonnah targyalasokra szolitja fel a kormanyt a 
Szakszervezetek Orszagos Szovetsege, egyebek kozott a privatizacio, a foglalkoztataspolitika es a 
berviszonyok temakoreben. - Megsziinik a vizumkenyszer Magyarorszag es Franciaorszag, ill. 
Norvegia kozott. 

Julius 16. - Atlagosan 20-30%-kal dragul a benzin, a gazolaj, a dohanytermekek es az egetett 
szeszes italok ara. - Az Orszaggyiiles modositja a csaladi potlekrol szolo torvenyt, igy a jovoben a 
parlament evente legalabb ketszer dont a potlek osszegerol. - Az amerikai Ford ceg 80 millio 
dollaros beruhazassal korszerii autoalkatresz-uzemet letesit Magyarorszagon. A termelest 2 ev 
miilva kezdik meg. 

Julius 17. - Szept.-ben megkezdodnek az elokeszito targyalasok Magyarorszag es az Europai 
Kozosseg kozott a tarsulasi szerzodes megkoteserol: kozli brusszeli megbeszelesei utan Antall Jozsef 



kormanyfo. - Az Orszaggyiiles elfogadja az 1989. evi allami koltsegvetesrol szolo eloterjesztest, es 
ligy dont, hogy a tervezett 20 milliard helyett 55 milliard forintra novekedett deficit 
finanszirozasara a Nemzeti Banktol kell felvenni hitelt. A kepviselok megszavazzak a jiil. 29-i 
nepszavazashoz szukseges 400 millio forintot. - Romania ketoldalii targyalasokat javasol 
Magyarorszagnak, hogy tisztazzak a vitas kerdeseket. - A Kisgazdapart fotitkarhelyettese, Szabo 
Laszlo elismeri, hogy 6 adta ki azt a korlevelet, amely teljes hatalomatvetelre buzdit. - Levaltjak a 
Hungaroton es a Filharmonia vezetojet, ami a szakemberek koreben tiltakozast valt ki. 
Julius 18. - A parlament modositja a Vagyonugynoksegrol es a hozza tartozo vagyon kezeleserol 
szolo torvenyt, s ezzel a privatizacio legfontosabb szervezete a kormany kozvetlen iranyitasa ala 
kerul. - Brusszelben a NATO fotitkara, Manfred Worner elso kezbol tajekoztatja a magyar 
kormanyfot moszkvai latogatasarol. Antall Jozsef szemelyeben eloszor targyal egy volt kommunista 
orszag kormanyfoje az Eszak-atlanti Szerzodes szekhelyen. Megallapodnak, hogy a NATO a 
jovoben tagallami nagykovetei litjan kepviselteti magat Magyarorszagon, a brusszeli NATO- 
kozponttal pedig Magyarorszagon belgiumi nagykovete tartja a kapcsolatot. - A kormany 
felfuggeszti az lijrakezdesi kolcson folyositasat, mert a munkanelkuHek szamanak novekedese azzal 
a veszellyel fenyeget, hogy elfogy a penz a foglalkoztatasi alapbol. - A parlamenten kivuli 
demokratikus partok konzultativ tanacsa koveteli, hogy a koztarsasagi elnokot kozvetlenul az 
allampolgarok valasszak meg. 

Julius 19. - A kormany ligy dont, hogy surgossegi inditvannyal terjeszti az Orszaggyiiles ele a 
tarsadalombiztositasi alap noveleserol szolo torvenyjavaslatot, mert emelni szeretne (a tervek 
szerint 300 forinttal) a legalacsonyabb nyugdijakat, ill. a gyed legkisebb osszeget es a gyes 
jovedelempotlekat. A testulet hataroz arrol is, hogy a nyar vegeig penzugyi konzoricumot hoz letre a 
Bees-Budapest Vilagkiallitas finanszirozasara. Szept. l-jetol karpotlasi hivatal kezdi meg 
miikodeset. - Budapesten Tokes Laszlo nagyvaradi puspok Jeszenszky Geza kulugyminiszterrel, 
majd Goncz Arpad ideiglenes koztarsasagi elnokkel folytat negyszemkozti megbeszelest. 
Egyetertenek abban, hogy Magyarorszag nem kivan babaskodni a romaniai magyarok folott. - 
Antall Jozsef fogadja a Budapesten akkreditalt arab nagykoveteket. A kormanyfo bejelenti, hogy 
tarcakozi bizottsag alakul, amely folyamatos kapcsolatot tart az arab nagykovetek tanacsaval. - 
Berlinben atadja megbizolevelet Magyarorszag lij nagykovete. Horvath Istvan az elso, aki 
egyidejiileg latja el a bonni es a berlini magyar nagykovetseg vezeteset. - A Magyar Gazdasagi 
Kamara kulturalis tagozata szerint a Miivelodesi es Kozoktatasi Miniszterium a piaci folyamatokba 
avatkozott be azzal, hogy levaltotta a Hungaroton es az Orszagos Filharmonia vezerigazgatojat. 
Julius 20. - Az ideiglenes koztarsasagi elnok Boros Petert tarca nelkuli miniszternek nevezi ki, s 
megbizza az Informacios Hivatal, valamint a Nemzetbiztonsagi Hivatal felugyeletevel. - A Magyar 
Katolikus Puspoki Kar elnokenek es a honvedelmi miniszternek a talalkozojan elhangzik: a 
honvedsegen belul a jovoben igyekeznek javitani a katolikus egyhaz miikodesi felteteleit. - Az 
Agrarkamara arra figyelmezteti a foldmiivelesugyi minisztert, hogy a kormanyzat tervezett 
intezkedesei szetverik a mezogazdasagot, aminek siilyos elelmiszerhiany lehet a kovetkezmenye. - 
Megsziinik a vizumkenyszer Magyarorszag es Spanyolorszag kozott. 

Julius 21. - A Nemzetkozi Gazdasagi Kapcsolatok Miniszteriumanak gyorsjelentese szerint az elso 
felevben a tokes export 17%-kal bovult, mig a rubelelszamolasii kivitel a tavalyihoz kepest csaknem 
egyharmaddal csokkent. 

Julius 22. - A kormanykoalicio partjai megallapodnak a fold tulajdonjogat rendezo torveny 
tervezeteben. Javaslatuk nem elsosorban az egykori tulajdonosok rehabilitaciojat celozza, hanem 
szigoriian a szemelyi tulajdon elve alapjan kivanja rendezni a termofoldek tulajdoni viszonyait. - 
Falunapot tart Lakitelken az MDF. Bejelentik, hogy a part okt.-tol nagy peldanyszamii, a 
kormanyhoz kozel alio lapot indit. 

Julius 23. - Az Orszaggyiiles a mindenkori miniszteri fizetes 50%-aban hatarozza meg a kepviselok 
alapdijat. A parlament nyilatkozatban szolitja fel a Szovjetunio Legfelsobb Tanacsat: minositse 
torvenytelennek a szovjet csapatok 1956-os magyarorszagi beavatkozasat. - A kormanypartok 
kozos nyilatkozatban szorgalmazzak a 6 parlamenti part megbeszeleseinek folytatasat az 



onkormanyzati torvenyjavaslatrol. 

Julius 24. - A legfobb ugyesz az allamtitok megsertese es mas biincselekmenyek miatt vadat emel 
Vegvari Jozsef render ornagy, az emlekezetes lehallgatasi botrany kirobbantoja ellen. Ezzel 
egyidejiileg hatalyon kivul helyezi a Katonai Fougyeszseg febr.-i hatarozatat, mert az csak 
megrovasban reszesitette az egykori titkosszolgalat munkatarsat. Az SZDSZ es a Fidesz eliteli a 
legfobb ugyesz hatarozatat. A fiatal demokratak szerint a kormanyzat igy akarja elrettenteni a 
titkosszolgalat embereit a hasonlo akcioktol. - A Vilaggazdasag c. lijsag nyilvanossagra hozza a 
csodbe jutott magyar vallalatok eddig titkosan kezelt listajat. A 12 ceg sorat a Kontakta 
Elektromechanikai Vallalat vezeti tobb mint 700 millio forintos hiannyal, majd kovetkezik a 
Diosgyori Gepgyar es az Ozdi Kohaszati Uzemek. - A Mezogazdasagi Szovetkezok es Termelok 
Orszagos Szovetsege elfogadhatatlannak tartja a koalicios partok azon elkepzeleset, hogy a 
foldtulajdon rendezesekor a foldet tenylegesen megmiivelok csak masfel hektarra lennenek 
jogosultak, mig a volt tulajdonosok 100 hektart is kaphatnanak. - Felmentik a Pallas Lap- es 
Konyvkiado Vallalat vezerigazgatojat, es a helyere kinevezett Horti Jozsef et megbizzak a 
Hirlapkiado Vallalat vezetesevel is. - Budapest XVI. keruleteben megszigoritjak a szovjet laktanya 
kornyeken a rendori ellenorzest, mert beigazolodott, hogy letezik illegahs fegyverkereskedelem. 
Julius 25. - Az Orszaggyiiles elveti a partatlan tajekoztatas bizottsaganak felallitasara vonatkozo 
javaslatot. A parlament modositja a tarsadalombiztositasi alap 1990. evi koltsegveteset, ill. a 
maganszemelyek jovedelemadojarol szolo torvenyt. - A kormany 2 napos konferenciat rendez a 
magyar nagykovetek szamara. Antall Jozsef kormanyfo hangsiilyozza: Magyarorszagnak olyan 
kulpolitika kialakitasara van szuksege, amely biztositja a fuggetlenseget es elosegiti a gazdasagi es 
szociaHs problemak megoldasat. - Az MSZP magas szintii parbeszedet kezdett a szakszervezetekkel, 
az egyik szocialdemokrata parttal es az Agrarszovetseggel: jelenti be Horn Gyula partelnok. 
Julius 26. - A kormany onallo torvenyjavaslatot fogalmaz meg arrol, hogy a jovoben a koztarsasagi 
elnok hataskorebe tartozik a kozszolgalati mediumok vezetoinek kinevezese. Torvenyjavaslat 
szuletik arrol is, hogy megsziinik tarsadalmi szervezetek kezeloi joganak intezmenye, ami a miilt 
rendszerhez leginkabb kotodo 8 szervezet eseteben azt is jelenti, hogy elesnek ingatlanjaik 
hasznositasanak beveteletol is. A kormany elrendeh, hogy szept. 15-ig mindenhol ismetelten 
alakitsak meg a vallalati tanacsot. - Az Allami Vagyonugynokseg igazgatotanacsanak elnokeve 
Madl Ferenc tarca nelkuli minisztert ugyvezeto igazgatojava pedig Csepi Lajost nevezik ki. - Az 
onkormanyzati megye mellett dontenek, es elvetik az SZDSZ altal javasolt tarsulasos megye 
koncepciojat a parlamenti partok egyezteto megbeszelesen. A kormanypartok beleegyeznek abba, 
hogy az onkormanyzati torvenyt, az SZDSZ kivansaganak megfeleloen, csak ketharmados 
tobbseggel lehessen elfogadni. - Az SZDSZ az MDF-fel kotott megallapodas siilyos megsertesenek 
tartja, hogy a Demokrata Forum parlamenti frakcioja elvetette a partatlan tajekoztatas 
bizottsaganak felallitasarol szolo torvenyjavaslatot. - Nyugatnemet bankok egy csoportja 500 miUio 
markas hitelt nyiijt Magyarorszagnak. - Az MSZP nyilvanos palyazatot ir ki a meg tulajdonaban 
levo 1 1 napilap es kiadovallalat megvetelere. 

Julius 27. - A Bees-Budapest Vilagkiallitas megrendezesenek elosegitesere es a kozvelemeny 
tajekoztatasara vilagkiallitasi informacios iroda nyilik Budapesten. 

Julius 28. - A Nemzetkozi Valutaalap, miutan kedvezoen iteli meg a magyar fizetesi merleget, lijabb 
40 millio dollaros hitelreszlet lehivasat engedelyezi Magyarorszag szamara, bar a szakertok 
magasnak tartjak az inflaciot. 

Julius 29. - Nepszavazast tartanak Magyarorszagon arrol, hogy kozvetlenul az allampolgarok vagy 
az orszaggyiilesi kepviselok valasszak-e meg a koztarsasagi elnokot. Az urnakhoz a szavazasra 
jogosultak ahg 14%-a jarul, igy a referendum ervenytelen. A leadott voksok 86%-a a kozvetlen 
elnokvalasztast tamogatja. A kulfoldi hirugynoksegek ligy ertekelik, hogy valojaban politikai 
eroprobarol volt szo, amellyel a Szocialista Part megkiserelte visszaszerezni befolyasanak legalabb 
egy reszet. - A Penzugyminiszterium jelentese szerint tovabb novekedett az allamhaztartas netto 
adossaga: osszege eleri az 1244 milliard forintot. A miniszterium indoklasa szerint a kormany epp 
emiatt kenyszerult az aremelesekre. 



Julius 30. - Az Orszaggyiiles ligy dont, hogy a jovoben a Televizio, a Radio es az MTI vezetoit a 
kormanyfo javaslatara a koztarsasagi elnok nevezi ki. Az Orszaggyiiles ulesen elhangzik Keri 
Kalman kepviselo nagy visszhangot kivalto kijelentese, miszerint a Horthy-Magyarorszag hadserege 
annak idejen igazsagos haboriit folytatott a Szovjetunio es a kommunizmus ellen. - Az 
Alkotmanybirosag a testulet eddigi helyettes vezetojet, Solyom Laszlot valasztja elnokeve. 
Julius 31. - Velenceben az olasz, az osztrak, a magyar, a jugoszlav es a csehszlovak kulugyminiszter 
talalkozojaval megnyilik a kozep-europai regionalis egyuttmiikodes csiicstalalkozoja, amelyen 
magyar reszrol Antall Jozsef kormanyfo is reszt vesz. - Leteszi hivatali eskujet a Magyar Radio, ill. 
a Magyar Televizio lij elnoke, Gombar Csaba es Hankiss Elemer. - Rehabilitaljak Bokor Imret, a 
magyar hadsereg korrupcios ugyeinek leleplezojet. 

Augusztus 1. Eletbe lepnek a mar korabban bejelentett aremelesek, ill. a szocialpolitikai 
intezkedesek. Igy atlagosan 30%-kal dragul a haztartasi energiahordozok ara, emelik a villamos 
energia, a tavhoszolgaltatas, a meleg viz dijat, tobbet kell fizetni a lisztert es a mezert. Egyidejiileg 
300 forinttal emelik a kisnyugdijakat, valamint a gyed legkisebb osszeget es a gyest. - Velenceben 
politikai dokumentumot es 3 eves egyuttmiikodesi programot fogad el a Duna-Adria regio 5 
orszaga. A politikai nyilatkozat kiemelt helyen foglalkozik a kisebbsegi jogok erven yesulesevel, a 3 
eves program pedig egyebek mellett egy kelet-nyugati autopalya-halozat tervet fogalmazza meg. 
Moszkva hatarozatlan idore felfuggeszti a kishatarforgalmat a szovjet-magyar hataron. 
Augusztus 2. - Az Orszaggyiiles ligy modositja az alkotmanyt, hogy a jovoben az 
onkormanyzatokra vonatkozo jogszabalyokat is csak ketharmados tobbseggel lehet elfogadni. A 
kepviselok modositjak a parttorvenyt is, igy a partok nem utolag, hanem negyedevenkent elore 
kapjak meg a koltsegvetesi tamogatast. - A kormany hamarosan csodeljarast kezdemenyez 7 
teljesen fizeteskeptelenne valt ceg ellen. A testulet ligy hataroz, hogy jan. l-jetol a kotelezo 
gepjarmii-felelossegbiztositas koltsegeit lijra maguknak a biztositottaknak kell fizetniuk. - A 
Kulugyminiszterium kozlemenyt ad ki arrol, hogy tamogatja az ENSZ Biztonsagi Tanacsanak 
hatarozatat az azonnali iraki csapatkivonasrol, s eliteli Bagdad kuvaiti agressziojat. - Magyarorszag 
eloszor bocsat ki hosszu lejaratii kotvenyt az Eurodollar-piacon, ahol csak a legjobb adosok tudnak 
kolcsonhoz jutni. 

Augusztus 3. - Az Orszaggyiiles Goncz Arpadot valasztja meg a Magyar Koztarsasag elnokeve. A 
kepviselok hosszas szavazasi procediira utan elfogadjak az onkormanyzati torvenyt. Eszerint a 
szept. 30-i valasztasok utan megsziinik a tanacsrendszer, es minden telepules az alkotmanyos jog 
alapjan valaszthatja meg kepviselo-testuletet. - A kormanyszovivo bejelenti, hogy szept.-tol 5600 
forint lesz a minimalis ber. Az intezkedes mintegy 1 millio 200 ezer dolgozot erint. - 
Eredmenytelenul vegzodnek a szovjet-magyar aruforgalmi targyalasok, igy a magyar gazdasagnak 
tovabbra is szamolnia kell azzal, hogy a szovjet fel a szerzodesekben meghatarozott mennyisegnel 
kevesebb olajat szallit Magyarorszagra. - Az Orszagos Rendor-fokapitanysag tajekoztatojan 
elhangzik: Magyarorszagon katasztrofahs mereteket oltott a biinozes. 

Augusztus 4. - Demokrata Koalicio neven folyamatosan miikodo partta alakul a Hazafias Valasztasi 
Koalicio. Szervezet, amelynek elnoke Uj Zoltan, szociaUs elkotelezettsegii centrumpartkent 
hatarozza meg onmagat. 

Augusztus 6. - Magyarorszag csaknem 300 ezer tonna koolajat vesz Algeriatol es Libiatol, hogy 
legalabb reszben potolja a szovjet szallitasok csokkentese miatt kieso mennyiseget. A potlolagos 
beszerzesekre a kormany 41 millio dollart kulonitett el, de az Obol menti valsag miatt minden 
bizonnyal keves lesz ez az osszeg - nyilatkoznak az illetekesek. - A japan Export-Import Bank 200 
millio dollaros hitelt ad a Magyar Nemzeti Banknak abbol a tamogatascsomagbol, amelyet Kaifu 
Tosiki kormanyfo igert meg jan.-ban. 

Augusztus 7. - A Kulugyminiszterium kozli, hogy Kuvaitban 5 magyar eltiint, amikor az iraki 
csapatok megszalltak a miniallamot. - Jeszenszky Geza kulugyminiszter a Karpatokat es a Tisza 
terseget felolelo lij regionalis egyuttmiikodest javasol kialakitani Magyarorszag es Csehszlovakia 
keleti teruletein, valamint Erdelyben, Karpataljan es a Vajdasagban. - A szovjet deli 
hadseregcsoport parancsnoksaga kozli, hogy felelossegre vonjak a Magyarorszagon hadianyagot 



arusito szovjet katonakat. - Kozlekedesi balesetet szenved Szerencs belteruleten Tokes Laszlo. A 
nagyvaradi puspok siilyos serulesei ellenere kielegito allapotban van. - Az Alkotmanybirosaghoz 
fordul a jiil. 29-i nepszavazas ervenyteleniteseert a Parlamenten Kivuli Demokratikus Partok 
Konzultativ Tanacsa, mert a tomorules szerint a nepszavazas idopontjanak kitiizesevel 
jogszabalysertes tortent. - Miniszteri biztost neveznek ki a budapesti Robert Karoly koriiti korhaz 
elere, mert a szuleszeti-nogyogyaszati osztalyon az elmiilt idoszakban tobb tragedia is tortent. 
Augusztus 8. - A Kulugyminiszterium felkeri az iraki kormanyt: tegye surgosen lehetove a 
magyarok biztonsagos tavozasat Kuvaitbol. - Magyarorszagon az aszalykarok az elso becslesek 
szerint meghaladhatjak a 4-5 milliard forintot. - A kozlekedesi es hirkozlesi miniszter visszavonja a 
Hungaria Telecom Kft.-vel meg az elodje altal kotott szerzodest, mert a radiotelefon-halozat 
letesitesere kiadott engedely torvenyekbe utkozik. - Az MDF szegedi elnoksege es a varos 
orszaggyiilesi kepviseloi ellenzik a part rendezogardainak megalakitasat, amire a part orszagos 
rendeszetvezetoje szolitott fel korleveleben. 

Augusztus 9. - A kormany amellett foglal allast, hogy a foldon kivul semmi mast nem adnak vissza a 
korabbi tulajdonosoknak. A testulet elhatarozza a Gazdasagi Versenyhivatal felallitasat. A 
kormany dont arrol is, hogy a jovoben 4%-os kesedelmi potlekot fizetnek azok, akik elmulasztottak 
a tarsadalombiztositasi jarulek befizeteset. - Magyarorszag csaknem felmilliard markas karteritest 
fog kovetelni az NDK-tol, amiert keletnemet cegek sorra mondjak fel a magyar vallalatokkal kotott 
kereskedelmi szerzodeseiket. - A Fuggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligaja biralja azt a 
kormanyzati dontest, amellyel elrendeltek a vallalati tanacsok lijravalasztasat. - Az 
Alkotmanybirosag elutasitja a parlamenten kivuli partok azon kereset, hogy vizsgaljak meg: 
torvenyes volt-e az elnokvalasztas modjarol szolo nepszavazas kitiizese a nyari szabadsagok idejere. 
Augusztus 10. - Magyarorszag javasolja, hogy az Obol menti valsag mielobbi megoldasa erdekeben 
az ENSZ kuldjon bekefenntarto eroket a tersegbe. A kormany nyilatkozataban csatlakozik az 
Europai Kozosseg hatarozatahoz, es kesz kozremiikodni a terseg bekejenek helyreallitasaban. - 
Kiszabadul az az 5 magyar ferfi, aki az Obol menti viszaly kirobbanasakor esett iraki fogsagba. 
Mindannyian egeszsegesek. - Budapesten megallapodast irnak ala arrol, hogy Magyarorszag 
megszunteti az eddigi kereskedelmi korlatozasokat a Del-afrikai Koztarsasaggal szemben. - Az 
SZDSZ elegedett a Demokrata Forummal maj. elejen kotott megallapodas eredmenyeivel, de 
elfogadhatatlannak tartja, ill. kifogasolja a kormanykoalicio elkepzeleseit olyan fontos kerdesekben, 
mint a foldtulajdon, a privatizacio vagy a sajto ugye. 

Augusztus 11. - Ismet korlatozott a kishatarforgalom Magyarorszag es a Szovjetunio kozott, miutan 
Moszkva egyoldaliian felmondta a marc.-tol ervenyben levo konnyiteseket. Magyar reszrol 
hivatalosan is tiltakoznak a szovjet lepes ellen. 

Augusztus 13. - A Nemzetkozi Gazdasagi Kapcsolatok Miniszteriumanak szamitasai szerint 
varhatoan tobb millio dollaros kiesest okoz a magyar kulkereskedelemnek az lijabb kozel-keleti 
konfliktus. - A kormanyszovivoi iroda visszautasitja a szlovak miniszterelnok vadaskodasat, 
miszerint Budapesten megkerdojelezik Trianont. A pozsonyi vezeto Antall Jozsef kormanyfonek azt 
a kijelenteset kifogasolta, hogy lelekben, erzesben 15 millio magyarnak a miniszterelnoke kivan 
lenni. - A Vilagbank, magyar szakemberek kozremiikodesevel, elkesziti azt a listat, amelynek 
alapjan a kozeljovoben 33 magyar vallalatot privatizalnak kulfoldi toke bevonasaval. - 
Torvenyserto tisztogatasokkal vadolja a kormanyzatot az MSZMP. Thurmer Gyula partelnok 
szerint a demokratikus elveket sertettek meg az utobbi hetek vezetocsereivel az egyes 
miniszteriumok elen. 

Augusztus 14. - A kulugyi szovivo cafolja, hogy Jeszenszky Geza barmilyen serto kijelentest tett 
volna Romaniara a Szabad Europa Radioban napokban elhangzott nyilatkozataban. A szovivo 
elmondja, a magyar kulugyminiszter ligy velekedett: Romania tobbnemzetisegii orszag, am egyiittal 
keszsegesen elismerte, hogy gyakorlatilag valamennyi europai allam, koztuk Magyarorszag is ilyen 
tobbnemzetisegii orszag. -A Foldmiivelodesugyi Miniszterium mintegy 12-13 milliard forintra 
becsuli az aszaly okozta karokat, s megalapozatlannak tartja azt a velemenyt, miszerint 30-50 
milliardos vesztesegrol van szo. - Vademelest javasol a rendorseg a megsziint munkasorseg volt 



vezetoi ellen lakasepitesi visszaelesek miatt. - A szakemberek arra gyanakszanak, hogy Romaniabol 
illegalisan behozott hiis okozta a sertespestist Bekescsaban. 

Augusztus 16. - A kormany iranyelveket fogad el a 3 eves gazdasagi program kidolgozasahoz, 
amelynek celja a piacgazdasag kialakitasa. A tervek szerint a gazdasagpolitikai fordulat erdekeben 
nagyreszt felszabaditjak az importot, kiterjesztik a szabad arak koret es megszuntetik az allami 
tamogatasok jelentos reszet. - Borsodba latogat Goncz Arpad. A koztarsasagi elnok a vallalatoknal 
folytatott megbeszelesein turelmet ker a munkasoktol, hogy gazdasagilag megerosodhessen az 
orszag. - A Kulugyminiszterium a nemzetkozi joggal ellentetesnek es elfogadhatatlannak tartja, 
hogy az iraki hatosagok igeretuk ellenere egyelore nem engedik tavozni a magyarokat Bagdadbol es 
Kuvaitbol. - A Fidesz frakciovezetoje szerint kora osszel akar kormanyvalsaghoz is vezethetnek a 
foldtorveny koruli nezetelteresek. A fiatal demokratak szamara elfogadhatatlan a torveny jelenlegi 
koncepcioja. 

Augusztus 17. - Az Allami Gazdasagok Orszagos Egyesulete kifogasolja, hogy a foldtorveny 
tervezete az eredeti tulajdonosok kartalanitasara helyezi a hangsiilyt, s figyelmen kivul hagyja a 
jelenlegi gazdalkodok erdekeit. 

Augusztus 18. - Sopronban a magyar-keletnemet kormanyfoi targyalasokon megallapodnak abban, 
hogy hamarosan haromoldalu (magyar, kelet- es nyugatnemet) megbeszeleseket tartanak Bonnban 
vagy Berlinben arrol, mikent lehetne mersekelni az NDK-ban tortent valtozasok miatt a magyar 
gazdasagot ert karokat. - Antall Jozsef kormanyfo a Parasztszovetseg altal Kotcsen rendezett 
nagygyiilesen elmondja, hogy a foldtulajdon visszaadasakor csak azok johetnek szamitasba, akik 
meg is miivelik a visszaigenyelt foldeket. - Europa Napot rendeznek az orszag 8 varosaban a 
Paneuropai Piknik evfordulojan. Egy evvel ezelott keletnemet menekultek szazai jutottak at a 
magyar hataron Ausztriaba. - Budapesten a Humanista Vilagszovetseg kongresszusan 
bekejavaslatot inteznek a szovjet es az amerikai elnokhoz, valamint a katoHkus egyhazfohoz. Ebben 
inditvanyozzak, hogy Kelet-Europaban a korabbi vasfuggony helyen atom- es vegyifegyveres- 
mentes ovezetet hozzanak letre. - A magyar katolikus egyhaz ragaszkodik az iskolai hitoktatas 
lehetosegehez, s ehhez a kormany segitseget keri. 

Augusztus 19. - Goncz Arpad a szekesfehervari Szent Istvan-napi unnepsegen mondott beszedeben 
ligy veli: szinte lehetetlen orvosolni az osszes korabbi serelmet, mert minden ez iranyii kerelem 
lijabb serelmek tomeget szuH. A koztarsasagi elnok szerint a magyar nep leterdeke az 
emberkozpontii, hatekony szocialpolitika, mert az orszagot komolyan fenyegeti, hogy 3 millio 
szegeny hazaja lesz. - Jeszenszky Geza kulugyminiszter a hatarokon tiil elo magyarok 
problemajaval foglalkozik az MDF szolnoki unnepi gyiilesen. Hangsiilyozza: Magyarorszag nem 
haboriival akarja megoldani a kerdest, de egyiittal a szomszed orszagok figyelmebe ajanlja, az 6 
felelosseguk, hogy tegyenek valamit a magyar kisebbseg erdekeben. - Surjan Laszlo nepjoleti 
miniszter szerint a terhessegmegszakitasrol szolo tarsadalmi vitaban figyelembe kell venni a 
nepesedespolitikat, amelynek celja a nepesseg-fogyatkozas megallitasa. - Kecskemeten a vilagon 
elsokent mutatjak be egyszerre a ket katonai szuperhatalom hadrendbe allitott vadaszgepeit. - 
Bagdadba erkezik a kuvaiti magyar kolonia. 

Augusztus 20. - Orszagszerte unnepi megemlekezeseket tartanak az allamalapito Szent Istvan 
napjan. Az opusztaszeri nagygyiilesen Goncz Arpad koztarsasagi elnok hangoztatja: a magyar 
nepnek batorsagrol es bolcsessegrol kell taniisagot tennie, hogy fehsmeri a maga erdeket es tenni is 
tud erte. Antall Jozsef miniszterelnok a veszpremi emlekunnepsegen a hit, a turelem, a megertes es 
az elszantsag fontossagat hangsiilyozza. - Budapesten Szent Jobb-kormenetet tartanak a 
Bazilikaban. Paskai Laszlo esztergomi ersek felszenteli a Szent Istvan-harangot. - Megerkeznek a 
Jordan fovarosba a kuvaiti magyar kolonia tagjai. 

Augusztus 21. - Hazaerkeznek a Kuvaitbol es Irakbol evakualt magyarok. - A magyarorszagi 
zoldek szerint a legnagyobb hazai kornyezetszennyezesre derult feny Kazincbarcikan a Borsodi 
Vegyi Kombinatban. A vizsgalatok alapjan 500 vagy akar 1000 tonna higany is lehet a kornyezo 
foldekben. A kombinat elnok-vezerigazgatoja cafolja, hogy a higany mergezi a kornyeket; szerinte a 
gyar alatti foldekben legfeljebb 3-500 tonna higany van. 



Augusztus 22. - Az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja a foldtorveny tervezetet, mert az a 
mezogazdasag valsaganak elmelyulesevel fenyeget. A szabad demokratak szerint nem celszerii a 
nagyuzemeket osszeroppantani, s az sem szerencses, ha elvalik egymastol a foldet miivelok es 
birtoklok retege - mondjak sajtotajekoztatojukon. - Bekescsaban tobb mint 10 ezer disznot 
levagnak, hogy megakadalyozzak a sertespestis tovabbterjedeset. 

Augusztus 23. - A kormany rendeletet alkot a Nemzeti es Etnikai Kisebbsegi Hivatal letrehozasarol. 
A testulet elhatarozza a Jogtalan Elonyoket Vizsgalo Bizottsag megalakitasat is. 
Augusztus 24. - A Kulugyminiszterium nyilatkozatban erositi meg, hogy Magyarorszag nem 
torekszik a hatarok eroszakos megvaltoztatasara, s nem veszelyezteti szomszedai biztonsagat. A 
tarca ezt azert tartja fontosnak hangsiilyozni, mert egyes szelsoseges romaniai csoportok provokativ 
tuntetesekre akarjak felhasznalni a masodik becsi dontes 50. evfordulojat. - Antall Jozsef 
kormanyfo fogadja az ukran kulugyminisztert, Anatolij Zlenkot, akivel egyebek kozott a 
Karpataljan elo magyar kisebbseg helyzeterol targyal. - Az Allami Vagyonugynokseg elnokeve 
Madl Ferenc tarca nelkuli minisztert nevezik ki. 

Augusztus 26. - A Vallalkozok Partjanak orszagos talalkozojan megallapitjak, hogy a 
magyarorszagi vallalkozok helyzete a politikai rendszervaltas utan sem javult szamottevoen, aminek 
oka szerintuk a kormany kapkodo munkastilusa. - A Zala megyei Tornyiszentmikloson ketnapos 
nyitotthatar-talalkozo kezdodik a szloveniai Pince kozseggel kozosen. 

Augusztus 27. - Goncz Arpad koztarsasagi elnok fogadja a kuvaiti emir szemelyes megbizottjat. Az 
allamfo hangsiilyozza: Magyarorszag nem fogadja el Kuvait bekebelezeset, s kesz akar harmadik 
orszag teruleten kozvetlen kapcsolatot letesiteni Kuvaittal. - Budapesten a magyar es a svajci 
kulugyminiszter szandeknyilatkozatot ir ala a ket orszag kormanyanak egyuttmiikodeserol. - 
Pragaba utazik Jeszenszky Geza kulugyminiszter. Celja egyebek kozott azt megtudni, hogy 
bizonyos kerdesekben ki az illetekes: a szovetsegi vagy a szlovak kormany. - A szabad demokratak 
sajtotajekoztatojukon kifejtik: szerintuk siilyos koncepcionalis hibakat tartalmaz a parlamentben 
eloterjesztett privatizacios torvenyjavaslat, mert nem a tulajdont, hanem a berleti jogot akarja 
magankezbe adni. 

Augusztus 28. - A kozelgo helyhatosagi valasztasok elott tisztesseges es tiszta valasztasi hadjaratra 
szolit fel Goncz Arpad koztarsasagi elnok. - Az Orszaggyiiles a masodik becsi dontes 50. 
evforduloja alkalmabol nyilatkozatot fogad el, melyben kinyilvanitja: Magyarorszag kizarja az 
europai hatarok eroszakos megvaltoztatasanak lehetoseget, am a terseg stabilitasanak alapveto 
feltetelenek tartja az emberi es a kisebbsegi jogok betartasat. A parlament nyilatkozatban udvozli, 
hogy az Eszak-atlanti Tanacs magasabb szintii parbeszedre torekszik a Varsoi Szerzodessel. - 
Jeszenszky Geza kulugyminiszter pragai targyalasai utan kijelenti: Magyarorszag tovabbra is 
foglalkozni kivan a magyar kisebbsegekkel, de ez nem jelent semmifele hatarkerdest. - Az MSZMP 
elnoke Moszkvaban arrol beszel Mihail Gorbacsovnak, hogy a magyarorszagi reakcio politikai 
toket akar kovacsolni a kommunista- es szovjetellenes hiszteriabol. - A belugyminiszter a 
megromlott kozrend miatt ligy dont, hogy bevonjak az onvedelmi fegyvereket, azokat csak a 
hivatasos rendorok es katonatisztek tarthatjak maguknal. 

Augusztus 29. - Helsinkiben targyal Antall Jozsef kormanyfo, aki reszt vesz az Europai Demokrata 
Szovetseg partvezetoinek megbeszelesen. A talalkozon ott van a Fuggetlen Kisgazdapart es a 
Keresztenydemokrata Neppart elnoke is. - Rendeletet hoznak arrol, hogy a jovoben a 
belugyminiszter helyettesiti a miniszterelnokot akadalyoztatasa eseten, kiveve, ha a kormanyfo 
maskepp rendelkezik. 

Augusztus 30. - Helsinkiben az Europai Demokrata Szovetseg konferenciajan a magyar 
kormanykoalicio mindharom partjat felveszik a tagok soraba. Antall Jozsef kormanyfo ketoldalii 
talalkozokon vesz reszt a brit miniszterelnokkel, a finn allamfovel es a szlovak kormanyfo 
helyettesevel. - A kormany csak jelentosebb beruhazasokkal tudja megszuntetni az orszag 
energiafuggoseget, ezert emelkedni fognak az energiaarak. A testulet megvitatja a szenbanyaszat 
szerkezetatalakitasarol keszitett miniszteriumi koncepciot is, amely szerint 1991-t61 szabadaras lesz 
a szen. - A kormany nyilatkozatban jelenti ki, hogy csak olyan foldtulajdon-rendezest tamogat. 



amely biztositja, hogy a termofold aze legyen, aki a leghatekonyabban kepes megmiivelni es hosszii 
tavon erdekelt a termokepesseg megtartasaban. 

Augusztus 31. - Az Antall-kormany elso 100 napjarol tesz kozze ertekelest a miniszterelnok 
sajtoirodaja. Az osszegzes jelentos lepesnek minositi az onkormanyzati valasztasok kiirasat, a 
kulpolitikai iranyvaltast, de megallapitja, hogy nem sikerult a lakossag szeles tomegeiben felkelteni 
azt az erzest, hogy a gazdasag vegre valamelyest javulni kezd. - Helsinkiben a magyar-finn 
kormanyfoi talalkozon Antall Jozsef kijelenti: kormanya nem elegedett a romaniai magyarok 
helyzetevel, de nem helyeselne Bukarest nemzetkozi elszigeteleset. - Az Orszagos Erdekegyezteto 
Tanacs ulesen a szakszervezetek es a kormany kepviseloi nem tudnak egyezsegre jutni a vallalati 
tanacsok lijravalasztasanak hataridomodositasarol. - A penzugyminiszter szerint a forint 
konvertibilisse tetelere a kozeljovoben nines lehetoseg. 

Szeptember 1. - Antall Jozsef miniszterelnok finnorszagi latogatasa befejezo napjan partja 
elnokekent tanacskozik a finn Nemzeti Koalicios Part vezetoivel. A kormanyfo sajtotajekoztatojan 
kifejti: a Kelet-Kozep-Europai uniora vonatkozo javaslataval nem politikai vagy gazdasagi 
egyuttmiikodest kezdemenyezett, hanem kizarolag egy biztonsagi-vedelmi szovetseg letrehozasat 
inditvanyozta. - A Keresztenydemokrata Neppart elnoke a part kampanynyito nagygyiilesen 
hangsiilyozza, hogy Magyarorszag egy lij, egesz Europat atfogo biztonsagi rendszer letrehozasaban 
erdekelt. - A szabad demokratak valasztasi gyiilesen azt hangoztatjak, hogy nyilvanos, a kozosseg 
ellenorzese alatt miikodo kozigazgatasra van szukseg. - A Fidesz arra szolitja fel valasztoit, hogy a 
helyhatosagi valasztasokon ne a partok eroviszonyait latolgassak, hanem szakmailag alkalmas, 
koztiszteletben alio szemelyisegekre szavazzanak. - A szocialistak kampanynyito gyiilesen a 
partelnok ligy velekedik: olyan atgondolt privatizaciora van szukseg, amely korszeriisitessel jar 
egyutt, es biztositja a dolgozok tulajdonreszesedeset. 

Szeptember 2. - Antall Jozsef szerint a kormanykoalicio egyseges, es hosszii idore meg fogja 
hatarozni a magyar politika iranyvonalat. Az MDF elnoke partja kampanynyito ertekezleten biralja 
az ellenzeket, mondvan, hogy a kormany meg egyetlen receptet sem kapott toluk az orszag siilyos 
problemainak megoldasara. - Az SZDSZ szerint az lij kormany elso 100 napjanak elteltevel 
nagyobb a bizonytalansag az orszagban, mint korabban. A szabad demokratak valasztasi 
gyiilesukon biraljak a kormanyt, amiert szinte valamennyi dontese a centralizaciot szolgalja. - 
Budapesten az illetekes nyugatnemet miniszter bejelenti: a magyar mezogazdasagi termekek 1991 
vegeig vammentesseget elveznek az lij nemet allamban, de csak ha megfelelnek a kozos piaci 
kovetelmenyeknek. Szeptember 3. - Goncz Arpad allamfo a Jasz Nagykun-Szolnok megyei 
Tiszabon tett latogatasakor azt javasolja, hogy az onkormanyzati valasztasokon a szavazok a 
kozsegi vezetok kivalasztasanal elsosorban az emberre figyeljenek, s ne annak partallasara, - Antall 
Jozsef kormanyfo fogadja a Magyar Katolikus Puspoki Kart. Biztositja az egyhazi vezetoket arrol, 
hogy a kormany nem avatkozik be az egyhazak ugyeibe, hanem kolcsonos bizalmon alapulo 
partneri viszonyra torekszik veluk. - Jeszenszky Geza kulugyminiszter egy nemzetkozi 
torteneszkonferencian ligy velekedik, hogy nemcsak a tobbparti valasztas a Kelet-Europai 
demokraciak probaja, hanem az is: mikepp bannak a kulonbozo kisebbsegekkel. - Az MSZP es az 
MSZMP is tiltakozik amiatt, hogy a Magyar Szent Korona Szovetseg helyre akarja allitani a 
trianoni emlekmiiegyuttest, mert szerintuk ez a lepes artana a magyar kisebbsegeknek. 
Szeptember 4. - Az Orszaggyiiles elfogadja a polgarmesteri tisztseg ellatasarol szolo torvenyt, amely 
eloirja, hogy az lij tisztviseloknek hivatalba lepesukkor es megbizatasuk lejarta utani 
vagyonnyilatkozatot kell tenniuk. Az SZDSZ surgossegi targyalast javasol arrol, hogy a volt 
titkosrendorseg tagjai ne tolthessenek be kozeleti funkciot, de ezt a kepviselok elutasitjak. A magyar 
es a szovjet kormany megallapodik, hogy szept. kozepen targyalasokat tartanak Budapesten a 
csapatkivonas penzugyi kerdeseirol. - Londoni targyalasai utan Jeszenszky Geza kulugyminiszter 
ligy nyilatkozik: meg soha nem voltak olyan jok a brit-magyar kapcsolatok, mint jelenleg. - A 
vizsgalatok megallapitjak, hogy Tokes Laszlo baleseteert a kormanyor-gepkocsivezeto a felelos, aki 
Szerencs belteriileten 100 kilometeres sebesseggel szaguldva a kanyarodosavbol akart egyenesen 
tovabbmenni. 



Szeptember 5. - A Vilagbank elnoke Budapesten ligy nyilatkozik: a nemzetkozi penzintezet 
pozitivan iteli meg a magyarorszagi folyamatokat, bar ligy latja, hogy a reformprogram lassan 
halad. Barber Conable javasolja, hogy csokkentsek a lakossagra nehezedo terheket. - A kormany 
felmenti a Nemzetbiztonsagi es az Informacios Hivatal vezetoit, es atmenetileg Simon Sandort es 
Kocsis Kalmant bizza meg e posztok betoltesevel. - A honvedelmi miniszter bejelenti: a 
hadseregnek 1991-ben ketszer annyi penzre lesz szuksege, mint 1990-ben. Fur Lajos ezt azzal 
indokolja, hogy szukseg van a honvedseg atszervezesere, es 1991-t61 mar csak dollarert lehet 
beszerezni a technikai eszkozoket. - A csehszlovak kornyezetvedelmi miniszter budapesti 
targyalasain azt igeri: javasolni fogja a pragai szovetsegi kormanynak, hogy fuggessze fel a bost 
vizlepcso epiteset. 

Szeptember 6. - A kormany ligy dont, hogy a Hatarorseg Biztonsagi Szolgalata a 
Belugyminiszteriumbol atkerul a Nemzetbiztonsagi Hivatalhoz. A testulet targyal a nagymarosi 
vizeromii osztrak beruhazojanak, a Donaukraftwerkenek karteritesi igenyerol. - Meg szept.-ben 
csehszlovak-magyar szakertoi bizottsagok vizsgaljak meg a bos-nagymarosi vizlepcsorendszerrel 
kapcsolatos kerdeseket: allapodik meg Pozsonyban a ket orszag kormanybiztosa. - Budapesten 
megnyilik a Kozep-Kelet-Europai Kornyezetvedelmi Kozpont, amelynek letrehozasat George Bush 
amerikai elnok kezdemenyezte 1989. evi magyarorszagi latogatasakor. - A Budapesti Katonai 
Ugyeszseg vadat emel a belso biztonsagi szolgalat volt vezetoi, Pallagi Ferenc es Horvath Jozsef 
ellen, valamint a lehallgatasi botrany kirobbantoja, Vegvari Jozsef ellen. A Keresztenydemokrata 
Neppart ismerteti sajat foldtorvenytervezetet, amely csak a foldek reszleges reprivatizaciojara adna 
lehetoseget. - Kazincbarcikan arra kotelezik a Borsodi Vegyi Kombinatot, szuntesse meg a talajban 
altala okozott jelentos higanyszennyezest. 

Szeptember 7. - A kormany jovahagyja, hogy atlagosan 25%-kal emeljek a honvedseg, a rendorseg 
es a buntetes-vegrehajtas hivatasos allomanyanak beret. A testulet ligy dont, hogy a kamatterhek 
merseklesevel es egyes jarulekok elengedesevel segiti az aszaly miatt siilyos helyzetbe kerult 
mezogazdasagi uzemeket. Budapesten Antall Jozsef kormanyfo fogadja a Vilagbank elnoket, aki 
lijabb penzugyi forrasokat ajanl Magyar orszagnak fokent a kis- es kozep. vallalkozasok 
fejlesztesere. - A roman elnok. Ion Iliescu szemelyes talalkozot javasol Goncz Arpad magyar 
allamfonek, hogy elmozduljanak a holt pontrol a ket orszag kapcsolatai. - A bos-nagy marosi 
beruhazas kormanybiztosa hangsiilyozza: Magyarorszag el akarja kerulni a perlekedest, es korrekt, 
nyflt elszamolasra torekszik a beruhazasban reszt vevo osztrak vallalattal. - A Tudomanyos 
Ismeretterjeszto Tarsulat kozgyiilesen Szentagothai Janos akademikust valasztjak meg a testulet 
elnokeve. 

Szeptember 8. - A magyar kulugyminiszter udvozli Iliescu roman elnok uzenetet, amelyben 
csiicstalalkozot javasol Goncz Arpadnak. - Jeszenszky Geza kulugyminiszter az MDF valasztasi 
foruman kijelenti: a trianoni bekerol valo megemlekezesnek helye lehet kozeletunkben, de a 
joszomszedi kapcsolatokat ronto emlekmii felallitasa nem kerulhet napirendre. 
Szeptember 9. - A kormany elso olvasatban elfogadja 3 eves strategiai program] at, amely 
elsosorban a gazdasagi rendszervaltas mikentjevel foglalkozik. A testulet dont egy ad hoc bizottsag 
felallitasarol is, amelynek ki kell dolgoznia, mikepp lehet 1991-ben 20%-kal csokkenteni a 
koltsegvetesi szervek tamogatasat. A kormany rendeletet hoz az onkormanyzati valasztasokon 
jeloltet allito kisebbsegi szervezetek anyagi tamogatasarol, amelynek ertelmeben 15 millio forintos 
keretet kulonitenek el szamukra. 

Szeptember 10. - Az Orszaggyiiles elfogadja a tarsadalmi szervezetek kezeloi joganak 
megszunteteserol szolo torvenyt. A kepviselok torvenyt alkotnak arrol is, hogy az elmiilt 
rendszerhez leginkabb kotodo tarsadalmi szervezeteknek, koztuk az MSZP-nek 1949-t61 kezdodoen 
el kell szamolniuk ingatlanjaikrol, felszereleseikrol, gazdalkodo szervezeteikrol es bankszamlaikrol. 
- Az Europa Tanacs politikai bizottsaga azt javasolja a miniszteri bizottsagnak, hogy a kovetkezo 
ulesre hivjak meg a testuletbe Magyarorszagot is, es biztositsanak 7 helyet a magyar kepviseloknek 
az Europa Parlamentben. - Antall Jozsef bejelenti, hogy a kormany, az egyetemistak koveteleseit 
teljesitve, a kozponti koltsegvetesbol fejenkent 500 forinttal felemeli az egyetemi hallgatokat 



tamogato osszeget. - A miniszterelnoki sajtoiroda kozlemenyt ad ki arrol, hogy a kormanyfo 
humanitarius es gazdasagi szempontokat is merlegelve jul.-ban tarcakozi bizottsagot hozott letre, 
mert a hongkongiak fokozottan erdeklodnek a magyarorszagi letelepedesi lehetosegek irant. - A 
Magyar Szent Korona Szovetseg ligy hataroz, hogy beszunteti tevekenyseget a trianoni emlekmii 
helyreallitasara letrehozott kuratorium. - Ujabb 8 megyei lapot ertekesit az MSZP. - Repuloteri 
biztonsagi foigazgatosag alakul Ferihegyen. 

Szeptember 11. -Az Orszaggyiiles ulesen elhangzik Bossanyi Katalin (MSZP) interpellacioja 
Jeszenszky Gezahoz azzal kapcsolatban, hogy a kulugyminiszter a Magyar Nemzet hasabjain 
kijelentette: a kormanykoalicio partjai hitelesebben kepviselik a nyugati civilizacio es a polgari 
demokracia eszmeit, mint az ellenzeki partok egyes csoportjai. Jeszenszky Geza valaszaban 
elmondja: az lijsagcikket maganemberkent irta. Am a kulugyminiszter beszede kozben a Fidesz, az 
SZDSZ es az MSZP kepviseloi tiltakozasul kivonulnak az ulesterembol. Az ellenzek 
sajtoertekezleten Tolgyessy Peter, az SZDSZ frakciovezetoje kijelenti: nines helye a magyar 
kozeletben olyan embernek, aki diszkriminativ nezeteket vail. - Budapesten Antall Jozsef 
miniszterelnok fogadja az Altalanos Vamtarifa es Kereskedelmi Egyezmeny (GATT) 
vezerigazgatojat, Arthur Dunkelt, aki hangoztatja, hogy a szervezet tamogatja a magyar kormany 
altal elhatarozott gazdasagi intezkedeseket. - Az Orszagos Szakszervezeti Kerekasztal udvozU, hogy 
a kormany gyorsitani kivanja a privatizaciot, am elengedhetetlennek tartja, hogy jogszabalyban 
garantaljak a dolgozok erdekvedelmi szervezeteinek reszvetelet a dontesek elokesziteseben es 
meghozatalaban. - Jokai Annat valasztjak meg a Magyar Iroszovetseg elnokeve, miutan Goncz 
Arpad allamfoi megbizatasa miatt lemondott a tisztsegrol. 

Szeptember 12. - Antall Jozsef kormanyfo kijelenti, hogy az ellenzeki partok kovetelesenek ellenere 
nines szandekaban levaltani kulugyminiszteret. A miniszterelnok nyilatkozataban politikai 
sakkhuzasnak minositi azt, hogy elozo nap az SZDSZ, a Fidesz es az MSZP kepviseloi kivonultak a 
parlamenti ulesterembol. - Goncz Arpad koztarsasagi elnok aggasztonak tartja, ahogyan 
Jeszenszky Geza kulugyminiszter minositette az ellenzeket. Az allamfo szerint tisztazni kell az 
egybol adodo politikai es szemelyi kerdeseket. Budapesten tanacskozik az Europa Tanacs 
parlamenti kozgyiilesenek jogi es emberi jogi bizottsaga. - Az Allami Vagyonugynokseg 
allamigazgatasi felugyelet ala vonja a Ganz Danubius Hajo- es Darugyarat, es tudomasul veszi, hogy 
a ceg 1 miUiard dollar ertekben eloszerzodest kotott egy dan erdekeltseggel az obudai hajogyari 
sziget idegenforgalmi hasznositasara. 

Szeptember 13. - A kormany ligy foglal allast, hogy torvenyben kell szabalyozni a kulonleges 
eljarassal megallapitott nyugdijakat es a kulonbozo kituntetesekhez kapcsolodo nyugdij- 
kiegesziteseket. - Az Europa Parlament felszolitja az Europa Tanacs tagallamait, tamogassak 
Magyarorszag felvetelet a szervezetbe, az Europai Kozosseg miniszteri tanacsat pedig arra hivja fel, 
hogy mielobb kezdjen targyalasokat Magyarorszag tarsulasarol. - Az SZDSZ felszolitja Antall 
Jozsef kormanyfot: kezdemenyezze kulugyminisztere lemondasat, mert az ellenzeki part szerint 
Jeszenszky Geza nem alkalmas arra, hogy osszehangolja a magyar kulpolitikat. - Az MSZP eladja a 
3 utolso megyei napilapot is azok kozul, amelyeket palyazati liton hirdetett meg. Az uzletek reven a 
szociahstak 530 millio forinthoz jutnak, amit a kozjo szamara kivannak felajanlani. 
Szeptember 14. - New Yorkban es Washingtonban targyal Goncz Arpad. A koztarsasagi elnok ligy 
nyilatkozik: Magyarorszag nem tiltakozna, ha segitseget kapna az Obol menti valsag okozta 
vesztesegek enyhitesere. New Yorkban a Zsido Vilagkongresszus elnoke azt javasolja Goncz 
Arpadnak, hogy a zsido lijev alkalmabol Antall Jozsef kormanyfovel egyutt nyilatkozatban itelje el 
az antiszemitizmust. - Romaban a magyar-olasz kormanyfoi targyalasokon lij gazdasagi, ipari es 
miiszaki egyuttmiikodesi megallapodast irnak ala. - A kormany 300 millio forint gyorssegelyt ad a 
kozgyiijtemenyek es a felsofokii oktatasi intezmenyek dologi kiadasaira, az Orszagos Sporthivatal 
pedig 100 millio forintos tamogatast kap. - Beindul az Allami Vagyonugynokseg elso privatizacios 
programja, amelynek soran 20, viszonylag jol miikodo ceget adnak el. - Antall Jozsef kormanyfo 
megerositi, hogy nem hajlando levaltani Jeszenszky Geza kulugyminisztert. A Fuggetlen 
Kisgazdapart parlamenti frakciovezetoje valasztasi gyiilesen kijelenti, hogy partja nem elegedett a 



kormanykoalicio munkajaval, ezert szerinte annak vezeteset a kisgazdaknak kell atvenniuk. 
Szeptember 15. - Antall Jozsef kormanyfo romai targyalasain arra buzditja az olasz vallalatokat, 
hogy vegyenek reszt a magyar privatizacioban. II. Janos Pal papa fogadja Keresztes Sandort, 
akinek szemelyeben Magyarorszagnak 45 ev ota eloszor van nagykovete a Szentszeknel. - A Fidesz 
azert tartja fontosnak a helyhatosagi valasztasokat, mert az onkormanyzatok jo nehany teruleten 
sajat hataskorben megoldhatjak azokat a gondokat, amelyek rendezesere orszagos szinten egyelore 
keptelen a kormanyzat. - Kecskemeten elkeszul az orszag masodik SOS-gyermekfaluja. 
Szeptember 16. - Az Europa Parlament elnoke budapesti latogatasa elott kijelenti, hogy bar 
Magyarorszag szamara kivanatos a csatlakozas az Europai Kozosseghez, de ez onmagaban nem 
oldja meg a problemait. - Pozsonyban a magyar kormanypartok reszvetelevel megtartott 
keresztenydemokrata ertekezleten kozos nyilatkozatot fogadnak el az europai integracio 
kiszelesiteserol. - A Keresztenydemokrata Neppart tarselnoke valasztasi gyiilesen kijelenti: az lij 
onkormanyzati testuleteknek azonnal be kell vezetniuk a hitoktatast az iskolakban. - Papan ismet 
lezuhan egy MIG-23-as tipusii repulogep, amelynek pilotaja a szerencsetlensegben szornyethal. 
Szeptember 17. - Goncz Arpad koztarsasagi elnok amerikai litjan kijelenti, hogy Magyarorszag elvi 
alapon csatlakozott az Irak elleni dontesekhez, am a valsag okozta karok mar meghaladjak a fel 
miUiard dollart. - II. Janos Pal papa a nap folyaman magankihallgatason fogadja Antall Jozsef 
kormanyfot. - Budapesten targyal az Europa Parlament elnoke. Enrique Baron Crespo 
hangsiilyozza: az Europai Kozosseg szilardan elhatarozta, hogy hozzajarul a magyar reformok 
sikerehez. - Az Europai Kozosseg kulugyminiszterei ligy dontenek, hogy megkezdodhetnek az 
elokeszito targyalasok Magyarorszaggal, Csehszlovakiaval es Lengyelorszaggal az lij tipusu 
tarsulasi szerzodesekrol. - Jeszenszky Geza kulugyminiszter pozsonyi targyalasain a vendeglato 
kormanyfo hangoztatja, hogy a szlovak vezetes a kisebbsegek helyzetenek javitasara torekszik, am 
nem kivan ketoldalu megbeszelest folytatni Budapesttel a szlovakiai magyarok jogairol. - Az 
SZDSZ szerint a kormany alkotmanyserto modon modositotta a koltsegvetest; amelynek hianya 
joval meghaladja az Orszaggyiiles altal jovahagyott merteket. 

Szeptember 18. - Az Orszaggyiiles torvenyt fogad el az allami kiskereskedelmi es vendeglato-ipari 
egysegek, valamint a szolgaltato szervezetek magankezbe adasarol. A kepviselok hataroznak arrol 
is, mely tarsadalmi szervezetek kapjanak a jovoben allami tamogatast miikodesukhoz. - A kormany 
rendkivuli ulesen jovahagyja 3 eves reszletes programjat, amelyet 10 napon belul nyilvanossagra 
hoznak. - James Madison-emlekeremmel tuntetik ki a magyar allamfot az Egyesult Allamokban. A 
vendeglatok ezzel ismerik el Goncz Arpad erdemeit az alkotmanyossag biztositasaban. - Budapestre 
erkezik a brit kormanyfo. Margaret Thatcher latogatasa alkalmabol bejelentik, hogy okt.-tol nem 
kelt vizum Nagy-Britanniaba a fel evnel rovidebb idore oda utazo magyaroknak. 
Szeptember 19. -A brit kormanyfo budapesti targyalasain hangsiilyozza: Nagy-Britannia 
fenntartas nelkul tamogatja Magyarorszagnak azt a torekveset, hogy tarsulasi szerzodest kosson az 
Europai Kozosseggel. Margaret Thatcher szerint Budapest nagyobb leptekkel halad Europa fele, 
mint barmely mas Kelet-Kozep-Europai orszag. - Strasbourgban kozlik Jeszenszky Geza 
kulugyminiszterrel, hogy az Europa Tanacs miniszteri bizottsaga nov. 6-an dont Magyarorszag 
felvetelerol a testuletbe. - Budapesten a 6 magyar parlamenti part kepviseloivel targyal az Europa 
Parlament magyar kapcsolatokkal foglalkozo bizottsaga, elen Habsburg Ottoval. - Goncz Arpad 
egyesult allamokbeU latogatasa vegen bejelenti, hogy az amerikai torvenyhozas hamarosan torli 
Magyarorszagot az lin. kommunista befolyas alatt alio orszagok listajarol, es mentesiti az ezzel jaro 
gazdasagi hatranyok alol. 

Szeptember 20. - A szovjet koolajszallitasok egyoldalii csokkentese miatt a kormany 450 ezer tonna 
nyersolaj behozatalat engedelyezi Nyugatrol, de egyiittal takarekossagra szolitja fel az 
intezmenyeket es a lakossagot. - Budapesti latogatasra hivja meg a roman parlament legmagasabb 
rangii tisztsegviseloit es kuldottseget Szabad Gyorgy hazelnok. - A szemelyes felelosseg kivizsgalasat 
kezdemenyezi az Allami Szamvevoszek az lij Nemzeti Szinhaz felepitesere osszegyiijtott penzek 
kezelese es a Hungaroring veszteseges beruhazasanak ugyeben. A Penzugyminiszterium bejelenti: 
okt.-tol 400 forint helyett 2 ezer forintot vihetnek kulfoldre a magyar turistak. - Egyetemistak 



tuntetnek Szegeden es Budapesten, tiltakozva az alacsony osztondijak es a kormany 
oktataspolitikaja miatt. - Megsziinik a vizumkenyszer Magyarorszag es Belgium, Hollandia, 
valamint Luxemburg kozott. 

Szeptember 21. - Goncz Arpad allamfo Esztergomban talalkozik Paskai Laszlo biboros primassal. 
Mindketten sajnalatosnak tartjak, hogy nem csokkennek a tarsadalom belso feszultsegei 
Magyarorszagon. 

Szeptember 22. - Szegeden egyetemistak egy csoportja kifutyuli es bekiabalasokkal provokalja 
Antall Jozsef kormanyfot. Az MDF nagygyiilesen a diakok tragikus anyagi helyzetuket erzekelteto 
plakatok lengetesevel es hosszan tarto tapssal sikertelenul probaljak belefojtani a szot a 
kormanyfobe. Antall Jozsef hangoztatja, hogy katasztrofa kovetkezhet be, ha mihamarabb nem 
teremtik meg az orszagban a stabilitast. - Nemeth Miklos volt miniszterelnok angliai latogatasan 
elmondja, hogy a magyar kormany 1989 nyaran alig fel ora alatt dontott ligy: megnyitja az orszag 
nyugati hatarait a keletnemet menekultek elott. - Loveseket ad le onvedelmi fegyverebol egy 
kormanyor az egyik orszagos foiitvonalon, amikor vita tamad kozte es tobb taxis kozott. A 
kormanyort a rendorseg eloallitja. - Sztrajkot fontolgatnak a ferihegyi legiiranyitok, ha nem 
kapnak mielobb 50%-os beremelest. 

Szeptember 23. - Antall Jozsef kormanyfo az MDF budapesti valasztasi nagygyiilesen cafolja, hogy 
elozo nap a szegedi egyetemistak belefojtottak volna a szot. - Az SZDSZ es a Fidesz kozos valasztasi 
gyiilesen ligy velekednek, hogy a kormanynak nines valodi programja. A rendezvenyen egyesek a 
kormanyfot mintegy „k6r6z6" roplapot terjesztenek, am ettol a szervezok elhataroljak magukat. 
Szeptember 24. - Bejelentik, hogy a Szovjetuniot 6 napja leallitotta a koolajszallitast 
Magyarorszagra, s mar fogytan vannak a hazai keszletek. Az ipari es kereskedelmi miniszter 
indokoltnak tartja a benzin aranak emeleset Magyarorszagon. Bod Peter Akos kozli: az 
energiaarakat mindaddig fokozatosan emehk, amig azon semmifele allami dotacio nem marad. - 
Parizsban tobb szaz vezeto politikus es uzletember vasarolja meg a reszvetelt egy vacsoran, 
amelynek diszvendege Antall Jozsef kormanyfo. - A szovjet csapatkivonas anyagi es gazdasagi 
kerdeseirol kezdodik kormanyszintii targyalas Budapesten. 

Szeptember 25. - Kozzeteszik a kormany 3 eves reszletes program] at. Eszerint Magyarorszagon a 
magantulajdon elsodlegessegere epulo, modern, europai, szocialis piacgazdasagot akarnak kiepiteni. 
A dokumentum szerint a piacgazdasagra jellemzo formakat nem egyszeri tulajdonreformmal, 
hanem 3-5 evre kiterjedo privatizacios folyamattal kivanjak megteremteni. A tarsadalom szeles 
retegeinek elszegenyedeset megfelelo szocialis halo letrehozasaval akarjak megakadalyozni. - 
Parizsban masfel oras megbeszelest folytat Michel Rocard francia es Antall Jozsef magyar 
kormanyfo. - A kormany 72 millio forintos potlolagos tamogatast ad a Tudomanyos Akademianak. 
- A Honvedelmi Miniszterium szovivoje megerositi, hogy Magyarorszag erdeklodik az NDK 
hadseregeben feleslegesse valo T-72 tipusu harckocsik megvasarlasa irant. Egyhetes szunet utan 
ismet erkezik olaj a Szovjetuniobol Magyarorszagra. - Pecsett 2 lijszulott meghal a varosi korhaz 
szuleszeten. Egyelore virusos fertozesre gyanakszanak. 

Szeptember 26. - Orszagszerte tuntetnek az egyetemistak, kovetelve anyagi helyzetuk javitasat, 
egyharmados reszvetelt az intezmenyek vezetosegeben es teljes strukturaHs atalakulast az 
egyetemeken, foiskolakon. A demonstracio eredmenyekent megallapodnak abban, hogy a kovetkezo 
het vegeig targyaloasztalhoz ulnek a miniszterium es a diakonkormanyzatok kepviseloi. - Egynapos 
szallitas utan ismet elzarjak Moszkvaban a koolajcsapokat a Baratsag vezeteken. - A magyar 
lijsagiro-tarsadalom kepviseloivel talalkozik Antall Jozsef. A miniszterelnok hangsiilyozza: 
kormanya nem tett es nem tesz semmit a sajtoszabadsaggal szemben. - A miivelodesi allamtitkar azt 
igeri a Pedagogusok Szakszervezete elnoksegi ulesen, hogy 1991-ben tobb penz jut majd a 
koltsegvetesbol az oktatasugynek. Beke Kata miivelodesi allamtitkar ugyanakkor azt mondja az 
elegedetlenkedoknek, hogy nem muszaj megmaradni a tanari palyan. - Felmentik allasabol a 
kormanyorseg parancsnokat. - Az Agrimpex a kormany megbizasabol 175 ezer tonna kukoricat 
vasarol az Egyesult Allamokbol es 175 ezer tonna gabonat Europabol. - A brit sajtomagnas, Robert 
Maxwell 40%-os tulajdonreszt vasarol az Esti Hirlapban. 



Szeptember 27. - Kijevben kozos kozlemenyt ir ala a magyar es az ukran allamfo. Goncz Arpad es 
Leonyid Kravcsuk egyebek kozott abban allapodik meg, hogy kolcsonosen konzuli hivatalokat 
letesitenek. Az ukran allamfo javasolja, hogy dolgozzanak ki dokumentumot a nemzetisegi jogok 
vedelmere. - Egynapos szunet utan ismet megnyitjak a Baratsag koolaj-tavvezeteket. Az illetekesek 
szerint nem fenyeget benzinhiany Magyarorszagon. - A kormany lin. Egzisztencia Alapot kivan 
letrehozni, hogy elosegitse a vallalkozok tulajdonhoz jutasat az allami vagyon privatizaciojakor. A 
kabinetulesen dontenek arrol is, hogy az orokles es az ajandekozas utani illetek 30-40%-kal 
csokken. A kormany a Kossuth- es a Szechenyi-dij kivetelevel megszunteti az elmiilt rendszer 
kitunteteseit, viszont feliijit tobb regi erdemrendet es dijat. - A szakszervezetek az Orszagos 
Erdekegyezteto Tanacs osszehivasat szorgalmazzak a privatizacios kerdesek megvitatasara. - A 
vizsgalatok szerint Pecsett megsem az enterovirus, hanem higienias hianyossagok okoztak a 2 
csecsemo halalat. 

Szeptember 28. - Goncz Arpad koztarsasagi elnok karpataljai vezetokkel talalkozik Ungvaron. 
Budapesten jegyzokonyvet irnak ala a csapatkivonasrol folytatott magyar-szovjet targyalasok 
eredmenyekent. Eszerint Magyarorszag hajlandosagot mutat mindazon szovjet kovetelesek 
kielegitesere, amelyek a teruleten allomasozo szovjet csapatok altal letesitett objektumok 
hasznositasabol adodnak. A szovjet targyalokuldottseg kotelezettseget vallal ra, hogy megteritik a 
kornyezetben okozott karokat. - Az Orszaggyiiles elnoke bejelenti: felelossegre vonjak, aki az elozo 
heten a parlament ulese kozben azt kiabalta be, hogy „Hord6t a zsidoknak!" - Az egyhazi birosag 
hivatalvesztesre iteli Roszik Gabor godolloi evangelikus lelkeszt, aki parlamenti sajtotajekoztatojan 
elesen biralta az egyhaz vezeteset. 

Szeptember 29. - Ukrajnai latogatasanak zaronapjan Goncz Arpad allamfo Ungvaron felavatja a 
Magyar Koztarsasag ajandekat, Petofi Sandor bronzszobrat. - A Nemzeti Valutaalap szerint 
Magyarorszag egyike annak a 3 orszagnak, amelyet leginkabb siijt az Obol menti valsag. Ezt Rabar 
Ferenc penzugyminiszter kozli, aki Suranyi Gyorggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnokevel egyutt 
reszt vett a Valutaalap es a Vilagbank egyuttes ulesen. - Becsben a magyar es az osztrak 
kornyezetvedelmi miniszter nyilatkozatot ir ala arrol, hogy a ket orszag kozos nemzeti parkot hoz 
letre a Ferto tonal. 

Szeptember 30. - Magyarorszagon helyhatosagi valasztasokat tartanak, amelynek eredmenyekent 
megsziinik a tanacsrendszer es helyette a jovoben onkormanyzati kepviselo-testuletek mukodnek. 
Az elozetes eredmenyek szerint a 10 ezernel tobb lakosu telepulesek nagy tobbsegeben 
eredmenytelen a valasztasok elso forduloja, mert a szavazasra jogosultaknak meg a 40%-a sem 
jarult az urnakhoz. E telepuleseken a voksok partok szerinti megoszlasaban az SZDSZ vezet. A 10 
ezernel kevesebb lakosu telepuleseken a megvalasztott polgarmesterek tobb mint 80%-a fuggetlen, 
3,8%-a kisgazdaparti, 2,35%-a MDF-tag, 1,85%-a pedig szabad demokrata, s ugyanez a sorrend a 
10 ezernel kevesebb lakosu telepulesek kislistas valasztasan. - Antall Jozsef kormanyfo Becsben 
reszt vesz es felszolal azon a valasztasi nagygyiilesen, amelyet az Osztrak Szocialista Part es az 
Osztrak Neppart rendez. 

A fordulat eve 

A „vilagt6rtenelmi" jelzot tiilsagosan gyakran irtak le es ezert devalvalodott. Az 1989 derekatol 
1990 derekaig terjedo esztendo azonban valoban egy vilagtortenelmi fordulat eve volt. Ebben a 12 
honapban a szovjet birodalom a maga birodalmi mivoltaban osszeomlott. A birodalom provincial 
leszakadtak a kozpontrol. Maga a kozpont, a szovjet allam, amely egyben a valtozast 
elkerulhetetlenul eloidezo valsag voltakeppeni gocpontja volt, meg all. Ervenyes azonban Moynihan 
New York-i szenator es hajdani amerikai ENSZ^megbizott szentenciaja, amely „gy6zelemr61", a 
parlamentaris demokracia gyozelmerol beszel, annyiban, hogy „a totalitarianizmus korszakanak 
vege, vege annak a szovjet dogmanak, hogy ovek a tortenelem kovetkezo fejezete". 
Ebben a 12 honapban megtortent az, amit meg egyszer 12 honappal korabban joszerevel csaknem 
mindenki lehetetlennek tartott. Europa es a vilag soha nem lesz olyan tobbe, ahogyan az egymast 



koveto generaciok 1945 (es talan 1917) ota megismerhettek. Egy ilyen 12 honap ertelemszeriien 
rengeteg ellentmondast hordoz es sok homalyt rejt. A legnagyobb ellentmondas az, hogy a politikai, 
tarsadalmi es immar strategiai mozgasok hallatlan gyorsasagaval egy idoben a gazdasagi 
folyamatok csak nagyon lassan bontakoztak ki, vagy eppenseggel egyaltalaban nem. 
Ami a politikai vonatkozasokat illeti, mar az esemenyek vazlatos felsorolasa is lelegzetelallito. 
Kulonoskeppen ha figyelembe vesszuk, hogy az igazan fordulatertekiiek egy rendkivul rovid 
idoszakban, 1989. aug. es 1990. marc, kozott suriisodtek. 1989. aug.-ban kerult Lengyelorszagban 
kormanyra a SzoHdaritas. Szept.-ben a meg „reformkommunista rezsimben elo Magyarorszag 
megnyitotta nyugati hatarat es szabadda tette az utat a menekulo keletnemetek szamara, jelentosen 
meggyorsitva ezzel a berlini rezsim osszeomlasanak folyamatat. 1989. nov. elejen leomlott a berhni 
fial. Egy nappal kesobb Bulgariaban megbukott Zsivkov. Ket hettel ezutan - egy hettel a pragai 
tuntetes veres levereset kovetoen - megbukott Jakes, majd Husak. Dec. 25-en - 4 nappal azutan, 
hogy utoljara ki mert allni a tomeg ele a bukaresti nagygyiilesen - halott volt Ceau§escu. Az 
esztendo szempontjabol nagyon lenyeges, de hosszii tavra valosziniileg masodlagos jelentosegii, hogy 
a szovjet provinciak osszeomlasabol kiemelkedo lij rendszerek kozott 1990 derekan meg komoly 
kulonbseg volt. Ugy tiinik, hogy Romaniaban es Bulgariaban e legendas 12 honap vegen a hajdani 
diktatiirat hordozo partok utodszervezetei meg tudtak kapaszkodni a hatalomban. A regio „nyugati 
savjaban", Lengyelorszagban, Csehszlovakiaban es Magyarorszagon mar egyertelmiien 
parlamentaris rezsimek jottek letre, noha egyelore mindegyik egy sajatos „alvaltozatot" kepvisel. A 
partosodas folyamata a szo klasszikus polgari parlamenti ertelmeben Magyarorszagon haladt elore 
leginkabb. 1990 derekaig Csehszlovakiaban ez a folyamat csak megindult, noha maganak a 
rendszernek a fordulatat tobbe nem lehetett ketsegbe vonni. Lengyelorszagban hasonlo volt a 
helyzet, azzal a kulonbseggel, hogy az allamfoi hatalom (feltehetoen az orszag Moszkva szamara 
kulonlegesen ertekes strategiai pozicioja miatt) az 1981-es rendkivuli allapotot bevezeto 
kommunista tabornok (Jaruzelski) kezeben maradt es csak 1990 dereka utan valt vilagossa, hogy 
ezt a poziciot mihamarabb fel kell adnia. 

A vilagtortenelmi fordulaton belul ennek az egesz sodrasnak a kozeppontjaban a nemet fordulat 
allt. 1989 derekan, vizsgalt idoszakunk kezdeten, gyakorlatilag minden vezeto allamferfi - beleertve 
az Egyesult Allamok elnoket, a nyugatnemet allamelnokot es kancellart is - ligy velte, hogy a nemet 
fordulat elhiizodo folyamat jelleget olti es egy nemet konfoderacio vagy foderacio valamilyen 
tipusan keresztul vezet majd el Nemetorszag allami egysegenek helyreallitasahoz. Ez a koncepcio, 
amely termeszetesen feltetelezte, hogy a hajdani NDK, e nemet foderacio vagy konfoderacio keleti 
tagja nem lephet be a NATO-ba, egeszen 1990. marc.-ig tarthatonak latszott. Sot, Gorbacsov az ev 
derekan, a szovjet partkongresszus kuszoben meg vegrehajtott egy „repulest az irracionalitasba", 
azt igenyelve, hogy az egyesult Nemetorszag egyszerre legyen a NATO es a Varsoi Szerzodes tagja. 
A kongresszuson aratott brihans - am csak taktikai - gyozelmet azonban arra hasznalta fel, hogy 
viharos gyorsasaggal beleegyezzek az egyesult Nemetorszag NATO-tagsagaba. A foderacio- 
konfoderacio koncepcio ezzel osszeomlott. Gorbacsov meghozta a szovjet kulpolitika Breszt ota 
legnagyobb engedmenyet. Beleegyezett abba, hogy az NDK beleolvadjon az NSZK-ba. Ezzel 
voltakeppen feladta a masodik vilaghaborii kardinalis szovjet strategiai eredmenyet es de facto 
„kivegezte" a Varsoi Szerzodest. A Varsoi Szerzodes osszeomlott, meg mielott formalisan feloszlott 
volna. 1990 nyaranak elso heteben ezert egy teljesen lij, 1945 ota nem tapasztalt strategiai-politikai 
vakuum volt kialakuloban Europa kozepen. A tovabbiakban a nemzetkozi politika egyik kardinalis 
kerdese lesz, hogy milyen jellegii allamok es milyen szovetsegi rendszerek toltik ki ezt a nemet es 
orosz nagyhatalom kozott hiizodo ovezetet. Ez termeszetesen fugg az egyseges Nemetorszag es a 
jovo Oroszorszaga kozotti kapcsolatrendszer jellegetol es ezen belul attol, hogy az egyseges 
Nemetorszag a belathato jovoben elsosorban hegemoniara torekvo nemzetallamkent, vagy az 
europai integracio organikus reszekent lep-e fel a nemzetkozi porondon. Fugg attol is, hogy 
mikeppen alakul az 1990 derekan meg Szovjetuniokent ismert szovjet allam jovoje. 
A valtozasok jellege 1990 derekara mar az osszes vezeto vilaghatalom szamara felvetette azt a 
kerdest, hogy vajon erdekuk-e a szovjet allam felbomlasa. Vagy eppen ellenkezoleg: ilyen 



vilagresznyi hatatom esetleg veres es eroszakos belso osszecsapasokkal jaro felbomlasa olyan 
ellenorizhetetlen valtozasokat gerjeszthet, amelyek az egesz nemzetkozi helyzet kenyes egyensiilyat 
felborithatjak. A targyalt 12 honap minden konfliktusa es kulcsesemenye soran - igy a jiin.-i Bush- 
Gorbacsov csiicson - vilagossa valt, hogy a nyugati vilag vezeto hatalmai erdekeltek lehettek a 
szovjet birodalom felbomlasaban - de a Szovjetunio szethullasaban nem erdekeltek es a belso 
bomlasi folyamatokat kivulrol nem osztonzik. Valojaban az 1990 derekaig tarto 12 honapban a 
nyugati diplomacia az osszehasonlithatatlanul erosebb targyalasi pozicio birtokaban is mindent 
elkovetett, hogy semmit „ne tegyen keresztbe" Gorbacsovnak, akirol teljes joggal ligy veli, hogy az 
adott viszonyok kozott az el kepzelheto „legprogresszivabb car" es egyben a legkifinomultabb 
taktikai kepessegekkel rendelkezo targyalo fel. 

A Szovjetunio politikai, gazdasagi es hatalmi problemai azonban mar a mereteknel fogva is olyanok, 
hogy azokat kulso tamogatassal nemhogy megoldani, de meg hatekonyan megkozeliteni sem lehet. A 
Nyugat vitathatatlan rokonszenvetol es a kulpolitikai sikerekke „transzponalt" geostrategiai 
eredmenyektol teljesen fuggetlenul Gorbacsov a legutobbi 12 honapban melyrehato hatalmi harcba 
bonyolodott. A politikai hatalmi harccal osszefuggo szovjet gazdasagpolitikai vita pedig nem tudott 
valtoztatni j azon, hogy az ellatasi viszonyok es az aruhiany - s ennek kovetkezteben a tarsadalmi 
nyugtalansag siilyosabb volt, mint Sztalin halala ota barmikor, s mikozben a piacgazdalkodasra 
valo atallas modjarol folyt a vita a Szovjetunioban - az orszag 1990 derekara a gazdasagi 
katasztrofa kuszobere kerult. 

A Szovjetunioval ellentetben Kelet-Europaban politikai rendszervaltas zajlott le, es Moszkva Kelet- 
Europai birodalmanak kulcsallama, a hajdani NDK - az egyseges Nemetorszag reszekent - immar 
nem tartozik a Kelet-Europai orszagok korebe. Az NDK a KGST gazdasagilag legfejlettebb es 
masodik legnagyobb termelesi kapacitassal rendelkezo tagorszaga volt. A szovjet gazdasag tenyleges 
osszeomlasa es a nemet fordulat ezert egyuttesen azt is jelentette, hogy a KGST-kapcsolatrendszer - 
amely korabban e birodalmi peremvidek nemzetkozi gazdasagi kapcsolatainak tiilnyomo reszet 
ligy-ahogy szabalyozta - teljesen osszeomlott. 

Mindez azzal a kovetkezmennyel jart, hogy az 1989 es 1990 dereka kozotti 12 honapban a volt 
szovetseges orszagok gazdasagi krizise is attekinthetetlenebbe es siilyosabba valt. A megelozo 12 
honapban meg a gazdasagi es politikai reform-kitoressel kiserletezo Lengyelorszagra es 
Magyarorszagra koncentralodhatott a Nyugat gazdasagi erdekeltsege. Ez a helyzet a legutobbi 12 
honapban gyokeresen megvaltozott. A targyalt idoszak vegere ezeket a valtozasokat a 
kovetkezokben lehet osszefoglalni: 

Nyugat-Europa es mindenekelott Nyugat-Nemetorszag penzugyi „segitesi potencialjat", abszolut 
prioritast elvezve igenybe veszi a hajdani NDK gazdasaganak szanalasa. Az OECD jiin.-i becslese 
szerint a kozep- es kelet-europai orszagok fele aramlo forrasok makrookonomiai jelentosege 
valosziniileg igen szereny marad - az egyetlen kivetel a keletnemet teruletek, ahol nagyszabasii 
beruhazasi hullam varhato. 

A vizsgalt idoszak vegen kirobbant harmadik olajvalsag legsiilyosabb karvallottjai koze tartoznak a 
szovjet birodalom hajdani provincial. A szovjet olajtermeles es olajexport nehezsegei, valamint a 
konvertibihs elszamolasra torteno atteres e regio szamara evi 5 miUiard dollaros jarulekos 
megterhelest jelent. Az Iraki agresszio utani olajsokk kovetkezteben meglodult olajarak 
(hordonkenti 25 dollaros, kedvezo valtozattal szamolva) a regio vallaira lijabb evi 7 miUiard 
dollaros jarulekos terhet raknak. 

Ezek az lij, Kelet-Europa gazdasagi kitatasait radikalisan ronto tenyezok egy olyan alaphelyzetben 
jelentkeztek, amelyet a regio orszagainak altalaban magas, Lengyelorszag es Magyarorszag 
eseteben pedig kifejezetten benito adossagterhe jellemez. Jacques Delors, az EK brusszeh 
bizottsaganak elnoke is ligy foglalt allast, hogy a gazdasagatalakitasi kiserlet kudarcba fulladhat, ha 
a Nyugat nem enyhit az adossagterheken. „Fel6, hogy az adossagok terhe semmisse teszi a 
piacosztonzo szerkezetatalakitas erdekeben tett erofesziteseket" - mondotta. 1990 derekan 
mindenesetre tenykent lehet leszogezni: sem az lij, siilyosbito tenyezok (KGST-kapcsolatrendszer 
osszeomlasa, nemet fordulat, olajsokk) megjelenese elott, sem azota nem kerult napvilagra olyan 



koncepcio, amely erdemben foglalkozott volna az adossagszolgalat terheinek csokkentesevel, vagy 
legalabb egy esetleges moratorium felajanlasaval.1990 derekara egyertelmiive valt, hogy ez a 
megfelelo penzugyi technika kidolgozasan tiilmenoen alapvetoen politikai dontest igenyelne a 
Nyugat reszerol. 

Az 1990 nyarat megelozo 12 honapban a vezeto nyugati gazdasagi szervezetek fokozatosan 
kialakitottak egy olyan allaspontot, amely a gyors es radikalis piaci fordulatot, az ligynevezett 
sokkterapiat ajanlotta a regio orszagainak. Az idoszak vegen igy foglalt allast az IMF jelentese, 
valamint meg elesebb fogalmazasban az OECD 1990 nyari jelentese is. A problema termeszetesen 
az, hogy - kulonoskeppen a felsorolt lij, a helyzetet gazdasagilag siilyosbito tenyezok megjelenese 
utan - az elmeletileg netan helyes „sokkterapia-koncepci6" nem vezet-e Kelet-Europaban a 
tomegek oly mertekii elnyomorodasahoz, hogy az elemi erejii elegedetlenseg tarsadalmi robbanasba 
torkollik - annak nem megjosolhato politikai kovetkezmenyeivel. 

Ebben a 12 honapban kozhellye valt, hogy a Szovjetunio kulon, ontorvenyii vilag, amelynek 
politikai folyamatai kivulrol erdemben nem befolyasolhatok. Penzugyileg pedig semmilyen 
forrasbol nem teremthetok elo azok az eszkozok, amelyek a katasztrofa fele tantorgo szovjet 
gazdasag krizisen erezhetoen enyhithetnenek. A hajdani birodalmi peremvidek helyzete mas. Ott ez 
a 12 honap politikailag a szabadulas esztendeje volt. A politikai rendszervaltas megteremtette azt az 
elmeleti lehetoseget, hogy ezek az orszagok az europai integracios folyamathoz valo szerves 
kapcsolodasukkal gazdasagilag is kijuthassanak remenytelennek tiino periferiahelyzetukbol. A 
szabadulas 12 honapjanak nagy es tragikus ellentmondasa, hogy ezt az integralodast es ezzel a 
miikodo piacgazdasag fele tett fordulatot siilyosabb gazdasagi feltetelek mellett kell vegrehajtaniok, 
mint azt 1989 derekan barki is gondolhatta volna. 

Gbmbri Endre 

Szovjetunio: nines visszaut 

A peresztrojka veget ert, es vele alighanem lezarult az eddig ismert Szovjetunio tortenelme is. A 
szovjet modell atalakithatatlannak, megreformalhatatlannak bizonyult, az agressziv, terjeszkedo, 
kommunista vilagbirodalom a miilte. 

A Nobel-dijjal jutalmazott Mihail Gorbacsov kulpolitikai teljesitmenye lenyiigozo: kivonta a szovjet 
csapatokat Afganisztanbol, nem csak eltiirte, de siettette Kelet-Kozep-Europa felszabadulasanak 
folyamatat, aktiv reszt vallalt a nemet lijraegyesitesben, es az Obol-valsag soran megvalosult 
szovjet-amerikai egyuttmiikodes a nemzetkozi kapcsolatok lij minoseget jelzi, a hideghaborii 
vegenek gyakorlati demonstracioja lett. Mindez egyutt azonban lehetetlen lett volna anelkul, hogy a 
Leninhez visszaterni kivano, a szocializmust „emberarcusitani" probalo Gorbacsov ne bizonyult 
volna a vilagtortenelem leghatekonyabb antikommunista politikusanak. Olyan utat jart be 6t 
esztendo alatt, melynek soran nemcsak a sztalini, de a lenini, sot marxi dogmak nagy reszet is sutba 
kellett vagja. 

Megis: a peresztrojka, a szovjet modell allitolagos tokeletesitese a belpolitikaban mind ez idaig 
katasztrofalis kovetkezmenyekkel jart, kierdemelte a katasztrojka elnevezest. Eddig epiteni nem, 
csak bontani sikerult, ami nyilvanvalo feltetele a szovjet rendszervaltasnak, csakhogy kozben a 
szovjet emberek eletfeltetelei annyira megromlottak, hogy azokat mar nemcsak a kulvilag veli 
elviselhetetlennek, de a nelkulozeshez szokott szovjet allampolgarok szamara is tiilleptek a tiires 
hatarat. 1990 oszere a moszkvai ellatas rosszabb lett, mint a haborii idejen volt. A Szovjetunioban 
ismet felutotte fejet a kolera, a tuberkulozis, a nagyvarosi ovodakat lijra es lijra torokgyikjarvanyok 
miatt zarjak be, ami nyilvanvaloan osszefugg azzal, hogy a szulok nem engedik, hogy gyermekeiket 
vedooltasokban reszesitsek: sterilizalatlan fecskendokkel tobb szaz gyermeket AIDS-virussal 
fertoztek meg. Az otthon es alias nelkuli menekultek szama a vilagon ma mar a Szovjetunioban a 
legmagasabb, 700 000-en vannak; a sors keserii fintora, hogy tobbseguk orosz. A szovjet elnok nap 
mint nap lij „ukazokkal" jelentkezik, rendelkezeseit azonban senki sem tartja be. Az orszagban, 
amely nemzeti jovedelmenek egynegyedet meg mindig katonai kiadasokra forditja, egyszeriien nem 



tudjak elhelyezni a kulfoldrol hazatero katonakat es csaladjaikat, az allig felfegyverzett 
birodalomban ma mar van tabornoki rangii hajlektalan is. A 90-es ev legnagyobb szovjet 
filmsikerenek ez volt a cime: „Nem lehet igy elni." 

Az 1990-es evben megadtak a kegyelemdofest a partallami, allamparti rendszernek. Gorbacsov 
celja, hogy a totalitarius rendszert liberalis demokraciava alakitsa. Sevardnadze kulugyminiszter a 
nyar derekan azt is kijelentette, hogy az elnok elobb-utobb ki fog lepni sajat partjabol. Ezt 
valosziniisiti, hogy Gorbacsov hatalmas lepeseket tett az SZKP gyengitese erdekeben. Febr.-ban a 
Legfelsobb Tanacs elnokekent keresztulvitte a szovjet torvenyhozasban az alkotmany 6. pontjanak 
eltorleset, amely korabban az SZKP vezeto szerepet torvenyesitette. Marc-ban allamelnokke 
valasztatta magat olyan vegrehajtoi jogkorrel, amely - miutan szept.-ben kulonleges hataskorrel 
ruhaztatta fel magat - formalisan felulmiilja az amerikai es a francia elnok lehetosegeit. Az elnoki 
dekretumok torvenynek szamitanak, Gorbacsov hatalyon kivul helyezheti a koztarsasagok 
torvenyeit, feloszlathatja a parlamentet, illetve megvetozhatja annak hatarozatait. Az elnoki jogkor 
ilyen kiterjesztesehez termeszetesen szukseg volt arra, hogy a part politikai bizottsaganak hatalmat 
megtorje. Erre a jiin.-ban megtartott XXVIII. partkongresszuson kerult sor, amikor az elnok- 
fotitkar addig lavirozott, mig kepes volt elkerulni a partszakadast, ugyanakkor viszont havonta 
ulesezo, csak a part ugyeiben kompetens tanacskozo testulette zullesztette a politikai bizottsagot. 
Az elnok-fotitkar nyilvanvaloan kezdemenyezo szerepet vallalt a reform] ait fekezo partapparatus 
szetvereseben, am ezzel meggyengitette az egyetlen kozpontosito erot, a Kreml korlatlan es 
vitathatatlan hatalmanak biztositekat is. Megkezdodott az a politikai szabadeses, melynek egyes 
kovetkezmenyeit 6 sem tudja befolyasolni. Az elnok-fotitkar lepeseinek kovetkezmenye, majd a 
ketsegbeesett hatalomkoncentracio kovetkezo koreinek kivalto oka volt, hogy a tavaszi parlamenti 
valasztasok soran katasztrofalis vereseget szenvedtek a partburokratak, a 20 legfontosabb 
nagyvarosban Gorbacsov demokratikus ellenzekenek kepviseloi (koztuk a moszkvai Popov es a 
leningradi Szobcsak), illetve a nacionahstak arattak gyozelmet. A maj. elsejei felvonulas, amely 
korabban az alattvaloi hiiseg demonstracioja volt, 1990-ben a Kreml elleni duhodt tuntetesbe 
torkollott. 

1990 elso 8 honapjaban a hivatalos adatok szerint az SZKP-bol 400 ezren teptek ki. Egy majd 
huszmillios part eseteben ez meg akkor sem szamit soknak, ha gondolatban felszorozzuk kettovel- 
harommal, hiszen a kilepesi mechanizmust annyira elbonyolitottak, annyi burokratikus lepcsot 
iktattak be, hogy a partkongresszus utani kilepesek realis szama alighanem csak kesobb derul ki. A 
szamnal sokkal fontosabb, hogy kik szabadultak meg tagkonyvuktol. Borisz Jelcin mellett Gavriil 
Popov, Anatolij Szobcsak es veluk azok a legaktivabb emberek, akik felismertek: az SZKP-n kivul 
hatekonyabban politizalhatnak - peldaul lij partok alapitasaval. A Szovjetunioban ma mintegy 400 
part miikodik. Csak Griiziaban 150, Oroszorszagban 100, Ormenyorszagban 80. Kevesebb tobb 
volna. Amikor okt.-ben a Legfelsobb Tanacs legalizalta a tobbpartrendszert, nemcsak az volt 
ketsegtelen, hogy ezek a partok mar ligyis leteznek es miikodnek, hanem az is, hogy igen alacsony 
hatekonysaggal. Amikor okt. vegen kongresszust tartott a Demokratikus Oroszorszag mozgalom, a 
forum utan gyengebb volt, mint elotte, sikerult belefulladnia a belso vitakba. A Szovjetunioban 
megvalosult a pluralizmus, a velemenyek sokfelesege, nyoma sines viszont a tobbpartrendszernek, 
amikor egyik part valodi ellenfele volna a masiknak. Meg a meggyengitett SZKP is erosebb 
barmelyik lij politikai kepzodmenynel, es Gorbacsov valosziniileg eppen ezert kerulte el nyaron a 
kuszobonallo partszakadast. 

A szovjet belpolitika kulcsfontossagii esemenye volt, hogy az Orosz Foderacio parlamentje maj. 30- 
an Borisz Jelcint valasztotta elnokeve. Ennek igen nagy szerepe lett a kesobbi gazdasagi 
reformvitakban es abban is, hogy feltartoztathatatlanna lett a birodalom bomlasa. Az orosz 
parlament elso teendoje volt ugyanis, hogy deklaralta az Orosz Foderacio szuverenitasat. Ez 
nagyobb csapas volt a birodalom egysegere, mint az, hogy marc. 11-en Litvania, majd kesobb 
kevesbe dramai modon, de Vilniussal egyetertesben a masik 2 balti koztarsasag is kinyilvanitotta 
fuggetlenseget, hiszen Oroszorszag eseteben a birodalmi kozpontrol van szo. A popuHsta Jelcin 
elnokke valasztasakor mar nyilvanvalo volt: egyszerre nem lehet decentralizalni a gazdasagot. 



erositeni a kepviseleti demokraciat es kozben fenntartani a Szovjetunio korabbi monolitikus 
egyseget, kozpontositott politikai rendszeret. Jelcin nyflt valasztas ele allitotta a centrista 
Gorbacsovot, aki korabban minden eszkozzel akadalyozni probalta a nala hiaba jelentektelenebb, 
de sokkal nepszeriibb politikus megvalasztasat. A „peresztrojka Robin Hoodjanak" orosz elnokke 
valasztasa felgyorsitotta a szovjet koztarsasagok nacionalista politikai csoportjainak erosodeset. Az 
ev vegeig Kirgizia kivetelevel minden koztarsasag deklaralta szuverenitasat. Ormenyorszag aug.- 
ban Levon Ter Petroszjan szemelyeben ellenzeki politikust valasztott elnokke es a balti 
koztarsasagokhoz hasonloan fuggetlensegi nyilatkozatot tett. Gyozott az ellenzek Griiziaban is, 
bonyolult helyzet alakult ki Moldaviaban, ahol a nacionalistak kinyilvanitottak, hogy inkabb 
tartoznanak Romaniahoz, amire az orosz es a gagauz kisebbseg sajat koztarsasag kikialtasaval 
reagalt. A birodalom jovoje szempontjabol alighanem meghatarozo jelentosegii, hogyan fejlodnek 
tovabb az esemenyek a masodik legerosebb szovjet koztarsasagban, Ukrajnaban, amely jiil.-ban 
nemcsak szuverenitasi nyilatkozatot tett, de elhatarozta sajat penz es sajat hadsereg bevezeteset is. 
A szovjet koztarsasagok kozul azonban egyedul Oroszorszag onfenntarto. A koztarsasagok egyseges 
korust alkotva arra panaszkodnak, hogy Moszkva kizsakmanyolja oket. Valojaban azonban 
forditott a helyzet. Az abszurd szovjet arrendszer olyan, hogy az energiahordozok es nyersanyagok 
belso ara egyharmada, egyotode a vilagpiacinak, mig a kesztermekek ara kozelebb van a kulso 
realitasokhoz, sot bizonyos esetekben - televiziok, gepkocsik, egyes ruhanemiik - magasabb, mint a 
vilagpiacon. Nines az a szovjet koztarsasag - beleertve a balkaniakat is -, amely az orosz 
olajszallitasok nelkul, devizaban fizetve, akar egy fel evig is kepes fenne az onallo letre olyan nyugati 
tamogatas nelkul, amelyert meg az aprocska es a Szovjetunion belul legfejlettebb balti 
koztarsasagok is hiaba kihncseltek. Az onmagukban viragzo gazdasagot kifejleszto, fuggetlen 
szovjet koztarsasagokrol szolo alom ures fantazia. A reahs alternativa a szovjet kozos piac, egy 
lazabb nemzetkozosseg, amely azonban megorzi az integracios kapcsolatokat, vagy a haboriisag, a 
kaosz es az ehinseg. 

Amikor 5 honapos vita, helybenjaras utan a Legfelsobb Tanacs okt.-ben megszavazta a Gorbacsov 
altal eloterjesztett programot a piacgazdalkodasra valo atteresrol, az elnok-fotitkar atlepte a 
Rubicont. Deklaralta, hogy „az emberiseg a tortenelem folyaman nem talalt ki hatekonyabb 
gazdasagi rendszert a piacgazdasagnal". A korabbi honapok soran 2 koncepcio utkozott meg 
egymassal. Satalin akademikus Jelcin altal is tamogatott 500 napos programja a lengyel 
sokkterapiahoz kozel alio kezelest irt volna elo. A program gyors utemii privatizaciot javasolt, 
melynek soran a magantulajdonosok jatszottak volna a foszerepet. Magankezbe kerultek volna a 
foldek, az arak donto tobbseget egy esztendo alatt fel kellett volna szabaditani. Rizskov kormanyfo - 
hiperinflaciotol tartva - fontolva halado, ovatos tervet javasolt. A privatizacio helyett lassii 
„allamtalanitasi" hadmiiveletet inditvanyozott, melynek soran a vallalatok tobbsege kollektiv 
tulajdonba kellett volna keruljon. A foldekrol nepszavazas dontott volna, az arak egyharmada meg 
1992-ben is szabott allami ar kellene hogy tegyen. A szavazas elott Jelcin hadat uzent Rizskovnak es 
tervezetenek. Kijelentette: ha a szovjet torvenyhozas ezt a valtozatot fogadja el, akkor Oroszorszag 
vamhatarokat allit fel, sajat penzt vezet be es teruleten hatalyba lepteti a Satalintervet. 
Gorbacsov okt. 17-en ismet kompromisszumos tervet fogadtatott el - mint a lemondott orosz 
miniszterelnok-helyettes, Javlinszkij fogalmazott -, osszehazasitotta a sunt a sikloval. A 2. valtozatot 
Aganbegjan akademikussal egybedolgoztatta, es egy adatokat, hataridoket, altalaban 
konkretumokat nem tartalmazo szoveget szavaztatott meg, visszautasitva Rizskov meneszteset. A 
honatyak tehat egy olyan koncepciora mondtak igent, melynek reszleteit nem ismertek, azaz szabad 
kezet adtak Gorbacsovnak. Jelcin szerint Gorbacsovnak a szovjet gazdasagra vonatkozo 
intezkedesei kozul Oroszorszagban csak azok lesznek ervenyesek, melyeket egyenkent megszavaz a 
Foderacio Legfelsobb Tanacsa. Sikerulhet-e Gorbacsov heroikus kiserlete, hogy a 
szovjetrendszerbol kepviseleti demokraciat, a birodalombol nemzetkozosseget, a tervutasitasos- 
kollektivista berendezkedesbol piacgazdasagot faragjon? 1990 vege fele annak jelei mutatkoznak, 
hogy a vallalkozas kaoszba, anarchiaba fordul. Akarhogyan is lesz, a Szovjetunio tulhaladta azt, 
amit a repulesben „no return point" -nak hivnak. A pontot, ahonnan nines visszateres. A bolsevik- 



kommunista politikai rendszer, es az erre epulo birodalom, a gazdasagon kivuli kenyszert feltetelezo 
adminisztrativ-parancsnoki gazdasag epitmenye osszeomlott. A Szovjetunio a jovoben nem az lesz, 
ami eddig volt. Egy pillanatra sem erdemes azonban feledni, hogy Oroszorszag fennmarad, s talan 
1-2 ev, talan 1-2 evtized multan, de mindenkeppen erosebb lesz, mint ma. Most barmi is tortenjek, 
Oroszorszag Europa egyik meghatarozo nagyhatalma marad. 

Barat Jozsef 

Egy allam vegnapjai 

Berlin, 1990. okt. 2-a ejfel, a Reichstag elotti teren. Ziig a Bekeharang, amelyet a vilaghaborii utan 
az amerikaiak adomanyoztak a berlinieknek. Felhangzik a nyugatnemet himnusz, felhiizzak a 
nyugatnemet zaszlot. Mindketto egyiittal az lij, megnagyobbodott nepet allam jelkepe is. A 
keletnemet zaszlo es himnusz feledesbe merul, csakiigy, mint megannyi mas keletnemet 
„Errungenschaft", eredmeny: a kombinat, a sarlo-korzo-kalapacs, a nepi tulajdonii uzem, a 
hadsereg, a rendorseg, megannyi parttitkar, besiigo, tanacselnok. Repulnek a petardak, lengenek a 
zaszlok, kezdodik a tiizijatek. Az arcokon megsem csak oromot latni. Inkabb ertetlenseget, 
tanacstalansagot. Egy ev forgataga elsodort egy allamot, megcafolt minden elorejelzest, felkavarta a 
miiltat es a jelent. 

