Skip to main content

Full text of "Anaphora in natural language understanding : a survey"

See other formats


This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. 

We also ask that you: 

+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrain from automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 

at http : //books . google . com/| 



Digitized by 



Google 



®M 



HARVARD LAW SCHOOL 
LIBRARY 



Digitized by 



Google 



/fnn ^^^y 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



'V 



^y 



A ■ N 



IS 




/ 



lar 



hi/ 




'/a J a s I ev S2 io 



• ^ 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



i Ji 



A KAETELLEK 

ES 

TKUST-OK KEEDESE 



A MAGYAR TUDOMANYOS AKADfiMIA ALTAL 
DICSfiRETTEL KITCNTETETT PALYAMUNKA 



IRTA: 



D*^ NADAS LASZLO 



vw 



iS^^ 



BUDAPEST 1905. 
GRILL KiROLY KONYVKLVDOVALLALATA j_| ^^. ^^ ; 

ZOLDFA-UTCZA 14. Q i- j ' ' 



Digitized by 



Google 



/m 



a 



A 



N 



A 



Digitized by 



Google 



EL68Z0. 



Jelen munka csak jelent^ktelen vonatkozasokban ter el azon 
p&lyamunk&tol, melyet a Magyar Tudomiinyos Akad^mia ez ^v 
miyus&ban dicseret^re meltatott. 

Hogy az egyes kerdesek targyalasan&l milyen modszer 6s 
szempontok voltak ir&nyadok, az illeto fejezeteken van kifejtve. 

Koszonettel tartozom a m. kir. kereskedelemugyi minisz- 
terinmnak, mely ezen kerdes irant mar tobbszor tanusitott 
6rdeklddesenek ezuttal is azzal adott kifejezest, hogy szerzot 
munkajSnak kiad&saban t&mogatta. 

Budapest, 1905. november 15. 

Dt^ Nadas Lisztd. 



Digitized by 



Google 



TARTALOMJEGYZfiK. 



ELS6 RfiSZ. 

A karteiiek 6s trustOk keletkez6s6nek okai 6s elfffelt^telei. 

Oldal 

I. 

Az ^Italanos szervezked^s a XIX. szSzad v6g6n. — A mun- 
k^sok, a vdllalkoz6k 6s a fogyaszt6k szervezked6se a 
szakszervezetekben, a kartellekben 6s trustdkban 6s a 
szovetkezetekben. — Ezek egymdshoz val6 viszonya ... 1—4 



II. 

Az egy6ni verseuy, a sz5vetkez6s 6s az 6rdekk5r5k elhat^- 
rolSs^nak korszakai az emberis6g gazdas^gi tdrt6net6- 
ben. — Az egy6ni versen}' kikuszdb516s6nek p61ddi az 
6-korban 6s a k5z6pkorban. — A gildek 6s cz6hek mo- 
nopoliuma. — A kapitalistikus gazdas^gi rendszer mo- 
nopoliuma 4—11 



III. 

Karteiiek 6s trustSk keletkez6s6nek okai. — A szabad ver- 
seny hdtr^nyai. — A szabad verseny elSnyei. — A sza- 
bad verseny 6s a gazdasSgi haladds. — A szabad verseny 
6s a vil^ggazdas^g. — Atmenetel a szabad versenyrSl 
a karteiiek 6s trustSk korszak^ba. — A karteiiek 6s 
trustdk keletkez6s6nek kdzvetlen okai a kapitalistikus 
gazdas^gi rendszerben. — A karteiiek 6strust6k kifejl6- 
d6se 6s a t5bbi tdrsadalmi osztSlyok 11—24 



Digitized by 



Google 



Oldal 



IV. 



A kartellek €s trustdk keletkez^s^nek el6felt6telei« — A 
f5ldmivel6sben. — A kisiparban. — A bdny^szatban. 
— A haj6z^sban. — A vasutakndl. A vasuti raonopolium 
a nyugati ^llamokban 6s az Uni6ban. — A vasuti politika 
hasonlatossdga a kartell- 6s trust-politikdval. — A keres- 
kedeletnbeu. — A biztositdsi 6s p6nzint6zetekn61. — A 
nagyiparban. — A v^dSvdm, mint a kartell- 6s trust- 
alkotds el6niozdit6ja. — Anglia 6s Belgium szabad keres- 
kedelmi politikdja 6s a kartellek 6s trust5k kifejl6d6se 
ezen allamokban. — A kartellek 6s trustok keletkez6s6- 
s6nek egy6b felt6telei a nagyiparban. — A fejl6d6s 
kett6 vdldsfinak okai £ur6pdban 6s az Unioban. — A 
discriminations. Elt6r6 jogszolgdltatds. Ipari traditi6kt61 
val6 niente^6g. Milieu. — A kartellek 6s trust6k 6s a 
gazdasdgi evoluti6 24-46 



MASODIK RfiSZ. 

A kartellek 6s trustOk fogalma, fajai 6s szervezete. 

V. 

A kartell fogalommeghatarozasa. — A kartell kiilsd, jogi 
formdja. — A kartell, mint szerz6d6s. A szerz6d6s tar- 
tama, tartalma 6s biztosit6kai. — A kartell, mint alkalmi 
egyesGlet, kOzkereseti, bet6ti, korldtolt felel6ss6gu tdrsa- 
s5g 6s tdrsasfig a magdnjog 6rtelm6ben. — A kartell 
mint testGlet, r6szv6nytilrsas5g, szOvetkezet 6s egyesulet. 
-— A puszta ig6retre alapitott kartellek 6s az angol 6s 
amerikai pool-ok. — A kartell egy6b k5vetelm6nyei, 
dnk6ntess6g. sz5vetkez6k 6ndll6sdga, a sz6vetkez6k ki- 
16t6nek kdnllhatdroidsa. — A kartell cz61ja. — A kartell 
fogalma 47—68 



VL 



A kartellhez 6s trusthSz hasonl6 alakulatok. — A vdllal- 
koz6k szakegyletei. — A pool-ok. — Az alliance-ok. — 
Ringek 6s cornerek, — Fuzi6k. — Concernek. — Con- 



Digitized by 



Google 



VI 



Oldal 

trolling or Securieties Company. — A trust jogint6z- 
m6nye az angol jogban. — A trust5k kiSL\6nb6z6 fornidi. 
Investement trust, trust-company, omnium, financial 
trust, mining trust 68—86 

VII. 

nagyipari trust fogalommeghat^roz^sa. — Jogi formdinak 
fejl6d6se. — Jelenlegi alakja. — Cz^ljai. — A nagy- 
ipari trust fogalma ... ._ 86—92 



VIII. 

A kartellek szervezete. - A kartellek szervezeteinek ki- 
fejl6d6se. — A szervezetek oszt^lyozSs^nak modjai. — 
A szervezetek osztSlyozdsa 92—97 

I. A kindlatot szab^lyoz6 kartellek : A) Arkartellek; 
B) elad^si felt^teleket szab^lyoz6 kartellek ; C) az iize- 
mek megszorit^sdra ir6nyul6 kartell ; D) piaczoszt6 kar- 
tellek ( rayon-kartell) ; E) nyeres6gmegoszt6 kartellek ; 
F) az 6ssztermel6st iparczikkek szerint megoszt6 kar- 
tellek ; G) az Ossztennel6st szdmszeruleg megoszt6 (kon- 
tingentaldsi) kartellek ; H) elirusitdsi kartellek ; J) kivi- 

teli kartellek 97—123 

II. A keresletet szabdlyoz6 kartellek : A) a munka- 
keresletet szabdlyoz6 kartellek ; B) bevdsdrldsi kartellek 123—127 

III. A kartellcknek a keresletet 6s kindlatot kdl- 
csonOsen szabdlyoz6 kartelljei 127—129 



IX. 

A trustok szervezete. — A promoter szerepe 6s jutalma- 
zdsa. — Az fizemek felbecsl6s6nek m6dja. — A r6sz- 
v6nytypusok. — Az overcapitalisation 6s stockwate- 
ring. — Az underwriting kGlQnbOzQ m6djai. — Ezek 
hdtrdnyai a nemzetgazdasagra. — A trust uzembe he- 
lycz6se 129-138 

X. 

A monopolium mibenl6te 6s fogalma. — J. St. Mill Ibgalom- 
meghatdrozdsa 6s egy6b fogalommeghatdrozdsok. — A 



Digitized by 



Google 



VII 



Oldal 



monopolium fajai. — A nagyipari monopolium a sza- 
bad verseny korszakdban. - A nagyipari monopolium 
a karteliek 6s trustCk korszakdban. — A karteUek 6s 
trustdk monopolistikus uralm^nak el6fell^telei 138- 145 



HARMADIK RfiSZ. 

A karteliek 6s trustdk gazdas&gi hat&sai. 

XL 

A karteliek 6s trust6k hatasa az drakra. — A monopoly 
5rak t6rv6nye. — A monopol^rak t5r\6nye elad^si, v6- 
teli, v6teli 6s elad^si monopolium 6s k6t szemben dI16 
monopolium eset6ben. — A monopol drszabdst hdtrAl- 
tat6 k6riilm6nyek. — A karteliek 6s trustOk val6s^os 
drpolitikdja. — A legfontosabb tGmegdruk drdnak ala- 
kuMsa az utols6 20 6vben. — A trustok drpolitikdja 
keletkez6s{ik els5 korszakaban 6s consoliddti6juk utdn. 
— A karteliek drpolitikdja 6s elt6r6se a trustok 4rpo- 
litikdjdt61. — Az drak alakulSsa Magyarorszdgon a leg- 
fontosabb t5megiirukban a karteliek behatdsa alatt. — 
Az drak emel6s6nek 6s dlland6sitasanak tcchnikai ke- 
resztttlvitele 149-168 



XII. 

A karteliek 6s trustdk hatdsa a fogyaszt6kra. — A fog>'asz- 
t6k megterhel6s6nek 6s a megterhel6s nagysdganak k6r- 
d6se. — A karteliek 6s trustOk eljdrsisa a fogyaszt6\al, 
mint Qzleti f611el szemben. — Az drak dlland6sdgdnak 
ert6ke a fogyaszt6k nagy t5meg6re n6zve. — A fo- 
g3^aszt6k szervezked6s6nck k6rd6sc 168—174 



XIII. 

A karteliek ^s trustOk kiviteli politiksSja 6s a Vihnv6de- 
lem. — E kiviteli politika ellen felhozott panaszok. — 
Magas belfOldi 6s alacsony kOlfoldi 6rak a belfoldi fo- 
gyaszt6k rovasdra. — Ennck hdtrdnyai a belfSldi k6sz- 
6rutermel6kre. — A karteliek dltal fizetetl kiviteli ju- 



Digitized by 



Google 



VIII 



Oldal 
talmak. — A kiviteli poUtika birdlata. — Osszchasonlitds 
a szabad versenyben levo vSllalatok kiviteli politik^j^- 
val. — A kiviteli politika elSnyei. — A kivitel aranya 
az 5ssztermel^shez k^pest. — A k^szdrut el6511it6inak 
helyzete. — A »dunipiDg« ... _ 174—183 



XIV. 



A kartellek fe trustSk 6s a v^llalkoz6i nyeres^g. — A j6- 
vedelemmegoszl^s k6rd6se. — A kartellek 6s trustdk 
Qzleti eredni6nyei. — A v^lalkoz6i nyeres6get az arpo- 
litik^n kiviil emel6 egy6b k6ralni6nyek. — A v^lalkoz6i 
tev6kenys6g 6rt6ke a kartellek 6s trustSk korszakdban. 
— A koczkSzat kisebbed6se. — A nagyipar financziali- 
zdl6d^sa, — A r6szv6nytdrsulati forma 6s a j6vedelem- 
megoszl^s _ 184—189 



XV. 



A munkab6rek 6s iiiunk^sviszonyok a kartellek 6s trus- 
tdk uralma alatt. — A miink^sviszonyok 6sszefQgg6se 
a kartellekkel 6s trustSkkel. — A niunkdsok ^llasfog- 
laMsa N6metorsz5gbaii, Francziaorszagban 6s az EgyesQlt- 
Allamokban. — A kartellek 6s trustSk egyenes befo- 
ly^sa a munk^sviszonyokra. — Munkakereslet szab^lyo- 
zdsa, sztrSjkklauzuMk 6s ^lldsfoglal^uk a szakszerveze- 
tekkel szemben. — Az egj'^es munk^s socialis heh^zete. 
— Az Qzemmegszoritas 6s a munkaalkalmak szama- 
iiak k6rd6se. — Munkab6rek alakuMsa. — P6nzbeli 6s 
javbeli munkab6rek. — A inonopoliuinok 6s az oszt^ly- 
harcz 189—205 



XVL 



A kartellek 6s trustdk hatasa a kOzvetitS kereskedeleiiire. 
— A kOzvetitS kereskedelein fontoss^ganak hanyatMsii 
a kartellek 6s trustOk korszakdban. — A nagy- 6s kis- 
kereskedelem helyzete. — Keresked6k kartell jei 205—209 



Digitized by 



Google 



i 



IX 



Oldal 

XVII. 

A kartellek €s trustdk hatSsa a termel6sre 6s a gazda- 
sdgi vdls&gokra. — A termel^s k5zpontositdsa azemek 
dsszefoglaldsa €s kQ15nb5zd termel^si szakok egybefuz6se 
dltal. -— EIlent6t a f61gy5rtra5nyokat 6s a k6szdrut el6- 
dllit6 vdllalatok k0z5tt. — A technikai haladds 6s az 
el6Sllit^si k61ts6gek. — K{il0nbs6gek e tekintetben a 
kartellekn61 6s trust5kn61. — A terniel6s kiterjeszt6s6nek 
k6rd6se. — A gazdas^gi v^lsSgok 6s a munkan61kuli- 
s6g alakuldsa a kartellek 6s trustOk behatSsa alatt. — 
A termel6s anarchiajdnak megsziSn6se 209—221 



XVIII. 

A nemzeti ipar szervez6se 6s egys6ges fell6p6se a vilag- 
piaczoD. — A kartellek 6s trustSk egym5st61 elt6r6 szer- 
' vezete 6s hat^sa a nemzetgazdasdgra. — Elt6r6 hat^sok 
az uzleti 6s politikai moralra. — A nemzeti vagyon 
gyarapitSsdnak k6rd6se. — Melyik alakulatot illeti meg 
a superioritds ? - A kartellek 6s a trustOk 6s a socidlis 
dUam fel6 val6 halad^s k6rd6se. — A termel6si eszkozdk 
kisaj^itasa €s a \erseny megnehezit6se. — A kartellek 
6s trustOk social-ethikai SlWspontja. — Alland6 vagy 
mul6 jelens6get k6peznek-e a kartellek 6s truslSk? — 
A gazdas^gi verseny formdj^npk megv^toz^sa. — A kar- 
tellek dtalakul^sa trustOkk6. -^ Az individualismus 6s 
az etatismus 222—240 



NEGYEDIK RfiSZ. 

A kartellek 6s trustOk 6s a tOrv^nyhoz&s. 

XIX. 

Az allami beavatkoz/is k6rd6se 6s neh6zs6gei, - Mily k6- 
rillm6nyek teszik szuks6gess6 az Allami beavatkoz^st ? 
— E16gg6 ismertek-e ezen alakulatok, hogy t5rv6nyhoz^si 
szabilyozds alapj^ul szolg^ljanak ? — Okok, melyek az 
az allamot az er61yes k6zbel6p6st61 visszatartjdk 240—248 



Digitized by 



Google 



X 



Oldal 



XX. 



A kartellek €s trust6k biintetSjogi megbir^ldsa. 

A) De lege lata. — A bQntet6jogi tilalom, mint a 
primitiv jogalkotas eszkdze. — A bOntetdjogi tilalom az 
6-, kQz6p- 6s uj-korban. — Bihitet5jogi tilalmak a mono- 
poliumokkal szembcn a modern t5rv6nyhozdsokban 6s 
judikaturdban. — Francziaorsz^g. — Belgium. — Olasz- 
orszSg. — Oroszorsz^g. — Anglia. — Egyesult-Allaniok. 
— Common Law. — Inj miction. — Statute Law. — 
Affidavit. — National Legislation. — Judikatura. — A 
pactum de non licitando tilalma. ~ Francziaorsz^g. — 
N6metorszdg. — Olaszorsz^g. - Magyarorsz^g ... 248—266 

B) De lege ferenda. — Az eddig alkalmazott bun- 
tetSjogi tilalmak hat^lytalans^gdnak okai. — A buntetS- 
jogi tilalmak hat^lytalans^g^nak okai ^gyaltaldban. — Az 

O. M. G. E. ^imspontja a bttntctSjogi tilalmakat illetOleg. 266—270 



XXL 

A kartellek ds trustCk mag^njogi megbir^^sa. 

A) De lege lata. — Allamok, a melyekben a kar- 
tell szerz5d6sek felt6tlenul semmiseknek tekintetnek. — 
Ausztria. — Az egyesQldsi t6rv6ny alkalmaz^sa a kar- 
tellekre. — A judikatura 1897-ig. — A judikatura 1897. 
utan. — Az osztr^k polg^ri perrendtartds 6s a v^lasztott 
bir6s^gi Szerz6d6s 6rv6nye. — Egy^sult-Allamok. — A 
»Writ of quo Warranto. « — Allamok, melyekben a kar- 
tell szerz6d6sek csak felt6telesen tekintetnek semmisek- 
nek. — N6metorsz5g. — A n6met polg^ri t6rv6nyk6nyv 
6s a n6met judikatura. — Francziaorsz^g. - Egy6b 
Mlamok _ 270-278 

B) A kartellszerzOdesek jog6rv6nye a magyar t6- 
teles jog 6s joggyakorlat szempontjab61. — Az ipartdr- 
v6ny. — Kereskedelmi t5rv6ny 179. §. 4. — Yersenyti- 
lalom. — 1899 XXX. €s a czukorkontingental^si t5r\^6ny. 

— Fels6bir6s5gaink joggyakorlata. — T6zsdebir6sag ... 270—288 

C) De lege ferenda. — A kartellszerz5d6sek ma- 
ganjogi megbiraMs^nak hordereje. — Mi6rt nem lehet a 
kartcllszerz6d6s 6rv6nyess6g6nek k6rd6s6t a bir6i judi- 
katurara bizni? — A maganjogi 6rv6nytelens6g cz61sze- 
rGtlens6gc 6s hat^lytalans^ga. — A feloszlat^s 6s meg- 
semmisit6s k6rd6se. - 6rvek, melyck a maganjogi 



Digitized by 



Google 



XI 
Oldal 

6rv6nytelens6g ellen sz61nak. — Az actio popularis. 
— A kartellek nyilv^ntart^s^val kapcsolatos esetleges ^r- 
v6nytelens6g. — A kartellszcrz5d6s ^rv6nytelens6g6nek 
k^rd6se, a mennyibeu a kSzrendbe vagy a j6 erkOl- 
cs5kbe QtkOzik. — A kartellek nem s^rtik sem a kOzrendet, 
sem az iparszabads^got. — A kartellszerz5d6sek inimo- 
ralit^isdnak k^rd^se 6s az erkOlcsi kfizfelfog^s. — A kar- 
tellszerzod6st61 val6 visszal6phet6si jog jogellenes fenye- 
get6s eset^ben. — A kartellszerz6d6st6l val6 visszal^p- 
het^si jog a kartell kijdtszdsa 6s a cz61 lehetetlenQl^se 
eset^ben. — A kartellben lev6 felek egyradskOzti viszo- 
nya k6t t6zsdebir6sdgi eset kapcsdn. — A fontosabb 
kartellhatdrozatokhoz val6 egyhangu hozzdjdruISs k6r- 
d6se. — A k5zgy{&16s vagy pedig az igazgat6sdg hatds- 
k0r6be tartozik-e a kartellszerzdd6sek megkot^se? — 
A vdlasztott bir6sdgi szerz6d6s 6rv6nytelens6ge kartell 
Qgyekben ... ,_. ... 288—306 



XXIL 

A kartellek 6s trustOk jogviszonya harmadik szemdlyekliez. 

— A kartellek 6s a trustCk 6s a tisztess6gtelen ver- 
seny. — Az underselling ellen alkalniazand6 rendszabd- 
lyok. — A k6rt6rit6si k6telezetts6g az underselling ese- 
t6ben. — A k5rt6rit6si k6telezetts6g a raagyar terve- 
zetben. — Az drak kOzz6t6tel6nek 6s az ahhoz val6 
alkalmazkoddsnak k6telezetts6ge. - Ezen 6s egy6b kar- 
tellpolitikai rendszabalyoknak a trust6kre val6 kiter- 
jeszt6se. — A boykott ellen alkalniazand6 rendszabdlyok. 

— A szerz6d6sk5t6si k6nyszer. — A szerz6d6skOt6si 
k6nyszer alkalmazdsa a kQi5nb5zd ipardgakban. — A 
szerz5d6sk5t6si k6nyszer 6s az drak kOzz6t6tel6nek, 
valamint az azokhoz val6 alkalmazkodasnak kOtelezett- 
s6ge a vdllalkoz6k 6rdekeinek szempontjdb61. — Az O. M. 

G. E. kodifikationalis bizottsdgdnak javaslatai 306—317 



XXIII. 

Az dllam vdmpolitikdja a kartellek 6s trust6k behatdsa 
alatt. — A vdmleszdllitdsra vonatkoz6 canadai 6s ausz- 
trdliai t6rv6nyek. • A v6dvdm v6gleges megszQntet6s6- 
nek k6rd6se kartellek 6s trustok dltal okozott niagas 



Digitized by 



Google 



xn 



Oldal 

belf51di 6rak eset^ben. — Az id51eges vSmleszdllit^ 
k6rd6se. - Az iddleges vamleszallit^s keresztulvitel6nek 
m6dja. — A tovSbbfeldolgoz6k 6rdekemek v6delme, \6m- 
mentes behozatal, illetve v6iiivisszat6rit6s utj^n. — A 
kartell-klausula. — NemzetkOzi v^mmegegyez6sek 317—323 



XXIV. 

Az dllam magatartSsa a kartellek ^s trust5k ^rpolitik^- 
j6val szemben. — A v^iipolitika el6gtelens6ge a kar- 
tellek & trustdk ^rpolitikdjSval szemben. — A kozha- 
t6s^gi drmegdllapitds k^rd^se. Az osztrdk tervezet 6s az 
dllam beavatkoz^sa a kartellek ^rpolitik^jaba. — A k6z- 
hat6sdgi drmegallapit^ neh6zs6gei. — A v511alkoz6i nye- 
res^g, mint az drak meghat^rozSsSnak m6rt6ke. — Az 
411ara mordlis presszi6ja a kartellek kizs^kni^nyol6 ^r- 
szab^saival szemben ._ _ 323—330 



XXV. 

Az Sllami beavatkozas egy^b eszkOzei. — A kivuldllok- 
nak adand6 tarifakedvezm^nyek, subventi6k, ad6ked- 
vezm^nyek, nyilv^nos drlejt6sekn61 el6nyben val6 r6sze- 
sit^s. — Egyes vallalatok ^llamositAsa a verseny 6s az 
^rak leszorit^sa cz61j^b61. — A kisaj^tit^si jog megad^s^- 
nak k6rd6se egyes v^Ualatokkal szemben kizs6km^nyoi6 
drszab^s eset^ben. — Mindezen rendszab^lyok alkal- 
mazdsanak neh6zs6gei 6s el6gtelens6ge. — Eg6sz ipar- 
dgak ^Uamosit^s^nak k6rd6se 330 -333 



XXVI. 

Az dllam ad6politik5ja a kartellekkel 6s trustOkkel szem- 
ben. — A kartellek 6s trustok 6s a progressziv ad6 
alkalmazdsa. — Az ^llami r6szesed6s a monopoliumok 
nyeres6geiben. — May 6s SchmoUer javaslatai. — Az 
dllam r6szesed6se a nyeres6gekben kamatgarantia mellett. 
— Az ^llami kontingent^lds. — A fokoz^s m6rt6ke a 
progressziv megad6ztat^sn^. - A kartellek vagy egye- 
sfllt vallalatok j6vedelm6nek kipuhatolasa 333—339 



Digitized by 



Google 



XXVII. 



xni 



Oldal 



A kartellek €s trustdk ^llami nyilvdntart^sa. — Az erre vonat- 
koz6 javaslatok. — A bejelent^si kdtelezetts^g az osztrSk 
6s magyar tervezetben. — A nyilv6ntart^s sziiks6gess6ge. 
— A nyilv^ntart^s t^rgy^nak terjedelme. — A bejelen- 
t^si kotelezettsdg sancti6i. — A bejelent^si kStelezetts^g 
kiterjeszt^se a trustCkre. — Az dllam betekint^si joga a 
karteilek 6s trust6k kSnyveibe, szSmMiba 6s flzletme- 
net6be 339-348 



XXVIII. 

A kartell- 6s trust-politika dltal^nos elvei 6s rendszab^lyai- 
nak egybefoglal^sa 



348—363 



OtODIK RfiSZ. 
A kartell- £s trust- statisztika. 

XXIX. 

A kartell- 6s trust-$tatisztikdr61 ^taMban 



... 367-370 



XXX. 

A magyar kartellstatisztika forr^sai... . 



370-372 



XXXI. 

Magyar 6s osztrfik-magyar kartellek 



373—401 



XXXII. 



Osztr^ kartellek 



401-402 



XXXIII. 
A kartellek hatdsa Magyarorszdg Sltal^nos gazdasSgi helyzet6re 402—406 



Digitized by 



Google 



XIV 



XXXIV. 



Oldal 



N^metorsz^g. — A n^niet kartell-enquete. — Rajna-westfaliai 
sz^nsyndik^tus. — Fels5szil^ziai sz^nkartell. — A rajna- 
westfaliai koksz syndikdtus. — A n^met vasipar kar- 
telljei. — Az ujs^gpapir-syndikdtus. — Szesz-kartell. — 
Czukor-kartell ... _ 405-422 



XXXV. 

Francziaorszdg. — A Comptoir de Longwy. — A czukor- 
kartell. — A pelroleum-kartell. — Egy6b kartellek ... 422—426 



XXXVI. 
Belgium ... 426-428 

XXXVII. 

Anglia. — K5sz^nipar. — Textilipar. - Vas- 6s acz^lipar. 

— Ch6niiai ipar. — Egy6b kartellek ... ^ 428—431 

XXXVIIl. 

EgyesQlt-Allamok. — AltalSnos trust statisztika. — Petroleum- 
trust. — Czukor-trust. — Acz^l-trust. — Hiis-trust. — 
Szeszipar. — Malomipar. — Textilipar. — B6r-ipar. — 
K5szeubdnyaszat. — F6mbdnydszat 6s f6mipar 431—450 

XXXIX. 

Nemzetkfizi kartellek 6s trustOk. — International Marcantile 
Marine Co. 6s a nemzetkOzi haj6zdsi kartell. - Az angol 
6s amerikai dohdny-trustok ktlzdelme 6s kartellje. — 
Egy6b nemzetkOzi kartellek 6s trustok 450—460 

Kartell- 6s trustirodalom 461-464 



Digitized by 



Google 



ELSO RfiSZ. 

A karteliek es tmstok keletkezesenek okai es 

el6felt6telei. 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



I. 

A XIX. szazad veg^n a gazdasagi eletben uj kepletek jottek 
letre : a kartellek es trustok. A szabad verseny elve es a manches- 
terismus abban az idoben, midon az elso kartellek es trustok kelet- 
keztek, m&v nem egy veres^get szenvedett; ezeket a veresegeket, 
nem annyira az elmelet, mint iiik^bb a gyakorlat teren szerezte, a 
mennyiben a munkaspiaczon a trade-unions-ok es hasonlo szakszer- 
vezetek szervezese a szabad verseny t a inunkakinalatban megszun- 
tettek es a strajkok is a szabad verseny megszunteteset jelentik a 
munk&spiaczon, mert a munka arat ezrekre, sot egesz nemze- 
tekre nezve kiterjedoleg egyontetuleg kivanja megaliapitani, epp ugy, 
mint a kartellek es trustok korszakaban az aruegysegek millioinak 
csupan egy &ra van. Ezen mozgalmakat azonban joval megelozte 
az elmelet ^s pedig a socialistikus irodalom, mely a munkasok 
szervezkedesenek es a strajkoknak szuks^gesseget m^r evtizedekkel 
a szakszervezeti mozgalom elterjedese ^s a strajkok periodikus kito- 
rese elott hirdette. 

Az elmelet joval megelozve egeszen uj 6s elore nem latott 
formaban szulettek meg a kartellek es trustok, nem az elmelet 
altal kijelolt uton, nem is az elmelet adta eszm^k befolyasa, 
hanem a gyakorlati elet sziiks^gleteinek felismer^vel es felhasz- 
nal&saval. Itt is csak a socialistikus irok josolgattak es sejtettek 
elore a bekovetkezendo alaklil&st. Louis Blanc^) mar 1841 -ben 
mondotta: ))La concurrence coduit au monopole et par la 
meme raison le bon marche conduit a Texageration des prixa 
fe Proudhon*) m^r 1846-ban helyesen jelolte meg a jdvendo fej- 



1) L. Organisation du Travail 1841. 41. 1. 

2) L. Systi!me des conlraclictions cconomiques. Paris, 1846. 227. ^s 
250. lap. 

1 



Digitized by 



Google 



lodes iranyat, a midon azt mondotta: »Le monopole est le tenne 
fatal de la concurrence, qui Tengendre par une negation incessanle 
d'elle meraecc es Marx is miiveiben el6re hirdette a folytonosan 
novekvo concentratiot es a nagy toke kizarolagos monopolistikus 
uralmSt. De nem igy kepzeltek az alakulast. Marx azt varta, hogy 
a folytonosan ismellodo gazdasagi v^lsagok anarchiaba fogjak so- 
dorni a ternielest es a tarsadalmat ; e helyett a termelfe szervezelt- 
sege 6s elore meghatarozott rendje kovelkezett be a vallalkozok veze- 
tese es a nagy toke uralma alatt a kartellek es trustok kepeben. 

Mig tehat a szabad verseny kikuszobolese a munkaspiaczon 
joreszt az elnielet befolyasa alatt, az altala kijelolt uton es elm61e- 
tileg helyesnek talalt niodon alakult ki, az arupiaczon a gyakorlat 
niegelozte az elmeletet es az elmeletnek egyeb seni maradt faatra, 
mint az igy lelrejott helyzetnek 6s hatasainak minel pontosabb meg- 
ismeresere torekedni fe ebbol a jovo alakulasra, valamint a gazda- 
sag-politikai intezkedesekre nezve kovetkezteteseket vonni. 

Valosagos felfedezes szaniba ment a 80-as 6vek folyauiaa 
azon tudatra valo ebredes, hogy evrol-evre, sot honaprol-honapra 
a legfontosabb es alapveto iparagak kartelleket alkottak, mig foleg 
azon ertesitcsek nyoman, melyeket a vallalkozok niaguk bocsajtot- 
tak az erdeklodok rendelkezesere, bizonyossa valt, hogy csakneni 
egesz Europaban es Eszak-Amerikaban a vallalkozok versenyet jo- 
reszben felvaltotta a vallalkozok megegyezese es az ellent^tes erde- 
kek kiegyenlitese. Ugy a munkaspiaczon, de meg nagyobb mertek- 
ben az [arupiaczon a szabad vereeny napja tehat lealdozott es a ver- 
senybol fakado erdekellentetek helyen erdekszovetsegek jottek letre. 

De ezen ket rendbeli gigaszi szervczkedes, epen ezen szervez- 
kedest tekintve, nem volt ellentetes es nem egymas ellen iranyult, 
bar alanyai, kozolt kulonben a leheto legnagyobb ellentet uralko- 
dott; a kartellek es trustok nem a szakszervezeti mozgalom ellen- 
sulyozasa czeljabol jottek lelre es a munk^sok szcrvezkedesei alap- 
jaban nem a kartellek es trustok cUcn u'anyultak. Mindketto a 
kinalatpiaczanjelent meg, meg pedig k6t kulonbozo piaczon, melyek 
egymassal versenyben nem allanak ; a munkasok a szervezetlen val- 
lalkozokkal szemben, a vallalkozok a szervezetlen fogyasztokkal szem- 
ben egyesultek. Egy szervezet azonban, ha egyszer letrejott, sok 
iranyban ereztethcti hatalmat. Ugyanazon szervezet, mely jo volt az 
arupiacz uralmtira, jonak bizonyult a munkasok kovetcleseinek le- 



Digitized by 



Google 



szoritasara. A munkaspiaczon a kereslet es kin^lat szabalyozas&t 
a vallalkozoknak tehat mar reg meg kellett osztaniok a munk&sok 
szervezeleivel. Az arupiaczon ellenben mindeddig korlatlanul ural- 
kodtak, de kerdes, nem-e fog kelleni megosztaniok uralmukat a 
fogyasztok szervezeleivel, a szovetkezetekben egyesull fogyasztokkal 
es termelesi szovetkezetekkel, mert a szovetkezeti mozgalom is a no- 
vekvo centralismus k^p^t mutatja^) es a szovetkezes alapjan alio 
ezer es ezer szovetkezet egymastol fuggve es egymassal kapcsolat- 
ban egyesul nagy kozponti szervekben, raelyek egyenlo elvek sze- 
rint iranyitjak sok ezerre, sot szazezerre meno tagjaikat. Ugy a 
v^Ualkoz&s, mint a fogyasztas, mint a munkaspiacz ter^n az egye- 
nek izolaltsaga megszunt es a novekvo difTerentialioval egyutt nott 
a tagoknak egymastol valo fugg&e. A kozgazdasag minden apro 
resze gyorsan megtalilja azokat, kiknek erdekei az dvevel azono- 
sak & midon sajat tamogatasaval erositi a nagy egesz prestige-et, 
egyszersmind tAmogatast nyer oltan, a hoi az 6 egy^ni szava el- 
veszne. 

Ha pedig ily modon a kereslet es a kinilat az am- es munka- 
piaczon, kulonosen ezen szervezetck tokeletes kifejlodesevel csupan 
egy-egy ajanlat formajaban fog felldpni, akkor teljesen elhal a sza- 
bad verseny es a kereslet es a kinalat millio es millio ajanlata he- 
lyebe az oriasi szervezetek alkudozasa lep, melyben az eddig elap- 
rozott uralmi viszonyok 6s hatalmi forrasok tomorulve lepnek egy- 
massal szembe, hogy a hatalmi viszonyokhoz kepest tort^njek a 
nemzeti munka gyumolcsenek, a nemzeti jovedeiemnek elosztSsa. 

Ezen kep azonban m^g nem teljes es a fejlodes idaig meg 
nem jutott. A munkasok szervezkedese ugyan a nagyobb ipari alla- 
mokban mar be van fejezve, a vallalkozok is csaknem az egesz 
vil&gon egymassal szovetkeztek mar, csak a fogyasztok szerveze- 
tei haladnak lassan elore es a fogyasztok szeles tomegei inkabb 
az allam mindenhatosagara tamaszkodva kovetelik erdekeik vedelm^t. 

Mi okozta ezen szervezetek kialakulasat ? Mi okozta az egyeni 
verseny megszun^set ? A kapitalismusnak egyedOli jellemvonasa-e 
az egyerdekuek szovetkezese es az erdekszovetsegek harcza ? A vallal- 
kozok megszereztek a monopoliumot az arupiaczon, a munkasok a 



1) Ldsd Schnioller, Grundriss der allgemcinen Volkswirtschaftslehre. 
Leipzig, 1900. I. 453. 1. 



Digitized by 



Google 



mankapiaczon : vajjon a monopoliumra valo ezen torekves egyedul 
a kapitalismus is a kartellek ^s trustdk jellemvonasa ?. Ezek azon 
elsodleges kerdesek, melyek feltolulnak. 



11. 

Az egyerdekuek szovetkezese es az erdekszovetsegek harcza oly 
r^, mint az emberiseg maga. Az ember mhidig elobb sajat ere- 
jevel igyekszik azon akad&lyok legyozesere, melyek onfentart^anak 
es batalmi vagyainak utj&ban allanak, mert ez biztositja neki a 
legnagyobb fuggetlenseget es munkass^ga gyumolcseinek legkorlat- 
lanabb elvezet^t. Minthogy azonban az ellentallas sokkal kisebb volt 
bizonyos akad^yok legyoz^s^nel, lia tobben szovetkeztek, sot az 
egyes emberre nezve az akad^lyok elharithatatlanok voltak, e szo- 
vetkezes termeszetszeru. Az ember mukod&e teh&t mindig k^t rend- 
beli: egy^ni erokifejtes & szovetkez^. 

Ugy az egyeni erokifejtesne), mint a szdvetkezesnel a czel 
mindig egy & ugyanaz; egy az ember onfentartasara, vagy egyeb 
czeljaira szolg^lo ^rdekkor, mine! korlatlanabb uralasa es ha vAgyai- 
nak leheto legkorlallanabb es legteljesebb kielegiteset csakis t5bbi 
embertSrsaival szdvetkezve avagy az irdekkorok pontos elhat&rolasa 
utjan szerezheti meg, akkor be^ll a szovetkezes vagy megegyezes 
korszaka. Egyeni kOzdelem, a kizarolagos uralom, a monopolium 
utan, ennek sikertelensege eseteben bek& megegyezes az 6rdek- 
szferak pontos elhat^rolasa utj^n avagy szdvetkezett kuzdelem ugyan- 
csak a korlatlan uralom a monopolium fele egymast valtjak fel az 
emberiseg politikai ^s gazdasagi torteneteben. Az emberi nem min- 
den torekv&e 6s igy az ipar 6s kereskedelem tort^nete is ezeket a 
valtozatokat mutatja. Termeszetes, hogy minel szukebb volt a kor, 
*melyen az ipar 6s kereskedelem uralkodott, ann^l kisebbek es minel 
sz61esebb a kor, annal grandiosusabbak 6s hatalmasabbak ezen sz5- 
vels^gek. Minel korlatlanabb 6s szelesebb koru valamely uralmi 
viszony» annal tobb embernek ^rdekeit drinti es minthogy az em- 
berek megelhetesi viszonyai, fogyasztas^nak targyai, munkakore es 
egy&ltal&ban irdekei nagymertekben egyenloek, ezen szovetkezds 
egyenlo erdekeket erint; ez viszont ugyancsak egyenlo visszahatast 
idez elo es minthogy a visszahat^s iranya egy es ugyanaz, az egy- 



Digitized by 



Google 



erdekuek kozoti, kik ugyanazon ellenseg allal vannak veszelyeztetve, 
tomoriileshez vezet. Igy jonnek letre egesz birodalmakat monopoli- 
zklo vallalatokkal szemben egesz birodalniak millio 6s miUio lako- 
sanak szovetkezese, a kik a fogyaszt&s ugyanazon czikkeit ^Ivezik, 
a munkasok szakszervezeteivel szemben a v^llalkozok munkab^- 
kartelljei, a keszarut termelok kartelljeivel szemben, a nyersarut 
termelok kartelljei, hatalmas kulfoldi versenynyel szemben a bel- 
foldi karlellek szovetkezese, mind azon az alapon, mert az egyeni 
ero nem elegendo bizonyos akad^lyok legyozesere es mert az erde- 
kek a tarsadalom bizonyos csoportjaiban nagy m^rtekben azonosak 
es ugyanazon behatasok altal vannak fenyegetve. Mar Smith, 
a kartelleket 6s trustoket csakis ama kezdetleges kialakul^sban os- 
inerve, melyben akkor l^leztek, mondotta egeszen abstrakt forma- 
ban, mintegy kozhelyet 6s ^Italanos igazsagot: )> People of the same 
trade seldom meet together even for merriment and diversion, but 
the conversation ends in conspiracy against the public or in some 
contreivence to raise prices.«^) fis ugyancsak joval elotte mondotta 
az 6 mestere Turgot; ))Des que vingt personnes de la meme pro- 
fession sont reunies, elles conspirent contre Tinteret publico Sot 
egyesek^) azt mondjak, hogy az emberiseg gazdasagi torteneteben 
a monopol a rendes, a szabad verseny a kiveteles. Teny annyi, hogy 
a monopoliumok uralma vegig vonul az eg^ emberiseg gazdasagi 
tortineten; de figyelembe kell venni, hogy a monopolium mindig 
a szabad versenybol keletkezett es mindig a szabad versenynek egy 
huzamosabb korszaka elozte meg. 

A monopolium formajaba oltdzott kartelleket megtal^ljuk mar 
a rdgi Assyriaban, melynek a karavinjai a keresked6szovetkez6s 
elso csirai es hosszu vandorlasaikon nagyreszt kozdsen meg^llapitott 
arakat szabtak; ez igen termeszetes is, mert hiszen kozos bevisar- 
l^i forrasaik voltak, egyenlo arakon szerezt^k be az arut es igy egy 
kozottuk letrejovo verseny csakis az arak leszoritasahoz vezethetett 
volna, a n^lkiil, hogy kozottuk egyetlen egynek is haszna lett volna. 
Hogy Indiaban is leteztek m^r a legregibb idoben kartellek, bizo- 
nyitja, hogy 249-b61 Krisztus ut&n szarmazo torvenykonyv^nek, a 



i) Ldsd Wealth of Nation I. kQnyv X. fejezet. 
2) Ldsd Rdth Zoltan A monopol k6rd6s6hez cz. ^rtekez6s6t, a Koz- 
gazdas^gi Szcmle 1901. juliusi szSm^ban. 



Digitized by 



Google 



Rainavalkaga-nak, egy szakasza a legmagasabb penzbuntet&sel sujtja 
azokat, a kik szovetkeznek az arak meghataroz^isa cz^lj^bol,^) is a ro- 
mai jogis torvenyhozasilag iniezkedik a monopoliumok ellen a csa- 
szars&g elso eveibol sz^rmazo Lex Julia de annona es a csSszarsag 
utolso napjaibol valo ket csaszari konstitutioban. A kdz^pkori 
lorv^nyhozasok is folytonosan tartaltnaznak intezked&eket a dar- 
danariatus, Furkauf, accaperement, regrating, forestalling stb. ellen, 
a melyek foleg a gabonapiacz monopolizalSsara ir&nyulo szovetkezesei 
voltak a kozepkori kereskedovil^gnak. Ezek azonban inkSbb 
egy idoleges gabonaliianyboi eredo gabonauzsoranak tekinthetok. 
Hatarozottabb formaban lepnek fel a kartellek az olasz kereskedok 
vallalkozasaiban keleten es a Hanza tagjainak egyezmenyeiben, a kik 
a bev^sarlasi piaczokon kozosen meg^IIapitott arakkal lepnek fel, 
nehogy egymast tullicitalj&k is az arakat felverjek. Hiresek voltak 
a Companies of Merchants es Merchant Adventurers egyezm^nyei, 
kik az angol hajozast monopolizaltak, a hajojaratokat kolcsdndsen 
megallapitottak. Ezekhez hasonlok a sz^razfoldi gildek, melyek 
ugyanolyan elojogokkal birtak, mint a cz6hek es szerte Europaban 
monopolizaltak a kereskedelmet. Mindezek igen kifejlett, a mai 
kartellekhez hasonlo szervezettel birlak olyannyira, hogy pld. az 
angol hajos tarsasagok szervezelei meg nyeresegkiegyenlitest is 
tartalmaztak.'-) 

Ezen megegyezeseket termeszetesen hosszas elkeseredett kuz- 
delmek elozt^k meg; de igen elomozditotta a kartellek keletke- 
zeset, hogy tekintve azon csekely tokeket, melyek felett azon kor 
kereskedoi rendelkeztek ^s ama szereny eszkozoket, melyekkel dol- 
gozniok kellett, egym^sra voltak utalva es a szolidaritSs egyeb lere- 
ken maga utan vonta a szolidaritast az eladasi piaczon is. 

A szabad verseny hosszas korszaka elozle meg az ipari mono- 
poliumok klasszikus rendszeret, a cz6hrendszert is es a szabad ver- 
seny, mig a monopoliumhoz vezetett, sokkal hosszabb ideig tartott 
a kozepkor varosi gazdasagaban, mint a kapitalizmus szabad ver- 
senyenek korszaka. Mikor azutan a mesteremberek szaporodasaval 
a XIV. sz^ad folyam^n a verseny erezhetove valt & megszunt 

1) L^sd CoUiez, Trusts, Cartels, Corners. Paris. 1904. 298-ik lap. 

2) Lasd BGcher, Die Entstehung der Volkswirtscliaft kulOnbozS he- 
lyeit is Schmoller i. m. I. 449. lap. 



Digitized by 



Google 



azon monopol helyzel, inelyben egy-egy iparag k^pviseloje, kit 
sokszor messze foldrol hivtak meg es privilegiuinokkal lattak el, 
leledzett, fejloddlt ki a cz^hrendszer, melynek alapeszm^je a piacz 
monopolizalasa volt a verseny kikuszobol&e utjan.i) A czehek 
monopoliuma fejl6d6s6ben csodalatos osszhangban vannak a modern 
nionopoliumok feilodesevel. A varosbeli iparosoknak elobb eladasi 
monopoliumuk van es mas varos iparosai ki vannak zarva a piacz- 
rol. Ebbol keletkezik a termel^si monopolium egy-egy varos lakosai 
resz^re, hogy mas varosbelinek a letelepedesl lehetetlenne tegyek; 
iiiajd kovetkezik az egyes iparagak elzarasa (die Schliessung des 
Himdwerkes), vagyis hogy csak bizonyos iparagbelieknek szabad 
volt ama bizonyos ipart uzniok es ebbol vegre a mesterek szama- 
nak korlatozasa. Miutan immar termelesi es eladasi monopoliumot 
elveztek, a nyersanyagbevasarlasi monopqliunira is torekedtek es 
megtiltottak a nyers anyag kivitelet a varost kornyezo teruletrol. 
A kiinnlevokkel szeinben a meslerek ily modon vedve voltak es 
ezek utan a versenyt egymast kozt teszik lehetetlenne. Pontosan 
inegallapitjak a nyersanyag beszerzes^nek helyet es idejet, kontin- 
gent^ljak a termelest a segedek es tanonczok szamanak megallapitasa 
altal, kijeldlik az eladas helyet es idej^t.^) 

Ilyen a kozepkori iparosoknak fokozatos haladasa a szabad ver- 
senytol a monopolium, a korlatlansag fele. x\^kapitalizmus is eloszor 
vedvamokat emeltet, hogy a kulfoldi versenyt tavol tartsa, mi megfelel 
a czehek ama politikaj^nak, hogy mas varosbeli iparosnak meg nem 
engedik sajat varosuk piaczan valo megjelenest ; azutan az orszagon 
belul kimeletlen vei-senynyel eliminaljak a gyengebbeket, majd meg- 
szuntetven a versenyt, kartellt alkotnak, kontingentalj^k a termel&t, 
egy helyen kozpontositjak az eladast es lehetetlenne teszik ujabb 
verseny keletkezeset. Ime a fejlodesi menet ugyanaz a kapitalizmus- 
ban, mint az u. n. varosi gazdasagban. 

De a czehek nem gazdasagi, hanem joreszt i3olitikai eszkozok 
altal erosilett^k meg monopoliumukat, a mennyiben kepesek voltak 
a varosok uralkodo osztalyat, melyben jor&zt maguk is helyet fog- 



M Ldsd: Werner Sombart, Dcr moderne Kapitalisiniis I. 129 . . . >niau 
kann den Grundgedanken aller Zunftgesetzgebung audi negativ dahin 
formulieren, dass sic cine Ausschliessung der Konkurrenz uni die Kund- 
schaft ist.« 

2) Sombart i. m. I. 129. lap. 



Digitized by 



Google 



laltak, sajat erdekukben befolyasolni. Ebben kulonbozik foleg a 
czehek monopoliuma a modern nagyipar monopoliumaitol, a melyek 
nem jogszabalyon, hanem a vallalkozok gazdasagi erejen alapszanak. 
A kozepkori varosokbah a monopoliumoknak letre kellett jonniok 
azon okn41 fogva, mert a verseny ugyanazon varos iparosai kozolt 
lelietellenne valt. Verseny hosszabb ideig csakis azok kozott kep- 
zelheto, kik idorol-idore a vevoknek oly elonyokel kepesek nyuj- 
tani, melyeket masok nyujtani nem kepesek ; mihelyt valamennyi 
elado egyenlo helyzetben van, ki van zarva az, bogy egymast le- 
gyozzek, a hosszas verseny csalds az eloallitasi aron aloli eladast 
eredmenyezheti es ezzel az osszes versenyzoket megrontja. A kozdp- 
kori iparosokra nezve nagyban es egeszben, az iparmuveszet mes- 
tereitol eltekintve, kik azonban nem piaczi vagy tomegarut lermel- 
tek, az eloallitasi koltsegek ugyanazok voltak & igy nem lehetelt 
arrol szo, bogy a verseny a legjobbak fenmaradasahoz vezessen, 
mert hiszen korulbelul valamennyien egyenlo viszonyok kozott es 
egyenlo eszkozokkel termeltek. Ezen monopoliumok letrehozasa te- 
hat bizonyos tekintetben kdzgazdasagi erdeket kepezett es Bucher') 
bebizonyitja, bogy a czehek helyzete egyaltalaban nem volt fenyes, sot 
legtobb helyult nagyon is szegenyes es igy a monopoliumok meg- 
teremt^se resziikre az onfentartas kerdese volt, eppen ugy, mint a 
bogy a kartellek es trustok szamos iparagat, melyeket a fektelen 
verseny a romlas szelere vitt, ismet fellenditettek. Eppen ugy tor- 
vabba, mint a bogy a czehek monopcliumaikat a politikai hatalom 
kozremukodese nelkiil letrehozni, ugy fentartani sem tudtak volna, 
minthogy bizonyos ugyessegtol eltekintve, melyet bSrki konnyen 
szerezhet meg, egyeb sem kivantatik meg valamely kezmuvesseg 
gyakorlasahoz. A kartellek es trustok ellenben a politikai hatalom 
beavatkozasa nelkul jottek letre es fennallasukhoz sines sziikseguk 
a politikai hatalomra, mig a czehek e nelkiil alig allhattak 
volna fonn. 

Tudjuk, bogy czeheknek gyakran kizsakmanyolo arszabasai 
ellen a fogyasztok nem egyszer kertek a politikai hatalom beavat- 
kozasat es a hatosagi ^rszabasok a kozepkorban nagyon gyakoriak 
voltak, valamint, bogy szAmos v^ros erre meg ma is statutarius 
joggal bir. 



1) Entstehung der Volkswirlschaft czimu rauv^beu. 



Digitized by 



Google 



A kapitalistikus aerat megelozoleg is leteztek tehat m^r nem- 
csak monopolistikus torekv^sek, hanem valosagos monopoliumok 
is es a karteliek es trustok nemcsak a kapitalistikus termelesi mod 
sajatjai, hanem a monopolizalasi vagy univerzalisan nyilatkozik meg 
az emberis^g eg^sz gazdasagi torteneteben. Az iranyzat minden gaz- 
dasagi tevekenysegbeu a monopoliumhoz vezet, mi semmi egyeb, 
mint vagyakozas a gazdasagi javak minel nagyobb mennyisege fe- 
lett korlatlanul uralkodni. Hiszen a mag^ntulajdon is mint gaz- 
dasagi rendunk alapja, tulajdonkeppen semmi egyeb, mint mono- 
poliuni, mert az osszesseg az cgyes egy^neknek tulajdonuk tar- 
gyaira torv^nyileg monopoliumot adott, a mennyiben a tulajdonukat 
kepezo targyak felett reszukre a leheto legnagyobb korlatlansagot 
biztositotta.^) 

Az eddigi monopolistikus lorekvesek oly jelentosegre mint a 
karteliek 6s trustok szert tenni nem tudtak, mert a tarsadalmi ja- 
vak eloszlasa inkabb a foldbirtokon alapult, mint sem az ipari ter- 
melesen; miota azonban az ipari termeles fontossagban a mezo- 
gazdasagi termeles melle emelkedett es az ipari termeles eszkozeinek 
tulajdonosai egymassal szovetkezve hatalmas coalitiokat hoztak 
letre, a melyek valosagos monopoliumokhoz vezettek, ezen mono- 
poliumok szemmeltartasa es eUenorzese fontos politikai 6s gazdasagi 
erdekk^ lett. 

A kapitalistikus gazdasagi rendszeren belul is ugyanazon fej- 
lodessel allunk szemben, mint az emberiseg gazdasagi 61etenek 
egy6b korszakaiban. Az egyes vallalkozo elobb sajat egyeni eroivel 
igyekszik a leheto legnagyobb hasznol elerni, versenytArsait le- 
gyozni es a piaczon korlatlanul uralkodni. A legnagyobb akadaly 
azonban ezen czeljainak elereseben 6 rea n^zve versenytarsainak 
hasonlo ir&nyu torekvese. Minthogy hosszas kuzdelem utan a ver- 
senytarsak azon meggyozodesre julottak, hogy egymas legyozhetese 
ellentMlhatatlan akadalyokba utkoznek, egymassal szovetkezve igyek- 
szenek a leheto legnagyobb haszon eleresere es az egyeni monopo- 
liumra valo torekves abrandjat feladjak a koUektiv monopolium 
nyujtotta realis haszonert. Minthogy pedig a kapitalismus jellem- 
vonasa nagy gazdasagi teruletek egybefoglalasa es a kapitalismus- 



') L^sd dr. Emil Steinbach, Der Slaat u. die modernen Privalniono- 
l)ole. Wicn 1903.). 



Digitized by 



Google 



10 

ban a nagy uzeni kepezi a versenyzesi egyedet, ezen eg6sz orszagok 
iparczikkeit termelo nagy uzemek szovetkezese hozta letre azon 
mamuthv&Ualatokat es oriasi erdekszovetsegeket, nielyek csodala- 
tunk targyai. 

A kartellek es trustok tehat mai alakukban egyr^szt a kapi- 
talisniuis. masreszt az egyeni kuzdelmet felvalto szovetkezes ered- 
menyei es ily form^han folytatjak a kuzdelmet a leheto legkisebb 
erokifejtes es leheto legnagyobb haszon iranyaban. 

A czehek tort^net^t es a modern vallalkozok koalitioit ossze- 
hasonlitva onkentelenul feltolul a k^rdes, vajjon ezen utobbiakat 
egy ujonnan fellepo hatalmas versenytars, egy uj termel&i rend- 
szer fogja-e megtorni, avagy pcdig az allam mindenhato ereje. Tud- 
juk, hogy a cz6hekn^I mindketto mukodott kozre es a kormanyok 
akkor szuntett^k meg a czehek privilegiumait, a mikor ezek mar 
amugy is illusoriusak voltak. Konnyu volt a czeheket megszuntetni, 
hisz fennallasuk privil^giumon alapult es konnyu volt valasztani a 
czehrendszer es iparszabadsag kozott, miutan az iparszabadsag a 
termeles minden elonyeit magaban egyesitette. Igaz, hogy a korma- 
nyok sokaig baboztak a (!zehrendszer megszuntetesevel es Nemet- 
orszagban, Ausztriaban es Magyar orszagban csak a 60-as evekben 
hozatott be az iparszabadsag; am a czehrendszer akkor mar meg 
volt halva es az atalakulas a czehek ellenkezese nelkul sol egyenes 
tamogat^saval ment v^gbe.i) Vajjon az allam a 20-ik szazad mo- 
nopolistikus torekveseivel es valosagos monopoliumaival szemben is 
varakozo allaspontra helyezkedjek es varja-e meg, raig egy uj 
termelesi rendszer avagy a tarsadalmi osztalyok b^k^s alkudozasa 
letrehozza a harmoniat es niegv6di a fogyasztok egyetem^t a 
nagytoke koalitioival szemben? Egy uj termelesi rendszer? Talan 
a termelesi szovetkezetek, a munkasok es munkaadok alliance-ai 
vannak erre hivatva? Talan a fogyasztok nagy tomegei szint^n 
szervezkedni fognak a munkasok mintajara? De a fogyasztoknak 
nines meg azon eszkozuk, melylyel a munkasok birnak, t. i. a 
sztrajk ; koveteleseik csak keresek, minthogy azokat semmi hatalmi 
eszkoz nem tamogatja.^) Minthogy a fogyasztok semminemu hatalmi ' 

— --J 

5) Lasd Bucher i. ra. 222. lap. 

2) Igy a n^met kartell-enqu^ten (lasd : Kontradiktorische Verhand- 
Jungen Qber das deutsche Kartellvvesen. Verhandluiig fiber das Rheiniseh 



Jigitized by 



Google 



11 



eszkoz birtok&ban nincsenek, ep oly gyamoltalanok a v&llalkozok 
koalitioival szemben, mint az izol&It munkSs, kivel szemben a toke- 
penzes a humanitas legaprobb jot^temenyeit gyakoroija csupan. 
Avagy vegre minden foleny es minden uralmi helyzet v6gs6 for- 
rasa, az 4Ilam sz61jon-e bele a csatazajba ? Tartsa-e fenn tovSbbra 
is az eddigi uralmi helyzeteket, a magSntulajdonbol eredo foleny t 
es csak m^rsikelje-e eroinek korl^tlan es zabolatlan gyakorlasat? 
Avagy a karteliek es trustok es a veluk kapcsolalos monopolizalasi 
torekvesek ujabb bizonyitekot szolgiltatnak-e arra, hogy a kapita- 
lismussal osszefuggo bajok csupan a magantuiajdon raegszuntetese- 
vel orvosolhatok ? A karteliek es trustok megszuntettek a termeles 
anarchiajat, melybol a szoczialist^k annyiszor igyekeztek levezetni 
jelenlegi termelfei rendszerunk irratlonalitasat ; de ime a piacz egy- 
seges vezetesevel egyutt jart a szovetkezett vallalkozok resz^rol egy 
sokszor kimeletlen es kizs^km^nyolo arpolitika, mely a fogyasztast 
sokszor megdragitotta, a v&llalkozoknak oriasi nyeresegeket liozott 
a nelkul, hogy ezert barminemu ellenszolg&ltatast is teljesitettek volna. 
Hosszu, ut var reank, mig ezen problemak megfejtesehez fog- 
hatunk. Sem azt nem tudjuk m^g, vajjon a szovetkezelt vallalko- 
zok r^szerol fennallanak-e monopolistikus torekvesek, sem hogy 
letezik-e valos^ggal barmely iparagban is az ipari monopoliuni, 
sem azt, hogy a vallalkozok koalitioinak milyen a kiterjedese, mi- 
lyen a szervezetc ^s milyenek a gazdas^gi hatasai. A kapitalistikus 
termel^i rendszeren belul is latnunk kell a karteliek es trustok 
genesis^t. Ez nemcsak arra fog bennunket megtanitani, hogy tor- 
tenelmileg hogyan fejlodott ki a szabad versenybol a versenyzok 
szovetkezes^nek korszaka, hanem arra is, hogy a kapitalismus miert 
fejlesztette ki a termelfe ezen uj formajat. 



III. 

Elmellozve ama sz4mos kartell- es trust-alkot&st, melyek az 
emberis^ gazdas^gi ^let^ben historice kimutathatok, ISssuk tehat, 
hogy mi okozta a kapitalistikus gazdas^gi rendszeren belul, mely 



Westfalische Kohlen-Syndikat) kitQnt, hogy ^venkint 30—40 ezer tonna 
szenet fogyaszt6 szOvetkezeteknek val6sdgos kCnyOrgdst kellett v^gbe- 
vinniCk, hogy a sz^nszyndikatus velQk osszekottet^sbe l^pjen. 



Digitized by 



Google 



12 

bennunkel a leheto legkozelebbrol erint, a szabad verseny megszu- 
neset es az ^tmenetelt a vdllalkozok szovetkezes^hez. Melyek voltak 
a szabad verseny hatranyai ? Kenyszerulve voitak-e a termelesi esz- 
kozok tulajdonpsai a szovetkezesre, avagy ez a vallalkozoi nyere- 
seg emel^senek eszkoze volt-e csupan? Nem volt-e mis valasztiis, 
mint az onemeszto harcz, vagy a szovetkezes? Mas szoval minden 
kenyszerito oekenomiai szukseg nelkul csakis a fogyasztok ki- 
zsakmanyol^sa czeljabol alakultak-e a kartellek es trustok, avagy 
az onfentarlasi v^gy is szerepet jalszott? 

Hogy a szabad verseny nek ugy a vallalkozokra, mint a mun- 
kasokra, mint a fogyasztokra, egyszoval a gazdasagi elet egyete- 
ni^re es igy a gazdasagi haladasra n^zve is hatrSnyos hat^sai is 
voltak, az ma a kapitalismus mibenlet6nek & mozgato eronek is- 
m^telt megvizsg&lasa utan ketsegtelennek latszik. Ezert alig van ra 
szukseg e helyutt, hogy a kapitalismus evolutiojanak teljes menetet 
kovessuk, mert hiszen ez elegge ismeretes es imm&r kozhely- 
szamba megy. 

Ezert kozvetlen azon okokkal fogunk foglalkozni, a melyek 
a kartelleket letrehoztak. 

Igen nagy t^vedes a kartellek es trustok keletkezes^t egyetlen 
egy okra, avagy bizonyos specialis okokra visszavezetni, legyen az 
b^rmi fontossagu. Akar az k\\6 tokenek viszonylagos nagyobboda- 
sat vesszuk a folyo tokehez viszonyitva, akar az eloallitisi iron 
aluli eladasokat, a valsagok ismetlodeset es fenyegeto voltfit avagy 
egyeb okokat, melyeket a kartell- es trustalkotas okaikeppen fel- 
hozni szoktak, ezek egymagukban nem lettek volna el^g erosek a 
szovetkezeshez a lok^st megadni es minden egyes esetben tenyleg 
nem is mukodtek. Csakis a kapitalistikus gazdasagi rendszerrel jaro 
osszes hMranyok, a melyek a kapitalismussal tobb^kevesbe.vilha- 
tatlanul osszefuggnek, egymassal kolcsonhatasban allanak, egymast 
elesitik, de a melyek kozul az egyiknek hatasa erosebben mutatko- 
zott az egyik iparigban, mig egy masik hatr^ny egy masik ipar- 
agban, magyarazhatjak meg, hogy a kartellek es trustok oly uni- 
verzalisan mindenutt es korulbelul ugyanazon idoben felleptek, a 
hoi a kapitalismus uralkodik. ifepp ugy, a mint hogy helytelen a 
gazdasagi valsagokat egyes speczialis okokbol magyarazni, a mint 
ezt egy amerikai enquete tette, melynek f oly a man 286 kulonbozo 
okbol vezettek le a valsagok keletkez&6t, hanem megjelen&uket 



Digitized by 



Google 



13 

csakis a gazdasagi elet egeszebol magyarazhatjuk, nielynek szove- 
dek^ben az ok ^s okozat gyakran helyet cserel is lathatatlan azk- 
lak ezrei gyakran hatalmas befolyast gyakorolnak, igy a kartellek 
es trustok keletkez^^nek okait csakis gazdasagi ^letunk eg^sz struk- 
tur^j&ban kereshetjuk, a melyben mukodo erok variatioi is kom- 
binati6i csaknem kimerithetetlenek es ezert elo nem sorolhatok. 

A szabad verseny h&tranyai es ezzel egyszersmind ama moti- 
vumok, melyek a kartell- & trustalkotashoz vezettek, a kovetkezok- 
ben foglalhatok ossze: 

A szabad verseny a vallalkozoktol folytonosan novekedo be- 
fekteteseket igenyel, bogy az elo&Uitasi &r az uzem kiterjesztese 
^Ital csokkentheto legyen ^ igy a v&llalkozo az elad&si piaczon, 
mely a fektelen es sokszor minden re&lis uzleti sz&mitast nelkulozo 
verseny folytan allandoan a hanyatlo arak jegyeben all, meg siker- 
rel lephessen fel. Minel nagyobb azonbau a befektetds, az alio loke, 
annal nagyobb a koczkazat, bogy a versenyben valo legyozetes 
eset^n a befektetett lokek elerWktelenednek. ))Die Nolhwendigkeit 
der Kartellbildung(( mondja Brentano^) »wurzelt beutzutage in dem 
fortscbreitenden Zunehmen des fixen, unubertragbaren Kapitals im 
Gegensatze zu dem fruhern Vorherrschen des flussigen Kapitals*« 

A termel^s terv nelkuli, a kereset ^s kinalat megallapitSsa 
lehetetlen es igy a termeles kiterjesztetik, illetve megszorittatik, a 
mikor ez nem felel meg a szuks^gletnek. 

Minthogy a termeles ily modon ritkan van osszhangban a 
fogyasztassal, igen gyakori az oriasi arakkal jaro arubiany, de meg 
gyakoribb a tultermelfe, mely hova-tovabb kronikussa valik. A 
tuUermel^ pedig azon ellentmondist rejti magaban, bogy min^l 
inkabb hanyatlanak, eppen e tultermel^s miatt az arak, annal job- 
ban terjesztik ki a vallalkozok a termelest, bogy nagyobb tomegek 
termelese Sltal fedezz^k az arbanyatlas kovetkezt^ben beallott vesz- 
tes^geket. Ez a tultermelest idonkint valsagga ^lesiti.^) 



1) Lfisd Verhandlungen des Vereins fur Socialpolitik Bd. LXI. 176. 1. 

2) A tultermel6s m6rt6k6r61 fogalmat nyujlhat, hogy pi. a bpesti 
malmok 1887. flzemeiket 50%-kal redukaltdk, a magy. szeszfinoniit6k uzem- 
k^pessdgQknek csak egy kis hanyadSt haszndljdk ki, az osztr. vashenger- 
mttvek a 70-es 6vekben 120 czer tonna sin elfi^Uitfisdra vollak beren- 
dezve, a t6nyleges szQks6glet pedig 50,000 tonna volt. 40—50% erej^ig 
alkalmazott flzemredukti6k gyakoriak a kartellek t6rt6net6ben. 



Digitized by 



Google 



14 



Az arak folytonosan es elore nem lathatoan huUamzanak. Az 
arak t. i. nem az eloallitasi koltsegek es a valos^gos szuks^let, 
hanem a n^ha minden ok n^lkul felhalmozodo keszletek nyomasa 
alatt alakulnak »Dem extremen subjectivem Rationalismus der Kal- 
kulation entspricht die absolute objektive Irrationalitat der Preis- 
bildung, so dass durch die Auf- und Abwartsbewegung der Konjunk- 
tur, sov^ie durch den unausgesetzten Wechsel der Preishohe jede 
Ubersehbarkeit und Vorausbestimmbarkeit verlustig geht«.i) Az 
arak kisz^mithatatlansaga emelkedik azon hosszu ut kliaA is, me- 
lyet az aru a termelotol a fogyasztoig tesz, mely ido alatt a ter- 
melesi kdltsegek is jelentekenyen valtoznak. 

Ehhez j&rul meg a technika folytonos haladasa, mely egyes 
arukat es termelesi eszkozoket 6rl^ktelenne tesz, minek kovetkez- 
tdben az arak meg nagyobb huUSmzasnak vannak kiteve, tovabba 
a szabad verseny folylan egyes eloallitasi modok felt^keny titko- 
lasa es igy a dragabb eloallitasi modok fenmaradasa. 

Az arak sokszor eppen a tulsagos verseny miatt aranytalanul 
magasak, niintliogy a termeles szet van forgacsolva, az uzemke- 
pesseg nem hasznalbato ki, minek kovetkezteben az aruk araban a 
parlagon hevero tokek amortisatioja is benfoglaltatik. Ma a magas 
kozvetitesi dijak es reklamkoltsegek is terhelik az &ruk arki, ugy, 
hogy a versenyarak sokszor magasabbak, mint a monopol^rak.^) 

A kereskedelem tulsulyra emelkedik, az ipart magatol fug- 
gesbe hozza, az arakat sokszor mestersegesen felcsigazza ^s speku- 
lativ elemet \isz a piaczra. Mindez a vallalkozok kozott kifejlodott 
verseny eredmenye, minek kovetkezteben szimos vallalkozo verse- 
nyez azert, hogj' egy-egy nagykereskedot iparczikkei sz^mara meg- 
nyerjen. 

Mindezek kovetkezmenyei az idonkint kitoro gazdas&gi valsa- 
gok, az azokkal jaro munkahiany, aruk elert^ktelened&e 6s hosz- 
szas pangas. 

Az elet-hal^lharcz bozza letre a tisztessegtelen verseny min- 
denfele nemeit, a kdlcsonos iizleti bizalom meging&sat, a legna- 



^) Sonibart II. Bd. 69. 1. 

2) Ezt allitja tCbbek kozott cgy kival6 anicrikai ir6, a ki a trustSk 
{Qv6n tekint<^lyszamba megy, Jenks, The Trust Problem 22. lap, »Coin- 
pctetive prices at times higher, than monopoly prices*. 



Digitized by 



Google 



15 



gyobb kimeletlenseget, az aruk rosszabbitasat, sdt hamisitasat es 
ertektelen aruk eloallitasat. 

Igy lesz a szabad versen\% mely a XIX. szazad elejen a gaz- 
dasagi baladasnak foeszkoze volt, a XIX. szazad vegen a gaz- 
dasagi haladas egyik akadaly&v^. A gazdasagi haladas egyik foko- 
velelmenye volna a termel6s folytonoss&ga es egyenletessege, ezt a 
szabad verscny uralma alatt a periodikusan kitoro v41s4gok es a 
folytonosan huUanizo kereslet es kin&lat teszik lehetetlenne ; a gaz- 
dasagi haladas kovetelmenye volna a kozvetito kei-eskedelem elimi- 
natioja, holott a szabad verseny hozta letre az ugynoksegek, kep- 
viselosegek es bizom&nyi czegek ozonet; a termel&nek a szukseg- 
lethez valo viszonyitasa, bolott a szabad verseny ezt alig vette 
figyelembe es nem a szuksegletnek, hanem rakt^rra dolgozott; az 
uzemek leheto legteljesebb kihasznalasa, holott a szabad verseny 
kovetkezteben sokszor holt befektetesek t^etnek es a kereslet ha- 
nyatlasa eseten az uzemek jelentekeny redukczioj^ra van szukseg. 
A gazdasagi haladas megkovetelne a kulonbozo elo^llitasi szakok 
egyesiteset a nyers iermeloktol a k&z aruig; a szabad verseny e 
helyett reszeire szakitotta a termelest ^s a koncentrationak utjat 
ailotta, inert ez az izolalt uzemek pusztul&sat jelentene, mar pedig 
az izolalt uzemek t5bbs6gben vannak es a legnagyobb szivossaggal 
ragaszkodnak fenmaradSsukhoz. A szabad verseny szamos iparag- 
ban megakadalyozta az u. n. typusok termeleset, mert minden 
uzem egy bizonyos invidualitasra torekedett, mar pedig a typusok 
termelese a termelest megkonnyitene, olcsobbitana es a fogyaszto 
elolt is a piacz sokkal attekinthetobb volna; az altal, hogy a fo- 
gyaszto legmmutiozusabb es semmi tenyleges szuksegletnek meg 
nem felelo kiv&nsagainak a termelo a verseny nyom^sa alatt eleget 
tett, az aruk nagy sokfelesige jott letre, mi a termelest megnehe- 
zitette. 6s vegiil az ipari haladas egyik fontos kovetelmenye, a 
munkasok ^Uando foglalkoztatasa es allando hozzakotese a valla- 
lathoz, mert a legnagyobb csapas, mely vallalkozot erhet, abban 
all, hogy betanitott munkasait kenytelen vilagga engedni es igy a 
szervezes munkajat adando alkalomkor ujbol kezdheti; a munkas- 
nal is nem annyira a munkaber relativ magassaga, mint inkabb 
az alkalmazas biztos volta j&tszik szerepet. A szabad verseny alla- 
potaban minden vallalat felett a csod es a beszuntetfe veszelye 
lebeg, mely maga utan vonhatja esetleg munkasok ezreinek elbo- 



Digitized by 



Google 



16 



csajtasat, kik egyebhez, mint ama bizonyos ipar^ghoz ritk&n erte- 
nek. Ha ehhez hozzavesszuk azt, bogy iiiikent mar Adam Smith 
mOndotta, a munkaadok mindenutt titkos megegyezesben ^Inek, 
bogy a munkab^reket nem emelik es masreszt az Srak a kimelet- 
len verseny kovetkezteben a leheto legalacsonyabbra vannak leszo- 
rilva, ugy ennek eredmenye a munkab^rekre n^zve is csak igen 
batranyos lehet, mert egy veszteseggel dolgozo vallalat nem lesz 
bajlando a munkab^reket felemelni. A munkab^rek a leheto leg- 
kisebb nyeres^g szinvonalanak felehiek meg es a szabad verseny 
meliett I^tezo konjuukturak csakis a valialkozok jav^ra esnek, mig 
a pangas eset^n a munkaberek hanyatlanak. 

Ennyi hatrany meliett a szabad versenynek voltak azonban 
ketsegtelenul elonyei is, a melyek az emlitett hatr&nyok elleneben 
a kartellek es trustok ellensegeinek halalmas fegyvereket szolgal- 
tatnak; ezek az arak alacsony volta, mely a fogyaszt^s nagy- 
mervu terjedeset vonja maga utan es a technikai haladSs, a me- 
lyek a verseny folytonos nyom^sa nelkul aligha hatottak volna 
oly mertekben, tov&bba az uzemek nagymerteku koncentralioja, 
melyet a trustok is megvalositottak ugyan, a kartellek azonban 
utjat allottak. Pedig ezek kepezik a gazdasagi halad^snak elsodle- 
ges kovetelmenyeit, mert ugyanazon gazdasagi rendszeren belQl 
csak a technikai haladas es a koncentratio kepesitik az osszemberi- 
s^get a leheto legkisebb erokifejt^s meliett a leheto legtobbet ter- 
melni es az elo&llitasi 4rak es ezzel osszefuggesben a piaczi Srak 
alacsony volta a technikai haladis es koncentratio gyumolcseit 
elvezni. Barmily nagyok legyenek is kulonben a szabad verseny 
hatranyai, ama ket elony megis aranytalanul kimagaslik. Az a ker- 
des mar mostan, bogy a kartellek es trustdk, midon a szabad ver- 
seny emlitett hStranyait megszuntettek, megvalositottak- e egyszers- 
mind a gazdasagi haladas ezen k6t fokovetelmenyet t. i. a tech- 
nikai haladast, mely az emberi erofeszitdsnek mennyiseget redu- 
kalja, az eloallitasi arak leszallitasat, mely lehetove teszi az eddigi- 
nel nagyobb, jobb es valtozatosabb aruk fogyasztasat a legszele- 
sebb nepr^tegek szamara. Csakis ezen kovetelmenyek osszess6g<§nek 
megvalositasa biztositja a kapitalistikus rendszeren belul a gazda- 
sagi haladast, mig ezek egy reszenek megvalositasa a kapitalizmus 
kirivo bajait orvosolna csupan a nelkul, hogy a nagy tomegek 
helyzetenek javitasara nezve barminemu clonyt is rejtene maga- 



Digitized by 



Google 



ban. Ks ha v6gul meg is volna a gazdasSgi haladas az egesz vo- 
nalon es ha a karteliek es trustok megvaiositanak is a technikai 
haladast, a fogyasztas emelesdt, a munkaberek relativ, sot absolut 
emeleset is, megvan-e valositva a jovedelemmegoszlas igazsagosabb 
modja? Mert bar lehet, hogy az alsobb iieposztalyok munkab^re 
es fogj'asztokepessege emelkedett, de a jovedelemmegoszlas ennck 
daczara sokkal nagyobb kulonbsegeket mutathat, melyekel az alta- 
lanos emberi rivalitasi vagy es az imit&cio ercje el nem turhet. Az 
emberi javak szamaiiak es sokfelesegeiiek emelked^s^vel a kozle- 
kedesi eszkozok fejlod&evel es az emberek k5z5iti erintkezes gya- 
koribb4 valasa altal, az alsobb neposzlalyok csaknem valamennyi 
muvelt allamban megismerkedtek egy magasabb eletmoddal, ugy, 
hogy a jovedelemmegoszlas sokkal sulyosabban nehezedik az alsobl) 
neposztalyokra, daczara annak, hogy a fogyaszlasi kepesseg foly- 
tonosan novekedik. Ennyiben foglalhatok ossze a szabad verseny 
hatr^nyai a valialkozok, a fogyasztok es a gazdasagi haladas szem- 
pontjabol. Ketsegtelen, hogy a szabad verseny hatranyai legsulyo- 
sabban a vallalkozoi osztalyra nehezedtek es azert igen csodalatos, 
hogy daczara annak, hogy a kapitalizmus mar a mult szazad 40 
es 50- es eveiben teljes viragzasban volt, a vasutak es gozhajotar- 
sulatok kartelljeilol eltekintve a nagyiparban csak a 70-es evek 
vege fele talalkozunk kartellekkel, valosfiggal pedig a kartell- 6s 
trustmozgalom csak a 80-as evek kozepe fele indult meg. 

A karteliek es trustok ezen kesoi megszuletese daczara a meg- 
elozo valsagoknak es a rendkivuli versenynek, a kozlekedesi esz- 
k5zok kiepitesevel es az ennek nyomaban jaro vilaggazdasaggal van 
osszekottetesben. Az 50-es, 60-as es 70-es evekben t. i. a konti- 
nensen ki^pultek a legfontosabb vasuti vonalak es ezzel a kontinens 
niinden egyes reszet bevontak a viliggazdasag forgatagaba. A vi- 
laggazdasaggal pedig egyiitt jar az arak rendkivuli erzekenysege es 
huUamzasa, a kereslet es kindlat megmerhetesenek, egyszoval a 
piacz attekinthetosegenek nehezsege, a nepek fogyaszlasi kepessege- 
nek es fogyasztSsi vagyanak emelese, ujabb fogyaszlasi piaczoknak 
meghoditasa, mindezekkel karoltve jar pedig a termeles rendivuli 
fokozasa es a tultermeles. Minthogy a vasutak segitseg^vel minden 
egyes villalkozonak modjaban volt a legtavolabbi videk piaczara 
vetni ^ruczikkeit, egy vallalkozo sem uralkodott lobbe a sajat vi- 
deke folott, mely folott a kozlekedes nehezsegeinel fogva inindad- 



Digitized by 



Google _ 



18 



dig ugyszolvan monopoliuma volt es a mely az o iparczikkeinek 
termeszetes es kizarolagos fogyasztasi terulet^t k^pezte. Megsziint a 
verseny szemelyessege. A vilaggazdasagot megelozoleg a verseny 
bizonyos korzetekeii beliil mukodo vallalkozok legyozesere iranyult, 
a kikkel az egyes vallalatok 6ppen az 6 termeszetes fogyasztasi 
teruleteket illetoleg versenyben allottak, ezeknek legyozeset tuzteki 
az egyes vallalkozo czeljaul es ezeknek erokifejtese adta meg az 6 
erokifejteseiiek merteket is. A vilaggazdasag felleptevel ellenben 
senki sem uralkodott tobbe egy bizonyos videk felett es a ver- 
senyben kifejtett eroalkalmazasnak a leheto legnagyobbnak kellett 
lennie, hogy a barhonnan jovo tamadast vertezetten fogadja. Az 
egyes vallalkozonak az egesz orszag osszes vallalkozoival kellett 
kuzdenie, a mi a versenyt szemelytelenne tette. A fogyasztasi terii- 
let vegtelensege, az utolso felszazadban mind surubben jelentkezo 
uj talalmanyok es ezeknek minel jobb kihasznalasa a 70-es es 
80-as evekben a versenyt hihetetlen magasra csig^zta fel, a mi az 
araknak sokszor az eloallitasi koltsegek ala siilyedeset idezte elo. A 
verseny elesseget m^g az is emelte, hogy a 70-es evek folyaman a 
vasuti vonalak'kiepulven, ama nagj' gazdasagi fellendules, a mely 
a vasutak epitesevel egybekotve szokott lenni, hirtelen megszunt es 
mig a nemzetgazdasag 1840-t61 1870-ig az emelkedo vonal kepet 
mutatja, a 70-es evek kozepen hirtelen visszaeses mutatkozik. Az 
akkor duhongo verseny es gazdasagi pangas kozepette jottek letre 
az elso kartellek. 