1989. szept.ll-e a magyar-osztrak hataron. Felemelkednek a sorompok, pontosan ejfelkor. Tobb 
ezer keletnemet vag neki az ismeretlen vilagnak. Nem akarnak hazaterni, pedig az NSZK-ban 
jobbara taborok varjak oket. A magyar-keletnemet kormanyegyezmenyt hatalyon kivul helyezik. 
Harom hettel kesobb Pragaban Genscher nyugatnemet kulugyminiszter es Seiters kancellari 
hivatali miniszter az NSZK-kovetseg balkonjan bejelentik: innen is tobb mint 3000 menekult 
indulhat az lij haza fele. 

Okt. 7-en az NDK kormanya latszolag a regi modon unnepli az allam fennallasanak 40. 
evfordulojat. Gorbacsov vendegkent kijelenti: „Aki tiil keson erkezik, azt a tortenelem megbunteti." 
Ket nappal kesobb a lipcseiek szazezren mennek ki az utcara. „Mi vagyunk a nep" - kiabaljak. A 
rendorok brutalisan lepnek fel ellenuk, csakiigy, mint a demokraciat kovetelo berliniekkel szemben. 
A hetfoi demonstraciok, a templomokban osszegyiiltek dalai, a gyertyak lij hatalmat kovacsolnak. A 
regi meghatral: okt. 18-an Erich Honecker lemond, Egon Krenz lep a helyere. Azt gondolja, hogy a 
lassii nyitasnak meg helye lehet. 

Nov. 9-en ejfelkor 28 ev utan eloszor az NDK mindenki szamara varatlanul megnyitja hatarait. 
Berlin ket resze kozott tizezrek „mennek at a falon". Reggelig folyik a pezsgo es a tanc a fal tetejen, 
a Brandenburgi kapunal. Am ez a kapu karacsonyig meg zarva marad. Az elso szabad ejszakan a 
nyugatiaknak eloszor nem kell kotelezoen penzt valtaniuk, a keletieknek kiutazasi kervenyert 
folyamodniuk. A nyugat-berlini Kurfurstendammon a keletiek, a kelet-berlini Alexen a nyugatiak 
unnepelnek. Kohl kancellar nov. 28-an vilagszerte meghokkentoen gyorsnak itelt tizpontos 
programot tesz kozze. Ebben vazolja a ket nemet allam egyesitesenek tervet. A lipcsei jelszavak 
kozott lij jelenik meg: „Mi egy nep vagyunk." A szazezrek elott Krenz is meghatral. Lemond. Kohl 
kancellar es az lij keletnemet kormanyfo. Hans Modrow Drezdaban talalkozik egymassal. A 
nemetek kozosen unneplik a karacsonyt. 

1990. febr.-ban Kohl es Genscher Moszkvaba latogat. Gorbacsov biztositja oket, hogy a Szovjetunio 
tiszteletben tartja a nemetek donteset, ha ok egy allamban szeretnenek elni. Kohl es Modrow 
megkezdik targyalasaikat a gazdasagi es a valutaris uniorol. Az NDK elso szabad valasztasan, marc. 
18-an a konzervativ tabor gyoz, amelyet a keletnemet keresztenydemokratak vezetnek. Apr.-ban a 
nepi kamara, a parlament megvalasztja az elso szabad kormanyt. Lothar de Maizicre a gyoztes 
parton kivul a szocialdemokratakat es a liberalisokat is bevonja a kormanyzasba. 

Maj.-ban Bonnban megkezdodnek a 2+4 targyalasok. A ket nemet kulugyminiszteren kivul a II. 
vilaghaborii gyoztesei, a szovjet, az amerikai, a francia es a brit diplomacia vezetoje targyal 
Nemetorszag jovojerol. A nyugatnemet kormany es a tartomanyok megegyeznek arrol, hogy 
egysegalapot hoznak letre.115 milliard markat szannak az egyesitesre. A ket penzugyminiszter. 



Waigel es Romberg alairja az elso allamszerzodest. A keletnemet parlamentben jun.-ban vita 
kezdodik az egyesitesrol. Az egyik kisebb konzervativ part azt javasolja, hogy az egyseg egyszerii 
belepessel menjen vegbe. A javaslatot a bizottsagokhoz utaljak. A keletnemet parlament, a 
nyugatnemet torvenyhozas ket haza a honap vegen elfogadja a gazdasagi, a valutaris es a tarsadalmi 
unio torvenyet. Egyiittal veglegesen elismerik a haborii utan kialakult nemet-lengyel hatart. Jul. 
elsejen megvalosul a gazdasagi egyseg. A nyugatnemet marka az NDK hivatalos fizetoeszkoze lesz. 
A politikusok gyoznek a bankszakemberek ellen: 4000 markaig minden keletnemet egy az egyben 
valthatja at az NDK-markat. Napokon at kigyoznak a sorok a bankok elott. De a gazdasagi egyseg 
letrejon. Az NSZK feltolti az NDK-t penzzel es aruval. Megkezdodnek a targyalasok a teljes 
egyesitesrol. 

A honap kozepen Kohl es Gorbacsov a nemet kancellar szovjetuniobeli latogatasan megoldast talal 
a szovetsegi rendszer dilemmaira: Nemetorszag meg 1990-ben megkapja a teljes szuverenitast, majd 
maga donthet katonai-politikai hovatartozasarol. Az ossznemet valasztasok, az egyesules ideje es 
modja miatt vitak bolygatjak fel a nepi kamara vegnapjait. A Hberalisok kilepnek a kormanybol. 
Aug. elejen megszuletik az ossznemet valasztasok szabalyozorendszere. Eszerint a keleti es a nyugati 
partok szabadon koaliciokat kothetnek egymassal. A nyugati uzletemberek mellett egyre tobb 
politikus is szot es szerepet kap a keletnemet visszaszamlalasnal. Mikozben a berliniek a fal 
epitesenek evfordulojara, aug. 13-ra keszulnek, a fal mellett lijra megszervezik a legendas koncertet. 
Pink Floyd: The Wall - az omladozo berlini falnal. 

Aug. kozepen a keletnemet kormanyfo levaltja 4 miniszteret, kozottuk ket szocialdemokratat. 18-an 
De Maizicre kormanyfo es Blum nyugatnemet munkaugyi miniszter Sopronban egyutt emlekezik a 
paneuropai gyulekezet elso evfordulojara. Akkor tobb szaz NDK-allampolgar szokott Nyugatra az 
egy ejszakara megnyitott magyar-osztrak hataron. A keletnemet koalicio felbomlik. A 
szocialdemokratak kilepnek a kormanybol. Eredmenytelenul folyik a vita a kormanyban es a 
parlamentben az egyesites idopontjarol, a volt belugyi besiigok, a Stasi-emberek sorsarol. Tobb 
kepviselo kenytelen lemondani, mivel neve kapcsolatba kerul a feloszlatott belbiztonsagi 
szervezettel. A kormanyfo okt. 14-et javasolja az egyseg megteremtesere. Richard von Weizsacker 
nyugatnemet allamfo dec. 2-ara hirdeti meg az altalanos valasztasokat. 
Aug. 23-an a nepi kamara rendkivuli ulesen, hajnalra dont arrol, hogy az NDK okt. 3-an a 
nyugatnemet alaptorveny 23. cikkelye szerint csatlakozik a Nemet Szovetsegi Koztarsasaghoz. 294 
kepviselo igennel szavaz, 62-en nemmel, 7-en tartozkodnak. A nyugatnemet torvenyhozok 
kozzeteszik a valasztasi torvenyt, amelyet keletnemet partnereikkel egyutt dolgoztak ki. A 
nyugatnemet torvenyhozas nagy tobbseggel elfogadja a valasztasi megallapodast. 31-en Berlinben 
alairjak a nemet-nemet egyesulesi egyezmenyt. Az 1000 oldalas, 45 cikkelyre osztott szerzodes 
megannyi reszletet tisztaz. Ugyanakkor megannyi tisztazatlan kerdes is marad. Bonn es Berlin 
versenybe kezd, melyikuk legyen az igazi fovaros. A kompromisszum: Berlin a fovaros - az 
allamelnok ott fogadja vendegeit, Bonn viszont a parlament es a kormany szekhelye. A 
felmegoldassal egyik fel sem elegedett. De nem sikerul lezarni a miiltat sem. A Stasi-emberek listait 
nem teszik kozze. Megoldasra var megannyi tulajdonjogi problema, karteritesi ugy. A keletnemet 
vagyonugynokseg elen nyugatnemet szakemberek nekilatnak a volt kombinatok nagybani 
kiarusitasahoz, szanalasahoz, bezaratasahoz. 

Szept.-ben a bonni miniszteriumok a berhni kormanyhivatalokban is irodakat nyitnak. 
Megkezdodik az atadas-atvetel. Mikozben felmilliosra szokik a keletnemet munkanelkuUseg, masfel 
milliosra a roviditett munkaido szerint dolgozok szama, lijabb es lijabb statisztikak derulnek ki az 
allami adossagrol, a kornyezetszennyezesrol, a megsziino keletnemet allam hagyatekairol. Az 
egyesules koltsegveteset lijra es lijra felfele kell kiigazitani. A nyugatnemet cegek megkezdik 
nagyobb beruhazasaikat a „meg-NDK"-ban. A Volkswagen bejelenti, hogy 5 even belul tobb mint 5 
milliard markat fordit autogyartasra Zwickauban. Tobb nyugati ceg BerHnbe teszi at szekhelyet. A 
Daimler-Benz a Potsdam ter romjain akar lij kozpontot kialakitani. Terjeszkednek a bankok, az 
iparvallalatok, erkeznek a foldjuket vagy berhazaikat visszakovetelok. Valaki a kelet-berlini 
tevetoronyhoz tartozo telket mondja magaenak. 12-en Genscher es Sevardnadze kulugyminiszterek 



Gorbacsov jelenleteben irjak ala a szovjet- nemet egyezmenyt. Eszerint a szovjet csapatokat 1994-ig 
kivonjak a keleti zonabol. A nyugatnemet kormany 13 milliard markas penzugyi segelyt iger 
Moszkvanak. A szuverenitasrol szolo egyezmenyt a negy gyoztes hatalom es a ket nemet allam 
kepviseloi parafaljak. A nyugati csapatok eszerint addig maradnak nemet foldon, amig a szovjet 
erok el nem hagyjak az NDK teruletet. 20-an mindket nemet parlament elfogadja az egyesitesi 
szerzodest. 

Okt. 2-a az NDK fennallasanak utolso napja. A nyugatiak atveszik a rendorseg iranyitasat. A keleti 
rendorok atfestik Ladaikat, hogy a hatosagok egyseget megteremtsek. Nyugat-Berlin 
polgarmesterenek fennhatosaga a varos keleti felere is atterjed. Igy Berlin polgarmesterekent 
bucsiiztatja a szovetseges haderok kepviseloit. Kituntetes kituntetest kovet. A megszallo hatosagok 
ido elott - az illeto torvenyhozasok jovahagyasa elott - mondanak le elojogaikrol. Az NDK allami 
letenek utolso aktusakent Kurt Masur, a lipcsei karmester este Beethoven IX. szimfoniajat vezenyli 
Berlinben. A beszedek egymast kovetik. Itt meg elsokent a keletnemet kormanyfo beszel. Ebben a 
minosegben utoljara, annal is inkabb, mivel ekkor mar 24 oraja az egyesult CDU elso 
elnokhelyettese. Ejfelkor a Reichstag elott allam szuletik es allam szunik meg. A nemzeti 
szimbolumokkal tarkitott unnep visszafogottan zajlik. Okt. 3-a munkaszuneti nap. Szazezrek 
ismerkednek lij orszagukkal. Van, aki az Utopia koztarsasagot alapitja meg. Csak nehany szaz 
kovetore, honfitarsra talal. Sokan kozuluk 1989. okt. ben meg az elso sorokban haladtak. Most 
valahol felrehiizodva, ertetlenul allnak. 

Az esemenyek tovabbra is gyorsulnak. Valasztasok okt.l4,-en, majd dec. 2-an. A volt NDK 
megyeibol osszesen 5 tartomany lesz az lij Nemetorszagban. A jogallasok, a jogkulonbsegek miatt 
meg honapokra akad vitaanyag. Dec. elejen az lij Nemetorszag lij kormanyat es parlamentjet 
valasztjak meg. A hatalmas orszag elere pedig ki is lehetne jobb kancellarvaromanyos, mint a 
hatalmas ember, Helmut Kohl. O pedig koszonetet mond a NATO-szovetsegeseknek, 
Gorbacsovnak, a lengyeleknek, a magyaroknak. Nemetorszag ketsegbevonhatatlanul vilaghatalom. 
Meg akkor is, ha e szerepet maga is igyekszik folottebb ovatosan kezelni. A vilag bizalmat szavaz 
ennek a hatalomnak. A hatalom pedig bizik a vilagban. Az egyseges Nemetorszag unnepsegein 
leggyakrabban felcsendulo zenemii Beethoven IX. szimfoniajanak Oromodaja Schiller szovegevel. 

Beszterczey Gabor 

Lengyelorszag egy eve 

Amikor 1989. szept. 12-en megalakult az lij lengyel kormany, Tadeusz Mazowiecki meg az egyetlen 
nem kommunista miniszterelnok volt Kelet-Europaban. Jollehet a kormany a Szolidaritas, a LEMP, 
a Parasztpart es a Demokrata Part koaliciojakent alakult meg, a szemelyi valtozasok soran 
megiscsak foleg a Szolidaritas emberei kerultek miniszteriumi vezetoi, nagykoveti es helyi 
kozigazgatasi tisztsegekbe. Ekozben sok vita zajlott arrol, hogy a szakertelem vagy a politikai nezet- 
e a donto, hogy „a miilt biinoseit" kell-e eltavolitani, vagy a leghozzaertobb embereknek kell adni a 
megbizasokat. A szemelyi valtozasokat az 1990. maj. 27-i helyhatosagi valasztasok tetoztek be, 
amelyeken a valasztoknak csak 42%-a vett reszt. Zommel a Szolidaritas allampolgari 
bizottsagainak jeloltjei gyoztek, s ok vettek at a vajdasagok vezeteset, a polgarmesteri hivatalokat 
stb. A kormanybol 1990. jiil.-ban tavozott az a ket kommunista tabornok, akinek bekerulese egy 
evvel korabban az egyik fo kompromisszum volt: Kiszczak belugy- es Siwicki honvedelmi miniszter. 
Megsziint az allami cenziirahivatal, az egyhazugyi hivatal, atalakult a belugyminiszterium. A 
megszuntetett biztonsagi szolgalat helyett allamvedelmi hivatalt szerveztek, lij emberekkel, s 
felszamoltak a hirhedt rohamrendorseget. A korabbi allambiztonsagi szervek altal elkovetett 
biincselekmenyek, allitolagos gyilkossagok kivizsgalasara parlamenti bizottsag alakult. Ugyanilyen 
bizottsag elemezte az 1988-89-ben mukodott Rakowski-kormany miikodeset, a szejm pedig bizonyos 
kerdesekben elitelo hatarozatot hozott. 

Megkezdodott a Leszek Balcerowicz miniszterelnok-helyettes es penzugyminiszter nevevel 
femjelzett gazdasagpolitikai terv megvalositasa. Sikerult megallitani a hiperinflaciot (ha a jan.-i 



utemben folytatodott volna, az eves inflacio elerte volna a 4000%-ot), es evtizedek ota eloszor piaci 
egyensiily alakult ki: az eladoknak kell a vevokert versengeniuk, es nem forditva. Ennek azonban 
siilyos ara van: a termeles 30-40%-kal csokkent, ugyanakkor szeles retegek keptelenek megvenni az 
immar kaphato arukat.1990 vegere 1 millios munkanelkuliseg varhato. Ekozben nem kezdodott 
meg el az igazi gazdasagi szerkezetvaltas, es csak 1990. jiil.-ban szuletett meg a privatizacios 
torveny. A kormany szerint elkerulhetetlen volt a szakaszos haladas - eloszor az inflaciora, a 
penzsziikitesre kellett koncentralni -, es tervszeriien jon majd a tobbi lepes; kerdes azonban, hogy 
az elegedetlen tomegek mit viselnek el politikailag. 1990 nyaran pi. viharos 

parasztmegmozdulasokra kerult sor, amelyek megfekezesere a kormany a rendorseget is igenybe 
vette. A vita temaja: a termelok garantalt minimalis felvasarlasi arakat koveteltek. 
A kulpolitikaban jelentos reorientacio kezdodott el, amit a nyugati orszagok melegen tamogattak. 
1989 oszen Lech Wal§sat,1990 tavaszan Tadeusz Mazowieckit fogadtak kiemelt kulsosegek kozott 
az Egyesult Allamokban. J61 alakult a szovjet-lengyel viszony is. Ebben bizonyara szerepet jatszott, 
hogy a szovjet fel is elitelte a Lengyelorszag rovasara kotott 1939. aug.-szept.-i szovjet-nemet 
megallapodasokat, es - ami erzelmileg talan meg fontosabb volt a lengyelek szamara - ehsmerte: 
Katyriban 1941-ben a szovjet hatosagok gyilkoltak meg sok ezer lengyel katonatisztet. Kulonlegesen 
fontos a lengyelek szamara a nemet egyesules, es a lengyel diplomacia nagy gyozelmenek tartjak, 
hogy az orszag bekapcsolodhatott a 2+4 ertekezletbe (a ket Nemetorszag es a nagyhatalmak 
targyalasaiba), illetve hogy az NSZK es az NDK parlamentje meg az egyesules elott 
felreerthetetlenul kinyilvanitotta a mai lengyel-nemet hatar veglegesseget. Bar a lengyel-csehszlovak 
es a lengyel-magyar viszony kedvezoen alakul, ez nem szuntette meg a mindennapi elet konfliktusait 
(pi. a turistaforgalomban), es azt sem, hogy az emlitett nemet problematika miatt a lengyel kormany 
sem a Varsoi Szerzodes feloszlatasat, sem a szovjet csapatok orszagukbol valo kivonasat nem tartja 
annyira surgosnek, mint pi. a magyar vezetes. 

A lengyel politikai szervezetek kozul a hatalom korabbi birtokosa, a Lengyel Egyesult Munkaspart 
1990. jan.-ban megsziint. A gyenge es elkesett reformprobalkozasok keves eredmennyel jartak, a 
LEMP helyett megalakult Szocialdemokrata Part (elnoke az 1954-es szuletesii Aleksander 
Kwasniewski, fotitkara Leszek Miller) az elod 2 millio tagja helyett nehany tizezret tomorit csupan. 
Meg tobb belso megosztottsag zilalta szet a Parasztpartot - ma 3 ilyen nevii szervezet vetelkedik 
egymassal a parlamentben es a politikai eletben. Vitak folynak a korabban mukodott partok 
vagyonarol, sajtojarol, az elszamoltatasrol. 

1990. apr.-ban kongresszust tartott a Szolidaritas Szakszervezet. A Szolidaritas tagletszama mintegy 
negyede csak a 10 evvel ezelottinek. Lech Wal^sat a szavazatok 77,5%-aval lijravalasztottak 
elnokke, de mar erezhetoek voltak a belso konfliktusok. A Walesa korul letrejott „Centrum- 
megallapodas" a kormanyt szamos kerdesben a demagogiatol sem visszariadva biralja, mert erzi a 
tomegek elegedetlenseget. Ez a csoport Wal^sat szeretne mielobb a koztarsasagi elnoki szekben 
latni, es a tobbpartrendszer es a pluralizmus neveben biralja ellenfeleit. Az utobbiak viszont arra 
hivatkoznak, hogy a kormanynak politikai bazisra van szuksege, hiszen nem valamely part 
kormanyakent jott letre. E csoportok szerint a Mazowiecki-kormanyt mindenkepp tamogatni kell, 
mert ez az egyetlen esely, es a Nyugat is csak a Balcerowicz-fele gazdasagi program ot tamogatja, 
barmilyen fajdalmas is az a lakossag szamara. 

A konfliktusnak szemelyi elemei is vannak. Szamos korabbi Szolidaritas-vezeto elfogadhatatlannak 
tartja Walesa dontesi modszereit es stilusat, pi. a SzoHdaritas Hetilap foszerkesztojenek cserejet 
vagy a szemelye mellett miikodo allampolgari bizottsag titkaranak, regi harcostarsanak, Henryk 
Wujecnek a levaltasat. (Az erintett egy ketsoros levelket kapott: „Erezd magad felmentve. ...") Nem 
tartjak alkalmasnak Wal^sat az allamfoi posztra, es inkabb Mazowieckit tamogatnak. Addig pedig 
- a Centrum altal szervezett alairasgyiijtessel szemben - egyetertenek Jaruzelski elnok hivatalban 
maradasaval, aki barmennyire a regi rendszer jelkepe - 1989. jiil.-i megvalasztasa ota tisztesseggel 
es a valtozasokat nem akadalyozva tolti be tisztseget. O maga kijelentette, hogy elobb az lij 
kormanyt es az elnokvalasztas modjat (kozvetlen vagy parlamenti) kell kidolgozni, aztan a 
megfelelo pillanatban szivesen lemond. Feltiino, hogy Bush amerikai elnok meghivta Jaruzelskit (a 



szuksegallapot egykori bevezetojet). Glemp primas pedig hosszii megbeszelest folytatott vele. Ezek 
minden bizonnyal Walesanak szolo figyelmeztetesek. 

A Centrum-megallapodassal szemben tobb csoportosulas is all. Bujak, Frasyniuk es mas regi 
Szolidaritas-vezetok alakitottak meg a ROAD roviditesiit (Demokratikus Akcio Allampolgari 
Mozgalom), de emlitest erdemel az lin. Demokratikus Jobboldali Forum es a Jerzy Turowicz 
krakkoi lapszerkeszto inditotta Demokratikus Kezdemenyezes is. Ez utobbiban neves ertelmisegiek, 
katolikus szemelyisegek is szerepelnek. A kepet bonyolitja, hogy a Wal^sa-fele Centrumhoz 
soviniszta, antiszemita, jobboldali csoportok is csatlakoztak, amelyek eldurvitottak a vita hangjat. 
Meg maga Walesa is, akinek szemelyes nezetei ettol bizonnyal tavol allnak, kepes volt antiszemita 
felhangokat belevinni egykori kozeli munkatarsaival, barataival (pi. Adam Michnikkel) folytatott 
vitajaba. Erinti tovabba mindez az egyhaz, a katolicizmus szerepet - hiszen a demokratikus 
valtozasok az egyhaz kozvetlen politikai siilyat nyilvanvaloan csokkentettek. Kielezodtek viszont a 
vitak az abortusz es az iskolai hitoktatas korul. E kerdesekben nemcsak a „vilagi baloldali"-nak 
nevezett nem hivo politikusok kepviselnek mersekelt allaspontot, hanem szamos nyugati liberalis 
orientaciojii katolikus is, mig a Centrumot tamogato jobboldal kereszteny, „vallasved6" 
megfogalmazasokkal keveri a soviniszta es intolerans propagandat. 

1990. jiil.-ban sor kerult Walesa es Mazowiecki szemelyes talalkozojara, majd a Szolidaritas 
parlamenti csoportjanak sok tagja viharos gyiilesen vett reszt a hires gdanski hajogyarban. 
Augusztusban Walesa kijelentette: tartozkodni kell a szemelyes tamadasoktol, s elfogadta azt, hogy 
az elnokvalasztas kozvetlen legyen. Ismet hangsiilyozta azonban, hogy eros allamfore van szukseg, 
ami ellenfelei koreben rossz erzeseket valt ki, mert pi. az 1926 utani Pilsudski-diktatiirara 
emlekezteti oket. 

Dec. 9-en, az elnokvalasztas masodik fordulojaban - a vegul gyoztes - Walesanak a tengeren tiil 
vagyont szerzett, joszerivel ismeretlen Tyminskivel kellett megmerkoznie. A harmadikkent befuto 
Tadeusz Mazowiecki kormanyfo benyiijtotta lemondasat, s bejelentette, hogy ellenzeki politikai 
szervezetet alapit. Ezzel teljesse valt a szakadas a SzoHdaritas Walesa altal kepviselt nacionahsta- 
populista szarnya s az ertelmisegi Hberalisok kozott. 

Domany Andras 

Kolumbia: elore bejelentett haboru 

1989. aug.-ban Kolumbiaban golyo vegzett az elnokvalasztasi kampany gyozelmi varomanyosaval, 
Barco elnok szinte kijelolt utodjaval, Luis Carlos Galannal. A 30 millios orszag legnepszeriibb 
politikusanak halala a polgar-, drog- es gerillahaboriikban gazdag Kolumbia legveresebb 
hadjaratanak kezdete lett. Virgilio Barco elnok, a Hberalisok vezere minden fronton nyilt 
utkozeteket jelentett be. Egy evvel kesobb lij elnok vehette at a hivatali teendoket: Cesar Gaviria, a 
Hberalisok jeloltje gyozott. A kormany es a kabitoszer-maffia kozotti haboriinak ekozben ket 
tovabbi elnokjelolt es 3000 civil esett aldozataul (csak MedeHinben, az orszag masodik varosaban, a 
„fekete barok" fohadiszallasan 100 rendor). Egyes becslesek szerint naponta 50 csaladban 
gyaszolnak Kolumbiaban. 

A miilt szazadban Kolumbia vilagcsiicstarto volt a polgarhaboriik teren, s az is maradt - am a helyi 
tortenelmet e szazadban is epp eleg veres folyamat tarkitja. A II vilaghaboriit koveto evekben is egy 
kozkedvelt politikus-elnok eroszakos halala robbantotta ki az lin. „er6szak" evtizedes 
szembenallasat. Az aldozatok szamat akkor szazezerre tettek. 

Azota nem nyugodtak a fegyverek Kolumbiaban. A gerillak, a kabitoszer-kereskedok, -finomitok es 
a kormany haromszogebol ketto mindig harcban allt egymassal. A kabitoszerbarok olykor 
ajanlatokkal probaltak biztositani, hogy visszaterhessenek a civil eletbe, s ne kelljen tartaniuk attol, 
hogy kiszolgaltatjak oket az Egyesult Allamoknak: Az 1984-es ajanlat szerint hazautaltak volna 
profitjukat. Ez akkor a teljes aHamadossagot fedezte volna. 1988-ban ismet hasonlo ajanlat 
szuletett. Mivel a kormany egyik esetben sem engedett, a maffia 1989. aug.-ban lelovette a nepszerii 
elnokjeloltet, Luis Carlos Galant. 



Barco elnok valasza felbolygatta az orszagot: Tobb ezer katona, render inditott osszehangolt akciot 
a 2 millios Medellinben. Hazakat, nyaralokat, luxusvillakat, autokat, jachtokat foglaltak el, 
szazszamra. Ezreket tartoztattak le. Mivel a rendkivuli allapot Kolumbiaban a vilaghaborii ota 
szinte mindig ervenyben volt, az azota talan rendkivulibb allapotrol lehet tehat inkabb beszelni. A 
nagy fogasok azonban varatnak magukra. Meg szept.-ben sikerult kezre keriteni a maffia masodik 
vonalabol szakertoket, alvezereket. Ok hamarosan utnak indultak az Egyesult Allamok fele. Ott a 
birosagok meg legalabb 70, lin. „kiszolgaltatand6ra" varnak. A kolumbiai televizioban mindennap 
latni a hirdeteseket: 5 millio pesot kap az, aki a nagyvezerek nyomara vezet. 

Az eredmenyek elkedvetlenitoek maradtak. Az Amazonas forrasvidekenek surii erdosegeiben, ahol 
a vilag kokainjanak 4/5-et finomitjak, a rend, hivei felegettek, megsemmisitettek nehany 
laboratoriumot. Gonzalo Rodriguez Gacha, a maffia egyik vezere elesett a harcokban. A legtobben 
azonban ala tudtak merulni. Atmenekultek Braziliaba, majd kesobb akar vissza is terhettek 
szulovarosukba, Medellinbe. A lakosok veluk voltak. Vagy azert, mert korabbi latvanyos es valoban 
nagyvonalii adomanyaikkal sokakat eletre-halalra maguknak szereztek meg, vagy azert, mert 
maganhadseregeik no meg a felberelt siheder bergyilkosok ezrei elvettek a kedvet azoknak, akik a 
hatosagoknak akartak segiteni. Ha egy biro elitelt valakit, a biro csaladjabol megoltek valakit. Nem 
csoda, ha a haborii kirobbanasa utan 3 honappal sokan lijra szabadlabon folytattak ott, ahol aug.- 
ban abbahagytak. Az igazsagugy-miniszter lemondott. Ot is azzal fenyegettek, hogy 4 eves kisfiat 
teszik el lab alol. A birok szovetsege golyobiztos targyalotermeket, szemelyi vedelmet kert. Mindezt 
nem kaptak meg. 

Jott viszont az amerikai segitseg. Miutan Bush elnok televizios beszedeben asta ki a csatabardot, 
omlott az amerikai felszereles, segely, szakerto. Vagy egy honapig. Majd lassan csokkent az 
erdeklodes. Akkorra mar csak a katonai segelyek maradtak. A kolumbiai allam viszont nem akarja 
tiilsagosan megerositeni a fegyvereseket. Hiszen ha allamcsinytol nem is, de ontevekeny, 
gerillavadasz akcioktol joggal tarthat a hadsereg reszerol. 

A kolumbiaiak rovid ido utan ligy ereztek, hogy egyedul maradtak a vilag legjobban szervezett 
foldalatti szervezetevel szemben. Emellett az amerikai fogyasztas sem csokkent ligy, ahogy azt Bush 
elnok kilatasba helyezte. Amig pedig a kereslet megvan, letrejon hozza a kinalat is. 
A maffianak megis hamar elment a kedve az altalanos haboriitol. Jan.-ra a vezereknek eleguk 
lehetett abbol, hogy hoi itt, hoi ott bujkaljanak. Ehhez eddig nem voltak hozzaszokva. Otleteket 
adtak a kabitoszer-ellenes rendorsegnek, hoi talalhatnak finomitokat. Elengedtek foglyaikat, olykor 
meg a valtsagdijrol is lemondtak. Nyilvanosan kijelentettek, hogy ha a haborii veget erhet, feladjak 
a kokainuzletet. Egyetlen felteteluk az maradt, hogy ne adjak ki oket az amerikai hatosagoknak. 
Ket kimerult ellenfel nezte egymast ket honapon at. Ekozben megindult a valasztasi hare. Nem 
akadt het, hogy ne robbant volna valahol valami; de a haboriiban egyfajta tiizszunetrol beszeltek. 
Arrol is ment a szobeszed, hogy Pablo Escobar, a maffia egyik feje igeretet kapott az allamelnoktol: 
ha onkent jelentkezik, nem adjak at az Egyesult Allamok hatosagainak. Am ekkor lijabb 
elnokjelolttel vegeztek golyok. A harcok lijra kirobbantak. 

Sokan felteteleztek, hogy a haboriiban egy masik, belso haborii is folyik. Ebben a hadsereg es a 
maffia vallvetve lep fel a gerillak ellen. Raadasul a gerillak megprobaltak letenni a fegyvert s a 
politikai kuzdelmekben akartak baberokat szerezni. Az egyik gerillacsapat mar evek ota 
bekapcsolodott a tarsadalmi eletbe. Ezert 5 ev alatt 1100 parttag, volt szabadsagharcos, felkelo 
fizetett az eletevel. A FARC nevii gerillaosztagokbol, a forradalmi csapatokbol Hazafias Unio neven 
alakult part. Am ez sokszor csak halalt hozott. Az iden az M-19-es gerillamozgalom katonai is beket 
akartak kotni a kormannyal. Ot eve meg latvanyos akciojukkal foglaltak el a bogotai igazsagugyi 
palotat. Akkor a biztonsagi erok lottek a gerillakra, akikkel egyutt 50 tiisz is meghalt. Most a 
gerillak vezetojet, az immar nepszerii politikust, Carlos Pizarrot lotte le egy felberelt fiatalember. 
Pizarro repulon utazott; testoreitol korulveve, valasztasi gyiilesrol jovet. A gyilkos az illemhelyen 
eldugott pisztollyal tucatnyi lovest adott te ra. A bergyilkos sem elte tiil aldozatat. A biztonsagi 
emberek vegeztek vele. A medeUini arak egy ev alatt felszoktek. Mostanaban - allitolag - 4400 
amerikai dollart fizetnek egy rendor meggyilkolasaert, 10 ezret, ha tiszt az aldozat. Nem tudni, hogy 



az elnokjeloltekert kit, hoi, mennyit fizetett. Tavasszal a kormany es a maffia haboriija lijra teljes 
erovel langolt fel. Egyik fel sem akart titkos beketargyalasokrol hallani. Barco elnok lijra elkezdte 
az Egyesult Allamokba szallittatni a letartoztatott fekete barokat. A medellini kemeny fiiik valasza: 
megadjak magukat, de csak holtan, am elobb a fel orszagot elpusztitjak. Megtartottak szavukat. A 
valasztasokig mindennap robbantak bombak, dolgoztak a bergyilkosok. A fenyegetesek ellenere, a 
bombarobbanasokkal dacolva a kolumbiaiak fele elment szavazni egy lij elnokre. A liberalisok lij 
jeloltje, Cesar Gaviria a leadott voksok majdnem felet kapta. A 43 eves politikus Luis Carlos Galan 
sirjanal tett a majdnem nagykorii fiiinak, Galan fianak igeretet: megvalositja az apa programjat. 
Gaviria arra eskudott, hogy gyokerestul atalakitja Kolumbia intezmenyeit. A masodik szavazolapon 
feltuntetett kerdesben, vagyis hogy akarnak-e lij alkotmanyt a kolumbiaiak, a valasztok majdnem 
90%-a egyetertett az lij elnokkel. Az lij alaptorveny szabalyozza majd az eddigi ketpartrendszer, a 
politikai valtogazdasag helyett a politikai pluralizmust. Mindez mar maskepp is kifejezesre jutott a 
szavazas napjan. Az M-19 nevii volt gerillaszervezetbol alakult politikai part a valasztasokon a 3. 
helyen vegzett. Mar az is sikernek szamitott, hogy a meggyilkolt korabbi vezer, Pizarro utoda 
megelte a majust. 700 ezer szavazoja pedig ketszer annyi, mint amennyien az elmiilt 100 evben 
barmely baloldali part mogott valaha is felsorakoztak. 

A kolumbiai politikai rendszer atalakuloban van. A felsobb osztalyok mostantol kenytelenek a 
parlamentben is megosztani a hatalmat az ujonnan (raadasul a hegyekbol) jottekkel. Gaviria elnok 
nekilatott; hogy osszehivja az alkotmanyozo honatyakat. Am nem konnyii oket megnyerni a 
valtozasoknak. Hiszen ki mer valamit is valtoztatni abban az orszagban, ahol ezert golyo jar? Az lij 
elnok nepiesen babot eszik a fovaros olcsobb ettermeiben, borkabatban es farmerban jar. Ekozben 
azt igeri, hogy 6 vegleg vegez a maffiaval. De eddig talan csak azert maradhatott eletben, mert nem 
minden esetben szolgaltatja ki a maffia tagjait az amerikai birok kenyenek-kedvenek. 
Idokozben atalakult az Andok orszagainak politikai terkepe. 1990. febr.-ban Bush elnok meg a 
kolumbiai Cartagenaba, az Indiak egykor legszebb varosaba osszehivhatott egy nehany oras 
drogcsiicstalalkozot. Akkor meg Kolumbia, Peru es Bolivia elnokei egykent sorakoztak fel az 
amerikai kerelmek tamogatasa mellett. Inkabb felvallaltak azt, hogy az Andok parasztjainak ne 
legyen mit enniuk, de megigertek, hogy kiirtjak a kokacserjeket. Kora oszre a 3 latin-amerikai 
elnok mar visszautasitotta az amerikai katonai segelyeket, egyiittal felhivta az Egyesult Allamokat, 
hogy sajat haza tajan tegyen rendet. Az amerikaiak is egyre jobban elfeledkeztek a droghaboriirol. 
Nemcsak azert, mert a Perzsa-obolben tobb gondjuk akadt, hanem azert is, mert idokozben 
nyilvanvalova valt, hogy az amerikai fogyasztast legalabb olyan nehez visszafogni, mint a del- 
amerikai termelest. A rovid nyari szunet utan kora osszel a droghaborii lijra fellangolt 
Kolumbiaban. Mar nem is tudni, hogy ki ki ellen harcol, ki kivel van. Az lij elnok is lassan elteved 
abban a dzsungelben, amelybol elodei sem talaltak a kiutat. Kolumbianak a vilag, foleg az Egyesult 
Allamok nem bocsatana meg, ha elnezoen viseltetne a kabitoszeresekkel. Igy viszont csak a haborii 
folytatodhat. Az allamot vegul nem lehetett legyozni. Latin-Amerikaban talan mar az sem 
megvetendo teljesitmeny. Am az allamot az allamban, vagyis a maffiat sem lehetett terdre 
kenyszeriteni. Az elore bejelentett haborii folytatodik. 

Beszterczey Gabor 

Del-Afrika: „pretoriasztrojka " 

Bevett helyi fordulattal elve teljes gozzel folyik a „pretoriasztrojka", a radikalis atalakitas politikaja 
Del-Afrikaban. Mikozben a szuperhatalmak kozti megbekulo egyezkedesnek koszonhetoen a vilag 
kulonbozo tajain oldodnak a regionalis valsagok (Afganisztan es Nicaragua utan a kambodzsai 
kerdes megoldasa is kimozdul a holtpontrol), Afrika deli reszerol is biztato hirek erkeznek 1990- 
ben. 

Sokan a totalitarius rendszerek kelet-kozep-europai folbomlasahoz hasonlitjak a del-afrikai 
valtozasokat. Meg idosikok kozott is megfigyelheto bizonyos egybeeses. Pretoriaban a Nemzeti Part 
hatalomra jutasaval 1948 a „fordulat eve". Ekkortol bontakozik ki a faji elkulonites (apartheid) 



vilagszerte elitelt politikai gyakorlata. A fokozatosan elszigetelodo del-afrikai kormanyzat majd egy 
evtizede probalkozik nemzetkozileg szalonkepesebbe valni, ennek erdekeben ovatosan bontogatja a 
fehereket es szines boriieket elvalaszto falakat. 

Pieter Botha elnok folottebb ovatos reformjai meg csak az ettermek es mozik, iskolak es kozteri 
padok „faji sorompoit" hiizzak fol - majd kimondjak a boldogito igent a vegyes hazassagokra is -, 
am nem terjednek ki a faji hovatartozas nyilvantartasara es a lakokorzetek szigorii elkuloniteset 
szabalyozo torvenyekre. A faji zavargasok s az erezhetoen gyarapodo gazdasagi gondok 
kovetkezteben megfordul a korabbi evtized trendje: tobb feher hagyja el az orszagot, mint amennyi 
odatelepul. 1986 ota egyre siilyosabb nemzetkozi szankciok is siijtjak Del-Afrikat. A nyomaszto 
gondok es a lepeskenyszer feszitoen hatnak a pretoriai vezetesre. Botha elnok 1989. jan.-ban 
konnyebb szivinfarktuson esik at - legalabbis ezzel indokoljak, hogy a Nemzeti Part elen az oktatasi 
miniszter, Frederik De Klerk valtja fel. Ekkor azonban Botha meg ragaszkodik allamfoi 
barsonyszekehez, sot visszautasitja sajat partja azon javaslatat is, hogy tartsanak elorehozott 
altalanos valasztasokat es minel tobb hatalmat ruhazzon at partelnok-utodjara. Am az ambiciozus 
De Klerk eltokelte magat a radikalisabb reformok bevezetese mellett, igy mar marc-ban lij 
alkotmany kidolgozasat surgeti, amelyben jobban reszesulhetnenek a hatalombol a „nem-feherek". 
Talan ennek tulajdonithato, hogy De Klerk jiin.-ban sikeres nyugat-europai (az NSZK-t, Angliat, 
Portugahat es Olaszorszagot erinto) korutat tesz, amelynek soran elso izben „baratsagos legkorben" 
targyalhat pi. Thatcher brit kormanyfovel is. 

Nem kisebb elegtetellel es meglepetessel nyugtazza a nagyvilag, amikor kiszivarog, hogy (a 
labadozo?) Botha elnok jiil.-ban fokvarosi irodajaban fogadta Nelson Mandelat, a kormanyzata 
ellen fegyverrel is harcolo Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezeregyeniseget. A hir annal is 
foltiinobb, mivel a fekete vezetot ekkor mar tobb mint negyedszazada tartja fogva a fehertelepes 
kormanyzat. A targyalasukrol kesobb kiadott hivatalos kozlemeny szerint mindketten elkoteleztek 
magukat a „del-afrikai bekes kibontakozas" mellett. A varatlan talalka mellett majdhogynem 
elsikkad az a jelentes, miszerint Del-Afrika ez ido tajt nuklearis toltet hordozasara is alkalmas 
kozepes hatotavolsagii raketat bocsat fol. 

Az orszagiranyito parton beluh intenziv vitak eredmenyekeppen aug. 14-en Botha vegul is hallgat 
miniszterei kovetelesere s lemond allamfoi tisztsegerol. Masnap ezen a poszton is De Klerk koveti, s 
leteszi az elnoki eskut. Az esemenyek folgyorsulasat sejteti, hogy az lij elnok par nap miilva 
Mozambikba latogat, hogy a szomszedos „frontorszag" vezetojevel, Chissanoval kimozditsa a 
holtpontrol a megbekeles akadozo parbeszedet. Egy hettel kesobb Zaire-ban, majd Zambiaban 
targyal az angolai kibontakozasrol. Ez strategiai kerdes Pretoria szamara. Angola ugyanis 
tamogatast nyiijt a SWAPO-nak, a del-afrikai ellenorzes ellen kuzdo namibiai nemzeti 
mozgalomnak. A nagyhatalmak bevonasaval folyo egyezkedes vegul is eredmenyesnek bizonyul: 
megkezdik a kubai katonai egysegek kivonasat Angolabol. Del-Afrika fuggetlenseget iger 
Namibianak, amit unnepelyes keretek kozott hirdet ki 1990 tavaszan az idokozben hazatert 
SWAPO-elnok, Sam Nujoma. Az unnepsegen a kulfoldi diszvendegek soraban - Sevardnadze 
szovjet es Baker amerikai kulugyminiszter mellett - jelen van De Klerk is. 

Idokozben parlamenti valasztasokat tartanak Del-Afrikaban. A hagyomanyoknak megfeleloen meg 
mindig kulon torvenyhozast hivnak eletre a fehereknek, a „vegyes fajiiaknak" es az indiai kozosseg 
kepviseloinek. A feketek tovabbra sem elvezhetnek hasonlo jogokat. A feher parlament megerositi 
allamfoi tisztsegeben De Klerket. Az lij kabinetben nincsenek lenyeges valtozasok: a diplomacia 
vezetoje tovabbra is Pik Botha. 

A folgyorsulo kelet-europai valtozasokon a nyugati vilaggal egyutt orvendezik a del-afrikai vezetes, 
egyidejiileg egyre intenzivebben folytatja a maga „pretoriasztrojkajat". Szept.-ben a johannesburgi 
varosi tanacs tovabb enyhit a „kis-apartheiden": ekkortol feherek es feketek kozosen hasznalhatjak 
a buszokat, a kozfurdoket es a szabadidos-kozpontokat. Hasonlo intezkedeseket fogadnak el East 
London es Durban varosatyai is. 

Ujabb dramai nyilatkozatok kovetik egymast. Okt. 10-en bejelentik 8, Mandelaval egyutt 
bebortonzott ANC-vezeto feltetel nelkuli szabadon bocsatasat. A kormany lijabb targyalasokat 



folytat Mandelaval, aki azzal a feltetellel hajlando elhagyni bortonet, ha megszuntetik az ANC 
illegalis statusat. Mar nem kell sokaig varnia. 

1990. febr. 2-an De Klerk ,.uj korszak hajnalat idezi nagy visszhangot kivalto beszedeben. A 
kormany azonnali hatallyal ervenyteleniti az ANC, az annak reszekent tevekenykedo Del-afrikai 
Kommunista Part es a radikalis Panafrikai Kongresszus betiltasarol szolo evtizedes rendeletet. Egy 
hettel kesobb szalagbetiis cim az egesz vilagsajtoban: De Klerk ismet talalkozik Mandelaval, aki ket 
nap miilva szabadul fogsagabol. 

A valtozasokra a megiijult magyar politika is reagal. Feltiinest kelt, hogy kora tavasszal - Kelet- 
Europaban elsokent - Budapesten fogadjak Pik Botha kulugyminisztert. Hivatalos 
kapcsolatfolvetelre kerul sor, majd kolcsonosen „informaci6s irodat" nyitnak egymas fovarosaban. 
A nyitasra gyorsan valaszol a nyomott budapesti munkaeropiac: heteken belul tobb mint 30 ezer 
potencialis magyar munkavallalo tolong Del-Afrika becsi nagykovetsege elott - vendegmunka 
remenyeben. Honapok multan az elso par szaz „fecske" megerkezik Johannesburg repuloterere... 
Ekozben porognek az esemenyek Del-Afrikaban. Maj. 2-4. kozott Fokvarosban tanacskoznak a 
kormany es az ANC kepviseloi. Mindehhez 78 evnek kellett eltelnie az Afrikai Nemzeti Kongresszus 
megalakulasa ota. A tet: nem faji alapokon nyugvo demokracia teremtese es a szabad 
valasztasokhoz vezeto lij alkotmany kimunkalasa. A parbeszed nyitanyat utobb mindket fel 
igeretesnek minositi. 

A nyaruton lijbol kielezodnek a torzsi torzsalkodasok a fekete lakossag koreben. A ket legnagyobb 
nepcsoport, a kszhoszak es zuluk szembenallasa fegyveres osszecsapasokba es leszamolasokba 
torkoUik. Hiaba hangsiilyozzak, hogy az ANC nem csupan a kszhosza nepcsoport erdekeit 
vedelmezi, s hogy a feherekkel mar korabban kompromisszumra kesz Gatsha Buthelezi szervezete, 
az Inkatha sem kizarolag zulu mozgalom. A veres osszetiizesek tobb mint 800 halalos aldozatot 
kovetelnek, tobbet, mint a 70-es evek sowetoi lazongasai. Mandela es Buthelezi megbekito 
targyalasai nem jarnak hosszu tavon remenyt kelto eredmennyel. 

Mindazonaltal a De Klerk es Mandela kozott megindult parbeszed kimozditja a holtpontrol Del- 
Afrika nemzetkozi helyzetet. A fekete vezeto nyugati korutazasan mindaddig a Pretoria elleni 
gazdasagi szankciok fonntartasara szolitja magas rangii targyalopartnereit, amig a feher 
kormanyzat vegervenyesen fol nem szamolja az apartheid utolso maradvanyait is. Szept.-ben De 
Klerk erre is igeretet tesz. Igy aligha veletlen, hogy 42 ev utan eloszor fogadnak del-afrikai hivatalos 
vezetot a washingtoni Feher Hazban. A valtozasok visszafordithatatlanok - igeri a „del-afrikai 
Gorbacsovkent" aposztrofalt De Klerk. Am a feherek es feketek hagyomanyos fegyveres 
szembenallasa mellett nem szabad megfeledkezni a feherek es feketek kozossegen beluli 
toresvonalakrol sem. A kezdet biztato; am senki nem gondolja, hogy a „pretoriasztrojka" vegkepp 
lebonthatja Del-Afrika sokszinii vilaganak valamennyi belso falat. Lefegyverzo hirek erkeznek a 
tersegbol, de nines meg itt a vegso biicsii a fegyverektol. 

Benda Laszio 

Az dbol-haboru 

1990. febr.-ban az ammani arab csiicstalalkozon Szaddam Huszein iraki elnok arra biztatta az 
arabokat, hogy vigyek at penzuket a nyugati bankokbol Moszkvaba, mert kulonben a szovjet 
szuperhatalom nem lesz kepes kiallni „ugyukert". 

Jul.l7-en, a - baathistak altal megdontott kasszemi - forradalom evfordulojan Szaddam Kuvaitot es 
az Emiratusokat jenki ugynokokkent emlegette, akik washingtoni erdekbol nyomjak le az 
olajarakat, s Kuvait raadasul „lopja" Iraktol a folyekony aranyat. Egy het miilva ket iraki 
hadosztaly masirozott a kuvaiti hatarhoz, am arab diplomatak mindenkit megnyugtattak. Szaddam 
megigerte, nem lepi at a hatart. Masnap, jiil. 25-en a bagdadi amerikai nagykovetasszony felkereste 
a diktatort, es - persze kormanyutasitast kovetve - megismetelte a nehai kulugyminiszter. Dean 
Acheson hirhedt hibajat. Truman elnok fodiplomataja egy rutin kulugyi jelentesbe 1950 tavaszan 
azt iratta bele, hogy Korea nem szamit „letfontossagu", vagyis mindenkeppen megvedendo 



orszagnak. Most Mrs. Glaspie kozolte Szaddam Huszeinnel, hogy Washington nem ohajt 
„beleavatkozni" az arab hatarvitakba, az iraki elnok pedig biztositotta vendeget, hogy tankjai 
csupan a diplomaciai nyomasgyakorlas vegett vonultak a kuvaiti hatarhoz. 

Utolag mindenki okos: feltiinhetett volna, hogy Irak 1990 elejere adosvalsagba kerult, 80 milliard 
dollarral tartozva hitelezoinek. Szaddam raadasul buszken visszautasitotta a „Parizsi Klub" 
ajanlatat az atutemezesre, s helyette az olajarak „lenyomasat" panaszolta, a szaudiakat es a 
kuvaitiakat vadolva, Richard Murphy volt kulugyminiszter-helyettes utobb ezert jegyezte meg, 
hogy Szaddam valojaban egyszeriien jart el: „A csodbol a bankrablasba menekult." 
Bagdad termeszetesen az Iran elleni haboriijat szunnita kozerdekbol penzelo araboknak, koztuk 
Kuvaitnak is tartozott, s erosen serelmezte a behajtasi torekveseket, am csak aug.l-jen tudatosult az 
amerikai fovarosban, hogy itt bizony nem kizarhato az eroszakos megoldas sem. Masnap Irak 
elfoglalta Kuvaitot, amelyre „t6rtenelmi" igenyt tartott (noha szakertok nem osztjak a bagdadi 
velekedest az oszman birodalom felosztasakor elszenvedett serelmekrol). Behatolva a katonailag 
torpe Kuvaitba, Irak egyszeriben felhivta a figyelmet regi keletii, am eddig „eszrevetlen" hatalmi 
torekveseire. 

A Bush-kormany kapkodni kezdett: befagyasztotta Irak kulfoldi bankbeteteit, eliteltette az 
agressziot az ENSZ Biztonsagi Tanacsaval (BT), az eppen Sziberiaban tartozkodo Baker 
kulugyminiszter pedig ravette kollegajat, Sevardnadzet a kozos elitelo nyilatkozatra, amely meg is 
alapozta a meglepo egyuttmiikodest Bagdad baratja es ellensege kozott. Am az arab orszagok 
tobbsege is az iraki bekebelezes ellen fordult. Washington heteken at izgalomban elt, hiszen 
amennyiben Szaddam seregei betortek volna Szaiid-Arabiaba, a diktator kiterjeszthette volna 
ellenorzeset a vilag feltart olajtartalekainak majd a felere. 

A nagyhatalmi egyeterteshez hiven, a BT egyik szankciohatarozatot a masik utan hozta. Bush elnok 
pedig - szandekosan nem szakitva meg nyaralasat - elmondta hiresse valt szavait: „Ez nem marad 
igy." Aug. 7-en amerikai csapatokat vezenyelt a veszelyeztetett Szaiid-Arabiaba, s elnevezte a 
hadmiiveletet „Sivatagi pajzs"-nak. Mire masnap Bagdad tudatta, hogy Kuvaitot - 19. 
tartomanykent - valoban bekebelezte. A BT ezt sebteben „semmisnek" nyilvanitotta, Irak viszont 
rekontrakent lezarta hatarait, egyetlen kulfoldit sem engedett tavozni diplomaciai litlevele nelkul. 
Utobb Bagdad e sokezernyi tiiszt „vendegeknek" minositette, s honapokon at packazott veluk, 
nehanyat ki-kieresztve, valahanyszor magas rangii kulfoldi kerelmezo, exallamferfi gazsulalt a 
diktatornak. 

Aug. 10-en fontos fordulat: a kairoi arab csiics is csapatokat kuld a szaudi frontra. Ket napra ra a 
Bush-kormany hajoblokadot hirdet azok ellen, akik megszegnek a BT-szankciokat. Szaddam 
viszont eloszor tudatja, hogy a palesztin problema „megoldasa" eseten hajlando lenne kivonulni 
Kuvaitbol (bar annak kulfoldi beteteihez nem ferhetett hozza). A BT felszolitja Bagdadot a tiiszok 
elengedesere. 

Aug. 23-an Bagdad elrendeli a Kuvaitban levo kulfoldi kovetsegek felszamolasat, am a nyugati 
kepviseletek kitartanak, bar masnap korbezarjak oket az iraki csapatok. A BT erre katonai 
akciokra is felhatalmazza a kormanyokat, a szankciok betartatasa vegett. Szept. 9-en Bush es 
Gorbacsov Helsinkiben veget vet a bagdadi diktator almainak, hogy - mikent egykor peldakepe, 
Nasszer - 6 is kijatszhatja egymassal szemben a ket szuperhatalmat. Szaddam Huszein mar csak 
kisebb jatszmakkal probalkozhat: masnap felveszi a diplomaciai kapcsolatot a haboriis ellenfellel, 
Irannal. Moszkva sem marad le: fel evszazad utan feliijitja hivatalos viszonyat Rijaddal. Szept. 25- 
en a BT legizarlatot leptet eletbe Bagdaddal szemben. Az embargo kezdi ereztetni hatasat, noha 
kesobb az amerikai kozelet ketteszakad a szankciopartiak es az azokat keveslok taborara. Okt. 
lijabb fenyegetesekkel es csavarszorito BT-dontesekkel tehk el, s nov. elejen Baker a szaudi kirallyal 
megallapodik olyan kozos parancsnoksagrol, amelynek amerikai tabornok a parancsnoka. Bush 
elnok nov. 8-an bejelenti, hogy a pajzs mar elavult, a hadmiivelet tamado jellegiive valt, mire a 
sajtoban rogvest „Sivatagi kard" kodnevet kap, hiszen a Feher Haz elrendeli az amerikai erok 
megketszerezeset, ami 1990 vegere 400 000-nel tobb katonat jelent. Nov. 22-et, a halaadas napjat 
George Bush foparancsnokhoz illoen a sivatagban levo csapatainal tolti. S az amerikai diplomacia 



hatalmas erofeszitessel felsorakoztatja a vilagszervezetet a nov. 29-i BT-dontes moge, amely jan. 15- 
evel ultimatumot ad Bagdadnak Kuvait elhagyasara. Bush masnap - elsosorban a belpolitikai 
ellenallas leszerelesere - kozli, hogy hajlando Baker kulugyminisztert Bagdadba kuldeni, de elotte 
Washingtonba varja az iraki Azizt. 

A magat immar sarokba szoritva erzo Szaddam valasza: dec. 6-an „felkeri" parlamentjet a kulfoldi 
„vendegek" elengedesere: a tiiszok indokot adhatnanak az amerikai tamadasra. Bagdad javasolja, 
hogy Baker jan. 12-en jojjon oda. Megkezdodik a diplomaciai kotelhiizas. Washington nem ohajt az 
ultimatum lejartahoz ily kozeli idopontban targyalni, helyette dec. 20-a es jan. 3-a kozott 
„barmikor" kuldene kulugyminiszteret. Senki sem enged, am republikanus vezerek jan. elejen 
meggyozik a - hirek szerint karacsonykor mar hadba szolito beszedet fogalmazo - elnokot, hogy 
belpolitikai okokbol meg kell tennie az „utols6 lepest". Bush felajanlja a jan. 9-i genfi talalkozot 
Baker es Aziz kozott. Az elnok azonban jelzi, hogy csakis az ultimatum tovabbitasarol lehet szo, s 
igy Washington haborogva fogadja, hogy az iraki kulugyminiszter at sem veszi Bush levelet. Vegul a 
kongresszus mindket haza megadja a haboriis felhatalmazast az ahhoz ragaszkodo elnoknek. Perez 
de Cuellar ENSZ-fotitkar meg utoljara megprobalja a lehetetlent, am Szaddam nem enged, s lejar a 
Jan. 15-i hatarido. Bush ad meg nemi haladekot (allitolag Gorbacsov keresere), am 19 oraval kesobb 
kitor a „Sivatagi vihar", ahogyan a Pentagon elnevezi a tamado hadmiiveletet. 

Avar Janos 

Targyalasok az europai hagyomanyos fegyveres erok es fegyverzetek 
csokkenteserol 

Az 1989 kora tavaszan Becsben, a NATO 16 es a Varsoi Szerzodes (VSZ) 7 tagallama kozott 

megindult targyalasok alapveto celja az europai katonai szembenallas szintjenek csokkentese volt, a 

fegyveres erok legdestabilizalobb elemeinek reszleges korlatozasa, ill. felszamolasa reveri. 

Az 1989. marc. 9-23. kozotti elso fordulo kezdeten a NATO javaslatainak fo elemei a kovetkezok 

voltak. 

- szamukra elsodlegesen csokkentendo eszkozok a harcaszati csapasmero legiero gepei, valamint a 
harci helikopterek; 

- a szemelyi allomanyt (a targyalasok terminologiaja alapjan a tovabbiakban: eloerot) nem 
kivantak korlatozni, 

- nem terveztek limitalni a raktaron levo fegyverzetet. 

A VSZ javaslatai. kevesse voltak kidolgozottak, inkabb torekveseket, szandekokat jeleztek, mint 
definialt problemamegkozelitesi modokat. Jobban erzekelheto volt a nemzeti erdekek eltero 
jellegebol fakado heterogenitas. 
A ket fel javaslatainak kozos elemei: 

- a fegyveres erok alacsonyabb szintje; 

- a meglepetesszerii tamadas eszkozeinek felszamolasa; 

- a destabilizalo fegyverzetekre kiszabando azonos kollektiv szintek kovetelmenye; 

- a megszabando szintek a jelenlegitol mindenkeppen alacsonyabbak legyenek; 

- a minimalisan bevonando eszkozok a harckocsik, a pancelozott szallito harcjarmiivek (PSZH-k), 
valamint a tuzersegi tiizeszkozok; 

- a szigorii helyszini ellenorzes lehetosege. A targyalasok elso fordulojaban zavaro tenyezo volt, 
hogy a szovjet delegacio a semleges es el nem kotelezett orszagok (N+N orszagok) mintegy 
„sz6vetsegeskent" valo megnyeresere torekedett. Az elso fordulo altal megszabott feladatok a 
kovetkezokben osszegezhetoek; 

- az egyes fegyverzetfajtak kategoriainak, definicioinak es az osszehasonlitasi szamitasi 
szabalyoknak a kidolgozasa; 

- a legiero, ill. a hehkopterek bevonasanak kompromisszumos elveit kidolgozni; 

- megbizhato ellenorzesi rendszer elveit kialakitani; 

- a kozos felso szintek megallapitasanak, a konkret adatok kezelesenek gyakorlatat letrehozni; 



- a nemzeti szintek megallapitasanak elvei a szovetsegi rendszeren belul; 

- az eloero problematikajanak kezelese; 

- az adatok, az informaciocsere szerepe, melysege, idozitese; 

- a regionalis differencialas problemajanak megoldasa; 

- a raktarozott fegyverkeszletek problematikaja. 

Az elso fordulo soran a legierovel kapcsolatos feladatok megoldasat nehezitette a szovjet: targyalo 

delegacionak az a torekvese, hogy a legierot tamado, ill. vedelmi komponensekre ossza fel. 

A masodik fordulo (1989. maj. S.-jiil. 13. kozott) alapvetoen lij, megvitatando elemeket nem hozott. 

A fo erokifejtes az elso fordulo soran felmerult problemak s a bosegesen felvetodott feladatok 

megoldasara iranyult. 

A harmadik fordulora 1989. szept. 7.-okt. 19. kozott kerult sor. Az amerikai, ill. a szovjet delegacio 

a masodik fordulo alatt, ill. a masodik es a harmadik fordulo kozti szunet idejen kidolgozta a maga 

szerzodesszoveg-tervezetet, ami az adott szovetsegi rendszeren beluli megbeszelesek es egyeztetesek 

egyik temaja lett. A NATO javaslatcsomagjaban lij elemeket jelentett az informaciocsere, az 

ellenorzes, valamint a stabilizacios intezkedesek problemajanak felvetese. Az erdemi munka e 

fordulo idoszakaban az idokozben letrehozott munkacsoportokba tevodott at. 

A munkacsoportok feladatai a kovetkezoek voltak: 

„A" munkacsoport: meghatarozasok, definiciok kidolgozasa. A tuzersegi eszkozok definiciojarol 

kompromisszumos megallapodas szuletett, amelynek a lenyege, hogy nem a hadrendbe valo 

besorolasuk (tehat burokratikusan meghatarozott rendeltetesuk), hanem tenyleges kepesseguk, 

tiizerejuk alapjan kell szamitasba venni az egyes tiizeszkozoket. A harckocsikkal kapcsolatos 

vitaban a VSZ a kozepes es konnyii harckocsikat egy kategoriaba akarta sorolni, amivel a NATO 

nem ertett egyet. 

A harci repulogepekkel kapcsolatban az volt a VSZ alapallasa, hogy a frontlegiero minden gepet be 

kell vonni, ugyanakkor kulon alszintet kell meghatarozni a szovjet honi legvedelemre, vagyis az 

elfogo vadaszgepekre. Ez alapvetoen szovjet megkozelitesi modot tukrozott, mert a Szovjetunio 

erdeke az volt, hogy honi elfogo vadaszai ne minosuljenek csapasmeresre alkalmas eszkoznek, s igy 

a kulon alszint kereteben minel tobbnek a megtartasat ki tudja harcolni. A NATO szamara ez a 

javaslat tobb szempontbol is elfogadhatatlan volt. Nem volt elfogadhato szamukra peldaul, hogy 

nem szamit bele az alkalmazasi ovezetben allomasoztatott szovjet strategiai es kozepes hatosugarii 

bombazoflotta, valamint az allando foldi telepitesii haditengereszeti legiero es a kikepzorepulok. 

A harci helikopterekkel kapcsolatban arrol bontakozott ki vita, hogy mi minosuljon harci, ill. 

szallito eszkoznek. Vita folyt meg az ellenorzesrol es az informaciocsererol, melynek korrektseget 

nehezitettek a koalicionkent eltero adatlebontasi szintek (ezred, zaszloalj). 

„B" munkacsoport. stabilizacios intezkedesek kidolgozasa. Megbeszelesek folytak a szerzodesben 

erintett fegyverzetkategoriak bejelentes- es korlatozaskoteles mennyisegevel kapcsolatban, az 

allando raktarozas, valamint az lin. alacsony feltoltottsegii keretalakulat („low strength unit") 

problemairol. A VSZ altal benyiijtott stabilizacios csomag sok kozos elemet tartalmazott a NATO- 

eval. Azonban a hadgyakorlatokkal kapcsolatban - a bejelentesek es korlatozasok kerdeseben - 

szigoriibb volt, mint a NATO-e. Ugyanis mind a 6 kategoriaval szamolt, s az orszagonkenti 

kuszobertekeken kivul szovetsegi limiteket is meghatarozott. 

A fordulo soran nemzetkozi jogi problemak merultek fel azzal kapcsolatban, hogy a kollektiv 

szintek a szovetsegi rendszerekre vonatkoznak ugyan, de vegrehajtasuk, betartasuk ellenorzeset , 

csak nemzeti alapon lehetett garantalni. Jogi jellegii problemakat okozott a szerzodes (a majdani 

szerzodes) zart, ill. nyitott jellegenek meghatarozasa, valamint az olyan ide tartozo kerdesek 

megitelese, mint kivulallo allamok esetleges csatlakozasa, ill. a szerzodesben reszes allamok esetleges 

kilepese. A szovjetek sajat szovegtervezetukben megkerultek az emlitett kerdeseket, az amerikaiak 

pedig feloldas nelkul beepitettek. 

A negyedik fordulot 1989. nov. lO.-dec. 21. kozott az egyes fegyverzetkategoriak meghatarozasarol 

folytatott heves vitak jellemeztek. 

A helikopterek eseteben megallapodas szuletett arrol, hogy csak az a harceszkoz minosulhet harci 



helikopternek, amely beepitett elektronikus tiizvezetesi rendszerrel rendelkezik, valamint eleve 

beepitett fedelzeti fegyverzettel, ill. olyan gyari megerositett felfuggesztesi pontokkal bir, amelyekre 

fegyverzeti eszkozok rogzithetok. 

A repulogepek eseteben a szovjet egyuttmiikodesi keszseg hatasakent bevontak a korlatozando 

kategoriak korebe a SU-24-es tipusokat, a honi legi hadseregek hard gepeit. Felszamoltak az lin. 

„szurke ovezetet" a frontlegiero es a kizarni kivant honi legvedelmi csapatok vadaszrepulogepei 

kozott. 

A NATO-kuldottseg modositotta sajat harckocsi- es PSZH-definicioit. Ezek alapjan a pancelozott 

harcjarmii (PHJ) kategoria felso, szovetsegi szintje 28 OOO-rol 30 000-re emelkedett. 14 000-es 

alszintet hataroztak meg a gyalogsagi harcjarmiivekre es a VSZ kovetelesere bevezetett 

nehezfegyverzetii PHJ kategoriara. Megmaradt a kozepes harckocsi (main battle tank - MBT) 

kategoria. Azonban 26-r61 20 tonnara csokkentettek az MBT kategoria siilyhatarat, es minimum 75 

mm-es lovegben hataroztak meg fo tiizeszkozet. 

A PHJ kategorian belul 3 alkategoriat kepeztek: 

- szallito jarmii; 

- gyalogsagi harcjarmii; 

- nehezfegyverzetii pancelozott harcjarmii. Ez az litobbi kategoria eseteben azt jelentette, hogy tobb, 
eddig korlatozas ala nem eso NATO-rendszert bevontak a targyalasokba. Ez tette szuksegesse a 
NATO szamara lij felso szint, valamint lij, gyalogsagi harcjarmiire es a nehezfegyverzetii 
pancelozott harcjarmiire vonatkozo kozos alszint meghatarozasat. A NATO respektalta azt a VSZ- 
igenyt, hogy a konnyii harckocsikat, valamint a nehezfegyverzetii PHJ-ket vonjak be a targyalasok 
menetebe. Az elobbieket nem a harckocsi kategoriaba. A VSZ altal javasolt pancelozott eszkozok 
3/4-et igy a NATO kesznek mutatkozott bevonni. A felderito jarmiivek kihagyasara egy felreertheto 
szovjet kijelentes szolgaltatott hivatkozasi alapot a masik fel szamara. A NATO ezen javaslataira 
adott VSZ-reakcjok nemzeti delegacionkent a kovetkezok voltak: a magyar es a lengyel pozitiv, a 
szovjet, az NDK es a csehszlovak elutasito. 

A fordulo tanulsagai a kovetkezokben voltak osszegezhetok: A legiero ugyeben megnyilvanulo 
merev szovjet allaspont nem tarthato a tovabbi targyalasok soran. A kikepzorepulok, a kozepes 
hatosugarii bombazok, valamint a strategiai bombazoknak a leendo START altal nem korlatozott 
resze, ill. a haditengereszet szarazfoldi allomasoztatasii repulogepei bevonandok, a honi elfogo 
vadaszokat pedig alszintkent celszerii kezelni. 

A NATO azon harckocsi-definiciojara, mely lanctalpas jarmiire 10, kerekesre pedig 20 tonnaban 
szabta meg az also siilyhatart, a szovjetek elutasito valaszt adtak. Ez azert tortent igy, mert ennek 
elfogadasa eseten sajat loveszpancelosaik letszamat a felere kellett volna csokkenteni. A delegaciok 
szamara nyilvanvalova valt a kompromisszumos javaslat szuksegessege. A magyar kuldottseg 
athidalo megoldaskent javaslatot alakitott ki a lanctalpas siilyhatar 14 tonnara emelesere, illetve a 
gyalogsagi harcjarmiivek limitjenek 16 000-18 000-ben valo megszabasara, ezen belul a 
nehezfegyverzetii PHJ-k szamara 2000-2500 db-os alszint meghatarozasara. Ez az athidalo javaslat 
a remenyek szerint - szovjet kompromisszumkeszseggel parosulva - kimozdithatta a targyalasokat 
ezen a teruleten a holtpontrol. 

1990. Jan. 12.-febr. 22. kozott, az otodik fordulo soran eloterbe kerultek az informaciocsere, az 
ellenorzes, valamint a szerzodesszovegezes kerdesei. Erosodott az informalis egyeztetesek szerepe. 
Az idokozben vegbement kelet-europai valtozasok kulonosen kiemeltek az erdekek szovetsegi 
rendszerbeli, valamint nemzeti jellege kozotti ellentmondasa feloldasanak szuksegesseget. A magyar 
delegacio azt az allaspontot kepviselte, hogy a targyalassorozatot fel lehet s fel kell hasznalni 
Magyarorszagnak a VSZ-bol legalabbis annak katonai szervezetebol - valo kilepese elosegitesere. 
Mindezt oly modon, hogy a magyar nemzeti erdekek ervenyesitesevel parhuzamosan ne csorbuljon 
az ossz-europai kollektiv biztonsag kozos ugye, amely egyiittal magyar erdek is. Ezt celozza az a 
torekves, amely mar a targyalasok kezdeti szakaszaban a nemzeti szintek meghatarozasanak 
fontossagara helyezte a fo hangsiilyt, s amely ekkor meg nem talalkozott sem a keleti, sem a nyugati 
partnerek megertesevel. 



E problema valodisagat a delegaciok tobbsege szamara csak a Kelet-Europaban 
foldcsuszamlasszeriien vegbemeno valtozasok s a VSZ szervezetenek azok kovetkezteben 
rohamosan felerosodo dezintegracioja jelezte. A megkotendo szerzodes tartos ervenyessege 
biztositasanak erdekeben fel kellett keszulni a VSZ felbomlasat koveto idoszak lehetosegere is. Ez a 
legcelszeriibben ligy latszott teljesithetonek, ha a kotelezettsegvallalasok nem a ket katonai 
szervezet, hanem az azokat alkoto, akkor meg 23 szuveren allam nemzeti vallalasakent 
jelentkeznek. Ennek kovetkezteben a tovabbiakban - a targyalasi folyamat gyakorlatanak 
megfeleloen a NATO, ill. a VSZ terminologiak helyett a 16-ok, ul. a 7-ek fogalma kerult eloterbe. 
Az otodik fordulo soran a korabbi magyar javaslatot elfogadva a 23-ak kulon siilyhatarokat 
allapitottak meg a harckocsi kategorian belul. Lanctalpas harcjarmii eseteben ez 13 tonna, kerekes 
eseten 18 tonna volt. E kategorizalassal foleg Franciaorszagnak tettek engedmenyt. A szovjetek az 
informalis egyeztetesek soran a 16 tonnas siilyparameter elfogadasat eroltettek, am ez a 16-ok 
szamara elfogadhatatlan volt. 

A helikopterek kerdeseben jelentos elorelepes volt a fordulo soran, hogy a 23-aknak sikerult 
megegyezesre jutniuk a helikoptereknek 2 alapveto csoportba (csapasmero es hard tamogato 
hehkopter) sorolasarol. Csapasmeronek minosul a szovjet gyartmanyii MI-24-es, valamint 3 nyugati 
tipus. Az osszes tobbit hard tamogatova minositettek at, amelyek nem szamitanak bele a kozos felso 
szintbe, de szigorii ellenorzes ala tervezik vonni oket. 

A repulogepek ugyeben a fordulo idotartama alatt sikerult megallapodni abban, hogy a 16-ok nem 
korlatozzak az oktatogepeket, valamint kulon kvotat hataroznak meg az elfogo vadaszokra (amely 
kategoriaval ok nem rendelkeznek). Kovetelik viszont a kozepes hatotavolsagii bombazok es a 
szarazfoldi telepitesii haditengereszeti legiero bevonasat, nem egyertelmiiek azonban a strategiai 
bombazokkal kapcsolatban. Az elfogo vadaszok szama szimmetrikusan 500-500 lehet. 
Ez gesztusertekii javaslat, hiszen a Nyugat ilyen jellemzojii repulogeppel nem rendelkezik. 
Tehat az 5200 db-os felso szint ligy alakul ki, hogy 4700+500. Az 500 folotti elfogo vadaszok a hard 
gep kategoriat toltik ki. A targyalasok idoszakaban Baker amerikai kulugyminiszter moszkvai litjat 
felhasznalva a szovjetek a partnerekkel nem egyeztetett kulonutas tervet terjesztettek elo. Eszerint: 
a 4700-as szintbe belevonnak a frontrepuloket, valamint a kozepes hatosugarii bombazokat (TU-16; 
TU-22; TU-22M Backfire), de igenyt tartananak 1500 elfogo vadaszra, valamint 1500-1600 hard 
oktatogepre, tehat a szinten felul 3000-3100 hard repulogepet akartak megtartani. Igenyuk tehat a 
csokkentesek utan 6500 repulogep az altaluk ily modon javasolt 7700-7800-as kozos felso szinten 
belul. Ez a NATO akkori gepallomanyat 2000 db-bal haladta meg. A feloldhatatlannak tiino 
ellentmondas miatt felmerult annak az eselye, hogy a legiero problematikajat utaljak at a szerzodes 
alairasa utan feltehetoleg megkezdodo CFE II, konferencia hataskorebe. A szovjet, az angol es az 
amerikai delegado hajlott a halasztasra. A frandak, az NSZK, valamint a magyar delegado nem. 
Az egyezteto megbeszelesek utan egy relativ konszenzus alakult ki. A szovjet kuldottseg egyetertett 
azzal, hogy minden gepet be kell vonni a targyalasok hatalya ala, kiveve - szerintuk - a szarazfoldi 
telepitesii haditengereszeti legierot, a 16-ok pedig respektaltak a vedovadasztobblet-igenyt. 
Az eloerovel kapcsolatban - mivel rendkivul komplett kerdesrol van szo, s hogy ne terhelje meg a 
targyalasokat - egy olyan magyar javaslat szuletett, hogy a szoban forgo targyalassorozaton csak a 
kulfoldon allomasoztatott eloerot korlatozzak. Felmerult, hogy a szerzodes tartalmazza: az 
allomasoztatas csak elozetes allamkozi megallapodas alapjan lehetseges. 
Az 1990. apr. 27-en indult hatodik fordulo kezdeti idoszakaban a kelet-europai valtozasok 
adaptalasanak kerdeserol vita folyt a delegaciok kozott. 

A szovjet delegacionak a mar megszokotthoz kepest is merevebb magatartasat kivalto okok kozott 
bizonyara fo helyen szerepeltek a keleteuropai valtozasok, a nemet egyesules kozeh perspektivaja, 
az ezzel kapcsolatos 2+4 targyalasok bizonytalansagai, valamint a Szovjetunio belso helyzete. Igy a 
delegado tevekenysegeben eloterbe kerultek a lassito, kivaro, halogato, irrealis elemek. Ez 
serkentoleg hatott - elsosorban a 7-ek csoportjan beluli partnerdelegaciok szamara - a nemzeti 
szintekben valo gondolkodasmod megerosodesere. Elsosorban a szovjet magatartas miatt nem 
sikerult egyeztetni egyetlen lijabb definiciot sem. 



Megis a hatodik fordulo vegere tapinthatova valt, hogy melyek lehetnek a kovetkezo targyalasi 
menetben az elorelepes fobb iranyai. Ezek kozott fontos szerepet jatszott az ellenorzes es az 
inform aciocsere, a regionalis felosztas. Nyilvanvalova valt, hogy az ellenorzes problematikaja a 
megkotendo szerzodes idotallosaganak, biztonsagpolitikai garanciaszerepenek, 
miikodokepessegenek kulcsmozzanata. Ezert megkulonboztetett figyelmet erdemel. A 7-ek altal 
eloterjesztett tervezet integralta a 16-ok elkepzeleseit. F6 elemeiben a kovetkezoket tartalmazta: Az 
ellenorzesi rendszer felepiteset alapvetoen a szovetsegi rendszerek bazisan kepzelik el. Minden 
allam csak a masik szovetsegi rendszerbe tartozo orszagot ellenorizhetne, valamint csak a sajat 
szovetsegi rendszeren belul nyilhatna lehetoseg az aktiv kvotak felosztasara, tehat az ellenorzesi 
lehetosegek egyes orszagokra torteno lebontasara, valamint a kialakitott nemzeti kvotak egymas 
kozotti atcsoportositasara. Az aktiv, ill. a passziv kvotaknak, tehat a mas orszagok teruleten valo 
ellenorzesi lehetosegeknek, ill. a sajat teruleten valo ellenorzes-fogadasi kotelezettsegeknek 
kizarolagosan sajat koalicion beluli atcsoportositasi lehetosege a 16-ok- azon belul is az Egyesult 
Allamok - allasfoglalasanak a tukrozodese. A 16-ok ugyanis sajat koaliciojuk integritasat feltettek. 
Amennyire ugyanis a nemzeti szerepvallalas, ill. ero- es eszkozkontigensek nemzeti szintekre valo 
meghatarozasa formalissa tette a targyalassorozat kezdetekor nyilvanvalo koalicios kereteket, 
annyira nott a nyugati aggodalom sajat szovetsegi rendszeruk sorsa felett. 

A passziv kvotak meghatarozasara (hogy milyen gyakran kotelezo ellenorzest fogadni) a nyugatiak 
altal benyiijtott javaslat szamitasi elve a korlatozando eszkozok szamat s a foldrajzi terulet 
nagysagat vette alapul. 

Osszegzett keleti javaslat a passziv kvotak kerdeseben- nem volt, ellenben a szovjet delegacio 
javasolta, hogy a szamitasi elv a telepitesi helyek szama legyen. Ez azonkivul, hogy pontatlan (mert 
nem hatarozza meg a szamitas alapegyseget), a szovjetek szamara kedvezobb kvotamegoszlast tett 
volna lehetove. Ugyanis a 16-ok katonai alakulatai kisebb, onalla egysegek kereteben telepultek 
foldrajzilag jol elkulonulten, mig a 7-ek, ill. a Szovjetunio nagyobb, azonos Korzetbe tartozo 
szervezeti egysegekkel rendelkezett. 

Az ellenorzessel kapcsolatos nyugati aggodalmakat a fentebb kifejtettek mellett az is erositette, hogy 
feltetelezesuk szerint, amennyiben szovetsegi rendszeren belul is lehetne ellenorizni, a kisebb VSZ- 
orszagok tulsagosan sokat hasznalnanak fel a Szovjetunio passziv kvotajabol. Tehat kevesebb 
ellenorzesi lehetoseg jutna a 16-ok szamara. Ezt ki lehet kuszobolni azzal, hogy abszolut vagy 
szazalekos megkotest alkalmaznak az ugyanazon orszag iranyaban felhasznalhato aktiv kvotakra, 
nem kizarva annak lehetoseget, hogy egyes allamok szuveren modon atadhassanak aktiv 
kvotajukbol masoknak. Az eloero, ill. az allomasoztatott csapatok ellenorzesevel kapcsolatban a 16- 
ok szuverenitaserzekenyseguk miatt nem biztositanak passziv kvotat az onallo terulettel ott nem 
rendelkezo amerikai es kanadai csapatok szamara, azok a tervek szerint beleolvadtak volna a 
nemzeti kvotakba. Ezt a megoldast a szovjet delegacio elutasitotta. 

A hatodik fordulo soran markansan erzekelheto volt a 7-ek csoportjan belul korabban megindult 
divergencia erosodese. Megsziint a szovjet hegemonia. Nagy kulonbseg volt azonban az egyes 
delegaciok kozott a realitasokhoz valo viszonyban. Ezt altalaban az hatarozta meg, milyen 
mertekben ohajtottak sajat nemzeti celjaikat a Szovjetunio segitsegevel elerni, ill. hogy menynyire 
ragaszkodtak a 7-ek latszategysegenek fenntartasahoz. 

A lengyel delegacio ambivalens magatartasa a kuszobonallo nemet egyesites miatti aggodalmat 
tukrozte, az NDK-kuldottseg ingadozo magatartasa a valtozo NSZK-szovjet befolyast. A cseh es 
szlovak delegaltak viselkedesen, tevekenysegen erzodott, hogy nem akarnak nemet mondani a 
Szovjetunionak. Romania a szinte hagyomanyossa valt ovatos passzivitasaval igyekezett mindig a 
tobbsegi oldalra allni. A bolgar delegacio feltetlen szovjethiisegevel tiint ki. A szovjet delegacio a 
szuksegbol erenyt kovacsolva bevezette azt a gyakorlatot, hogy a 7-ek foruman konszenzust nem 
kapott elkepzeleseit nemzeti javaslatkent terjesztette be. Ezzel tulajdonkeppen erositette a regebben 
biralt magyar gyakorlatot, s maga is fokozta a nemzeti szintekben gondolkodas jelentoseget. 
A hetedik fordulo idotartamara - 1990. jiil. l.-aug. 9. - a targyalasok temajat kepezo 
fegyverzetkategoriak kozul csak a hard helikopterek es a hard repulogepek meghatarozasaban 



nem alakult ki konszenzus. A hard repulogepekkel kapcsolatban a szovjetek olyan elgondolast 
terjesztettek be, amely 750 db-ban szabta volna meg a hard gyakorlogepek szamat - a 
fennmaradokat szerettek volna atkategorizalni. Tovabba kulon 1500-as szintet akartak 
meghatarozni a honi legvedelmi elfogo vadaszok szamara. A tervezet a szarazfoldi telepitesii 
haditengereszeti legiero gepeirol emh'test sem tett. Igy a 16-ok szamara elfogadhatatlan volt. A 
magyar delegacio kompromisszumos javaslattal igyekezett athidalni a ket fel allaspontjaban levo 
kulonbseget. Ennek lenyege, hogy valamennyi gepet be kell vonni a targyalasok hatalya ala. 
A javaslat hatasara a szovjetek engedmenyt tettek a szarazfoldi telepitesii haditengereszeti 
vadaszgepekkel kapcsolatos merev elhatarolodas oldasara, ill. felajanlottak, hogy 200 db-ban 
korlatozzak a TU-22M (Backfire) bombazo repulogepek szamat. 

A hard helikopterekkel kapcsolatban beterjesztett magyar javaslat a szarazfoldi allomasoztatasii 
haditengereszeti helikopterek kivetelevel minden problemara megoldast ajanlott. A kovetkezo 
hehkopter-fogalommeghatarozasokban sikerult egyezsegre jutni: 

- specializalt tamado helikopter; 

- tobbcelii tamado hehkopter; 

- hard tamado hehkopter. 

A „B" munkacsoport ulesen vita folyt a hadgyakorlatok mereterol es gyakorisagarol. Az eszkozok 
megsemmisitesenek kerdeseben megallapodtak a fegyverzetatalakitas hataridejeben, 60-72 
honapban szabva meg azt. A 16-ok hajlandonak mutatkoztak korlatozott mennyisegii bekes celokra 
valo atalakitast toleralni a harckocsik es a PSZH-k kategoriajaban. A nyugati delegaciok inkabb 
elfogadtak a hosszabb megsemmisitesi hataridoket, csak hogy elkeruljek a bizonytalan 
„harckeptelenne tetel" szovjet terminologia hasznalatat. 

A legi ellenorzessel kapcsolatban a magyar delegacio kompromisszumos javaslatot nyiijtott be. Az 
amerikai kuldottseg elfogadta, hogy eleinte csak fenykepezogepeket lehessen hasznalni az ellenorzes 
soran (kesobb a fejlett technika elterjedese soran szintetikus nyilasii radarokat). Terveztek 
letrehozni kozos ellenorzesi feladatokat ellato repulogepparkot, amelyeket - terites elleneben - 
minden allam igenybe vehetne. 

A nemzeti szintekkel kapcsolatban az a velemeny alakult ki, hogy novelhetonek kell lennie - 
ellenkezo esetben a szerzodes korlatozna pi. a jelenleg hadsereggel nem rendelkezo Izlandot 
szuverenitasa egyik alapveto elemenek gyakorlasaban, ill. tekintettel kell lenni a Nyugat-Europabol 
esetlegesen kivonasra kerulo amerikai csapatok tavozasa utani helyzetre, valamint a nyugat-europai 
allamok biztonsagi igenyeire. A noveles azonban regionalis egyensiilyt nem serthet, es 90-120 nappal 
a vegrehajtas elott be kell jelenteni. 

Dontoen hozzajarult a konferencia vegso sikerehez az ebben az idoszakban tobb alkalommal 
lebonyolitott amerikai-szovjet kulugyminiszteri szintu talalkozo. Ezek egyik fo napirendi pontja 
minden esetben a hagyomanyos fegyveres erok es fegyverzetek csokkenteserol Becsben folyo 
targyalasok sikeres befejezesenek elosegitese volt. Ez a legtobb esetben azaltal valt lehetove, hogy a 
kozponti utasitasok a szovjet delegacio szamara nagyobb rugalmassagot es 
kompromisszumkeszseget engedelyeztek, mint a megelozo idoszakban. A fordulo folyaman a 
szerzodestervezet vegso formaba ontesevel parhuzamosan az egyes egyuttmiikodo csoportokon belul 
megtortent a nemzeti szintek meghatarozasa es elosztasa. A 6-ok csoportjan belul feladatot jelentett 
a volt NDK szamara eredetileg tervezett mennyisegek aranyos felosztasa. 1990. nov. 3-an 
Budapesten alairtak azt a megallapodast, amely Magyarorszag, Bulgaria, a Cseh es Szlovak 
Koztarsasag, Lengyelorszag, Romania es a Szovjetunio hagyomanyos fegyverzete es felszerelese 
keszleteinek maximalis szintjeirol rendelkezett az europai hagyomanyos fegyveres erokrol szolo 
szerzodessel osszefuggesben. 

A megallapodas 1. cikkeben meghataroztak a felek harckocsi-, PSZH-, tuzersegieszkoz-, 
harcirepulogep-, valamint tamadohelikopter-allomanyanak felso hatarerteket. 
A 2. cikkben leszogeztek, hogy a megallapodast koto felek a szerzodes es a megallapodas 
rendelkezeseivel osszhangban jogosultak a szerzodes altal korlatozott hagyomanyos fegyverzetuk es 
felszerelesuk keszletei maximalis szintjeinek a megvaltoztatasara. Amelyik orszag ezt kivanja tenni 



- pi. novelni -, az koteles ertesiteni errol a megallapodast megkoto tobbi allamot. Azok 14 napos 
hataridovel megvitatjak a felvetest, s ennek eredmenyerol ertesitik a novelni szandekozo orszagot. 
Ha barmelyik megallapodast koto fel csokkenti hagyomanyos fegyveres eroinek es fegyverzetenek 
letszamat, ez nem jogosit fel mas, a megallapodasban reszes orszagot az automatikus novelesre. A 
sajat maximalis szintek felhasznalasarol minden allam szuveren modon dont. 
A 3. cikk az egyik legdestabilizalobb hagyomanyos harceszkozfajta - a hidveto harckocsik - 
mennyisegenek korlatozasarol intezkedik. A 4. cikk a modositasi lehetosegekkel, az 5. pedig a 
konzultaciok osszehivasaval kapcsolatban intezkedik. A 6. cikk leszogezi, hogy a nemzeti erdekek 
velelmezett serelme eseten barmely allam jogosult kilepni a megallapodasbol. A 7. cikk a 
megallapodas hatalybalepeset es ervenyesseget a szerzodesevel kapcsolja ossze. A megallapodas 
megkotesevel a formalisan meg a VSZ tagallamaikent nyilvantartott orszagok hatalmas lepest tettek 
a szervezet onfelszamolasa fele. S mindezt az europai integracios, valamint biztonsagpolitikai 
egyuttmiikodesi folyamat keretebe agyazva. A szerzodes alairasat kozvetlenul megelozo idoszakban 
a reszes allamoknak sikerult olyan kompromisszumos megallapodast kidolgozniuk az 
ellenorzesekkel kapcsolatban, amely megengedi, hogy 5 ellenorzest mindegyik reszes allam a sajat 
allamcsoportjaba tartozo orszag teruleten is vegrehajthasson. Ez elorelepes volt az addig ezt 
elutasito allasponttal szemben, de mindenkeppen hagyomanyos szemleletmodot konzerval az a teny, 
hogy allamcsoportokat emlit a szerzodes ezen bekezdese. Ez meg a biztonsagpolitikai, leszerelesi 
problemak megoldasanak blokkrendszerii formajaba vetett hitet mutatja, amelynek meghaladasa a 
tervezett 1992-es csiicsertekezletig mindenkeppen kivanatos. Az europai hagyomanyos fegyveres 
erokrol es fegyverzetekrol folyo targyalasok elso nagy sorozatanak zaroakkordjara 1990. nov. 19- 
21. kozott Parizsban kerult sor, ahol a targyalasi folyamatban reszt vevo, kezdetben 23, kesobb 22 
orszag legfelsobb szintii kepviseloi alairtak a szerzodest az europai hagyomanyos fegyveres erok es 
fegyverzetek korlatozasarol. 



A korlatozas ala eso fegyverzeteknek a Varsoi Szerzodes 6 tagallamara vonatkozo 
maximalis darabszamai (nemzeti szintek), az 1990. nov. 3-i megallapodas szerint 



Orszag 


Harckocsi 


Tuzersegi eszkoz 


Hidveto harckocsi 


db 


% db 


% db 


% 


Bulgaria 


1475 7,375 


1750' 8,75 


79 


10,676 


Csehszlovakia 


1435 7,175 


1150 5,75 


50 


6,758 


Lengyelorszag 


1730 8,650 


1610 8,05 


60 


8,108 


Magyarorszag 


835 4,175 


840 4,20 


29 


3,919 


Romania 


1375 6,875 


1475 7,375 


60 


8,108 


Szovjetunio 


13150 66,750 13175 65,875 462 


62,432 


Osszesen 1 20000] 100,ol 20000l 100,o] 740l 100,0 




Orszag 


Harcjarmii osszesen 


Az elozobol gyalogsagi 

harcjarmii es 

nehezfegyverzetii 

harcjarmii 


Az elozobol 
nehezfegyverzetii 


db 


% db' 


% db' 


% 


Bulgaria 


2000 6,667 


1200 6,154 


100 6,667 


Csehszlovakia 


2050] 6,833 


1533] 7,862 


103] 6,867 



Lengyelorszag 2150 7,167 1807 9,267 


107 7,133 


Magyarorszag 1700 5,667 1105 5,667 


85 5,667 


Romania 2100 7,0 605 3,102 105 7,000 


Szovjetunio ] 20000] 100,00] 19500] 100,o] 1500] 100,0 






Orszag Harci repulo Hard helikopter 




db 


% db 


% 




Bulgaria 


235 3,46 


67' 3,35 




Csehszlovakia 


345 5,07 


75' 3,75 




Lengyelorszag 


460 6,76 


130 6,50 




Magyarorszag 


180 2,65 


108 5,40 




Romania 


430 6,32 


120 6,00 




Szovjetunio 


5150' 75,74 


1500 75,00 




Osszesen ] 6800] 100,00] 200o] 100,00 





Az europai el nem kotelezett es semleges orszagok fegyveres eroinek letszama s az altaluk 
szolgalatban tartott fontosabb fegyverfajtak mennyisege 




Orszag 


Albania 


Ausztria 


Ciprus 


Finnorszag 


Irorszag 


Jugoszlavia 


Malta 


Haderoletszam 


42000 


54700 


13000 


35200 


13200 


188000 


1216 


Harci repulogep 


95 


47 


- 


74 


6 


320 


- 


Katonai helikopter 




24 


6 


8 


16 


78 


9 


Tuzersegi eszkoz 


n. a. 


596 


92 


902 


84 


4890 


- 


Harckocsi 


190 


170 


24 


150 




1570 




Gyalogsagi harcjarmii 
es pancelozott szallito 
jarmii 


93 


460 


95 


254 


84 


873 




Nagy vizfelszini 
|hadihaj6 


— 


- 


- 


2 


- 


3 


- 


Tengeralattjaro 


- 


- 






- 


5 


- 



Nepesedes, nepmozgalom 



A vilag nepessege a fejlett es a fejlodo regiokban (millio fo) 



Ev 



Osszesen 



Fejlett Fejlodo 



regiokban 



1750 



730 



158 



572 



1800 


907 


201 


706 


1900 


1608 


505 


1103 


1950 


2516 


832 


1684 


1955 


2651 


887 


1864 


1960 


3019 


945 


2074 


1965 


3334 


1003 


2332 


1970 


3693 


1047 


2646 


1975 


4076 


1095 


2981 


1980 


4450 


1137 


3313 


1985 


4837 


1174 


3663 


1990 ] 5246] 1210] 4036 



Evi atlagos nepessegfejlodes a fejlett es a fejloc 


Ev 


Osszesen 


Fejlett 


Fejlodo 


regiokl 


)an 




1750-1800 


0,44 


0,48 


0,42 


1800-1900 


0,57 


0,93 


0,45 


1900-1950 


0,90 


1,00 


0,85 


1950-1955 


1,79 


1,28 


2,04 


1955-1960 


1,86 


1,27 


2,13 


1960-1965 


1,99 


1,19 


2,34 


1965-1970 


2,04 


0,87 


2,53 


1970-1975 


1,97 


0,89 


2,39 


1975-1980 


1,75 


0,75 


2,11 


1980-1985 


1,67 


0,64 


2,01 


1985-1990 


1,63 


0,60 


1,94 



A nepesseg szama nehany orszagban (millio fo) 



Orszag 1978 1980 1982 1984 1984 1985 1986 1987 1988 


Ausztria 


7,56 


7,55 


7,57 7,55 


7,55 


7,56 


7,57 


7,58 7,60' 


Belgium 


9,83 


9,85 


9,86 9,86 


9,86 


9,86 


9,91 


9,92 9,93 


Bulgaria 


8,81 


8,86 


8,92 8,94 


8,96 


8,96 


8,96 


8,97 9,00' 


Csehszlovakia 


15,14 


15,31 


153,37 15,41 


15,46 


15,50 


15,53 


15.56 15.61 


Dania 


5,10 


5,12 


5,12 5,11 


5,11 


5,11 


5,12 


5,13 5,13 


[Finnorszag ] 4,75] 4,78] 4,83] 4,86] 4,88] 4,90] 4,92] 4,93] 4,95 



Franciaorszag 53,38 53,88 54,48 54,73 54,95 55,17 55,39 55,63 55,87 


Gorogorszag 


9,36 


9,64 


9,79 


9,85 


9,90 


9,93 


9.97 


9,99 


10,01 


Hollandia 


13,94 


14,14 


14,31 


14,36 


14,42 


14,48 


14,56 


14,66 


14,76 


irorszag 


3,31 


3,40 


3,48 


3,50 


3,59 


3,54 


3,54 


3,54 


3,54 


Jugoszlavia 


21,97 


22,30 


22,64 


22,81 


22,97 


23,12 


23,27 


23,42 


23,56 


Lengyelorszag 


35,01 


35,58 


36,23 


36,57 


36,91 


37,20 


37,46 


37,66 


37,86 


Magyarorszag 


10,67 


10,71 


10,71 


10,69 


10,67 


10,65 


10,63 


10,61 


10,60 


Nagy-Britannia 


56,20 


56,33 


56,31 


56,35 


56,46 


56,62 


56,76 


56,93 


57,07 


NDK 


16,76 


16,74 


16,70 


16,70 


16,67 


16,64 


16,62 


16,64 


16,67 


NSZK 


61,31 


61,56 


61,64 


61,42 


61,18 


61,02 


61,05 


61,17 


61,20 


Norvegia 


4,06 


4,09 


4,12 


4,13 


4,14 


4,15 


4,17 


4,19 


4,20 


Olaszorszag 


56,15 


56,43 


56,64 


56,84 


57,01 


57,14 


57,25 


57,36 


57,44 


Portugalia 


9,56 


9,77 


9,93 


10,1 


10,09 


10,16 


10,21 


10,25 


10,41 


Romania 


21,85 


22,20 


22,48 


22,55 


22,63 


22,73 


22,83 


22,94 


23,05 


Spanyolorszag 


36,67 


37,54 


37,98 


38,17 


38,34 


38,51 


38,67 


38,83 


39,05 


Svajc 


6,33 


6,32 


6,39 


6,42 


6,44 


6,47 


6,50 


6,55 


6,51 


Svedorszag 


8,28 


8,31 


8,33 


8,33 


8,34 


8,35 


8,37 


8,40 


8,44 


Szovjetunio 


26,1,25 


265,54 


270,04 


272,54 


275,07 


277,54 


280,24 


283,10 


283,68 


Fulop-szigetek 


45,79 


48,32 


50,78 


52,06 


53,35 


54,67 


56,00 


57,36 


58,72 


India 


646,00 


675,00 


705,00 


720,00 


736,00 


750,86 


766,14 


781,37 


797,00 


Indonezia 


139,80 


146,36 


153,05 


156,45 


159,90 


164,05 


166,94 


170,17 


174,95 


Izrael 


3,69 


3,88 


4,03 


4,11 


4,16 


4,23 


4,30 


4,37 


4,44 


Japan 


114,91 


116,81 


118,48 


119,31 


120,08 


120,84 


121,49 


121,09 


122,61 


Kina 


970,67 


996,14 


1020,84 


1033,25 


1046,08 


1059,52 


1073,70 


1088,57 


1103,98 


Mongolia 


1,57 


1,66 


1,75 


1,80 


1,84 


1,89 


1,94 


2,03 


2,09 


Torokorszag 


42,64 


44,44 


46,31 


47,28 


48,27 


49,27 


50,30 


51,35 


52,42 


Vietnam 


51,74 


53,70 


56,15 


57,43 


58,73 


60,06 


61,42 


62,81 


64,23 


Algeria 


17,63 


18,67 


19,86 


20,52 


21,04 


21,85 


22,52 


23,10 


23,84 


Del-Afrika 


27,30 


28,28 


29,56 


30,23 


30,90 


31,59 


32,30 


33,02 


33,75 


Egyiptom 


39,77 


42,13 


44,53 


45,92 


47,19 


48,50 


49,61 


50,74 


51,90 


Marokko 


18,91 


20,05 


20,41 


20,97 


21,54 


22,12 


22,71 


23,31 


23,91 


Kanada 


23,52 


24,04 


24,58 


24,79 


24,98 


25,17 


25,35 


25,63 


25,95 


USA 


222,59 


227,76 


232,52 


234,02 


236,50 


239,28 


241,63 


243,93 


246,33 


Argentina 


27,35 


28,24 


29,16 


29,63 


30,10 


30,56 


31,03 


31,50 


31,96 


Brazilia 


112,94 


121,29 


126,90 


129,77 


132,66 


135,56 


138,49 


141,45 


144,43 


Chile ] 10,82] 11,15] 11,52] 11,72] 11,92] 12,12] 12,33] 12,54] 12,75 



Kuba 


9,64 


9,72 


9,80 


9,90 


9,99 


10,10 


10,20 


10,29 


10,41 


Mexiko 


65,66 


69,66 


72,97 


74,63 


76,29 


77,94 


79,56 


81,16 


82,73 


Venezuela 


14,07 


15,02 


15,94 


16,39 


16,85 


17,32 


17,79 


18,27 


18,76 


Ausztralia 


14,36 


14,70 


15,18 


15,38 


15,56 


15,79 


16,02 


16,25 


16,53 


Uj-Zeland 


3,12 


3,11 


3,16 


3,20 


3,23 


3,25 


3,25 


3,28 


3,29 



Elve sziiletesek nehany orszag 


ban (ezer lakosra) 










Orszag 


1971-1975 


1976-1980 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


evek atlaga 




Ausztria 


13,4 


11,5 


11,8 


11,6 


11,5 


11,4 


11,6 


Belgium 


13,4 


12,4 


11,7 


11,5 


11,8 


11,8 


n. a. 


Bulgaria 


16,2 


15,5 


13,7 


13,2 


13,5 


12,9 


n. a. 


Csehszlovakia 


18,4 


18,1 


14,7 


14,5 


14,2 


13,8 


13,8 


Dania 


14,6 


12,0 


10,1 


10,6 


10,8 


11,0 


11,5 


Finnorszag 


13,1 


13,6 


13,3 


12,8 


12,3 


12,0 


12,8 


Franciaorszag 


16,0 


14,1 


13,8 


13,9 


14,1 


13,8 


13,8 


Gorogorszag 


15,8 


15,7 


12,8 


11,7 


11,3 


10,6 


10,7 


Hollandia 


14,9 


12,7 


12,1 


12,3 


12,7 


12,7 


12,6 


irorszag 


22,4 


21,4 


18,2 


17,6 


17,3 


16,6 


15,3 


Jugoszlavia 


18,1 


17,5 


16,4 


15,9 


15,4 


15,3 


15,0 


Lengyelorszag 


17,9 


19,3 


18,9 


18,2 


16,9 


16,1 


15,5 


Magyarorszag 


16,1 


15,8 


11,8 


12,2 


12,1 


11,9 


11,7 


Nagy-Britannia 


14,1 


12,6 


12,9 


13,3 


13,3 


13,6 


13,8 


NDK 


11,5 


13,5 


13,7 


13,7 


13,4 


13,6 


12,9 


NSZK 


10,8 


9,7 


9,5 


9,6 


10,2 


10,5 


11,0 


Norvegia 


15,5 


12,8 


12,1 


12,3 


12,6 


13,0 


13,7 


Olaszorszag 


15,9 


12,5 


10,3 


10,1 


9,7 


9,6 


9,9 


Portugalia 


20,2 


17,5 


14,2 


12,8 


12,4 


12,0 


n. a. 