De most lassuk azon fejiodesi menetet, amely bennunket ^t- 
vezet a legfektelenebb versenybol a jnegegyezes 6s szovetkezes kor- 
szakaba. A szabad verseny nek legnagyobb elonyet kepezi a technikai 
haladas es az araknak olcsosaga, de eppen ezen k^t korulmeny, 
a mely a fogyasztok osszessegere nezve annyi elonyt rejtegetett ma- 
gaban, egyszersmind a vallalkozok osszessegere nezve vegzetes voU. 
A technikai haladas tehelte lehclove a versenytarsak legyozeset a 
technikailag kitiinobbek reszerol, az arak folytonos leszalUtasa pedig 
lehetove tette, hogy a tokeben erosebb a technikailag erosebbek, 
de tokeben szegenyebbek felett gyozedelmeskedjek. Igazi verseny 
csak addig volt lehetseges, mig ujabb es ujabb technikai talMma- 
nyok lehetove tettek a termelok bizonyos csoportjaban oly elonyok 
nyujtasat, melyeket masok nem nyujthattak, avagy a tokeben ero- 
sebbnek ama kilatas nyilt meg, hogy az eloallitasi aron valo el- 



Digitized by 



Google 



19 



adasok altal a tokeszeg^ny vallalatokat tonkre tehetik. A XIX. sza- 
zad gazdas^gi elete folytonosan azt a folyamatot mutatja, hogy a 
technikailag es tokeben gyengebbek a versenybol eliminaltatnak. 
A niig igy a kisebb uzemektol meghoditando terulet el6g nagy volt, 
addig a nagy versenytarsak osszeiitkozese bar gyakori volt, de neni 
volt SUando. Midon azonban a kis es kozepuzemek szamban es 
eroben megfogyatkoztak, akkor az dsszeutkozesi pontok bizonyos 
fogyasztasi teruleteken elszort nagy uzemek kozott allandokka lettek. 
Arrol volt mar most szo, hogy a nagy vallalkozok egymast gyozz^k 
le. Kulonbozo talalmanyok, azzal osszefiiggo palensek, feltve orzott 
gyartasi modozatok, ugyes kereskedelmi vezet^s voltak a legfon- 
tosaibb eszkozok sikerek eler&dre. Am a XIX. szazad vege fele az 
iparagak technikajanak egy jo resze megallapodott, a talalmanyok 
az eloalUtasi koltsegekben csak csekely eltolodast hoztak l^tre, a 
szabadalmakat a tokeeros versenytarsak megvasaroltak, vagy pedig 
a szabadalmi ido letelte utan az osszesseg tulajdonava lettek, a 
kereskedelmi vezetes ugyesked^seit ^s apro sakkhuz^sait pedig gyor- 
san lestek el egymastdl a kulonbozo vallalatok kitiino vezetoi. Egy- 
szoval a verseny feltetelei nagy mertekben .egyenlokke lettek ; a kik 
pedig egym&st legyozni nem tudjak es ennek tudatSra jutnak, nem 
fogj&k erejuket egy olyan harczban tonkre tenni, melynek soha 
sincsen vege ^s a melyben erejuket minden reilis haszon nelkul pa- 
zaroljak el. A verseny ily korulm^nyek kozott csakis az eloallitasi 
aron aluli eladasokra vezethetett, melyet meg a legerosebb verseny- 
lars is huzamosabb ideig alig bir ki. Igen jellemzo Wittgensteinnak,*) 
az osztrak sinkartell letesitojenek a sinkartell keletkez^serol szolo 
leirasa: ))Es war nicht denkbar, dass es einem von uns gelingen 
wurde den Kampf so lange fortzusetzen, bis die anderen die Er- 
zeugung von Schienen aufgeben wurden. Das hatte sich nur er- 
warten lassen, wenn die Krafte sehr ungleich vertheilt gewesen 
waren. Dies war nicht der Fall; wir w-aren alle gleich stark oder 
besser gesagt gleich schwach.(( Ime latjuk tehat, hogy a kartellek 
es trustok szulo oka egymas le nem gyozhelesenek tudata volt; 
ebbol a tudatbol fakadt a szovetkezesnek eszmeje. 

Nem szabad azonban hinniink azt, hogy egyes egyedul az 
onfentartAs vagya jatszotta a szovetkezesek hosszu soraban a fo- 



V) Lasd: Schriften des Vereins fur Socialpolitik Bd. LX. 35. 1. 

2* 



Digitized by 



Google 



20 



szerepet. Szamos iparagban ugyan az altemativa az volt, hogy vagy 
szovetkeznek, vagy pedig kenytelenek az egymas elleni harczot to- 
vabb is folytatni, minihogy a vevokon feletti Kll^keny orkodes 
akarva nem akarva az ^rak leheto iegmelyebb leszoritasara vezetett, 
ha pedig normalis korulmenyek kozott a legcsekelyebb haszonnal 
voitak kenytelenek a vallalkozok dolgozni, ugyan mibol alkossak 
meg a tartalekot gazdasagi valsagok idejere? Az onfentartas altal 
diktalt, cselekben, fortelyokban s inegalaztatasokban gazdag evek 
utan ugyan mi hozhatta volna ossze a versenytarsakat, mint a leg- 
igetobb szuks6g ^s az onfentartas vagya? A megegyezesek mindig 
bizonyos lemondassal jartak, mi ann^l keseriibb volt, mert hisz 
azon harcz, a mely a XIX. szazad folyaman a j^kapitalizmus es a 
kozleked^si eszkozok csodalatos fejlodesevel teljesen szenielytelenne 
vAlt, ismet szemelyes elt kapott akkor, amidon a versenyzok meg- 
ritkulasaval sokszor egyes nagy czegek kuzdelmeve fejlodott ki a 
verseny. Meg az 50-es es 60-as evekben minden nagyobb vallalal- 
nak meg volt a maga termeszetes vevokore; minel inkabb ^pult 
ki azonban az europai vasuti h^lozat, annal inkabb terjedt ki az 
eladas az egesz orszagra es annal altalanosabb lett a kuzdelem. De 
eppen ugy, mint a hogy a lermelesi eszkozok 6s a kozlekedesi utak 
nagymerteku fejlodese hozta lelre ezen korszak elso feleben a ter- 
meles 6s piacz anarchiajat, ugy hoztak letre ugyancsak ezen tenye- 
zok a fejlod^s tovabbi szakaban a piacz es termeles attekintheto- 
segdt. A jo kozlekedesi eszkozok, az iizemek konczentraczioja, a 
kulonbozo termelesi statisztikak tcltek e tekintetben igen jo szolga- 
latokat, melyek rev6n azutan a kuzdo felek megismertek egymas 
eroforrasait, bizonyos piaczok fogyaszt^si kepesseget es ezzel egy- 
szersmind a termeles hatartalan kiterjesztese lehetosegenek abrandja 
is megszunt. Igy jottek l^tre amaz ajanlatok, a melyek a vallalatok 
kozott a harcz folytalAsa helyett a bekes megegyezest propagaltak 
es kituno ferfiak tanacsara, kik a tovabbi harcz hasztalansag^t 6s 
a szervezked(5s szuks^get belSttak, a bekes megegyezes gondolata 
mindinkabb nairyobb tert hoditott. 

A kartelleknel is ugy van, mint az intezmenyek legtobbjenel. 
Alkotoi talan csak a tozsdei arjegyzes hi&nyat akarlak megszun- 
tetni, mi a kereskedoknek lehctove tette, a kulonfele vallalatokkal 
valo vegn^lkiili alkudozast, melynek folyama alatt a versenyzok 
egym^st liczitalt^k le. Mig a tozsdei arjegyzessel biro aruknal senki 



Digitized by 



Google 



21 



egy fiUerrel sem ad el olcsobban a tozsdei arjegyzesnel, addig a 
tozsdei ^rjegyzessel nem biro ^ruknal az alkudozas tobb oldalon 
lehetseges volt es a v^llalkozok ajanlatait a nagykereskedok egymas 
elleneben haszn^Itak ki az arak leszoritas^ra.^) Ezekbol tal^n csak 
a tozsdei arjegyz^s potl^sSra iranyulo kiserletekbol fejlodtek ki ama 
oriasok, melyeknek komplikalt 6s univerz4lis szervezetet azok, kik 
ezen mozgalom bolcsoinel allottak, aligha lattak elore. 

Am ha az elso kartellekre nezve all is, hogy ezek az onfen- 
tartas nyom^sa alatt jottek letre,'^) alig lehet ugyanezt mondaiii a 
kesobb letrejott kartellekre es trustokre. Ezek nagyreszt az imitaczio 
iiiiivei es a vallalkozoi nyereseg eraelesenek eszkdzei. Miutan nagy 
szervezo egyenisegeknek sikerult megtorniok a jeget es megmutat- 
niok az utat, melyen haladni kell, a kartell- es trust-alkotas lassan- 
kent az uzleti elet egyik kieg^szito reszev6 valt es lattunk kartelleket 
l^trejonni a legnormalisabb uzletmenet idej^n is. Nem a tulterme- 
les megszuntetese, nem a gazdasagi valsagok elkerulese volt tobbe 
a czel, hanem a verseny kizarasa Altai minel nyeresegesebb irak- 
nak az elerese, sot osmerunk szamos kartellt, a melyek nem vAlsagos 
idokben, nem is a kenyszer nyomasa alatt, hanem a kedvezo 
konjunktura magaslatain jottek letre, eme konjunktura minel hosz- 
szabb ideig valo fentartasa es kihasznalasa czeljabol.^) Letrejottek 
tovabba kartellek oly korulm^nyek kozott, midon a tultermeles mar 
eleve ki volt zarva, mint pld. azon iparagakban, a melyekben dllami 
kontingentalas letezik, igy pld. nalunk a szesziparban, sot azt lehet 
mondani, hogy egyenesen a kontingentalassal kapcsolatos adotor- 
venyek tettek lelietove a kartell-alkotast.*) A kartellek es trustok 
alkotisanal is talAlkozunk azon emberi vonassal, hogy soha az 
ember gazdasagi mukodesiben a szorosan vett onfentartas szin- 



^) L^sd: Denkschrift der Handels- und Gewerbekanimer. Prag. 
1896. 7. 1. 

2) Ldsd : Prof. Alfr. Marschall »Some Aspects of competition« : 
2 Combination grows out of and is the natural development of competition 
and that in many cases it is the only means left to the competitors to 
escape absolute ruin.« 

3) Csak a n6met Druckpapier-Syndikat-ra akarunk eml6keztetni, 
a nielynek k^pviselSi a n6met kartell anketen ezt leleplezetlenul elismertdk. 

*) Ely. Monopolies and Trusts. New- York. 1900. 236. lap mondja : 
^Unskilful govememental taxation is everywhere capable of producing 
monopoly.* 



Digitized by 



Google 



22 



vonalan meg nem allhat, hanem az onfentartasi vagy minel hosszabb 
idore kiterjedo biztonsagi erzett^ kiv^n fejlodni es az ember soha- 
sem farad ki azon garancziik osszegyujleseben es vedbastyak fel- 
epit^s^ben, melyek hatalmi vagyainak m\n6l korlatlanabb kielegite- 
set biztositj^k. 

Akarmily nagy is volt azonban a mozgalom, midon a koz- 
velemeny a kartellek es trustok nagy hatalmanak es gazdasSgi ha- 
tasainak tudatara ebredt, meg sem lehet mondani,. hogy a nep 
szeles retegeiben valami nagy ellenallasi vagyat fejlesztetlek volna 
ki. A munk&sosztaly nem erezte meg a kartellek & trustok sulyat, 
mert hiszen egy novekedo konczentratiot latolt ezen mozgalomban 
es bennuk a kollektiv allamhoz valo kozeledest veltek felfedezni; 
a kisiparos-osztaly semmi kiilonbseget sem vett eszre az elobbi 
^llapotokkal szeraben, mert a nagyipar verseny^t epp ugy erezte; 
a kereskedo osztily jor&zt fiiggesbe jutott a hatalmas kartellek es 
trustoktol es szavat csak felenken mer&zelte felemelni, a birlokos- 
osztalyoknal az agrarismus kerd^sei elnj'omtak minden egyeb er- 
deklodest; a politikai vilagpedigszoroskapcsolatbanallott a kartellek 
es trustok vezetoivel. Egy szoval, a karlelleket a vallalkozok belso 
ugyenek tekintett^k, mely senki mSst nem erdekel, ugy, hogy a 
kartellek es trustok elleni mozgalom hosszu ideig semmi egyeb 
sera volt, mint n6h^ny radikalis Krfiunak es theoretikusnak a kuz- 
delme, kik azt kepzelt^k, hogy a fogyasztok neveben besz^lnek» 
holott a fogyasztok nagy tomege kulon5sen Europaban tenyleg a 
legnagyobb passivitast mutatta.^) Igy johettek letre kulonosen Euro- 
paban, tenyleg a fogyaszto kozonsegnek hathatosabb tiltakozasa 
nelkul, a vallalkozoknak ama hatalmas koalitioi, melyek most eg^sz 
Europat uraljak. Nem is lehetett az mask6p; az alsobb n^poszta- 
lyok millioinak es foldmivelo n^posztalyoknak nagyon is kozonyos 
lehetett az, hogy a koz6posztaly felfele is magasabb osztSly lefele 
mend osztSlymozgalma megszunt; az is kozonyds volt neki, vaj- 
jon a nagy toke es kezeloinek szama hanyatlott-e ; a koz^posztaly 
politikai 6s gazdasagi osztalyereje a nyugati allamokban devalvalo- 
dott, fuggesbe is sok tekintetben, a socialismus es agrarismus 
elleni harczban osszhangba jutott a nagy tok^k uraival. ValosSggal 



^) SchmoUer niondja Grundriss 453. 1 ». . . unler Beifall der Massen, 
hauptsachlich der Arbeiter«. 



Digitized by 



Google 



23 



tehat mi sem akadalyozhatta kulonosen Europaban a kartelleknek 
ama erotol duzzado kifejlodeset, a melyeket raostan oriasi, egesz 
birodalmakra kiterjedo voltukban es preczizitasukban csodalunk. 

Leterdekukben a kartellek keveseket erintettek, . sot sok tekin- 
tetben konservMo hat^suk volt; nem voltak tehat a nagy gazda- 
sagi atalakulasnak, a nagy tomegekre nezve szeralelteto es kezzel- 
foghato valtozasai. Nem igy az Unioban. Igaz ugyan, bogy meg 
az amerikai nep szemeben is, a tarifalis, valuta-, munkds- es kul- 
politik^val szemben a trustok kerdese mindig csak m^sodrangu szerepet 
jatszott es igen jellemzo, bogy az 1900-iki elnokvalasztasn^l a ket 
demokrata es a republikanus jelolt politik^ja kozott, a trustokkel 
szemben kovetendo polilikara nezve, az elter^s csup^n lenyegtelen 
volt. Azonban a trustoknek aggressiv polilikaja termeszetesen sokkal 
nagyobb visszahatast keltett, mint a sokszor csak sutlyomban mii- 
kodo kartellek. A trustoknek szerteszet az Unioban mindenutt al- 
dozatai voltak, igy a tonkre tett iparosok, elbocsatott hivatalnokok 
legioi, kiknek veszki^ltasai toltott^k be a levegot. Seliol annyit nem 
beszeltek is irtak a trustok zsamoksagarol, kizsakm&nyolo politi- 
kajarol, alnoksagarol, korruptiojarol ; torvenyeket hoztak eltilta- 
sukra es fennallasuk sokszor csakis a birosag belatasatol fuggott. 
Kimeletlenul tamadva es tamadtatva hoditottak meg a trustok a 
kizarolagos uralmat csaknem minden ipari tevekenys^gben. 

Ime a kulonbseg a kartellek 6s trustok fejlodese kozott. A 
trustok az amerikai kozgazdasag kiilso kep^ben sokkal nagyobb 
atalakulasokat hoztak letre, mint a kartellek Europaban; csendesen, 
minden nagyobb mozgalom nelkul, csak a theoretikusok l^tcsovei- 
tol kovetve haloztak be a kartellek egesz Europat ; orokos viharok 
es kuzdelmek kozdtt, mint a milyen az amerikai elet maga, cmel- 
kedtek a trustok a monopolium magaslataira. 

A szabad verseny es a szabad verseny tulz^sai kepeztek azon 
alapveto okot, mely a v^Ualkozok sz6vetkez6sehez vezet. ))Exessive 
competion« mondja, rengeteg tapaszlalatait osszegezve, az Industrial 
Commission, ))is the chief cause of the formation of industrial 
combinations<(.^) De a szabad verseny mellett meg egyeb korulme- 

1) Az Industrial Commission az 1898. Junius 18-iki t6rv6ny 6rtelm^- 
ben lett szervezve 6s feladata volt a trustOk 6s egy6b ipari sz6vetkez6sek 
(Trusts and Industrial Combinations) keletkez6se, szer\'ezete 6s gazdasi^gi 



Digitized by 



Google 



24 



nyek is kozreixiukodtek a kartellek es trustok letrejoveteleben, a 
melyek tobbe-kev6sbe a kartellek es trustok l^trejovetel^nek elofel- 
telelet is k^peztek. Melyek ezen elofeltetelek es mi okozta, hogy 
dacz^ra annak, hogy ugy Europaban, mint Amerikaban a vallal- 
kozok szovetkezeseit a szabad verseny tulzasai hoztak letre, a fej- 
lodes Europaban a kartellekhez, Eszakamerikaban pedig a trustok- 
hoz vezetelt? 

IV. 

Elofeltetelek alatt azon korulmenyeket ertjuk, a melyek vala- 
niely jelenseg letrejovetelet elomozditjak, vagy egy bizonyos irSnyba 
terelik, a n^lkul, hogy ama jelenseg letrejovetelenek egyenes okai 
lennenek. A kartellek es trustok a kapitalistikus termelesi rendszer- 
ben rejlo korulmenyeknel fogva amugy is l^trejottek volna, de bi- 
zonyos elofeltetelek meg, vagy meg nem letele jelentekenyen latba 
esett bizonyos nehezsegek legyozesenel es egyes kartellek tartos fenn- 
all^sanal. Nemcsak a nemzetgazdasagtan, hanem egy^ltalaban az 
eg&z termeszeti vilagban fellepo tunem^nyek szamos egy pontra 
hato eronek eredm^nyei es sokszor nehez eldonteni azt, hogy ezen 
hato okok melyikenek elmaradisa vonta volna maga utan a hatas 
egeszenek vagy jelentekeny resz^nek elmaradasat is. Oly bonyolo- 
dott ^s magasfoku szers^ezeteknel, mint a minok a kartellek es 
trustok, szinten szamos behatas miikodik kozre, melyek kozul azo- 
kat, melyek valamely tunemeny letrejovetelere donto hatassal birtak 
okoknak, a tobbieket elofelleteleknek nevezzuk, nem mintha a 
kauzalit^sban bizonyos kategoriat akarnank felallilani, hanem pusz- 
tan az attekinthetoseg kedveert. 

A kartellek 6s trustok keletkezes^nek elofeltetelei reszben ma- 
gukban az iparagakban, reszben termeszeti okokban ^s a milieuban, 
reszben a torvenyhozas es jogszolgAltatas bizonyos iranyaban fek- 
szenek. 



hat^sai ir^nt nyomozasokat leljesiteni. A bizolls^g 62 szak6rt6t hallgatott 
ki 6s a 11 legfontosabb €s legtypikusabb tnisttel foglalkozott behat6an. 
Rendkivfil tanulsdgos tapasztalatait 4 vaskos kOtetben feklctte le, melyek- 
ben a bizotts^g v6gk6velkezlet6sei meliett a tnistokre vonatkoz6 statisz- 
tikai kimutatasok, kulonoscn ^rt^bMzalok, szak6rt6k v61em6nyei, az osz- 
szes dllanii €s szovcts^gi t5rv6nyck 6s a bir6s^gok d6nlv6nyei foglaltal- 
nak. L^sd errSl in6g a kartell- 6s trust-slat iszlika czimu fejezctben. 



Digitized by 



Google 



25 



Igy a foldmiveles koreben a kartellniozgalom alig talalt vissz- 
hangra, daczara annak, hogy azon terraekek egyike-masika, mint 
pi. a buza, gj^apot, kave, repcze stb. gyakran vollak monopolisti- 
kus torekvesek, ringek es cornerek largyai. Ez annal fellunobb, 
niinthogy azon elomozdilo okok egyike-masika, melyek a kartellek 
kelelkez^seben nagy szerepet jatszoitak, mint pi. a magas vedovSm, 
a foldbirtokoknak keves kezekben valo osszpontosulasa es egyalta- 
lan a termo fold limitalt volta ^s egyes lermekeknek bizonyos eg- 
ovhoz kololtsege a kartell alkotasara a foldmivelesben elomozdilo- 
lag hathattak volna. 

A kartellalkot^s kimaradasanak fookai, hogy a foldmiveles 
koreben konnyen lehcl az egyik termelesi szakbol a mdsikra at- 
nienni, mi mindannyiszor megtortenik, valahanyszor valamely nyers 
termeny ara jelentekenyen emelkedik es viszont elhagyni, ha vala- 
niely term^k arai allandoan hanj^atlanak. A foldmiveles koreben a 
termel6st sokkal onkenyesebben lehet emelni, vagy lesz^Uiiani, mint 
a nagyiparban, riert hisz a nagyiparban igen neh^z az egyik czikk 
termeleserol atmenni egy masik czikk termelesere. Eppen ezert igen 
ritka a foldmivelesben az allando tultermeles es igy nincsen meg 
a legerosebb indito ok a kartellalkotasra. Hatraltatja ezt a foldbir- 
tok jelentekeny szetdaraboltsaga, mely az osszes erdekelt, vagy pe- 
dig az erdekeltek lulnyomo reszenek egyesiteset lehetetlenne teszik. 
A foldmiveles koreben a verseny erzete sem oly eros & a terme- 
lesi koltseg es viszonyok is igen elteroek. Letrejottek ugyan bizo- 
nyos szovetkezesek, mint pi. a raklarszovetkezetek, a buzaeladast 
elomozdito szovetkezetek, bus- es tejszovelkezetek ; ezek azonban 
nem esnek a kartell fogalma ala; annal hatalmasabbak a mezo- 
gazdasagi iparban, mint pi. a szesz- es czukoriparban letrejott kar- 
tellek.') 

Legr^gibb a kartellalkolas a kisipar teren 6s ma is igen gya- 
koriak is ellerjedtek, de mindig csak lokSlis jelentoseggel birtak. 
A verseny sehol sem oly elkeseredett, a piacz attekinthetese, a ver- 
senyzok ellenorzese, a tett hodit^sok megflgyelese sehol sem oly 
konnyu, mint a kisiparban; azert talalkozunk a kartellekkel leg- 



1) L^sd : Schaffle : »Ziini Karlelhvesen und Kartellpolitik*, Zeitschrift 
fOr die gesammte Slaatswissenschaft LXIV. 6vf. 651. lap 6s Souchon, Les 
cartelLs dc Tagriculture en Allemagne. Paris 1903. (Colin). 



Digitized by 



Google 



26 

korabbaii a kisipar leren. A modern kartellalkotashoz hasonlo for- 
maban egyezraenyek eloszor ott fordultak elo, a hoi a mai ipari 
befekletesekhez hasonlo nagy befektetesek mar regebben tetettek es 
a hoi a nagy lok^nek immobilizilasa a tulajdonosokra nfeve eg>' 
elkeseredett verseny idejeben nagy koczkazatot jelenlett, igy a b^- 
nyaszatban, a hajoz^si iparban es a vasutak teren. 

A banyaszatban igen koran leteztek kartellek. Angliaban mar 
egy 1711-b61 szarmazo lorveny semmisnek es buntetendonek jelenti 
ki a banyatulajdonosok mindenuemu egyfezmenyeit az eladasi ara- 
kal iUetoleg ; ugyanazon torveny megtillja, hogy a koszenbanya- 
tulajdonosok a kereskedoknek mindenfele jutalmakat igerjenek azon 
esetre, ha kizarolag az 6 szenuket arusitjak el. Inie mily szerepet 
jalszotlak mar akkor is, a mai kartellszerzod^sekben oly nagy fon- 
tossagu exklusiv szei-zodesek. Az angol koszenbanya-tulajdonosok 
a XVIII. szazad folyaman es a XlX.szazad elejen is karlellben vollak, 
mig azut^n e kartell a mult szazad 30-as eveiben felbomlott. A ba- 
nyaszat es kiilonosen a koszen-, vas-, rezbanyaszat igen alkalmas 
talaj a kartell- es trustalkotasokra es ma is mindenutt az egesz 
vilagon nagy trustok es kartellek kezeben van.*) 

Ugyancsak sok dolgot adtak az angol turvenyhozasnak a goz- 
hajozasi tarsulatok fuvarringjei a 40-es es 50-es evekben es ezen 
k^rd^ssel parlamenti bizottsagok ismeteltcn foglalkoztak. A vilag 
hajozasanak legnagyobb resze ma is egyetlen nagy erdekszovelseg- 
ben van egyesitve, melynek tagjai az angol es amerikai hajozas 
nagy reszet magaban foglalo International Mercantile Marine Com- 
pany es a vezeto nemet, hoUand es franczia tarsulatok. 

A kartellek es trustok tortenetenek a legtanulsagosabb, a legtobb 
adatot nyujto es a lefolyasaban a legbefejezettebb reszet a vasutak 
kartelljei es trustjei kepezik. A vasutak atmentek a legvadabb ver- 
seny, kartellek es fuziok korszak^n es vegre monopoliumok birto- 
kaban, epp ugy, mint a nagyipari szovetkezesek, szemben talaltak 
magukat a kozvelemenynyel es az allammal. Fejlodesi menetiik 
megegyezik a kartellek es trustok fejlodesi menetevel, az allam es 
kozvelemeny elleni harczuk eredm^nyei pedig elore vetik ^rny^kukat 
a kartellek es trustok elleni harcz eredmenyeire. 

Cohn Gusztav^) az angol vasutak amalgamatiojahoz vezeto 

1) Lasd : A kartellek €s trustok slalisztikajdt. 

1) Zur Geschichte und Polilik des Verkehrswesens 1900. 199 1. 



Digitized by 



Google 



27 



fejlod&t a kovetkezokepp ecseteli: Az elso lepes a tarifak es a 
vitelsebess^gre vonatkozo megegyezesek voltak. Egy tovabbi lep^s 
oly egyezra^ny volt, mely szerint a vasutak palyaikat kolcsonosen 
hasznalhatjak, a nyeresegbol pedig vagy aranyosan reszesulnek, vagy 
kiki a sajal vonalain telt beveteleket megtartja. A 3-ik fok az, 
a midon egy kozos penztarba folynak az osszes bev^lelek es az 
elszamolas bizonyos elore megallapitott aranyok szerint tortenik ; 
itt m^r teljesen megsziinik a verseny, niert az egyes v^Ualatoknak 
kozonyos, hogy az 6 kocsijuk mennyit fut. A 4-ik fok a teljes 
fuzio, amalgamatio. Ezen utat tettek meg az angol vasutak, a mult 
szazad 40-es is 50-es eveinek legvadabb versenyetol a 70-es evekig, 
a mikor a vasuti tarsasagok amalgamatioja befejezodolt. 

Az angol vasutak tortenete azt is mutatja,^) hogy eppen a 
kozlekedesi v^llalatoknal mennyire termeszetes a kartellek es trustok 
alakulasa. Igy, midon egyes vasuti vonalak monopoliumok tudataban 
magas fuvardijakat szamitottak, az angol torv^nyhozas czt az altal 
akarta megakadalyozni, hogy paralell-vonalakat engedelyezett, minek 
kovetkezmenye egy egesz Angliara kiterjedo oriasi es merleket nem 
ismero verseny volt, mely valamennyi vasuti tarsasagot a tonk 
szelere juttatta, mig azulan belatva a helyzet tarthatatlans^gat, az 
egyezmenyek & fuziok korszaka kovelkezett, a mikor is a kiilon- 
bozo vasuti halozatok egymasba illesztese, egy rationalisabb es 
kozpontilag szervezett aru- es szemelyforgalom kifejlesztese nemcsak 
a vasuti tarsasagoknak, hanem a kozonsegnek is elonyere szolgalt, 
eppen ugy, mint a hogy a legutobb megalakult nemzetkozi hajo- 
zasi kartell a hajojaratok kiindul^si pontjainak es elindulasi ideje- 
nek kolcsonos megallapitasa altal a kozlekedesnek igen nagy szol- 
galatot tett. 

Hogy a fektelen verseny a fogyasztokra nezve milyen hatra- 
nyokkal jarhat, ugyancsak az angol vasutaknal igen sz^pen lathatjuk. 
A fektelen verseny t. i. szdmos oly vasutat hozott l^lre, a mely 
k5zgazdasagilag folosleges befektetest kepviseltek es igy a taiifSknak 
a monopoliumok letrejovetelekor magasaknak kellett lennidk, hogy 
a befektetett toke amortiz^lodjek eppen ugy, mint a trustoknel, 
a hoi az uzemek 50%-at, sot tobbet is beallitottak, de az arak ennek 
dacz^ra nem hanyatlottak, mert a tultermeles idejen befektetett 



1) Cohn i. m. 185— LM7. lap. 



Digitized by 



Google 



28 



tokeket is kamatoztatni kellett. A legnagyobb angol vasultarsasagok 
a London and North Western 1847 tol 1871-ig 60 onallo tarsa- 
sagbol, a Great Western 40 tarsasag, a North Eastern 28 t&rsasag 
amalgamatiojabol alakult s ezen vasutak monopolizaljak jelenleg 
Anglia kozlekedeset, mely a tarifak egyenlotlens^ge, de kulonosen 
magas volt^nal fogva folytonos t&madasoknak van kit^ve. 

Az angol vasutak fejlod&etol eg^szen eltero a franczia vasutak 
fejlodese, a hoi az allam egyes vonalakra monopoliumot adott es 
a vasuli halozat a legtervszerubben van epitve es igy egyes vona- 
lak kozott verseny alig fejlodott, minek kovetkeztiben tultermeles 
vasutakban nem fejlodott es a tarifak magas volta igen kevesse volt 
indokolva. Francziaorsz^gban tulajdonkepen nem is volt verseny az 
egyes vasultarsasagok kozott, minthogy bizonyos ir^nyokra a vasut- 
tarsasagoknak nionopoliumok volt. A fobb vonalaknak az 50-es 
evek folyaman valo kiepit^se utan megkezdodott a harcz az dllam 
es a vasutt&rsasagok kozdtt, melynek eredmenye volt az ^Uam fel- 
ugyeleti joga a vasutak felelt is bizonyos reszesedese a vasuttarsa- 
sagok jovedelmeiben (partage des benefices). Az eg&z franczia 
kozlekedest jelenleg 5 nagy tarsasag monopolizalja, az Kszaki, a 
Nyugati, a Keleti, a D^li es a Paris-Lyon-Mediterrainte vasut- 
tarsas^gok. 

A legf^ktelenebb versenyt a vasutak egym^s kozott az Unio- 
ban fejtetl^k ki. Az, a mi Angliaban kivetelesen tortent, hogy t. i. 
paralell-vonalakat enged^lyeztek, az Unioban napirenden volt, ugyau- 
azon pontok kozott egyszerre tobb vasut kozvetitette a forgalmat 
^s igy megtortent az is, hogy egyes vasutak versenytarsaik tonkre 
tetele czeljabol egy ideig teljesen ingyen (niSr t. i. a sz&Uitasi dij 
visszat6ritese mellett) kozvetitett^k az aruforgalmSt. Erne fojtogato 
verseny fejlesztelte ki epp ugy, mmt AngliSban a tarifa-pool-ok 
rendszeret mindaddig, mig az Interstate Commerce Act (1887.) a pool-ok 
alkotasat szigoruan megtiltotta.^) E tilalomnak az volt a kovetkez- 
m^nye, hogy a nagy vonalak a kicsiny vonalakat izolaltak, veluk 
minden osszekottetest megszakitottak s igy oket beolvad&sra keny- 
szeritettek. Ezzel megkezdodott a trustoknek a korszaka es hi^ba 
akarta ezt a Shermann Bill (1891), mely az dllamkozi forgalom 
vagy kozlekedes megszoritasara iranyulo minden int^zked^st tilt. 



1) Lsisd : 300. lap. 



Digitized by 



Google 



29 



inegakadalyozni, a nagy vasuti vonalak amalgamatioja feltarioz- 
tathatatlanul haladt elore. E torveny kijatszSsara alakitottak az 
u. n. Controlling or Securieties Company-kat, melyek a vasutak 
egyesitese helyett, mi tiltva volt, az erdekkozoss^get akkepen hoztak 
letre, hogy megvasaroltak a t^rsasagok reszvenyeinek 6sszess6get» 
avagy tulnyomo reszet, ennek alapjan sajat r^szv^nyeiket bocsa- 
tott&k ki s igy a tarsasagokat a veriseny kizar^saval egyseges elvek 
szerint vezettek. Az egesz oriasi eszakamerikai vasuti halozat, 
melynek kilometerszamai felet teszik ki az egesz vilag vasutainak, 
ily modon neh^ny nagy tafsasag es n^li^ny (nemelyek szerint 12) 
nagy tokepenzes kezeben van, v^gsoleg pedig k6t nagy erdekcso- 
portra oszlik, a Morgan-csoportra es a Kuhn-Loeb-csoportra, 
melyek sokszor kerulnek egymassal szembe.^) 

A vasutakba befektetelt nagy toke versenye es amalgamatioja 
igen sok tanulsagot rejt magaban a kartellekre es trustokre nezve; 
a legtanulsSgosabb a mi problemank szempontj&bol az, hogy az 
^llam a vasutak kartelljeivel, trustjeivel szemben micsoda Mlaspontot 
foglalt el es micsoda eredmenynyel, mert az erre iranyulo torveny- 
hozSsi int&kedesek immar tobb, mint felszazados multra tekinte- 
nek vissza. 

Attol az idotol kezdve, midon a verseny az egyes vasuti vo- 
nalak kozott megszunt es beallott a fuzio, ezzel pedig a monopolium 
korszaka, datalodik az allam kuzdelme a vasuti monopolium tul- 



») Az amerikai vasutak fejl6d6s6t 6s jelenlegi helyzel6t illet61eg, 
lAsd: Poor, Manual of the railroads of the United-States €s Lawson 
Americain Industrial Problems, London 11)03. Hires volt az u. n. -Burling- 
ton deak, a mid6n J. J. Hill 6s Pierpont Morgan megv^s^roll^k a Chicago 
Burlington and Quincey r6szv6nyeinek t6bbs6g6t €s ily ni6don kozgyu- 
Idsi hat^rozattal b6rbe adt^k ugyancsak az 6 controUjuk alatt 5116 Northern 
Pacific 6s Great Northern vasutl^rsasdgoknak, e ketl6t pedig a Northern 
Securieties Company-ban egyesitett6k. Hasonl6 m6don t6rt6nt a Southern 
Pacific-nek az Union vasutt^rsas^g altali megszerz6se s igy az elObbi, mint 
6n^6 vasutt^rsas^g, megszOnt 16tezni 6s el6bb rivalis^nak vazallusfiv^ 
lett Ezen p61d^kat halmozni lehetne 6s nagy tfirsasdgok, melyek 50-60 
milli6 6vi forgalmi bev6tellel birnak, gyakran folytatnak kiizdelmet egy- 
mds r6szv6nyeinek a megszerz6s66rt, mert a laza amerikai r6szv6nyt5rsu- 
lali t6rv6nyek a k6zgyul6si t6bbs6gnek korl^tlan jogokat adnak 6s ha 
egyszer egy idegen tdrsulat megszerezte egy mfisik t^rsulal r6szv6nyeinek 
t6bbs6g6t, akkor az 6tv6teli felt6telek rendesen nagyon kedvezStlenek. 



Digitized by 



Google 



30 



kapasai ellen. Ezen kuzdelem a mult szazad 40-es eveiben Anglia- 
ban kezdodott, az allamnak foly tonosan novekedo befolyasat biztosi- 
tottak 6s eredmenyei a kovetkezokben foglalhatok ossze: 

1. Fuvaroz^si k^nyszer es fuvarozasi sorreiid az elsobbseg 
alapjan. Ezen kenyszer a legtobb allamban, kiveve A.ngliat 6s az 
Uniot, fennall, de itt is tiltva van kulonbozo tarifak (discrimina- 
tions) alkalmaz^sa. Ezzel ki van zarva annak lehetosege, hogy a 
vasutak ipar- vagy banyavallalatokat kenyuk-kedvuk szerint meg- 
karosithassanak.^) Az ipari kartellekkel es trustokkcl szemben ennek 
mintajara ajanljak az eladasi k6nyszert (Kontrahierungszwang), mert 
egy koszen- vagy vasmonopolium eseteben koszen vagj^ vas hianya- 
ban egy-egy vallalat epp oly kevesse ^llhat fenn, mint a vasutak 
fuvai-szolgalatai n61kul. 

2. TariKk megallapitasanak joga (igy az Unio nemely alla- 
maban, mint Ohio, Michigan, Illinois, Wisconsin, Minnesota, Missouri- 
ban a 80-as evek v6ge fele allami biztosoknak joguk volt a tarif4k 
megallapitasa) maximaltarifak megallapitasa (Nemetorszag, Ausztria, 
Magyarorszag), tarifak leszallitasanak joga (igy Angliaban az 1844. 
augusztus 9-iki torveny megadja a parlamentnek a jogot a tarifak 
leszallitasara, a tarifaemelfe ellen pedig a Railway and Canal 
Gommission-hoz lehet felebbezni). A kartell es trustok elleni harcz- 
ban eppen a vasutakra valo hivatkozassal koveteltek egyesek az 
allami armeghatarozast, mely kerdes tanulmanyozasanal a vasuti 
tarifa-politika igen jo szolgalatokat tehet. 

3. Titkos refaktiak es kulonbozo viteldijak megallapitasa tilos 
es mindenkinek egyenlo viteldijak szamitandok. Ennek mintajara 
kovetelik, hogy a kartellek es trustok mindenkivel szemben egyenlo 
arakat tartsanak, nemcsak azert, hogy egyesek elonyben ne resze- 
siiljenek, de foleg az underselling megszuntet6se czeljabol. 

4. Az allam reszesedik a vasutak jovedelmeiben, ha azok bi- 
zonyos magaslatot ernek el. (PI. nalunk 15%-nM Francziaorszag- 
ban az 1885-iki torveny ertelmeben szinten fenn^U a partage de 
benefices). Ez, valamint azon kenyszer, hogy a vasutak olcsobb 
viteldijat szamitsanak, ritkan jar sikerrel, mert rendesen nagy be- 
fektetesek, koltekezesek es fizetesemelesek utj^n ezen t6rv6nyek 
hatalyat kijatszottak. Az allami reszesedes akar egyenes reszesedes. 



1) Ldsd ezek szerep(?t a trustok keletkez6scn61 (40. lap). 



Digitized by 



Google 



31 



akar pedig a monopoliumok progressiv megadoztatasa utjan szin- 
ten igen gyakori a kartell- es trustellenes javaslatok szotaraban.*) 

5. A vasutak allainositasa. Ezen rendszabalyt vegso eszkoz- 
kepen m^g oly raersekelt iro is, mint a mino Rath Zoltan volt,^) 
ajanlja a karteliek es trustokkel szemben, ha azok kizsakmanyolo 
arszabassal elnenek es veluk szemben maskepen boldogulni nem 
lehetne. 

Latjuk teMt, hogy a vasutakkal szeniben is, a nielyek &i- 
inentek a legvadabb verseny, a karteliek, fusiok, trustok es vegre 
az allamositas korszakain, nemcsak hangoztattak, hanem meg is 
valositottak mindazon rendszabalyokat, a melyeket most bar fel6n- 
ken a kartellekkel es trustokkel szemben is kovetelnek es a vas- 
uti politika nem egy oly rendszabaly praktikus megvalositasanak 
modjat mutatja, melyeknek a kartellekkel es trustokkel szemben 
valo alkalniazasat illetoleg, ma m6g igen sokat vitatkoznak. 

A kereskedelemben sem ritkak a szovetkez^sek kulonosen a 
lokalis kereskedelemben, a hoi ugyanazon tenyezok mukodnek 
kozre, mint a kisiparban. Mind nagyobb szamban keletkeznek ama 
trustszeru alakulatok, a melyek aruh^zak formajaban lepnek fel es 
a kis kereskedelmet elnyomassal fenyegetik. Igen gyakoriak a ke- 
resked6k kartelljei azon iparagakban, a melyekben karteliek letez- 
nek nemcsak azert, hogy a kartellel szemben vedekezzenek, hanem 
azert is, mert ily esetben a bevasarlasi Srak valamennyiukre egyen- 
loek es igy ok is csak egyenlo arak mellett adhatnak el. Mindama 
kenyszerito okok, a melyek a nagyiparban l^teznek, mint pld. a 
befektetesekkel jaro koczkazat, a kereskedelemben nem leteznek, 
mert ha a kereskedonek rossz uzleti kilatasai vannak, tokejet az 
uzletbol konnyebben vonhatja ki, mint az iparos. A letezo karteUek 
megtorese is igen konnyu a szuks^gelt befekteteseknek gyakran 
minimalis volt^nal fogva^) es ezert ritkabbak a kereskedok kar- 
telljei. 

Penzint&etek kartelljerol'mindeddig Europaban igen keveset lehe- 
tetl hallani es nehany lekintelyesebb nemet intezet f uziojatol eltekintve, 
egy nagyobbmervu koncentratiorol sem.^) Ellenben az Unioban a kon- 



• 1) Lasd : XXVI. fejezet. 

3; Eml6kirat a kartellekrol, Budapest 1900., 77. lap. 

3) Gninzel, Cber Kartelle. Leipzig 1902., 19. lap. 

4) Riesser, Zur Entwickclungsgeschichte dcr deulsclien Grossbankcn 
niit bcsondcrer Rucksicht aiif die Concenlrationsbewegiing. Jena 1905. 



Digitized by 



Google 



32 



centratio e teren is ori^si, a menuyiben a trustok alakulas^val sza- 
moskicsiny uzem szunt meg,amelyek financzialis sziiks^gleteiket a 
kisebb vid^ki penzinlezeleknel elegitett^k ki. Erne kisebb p^nzinte- 
zetek ilykepen klienseiket elvesztetWk es egy egesz iparagosszes finan- 
czialis szuksegleleit egy-egy banknal fedezi. Az amerikai p^nzintezetek 
alakulasat trustszerunek legfoljebb azert lehetne mondani, mert a 
trustok vezeremberei a penzintezetek egesz soraban vezeto szerepet 
visznek es mindezen penzintezeteket egyseges elvek szerint vezelik. 
Lawson^) miutan ecseteli, hogy a trustok, vasutak es batikok ko- 
zott milyen erdekkozosseg all fenn, tobbek kozott az illelo penz- 
intezetek es igazgatok felsorolasa utan pld. azon eredmenyhez jut, 
liogy »Directors of the Northern Pacific are also directoi-s or 
life and fire insurrance companies representing gross assets of 
836,237.488 and express companies wth a combined capital stock 
of sterling 1.517,39600((. 

A biztositasi intezetek szovetkezese is megkezdodott. Ennek utja- 
ban eddig valosziniileg az lehetett, hogy a biztositas ala eso kombi- 
nacziok oriasi variatioja lehets^ges, a mi egyseges normak felallita- 
ski megneheziti. A szovetkezes sziiksege azonban eppen a biztosito 
tarsulatokn^l igen nagy, mert a fektelen verseny odavezethet, hogy 
a koczkazat alabecsiiltetik, a biztositasi dijak leszorittatnak es a szo- 
lidabb tarsulatok abba a kenyszerhelyzelbe jutnak, hog>' szin- 
ten ezen fenn^Uasukat fenyegeto ketes palyara lepjenek, vagy pedig 
egyaltalaban elessenek biztositasi uzletek megkotesetol^.) Ennek 
tulajdonithato, hogy az utobbi idoben ezen a teren indult meg a 
mozgalom. Francziaorszagban mar 1889-ben letezett egy bizto- 
sitasi kartell ))Syndicat des Compagnies francaises d'assurance sur 
la vie et les accidents«, Ausztriaban a tuzbiztositas teren Idtezik egy 
kartell ))Fabrikenversicherungs-Teilungs-Verband(( n^v alatl, Ne- 
metorszagban ugyancsak egy tiizbiztosit^si syndikatus Kasselben es 
nalunk is az 1903-ik ev folyaman nyolcz biztosito intezet kartellt 
hozott letre. 

Lattiik immar, hogy az egyes kereseti agak mennyiben nyuj- 
tanak alkalmas talajt kartellek es trustok keletkezesere. Lassuk 
mar most, hogy mily koriilmenyek mukodtek ezeken kivul kozre 



1) I. 111. 146. lap. 

2) Grunzel i. iii. 18. 1. 



Digitized by 



Google 



33 

a kartellek fe truslok keletkezesenel. Azon korulmfeyek kozott, 
melyek a kartell- es trustalkotast elomozditjak, elso helyen allanak 
a vedov^mok. A vedovamok a versenyzok szamat korlatozzak, a 
versenyt olyanokra szoritjak, a kik korulbelul egyenlo eld&llitasi 
kolts^gekkel dolgoznak is igy keves szamu es egyenlo eloSllitAsi 
kolts^gekkel dolgozo versenyzok kozott a raegegyez^st letrehozni 
nem nehez. EUentmondasnak latszik, bogy eppen azon v^llalkozok, 
kik a v&iovamok szuksegesseget hirdettek, a belfoldi ipar felsegit- 
hetese czeljabol rovid idon belul nem elegszenek meg a vedova- 
mok nyujtotta magas arakkal, hanem szovetkez^s utjan a belfoldi 
piaczot megsarczoljak. A fejlod^s azonban ezt konnyen megmagya- 
razhatja, a mennyiben a vedovamok a letezo uzemek jelentekeny 
kiterjeszt^^t, ujabb es ujabb alapitasokat vonuak maguk utan, mi 
nagy versenyt hiv ki a belfoldi piaczon, tullermel^shez es az arak 
mely hanyatl^s^hoz vezet, ugy, bogy a belfoldi ipamak a vMova- 
mokbol semminemu haszna nincsen.i) 

Igy magyarazhatjuk meg, bogy a kartellmozgalom N^metor- 
sz^gban f61eg az 1879-iki vedovamtarif&k behozatalaval fugg ossze 
& bogy az Unioban a nagy trustalakitasok a 80-as 6vek kozepe 
fele, teh&t a magas v6d6vimok bebozatalaval leplek fel es ^Itala- 
nossk lett a tnistalkotas 1897 utan, a magas vedvamokat bebozo 
Dingley tarifa megszavazasaval.^) 

Azon felfogist azonban, hogj' a vedovamok okvetleniil szuk- 
segesek voln&nak kartellek es trustok keletkezesehez es nflkuluk 
nem is johettek volna letre soha, egyMtalaban osztani nem lebet es 
elegendo Anglia es Belgium peldajara hivatkozni, bogy az ellenke- 
zorol meggyozodjunk. Azonban t^ny az is, bogy Anglia 6s Belgium az 
egyeduli orszagok, melyekben vallalkozok szovetkezese letrejott vedo- 
vamok nelkul es ez csakis ez orszagok rendkivul fejlett iparSnak tulaj- 
donithato, minek kovetkezteben a kulfoldi verseny az angol es bclga 



') Sokszor szoktak id^zni List Frigyesnek azon mondasiU : Wenn 
der Schutzzoll fQr cinige Zeit die inlandischen Manufaktiirwaren verteuert, 
so gewahrt er in Zukunft wohlfeilcre Preise infolge der inlandischen Kon- 
kurrenz. 

2) Ennyiben igaza lehetett Havemeyernek a czukorlrust elnok^nek 
az Industrial Commission elott tett kijelent6s6ben : »The mother of all 
trusts is the Customs Tariff Bill « Report of the Industrial Commission 
I. 1. 101. 



Digitized by 



Google 



34 



piaczou bizonyos ipardgakban szaniba se jo. EUenben oiyan allamok- 
ban, a hoi a kulf oldi verseny szerepet jatszik, v6d6vimok nelkul nehe- 
zen leiesulhelnek karieliek, mert hiszen a minden oldalrol fenyegeto 
kulfoldl verseny a kartellt araugy is megtorne. Egy szabad kereske- 
delrai politikaval biro oszagban kartellek csak ugy letesulhetnek, 
ha az illeto nyersanyag masutt nem talaltatik, vagy az iparag 
masutt nem iizetik, ha a szallitasi koltsegek nagy szerepet jStsza- 
nak (mint koszen, so, czementnel stb.) vagy a nemzetkozi meg- 
egyezes alapjan, nemzetkozi kartell alakjaban^) vagy vegre mikent 
Angliaban a kulfoldi verseny az illeto iparagban a belfoldon si- 
kerrel nem lephet fel. 

Semmikep sem lehet oszlani azon felfogast^), mely szerint a 
kartell- es trustmozgalom Angliaban azert fejlodott oly keson, mert 
az invidualizmus rendkivul fejlett es a szabad verseny boldogito 
hatasaba vetett remeny meg igen eros volt. Ez epp oly kevesse 
fogadhato el, mint nemely nemet ironak azon allitasa, hogy a 
trustmozgalom fejlodesenek akadalya N^metorszagban a csaladi nev- 
hez es tradiciohoz valo ragaszkodas. A tapasztalat azt mutatja, hogy 
ez utobbit szivesen felaldozzak bizonyos szereny anyagi elonyokert 
es az individualizmushoz is csak addig ragaszkodnak, a mig nye- 
reseget hoz. Az ok egyszeruen abban fekszik, hogy az angol ipar 
nagy folenyenel fogva folytonosan emelkedo iranyt mutatott es 
minthogy aruit szerteszet az egeszen vil^gon adta el, nem erezte 
annyira a szovetkezes sziikseget. Midon a 90-es evek kozepen nem- 
csak a viligpiaczon, hanem sajat hazajaban is, az amerikai es 
nemet versenynyel talalkozott es az angol ipar folyton emelkedo 
prosperit&sa az eddiginel lassubb emelkedest mutatott, kezdte iparat 
amerikai es nemet mintara szervezni. 

Azon elmelet^) sem allhat meg, hogy minel nagyobb a kivi- 
tel is minel inkabb van az mas Allamok versenye altal megne- 
hezitve, annal inkabb erzik a belfoldon a kartell szukseget. l&ppen 
ellenkezoleg egy kulfoldi export letezese nem hat elomozditolag a 
kartellalkotasra, kiveve akkor, ha a kivitel forcirozott es a valdsa- 
gos termelesi viszonyoknak meg nem felel. Az angol export, eppen 



1) Licfniann, Schiitzzoll und Kartelle, 1903. 5. 1. 

2) Liefniann i. m. 8—9. lap. 
•^) Liefmann i. m. 9. lap. 



Digitized by 



Google 



35 



mert Anglia vamokat nem ismer, nem alapszik, mikent az amerikai 
es n^met export az u. n. »dumping«-en vagyis az eloallitasi arakon 
aiuli eladasokon, hanem az angol ipar tenyleges folenyen, melyiiel 
fogva olcsobban allit eld, mint az importalo allam. Minthogy az 
ily kivitel nyereseges fe a v&Ualatok rentabilit^s&t emeli, t^nyleg 
nem fogja szoritani a v^Ialatokat a sok korlatoz&ssal j4r6 szovet- 
kezesre. Hogy a kartellszerzodes az^rt volna szuks^ges, bogy ma- 
gukat a belfolddn az olcso kulfoldi arak^rt kartalanitsak, csak 
ottan igaz ncmileg, a bol egy kiviteli jutalmakkal dolgozo ipar all 
fenn, mint pid. a czukorban, vagy a hoi bizonyos iparagak kon- 
tingent^lasa rejtett kiviteli jutalmakat foglal mag&ban. Ezen ipar- 
agakat a kiviteli premiumok, kedvezo konjunkturSk nagyra nevel- 
tek & exportjat megbovitettek es midon azut&n kedvezotlen viszo- 
nyok, igy fokozott verseny a kulfoldi piaczon allottak be, akkor 
az araknak legalSbb a belfoldi piaczon valo emelese czelj^ol a 
belfoldi piaczot kartellirozzak. Ez nem azert tortenik, hogy magu- 
kat az olcso kulfoldi ^rak^rt kartalanitsak, mert hiszen a kartel- 
leknek nem cz^ljuk a kulfoldnek olcso Sruval valo ellatSsa, hanem 
mivelhogy a kiilfdldi piaczot nem kartellirozhatjdk legalabb a bel- 
foldit monopolizaljak ^s a lehetos^gig kihasznaljak, az exportot 
pedig fentartjak, mert a nagy export az atlagos eloallitasi koltse- 
geket leszoritja es igy a belfoldon eladott mennyis^gekbol huzott 
hasznot is novelik. Azon eg^szseges kivitel azonban, melyet pi. 
Anglia hosszu ideig folytatott, feleslegesse tette a szovetkezest ^s a 
mikor szovetkeztek, ez nem az6rt tortent, hogy a magas belfoldi 
arakkal az alacsony kulfdldieket fentarthass&k, mert hisz ez Anglia 
szabad kereskedelme mellett mar a reimport miatt is lehetetlen, 
hanem hogy a szovetkezes elonyeit elvezzek; ez6rt tulnyomoak 
Angliaban az amalgamatiok es igen ritkak a kartellek, mert a kar- 
tellek valtozatlan eloallitasi koltsegek alapj&n allanak es igy a ver- 
senykepess^get a kulfoldi versenynyel szemben nem novelik, elleu- 
ben a trustok a koncentrdtio folyt&n leszallitott elo^litasi kdlts^gek 
utjan gyozelmesen SUhatjSk meg az az esetleges »dumping((-et is. 
A szabad kereskedelmi orszagokban teh^t ink&bb trustok fognak 
keletkezni, vagy pedig a kulfoldi termelokkel valo kiegyezes utjan 
nemzetkozi kartellek.^) 



1) Hogy a vMSvamok a kartellek politikajara niilyen befolyt^ssal 

3' 



Digitized by 



Google 



86 

Sz^mos mas koriilmeny van m6g, a melyek a kartellek e& 
trustok 16trej6vetelet el6mozditjak es keletkezesuk elofeltetelet kepe- 
zik. Ilyenek a v&ilalatok erokepessegeinek egyenlo volta, vagyis hogy 
egyenlo eloallitasi koltsdgekkel dolgoznak, mert ez kizarja annak 
lehetoseg^t, hogy egymSst a piaczrol kiszoritani kepesek volnanak ; 
a szerepet j^tszo v&llalatok csekely szaraa, mert sokkal konnyebb 
megegyezest 16trehozni n^hany vallalat, mint szamos vallalat diver- 
gk\6 ^rdekei kozott ; ennek daczara ismerunk kartelleket, a melyek- 
nek nagyszamu tagjai vannak, igy pi. a rajna-weslfaliai szenszindi- 
katusnak 84, a neraet nyersczukorgyarosok kartelijenek 400, a 
Verwerthungsverband deutscher Spiritusfabriken-nek 4000 tagja van. 
Ez ott fordulhat eld, a hoi a termel6si koltsegek a nagy es ki& 
vallalatok kdzott nem mutatnak jelentekeny kulonbseget, vagy a hoi 
a kisebb vallalatoknak egy bizonyos mennyisegre monopoliumuk van, 
mint a czukor- es szeszkontigentalasnSl, egy szoval olt, a hoi a 
kisebb vallalatok a nagyobbakkal szemben fentarthatj^k magukat. 
A trustok politikaja rendesen a kimeletlen beolvasztSsban csucso- 
sodik ki; minthogy azonban a kicsiny vallalatok a nagy vallala- 
tokkal szemben alig ^Ihatnak fenn, a trustok cz61ja lesz eloszor a 
nagy vallalatokat beolvasztani es azut^n a kicsiny vallalatokat. 
melyek a veluk szemben alio oriasi hatalommal alig versenyezhet- 
nek, elonyos modon felszivni, vagy tonkre tenni. 

Kartellek ^s trustok tulnyomolag csakis oly iparSgakban szok- 
tak letrejonni, melynek term^kei nagy mert^kben helyettesithetok,. 
vagyis egynemu tomeg&rut allitanak eld, melyek egyeni sajatsdgok- 
kal nem birnak, mindsegileg pontosan determin^hatok, az izlesnek 
szerepe nincsen ^s a verseny tisztan az arkulonbozetre szoritkorik. 
Vagyis minel kevesbbe tukrozteti vissza valamely aru sajatsag&nal 
fogva eredetet, annal konnyebb lesz a kartellalkotas, mert egyet- 
len v^alkozo sem produkalhat olyas valami kulonoset, a mi 
neki allando vevokort biztositana. A legelso es ieghatalmasabb 
szervezetekkel dppen ez^rt a tomegfogyasztas targyat k^pezo iruk- 
ban, mint czukor, szesz, so, koszen, liszt, t^gla es felgyartm&nyok 
ter6n, mmt nyersvas, vaslemez, drot, cellulose stb. tal&lkozunk. 



voltak €s hogy a v6d6vaniok megszQntet^se, mint kartellpolitikai rendsza« 
bdly milyen behat^ssal lehetne a kartellek ^s trustOk magatart^sdra errCl 
Msd a xni. 6s XXIir. fejezeteket. 



Digitized by 



Google 



37 

A felgyartmanyok kulonosen azert alkalmasak a karlellalkotasra, 
mert termeloi rendesen csak n^hany nagyobb vevovel, t. i. a kesz 
aruk eloallitoival allanak szemben, a piacz is sokkal konnyebben 
tekinthelo at es erne nagy fogyasztok nyomasaval szemben, kik 
maguk is rendesen kartellben vannak, vedekezniok kell. 

Oly iparagakban, melyekben az aruk es minosegek nagy 
kuldnbozese lehetseges es aru es vedjegyek leteznek, a kartellalkotas 
igen nehez. Igen neh^z t. i. ezen kulonbdzo minosegu amkra egy- 
ontetu eladasi arakat es eladasi felteteleket megallapitani. Ezert 
szenvedett pi. hajotorest az osztrak kaszagyarosoknak kartellalko- 
tasi kiserlete, inert ugyan egyformaju, hosszusagu es kiallitasu ka- 
szak ara v^djegyiik minos^ge 100 drb-kent 54 es 144 kor. kozott 
hullainzik. Az aruk sokfelesegenel fogva ugyancsak nehdz a kar- 
tellalkotas a gepiparban, a textiliparban, az agyag- es iivegiparban. 
Ezen iparagakban egyes nagyobb fogyasztas tSrgyat k^pezo aru- 
czikkeket (gyapotfonal, pamutfonal, tukoruveg, palaczkuveg stb.) 
szoktak kiragadni, ezen czikkekben kizarolagosan bizonyos typusok 
termeleset kotelezoleg behozni es ezek ar^t es eladasi felteteleit meg- 
hatarozni. Kivaloan alkalmas a karlellalkotasra a chemiai ipar. Ne- 
nietorszagban mar 1898-ban ezen iparagban 82 kartellt szamlaltak 
ossze. Ennek oka az, bogy a chemiai iparban nagyreszt nagy 
uzemek leteznek es egy-egy chemiai iparczikkben gyakran k^t -ha- 
rem gyar latja el az egesz orszag sziiksegletet es ilyen keves szamu 
nagy uzem k6z5lt egy-egy iparczikkre vonatkozolag konnyu meg- 
egyezest letrehozni.i) 

Trustok alkotasara ugyancsak ezen iparagak alkalmasak, mert 
ily modon utaztatasi koltsegekben es reklamban nagy megtakarit^- 
sok tehetok, e mellett pedig foleg azon Srukban, melyek kevesbe 
az emberi munka, mint ink^bb a gepek, inkabb a befektetett, mint 
forgo toke nagysaga dont, mert az uzemkolts^geket a kozpontositas 
altal jelentekenyen redukalni Ichet. Sokkal konnyebb tov^bba kar- 
tellek ^s trustok alkot^sa, ha az uzemek egy helyen kdzpontosul- 
nak, mert ezzel nagyreszt az eloallitasi koltsegek es a fuvardijak 
azonoss^ga j4r & a k5zvetlen erintkez6s megkdnnyiti a megegye- 
zest, ha tovabba a fogyasztasi terulet korul van hatarolva, mert 



^) Pohle, Die Kartelle der gewerblichen Unternehmer. Leipzig 
1898., 80. iap. 



Digitized by 



Google 



38 

akkor a verseny sokkal elenkebb szokott leiini; a konsolidalt ipar- 
agakban inkSbb, mint a talalmanyok folytan nagy valtozasoknak 
alavetett iparagakban, mert az egyes v&llalkozo meg mindig remel- 
heti, hogy versenytarsai folebe kerekedhetik ; az allando ^s kevesebb 
arhuUamz&soknak kitett ^rukban ink^bb, mint azokban, metyekben 
jelentekenyebb spekulacziok lehetsegesek. 

Nelkul5zhetetlen elofeltetel, hogy a kartellben, illetve a trust- 
ben a legnagyobb vallalatok es a legalacsonyabb eloallitasi koltse- 
gekkel dolgozo uzemek egyesitve legyenek, mert egy kivul marado 
hatalmas versenytars az egesz kartellt megbonthatja, a trustnek 
pedig lehetetlenn^ teheti magasabb arak bevezetes^t es ennek foly- 
tan feleresztett alaptokej^nek megCelelo kamatoztatasat. Szukseges 
tovabbi, bogy a termelo kepessegnek 70 — 80%-a kepviselve legyen, 
mert csak ez esetben k^pesek az ^rakra donto befolyast gyakorobii. 
Nem szukseges azonban, hogy az osszes letezo uzemek a szovet- 
ke^eshez csatlakozzanak, mert a tapasztalat ismetelve megmutatta, 
hogy a kivul marado kisebb uzemek a kartell vagy trust Srpoliti- 
kajit koveti. Nincsen kartell es nincsen trust, mely tenyleges mo- 
nopolium folott rendelkeznek es az osszes letezo uzemeket egyesi- 
tene. Miert beszelnek megis a kartellek es trustok monopoliumarol 
es monopolistikus arszabasarol ? Miert hangoztatjak megis azok» 
a kik a kartellek es trustok torvenyhoz^si szabalyozasat k5vetelik, 
hogy a torv^nyhozasnak sem speczialisan a kartellek, sem a trustok 
ellen kell iranyulnia, hanem a monopoliuniok ellen ^ItalSban, mely- 
nek az emlitettek csak alfajit kepezik? Letezik-e valosiggal ily 
monopolium es ennek birtokaban a kartellek ^s trustok volnanak, 
avagy legalabb oly modon uralkodnak-e, mintha tenyleg egyed- 
arusSg felett rendelkeznenek ? Ezen kerd^sek ugy elmeletileg, mint 
gyakorlatilag oly fontossaguak, hogy e czelra kulon fejezetet 
sz^ntunk.^) 

Daczara annak, hogy a kartellek es trustok keletkezesenek elofelte- 
telei nagyban es eg^szben ugyanazok,^) mi okozhatta megis a fejlodes 
kettevalisat, mely Europiban a kartellekhez, az Unioban pedig a trus- 
tokhoz vezetett ? Ennek tobb igen melyre hato oka van. A verseny ele- 



1) Ldsd: X. fejezet. 

-) „Causes of combinations substantially the same in Europa as in 
the U. States" mondja Jenks i. m. 229. I. 



Digitized by 



Google 



39 



sebb volta es a gazdasagi v&lsagok gyakori ismetlodese mellett, melyek 
mar onmagukban veve is ama m^r, a r^gebbi franczia szoczialista irok 
(Louis Blanc, Proudhon) altal hangoztatott elvnd fogva, mely szerint 
min61 ilesebb a verseny, ann&l hatalmasabb a belole sz&rmazo mo- 
nopolium, egy erosebb es korl&tlanabb monopoliumhoz kellett szukseg- 
kepen vezetnie. Nem ebben rejlik azonban a trustok keletkezesenek 
az oka, mert ezen korulm^nyek, b^r talan valamivel enyh^bb for- 
maban, Europaban is fenforogtak, hanem oly korulminyekbeii^ 
melyek Eur6pabaii kozre nem mukodtek. Ezen okok az EuropSban 
joreszl ismeretlen, u. n. discriminations, tovabba az amerikai jogszolgal- 
tatasnak es torv^nyhozasnak az europaitol eltero iranyzata es a milieu^ 
melyben az Unioban a termeles vezetoi elnek. 

A »discriniinations« azon titkos refakti^k, a melyekben a 
vasutt&rsasSgok a nagyobb iparvallalatokat reszesitik. A nagy tar- 
sulatok ezen elonyben valo r^szesitesenek oka abban rejlik, hogy 
a vasuti tarsasagok kozott az Unioban a verseny sokkal nagyobb 
volt es ezert legfobb torekvesunket az kepezte, hogy egy nagyobb 
vallalatnak szallitasait a maguk reszere biztositsak, a mely nekik 
allandoan biztositja kocsiparkjuknak kihasznalasSt, szemelyzetuknek 
foglalkoztatasat. Azon nagy versenyben, a melyben a vasuti tarsa- 
sagok egymassal allottak, konnyu volt egy-egy oriasi vallalat veze- 
tojenek a vasuttarsasagnal kieszkdzolni azt, hogy ugyanazon szakma- 
beli versenytarsainak csak hatranyosabb felt^telek mellett teljesitsen 
szolgalatokat. Kicsiny versenyt&rsak nagyobb sz^Uit^si dijakat fizet- 
nek, termekeik sokaig vesztegelnek az indoh&zakban s ez Sltal az 
amugy is neh^z verseny m^g jobban meg van nehezitve. Ily viszony 
allott fenn pi. a Standard Oil Trust Co. es a Pensylvania Railroad 
kozott, melynek eredmenye volt az osszes kisebb petroleum fino- 
mitok tonkre menetele. A Western Union Telegraphic Co. pedig, 
mely a telegraf-t^rsulatok tulnyomo reszet egyesitette magaban, 
hosszu ideig folytatta azon gyakorlatot, hogy bizonyos hu*lapokkal 
egyezsegre l^pett es a tobbi hirlapok surgonyeinek tovabbit&sat 
megtagadta, ugy hogy kenytelenek voltak visszavonulni. Ezen gya- 
korlat Sltalanos volt az Unio eg&z teruleten es a discriminationst 
tilto Interstate Commerce Act daczara tovabb is fenn&Uott es a 
trustok a kicsiny tarsulatokkal szemben tovaLbra is jelentekeny 
elonydket ^Iveztek, minek folytfin ujabban ism^t torvenyhozasi intez- 
ked^sekkel torekszenek a vasuti t&rsasagok hathatosabb ellenorze- 



Digitized by 



Google 



40 



sere.i) A kicsiny uzemeknek a nagy uzemekbe valo beolvadasa utan 
azutan a nagy larsulatok inegalkottak a nagy trustdket. A ))discri- 
niinations« ezentui annal sulyosabban nehezedtek a kisebb vallala- 
tokra, inert mig a 80- as evekben meg mintegy 100 egymassal 
versenyzo vasultarsasag (competetive systems) letezett, addig 1902-ben 
mar csak nehany ))Competetive syslem« letezelt & ezeknek legtobbje 
vMhatatlan kapcsolatban van egy-egy nagy trusttel.-) 

Egy tovabbi ok a trustok keletkezesere az amerikai torveuy- 
hozasnak pool-okat tilto torv^nyei voltak. A szabad vei-seny fen- 
tartasa torvenyhozasi intezkedesek utjan azonban nem sikerulhelett 
eppen oly kevesse, mint a hogy a czehek monopoliumat sem lehe- 
tett volna megvedeni a gozgep tamadasaival szembeu, mert a goz- 
gep a czehek termelesi eszkozeit sajatitotta ki, az oriasi vallalatok 
pedig a kicsiny i'lzemeket, es semmi torvenynyel sem lehetett meg- 
parancsolni, hogy a nagy uzemek egymassal versenyezzenek. Az 
amerikai n6p lorvenyhozasi szelleme ugyanolyan, mint gazdasagi 
tevekenysege ; nem riad vissza a torvenyekkel valo kiserletezestol, 
nem akarjak valamely torveny hatasainak biztos eselyeit kiszami- 
tani es epp oly gyorsan hozzak, mint a hogy elejtik torvenyeikeL 
Innen ama sok, neha evekig fennallo, de sokszor rovid ido mulva 
visszavont truslellenes torv6ny. Az egyes amerikai allamoknak tor- 
venyhozasa s a legfelsobb torv^nyszeknek gyakorlata lehetett na- 
gyon eltero, abban azonban mindig nagyon kovetkezetes maradt, 
hogy a pool-okat es a kartellszeru egyezmenyeket karhoztatta. A 
tulajdonnak s a vele egybekapcsolt termelesi eszkozoknek alruha- 
zasat azonban nem szuntelhette meg, ez pedig a legradikMisabb 
modja volt a kulonbozo vallalatok kozott a verseny megszunte- 
tesenek. 

A kicsiny uzemek pusztulasanak egyeb okai is voltak. A Cen- 
sus Report^) buszken emeli ki, hogy az amerikai ipar epen ugy. 



1) Az Industrial Commission el6tt tobben beismert6k, hogy a titkos 
relakti^k rendszere tovdbbra is fcnn^ll 6s nehogy az allami ellenSrzo 
kozegek erre rajohessenek, uzleti konyvekct nem vczetnek a nyujtott 
visszaterit<5sekr61. (Lasd : Report XIX. kotet 659. lap.) 

2) Ltisd: Political Science Quarterly 1902. B. H Meyer. The Past 
and The Future of the Interstate Commerce Commission. 

^) Lasd Census Reports. Twelfth Census of the United States Taken 
in the year 1900. Manufactures Part. VII. vol. LVIII. 5. §. 



Digitized by 



Google 



41 



mint a hogy az egesz amerikai kozszellem teljesen ment a traditioktol. 
(Fredom from tradition.) Az europai ipar a kapitalismus teljes kifejlode- 
senek idej^n m&r a fejlettseg bizonyos fok^n allott, a regi befektetese- 
ket egyszeruen kidobni nem lehetett es azok tov&bbra is uzemben^ma- 
radtak. Az europaiak tovabba nagyon is ragaszkodnak a regi eld- 
allitasi modokhoz 6s ennek kovetkeztdben konzerv^ltak bizonyos 
versenyzesi egyedeket, melyeknek technikai berendezesei korunk 
technikai haladasaval tobbe osszhangban nincsenek.i) Az Unio ipari 
haladasa ellenben csak alig nehany ^vtizedes multra tekint vissza 
s mar enn^lfogva sem keletkezhettek olyan kicsiny uzemek, a me- 
lyek Europaban fentartottak magukat. A vallalatokat niindjart a 
legszelesebb alapokon letesitettek es a legmodernebb technikai be- 
rendezesekkel lattak el. A konczentraczionak nagyobb volta es azon 
alacsony eloallitasi koltsegek is, melyekkel az amerikai uzemek 
azonnal dolgozni kezdtek, sokkal kevesbe teitek leliet6ve kisebb 
uzemek fennallasat, mint Europ&ban. A kuzdelemnek rendkivuli 
elessege, az uzemek szamanak folytonos devalvacziojahoz vezetett 
es a fenmarado nehany vallalat fuziojat megkonnyitelte. 

Ama moralis & szellemi millieu is, melyben az amerikai nep 
el, szinlen jelent^kenyen hozzajarult ahhoz, hogy a fejlodes az 
Unioban mas iranyt vett, mint Europaban. Az amerikai nepnek 
azon jellemvonasa, hogy az eletnek legszebb lenduietet gazdasagi 
ambiczioinak kielegiteseben keresi, szint^n hozzajarult a verseny 
elessegehez es kime1etlens6gehez. A gazdasagi tevekenyseg az europai- 
nak csakis arra szolgal, hogy az elet egyeb szepsegeit elvezhesse; 
kdzeletunk idealisztikusabb volta, a kontemplativ elet gy5ny6reinek 
ismerese es folytonos dicsoitese magaval hozza, hogy az europait 
egesz eleten keresztiil ^thatja az a tudat, hogy vannak egyeb kel- 
lemes erzelmek is, mint fektelen hatalmi vagyainknak kiel^gitese 
es riv^isaink legyozese. Az amerikaiak az 61et ezen oldalainak 
finomsagat kevesbe osmerik ; ha nagy tokek felett rendelkezik, ugy 
legmagasabb ambiczioja, hogy a piacz felett meg szuverenebb mo- 



1) Census Report u. o. >This inherited and invuitive adherence to 
old fashioned methods is illustrated by the silk industry in France, 
wehere the handloom still predominates over the power-loom and by 
the tin plate industry in Wales, where, until recently hand methods of 
production were still in force.* 



Digitized by 



Google 



42 

don uralkodj^k s ez ^tal polg&rt&rsai elott a leheto legmagasabbra 
emelkedj^k. Hawemeyer a czukortrust einoke mondotta az Industrial 
Commission elott, hogy az 6 legmagasabb ambiczioja egyedul fino- 
mitani az amerikai n6p fogyasztotta czukrot es Mr. Gates ugyan- 
csak ezen alkalommal mondotta, hogy az Americain Steel and 
Wire Co. szervezoinek legmagasabb ambiczioja volt a vil4gpiaczon 
a drot- ^s drotszeg-uzletet iranyitani. Europaban ellenben a piacz 
hodolatanal van m^g egy magasabb forum, melyet penzembereink 
tobbre becsiilnek & ez az udvarok 6s a tortenelmi arisztokraczia 
kegye. V^gre mig AmerikSban a gazdasagi elet a legkimdletlenebb 
harcz jegyeben ^11, melynek bestialitasat sokszor meg a l&tszattal 
sem akarj^ szepiteni, addig Europaban az ethikai momentumok 
hangoztat&sa azert is igen gyakori, mert vSUalkozoink es penzem- 
bereink allandoan az 411ammal osszekottetesben es az aUam befo- 
ly&sa alatt allanak; mar pedig az allam az erkolcs es igazsag leg- 
magasabb ore gyanint szeret szerepelni. Ime ilyen milieu v&lasz- 
totta ki azon szervezo zseniket es nagy spekulansokat, kiknek eleg 
tehets^guk es mereszseguk volt ama oriasi szervezethez szuks^es 
financzi41is es technikai organisatiot letrehozni. 

Nem az onAUos^gra valo vagy, nem a csaladi piet^s (mint 
azt nemely nemet ir6 szereti feltuntetni), nem is az a Klelem, hogy 
a trustben, vagy fuzioban az illeto vallalat individualitasa elvesz- 
ven, a vallalat hirneve es a vevok hozz^ja szokott kore is dvesz 
es k&obb, ha a trust, vagy fuzio balsikerrel vegz6dn6k, nehezen 
lesz visszaszerezheto, okozta a fejlod^s kulonbozo voMt Europa- 
ban es Amerikaban; mert hiszen ezen psychologiai korulmenyek 
egyenlokeppen allottak fenn mindket gazdasagi teruleten. Ez epp 
oly kev&se igaz, mint nemely franczia ironaki) azon 411it&sa, hogy 
a kartellmozgalom Francziaorszagban az^rt olyan gyenge (osszesen 
mintegy 20 kartell l^tezik csupSn), mert a szovetkez^ eszm^je 
gyeng^bb Francziaorsz4gban, mint N^metorszagban ; sokkal nagyobb 
fontossaggal birt e tekintetben, hogy Francziaorsz^g ipara t&volrol 
sem mutatta ama rohamos fejlodest, mint a Nemetorszag, Anglia 
vagy az Egyesult Allamok ipara. Francziaorszagban a verseny nem 
volt oly heves, ujabb versenyvSllalatok nem keletkeztek oly meny- 
nyisegben, a valsagok nem voltak oly gyakoriak ^s igy nem ^rez- 



1) L6sd Golliez i. m. 130. 



Digitized by 



Google 



43 



tek annyira a szovetkez^s szukseget. A Code P^nfil 419. §-a, mely 
buntet^ terhe alatt tiltja a vallalkozok koalicziojSt, bar eddig teny- 
leg alkalmazva nem lett, szint^n hdtraltatolag hathatott a kartell- 
alkotSsra. 

Az Unio vedvamos politikSja sem okozhatta a fejlodes elva- 
lasat, mert hiszen van el6g europai ^llam, mely nek v^dvarajai oly 
magasak, mint az Unioe, meg sem keletkeztek egy-egy egesz fogyasz- 
lasi teruletet uralo trustok. 

Az eltero jogszolgaltatas, a discriminations niellett lovabba az 
is nagy befolyassal volt, hogy Europaban sohasem leptek fel vallal- 
kozoinkkal szemben szellemileg es gazdasagilag oly hatalmas egyeni- 
segek, a kik egyreszt egy kimeletlen versenynyel vato fenyeget^snek 
ervenyt is tudtak volna szerezni, masreszt oly rendkivul elonyos 
atveteli felteteleket aj&nlottak volna, melyek egy iparagnak osszes 
vallalkozoit megvesztegetni kepesek voltak. De vajjon ama sokszor 
ket-haromszoros atveteli araki), melyeket a promoterek az uzemek 
tulajdonosainak fizettek es a melyek nelkul a tmstokat letrehozni 
alig lehetett volna, minden iizleti szamitast ndkuldztek-e ? A trus- 
tok csak azon vegtelen nagy optimismusnak eredmenyei-e, mely- 
lyel az amerikai nep, kulonosen pedig vezerei a gazdasagi fejlodes 
hatartalan volta es a monopolium korlatlansaga irant viseltettek? 
Ketsegtelenul ezek is nagy szerepet jatszottak, de azon oriasi ter- 
meszeti javakban duslakodo terulet az 6 oriasi tokegazdagsagaval, 
nipessegenek rohamos emelkedesevel es rendkiviili fogyasztokepes- 
s^evel re&lis alapjait k^pezi azon uzleti optimismusnak, melyek a 
trustok keletkezesenel oly nagy szerepet j&tszottak. 

A verseny kimeletlenebb volta a koncentratio nagyobb merve, 
kartelleket tilto torvenyhozas, discriminations, nagy szervezo egye- 
nis^ek fell(^pte is az Unio oriasi gazdasagi fellendiilese es bizonyos 
tekintetben laz^bb r&zv6nytarsulati joga, egyuttveve tereltek a fej- 
\6disi a trustok iranyaba. Europa teruleti szakadozottsaga, reszveny- 
tarsulati torvenyeinek szigorubb volta, kartelleket tilto torvenyek 
hianya, a verseny kikuszdbolesenek egy kevesbe radikalis mod- 
jahoz, az ellent^teknek csupan egyezmenyszeru kiegyenlitesehez 
vezelett. 



1) L^sd 155. lapon. 



Digitized by 



Google 



44 



Igen sokan vannak,i) a kik azt allitjak, hogy a kartellek es 
trustok nem a gazdasagi evolutio eredmenyei, hanem ugy a kar- 
tellekben, mint a trustok keletkezeseben egy vagy tobb mesterseges 
elem jatszott kozre, nielyek nelkul soha nein is joltek volna letre; 
ilyenek a vedvainok, a discriminations stb. Sot Colliez a mester- 
seges elemek koze ama psychologiai motivumot is szamitja, mely 
a mesterseges verseny kikuszoboiesere iranyul 6s kartellek szerintea) 
»un efTet de {'organisation politique et economique actuelle, orga- 
nisation dependant de la volonte humaine qu*il suffirait de modifier 
pour en faire disparaitre la presque totalite.(( 

L&ttuk azonban, hogy bar a vedovamoknak es a discrimina- 
tionsnak nagy befolyasuk volt a fejlodes gyoi*sitasara, azonban a 
fejlod^si menet n^lkuluk is ugyanaz lett volna. Mindezeknel sokkal 
hatalmasabb motivumok voltak az onfentartasi v^gy es a nyereseg 
cmelesenek vagya, ezek pedig vedvamok es discriminations nelkul 
is megtalaltak volna amaz eszkozt, a mely az o vagyaik es czeljaik 
kozolt a legegyenesebb vonalat kepezi, t. i. a verseny kikiiszobo- 
leset. A verseny kikuszobolese tehat ama legmelyebb osztonokon 
alapszik, melyek az ember gazdasagi tevekenyseget iranyitjak, t. i. 
az onfentartasi es a rivalitasi vagyon. Az onfentartasi es rivalita^ 
vagyon alapulo gazdasagi tevekenyseg egyreszt es az oket kornyezo 
termeszeti es gazdasagi erok egyuttveve adjak a gazdasagi evolutiot. 
A verseny kikuszobolese tehat egy integrans r^szet kepezi a gaz- 
dasagi evolulionak, eppen ugy, mint a szabad vei-seny, a melynek 
uralkod^sa szinten csak addig tart, a mig a leheto legkisebb ero- 
kifejtesnek es a leheto legnagyobb haszonnak szolgal. 

A gazdasagi evolutioval, mely semmi egj'eb, mint a gazda- 
sagilag miikodo okok es okozatok lanczolata, parhuzamosan halad 
a politikai hatalmi eszkozok evolutioja, a melyek egym&ssal kolcson- 
hatasban vannak. Minden gazdasagi jelenseg egyszersmind politikai 
hatalmi okok befolyasa alatt jott letre, mert hiszen minden gazda- 
sagi jelenseg csakis a letezo jogintezmenyek keretein belul folyhat 
le es minden politikai hatalmi jelenseg egyszersmind gazdasagi okon 
is alapszik, mert hiszen a politikai hatalom egyik legerosebb esz- 
koz^t a gazdasagi erok kepezik. Nem is lehet tehat arrol szo, hogy 

1) Lasd pld. Colliez i. m. 327. 6s kOv. Diichaine Les Associations 
<lc Producteurs 522. lap 

-) Lasd : i. ni. 341. lap. 



Digitized by 



Google 



46 

a keltot egymastol elvalaszszuk s azt mondjuk, hogy valamely 
jelens^g csak a gazdasagi evolutio, vagy csak a politikai evolutio 
eredmenye, hanem csakis arr61, vajjon valtozallan politikai viszo- 
nyok kozott 16trejdtt volna-e egy gazdasagi jelenseg es viszont, 
vajjon valtozallan gazdasagi viszonyok kozolt letrejolt volna-e egy 
politikai tunemeny? A kartellek ^s trustok esetebcn azt k^rdezzuk, 
hogy a politikai erok beavatkoz^sa nelkul, melyek a vedvamokat 
letre hoztak, * letrejoltek-e volna a kartellek is trustok? Erre a 
kerdesre mar fentebbi) megadtuk a valaszt es azt a kovetkezte1;est 
vontuk le, hogy a kartellek es trustok tisztan a gazdasagi evolutio 
eredmenyei, mert eppen ugy, mint a hogy a szabad verseny, ugy 
a verseny kizarasa is a leheto legnagyobb nyercseg eler^senek az 
eszkoze, olyan milieuben is, melyben tiszt4n ^s kiz^rolagosan gaz- 
dasagi erok mukodnek kozre. 