Romania 


19,3 


18,9 


15,5 


15,8 


15,0 


15,5 


n. a. 


Spanyolorszag 


19,3 


16,9 


12,1 


11,7 


11,2 


n. a. 


n. a. 


Svajc 


13,7 


11,5 


11,6 


11,6 


11,7 


11,7 


n. a. 


Svedorszag 


13,5 


11,6 


11,3 


11,8 


12,2 


12,5 


12,3 


Szovjetunio 


17,9 


18,3 


19,6 


19,5 


19,9 


19,8 


n. a. 


Izrael 


28,2 


25,7 


23,7 


23,5 


23,1 


22,7 


22,5 


Japan 


18,8 


14,9 


12,4 


11,8 


11,4 


11,1 


10,7 


Egyiptom 


35,5 


38,3* 


38,6 


37,5 


37,9 


40,7 


n. a. 



Egyesult Allamok 15,5 15,3 15,5 15,7 15,5 15,7 15,9 


Kanada 


15,9 


15,5 


15,1 


14,9 


14,7 


14,4 


n. a. 


Argentina 


23,0**** 


24,9** 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


21,4 


n. a. 


Chile 


26,0 


22,3*** 


22,3 


21,6 


22,1 


22,3 


n. a. 


Kuba 


25,1 


16,3 


16,6 


18,0 


16,3 


17,4 


18,1 


Mexiko 


42,0 


35,2** 


32,9 


34,1 


n. a. 


29,0 


n. a. 


Venezuela 


36,1 


36,7 


29,9 


29,0 


28,3 


28,3 


n. a. 


Ausztralia 


19,3 


15,8 


15,1 


15,7 


15,0 


15,1 


14,9 


|Uj-Zeland ] 20,6] 16,9] 16,o] 16,o] 16,3] 16,8] n. a. 



*1977-1979. evek atlaga. **1976-1979. evek atlaga. ***1976-1978-1980. evek atlaga. 
1973. evek atlaga 



4971- 



Az ezer lakosra juto termeszetes szaporodas, fogyas (-) nehany orszagban 



Orszag 


1971- 
0975 


1976- 
1980 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


evek atlaga 




Ausztria 


0,7 


-0,9 


0,2 


-0,3 


0,0 


0,2 


0,6 


Belgium 


1,3 


0,8 


0,6 


0,3 


0,7 


1,2 


n. a. 


Bulgaria 


6,4 


4,9 


2,4 


1,2 


2,1 


0,9 


n. a. 


Csehszlovakia 


6,9 


6,5 


2,9 


2,7 


2,4 


2,3 


2,4 


Dania 


4,6 


1,5 


-1,1 


-0,8 


-0,6 


-0,3 


0,0 


Finnorszag 


3,6 


4,3 


4,1 


3,0 


2,7 


2,3 


2,9 


Franciaorszag 


5,4 


3,8 


4,0 


3,8 


4,2 


4,3 


4,4 


Gorogorszag 


7,2 


6,8 


3,9 


2,3 


2,1 


1,1 


1,4 


Hollandia 


6,6 


4,6 


3,8 


3,8 


4,1 


4,4 


4,2 


Irorszag 


11,3 


11,4 


9,1 


8,2 


7,8 


7,8 


6,4 


Jugoszlavia 


9,4 


8,9 


7,1 


6,8 


6,3 


6,1 


6,0 


Lengyelorszag 


9,5 


10,1 


9,0 


7,9 


6,9 


6,1 


5,7 


Magyarorszag 


4,2 


2,9 


-2,0 


-1,6 


-1,8 


-1,6 


-1,5 


Nagy-Britannia 


2,2 


0,7 


1,5 


1,5 


1,7 


2,4 


2,4 


NDK 


-2,3 


-0,4 


0,4 


0,2 


0,0 


0,7 


0,2 


NSZK 


-1,2 


-2,0 


-1,8 


-1,9 


-1,3 


-0,7 


-0,2 


Norvegia 


5,5 


2,8 


1,8 


1,6 


2,8 


2,3 


2,9 


Olaszorszag 


6,2 


2,9 


1,0 


0,6 


0,2 


0,3 


0,6 


Portugalia 


9,3 


7,6 


4,6 


3,4 


3,0 


2,7 


n. a. 


Romania 


9,9 


9,1 


5,2 


4,9 n. a. 


n. a. 


n. a. 


Spanyolorszag 10,8 


9,l] 4,4] 3,7] 3,3] n. a.] n. a. 



Svajc 


4,8 


2,5 


2,5 


2,4 


2,5 


2,5 


3,1 


Svedorszag 


3,0 


0,7 


0,4 


0,5 


1,1 


1,4 


1,9 


Szovjetunio 


9,2 


8,5 


8,8 


8,8 


10,2 


9,9 


n. a. 


Izrael 


21,0 


18,9 


17,0 


16,9 


16,3 


15,8 


n. a. 


Japan 


12,3 


8,8 


6,2 


5,7 


5,2 


4,9 


4,2 


Egyiptom 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


28,4 


n. a. 


31,9 


n. a. 


Egyesult Allamok 


6,3 


6,6 


6,8 


7,0 


6,8 


7,0 


7,1 


Kanada 


8,5 


8,3 


8,1 


7,7 


7,4 


7,2 


n. a. 


Chile 


17,7 


n. a. 


16,0 


n. a. 


16,2 


16,7 


n. a. 


Kuba 


19,5 


10,6 


10,6 


11,6 


10,1 


11,1 


11,5 


Mexiko 


34,0 


n. a. 


27,5 


28,8 


n. a. 


23,2 


n. a. 


Ausztralia 


11,3 


8,2 


8,0 


8,3 


7,7 


7,9 


7,7 


|Uj-Zeland ] 12,2] 8,7] 8,l] 7,2] 8,o] 8,5] n. a.' 


Termeszetes szaporodas, fogyas (-) nehany orszagban 


Orszag 


1971- 
1975 


1976- 
1980 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


evek atlaga 




Ausztria 


5196 


-6100 


768 


-2138 


-107 


1596 


4790 


Belgium 


12132 


8234 


6057 


3260 


6636 


11800 


n. a. 


Bulgaria 


55331 


43828 


20884 


11470 


16039 


7677 


n. a. 


Csehszlovakia 


101939 


97757 


43857 


41931 


35089 


35463 


38000 


Dania 


22759 


7575 


-5309 


-4629 


-2788 


-1915 


-127 


Finnorszag 


16632 


20395 


19978 


14598 


13487 


11273 


n. a. 


Franciaorszag 


277283 


206235 


217449 


215935 


231542 


240362 


246000 


Gorogorszag 


64236 


63319 


37327 


23595 


20781 


10667 


n. a. 


Hollandia 


88535 


63281 


54624 


55432 


59206 


64470 


62300 


irorszag 


34314 


37224 


31986 


29175 


27806 


27645 


n. a. 


Jugoszlavia 


198839 


193485 


162658 


153746 


146477 


144672 


141266 


Lengyelorszag 


320271 


352956 


334158 


296118 


258432 


227127 


216920 


Magyarorszag 


43674 


30720 


-21350 


-17414 


-18885 


-16761 


-15746 


Nagy-Britannia 


60340 


33075 


84699 


80072 


94247 


131275 


152978 


NDK 


-38843 


-6230 


6954 


2295 


-1253 


12087 


2608 


NSZK 


-65485 


-124565 


-111961 


-118141 


-75927 


-45409 


-10754 


Norvegia 


21825 


11005 


7746 


6762 


8954 


9068 


12430 


Olaszorszag ] 338629 


164744] 54073] 30684] 12718] 16638] 31590 



Portugalia 81674 74432 45578 33153 30920 27795 n. a. 


Romania 


207486 


198525 


117042 


1121270 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Spanyolorszag 


310400 


333634 


170284 


142943 


127877 


n. a. 


n. a. 


Svajc 


30886 


15406 


16108 


15101 


16215 


16994 


n. a. 


Svedorszag 


24589 


5902 


3406 


4431 


8665 


11370 


18000 


Szovjetunio 


2295903 


2191679 


2421949 


2427325 


2873418 


2794410 


n. a. 


Izrael 


66863 


69723 


70547 


71283 


69926 


n. a. 


n. a. 


Japan 


1320924 


1002840 


749533 


679294 


632326 


595486 


n. a. 


Egyiptom 


n. a. 


n. a. 


1419400 


1375039 


1410000 


1621141 


n. a. 


Egyesult Allamok 


1312829 


1457023 


1629772 


1674121 


1651186 


1702000 


1742000 


Kanada 


187845 


194934 


201304 


194404 


188207 


184488 


n. a. 


Chile 


175486 


n. a. 


190347 


188444 


200788 


209153 


n. a. 


Kuba 


174575 


n. a. 


106386 


117637 


102904 


114402 


120131 


Mexiko 


1939313 


n. a. 


2101344 


2241668 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Ausztralia 


142250 


116360 


124120 


128540 


128427 


126906 


127153 


|Uj-Zeland ] 35964] 27008] 26258] 24318] 25779] 27835] n. a.' 



Az ezer lakosra juto halalozasok szama nehany orszag 


ban 








Orszag 


1971-1975* 


1976-1980* 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


Ausztria 


12,7 


12,4 


11,6 


11,9 


11,5 


11,2 


11,0 


12,1 


12,1 


11,6 


11,1 


11,2 


11,1 


10,6 


n. a. 


Bulgaria 


9,8 


10,6 


11,3 


12,0 


11,4 


12,0 


n. a. 


Csehszlovakia 


11,5 


11,6 


11,8 


11,8 


11,8 


11,5 


11,4 


Dania 


10,0 


10,5 


11,2 


11,4 


11,4 


11,3 


11,5 


Finnorszag 


9,5 


9,3 


9,2 


9,8 


9,6 


9,7 


9,9 


Franciaorszag 


10,6 


10,3 


9,8 


10,1 


9,9 


9,5 


9,4 


Gorogorszag 


8,6 


8,9 


8,9 


9,4 


9,2 


9,5 


9,3 


Hollandia 


8,3 


8,1 


8,3 


8,5 


8,6 


8,3 


8,4 


Irorszag 


11,1 


10,0 


9,1 


9,4 


9,5 


8,8 


8,9 


Jugoszlavia 


8,7 


8,6 


9,3 


9,1 


9,1 


9,2 


9,0 


Lengyelorszag 


8,4 


9,2 


9,9 


10,3 


10,0 


10,0 


9,8 


Magyarorszag 


11,9 


12,9 


13,8 


13,9 


13,8 


13,4 


13,2 


Nagy-Britannia 


11,9 


11,9 


11,4 


11,8 


11,6 


11,2 


11,4 


NDK 


13,8 


13,9 


13,3 


13,5 


13,4 


12,9 


12,8 


NSZK 


12,0 


11,7 


11,3 


11,5 


11,5 


11,2 


11,2 


Norvegia 


10,0 


10,0 


10,3 


10,7 


9,8 


10,7 


10,8 



Olaszorszag 9,7 9,6 9,3 9,5 9,5 9,3 9,3 


Portugalia 


10,9 


9,9 


9,6 


9,6 


9,4 


9,3 


n. a. 


Romania 


9,4 


9,8 


10,3 


10,9 


10,0 


10,9 


n. a. 


Spanyolorszag 


8,5 


7,8 


7,7 


8,0 


7,9 


n. a. 


n. a. 


Svajc 


8,9 


9,0 


9,1 


9,2 


9,2 


9,2 


9,2 


Svedorszag 


10,5 


10,9 


10,9 


11,3 


11,1 


11,1 


11,4 


Szovjetunio 


8,7 


9,8 


10,8 


10,7 


9,7 


9,9 


n. a. 


Izrael 


7,2 


6,8 


6,7 


6,6 


6,8 


6,9 


n. a. 


Japan 


6,5 


6,1 


6,2 


6,2 


6,2 


6,2 


6,5 


Egyiptom 


13,2** 


n. a. 


n. a. 


9,1 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Egyesult Allamok 


9,2 


8,7 


8,7 


8,7 


8,7 


8,7 


8,8 


Kanada 


7,4 


7,2 


7,0 


7,2 


7,3 


7,2 


n. a. 


Chile 


8,3 


n. a. 


6,3 


6,1 


5,9 


n. a. 


n. a. 


Kuba 


5,6 


5,7 


6,0 


6,4 


6,2 


6,3 


6,5 


Mexiko 


8,0 


6,4 


5,4 


5,3 


n. a. 


5,8 


n. a. 


Ausztralia 


8,0 


7,6 


7,1 


7,5 


7,2 


7,2 


7,2 


|Uj-Zeland ] 8,4] 8,2] 7,9] 8,4] 8,3] 8,4] n. a.' 



*Evek atlaga. **1972-1974. evek atlaga 



Halalozasi aranyszamok fobb halalokok szerint (szazezer 


lakosra) 






Orszag 


Ev 


Gumokor 


Rosszindulatii 
daganatok 


A keringesi 

rendszer 

betegsegei 


Tudogyulladas 


Szulesek 

terhessegek 

szulesi e 

gyermekagy 

szovodmenyek 


Ausztria 


1988 


2,4 


250,0 


581,9 


18,5 


0,] 


Belgium 


1986 


1,3 


275,9 


464,3 


28,9 


0,] 


Bulgaria 


1987 


2,6 


167,6 


733,3 


45,4 


0,f 


Csehszlovakia 


1988 


1,6 


244,5 


619,3 


31,3 


0,: 


Dania 


1987 


1,2 


286,5 


520,4 


20,2 


0,: 


Finnorszag 


1987 


2,4 


193,5 


500,6 


38,6 


0,] 


Franciaorszag 


1987 


1,8 


243,1 


335,4 


20,1 


0,: 


Gorogorszag 


1986 


2,2 


184,3 


460,6 


13,8 


0,: 


Hollandia 


1987 


0,2 


239,1 


346,7 


18,4 


0,: 


Lengyelorszag 


1988 


3,7 


187,6 


510,6 


15,6 


0,^ 


Magyarorszag 


1988 


5,1 


281,8 


702,2 


7,1 


0,^ 


Nagy-Britannia 


1988 


0,9 


281,4 


536,6 


55,8 


0,: 


^DK 


1988 


1,8 


209,6 


738,8 


23,4 


0,: 



NSZK 1988 1,4 275,3 555,7 20,3 0,: 


Norvegia 


1987 


0,4 


230,1 


519,5 62,4 


0,] 


Portugalia 


1988 


3,5 


167,1 


423,8 25,4 


0,: 


Romania 


1984 


3,7 


128,4 


603,7 41,9 


4,( 


Svajc 


1988 


1,9 


243,4 


415,5 23,3 


0,: 


Svedorszag 


1987 


0,6 


234,0 


596,0 52,8 


0,] 


Izrael 


1986 


0,4 


123,9 


300,3 17,7 


0,] 


Japan 


1988 


3,2 


168,4 


249,6 46,8 


0,: 


Kanada 


1987 


0,4 


189,7 


303,6 22,7 


0,] 


USA 


1987 


0,7 


195,9 


397,9' 28,2 


0,: 


Kuba 


1987 


0,7 


119,6 


274,8 39,1 


1,' 


Ausztralia 


1987 


0,3 


174,0 


342,3 9,7 


0,] 


|Uj-Zeland ] 1986] 0,5] 189,8] 381,6] 36,7] 0,( 



"Noi nepessegre szamitva. 



Az ezer lakosra 


juto hazassagkotesek es valasok szama 


nehany orszagban 








Orszag 


Hazassagkotes 


Valas 


1980 


1985 


1986 1987 


1988 1980 


1985 


1986 


1987 


Ausztria 


6,2 


5,9 


6,1 


10,1 


4,7 


1,8 


2,0 


1,9 




Belgium 


6,7 


5,8 


5,7 


5,7 


n. a. 


1,5 


1,9 


1,9 




Bulgaria 


7,9 


7,4 


7,3 


7,2 


n. a. 


1,5 


1,6 


1,1 




Csehszlovakia 


7,7 


,7,7 


7,7 


7,9 


7,6 


2,2 


2,5 


2,4 




Dania 


5,2 


5,7 


6,0 


6,1 


6,3 


2,7 


2,8 


2,8 




Finnorszag 


6,1 


5,3 


5,2 


5,3 


5,3 


2,0 


1,9 


2,0 




Franciaorszag 


6,2 


4,9 


4,8 


4,8 


4,9 


n. a. 


2,0 


2,0 




Gorogorszag 


6,5 


6,4 


6,1 


6,3 


5,2 


0,7 


0,8 


0,9 




Hollandia 


6,4 


5,7 


6,0 


6,0 


6,0 


1,8 


2,4 


2,1 




Jugoszlavia 


7,7 


7,0 


6,9 


7,0 


6,8 


1,0 


1,0 


1,0 




Lengyelorszag 


8,6 


7,2 


6,9 


6,7 


6,5 


1,1 


1,3 


1,4 




Magyarorszag 


7,5 


6,9 


6,8 


6,2 


6,2 


2,6 


2,8 


2,8 




Nagy-Britannia 


7,4 


6,9 


6,9 


7,0 


6,7 


3,0 


3,1 


3,0 




NDK 


8,0 


7,9 


8,3 


8,5 


8,2 


2,7 


3,1 


3,1 




NSZK 


5,9 


6,0 


6,1 


6,3 


6,5 


1,6 


2,1 


2,0 




Norvegia 


5,4 


4,9 


4,9 


5,0 


5,2 


1,6 


2,0 


1,9 




Olaszorszag 


5,7 


5,2 


5,2 


5,3 


5,5 


0,2 


0,3 


0,3 




Romania 


8,2 


7,1 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


1,5 


1,4 


n. a. 




Svajc 


5,6 


6,0] 6,2 


6,6] 6,8 


1,7 


1,8 


1,8 



Svedorszag 


4,5 


4,6 


4,6 


4,9 


5,2 


2,4 


2,4 


2,3 




Szovjetunio 


10,3 


9,8 


9,8 


9,8 


n. a. 


3,5 


3,4 


3,4 




Izrael 


7,6 


6,9 


7,0 


6,9 


n. a. 


1,1 


1,2 


1,2 




Japan 


6,7 


6,1 


5,9 


5,7 


5,8 


1,2 


1,4 


1,4 




Egyesult 
Allamok 


10,5 


10,1 


9,9 


9,9 


9,7 


5,2 


5,0 


4,8 




Kanada 


8,0 


7,3 


6,9 


7,1 


n. a. 


2,6 


2,5 


n. a. 




Kuba 


7,1 


8,0 


8,2 


7,6 


7,9 


2,5 


2,9 


3,2 




Ausztralia 


7,3 


7,3 


7,2 


7,0 


7,1 


2,7 


2,5 


2,5 




Uj-Zeland 


7,4 


7,6 


7,4 


7,5 


7,1_ 


2,1 


2,6 


2,7 





Tortenelem 



Nemetorszag 1815-1945 



1815 



Jiin. 8. - A becsi kongresszuson alairjak a megsziint Nemet-romai Csaszarsag (1806. aug. 6.) helyebe 

lepo Nemet Szovetseg (Deutscher Bund) alapitookmanyat. Az allamszovetseg kozponti szerve a 

Frankfurt am Mainban ulesezo szovetsegi gyules (Bundestag), amely az osztrak csaszar elnokletevel 

35 allam es 4 szabad varos kuldotteit foglalja magaban. Az allamszovetseg tagja lesz az angol kiraly 

Hannover, a dan kiraly Holstein es a Nemetalfoldi Kiralysag uralkodoja Luxemburg birtokosakent. 

Jiin. 9. - Alairjak a becsi kongresszus zaro jegyzokonyvet (Acte finale), amely Ausztrianak es 

Poroszorszagnak visszaadja azokat a teruleteket, amelyeket a Franciaorszaggal 1795 ota kotott 

bekeszerzodesekkel elveszitettek. Poroszorszag megkapja Vesztfaliat, Posent, a Szasz Kiralysag 

teruletenek felet, sved Pomeraniat, a rajnai tartomanyokat (Triert, Kolnt, Aachent es Berget). 

Ausztriae lesz: Lombardia, Velence, Galicia, Tirol, Vorarlberg, Karintia, Krajna, Velence, Istria, 

Trieszt, Dalmacia, Salzburg. 

Jiin. 18. - A porosz es az angol seregek Waterloonal (Belle-Allience) megsemmisitik Napoleon 

hadait. 

Aug. 12 - Hannover kiralysag lesz. 

Szept. 26. - Parizsban I. Sandor orosz car, I. Ferenc osztrak csaszar es HI. Frigyes Vilmos porosz 

kiraly megkoti az lin. Szent Szovetseget, amelynek celja a Becsben megvalositott europai rendezes 

fenntartasa es lijabb forradalmi mozgalmak keletkezesenek megakadalyozasa. A magukat az isteni 

akarat vegrehajtoinak tekinto uralkodok szovetsegehez az angol kiraly kivetelevel rovidesen 

csatlakozik valamennyi europai allam feje. 

Nov. 20. - Parizsban Oroszorszag, Ausztria, Poroszorszag es Anglia negyhatalmi szerzodest kot. 

Ebben kotelezik magukat egy esetleges lijabb bonapartista restauracio megakadalyozasara es az 

europai status quo fenntartasara. 



1816 



Jan. 3. - A porosz kormany betiltja Joseph von Gorres Rheinischer Merkur c. lijsagjat, tiilzottnak 
itelt politikai aktivitasa miatt. Ez az intezkedes az addigi korlatozott sajtoszabadsag megszunteteset 



jelenti. 

Jan. 6. - Poroszorszagban betiltjak a politikai egyesuleteket es tarsasagokat. 

Maj. 5. - Karoly Agost szasz-weimari nagyherceg alkotmanyt - nemet foldon az elsot - bocsat ki 

orszaga szamara. (1816-t61 lin. beadvanymozgalom bontakozik ki Del-, Delnyugat-Nemetorszagban 

es a Rajna-videken, amely liberalis alkotmany bevezeteset keri az uralkodoktol.) 

Az ev folyaman - Alexander von Humboldt az izoterma fogalmanak bevezetesevel megalapozza az 

osszehasonlito eghajlattant. - A Grimm testverek megkezdik Nemet mesek c. ketkotetes 

gyiijtemenyuk kiadasat. - Megjelenik Friedrich Hegel A logika tudomanya c. miivenek utolso 

kotete. - Felepul a muncheni Nemzeti Szinhaz. 

1817 

Marc. 20. - Poroszorszagban az allamtanacs (Staatsrat) lesz a kiraly legfobb tanacsado testulete. 
Szept. 27. - HI. Frigyes Vilmos porosz kiraly a lutheranus es a reformatus egyhazat egyesiti az 
Evangelikus Egyhazi Unioban. 

Okt. 18-19. - A nemet diakegyesuletek (Burschenschaften) Wartburgban osszegyiilnek a 
reformacio 300. evfordulojanak megunneplesere. A megemlekezesek Nemetorszag egysege melletti 
tuntetesekbe torkollnak, amelynek soran elegetik a reakciot jelkepezo targyakat es konyveket 
(porosz rendorkodex, ulanus fiizo, osztrak kaplarbot stb.). 

Az ev folyaman - Megjelenik Friedrich Hegel A filozofiai tudomanyok enciklopediajanak 
alapvonalai c. miive. - Karl von Stein baro lesz az lijjaszervezett kulturalis, oktatasi es orvosi 
miniszterium feje. - J. W. Dobereiner megallapitja, hogy az elemek tulajdonsagai es az atomsiily 
kozott osszefugges van. - F. W. Koemig es A. F. Bauer technikusok gyorssajto- es nyomdagepgyarat 
alapitanak Wurzburgban. - Lorenz Oken jenai professzor enciklopedikus folyoiratot ad ki Isis 
cimmel, amelyben biologiai, termeszettudomanyos spekulativ munkak egyarant megjelennek. - 
Franz Xaver Gabelsberger bajor hivatalnok gyorsirasi rendszert szerkeszt. 

1818 

Jan. 1. - Wurttembergben eltorlik a szemelyes jobbagysagot. 

Marc. 19. - A Szasz-Hildenburghauseni Hercegseg alkotmanyt kap. 

Maj. 26. - Poroszorszagban lij vamtorvenyt bocsatanak ki, amely eltorli a belso vamokat, es ezzel 

egyseges belso piacot teremt. - 1. Miksa Jozsef bajor kiraly alkotmanyt tesz kozze orszagaban. 

Aug. 22. - Badenben liberalis alkotmanyt adnak ki. 

Okt. 18. - Jenaban megalakul az Altalanos Nemet Diakegyesulet (Allgemeine Deutsche 

Burschenschaft), amely 14 nemet egyetem diakjait tomoriti. Az osztrak egyetemi hallgatok nem 

vesznek reszt a diaksag allamhatarok feletti egyseget szimbolizalni akaro szervezetben. 

Nov. 15. - A Szent (negyes) Szovetseg Aachenben megtartja elso kongresszusat, ahol dontenek a 

megszallasi rendszer felszamolasarol Franciaorszagban. Franciaorszag csatlakozik a negyhatalmi 

szerzodeshez. 

Az ev folyaman - A porosz kultuszminiszter, Karl von Stein baro szorgalmazasara lijjaalakitjak a 

franciak altal 1797-ben megszuntetett berlini egyetemet. 

1819 

Marc. 13. - Mannheimben Karl Ludwig Sand jenai teologushallgato meggyilkolja az orosz car 

szolgalataban alio es reakcios nezeteirol ismert August von Kotzebue irot. 

Apr. - Friedrich List Frankfurt am Mainban megalapitja az Altalanos Nemet Kereskedelmi es 

Iparegyletet. 



Aug. 6-31. - Karlsbadban a vezeto nemet allamok miniszterei konferenciara gyiilnek ossze, s 
rendszabalyokat hoznak a liberalis es nacionalista torekvesek elfojtasara. Az lin. karlsbadi 
hatarozatok betiltjak a diakegyleteket, megszuntetik az egyetemek autonomiajat, megszigoritjak a 
cenziirat. Tovabba kozponti vizsgalobizottsagot hoznak letre, s hajszat inditanak a demagogoknak 
nevezett halado nemet ertelmisegiek ellen. 

Az ev folyaman - Frankfurtban, Hamburgban, Heidelbergben es mas nemet varosokban 
zsidoellenes zavargasok tornek ki. - Megjelenik Arthur Schopenhauer A vilag mint akarat es kepzet 
c. miive. - Kiadjak Jacob Grimm Nemet grammatikajat, amely a germanisztika egyik alapmiive 
tesz. - Karl von Stein kezdemenyezesere megalapitjak a Monumenta Germaniae Historica c. 
kiadvanysorozatot a kozepkori torteneti forrasok publikalasara. 

1820 

Jan. 17. - Poroszorszagban torvenyt bocsatanak ki az allamadossag kezeleserol. Ebben III. Frigyes 

Vilmos megismetli alkotmanyigeretet. 

Jul. 8. - A Becsben rendezett miniszteri konferencian elfogadjak a becsi zarookmanyt, amely 

elismeri es kiegesziti a Nemet Szovetseg 1815-ben kiadott alkotmanyat. A dokumentum a 

monarchista elv hangsiilyozasaval csokkenti a demokratikus kepviseleti rendszer kialakulasanak 

lehetoseget. 

Okt. 20. - Troppauban (Opava) osszeul a Szent Szovetseg (ill. a negyes szovetseg) masodik 

kongresszusa; fegyveres intervenciot hataroznak el a napolyi forradalom leveresere. Franciaorszag 

es Anglia tiltakozik a tervezett intezkedes ellen. 

Dec. 20. - Hessen-Darmstadtban I. Lajos nagyherceg alkotmanyt bocsat ki, amelyben garantalja a 

sajtoszabadsagot, s ketkamaras parlamenti rendszert vezet be. 

1821 

Maj. 12 - Befejezodik a Szent Szovetseg harmadik kongresszusa Laibachban (Ljubljana). 

Felhatalmazzak Ausztriat, hogy csapatokat vessen be a piemonti es a napolyi forradalom leveresere. 

Jiin. 23. - Az elbai hajozasi okirat lehetove teszi a szabad hajozast az Elban egeszen a nyflt tengerig, 

s tiltja a vamok es a solyailletek emeleset. 

Jul. 16. - A „Provida solersque" kezdetii papai bulla lijraszabalyozza a katolikus egyhaz helyzetet 

Del-Nemetorszagban. 

Aug. 23. - A „De salute animarum" kezdetii papai bullat elfogadjak porosz allami torvenynek. A 

torveny szabalyozza a katolikus egyhaz helyzetet Poroszorszagban. 

Okt. 3. - A becsi Burgtheaterben bemutatjak Heinrich von Kleist Homburg hercege c. darabjat. 

Az ev folyaman - Megjelenik Hegel A filozofia alapvonalai c. miive. - Napvilagot lat Johann 

Wolfgang Goethe Wilhelm Meister tanuloevei c. regenyenek elso resze. - Karl Friedrich Schinkel 

tervei alapjan felepul a Berlini Szinhaz. 

1822 

Jiin. 25. - Berlinben meghal E. T. A. Hoffmann iro, kolto es muzsikus, a nemet romantika egyik 

kiemelkedo kepviseloje. 

Jul. 11. - A Nemet Szovetseg szovetsegi gyiilese lij hadszervezetet hoz letre. 

Dec. 14. - Veronaban befejezodik a Szent Szovetseg negyedik kongresszusa, amelyen Oroszorszag, 

Ausztria, Poroszorszag es Napoly-Szicilia eliteli Gorogorszag felkeleset a torokok ellen. Ugyanakkor 

felhatalmazzak Franciaorszagot, hogy Spanyolorszagban leverje a forradalmat. 



1823 

Jiin. 23. - Goethe megirja Lord Byronhoz c. koltemenyet. A gorog szabadsagharc, ill. Byron 

reszvetele abban, nagy visszhangot kelt Nemetorszagban. A filhellenekhez tartozik Lajos bajor 

tronorokos es Adalbert von Chamisso kolto stb. 

Jul. - 1. Vilmos wurttembergi kiraly visszahivja koveteit a szovetsegi gyiilesbol (Bundestag); miutan 

Poroszorszag es Ausztria megszakitotta diplomaciai kapcsolatait Wurttemberggel. (A wurttembergi 

kovetek szot emeltek a Szovetsegi Gyiilesnek a nemkivanatos diplomataktol valo megtisztitasa 

ellen.) 

1824 

Aug. 16. -A szovetsegi gyiiles hatarozatlan idore meghosszabbitja a karlsbadi hatarozatokat. 
Szept. 4. - A Szasz-Meiningeni Hercegseg alkotmanyt bocsat ki. 

Az evfolyaman - XII. Leo papa lijrarendezi a katolikus egyhaz helyzetet a Hannoveri Kiralysagban. 
Az allam beleszolasi jogot kap a puspok megvalasztasaba. Munchenben miiveszeti egyesulet alakul. 

1825 

Apr.-30. - Lipcseben megalakul a nemet konyvkiadok es konyvkereskedok szervezete, a Nemet 

Konyvkereskedok Borzeegyesulese. 

Okt. 12. - 1. Miksa Jozsef bajor kiraly halala. Utodja fia, I. Lajos lesz. 

Nov. 7. - Megunneplik Goethe Weimarba erkezesenek 50. evfordulojat. 

Dec. 1. - Karlsruheban megnyilik az elso nemet muegyetem. 

1826 

Az ev folyaman - Georg Ohm megfogalmazza a rola elnevezett fizikai torvenyt. - 1. Lajos bajor 
kiraly Landshutbol Munchenbe helyezi at a Lajos Miksa Egyetemet. - Joseph Meyer lipcsei 
konyvkiado eloszor adja ki Bibliographisches Institut (Bibhografiai Intezet) cimen a konyveit. 

1827 

Jan. 1. - Egy beszelgeteseben Johann Peter Eckermann-nal Goethe definialja a vilagirodalom 

(Weltliteratur) fogalmat. 

Jan. 11. - Johann Smid polgarmester javaslatara Brema megvasarolja Bremerhaven falut, hogy lij 

kikotot (Bremer) epitsenek az oldenburgi kikotok konkurenciajanak lekuzdesere. 

Marc. 26. - Ludwig van Beethoven halala. 

Az ev folyaman - A kulkereskedelem fejlesztese erdekeben Hamburg kereskedelmi szerzodest kot 

Brazfliaval es az USA-val. - Ernst Wilhelm Arnoldi, a Gothai Tiizvesz Biztositasi Bank alapitoja 

(1820) letrehozza a Nemetorszagi Eletbiztositasi Bankot, az elso modern eletbiztositasi intezetet. - 

Karl Baedeker Koblenzben litikonyvkiadot alapit. - Megjelenik Heinrich Heine Dalok konyve c. 

gyiijtemenye. 

1828 

Febr.l4. - Poroszorszag es Hessen-Darmstadt vamszerzodest kot. 



Jul. 1. - Eletbe lep a bajor-wurttembergi vamszerzodes. 

Szept. 24. - Megalakul a Kozepnemet Kereskedelmi Egylet. 

Az ev folyaman - Anton Philipp Reclam megalapitja a Reclam irodalmi kiadot. - Karl Friedrich 

Schinkel befejezi a berlini Alte Museum epiteset. 

1829 

Jan. 19. - Braunschweigben bemutatjak Goethe Faust c. tragediajanak elso reszet. 

Marc. 12. - Mendelssohn vezenyletevel Johann Sebastian Bach halala ota eloszor mutatjak be a 

Mate-passiot. Ez az eloadas jelzi a Bach-reneszansz kezdetet. 

Maj. 27. - A porosz penzugyminiszter, Friedrich von Motz porosz-delnemet kereskedelmi 

szerzodest hoz letre. 

Az evfolyaman - III. Frigyes Vilmos porosz kiraly evangelikus ersekke nevezi ki Ernst Ludwig von 

Borowski evangelikus puspokot. O a nemet tortenelem egyetlen evangehkus erseke. 

1830 

Marc. 27. - Hannover, Kurhessen, Braunschweig es Oldenburg megalakitja az Eszaknemet 

Vamegyletet. 

Jiin. 22. - Egy kereskedelmi kamara alapitasaval Eberfeldben megkezdodik Poroszorszagban a 

kereskedelmi kamarak letesitesenek tamogatasa. 

Jul. - A jiil.-i francia forradalom hatasara a Nemet Szovetsegben ismet felerosodnek az 

alkotmanykerdessel kapcsolatos vitak. 

Aug. 3. - Berlinben megnyilik a Karl Friedrich Schinkel epitette Alte Museum. 

Szept. 9. - II. Karoly, Braunschweig hercege egy felkeles hatasara kenytelen lekoszonni. 

Okt. 13. - Munchenben megnyilik a Leo von Klenzes tervei alapjan keszult Glypthothek. 

Okt. 31. - A szovetsegi gyiiles a jiil.-i francia forradalom hatasanak ellensiilyozasara kiadja 

„Rendszabaly a nyugalom helyreallitasara es megorzesere Nemetorszagban" c. rendeletet. 

Az ev folyaman - Meissenben Kuhn kifejleszti a porcelan aranyozasat. - Vinzenz Priessnitz 

granfenbergi paraszt bevezeti a hidegvizkiirat mint gyogyito eljarast. - Fanny Eisler osztrak balett- 

tancosno megkezdi szoHstakarrierjet- Berhnben. 

1831 

Jan. 9. - Hessen-Kassel rendi alkotmanyt kap. 

Marc. - J. A. Wirth Hamburgban megjeleno Deutsche Tribune c. lijsagjat a szovetsegi gyiiles 

betiltja, s Wirthet a rendszer megdontesere valo eroszakos izgatas vadjaval birosag ele allitjak. 

Marc. 21. - Felulvizsgaljak az 1800-t61 ervenyben levo porosz varosi rendeletet, es megerositik az 

allami hatosagok felugyeleti jogat a varosi-kozsegi onkormanyzat rovasara. 

Apr. 30. - A Nemet Szovetseg megallapitja az egyes tagallamok hozzajarulasanak merteket a 

szovetsegi hadsereg fenntartasahoz. 

Jul. 21. - 1. Leopold, Szaszorszag-Coburg-Gotha hercege az ujjaalakitott Belga Kiralysag tronjara 

lep. 

Aug. 1. - A lengyel szabadsagharc kisugarzasara, a liberalisok demonstrativ lengyelbaratsagara a 

porosz hatosagok lengyelellenes rendeletekkel reagalnak (pi. a lengyel nyelv visszaszoritasa a 

hivatalos erintkezesben), s a kovetkezo harom esztendoben felerosodik a germanizacios politika. 

Nov. 14. - Friedrich Hegel halala. 

Dec. 28. - Badenben liberalis sajtotorvenyt adnak ki, mely az egesz nagyhercegsegben eltori a 

sajtocenziirat. 



1832 

Marc. 17. - Rendelet a szasz parasztok felszabaditasarol. 

Marc. 22. - Johann Wolfgang von Goethe, a nemet koltofejedelem halala Weimarban. 

Apr. 27-30. - Hambachban delnemet demokratak es lengyel emigransok reszvetelevel nagyszabasii 

unnepelyen Nemetorszag egyesiteset es demokratikus atalakitasat kovetelik. A kozel 30 000 

resztvevo kitiizi a fekete-piros-arany szinu zaszlot, az egyseges es megiijult Nemetorszag 

szimbolumat. Az unnepely a francia forradalom hatasara kibontakozo nemet liberalis- 

demokratikus mozgalmak csiicspontja. 

Jul. 5. - A szovetsegi gyiiles kihirdeti a sajto-, egyesuleti es gyulekezesi szabadsag felfuggeszteset. 

Jul. 19. - Szovetsegi hatarozat tiltja be a demokratikus-liberalis Der Freisinnige (Szabadelvii) lijsag 

kiadasat. 

Szept. - Betiltjak a Freiburgi Egyetemet, szamos demokratikus-liberalis professzor elveszti allasat. 

1833 

Jan. - Osszeul a wurttembergi tartomanyi gyiiles, de az eros liberalis oppozicio miatt munkaja 

ismet eredmenytelen, ezert feloszlik. 

Febr. 6. - Otto, Lajos bajor kiraly fia I. Otto neven Gorogorszag kiralya lesz. 

Apr. 3. - Frankfurtban egyetemi hallgatok es iparosok megrohamozzak az ortornyot. 

Osz - Egyezmeny szuletik a delnemet allamok es Poroszorszag kozott egy nemet vamszerzodes 

letrehozasarol. 

Okt. 26. - Megvaltasi rendelet valositja meg a jobbagyfelszabaditast a Hannoveri Kiralysagban. 

Okt. 31. - Johann Heinrich Wichern evangelikus teologus Hamburg-Homban megalapitja a Rauhe 

Haust, egy intezetet a veszelyeztetett fiatal emberek gondozasara. 

1834 

Jan. 1. - Eletbe lep a Nemet Vamszovetseg (Deutsche Zollverein) 18 allam reszvetelevel, amelyhez a 

kesobbiekben a nemet allamok tobbsege csatlakozik. Ausztria mindvegig tavol marad a szervezettol. 

Jiin. 12. - A becsi miniszteri konferencian titkos hatarozatokat hoznak a sajtocenziira 

megszigoritasarol, az egyetemek ellenorzeserol - ez a restauracios politika csiicspontja 

Nemetorszagban. 

Szept. 18. - A Nemet Szovetseg kinyilvanitja, hogy idegen hatalmak beavatkozasa a szovetseg 

belugyeibe nem megengedheto. 

Az ev folyaman - Parizsban nemet emigransok, elsosorban kezmiivesek Jakob Venedey es Theodor 

Schuster vezetesevel megalapitjak a Szamkivetettek Szovetsege elnevezesii szervezetet. - Bernben 

ezzel egy idoben emigrans ertelmisegiek letrehozzak az Ifjii Nemetorszag nevii titkos tarsasagot. 

1835 

Jan. 15. - A Bundesrat korlatozza a kezmiiveslegenyek vandorlasi jogat, s megtiltja, hogy 

egyesuletekbe tomoruljenek. 

Jan.-febr. - Georg Buchner megirja Danton halala, Dramai kepek a francia remuralombol c. 

dramajat (osbemutato: 1902. jan. 5., Berlin). 

Marc. 2. - I. Ferenc kiraly halala Becsben; tronra lep V. Ferdinand. 

Dec.7. - Uzembe helyezik Furth es Nurnberg kozott az elso, 6 km-es nemet vasutvonalszakaszt (lin. 

Ludwigsbahn). 

Dec. 10. - A Bundesrat betiltja az Ifjii Nemetorszag tagjainak irasait, koztiik Heinrich Heine es 



Ludwig Borne miiveit. 

Az ev folyaman - Karl Friedrich Schinkel felepiti Berlinben az Epiteszeti Akademiat. - Jacob 

Grimm kiadja Nemet mitologiajat, a nemet nep vallasi eletenek elso osszefoglalojat. 

1836 

Az ev folyaman - Fritz Renter lijsagirot felsegsertessel es hazaarnlassal vadoljak; ezert elobb 
halalra, majd 30 ev varfogsagra itelik. - Robert Sloman hambnrgi hajotnlajdonos rendszeres 
fnvarozasi szolgalatot letesit Hambnrg es New York kozott. - Nikolans von Dreyse elkesziti az elso 
hatultoltos fegyvert. - Theodor Fliedner Kaiserwerthben diakonisszaotthont alapit, amelyhez 
korhaz is kapcsolodik. - Friedrich Krupp gyaros 60 munkasa szamara betegpenztart hoz letre. 
Svajcban megalakul az Igazak Szovetsege (1847-t61 Kommunistak Szovetsege), emigrans nemet 
ertelmisegiek, iparosok es munkasok szervezete. Programjukra nagy hatassal van Wilhelm 
Weitling. 

1837 

Jiin. 20. - IV. Vilmos, Nagy-Britannia, Irorszag es Hannover kiralya gyermektelenul hal meg. Mivel 
a Hannoveri Kiralysag csak a ferfiagi oroklesi rendet fogadja el, Vilmos testvere, II. Erno Agost, 
1799-t61 Cumberland hercege lesz Hannover kiralya, mikozben a brit tront IV. Vilmos unokahiiga, 
I. Viktoria foglalja el. Ezzel megszakad az 1714. okt. 31-t61 folyamatos perszonalunio Nagy- 
Britannia es Hannover kozott. 

Nov. 1. - II. Erno Agost, Hannover kiralya eltorli allama alkotmanyat. Intezkedese egesz 
Nemetorszagban tiltakozast valt ki. 

Nov. 20. - A porosz kormany letartoztatja es Minden varosaba zaratja August von Droste kolni 
erseket, mert szembefordult a vegyes hazassagokkal kapcsolatos porosz gyakorlattal. Az intezkedes 
nagy felhaborodast valt ki a nemet katolikusok koreben. 

Dec. 12-14. - II. Erno Agost elbocsat 7 gottingai professzort (Grimm testverek, Dahlmann, 
Gewinus, Ewald, Albrecht, Weber), akik az alkotmany megszuntetese ellen tiltakoztak. 

1838 

Jul. 30. - A Nemet Vamszovetsegbe tomorult allamok Altalanos Penz(ugyi) egyezmeny letrehozasat 

hatarozzak el. 

Aug. 14. - A bajor hadugyminiszterium alkotmanyellenes, lin. terdhajtasi rendeletet bocsat ki. A 

katonai istentiszteleteken es lirnapi kormeneteken minden katonanak felekezetre valo tekintet 

nelkul le kell terdepelnie. E rendelettel kezdodik a „terdhajtasi vita". 

Szept. 22. - Berlinben uzembe helyezik az elso porosz vasiitvonalat, amely Potsdammal koti ossze a 

porosz fovarost. Ezutan gyorsan kiepul a porosz vasiithalozat (1850: 3869 km, 1860: 7169 km, 1870: 

11523 km). 

1839 

Marc. 9. - Poroszorszagban rendelettel szabalyozzak a gyermekmunkat. Megtiltjak a 9 ev alatti 
gyermekek alkalmazasat. A 16 ev alatti fiatalok „legfeljebb" 10 orat dolgozhatnak naponta. 
Apr. 19. - Poroszorszag, Ausztria, Oroszorszag, Franciaorszag, Hollandia es Belgium alairja, a 
londoni jegyzokonyvet, amely elismeri Belgium fuggetlenseget, garantalja semlegesseget. A 
Luxemburgi Nagyhercegseg (perszonalunioban Hollandiaval) nemet szovetsegi allam marad. 



1840 

Febr. 10. -Albert, Szaszorszag-Coburg-Gotha hercege felesegul veszi az angol kiralynot, Viktoriat. 

Jiin. 7. - III. Frigyes Vilmos porosz kiraly halala. Utodja fia, IV. Frigyes Vilmos. 

Jul. 15. - Nagy-Britannia, Oroszorszag, Poroszorszag es Ausztria megkoti a londoni negyes 

szovetseget, amelyben szavatoljak a Torok Birodalom teruleti integritasat Mohamed Ali egyiptomi 

oszman helytarto varhato expanzios torekveseivel szemben. 

Aug. 6. - A Hannoveri Kiralysag konzervativ alkotmanyt kap. 

Dec. 4. - A porosz hadseregben bevezetik a Nikolaus Dreyse altal feltalalt gyujtotiis es idokozben 

hatultoltove alakitott puskat. 

Az ev folyaman - Karl von Basedow orvos leirja a kesobb rola elnevezett pajzsmirigybetegseget, a 

Basedow-kort. - Megjelenik a Nagy Conversations Lexikon. - Friedrich Frobel megalapitja az elso 

ovodat. 

1841 

Maj. 8. - A Nemet Vamszovetseg alapito szerzodeset 12 evre meghosszabbitjak. Ausztria belepeserol 

nem targyalnak. 

Jul. 31. - Poroszorszag, Nagy-Britannia, Franciaorszag, Oroszorszag es Torokorszag alairjak az lin. 

Dardanellak-egyezmenyt, amely semlegesnek nyilvanitja a tengerszorosokat es megtiltja hadihajok 

atkeleset rajtuk. 

Szept. 4. - Julius Campe hamburgi kiado megjelenteti August Heinrich Hoffmann Deutschenliedjet 

Joseph Haydn zenejevel: „Gott erhalte Franz, den Kaiser!" 

1842 

Apr. 20. - Grof Karl von Castell megalapitja Bibrichben a nemet fejedelmek es nemesek egyesuletet 

a Texasba kivandorlo nemetek vedelmere. (Az Amerikaba kivandorlo nemetek szama 1830-t61 

allandoan no.) 

Maj. 8. - Egy tiizvesz soran elpusztul Hamburg csaknem harmada. 

Okt. 15. - Karl Marx atveszi a Kolnben megjeleno Rheinische Zeitung szerkeszteset. 

Okt. 18. - Leo von Klenze tervei alapjan elkeszul az elso nagy nemet nemzeti emlekmii, a Walhalla. 

Az atheni panteonhoz hasonlo epulet Regensburg kozeleben a Duna partjan all, s dicsosegtermeben 

allitjak ki a nemet tortenelem nagyjainak mellszobrait. 

1843 

Jan. 2. - Drezdaban bemutatjak Richard Wagner Bolygo hollandi c. operajat. 

Marc. 13. - Hannover es Poroszorszag az emsi okiratban szabalyozza az Emsre vonatkozo vamokat, 

privilegiumokat, a zsilipepitest stb. 

Marc. 18. - Karl Marx a politikai cenziira miatt megvalik a Rheinische Zeitung szerkesztosegetol es 

atkoltozik Parizsba. 

Jiin. 7. - Friedrich Holderlin, a nemet romantika kiemelkedo lirikusanak halala. 

Jul. 1. - Megjelenik a Johann Jakob Weber altal kiadott Leipziger Illustrierte Zeitung (Lipcsei 

Kepes Ujsag) elso szama. 

Az ev folyaman - Megunneplik a Nemet Birodalom 1000 eves fennallasat (verduni szerzodes, 843). - 

Wilhelm von Bunsen megalapozza a szinkepelemzes elmeletet. - Megnyilik a Berlin-Stettin 

vasiitvonal. - Megjelenik Heinrich Heine Atta Troll c. szatirikus verses eposza. 



1844 

Jiin. 4-6. - Peterswaldauban, majd Langenbielauban kirobban a szileziai takacsok felkelese. A 

foldbirtokosoknak teljesitendo feudalis szolgaltatasok es a tokes vallalkozok diktalta elonytelen 

munkafeltetelek kettos szoritasaban elo munkasok elobb magasabb bereket kovetelve tuntetnek, 

majd megrohanjak a vallalkozok hazait es uzemeit. Tuzerseggel megerositett katonai egysegek 

fojtjak verbe a felkelest, amelyet siilyos megtorlasok kovetnek. 

Aug. 1. - Megnyilik Berlinben Nemetorszag elso allatkertje. 

Szept. - Friedrich Engels 10 napot tolt Karl Marxnal Parizsban. E latogatassal veszi kezdetet 

elethossziglan tarto kozos munkassaguk es baratsaguk. 

Nov. 7. - Megjelenik a Fliegende Blatter c. kepes elclap elso szama. 

Az ev folyaman - Parizsban Arnold Ruge es Karl Marx kiadjak a Nemet-Francia Evkonyveket, 

amelyben megjelenik Marx A hegeli jogfilozofia biralata c. irasa. - Megjelenik Friedrich Hebbel 

Maria Magdolna c. polgari szomoriijateka. 

1845 

Jan. 17. - Poroszorszagban egyseges ipartorvenyt bocsatanak ki. 

Jan. - Karl Marxot a porosz kormany kovetelesere az Flore c. lijsagban megjelent poroszellenes 

cikke miatt kiutasitjak Franciaorszagbol, ezert csaladjaval atkoltozik Brusszelbe. 

Okt. 19. - Drezdaban bemutatjak Richard Wagner Tannhauser c. operajat. 

Dec. 12. - 1. Lajos bajor kiraly ervenyteleniti az lin. terdhajtasi rendeletet. 

Az ev folyaman - Alexander von Humboldt a termeszettudomany nepszeriisitesere megalapitja a 

Kozmosz c. folyoiratot. - Karl Theodor Frnst. von Silbold felfedezi az egysejtiieket. Rudolf Virchow 

leirja a leukemia es az embolia kortanat. 

1846 

Jul. 8. - Fgy nyilt levelben VIII. Keresztely, Dania kiralya kinyilvanitja, hogy Schleswig es Holstein 

hercegsegek Daniahoz tartoznak. 

Okt. 23. - Johann Gottlieb Galle felfedezi a Neptun bolygot. 

1847 

Febr. 12. - 1. Lajos bajor kiraly elbocsatja Carl von Abel belugyminisztert, miutan az megtagadta a 

kiraly kedvesenek, Lola Monteznek a grofi cim adomanyozasat. 

Febr. 22. - Parizsban felkeles tor ki. 

Tavasz - Az 1845 ota tarto gazdasagi valsag kulminal. Az elozo evek rossz mezogazdasagi termese 

kovetkezteben katasztrofalis az elelmiszerhiany. 

Apr. - Berlinben kitor az lin. burgonyahaborii, amelynek soran az ehezo lakossag tunteteseket 

rendez, uzleteket tor fel es az utcan szamol le az uzerekkel. A megmozdulasokat katonai egysegek 

verik le. 

Apr. 11. - IV. Frigyes Vilmos porosz kiraly osszehivja az lin. egyesitett (egyesult) orszaggyiilest, 

hogy az orszag penzugyi nehezsegeinek megoldasahoz szukseges kolcsonoket megszavaztassa. A 

liberalis burzsoazia azonban politikai engedmenyeket kovetel (Camphausen es Hansemann 

vezetesevel), elsosorban alkotmanyt. Elso izben tunik fel eles logikajii felszolalasaval Otto von 

Bismarck kepviselo. 

Jiin. - Az Igazak Szovetsege Friedrich Engels kozremiikodesevel, London kozponttal atalakul 

Kommunistak Szovetsegeve. 



Jiin. 26. - A porosz kiraly feloszlatja az egyesitett orszaggyiilest, mivel a liberalis burzsoazia - 

miutan a kiraly elutasitotta koveteleseiket - nem szavazta meg a kert kolcsonoket. 

Szept. 12. - Tobb szaz badeni liberalis es demokrata koveteli Friedrich Franz Karl Hecker es 

Gustav von Struve vezetesevel az offenburgi gyiilesen a karlsbadi hatarozatok eltorleset es egy 

nemzeti parlament intezmenyenek letrehozasat. 

Okt. 10. - A demokratak utan a delnemet liberalisok is elfogadjak programjukat, amelyben 

elsosorban parlament osszehivasat kovetelik. 

Nov. 4.- Felix Mendelssohn-Bartholdy zeneszerzo halala Lipcseben. 

Nov. 25. - Friedrich von Flotow Marta c. operajanak osbemutatoja Becsben. 

1848 

Febr. 24. - Marx es Engels nyilvanossagra hozza a Kommunista Kialtvanyt. 

Febr. 27. - Egy badeni nepgyiilesen Mannheimben sajto- es egyesulesi szabadsagot, eskudtbirosagok 

felallitasat es a nemet parlament osszehivasat kovetelik. 

Febr.-marc. - Hasonlo gyiileseket tartanak Wurttembergben, Hessen-Darmstadtban, Nassauban es 

mas varosokban. Tobb helyen osszeutkozesekre kerul sor a felkelok es a kormanycsapatok kozott. A 

kormanyzat engedekenynek mutatkozik. A szovetsegi gyules Frankfurtban eltorli a cenziirat. Az osi 

birodalmi sast elfogadjak birodalmi cimerallatnak, a fekete-piros-arany szineket pedig szovetsegi 

szineknek. Liberalis jellegii, lin. marciusi miniszteriumokat neveznek ki Bajororszagban, 

Wurttembergben, Badenben, Hessen-Darmstadtban, Szaszorszagban, - Hannoverben es mas kis 

allamokban. Bees, Berlin es Frankfurt lesznek a forradalom kozpontjai. 

Marc. 13-15. - Felkeles tor ki Becsben. Metternich kancellar lemond, majd Londonba menekul. 

Marc. 18-19. - Berlinben kitor a forradalom. A kiraly parancsara a kormanycsapatok elhagyjak a 

varost. Polgarorseg alakul a kastelyok vedelmere es a rend megorzesere. Amnesztiat hirdetnek a 

politikai eliteltek szamara. 

Marc. 20. - Zavargasok kezdodnek Munchenben is; hatasukra a szemelyeben mar erosen 

kompromittalodott I. Lajos kiraly lemond. Utoda fia, (II.) Lajos lesz. 

Marc. 21. - IV. Frigyes Vilmos porosz kiraly proklamaciot intez nepehez. 

Marc. 29. - Ludolf Camphausen vezetesevel liberalis miniszterium alakul Poroszorszagban. Maj. 

22-re, Berhnbe osszehivjak a porosz nemzetgyiilest. 

Marc. 31. - A szovetsegi gyules hozzajarulasaval egy 574 tagbol alio, a tartomanyi gyiilesek altal 

delegalt, lin. eloparlamentet hivnak ossze Frankfurtban, s elhatarozzak a nemzetgyiiles osszehivasat 

a nemet birodalmi alkotmany elkeszitesere. Az eloparlament 50 tagii valasztmanyt hoz letre, 

amelynek mint ossznemet atmeneti intezmenynek feladata az altalanos valasztasok lebonyolitasa. 

Apr. 1. - Parizsban Marx es Engels vezetesevel osszeul a Kommunistak Szovetsege, s elfogadja a 

Kommunista Part kovetelese c. elaboratumot. Eszerint a nemet kommunistak alapveto feladata a 

nemzeti egyseg koztarsasagi formaban valo megteremtese, a feudalis kotottsegek felszamolasa, az 

alapveto demokratikus jogok biztositasa. 

Apr. 3.-maj. 8. - A szovetsegi tanacs altal kirendelt 17 tagii bizottsag (17 allam egy-egy kepviseloje) 

kidolgoz egy foderativ alkotmanyt, amely ketkamaras parlament letrehozasat irja elo. 

Apr. 12 - A szovetsegi gyules eliteli Daniat Schleswig es Holstein hercegsegek annektalasa miatta. 

Ugyanakkor ehsmeri a ket hercegsegben kirobbant nepi felkeles utan valasztott ideiglenes kieli 

kormanyt. 

Maj. 7. - Megjelenik a Kladderadatsch c. berlini szatirikus hetilap elso szama. 

Maj. 15. - Kirobban a masodik becsi felkeles. Osszehivjak az osztrak birodalmi gyiilest. 

Maj. 17. - A kormanyzaskeptelen I. Ferdinand csaszar elhagyja Becset s a Monarchiahoz hii 

Innsbruckba megy. 

Maj. 18. - Frankfurtban a Pal-templomban megnyflik a nemet nemzetgyiiles. 

Maj. 31. - A nemzetgyiiles egy osztrak kepviselo javaslatara hatarozatot hoz Nemetorszag nem 



nemet kisebbsegei jogainak vedelmerol. 

Jiin. 1. - Kolnben Karl Marx es Friedrich Engels kozremiikodesevel megjelenik az Uj Rajnai Ujsag 

c. radikalis-republikanus lap. - Megalapitjak az Uj Porosz Ujsagot, amely a konzervativ-junker 

korok legfobb organuma lesz. 

Jiin. 2-12. - Pragaban elsosorban monarchiai szlavok es poseni lengyelek reszvetelevel szlav 

kongresszust rendeznek. A resztvevok kozott van Mihail Bakunyin orosz anarchista is. A 

kongresszuson Palacky vezetesevel manifesztumot fogalmaznak meg, amely a Monarchiat 

egyenjogii nepek szovetsegeve kivanja atalakitani, amelyben azonban elkepzelesiik szerint a szlav 

nepek jatszanak a vezeto szerepet. 

Jiin. 13. - Frankfurtban megrendezik a demokratak elso kongresszusat, amely a demokratikus 

egyesuletek centralizalasat hatarozza. el. Ugyanakkor partprogramot fogadnak el, amely egy 

demokratikus-unitarius nemet koztarsasag megteremteset 

tuzi ki celul. 

Jiin. 14. - Az alkotmanyozo gyules munkajaval elegedetlen tomegek tuntetest rendeznek a berlini 

fegyvertar elott. A tomeg eliizi a fegyveret hasznalni probalo polgarorseget s elfoglalja a 

fegyvertarat. 

Jiin. 16. - Cseh radikalisok Pragaban kirobbantjak az lin. punkosdi felkelest, amelyet 

Windischgratz lever. 

Jiin. 29. - Heinrich von Gagern elnok javaslatara a nemet nemzetgyiiles Janos osztrak foherceget 

birodalmi kormanyzova nevezi ki, a szovetsegi tanacs teljhatalommal ruhazza fel. 

Jul. 15. - Janos foherceg kinevezi a nemet birodalmi miniszteriumot (miniszterelnok 1848. nov.-ig: 

Karl von Leiningen herceg). - Kereskedo- es iparoskongresszus kezdodik Frankfurtban. 

Jul. 20. - Az eddigi iparoskongresszus iparos- es munkaskongresszussa szelesedik. 

Jul. 22. - Megnyflik az osztrak alkotmanyozo gyules. 

Aug. 12. - A birodalmi gyules keresere Ferdinand csaszar visszater Becsbe. 

Aug. 18-19. - Osszegyiilnek a porosz nemzetgyiilessel szembenallo agrar-konzervativ erok (lin. 

junkerparlament). 

Aug. 23.-szept. 3. - Stephan Born vezetesevel Berlinben megrendezik az elso altalanos nemet 

munkaskongresszust. 

Aug. 26. - Angol-orosz nyomasra Poroszorszag megkoti a malmoi fegyverszunetet Daniaval. A 

szerzodesek ertelmeben kiuriti Schleswig-Holsteint. 

Szept. 5. - A frankfurti nemzetgyiiles az alkotmanyliberalis F. C. Dahlmann tortenesz javaslatara 

nem szavazza meg a porosz-dan fegyverszuneti szerzodest. Valaszkeppen a Leiningenminiszterium. 

lemond. 

Szept. 7. - Az osztrak birodalmi gyules Hans Kudlich javaslatara eltorli a parasztsag feudalis 

kotelezettsegeit. 

Szept. 16. - A nemet nemzetgyiiles elfogadja a malmoi szerzodest, miutan Dahlmann 

kormanyalakitasi kiserlete nem sikerul. Az lij birodalmi miniszterelnok az eddigi belugyminiszter, 

Anton Schmerling lesz. 

Szept. 18. - Nepfelkelok meggyilkolnak 2 kepviselot, Felix Lichnowsky herceget es Hans von 

Auerswald tabornokot. A porosz es az osztrak csapatok helyreallitjak a rendet. A nemet 

nemzetgyiiles tekintelye erosen megrendul, s szembeotlove valik gyengesege a forradalmi baloldallal 

es a kormanyzattal szemben. 

Szept. 21-25. - Kirobban a masodik badeni felkeles. Gustav von Struve Lorrachban (Basel 

kozeleben) kikialtja a nemet koztarsasagot. A felkelest a badeni kormanycsapatok leverik. 

Okt. 3-6. - Megrendezik a nemet katolikusok elso uleset. 

Okt. 6. - A harmadik altalanos felkeles Becsben. Latour hadugyminisztert meggyilkoljak. 

Ferdinand csaszar Olmutzbe menekul. 

Okt. 26-30. - Megrendezik a masodik demokrata kongresszust Berlinben. 

Okt. 27. - A frankfurti birodalmi gyiiles elso olvasatban elfogadja a birodalmi alkotmany tervezetet. 

Okt. 31. - Nyolcnapos heves harcok utan Becset beveszik a csaszari csapatok. 



Nov. 2. - Poroszorszagban Friedrich von Brandenburg grof vezetesevel konzervativ miniszterium 

alakul. 

Nov. 9. - Robert Blumot, a frankfurti parlament tagjat es sok mas tarsal Bees elfoglalasa utan 

statarialis birosag ele allitjak es agyonlovik. A porosz nemzetgyiilest a csaszar parancsara nov. 27- re 

elnapoljak. 

Nov. 10. - Friedrich von Wrangel tabornok ellenallas nelkul vonul be Berlinbe. 

Nov. 21. - Schwarzenberg herceget nevezik ki osztrak miniszterelnoknek. 

Nov. 22. - Az osztrak birodalmi gyiiles Kremsierben folytatja uleset. 

Dec. - Elmelyulnek az ellentetek Nemetorszag egyesulesenek kerdeseben. A megoldast illetoen 3 

iranyzat alakul ki. Az lin. nagynemetek Ausztria vezetesevel, a kisnemetek viszont Ausztria 

kizarasaval es Poroszorszag iranyitasaval kepzelik el az egyseg megvalositasat. Csupan az eros 

kisebbsegben levo delnemet allamok egyik csoportja kivanja Nemetorszag demokratikus 

foderaciova valo atalakitasat. 

Dec. 2. - 1. Ferdinand csaszar lemond; utodja unokaoccse, I. Ferenc Jozsef. - A porosz nemzetgyiiles 

Brandenburgban nem hatarozatkepes. A kiraly feloszlatja, es oktrojalt alkotmanyt tesz kozze. 

Dec. 15. - Schmerling birodalmi miniszterelnok lemond; utodja a nemzetgyiiles addigi elnoke, 

Heinrich von Gagern lesz. 

1849 

Marc. 4. - Kremsierben kiadjak az osztrak oktrojalt alkotmanyt. 

Marc. 28. - Frankfurtban elfogadjak az lij nemet birodalmi alkotmanyt, amely demokratikus es 

monarchista, valamint foderativ elemeket egyarant tartalmaz. Az lij alaptorveny a Nemet 

Szovetseget a protestans Poroszorszag vezetesevel szovetsegi allamma alakitja at. A nemzetgyiiles 

ugyanakkor IV. Frigyes Vilmos porosz kiralyt 290 igen szavazattal es 248 tartozkodas mellett nemet 

csaszarra valasztja. 

Apr. 3. - IV. Frigyes Vilmos porosz kiraly a frankfurti parlament kuldottsegenek kijelenti: csak 

akkor fogadja el a neki felajanlott nemet csaszari meltosagot, ha azt valamennyi nemet kormany 

helyesli. 

Apr. 14. - Ausztriat kiveve 28 nemet allam ismeri el a frankfurti birodalmi alkotmanyt. 

Apr. 28. - IV. Frigyes Vilmos porosz kiraly vegleg visszautasitja a csaszari koronat. 

Apr. 29. - IV. Frigyes Vilmos porosz kiraly feloszlatja a porosz orszaggyiilest, amely megszavazta a 

frankfurti alkotmanyt. 

Apr.-maj. - Tobb nemet allamban parlamenti es parlamenten kivuli megmozdulasok zajlanak a 

frankfurti alkotmany elfogadasaert. 

Maj. - A porosz uniopolitika kezdete. IV. Frigyes Vilmos kiraly es Joseph von Radowitz 

megfogalmazzak egy Ausztria kizarasaval, dinasztikus liton letrehozott, porosz vezetesii kisnemet 

szovetsegi allam megvalositasanak szuksegesseget. 

Maj. 3-9. - Felkeles tor ki Drezdaban, amelyet mas szasz varosok is tamogatnak. A kiraly 

menekulni kenyszerul. A baloldali frankfurti kepviselo Otto Heubner es Sammel Erdmann 

Tzschimer, valamint a mersekelt Karl Todt vezetesevel ideiglenes kormany alakul. A katonai vezeto 

Stephan Born munkasvezer lesz. 

Maj. 5-9.- A drezdai felkelest veres harcok aran, porosz segedlettel leverik. 

Maj. 10. - Gagern birodalmi miniszterelnok lemond. 

Maj. 12-16. - Badenben republikanus felkeles tar ki, amelyben katonak is erdekeltek. Ideiglenes 

kormany alakul Lorenz Brentano es Ludwik Mieroslawski vezetesevel. Lipot nagyherceg 

elmenekul. A valasztasokon a baloldal gyoz. 

Maj. 26-28. - Poroszorszag, Szaszorszag, Hannover megkoti a harom kiraly szovetseget, amely celul 

tiizi ki Ausztria kiszoritasat a Nemet Szovetsegbol es a porosz hegemonia megteremteset. 

Maj. 30. - Az osztrak (apr. 5.), majd a porosz (maj. 14.) es mas kepviselok visszahivasa utan a 



frankfurti parlamentbol megmaradt lin. baloldali tobbseg Stuttgartba helyezi at uleset (csonka 

parlament). - Poroszorszagban haromosztalyos valasztojogot vezetnek be. 

Jiin. - Egymas utan 25 kis nemet allam csatlakozik a porosz uniohoz. 

Jiin. 6. - A csonka parlamentet (kb. 100 kepviselo) a wurttembergi kormany eroszakosan 

feloszlatja. 

Jiin.-jul. - Porosz es mas szovetsegi csapatok Vilmos porosz herceg (a kartacshercegnek nevezett 

kesobbi I. Vilmos csaszar) vezetesevel leverik a pfalzi es a badeni felkeleseket. A rend helyreallitasat 

megtorlasok kovetik. 

Az ev folyaman - Bajororszagban kiadjak az elso nemet postabelyeget, az lin. fekete egyest. - Paul 

Julius von Renter Aachenben hirugynokseget alapit. 

1850 

Marc. 2. - Poroszorszagban jobbagyfelszabaditasi torvenyt adnak ki, amelyben a szolgaltatasokat es 

a robotot penzbeli megvaltas elleneben eltorlik. A megvaltast 40 even at kell torleszteni. 

Marc. 11. - Az lij porosz egyesuleti torveny megtiltja, hogy nok, iskolasok, tanoncok egyesuleti 

tagok legyenek. 

Marc. 20-29. - IV. Frigyes Vilmos porosz kiraly Erfurtban osszehivja az Unioparlamentet (a 

kepviselok fele porosz). A parlament a kiraly kivansagai alapjan kidolgozza a Nemet Unio 

alkotmanyat. 

Maj. 10. - Frankfurtban konferenciat rendeznek, ahol Ausztria hatarozottan fellep a porosz unios 

torekvesekkel szemben. Orosz es osztrak nyomasra a nemet allam ok tobbsege a regi Nemet 

Szovetseg fenntartasa mellett foglal allast. 

Jul. 2. - Poroszorszag es Dania megkoti a berlini beket. 

Aug. 2. - A londoni jegyzokonyvben a nagyhatalmak, Ausztria, Nagy-Britannia, Oroszorszag, 

Norvegia es Svedorszag kovetelik a nemet-dan haborii befejezeset, Dania integritasanak megorzeset. 

Aug. 28. - Weimarban bemutatjak Richard Wagner Lohengrin c. operajat. 

Nov. 29. - Alairjak a porosz-osztrak olmutzi szerzodest, amelynek ertelmeben Poroszorszag 

leszereli korabban mozgositott csapatait es feloszlatja a porosz uniot. Ezzel helyreall a Nemet 

Szovetseg. 

Az ev folyaman - Robert Wilhelm von Bunsen feltalalja a rola elnevezett Bunsen-egot. - Hermann 

von Helmholtz megallapitja az idegingerulet terjedesi sebesseget. - Hermann Schulze-Delitzsch 

Delitzschben (Szaszorszag) bankot alapit kezmiivesek szamara. 

1851 

Maj. 1. - Londonban megnyilik az elso vilagkiallitas. amelyet a kiralyno ferje, Albert, Szaszorszag- 

Coburg-Gotha hercege javaslatara rendeznek meg. A kiallitason a Krupp, a Siemens es mas nemet 

vallalatok is reszt vesznek. 

Maj. 15. - A Nemet Szovetseg helyreallitasara rendezett drezdai konferencia befejezodik. Az 

ellentetek Ausztria es Poroszorszag kozott atmenetileg elsimulnak, de nem szunnek meg. 

Maj. 16. - Poroszorszag es Ausztria vedelmi szovetseget kot. 

Aug.7. - A porosz kultuszminiszterium betiltja az ovodakat a vallas es a politika teriileten 

mutatkozo allitolagos destruktiv tendenciak miatt. 

Szept. 7. - Hannover, Oldenburg es Schaumburg belep a Nemet Vamszovetsegbe. 

Az ev folyaman - David Hansemann Berhnben Disconto Gesellschaftot alapit. - Elkeszul Kart Marx 

Louis Bonaparte Brumaire 18-a c. irasa. 

1852 



Apr. 2. - Az 1848-t61 fennallo nemet szovetsegi flottat megszuntetik es elarverezik. 

Maj. 8. - A londoni jegyzokonyvben az europai nagyhatalmak a Glucksburg-hazbol szarmazo IX. 

Keresztely javara szabalyozzak Dania tronoroklesi rendjet. 

Nov. 12. - Iteletet hirdetnek a kolni kommunista perben. (A porosz rendorseg 1851. maj.-ban 

felszamolta a Londonbol Kolnbe athelyezett Kommunistak Szovetseget, vezetosegenek tagjait pedig 

birosag ele allitotta.) 4 vadlottat felmentenek, 7-et pedig 3-7 eves bortonbuntetesre itelnek. 

1853 

Jan. - Megjelenik az elso csaladi kepes folyoirat, a Die Gartenlaube (Lugas) elso szama. 
Febr. 19. - Poroszorszag es Ausztria kereskedelmi es vamszerzodest kot 12 evre. 
Apr. 4. - A Nemet Vamszovetseg szerzodeset 12 evre meghosszabbitjak. 

1854 

Jan. 1. - Hannover belep a Vamszovetsegbe. 

Apr. 4. - Hamburgban bemutatjak Goethe Faust c. dramajanak masodik reszet. 

Apr. 24. - 1. Ferenc Jozsef osztrak csaszar felesegul veszi Erzsebet bajor hercegnot. 

Jiin. - Megjelenik Theodor Mommsen Romai tortenelem c. munkajanak elso kotete. 

Jul. 13. - A szovetsegi gyiiles hatarozata betiltja a szocialista, kommunista es egyeb politikai celii 

munkasszervezeteket. 

Okt. 12. - IV. Frigyes Vilmos porosz kiraly a porosz parlament elso kamarajat felsohazza alakitja 

at. 

1855 

Febr. 8. - A krimi konfliktus kirobbanasakor Otto von Bismarck kepviselo javaslatara fegyveres 
semlegesseget hataroz el a szovetsegi gyiiles. 

Az ev folyaman - Robert von Bunsen megalapozza az elektrolizises ipari aluminiumgyartast. 
Munchenben megalapitjak a Bajor Nemzeti Miizeumot. 



1856 



Jan. 26. - Brema hanzavaros egyuttmiikodesi szerzodest kot a Nemet Vamszovetseggel. 

Febr. 17. - Heinrich Heine halala. 

Jul. 29. - Robert Schumann zeneszerzo halala. 

Jul. - Johann Karl Fuhlrott Dusseldorf kozeleben, a Neander-volgyi barlangban felfedezi egy 

osember csontjait. 

Okt. 23. - A megbetegedett IV. Frigyes Vilmos kiralyt Vilmos tronorokos helyettesiti. 



1857 



Az ev folyaman - Nemetorszagban gazdasagi valsag kezdodik. - August Kekule von Stradonitz 
megallapitja a kemiai elemek vegyerteket. 



1858 



Okt. 26. - Vilmos tronorokos regens lesz testvere, IV. Frigyes Vilmos helyett. 

Nov. 12-23. - A kepviselohazi valasztasokon a liberalisok es a „halad6 szellemiiek" 204 helyet 

szereznek meg, mig a konzervativok 60-at. A liberalis tobbseg vezetoje Georg Ernst Friedrictt von 

Vincke. 

Dec. 15. - Weimarban bemutatjak Peter Cornelius A bagdadi borbely c. operajat. 

1859 

Apr. 19. - Ausztria hadat uzen Piemontnak. 

Jiin. - Megjelenik Karl Marx A politikai gazdasagtan biralatahoz c. miive. 

Jiin. 4. - A Franciaorszag tamogatta piemonti seregek Magentanal legyozik az osztrakokat. 

Jul. 11. - Villafrancaban Ausztria fegyverszuneti szerzodest kot Franciaorszaggal es Szardinia 

Piemonttal. 

Jul. 24. - Az osztrak hadsereg lijabb veresege Solferinonal. 

Szept. - Gothaban eloszor ul ossze nemzetgazdasagi kongresszus, amely sikraszall a szabad 

kereskedelemert, az ipariizes szabadsagaert, a szovetkezeti rendszer tamogatasaert. 

Szept. 18. - Frankfurt am Mainban megalakul a (Nemet) Nemzeti Egyesulet. 

Nov. 10. - Zurichben alairjak az olasz-piemonti beket. Piemont megkapja Lombardiat, Velence 

azonban osztrak uralom alatt marad. 

1860 Jiin. - Coburgban Nemet Tornaunnepelyt rendeznek, amelyen valamennyi nemet 

tornaszcsapat reszt vesz. 

Jiin. 17. - Baden-Badenben a porosz regensherceg, I. Vilmos es III. Napoleon francia csaszar 

szemelyes targyalasa ellenere sem jon letre kozeledes Poroszorszag es Franciaorszag kozott. 

Jul. 28. - A porosz regensherceg, I. Vilmos es Ferenc Jozsef osztrak csaszar talalkozik Teplitzben. 

Szept. 21. - Arthur Schopenhauer halala. 

Szept. 28. - Hamburg liberalis-konzervativ alkotmanyt kap. 

1861 

Febr. 19. - Lipcseben a Politechnikai Tarsasag javaslatara megalakul az Iparkepzesi Egyesulet. 

Maj. - Heidelbergben megalakul a Nemet Kereskedelmi Tanacs, amely az Ipari es Kereskedelmi 

Kamara kozponti szerve. 

Jiin. 6. - A liberahs ellenzeken, az lin. Vinckefrakcion belul (a berlini baloldali liberalisok es a 48-as 

demokratak) megalapitjak a Nemet Haladas Partot (DFP). A parthoz tartozik Theodor Mommsen, 

Werner von Siemens, Hermann Schulze-Delitrsch es Rudolf Wirchow is. 

Okt. 15. - Szaszorszagban eltorlik a munkasok egyesulesi tilalmat. 

Okt. 26. - Philipp Reis fizikatanar Frankfurtban bemutat egy keszuleket, amelyet telefonnak nevez. 

1862 

Jan. 1. - Szaszorszagban bevezetik az ipariizes szabadsagat. 

Maj. 1. - Wurttembergben lehetove teszik a szabad ipariizest. 

Maj. 6. - Az lij valasztasokon a porosz parlamentben a Halado Part es a bal centrum a helyek 2/3-at 

szerzi meg. 

Szept. 24. - Otto von Bismarckot porosz miniszterelnokke es belugyminiszterre nevezik ki 

Okt. 7. - A porosz parlament elveti a hadsereg koltsegeinek es letszamanak, ill. az lijoncidonek a 

felemelesere iranyulo torvenyjavaslatot. Az uralkodo valaszkeppen feloszlatja a parlamentet. Ez az 

lin. alkotmanykonfliktus kezdete, amelynek soran Bismarck birodalmi kancellar 4 evig a parlament 

felhatalmazasa nelkul kormanyoz. 



Okt. 15. - Badenben lehetove teszik az ipariizes szabadsagat. 

Okt. 24. - A Wittelsbach-dinasztiabol szarmazo I. Otto gorog kiralyt egy katonai lazadas orszaga 

elhagyasara kenyszeriti. 

Az ev folyaman - Egy, a szovetsegi gyules altal megbizott bizottsag eloterjeszti az altalanos 

kereskedelmi torvenykonyvet, amelyet minden nemet allamban bevezetnek. 

1863 

Maj. 23. - Lipcseben Ferdinand Lassalle vezetesevel megalakul az Altalanos Nemet Munkasegylet. 

Jiin. 1. - Poroszorszagban eltorlik a sajtoszabadsagot. 

Jiin. 8. - A nemet munkasegyletek elso ulesukon Frankfurtban kovetelik a szovetkezeti rendszer 

tamogatasat, valamint a munkasok szamara oreg- es rokkantpenztarak alapitasat. 

Szept. 1. - Ausztria javaslatat a Nemet Szovetseg megreformalasara Frankfurtban a fejedelmi 

gyules elutasitja. 

Szept. 30. - A nemet nemzeti egyhazak tobb mint 100 kepviseloje Frankfurt am Mainban 

megalapitja a Nemet Protestans Egyesuletet azzal a cellal, hogy a modern kultiira es a pietista- 

ortodox egyhaz kozott az elidegenedest megszuntessek. 

Dec. 7. - A szovetsegi gyules Dania-ellenes porosz-osztrak hatarozatot fogad el Schleswig es 

Holstein hercegsegek jogellenes integralasa miatt. 

Dec. 23-24. - A Nemet Szovetseg csapatai bevonulnak Holsteinbe. 

Az ev folyaman - Wurttembergben megalakul az elso Voroskereszt Tarsasag. - Friedrich Hitzig 

befejezi a berlini Borse epiteset. 

Febr. 1. - A porosz es osztrak csapatok atlepik Schleswig-Holstein hatarait. Megkezdodik a 2. 

nemet-dan haborii. 

Marc. 10. - II. Miksa Jozsef bajor kiraly meghal. Utodja fia, II. Lajos lesz. 

Apr. 18. - A porosz csapatok elfoglaljak a duppeli sancokat. 

Apr. 23. - Weimarban megalakul a (Nemet) Shakespeare Tarsasag. 

Jul. 31. - Ferdinand Lassalle politikus, publicista es munkasvezer halala. 

Okt. 30. - A becsi beke lezarja a nemet-dan haboriit. A dan kiraly Ausztria es Poroszorszag javara 

lemond Schleswigrol es Holsteinrol. 

Dec. 15. - Megjelenik a Szocialdemokrata c. lap elso szama. A hetente haromszor megjeleno lijsag 

az Altalanos Nemet Munkasegylet organuma. 

1865 

Maj 16. - Egy vegleges vamszerzodesben a Nemet Vamszovetseg tagjai Ausztriat kulfoldnek 

tekintik. 

Jiin. 10. - Munchenben bemutatjak Richard Wagner Trisztan es Izolda c. operajat. 

Jul. 14. - Poroszorszag es Ausztria alairja a gasteini egyezmenyt, amelynek ertelmeben Schleswig 

porosz, Holstein osztrak fennhatosag ala kerul. 

Okt. 18. - Lipcseben megalakul az Altalanos Nemet Noegylet. 

1866 

Febr. 27. - Wilhelm Adolf Lette megalapitja Berlinben a Noi Nem Keresokepessegenek 

Elomozditasaert Egyesuletet. 

Jiin. 14. - Ausztria javaslatara a Nemet Szovetseg mozgositast rendel el Poroszorszag ellen 

(Bajororszag, Wurttemberg, Szaszorszag es mas allamok szavazataval). Elkezdodik a nemet 

haborii. 

Jiin. 21. - A porosz csapatok atlepik Csehorszag hatarait. 

Jul. 3. - A Helmuth von Moltke vezette porosz csapatok legyozik az osztrak-szasz hadsereget a 

koniggratzi donto iitkozetben. 



Aug. 18. - Poroszorszag szovetseget kot az eszaknemet kisallamokkal egy eszaknemet szovetseg 

letrehozasa celjaval. 

Aug. 23. - Alairjak a porosz-osztrak pragai beket. Eszerint Ausztria hozzajarul a Nemet Szovetseg 

feloszlasahoz, elismeri a porosz vezetessel letesitendo Eszaknemet Szovetseget, valamint Schleswig, 

Holstein, Hessen, Nassau es Frankfurt am Main Poroszorszaghoz csatolasat. 

Szept. 3. - Az indemnitas torvenyjavaslat elfogadasaval (az alkotmanykonfliktus ota tortent allami 

kiadasok utolagos elismeresevel) a porosz parlamentben veget er az 1860-ban kezdodott porosz 

alkotmanykonfliktus. 

Az ev folyaman - Ernst Haeckel megfogalmazza biogenetikai alaptorvenyet. 

1867 

Maj. 7-11. - A londoni konferencian az europai nagyhatalmak garantaljak Luxemburg 

fuggetlenseget es semlegesseget. 

Jiin. 21. - Az Eszaknemet Szovetseg teruleten az ipariizes szabadsaganak alapjan alio ipartorvenyt 

bocsatanak ki. 

Jul. 1. - Az Eszaknemet Szovetseg alkotmanya hatalyba lep. 

Az ev folyaman - Alfred Krupp a parizsi vilagkiallitason kiallit egy 1000 fontos, hatultoltos 

ontottacel agyiit. - Megjelenik Karl Marx Toke. A politikai gazdasagtan kritikaja c. miivenek elso 

kotete. 

1868 

Jan. 1. - Bajororszagban egy porosz minta alapjan kidolgozott katonai szabalyzatot vezetnek be. 

Marc. 2. - Otto von Bismarck grof, az Eszak nemet Szovetseg kancellarja lefoglaltatja az 1866-ban 

tronjatol megfosztott V. Gyorgy hannoveri kiraly maganvagyonat. 

Apr. 27. - 1. Vilmos porosz kiraly Berlinben megnyitja a nemet vamparlamentet. 

Jiin. 21. - Munchenben bemutatjak Richard Wagner Nurnbergi mesterdalnokok c. operajat. 

Aug. 17. -Az eszaknemet birodalmi gyiiles egyseges siily- es mertekrendszer bevezeteset hatarozza 

el. 

Szept. 20. - Stuttgartban demokratikus, poroszellenes es foderalista celkitiizesekkel megalakul a 

Nemet Neppart. 

Az ev folyaman - A Siemens es Halske, valamint a Siemens es Tarsa cegek elkezdik az Indoeuropai 

Taviro Tarsasag nagy tavirovonalanak epiteset Londontol Teheranig, ahol osszekapcsolodik az 

indiai allami tavirohalozattal. 

1869 

Jiin. 9. - A nemet vamparlament dont vam- es kereskedelmi szerzodes koteserol Svajccal. 

Jiin. 17. - I. Vilmos porosz kiraly felavat egy lij hadikikotot, Wilhelmshavent. 

Jiin. 21. - Ipartorvenyt adnak ki az Eszaknemet Szovetseg tagallamai szamara. 

Jul. 3. - Torveny nyilvanitja ki az Eszaknemet Szovetseg minden allampolgaranak jogi es politikai 

egyseget vallasi hovatartozasara valo tekintet nelkul. 

Aug. 7-9. - A kulonbozo munkasszervezetek Eisenachban rendezett konferenciajan megalakul a 

Szocialdemokrata Munkaspart (SDAP). 

Szept. 22. - Munchenben bemutatjak Richard Wagner A Rajna kincse c. operajat. 

Dec. 1. - A waldenburgi banyaszok 8 hetes sztrajkba kezdenek. 



1870 

Marc. 10. - Engedelyezik a Nemet Bank miikodeset. 

Apr. - Heinrich Schliemann felfedezi az okori Troja romjait. 

Jiin. 18. - Poroszorszagban bevezetik a levelezolapot. 

Jul. 3. - A napilapokban megjelenik az Havas hirugynokseg tavirata. Hohenzollern Lipot porosz 

foherceg elfogadta a szamara felkinalt spanyol kiralyi koronat. 

Jul. 6. - Gramont francia kulugyminiszter a torvenyhozo gyules elott kijelenti: „Ingadozas nelkul 

haboriit kezdunk egy olyan orszag ellen, amely megkiserli feltamasztani V. Karoly birodalmat." 

Jul. 13. - Az Emsben tartozkodo porosz kiralytol Benedetti francia nagykovet koveteli, adjon 

biztositekot, hogy nem fog soha hasonlo tronigenyt tamogatni. I. Vilmos elutasitja a kovetelest es 

taviratban ertesiti a tortentekrol Bismarckot. A kancellar tomoritve es elesebb hangiiva 

atfogalmazva nyilvanossagra hozza az lin. emsi taviratot. 

Jul. 14. - Franciaorszag es Poroszorszag kozott megszakadnak a diplomaciai kapcsolatok. 

Jul. 19. - Franciaorszag hadat uzen Poroszorszagnak. A delnemet allamok tamogatjak az 

Eszaknemet Szovetseget. A nemet hadvezetes vezerkaranak fonoke Helmuth von Moltke tabornok. 

A nemet hadsereg kb. 400 000 fobol all, mig a franciak hozzavetoleg 250 000 katonat vonultatnak 

fel. - A Szentszek kihirdeti az infatibilitas (csalhatatlansag) dogmajat. 

Aug. 4-6. - Nemet gyozelmek Weissenburgnal, Worthnel es Spichernel. 

Aug. 16-18. - Sikeres nemet tamadasok Francois Achille Bazaine tabornok hadserege ellen 

Vionville-nel, Mars-la-Tournal, Gravolette-nel es Saint-Privat-nal. Bazaine csapataival Metz varaba 

vonul vissza. 

Aug. 30. - Heinrich von Treitschke koveteli Elzasz-Lotaringia visszatereset a birodalomba. 

Szept. 2. - Donto nemet gyozelem Sedannal. Mahon marsall hadserege kapitulal, maga a francia 

csaszar is fogsagba esik. 

Szept. 4. - A francia parlament megfosztja tronjatol III. Napoleont, es kikialtja a Francia 

Koztarsasagot. 

Szept. 13-16. - Megfogalmazzak a nemet bekefelteteleket, amelyek tobbek kozott Elzasz es 

Lotaringia egy reszenek elcsatolasat is tartalmazzak. 

Szept. 15. - Parizst korulzarjak a nemet csapatok. 

Szept. 20. - A Francia Koztarsasag elutasitja a nemet bekefelteteleket es nepi haboriira szolit fel a 

nemetek ellen. 

Okt. 10-11. - Nemet gyozelem Orleans-nal. 

Okt. 27. - Metz vara kapitulal a nemetek elott. A nemet csapatok hamarosan beveszik Orleans-t is. 

Nov. 1. - Nov. von Bismarck, az Eszaknemet Szovetseg kancellarja a vamszerzodes felbontasaval 

fenyegeti meg Bajororszagot, ha nem lep be az Eszaknemet Szovetsegbe. 

Nov. 15. - Baden es Hessen belep az Eszak-nemet Szovetsegbe. 

Nov. 23. - Bajororszag es az Eszaknemet Szovetseg allamai megkotik a Nemet Szovetseget. 

Nov. 25. - Wurttemberg csatlakozik az Eszaknemet Szovetseghez. 

Dec. - A katolikus kepviselok Poroszorszagban megalapitjak a Centrum Partot. 

Dec. 31. - Az Eszaknemet Szovetseg alkotmanya birodalmi alkotmany lesz (1871. apr. 16-an lep 

hatalyba). 

1871 

Jan. 1. - Az Eszaknemet Szovetsegben bunteto torvenykonyv lep hatalyba. - Berlinben megjelenik a 
Nemetorszag (Germania) c. katolikus lijsag elso szama, amely majd az lin. kultiirharc 
(Kulturkampf) soran a Centrum Part fo organuma lesz. 

Jan. 3. - August von Goeben, az elso nemet hadsereg foparancsnoka legyozi a francia eszaki 
hadsereget Bapaume-nal. 



Jan. 12. - Frigyes Karoly herceg donto gyozelmet arat a franciak felett Le Mans-nal. 

Jan. 18. - 1. Vilmos porosz kiralyt a versailles-i kastely tukortermeben nemet csaszarra kialtjak ki. 

Ezzel megvalosul a kisnemet egyseg a porosz allam vezetesevel. 

Jan. 19. - August von Goeben, az elso nemet hadsereg foparancsnoka megveri a francia eszaki 

hadsereget Saint-Quentinnal. 

Jan. 28. - Parizs kapitulal. 

Febr. 26. - Versailles-ban Franciaorszag es Nemetorszag elozetes bekeszerzodest kot. 

Marc. 2. - Bajororszagban megalakul a poroszellenes Katolikus Neppart. 

Marc. 3. - Lezajlanak az elso valasztasok. A nemzeti liberalisok 125, a Centrum 63, a konzervativok 

pedig 57 mandatumot szereznek (a szocialdemokratak csupan 2 mandatumhoz jutnak). 

Marc. 21. - Megnyilik a nemet birodalmi parlament (Reichstag). 

Apr. 10. - Carl Joseph von Hefele, Rottenburg erseke, mint az utolso nemet ersek, nyilvanossagra 

hozza a zsinati hatarozatokat (papai csalhatatlansag). 

Apr. 16. - Eletbe lep a birodalmi alkotmany. Berlin a birodalmi fovaros. 

Maj. 10. - Franciaorszag es a Nemet Birodalom megkoti a frankfurti beket, amely a franciakat 5 

milliard frank hadisarc fizetesere kotelezi, tovabba Nemetorszaghoz csatolja Elzaszt es Lotaringiat. 

Maj. 15. -Az Eszaknemet Szovetseg bunteto torvenykonyvet modositott formaban birodalmi 

torvenynek fogadjak el. 

Jul. 8. - A porosz kultuszminiszteriumban megszuntetik a katolikus ugyosztalyt. Ezzel kezdodik a 

katolikus egyhaz vilagi hatalmanak visszaszoritasa, az lin. kultiirharc. 

Dec. 4. - A birodalmi penzugyi torveny szerint a marka (100 pfennig) lesz a birodalom teruleten az 

egyeduli penznem. 

Az ev folyaman - Elkeszul a berlini korvasiit elso szakasza. - Rudolf Mosse megalapitja a Berliner 

Tageblatt und Handelszeitung c. liberaHs lapot. Reinhold Begas udvari szobrasz elkesziti a berhni 

Schiller-emlekmiivet. - Theodor Mommsen megkezdi Romai allamjog c. miive kiadasat. Megjelenik 

Friedrich Nietzsche A tragedia szuletese c. miive. 

1872 

Jan. 1. - A bunteto torvenykonyv hatalyba lep. A mertek- es siilyrendszerre vonatkozo birodalmi 

torveny elrendeli a meterrendszer bevezeteset. 

Marc. 11. - A birodalmi parlament minden nyilvanos iskolat az allam felugyelete ala helyez. 

Maj. 1. - A strassburgi egyetem I. Vilmos Csaszar Egyetem neven nyilik meg lijra. 

Maj. 22. - Megalakul a Nemet Katolikusok Egyesulete az egyhazellenes politika ellensiilyozasara. 

Jul. 4. - Birodalmi torveny tiltja be a jezsuita rendet. 

Szept. 9-11. - 1. Ferenc Jozsef osztrak csaszar latogatast tesz Berhnben. Mint hivatlan vendeg 

megjelenik II. Sandor orosz car is. 

Okt. 26. - A felsobb iskolakban Posenben a nemet lesz a kotelezo oktatasi nyelv. 

Nov. 7-29. - Berlinben nemet es osztrak szocialpolitikusok konferenciaja zajlik. 

Dec. - Megalakul a Dresdner Bank. 

Az ev folyaman - Bernhard von Langenbecks javaslatara megalakul a Nemet Sebeszeti Tarsasag. - 

Pharmacopoea Germanica cimmel eloszor jelenik meg az egesz birodalom teruletere ervenyes 

gyogyszerkonyv (az 1890-es 3. kiadastol mar nemet nyelven is). - Megalakul a Szocialpolitikai 

Egyesulet. 

1873 

Jan. 17. - Rudolf Virchow egy parlamenti beszedeben eloszor hasznalja a kultiirharc 

(Kulturkampf) kifejezest. 

Febr. 7. - Eduard Lasker a porosz kepviselohazban megbelyegzi a spekulaciokat, amelyekbe egyes 



vezeto kormanytagok is belekeveredtek. 

Apr. 15. - Grof Mieczyslav Halka Ledochowskit, Lengyelorszag primasat, Gnesen erseket a 

kultiirharctorveny megsertese miatt felfuggesztik hivatalabol. 

Maj. 15. - A porosz maj.-i torvenyek jelentik a kultiirharc tetopontjat. Ezek szerint egyhazi hivatalt 

csak az vallalhat, aki valamely nemet egyetemen hallgatott teologiat s a kivant allami vizsgat letette. 

Ugyanakkor az allam beleszolasi jogot kap a papok beiktatasaba, es az egyhazi ugyekben illetekes 

kiralyi torvenyszek alakul. 

Jul. 9. - Uj birodalmi penzugyi torveny vezeti be a tiszta aranyvalutat. 

Jul. 14. - Eduard Lasker lijabb beszedet mond a kepviselohazban a spekulaciorol. Ezutan Heinrich 

von Itzenplitz kereskedelmi miniszter es Hermann Wagner, Otto von Bismarck birodalmi kancellar 

bizalmasai lemondanak. 

Aug. 7. - IX. Pius papa levelet intez I. Vilmos csaszarhoz a porosz egyhazpolitika miatt. Vilmos 

csaszar valaszaban visszautasitja a papa szemrehanyasait. 

Osz - A nemet megszallo csapatok kivonulnak a francia keleti departement-bol, mert a franciak fel 

evvel a megszabott hatarido elott kifizetik a kiszabott hadisarcot. 

Okt. 22. - Nemetorszag, Ausztria-Magyarorszag es Oroszorszag megkoti Berlinben a harom csaszar 

szovetseget. 

Nov. 9. - IX. Pius kiatkozza az okatolikus Hubert Reinkest, akit 77 okatolikus pap es laikus ersekke 

valasztott. 

1874 

Jan. 1. - Elzasz-Lotaringiaban hatalyba lep a birodalmi alkotmany. Ez az intezkedes erositi a 

lakossag nemetellenesseget. 

Jan. 10. - A valasztasokon a Nemzeti Liberalis Part 155 mandatumot szerez, a Centrum Part 51-et 

es a Halado Part 49-et. 

Febr. 12. - Elzasz-Lotaringiaban katolikusellenes iskolatorvenyt bocsatanak ki. 

Febr. 22. - Harry von Arnim-Suckow grof parizsi nemet nagykovetet visszahivjak. Arnim-Suckow, 

Bismarck kancellar ellenfele, a franciaorszagi monarchista restauracio tamogatoja szolgalati 

dokumentumokat tulajdonit el. 

Apr. 20. - Bismarck a Reichstag ele terjeszti birodalmi katonai torvenyet, amely a hadsereg 

bekeallomanyat 400 000 fore emelne, es 7 evre elore biztositana a katonai koltsegvetest. A 

torvenyjavaslatot megszavazzak. 

Maj. 7. - Birodalmi sajtotorveny proklamalja a sajtoszabadsagot, eltorli a cenziirat es mas allami 

preventiv intezkedeseket. Mivel a sajtoszabadsagot csak torveny, de nem az alkotmany szabalyozza, 

ezert barmikor korlatozhato. Ez kitunik a kultiirharctorvenybol is. 

Jul. 13. - Otto von Bismarck birodalmi kancellar ellen Kissingenben sikertelen merenyletet kovet el 

Ludwig Kullmann kadarmester, aki egyhazellenes intezkedesei miatt tamadt Bismarckra. 

Az ev folyaman - Poroszorszagban kotelezove teszik a polgari hazassagot. - Berlinben megnyihk az 

elso varosi korhaz. - A Nemet Archeologiai Intezet Romabol Berlinbe teszi at szekhelyet. - A 

birodalom teruleten oltasi torveny lep eletbe, amely tobbek kozott a vedo himlooltast is eloirja. - 

Nemetorszag szerzodest kot a gorog kormannyal, hogy Olympiaban asatasokat vegezhetnek. - Karl 

Humann mernok a berlini Kiralyi Miizeumnak ajandekoz egy marvany relief et, amelyet az okori 

Pergamon varos teruleten vegzett asatasai soran talalt (lin. pergamoni oltar). 

1875 

Febr. 5. - IX. Pius papa „Quod nunquam" kezdetii enciklikajaban eliteli az 1873. maj.-i 
torvenyeket. A papai elmarasztalas lijabb egyhazellenes intezkedeseket provokal. 
Febr. 6. - Az egesz birodalomban kotelezove teszik a polgari hazassagkotest. 



Marc. 4. A Porosz Bankot banktorveny alakitja at Birodalmi Bankka. 

Apr. 8. - A Post c. lijsagban megjelenik Constantin Kossler Van-e haborii kilatasban? c. cikke, 

amely a francia revanstol tarto Bismarck haboriis keszulodesere utal. 

Apr. 22. - Az lin. „kenyerkosart6rveny" zarolja a katolikus egyhaznak nyiijtott allami tamogatast. 

Maj. 10-13. - II. Sandor car es Alekszander von Gorcsakov orosz kancellar Emsben. 

Maj. 22-27. - A Szocialdemokrata Munkaspart es az Altalanos Nemet Munkasegylet egyesul a 

gothai kongresszuson, es megalakul a Nemetorszagi Szocialista Munkaspart, amely elfogadja az lin. 

gothai program ot. 

Maj. 31. - A szerzetesrendek es kongregaciok tagjait a „kolostort6rveny" alapjan kiutasitjak 

Poroszorszagbol, es lefoglaljak vagyonukat. 

Jiin. 7. - Torvenyt fogadnak el az allam ellenorzesi jogarol az egyhazmegyek vagyonkezelese felett. 

Az ev folyaman - Karl Linde feltalalja az amoniakompresszios hiitogepet. - Max von Pettenifer 

(1865-t61 a higienia professzora Munchenben) megszigoritott higieniai eloirasokat kovetel 

varosokban, mindenekelott csatornazast. Berlin lakossaganak szama eleri az 1 milliot. 

1876 

Apr. 25. - Berlinben bemutatjak Heinrich von Kleist Penthesilea c. darabjat. 

Maj. 6-7. - Weimarban bemutatjak Goethe Faus-janak elso es masodik reszet. 

Jiin. 5. - Nikolaus August Otto szabadalmat ker az altala feltalalt negyutemii motorhoz. 

Jiin. 7. - Megalakul a Nemet Konzervativ Part. 

Aug. 13-17. - Bayreuthban felavatjak a Richard Wagner Unnepi Jatekok Hazat. 

Dec. 5. - Otto von Bismarck kijelenti a Reichstag elott, hogy Nemetorszag nem erdekelt a Balkanon 

es a Kozel-Keleten. 

Az ev folyaman - A katolikus puspokoket Poroszorszagban elmozditjak hivatalukbol, letartoztatjak 

vagy kulfoldre iizik oket, szamtalan papot bebortonoznek. A kultiirharc folyaman idonkent a 

plebaniak es a puspoksegek negyede is ures. Robert Koch orvos felfedezi a lepfene korokozojat, 

amellyel megteszi az elso lepest mas fertozo betegsegek, mint pi. a kolera korokozojanak 

felismeresehez. 