De van egy masik mod is annak bebizonyitasara, hogy a 
kartellek es trustok tiszt&n a gazdasagi evolutio eredmenyei, t. i. 
megtalalni a valaszt azon kerdesre, vajjon sikerult-e a politikai 
hatalom beavatkoz^s^nak a kartellek es trustok keletkez^s^t meg- 
akadalyozni. A politikai hatalom beavatkozasanak t. i. csak a leg- 
rit&bb kesetekben sikerul a gazdasagi evolutio ir^nyat megvdltoztatni, 
mert a gazdasagi erok rendesen sokkal erosebbek, mint a politikai 
beavatkozSs eszkozei. Ha a politikai hatalom beavatkozasanak nem 
sikerul valamely gazdasAgi jelenseget megvaltoztatni, ugy az legjobb 
jele annak, hogy az illeto jelenseg a gazdasagi evolutio eredmenye. 
Tudjuk, hogy az Unio szovetsegi es &llami torv^nyhozasa a leg- 
szigorubb torv^nyeket hozta a kartellek es trustok eltilt&s&ra. Sike- 
rult is megakadalyozni oly szerzodesek kot^s^t, melyek a szabad 
verseny megszunteteset cz^lozt&k is sikerult az is, hogy a verseny- 
zesi egyedek tovabbra is fennalljanak, mig Europaban ily verseny- 
zesi egyedek tobbe nem leteznek, mert a kartellek lekotik a valla- 
latok nagy r&zet. Verseny tehat van az Unioban tov&bbra is, de 
ez nem szabad verseny, melynek fentart^sat az Unio torv^nyei 
tulajdonk^pen czelozt&k, hanem az outsider vallalatok a trustnek 
mintegy csak csatlosai, melyek lassan kuUognak a trustok ut4n, 
a nelkiil, hogy elebe mernenek vagy kivankoznanak vagni. 

Ha pedig a legerosebb behatasnak, mi a gazdasagi erok mellett 



1) L6sd : 37-38. lap. 



Digitized by 



Google 



46 



letezik, t. i. a torvenyhozoi beavatkozasnak sem sikerult a szabad 
versenyt megmenteni, akkor egy olyan ellensulyozo korulmenynek 
kellett fenforognia, mely eleve kizarta a beavaikozas siker^t; ezen 
t^nyezo pedig a magantulajdon, melynek fo jellemvonasa, bogy nem 
a kozerdek, banem az egyes ember erdekeinek szolg&lataira van 
rendelve. Mar pedig a magantulajdon birtokosaitol, a mi esetunkben 
pedig a nagytoke tulajdonosaitol meg lehetelt vonni a tulajdon kor- 
l&Uans&gat es a tulajdonnak oly hasznalatat, mely a koznek kar^ra 
van, azonban a magantulajdonra t^maszkodo allam semmik^pen 
sem parancsolhatta meg, bogy polg&rai tulajdonukat akkepen hasz- 
n&ljak, a mely egyenest tonkremenetelukre vezetett volna, nem 
lebetett megtiltani a tulajdonban rejlo legfontosabb jogositv&nynak, 
az atruhazasi jognak basznMatiit, nem lebetett megparancsolni, bogy 
egymassal versenyezzenek ; a vei-seny szunetel&e pedig, legyen az 
ballgatag, avagy nevezzuk kartellnek vagy trustnek, mindenkepen 
egyenlo eredmenyeket boz letre. A magantulajdonra t4maszkod6 
allam es gazdasagi rendszer ezen fejlodest fentarlani semmikepen 
sem tudta volna, mert negalnia kellett volna azt, a mi fennallasa- 
nak alapj&t kepezi, t. i. a magantulajdont es a szerzodesi szabad- 
sagot. A kartellek es trustok tebat a magantulajdonra es szerzodesi 
szabads^gra t&maszkodo kapitalistikus gazdasagi rendszer termesze- 
tes fejlemenyei. A batalmi erok jelenlegi eloszlasa mellett teb^t alig 
sikerult volna a gazdasagi fejlod^snek mas iranyt adni, mert nam 
turtek volna meg a magantulajdon egy messzire meno korlatozasat 
Igy &11 a kerdes de praeterito. 

Vajjon a tarsadalomnak erdek^ben all-e a fejlodfe ezen ira- 
ny^t megv^toztatni es a politikai batalom oly eloszlasa eseteben, 
mely a magantulajdonban szukolkodo fogyasztok 6ri4si tomegenek 
fog tulsulyt biztositani, az allam milyen magatartast tanusitson, az 
eppen jelen munk^nak legfontosabb k^rdeset kepezi. 



Digitized by 



Google 



MASODIK RfiSZ. 

A karteliek es trustok fogalma, fajai es szervezete. 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



A karteliek es trustok fogalmanak meghatarozasanal ugyan- 
azon nehezseggel talMkozunk, mint mindazon fogalmak meg- 
hatarozasanal, melj'eket nem annyira a tudoman}' honositott 
meg, mint ink^bb a gazdasagi elet fejlodese. Mert valamint az 
elnevezesek tulnyomo resze, melyek ala targyak es jelens^gek 
bizonyos korulhatarolt csoportja tartozik, nem keletkezik azon 
cz^lzattal, hogy a targyak ^s jelensegek egy bizonyos csopori- 
janak adassek, hanem eleinle csakis bizonyos targyakra es jelen- 
segekre alkalmaztatik es csak azutan idorol-idore vitelik hi ma- 
sokra is, melyeknek atlributumai bizonyos hasonlosaggal bir- 
nak, ugy a karteliek es trustok fogalma is, nem a gazdasagi 
elet korebol, hanem egeszen mas gondolatkorbol emelkedetl Ki. 

A trustok elnevezese egy augol joginlezmenybol fejlodctt 
ki, a karteliek elnevezesei pedig (melylyel identikus fogalmak 
Francziaorszagban az ententes des industriels, syndicats des in- 
(lustriels, cartels, Angliaban es Amerikaban »amalgamation((, a 
vallalkozok ))trade unionjaw, a wpoolcc, ((Combination«, ))agremenl((, 
»understandig<(, mely kifejezesek azonban nem mindenben fedik 
a kartell szo jelentoseget), a kozepkori lovagjatekok es a nemet 
deakelet szotaraboP). Ez az atkdlcsonzese az elnevezeseknek meg 
magaban veve nem okozna zavart, ha azon jelensegek, melyekie 



*) Grimm (Deutsches WOrterbuch V. 239. 1 ) a kartell sz6 eredet^t 
Ulet51eg azt mondja, hogy kartellnek nevezt^k a parbajszab^lyoknak 
irdsbeli meg^llapit^s^t, melyet n6ha 1 nappal a lovagjatekok el6tt felol- 
vastak, valamint harczol6 felek kozOtti megallapodfisokat vagy b6ke ide- 
j6n ^llamok szerzSd^s^t. „Auch andere Gemeinschaften", mondj^k a Grimm 
tcstv6rek, „haben ein Kartell, stehen in Kartell, wie Schutzengesellschaften, 
Studentenverbindungen, Yertrag wegen gewisser Piinkte gegenseitigen 
Verkehrs". 

4 



Digitized by 



Google 



50 



a gazdasagi eletben alkalmazzak azokat, szigoruan zartak es 
egy5nteliiek lennenek. Azonban a gazdasagi elelben az elneve- 
zesek hasznalatanal csupan arra torekszenek, bogy oly elneve- 
zest basznaljanak, mely korulbelul helyesen jeloli meg, hogj' az 
illeto szo mit jelenl, bar ugyanazon elnevezes szukebb, vagy la- 
gabb jelentoseggel bir. 

Ha ehhez meg azl vesszuk, hogy a karlellek es truslok 
jogi szabalyozasa eppen a fogalmak pontos jogi elhat^rolasa 
szempontjabol a jogi subsumtio czeljaira ezen fogalmaknak oly 
elhatarolo megszoritasat, esetleg kilerjeszteset teszi szuksegesse, 
miiiek kdvetkezleben ezen fogalommeghatarozas a nemzetgaz- 
dasagi fogalmal alig fogja fedni, ugy egy sorat kapjuk azon 
fogalmaknak, melyeket a gazdasagi eletben kozremiikodok a sa- 
jat cz^ljaikra, a nemzetgazdasagi iudomany a sajat czeljaira es 
a jogtudomany ugyancsak sajat czeljaira alkotott. De a fogalom- 
meghatarozasok ezen kuldnvalasa egcszen lermeszetes es jogo- 
siilt, mert hiszen ugy a gazdasagi elet, mint a nemzetgazdasagi 
tudomany, mint a jogtudomany mas czelokat tart szem elotl. 
iMig a gazdasagi eletben csak az erthetosegre, addig a nemzet- 
gazdasag es jogtudomauyban, mint minden tudom&nyban, a 
definitiok czelja a fogalmak elhatarolasa es az osztMyozas. 

A nemzetgazdasagi es jogtudomany eltero fogalommeghata- 
rozasai pedig semminemu ellentetet nem idezhetnek fel, mint- 
hogy a jogtudomany czelja legfoljebb az lehct, hogy a kartellek- 
nek es trustoknak a nemzetgazdasagtan aital felismert bizonyos 
karos fajait szabalyozza es igy a jogtudomany altal hasznalt 
fogalommeghatarozas mindig alfaja lesz a nemzetgazdasagi foga- 
lommeghatarozasnak. 

A karlellek es trustokrol a kulonbozo irok a legkulombo- 
zobb meghat&rozasokat adtak, bar ezen meghat&rozasok maguk- 
ban nem szolgaltattak okot arra, hogy egymastol eltero ered- 
menyekre jussanak. De azon architektonikus szempont, mely a 
tudomanyos irodalom miveloit egy mu fclepites^nel vezeli, el- 
kerulhetetlenne teszi egy osszefoglalo es vilagos fogalom alkota- 
sat. De lehetove teszi ezen fogalommeghatarozas azt is, hogy a 
karlellek es truslok kozotti leglenyegesebb kulonbsegek egymas- 
sal szembe ailittassanak, a gazdasagi alanyok egy^b szovetkeze- 



Digitized by 



Google 



51 

seilol megkulonboztessenek es vegul a karteliek es irustok tor- 
venyhozasi szibalyozasa eseten alapul szolgalhassoii. 

A karteliek es trustok fogalmanak meghatarozasanal azt 
kerdezzuk onmagunkiol, 1. hogy melyek a karteliek es trustok 
alaki kriteriuraai, vagyis hogy milyen kulso formaban jelennek 
meg ezen alakulaiok es kik ezen kulso formanak hordozoi? 2. 
melyek az anyagi kriteriumok, vagyis milyen czelbol jottek letre 
es milyen gazdasagi szervezeleket alkottak? 

Kijlso forma alatt ertjuk azon jogi format, melyet minden 
karteilel es trusttal jaro megegyezes olt. A kartellnek, mint min- 
den megegyezesnek jogi formaval kell birnia, mert jogi forma 
hijjan nelkiilozne azon garantiakat, melyek nelkul a megallapo- 
dasok megtartasa nem varhato, sem pedig gazdasagi levekeny- 
seg helyt nero foglaihat, minthogy minden gazdasagi tevekeny- 
segnek a letezo jogi normak alapjan kell lefolynia. 

Ama szaz es szaz kartell, a mely jelenleg letezik, kimeri- 
lelte csaknem az osszes jogi formakat. Igaz ugyan, hogy a kar- 
tell lenyege es magva mindig csak a szerzodes fog maradni, 
mert hiszen a kartellnek fo jellemvonasa ugy jogilag, mint gaz- 
dasagi! ag a kartell tagjainak teljes fQggetlensege ^s a kartell- 
szerzodesnek az onkentessege. Ennek daczara nemcsak a szer- 
zodesi, hanem a testuleti jog koreben is valasztottak formakat 
maguknak a kartell! alkotok, ilyenkor azonban, mint azt annak 
soran latni fogjuk, a kartell kettos jogi osszetetelben alakul ki 
t. i. egy szerzodesben vagy a szerzodesek hosszu soraban es egy 
testiilelben. 

A szerzodesi jog koreben az osszes formak fel lettek hasz- 
nalva, talalkozunk egyszeru szerzodesekkel, alkalmi egyesiil^sek- 
kel, kozkereseti ^s beteti tarsasagokkal, a testiileti jog koreben 
pedig talalkozunk reszvenylarsasagokkal, szovetkezetekkel, korla- 
tolt felelossegii tarsasagokkal*) a nemet kereskedelmi jog ertelmeben» 
a kozonseges egyesiileti formakkal, sot talalkozunk olyan kar- 
tellekkel is, a melyeknek jogi garantiajuk nincsen, hanem puszta 
becsiiletszora vannak alapitva. Menzel*) a karteliek jogi forma- 
jaroi szolva szembe allilja az egyszerii szerzodesi kartelleket az 

1) Gesellschaft mit beschr§nkter Haftung. 

2) Die Kartelle iind die Rechtsordnung, 11. Anfl. Leipzig 1902. 7. 1. 

4* 



Digitized by 



Google 



52 



u. n. szervezett kartellekkel, a mely utobbiakhoz Menzel az el- 
adasi hivatallal biro kartelleket sorolja. Ez nyiJvan egy gazda- 
sagilag relevans korulmenynek egy jogilag irrelevans korulmeny- 
in'^el valo osszezavarasa, a mennyiben a czelzotl jogi osztalyo- 
zasba gazdasagi keplet csuszott be. Ha t, i. a kartellek kulso 
jogi formajarol beszelunk, akkor neni lehet ezt a megkulonboz- 
telest tenni, mert a szervezett kartellek eppen ugy tisztan 6s ki- 
zarolag szerzodesen alapulhatnak, mint a Menzel altal liszlan 
szerzodeseknek nevezett kartelliek. 

Az sem allliat meg jogaszilag, a mit Menzel ugyanott mond^) 
»sobald der Vertrieb von der Erzeugung voUstandig losgelost» 
einer besonderen Korperschatt ubertragen wird, hat das Kartell 
den Boden des Gesellschaftsrechtes verlassen und den des Kor- 
porationsrechts betreten<(. Ez ismet egy jogilag irrelevans korul- 
menynek az eloterbe tolasa ott, a hoi csak gazdasagi keplet, de 
nem egy jogi keplet megvaltozasarol van szo. Mert testuleti jog a 
kartellszerzodesek koreben nem ott kezdodik, a mikor az elad&s a 
termelestol elvalasztatik es egy testuletre bizatik, mert hiszen az, 
vajjon az eladas testuletre, vagy pedig egy termeszetes szemelyre 
bizatik, jogilag mellekes, minthogy mindket esetben fo a szerzodes ; 
a meghatalmazott szemelyenek mivolta mellekes. A testuleti jog ott 
kezdodik, a hoi eppen a szovetkezetbe, a r&zvenytarsasagba, egye- 
suletbe valo belepes altal hataroztatik meg a kartellhez valo tar- 
tozAs es ezen testuletek nem pusztan meghatalmazottak, haneni 
ezen r^szvenytarsasig, szovetkezetek vagy egyesiiletek igazgatosaga 
donto szerepet j^tszik a kartell egyes fontos tenyeinek iranyitasa- 
ban, igy a beerkezett megrendel&ek beoszlasaban, az &tveteli & 
elad^si arak meghat^rozasaban, biintetesek kiszabasaban, sot a 
kartell tovabbi fennallasa vagy felosztasanak kerdeseben is^), tehat 
sokszor azt a helyet tolti be, a melyet a szerz6desi kartelleknel a 
valasztm^ny vagy pedig a kozgyiiles tolt be.^) Hogy Menzel oszta- 

1) U. o. 9. old. 

2) Igy pi. a budapcsti t6glakartelln61 a »K6z6ns^ges tOmdr falit^glSt 
arusito rt.«, mely a kartell eldrusit6 allom^sa, k6zgyQ16s6nek oly hatfiro- 
zata dltal is oszlathat6 fel, melyen a r6szv6nyt6ke tulajdonosainak \ r6sze 
jelen van 6s a felosztds egyhangulag niondatik ki. 

■^) P61da erre a rajna-westMliai sz6uszyndik:^tus is, nielyben a r6sz- 
v6nyt^rsulat igazgat6sag^nak ugyanoly fontos szerepe van, mint a tagok 
k6zgyul6s6nek (1. 445. lap). 



Digitized by 



Google 



53 

lyozasa mily helylelen, mutatja az is, hogy van szamos kartell'), 
melyek testuleti (reszv^nytarsasag, szovetkezet, egyesulet, korlalolt 
felelosscgu tarsulat) formaban jelenik meg es eladSsi hivatallal egy- 
altalaban nem birnak. 

A szerzodesi kartellek ketKl^k lehetnek, u. m. szerzodesek a 
kartellnek egyes tagjai kozott avagy egyenlo lartalmu szerzodesek 
a kartell tagjai es harmadik szeinely vagy szemelyek kozott. Az 
elobbi az ^r, rayon, kontingental^si stb. kartellekn^l fordul elo, ez 
utobbi foleg az eladasi kartelleknel, a melyeknel harmadik szemely 
bizatik meg az eladassal es az eladasi feltetelek a kartell osszes 
tagjai reszere egyontetuleg szabalyoztatnak-). A szerzodes rendesen 
irasbeli es csak ritkan, kulonosen egyszerubb viszonyok szabalyo- 
zasanal szobeli. Szorosan korulirja es meghatarolja a kartell ervenye- 
nek tartamat, azon magatartast, melyet a kartell tagjai kovetni 
tartoznak, vagyis a kartellszerzodes altal elerendo czel eszkozeit, 
azon birosagot, illetve valasztott birosagot, melynek magukat ala- 
velik es a biztositekokat, melyek, hogyha a szerzodesben kotelezett 
niagatartas kikenyszeritheto nem volna, a kartell tagjainak nidgis 
eszkozt nyujt tagjait a szerzodes betailasara kenyszeriteni. 

A szerzodes tartama. A kartellszerzodesek rendesen egy vagy 
lobb evre illetve termel^i idoszakra (campagne) kottetnek & reszletesen 
szabalyoztatik a felmondas modja es ideje. Sokszor felbonto feltetel- 
kepen mondatik ki, ujabb versenyv^Ualatok keletkezese^), a kartell- 
szerzodesnek egy vagy tobb tag altali kijatszasa, uj adotorvenyek 
vagy vanitarifak behozatala,^j kartell tor veny letesitese,*^) melyek 
kovelkezteben a szerzodes eo ipso felbomlik. Minel magasabb rendu 
valamely kartell, vagyis minel kifejlodottebb es szelesebb szervezet- 
tel bir, annal hosszabb, minel kezdetlegesebb es a tagokat kevesse 

1) Csak a nemet nyerscziikorgyarosok kartellje ^s a czukorfinonn- 
lok karlellj^re kell ramutalunk. 

2) Ez utobbinak azonban nem szabad a kartell ^Ital fentartott szcrv- 
nek lenni, mert kiilOnben mar alkalmi egyesul6ssel allunk szemben. 

^) Igy pl- ^2 osztr^k es magyar petroleunikartell lelbontottnak te- 
kintetik akkor, ha fenndll^sanak tartama alatt 20 ezer hl.-n61 tObbet el6- 
al1it6 fmomilo keletkezn^k. 

*) Ennek kovelkezteben bomlottak fel az osztrak-magyar 6s n^met 
czukorkartellek eo ipso a brusseli czukorkonferenczia hat^rozatai folyt^n. 

6) Ilyen rendelkez^st foglalnak pl. magiikban a magyar szeszkarteli 
egyezni^nyei. 



Digitized by 



Google 



54 



korlatozo a kartell, annM rovidebb idore szokott kottetni. Elso 
pillanatra ez paradoxonnak IStszik ugyan, mert hisz amazok sokkal 
nagyobb ^Idozatot es onkorlStoz^st kivannak meg, ez azonban on- 
nan inagj'arazhaio, bogy a magasabb szervezetu kartellek rendesen 
nagyobb multra tekintenek vissza es igy a bizalom egymas iranl, 
niagaban a kaiiellszerzddesben es a kartellszerzod^s szuksegessege- 
ben sokkal nagyobb azon kartelleknel, melyek csak az arakra vagy 
eladasi feltetelekre Yonatkoznak es sokszor nem egyebek, mint egy 
mulo gazdasagi pangas eredmenyei. 

A kartellszerzod^ tartalma, mint minden szerzodese, vonal- 
kozhatik valaminek a megtevesere vagy abbanhagyasara, meg pedig 
ezen kotelezettsdgek kiterjedbetnek a kartelltagok osszes forgalmi 
Qgyleteire, melyeknek formaja, kiterjed&e es lartalma a kartell 
szerzodes allal eleve mar meghataroztatik es igy 1 — 1 karlellszerzo- 
des kovetkezraenyek^p egesz birodalmak iparagainak forgalmi ugy- 
lelei egy schema szerint kottetnek. A szerzodes tartalma kiilonben 
feloleli mindazt, a mit a kartellek szervezetenek nevezunk es a mi 
az egyes kartelleknek megadja a kozgazdasagi fontossag^t. A leg- 
nagyobb megkolottseget statu^ljak az u. n. exclusiv szerzodesek. 
melyekben ket vagy tobb szemely kolcsonosen kotelezi magat ki- 
zarolag egymastol venni, illetve egymasnak eladni. 

A kartell elen allhat egy valaszlmany, melynek hatarozalai 
kotelezok a kartell tagjaira nezve. A kisebb szamu tagokkal biro 
kartelleknel rendesen minden egyes hatarozathoz az osszes tagok 
hozzajarulasa szukseges. A leggyakoribb a kettonek a kombinatioja, 
a mennyiben a gyors elhataroz^st igenylo vagy kevesbe fontos 
iigyekben a v^asztmany, fontosabb ugyekben a tagok osszessege 
dont. Letezhetnek azonkiviil meg egyeb specialis bizottsagok, fel- 
iigyelo szervek es berendez6sek, melyekrol a kartell gazdasagi szer- 
vezetenek targyalasSnal lesz szoJ) 

A legtobb kartell-szerzodes a kartellbol eredo ellenletek, inter- 
pretationalis kulonbsegek es viszalyok elintez^s^re gyakran sajat 
kebeleben szokott egy szervet alkotni es pedig vagy egy kulon vA- 
lasztott birosagot, vagy pedig a valasztmanyra bizza ezen vitas ker- 
desek eldonteset. Nemely nagyobb kartellben igy pi. a rajna-west- 

1) J61 niondja Pohle i. iii. 55. 1. »Die Verfassung vieler KartcUe 
kann an Complicirtheit mit der Constitution vieler Staaten wetteifern.* 



Digitized by 



Google 



55 



faliai szen-syndikatusban es tobb mas nagyobb n^met kartellben 
egy elsofoku es egy felebbezesi valasztott birosag letezik, mely 
vegso fokban itelkezik azon ezer es ezer forgalmi Qgyletbol ered- 
heto vitas kerdesekben, a melyek ilyen oriasi kartellen belul fel- 
iiierulhetnek. 

Igen gyakori a tozsdebirosag kikotese is, kulonosen Ausztri^baii 
es Magyarorszagon, a mi utj^t vagja annak a lehet6s(§gnek, hogy 
a polg^ri birosag bar mi okbol a kartellszerzodest eselleg ^rvenyte- 
lennek jelentse ki. A tozsdebirosag vagy valasztott birosag kikotese 
ilykepen minden maganjogi torvenj'es rendszabalyt a kartellekkel 
szemben illuzoriussa tesz, kiveve azon allamokban, mint pi. 
Ausztriiban, a melyekben a tozsdebirosag itelele hatalytalan, olyan 
esetekben, a midon ezen itelet kenyszerito jogszabAlyt serl.M 

A kartellszerzodes belartasanak biztositekaul kotbert szoktak 
kikotni, ovadekokat penzbcn, ert^kpapirokban vagy bianko valtok- 
han letetemenyezni es pontosan meghatarozni, hogy mely esetek- 
ben es ki Altai ervenyesitlietok ezen ovadekok. 

Az olyan allamokban, a melyekben a kartellszerzodes elisme- 
resben reszesul, az altalanos maganjogi elvek 6rtelmeben a kar- 
tell, ha kotber kikotve nines is, kovetelheti a szerzodes megszege- 
sebol letrejoU karat, sot kotber kikotese eseteben kovetelheto ezen 
kotbert felidmulo kar megteritese is. 

A kartellszerzodes betartasanak biztositasara a szerzodo felek 
gyakran atveszik egymas reszvenyeinek egy bizonyos reszet, mi 
alia! ki van zarva az, hogy egymas ellen aggressive fellepjenek, mert 
hisz kozos crdekeik a vallalatok prosperitasa es egyszersmind a tar- 
sulatok vezeteseben szerepet j^tszanak.*^) Ugyancsak a kartellszer- 



1) L. Reichs-Civilprocessordnuiij^ 595-598. JjS. 6s azonkivQl Ein- 
fuhrungsgesetz ziir Civiiprocessordimg XXIII. Jj., mely a kartcllszerzSd^'s- 
l)cn valasztolt birosag kikot<!^s^t 6rv6nytelennek tekinti. 

2» Az 1904. ^v folyanijui alakiilt Austro -Americana hajYxslarsasng 
KJVs milli6 korondt k\t6\6 alapt6kdj6b(51 a ^Hamburg— Anierikalinie« 6s 
>Norddeutscher Lloyd' milli6 korontlnyi r6szv6nyt vettek at; az Austro- 
Americana« tiidvalevolcg az osszes triesti haj6sti'u'sas5gok nicgv6tel6vel 
az osztrak-amerikai hajozi^si fisszckotlet^st nionopolizalja 6s j6nak latla 
a Morgan-f^le haj6strusttal 6s a n^mct haj6zasi kartellel egyezs6gre jutni, 
melynek biztositasara szerezt^k meg a n^met larsulalok e tarsnlat r^sz- 
v6nyt6k6j^nek oly jelent^keny r6szet. 



Digitized by 



Google 



66 



zodes biztositasara es a szerzodes anyagi czeljainak minel tokeletc- 
sebb megvalositasara a szerzddest koto felek egyike vagy masika 
kolelezi magat nj^eresegeinek egy bizonyos szazalekot felulmulo 
reszet egy masik tarsas^gnak kiadni, ez viszont garantalja azt, bogy, 
azon esetben, ba a t^rsasag osztalekai egy bizonyos szazalekon alii] 
niaradnak, azt egy bizonyos szazalek erejeig ki fogja egesziteni. Az 
egyik tarsasagnak tebat nem nagy erdeke, bogy egy bizonyos nyere- 
segnel nagyobb nyeresegeket realizaljon, inert biszen a folos ossze- 
get iigyis ki kell szolgaltatnia, viszont a inasik tarsasagnak nem 
erdeke aggressive fellepni, mert biszen akkor neki kell a verseny- 
vallalat nyeresegeit a megallapilott osztalek szinvonalaig kiegesziteni.*) 

A kartellszerzodesekben a boykottal valo fenyegetes is elofor- 
dul, mint a szerzodes fentartasanak egyik biztositeka. Ennek ertcl- 
meben a kartell tagjai a szerzodesszegovel mindenneniu iizleli osz- 
szekoltetest, akar mint vevok, akar mint cladok niegszakitanak, a 
fogyasztokat pedig es a kereskedokel annak fenyegetesevel tiltjiik 
el a szerzodesszegonel valo veteltol, bogy a kartelltol egyaltalaban 
nem, yagy esak jelenlekenyen' dragabb aron kap arut, a nyers- 
termckek es felgyartmanyok eloallitoit pedig azzal, bogy a kartell 
toluk semmit sem fog vasarolni, ha a szerzodesszegovel az uzlcti 
osszekottetcst fentartja. Minthogy a kartell a fogyasztas 70— 80-"/o-at 
szokta rendesen kepviselni, a felgyartmanyok eloallitoi aligha fog- 
nak mereszkedni a kartellel, valamely jelentektelen fogyaszto ked- 
veert szcmbeszallani, es igy az illeto felgyartmanyokat egyaltalaban 
nem, vagy sokkal dragabban fog kapbatni. 

A boykott azonban nemcsak a szerzodesszego ellen, hanem 
az oulsidersek ellen egyaltalaban iranyulbat, bogy oket a felgyart- 
manyok beszerezhetesetol elvag^jak, masreszt, bogy a kereskedoket 
toluk elvonjak es igy uzletuk folylatasat nekik lehetetlenne tegyek. 

Iranyulbat tovabba a felgyartmanyok eloallitoi es a kereske- 
dok ellen is, kik nem hajlandok a kartellel exclusivszerzodesbe 
lepni €s a kartellen kiviil alloknak eladnak, illetve toluk vesznek.-) 



M II^Mienui szerz6dcs letezik a Hamburg- Amerika-Linie 6s Nord- 
dciitscher Lloyd egyr^szt" 6s az International Mercantile Marine Com- 
pany kozott masri^szt. 

2) Hires volt a saint-galleni 6s vorarlbergi liiniz6- 6s csipkegy^rak 
syndikdtusanak boykottja l8S7-bcn, tnely cleinte az outsiders elleu 
irdnyult. A syndik^tus index re tcttc 20 kivui all6 gy^rnak a nev6t 6s eg>' 



Digitized by 



Google 



Ezek kepezik csaknem az osszes kartellszerzodeseknek az alap- 
vonasait. Azon szerzodesek niellett, a melyek kizarolag a kartell- 
ben levo tagok kozott jonnek letre, ismerunk olyan kartellszerzo- 
deseket is, a melyek abbau a forniaban jonnek lelre, hogy 
kartell osszes tagjai egy harmadik] szemelylyel meghatalmazasi 
szerzodest kotnek, melyben rearuh&zzak osszes ^ruiknak elada- 
sat, tov&bba bizomanyi szerzodeseket ugyancsak ezen czelra es 
egyenlo tarlalmu adas-v^leli szerzodeseket a kartell tagjai es egy 
harmadik szemely kozott, avagy v6gre egy allaluk alkotott harma- 
(lik szemelylyel szemben, mely nem kepez elarusito allomast,^) 
egyenkent kotelezik magukat valaminek megtevesere, vagy abban- 
hagyasara es igy e szerzodes jo reszben helyettesiti a kartellszerzo- 
dest^) es az eladasi feltelelek a minimalarak meghatarozasanak 
niodja benne van ezen harmadik szemely es kartelltagok kozotti 
szerzodesben. A szerzodesek szovege mindenult egyenlo, csak a 
mennyisegek feltuntet^se eltero. 

A kartellszerzodesek, a niennyiben barmilyen czelra kozos 
szerveket tartanak fenn, a magy. kereskedelmi torv. 62. §§-ai ala 
eso alkalmi egyesuletet kepezhetnek, mert ezen szervek fenlarta- 
sakor kozos haszonra, illetve vesztesegre dolgoznak es az egyesules 
targyat kereskedelmi ugylet kepezi. 

A kartellszerzodes czelja tovabba lehet egy beteti, vagy koz- 
kereseti tarsasag alkotasa, melynek tagjai a kartell osszes tagjai es 
a hoi a tSrsas^gi szerzodes foglalja magaban a kertellszerzodest.^) 



korozv^nyben megtiltotla oz Osszes kisegito iparagakbeli «yarosoknak, ii. 
m. a fehdritoknek, kik^szitoknek, vcgyipari agaknak az uzleti osszekol- 
\c\6s megszakitasanak terhe alatt, hogy barmely szolgalatokat a megjclolt 
gyarak ri^sz^re teljesitsenck ; ez <*s 1890-ben 30 gy^irral szemben folyla- 
tolt hasonlo elj^ras teljes sikerrel ji'irt. Ellenben n6hany szerzc^d^sszegd- 
nek boykott^lasa, n^hany 6vvcl eziitan a kartell teljes felbonilasahoz 
vezetett. 

Hasonl6 kisi^rletel lelt a n6mct szappangyarosok kartellje, mely a 
kiv(ilall6knak az olaj, sz6(Ja, stb. bevasarlas^t akarta lehctetlenne tenni. 

M R6szv6nytarsas^g, szOvetkezct, kozkercseli t^rsast'ig, tdrsas^g kor- 
latolt felclCs^ggel. 

-) Ewe p^lda a n^mt?l nyersczukorgyrirosok ^s cziikorfinomitok 
kartellje 1. XXIV. fej. 

3) Ilyen pi. nAlunk a jutakartell, melynek elarusito hivatala »Egye. 
suit jutagy^rak, Elso osztnlk jutafon6 6s szov6gy;ir, Magyar jutafon6- es 
sz6v6gy5r 6s tarsal* cz6ggel, mint kozkereseti tdrsas^g van bejegyezve. 



Digitized by 



Google 



58 



Nemetorszagbaii sz^nios kartell, igy a nyersczukorgyarosok es 
czukorfinomitok kartellje, a rajna-westfaliai nyersvas-syndikatus sib. 
korlatolt felelossegu tarsasagot kepez (Gesellschaft niit beschrankler 
Haftung), rriely format tudvalevoleg a mi kereskedelmi jogunk nein 
ismeri ; elonye a reszvenytarsasaggal szembeii abban fekszik, hogy 
roa nezve a nyilvanoss^g szabalyai nem alianak. 

A reszvenylarsulati forma is igen gyakori; az ilyen reszveny- 
tarsasagok alapszabalyai es szervezete termeszetesen szinten a keres- 
kedelmi jog szabalyait kovetik es kiilsoleg miben sem kulonboznek 
masr&zvenytarsasagoktol.^) Jellemzobb vonasat csupan azon ovintez- 
kedesek kepezik, melyek a reszvenyek alruhazhalasanak mod j at 
szorosan korulirjak, minthogy fontos erdek az, hogy a reszvenyek 
a kartell tagjainak kezei kozott maradjanak. A legszebb es legtipi- 
kusabb peldaja a reszvenytarsasag formajabaii letrejott karidlnek 
a rajna-westfaliai sz^nsyndikatus, melynek szervezetet azutan szauios 
mas kartell is ut^nozta. Ott, a hoi a reszvenytarsasag semiiii 
egyeb, mint egy eladasi hivatal, mely a kartell vezetosegenek ula- 
sitasai szerint vegzi mukodeset, a reszvenytarsasag es egyaltalahaii 
az ily czelra hasznalt tesli'iletek csak egy kisegilo szervet kepeziiek 
es mint ilyenek semmineniu onallosdggal nem birnak es nagy sze- 
repet nem jatszanak. EUenben ott, a hoi a hataskorok megoszlanak, 
a testulet vezetosege es kartell valasztmanya kozott es a testiilet 
igazgatosaga bizonyos mukodeseket (pi. az eladasra keriilo mennyi- 
segek nagysagat 6 hatarozza meg, az atveteli es eladasi arakat 6 
allapitja meg) egeszen onalloan vegez, masokat a valasztmanynyal 
egyetertoleg, tulajdonkepen a reszvenytarsasag iranyitja a piaczot 
es vezetl a kartelU, miert is a tagok reszvenylulajdonanak nagysiiga 
pontosan korul van irva. 

A szovetkezeti forma is igen gyakori, ilyen volt pL a Ropa. 
az osztrak-magyar czukorgyarosok szovetkezete Becsben (1897). 

firdckes peldaja a kOzkerescli larsasag tbniiryiU>an l^lrcjoll karlellekiiek 
a brunni toglakartcll 1. Schrit'tcn dcs Vcr. f. Socialp. Bd LXI. 1. 425 ) 
melynek ttirsasagi szerzc)d6seben azon typikus kit6tel foglaltatik : »Da die 
Ilerren Gesellschafter ausschliesslich ihre MCiJie vereinigen, ist ein Gruncl- 
kapital zum gcsellschafllichen Betricbe nicht crlbrderlich mid audi nicht 
vorhaiideri.« 

1) L. errol Grunzel i. m. 83. lap. Niilimk reszv^nytarsulati formal 
oltott tObbek kozott a biidapesti t6gla-karlell, a Pctroloa stb. 



Digitized'by 



Google 



59 



A fejlodes kezdeten alio kartellek gyakran egy-egy iparag egyesule- 
teibol fejlodnek ki 6s maga az egyesulet kepezi tulajdonkdpen a 
kartellt, ennek igazgalosaga, illetve kozgyulese dont a kartell leg- 
fontosabb t^nykedeseibeii. Az egylet lagjai ilyenkor kulonbozo ova- 
dekok nyujtasa altal teszik magukra nezve kotelezove az egyesulet 
igazgalosaganak vagy kozgyulesenek hat^rozatait. Gyakran azonban 
nincsen semminemu bizlositek es a kereskedelmi tisztess<5g kovetel- 
meayet kepezi pi. az egyesulet altal megallapitott napi arakon alul 
el nein adni. 

Mindezen testuletek kelelkezeset rendesen megelozi egy resz- 
letes szerzodes, mely a kartell tagjainak viszonyat a testulethez 
pentosan szabalyozza. Olyan kartelleket, a melyek megelozo szer- 
zodes nelkul tisztan testuleti form^ban jottek volna letre, nehe- 
zen lehet elkepzelni es barmily nagy szerepe legyen is a lestuletnek, 
a fosuly mindenkor a kartell tagjainak kozgyulesnel marad, 
inert hiszen ez fog inlezkedni a testuletek sorsat illetoleg is es a 
testulet a karlellnek mintegy csak kulso megjelenese. 

Szamos kartell kozonseges tarsasagot alkot a polgari jog er- 
telmeben; mihelyt t. i. a kartell-szerzodesben egy kozos czel 
van megjelolve es a tarsasag iigyvitelel illetoleg intezkedes torteut, 
tarsas^ggal allunk szemben meg azon esetben is, ha nincsen seniini 
anyagi hozzaj^rulas, minthogy a hozzajarul^s szenielyes szolgalatok- 
ban is allhat.*) 

Van azonban szamos kartell, melyek sem szerzodesi, sem 
testuleti jelleggel nem birnak, a melyek semminemu jogi garantiak- 
kal felruh^zva nincsenek es pusztan a tagok adott szavanak meg- 
tartasan alapulnak. Az angol es amerikai pool-ok tulnyomolag ezen 
kategoriaba tartozhak.^) Az allience-ok hires szervezojenek E. J. 
Smith*) ism^telt panaszai, hogy az angol es amerikai pool-ok csak 
azoknak hasznaltak, kik becsiileterzessel nem birnak es szavukat 
niinduntalan megszegik, arra vezethetok vissza, hogy az angol es 
amerikai pool-ok nagyr^szt csak a becsuletszon alapulnak. Kerdes, 
vajjon ezen megallapodasokat, a melyek semminemu kiilso jogi 

1) Lasd : Magyar Altalanos Polgari Torvenykonyv Tcrve/.ele 1698. §. 

Sj L5sd : G. De Leener Les Syndicats Induslriels en Bclgiqiie 109. 
lap, azt mondja a pool-okr61 : »I1 diff^re dii cartel par son caract^re 
d'organisation libre, ne comportant ni convention, ni sanction.* 

3) Lasd : The New Trade Combinations Movement, London 1899. 



Digitized by 



Google 



60 



forniaban nem jelennek meg, karlelleknek nevezheljuk-e ? Ennek 
eldontesenel zavarolag hat, hogy az ilyen meg^llapodasok jogi ha> 
tassal nem birnak es ^ILandosagra nem szamithatnak. Am, ha egy 
gazdasagi jelens^g fogalma ala kivAnunk valamit hozni, azt kell 
nezniink, vajjon ugyanazon jelens(5g ugyanazon hatasokat es ugyan- 
azon gazdasagi elvaltozasokat hozza-e letre, habSr mas formSban 
is jeienik meg? Minthogy a pusztan becsuletszora alapitott kartell- 
szerii megaliapitasok az aralakulast, termel&i viszonyokat stb. ille- 
loleg ugyanazon hatasokat eredmenyezhetik, mint a szerzodesszerii, 
vagy testuleli kartellek s minthogy nem annyira a jogi garanlia, 
mint inkabb az uzleti tisztesseg es kolcsonos bizalom kepezik a 
kartell fennallhatasanak alapfeltetelet, ezeket is a kartellek koze kell 
soroz|iurk es igen jol el lehet kepzelni, hogy nehany nagyobb czeg, 
egy ilyen kolcsonos, csupan egymas igeretere t^maszkodo meg- 
allapodasa tarlosabb, keresztulvitelere egyontetubb lehessen, mint a 
fentebb cmlitetlek. 

Latjuk tehat, hogy vannak kartellek, melyek jogi formaban 
fe vannak kartellek, melyek semminemu kulso formaban sem 
jelennek meg s letezesuk csakis bizonyos gazdasagi hatasokon esz- 
lelhcto, illetoleg gyanithato. A kartell kiilso formSjanak megjelolc- 
sere, tehat jogi fogalom nem alkalmazhato, hanem a legtobb iro 
mint^jjira, csupan egy gazdasagi kepletrol veheto a megjeloles es 
a kartellek egy bizonyos czdra valo szovetkezesnek nevezhetok.*) 

A szovetkez^s azonban a kartell-fogalom pontos meghataro- 
zasa czeljabol kozelebbi megjelolesre szorul. Hogy a vallalkozok 
szovetkezeserol, mint kartellrol beszelhessunk, ehhez meg a kovel- 
kezo kellekek tartoznak: 1. A szovetkezes dnkentessege. 2. A szo- 

1) Nem hel^^es tehat, mint azt Rath i. ni. 8. lap 6s m^sok tcszik, a 
kartellcket egyszcriien szerzodeseknek minositeni, mert hiszen vannak 
kartellek, melyek a testulet formajaban jelennek meg, masok pedig egy- 
allalaban nem birnak jogi sankti6val. Ilelytelen az is, ha a n^mct Vcr- 
cinigung mint^jara a kartellcket egycsul^snek neveznSk, mert ez ulobhi- 
nal igcn konnyu volna az osszetevesztes a fuzioval, nielynek fogalma a 
kartell fogalmaval homlokcgyencst ellcnkez5. Igen praegnansan sz6l a 
(^ode Penal 419. §., mid6n *Koalition des dctenteurs«-r61 beszdl es a n^nicl 
ir6k is haszni^ljak a Koalition sz6t Vercinigung helyett, igy pi. Brentano, 
ki szerint a kartcllnek »Goalitionen von Producenten zur Hochhaltung 
des Preises ihrcr Produclc« Mittlieihmgen der Gcscllschaft 6sterr. Volks- 
wirthe Jahrg. 1888/89 S. 78. 



Digitized by 



Google 



61 



vetkezok egymastol valo ouallosaga es 3. A szovetkezok kiletenek 
korulhatarolSsa. 

A szovetkezesnek egyik kulso kovetelmenye, hogy onkentes 
legyen, vagyis, hogy a kartellszerzodes megkotese, vagy a tesluletbe 
valo bel^pes jogszabalyon ne alapuljon. Csakts a czehekre kell gon- 
dolnunk, melyek bizonyos tekintetben ugyanazon szolgalatokal tel- 
jesitettek^ mint ma a kartellek, hogy az onkentesseg fogalmanak 
fontossag^t felfogjuk. A kartellek a legteljesebb gazdasagi es szer- 
zodesi szabadsag eredmenyei es csakis e gazdasagi rendszerben 
teljesitenek hivatast. Talalkozunk azonban olyaii kiserletekkel, 
a melyek a kartell-alkotast kotelezov^ akartak tenni, ilyenek a 
Ledebur osztr. miniszter 6s a vele rokon Kanitz-fele javaslat a nemet 
parlamentben, melyeknek czelja volt a mezogazdakat az arak sza- 
balyozasa czeljabol kenyszerszovetkezetekbe, a kartell modjara to- 
moriteni. 

Az orosz kormany k^nyszerito beavatkozasa uljan jott letre 
a kaukazusi petroleumfinomitok karteUje, midon ezek egymas kozotl 
niegegyezni nem tudtak es feini lehetett, hogy az amerikai verseny 
valamennyit tonkre teszi. Ugyancsak allami vezetes alatt Sll az orosz 
czukorkartell, az ugynevezett Norrairowka, a melynek kifejezett 
czelja magas vedvamok es a kartell segitsegevel minel nagyobb ki- 
vitelt letesiteni. A belfoldi czukorarakat a penzugyminiszler hala- 
rozza meg es a belfoldon eladhato contingens nagysaga az 5ssz- 
termeles nagysSgatol fugg. Minel tobbet exportal tehat valamely 
vallalat, annal nagyobb a reszesedese, a belfoldi magas ^rakon el- 
adhato mennyis^gben, minthogy ossztermelese sokkal nagyobb, a 
magas belfoldi arak tehat mintegy kiviteli premiumot kepeznek.^) 
Valamint ezen allami Srszabas az araknak 6s a termelesnek mes- 
ters^es szabalyozasat czelozza ^ ezaltal a kartellt bizonyos tekin- 
tetben foloslegesse teszi, dpp ugy az allami kontingentalas is ugyan- 
azon eredm^nyekkel szokott jSmi, mint a kartell es ugyanazon 
czelra szolg^, t. i. a kim^letlen verseny megszuntet^sevel oly arakat 
elemi, a melyek mellett meg a legkedvezotlenebb viszonyok kozott 
termelo is fennallhat. 



1) LAsd : Grunzel, System der Handelspolitik, Leipzig 1901. Seite 524 
ds Feltz, Les syndicats et en particulier la "Normirowka. Paris (Sucrerie 
indigene et coloniale). 



Digitized by 



Google 



62 



A vallalkozoknak egyraastol valo fuggetlensege es on^Ilosaga 
kulonbozteti meg a kartellt a trustoktol. Az onallosag ismerve a 
kartellek es trustok toiieneteben nagy szerepet jatszott. Az ameri- 
kai pool-ok lenyegukben nem voltak egyebek kartelleknel es ezen 
pool-oknak, melyek tobb onallo vSlIalat egyezmenyeit kepeztek, el- 
tillisa Ulan l^pelt fel a trust, inelynek formajaban a nagj' toke 
monopolis^l^si vagyainak nyugodt kielegit^et remelte. Az amerikai 
nep es jogszolgaltatas tultette azonban niagat a jogi fonnaliz- 
muson & tudjuk, bogy a trustok epp oly tamadasoknak es uldo- 
zeseknek vannak kiteve, mint a pool-ok es a birosagok a trus- 
tokat, mint ervenyteleneket es allamelleneseket nem egyszer osz- 
lattak fel. Europa ellenben a jogi formalismust tovabbra is fentar- 
totta 6s ennek folytan a kartellek lovabbi fennallhatasat nem aka- 
dalyozta ; igy pi. a Code penale 419. §-bau levo azon kilelelt, )>par 
reunion ou coalition entre les principaux detenteurs de la meme 
marchandise ou denree<( mely buntetessel sujtja az ilyet6n monopoli- 
salasat valamely arunak, a franczia jogszolgaltatas allandoan ugy 
magyarazta, hogy biintetendo cselekmeny csak akkor forog fenn, ha 
onallo vallalatok kotnek egymassal kartellszeru egj^ezmenyt, ellen- 
ben, ha egy nagy tarsasag vagy trust monopolis^lja a piaczot, a 
a 419. §. alkalmazast nem nyer.*) A kontinensen tett eddigi tor- 
venyhozasi kisdrletek es javaslatok is, csak a kartellek ellen iranyul- 
tak es ugy IStszik, hogy az europai torvenyhozas m^g csak abban 
a stadiumban van, a melyben az amerikai torvenyhozas a trustok 
keletkez&e elott volt. Termeszeles, hogy tobb onallo vallalat keres- 
kedelmi uzletvezetesenek a kartellekben valo egycsitese, igen kozel 
hozza egymashoz az eddigi onallo vallalatokat is felebreszti azon 
hajlandosSgot, hogy technikailag is egyesuljenek es igy az egyes 
vallalatok onallosaga talan csak ideiglenesnek mondhato, minthogy 
kdtsegtelen, hogy az egyes vallalatok technikai egyesitese meg na- 
gyobb elonyoket biztosit a vallalkozoknak, mint pusztan az aruk 
eladasanak egysegesit^se. 

Egyike a legnehezebb kerd&eknek, hogj' a gazdasagi egj'e- 
dek mely osztalyanak szovetkez&eit nevezzuk kartelleknek ? A ve- 
lem^nyek e tekintetben igen elterok, a szerint, a hogy a gazdasagi 
egyedek szovetkezesenek kiilonbdzo kdreit vonjak a kartell fogalma 

1) L. XX. fejczet. 



Digitized by 



Google 



b3 



ala. Annyi vilagos^ hogy minden gazdasagi szovetkezest karlellnek 
nevezni nem lehet, mert hiszen a gazdasagi cooperatiok szama es 
ininosege vegtelen, kezdve a csalad tagjainak kozos termelesre valo 
szovetkezesetol a modern inunkafelosztasban nyilvanulo szovet- 
kezesig. 

A szovetkezesek ezen vegtelen lomegebol, a melyeknek kiilso 
formaja a karlellek elobb felsorolt megjelenesi formaival nagyreszt 
megegyezik, a kartellek foleg czeljuk es tagjaik m^s szovetkeze- 
sektol elteio volla altal tiinnek ki. Mily gazdasagi egyedeknek szo- 
velkezese es mily czelu szovetkezese k6pez kartellt, ezek azon leg- 
fontosabb vonasok, a melyek a kartell fogalmanak ipeghataroza- 
saiial megvizsgalandok es a melyek a kartelleket egyeb gazdasagi 
szovetkezeseklol megkuJonboztetik. 

Azon kerdest illeloleg, bogy kiknek szovetkezesei kepeznck 
kartellt, az irodalomban harom kulonbozo felfogast lehet talalni. 1. 
Vannak, a kik csak a termelok szovelkezeset nevezik kartellnek.*) 
2. Egy masik felfogas a vallalkozok szovetkezeseit nevezik karteU 
leknek.2) 3. A harmadik felfogas^) gazdasagi alanyok*) szovetkeze- 
sei nevezi kartelleknek, tehat a munkasok, a kisiparosok szovet- 
kezeseit is. 

Az clso elhatarolas azert nem helyes, mert kizarja annak 
lehetos^get, hogy kereskedok, kozlekedesi vallalalok, bankok, biztosito 
tarsulatok szovetkezesei kartelleknek legyenek tekinthetok, mdr pe- 
dig ezeknek a kartellje ugyanazon hatasokat idezheti elo a gazda- 
sagi helyzetben, mint akar a termelok kartellje. 

A munkasszovetsegek is, a melyeket Pohle^) kartelleknek ne- 
vez, bizonyos czelra valo szovetkezest kepeznek.^) Semmi ertelme 

^) Bretano, Mitlheilungen der (icsellschaft 6sterr. Volkswirthe 1888— 
1889. 1. 78. 

2) Kleiuwaechter, Handwortcrbuch der Staatswissenschaften, BOchcr, 
Schriflen LXl. 1. 145. Philippovich, Grundriss der Pol. Oekononiie 1893. 
145. 1. Liefmann i. ni. 17. 1. Foldcs, Tarsad. gazdast^gtan I. 214. I. Hath, 
Enil6kiral 8. oldal. 

3) Pohle 1. iTi. 11. 1. 

*) Wirtschaftssubjecle. 

'^) I. m. 12. old. 

0) »A munk^sok szakegylelei, ugyniond Pohle i. m. 12. old., legfSbb 
pontokban ugyanazon alapelveken ^pfllnek fel, mint a gy^rosok kartelljei. 
Mindkett6 azt a politik^t folytatja, hogy a kinalat megszorit^sa 6s bizo- 
nj'os minimdl^rak fentarlasa ^Ital a piaczot iiralja«r. 



Digitized by 



Google 



64 



sem volna azonban ket jelenseget ugyanazon fogalom ala vonni, 
a uielyek sem keletkezesukben, sem kulso formajukban, sem 
hatasaikban kozosseget fel nem inutatnak, csupan abban az egy 
pontban egyeznek meg, hogy mind a ketto szovetkezest kepez; 
am hiszen az ember gazdasagi miikodese es harcza mindig a 
szovelkezes jegyeben ^llott es ezeken a szovetkezeseken belul igtn 
nagy kulonbsegek lehetsegesek, a melyeknek az elhatarol&sa ep- 
pen a fogalommeghatarozas feladata. A munkasok coalitioi es a 
kartellek kozott csak annyi hasonlatoss^g van, hogy mind 
a ketlo szovelkezes, de keletkezesiikben kulonboznek, mert a 
munkasszovetkezesek az egyes munkasnak a vallalkozoval szem- 
ben valo isolalt helyzetenek megsztintelese czeljaboi keletkeztek, 
a munkasszovetkezesek lisztan az egyesuleti jog, a kartellek nag>'- 
reszt a polgari jog alapjSn allanak, a munkasszovetkezesek hatasai 
csakis a munkaspiaczon mutatkoznak, a kartellek hatasai a terme- 
lesben es arupiaczon. 

A kisiparosok, igy a m^szarosok, p^kek, asztalosok, stb. kar- 
telljerol meltan lehet beszelni, a melyek ugyancsak a verseny meg- 
szuntelese es az Arak emelese czeljaboi keletkeztek. Fokulonbseg a 
kartellekkel szemben az, hogy mig a kartellek a kapitalistikus gaz- 
dasagi rendszer gyumolcsei, emezek a kapitalistikus termelesi rend- 
szerrel mi osszefuggesben sincsenek, szabalyozasuk problema tar- 
gyat nem kepezi, hatasaikban is lenyegesen elternek, a mennyiben 
a mai kozlekedesi eszkozok mellett kisiparosok monopoliumarol 
szo sem lehet. Hiszen eppen ez teszi a kartellek monopolistikus 
vonasat, hogy a kartellben levok kizarolag rendelkeznek azon tokek 
felett, melyek mellett a tenneles egyediil lehetseges es termelekeny, 
a kisiparnal ellenben nem a toke, hanem az egyeni munkaero van 
tulsulyban.') 

Nem marad teh6t egyeb hatra, mint ama uiasik felfcg^shoz 
csatlakozni,mely csakis a vSllalkozok szovetkezeseit nevezi kartelleknek. 

Termeszetes, hogy a vallalkozoknak nem minden szovetke- 
zesei kepeznek kartellt, hanem eltekintve a czeltol, mely a kartell- 



1) Itt is lehet alkalmazni Bucher mod:5s5t (l^sd Schriften LXI. 146. 
lap) : »In einer Zuntt gilt jeder was er kann, im Kartell gilt jeder was 
er hat.« 



Digitized by 



Google 



fogalom legfontosabb alkatr^sze, szukseges, bogy ezen vallalkozok 
ugyanazon uzleti vagy iparaghoz tartozzanak. Ezalatt csak azt ert- 
juk, bogy ugyanazon czikk eloallitasaval foglalko7zanak, mert sz&mos 
esetben tortenik meg az, bogy ugyanazon v^llalkozo niinden czikkre 
vonatkozolag, melyet eloallit, mis es mas kartellbez es eimek foly- 
tan a kartellek egesz soraboz tartozbatik es igy pi. van szamos 
nemet vasmii, a mely egyszerre 15—18 kartellnek is tagja, ler- 
ineszelesen kulonbozo czikkekre vonatkozolag.^) 

A barmadik legfontosabb kerdes, mely re a fogalom meghata- 
rozis czeljabol felelni kell, a kartellek czeljanak kerdese. E ker- 
desre ketfelekep felelbetunk. A) Vagy megjeloljukazta kozelebbi czelt, 
nielynek letrehozasat t. i. a termeles es piacz szabalyozasat a kar- 
tell feladataul tuzte ki, s a melynek elercsere egy bizonyos organiz- 
niust letesit. A legtobb kartell magaban a kartellszerzodesben a ter- 
meles es piacz szabalyozasM, a tultermeles megakadalyozasat, a 
valsagok elkeruleset, az eloallitasi koltsegeknek megfelelo Srak el- 
ereset stb. tuntetik fel a kartell czeljaiil. Tipikus pi. a magyar vas- 
kartell cgyezmenyeiiek bevezeto resze, mely a kovetkezoket mondja : 
»Az egyezmeny czelja, a vasgyarak produktiojanak a szuksegletbez 
inert szabalyozisa, a tulproduktio es arharcz meggitlasa, az idegen 
verseny legyozese 6s az egyezmenyi tagok eddigi munkakorenek & pia- 
c/anak megv6dese<( 7>*) Vagy pedigmegjelolhetjuk azt a t&volabbi czelt, 
a melyet a kartell ki nem fcjez, s a melynek az elobbi tulajdonkeppen 
szolgal, vagy is a legkisebbaldozattal, alebetolegnagyobb vallalkozo nye- 
reseget biztositani.'^) Azok, kik az elobbit jelolik meg a kartell czeljaul, 
azon hibaba esnek, bogy tulajdonkeppen csak eszkozt jeloUek meg, es 
egy pillanatra ugy tuntetik fel a kartelleket, mintba a kartellek czelja 
volna minden mellekgondolat nelkul a kapitalizmus hianyait orvosolni, 
a raitol a kartellek termeszetesen nagyon tavol allanak, es bizonyos 
altruistikus szinezetet nyerhetnenek, melyre legkevesbbe sem tart- 
hatnak szamot. Az utobbiak ismet azon bibaba esnek, bogy a kartell 
definitiojat oly coefFicienssel, mint jellemzo vonassal, 16tj6k el, amely- 
lyel minden gazdasAgi szovetkezes bir es igy a kartelleknek jellemzo 
es megkulonbozteto vonasat nem kepezbeti. Mig tehat az elso meg- 

1) L4sd Verhandliingen fiber die Rheinlsch-Westfalischen Rohcisci:- 
Syndicate am 30. Nov. und 1. Dec. 1903 in Berlin. 

2) Mint Pohle, BOcher s msasok teszik. 



Digitized by 



Google 



66 



hatarozas nem fejezi ki a vegczelt, hanem csak a vegczei eszkozeit 
avagy ezen eszkozok egyik^l masikat,^) a masodik olyan cz^lt jelol 
meg, mely minden gazdasagi torekv&sel egyutl jar, 6s igy egy nem- 
zetgazdasagi definitioban pleonazmusra vezet. Leghelyesebbnek lal- 
szik teh^t mindkct kit^telt egyesiteni, mert az elso nelkul a czeU 
meghatarozas nagyon hianyos, az utobbi nelkul pedig tuls^osan 
tagkoru. 

Vannak, a kik a kartellek definitioj^hoz a czelmegjelolesben 
aimak kiemel&et tartjak szuksegesnek, bogy a kartelleknek czelja 
a piacz monopolizal^sa.^) Azon psychologiai folyamatban, a mely 
a vallalkozokat egy kartell letrehozasa kozben kiserte, a monopo- 
liumra valo vagy ketsegtelenul helyet foglalt, sot tal^n, mint a 
vallalkozok osszesseg^nek vegczelja; azt sem lehet ellenvetni a 
nionopolizalasi czelnak a kartell fogalmaba valo felvetele ellen, 
mint GrunzeP) teszi, bogy a kartellek tulnyomo reszenek sohaseni 
sikerult egy iparag osszes vallalatait egyesileni, s igy tenyleges 
nionopoliumra szert tenni, mert biszen azert vegso cz61k6ppen a 
nionopolizalasi vagy m^g mindig fenn^Ubat, hanem foleg azt, 
bogy biszen a monopolium csak a termeles es piacz szabalyo- 
zasanak es a leheto legnagyobb haszon biztositas^nak eszkoze 
es ha egy kartellellenes torv^nybozas a monopoliumot vagy tul- 
nyomo hatalommal biro kartelleket egy reajuk nezve batr^nyos 
baiiasmodnak vetne ala, a mint ez a kozeljovoben kizarva nin- 
csen, ugy a kartellek, ha modjukban SUana is, bizonydra nera 
torekednenek a monopoliumra, de ennek daczara a termeles es 
piacz szabalyozasat, mint a vallalkozo nyereseg modjat szem elott 
tartanak. A monopolium is tulajdonkepen semmi egyeb, mini a 
termeles es piacz szabalyozasSnak egyik, talan legerosebb eszkoze 
es igy ezen tagabb fogalomban elvesz. A kartell deflnitidja tebat a 
kovetkezo alkatreszekbol fog allani, 1. szovctkezes, 2. a szovetkezes 
onkenytessdge, 3. a szovetkezok vallalkozoi minosege, 4. a vallal- 
kozok egymastol valo fuggetlensege, 5. a szovetkezes cz^ljakeppen 



1) PI. az arharcz megszuntctese stb. 

"' Igy pl- Pohlc 6s BQcher. Itt csak kizar61ag azokr6l sz61unk, kik- 
nck deriniti6j^han a inonopoliimi elf5fonlul, nem pedig azokr6l, kik egy- 
^Italan a kartelleknek monopolistikiis czi^lzatokat tulajdonitanak, inert 
ebbcn csakncm minden iro egyel^rt. 

3) I. m. 11. old. 



Digitized by 



Google 



67 



a termeles es piacz szab^lyoz&sa altal leheto legnagyobb nyereseg 
el^res^nek czelzata. 



^) Itt id6zzuk a legfontosabb ir6k def]niti6it : Kleinwachter : Cber- 
eitikommen der Prodiizenten, und zwar der Unternehmer der n^mlichen 
Branche, deren Zweck dahin geht, die schrankenlose Konkurrenz der Un- 
ternehmer untereinander einigermassen zu beseitigen und die Production 
niehr oder weniger derart zu regein, dass dieselbe wenigstens annahernd 
dem Bedarfe angepasst werde (Friedr. Kleinwachter, Die Kartelle. Inns- 
bruck 1883. L. 126.) 

Brenlano: »Koalitionen von Producenten zur Hochhaltung des 
Praises ihrer Producte.* (Mittheilungen der Gesellschaft Osterr. Volkswirte 
Jahrg. 1888/89. L. 78.) 

Bucher : »Jede vertragsniassige Vereinigung von selbstandigen Un- 

teriiehmungen , welche den Zweck verfolgt, durch dauernde mono- 

polistische Bcherrschung des Marktes den hochstmSglichen Kapitalprofit 
zu erzielen. Schriflen des Vereins fQr Socialpolitik, Bd, LXI. L. 145.1895.) 

Philippovich : >» Vereinigung von Unternehmern zum Zwecke ge- 
nieinsamer Regelung der Production und des Absatzes entweder in ein- 
zelnen Teilen oder in vollstandiger gemeinschaftlicher Verbindung.e (Eugen 
von Philippovich, Grundriss der politischen Oekonomie. Freiburg 1893. 
L. 145.) 

Liefmann : »Vereinigungen von Unternehmern, welche die wirt- 
schaftliche TStigkeit ihrer Mitglieder, die im ubrigen selbstandig bleiben, 
in einem bestimmten Punkte regelt und durch eine gegenseitige Verpflich- 
tung aller Beteiligten, den gemeinsamen Abmachungen gemSss zu handeln, 
zu stande kommt. (Liefmann, Die Unternehmerverbande. Freiburg 1897, 
lap 17.) 

Pohle : Die auf dem Wege des freien Vertrags entstandenen Vereini- 
gungen von Wirtschaftssubjekten gleicher oder verwandter Berufe . . . ., 
welche in eincr auf dem System der freien Konkurrenz beruhenden Volks- 
wirtschaft durch die aus der Einschrankung des freien Wettbewerbes unter 
den Beteiligten hervorgehende monopoiistische Beeinflussung der Markt- 
verhaltnisse den grosslmoglichcn Vorthcil fQr ihre Mitglieder zu errei- 
chen suchen. (Pohle, Die Karlelle der gewerblichen Unternehmer, Leip- 
zig 1898. lap 11.) 

Kleinwachter : Verbande von Unternel>mern derselben Branche, deren 
Zweck dahin geht, durch ein gewisses solidarisches Vorgehen der Ge- 
no5»en die gegenseitige Konkurrenz einzudamnien oder ganzlich aus- 
schliessen, um auf dicse Weisc die wirtschaftliche Lage der betreffenden 
Unternehmer, bezw. der betreffenden Geschaftsbranche gunstiger zu gc- 
stalten. (L. Handworterbuch der Staatswissenschaften, zweite Auflage. 
Jena, 1900. Bd. V. 39. old.) 

Oszlrak tOrv^nyjavaslat 1897 Wenn sich selbstandige Un- 



Digitized by 



Google 



68 



A kartell e szerint tobb egymastol fiiggetleii vallalkozo on- 
kentes szovetkezese a leheto legnagyobb vallalkozoi nyeresegnek a 
termeles es piacz szabalyozasa altal valo eler^^se czeljabolJ) 



VL 

Mielott a kartellekrol a trustok fogalmanak meghatarozas&ra 
^tmennenk, neh&ny alakulatlal kell foglalkoznunk, a melyek a kar- 
tellek es trustok kozott allanak es sok tekintetben hasonlatossagot 
mutatnak velok; igy a vallalkozok szakegyleteivel, a munkasok es 
vallalkozok allianceival, a ringekkel ^s corncrekkel, a fusiokkal, 
tov^bba bizonyos trustszeru alakulatokkal, mint a minok a con- 

ternehnier zii dem Zwecke (verbindcn), urn durch solidarisches Vorgc- 
licn, insbesondere durch einverstandliche Besch rankling oder Beseitigung 
dcs freien Wettwerbes auf die Produktions-, Preis- oder Ahsalzverhall- 
nisse (einer Ware) einzuwirken. 

Voelker: Unter Kartellen, Syndikaten und Konvcntionen verstehl 
die Behordc alle Vereinigiingen von selbstandigen Unternchnicn, welchc 
den Zwcck verfolgen, auf Grundlage eincs privatwirtschaftlichen Ver- 
trages einc Einwirkung auf die Preise der von ihnen hergestcUlen oder 
verlriebenen Erzeugnisse auszuuben.« (Kontradiktorischc Veriiandlungcii 
uber das Kartellwesen, I. 16. lap.) 

Grunzcl : Bin Kartell ist eine auf dem Wege freien Cbereinkoni- 
mens geschaffene Vereinigung von selbstandigen Unternehnumgen mil 
gleicher Inlcressengemcinschaft zum Zwecke gemeinsamer Regelung dcr 
Produktion und des Absatzes. (Cber Kartelle. 12. 1. Leipzig 1902.) 

Foldes : A kartellek egyezmenyek bizonyos uzleti i\g valla] atai 
kr)z6tt, melyeknek czC*lja a vallalkoz6k egymas ellen folytatott veszedel- 
mes verseny^nek megszoriltisa, a termel^snek bizonj'os elvek szerinli sza- 
balyozasa 6s f61eg eldnyosebb ^ralakulas el5id6zeserc. (Tarsadalrai gazda- 
sagtan. Budapest 1898. I. 214. old.) 

Rath : Kartell egj'-egy tcrmelfeiszak vallalkoz6inak oly szerzod^sei, 
melyek a verseny m^rs^kles^re vagy teljes kizarasara iranyulnak.* (Em- 
l^kirat 8. old.) 

Schmoller : Wir verstehcn unter den heuligen Kartellen die durch 
besonders auf bestimmte Zeit geschlossene VertrSge zwischen einer grossen 
Zahl von gleichartigen Unternehmungen hergesteUten Verbande.« (Grund- 
riss der allgemeinen Volkswirtschaftlehre. Leipzig 1900. I. 450. lap.) 

Mandello : Kartellek az olyan alakzatok, hoi a v^llalkoz6k egyQttes 
elj^r^sa hatdrozott alakban t6rt6nik 6s azzal a cz611al, hogy az dralaku- 
l^sra befolyast gyakoroljon. (I. m. 27. 1.) 



Digitized by 



Google 



69 



cern, a trust company, az investement trust, omniumok es a 
fiiiancialtrustok. 

Ezek szinten a nagy toke nagyszabasu vallalatait kepezik es 
sokszor ugyanazon czelokkal birnak, mint a trustok is kartellek. 
Bizonyos nagy gazdasagi erok nem egy vagy k^t, hanem sok 
mindenfele szervezet formajaban kuzdenek az ervenyesul&ert & a 
kartellek es trustok oriasi szervezetei a hasonlo szervezetek egesz 
tomegebol emelkedtek ki, melyeknek combinatioit es magasabb 
formajat kepezik csupaii. Azert is fontos ezeknek ismerele, mert a 
kartellek es trustok torvenyhozasi szabalyozasanal ezen alakulatokat 
sem lehet figyelmen kiviil hagyni. 

A vallalkozok szakegylelei a kartelleknek es trustoknek elo- 
keszito iskol^jat kepezik. Az is megtorlenik, hogy a kartellek neha 
a vallalkozok szakegyleteinek kebeleben allanak fenn es igen gyak- 
ran, ha nem is kartellszeruleg, de kozos megegyezes alapjan hata- 
rozzak meg az arakat. Nagyreszt azonban nem ez a czeljuk, ha- 
nem bizonyos kozos ^rdeku kerdesek megbeszelese, velemenyezesek 
es representatiok stt). Ezen egyesuletek koreben szoktak lelrejonni 
azon mozgalni^k es lortennek azon elozetes targyalasok, melyek 
azutan a kartell megalakilasahoz vezetnek. 

Nemely, kiilonosen franczia irok^) rendszeres muveikben kii- 
lon fejezeteket szentelnek az u. n. pool-oknak es a kartellektol meg- 
kulonbozteloleg targyaljak. E pool elnevezes az Unioban onnan 
szarmazott, hogy a vasutlarsasagok az emeszto verseny elkerulese 
czeljabol egyezmenyeket kototlek, melyek erlelmeben a szemely- es 
aruforgaimat kontingentaltak. Az egyes vonalak ezentul is szabadon 
eszkozollietlek kontingensukon felul szallitasokat, azonban a konlin- 
gensuket tulhalado szallitasok utan jaro osszegeket egy kozos penz- 
tarba (pool) kellett ellielyezniok es az igy bejott osszeg azutan a 
szerzodo felek kozolt az egyezmenyben megallapitott feltetelek sze- 
rint oszlatott el. A poolnak ezen eredeti iormaja is mSr miben 
sem kulonbozik a kontingentalasi kartelltol. Eleinte csak a vasutak- 
nal divo ezen format a nagyiparba atvettek es a vallalkozok min- 
dennemu megegyezeseit pool-oknak neveztek. a pool-ok azonban, 
mint az emlitelt pelda is mutalja, lenyegokben miben sem kulon- 



1) L. CoUiez i. m. 146., 161. Duchaine i. m. 200., 205. De Lcener i. 
ni. 109., 121. de Rousier. 



Digitized by 



Google 



70 

boznek a nemet karteUektol, mit legjobban bizonyitanak mindazon 
peld&k, melyeket a pool szervezeteire vonalkozolag Duchaine es 
Colliez felhoznak; ezekbol kitunik, bogy a pool-ok rendesen semmi 
egyebek, mint ar- vagy kontingentil^si kartellek. ))C'est le carlell 
american(( mondja talal6an Colliez.^) A kGlonbs^g a karteiiekkel 
szemben csak annyiban van, bogy a pool-ok nagyon ephemer tar- 
tamuak, mert czeljuk kulonosen a nagyiparban nem annyira a 
termeles allando szabalyozasa, mint a konjunkturiik pillanatnyi 
kihasznalasa volt. De a pooI~ok m^r azert sem birhaltak allando 
existentiaval, mert a felek folylonos szerzodesszegesei ezt lehetet- 
lenne tettek, az amerikai birosagok pedig a Common Law alapjan a 
szerzodest, mint a mely uzsoraszeru kizs^kmanyolasra vezet, lor- 
venytelennek jelentettek ki is a jogvedelmet raegtagadtik (the 
court leaves parties, where they are) vegul az Interstate Commerce 
Act (1887) a vasutak pooljait szigoruan megtiltotta. A poolok, nie- 
lyek semmi egyebek sem voltak. mint cgy mestereeges aremeles 
eszkozei, a n^lkul, bogy a kozgazdasagnak, akar a termeles eg^^en- 
letesebb^ tetele, akkr a gazdasagi haladas elomozdilasa utj^n szol- 
galtak volna, ma mar csak historiai jelentosiguek es reszben a 
fentemlitett korulmenyek, reszben a folytonosan terjedo amalgania- 
tiok es trustalkotasok a poolok jelentoseget az Unioban teljesen 
megszunleltek, ugy hogy ma mir a ritkasagok koze tartoznak. Ha- 
t&suk mindenkepen csak kSros volt, mert az arakat gyakran csak 
neh&ny h(>napi fennallasuk alatt h^romszorosara kergettek feU 
hogy hirtelen felbomlasuk utan eredeti szinvonaluk ala essenek es 
ezaltal a tovabb feldolgozo iparagakban es a piaczon a leguagyobb 
zavart es bizonytalansagot teremtettek. 

Igen kozel allanak, sot azt lehetne mondani, hogy a kartellek 
egy magasabb formajat kepezik az angol 6s amerikai alliance-ok,-) 
melyek foleg E. I. Smith birminghami gyaros agitatiojanak befolyasa 
alatt jottek letre. Az alliance-ok a munkasok es vallalkozok szovet- 

1) I m. 147. lap. 

2) Lasd: Bulletin of the Departement of Labor 1900-1903. ^vfolya- 
niait. Bernstein, Neue Foriiien gcwerblicher Verbindiuig in England. »Die 
Neue Zeil« 1898 Nov. 19, E. I. Smith The New Trades combination mov- 
ment, London 1899. Robert Licfmann, Die Allianzen, gcmeinsame monopo- 
listische Vereinigungen der Unternehmer und Arbcitcr in England. Jahr- 
bucher fur Nationalokonomic und Statistik 1900. 433. 



Digitized by 



Google 



kezese es czeljuk, ugy az ujonnan keletk 
munkakiDalatboI eredo verseny korl&tozasa ; 
masreszt a munkabdrt emelni. Az aliianc( 
hogy a vallalkozok kotelezik magukat eg^ 
egyes v^llalkozora kulon sajal doallitasi kol 
allapitott minimalaron alul el nem adni, a! 
a vallalkozoi osztaly veszt^t ^ppen az elo^llil 
ran minden realis szamitast n^lkulozo &ron 
keletkezett verseny, kepezik. A munk^sok pe 
hogy csakis oly vallalkozonal dolgoznak, ki 
vallalkozok pedig csakis az ilyen munk^sszc 
mazzak es minden 18 even feluli munkastol 1 
union tagja legyen ; a vallalkozok tovabba 
nyereseg eraelkedesevel emelkedo bert fizetni 
kolesekor letezetl bereket le nem szallilani. 

Ezen alliance-ok alakitasa nem a niui 
kozotti egyelertes raegteremtese czeljabol j< 
vallalkozok esznelkuli es az eloallitasi kolt; 
fuggesben sem levo arakat leremto versenyei 
jabol,-) mert a kartellszeru egyezmenyek a fo 
kezteben Angliaban eredmenyre nem vcze 
szervezese akkepen tortenik, hogj' ugyanazon 
niindegyike pontosan kiszamitja, a sajat e 
szamitva, a befektetelt toke kamatjat, a valli 
vezetojenek fizeteset es az amortizationalis 
hozzaadnak egy bizonyos, minden vallalkozo 
zalekban megallapitott nyereseget es ennek a 
\allalkoz6k osszessege, hogy egy-egy vallalat 
adhat el. Az arak tehat az egyes vallalko 
egyenlo magassagban megallapitva, mint i 
kotelezik a munkasokat, hogy ok is egy trai 
nek es igy mindk^t fel testiiletileg szervezke 
manya azutan egyutt int&kedik a kozosen ei 

Az alliance-ok monopolszeru jellege a 
vorsenytarsak az alliance-al szemben nem ke 

^ B(^rskiila. 

2) E. 1. Smith i. ni. 10-11. old. 



Digitized by 



Google 



7i> 



niunkasokat nehezen kaphat es tauulatlan niunkasaival aligha ve- 
hetne fel a versenyt az alliance-al, inelynek reg begyakorlott mun- 
kasai vannak es a mely ilyeukor versenj'-arakat szokott niegszabni. 
Az arak emelese ily korulmenyek kozolt sokkal konnyebb es az 
alliance tagjai kozott verseny tulajdonk^pen nincsen, mert az arak 
kolcsonos megallapitasa olyan, hogy a verseny csakneni ki van 
zarva, de raindenesetre igen nieisekelt. Nehogy azonban az arak 
tulsagos enieles allal a beallott kereslet-hi^ny kovetkezlebcn a mun- 
kAsok szama apasztassek, niinden aremeles a fel^ben munkasok, 
feleben vallalkozokbol alio valasztinany' ) elebe terjeszlendo es igy 
a niunkasoknak is befolyasa van az arak alakulasara. 

Az alliance-ok lehat a vallalkozo es munkasok olyan szovel- 
kezcse, melynek czclja a vallalkozok monopoliumabol eredo nyere- 
segel munkasok es numkaadok kozott megosztani. Az alliance-ok 
nagy .clonye a karlellek folott abban all, hogy a monopolarnk 
nyeresegeben a niunkasokat is reszeltelik, hogy a verseny bizonyos 
tekinletben tovabb folyik es csak azon ketseglelen baj orvosoltatik, 
hogy az eloallilasi aron aluli eladasok niegszunnck. Az alliance-ok 
azonkiviil szep peldajat mulatjak annak, hogy munkasok es munka- 
adok ^rdekei raikepen hozhatok osszhangba, a vesztes azonban a 
fo^^yaszto kozonseg, mely nemcsak a vallalkozo monopoliumat, ha- 
nem a trades-unionoknak monopoliumat a kizarolagos foglalkoz- 
talasra is kenytclen megfizetni. 

Egy nagyszabasu es tanulsagos kiserlelet a kartellek es truslok 
monopolpolitikajakoz kepeznek a ringek es cornerek.-) A ringek 
es cornerek kozott egyreszt s a kartellek es trustok kozt masreszt 
eles halarvonalat vonni azerl sziikseges, mert a kartellek es trustok 
ellensL'gei gyakran ragadjak meg az alkalmat a kartellekct es trus- 
tokat a ringekkel es cornerekkel osszehasonlilani. Errc okot az adott, 
hogy az ulobbiaknak is monopoiislikus torekveseik vannak. Lief- 
mann^) megkis^rlette a ring es kartell kozotti kulonbsegeket 
pontosan elhatarolni es a kulonbseget reszben abban fedezi fel, hogy 
szerinte a kartell egy Verband, mig a ring, vagy corner egy tarsa- 
sag, tovabb^ abban, hogy a ring masok termelesel vasarolja meg. 



M Wages board. 

2) Schwantze, Concern. 

') I. ni. 126. old. 



Digitized by 



Google 



mig a kartell, ha egyaltalau osszevasaroljj 
jebb a sajat termeles^t, mint az elada 
rolja meg. Lathato azonban, bogy ezekben i 
mert a kartell gyakran szinten tarsasag fc 
abban sem, hogy a ring vagy corner mas 
mig a kartellben levok maguk termelik, 
tisztan kereskedokbol alio kartellt, a nelk 
barmikor ringnek vagy cornernek nevezte 
a ring a kartellek tulnyomo reszetol 
amazok ipari, emezek pedig kereskedelmi 
abban, hogy a kartellek es trustok a neir 
leleteit kepezik, mig a ringek rovid eleluel^ 
eraezeke gyors. A fokClonbseg azonban in 
sem a gazdas^gi czelokban, hanem azon e 
eszkozokben, melyekkel a ringek es con 
emberi tarsulas, legyen czelja barmily i 
vagyra alapitolt, azon hivatasbol, mel 
keinek kielegitese jar, legtobbszor akaral 
tekintetben igazolast nyer. A kartelieknel 
a piacz monopolizalasa, de czen lorek 
tudjak a kozvelemeny es maguk elott, sol 
kor az oldoklo verseny, egyes esetekben 
technikai javitasok avagy az arak leszallit; 
kevesse alljanak is a kartellek es trustok 
az altaluk hangoztatott altruistikus czelok, 
tellek es trustok jelentekeny kozgazdas^^ 
mutatni. A kartellek es trustok tehat a ^ 
termeszetes tovabbfejlodeset, a cornerek ci 
kedes bizonyos nemet kepezik es sem kele 
ban semminemii ethikai czelokat nem ko^ 
vezendo kozgazdasagi functiot nem teljesitei 
kedes fogalma ala esnek. Az is lenyeges 
kartellek es trustok mindig az aremeles c: 
gek es cornerek sokszor eppen ugy egy i 
zesere, mint maskor egy mesterseges hau: 
nek 6s ezen nagy elvaltozasok az arban 
keznek be, mig a kartell es truslnel az are 
A kartellek es trustok a piacz mon( 



Digitized by 



Google 



74 



jovedelein megoszlasanal uagyobb reszt vesznek igenybe, miat a 
niennyit funktiojuk ulan megerdemelnenek, a cornerek es ringek 
ellenben, miutan a termeles, kozvelilo kereskedelem es fogyaszlas 
koze eroszakosau beekeltek magukat, a nemzeli jovedelem egy re- 
szet maguknak kovelelik a nelkul, bogy b^rmineinu ellenszolg^la- 
tot teljesitenenek. Mig tehat a karteliek a termeles & fogyaszlas 
szabalyoz^sa uljan a lehelo legnagyobb nyereseg eler^s6re, a truslok 
szamotlevo vallalatok egyesul^se es a verseny kiszorit^sa altal nio- 
nopolhelyzet teremlesere torekszeiiek, addig a ringek es cornerek 
iizerkedest, nevezelesen a piacznak valamely aru vagy ^rtekpapir 
feletti idoleges monopolisal^sa utjan valo kimeletlen kihasznalasi'il 
czelzo vallalkozast kepcz.^) A ringek es cornerek lehat tovabb mennek, 
mint a karteliek es trustok, nielyeknek cz^lja legrosszabb eselben 
nionopolarak elerese; a ring es corner czelja a piacz vagy bizo- 
nyos existencziaknak, kik sokszor nem is versenytarsaik, egyenes 
kiszipolyozasa. Ez^rt itelik el altalaban a cornereket es ringekel 
erkolcsi szempontbol, niig a karteliek es trustok inkabb hatalmi 
kerdest kepeznek a nemzetgazdasagban szereplo erok osszemerese- 
nek es egy bizonyos jogosulatlan foleny gyakorlasanak tekintetnek. 
Az iizerkedestol allalaban, nielynek egyik alfajat kepezik, nb- 
ban kulonboznek, hogy az uzerkedes az elorelalhato arfolyani- 
huUamzasokbol akar hasznot huzni, mig a ring es corner egy bi- 
zonyos arfolyam eloidezesere torekszik. Ellenben alig lehet meg- 
kulonboztetest tenni a ring es corner kozott. CoUiez'-) azt mondja: 
))Le corner est toujours une enlreprise collective, une coali- 
tion ; tentec par un seul individu Toperation est appelee ring ou 
schwanze.(( Liefmannak Colliezvel homlokegyenest szembenallo meg- 
luitarozSsa^), a ki szerint ))Ein Corner ist eine kaufmannische Mani- 
pulation, die ebensowohl von einem Einzigen wie von Mehreren un- 
ternommen werden kannc< azt bizonyitja, hogy a ring ds corner 
kozott lett megkulonboztet&ek teljescn onkenyesek. A ring es cor- 
ner identikus fogalmak, a corner inkabb az angol, franczia es ame- 

i) L6sd Menzel, Die Kartellc und die Rcchtsordnung 4. lap >Dic 
Ringe (corners) sind Vereinigungeii von Spekulanlen oder Handlern, uni 
diirch Aufkauf der Vorrfite einer Ware iind Erzeugung eines Mangels die 
Preise in die Hohe zu treibcn und davon einen raschen (jcwinn zu erzieleu. 

2) r. m. 300. 1. 

^) Die Unternehmerverbande 125. lap. 



Digitized by 



Google 



75 



rikai, a ring inkabb a nemet, osztrak es magyar tozsdek meg- 
jelolese. 

Mindezekbol kitunik, bogy nem lehet a kartelleket es truslo- 
kat a ringekkel egy megiteles al^ voimi. fis ezen megkulonboztel&t 
a nemet Reichsgerichl judikaturaja is aliandoan teszi.^) I^ppen az6rt 
a kariellek es tioistok torv^enyhozasi szabalyozas eseten a ringek es 
cornerek kulon megbiralas ala fognak esni.*^) 

A cornerek szervez&enek annyifele inodja, a hany formaban 
az uzerked^s egj^altalaban megjelenik a lozsden es minden corner 
fellep&e ^s lefolySsa mas es mas k^pet mutal. A legszokottabb 
forma az, a midon a corner a maga r&zere lekoti, illelve meg- 
vasarolja egy piaczi arunak tulnyomo reszet, ennek kovetkezleben az 
arakat folytonosan enieli es folytonosan nagy koleseket csinal, a 
melyek az arak emeikedese folylan nekik novekvo kulonbozeti 
nyereseget nyujtanak. Az aruknak az aruraktarakban warrantok 
utjan valo elhelyezese allal ujbol es ujbol folyo lokekre tesznek 
szerl^) es masr^szt a nag^'mennyisegii arunak az aruraktarban valo 
felhalmozasa altal az eladonak physikailag leheletlenne van teve 
az arunak a megszerzese. es azert a vevo kegyelmenek van kiszol- 
galtatva. Mindeddig a corner nagy nyeresegeket realizal, azonban 
eppen az arak rendkivuli emeikedese a vilag minden reszerol az 
arukat a corner szinhelyere vonja es igy torlenhetett meg, hogy 
a nagy rezring idejeben 1887 — 88-ban rez erkezett Japanbol a lon- 
doni piaczra es 1889-ben a chicagoi buzaring idejeben Romaniabol 
es Magyarorszagbol szSllitottak buzat a chicagoi piaczra. Mindazon 
lathatatlan kis mennyisegek, a melyeket tulajdonosaik normalis 
idoben piaczra nem visznek, most magas arak folylan eladasra 
kerulnek, tovabba mindazon uzemek, a melyek az alacsony arak 
meUett nem versenykepesek, a corner altal teremtelt magas arak 
mellett rentabilissakka lesznek es a kinalatot novelik. Vegiil a keres- 
let jelentekenyen megszukiil, mert surrogatumok lepnek fel es 
mindenki fogyasztasat megszoritja. A kinalat ennek kovelkezteben 
folytonosan novekedik, a kereslet pedig hanyatlik, mi az arakra 

i| L5sd Entscheidungen in Zivilsachen Bd. 28, 25, VI. 1890. 244. lap 
id6zve Rundstein, Das Recht der Kartellc. 

3) A kartellek, trusl6k 6s ringek legaldefiniliojat 1. a munka IV. r6- 
sz6ben. 

3) Err(3l 6s kovelkezc5kr61 Colliezi. m. 301. ds kovetk. L €s Duchaine 
i. m. 206. ^s kovetk. 1. 



Digitized by 



Google 



7fi 



nyomasztoan hat, es a corner kenj'^lelen maga is a kinalal 
terere lepni, ha felhalmozotl oriasi k&zleteil ert^kesiteni akarja. A 
inagas arak okozta tullermeles 6s fogyasztasi hiany hozza letre 
azutan ama rohamos arhanyatlast, mely elsopri a comert. 

Minden ring igy m^r mag^ban rejti bukasat, mert ha a 
monopolhelyzelet fenn akarja tarlani, minden felI6p6 kinalatot sajat 
maga ^Ital magasra felvert arakon kell megvasarolnia. A magas 
arak term&zetesen kihivjak a versenyt es a ringnek eppen azert, 
hogy a bevasarlasaihoz elegendo penz felelt rendelkezhessek, a kina- 
lat terere kell lepnie ; ezallal megpecselelte sorsat, mert mig egyreszt 
a bevasarlasi piaczon tobbnyire versenjiars nelkiil ^11 ugyan, de 
megis sajat maga altal leremtett magas arak mellett kell vasarolnia, 
vagy ha a baisse is epen ezert, hogy az eladasi piaczon fellephes- 
sen, szinten versenytarskeppen lep fcl a bevasarlasi piaczon, akkor 
is folyton novekedo arak mellett kell vasarolnia, addig az eladasi 
piaczon a baisse folyton lejebb szoritja az arakat es a ringnek, 
hogy eladhasson, meg a contremine-nel is olcsobban kell eladnia. 
Azon nagy kiilonbozetek, melyek a regebbi bevasarlasi es a folyo eladasi 
arak kozott fennallanak, vegre is oly oriasi vesztesegeket okoz a 
ringnek. hogy a piaczrol vissza kell vonulnia es a piacz ismet a 
rendes arkepzodes terere ter vissza. A corner megbukott, merl 
vagy a sajat vasarlasi kepessegeben csalodik, vagy a piaczra kerul- 
heto arak mennyisegeben, vagy vegre az idotartamban, melyen 
beliil a magas arakat realizalni kepes (ha t. i. a kinalat folytonosan 
oly oriasi volt, hogy a ring felhalmozolt mennyisegeit eladni nem 
tudja es a kovetkezo campagne reAjuk ront meg fokozottabb 
kinalataval.) Az is igen kiprobalt modja a cornerezesnek, hogy 
a corner tagjai minden zaj nelkul alacsony arak mellett vasaroljak 
ossze az illeto Arukat, nagy koteseket lesznek, cs azutan, raintegy 
akaratlanul kipattantjak, hogy az illeto am cornerez^'e van, minek 
kovetkeztdben az Arak rendkiviil felszoknek es a corner nagy 
kulonbozeti nyeresegeket csinal es a felhalmozott aruk is magas 
aron kelnek el. 

A comerek es ringek tortenete gyaszos bukasokkal es 
van lelve ^s igen kicsiny azon cornerek szama, a melyek siker- 
rel jartak. Sikerrel jArt a roubaixi szovogyarak cornerje, a mely 
az eg&z vilag termeles^nek egy jeleni^keny reszet osszevasa- 
rolla norm&lis arakon, es azutan nagy nyeresegekkel adott tul 



Digitized by 



Google 



rajla. Hasonlokeppen sikerrel jart az u. n. turini consoi^tiumnak 
vallalkozasa, a mely 2 even kereszlul 1885— 87-ben a selyemnek 
az aral 10 frcsrol 20 fresra verte fel. 1882- 1887-ig, 9 buzacor- 
iiert kisereltek meg a chicagoi piaczon, valamennyi sikertelenseggel 
jart es nagy bukasokat vont niaga ulan, ugyszinten az 1887-iki 
newyorki buzaring, valamint M. Leiter hasonlo vallalkozasa 1897-ben. 
1881-beii es 89-ben nagy gj'apotcornerek alakullak Lieverpoolban, 
a melyek azonban sikerlelenek maradlak, mert a fogyasztok szuk- 
segletuket direkle Indiaban fedeztek. Az 1886-161 88-ig larlo kave- 
ring, valamint 1889-iki tearing sziuten bukassal vegzodoll. Igen 
hires volt az 1887-iki budapesti kukoriczaring, a mely 2 millio *;« 
kukoriczat halmozott fel es kenytelen volt liquidatio alkalmaval 
4 frtlal eladni a kukoricza "l^-ajat, melyet 6V2 frton vasarolt, a 
vallalkozas tehat 5 millio frl veszteseggel zarult. Az ezust, gyem^nt, 
kaucsuk, ismelelve volt corner targya; ez utobbin a Baringhaz 
Londonban mintegy 5 millio font sterlinget veszitett. Igen nagy 
hirre vergodtek az 1887-iki es 1889-iki rezring. EI6bbit Secretan 
parisi bankar vezetetle, kinek sikerult 38-r61 107-re felverni a r6z 
4rat, de a vallalkozas nagy erovel fellepo kinalat folylan meg- 
bukott; ugyancsak sikerlelen niaradt az Amalgamated Copper Co 
amerikai reztrust altal 1899 - 1902-ig vezetett rezring, mely a rez 
arat 50-r6l 80-ra hajlolta fel, de 1902-ben 3 ^vi fennallasa utan 
a rez ara ismet 52 livre-re hanyatlolt es a t^rsasag reszvenyei 
130-r61 40-re estek vissza. 

Igen kozel allanak a truslhoz es masreszt igen tavol a kar- 
tellektol a/usiok vagyis egyesulesek (amalgamation), melyek olykepen 
jonnek letre, bogy ket, vagy tobb tarsasag, vagy maganczeg egye- 
sul es egy czeget kepez. Daczara annak, hogy a fusiot a trustok- 
tol csak fokozati kulonbseg valaszlja el es ugyanazon czelnak szol- 
galnak, mint a kartellek es trustok, a fusiok mar regen torvenyes 
elismeresben es szabalyozasban reszesultek. Fontossaguk abban rej- 
lik, hogy az egyesul^s kepezi Europaban is Amerikaban is a trust- 
alkot^s modjat es elol^pcsoj^t. 

Az egyesulfe tortenhetik akkeppen, hogy az egyesulo czegek 
valamelyike fenmarad es a tdbbieket mag^ba felveszi, vagy pedig 
akk^pen, hogy egy uj cz^g alapittatik, melyben valamenyi egyesulo 
czeg felolvad. 

A fusi6k l^trejohetnek bekes uton, tehAt ugy, hogy mindk^t 



Digitized by 



Google 



78 



tarsasag belatvan az egyesules technikai ^s kereskedelmi elonyeit, 
egy m^Itanyos kulcs alapjan egyesulnek; igy pi. az utolso 10 esz- 
teiido atlagos osztaUkdnak alapjan tort^nik a beolvado tftrsasag 
reszvenyeinek becserelese a beolvaszto tarsasag ellen^ben ; de tor- 
t^nbetik akk^pen is, a mint az amerikai trustok szaintalanszor meg- 
lettik, bogy megszereztek valamely reszvenyt^rsasag reszvenyeinek 
51 szazalekat (control of company) es igy a kozgyuWsen tobbseg- 
ben lev^n, a tobbi reszv^nyesekre nezve batranyos fcltetelek mellett 
hataroztak el a fusiot. Kartellszerzodesekben egy^b pontok mellett 
ezert gyakran fordul elo oly rendelkezes, mely szerint felek kotelezik 
magukat, bogy egymis reszvenyeit megszerezni nem fogj4k, mint 
pi. az International Marine Co, a Hamburg-Amerika Linie ^s Nord- 
deutscber Lloyd kozdtt kotott szerzodesben.^) 

Gyakran jon letre az uzemek technikai is kereskedelmi fusioja 
a ndlkul, bogy ez kulsoleg is mint fusio kifejezesre jutna. Igy, ha 
tobb reszv^nytarsas^g szerzod&ileg kotelezi magat uzemeinek egye- 
siles^re, avagy ha tobb reszv^nytarsas^g reszvenyeinek tdbbsege 
ugyanazon kezekben osszpontosul es mindezen reszY^nytarsasa- 
gok vezetosege egy ^s ugyanaz, akkor, b&v nem jogilag, hanem 
tinyleg letrejott a fusi6. A fusio letrejohet k^t egyenlo eros val- 
lalat kozott, bogy ily modon a versenyt kiz^rj^k. Letrejohet ket 
vallalat kozott, melyek egyike a versenyt nem birja & jobbnak 
latja, mielott a teljes anyagi romlasba esn^k, reszvenytokije egy 
r^szenek felaldozasSval a hatalmasabb tarsas^gban felolvadni. A 



1) Ha valamely 1^00 drb. r^szvenybol illl6 alaplSkevel bir6 tfirsasiig 
(A), melyben mondjuk 2 tulajdonos x ds y osztozkodik, mag^ba olvaszt 
egy ugyanolyan alaptfik^vel bir6 masik t^rsiis^got (B), melynek 1000 r&z- 
v^nyeib51 51 sz^zal^kot birnak, m6g pcdig akkdpen, hogy minden drb. 
A) r6szv6ny6rt 4 drb. B) r^szY^nyt cserelnek be, akkor inig az el6bbi k6l 
tdrsasSg Osszegezett dividcndaib61 x i^s y 755 s/^zaldkot kapott a B) tdr- 
sas^g tobb reszvenyesei pedig 24*5 sz^zal^kot, addig az uj tdrsasiig oszta- 
l^k 1^)61 czen becserei^si kulcs alapjdn ut6bbiak csak a 49 szazal^k i/^-^t, 
vaj*yis niintegy 10 szazal6kot. A) tarsasag r6sz\6nyeseinek megr6viditcse 
vils!igos. Ha azonban a bccser616si kulcs igazsagos 6s az utols6 ^vek osz- 
taiekainak megfelelS, akkor a reszv^nyeseknek panaszra alig van okuk. 
Minthogy Amerikaban a r6szv6nytarsulali jog lazdbb voltdiidl fogva az 
ilyen lelkiismeretlen transakti6k igen gyakoriak szoktak lenni, az amerikai 
t6zsdekcn ndmely r6szv6nytarsas{ig papirjai minden tC*ny leges ok n^lkul 
hanyatldsoak indulnak, mihclyt az a hir terjed el, hogy ez vagy 
amaz a trust vagy tarsasag egy masik tarsasi^g controljdra torekszik. 



Digitized by 



Google 



fiisio 6s kartell kozott kulonbseget tenni i 
tell tobb onallo vallalatot egyesit mag^b 
vallalatok onallosagAnak megszuntetesevel 
ran elokeszitoje a kartellnek, a mennyil 
konnyebb nehany nagy vallalat, mint 
kozott.^ 

Sokkal nehezebb a hatarvonalat n 
kozott, a mennyiben kozottuk csupan 
niinden trust egy fusio es minden fusio, 
ban praeponderans szerepre jutott, trustr 
kaiak minden nagyobb vallalatot a trust 
fokulonbseg kozottuk abban rejlik, hog} 
piaczon bizonyos lekintetben uralkodik, n 
bir, mig a fusionalt vallalatok tovSb^ra 
sonlo nagysagu vallalatok ellen kuzdeni, v 
sokszor azonban a trust elokeszitoi. Foi 
esctleges kartelltorvenyhozas alkalmaval, j 
leii lesz a fusiok utjan letrejott trustok s: 

A verseny kikuszobolesere szolg^lnal 
transaktiokban jol ismert concernek, a 
bogy egy tokep^nzesekbol alio csoport va 
venytarsasag reszvenyeinek jelentekeny r 
raegszerzi es ezaltal mindezen reszveny 
iranyado befolyast gyakorolnak es e tai 
szerint vezetik. Termeszetes, hogy ennek 



1) N^lunk a fusi6k kulonosen a maloni 
epen az6rl, niert lart6sabb ds sz61csebb k6rC 
Iclrehozni eddig nem sikerult. Igy a Borsc 
malom felett rcndelkezik, az „Els6 budapesti 
lyani^n fusionalt a „Sut6k 6s moln^rok gCznial 
maloiTi**-mal €s ni6g egynehfiny nagyobb buda 
Hung^ria) bir a vidcken malmokat. A vasipar 
a rimamur^nyi vasmft r6szv6nytilrsas^gnak 
HernddvSlgyi vasipar r6szvdnytArsas^ggal, me 
boml^s^hoz vezetett. N^mctorsz^gban ncvczetes 
ccsetgydrosok egyesul^se egy vallalatt^, a Kri 
lAsai, az elcklromossiigi ipar fusi6i, melyek a 
tricitalswerke ' megtcrcnit^sehcz vezetett, a na 



Digitized by 



Google 



80 



sagok kozolt vcrseny nern folyik es mintegy csendes karteUben, 
hogy azt ne mondjuk, trustben einek. 

Az Unioban e czelra az ugynevezett wConlroUing or Securie- 
lies Coinpany«-kal alkottak, melyek ugyancsak abban allanak, 
hogy eg}' penzcsoport, a melynek pi. erdekeben van tobb versengo 
vasutvonal kozott a verseny megszunlctni, megszerzi tobb vasut- 
tarsas&g r^szvenyeinek tobbseget, conlroljat, es megszerzett reszve- 
nyek erl^kenek nagysag^ban^) sajat reszvenyeiket bocsatjak ki.*) A 
concern tehat csak a reszvenyek birtoklasabol eredo tenyleges vi- 
szony, a ))Conlrolling or Securielies Cow ellenben egy larsulat, a 
melynek fennallasa a reszvenyiarsulati jogban lefektetett elvektol 
fugg. Az amerikai biroi gyakorlal az ilyen tarsulatokat, a melyek 
tisztan reszvenyek megszerzese czelj^bol alakult, torvenyteleneknek 
tekinti es tiltja, mig ellenben az angol gyakorlat fenn^llasuk tor- 
venyesseget elismeri.*^) 

A kartellektol is trustoklol szorosan megkiilonboztelo tovabba 
az u. n. inveslemenls trust, financial trust, trust companies es 
Omniumok. 

A trustok ezen kulonbozo formalnak az ipari trust okkal ko- 
zos gyokere van az angol es amerikai jogintezmenyekben. A regi 
angol jogban t. i. a trustnek czelja volt valamely nem feudalis 
vagyonti^rgynak (foleg ebben kulonbozik a use-tol, mely csak free 
holdon volt lehetseges, mig a trust mindennemu vagyontargx'ra 
vonatkozott) a biztositasa, pi. vegrehajtas, vagy viharos id6kben el- 
kobzds ellen. E czdlbol az illeto vagyontargy v^grendeletileg vagy 
szerzodesileg (trust deed) a trustee tulajdon^ba adatott at, ki azo- 
kat a vegrendeletben vagy szerzodesben meghatarozott modoo es 
idore a kedvezmenyezett (beneficiarius, cestui que trust) javara 
kezelte es a Common Law ertelmeben ezen vagyontargyak a veg- 
rehajtfis ellen, valamint az elkobzas ellen biztositva voltak, mint- 
hogy azok most mar masnak tulajdonaban vannak.*) Ezen jogin- 



1) Gyakran azonban 6pen arra t^maszkodva, hogy a verseny kfi- 
16nb6z6 t^rsulatok k6z6lt megszQnv^n 6s igy az oszlal6kok eraelkedni 
fognak, sokkal magasabb 6rt6kben. 

2) „Holding Conipany"-nak is hivjak. 

3) L. Beach i. m. 163. €s 164. §§-ait. 

*) A trust sok hasonl6s^got rautat a rdniai lideicommissummal ds 
val6szinuleg annak ut5nk6pz6se. 



Digitized by 



Google 



81 



tezmeny fentartotta magat a mai napig is, kulonosen az 5roklesi, 
csalMi (private trust), alapitvanyi (charitable vagy public trust) 
es reszvenytarsulati jog teren.^) A trust alapelve tehat abban all, 
hogy egy bizonyos vagyontargy egy harmadik, trusteenek nevezett 
szemely tulajdonaba adatik at, ki azt a rendelkezo ( beneficiarius) 
javara tartozik bizonyos ideig kezelni. A trusteek lehetnek ugy ter- 
meszeti, mint jogi szemelyek, ugy egyes szemely, mint tobb sze- 
mely (board of trustees). A trustee a jo csaladapa gondoss&gAval 
tartozik az illeto vagyontargyat kezelni s azt a meghat^rozott ido- 
ben es helyen visszaszolgaltatni. Felelos nemcsak sajat tettei^rt es 
niulaszlasaiert, hanem felelos tarsainak (cotrustees) jogtalan cse- 
lekvenyeiert & mulaszt^sai^rt, melyekhez kifejezetlen vagy hallgatagon 
hozzajarul. O nem mandatarius, hanem tulajdonosa a re^ruhazott 
vagyontargynak es visszavonhatatlanul illeti a kezeles joga. Ha 
valamely reszvenyt^rsasag reszv^nyei ruhaztattak at a trusteekre, 
akkor ok a trust-deed-ben kijelolt jogkoron belul, mint a resz- 
venytarsasag igazgatoi jelentkeznek, mely a trust-deedben a reajuk 
ruhazott hatalom nagysaga szerint lehet tagabb 6s sziikebb ; jo- 
gilag egyeb reszvenytarsulati igazgatoktol abban kiilonboznek, hogy 
ok tulajdonosai a reajuk ruhazott vagyontirgyaknak, bar azoknak 
mikenti kezeleseert felelosek a beneficiarus vagy cestui que trust- 
nek, a reszvenytarsulati igazgatok ellenben csak a r6szv6nylarsulat 
kereskedelmi meghatalmazottai. 

Ezen jogintczmenyl hasznaltak fel az angol tokepenzesek a 
60-as 6vek fele tokeik jobb befektetese czeljabol es letrehoztak az 
u. n. investement trustoket es igy a trustforma felhasznalasaval 



3) PL akkor, ha valamely r^szv^nytarsas^g k6telezv6nyeket adott 
ki, ezcii kOtelezv^nyek biztosit^s^ra szolgsild vagyontQmegek a trustee 
tulajdonaba adatnak at azon feltdtcllel, hogy ezen vagyontomegeket a 
tarsasag tovabb haszndlhatja mindaddig, niig a szerzSd^s (trust-deed) 
6rtelm6ben a trusteeknek joga van az illetS vagyontSmcgeket (pi. a kOte- 
lezv^nj'ek kamatainak nem fizet^se eset6ben) 6rt6kesiteni. A n^met 
TreuhSndlernek (liisd Hypothekenbank-Gesetz vora 1<. Juli 1899.) csak 
ahhoz van joga, hogy raegvizsg^lja, van-e fedezet a z^loglevelek r6sz6re 
es csup^n ingatlanokndl kOtelezfi. A jogi konstrukti6 tehdt eg^szen mils. 

2| L. L W. Smith: A Manual of Equity Jurisprudence, 14 edition, 
1889. Ch. VII. 489. lap 6s Wertheimer: WSrterbuch des Englischcn 
Rechtes. 

6 



Digitized by 



Google 



82 



nehany evtizeddel eloztek meg az amerikai ipari trustoket. Cz61ja es 
szervezete abban allott^), hogy tdkepenzesek» kik az ^lampapiiok- 
nal nagyobb kamatoz&st akartak elvezni» n^hSny a tozsdei jartas- 
saggal biro f^rfiut azzal biztak meg, hogy a nekik Stadott osszegek 
erejtig kulonbozo magasabb kamatozSsu ^rtekpapirokat vasarolja- 
nak, ezen ertekpapirokat kezeljek es a kamatokat reszesed^uk ara- 
nyaban a megbizok kozott osszAk fel. Az Investement trust alap- 
eszm^je teh&t abban fekszik, hogy a magas kamatoz^u ertekpapi- 
rokkal egyhekotott risiko kulonbozo ert^kpapirok v&s&rlasa altal 
lehetoleg kisebbittessek.^) A trusteek mukod^sukben annyiban vol- 
tak korl^tozva, a mennyiben a trustszerzodesben (deed of trust) 
meg volt hatarozva, hogy milynemu ertekpapirok vasaroltassanak 
es mily arinyban.*) 

Az Investement trustok azonban ezen eredeti szerzddesszeru 
formajukban nem maradhattak sokaig. Az Investement trust t. i. tu- 
lajdonk^pen egy t^rsulat, mely ertekpapirok megszerz^se utj^ nye- 
reszkedik. Mar pedig az angol kereskedelmi jog 6rtelmd)en minden 
tarsasag, melynek czelja a nyereszkedes ^ a melynek 20-n&l tobb 
tagja van, koteles t^rsas&gi format felvenni. Az angol biros&gok 
ugyan ezen felfogast nem osztottak, hanem elfogadtak az Investe- 
ments trustok azon erveleset, mely szerint e trustok egyaltalaban 



^) L^sd ezekre 6s a k6vetkez6kre n^zve: Weber, Depositenbanken 
und Spekulationsbanken Leipzig. 1902. J5rgens, Finanzielle Trustgesell- 
schaften, Stuttgart, 1902. 

2) A tdrsas^g tagjai a befizetett osszegekrdl elismerv^nyeket (cer- 
tificates) kaptak, raelyeknek kamatozdsa fixirozva volt, a f<515s kamatokat 
pedig az clismerv6nyekhez mell6kelt couponok cllen^ben szolg^ltatt^k ki. 
Ennek ertelme az volt, hogy miut^n a t6kep6nzesek nem akart^ t6k^i- 
ket hosszabb id6re megkCtni, az elismerv^nyeket idfirSl id6re kisorsoltdk, 
azannak megfelel5 C^rt^kpapirokat eladtdk ^a a tSrsasSg tagjainak vissza- 
fizelt^k. Ez 6rz6keny vesztesdg lett volna a kisorsolt elismerv^nyek tulaj- 
donosaira, kfllondsen, ha a tSrsasdg Qzletmenete vir^gzo volt 6s az6rt szol- 
galtatlak ki a couponokat, melyek r6v6n a kisorsolt elismerv6nyek volt 
tulajdonosai eg^sz a tdrsulat felosztas^ig clvezhett^k az elismerv6nyek 
r€sz€rc fixirozott kamatozds ul^n fenmaradt 6vi nyeres6get. N^unk az 
ugynevezett 61vezeli jegyek teljesitik ezt a szolg^latot. 

3) PI. az elso Investement Trust, az 1868-ban 16trej6tt Foreign and 
Colonial Governement trust, 18 kulfoldi ^llani 6rt6kpapirjaiba fektetle he 
t(5k6j6t, melyeknek egyike sem volt 10 szAza\6kn§i[ nagyobb mennyis^gben 
beszerezhetS. L. Jorgens i. m. 16. old. 



Digitized by 



Google 



83 

nem tarsulatok, hanem^) szerzdd^.sek a trustok 6s tokep^nzesek 
kozott, kik a trust eredeti jogintezmeny^hez kepest vagyonukat egy 
trustee kezeldsere bizzak; cz^ljuk pedig nem nyer^szkedes, hanem 
tokebefektetes. Daczara annak, bogy az angol biros^gok ezen ut6bbi 
ervelest elfogadt&k, az Investement trustok nagyrfeze ^talakult r&z- 
venyt^rsasagg^ Investement trust-companykka^) kulonosen az^rt, 
mert a trusteek bat^skore a trust jogintezm^nye fplyt^n nagyon 
korl^tozva volt is mert a trustok kotelezv^nyeket nem bocsatbattak 
ki. A r^zvenytSrsasdgokka Stalakult trustok azutan a r^venytarsu- 
lati jog minden latitudejet kibasznalt&k, kotelezv^nyeket, elsobbsegi 
es torzsreszvenyeket bocs^tottak ki, azon ^rtekpapirok azonban, me- 
lyekre a tarsasag tamaszkodott, m^g mindig elsoranguak voltak es 
igy r&zv^nyei kisebb tokep^nzeseknek el^ biztos befekteteseket 
nyujtottak. 

A 80-as evekben ezen Investement trustok, melynek czeljit mind- 
eddig rendelkez^sre dllo tokenek allampapirok, vasuti vagy mas 
biztosabb kamatozast nyujto ertekpapirokba valo (befektetese altal, 
egy lehetoleg egyenletes j&radek biztosit^sa kepezte, Stvaltoztak 
financial-trustokke, melyeknek cz^lja ertekpapirokkal valo uz6rke- 
des volt. Ez pedig rendesen vagy emissionalis uzletek kot^s^ben 
vagy pedig a megszerzett spekulatios papiroknak megorzeseben 
&llott, melyeknek alapjan sajat reszv^nyeit es kotelezv^nyeit bocsd- 
totta ki. Minthogy pedig az ert^kpapirok idoleges megszerzesebol & 
eladas^bol l^trejovo nyeresegek sokkal nagyobbak voltak, mint az 
ertekpapirok rendes kamatoz&saval jard jovedelem, az igazgatosag 
befolyasolva a magas tantiemek szerzesenek lebetos^ge altal sokszor 
a rendszeres uzerkedes terere l^pett. Ennek egy neme volt az 
)> underwriting of new eapital«, mely abban Mlott, bogy a trust 
kotelezte magat azon esetre, ha bizonyos ujonnan alapitott vallala- 
tok kiboesStott ert^kpapirjainak eladasa nem sikerulne, az el nem 
adott mennyiseget vagy maga atvenni, vagy pedig vevoket szerezni. 
Ennek fej^ben term^szetesen magas proviziokat kaptak, de egj'- 
szersmind ki voltak t6ve a lehetosegnek, bogy az ^rt^kpapirokat 
kotelesek atvenni ^s bogy a sokszor magas aron vas^rolt ertek- 
papirokat realizMni nem tudjak. Ezen uzelmek vezettek az 1900. 



1) L. Jdrgens i. m. 18. old. 



') Lj. jorgens i. m. 15. oia. 

2j J61 niegkul6nb6ztetcnd6 az amerikni trust-companyk-tol. 



Digitized by 



Google 



84 



augusztus 8'kn hozott reszv^nyjogi novellahoz, mely az under- 
writingot csak nyilv&nos emissioknal engedte meg, vagy ha az ily- 
nemu uzlet&ggal valo foglalkozas a tarsulat alapszabalj'aiban is 
helyet foglal, minek czelja az volt, hogy a reszvenyesek kesobb az 
igazgatosag spekulal^si vagyainak kiszolgaltatva ne legyenek es a 
nyilv&nossag annyira, a mennyire biztosiltass^k. Ujabb trustok ala- 
kitSsa, melyek valamely trust ^Ital megszervezett ertekeket isniet 
magasabban folyo ertekben vesz at, a legvadabb agiotage es a 
spekulatio egj'eb eszkozei voltak hivatva az ertekpapirok tozsdei 
jeg3'zeset emelnl, mindaddig, mig 1890-ben az argentiniai valsag es 
a Baring cz^g bukasa ezeknek a kevess^ szolid uzelmeknek veget 
vetett, sokakat csodbe kergetett ^s a szolidabb trustokat pedig vissza- 
vezette a re&lisabb uzletmenet terere. 

Ugy az Investement trustoktol, mint a financial trustoktol, 
de a nagyipari trustoktol is lenyegesen kulonboznek az ugynevezett 
trust company-k, melyek ily elnevezes alatt csakis az Unioban 
leteznek. Hogy ))trust company« alatt penzintezeteknek csakis azon 
bizonyos nemet ertik, melyek az Unioban leteznek es hogy Anglia- 
ban a trust company alatt egesz m^st ertenek, legjobbanbizonyitja, 
hogy az Encyclopaedia Britannica-ban, (1902. XXXIII. kotet, 458. 
oldal) a ))lrust company« czikk angol szerzoje azt mondja, liogj' 
ezek csak az Unioban fordulnak elo & alattuk bizonyos konzer- 
vativ penzintfeeteket ertenek, melyek a kozonseges beteti leszami- 
tolo banktol torvenyileg eloirt szervezetukben es uzleti elveikben 
lenyeges elterest mutatnak. Uzletkoruk bekebelezesek, zaloglevelek 
kibocsatasara, megbizasok teljesitesere, letetek kezelesere, betetek el- 
fogadasara (melyek utan azonban 2 szazaleknal tobbet ritkan fizet- 
nek), nagyobb csodbe keriilt vagy hagyateki vagyontomegek keze- 
lesere (trustee for mortgages, executors for deceased estates), csodbe 
kerult tarsulatok vagyonanak atvetelere, tovabba reszvenytai-sasagok 
ujjaszervezesere terjed ki ; ez utobbi akkepen tortenik, hogy a resz- 
venyesek reszvenyeiket a trust companyra, mint trustee-ra bizza es 
a trust company azulan sajat belatasa szerint szervezi ujra a tar- 
sasagot. Nagy szerepet jatszottak a nagyobb trustok megalakitasa- 
n41, mint az alapitassal osszefuggo cselekmenyek ellenorzoje, igy 
pi. az alaptoke befizetesenel, a rdszvenyek tulajdonosainak ^tir^a- 
nal, osztalek-jegyek (couponok) bev^ltasanal, de foglalkoztak under- 
writing-gal is, mi tekintelyuket nagyon megrenditette. Ez utobbin 



Digitized by 



Google 



85' 

nem fogunk csod^kozni, ha tudjuk, bogy New- York legnagyobb 
trust company-jai Morgan es Rokefeller befolyasa alalt allanak.*) 
Igen kozel allanak a nagyipari trustokhoz az ugyncvezett 
mining-trustok, inelyek osztjak a nagyipari trustok monopolistikus 
jelleget es Angliaban a mult szazad 90-es eveinek elejen a delafri- 
kai es nyugatausztraliar banyak 6s aranymezok kiakn&zasara ala- 
kuliak. Ezen orszagok fejletlen volta kenyszeritette a trustok veze- 
toil, bogy hatahnukat nagy terrenumok es a munkaerok feletti 
kizarolagos rendelkezes megszerz6se altal erosbbitsek is kulonbozo 
egyeb ipari vallalatokat, mint villamos muveket, koszenbany&kat es 
vasutakat vonjanak a tevekenyseguk kor^be. Igy alakultak meg a mult 
szazad 90-es eveinek kozepe fel6 azon hatalmas, egesz Del-Afrikat 
uralo vallalatok, melyeknek elen a trustkiralj'okhoz hasonlo mere- 
szen szen^ezo egy^nisegek, mint Rhodes, Robinson, Barnatu, Albu 
es m&sok allottak. Ezen vallalatok uzletmenet^nek nehez dlenoriz- 
hetese, a banyaszat bizonytalan eredmenyeivel egyuttjaro spekul&tios 
elem, az igazgatosagoknak hoi hausse, hoi baisse eloid^zesere ira-n 
nyulo jelentesei nagy tapot adlak a spekul&ti6nak. Ha azut^n ilyen 
tozsdei manipulatiok utjan sikeriilt a reszvenyek 4r&t magasra fel- 
hajtani, akkor ezen vallalatok vezeloi, hogy nyeresegeiket realizal- 
hassak, kulonbozo tarsulatokat alakitottak, melyre az eddigi nagy 
larsulat reszvenyeit atruh^tak, tovabbA kotelezvenyeket bocsStoltak 
ki es igy tokepenzhez jutottak a nelkiil, hogy vezeto szerepuket el- 
vesztettek volna/') Az ezzel kapcsolatos emissioknal sikeriilt a resz- 
venyek egy reszet eladni, de az uj tarsulatok reszv^nyeinek tobbsege 
megis csak az alapitok kezeiben maradt. kik ily modon a tarsulatok 



1) A Morgan befolyasa alatt ^116 p6nzint^zetek, melyn61 Morgan vagy 
elnok vagy vez6rigazgat6, igazgat6-tandcs tagja vagy fSr^szv^nyes a Bank 
of Commerce, Equitable 6s Mutual biztosito t^rsasagok, Morton Trust 
comp., Equitable trust Gomp., Mercantile trust Comp., United States Mort- 
gage and Trust Comp., Garanty Trust Com., Tifth Ave. Trust Comp. €s 
m<Jg n^hdny int^zet, melyeknek alapt6k6je mintegy 1.690,000.000 doll^rt 
tesz ki, mig azon p6nzint(^zetek tSkeereje, melyeknek €\€n Rockefeller ^11, 
vagy az 6 kSzvetlen befolyasa alalt dllanak, 420,000.000 doll^rt tesz ki, 
1901-ben (l^sd Lawson Americain Industrial Problems, 134. old.) az Unto 
403 Loan and trust Company-janak 145,592.000 dollar alapt6k^j6k volt, 
kdrulbelQl k^tszer annyi, mint a savings 6s privat bankoknak egyuttv6ve. 

2) E vallalatok vezelQi e m6dozatot az^rt v^lasztott^k, mert a r^sz- 
v^nyeknek eladdsa a tdzsd^n nagy arhanyatl^t id^zett volna e\6. 



Digitized by 



Google 



86 



felett korlatlanul uralkodtak es azokat nem mindig az egyes tarsu- 
lat ^rdek^ben egymassal 5sszhangz&sban vezettekJ) A financial trust- 
hoz hasonlo alakulatok N^metorsz^ban az u. n. Financielle Trust- 
gesellschaften^) es a szomoru v^get 6ri ))Credit mobilier«. 



VIL 

Azon jogint^zmeny teh^t, melybol a nagyipari trustok kelet- 
keztek, a nagy toke egyeb vallalatainak is szolgalatokat teljesitett 
es teljes viragzfcban volt m&v akkor, a mikor Rockefeller 1882-ben 
a ^Standard Oil Coa alapitSsakor a nagyipari szovetkezes forma- 
jaul ezen joginlezmenyt felhasznalta. Tevedes tehat azt hinni, hogj' 
Rockefeller a trustokat angol es anierikai jogintezm^nyek oriasi es 
r^g elfeledett lomtSrabol hozta eld. 

Midon a trustok fogalommeghatarozasat adni akarjuk, ugyan- 
azon nehezsegekkcl talalkozunk, mint a kartelleknel ; a forixiak 
egesz soraval itt is talalkozunk, melyek valamennyien ugyanazon 
cz^a szolg^lnak. A trustok formal e mellett keletkezesuk ota ku- 
lonbozo tilto torvenyek behatSsa alatt folytonosan v^ltoztak es az 
amerikai nep minden nagyobb vallalatot a trust newel tisztel meg,^) 

A trustnak fent vazolt jogintezmeny^t az amerikaiak mar 
regota hasznalt^k kiilonosen azon czelbol, hogy a reszvenytarsasa- 
gok vezetosdg^be bizonyos allandosagot hozzanak, a mennyiben 
a reszvenyesek tobbs^ge nehany szemelynek hosszabb idore vissza- 
vonhatatlan meghatalmazast (proxies) adott. kik azt^n hivatva 
voltak a reszvenytArsasagot bizonyos alland6 irfinyban vezetni. A 
binSsagok azonban a meghatalmazSs visszavonhatatlansagat nem 



1) Hasonl6 elj^r^st kOvetctt pi. a hires Exploration Company, 
mely D^l-AfrikSban 6ri^si b^nyaterilleteket ^s aranymezSket v^sirolt 
6ssze: azokat azutSn ugyancsak dltala alakitoU r6szv6nyt5rsulatokra ru- 
hA'/Aa, mely transacli6 kOzbcn sikerult sok r^szv^nyt eladni, de a r^szv^- 
nyek nagy r^sze az ^Exploration Company* kezei k6z6tt maradt, ug\' 
hogy az 5sszes b^ny^k feletti »Control«-t m^gis[az Exploration Company- 
gyakorolta. 

2) Ilyen pi. a nSlunk is ]6\ ismert ^Allgemeine Deutsche Kleinbahn- 
gesellschaft*, .,Gesellschaften fQr Elektrische Unternehmiingen" stb. 

3) *Among so called »Trnsts« there are wider differences, than among 
republics or monarchies,* mondja Lawson, i. m. 154. old. 



Digitized by 



Google 



ismert^k el, hanem minden erdekeltnek jog< 
Az sem sikerult» a mi ugyancsak idegeii 
elol menekulendok alkalmaztak, hogy a res 
zod&ileg elidegenithetellennek jelentell^k ki, 
esetekben a r^szv^nyl&rsulatoknak csak k^ 

Miutan ily modon egy kompakt es 
sitas&ra ir&nyulo kiserletek meghiusultak, f< 
tezm^nyehez, melynek lenyege abban allott, 
tobbs^e atruhazla reszvenyeit a Irusteeki 
allitottak ki. Ezen certificate-ok atruhazhat 
ben a r&zvenyek es ezzel a szavazati jog n< 
reszvenytarsasag reszvenyeinek tobbsege rul 
n^h^ny trusteere (board of trustees), e 
tenyleg egyesitve voUak, inert a trusteek, I 
sen az egyes tarsixlalok fortszv^nyesei vo 
osszhangban ^s az egymaskdzti verseny kiz 

Ebbol fejlodott ki a trust egy masil 
allott, liogy a reszvenyek osszessege euge 
kik ennek fejeben elismervenyeket szolgaltal 
donosok pedig zalogjogot nyernek a vallalal 
szervezettel birt pi. az elso Whiskey-trust. 

Egy harmadik fonnaja a trustdknak 
nyek tulajdonjoga feltetleniil atmegy a tn 
ennek fejeben nyeresegosztalekra jogosito 
a reszvenyeseknek.*) 

A trustdknak egy tov^bbi forniaja a: 
nielyn^l valamely tarsulat reszvenyesei a res 
nak tobbseget egy trusteekbol alio testuh 
sulatra ruhazza. 

E ))Voting trust6k« mindegyike alaps 
a szavazati jog gyakorlasa es ezzel a l^rsu 
ban tortenj^k, masok ismet szabad kezet en 
tet^ben. A reszvenyek tulajdonosai szabadc 



1) L. Halle : Trusts or Industrial Combina 
York 1900. 27. old. 

2) L. Jenks i. m. 115. oldal. 



Digitized by 



Google 



88 



nyeik felelt es semminemu korlatozasnak alavetve nincsenek, kiveve, 
hogy a szavazati jog a trusteeknel maradt. A reszvenyek szavazati 
joganak es tulajdonjoganak ezen megosztasa kettos okbol torten- 
hctik : egyr^szt azert, hogy a tarsasag vezetese bizonyos idon belOI 
az alapszabalyokban lefektetett elvek szerint torlenjek es aUando- 
suljon, vegy pedig, mint ez a ))Pure Oil Company« a »Standard 
Oil Company« hatalmas versenytarsa tette, azert nehogy a Stan- 
dard Oil Company a Pure Oil Company reszvenyeit egyes reszve- 
nyesektol osszevasarolvan, a reszvenyek tobbseget megszerezhesse es 
igy a tarsasagot saj^t igajaba hajtsa. 

A trustok ezen formSi ma mar csak historiai jelentoseggel 
birnak. Kozos alapvonasuk, mint a ))Census Officea megjegyzi,') 
))a form of organisation under which the stockholders of each of 
the separate companies assign their stocks to a certain number of 
trustees, thus giving to these trustees an irrevocable power of 
attorney to vote the stock as they see fit. This form of organisa- 
tion has been declared illegal by the Act of Juli 2 1890. Fifty 
first congress first session entitled An act to protect trade and 
commerce against unlawful restrain of monopolies and by the 
statutes of many states.« Ezen ))Sherman bill«-nek nevezett tor- 
veny ^s a nyomaban fakadt birosagi gyakorlat folytan a trustok 
ezen formaja vagy biroi itelet kovetkezteben, vagy pedig sajat ha- 
tarozata alapjan megszunt-V) A verseny kizar^sara ir^nyulo torek- 
vesektol eltekintve, a mit ugyancsak a Shermann bill es mas tor- 
venj'ek is^) tiltanak, ezen birosagi it^Ietek foleg azt hangoztatjak, 
hogy az egyes t^rsasagoknak, melyeknek mukodese aliami jovaha- 
gyason alapul, nincsen joguk onallosagukrol lemondani akkepeii, 
hogy mint bejegyzett tarsulatok tovabbra is fennaljanak, a tarsasag 
vezetese azonban nem a tarsasag altal valasztott tisztviselok keze- 
ben legyen leteve. 

A trust formanak felhasznalasa tobb nagy vallalat egyesilesc 
czeljabol igy meg Idven nehezitve, a trustok alapitoi egy ujabb forma- 
hoz folyamodtak, a mely ep ugy, mint az ered^^i trust forma, 
latszolag fentartotta az eg5^es telepek onallosagat, »A form of orga- 
nisation, which is in many particulars quite like the original trust 



1) Twelfth Census VII., LXXXV. old. 

2) L^sd XX. fejezet. 



Digitized by 



Google 



89 

form((, mondja az Industrial Commission jelentese^) »is that which 
has been taken by the ))Federal Steel Company« by the ))Destilling 
Company of Americaa and others. In this form the central com- 
pany, instead of purchasing the plants of the different corporations 
which it is proposed to unite simply, buys a roajorty of the 
stock or possibly the entire stock of each one of the corporations. 
The separate corporations keep in separate corporate existence, 
but a majority of the stok being held by one larger corporation, 
its officers, of course elect the boards of directors of all the se- 
parate corporations and in this way hold ultimatily complete 
control. It is usually true that the separate corporations manage 
their own affairs practically independently, although they are 
furnished information regarding the workings of the other estab- 
lishments in the combination through the central officers and are 
doubtless largely directed in their policy in this way.« Ilyen szer- 
vezettel bir az aczel-trust is, melynek kulonbozo t^rsasigai tovAbbra 
is fentartottak on^Uosagukat, mindegyiknek kulon igazgatosaga es 
szervezete van 6s egymas kozott a rendes uzleti formak szerint 
erintkeznek. A Standard Oil-trust 1892-ben tortent feloszlatasa 
utan az Unio minden egyes allamaban kiilon-kulon reszvenytarsa- 
sagkepen alakult meg, a melyek termeszetesen egymAssal szerves 
kapcsolatban allanak. 

A szovetkezes legradikdlisabb formaja, midon a kulonbozo 
vallalatok uzemeiket ugy technikailag, mint kulso megjelenesukben 
egy egyetlen nagy vallalatban (single and large corporation) egye- 
sitik. Ezen uj tarsulat megvas^rolja az osszes tobbi tarsulatok vagy 
egyeni vMlalatok uzemeit es vagy keszpenzben, vagy pedig az uj 
tarsasag reszvenyeivel fizet. Minthogy e tarsulat osszes reszvdnyei- 
nek megszerzese igen nehez es ennek a kulonbozo allaraok r&z- 
venytSrsulati jogai is utjat alljak, a szovetkezes ezen legradikalisabb 
formaja az Unioban ritkabb, mint az elobbi. 

Igen gyakori az is, hogy egy- egy nagy vallalat kib^rli tobb mas 
vallalatnak az uzemet hosszabb idore, a mi kulonosen azon esetekben 
tdrtenik, ha valamely allam trustellenes torvenyeit akarjak kikerulni. 
Ilyen berleti vagy jaraddkszerzodest az amerikai vasutak is szoktak 



2) Reports of The Industrial Commission : Vol. I. Preliminary re- 
port on trusts and industrial combinations Washington 1900. 10. oldal. 



Digitized by 



Google 



90 

egymas kozott kotni ugyancsak az ad&sv^teli szerzdd^ pal&sto- 
lasara.^) 

A trustok jelenleg csaknem kiv^tel n^lkul, vagy egy ^eszet 
kepezo ori^i v&llalatok, vagy pedig tobb m&s tarsulat felett con- 
trol-t gyakorlo hatalmas financzialis organisatiok eredeii formajuk, 
melytol einevezesdket kaptak, teljesen kiveszett. A trust szot ennel- 
fogva pi. a washingtoni statisztikai hivatal (Census Office) szande- 
kosan raellozi ^s helyette kovetkezetesen az Industrial Combination 
tnegjel51^st haszn&lja, a inelyet jelenleg az Unioban egySltal4ban a 
nagyobb v^Ualaiokra alkalmaznak. Am a Census Office i^ltal hasz- 
nalt megjeloles ^s azon alakulat, a meiylj'el jelen mu foglalkozik, 
egymSst nem fedik teljesen. A Census Office t. i.- / Industrial Com- 
bination alatt ert<(, a number of formerly independent mills have 
been brought together into one company under a charter obtained 
for that purpose« is nem fektet arra siilyt, vajjon ezen v^lalatok 
uralkod6 ^llast foglalnak-e el az illeto iparagban, hanem csakis arm, 
hogy az illeto v&Ualat tobb mas vallalatbol keletkezett legyen es igy 
egyes iparagakon belul sokszor tobb ilyen combination is lelezik, 
melyek kozott esetleg elkeseredett kuzdelem van folyamatban. Ezen 
industrial combinations tebat mibcn seni kulonboznek azon nagyobb 
europai v&llalatoktol, a melyek fusio utjan jottek lelre es a piacz 
iranyitasara tavolrol sem birnak oly befolySssal, mint a kartellek 
ProblemSnk targy^t azonban nem az ipari concentratioknak kisebb 
vagy nagyobb mdrve kepezi, mely Europ^ban is feltal&lhato, hanem 
valamely ipar^gnak azon rendkivuli concentratioja, mely a piaczra 
ugyanazon befolyast k^pes megszerezni, mint a kartellek es bizo- 
nyos tekintetben monopoliumot elvez. Azon rendkivuli terjedelem 
tehAl, a mely a monopoliummal hataros, mar lenyeges jellemvonisat 
kepezi a trustoknak. Itt mar nem lehet beszelni mint a kartelleknel 
a termeles ^s piacz szab^lyozasarol, mert hiszen a trustoknal errol 
soha szo sincsen ; nem az ar kozos megallapitasa, az uzemek reduk- 
tioja avagy a kontingentalas kepezi a trust czeljfit, mert ez, 



^) Igy 1891 -ben a The Philadelphia and Reading vasutt^rsas^g ki- 
berelte a Central Railroad 6s a Lolly Valley Road vasult^rsasSgokat 999 
esztend5re. Minthogy ez ut6bbi t^rsasSgok nagy sz^nb^ny^k tulajdonSban 
voltak, az emlitett t^rsas^g Pennsylvania 6s a szomsz^d ^Uamok sz^nter- 
ttiel^s^nek mintegy 60 szdzal6kSt ragadfa mag^hoz. 

2) TweUfth Census VII. woll LXXV. XVII. 



Digitized by 



Google 



91 



a trustn^l az egyesitett vallalatok kozolt erdekkozoss^g leven, tel- 
jesen ki van zarva, hanem a l^tezo termelesi eszkozoknek is polen- 
tiaknak vagyis az egyes versenyzo v&llalatok minel nagyobb szama* 
nak az egyesit&e kepezi azon czelt, raely fele egy trust folytonosau 
halad. A verseny kikusz5bdl^se a kartelln^l egyes v&llalatoknak a 
kartellbe valo belepese Mtal tort^nik, a trustokn^l beolvasztds vagy 
elpusztitas utj&n. A monopolislikus czelzatok tehat, a melyeket a kar- 
tell fogalm^bol kikuszoboltunk, mert a termeles ds piacz szab&lyo- 
zasdnak csupan eszkozet kepezi, a trusfogaloranak I^nyeges alkat- 
reszet teszi, mert hiszen egy nagy trustnel a termelfe nem szaba- 
lyozasra var, hanem dletkerd^s a truslre nezve az. bogy a piaczot 
oly nagy vagy m^ nagyobb m^rtekben uralja, mint az eddig fug- 
getlen vallalatok vagy a mint ezek ezt egy kozottuk letesult kartell 
eseten tehett^k volna. A piacz uralma ugy a kartellekn^l, mint a 
trustoknal elengedhetetlen elofeltetel, mely nelkul sem a kartellek, 
sem a trustok letre nem johelnek is a kartell es trustszerzodesekben fel- 
bonto feltetelk^nt szokott szerepelni azon korulmeny, bogy a meg- 
egyezes az osszes czelba vett vallalatokkal letesult legyen. A kartel- 
leknel azonban az egyes vallalatok kozos megegyez^se mellett a ter- 
nielest is piaczot m^g szab^yozni kell, bogy a vegso czi\, az ^rak 
emel^se keresztulviheto legyen, a trustoknal ellenben monopolizalasi 
szazal^knak egy v^llalatban valo egyesitese mar magaban veve ga- 
rant&lja az arak emel^senek a lehetoseg^t. A monopolium tehat 
avagy a monopoliumhoz kozel jaro hatalom a trustoknel elofeltetel 
es az arak emeles^nek egyeduli eszkoze is kozvetlen cz^lja is egy- 
szersmind, es igy a trustfogalom meghalarozasaban lenyeges alkat- 
reszt k^pez.*) 



i) „Under the word Trust" niondja Jenks (i. m. 8. old) ^as expressed 
on the title, are included especially these organisations of capital, which 
have been called, wether wisely or not „Capitalistic Monopolies*' : As ge- 
neral „Trusts" are taken to mean manufacturing corporations with so 
great capital and power what they are at least thougt by the public to 
have become a menace to their welfare and to have temporarely at least? 
considerable monopolistic power. Rousiers (1. i. m. 28. old.) szerint pedig 
„Le trust americaine est ... en resum6 la monopolisation de fait, d'une 
industrie priv6e. Telle est son Essence." Ugyancsak a trust uralmi hely- 
zet^be heij'ezi legfontosabb jellemvon^s^t Colliez (i. m. 174.), ki a trust- 
nak kovetkezd definiti6t adja : „une agglomeration telle de capitaux, 
group^s dans la m^me industrie par la reunion sous la m€me direction 



Digitized by 



Google 



92 



Trust alatt tehat oly villalatot ertunk, mely egy vagy tobb 
iparag termel&6nek tiilnyomo reszet egyesiti uzemeiben fe ez allal 
az illeto iparagban a piaczot uralja. 

A truslok legaldefinitioja term^szetesen ettol elt^ro. Az ame- 
rikai Sllamok torvenyhozasa 6s a szovetsigi torvenyhozas is he- 
lyes erzekkel nem is trustokkal szemben hoz torvenyeket, ha- 
nem a monopoliumokkal szemben, melynek a trust csak eg^ik 
formajat kepezi. Innen az amerikai torvenyekben csaknem kivetd 
nelkiil ama v6gnelkuli felsorol^sok, melyeknek ezelja, hogy a trusl- 
hoz hasonlo alakulatokat is a torveny hat^lyanak al&vessek. 



VIII. 

Eddig a kartellek es trustok kulso jogi formaival foglalkoz- 
tunk, a melyek segilseg^vel a letezo jogrendszerbe beleilleszkedtek. 
Sokkal fontosabb azonban megismerkediii azokkal a szervezetekkel, 
a melyeket ezen jogi formak fednek, mert hiszen a legkulonbozobb 
jogi formik alatt gyakran ugyanazon szervezetek leteznek es viszont 
a legkulonbozobb szervezetek ugyanazon formaban jelennek meg. 

Mindennemii kartell- es trustszerzod^nek kozvetlen czeljat ezen 
szervezetek lelrehoz^sa kepezi, es ezen szervezetek osztalyoz^sa fog 
bennunket megismertetni azon kiilonbozo eszkozokkel, melyeket a 
kartellek £s trustok czdijaik el^resere felhaszn&lnak, ezen eszkozok 



d'entreprises primilivement distinctes qu'elle assure a ses detenteurs unc 
situation toute puissante dans cette Industrie'* €s James R. Dill, a trus- 
tok hires ugy^sze : „Trust is a dominant combination of money, pro- 
perty, business or commercial power or energy.'* EUcnben ncm kepezi 
a trust fogalmtlnak l^nyeges r6sz6t az, hogy a trust t6bb vSUalat eg>'esQ- 
l^se ulj^n j6tt l^gyen li^tre. Ezen hibdba esik Cosack fogalommeghat^ro- 
z^sa is (1. Lehrbuch des Handelsrechtes 728. old.), ki a trustnak kQvet- 
kcz6 meghatj!iroz6s5t adja : „Der Trust ist ein Unternehmen, welches 
darauf abzielt, eine grSssere Anzahl selbstandiger, dem n§mlichen Han- 
delszweige angehOrigen Gewerbebctriebe seiner Herrschaft zu unterwerfen 
und dadurch den ganzen Handelszwcig zu monopolisieren." Mert hiszen 
kQlso mcgjelen^eben 6s gazdasdgi hatSsaiban ugyanolyan lehet eg>' 
ujonnan keletkezett vagy lassank6nt 6ri5siv^ fejl6d5tt v^llalat, mely pi. 
egy ujonnan keletkezett ipardgat teljesen ural 6s nincsen scmmi ok 
ezeket aki'ir clm61elileg, akdr tSrvenyhoz^ilag az egycsul6s utj^n kelet- 
kezett trustokt61 mcgkulonboztelni. 



Digitized by 



Google 



93 

fejlddeset, hasznalhatosagat. tovabba azt is, bogy ezen eszkozok 
mennyii-e kulonboznek azoktol, a nielyeket a vSllalkozok a szabad 
verseny korszakaban hasznaltak. A szervezetek reszletes ismertet^se 
tovabba meg fogja mutatni nekunk a kartellek es trusloket muko- 
desuk kozben. 

A nagyobb kartellek es trustok tulnyomo resze egy hosszu 
evtizedes fejlod&re nez vissza. Kezdetben az iranyado valla- 
latok eladasi felteteleket hoznak letre, majd kovetkezik az arkartell, 
a termelok mindinkabb szelesebb kore kerul a kartell korebe, vegre 
az eladast teljesen kiveszik az egyes vallalatok kez^bol es kozponti- 
lag szervezik. Az elso kartellek szigoruan egyes iparczikkeken belul 
kelelkeznek, de megkezdodik a harcz a nyersanyagok, felgyartma- 
nyok ^s keszaruk termeloinek kartelLjei kozott, melyek kozott com- 
promissumok jonnek letre es vegre is egy hatalmas kartelle tonio- 
rulnek. Igy a nemet vasiparban 44 kulonbozo egymassal versenyzo 
vevo es elado viszonyaban levo kaiiell volt ; ezen kulonbozo erde- 
keket a Stahlwerksverband-ban sikerult harmoniaba hozni ; az osz- 
trak 6s magyar vasiparban is 1 1 kulonbozo kartell letezett, mely egy 
egyseges kaiielle tomorult ; igy van ezaszesz, czukor- 6s petroleum- 
iparban mindenutt, a hoi ostermelok, nyersSrugyarosok, finomi- 
tok egyesulnek, mint a n6met szesz- es czukorkartellben, nalunk a 
czukor- es petroleumkartellben. A verseny nemcsak egj'es iparczik- 
kek eloallitoi kozott vezetett kartellhez, hanem miutan kuzdelem 
folyt kulonbozo iparczikkek eloallitoi kozott, kik egymasboz 
a termelo es fogyaszto viszonyaban allottak, szuksegkepen ezek meg- 
egyezesehez is. A kulonbozo iparagak igy egy egyseges osszefuggo 
lanczolatot kepeznek, melyben mindegyik reszvevonek a k&z^ru 
nyeresegeben valo r^szesedese pontosan van meghatarozva. A trus- 
toknal hasonlo fejlodesi menetet tapasztalhatunk ; eloszor a speeiali- 
zalt iparczikkek ogyesulnek, azutan kovetkezik az egymastol fuggo 
termeldk egyesul6se ugy, bogy mikent a kartelleknel nem iparczik- 
kek, hanem iparagak trustjerol lehet most m^r beszdni. Az United 
States Steel Corporation tortenete^) tanulsagos peldajat nyujtja en- 
nek. Ugy a kartelleknel, mint a trustoknel teh&t azt latjuk, bogy az 
egymistol fuggetlen homogen erok egyesulnek elobb, majd ezek 
egyesulesebol jonnek letre az egymassal osszefuggo heterogen con- 
centrikus erok. 



1) L. XXVIII. fejezet. 



Digitized by 



Google 



94 



Valamint, hogy a kartellek es inistok csaknem az osszes jogi for- 
m&ksLi kimeritett^k ^ ezek pontos felsoroMsa es elhatarolasa igen 
nehiz, ugy igen nehezen sorolhatok fel mindazon szervezetek is, 
melyeket^a karteUek es tnistok leiesitettek. Azon oriasi terulel, a 
mely a termel^ is a fogyasztas kozott elterul, minden poDtj&ban 
a gazdasagi verseny bebatasa alatt SU, es mindezen pontok szaba- 
lyoz^s targy^t kepezhetik. A szabalyozSs termeszelesen uzleti ^g, 
uzleti szok^sok, orsz&gok, r^ztvevok szSma stb. szerint igen kulon- 
bozo. Nem is lehet annyira arrol szo, hogy az osszes l^tezo szer- 
vezeleket oszt^lyozzuk avagy felsoroljuk, hanem csakis arrol, hogy 
azon alapszervezeleket felluntessuk, melyeknek combinatioibol ala- 
kulnak a szuks^ghez kepest a kulonbozo szervezetek. Alig van ket 
kartell, a melyeknek szervezete b^rmi tekintetben is egymashoz 
hasonlo volna es az alapszervezetek is egymagukban ritkan fordul- 
nak elo, hanem csupan ezen alapszervezeteknek a combinatioja. 
Ez rendesen azon tapasztalaton alapszik, hogy sokszor nem eie- 
gendo a kartell cz^Ij&nak eleres^hez, ha csupan egy szervezetet al- 
kalmaznak, hanem a szervezetek eg^sz sorat kell felhaszn^kii, hog}' 
a kartellszerzod^s illusoriussA ne valjek.^) Ha mkr a kozonseges 
szerzod^sek megkerulese igen gyakori & alig van szerzodes, melyet 
megkerulni nem lehelne, ugy ez meg inkabb all a kartellszerzode- 
sekrol, melyeknek bonyol6dotlsaga es a hozzafuzodo nagy ^rdekek 
szuks^gessc teszik, hogy a legmesszebbmeno garantiakkal ruhaztas- 
sek fel is a legmesszebbmeno gonddal keszittessenek. 

A kartellek alapform^inak is ezek leggyakoribb combinatioi' 
nak rendszeres oszt&Iyozasara 6s felsorol&sara eddig tobb kiserlcl 
tort^nt. Ezen osztalyozasnak csakis az Sttekinthetoseg lehet a czelja, 
nem pedig abstrakt kategori^k felfillitasa. Kulonosen helytelen azon- 
ban a kartellek szervezeten bizonyos strikt czelok szerint osztalyozni, 
mert hiszen szervezetek targyalasanil eszkozokrol van szo, a melyek 
alapj&ban veve epen ugy, mint az osszes kartellek egy czeloak 
szolg&lnak, t. i. a vallalkozoi nyereseg emelesenek. Minden eg}'^ 
hi&ny&tol eltekintve mar ezert is helytelen Liefmannnak az oszt^- 
lyozisa,-) a ki a kartell szervezeterol szolva a vSUalkozok kartell- 
jet ket nagy osztalyba sorozza, a vevok es eladok kartelljebe, ez 

n L. Pohle i. m. 13. old. 
^) I. in. 35., 42. old. 



Digitized by 



Google 



95 

utobbiakat alacsonyabb, vagy korlatozo es magasabb szetoszto, illetve 
kontingentalo kartellekbe sorozza. A k^t utobbin belul pedig ism^t hk- 
rom osztalyt kulonboztet meg : aszerint a mint czeljuk 1. kozos kina- 
laii politika, — kin^ati vagy termelesi karteUek ; 2. ha monopolizalSsi 
czelzattal birnak» — teruleti karteUek; 3. ha czdljuk kozos arpoli- 
tika, — arkartellek. A magasabb rendu karteUek kozott ugyanezen 
czeloknak megfeleloleg kinalati» kontingent&l&si, kereslet-kontingen- 
ialSsi es nyeresegkontingent^dsi karteUeket kulonboztet meg. 
A felosztas eladok karteUjere 6s vevok karteUj^re helyes, ugyszin- 
ten elfogadhato vohia az utobbinak alacsonyabb ^s magasabb 
rendu karteUekre valo felosztasa. De a czelok szerint valo fel- 
osztas az6rt helytelen, mert a karteUek kiv^tel nelkul a Liefmann 
altal emlitett mhid a harom cz^lt szolg&lja, vagyis ugy egy kozos 
kinalati politikM, mint egy egyseges monopolizaldsi politikat, mint 
egy egyseges arpoUtik&t ; ez a felosztas iehki helytelen ismervek sze- 
rint tortent. 

Pohle^ ar-, teruleti-, termelesi-, nyeres^g- 6s elad&si karteUeket 
kiilonboztet meg, ezzel azonban nyilvan nem meritette ki a l^tezo 
szervezeteket ; igy az elad&si felt^teleket szab^yozo karteUrol, az 
uzemkorl&toz6 karteUrol, a kiviteU karteUrol nem szol is meUozi 
a kereslet szabalyoz^sara ir^yulo karteUeket. A legteljesebb es leg- 
attekinthetobb felosztast adta Grunzel,^) a ki a karteUek szervezeteit 
kovetkezok^ppen osztalyozza : 
I. Kartelle zur Regelung des Angebotes: 

A) Kartelle zur Regelung der Verkaufsbedingungen (Kondi- 

tionenkarteUe) ; 

B) Kartelle zur Regelung der Verkaufspreise (PreiskarteUe) ; 

C) KarteUe behufs Einschrankung der Produktion in den Ein- 

zelbetrieben (ReduktionskarteUe) ; 

D) KarteUe behufs Aufteilung der Absatzgebiete (Rayonierungs- 

kartelle) ; 

E) Kartelle behufs Einschrankung der Gesamtproduktion 

(Kontingentierungskartelle) ; 
I') Kartelle behufs ZentraUsierung des Gesamtverkaufs oder 
des Inlandsverkaufs (Verkaufskartelle); . 



1) I. m. 12-56. old. 

2) I. m. 38. oldal. 



Digitized by 



Google 



96 



G) Kartelle zur Regelung des Auslandsverkaufs (Ausfuhrkar- 
telle) ; 
11. Kartelle zur Regelung der Nachfrage: 

-4) Kartelle zur Regelung der Nachfrage nach Arbeilskraflen 
(Arbeitskarlelle) ; 

B) Kartelle zur Regelung der Nachfrage nach RohstofTen oder 
Halbfabrikaten (Bezugskartelle). 

Ezen oszlalyozasb61 hianyzik a kartellnek ket fontos 6s kulon- 
allo szervezele, nevezetesen a nyeresegmegoszto kartellek & a ter- 
mel^st specializalo kartellek.^) Kulon osztalyozast ig^nyelnek azon 
kartellek, melyek sem a kinalatot, seni a keresletet egyoldalulag, 
hanem mind a kettot szabalyozzSk & nem ugyanazon iparczikk 
eloallitoi kozott, hanem ugyanazon iparagban egymasra kovetkezo 
termelesi szakokban elkulonzotten dolgozo vallalkozok kartelljei 
kozott jonnek letre. Ezeknek fobb jellemvonasa, hogy egymasnak 
garantaljak az excluzivitast. Amazoknal az egymassal versenyzo 
vallalatok kotnek kartellt es zirjak ki a versenyt, eraitt az egjik 
termelesi szak vallalkozoi egy mAsik termelesi szakban letezo kar- 
tellen kivul allokra nezve teszik lehetetlenne a versenyt azaltal, hogj' 
nyersanyagot nem szolgaltatnak nekik. Ennek fejeben a k^szarut 
elo&llitok ugyanazt a szolgalatot teljesitik az eladonak, kotelezven 
mag^t, hogj' kizarolag tole fog venni es igy az eladok versenytarsa- 
nak a versenyt csaknem lehetetlenne teszik.^) Minthogy ily egj'ez- 
menyek csakis kartellek kozott lehetsegesek, n^elyek valamely ter- 
mel&i szak-vallalkozonak tiilnyomo reszel kepviselik, beszelhetunk 
a kartelleknek a keresletet es kin^latot kolcsonosen szabalyozo kar- 
telljeirol, mint kulon csoportrol. Osztalyozasunk tehat a kovetkezo- 
kepen fog hangzani: 
I. A kinalatot szabalyozo kartellek : 

A) Arkartellek; 

B) Eladasi felt^teleket szabalyozo kartellek; 

C) Az uzemek megszoritAsara irSnyulo kartell; 

D) Piaczoszto kartellek (rayonkartell) ; 

E) Nyereseg-megoszto kartellek; 



') Grunzell a nyeres6gmegoszt6 kartelleket a koutingentAl^si kar- 
tellek k6z6 sorozza, de e kettO kozStt lenyeges kQ15nbs6gek vannak. 
1. 106. lap. 

2) L. errol a keresletet 6s kinalatot k61cs6n5sen szabdlyoz6 kar- 
tellekndl. 



Digitized by 



Google 



97 

F) Az osszlermelest iparczikkek szerint megoszto kartellek; 
6) Az ossztermel&t szamszeruleg megoszto (kontingentSlasi) 

kartellek ; 
H) El^rusitasi kartellek; 
/) Kiviteli kartellek. 
II. A keresletet szabalyozo kartellek: 

A) A munkakeresletet szab^yozo kartellek ; 

B) Bevasarlasi kartellek. 

HI. A kartelleknek a keresletet ^s kinalatot kolcsonosen szah&lyozo 
kartelljei. 
A legtobb kartellek ezeknek combinatioibol kerul ki es a re- 
gibb ido Ota fennallo kartellek csaknem az osszes szervezeteket ki- 
probaltak, mig bizonyos magasabb formakhoz ertek. A legmagasabb 
formanak a kontingentalassal kapcsolatos eladasi kartellek nevez- 
hetok, a melyek gyakran egy nagy, a kulonbozo termelesi szakok 
kozdtt kinalatot es keresletet szab^lyozo kartell rendszerebe van be- 
fuzve. Ha tobb kartell, melyek ugyanazon iparczikket allitj^k el 6, 
egymassal az erdekkorok elhatarol^sa czeljabol egyezsegre lepnek, 
ugy ezen kartell ugyanazon formakat veheti fel, mint az egyes 
vallalkoz6k kartelljei, vagyis lehet ar-, piaczoszlo-, konlingentalasi stb., 
sot eladasi kartell is.^) 



A) Az drkartelL 

Az arkartelP) a kartelleknek legregibb, de egyszersmind leg- 
primitivebb formaja, mert a termelok vagy kozvetito kereskedok 
rendelkez^si szabads^gat csakis egy pontban, az Srszabasban kor- 
latozza. 

Egydntetiileg ugy a bel-, mint a kulfoldi fogyasztas reszere az 
armeghat^rozas tortenhetik 1. az egesz belfoldre, tekintet n^lkul az 
am minosegere egyontetuleg, mig a kivitel semmi korlitozasnak 



^) Az ut6bbira p6\da az, hogy a Rheinisch-Westphalisches Roheisen- 
Syndikat 6s a Verein fGr den Verkauf von Siegerlander Roheisen kozQson 
l^tesitettek egy eladasi hivatalt, a »Roheisen-Syndikat in DQsseldorf« 
n6v alatt. 

2) Ldsd: Grunzel i. m. 49-55. 1. Pohle i. m. 21—30. Liefmann i. ni. 
87—91. lap. 



Digitized by 



Google 



98 



alavetve nines, 2. az aru minoseget tekintve, egyes v&Ualkozok arui 
olcsobb aruszabast nyerhetnek, kulondsen azert, mert ez utobbiak 
tartva attol, hogy a fogyasztok egyenlo arak mellett a jobb hiru 
vallalathoz fordulnAnak is igy a kevesbbe neves vMlalatok vevoi- 
ket elvesztenek, 3. a viteldijakbol eredheto kuldnbs^ek kiegyenli* 
tese szempontj^bol teriUetenkent vagy vasuti vonalak szerint ku- 
lonbozo &rak ^llapithatok meg, 4. vdgre megtdrtenhetik, hogy a 
belfoldi fogyasztoterulet egy r&ze egyaltal&n kiveletik a kartell 
alol 6s azon a bizonyos teruleten a verseny szabadsSga all fenn, 
mi kulonosen a kartellel versenyzo vallalatok leveresere iranyulhal. 

Az arkarteliek a tultermel^s term&zetes kovetkezmenj'^ei vol- 
lak es eredetuk egyebre sem vezetheto vissza, mint arra, hogy 
az 4rak azon tendenti4val birtak, hogy a termelesi kdltsegek szin- 
vonala ala sz^Ujanak. A termel6si kdltsegek al^ valo hanyatlas pe- 
dig azon kovetkezmenynyel jart, hogy a v^Ualkozok fokozott ter- 
meles ^Ital igyekeztek a termel^i kolts^eket leszallitani, mi azon- 
ban az arak tov&bbi hanyatlasahoz vezetett. Ezen korulmenyek a 
vallalkozokat azon alternativa ele allitotta, hogy vagy uzemeiket 
sziintess^k be, vagy pedig szovetkezes utjan az arakat a termelesi 
koltsegekkel megfelelo aranyba hozzak. 

Tudjuk is a kartellek gazdasagi hatasainak taglal&sain&l latni 
fogjuk, hogy a kartellek, a mennyire tehettek, nem alltak meg en- 
nel a pontn&l, hanem kulonosen, ha sikerult kisebb vetelytarsa- 
kat hallgatasra birni, az arakat m^rt^ktelenul emeltek. 

Minthogy azonban az arkarteliek a baj tulajdonkepeni okat, a 
tultermel^st nem erintettdk es a tultermel6s tovabbra is fenmaradl, 
sot a magas arak meg fokozottabb termelesre buzditottak, a ver- 
seng^ a felhalmozott aru elad^sa cz^ljabol epp oly nagy volt, mint 
azelott es a vallalkozok a vevoket kulonosen hosszu hitelnyujtas, 
magas rabattok, calok engedelyezese, csomagolas es viteldijak in- 
gyeness6ge altal igyekeztek magukhoz csabitani. 

Ehhez jarult meg azon korulmeny, hogy a kev6sb^ jo uzleti 
hirnevvel biro vAllalkozok elveszitettek vevoiket, mert a fogyaszto- 
kozonseg egyenlo arak mellett elonyben r&zesitette a nagyobb es 
hiresebb czegek czikkeit, kik aruiknak jobb minosege, tartossaga, 
csinyja es kedvezmenyek altal magukhoz csabitottak a kisebb cze- 
gek vevoit. 

Mig tehat egyreszt a nagyobb czegeknek az elad&si felt^telek 



Digitized by 



Google 



99 



szabalyoz4sa allott erdekeiben, melyekkel a kisebb czegek a nagyobb 
czegek miaos^gi elonyeit egyensulyozni igyekeztek, addig a kisebb 
czegek vagy a kartell felbontasit vagy pedig a temiel^s kontiDgen- 
talasat koveteltek. 

Azon iparagakban mar most, melyekben tulnyomolag nagy 
uzemek leteznek es a melyekben nagy minosegi elteresek nem lehet- 
segesek, mint a vas-, czukor-, petrolemn-, szesz-, lisztiparban, az 
arkartellek az eladasi felt^telek szabalyozas&ra is kiterjesztett^k a 
kozds megegyez^st, mig azon iparagakban, hoi nagy minosegii 
kulonbs^gek a termeles aruk nagy tarkasaga uralkodik es a mellett 
a nagy iizemek mellett kis uzemek is leteznek, az arkartell rovid 
ido mulva felbomlott, helyt adva egy ujabb es meg elkeseredettebb 
kuzddemnek, melynek czelja a kisebb vallalkozok leverese, bogy 
a niagukra maradt nagyobb vMlalkozok a kartell egy megfelelobb 
formajat 16tesithessek. A kartellek tortenete azt bizonyitja, bogy 
egy kartell felbomlasa eseteben tagjai ritkan ternek vissza ugyan- 
azon formahoz, hanem egy magasabb form&hoz folyamodnak, melyet 
azut^n a kolcsonos bizalom emelkedesevel mindinkabb fejlesztenek. 

Az arkartell tehat hosszabb ideig ritkan all fenn es ha fenn- 
allasanak idejet meg akarja hosszabbitani, okvetlenul az eladSsi fel- 
tetelek szabalyozasara is kiterjeszti hataskoret. 



B) Az eladasi feltetelek szabdlyozdsdra irdnyulo kartellek. 

Az eladasi feltetelekre vonatkozo kartelleket szorosan meg kell 
kulonboztetni azon szokvanyoktol, melyek egy bizonyos szakegylet 
vagy arutozsde kebeleben jonnek l^tre. Kartellekke, mint azt GrunzeP) 
helyesen megjegyzi, ezen szokvanyok csakis akkor lesznek, ha a 
kartell tagjai kotelezoleg kijelentik, hogy csakis azon feltetelek mel- 
lett adnak el. Mig tehat az uzleti szokvanyok a kartell letrejovetele 
elott mas kikot^s hi^nyaban alapul szolgaltak, de a toluk valo 
elteres megengedheto volt, addig a kartell letrejovetel utan a kar- 
tell tagjaira nezve kotelezok a megallapitolt eladasi feltetelek, melyek 
azutan a szamla (factura) alkolo reszeve valnak ugy, hogy csakis 



3) L^sd 90. old. 



Digitized by 



Google 



100 

azon eladasi felt^leleket tartalmazo kotlevel vagy szamla dleneben 
tort^nhetik az eladas. 

Az eladSsi feltetelek egyontetu szabalyozasa legtobbnyire az 
arkartell kifolyasaktet tortenik, mert mint emlitettuk, a nagyobb 
toke felelt rendelkezo villalkozok a vevoket oly kedvezmenyekben 
reszesitetlek, melyek az arkartell halasat semmive tettek. Ilyen ked- 
vezmenyek voltak a kiszfizetes eselen adott leengedmenyek (cassa 
sconto) melyek nem egyszer az &ru ert^k^nek felet tettek ki, a 
vevoknek egy mas aruban tett jelentekeny engedmenyek, hosszu 
lejaratu valtoknak fizeteskepeni elfogadasa, rabattok engedelyezese 
kulonbozo czimek alatt, bermentes szallitisok, a kikotottnel jobb 
minosegu aru szallit&sa, az illo ^ruknal raadas, vagy lulsuly szami- 
tasa vagy a tenylegesnel nagyobb calo beszamitasaba hoz^sa, az 
aru szallilasaval jaro veszely viseles^nek elvallalasa, ingyenes csoma- 
golas es zs^koknak, tartanyoknak, hordoknak hosszu idore ingye- 
nes haszn^latra valo ^tenged&e, gepek es uzemek berendezese 
eseteben gepeszeknek ^s szak^rtoknek atengedese, elomunkalatok, 
ingyenes teljesitese es hasonlokJ) Ha pedig az eladasi feltetelek mar 
szabalyozva is voltak, meg mindig nyilt mod a szerzod^s megsze- 
gese nelkul azt megkeruini: igy bizonyos villalkozok iigynokeiknek 
magas provisiokat adtak, melyben a vevoket reszesitetlek, mit az 
ugynok megtehetett azert, mert a vevonek a provisioban valo reszel- 
tetese nelkul egeszen elesnek az uzlet megkotesetol vagy pedig. 
mert fonokelol a vevonek rendesen az uzlet megkot^sekor kesi- 
penzben kiSzetett dsszeget visszakapta. Ezen utobbi visszaelesek 
ellen foleg azzal akart segiteni magan a kartell, hogy az ugynoko- 
ket is a kartellbe vonta, illetve oket is bizonyos kotber elleneben 
kotelezte az arak betartasara, hogy az ugynoki provisiot minimalis 
osszegben allapitotta meg, mi termeszetesen meg mindig nem lehe- 
tett akadalya annak, hogy az ugynok a vevonek egy bizonyos 
osszeget keszpdnzben kifizessen, melyet a fonoketol visszakap es 
igy sem a sz4mlaban, sem az uzleti konyvekben a kartell meg- 
kerul&^nek nyoma sem volt. 

Ilyen is hasonlo visszaelesek kesztettek a vallalkozokat arra, 

ij PI. a fenn^ll6 osztr^k g^pszijiparknrtellben bizonyos min6s6gek- 
n^l m6g ma is 33 sz^zal^k cassa sconto van, a zora^nczkereskedelembcn 
ni^g nia is 60 — 75 sz^zal^k rabalt j^rja. 



Digitized by 



Google 



101 

hogy az eladasi felteteleket szabalyozzak es igy legalabb a leg- 
kialtobb visszasagoknak veget vessenek. Termeszetes, hogy ennek 
daczara az egyeznienyek megkerulesere eleg mod kin&lkozott, melye- 
ket ellenorizni egyaltalan nem lehet fe a mely a kartell tagjai kdzott 
bizalmatlansagot kelt. Ezt a bizalmatlans^got tapl^lta meg a vevok- 
nek az az eljarasa, hogy szuntelenul az egyik eladolol a masikhoz 
partolnak azon remenyben, hogy sikerul nekik az eladoktol bizo- 
nyos titkos kedvezmenyeket kicsikarni, melyekkel versenytarsai nem 
birnak vagy a melyet esetleg birnak es 6 nem, ugy hogy a ver- 
senyben egyenlotlenul allanak, ez az eladoban az elpartolas elfo- 
gadhato okat nem latvan, azt a feltevest kelti, hogy versenytarsai 
titkos kedvezmenyek nyujtasa altal a kartellt megkerulik. 

Termeszetes, hogy 6pen ugy, mint az arkartell, az ezzel kap- 
csolatos eladasi feltetelek szabalyozasa sem gyakorolhat lenyegesebb 
befolyast a termeles megszoritasara. 

A termel&re es fogyasztas szab^lyozas^ra jotekony hatassal 
volt ugyan, a mennyiben azon kozvetlen fogyasztokat, kik az el- 
adasi feltetelekkel es a nyujtott kedvezmenyekkel tisztaban nem 
voltak es csupan a jegyzett napiarakat es felmutatott facturfikat 
tekintett^k es a jegyzett arak egyontetuseg^ben biztak, megrovidu- 
les igy kevesbb^ erheti; masreszt a termelok reszere is elonyoket 
biztositott, a mennyiben megovta oket a piszkos verseny kulonbozo 
fajaitol. 



C) Uzemmegszorito hartellek. 

Mindeddig olyan kartellekrol volt szo, a melyek a tullermeles 
lehetoseget meg niindig nyitva hagytak, mert a termeles sem direkte, 
sem indirekte korlatozasnak alavetve nem volt. Az eroltetett kivitel 
ugyan bizonyos tekintetben a tultermeles legki^ltobb bajain egy 
kisse segitetl, azonban nem akadalyozhatta meg az uzemek foly- 
tonos kiterjesztes^t, sot ellenkezoleg az uzemek kiterjesztesere buzdi- 
tott. A mig a kulfoldi piacz a kivitelnek nyitva all, addig a bel- 
foldi piacz nem ^rezte az uzemkiterjesztes hitranyait ; ha azonban 
vedvamok emelese, hatalmas versenytirsak fellepese a kivitelt meg- 
nehezitik, ugy a valsag veszelye ujbol fenyeget. Ilyenkor teszik meg 
a vallalkozok azon kezdemenyezo lepest, mely rendelkezesi szabad- 



Digitized by 



Google 



102 



sagukba melyen belev&g es a mely tovabbi solidaris eljarasuknak 
alapj^t kepezi, t. i. az uzem egy reszenek beallitasat vagyis t^tlen- 
segre karhoztatasat. 