1877 

Jan. 10. - A valasztasokon a Nemzeti Liberalis Part 128, a Centrum 93, a konzervativok pedig 40 
mandatumot szereznek, a szocialdemokratak parlamenti helyeinek szama 12-re emelkedik. 
Az ev folyaman - Friedrich Siemens feltalalja az ontott uveget. - Berlinben felallitjak a birodalmi 
szabadalmi hivatalt. - Eletbe lep a kotelezo hatosagi hiisvizsgalatot elrendelo torveny. - Lipcseben 
megalakul a Nemet Sakkszovetseg. - Adolf Stoecker atveszi a berlini varosi misszio vezeteset azzal a 
cellal; hogy a proletariatust az egyhaz es a monarchia szamara megnyerje. 

1878 

Jan. 5. - Adolf Stoecker evangelikus lelkesz megalapitja a Keresztenyszocialista Munkaspartot 

(1881-t61: Keresztenyszocialis Part). 

Maj. - Megjelenik Friedrich Nietzsche Emberi, teljesseggel emberi c. miive. 

Maj. 11. - Max Hodel alkalmi munkas merenyletet kiserel meg I. Vilmos csaszar ellen. 

Jiin. 13.-jul. 13. - Berlinben nemzetkozi konferenciat tartanak az orosz-torok haborii lezarulasa 

utan a Balkanon kialakult helyzet rendezesere. 

Okt. - A Nemzeti LiberaHs Part, a Szabad Konzervativ Part, a Centrum es a Nemzeti Liberalis Part 

kepviseloi megalakitjak a Szabad Gazdasagi Egyesulest, s ezzel 204 fos tobbseget alkotnak a 



parlamentben. 

Okt. 19. - Bismarck a csaszar ellen elkovetett 2 anarchista merenyletre hivatkozva megszavaztatja 

az lin. kiveteles torvenyeket, amelyek 4 evre szoloan szocialistaellenes intezkedeseket tartalmaznak. 

Ezek alapjan feloszlatjak a kulonbozo munkasszervezeteket, lapjaikat betiltjak. 

Az ev folyaman - Karl Humann mernok, a pergamoni oltar felfedezojenek vezetesevel a Berlini 

Miizeum megbizasabol nagyszabasii asatasok kezdodnek Pergamonban. - Az 1877-78-ban a 

Vorwarts (Elore) c. lapban megjelent Engels cikksorozatot Anti-Duhring cimmel konyv alakban is 

kiadjak. 

1879 

Maj. 20. - A nemzeti liberalis Max von Forckenbeck lemond a Reichstag elnoki tiszterol. Utoda a 

konzervativ Theodor Otto von Seydewitz. 

Maj. 23. - A nemzeti-liberalis baro August Schenk von Stauffenberg lemond a Reichstag 

alelnoksegerol. Utodja Georg Arbogast. 

Jul. 4. - Elzasz-Lotaringia alkotmanyt kap, amely az elso lepes a teruleti autonomia fele. A csaszar 

altal kinevezett elso birodalmi helytarto baro Edwin von Manteuffel. 

Jul. 14. - A konzervativ Robert von Puttkamert nevezik ki a lemondott Adalbert Falk 

kultuszminiszter helyere. Megbizatasaval fokozatos fordulopont kovetkezik be a kultiirharcban. 

Jul. 17. - A Reichstag vedovamok bevezeteset fogadja el. Ezzel protekcionista gazdasagpolitika veszi 

kezdetet Nemetorszagban. 

Okt. 1. - A Lipcseben lijjaszervezett birodalmi birosag lesz a legfelsobb birosag. Ugyanakkor lep 

eletbe az lij civilperrendtartas is. 

Okt. 7. - Az Osztrak-Magyar Monarchia es Nemetorszag megkotik a kettos szovetseget. A szerzodo 

felek kotelezik magukat, hogy azonnal egymas segitsegere sietnek, ha Oroszorszag barmelyikuket 

megtamadna. 

Az ev folyaman - Wilhelm Marr megalkotja az antiszemitizmus fogalmat es Antiszemita Ligat 

alapit. - Albert Neissen borgyogyasz felfedezi a tripper korokozojat. - Konstantin Fahlberg es Ira 

Remsen mesterseges edesitoszert, saccharint allit elo. - Charlottenburgban megalakul a Kiralyi 

Miiegyetem. - J. M. Scheyer plebanos megalkotja a volapuk mesterseges nyelvet kb. 14 ezres 

szokinccsel. - Max Pettenhofer javaslatara Munchenben megnyilik az elso nemet Higieniai Intezet. 

- LezajHk az evangelikus egyhaz elso zsinata, amelynek celja az egyhaz onallosaganak megerositese. 

- A vakokat oktato pedagogusok nemzetkozi konferenciajan Berlinben elfogadjak a Braille- 
pontirast. - Lipcseben megjelenik August Bebel A no es a szocializmus c. miive. - 42 evvel Georg 
Buchner halala utan megjelenik Woyzeck c. dramaja (osbemutato: 1913. nov. 8., Munchen). - 
Megjelenik Heinrich von Treitschke Nemet tortenelem a 19. sz.-ban c. miive. 

1880 

Jan. 21. - Poroszorszagban helyesirasi reformot hajtanak vegre. 

Jiin. 15. - Megnyihk a berlini palyaudvar allomasepulete. 

Jul. 14. - Az elso lin. enyhito torvennyel lezarul a kultiirharc. 

Aug. - A Reichstag es a porosz kepviselohaz nemzeti Hberalis frakciojanak vezeto tagjai a vedelmi 

politika es a kultiirharctorveny visszavonasa elleni tiltakozasul kilepnek a Nemzeti Liberalis 

Partbol. 

Okt. 15. - A kolni dom 632 evvel epitesenek megkezdese utan elkeszul. 

Nov. 19. - A Nemzeti LiberaHs Partbol kivalok baro Franz August Schenk von Stauffenberg 

vezetesevel megalapitjak a LiberaHs Szovetseget. 

Az ev folyaman - Berlinben megnyilik az elso pohkhnika. - Szamos koz- es privat szociaHs gondozo 

megalakitja a Betegapolasi es Jotekonysagi Egyesuletet (ma: Koz- es Privat Beteggondozas). - Adolf 



Stoecker letrehozza az antiszemita, antiszocialista es antikapitalista Berlini Mozgalmat. - Elkeszul 
Johannes Brahms Magyar tancainak masodik resze. - Breslauban bemutatjak Brahms Akademiai 
unnepi nyitanyat. Konrad Duden filologus kiadja a nemet nyelv teljes helyesirasi szotarat. 

1881 

Jan. 15. - Bismarck birodalmi kancellar beterjeszti elso munkasbiztositasi torvenyjavaslatat, 

amelyet azonban a Reichstag es a Bundesrat egyarant elutasit. 

Apr. 1. - Muhlhausenben es Berlinben felallitjak az elso helyi telefonokat. 

Jiin. 15. - A hamburgi polgarsag elhatarozza, hogy 1888-ban belep a Nemet Vamszovetsegbe. A 

vamcsatlakozasi szerzodessel Hamburg biztositja maganak a szabadkikoto jogat. 

Jiin. 18. - 1. Vilmos csaszar, I. Ferenc Jozsef csaszar es II. Sandor car megkoti a harom csaszar 

titkos szerzodeset. - A porosz kultuszminiszter, Robert von Puttkamer lesz a porosz 

belugyminiszter, az lij kultuszminiszter pedig a birodalmi parlament elnoke, Gustav von Gossler. 

Aug. 8. - Megalakul a nemet egyetemistak egyesulete, a kereszteny-nemzeti Kyffhauser Szovetseg. 

Okt. 27. - A valasztasokon a Centrum 100, a Halado Part 60, a Konzervativ Part 50 mandatumot, 

szerez. 

Nov. 17. - A birodalmi parlamentben kialtvany jelenti be a majdani szociahs torvenyeket. 

Az ev folyaman - Lichterfeldeben uzembe helyezik az elso rendszeresen kozlekedo villamost. - A 

Siemens es Halske ceg Berhnben atadja azelso nyilvanos elektromos vasutat, amely Lichterfeldebe 

vezet. - K. L. Goedeke befejezi haromkotetes enciklopedikus miivet, A nemet kolteszet tortenetenek 

vazlatat. - Megjelenik Friedrich Nietzsche Hajnalpir. Gondolatok az erkolcsi eloiteletekrol c. miive. 

1882 

Jan. 4. - 1. Vilmos csaszar a porosz allamminiszteriumhoz intezett leirataban hangsiilyozza igenyet 
a birodalmi politika szemelyes iranyitasara. Robert von Puttkamer porosz belugyminiszter utasitja 
a hivatalnokokat, hogy a valasztasokon a kormany politikajat kepviseljek. 
Jan. 17. - Otto Schott athelyezi uveglaboratoriumat Jenaban. 

Maj. 20. - Az 1879. oki. 7-en kotott kettos Olaszorszag belepesevel harmas szovetsegge alakul at. 
Maj. 31. - Ujabb ket lin. enyhito vagy beketorveny helyezi hatalyon kivul a kultiirharctorvenyeket. 
Jiin. Eloszor rendezik meg a kieh hetet, amely versenyekbol es kulturalis programokbol all. - A 
birodalmi parlament elutasitja a dohanymonopolium-torvenyt. Ugyanakkor Otto von Bismarck 
birodalmi kancellar mar 1881-ben munkasbaleseti torvenyet lijbol elnapoljak. 
Jul. 26. - Bayreuthban bemutatjak Richard Wagner Parsifaljat. 

Dec. - Frankfurt am Mainban gyarak es bankok megalapitjak a Nemet Gyarmatositasi Egyesuletet. 
Az alapito es az elso elnok a politikus Hohenlohe-Langenburg Arnim herceg. 
Az ev folyaman - Robert Koch felfedezi a tuberkulozis bacilusat. - Friedrich Ratzel kidolgozza az 
lin. emberfoldrajzot, amely nagy jelentoseget tulajdonit az emberiseg fejlodeseben az eghajlatnak. - 
Maximihan Schumann feltalalja a pancelloveget. - C. Wolf biztonsagi lampat keszit banyaszok 
szamara. - Jenaban megalakul a Jenai Schott es Tarsal Uvegmiivek. - Berlinben egy utcaban 
elektromos ivlampakat helyeznek uzembe. - 4 kotetben jelennek meg Friedrich Nietzsche filozofiai 
aforizmai (Die frohhche Wissenschaft). - Joseph Kurschner a nemet nemzeti irodalom jeles 
alkotasainak kritikai kiadasara 222 kotetben sorozatot alapit. - Berhnben Nemet Botanikus 
Tarsasag alakul. - Megalakul Nemetorszag Evangelikus Fiatalembereinek Birodalmi Szovetsege. 

1883 



Febr. 13. - Richard Wagner zeneszerzo halala Velenceben. 



Marc. 14. - Londonban meghal Karl Marx. 

Jiin. 15. - A Reichstag elfogadja Bismarck elso szocialis torvenyet, a betegsegbiztositasi torvenyt. 

Jul. 11. - A harmadik, lin. enyhito torvennyel megszuntetik az osszes katolikusellenes torvenyt. 

Szept. - Franz Adolf Luderitz megvasarolja Del-Afrika atlanti-oceani tengerpartjan Angra Pequera 

kikotot (Luderitz). 

Okt. 30. - Romania csatlakozik a harmas szovetseghez, amelyet Nemetorszag, Ausztria- 

Magyarorszag es Olaszorszag 1882. maj. 20-an kotott. 

Nov. 26. - Eisenachban megalakul az Altalanos Nemet Parasztegyesulet. 

Az ev folyaman - Robert Koch felfedezi a kolera es a verhas korokozojat. - Werner von Siemens 

feltalalja az ipari celii elektromos motort. - Emil Rathenau Berhnben megalapitja a Nemet Edison 

Tarsasagot az elektromossag szeles korii alkalmazasanak elosegitesere. - Gottlieb Daimler es 

Wilhelm Mayback szabadalmaztatja elso benzinmotorjat (izzocsoves). - Karl Benz Mannheimben 

megalapitja a Benz es Tarsa Gazmotorgyarat. - Megjelenik Engels A szocializmus fejlodese az 

utopiatol a tudomanyig c. miive. Megjelenik Friedrich Nietzsche Imigyen szola Zarathustra c. 

miivenek elso ket resze. 

1884 

Marc. - A nemetek megszalljak Delnyugat-Afrika partjait. 

Marc. 5. - A Nemet Halado Part es a Liberalis Szovetseg egyesulesevel, Franz von Stauffenberg 

vezetesevel, letrejon a Nemet Liberalis Part. 

Marc. 27. - A harom csaszar 1881. jiin. 18-an kotott titkos szerzodeset 3 evre meghosszabbitjak. 

Jiin. 5. - Weimarban megalakul a Kozos Evangelikus-Protestans Misszios Egyesulet (ma: Nemet 

Kelet-azsiai Misszio). Misszios teruleteik: Kina es Japan. 

Jiin. 27. - A birodalmi parlament elfogadja a baleset-biztositasi torvenyt. 

Jul. 5. - Gustav Nachtigal tuniszi nemet fokonzul szerzodest kot Togo kiralyaval, amelyben a kiraly 

Nemetorszag vedelmet keri. Togo nemet protektoratus lesz. 

Jul. 14. - Kamerun nemet protektoratus lesz. 

Okt. 28. - A valasztasokon a Centrum 99, a konzervativok 78, a liberalisok 67, a szocialdemokratak 

24 mandatumot szereznek. 

Nov. 15. - Berlinben megnyilik a Kongo-konferencia, amelynek celja Afrika „szabad" teruleteinek 

felosztasa. 

Az ev folyaman - Arthur Nicolaier felfedezi a tetanuszbacilust. - Ottomar Rosenbach felfedezi a 

sebfertozest okozo bakteriumokat. - Ludwig Knorr elkesziti az Antipyrin lazcsillapito szert. 

1885 

Jan. 23. - Nemetorszag es Spanyolorszag kozott vita tamad a Karolina-sziget miatt. 

Jan. 27. - A Mannesmann cegnel eloszor hengerelnek varrat nelkuli acelcsovet. 

Febr. 12. - Karl Peter megalapitja a Nemet-Kelet-Afrika Tarsasagot. 

Febr. 26. - Berlinben befejezodik a Kongo-konferencia. 

Maj. 17. - Megalakul Nemet Uj-Guinea gyarmat. 

Jiin. 20. - A Nemet Shakespeare Tarsasag mintajara Weimarban Sandor Karoly nagyherceg 

vednoksegevel Goethe Tarsasag alakul. Celja a Goethe-miivek gondozasa es a Goethe-emlekhelyek 

megorzese. 

Aug. - Berlinben 12 000 komiives sztrajkol. 

Okt. - Gottheb Daimler forgalomba hozza az elso motorkerekpart. 

Okt. 22. - XIIL Leo papa a Karolina-szigeti vitaban Spanyolorszag javara dont. 

Az ev folyaman - E. Merck szintetikus kokaint allit elo. - Max von Eyths javaslatara Berlinben 

Nemet Mezogazdasagi Tarsasag alakul. - Megalakul a Nemet Parasztszovetseg. - Friedrich Engels 



kiadja Marx Tokejenek masodik kotetet. 

1886 



Jun. 10. - II. Lajos bajor kiralyt gondnoksag ala helyezik. A regens nagybatyja, Leopold lesz. 

Jiin. 13. - Miutan II. Lajos kiraly a strambergeri toba fullad, elmebeteg testveret kialtjak ki bajor 

kirallya. Leopold regensherceg lesz a regens. 

Okt. 5. - Willibald Beyschlag hallei teologusprofesszor Erfurtban megalapitja az Evangelikus 

Szovetseget, tobbek kozott a nemet protestans erdekek vedelmere s az evangelikus ontudat 

megerositesere. 

Nov. 25. - Otto von Bismarck birodalmi kancellar eloterjeszti masodik katonai torvenyjavaslatat. 

Az ev folyaman - Karl Benz elkesziti elso benzinnel miikodo autojat. - Gottlieb Daimler felepiti az 

elso benzinmotoros csonakot. - Sebastian Kneipp worishofeni katolikus pap kiadja Vizkiiram c. 

konyvet. - Samuel Fischer kiadot alapit Berlinben, mindenekelott naturalista irok kiadasara. 

Megjelenik Friedrich Nietzsche Tiil jon es rosszon c. muve. 



1887 



Jan. 14. - Bismarck kancellar felterjeszti katonai torvenyjavaslatat, amely az 1874-ben hozott, majd 

1881-ben megiijitott torveny ismetelt meghosszabbitasat kivanja elerni. Egyiittal a hadsereg 

letszamanak tovabbi emeleset is koveteli. A Reichstag elutasitja a torvenyjavaslatot, ezert a 

parlamentet feloszlatjak. 

Febr. 20. - A harmas szovetseget Nemet orszag, Ausztria-Magyarorszag es Olaszorszag kozott 

meghosszabbitjak. 

Febr. 21. - A valasztasokon az lin. kartellpartok (azaz az egymassal valasztasi szovetsegre lepo 

nemzeti liberalisok, a nemet konzervativok es a Birodalmi Part) 220-at szereznek meg a 397 

mandatumbol. 

Marc. 11. - Az lij parlament elfogadja Otto von Bismarck katonai eloterjeszteset. 

Apr. 29. - Kiadjak az utolso beketorvenyt, amely lehetove teszi a kultiirharc lezarasat. 

Apr. 30. - Otto von Bismarck elrendeli Guillaume Schnaeteles szabadon bocsatasat, akit kemkedes 

vadjaval vettek orizetbe. 

Maj. 16. - Az 1870-ben Amerikaba kivandorolt elektromernok, Emil Berliner feltalalja a 

gramofont. 

Maj. 18. - Nemetorszag es Oroszorszag 3 evre lin. viszontbiztositasi szerzodest kot, amely elismeri 

Oroszorszag tortenelmi jogait a Balkanon, tamogatast helyez kilatasba a Dardanellak kerdeseben s 

ketoldalii semlegesseget egy harmadik hatalommal folytatott haborii esetere. 

Maj. 23. - XIII. Leo papa kinyilvanitja, hogy a kultiirharc befejezodott. 

Jiin. 24. - A Reichstag elfogadja a cukor- es palinkaadot. 

Dec. 19. - A Nemet Gyarmatositasi Egyesulet osszeolvad a Nemet Gyarmatositas Tarsasagaval. 

Dec. 21. - Felemelik a gabonavamokat. 

Az ev folyaman - Berlin es Hamburg kozott miikodni kezd az elso nemet telefonkabel. - Elkezdik az 

eszak-keleti tengeri csatorna (Vilmos csaszar-csatorna) epiteset Otto Barnsch tervei alapjan. - 

Heinrich Rudolf Hertz fizikus bebizonyitja az elektromagneses hullamok letezeset. - Werner von 

Siemens feltalalja a fenymerot. 



1888 



Febr. 6. - A Reichstag elfogadja a honvedelmi ni torvenyt. A hadkotelezettseget 7 evre 
meghosszabbitjak. A hadi letszam mozgositas eseten hozzavetolegesen 700 000-re emelkedik. 



Febr. 9. - A Reichstag a torvenyhozasi periodust 3-r61 6 evre hosszabbitja meg. 

Febr. 10. - A birodalmi gyiiles 278 millio markat engedelyez a honvedelmi torveny vegrehajtasara. 

Marc. 9. - I. Vilmos halala utan fia, III. Frigyes a porosz kiraly es a nemet csaszar. 

Maj. 27. - III. Frigyes csaszar hozzajarul, hogy a porosz kepviselohaz torvenyhozasi idejet 

meghosszabbitsak. 

Jiin. 8. - III. Frigyes csaszar felmenti Robert von Puttkamer belugyminisztert. 

Jiin. 15. - III. Frigyes csaszar halala utan fia, II. Vilmos lesz a nemet csaszar es a porosz kiraly. 

Aug. Helmuth von Moltket, a nagy vezerkar fonoket grof Alfred von Waldersee valtja fel. 

Okt. 15. - Hamburg es Brema belep a Nemet Vamszovetsegbe. 

Az ev folyaman - Gassner Mainsban elkesziti az elso hasznalhato szarazelemeket. - Minna Cauer, a 

polgari nomozgalom balszarnyanak vezetoje megalapitja a nok valasztojogaert kuzdo Noi Jolet 

Egyesuletet. 

1889 

Maj. 3. - A Ruhr-videken 90 000 banyasz lep sztrajkba. A kovetkezo het folyaman 10 000 Saar- 

videki, valamint 13 000 szaszorszagi es 12 000 niederschlesieni banyasz csatlakozik hozzajuk. 

Maj. 24. - A birodalmi gyiiles elfogadja a kormany altal benyiijtott oregsegi es betegbiztositasi 

torvenyj avaslatot. 

Jiin. - Bochumban megalakul az antiszemita Nemet Szocialis Part. 

Jiin. 14. - A Szamoa-aktaban a Nemet Birodalom, Nagy-Britannia es az USA megallapodik a 

Szamoa-szigetek kozos kezeleseben. 

Jul. 14-20. - Friedrich Engels kozremiikodesevel Parizsban megalakul a II. Internacionale. 

Okt. 6. - Hans Meyer foldrajztudos es Ludwig Pustscheller hegymaszo eloszor masszak meg a 

Kilimandzsarot. 

Okt. 20. - Otto von Bismarck a birodalmi gyiilesen torvenyj avaslatot terjeszt elo a szocialista 

torvenyek meghatarozatlan idore valo meghosszabbitasarol. - Berlinben a Lessing Szinhazban 

bemutatjak Gerhart Hauptmann Napfelkelte elott c. dramajat. 

Nov. 11. - A szerzo vezenyletevel Weimarban bemutatjak Richard Strauss Don Juan c. szimfonikus 

koltemenyet. 

1890 

Jan. 21. - II. Vilmos csaszar a koronatanacsban szocialpolitikai emlekiratot terjeszt elo, a tobbi 

kozott a munkavedelem megjavitasarol. 

Jan. 25. - A birodalmi gyiiles elutasitja Otto von Bismarck torvenyj avaslatat a szociaHsta torvenyek 

meghatarozatlan idore valo meghosszabbitasarol. 

Febr. 4. - II. Vilmos csaszar nyilvanossagra hozza az lin. febr.-i rendeletet Bismarck kancellar 

ellenjegyzese nelkul. A rendelet allami munkavedelmi torvenyt kivan bevezetni. 

Febr. 20. - Az orszaggyiilesi valasztasokon a kartellpartok megsemmisito vereseget szenvednek. A 

szocialdemokratak eloszor lesznek a legerosebb part Nemetorszagban. 

Marc. 2. - A szocialdemokratak valasztasi gyozelme utan Otto von Bismarck birodalmi kancellar 

allamcsiny tervet terjeszti II. Vilmos csaszar ele. A csaszar elutasitja azt. 

Marc. 15-18. - II. Vilmos csaszar kezdemenyezesere Berlinben megrendezik az elso nemzetkozi 

munkasvedelmi konferenciat. 

Marc. 28. - Otto von Bismarck benyiijtja lemondasi kerelmet. 

Marc. 20. - Otto von Bismarckot felmentik birodalmi kancellari es porosz miniszterelnoki 

tisztsegebol, utodja Leo von Caprivi grof lesz. 

Marc. 27. - Leo von Caprivi birodalmi kancellar nem hosszabbitja meg az Oroszorszaggal kotott 

viszontbiztositasi szerzodest. 



Maj. 28. - Adolf Stoecker megalapitja az Evangelikus-Szocialis Kongresszust. 

Jul. 1. -A Helgoland-Zanzibar-szerzodesben Nagy-Britannia atengedi a Helgoland-szigeteket 

Zanzibar fejeben. 

Az ev folyaman - Emil von Behring Kitaszato Sibaszaburoval felfedezi a tetanusz-antitoxint. Otto 

Lilienthal mernok vegrehajtja elso kiserleti repuleset. - A szocialista torvenyek eltorlese utan 

letrejovo Nemetorszag Szakszervezeteinek Kozponti Bizottsaga lesz a szabad (szocialista orientalt) 

szakszervezetek kozponti szerve (elso elnoke: Carl Legien). 

1891 

Apr. 9. - Berlinben megalakul a Pangerman Szovetseg a nemet nagyhatalmi politika tamogatasara. 

Maj. 6. - A harmas szovetseget Nemetorszag, Ausztria-Magyarorszag es Olaszorszag kozott 

megiijitjak. 

Jiin. 24. - Eletbe lep a Johannes von Miguel porosz penzugyminiszter altal kidolgozott adoreform. 

Aug. 4. - Mehmed Emir pasa (Eduard Schnitzer) kituzi a nemet zaszlot Taborban (Kelet-Afrika 

belseje). 

Aug. 20. - Michael Felix Korum trieri ersek javaslatara 47 ev utan eloszor zarandoklatot 

rendeznek. 

Szept. 7. - II. Vilmos csaszar meglatogatja Munchenben szemelyes regimentjet, ahol ismetelten 

kijelenti: „Suprema lex regis voluntas" (A legfobb torveny a kiraly akarata). 

Okt. 13. - Weimarban bemutatjak Richard Strauss Macbethjet. 

Okt. 20. - Erfurtban befejezodik a Szocialdemokrata Part kongresszusa. A szocialdemokrata 

politika alapja a Karl Kautsky es Eduard Bernstein altal megfogalmazott erfurti program. 

Okt. 24. - Ludwig Windhorst es Franz Hitze centrumpolitikusok megalapitjak a Katolikus 

Nemetorszag Nepi Egyesuletet. 

Dec. 14. - Megjelenik az Ulstein kiado altal kiadott Berlini Kepes Ujsag. 

Dec. 18. - A Reichstag jovahagyja a Leo von Caprivi birodalmi kancellar altal szorgalmazott 

kereskedelmi szerzodest Ausztria-Magyarorszaggal, Olaszorszaggal es Belgiummal. 

Az ev folyaman - Gabriel Lippmann kifejleszti a szines fenykepezest. - Gottlieb Daimler elkezdi egy 

teherauto epiteset. - A Badeni Nagyhercegsegben vesznek fel. eloszor noket a heidelbergi egyetem 

matematika-technika fakultasara. Munchenben felepul a Lenbach-haz, Franz von Lenbach 

festofejedelem villaja (epitesz: Gabriel von Seidel). - Megalakul a schlierseei Parasztszinhaz. - 

Megjelenik Frank Wedekind a Tavasz ebredese c. dramaja. 

1892 

Jan. 14. - Nemetorszagban sztrajkba lepnek a nyomdaszok. 

Marc. 23. - Leo von Caprivi porosz miniszterelnok lemond (de birodalmi kancellar marad), miutan 

a porosz kormany 2 torvenyjavaslatat is meghiiisitja. 

Apr. 28. - Alfred Krupp a meppeni loteren II. Vilmos csaszar jelenleteben bemutat egy 215 kg 

siilyii, 24 cm-es agyiit, amely 20 km tavolsagra 16. 

Aug.-szept. - Hamburgban kolerajarvany tor ki. Osszesen 17 000-en betegednek meg es 8605-en 

halnak meg. - Alfred Fried pacifista pubHcista Berlinben megalapitja a Nemet Beke Tarsasagot. 

Az ev folyaman - Werner von Siemens es Johann Georg Halske elkesziti az elso trolibuszt. Gottheb 

Daimler kethengeres robbanomotort konstrual. - Franz von Stuck, Fritz von Uhde, Wilhelm 

Trubner es masok megalapitjak az lin. szecessziot, a miiveszetben uralkodo historizmussal szemben 

alio lij iranyzatot, amelyet kesobb az 1896-t61 megjeleno Jugend (Ifjiisag) c. folyoiratrol 

Jugendstilnek neveznek el. 



1893 

Jan. - A Nemet Birodalomban siilyos gazdasagi valsag kezdodik. 

Febr. 16. - Megalakul a rajna-vesztfaliai szenszindikatus, amely a Rajna-videk szentermelesenek 

86,7%-at ellenorzi. 

Febr. 18. - A Leo von Caprivi birodalmi kancellar vam- es kereskedelmi politikajat ellenzo gazdak 

megalapitjak a Gazdalkodok Szovetseget, amelynek egy ev miilva mar 200 000 tagja van. 

Jiin. 15. - A kartellpartok tobbseget szereznek a valasztasokon. 

Jiin. 29. - Poroszorszagban az adoreform utan haromosztalyos valasztojogot vezetnek be. 

Szept. 7. - Hamburgban megalakul a Nemet Nemzeti Segelyegylet. 

Dec. 15. - A Reichstag kis tobbseggel elfogadja von Caprivi birodalmi kancellar torvenyjavaslatat 

kereskedelmi szerzodes koteserol Spanyolorszaggal, Romaniaval es Szerbiaval. 

Az ev folyaman - Rudolf Diesel mernok elkesziti a rola elnevezett dizelmotort. - Friedrich Alfred 

Krupp a chicagoi kiallitason bemutat egy 42 cm-es, 122,4 t brutto siilyii agyiit, amely 1000 kg-os 

lovedekkel 1000 m-re tuzel. - Karl von Leibbrand felepiti az elso nagy betonhidat a Duna folott. - 

Berlinben megalakul a zsido nemet allampolgarok kozponti egyesulete. Celjuk a zsidosag 

elismertetese egyenjogii nemet allampolgarkent. 

1894 

Marc. 10. - A birodalmi gyiiles elfogadja a febr. 10-en Oroszorszaggal kotott kereskedelmi 

szerzodest, amely elosegiti a gabonaimportot. A gazdalkodok szovetsege ennek alapjan koveteli az 

allami gabonamonopoliumot. 

Marc. 18-29. - 34 noegyletbol megalakul a Nemet Noegyletek Szovetsege. Elnoke Auguste Schmidt. 

A szovetseg celja a noi egyenjogiisag kivivasa. 

Maj. 1. - A birodalmi gyiiles gabonakereskedelmi reformot fogad el. 

Maj.l2. - Weimarban bemutatjak Richard Strauss Guntram c. operajat. 

Az ev folyaman - A Nemet Szocialista Part es a Nemet Reformpart egyesul, s a Nemet SzociaHsta 

Reformpart nevet veszi fel. - Megalakul a Kereszteny Banyaszok Szakszervezeti Egyesulese. 

Kolnben felallitjak az elso munkanelkulipenztarat. - Berhnben felavatjak a Reichstag Paul Wallot 

tervei alapjan keszult epuletet. - Megalakul a Lipcsei Nepiijsag c. szocialdemokrata napilap. - 

Friedrich Engels kiadja Karl Marx Toke c. miivenek harmadik kotetet. - Megjelenik Theodor 

Fontane Effi Briest c. regenye. - Lou Andreas-Salome, Nietzsche baratnoje, kiadja a filozofus 

eletrajzat. - Emil von Behring es Paul Ehrlich felfedezi a difteria-antitoxint. 

1895 

Marc. 2 - Szamos, grof Leo von Caprivi volt birodalmi kancellar kereskedelmi politikajaval 

szembefordulo bajor parasztszovetseg megalapitja a Bajor Parasztszovetseget. 

Apr. - Megjelenik a Pan c. miiveszeti es irodalmi folyoirat elso szama. Szerkesztoi Otto JuHus 

Bierbaum (irodalom) es Julius-Meier Graefe (miiveszet). 

Apr. 23. - Nemetorszag, Oroszorszag es Franciaorszag felszolitja Japant, hogy uritse ki a japan- 

kinai haboriiban annektalt kinai szarazfoldi teruleteket. 

Maj. 11. -A birodalmi gyiiles, ahogy korabban a kepviselohaz is, elfogadja a szocialdemokratakkal 

szembeni kiveteles torvenyeket. 

Jiin. 21. - IL Vilmos csaszar megnyitja a Vilmos csaszar-csatornat (eszakkeleti csatorna). 

Aug. 5. - Friedrich Engels halala Londonban. 

Nov. 27. - Megalakul a Gyariparosok Szovetsege. 

Az evfolyaman - A porosz allam letrehozza a Porosz Kozponti Szovetkezeti Penztarat, a 



szovetkezetek rovid es kozeplejaratii hitelekkel valo tamogatasara. - Berlin rendorfonoke betilt 11 
szocialdemokrata egyesuletet. - Megalakul a Nemet Kereszteny Egyetemi Hallgatok Egyesulete. - 
Wilhelm Konrad Rontgen felfedezi az X- vagy rontgensugarat. - Franz Wullner vezenyletevel 
Kolnben bemutatjak Richard Strauss Till Eulenspiegel vidam csinyei c. szimfonikus capricciojat. - 
Berlinben elkeszul a Vilmos csaszar-emlektemplom. 

1896 

Jan. Munchenben megalakul a Jugend (Ifjiisag) c. hetilap, amely egy lij stilusert szall sikra. Rola 

neveztek el a miiveszetben kibontakozo reformmozgalmat Jugendstilnek. 

Jan. 3. - II. Vilmos csaszar taviratban gratulal Paul „Ohm" Kriigernek, Transvaal elnokenek az 

angolok tamadasanak visszavereseert. 

Jan. 4. - Bemutatjak a berlini Nemet Szinhazban Gerhart Hauptmann Florian Geyer c. dramajat. 

Marc. 28. - Albert herceg Szaszorszagban haromosztalyos valasztojogot vezet be. 

Apr. 4. - Albert Langen es Thomas Theodor Heine Munchenben megalapitjak a Simplicissimus c. 

szatirikus politikai hetilapot. 

Jul. 1. - A birodalmi gyiiles elfogadja a polgari torvenykonyvet, amely 1900. jan. 1-jen lep eletbe. 

Jul. 18. - Vederotorvenyt bocsatanak ki, amely szerint a nemet gyarmatokon alkalmazott gyarmati 

csapatok nemet tisztek es altisztek parancsnoksaga alatt alio bennszulott katonakbol allnak. 

Nov. 21. - Hamburgban kikotosztrajk robban ki. A munkasok magasabb bereket es 

munkaidocsokkentest kovetelnek. 

Nov. 23. - Friedrich Naumann megalapitja a Nemzeti Szocialista Egyesuletet. 

Nov. 27. - Frankfurtban Richard Strauss zeneszerzo vezenyletevel bemutatjak az Imigyen szola 

Zarathustra c. szimfonikus koltemenyet. 

Az ev folyaman - Theodor Lentwein Nemet Delnyugat-Afrikaban leveri a hererok es a hottentottak 

felkeleset. - A harmas szovetseget Nemetorszag, Ausztria-Magyarorszag es Olaszorszag kozott 

meghosszabbitjak. - Berlinben elkezdik a foldalatti vasiit epiteset. 

1897 

Febr. 6. - A hamburgi kikotomunkasok 1896-t61 tarto sztrajkja koveteleseik (magasabb 

munkaberek, rovidebb munkaido) teljesitese nelkul fejezodik be. 

Apr. 7. - A birodalmi gyiiles elfogadja a kereskedelmi torvenykonyvet, amely 1900. jan. 1-jen lep 

eletbe. 

Jiin. 9. - A birodalmi gyiiles kivandorlasi torvenyt fogad el, amely 1898, apr. l-jetol hatalyos. Az lij 

torveny azonban nem tudja meggatolni a kivandorlasi hullamot. 

Jul. 24. - Az egyesulesi es gyulekezesi szabadsag megszigoritasarol eloterjesztett torvenyjavaslat 

nem kap tobbseget a kepviselohazban. 

Nov. 9. - Kolnben megalakul a Nemet Caritas Szovetseg. 

Nov. 14. - Egy nemet egyseg elfoglalja a kinai Csiaocsout es Csingtaot. 

Az ev folyaman - Robert Bosch stuttgarti technikus feltalalja a magneses gyiijtast. - Carl Zeiss 

elkesziti mikroszkopjat. - Megjelenik Friedrich Ratzel Politikai foldrajz c. miive. - Ida von 

Kortzfleisch Hessenben megalapitja az elso gazdasszonykepzo iskolat. - Drezdaban a nemzetkozi 

miiveszeti kiallitason eloszor allitanak ki Jugendstilben keszult biitorokat. 

1898 

Marc. 6. - Kina kotelezettseget vallal, hogy 99 evre haszonberbe adja Nemetorszagnak a Csiaocsoui- 

obol partvideket azzal a felhatalmazassal, hogy ott erodoket epithet. 

Marc. 10. - A porosz kepviselohaz 100 millio markat engedelyez a telepitespolitika tamogatasara, 

elsosorban Keleten. 

Marc. 28. - A birodalmi gyiiles nagy tobbseggel elfogadja az elso flottatorvenyt. Elkezdodik a 



nemet-angol fegyverkezesi verseny a tengeren. 

Jiin. 16. - A valasztasokon a szocialdemokratak a masodik legerosebb part a Centrum mogott. 

Jul. 30. - Otto von Bismarck halala. 

Aug. 30. - Nemetorszag es Nagy-Britannia megkotik a titkos Angola-szerzodest, amely Angola es 

Mozambik celszerii felosztasat tartalmazza. 

Nov. 5. - Berlinben a Nemet Szinhazban bemutatjak Gerhart Hauptmann Henschel fuvaros c. 

darabjat. 

Az ev folyaman - Ferdinand Braun megszerkeszti az elso katodsugarcsovet. - Hannoverben 

megalakul a Gramofon Tarsasag, amely hanglemezeket eloallito es arusito vallalkozas. - Lipcseben 

megalakul az elso Kereskedelmi Foiskola. - Leopold Ullstein megalapitja a Berliner Morgenpost c. 

napilapot. 

1899 

Febr. 12. - Nemetorszag megvasarolja Spanyolorszagtol Karolina, Mariana es Palau szigeteit es 

beilleszti oket Nemet Uj-Guineaba. 

Marc. 3. ~ Richard Strauss vezenyli Frankfurtban sajat miivet, a Hosi eletet. 

Marc. 16. - A Nemet Keleti Tarsasag Robert Koldewey vezetesevel megkezdi asatasait Babilonban 

(1917-ig). 

Okt. - Otto Julius Bierbaum, Alfred Walter Heymel es Rudolf Alexander Schroder megalapitjak 

Munchenben a Die Insel (Sziget) c. folyoiratot. 

Nov. 20. - A birodalmi gyiiles elutasitja a konzervativ szavazatokkal szemben az Arthur 

Posadowsky-Wehner birodalmi miniszter altal benyiijtott fegyhaztorveny-javaslatot. 

Dec. 2. - A Szamoa-szerzodesben Nemetorszag es az USA felosztjak a Szamoa-szigeteket a 1 

szelessegi foknal. 

Dec. 7. - A birodalmi gyiiles elfogadja a birodalmi kancellarrol Lex Hohenlohenak nevezett 

torvenyt. Ezzel eltorlik azokat a fennallo tilalmakat, amelyek nem engedelyezik, hogy az egyesuletek 

egymassal szovetsegbe lepjenek. 

1900 

Jan. 1. - Eletbe lep a polgari torvenykonyv es a kereskedelmi torvenykonyv. 

Jan. 28. - Lipcseben megalakul a Nemet Futball szovetseg. 

Febr. 28. - A Badeni Nagyhercegsegben rendelet teszi lehetove, hogy a nok korlatlanul 

folytathassanak felsofokii tanulmanyokat. 

Apr. 2. - A Lujza kiralynerol elnevezett szileziai szenbanyaban 30 banyasz hal meg szerencsetlenseg 

kovetkezteben. 

Jiin. 12. - A birodalmi gyiiles elfogadja a masodik flottatorvenyt, amely a nemet nyilt tengeri flotta 

megduplazasat iranyozza elo. 

Jiin. 16. - Megnyitjak a 62 km-es Elba-Trave csatornat (Elba-Lubeck-csatorna). 

Jiin. 20. - Baro Klemens von Ketteler pekingi nemet kovetet a kinai boxerlazadas soran a nyilt 

utcan meggyilkoljak. 

Jul. 2. - Ferdinand von Zeppelin grof vegrehajtja elso kiserleti utazasat leghajojaval. 

Jul. 22. - Befejezodnek a IL nyari olimpiai jatekok Parizsban: a nemet csapat 2 aranyermet szerez. 

Jul. 27. - 11. Vilmos csaszar Wilhelmshavenben elbucsiiztatja a grof Alfred von Waldersee vezette 

expedicios hadtestet, amely a kinai boxerlazadas leveresere indul. 

Aug. 3. - A porosz hadugyminiszterium megtiltja a katonaknak, hogy szocialdemokrata irasokat 

tartsanak maguknal vagy terjesszenek. 

Szept. 6. - Vlagyimir Iljics Lenin elso emigracioja soran Munchenbe erkezik, ahol Meyer neven egy 

szocialdemokrata vendeglosnel lakik. 



Szept. 24. - A hamburgi kikotomunkasok sztrajkja eredmenytelenul er veget. Mar febr. ota 

sztrajkolnak a szasz, a turingiai es az aacheni banyaszok. 

Okt. 1. - Baleset-biztositasi torveny szabalyozza az allami gondoskodast uzemi baleset 

kovetkezteben kialakult szolgalatkeptelenseg eseteben. 

Okt. 17. - Hohenlohe-Schillingsfurst Chlodwig herceg, birodalmi kancellar es miniszterelnok 

lemond. Utodja Bernhard von Bulow grof lesz. 

Dec. 1. - A nepszamlalas szerint a Nemet Birodalomnak 56 345 014 lakosa van. 

Dec. 2. - Paulus Ohm Kruger, a Transvaali Koz tarsasag elnoke Kolnben tartozkodik. 

Dec. 14. - Max Planck a Fizikus Tarsasag ulesen Berlinben eloadja az altala kidolgozott 

kvantumelmeletet. 

Dec. 24. - Befejezodik a Szent Ev. Nemetorszagbol szamtalan zarandok jar Romaban. 

1901 

Jan. 22. - Viktoria, Nagy-Britannia es Irorszag kiralynoje halala miatt II. Vilmos csaszar 14 napos 

gyaszt rendel el Nemetorszagban, ami konzervativ korokben eles kritikat valt ki. 

Febr. - VII. Wilhelmina, Holland kiralyno felesegul megy Heinrich von Mecklenburg-Schwerin 

herceghez. 

Apr. 1. - Stuttgartban megjelenik a Szikra. c. lap elso szama Lenin szerkeszteseben. 

Maj. 17-18 - Berlinben allamjogi konferenciat rendeznek a nemet nyelvteruleten ervenyes 

jogszabalyokrol. 

Jiin. 16. - II. Vilmos csaszar jelenleteben leplezik le Reinhold Begas Bismarck-emlekmiivet a 

Reichstag epulete elott Berlinben (ma a berlini Allatkertben van). 

Aug. 11. - A Gauss expedicios hajo deli-sarki expediciora indul Erich von Drygalski vezetesevel. 

Aug. 15. - Megnyflik a Vaszilij Kandinszkij alapitotta muncheni miiveszcsoport, a Phalanx 

kiallitasa. 

Dec. 10. - Stockholmban eloszor adjak ki a Nobel-dijat. A nemet dijazottak: Emil von Behring 

(orvostudomany) es Wilhelm Konrad Rontgen (fizika). 

1902 

Jan. 16. - Torokorszag Nemetorszagnak adja a bagdadi vasiit epitesenek koncessziojat. 
Marc. - Stuttgartban megjelenik Lenin Mi a teendo? c. ertekezese. Apr. 12-en Lenin es felesege 
atkoltozik Londonba. 

Jun.5. - A porosz kepviselohaz 350 millio markat szavaz meg az lin. lengyel alap szamara a lengyel 
foldbirtokok felvasarlasara. 

Jiin. 10. - Auguste Schmidt halala utan Helene Lange lesz az Altalanos Nemet Noegylet elnoke. 
Jiin. 28. - A harmas szovetseget Nemetorszag, Ausztria-Magyarorszag es Olaszorszag kozott 12 evre 
meghosszabbitjak. 

Jul. 1. - Az 1818-ban reszlegesen bezart Munsteri Egyetemet lijra megnyitjak. 
Nov. 1. - Frankfurtban bemutatjak Friedrich Von Schiller Wallenstein c. darabjat (osbemutato). 
Nov. 12. - Frankfurtban bemutatjak Engelbert Humperdinck Csipkerozsika c. meseoperajat. 
Dec. 10. - Stockholmban es Osloban atadjak a Nobel-dijakat. A nemet dijazottak: Theodor 
Mommsen (irodalom) es Emil Fischer (kemia). 
Dec. 14. - A birodalmi gyiiles vamtorvenyt fogad el. 

Az ev folyaman - JuHus Ester es Hans Geitel felfedezi a radioaktiv sugarzas eredetet. - A Daimler- 
Benz Miivek eloszor hasznalja gepkocsijai egy reszenel a Mercedes nevet. - Egy nemet-olasz 
orvoscsoport (Rost, Ziemann es Robert Koch) megallapitja, hogy a malaria korokozojat az 
Anaphales sziinyog terjeszti. - A Von Drygalski vezette Gauss-expedicio a Deli-sarkon felfedezi a II. 
Vilmos-foldet. 



1903 

Jan. 23. - Makszim Gorkij Ejjeli menedekhely c. darabjat nemet nyelven eloszor mutatja be 

Berlinben a Miivesz-Szinhaz Max Reinhardt rendezeseben. 

Apr. 1. - Romaban megkezdodik a nemzetkozi torteneszkongresszus, amelynek tiszteletbeli elnoke a 

Nobel-dijas Theodor Mommsen. 

Apr. 15. - Bremaban nemzetkozi kongresszust rendeznek az alkoholizmus elleni kuzdelemrol. 

Maj. 27. - Berlinben megalakul az AEG-Telefunken csoport. 

Jiin. 16. - A valasztasokon a szocialdemokratak 81 mandatumot szereznek s ezzel a 100 

mandatumos Centrum mogott a masodik legerosebb frakciot alkotjak. 

Jul. 1. - Friedrich Krupp halala utan a Krupp vallalat reszvenytarsasagga alakul at. 

Aug. 4. - Berlinben nemzetkozi konferenciat rendeznek a drotnelkuli tavirorol. 

Aug. 22. - A nyugat-szaszorszagi Crimmitschauban textilmunkasok es bedolgozok felkelese robban 

ki. Koveteleseik: 10 oras munkanap es 14%-os beremeles. 

Szept. 20. - Befejezodik a szocialdemokratak partkongresszusa Drezdaban. Revizionizmusellenes 

hatarozatukban elitelik a revizionista Eduard Bernsteint. 

Dec. 14. - Bajororszagban kozlekedesi miniszteriumot letesitenek. 

1904 

Jan. 2. - Nemet Del-Afrikaban hererofelkeles robban ki. 

Marc. 3. - II. Vilmos csaszar beszel az Edisonhengerbe. Ez az elso megmaradt politikai 

hangdokumentum. 

Apr. 6. - Poroszorszagban noket bocsatanak gimnaziumi tanari vizsgara 

Maj. 9. - Megalakul a Birodalmi Szovetseg a Szocialdemokracia Ellen. Celja: „Minden, a 

csaszarhoz es a birodalomhoz, hiiseges nemet - vallasara, politikai allasara valo tekintet nelkul 

harcoljon a szocialdemokracia antimonarchista es forradalmi torekveseivel szemben." 

Jiin. 1. - A Norddeutsche Allgemeine Zeitung kinyilvanitja Nemetorszag semlegesseget az orosz- 

japan haboriiban. 

Jiin. 30. - A porosz kepviselohaz lij telepitesi torvenyt szavaz meg a keleti porosz provinciakra 

vonatkozoan. 

Aug. 24. - A Badeni Nagyhercegsegben bevezetik az altalanos es direkt valasztojogot. Nagy- 

Britannia haboriival fenyegeti Nemetorszagot, ha nem allitjak le a nemet fegyver- es 

szenszallitmanyokat az orosz keleti-tengeri hajoraj szamara. 

Okt. 10. - Berlin: megalakul az Ipari Tanulok es Fiatal Munkasok Egyesulete. 

Okt. 21-22. - Doggerbanknal orosz hadihajok lonek a brit kutterokra. Nagy-Britannia 

biinreszesseggel vadolja Nemetorszagot. 

1905 

Jan. 20. - A rajna-vesztfaliai banyavideken a munkasok 75%-a sztrajkba lep. 

Jan. 27. - Tekintettel a rajna-vesztfaliai banyavidek sztrajkjara, a kormany kihirdeti a 

banyatorvenyt. 

Jan. 31. - Max Reinhardt atveszi a berlini Nemet Szinhaz vezeteset es szinpadra allitja Shakespeare 

Szentivaneji alom c. darabjat. 

Dec. 9. - Drezdaban bemutatjak Richard Strauss Salome c. operajat 

Dec. 10. - Stockholmban atadjak a Nobel-dijakat. A nemet dijazottak: Robert Koch 

(orvostudomany), Philipp Lenard (fizika) es Adolf von Baeyer (kemia). 



1906 

Jan. 1. - Lemond Alfred von Schieffen grof, a porosz hadsereg vezerkaranak fonoke. Utoda 

Helmuth von Moltke. 

Febr. 7. - A birodalmi gyiiles elutasitja a szocialdemokratak inditvanyat az altalanos, egyenlo es 

titkos valasztojog bevezeteserol Nemetorszag minden szovetsegi allamaban. 

Febr. 27. - II. Vilmos csaszar es Viktoria Augusta csaszarne megunnepli az ezustlakodalmat. 

Apr. 7. - Az algecirasi egyezmennyel, a nemet torekvesek kudarcaval veget er az elso marokkoi 

valsag. 

Apr. 21. - Poroszorszag, Bajororszag, Baden es Hessen egyezmenyt kot a Rajna csatornazasarol. 

Jiin. 2. - II. Vilmos csaszar megnyitja a Teltow-csatornat. 

Aug. 26. - Hamburgban orosz forradalmarok bombagyarat es fegyverraktarat fedezik fel. 

Szept. 23-29. - A Szocialdemokrata Part elfogadja a mannheimi hatarozatot. 

Okt. 1. - Nemetorszag teruleten rendelet egysegesiti a gepkocsik rendszamat. 

Okt. 27. - Maximilian Harden publicista a Jovo c. folyoiratban homoszexualitassal vadolja meg 

Kuno Moltke berlini varosparancsnokot. Mas magas rangii hivatalnokok is erdekeltek a 

botranyban, igy pi. a csaszar altal nagyon kedvelt Philipp Eulenburg herceg. Ez az lin. Eulenburg- 

affer, amely erosen megtepazza a monarchia tekintelyet. 

Nov. 8. - A Berlini Kamaraszinhaz nyitoeloadasa: Ibsen Kisertetek c. darabja. 

Nov. 13. - II. Vilmos csaszar lerakja a muncheni Nemet Miizeum alapkovet. 

Nov. 14. - Bernhard von Bulow herceg birodalmi kancellar egy parlamenti beszedeben felhivja a 

figyelmet Nemetorszag allitolagos francia, angol es orosz bekeritesenek veszelyere. 

Dec. 5. - Felavatjak a hamburgi fopalyaudvart. 

Az ev folyaman - A Germania hajogyar Kielben felepiti a nemet haditengereszet szamara az elso 

tengeralattjarot. - A Telefunken ceg Nauenben, Berlin kozeleben uzembe helyezi az elso 

drotnelkulitaviro-allomast. - Hugo Lederer elkesziti a hamburgi Bismarck-emlekmiivet. - Albert 

Schweitzer elzaszi teologus, muzsikus es orvos a kiadja Nemet es francia orgonaepito muveszet es 

orgonamiiveszet c. konyvet. 

1907 

Jan. 25. - Parlamenti valasztasok. A Centrum 105, a konzervativok 60, a nemzeti liberalisok 54 

mandatumot szereznek. A szocialdemokratak a korabbi 81-b61 38 mandatumot vesztenek. 

Aug. 18-24. -A szociaHsta Internacionaleban egyesult partok stuttgarti konferenciajukon kotelezik 

magukat, hogy haboriis veszely eseten minden lehetseges eszkozt felhasznalnak a haborii 

kirobbanasanakmegakadalyozasara. 

Szept. 25. - Lujza, 1903-t61 szasz tronorokosno felesegul megy szerelmehez, Enrico Toselli olasz 

zeneszerzohoz. 

Okt. 6. - Munchenben Theodor Fischer elnokletevel. megalakul a Nemet Miiveszeti Szovetseg. 

Okt. 12. - Karl Liebknecht szocialdemokrata kepviselot Militarizmus es antimilitarizmus c. irasaert 

masfel ev varfogsagra itehk. 

Okt. 18. - Befejezodik a masodik hagai bekekonferencia. Nemetorszag es Ausztria-Magyarorszag 

vonakodik napirendre tiizni a nemet-angol tengeri fegyverkezesi verseny es a leszereles kerdeset. 

Okt. 29. - Petervarott titkos orosz-nemet szerzodest irnak ala, amely a status quo fenntartasat tiizi 

ki celul a Balti-tenger tersegeben. 

Nov. - Posenben kozel 48 000-en sztrajkolnak a porosz kormany hatarozata ellen, amely szamiizi a 

lengyel nyelvet az iskolakbol. 

Nov. 2. - Nemetorszag, Nagy-Britannia, Franciaorszag es Oroszorszag garantalja Norvegia 

integritasat. 

Nov. 15. - Angliai latogatasa soran II. Vilmos csaszart az Oxfordi Egyetem diszdoktorava avatja. 



Az ev folyaman - Eduard Buchner kemikus Nobel-dijat kap. - Heidelbergtol delre megtalaljak az 
lin. Homo heidelbergensis maradvanyait. - Birodalmi Gyarmati Hivatal alakul. 

1908 

Marc. 27. - A birodalmi gyiiles lijabb flottatorvenyt fogad el, hogy az lij angol Dreadnought 

hadihajokkal egyenertekii nemet hadihajokat allithassanak szembe. 

Apr. 1. - A bajor puspok keri a papokat, hogy aktivan vegyenek reszt a liberaHs gyiileseken. 

Apr. 6. - A birodalmi gyiiles birodalmi egyesulesi torvenyt fogad el. 

Okt. 28. - Egy londoni lijsag, a Daily Telegraph kozli II. Vilmos nyilatkozatat, amelyben valotlan 

tenyeket kozol Nemetorszagnak Anglia tamogatasara tett intezkedeseirol az angol-biir haborii 

idejen. Egyiittal felszolitja az angolokat, hogy tegyek felre bizalmatlansagukat a nemet 

hadiflottaepites miatt s miikodjenek egyutt Nemetorszaggal a Tavol-Keleten. A nyilatkozat 

Angliaban visszautasitast, Nemetorszagban felhaborodast valt ki. 

Dec. 10. - Stockholmban atadjak a Nobel-dijakat, a nemet dijazottak: Paul Ehrlich 

(orvostudomany) es Rudolf Eucken (irodalom). 

Az ev folyaman - Marpmann gyogyszeresz skarlatellenes szerumot keszit. - A porosz miniszterium 

villamositja a Lipcse-Bitterfeld-Magdeburg vasiitvonalat, ill. a Lipcse-Halle szakaszt. - Edmund 

Rumpler Berlinben megalakitja a Rumpler Repulesi Kft.-t es megepiti az Etrich-Rumpler-Taubet, 

az I. vilaghaborii ismert es sikeres repulogepet. 

1909 

Jan. 1. - Nemetorszagban osztrak minta alapjan meginditjak a postacsekkforgalmat. 

Jan. 4. - Megalakul a Nemet Birok Szovetsege. 

Jan. 22. - Vaszilij Kandinszkij Munchenben megalapitja az Uj Miiveszszovetseget. 

Jan. 24. - Szaszorszagban es Poroszorszagban tunteteseket rendeznek a haromosztalyos valasztojog 

ellen. 

Jan. 25. - Lipcseben bemutatjak Richard Strauss Elektra c. operajat. 

Febr. 9. - A Marokko-szerzodesben Nemetorszag elismeri Franciaorszag ottani elsoseget, s ezzel 

biztositja maganak az egyenlo gazdasagi elbanast Marokkoban. 

Maj. 3. - Berhnben megalakul a Nemet Orvosok Birodalmi Szovetsege. 

Jiin. 3. - Az Evangehkus-Szociahs Kongresszus ulesenek kozponti temaja a munkassag egyre 

tomegesebb kilepese az egyhazbol. 

Jiin. 12. - Berlinben Hberalis gazdasagpolitikai egyesulet alakul Hanza-szovetseg neven. 

Jul. 14. - Berlinben megalakul a Nemet Parasztszovetseg. - Bernhard von Bulow herceg, birodalmi 

kancellar lemond, utoda Theobald von Bethmann-Hollweg. 

Okt. 13. - Nemetorszag, Svajc es Olaszorszag megkoti a Gotthard-szerzodest, amelyben Svajc 

kotelezi magat a Gotthard-vasiit uzembe helyezesere. (Ez a szerzodes a II. vilaghaborii soran nyer 

kulonos jelentoseget a nemet csapatok szallitasanal.) 

Dec. 4. - Munchenben bemutatjak Ermanno Wolff-Ferrari Susanna titka c. operajat. 

Dec. 10. - Stockholmban atadjak a Nobel-dijakat. A nemet dijazottak: Karl Ferdinand Braun 

(fizika) es Wilhelm Ostwald (kemia). 

Dec. 11. - A Nemet Flottaegyesulet a tengeralattjaro-epites noveleseert emel szot. 

Az ev folyaman - Fritz Haber es Karl Bosch kidolgozza a Haber-Bosch-szintezist az ammonia 

nagyipari eloallitasara. - Paul Ehrlich es Sakasiro Hata japan tudos feltalalja a Salvarsan nevii 

gyogyszert a szifilisz gyogyitasara. - Peter Behrens, a muncheni szecesszio egyik kiemelkedo 

kepviseloje felepiti a berlini AEG turbinacsarnokat, s ezzel megteremti a modern gyarepiteszet 

egyik modelljet. - Megjelenik Thomas Mann Kiralyi fenseg es Heinrich Mann Kisvaros c. regenye. 



1910 

Marc. 6. - A Liberalis Neppart, a Liberalis Egyesules es a Nemet Neppart Halado Neppart neven 

egyesul. Az lij part a bankok, az exportipar, a polgarsag, az lij kozeposztaly es az ipariizok 

kepviseloje. - A berlini Allatkertben 150 000-en tiltakoznak a haromosztalyos valasztojog ellen. 

Apr. 4. - A porosz hadugyminiszter, Josias von Heeringen ovja az ifjiisagot az elpuhultsagtol, es 

katonai elokepzesuket szorgalmazza. 

Apr. 15. - Az epitesi vallalkozok kozel 160 000 epitomunkast bocsatanak el. Egyes varosokban az 

elbocsatasok jiil. elejeig tartanak. 

Maj. 10. - A neptanitok a Wurttembergi Kiralysagban allami alkalmazottak lesznek. 

Maj. 26. - X. Pius papa „Editae saepe dei" kezdetii enciklikajaban a reformaciot a hit elleni 

lazadasnak es elfajulasnak nevezi, a reformatorokat pedig lazadoknak es hittagadoknak. 

Maj. 27. - Theobald von Bethmann-Hollweg visszavonja a nyilt valasztojog bevezetesere vonatkozo 

torvenyj avaslatat. 

Aug. - A szocialista partok koppenhagai kongresszusan a partok tagjai a hadi koltsegvetes 

elutasitasara szolitanak fel. 

Szept. 13. - A miiegyetem doktorra avatasi jogot kap. 

Szept. 14. - A nemet jogaszok gyiilese fellep a halalbuntetes eltorlese ellen. 

Okt. 12. - Az aacheni szekesegyhazban vegzett asatasok soran megtalaljak III. Otto csaszar (1002) 

maradvanyait. 

Dec. 1. - A nepszamlalas adatai szerint Nemetorszagnak 64 926 000 lakosa van. 

Dec. 10. - Stockholmban atadjak a Nobel- dijakat. A nemet dijazottak: Paul Heyse (irodalom), 

Albrecht Kossel (orvostudomany) es Otto Wallach (kemia). 

1911 

Jan. 18. - A fovarosban a szovetsegi allamok megunneplik a Nemet Csaszarsag fennallasanak 40. 

evfordulojat. 

Jan. 26. -A drezdai Operahazban bemutatjak Richard Strauss Rozsalovag c. operajat. 

Apr. 4. - A Hesseni Nagyhercegsegben direkt es altalanos valasztojogot vezetnek be. Az 50 ev feletti 

adofizetok egy potszavazatot kapnak. 

Jul. 1. - Agadir (Marokko) kikotojeben megjelenik a Panther nevii nemet hadihajo. Ezzel 

megkezdodik a masodik marokkoi valsag. 

Aug. 20. - Lipcseben tunteteseket rendeznek a birodalmi kormany Marokko-politikaja miatt. 

Aug. 28. - Nemet Delnyugat-Afrikaban uzembe helyezik a Windhukbol Karibibbe tarto vasiit 

vonalat. 

Szept. 7. - Hamburgban megnyilik az Elba-alagiit. 

Szept. 26. - A porosz felsobb iskolakban bevezetik a 45 perces tanorakat. 

Nov. 4. - A Marokko-Kongo-szerzodes Nemetorszag es Franciaorszag kozott lezarja a masodik 

marokkoi valsagot. Marokko francia fennhatosag ala kerul. 

Nov. 13. - Colmar von Goltz javaslatara megalakul az Ifjii Nemetorszag Szovetseg. A szervezet 

felkatonai jellegii, celja az ifjiisag hazafias szellemii testi es erkolcsi nevelese. 

Dec. 10. - Wilhelm Wien fizikus sugarkiserleteiert Nobel-dijat kap. 

1912 

Jan. 12. - A valasztasok eredmenyekeppen a szocialdemokratak lesznek a legerosebb parlamenti 

frakcio. 

Febr. 9. - Az Oldenburgi Nagyhercegsegben a ferjezett es adofizeto asszonyok kozsegi valasztojogot 



nyernek. 

Febr. 14. - Szasz-Coburg-Gotha Hercegsegben direkt es titkos valasztojogot vezetnek be. 

Marc. 20. - Eredmenytelenul er veget kozel 200 000 Ruhr-videki banyasz sztrajkja a magasabb 

berekert. 

Maj. 14. - A Reichstag hatarozatot hoz 41 csatahajo es cirkalo epiteserol, valamint a hadsereg 

bekeletszamanak felemeleserol. 

Jul. 4. - II. Vilmos csaszar es II. Miklos car talalkozoja egy eszt kikotovarosban, ahol kulpolitikai 

kerdesekrol es a nemet-orosz baratsag megerositeserol targyalnak. 

Aug. 7. - Az 59. nemet katolikus ules koveteli a jezsuitakra vonatkozo tilalmak eltorleset. 

Aug. 8. - A Krupp ceg megunnepli fennallasa 100. evfordulojat. A Hugel-villaban rendezett unnepi 

ulesen II. Vilmos csaszar is reszt vesz. 

Szept. 25. - A Nemet Konyvkiadok Borzeegyesulese Lipcseben megalapitja a Deutsche Buchereit, 

amely a nemet nyelvii irodalom legnagyobb gyiijtemenye lesz. 

Nov. 15. - Gerhart Hauptmann irodalmi Nobel-dijat kap. 

Dec. 1. - A nemet es az amerikai tavirotarsasag megallapodasa ertelmeben egy szo dija az Egyesult 

Allamokba 35 pfennig. 

Dec. 5. - A. harmas szovetseget Nemetorszag, Ausztria-Magyarorszag es Olaszorszag kozott 6 evre 

meghosszabbitjak. 

Dec. 6. - Az El-Amarna oegyiptomi varos teruleten vegzett asatasok soran egy nemet regeszcsoport 

megtalalja Nofretete kiralyne mellszobrat. 

Dec. 17. - A szasz tartomanyi gyiiles 1,75 miUio markat szavaz meg a Nemet Konyvtar epitesere. 

1913 

Jan. 12. - Kiel es Wilhelmshaven a nemet tengeralattjaro-flotta tamaszpontjai lesznek. 

Apr. 21.- A vilag legnagyobb hajoja, az Imperator elso litjara indul Hamburgbol. 

Maj. 22. - Megunneplik Richard Wagner szuletesenek 100. evfordulojat. 

Jiin. 8. - II. Vilmos csaszar Berlin-Grunewaldban felavatja a Nemet Stadiont. 

Jiin. 30. - A Reichstag megszavazza a hadsereg bekeletszamanak felemeleset kb. 150 000 fore. 

Jul. 28. - Nemetorszag es Torokorszag szerzodesben kotelezi magat Nagy-Britanniaval szemben, 

hogy csak Basraig epiti meg a bagdadi vasutat. 

Aug. 5. - A Krupp-perben tobb tisztet es 2 Krupp-igazgatot katonai titkok kiadasa miatt 

szabadsagvesztesre itelnek. 

Nov. 10. - Csaszari rendelet tiltja meg, hogy tisztek egyenruhaban tangot tancoljanak. 

Dec. 4. - A Reichstag helyteleniti a nemet katonasag magatartasat az elzasz-lotaringiai lakossaggal 

szemben. 

Dec. 11. - August Bebel halala utan Philipp Scheidemannt valasztjak a Reichstag szocialdemokrata 

frakciojanak elnokeul. 

1914 

Febr. 8. - A muncheni Karl Ingold ketfedeles repulogepevel 16 orat es 20 percet repul, ezzel lij 

vilagcsiicsot allit be. 

Marc. 15. - A Daniatol valo elszakadas 50. evforduloja alkalmabol Schleswigben unnepsegeket 

tartanak. 

Jiin. 28. - Ferenc Ferdinand osztrak tronorokost es feleseget Szarajevoban meggyilkolja Gavrilo 

Princip boszniai diak. 

Jul. 28. - A Monarchia hadat uzen Szerbianak. - Jul. 31. - Nemetorszag ultimatumot intez 

Franciaorszaghoz, amelyben felszolitja, hogy 18 oran belul kozolje: egy orosz-nemet haborii eseten 

semleges marad-e. Ugyanakkor ultimatumot kap Oroszorszag is, hogy 12 oran beliil vonja vissza a 



mozgositasi parancsot. 

Aug. 1. - Nemetorszagban elrendelik a mozgositast, egyiittal hadat uzennek Oroszorszagnak. 

Aug. 2. - Torokorszag szerzodesben- kotelezi magat, hogy Nemetorszag oldalan hadba lep - A 

nemet csapatok elfoglaljak Luxemburgot. Nemetorszag koveteli, hogy keresztulvonulhasson a 

semleges Belgiumon. 

Aug. 3. - Nemetorszag hadat uzen- Franciaorszagnak. 

Aug. 3-4. - A nemet csapatok bevonulnak a semleges Belgiumba. 

Aug. 4. - Nagy-Britannia ultimatumot ad at Theobald von Bethmann-Hollweg birodalmi 

kancellarnak, amelyben koveteh Belgium semlegessegenek tiszteletben tartasat. A nemet csapatok 

ekkor mar Belgiumban vannak, az ultimatum tehat haduzenettel er fel. - II. Vilmos csaszar a 

Reichstagban onvedelmi aktusnak nevezi a haboriit. Beszedet pedig a kovetkezo szavakkal zarja: 

„Nem ismerek tobbe partokat, csak nemeteket." - A Reichstag egyhangiilag szavazza meg a 

szukseges haboriis hiteleket. 

Aug. 23. - Japan hadat uzen Nemetorszagnak. 

Aug. 23-31. - A tannenbergi csataban a Paul Hindenburg vezette 8. nemet hadsereg nagy csapast 

mer a 2. orosz hadseregre. 

Szept. 2-11. - A lembergi csata, orosz gyozelem. 

Szept. 5-10. - A marne-i csataban a franciak megallitjak a nemet nyugati offenzivat. 

Szept. 6-15. - A Mazuri-tavaknal a nemetek megsemmisitik a 10. orosz hadsereget. 

Szept. 14. - Helmuth von Moltke vezerkari fonok lemond, utoda Erich von Falkenhayn lesz. 

Dec. 2. - A szocialdemokrata Karl Liebknecht az egyetlen kepviselo, aki nem szavazza meg a 

kormany altal kovetelt potlolagos hadihitelt. 

Dec. 8. - A Falkland-szigeteknel az angolok megsemmisitik a nemet kelet-azsiai flottat. 

Dec. 10. - Max von Laue fizikai Nobel-dijat kap, a rontgenszoras felfedezeseert kristalyokon. 

1915 

Jan. 31. - Nemetorszagban bevezetik a kenyer- es lisztjegyet. 

Febr. 4-22. - Az lin. teh csata a Mazuri-tavaknal, amely nemet sikerrel zarul. 

Febr. 4. - Nemetorszag az angol vizeket hadi teruletnek nyilvanitja es kihirdeti a tengeralattjaro- 

haboriit. 

Febr. 10. - Az Egyesult Allamok tiltakozik a tengeralattjaro-haborii kihirdetese ellen. 

Marc. 22. - Egy nemet Zeppelin egy ejszakai tamadas soran bombazza Parizst. 

Apr. 22. - Belgiumban Ypernnel nagy nemet tamadas bontakozik ki, azonban nem er el atuto sikert. 

A nemetek eloszor vetnek be harci gazt. 

Maj. 1-3. - A kozponti hatalmak attorik az orosz frontot Gorlice es Tarnow korzeteben, s 

elfoglaljak Lemberget (Lvov), Przemyslt, Vilnat (Vilnius). 

Maj. 3. - Olaszorszag felmondja a harmas szovetseget. 

Maj. 7. - Egy U20-as nemet tengeralattjaro elsullyeszti a Lusitania angol gozost, fedelzeten 124 

amerikai allampolgarral. Az Egyesult Allamok elegtetelt kovetel. 

Maj. 20. - A 6 legnagyobb nemet gazdasagi szovetseg annexios es expanzios haboriis celpolitikat 

kovetel Bethmann-Hollweg kancellartol. 

Maj. 28. - Berlinben a Reichstag epulete elott asszonyok tuntetnek a bekeert. 

Jiin. 26. - A birodalmi kormany betiltja a szocialdemokratak Flore c. lijsagjat, amely utolso 

szamaban bekehatarozatot kozol. 

Jul. 8-9. - Szamos professzor, hivatalnok es tanar Hans Delbruck vezetesevel elutasitja, hogy egy 

gyozelemmel vegzodo haborii eseten Nemetorszag politikailag onallo nepeket annektaljon. 

Szept. 5-8. -Az europai szocialistak a svajci Zimmerwaldban konferenciat rendeznek; ahol 

hatarozatot-fogadnak el a haborii elleni harcrol. 

Aug. 5. - A 9. hadsereg elfoglalja Varsot. 



Szept. 14. - Nemetorszag, Ausztria-Magyarorszag, az Oszman Birodalom es Bulgaria negyes 

szovetseget kot. 

Okt. 9. - Nemet es osztrak csapatok elfoglaljak Belgradot. 

Dec. 1. - Rummelsburgban, Berlin kozeleben megkezdi a termelest az elso aluminiumgyar. 

Dec. 10. - Richard Martin Willstatter kemiai Nobel-dijat kap. 

Dec. 21. - 20 szocialdemokrata kepviselo, koztuk Karl Liebknecht es Hugo Haase a kormany 

hadihitel-eloterjesztese ellen szavaz. 

1916 

Febr. 11. - 1. Vilmos csaszar elrendeli a korlatlan tengeralattjaro-haboriit. 

Febr. 21. - A Verdun elleni nemet tamadas kezdete, amely az elso nemet sikerek utan francia 

folenyt eredmenyez (a csata dec. 16-an er veget). 

Marc. 18. - Theobald von Bethmann kancellar a Reichstagban elmondott beszedeben 6v a korlatlan 

tengeralattjaro-haboriitol, mivel az az Egyesult Allamokat bevonhatja a haboriiba. 

Marc. 24. - A hadikiadasok megszavazasa kerdeseben megoszlik a Szocialdemokrata Part. 

Friedrich Ebert es a szocialdemokratak tobbsege egyuttmiikodik a Centrummal es a Haladas 

Parttal. A hadihitelek ellenzoit kizarjak a frakciobol. 

Maj. 4. - Az Egyesult Allamok ultimatuma utan II. Vilmos csaszar visszavonja a korlatlan 

tengeralattjaro-haboriira vonatkozo rendeletet. 

Maj. 31.-jun. 1. - LezajHk az I. vilaghaborii legnagyobb tengeri utkozete, a jutlandi csata a nemet es 

az angol flotta kozott. Gyozelmet egyik felnek sem sikerul aratnia. 

Jiin. 28. - Karl Liebknechtet haboriiellenes tuntetes szervezese miatt 4 ev es 1 honap fegyhazra 

itelik. 

Jul. 11. - Nemet legitamadas Harwich, Dover es Calais ellen. 

Jul. 24. - A Somme folyo menten elkezdodik a szovetsegesek es a nemet hadsereg 5 honapig tarto 

utkozete. 

Aug. 26. - Olaszorszag hadat uzen Nemetorszagnak. 

Aug. 28. - Nemetorszag hadat uzen Romanianak. 

Aug. 29. - Erich von Falkenhaynt levaltjak. Moltke es Falkenhayn utan Paul von Hindenburg lesz a 

legfelsobb hadvezetes iranyitoja. Ugyanakkor nevezik ki Erich Ludendorffot is. 

Szept. 15. - A Somme menten zajlo csataban Nagy-Britannia eloszor vet be pancelosokat. 

Szept. 20. - Megjelenik a kommunistak illegalis lijsagjanak (Spartacus-levelek) az elso szama. 

Nov. 5. - A kozponti hatalmak kikialtjak a fuggetlen lengyel kiralysagot. 

Dec. 5. - A segedszolgalati torveny munkakotelezettseget vezet be a 17 es 60 ev kozotti ferfiak 

szamara. 

Dec. 7. - A nemetek elfoglaljak Bukarestet. 

Dec. 12. - Bethmann-Hollweg birodalmi kancellar bekeajanlatot tesz a szovetsegeseknek. 

Dec. 15. - A legfelsobb hadvezetes megszakitja a tamadast Verdun ellen. 

Dec. 21. - Thomas Woodrow Wilson amerikai elnok javasolja a hadviselo feleknek, hogy 

ismertessek haboriis celjaikat. 

Dec. 26. - Nemetorszag elutasitja hadiceljai megnevezeset. 

Dec. 30. - Az antant elutasitja a nemet beke ajanlatot. 

1917 

Jan. 10. -A szovetsegesek nyilvanossagra hozzak, haboriis celjaikat: Elzasz-Lotaringia 
visszacsatolasa Franciaorszaghoz, Lengyelorszage Oroszorszaghoz, valamint Belgium, Szerbia, 
Montenegro integritasanak helyreallitasa. 
Jan. 28. - Sztrajkhullam kezdodik Nemetorszagban, amelynek soran kozel 1 millio munkas sziinteti 



be a munkat. 

Jan. 31 - Nemetorszag meghirdeti a korlatlan tengeralattjaro-haboriit. 

Febr. 9. - Nemetorszag, Ausztria-Magyarorszag es a Torok Birodalom Breszt-Litovszkban 

kulonbeket kot Ukrajnaval. A kozponti hatalmak elismerik a szabad ukran allamot. 

Marc. 24. - 1. Karoly osztrak csaszar beketapogatozasba kezd, s megirja az lin. Sixtuslevelet, 

amelyben arra keri sogorat, Sixtus parmai herceget, hozza a francia miniszterelnok, Poincare. 

tudomasara, hogy elismeri a franciak Elzasz-Lotaringiara vonatkozo igenyeit. Franciaorszag apr.- 

ban nyilvanossagra hozza a levelet, ami jelentosen megterheli Bees es Berlin viszonyat. 

Apr. 6. - Az Egyesult Allamok hadat uzen Nemetorszagnak. 

Apr. 7. - II. Vilmos nemet csaszar hiisveti szozataban kilatasba helyezi a porosz valasztojogi 

reformot. 

Apr. 9-11. -A. Szocialdemokrata Partbol kivalo baloldal (koztuk az lin. spartacista szelsobal is) 

letrehozza a Nemetorszagi Fuggetlen Szocialdemokrata Partot. 

Jul. 14. - Bethmann-Hollweg birodalmi kancellar, miniszterelnok lemond. Utoda Georg Michaelis. 

Jul. 19. - A Reichstagban frakciok kozotti hatarozat szuletik, amely a nepek kozotti kolcsonos 

megertes jegyeben annexiomentes beket kovetel. 

Aug. 19. - A jiil.-i offenziva osszeomlasa utan a nemetek a keleti fronton tamadasba mennek at, 

Tarnopolnal attorik az orosz frontot, majd elfoglaljak Bukovinat es Kelet-Galiciat. - A nyflt tengeri 

flottanal lazadas tor ki. 

Szept. 2. - Konigsbergben megalakul a Nemet Hazafias Part, amely a jobboldali, annexiot kovetelo 

eroket tomoriti. Vezetoi: Wolfgang Kapp, Alfred von Tirpitz es Mecklenburg-Schwerin herceg. 

Okt. 3. - A Reichstag dont a parlamentaris kormanyzasi rendszerre valo atteresrol (okt.-i 

alkotmany). 

Okt. 29. - Wilhelmshavenben a nemet nyflt tengeri flotta matrozai megtagadjak a szolgalatot. 

Lazadasuk mas varosokra is atterjed. 

Nov. 1. - II. Vilmos csaszar felmenti Georg Michaelis kancellart; utodja Georg von Hertling lesz. 

Dec. 20. - Breszt-Litovszkban nemet-francia beketargyalasok kezdodnek. 

1918 

Marc. 3. - A kozponti hatalmak es Oroszorszag megkotik a breszt-litovszki beket. 

Marc. 21. - Megkezdodik a nagy nemet nyugati offenziva a Somme folyonal. 

Szept. 30. - II. Vilmos csaszar levaltja von Hertling birodalmi kancellart, utodja Miksa herceg lesz. 

Okt. 6. - Miksa badeni herceg fegyverszuneti kerelemmel fordul Wilson amerikai elnokhoz. 

Nov. 3. - A nemetorszagi Kielben matrozlazadas tor ki, amely masnap atterjed a varosra is (a nemet 

polgari demokratikus forradalom nyitanya). 

Nov. 7-8. - Kurt Eisner proklamalja a koztarsasagi bajor szabad allamot. III. Lajos kiraly emigral. 

Nov. 9. - A nov. elejen kezdodo sztrajkok, helyi mozgalmak altalanos felkelesse szelesednek. 

Berlinben forradalmi munkas- es katonaosztagok foglaljak el a kozepuleteket. Miksa badeni herceg 

kozzeteszi II. Vilmos lemondasat. Philipp Scheidemann szocialdemokrata vezeto a Reichstag 

erkelyerol kikialtja a Nemet Koztarsasagot. Ugyanakkor Karl Liebknecht a berlini kastely 

erkelyerol kihirdeti a szabad szocialista koztarsasagot. 

Nov. 10. - Berhnben Nepmegbizottak Tanacsa neven ideiglenes kormany alakul (Ebert- 

Scheidemann-kormany). Ugyanakkor orszagszerte munkas- es katonatanacsok alakulnak. - II. 

Vilmos csaszar a hollandiai Doornba menekul. 

Nov. 11. - Matthias Erzberger es Ferdinand Foch marsall alairjak a compicgne-i erdoben a 

fegyverszuneti szerzodest. 

Nov. 13. - III. Agost szasz kiraly lemond. - Franz Seldte „Acelsisak" neven megalakitja a 

vilaghaborii frontkatonainak egyesuletet. 

Nov. 14. - Baden Nagyhercegsegben kikialtjak a koztarsasagot. 



Dec. 6. - Az angol csapatok elfoglaljak Kolnt es Bonnt. 

Dec. 10. - Max Planck fizikai, Fritz Haber kemiai Nobel-dijat kap. 

Dec. 16-21. - A munkastanacsok megtartjak elso kongresszusukat. A jobboldali 

szocialdemokratakbol alio kormany a munkas- es katonatanacsok visszaszoritasara torekszik. 

Sikerul elerniuk, hogy a kongresszus kimondja: az alkotmanyozo gyules osszehivasaig a hatalom a 

Nepmegbizottak Tanacsa kezeben osszpontosul. Ugyanakkor a kormany levaltja a baloldali 

szocialdemokrata rendorfokapitanyt, Emil Eichhornt. 

1919 

Jan. 1. - A Spartacus Szovetseg elszakad a Fuggetlen Szocialdemokrata Parttol, s megalakitja a 

Nemetorszagi Kommunista Partot. 

Jan. 5. - Berlinben altalanos sztrajk veszi kezdetet tiltakozasul Eichhorn rendorfonok levaltasa 

miatt. A sztrajk felkelesbe megy at. - Munchenben megalakul a Nemet Munkaspart (kesobb 

Nemzetiszocialista Nemet Munkaspart). 

Jan. 10. - Bremaban kikialtjak a tanacskoztarsasagot. Mas eszaknemet allamokban is 

tanacskoztarsasagok alakulnak. 

Jan. 11-12. - A kormanycsapatok leverik a berlini felkelest. 

Jan. 15. - Meggyilkoljak a spartacistak ket vezetojet: Rosa Luxemburgot es Karl Liebknechtet. 

Jan. 19. - Nemzetgyiilesi valasztasokat rendeznek. A szocialdemokratak 163, a fuggetlen 

szocialdemokratak 22, a Centrum 91, a demokratak 75 mandatumot szereznek, s letrehozzak az lin. 

weimari koaliciot. 

Febr. 6. - Friedrich Ebert megnyitja Weimarban az alkotmanyozo nemzetgyiilest. 

Febr. 11. -Az alkotmanyozo gyules Ebertet koztarsasagi elnokke valasztja. Kormanyalakitasi 

megbizast Philipp Scheidemann (SPD) kap. 

Febr. 16. - A szovetsegesek meghatarozatlan idore meghosszabbitjak Nemetorszaggal a 

fegyverszunetet. 

Marc. 3. - Miutan a nagy-berlini munkastanacs altalanos sztrajkot hirdet, Berlinben bevezetik az 

ostromallapotot. 

Marc. 31. - A Ruhr-videken ostromallapotot vezetnek be. 

Apr. 1. - 250 000 munkas lep sztrajkba. 

Apr. 7. - Bajororszagban kikialtjak a tanacskoztarsasagot. 

Maj. 2. - Munchenben a kormanycsapatok leverik a bajor tanacskoztarsasagot. 

Maj. 7. - A nemet delegacionak Versailles-ban atnyiijtjak a bekefelteteleket. 

Maj. 10. - Megnyflik a Hamburgi Egyetem. 

Jiin. 2. - Raoul Hausmann megalapitja a Dada c. lijsagot. 

Jiin. 12. - Az ujjaalakitott Kolni Egyetem megnyitja kapuit. 

Jiin. 20. - Philipp Scheidemann birodalmi kancellar lemond, mert nem hajlando alairni 

bekeszerzodest az antanttal. Utodja Gustav Bauer (SPD) lesz. 

Jiin. 28. - Alairjak a versailles-i bekeszerzodest. Fobb pontjai: Elzasz-Lotaringiat Franciaorszaghoz 

csatoljak, Danzigot lin. szabad varosi statussal a Nepszovetseg felugyelete ala helyezik; a Memel- 

videk tovabbi intezkedesig a szovetsegesek ellenorzese ala kerul (1923-t61 Litvania autonom resze). 

Schleswig-Holstein egy resze Daniae lesz, mig Moresnet, Eupen es Malmedy Belgiume. 

Lengyelorszaghoz kerul Pomerania egy resze, Posen es Felso-Szilezia, s egy folyosot biztositanak 

Danzighoz. A Saar-videk francia kozigazgatas ala kerul; hovatartozasarol nepszavazas dont 15 ev 

miilva. A szerzodes megtiltja Ausztria csatlakozasat Nemetorszaghoz. A Rajna mindket oldalan 

demilitarizalt ovezet letesul. Nemetorszagban megszuntetik az altalanos hadkotelezettseget, az 

orszag legfeljebb 100 ezer fos hadsereget tarthat, sem tengeri, sem legi flottat nem epithet. A 

szerzodes Nemetorszagot penzbeli jovatetel fizetesere kotelezi, de annak osszeget nem szabja meg. 

Jul. 3. - A nemzetgyiiles elfogadja a fekete piros-arany szineket birodalmi szimbolumnak. 



Jul. 31-aug. 11. -A nemzetgyiiles elfogadja birodalmi alkotmanyt (weimari alkotmany). 

Szept. 16. - Adolf Hitler a Nemet Munkaspart tagja lesz. 

Nov. 15. - Johannes Stark elektrotechnikai munkassagaert Nobel-dijat kap. 

Az ev folyaman - Emil Moldt Stuttgartban letrehozza az elso Waldorf Szabadiskolat. Pedagogiai 

alapelveit Rudolf Steiner dolgozza ki. - Valter Gropius megalapitja a Bauhaus-iskolat. 

1920 

Jan. 10. - Eletbe lep a versailles-i bekeszerzodes. 

Feb. 3. - Az antant kiadatasi listat ad at a nemet kormanynak, s tobbek kozott Bethmann-Hollweg, 

Hindenburg es Ludendorff kiadatasat kovetelik. Ugyanakkor Hollandiatol II. Vilmost kerik. 

Febr. 24. - A Nemet Munkaspart felveszi a Nemzetiszocialista Nemet Munkaspart nevet. Adolf 

Hitler kozzeteszi partprogramjuk 25 teziset. 

Marc. 13-17. - Wolfgang Kapp, a Hazafias Part egyik alapitoja es Walter von Luttwicz tabornok 

jobboldali puccsot hajt vegre, amely azonban az allamapparatus, a hadsereg tiilnyomo reszenek es 

fokent a munkassag ellenallasanak koszonhetoen gyorsan megbukik (a munkassag altalanos 

sztrajkba lep es fegyveres csoportokat szervez). 

Marc. 19. - A Kapp-puccs felszamolasara szervezodott Ruhr-videki Voros Garda elfoglalja Essent, 

Oberhausent, Elberfeldet es Dusseldorfot, majd Dortmundot is. 

Marc. 27. - Hermann Muller (SPD) lesz az lij birodalmi kancellar. 

Apr. 4. - A 6 allamvasiit egyesulesebol megalakul a Nemet Birodalmi Vasiit. 

Apr. 6. - A Reichswehr visszafoglalja a Ruhr-videk egy reszet. Leszerelik a Voros Gardat, a 

mozgalomban valo reszvetelt megtoroljak. 

Jiin. 6. - Valasztasokat rendeznek, amelyen a tobbsegi szocialdemokratak siilyos vereseget 

szenvednek (165-r61 102-re csokken mandatumaik szama), mig a fuggetlen szocialdemokratak 84-re 

novelik mandatumaik szamat. Egyiittal erosen megno a ket szelsosegesen jobboldali, a Nemet 

Nemzeti Neppart (71 mandatum) es a Nemet Neppart (65 mandatum) befolyasa a parlamentben. A 

kommunistak 4 helyhez jutnak a Reichstagban. 

Jiin. 25. - A Centrum, a Nemet Demokratikus Part es a Nemet Neppart koaliciojabol Konstantin 

Fehrenbach (Centrum) alakit kormanyt. 

Aug. 7. - A Reichstag torvenyt fogad el a lakossag lefegyverzeserol. 

Okt. 1. - Berlin Charlottenburggal, Schoneberggel, Kopenickkel egyutt 4 miUios varos. 

Okt. 14. - Erwin Piscator Berlinben megnyitja Proletar Szinhazat. 

Dec. 10. - Walter Hermann Nernst fizikokemikus Nobel-dijat kap. 

1921 

Jan. 29. - Befejezodik a nagyhatalmak parizsi konferenciaja. Nemetorszag jovateteh kotelezettseget 

132 milliard aranymarkaban allapitjak meg, amely evi 2 milliardos tetelekben fizetendo. 

Maj. 4. - A Fehrenbach-kormany lemond, miutan az Egyesult Allamok elutasitja a kozbenjarast a 

jovatetel kerdeseben. 

Maj. 6. - Nemetorszag es Szovjet-Oroszorszag szerzodest kot a hadifoglyok kicsereleserol. 

Maj. 7. - Konrad Adenauer kolni fopolgarmester tesz a porosz allamtanacs elnoke. 

Maj. 10. - Joseph Wirth (Centrum) alakit kormanyt a Centrum, a Szocialdemokrata Part es a 

Nemet Demokratikus Part koaliciojaval. 

Maj. 25. - Nepszavazast rendeznek Salzburgban, a lakossag 99,5%-a Nemetorszaghoz valo 

tartozasra szavaz. 

Szept. 19. - Berlin-Charlottenburg es Wannsee kozott atadjak az elso nemet autopalyat. 

Dec. 10. - Albert Einstein kvantumelmeleteert fizikai Nobel-dijat kap. 



1922. 

Jan. 6. - Cannes-ban az antant tanacskozasan helyt adnak a nemetek keresenek, s haladekot adnak 

a jovatetel fizetesere. 

Jan. 31. - Walter Rathenau a birodalmi kulugyminiszter. 

Febr.-marc. - Kozel 160 000 femmunkas sztrajkol Del-Nemetorszagban, 48 oras munkahetet es 

beremelest kovetelve. 

Apr. 16. - Alairjak a szovjet-nemet rapalloi egyezmenyt, amely kimondja a diplomaciai kapcsolatok 

lijrafelvetelet, a haboriis jovatetelrol valo kolcsonos lemondast es eloiranyozza a kereskedelmi 

kapcsolatok fejleszteset. 

Jul. 18. - A Reichstag elfogadja a koztarsasag vedelmerol szolo torvenyt. 

Szept. 2. - Friedrich Ebert a Deutschenliedet teszi Nemetorszag himnuszava. 

Szept. 17. - Hans Vogt, Joseph Engl es Joseph Massolle, berlini mernokok elkeszitik az elso 

hangcsikos hangosfilmet. 

Nov. 14. - Joseph Wirth birodalmi kancellar lemond. 

Nov. 22. - A partonkivuli Wilhelm Cuno alakit lij kormanyt. 

Nov. 24. - Nurnbergben lezajlik a szocialdemokratak es a fuggetlen szocialdemokratak egyesiilesi 

kongresszusa. 

Dec. 10. - Otto Meyerhof biokemikus Nobel-dijat kap. 

Dec. 31. - Az inflacios rata a haborii ota a legmagasabb. 

1923 

Jan. 11. - A jovateteli bizottsag hatarozata alapjan francia es belga csapatok szalljak meg a Ruhr- 

videket. Az akcio buntetoszankcio a jovatetel-fizetes elmulasztasa miatt. A nemet kormany 

meghirdeti a passziv ellenallast. 

Jan. 24. - Fritz Thyssent es mas nagyiparosokat egy francia hadbirosag magas penzbuntetesre iteli. 

Febr. 13. - Vamhatart vezetnek be a franciak altal elfoglalt es a tobbi nemet terulet kozott. 

Marc. 10. - Alfred Rosenberg a nemzetiszocialistak partorganumanak, a Volkischer Beobachternek 

a szerkesztoje. 

Jiin. 30. - Egy francia hadbirosag 7 nemetet szabotazs miatt halalra itel. 

Jul. 23. - Tobb varosban zavargasok zajlanak az elelmiszerarak miatt. Poroszorszag betiltja az 

utcai gyiileseket. 

Aug. 13. -Wilhelm Cuno kancellar lemondasa utan Gustav Stresemann (Nemet Neppart) alakit 

nagykoalicios kormanyt a szocialdemokratakkal, a demokratakkal es a Nepparttal. 

Okt. 13. - A Reichstag elfogadja az lin. engedelyezesi torvenyt, amely lehetove teszi a kormanynak, 

hogy a parlament megkerdezese nelkul gazdasagi torvenyeket hozzon. 

Okt. 21. - Aachenben kikialtjak a Rajnai Koztarsasagot. 

Nov. 5. - Speyerben proklamaljak az autonom Pfalz allamot. 

Nov. 8-9. - A Nemzetiszocialista Nemet Munkaspart (NSDAP) puccskiserlete (lin. sorpuccs) 

Munchenben, hogy megszerezze a hatalmat elobb Bajororszagban, majd az egesz orszagban. A 

Ludendorff tabornok altal is tamogatott allamcsiny azonban kudarcot vail. Hitlert es tobb tarsat 

letartoztatjak. 

Nov. 10. - Hohenzollern Vilmos herceg visszater Nemetorszagba, miutan minden tronigenyerol 

lemondott. 

Nov. 23. - A szocialdemokratak bizalmatlansagi inditvanya utan a Stresemann-kabinet lemond. A 

kommunistak es a nemzetiszocialistak minden szervezetet betiltjak. 

Nov. 30. - Wilhelm Marx alakit polgari kisebbsegi kormanyt. A kulugyminiszter Gustav 

Stresemann. 

Dec. 8. - A Reichstag torvenyt fogad el az inseg megszunteteserol (szuksegrendelet a berekre, 



arakra, az adokra es a szocialpolitikara vonatkozoan). 

1924 



Jan. 1. - A betiltott NSDAP utodpartjakent megalakul a Nagynemet Nepkozosseg, Alfred 

Rosenberg es a Nepi Blokk, Erich Ludendorff vezetesevel. 

Apr. 1. - Adolf Hitlert 5 ev varfogsagra itelik 1923. nov. 9-en vegrehajtott puccskiserlete miatt. 

Maj. 4. - Valasztasokat tartanak, ahol a szocialdemokratak 100, a nemzeti neppartiak 95, a 

Centristak 65 mandatumot szereznek. A kommunistak 62-re, a nemzetiszocialistak 32-re novelik 

mandatumaik szamat. 

Maj. 27. - Befejezodik a Ruhr-videki, szaszorszagi, felso-szileziai banyaszok sztrajkja, miutan 

beremelesi koveteleseiket teljesitik. 

Jul. 18. - A Kommunista Part letrehoz egy vedelmi szervezetet, a Voros Frontharcosok Szovetseget. 

Aug. 16. - Nemetorszag es Franciaorszag megegyezik a Ruhr-videk lepesrol lepesre valo 

kiuriteseben. - Elfogadjak az lin. Dawes-tervet, amelyet a Dawes amerikai bankar vezette szakertoi 

bizottsag dolgozott ki a nemet jovateteli kerdes, ill. a szanalas megoldasara. Ebben megallapitjak a 

nemet jovatetel evi osszegeit (1928-ig 1-1,75 milliard, 1928-t61 2,5 milliard aranymarka). A 

Birodalmi Bankot fuggetlen jegybankka alakitjak, s a marka stabilizalasanak elosegitesere 800 

millio aranymarka osszegii nemzetkozi kolcson felvetelet biztositjak. 

Szept. 22. - A bajor miniszterelnok elutasitja a tartomanyi rendorseg javaslatat, hogy Adolf Hitlert 

szabadon bocsatasa utan mint osztrak allampolgart utasitsak ki. 

Nov. 28. - Megjelenik Thomas Mann A Varazshegy c. regenye. 

Dec. 7. - Ismet valasztasokat rendeznek. A szocialdemokratak 131-re, a Nemzeti Neppart 103-ra 

noveh mandatumai szamat. Ugyanakkor csokken a kommunistakra (45 mandatum) es a 

nemzetiszocialistakra (14 mandatum) leadott szavazatok szama. 



1925 



Jan. 15. - A partonkivuli Hans Luther alakit koalicios kormanyt (a weimari koztarsasag 12. 

kormanya). 

Febr. 9. - Gustav Stresemann kulugyminiszter szerzodest javasol a szovetsegeseknek a Rajnahatar 

biztositasara. 

Febr. 27. - Adolf Hitler lijra megalakitja az NSDAP-t. 

Febr. 28. - Friedrich Ebert birodalmi elnok halala. 

Apr. 1. - Weimarban feloszlik, majd Dessauban lijra megnyflik a Bauhaus. 

Apr. 26. - Paul von Hindenburgot valasztjak koztarsasagi elnokke. 

Maj. 15. - Berlinben Birodalmi Radio Tarsasag alakul. 

Jul. 18. - Megjelenik Adolf Hitler Mein Kampf c. miivenek elso kotete. 

Szept. 1. - Ernst Thalmann a nemet kommunistak vezetoje. 

Okt. 16. - Alairjak a locarnoi szerzodest. 

Nov. 9. - Megalakul az SS (Schutzstaffel), Adolf Hitler es mas naci funkcionariusok vedelmere. 

Dec. 1. - Alairjak a locarnoi szerzodest, amelyben garantaljak Nemetorszag nyugati hatarait. 

Dec. 5. - Lemond a Hans Luther- korm any, mert a locarnoi szerzodes elfogadasa miatt a nemet 

nemzetiek kivalnak a kormanybol. 

Dec. 12. - Gustav Hertz es James Franck fizikai Nobel-dijat kapnak, Richard Adolf Zsigmondy 

pedig kemiait. 

Dec. 13. - Berlinben bemutatjak Alban Berg Wozzeck c. operajat. 

Az ev folyaman - Werner Heisenberg, Max Born es Pascual Jordan megalapozza a 

kvantummechanikat. - A Leitz ceg Leica elnevezesii gepevel megjelenik a piacon az elso kiskepes 

kamera. 



1926 

Jan. 6. - A Junker Legikozlekedesi Rt. es az Aero Lloyd Rt. egyesulesebol letrejon a Nemet 

Lufthansa Rt. 

Jan. 20. - A partonkivuli Hans Luther megalakitja masodik koah'cios kormanyat. 

Jan. 3L - A francia, belga es brit megszallo csapatok kiuritik a Rajna-videk elso zonajat. 

Febr. 10. - Nemetorszag keri felvetelet a Nepszovetsegbe. A kerest marc. 17-en elutasitjak. 

Apr. 24. - Alairjak a szovjet-nemet baratsagi szerzodest. 

Maj. 5. - Hindenburg elnok lij zaszlorendeletet bocsat ki, amelyben, a monarchista korok 

nyomasanak engedve lehetove teszi, hogy olyan europai, ill. Europan kivuU varosok 

kulkepviseleteire, ahol nemet kereskedelmi es utasszallito hajok rendszeresen megfordulnak, 

kitiizzek a kereskedelmi flotta szineit (fekete-feher-voros). Ezek a szinek megegyeznek a csaszari 

Nemetorszag szineivel. A rendelet oriasi felhaborodast valt ki. 

Maj. 13. - Az lij zaszlorendelet a Luther-kormany lemondasahoz vezet. 

Jiin. 28. - Egyesul a Daimler Motor Tarsasag es a Benz es Tarsa; letrejon a Daimler-Benz Rt. 

Jul. 4. - Berlinben megalakul a Ring (Gyurii) Epitesi Egyesiilet, Walter Gropius, Peter Behstens, 

Max Taut stb. reszvetelevel. 

Jul. 4-7. - Weimarban NSDAP-partgyiilest tartanak, amelyen megalakul a nacik ifjiisagi szervezete, 

a Nemet Ifjiimunkasok Szovetsege (Hitlerjugend). 

Jul. 16. - Nemetorszag biztonsagara valo allitolagos veszelyessege miatt masodszor is betiltjak a 

Patyomkin pancelos c. szovjet filmet. Ezzel az intezkedessel lenyegeben visszaallitjak a politikai 

cenziirat. 

Szept. 8. - Nemetorszagot felveszik a Nepszovetsegbe, ezzel helyreall europai nagyhatalmi statusa, 

bar a versailles-i bekeszerzodes korlatozo intezkedeseit nem oldjak fel. 

Dec. 10. - A nemet kulugyminiszter, Gustav Stresemann es francia kollegaja, Aristide Briand 

Nobel-bekedijat kapnak. 

Dec. 16. - A Reichswehr titkos fegyverkezese miatt az SPD bizalmatlansagat fejezi ki a Marx- 

kormannyal szemben. 

1927 

Jan. 29. - Wilhelm Marx bemutatja negyedik kormanyat, amelyben mar nem vesz reszt a Nemet 

Demokratikus Part. 

Marc. 10. - Bajororszagban feloldjak az Adolf Hitlerre vonatkozo nyilvanosbeszed-tilalmat. Marc. 

11-en el is mondja elso nyilvanos beszedet Jovo vagy pusztulas cimmel. 

Marc. 13-20. - Berlinben ejszaka a Lichterfeldi palyaudvaron osszetiizesek zajlanak az NSDAP es a 

kommunistak kozott. 

Maj. 7. - Torvenybe iktatjak a munkakozvetitesrol es a munkanelkuli-segelyrol szolo torvenyt. 

Szept. 18. - Hindenburg elnok tannenbergi beszedeben elutasitja a bekeszerzodesnek a haboriis 

felelossegrol szolo pontjat. 

Szept. 23. - Nemetorszag csatlakozik a hagai Allando Nemzetkozi Dontobirosaghoz. 

Okt. 2. - Hindenburg allamelnok 80 eves. Dec. 10. - Ludwig Quidde, a Nemet Beketarsasag elnoke 

megosztott Nobel-bekedijat kap. Otto Wielandot is Nobel-dijjal jutalmazzak kemiai munkassagaert. 

Az ev folyaman - Werner Heisenberg kozzeteszi a hatarozatlansagi relacio fizikai elmeletet. 