GrunzeP) uzemek reduktioj^ak kovetkezo eseteit emliti: 

A kartellben levo vallalkozok kotelezik magukat, hogy egy 
bizonyos idon belul uzemeiket megnagyobbitani es ujabb gepeket 
munkaba allitani nem fognak, mi mar tekintve a nepesseg ter- 
meszetes szaporodasat, bizonyos tekintetben iizemreduktiot jelent. 

Egy tovabbi modja a reduktionak, hogy a vallalkozok a 
munkagepek egy bizonyos szazalek^t beallitjak. 

Tovabba a napi munkaido megrovidit&e, vagy pedig az osszes 
uzemeknek a bet valamely napjan valo pihentetese vagj egy bizo- 
nyos szamu munkas clbocsatasa. 

Igen gyakori az is, hogy tobb v^Ualkozo valamely uzemet 
megvasarol vagy kiberel es azutan beallit. Ha pedig tobb vallalat 
fusional, akkor rendesen az uzemeknek csupan egyik resze marad 
munk^ban, mig a tobbiek be&Uittatnak. 

Az is reduktionak tekintheto, ha valamely vallalkozo megfe- 
lelo premium elleneben kotelezi magat, hogy a rendesn^l kisebb 
mennyiseget fog piaczra vetni. 

Az iizemkorl&tozasra iranyulo szerzodesnek kiegeszito reszet 
mindig az kepezi, hogy a szerzod^s tartama alatt gepeket, melyek- 
nek uzemkepessege nagj'obb az eddigiekn^l, alkalmazni es ujabb 
munkasokat felfogadni nem fognak. Ezen kartellek igazsagtalansaga 
abban rejlik, hogy epen azon uzemek, melyek a folytonos nagyob- 
bitas altal lulajdonk^peni okozoi voltak a lultermelesnek, keveseb- 
bet szenvednek a reduktio alatt, mint azok, kik megmaradiak regi 
uzemkepesseguknd. 

Az uzem egy reszenek beAllitasa azonkivul maga utAn vonja 
a munkasok egy reszenek elbocs&t^s^t, minek kovetkezt^ben a be- 
gyakorlott munka sokszor elvdsz, vagy a kiilfoldre vandorol. A 
reduktio keresztulvitelenek ellenorzese is nagy nehezsegeket okoz, 
rendesen pecsetek alkalraazasa kulon e czelra kirendelt kozegek 
idonkenti ellenorzo IStogatasa altal igyekeznek a szerzodes megke- 
ruleset megakad^yozni. Legkonnyebben ellenorizhetok es kereszlul- 
vihetok a munkaido leszallitdsaval, valamint a hetenkent egy napon 



1) L. 55—62. lap. 



Digitized by 



Google 



loa 



valo pihentetessel jaro reduktiok, melyek szoczialpolitikailag is iid- 
vosek. Az uzemleszallit&s vagy korl^toz^sra ir&nyulo kartellekkel 
sikerrel term&zetesen csakis akkor jarhatnak, ha a kartellt az 
iparagbeli vUlalkozok tulnyomo (90 — 95 szazal^k) r^sze koveti, 
mert ha a kartelhiek hatalmas versenytarsa akad, akkor a kartell 
lagjai egyr&zt a szerzodes ertelm^ben uzemkepessegukon alul fog- 
nak dolgozni, masreszt olcson lesznek kenytelenek szallitani, mi a 
kartell fennallhatasat lehetetlenne teszi.^) 



D) Placzoszto ( rayon) kariellek. 

Az iizem egy reszenek beallitiisanal meg nagyobb korl^tozast 
tartalmaznak azon kartellek, melyek a fog}'asztasi terulet feloszta- 
sat czelozz^k, mert ez iltal nagyreszt a vallalkozok nemcsak uze- 
inuknek indirekt korlatozasara kenyszerittetnek, hanem kereskedel- 
niileg is megszabjak mukodesuk koret. Mig tovabbA az uzemkor- 
latozas altal indirekte az egesz orszag termel^se kontingentaltalik, 
addig ezen kariellek altal ugyancsak egy orszag, neha az egesz 
vilag kontingentaltatik, mert az altal, bogy az egyes termelo egy 
bizonyos teruletet pi. egy orszagot nyer jutal^kul, ennek fogyasz- 
tasi kepess^ge hat^rozza meg termelesenek nagysagat. A valodi 
kontingentalasi kartellektol ezen kartellek tehat csak abban kulon- 
boznek, bogy amott szamszeruleg vagyis direkte lesz az egyes val- 



1) Czemkorl6toz6 egyezm^nyek 611anak fcnn a magyar lisztiparban 
es kQ16n5sen igen g>'akoriak a textiliparban annak kOvelkezleben, mert 
ill az druk sokt^lcs^ge, szdmos kis Qzem fenn^U^sa egy^b kartellfor- 
m^k keletkez6s6t megneheziti. Az dzemkorl^toz^s egy nenie volt, midon 
a budapesti s6rf6zd6k k6z6sen ^tvettdk a Kh'61y-serf6zd6t 6s beszQntett^k. 
Az QzemkorMtoz^s jutalmazdsdra p61da a franczia gyertya-gydrosok kar- 
tellje („Schriften des Vereins fur Soeialpolitik Bd. LX. 17. lap), mely 
az utols6 5 6v termel^se alapj^n az egyes gydrosok termel6senek dtlag^t 
megallapitotta. Ezen atlagos termel^s 80 sztkal6k5t ininden gy^ros to- 
v^bra is szabadon gy^rthatla, enn^l tobbet csakis a szSzal^k emelked^- 
s6vel lolytonosan emelkcdO jutal6knak a k6z6s p^nztarba val6 fizet^se 
ellen^ben^ mig ellenben azok, kik 80 sz^zal6kndl kevesebbet tenneltek, 
100 kg.-k6nt 12 Frcsot kaptak a kCzOs p6nztarb61, a 60 sz6zalekon aluli 
termel^s azonban figyelembe nem v6tetett. Az ellenorzi^s kOnnyQ volt, 
minthogy Prancziaorsz^gban a gyertya fogyaszt^si ad6 ala esik. 



Digitized by 



Google 



104 



lalkozok termelesi jutal^ka meghatarozva, addig ezeknei a terme- 
lendo mennyiseg meghatarozasa indirekte tortenikJ) 

A fogyasztasi terulet feloszt^sara iranyulo kartellek lenyegc 
abban rejlik, hogy egy bizonyos terutelen belul egy vagy tobb 
meghatarozott vallalkozonak szabad termelv^nyeit eladni. Ha egy 
bizonyos teruletre csupan egj^ vallalkozo nyert jogot az eladasra es 
hasonlo iparlelep felallitasa nagy befekletessel jir, akkor a vallal- 
kozo helyzete igen kozel all a tenyleges monopoliumhoz, melj' 
tulajdonkepen csakis a kartel altal tiyer korlatozast, a mennyiben 
az arraeghatarozas rendesen egyonteluen a kartell altal tort^nik. 

Ha azonban ez nem tortenik a kartell altal es az arak meghataro- 
zasa a vallalkozo szabad belatasara bizatik, ugy a legtobb esetben 
a vallalkozonak fektelen nyeresegvagya egyreszt azon felelemben 
nyer koiiatot, hogy versenyvallalat keletkezhetik, masreszt, hogy a 
kartell esetleges felbomlasa ulan a kizsakmanyolt fogyasztok tole 
el fognak fordulni. 

A fogyasztasi terulet meghatarozasa egy es ugyanazon vamte- 
riileten belul tortenhelik orszagok szerint, igy pi. az osztrak es 
magyar vas- es czukor-kartell kulonvalasztotta Ausztriat es Ma- 
gyarorszagot, meghatarozvan, hogy egyik orsz^g termeloi mennyil 
szallithatnak a masik orszagba, a folos mennyisegre tehat a bel- 
foldi termelok szereztek kizarolag jogot, tortenhetik orezagreszek, 
tartomanyok, videkek szerint, vagy a mi meg gyakoribb, vasuti 
vonalak szerint, a mennyiben a fuvarkoltsegekben beallithato ku- 
lonbozeteket es folosleges kiadasokat ily modon kivanjak megszun- 
tetni, mi az arak ugyanazonoss^ga mellett a vallalkozo nyereseget 
jelentdkenyen emeli. 

De nemcsak egy vamterulet termeloi szovetkezhetnek, hanem 
tobb vamterulet termeloi es igy jonnek letre a nemzetkozi kar- 
tellek, melyeknel az egyes orszagok vagy vamleruletek k^pezik a 
kartell targyat.^) Nagyreszt azonban a kulonbdzo v^mteruleteken 



1) HazSnkban az 1888-ban 16trej6lt sz6da-kartell az osztrak-magyar 
monarchist a kartell 8 tagja kozott teruletileg fclosztotta. 

8) Ilyen volt pi. a nemzetkozi tukoriiveg-kartell. E kartell n^mcl, 
Iranczia 6s belga csoporlb61 SUott, melyek mindegjdke sajat orszSgSban 
az Srakat 6s eladdsi feU6teleket on5116an SUapitotta meg. A WUfSldi 
tagoknak nem volt tiltva a mSsik J^llam terulel6re eladni, azonban figtc- 
Icsek voltak ez iit6bbi altal fentartott Srak 6s felt^lelek mellett megk(lni 
Qzleteiket. i 



Digitized by 



Google 



; 



105 



vagy orszagokon belul letezo kartellek kotnek egyezmenyt es hoz- 
zak letre a kartellek kartelljel, mely korulhatarolja a fogyasztdsi 
teruleteket vagy meghatarozza azon maximalis mennyiseget, a mely 
az egyik teruletrol a masikra beviheto. A teruleteknek szigoru es 
Qgyes vallalkozok reszere valo monopolszeru elzirasa azonban csak- 
nem lehetellen, mert az egyes vSllalatok foldrajzi fekvese, tovabba 
az aruk kul6nlegess6ge, a fogyaszlok kulonfde igenyei es kiilonosen 
az ujabban letrejovo ipartelepek, elzart korok letrejovetelet megne- 
hezitik. 

A foldrajzi fekves akkor kepez akadalyt, ha a vallalatok egy 
csoportja egy bizoiiyos helyen concentralva letezik, mig a tobbiek 
a fogyasztasi teruleten el vannak szorva. Tovabba, ha egyaltalan 
csak egy bizonyos helyen letezik az illeto iparag es nem 6pen az 
orszag kozeppontja, ugy hogy a tavolabb fekvo fogyasztasi terule- 
tek ellatasatol a vallalkozok, tekintve a magas fuvarkollsegeket, az 
osszekottetes kenyelmellenseg6t, a hitelkepesseg ellenorzesenek ne- 
hezseget, huzodni fognak. Hy esetben ezen teruleteket kozosoknek 
fogjak kinyilvanilani, melyek a kartellarak mellett barki eladhat, a 
tobbi teruletet pedig egym^s kozott felosztjak. 

Az aruk kulonf^lesege es a fogyasztok igenyei annyiban ke- 
peznek akadalyt, a mennyiben kulonosen elelmi es elvezeti czik- 
keknel, pi. szesz, liszt, rizs, dohany, bor stb. bizonyos rayonok, 
bizonyos czikkhez vannak szokva es mast fogyaszt a varosi, mast 
a mezei lakos. £s igy ez is egyik oka annak, hogy egy bizonyos 
teruletre egy vallalkozo alig szerezhet versenytarsaival szemben ki- 
zarolagos jogot. 

A harmadik ok, mely a rayonirozast megneheziti, ujabb 
versenytarsak keletkez^se. Nemcsak azon kartellszerzod^sekben, ha- 
nem egyaltalan csaknera minden kartellszerzodesben van rendelke- 
zes azon esetre, ha ujabb versenytarsak keletkeznek. Ezen esetben 
a kartellszerzodes vagy felbontottnak tekintetik, vagy pedig a ver- 
seny-vallalatok fennallhatasat lehetetlenne tenni igyekeznek. Ezen 
eszkozok koze tartozik az aruknak a versenyvallalat videk6n az elo- 
allitisi aron aluli eladasa,^) nyerstermenyeknek beszerzesdt a terme- 



1) Ezt tette pi. a magyar szeszkartell a szepesmegyei szeszfinoiiiit6- 
val szemben, melyet azdltal k^nyszeritett a kartellbe val6 belep6sre, hogy 
Kassdn a kartell kSltsegere szeszraktfirt ^Uitott fel, mely azon vid6ken az 
orszdgos drjegyz^sen alul adott el. 



Digitized by 



Google 



106 

16k lekot&e altal a verseny-vallalatnak lehetetieune tenni stb. Azon 
kartelleknel, melyekrdl ^ppen szo van, az artalmatlanna tetel ren- 
desen az illeto teruletnek, melyen a verseDy-vMlalat fekszik, szabad 
verseny-terulette nyilvinit&sa Altai fog tdrt^nni, melyen minden 
vallalkozo tetszes szerinli arak es feltetelek mellett adhat el. 

Ha mAr most az e fajta kartellek elonyeit es Mtranyait mer- 
legeljuk, ugy az elonyok foleg nagy szallitAsi dijak, ulaztatisi es 
reklamdijak megtakaritisaban a fogyaszlasi terulet jobb megisnie- 
res^ben 6s foleg a tultermeles egy hatekony ellensulyoz&saban fog- 
lalhatok ossze. A hatr&nyok kozul kiemelendo, hogy egyes vallala- 
tok bizonyos teriileteken monopolallAst nyerhetnek, mil kim^letlenul 
kizsakmanyolnak, a fogyasztokat nagy kenyszernek teszik ki, a 
szomszedos fogyasztasi teruletek kozott esetleg arkulonbseget lete- 
sitenek. 



E) Nijeresefj-megoszto kartellek. 

A kartellek') valamennyi formajanak azon tulajdonsaga van, 
hogy teljesen onalloan, mas kartellform&ktol menten is allhatnak 
fenn es eppen ez ad okot arra, hogy az egj'es kartellszervezelek 
kulonalloan targyaltassanak. Igy van a nyeres6g megosztasara iranyulo 
kartelleknel is, melyeket semmik^pen sem lehet a kontingentalasi 
kartellek koze sorolni (mint azt Grunzel teszi), mert hisz vannak 
nyereseg-megoszto kartellek, melyek onmagukban a termeles vagy 
eladas kontingentalasa nelkiil allanak fenn es a melyeknel a meg- 
egyezes egyesegyedul a nyereseg felosztisara iranyul. Igaz, liog>* a 
nyereseg felosztasauak indirekte czelja a termeles kontingent^asa es 
ezt mintegy automatice eri el, de a rayonirozasi, uzemleszilUtasi es 
nyereseg-felosztasi kartelleket eppen az kulonbozteli meg az igazi 
kontingentalasi kartellektol, hog>^ mig ezek az egyes uzemek allal 
termelheto mennyisegeket sz6mszeriileg hatarozzak meg, addig 
amazok a kontingentalast indirekte kivanjak eszkozolni. 

A nyereseg megosztasara iranyulo kartellek tobb fajat kulon- 
boztetjuk meg: 

1. Tiszta nyereseg megosztasara iranyulo kartellek. 

'^) L^sd Pohle i. m. 36—41. iap. 



Digitized by 



Google 



107 



2. Minimalis armeghatarozassal kapcsolatos nyeres^g-kartellek. 

3. A termeles kontingent^l^saval parosult nyereseg-kartellek. 
Azon kartellek, melyek egyedul a nyeresegnek megoszt^sara 

iranyulnak, a n^lkul, hogy barmi mas korlatozast tartalmaznanak, 
igen hasonlitanak a Grunzel altal emlitelt^) Kundenschutz-Konven- 
tion-hoz. A kartellben levo vallalatok t. i. abban egyeznek meg, 
hogy mindegyikuk az eladott mennyis^g egyede szerint blzonyos 
osszeget fog egy kozos penzt&rba fizetni es az igy befolyt ossze- 
get azutSn bizonyos megallapitolt arany szerint egymSs kozott fel- 
osztani. Hogy vevoiket biztosUsak es hogy versenytarsaikra nezve 
csabito ne legyen a vevok elhoditasa, igen elonyosnek latszott a 
nyeresegnek ilyeten megosztasa, melynek foIytSn az, a ki az hanya- 
danal tobbet adott el, tobbet fizet a kozos penztarba es megis csak 
ugyanannyiban reszesedik. Minthogy az eddiginel nagyobb mennyi- 
seg eladasa nagyr^szt csak kisebb-nagyobb aldozatok utjan lehet- 
seges es ezen tobblet utan m^ az illeto vallalkozonak mintegy 
buntetdsp^nzt kell fizetnie, igen kev&se csabitonak fog a kartell 
egy-egy tagja elott feltunni az uzleti kor kiterjesztese.-) 

Sokkal bonyolodottabbak azon nyeresegkarteliek, melyek mar 
egy minimal armeghatarozassal allanak osszekotletesben. A kartell- 
ben levo vallalkozok I. i. idorol idore egy bizonyos eloallilasi es 
minimalis eladasi arat hataroznak meg es a kulonbozetet az eladott 
mennyiseg minden egysege utan egy kozos penztarba fizetik, mely- 
bol azutan az uzleti ev leteltevel minden egyes vallalkozo a meg- 
felelo idore megallapitott arkny szerint r&zesul. Azon tobblet, melyet 
valamely vSllalkozo a minimal&ron felul elert, sajat nyereseget ke- 

1) Ldsd : i. m. 67. lap. 

2) A nyeres^gmegoszt^snak hasonI6k^pen egyszerfi m6dja az, a 
melyet az »International Marine Co. a „Hamburg— America-Linie« 6s a 
»Norddeutscher Lloyd« alkalmaztak A haj6strust kolelezte magdt a q6- 
met t^rsulatoknak e t^rsulatok r6szv6nyt6k6j6nek 25 sz5zal6ka ut^n nekik 
6 sz^zal^kot fizetni, a n6met t^rsulatok pedig a r6szvdnyt6ke 25 sz5zal6- 
k^ra eso osztalekokat a trustnek kiadni. Ezaltal a trustnek 6rdek6ben 
van, hogy a n^met t^rsulatok osztal^kai 6 sz^zal^k ala ne essenek, mert 
kul5nben k6nytelen volna a szcrz6d6s 6rtelm6ben a 6 sz^zal^khoz hidn5'z6 
osszeget a r6szv6nyt6ke 25 szSzal^ka erej^ig sajAtj^b61 kieg^szitcni 6s 
ez6rt aggi^essive felldpni neni fog, mert cz neki is jelent^keny kdrokat 
okozna, nemcsak, hanem 6rdck6ben fekszik a n6met t^rsulatok fcUendu- 
lese, mert hisz r6szv6nyl6k6jrik 25 szazal6kan51 a 6 szazal6kn^l magasabb 
osztal^kban is 6 reszesedik. 



Digitized by 



Google 



108 



pezi, melyben a tobbi vallalkozoval ueni osztozik. Az eloallitasi es 
az eladdsi minimal^rak idorol-idore hataroztatnak meg. 

Az alacsony es a magas eloallitasi koltsegekkel dolgozo gya- 
rak k5z5tt termeszetesen az eloallitasi kolts^gek ^s a minimSlar 
meghatarozasanak kerdeseben nagy ellentelek merulhetDek fel. Ha 
t. i. az eloallitasi es minim^lar kozotti kulombozet nagyon kicsiny- 
nek tetetik, a ininimalar pedig nagyon magasra, akkor az alacsony 
eldallitasi kdlts^gekkel dolgozo gyaraknak kiRzetodik a minimalaron 
alul es a nyeresegjutal^kuknak megfelelo mennyisignel lobbet is 
eladni, mert a kozos penztarba mintegy bunteteskepen fizetendo 
osszeg oly csek^ly, hogy meg ennek fizetese mellett is nyereseges 
lesz nagyobb mennyis^gnek piaczra valo vitele. Azert a rosszabb 
helyzetben levo uzemek az eldallitasi koltsegek es minimalarak ko- 
zott nagy kulonbozelet kiv^nnak megallapitani, mert az 6 uzemuk 
csakis magas minimalaraknal lehetsdges, mig szerencsesebb viszo- 
nyok kozott levo versenytai-sai, ha minimalaron alul es a megba- 
tarozott mennyis^gen felul akarnak eladni, a magas kulonbozet fize- 
tese kovetkezteben nyeresegukben kenylelenek a kartellben levo tobbi 
vallalkozot is reszesiteni. Lehelseges, hogy a nyeres<5g kontingense- 
nek megfelelonil nagyobb mennyiseg gyarlisa az alacsonyabb elo- 
allitasi koltsegekkel dolgozo vallalkozonak m^g mindig tobb nyere- 
seget hoz, mintha kevesebbet ad el a minimalar mellett, de a ked- 
vezotlenebb helyzetben levo vallalkozora meg mindig jobb, ha a 
magas minimalarak kovetkezteben egyreszt sajM, bar kisebb meny- 
nyis^gben piaczra hozott aruit nyeres^gesebben adhatja el, es meg 
a tobbet termelo vallalat buntet&penzeiben is reszesedik, mint- 
hogy ha a minimalarak alacsonyak es a kedvezotlen viszonyok kozl 
termelo vallalat teljesen kihaszn^lja kontingenset. 

A minimalar ilyeten meghatarozasa nem kepez arkartellt. 
mert hisz emennel a szerzodoknek semmik^pen sines joguk kartell- 
aron alul eladni, mig a nyereseg-kartelleknel ebben egyenesen aka- 
dalyozva nincsenek. 

Minthogy azonban a kozos penztarbol valo r^szesedes hanyada 
meg van allapitva, egy vallalkozo sem fogja szivesen tullepni az 6 
nyereseg-jutal^k^nak megfelelo kontingenst, mert ez jelentektelen 
osszegeknek a kozos penztarba valo befizetcset vonnA maga utan, 
miben azut^n a tobbi vallalkozok reszesednek. Ez utobbiak r^e- 
sedes^nek elofelletele termeszetesen, hogy kevesebbet termeljenek, 



Digitized by 



Google 



109 



mint a mennyi oket megilleln^ es igy a nem termeit mennyisegnek 
termelese heij^ett bizonyos praemlumban reszesulnek. De a keve- 
sebbet termelo azon esetben is praemiumbau reszesul, ha tobbiek 
nem lepik tul a nyeresegjutalekuknak megfelelo kontingenst, mi 
IStszolag igazsagtalannak tunik fel; minthogy azonban ezen esel 
akkor fog beallni, ha a kereslet kicsiny ^s a minimalarak is csak 
iiehezen erhetok el, ezen megoldas meg mindig elonyosebb az 61- 
d5kld versenyneL Ha azonban a konjunkturak elonyos volla is ma- 
gas arak daczara is tartozkodik a vallalkozok egyike m&sika a ter- 
melestol es ennek kovetkeztelien reszesul a tobbi vallalkozo altal 
befizetett osszegekben, ugy ezek a kinalat kicsiny voltanal fogva a 
iiiinimalaraknal magasabb arakat erhetnek el, mely tobbletrol a 
kartellel szemben nem tartoznak elszamolni. De az egyes vallalkozok 
orizkedni fognak kontingensukon alul maradni, nert hisz a nyereseg 
kontingens legkozelebbi megallapitasanal nem fognak tobbe oly 
nagy nyeresegjutaldk megallapitas^ra igenyt tarlhalni, mert hisz a 
nyeresegjutalek megallapitasa a tenyleges tenneles atlaga szerint tor- 
lenik. Minden kartellnel tovabb^ a vallalkozok magalartasa nemesak 
oda iranyul, hogy a kartell tarlama alatt a leheto legnagyobb nye- 
resegre tegyenek szert, hanem a kartell eselleges feloszlasa eseten 
is megtarthassak eddigi helyzetuket. Mar pedig a legnagyobb csapas, 
a mely vallalkozot 6rhet az, hogy a fogyaszloval valo allando osz- 
szekottet&e megszunik, mert akkor az aru a fogyasztoknal valo 
ujabb bevezetest ep ugy igenyel, mintha a vallalal alapitasanak elso 
eveit ehi6* 

A harmadik neme a nyereseg megoszlasara iranyulo kartellek- 
nek az, midon a termelendo mennyiseg tdbbe-kev^sbbe kontingen- 
taltatik es a vallalkozok ezen kontingenst tulhalado mennyiseg utan 
fizetnek bizonyos osszegeket a kozos penztarbaJ) Grunzelnek azon 
ellenveteset, melyel ugy Pohle, mint Liefmannak tesz, hogy t. i. ezen 
karteliek nem ide, hanem az uzemreduktiora iranyulo kartellekhez 
tartoznak, mert nem nyereseget, hanem bizonyos tobblettermeles 
fejebe buntetest fizettek egy kozos penztarba es a befizetett ossze- 
geket nem egy elore meg&Uapitott ar&ny szerint osztottik fel, hanem 
a kevesebbet termelok jutalmazasSra forditottak, helyesnek elis- 
merni nem lehet. Mert hisz minden kartell a termeles szabalyoza- 
sara torekszik & vajjon a befizetett osszegeket buntetespenznek vagy 



^) L. a franczia gyertyagydrosok kartellj6t 103. 1. 



Digitized by 



Google 



110 



nyereseg-jaruleknak nevezzuk, a dolog lenyegen nem valtoztat 
semmit. A dolog l^nyege pedig az, hogy a kontingensuknel tdbbet 
termelok az igy I^trehozott nyeresegukben masokat is tartoznak 
r^szeltelni, a mi mersekloleg hat terjeszked&i vagyukra. 

A nyereseg-megoszt&si kartelleknek nagy elonye abban rejiik, 
hogy a termelest mintegy automatice szabalyozzak. Az allal, hogy 
nagyobb mennyiseg termelese eselen a kozos penzt&rba is tobbet 
kell a vallalkozonak fizetnie, holott rfezesedesi aranya kisebb, kor- 
latololag hat a tultermelesre ; miisreszt azon korulmeny» hogy a 
kontingensnel kisebb nieniiyisege termelese eseten a reszesedesi 
arany ugyanaz marad, buzditolag hat a termel^s korlatozasara. 
A v&llalkozok a kartellek e nemenel semminemu korlatozasnak ala- 
vetve nincsenek, vevoikkel az egyenes osszekottetest fentartjak, sot 
meg az arakat is tetszesdk szerint v^laszthatjak meg. Es igy a kar- 
tellek ezen formaja mintegy automatice tartja egyensulyban a ku- 
loiibozo erdekeket. Ha a kartell tagjai kozott meg volna a kolcso- 
nos bizalom & a termelt mennyis6gnek ellenorzese nem utkoznek 
nagy nehdzsegekbe, ugy a nyereseg megosztasara iranyulo kartellek 
k^tsegkivul nagyobb elterjedtsegnek orvendenenek. Nagy nehezs^et 
kepez a nyereseg jutaleknak a megallapitisa is, mert hisz ez mar 
mag^ban v6ve a termelesnek indirekt kontingentalasat foglalja ma- 
gaban & ugyanazon nehezs^ekkel jar, mint a kontigensnek el- 
osztasa. A vallalkozok tovabba inkabb eszkozolnek egy direkt 
kontingentalast, mintsem hogy annak tegyek ki magukat, hogy a 
tagok egyike-m&sika kontingensenel kisebb mennyiseg termel&e al- 
tal masok rovdsSra gazdagodjek, avagy kontingensenel tobbnek 
bejelentfe n^lkuli termelese mellett masok rovSs^ra terjeszkedj^. 



F) Az 6ssziermel6st ijiarczikkek szerint megosztd IcarteUek. 

Vannak bizonyos iparagak, melyekben az aruk kulonfeles6ge, 
ujabb szabadalmak keletkezese es minos^gi kulonbsegek lehetetlenne 
teszik azon kartellek valamelyikenek megalkotasat, melyekrol eddig 
szo volt. Kulonosen a gep- es egyaltalin a magasabb miiipar k5re- 
ben azon czelbol, hogy a termelfe korlatoltassek, olynerau egyez- 
meny szokott letre jonni, mely szerint a gyarak mindegyik^ek 
halaskorebe egy bizonyos czikknek gyarlasa utaltatik, melylyel a 



Digitized by 



Google 



Ill 



tobbiek nein foglalkozhatnak, melyhez azutan a tobbi gyarosok a 
fogyaszto kdzonseget utalni fogjak 6s igy a termeles specializalasa 
altal egyreszt a verseny fog kisebbedni, masr^szt az eloSlIitasi kolt- 
segek fognak csokkeoi. Ilyen pi. a cseb g^pgyarosok kartellje, mely 
1903. evi oktoberben jolt litre^) ; ilyen a niirnbergi ecsetgyarosok 
kartellje is.^) Az is igen gyakori, bogy a kartell megkotesekor egyes 
gyarak lemoDdanak bizonyos ^rufaj gy^rtSsarol es ennek fejebeii 
egy masik arufajban nagyobb quotSt kapnak. 

Ezen kartellek a nemzetgazdas&gra nezve igen nagy elonyo- 
kel tartalmaznak, a mennyiben ezen kartellek nem az arak mes- 
terseges felszoktetese, nem is a vevokre gyakorolt nyom^s, vagy a 
piacz eroszakos monopolizM^sa altal szereznek maguknak elonyo- 
ket, banem a lermel&ikoltsegeknek a specializalis folytan torleno 
eszallitasa altal €s igy az ilyen iranyu kartell a fejlodest azon 
iranyba terelte, mely egyedul felel meg a leggazdas&gosabb terme- 
lesnek es a melyet esetleg m^s iparagakban a szabad verseny onma- 
lalol hozott letre. 



G) Az ossztervieUst szdmszeruleg megoszto {Jco7itingentdldsi 

Tcartdlek}) 

A kontingent&lasi kartelleknek czelja a termelendo mennyi- 
seguek meghat&rozasa altal a tultermelest lehetetlenne tenni. Ez 
akkepen tortenik, bogy egy bizonyos teruleten eladasra kerulo Aru 
mennyisege megbataroztatik es a vallalkozok kozott termelesuk 
eddigi nagysag&hoz vagy az utolso evek termelesenek atlag&boz 
kepest feloszt^sra kerul (kontingentaltatik). Ezen kartellekkel azonos 
batassal birnak azon kartellek, melyek egy allamilag kontingentalt 
aruczikkben jonnek letre, mint pi. nalunk a szesz-kartell es azon 
clonynyel birnak a szerzodeses uton letrejott kartellek fellett, bogy 
az arustatisztika megallapitasa allamilag tort^nt es idokozonkent 
nyilvanossagra bozatik, a kontingens mikenti elosztasa sm^lodasokra 
alkalmat nem adhat es az ellenorzest erre hivatott allami kozegek 



1) Neue Freie Presse 1903. okt. 16. 

2) U. o. 

3) L. Grunzel i. ni. 67—78., Pohle i. m, 30-36., Licfmann i. m. 
91-112.) 



Digitized by 



Google 



112 



vegzik. Az ilyen kartellek azonban kontingentalasi karlelleknek neni 
tekinthetok, mert a kontingentalas neni a szerzodesi szabadsag 
alapjan jott letre, mar pedig a legteljesebb gazdasagi es cselekvesi 
szabadsag a kartell fogalmanak alkoto reszet kepezi. Az ilyen 
kartell, a mennyiben az arra vagy eladasi feltetelekre nezve meg- 
allapodas torlenik, csup^ii arkartellnek nevezheto, mely azonban a 
kontingentalasi kartell hatasaival bir. 

A szeraodesi szabadsag alapjan letrejovo kartellek is, elte- 
kintve valamennyi kartell elofelteteleitol, az arustatisztika pontes 
niegallapitasan, a kontingens felosztasan es az egyezmeny betarta- 
sanak ellenorzesen alapulnak. 

Az arustatisztika meg^Ilapitasa azert fontos, mert csak ennek 
alapjan lehet meg^Uapitani azt, hogy egy iizleti evben egy bizonyos 
fogyasztasi teruleten mily mennyiseg kerult eladasra, mennyi tehal 
valamely fogyasztasi terulet valodi szukseglete? Minthogy pedig a 
megfelelo arkepzodfe elofeltetele, hogy a kereslet a kin&latot felul- 
nmlja, a kartell legfeljebb az elmult uzleti evben fogyasztott meny- 
nyisegben fogja az osszkontingenst megallapitani, szamolvan mar 
azzal is, hogy a nepesseg a term&zetes szaporodasa folylan az 
osszszukseglet enielkedik, mi az arakra kedvezo hatassal van. Ren- 
desen azonban az osszkonlingens az elmult evekben piaczra hozotl 
mennyisegen alul fog megallapittatni, mert hisz a kartell eppen a 
tultermeles kovetkezteben jolt letre es a czel az, hogy a kinalat 
megszoritasa kovetkezteben az arak kedvezobben alakuljanak. Fon- 
tos az arustatisztikanak honapok 6s evnegycdek, vagy az egyes uzleti 
agakban szokasos idokozok szerint valo megallapltasa, mert a ter- 
mel^s menetenek szabalyozasa csakis igy tortenhetik, ha a kontin- 
gens kisebb idokozokre allapittatik meg. Mert hosszabb idokozok 
megallapitasa eseten az arukeszlet esetleges felhalmozodasa vagj' 
megritkulasa kovetkezteben jelentekeny arhullamzasok allhatnak 
elo, melyek semmi esetre sem kivanatosak. 

Az Arustatisztika megallapitasa bizonyos nehezsegekbe utko- 
zik, kulonosen azert, mert a vallalkozok egyike-m^sika a valosaggal 
termeltnel nagyobb mennyiseget fog bejelenteni, hogy az osszkon- 
tingensben valo reszesedes arinya nagyobb legyen ; de a szorgos 
kutatas e t^ren eredm^nynyel szokott jarni. A neh&segek ott kez- 
dodnek, hoi a kulonbozo erdekek eg>'massal osszeutkozesbe jonnek 
es kiegyenlitest igenyelnek. Ily 6rdek6sszeutk6zesek jonnek letre a 



Digitized by 



Google 



113 



kontingensben valo reszesedes meg&Uapitas^nal es a karteliek tor- 
tenete, valamint a napilapok folyton ismetlodo jelentesei arrol tesz- 
nek tanusagot, hogy a legtobb kontingentMasi kartell azert szenve- 
dett hajotorest, inert az osszkontingensbeii valo reszesedes aranyat 
illetoleg megegyezest l^trehozni nem sikerult, sot az ilyen karteliek 
hosszabb-rovidebb fennall^s utan rendesen azert oszlottak fel, mert 
tagjai a reszesedes arSnyaval megelegedve nem vollak. 

A kontingentalasi kartelleknel ^p ugy, mint a termel^s reduk- 
tiojara iranyulo kartelleknel is eloall azon ellenmondds, hogy epen 
azon vallalkozok, kik a termeles szuntelen kiterjesztese folytan a 
valsagot eloideztek es okot szolg^ltattak a kartell megalakitasara, 
jol fognak kijonni, mert az arSny meg^apitasa vagy az utolso 
evben termelt mennyiseghez, vagy az utolso neh^ny evben termelt 
mennyiseg ^tlagahoz kepest fog tort^nni. A kontingens feloszlasa- 
nak k6rd&et meg bonyolodottabb^ teszi, ha nem csupan egy, 
hanem tobb ^ruczikk felosztasarol van szo. 

Az egyezmeny belarlasanak ellenorz^sere a kartell rendesen 
kulon kozegeket tart, kiknek joguk van az uzleti konyvekbe bete- 
kintest szerezni, alkalmazoltakhoz es munk^sokhoz kerdest inl&ni, 
az uzemet ellenorizni, mint azt az uzem leszMlitasara iranyulo kar- 
telleknel is lattuk. Ezekhez jarul a kartell statisztikai hivatala, 
melynel a termelt vagy eladasra kerulo mennyis^geket be kell je- 
lenteni, minek alapjan azutan elk^szitik a termel^si statisztikat es 
az idokdzi kimutat^sokat (egyezmenyi iroda, Evidenzbureau). 

A kontingens felosztasa vagy szamszeruleg vagy pedig szaza- 
lekszeruen torlenik.^) Termeszetes, hogy a kontingens felosztasa 
daczara a megrendelesek nem ezen, hanem m^s ar^nyban tort^n- 
hetneky es sokszor tortenik. Az igj' elo^Uo kiUonbozetek kiegyenli- 
tesere Liefmann-) n^gyfele modozatot emlit. 1. Azon vMlalkozok, 
kik egy termelesi idoszakban quotajukn^ kevesebbet termeltek, a 
kovetkezo idoszakban tobbet termelhetnek ^s viszont a tobbet ter- 
melok kevesebbet tartoznak termelni. 2. Azon vallalkozok, kik tobb 
megrendelest kaptak, azoktol, kik kevesebb megrendelest kaptak 



^) Igy pi. az osztri^k-magyar vaskartellben a magyar gy^rak r^szc- 
sed^se a niagj^ar piaczon eladSsia kerulo mcnnyisej;ekre n6zvc sz^zaK»k- 
szeruen, az osztrdk gyarak6 az osztrak osszkontingensnek bizonyos sz^m- 
szeru r^szeben ^llapitatott meg. 

2) Lasd 93. old. 

Dr. Nadas : A karteliek 6s trustOk kSrd^se. 8 



Digitized by 



Google 



114 



bizonyos meunyiseget tartoznak egy atlagos eladasi ar elleneben at- 
venni. 3. A kontingenset tulhalado megrendeldseket nyerl tag a 
folos megrendel^seket azon tagiiak utalja ki, ki kevesebb megren- 
delist nyert. 4. Azon tagok, kik kontingenslikn^l tdbbet hoztak 
piaczra, tartoznak a hatramaradott tagoknak a tobbletnek meg- 
feleloleg egysegenkint egy bizonyos osszeget fizetni, mely rendesen 
az atlagos eladasi ar es eloallitasi ar kulonbozeteben fog allaniJ) 
Ezen utobbi kiegyenlit&i modozattal jaro karlellek azonban mar 
inkabb a nyeresdgmegosztasi kartellekhez sorolhatok, mert nem 
annyira a termeles direct megosztasat, mint inkabb a nyereseg el- 
osztasat cz^lozzak. 

Egy uj es igen praktikus megoldasi modozatot alkalmaz a 
n^met czukorfinomitok 1903-ban ujonnan letrejott kartellje. Ha 
valamely czeg kontingensen^l 5%-al kevesebbet adott el, akkor joga 
van a syndikMus igazgatosagahoz azon kdrelemmel fordulni, bogy 
a minim&l^rakat az 6 eladasaira nezve mersekelje, vagyis olcsob- 
ban adhasson el, mint a tobbi karlelltagok. A syndikatusnak kote- 
lessege ezen kerelemnek eleget tenni. A syndikatus az armerseklest 
a v&lasztm4ny2) &ltal megallapitott elvek szerint eszkozli. A tobbet 
termelok a termelesi tobblettel fokozodo osszeget fizetnek egy kozos 
alapba, melybol a kevesebbet termelok nyernek k&rtalanitast. 

A kontingental&si kartell egy valfaj^t k^pezi ama kartell, 
mely a versenyt az arlejt^sekndl vannak hivatva - kikuszobdlni es 
e cz^lbol az arlejtes utj^n kiadando munkakat egy mas kozott bizo- 
nyos kulcs szerint feloszlja. Ily kartellben allanak pi. a magyar waggon- 
gyarak.*) 

Legnagyobb kartelljeink kontingent^lasi kartellek. Igy az osz- 
tr^k magyar petroleum-kartell, a felbomlott magyar czukorkartell, 
a magyar vaskartell stb. 

A kontingentalasi kartellek nagy elonye abban rejlik, hogy a 
tultermelest direkte korl&tozza, igy lehetove teszi a nyereseggel jaro 
arkepzodest a nelkul, hogy tagjait onallosagukban korlatozna, a ter- 
melest egy rendszeresen muvelt statisztikara alapitja es a piacz 
411and6 szemmeltartasa folyt^n elejet veszi a nagyobb arhullamza- 

1) PI. az osztrak-magyar vaskartellben a kiegyenlitds p^nzbelileg 
tort^nik. 

2) Beirat. 

3) Subniissionskontingeiilining. 



Digitized by 



Google 



115 



soknak. Hatr^nya foleg az arustatisztika elk&zites^nek &s az eUen- 
orzes nehezsegeben rejlik es ama orokds surlddasokban, melyek a 
kontingens eloszt^aval jamak. A vallalkozok itt is azon alternativa 
elolt 411anak, bogy magas ^rakat 6s kicsiny forgalmat r6szesitsenek>e 
elonyben, avagy uzemuk teljes kibaszn41as4val dolgozzanak>e ala- 
csony Srak mellett. A kartellek rendesen alacsony &rak mellett jon- 
nek letre 6s az arak emelkedese 6s a v^Ualkozok belyzet6nek meg- 
er6sod6se egy optimistikus felfogast szul, mely nyugnek erzi a kar- 
tell korlatait 6s kulonosen azt, bogy magas ^akat kell6k6pen ki 
nem basznalhatjak. A v41Ialkoz6k nem tudnak megf6rDi azon bat&- 
rok kozott, melyekel a kartell szabott nekik, 6pen az6rt, mert ere- 
juk es onbizalmuk a kartell okozta kedvezo konjunktur^k folyt&n 
tularad. Ez 6s azon rem6ny, bogy a kartell felbomlasa dacz&ra egy- 
ideig meg fognak maradni a magas irak, vezetnek a kartell fel- 
bonil^saboz. 

De a fejl6d6s nem mindig a felbomlasboz visz, banem n6ba 
atvezet a kartellek legmagasabb formaj&boz, a kontingental^ssal kap- 
csolatos elad^i kartellbez. 



H) Az eldrusitdsi kartellek. 

Az darusitasi kartellek szervezet6nek alapvonasa az, bogy a 
termelt aru eladasa nem a tagok, banem a kartell vagy annak vala- 
mely kozege altal tdrt6nik. A kartell tebat, mely mint eladasi kozeg 
jelentkezik, azon bosszu uton, a melyet az aru a termelotol a fogyasz- 
tohoz tesz, egy ujabb alloniast k6pez. Fol6slegess6 valnak mindazon 
ellenorzesi intezked6sek, melyeket a tobbi kartellek kulonosen az 
eladasi arat es termel6s nagysag^t illetoleg szuksegess6 tesznek 6s 
megszunik azon bizalmatlansag, mely valamennyi kartellnek, ki- 
veve az eladasi kartelleket, jellemvonasat k6pezi. Az arustatisztika 
is megbizbatobb alapokra van fektetve, mint a kontingentalasi kar- 
tellekn61, bol a tagok puszta bemondasan alapszik es minlbogy 
a kereslet es kin^lat egy belyen kozpontosul, a piacz attekintese 
konnyebb 6s biztosabb, mint amott. 

De masreszt ugy a termelo, mint fogyaszlo igen nagy kor- 
latozasnak van alavetve. A termelo az eladasi kartellek kiilombozo fajai- 
nal nem adhat el barkinek es viszont a fogyaszto seni fordulhat 



Digitized by 



Google 



116 



barmely termelohoz. Mig teh^t a kartellek eddig targyalt fajainal 
talan a fogyasztasi terulet felosztasara iranyulo karlellektol ellekintve, 
a fogyaszto legfeljebb az aremelked^sbol vett tudomast a kartell 
letezeserol, addig most elesett azon legprimitivehb jogatol, hog} 
egy^ni izlese ^s m^rlegel&e szerint valogassa meg a bevas^rlasi czegel. 
Ez is, eltekintve az ilyen kartellek azon hajlandosagatol, hogy a 
kozvetito kereskedelmet elnyomja, lenyegesen hozzajarul a kartellek 
iranti ellenszenv felkeit&ehez, mert ilyenkor jo a fogyasztok tudo- 
masara a vallalkozok raonopol helyzete, mely meg volt eddig a 
kartell barmely mas formajaban is ; enyhitette ezt azonban a vevo- 
kozonseg azon illusioja, hogy a bevasarlasi hely valtoztatasa allal 
bizonyos nyomast gyakorolhat a kartellre es azon neha indokoil 
eloszeretetnek kielegithetese, hogy egyenlo arak mellett bizonyos 
fogyasztok egyes cz^geket elonyben reszesithettek. Ezeken kivul a 
tobbi kartelleknel meg volt az a leheloseg, hogy a fogyaszto kozon- 
seg egy resze a kartellen kivul alloktol a kartellaron m61yen alul 
is vasarolhasson, mig ezen kartellek, nagyreszt az osszes e szakma- 
beli termelok megegyezes^n alapulvAn, ezt kizarja. 

Az eladasi kartellek csaknem mindig a kontingentalasi kar- 
tellnek tovabbkepzese ^s a kontingentalas n61kul elad4si kartellt al- 
kotni igen nehez ; el lehet ugyan kepzelni, hogy az osszes termelok 
termelvenyeiket bizonyos fix aron valo eladas czeljabol egy eladasi 
hivatalnak, mint meghatalmazottnak, vagy bizom^nyosnak ^tadjak, 
melynek czelja csupan az, hogy a kartellnek az arak tekinteleben 
valo megkerQlese leheletlenne tetessenek. Am ezaltal csak az armeg- 
hatarozas orizheto ellen, a teltermeles ellenben megakadalyozva nin- 
csen, mert minden termelo annyit szolgaltathat be az eladasi hivatal- 
nak es annyit termelhet, a mennyi neki letszik. Ily kartelleknel 
minden eladonak minden megrendelest be kell mutatnia az eladuM 
hivatalnal, illetve a vevoket arra kell szoktatni, hogy megrendelesei- 
ket az eladasi hivatalnal tegyek meg. 

Az el^rusito allomasok*) szervezete tobbfele alakban jelentkez- 
hetik. Ugymint 1. az elarusitasi hivatal lehet az ^ruk eladasanak 
kiz^rolagos kozvetitoje vagy az aruk elad^siira kizarolag feljogositolt 
kereskedelmi meghatalmazottja. 2. Az osszes termelt aruk eladasat 
bizomanyba veheti. 3. Az egesz evi termelvenyt szerzodesileg raeg- 
veszi es tovabb eladja. 

J) Lief'maiin i. ni. 97—112., Grunzel 78-97., Pohle 41—47. lap. 



Digitized by 



Google 



117 



A beerkezett megrendelesek a kontingens nagysagahoz kepest 
osztatnak szet, foleg azon elv figyelembe v^televel, bogy minden 
vallalkozo lehetoleg eddigi vevojevel maradjon osszekottet^sben ; ha 
a kartell azonban az Mlandosag jellegevel bir s a piacz felelt ural- 
kodik, akkor foelv szokott lenni a szallitdsi koltsegek leheto kimd- 
lese es a megrendelest rendesen azon vallalkozonak szoktak kiosz- 
taniy ki a megrendelonek a legkisebb szallit^si koltsegek mellett 
szallithat^ sz^llitasi k51ts^geket ugyan csaknem mindig a vevo vi- 
sell, de a kartell alacsony sz&Uitasi koltsegek altal akarja a fogyasz- 
toknak elviselhetobbe tenni a magas kartell^rakat. A legnagyobb 
ritkasag, bogy a kartellek a fogyaszt^si terulet kulonbozo pontjain tar- 
tanak fenn aruraktarakat, mert ez a szallitasi es kezelesi koltsegeket 
szukseg nelkul emehie. Ez legfeljebb ott tortent meg, a hoi a kar- 
tell a kozvetilo kereskedelraet akarta elnyomni, vagy a hoi a kar- 
tell egy neki kenyelmetlen versenytarsat a sajSt fogyasztasi terule- 
t^n akar kiszoritani. 

Az eladasi kartelleknel foleg a delcredere k^rdese var szabalyo- 
zasra. Ha az elarusito Gliomas, mint meghatalmazott szerepel, az iigyle- 
teket jogervenyesen niaga kotimegesa jogokeskotelessegek azugylet 
megkotes^nek pillanatatol kezdve a vallalatok valamelyikeben szuletik 
meg. Ez esetben ket lehetoseg van. Vagy az elarusito hivatal osztja 
szet sajat belatasa szerint a kulonbozo megrendel&eket, ezen eset- 
ben rendesen a kartell osszes tagjai kozosen viselik a delcrederet, 
minthogy a megrendelesek szetosztasa is onkenytesen tortenik, vagy 
pedig a megrendel&ek szetosztasa is lehetoleg a megrendelok ki- 
vansagahoz kepest tortenik es ezen esetben az egyes vallalkozok 
^^selik a delcredere-t. Ha az eladas egy nagyobb czegnek vagy bank- 
haznak van atengedve, ugy nagyreszt ez viseli bizonyos fix pro- 
visio elleneben a delcredere-t. Nincsen term&zetesen kizarva ettol 
eltero megallapodas sem, kulonosen azon esetben, ha az elarusito 
allomas csak kozvetito es semmi egyeb, vagyis nem 6 koti meg az 
ugyletet mint kereskedelmi meghatalmazott, hanem a beerkezett 
megrendeleseket a termelesi statisztikahoz kepest egyszeruen szet- 
osztja es igy a delcredere-t a szallito cz^g viseli. 

Ha az elarusito allomas a kartellben levo vallalatok bizoma- 
nyosa, vagyis az ugyleteket a sajat neveben, de a karlellben levo 
vallalatok szamlSjara koti meg, akkor a \ev6vel szemben a kote- 
lezell egyedul az elarusito allomas lesz, a jogok ellenben a kartell- 



Digitized by 



Google 



118 



ben levo vMlalatra mennek ki. A delcredere szabMyoz^sa itt is tobb- 
fdek^pen k^pzelheto, nagyreszt azonban maga az elarusito aUomas 
viseli a delcredere-t. Az el4rusitasi karteliek nagyr^sze bizomanyi 
viszonyban all az el&rusito Mlom&ssal, nimthogy a hitelezesbol eredo 
vesztesegek igy legkonnyebben, mintegy bizlositasszeruleg oszthatok 
el, mert tov&bbA a vevokkel valo erintkezest, mely sokszor nagyoo 
nyomaszto is kulonbozo kotelezetts^gekkel j^, foloslegesse teszi, a 
piacz szemmeltartasa alol a v&Ualkozokat felmenti ugy, bogy eg^'e- 
duli gondjuk az &runak minel olcsobban valo elo&llit^sa. 

El&rusito allomask^pen szerepeihet magahoz a kartellhez tar- 
toz6 cz^g, mely eset kiilonosen akkor fog megtortenni, ha valamely 
cz^ a t5bbi szakmabeli cz^g folott tulsulylyal bir es a kartell valo- 
sAggal az absorptionak egyik neme. A vals^gos helyzetbeii levo kisebb 
cz^gek ilyenkor kotelezik magukat termel^suk ^tengedesere, ugy, 
bogy a piacz felett de facto csak egy czeg uralkodik. 

Az is gyakori eset, bogy a kartellen kivul alio vallalat toiti 
be az el&rusito Allom^s szerep^t, kiilonosen az illeto szakmaban 
dolgozo nagytekint61yu kereskedo czegek. De vibeti ezt a szerepel 
egy nagyobb bank is (Kartellbanken), mely e czelra egy aruosztahi 
alakit 6s egyszersmind a tiszt&n penzugyi muveleteket, mint az 
incasso, a nyeres^g felosztasat is eszkozli. PL a becsi »Lander- 
banka el&rusito SUomasa volt az osztrak-magyar emaU-kartellnek, 
a keni6nyitd-czukor- is az osztrak tarka papirkartellnek, az »Anglo- 
Osztrak bank<!( a csomagolo papirkartellnek, a pragai »Unionbank<i 
a zsinegkartellnek es olom-czukorkartellnekJ) Az elad^ssal jaro kolt- 
segek is a delcredere fedezesevel j&ro kolts^gek fedezese tdrlenbe- 
tik vagy akkepen, bogy azok aranylagosan a vallalkozok kozott 
sz^tosztatnak, vagy akkep, bogy minden szallitmany utan egy bizo- 
nyos fix provizio fizettetik, melybol ezen koltsegek fedeztetnek es 
a melyben egyszersmind a bank vagy kereskedoczeg sajSt hasznat 
is leli. 

De jelentkezhetik az elarusito allomSs mint kozkereseti tarsa- 
s&g. melynek tagjai a kartellben levo vallalkozok, mint szdvetkezet, 
melynek iizletreszeit a kartellben levo vallalatok kiteijedesuk es 



») Cininzol i. m. 80. hip. 



Digitized by 



Google 



119 



termelesuk nagysagahoz kepest vallaljak &U) Az elarusito allomas 
azonban leggyakrabban reszvenytarsasag form&jaban jelenik meg, 
melynek r^szvenyei kiz&rolag a kartelll alkoto vallalatok kezei ko- 
zott vannak es Struhazasuk az igazgatosag beleegyezesehez van fuzve. 
Ezen reszvenytarsasagok szervezetiiket illetoleg miben sem kiilon- 
bdznek egyeb reszvenytarsasagoktol ^s mindenben megfelelnek a 
kereskedelmi torvenynek azon harmas kovetelmenyeinek, mely az 
alaptoke bizlositfisat es az alapszabalyok letrejottet & a czegbejegy- 
zest illetoleg tamaszt.^) 

A kartell sulyponlja legtobbnyire nem az elarusito ^Uomaskep 
mukodo reszvenytarsasagon fekszik, hanem azon szerzodesen, nielyet 
a vallalatok egymassal kotnek es a melyben a kartell megkotes^t, 
felteteleit, valamint egy el^rasilo allomas letesileset elhatarozzak. 
Ebben van reszletesen meghatarozva a kontingens mik^nti felosz- 
tasa, az arszabas, az ellenorz^s es a felmerulo differentiak elinteze- 
senek modja.^) 

A reszvenytarsasagnak a kartellben donto szerep csak akkor 
jut, ba a veteli es eladasi arak meghataroz^sa esik hataskor^be, 
mert akkor a tenyleges vezetes es ir^nyitas a reszvenytarsasag ke- 
z^be van leteve es igy igazan mondani lehet, bogy a kartell teslii- 
letileg van szervezve, a mi azonban a kartellek tortenet^ben nagy 



1) SzOvetkezeti format oltolt az osztr^k €s magyar czukorgy^rosok 
kartellje, mely 1897-ben mint »Genossenschaft osterreich-ungarischer 
Zuckerfabriken* lett B^csben bejegyezve 6s a czukorfinomit6k kartellj^vel 
szerz6d6si viszonyban allott valamint a galicziai nyersolaj termelcJk 
kartellj6nek kSzponti szerve, a »Ropa« szGvetkezet korl^tolt felel6ss6ggel, 
melyet 1904-ben a »Petrolea« reszvenytarsasag vSltott fel ^s a v^llalko- 
z6k eg^sz termel6sQket ezeknek szolgdltattfik be ^s ezektCl vett^k at 
azutdn a kfezdnikartellek a nyersterm6nyeket. 

2) FeltunS a r6szv6nyl^rsas5gok alapt6k6j6nek csek^ly volta A 
Slahlwerksverband, mely 8 milli6 tonna vas eladas^t van hivatva kozve- 
titeni, 400,000 marka alapt6k6vel bir, a rajna-westfaliai kokszsyndikatus 
alapl6keje 400,000 m^rka, a rajna-westf^liai szdnsyndik^tuse 900,000 m^rka, 
a .Comptoir Longwy** alapt6k6je 78,000 Frcs. Ez onnan van, mert e 
reszv6nytarsas5gok csak a kozvetitft szerep^t jatszak, nagy t6k6kre szuk- 
s^guk nines, mert nagyr^szt csak keszp6nze]ad^sokat eszkOzdlnek a kartell 
^tal meghatarozott drakon 6s az dtv6teli 6s eladasi ^rak kozOtt csak mi- 
nim^lis kul6nbs6g van, mely elegend6 a r6szv6nytarsas5g kiailasainak 
fedez6s6re. 

^) Grunzel i. m. 84. old. 



Digitized by 



Google 



120 



ritkasig. Az is ritkasag, hogy ezen reszvenytarsasagok osztalekoi 
fizetnek, mert az fitv^teli & lovabbeladasi ar kozott oly lenyeg- 
telen a kulonbs^g, hogy legfeljebb a kiad^sok fedezes^re elegendok. 
A kartellben levo vallalatok az Atveteli ar magas voMban lelik 
nyeresdguket es kulonben is az elariisito ailomas nyeres^gei tulsago- 
san nyilvanvalokka lennenek, mil a kartellek, melyek a nyilvanos- 
sagot amugy sem kedvelik szeretnek elkerulni.i) 

Az elad&si kartellel bezartuk a termelest szab^lyozo kartellek 
sor^t. Minthogy ezen kartell elonyeit es hatr^yait ezen szakasz be- 
vezeteseben targyaltuk, itt csak annyit kell megjegyezni, hogy a con- 
centratio, mely a kapitalistikus gazdasagi rendszer jellemvonasa, 
annyi szethuzo erdek daczara is a termeles mindinkabb tagabb 
terere terjed ki es egy kozponti elarusito hivatal szervez&evel el- 
erte azon hatart, mely meg a kartellben levo vMlalatok technikai 
onallos^gat mintegy csak kiviilrol erintve, a legnagyobb kommer- 
cialis kozpontositassal jar. Mert a kivul levo fogyaszto csak hatal- 
mas elarusitasi allomassal latja magat szemben, mely mogott a val- 
lalkozok sorakoznak. Viszout a v&Ualkozok lathatara is megszunik az 
elarusito allom^snal es azzal, hogy az elarusito ailomas ugyleteinek 
millioi, melyeket eddig ok bonyolitottak le sokszor a fogyasztonak 
eg^szen individualis kiszolgalasa mellett, hogyan bonyolittatnak le, 
igen keveset torodnek. Ugy a termelo, mint a fogyasztok r^szerol 
az u. n. ))unpers6nliches Element« foglal tirt, es ezzel lehetove van 
teve, hogy a gazdasagi harcz, mely eddig az Qgylelek millioiban 
apro r&zekre lett szetforg^csolva, a kulonbozo ^rdekszferak ossze- 
sitett erej^nek egymfisra valo hatasaban doljon el. Ez a kartellek- 
nek azon formaja, mely egys^ges szervezeten^l fogva a tamadolagos 
fellepest lehetove leszi es igy a trustokhoz igen kozel allanak, ann^l 
is inkabb, mert elarusito allomassal rendesen csakis azon iparagak 
kartelljei birnak, melyek a piacz felett val6sagos monopoliummal 

I) Haz^nkban a legfaiilosabb elarusitasi kartellek a budapesti tegla- 
kartell, a dr6t 6s dr6tszegkartell, rudvaskartell, fehervasbadogkartell, eny v- 
kartcll, a gyapotfonalkartell, a keni^nj'itoczukorkartell es syrupkartell, a 
tukSrQvegkartell stb. N^mctorsz^gban, melynek kartelljei a fejletts^g sok- 
kal magasabb fok^n allanak, inint az osztrak 6s niagyar kartellek, a 
kartellek arnnylag nagyobb r^sze k6pez elarusitasi kartellt. (ArkOv)'^ i. m. 
10. lap 40 ncvczetescbb nemet kartellt sorol fel, melyek elarusitasi hiva- 
tallal birnak.) 



Digitized by 



Google 



121 

rendelkeznek. A trustok korlStlansagra toro hajlamai ezen kartell- 
nel is kiutnek, a mennyiben ezek azon kartellek, melyek a kozvetilo 
kereskedelmet sajat el&rusitoik fel^llitasa altal kiszoriljak. Vagy ha 
ezt nem is teszik, igen kozel fekszik az a vesz^ly, hogy monopol 
helyzetukna fogva a kozvetito kereskedok kdzul csak azokkal l^p- 
nek dsszekottetesbe, kikkel epen nekik tetszik, a tobbiek pedig nem 
leven azon helyzetben, hogy az aruit ugyariolyan aron be tudhas- 
sak szerezni, k^nytelenek eddigi foglalkoz^sukkal felhagyni. 



I) Kiviteli kartellek. 

Ha a kartellen kivul levok szama ujabb alapitasok altal foly- 
ton novekedik es igy a kartell araira igen szoritolag hatnak, ren- 
desen a kaiiell felbomlasa kovetkezik be, vagy pedig outsiderek 
elleni irto hadjarat, melynek folyaman arra kenyszeritik oket, hogy 
beldpienek a kartellbe. Mhidez azonban nem kepes a tultermelest 
megakadalyozni, es ilyenkor fordulnak a vallalkozok a kivitelhez, 
melynek czelja nem csupan az, hogy a pillanatnyilag felhalmozodott 
aruraktarak kiuritessenek, hanem foleg az, hogy a gyaraknak teljes 
uzembe tartasa lehetove tetessek. A teljes uzemben tartas I. i. egy- 
reszt a belfoldi eladasra szant termekek eloallitasi kolts^geit csok- 
kenti, a kltanitott munk&sokat a vallalathoz lanczolja, kedvezo kon- 
junkturak eseten haszonnal jarhat es vegul a kartell felbomlasa ese- 
ten lehetove teszi, hogy az illeto vallalkozo teljes erejevel nehezed- 
hessek a belfoldi piaczra. Ezert tartjak a kartellben alio vallalatok 
a kivetelt oly nagy fontossagunak, bar semmi haszonnal, sot vesz- 
teseggel jar. Ha az illeto iparag magas vamokkal van vedve, akkor 
konnyen megtortenhetik, hogy a termelt ^ru a belfoldon sokkal 
dragabb, mint a kiilfoldon, mi egyiket kepezi azon korulmenyek- 
nek, melyeket a kartell karos hatasanak bebizonyitasa vt gett fel- 
hoznak.M 

Ha a karlellszerzodes csakis a belfoldon eladando arukra vo- 
natkozik, ellenben a kulfoldre valo szallitas semminemu feltetelek- 
hez kotve nincsen, akkor kiviteli kartellel egyaltalan nem allunk 
szemben, mert hisz ezen kartellnek nem feladata a kulfoldi terme- 



I) Usd XIII. fcj. 



Digitized by 



Google 



122 



lesre vagy fogyaszt&sra szab^lyozolag hatni, avagy a kulfoldon egy- 
massal szemben k5vetendd magatart^st szabalyozni^ sot ellenkezoleg 
a kulfoldre vonatkozolag a legteljesebb cselekvesi szabadsagot adja 
tagjainak es igy ezen kartellek kiviteli karielleknek nem nevezhetok. 

De akkor sem besz^lhetunk ttdajdonkepen kiviteli kartellrol, 
mint egy a felsorolt kartellektol elt^ro szerv^ezettel biro alakulatrol, 
ha a kartell a kiilfoldi piaczra vonatkozolag allapitja meg az ara- 
kat, vagy kontingent^lja egy kulfoldi orszagban eladhato arumennyi- 
s6get, mert hisz ezeknek szervezete nem mutat eltero vonasokat, 
sot a felsorolt szervezetek barraelyikenek alakjaban jelenhetik meg.') 

Egy szervezetileg eltero von^st a kiviteli kartellek csakis akkor 
mutatnak, ha a kivitel elomozdilasara alkotnak bizonyos szerveze- 
teket, igy pi. ha a kivitelt jutalmazz&k, vagy pedig a kulonbozetet 
a bel- es kulfoldi arak kozott annak, ki mag&t a kartellel szemben 
kivitelre kotelezte, megleritik. A kivitel t. i. rendesen alacsonyabb 
arak mellett tortenik, sot neha veszteseggel is jar es igy bizonyos 
termelok, kik hajlandok lemondani a belfoldi piaczrol es ezaltal a 
belfoldi piaczra nehezedo tultermeles egyik ok^t megszuntetik, ezt 
csakis kiviteli jutalmak elleneben talalj&k nyeresegnek. De meg ezen 
kiviteli jutalmak mellett is ketseges, vajjon ezek kepezhetnek-e meg- 
felelo recompensatiot, mert hisz a legbiztosabb es leg^Uandobb piacz 
a belfoldi, mely feletli uralmat es a fogyasztokkal valo allando 
osszekoltetest egy vallalkozo sem adja fel szivesen. Nem is tortenik 
meg, hogy valamely vallalkozo a belfoldi piaczrol eg&zen vissza- 
vonuljon, hanem a belfoldre eladhato mennyiseg kontingensenek 
egy reszerol a kartell javara lemond es ennek elleneben nyer jogot 
a kiviteli jutalmakra.^) 

A kiviteli kartellek ezen formaja termeszetesen omagaban nem 
szokott fennallani, hanem a karlellnek egy masik formajanak ki- 
egeszito resze. Nagy reszt a kontingentalasi vagy reduktiora iranyulo 
vagy rayonirozo kartellekkel fugg ossze, de elofordulhat az arkar- 
tellel kapcsolatban is, kulonosen akkor, ha ezek egy kozponti hiva- 
talt ^Uitanak fel, mely a termelesi statisztikat vezeti es a gyarak 
valamely ike kotelezi mag^t, hogy belfoldre egyaltalan nem, vagy 
csak egy bizonyos mennyiseget fog eladni. 



V Grunzel 97. €s k6vetkez6 1. 

2) Igy tett pi. a legut6bbi megkQtStt osztr^k-niagyar petroleum 
kartellben a finomit6k egy r^sze. L. 205. lap. 



Digitized by 



Google 



123 



A kiviteli jutalmak fizelese vagy akk^pen tortenik, hogy a 
kartellben levo v&Ilalkozok egy kdzos alapot l^tesitenek, melybol a 
jutalom fizet^ tortenik, vagy pedig mindazon vallalkozok, kiknek 
javara valamely czeg kontingenserol leraondott, ez utobbit minden 
a kulfoldre szallitott egys^g utSn bizonyos osszeggel k&rpotolja.^i 

II. A keresletet szabdlyozo Jcartellek. 
A) A rminkalceresletet szabdlyozo kariellek. 

A munkakeresletet szabalyozo kartellek (Arbeitskartelle, cartels 
d'emploiement, trade-unions of the employes) a munkaadok oly 
szerzod^sszeru szovetkezise, melynel fogva a munkasokkal szemben 
kovetendo magatartasukat egyontetuleg szabalyozz^k. 

Szuksegesse valtak ezen kartellek az altal, hogy a munk^sok 
szakszervezetekben egyesultek, melyekkel szemben az egj^es v^llal- 
kozo v6dlelen volt. E ketto kozott azonban l^nyeges kujonbs^gek 
vamiak.^) Ezen kartellek czelja lehet az alkalmaz4si feltetelek kozos 
meghataroz&sa, lock-olitok szervez^se, vagyis a munka kotelezo 
beszuntet^se, valamennyi a kartellhez tartozo uzemben, mihelyt egy 
uzemben kitort a sztrajk.^) 

Tov^bbi czelja lehet ezen kartelleknek egy kozos alap fen- 
tartasa azok kartalanit^sara, kiknel sztrajk tort ki, tovabba szalli- 



*) Igy fizetett az osztr^k 6s magyar petroleum-kartell 1896-ban, mi- 
d6n a petroleum iparban jelent6keny tultermel6s \olt, a kulfOldre szalli- 
tott petroleum rom-ja ut^n egy k6z6sen fentartott alapb61 2 forintot, az 
osztr^k pamutfon6k kartellje 1897-ben l^tesitett egy kozds alapot, mely- 
b61 a kivitclt jutalmazta. Kiviteli jutalmakat fizet a raj na-w est filial sz6n- 
syndik^tus, a dusscldorH nyersvassyndik^tus 6s az u. n. Halbzeugverband, 
1. XIII. fej. 

2> „Tandis que le Syndicat ouvrier n'agit generalement sur ses 
affili^s que par la pression*^ morale, le cartel dc'emploiment oblige les 
chefs d'mdustrie k la stricte execution de leur engagements sanction^es 
par des penalit^s", Georges de Leener i. m. 122. old. 

3) Az 1904. 6v folyam^n egy budapesti malomban kitort sztrajk 
arra k^sztette az 6sszes mv^rosi malmokat, hogy az Osszes flzemeket be- 
szQntess^k; ily neniQ egyezm^ny a fOv^rosi malmok kozott m^r r6gebb 
ids 6ta ^Uott fenn. A „Verband der Metall-Industricllen in der Kreis- 
hauptmannschaft Dresden" alapszabdlyainak 12. §-a igy sz61 r „Bei einem 
in einen Verba ndswerke ausbrechenden Strike soli mi aussersten Falle 
der Beschluss der Vcrbandsvcrsammlung zulassig sein, die Arbeit in 
s3mmtlichcn Verbandswerken einzustellen. Dieser Beschluss kann nur 
auf Antrag des Vorstandes in einer Verbandsversammlung, in welchcr 
mindestens die Halfte s§mmtlicher Stimmen vertreten, isl mit 3/4 Mchr- 
heit gefasst werden. Nagy hirre verg6d6tt a berlini villamoss^gi tdrsula- 
tok lock-out-ja 1905-ben ^s a krimicsaui eset l904-ben. 



Digitized by 



Google 



124 

tasok teljesitese azon vallalkozo helyett, kinek munkasai sztrajkban 
vannak, a sztrajkolo munk&sok kizarasa minden a kartellhez tar- 
tozo vallalatbol avagy munkasok atengedese az uzem folytatha- 
tasa czeljabol.^) Czelja tovabba vedekez^s a munkasok jogosulatlan 
kovelel^sei ellen, vegre munkaskozvelito hivatalok szervezese, me- 
lyeknek igenybev^tele munkasok szerzodtetese alkalm^val kotelezo 
es a melyek a munkasok viselkedeset allandoan nyilvantartjak. 
Igen gyakori tovabba bekelteto-bizottsagok szervezese, melyek a 
sztrajk kitor^sekor intenentiojukat felajanljak es ha a bdt^ltetes 
nem sikerul es a kartell intezosege ugy talalja, hogy a sztrajk elo- 
idezeseben a vallalkozot mulasztas nem terheli, akkor az alapsza- 
balyokban meghatarozolt segelyt nyujtjak.-) 

A vallalkozok ilynemu kartelljei rendesen annak kijelentese 
mellett alakulnak, hogy nem czeljuk a munkasok helyzetenek 
rosszabbitasa : teny azonban az, hogy a munkasok helyzetenek ja- 
vitAsat minden esetre megnehezitik. Leggyakoriabbak az alkalma- 
zasi es munkafeltetelekre vonatkozo kartellek, a melyek hallgata- 
gon ^ szerzodeses kotelezettseg nelkul csaknem minden iparagban 
es egy bizonyos videk vallalkozoi kozott fennallanak. Tulnyomolag 
azonban a sztrajkok elleni vedekezes kepezi t'oczeljukat, melyekkel 
szemben a fentemlitett eszkozoket hasznalj^k. 

A legregibb ilynemu kartellek mar a XIX. szazad kozepe 
tajan Angli&ban keletkeztek, foleg a szakszervezeti mozgalmak 
ellensulyoz^ara. De ujabban is, igy az 1904. ev folyaman az angol 
koszenbanya-tulajdonosok a folyton ismetlodo es elhatalmosodo 
sztrajkok ellen syndikatus alkotasat vettek tervbe, melynek hiva- 
tasa lenne a koszen piaczi ^ranak emelese mellett, kulonosen a 
sztrajk altal veszelybe sodort vallalkozoknak egy kozosen fentartott 
alapbol p^nzbeli segelyt nyujtani, valamint legsurgosebb szallit^sait 
ellatni. 

Tobb ilynemu szervezet all fenn Belgiumban is^) igy a reineixi 
szovo-gyarosok reszletes bertarifaval birnak, a vilasztm&iy hataro- 
zatara birsag terhe alatt lock-outba lepnek, kozos alapot tartanak 

Igy a „Vereinigimg der Berliner Metallfabrikanten.*' L. Grunzel 
164. lap. 

2; L. Grunzel i. m. 101-108. lap. 
3) L. G. de Leaner 123. 6s k6v. 1. 



Digitized by 



Google 



125 

fenn, melybol kisebb uzemekben kitort strajkok eseten a munka- 
adot kartalanitj&k, nehogy lock-outba legyenek kenytelenek lepni. 
Hasonlo szervezettel birnak a gandi 6s werwieri fono- es szovo-gyarak, 
mig a k6sz6nb&ny^ foleg kozosen fentartott alapbol kartalanitjak 
egymast a strajk ellen, mintegy viszontbiztosit&s modjara.^) 

NemetorszAgban a legnagyobb Uynemu kartell a ))Gesammtver- 
band Deutscher Metallindustriellen« tagjai kozott 2449 vallalatot 
szamlal 284,630 munkassal 1 1 munkaskozvelito hivatalt tart fenii, 
ha a kartellhez tartozo v^llalkozo muiikast keres, kdteles a kozvetito 
hivatalhoz fordulni, mely a nala jelentkezo munkasokat a munka- 
adokhoz utasitja. A kdzvelito hivatal minden inunk^st teljes sze- 
mely es leirasat tartalmazo bizonyitvanyl ad, melyet a munkas a 
vallalkozonak a jelentkezesnel atad, a vallalkozo pedig rogtoa vissza- 
kuldi es a munkas viselkedeserol jelentesl tesz. A vallalkozok ily 
modon a munkapiacz felett folytonos attekintessel birnak es egy> 
szersmind tavoltarthatjak azokat az elemeket, melyek nekik kelle- 
metlenek. Hasonlo szervezel Nemetorszagban a Vereinigung deu- 
tscher Flaschenfabriken. 

Ausztriabari a ))Verband Nordbohmischer Industriellen in Rei- 
chenberg((, wFabrikanten-Comite der Bielitz-Bialaer Industriellen« es 
a ))Verband der Industriellen in den politischen Bezirken Baden, 
Modling, Neunkirchen, Wiener-Neustadt und Uingebung« a legneve- 
zetesebb ilynemu kartellek. Nalunk es mindenutt az ipari allamok- 
ban bizonyara szamos ily titkos megegyezes letezik, melyekrol a 
kozvelemeny csak akkor nyer tudomast, ha niukodesbe l^pnek. 

B) Bevdsdrldsi kartellek. 

A kartell, a mely a fogyasztokkal szemben egysegesen es az 
egymas kozotti verseny kizarasaval lep fol, sokszor a legnagyobb 
versenyt fejti ki a nyersaruk es felgyartmanyok bevasarlasanal. 
Maskor ism^t a kartelietrejovetelekor* kinek-kinek termelese meg 
hataroztatvan, a nyersaruert folytatott versenges sem oly nagy ^s 
ez elnyomasztolag hat az arakra es epen az araknak ezen alacsony 
volta vezet a nyersaruk es felgj^artmanyok termeloinek szovetkeze- 
sehez, ugy bogy az 6 egyseges szervezetiikkel szemben a vevok 



1) L. G. do Leener i. ni. 12:^-126. 



Digitized by 



Google 



126 



szervezetlenul allanak. Nemely esetekben tehat a bevasarl&snal ke- 
letkezo verseny kizarasa, maskor pedig az dadok kartelljeoek 
ellensulyozasara jon letre a bevasarlok kartellje, melynek czelja a 
bevasarlasi arak ^s a szallitasi felt^telek leheto elonyos alakitasa.^) 
Czeljaikat elerhetik akkepen,^) hogy a kartellben levo vallalkozok 
megegyeznek abban, hogy egy bizonyos maxitnalis arn^ tobbet neni 
iiem fizetnek vagy ha ezen aron nem kaphatjak az arut, akkor a 
bevasarlast egyaltalan abbahagyjak, mely esetekben az eladok kozt 
fognak taMltatni olyanok, kik nagy sz^llitasok retn^nyeben a meg- 
allapitott aron is hajlandok szallitani, minimalis haszonnal elegesznek 
meg es igy igen konnyen tortenhetik, hogy az ily iranyu karteUek 
szamos kis exislenczia vesztevel jarnak 6s a nagy uzemek lelrejollet 
es a nagykereskedelmet mozditj^k eld. Ha az iUeto am lermeloi es 
eladoi is kartellben vannak, akkor a ket kartell kozott harczra ke- 
rul a sor, melyben az dont, vajjon a vevok tudnak-e mas beszer- 
zesi forrast beszerezni, kepesek-e az illeto ^ut eloallitani, vagy mas- 
reszt tudjak-e az eladok ^ruikat m^soknak eladni avagy egyebk^nt 
pi. ezen termekek feldolgozasara hivatott uzemek felallit^isa utjan 
6rtekesiteni ? 

A kartell most mar nemcsak a fogyaszto kozonseggel szemben 
16p fel egysegesen es veszelyezteti a kozvetito kereskedelmet, hanem 
erv^nyesul a bevasarlasoknal is, melyeket nagyreszt ugynokei 41tal 
vegeztet el. Ezen kartellek is megjelenhetnek mint a bevasarlasi fel- 
teleleket szabalyozo kartellek, mint ^rkartellek, mint rayonkartellek, 
mint azt az osztr^k-magyar czukorkartell lette, az eg&z monarchia 
czukorr^pa termeles^t teruletenkint egymaskozt felosztv&n, avagy a 
magyar szeszgy^rosok kartelljenek meg&Uapod&sa, mely szerint a 
nyers szesz beszerz^se czeljabol az orsz^g szeszfozddit egymdskozt 
hallgatolagosan felosztott&k. 

Mindezek daczara a bevasarlasi piaezon bizonyos szetforgS- 
csolod^s tapasztalhato ; a vevokent fellepo vSUalkozonak a piacz 
folott ^ttekintese nincsen, sokszor titkos konkurrenczia folyik, merl 
egyes vallalatok tobb nyers^rut akamak az alacsony &rak mellelt 

1) PI. a magyar szeszgy^rosoknak 1900-ig fenn^llott bevAs^rlfci 
irod^ja, mely nagy befolyassal birt a biidapesti tSzsde kukoricza forgal- 
m^ban 6s a hib^s 6ruk alacsonyabb drsz^Uilas^t eredra^nyezte. 

2) Liefmann i. m. 77. old. 



Digitized by 



Google 



127 

magukhoz ragadni, hogy ^remelkedes eseten tuladjanak rajta es 
vegre elterd atadasi felteteiek is nagy ^rkulonbs^get rejtenek ma- 
gukban. Igy jutnak ahhoz a stadiumhoz, mely az eladasi kartellek- 
nek felel meg, egy kozos bev&sarl&si iroda felallitas&nak eszmejehez, 
melynel a kartellben levo vSUalatok az osszes nyersanyagokat be- 
szerezni magukat kotelezik. Az ilyen bev^sarl&si iroda a piaczon 
oriasi sulylyal bir es a kartellnek jelentekeny elonyoket biztosithat 
nemcsak az arakban, hanem az aruk unifikal^s^ban es osztMyoz4- 
saban. Sz4mos ily bevasarlasi kartell es iroda letezik N^metorszag- 
ban 6s Belgiumban es csaknem valamennyi nagyobb kartell egy- 
szersmind a bevasarlasi piaczon is egyontetuleg l^p fel. 



III. A karteUeJcnek a keresletet 6s Hndlatot Jcolcsonosen szahdlyozo 

Jcartelljei. 

Ezen csoport abban kQIonbozik a tobbi kartellektol, hogy 
nem ugyanazon iparczikk versenyvMlalatai kozott jon l^tre, hanem 
azok kozott, kik egymassal a termelo es fogyaszto, illetve a vevo 
es elado viszonyaban allanak. Ezek tehat nem az elobbi formak 
egyszeru combinMioi, hanem egy eg^szen eltiro szervezet. Ha vala- 
mely kartellnek sikeriilt az elad&si piaczon a versenyt kizarni : arra 
fog torekedni, hogy a bevasarlasi piaczon ugyanezt tegye 6s mint- 
hogy az illeto iparczikknek a kartellben egyesult vallalkozok tul- 
nyomo reszben az egyedijli fogyasztoi, az eladok a vevok kartell- 
j6nek ki volnanak szolgaltatva. Ezen torekv6s annal sulyosabban 
eri a nyersaruk elo^Uitoit, mert a keszaruk eloallitoi egyreszt a 
nyersaru piaczon az arakat lenyomni igyekeznek, a keszaru krki 
pedig magasan tartjak es igy bus^ nyeresegre tehetnek szert, mig 
a nyersaruk eloallitoi alacsony arakkal kenytelenek megelegedni. Am 
a nyersaruk vagy felgy^rtmanyok eloallitoi korulbelul ugyanezen 
pozitiot vivhatj^k ki maguknak, a mennyiben, ha kartellt alkot- 
nak, a fogyasztok kenytelenek hozzajuk fordulni es a kivant arat 
megfizetni. Az eladok es vevok kartellje kozott ilykepen, minthogy 
az erdekek ellentetesek, az osszeutkoz6s elkerulhetetlen 6s mindket 
r6sz a masik termelesi terulet6be nyomul be, hogy magukat egy- 
mastol fuggetlenits6k. A nyersaruk es felgyartmanyok eloallitoi ezen 



Digitized by 



Google 



128 



kiizdelemben elonyben vaniiak, mert a nyersanyagot szolg^tato 
forrasok rendszerint tetsz^s szerint nem szaporithatok. Igy a vas- 
gyarak tulnyomo resze egyszersmind vaserczbanyak felett rendel- 
keziiek, a petroleumb^nyak vagy a kontingens szesz tulajdonosai, ha 
szovetkeznek, barmikor atlephetnek a keszaru eloallitasara, ellenben 
a finomitok resz^rol ugyanez lekuzdhetetlen nehezsegekbe utkoznek. 
A kuzdelmek vegre is rendesen megegyezeshez vezetnek, raely 
az egymashoz valo viszonyt reszletesen szabalyozza. Az egyezmenj' 
sarkpontja rendesen az, bogy mindket Kl kotelezi mag^t egyreszt 
kiz^rolag a masi]i.t6I venni, masreszt kizarolag a niasiknak eladni 
(exclusiv-szerz6des». Uy modon csaknem lebetetlenn^ van teve 
ujabb versenyvallalatok keletkezese, mert vevore, illetve eladora ta- 
lalni nem fog, kiveve, ha a kartellhez csallakozik es felt^ve, bogy 
a kartell tagjai k5ze fogadja. Megallapittatik a kulonbozo termelesi 
szakok reszesedese a keszaruk nyeresegeben, mely igen kulonbozo 
lehet. Igy a nemet szeszertekesito kozpont a finomitoknak csak eg^' 
iinomit^si szazal^kot fizet, mely az ar emelkedes^vel egyiitt emel- 
kedik, az ar emelkedesebol eredo nyereseg tulnyomo resze azonban 
a szeszgy^rosoknak jut. Az osztrak es magyar petroleum -karteUnel 
a nyersolaj atveleli ara fix arban, meg pedig 3 kor. 26 fiUerben 
lett meg^Uapitva 100 kilogrammonk^nt, a finomitott petroleumnal 
az alapar 29 koronaban allapittatott meg. A nyersolaj-termelok te- 
hat igen elonyos helyzelben vannak, mert a keszaru minden emel- 
kedeseben reszesednek es azonkivul nyereseges alap^rban van reszuk. 
Elonyos helyzetet tudtak maguknak kivivni a finomitok az osz- 
trak es magyar czukorkartellben is. A czukorgyarosok es finomi- 
tok a nyersczukor elsz^molasara egy bizonyos alaparban egyeztek 
meg, mely alaparhoz hozz^ szamitottak a finomitott czukor egj' 
esetleges aremelkedes^t, mely r&zesedfe azonban limitalva volt.') 
Ha a nyersczukor ara az alapar fol^ emelkedett, akkor drag^bban 
adtak el ugyan a nyersczukrot, de r&zesedesuk a finomitott czukor 
arabol hanyatlott, ha az alapar hanyatlott, akkor ezzel kevesebbet 
kaptak az elszamolasnal. 

A kulonbozo termelesi szakok elszamolasai tehat eleg bonyo- 
lodottak voltak es a nyers es fclgyartmanyok eloallitoinak termesze- 



1) Maxiraalziischlag. 



Digitized by 



Google 



129 



tes tnlsulya nemcsak a nyers&ruk ^tv^teli &r&nak rendesen a vil&g- 
piaczi ar szinvonala feletti meg^lapitSsaban, hanem a keszaru ar- 
emelkeddsdbol eredhetd nyeres^gben valo reszesedesben is nyilv&nuL 

Csaknem valamennyi iparSgban, a melyek tobb termelesi sza- 
koQ mennek keresztul, a fejlod^s ezen szervezetekhez vezetelt. A 
vas-» petroleum-, czukor- 6s szeszipar csaknem az egisz vilSgon, 
minden orszagban ma mar egy zart eg^szet kepez, melybe be- 
hatolni es a melyet megtomi csakis oriasi tokeerovel sikerulhet. 
Versenyvallalatok keletkezds^rol csakis a nyersiirut szolgaltato for- 
rasok felfedez6se vagy szervez&e eseten lehetne szo, mintbogy azon- 
ban a kartell azon helyzetben van, bogy a legtdbbet igeijen, a leg- 
jobban lev^n k^pes a nyersarut ertekesiteni, konnyed^n legyozheti 
versenyt4rsait. Ha ilyen kartell keletkezik, tobbe versenyrol, kuzde- 
lemrol alig lehet szo: bekovetkezik a csendes monopolium biro- 
dalma, melybe dissonancziat csakis a kartell tagjainak torzsalko- 
dasa hoz a r^szesed^i ar&ny idonkenti meghatarozasa alkalm&val. 

Az osztr^ es magyar vaskartell, petroleumkartell, czukorkar- 
tell, a n^met szesz^rtekesito kozpont, a »Stahlwerksverband« klassi- 
kus peld&i ezen kartelleknek. 



IX. 

A incstok szervezete. 

A trustmozgalom az Unioban 1882. ut&n kezdodott, 1893-ig 
azonban a New-Yorki tozsden mintegy 20 trust volt csak jegyezve 
es az akkor kiutott nagy vdlsag a tovabbi alapit&soknak utjat szegte. 
A tulajdonkepeni trustmozgalom 1898-ban kezdodott ujbol & 2 iv 
alatt 1900-ig nem kevesebb, mint 565 ))Combination« keletkezett, 
7000 millio dollar alaptok^vel. A Census Office altal kozolt 185 
Corporatio koziil 82, vagyis 49*7 szazalek 1899 jan. l-tol 1900. 
jun. 30 ikaig lett bejegyezve.^) Tetopontjat pedig 1901-ben az 
United States Steel Corporation alapit&saban & 1902-ben a nem- 
zetkozi hajozSsi trust megalkotasaval erte el.^) 



1) Lisd Twelfth VII-LXXVII. 

2i L^sd errSl 6s a k6vetkez6kr51 Sherwood Meade 1—59. Finan- 
cial Aspects of the trust problem. Annals of the American Academy of 

Dr. N&das: A kartellek 6s trustOk k^rd^se. 9 



Digitized by 



Google 



130 



Ezen oriasi atalakul^sok kozben a tnistok alapitas&nak tdbb 
typikus modja fejlodott ki, melyben a legnagyobb szerepe a promo- 
terek, financier-ek, a nagy emissiok es az egymast rovid idon belul 
koveto amalgamatiok jatszak. A promoterek (organiser) megfelel- 
nek a mi reszvenyt&rsulati jogunkban az alapitoknak ^ jogaik, 
valamint koteless^geik, mikent az europai kereskedelmi jos^okban, 
ugy az Unio egyes Sllamainak rdszv^nytarsulati jogaiban is, szaba- 
lyozva vannak. Eme r^szv^nyt&rsulati jogok azonban az alapitonak 
rendesen igen nagy szabads&gokat adtak es reszben ezek tehettek 
lehetove ania rendkivul szabad mozgast, a melyekre ily oriSsi ala- 
pitasokndl szukseg van. A promoter azonban az Unioban ma mar 
inkabb kozgazdasagi, mint jogi fogalom; ok azok, a kik a kulon- 
bozo v^IIalkozokat meggyozik, bogy saj4t erdekukben fekszik a 
trust alkot&sa, egyeseket megfelemlitenek, a hatalmas teleptulajdono- 
sokat pedig nagy elonyok nyujtasa altal megnyerik, az uzemeket 
felbecsulik, a vetelarat illetoleg megalkusznak, befolyasukkal az en- 
ged^lyokm&nyt (charter), kieszkozlik, a hirlapi campagnet inscenal- 
jak es a nagyobb bankokkal a financiroz&st illetoleg osszekottetesbe 
l^pnek. 

A promoter alakit egy tarsas&got, melynek chartereben meg- 
adatik neki a jog, a tarsas^g egy^b cz^ljainak megvalositasa mellett, 
telepek vasarl&sSra avagy szabadelvu' r^szvenyt&rsulati joggal 
biro dllamokban es ott, a hoi a tnistok eilen torvenyek nem letez- 
nek, megadatik a jog mas tarsulatok reszvenyeinek a megvas&rla- 
sara. Ezen jogot az allamok egy resze eppen a trustok alakula- 
sSnak meggatl&s&ra meg szokta tagadni es ha a tSrsulat ezt megis 
megteszi, akkor feloszlatja azon czimen, bogy olyas valamit cseleke- 
dett, a mire chartereben felhatalmazast nem nyert. A promoter, a 
telepeknek minel olcsobban valo megszerzesere torekszik, mert a 
reszvenyeknek fenmarado resze, az alapitasi koltsegek levonasa- 
val, kepezi az 6 tiszta nyeres^get. A megalakult r&zvenytar- 
sasag t. i. reszvenyeit rendesen atadja a promotemek, a mint 
pi. a U. St. Steel Corporation megalakul^sa utan reszvenyeit 



Politic and Social Science 1900. nov. 1. ; ugyanatt61 : Trust finance : A 
Study of the Genezis, Organisation and Management of Industrial Com- 
binations. New-York 1903. Jenks i. m. 77—106. Rousiers, Les Industries 
monopolis6es aux Etats Unis, II. ed Paris 1902. 



Digitized by 



Google 



131 

atadta a J. P. Morgan & Co. bank cz6gnek, a mely azut&n e r^- 
venyeket becserelte ama tarsulat r^szvenyei^rt, a melyek a trustbe 
belepni hajlandok voltak. A promoter cz61ja es erdeke teh&t a val- 
lalkozoktol min^l elonyosebb atv^teli felteteleket nyerni, bogy a r^gi 
reszv6nyek becserel&e avagy egyes telepek megvAsarlAsa utin fen- 
marado reszv^nymennyiseg, a mely az 6 tulajdon&ban marad, minel 
nagyobb legyen. !^rdekes Moore-nak erre vonatkozo fejtegetese az 
Industrial Commission elott.') 6 mint az American Tin Plate Co. 
alapitoja a legnagyobb titokban tartotta az egyes telepek Stveteli 
arat, ugy, bogy a gyartulajdonosok egyike sem tudta, bogy miiyen 
aron vetetett meg a trust &ltal egy m&sik telep. 

Minden gy^ros t. i. azt kepzeli, bogy az o gy&ra ar^ylag 
tobbet er, mint versenytarsae 6s ha 6 az Atveteli ^akat nyilvA- 
nossagra bozta volna, mindegyik vallalkozo koveteles^vel igyekezett 
vobia a masikat feliilmulni. Moore modszere mellett azonban sike- 
rulhetett egyenlo erteku v&llalatokat alacsonyabb vetel^ron megsze- 
rezhetni. E mellett a promoter kicsiny rizikoval dolgozik. Ha nem 
sikerul neki a telepeknek megv^sSrl^sa oly ^on, mely neki m6g 
biztos nyereseget biztosit, akkor egyszeruen visszal^p a transactio- 
toU mert a vMlalkozokkal kotott szerzod^sek csak akkor emelked- 
nek erv^nyre, ha a trust letrehozasa abban a form^an sikerult, 
melyben tervezt^k. 

Sokszor a vSllalat alapitSsa akk^pen t5rt6nik, bogy eloszor 
az illeto vallalkozokkal egyeznek meg a v^telarat illetfileg, ennek 
alapjan szamitjak ki a tarsasdg alaptokejet es bocs&tjak ki a resz- 
Tenyeket; ilyenkor a promoter jutalmazasa az alaptoke bizonyos 
szazalekszeru resz^nek keszpenzben valo kiiizet^seben, vagy bizo- 
nyos mennyisegu elsdbbs^gi vagy torzsreszvenyek Stengedeseben 
all. Jenks^) azt mondja, bogy nemely nagyobb ti'ust magasabb 
tisztviseloi kijelentett^k, bogy az alapit^si kolts^gek, beleertve a 

1) L^sd Report I. 961. lap. Morgan, Carnegie 6s Rockefeller mellett 
W. H Moore volt egyike a leghiresebb alapit6knak, ki rOvid id6n belfll 
6t nagy trustQt alapitott, melyeknek mindegyike 50-100 inilli6 dollar 
alaplok^vel birt. M6g pedig a National Bisquii Co , a Diamont Mattch 
Co , az American Tin Plate Co., az American Steel Hoop Co., az Ameri- 
can Sheet Steel Co , mely iilobbi h^rom k6t 6vvel 16trej6veteluk ut^n a 
U. St. Steel Corp.-ba olvadt be. 

2) I. m. 90. lap. 

9* 



Digitized by 



Google 



132 



promoter is financier jutalmazas&t, az egesz alaptoke 20 — 40 sza- 
zal^kat tettek ki. 

Az uzemek felbecsul^sen^^) k^t szempont szokott iranyado 
lenni, u. m. a »tangible assets<( es az )t>intangible assets«. 

A tangible assets mag^an foglaija a kovetkezo ^rtdkeket: 1. 
A telek, az uzem, a feiszereles. 2. Nyers anyagok, gy&rt^ alatt 
ievo anyagok es k^sz termek. 3. Kovetel&ek. A felbecsules vagy 
annak alapj&n tortenhetik, hogy e targyak mibe kerultek, vagy 
bogy mibe kerulne megszerz^suk. 

Az intangible assets-hez tartozik a vMlalat jo hirneve es uzleti 
dsszekottetesei, melyeket az Industrial Commission elott osszefog- 
lalolag allandoan goodwill-nek neveztek,^) a szabadalmak, titkos 
gyartasi modok, szerzodesek & egyeb 6rtekek. 

A trustok alapitasa eleint^n egyenlo minos^gu r&^v^nyekkel 
tortent s ha a tarsulatnak kolcsdnre volt szuks6ge, bocsatottak ki 
a rendesen jelzalogi biztositekokkal ellatott kotv^nyeket (Bonds). 
A kotv^nyek kamatozasa termeszetesen megelozi az osszes egyeb 
tartozSsok kiegyenlit^s^t es a kamatok fizet^senek beszuntetdse 
egyertelmu a csoddel, a minek kovetkezt^ben a vallalat vezet&e a 
birosagilag kirendelt gondnok (receiver) kezeibe megy at, mi egy- 
ertelmu a vallalatnak a realis ^rteken aluli elkotyavetyelesevel. 
Minthogy tehat a kotvenyek a tSrsas^got nagyon terhelik, kozon- 
siges r&zvenyek elhelyez6se pedig nehezsegekbe utkozik, kotvenyek 
helyett elsobbsegi reszvenyeket (preferred stock) bocsatottak ki, 
mert ha ezek a megfelelo kamatoz^st nem is hozt&k, a t&rsas&g 
vezetese megis az alapitok kezei kozott maradt. A resz\^enyt6kenek 
ezen kett^ oszt&sa (stock splitting) vagyis elsobbsegi reszv^nyek 
(prefered stock) es torzsreszvenyeknek (common stock) kibocsa- 
tasa, a melyeket gyakran meg kotvenyek (bonds) kibocsatas^val 
teteznek, vezetett ahhoz, a mit ))overcapitalization« es »stock 
watering((-nek neveznek. 

A trustnek alapitoi t. i., a kik rendesen egyszersmind a leg- 
nagyobb telepek tulajdonosai is, a telepek vetelara fejeben vagy 
megfelelo keszp^nzt kapnak, vagy pedig ennek megfelelo ert^kben 
elsobbsegi reszvenyeket. Az elsobbsegi reszvenyek ily modon konil- 
beliil megfelelnek a telepek valosagos crtek^nek (actual cash value), 

^ Report XIII., 8. 6s k6v. 1. 
2j Report t. XUL, 10. lap. 



Digitized by 



Google 



133 

mert hiszen egy telep tulajdonosa sem fogja az 6 jol jovedel- 
mezo v&llalal4t k^tes erteku reszvenyekkel felcserelni ; az elsdbbs^gi 
reszv^nyek azonban minden korulmenyek kdzott neki egy bizonyos 
kamatoz^st biztositanak. 

A kibocs&tott torzsr&zvenyek ellenben semminemu re&lis ir- 
teken nem alapulnak, hanem mintegy k^pviselik azon remenyt, 
bogy a vallalatok egyesul^se folytiin az osszes vSIlalatok jovedel- 
mezosege (earning capacity) emelkedni fog. A torzsreszvinyekkel 
valo b^nasmod, azok arfolyama 6s kamatozasa ezt vilSgosan bizo- 
nyitj^k. A tdrzsreszvenyeket reszben az alapitok kapjiik jutalmul, 
a kiknek erdekei ily modon a telepek ^tveteli kr&i ^ ennek aiap- 
jan kibocsatando elsobbs^gi r^szvenyeket min^I alacsonyabb ^rban 
megallapitani. Egy m^sik reszet a torzsrtszvenyek gyakran az egyes 
telepeknek az eladoi kapjak mintegy r^ad&skepen (bonus of common 
stock), meg pedig rendesen annyi torzsreszvenyt kapnak bonus- 
kepen, mint a mennyi elsobbsegi reszvenyt kaptak. Egy tov^bbi 
reszt neha az underwriter-ek kapnak, ugj'ancsak bonuskepen, a kesz- 
penzben atvett elsobbsegi reszvenyekhez, a fenmarado mennyis^g 
pedig a piaczra kerul es a hangzatos es sokat igero ))prospectus«-ok- 
ban hirdelik a vallalat nagy jovoj^t es a fizetendo osztalekok nagy- 
sagat. Hogy erre csak egy peldat nyujtsunk, a Standard Distilling 
and Distributing Company-nek az Industrial Commission eli ter- 
jeszlett jelentese szerint a promoter minden 100,000 dollar kesz- 
p6nz vagy realizalhato tulajdon utan, melyet a trust r&zere meg- 
szerzett, 150,000 dollar erl^ku torzsreszvenyt kapott; a vallalkozok 
minden 100,000 dollar ertek ut^n 100,000 dollart ))preferred<(-ben 
es 100,000 dollart common-ban kapott; az undei-writer (kik kesz- 
penzben vettek at nagyobb mennyisegu r&zvenyeket) minden 100,000 
dollar keszp^nzben atvett preferredert 150,000 doUamyi commont 
kapott bonuskepen, A tdrzsreszvenyek nagysaganak egy ilyen onke- 
nyes meghataroz^sa a »watering«-nek meg ^rtatlan modja, mert 
hisz a kozonseg rendesen tisztaban van azzal, hogy szolid befekte- 
tesnek csakis az elsobbsegi reszvenyeket tekintheti; ha azonban 
az elsobbsegi reszv^nyek nagys^ga vagy az egyenlo tipusu reszve- 
ayeknek a kibocs^tasa nem alapul a valosagos erteken, akkor az 
)>overcapitalization((-nak veszelyesebb forniajaval allunk szemben, 
mert az elsobbsegi reszvenyeket a kozonseg sz^les retegeiben be- 
fektetfe gyanant szoktak hasznalni. Az alapitok, kik rendesen egy- 



Digitized by 



Google 



134 



szersmind a trustot alkoto vallalatok tulajdonosai, a reszv^nytoke 
feleresztesen^I jol jarnak. Nekik t. i. kozombos, vajjon a 100 dollar 
D^vert^ku reszveny 6 szazal^kot, avagy a reszvenytoke felemelese 
utSn a 200 dollar nev^rt^ku r&zveny utSn 3 szazalekot kapnak-e; 
e mellett sokszor sikerul a felemelt r&zvenytoke egy reszet magas 
napi aron tovabb adni. 

Az elsobbsegi reszvinyek kamatozasa gyakran netncsak elsobb- 
seget elvez, hanem a cumulatio jogaval is bir (cumulative 
preferred stock); vagyis ha valamely esztendoben osztaiek egyalta- 
lAn nem, vagy nem az elsobbsegi reszvenyek reszere niegallapitott 
nagys&gban fizettetnek ki, ugy a rakovetkezo esztendokben az egdsz 
evi jovedelem mindaddig az elsobbsegi reszvenyek hatral^kaban levo 
osztalekainak kifizetesere fog fordittatni, a mig csak az elmult esz- 
tendok hianyai fedezve nincsenek. Igy inegtortenhetik az is, bogy 
az elsobbsegi reszvenyek 25—40 szazalek osztalekot kapnak egy 
esztendoben, mig a torzsreszv^nyek egy rossz esztendo utan 2—3 
evig nem kapnak semmit. A cumulatio a trust-alapitasoknal csak- 
nem altalAnos; igj' pi. 1899. elso feleben 102 kibocsatas kozul csak 
10 volt nem cumulativ.i) 

Egy masik modja az osztaldknak a torsrdszvenyektol valo el- 
von^sara az, hogy az igazgatos^g, mely nagyreszt az elsobbsegi 
reszvenyek tulajdonosaibol all, alapszabalyilag fentartja maganak 
azt a jogot, hogy bizonyos esztendokben osztaiek a torzsreszvenyekre 
egy^ltal4n ne fizettessek, azon czimen, hogy ujabb befektetesck 
teendok. Termeszetesen ezen befektetesek mindenekelott az e sobb- 
segi reszvenyek javara esnek, mert ezeknek kamatozasat consolidaljak. 

A ))Census Office« szerint-) a trustok elsobbsegi reszvenj^einek 
osztalekai 6 — 8 szazalek kozott ingadoznak, de 185 felsorolt com- 
binations kozul alig van nehany, a melynel a toi-zsreszvenyek va- 
lamelyes osztalekot kaptak volna; ezzel szemben megemlitesre 
m^lto, hogy az olyan tarsulatok, melyeknel egy tipusu reszvenyek 
voltak, csaknem kivetel nelkul fizettek inegfelelo osztalekot. 

Mindezekbol lathato, hogy a truslok alaptokei messze foliil- 
muljak a tenyleg befektelett ertekek nagysagat es ezen tobblet 



^) Sherwood Meade. Annals i. h. 41. old. 

2) LXXXVI-XCI. Table XXIX Capitalisation of Industrial Com- 
binations and dividends paid. 



Digitized by 



Google 



135 



tulnyomolag a torzsr^szv^nyek kibocsat&saval SU osszekottet&ben. 
Elmellozve az overcapitalization es stock watering szamos peldajat, 
melyektol hemzseg a kartell- es trustirodalom is a melyek az 
illeto egyes esetekre felvilagositast nyujthatnak, a legauthentikusabb 
forrashoz fordulunk: a wCensus Officea kimutatasaihoz, niely az 
overcapitalization kerdesenek statisztik&jat eg^szeben tarja elenk. 
))Undoubtedly it would appear in a census inquiry, — mondja 
a ))Census Officecc') — that there is no corellation between capital 
stock and actual investements. This has been strikingly shown in 
the preceding section on Industrial Combinations, where there 
appears an actual inveslement in accordance with the terms of doll. 
1,436.625,910, where as the total amount of capital stock used by 
the corporations included in the report was doll. 3,093. 095,868.^). 
Ezen kibocsatott alaptoke*) kovetkezokepen oszlik meg: 

Kotvenyek (Bonds) 216.412.759 

Elsobbs^gi reszvenyek (Preferred) 1,066.525,963 
Torzsreszvenyek (Common) 1 ,81 0.157,146 

A ))Census Office« altal kipuhatolt valosagos ertek tehat ko- 
riilbelul megfelel a Bonds ^s a Preferred osszegenek. 

Igen nagy szerepet jatszanak a trustok alapitasanal az ugy- 
nevezett ))underwriter«-ek, ))financier((-ek. Ok azok, kik a kiilon- 
bozo vallalatok megv^sarlasahoz szukseges keszpenzt eloteremtik, 
az ertekpapirok eladasat a tozsden keresztiil viszik. A promoterek 
es underwriter-ek (e ket szerep kulonben igen gyakran egy kezben 
is egyesul) kozott kotott szerzodes (underwriting contract, under- 
writing agreement) az ertekpapirok emissiojAn^l altalaban kotott 
szerzodesekkel megegyezik. Az underwritingnek tobb modja van. 
Az underwriter egy bizonyos jutalek (commission) fejeben atveszi a 
kotelezettseget, hogy egy bizonyos mennyisegii reszvenyt egy bizo- 
nyos idon belul elad, a mi egyszersmind azt is jelenti, hogy abban 
az esetben, ha ez neki nem sikeri'il, ugy a folos mennyiseget maga 
veszi at. Az is egy modja az underwritingnek, hogy a promoter-ek 
egy bizonyos a neverteken alul alio fix aron adjak egy penzcso- 
portnak azon reszvenyeket, a melyek az egyes vallalatokert fizetett 



') Twelfth Census Vol. VII. C, II. ohlal.) 

2) Ebbcn term6szctesen niiicsenek bent az 1900. 6ta kelclkezett 
trustok, igy az aczel-triist, dohany-triist stb. 

3) L. Twelfth Census VII. Vol. LXXVIII. 



Digitized by 



Google 



136 

r^szvenyeken felul fenmaradnak, vagy pedig az osszes reszvenye- 
ket, ha az egyes v&Ualkozok, kik telepeiket a trustnek eladj^k, 
k6szp^nzzel el^ittetnek ki. Hogy ezen penzcsoportok milyen nyere- 
s^ggel dolgoznak, az termeszetesen a konjunkturaktol es az alapi- 
tando vallalatok bonitasalol fugg. A trustok egy nagy reszdnel az 
alSiro bankar, vagy syndikatus 100 dollarnyi jegyzfe^rl, ugyanily 
nevert^ku elsobbs^i r^szvenyt es »bonus«-kepen ugyanily mennyi- 
segu tdrzsreszv^nyt kap, levonva az utobbiak szamiibol ama sza- 
zalekszeru reszt, mely a promoter jutalmazas^t k^pezi es neki mar 
elozoleg kiszolgaltatott. A. promoter-ek jutalmazasara szant resz a 
a common stock-nak neha 50 szazalekat, neha 30 sz^izalek&t, n^ha 
csak 10 szazalekat kepezte.^) Jelentekeny szerepuk van a trustok 
alapitasanal az ugyvedeknek is, mert figyelemmel kell lenniok az 
egyes allamok trustellenes torvenyeire. Ezeknek kij&tszasa a jog- 
technikai formalismus legmesszebb mend alkalmazasat igenyli. 

Ha a promoter-ek a telepek tulajdonosaival megegyezesre 
jutoltak, a r^szvenyek becser^lesi kulcsat megallapitottik, a finan- 
czialis syndikatus a reszvenyeket atvelte es igy az alaptoke be van 
fizetve, kovelkezik az alakulo kozgyules, az alapitok eddigi lepesei- 
nek jovahagyAsa es a kulonbozo tarsas^gokkal kotott adasveteli 
szerzodesek v^glegesitese. 

Ezek ut&n kovetkezik a trustnek belso szervezese. Az igazgato- 
sag elott 3 ut all; vagy beszunteti az osszes uzemeket es egyetlen 
egy uzemben egyesiti az egesz gyartast. A Census Olfice altal 185 
combinationsrol kozolt adatok azt bizonyitjak, hogj' ilyen trusJ 
egyetlen egy seni volt. A koncentratio egy bizonyos fokon tul elo- 
nyosiiek nem tetszett, mert ez ujabb jelentekeny befektet&t igenyelt 
volna es a vallalat versenj^kepesseget is csokkentette volna sok esel- 
ben, mert ugy a bevasiirlasnal, mint a kesz &vu eladasanal jelente- 
keny szallil^si dijakat kellet volna fizetni, mi a vallalat verseny- 
kepesseget csokkentette volna. Azonkivul sz^mos termeszeti ero 
(banyak, vizi erok, ipari kozpont stb.) teszi elonyosse tobb uzeni 
fentartasat. A trustok tulnyomo resze ennek kovetkezteben a nia- 
sodik modozatot kovette, hogy t. i. az uzemek egesz sorat tartotta 
fenn es csak az osdi berendezesueket, vagy egyebk^pen neni ver- 
senykepes uzemeket sziintette be. Szamos iizemnek a beszimtetese 



») Report of F. C. t. XIH., 8. lap. 



Digitized by 



Google 



137 



mar az^rt is lehetetlen volt, mert a trustdknek egy nagy resze, mi- 
kent l&ttuk, csak financiilis organis^ti6t k^pez, vagyis a trust az 6t 
kepezo tiirsulatok (constituent companies) r&zvenyeinek tulajdonosa 
csupan, e t&rsulatok mindegyike onallosagat fentartja ^s uzemeit 
tovabb vezeti. A tomeges besziintet^srol eddig k5z61t adatok eg^- 
szen tulzottak. 1900-ban 2040 a combinations tulajdonat kepezo 
uzeni kozul csak 120 volt beallitva ^s uzemen kiviil hagyva (idle 
plants^) valamennyi uzemet a legritk&bb esetben tartjak fenn ds 
csak akkor fordulhat elo, ha egy magas foku concentr^tio mar 
elozoleg tortent & nem versenyvallalatok, hanem egymasra kdvet- 
kezo szakok egyesiilnek. 

A trustok szervezesdndl, mikent lattuk, szamos es nagy vissza- 
eles tortent. Sok apro tokepenzes, kik megtakaritott filMreiket torzs- 
reszvdnyekben helyezlek el, penzuket elveszitettdk, avagy csak ala- 
csony kamatozast nyertek. A nagy merteku uzerkedes, jogosulatlan 
elonyok szerzese az alapitok reszerol kepezik a trust alapilasoknak 
sotet oldalait. Az overcapitalization ndlkul azonban ily nagy muve- 
leteket alig lehetett volna keresztulvinni. Az overcapitalization el- 
kerulhetetlen volt, mert nelkiile az egyes teleptulajdonosokat a trust 
reszere megnyerni nem lehetett volna, mert tovAbba a promoter-ek 
es linancierek jutalmazSsa nagy osszegekbe keriilt. Az overcapitali- 
zationnak kiilonben meg az a rendeltetese is volt, hogy a resz- 
venytoke nevleges felemeldse utjan a nagy nyeresegeket elpal^stol- 
jak es igy a verseny kihivasat elkeruljek. 

A reszvenytoke felontesenek azonban a tarsasagra nezve nagy 
veszelyei is vannak. A tarsasag kenytelen magas arakat szabni, 
hogy a negy-otszorosen felontott alaptoke karaatait behozza, a mi 
verseny kepessegdre van rossz behatassal, ha tovabba alaesony osz- 
talekokat fizet, reszvenyei hanyatlasnak indulnak. a mi a trustre 
nezve gyakran hitelenek meg\'onasaval jar. A mi Europaban igen 
ritka t. i. nagy, egesz orszagokat uralo vallaiatok bukasa, az az 
Unioban napirenden van, Cn az egyes trustok tortenete gyakran 
tobb csodot es ismetelt reorganizatiot mutathat fel. Ez ismet ter- 
meszetesen a nagy t6ke elonye, mely az ilyen panik idejen nielyen 
lehanyatlolt reszvenyeket osszevasaroJja es a tarsasag ujjaszervez6se 
utan esetleg nagy nyeresegekre tehet szert. Az overcapitalization 



1) Ldsd Twelfth Census vol. VII. LXXVIII. 



Digitized by 



Google 



138 

kulonben nem egyedul a trustok sajatja; a nagy tSrsuIatok alapi- 
tasanak tortenete, valamint a vasutepitesek tortenete, n^lunk & 
mindenutt ritk&n menlek ilyen ^rnyoldalaktol. 

Mindezek ellen^ben azonban ama nagy gazdasSgi elonyok, 
melylyekkel a trustok jarnak, tulsulyban vannak. Ezen nagy 
gazdasagi elonyok azonban, melyeket a trustok a technikai hala- 
das es a termelesi erok gazdasAgossaga leren elerlek, eddig sem- 
mikepen a fogyasztok, hanem inkabb a nagy toke tulajdonosai- 
nak javara estek es az arak mindeddig inkabb emelkedok vol- 
tak; mint hanyatlok, dacz^ra a leszallitott eloallitasi kolts6geknek. 
De ha igy is van, megis a nagy trustok alapitoi oly alkotasokat 
lioztak letre, mely k^sobb a koznek nagy szolgalatokat lehet, bar 
jelenleg kiz^rolag maganerdekeknek szolgal. Ezen maganerdekek 
elobb-utobb h^tterbe fognak szorulni, de megfognak maradniezen 
oriasi szerkezetek, melyek letrehozasahoz az emberibirvagj^eshiusag 
niozgasbahozatala, ugy latszik, elkerulhetetleniil szukseges volt. 



X. 

Azon jelzok kozott, nielyekkel a kartelleket es a trustoket il- 
letik, leggyakoribb, hogy a kartellek es trustok nionopolistikus ha- 
talommal birnak es ennek alapjan oly elonyokre tettek szerl, me- 
lyekkel a vallalkozok a szabad verseny korszakaban nem birtak. 
Tisztazni kell azonban mindenek eiott, hogy tulajdonkeppen miben 
all a monopoHum, niinck a kifolyasa es melyek a gazdasagi hatasai? 

A monopolium szoszerint egyedarusagot jelent. Jelenti, hogy 
bizonyos adotl korulmenyck kozott a javak egy osztalya felett ki- 
zarolag egy vagy tobb szemely rendelkezik. Ha ezen egy vskgy tobb 
szemely az illelo javakkal ugy rendelke/ik, mintha nekik kizarolagos 
uralmuk ezen javak felett nem vohia, ugy valosaggal l^tezik ugyan 
monopolium, de a monopoliumnak nincsen semmi hatasa a fogyaszld 
kozonsegre nezve, vagyis a monopolium nem erezheto. Ha azonban 
a monopolium tulajdonosai akkepen reiulelkeznek az uralmuk alatt 
alio javakkal, hogy az aruk ara a reajuk forditott munkaval es to- 
kevel osszhangban nincsen, akkor bekovetkezik a monopolium fontos- 
saga es valik erezhetove hatasa. 

A monopolium fogalma tehat k^t reszbol all: 1. Jelenti azt, 



Digitized by 



Google 



139 



hogy valaki oly anik felett rendelkezik, melyek felett masok nem 
rendelkeznek, vagy torvenyn^l fogva, vagy termeszeti okokbol, vagy 
a versenyben valo rendkivuli fol^nynel fogva es 2. jelenti azt, hogy 
valaki ebbol a helyzet^bol kifolyolag oly magatart^st tanusit, inelyet 
nem gyakorolt volna, ha nincsen egyedarusaga. Az elso nelkul nines 
monopolium, a masodik nelkul nines a monopoliumnak semmi ha- 
tasa es jelentos^e. Az elso inegkoveleli, hogy a versenytarsak fe- 
lett folenyben legyen, az utobbi hogy ezen folenyt kiaknazza. 

A monopolium ezen fogalommeghatarozas^t b^r nem teljesen 
ezen formaban es ^rtelemben, mar J. St. Mill hasznalta*). ))A thing 
wich is limited in quantity even though its possessors do not aet 
in coneert is still a monopolised « Mill szerint teh^t a monopolium 
fogalmahoz nem kivantatik a versen}' kikuszobolese es a mint^) 
kifejti, a monopolium magaban foglal bizonyos »surplus va]ue-«t, 
vagyis valamivel tobbet, mint a niennyi a munka ^s toke jutalma. 

Mill szerint iehat a verseny kikuszobol^se nem kepezi a mo- 
nopolium-ibgaloni integrans alkatreszet, hanem szerinle az kel resz- 
bol all, hogy t i. valamely aru limitalt mennyisegben letezzek vagy 
allittassek elo es ezt mar abban az esetben is lehet niondani, ha 
egy aru eloallitasahoz szuksegelt toke es technikai ugyesseg felett az 
embereknek esak egy bizonyos kis esoportja rendelkezik es ha ezen 
levekenyseg ))surplus value«-vel kapesolatos. 

Ely ellenben, ki a monopoliunirol terjedelmes monographiat 
irt, a monopolium lenyeget eppen a verseny kikuszoboleseben l^tja*^) 
es a monopoliumot a kovetkezokeppen halarozza meg :*) wMonopoly 
means that substantial unity of action on the part of one or more 
persons engaged in some kind of business, which gives exclusive 
control, more particulary althougt not solely whith respect to price« 
.... »The essence of monopoly then, is substantial and controlling 
unity of action(( ; ugyanezt mondja korulbeliil Lexis,'*) ki szerint 
monopoliumrol akkor lehet beszelni, ha egy vagy tobb szeniely 
uraija a keresletet es kinalatot es ezek cgyseges arpolitikat foly- 
tatnak. 

1) Pol. Economy book II. chapt. 16. 
2 J Ugvanott. 

•0 R. T. Ely, Monopolies and Trusts. New- York 1990. 
^) i. ra. 14. lap. 

*) Handworterbuch dcr Staatswissenschaften, II. kiad. V. kolet 
8.')1. ^s. kov. old. 



Digitized by 



Google 



140 

Ezen meghat^rozSs azon hib&ban szenved, hogy az eszkozt a 
cz^Ual, a hato okot, a halassal t^veszti ossze. Az egys^ges irpoli- 
tika es vezetfe t. i. csak kovetkezm^nye fe hatasa a monopolium- 
nak ; csak miutan oriasi kuzdelmek utj&n sikerult n^hany nagyobb 
vallalatnak a monopoHumot l^trehozni, lehetett egyseges vezetest 
es arpolitik^t teremteni. Ennek igazsagat megvilagitja a monopoliam 
haroni fofajanak, a torvenyes, a termeszeti ^s ipari monopolium 
lenyeg^nek a megvilagitSsa. A torvenyes monopoliumot, a mely 
^Hami egyedSrusagban, vagy bizonyos szabadalmakban allhat, a 
torv6ny hozza letre, es fennallisa a torveny hatSlyfinak idejetol 
fugg. A termeszeti monopolium, bizonyos termdszeti erok (pi. b6- 
nyak, forrdsok stb.) kiz^rolagos tulajdonSn alapszik es addig all 
fenn, a meddig hasonlo termeszeti erokre nem bukkannak. A szabad 
gazdasagi, vagy pedig az ipari monopolium addig tart, mig azok, a 
kik fol^nyben vannak, ezen folenyuket meg tudjak tartani, mert 
mihelyt folenyben nincsenek, masok ugyancsak foglalkozni fognak 
az illeto aru eloallitasaval.i) A torvenyes monopolium fojellemvonasa 
tehal a torvenyes rendelkezes, a termeszeti monopoliume a terme- 
szeti erok kiz^rolagos birtoklasa, a gazdas^gi versenyben letrejovo 
ipari monopoliume pedig azon foleny, melynel fogva ugyanazon 
idoben es bizonyos helyen a javak egy osztalyat egyesek oly elo- 
allitasi kolts^gek mellett kepesek eloallitani, mely re masok nem 
kepesek es ennelfogva a javak egy bizonyos osztalyat kiz&rolag 
cgy vagy tobb szemely termeli. 

Ez utobbiban tehat a monopoliumot egyedul a foleny bizto- 
sitja. Am a kartellben es trustben egyesult v^Ualatok ezeknek letre- 
jovetele elott is folenyben voltak a piacz felett, mert hiszen sike- 
rult kisebb versenytarsaikat kikuszobolniok es kulonosen sikerult 
nekik az, hogy csak olyanok lephettek be a gazdas^gi versenybe, 
kik legalabb is tokeerot es technikai ugyesseget illetoleg ugyanazon 
fegyverekkel voltak felruhazva, mint ok. Ama tiz-husz, vagy mond- 
juk 100 gyaros tehat folenyben volt ama sok 100 egyen folott, 
kik az illeto iparczikk eloallitasara kepess^ggel, de kevesebb kepes- 
sdggel birtak, mint ok. Ezen vallalkozok osszessege teh^t, kik egy 
bizonyos idoben egy bizonyos ipar^g osszes czikkeit eloallitjak, fenti 
definitio szerint monopolium birtokaban volnanak. A vallalkozok 

I) Lasd : Mandcllo i. m. 24. 1. s kov. 



Digitized by 



Google 



141 

ezen osszessegenek ezen fol^nye es monopoliuma azoiiban nem ered- 
menyezi ugyanazon hatdsokat, mint a torv^nyes vagy a term^szeti 
moiiopolium, es ^ppen ez t^vesztette meg azokat, a kik a mono- 
poliumot egyedul a verseny kikuszobol^s^ben liitj&k, a mely lehe- 
tove tette egyszersmind a monopolistikus drszabast is. A torvenyes 
es termeszeti monopolium t. i. az illeto iparczikkre forditott munk^- 
val es tokevel osszhangban nem levo arakat szabhat a n^lkul, bogy 
ez altal az 6 kizarolagossAguk barmik^p veszelyeztetve volna is 
igy meg van ugy a t^nyleges egyedarus^g, mint pedig ennek ha- 
tasa. Eg^ maskep van az egymassal szabad versenyben levo v&l- 
lalatok monopoliuman&L A szabad versenyben levo vallalkozoknak 
is volt egy koUektiv monopoliumok, de ezen koUektiv monopolium 
semmi hatassal sem birt. A szabad verseny korszakaban is volt 
esetleg csak 2 — 3 v&Ualkozo, a kik egyedul ^llitottak elo valamely 
iparczikket es igy ezen 2 — 3 vallalkozo egyuttveve monopoliummal 
birt, minthogy azonban fol^nyuket az egymassal folytatott verseny- 
nel fogva a fogyasztokkal szemben kifejez&re nem juttathattSk, az 
arak ugyanazon alacsony szinvonalon voltak, mintha sok 100 val- 
lalkozo versenyezett volna egym&ssal, es igy a jutalmazSs aligha 
volt nagyobb, mint a mennji a rafordilott munkanak 6s tokenek 
6ppen megfelelt. Lehetseges volt ugyan, bogy az egyes vallalkozok 
elonyos eloallitasi modok feltalalasa altal oly nyeresegekre tehettek 
szert, melyek az &rura forditott munk&val es tokevel osszhangban 
nincsenek ; meg volt a kepesseg abban az idopontban a monopolium 
megvalositasara es az alacsony eloallitasi koltsegekkel k^pes lett 
volna az illeto v&llalkozo az eg^sz piaczot meghoditani is uralni. 
Ezen foleny azonban csak pillanatnj^i, vagy csak igen rovid ideig 
tarto lehet. Azon eszkozdk t. i. melyek egy v^Ualkozonak biztosita- 
n&k a monopoliumot, rendesen ro\id idon belul, masok altal is 
megszerezhetok, mert pi. a szabadalom megszunik, bizonyos eloalli- 
tasi modozatok koztudomasra jutnak es igy azon idoszak is, mely- 
nel fogva valaki a tokevel es munkaval 5sszhangban nem levo 
nyeresegeket szerez is relative alacsonyabb eloallitasi koltsegekkel 
dolgozik, mint versenyt^ai, igen rovid szokott lenni. Mihelyt a 
vallalkozok meggyozodnek, hogj' allandoan egyikuk sines oly foMny- 
ben, melynel fogva belathato idoben monopoliumra tehetne szert 
es Mlatj&k azt is, bogy egyuttveve az osszes a szabad versenyben 
fenmaradt vallalkozok monopolium birtok&ban vannak es csak az 



Digitized by 



Google 



142 

egymas ellen folytatott verseny, az erdekszferak elhatSrol&s&nak 
hianya tette lehetetlenn^ a monopolium gyumolcseinek elvezetel, 
egym&ssal megegyezesre l^pnek es az egyes vallalkozonak meg kell 
elegednie azzal, hogy versenyt^rsaival valo megegyezes utjan mono- 
poliumot szerez a fogyasztasi terulet szuks^gletenek bizonyos idealis, 
rayonirozott, vagy kontingentalt r^szere. A kartell megkotese dotl 
6pp oly kev&s^, vagy talan m^g kev^sbbe volt lehetseges, hogy 
ujabb versenytarsak keletkezzenek, a versenyben levok osszessege 
legalabb is oly kizSrolagos modon uralkodott a piacz felett ; mono- 
polium akkor is volt, azonban nem volt semminemu hatasa, avagy 
csak pillanatnyilag hatott. Ha mkr mostan az osszes termelok egye- 
sulnek, hogy monopoliumok gyumolcs^t elvezzek, akkor beszel- 
hetunk arrol, hogy tenyleg ugy fenn&Uas^ban, mint hatasaiban 
monopoliummal allunk szemben, minthogy most m^ a vMIalkozok 
moDopolistikus arszabSssal is elhetnek. 

Am ha vegignezunk azon iparSgakon, a melyekben kartellek 
ds trustok leteznek, azt fogjuk talalni, hogy ezen kartellek es tros- 
tok egyike sines a termel&i eszkozok 6s a fogyaszt^sra kerulo anik 
kizarolagos birtok^ban. Az United States Steel Corporation az Unio 
nyersvastermelesdnek csak 60 — 70 szazalekSt kdpviseli, az Ame- 
rican Sugar Refinning Co., mint azt e tarsasag elnoke egy a New- 
York 411am altal kikuldott bizotts^g elott kijelentette, 1897-beD 
mintegy 80 sz^zaldkat finomitotta csupan az Unioban fogyasztott 
czukornak. Edson Bradley, az ^American Spirits Manufacturing Co.« 
(whiskey trust) elnoke az Industrial Commission elott*) ugy nyilal- 
kozott, hogy a tarsasag az ossztermeles 85 szdzaleka felett rendel- 
kezik csupan, az » American Tin Plate Co.« (pleh trust) pedig^) a 
termelfe 90 szazaWka felett, a Standard Oil Co. 85 sz^zaleka felett 
A kartellekkel is igy vagyunk. A legteljesebb, vagyis az osszes ter- 
meloket magukban foglalo kartellek pi. az osztr^k is magyar 
petroleum-, czukor- 6s vaskartell, a nemet czukor- es szeszkar- 
tell, a Stahlwerks-Verband a termeles 90 — 95 szazalekat egyesitik. 
Az ilyen kartellek azonban igen ritkak es a legtobb kartellekbdl a 
vSUalkozok egesz sora hianyzik, ugy, hogy gyakran a vMIalkozok- 
nak csak 60 — 70 szazaleka van egyesitve egyes kartellekben. Hogy 



1) L. Report 814. 

2) L. Report 882. 



Digitized by 



Google 



143 



lehessen ily korulmenyek kozott a kartellek 6s trustok monopoliuma- 
rol besz^lni, holott a monopoliumnak legfontosabb alkatresze a ki- 
zarolagos rendelkezes ? 

Az elso kovetelmeny teh&t, a mely az egyedarusagot foglalja 
magaban, teh^t nincsen meg. Kerd&, meg van-e a masodik, mely 
a munka is toke aranytalanul niagas jutalmaz^s^rol szol. Ha meg 
van, akkor megl^v^n a monopoliumnak hat&sai, meglehetosen kozo- 
nyos, bogy a kartellek 6s trustok a termeles 80 avagy 100 sz^za- 
l^ka felett rendelkeznek-e, m^rt a hat^s lenyegdben ugyanaz is ama 
70 vagy 80 szazalekSnal olyan 4rakat szabnak, mintha 100 szaza* 
lek felett rendelkezndnek. T&iyk^p lehet meg&Uapitani azt, bogy 
szamos kartell ^s trust t^nyleg monopolistikus 4rpolltik&t uz es 
oriasi nyeresegekre tesz szert,i) egyszoval a munka es toke ju- 
talmazasa sokkal gazdagabb, mint a gazdas^gi tev^kenyseg egyeb 
terein. 

Mik^pen lehet mar most megmagyarizni, bogy a kartell vagy 
trust dacz^ra annak, bogy a termel^snek csak 70 — 80 szSzaleka 
felett rendelkezik, megis monopolistikus ^rpolitik^t folylatbat es 
monopolistikus nyeresegekre tebet szert, bolott a kartellen kivul 
allok ^Uandoan olcsobban adnak el, mint a kartell ^s a nemzetgaz- 
dasagtan szab^lyai szerint, ennek kovetkezt^ben az egesz keresletnek 
a kartellen kivul allokhoz kellene tolulnia es m^is azt latjuk, bogy 
ez nem tdrtenik meg es bogy a kartell vagy trust allandoan, da- 
czara az outsidereknel magasabb arainak suprematiajat fentartja. 
A legtobb iro, igy Grunzel, Poble, Liefmann, Ely, Jenks megeleg- 
szik annak kijelent&6vel, bogy a termeles 70—80 szazal6kanak 
egyesitesevel az arakat diktalbatjak es ezt egyszeruen tapasztalati 
tenynek nevezik. De eppen az var megvilagitasara, bogy daczara az 
outsiderek folytonosan alacsonyabb arainak es daczara annak, bogy 
a nemzetgazdas^gtan tanai szerint mindig az alacsonyabb ar lesz az 
eg^sz piaczra iranyado, m^gis evtizedeken keresztQl a magasabb 
kartell- es trustdrak lesznek iranyadok. 

Hogyan lebet ezen jelenseget megmagyarSzni ? Ennek meg- 
magyarazSsa foleg az eloallitasi koltsegek kulonbozo volt^ban fek- 
szik. A szabad verseny bosszu kiizdehneiben fenmaradottak t. i. 



1) L. XI. ^s XII. fej. 



Digitized by 



Google 



144 



rendesen k^t csoportra oszlanak ; azok, kik kisebb es egymas kozoU 
korulbelul egyenlo termelesi kolts^gekkel dolgoznak es azok, kik 
magasabb termelesi koltsegek mellett allitanak eld. Ha azok, kik 
alacsonyabb elo^Iit^si koltsegekkel dolgoznak, a termel^s 60 — 70 
szazalekat k^pviselik, akkor rendesen egymas kozott a versenyt 
megszuntetik ^s az ^rakat emelik. Modjukban allana ugyan az el- 
ad&si arak tovabbi leszSUit^sa utjan a magasabb eloallitasi koltse- 
gekkel dolgozokat kiszoritani, ez azonban csak egy hosszu es koll- 
s^ges harcz eredmenye lehetne, ezertink&bb lemondanak ama 20 — 30 
sz^zalek meghodit^Srol. Annak, bogy a kereslet nem todul az 
outsiderek fele, 4 oka van. 1. A kartellben mindig az elsorendu 
czegek, a kik alacsonyabb eloallitasi koltsegekkel dolgoznak, vannak 
egyesitve s az alacsonyabb eloallitasi koltsegekkel dolgozok rende- 
sen jobb es elsorendu arut Allitanak elo, ugy bogy a kulonbozet da- 
czara a kereslet meg mindig ink^bb a dr^gabb kartell-arut keresi 
fel. 2. Minthogy a kartell alacsonyabb eloallitasi Srakkal dolgozik, 
az outsider pedig magasabb eloallitasi koltsegekkel, a kartell-arak 
meg mindig nem lesznek olyan magasak, bogy az outsider ezek 
mellett rendkivul terjeszkedhetnek. 3. Az outsiderek nagyreszt tavol 
a forgalom koz^ppontjaitol bizonyos elhatarolt teruleteken uralkod- 
nak, a melyekbol, tekintve a magas szallit^si koltsegeket, akarvase 
mozdulhatn^nak ki. 4. A legerosebb ok pedig, a mi^rt az outsiderek 
terjeszkedese a kartell tartama alatt nagyobb merveket nem olthet, 
abban all, bogy terjeszkedesiik altal ovakodni fognak a kartell es 
trust feltikenyseget magukra vonni, mert a kartell vagy trust az 6 
alacsony eloallitasi koltsegeivel konnyen kiszorithatna oket es ezert 
tartozkodnak a kartell rayonjaba valo esetleges betolakodas ^tal 
egy re^juk nezve veszthozo harczot provok^lni. A kartell meg- 
bontasat nem is ezek, hanem azok idezik rendesen elo, kik alacsony 
eloallitasi koltsegeik daczara a kartellen kivul maradtak es a kiknek 
a kartellben levok visszatorlasatol vagy versenyelol mit sem kell 
tartaniok; ezek addig folytatjak a kuzdelmet a kartell ellen, mig 
a kartell koveteleseiket, pi. magasabb kvotat nem engedelyezi, avagj' 
la t van kuzdelmuk hiabavalo voltat, a kartellhez csatlakoznak, avagy 
a kartellt megbontj^k es ez altal az osszes resztvevoknek nagy kart 
okoznak. Ezert csak akkor lehet maradando kartellt vagy truslot 
letre hozni, ha a legalacsonyabb eloallitasi koltsegekkel dolgozo es 



Digitized by 



Google 



145 



elsorendu cz^ek csatlakoznak hozzk, ezeknek csatlakoz&sa mar 
biztositja a kartell fennallasat, melyek t^nyleges monopolium bir- 
tokaban nincsenek 6s m^gis oly &rpolitik&t uzhetnek, mely kozel 
j&T a val6sagos monopolium &rpolitikaj&hoz. 

A monopolium 6s monopolistikus irpolitika teh&t nem iden- 
tikus fogalmak 6s egym&stol megkulonboztetendok. Minthogy azon- 
ban a kartellek 6s trustok a piaczon sokszor monopolistikus hata- 
lommal lepnek fel 6s monopolistikus arszab&ssal 61nek, m^ltin 
nevezhetok a modem privdtmonopoliumoknak. 



Dr. mdas : A kartellek 6s trust6k k6rd6se. 10 



Digitized by 



Google 



itized by 



Google 



HARMADIK RfiSZ. 

A karteiiek 6s trustok gazdasdgi hatasai. 



10* 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



A kartellek es trustdk probldm&jSnak legnehezebb is egyszers- 
mind legfontosabb kdrd^s^t a gazdas&gi hat&sok k^rdese kepezi. 
Minden egy^b csakis a kartellek is trustdk okbeli elozm^nyeivel ^s 
gazdas&gilag irrelevans belso szervezet^vel foglalkozik, ellenben a 
gazdas^gi hatasok vizsgalata es ezen vizsgalod&sok eredm^nye lehet 
az egyeduli k£rd^, melynek megfejtese tulajdonk^pen itvezet azon 
mSsik igen fontos k^rd^shez, t. i. mik^pen tortenj^k a kartellek es 
trustok torvinyhozSsi szab&lyozasa. 

A kartellek es trustok gazdas&gi hat&sainak vizsgalatan&l a 
nehezs^ek ugyanazok, a melyek a gazdasagi jelensegek vizsgalat^- 
n^ altalaban a hatasok megmereset, mertani pontossSgrol nem is 
szolva, csak hozz^vetolegesen is megnehezitik, sot m^g fokozottabb 
inert^kben forognak fenn. Igen nehez annak elvMasztasa, bogy mi 
vezetheto vissza a kartellek- is trustokre es mi egj'eb gazdasagi be- 
hatSsokra. Igy pi. az krak emelkedese vagy hanyatl&sa magaban 
veve nem vezetheto vissza mindig a kartellekre vagy trustokre, 
mert hiszen a termel^si koltsegekben avagy a nyers anyag ar&ban 
a hirtelen felszdkkent vagy meglanyhult kereslet, vagy a kulfoldi 
verseny sokszor nagyobb szerepel jatszanak, mint a vallalkozok 
egyezmenyei. A munkaberek emelkedese es hanyatlSsa sem hozhato 
mindig osszefiigg^be az uj alakulatokkal, mert hiszen az arak 
emelkedese vagy hanyatl&sa paraliz&lja azokat. A kereskedok pana- 
szai gyakran csak a t^nylegesen elonyosen megv^tozott helyzet el- 
palSstol&s&ra szolg&lnak es dszintes^g toluk ^pp oly kevess^ vSrhato, 
mint a vallalkozoktol, a kik a kartell-anketeken a hozzajuk intezett 
k^rdesekre kelletlenul felelnek. Hisz nem a valosSgos helyzet fel- 
fed^ is az igazsag kutat^sa vezeti oket ezen nyilatkozataikban, 
hanem az uzleti erdek ^s nyilatkozataik mindig valakinek szolanak, 
kikre ez altal bizonyos iranyban befolyast akarnak gyakorolni. Azon 



Digitized by 



Google 



150 

dicshymnusokat is, a melyek meg az existenczi&jukban a kartellek 
atal legink&bb fenyegetelt kereskeddk r^szerol a n^met kartell- 
anketten elbangzottak, sokszor csak az al^vetettek hizelges^nek kell 
vennunk, a kik existencziSjuk^rt rettegtek es igen sok igazsig ma- 
radt a lepel alatt, a melyeket a monopolium hatalmas uraitol valo 
felelmukben el nem mondottak. Masreszt a fogyasztok panaszai seni 
igenyelhetnek maguk resz^re sok objektivit&st ; az arak re&lis alap- 
jaival ok vannak legkevesbb^ tiszt^ban is panaszaik nem is annyira 
az &rak relativ magassagabol fakadnak, mint inkSbb ontudatlanul 
a miUiok nyomott gazdas&gi helyzetebol, mely szivesen keres ma- 
g&nak egy specialis okot nyomorusaganak indokolas&ra. 

Minthogy a kartellek es trustok ma mar a termel&nek min- 
den &gat felolelik ^s tulajdonkepen a nemzetgazdasagban mukodo 
osszes er6k a kartellek- es trustokkel kdlcsonhatasban allanak, nem 
egyedul az utobbiaknak a nemzetgazdasig egy^b tenyezoire, mint 
a termelesre, a fogyaszt^sra ^s jdvedelemeloszt&sra gyakorolt hata- 
s4r61 lehet szo, hanem emezeknek a kartellek- & trustokre gyakorolt 
hat&sarol is. Mtnthogy azonban errol^ bar nem ezen kifejezett czim 
alatt mar a v&llalkozoi szovetkez^sek okai 6s szervezeteinek tirgya- 
l^s^al volt szo, most csak a kartellek es trustok &ltal gyakorolt 
hat&sokrol fogunk szolani. 

A gazdas&gi hat&sokat lehetne oszt^lyozni a kartellek 6s trus- 
tok kulonbozo fajai altal gyakorolt hat&sok szerint, a mint ezt 
Liefmann^) teszi. Szerinte csak ily alapon lehet a vallalkozok szo- 
vetkezeseinek igazi hatSsait megtalalni, mert min^l alacsonyabb rendu 
valamely kartell, annal kisebb bat^sokkal bir. Ezen tSrgyalasi mod 
azon elonynyel bir, hogy ramutat azon alakulatokra, melyeknek 
gazdas^gi hatasai veszelyesek. De nem lehet ezen rendszert kovetni, 
mert a hat^sok Sttekintheto eloadasa az Mtal igen meg volna nehe- 
zitve, mert hisz a kartellek es trustok egymasba fonodnak, ^y- 
m^ssal kapcsolatosak es mindazon jelens^gek, a melyek a kartellek 
6s trustok hat&saikepen jelentkeznek, szkzf6\e osztSlyozast engednek 
meg 6s szAzf^le neven nevezhetok. 6s ha ezeket meg a kartell- 6s 
trust-formak szerint oszt^lyozni akarnok, akkor ez m^ nagyobb 
kul6nf61es6geket hozna l^tre 6s e mellett sz&mos ism^tlesre vezetne, 
mert kulonbozo szervezettel biro kartellek es trustok hatasai ugyan- 



1) I. m. 149. 



Digitized by 



Google 



151 



azok lehetnek. A gazdas&gi hatasok kett^vilaszt&sa csakis a kartellek 
es trustok szempontjabol fontos es n^lkulozhetetlen, mert hiszen 
ezen k^t k^plet l^trejovetel^ben, szervezet^ben es cz^ljaiban kulon- 
bozo es a mi a legfontosabb, koztuk a hatasokat tekintve, oly 
melyrehato kul5nbs^gek vannak, a melyek a kartell egyes formal 
kozott nem tal^lhalok. 

Most a nagy nemet kartell-enquete adatait ismerve es az 
amerikai trust-enquetek ut&n sokkal vil^gosabban latjuk a gazda- 
sagi hatasokat, mint azelott ; azok a kijelent^ek 6s azon statisztikai 
adatok, melyek e k^t enquete nyom&n vil&goss&gra jottek, igen 
megkonnyitik a vizsg&lodast. De 6ppen ugy, mint mindenutt, a hoi 
a tapasztalati tenyek millioival allunk szemben, melyeket ^pp oly 
kev6sse lehet megsz^mlalni, mint a mily megszamlalhatatlanok, nem 
a tudomasunkra jutott tenyek 5sszevet6s^b61, hanem azon jelens^gek 
termeszetebol, melyek ezen hatasokat l^trehoztak, fogunk igyekezni 
megallapitani a l^trejoheto hatasokat is. Az elobbiek, vagyis a ren- 
delkezesre ^116 adatokbol valo kovelkeztetes egyeb se volna, mint 
nehany adatra tamaszkodo altaMnositas, ez utobbinak kiz&rolagos 
alkalmaz^sa pedig a mivel sem bizonyitott deductiok sorozata.i) 

A kartellek es trustok gazdasSgi hatasainak vizsg^latanal azt 
kell szem elott tartani, hogy ezek tolajdonk^pen csak egy hatast 
czdoznak, t. i. a vallalkozoi nyereseg emeleset. A kartellek & trustok 
minden gazdasagi politikaja, ugy a termel^s, mint a fogyasztas, 
mint a munkasviszonyok teren ebben csucsosodik ki. Ennek kovet- 
kezm^nye, hogy minden egyeb hatas csakis ennek eszkoze ^s ennek 
visszahat&sakepen mutatkozik. Mindazon tenyezoket, a melyek a 
valasztoi nyeres^et fokozz^k, eloterbe tolni is mindazon hatasokat, 
melyek ezt eld nem segitik, elnyomni: ezek a kartellek ^s trustok 
eppen ugy, mint minden egy^ni v^llalat politikdjanak alapvonasai. 
Minthogy csaknem minden orszagban a kartellek ^s tmstok szaza- 
val allanak fenn, mSr magaban veve ezen teny is bizonyitja, hogy 
sikerult a nemzeti jdvedelem egy olyan uj megoszlas^t eloiddzni, 
a mely a kartellek es trustokre kedvezo. Ezzel mar az is mondva 
van, hogy az osszes tobbi osztMyokra nezve a jovedelem uj meg- 
oszlasa viszonylag kedvezotlen, bar egyebkepen akaratlanul a kar- 
tellek es trustok a fogyasztok nagy tomegeire n^zve is bizonyos 



1) L^sd : Pohle 88. 1. 



Digitized by 



Google 



152 

kedvezo hat^isokat hozhattak 16tre. Ezen kedvezo hat^isokban, ' mint 
a milyen a gazdasagi v&lsigok 6& ariagadozasok elkerulese, a koz- 
vetito kereskedelem megszoriiasa, a vallalkozok term^szetesen epp 
ugy rdszesednek, mint a fogyaszto kozons^g. 

XI. 

A Jeartellek 4s trustok hatdsa az drahra. 

A karteliek ^s trustoknek az arakra gyakorolt hatasainak vizs- 
g&latan&l kulonosen kettot kell szem elott tartani. Azl, hogy ugy a 
karteliek, mint a trustok a monopolium fele torekednek, de azt 
majdnem sohasem ^rik el, hanem legfoljebb megkozelitik ; a mo- 
nopol-arak torvenye teh^t csak a legritk^bb esetben lep a szabad 
ipar&gakban teljes erejevel hatasba, bfir a karteliek es trustok ar- 
politikaja ebben az iranyban hat. MSsodszor azt, hogy m^ a leg- 
teljesebb monopolium eseten is vegeredm^nyben nem a karteliek es 
trustok hatarozzak meg onkenyesen az arakat, hanem eg^szen mas 
tenyezok. Lassuk eloszor, hogy a karteliek es trustdk milyen ar- 
politikat uznenek egy valosagos armonopolium eseteben es ezzei 
osszehasonlitva, hogy milyen arpolitikSt uznek val6s4ggal. 

A monopol-arak torvenye,^) m&s az eladasi, m^s a veteii 
monopoliumnal es vegre a keltotol kulonbozo, ha az eladasi es ve- 
teii monopolium egy kezben egyesul. A kereslet es kinSlat ezek 
mindegyikenel szinten donto szerepet jatszik, azzal a kulonbseggel, 
hogy ezek most m^r a termelok es fogyasztok osszessegenek at- 
tekint&en alapszanak. A szabad verseny korszakaban is lehettek 
egyesek, a kik uzleti szamadasaikat a tenyleges keresletre es elore 
lathato kinalatra alapitottak, azonban az 6 eljarasuknak befolyasa 
nem lehetett, mert masoknak helytelen szSmitasai iltal, kik tul- 
magas vagy tulalacsony kereslettel, illetve kinalattal 16plek fel, 
semmive t^tetett. A monopol idej^ben surrogatumok feltalal4sat61 
vagy versenyvallalatok keletkezes^tol eltekintve, sem a kereslet, sem 
a kinalat egy elore nem lathato rendkivuli elhajl&sarol szo nem 
lehet, mert ha a kinalat ^Uandositva van, akkor a kereslet kdny- 
telen a kinalat altal megjelolt mederben megmaradni, minthogy a 
monopolium a szukseglet kielegites egy masik modjat meg nem 



1) Lasd kulonOsen G. De Leener 6s i. m. Ely i. m. 



Digitized by 



Google 



153 



engedi. A kereslet monopolizdl^isa eseteben ez hatSrozza meg a ki- 
n^tot, a kinSlat monopolizalSsa eseteben ez a keresletet, mig a 
szabad versenyben ezeknek egymasra ilynemu szabdiyozo hatdsuk 
nam volt, hanem a kin&lat b^rmikor felulmulta a keresletet, mi a 
gyakori gazdas4gi valsagokban jutott kifejezesre, a kereslet pedig a 
kinalatot, a mi az draknak ugr&sszeru emelkedes^ben mutatkozik. 
A nem monopolizdlt ^rt^nyezonek befoly&sa csakis akkor jut ki- 
fejez&re, ha 6ppen a monopolium meg van torve, mindaddig csak 
passziv szerepe van, melyet a monopolos bizoayos hat&rok kozott 
iranyithat, emelhet vagy csokkentethet, a mint ez ri nezve nyerese- 
gesebb. Azon a hataron belul, a melyet az ^rszab^sra nezve a lappango 
verseny es a surrogatumokkal val6 helyettesites Iehet6s6ge von, az 
arszabas 6s ezzel egyutt a fogyasztas es termeles kiterjesztese 
egyedul az egyesult v^Ualkozoktol fugg, kikre nezve e tekintetben 
csakis nyeresegeik iranyadok. A fogyaszto nem vMogathat kenye- 
kedve szerint, mert a typusok meg vannak hat&rozva es a leheto- 
segig korlatozva, mas eladohoz alig fordulhat es nem marad egyeb 
h^tra, mint vagy a fogyasztastol visszavonulni, vagy pedig a mo- 
nopolosok altal kovetelt arat megfizetni. Minel konnyebb. illetve a 
fizetesi kepess^nel fogva minel kenyszeritobb az illeto aru fogyasz- 
tasatol valo visszavonulas, annal inkabb mers^keltebb, minel ke- 
v&bb6 lehetsegesek ezek, ann&l mereszebb lesz a monopolosok ar- 
politikSja. Minel ink&bb kepez valamely aru elsorendu szuksegletet 
es minel gazdagabb a fogyaszto kozonseg, annal nagyobb elterest 
mutathat az eloallit^si ar az eladasi artol es annal nagyobb nyere- 
segekre tehetnek szert a monopolosok. A monopolosoknak teh^t 
allandoan szemmel kell tartaniok, hogy arpolitikajuknak mino ha- 
tasa van a keresletre. 6k a keresletet egeszen megsemmisithetik is, 
de ezzel onmagukat teszik tonkre, avagy rendkivul kiterjeszthetik, 
ez ismet uzleti szamit&saikkal nem lesz osszhangban. Keresni fogjak, 
hogy milyen &t es milyen kereslet mellelt dolgoznak a legnagyobb 
haszonnal, vagyis, hogy milyen mennyiseget kepesek egy bizonyos 
ar mellett eladni. A kovetkezo osszehasoulitas vilagossa teszi ezt: 



Ar Eladott egysegek 
20 1000 

20 800 



Eloallitasi k61ts(^g : 
Osszeg (Irb. 6sszesen Nyereseg 
20000 15 15000 5000 

24000 17 13600 10600 



Digitized by 



Google 



154 



Ez utobbi esetben a vallalkozok inkibb megszoritjak a kina- 
latot az altal, bogy az arat 30 koronara emelik, mert a tiszta 
nyereseg nagyobb. Sz^mos ily t^blazatot lehetne az ar, eladott 
egysegek es eloallit^si koltsegek varialasaval felallitani. A fogyaszto 
jaradeka (consumers rent) tehat esetleg eg^en megszunik.') 

A monopolium korszakaban is AH teh&t azon torveny, mely 
a szabad verseny korszakaban all, hogy a darabonkenti (egyseg- 
kinti) tiszta haszon szorozva az eladott mennyiseggel adja a tiszta 
nyereseget. A monopolium idejeben letezo arak is szuksegkepen 
olyanok lesznek, melyek ugy a darabonkenti tiszta hasznot, mint 
az eladott mennyis^get ndvelni alkalmasak. 

A monopolium idejeben is ugy a vallalkozonak, mint a 
fogyasztonak javara szolgal az eloallitasi koltseg kisebbitese, mert 
amannak a tiszta nyereseget noveli, vagy a regi &rnak fentartasa, 
vagy a leszallilott ar kovetkezteben kereslet nagyobbod&s folytan; 
emezeknek, mert az arak emelkedeset hatraltatja, sot az arak lia- 
nyatlasat mozditja eld. Minel fejlettebb valamely ipar^g es niinel 
nag}'obb a technikai fejlodo kepesseg, annal kev^sbb^ fog a mo- 
nopolium korszakaban az ar emelkedo iranyzalot mutatni, mert a 
v^llalkozoknak folyton novekedo haszonra iranyulo torekvese, az elo- 
allitasi koltsegek hanyatlasa altal nyert kielegitest, nem kenytelenek 
az aremeles terere lepni es ugyanazert a monopolium korszakaban 
a fogyaszto kozonseg erdeke az ilyen iparagakban inkSbb fog ossz- 
hangba jonni a vallalkozok ^rdek^vel. Min^l dragabb tov^bba va- 
lamely iparczikk, annal inkabb bir el egy absolut aremel&t fe 
minel olcsobb, annal kevesbe. Ha a szesz ^ra hektoliterenkent 140 
koronarol 150 koronara emelkedik, ez a 10 koroninyi ^rkulonbo- 
zet a keresletre semminemii batassal nem lesz kulonosen azerl, 
mert a kis kereskedelemben kifejezesre nem jut. Ha ellenben a 
finomitott czukor ^ra 60 koronarol 70 koronara & meg inkabb, 
ha a finomitott petroleum 29 kor.-rol 39 kor.-ra emelkedik, az 
arkulonbozet a fogyaszto kozonsegre es igy a keresletre is beha- 
t^ssal lesz. 

A monopolium, miuthogy a kinalatot kez6ben tartja, fo- 



1) Ely id^zett miiv^ben tobb tiibWzatot allit fel a lehets^ge^ varidliok 
illustrdlds^ra, de mi nem kovetjQk, mert a dolog sokkal k6zzelfoghatdbb» 
semhogy bdvebb inagyarazatra szonilna. 



Digitized by 



Google 



155 

czeljdnak fogja tekinteni a keresletet is ugy ir&nyitani, mint ez 
cz^Ijainak megfelel. A fizetesi k^pess^g kulonbdzo fokozataibol egy- 
m&stol az elo^llitasi kolts^gekben esak l^nyegtelenul, de az elad^si 
arakban l^nyegesen eltero typusok, kategoriSk &s oszt&ly&rak be- 
hozatala altal fog hasznot huzni. Nyilvanvalo ez a vasuti oszt^- 
lyokna], vagy kulonbozo szivarfajokn^l, fenyuz^si t^rgyakn&I, a hoi 
jeleniektelen mindsegu elt^resek aranytalaniil dragabban fizettetnek 
meg. A monopoliumnak esetleg czelja lesz alacsony ^rak altal a 
tomeg szokasait megvaltoztatni, sajat erdekeiiiek megfelelo iranyba 
terelni es az osszes tarsadalini oszt^lyok fizeto k^pess^et kizsak- 
manyolniJ) 

Valamint bogy az eladasi monopoliumnal az eladasi keresle- 
tet, ugy iranyithatja a veteli moDopoliumnal a kinalatot is ^s ^r- 
deke az lesz, bogy a szuks^gelt aruk ar^t min^l melyebbre szo- 
ritsa le. A helyzet mas es maskepen alakul a szerint, a mint a 
monopolium a kozvelilo kereskedelemmel, a Klgyartra^nyok elo- 
allitoival, avagy az ostermelokkel all szemben. 

A kozvetilo kereskedelemmel szemben a monopolosok rende- 
sen ugy fognak fell^pni, bogy csup&n egy vagy kel kereskedovel 
lepnek osszekottetesbe 6s toluk szerzik be a termekeket es ezek 
a forgalom nagyobbodasa folytan alacsonyabb nyeresegekkel 
elegednek ,meg es enn^lfogva alacsonyabb arakkal fognak 
szolg&lhatni. Minthogy azonban a termelore nyomast alig gyako- 
rolbatnak es kozvetit^si dijakat is kell fizetniok a kozvetito keres- 
kedelemnek, lehetoleg a termelokkel valo kozvetlen osszekottetest 
fogjak keresni. Ha a termelok a gyaripar korebe tartoznak, akkor 
rendesen szervezve lesznek es az &rak kozosen allapittatnak meg. 
Ha a termelok az 6stermeldk koze tartoznak, akkor bevasarl^si 
irod&k utjan fognak veluk 6rintkez6sbe 16pni es az arak a vil4g- 
piaczi arakhoz fognak simulni. Ha azonban a kivitel meg van nehe- 
zitve, akkor az arak olyan alacsonyak lesznek, bogy mellette annyit 
lehet csup^n nyemi, mint az oslermelds egyeb iparagai mellett, 
melyekre a termelo atmehet. Az ostermelok a monpolosokkal szem- 
ben teljesen szervezetlenul szoktak ^llani es igy a kesz arak jelen- 
t^keny aremelked^seiben mindenki a ki a termelesi processusban 
kozremukddik, kiveszi a r6sz6t, kiveve az ostermelot. Termekeik 
ara csak egy az altal&nos kamatlabnak megfelelo kamatozast tesz 



i) L. Ely i. m. 



Digitized by 



Google 



150 



lehelov^ eppen azirt, inert a szervezelekkel szemben teljesen szer- 
vezetlenul ^llanak es termelfe kiterjesztese is igen konnyu. 

Milyen lesz az armeghataroz&s, ha egy veteli es eladasi mono- 
polium k\\ egymSssal szemben, nevezetesen, ha egy keszaru-kar- 
lellel a felgy&rtmanyok termeloinek kartellje all szemkozt? Mint- 
hogy egy eladoval egy vevo Ml szemben, az elszigetelt csertnek tor- 
venye lesz az ^rmeghatSroz&s&ra ir^nyadd. 

Nevezetesen, ha a felgy^rtmanyok eloallitoi torvenyes (pi. 
a nemet szesz6rtekesit6 kozpontnal a szeszfozdek) vagy termeszeti 
(pi. a nyersolajtermelok) monopoliummal birnak, akkor a kesz- 
arunal elofordulo konjunkturalis nyeresegeknek nagy reszet is 
biztositjak maguknak es a k^szaru eloallitoinak nyeresege fixi- 
roztatik. Ha az eroviszonyok korulbelul egyenloek, pi. a nyersczu- 
korgyarosok es finomitok viszony^nal, akkor a nyeresegnek leheto- 
leg egyenletes megos/t^sa lesz a cz61, mil a felgyartmanyoknak egy 
fix aron valo atvetele es a keszaru aremelkedeseben egy bizonyos 
korlatolt r^szesedes &ltal erhetnek el. 6s vegul ha a keszaru elo- 
allitoi folenyben vannak a Klgyartmanyok eloMlitoi felett, akkor a 
konjunkturalis nyeres^gekbol teljesen kiz^rjak oket & az aru fix 
aron vetetik at. A fix ^rak gyakran a szerzodes egesz tartamara, 
vagyis n^hany evre elore hataroztatnak meg es igy a k^sz aruk 
eloallitoi, ezen a biztos alapon ^vekre elore ^pithetik fel spekula- 
tioikat. 

A monopolarak torvenye azonban, mikent emlitettuk a leg- 
ritkabb esetben miikodik teljes hatalylyal, mert teljes monopolium 
alig letezik. A monopolosoknak allandoan kell tartaniok a surroga- 
tumoktol, melyeknek feltalal^sara folytonosan tdrtennek kiserletek, 
allandoan kell tartaniok a tenylegesen l^tezo verseny terjeszkedese- 
tol, mely a magas ^rak mellett megerosodhetik, tovabba a lap- 
pango versenytol, vagyis azon tokeeros es szakbeli emberektol, kik 
kepessegeiket es tokejuket gyumolcsoztetni kiv^njak. Az igy kelet- 
kezett uj vallalatoknak foczelja nem lesz a kartell megbontasa, mert 
hisz semminemu realis haszonnal ez reajuk nezve nem jar, sot 
ellenkezoleg a l^tezo magas arakat megszunteti; hanem a kartellbe 
valo felvetel kieroszakolasa es a nagy nyeresegben valo reszesedes. 
De sokszor egy versenyvallalat felallitasAval valo puszta fenyegeles is 
elegendo, bogy mersekeltebb arpolitik&t lizzon. Ez rendesen akkor 



Digitized by 



Google 



157 

szokott tort^ni, ha egy kartell mint fogyaszto All sa^mben egy masik 
kartellel szemhen. Malmaink ism^telt fenyeget^ az osztr^k-magyar 
juta-kartellel szemben, bogy sajat czeljaira gy^rat fog ^piteni, 
ha arpolitikajukat nem mers^klik, ugyancsak uvegiparosaink ha- 
sonlo fenyegetdse a szodakartellel szemben enged^kenys^gre birta 
e kartelleket. Az is gyakran elofordul, bogy a fogyasztok azzal 
fenyegetodznek, bogy csakis kartellen kivul iilo gy^rtol fognak vasa- 
rolni, avagy szerzodesre l^pni bajlandonak nyilatkoznak, oly alapi- 
tando vAUalattal, mely a kartellbe be nem I^p. A magas v&mok, 
inelyekkel a monopolimn rendesen kapcsolatos is, folytonos tama- 
dasoknak lesznek kit^ve is az ^am b&rmely m&s rendszabaly meg- 
kiserl^se elott k^tsegtelenul a magas v&mok nyujtotta oltalmat fogja 
a monopoliumtol megvonni. 

Mindezek azonban inkabb csak pillanatnyi behatassal birnak. 
Itt is ugy van, mint csaknem az osszes t^rsadalmi jelens^geknd, a 
hoi a szervezett hatalom all szemben a szervezetlen batalommal, A 
szervezetlen hatalom a kozos ^rdekek felismer^s^nek egy pillanatA- 
ban egyesul es fenyegetoen emeli fel kez6t, de ez a pillanat ^ppen 
elegendo, bogy a szervezett hatalom visszavonuljon 6s czeljainak 
megvalositasat nyugodtabb idokre halaszsza. A fogyasztok fenyege- 
tesei, a kozons^ panasza, testuletek tiltakozo szavai, neha ugyan 
hallhatok es n^ha kisebb-nagyobb eredmenyeket el is 6mek, a 
kartell azonban folytonosan mfikodik is lassan, de biztosan emeU 
az arakat. Legkevesbbe lesznek tehat ir&nyadok a kartellek arpoliti- 
kaj&nM az &ltalanos humanitasi motivumok is a kozv^lem^ny szava 
csak annyiban lehet befolyassal, a mennyiben a l^rtell ma- 
gasabb megadoztat&stol avagy mas illami repress&Ii&ktol fd. Nem 
aU az^) bogy a bev&sarlasi es fogyaszt&si szovetkezetek is k^pesek 
a monopolosok 4rpolitikajara pressziot gyakorolni. Ezt mar elm^le- 
tileg is kizartnak kell tartani, mert hiszen az arakra csak verseny- 
vaUalatok k^pesek befoly^st gyakorolni, a bevAs^l&si es fogyasztasi 
szovetkezetek pedig m^g soba is sehol nem emelkedtek arra a 
magaslatra, bogy a nagyiparnak versenyt tamasztottak volna. Meg- 
erositi ezt az a siralmas szerep, melyrol a kulonbozo bevasAr^isi 
szovetkezetek (Einkaufsgenossenschaften) tettek bizonyit^kot a nemet 



1) A mit pi. oly kival6 szakir6, mint Grunzel, i. m. 133. lap, mond. 



Digitized by 



Google 



158 

kartell-enqueten, a hoi kifejtett^k, bogy hi&ba rim&nkodtak a rajna- 
westfaliai szensyndik&tushoz, hogy a keresked6k megkerulese^l 
veluk egyenes osszekottetesbe l^pjenek.^) 

Eddig arrol volt szo, hogy eg^szen abstrakte v6ve, milyen a 
monopolium arpolitikaja. De e szakasz elej^n azt is kifejtettak, 
hogy a tenyleg folyton ujbdl keletkezo verseny, a surrogatumoktol 
valo f^lelem es a lappango verseny is ennek megvalositds&ban 
oket megakadalyozza. L^ssuk tehdt, hogy a valos&gban mikepen 
alakul a kartellek is trustok Arpolitikaja, tekintet nelkul arra, hogy 
monopolium birtok&ban vannak-e, vagy nem. 

A kartellek ds trustok keletkezese ^s elterjed^se 6ta» tefaat a 
80-as evek elej^tol. az aruk egy nagy r&zenek az ara vagy ha- 
nyatlott, vagy csup&n lenyegtelen valtozast mutat. Igy a nyers 
czukor Ara Nemetorsz&gban I dz-k^nt 1884-ben 43*44 m&iica vcJt, 
1903-ban 18*19 m&rka, a finomitott czukor ugyanezen idoben 62 
mark&rol 53 m&rkara hanyatlott, a petroleum &ra korulbelul val- 
tozatlan maradt, b^r mas orszagokban, igy Amerik&ban, Ausztii^ 
ban, Magyarorszagban jelent^kenyen hanyatlott, a nyers vas ezen 
husz evi iddkozben alig nehany szSzalek emelkeddst mutat^) 

Ennek daczara ugy a tudom&nyban, mint pedig a fogyasztok 
kor^ben megerosodott azon hit, hogy a kartellek es trustok az 
arakat jelent^kenyen emelt^k.') A kerdes azonban nem vonatkoz- 
hatik az absolut Aremelked^sre vagy hanyatlasra, hanem arra, 
vajjon az eloallit^si koltsegek 6s elad^si ar kozotti kul5nbdzet 
emelkedett-e, vagy hanyatlottak volna? Vajjon az &rak megfeld- 



Konlradiktorische Verhandlungen 1 , 210. 6s k6v. lap, valaraint 
ir., 406—408. 1. 

2) Ldsd Vierteljahrshefte zur Statistik des Deutschen Reichs. Her- 
ausgegeben von k. Stat. Amt. 1904. f. Heft, zur Statistik der Preise. 
Durchschnittspreise fflr die Jahre 1884. bis 1903. 