Megjelenik Martin Heidegger Let es az ido c. miive, az egzisztencializmus egyik alapvetese. 

Megjelenik Arnold Zweig Grisa ormester c. regenye. 

1928 



Jan. 14. - Otto Gessler hadugyminiszter lemond, helyet Wilhelm Groener foglalja el. 

Marc. 25. - A Reichstag megszavazza az lij tipusu pancelos cirkalok gyartasahoz szukseges osszeget. 

Marc. 31. - Eltorlik az NSDAP-ra vonatkozo tilalmakat. 

Maj. 20. - A. valasztasokon emelkedik a szocialdemokratak mandatumainak szama (153), s 

csokkennek a jobboldali partokra leadott szavazatok. A nemzetiszocialistak 12 helyet szereznek meg 

az osszesen 491 helybol. 

Jiin. 28. - Hermann Muller (SPD) alakit lij kormanyt. 

Aug. 27. - Parizsban alairjak a Briand-Kellog paktumot, amely elveti a haboriit, mint politikai 

eszkozt, s leszogezi a konfliktusok bekes megoldasanak elvet. A paktumhoz 62 orszag csatlakozik, 

koztuk Nemetorszag es a Szovjetunio is. 

Aug. 31. - Berlinben bemutatjak Brecht- Weill A haromgarasos opera c. darabjat. 

Szept. 30. - Berlinben a sportpalotaban az NSDAP megrendezi elso tomegdemonstraciojat. 

Okt. 21. - A weimari koztarsasag ellenfelenek kikialtott Alfred Hugenberg lesz a Nemet Nemzeti 

Neppart (DNVP) elnoke. 

Okt. 26. - A kormany 350 millio birodalmi markat hagy jova a Reichswehr elso felfegyverkezesi 

programjanak megvalositasahoz. 

Nov. 11. - Eszak-Nemetorszagban 213 000 femmunkas lep sztrajkba altalanos beremelest kovetelve. 

Nov. 17. - A Reichstag elutasitja az SPD-frakcio javaslatat, hogy allitsak le az A tipusu pancelos 

cirkalok gyartasat. 

Dec. 10. - Adolf Otto Windaus a szterinek szerkezetenek, valamint e vegyuletcsoport es a vitaminok 

kapcsolatanak tanulmanyozasaert kemiai Nobel-dijat kap. 

Az ev folyaman - Hans Geiger es Walter Muller feltalalja a Geiger-szamlalot a radioaktivitas 

meresehez. - Hermann Kohl, Gunther von Hunefeld es Ire James C. Fitzmaurice eloszor repuli at 

az Atlanti-oceant nyugatrol keletre. - Megjelenik Jakob Wassermann A Maurizius-ugy c. regenye. - 

Walter Benjamin Egyiranyii utca cimmel kiadja aforizmait. 

1929 

Jan. - Megjelenik Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet valtozatlan c. regenye. - A segelyezett 

munkanelkuliek szama meghaladja a 2 milliot, febr. vegere pedig tobb mint 3 milliora no. 

Maj. 1. - Berlinben a rendorseg es a kommunistak osszeutkozesenel 31 ember meghal, 1200-at pedig 

letartoztatnak. 

Maj. 19. - A Reichstag torvenyt fogad el Kelet-Poroszorszag megsegiteserol. A torveny alapjan 

milliardos nagysagrendii hitelhez jutnak mindenekelott a nagybirtokosok. 

Jul. 25. - A Dox ketmotoros oriasgep sikeres probarepulest hajt vegre. 

Aug. 6-13. - Hagaban konferenciat rendeznek a nemet jovatetelrol. Owen Young amerikai 

uzletember javaslatai alapjan a jovatetel eves torleszteseit a Dawes-tervhez kepest csokkentik. A 

Young-terv a jovatetel vegosszeget 34,5 miUiard markaban hatarozza meg, amely 59 even at 

fizetendo. 

Szept. 26. - A Nemet Bank es a Disconto Gesellschatt egyesul; ez a nemet penzvilag legnagyobb 

fiizioja. 

Okt. 25. - A „fekete pentek" New Yorkban a tozsden. Ezzel kezdetet veszi a nagy gazdasagi 

vilagvalsag. 

Dec. 21. - Rudolf Hilferding penzugyminiszter (SPD) lemond, mert koltsegvetesi programjat nem 

fogadjakel. 

Dec. 22. - A Young-terv ellen szervezett jobboldali (NSDAP, DNVP) nepszavazasi akcio kudarcot 

vail. 

Az ev folyaman - Megjelenik Alfred Doblinnek a Berlin Alexanderplatz c. regenye. 



1930 

Jan. 23. - Wilhelm Frick lesz a belugy- es a nepmiivelesi miniszter Turingiaban. Frick az elso 

nemzetiszocialista miniszter. 

Marc. 8. - Lemond Hjalmar Schacht, a Birodalmi Bank elnoke, mert nem ert egyet a Young- 

tervvel. Utoda Hans Luther. 

Marc. 12. - A Reichstag elfogadja a Young-tervet. Ezzel Nemetorszag jovatetel fizetesere kotelezi 

magat 1988-ig. 

Marc. 27. - Hermann Muller (SPD) kormanya lemond, mert a munkanelkuli-segely kerdeseben 

nem sikerul egyetertesre jutni a koalicion belul. 

Marc. 30. - Heinrich Bruning (Centrum) kisebbsegi kormanyt alakit. 

Apr. 1. - Berlinben bemutatjak Joseph von Sternberg Kek angyal c. filmjet Marlene Dietrichhel es 

Emil Janningsszal a foszerepben. 

Jiin. 30. - Az utolso szovetseges megszallo csapatok is elhagyjak a Ruhr-videket. 

Jul. 3. - Az Adolf Hitler rel valo szakitas utan Otto Strasser megalapitja a NemzetiszociaHsta 

Forradalmi Hard Szovetseget. 

Jul. 16. - A kormany szuksegrendeletet hoz a gazdasag es a penzugyek biztositasara. 

Jul. 18. - A Reichstag az SPD javaslatara nem szavazza meg a szuksegrendeletet. Hindenburg elnok 

feloszlatja a parlamentet. 

Szept. 14. - A valasztasokon az NSDAP 12-r61 107-re noveli (18,3%) mandatumai szamat. 

Okt. 13. - Osszeul az lijjavalasztott nemet Reichstag. Az NSDAP-kepviselok egyenruhaban jelennek 

meg. 

Nov. 12. - Heinrich Bruning kormanya szuksegrendeletet bocsat ki a gazdasag es a penzugyek 

biztositasara. 

Dec. 10. - A verrel es a ver festekanyagaval vegzett kiserleteiert Hans Fischer kemiai Nobel-dijat 

kap. 

Dec. 11. - A nemzetiszocialistak tuntetese nyoman, valamint Szaszorszag, Bajororszag es 

Wurttemberg javaslatara betiltjak a Remarque Nyugaton a helyzet valtozatlan c. regenyebol 

keszult filmet. 

Az ev folyaman - Megnyilik az Alfred Messel alapitotta Pergamon Miizeum. - Megjelenik Alfred 

Rosenberg A 20. szazad mitosza c. miive, amely a nemzetiszocialista vilagnezet vazlata. 

1931 

Jan. 5. - Adolf Hitler kinevezi Ernst Rohmot az SA parancsnokava. 

Febr. 9. - A „nemzeti ellenzek" (NSDAP es DNVP) kivonul a parlamentbol, miutan Heinrich 

Bruning ellen bizalmatlansagi inditvanyuk kudarcot vail. 

Marc. 5. - A parlamenti valasztasokon az NSDAP a 647 mandatumbol 228-at szerez meg. 

Marc. 7. - A kolni ersek egy nyilvanos beszedeben 6v a nemzetiszocialista veszelytol. 

Marc. 13. - Hindenburg elnok Joseph Goebbelst nevezi ki propagandaminiszterre. 

Marc. 21. - Nyilvanossagra kerul a nemet-osztrak vamunio terve. Az angol nagykovet intervenial 

Berlinben a terv ellen, Franciaorszag diplomaciai szankciokat hoz Nemetorszag ellen. 

Apr. 1. - A turingiai naci miniszter, Wilhelm Frick az SPD sikeres bizalmatlansagi inditvanya utan 

lemond. 

Jiin. 5. - Szuksegrendeletet keszitenek elo, amely csokkentene a bereket es a szocialis juttatasokat, 

emelne a kamatlabakat es visszaszoritana az allami beruhazasi tevekenyseget. 

Jiin. 5-6. - Ejszaka leeg a muncheni uvegpalota. Elpusztul a nemet romantikat bemutato kiallitas 

tobb mint 100 mestermiive. 

Jiin. 11. - A KPD ehsegmeneteket szervez Berlinben es az orszag mas varosaiban. 

Jul. 13. - Osszeomlik a 2 legnagyobb hitelintezet, a Darmstadti es a Nemzeti Bank (Danat-Bank). A 



kormany szuksegrendelettel rendeli el az osszes bank es takarekpenztar bezarasat jiil. 14-t61. 

Aug. 11. - Tekintettel a nemet gazdasag rossz helyzetere, Londonban alairjak az amerikai elnokrol 

elnevezett Hoover-moratoriumot. 

Szept. 5. - A hagai birosag kimondja, hogy a nemet-osztrak vamszerzodes megkotese 

megen gedhetetlen . 

Szept. 12. - Berlinben a zsido lijev napjan nacik es naciszimpatizansok zsidoellenes zavargasokat 

rendeznek. 

Okt. 1. - A Munkakozvetito es Munkanelkuli Biztositasi Birodalmi Hivatal a munkanelkuli-segely 

idotartamat 26 hetrol 20 hetre roviditi. 

Okt. 10. - Heinrich Bruning megalakitja masodik kormanyat. 

Okt. 11. - Letrejon a naci part (NSDAP), az Alfred Hugenberg vezette Nemet Nemzeti Neppart es a 

Stahlhelm (Acelsisak) nevii frontharcos szovetseg koalicioja, az lin. harzburgi front. 

Okt. 12. - Friedrich Bergius es Carl Bosch szencseppfolyositasi eljaras kidolgozasaert kemiai Nobel- 

dijat kap, Otto Heinrich Warburg pedig fiziologiai munkassagaert orvosi Nobel-dijat. 

Nov. 23. - Carl von Ossietzkyt, a Vilagszinpad c. lijsag kiadojat masfel ev fogsagra itelik egy, az 

illegalis fegyverkezesrol szolo cikk miatt. 

Dec. 23. - A szocialdemokratak a harzburgi fronttal szemben letrehozzak a szovetseguket a szabad 

szakszervezetek, a Fekete-piros-arany Zaszlo Szovetseg es a Munkassport Szovetseg reszvetelevel. 

1932 

Febr. 1. - A munkanelkuliek szama 6,128 millio. 

Febr. 22. - Joseph Goebbels a berlini sportpalotaban nyilvanossagra hozza Adolf Hitler jeloltseget a 

koztarsasagi elnoki posztra. 

Febr. 25. - Adolf Hitlert, az NSDAP vezeret a braunschweigi allamminiszterium 

kormanytanacsossa nevezi ki. Ezzel Hitler nemet allampolgar lesz. 

Febr. 27. - A szocialdemokratak partlapja, az Elore, Paul von Hindenburg ujravalasztasa mellett 

szall sikra. 

Apr. 10. - Paul von Hindenburg a birodalmi elnokvalasztas masodik fordulojaban abszolut 

tobbseget szerez. 

Apr. 13. - Paul von Hindenburg rendeletet bocsat ki az allam tekintelyenek megovasarol, amely 

betiltja az NSDAP minden katonai szervezetet. 

Apr. 24. - A tartomanyi gyiilesi valasztasokon Anhaltban, Bajororszagban, Poroszorszagban es 

Wurttemberben, valamint Hamburgban az NSDAP nagyszamii szavazatot szerez. A part a maj. 29- 

en tartott oldenburgi tartomanyi valasztasokon szerez eloszor abszolut tobbseget. 

Maj. 30. - Heinrich Bruning kormanya lemond. 

Jiin. 1-2. - Franz von Papen alakit lij kormanyt. 

Jiin. 14. - Franz von Papen birodalmi kancellar feloldja az SS-re es az SA-ra vonatkozo tilalmakat. 

Jiin. 16-jul. 9. - A Lausanne-ban rendezett jovateteli konferencia hatarozata szerint Nemetorszag 3 

milliard markaval megvalthatja hatralevo tartozasait. 

Jul. 17. - Az lin altonai veres vasarnapon siilyos osszetiizesekre kerul sor a nacik es a kommunistak 

kozott. 

Jul. 20. - Papen kancellar lemondasra kenyszeriti az Otto Braun vezette porosz szocialdemokrata 

kormanyt, es birodalmi biztost nevez ki Poroszorszag elere. 

Jul. 31. - A Reichstag-valasztasokon a nacik 107-r61 230-ra novelik mandatumaik szamat (37,8%). 

Ezzel a parlament legerosebb partja az NSDAP. A szocialdemokratak 133, a Centrum 97, a 

kommunistak 89 mandatumot szereznek. 

Aug. 22. - Halalos iteletet szabnak ki arra az 5 nacira (az SA tagjai), akik aug. 5-en agyonvertek egy 

allitolag kommunista foldmiivest. 

Aug. 30. - Clara Zetkin kommunista kepviselo, a parlament korelnoke nyitja meg az lij Reichstag 



uleset. Hazelnokke Hermann Goring naci kepviselot valasztjak. 

Szept. 12. - Papen kancellar szuksegrendelettel lijabb adokedvezmenyt ad a tokeseknek, egyben 

bercsokkenteseket tesz lehetove. A rendelet nagy felhaborodast valt ki, a kommunistak es a 

szocialdemokratak bizalmatlansagi inditvanyt nyiijtanak be. Papen azonban nem mond le, hanem 

feloszlatja a parlamentet. 

Nov. 3-8. - A berlini kozlekedesi dolgozok sztrajkja a bercsokkentesek miatt eredmenytelenul er 

veget. 

Nov. 6. - A Reichstag-valasztasokon az NSDAP szavazatokat veszit, de a legerosebb frakcio marad. 

Nov. 17. - A von Papen-kormany lemond. 

Nov. 26. - Targyalasok a birodalmi elnok es az NSDAP kozott Hitler esetleges kormanyalakitasarol. 

Vegul nem sikerul megegyezesre jutni. 

Dec. 3. - Hindenburg birodalmi elnok Kurt von Schleicher tabornokot nevezi ki kancellarra. 

Dec. 10. - Werner Karl Heisenberg fizikai Nobel-dijat kap. 

1933 

Jan. 4. - Kurt von Schroder bankar kolni hazaban Hitler talalkozik von Papennel es a nemet 

nagytokesek nehany kepviselojevel. 

Jan. 22. - Megbeszeles Hitler, von Papen, Hindenburg fia es Otto Meissner allamtitkar kozott. Ezt 

kovetoen Hindenburg elnok hajlandonak mutatkozik Hitler kancellari kinevezesere. 

Jan. 28. - Kurt von Schleicher kormanya lemond. 

Jan. 30. - Hindenburg elnok Adolf Hitlert nevezi ki birodalmi kancellarra. 

Febr. 11. - Thomas Mann Amszterdamba, Brusszelbe es Parizsba utazik eloadoi korutra, es nem ter 

vissza Nemetorszagba. 

Febr. 27. - A berhni Reichstag epulete eleg, felgyiijtasaval a kommunistakat vadoljak. 

Febr. 28. - Hindenburg elnok alairja a nep es az allam vedelmere vonatkozo szuksegrendeletet, 

amely felfuggeszti az alkotmanyt. Kezdetet veszi a KDP vezetoinek letartoztatasa. 

Marc. 20. - Heinrich Himmler, Munchen megbizott rendorfonoke Dachau kozeleben letrehozza az 

elso koncentracios tabort. 

Marc. 23. - Az osszeulo Reichstag megszavazza az lin. felhatalmazasi torvenyt, amely jogot biztosit 

a kormanynak, hogy a parlament nelkul kormanyozzon es az alkotmany kikapcsolasaval 

torvenyeket alkosson. A torveny ellen egyedul a szocialdemokratak szavaznak, mivel a 

kommunistak egy reszet letartoztattak, mas reszuket az ulestermet lezaro fasisztak nem engedtek 

be. A felhatalmazasi torveny gyakorlatilag veget vet az alkotmanyos jogallamnak, amelynek helyebe 

fokozatosan a totalis allam lep. 

Marc. 31. - Megsemmisitik a kommunista kepviselok mandatumait. - Az elso egysegesitesi torveny 

ertelmeben a tartomanyi parlamentek tagjait valasztas nelkul, a Reichstag dontese alapjan jeloHk 

ki. 

Apr. 1. - Az NSDAP az egesz orszag teruletere kiterjedo zsidobojkottot hirdet. 

Apr. 7. - A masodik egysegesitesi torveny helytarto kinevezeset iranyozza elo, akit a kancellar 

javaslata alapjan az elnok nevez ki. A hivatasszervezetek felallitasarol szolo torveny eloiranyozza, 

hogy a nem arja hivatalnokokat nyugdijazzak. 

Maj. 12. - Az SS es az SA elfoglalja a szakszervezetek epuleteit, a szakszervezeteket feloszlatjak, 

vagyonukat pedig elkobozzak. - A Nemet Munkafront valtja fel az eddigi szakszervezeteket, amely 

nemcsak a munkasokat, hanem a tokeseket is magaban foglalja. 

Jiin. 22. - A Szocialdemokrata Partot betiltjak, a kovetkezo napokban tobb szaz szocialdemokratat 

bebortonoznek. 

Jul. 5. - A Centrum Part kimondja feloszlasat. 

Jul. 17. - Torvenyt bocsatanak ki, amely tiltja a partok ujjaalakitasat. Ezzel az NSDAP marad az 

egyetlen part Nemetorszagban. 



Jul. 20. - Romaban konkordatumot ir ala a Vatikan es Nemetorszag, amely biztositja a katolikusok 

szabad vallasgyakorlasat Nemetorszagban. 

Szept. 31. - Megkezdodik a lipcsei per a Reichstag febr.-i felgyiijtasa ugyeben. A vadlottak: a 

Holland Van der Lubbe, Ernst Torgler (KDP), Georgi Dimitrov, a Bolgar Kommunista Part 

vezetoje es ket masik bolgar kommunista. Dimitrovot es ket tarsat bizonyitekok hianyaban 

felmentik. 

Okt. 14. - Ujsagirotorvenyt bocsatanak ki, amely szerint csak azok a szemelyek tevekenykedhetnek 

lijsagoknal es folyoiratoknal, akik arjak es nemzeti szellemukrol mar taniibizonysagot tettek. - 

Nemetorszag kilep a Nepszovetsegbol. 

Nov. 12. - A valasztasokon, amelyet nepszavazassal kapcsoltak ossze, az NSDAP 92,1 %-ot er el, 

ugyanakor a nemet nep 95%-a helyesli a kilepest a Nepszovetsegbol. 

1934 

Jan. 20. - A nemzeti munka rendjerol szolo torveny eletbe lep. Ezzel megteremtik a naci munkajog 

alapjat. 

Jan. 28. - Emigrans szocialdemokratak Neue Vorwarts (Uj Elore) c. lapujukban nyilvanossagra 

hozzak pragai manifesztumukat. Ebben celjukat a hitleri diktatiira forradalmi hare litjan valo 

felszamolasaban jelolik meg. 

Jan. 30. - Torveny szamolja fel a tartomanyi parlamenteket, a tartomanyi kormanyokat pedig a 

birodalmi kormanynak rendeli ala. Ezzel az orszag egysegesitese befejezodik. 

Apr. 20. - Heinrich Himmlert nevezik ki a porosz politikai rendorseg fonokeve. Ezzel Himmler ala 

tartozik a Titkos Allamrendorseg (Gestapo) minden tartomanyban. 

Maj. 29-31. - A Barmenbe osszehivott zsinat kiadja a barmeni teologiai nyilatkozatot, amely ovja a 

nemet keresztenyeket a krisztusi tanitasokat meghamisito nemzetiszocializmustol. 

Jiin. 14-15. -Adolf Hitler hivatalos latogatasra Olaszorszagba utazik, ahol talalkozik Benito 

Mussolinivel. 

Jiin. 16. - Franz von Papen alkancellar az egyetemi hallgatok szovetsegenek evi gyiilesen 

Marburgban elmondott beszedeben (Edgar Jung lijsagiro keszitette) biralja az NSDAP politikajat 

es kormanyzasat. A beszed terjeszteset megtiltjak. 

Jiin. 30. - Az lin. "hosszii kesek ejszakajaval" kezdetet veszi az a politikai gyilkossagsorozat, 

amelynek soran Hitler leszamol belso ellenzekevel. Tobbek kozott meggyilkoljak Rohmot, az SA 

vezetojet, tovabba tobb SA-tisztet, Schleicher volt miniszterelnokot es masokat. 

Jul. 25. - Sikertelen naci puccskiserlet nemet tamogatassal Becsben. Engelbert Dollfuss kancellart 

meggyilkoljak, utoda Kurt von Schuschnigg. 

Aug. 2. - Hindenburg kancellar halala utan torvenyt hoznak, amely szerint egyesitik a birodalmi 

kancellar es az allamfo tisztseget. Adolf Hitler ezentiil vezernek es birodalmi kancellarnak nevezi 

magat. - A Reichswehrt felesketik Adolf Hitler vezerre es kancellarra. 

Aug. 15. - Nepszavazast rendeznek a birodalmi elnok es kancellar tisztsegenek egyesiteserol. A 

szavazok 89,9%-a helyesli a dontest. 

1935 

Jan. 1. - A kereseti es a jovedelmi ado csokkentesevel tamogatjak a gyermekes csaladokat. 

Jan. 13. - A Saar-videken nepszavazast rendeznek, ahol a lakossag 90,8%-a szavaz a 

Nemetorszaghoz valo tartozas mellett. 

Jan. 17. - A Nepszovetseg dont a Saar-videk lijraegyesiteserol Nemetorszaggal. 

Jan. 31. - Wilhelm Frick belugyminiszter elfogadja, hogy a hivatalnokok koszontese a jobb kez 

felemelesevel a Heil Hitler (Eljen Hitler) formula legyen. 

Marc. 1. - A Saar-videket visszacsatoljak Nemetorszaghoz. 



Marc. 16. - Hitler a versailles-i bekeszerzodest megszegve bejelenti az altalanos hadkotelezettseg 

visszaallitasat. 

Maj. 19. - A Szudetanemet Part Konrad Henlein vezetesevel a csehszlovak kepviselohaz es a 

szenatus legerosebb partja lesz. Henlein koveteli a szudetanemet teruletek Nemetorszaghoz 

csatolasat. 

Maj. 26. - A birodalmi munkaszolgalati torveny mindket nemet 18-t61 25 eves korig feleves 

munkaszolgalatra kotelezi. 

Jiin. 7. - A munkanelkuliek szama kb. 2 millio. 

Jiin. 18. - Angol-nemet flottaegyezmenyt irnak ala, amely a ket flotta aranyat 35 : 100-ban allapitja 

meg Nagy-Britannia javara. 

Osz - A Gestapo fokozott akciokat indit az illegalis ellenallokkal szemben. 

Szept. 14-15. - Nurnbergben a birodalmi partnapon Hitler 54 000 fiatal elott korvonalazza a nemet 

ifjiisag idealjat: „Furge, mint az agar, szivos, mint a bor, kemeny, mint a Krupp-acel.". - 

Elfogadjak a zaszlotorvenyt, a birodalmi polgartorvenyt es a nemet ver es becsulet vedelmerol szolo 

torvenyt (lin. nurnbergi torvenyek). 

Nov. 8. - Feloszlatjak az Acelsisak elnevezesii frontharcos szovetseget. 

Nov. 23. - A nemet kovet beavatkozasa utan Osloban a Nobel-dij bizottsag lemond arrol, hogy Carl 

von Ossietzky publicistat Nobel-bekedijjal jutalmazzak. 

Dec. 10. - Hans Spemann zoologus orvosi Nobel-dijat kap. 

Dec. 31. - Minden zsido tisztviselot, beleertve a frontharcosokat is, elbocsatanak. 

1936 

Marc. 7. - A nemet Wehrmacht bevonul a rajnai demilitarizalt ovezetbe. 

Marc. 12. - Az NSDAP-jelveny a birodalom felsegjele: egy stilizalt sas kiterjesztett szarnyakkal, 

tolgyfakoszoriival es horogkereszttel a karmai kozott. 

Marc. 29. - A valasztasokon a kizarolagosan NSDAP-jeloltek 999%-ot kapnak. Az SS lij elnevezese: 

SS-halalfejes Szovetseg. Feladatuk a koncentracios taborok orzese lesz. 

Apr. 18. - Az 1934-ben ideiglenesen bevezetett nepbirosagot allando birosag valtja fel, amely a 

politikai biincselekmenyekkel is foglalkozik. A nepbirosagok tagjait Hitler nevezi ki. 

Jiin. 17. - Heinrich Himmler az egesz nemet rendorseg legfobb parancsnoka. 

Jiin. 26. - Reinhard Heydrich a biztonsagi rendorseg es a biztonsagi hivatal fonoke. 

Jul. 11. - Nemetorszag es Ausztria egyezmenyt ir ala a barati kapcsolatok kiepiteserol. Ugyanakkor 

Nemetorszag elismeri Ausztria szuverenitasat, Ausztria pedig kotelezettseget vallal, hogy 

kulpolitikajat osszehangolja Nemetorszageval. 

Jul. 22. - A kormany es a Reicswehr igeretet tesz Francisco Franco spanyol tabornok kovetenek, 

hogy tamogatni fogja a spanyol polgarhaboriiban. 

Aug. 1. - Berlinben megnyitjak a XI. nyari oHmpiai jatekokat. 

Szept. 8-14. - Az NSDAP 6. partgyiilesen Nurnbergben a „zsid6 bolsevizmus" elleni hare all a 

kozeppontban. 

Okt. 18. - Hermann Goringet bizzak meg a 4 eves terv vegrehajtasaval. 

Okt. 25-27. - Conte Galeazzo Ciano olasz kulugyminiszter berhni litja, amelynek eredmenyekeppen 

5 pontos megegyezest irnak ala a 2 allam kulpolitikajanak osszehangolasarol. 

Nov. 1. - Benito Mussolini olasz miniszterelnok eloszor hasznalja nyilvanossag elott a Berlin-Roma 

tengely kifejezest a fasiszta Olaszorszag es a nemzetiszocialista Nemetorszag kozotti 

egyuttmiikodesre a spanyol polgarhaboriiban. 

Nov. 18. - Nemetorszag es Olaszorszag elismeri Franco tabornok kormanyat. 

Nov. 23. - A Nobel-dij bizottsag visszamenolegesen Nobel-bekedijat ad Carl von Ossietzkynek 1935- 

re. 

Nov. 25. - Nemetorszag es Japan alairja az antikomintern paktumot, amely gyakorlatilag a 



Szovjetunio ellen iranyul. 

Az ev folyaman - Heinrich Focke megepiti az elso helikoptert. - A nemet Wehrmacht 
Peenemundeben az Usedom-szigeten egy katonai kiserleti allomast hoz letre, ahol raketakat, 
valamint repulobombakat konstrualnak es probalnak ki. - Klaus Mann emigracioban irja meg 
Mephisto c. regenyet. - Megjelenik Walter Benjamin A mualkotas a technikai reprodukalhatosag 
koraban c. tanulmanya. 

1937 

Jan. 1. - Bajororszagban az osszes katolikus rend tagjait kitiltjak a nyilvanos iskolakbol. 

Jan. 30. - Az lin. felhatalmazasi torvenyt 4 evvel meghosszabbitjak. - Adolf Hitler minden nemet 

neveben lemond a Nobel-dijrol es lij, lin. Nemet Nemzeti Dijat alapit. 

Febr. 12. - Uj torveny szunteti meg a Birodalmi Bank autonomiajat, s az intezmenyt kozvetlenul a 

vezer es kancellarnak rendeli ala. 

Marc. 14. - XI. Pius papa „Mit brennender Sorge" kezdetii (az egyetlen nemet nyelvii) 

enciklikajaban szembefordul a nemet egyhaz miikodeset akadalyozo nemzetiszocializmussal. 

Marc. 15. - A zsidokat kizarjak a birodalmi munkaszolgalatbol. 

Apr. 4. - A zsidok nem tehetnek tobbe doktori vizsgat. 

Apr. 20. - Krossinseeben (Pomerania) megnyilik az elso Adolf Hitler-iskola, amely az NSDAP 

intezmenye. 

Apr. 26. - Guernica baszk varos lerombolasaban jelentos szerepet jatszanak a nemet zuhano hard 

repulogepek (Stukak). 

Jiin. 8. - Frankfurtban bemutatjak Carl Orff Carmina Burana c. kantatajat. 

Jul. 20. - Vedelmi adotorvenyt fogadnak el, amely szerint minden nemet allampolgarnak, aki nem 

tud eleget tenni 2 eves bevonulasi kotelezettsegenek, kulonadot kell fizetnie. 

Szept. 9. - Az NSDAP partgyiilesen kiadjak a „vaj helyett agyiit" jelszot. 

Szept. 25-28. - Benito Mussolini Nemetorszagba latogat. 

Nov.-dec. - Lipcseben, Kielben, Dusseldorfban es Hammban szocialdemokratakat es szakszervezeti 

tagokat itelnek fegyhazra illegalis tevekenyseg miatt. A Gestapo parancsara osszesen 753 

szocialdemokratat tartoztatnak le. 

Nov. 5. - Adolf Hitler a birodalmi kancellarian folytatott egyik targyalas soran kijelenti, hogy a 

nemet teruleti kerdest legkesobb 1943-45-ig meg kell oldani. 

Nov. 27. - Hjalmar Schachtot sajat kivansagara felmentik birodalmi es porosz gazdasagi miniszteri 

tisztsegebol, de a Birodalmi Bank elnoke marad es tarca nelkuli miniszter lesz. Hermann Goringet, 

a 4 eves terv megbizottjat kinevezik a birodalmi gazdasagi miniszterium vezetojeve. 

1938 

Febr. 4. - Werner von Blomberg hadugyminisztert es a Wehrmacht foparancsnokat, valamint 

Werner von Fritsch katonai foparancsnokot felmentik poziciojukbol. Hitler veszi at az egesz 

Wehrmacht foparancsnokasat, egyiittal Wilhelm Keitel tabornok vezetese alatt letrehozza a 

Wehrmacht Oberkommandojat. A szarazfoldi hadsereg foparancsnoka Walter von Brauchitsch 

lesz. A kulugyminiszterium elere Konstantin von Neurath helyett Joachim von Ribbentrop kerul. 

Febr. 16. - Hitler kivansagara Arthur Seyss-Inquart lesz az osztrak belugyi es biztonsagi miniszter. 

Marc. 11. - Adolf Hitler ultimatuma utan Kurt von Schuschnigg osztrak kancellar lemond. Az lij 

kancellar Arthur Seyss-Inquart belugyi es biztonsagi miniszter lesz, aki taviratban keri a nemet 

csapatok bevonulasat Ausztriaba. 

Marc. 12. - A nemet csapatok megszalljak Ausztriat (Anschluss). 

Marc. 13. - Adolf Hitler proklamalja Ausztria Nemetorszaghoz csatolasat. 

Apr. 24. - Konrad Henlein, a Szudetanemet Part vezetoje Csehszlovakiaban, lin. karlsbadi 



koveteleseiben autonom kozigazgatast kovetel a szudetanemet teruleteknek. 

Apr. 28. - Zurichben bemutatjak az emigrans Paul Hindemith Mathis, a festo c. operajat. 

Maj. 26. - Fallerslebenben elkezdodik a Volkswagen Miivek epitese, ahol 1000 markanal nem 

dragabb autokat szandekoznak kesziteni. 

Aug. 27. - Ludwick Beck tabornok, aki ellenezte Hitler Csehszlovakiaval kapcsolatos szandekait, 

lemond; utoda Franz Haider tabornok. 

Szept. 16. - Adolf Hitler es a brit miniszterelnok, Neville Chamberlain Berchtesgadenben 

tanacskozik a szudetanemet teruletek onkormanyzatarol. 

Szept. 22. - Az angol miniszterelnokkel valo talalkozojan Hitler koveteli a szudetanemet teruletekre 

valo nemet bevonulas elfogadasat. 

Szept. 29. - A muncheni szerzodesben Nemetorszag, Nagy-Britannia, Olaszorszag es Franciaorszag 

megegyeznek, hogy Csehszlovakia atadja Nemetorszagnak a tobbsegeben nemetek lakta teruleteket. 

Okt. 1. - A nemet csapatok elfoglaljak a Szudeta-videket. 

Nov. 7. - Herschel Grunspan lengyel zsido Parizsban lelovi Ernst von Rath nemet diplomatat. 

Nov. 9-11. - A nov. 7-i gyilkossagra valaszul Joseph von Goebbels „spontan" tunteteseket szervez a 

zsidok ellen (lin. Kristallnacht). 

Dec. 6. - Joachim von Ribbentrop nemet kulugyminiszter es Albert Lebrun francia elnok Parizsban 

nyilatkozatot ir ala a fennallo nemet-francia hatarok garantalasarol. 

1939 

Jan. 19. - Hjalmar Schachtot, a Birodalmi Bank elnoket Walter Funk valtja fel, aki egyiittal 

birodalmi gazdasagi miniszter is lesz. 

Marc. 14. - Josef Tiso proklamalja (nemet nyomasra) a fuggetlen szlovak allamot. 

Marc. 16. - Adolf Hitler kihirdeti a Cseh-Morva Proektoratus letrehozasat. 

Marc. 21. - A birodalmi kormany Danzig visszaadasat koveteli Lengyelorszagtol, valamint 

exterritorialis autoiit es vasiiti osszekottetes letesiteset Lengyelorszagon at Kelet-Poroszorszagba. 

Nemetorszag ennek fejeben garantalja a nemet-lengyel hatarokat. 

Marc. 23. - A nemet csapatok elfoglaljak es kozigazgatasilag Poroszorszaghoz csatoljak a Memel- 

videket. 

Marc. 28. - Adolf Hitler gratulal Franco tabornoknak a spanyol polgarhaborii sikeres befejezeseert. 

Apr. 3. - Hitler parancsot ad a Lengyelorszag elleni offenziva elokeszitesere. 

Apr. 7. - Spanyolorszag csatlakozik az antikomintern paktumhoz. 

Maj. 22. - Nemetorszag es Olaszorszag katonai szovetseget kot (lin. acelpaktum). 

Aug. 23. - Joachim von Ribbentrop es a szovjet kulugyminiszter, Vjacseszlav Molotov szovjet- 

nemet megnemtamadasi szerzodest irnak ala. 

Aug. 25. - Hitler parancsot ad Lengyelorszag megtamadasara. MussoHni bejelenti Hitlernek, hogy 

Olaszorszag nines felkeszulve a hadba lepesre. 

Aug. 26. - Hitler visszavonja a Lengyelorszag elleni tamadasra kiadott parancsat, diplomaciai liton 

semlegessegre probalja rabirni a nagyhatalmakat. Erofeszitesei nem jarnak sikerrel. 

Aug. 27. - A Heinek HE-178, a vilag elso sugarhajtasii repulogepe startol. 

Aug. 28. - Hitler az angol nagykovetnek kijelenti: hajlando egy hivatalos lengyel megbizottal 

targyalni. A lengyel kormany elfogadja az ajanlatot. 

Szept. 1. - A nemet csapatok haduzenet nelkul bevonulnak Lengyelorszagba (a haboriis urugy a 

gleiwitzi nemet radioado elleni allitolagos lengyel tamadas, amelyet a valosagban maguk a nemetek 

szerveztek). 

Szept. 3. - Nagy-Britanna es Franciaorszag hadat uzen Nemetorszagnak. 

Szept. 28. - Nemet-szovjet hatarszerzodes. 

Okt. 14. - Egy nemet U47-es tengeralattjaro elsullyeszti a Royal Oak brit csatahajot. 

Okt. 27. - Varso elesik. Lengyelorszag maradeka Lengyel Fokormanyzosag, Krakko fovarossal, 



nemet polgari kozigazgatas alatt. 

Nov. 8. - Georg Elser Munchenben sikertelen bombamerenyletet hajt vegre Hitler ellen. 

Dec. 10. - Adolf Butenandt biokemikus kemiai, Gerhard Domagk orvosi Nobel-dijat kap. 

1940 

Febr. 11. - Egy szovjet-nemet gazdasagi szerzodes biztosit Nemetorszag szamara jelentos 

mennyisegii koolajat, nemesfemet es gabonat a Szovjetuniobol. 

Marc. 2. - Adolf Hitler targyal Sumner Welles amerikai allamtitkarral egy bekeszerzodes 

lehetosegerol. A megbeszelesek eredmeny nelkul fejezodnek be. 

Apr. 9. - Nemetorszag megtamadja a semleges Daniat es Norvegiat. 

Apr. 24. - Adolf Hitler kinevezi Josef Terbovent az elfoglalt norveg teruletek fomegbizottjava. VH. 

Haakon kiraly Londonba menekiti kormanyat. 

Maj. 10. - Kezdetet veszi a nyugati offenziva: a nemet csapatok bevonulnak Belgiumba, 

Luxemburgba es Hollandiaba. 

Jiin. 5-9. - A nemetek a Somme es az Aisne vonalan inditanak sikeres tamadast. 

Jiin. 14. - A nemet csapatok elfoglaljak Parizst, majd elonyomulnak a svajci hatarig es hatulrol 

attorik a Maginot-vonalat. 

Jiin. 22. - Nemetorszag a Philippe Petain marsall vezette lij francia kormannyal alairja a 

compicgne-i fegyverszuneti szerzodest. Eszak-Franciaorszag nemet megszallas ala kerul, delen 

Vichy kozponttal csupan formailag fuggetlen francia baballam jon letre. 

Szept. 27. - Nemetorszag, Olaszorszag es Japan megkoti a haromhatalmi szerzodest. 

Nov. 20. - Magyarorszag csatlakozik a haromhatalmi szerzodeshez. 

Nov. 23. - Romania csatlakozik a haromhatalmi szerzodeshez, majd masnap Szlovakia is. 

Dec. 7. - Franco tabornok visszautasitja Spanyolorszag hadba lepeset. 

Dec. 18. - Adolf Hitler alairja a Nr. 21-es utasitast, (Barbarossa-terv) a Szovjetunio elleni hadjarat 

elokeszitesere. 

1941 

Jan. 19-20. - Adolf Hitler es Benito Mussolini talalkoznak Berghofban (Berchtesgaden folott). 

Febr. 12. - Erwin Rommel altabornagy vezetesevel megerkezik Tripoliba az eszak-afrikai olasz 

csapatok tamogatasara felallitott nemet Afrika-hadtest. 

Marc. 1. - Bulgaria csatlakozik a haromhatalmi egyezmenyhez, egyiittal hozzajarul, hogy a nemet 

csapatok igenybe vegyek teruletet a Gorogorszag elleni felvonulashoz. 

Marc. 20. - Adolf Hitler 200 Wehrmacht-parancsnok elott a hadijog rendelkezeseit figyelmen kivul 

hagyo, rasszista alapon alio, megsemmisito hadjaratot hirdet meg a keleti teruletek ellen. 

Apr. 6. - Nemetorszag haduzenet nelkul megtamadja Gorogorszagot es Jugoszlaviat. 

Apr. 17. - Jugoszlavia kapitulal. 

Apr. 24. - Gorogorszag leteszi a fegyvert a Wehrmacht elott. 

Maj. 10. - Rudolf Hess, Hitler elso helyettese Angliaba repul, ahol az angolok orizetbe veszik. A 

nemet kormany tagadja, hogy Hessnek targyalasi megbizatasa lett volna. 

Maj. 11. - Egy utolso nagy London elleni legitamadas utan Keletre kuldik at a nemet legierot. 

Maj. 12. - Martin Bormann a nemzetiszocialista partkancellaria vezetoje, miniszter ranggal. 

Maj. 20. - A Kreta elleni nemet tamadas kezdete. A nemetek 12 nap alatt az egesz szigetet 

elfoglaljak az angoloktol. 

Jiin. 22. - A nemet csapatok haduzenet nelkul atlepik a szovjet hatart. 

Jul. 4. - A Jugoszlav Kommunista Part Josip Broz Tito vezetesevel fegyveres felkelest hataroz el a 

nemet megszallok ellen. 

Jul. 16. - Alfred Rosenberget nevezik ki az elfoglalt keleti teruletek birodalmi minisztereve. 



Szept. 1. - A zsidok kotelesek az egesz birodalom teruleten sarga csillagot viselni. 

Szept. 28. - Reinhard Heydrichet nevezik ki Cseh- es Morvaorszag helyettes protektorava, 

ugyanakkor baro Konstantin von Neurath birodalmi protektort szabadsagoljak. 

Okt. 2. - A nemet keleti hadseregcsoport megkezdi a Moszkva elleni tamadast. 

Nov. 28. - Joachim von Ribbentrop egy japan-amerikai haborii esetere tamogatast iger Japannak. 

Dec. 6. - Moszkva alatt szovjet ellentamadas kezdodik. 

Dec. 11. - Nemetorszag es Olaszorszag hadat uzen az Egyesult Allamoknak. 

Dec. 19. - Miutan Walter von Brauchitsch tabornagy lemond, Hitler maga lesz a szarazfoldi erok 

katonai foparancsnoka. 

Dec. 30. - A szovjetek heves kuzdelmek aran visszafoglaljak Tulat. 

1942 

Jan. 11. - Megindul a nemet tengeralattjaro-offenziva az Atlanti-oceanon. 

Jan. 20. - Elkezdodik a zsidok fizikai megsemmisitesenek programja. 

Febr. 8. - Fritz Todt szerencsetlenseg kovetkezteben eletet veszti, utodja a fegyver- es 

loszerutanpotlas iranyitasaban Albert Sperr miniszter lesz. 

Apr. 22. - Hermann Goring elkesziti kozponti tervezetet a nemet gazdasag koordinalasarol. 

Apr. 26. - A Reichstag utolso ulesen Hitlert teljhatalommal ruhazzak fel. 

Maj. 12. - Az elso pontos datumhoz kotheto tomeges megsemmisites Auschwitzban, amelynek soran 

1500 lengyel zsidot olnek meg. 

Maj. 27. - Cseh hazafiak merenyletet kovetnek el a Neurathot helyettesito Heydrich birodalmi 

protektor ellen. 

Jiin. 10. - Megtorlaskeppen a Heydrich elleni merenyletre a nemetek leromboljak Lidicet es a 

lakossag jelentos reszet megolik. 

Jiin. 28. - Kurszktol es Harkovtol keletre a nemetek meginditjak nagy nyari offenzivajukat. 

Jul. 24. - A Friedrich Paulus parancsnoksaga alatt alio nemet hadseregcsoport eleri a Dont. Ezutan 

a hadseregcsoport egyik resze a Kaukazus fele nyomul elore, masik resze pedig SztaHngrad fele 

indul. 

Aug. 20. - Otto Georg Thierack, a nepbirosagok eddigi elnoke birodalmi igazsagugy-miniszter lesz. 

A nepbirosagok lij elnoke Roland Frisler, akit csak verbirokent emlegetnek. 

Aug. 30. - Luxemburg a Nemet Birodalomm resze lesz. 

Szept. 9. - Adolf Hitler felmenti Wilhelm Listet, a kaukazusi A hadsereg parancsnokat, s maga veszi 

at a parancsnoksagot. 

Szept. 24. - Kurt Zeitler tabornok a nemet katonai vezerkar parancsnoka, miutan Franz Holder egy 

Hitlerrel valo osszetiizes utan lemond. 

Okt. 23. - A brit 8. hadsereg Montgomery tabornok vezetesevel megkezdi nagy offenzivajat a 

nemet-olasz haderok ellen El-Alameinnel. (Nov. 5-en gyoz.) 

Nov. 11. - A nemet csapatok megszalljak Del-Franciaorszagot. 

Nov. 22. - A Friedrich Paulus tabornok vezette 6. nemet hadsereget a szovjet csapatok korulzarjak 

Sztahngradnal. 

1943 

Jan. 30. - Ernst Kaltenbrunner a biztonsagi rendorseg es a biztonsagi hivatal fonoke. 

Jan. 31. - Paulus tabornok kapitulal Sztalingradnal. 

Febr. 2. - Leteszi a fegyvert a sztalingradi nemet erok masodik csoportja is. Ezzel veget er a 

sztalingradi csata. 

Febr. 11. - Eloszor osztanak be iskolasokat 15 eves kortol hadi kisegito szolgalatra a legierohoz. 

Febr. 16. - A szovjet hadsereg elfoglalja Harkovot. 



Febr. 18. - Joseph Goebbels birodalmi propagandaminiszter a berlini sportpalotaban egy 

rendezvenyen totalis haboriira szolit fel. - Nemetorszag totalis mozgositast rendel el. 

Marc. 6. - A keleti fronton Harkovtol nyugatra sikeres nemet tamadas kezdodik: marc. 16-an a 

nemetek visszafoglaljak Harkovot. 

Marc. 9. - Adolf Hitler visszahivja a tuniszi hadseregcsoport parancsnokat, Erwin Rommelt. Utoda: 

Hans Jurgen von Arnim. 

Marc. 13. - Henning von Tresckow tabornok sikertelen merenyletet hajt vegre Hitler ellen. 

Apr. 19-maj. 16. - A varsoi gettolazadas. 

Maj. 13. - Az Afrikaban szetvert nemet csapatok maradvanyai von Arnim vezerezredes vezetesevel 

kapitulalnak. Az afrikai hadjarat veget er. Mintegy 250 000 nemet es olasz katona esik angol es 

amerikai fogsagba. 

Jiin. 11. - Heinrich Himmler parancsot ad valamennyi lengyel, ill. a Szovjetunio elfoglalt teruletein 

talalhato getto likvidalasara. 

Jul. 5.-aug. 23. - A kurszki panceloscsata a nemetek veresegevel vegzodik. 

Aug. 29. - Dania nemet katonai parancsnoka rendkivuli allapotot vezet be, a dan kormany lemond. 

Daniaban sztrajkok es szabotazsakciok kezdodnek a nemetek ellen. 

Szept. 3. - A szovetsegesek es Olaszorszag fegyverszuneti szerzodest irnak ala. 

Szept. 9. - A nemet csapatok elfoglaljak az olasz fovarost, Romat. 

Szept. 12. - Mussolinit egy ejtoernyos-akcioval a nemetek kiszabaditjak es Hitler fohadiszallasara 

viszik. 

Szept. 20. - A nemetek kiuritik Korzikat. 

Nov. 6. - A nemet csapatok elhagyjak Kijevet. 

Nov. 18.-dec. 1. - A teherani konferencia a 3 szovetseges nagyhatalom kormanyfoi, Churchill, 

Roosevelt es Sztalin reszvetelevel. Tanacskoznak a katonai egyuttmiikodes egyes kerdeseirol, 

megfogalmazzak a megkotendo bekeszerzodesek alapelveit, s nyilatkozatot fogadnak el a 3 

nagyhatalom haborii utani egyuttmiikodeserol. 

1944 

Jan. 1. - Erwin Rommel tabornok a Franciaorszagban allomasozo nemet B hadseregcsoport 

parancsnoka. 

Jan. 21-22. - A Luftwaffe tamadast intez London ellen. Apr. 27-ig bombazzak Londont es a del- 

angliai varosokat. 

Jan. 22. - A nemetek vonala mogott, Anzio es Nettuno kozeleben a szovetsegesek partra szallnak, 

Monte Cassinonal bekeritik a nemet eroket. 

Marc. 19. - Magyarorszagot megszalljak a nemet csapatok. 

Apr. 21. - A szovetsegesek nyomasara Torokorszag leallitja a kromercszallitasokat 

Nemetorszagnak. 

Maj. 5. - A szovetsegesek nyomasara Spanyolorszag bezaratja a tangeri nemet fokonzulatust. 

Maj. 12. - A szovetsegesek legi offenzivat inditanak a nemet uzemanyag-eloallito uzemek 

megsemmisitesere (tamadas Merseburg, Troglitz, Bohlau stb. ellen). 

Jiin. 4. - A szovetsegesek elfoglaljak Romat. 

Jiin. 6. - A szovetseges hadero megkezdi a partraszallast Normandiaban. 

Jiin. 12-13. - A nemet Luftwaffe eloszor vet be lin. V-bombat London ellen. 

Jiin. 22. - A Voros Hadsereg nagy offenzivat indit Vityebszk es Bobrusz kozott. 

Jul. 17. - Gunter von Kluge veszi at a B hadseregcsoport parancsnoksagat a sebesult Rommel 

tabornoktol. 

Jul. 20. - Claus von Stauffenberg ezredes gyiijtobombat helyez el Hitler fohadiszallasan; a bomba 4 

jelenlevot megol, de a Fuhrer csak megsebesul. A merenylot es osszeeskuvo tarsait kivegzik. 

Jul. 31. - Az amerikaiak sikeres attorest hajtanak vegre a nyugati fronton. 



Aug. l.-okt. 2. - A varsoi felkeles. (A londoni emigrans lengyel kormany kezdemenyezesere robban 

ki Tadeuzs Bor-Komorowski tabornok vezetesevel.) 

Aug. 2. - Torokorszag megszakitja a diplomaciai kapcsolatokat Nemetorszaggal. 

Aug. 15. - A szovetsegesek partra szallnak Del-Franciaorszagban. 

Aug. 25. - A szovetsegesek bevonulnak Parizsba. 

Szept. 3. - A britek elfoglaljak Brusszelt. 

Szept. 8. - Londont es Antwerpent V-2 raketaval lovik. 

Szept. 25. - Hitler parancsara lajstromba vesznek minden 16 es 60 ev kozotti fegyverbiro ferfit. 

Okt. 12. - Otto Hahn kemiai Nobel-dijat kap a nehezmagok hasadasanak felfedezeseert. 

Okt. 19. - A jugoszlav es a szovjet csapatok elfoglaljak Belgradot. 

Okt. 21. - A szovetsegesek elfoglaljak az elso nemet nagyvarost, Aachent. 

Dec. 16. - A nemetek meginditjak utolso nagy ellentamadasukat az Ardennekben. 

1945 

Jan. 12. - Megindul a Voros Hadsereg tamadasa a Visztula-Odera vonalan. 

Febr. 4-11. - A szovetsegesek konferenciaja Jaltaban, amelyen Sztalin, Roosevelt es Churchill 

tanacskoznak tovabbi hadmiiveleteik osszehangolasarol es a haborii utani europai rendezes 

alapelveirol. Elfogadjak Nemetorszag megszallasi ovezetekre felosztasanak tervet, s elhatarozzak az 

ENSZ letrehozasat. 

Marc. 19. - A „Nero parancs". 

Apr. 13. - A buchenwaldi koncentracios tabor politikai foglyai, akiket amerikai katonak 

szabaditanak fel, kiadjak a buchenwaldi manifesztumot, amelyben kovetehk a fasizmus 

maradektalan megsemmisiteset es Nemetorszag szocialista alapon valo lijjaepiteset. 

Apr. 16. - Megkezdodik a Voros Hadsereg nagy offenzivaja Berlin ellen. 

Apr. 25. - Az amerikai csapatok es a Voros Hadsereg talalkoznak Torgaunal az Elban. 

Apr. 25.-jun. 26. - Nemzetkozi konferenciat rendeznek San Franciscoban 50 allam reszvetelevel, 

ahol letrehozzak az ENSZ-t es elfogadjak alapokmanyat. 

Apr. 28. - Az eszak-olaszorszagi nemet front parancsnoka fegyverszunetet ir ala a szovetsegesekkel. 

Apr. 30. - Nem sokkal Berhn szovjet bevetele elott Hitler birodalmi kancellar bunkerjeben 

baratnojevel, Eva Braunnal egyutt ongyilkossagot kovet el. 

Maj. 1. - Joseph Goebbels es mas naci politikusok kovetik Hitlerek peldajat. - Karl Donitz 

tengernagy a birodalmi elnok. 

Maj. 2. - Berlin kapitulal a Voros Hadsereg elott. 

Maj. 3. - A britek elfoglaljak Hamburgot. 

Maj. 7. - Alfred Jodl tabornok, Hans Georg von Friedeburg admirahs es Wilhelm Oxenius 

tabornok alairja a nemet Wehrmacht altalanos megadasarol szolo okmanyt. 

Maj. 8. - Karlshorstban, a szovjet fohadiszallason Wilhelm Keitel tabornok megismeth a megadasi 

okmany alairasat. 

Jiin. 5. - A Nemetorszagot megszallo 4 hatalom, az Egyesult Allamok, a Szovjetunio, Nagy- 

Britannia es Franciaorszag letrehozza a Szovetseges Ellenorzo Tanacsot: 4 megszallasi ovezet alakul 

ki, Berlint pedig egyuttesen igazgatja a 4 nagyhatalom. 

Jiin. 17.-szept. 2. - Potsdamban a 3 nagyhatalom vezetojenek (Sztalin, Truman, Churchill) 

reszvetelevel konferenciat rendeznek. 

Okt. 10. -Adam Stegerwald Wurzburgban megalapitja a Kereszteny-SzociaHs Uniot (CSU). Mas 

partok is ujjaalakulnak. 

Nov. 14. - Nurnbergben a nemzetkozi katonai birosag vadat emel 22 haboriis fobiinos ellen. 



NDK-NSZK, 1988-90 • NDK 
1988 



Jan. 7. - Honecker Franciaorszagba utazik. 

Na. 15. - Uj devizarendelkezeseket fogadnak el; ezentiil az NDK polgarai evente 440 keleti marka 

ertekben valthatnak at penzt cseh koronara es 360 marka ertekben magyar forintra. 

Jan. 17. - Letartoztatnak 100 ellenzekit. Az iteletek kihirdetese utan tucatnyi varosban szolidaritas- 

istentiszteletet tartanak. 

Febr. 25. - Megkezdodik a rovid hatotavolsagii szovjet atomraketak kivonasa. 

Marc. 3. - Honecker az evangelikus egyhaz fejevel, Leich puspokkel targyal. 

Marc. 14. - A kiutazni vagyo fiatalok lipcsei tuntetesen a rendorseg nem avatkozik kozbe. 

Jiin. 2. - A zsidok szovetsegenek lijjavalasztott elnoke Honeckerrel targyal. Megallapodnak a kelet- 

berlini zsinagoga ujjaepiteserol. 

Jiin. 24. - Az Interflug, a kozep-europai legitarsasagok kozul elsokent, 3 legibuszt rendel. 

Jul. 9-11. - Potsdamban tartja eves konferenciajat a New York-i Kelet-Nyugati Biztonsagi 

Tanulmanyok Intezete, ennek kereteben Genscher nyugatnemet kulugyminiszter a kelet-nyugati 

biztonsagi kerdesekrol beszel. 

Jul. 24. - Szovjet-keletnemet kozos hadgyakorlat kezdodik 17 000 katona reszvetelevel. 

Aug. 15. - Az orszag felveszi a diplomaciai kapcsolatot a Kozos Piaccal. 

Okt. 8. - Az allami cenziira miatt tunteto evangelikus lapok szerkesztoi kozul 80 szemelyt 

letartoztatnak, majd „figyelmeztetes utan" hazaengedik oket. 

Okt. 14. - A Zsido Vilagkongresszus fotitkara, Israel Singer Berlinbe latogat. Az NDK vezetoi 

beleegyeznek, hogy jelkepes karteritest fizetnek a fasizmus zsido aldozatainak. 

Nov. 19. - Betiltjak a Szputnyik c. szovjet lap tovabbi terjeszteset, s 5 szovjet filmet levesznek a 

mozik musorarol. 



1989 



Jan. 30. - A sved miniszterelnok latogatasa idejen Honecker bejelenti, hogy a keletnemet hadsereg 

letszamat 1990 vegeig 10 000 fovel, a vedelmi koltsegvetest 10%-kal csokkentik. 

Febr. 16. - Az Europa Parlament hatarozatban biralja a keletnemet emberijog-serteseket. 

Marc. 3. - A valasztasi torveny kiegeszitese 85 000 kulfoldi (vietnami, mozambiki es kubai, tovabba 

lengyel, angolai es kinai) szamara adja meg a szavazas lehetoseget. 

Marc. 28. - Az lij utazasi rendelet konnyiti a nyugati rokonlatogatasokat. 

Apr. 22. - Az NDK es Lengyelorszag szerzodesben rendezi a Pomeraniai-obol miatti tengeri jogi 

vitajat. 

Maj. 7. - A helyi valasztasokon 1,15%-nyi szavazo voksol az egyseges lista ellen. Az orszag 

torteneteben ez az eddigi legmagasabb arany. Berlinben 250-en megkerdojelezik a valasztasok 

tisztasagat. 

Jiin. 7. - A rendorseg 120 tuntetot oszlat szet az egyik berlini templom elott. - Berlinben 

megalapitjak a Szabadgondolkodok Szovetseget. 

Jiin. 8. - A nepi kamara nyilatkozatot tesz kozze a pekingi verengzes kapcsan; ebben az ugyet Kina 

belugyenek tekinti. 

Jul. 1. - Az NDK polgarai utazasi ugyekben fellebbezhetnek az allami hatosagok dontesei ellen. 

Aug. - Az NDK-s menekultekkel megtelik es emiatt bezar a budapesti NSZK-kepviselet. Megnyilik 

a zugligeti, a csilleberci, majd a leanyfalusi es a zankai tabor, ahol szept. 10-en osszesen 6500 NDK- 

allampolgar tartozkodik. Naponta tobb szazan lepnek at illegalisan Ausztriaba. 

Aug. 11. - Az NDK hatosagai buntetlenseget igernek a hazateroknek. 



Aug. 16. - A magyar-NDK szakertoi szintii utasforgalmi targyalasok nem hoznak eredmenyt. 

Aug. 17. - Nem vezet eredmenyre a Kohl-Honecker levelvaltas. 

Aug. 24. - 101 NDK-allampolgar a Nemzetkozi Voroskereszt litlevelevel elhagyja Magyarorszagot. 

Aug. 31. - Megallapodas nelkul zarulnak Horn Gyula kulugyminiszter berlini targyalasai. 

Szept. 4. - Az NDK hatosagai hatarozottabb magyar fellepest surgetnek. 

Szept. 8. - A magyar kulugyminiszterium jegyzekben kozli az NDK kulugyminiszteriumaval, hogy 

ideiglenes hatallyal felfuggeszti az 1969-es vizumegyezmeny 6. es 8. cikket, ill. az ahhoz tartozo 

titkos jegyzokonyvet, s szept. ll-tol lehetove teszi, hogy az NDK allampolgarai NDK- 

utiokmanyokkal az oket befogadni kesz harmadik orszag fele elhagyhassak Magyarorszagot. Az 

NDK kulugyminisztere taviratban keri a magyar kormanyt, hogy tekintsen el dontese 

vegrehajtasatol. BerUnben 116 NDK-allampolgar elhagyja az NSZK allando kepviseletet, amelyet 

heteken at megszallva tartottak. 

Szept. 11. - Megindul az NDK-polgarok hullama az NSZK-ba. Szept. vegeig korulbelul 20 000-en 

tavoznak Magyarorszagon keresztul. Az ADN keletnemet hirugynokseg nyilatkozata 

szerzodesszegessel es emberkereskedelemmel vadolja Magyarorszagot. 

Szept. 12. - Az NDK tiltakozo jegyzeket ad at, ebben a nemzetkozi jog megsertesekent ertekelik a 

magyar lepest. 

Okt. 7. - Az NDK kormanya az allam fennallasanak 40. evfordulojat unnepli. 

Okt. 9. - Lipcseben 100 000 ember tuntet: „Mi vagyunk a nep" jelszoval demokraciat kovetelnek. 

Lipcseben kisebb-nagyobb osszetiizesekre kerul sor, a berlini tuntetesen viszont a rendorseg durvan 

beavatkozik. 

Okt. 18. - Honecker lemond. Egon Krenz, a politikai bizottsag tagja veszi at a part es az allam 

vezeteset. 

Nov. 9. - Az NDK varatlanul megnyitja hatarait. A berlini fal 28 ev utan: nines. 

Dec. 3. - A minden hetfon ismetlodo Upcsei, majd berhni tiltakozo tuntetesek hatasara Krenz 

lemond. 

Dec. 22. - Ujra megnyilik a Brandenburgi kapu Berlinben. 

1990 

Jan.-febr. - Folytatodnak a hetfoi lipcsei tuntetesek. A jelszavak valtoznak. A „mi vagyunk a nep" 

(Wir sind das Volk) jelszobol „mi egy nep vagyunk" (Wir sind ein Volk) lesz. Ekozben orszagszerte 

szelnek eresztik a volt belugyminiszteriumi embereket, a Stasi belso es kulso ugynokeit. Egymas 

utan tarjak fel a titkos bunkereket, rejtett elelmiszerraktarakat, torik fel a konspiracios lakasokat. 

Nyugatnemet mintara, ill. nehol helyi alapon kialakulnak az lij partok. Ezek legtobbszor mar a 

kezdet kezdeten jelentos nyugatnemet segitseget kapnak. Berhnben a Demokracia Hazaban az 

ellenzek felkeszul az elso szabad keletnemet valasztasokra. 

Marc. 18. - Az NDK valaszt. Az elorejelzesekkel szemben az SPD veszit, a „Sz6vetseg 

Nemetorszagert" nyer. A szovetseg tagjai: a CDU, a Nemet Szocialis Unio es a Demokrata 

Nekilendules. 

Apr. 5. - Az elso szabadon valasztott nepi kamara alakulouleset tartjak. A torvenyhozok a 

parlament elnokeve Sabine Bergmann-Pohl orvosnot valasztjak, aki egyiittal atveszi az ideiglenes 

allamfoi posztot is. 

Apr. 12. - A nepi kamara kormanyt valaszt. A partok a nagykoalicio letrehozasaban egyeznek meg. 

Ebben helyet kap a „Sz6vetseg Nemetorszagert" es tobb lijdonsult szocialdemokrata, valamint 

liberahs politikus. Az NDK kormanyfojeve Lothar de Maizicre-t valasztjak. 

Apr. 19. - De Maizicre elmondja kormanynyilatkozatat: ebben allast foglal a nemet egyseg mellett. 

Apr. 28. - A Kozos Piac vezetoi Dublinban az NDK kozos piaci csatlakozasi gondjaival 

foglalkoznak. 

Maj. 6. - Az NDK-ban helyi valasztasokat tartanak. A CDU megtartja a marc.-i valasztasokon 



szerzett pozicioit. 

Jiin. 17. - A nepi kamara a nyugatnemet torvenyhozokkal egyutt emlekezik az 1953. jiin. 17-i 

nepfelkelesre. - Eloszor terjeszti be az egyik kisebb jobboldali part, a DSU frakcioja a nepi 

kamaraban azt a javaslatot, miszerint az NDK-nak a nyugatnemet alaptorveny 23. cikkelye szerint 

kellene csatlakoznia az NSZK-hoz. 

Jiin. 21. - A nepi kamara a Bundestaggal egybehangzo szoveget fogad el, amelyben biztositja 

Lengyelorszagot, hogy a keleti hatarokat veglegesnek tekinti. 

Jiin. vege - A keletnemet bankok elott hatalmas sorokban varnak az emberek arra, hogy 

bejelentsek szamlaikat, megtakaritott osszegeiket, amelyeket jiil. 1-jen nyugatnemet markara 

valthatnak at. 

Jul. 1. - Eletbe lep a gazdasagi, a valuta- es a szocialis unio. Az NDK-t az NSZK-bol latjak el mind 

bankjegyekkel, mind pedig aruval. 

Jul. 22. - A nepi kamara torvenyt fogad el; eszerint az orszag megyeibol 5 tartomany lesz. 

Jul. 24. - A liberalisok kilepnek a kormanykoaliciobol, mivel nem ertenek egyet az ossznemet 

valasztasok szabalyozasaval. 

Aug. 3. - Kelet-Berlinben alairjak a valasztasi szerzodest. Ebben elfogadjak az 5%-os kuszobot es a 

valasztasi koaliciok lehetoseget. 

Aug. 8. - A nepi kamara a szovetsegi kormanyhoz fordul, hogy okt. 14-en az NDK, az elorehozott 

valasztasokkal egy idoben, csatlakozhasson az NSZK-hoz. 

Aug. 9. - A keletnemet parlament 12 oras vita utan nem tudja megoldani a valasztasi szerzodes 

korul kialakult nezeteltereseket. 

Aug. 13. - Berlinben a fal epitesenek 29. evfordulojan keleti es nyugati politikusok emlekeznek a 

miiltra. 

Aug. 15. - A keletnemet kormanyfo bejelenti, hogy levaltja 4 miniszteret, koztuk 2 

szocialdemokratat. 

Aug. 19. - A keletnemet kormanykoalicio felbomlik. A szocialdemokratak kilepnek a kabinetbol. De 

Maizicre elvesziti tobbseget a nepi kamaraban, de tartani akarja a csatlakozas okt. 14-re kitiizott 

datum at. 

Aug. 20. - A keletnemet kormanyfo a szocialdemokrata Meckeltol atveszi a kulugyek iranyitasat is. 

Aug. 23. - A nepi kamara rendkivuH ulesen hajnalban dont az NDK csatlakozasarol az NSZK-hoz. 

A csatlakozas idopontja okt. 3. A csatlakozasnak a nyugatnemet alaptorveny 23. cikkelye szerint 

kell vegbemennie. Az inditvanyt 294 kepviselo fogadja el, 62 ellene foglal allast, 7-en tartozkodnak. 

Aug. 25. - Az NDK partjai megkezdik a valasztasi hadjaratot az okt. 14-re kitiizott helyhatosagi 

valasztasokra. 

Aug. 31. - Kelet-Berlinben alairjak az egyesulesi szerzodest. A szerzodes 45 cikkelyben targyalja az 

NDK csatlakozasanak kerdeseit. 

Szept. 6. - Kelet-Berlinben a miniszteriumok nyugatnemet szakertoknek biztositanak helyet. 

Szept. 19. - A nepi kamara nyilvanossagra hozza az egyesulesi szerzodest. 

Okt. 2. - A nepi kamara utolso ulesere ul ossze. Kepviseloinek tobbsege lemond, 144-en az 

ossznemet parlamentben kapnak helyet. A keletberlini polgarmester nyugatnemet kollegajanak 

adja at a teljes varos iranyitasat. A keletnemet rendorseg nyugati iranyitas ala kerul. A Ladakat 

atfestik. Az NDK nephadserege a nyugatnemet alkotmanyra eskuszik fel. Az NDK fennallasanak 

utolso hangversenyen Kurt Masur, a lipcsei dirigens, aki egy evvel korabban a tiltakozonapok 

szervezesenel jelentos szerepet jatszott, az Oromodat vezenyli. De Maizicre kormanyfo (aki akkor 

mar az egyesult CDU elso elnokhelyettese) e minosegeben utolso beszedet mondja el. A keletnemet 

vezetok ejfelkor a Reichstagnal eleneklik a nyugatnemet himnuszt. Az NDK megsziinik letezni. 



NDK-NSZK, 1988-90 • NSZK 
1988 



Febr. 24. - Worner vedelmi miniszter bejelenti a kovetkezo 15 evre szolo programot. Eszerint a 

hadkotelesek csokkeno szama ellenere a szovetsegi hadsereget meg kell tartani a 495 000 letszamon. 

Febr. 26. - Az aceliparban erintettek elfogadjak, hogy a heti munkaidot 38-r61 36,5 orara szallitjak 

le, a korabbi ber erintetlenul hagyasaval. 

Marc. 20. - Baden-Wurttembergben Lothar Spath kormanyfo a tartomanyi valasztasokon megorzi 

posztjat, de partja, a CDU elvesziti abszoliit tobbseget. 

Marc. 23. - A kozalkalmazottak lij tarifaszerzodest irnak ala, melyben 1990-ig tervezik a 38,5 oras 

munkaido bevezeteset. 

Jul. 7. - Eloszor tekinthetnek meg szovjet szakertok nyugatnemet teruleten Pershing-2-es 

raketakat. 

Aug. 3. - Visszater az NSZK-ba Mathias Rust, akit Moszkvaban kegyelemben reszesitenek, miutan 

korabban 4 evre iteltek azert, mert sportgepevel a Voros teren landolt. 

Szept. 1. - Megkezdodik az amerikai Pershing-2-es kozepes hatotavolsagii raketak kivonasa az 

orszagbol. 

Szept. 9. - A szovetsegi birosag elso alkalommal nyilvanitja torvenytelennek egy atomeromii 

miikodteteset. A mulheimi eromiivet le kell allitani. 

Okt. 3. - Franz Josef Strauss, bajor miniszterelnok, a CSU elnokenek halala. 

Okt. 9. - Az FDP Otto Lambsdorffot valasztja szovetsegi elnokeul. 

Okt. 19. - Max Streidl az lij bajor kormanyfo. Theodor Waigel all elnokkent a CSU elere. 

Nov. 11. - Lemond a parlament elnoke, Philipp Jeninger, mivel a kristalyejszaka 50. evfordulojan 

ligymond megprobalja magyarazni a regi torvenytelensegeket. A parlament lij elnoke Rita 

Siissmuth. 



1989 



Jan. 18. - A parlament tudomasara jut, hogy nemetek is reszt vesznek egy libiai vegyi uzem 

epiteseben, amely hirugynoksegi beszamolok szerint vegyi fegyvereket is gyarthat. 

Jan. 29. - A nyugat-berlini valasztasokon a CDU-FDP koalicio veszit, a szocialdemokrata-alternativ 

koalicio nyer. Az lij kormanyzo polgarmester Walter Momper. 

Febr. 14. - Schleswig-Holstein parlamentje ligy hataroz, hogy a tartomanyban legalabb 5 eve elo 

tokes europai allampolgarok valaszthatnak es valaszthatok. 

Marc. 8. - A kormany a szocialdemokratakkal megtargyalt nyugdijreformot tesz kozze, amely 1992- 

tol lep erven ybe. Az idosek tobb lijabb kedvezmenyre szamithatnak. 

Marc. 14. - A nyugat-berlini szovetseges hatalmak a halalbuntetes megszunteteset rendehk el. 

Apr. 5. - A kormany vizumkotelezettseget ir elo 14 afrikai, azsiai es latin-amerikai orszag polgarai 

szamara. A torok allampolgaroktol tobb kedvezmenyt megvonnak. 

Apr. 13. - Atalakitjak a kormanyt. Waigel a penzugyminiszter, elodje, Gerhard Stoltenberg, a CDU 

politikusa a vedelmi ugyek elere kerul. 

Apr. 20. - A szovetsegi hatosagok megtiltjak a Daimler-Benz es a Messerschmitt-Bolkow-Blohm 

fiiziojat arra hivatkozva, hogy igy gazdasagi monopolium es politikai befolyasolasi lehetoseg johetne 

letre. 

Apr. 27. - Kohl kancellar kormanynyilatkozatban erositi meg az NSZK hiiseget a NATO-hoz. 

Maj. 1. - Nyugat-Berlin munkasnegyedeiben siilyos osszecsapasokra kerul sor a randalirozok es a 

rendorok kozott. Jelentos anyagi kar keletkezik. 

Maj. 23. - Richard von Weizsacker szovetsegi elnokot a torvenyhozok lijabb 5 evre megvalasztjak. 



Maj. 30-31. - George Bush amerikai elnok az NSZK-ba latogat. Megsziinik a vizumkotelezettseg az 

Egyesult Allamokba latogato nyugatnemetek szamara. 

Jiin. 2. - A parlament engedelyezi, hogy az uzletek hetente egyszer este fel 9-ig tartsanak nyitva. 

Jiin. 6. - A szovetsegi kormany es a bajor kabinet ligy dont, vegleg leallitja a wackersdorfi 

atomdiisito berendezes epiteset. 

Jiin. 15. - Mihail Gorbacsov latogatasa soran 11 szerzodest irnak ala a nemet-szovjet kapcsolatok 

javitasara. 

Jiin. 18. - Az Europa parlamenti valasztasokon a kereszteny partok jelentos vesztesegeket 

konyvelnek el. 

Jul. 2. - Waigel, a CSU elnoke kijelenti, hogy a nemet kerdes jogilag, politikailag es tortenelmileg 

nyitott meg, es ehhez a kerdeshez az Oderan es a Neissen tiili teruletek is hozzatartoznak. A 

lengyelek tiltakoznak, csakiigy, mint a nyugatnemet szocialdemokratak. 

Aug. 2. - A monopoliumbizottsag a Daimler-Benz es az MBB fiiziojat elfogadja, de csak bizonyos 

feltetelekkel. 

Szept. 11. - Azt megelozoen, ill. az utan, hogy a magyar hatart megnyitjak az NDK-turistak elott, a 

szinfalak mogott allando kapcsolatban allnak a nyugatnemet es a magyar politikusok. 

Szept. 30. - Genscher kulugyminiszter a pragai nyugatnemet kovetseg erkelyen kijelenti, hogy 

megkapta a tobb mint 3000 keletnemet kiutazasi engedelyet, akik az elozo hetekben a diplomaciai 

kepviseletet elarasztottak. Utazhatnak a varsoi nyugatnemet allando kepviseleten tartozkodo 

menekultek is. 

Nov. 28. - Kohl kancellar 10 pontos programot hirdet meg a ket nemet allam folyamatos 

ujraegyesitesere. A terv hallatan tobb nyugati szovetseges es a Szovjetunio is meglepodik. 

Dec. 19. - Kohl Drezdaba latogat. Az lij keletnemet kormanyfovel, Hans Modrow-val a nemet- 

nemet szerzodesi szovetsegrol targyal. 

Dec. 24. - Megsziinik a kotelezo bevaltas es vizumkenyszer az NDK-ba indulo nyugatnemetek 

szamara. 

1990 

Jan. 10. - Kohl kancellar es Genscher kulugyminiszter Moszkvaban Gorbacsovval tanacskoznak. A 

szovjet vezeto biztositja a nemeteket, tiszteletben tartja esetleges dontesuket, hogy egyetlen 

allamban akarnak elni. 

Febr. 13. - Modrow keletnemet kormanyfo Bonnba erkezik, ahol Kohllal kezd targyalasokat 

gazdasagi es valutauniorol. 

Febr. 14. - A 4 gyoztes hatalom kulugyminiszterei es a ket nemet allam vezetoi megegyeznek a 2+4- 

es targyalasok felvetelerol. 

Febr. 15. - Kohl Parizsban tajekoztatja Mitterrand-t Gorbacsovval folytatott eszmecserejerol, 

valamint a nemet belso fejlodesrol. 

Febr. 24. - Kohl az Egyesult Allamokba erkezik. Bush elnokkel targyal a nemet egysegrol, az 

Europa es Eszak-Amerika kozotti biztonsagi kotelekekrol, valamint a szovjet-nemet viszonyrol. 

Maj. 5. - A ket nemet allam, Nagy-Britannia, Franciaorszag, valamint az Egyesult Allamok es a 

Szovjetunio kulugyminiszterei Bonnban elso izben targyalnak a nemet egyseg nemzetkozi 

vonatkozasairol. 

Maj. 16. - Kohl lijra Washingtonba erkezik: koszonetet mond Bush elnoknek a teljes szuverenitas 

visszaadasaert, valamint a 2+4-es targyalasokon megnyilvanult amerikai tamogatasert. - A 

nyugatnemet tartomanyok es a szovetsegi allam megegyeznek az NDK finanszirozasanak alapjairol: 

115 milliard dollaros „nemet egysegalapot" hoznak letre. 

Maj. 18. - Bonnban a ket nemet kormany kepviseloi alairjak a valuta-, a gazdasagi es a szocialis 

uniorol szolo allamszerzodest. 

Jiin. 8. - Kohl es Bush Washingtonban azt hangsiilyozzak, hogy az egyesult Nemetorszagnak 



feltetlenul a NATO-ban kell maradnia. 

Jiin. 10. - A 3 nyugati megszallo hatalom megszunteti azokat a rendszabalyokat, amelyek korabban 

tiltottak, hogy a nyugat-berlini kepviselok a bonni parlament ket hazaban szavazhassanak. Jiin. 21- 

tol a nyugat-berliniek elvezhetik a szavazati jogot. 

Jiin. 21. - A Bundestag elfogadja a valuta-, a gazdasagi es a szocialis unio tervet. 

Jiin. 27. - A szovetsegi kormany es az NDK kormanya megszuntetik a szemelyi ellenorzest a 

belnemet hatarnal. 

Jul. 1. - Hatalyba lep a valuta-, a gazdasagi es a szocialis unio. 

Jul. 6. - A NATO csiicskonferenciajan Londonban az allam- es kormanyfok kijelentik, hogy az 

egyesult Nemetorszag az Atlanti Szovetsegben fontos stabilitasi tenyezonek szamit. 

Jul. 14. - Kohl lijra a Szovjetunioba latogat. Gorbacsovval megegyezik arrol, hogy az egyseges 

Nemetorszag megkapja a teljes szuverenitast, hogy szovetsegi hovatartozasarol szabadon donthet, 

ill. hogy haderoinek letszamat 370 000 fore csokkenti. Gorbacsov kilatasba helyezi, hogy a szovjet 

katonakat 3-4 even belul kivonjak az NDK-bol. 

Jul. 17. - A 6 kulugyminiszter a 2+4-es targyalasokon es a lengyel kulugyminiszter Parizsban 

megegyeznek az egyesult Nemetorszag hatarairol. A resztvevok elfogadjak, hogy bekeszerzodes 

helyett olyan Nemetorszag-dokumentumot dolgoznak ki, amely a teljes szuverenitas 

helyreallitasanak minden kerdeset szabalyozza. A 7 allam kepviseloi ezt a dokumentumot alairjak, 

majd nov.-ben a helsinki folyamat konferenciajan a tagallamoknak jovahagyasra beterjesztik. 

Aug. 2. - A ket nemet allam kidolgozza a valasztasi szerzodest, amely a dec. 2-an sorra kerulo 

ossznemet szavazas vitas kerdeseit szabalyozza. Eszerint bevezetik az 5%-os valasztasi kuszobot az 

egysegesitett valasztasi teruleten. Megteremtik annak lehetoseget, hogy a kulonbozo partok kozos 

listan indulhassanak. (Kesobb ebbol meg tobb vita tamad: olykor a nyugatnemet 

alkotmanybirosagnak kell dontenie.) 

Aug. 31. - A ket nemet allam alairja az egysegrol szolo szerzodest. Az alairok Wolfgang Schauble 

nyugatnemet szovetsegi miniszter es Gonther Krause keletnemet allamtitkar. 

Szept. 12. - Moszkvaban befejezodnek a kulugyminiszteri targyalasok. Alairjak a 2+4 egyezmenyt. 

Szept. 20-21. - A Bundestag, majd a Bundesrat is elfogadja az egysegszerzodest. 

Okt. 2. - New Yorkban alairjak a 4 hatalom jogainak felfuggeszteserol szolo dokumentumot. A 

helsinki folyamat kulugyminiszterei kulon talalkozot is tartanak. 

Okt. 3. - Az NDK a nyugatnemet alaptorveny 23. cikkelyenek eloirasa szerint belep a Nemet 

Szovetsegi Koztarsasagba. A volt NDK teruleten 5 tartomany (Brandenburg, Mecklenburg- 

Elopomerania, Szaszorszag, Eloszaszorszag es Turingia) alakul ki. 

Okt. 4. - Az lij Bundestag a berlini Reichstagban tartja elso uleset. A megsziint nepi kamara 144 

kepviseloje kerul at az ossznemet torvenyhozasba. 5 lij szovetsegi minisztert esketnek. Ok is a volt 

NDK vezetoibol kerulnek ki. Kohl kancellar kormanynyilatkozattal nyitja meg az ulest. 

Okt. 14. - Az 5 lij tartomanyban helyi valasztasokat tartanak. Brandenburgot kiveve a 

kormanykoalicio partjai aratnak sikert. 

Nov. 3. - A Kozos Piac csiicskonferenciajan, Romaban az egyesult Nemetorszag kialakulasaval 

kapcsolatos teendoket beszelik meg. 

Nov. 19. - A helsinki folyamat rendkivuH csiicskonferenciajan, Parizsban az allami vezetok a jovo 

Europajanak kepet vazoljak fel. 

Dec. 2. - Az elso ossznemet valasztasok. 

A Baltikum tortenete 1945-ig 
Esztorszag 

Az eszt nyelv a finnugor nyelvcsaladba tartozik. Az esztek - egyben a tobbi finnsegi (balti finn) nep 
(finn, karjalai, vepsze, vot, izsor, liv) - osei az i. e. 3. e. tajan mar a mai Esztorszag teruleten eltek, a 



Nyugat-Dvina folyotol delre es delnyugatra eso teruletektol a Finn-obolig. Az allattenyesztes es a 

foldmiiveles az i. e. 1. e.-ben terjed el, ugyanekkor kezdik hasznalni a vasat is. A finnsegi nepesseg 

szoros kapcsolatba kerul a balti, a german, majd a skandinav nepelemekkel es keveredik is veluk. A 

got vandorlas az i. sz. 1. e. elejen eszakabbra iizi a szlav torzseket, s eloluk a balti nepek (lett, litvan, 

porosz) osei is eszakabbra hiizodnak, igy a finnsegi es balti nyelvek hatara nagyjabol a mostani eszt- 

lett hatarra tolodik. Megindul a kivandorlas a Finn-obol eszaki partjara, mely kb. a 6. sz.-ig. 

folytatodik s a finn nep kialakulasahoz vezet. Ugyancsak az 1. e. elso feleben valnak ki a meg 

egyseges balti finn nyelvbol a kulonbozo nyelvek vagy nyelvjarasok: a liv, a (deli es eszaki) eszt, a 

vot, a vepsze. Az 1. e. folyaman az esztek szamos foldvarat emelnek, kozuluk 160 ismert. A 

tarsadalom differencialodik. A 8 tartomany elen egy-egy gazdag vezeto (vanem) all, de nem alakul 

ki egyseges allam. 

5-7. sz. - No a skandinavok es keleti szlavok aktivitasa a Baltikum videken. 

9-12. sz. - A legiijabb vaskor Esztorszagban, amelyre a viking hatas nyomja ra a belyeget, mert 

fontos kereskedelmi utak keresztezik egymast. 

941 - Igor herceg, kijevi fejedelem Bizanc elleni hadjarataban - a kronikak tanusaga szerint - 

esztek is reszt vesznek. 

1030 - A Kijevi Fejedelemseg eszaki es eszaknyugati iranyban probalja kiterjeszteni befolyasi 

ovezetet a finnsegi nepek altal lakott teruletekre. 

11-12. sz. - Csokken a normannok keleti befolyasa, szerepuket reszben az esztek probaljak 

betolteni. Megszilardul Esztorszag szerepe a Novgorod es a Nyugat kozotti kereskedelemben. 

1169 - Sikertelen dan keresztes es rablohadjaratok Esztorszag ellen. Az eszt lakossag letszama kb. 

150-200 ezer fo. 

12. sz. vege - A nemet lovagok 8. sz.-ban kezdett elorenyomulasa kelet fele (Drang nach Osten) eleri 

a Nyugat-Dvinat. 

1184 - A meghoditott lettek es livek foldjen a Nemet Lovagrend megalapitja a livoniai puspokseget, 

amelybe meg pogany eszt teruletek is tartoznak. 

1192 - Orosz rablohadjaratok soran tobb esztorszagi var elpusztul. A danok es a svedek Saaremaa 

szigetet es Nyugat-Esztorszagot tamadjak. 

1199 - Az energikus bremai Albert Buxhoevden lesz az lij livoniai puspok. 

1201 - Lubecki kereskedok megalapitjak Riga varosat, mely tovabbi hoditasokhoz szolgal 
hidfoallasul. 

1202 - A papa keresztes hadjaratot hirdet Eszak-Livonia megteriitesere: megkezdodnek a harcok 
az esztek leigazasara. Albert puspok kezdemenyezesere megalapitjak a Kardtestverek Lovagrendet. 
1207 - Albert puspok felajanlja a meghoditott es meghoditando teruleteket a nemet-romai 
csaszarnak, aki azt el is fogadja, de az elkovetkezo 350 ev alatt a csaszarnak nines beleszolasa (Regi- 
) Livonia allam belso ugyeibe. 

1217 - A valtakozo sikerrel folytatott harcokban a Kardtestverek donto gyozelmet aratnak az esztek 
felett, de tobb tartomanyt es Saaremaa szigetet nem sikerul meghoditaniuk. Albert puspok II. 
Valdemar dan kirallyal kot szovetseget. 

1219 - II. Valdemar elfoglalja Eszak-Esztorszagot s megalapitja TaUinn varosat. 

1220 - Sikertelen sved tamadas Nyugat-Esztorszag ellen. 

1223 - A saaremaaiak vezetesevel a kozepkor legnagyobb, egesz Esztorszagot erinto felkelese tor ki 

az idegen hoditok ellen. Az esztek szovetseget kotnek Pszkov es Novgorod vezetoivel. A felkelest 

nemsokara leverik, de a saaremaaiak egeszen 1127-ig tartjak magukat es a kesobbiekben is szamos 

alkalommal fellazadnak. 

1237 - A Kardtestverek Rendje beleolvad a Nemet Lovagrendbe, melynek ottani agat Livoniai 

Lovagrendnek nevezik. 

1242 - A Csiid-to jegen Alekszander Nevszkij, novgorodi fejedelem legyozi a lovagrend sereget, igy 

megszilardul a hatar, de gyakoriak a kolcsonos rablohadjaratok. 

1269 - Hosszii haboriiskodas utan a lovagrend beket kot Novgoroddal. Ezutan Livoniat 300 evig 

elkerulik a kulso tamadasok. Az allam terulete nem valik szerves egessze: a puspoksegek, a 



lovagrend es a varosok osztozkodnak rajta, kozottuk gyakran robbannak ki feudalis haboriik. A 

varosok kozul Tallin, Parun, Viljandi es Tartu a Hanza-szovetseg tagja; fontos szerepet jatszanak a 

Kelet es Nyugat kozotti arucsereben. Videken a vazallusok tobbsege nemet. A jobbaggya lett 

parasztokra a szokasos feudalis terheket rojak, s helyzetuk fokozatosan romlik. 

1343-45 - Kitor az lin. „Gy6rgy-nap ejszakai" felkeles, ez altalanos paraszthaborii s szabadsagharc 

egyszerre, melyet a lovagrend csak hosszu, veres harcok utan tud verbe fojtani. A kronikak szerint 

a halottak szama 30 ezer. 

1347 - A dan kiraly eladja Eszak-Esztorszagot a Nemet Lovagrendnek, igy egesz Livonia a nemetek 

kezebe kerul. 

1422 - Osszehivjak a vaglai (Walk) orszaggyiilest a lovagrend, a nemesseg, a papsag es a varosok 

kepviseloinek reszvetelevel; ebbol fejlodik ki kesobb fokozatosan Livonia vezeto szervezete. 

15. sz. vege - IIL Ivan letrehozza az egyseges, moszkvai vezetesii orosz allamot. Ez megszunteti a 

Hanza oroszorszagi kepviseleteit, ami a szovetseg hanyatlasahoz vezet. Oroszorsag es Livonia kozott 

2 evig tarto haborii kezdodik (1480-81). 

1501-03 - Ujabb haborii Oroszorszag es Livonia kozott. Az esztek szama kb. 250 ezerre emelkedik, 

ami nagyjabol megegyezik a finnek letszamaval. 

1525 - A Livoniai Lovagrend helyzete meggyengul. Feltartoztathatatlanul terjed a protestantizmus, 

a livoniai varosok kiharcoljak maguknak a vallasszabadsagot. A nep valojaban csak ekkor kezd 

atterni a kereszteny hitre. Megjelenik az elso (ismert) eszt nyelvii nyomtatvany. 

1535 - Tallinban eszt nyelvii katekizmus jelenik meg. 

1554 - Livonia meg akarja hosszabbitani a beket Oroszorszaggal, de meggyengult helyzete miatt ezt 

mar csak ligy tudja elerni, hogy adot fizet Oroszorszagnak. 

1558-83 - A livoniai haboriival - amelyet IV. (Rettegett) Ivan indit a lovagrendi allam megtagadott 

adoja s az ottani varosok kereskedelmi monopoliuma miatt - hosszu haboriis idoszak veszi kezdetet. 

1560 - Parasztfelkeles Eszak- es Nyugat-Esztorszagban. 

1561-1626 - Del-Esztorszag Lengyelorszaghoz tartozik. (Bathory Istvan lengyel kiraly es erdelyi 

fejedelem - 1575-86 - is jar Livoniaban magyar huszarjaival.) 

1573-1645 - Saaremaa szigete a danok kezen. 

1629 - Az altmarki bekevel lezarulnak a Livoniaert folytatott haboriik, amelyekben Oroszorszag, 

Svedorszag, Lengyelorszag es Dania harcolt egymassal. Svedorszag fokozatosan megszerzi a livoniai 

allam egesz teruletet (a mai Esztorszag es Lettorszag nagyobbik reszet). A sved uralom egeszen 

1710-ig tart. A haboriik alatt az eszt lakossag kb. 2/3-a elpusztul, hianyukat telepitesekkel (finnek, 

svedek, oroszok) potoljak. A balti nemet nemesseg megtarthatja rendi autonomiajat. 

1632 - II. Gustav Adolf sved kiraly Tartuban egyetemet alapit. 

1671 - Hivatalosan is megtortenik a jobbagyok roghoz kotese. Irasban rogzitik a parasztok munka- 

es penzbeli kotelezettsegeit. A balti nemet nemesseg ellenallasa miatt nem sikerul Livoniat 

Svedorszagba beolvasztani. Megkezdodik a korabban eladomanyozott nemesi foldbirtokok allami 

kezbe vetele. 

1684—88 - B. G. Forselius tanitokepzo szeminariuma Tartu kozeleben. Rendelet szuletik, hogy 

minden egyhazkozsegben iskolat kell alapitani. 

1695-97 - Siilyos ehinseg Esztorszagban, amelyben a kb. 350 ezer eszt 20%-a elpusztul. 

1700-21 - Az lin. eszaki haboriiban I. Peter orosz car megvalositja celjat: „ablakot vag Europaba", 

megszerzi a Balti-tenger menti, szinte egesz even at jegmentes kikotoket. 

1710 - Estland (Eszak-Esztorszag) es Livland (Del-Esztorszag es Lettorszag nagy resze) 

tartomanyokat Oroszorszaghoz csatoljak. Az eszt lakossag szama a hosszii haboriis pusztitas miatt 

120 ezerre csokken. A car igeretet tesz a balti nemet nemesseg autonomiajanak biztositasara, igy a 

tovabbiakban is az 6 kezukben osszpontosul a 2 tartomany politikai, gazdasagi es kulturalis 

vezetese. 

1721 — A nystadi (uusikaupunki) orosz-sved beke lezarja a haboriit; Oroszorszaghoz kerul Estland 

es Livland tartomanyokon kivul Ingermanland es Karjala egy resze. 

1736 - Gyorsan terjed a herrnhutizmus az esztek koreben. 



1739 - Megjelenik az elso teljes eszt nyelvii Biblia, amely donto szerepet jatszik az irodalmi nyelv 

kialakulasaban. A szazad kozepen a lakossag szama lijra eleri a 350 ezret. 

1765 - II. Katalin carno rendelettel probalja szabalyozni a jobbagysag helyzetet, de reformszandeka 

a foldesurak ellenallasa miatt meghiiisul. 

1766-67 - Megjelenik az elso eszt nyelvii folyoirat. 

1782 - Esztorszag lakossaganak szama 480 ezer; 90% paraszt, 10% pedig varosi polgar, nemes vagy 

apapsag tagja. 

1788-90 - Ujabb haborii tor ki Oroszorszag es Svedorszag kozott. 

19. sz. eleje - A jobbagyi terhek novekednek, a parasztok a teljes jogtalansag allapotaba kerulnek, a 

foldesurak a piacon penzert arusitjak oket. Gyakoriak a parasztlazadasok. Az esztek szama 

megkozeliti a 600 ezret. 

1804 - 1. Sandor orosz car a jobbagyterheket szabalyozo rendeletet ad ki Estland es Livland 

tartomanyokban; ezek - a foldesiiri ellenallas miatt - most sem erik el celjukat. 

1816 - Estland tartomanyban vegrehajtjak a jobbagyfelszabaditast. 

1819 - Livland tartomanyban is megszuntetik a jobbagysagot. A jobbagy szemelyileg szabad, de 

foldjet ezutan csak berlokent miivelheti. A magasabb szintii biraskodas tovabbra is a nemesseg 

kezeben marad, tehat folytatodnak az onkenyeskedesek. Szabadabba valik a koltozkodes. 

1825 - 1. Miklos car Esztorszagban is a nemzeti mozgalom felerosodesetol tart. Nem ad engedelyt 
eszt nyelvii lijsagok kiadasara, a konyvek tartalmat cenziirazzak. Minden eszkozzel gatoljak a 
lassan kibontakozo nemzeti ebredes mozgalmat. 

1826 - Tallinn lakosainak szama 13 ezer, Tartue 8500. 

1838 - Tartuban az eszt nyelv, folklor es tortenelem tanulmanyozasara megalapitjak az Eszt Tudos 

Tarsasagot. 

1840-45 - Ujabb parasztmegmozdulasok a romlo gazdasagi helyzet miatt. Megkezdodik az esztek 

tomeges kivandorlasa Oroszorszag mas teruleteire. 

1843 - Olyan hiresztelesek terjednek el a parasztsag koreben, hogy kedvezmenyekben reszesul es 

foldet kap az, aki atter az ortodox hitre. A cafolatok ellenere a parasztsag kb. 17%-a ortodox lesz. 

1849 - Livland tartomanyban lij paraszttorveny lep eletbe, mely megtiltja a foldbirtokosoknak, 

hogy kisajatitsak a parasztok kezeleseben levo birtokokat. 

1856 - Estland tartomanyban is eletbe lep az lij paraszttorveny. II. Sandor tronralepesevel 
liberalisabb idoszak koszont be az esztek szamara is. Enyhul a cenziira, eszt nyelvii lijsagok 
jelenhetnek meg, fellendul a konyvek kiadasa. 

1857 - Megjelenik az eszt nemzeti eposz, a Kalevipog, amelyet Friedrich Reinhold Kreutzwald orvos 
es irodalmar allit ossze. 

1858 - Parasztlazadas Estland tartomany Mahtra nevii uradalmaban, amelyet szigorii megtorlas 
kovet. Esztorszag lakossaga kb. 760 ezer fo. 

1862 - Penzt kezdenek gyiijteni es bizottsagokat szerveznek egy eszt nyelvii magasabb szintii 

tanintezet megalapitasara (Eszt Sandor Iskola). 

1864 - Eszt tanitok es parasztgazdak peticioja a carhoz a fennallo viszonyok miatt. 

1868 - Torveny rendelkezik arrol, hogy a parasztok munka helyett penzben fizethetik a berleti 
dijat. Ehinseg tor ki. 

1869 - Johann Woldemar Jannsen megszervezi Tartuban az elso eszt dalosunnepet, amelyet ezutan 
5 evenkent rendeznek. 

1870 - Megepul az elso esztorszagi vasiitvonal. Ipartelepitesekre is sor kerul. Megjelenik a nemzeti 
mozgalom demokratikus szarnya vezetojenek, Carl Robert Jakobsonnak 3 hazafias beszede. 
Jakobson a cari kormanyzatra kivan tamaszkodni a balti nemetek kivaltsagainak 
megnyirbalasaban. A 2 eszt lakossagii tartomany egyesitest kovetel s beleszolast az onkormanyzati 
szervek felallitasaban. 

1872 - Megalakul az Eszt Tollforgatok Tarsasaga. 

1878-82 - Carl Robert Jakobson Sakala c. lijsagot jelentet meg. 

1881 - III. Sandor car tronra lepesekor nem erositi meg a balti nemet nemesseg kivaltsagait. 



1882-83 - N. A. Manasszein szenator baltikumi helyzetfelmereset az orosz befolyas noveleset 
szolgalo reformok kovetik. 

1883 - Livland kormanyzoja szetoszlatja az Eszt Sandor Iskola szervezobizottsagait. Az eszt 
nemzeti mozgalom kb. 15 evig valsagba kerul. 

1884 - A tartui egyetem eszt diakjai hasznalni kezdik a kek-fekete-feher trikolort, amely kesobb az 
Eszt Koztarsasag zaszlaja lesz. 

1887-1905 - Eroszakos oroszosito politika kezdodik. Az iskolakban a 3. osztalytol oroszul folyik a 
tanitas, az oroszul nem tudo tanarokat elbocsatjak. 

1888 - Megnyitjak az Eszt Sandor Iskolat, am ez az esztek eredeti terveivel ellentetben mar teljesen 
orosz tannyelvii. Mivel politikai tevekenysegre nines lehetoseg, az esztek engedelmeskednek Jakob 
Hurt lelkesz felszolitasanak: kultiirajukat kezdik apolni s nepkolteszetet gyiijtenek. 

1889 - Oroszositjak a tartui egyetemet is, es a varost Jurjevre keresztelik. Esztul nem tudo orosz 
birok, tanarok es hivatalnokok erkeznek a balti tartomanyokba. 

1893 - Az orosz hatosagok betiltjak az Eszt Tollforgatok Tarsasagat. 

1896 - A tartui Postimees (Postas) c. lap foszerkesztoje Jaan Tonisson, aki az eszt nep miiveltsegi es 
etikai szintjenek emeleset hirdeti, s a fontolva haladas hive. 

1897 - Esztorszag lakossaga kb. 980 ezer fo. 

1898 - Foldmiivesegyletekbe, antialkoholista ligakba, kulturalis tarsasagokba es onkentestiizolto- 
egyesuletekbe tomorulnek az esztek. Del-Esztorszagban a paraszti birtokok 86%-a van mar 
megvaltva, Eszak-Esztorszagban 50%-a. 

1901 - Konstantin Pats megalakitja Tallinnban a Teataja (Hirado) c. lijsagot, mely a szigorii 
cenziira korlatain belul a tarsadalmi es gazdasagi fejlodest szorgalmazza. 

1903 - Tartuban megjelenik az Uudised (Hirek) c. lijsag (Peeter Speek szerkeszteseben), amely a 
munkasok erdekvedelmevel foglalkozik. 

1904 - Konstantin Pats politikai onkormanyzatot kovetel az eszteknek. 

1905. Jan. - Munkasok szolidaritasi sztrajkjai Tallinnban, Narvaban es Parnuban a „veres 

vasarnap" elleni tiltakozasul. 

1905. marc.-apr. - Zsellerek sztrajkjai es gyiijtogatasok. 

1905. aug. - Megalakul az Esztorszagi Szocialdemokrata Munkaspart. 

1905. okt. 16. (29.) - Tallinnban a cari katonak sortuze (kb. 60 halalos aldozat es kb. 200 sebesult) 

vet veget a bekes megiijulast kovetelo tomegmegmozdulasoknak. 

1905. nov. - Tartuban Jaan Tonisson vezetesevel megalakul az Esztorszagi Halado Neppart. 

1905. nov. 27-29. (dec. 10-12.) -A Tartuban megtartott nepparti politikai gyiilesen szetvalnak a 

mersekeltek es a radikalisok. Mindket szarny a nemzeti onrendelkezest es az oroszositas leallitasat 

koveteli. 

1905. dec. 10. (23.) - Tallinnban es Eszak-Esztorszagban szuksegallapotot hirdetnek ki, 

letartoztatasok kezdodnek. A felboszult munkasok es parasztok kb. 120 nemesi udvarhazat 

gyiijtanak fel. 

1905. dec. - A cari kormany buntetocsapatai megtorlasanak kb. 300-an esnek aldozatul az Eszak- 

Baltikumban. Ezenkivul a 3 balti tartomanyban osszesen 652 embert itelnek halalra es 495-6t 

kenyszermunkara. 

1916 - Kb. 100 ezer esztet soroznak be az orosz hadseregbe, ahol nincsenek onallo eszt alakulatok. 

1917. febr.-marc. - Az Eszak-Baltikumban tartozkodo kb. 100 ezer katona donto tobbsege 

megtagadja, hogy vedje a cari rendszert. Szovjeteket hivnak eletre, kettos hatalom alakul ki. A 

szovjetekben kezdetben az eszerek es a mensevikek vannak tobbsegben. 

1917. marc. - Kb. 40 ezer eszt autonomiat kovetelo tomegdemonstracioja Petrogradban. 

1917. marc. 30. (apr. 12.) - Az ideiglenes kormany beleegyezik az eszak-baltikumi terulet helyi 

onkormanyzatanak felallitasaba. Estland es Eszak-Livland egy tartomannya egyesulnek - 

Esztorszagban. 

1917. apr. - Esztorszag tartomanyi kormanybiztosava Jaan Poskat nevezik ki. Eszt alakulatokat 

allitanak fel. Megalakul az eszt katonak kozponti bizottsaga. 



1917. maj. - A tartomanyi kepviselo-valasztasokon megszuletnek az eszt tortenelem elso szeles 

bazissal rendelkezo partjai. Enyhe baloldali foleny alakul ki. A Tallinni szovjet vegrehajto 

bizottsaganak 75%-a nem eszt (foleg orosz). 

1917. jiin. - Osszeul az eszt katonak I. kongresszusa. Az ideiglenes kormany beleegyezik az eszt 

onkormanyzat megszervezesebe. 

1917. jiil. - Osszeul a nep altal valasztott Maapaev (orszagnap) elnevezesii orszaggyiiles. 

1917. okt. - Nemet csapatok elfoglaljak Saaremaa szigetet. Orosz katonakat vezenyelnek 

Esztorszagba (szamuk eleri a 200 ezret). Az esztorszagi szovjetek II. kongresszusan mar a 

bolsevikok vannak tobbsegben. 

1917. okt. 27. (nov. 9.) - Viktor Kingissepp az esztorszagi katonai forradalmi tanacs neveben atveszi 

a hatalmat. Ezzel a hatalom a Jaan Anvelt vezette esztorszagi szovjetek vegrehajto bizottsaga es a 

tobbsegeben oroszokbol alio esztorszagi katonai forradalmi tanacs kezebe kerul. 

1917. nov. 15. (28.) - A Maapaev Esztorszag legfobb hatalmi szerveve nyilvanitja magat, 
illegalitasba vonul, s a hatalommal a „venek tanacsat" ruhazza fel. 

1918. Jan. - A bolsevikok kivetelevel az osszes esztorszagi part tamogatja a fuggetlenseg gondolatat. 
1918. Jan. 21-22. - Esztorszagi alkotmanyozo nemzetgyiilesi valasztasok. Ezeket a bolsevikok 
berekesztik, mert a nem szocialista szavazatok aranya kb. 60%. 

1918. febr. 19. - Az illegalitasban tevekenykedo „venek tanacsa" 3 szemelyes „megmentesi 

bizottsagot" hoz letre, es raruhazza a dontesi hatalmat. 

1918. febr. 24. - Nemet csapatok kozelednek Tallinn fele. A visszavonulo Voros Hadsereg utan 

tamadt hatalmi iirben kikialtjak az Eszt Koztarsasagot (fuggetlen es demokratikus koztarsasag a 

tortenelmi es nemzeti hatarokon belul). A „megmentesi bizottsag" ideiglenes kormanyt nevez ki 

Konstantin Pats vezetesevel. 

1918. febr. 25. - Nemet csapatok vonulnak be Tallinnba. Nehany nap miiltan befejezodik egesz 

Esztorszag megszallasa. Nov. kozepeig tarto szigorii diktatiira kezdodik. A balti nemet barok celja a 

terulet gyors elnemetesitese. 

1918. nov. 11. - Nemetorszag kapitulacioja utan megkezdik a megszallo nemet alakulatok kivonasat 

Esztorszagbol, lijabb hatalmi iir keletkezik. 

1918. nov. 20. - Konstantin Pats visszater nemet fogsagabol, s hazatert katonakbol es onkentesekbol 

szervezni kezdi az ideiglenes kormanyhadsereget. 

1918. nov. 27. - Szovjet-Oroszorszag nagyaranyii tamadast indit, hogy a Baltikumban is 

helyreallitsa a birodalmi hatarokat. 

1918. nov. 29. - Miutan a Voros Hadsereg elfoglalja Narvat, Jaan Anvelt vezetesevel kikialtjak az 

Esztorszagi Dolgozo Nep Kommunjet. Az eszt ideiglenes kormany ellen harcolok tobbsege nem eszt. 

1918. dec. - Az eszt ideiglenes kormany mozgositast rendel el; brit haditengereszeti egysegek 
fegyvereket es loszert hoznak szamara, s megakadalyozzak a Voros Flotta tamadasat. A honap 
vegere Esztorszagnak kozel a fele a Voros Hadsereg kezere kerul, amely 35 km-re kozeliti meg 
Tallinnt. Az eszt fegyveres erok parancsnokava Johan Laidoner tabornokot nevezik ki. 

1919. Jan. 7. - Az eszt ideiglenes kormany hadserege a front egesz hosszaban megallitja a bolsevikok 
elorenyomulasat, s ellentamadasba megy at. 

1919. febr. - Gyakorlatilag egesz Esztorszag teruleterol kiiizik a Voros Hadsereget. 
1919. apr. 5-7. - Az alkotmanyozo nemzetgyiilesi valasztasok a centrista es baloldali partok sikeret 
hozzak (az eszt bolsevikok bojkottfelhivasa ellenere a reszveteh arany 80%). A nemzetgyiiles a 
szocialdemokrata August Reit valasztja elnokenek, a miniszterelnok a munkaparti Otto Strandman. 
1919. maj.-jiil. - A kb. 75 ezer fos eszt hadsereg gyozelmes harcokat folytat a Voros Hadsereg, a 
balti nemetek Landeswehr hadserege es a Rudiger von der Goltz vezette „Vashadosztaly" ellen. 

1919. okt. 10. - A nemzetgyiiles szeles bazisii foldreformtorvenyt fogad el, felosztjak a 
nagybirtokosok foldjeit. 

1920. Jan. 3. - Fegyverszunet lep eletbe Szovjet-Oroszorszag es Esztorszag kozott. 

1920. febr. 2. - Tartuban alairjak a bekeszerzodest Esztorszag es Szovjet-Oroszorszag kozott, 
ebben Szovjet-Oroszorszag de jure elismeri Esztorszag fuggetlenseget, s mindorokre lemond 



minden Esztorszag teruletevel kapcsolatos jogarol, tovabba 15 millio aranyrubel jovatetel 
kifizetesere kotelezi magat, ill. szabad atkoltozest iger az oroszorszagi eszteknek (kb. 40 ezren at is 
koltoznek). 

1920. jiin. 15. - Az Eszt Koztarsasag elso alkotmanyanak elfogadasa. A politikai elet nem 
stabilizalodik, 1919-33 kozott, az lin. liberalis demokracia idejen 21 kormanyalakitasra kerul sor, 
ezekben a centrista es jobboldali partok dominalnak. Az egyhazat elvalasztjak az allamtol. 

1921. szept. 22. - Esztorszagot felveszik a Nepszovetsegbe. Az eszt allam terulete 47 549 km^, 
lakoinak szama 1 107 059 fo (1922). A lakossag megoszlasa (1922): eszt 87,7%, orosz 8,2%, nemet 
1,7%, sved 0,7%, zsido 0,4%, egyeb 1,3%. Esztorszag agrarallam. Fobb exportcikkek- vaj, hiis, 
marha faaru, len, celluloz, textil. F6 kereskedelmi partnerei: Nemetorszag, Nagy-Britannia. 

1922. maj. 3. - Hazaarulas vadjaval kivegzik Viktor Kingisseppet; a 20-as evek elejen szamos per 
folyik kommunistak ellen. 

1923 - Esztorszag es Lettorszag vedelmi szerzodest kot egymassal. 

1924. dec. 1. - Sikertelen kommunista allamcsinykiserlet kb. 300-400 resztvevovel. 

1925 - Megszuletik a kultiirautonomia-rendelet, amelyben biztositjak a nemzeti kisebbsegek 

szammara az anyanyelvi iskolakat, ill. azt, hogy az allam anyagi tamogatasaval maguk szervezzek 

kulturalis eletuket. 

1932 - Novekszik a Szabadsagharcos Mozgalom nepszeriisege, mely propaganda] aban es 

taktikajaban a nemet nemzetiszocialistakrol vesz peldat. 

1932. apr. 10-12. - A nepszavazas elutasitja az eszt kormany alkotmanymodositasi javaslatat. 

1933. okt. - A 3. nepszavazason a Szabadsagharcos Mozgalom alkotmanytervezetet fogadjak el, ami 
az allamfoi hatalom megerosodeset jelenti. Enyhul a gazdasagi valsag, a korona leertekelese elosegiti 
az exportot. 

1934. marc. 12. - Az allam stabilitasanak felbomlasatol es zavargasoktol felve, Konstantin Pats 
allamfo allam csinyt hajt vegre s rendkivuli allapotot vezet be 6 honapra, foparancsnokka Johan 
Laidonert nevezi ki. Betiltjak a Szabadsagharcos Mozgalmat, Pats feloszlatja az orszaggyiilest, 
tekintelyuralmi diktatiira kezdodik. 

1934. szept. 12. - Litvania is csatlakozik az Esztorszag es Lettorszag kozott mar meglevo vedelmi 
szerzodeshez. 

1935. marc. - Betiltjak az osszes politikai part miikodeset. Korlatozzak a sajtoszabadsagot, a 
kormany tamogatoibol letrehozzak a Haza Szovetseget, az egyetlen legalis politikai szervezetet. 
1935. dec. - Felfedik a szabadsagharcosok osszeeskuvesi terveit, tomeges letartoztatasokra kerul 
sor, bortonbunteteseket szabnak ki. 

1937. febr. 12. - A nemzetgyiiles elfogadja a Konstantin Pats altal javasolt alkotmanyt, amely 
visszaterest jelent az alkotmanyos kormanyzashoz. 

1938. maj. - Amnesztiaban reszesul szinte az osszes szelsojobboldali es a kb. 100 kommunista 
bebortonzott. 

1939. jiin. - Nemetorszag megnemtamadasi szerzodest kot a balti orszagokkal. 

1939. aug. 23. - Moszkvaban megkotik a szovjet-nemet megnemtamadasi szerzodest, melynek 

kiegeszito titkos zaradeka alapjan Esztorszag a SZU befolyasi ovezetebe kerul. 

1939. szept. - A Voros Hadsereg kb. 160 ezer katonat von ossze Esztorszag hatarara (az eszt 

hadsereg bekebeli letszamanak 10-szereset). 

1939. szept. 17. - A tallinni kikotobe internalt Orzel nevii lengyel tengeralattjaro megszokik. 

1939. szept. 24. - A Moszkvaba erkezo Karl Selter eszt kulugyminiszternek ultimatumszerii 

koveteleseket nyiijtanak at: a SZU kolcsonos segitsegnyiijtasi szerzodest, szovjet tengeri es legi 

tamaszpontokat akar Esztorszagra kenyszeriteni. 

1939. szept. 28. - Alairjak a szovjet-eszt kolcsonos segitsegnyiijtasi szerzodest s a hozza tartozo 

titkos jegyzokonyvet. A szerzodes 10 evre szol: a SZU kotelezi magat, hogy nem serti meg 

Esztorszag szuverenitasat. A tamaszpontokon kivul a SZU 25 ezer katonat is allomasoztathat 

Esztorszagban. 

1939. okt. - Uj kormany alakul Juri Uluots vezetesevel. Hitler hivasara tobb mint 12 ezer balti 



nemet hagyja el Esztorszagot. 

1939. okt. 18. - Megkezdodik a szovjet csapatok bevonulasa az esztorszagi katonai tamaszpontokra. 

1939. nov. - A SZU-ban olyan terkep jelenik meg, amely Esztorszagot mar a SZU reszekent tunteti 

fel. 

1939. nov. 30. - A szovjet-finn haborii alatt (1940. marc. 12-ig) szovjet bombazo repulogepek 
esztorszagi tamaszpontokrol szallnak fel, ami a szovjet-eszt szerzodes megsertese. Illegalisan tobb 
szaz eszt jelentkezik onkentesnek a finn hadseregbe. 

1940. jiin. 15. A SZU megszallja Litvaniat, az Esztorszagban allomasozo szovjet csapatok 
megindulnak Tallinn fele, a szovjet-eszt hatarra nagyaranyii szovjet katonai eroket vonnak ossze. 
1940. jiin. 16. - Vjacseszlav Molotov a litvaniaihoz hasonlo ultimatumot intez a moszkvai eszt es lett 
kovethez. Az eszt kormany 8 es fel ora gondolkodasi idot kap. 

1940. jiin. 17-19. - Az eszt kormany engedelyet megkapva 90 ezer szovjet katona szallja meg 

Esztorszagot, a mar ott levo 25 ezren kivul. 

1940. jiin. 19. - Andrej Zsdanov, Moszkva teljhatalmii megbizottja Tallinnba erkezve osszeallitja az 

lij eszt kormany nevsorat. Miniszterelnoknek a kevesse ismert orvost es koltot, Johannes Varest 

jeloli ki. 

1940. jiin. 21. - Szovjet pancelosok es katonak reszvetelevel kb. 2000 fo tuntetese kezdodik Tallinn 

kozpontjaban lij kormany felallitasaert (a megmozdulast kesobb a nep szeles bazisii szocialista 

forradalmanak nevezik). A tuntetok egy resze orosz munkas a hatar tuloldalarol. Este Johannes 

Vares bejelenti Konstantin Patsnek az lij kormany osszetetelet, aki beiktatja az lij kormanyt. Az 

EKP tagjainak szama 133 fo. 

1940. jiil. 14-15. - Kepviseloi „valasztasok". Szovjet forrasok szerint a reszveteli arany 84,1%, s a 

megjelentek 92,8%-a szavaz a nepi szovetsegre. A valasztasok eredmenyet meghamisitjak. 

1940. jiil. 21-23. - Osszeul a kepviseloi gyiiles. Hatarozatai: 1. Esztorszag tanacskoztarsasagga 

kialtja ki. 2. Esztorszag kinyilvanitja kivansagat, hogy a SZU tagkoztarsasaga legyen. 3. A fold 

egeszeben a nep tulajdona. 4. A bankok es a nagyipar allamositasa. Konstantin Pats elnokot 

lemondatjak (22-en), az elnoki teendoket Johannes Vares latja el. 

1940. aug. 6. - Moszkvaban a Legfelsobb Tanacs jovahagyja, hogy az Eszt SZSZK a SZU 16. 

koztarsasag legyen. 

1940. aug. 25. - Az Eszt SZSZK lij, az 1936-os sztalini modell alapjan kesziilt alkotmanyanak 

elfogadasa. Szovjet mintajii intezmenyrendszert vezetnek be. 

1940. nov.-dec. - Korlatozott foldosztas. 

1941. jiin. 14. - Tobb mint 10 ezer eszt deportalasa Sziberiaba. Az 1940-41-es szovjethatalom altal 
kivegzettek szama kb. 2000 fo. 

1941. jiin.-jul. - Nemetorszagnak a SZU elleni tamadasa utan kb. 33 ezer esztet mobilizalnak a 
Voros Hadseregbe, akiknek kb. fele munkataborokban hal meg a haborii elso honapjaiban. 

1941. okt. 21. - Befejezodik Esztorszag nemet megszallasa. A megszallok altal felallitott hatalmi 
szervezet, az Esztorszagi Onkormanyzat vezetoje az egykori szabadsagharcos, Hjalmar Mae. 
Megkezdodik Esztorszag gazdasagi kizsakmanyolasa. 

1942. maj. - Kb. 20 ezer eszt katona szolgal a Voros Hadsereg eszt alakulataiban. 

1943. marc. - Minden, 1919 es 1924 kozott szuletett esztorszagi ferfit besoroznak a nemet 
hadseregbe. 

1943. okt. - Kb. 2700 eszt onkentes jelentkezik a finn hadseregbe es harcol a SZU ellen. 

1944. febr. 1. - Sorozast rendelnek el az 1904-23 kozott szuletett eszt ferfiak szamara, mert 
kozeledik a front Esztorszag hatarahoz. A sorozast tamogatja Juri Uluots, az Eszt Koztarsasag 
utolso, illegalitasban elo miniszterelnoke is. 38 ezren gyiilnek ossze, igy Esztorszag teruleten kb. 50- 
60 ezer eszt katona van. A front fel evig Esztorszag keleti hataran all. 

1944. febr. - Az egykori ellenzeki partokbol, a tallinni es tartui ellenallasi mozgalmakbol 

megalakitjak az Eszt Koztarsasag Nemzeti Bizottsaga nevii kozponti szervet. 

1944. marc. 9. - Szovjet bombazok terrortamadasa Tallinn ellen. Kb. 1000 halott, 40 ezer 

hajlektalan. 



1944. aug. 27. - Szovjet kezre kerul Tartu, Tallinn (szept. 22.), Parnu es Haapsalu (szept. 24.), az 

esztorszagi szigetek (okt. eleje). 

1944. aug.-szept. - 2000 Finnorszagban harcolt eszt katona ter vissza Esztorszagba. 

1944. szept. 18. - Juri Uluots, aki az Eszt Koztarsasag alkotmanya alapjan az elnoki teendoket latja 

el, ideiglenes eszt kormanyt nevez ki Otto Tieffel az elen. Uluots Svedorszagba menekul, ahol 

nemsokara meghal. Az ideiglenes kormany tagjainak tobbsege szept. folyaman szovjet fogsagba 

kerul. 

1941-1944 - A nemet megszallas alatt kb. 6000 embert vegeznek ki (kozottuk tobb mint 1000 

zsidot). A nemet hadseregben elesett esztek szama 15-25 ezer. Kb. 6000-en menekulnek 

Finnorszagba a besorozas elol. 1944 nyaran es oszen kb. 70 ezer eszt menekul Nyugatra, foleg 

Svedorszagba es Nemetorszagba. 1944 vegen mar kb. 100 ezer eszt el Nyugaton. 

1944. szept.-1947. jiin. - Az 1940-41-esnel szelesebb korii foldreform vegrehajtasa. 

1945 - Tobb ezer embert tartoztatnak le a szovjet hatosagok a nemetekkel valo egyuttmiikodes 

vadjaval. Sok ezren az erdobe menekulnek. Tobb even at partizanhaborii folyik, leghevesebben 

1946-48 kozott, amikor kb. 15 ezren harcolnak. Esztorszag elveszti teruletenek 5%-at, 1940-45 

kozott lakossaga kb. 200 ezer fovel csokken. Az ev vegen az EKP tagletszama 7139 fo. 

Lettorszag 

A lettek az indoeuropai nyelvcsalad balti agahoz tartozo nep. Foldmiivelessel es allattenyesztessel 
foglalkozo oseik az i. e. 2. e. elejen az Odera-Visztula-Dnyeper felol erkeznek a mai Lettorszag 
teruletere, eszakabbra szoritva az ott elo finnugorokat. Az i. sz. 1. e. folyaman kialakulnak a lett 
torzsek (kurok, zemgalok, latgalok, selek), amelyek a 8. sz.-ra elkulonulnek a litvanoktol. A lettek 
egyseges neppe formalodasa a hosszan tarto es megosztottsagot jelento idegen uralom miatt a 15-18. 
sz.-ig elhuzodik. A kurok a Rigai-obol es a mai Litvania hatara kozott a tengerparttal 
parhuzamosan, a zemgalok a Daugavatol (Nyugati-Dvinatol) delre, a selek toluk keletebbre, a 
latgalok a folyotol eszakra, a mai Esztorszagig telepednek le. Egyutt elnek a Rigai-obol menten 
marado finnugor livekkel. 

10-12. sz. - A lett tortenelemben a keso vaskor es az elso allamalakulatok megjelenesenek ideje. 
Tanyak, falvak, foldvarak, a mellettuk kialakult kezmiives telepekkel alkotjak a szallasvideket. A 
latgalok, selek, livek lakta allamalakulatok (Talava, Atzele, Jersika, Koknese) a szomszedos keleti 
szlav fejedelemsegek (Novgorod, Pszkov, Polock) adofizetoi, a kurok es zemgalok viszont megorzik 
fuggetlenseguket. A pogany lettek foistene Perkons, a villamok ura (mint a germanoke es a szlavoke 
is), szimboluma a fejsze. A keleti teruleteken fokozatosan elterjed a pravoszlav keresztenyseg. 
1170-es evek - Bremabol es Visbybol erkezett, fokent nemet kereskedok jelennek meg a Nyugati- 
Dvina torkolatanal. 

1184 - A bremai ersek alapitotta kelet-balti puspokseg megbizottja, Meinhard megerkezik a 
livekhez, akik eluzik 6t. 
1198 - Az elso keresztes hadjarat a livek ellen. Vezetoje Berthold puspok. 

1200 - Albert bremai kanonok (Riga kegyetlensegerol hires kesobbi puspoke) keresztesek elen 
megjelenik a Nyugati-Dvinanal. 

1201 - A keresztesek es lubecki kereskedok megalapitjak Rigat. 

1202 - Albert puspok tamogatasaval megszervezik a Kardtestverek (maskent: Kardhordozok) 
Rendjet. 

1207 - Veget er a livek „megkeresztelese". Megkezdodnek a latgalok es kurok elleni hadjaratok. 

Minden lij hoditason a rigai puspok es a lovagrend osztozik. 

1210 - A kurok legyozik a Kardtestvereket az Irbe folyonal, sot Rigat is megostromoljak. 

1214 - A Kardtestverek leigazzak a latgalokat. Megindulnak az esztek es a zemgalok ellen. A 

zemgali Tervete vezetoje ekkor Viestarts „princeps". 

1251 - Riga puspoke erseki rangot nyer. 



1260. jiil. 13. - Durbe mellett a kurok, zemgalok es litvanok gyozedelmeskednek az egykori 

Kardtestverek felett, akik erejuk novelese celjabol 1237-ben beolvadtak a poroszok ellen 1230 ota 

harcolo Nemet (maskent: Teuton) Lovagrendbe s annak egyik agat alkotjak. Attol kezdve lij neviik 

Livoniai Lovagrend. Nameisis dux egyesiti a zemgalokat a nemetek ellen. 

1267 - Befejezodik a kurok hodoltatasa. 

1282 - Rigat felveszik a Hanza-szovetsegbe. 

1290 - A lovagrend leigazza a zemgalokat, s ezzel befejezodik a lettek „megkeresztelese". Az egesz 

tartomanyt a livekrol Livonianak nevezik el. Livonia 6 kisebb-nagyobb egyhazi fejedelemseg 

konfoderacioja. A legerosebb a Livoniai Lovagrend (67 ezer km^) es a Rigai Ersekseg (18 ezer km^). 

A rend nagymestere es az ersek vetelkednek az egesz tartomany es a gazdag kereskedovaros, Riga 

feletti hegemoniaert. Riga varosa es patrimoniuma (kornyezo foldek) - kb. 300 km^ - kulonallo 

egyseg. Livonia tobbi reszen a Kurlandi Puspokseg, a Saaremaa Puspokseg es a Tartui Puspokseg 

osztozik. (Az utobbi ketto a lovagrend eszaki birtokaival egyutt a mai Esztorszag teruleten van.) A 

rigai ersek egyhazi ugyekben egesz Livonia, sot Poroszorszag teljhatalmu ura (csak a papa 

fohatosaga ala tartozik), de a puspokok es a lovagok bel- es kulpolitikajaba nem szolhat bele. 

Livonia foldesurai es polgarai nemetek, a parasztok lettek es esztek. 

1419 - Livonia elso tartomanygyiilese (landtag) Valkanban. 

1428 - A rigai zsinat megallapitja, hogy a parasztsag zome tovabbra is pogany, noha sorozatos 

torvenyekkel tiltjak a „keresztenyseg lefurdeset", amivel a folyokba martozva probalkoznak a 

lettek. 

1494 - A roghoz kotes elso irasos dokumentuma: a rigai ersek es vazallusainak megegyezese a 

szokott parasztok visszaadasarol. 

1507 - Az elso lett nyelvemlek, egy latinul irt imadsagoskonyvbe kezzel bejegyzett Miatyank. 

1520-as evek - A nemet lakossag koreben terjed a reformacio. A jobbagyokat uraik tudtuk nelkul 

atirjak az lij hitre. A gazdasagi fellendules es kedvezo kereskedelmi lehetosegek miatt a foldesurak 

megnovelik allodiumaikat es a robotot, megtiltjak, hogy a parasztok aruikat az 6 kozvetitesuk 

nelkul piacra vigyek. Livonia exportcikkei: gabona, len, kender, prem, viasz, zsir, fa. Importal 

femeket, sot, szoveteket, fiiszereket. 

1554 - Valmieraban (Wolmar) a landtag hatarozata egesz Livoniaban biztositja a szabad 

lutheranus vallasgyakorlatot. 

1561 - A livonia haborii (1558-83) soran, amelyben Oroszorszag megtamadta a lovagrendet - a 

harcokba beavatkozott Dania, Litvania, Svedorszag es Lengyelorszag is -, Livonia megsziinik. A 

lovagrend nagymestere es a rigai ersek behodol a litvan, majd a lengyel-litvan uralkodonak. 

Kurlandot puspoke a danoknak adja el, Livonia eszaki reszet a svedek (Estland) szerzik meg. A 

Nyugati-Dvinatol eszakra elterulo foldekbol az lin. „Dvinantuli Hercegseget" alakitjak ki (1561- 

1629). A folyotol delre eso teruleteket Kurlandi es Zemgali (roviden Kurlandi) Hercegseg nev alatt 

egyesitik (1561-1795). Elso hercege az 1561-ben megsziint Livoniai Lovagrend utolso nagymestere, 

Gotthard Kettler. Mindket hercegseget a lengyel-litvan uralkodonak rendelik ala. 

1585 - A papai legatus es a lengyel-litvan uralkodo kezdemenyezeser Wilnoban kinyomtatjak az 

elso lett nyelvii konyvet, egy katolikus katekizmust. 

1586-87 - Konigsbergben a kurlandi herceg megrendelesere lett nyelvii lutheranus kate keszul a 

nyomdaban. Az ellenreformacio es a protestantizmus harcaban mindket fel az anyanyelv 

segitsegevel kivanja megnyerni a parasztokat. Ennek hatasara eloszor gyokeredzik meg igazan a 

keresztenyseg a lettek kozott, bar a jezsuitak jelentese szerint meg 1742-ben is 231 „szent fat" kell 

kivagni Latgaleban. 

1629 - Az 1617-29-es lengyel-sved haboriit lezaro altmarki fegyverszunettel Svedorszag megszerzi a 

Dvinantiili Hercegsegnek a Daugava (Nyugati-Dvina) es az Aiviekste folyotol eszakra fekvo, 

tiilnyomo reszet, valamint Rigat es kornyeket. Az egykori hercegsegnek a 2 folyo koze eso 

maradekat beolvasztjak a lengyel-litvan allamba. 

1638 - Rigaban megjelenik az elso lett szotar („Lettus"). Osszeallitoja Georgius Mancelius lelkesz. 

1721 - Az eszaki haborii (1700-21) vege. A nystadti bekeben Svedorszag kenytelen atengedni a balti 



hoditasait Oroszorszagnak. Sved-Livonia a cari birodalomhoz kerul. 

1736 - Nicolaus Zinzendorf grof, a szasz herrnhuti testverkozosseg feje megerkezik 

Valmiermuizaba, az elso baltikumi vallasi-tarsadalmi mozgalom kozpontjaba. A protestans 

vallasfelekezet predikatorai munkaszunetet, takarekossagot hirdetnek. A mozgalmat, mivel a 

parasztok kozott igen nepszerii (mar 3 ezer tagja volt), a barok tiltakozasara 1743-ban betiltjak, es 

csak II. Katalin carno engedelyevel lijul meg 1764-ben. 

1772 - A lengyel-litvan allam elso felosztasakor az egykori Dvinantiili Hercegsegnek Daugava es 

Aiviekste folyok koze eso darabja Oroszorszaghoz kerul. 

1795 - A lengyel-litvan allam harmadik felosztasat kozvetlenul megelozoen Oroszorszag megszerzi 

a lengyel hiiberes Kurlandi Hercegseget. Ezzel a mai Lettorszag egesz terulete 3 lepcsoben (1721, 

1772, 1795) a cari birodalom reszeve valt. A tortenelmi megosztottsagan Szentpetervar sem 

valtoztat. Aprobb teruleti es nevmodositasoktol eltekintve a harmas tagolas 1920-ig fennmarad: 

Kurland (lettul Kurzeme) es Livland (Vidzeme - melynek csak deli feleben elnek lettek) onallo 

guberniumok a nemet barok nemi onkormanyzataval. A Daugava es Aiviekste folyok koze (lettul 

Latgale) a Vityebszki kormanyzosag reszere. 

1800 - A mai Lettorszag kivetitett nepesseg szama becslesek szerint 725 ezer fo, ebbol 672 ezer el 

falun. Vidzemeben a parasztsag 2/3-a es Kurzemeben 1/3-a mar tud irni-olvasni. Riga Szentpetervar 

utan a 2. legforgalmasabb kikoto, s csak 1850 utan szorul Odessza mogott a 3. helyre. A 

manufakturakban es gyarakban a foldbirtokosoktol berelt jobbagyok (koztuk igen sok orosz) 

dolgoznak. 

1817. aug. 25. - A liberalis nemesseg nyomasara Kurlandban a car jovahagyasaval kimondjak a 

jobbagyfelszabaditast, de a parasztok nem kapjak tulajdonukba az altaluk miivelt foldet. Ezentiil 

berlok. 

1819. marc. 26. - Livlandban a kurlandival azonos feltetelekkel szinten megtortenik a 

jobbagyfelszabaditas, bar a vegrehajtasa mindket kormanyzosagban 14 evig elhiizodik. 

1845-48 - Kb. 74 ezer livlandi paraszt ter at a pravoszlav hitre abban a remenyben, hogy igy 

attelepulhet Kozep- es Del-Oroszorszagba, ahol kedvezobb eletkorulmenyeket remel. (A mozgalmat 

korabban Irinarh rigai ortodox puspok osztonozte, amig a nemesek kovetelesere le nem valtottak.) 

1850-70-es evek Az „ifju lettek mozgalma" (fontosabb kepviseloik: Krisjanis Barons neprajzkutato. 

Juris Alunans kolto, Krisjanis Valdemars publicistas stb.). A Peterburgas Avizes (Petervari Ujsag) 

c. lap korul tomorulo fiatal demokrata ertelmisegiek a nemzeti romantikat, hazafias lirat, prozat, 

dramat miivelik. A lett folklor megidezesevel ebresztgetik a hazafias erzeseket, reformok utjan a 

nep kulturalis es gazdasagi felemelesere torekszenek. 

1861 - Az altalanos birodalmi jobbagyfelszabaditas eredmenyekent a vityebszki kormanyzosag 

lettek laktra reszeben (Latgale) is eltorlik a jobbagysagot. A foldesurak itt fokent lengyelek. Ez 

evben megnyilik az elso vasiitvonal Riga-Dunaburg (Daugavpils) kozott. 

1864 - Megalakul az elso tokeeros bank, a Rigai Tozsdebank. 

1865 - Az 1863-as lengyel felkeles hatasara a lengyelek, litvanok, beloruszok lakta lin. 
„Eszaknyugati Hatarteruleten", ahova Latgale is tartozik, az orosz kormanyzat betiltja a latin betiis 
irast. A tilalom 1904-ig marad ervenyben. 

1870 - Megnyitjak a rigai lett szinhazat. (Csupan 1868 ota letezik lett nyelvii szinjatszas.) 

1873 - A folklorban gyokerezo nemzettudat erositesenek fontos esemenye az elso „dalos unnep". 

1877. marc. 26. -Az 1870-es „varosi szabalyzat" ervenyesseget Szentpetervar kiterjeszti a balti 

kormanyzosagokra is. Ezzel a kozepkori magisztratusok helyebe 4 evre valasztott tanacsok lepnek, 

bar a valasztojogot biztosito cenzus igen magas. 

1880-as evek 2. fele, 1890-es evek eleje - Adminisztrativ reformok formajaban felerosodik az 

oroszosito politika a Baltikumban. - A Dienas Lapa (Napilap). c. lijsag korul megszervezodik a 

marxizmust terjeszto baloldali ertelmiseg. Fontosabb kepviseloi: Janis Rainis kolto es dramairo, 

Eduards Veidenbaums kolto, Peteris Stucka jogasz es forradalmar. 

1893 - Eloszor unneplik a munkasok maj. 1-jet (Liep%ja-Libau). 

1890-es evek - Nagy gazdasagi fellendules, Kurland es Livland a cari birodalom legiparosodottabb 



teruletei koze emelkedik. A hagyomanyos kereskedelem, textil- es elelmiszeripar mellett rohamosan 

fejlodik a gepgyartas, az elektrotechnika, a vegyipar, a fafeldolgozas es a cellulozgyartas. Az ipar a 

kikotokben es nagyvarosokban koncentralodik: Riga, Liep^a (Libau), Jelgava (Mitau), Daugavpils 

(Dunaburg). 

1897 - Az evi nepszamlalas adatai szerint Lettorszag mai teruleten 1,93 millio lakos el, 30%-uk 

varosokban. Nemzetisegi megoszlas: 68% lett, 12% orosz, ukran, belorusz, 7% zsido, 6% nemet, 

7% egyeb. Kurlandban a lakossag 71%-a, Livlandban 78%-a ir-olvas. (A birodalomban ez 

atlagosan csupan 27%). Az osszes fold kb. 40%-a a balti barok kezen van, a falusi lakossag mintegy 

60%-a fold nelkuli. 

1899. maj. eleje - Az lin. „rigai lazadas". A hadsereg a tunteto munkasok koze 16. Ez az elso komoly 

konfliktus a hatalom es a proletarok kozott. 

1900 - 62 reszvenytarsasag miikodik 64,8 milliard rubel alaptokevel. 

1901 - A rigai kikoto evi 195,8 millio rubeles forgalmaval elso helyre kerul a birodalomban. A lett 
nagyipari munkassag letszama 50-60 ezer fo. 

1904 - A cari hatosagok feloldjak a latin betiis iras 1865-ben bevezetett tilalmat a birodalom 
eszaknyugati teruletein, koztuk a mai Lettorszag Latgale nevii egysegeben (akkor a vityebszki 
kormanyzosag resze). 

1904. jiin. 7-9. (20-22.) - A Lett Szocialdemokrata Munkaspart alakulo kongresszusa. 

1905. Jan. 13. (26.) - A szentpetervari „veres vasarnap" miatt tuntetes Rigaban. A katonasag 
fellepese nyoman 70 halott es 200 sebesult. 

1905. aug. 6. (19.) - A parasztzendulesek miatt rendkivuli allapotot vezetnek be Kurlandban, majd 
az ev vegen Livlandban is. Az intezkedes 1908-ig marad ervenyben. 

1905. okt. - Letrejon a nagypolgarsag erdekeit kepviselo lett alkotmanyos demokrata part. 

1906. marc. - A lett szocialdemokratak konferenciajan hatarozatot hoznak az Oroszorszagi 
Szocialdemokrata Munkaspartba valo belepesrol. A lett partnak 1908-ban kb. 5 ezer tagja van. 
1915. maj.-nov. - Kurland (a mai Lettorszag deli, delnyugati fele) az L vilaghaboriiban nemet 
megszallas ala kerul. Felmillio menekult kerult az orosz kormanyzosagokba. Evakualjak 
Oroszorszagba a rigai es livlandi ipari uzemeket. 

1915. aug. -A car engedelyevel lett nemzetisegii dumakepviselok onkentes loveszezredek 

toborzasaba kezdenek. (Az L vilaghaboriiban 180 ezer lett onkentes harcol, kozuluk 32 ezer elesik.) 

1917. marc. - A febr.-i petrogradi forradalom gyozelme utan kettos hatalom alakul ki Livlandban is 

(a mai Lettorszag 1917-ben a nemetek altal meg nem szallt eszaki fele). 

1917. jiil. 29-30. (aug. 11-12.) - Megvalasztjak a lett munkas-, katona- es parasztkuldottek 

tanacsainak vegrehajto bizottsagat (Livland) 

1917. okt. - Petrogradban megalakul a fuggetlen polgari Lettorszag gondolatat kepviselo Lett 

Ideiglenes Nemzeti Tanacs, amely azonban nem rendelkezik fegyveres erovel es nem elvezi a 

lakossag tobbsegenek bizalmat. Hasonlo cellal jon letre a nemetek altal megszallt Rigaban az 

illegalis Demokratikus Blokk. 

1917. dec. 16-18. (29-31.) - Valmieraban (Wolmar) megalakul az elso lett tanacskormany. Elnoke 
Fricis Roziriys-Azis. 

1918. febr. vege - A breszti szovjet-nemet beketargyalasok megszakadasa nyoman kibontakozo 
nemet tamadas Livland es Estland kormanyzosagokat is nemet kezre juttatja. Ezzel a kesobbi 
Lettorszag egesz terulete nemet megszallas ala kerul, ami a szovjethatalom veget is jelenti. 

1918. apr. 12. - Rigaban Livland es Estland nemet baroinak tartomanygyiilese (landtag) felajanlja a 
Hohenzollerneknek a „Baltikum koronajat", hogy Kurlandot, Livlandot es Estlandot dinasztikus 
uniova a birodalomhoz lehessen kapcsolni. A lett nemzeti tanacs tiltakozik. 
1918. nov. 17. - A Compicgne-ben kotott (nov. 11.), az L vilaghaboriis nemet vereseget elismero 
fegyverszunet alairasa utan a Baltikumban is osszeomlik a nemet megszallas. Karlis Ulmanis (a 
Parasztszovetseg egyik alapitoja, az USA-ban vegzett agronomus) vezetesevel ideiglenes lett nemzeti 
kormany alakul polgari es parasztparti kepviselokbol. A kormany a Lett Ideiglenes Nemzeti Tanacs 
es a Demokratikus Blokk egyesulesevel megalakult es parlamentkent miikodo „Nepi Tanacs"-ra 



tamaszkodik. Fegyveres ereje a 600 fos nemzeti garda mellett a nemet hadsereg. 
1918. nov. 18. - Rigaban kikialtjak a fuggetlen Lett Koztarsasagot. 

1918. dec. 17. - Az illegalis lett kommunistak szovjetkormanyt alakitanak, amit Moszkva 22-en 
elismer. Par nap miilva segitsegnyiijtas celjabol a Voros Hadsereg megtamadja a fiatal Lett 
Koztarsasagot. Veres polgarhaborii kezdodik, amibe a kisszamii lett nemzeti csapatok mellett 
beavatkoznak a meg ott allomasozo nemetek es az antant segederoi is. 

1919. Jan. 4. - A Voros Hadsereg es a lett voros loveszhadosztalyok elfoglaljak Rigat. 

1919. Jan. 13-15. - A munkas-, katona- es parasztkuldottek kongresszusa Rigaban elfogadja 

Szovjet-Lettorszag alkotmanyat. A tanacskormany elnoke Peteris Stucka. A 2. szovjethatalom 5 

honapig all fenn. 

1919. marc. 1. - Dekretum a fold nacionalizalasarol. A lett szocialdemokrata part bolsevik szarnya 

felveszi a Lett Kommunista Part nevet. 

1919. maj. 22. - Nemet es lett csapatok visszafoglaljak Rigat. 

1919. jiin. 22. - Cesisnel (Wenden) az Ulmanis-kormany ellen fellazado balti nemet hadsereget az 
egyesult lett-eszt csapatok megverik. 

1918-19 - A polgarhaborii alatt 5 ezer balti nemet menekul el a kesobbi Lettorszag teruleterol. 

1920. Jan. 13. - Az utolso szovjet eroket is kiverik Lettorszagbol. 

1920. febr. 1. - Fegyverszunet Lettorszag es Szovjet-Oroszorszag kozott. 

1920. maj. 1. - Osszeul az alkotmanyozo nemzetgyiiles. 152 kuldottje 21 frakciot kepvisel. 

Legjelentosebbek: szocialdemokratak (57), a Parasztszovetseg (26), nemzetisegi es kereszteny 

partok (69). 

1920. aug. 6.-szept. 6. - Bulduriban (Riga mellett) balti konferenciat tartanak. Megvitatjak es 

lefektetik a balti unio megkotesenek alapelveit (lett, litvan, eszt, lengyel, finn reszvetel). A szovetsegi 

szerzodes azonban a lengyel-litvan konfliktus miatt nem kerul ratifikalasra. 

1920. aug. 11. - A rigai beke, amelyben Szovjet-Oroszorszag elismeri Lettorszag fuggetlen seget es 

hatarait. Ennek nyoman kb. 200 ezer lettorszagi menekult telepszik le Szovjet-Oroszorszagban, es 

kb. 11 ezer voros lovesz ter vissza hazajaba, fokent 1921-ben. 

1920. aug. 31. - Eltorlik a rendeket, rangokat, nemet onkormanyzati privilegiumokat, az ipari es 

kereskedotestuletekkasztrendszeret. 

1920. szept. 24. - Az alkotmanyozo nemzetgyiiles foldreformtorvenye. Kartalanitas nelkul 
kisajatitjak a nagybirtokokat kb. 3,4 millio ha osszterulettel, es 65%-at szetosztjak. Igy kb. 150 ezer 
lij gazdasag jon letre. Magankezben legfeljebb 50-100 ha maradhat. Az agrarreform szeles 
gazdaparaszti osztalyt teremt, politikailag pedig bevegzi a nemet barok kivaltsagainak 
felszamolasat. Az eszthez hasonlo torveny sikeresseget bizonyitja, hogy a 20-as evekben nemet 
szocdem-kuldottseg utazott Lettorszagba az agrarreform tanulmanyozasara. 

1921. jiin. 10-11. - Birosagi itelet utan kivegzik a lett kommunista part 7 tagjat es a kb 2 
kepviselojet. 

1921. szept. 22. - Lettorszagot a masik 2 balti allam tarsasagaba felveszik a Nepszovetsegbe. 
Lettorszag az egykori Kurland (Kurzeme), Livland deh (Vidzeme) es a vityebszki kormanyzosag 
eszaknyugati (Latgale) reszebol alakult meg. Terulete 65 791 km^, lakoinak szama 1 900 045 fo 
(1930), nepsiirusege 29 fo/km^. A lakossag megoszlasa 1930-ban: 73,4% lett, 10,6% orosz, 5% zsido, 
3,7% nemet, 3,1% lengyel, 1,9% belorusz, 1,4% litvan, 0,4% eszt; 58% lutheranus, 22% katolikus, 
9% ortodox. Nemzeti zaszlaja a voros-feher-voros trikolor. Cimere: kek egbolton felkelo nap, folotte 
ivben 3 csillag, alatta jobbra ezust mezoben voros oroszlan, balra voros mezoben ezust griff, 
karmaban kivont karddal. Lettorszag agrarallam. F6 kiviteli cikkei: elelmiszer, elo allat, fa, szovet 
aruk, felkesz termekek. Legfontosabb kereskedelmi partnerei: Nemetorszag, Nagy-Britannia. 

1921 folyaman - Hatarkiigazitas es teruletcsere Lettorszag es Litvania kozott. 

1922. febr. 15. - Az alkotmanyozo nemzetgyiiles elfogadja az alkotmanyt. Ennek ertelmeben az 
orszagot egy 3 evre valasztott 100 tagii parlament (saeima) iranyitja. A valasztasok altalanosak, 
titkosak, egyenloek, kozvetlenek es aranyosak. A koztarsasagi elnokot 3 evre a kepviselohaz 
valasztja meg abszoliit tobbseggel. A svajci es weimari mintara hozott alkotmany maj. 1-jen lep 



eletbe s a parlament tiilsulyat biztositja a vegrehajto hatalommal szemben. 

1922. apr. 17. - Szovetsegi szerzodes Lettorszag, Esztorszag, Finnorszag es Lengyelorszag kozott, 
amit azonban a finnek ismetelten nem ratifikalnak, ezert a szovetseg csak papiron marad. 
1922. aug. 3. - Penzreformot hajtanak vegre. A nemzeti valutabol 1 lat aranytartalma: 0,29 gr. 
1922. okt. 8. - Megtartjak az elso szejmvalasztasokat, amelyeket a szocdemek nyernek, de a veluk 
szemben osszefogo polgari partok miatt sem az elnoki, sem a miniszterelnoki posztot nem tudjak 
megszerezni. Ez a politikai felallas egeszen 1934-ig fennmarad. A parlament 100 tagjabol 38 
szocdem, 17 a jobbkozep Parasztszovetseg, 6 a liberalis Demokratikus Centrum tagja. A tobbi 
mandatum a kis nemzetisegi es a kereszteny partok kozott oszlik meg. 

1922. nov. 14. - A korabbi kadet politikust, a Parasztszovetseg tagjat, Janis Cakste ugyvedet 
valasztjak meg elso koztarsasagi elnoknek (Cakste 1906-ban dumakepviselo, 1920-ban a 
nemzetgyiiles elnoke, a parizsi beketargyalasokra kikuldott lett delegacio vezetoje volt.) 

1923. nov. 1. - Lettorszag es Esztorszag szovetsegre lep egymassal, mely a Balti Tanacs 1934. szept. 
9-i megalakulasaig a Bulduriban eltervezett balti unio fele vezeto lit fontos allomasa. Lengyelorszag 
es Litvania a Vilnius korul tamadt egymas kozti viszalyuk miatt nem lep be a szovetsegbe, 
Finnorszag pedig igyekezett kimaradni mindenfele haboriival fenyegeto politikai konfliktusbol. 

1926. dec. 19. - Eloszor es utoljara fordul elo, hogy baloldali koalicios kormanyt sikerul alakitani. 
Miniszterelnoke a jobboldali kisebbsegi szocialdemokrata part vezetoje, Margers Skujenieks. (1927. 
dec. 13-an lemondani kenyszerul.) 

1927. apr. 8. - Gustavs Zemgalst (Demokratikus Centrum) valasztjak meg allamfonek. (Janis 
Cakste marc. 14-en 68 eves koraban elhunyt.) 

1927. jiin. 2. - Kereskedelmi szerzodes a SZU-val. 

1928. jiil. 24. - A rezeknei (Rositten) haditorvenyszek elott a SZU javara elkovetett kemkedes cimen 
elitelnek 28 szemelyt (koztuk a hatarorseg 2 vezetojet). 

1928. jiil. 25. - A belugyminiszter betilt 19 baloldali szakszervezetet, ami aug. 22-en orszagos 

sztrajkhoz vezet. 

1928. okt. - A 3. szejmvalasztasokon 52 ezer szavazatot szerez a fedoneven mukodo kommunista 

part s ezzel egy 6 fos „munkas-paraszt frakciot" juttat a szejmbe. Ennek ellenere a valasztasokon a 

nemzeti kisebbsegek es a konzervativ szarny erosodik meg. 

1928. nov. 30. - Hogo Celmins, a jobbkozep Parasztszovetseg politikusa alakit kormanyt, amely a 

leghosszabb ideig, 2 ev 3 honapig marad hivatalaban. Kihasznalja a konzervativ erok ternyereset s 

visszaszoritja a baloldalt. Gyakran rendeleti liton kormanyoz. 

1930 folyaman - Megalakul a Perkonkrusts (Villamkereszt) nevii, varosi ertelmiseget, tisztviseloket 

es egyetemistakat tomorito szelsojobboldali mozgalom. Vezetoje Gustavs Celmins jogasz, a lett 

„nepnemzeti erdekek" szoszoloja, a nacionalizmus, a tarsadalom korporaciokba szervezesenek hive. 

1930. apr. 9. - Alberts Kviesist, a szejm jogi bizottsaganak volt elnoket, a jobbkozep 
Parasztszovetseg vezetojet valasztjak meg allamfonek. 

1930 masodik fele - A vilaggazdasagi valsag eleri Lettorszagot. Mig szept.-ben 1470 volt a 
munkanelkuliek szama, ez dec.-ig 14 ezerre szokik fel. 

1931. marc. - A kormany torvenyben betiltja a sztrajkokat, a febr. 1-jei nagy rigai tuntetes utan. 
1931. szept. - A rigai nemet domot a lett kormany kisajatitja. Kielezodik a nemet nemzeti 
kisebbseghez fiizodo, amiigy is feszult viszony. 

1931. dec. - A munkanelkuliek szama 30 ezer fole emelkedik. 

1932. febr. 5. - Lettorszag megnemtamadasi szerzodest kot a SZU-val. 

1932. febr. 12. - Egy kormanyrendelet kizarolag a lettet ismeri el allamnyelvnek. 

1932 folyaman - Az ipari termeles 36%-kal esik vissza 1929-hez kepest. 

1933 folyaman - A realber atlagban a vilaghaborii elotti 1/3-ara zuhan vissza. Szaporodnak a 
sztrajkok, tuntetesek. A kormany a mezogazdasagi kistermeloket igyekszik anyagilag tamogatni. 

1933. nov. 22. - A 4. szejm allamellenes szervezkedes vadjaval felszamolja a 7 tagii „munkas-paraszt 
frakciot". A parlament epuletebol kilepo tagjait letaroztatjak. 

1934. maj. 15. - Mivel nem sikerul elfogadtatni a Parasztszovetseg altal benyiijtott 



alkotmanymodositast, a hadsereg korulveszi a parlamentet es letartoztatja a szocdem kepviseloket. 

A Parasztszovetseg vezetoje, Karlis Ulmanis miniszterelnok es Janis Balodis tabornok 

hadugyminiszter kozos allamcsinye veget vet a demokratikus, parlamentaris kormanyzasnak. A 

hadseregre es a Parasztszovetsegre tamaszkodo, tekintelyuralmi nemzeti rendszer kezdodik, amely 

egyforman iranyul a szelsobal es a szelsojobb ellen, s celjanak a gazdasagi - es a nyomaban tamadt 

politikai - valsag lekuzdeset tekinti. Megalakul a tobb part kollaborans kepviseloit szinten tomorito 

egysegkormany, amely torvenyhozoi funkciot is betolt. 

1934. jiin. - Betiltjak a partokat, a Perkonkrusts vezetoit letartoztatjak, 30 napilapot 

megszuntetnek. Az energikus Ulmanis bevezeti a vezerkultuszt, a lett ostortenethez visszanyiilo 

tortenelmi romantikaval elesztgeti a nemzeti osszetartozas erzeset. Elnoki rendszere megsem 

rendorallam, inkabb egy sajatos, demokracia elotti, patriarchalis rendszer. 

1934. szept. 9. - Lettorszag es Esztorszag 1923-as szovetsege kiegeszul Litvaniaval. Megalakul a 

Balti Tanacs. 

1936. apr. 11. - Karlis Ulmanis kinevezi magat allamfonek, ezzel egyesiti az elnoki es 

miniszterelnoki funkciot (1940. jiil. 20-ig). 

1936 folyaman - Sztalin utasitasara tisztogatasokat hajtanak vegre a SZU-ban elo lett kommunistak 

kozott. 

1939. maj. - Torveny a munkaero elosztasarol. Egyetlen munkas sem valaszthat szabadon 

munkahelyet, hanem egy kulonleges szerv, a Munkakozpont osztja el oket, a munkaltatok igenyei 

szerint. (Egyes agazatokban - pi. fa- es tozegkitermeles - a rossz keresetek miatt kronikus a 

munkaerohiany.) 

1939. jiin. 7. - Nemetorszag Lett- es Esztorszaggal megnemtamadasi szerzodest kot, amelyet 

Roosevelt Hitlerhez kuldott bekefelhivasa kenyszerit ki. (Lettorszagban inkabb nemet, nem pedig 

szovjet tamadastol tartottak.) 

1939. aug. 23. - Moszkvaban megkotik a szovjet-nemet megnemtamadasi szerzodest, melynek 

kiegeszito titkos zaradeka Lettorszagot a Szovjetunio befolyasi ovezetebe utalja. 

1939. okt. 30. - Egyezmeny Nemetorszag es Lettorszag kozott a lettorszagi nemetek repatrialasarol. 

A megegyezes szerint dec. 15-ig a nemeteknek el kell hagyniuk az orszagot, de e hataridot kesobb 

meghosszabbitjak. 1939-41 kozott 63 ezer nemet tavozott Lettorszagbol, akiket Gdynia es Poznan 

kornyeken telepitettek le. Az attelepulok csak szemelyes tulajdonukat vihettek magukkal. 

1939. okt. 5. - Lettorszagra eroszakolt baratsagi szerzodest irnak ala Moszkvaban, amelynek 
ertelmeben a SZU 10 evre katonai tamaszpontokhoz jut Lettorszag teruleten, ahol 30 ezer fot 
allomasoztathat. 

1940. jiin. 16. - A SZU ultimatumszerii jegyzekben az 1939. okt. 5-i szerzodes megsertesevel vadolja 
a rigai kormanyt, s lijabb csapatok beengedeset, valamint a kormany lemondasat koveteli. 

1940. jiin. 17. - A Voros Hadsereg megszallja Lettorszagot. Megerkezik Rigaba Andrej Visinkszij, a 

lettorszagi teljhatalmii szovjet megbizott. 

1940. jiin. 20. - Megalakul a Visinszkij altal osszeallitott lij lett kormany, amelyben csak 2 ismert 

kommunista van, a tobbseg csak baloldali szimpatizans. A miniszterelnok Augusts Kirhensteins 

professzor, a Lett-Szovjet Barati Tarsasag elnoke. 

1940. jiil. 14-15. - Valasztasokat tartanak az lin. nepi szejmbe; a hivatalos szovjet adatok alapjan a 

„dolgoz6 nep blokkja" kepviseloi 97,6%-os gyozelmet aratnak. 

1940. jiil. 21. - Karlis Ulmanis atadja az allamelnoki tisztet Augusts Kirhensteinsnek. (Bar Ulmanis 

igeretet kapott ra, hogy Svajcba emigralhat, a SZU-ba deportaljak.) A megvalasztott nepi szejm a 

Nemzeti Szinhazban tartott elso ulesen kinyilvanitja a szovjethatalmat, s azzal a keressel fordul 

Moszkvahoz, hogy az orszagot vegyek fel a SZU-ba. 

1940. jiil. 22. - Dekretum a foldbirtok, a bankok, a nagyipar es kereskedelem allamositasarol. (A 

parasztsag 41%-at minositik kulaknak.) 25 ezer ha-on allami gazdasagokat szerveznek; 525 ezer ha- 

t szetosztanak 52 ezer fold nelkuli, 75 ezer ha-t 23 ezer szegenyparaszt kozott. Maximum 30 ha lehet 

egy kezben. 

1940. aug. 5. - Lettorszagot felveszik a SZU-ba. 



1940. aug. 24-26. - A nepi szejm 2. ulese. Elfogadjak a Lett SZSZK alkotmanyat, megvalasztjak a 
lett nepbiztosok tanacsat. A kommunistakbol alio kormany elere Vilis Lacis iro kerul. 

1940. okt. 8. - A Lett Kommunista Partot felveszik a szovjet kommunista partba. 

1941. jiin. 14. - Politikusokat, ertelmisegieket, papokat deportalnak Sziberiaba. 

1941. jiil. 1. - Nemet csapatok elerik Rigat. A varos a Baltikumot igazgato Ostland nevii tartomany 

kozpontjalesz. 

1943 - A sztalingradi vereseget kovetoen megkezdodik a lettek besorozasa a nemet hadseregbe. 

1944. jiil. 18. - A Voros Hadsereg eleri Lettorszag hatarat. A hadmiiveletekben jelentos szerep jut a 
meg 1941-ben felallitott lett hadosztalyoknak. 

1945. maj. 9. - Kapitulal a Lettorszagban harcolo utolso nemet hadsereg. A lett partizanalakulatok 
egyes reszei visszavonulnak az erdokbe, s a nemetek utan tovabb folytatjak kuzdelmuket immaron a 
szovjet megszallokkal szemben. A IL vilaghaborii soran az orszag lakossaga 24%-kal csokken. A 
nacik altal elpusztitott zsidok szama kb. 85 ezer. Az ev folyaman az 1940-eshez kepest radikalisabb 
foldreformot hajtanak vegre. 1949-50-ben befejezodik a kolhozositas, ezzel felszamoljak a 
partizanmozgalom bazisait, s megsziinik a fegyveres ellenallas. Az 50-es evekben kezdodo iparositas 
soran a betelepitett orosz ajkii lakossag jelentosen megvaltoztatja a koztarsasag nemzetisegi 
osszetetelet (1979-ben a lettek aranya mar csak 53,7%). 

Litvania 

A litvanok az indoeuropai nyelvcsalad balti agahoz tartozo nep. Oseik az i. e. 2. e. elejen erkeznek a 
mai Litvania teruletere. Az i. sz. 1. e.-ben alakulnak ki a kulonbozo torzsek. Allamkent 
(torzsszovetsegkent) valo elso irasos emlitesuk (szlavul, Lituakent): 1009. Quedlinburgi Annales. 
13. sz. eleje - A kulonbozo litvan torzsek szovetsegbe tomorulnek. E folyamatot a Nemet es a 
Kardhordozo Lovagrend tamadasai siettetik. 

1236 - Siauliai mellett a zemaitjai csapatok a latgalok, livek, esztek tamogatasaval siilyos vereseget 
mernek a Kardtestverek Rendjere a litvanok ellen vezetett elso keresztes hadjarat soran. (A kudarc 
nyoman a Kardtestverek egy ev miilva egyesulnek a Nemet Lovagrenddel.) 
1236 - Mindaugast (szlavul Mendog) eloszor emliti egy kronika a litvanok nagyfejedelmekent 
(uralkodik 1263-ig) egy Mazoviai Konrad elleni katonai szovetseg kapcsan. Mindaugas kezdi el a 
kb. 70 ezer km^-es etnikai Litvania fegyveres egyesiteset, s 6 kapcsolja hozza az elso hoditast, a szlav 
„Csornaja Ruszt" is. 

1251 - Mindaugas arra kenyszerul, hogy felvegye a keresztenyseget. (Az ellene lazado egyes litvan 
torzseket a lovagok is tamogattak.) 

1252 - A Livoniai Lovagrend (a Kardtestverek 1237 utani neve) elfoglalja a tengerpart egy savjat es 
Memel (litvanul Klaipeda) neven varat epit fel. 

1253 - Mindaugas IV. Ince papatol koronat kap, de a kereszteseken Durbe mellett aratott gyozelme 
utan (1260) visszater a pogany hitre. 

1258 - Az elso tatar betores Litvaniaba. Ettol kezdve az orszag haboriiban all az Aranyhordaval. 
1283 - A Nemet Lovagrend befejezi a balti poroszok leigazasat es megkezdi az 1422-ig tarto 
haboriiskodast a litvanokkal. 

Vytenis (1295-1316) es Gediminas (1316-41) uralkodasa alatt a Litvan Nagyfejedelemseg 120 ezer 
kmWe gyarapodik. Meghoditjak Belorussziat, Vityebszk, Polock kornyeket, Podljase es Poleszje 
szlav tartomanyokat. Az lij hoditasok elere vazallus fejedelmek kerulnek. A litvan urak kozul sokan 
felveszik a pravoszlav keresztenyseget. Gediminasnak sikerul a csaladon belul atorokiteni a 
nagyfejedelmi hatalmat, ezzel megalapitja Kelet-Europa egyik leghiresebb dinaszitajat. O a Jogaila 
(magyarul Jagell6)-haz ose (Jogaila nagyapja). Leszarmazottai (a Gediminek) Oroszorszagban a 
legelokelobb csaladok koze fognak szamitani: Golicinek, Kurakinok, Trubeckojok stb. 
Algirdas (Olgerd) nagyfejedelem (1345-1377) uralkodasa lijabb nagy hoditasok korszaka. 
Megszerzi Volinyt, Csernyigovot s az egesz Kijevi Nagyfejedelem seget (Litvania ekkor kb. 650 ezer 



km2). 

1323 - Az elso emlites Vilniusrol, mint Gediminas szekvarosarol (meg nines allando fovaros, de 

Kernave es Trakai mellett ekkor kap Vilnius folyamatosan kiemelkedo szerepet). 

1363 - Szinyie Vodinal (Deli-Bug) Algirdas siilyos vereseget mer az Aranyhordara. 

1379-86 - Fegyveres tronviszaly Gediminas utodai kozott. Ennek soran Algirdas fia, Jogaila a 

Nemet Lovagrend segitseget keri nagybatyjaval, Kestutisszal es annak fiaval, Vytautasszal szemben. 

Cserebe lemond zemaitijarol (1382). 

1385 - A krevei unio. Perszonalunio jon letre a Litvan Nagyfejedelemseg es a Lengyel Kiralysag 

kozott. [Nagy Lajos magyar es lengyel kiraly halala utan (1382) uresen maradt a lengyel tron.] 

Jogaila litvan nagyfejedelem felesegul kapja Hedviget (Nagy Lajos leanyat), s vele ove a lengyel tron 

is. Cserebe megigeri, hogy nepevel egyutt felveszi a keresztenyseget es hogy katonai segitseget nyiijt 

a Nemet Lovagrenddel szemben az elveszett lengyel foldek visszaszerzesehez. 

1387 - Aukstaitija orszagresz megkeresztelese. (Az etnikai Litvania masik fele - Zemaitija - a 

lovagrend kezen van.) A kikeresztelkedett litvan urak jelentos kivaltsagokat kapnak. 

1382 - Jogaila lengyel kiraly es litvan nagyfejedelem, valamint unokatestvere, Vytautas szerzodese 

az ellensegeskedesek beszunteteserol. Vytautas megkapja a litvan nagyfejedelmi cimet (1392-1430), 

de Jogaila lengyel kiraly (1385-1434) vazallusa marad. 

1404 - Vytautas, a litvan tortenelem legkiemelkedobb fejedelme, meghoditja Szmolenszket, majd a 

Dnyeszter-Dnyeper kozti fekete-tengeri partvideket. Ezzel Litvania eleri legnagyobb teruleti 

kiterjedeset (kb. 1 millio km^). Vytautas udvaraban megszuletik az elso litvan evkonyv (a 16. sz. 

vegeig tobb keszul). Az evkonyvek a litvan kancellaria munkanyelven, ooroszul (es obeloruszul) 

irodnak es a litvan tortenelem esemenyeit taglaljak. 

1410 - A grunwaldi (litvanul Zalgiris) csataban Jogaila es Vytautas legyozi a Nemet Lovagrendet. 

1413 - Megkeresztelik a lovagrendtol visszaszerzett Zemaitijat. Ezzel a litvanok, utolsokent 

Europaban, belepnek a keresztenyek koze. A horodlei unio kimondja, hogy Vytautas halala utan 

Litvania maga valaszt nagyfejedelmet, de a lengyel kiraly jovahagyasaval. 

1422 - A melnoi beke lezarja a Nemet Lovagrenddel valo haboriiskodast. A lovagrend lemond 

Zemaitijarol es a Nyemanon tiilrol, a Litvan Nagyfejedelemseg Memel videkerol (Klaipeda). 

1495 - Az elso vilniusi ceh, az aranymiivesek cehenek alapitasa. 

1501 - A Gediminek kihalasaig (1572) a lengyel kiraly es a litvan nagyfejedelem szemelye azonos. 

1520/40-es evek - Terjedni kezd a reformacio. Lengyelorszagbol a kalvinizmus, Poroszorszagbol a 

lutheranizmus tanai kerulnek be az orszagba. 

1522 - Vilniusban kinyomtatjak a Litvania (es a kesobbi Szovjetunio) teruleten megjelent elso 

konyvet. Kiadoja a belorusz Franciszk Szkarina. A mii egyhazi szlav nyelven jelenik meg. 

1525 - A Nemet Lovagrend vilagi allamma alakul (Poroszorszag). Kelet-Poroszorszag Litvaniaval 

hataros savjat Kis-Litvanianak nevezik el, mivel az ott elok tobbsege litvan. 

1529 - Az 1. litvan statiitum. A bunteto-, allam- es polgarjog osszefoglalasa. 

1547 - Konigsbergben megjelenik az elso litvan nyelvii konyv („A katekizmus egyszerii szavai"). 

Szerzoje Martynas Mazvydas lutheranus lelkesz. 

16. sz. kozepe - A Litvan Nagyfejedelemseg terulete 770 ezer km^, lakossaga 3,5 millio, ebbol litvan 

1 millio fo. 

1550/60-as evek - Az ellenreformacio kezdte. 

1561 - A livoniai haborii (1558-83) soran az oroszokkal szemben a rigai ersek es a Livoniai 

Lovagrend nagymestere a litvanok tamogatasat keresi, s meghodol Zsigmond Agost 

nagyfejedelemnek, aki lengyel kiraly is. 

1566 - Kiadjak a 2. litvan statiitumot, amely megerositi es kiszelesiti a nemesseg rendi jogait, a 

szolgalati birtokot az orokbirtokokkal egyenlove teszi. 

1569 - A lubhni unio. A livoniai haboriiba belekeveredo litvan Nagyfejedelemseg katonai tamogatas 

remenyeben allamszovetsegre lep a Lengyel Kiralysaggal. Az lij, foderativ lengyel-litvan allam neve: 

Rzeczpospolita (koztarsasag). A szerzodes ertelmeben a kozos uralkodot kozos szejm valasztja meg 

Varsoban, megkoronazasara Krakkoban kerul sor. A ket allam kulpolitikaja egyeztetett, egyebirant 



onalloak. A Litvan Nagyfejedelemseg (300 ezer km^ es 2 millio lakos) autonom jogai: sajat cimer, 

torvenyek, vamok, penzek, hadsereg, onallo koltsegvetes. A lengyel nemesseg kivaltsagai megilletik 

a litvant is. Az unioert cserebe a Litvan Nagyfejedelemsegnek at kell adnia Ukrajnat es egyeb 

teruleteket a Lengyel Kiralysagnak. Bar az egyesules formalisan ket egyenrangii fel hatarozata, a 

lengyelek ligy tekintik, hogy bekebeleztek Litvaniat. Megindul a litvan allamisag hanyatlasa, a 

lengyel kulturalis es nyelvi expanzio, a litvan nemesseg ellengyelesedese. 

1572 - Zsigmond Agost halalaval kihal a Jagello-haz, az osi litvan fejedelmi csalad, a Gediminek 

leszarmazottai. 

1576 - Bathory Istvan erdelyi fejedelmet lengyel kirallya es litvan nagyfejedelemme koronazzak. 

Uralkodik 1586-ig. Gyoztesen fejezi be a livoniai haboriit. 

1579 - Bathory Istvan egyetemi rangra emeli a jezsuitak altal 9 evvel korabban alapitott wilnoi 

(vilniusi) kollegiumot. (Ez a legregebbi egyetem a kesobbi Szovjetunio teruleten.) 

1588 - Kiadjak a 3. litvan statiitumot, amely az elozo kettot atdolgozva ismet megfogalmazza a 

nemesi kivaltsagokat. Beiktatjak a jobbagyok roghoz koteset. 

1595 - Wilnoban kinyomtatjak a mai Litvania teruleten keszult elso konyvet, a jezsuita Mikolajus 
Dauksa forditasat, egy katekizmust. 

1596 - A breszti unio. A Rzeczpospolita pravoszlavjai elismerik Roma fohatosagat. Letrejon a gorog 
katolikus (unitus) egyhaz. 

1600-29 - A Litvan Nagyfejedelemseg reszt vesz a Rzeczpospolita es Svedorszag kozotti 

haboriikban. 

1600-19 - A Rzeczpospolita haboriija Oroszorszaggal a cari tronert. A Litvan Nagyfejedelemseghez 

kapcsoljak a szmolenszki, a Lengyel Kiralysaghoz a csernyigovi es novgorod-szeverszki foldeket. 

1629 - A wilnoi egyetem kiadja az elso litvan szotart (latin-lengyel-litvan). Osszeallitoja a jezsuita 

Konstantinas Sirvydas. 

1632-34 - Oroszorszag harca a Rzeczpospolitaval elvesztett birtokai visszaszerzeseert. Eredmenye, 

hogy IV. (Vasa) Ulaszlo lemond orosz tronigenyerol. (A „szmolenszki haborii".) 

1652 - Wladislaw Siciriski nemes javaslatara az 1505-6s formahoz kepest lijrafogalmazzak a 
„Hberum veto" intezmenyet (a szejm csak egyhangii szavazas eseten hozhat torvenyt). 

1653 - Tilsitben (Poroszorszag) kiadjak az elso litvan nyelvtant. Iroja Daniel Klein. 
1654-1667 - Haborii a Rzeczpospolita es Oroszorszag kozott. A lengyel-litvan allam elvesziti az 
1618-as teruleti szerzemenyeit es kenytelen elismerni a Dnyeper-balparti Ukrajna Oroszorszaghoz 
csatolasat. 

1688 - A „liberum veto" intezmenye miatt eloszor oszlik szet orszaggyiiles eredmenytelenul. Ez 

1795-ig meg 40-szer ismetlodik meg. 

1697 - A kozos szejm hatarozata szerint a Litvan Nagyfejedelemseg ugyintezeseben csak a lengyel 

nyelvet lehet hasznalni. 

1700-21 - A Rzeczpospolita reszt vesz az eszaki haboriiban, amely nagy pusztitasokat okoz. 

Litvania lakossaga a jarvanyok es hadjaratok miatt egyharmadaval csokken. 

18. sz. kozepetol - Fokozatosan anarchiaba fullad az orszag. A rivalis nemesek konfoderaciokba 

tomorulnek, a szomszed orszagok rendszeresen beavatkoznak. 

1764 - Egyseges vam- es penzrendszert vezetnek be az egesz Rzeczpospolita teruleten. 

1765-75 - A Poroszorszagban elo Kristijonas Donelaitis lutheranus lelkesz, a litvan irodalom 

megalapitoja megirja „Evszakok" c. poemajat (csak 1818-ban adjak ki). 

1772 - A Rzeczpospolita elso felosztasakor a lengyel-litvan allamon Oroszorszag, Poroszorszag es 
Ausztria osztozik. A Litvan Nagyfejedelemseg elvesziti a Nyugati-Dvinatol Gomelig terjedo savot, 
amelyet Oroszorszag szerez meg. 

1773 - Feloszlatjak a jezsuita rendet (1569 ota miikodtek Litvania teruleten). 

1785 - Wojciech Boguslawski, a lengyel szinjatszas klasszikusa megalapitja Wilnoban az elso varosi 

nyilvanos szinhazat. (Lengyelul, kesobb oroszul jatszanak.) 

1788-92 - Az lin. „negyeves szejm" reformokat dolgoz ki az anarchiaba fulladt allam 

megmentesere. 



1791. maj. 3. - Uj alkotmanyt fogad el az orszaggyiiles. Eltorlik a „liberum vetot", a Litvan 
Nagyfejedelemseg kulonallasat, megtiltjak a konfoderaciokat, menesztik az oroszbarat kormanyt. A 
reformokkal egyet nem ertok azonban a targowici konfoderacioba tomorulnek, s behivjak a cari 
csapatokat. 

1793 - A Rzeczpospolita masodik felosztasakor a Litvan Nagyfejedelmseg elvesziti a Neris folyotol a 
Pripjatyig terjedo savot, amelyet a cari birodalomhoz csatolnak. 

1794 - Tadeusz Kosciuszko (Krakko) es Jokubas Jasinskis (Vilnius) vezetesevel sikertelen felkeles 
tor ki az 1772-es hatarok visszaallitasaert. 

1795 - A Rzeczpospolita harmadik felosztasa Oroszorszag, Poroszorszag es Ausztria kozott. A 
lengyel-litvan allam vegleg megsziinik. A mai Litvania terulete csak a harmadik felosztaskor keriil 
nagyobbreszt a cari birodalomhoz, kisebbreszt (a Nyemanon tiil) 1815-ig Poroszorszaghoz. 

1807 - Napoleon az altala alapitott Varsoi Nagyhercegseghez csatolja az 1795-6s felosztaskor 

Poroszorszaghoz kerult Nyemanon tiili reszt. A litvanok ezert 6t tamogatjak a Rzeczpospolita 

visszaallitasanak remenyeben, de varakozasukban csalodniuk kell. 

1812. jiin.-dec. - Litvania terulete a napoleoni seregek megszallasa alatt. 

1815 - A Nyemanon tiili Litvaniat a Lengyel Kiralysaghoz kapcsoljak, amit Oroszorszag unio 

formajaban bekebelez (Becsi kongresszus). 

1817-23 - Titkos diakkorok miikodese (filaretek es filomanok tarsasagai) Wilnoban. A 19. sz.-ban a 

varos es kornyeke lakoinak 41%-a lengyel, 40%-a zsido, 12,8%-a orosz, 4,2%-a belorusz, 2%-a 

litvan. 

1831 - A litvanok csatlakoznak az egy evvel korabban Varsoban kitort oroszellenes felkeleshez. 

1832. maj. 13. - A felkelesben valo reszvetel miatt L Miklos bezaratja a wilnoi egyetemet. 

Szigoritjak a cenziirat. 

1840 - A litvan statiitum helyett az Orosz Birodalom polgar- es buntetojogi kodexet vezetik be. 

1843 - Az 1801 ota letezo wilnoi es grodnoi melle megszervezik a kovnoi (kaunasi) litvan 

guberniumot is. 

1861 - L Sandor car alairja a jobbagyfelszabaditasrol szolo rendeletet. A litvan 
kormanyzosagokban a parasztoknak meg kell valtaniuk a foldet, amelyet miivelnek, a Nyemanon 
tiil (Lengyel Kiralysag) viszont ingyen kapjak meg. Megindul a kivandorlas Amerikaba. 1914-ig 700 
ezer ember tavozik. 

1862 - Atadjak a mai Litvania teruleten epult elso vasutat a Szentpetervar-Varso litvonal 
szakaszan. 

1863-64 - Fuggetlensegi felkeles az 1772-es hatarokert es polgari reformokert az egykori 

Rzeczpospolita teruletein. Litvania vezetoi: Kasztusz Kalinovszki, Zygmunt Sierakowski, Antanas 

Mackevicius. Leverese utan 22 ezer embert itelnek halalra vagy szamiiznek. 

1863. marc. 13. - A felkeles hatasara egy cari rendelet lenyegesen enyhebb felteteleket allapit meg a 

parasztsag szamara a jobbagyfelszabaditaskor Litvaniaban, Belorussziaban, a jobb parti 

Ukrajnaban. 

1864 - A kegyetlensege miatt „akaszt6" Muravjovnak giinyolt litvaniai fokormanyzo Wilnoban 

betiltja a latin betiis nyomdai termekeket az ettol kezdve csak Eszaknyugati Hatarteruletkent 

emlegetett, litvanok es beloruszok lakta kormanyzosagokban. Bezarjak a gimnaziumokat, az 

altalanos iskolakban az orosz a tanitas nyelve, uldozik a katolikus egyhazat. (A latin betiis 

konyveket ezentiil Kelet-Poroszorszagbol csempeszik be.) A tilalom 1904-ig all fenn. 

1867 - Megszervezik a suwalki kormanyzosagot (az Oroszorszaghoz tartozo Lengyel Kiralysagon 

belul), amelyhez a Nyemanon tiih litvan teruletek tartoznak. 

1880 - A sajtotilalom kiegeszitese engedelyezi a latin betiis tudomanyos miivek terjeszteset a nem 

litvanok lakta teruleteken. (Foleg Rigaban, Szentpetervaron, Moszkvaban alakulnak ki litvan 

kulturahs tarsasagok.) 

1883 - Megjelenik a nemzeti ontudatot erosito elso litvan folyoirat, az Ausra (Hajnal, 1883-86). 

Szerkesztoje Jonas Basanavicius. A lapot Kelet-Poroszorszagban nyomjak. 

1889 - Megindul a Hberalis, de az Ausranal radikalisabb litvan folyoirat, a Varpas (Harang, 1889- 



1905). A szinten Tilsitben (Kelet-poroszorszag) nyomtatott lap szerkesztoje Vincas Kudirfra. 

1896. maj. - A Litvan Szocialdemokrata Part alakulo kongresszusa. Vezetoi az 1900-as evek 

elejetol: Kipras Bielinis, Steponas Kairys mernok, Vladas Pozela jogasz. 

1897 - A cari birodalomban vegzett, de a mai Litvaniara (Klaipeda es kornyeke kivetelevel, ami 

1897-ben Nemetorszag resze) kivetitett nepszamlalas adatai: a lakossag szama 2,67 millio fo, ennek 

13%-a el varosokban. Nemzetisegi megoszlas: 61% litvan, 13% zsido, 10% lengyel, 5-5% belorusz 

es orosz, 4% nemet. A nepesseg 54%-a ir-olvas. A nepsiiruseg 41 fo/km^. 

1899 - Palangaban (Kurland) megtartjak az elso litvan nyelvii nyilvanos szinhazi eloadast. 

1902 - A litvan nemzeti lijjaszuletesert kuzdo Varpas c. lap korul alakulni kezd a Litvan Demokrata 

Part (1905-t61 hivatalosan is ezt a nevet viseli). Vezetoi: Ernestas Galvanauskas mernok, Kazys 

Grinius orvos, Povilas Visinskis kritikus. 

1904 - Petras Bucys, Jonas Maironis, Adomas Jakstas, a szentpetervari teologiai akademia 

professzorai kidolgozzak a Litvan Keresztenydemokrata Part elso programjat. 

1904. apr. 24. (maj. 7.) - A cari kabinet feloldja a litvanok lakta kormanyzosagokban a latin betiis 
sajtotermekekre ervenyes tilalmat. 

1905- Az oroszorszagi polgari demokratikus forradalom hatasara sztrajkok es tuntetesek 
Litvaniaban. 

1905. nyar - Jonas Basanavicius orvos, a litvan lijjaszuletesi mozgalom „atyja" hozzakezd egy 
nemzetgyiiles megszervezesehez. 

1905. nov. 21-22. (dec. 4-5.) - A „nagy vilniusi szejm". Az egesz Litvaniat kepviselo kb. 2 ezer 

kuldott 7 frakciot alkot. Az elfogadott kozos nyilatkozatban kulturalis es politikai autonomiat 

kovetelnek. A szejm alatt lij politikai mozgalom szuletik, a Litvan Parasztszovetseg. Alapitoi a 

demokratak fiatalabb tagjai: Juozas Gabrys, Petras Ruseckas, Ernestas Galvanauskas. 

1907 - A Demokrata Partbol kivalik egy nemzeti szarny, amely a Viltis (Remenyseg) c. lap korul 

tomorul. Vezetoje s a lap szerkesztoje Antanas Smetona es Augustinas Voldemaras. 

1911 - 36 eves koraban meghal Mikolajus Ciurlionis festo es zeneszerzo, a litvan kultiira jelentos 

alakja. 

1915. osz - Az L vilaghaborii soran a litvanok lakta kormanyzosagok nemet megszallas ala 

kerulnek. 

1916 - Az 1911-ben Parizsban alapitott es 1915 ota Lausanne-ban mukodo, Juozas Gabrys jogasz 

vezette Litvan Informacios Iroda az onrendelkezes es autonomia propagalasa mellett egyre 

gyakrabban veti fel az onallo Litvania gondolatat. 

1917. szept. - A megszallo nemet hatosagok engedelyevel „litvan konferenciat" tartanak Vilniusban. 

Ezen egy 20 fos testuletet valasztanak, amely kvazi-kormanykent miikodik. Az lin. Taryba (tanacs) 

elere Antanas Smetonat allitjak. 

1917. dec. 11. (24.) - A Taryba bejelenti a Nemetorszaggal szoros gazdasagi, politikai szovetsegben 
alio onallo Litvania kikialtasat. 

1918. febr. 16. - A Taryba, amely a tamadasok kereszttuzeben all a nemet szovetseg deklaralasa 
miatt, lij nyilatkozatot fogad el arrol, hogy Litvania a nemetektol is fuggetlen, szuveren allam. 
Kinyomtatasat azonban a nemet cenzor megtiltja. 

1918. tavasz - A breszti beke megkotese utan Szovjet-Oroszorszagbol visszatero bolsevik litvanok 

letrehozzak az elso kommunista sejteket. 

1918. jiil. 2. - A Taryba, hogy elkerulje Litvania Poroszorszaghoz csatolasat, nemet nyomasra az 

allamformat „demokratikus monarchiaban" allapitja meg, s a tronra Vilmos wurttembergi herceget 

hivja IL Mindaugas neven. 

1918. okt. 1-3. - Vilniusban megtartja illegalis L kongresszusat Litvania es Belorusszia 

Kommunista Partja. A fegyveres felkeles mellett dontenek. 

1918. dec. 8. - Vilniusban megalakul az ideiglenes litvan forradalmi munkas-paraszt kormany az 

Oroszorszagbol illegalisan atdobott Vincas Kapsukas-Mickevicius vezetesevel. 

1918. dec. 16. - Kikialtjak a tanacskoztarsasagot Litvaniaban, amelyet Szovjet-Oroszorszag azonnal 

elismer (22.), es segitseget iger. 



1918. dec. - A nov.-ben kapitulalo es a forradalomtol szetzilalt Nemetorszag megkezdi csapatai 

kivonasat a megszallt teruletekrol. Helyukre fokozatosan benyomul a Voros Hadsereg. 1919. febr. 

vegere Litvania nagyobb reszen gyoz a bolsevik felkeles. 

1918. dec.-1919. dec. - Polgarhaborii Litvaniaban. A litvanok nemet es lengyel segitseggel kiverik .a 

Voros Hadsereget, lett tamogatassal a Bermondt-Avalov-fele balti nemet, feherorosz csapatokat. 

Ujabb emigracios hullam kezdete. 1939-ig 100 ezer ember vandorol ki, fokent Del-Amerikaba. 

1920. jiil. 12. - Bekeszerzodes Szovjet-Oroszor szag es Litvania kozott. Ebben a bolsevikok elismerik 

a szuveren Litvaniat nagyjabol az etnikai hataroknak megfeleloen, valamint Litvania jogat 

Vilniusra, amelyre a lengyelek is aspiralnak. 

1920. okt. 9. - Lucjan Zeligowski tabornok lengyel nepfelkelo legiosai megszalljak az antant altal is 

Litvanianak itelt lengyel tobbsegii Vilniust es videket. 

1920. nov. 29. - A vilniusi sav megszallasa miatt kitort litvan-lengyel haborii vege. Nepszovetsegi 
kozvetitessel demarkacios vonalat hiiznak, de a ket orszag mindenfele kapcsolatot megszakit 
egymassal. A fovarosuktol megfosztott litvanok ideiglenesen Kaunasba teszik at a kormany es az 
allamfo szekhelyet. 

1921. szept. 22. - Litvaniat felveszik a Nepszovetsegbe (Lett- es Esztorszaggal egyutt). Litvania az 
egykori kovnoi, wilnoi, grodnoi es suwalki kormanyzosagokbol alakult meg. Terulete 52 822 km^, 
fakoinak szama 2 030 000 (1923), nepsiirusege 40 fo/km^. A lakossag megoszlasa: litvan 840, zsido 
7%, lengyel 3%, orosz 2,5%; nemet 1,4%, lett 0,7%, belorusz 0,290; 86% katolikus, 4% lutheranus, 
3% ortodox vallasii. (Az adatok a vilniusi es memeli terulet nelkul ertendok.) Nemzeti zaszlaja a 
sarga-zold-piros trikolor. Cimere: piros mezoben vagtato, kivont kardii lovas, pajzsan kettos 
kereszttel. Litvania agrarallam. F6 kiviteli cikkei: gabona, tojas, kender, len. F6 kulkereskedelmi 
partnerei: Nemetorszag, Nagy-Britannia. 

1922. febr. 25. -Az 1920. maj. 15-e ota ulesezo alkotmanyozo nemzetgyiiles elfogadja a foldtorvenyt, 
amelynek celja a feudalis nagybirtokrendszer szetziizasa (a 3 ezer foldbirtokos lengyel vagy 
ellengyelesedett litvan) es egy modos birtokos paraszti osztaly kialakitasa. A 80 ha-nal nagyobb 
foldbirtokokbol az allam foldalapot halmoz fel, amelybol 1937-ig 10 ezer haboriis onkentes, 38 ezer 
zseller, 26 ezer torpebirtokos kap foldet. Am az lij tulajdonosok 45%-a 1937-ig gazdasagat eladni 
kenyszerul. 

1922. aug. 1. - Kihirdetik az alkotmanyt. A 3 evre delegalt 78 tagii szejm gyenge koztarsasagi 
elnokot valaszt, aki kijeloli a miniszterelnokot es a kormany tagjait. A kabinet a parlamentnek 
felelos, vele szemben a kepviselok bizalmatlansagi inditvannyal elhetnek. 

1922. okt. 1. - Bevezetik a nemzeti valutat; a „litas"-t (1 litas = 0,1 USD). 

1923. Jan. 10. - A Nemetorszagtol a versailles-i bekeben elcsatolt es francia megszallas ala kerult 
Memel-videket Petisne tabornok ellenallas nelkul atengedi a bevonulo litvan csapatoknak. A 2566 
km^-es tengerparti savon 140 ezer lakos el. (1910-ben 71 ezer nemet, 67 ezer litvan.) A Memel-videk, 
amelynek kozpontja Memel (Klaipeda) kikotovaros, a Nepszovetseg altal kidolgozott statiitumot 
kap es autonomiat Litvanian belul. 

1924. aug. 23-25. - Az elso orszagos dalos unnep Kaunasban. 

1926. maj. -A 3. szejmvalasztasokon az 1920 ota kulonbozo partokkal koalicioban, majd 1924: jiin.- 
tol egyedul kormanyzo keresztenydemokratak elveszitik a parlamenti tobbseget foleg a vilniusi 
egyhazmegye kerdeseben taniisitott Vatikan-politikajuk miatt. 

1926. jiin. 15. - Nepparti (parasztpart)-szocialdemokrata kormany alakul. (37 mandatum a 35 tagii 
kereszteny blokk ellen a 85 tagiira novelt. szejmben.) Miniszterelnok: Mykolas Slezevicius. 
1926, szept. 28. - Megnemtamadasi szerzodes Litvania es a Szovjetunio kozott. A SZU kulon 
jegyzekben elismeri az 1920-as hatarokat. (Vilniusszal egyutt.) 

1926. dec. 17. - A hadsereg, a jobboldali nemzeti part es a keresztenydemokratak vezetesevel 
vegrehajtott allamcsiny megbuktatja a baloldali kormanyt. A nepparti allamfo, Kazys Grinius a 
nemzeti part egyik radikalis vezetojet, Augustinos Voldemaras torteneszt bizza meg 
kormanyalakitassal, majd lemond. Az lij koztarsasagi elnoknek a mersekelten jobboldali Antanas 
Smetona szerkesztot, a nemzeti part masik vezeralakjat valasztjak meg. 



1926. dec. 27. - Kivegzik az illegalis kommunista part 4 vezetojet. Tobb baloldali politikust 
bortonbe zarnak, betiltjak a radikalis szakszervezeteket. 

1927. apr. 12. - Smetona feloszlatja a szejmet, miutan a parlament tiltakozott az ellen, hogy 
engedelye nelkul letartoztattak egy nepparti kepviselot (Juozas Pajaujist). A keresztenydemokratak 
kivonulnak a kormanybol. Tekintelyuralmi diktatura veszi kezdetet. 1936-ig a szejmet nem hivjak 
ossze. 

1927. szept. 27. - A Vatikan es Litvania kozotti konkordatum helyreallitja az 1925-ben megszakadt 
kapcsolatokat, amikor Roma a vilniusi egyhazmegyet a lengyel katolikus egyhazhoz tartozonak 
ismerte el. 

1928. maj. 15. - Voldemaras miniszterelnok a szejm jogait jelentosen csokkento modositott 
alkotmanyt vezet be. A fohatalom a 7 evre valasztott elnok kezeben osszpontosul, akit egy 
kulonleges „valaszt6i kollegium" jelol ki. Feloszlathatja a szejmet es torvenyerejii rendeletekkel 
kormanyozhat. 

1929. szept. 19. - Smetona levaltja a vele szembekerulo es a fasizmussal nyfltan szimpatizalo 
Voldemarast, helyere a szinten nemzeti parti technokrata Juosas Tubelist nevezi ki. 

1929. nov. 13. - A kormany rendelete 150 ha-ra emeli a magankezben tarthato foldterulet maximalis 

nagysagat. 

1931. dec. 11. - Smetonat a kulonleges „valaszt6i kollegium" 7 evre ismet megbizza az allamfoi 

teendok ellatasaval. Olasz mintara a nemzet „vezerenek" kezdik nevezni. Felerosodik a tarsadalom 

korporaciokba szervezesenek folyamata. 

1933. jiil. 17. - Soldin (ma Lengyelorszag) felett a nemet legvedelem lelovi az USA-bol Litvaniaba 
tarto Steponas Darius es Stasys Girenas sportrepulok gepet. 

1934. jiin. 7. - Szelsojobboldali katonatisztek sikertelen puccsot kiserelnek meg Antanas Smetora 
eltavolitasara. A felkeles vezetoit haditorvenyszek ele allitjak. (Augustinas Voldemaras es Petras 
Kubiliunas tabornok bortonbe kerul.) 

1934. szept. 12. - Litvania Genfben alairja az lin. „balti paktumot", ezzel csatlakozik Lett- es 
Esztorszag 1923-6an megkotott vedelmi szovetsegehez. 

1936. febr. 6. - A kormany a nemzeti part kivetelevel minden politikai mozgalmat betilt. 
1936. jiin. 9-10. - Parlamenti valasztasok a 4. szejmbe. A mandatumokert csak a nemzeti part 
jeloltjei indulhatnak. 

1938. marc. 17. - Ausztria nemet annektalasatol megrettenve, Lengyelorszag jegyzekben koveteli 
Litvaniatol a diplomaciai kapcsolatok azonnali felvetelet, ellenkezo esetben haboriival fenyegetozik. 
Litvania engedni kenyszerul. 

1939. marc. 20. - Nemet ultimatum koveteli vissza a Memel-savot. Litvania teljesiti a kerest, a naci 
hadsereg megszallja a teruletet. 23-an Hitler beszedet mond a memeli (klaipedai) szinhazban. 
1939. marc. 28.- A fenyegeto kulpolitikai helyzet hatasara ismet koalicios kormany alakul a betiltott 
partok kepviseloibol (a nemzeti parton kivul nepparti es keresztenydemokrata politikusok). 
Vezetoje Jonas Cernius, majd nov. 21-t61 Antanas Merkys. 

1939. aug. 23. - Vjacseszlav Molotov es Joachim von Ribbentrop Moszkvaban alairjak a szovjet- 

nemet megnemtamadasi szerzodest, s azt a titkos zaradekot, amelyben megallapodnak a Baltikum 

es Lengyelorszag erdekszferakra osztasarol. Eszerint Litvaniat a nemet erdekovezetbe utaljak. 

Megallapodnak Vilnius Litvaniahoz csatolasarol is. 

1939. szept. 11. - A IL vilaghaborii kitorese utan a berlini litvan nagykovet, Kazys Skirpa ismetelten 

visszautasitja a nemet javaslatot, hogy Litvania szallja meg a Vilnius-savot. Megerositi, hogy 

Litvania semleges kivan maradni. 

1939. szept. 28. - Vjacseszlav Molotov es Joachim von Ribbentrop Moszkvaban szovjet-nemet 

baratsagi szerzodesben rogziti a kozos hatarvonalat. A szerzodeshez csatolt 2 titkos zaradek 

egyikeben felosztjak egymas kozott Litvaniat. 

1939. okt. 10. - A SZU kolcsonos segelynyiijtasi szerzodest eroszakol ra Litvaniara, de cserebe 

atadja Vilniust es videket. Az egyezmeny ertelmeben a Voros Hadsereg szarazfoldi es tengerparti 

bazisokat kap Litvania teruleten. 



1940. maj. 25. - Molotov jegyzeke a szerzodes megszegesevel (szovjetellenes hangulatkeltes, a 

szovjet garnizonok elleni provokaciok) vadolja Litvaniat. 

1940. jiin. 14. - Szovjet ultimatum koveteli a kormany levaltasat, egyes miniszterek felelossegre 

vonasat es lijabb szovjet csapatok azonnali beengedeset. 

1940. jiin. 15. - A Voros Hadsereg megszallja Litvaniat. Az elnok, Smetona Nemetorszagba 

menekul. 

1940. jiin. 17. - Vlagyimir Gyekanozov teljhatalmii megbizott Kaunasban kozli Merkysszel az lij 

„nepi kormany" osszetetelet (vezetoje Justas Paleckis, kommunista lijsagiro). 

1940. jiin. 25. - Matas Mickis kommunista belugyminiszter legalizalja a Litvan Kommunista Partot, 

amelynek ekkor kb. 700 tagja van. 

1940. jiil. 1. - Minden politikai partot es ideologiai mozgalmat betiltanak, csak a Litvan 

Munkasszovetseg nevii, a valasztasokra szervezett nepfront miikodhet. 

1940. jiil. 11-12. - Parlamenti „valasztasok" a nepi szejm kepviselohelyeiert, szovjet adatok szerint 

95,5%, litvan forrasok alapjan 16%-os reszvetellel. 

1940. jiil. 21. - A megvalasztott nepi szejm elso ulesen torvenyt fogad el a foldek, a bankok es 

nagyuzemek allamositasarol, a tanacsi rendszer kiepiteserol es a SZU-hoz valo csatlakozasrol. 

1940. aug. 3. - Litvaniat felveszik a SZU-ba. Belorussziatol hozzacsatolnak kisebb teruleteket. 

1940. okt. 8. - A litvan KP-t felveszik a szovjet kommunista partba. 

1940. okt. 9. - Egy vilniusi illegalis kongresszuson felallitjak a Litvan Aktivistak Frontja (LAF) nevii 
szervezetet a szovjetekkel szembeni ellenallas osszefogasara. Vezetoje Kazys Skirpa, berlini 
nagykovet. 

1941. Jan. 10. - Vjacseszlav Molotov es Werner von Schulenburg nagykovet titkos jegyzokonyvet ir 
ala Moszkvaban arrol, hogy a SZU 31 millio birodalmi markaert megvasarolja Nemetorszagtol az 
1939. szept. 28-i titkos kiegeszito jegyzokonyvben a nemet felnek juttatott litvan teruleteket. 
1941. jiin. 14—18. - Nagy deportalasi hullam. A szovjetek 1940-41-ben 46 ezer embert (foleg 
politikusokat, papokat, ertelmisegieket) hurcolnak Sziberiaba. 

1941. jiin. 23. - A SZU-t ero naci tamadas utan egy nappal a LAF kilep az illegalitasbol. A kaunasi 

radio bejelenti az ideiglenes nemzeti kormany felallitasat. Elnoke Juozas Ambrazevicius, egyik 

minisztere Vytautas Landsbergis-Zemkalnis (a jelenlegi koztarsasagi elnok apja). Bejelentik 

Litvania fuggetlenseget. 

1941. jiin. 25. - A nemetek bevonulnak Kaunasba, de nem ismerik el a LAF-ot. 

1941. aug. 9. - A nacik kollaborans kormanyt alakitanak Petras Kubiliunas vezetesevel az 

Ostlandhoz csatolt Litvania iranyitasara. A LAF-ot betiltjak (szept. 20.), vezetoit elhurcoljak. 

1941. dec. 18. - A Voros Hadseregen belul felallitjak a 16. litvan loveszhadosztalyt. 

1942. nov. 26. - Moszkvaban megszervezik a Litvaniaba atdobott partizanokat iranyito focsoportot 
Antanas Snieckus elso titkar vezetesevel. 

1944 eleje - A nacik litvan onkentes zaszloaljakat szerveznek szovjet partizanok es a londoni lengyel 
kormany iranyitasa alatt Vilnius kornyeken harcolo Armia Krajowa ellen. Maj. 15-en megkezdik a 
litvan onkentesek leszereleset, mert azok vonakodnak a nemet parancsokat vegrehajtani. A tiszteket 
letartoztatjak. 

1944. jiil. - A Voros Hadsereg kiveri a nacikat Litvania teruleterol. (A Memel-savot csak 1945. jan.- 
ban tudja elfoglalni.) Kezdetet veszi a szovjetellenes partizanmozgalom („erdei testverek"), amely 
1951-ig, a tomeges kolhozositasig tart. Vilniusban Mihail Szuszlov vezetesevel bizottsagot allitanak 
fel a meg gyenge kommunista mozgalom megszervezesere. Az LKP tagletszama ennek ellenere 
1949-ben is csak 25 ezer fo, s abbol mindossze 59% litvan. (A IL vilaghaborii alatt a nemetek 75 ezer 
litvant hajtottak el kenyszermunkara, 20 ezer embert vittek katonanak. A nepesseg teljes vesztesege 
kb. 370 ezer fo, ebbol mintegy 150 ezer zsido - az izraelitak 90%-a -, sokan Nyugatra emigralnak.) 

1944. aug. 30. - Radikalis foldreform. Csak 5-30 ha maradhat magankezben. 

1945. maj. 25. - Az LKP dontese a szovetkezetesitesrol. A teljes kollektivizalast az egesz 
Baltikumban elrendelo 1947. maj. 21-i moszkvai hatarozatig atmeneti idoszakot leptetnek eletbe. A 
kolhozositas tomegesen azonban csak 1949-50-ben megy vegbe, s lijabb deportalasok elozik meg. Az 



iparositas eveiben nagyaranyii betelepites kezdodik, amely megketszerezi az orosz ajkii lakossagot, 
de aranyuk 1989-ben is csupan 9%. 

A Baltikum, 1988-90 

ESZTORSZAG 

Terulet: 45100 km^. Fekves: a Szovjetunio ENY-i reszen, a Balti-tenger es a Finn-obol partjan. 

Szomszedai Oroszorszag (K), Lettorszag (D). Lakossag: 1 583 000. Nepsiiruseg: 35 fo/km 

Nemzetisegek: eszt 64,7%; orosz 27,9%; ukran 2,5%; belorusz 1,6%; finn 1,2%; egyeb 2,1%. A 

Szovjetunioban elo esztek 99,72%-a el Esztorszag teruleten. Varosi lakossag: 75%. Fovaros: Tallinn 

(kb. 500 000). Varosok: Tartu, Narva, Kohta-Jarve, Parnu. Vallas: a donto tobbseg lutheranus. 

1988. apr. 13. - Az eszt televizio vitamiisoraban felhivas hangzik el egy a peresztrojkat tamogato 

demokratikus szervezet (Nepfront) felallitasarol. 

1988. jiin. 25. - Az eszt parlament visszaallitja a hagyomanyos eszt nemzeti szimbolumokat, igy a 

kek-fekete-feher zaszlot is. 

1988. aug. 22. - Bruno Saul eszt miniszterelnok Finnorszagban kijelenti: honapokon beliil 

megvalosulhat az eszt tagkoztarsasag gazdasagi es penzugyi autonomiaja. 

1988. okt. 2. - Tallinnban ulesezik az eszt nepfrontkongresszus. A tanacskozas a helyi nyelv 

egyenjogiisitasanak es a peresztrojka tamogatasanak jegyeben zajlik. 

1988. nov. 8. - Esztorszagban lemond a nagyobb autonomia hivenek szamito Bruno Saul 

miniszterelnok. 

1988. nov. 16. - Az Eszt Legfelsobb Tanacs rendkivuli ulesszaka kinyilvanitja Esztorszag 
szuverenitasat. Az eszt parlament foderativ szerzodes megkoteset javasolja a Szovjetunio 
Legfelsobb Tanacsanak. A szovjet parlament elveti a szovjet sajto altal is elesen tamadott eszt 
alkotmanymodositast. 

1989. Jan. 18. - Az eszt parlament az allamnyelv rangjara emeli az eszt nyelvet. 

1989. jiil. 24-27. - Mintegy 13 ezren - javareszt orosz nemzetisegiiek - sztrajkba lepnek az lij 
valasztojogitorveny-tervezet nyilvanossagra hozatala utan, annak diszkriminativ rendelkezesei 
miatt. A sztrajkot 3 nap utan felfuggesztik, amikor, kormanydelegacio kezd targyalasokat a 
sztrajkolokkal. Kompromisszum nem szuletik, igy a torveny elfogadasakor, aug. elejen lijabb 
sztrajkhullam kezdodik. 

1989. aug. - A szovjet parlament elfogadja - elso olvasatban - az Esztorszag es Litvania altal 
beterjesztett torvenyjavaslatot a ket koztarsasag gazdasagi onallosagra torteno attereserol. 
1989. aug. 8. - Az eszt parlament apro valtoztatasokkal elfogadja az lij valasztojogi torvenyt. 
Megmaradnak azonban a torveny diszkriminativ jegyei: kirekeszti a valasztok korebol a 
koztarsasag teruleten 5 evnel rovidebb ideje eloket, s a megvalaszthatok korebol a 10 evnel kevesebb 
ideje Esztorszagban lakokat. A torveny elleni tiltakozasul mintegy 40 ezren lepnek sztrajkba. 
1989. szept. - Ulesezik „Esztorszag Nepeinek" III. Foruma. A tanacskozas munkajaban 14 etnikai 
csoport kepviseloi vesznek reszt. 

1989. dec. 10. - Tanacsi valasztasok Esztorszagban. 

1990. Jan. - Az eszt fovaros ad otthont a szovjetuniobeli szocialdemokrata partok es csoportok 
szovetseget letrehozo kongresszusnak. Az eszt legfelsobb tanacs gazdasagi szuverenitasara 
hivatkozva (amit a szovjet parlament 1989. nov. 27-i torvenye szentesitett) onmagara nezve 
ervenytelennek tekinti a szovjet allam 1990-es koltsegvetesi torvenyet. 

1990. marc. 18. - Parlamenti valasztasok Esztorszagban. 