3) Prof. Kinley a Chicagoban 1898. szept. 13. 6s l6-5n tartott trust- 
konferenczidn kozSlte az aremelked^sre vonatkoz6Iag a kdz5ns6gt61 kapott 
feleleteket 452 megk6rdezett azt feleltc, hogy az drak a trustOk 16trej6vc- 
tele 6ta emelkedtek, 22 szerint hanyatlottak, 15 szerint vdltozatlanok 
maradtak, 15 szerint hull^niz6ak voltak. L^sd Chicago Conference on 
Trusts. Chicago, The Civil Federation, 1900. 530-533. lap. 



Digitized by 



Google 



159 

tek-e a piaczi helyzetnek» a konjunkturaknak, avagy semmi egye- 
bel sem kepeznek, mint egy mesterseges felszoktetest ? 

A trustokre vonatkozolag J. W. Jenks tan&r az Industrial 
Commission megbiz&siiboP) ot arura, nevezetesen czukor, whiskey, 
petroleum, vaslemez 6s acz^ldrotra vonatkozolag tett ilynemu kuta- 
tasokat. Osszehasonlitotta a nyers aru 6s kdszSru kozotti kulonboze- 
teket az utolso esztendoben 6s a kovetkezo eredmenyekre jutott. A 
czukorn&l a nyers es finomitott czukor kozotti kulonbozet (margin) 
a trust 16trejovetele elott hanyatloban volt, a trust letrejovetele 
utan folytonosan tSgult, mindaddig, mig a rendkivul magas &rak 
kihivtak a versenyt. A versenyv&llalatok beolvaszt^sa vagy kiszori- 
tasa utan a margin meg nagyobb lett, mi termeszetes okkX abban 
leli, bogy a verseny alatt szenvedett vesztes6geket kiheverni akar- 
tak. ^rdekes megjegyezni, bogy a nyersczukor &r4nak emelkedes6- 
vel a margin meg nagyobb mertekben emelkedik; ez kulonben a 
szabad verseny korszakaban is igy van, mert a finomit&si eljaras 
kozben nagyobb 6rteku nyersaru v6sz el, az aremel6s azonban 
rendesen sokkal nagyobb, mert a kartellek es trustok a rendkivuli 
aremelkedeseket szeretik a nyersaru emelked6s6vel indokolni. Az 
arak ^llandosSgot nem mutatnak s reszben az ujonnan keletkezo 
verseny, reszben a vilagpiacz befoly&sa alatt jelent^kenyen hullam- 
nak. A whiskey ftrak, melyekben szint^n egyetlen egy nagy trust 
uralja a piaczot, szint^n folytonos hull^mzast mutatnak, a szerint 
vajjon ujabb versenytSrsak 6s ujabb combindtiok jonnek-e 16tre; 
a rovid uralmi ido tudataban a whiskey trust a helyzetet az arak 
rendkivuli emelese Mtal gyakran zsakmanyolta ki, mire azutan 
rendkivuli visszaes6sek kovetkeztek. A petroleum hra a 60-as 6vek 
ota folytonos hanyatlast mutat. A nyers 6s finomitott petroleum 
kozotti kulonbozet a petroleum-trust alkotasa ota je]ent6ktelen ha- 
nyatlast mutat, b&T a mell6kgyartmdnyok ^ranak emelkedese a 
kulonbozet nagyobb hanyatlas^t indokolta volna. Hogy az eloalli- 
tasi arak mily m6rt6kben hanyatlottak es a trust mily kevesse ko- 
vette a lehanyatlott eloAUit^si kolts6geket legjobban bizonyitjak a 
Standard Oil Co. osztal6kai. 1882-ben 5V4^Vo, 1883-ban 6^^, 1884- 
ben 1070. 1885-ben llVo^/o, 1888-ban 127o, 1889-ben 17Vo, 1895- 



1) L. Preliminary Report. Vol I. Part I. 39—57. lap ^s Jenks, The 
Trust Problem 131. 6s k6vetkez6 lap. 



Digitized by 



Google 



160 



ben 31%, 1896-ban 33%, 1899-ben 33%, l901-ben 487o osztale- 
kot fizettek. Ez termeszetesen jo r&zben csakis a finomitasi kolt> 
segek folytoDos hanyatl&sa utj&n magyarazhato meg. A vaslemez 
fe aczeldrot ira, melyekben szint^n egy-egy trust uralta a piaczot 
az United States Steel Corporation alkotasaig igen emelkedett, ugy- 
szinten a margin, bar nem azon ar^yban, mint a nyers &Tvk. Az 
arak mindezen ^rukban a petroleum kiv6telivel folytonosan a leg- 
nagyobb hull^mzSst mutatjSk, a ml nemcsak a verseny kulonbozo 
nagysag^nak, hanem a valtozo vamtarifaknak is kovetkezm^ye 
volt. Megemlitendo, hogy a hustrusl*) 1896-t61 1899-ig a bus ara- 
kat korulbelul 60— 90Vo-kal emelte olyannyira, hogy a hustrusttal 
szemben specialis tdrv^nyek hozataldrol volt m^r szo. 

Minden tulzas az arpolitika teren azonban megboszulja magat 
vagy az altal, hogy kihivja az ujabb versenyt s vele egyutt a tul- 
termelest, a mely bukSsokkal szokott egybekotve lenni, vagy pedig 
az altal, hogy a keresletet desorganisalja s folytonos huUamzasok- 
nak lesz szulook&va. A trustok nagy r^sze a legujabb idokig ket 
v^glet kozott mozgott; vagy egyedul l^v^n a piaczon rendkivul 
magas 4rakat tartott, vagy pedig verseny&rakon adott el, melyek 
az eld&llitisi koltsegek szinvonal&n mozogtak, hogy a versenyvalla- 
latokat megad^sra kenyszeritsek. Az eddigi tapasztalatok azonban 
azt mutatj&k, hogy kizsakm^nyolo ^rszab&sok csak rovid ideig tart- 
hatjak fenn magukat. Ezt fejezte ki az Industrial Commission, mely 
tdbbek kozott azt mondja: »The testimony of substantially all of 
the combination men is to the same effect — that unless a com- 
bination has either some natural monopoly of the raw material, 
oris protected by a patent, or possibly has succeeded in developing 
some very popular style or trade marks or brands, any attempt 
to put prices at above competetive rates will result eventually in 
failure although it may be temporarily successful. On the other 
hand by securing control of trade marks, or by creating a demand 
for certain brands trough skillful advertising, very material advan- 
ces in prices may often be made.(( 

A trustokrol tehat nem lehet mondani, hogy az &rak bizo- 
nyos SUandosag^t bizlositottSk volna. Ez konnyen magyar&zhato 



1) United States Packing Co. 



Digitized by 



Google 



161 



meg ama gyors ^talakul&sokbol, melyeken a trustok keresztui men- 
tek. Ujabb trustok keletkez^s^n^l emelni kellett az arakat, hogy az 
overcapitalization kovetkezteben feleresztett alaptoke megkapja a 
maga osztalekat, ki kellett zsakm^yolni a monopoliumot, mert arra 
kev^ kilatas nyilt, bogy sok4ig egyedul maradjanak a piaczon. 
Ezen folytonos amalgamatiok ^s dissolutiok kozben az &rak ug}'an- 
azon niveaun nem maradhattak. Kilatas van azonban arra, hogy 
mihelyt az atalakulasok befejezve es minden iparagban a sz&mot- 
tevo erok egyesitve lesznek, akkor allando arpolitika v&rhato a 
trustok reszerol. Az utolso evek tanulsagai maris v&Itozast hoztak 
letre e tekintetben. Az United States Steel Corporation arpolitik^ja 
mindeddig igen konzervativ volt es pi. az 1902. ev nyar&n kiiitott 
strajkot nem hasznalta fel aremelesre, a mi ismet jelent^keny Sr- 
hullamzasokkal es nagy vesz^lyekkel lett volna kapcsolatos. A vas- 
arak a legnagyobb ^llandosagot mutatj^. Igy a sinek tonn&ja az 
1901., 1902. es 1903. evekben allandoan 28 dollaron allott, a vas- 
gerendak ara 1901. ota (az 1901. ev nehany honapjatol eltekintve) 
1-75 cent, vaslemezekben es drotszegekben pedig, melyekben a trust 
uralnia feltetlen a trust alkotasa ota, (1901.) daczara a nyersterme- 
kek dragulas^nak, az arak hanyatlottak.^) Hasonio ^Uandosagot 
mutat az amerikai petroleum-piacz is, a melyben a finomitasi ipart 
mar evtizedek ota a Standard Oil Co. monopolizalja. 

A kartellek eddigi arpolitikaja elt^r a trust oketol. A trustok 
mindig tamadolagosan leptek fel vei-senytarsaikkal szemben, mert 
csak teljes monopolium eseteben remelhettek oly arakat, melyek a 
feleresztett alaptoke megfelelo kamatozasat biztositottak, e mellett 
meg a reszvenytoke minel gyorsabb visszanyerese volt a czel, mely az 
amerikai ipari vallalkozas huUamz^sa es orokos harczai kozott biz- 
tosnak sohasem tekintheto. Kulso tamadasoktol nem kellett f^lnie, 
mert hisz ez ellen a magas vamok megvedtek, esetleges belso tama- 
dasok elleneben pedig annal jobban vedekezhetett, minel nagyobb 
tartalekok felett rendelkezett, melyeket monopoliumanak gyakorlSsa 
idejen gyujtott. Az amerikai piacz folytonos fejlodese es tagulasa, 
a nagy vaUalkozSsi kcdv, nyers anyagokat szolgaltato forrasok foly- 

1) Lasd : L. (jlier. Die neiicste Entwicklung der anierikanischen 
Eisenindustrie. Jahrbuch fur (iesetzgebiing, Verwaltimg iind Volkswirth- 
schaft, 1903. IV. 44—45. oldal, vahuiiint »Tlie Iron Agew (Ne\v-York\ je- 
lent^eit. 

Dr. Nddns: A kartellek 6.s tru.sU>k kfird^sc. H 



Digitized by 



Google 



162 



tonos felfedezese az Unio oriasi teruleten meg azt is kizartak, hogy 
mersekelt arpolitika mellett versenytars nelkul maradhasson. Az 
amerikai semmit sem tekinthet consolidaltnak es azert a pillanatnyi 
helyzeleket minden aron kizsakmanyolja es rendkivul magas ar- 
szabSsok utan az arnak 50 — 100%-kal valo hanyatl4sa nem tarto- 
zott a ritkasagok koze. Egeszen maskepen all a helyzet az europai 
kartelleknel. Mindenki egyetert ugyan abban, hogy a kartellek az 
arakat emeltek, illetve az eloallitasi koltsegek hanyatlasa daczara le 
nem szallitottak, de olyan tulzasokba nem estek es nem is eshettek, 
mint a trustok. Ez onnan van, mert a kartellek letrejovetelenek es 
mukodesenek elofelt^telei egeszen m^sok. A kartellek igen kevesse 
vannak a tamadolagos fellepesre berendezve es csakis akkor jonnek 
letre, ha minden szamottevo ero egyesitve volt. European alig 
fordult elo eset, hogy valamely kartell direct megbontasara, illetve 
nyeresegeiben valo jelentekeny reszesed&s czeljabol vallalat jolt volna 
letre ^s a magas kartell-arak eppen ennek folytan a verseuyarak 
niveaujara estek volna vissza. Ez ugyan megtortent szamtalanszor, 
de nem azert, mert egy uj vallalat keletkezett, hanem azert^ mert 
egy-egy szamottevo vallalat a kartellen kivul maradt, vagy mert a 
kartell, belso egyenetlensegek kovetkezteben, felbomlott. A kartellek- 
nek, hogy ugy mondjuk, flligran szervezete nem birja el a tama- 
dasokat es azert tartozkodnak attol, hogy a t^madasokat kihivjak. 
A rajna-westfaliai szensyndikatus, a mely a saj^t termeszetes fo- 
gyaszt^si teruleten, miutan a sz^llitasi koltsegek a szennel az am 
ar&nak 20 — 30%-it teszi ki, monopoliunimal bir, az 1900. ev fo- 
lyam^n beallott szcnhiany idejen 4rait a vilSgpiaczi arakon alul 
tartotta, viszont azonban a szen aranak 1901 — 1902. evekben valo 
hanyatlasa idej6n az arak reductioja nem kovette a vilagpiaczi ara- 
kat. Igaz ugyan, hogy a syndikatus eloljarosaga ebbe a helyzelbe 
azert kerult, mert vevoit arra kenyszerilette, hogy a szuksegletuket 
az egesz evre vegyek meg es a baisse idejen azokkal szemben, kik 
nem mentek be ezen kotesekbe, tovabbra is ugyanazon konsequens 
magatartast tanusitotta, mert nem akarta, hogy a syndikatus allando 
vevoinek rovasara azok elonyos helyzetbe jussanak, kik csak idorol- 
idore fordulnak a syndikatushoz. A baisse idejen a syndikatus ve- 
zetoinek kijelentese szennt kulonosen az6rt is nem szallitottak le az 
arakat, mert a kereslet ennek kovetkezteben meg jobban hanyatlott 
volna azon remenyben, hogy tov^bbi ares^sek varhatok. A banya- 



Digitized by 



Google 



163 



tulajdonosok a syndik&tus vezetdinek azt a szemrehanydst ieiiik, 
hogy a konjunktura idej^n nem haszn&lta ki kell6k^pen az &rakat» 
a fogyasztok pedig, hogy az &ltal&nos baisse idej^n a magas arakhoz 
ragaszkodott. Ezen utobbi felfogas azonban nem altal&nos fean^met 
kartell-enqueten voltak vallalkozok, a kik kijelentett^k, hogy a kosz^n 
aranak tov4bbi lesz^IIitasa m^ jobban kiele^tette volna a vMs&got, 
merl ez kulonbozo irukban tov^bi 4res&t vont yoina maga ut^.^) 
A n^met nyersvassyndik&tusok a 90-es 6vek folyam&n tartozkodtak 
az 4rak tulhajt&s^tol, b&r ez konnyen modjukban allot! volna. 
EUenben az 1899—900. es 1901. 6\ folyam^n a kik&zit6 ipar- 
agakban altalanos a panasz a tulmagas arak miatt, melyek a bel- 
foldi gy&rak versenykipess^^t a kulfolddel szemben veszelyeztetik. 
A hosszabb idore tortdnt kotesek e tekintetben nem sokat segitettek, 
mert a k5tesek azon zarad^kot tartalmaztak, hogy a koszen ^s ^r- 
czek ar&nak emelkedese eseten a nyersvas^rak is megfeleloen emel- 
kednek. Az ujsagipar-syndik^tus (Druckpapier-Syndikat) magas arak 
idej^n jolt letre es fotorekv^s^t k^pezte ezen magas arak fentart^sa. 
Mlnthogy ezt a hanyatlo kereslet mellett nem tehette, azon alter- 
nativa elott allott, hogy vagy az arakat leszMIitja, vagy pedig a 
termelest megszoritja. A kartell mindkettot tette meg 6s a konjunk- 
tura javul&saval az arakat israet emelte. Midon az 1901. ev folya- 
man az arak ism^t jelent^kenyen hanyatlottak, mert az elobbi 
evbol nagy mennyisegu ujsagpapiros maradt a kiadokn^l felhaszna- 
latlanul, a syndikatus az 1902. evre valo koteseknd a vevoket k^ny- 
szeritette, hogy vagy az eddigi szokSsos mennyis^geket veszik at az 
alacson}' napi &ron, vagy pedig kisebb mennyisegeket magasahb 
aron ; a syndikatus felvaltva tette ezt kuldnbozo kiadokkal szem- 
ben es ezen engedmeuy fejeben azonban a vevoknek koteleznie kellett 
magokat, hosszabb idon belul kizarolag a syndikatusnal v^sarolni 
(Fusions- Vert rag), kulonben papirostcsak magasabb aron kaphattak.'^) 

1) Lasd : Kontradiktorische Vcrhandlungeii uber Deutsche Kartclle. 
l^erlin 190*1 6s 1904. Fr. Siemenroth. Egy czementgyAros azt mondja : 3^Es 
unterliegt gar keineni Zweifel, dass cin weitcres Siiiken der Kohlenpreise 
ein weitcres Herabgeben der Zementpreise zur Folgc gehabt liatle. Die 
Zenientindustrie, soweit sie nicht kartelliert ist, katte keinen Nutzen da- 
von gchabt.« Egy g^pgy^ros pedig azt mondja: »Was Herr S. von der 
Zenientindustric insbesondere erwahnl hat, wird ebenso auf verschiedene 
Indiistrien Anweiltiung (inden.c 

2) Liisd inindezekr(51 Contradiktorische Verhandhmgen IV. kotetet. 

11* 



Digitized by 



Google 



164 



Hogy a kartelleknek railyen befoly^sa van az arakra, erre 

szolg^ljon a magyar kartellek kor^bol p^ld^ul a kovetkezo tablazat, 

mely a legfontosabbtdmeg arukat oleli fel es az utolso 10—15 

6vrdl szol : 

Kartellben Kartell nelkul 





legmaga- 
sabb 


legalacso- 
nyabb 


legm^a- 


legakcso- 
nyabb 




& r 


a k k O 


r o n d k b 


a n 


Czukorfinomitvany 


60 


43 


42-50 


38-50 


Nyers szesz 


51 


37-50 


41 


28 


Finomitott szesz 


56 


44 


43 


32 


Finomitott petroleum 


42 


33 


30-50 


28 


Rud vas 


22-80 


18-50 


16-50 


16 


Vasuti sin 


20-50 


19-50 


16-80 


16-80 


T^gla 


36 


36 


48 


24 



(Az arak a szokasos egysegekre 100 hi. %, 100 kg., tonna 
sib. vonatkoznak ado & tart^ly nelkul.) 

A kartell befolyas^t a nyers es finomitott aruk kozotti ku- 
lonbozetre (Preisspannung, margin) a magyar czukorkartell elso 
korszakabol eredo artabl^at mutatja. A kulonbozel volt: 



1891. 


oktober 


4-45 forint 


1892. 


januar 


712 „ 


1892. 


oktobei- 


8-75 „ 


1893. 


janu^r 


8-33 „ 


1893. 


oktober 


9-30 .. 


1894. 


januar 


10-05 „ 



1894. elejen a czukor-kartell felbomlott es a finomitasi ku- 
lonbozet 1894. szcptembereben ismet 4 frt.-ra hanyatlott vissza. 

A nagy syndik^tusokon belul is az arpolitikat illetoleg ellen- 
t^tes aramlatok mutatkoztak a kisebb uzemek, melyek magas 
eloallitAsi koltsegekkel dolgoznak, a konjunktura kimeletlen kihasz- 
nfilAsAt kovetelt^k, a nagyobb uzemek, melyek messzebbre \ki- 
tak, ink&bb a merseklet mellelt foglaltak allisl, nehogy a tulma- 
gas iirak ulAn visszaeses kovetkezzek be. A kis uzemek sokszor 
csidoilva lAtt&k azulan, hogj* meg a mersekelt arakat sem lehelett 
sokA fentartani es hogy a konjunkturabol kello hasznot nem 
huztak. 



Digitized by 



Google 



166 



A karteliek arpolitik&j&nak egy nagy hibajakepeii rojjak fel, 
bogy a baisse idej^n nem szallitja le aranylagosan az arakat, ha- 
nem az arak hanyatl^sat feltartoztatja. A kartelleknek erre a nye* 
reseg emel^ mellett egy^b okaik is vannak. Azok t. i., a kik 
hosszu iddre csin^ltak kot^seket, a mibe rendeseii a kartell keny^ 
szeritette be oket, rosszul j^rn&nak es azon versenyt^rsaikkal szem- 
ben, kik nem fedeztek magukat, a versenyt nem ^hatn&k meg. 
Altalaban mondani lehet azt, hogy v^lsAgok idejen a karteliek ar- 
politikaja sokkal m^rs^keltebb, mint a szabad versenyben levo 
valIalkoz6k6 ; ennek oka foleg abban rejlik, hogy a karteliek egy 
resze, kulonosen a vas-, aczel- es koszeniparban szeretik a hosszu 
koteseket is ennek kovetkezteben, ha az aruhiany be is all, a 
kartell nem mehet fel az Srakkal, mert rendesen vevoinek a szuk- 
seglete mar amugy is fedezve van & egy rendkivuli Sremelesnek 
amugy sem volna semmi hatalya. A szabad versenyben levo ipar- 
agakban ellenben az arak emelked^se eseten mindenki siet magat 
minel nagyobb mennyis^gu ^ruval eMtni, a mi az arakban rovid 
idon belul rendkivuli emelked&et idezi fel.*) 

Az arak emelesenek technikai keresztulvitele tobbf^lekepen 
tortenhetik. Tortenhetik egyenesen az arak emel&e ^Ital ; a kar- 
teliek rendesen fokozatosan, a trustok ugrasszeruen emelik az ara- 
kat. Aremelesnek tekintheto az arak le nem sz^llitasa az eloallitasi 
koltsegek csokkenese daczira, tovabb^ az eddiginel kedvezotlenebb 
fizetesi felt^telek behozatala, valamint rosszabb minosegek szalli- 
tasa. Ez utobbi kulonosen az ugynevezett sortirozott aruknal lehet- 
seges, a hoi ujabb es a fogyasztokra nezve kedvezotlenebb oszta- 



1) A. E. Sayous, La crise Ailemandc de 1900—1902. Paris (Larose), 
inelyben a n^meteket is felQlmul6 alaposs^ggal, f61cg a franczia kereske- 
delemi konzulok jelentdseire t^maszkodva vizsgalja a vas-, acz61- ^s sz6n- 
ipar helyzet6t az 1900— 1902-iki v^ls^g idejen, bebizonyitja, hogy a vas- 
ipar bizonyos agaiban, rnelyek valamennyien a iiyersvas-syndikatiist6i 
egyenlS 5rak nieliett szerezt6k be a nycrs drut, az arenielkcd^s azon 
czikkekben, a melyek karleliben voltak az 1897., 1898. 6s 1899-ik 6v fo- 
lyaman 16—25 %, azon czikkekben pedig, a melyek kartcllben nem vol- 
tak, 37—63 %-ot tett ki. Az 1900-iki valsag idejen g^pcsavarokban az 
emelked6s 157 %-ot, anyacsavarokban 150 % ot, ekecsavarokbaii 97 Vo-ot, 
mig ellenben a rendes apr6 esavarokban az aremelked^s csak 39 %-ot 
tett ki ; az eiobbi harom ^niczikk nem volt kartcllben, ez utobbi ellenben 
kartell uralnui alatt ^lott. 



Digitized by 



Google 



166 



lyozasok tdrt^nnek. Azzal is vadolj&k a kartelleket, hogy a termeles, 
avagy az elad^sra kerulo mennyiseg megszorit&sa altal mestersege- 
sen ideznek elo Aruhidnyt^), hogy igy a jelentekeny aremelkedest 
indokolhassak. Ilyenkor tortenik meg, hogy a vevo a megvett 
mennyisegn^l kevesebbnek szallit&saval kenytelen megelegedni, ha 
csak jo labon akar ^Ini a kartellel. Sot a nemet kartell-enqueten a 
vas- es sz^n-kartellek t&rgyaI4sa alkalmaval kitunt, hogy a tovabb- 
feldolgozok sokszor hi^a fordultak a kartellhez arueri, onnan azl 
a valaszt nyertek, hogy tobb elado aru nincsen ; oly eset, mely a 
szabad verseny korszakaban nehezen k^pzelheto. 

Ennek kovelkezm^nye, hogy a vallalkozok azon czikkekbeD, 
melyek a termeleshez nelkulozhetetlenek, mint a vas es koszen, 
szuks^gleteikn^l nagyobb mennyis^gre csin^lnak koteseket, csakhogy 
uzemeik folytatasahoz nelkulozhetetlenul szuks^ges anyagok felett 
kello mertekben rendelkezhessenek, mi az ^rakra meg inkabb hat 
emeloleg. Az aremeles tov^bbi modozata szaraos kartell ^tal 
kovetett azon eljAr^s (igy tesz p^ldaul a magyar szeszkartell), bogy 
az aremelest elore hirdeti, minek folylan a fogyasztok, nehogy 
kesobb magasabb arakat legyenek kenytelenek fizetui, nagy be- 
vasarlasokat tesznek, a keszletek apadasa folytan az arakat azutan 
csakugyan lehet emelni.^) 

A hosszu idore valo kotesek, melyekre a karteliek vevoikel 
kenyszeriteni szoktak, szinten az arak emel^set szolgaljSk. Ha ter- 
mel^siik egy nagy reszet elore eladtak, akkor a fenmaradt mennyi- 
s(Jg arat nagy risico nelkul konnyebben emelhetik. A rajna-west- 
faliai kokszsyndikatus^) 1900-ban, a niikor a koksz ara 14 markaii 
allot t, csakis azoknak adolt el kokszot, kik szuksegletuket az 1900. 
6s 1901. ivre beszereztek es ezen 6vekre 17 markaban sz&milotta 
a koksz arat, a kik pedig ily arban csak 1900-ra akartak vasa- 

M Kisennoth, Kohlcnnoth. 

2) Hogy egy e\6re hirdetett i^remelesnek a kereslctre niilyen stiiim 
lal6 hati^sa lehet, azt classikiisan bizonyitja a kSvetkezo eset. A Tinn*^ 
1903. okt6ber<?ben kozhirr^ tette, hogy az Encyclopaedia Britlanica 19" 
deczember 19-ig a r<?gi aron, vagyis 28 font^rt 6s r^szletfizet^s melletl 
adatik el, azontul ciiak t^l fonlc^rt ^s k^szfizet^s ellen^ben. Az utolso hat 
h^ten ^llit61ag sokkal tfibb p61danyt adtak el, mint a lexicon megjelen^ 
6ta eltelt 23 esztend6ben, allit61ag 1^ 2 millio kOtetet, mi az Encyclopaedi:' 
Brittanica terjedelmc niellett korulbelul niegfelel 50,000 p^Idanynak. 

3) L;lsd Kontradiktorische Vcrhandlungcn (562. lap. 



Digitized by 



Google 



ler 



rolai, azokat ertesiteltek, hogy 1901-ben egyaltalaban nem kapnak 
kokszot, vagy csak 20 mdrk&n feluli ^rban. A hosszu idore valo 
eladasoknak azon h&tr^nya van, hogy a kozvetito kereskedelem 
maganak fix aron nagy mennyis^geket kothet le 6& az arakat rend- 
ki\iil emelheti, a mint ez a n^met szfekereskedelemben meg is tor- 
tent. Viszont vannak karteliek, a melyek a hosszu idore valo kotest 
tagjainak egyenest megtiltj&k ; igy a magyar szeszkartell egyezm^nyei 
ertelmeben a tagoknak fmomitott szeszben 3 honapn&l hosszabb 
idore koteseket csinalni nem szabad. Ennek ^rtelme az, hogy a 
kartell a kulonbozo evadokkal j^ro aremelked^st ki akarja zsak- 
nianyolni es a fokozatos aremel^s eg^szen illusorius volna, ha na- 
gyobb mennyisegekel elore hosszabb idore adn^nak el. UgyanezM 
tiltva van a kotott mennyisegek atvetelenek prolongStioja. 

Az arak allandosit^sanak egy modja, hausse vagy baisse clau- 
sulak beiktatasa a kotlevelekben es az u. n. marche a echelles, 
vagyis fokozatos irskala. Ez utobbi abban ill, hogy hosszabb idore 
lorteno kotesekn^ az ar annyiban szenved viltozasl, a mennyiben 
az illeto Aru eloallilasahoz sziiksegelt valamely anyag araban vil- 
tozas torlenik. Ez dltal az elado garantilja, hogy a maga reszerol 
az ar valtozatlan fentartasira fog torekedni, misr^szt azonban 
fedezi magat hausse eselere ds vevojet baisse eset^re, hogy toluk 
nem fuggo konjunkturak nekik nagy vesztes6geket ne okozzanak. 
Uy egyezminyeket tart fenn a ))Comptoir metallurgique de Longwy« 
a nyers anyagban torteno hosszabb kotesekben, raelyekben a koksz 
aranak emelkedese, vagy hanyatlasa a mindenkori eladasi arakba 
beszamitasba jon. Elofordulnak hosszabb kot^seknel hausse ^s 
baisse clausulak tisztan az eladott iruk iranak valtozasa esetere, a 
mely esetben az arvallozas egy bizonyos szizalekos resze beszami- 
ttisba nem jon. Nemely nemet vaskartell k6tleveleil)en is foglaltatik 
hausse vagy baisse clausula azon esetre, ha a koksz vagy szen 
araban valtozas tortennek. Emlitesre erdemes, hogy a rajna-west- 
faliai vassyndikatus egy absolut hausse clausulit alkalmazolt a nyers 
vas arinak barmily okbol tort^nendo emelkedese esetere, egy baisse 
clausulat azonban felvenni a kotlevelekben nem volt hajlando. Ez 
is mutatja, hogy egy-egy kartell milyen fdldnyt gyakorolhat a 
fogyasztok felett. 

Mindezeket osszegezve, a kartellek es trustok arpolilikajira 
vonatkozolag a kovetkezo eredmenyekhez jutunk : 



Digitized by 



Google 



168 



A kartellarak tapasztalat szerint viszonylagosan es atlagosan 
magasabbak, mint a milyenek a versenyirak volnanak» kiv^e a 
vMs^gok rovid, mulo idej^t/. a mikor is a szabadon versen^zok 
arai magasabbak. 

Az arak a kartell letrejovetel^vel fokozatos emelkedest mutat- 
nak, a kartell felbomlasaval pedig hirtelen visszaes&t szenvednek. 
A kartell felbomlasa utani arakbol konnyen meg lehet allapitani a 
kartellarak es a szabad versenyarai kozli kulonbozetet. 

Az arak az eloallitasi koltsegek emelkedesevel az emelkedes 
aranyinM nagyobb mertekben emelkednek, mert ezen korulmenyt 
ujabb jelentekeny aremelesre hasznaljak fel, ugyszinten a nyersaru 
aranak emelkedesevel is; mindket esetben azonban azok hanyatla- 
saval aranylagosan kisebb mertekben hanyatlanak. 

Hausse idejen a kartell arpolitik^ja mereekelt, baisse idejen a 
hanyatlast sokaig feltartoztato.^) 

\z arak hullamz&sa lassu es rendesen elore jeleztetik. 

A trust ^rak ugrasszeru valtozatokat mutatnak a monopol- 
arak es eloallitasi koltsegen aluli eladasok kozott. 

Min^l consolidaltabb valamely trust, annal mers6keltebb ar- 
politikat uz, annal allandobbak az arak. 

Minden egyebre vonatkozolag ugyanazt lehet mondani mint 
a kartellekrol. 



XII. 

A kartellek rs trustolc hatdsa a fofji/asztdkra. 

A kartelleknek es trustoknek a fogyasztokra gyakorolt hatasa 
teljesen arpolitik&juknak megfelelo/^) A fogyasztok magatartasa a 
kartellek es trustokkel szemben a szerint mas es mas, vajjon a 
mindennapi elethez szuksegelt czikkek fogyasztoi, avagy kozvetlenul 
a termeleshez szuksegelt czikkeke, vagyis vajjon nagyban vagy 
kicsinyben fogyasztjak-e az illeto aruczikkeket. Amazok teljesen 



1) Zu Baissc-Zeiten ist das Kartell ein Fallschirm, mondjak a nc- 
metek. 

2) Kzen szakaszt 6ppcn ezert csakis dttekinthct6s6g szempontjdbi^I 
valasztottuk el az cl6bbit61. 



Digitized by 



Google 



169 



vedtelenek, mert szervezve nincsenek es legfoljebb a kozvelemeny 
utjan hallattathatjak szavukat; emezek kisebb szamuknal es kozos 
erdekeiknel fogva ezen arpolitik&val szemben v&lekezhetnek. A v6de- 
kezes modja rendesen az, hogy collective l^pnek fel es pedig be- 
vasarlasi szovetkezetet alkotnak, mely azut^ ugyanazon kedvez- 
menyekbeii r^szesul, mint a nagy kereskedelem. Ez altal inkabb a 
nagy kereskedelemnek arthatnak, mintsem a kartellek vagy trustok 
arpolitik&jaiiak, mely legfeljebb egy versenyvallalat felallitasaval 
valo fenyegetodzes behatasa alatt enyhul. 

Hogy a fogyasztok raennyiben szenvednek a kartellek es trus- 
tok arpolitikaja alatt, arra vonatkozolag nehany kiserletet tehetunk. 
Egesz vas- es Kmiparmik ^vi termelesenek erteke, mely koruU)elul 
fedezi szuksegletunket & elelmiszer iparunk utan a legnagyobb Cr- 
icket termeli, korulbelul 180 millio koronara teheto.^) Hacsak egy 
10%-os aremelest tetelezunk fel, hkv az uj vaskartell megalakulasa- 
kor az aremeles magasabb voll,*^) ugy ez a fogyaszto kozonsegnek 
18 millio koronajaba kerul. A magyar szeszkartell a szeszarakat az 
1903., 1904-iki campagne-ban mintegy 10 koronaval emelte daczara 
annak, hogy ugy a burgonya, mint a kukoricza, mint a repater- 
m6s kiel^gito volt es igy ezen aremeles csakis az allami kontingen- 
talassal kapcsolatos kartellnek lehet tulajdonitani. Magyarorszag 
osszkontingense kereken 800.000 hi. leven, a fogyaszto kozonseg a 
kartell arpolitikaja ^Ital mintegy 8 millio koronaval lett megter- 
helve. Az osztrak, magyar es nemet czukorkartelleknek a nyeresegei, 
melyeket honapokig vitattak a sajtoban, hozza^rlok szerint messzire 
felulmulj^k az allami czukoradokbol befolyt osszegeket levonva a 
kiviteli jutalmakat. Huber^) azt mondja, hogy a nemet czukorkar- 
tell idejeben a nyersczukor ara folytonosan hanyatlott, a finomi- 
tott czukore ellenben valtozatlan maradt. A czukor megdragulasa 
kg.-kent 16 — 18 markat tesz ki, vagyis tobb mint 100 millio mar- 
kat evenkint, tekintve a nemet fogyasztast. A nemet kartell-enque- 

^) Lasd Szter^nyi, i)e moyens de la Politique IndiistricUe en Hon- 
grie et scs resultals, Bpest 1902., Bulletin 'du rinslitut International dc 
Statistique Tome XIII. dciixicme livraison 339. lap. 

*) L5sd a magyar vaskartellr61 sz616 r^szt. 

2) Die Karlelle, ihre Bedeutung fur die Sozial-, Zoll- und 
Wirtschaftspolitik. Referat erstattet an dem II. Wurtl. Handclskamuiertag 
104. lap. 



Digitized by 



Google 



170 



ten^) egy felszolalo azt niondotta, hogy a koszen araiiak 1897-t61 
1901-ig tort^nt foly tonos emelese folytan Breslau varos kiadasai 400.000 
m&rkaval emelkedtek s ezen kiad^si tobblet nelkul a Breslau varos 
kozonsege altal fizetett aUatni ado 8*6 szazal^kkal, a kozsegi potado 
5%-kal lehetett volna kisebb. Breslau varos kozonsegenek osszszuk- 
segleteben pedig a folytonos aremeles 2*3 niillio mdrkat tesz ki. 
Ezen p61dakat folytatni lehetne, de a r&zvenytai-sasagok altal fize- 
tett osztal^kok amugy is eleg vilagosan beszelnek es feltuntetik, 
hogy a fogyaszlok mennyivel adoznak a rnonopolosoknak. 

Grunzel s Rousiers-.), szemben csakiieni az osszes tobbi irok- 
kal, azon allaspontot foglaljak el, hogy a kartellek a fogyaszto k5- 
zonseg erdekeit nera s^rtik. Igy Grunzel^) kovetkezoket mondja: 
))Die Preisvergleichung in den wichtigsten Artikeln zeigt uns sogar, 
dass die Karlellpreise im Inlande fast nie an die Paritat der mit 
Zoll kalkulierten Preise des Auslandes hinanreichen. Ich verweise 
diesbeziiglich auf die im zweiten Teile enthaltenen Kartellschilderun- 
gen fur Eisen, Zucker und Petroleum in 6sterreich-Ungarn.« 

Ez igaz, csak hogy az osszehasonlitas Nemetoi-szaggal tortenik, 
mar pedig mindezen czikkekben Nemetorszagban szinten kartellek 
vannak, melyek az arakat szinten emelik. 

A fogyasztok rcszere igen nagy veszelyt tartalmaz az is, hogy 
a kartell, a mely monopoliummal bir, nem fogja az arakat, a 
szallitasi felt^teleket es a minoseget illetoleg a fogyaszlokat egyenlo 
elbanasban reszesiteni es az amerikai discriminations-nak az egesz 
ipari eletre valo kiterjesztese altal a kartellek es truslok a toluk 
fiiggo egyes vallalkozokat az anyagi ronilasba donthetik. A kar- 
tellekkel szemben mindeddig ily panaszok nem hallatszottak es a 
nemet syndikatusok csakis azokkal szemben tcllek kulonbseget, a 
kik magukat a naluk valo kizarolagos v^telre kotelezni nem akar- 
tak. Ellenben a fogyasztok osszessegevel szemben gyaki^n nagy 
mervu onk^nyesseget lanusitanak. Tobb nemet syndikatus, igy a 
diisseldorfi nyersvas-syndikatus, a vasgerenda-karlell, a Comptoir 
de Longwy kotleveleibcn olyan kikotes foglaitalik, hogj^ uzembe- 
allitas, iizemzavarok. i'lzemkorlatozas, mindennemii vis major, ko- 

^) II. 370. 1. 

-) Idezctt nniveikben. 

■'! f. ni. 133. lap. 



Digitized by 



Google 



171 



szenhiany, felmentik a syndik&tust a sziillMs alol, vagy legal&bb a 
kikotott mennyisegben valo szallitas alol. Joggal mondottak a n^met 
kartell-enqueten, hogy az ilyen kikot&ek egeszen illuzoriussS teszik 
a kotlevelet, mert csakis a vallalkozok akaratatol fugg, akamak-e 
sz^litani, vagy nem. De azt is lattnk az 1900 — 1901-iki vAls&g 
idej6n, hogy egyes syndikatusok ily kdllevelbeli kikotes nelkul is 
megtagadtak az eladott mennyiseg szallitasat ^smi sem mutatja jobban 
a fogyasztok gyenges^^t es v^dtelenseget, mint az, hogy a syndika- 
tusoktol valo feleiniokben senki sem mereszelte jogat kovetelni. 
Masrfezt a kartellek is enged^kenyseget mutattak ott is, hoi nagy 
anyagi aldozatokkal jart rajok nezve. 

A Comptoir de Longwy^), mely a franczia nyersvas piaczot 
moDopoliz^ja, 1900-ban kenyszeritette vevoit, hogy az akkori ma- 
gas kvsik mellett 3 ev tartamara kotesszeruleg fedezzek szuksegle- 
tuket. R5viddel a szerzod^s megkotese ut^n az ^rak rohamos ha- 
nyatlasnak indultak ; a kulonbozo vasmuvek erre megtagadtak a 
szerzodes teljesiteset es a kikotdtt mennyisegek atvetelet, mely oket 
a romlasba kergetle volna. A Comptoir de Longwy-nak kets^gle- 
lenul joga volt a kotlevelekre tamaszkodva a szerzodes teljesiteset 
egesz terjedehneben kovetelni; f^lve azonban ama nagy megraz- 
kodtatastol, melyet ez a franczia vasiparban letrehozhatna es mag^t 
a syndikatust is kozelrol erinthelne, engedekenyseget mutatott, a 
szerzodesek teljesiteset egy ev tarlamara felfuggesztette es enyhebb 
feltetelekkel helyettesitette (ez az u. n. marches intercalaires), sot 
a vevok kerelmere meg ezen egy even tul is alacsonyabb arakat 
szamitotl. Tudjuk, hogy korulbelul ugyanezen idoben a rajna- 
westfaliai nyersvas-syndikatus vevoi ugyancsak azon kerelemmel 
fordultak a syndik^lushoz, hogy a rajuk nezve sulyos kotleveleket 
enyhitse; a syndikatus ezt megtagadta es midon tobben a megva- 
sarolt arut dtvenni nem akartak, a syndikatus oket beperelte. A 
vevok azt a kifogast emeltek, hogy a syndikatus roviddel a nagy 
kot^k utan a piaczi arakat erosen megvaltoztatta, a vevoknek ez 
&ltal nagy kart okozolt es a szerzodes! tulajdonkeppen kijatszotta; 
a birosag azonban ezen ervel^st nem fogadta el es marasztalo ite- 
letet hozott. Ezzel kapcsolatban mondja CoUiez,-) hogy ama nagy 

h Lasd (-ollicz i. m. 104. 1. 
^ I. ni. 104. 1. 



Digitized by 



Google 



172 



karteliek, mint pi. a sz6n-, vas- stb. kartellek, melyek a legkulon- 
bozobb iparagakhoz szuksegesek, vagy a legfontosabb elvezeti 
czikkek, fe a kozvelemeny allando ellenorz&e alatt allanak, nem fog- 
nak tulzasba esni es az arak allandositasa altal jotekony hatassal 
lesznek, ellenben a szukebb fogyasztasi korrel biro iparagak a 
konjunkturakat kiineletlenul fogjak kizsakminyolni es valsagok 
idejen mivel sem fogjak bizonyitani superioritasukat a szervezetien 
iparagak felett. 

Azon megfigyeles, bogy a nagy tomegaru termeloi valsag 
idejen mersekeltebb allaspontot fognak elfoglalni, mint a kisebb 
iparagak vezetoi, mar eddig is megfigyelt tenyt kepez; ennek oka 
a fentieken kivul foleg abban fekszik, hogy a nagy tomeg- 
aruk oly nagy irhullamzasokat, mint a kicsiny speczialis aruk 
egyaltal^n nem mutatbatnak, mert biszen a kereslet 6s kinalat oly 
hirtelen & oly nagy elhajlasokat nem mutathat, a kartellek vezetoi 
tovabba a nelkulozhetetlen fogyasztasi czikkek arat mar norm^lis 
idokben is addig a hatarig emeltek, mely a fogyasztok atlagos leg- 
nagyobb fizetesi kepess^geuek megfelel, tovabbi ugrasokat felfele ezen 
aruk elviselni nem kepesek es a fogyasztas csokkenesevel jarna. 
A kisebb iparagakban ellenben a kereslet es kinalat igen nagy 
hullamzasokat mutathat, az alacsony arak ritkan hatnak stimula- 
lolag a vevokre, hirteleniil fellepo nagy kereslet eseten a magas 
arak nem csokkentik a fogyasztast, mert kis mertekben fogyasz- 
tatvan, nem erintik annyira a fogyasztok anyagi erdekeit. 

A kartelleknek es trustoknek ama sokat hangoztatott elonye, 
t. i. az arak allandositasa, a fogyasztok nagy tomegere nezve 
egeszen kozombos. Csak a kereskedelem es az u. n. nagy fogyasz- 
tok, vagyis valamely arunak tovabbfeldolgozoi latjak az arak 
allandos^ganak hasznat, reajuk nezve az arak emelese semminemu 
hitr^nynyal egybekdtve nincsen, mert hiszen az aru tov^bb eladasa 
alkalmaval ezen aremeles az eladasi arban amugy is kifejezesre jut 
& a kartell vagy trust az irak allandositasa altal sok zavartol es 
nagy koczkazattol ovja meg oket. 

A fogyasztok nagy tomegere n^zve ellenben az arak allando- 
s4ga vagy hullamzasa teljesen masodrendu k^rdes, mert hiszen a 
kiskereskedelemben az arak kisebb-nagyobb hullamzdsa kifejezesre 
amugy sem jon is erne hullamzas az o haztartasukban szerepet 



Digitized by 



Google 



173 

nem jatszik, erne hullainz&s megszuntetesebol reajuk szarmazo elony 
semmivel egyenlo. 

Az kvRk emelkedese, az aruczikkek allando dr^gulasa ellenben 
igen erzekenyen erintik a fogyasztok nagy tomegeit es az 4rak allan- 
dosaga egy^ltaldban nem kepez oly elonyt vagy erteket sem a fo- 
gyasztok, sem a kozgazdasag egesz^re nezve, a melyet ily dragon 
kellene megOzetni. Mindazon nagy megtakaritasokbol, melyeket a 
kartellek es traslok lesznek, a fogyaszloknak csak abban az eset- 
ben van hasznuk, ha ez az eladasi arakban is kifejezesre jut. K6t- 
segtelenul annyira, a mennyire kifejezesre is jut ez, azonban tavolrol 
sem abban a mertekben, a melyben a szabad verseny idejen az 
eloallitasi koltsegek hanyatlasa az Arakban eszlelheto. 

Wagner berlini tanar mondotta a nemet kartell-enqueten,^ ) 
bogy a felgyartmanyok kartelljei csak akkor lesznek aldAsosak az 
osszes erdekeltekre, tovabbfeldolgozo iparagakra, a fogyasztokra, a 
inunkasokra es az egesz kozgazdasagra, ha a nyersAruk es fel- 
gyartmanyok kartelljeivel szemben a tovabbfeldolgozo ipar^gaknak 
is megfelelo szervezetuk lesz. Helyesen utalt ezzel szemben egy nagy 
uzemnek vezetoje'^) arra, hogy ilyen organizatiok jelenleg nagy 
szamban leteznek N^metorszigban es hogyha teljesen szervezve is 
volnanak, akkor a keszaruk eloallitoi es a felgyartmanyok eloalli- 
toi kozott az erok eloszlasa dontene es a ki a legerosebb volna, 
aze volna a legnagyobb haszon. Mondanunk sem kell, hogy a nyers 
aruk es felgyartmanyok eloallitoi sokkal erosebbek, mert hisz ok 
akarmikor atmehetnek a keszaru eloallitasara is, a k^sz aruk elo- 
allitoi azonban nem tehetik ugyanezt, mert hiszen a nyers aruk es 
felgyartmanyok eloallit^sa bizonyos termeszeti forrasokhoz van kotve. 
A fogyasztok szervezeteire vonatkozolag pedig ugyancsak azt lehet 
mondani, hogy itt is az erok eloszlasa dontene. De ugyan micsoda 
hatalmi erok felett rendelkeznek a fogyasztok? Eddig m^g soha 
nem hallottuk es nines is arra kilatas, hogy egy-egy orszag vagy 
videk fogyasztoi a nagy syndikatusok elleneben oly versenyvallala- 
tokat hoztak volna letre, melyek sikerrel jartak volna; mar pedig 
ez az egyeduli hatalmi eszkoz, a melylyel a syndikatusok arpoliti- 
kaj^ra hatni lehetne. 

^) Kontradiktprische Vcrhimdlungen fiber den Ilalbzeiig-Verband. 
2) Kirdorf titkos kereskedelmi tanitcsos, a sz6n-, vas- 6s acz^lkart click 
szellcmi feje. 



Digitized by 



Google 



174 



XIII. 

A kartellek ^s trustok kivitdi politikdja es a vdmvedelem}) 

A kartellek es trustok kiviteli politikajdnak hatasai a kartdl- 
es trustirodalom egyik legvitasabb es legnehezebb k^rdeseinek. A kar- 
tellek es trustdk ellens^gei szeretnek a kiviteli politik^ra r&mutatni 
mint a melybol be lehet bizonyitani, hogy pozitiv s kezen fekvo 
karokat okoznak a nemzetgazdasagnak 6s niinthogy a karos kiviteli 
polltikat, de foleg a magas belfoldi arakat a vedov&mok teszik le- 
het6ve, a vedvfimok megszunteteset kovetelik, mint a legprimitivebb 
^s legkonnyebben megvalosithato rendszabalyt a syndik&tusok es 
trustok uzelmeinek megszuntetesere. Minthogy ezen k6rd& igen ak- 
tualis es a kartellek es trustdk ellen javaslatba hozott rendszabalyok 
kozul eppen a v&mpolitikai kdzbelep6s igen konnyen megvalosithato, 
behatoan kell foglalkozni azon k^rdessel, vajjon a mellett, hogy a 
v^dovimok jelentekenyen hozzaj&rultak a kartellek es trustok kelet- 
kezes^hez es magas arszabasaihoz, az 6 h^tranyos kiviteli polili- 
k^juknak is ez kepezi-e szulo okSt? 

Foglalkozzunk eloszor ama kerdessel, vajjon igaz-e, hogy a 
kartellek es trustok a kulfoldre szallitott arut nemcsak alacsonyabb, 
hanem osszehasonlithatatlanul alacsonyabb ^rakon adjak el, mint 
a belfoldon. Vizsgaljuk meg a magyarorszagi kartellek kozul a 
szesz-, czukor- es avasipart. 



1) Lasd Report of Ind. Com. XIII. k6t., Kontradiktorische Verhaiul- 
hmgen uber die Rheinisch-Weslfalischen Roheisenyndikate, ugyanaz Qber 
den Halbzeiig-Verband, Liefraann, SchutzzoU und Kartelle, Memoranda in 
the Board of Trade. Memorandum on the Export Pohcy of Trusts in 
certain Foreign Countries (Germany, United States, Austria-Hungary) 
London 1903. J. A. Hobson, The mistery of dumping. The Contemporary- 
Review Februari 1904. Lang Lajos v^mpolitika az utoLs6 100 6vbcn 
Bpest 1904. 



Digitized by 



Google 



175 



Az arak kontingentalt nyers szeszert Budapesten az 1903. ev 
folyaman a kdvetkezok voltak: 

Koronaban 

Januar 36-50 P. — 37-50 A. 

Majus 38-50 P. — 3950 A. 

Augusztus 38-50 P. — 3950 A. 

Oktober 38-50 P. — 3950 A. 

November 40-50 P. — 41-50 A. 

Deczember 4250 P. - 43-50 A. 

Kiviteli arak Triesztben : 

Koronaban 

Januar 14-75 — 15 

Majus 16 — 17-50 

Augusztus 15 — 16-50 

Oktober 19-25 — 21-50 

November 21-50 — 24-50 

Deczember 25 — 25-50 

A belfoldi arak tehat allandoan lobb mint 100 %-kal voltak 
drag&bbak, mint a vilagpiaczi arak s ez altal a czukorarak mellett 
a legmagasabb kulonbozetet mutatja fel, mely a bel~ es vilagpiaczi 
arak kozotti kulonbsegekrol egy^ltalan tudomasunkra jutott. A 
belfoldi & vilagpiaczi arak kozotti kulonbseg k^tsegkivul a kon- 
tingental&sra vezetheto vissza, a mely mar magaban veve is semmi 
egyeb, mint egy allamilag letrehozott kartell, mert hisz a szeszado 
torvenyt megelozoleg az arak a belfoldon 25—30 korona kozott 
ingadoztak. Az osztrak es magyar vas-kartell a Balkanon atlagosan 
3 foriiittal olcs6bban adja el a vas tonnSj^t, mint a vambelfol- 
don es megtoi-tent, hogy Szofiaban 16 es fel frankkal olcsobban 
adtak el a vas tonnajat, mint Pragaban. Az is Altalanosan ismert 
teny, hogy a czukor vilagpiaczi ara sokkal alacsonyabb ^s orsza- 
gonkent a belfoldi es vilagpiaczi arak kozott 40 — 50 %-nyi ku- 
lonbseg igen gyakori. A rajna-westfaliai szcn-syndikatusnak arai 
1900-ban 8-2 %-kal voltak alacsonyabbak mint a belfoldi arak, 
1901-ben 1-9 %-kal magasabbak, 1902-ben 5-8 %-kal alacso- 
nyabbak. A nemet sin-kartell Nemetorszagban 115 markaig adta 
el a sinek tonnajat, Portugiili^ban, a hoi a kiilfoldi versenynyel 



Digitized by 



Google 



176 



talalkozott, 85 markaert; es volt ido, a mikor a koksz-syndikatiis 
Nemetorszagban 17 mark&n tartotta az arakat, ugyanakkor, a mi- 
don Ausztriaban 8*10 markaert szallitotta. A iiemet kereskedelmi 
es ipai*kamar&k nem szunnek meg ramutatni arra, bogy a kartellek 
a kulfoldon alacsonyabb ^rakon adnak el, mint a belfoldon es igy 
tenykepen kell elfogadnunk azt, bogy a kartellek kulfoldi &rai 
idorol-idore, sot neha allandoan is aranytalanul alacsonyabbak, 
mint a belfoldi arak. 

Ezen politika ellen kozgazdasagi szempontbol foleg azon kifo- 
gast emelik, bogy a belfoldi fogyasztok rovasara a kulfoldi fogyasz- 
tok olcsobb aruban reszesulnek. Annak kovetkezteben tovabba, 
bogy a kiilfoldi fogyasztok 6s kulonosen a keszaruk elo^litoi ol- 
csobb aron kapjak esetleg a szuksegelt nyersanyagokat es felgyart- 
manyokat, a vil^gpiaczon versenykepesebbek, mint a belfoldi kesz- 
aru-gy^rosok, a kik a belfoldi magas arakat kenytelenek megfizetni 
es igy sokkal magasabb eloallitasi koltsegekkel dolgoznak. Ez a 
belfoldi kikeszito ipar sulyos niegkarositas^hoz vezet, de v^gso 
sorban a nyers anyag es felgj^artmanyok eloallitoit is eri, a 
mennyiben lassankent legerosebb fogyasztoit teszi tonkre es a 
kiilfoldi ipart erositi, sot megtort^nt az is, bogy tekintve a magas 
belfoldi es az alacsony kiilfoldi arakat, a kiilfoldiek, daczara a 
vAmvedelemnek, a belfoldon is a keszaruval, mint versenyzok lep- 
tek fel, vagy pedig a belfoldon beallott rendkiviili aremelkedes 
eseten az alacsony aron szerzett arukat importaltak a kiviteli 
orszagokba.^) 

A kartellek tovabba bizonyos kozos alapokat tartanak fenn, 
a melybol azokat kartalaniljak, kik aruikat a belyett, bogy a bel- 
foldi piaczon adnak el, a kiilfoldi piaczra szallitjak, ezaltal a ver- 
senyt a vambelfoldon kisebbitik es az ^rak enielkedesehez hozza- 
jarulnak.-) 



1) Ez ism^telten lort^nt meg Francziaorszagban, a hova kifizet5dotl 
a franczia czukrot reimportalni a magas czukorvam daczara (lasd CoUiez 
135. lap) 6s az 1900—1901. ev folyaman nyeres^ges volt a Svajczban, vagy 
Hollandi^ban n6met szenet vasarolni ^s iniporlalni N6metorszagba. 

2) A rajna-westfaliai 6s siegcrlandi nycrsvas-syndikatasok a vas- 
hcngermuveknek id6r61-id6re, hogyha nycrsvasban nagy a tulterniel6s, a 
kQlfoldre szaliitott mennyisegck iit^n bizonyos visszal6rit6sekel, illetve 
Iceugedesekct teljesitcnek ; a rajna-westfiiliai sz6n- es koksz-syndik^tus 



Digitized by 



Google 



177 



A trustokkel szemben az Unioban ugyanezen vadakat hangoz- 
tatj^k ; az Industrial Commission elott kihallgatott szakertok,^) vala- 
mint 416 megkerdezett czeg azt valaszolta ugyan, hogy a kulfoldre 
eladott aniknaJ az arak nem alacsonyabbak, sot nebol magasabbak, 
mint a belfoldon, ezt azonban hitelesnek elfogadni nem lehet, ki- 
veve neh^ny speci&lis czikkre. A czikkek nagy tobbsege sokkal ala- 
csonyabb arakon adatik el azokon a piaczokon, melyeken a trustnek 
az europai versenynyel kell kuzdeniok, mint az Unioban, a hoi a 
piaczot annyira, a mennyire kizarolag uralj&k. 

Mindezt pedig egyedul — agy szolnak n^melyek — a magas 
vamok teszik lehetove, a melyeknek kovetkezteben a kartellben levo 
uzemek a vamtetel magaslatSig emelhetik az arakat es ezen magas 
arak egyszersmind kepesse teszi oket, hogy a kulfoldon alacsonyabb 
arakon adhassanak el. A magas v&mok ilykepen egy indirekt export- 
premiumot tartalmaznak, a melyet a belfoldi fogyasztok tartoznak 
fizetni. Ezert meruit fel mir ismetelten a n6met birodalmi gyulesen 
ama javaslat, hogy a v^mtetelek mindazon iparagakban, a melyek 
a kulfoldon alacsonyabb arakat k^pesek szabni, mint a belfoldon, 
egyszeruen toroltessenek, mert eppen azon korulmeny, hogy az 

tagjainak alland6an teljesit visszalC»rit6seket €s kiviteh jutalniakal, vala- 
mint a Halbzeug-Verband (Halbzeug alatl Tonias, Bessemer vagy Siemens- 
Martin folyt\asb61 el6allitott f61gyartmdnyokat 6rtenek, a melyeket a 
vashengermavekben tov^bb fcklolgoznak) is a tov5bbfeldolgoz6knak azon 
mennyis^gek^rt, a melyeket ezek a kulfOldre sz^llitanak. Minthogy a rajna- 
westfaliai sz^n- €s koksz-syndikAtus, a dQsseldorIi nyersvas-syndik^tus 6s 
a Halbzeug-Verband egymassal clad6 €s vev6 viszonyaban ^llanak 6s 
bdrnielyikQk r6sz€r6\ teljesitett kivileli julalom v6gig megy az eg6sz soron 
es igy a kiviteli jutalmak egymassal organikus kapcsolatban vannak 6s 
egy eg^z rendszert k^peznek, erne h^rom syndik^tus a kiviteli jutalmak 
kOnnj'cbb clsz^molasa cz61j5b6l egy kozOs elszamoljisi kOzpontot alkotott. 
(Abrechnungsstelle fGr Aiisfuhrvcrgutungen in Dusseldorf.) Mindezen elren- 
dezdsek most mar temi6szctesena Slahlwerksverbanddal kapcsolatosak. A 
legutoLso osztr^k-magyar petroleum -kartell l^trejOtlekor azon finomit6k, a 
melyek lemondtak aiT61, hogy a belfoldi contingensben oly m^rtdkben r6sze- 
sedjenek, mint a milyenhez, lekintve uzemQk nagys^g^t, joguk letl volna^ 
100 kg-onk6nt ^ korona kartalanit^st kaptak. A bclfOkli contingens t. i. i^ 
niLlli6 mm.-ban volt eredetileg megiUlapitva, minthogy azonban a belfOldi 
fogyaszt^s tdnyleg esak 250 mini6 mm.-at tesz ki, a fmomitdknak egy 
rdsze ama fent emlitelt k^rlalanit^s ellendben 400.000 mm.-t ^tvett a kCil- 
foldre sz^Uitand6 contingensbe 6s ennek fej6ben 1,200.000 koron^t kaptak 
kartalanitask6peu, ez termdszelesen a belfoldi fogyasztast lerheli. 
1) Lasd Report XIII. kot. 225. 6s kov. lapon. 

Dr. N6das: A knrtellek 6s IriislOk kfrd6s«^ 12 



Digitized by 



Google 



178 



illeto ipar^g a vilagpiaczi arakou is versenykepes, bizonyitja a vam- 
vedelem foldsleges voltat.^) 

Ennyiben foglalhatok ossze a ma hatranyok, inelyeket a kar- 
tellek ^ trustok kiviteli politikajaval szemben hangoztatui szeretnek 
is vizsg&ljuk meg, hogy 5sszehasonIitva a szabad versenyben levo 
vallalkozok kiviteli politikdjiival, mennyiben k^pezi ezen kiviteli 
poUtika egyedul a kartellek es trustok jellemvonasat es mennyiben 
mondhato ezen kiviteli politika a kozgazdasagra nezve hatranyosnak. 

Az alacsony kulfoldi arak egy altal^nos jellemvonasat kepezik 
mindennemu gazdas^gnak. A szabad verseny korszak&ban is kulon- 
bozo korzeteket kell megkiilonboztetni ; mindenek elott azon korze- 
tet, melyen belul, tekintve a szallitasi koltsegeket es egy^b korul- 
m^nyeket, niinden vallalat a legmagasabb ^rakat kepes elerni, azutan 
kovetkezik ama korzet, a melybe mar mas vallalkozok versenyevel 
is talalkozik es ennelfogva csak mersekeltebb arakat kepes elerni 
is v^gre a legalacsonyabbak az arak az orszag tavolabb fekvo 
vid^kein, de kulonosen a vil^gpiaczon, a hoi az elad^si 4rra nezve 
az eg^sz vilagon letezo legalacsonyabb eloallitasi koltsegek ir^nyadok 
is a verseny a leghevesebb. A szabad versenyben levo vallalkozok 
kulfoldi arai teh^t szinten sokkal alacsonyabbak a belfoldi araknai, 
sot talan meg alacsonyabbak, mint a kartell idejen, merl hiszen 
a kartell idejen legal^bb a kartellhez tartozo vallalkozok versenye 
van kiz&rva es mar ez is bizonyos lekintetben emeloleg hathat a 
viligpiaczi arakra. E tekintetben tehat a kartelleket szemreh^nyas 



^) A szocialdcniokral^k a n<^mel birodalmigyuldsnek 1902. nov. 4. es 
5. tartott ul^sen a kovetkezOjavaslatotterjesztettckelC ; »DerBiindcsrat ist 
verpflichtel, die Zolle fur vom Ausland cingehende Waaren aufzuheben 
und deren Zollfreiheit zuzulasscn, wenn die gleichartigen Waaren von 
deutschen Verkaufsvereinigungen — Syndikateii, Trusts, Kartcllen, Ringen 
odor dergl. — nach deni oder im Auslande billiger verkauft wcrden, als 
im deutschen Zollgebiet. Die getroffenen Anordnungen sind dem Reichs 
tage sofort oder, wenn er nicht versanimelt ist, bci seinem nSchsten Zu- 
sammentritt nijtzutheilen. Sie sind ausser Kraft zu setzcn, wenn der 
Reichstag die Zustininiung nicht crtheilt.« Majd pcdig a vasgyartmanyo- 
kal terhelo v^mt^telek targyalasan^l ugyancsak a szocialdeniokratAk a 
k6vetkcz6 javaslatot lerjesztelt^k a birodalmi gyul<^'s el^: »Der Bundesral 
ist verpflichtet, den Zollsatz ausser Kraft zu setzcn, sobald von Finnen. 
die dem Eisenkartell angehoren, Roheisen und nicht schniiedbare Eisen- 
legierungen fOr das Ausland unter dem fur das Inland festgesetzten Preis 
verkauft werden.« 



Digitized by 



Google 



179 



nem erheti es nem az a baj, hog}' a kulfoldi arak oly alacsonyak, 
mert azok alacsonyak, vagy ialkn meg alacsonyabbak volnanak a 
kartell nelkul is, hanem a v&m is kartell altal letrehozott magas 
belfoldi &rak. 

K^rdes azonban, vajjon nem-e eppen a magas belfoldi arak 
teszik-e lehetove a kivitelt ama alacsony ^rakon es nem-e esik 
eme olcsobb kivitel eppen a belfoldi fogyasztok rovasira? Vagyis 
vajjon ezen kulfoldi eladasok nelkul nem-e volna a belfoldi ar 
alacsonyabb, mar t. i. ha a kartell a kulfoldre eladott mennyise- 
geket a belfoldi piaezra eladni akarna ? De ezen kerdfebol nem 
indulhatunk ki azert, mert hiszen a kartellnek nem a czelja ala- 
csony arakat szabni, akar a kiil-, ak&r a belfoldon, sot ellenkezo- 
leg minel magasabb arakat el^rni. Kerdezzuk teh&t ink&bb azt, 
hogy kepes volna-e a kartell ezen mennyisegeket legalabb ugyan- 
azon az olcso aron a belfoldon is eladni es ez altal a belfoldi 
fogyasztason konnyiteni? Ez utobbit termeszetesen nem tehetne, 
mert hiszen a piaczot nem oszthatja kette az egyik oldalon ala- 
csony, a masik oldalon magas aron advan el is viszont az ^tlag- 
araknak egy bizonyos mers^kelt leszallitasa nem garantalja a kar- 
tellnek azt, hogy a belfoldi piacz a kulfoldon eladott mennyisege- 
ket fel fogja szivni. A kartell tehat, ha ezen mennyisegeket a kul- 
foldre el nem adhatna, kenytelen volna a kartell&rak tovabbi fenn- 
tarthatasa czeljabol uzemeit redukalni; az uzemredukczioval egyutt 
jar termeszetesen az atlagos eloMlitasi koltsegek emelked&e, a mi 
ismet a kartell arakra emeloleg hatna. Valtozatlan v^mvedelmi 
viszonyok mellett m^r ezert sem lehet mondani azt, hogy az ala- 
csony kulfoldi 4rak a belfoldi fogyasztokat terhelik. Nem az 
alacsony kulfoldi arak okozzak a fogyasztok megterheleset, hanem 
a vamvedelem, mely a kartelleknek lehetove teszi az Araknak a 
vamvedelem szinvonalaig valo emeleset. 

A kulfoldi ^raknal, mint minden arszabasnal, harom esely 
lehetseges: 1. a kartell vagy nyer az alacsony kulfoldi arakon is 
es ebben az esetben foglalkoz^st nyujtott sok ezer munkasnak 6s 
gyarapitotta a nemzeti vagyont; 2. vagy sajat eloallitasi koltsegein 
adott el, ebben az esetben megovta a belfoldi fogyasztokat az 
uzemredukczioval jaro aremelesektol. minthogy az atlagos eloallitasi 
koltsegek nagyobb mennyis^gek elo^llitasanal atlagosan kisebbek 
es e mellett foglalkozast nyujtottak szamos munkasnak ; 3. vagy 

12* 



Digitized by 



Google 



180 

pedig eloallitasi koltsegen alul ad el es a kulfoldi elad&sokon szo- 
rosan veve veszit. Ezen eset csakis akkor allhat fenn : a) a bel- 
foldi inegrendel6sek hianyabaii, nehogy az uzemet kenytelenek 
legyenek egy idore beallitani, a mi mindig nagy vesztes6gekkel j&r') ; 
b) ha a kulfoldre sz411itott aru a belfoldon egyaltaliin eladhatatlan 
lelt volna & igy nagyobb vesztesegek elkerulese czeljabol barmily 
aron, de el kell adni az arut;^) c) vagy ha az aranak a belfoldi 
piaczra vetese az arakat m^rteklelenul lenyomna, a mi esetleg 
vMsagokhoz vezetne es igy a kulfoldi elad^sok gyakran csak mint- 
egy biztosito szelepet k^peznek. 

Nem azt mondjuk, hogy az alacsony kulfoldi eladasok a kdz- 
gazdasagra n^zve elonyosek volnanak, hanem azt, hogy rebus sic 
stantibus, vagyis, ha a kartellek m^r egyszer fennallanak, ugy az 
alacsony kulfoldi elad&sok nem kepeznek h&tranyt, hanem a kar- 
tellek politikajanak termeszetes kiegeszito reszet kepezik. Az idealis 
helyzet az volna, ha a belfoldi arak a kulfoldi arakkal egy niveaun 
allananak, ezt azonban a vSmvddelemmel kapcsolatos kartell vagy 
trust kizarja es ily korulmenyek kozott meg mindig elonyosebb a 
kozgazdasagra nezve, ha a folds mennyisegek kimennek a kulfoldre 
es a kartell a valtozatlan eloallitasi koltsegeknel fogva nem nyer 
okot az arak emelesere. 

Az alacsony kulfoldi arak feltuntetik, hogy egy-egy iparagbau 
milyenek az eloallitasi koltsegek, mert hiszen az atlagos eloallitasi 
koltsegeken alul egy kartell sem fog allandoan eladasokat teljesiteni, 
mert hiszen ez kesz veszteseg volna, hanem legfoljebb az eloallitasi 
koltsegeken, a mi azutan az atlagos eloallitasi koltsegeket kisebbiti. 
A kulfoldi arak 6s belfoldi arak osszehasonlitasabol kitunik, hogy 
milyenek lehetnenek az arak kartell es vamvedelem n^lkul. A kul- 

1) Schwab, az acz6I-lriist elnoke mondotla az Industrial Commission 
el6tt : »\Vhen our mills are not running steadily and full, we will take 
orders at low prices, even if some loss in so doing, in order to keep 
running. « 

2) Azon t^madasokra, a mclyeket a „Halbzeug-Verband" olcs6 kfil- 
f51di eladdsai miatt ezen kartell ellen a kesz aruk el6dllit6i ininyoztak, 
mondotta Kirdorf, e kartell vezetSje, hogy a belfoldi kik6szit(5 ipar a legna- 
gyobb kereslet idej6n 884.000 tonna aczdlf^lgyartmtlnyt fogyasztott, nem lett 
volna k6pes teh^t a kaifoldre szdllitott 670.000 tonnat is felemfezteni ^s 
az Qzemek oly magas onkolts^gekkcl dolgoztak volna, a melyek a f^l- 
gy^rtm^nyok magas 5rait m6g jobban felszSktette volna. 



Digitized by 



Google 



181 



foldi arak nem alacsonyabbak, mint a milyenek volnanak kartell 
nelkul, mert hiszen a kiilfoldi arakat nem a kartell csinalja, hanem 
a vilagverseny. Nem ott fekszik tehat a baj, haneni a magas bel- 
fold] ^rakban, a melyek a kartell & vamv^delem kovetkezmenyei. 
Az allami 6s kartellszeru kontingentfil^ok teszik lehetove, hogy 
szeszben, czukorban az ^rak 50 — 100%-kal nagyobbak, mint a 
vilagpiaczi arak es hogy egy^b kartellben levo iparagak a belf51d5n 
10 — 20— 30%-kal magasabb arakat tartanak. 

Az azonban, a mit a kartellekkel szemben hangoztatni szeret- 
nek, hogy a karlellek es trustok a kivitelt azerl forcirozzak, hogy 
a belfdldon mestersegesen aruhianyl hozzanak letre, nem allliat 
meg- Ezt mar az6rt sem lehet mondani, mert n^h^ny czikktol el- 
tekintve, a melyek specialisan kiviteli czikket kepeznek, az ossz- 
termelesnek rendesen csak egy jelentektelen szazaleka megy a kul- 
foldre. A magyar es osztrak szesztermel^snek, a melyben a belfoldi 
es kiviteli arak kozott oly nagy divergentiit lattunk, csak miutegy 
11 — 12%-a megy a kulfoldre, az osztrak es magyar vastermelesnek 
1900-ban csak 10*82%-a ment ki a kidfoldre es ehhez hasonlo ala- 
csony szazalekokat mutatnak a nemet koszen- es vasipar. Szo sem 
lehet tehat a kivitelnek az eroszakolisarol es a belfoldi fogyasztast 
messze folulmulo termelesrol, melyet minden ^ron ki kellene vinni, 
hogy a belfoldon ^ruhianyt es aremelesl hozzanak lelre, hanem 
csak arrol, hogy a normalis kontingenst felulmulo mennyisegek a 
kiilfoldon elhelyeztessenek. 

Ama vesz^ly, a melyben a keszaruk eloallitoi allitolag vannak, 
annak kovetkezteben, hogy nyers aruk es felgyartmanyok a kiil- 
foldon oicsobban adatnak el, kozelebbi megvizsgal^ utan szinten 
egesz artatlannak bizonyul. Mindenekelott teljesen kizartnak kell 
tekinteni azt, hogy a kesziruk es felgyartmanyok eloallitoi ezen 
kiviteli politik^t oly m^rt^kben uzn6k, hogy a belfoldi fogyasztok 
fogyasztasa kisebbedn^k^ mert hisz ennek kovetkezmenye, tekintve, 
hog5^ a kivitel sokkal kevesbb^ szokott nyereseges lenni, sajat nye- 
resegeiknek kisebhedese volna 6s mihelyt ezt eszrevennek, egy meg- 
felelo arpolitika klisA, ha ugyan az o arpolitikajukban fekszik a 
hiba, ennek elejet vennek. Hogy az ilyen kiviteli politika mily cse- 
kely m6rt6kben &rthat a belfoldi keszAru eloallitoknak, legjobban 
bizonyithatja, hogy a nemet kesz vas^ruk kivitele az utobbi evek- 
ben allando emelked&ben van es nemely iparczikkben ot-hat even 



Digitized by 



Google 



182 



belul 50, sot 100% emelkedest is mutat pi. a vasipari f^lgyartmanyok 
eloallit^sa teren^) megis eppen a vas f^lgy&rtmanyai voltak azok, a 
melyekkel szemben ezen panaszokat nagyon hangoztatt^k. Azonban 
meg van a modja annak, hogy a felgy^rtmSnyok es kdszSnik elo- 
allitoi kozott fennallo ellentetek megszunjenek. A nyersdruk 6s fel- 
gyartmanyok eloiillitoi a k^szSruk elo^IIitoinak a bel- es kulfoldi 
arak kozotti kulonbozetnek egy reszet szivesen volnanak hajlan- 
dok megteriteni, ha az eddiglnd nagyobb mervu fogyasztast tud- 
nanak felmutatni, mert hisz ebben mindket f^l megtalalna sz&mitasat. 

Eddig azzal foglalkoztunk, hogy az alacsony kulfoldi araknak 
milyen befolyasuk van a belfoldi iparra es fogyaszt^sra 6s most 
azzal kell foglalkoznunk, hogy milyen befolyassal van ezen kiviteli 
politika az importalo allamok ipar^ra. E tekintetben kulonosen 
Anglia jon sz^mba, a hoi a v6dvamos politik^t kovetelo partnak 
eppen az kepezi egyik legerosebb fegyver6t a vedvim behozatala 
mellett, hogy az amerikai es n6met gyarak egy folytonos »dumping«» 
vagyis sajat eloallitasi koltsegeiken aluli elad^sok ^Ital a belfoldi 
ipart rendszeresen tonkre teszik es erre csak az altal kepesek, niert 
orszagaik magas vedvimjai nekik egy indirekt kiviteli jutalmat nyuj- 
tanak es a magas belfoldi arak kepesse teszik oket, hogy a kulfdldon 
alacsonyabb aron adhassanak el. A Chamberlain-fele vambizottsag 
gyujtdtt anyagot arra vonatkozolag, hogy a dumping milyen k^ro- 
kat okozott az angol iparnak 6s tobbek kozott megallapitotta azt, 
hogy az amerikai es neniet versenynek sikerult az eg6sz angol drot- 
szegipart tonkre tenni. 

J. A. Hobson,^) valamint a Board of Trade^) azon eredme- 
nyekhez jutnak, hogy a n6met 6s amerikai iparnak a dumping ^tal 
nem czelja az angol ipart tonkre tenni, hanem csak a foloslegnek 
az eladasa. Lehetetlen azonban megallapitani azt, vajjon kulonosen 
az amerikai trustoknek, nem-e czeljuk egy veszedelmes versenytars- 
tol valo szabadulas. Akarmikep van is, annyi bizonyos, hogy 
tobb nagy ipari allam foloslegenek allando beozonl6se An- 
gliaba igen alkalmas arra, hogy az angol ipart fejl6d6seben feltartsa, 
sot fennallasaban megingassa, mert az angol iparnak nines modja- 

1) Lasd : Conlr. Verhaiidlungen fiber die Rheinisch\Vestf31ische 
Rohcisensyndikate, Anlage 9. 

2) Id^zett i^rtekcz6s6ben. 
Id^zett jelent6s6ben. 



Digitized by 



Google 



1<^ 



ban, legalabb nem oly mertekben, az amerikai es nemet piaczokra 
hehatolni, tekintve ezen allamokban letezo magas vamokat. Ki van 
zhrvsL lehat az, bogy az ango) ipar a nemet vagy amerikai ipart 
megt^madja 6s neki k^rokat okozzon, mig az angol ipar allan- 
doan ki van live annak, bogy a nemet es amerikai verseny, mi- 
utan mar sajat hazajaban busas nyeresegekre tett szert, az angol 
piaczon feleslegeit allandoan alacsony arakon adja el, az angol 
arakra nyomasztolag hasson es igy az angol ipar fejlod^s^t meg- 
akadMyozz&k. Az angol acz^ltermel^st osszebasonlitva a nemet ^ 
amerikai aczellermeles fejlodesevel, evek ola stagn&tiot mulal.*) 
Vajjon ez a nemet es amerikai koszenbanyaszat, a nemet es ameri- 
kai ipar es piacz rendkivuli fejlod^senek tulajdonithato-e, melylyel 
szemben az angol ipar altal^ban veve erne nagy fejlodest, nem 
inutathatja-e fel, vagy pedig ama folytonosan tarto dumpingnak, 
inelyben az angol acz^liparnak a 90-es ivek kdzepe ota resze van, 
ezt igen nehez megallapitani ; de bizonyos annyi, bogy ebben a 
dumpingnak is nagy resze lehetett. 

Ennyiben foglalhato ossze a kartellek es trustok kiviteli poli- 
tikaja, a mely valbatatlan kapcsolalban van az illeto allamok vam- 
politikajaval es inikent emlitettiik, eppen a kiviteli politikanak el- 
enyeszoen csekely resze van abban, bogy a kartellek es trustok a 
vambelfoldon magas arakat tartanak. Azon kerdest, bogy az alla- 
mok a kartellek es trustok arpolilik^janak megtoresere milyen vam- 
politikat kovessenek, kozelebbrol ama gazdasag-politikai intezkedesek 
soraban fogjuk targyalni, a melyek a kartellek es trustok eselleges 
visszaelesei megszuntetesenek eszkozeikep szerepelnek. 



') Anglia vaslcrmelese 1901-161 190.-Mg csiik eg^sz jclenlc^ktclen emcl- 
ked^st mulnl. Aiiierika vaslermeli^se cllenben ugyanezen itl5ben 8J30.0O0 
t()nnar61 18,000.000 lonn^ra emelkedett. Az acz^lterniel^»s nidg nagyobb c 1- 
terfeeket inulat ; Anglia acz61terniel6se 1895-ben 3,080.000 tonnat, Amerikai* 
4.670.000 tonnat, N<^metorsziig6 2.780.000 lonniU tetl ki. 1903-ban az anj^ol 
acz^ltermelds 5,030.000 tonna, a nemet acz^lteniiel^s 8.700.000 lonna, nz 
amerikai 15,000.00^) loima. 



Digitized by 



Google 



184 



XIV. 

A Icartellek es a irnstdk es a vdUalkozoi nyereseg. 

Minden kozgazdasagi kerdesnel tulajdonkepen a jovedelem- 
eloszlas az alapveto kerdes es a kaiiellek es trustok arpolilikajaaak 
is legfontosabb kovetkezmenye a jovedelemnek egy bizonyos uj 
iranyu megoszlasa. A jovedelemmegoszlas mikentje mellett az arak 
alakul&sa csak egy m&sodrendu kerdes, mert az arak hanyatlasa 
daczara a nemzeti jovedelem megoszlasa a vallalkozoknak is inkabb 
kedvezhet, nevezetesen, ba az eloallitasi koltsegek es az eladasi ar 
kozotti kiilonbozet novekedik. Legjobban a reszvenytarsulatok osz- 
talikfizeteseben tiikrozodik vissza, bogy a kartell vagy trust lete- 
zese es az araknak ezzel osszefiiggo emelkedese a vallalkozoi nye- 
resegre mily befolyassal van. 

Reszvenytarsulatok, a melyek eveken keresztul semmi oszta- 
lekot nem fizettek, a kartell letrejovelelevel osztalekokat kezdenek 
fizetni es csak minden tekintetben jogosult, bogy ugy a vallalkozoi 
levekenyseg, mint pedig a toke megfelelo jutalmazas&ban reszesul- 
jon.^) Es viszont a kartell felbomlasa ul^n a legszebb osztalekokat 
fizeto reszvenytai-sulatok semminemu nyeresegeket sem tudnak ki- 
mutatni.'^) A leglobb kartellben levo reszvenytarsasag azonban 
evrol-evre lassan emelkedo nyereseget mutat ki,^) 

1) Igy a budapesli t^glagyarak, a „Hiingaria niiitr^gya 6s vegyi ipnr 
gyar", a legtobb czukor-gyar a kartell 16trcj6vetcl6ig senimineniu oszta- 
lekot nem fizelett. Lasd errol 6s cgyallalaban a r6szY6nyt5rsulatok osz- 
tal6k(izet6seir61 „Gonipass", „Finanzielles Jahrbuch fur Osterreich Ungarn 
von A. Heller" kiilonbSzo 6vfolyamail, valaniint a magyar penzugyi 
Compassokat. 

2) Klasszikus p61d^t nyujl errc a nagy-suranyi czukor-gy^r, niely 
1893 ban az clso czukor-karlcll fcnnallasanak idejen 58 % osztal^kot fize- 
tctt, a rakovetkez6 6v<5ben pedig, a mikor a kartell felbomlott, egy^Uala- 
ban nem fizetett osztaldkot. 

3) A n^met kartell-cnquelen kozolt adatok szerint a rajna-westfaliai 
sz6n-syndikalusokhoz tartoz6 banyatarsiilatok osztal6kai 5 %-r6l 10—12 
%-ra, s6l 25-30 %-ra is enielkedtek. Rive, boroszl6i v^rosi tan&csnok 
szerint namely banyatarsulat es szcnkcreskedo jovedelme az 1900—1901. 
hausse idej6n 800 %-kal is enielkedetl. Landesberger szerint (lasd Ver- 
handlungen des deutschen Juristentages 1902. II. kQtet, 336. lap) tfibbek 
k6z6tt azt niondja, bogy a n6met 6s osztrak czukor-kartellek nagyobb 
nyeres6gekre teltek szert, mint a minCk az allamnak a cziikor fog>*asz- 
tasi ad6b6I eredo bev6tele, levonva a kiviteli premium oka t. 