1990. marc. - Ulesezik az Eszt Kommunista Part XX. kongresszusa. A part a kozponti bizottsag 
altal beterjesztett dokumentumban onallosodasa mellett foglal allast. A kuldottek egy csoportja ezt 
nem tamogatja, majd amikor mar ligy tunik, hogy sikerul kompromisszumos megegyezesre jutni, 
123 kuldott bejelenti, hogy Moszkvahoz hii platformot hoz letre, kivalik a kongresszus tovabbi 



munkajabol. 

1990. maj. 13. - Az eszt, a lett es a litvan parlament elnoke nyilatkozatot fogad el koztarsasagaik 

egyuttmiikodeserol. A tallinni talalkozon felallitjak a balti allamok tanacsat. Ismetelten 

kinyilvanitjak kozos torekvesuket allamaik teljes fuggetlensegenek elnyeresere. 

1990. maj. 15. - Az eszt parlament elott a koztarsasag nem eszt lakossaganak kepviseloi szovjet 

zaszlok alatt tuntetnek a fuggetlensegi torekvesek ellen. 

1990. jiil. - Az eszt parlament hatarozata lehetove teszi maganboltok, -ettermek es szolgaltato 

szalonok nyitasat. 

LETTORSZAG 

Terulet: 64500 km^. Fekves: a Szovjetunio ENY-i reszen, a Balti-tenger partjan. Szomszedai: 
Esztorszag (E), Oroszorszag (K), Belorusszia (DK), Litvania (D). Lakossag. 2 687 000. Nepsiiruseg: 
41,6 fo/km^. Nemzetisegek. lett 53,7%; orosz 32,8%; belorusz 4,5%; ukran 2,7%; lengyel 2,5%; 
egyeb 3,8%. A Szovjetunioban elo lettek 98,89%-a el Lettorszagban. Varosi lakossag: 74%. 
Fovaros: Riga (900 000). Varosok: Daugavpilsz, Liepaja, Jelgava, Jurmala. Vallas: a donto tobbseg 
lutheranus, jelentos szamii katolikus. 

1988. nyar - Megalakul a „Mozgalom Lettorszag Nemzeti Fuggetlensegeert" nevii politikai csoport, 
joreszt egykori lettorszagi emberjogi aktivistakbol. (Hivatalosan 1989. febr.-ban jelentik be 
megalakulasukat.) 

1988. okt. 8-9. - Ulesezik a lett nepfront alakulo kongresszusa. A tanacskozas idejen a mozgalom 
tenyleges tagsaga eleri a 120 ezer fot. 

1989. febr. - Ulesezik a lett nepfront kongresszusa. A tanacskozas elfogadja a mozgalom 2. 
programjat, mely politikai celkent Lettorszag allami szuverenitasanak megteremteset s a 
koztarsasag parlamenti demokraciava torteno atalakitasat hatarozza meg. 

1989. maj. 5. - A lett parlament - mikent korabban az eszt es a litvan - kinyilvanitja, hogy a 

hivatalos allamnyelv a nemzeti nyelv, azaz a lett. 

1989. nov. - A parlament torvenyt fogad el, mellyel visszaallitja a lettek hagyomanyos emlek- es 

unnepnapjait, igy tobbek kozott ismet unneppe valik nov. 18., a fuggetlen Litvania 1918-as 

kikialtasanak napja. 

1989. nov. 27. -A szovjet parlament elfogadja a Lettorszag, Litvania es Esztorszag gazdasagi 

onallosagat kimondo torvenyt. 

1989. dec. 10. - Tanacsi valasztasok Lettorszagban. Lett- es Esztorszagban veszi kezdetet a tobb 
honapig elhiizodo szovjetuniobeli helyhatosagi valasztassorozat. 

1990. Jan. - A Lett Legfelsobb Tanacs visszaallitja a haborii elotti allami szimbolumokat: a 
himnuszt, a cimert es a piros-feher-piros zaszlot. 

1990. Jan. 13-14. - A lett Zoldek partalapito kongresszusa. 

1990. marc. 18. - Parlamenti valasztasok Lettorszagban. Az elso forduloban a 201 tagii parlament 

170 kepviselojet sikerul megvalasztani, kozuluk mintegy 120-an a lett nepfront jeloltjei. A szavazok 

85%-a tamogatja a koztarsasag hivatalban levo elnoket, Anatolij Gorbunovot. 

1990. apr. - Ulesezik a Lett Szocialdemokrata Part alapito kongresszusa. 

1990. maj. 4. - A lett parlament is kinyilvanitja fuggetlensege helyreallitasat. 

1990. jiin. eleje - A lettorszagi Tukums varosban a helyi hatosagok hatarozata nyoman lebontjak a 

varos foteren alio Lenin-szobrot. 

LITVANIA 

Terulet. 65 200 km^. Fekves: a Szovjetunio ENy-i reszen, a Balti-tenger partjan. Szomszedai. 
Lettorszag (E), Belorusszia (DK), Lengyelorszag (DNy), Orosz Foderacio Kalinyingradi terulete 



(Ny). Lakossag: 3 723 000. Nepsiiruseg: 57,1 fo/km^. Nemzetisegek. litvan 80,1 %; orosz 8,6%; 

lengyel 7,7%; belorusz 1,5%; egyeb 2,1 %. A Szovjetunioban elo litvanok kb. 96,5%-a el 

Litvaniaban. Varosi lakossag: 68%. Fovaros: Vilnius (500 000). Varosok: Kaunas, Klaipeda, 

Siauliai. Vallas: a donto tobbseg katolikus. 

1988. maj. - Megalakul a peresztrojka tamogatasara letrehozando mozgalom, a jovendo Sajudis 36 

fos elokeszito csoportja. 

1988. nyar - A litvan katolikus egyhaz feje, a Sziberiat is megjart Vincentas Sladkevicius megkapja 

a papatol a biborosi cimet. 

1988. szept. 1. - Litvaniaban a kornyezetvedok kovetelesere leallitanak egy atomeromii-epitkezest. 

1988. okt. 22-23. - Ulesezik a Sajudis alapitokongresszusa. Az 1021 kuldott megvalasztja a 

mozgalom iranyito testuletet, a 220 fos szejmet es a szejm 35 fos tanacsat. Elfogadjak a mozgalom 

szervezeti szabalyzatat es programjat, amely a celok kozott jeloli meg Litvania szuverenitasanak 

megteremteset is. 

1988. nov. - Megalakul a Litvan Demokrata Part elokeszito bizottsaga. Az alapito kongresszusra 

1989. jiil.-ban kerul sor. 

1989. Jan. 26. - A litvan parlament hivatalos allamnyelvve nyilvanitja a litvant. 

1989. febr. 15. - A Sajudis iranyito testulete, a szejm rendkivuli ulesszakot tart. A tanacskozas 

nyilatkozatot fogad el a szabad, demokratikus es semleges Litvania letrehozasarol. 

1989. maj. 13-14. - A balti nepfrontmozgalmak vezetoinek tanacskozasan tobb dokumentumot is 

alairnak tovabbi tevekenyseguk osszehangolasa erdekeben. Ekkor hataroznak a Molotov- 

Ribbentrop -paktum alairasanak 50. evfordulojan tartando nagyszabasii tiltakozo akcio, az lin. 

„balti lit" kozos megszervezeserol. 

1989. aug. 23. - A harom balti koztarsasag fovarosat osszekoto elolanc (mintegy 2 millio ember), az 

lin. „balti lit" demonstracio emlekeztet az 1939. aug. 23-an alairt nemet-szovjet megallapodasra, 

melynek titkos zaradeka tette lehetove, hogy a sztalini Szovjetunio bekebelezze a fuggetlen balti 

allamokat. 

1989. szept. - A Sajudis kezdemenyezesere tanacskozast tartanak a balti koztarsasagok 

nepfrontjainak kepviseloi a kozvetlen gazdasagi kapcsolatok fejleszteserol. A nepfrontok vezetoibol 

megalakitjak a Balti Tanacsot. 

189. dec. 20. - Ulesezik a Litvan Kommunista Part XX. kongresszusa. A kuldottek tobbsege a part 

onallosaga mellett foglal allast. A kongresszus nyilatkozatot tesz kozze, amelyben deklaralja 

Moszkvatol valo fuggetlenseget s a part lijrafogalmazott statusat. 

1989. dec. 25. - Az SZKP kb plenuma eliteli a litvan kommunistak kivalasi nyilatkozatat. 

1990. Jan. 8-13. - Partdelegacio elen Mihail Gorbacsov Litvaniaba utazik, hogy rabirja a litvan 
kommunistakat onallosodasi nyilatkozatuk visszavonasara. Ekozben az onallo Litvan Kommunista 
Part mellett megszervezodik a Moszkvahoz hii csoport. 

1990. marc. 10. - Osszeul az lijjavalasztott litvan parlament. Elnokeve a fuggetlen Litvan 

Kommunista Part tovabbra is rendkivul nepszerii elso titkaraval szemben Vytautas Landsbergist, a 

Sajudis elnoket valasztjak meg. A parlament egyik elso hatarozataban megvaltoztatja a koztarsasag 

cimeret es hivatalos elnevezeset. A koztarsasag lij neve Litvan Koztarsasag. 

1990. marc. 11. - A litvan parlament kinyilvanitja a litvan allam fuggetlenseget s ezzel egyidejiileg 

megszunteti teruleten a szovjet alkotmany ervenyesseget. Moszkva alkotmanyellenesnek tekinti a 

fuggetlensegi nyilatkozatot, sot a targyalasok elol is elzarkozik, amig nem ervenytelenitik a litvan 

parlament hatarozatat. 

1990. marc. 21. - Gorbacsov elnoki rendeletet ad ki, amely Moszkva Litvania feletti szuverenitasat 

hivatott megerositeni. A rendeletre hivatkozva szovjet katonak szalljak meg tobb litvaniai 

intezmeny epuletet. Az esemenyek hattereben Litvania nyflt onallosodasi torekvesenek megfekezese 

es a Moszkvahoz hii, am a koztarsasagban minimahs tamogatast elvezo kommunista part 

megsegitese all. 

1990. apr. 13. - Rizskov es Gorbacsov ultimatumban koveteli Litvaniatol a marc. 11-en elfogadott 

fuggetlensegi nyilatkozat felfuggeszteset. 



1990. apr. 18. - Kezdetet veszi Litvania reszleges gazdasagi blokadja. A valutaert ertekesitheto 

termekek (mindenekelott az olaj) szallitasanak felfuggesztesevel igyekszik Moszkva kikenyszeriteni 

a fuggetlensegi nyilatkozat visszavonasat. 

1990. apr. 21-22. - Ulesezik a Sajudis II. kongresszusa. Torlik a szervezet hivatalos neveben mind ez 

idaig szereplo „peresztrojka" kifejezest. A szejm tanacsanak elnoke, Landsbergis, akit idokozben a 

litvan parlament elnokeve valasztottak, a mozgalom szervezeti szabalyzatanak megfeleloen lemond 

tiszterol. 

1990. jiin. 3. - Az Egyesult Allamokban levo Gorbacsov bejelenti, hogy a Szovjetunionak teruleti 

kovetelese van Litvaniaval szemben: Klaipeda kikotovaros es videke. 

1990. jiin. 29. - A litvan parlament a gazdasagi blokad miatt arra kenyszerul, hogy bejelentse a 

fuggetlensegi nyilatkozat 100 napos felfuggeszteset, ha megkezdodnek a targyalasok a 

Szovjetunioval. Valaszul Moszkva fokozatosan megszunteti a koztarsasag elleni gazdasagi 

szankciokat. 

1990. jiil. 31. - A „Respublika" cimii litvan napilap kozeleti szemelyisegek felhivasat kozH, 

amelyben a tekintelyelviinek belyegzett kormanyzas miatt lij valasztasok kiirasat surgetik. Ez lassan 

elsimulo belpolitikai botranyhoz vezet. 

1990. dec. 1. - Vilniusban a balti allamok parlamentjeinek kozos ulese a veszhelyzetben szukseges 

osszehangolt cselekves lehetoseget vitatja meg. Tamogatasert fordulnak a vilaghoz, de megerositik, 

hogy a Szovjetuniobol valo kivalast bekes liton, targyalasokkal kivanjak elerni. 

1990. dec. 8-9. - Washingtonban nem hivatalos Bush-Landsbergis talalkozo. 

A keresztenyseg 

A zsido vallas egyenes leszarmazottjanak szamito keresztenyseg alapitoja, Jezus Krisztus a romai 
uralom alatt elo zsidosag megvaltot varo szellemi legkoreben lepett fel i. sz. 30 korul, Isten 
orszaganak kozelseget es megvaltast hirdetve a megteroknek. A ketezer eves keresztenyseg gyokerei 
azota is alapitojanak eletebol, feltamadasabol es tanitasabol taplalkoznak. Jezus Krisztus es 
tanitvanyai, az apostolok olyan kozosseget, egyhazat alapitottak, amely a kesobbi evszazadok soran 
tobb agra szakadt ugyan, de e soksziniisegben is tiil tudott elni minden megprobaltatast, s mindig 
kepes volt megiijulni, s terjedese maig sem sziint meg. Igazi vilagvallassa valt, amely az emberiseg 
valamennyi civilizaciojaban, minden tarsadalmi retegben kovetokre talalt. Jelenleg a vilag 
legnepesebb vallasa, s becslesek szerint az ezredfordulora kozel 2 milliard hive lesz. 
Tortenetenek elso masfel ezer eveben a keresztenyseg csekely kiveteltol eltekintve csak Europa es a 
Foldkozi-tenger medencejenek a vallasa volt, de a foldrajzi felfedezesekkel es a gyarmatositassal 
parhuzamosan a 16. sz.-tol fokozatosan elterjedt a vilag valamennyi kontinensen. 1900-ban azonban 
az 588 millio kereszteny ketharmada meg Europaban es Eszak-Amerikaban elt. Azota jelentosen 
megvaltozott a helyzet; ma mar a keresztenyek kozel ketharmada a harmadik vilag orszagaiban el. 
A novekedes Amerikaban es Afrikaban, valamint Delkelet-Azsiaban a leglatvanyosabb. Afrikaban 
pi. 1900-ban kevesebb mint 10 millio kereszteny elt, 1985-ben mar 236 millio, s 2000-re a becslesek 
szerint 571 millioan lesznek. (Delkelet-Azsiaban e harom adat: 19 millio - 148 millio - 225 millio.) E 
hatalmas valtozasok elsosorban a felnott megteresek nagy szamabol kovetkeznek. Europaban 
viszont legfeljebb ugyanannyi kereszteny lesz az ezredfordulon, mint napjainkban. A szazadunkban 
lezajlo jelentos siilyponteltolodas kovetkezteben a keresztenyseg nem lesz tobbe Europakozpontii, 
hanem valoban egyetemes vilagvallassa valik. 

A korai keresztenyseg (osegyhaz) hiveinek tobbsege a lelki es tarsadalmi ertelemben egyarant 
nelkulozo, alsobb nepretegekbol kerult ki, akiket elementaris erovel mozgositott az oromhir, hogy 
az Urnak minden ember egyforman kedves. A politikai es intellektualis elit ekkor meg megvetette a 
keresztenyseget. A hatalom tiltotta tanait, kovetoit uldozte. Az egyhaz torteneteben Nagy 
Konstantin csaszar megkoronazasa (313) fordulopontot jelentett. Ekkor ugyanis a Romai 
Birodalom feje megszuntette a keresztenyek uldozeset, a keresztenyseget allamvallassa tette, mivel 
felismerte a benne rejlo lehetosegeket megosztott birodalma egyesitesehez. A konstantini elismeres 



nem volt egyertelmiien aldas az egyhaz szamara, mert ettol fogva kezdett elonyt jelenteni, ha valaki 
keresztennye lett. PI. az 5. sz. elejetol csak keresztenyek tehettek katonak. Az allam es az egyhaz 
osszefonodasa ettol kezdve elkiseri az egyhaz tortenetet napjainkig. Az egyhaz hitet kezdetektol 
tamadtak a pogany filozofusok, es sok kereszteny gondolkodo is egyeni modon, a tradiciotol elteroen 
ertelmezte a hitteteleket. Ezert valt szuksegesse, hogy az egyhaz pontos teologiai formaban 
hatarozza meg tanrendszeret. Ezt szolgaltak a kulonbozo egyetemes zsinatokon elfogadott lin. 
hitvallasok. A niceai (325) hitvallasban 4 jelzovel hataroztak meg az egyhaz lenyeget („egy, szent, 
katolikus es apostoli"). Ettol fogva a kulonbozo helyi egyhazak es teologusok hithiiseget az 
egyetemes zsinatokon alkotott hittvallasok elfogadasahoz mertek. 

A konstantini fordulat utan az egyre novekvo egyhaz az egyseget az egy papa vagy patriarka altal 
kepviselt hagyomanyhoz valo tartozaskent ertelmezte. A 4. sz.-tol azonban siilyos teologiai hare 
bontakozott ki a primatusert Roma es Konstantinapoly, ill. kisebb mertekben Alexandria puspokei 
kozott. A romai egyhaz, azaz a nyugati vagy latin keresztenyseg szerette volna sajat struktiirajat, 
liturgiajat es kormanyzati rendszeret elfogadtatni a tobbi tradicio kepviseloivel. E torekves azonban 
ellenallasba utkozott, s ez vezetett all. sz.-ban az elso nagy egyhazszakadashoz (katolikus-ortodox 
egyhazak). 

A 16. sz.-ban a protestans reformatorok azzal, hogy lijra felfedeztek a szemelyes hit es az egyetemes 
papsag (minden hivo pap) elvet, utat nyitottak a liturgia es az egyhazkormanyzat szabad 
ertelmezesenek. Szent Agoston (354-430) teologiajat felelevenitve kulonbseget tettek az „igazi 
egyhaz" (melyhez a mindenkori hivok tartoznak) es a lathato egyhaz (amelyhez Krisztus igaz es 
tevelygo kovetoi egyarant tartoznak) kozott. A protestansok igy a lelki egyseg hangsiilyozasa mellett 
utat nyitottak az lijabb es lijabb teologiai szakadasoknak es egyhazszuleteseknek. 
Szentseg. A niceai hitvallas azert nevezi szentnek az egyhazat, mert a szentseg fogalom Isten 
nepenek mint egyhaznak a vedjegye. A szent olyan embert jelent, aki elhatarolja magat a biintol, s 
ezert elete Isten kepmasahoz teszi 6t hasonlatossa. Egyes keresztenyek - kulonosen a 2. es 5. sz. 
kozott - ligy torekedtek a szentsegre, hogy kivonultak a biinosnek itelt vilagbol, s remetekent vagy 
kisebb kozossegekben eletuket kizarolag az imadsagnak es az elmelkedesnek szenteltek. Ok az elso 
szerzetesek; peldajuk nyoman az aszkezis maig az egyik fehsmerheto sajatossaga a kereszteny 
eleteszmenynek. 

Nem minden szerzetes volt remete. A nyugati, lin. monasztikus kozossegek (Szent Benedek) az 
onfegyelmet es a kozossegi elettormat osszekapcsoltak tagabb kornyezetuk szolgalataval (oktatas, 
karitativ munka). Ez a keresztenyseg tarsadalmi aktivitasanak motivacioja. 
A hitvallas katolikus jelzoje arra utal, hogy az egyhaznak egyetemes, az egesz vilagra szolo 
kuldetese van. 

ApostoHsag. A katolikus es az ortodox egyhaz az apostoli jelzovel arra utal, hogy az egyhazban, az 
apostoloktol napjainkig, a szentelesek reven az apostolutod puspokok altal valosagos folyamatossag 
letezik. A protestansok ezzel szemben a tanitasbeh orokseget ertik alatta, vagyis hogy Krisztus az 
apostoloknak nyilatkoztatta ki tanitasat, melyet az egyhaznak mindenkor hiien kell kozvetitenie. A 
niceai hitvallas tehat a keresztenyek kozos oroksege, amelyet a kulonbozo hagyomanyokra epulo 
kozossegek egyarant vallanak, de ertelmezeseben nem egysegesek. Ebbol kovetkezoen a 
keresztenysegen belul tobb egyhazrol es felekezetrol beszelunk. 

Romai katolikus egyiiaz 
1. Torteneti fejlodes 

A romai katoHkus egyhaz, a keresztenyseg nyugati vagy latin aga kozel 900 millio hivevel a vilag 
osszes vallasi kozossege kozul a legnepesebb. Afrikaban az ossznepesseg 13,1, Eszak-Amerikaban 
24,4, Kozep-Amerikaban 87,1, Del-Amerikaban 89,9, Azsiaban 2,5, Europaban 39,8, Oceaniaban 
26,4%-a katolikus vallasii. 



Mikor meg a keresztenyseg nem szakadt tobb agra, a romai patriarkatus, melynek terulete ala 
tartozott Nyugat-Europa es Eszak-Afrika, osi jogon elsobbseget elvezett a teruleten levo 
puspoksegek felett. Ugyanakkor Roma puspoket kulonleges hely illette meg a vilag puspokei kozott 
azaltal is, ahogy Szent Peter is kiemelkedett a tobbi apostol kozul. Ez a primatus azonban az elso 
evezredben inkabb csak elmeletben letezett. Miutan a Romai Birodalom keleti es nyugati reszei 
kozott egyre elesebbek lettek a politikai es kulturalis kulonbsegek, a nyugati latin es a keleti 
egyhazak is kulon utakon fejlodtek. A romai egyhaz onatlosaganak es egysegenek alapja az 
apostolfejedelem-utod romai puspokok, a papak iranyitasa alatt alio hierarchikus szervezet. A papa 
szemelyen tiil egyseget a tortenelmi, kulturalis es foldrajzi kozosseg, a latin szertartasnyelv es 
liturgia, valamint a teologiai tradicio egynemiisege biztositotta. A kozepkorban az egyhaz szervesen 
beepult a feudalis Nyugat- es Kozep-Europa tarsadalmi rendjebe, maga is anyagi javak birtokosava 
es a tarsadalmi, szellemi elet legfobb alkoto tenyezojeve valt. A, romai papak egyhaz feletti 
hatalmanak elve es gyakorlata igen regi eredetii. A Romai Birodalom bukasa utani evszazadokban 
az egyhaz egyre nagyobb vilagi hatalomra tett szert Itahaban, a Frank Birodalomban es a 
keresztenyseget felvevo valamennyi lij allamban. 

Az ezredfordulora gyakorlatilag az egykori Nyugatromai Birodalom teruleten kivul Eszak- es 
Kozep-Europa nepei is valamennyien a latin egyhazhoz kapcsolodva valtak keresztennye. Az egyhaz 
terbeh novekedeset es a kereszteny civilizacio terjedeset segitettek elo a kozepkorban egyre 
fontosabb szerephez juto szerzetesrendek. 

A gorog egyhazzal valo szakitas utani evszazadokban megszuletett a katolikus tudomanyossag 
fenykorat jelento skolasztikus filozofia es a szisztematikus kanonjog. Allandosult az egyhaz 
liturgikus rendje, s a katolikus unnepek kore. Kialakult az egyhaz maig lenyegeben valtozatlan 
szervezeti felepitese, miikodesi mechanizmusa, letrejottek kozponti iranyito szervei. Altalanossa valt 
a papi notlenseg kovetelmenye, s az egyhaz fegyelmi rendje. A kultiira teruleten is elesen 
elhatarolodva a gorog egyhazi fejlodestol, nyugaton egymast valtottak a kulonbozo miiveszeti es 
kulturalis korszakok, a kora kozepkori romantika, a gotika, majd a reneszansz es a barokk stilus, 
vilagkep es gondolkodasmod. A nyugati egyhazban a kulonbozo eretnek mozgalmak es a keresztes 
haboriik, a kettos papavalasztasok valsagos evszazadait kovetoen a 14. sz.-tol kibontakozo 
reneszansz es humanista szellemiseg hatasara a kozepkori vallasossag keretei fellazultak. A 
szukseges egyhazi reformok elmaradasa vezetett a 16. sz.-i reform aciohoz, a masodik nagy 
egyhazszakadashoz. A reformacio ellensiilyozasara osszehivott tridenti zsinattal kibontakozo 
ellenreformacio soran sikerult a katoHkus teologiat megiijitani s a protestantizmust tobb helyutt 
visszaszoritani. Ugyanakkor veglegesse valt a Nyugat- es Kozep-Europa addig egyseges 
keresztenysegenek megosztottsaga. Viszont a nagy foldrajzi felfedezeseket koveto spanyol, portugal, 
francia es belga gyarmatositassal parhuzamosan kezdodo misszios tevekenyseg reven a katolikus 
egyhaz gyokeret eresztett Amerikaban, Azsiaban es Afrikaban egyarant. 

A polgari fejlodes, a felvilagosodas, a tudomanyos es ipari forradalom lijabb nagy csapast mert a 
romai egyhazra a 18-19. sz. folyaman. A terjedo liberalizmus, az allam es egyhaz szetvalasztasanak 
polgari torekvesei es sikerei defenzivaba szoritottak a katolikus egyhazat. A 19. sz. vegen, XIII. Leo 
papa idejen indult meg az egyhaz modernizalasa, de az atfogo megiijulas csak XXIII. Janos papa 
tronra lepesevel, s az altala 1962-ben osszehivott II. vatikani zsinattal kovetkezett be. Ekkor valosult 
meg a regota esedekes liturgikus reform, amely a latin helyett a nepnyelvi szertartast bevezette. 
Szervezetileg es kulsosegeiben is egyszeriisitette az egyhaz 2000 eves intezmenyet es 
szokasrendszeret. Megkezdodott a tobbi kereszteny egyhazzal es a mas vallasokkal a parbeszed; 
ennek legkiemelkedobb esemenyei. 1964-ben VI. Pal papa es I. Athenagoras konstantinapolyi 
patriarka kolcsonosen visszavontak az elodeik altal 1054-ben kimondott kikozositeseket; 1987-ben 
II. Janos Pal papa a vilag valamennyi vallasi vezetojet Assisibe hivta, hogy egyiitt imadkozzanak a 
bekeert es a kiengesztelo desert. 

2. Szervezet 



A katolikus egyhaz csiicsan a papa all, mint az egesz egyhaz legfobb tanitoja es kormanyzoja. 
Mellette miikodik a biborosok kollegiuma, amely a papa legfobb tanacsado testulete; ennek tagjai 
valasztjak maguk kozul az lij papat. A biborosok vezetik a legfobb vatikani hivatalokat. A 
vilagegyhaz teruletileg pontosan korulhatarolt kormanyzati keruletekre, egyhazmegyekre oszlik. 
Ezek elen a papa altal kinevezett vagy legalabbis megerositett megyes puspok all, akit viszont 
munkajaban a szekeskaptalan tamogat. Tobb egyhazmegye alkot egy egyhaztartomanyt, amelynek 
elen a metropolita, azaz ersek (a nem latin szertartasiiaknal patriarka) all. Az egyhazmegye 
egyhazkozsegekre, plebaniakra oszlik. Tobb egyhazkozseg alkot egy esperesi keruletet, tobb esperesi 
kerulet pedig egy foesperesseget. Az egyhazkozsegek lelkipasztora a plebanos, ennek segitoi a 
kaplanok (segedlelkeszek). Ahol rendes egyhazi rangfokozat (hierarchia) meg nines kiepitve, tehat a 
misszios teruleteken, a puspoki feladatokat apostoli prefektusok vagy helynokok latjak el. Ezek a 
teruletek (prefektiirak, helynoksegek vagy vikariatusok) kozvetlenul a vatikani hitterjesztesi 
kongregacio ala tartoznak. 

3. Vatikanvaros AUam 

A papa teruleti szekhelye, amely a vilag legkisebb szuveren allama. A Roman beluli, 0,44 km^ 
teruletii allam a Vatikani Palotat, a Szent Peter-bazilikat, miizeumokat, kerteket, konyvtarakat, 
egy-egy radioallomast, postahivatalt, vasiitallomast, bankot, csillagvizsgalot, hivatalokat, 
lakohazakat, szolgaltatoegysegeket foglal magaba. Ezenkivul meg 10, Roma teruleten levo epulet, 
tobbek kozott a nagyobb bazilikak, a romai Kiiria kongregacioinak teruletei, es a Romatol 30 km-re 
levo Castel Gandolfo-i papai nyaralo szamit vatikani felsegteruletnek. 

A varosallam uralkodoja a papa, aki a legfobb vegrehajto, jogalkoto es biroi hatalom. Az allamot 
azonban a Vatikanvaros Allam Papai Bizottsaga vezeti. A jogrendszer a kanonjogon alapul, s olyan 
kerdesekben, amelyeket a kanonjog nem szabalyoz, Roma varos torvenyei erven yesek. Az allam 
semleges. Rendelkezik mindazon jogokkal es kivaltsagokkal, amelyek az onallo allamokat 
megilletik. Az allamtitkarsag diplomaciai kapcsolatot tart fenn 150 orszaggal, es megfigyelokent 
kepviselteti magat a nemzetkozi szervezetekben. A varosallam allando nepessege kb. 1000 fo, az 
alkalmazottak szama 4000 fo korul mozog. A papa szemelyes biztonsagarol a Svajci Garda 
gondoskodik. 

4. A Romai Kiiria 

A Romai Kiiria (Szentszek) fogalmaba a Vatikan es a helyi egyhazakat szolgalo kozponti hivatalok 
osszessege tartozik, amelyek a papa neveben es tekintelyevel vegzik feladatukat. Az 1989. marcius 1- 
jevel eletbe lepett reform ota a Romai Kiiria az alabbi intezmenyeket foglalja magaba: 
Elso helyen all az allamtitkarsag, ket tagozataval, amelyek az altalanos ugyek es az allamokkal valo 
kapcsolatok szekcioi. Az elso szekcio a papa mindennapi szolgalatat latja el, koordinalja a kiiriai 
hivatalok munkajat, szabalyozza a papai kepviseletek - nunciusok, delegatusok - tevekenyseget a 
helyi egyhazakkal valo viszonyban. Felugyel meg a vatikani sajtoterem, a Vatikani Radio es az 
Osservatore Romano felhivatalos napilap tevekenysegere. A masodik szekcio az allamokkal valo 
diplomaciai kapcsolatokat intezi nemzetkozi es orszagos szinten, a papai kepviseletek kozvetitesevel. 
Az allamtitkarsag utan kovetkeznek a kongregaciok, az alabbi sorrendben: Hittani Kongregacio, 
Keleti Egyhazak Kongregacio] a, Istentiszteleti es Szentsegi Kongregacio, Szentte Avatasi 
Kongregacio. Puspoki Kongregacio, Hitterjesztesi Kongregacio, Papi Kongregacio, az Istennek 
Szentelt Elet Intezmenyei es az Apostoli Elet Tarsasagai Kongregacio, s vegul a Szeminariumok es 
Tanulmanyi Intezmenyek Kongregacio] a. 

A harmadik csoportot a birosagok alkotjak: az Apostoli Penitencia, az Apostoli Signatura Legfobb 
Torvenyszeke, es a Romai Rota Torvenyszek. 
A negyedik csoportot alkotjak a papai tanacsok. Ezek: Vilagiak Tanacsa, Keresztenyek Egysege 



Tanacsa, Csaladtanacs, Igazsagossag es Beke Tanacs, Cor Unum Tanacs, Elvandorlok es Utonlevok 

Tanacsa, Lelkipasztorkodas Tanacsa, Egeszsegugyi Szolgaltatasok Tanacsa, Torvenyszovegek 

Ertelmezesenek Tanacsa, Vallaskozi Parbeszed Tanacsa, a Kultiira Tanacsa es vegul a 

Tomegtajekoztatasi Eszkozok Tanacsa. 

Az otodik csoportot harom hivatal alkotja, az Apostoli Kamara, a Szentszek Vagyonkezelosege, es a 

Szentszek Gazdasagi Ugyeinek Prefektiiraja. 

A Kiiriahoz tartozik meg ket, a papa szemelye koruli szervezet, a Papai Haz Prefektiiraja es a Papai 

Szertartasok Hivatala. 

5. Kormanyzas 

A katolikus egyhazat a papa es a puspokok joghatosaguk reven kormanyozzak. Roma puspoke, a 
papa a legfobb joghatosag. A puspokok a papaval kozossegben, de neki alarendelve, az apostolok 
utodaikent vezetik egyhazmegyejuk eletet. Ugyanakkor a papaval es a tobbi puspokkel kozossegben 
az egesz egyhaz gondviseloi. 

Kulonleges helyzetii puspokok a keleti ritusii patriarkak, akik szemely szerint kizarolag a papanak 
vannak alarendelve. Ok teruleti korlatozas nelkul vezetoik a vilagban szetszortan elo hiveiknek. 
Kozvetlenul a papanak felelosek a vilag osszes foegyhazmegyejenek (erseksegek) es 
egyhazmegyejenek (puspoksegek) vezetoi, a rezidencialis ersekek es metropolitak, valamint a 
megyes puspokok, a vikariusok (helynokok), az apostoli prefektusok, egyes apatok, prelatusok es 
apostoli adminisztratorok. Szinten a papanak vannak alarendelve a cimzetes ersekek es cimzetes 
puspokok, a papai jogii szerzetesrendek, a papai intezmenyek es fakultasok, a papai nunciusok es 
apostoli delegatusok. A papa segitsegere vannak es a neveben intezkednek az egyhaz kozponti 
kormanyzataban es hivatalaban a Romai Kiiria biborosai es hivatalnokai. 

6. A hierarchia 

A hierarchia fogalmat tobbfele ertelemben hasznalja az egyhaz. A papsag lelkipasztori hierarchiaja 

a kulonbozo rangok es kinevezesek alapjan tagozodik, a hivek es az egyhaz misszios kuldetesenek 

szolgalatara. E hierarchia tagjaiva szenteles es kinevezes alapjan valnak a papok. 

Hierarchianak nevezik egy-egy adott orszag vagy regio puspokeinek osszesseget is. 

A papi rend hierarchiaja (rangsora): papa, puspok, pap, diakonus (szerpap). A papi rend tagjainak 

feladata, hogy a szentelesukkor megkapott kulonleges hatalmuk reven kiszolgaltassak a 

szentsegeket, es az egyhaz lelkipasztori kuldeteset teljesitsek. 

Joghatosagi hierarchia. Egyhazkormanyzati joga van Istentol kapott megbizatas alapjan a papanak 

es a puspokoknek es egyhazi megbizas alapjan mas egyhazi szemelyeknek. 

A papa cimei: Roma puspoke, Jezus Krisztus helytartoja, Szent Peter utodja, az apostolok hercege, 

a legfobb pontifex, akinek az egesz egyhazra kiterjedo tenyleges joghatosaga van, a Nyugat 

patriarkaja, Italia primasa, Roma provincia erseke es metropolitaja, Vatikanvaros Allam 

uralkodoja, s Isten szolgainak szolgaja. 

A biborosi kollegium jelenlegi formajaban a 12. sz.-tol letezik. A biborosok szamat 1586-ban V. 

Sixtus papa 70-ben hatarozta meg. XXIII. Janos papa ezt a korlatozast feloldotta, es azota szamuk 

allandoan novekszik. 1988 augusztusaban 157-en voltak, 60 orszagbol. Szekuresedes eseten a 80 

evnel fiatalabbak (ok maximum 120-an lehetnek) maguk kozul valasztjak a papat, az lin. konklaven. 

A patriarkak. A latin ritusii patriarkatusokat a romai egyhaz az ortodoxokkal valo szakitas utan, a 

keresztes haboriik idejen allitotta fel Antiochiaban, Jeruzsalemben, Alexandriaban es 

Konstantinapolyban. Kesobb ezek csak formahs cimek maradtak, s meg is sziintek, kiveve a 

jeruzsalemit. 

Ersekek, metropolitak. Az ersek olyan puspok, aki egy foegyhazmegye elen all. A koadjutor ersek 

utodlasi jogii helyettese egy erseknek. A metropolita olyan ersek, aki egy tobb egyhazmegyebol alio 



erseki tartomany feje. Teljes hatalma csak a sajat foegyhazmegyeje teruletere terjed ki, de 

korlatozott felugyeleti jogkore es befolyasa van az ala tartozo tobbi egyhazmegyeben is. A papatol 

kapott pallium a metropolita hatalmanak szimboluma. 

Cimzetes ersek. Ezzel a cimmel nem jar jurisdictios jog. Olyan papok kapjak, akik a Romai 

Kiiriaban vagy a papai diplomaciai testuletben mukodnek. 

Ad personam ersek (szemelyes ersek). Egyes puspokoknek adomanyozott tiszteletbeli cim, mely nem 

jar jurisdictios joggal. 

Primas. Tiszteletbeli cim egy orszag vagy regio elso szamii fopapjanak. 

Puspokok. Megyes puspok az, aki egy egyhazmegye elen all. A koadjutor puspok utodlasi jogii 

segedpuspoke egy megyes puspoknek. Cimzetes puspok: olyan puspok, akit egy valamikor letesitett, 

de ma mar megsziint egyhazmegye cimere szentelnek, s ok lehetnek segedpuspokei egy-egy 

egyhazmegyes puspoknek. Puspoki helynok (vikarius): megyes puspok altal kinevezett helyettes az 

egyhazmegye bizonyos teruletere, vagy egy konkret apostoli tevekenysegre. Lehet cimzetes puspoki 

rangja is. Eparcha, exarcha a keleti ritusii katolikus puspokok cime. 

Puspoki kinevezes. A puspokszentelesre ajanlott papok kivalasztasa tortenhet tobbfelekeppen, de a 

vegleges kinevezes vagy jovahagyas minden esetben a papa joga. 

Ad limina latogatas: az ersekeknek, a megyes puspokoknek es az apostoli helynokoknek minden 6t 

evben egyszer el kell zarandokolniuk Romaba, Szent Peter es Pal apostolok sirjahoz, es meg kell 

jelenniuk a papanal kihallgatasra, valamint konzultalniuk kell a kulonbozo vatikani hivatalok 

tisztviseloivel. A latogatas elott fel evvel irasban kell beszamolniuk a jurisdictiojuk ala tartozo 

terulet egyhazi eleterol a Puspoki Kongregacionak. 

Egyeb szemelyek jurisdictios jogkorrel. Ordinarius: olyan szemely, akinek hivatalaval egyutt jar a 

jurisdictios jogkor. A papan, az egyhazmegyes ersekeken, puspokokon es altalanos helynokokon 

kivul ilyenek meg a misszios teruletek prelatusai, apostoH helynokei, apostoli prefektusai, 

szekuresedes eseten a kaptalani helynokok, a legfobb szerzetesrendi eloljarok, az apatprimasok es 

mas magasabb beosztasii ferfi szerzetes eloljarok. Egyes prelatusok es apatok a megyes puspokkel 

azonos jogkorrel rendelkeznek egy adott terulet (prelatiira, apatsag) felett. (Magyarorszagon ilyen a 

pannonhalmi foapat.) Az apostoli helynokok altalaban cimzetes puspokok, akiknek jurisdictios 

jogkoruk van egy misszios terulet felett. Az apostoli prefektusok jurisdictios jogkorrel rendelkeznek 

egy misszios terulet felett. Az apostoli adminisztratorok altalaban megyes puspokok, akiket 

ideiglenesen kineveznek egy masik teruletre is jurisdictios jogkorrel. Az altalanos helynok a puspok 

helyettese egy egyhazmegye iranyitasaban. 

A papa kozvetlen kornyezeteben mukodo papok cimei: apostoH prelatus, papai cimzetes prelatus, 

papai kaplan. 

7. Puspoki szinodus 

A puspoki szinodus intezmenyet 1965-ben alapitotta VI. Pal papa. Celja, hogy erositse a papa es a 
puspokok egyseget es egyuttmiikodeset, hogy kozvetlen es valos informaciokhoz juttassa az egyhaz 
vezeteset, hogy a dogmatikai es az egyhaz eletet erinto mas kerdesekben konzultativ modon segitse a 
papat. A szinodus egy allando jellegii kozponti intezmeny, mely kozvetlenul a papa ala tartozik. 
Tagjai tobbsegeben a nemzeti vagy regionalis puspokkari konferenciak kuldottei, nehany ferfi 
szerzetesrend legfobb eloljaroi es egyes szentszeki hivatalok vezetoi. A papa nevezi ki a szinodus 
fotitkarat, titkarait es a tagsag nem tobb mint 15 szazalekat. A szinodus elnoke maga a papa. 
Egy 15 fos tanacsadoi testulet (12 valasztott, 3-at a papa jelol ki) latja el az allando titkarsag 
teendoit, tartja a kapcsolatot a nemzeti es regionahs puspokkari konferenciakkal, s elokesziti a 
szinodusi uleseket. 

8. Puspokkari konferenciak 



Egy-egy orszag vagy terulet fopasztorainak hivatalos testuletei a puspokkari konferenciak, amelyek 
miikodeset a Szentszek altal meghatarozott normativak es kulonleges jogkorok szabalyozzak. A 
puspokkari konferenciak szama jelenleg 103. Europaban es Amerikaban ez orszagonkenti 
szervezet, kiveve Skandinaviat, ahol 6t orszag fopasztorai alkotnak egy konferenciat, a 
Szovjetuniohoz tartozo Lettorszagot es Litvaniat, melyek fopasztorai egy-egy kulon konferenciat 
kepeznek. Egyes orszagokban, ahol ugyan jelentos szamban elnek katolikusok, a puspokkari 
konferencia politikai okokbol mostanaig nem letezhetett, pi. Csehszlovakiaban es Romaniaban. 
Afrikaban, Azsiaban es Oceaniaban a jelentosebb katolikus nepessegii orszagokban sajat 
konferenciak mukodnek, a kisebbek kozul pedig tobb orszag alkot egy konferenciat. A puspokkari 
konferenciaknak kulonbozo albizottsagai vannak. A puspoki konferenciak elnokeit, titkarait es a 
bizottsagok vezetoit altalaban valasztas litjan jelolik ki, adott idotartamra. A kulonbozo puspokkari 
konferenciak egyuttmiikodese nagyobb foldrajzi egysegek szerinti tanacsok, szovetsegek, valamint a 
puspoki szinodus kereteben valosul meg. 

A legnepesebb ferfi szerzetesrendek: a jezsuitak 26 236, a minorita ferencesek 19 738, a szaleziak 
17 161, a kapucinus ferencesek 11 867, a bencesek 9293, a kereszteny iskolatestverek 9045, a 
dominikanusok 6829, a redemptoristak 6344, az oblatusok 5688, a verbitak 5567 es a konventualis 
ferencesek 4133 rendtaggal. Osszesen 52 rendnek van ezernel tobb tagja. 
A katolikus nepessegre vonatkozo adatok nem tartalmazzak azokat a teruleteket, ahol pontos 
osszesitesek nem allnak rendelkezesre. E teruletek becsult katoUkus nepessege tovabbi 15 millio 
hivot jelent. Igy a vilag nepessegenek 17,6%-a katolikus vallasii. 

Az ortodox keresztenyseg 

Az ortodox keresztenyseget altalaban a keleti keresztenyseggel azonositjak a romai katolikus 
egyhazzal valo szakitas ota. Azonban az ortodoxia, amely az 5. sz.-tol kulon liton fejlodott, nem 
azonositja magat a Kelet fogalmaval. A gorog-bizanci vilag szamara elfogadhatobb jelzo a gorog 
vagy ortodox jelzo, amely pontosabban hatarozza meg a latin egyhaztol valo kulon fejlodesi litjat. 
Az ortodox es a katolikus egyhaz szetvalasat hagyomanyosan az 1054-es esztendohoz kotik; holott 
ekkor csak annyi tortent, hogy a romai papa es a konstantinapolyi patriarka kolcsonosen 
kikozositette egymast. De az igazi szakadast nem e kikozositesek jelentettek (ezeket egyebkent 1964- 
ben VI. Pal papa es I. Athenagoras konstantinapolyi patriarka kolcsonosen visszavonta), hiszen a 
tobbi keleti patriarkatus meg hosszii ideig megtartotta Romaval a kozosseget, es 
Konstantinapolyban is tovabb miikodhettek latin templomok. A vita targya dogmatikai es 
egyhaztani jellegii volt. A nyugati egyhaz a niceai hitvallasba belevette, hogy a Szentlelek nemcsak 
az Atyatol, hanem a Fiiitol is szarmazik (filioque), ami a gorog vilag szamara elfogadhatatlan volt; 
tovabba a keleti patriarkak nem ismertek el a papa nyugati modon ertelmezett primatusat. E 
nezetelteresek mar a 9. sz.-ban komoly konfliktusokat okoztak I. Miklos papa es Photiosz 
konstantinapolyi patriarka kozott. 

A tenyleges egyhazszakadas a keresztes haboriik idejen kovetkezett be, amikor a letezo keleti 
egyhazi hierarchiak melle a latinok Jeruzsalemben, Antiochiaban es Konstantinapolyban sajat 
puspoksegeket allitottak fel. E serto tett mar lehetetlenne tett minden bekelteto kiserletet. A latin es 
a gorog egyhaz szakadasa tehat, ha nem is egyetlen datumhoz kothetoen, de bekovetkezett, s e 
kettevalast - tobbszori egyesito kiserletek ellenere - azota sem sikerult megszuntetni. 
Az ortodox egyhazat az 6t osi patriarkatusbol 4 alkotja (Roma az otodik): a konstantinapolyi 
(kozpontja Isztambul, kb. 5 millio hivo, amelybol csak nehany ezer el Torokorszagban), az 
antiochiai (kozpontja Damaszkusz, 450 000 hivo), az alexandriai (100 000 hivo) es a jeruzsalemi 
(50 000 hivo). Bizanc - azaz az ortodoxia - misszios tevekenysege a 9. sz.-ban erosodott meg. 
Elsosorban ket thesszaloniki testver, Szent Cirill es Szent Metod, a szlavok apostolainak erdeme, 
hogy a Keletromai Birodalom eszaknyugati szomszedsagaban a morvak, bolgarok, szerbek, oroszok 
es romanok a keresztenyseg litjara leptek. Az 6 munkamodszeruk lett az ortodox misszios 
tevekenyseg modellje. Ennek sajatossaga, hogy a latin nyelvii egyhazakat letrehozo frank 



misszionariusokkal ellentetben a megteritendo nepek anyanyelvere ultettek at a liturgikus 
szovegeket. A helyi nyelvek hasznalata nagy lenduletet adott a szlav irasbeliseg es kulturalis fejlodes 
kibontakozasanak. 

A mai helyzet 

Az autokefal egyhazak 

A vilag ortodox nepessegenek nagy resze korulbelul 15 orszagban el: foleg a Foldkozi-tenger keleti 

medenceje melletti teruleteken, ill. K6zep-es Kelet-Europaban. Az ortodox vallasii nepessegrol 

nincsenek pontos adatok, mivel foleg olyan allamokban elnek nagy szamban, ahol a vallasi 

hovatartozas kerdese egyelore tabu tema. Becslesek szerint 170 es 200 millio kozott van a hivek 

szama. 

A legnepesebb ortodox kozosseg az orosz egyhaz, amely a bizanci birodalom 1453-ban bekovetkezett 

bukasa ota az ortodox vilag legfobb partfogojanak tartja magat, s kozpontjat, Moszkvat 

eloszeretettel nevezik harmadik Romanak. Az orosz ortodox egyhaz alapitasanak hagyomanyos eve 

988. Patriarkatusa 1589 ota all fenn, de egy hosszii megszakitassal: 1721-ben I. Peter car 

megszuntette a patriarkatus intezmenyet, s azt az egyhaz csak 1917-ben tudta visszaallitani. Am epp 

ettol az evtoi kezdve az egyhaz sokat veszitett befolyasabol, erejebol. A szisztematikus 

egyhazuldozes kulonosen a 30-as evek kozepen erosodott fel, s meglepo modon csak a II. 

vilaghaborii enyhitette: Sztalinnak szuksege volt az egyhaz tamogatasara, hogy orszaga 

sikeresebben tudjon hadat viselni. Igy is jelentosen csokkent a hivok 1917-ben meg 100 millios 

szama: ma kb. 50-70 miUio orosz ortodox el a Szovjetunioban. Ugyanigy: 1917-ben az egyhaznak 

80 000 temploma es kapolnaja volt, ma pedig - az utobbi nehany evben visszakapottakkal egyutt is - 

kevesebb mint 7000. Az utobbi evek szovjet politikaja azonban megint lehetoseget nyiijt az ortodox 

egyhaznak a talpra allashoz. 

A masodik legnepesebb egyhaz a roman, 14 millio hivovel. A patriarkatus kozpontja Bukarest. A 

szerb egyhaz (8 millio hivo) kozpontja Belgrad. A gorogorszagi egyhaz (7,5 millio hivo) ma mar nem 

a konstantinapolyi patriarka fennhatosaga ala tartozik; a gorog ortodox egyhaz feje - 1833 ota - az 

atheni primas ersek. A 6 millios bolgar egyhaz tortenete a 9. sz.-ig nyiilik vissza; a szofiai primas 

1953-t61 viseH a patriarka cimet. 

A Szovjetunio teruleten van meg egy - az orosznal joval osibb - kereszteny egyhaz, a griizoke (3 

millio hivo), amely a 4. sz.-ban keletkezett egy asszony, Szent Nino misszios munkajanak 

eredmenyekent. A griiz egyhaz 1801-ben elveszitette onallosagat, s tobb mint 100 ev utan, 1917-ben 

nyerte vissza. Vezetoje a Tbilisziben szekelo patriarka. 

Az apostoli alapitasu ciprusi egyhaz a kezdetektol fogva onallo; onallosagat a 431-es efezusi zsinat is 

megerositette. A 450 000 hivo elen alio ersek a tortenelem folyaman sokszor betoltotte az etnarchai 

tisztet is, azaz egy szemelyben volt a sziget egyhazi es vilagi vezetoje. 

A lengyel ortodox egyhaz hiveinek tobbsege azon teruleteken el, amelyek a II. vilaghaborii ota a 

Szovjetuniohoz tartoznak. A varsoi erseknek 350 000 hive van ma Lengyelorszagban. 

Az alban egyhaznak 1944-ben 210 000 hive volt, primasa a tiranai ersek. Az 1966-ban kezdodott 

„kulturaUs forradalom" ota az orszagban minden vallasi tevekenyseg tilos, s igy szinte semmit sem 

tudni az egyhaz mai helyzeterol. 

A csehszlovak egyhaznak 1950-ben 350 000 hive volt; vezetoje a pragai ersek. 

Az autonom egyhazak 

Az eddig emlitett ortodox egyhazakat, elukon a negy osi patriarkatussal „autokefaloknak" nevezik, 
ami azt jelenti, hogy ezek az egyhazak egymastol teljesen fuggetlenek, elukon egy-egy, a helyi egyhaz 
altal valasztott vezetovel. Az autonomnak nevezett egyhazak viszont csak felig onalloak, mivel 
vezetoiket egy masik - egy autokefal - egyhaz jeloli ki, ill. szenteli fel. 



A legkisebb, de egyben a legosibb autonom egyhaz a sinai egyhaz. Terulete a 6. sz.-ban alapitott 
Szent Katalin-kolostorra es kornyekere terjed ki. Erseket a szerzetesek kozul valasztja es a 
jeruzsalemi patriarka szenteli fel. Hiveinek szama a szerzeteseken kivul nehany tucat. 
Autonom egyhaz a 70 000 hivet szamlalo finn egyhaz is. Egyhazjogilag a konstantinapolyi patriarka 
ala tartozik, akarcsak a kretai egyhaz. A 19. sz. vegen orosz misszionarius altal alapitott japan 
egyhaz (36 000 hivo) a moszkvai patriarkatus ala tartozik, akarcsak a kinai ortodox egyhaz is, 
melynek jelenlegi helyzeterol nincsenek erlesulesek (1945: 20 000 hivo). 

Ezeken kivul vannak olyan misszios egyhazak, amelyek meg nem nyertek el az autonom statust. 
Ilyen a 19. sz. vegen alakult koreai orosz ortodox misszio, amely jelenleg az lij-zelandi gorog 
metropolitahoz tartozik. Az afrikai ortodox misszionak Ugandaban, Kenyaban, Zaire-ban es 
Ghanaban vannak hivei; az alexandriai patriarka ala tartoznak, akinek joghatosaga egesz Afrikara 
kiterjed. 

Az ortodox diaszpora 

A 18. sz. vegen a valamoi orosz szerzetesek Szent German vezetesevel kezdtek el az alaszkai 
eszkimok evangelizalasat. A letrehozott egyhazmegye az orosz egyhaz fennhatosaga ala tartozott. Az 
egyhazmegye kozpontjat 1905-ben athelyeztek New Yorkba. Ettol fogva az amerikai kontinens 
minden ortodox vallasii hive nemzetisegi hovatartozastol fuggetlenul (orosz, gorog, roman, bolgar, 
szerb, alban stb.) egyazon egyhaz tagja lett. Az ortodox egyhazjog szerint ugyanis egy adott 
teruleten csak egy ortodox hierarchia letezhet. Igy aztan 1917-ig minden Amerikaba bevandorlo 
ortodox automatikusan a moszkvai patriarka fennhatosaga ala kerult. Ez a helyzet azonban 
elfogadhatatlan volt a kulonbozo ortodox vallasii nemzetisegi kozossegeknek, s ezert az I. 
vilaghaborii utan - az ervenyes egyhazjoggal szembeszallva - megszerveztek sajat nemzeti ortodox 
egyhazukat Amerikaban. A vitas kerdes csak 1970 utan rendezodott veglegesen, amikor is a 
moszkvai patriarkatus autokefalnak nyilvanitotta az eszak-amerikai metropoliat. Egyebkent 
lijabban az osszes amerikai ortodox egyhazi szervezetben tert hodit az angolnyelviiseg. 
Elso az egyenlok kozott. A vilag ortodox egyhazainak egyseget - az egymastol fuggetlen, autokefal 
egyhazak lete mellett is - biztositja a kozos kanonjog, hitvallas, dogmarendszer, ill. szertartasrend. 
Az azonos jogokkal rendelkezo autokefal egyhazak kozt csak tiszteletbeli elsosegevel emelkedik ki a 
konstantinapolyi patriarkatus. 

Papsag, szerzetesseg. Az ortodox papok nosulhetnek, de csak egyszer. A puspokok viszont csak a 
notlenek kozul kerulhetnek ki, ezert altalaban a szerzetesek kozul valasztjak oket. A 
szerzetessegnek igen fontos szerepe van az ortodoxiaban. 

Naptar. Az ortodox egyhazak egy resze a Julian-naptart hasznalja, ezert datumhoz kotott unnepeik 
13 nappal kesobb vannak, mint a Gergely-naptart hasznalo katolikus vagy protestans egyhazakban. 
Lelkiseg. Az ortodox lelkiseg a katoHkushoz hasonloan a 7 szentseg mely ateleseben gyokerezik. 
Kulonleges sajatossaga a szentkepek tisztelete. Az ikonokra, amelyek altalaban Krisztust, Sziiz 
Mariat, a szenteket vagy a bibliai esemenyeket abrazoljak, a hivok ligy tekintenek, mint az isteni 
kinyilatkoztatas egy-egy reszletere. Nem az ikonhoz imadkoznak, hanem az ikonon keresztul 
magahoz Istenhez. Az ortodox templomokban altalaban csak egy oltar van, amely mindig az Urnak 
van szentelve. A szentek szama igen nagy, s a szentte avatasokat nem elozi meg peres eljaras, mint a 
katolikus egyhazban, csupan egy egyhazhatosagi vizsgalat. A hiteletben fontos szerepet tolt be a 
szentek es az ereklyek tisztelete. 

A keleti szertartasu katolikus egyhazak 

Keleti szertartasu katolikus egyhazaknak (mas neven: egyesult, unitus egyhazaknak is) hivjuk 
azokat a kozel-keleti, kelet-europai es del-indiai egyhazakat, amelyek - tobbsegukben a 16. sz.-tol 
kezdve - kiszakadtak az ortodoxiabol, s lijra csatlakoztak Roma kozossegehez, de ekozben 
megoriztek osi liturgiajukat, sajatos intezmenyeiket, felepitesuket. Ezen egyhazak 12-14 millio 



hivukkel - tobbsegukben az ortodox es a latin keresztenyseg hatarteruletein elnek, tulajdonkeppen 
ket tiiz kozott. Az egyesult keleti egyhazakat altalaban szertartasuk alapjan csoportositjak. 
Megkulonboztetnek bizanci (gorog), alexandriai, antiochiai, ormeny es kald szertartasii 
katolikusokat. 

Alexandriai vagy nyugati szir szertartasiiak. Az egyiptomi koptok egy resze 1741-ben csatlakozott a 
katolikus egyhazhoz. Liturgikus nyelvuk a kopt es az arab. Az 5 egyhazmegyebol alio egyhaz 
kozpontja az alexandriai katolikus patriarkatus. A hivek szama 150 000. Az etiopok egy resze 1846- 
ban csatlakozott a katolikus egyhazhoz. Liturgikus nyelvuk a giz. Az etiop katohkus egyhaz 1 
erseksegbol es 2 puspoksegbol all, hiveinek szama 112 000. 

Antiochiai szertartasiiak. Az Indiaban elo malankarok 1930-ban egyesultek Romaval. Liturgikus 
nyelvuk a szir es a malayalam; 1 ersekseg, 2. puspokseg, 266 000 hivo. A maronitak szir nyelvii 
kozossege jelentos reszben a 12-15. sz. kozott csatlakozott a katolikus egyhazhoz. Szerte a vilagban 
1 667000 hivuk van. Az antiochiai katolikus patriarkatus ala 17 egyhazmegyejuk tartozik. Nagy 
szamban elnek a Kozel-Keleten, Eszak- es Del-Amerikaban, Ausztraliaban. A szirek 1781-ben 
csatlakoztak Romahoz. 1 880 000 hivuk szetszortan el Azsiaban, Afrikaban, Amerikaban es 
Ausztraliaban. Liturgikus nyelvuk a szir es az arab. 7 egyhazmegyejuk es 3 patriarkai vikariatusuk 
szinten az antiochiai katolikus patriarkatus ala tartozik. 

Ormeny szertartasiiak. A keresztes haboriik idejen az ormenyek egy resze Romahoz csatlakozott. 
Ma a Kozel-Keleten, Europaban, Afrikaban, Amerikaban es AusztraUaban szetszortan. elnek. 
Joghatosaguk a ciliciai katolikus patriarkatus: 8 egyhazmegye, 2 patriarkai vikariatus, 3 
exarchatus, 2 ordinariatus, 152 000 hivo. 

Bizanci szertartasiiak. A jeruzsalemi Szent Jakab-fele, ill. az antiochiai egyhaz liturgiajabol Szent 
Bazil es Aranyszajii Szent Janos altal megreformalt ritust nevezik bizanci vagy gorog szertartasnak. 
A latin utan ez a masodik legelterjedtebb csoport az egesz keresztenysegen belul. E ritushoz tartozik 
a keleti szertartasii katoHkusok tobbsege; ok a gorog katolikusok, s ugyanez a liturgiaja az ortodox 
egyhazaknak is. 

Albanok: 1628-ban csatlakoztak Romahoz. Liturgikus nyelv az alban. Joghatosag: helyi apostoli 
adminisztratiira. Bolgarok. A 17. sz.-ban csatlakoztak. Liturgikus nyelv az oszlav. Joghatosag: helyi 
apostoli adminisztratiira. Beloruszok: A 17. sz.-ban csatlakoztak a katolikus egyhazhoz. Liturgikus 
nyelv az oszlav. A Szovjetunion kivul sokan elnek kozuluk Nyugaton. Vezetojuk egy apostoH 
adminisztrator. Griizok: 1861-ben csatlakoztak Romahoz. Liturgikus nyelv: griiz. Joghatosag: 
apostoli vizitator. Magyarok: 1646-ban egyesultek Romaval. Magyarorszagon, a kornyezo 
orszagokban es Amerikaban elnek. Liturgikus nyelv a magyar es a gorog. Hivok szama: 322 800. 
Egy egyhazmegye (Hajdiidorog) es egy apostoH exarchatus. Italoalbanok: Sohasem szakadtak el 
Romatol. Olaszorszagban, Sziciliaban es Amerikaban elnek. 2 egyhazmegye, apatsag. Liturgikus 
nyelv: gorog es italoalban. Hivok szama: 70 800. Melkitak: A keresztes hadjaratok idejen leptek 
egysegre Romaval, de a hivatalos egyesules csak a 18. sz.-ban tortent meg. A Kozel-Keleten, 
Azsiaban, Afrikaban, Europaban es a tengerentiilon elnek. Liturgikus nyelv: orszagonkent valtozik. 
Joghatosag: antiochiai katolikus patriarkatus, helynoksegekkel Egyiptomban, Szudanban, 
Jeruzsalemben, Irakban es Kuvaitban. 16 egyhazmegye, reszben a tengerentiilon. Hivok szama: 1 
miUio. Romanok: 1696-ban leptek egysegre Romaval. Romaniaban, Nyugat-Europaban es 
Amerikaban elnek. Liturgikus nyelv a roman. Romaniaban es az Egyesult Allamokban 1 ersekseg es 
4 puspokseg. 1948-ban, amikor eroszakkal beolvasztottak oket a roman ortodox egyhazba, 1,5 miUio 
hivuk volt. 1990 elejen ismet visszanyertek szabadsagukat es lij puspokoket szentelhettek. Oroszok: 
1905-ben csatlakoztak Romahoz. A Szovjetunioban, Europa mas orszagaiban, Amerikaban es 
Kinaban elnek. Liturgikus nyelv: oszlav. 1-1 exarchatus a Szovjetunioban es Kinaban. Rutenok: 
1596-ban es 1646-ban egyesultek Romaval. A Szovjetunioban, Csehszlovakiaban es a tengerentiilon 
elnek: 1 ersekseg, 4 egyhazmegye, 462 000 hivo. Szlovakok: 1646-ban csatlakoztak Romahoz. 
387 000 hivo, 1-1 egyhazmegye Csehszlovakiaban (Eperjes) es Kanadaban. Ukranok. 1595-ben 
csatlakoztak Romahoz. A Szovjetunioban, Europaban es a tengerentiilon elnek. Liturgikus nyelv: 
ukran es oszlav. Hivok szama 4 680 000, 3 ersekseg, 12 puspokseg, 4 apostoli exarchatus 



Ukrajnaban, Europaban s a tengerentiilon. 1946-ban az ukran katolikusokat eroszakkal 
beolvasztottak az orosz ortodox egyhazba. Ennek ellenere az egyhaz illegalisan tovabb elt. 1990-ben 
ismet visszanyerte szabadsagat. 12 puspoke es kb. 1000 papja van ma is Ukrajnaban. Delszlavok: A 
szerbek egy resze 1611-ben egyesult Romaval. Liturgikus nyelv: oszlav. 1 egyhazmegye, 49 000 hivo. 
Kald vagy keleti szir szertartasiiak. Kaldok: A nesztorianus keresztenyek leszarmazottai, akik 1692- 
ben csatlakoztak Romahoz. A Kozel-Keleten, Europaban, Afrikaban es Amerikaban elnek. 
Liturgikus nyelv: szir es arab. Babiloniai katolikus patriarkatus, 20 egyhazmegye, 1 apostoli 
exarchatus, a kozel-keleti orszagokban es az Egyesult Allamokban 432 000 hivo. 
Szir-malabarok. Az indiai lin. Tamas-keresztenyek leszarmazottai, akik foleg India Malabar 
tartomanyaban elnek. Ritusuk a kald szertartas latinizalt valtozata. Liturgikus nyelv: szir es 
malayalam. 2 ersekseg, 19 puspokseg, 3,2 millio hivo. A keleti szertartasii katolikus egyhazak a 
romai Szentszeken belul a Keleti Egyhazak Kongregacioja ala tartoznak. 

A prekalkedonianus egyhazak 

Prekalkedonianus egyhazak azok az osi keleti egyhazak, amelyek hitvallasa a kalkedoni zsinat (451) 
elott alakult ki. Ez az 5 egyhaz elvetette Nesztoriosz tanait, de elutasitotta a kalkedoni zsinat 
krisztologiai tanitasat is, amely szerint Krisztus egyetlen szemely, de benne ket termeszet - egy 
isteni es egy emberi - lakozik. Az 5 egyhaz kitartott azon allaspont mellett, miszerint Krisztus 
egyetlen megtestesult termeszet. Ennek alapjan nevezik oket monofizita egyhazaknak is. A 
prekalkedonianus egyhazak koze szamithato a keleti szir egyhaz is, amelyet nesztorianusnak is 
neveznek, mivel magaeva tette az efezusi zsinat (431) altal eretneknek belyegzett Nesztoriosz puspok 
krisztologiajat. 

A nesztorianus es a monofizita egyhazak sem egymassal, sem az ortodox egyhazakkal nincsenek 
eucharisztikus kozossegben, de ok is hasznaljak magukra az ortodox jelzot, hogy meg lehessen 
kulonboztetni oket az azonos etnikumii, de Romaval kozossegre tepett kereszteny egyhazaktol. Ilyen 
ertelemben beszelunk pi. ortodox koptokrol es katolikus koptokrol. 

A monofizitak 

A nyugati szir (jakobita) egyhaz. Sziriaban az 1. sz.-tol elnek keresztenyek; Damaszkusz es 
Antiochia kiemelkedo szerepet toltott be az osegyhaz eleteben. A monofizita tanitas annyira 
elterjedt Sziriaban, hogy L Justinianus csaszarnak (6. sz.) szinte valamennyi szir puspokot meg 
kellett fosztania hivatalatol, mert nem voltak hajlandok elfogadni a kalkedoni zsinat tanitasat. A 
szir monofizita egyhaz - Jakab nevii, 6. sz.-i legfaradhatatlanabb apostolukrol „jakobitaknak" is 
nevezett - kovetoi a bizanci birodalomtol elszenvedett sok uldoztetes miatt felszabaditokent 
fogadtak az arab hoditokat, am egyhazukat az iszlam kornyezet az evszazadok soran egyre osszebb 
zsugoritotta, s ma mar mindossze 15 000 tagot szamlalnak, Sziriaban, Torokorszagban, Libanon es 
Irak teruleten. Patriarkajukat az I. vilaghaborii vegen eluldoztek Torokorszagbol, ma a sziriai 
Homsban van a szekhelye. 

Kopt egyhaz. Az egyiptomi kopt egyhaz Szent Mark apostolt tartja alapitojanak, s kivalo teologusai 
reven fontos szerepet toltott be az elso kereszteny evszazadokban. Kesobb azonban monofizita tanai 
es a mohamedan hoditas miatt elszigetelodott, s maig igen nehez korulmenyek kozott miikodik. 
Hivei hivatalos becsles szerint az orszag nepessegenek 6%-at, a koptok szerint ennek ketszereset 
alkotjak. Liturgiajuk haromnyelvii: egyes reszeket gorogul, mas reszeket koptul es arabul 
mondanak. A szerzetesseg szulofoldjen ma is rendkivul jelentos a szerzetesek szerepe, A kopt 
egyhaz a legnagyobb es legegysegesebb kereszteny kozosseg az arab vilagban. Vezetoje, az 
alexandriai patriarka, csak nevben alexandriai: szekhelye a 11. sz. ota Kairoban van. 
Az etiop egyhaz. Etiopiaban 2 Sziriabol erkezett laikus kereszteny honositotta meg az evangeliumot, 
320 korul. Egyikuket kesobb Alexandriaban puspokke szenteltek, ettol fogva egeszen a 20. sz.-ig a 
kopt egyhaz jelolte ki az etiop egyhaz vezetoit. Szinten Sziriabol erkeztek 480 tajan a monofizita 



tanok is. Egyiptom arab meghoditasa (640) ota az etiop egyhaz is elszigetelodott a kereszteny 
vilagtol. A 7-13. sz. kozotti tortenetukrol szinte semmit sem tudni. A 16. sz.-tol a portugalokon 
keresztul ismet kapcsolatba kerultek a nyugati civilizacioval. A 20. sz.-ban az etiop egyhaz lepesrol 
lepesre fuggetlenedett a kopt egyhaztol, s 1959-ben elnyerte teljes onallosagat. Haile Szelasszie 
csaszar allamvallassa tette a monofizita keresztenyseget, s ez a csaszarsag evei alatt igen 
megerosodott. Az azt koveto s maig hatalmon levo rendszer igyekszik ugyan elnyomni az egyhazat, 
de az orszag nepessegenek 52%-a (tobb mint 20 millio fo) igy is hivonek szamit. Az altaluk hasznalt 
Szentiras szamos olyan szoveget is tartalmaz, amelyeket mas kereszteny egyhazak nem ismernek el 
hitelesnek. Az etiop egyhaz egyebkent szamos zsido szokast oriz, pi. a korulmetelest, az etkezesi 
eloirasokat, a szombat megunnepleset; szoros a kapcsolata a helyi afrikai kultiirakkal is. A 
szerzetesseg szerepe itt is igen jelentos. 

Az ormeny egyhaz. Vilagosito Szent Gergely teritette meg az ormenyeket 295 korul, s a vilagon 
eloszor Ormenyorszagban lett allamvallas a keresztenyseg. A kezdetben a kappadokiai egyhaztol 
fuggo ormeny egyhaz 374-ben lett autonom. A monofizita tanokhoz ragaszkodva csatlakozott a 
kalkedoni zsinat ellenzekehez. Jeruzsalemi eredetii liturgiajuk az idok folyaman bizanci es latin 
elemekkel, is gazdagodott. Az egyhaz elen a katholikosz patriarka all. Az ormeny allam 1375-ben 
bekovetkezett megsziinese utan perzsa, torok es orosz uralom valtotta egymast. Ennek 
kovetkezteben az ormenyek nagy tomege vandorolt el, s ma jelentos ormeny diaszpora el szerte a 
vilagon. Az ormeny egyhaznak jelenleg 3 millio hive van. Egyhazkormanyzatilag 2 nagy 
patriarkatus, a szovjetuniobeh es a libanoni ala tartoznak. A jeruzsalemi es az isztambuli 
patriarkatusok kisebb rangiiak. Az ormeny egyhaz 1962 ota tagja az Egyhazak Vilagtanacsanak, s 
megfigyeloje reszt vett a II. vatikani zsinaton. 

Az indiai szir ortodox egyhaz (Tamas-keresztenyek). 1664-ben csatlakozott a nyugati szir (jakobita) 
egyhazhoz. E nesztorianus, szir keleti hagyomanyii kozosseg azert csatlakozott a monofizita 
jakobitakhoz, mert igy tudta magat megvedeni a portugal gyarmatositok latinizalo nyomasatol. 
Kesobb egyhazuk 2 agra szakadt: az egyik a malankari jakobita szir ortodox egyhaz (1 millio hivo), 
amely teljes kommunioban maradt a homsi partiarkaval, a masik a malankari ortodox szir egyhaz 
(15 000 hivo), amely elszakadt Homstol. 

Az 5 monofizita egyhaz ujabban szoros kapcsolatot tart fenn egymassal; egy allando titkarsag fogja 
ossze oket. A II. vilaghaborii utan az ortodox es a katolikus egyhazakkal is megindult a parbeszed. 
Megfigyeloik ott voltak a II. vatikani zsinaton, s vezetoik mar tobbszor talalkoztak a papaval. 
A keleti szir vagy nesztorianus egyhaz 

A nesztorianus egyhaz sok evszazadon at viragzott Perzsiaban. Misszionariusai sikerrel teritettek 
egesz Kelet- es Del-Azsiaban. Bejutottak Kinaba, Japanba es Indiaba is. 1400 tajan 27 metropolitai 
szekbol es 200 puspoksegbol alio hatalmas nesztorianus egyhaz mukodott Ciprus szigetetol 
Mandzsiiriaig, Turkesztantol Malabarig es Japanig. A 15. sz.-tol azonban Kina elzarkozasa s az 
iszlam eloretores kovetkezteben a nesztorianus egyhaz lassan visszaszorult a mai Irak es Iran 
teruletere, a kurd hegyvidekre. Erdekes, hogy ez a nagy miiltii egyhaz tortenelme folyaman soha 
nem tamaszkodhatott egy allam segito erejere sem. Legutobbi evtizedei is igen viszontagsagosak 
voltak. Hiveit az I. vilaghaborii pusztitasai megtizedeltek. Az 1933-as iraki uldozesek elol sokan 
kulfoldre menekultek. Hiveinek szama ma mar nem haladja meg a 100 000 fot. Alig van teologusa, s 
el van zarva a tobbi prekalkedonianus, ill. ortodox egyhaztol. E gondokon az sem segit, hogy tagja 
az Egyhazak Vilagtanacsanak, es jo viszonyt tart fenn Romaval. 

Evangelikusok es reformatusok 

Az evangelikus (lutheranus) es a reformatus (kalvinista) egyhazak alkotjak a 16. sz.-i reformacio 
soran szuletett tortenelmi protestantizmust. (Ez megkulonboztetendo a kesobbi szazadokban 
kialakult, s lijabb egyhazak megalakitasahoz vezetett protestans hagyomanyoktol.) A reformacio 
ket vezeralakja: a nemet Luther Marton (1483-1546) es a francia Kalvin Janos (1509-64). A kalvini 
tanokat koveto egyhazakat reformatusnak vagy presbiterianusnak, a lutheranus egyhazakat pedig 



agostai, augsburgi hitvallasunak vagy evangelikusnak nevezik. Bar a ket iranyzat kozel all 
egymashoz, a lutheranus es a kalvinista tradicio elesen megkulonboztetheto, kulon egyhazi 
struktiirakat hozott letre. [Ugyanakkor egyes egyhazak - pi. a nemet palatinatusi egyesult (unialt) 
protestans egyhaz - egyesitettek a ket orokseget.] 

A 16. sz -i reformacio 

Luther Marton Agoston-rendi katolikus szerzetes - kezdetben csak a romai egyhaz 

megreformalasat kivanta elomozditani - 1517. oktober 31-en 95 tezist hirdetett ki. Ezekben elitelte, 

hogy a romai egyhaz biinbocsanatot igero, lin. bucsiicedulakat arul, penzert. 

Luther tanitasa szerint az udvosseg kizarolag Isten kegyelmebol fakad, tehat az ember sajat tettei 

reven nem udvozulhet, csak a kegyelem reven, amelyet a hit altal nyerhet el. Luther allitasa szerint 

a hit es az egyhaz kerdeseiben a Biblia a legfelso tekintely. Ez a tanitas tette a protestansokat a 

„k6nyv emberei"-ve, s alakitotta ki a protestans istentisztelet jelleget, amelyben a Biblia-magyarazo 

predikacio a dominans elem. A sola scripta - „egyedul a Szentiras" - elvebol kovetkezoen a 

protestans teologiaban relativizalodott az egyhaz szerepe; onmagaban nem szent, nem 

tevedhetetlen, s hiiseget egyedul a Szentiras alapjan lehet ertekelni. Ezzel az egyhaz egesz fogalma 

deszakralizalodott, elveszitette korabbi szent- es serthetetlenseget. Ez az oka annak, hogy a 

reformacio talajan a szazadok folyaman szamtalan egyhaz szuletett, es hogy a protestantizmus 

fogalma rendkivul sokfele szervezodest takar. 

Luther birodalmi atoktol siijtva, a papa altal kikozositve - viszont a nemet fejedelmek vedelme alatt 

- alkotta meg a protestantizmus alapmiiveit, melyek gyorsan terjedtek Europa-szerte. A 

protestantizmus reformatus aga Svajcban, a lutheri alapokon, Zwingli Ulrich (1484-1531) 

munkassagaval kezdodott, majd Kalvin eletmiive reven nyerte el vegleges jelleget. 

Az inkabb elmeleti gondolkodo Lutherrel szemben - aki szemelyesen nem sokat foglalkozott a 

Romaval szakito lij egyhazak szervezesi kerdeseivel - Kalvin eppen ezaltal, ill. a protestans tanitas 

rendszerbe foglalasaval alkotott maradandot. Luther pap volt, Kalvin viszont jogtudos is. Kalvin 

egeszen lijfajta egyhazi modellt alkotott, pontosan meghatarozva, milyen fajta szolgalatokra van 

szukseg az lij egyhazban (lelkeszek, doktorok, presbiterek). Az egyhazszervezetet a kesobb 

demokratikusnak nevezett presbiteri rendszerre epitette, bevonva ezzel a vilagiakat is az 

egyhazkormanyzasba. 

Az egyhazak alapitasa es nemzetkozi elterjedtseguk 

Az evangehkus egyhazak megszervezeseben es iranyitasaban fontos szerep jutott a nemet 

fejedelmeknek, akiknek erdekukben allt az elszakadas Romatol. A reformacio szocialis es vallasi 

koveteleseket otvozo nepi mozgalomnak indult. 

Az 1524-25-6S nemet paraszthaborii azonban megijesztette Luthert, s a rend helyreallitasaert a 

fejedelmekhez fordult segitsegert. A parasztok leverese utan elfojtottak a radikahs iranyzatokat, s a 

reformacio a fejedelmek ugyeve valt. A fejedelmek vizitatorokat kuldtek ki a lelkeszekhez, hogy 

megvizsgaljak tanitasaikat, s erkolcsi tisztasagukat. E beavatkozas alapjaul a „cuius regio, eius 

rehgio" elve szolgalt, melynek ertelmeben az alattvaloknak a fejedelem vallasat kell kovetniuk - 

vagyis ezen elv csak a fejedelmek szabad vallasvalaszto jogat ismerte el. 

IV. Karoly nemet-romai csaszar a 2. speyeri birodalmi gyiilesen vissza akarta vonni ezt a 

szabadsagjogot a fejedelmektol. A gyiilesen reszt vevo fejedelmek protestaltak ez ellen. (Innen 

szarmazik a reformacio kovetoire hasznalt „protestans" kifejezes: azota is e gyiijtofogalom alatt 

emlegetik a 16. sz. ota alakult kereszteny egyhazakat - evangehkusokat, reformatusokat, 

baptistakat, metodistakat stb.) A kuzdelem a fejedelmek gyozelmevel vegzodott. 1555-ben az 

augsburgi birodalmi gyiiles vegervenyesen elismerte az „akie a fold, aze a vallas" elvet, s ezzel a 

nemet birodalom foldrajzi alapon torteno vallasi megosztottsagat. E felekezeti foldrajz 

kovetkezmenyei Europa jelentos reszen maig felismerhetok. 

A lutheranus reformacio hamar tiillepte Nemetorszag hatarait, Svedorszagban 1527-ben 



engedelyeztek tanainak szabad terjeszteset, Daniaban pedig 1535-ben egyenesen allamvallas lett. 
Manapsag - Finnorszaggal, Izlanddal es Norvegiaval egyutt - egesz Skandinaviaban ez az uralkodo 
vallas. A kalvinista reformacio Svajcban, Hollandiaban, Skociaban es Magyarorszagon terjedt el 
maradandoan, de nagy hatast gyakorolt Franciaorszagra (hugenottak) es az angol reformaciora is. 
A 18. sz. soran az Ujvilagba erkezo angol puritanok, skot es eszakir telepesek, valamint a mai New 
York teruleten megtelepulo hollandok egyarant kalvinistak voltak, akarcsak a meg a 17. sz.-ban 
erkezett francia hugenottak. Jollehet, az Egyesult Allamokban kesobb az lijabb keletii protestans 
egyhazak (baptista, metodista stb.) kerultek szambeli tiilsulyba, a kalvini tanok melyen beivodtak az 
amerikai protestantizmusba. Az evangelikus egyhaz lassabban nyert teret Amerikaban. Bar mar a 
18. sz.-ban erkeztek nemet es sved protestansok, szamuk csak a 19. sz.-ban nott jelentosen. 
Latin-Amerikaban a protestantizmus a bennszulott lakossagra nem tudott nagy hatast gyakorolni, 
ma is szinte kizarolag az europai bevandorlok leszarmazottai alkotjak a tortenelmi protestans 
egyhazakat. Az Egyesult Allamokbol erkezett presbiterianus misszionariusok is alapitottak nehany 
reformatus tradiciojii egyhazat. A 20. sz.-i Latin-Amerika protestans arculatat a punkosdista 
iranyzat alakitotta ki. 

A protestans egyhazak afrikai megjelenese a 19. sz.-ban kezdodott, a kulonbozo misszios tarsulatok 
tevekenysegevel. Del-Afrikaban azonban mar a 17. sz.-ban reformatus egyhazakat alapitottak a 
holland gyarmatositok es a francia hugenottak. A Del-afrikai Koztarsasagban maig ezek a 
legbefolyasosabb egyhazak. 

Manapsag az evangelikus es reformatus egyhazak szamszeriileg a vilag protestansainak felet adjak. 
1985-ben a lutheranusok szama 67 millio, a reformatusoke 53 millio volt. Kontinensenkenti 
megoszlasuk: Afrika (ev.: 3 907 552, ref.: 17 188 000), Eszak-Amerika (ev.: 8 811 290, ref.: 
11 334 502), Latin-Amerika (ev.: 1 206 750, ref.: 1 000 000), Azsia (ev.: 3 819 697, ref.: 7 200 000), 
Europa (ev.: 48 865 034, ref.: 13 874 000), Oceania (ev.: 784 328, ref.: 2 175 000). 
Az evangelikusok tobbsege Europaban el. A reformatusok viszonylag nagy szamban vannak jelen 
Afrikaban, Azsiaban es Oceaniaban is. Az alabbi orszagokban el 1 millional tobb evangelikus: 
Nemetorszag (25,4), Egyesult Allamok (8,5), Svedorszag (7,7), Dania (4,7), Finnorszag (4,6), 
Norvegia (3,9), Indonezia (2,6), India, Brazilia, Tanzania (1,0). 

Az alabbi orszagokban el 1 miUional tobb reformatus: Egyesult Allamok (8,4), Hollandia (4,3), 
Indonezia (3,6), Nagy-Britannia (3,5), Del-afrikai Koztarsasag (3,0), Kanada (2,9), Svajc (2,7), 
Nemetorszag (2,0), Magyarorszag (1,9), Koreai Koztarsasag (1,5), Ausztraha (1,4), Madagaszkar 
(1,3), Fulop-szigetek, Romania (1,0). 

Hitek es szertartasok 

Bar a tortenelem soran sokszor kulon utakon jart a protestantizmus ket tradicionahs aga, 
manapsag szoros, testveri kapcsolatban vannak egymassal. Europaban a legtobb evangehkus es 
reformatus egyhaz alairta az 1973-as leunenbergi egyezmenyt, melyben - az EvangeHum kozos 
ertelmezese talajan - megfogalmaztak a ket hitvallas teologiai es egyhaztani kozosseget. 
A protestans egyhazak az egyetemes kereszteny oroksegbol elfogadjak az elso szazadok egyetemes 
zsinatainak tanitasat, kulonosen a niceai-konstantinapolyi (325-381 ) hitvallast s annak 
szentharomsagtanat. Elvetik viszont a kereszteny hagyomanyt, s a hit, ill. a vallasgyakorlas 
kerdeseiben kizarolag a Szentirast tekintik mervadonak. A Szentirasra hivatkozva valamennyi 
protestans egyhaz elveti a katolicizmus 3 alabbi elemet: a Maria-tiszteletet (s altalaban a szentek 
kultuszat), a szentmise aldozatot es a pap aldozo szerepet (Krisztus aldozata egyszeri esemeny volt, 
tehat a miseben sem megismetelheto), ill. a papai primatust (a romai tanitohivatalt). A lutheri- 
kalvini egyhazak legfobb feladata az igehirdetes es az altaluk elismert ket szentseg (a keresztseg es 
az lirvacsora) kiszolgaltatasa. Sem az egyhazi hierarchia, sem a papi hivatal nem tartozik az egyhaz 
lenyegehez, feladatuk csak funkcionahs jellegii. Az egyhaz az evangehumi uzenet hirdetesehez 
kepest csak masodlagos; a hit kovetkezmenye, s nem pedig annak lenyegi eleme, letetemenyese. Nem 



fogadjak el, hogy a hivoknek az udvosseg elnyeresehez feltetlenul szukseguk van a papsag 
kozvetitesere. Szerintuk a Szentlelek altal minden ember reszesulhet a bibliai uzenetben es a hit 
teljessegeben. Az egyetemes papsag elv kovetkezmenyekent lelkeszeiket is tulajdonkeppen 
laikusoknak tartjak, akik csak abban kulonboznek a tobbi embertol, hogy specialis kepzesben 
reszesultek az egyhaz szolgalatara. A ket egyhaz gyakorlataban a szentsegek es az igehirdetes 
viszonya nem azonos. A lutheranusok a szentsegeket es az igehirdetest hasonloan fontosnak tartjak, 
mig a reformatusoknal nagyobb hangsiily esik az igehirdetesre. 

Szertartasok 

A fiatalok altalaban 14 eves korban konfirmalkoznak. Ennek soran megerositik keresztsegi 
fogadalmukat, s elso izben reszesulnek az lirvacsora szentsegeben. Nemely nyugati egyhazban 
terjedoben van, hogy a gyerekek mar nehany evvel a konfirmacio elott reszesulnek az 
lirvacsoraban. A hazassag a protestansoknal nem szentseg, csupan szertartas; ennek soran az 
egyhaz tudomasul veszi a jegyespar egymas iranti - Isten es a gyulekezet elott kinyilvanitott 
elkotelezettseget, s aldasat adja ra. A temetesi szertartason az egyhaz a feltamadas remenyseget 
hirdeti, es vigasztalast nyiijt a hozzatartozoknak. A protestansok nem ismerik a betegek szentseget, 
es nem imadkoznak a halottakert. MegunnepHk a nagy kozos kereszteny unnepeket, a hiisvetot, a 
punkosdot, a mennybemenetelt es a karacsonyt, valamint a reformacio unnepet (okt. 31.). Jeles nap 
meg a nagypentek, Jezus szenvedesenek es halalanak a napja. Az evangehkus templomokban a 
kereszten Krisztust is abrazoljak; a reformatus templomokban mindenfele abrazolas tilos. 

A protestans etika 

A reformacio szakitott a korabeli katolicizmus vilagtol elfordulo, monasztikus eletszemleletevel, s a 
hangsiilyt az emberek e vilagi feladataira, az isteni kegyelemrol valo taniisagtetelre es az etikai 
felelossegre helyezte. Ezzel lij erkolcsiseget es lij embereszmenyt allitott a kereszteny elet 
kozeppontjaba. A protestans etika legfobb jellegzetessegei: a korlatoktol mentes vallasszabadsag, a 
szabad kutatas es megismeres hirdetese, a szemelyes felelosseg hangsiilyozasa, az e vilagi elet 
minden teruletenek (egyeni, csaladi, gazdasagi, tarsadalmi es politikai) spiritualizalasa, Isten 
szandekainak valo megfeleltetese. 

Megszuntette a lenyegi kulonbseget a papi rend es a vilagiak kozott. A lelkeszek nosulhetnek, 
ugyanakkor minden laikus pappa valt, akiknek kotelessege tanulmanyozni a Bibliat, es szentkent 
kell elniuk a vilagban. Mindebbol fakadoan a protestantizmust a puritansag es az erkolcsi 
szigoriisag jellemzi. Max Weber a 17-18. sz.-i kalvinista puritanok gazdasagi eletet tanulmanyozva 
arra a megallapitasra jutott, hogy az e vilagi boldogulas, gyarapodas a protestansok szemeben olyan 
cselekedet volt, amelyet Isten nagyobb dicsosegere vegeztek, s sikereikben Isten altali 
kivalasztottsagukat lattak. Igy a gazdasagi tevekenyseg is vallasos dimenziot kapott; a korabban 
lenezett tevekenysegek igazi hivatassa valtak, kialakitva a polgari eletformat, amely a kesobbiek 
folyaman a kapitalizmus motorja lett. A reformacioban a csaladi elet is lij lelkiseget kapott. Luther 
es Kalvin szakitott a korabbi katolikus eszmennyel, amely az Istennek szentelt colibatusi eletformat 
magasabb rendiinek tartotta a hazassagnal. A protestans teologia szerint a hazassag veges emberi 
kapcsolat, s elsodleges celja nem a teremtesbe valo bekapcsolodas, hanem a felek felelossegteljes 
eletkozossege. A protestans egyhazak megengedhetonek tartjak a fogamzasgatlast, s az abortusszal 
kapcsolatban sem egysegesen elutasitoak. A tarsadalmi-politikai kerdesekben az evangelikus 
egyhazak altalaban konzervativabb allaspontot kepviseltek, mint a reformatusok. Korunkban 
azonban mindket egyhaz aktivan fellep a tarsadalmi es faji, valamint a szocialis igazsagtalansagok 
ellen. (A del-afrikai reformatus egyhazat, amely tamogatja a fajuldozo rendszert, 1961-ben kizartak 
az Egyhazak Vilagtanacsabol, s felfuggesztettek tagsagat a Reformatus Vilagszovetsegben is.) 



Papsag es intezmenyek 



A protestans lelkesz elsosorban kepzett teologus es igehirdeto, akit egyhaza felhatalmazott, hogy a 
szertartasok, a hitoktatas, a bibliaorak es mas tevekenysegek reven oktassa es erkolcsos eletre 
nevelje hiveit. A legtobb lelkesz nos, altalaban nagy csaladjuk van. A protestans egyhazak zomeben 
mar noi lelkeszek is vannak. A lelkeszeknek nines teologiailag indokolt kulonleges hatalmuk, ezert a 
vilagiak is kaphatnak meghatalmazast az igehirdetesre es a szentsegek kiszolgaltatasara. Az egyhazi 
hierarchianak is csak lelkipasztori jelentosege van, mert jogilag minden lelkesz egyenlo, a vezetoket 
nem kinevezik, ban em valasztjak. 

A protestans egyhazak alapegysegei az egyhaz kozsegek, amelyeket a lelkeszbol es nehany vilagibol 
alio presbiteri tanacsok (lin. presbiteriumok) iranyitanak. Ez a testulet nemcsak szervezeti es 
anyagi, de lelkipasztori ugyekben is illetekes. Az egyhazkozsegek esperessegekbe, azok 
egyhazkeruletekbe tomorulnek. Az egyhazkerulet vezeto testulete a zsinat; munkajaban a valasztott 
lelkeszek es valasztott vilagiak egyarant reszt vesznek. A keruleti zsinatok kepviseloibol all a 
nemzeti zsinat (vagy szinodus), amely egy-egy nemzeti egyhaz legfelsobb szerve. 
Az evangelikus es reformatus egyhazak a tobbi protestans egyhazakkal egyutt szamos orszagban 
egyhazkozi tanacsokba tomorulnek. A legtobb evangelikus es reformatus nemzeti egyhaz reszt vesz 
a genfi kozpontu Egyhazak Vilagtanacsanak munkajaban, amely a nem katolikus kereszteny 
egyhazakat fogja ossze. De a protestans egyhazaknak kulon-kulon is megvan a sajat nemzeti 
felekezeti szervezetuk. Az 1947-ben alapitott Lutheranus Vilagszovetseghez (LVSZ) 104 tagegyhaz 
tartozik, 13 millio evangelikus azonban nem vesz reszt az LVSZ munkajaban, tobbek kozott a 
lutheri hagyomany konzervativabb agat kepviselo Missouri Egyhaz Lutheranus Zsinata (Egyesult 
Allamok, 3 millio hivo). 

A Reformatus Vilagszovetseg (RVSZ) 157 tagegyhazat tomorit. Nehany konzervativabb reformatus 
egyhaz egy masik nemzetkozi szervezetet alkot (Reformatus Okumenikus Zsinat). 
A reformatus es evangelikus egyhazak kozotti parbeszed es egyuttmiikodes eredmenyekent az 
utobbi 2-3 esztendoben nehany orszagban (pi. Hollandiaban, Indoneziaban es Madagaszkaron) a 
megvalosulas kuszobehez ert a ket egyhaz teljes egyesulese. 

Az anglikanok 

A protestans egyhazak kozul - tortenetet, felepiteset es szertartasait tekintve - az anglikan egyhaz 
all a legkozelebb a katolikus egyhazhoz. 

VIIL Henrik angol kiraly nem vallasi, hanem hatalmi meggondolasokbol kiindulva, 1534-ben 
elszakitotta Romatol az angliai katolikus egyhazat, s a mindenkori angol uralkodo ala tartozo 
allamegyhazat alapitott. Kesobb, VL Edward uralkodasa idejen, 1547-ben bevezettek a kalvini 
hitvallast, a ket szin alatti aldozast, s eltoroltek a kotelezo papi notlenseget. Azota az anglikan 
egyhaz hivatalos tanitasa protestans, de az egyhazi hierarchia megtartotta a katolikus egyhazra 
jellemzo puspoki felepiteset. Az ersekeket es a puspokoket az uralkodo, mint az egyhaz legfobb feje 
nevezi ki. Az anglikan egyhaz spirituaHs vezetoje a canterburyi ersek, aki - a tobbi fopasztorral 
egyutt - automatikusan tagja a parlament felsohazanak. Az egyhazmegyek esperesi keruletekbol 
allnak. Az egyhazkozsegi tanacsok kepviseloi (lelkeszek es civilek) reszt vesznek az esperesi es az 
egyhazmegyei zsinat munkajaban. Megtartottak a papszenteles katoUkus modjat, tehat a 
szertartast, akarcsak a fiatalok konfirmalasat, az apostolutodnak szamito puspok vegzi. 
Az anglikan egyhazon belul ket fo iranyzat el evszazadok ota. Az egyik az lin. High Church, a magas 
egyhaz, amely ragaszkodik a kereszteny tradiciokhoz, s a reformacio elotti keresztenyseggel valo 
szerves kapcsolatra helyezi a hangsiilyt. Szertartasai hasonlitanak a katolikusokeihoz, s valljak, 
hogy az egyhaznak fontos szerepe van az emberek udvozuleseben. A masik, az lin. Low Church, az 
alacsony egyhaz a kalvinista protestans egyhazakhoz all kozelebb, s a Szentirast tartja a 
legfontosabbnak. Ez utobbi iranyzatbol szakadt ki a 18, sz. vegen a metodista egyhaz. A britek 
gyarmati terjeszkedese reven az anghkan egyhaz a vilag nagy reszen elterjedt. 



Ma az anglikan vilagkozosseg 27 autonom egyhazbol all, s kozel 70 millio hive van a vilagon (Nagy- 
Britanniaban 30 millio). Az egyhazmegyek kozel fele a Brit Nemzetkozosseg orszagaiban talalhato. 
Az autonom egyhazak puspokeit az 1877-ben alapitott, kotelezo torvenyhozo hatalommal nem 
rendelkezo Lembeth-konferencia fogja ossze (Lembeth a canterburyi ersek palotajanak a neve). 
Az anglikan kozosseg alapja egy 39 cikkelybol alio hitvallas; e szerint egyedul a hit udvozit, ket 
szentseg van (keresztseg es lirvacsora), es kizarolag a Szentiras lehet a hit alapja. (Ennek ellenere a 
High Church kovetoi mind a 7 katoHkus szentseget elismerik, s valljak, hogy ezeknek is szerepuk 
van az udvosseg elnyereseben.) Nem fogadjak el a kalvini eleve elrendeles tanat, mivel az szerintuk 
remenytelenseggel toltene el a gyengebb lelkeket, viszont valljak a kegyelemre valo kivalasztottsag 
elvet. 

A reformacio idejen az anghkan egyhazban megsziintek a szerzetesrendek, de a 19. sz. kozepen az 
lin. Oxford-mozgalom (a katolikus egyhazhoz valo kozeledes mozgalma) hatasara a rendek kezdtek 
lijra megalakulni. Ma mar leteznek anglikan bencesek, ciszterciek, kulonbozo apacarendek, ill. a 
modern katolikus kongregaciok anglikan megfeleloi. A Lembeth-konferencia 1930-ban ismerte el az 
anglikan szerzetesseg intezmenyet. 

A legtobb anglikan egyhazban ma mar noket is pappa szentelnek, s elvileg annak sines akadalya, 
hogy puspok legyen beloluk. E kerdes azonban erosen megosztja az egyebkent sem egyseges 
anglikan papsagot es hivoket, s az utobbi evekben visszavetette a Romaval korabban megkezdett 
okumenikus parbeszedet is. A Lembeth-konferenciahoz tartozo egyhazak reszt vesznek az 
Egyhazak Vilagtanacsa munkajaban. 

A kongregacionalista egyhazak 

Kongregacionalistaknak azon protestans egyhazakat nevezik, amelyek a helyi gyulekezetek teljes 
fuggetlenseget, onallosagat hirdetik, s hiveiktol teljes elkotelezettseget kovetelnek. Ez az iranyzat a 
reformacio evszazadaban szuletett, tiltakozasul az allamokkal osszefonodo nemzeti nepegyhazak 
modellje ellen. 

Mennonitak 

A kongregacionalista egyhazak kozul a mennorita kozossegek a legnagyobb miiltuak. Eredetuk a 
reformacio korabeli anabaptistakig nyiihk vissza, s magukat az elso lin. szabad- vagy hitvallo 
egyhaznak tartjak. A 18. sz.-i tarsadalmi, vallasi mozgalmak soran tobbfele anabaptista iranyzat 
jott letre. Kozos bennuk, hogy - a Biblia tanitasaval ellen tetesnek itelve - elutasitjak a 
gyermekkeresztseget, s csak felnott korban, szemelyes megteres utan keresztelkednek. F6 aga 
Zurichben alakult ki; Zwingh tanitvanyainak egy csoportja szakitott mesterukkel, s az allammal 
egyuttmiikodo nepegyhazat elvetve radikalis mozgalmat hoztak letre. Elutasitottak, hogy a 
tarsadalom barmi modon beavatkozzon az emberek vallasi eletebe, tagjaik kozhivatalt nem 
vallalhattak, fegyvert nem foghattak. Ez akkor forradalmian lij volt, mivel tagadta az Europara 12 
evszazada jellemzo, a szent es a prolan szovetsegere epulo ertekrendet. Ezert az anabaptistakat a 
reformatusok es a katoHkusok egyarant uldoztek, igy a kezdeti terhoditas utan hamar lefekezodott 
tanaik terjedese. A szelsosegektol es forradalmi eszmektol magukat tavol tarto anabaptistak egy 
csoportja 1537-ben Nemetalfoldon - Menno Simons (1492-1559), korabban katolikus lelkesz 
vezetesevel - egy szigorii fegyelmet kovetelo gyulekezetbe tomorult. (Az egyhaz elnevezese vezetojuk 
nevebol szarmazik.) Oket Hollandiaban es Nemetorszagban is megtiirtek, s kesobb e kis egyhaz 
elterjedt Lengyelorszagban, Ukrajnaban es Amerikaban is. 

A 20. sz.-ban e gyulekezetek lenduletes fejlodesnek indultak. Jellemzo, hogy - nehany kiveteltol 
eltekintve - nincsenek fofoglalkozasii lelkeszeik. Egyeb kenyerkereso szakmat iizo valasztott 
presbiterek, predikatorok vezetik a gyulekezeteket. Hiveik szama 700 000 (ebbol 350 000 az 
Egyesult Allamokban, 70 000 Hollandiaban). E szamok azonban csak az alameritkezve 
megkeresztelt felnotteket jelentik. Mivel altalaban nepes csaladokban elnek, tenyleges szamuk 



ennek tobbszorosere, nehany milliora teheto. A mennonitak ma sem vallalnak allami tisztseget, es 
nem fognak fegyvert. 

Baptistak 

A baptistak alkotjak ma az egyik legnepesebb protestans egyhazat. A szinten felnottkeresztseget 

vallo egyhaz eredete a hollandiai anabaptistakeval kozos; az elso baptista gyulekezetet Holland 

emigransok es angol puritanok alapitottak a 17. sz. elejen London mellett. A fuggetlen kozossegek 

felnott tagjai alameritkezessel lijbol megkeresztelkedtek, innen az egyhaz neve. 

Igazi egyhazza fejlodesuk Amerikaban valo megjelenesukkel kezdodott. Ma a vilag baptistainak 

tobb mint 80%-a az Egyesult Allamokban el, a deli allamok legjelentosebb kereszteny felekezetet 

alkotjak. Az amerikai neger lakossag ketharmada baptista. 

Az europai kontinensen a baptizmus nemet kozvetitessel terjedt el, miutan 1834-ben Hamburgban 

megalakult az elso baptista gyulekezet. 

A Baptista Vilagszovetsegbe tomorult egyhazak hivei ma a vilag 87 orszagaban elnek, 118 000 

templomuk es 26 000 imatermuk van. A hivek szama 31 millio (ebbol 26 millio az Egyesult 

Allamokban, 1,5 millio Azsiaban, 1-1 millio Afrikaban, ill. Europaban es 600 000 Latin-Amerikaban 

el). 

Minden helyi baptista egyhaz teljesen fuggetlen a tobbitol. A gyulekezetek 122 lin. konvenciohoz 

tartoznak, melyek tobbsege tagja az Egyhazak Vilagtanacsanak. 

Metodistak 

A 18. sz.-ban, az anghai lin. evangeliumi ebredes koraban az anglikan egyhazrol levalt metodista 
vallasi iranyzatot egy anghkan lelkesz fia, John Wesley alapitotta. Elnevezesuk a gorog methodosz 
(rendszer) szobol szarmazik, a metodistak ugyanis szigorii, a kozosseg altal ellenorzott eletvitelt 
kovetelnek meg egymastol. Az egyhaz 1744-ben tartotta elso Zsinatat, s ezt kovetoen gyorsan terjedt 
a brit szigeteken es az angolszasz orszagokban. A vilag 6t kontinensen ma korulbelul 50 miUio 
metodista el, kozuluk 14 millioan az Egyesult Allamokban, ahol a baptistak utan a masodik 
legnepesebb protestans egyhazat alkotjak. A metodista egyhazakat melyek reszt vesznek az 
Egyhazak Vilagtanacsa munkajaban is - a Metodista Vilagtanacs fogja ossze. 
A metodistak nagy hangsiilyt fektetnek hiveik szemelyes megteresere. A gyermekkeresztseget 
altalaban a gyulekezet elotti bemutatassal helyettesitik, s csak a szemelyes hituket megvallo 
felnotteket keresztelik meg. Tanrendszeruk sokban hasonlit a baptistakehoz. A hit egyeduli 
forrasanak a Bibhat ismerik el. Tobb gyulekezetnek kozosen van 1-1 teologiailag kepzett lelkesze, es 
vannak helyi, nem fofoglalkozasii lelkeszeik is. A gyulekezetek tagsaga 12-20 fos, kisebb 
kozossegeket alkot a Bibha tanulmanyozasara. Az egyhazba valo felvetelt probaido elozi meg, a 
meltatlanokat pedig kizarjak maguk kozul. A kozossegeket a kereszteny tokeletesedes eszmenye 
hatja at, s ezt az elvet kovetkezetesen kepviselik kifele, a tarsadalomban is. Ezert a metodistak 
altalaban a szocialis igazsagossag, a tarsadalmi reformok elkotelezettjei. 

Egyeb kereszteny egyhazak es mozgalmak 
A kvekerek 

A 17. sz.-i Angliaban lij lelki mozgalom szuletett. George Fox 1647 tajan - mely belso indittatasara 
hivatkozva - olyan keresztenyseget hirdetett meg, amely nem a szent konyvek es nem az emberek 
tekintelyere; hanem a mindenkiben jelen levo „bels6 fenyre" epul. E mozgalom magat „baratok 



vallasos tarsasaganak" nevezte, mivel kozosseguk hitvallas, liturgia es szentsegek nelkul, kizarolag e 
belso fenyre hagyatkozva miikodott. Elnevezesuk, a kveker (az angol quake reszket igebol) 
eredetileg csiifnev volt, s arra utalt, hogy ima-6sszej6veteleiken igen szenvedelyesen imadkoznak. 
Szamuk az uldoztetesek ellenere gyorsan nott, Fox halalakor (1691) mar 50 000-en voltak 
Angliaban. Amerikaban William Penn (Pennsylvania allam alapitoja) honositotta meg a felekezetet, 
amely jelentos tettekkel irta be magat Amerika tortenelmebe. Elharcosai voltak az emberi es vallasi 
jogoknak, a nok egyenjogiisitasanak, s nagy szerepet jatszottak az amerikai teruletek 
benepesiteseben, meghoditasaban. Sajatos viseletuk, az esku es a katonai szolgalat elutasitasa, ill. a 
bevett udvariassagi formak elveikbol fakado mellozese azonban sok rosszakarot is szerzett nekik. 
Ma kb. 200 000 kveker el a vilagon. Az europaiak (21 000; ebbol 18 000 Angliaban) megoriztek az 
eredeti, pap nelkuli istentiszteleti format. Az egyesult allamokbeli 108 000 kveker tobb felekezetre 
osztodott, s nemelyikben letezik lelkipasztori tevekenyseg; szertartasaik is osszetettebbek, mint az 
eredeti, csak imadkozasbol alio forma. Misszios tevekenyseguk eredmenyekent Afrikaban is vannak 
kozossegeik (a legnepesebb Kenyaban: 40 000 hivo). A kvekerek aktivan dolgoznak a nemzetkozi 
egyuttmiikodes erdekeben, a harmadik vilag elmaradott orszagainak megsegiteseert, kiterjedt 
oktatasi halozatuk van, s vilagszerte tamogatjak a katonai szolgalatot megtagadokat. 

A hetednapos adventistak 

A 19. sz. elso feleben egy amerikai farmer, William Miller (1784-1849) Daniel profetara es a 
Jelenesek konyvere hivatkozva azt hirdette, hogy 1844. okt. 19-en kovetkezik be Krisztus masodik 
eljovetele, vagyis a vilag vege, s ezzel nagy spiritualis megiijulasi mozgalmat ebresztett. Miutan a 
joslat nem valt valora; kovetoinek tobbsege szetszeledt. Nehany hive azonban ligy velekedett, hogy 
az idezett profeciak az emlitett idopontban beteljesultek, de azok nem a lathato vilag vegere 
vonatkoztak, hanem arra, hogy Krisztus e napon tisztitotta meg a mennyei szentelyt. Kozuluk Ellel 
G. White (1827-1915) nevehez fiizodik az adventista egyhaz megszervezese. Az 1860-ban felvett 
„hetednapos adventista" elnevezes arra utal, hogy szamara az Isten altal megszentelt szombat a 
pihenes napja. 

Az adventistak hisznek a sugalmazasban es a Biblia tekintelyeben, a feltetelhez kotott 
halhatatlansagban (e szerint csak a Jezus Krisztusba vetett hit altal erheto el az orok elet), nagy 
jelentoseget tulajdonitanak a bibliai profeciaknak, s csak felnotteket keresztelnek (bemeritessel). 
1985-ben 5 millio felnott (megkeresztelkedett) hivuk volt. A letszam a nyugati vilagban stagnal, de a 
nem feher nepesseg koreben, ill. a harmadik vilag orszagaiban jelentosen emelkedik. 1990-es 
vilaggyiilesukon dontottek arrol, hogy nok tovabbra sem lehetnek lelkeszek. 
Az adventista egyhaz terito buzgosaga mellett nagy figyelmet szentel a tarsadalmi joiet 
elomozditasara is, ennek erdekeben szamos helyi es nemzetkozi szervezetet miikodtet (pi. Adventista 
Katasztrofaelharito Ugynokseg; mentohalozat; az Elet es Egeszseg Liga, amely az egeszseges eletre 
valo neveles hatekony eszkoze; a Vallasszabadsagot Vedo Nemzetkozi Szovetseg stb.). Szamtalan 
korhazuk es iskolajuk, koztuk 5 egyetemuk van. A hivok hatalmas anyagi aldozatokra hajlandok 
egyhazukert: adozatlan jovedelmuknek legalabb 10%-at adomanyozzak egyhazuk javara. 
Az adventistak kotelezoen tartozkodnak barmifele szeszes ital, dohany es kabitoszer fogyasztasatol, 
legtobbjuk vegetarianus, s aki nem, az is tartja magat a zsido etkezesi eloirasokhoz, es nem isznak 
teat es kavet sem. 

Szertartasrendjuk a metodistakehoz hasonlo. Negyedevente van lirvacsoraosztas, melyet mindig 
megeloz a labmosas szertartasa. A hivek egymast testveruknek es noveruknek szolitjak. A szombat 
az istentisztelet es a pihenes napja, ilyenkor a radiot es a televiziot sem kapcsoljak be. Minden hivo 
kotelessege az aktiv misszios tevekenyseg. A vilag szinte valamennyi orszagaban szervezett 
teritomunka folyik, s atlagban minden 30. adventista egyhaza foallasu alkalmazottja: lelkesz, 
misszionarius, tanar, nyomdasz, egeszsegugyi dolgozo stb. 



A mormonok 



A mormon vallas nem reformalt, hanem helyreallitott egyhaznak tartja magat. Alapitoja egy 
amerikai irastudatlan fiatalember, Joseph Smith (1805-44), aki a mormon hagyomany szerint 1827- 
ben New York allamban megtalalta a zsido emigransok altal elrejtett osi, egyiptomi aranytablakat, s 
egy angyal segitsegevel leforditotta azok szoveget. A konyv 1827-ben jelent meg, a Mormon konyve 
cimen. Smith azt hirdette, hogy a kereszteny egyhaz nem sokkal az utolso apostol halala utan hiitlen 
lett az igazsaghoz, de neki az Atya es Jezus Krisztus szemelyesen megjelent, es ezzel helyreallitottak 
az egyhazat es a papi hatalmat. Ennek az uzenetnek es hatalomnak a letetemenyesekent alapitotta 
meg 1830-ban az „utols6 napok szentjei Jezus Krisztusanak egyhazat", rovidebb neven a mormon 
egyhazat. Az alapito halala utan a gyulekezet tagjai Brigham Young (1811-77) vezetesevel elkezdtek 
nyugat fele vandorolni, s vegul a Csendes-oceanhoz kozeli Utahban, a sivatagban megalapitottak 
Salt Lake City varosat, amely azota is egyhazuk fellegvara. 1890-ig megengedett es gyakori volt 
korukben a tobbnejiiseg (Youngnak 27 felesege volt), sok osszeutkozesuk volt a hatosagokkal. A 
mormonok 3 kulonallo isteni szemelyben hisznek: Istenben, aki az orok Atya; fiaban, Jezus 
Krisztusban, aki a feltamadott let; es a Szentlelekben, aki a lelki tet. (Tehat elvetik az egylenyegii 
Szentharomsagot.) Az egyhaz elen egy profeta all, akinek az a hivatasa, hogy a Krisztustol kapott 
kinyilatkoztatasok alapjan kozvetitse isten akaratat. A mormonok feladata az, hogy helyreallitsak 
az eredeti egyhazat, amelyet annak idejen Krisztus es az apostolok vezettek. A profeta mellett alio 
12 tagii testulet tagjait stilszeriien apostoloknak hivjak. A papi hivatas minden hivonek megadatik, 
kulonbozo fokon, kulonbozo feladatokra. Szent irataik a Biblia, a Mormon konyve es Joseph Smith 
latomasainak gyiijtemenye. 

1985-ben a mormon egyhaznak 5,9 millio hive - ebbol 30 000 fofoglalkozasii misszionariusa volt a 
vilagon. Egyhazuk novekedesi uteme rendkivul gyors, fokepp Latin-Amerikaban (Brazflia: 200 000 
hivo) es Azsiaban. Afrikaban csak keson kezdodott a misszios munka, miutan - egy latomas alapjan 

- 1978-ban engedelyeztek, hogy fekete boriiek is lehetnek papok. Egyhazuk egyre nemzetkozibbe 
vahk. Az europai es afrikai misszios munkat mar nem kozvetlenul Salt Lake Citybol, hanem 
Frankfurtbol iranyitjak. Az amerikai kozpontban pedig egyre tobb nem amerikai tolt be magas 
hivatalokat, jollehet a profeta es a 12 apostol egyelore csak amerikai lehet. 

Az egyhaz kebelen belul szamos specialis tevekenysegi forma letezik. Ezek egyike a tudomanyos 
tevekenyseg. Ovek a legnagyobb, egyhazi kezben levo egyetem, a Brigham Young University, 
melynek 27 000 diakja van (97%-uk mormon vallasii). Az osszes amerikai egyhaz kozt a mormonok 
a legmagasabban iskolazottak. A csaladfakutatasban elsok vilagszerte. Archivumukban 
mikrofilmeken a vilag szamtalan leveltaranak anyagat - koztuk a magyar anyakonyvek masolatat is 

- orzik. Hiveiktol nagy aldozatokat kovetelnek. Tiltjak a dohanyzast, a szeszes ital, a kave, a tea es a 
kolafelesegek fogyasztasat, a hivek jovedelmuk egytizedet az egyhaznak adjak at. Az 
istentiszteleteken kotelezo a reszvetel, az egyhaz vezetosegenek teljes engedelmesseggel tartoznak. A 
hivok sikeres uzleti vallalkozasai reven a mormon egyhaz anyagilag nagyon eros. Befolyasa az 
Egyesult Allamokban igen nagy. 



Az okatolikus egyhaz 



A ma okatolikus neven ismert egyhazak kozossegenek 3 kulonbozo eredetii osszetevoje van. 1. Az 
utrechti egyhaz (Hollandia) a 18. sz.-ban elszakadt Romatol, hogy hagyomanyos onallosagat 
megorizhesse a papa es kepviseloi beavatkozasatol. (A beavatkozasok kozvetlen oka az volt, hogy a 
Roma altal eretnekeknek belyegzett janzenistakat Utrecht varosa befogadta.) 2. A liberalis 
gondolkodasii katolikusok egy resze a 19. sz. masodik feleben elutasitotta a papai tevedhetetlenseg 
az L vatikani zsinat altal elfogadott dogmajat. Ez a nemet es svajci mozgalom magat okatolikusnak 
- vagy kereszteny katolikusnak - nevezte, s Utrechthez fordult, hogy elso puspoket felszentelhesse. 
3. A 19. sz. vegen az Egyesult Allamokban a lengyel nemzetisegii katolikus emigransok egy resze - 



tiltakozasul, hogy az amerikai hierarchia nem lengyel papokat nevezett ki plebaniaikra - elszakadt 
Romatol, es letrehozta a lengyel nemzeti katolikus egyhazat, amely kesobb kismertekben atterjedt 
az anyaorszagra is. 

Az okatolikus egyhazak tanrendszere sokban hasonlit a romai egyhazehoz, de iranymutato, 
kovetendo oroksegnek az elso kereszteny evezredet, vagyis a nagy egyhazszakadas elotti kort tartja, 
amikor meg „mindenki, mindenhol es mindenkor" ugyanazt hitte. Az okatolikusok elvetik a 
tevedhetetlenseg dogmajat es az azota szuletett lijabb katolikus dogmakat, a kozpontositott egyhaz 
modelljet, s eszmenyuk a nemzeti egyhaz. Megtartottak a 7 szentseget, de papjaik es puspokeik 
nosek is lehetnek. Mar joval a romai liturgikus reform elott bevezettek a nepnyelvii istentiszteletet. 
A nemet es svajci okatolikus egyhazakra a puspoki es a protestans zsinati kormanyzasi forma 
otvozete, a hollandra es a lengyelre pedig a puspoki kormanyzasi forma a jellemzo. A kulonbozo 
egyhazak 1889-ben irtak ala az lin. utrechti uniot, amely egy szervezetben fogja ossze a kulonbozo 
okatolikusokat, az utrechti ersek tiszteletbeli fosege alatt. 

Az okatolikusok szama a legtobb nyugat-europai orszagban stagnal vagy csokken (Nemetorszag: 
20 000; Svajc: 17 000; Ausztria: 28 000; Hollandia: 9000; Lengyelorszag: 40 000; Egyesult Allamok: 
250 000). 

Az okatolikus egyhazak aktivan reszt vesznek az okumenikus mozgalomban. Ennek eredmenyekent 
1931 ota eucharisztikus kozossegben vannak az anglikan egyhazzal. Kozel jutottak az ortodoxokhoz 
is, de veluk meg nem jott letre az eucharisztikus kozosseg. 1976-ban az okatolikus puspoki 
konferencia elvetette a nok aldozopappa szentelesenek lehetoseget, de nyitva hagyta a lehetoseget a 
diakonussa szenteleshez. 

Az iidvhadsereg 

William Both (1829-1912), aki korabban metodista lelkesz, majd lin. fuggetlen predikator volt, 
1865-t61 eletet a londoni nyomornegyedek szegenyeinek szentelte. Az altala alapitott Kereszteny 
Misszio 1878-ban vette fel az udvhadsereg elnevezest. A katonasaghoz hasonlo felepitesii, 
egyenruhas szervezet hamarosan nemzetkozi mozgalomma valt. Legfobb tanitasuk: Szeresd a masik 
embert, mint onmagadat, akar szegeny, akar gazdag. Ertsd meg 6t es fogadd el olyannak, amilyen. 
A maga teljessegeben eld meg az Evangehumot, es terjeszd a beke es az orom uzenetet. 
Az udvhadseregben egyetlen szentseget sem szolgaltatnak ki, vagyis nem keresztelnek, nines 
lirvacsora stb., de tagjaik mas egyhazak reven szabadon reszesulhetnek ezekben. Vezetojuk a 
generalis, akit a kulonbozo orszagok kepviseloi valasztanak. Utana kovetkeznek a „tisztek", ill. a 
hivek, a „katonak". 1985-ben az udvhadsereg 86 orszagban volt jelen, s 25 173 tisztje, azaz 
fofoglalkozasii aktivistaja volt. A „katonak" polgari foglalkozasuk mellett, szabad idejukbol 
szakitanak idot feladataikra. A becslesek szerint 3 millioan vesznek reszt szertartasaikon. 
Europaban viszonylag kevesse van elterjedve, de a vilag tobbi reszeben fejlodik a mozgalom. 
Az udvhadsereg legfobb celja az emberiseg regeneralasa. Ennek erdekeben evangelizacios es 
szociahs munkat vegeznek. Szocialis tevekenyseguket vilagszerte kozmegbecsules ovezi: korhazakat, 
iskolakat, segelyallomasokat, menedekhelyeket, kozkonyhakat miikodtetnek a raszorultaknak. 
Keresohalozatuk egyedulallo a maga nemeben: evente 7000 elveszett gyereket, felnottet kutatnak fel 
vilagszerte. 

A „ kereszteny tudomany" 

A „kereszteny tudomanyt" egy amerikai asszony, Mary Baker-Eddy (1821-1910) „fedezte fel", 
amikor a Bibliabol Jezus egyik gyogyitasarol olvasva hirtelen kigyogyult siilyos balesete okozta 
betegsegebol. Ezt kovetoen 1875-ben jelentette meg Bostonban a Tudomany es egeszseg c. munkat, s 
alapitotta meg ugyanitt a „Tud6s Krisztus egyhazat", azzal a cellal, hogy lijjaelessze az elfeledett 
kereszteny gyogyitast. A „kereszteny tudomany" nem tekinti magat orvostudomanynak, hanem azt 



hirdeti, hogy helyre kell allitani a megbomlott harmoniat az erkolcs, a gondolkodas es a termeszet 

teruleten. E felfogas szerint a vilagban tapasztalhato rossz nem az elet termeszetes velejaroja, mivel 

Isten ilyet nem teremtett. Tanitasuk szerint Jezus nemcsak a biintol, hanem a betegsegtol es a 

halaltol is meg akarta szabaditani az embereket. Valljak, hogy ma is alkalmazhato az a modszer, 

ahogy Jezus es tanitvanyai gyogyitottak es halottakat tamasztottak fel. Az egyhaz gyogyulasi esetek 

millioira hivatkozva azt hirdeti: minden gyogyulas a jo (Isten) gyozelmet jelenti a nem tole valo 

rossz folott. 

Az egyhaznak nines papsaga. Az egyetlen pasztor a Biblia, ill. a Tudomany es egeszseg c. munka. 

Istentiszteleteiket valasztott felolvasok vezetik. 

Egyetlen szentseget sem fogadnak el. Bostonban van a vilagkozpontjuk, amely koordinalo es kiadoi 

tevekenyseget folytat. Ovek az Egyesult Allamok egyik legtekintelyesebb napilapja, az 1908-ban 

alapitott Christian Science Monitor. 

A mozgalom nem hozza nyilvanossagra tagjai letszamat. Annyit tudni csupan, hogy a vilag 50 

orszagaban vannak gyulekezeteik, s hogy gyors novekedesuk 1930-ig tartott, azota pedig - a 

harmadik vilag orszagait (elsosorban Del-Afrikat es a volt Francia Afrikat) kiveve - lelassult. 

Jehova tanui 

Miutan az adventistak altal 1844-re vart vilag vege nem jott el, mozgalmuk tobb agra szakadt. Az 
egyik agbol nott ki a Jehova taniii szekta. Megszervezoje Charles T. Russel volt. O is azt hirdette: 
hamarosan eljon a vilag vege. Eloszor 1873-78 kozotti idopontokra, majd 1914-re josolta. Bibliat 
tanulmanyozo kozossegeket alakitott, es Watch Tower (Ortorony) cimmel lapot jelentetett meg. 
Halala (1916) utan az 6 mozgalma is szetesett, de kovetoinek egy resze - J. F. Rutherford vezetesevel 
- a korabbinal sokkal aktivabb, agresszivabb modszerekkel terito mozgalmat inditott el, Jehova 
taniii neven. A politikai hatalom es a tobbi egyhazak tiltakozasa es rosszallasa ellenere a Jehova 
taniii az utobbi fel evszazadban vilagszerte elterjedt felekezette valt. 

1985-ben a vilagon 2 865 083 jehovista elt: Haromnegyeduk az alabbi 17 orszagban: Egyesult 
Allamok (678 510), Kanada (80 614), Brazilia (166 925); Mexiko (162 130), Argentina (48 282); 
Nigeria (115 074), Zambia (55 007), Zaire (29 435), Olaszorszag (123 253), Nemetorszag (144 188), 
Nagy-Britannia (97 370), Franciaorszag (84 925), Spanyolorszag (59 514), Japan (97 823), Fulop- 
szigetek (78 864), Ausztralia (41 299), Del-Korea (37 263). 

A szekta elsosorban a Hberahs berendezkedesii es kereszteny hagyomanyii orszagokban tudott 
elterjedni. A mohamedan orszagokban teljesen elutasitoak veluk szemben, a szocialista orszagokban 
pedig csak illegalisan miikodhetnek. A katonai szolgalat megtagadasa miatt szamos orszag 
torvenyeivel osszeutkozesbe kerultek. 

A protestans hitrendszer orokoseinek valljak magukat, de az egyetemes kereszteny tanitasbol 
szamos elemet - pi. Szentharomsag, a lelek halhatatlansaga, a pokol letezese, az unnepek - 
elutasitanak. Egyetlen vallasi unnepuk az emlekezes napja, amikor is a Krisztussal valo uralkodasra 
kivalasztott 144 000 Jehova taniija - hituk szerint - egyutt fogja magahoz venni a jeleket; a 
kenyeret es a bort. Szerintuk Jezus azonos Szent Mihaly arkangyallal, es tokeletes emberre lett, s 
most Jehova „vezerkari fonoke". Jezus Krisztus tehat nem Isten, hanem Isten alacsonyabb rendu 
teremtmenye. A Szentlelekre vonatkozo utalasok pedig nem egyebekrol szolnak; mint Isten erejerol. 
Tanitasuk tulajdonkeppen az unitarizmus fundamentalista valtozata, amelynek kozponti eleme az 
azonnal bekovetkezo vilag vege varasa es hirdetese. Legfobb feladatuk, hogy figyelmeztessek az 
emberiseget: csak az elheti tiil az Isten es a satan kuzdelmet jelento vilag veget, s reszesulhet az orok 
eletben, aki csatlakozik a Jehova taniiihoz. De kozuluk is csak a legjobbak (szam szerint 144 000 
lelek; sot ennel is kevesebb, mert szamitasaik szerint 11 000 helyet mar betoltottek az elso punkosd 
ota elhunyt legjobbak) reszesulnek az emlekezes napjan - mar az Istennel egyutt - a kenyerbol es a 
borbol. A tiilelok es az arra erdemes feltamadottak orokke fognak elni, egy olyan vilagban, ahol 
nem lesz betegseg, bun stb. (Azok, akik nem reszesulnek az orok eletben, szenvedes, biinhodes. 



karhozat nelkul egyszeriien megsemmisulnek.) 

Minden tanunak kotelessege misszionariussa valni, s naponta megszabott idot hazrol hazra jarva 

teritessel tolteni. 

A Jehova taniii legutobb 1975-ben vartak a vilag veget, s annak elmaradasa valsagot okozott 

soraikban, de 1980 ota ismet jelentos letszambeli novekedest ertek el vilagszerte. 

A katolikus egyhaz a vilag orszagaiban 

Roviditesek (abban a sorrendben, ahogy az egyes adatok egymas utan kovetkeznek): foem. - 

foegyhazmegye (ersekseg); em. - egyhazmegye (puspokseg); ap. ex. apostoli exarchatus; prel - 

prelatiira; n. ap. - nullius apatsag; a. v. - apostoli vikariatus; a. p. - apostoli prefektiira; a. a. - 

apostoli adminisztratiira; t. o. - tabori ordinaritasu; bib. - biboros; ers. - ersek; pp - puspok 

(egyhazmegyes es cimzetes); papok (ems. - egyhazmegyes v. vilagi papok; szer. - szerzetesrendekhez 

tartozo papok); a. d. - allando diakonus; szem. - a papsagra keszulo egyhazmegyes es szerzetes 

hittudomanyi foiskolasok; ttv. - testverek, vagyis a ferfi szerzetesrendek nem pap tagjai; ap. - 

apacak; ker. - keresztelesek szama az 1987-es esztendoben; kat. - katolikusok letszama, utan 

zarojelben az ossznepesseghez viszonyitott aranya. Az orszagok melletti csillag azt jelenti, hogy az 

allam nagykoveti szintii diplomaciai kapcsolatot tart fenn a Szentszekkel. Az adatok altalaban az 

1987. dec. 31-i allapotokat rogzitik. 

AFGANISZTAN 

A 7. szazadi mohamedan hoditas ota kereszteny egyhaz nem letezik az orszagaban. Minden lakos az 

iszlam torvenynek van alavetve. A kereszteny misszios tevekenyseg tilos. 

ALGERIA* 

Foem. 1; em. 3; bib. 1; ers. 1; pp 3; plebania 72; pap 161 (ems. 64, szer. 97); a. d. 2; ttv. 19; ap. 414; 

ker. 36; kat. 45 000 (0,19%) 

ALBANIA 

Foem. 2; em. 3; n. ap. 1; a. a. 1; pp 3 (akadalyoztatva); a kat. nepesseg szama ismeretlen. 

AMERIKAI EGYESULT ALLAMOK* 

Foem. 33; em. 154; ap. ex. 1; t. o.; bib. 9; ers. 34; pp 367; plebania 19 705; pap 52 948 (ems. 34 390, 

szer. 18 558); a. d. 9065; szem. 5646; ttv. 6977; ap. 104 419; ker. 1 028 712; kat. 54 918 989 (22,2%) 

Fuggo, ill. tarsult teruletek 

Mariana-szigetek 

Em. 1; pp 1; plebania 9; pap 9 (ems. 7, szer. 2); a. d. 3; szem. 2; ap 21; ker. 877; kat. 28 000 (93,3%) 

KaroHna- es Marshall-szigetek 

Em. 1; pp 2; plebania 25; pap 30 (ems. 3, szer. 27); a. d. 21; ttv. 4; ap. 48; ker. 2282; kat. 64 000 

(47,7%) 

Amerikai Samoa 

Em. 1; pp 1; plebania 7; pap 10 (ems. 8, szer. 2); szem. 2; ttv. 5; ap. 15; ker. 289; kat. 7000 (22,9%) 

Puerto Rico 

Foem. 1; em. 4; bib. 1; pp 8; plebania 305; pap 771 (ems. 323, szer. 448); a. d. 297; szem. 203; ttv. 

81; ap. 1555; ker. 44 693; kat. 2 762 000 (83,9%) 

Guam 

Foem. 1; ers. 1; plebania 24; pap 43 (em.s 13, szer. 30); a. d. 7; szem. 9; ttv. 10; ap. 139; ker. 2231; 

kat. 121 000 (93%) 

Virgin-szigetek 

Em. 1 (ez az Egyesult Allamok-beU Washington D. C. foegyhazmegye ala tartozik); pp 1; plebania 

8; pap 16 (ems. 6, szer. 10); a. d. 14; szem. 4; ttv. 2; ap. 13; ker. 531; kat. 30 000 (27,2%) 

ANDORRA 

Egyhazjogilag a spanyolorszagi Urgel egyhazmegye resze. Plebania 7; pap 21 (ems. 14, szer. 7); ap. 

18; ker. 365; kat. 44 000 (88%) 

ANGOLA 



Foem. 3; em. 11; bib. 1; ers. 2; pp 12; plebania 257; pap 313 (em. 105, szer. 208); a. d. 1; szem. 251; 

ttv. 56; ap. 917; ker. 128 973; kat. 4 968 000 (53,9%) 

ANTIGUA ES BARBUDA 

Em. 1; pp 1; plebania 2; pap 5 (ems. 2, szer. 3); szem. 1; ttv. 5; ap. 16; ker. 67; kat. 7000 (8,6%) 

ARAB EMIRSEGEK 

A. V. 1; pp 1; plebania 4; pap 11 (ems. 5, szer. 6); szem. 2; ap. 26; ker. 786; kat. 80 000 (5,5%) 

ARGENTINA* 

Foem. 13; em. 45; prel 3; ap. ex 1 (a latin-amerikai ormenyek reszere); t. o.; bib 3; res. 12; pp 76; 

plebania 2340; pap 5616 (ems. 2887, szer. 2729); a. d. 132; szem. 2132; ttv. 1096; ap. 11 546; ker. 

617 798; kat. 29 032 000 (92,1%) 

AUSZTRALIA* 

Foem. 7; em. 24; t. o.; bib 2; ers. 8; pp 42; plebania 1433; pap 3794 (ems. 2176, szer. 1588); a. d. 18; 

szem. 443; ttv. 1709; ap. 10 536; ker. 72 557; kat. 4 395 000 (27%) 

AUSZTRIA* 

Foem. 2; em. 7; n. ap. 1; t. o.; bib. 2; ers. 2; pp 14; pap 5533 (ems. 3226, szer. 2307); a. d. 217; szem. 

642; ttv. 601; ap. 9026; ker. 76 657; kat. 6 381 000 (84,2%) 

BAHAMA-SZIGETEK* 

Em. 1; pp 1; plebania 29; pap 36 (ems. 11, szer. 25); a. d. 5; szem. 7; ttv. 5; ap. 49; ker. 1418; kat. 

43 000 (17,9%) 

BAHREIN 

Egyhazjogilag az Arabiai Apostoli Vikariatushoz tartozik. Plebania 1; pap 3 (szer.); ap. 9; ker. 305; 

kat. 17 000 (5%) 

BANGLADES* 

Foem. 1; em. 4; ers. 1; pp 4; plebania 60; pap 206 (ems. 74, szer. 132); szem. 86; ttv. 51; ap. 668; ker. 

5651; kat. 186 000 (0,18%) 

BARBADOS* 

Em. 1; pp 1; plebania 6; pap 10 (ems. 3, szer. 7); a. d. 2; szem. 3; ttv. 5; ap. 18; ker. 159; kat. 11 000 

(4%) 

BELGIUM* 

Foem. 1; em. 7; t. o.; bib 3; ers. 1; pp 19; plebania 3976; pap 11 065 (ems. 6848, szer. 4217); a. d. 

368; szem. 468; ttv. 1920; ap. 25 734; ker. 91 850; kat. 8 856 000 (89,2%) 

BELIZE* 

Em. 1; pp 1; plebania 13; pap 38 (ems. 11, szer. 27); a. d. 1; szem. 2; ttv. 7; ap. 87; ker. 3328; kat. 

109 000(64,1%) 

BENIN* 

Foem. 1; em. 5; bib. 1; ers. 2; pp 5; plebania 125; pap 207 (ems. 125, szer. 82); szem. 128; ttv. 23; ap. 

413; ker. 23 490; kat. 809 000 (18,8%) 

BHUTAN 

Egyhazjogilag az indiai Darjeeling egyhazmegyehez tartozik. Plebania 3; pap 7 (ems. 2, szer. 5); ttv. 

1; ap. 9; ker. 13; kat. 500 (0,0005%) 

BISSAU-GUINEA* 

Foem. 1; em. 1; plebania 23; pap 56 (ems. 2, szer. 54); a. d. 1; szem. 13; ttv. 11; ap. 56; ker. 2214; 

kat. 50 000 (5,4%) 

BOLIVIA* Foem. 4; em. 4; prel 2; a. v. 6; t. o.; bib 1; ers. 6; pp 25; plebania 479; pap 823 (ems. 210, 

szer. 613); a. d. 28; szem. 381; ttv. 182; ap. 1571; ker. 202 803; kat. 6 327 000 (93%) 

BOTSWANA 

Em. 1; pp 1; plebania 23; pap 34 (ems. 3, szer. 31); a. d. 1; szem. 10; ttv. 5; ap. 52; ker. 1873; kat. 

45 000 (3,8%) 

BRAZILIA* 

Foem. 36; em. 197; prel 14; n. ap. 2; t. o.; bib. 7; ers. 47; pp 320; plebania 7466; pap 13 741 (ems. 

6112, szer. 7629); a. d. 494; szem. 5946; ttv. 2483; ap. 37 378; ker. 2 637 586; kat. 124 668 000 



(88,1%) 

BRUNEI 

Egyhazjogilag a malaysiai Miri egyhazmegyehez tartozik. Plebania 3; pap 5 (ems. 2, szer. 3); ap. 4; 

ker. 102; kat. 5000 (2,2%) 

BULGARIA 

Em. 2; ap. ex. 1; pp 2; plebania 42; pap 51 (ems. 33, szer. 18); ttv. 15; ap. 73; ker. 902; kat. 60 000 

(0,66%) 

BURKINA FASO* 

Foem. 1; em. 8; bib. 1; pp 9; plebania 107; pap 397 (ems. 200, szer. 197); szem. 167; ttv. 131; ap. 

666; ker. 33 664; kat. 723 000 (8,7%) 

BURMA 

Foem. 2; em. 7; a. p. 1; ers. 2; pp 11; plebania 170; pap 272 (ems. 253, szer. 19); szem. 216; ttv. 60; 

ap. 861; ker. 27 314; kat. 448 000 (1,1%) 

BURUNDI* 

Foem. 1; em. 6; ers. 2; pp 7; plebania 111; pap 205 (ems. 174, szer. 31); szem. 138; ttv. 132; ap. 620; 

ker. 85 524; kat. 2 988 000 (59%) 

CHILE* 

Foem. 5; em. 16; prel 2; a. v. 2; t. o.; bib. 2; ers. 5; pp 33; plebania 844; pap 2191 (ems. 890, szer. 

1301); a. d. 210; szem. 946; ttv. 426; ap. 5322; ker. 202 072; kat. 10 338 000 (82,4%) 

CIPRUS* 

Foem. 1 (maronita); ers. 1; plebania 10; pap 21 (ems. 6, szer. 15); ttv. 3; ap. 99; ker. 106; kat. 8000 

(1,2%) 

COMORE-SZIGETEK 

A. a. 1; plebania 2; pap 2 (szer.); ap. 7; ker. 20; kat. 2000 (0,2%) 

COSTA RICA* 

Foem. 1; em. 3; a. v. 1; ers. 1; pp 5; plebania 219; pap 526 (ems. 329, szer. 197); a. d. 1; szem. 352; 

ttv. 57; ap. 899; ker. 73 287; kat. 2 389 000 (85,9%) 

CSAD* 

Foem. 1; em. 4; ers. 1; pp 5; plebania 97; pap 169 (ems. 33, szer. 136); szem. 70; ttv. 68; ap. 253; ker. 

11 796; kat. 306 000 (5,8% 

CSEH ES SZLOVAK SZOVETSEGI KOZTARSASAG* 

Foem. 3; em. 10; bib. 2; ers. 3; pp 14; plebania 4429; pap 3386 (ems. 2952, szer. 434); szem. 558; ttv. 

34; ap. 6013; ker. 92 302; kat. 10 736 000 (68,9%) 

DANIA* 

Em. 1; pp 1; plebania 50; pap 105 (ems. 40, szer. 65); szem. 8; ttv. 4; ap. 371; ker. 418; kat. 28 000 

(0,5%) 

Fuggo, ill. tarsult teruletek 

Feroer 

Egyhazjogilag a daniai Koppenhaga egyhazmegye ala tartozik. Plebania 1; pap 1 (szer.); a. d. 1; ap. 

ll;ker.l; kat. 100(0,2%) 

Gronland 

Pap 1 (szer.); ap. 2; ker. 1; kat. 100 (0,18%) 

DEL-AFRIKAI KOZTARSASAG* 

Foem. 4; em. 21; a. p. 1; t. o.; bib. 1; ers. 4; pp 21; plebania 779; pap 1026 (ems. 266, szer. 760); a. d. 

134; szem. 227; ttv. 286; ap. 2286; ker. 58 969; kat. 2 749 000 (8,3%) 

DOMINIKAI KOZTARSASAG* 

Foem. 1; em. 8; bib. 1; ers. 1; pp 11; plebania 254; pap 531 (ems. 179, szer. 352); a. d. 91; szem. 366; 

ttv. 84; ap. 1329; ker. 113 980; kat. 6 199 000 (92,2%) 

DZSIBUTI 

Em. 1; plebania 7; pap 5 (szer.); ttv. 8; ap. 26; ker. 26; kat. 9000 (2,5%) 

ECUADOR* 



Foem. 3; em. 10; prel 2; a. v. 7; a. p. 1; t. o.; bib. 1; ers. 5; pp 24; plebania 974; pap 1667 (ems. 749, 

szer. 920); a. d. 15; szem. 438; ttv. 371; ap. 3915; ker. 209 905; kat. 9 261 000 (93,3%) 

EGYENLITOI GUINEA* 

Foem. 1; em. 2; ers. 1; pp 2; plebania 43; pap 74 (ems. 31, szer. 43); a. d. 2; szem. 23; ttv. 24; ap. 

164; ker. 10 757; kat. 317 000 (77,3%) 

EGYIPTOM* 

Patriarkatus 2 (kopt es melkita); em. 9; a. v. 1; patriarka 1; pp 13; plebania 201; pap 384 (ems. 181, 

szer. 203); szem. 145; ttv. 62; ap. 1497; ker. 3581; kat. 175 000 (0,34%) 

ELEFANTCSONTPART* 

Foem. 1; em. 10; bib. 1; pp 11; plebania 179; pap 414 (ems. 163, szer. 251); szem 151; ttv. 113; ap. 

574; ker. 31 482; kat. 1 086 000 (9,7%) 

ETIOPIA* 

Foem. 1; em. 2; a. v. 5; a. p. 1; bib. 1; ers. 1; pp 7; plebania 262; pap 501 (ems. 180, szer. 321); a. d. 

5; szem. 185; ker. 14 007; kat 292 000 (0,6%) 

FIDZSI-SZIGETEK* 

Foem. 1; ers. 1; plebania 33; pap 98 (ems. 20, szer. 78); szem 31; ttv. 47; ap. 221; ker. 2256; kat. 

63 000 (8,8%) 

FRANCIAORSZAG* 

Foem. 18; em. 76; prel 1; ap. ex. 1; t. o.; bib 9; ers. 32; pp 161; plebania 36 689; pap 34 261 (ems. 

26 928, szer. 7333); a. d. 402; szem. 1604; ttv. 4859; ap. 71 483; ker. 488 788; kat. 47 081 000 (84,6%) 

Franciaorszag tengeren tiili megyei 

Francia Guyana 

Em. 1; pp 1; plebania 25; pap 24 (ems. 5, szer. 19); a. d. 3; ttv. 3; ap. 102; ker. 1900; kat. 66 000 

(77%) 

Guadeloupe 

Em. 1; pp 1; plebania 43; pap 72 (ems. 42, szer. 30); szem. 15; ttv. 8, ap. 210; ker. 4794; kat. 307 000 

(90,2%) 

Martinique 

Foem. 1; ers. 1; plebania 47; pap 80 (ems. 40, szer. 40); szem. 5; ttv. 12; ap. 207; ker. 5334; kat. 

290 000 (90,2%) 

Reunion 

Em. 1; pp 1; plebania 73; pap 108 (ems. 57, szer. 51); a. d. 1; szem. 11; ttv. 44; ap. 419; ker. 11 532; 

kat. 500 000 (89,2%) 

Franciaorszag tarsult teruletei 

St. Pierre es Miguelon 

A. V. 1; pp 1; plebania 3; pap 4 (ems. 1, szer. 3); ap. 11; ker. 72; kat. 6000 (100%) 

Franciaorszag tengeren tiili teruletei 

Uj-Kaledonia 

Foem. 1; ers. 1; plebania 36; pap 50 (ems. 9, szer. 41); szem. 7; ttv. 54; ap 197; ker. 1724; kat. 94 000 

(64,8%) 

Francia Polinezia 

Foem 1; em. 1; ers. 1; pp 1; plebania 87; pap 31 (ems. 9, szer. 22); a. d. 10; szem. 8; ttv. 37; ap. 68; 

ker. 1391; kat. 70 000 (36,4%) 

Wallis- es Futuna-szigetek 

Em. 1; pp 1; plebania 5; pap 12 (ems. 7, szer. 5); szem. 1; ttv. 7; ap. 41; ker. 929; kat. 17 000 (98,8%) 

FULOP-SZIGETEK* 

Foem. 16; em. 50; prel 5; a. v. 5; t. o.; bib. 2; ers. 23; pp 94; plebania 2341; pap 5439 (ems. 3231, 

szer. 2208); a. d. 9; szem. 5424; ttv. 386; ap. 9733; ker. 1 419 559; kat. 48 120 000 (83,9%) 

GAMBIA* 

Em. 1; pp 1; plebania 14; pap 21 (ems. 4, szer. 17); szem. 4; ttv. 4; ap. 42; ker. 806; kat. 15 000 

(1,8%) 



GHANIA* 

Foem. 2; em. 7; ers. 2; pp 7; plebania 195; pap 593 (ems. 358, szer. 235); szem. 313; ttv. 153; ap. 615; 

ker. 49 319; kat. 1 795 000 (12%) 

GOROGORSZAG* 

Foem. 4; em. 4; a. v. 1; ap. ex. 1; ord. 1; ers. 3; pp 2; plebania 76; pap 96 (ems. 53, szer. 43); szem. 6; 

ttv. 40; ap. 148; ker. 360; kat. 52 000 (0,5%) 

GRENADA* 

Em. 1; pp 1; plebania 20; pap 20 (ems. 6, szer. 14); a. d. 4; szem. 2; ttv. 5; ap. 31; ker. 1468; kat. 

67 000 (65%) 

GUATEMALA* 

Foem. 1; em. 8; prel 2; a. v. 2; ers. 1; pp 14; plebania 353; pap 680 (ems. 238, szer. 442); a. d. 6; 

szem. 483; ttv. 198; ap. 1322; ker. 170 074; kat. 7 297 000 (86,4%) 

GUINEA* 

Foem 1; em. 1; a. p. 1; ers. 1; plebania 28; pap 27 (ems. 25, szer. 2); szem. 21; ttv. 6; ap. 23; ker. 

1426; kat. 57 000 (0,89%) 

GUYANA 

Em. 1; pp 1; plebania 30; pap 42 (ems. 8, szer. 34); szem. 2; ttv. 1; ap. 41; ker. 1955; kat. 95 000 

(9,5%) 

HAITI* 

Foem. 2; em. 6; ers. 2; pp 9; plebania 207; pap 454 (ems. 257, szer. 197); a. d. 2; szem. 248; ttv. 248; 

ap. 925; ker. 101 758; kat. 4 870 000 (89,5%) 

HOLLANDIA* 

Foem. 1; em. 6; t. o.; bib. 2; pp 11; plebania 1776; pap 5799 (ems. 2182, szer. 3617); a. d. 90; szem. 

260; ttv. 2599; ap. 19 147; ker. 52 130; kat. 5 650 000 (38,5%) 

Hollandia fuggo, ill. tarsult terulete 

Holland Antillak 

Em. 1; pp 1; plebania 35; pap 54 (ems. 17, szer. 37); szem. 2; ttv. 35; ap. 120; ker. 3705; kat. 213 000 

(85,2%) 

HONDURAS* 

Foem. 1; em. 6; ers. 1; pp 7; plebania 132; pap 269 (ems. 82, szer. 187); szem. 133; ttv. 49; ap. 374; 

ker. 88 512; kat. 4 408 000 (94,6%) 

INDIA* 

Patriarkatus 1; foem. 19; em. 102; a. p. 1; bib. 4; patriarka 1; ersek 24; pp 108; plebania 6017; pap 

13 674 (ems. 8030), szer. 5644; a. d. 24; ttv. 2812; ap. 59 603; ker. 293 763; kat. 13 424 000 (1,7%) 

INDONEZIA* 

Foem. 7; em. 26; t. o.; bib. 1; ers. 7; pp 31; plebania 797; pap 1868 (ems. 406, szer. 1462); a. d. 12; 

szem. 1811; ttv. 746; ap. 4797; ker. 168 933; kat. 4 392 000 (2,6%) 

IRAK* 

Patriarkatus 1; foem. 9; em. 5; patriarka 1; ers. 9; pp 3; plebania 101; pap 137 (ems. 105, szer. 32); 

a. d. 3; szem. 57; ttv. 21; ap. 404; ker. 5792; kat. 418 000 (2,4%) 

IRAN* 

Foem. 4; em. 2; ers. 3; pp 1; plebania 23; pap 22 (ems. 6, szer. 16); a. d. 11; szem. 3; ap. 38; ker. 162; 

kat. 12 000 (0,02%) 

IRORSZAG* 

Egyhazjogilag az Ir Koztarsasag es Eszak-Irorszag egyseget alkot. Foem. 4; em. 22; bib. 1; ers. 5; pp 

45; plebania 1345; pap 5921 (ems. 3711, szer. 2210); a. d. 1; szem. 992; ttv. 1900; ap. 11 692; ker. 

69 975; Ir Koztarsasag: kat. 3 510 000 (94%); Eszak-Irorszag 500 000 (33%) 

IZLAND* 

Em. 1; pp 1; plebania 3; pap 11 (ems. 7, szer. 4); szem. 1; ap. 48; ker. 26; kat. 2000 (0,8%) 

IZRAEL* 

Patriarkatus 2 (latinoknak es gorog melkitaknak); foem. 1; patriarka 1; ers. 2; pp 2; plebania 89; 



pap 363 (ems. 82, szer. 281); a. d. 2; szem. 64; ttv. 126; ap. 968; ker. 1828; kat. 80 000 (1,83%) 

JAMAICA* 

Foem. 1; em. 1; ers. 1; pp 1; plebania 71; pap 97 (ems. 24, szer. 73); a. d. 14; szem. 14; ttv. 15; ap. 

206; ker. 2024; kat. 233 000 (9,6%) 

JAPAN* 

Foem. 3; em. 13; a. p. 1; bib. 1; ers. 3; pp 22; plebania 822; pap 1935 (ems. 568, szer. 1367); a. d. 4; 

szem. 210; ttv. 394; ap. 7202; ker. 9811; kat. 442 000 (0,36%) 

DEL-JEMEN 

Egyhazjogilag az Arabiai Apostoli Vikariatus ala tartozik. Plebania 1; pap 1 (szer.); kat. 1000 

(0,04%) 

ESZAK-JEMEN 

Egyhazjogilag az Arabiai Apostoli Vikariatus ala tartozik. Plebania 3; pap 3 (szer.); ap. 25; ker. 9; 

kat. 5000 (0,07%) 

JORDANIA 

Foem. 1; ers. 1; plebania 65; pap 80 (ems. 60, szer. 20); szem. 2; ttv. 8; ap. 211; ker. 1168; kat. 

52 000 (1,3%) 

JUGOSZLAVIA* 

Foem. 8; em. 15; bib. 1; ers. 7; pp 25; plebania 2832; pap 4254 (ems. 2739, szer. 1506); a. d. 8; szem. 

876; ttv. 211; ap. 5973; ker. 80 153; kat. 6 780 000 (28,9%) 

KAMBODZSA 

A. V. 1; a. p. 2; kat. 13 835 (1973-as adat). Egyeb adat nines. 

KAMERUN* 

Foem. 4; em. 13; bib. 1; ers. 3; pp 16; plebania 465; pap 859 (ems. 402, szer. 457); a. d. 26; szem. 

339; ttv. 185; ap. 1310; ker. 81 345; kat. 2 942 000 (27,2%) 

KANADA* 

Foem. 18; em. 54; n. ap. 1; ap. ex. 1; t. o.; bib. 5; ers. 23; pp 93; plebania 5994; pap 11 717 (ems. 

7016, szer. 4701); a. d. 582; szem. 889; ttv. 3717; ap. 32 699; ker. 162 725; kat. 11 713 000 (45,6%) 

KATAR 

Egyhazjogilag az Arabiai ApostoH Vikariatus ala tartozik. Plebania 1; pap (ems.); ker. 66; kat. 5000 

(1,5%) 

KENYA* 

Foem. 1; em. 17; t. o.; bib. 1; pp 16; plebania 452; pap 1065 (ems. 414, szer. 651); szem. 900; ttv. 

311; ap. 2421; ker. 246 270; kat. 4 507 000 (19,6%) 

KINA 

Foem. 20; em. 92; a. p. 29. Nines hozzaferheto statisztika. 1949-ben 3 500 000-4 000 000 volt a 

katolikusok szama, amely akkor a lakossag 0,7 szazalekat jelentette. 

KIRIBATI 

Em. 1; pp 1; plebania 26; pap 17 (ems. 4, szer. 13); szem. 9; ttv. 18; ap. 69; ker. 1474; kat. 34 000 

(53,1%) 

KOLUMBIA* 

Foem: 12; em. 38; prel 2; a. v. 10, a. p. 5; t. o.; bib. 2; ers. 14; pp 65; plebania 2660; pap 5642 (ems. 

3542, szer. 2100); a. d. 65; szem. 3484; ttv. 870; ap. 18 744; ker. 749 150; kat. 28 163 000 (94,7%) 

KONGO* 

Foem. 1; em. 5; ers. 1; pp 4; plebania 112; pap 156 (ems. 67, szer. 89); szem. 132; ttv. 43; ap. 216; 

ker. 9499; kat. 789 000 (42,8%) 

DEL-KOREA* 

Foem. 3; em. 11; t. o.; bib. 1; ers. 2; pp 14; plebania 735; pap 1400 (ems. 1059, szer. 341); szem. 

1625; ttv. 301; ap. 4972; ker. 179 312; kat. 2 263 000 (5,3%) 

ESZAK-KOREA 

Em. 2; n. ap. 1; pp 1 (emigracioban el). Hozzaferheto statisztikai adatok nincsenek. Egy 1969-es 

becsles szerint 100 000 a katoHkusok szama. 



KOZEP-AFRIKAI KOZTARSASAG 

Foem. 1; em. 5; ers. 1; pp 6; plebania 109; pap 238 (ems. 64, szer. 174); a. d. 1; szem. 77; ttv. 43; ap. 

263; ker. 19 528; kat. 472 000 (17,4%) 

KUBA* 

Foem. 2; em. 5; ers. 2; pp 5; plebania 233; pap 202 (ems. 109, szer. 93); szem. 33; ttv. 22; ap. 267; 

ker. 34 440; kat. 4 243 000 (2,9%) 

KUVAIT* 

A. V. 1; pp 1; plebania 6; pap 9 (ems. 3, szer. 6); ap. 31; ker. 887; kat. 55 000 (2,9%) 

LAOSZ 

A. V. 4; pp 3. Hozzaferheto statisztika nines. 1974-ben 35 000 volt a katolikusok szama, az akkori 

lakossag 1%-a. 

LENGYELORSZAG* 

Foem. 6; em. 21; bib. 5; ersek 3; pp 92; plebania 8573; pap 21 386 (ems. 16 947, szer. 4439); a. d. 1; 

szem. 8458; ttv. 1471; ap. 25 574; ker. 604 282; kat. 35 877 000 (95,2%) 

LESOTHO* 

Foem. 1; em. 3; ers. 1; pp 3; plebania 77; pap 131 (ems. 24, szer. 107); kat. 656 000 (40,4%) 

LIB ANON* 

Foem. 12 (1 ormeny, 4 maronita, 7 gorog melkita); em. 6 (1 kald, 5 maronita); a. v. 1 (latin); bib. 1 

(a maronita patriarka); patriarka 3; ers. es pp 23; plebania 1026; pap 1352 (ems. 643, szer. 709); a. 

d. 1; szem. 291; ttv. 203; ap. 3511; ker. 16 660; kat. 1 617 000 (58,6%) 

LIBERIA* 

Foem 1; em. 2; ers. 1; pp 2; plebania 54; pap 59 (ems. 14, szer. 45); a. d. 5; szem. 39; ttv. 40; ap. 119; 

ker. 3829; kat. 69 000 (2,9%) 

LIBIA 

A. V. 3; a. p. 1; pp 1; plebania 2; pap 10 (szer.); ap. 105; ker. 301; kat. 38 000 (0,9%) 

LIECHTENSTEIN* 

Egyhazjogilag a svajci Chur egyhazmegye ala tartozik. Plebania 10; pap 35 (ems. 19, szer. 16); ttv. 

7; ap. 102; ker. 350; kat. 22 000 (88%) 

LUXEMBURG* 

Foem. 1; ers. 1; plebania 274; pap 389 (ems. 300, szer. 89); a. d. 2; szem. 18; ttv. 26; ap. 1042; ker. 

3310; kat. 348 000 (94%) 

MADAGASZKAR* 

Foem. 3; em. 14; bib. 1; ers. 2; pp 16; plebania 245; pap 694 (ems. 178, szer. 516); a. d. 2; szem. 409; 

ttv. 359; ap. 2056; ker. 82 614; kat. 2 364 000 (21,7%) 

MAGYARORSZAG* 

Foem. 3; em. 8; n. ap. 1; ap. ex. 1; bib. 1; ers. 2; pp 18; plebania 2265; pap 2979 (ems. 2731, szer. 

248); a. d. 4; szem. 345; ttv. 146; ap. 103; ker. 68 636; kat. 6 508 000 (61,2%) 

MALAWI* 

Foem. 1; em. 6; ers. 1; pp 5; plebania 133; pap 379 (ems. 160, szer. 219); szem. 215; ttv. 89; ap. 752; 

ker. 60 998; kat. 1 529 000 (20,3%) 

MALAYSIA 

Foem. 2; em. 5; ers. 2; pp 5; plebania 158; pap 206 (ems. 144, szer. 62); a. d. 2; szem. 82; ttv. 97; ap. 

530; ker. 18 273; kat. 494 000 (2,9%) 

MALI* 

Foem. 1; em. 5; ers. 1; pp 5; plebania 46; pap 137 (ems. 23, szer. 114); szem. 52; ttv. 24; ap. 172; ker. 

3426; kat. 81 000 (0,9%) 

MALTA* 

Foem. 1; em. 1; ers. 1; pp 1; plebania 78; pap 1001 (ems. 533, szer. 468); szem. 113; ttv. 118; ap. 

1441; ker. 5367; kat. 340 000 (98,8%) 

MAROKKO* 

Foem. 2; ers. 2; plebania 49; pap 75 (ems. 21, szer. 54); ttv. 10; ap. 318; ker. 94; kat. 36 000 (0,15%) 



MAURITANIA 

Em. 1; pp 1; plebania 7; pap 11 (ems. 3, szer. 8); ttv. 2; ap. 35; ker. 103; kat. 6000 (0,3%) 

MAURITIUS* 

Em. 1; bib. 1; plebania 47; pap 86 (ems. 50, szer. 36); szem. 10; ttv. 29; ap. 269; ker. 6507; kat. 

281000(28,1%) 

MEXIKO 

Foem. 14; em. 57; prel 7; a. v. 1; bib. 2; ers. 14; pp 86; plebania 4662; pap 10 750 (ems. 7648, szer. 

3102); a. d. 150; szem. 5253; ttv. 1306; ap. 24 819; ker. 2 157 000; kat. 78 036 000 (96,1%) 

MONACO* 

Foem. 1; ers. 1; plebania 5; pap 27 (ems. 13, szer. 14); a. d. 1; szem. 5; ttv. 14; ap. 39; ker. 213; kat. 

25 000 (92,6%) 

MONGOLIA 

A keresztenyseg nem tudott gyokeret ereszteni az orszagban. 

MOZAMBIK 

Foem. 3; em. 6; bib. 1; ers. 2; pp 7; plebania 270; pap 275 (ems. 27, szer. 248); szem. 76; ttv. 73; ap. 

528; ker. 43 962; kat. 1 170 000 (12,1%) 

NAGY-BRITANNIA 

Anglia 

Foem. 4; em. 15; ap. ex. 1; t. o. (Nagy-Britannia); bib. 1; ersek 3; pp 28; plebania 2552; pap 5633 

(ems. 3739, szer. 1894); a. d. 152; szem. 481; ttv. 776; ap. 10 538; ker. 76 123; kat. 4 031 029 (8,7%) 

Skocia 

Foem. 2; em. 6; bib. 1; ers. 2; pp 8; plebania 481; pap 956 (ems. 742, szer. 214); a. d. 3; szem. 132; 

ttv. 101; ap. 1016; ker. 13 355; kat. 797 502 (14,9%) 

Wales 

Foem. 1; em. 2; ers. 1; pp 2; plebania 188; pap 303 (ems. 179, szer. 124); a. d. 8; szemm. 25; ttv. 23; 

ap. 676; ker. 2538; kat. 152 028 (5,3%) Eszak-Irorszagot Irorszag adatai tartalmazzak, mivel 

egyhazjogilag oda tartozik. 

Fuggo, ill. tarsult teruletek 

Anguilla 

Egyhazjogilag az antiguai St. John's-Basseterre egyhazmegyehez tartozik. Plebania 1; pap 2 (ems. 1, 

szer. 1); ker. 3; kat. 100 (1,45%) 

Bermuda 

Em. 1; pp 1; plebania 8; pap 8 (ems. 1, szer. 7); szem. 2; ap. 4; ker. 127; kat. 9000 (15%) 

Kajman-szigetek 

Egyhazmegyeileg a jamaicai Kingston egyhazmegye ala tartozik. Pap 2 (ems. 1, szer. 1); ap. 2; ker. 

24; kat. 200 (osszlakossag: 9000) 

Falkland-szigetek 

A. p. 1; plebania 1; pap 2 (szer.); ker. 4; kat. 200 (10%) 

Gibraltar 

Em. 1; pp 1; plebania 5; pap 11 (ems. 9, szer. 2); szem. 2; ap. 19; ker. 292; kat. 20 000 (71,4%) 

Hongkong 

Em. 1; bib. 1; plebania 60; pap 346 (ems. 75, szer. 271); szem. 33; ttv. 65; ap. 643; ker. 4790; kat. 

263 000 (4,7%) 

Montserrat 

Egyhazjogilag az antiguai St. John's-Basseterre egyhazmegye ala tartozik. Plebania 1; pap 4 (ems. 

2, szer. 2); a. d. 1; ap. 5; ker. 25; kat. 1000 (8,3%) 

Szent Ilona 

„Sui juris" misszio 1; plebania 1; pap 1; kat. 100 (1,4%) 

Turks- es Calcos-szigetek 

„Sui juris" misszio 1; plebania 1; pap 1 (szer.). ker. 7; kat. 2000 (14,3%) 

Brit Virgin-szigetek 



Plebania 1; pap 1 (szer.); ka<teketa 2; ker. 17; kat. 400 (4%) 

NAMIBIA 

A. V. 2; pp 2; plebania 53; pap 64 (ems. 3, szer. 61); a. d. 21; szem. 10; ttv. 45; ap. 300; ker. 8796; 

kat. 209 000 (12,2%) 

NAURU 

A kiribati Tarawa es Nauru egyhazmegye resze. Plebania 1; pap 2 (szer.); ap. 4; pap 119; kat. 3000 

(37,5%) 

NEMETORSZAG 

Nemet Demokratikus Koztarsasag 

Em. 2; a. a. 1; pp 10; plebania 898; pap 1363 (ems. 1138; szer. 225); a. d. 62; szem. 183; ttv. 67; ap. 

2538; ker. 8833; kat. 1 293 000 (7,7%) 

Nemet Szovetsegi Koztarsasag* 

Foem. 5; em. 16; ap. ex. 1; t. o.; bib. 5; ers. 6; pp 60; plebania 12 045; pap 21 609 (ems. 16 138, szer. 

5471); a. d. 1244; szem. 3196; ttv. 2454; ap. 52 735; ker. 267 399; kat. 27 917 000 (45,6%) 

NEPAL* 

„Sui juris" misszio 1; plebania 17; pap 30 (ems. 3, szer. 27); ttv. 8; ap. 40; ker. 72; kat. 2000 

(0,0001%) 

NICARAGUA* 

Foem. 1; em. 4; prel 2; a. v. 1; bib. 1; pp 10; plebania 195; pap 297 (ems. 126, szer. 171); a. d. 31; 

szem. 126; ttv. 59; ap. 579; ker. 90 954; kat. 3 031 000 (86,6%) 

NIGER* 

Em. 1; pp 1; plebania 21; pap 35 (ems. 7, szer. 28); ttv. 9; ap. 78; ker. 397; kat. 15 000 (0,2%) 

NIGERIA* 

Foem. 3; em. 31; bib. 2; ers. 3; pp 31; plebania 785; pap 1758 (ems. 1238, szer. 520); a. d. 5; szem. 

2277; ttv. 221; ap. 1762; ker. 285 479; kat. 8 195 000 (8%) 

NORVEGIA* 

Em. 1; prel 2; pp 3; plebania 28; pap 62 (ems. 15, szer. 47); szem. 6; ttv. 4; ap. 278; ker. 469; kat. 

23 000 (0,5%) 

NYUGAT-SZAHARA 

A. p. 1; plebania 2; pap 2 (szer.); kat. 200 (0,12%) 

NYUGAT-SZAMOA 

Foem. 1; bib. 1; pp 1; plebania 18; pap 43 (ems. 18, szer. 25); a. d. 3; szem. 28; ttv. 22; ap. Ill; ker. 

1486; kat. 35 000 (21,7%) 

OLASZORSZAG* 

Patriarkatus 1; foem. 38; em. 167; prel 2; n. ap. 7; t. o.; bib. 34; ers. es pp 469 (212 megyes, 34 

koadjutor es seged, 76 kuriai hivatalnok, a tobbi mas beosztasban, v. nyugalmazott); plebania 

25 822; pap 60 196 (ems. 39 328, szer. 20 868); a. d. 707; szem. 6334; ttv. 5532; ap. 135 263; ker. 

519 054; kat. 56 195 000 (97,9%) 

OMAN 

Az Arabiai Apostoli Vikariatus joghatosaga ala tartozik. Plebania 3; pap 4 (ems. 1, szer. 3); ker. 

105; kat. 16 000 (1,2%) 

PAKISZTAN* 

Foem. 1; em. 5; bib. 1; pp 7; plebania 91; pap 266 (ems. 105, szer. 161); a. d. 2; szem. 129; ttv. 48; 

ap. 668; ker. 25 519; kat. 665 000 (0,65%) 

PANAMA* 

Foem. 1; em. 4; prel 1; a. v. 1; ers. 1; pp 8; plebania 171; pap 291 (ems. 89, szer. 202); a. d. 10, szem. 

130; ttv. 47; ap. 487; ker. 35 655; kat. 1 198 000 (87,1%) 

PAPUA UJ-GUINEA* 

Foem. 4; em. 14; ers. 5; pp 15; plebania 331; pap 527 (ems. 87, szer. 440); a. d. 16; szem. 183; ttv. 

326; ap. 984; ker. 34 517; kat. 1 160 000 (33,3%) 

PARAGUAY* 



szer. 



Foem. 1; em. 8; prel 2; a. v. 2; t. o.; ers. 1; pp 15; plebania 312; pap 568 (ems. 191, szer. 377); a. d 

22; szem. 329; ttv. 113; ap. 1103; ker. 105 759; kat. 3 581 000 (91,3%) 

PERU* 

Foem. 7; em. 14; prel 12; a. v. 8; t. o.; bib. 1; ers. 8; pp 45; plebania 1415; pap 2508 (ems. 1114, 

1394); a. d. 54; szem. 1121; ttv. 452; ap. 5023; ker. 496 651; kat. 19 395 000 (93,5%) 

PORTUGALIA* 

Patriarkatus 1; foem. 2; em. 17; t. o.; bib. 1; ers. 3; pp 33; plebania 4339; pap 4596 (ems. 3550, szer. 

1046); a. d. 20; szem. 640; ttv. 457; ap. 7414; ker. 119 849; kat. 9 461 000 (91,4%) 

Fuggo terulet 

Makao 

Em. 1; pp 1; plebania 6; pap 67 (ems. 36, szer. 31); szem. 5; ttv. 17; ap. 180; ker. 506; kat. 22 000 

(5,1%) 

ROMANIA 

Foem. 1; em. 9; ord. 1; ers. 2; pp 8; plebania 659; pap 940 (ems. 880, szer. 60); a. d. 1; szem. 221; ttv. 

13; ap. 160; ker. 19 425; kat. 1 375 000 (6%) (A katolikusok szama nem tartalmazza a legalitasat 

most visszanyert gorog katolikus egyhaz hiveit. Szamukat 1,5 milliora becsulik. Az egyhazmegyek es 

a fopasztorok adatai a gorog katolikusoket is tartalmazza.) 

RUANDA* 

Foem. 1; em. 7; ers. 1; pp 8; plebania 116; pap 537 (ems. 288, szer. 249); a. d. 2; szem. 219; ttv. 322; 

ap. 1055; ker. 124 099; kat. 2 831 000 (43,3%) 

SAINT CHRISTOPHER ES NEVIS 

Egyhazjogilag az antiguai St. John's-Basseterre egyhazmegyehez tartozik. Plebania 4; pap 5 (ems. 2, 

szer. 3); ttv. 2; ap. 4; ker. 45; kat. 5000 (11%) 

SAINT LUCIA* 

Foem. 1; ers. 1; plebania 22; pap 33 (ems. 11, szer. 22); a. d. 4; szem. 3; ttv. 2; ap. 38; ker. 2996; kat. 

115 000(79,8%) 

SAINT VINCENT 

Egyhazjogilag a barbadosi Bridgetown-Kingstown egyhazmegye ala tartozik. Plebania 6; pap 8 

(ems. 4, szer. 4); ttv. 5; ap. 7; ker. 197; kat. 14 000 (12,7%) 

SALAMON-SZIGETEK* 

Foem. 1; em. 2; ers. 2; pp 2; plebania 26; pap 38 (ems. 11, szer. 27); szem. 16; ttv. 27; ap. 112; ker. 

1680; kat. 58 000 (20%) 

SALVADOR* 

Foem. 1; em. 7; t. o.; ers. 1; pp 9; plebania 246; pap 432 (ems. 231, szer. 201); a. d. 1; szem. 219; ttv. 

100; ap. 1032; ker. 94 984; kat. 4 640 000 (92,6%) 

SAN MARINO* 

Egyhazjogilag az olaszorszagi San Marino-Montefeltro egyhazmegyehez tartozik. Plebania 9; pap 

26 (ems. 12, szer. 14); ttv. 1; ap. 29; ker. 419; kat. 22 000 (95,7%) 

SAO TOME ES PRINCIPE* 

Em. 1; pp 1; plebania 12; pap 8 (szer.); szem. 4; ttv. 4; ap. 21; ker. 2577; kat. 96 000 (87%) 

SEYCHELLE-SZIGETEK 

Em. 1; pp 1; plebania 17; pap 18 (ems. 8, szer. 10); szem. 4; ttv. 9; ap. 57; ker. 1474; kat. 61 000 

(87,1%) 

SIERRA LEONE 

Foem. 1; em. 2; ers. 1; pp 2; plebania 32; pap 122 (ems. 26, szer. 96); szem. 56; ttv. 19; ap. 123; ker. 

2950; kat. 66 000 (1,7%) 

SPANYOLORSZAG* 

Foem. 13; em. 52; t. o.; bib. 6; ers. 13; pp 70; plebania 21 492; pap 31 124 (ems. 20 648, szer. 

10 476); a. d. 125; szem. 3443; ttv. 6874; ap. 76 045; ker. 403 196; kat. 38 008 000 (97,8%) 

SRI LANKA 

Foem. 1; em. 9; ers. 1; pp 13; plebania 333; pap 696 (ems. 425, szer. 271); a. d. 1; szem. 231; ttv. 231; 



ap. 2186; ker. 25 934; kat. 1 391 000 (8,5%) 

SURINAME 

Em. 1; pp 1; plebania 17; pap 30 (ems. 4, szer. 26); szem. 1; ttv. 20; ap. 68; ker. 2156; kat. 83 000 

(21,8%) 

SVAJC* 

Em. 6; n. ap. 2; pp 15; plebania 1703; pap 3974 (ems. 2382, szer. 1592); a. d. 39; szem. 250; ttv. 334; 

ap. 8500; ker. 33 477; kat. 3 079 000 (47%) 

SVEDORSZAG* 

Em. 1; pp 1; plebania 36; pap 108 (ems. 54, szer. 54); a. d. 6; szem. 12; ttv. 9; ap. 241; ker. 1020; kat. 

129 000 (1,5%) 

SZAUD-ARABIA 

Egyhazjogilag az Arabiai Apostoli Vikariatushoz tartozik. Plebania 5; pap 4 (ems. 1, szer. 3); ap. 20; 

ker. 380; kat. 330 000 (2,4%) 

SZENEGAL* 

Foem. 1; em. 5; bib. 1; pp 5; plebania 99; pap 264 (ems. 113, szer. 151); szem. 96; ttv. 146; ap. 572; 

ker. 9609; kat. 315 000 (4,6«&) 

SZINGAPUR* 

Foem. 1; ers. 1; plebania 26; pap 115 (ems. 73, szer. 42); szem. 31; ttv. 46; ap. 244; ker. 3116; kat. 

105 000 (4%) 

SZIRIA* 

Patriarkatus 3 (maronita, gorog melkita es szir ritusii); foem. 12 (1 ormeny, 2 maronita, 5 gorog 

melkita, 4 szir); em. 3 (ormeny, 2 maronita, 5 gorog melkita, 4 szir); em. 3 (ormeny, kald, 

maronita); a. v. 1 (latin); patriarka 1; ers. 9; pp 5; plebania 189; pap 225 (ems. 138, szer. 87); a. d. 3; 

szem. 47; ttv. 11; ap. 406; ker. 2400; kat. 236 000 (2,4%) 

SZOMALIA 

Em. 1; pp 1; plebania 2; pap 4 (szer.); ttv. 1; ap. 58; ker. 10; kat. 2000 (0,03%) 

SZOVJETUNIO 

Lettorszag 

Foem. 1; em. 1; pp 3; plebania 179; pap 103 (ems. 96, szer. 7); szem. 70; ker. 5810; kat. 500 000 

(18,8) 

Litvania 

Foem. 2; em. 4; prel 1; bib. 1; ers. 1; pp 6; plebania 631; pap 663 ( em.s 654, szer. 9); szem. 136; ttv. 

15; ap. 235; kat. 2 674 000 (79,9%) 

A Szovjetunio tobbi reszerol nincsenek megbizhato adatok. Nagy szamban elnek katolikusok meg 

Belorussziaban (kb. 2 000 0000) es Ukrajnaban (kb. 5 000 000). 

SZUDAN* 

Foem. 2; em. 7; ers. 2; pp 6; plebania 101; pap 234 (ems. 64, szer. 179); a. d. 1; szem. 122; ttv. 61; 

ap. 335; ker. 23 400; kat. 1 652 000 (7,1%) 

SZVAZIFOLD 

Em. 1; pp 1; plebania 2; pap 39 (ems. 3, szer. 36); szem. 5; ttv. 7; ap. 90; ker. 825; kat. 40 000 (5,6%) 

TAJVAN 

Foem. 1; em. 6; ers. 1; pp 7; plebania 447; pap 751 (ems. 232, szer. 519); szem. 91; ttv. 90; ap. 1233; 

ker. 4278; kat. 290 000 (1,47%) 

TANZANIA* 

Foem. 4; em. 25; bib. 1; ers. 3; pp 28; plebania 694; pap 1521 (ems. 890, szer. 631); a. d. 2; szem. 

624; ttv. 393; ap. 4959; ker. 200 806; kat. 4 957 000 (21,3%) 

THAIFOLD* 

Foem. 2; em. 8; bib. 1; ers. 1; plebania 273; pap 489 (ems. 248, szer. 241); szem. 249; ttv. 136; ap. 

1225; ker. 5878; kat. 224 000 (0,4%) 

TOGO* 

Foem. 1; em. 3; ers. 1; pp 2; plebania 84; pap 248 (ems. 133, szer. 115); a. d. 2; szem. 148; ttv. 87; 



ap. 344; ker. 27 009; kat.688 000 (21,8%) 

TONGA 

Em. 1; pp 1; plebania 13; pap 22 (ems. 13, szer. 9); szem. 18; ttv. 12; ap. 58; ker. 499; kat. 13 000 

(13,4%) 

TOROKORSZAG* 

Patriarkatus 1 (ormeny); foem. 3; em. 2; a. v. 2; „Sui juris" misszio 1; ap. ex. 1; ers. 3; pp 2; 

plebania 63; pap 74 (ems. 14, szer. 60); a. d. 13; szem. 2; ttv. 22; ap. 142; ker. 132; kat. 17 000 

(0,03%) 

TRINIDAD ES TOBAGO* 

Foem. 1; ers. 1; pp 1; plebania 61; pap 124 (ems. 33, szer. 91); szem. 34; ttv. 16; ap. 176; ker. 8070; 

kat. 399 000 (32,7%) 

TUNEZIA* 

Prel 1; ers. 1; plebania 15; pap 48 (ems. 20, szer. 28); szem. 2; ttv. 7; ap. 202; ker. 16; kat. 15 000 

(0,2%) 

TUVALU 

„Sui juris" misszio 1; plebania 1; pap 1 (szer.); ker. 4; kat. 100 (1,1%) 

UGANDA* 

Foem. 1; em. 14; t. o.; bib. 1; pp 14; plebania 335; pap 1103 (ems. 777, szer. 326); a. d. 2; szem. 632; 

ttv. 354; ap. 2698; ker. 244 706; kat. 6 748 000 (40,6%) 

UJ-ZELAND 

Foem. 1; em. 5; t. o.; bib. 1; pp 7; plebania 278; pap 740 (ems. 394, szer. 346); szem 60; ap. 1616; 

ker. 7572; kat. 484 000 (14,7%) 

Fuggo, ill. tarsult teruletek 

Cook-szigetek 

Em. 1; pp 1; plebania 15; pap 11 (ems. 3, szer. 8); szem. 3; ttv. 3; ap. 11; ker. 97; kat. 2972 (15%) 

Nine 

A Cook-szigeteki Ratononga egyhazmegye joghatosaga ala tartozik. Plebania 1; ap. 3; ker. 13; kat. 

200 (6,6%) 

Tokelau 

Egyhazjogilag a nyugat-szamoai Samoa- Apia es Tokelau foegyhazmegyehez tartozik. Plebania 1; a. 

d. 1; ap. 2; kateketa 2; ker 11; kat. 1000 (50%) 

URUGUAY* 

Foem. 1; em. 9; ers. 2; pp 12; plebania 225; pap 720 (ems. 213, szer. 507); a. d. 33; szem. 103; ttv. 

141; ap. 1978; ker. 41 500; kat. 2 406 000 (78,6%) 

VANUATU 

Em. 1; pp 1; plebania 24; pap 21 (ems. 3, szer. 18); a. d. 1; szem. 16; ttv. 13; ap. 70; ker. 615; kat. 

18 000 (12,8%) 

VENEZUELA* 

Foem. 6; em. 18; a. v. 4; bib. 2; ers. 4; pp 33; plebania 1024; pap 2075 (emms. 945, szer. 1130); a. d. 

31; szem. 773; ttv. 290; ap. 4179; ker. 391 009; kat. 16 606 000 (91,7%) 

VIETNAM 

Foem. 3; em. 22; ers. 2; pp 33. Nincsenek tovabbi hozzaferheto statisztikai adatok. Becslesek szerint 

kb. 6 000 000 a katolikusok szama, a lakossag kozel 10%-a. 

ZAIRE* 

Foem. 6; em. 41; bib. 1; ers. 5; pp 42; plebania 1103; pap 2932 (ems. 1280, szer. 1652); a. d. 9; szem. 

2819; ttv. 914; ap. 5230; ker. 444 116; kat. 16 238 000 (50%) 

ZAMBIA* 

Foem. 2; em. 7; ers. 2; pp 7; plebania 225; pap 587 (ems. 165, szer. 422); a. d. 1; szem. 149; ttv. 163; 

ap. 827; ker. 51 824; kat. 2 035 000 (26,9%) 

ZIMBABWE* 

Foem. 1; em. 5; ers. 1; pp 6; plebania 135; pap 314 (ems. 80, szer. 234); a. d. 7; szem. 74; ttv. 102; 



ap. 1055; ker. 33 623; kat. 767 000 (8,8%) 

ZOLD-FOKI KOZTARSASAG* 

Em. 1; pp 1; plebania 30; pap 47 (ems. 14, szer. 33); szem. 2; ttv. 5; ap. 88; ker. 9635; kat. 318 000 

(90,8%) 



Katolikus vilagstatisztika (1986. dec. 31.) 





Afrika 


Eszak-Amerika 


Del-Amerika 


Azsia 


Europa 


6ce« 


Patriarchatusok 


2 


1 


- 


8 


2 




Erseksegek 


59 


78 


87 


101 


141 




Puspoksegek 


318 


320 


349 


254 


468 




Prelatiirak 


1 


13 


38 


5 


6 




Egyhazmegyei jogii 
apatsagok 


1 


1 


2 


- 


11 




Exarchatusok 


- 


2 


3 


1 


8 




Apostoli vikariatusok 


13 


7 


37 


11 


1 




Prefektiirak 


7 


- 


9 


2 


- 




Fuggetlen missziok 


2 


1 


- 


2 


- 




Apostoli 
adminisztratiirak 


1 


1 


- 


4 


- 




Tabori puspoksegek 


3 


4 


8 


3 


9 




Biborosok 


18 


21 


19 


15 


80 




Patriarkak 


1 


- 


- 


7 


1 




Ersekek 


86 


109 


119 


142 


255 




Puspokok 


380 


652 


647 


399 


984 




Papok 


18353 


83984 


35305 


29324 


230487 


5 


Egyhazmegyesek 


8070 


51167 


16406 


15591 


159682 


2 


Szerzetesek 


10283 


32817 


18899 


13733 


70805 


2 


Allando diakonusok 


209 


9053 


1032 


74 


3106 




Szerzetestestverek 


5214 


13831 


6414 


5548 


30929 


2 


Apacak 


38579 


185826 


89958 


95877 


483563 


14 


Kispapok 


10708 


15068 


14840 


16885 


29197 




Vilagi 
misszionariusok 


1329 


264 


341 


437 


- 




Plebaniak 


8434 


32499 


17528 


13593 


137092 


2 


Altalanos iskolak 


21049 


12771 


8185 


11981 


19433 


2 


tanulok 


7116748 


3803856 


3464410 


4095567 


3610334 


487 


Kozepiskolak 


3523 


3559 


4901 


7085 


10117 




tanulok 


990029 


1507529 


1968415 


3677205 


3373762 


312 



Katolikus egyetemek 
jhallgatoi 


10529 


265143 


102223 


500219 


130660 


1 


Szocialis 
intezmenyek 


11286 


9957 


17989 


14621 


28829 


1 


Korhazak 


925 


1073 


1155 


1012 


1703 




Beteggondozo 
intezetek 


3369 


1712 


2434 


2787 


2161 




Lepratelepek 


318 


12 


45 


341 


5 




Oregotthonok 


362 


1239 


1360 


716 


6829 




Arvahazak 


594 


610 


1194 


2089 


2382 




Csecsemootthonok 


688 


535 


2592 


1415 


2319 




Hazassagi 
tanacsadok 


858 


1278 


1096 


859 


2467 




Szocialis 
oktatokozpontok 


1123 


1458 


1797 


1912 


1653 




Egyeb intezmenyek 


3049 


2040 


6316 


3490 


9310 




Keresztelesek 1 
evben 


2457254 


4196886 


5679353 


2246420 


3166922 


134 


7 eves kor alatt 


1677090 


4039128 


5446146 


1914162 


3132957 


118 


7 eves kor felett 


780164 


157758 


233027 


332258 


33965 


16 


Hazassagkotesek 1 
evben 


209009 


967892 


1125412 


430994 


1268907 


33 


Katolikusok kozott 


178238 


841636 


1110972 


385927 


1184238 


19 


Vegyes hazassagok 


30771 


126256 


14440 


45067 


84669 


14 


Katolikus nepesseg 


74988000 


184556000 


245922000 


73428000 


278935000 


6550 


Ossznepesseg 


571946000 


404210000 


273535000 


2924557000 


700085000 


24784 



Vilaggazdasag 



Iranyzatok a vilaggazdasagban 

A tervgazdasag osszeomlasa, majd pedig a piacgazdasag elemeinek meghonositasara tett kiserletek 
sorozata Kelet-Europaban — roviden igy foglalhato ossze a legfontosabb tortenes 1989-ben a 
vilaggazdasagban. A terseg orszagainak megnyilasa teljesen lij tavlatokat nyitott a nyugati 
gazdasagok szamara, amelyek mar szamot vetettek azzal, hogy veget er az immaron 7 esztendeje 
tarto vilaggazdasagi konjunktiira. 

E politikai es gazdasagi valtozasbol a legnagyobb haszon igeretet, de egyben a legtobb kockazatot is 
- szakemberek szerint - az NSZK vallalta magara az NDK-val valo egyesulessel. A nyugatnemet 
gazdasag a Bundesbank jelentese szerint megorizte a vilag egyik leggyorsabban fejlodo ipari 
orszaga statusat: a brutto nemzeti termek (GDP) 4 szazalekkal gyarapodott, amire szuksege is fesz a 
jovoben az egyseges Nemetorszag gazdasagi megrazkodtatasok nelkuli letrehozasahoz. A dinamikus 
fejlodes ellenere a munkanelkuliek szama 2 millio korul mozgott. A belnemet kereskedelem viszont 
20 szazalekkal gyarapodott. A kelet- es a nyugatnemet cegek varhato osszefonodasa lij tavlatokat 



nyit az NSZK gazdasagaban: mar 1989 vegen megindult a kulfoldi toke tomeges aramlasa az 
orszagba. A frankfurti ertektozsden az ev vegere kialakult arfolyamok minden addigi rekordot 
megdontottek. A „keleti euforia" pedig felhajtotta a nyugatnemet marka arfolyamat is. 
A vilaggazdasag novekedesi uteme 1989-ben 3,1 szazalekos volt, ami nemi visszaesest jelent az 1 
evvel korabbi 4,4 szazalekkal szemben. A globalis szamok mogott azonban kulonbozo fejlettsegii 
regiok huzodnak meg. A fejlett ipari orszagok novekedesi uteme 3,5 szazalek volt, ami - bar 
elmaradt az 1988-as 4,3 szazalektol - meghaladta a varakozasokat. A Gazdasagi Egyuttmiikodesi es 
Fejlesztesi Szervezet (OECD) jelenteseben zavartalan es tartos novekedest josolt a fejlett ipari 
orszagok szamara 1990-re is, amennyiben tovabbra is szigorii monetaris politikat folytatnak. 
A fejlodo orszagok gazdasagi novekedese is jelentosen visszaesett: mig 1988-ban 4,5 szazalekot tett 
ki, 1989-ben 3,4 szazalek volt csupan. Nem szabad figyelmen kivul hagyni - all a vilaggazdasagi 
novekedes alakulasarol keszult ENSZ-tanulmanyban -, hogy ezen a csoporton belul igen nagy 
kulonbsegek vannak. Azsia deli es keleti felenek gazdasagai dinamikus utemben, 6,2 szazalekkal 
bovultek, ami onmagaban ugyan igen nagy teljesitmenynek mondhato, de megis elmaradt az elozo 
evi 8,2 szazalektol. Kulonosen Kina gazdasagi teljesitmenyeben tapasztalhato nagy visszaeses. az 
1988-ban meg 11 szazalekos novekedes - egy sor megszorito gazdasagi intezkedes folytan - mar 
csak 3,9 szazalek volt. A diakmozgalom veres leverese veget vetett a gazdasagi reformoknak is. Del- 
Koreaban a sztrajkok es az exportnehezsegek miatt az 1988-as 12 szazalekrol 7 szazalekra esett 
vissza a gazdasagi novekedes. Azsia nyugati reszeben alacsony - mindossze 2,5 szazalekos - 
novekedest eszleltek. 

A latin-amerikai es a Karib-tengeri terseg orszagai elenyeszo, mindossze 0,7 szazalekos novekedest 
tudtak felmutatni, s nem sokkal jobb a helyzet Afrikaban sem, ahol a nepesseg a 2,8 szazalekos 
gazdasagi novekedest meghalado mertekben gyarapodott. A Szaharatol delre fekvo orszagokban a 
lakossag a Vilagbank felmerese szerint eppoly szegeny, mint 30 evvel ezelott. A gazdasagi novekedes 
nem tud lepest tartani a lakossag gyarapodasaval, amely hatszorta nagyobb, mint a fejlett 
orszagokban. Az egy fore juto jovedelem az afrikai orszagokban 1980 ota folyamatosan csokken. 
Etiopia, Szudan, Mozambik es Angola szamos reszen 1989-ben is ehinseg tombolt, az elelmiszer- 
tartalekok a FAO szerint gyors intezkedesek hijan teljesen kimerultek. 

A latin-amerikai allamok tobbsege is megsinyli a gazdasagi gondokat. A terseg adossagai tovabbra 
is meghaladjak az 500 milliard dollart, az lij kolcsonoket szinte azonnal hiteleik torlesztesere 
forditjak. Rekordutemben. 86,3 szazalekkal nottek a fogyasztoi arak 1989-ben a harmadik vilag 
orszagaiban. Ez az oriasi mertekii aremelkedes dontoen a latin-amerikai allamokban mert, 
atlagosan 350 szazalekos inflacionak tudhato be - irja a Nemzetkozi Valutaalap (IMF) 
tanulmanyaban. A legmagasabb ratakat Argentinaban, Braziliaban es Peruban mertek, ahol is az 
arak 3079, 1287, illetve 3398 szazalekkal nottek. Mexikoban a szigorii takarekossagi politikanak az 
lett az eredmenye, hogy az arak emelkedesi uteme az elozo evi 114 szazalekrol 20 szazalekra 
merseklodott. A kedvezo elojelek kozul a legfontosabb, hogy Braziliaban, Argentinaban es Peruban 
megtettek az elso radikalis lepeseket a gazdasagi csodbol valo kilabalasra. A brazil Collor de Mello, 
illetve az argentin Menem elnok gazdasagi csomagterve azonban komoly ellenerzeseket valtott ki a 
lakossag koreben. A nemzetkozi penzintezetek egyelore tamogatjak a terseget, ugyanakkor a 
sokkterapia latin-amerikai valtozatait udvozlo nyugati bankarok attol tartanak, hogy a tarsadalmi 
elegedetlenseg megallitja a tiilzottan radikalis reform okat. 

Az afrikai es a kozel-keleti allamok inflacioja a meglevo adatok alapjan - all az IMF 
tanulmanyaban mersekeltnek tunik. 

Az egyes orszagcsoportok atlagos inflacioja csak Azsiaban merseklodott. A kontinens 21 allamaban 
10,2 szazalekos volt az aremelkedes, 1,6 szazalekkal alacsonyabb, mint az elozo evben. Tiilzott 
penzellatas, sziikos arukinalat, a monetaris fegyelem hianya jellemezte a kelet-europai orszagokat - 
ezzel a tomor megallapitassal kezdi a terseg gazdasagairol keszult elemzeset az OECD. Ennek 
fenyeben nem csoda, hogy gazdasagi teljesitmenyuk egy ev alatt mindossze 1,2 szazalekkal nott. A 
jelentes keszitoi szerint Kelet-Europa orszagainak a legnagyobb veszelyt az inflacio felgyorsulasa 
jelenti. Ezt az aggodalmat alatamasztjak az IMF 1989-ben a kelet-europai orszagokban mert adatai: 



e szerint az aremelkedes atlagos uteme 232 szazalek volt. A magas atlag - igy a tanulmany - 
elsosorban a jugoszlaviai 1239, illetve a lengyelorszagi 244 szazaleknak koszonheto. 
Ami a fejlett ipari orszagok atlagat illeti: 4,5 szazalekra nott az 1988. evi 3,4 szazalekrol. A 
legalacsonyabb inflacio - 1,1 szazalek - Hollandiaban, a legmagasabb - 20,8 szazalek - Izlandon 
volt. Az NSZK-ban 2,8, Japanban 2,3, az USA-ban pedig 4,8 szazalekot tett ki. 
Nyugat-Europaban 1989 vegen 18 millio munkanelkulit tartottak nyilvan, ez a munkakepes 
lakossag 10 szazaleka. Ami az altalanos kilatasokat illeti, a kep inkabb biztato: az iparilag fejlett 
tokes orszagokban a munkanelkuliseg a vilaggazdasagi konjunktiira 1981. evi kezdete ota a 
legalacsonyabb szintre, 7 szazalekra csokkent. 

A Nemzetkozi Fizetesek Bankja (BIS) szinte lepesrol lepesre kimunkalta, hogy Kelet-Europaban a 
piacgazdasaghoz valo atmenethez milyen alapveto intezkedeseket kell megtenni. E szerint ezeknek 
az orszagoknak minel elobb fel kell hagyniuk az arak, a berek, a kamatlabak kozponti 
ellenorzesevel, a tulajdont szabalyzo lij torvenyeket kell alkotniuk, eltorolve a maganszektorra 
vonatkozo korlatozasokat. Penzugyi teruleten onallo labra kell allitaniuk bankjaikat, a 
penzpiacokat lijra letrehozniuk, s ezzel egyidejiileg az uzleti tevekenyseget szabalyozo, valamint a 
fogyasztokat es a dolgozokat, tovabba a megtakaritasokat vedo torvenyeket kell megalkotniuk. A 
kelet-europai orszagok reformfolyamatainak elso szakaszaban a legfontosabb feladat az ipari 
termeles lijboli beinditasa. Az elkerulhetetlen arreformot a penztiilkinalat miatt gyors inflacio fogja 
kovetni, amire a kormanyoknak szigorii keresletszabalyozo politikaval kell valaszolniuk. Ezeknek 
az intezkedeseknek a csiraja - allitja jelenteseben a BIS - eddig mindossze ket orszagban, 
Lengyelorszagban es Magyarorszagon lathato. A lengyel kormany rendkivul kovetkezetes, meg az 
IMF szakertoit is meghokkento megszoritasokat tartalmazo stabilizacios program ot terjesztett elo 
1989 utolso napjaiban, aminek 1990 elejere meg is lett az eredmenye: a lengyel valuta arfolyamat a 
Nyugat altal Varsonak nyiijtott egymilliard dollaros alap igenybevetele nelkul stabilizaltak, s az 
inflaciot is sikerult mederbe terelni. 

A vilag elso szamii gazdasagi hatalmanak, az USA-nak evek ota megoldatlan, hatalmas - egyes 
becslesek szerint mar 320 milliard dollart is meghalado - koltsegvetesi hianya van. Tobb honapos 
alkudozassal, vegul az okt. 1-jevel kezdodo lij penzugyi ev kezdete utan egy honappal sikerult Bush 
elnoknek megegyeznie a kongresszussal a hiany lefaragasanak modozataiban. E szerint a 
kiadasokat 1990-ben 40 milliard dollar ral, a kovetkezo 5 evben pedig osszesen 500 milliard dollar ral 
csokkentik. A beveteleket pedig - Bush valasztasi igeretevel ellentetben - adoemelessel, a benzin, a 
dohanytermekek, a szeszes italok, a luxuscikkek utan kivetett magasabb adokbol novelik. Az 
amerikai gazdasag mar 1989 masodik feleben - ami aztan az Obol-valsagot kovetoen meg inkabb 
felerosodott - recesszio jeleit mutatta: nott az inflacio es a munkanelkuhseg, a gazdasagi novekedes 
uteme pedig mindossze 1 szazalekos volt. 1989-ben meg csak megingott a helyzete Nagy-Britannia 
miniszterelnokenek, Margaret Thatchernek, 1990 vegen azonban mar le kellett mondania 
hatalmarol. A szigetorszagban ugyanis megtort a 7 ev ota tarto gazdasagi stabilitas, s Thatcher tobb 
mint 1 evtizedes kormanyzassal visszajutott oda, ahonnan elindult: a gazdasag ismet recesszioban 
van. Az inflacio az 1990 eleji 7,5 szazalekrol szept.-re a kozos piaci atlag ketszeresere, 10,9 
szazalekra szokott fel, amire 1982 ota nem volt pelda. A gazdasagi novekedes megtorpant, az ipari 
termeles pedig folyamatosan esik. A szigetorszag a kozos piaci tagallamok soraban utolsokent 
csatlakozott a szervezet 1979-ben letrehozott arfolyam-egyuttmiikodesi rendszerehez, az ERM-hez, 
s ezzel egy idoben 1 szazalekkal, 14 szazalekra csokkentettek a kamatlabakat. Thatcher lemondasat 
koveten partja parlamenti kepviseloi penzugyminiszteret, John Majort valasztottak 
miniszterelnoknek. 

A nemzeti ossztermek (GNP) evi novekedesenek iiteme, 1980-89 (%) 



Orszag J 1980j 198lJ 1982J 1983J 1984J 1985J 1986J 1987J 1 



Fejlett tokes 

orszagok 

egyuttesen 


0,7 


1,0 


-1,1 


2,5 


4,4 


2,6 


2,5 


2,7 




Egyesult Allamok 


-0,2 


1,9 


-2,5 


3,6 


6,4 


2,7 


2,5 


2,9 




Kanada 


1,5 


3,7 


-3,3 


3,1 


5,5 


4,0 


3,0 


3,3 




Japan 


4,9 


4,2 


3,3 


3,0 


5,8 


4,6 


2,5 


3,3 




NSZK 


1,5 


-0,1 


-0,1 


1,8 


3,0 


2,5 


2,5 


1,7 




Franciaorszag 


1,1 


0,5 


1,8 


0,7 


1,5 


1,1 


2,3 


1,9 




Olaszorszag 


3,9 


0,2 


-0,5 


-0,2 


2,8 


2,3 


2,8 


3,0 




Nagy-Britannia 


-2,2 


-1,0 


0,8 


3,7 


2,1 


3,7 


2,5 


4,0 




KGST egyuttesen 

(nemzeti 

jovedelem) 


2,7 


1,7 


2,8 


4,1 


3,6 


3,5 


4,3 


2,6 




Szovjetunio 


3,9 


3,3 


3,9 


4,2 


2,9 


3,5 


4,1 


2,3 




NDK 


4,4 


4,8 


2,6 


4,6 


5,5 


5,2 


4,3 


3,6 




Magyarorszag 


-0,9 


2,5 


2,6 


0,3 


1,5 


-1,4 


0,9 


4,1 


- 


Kina 


4,5 


4,9 


8,3 


9,8 


13,4 


12,3 


11,6 


7,4 


] 


Fejlodo orszagok 
[egyuttesen 


3,5 


1,2 


0,2 


0,8 


4,1 


4,5 


4,6 


3,0 


r 



A fogyasztoi arak alakulasa, 


1971- 


89 (evi %-os valtozas) 














1971-80 




1981 


1982 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 




atlaga 






















Fejlett ipari 


8,7 




10,1 


7,5 


4,9 


4,7 


4,1 


2,3 


2,9 


3,2 


4,5 


orszagok 
























Fejlodo 


20,5 




25,8 


25,2 


32,4 


38,2 


39,7 


31,1 


40,5 


67,1 


86,3 


orszagok* 

























*A csoportositas az IMF-tagsag alapjan keszult, a fejlodo orszagok koze sorolva - a 21 legfejlettebb 
tokes orszagon kivul - a tobbi tagorszagot. 

Egyes orszagok es regiok reszesedese a vilag osszes GDP-jebol (%) 



Orszag, regio 


1970 


1980 


1986 


1990* 


Orszag, regio 


1970 


1980 


1986 


1990* 


Japan 


6 


9 


13 


14 


Fejlodo orszagok 


12 


19 


15 


15 


Egyesult 
Allamok 


32 


23 


28 


28 


Kelet-Europa** 


14 


8 


8 


8 


Fejlett tokes 
orszagok 


68 


68 


72 


72 


Kina 


3 


2 


2 


n. a. 



"Becsles **A Szovjetunioval. 



A fogyasztoi arak emelkedesenek evi iiteme (%) 



Orszag 


1980 


1981 


1982 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


19 


Fejlett tokes 

orszagok 

egyuttesen 


14,2 


11,5 


8,6 


6,1 


6,3 


5,7 


3,7 


4,7 




Egyesult 
Allamok 


13,5 


10,4 


6,1 


3,2 


4,3 


3,6 


1,9 


3,7 




Kanada 


10,2 


12,5 


10,8 


5,8 


4,4 


4,0 


4,1 


4,4 




Japan 


2,6 


2,9 


2,8 


1,8 


2,2 


2,0 


0,6 


0,1 




NSZK 


5,4 


6,3 


5,3 


3,3 


2,4 


2,2 


-0,2 


0,2 




Franciaorszag 


13,6 


13,4 


11,8 


9,6 


7,4 


5,8 


2,5 


3,3 




Olaszorszag 


21,2 


17,8 


16,5 


14,7 


10,8 


9,2 


5,8 


4,6 




Nagy-Britannia 


18,0 


11,9 


8,6 


4,6 


5,0 


6,1 


3,4 


4,1 




KGST 

egyuttesen 


5,7 


4,8 


2,2 


6,5 


5,2 


4,3 


n. a. 


7,2 


n 


Szovjetunio 


1,0 


1,0 


3,0 


1,0 


-1,0 


1,0 


1,8 


1,6 


n 


Magyarorszag 


9,1 


4,6 


6,9 


7,3 


8,3 


7,0 


5,3 


8,6 


1 


Kina 


n. a. 


n. a. 


2,0 


2,0 


2,8 


8,8 


6,0 


7,3 


1 



A fogyasztoi arindex alakulasa nehany orszagban (1980 = 100; A: minden cikkre; B: 
elemiszerekre) 



Orszag 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


Ausztralia A 
B 


139,5 
136,5 


148,8 
145,1 


162,4 
158,0 


176,2 
166,8 


189,0 
180,0 


202,4 
194,3* 


Ausztria A 
B 


122,9 
119,7 


126,9 
122,4 


129,0 
125,4 


130,9 
126,3 


133,4 
127,3 


136,8 
128,9 


Brazilia A 
B 


2380,4 

2703,3 


7178,8 
8387,1 


16509, 
20007,4 


53009,2 

57875,4 


363795,0 
429302,0 


87722,0** 
n. a. 


Csehszlovakia A 
B 


107,9 
110,8 


110,4 
113,7 


110,9 
114,1 


111,0 
114,3 


111,3 
113,9 


112,5* 
113,9* 


Hollandia A 
B 


120,0 
116,9 


122,7 
117,8 


122,8 
116,7 


122,0 
115,1 


122,8 
115,4 


124,2 
116,4 


Hongkong A 
B 


150,0 
150,6 


154,7 
151,2 


159,2 
153,1 


168,0 
160,3 


180,4 

175,7 


198,7 
197,5 


Izrael A 
B 


5560,4 
5195,8 


22500,0 
21640,0 


33322,0 
33499,0 


39937,5 
38908,7 


46477,3 
46067,9* 


55832,6 
54993,0* 


Jugoszlavia A 
B 


400,0 
423,0 


694,0 

720,8 


1312,0 
1369,8 


2891,2 
2889,0 


8518,0 
8894,0 


112658,0 
85656,1* 


Lengyelorszag A 
B 


341,8 
400,7 


393,4 
448,4 


463,4 

517,5 


597,7 
687,0 


928,7 
985,7 


1925,9* 
2248,4* 



Magyarorszag A 
B 


130,0 

127,7 


139,1 
136,0 


146,5 
138,7 


159,2 
151,4 


184,2 

175,5 


215,5 
206,6 




Szingapiir A 
B 


116,2 
117,1 


117,3 
115,8 


115,7 
114,1 


116,3 
113,9 


118,1 
115,4 


120,9 
117,1 




SvajcA 
B 


119,2 
125,1 


123,3 
128,9 


124,2 
130,6 


126,0 
132,0 


128,4 
135,3 


132,5 
137,6 




Svedorszag A 
B 


143,2 
161,0 


153,8 
172,9 


160,3 
185,3 


167,0 
191,1 


176,7 
201,6 


188,1 
213,2 




Szaiid-Arabia A 
B 


102,7 
106,3 


99,1 
102,9 


96,0 
101,5 


94,4 
100,0 


95,3 
100,0 


97,3 
101,7* 




Szovjetunio A 
B 


104,2 
106,6 


104,6 
108,5 


106,5 
114,2 


109,0 
120,0 


109,0 
120,0 


111,0 
n. a. 




*Nem eves szintii adat. **1985-100. 

A fogyasztoi arindex evi atlagos novekedesi iiteme a kiadasok fobb csoportjai szerint (" 


/o) 


Orszag 


Osszesen 


Elelmiszer 


Lakber 


Energia 


Szol 


1981- 
1985 


1986- 
1989 


1981- 
1985 


1986- 
1989 


19