Digitized by 



Google 



185 



Mersekelt nyereseget mutatnak ki a trustok. Elsobbs^gi resz- 
venyeiknek osztalekai 6 — 8 % kozott ingadoznak; 6 %-nal keve- 
sebbet ritkan fizetnek, hanem 185 combination kozul 35 egy^ltala- 
ban semminemu osztalekot seni fizetett meg az elsobbsegi r^szve- 
nyekre seni, a torzsreszvenyek pedig csak nagyon ritkan, 4 — 5 
evenkint, kapnak eleny^szoen csek61y osztalekokat.^) 

Ugy a karteliek, mint a trustok termeszetesen a nagy nyere- 
segek elpalastolasara igyekszenek, nehogy ez a versenyt kihivja. A 
reszA'enytoke nevleges felemelese, jelentekeny Icir^sok, nagy tarta- 
lekok teremtese szolgalt kiilonosen e cz^lra.^) 

De nem csupan az arak emelkedese altal novekedett a val- 
lalkozoi nyereseg, hanem egyeb korulmenyek kovetkezteben is. A 
karteliek es trustok behoztik a keszpenzfizetest, vagy a fizetest egy 
bizonyos rovid hataridon belul. ' A kunnlevos^gek es ezzel egyutt a 
ketes kovetelesek annal is inkabb csokkentek ennek folytan, mint- 
hogj' a kartellben levo vallalkozok nem egeszen hitelkepes egye- 
nekkel osszekdttetesbe nem lepnek, a fizeteskeptelensegekkel egybe- 
kotott vesztesegek, melyek nemely vallalatoknal igen jelentekenyek 
voltak, a minimunira sz^Utak ala ott, a hoi a kartell kozos eladasi 
hivatallal birt, minlhogy az ilyen vesztesegek a kartellben levo 

1) Lasd Census Report LXXXVI— XCL Table XXIX. Capitalization 
of industrial combinations and dividends paid. 

2) Schwab az United States Steel Corporation elnoke a new-jersey-i 
torvenyszdk el5tt esku alatt vallotta, liogy az acz61-trust els6 IShavi fenn- 
^Ilasii alatt a r(^szv6nyt6ke 10 %-at k6pes tiszta nyeresi^gkepjien fclnuitatni, 
vagyis minthogy a reszv6nytdke 1404 mill, dollar 140 mill, dollart. Minthogy 
szak<?rt6k v61emenye szerint (lasd Th. W. Philips jelent6s6t, F'inal Report 
of I. C. Vol. XIX. 652— 685 ) az aczel-trust r6.*;zvenyt6k6jc k^tszeres fel- 
eresztesen ment kere.sztui, eloszor az u. n. constituent companies alakita- 
sanal es azutdn az acz<^l-triist alakit^s^niil a val6sdgos ert<}k a reszv^ny- 
loke alig egyharmadiU k^pviseli, ug}' ezcn 10 %-nyi nyereseg 30 %-ot 
tesz ki. 

Az .^American Sugar Refining Co" atlagosan 10 %-ot fizet 6s fenn- 
allasa 1887. 6ta ism6telt amalgam^tiok utji^n nagy felereszt6seken ment 
^t, ugy, hogy szak^rtok szerint erne 10 % a tenyleges 6rt6k 75 %-5nak 
felel raeg (Msd sz^mos p^ldSt a feles alapt6k6t illetoleg Rosiers, Les in- 
dustries monopolis6es aux Etats-Unis). Sokkal szer6nyehb nyeres6get 
mutatnak ki az angol trustok, daczara annak, hogy az overcapitalization 
iialuk nem jatszott nagy szercpet ; Macrosty kinuitatasa szerint egy-k6l 
trusttol cltekintve, az osztal6kok 3—4 %~a kozott ingadoznak. 



Digitized by 



Google 



:86 

osszes vallalalok kozott oszlottak meg. Ily modon a karteU eg>'- 
s/ersmind egy viszont biztosito intezet szerepet is j^tszotta. A g\a- 
rakban befektelett toke mobilizalasaval j^ro risiko is csokkenf» 
niinthogy a kartellek valamennyinek fennallasat biztositottak. A 
befektetett toke elvesztesenek Iehet6s6ge hozta letre a szabad ver- 
seny korszakaban a legelkeseredellebb versenyt, mert egy gyar uze- 
nienek beallitasa es berendezesenek erl^kesitese eseteben a befekte- 
tett tokenek csak egy kicsiny tortjet lehet visszakapni. Ugyanezert 
hanyatlottak az arak gyakran az eloallitasi koltsegek ala is, mint- 
liogy az uzenmek egy idoleges beallitasa is kiszamithatatlan vesz- 
teseget okozott volna, ugy a rail ujolagos meginditasaval jaro kolt- 
segeknel, az allando vevok elvesztesenel fogva, mint pedig azerl, 
mert a gyar betanitott munkasai elszeledtek. A kartellek es trustok 
korszakaban az uzemek gyakran csak egy reducalt mertekben, tie 
allandoan dolgoznak es igy a vallalkozok jelentekeny vesztesegektol 
vannak niegova. Ez viszont nagy mertekben emeli hitelkepessegu- 
ket, mi az olcso hitelben es a tokekamat ^Italanos hanyatlasaban 
jut kifejez^sre. Ez utobbit elomozditja tovabba a t6k6k folytonosan 
tarto fellialmozodasa, mit a nagy nyeresegek hoznak letre; ez vi- 
szont lehetove teszi azutan modernebb berendezesek megszerzeset. 
nagy tartalekok kepzodeset es igy ujabb verseny keletkezeset a 
regi, jol felszerell, t6keer6s vallalatokkal szemben megneheziti. Igy 
csokken a kartellek es trustok kovelkezleben a befektetes koczka- 
zata es minel tovabb all fenn valamely kartell vagy trust, annal 
kevesbbe kepesek az outsiderek a kartell eddigi pozicziojukat meg- 
ingatni. 

A nepesseg termeszetes szaporodasa egyr^szrol, masreszrol a 
vallalatok szamanak allandosaga, sot csokkenese okvetlenul az 
egyes vallalatok termelesenek kiterjesztesehez vezet, mi ismet a 
vallalkozoi nyereseg emelkedeset eredmenyezi, 

Nem is emlitve az eloallitasi koltsegek csokkeneset, a melyek- 
rol masutt lesz szo, lathatjuk, hogy a kartellek es trustok a vallal- 
kozoi nyereseget nagyobbitjak, allandositjak es biztositjak. Ez ku- 
lonben a tozsdei arjegyzesekben is kifejezesre jut, a mennyiben 
egy-egy kartell Mtrejovetelekor az illeto vallalatok r^szvenyei ren- 
desen emelkednek. 

Mindezen koriilmenyek azonban egyszersmind a vallalkozoi 
tevekenyseg erteket jclentekenyen leszallitjak. Mindaz, a mit a val- 



Digitized by 



Google 



187 

lalkozoi mukodes kulonos erdemeul rottak fel, a monopol korsza- 
kaban joreszben megszunik. Mondtak, hogy a v4Ualkoz6i nyereseg 
a risiko jutalmazSsa, nielyet a vallalkozo magara vesz, ^m a mo- 
nopolium korszakaban risiko alig letezik. Mondtak, iiogy a vallal- 
kozoi nyereseg a vezet&ert, a felugyelet^rt, a termelesi tenyezok 
osszefoglal&sSert jar, ez r^szben ma is all, de a vezetes jo reszben 
megis a reszvenytirsulati igazgatok es gyarigazgatok kezeben van, 
kiknek — tekintve a nyugodtabb idoket, a reszvinyesek a veze- 
test nyugodtan atengedhetik. 

Azon erv, hogy a vallalkozo vallalatanak termelekenyseget 
emeli es azert j4rna a vallalkozoi nyereseg, a kartellek es tnis- 
tok korszakaban is megallhat; azon tobblet azonban, melyet 
ma v&Ualkozoi nyereseg czimen a vallalkozok szereznek, semmi 
aranyban sines azon tobbleltel, melyet a vallalkozo esetleg az atla- 
gos termelekenysegen felul allitott elo. A vallalkozoi nyeresegben a 
niunka jutalmazasa ma mar ar^nytalanabbul kisebb szerepet jalszik, 
mint a jaradek es a kartell vagy trust okozta aralakul&s. Ahhoz az 
ellentmond^shoz erunk gazdasagi eletunkben, hogy a vallalkozoi 
nyereseg emelkedelt, daczara annak, hogy a koczkazat hanyatlott 
es daczara annak, hogy a vallalkozoi kepessegek is ma mar ketseg- 
telenul nagyobb korben lelhetok fel, mint azelott. A helyelt tehat, 
hogy a vallalkozoi nyereseg csokkent volna azon mertekben, mely- 
ben rea a szabad verseny kikuszobolese folytan kevesbbe szukseg 
van, rendkivuli mertekben emelkedelt. 

Mindez azonban kevesbbe all a trustdkre, mint a kartellekre 
nezve. A trustok mutatnak nagy kezdemenyezo lepeseket, melyek- 
nek keresztulvitele oriasi szervezokepesseget igenyel; mer&z keres- 
kedelmi es technikai ujitasok, kimeletlen kuzdelmek, nagy valsagok 
a trustok eletiben mindennaposak es igy azon nagy nyeresegek, 
melyekre a trustok vezetoi szert tesznek, nemileg indokolva vannak. 
Hisz maganak egy trustnek letrehozatala ama rendkivuli koncentratio 
folytan, melyekkel a trustok jarnak, mar magaban veve is bizto- 
sitja a terrael^kenyseg eraelkedeset, mit a kartellekrol semmik^pen 
sem lehet mondani. 

Daczara annak, hogy a trustok az Unioban az ipari fellendu- 
lesnek igen nagy hasznara voltak, ujbol es ujbol felhangzik az 
Unioban a panasz, hogy a nagyipar es a vasutak atmennek Wall- 
street kezei koz6; bekovetkezett a nagyipar fmanczializalodasa es a 



Digitized by 



Google 



188 

nagyipar tobbe nem a vallalkozok ^s iparosok, hanem a peazembe- 
rek kezeben van. Hogy Europ&ban is a nagy vallalatok hova-tovabb 
a nagy bankok es penzcsoportok tulajdonaba megy at, az kozismert 
dolog, mit naprol-napra tapasztalhatunk.^) Ez is bizonyiteka annak, 
hogy nem annyira vallalkozoi nyeresegrol lehet szo, mi a vallalkozo 
kivalo tulajdonsagainak jutalmazasa, mint inkabb a nagy mozgotoke 
uralmarol, meiy a nagy monopoliumokat megvasaroUa, hogy ily 
modon megfelelo befektetesekre tegyen szert. Nem jogosulatlan ily 
modon, hogyha szamos iro^) vallalkozoi jaradekrol kezd beszelni 
vallalkozoi nyereseg helyett. Eppen azon korulmeny, hogy nagj' 
konzervativ penzintezetek azelott koczkazatosnak ismert vallalatokba 
bocsatkoznak, vagy nagy mertekben reszesednek bennuk, bizonyitja, 
hogy ezen vallalatok koczkazatos volta a kartellek es trustok 16tre- 
jovetelevel jelentekenyen enyhfilt es hogy a nagy monopoliumok 
nyeresegeiben valo reszesedeshez mindenekelott nagy tokeero szuk- 
segeltelik. 

Varni lehetett volna, hogy a vallalkozoi nyereseg enielkedese- 
vel a kamatlah a fokozott kereslet kovetkezteben emelkedni fog; 
minthogy azonban a trustoket es kartelleket alkoto nagy vallalatok 
az ujabb vallalkozoi levekenyseget tavol tudtak tartani, foleg a 
kezdokkel szemben folytatott kimeletlen arpolitika utjau, a kamatiab 
nem mutatott emelkedo iranyzatot es a nagy tokepenzesek ezen 
korszak elejen mit sem elveztek a nagy fellendulesbol. Ama nag}' 
amalgamatiok azutan, a melyek a 90-es evek vege fele Angliaban 
es az Egyesiilt-Allamokban vegbe mentek, sziiksegesse tettek a nagy 
penzcsoportok kozremukodeset, melyek azutan a monopolizalt ipar- 
agakban egy biztosan kamatozo tokebefektetest veltek felismerni es 
a nagy monopoliumok nyeresegeiben reszt akartak venni.') 

Masreszt ketsegtelen, hogy a reszvenytarsulati forma tulnyonio 

J) Riesscr ,,Zur P^ntwickehingsgeschiclilc der dcutschen Grossbanken" 
270 1. kozli azon nagyobb iparvallalatok n6vsorat, melyekben berlini na- 
l^yobb bankok reszesednek. 

2) Pohle i. m. 105. 1. Bucher i. m. 150. 1., Landesberger i. m. :^-lS. 
1. 6s masok. 

•^ J. A. Hobson, The aiiiericiin trust. The Economic Uewiew UK)4. 
January, ki szerint jelenleg Anicrikaban az osszes vasutakat, banyjikal es 
gyarakat nagyobbr6szt p^nzcmberek uraljdk, ^bankers who have entered 
industry, partly industrial magnates, who have entered the wider world 
of finance." 



Digitized by 



Google 



189 

voltanal fogva meg van adva a lehetoseg, hogy ezen nagy nyere- 
segekben a nep szelesebb retegei reszesedjenek. Hogy ez meg is 
torlenik, azt Bernstein^) n^hany aiigol trust nyom^n (J. & P. Coats, 
T, Lipton, nehiny szovo- es fono-gyAri trust stb.) be is kivfinja 
bizonyitani, melyek mindegyikenek rcszvenytokeje az &ilami czeg- 
jegyzeknil vezetetl kimutatas szerint tobb ezer (1200 — 7400) resz- 
venyes kozott oszlik meg. A Departement of labor altal tett kuta- 
tasok^) is ezt Uitszanak bizonyitani. 24 vizsgalat targyava tett trust 
kozul csak kettoben birt egy-egy tokepenzes 50%-nal tobb reszv^nyt 
es csak 5 eselben birta az ot legnagyobb reszvenyes a reszvenytoke 
15 — 20%-at, a tobbi trustnei pedig a reszvenyek teljesen el voltak 
szorva. 

A kartellek ^s trustok, mikent lattuk, gyakran a teljes anyagi 
romlasbol emeltek ki a vallalatokat es azon vallalatok, a melyek a 
szabad verseny idejen allando veszteseggel dolgoztak, most mar ugy 
a vallalkozoi tevekenyseget, mint pedig a toket megfelelo jutalma- 
zasban reszesitik. Ettol a szinvonaltol fel egeszen ama oriasi uzsora- 
szeru nyeresegekhez, melyeket itt-olt a kartellek & trustok realizaltak, 
szamos fokozat letezik. Hogy a tokenek es vallalkozoi kozremuko- 
desnek milyen jutalmazasa megfelelo jelen gazdas^gi rendszerunkben 
es hogy az allam a jovedelemeloszlas ezen uj alakulasaval szemben 
milyen magatart&st tanusitson, egyiket kepezi a legnehezebb probl^- 
maknak, melynek megoldasat e munka IV. reszeben kisereljuk meg. 

XV. 

.4 munkalerek es a munkdsviszonyok a kartellek es trustok 
iiralma alatt 

Lassuk mar most, hogy e jelentekenyen emelkedett vallalkozoi 
nyereseggel szemben a munkaberek es altalaban a munkasviszonyok 
mik^pen alakultak ? ' A kartellek es trustok vezetoi rendesen azt 
allitjak, hogy a vallalkozok szovetkezeseinek a munkask^rdeshez mi 
koziik sincsen es a n^met kartell-enqueten a vallalkozok ismetelten 
kijelentettek, hogy a munkas k^rdes minden v^Ualkozora nezve intern 
dolog, melybe a kartell nem avatkozik. Ha igaz is volna, hogy a 
kartellek a munkas viszonyokra mi befolyast sem gyakorolnak, bar van 



^) Die Voraussetzungen dcs Socialism us, Stuttgart 1899. 48. lap, 
-) Bulletin 1900. July. Trusts and Industrial Combinations. 



Digitized by 



Google 



190 

szamos kartell, a inely egyenest ezcn czelra alakult,^} bizonyos in- 
direkt befolyasokat a kartellek es trustok okvetlenul gyakorolnak, 
minthogy az arak, a termeles & fogyasztasi viszonyok & a v411al- 
kozoi nyeres^g is l^uyeges v&ltozasokat szenved ; ennek kovetkezte- 
ben lehetetlen, hogy a munkabereken is bizonyos valtozasok eszlel- 
hetok ne legyenek, miutan a munkaberek bizonyos tekintetben az 
elobb emiitett tinyezok fuggvenyei. Foieg hirom szempontbol er- 
deklik a munkasokat a vallalkozok szovetkezesei : 1. a fogyasztas, 
2. a munkaberek, 3. a socialis helyzet szemponij4b6i. A fogyasztasi 
viszonyokban keletkezelt valtoz&sokroi mar masutt volt szo 6s itt 
csakis e ket utobbi szempont johet szamba. 

Milyenek ezek a valtozasok? Hogy a v&Ualkozoi nyereseg az 
uj alakulatok altal jelentekenyen emelkedett, erre nezve sem a 
teorethikusok, sem a gyakorlat emberei kozott velem&iyelteres 
nincsen ^s igy ezt folt^tlenul igaznak kell elfogadni. A munkaberekre 
vonatkoz61ag azonban a velemenyek nagyon elteroek es vannak, 
a kik a munkaberek es munkasviszonyok javul^sat, m&sok ismet 
ezek vallozatlansagait eszlelik es vannak vegre, a kik mindezeknek 
rosszabbodasat v^lik fezrevehetni. 

Maguk a munkasok kozott sines e tekintetben teljes egyel- 
ertes. M6g 1894-ben a nemet szoczialdemokratak frankfm-ti part- 
gyulesen Schippel a kartellek & trustok jelentoseget a munkasok 
helyzetere kevesre becsulte es a folytonos concentratiot a szoczial- 
demokrata vegczeljaira nezve elonyosnek tartotta, a mennyiben ez 
atmeneti format kepez koUektivizmushoz es meg ujabban is vannak 
irok, kik a kartellekkel es a trustokkel szemben teljesen kozonyosen 
viselkednek.*^) Azota azonban, ugy l^tszik, a szoczialistSk nezete 
megvaltozott. Bernstein^) a kartellek 6s trustok jelentoseget kulo- 
nosen a gazdas^gi v&lsagok megakad^lyozasa, a munkasok ^aado 
foglalkoztatasa szempontjSbol nagyra becsiili, tehat kozvetlen eld- 
nyeiket a munkasokra nezve elismeri, ellenben szoczialis szempont- 
b61 a kartelleket veszthozoknak tekinti, mert a munkas osztalyok- 
nak egy meg nagyobb fuggeset hozza l^tre is olyan lermelesi 

1) 141 -143. 1. 

2) M. Beer, Die Neue Zeit XVII. 6vf. 751. lap : Auf die Lage der Ar- 
beiter-Klnsse hat der Trust im Allgemeiiien keine schlechtere oder bes- 
sere 'Wirkung ausgcflbt, als andere kapitalistische Orgaiiisationsformen. 

^) Vonuissetziingen des Sozialisnuis 81. lap. 



Digitized by 



Google 



191 

privilegiumokat teremtenek, a melyek semmi egyebek, mint a 
regi ceh-beli privilegiumoknak meg egy elesebb formaja. Kaulsky 
ellenben^) ketsegbe vonja a kartellek es trustok ama kozvetleii jo 
hatasait, a melyekrol Bernstein emiitest tesz. Rdmutat az uzemek 
redukcziojara, a melyek szuksigkepen a munkasok szamanak meg- 
szoritas&t eredmenyezik, a mi a munkan^lkulis^gnek aliandositasSra 
vezet es a munkasok a kartellek es trustok uralma alatt meg a 
legnagyobb prosperitas idejen is azon nehez helyzetbe kerulnek, 
melybe azelott csak nagy v&lsagok idejen kerultek, a niidon sza- 
iiios gyar iizemet beszuntette. A munkan^lkuliek szamanak emel- 
kedese mellett a munkaber csokkentese, a fogyaszt^s megdr&git^sa, 
a munkasok onallosag^nak es az egyesul^si szabadsag al^^sasa a 
legsulyosabb vadak. A franczia szoczialistak is 1903-iki rheimsi 
gyulesukon a kartellek ellen foglaltak ailast es torv^nyileg kivan- 
jak a v^Ualkozok sz5vetkezeseit eltiltani. Az amerikai munkSsvilag 
ellenben nem viseltetik ellensegesen a trustokkel szemben. A mun- 
kasok es munkavezetoknek az Industrial Commission elott tett ki- 
jelentesei a trustok javara szoltak & sem a munkaido, sem a ber 
ellen panaszuk nem volt. Az Industrial Commission ebben az erte- 
lemben tette meg jelentes6t a kongressushoz, a kdvetkezoket mond- 
van: ))In regard to labor unions and wages, the commission finds 
that most of the combinations have maintained the relations with 
labor organizations, which already existed. The commission also 
finds, that while wages have been raised by the combinations in 
many instances, it is impossible to say, that the advence has not 
been caused by general trade contidions, independent of any peculiar 
form of organization.(( Azon korulmeny, hogy az Unioban az 1902-iki 
valasztaskor 300.000 szavazatot kapott socialistak egyik jelszava 
volt »Let the nation own the trusts, « nem mutat a munkasok 
trustellenes hangulatara, hanem ez csupan az altalanos socialist a 
programm kifolyasa. 

Dyen a munkasok allasfoglalasa a trustokkel es karlellekkel 
szemben 6s vizsgaljuk most a tekintetbe veheto korulmenyeket 
kul5n-kul6n. 

Mindenekelott a v^Ualkozok ama ismetelt kijelentesevel foglal- 
kozzunk, hogy a kartellek direkte nem avatkoznak a munkasugyekbe, 

1) Bernstein und das sozialdemokriUische Programm, Stuttgart 
1899., 150. old. 



Digitized by 



Google 



192 



raert ez minden uzemnek belso kerdese. LAttuk,*) hogy van szamos 
kartell, mely egyenesen azon czelzattal alakult, hogy a szak- 
szervezetek mukod^set ellensulyozz&k. De tudjuk, hogy a karlellek 
tulnyomo resze nem ezen czelzattal alakul. Ennek daczara lehetel- 
len, hogy a kartell, a inely szaMlyozza tagjai ugykodesenek leg- 
nagyobb reszet, eppen azon tenyezot tok^letesen elhanyagolja es 
ugykodesi korebol kovetkezetesen kikuszobolje, melynek a vallalko- 
zoi nyeresegre epp oly jelentekeny befolyisa van, mint a beszerzendo 
nyersaru vagy eladando keszaruk aranak. Munkaberekre es munka- 
idore n&ve sokkal konnyebb megallapodasra jutni, mert a vallal- 
kozok erdekei azonosak, mint pi. a kontingentalasra vonatkozolag, 
a hoi az ^rdekek ellentetesek. Batran fel lehet tehat tenni, hogy a 
legtobb kartell, mely erosebb szervezetet mutat, a munkaberekre 
n^zve is idorol-idore egyezmenyeket tart fenn, melyeket tekintettel 
a kozv^lemenyre, szorgosan titkolnak. A szakszervezelek dominalo 
helyzele ezzel megszunt es itt is ket monopolium all szemben, egy 
veteli monopolium a vallalkozok oldalan es egy eladasi monopolium 
a szakszervezetekben egyesult munkasok reszerol. Itt is, mint min- 
denutt, a hoi ket monopolium all egymassal szemben, az eroviszo- 
nyok dontenek. Az dont, vajjon melyik nelkulozheti avagy helyetle- 
sitheti inkabb a masikat. Ha az eroviszonyok a munkasok es 
vallalkozok kozott egyenloek volnanak, akkor a munkasoknak a 
vallalkozoi nyeresegben epp oly mertekben kellene r^szesedniok, 
mint a vallalkozoknak. Am a karteliek es trustok korszakaban az 
eroviszonyok jelentekenyen modosultak a vallalkozok javara. A pros- 
peritas 6vei jelentekeny tokefelhalmozodast eredm^nyeztek, melyek 
egy esetleges strajkkal szemben ellentallobba teszi a vallalkozokat, 
mert tovabb birja a strajkaltal okozott vesztes^geket, a vallalkozok 
kolcsonos viszontbiztositasai a strajk ellen es az eladasi hivatalok, 
melyek a fogyasztokkal valo kozvetlen erintkezest amugy is kizarjak, 
a kotlevelekben foglalt strajk-klausula, a mely sztrajk eseten fel- 
menti a vallalkozokat a szallitasok alol, tovabba a vallalkozok ama 
raegegyezese, a melyek az egymassal versenyben alio vallalalok 
kozott is gyakran fennallanak, hogj' t. i. egy gyarban kiulo strajk 
eseteben valamennyi gyar uzemet beallitja, meglehetos hatalytalanna 
tette a munkasok egyeduli hatalmi eszkozet, a strajkot es a vallal- 

1) 141 1. 



Digitized by 



Google 



193 

kozoknak tobbe nem kell rettegniok versenytSrsaiktdl, kik a strajk 
ideje alatt vevdiket elhoditj&k is a folytonosan ism^tlddo lockout-ok 
is lehetetlenn^ teszik, bogy a munk^sok egyes vallalkozokat bun- 
tessenek €s enged^enys^gre birjanak. 

Meg nehezebb a munk^sok helyzete a trustokkel szemben. 
A trustoknek rendesen sz&mos uzemuk van, melyek gyakran 6riasi 
teruleten vannak szetsz6i*va. Ha az egyik uzem munkasai strajkol> 
nak, a trust a m&sik uzemben kiterjeszti a termelest. Arra volna 
szuks^, bogy a trust osszes munk&sai egyet^rtsenek ; nagy neh^z- 
segekbe utkozik ez azonban, egy dri&si teruleten szetszort munkasok 
kdzott, kiknek munkabere, gondolkodSsmodja ^s ig^nyei egeszen 
masok. Az utobbi evek azonban megmutattak, bogy az egesz or- 
sz^gban szetszort oriasi v^lalatoknak minden rendu 6s rangu mun- 
kasok kdz5tt a solidarit^s is a kolcsonos onfelaldozas 6rzete meg 
van. Az aczfltrust 200.000 munkasSnak slrajka 1901-ben 197000 
nemet szenbanyamunkasnak strajkja ^s a magyar vasuti strajk, 
melyben 37.000 ember vett reszt, sz^p pddai ennek.^) 

De a kartellek es trustok nemcsak a szakszervezetek legerosebb 
eszkdzet, a strajkot, tettek hat^lytalanna, hanem n^melyek szerint 
vesz^lyeztetik magukat a szakszervezeteket, az egyesul^si szabadsagot 
es a munkasokat ism^t az egyeni verseny koraba akarjak vissza- 
szoritani. Az amerikai trustok legnagyobb rdsze ugyan elismeri a 
szakszervezeteket es a munkaberek kolcsonos megallapit&sa cz^ljabol 
veluk targyalasokba is bocs&tkoznak, megtort6nt azonban az is, bogy 
cgy-^Sy ^^gy trust^) kijelentette, bogy a szakszervezeteket nem is- 
meri el & a munk^sokkal csak mint egy^nekkel tirgyal. Uy diffe- 
rencziak miatt tort ki 1901-ben az aczdmunkasok altal&nos strajkja, 
raely tudvalevoleg a munkSsok leveresevel vegzodott. Az Industrial 
Commission fent id&ett jelentese szerint azonban a legtdbb trust 
fentartotta az osszekottetest a munkasok szakszervezeteivel. A kar- 
tellek sem mutattak eddig semminemu ellenseges indulatot a szak- 
szervezetekkel szemben. Kiilonben is, mihelyt a strajkok meg vannak 
nehezitve, a szakszer\'ezeti mozgalom a munkaadokra nezve oly 
fontoss&ggal, mint azelott, nem bir. Annyira jogosulatlan is brul&lis 



1) Namely amerikai trust ^llit61ag egyenest provokfilja a strajkot, 
hogy ez dltal el6ny6sebb i^rviszonyokat teremtsen. 

2) Igy pi. az American Steel and Wire Co. 

Or. Nddas: A kartellek 6s InistHk k^rdfise. 13 



Digitized by 



Google 



194 



volna kulonben a kartellek es trustok ilynemu fellepese, hogy ezt 
mar a kozvelemdnytol valo feltokben sem merik tenni. 

A Y&llalkozok szervezkedesenek befoly^ssal kell lennie az 
allamnak a munkasok szervezeteivel szemben kovetendo magatarta- 
sara is. Az allam a gyulekez^i 6s kuldn5sen a munkasok gyuleke- 
z^si is egyesulesi szabads&gat mindenfele czimen korlatok es szoros 
ellenorzes sik helyezte, ez azonban semmikepen sem jogosult, midon 
a munkaadok szovetkezese es egyesulese napirenden van es a koz- 
gazdas&gi helyzetre legal&bb is oly messzemeno behatissal birnak, 
mint a munkasok szervezete. Ha az allam neman tun, hogy a 
vallalkozok szazai sokszor csak a vallalkozoi nyeres6g emelese czel- 
jabol titkos egyesuleseket tartanaK es szervezeteik ismeretlenek ma- 
radnak a fogyaszto kozons^g eiott, mely ellen e kartellek nagyreszl 
iranyulnak es ismeretlenek maradnak maguk az allam elott is, 
melyben gyakran az allamhoz hasonlo hatalomra tesznek szert, akkor 
ann^I nagyobb szabadsagot kell engedelyeznie a munkasok szerve- 
zeteinek, kiket nem a fektelen penz- es hatalmi vagy, hanem az 6n- 
fentartas osztone mozgat es sokszor 6ppen a vallalkozok szerveze- 
teinek ellensulyozasara alakulnak. 

De az egyes munkas fuggosege is emelkedett. Ha uzemmeg- 
szorit&s, a munkaado szemelyes ellenszenve vagy felmerult differen- 
ciak miatt elbocsattatik, nem remelheti, hogy jobb alkalmaz^st fog 
kapni, mert hiszen a munkafeltetelek egy kartellalt ipar^gon belul 
ugyanazok es — az iizemek baratsagos erintkezese mellett — a 
szerzett informatiok a fdfogadasnal igen nagj'^ szerepet fognak jal- 
szani.^)Lattuk,2) hogy vannak iparagak, a melyek r^zletes lajstromot 
vezetnek munkasaik viselkedes^rol es jellemerol. Hogyha ez nem is 
altalanos, de a tanultabb munkasok felfogadas&t rendesen informa- 
tiok elozik meg, a melyeknel az illeto munkasnak ^llasfoglalasa a 
socialis kerd&ekkel szemben rendesen szerepet jatszik. Az europai 
munkas csekely mobilitasa, ujabb vallalatok keletkezesenek folytonos 
csokkenese, az allando liivatalnokszeru foglalkoztatas es elolepteles 
lehetosege meg novelik a munkas fuggoseget, ugy socialis, mint 
materialis tekintetben. Meg nagyobb merlekben all mindez a trus- 
tokre n&^ve, melyek egy egesz iparagat tartanak kezeik kozotl es 
ha a munkas oly magaviseletet tanusilott, mely a trustnek nem lel- 

*) Brenlano i. h., tovabba Pohlc i. m. 117. Laadesberger i. h, .Wti 
2) VIII. fej. 11. r6sz. 



Digitized by 



Google 



195 

szik, konnyen tortenhetik meg, hogy sajat ipar&g&n belul tdbb^ 
alkalmazast nem talal. A trustoknek meg vannak a maguk specialis 
felugyelojeik, kik ugyelnek, hogy bizonyos specialis okokbol elbocs^j- 
tott munk&sok a trustn6i tobb^ alkalmazast ne tal&ljanak.^) 

Dyen kepet mutat a munk^sok socialis helyzete a kartellek 
es trustok behatasa alatt. A szakszervezetek befoly&sa hanyatlott, 
az egyes munkasok fuggosege emelkedett. De lassuk, mikent alakult 
a munkasokra ndzve, a mi ezekn^l is fontosabb, a munkaalkalmak 
szama es a munkaber. 

Annyi ketsegtelen, hogy a termel^s szabalyozSsa &ltal a kar- 
tellek es trustok idej^ben az alkalmaztatas folytonoss&ga 6s biztossaga 
emelkedett. Ez termeszetesen osszefiigg azzal, hogy a vallalatok 
uzeme rendesebben es egyenletesebbeii mukodik, mint a szabad 
verseny korszakSban. A mmikasoknal pedig az alkalmaztatas foly- 
tonossaga es biztossaga tudvalevoleg uagyobb szerepet jatszik, mint 
a munkaber magassaga. Hogy micsoda hullamzasok lehetnek a 
munkapiaczon es milyen m^rveket olthet a munkan61kuliseg m^g 
a trustok korszak^ban is, melyek a foglalkoztatas ^Uandos&gat igen 
elomozditjak, mutatja a Census Office altal koz^tett statistika. 
1900-ban a gyarakban es vallalatokn&l alkalmazott munkasok leg- 
magasabb szkma 7,069.144 volt, a legkisebb szam 4,524.466 ; 
e szerint volt ido, midon 2*5 millio munkas, vagyis az osszmunkasok- 
nak kb. 33%-a volt foglalkozas nelkul. Az 1895-iki n^met osszeiras 
alkalmaval az osszeirasi napon, nyaron az osszmunkasoknak, bele- 
ertve a mezogazdas^gi munkasokat is, 1'10%-a, vagyis 179.000, 
telen pedig az osszeirasi napon 3'4^/o-a, vagyis 553.640 munkas volt 
foglalkozas nelkul.-) 

Ezzel szemben felhozz&k azt, hogy az uzemek redukczioj^val es a 
trustok altal okozott konczentraczioval szamos munkasnak elbocsatasa 
jart, kik a munkan^lkiiliek sz^niat szaporitottak es a munkaberekre 
ennek kovetkezteben nyomasztolag hatnak. Ez igaz lehetne a trustokre 
nezve, melyek jelenlekeny kozpontositast es nagy lechnikaijavitasokat 
eszkozoltek, de meg ezeknel is, mikent a Census Office jelentesei bizo- 
nyilj^k.a munkaalkalmak szamanak csokkenese minimalis. A kartellek- 



^) Ducliaine i. m. 174. oldal. 

2) Pohle, Bevolkerungsbewegung, Knpilalbildung, Gottingen 1902. 



71. lap. 



U* 



Digitized by 



Google 



196 



n^l pedig egy^talSn nem lehet mondani, hogy a munkaalkalmak 
szima csokkent. Mindenekelott a kartelleknek csak egy kicsiny 
toreddke 61t es i\ az uzemmegszorit^ssal ; a szabad verseny korsza- 
kaban is az idenyhez, vagy a kereslethez k^pest megszoritottak az 
uzemeket 6s ebben semminemu rendkivuli jelens^et nem lattak. A 
kartellek ellenben az uzemmegszoritSst egyenletesen hajtjak vegre, 
lehetoleg kdzhirre teszik es ezzel akarj&k jelezni a rossz uzletmene- 
tet avagy az Srak hanyatl&sat feltartoztatni, mig ellenben a teljes 
uzem felv^telerol ritkSn lehet a lapokban olvasni.^) Kulonben is 
akirmelyjket vesszuk ak^r a hazai, akar a kulfoldi iparagaknak, 
azt fogjuk talalni, hogy a termeles es ezzel a munkaalkalmak 
sz&ma az utolso 10 esztendoben jelentekenyen emelkedett. PI. a 
budapesti malmok, a melyeknek uzemmegszorit^sair61 allandoan 
hallunk, lisztet es korp&t osszesen droltek 1000 m^term&zs&ban : 



1876-ban 


3073 


1890-ben 


.5909 


1902-ben 


6788 


ermel^ millio mete 


1892. 


36-4 


1896. 


46-4 


1899. 


59-5 


1900. 


65-3 



1901. 63-5 

A nyersvastermel^s pedig evtizedek ota allando emelkedesl 
mutat ^s a vaskartell fenall&s^nak utolso ^vei alatt a magyar 
nyersvastermel^s tonn&kban a kovetkezo szamokat mutatja : 



1898. 


4,694.000 


1899. 


4,712.000 


1900. 


4,555.000 


1901. 


4,521.000 



1) A kartellckkel kapcsolatban folytonosan uzenimegszorit^sokr61 lehet 
hallani 6s ha iddr51-id6re nem fordulndnak el5 dzemkiterjeszt^sek is. a 
melyekct azonban a kartellek 6vakodnak kdzz6 tenni, ugy v6gre is az 
6sszes gy^raknak szQnetehiidk kellene. 



Digitized by 



Google 



197 

Ezen alapveto ipar^gak iehkt nem a termeles megszonX&s&i, 
hanem dppen dlenkezoleg a termeles kiterjeszteset mutatj&k ds igy 
szo semlehetamunkaalkalmaksz&m^nak csokkent^rdl. A ndmetes 
amerikai statisztika ezen iUamok folytonosan fokozodo kiviteldndl 
fogva mdg hatv&nyozottabb szimokat mutalnak es dppen ezek legye- 
Dek azon ipar&gak, a melyekben folytonos uzemmegszoritSsokrol be- 
szehiek; igaz lehet ez az egyes uzemre nezve, de minthogy a ter- 
mel^ allaDddan nagyobbodik, a munkaalkalmak sz&ma is okvetle- 
nul nagyobb. 

Elismertek kulonben, bogy az idoleges uzemmegszoritSsoknak 
jogosults4guk van, a mennyiben a gazdas^ v&ls&goknak ellensze- 
ret kepezi, am azt vetettdk ellen, bogy az uzemmegszoritasok tul- 
nyomo reszenek nem ez a feladata, hanem az &rak es a vSllalkozoi 
nyereseg emel6se, melyeknek fejdben sz&mos munkas kenyerdt ve- 
sziti. Ez igy fel&llitva teljesen igaz, mert igaz, bogy a legtobb 
esetben az iizemmegszoritas nem foltetlenul sziikseges, de meg kell 
fontolni, bogy a gazdas&gi vSlsagok elkeruldsdnek nem az a modja, 
bogy a fejlod&nek szabad utat engednek, mig a legszelso pontra 
jut, mert ilyenkor a v^s^got feltartoztatni csaknem iebetetlen. A 
kartell vezetosdgdnek kotelessege az Srbanyatlas feltartoztat&sa, 
mert alacsony arak, iizemmegszoritas, kulso t&madasok 6s kulon- 
bozo restrictiok elviselhetetlenne tennek resztvevoinek a kartelit & 
vegre is a kartell felboml^sahoz es a legvadabb versenyhez vezetne. 

Az uzemmegszorit&ssal kapcsolatos vadak kozul legfeljebb az 
allbat meg, bogy a szabad versenynyel j&ro alacsony arak a fogyasz- 
tast es igy a termelest 6s ezSltal viszont a munkaalkalmak sz^mat sokkal 
nagyobb mertdkben emeltek, de a munkaalkalmak sz^manak absolute 
kevesbbedeserol 6s munk&sok tomeges elbocsfit&s&roP) beszelni nem 
lehet, sot ellenkezoleg a termel^nek ketsdgbevonhatatlanul folytonos 
nagyobbodSsaval (1. fentebb) a munkaalkalmak szama is novekedik. 
Vajjon a munkaalkalmak szamanak nagyobbod&sa a szabad verseny 
idejen nagyobb volna-e & vajjon a n6pess^ emelkedesdhez kdpest a 
munkaalkalmak sz^ma novekedett-e vagy hanyatlott, azt igen nehiz 
volna meg^lapitani. A termelds nagym6rvu kiterjeszlese az utobbi 
idoben ink^bb a mellett szol, bogy !a [munkaalkalmak szamanak 
szazaldkos emelked&e \6p6si tart a ndpesseg szaporod&saval. 



1) Mint azt pi. Kautsky i. m. 150. 1. dllitja. 



Digitized by 



Google 



198 

A munkakeresletnek is kin&latnak ezen valtozatlan arSnyabol 
elmeletileg az kovetkezn^k, hogy a munkab^rek sem mutatnak val- 
tozast. E tekintetben is ellent^tes nezetek uralkodnak. Szamos iro^) 
azt allitja, hogy a kartellek es trustok a nagy nyeres^gekbol semmit 
sem juttattak a munkasoknak es a munkab^rek nem emelkedtek. 
A szabad verseny korszak&ban a munkaadok a munk^spiaczon 
egymaSsal versenyeztek is ezMtal a munka &rSt emelt^k. Emelkedo 
konjunktur^k mellett emelkedett a munkaber, a melyet azutan ne- 
hezen lehetett leszallitani. A kartellek lehetoleg egyenletesen allapit- 
}kk meg valamennyi v&Ualkozora n^zve a munkabereket es inkabb 
fogj&k a legalacsonyabb mmikab^reket ir^nyadoul venni, mint a 
kozepeseket, mert a munkabereknek egyezminyi emel^sere, akar 
csak egyes vSllalkozokra n^zve is, a kartell semmikdpen sem fog 
kozremukodni, sot ellenkezoleg a kartell torekvese mindenkdpen oda 
fog iranyulni, hogy a munkabereket lesz&Uitsa, vagy legfoljebb eddigi 
magassAgukban tartsa meg. 

A kartellek vedelmezoi viszont azt ^litj&k,^) hogy a v&llalkozoi 
nyereseg emelkedes^vel inkabb van megadva a Iehet6s6g a munka- 
berek emelesere is ink&bb van meg a hajlandosag is erre. A munka- 
ado nem fog levonasokat eszkozolni es socialpolitikai tekintetben 
is nagyobb aldozatkeszs^get fog mutatni. Egy konsolid&lt vallalat 
inkabb hajlando munkaslakh&zakat epiteni, baleset elleni biztosila- 
sokbol eredo terheket viseini es igy a kartellek »igen alkalmasak 
arra, hogy a munk&sok erdekeben elobb-utobb kiterjesztendo ^ami 
gondozasra a nelkulozhetetlen elofeltetelt megteremtsek, t. i. a vallal- 
kozoi osztalynak fizeto k^pessig^t.cc^) Sot Brentano*) es Liefmann*^) 
es masok annyira mennek, hogy a kartellek seg^ly^vel a munka- 
nelkulis^ elleni biztositast megoldhatonak velik. A kartellekkel 
osszefuggo jelentekeny vallalkozoi nyereseg egy r^sze, egy kozos alap 
letesites^re volna forditando, melybol az uzemmegszoritasok eseten 



1) Igy t6bbek kozott Pohle i. m. 114. Jap, Liefmann i. m. 182. lap, 
BOcher i. m. 149. lap. 

2) Grunzcl i. m. 140. lap. 

3) A budapesti kereskedelrni is iparkamara bizottsSgi jelent^se a 
vdllalkoz6i kartellek torv^nyes szab^lyozdsa t^rgyilban. Budapest 1897. 
8. lap. 

*) I. h. 

♦>) I. m. 182. ;. 



Digitized by 



Google 



199 

elbocsatott munk^sok volnanak segitendok. A munkanelkiiliseg elleni 
biztositas allamilag volna szabMyozva es az SUam csakis azon kar- 
telleket ismerne el, melyek ezen kotelezetts^get elvallaljak. 

Mindez ternieszetesen csak arra vonatkozik, hogy a kartellek- 
nek es trustoknek milyen behatasa volna a munkabdrekre n^zve 
kivanatos, vagy legfeljebb, hogy ebn^letileg milyennek kell ezen be- 
hatasnak lennie. Az amerikai Census Office^) tett arra vonatkozolag 
kiserletet, hogy a munkaberek a valos^gban mik^pen alakulnak. 
1890-t61 1900-ig az Unio teruleten a munk&sok szSma 24*9-el emel- 
kedett, a kifizetett munkaberek 5sszege pedig csak 22'8-al. A Wa- 
shington! statisztikai hivatal ezen eredmenyt nem a munkaberek 
hanyatlSsanak tulajdonitja, hanem az 1900-iki statisziikanak az 
1890-ikit61 eltero modj^ban, a mennyiben az utobbin&l a felugye- 
loket es munkavezetoket is a munkasok koze soroltak, a mi a leg- 
utolso nepsz^mlalasnM nem tortent, lianem amazok a hivatalnokok- 
hoz sz&mittattak, azonkivul a munkaberek 1890-ben n^hany az 
iparra nezve nagyon kedvezo honapban tortentek, 1900-ban pedig 
a 12 havi ^tlagos munkab^r alapj^n. Ezeken az alapokon jutottak 
azon eredmenyhez, hogy a hivatakiokok ^tlagos here a trustoknel 
evenkint 1327 dollar, mig egyebiitt 1017 dollar, a munkasoke a 
trustoknel 487*5 dollar, egyebutt 438 doMr. Ugyanezen eredmenyre 
jutott a Departement of labor^) Osszehasonlitva a munkabereket 13 
vizsgalat targyava tett trustnel, a trust l^trejovetele elott es utan azt 
talalta, hogy a tanult munkSsok (skilled labourer) sz^ma, kik 
hetenkint 10 dollarig terjedo munkaberrel dolgoznak, 9915-r61 
9349-re esett, a 10 — 15 dollarig fizetett mtmk&sok szama korulbelul 
valtozatlan maradt, 14.122-r61 14.334-re emelkedven, a 15 doUarnal 
tobbet szerzo munkasok szSma 9600-r61 16.544- re emelkedett. A 
tanulatlan munkasok here (unskilled* labourer) hasonlo emelkedest 
mutat, mert a hetenkent 8 doUirt nyert munkasok szama 25.592-r61 
19.937-re hanyatlott, a 8 dollarnal tobbet szerzo munk&sok sz&ma 
ellenben 18.077-r61 34.277-re emelkedett. 

A nemet kartell-enquete keves vilagossagot vetett a munkaberek 
kerdesere. A 12-ik kerdes ugyan a munkasviszonyok es munka- 
berekre vonatkozott. (Hat das Kartell auf die Arbeiter und Lohn- 



1 Census Report vol. VII. CXIV. 6s kOv. 
21 Bulletin, 1900. July 684. I. 



Digitized by 



Google 



200 



verhaltnisse der syndicirten Betriebe Einfluss gehabt?) Azonban e 
kerdesre adando felelet csakis arra vonatkozhatott, vajjon a kar- 
tellek egyezmenyileg gyakoroltak-e befolyast a muQkasokra. E ker- 
d^kre adott felelet az eddigi enqueteken mindig tagadolagos volt. 

Lassuk, mily kepet mutatnak a munkaberek a magyar vas- 
iparban, mely tudvalevdleg teljesen a vaskartell uralma alatt alL^) 

A vasgyarakban a ferfimunkasok napib^re volt: 





Legalacsonyabb 


Icgmagasabb 




munkaberek koron&kban 


1896. 


1-20 


7-20 


1897. 


1-00 


8-00 


1898. 


0-74 


800 


1899. 


1-00 


6-40 


1900. 


0-80 


4-80 


1901. 


1-20 


3-65 



Feltuno a munkaberek hanyatlasa az 1900— 901 -iki evekben, 
holott eppen ugyanezeu idoben a gyermek- es noi munka atlagos 
napibere emelkedett, ez annal feltunobb, inert a nyersvasterme- 
l^s, mikep fenlebb lattuk, ugyanazon idoben es ugyancsak a mun- 
kasok szAma, ugy a vaserczbanyaszatban, mint a vasiparban val- 
tozallan maradt es igy alig lehet arrol besz^lni, bogy a termeles 
megszoritAsa es nagyobb sziinetnapok betolasa okoztak volna a 
munkaberek atlaganak hanyatlas^t. Arra az eredm^nyre kell jut- 
nunk, hogy a vas-kartell 1900-ban felbomolvan, a vallalkozok az 
arhanyatlas ^Ital okozolt vesztesegek paralizalasara a munkabereket 
szallitottak le es a dragabb ferfimunka helyett olcsobb noi es 
gyermekmunk^t kerestek. 

A rajna-westfaliai szen-syndikatus a nemel kartell-enquelen 
adatokat bocsatott kozre, melyekbol kitunik a munk^sviszo- 
nyok alakul^sa a kartell tartama alatt. A dortmundi fobanyahi- 
vatal leruleten 1902-ben 243.963 banyamunkas volt, melyek kozul 
203.523 munk^s a rajna-westfaliai szen-syndik^tusnal volt alkal* 
mazva es a fobanyahivatal terulet^n, melynek munkasai 80 % 



1) Das Hoheisen, unter Mitberucksichtigung seiner weitercn Ver- 
arbeitung. Hcrausgegeben voni k. k. Handclsministerium, I. Th. Wien, 1903. 



Digitized by 



Google 



201 



erejeig az emlitett syndikitus Mnyaiban dolgoznak, a berviszonyok 
a kovetkezokdpen alakultak : ^) 



£v 


Egy munkfis 
&llagos dvl 
keresmtoye 


Az Osszeii kifizetett 

munkab£rek 1000 

in .-ban 


Egy munkfts Atlagos 

elv<gzett munkikja 

tonn&nkfint 


1892. 


976 


134.930 


267 


1896. 


1035 


162.704 


274 


1900. 


1332 


293.008 


271 


1901. 


1224 


289.791 


247 



A munkaberek tehat a syndik&tus keletkez&e ota folytonos 
emelkedest mutatnak, kiv^ve az 1901. evben, a mikor a munkaber 
hanyatlott, daczara annak, hogy ugyanezen 6\hen a szen&rak emel- 
kedtek. Ugyanezen jelenseggel tal&lkozunk az 1901. 6vben a rajna- 
westfalial koksz-syndik&tusnal. E syndikatusok vezetoi szerint a 
niunkaber hanyatlasa a nagyobb munkaszuneteknek (Feierschictiten) 
tidajdonittattak, az akkordber valtozatlan maradt, a mi bebizonyi- 
tSst nyer az altal, hogy 1901 -ben egy munkas atlagosan vegzett 
munkaja az elozo evvel szemben fenti kimutalas szerint hanyatlast 
niutat. A munkaberek kedvezo alakulasa termeszetesen nem a 
a kartellnek tulajdonithato, hanem azon korulmenynek, hogy a 
syndik^tus a termel&t folyton kiterjesztetle, mi r&zerol fokozolt 
munkakeresletben jutott kifejezesre. 

Ezek a peldak is bizonyitjak, hogy a kartellek a munkabe- 
reket inkabb emelt^k, mint tesz&liitottak, ez nem azert tortent, 
mart nagyobb munkab^reket kepesek voltak fizetni, hanem bizo- 
nyosan mert k^nytelenek voltak vele. Ez ugyancsak kepzelhetetien 
volna, ha az u. n. ))industrielle Reservearmee«, mint azt a kar- 
tellek ellensegei ^llitjak, novekedett volna. A kartellek felbontasa is 
inkabb veszthozo a munkasokra, mert a nagyobb verseny es ol- 
csobb arak nem mindig jelentik a termeles kiterjeszteset is. De a 
terniel6s kiterjesztese sem jelenti mindig a munkakereslet nagyob- 
bodas&t, mert a munkagepek intensivebb kihasznalSsa gyakran a 
munkasok szamanak csak jelent^ktelen emeleset koveteli meg. A 
vallalkozok pedig kulonosen, a hoi szervezetlenebb munkasokkal 



1) Kontradiklorische Verba ndlungeii fiber das Rheinisch-Westia- 
lische Kohlen-Syndikat, 



Digitized by 



Google 



202 



illanak szemben, a munkasokra fognak nehezedni es mindenfele 
czimen ezieken fogjak behajtani az arhanyatl&sbol eredo veszte- 
segeket. 

Minthogy azonban a munkasok mint fogyasztok is erdekelve 
vannak a karteliek 6& trustok altal, sot a legnagyobb mertekben 
Erdekelve vannak, minthogy a karteliek ^s trustok t&rgyat tulnyo- 
molag a munkiisok altal fogyasztott tomegaruk k^pezik, igen fon- 
tos megtudni, vajjon az aruban kifejezett mnnkaberek is emelked- 
tek ugyanakkor, mikor a penzben kifejezett munkab^rek emelked- 
tek, vagyis emelkedett*e a megndvekedett munkab^rekkel a mun- 
kasok fogyasztasi kepessege. E tekintetben ismet a Departement of 
Labor^) vegzett igen figyelemre melto kutat^sokat. 

Ezekbol idezzuk a kovetkezoket : 



fiv 

1882. 


Munkabirek ptazben 

21 kUlSnbOzS 

iparigban 

150 


Munkab6rek a nagy- 
kereskedelemben 
jegyzett Arukban 

126 


1888. 


155 


158 


1890. 


159 


165 


1892. 


161 


166 


1894. 


158 


171 


1896. 


157 


193 


1897. 


159 


202 


1898. 


159 


197 


1899. 


163 


195 



Ezen tablazat azt bizonyitja, liogy az &rukban kifejezett 
(javbeli) munkaber folytonos emelkedest mutat 1898-ig, a mikor 
is a penzbeli munkaberek tovabbi emelked&t mutatnak, az kruban 
kifejezett munkaberek ellenben 202-r61 197-re, majd 195-re ha- 
nyatlanak. Minthogy a trustmozgalom 1898-ig szunetelt & ebben 
es a kovetkezo 6vben oriasi merveket oltott, melynek eredm^nye 
a folytonos aremel6s volt, a javbeli munkaberek hanyatlisat talfin 
a trustdknek kell tulajdonitani. Meg kedvezotlenebb az eredm^ny a 
trustokre n^zve, ha tekintetbe vesszuk, hogy az idezett tSblazat a 
nagykereskedelemben jegyzett arakat veszi irinyadoul, holott a 
munkasokra nezve a kiskereskedelmi arak jonnek tekintetbe. A 
mi a trustokre vonatkozolag slatisztikailag be lett bizonyitva, hogy 

1) Bulletin of teh Departement Labor Xo. 38. Janiiari 1902. 123. hip 
OS Xo. 39. March. 1902. 235. 1. 



Digitized by 



Google 



203 



t. i. a penzbeli munkaber emelkedese meg nem jelent absolut 
munkaberemel&t, az europai munkSsokra is alkalniazni lehet, 
tekintve, hogy a meg^lhetesi viszonyok reszben e kartellek &rpoli- 
tik&ja kdvetkezt^ben jelentekenyen megdr^gultak. 

Kiserletet tehetunk arra nezve, hogy a munkaberek mily 
emelkedes^t lehetne vSrni, ha a munkSsok a v&Ualkozoi nyeres^- 
ben reszesednenek. Ezt ism^t csak az amerikai statisztikai felvete- 
lek alapj^n tehetjuk, mert egyedul ezek szolgaltatj^ a szuks^elt 
statisztikai adatokat. A Census Of Bee &\isi kimutatott 185 combination 
reszy^nytok^je 3 milliard toket tesz ki, melynek azonban a t^ny- 
leges erteke (actual cash value) csak mintegy 1*5 miUi&rd^) 
vagyis a reszvinytoke mintegy 100 °/o erejeig van feleresztve. 
Ha a trustok reszv^nytok^j^nek kamatozasat 4tlag 6 ^/o-nak vesz- 
szuk,*) ugy ez 3 milli&rd utan 180 millio dollart tenne ki ivenkint, 
a mi a tenyleges 6rt^k (egy ^s fel milliard dollar) 12%-os kamato- 
zasaval egyenlo. Ha mar most ezen 12 %-b61 6 Vo-ot a kamato- 
zasra, 6 "/o-ot a vallalkozoi nyeresegre szamitunk es ez utobbinak 
a felet a munkaberekre forditan&k, akkor a munk&sok osszes 
b^rosszege 45 millio dollarral emelkednek. Minthogy 1900'ban a 
Combinationseknel alkalmazott munkasok osszesen mintegy 195 
millio dollar b^rt kaptak, a munkaber ndvekedese korulbelul 25 
^Vot tenne ki. A vallalkozoi nyereseg felenek a munkasok r^szere 
valo juttatasa teh&t 25 ^/o-kal emelne a munkabereket. 

A v&llalkozok szervezkedese maga ut^n vonja a munkasok 
szervezkedes^t is s minthogy az ^am a vallalkozok legmesszebb 
mend szovetkez^set turi, turnie kell a munkasoket is. K^t szerve- 
zett fel all egymSssal szemben: az egyik a munkakeresletet, a mk- 
sik a munkakinalatot monopolizalja. Mi kovetkezik e ketto 6rdek- 
ellent^tebol es kuzdelmebol? Ket monopolium kozott, melyek egy- 
mashoz az elado es vevo viszonyaban allanak, nem lehets^ges-e 
tartos kuzdelem, sot kuzdelem se lehetseges, mert egyik sem lehet 
meg tartosan a misik nelkul. Vagy bekes megegyezes, vagy az 
egyik leverese a megold&s. Eddig a levert f^l mindig a munk&sok 
voltak es a vallalkozok joszantukbol nem hajlandok nyeres^eiket 
a munk&sokkal megosztani. A szoczialistSk szerint a kartellek es 
trustok munkab^rpolitikaja ellen, mint minden ellen, a mi a kapi- 

1) L. errol az Egycsult-Allamok trust statistik^j^t a XXXIIT. fcj.-bcn. 
-) Ez meg is felel a val6s^gnak 1. 185. lap. 



Digitized by 



Google 



204 



talisztikus gazdasagi rendszerrel osszefugg, egyedul a kollektivizmus 
segit.^) Nemetorsz&gban, a hoi a politikai es a gazdas4gi harczok 
az elvi kuzdelem jelleg^t veszik fel, vallalkozok es munkasok egy- 
mastol messze SUanak es egym&st megerteni nem kepesek, alig 
lehet tehat arrol szo, hogy a munkasok is vallalkozok kozott be- 
kes megegyez^sek jdjjenek l^tre a v&llalkozoi nyeresdgben valo 
reszesed&re vonatkozolag. Angli&ban ^s Amerikdban a mimk&sok 
egy nagy r&ze szinten a kollektivizmus lobogoja alatt kuzd es a 
nagy privStmonopoliumok elleiii ellenszenv igen sokakat vezetett 
a szoczialistak t^bor^ba ; de az elvi kuzdelem AUandosaga csak egy 
kis tored^kn^l van meg es a legtobben a v&llalkozok ^tal aj^lott, 
kdzzel foghato elonyok fej^ben ott hagyj^k a szoczializmust, mart 
terveiket a kozel jovoben amugy is kivihetetlennek tartjak. Ez a 
kozeled^s az emlitett orszagokban szeles vonalon mir meg is tor- 
t6nt. A trustok a szakszervezetek koveteleseivel szemben igen el6- 
zekenyeknek mutatkoztak, mert konnyebbnek tetszett a fogyaszto 
kozdnseg, mint a munkasok rovasara emelni a v&llalkozoi nj'ere- 
seget. A sztrajkok, a melyek sikerrel jarnak, az allienceok es min- 
den emel^5, melyet a trades-unionoknak sikerult keresztiil vinni, 
term&zetesen mindig az arak emelesevel jar es igy a trades-unionok 
osztozkodnak a vallalkozokkal a monopolium nyeres^geiben es 
kozremiikodnek a fogyasztas megdragitdsaban. 

Az angol banyamunkasok mar 1847-ben azzal a felszolit^sal 
fordultak a b&nyatulajdonosokhoz, hogy a munkaberek leszallitasa 
helyett ink^bb emeljek kozos megallapodassal az arakat. Ez tehat 
a munkasok r&zerol mintegy kartellre valo osztdnzes. De azota is, 
eltekintve az alliance-oktol, tobbszor felmerult a terv a trustok, 
illetve a kartellek es munkasok szovetkezesere. Legnagyobb hirre 
vergodott Sir Georg EUiot-nak, ki maga is kozdns^ges banyamun- 
kasbol a legmagasabb Mlasokba vergodott fel, az 1893-iki nagy 
angol koszensztrajk idejen sokat emlegetett terve, melynek czelja 
egyreszt a gazdasagi valsagok, m^sreszt a sztrajkok elkerulese volt. 
E terv szerint Anglia osszes koszenbanyai egy trustben egyesulnek, 
a trust csakis a trades-unionokkal t^rgyal. A trust igazgatosag&ban 
a trades-unionok k^pviseloi is ulnek ^s szavazattal birnak, az arak 
emel^se csakis oly m^rtekben tortenhetik, hogy az osztalekok leg- 

') Ezen eredm^nyhez jut Macrosly is „Trusts and the state, Lon- 
don, 1901/' cz. munkajaban. 



Digitized by 



Google 



205 

foljebb 15%-ot tegyenek ki es ennel magasabb osztalekokat elo- 
idezo arszabasok a kereskedelmi miniszter beleegyezesehez legyenek 
kotve. 

Egyeb okok is k^sztetik a trades-unionokat a trustokhoz valo 
szorosabb csatlakozdsra. A socialismus, mely a teljes egyenlo- 
seg talajan epul fel, nem fog kulonbseget tenni a tanult es tanu- 
latlan, szervezett es szervezetlen munkasok kozott, mar pedig a 
szakszervezetekhez tartozo munkasok ebbe belenyugodni nem tud- 
nanak. A szakszervezeti mozgalmak ily modon nem reszesulnek 
tobb^ osztatlan szimp&ti&ban, mert minden sikeriik a fogyasztis 
inegdrSgitasat jelentiJ) 

A kartellek es trustok behatiis^t a munkasviszonyokra tehat a 
kovetkezokben foglalhatjuk ossze: 

A penzbeli munkaberek emelkedtek, m^g pedig nagyobb m^r- 
tekben a trustokn^l, mint a kartelleknel, mert amazok a legkitunobb 
munkasokat alkalmazzak. A javbeli munkaberek valtozatlanok. 
A foglalkoztat^s ^landobb, a munkaalkalmak sz&ma nem csokkent, 
sot emelkedett. A munkasok socialis fuggosege nagyobbodott. 

XVI. 

A kartelleJc es trustok hatdsa a kdzvetito kereskedelemre. 

A szabad verseny korszakaban a kereskedok kihaszn&lt4k a 
termeldk versenyz&et, egyiknek ^rszabasaval a misiknak ^szaba- 
sat lenyomtak, sot kisebb gyarakat annyira kiakn^tak, bogy azok 
egyes nagykereskedoknek niintegy munkab^r fejeben dolgoztak csu- 
pan.^) Sz&mos kartell, igy az osztr^k es magyar sodrony es sodrony- 
szeg-kartell, a zom&nczed^ny-kartell, a syrup s vorosrez-kartell ep- 
pen ennek koszonheti keletkezeset, mert a gy&rosok l&thatt&k, bogy 
a kozvetito kereskedelem kisebb risiko mellett nagyobb nyeres^- 
gekre tett szert, mint ok maguk.^) 



1) J. B. Clark, Monopoly and the strugles of Classes, Political Science 
Quarterly, December 1903. 

2) Denkschrift der Prager Handels- und Gewerbekammer 75. lap. 

3) »Cberall dort« mondja Sombart i. m I. 176. ,,ist das eigentliclie 
Thatigkeitsgebiet modernen kaufmannischen Wesens, wo der Markt fiber- 
setzt ist, wo zwei Produzenten einem Kaufer nachlaufen Dann wird der 
Kaufmann Herr der Situation, dann beginnt er den Produzenten in 
AbhSngigkeit von sich zu bringen.'' 



Digitized by 



Google 



206 



A szabad verseny korszakabau t. i. a piaczot attekinteni nem 
lehet, az egyes fogyaszt^si kdrzeteken belul az orszag legkuldnbo- 
zobb helyein fekvo gy^rak versenyeztek egymassal, a fogyasztok 
speczialis szuks^gleteit is fizeto kepess^get a termelok nem ismer- 
tek es nem is voltak hitelezesre berendezve 6s vigul a fogj^asztok 
szuksegletd nagyon huMmzoak. Ennek kovetkezteben m^Mn lehet 
mondani, bogy a kereskedelem 6ii^ktermel6 volt, mert gondosko- 
dott arrol, bogy minden josz^g ^iekfeek emelesere legalkalmasabb 
helyre eljusson 6s hasznositotta az ido drlektermelo befolyas^t k. 
Ez a belyzet azonban a kartellek 6s trustok keletkez&evel meg- 
szunt. A kartellek es Irustok mindenekelott az ossztermel^s es az 
osszfogyasztas legpontosabb inegallapitasSra taniaszkodnak, az egesz 
orsz^got rayonirozz^k, minek kovetkezteben minden termelo sajat 
terulet^t jobban attekintheti, a verseny a fogyasztokert megszunt 
es ezzel megszunt a fogyasztok felkeresese, sot ellenkezoleg a fo- 
gyasztok fordulnak a termelokhoz es kenytelenek a termelokhoz, 
illetve azok eladasi hivatalaihoz fordulni, mert m^sutt arut nem 
kapnak es v^giil a fogyasztok idoszakonkint huU^mzo szuks^gletei 
nem az altal egyenlitendok ki, bogy a kereskedo nagy mennjise- 
geket tart raktaron, hanem az altal, bogy az eladSs nagy kdzpon> 
tokban van egyesitve, melynek az egyes gyarak termekeiket ido- 
szakonkint szallitjak. Ezzel a termelok reszerol a kereskedokert 
folytatott versenyzes megszunt es a kereskedok kezebol a fegyver 
epp ugy ki lett veve, mint a munkasebol, ki termelesi eszkozok 
felett nem rendelkezv^n, a termeloknek ki van szolgaltatva. A ke- 
reskedo tobbe nem rendelkezik szabadon az &tu felett, gyakran 
m^g akkor sem, ha tulajdonat kepezi, hanem egesz miUicddeseben 
fiiggove tetetett a termelotol. 

Hogy ez a fiigges mily nagy, az a monopolium teljessegetol 
fugg. Min^l teljesebb a monopolium, annal kedvezotlenebb, mine! 
szukebb kor, annal kedvezobb a kereskedelem helyzete. A kozve- 
tito kereskedelem azert szenved, mert a monopolosok akarjak a 
kozvetito kereskedelem nyeresegeit a maguk szSmSra biztositani, 
viszont nem akarjak, hogy a kozvetito kereskedelem is megdragitsa 
az arakat a fogyasztoknak is ez ^ital a keresletre hatraltatolag 
hasson. — A Standard Oil Co. es a rajna-westfaliai szenszyndikatus 
magatarlasa a kereskedelemmel szemben p^lda lehet arra, hogy egy 
teljes monopolium birtokaban levo kartell vagy trust a kozvetito 



Digitized by 



Google 



207 



kereskedelmet milyen ban^smodban reszesiti. A petroleumtrust 
Nemetorszigban minden nagyobb allomason bassineket allitott fel, 
a melyekbe a waggonokbol csoveken Atvezeli a petroleumot. Ezek-^^ 
bol a bassinekbol azut&n kocsikon Ikijak el a vid^k osszes kis- 
kereskedoit, a kik a petroleum tart&sara teljes berendezest nyernek 
es kotelezik magukat kiz^rolag a trustn^l v&s^rolni. A nagykeres- 
kedo ily modon teljesen el van zarva a fogyasztotol is riszere nem 
marad egyeb h&tra, mint ama nagy petroleumrakt&rak egyik^nek 
igazgatasat atvenni, melyeket a petroleumtrust, illetve a vele kap- 
csolatban ^116 Deutsch-Amerikanische Petroleum- Gesellschaft N^met- 
orsz^g nagyobb varosaiban fel&Uittatott. 

A rajna-westfaliai szenszydikatus eppen ellenkezoleg a nagy- 
kereskedoket reszesiti elonyben. Azokat, kik evenkint 6000 tonnS- 
nal kevesebbet vesznek, a nagykereskedokhoz utasitja. A kereske- 
doknek nincsen joguk a syndikStustol v^s^rolt szenet vas vagy 
acz^lgy&raknak, vasutaknak, vagy gaztarsasagoknak eladni, mert 
ezeknek valo szallitast a syndikatus niaganak tartotta fenn. Tiltva 
van a syndik&tushoz nem tartozo banyatol szenet v^s^rolni, szenet 
oly czegnek eladni, melyek a syndikatushoz nem tartozo banyak 
koszenet haszn^lj^k. Hogy megakad&lyoztassik, bogy a kereskedok 
tulnagy arakat szabjanak es igy a fogyasztok kdreben elegedetlen- 
seget keltsenek, a kereskedok tartoznak magukat kotelezni, hogy az 
altaluk szallitott sz^narak az 6 munkajukkal es risikojukkal ossz- 
hangban lesz. 

A rajna-weslfaliai koksz-syndikatusnal hasonlo szabalyok alla- 
nakfenn; de azonkivul kotelezte az egyes kereskedoket. hogy tonnan- 
kent 50 Pfennig nyereseggel (Preisaufsciilag) elegedjenek meg, ku- 
lonben megszakitja veluk az osszekottetest. 

Az ujsagpapir-syndikatus szinten csak exklusiv szerzodesek 
alapjan erintkezik a kereskedokkel. A nagyobb vevoket mag&hoz 
ragadta, a mennyiben kimondotta, hogy a kik evenkint 100 wag- 
gonnM tobbet vesznek, azoknak csak a syndikatus adhat el. A ke- 
reskedok tartoznak osszes vevoiket a syndikalusnak bejelenteni, 
azon fogyasztoknak pedig, kik a kereskedoknel nem vasarolnak, 
csak a syndikatus tehet ajanlatot, ugyszinten azoknak, a kik elpar- 
tolnak a syndikatushoz tartozo valaniely kereskedotol. 

A rajna-westfaliai nyersvas-syndikatus eladasi teriileteket 
allitott fel, megaliapitotta minden kereskedo altal vasarlando meny- 



Digitized by 



Google 



208 



nyiseget, a tov&bbelad&si arakat es felteteleket. Gyakori dadasi 
rayon-ok megallapitasa a kereskedok resz^re, tovabba bizonyos 
arufajok kiz^rolagos tartSs^ak kotelezetts^e. 

Egy magy^ szesz6rt^kesit6 kozpont l^tesitesenek tervei kozott 
nagyiparosaink reszerol a kozvetito kereskedelmet sulyosan ^rinto 
tervezettel leptek fel, ugyancsak az eladando menn^aseg megallapi- 
tasa es bizonyos elad&si teruletek meg&llapitasa &ltal. Hazankban 
tudom&sunk szerint a kereskedok eddig nem r^szesultek ily mesz- 
szemeno korl^tozasban, de kets^gtelen, bogy a fejlodes ilyen ir^yt 
fog venni, Az eladasi felt^telek folytonos szigorit^sa es ama hajt 
hatatlans^g, melylyel iparosaink a kereskedokkel szemben fellepnek, 
m&vts elore vetik arnyekukat. 

De nem lehet &ltal&nossagban mondani, bogy minden kartell 
a kereskedovilag egyetemenek hatriny4ra szolgM. LMtuk, bogy 
vannak kartellek, a melyek szivesebben lepnek nagykereskedokkel 
^rintkez&be, mert ez az igazgatSst konnyebbe teszi is a tennelore 
kisebb koczk&zatot ro; mas kartellek ismet a kiskereskedoket re- 
szesitik elonyben, mert fel az on&llosagra torekvo nagykereskede- 
lemtol. fis v6gul vannak kartellek, a melyek teljesen egyenloen 
b^nnak el mindkettdvel es a nagykereskedelemnek semmi kiilonos 
arengedmenyt nem tesznek. 

Minthogy a kereskedelemmel egyiitt jar a spekulatio is, a 
szolid kereskedo jobban erzi magat, ha minel csekelyebbek az ar- 
ingadozasok. E mellett a piaczon a kartell altal jegyzett arak 
iranyadok, es a kereskedo sokszor a kartellen kivul ^16 gyaraktol 
sokkal olcsobban beszerzett arut a kartell-Aron adhat el. A kartell- 
arak eddigi folytonos emelkedese is jelentdkeny nyereseghez juttatta 
a kereskedoket. 

Mikent fentebb littuk, ha egy kartell vagy trust annyira, a 
mennyire monopoliumra tett szert, elso feladata a keszpenzfizetes- 
nek, vagy pedig a rovid lejaratu hitelnek a behozatala, eladasi fel- 
tetelek szigoru szabalyozasa, meghatarozasa annak, a mi ipar&gan- 
kent mas es mas, vajjon a nagy vagy pedig a kiskereskedelemmel lepnek 
osszekottetesbe, gyakran eladasi teruletek megUlapitasa, sot megha- 
tarozasa annak is, bogy maguk a kereskedok mily aron adhassanak 
el. Meltan mondjak ily korulm^nyek kozott, bogy a kereskedeleni 
a kartellek es trustok korszakaban lesulyed a kereskedelmi kepvi- 
selet vagy ugynokseg szinvonalara. 



Digitized by 



Google 



209 

Minthogy a kereskedok valamennyien egy dron szerzik be 
aruikat, egymSssal hatMyosan versenyezni uem kepesek. Egyiksem 
tud tartosan vevoinek elonyoket nyujtani es a verseny csakis a 
versenyzok helyzet^nek inegingatds4hoz vezet. Ennek behatasa hozta 
letre a kulonbozo helyi 6s orsz&gos kartelleket, nalunk tobbek 
kozott a budapesti vaskereskedok, czukorkereskedok is petroleuin- 
kereskedok kartelljet, melyek ugy a termelok, mint a fogyasztok 
ellen ir&nyulnak. 

Nem ez az elso mSyebbre vago t&mad^s a kereskedelem ellen. 
A nagy aruhSzak, a bev&sarl^si es fogyaszt&si szovetkezetek sulyos 
sebeket utottek a kereskedelmen. De mig amazok inkabbakiskeres- 
kedelmet ^rik, a kartellek ^s trustok ink^bb a nagy kereskedelmet 
szoritjak, mert kiskereskedelem nelkul a kartellek es trustok sem 
tudnak ellenni, de mdg a nagykereskedelem sem. 



XVII. 

A kartelleJc es trustok hatdsa a termel4sre es a gazdasdgi vdlsdgokra. 

Hogy a termeles a szabad verseny korszakSban mily hatra- 
nyokban szenvedett, arrol ott volt szo, a hoi a szabad versenyrol 
a szovetkezesre valo atmenetet targyaltuk. Itt az ir&nt kell tajeko- 
zast szereznunk, mik^pen alakulnak a termel(^i viszonyok a kar- 
tellek es trustok behatasa alatt. A termelesi viszonyok itt is ter- 
raeszetszeruleg a folytonosan alacsonyabb eloaUitasi kolts^gek es a 
technikai haladas irany^ban tor elore. Mert hiszen az arak emel- 
kedese mellett ez biztosit az eddiginel nagyobb vallalkozoi nyerese- 
get es csak az a kerdes, vajjon a trustok vagy a kartellek bizto- 
sitjak-e nagyobb mertekben ezek megvalositasat. 

Az eloallitdsi kdltsegek leszallit&s&nak egyik modja az uzemek 
folytonos kiterjeszt&e, illetve a l^tezo uzemek kozpontositasa. F516s- 
leges volna itt a kozpontositas okait a szabad verseny korszakaban, 
melyek el^gg^ ismeretesek, ujbol targyalni. Az is ketsegteien, hogy 
a joved^lemeloszlas v^ltozatlans&ga mellett az uzemek folytonos 
concentratioja a kozgazdasag erdek^ben fekszik. A kartellekre vo- 
natkozolag mar most sokan azt allitjak, hogy ennek a folyamatnak 
utj^t allja, nem versenykepes uzemeket mestersegesen fenlart es 

Dr. N&das: A kartellek 6s trustOk k6rd<'?se. 14 



Digitized by 



Google 



210 

minthogy az arak a legkedvezotlenebb viszonyok kozott teruido 
vallalkozo elo^Uitasi kdlts^ei utan iranyzodnak, ez az arakra is 
visszahat. Szamszeru adatok erre vonatkozolag rendelkez^sre neni 
dllanak, de annyi teny, bogy a kartellek az osszes uzemekre kon- 
zerv^lolag hatnak. Nevezetesen a nemet kartell-enqueten e tekintet- 
ben feltett kerd&ekre^) az egyertelinu felelet az volt, bogy a kartel- 
lek a koncentratiora batr^tatolag batnak. Kulonosen azon korulmeny 
segiti ezt elo, bogy a termeles kiterjesztes^ben niinden iizem kvota- 
szeruleg r^szesedik. Tovabbi szabad verseny mellett sikeriilt volna 
Europ^ban egy magasabb rendu kdzpontositast l^trebozni, minthogy 
azonban a gazdas^gi ^let is mindig a legkisebb ellentallas iranyaban 
balad, konnyebb volt az onfentartas es a vallalkozoi nyereseg eme- 
lese kartellek I^trehozasa utjan, mint eroszakos transactiok altai 
kozpontositani. Mindenki ink^bb biztositja egy letezo vallalat pro- 
speritasat, mintsem bogy trustszeru 6s k^tes kimenetelu uj vallala- 
tokba bocsatkozz^k. A norm^lis l^pesekben elorehalado gazdasagi 
fejlodes ink&bb a kartell-alkol^s, mint a trust-alkotas fele vezet es 
a trust inkabb egy eruptioszeru fejlem^ny, mely a szabad verseny 
es a kartelleket tilto torvenyek osszeutkoz&ebol jott letre. 

A kartellek kulonben, mikep latjuk, csakis akkor jonnek letre, 
ba korulbelul egyenlo ereju felek allanak egy missal kuzdelemben, 
kik nem remflhetik, bogy egym^st legyozik, avagy nem egj'^enlo 
ereju felek ugyan, a kik azonban egymast csak aranytalanul nag}' 
^Idozatok ar^n tudn^k legyozni. A kartell mar most az arak erne- 
l^se altal emeli a vallalatok rentabilitasat es a vallalkozoi m^erese- 
get, teh&t azon eszkoz utjan, mely a gazdasagi pang^snak egyediili 
orvosszere. A trust nagy atveteli osszegek utjan egyszerre sokkal 
nagyobb vagyonhoz juttatja az eddig isolMt vMlalatokat, mint a 
milyennel eddig birt s ezt utolag magas monopolarak formajaban 
hajtja be a kozonsegen. A fogyaszto kozonsegnek a trust alkotasatol 
kezdve folytonosan kell fizetniok a feleresztett alaptoke kamatait es 
igy a nagy kozpontositasbol sok hasznuk nincsen. A fogyasztoknak 
a concentratiobol csakis a trustok 61et6ben elofordulo versenyzesi 
periodusokban van hasznuk, a mikor antitrustok keletkeznek, niert 



»j Hat dasSyndikat cinen Einfluss ausgeubt : aj auf die Koncentra- 
tion (Icr Bctriebe durch Ausschaltung minder Icistungsfahiger Betriebe .' 
b) Auf Koncentration der Betriebe durch Zusainmenfassen der verschie- 
denen Stadien des Produktionprocesses dienende Betriebe in ciner Hand ? 



Digitized, by 



Google 



211 

ilyenkor az eloallit^si koltsegek szinvonalara hanyatlanak az &rak, 
melyek a trustokn^l sokkal alacsouyabbak, mint a kartelln^l 6s a 
kartell felboml&sakor az &rak sokkal inagasabbak lesznek, mint egy 
trust megtiimadtat&sa eset^n, mert a legkedvezobb eloallitasi k51t- 
seggel dolgozo kartellbeli v&llalat eloallitasi arai, ha csak a vMlalat 
a tnistok mereteivel fel nem er, magasabbak lesznek, mint a 
trustdke. 

Az amerikai iparstatisztikai adatok^) azt mutatj&k, hogy daczara 
az oriasi ipari kozpontositasnak, a v^Ualatok szama igen emelkedett. 
A vallalatok szama volt : 

1880-ban 253.852 

1890-ben 355.415 

1900-ban 512.254 

Ezzel szemben a kozpontositasrol egyes iparagakban fogalmat 
nyujthat az, hogy a vallalatok szamanak 72%-a egyes szemely tu- 
iajdon&ban volt is ezek az &\\ ipari termeles ert6kenek csak 26'6%-St 
lermeltek; 18*9 tirsas cz^g volt es ezek az irlek 9-7%-M es vegre 
7'9% r&zvenyt&rsasAg volt es ezek az ertek 59*5%-M termelt6k. 
A vas- es femiparban az evi termeles 93*6%, a gyapotiparban 
81-9yo stb. r&zvenytirsas&gok kezeben volt; a vSgohidi, husszalli- 
tasi, hajoepitesi iparban csakis r^szvenytarsasSgok leteznek. Egyes 
iparagakban, mint pL dohany, pamut, melyekben a termeles meg- 
otszorosodott, sot meghetszeresedett, a v&llalatok sz&ma hanyallott. 

A legtobb munkas volt egy ohioi vasgyarban, 7477, egy gyapot- 
gyarban New-Hampshire-ban, 7268, egy mezogazdasagi gepgyarban, 
Illinoisban, 6728 stb., volt osszesen 443 uzem tobb, mint 1000 
munkassal. 

A kozpontositasnak egy masik modja a kulonbozo termelesi 
szakoknak egyesitese egy kezben. Ama nagy versenyben, a mely 
idok folyaman kifejlodik a concentralt hatalmas vallalatok kozott, 
gyoztesse az lesz, a ki sajat eloallitasi koltsegeinek alacsony volta 
mellett a szuks^gelt nyersanyagokat vagy felgyartmanyokat a le- 
heto legolcsobban k^pes beszerezni. A mely vallalat pedig maga 
rendelkezik nyersanyagokat szolg^ltato forrasok felett, avagy maga 



1) Twelfth Census VII. vol. LXVII. LXXII. 1. 



U* 



Digitized by 



Google 



212 

dllitja eld azokat, a k^szaruk eladasa koruli versenyben jelentekeny 
elonyben van, mert a fdgyartmanyokat sajat eloMlitisi aron fza- 
mitja be a k^szaru iraba es igy olcsobb lehet mSsoknal, a kiknek 
meg a vallalkozoi nyeres^get is magaban foglalo aron kell mind- 
ezeket bev&s&rolniok. Ha a nyersaru vagy f^Igy^rtm&nyok ara ala- 
csony, akkor az osszes termelesi szakokat egyesito v&Ualat es a 
csup&n k^szarukat eloallito vMlalat kozott a versenykepesseget 
illetoleg nagy kulonbseg nincsen. Ha a nyersaru vagy felgyart- 
m^nyok ara azonban niagas, akkor az osszes termel&i szako- 
kat egyesito v^llalat sokkal olcsobban adhatja el az anit, mert 
a nyers anyagon vagy Klgyartminyon amugy is igen sokat nyer. 
A f^lgyartm^ny es k^szaru kozotti kulonbozet (Spannung, margine) 
gyakran oly csek^ly, hogy a csak k&szarut elo&llito gy&rak fenn- 
allasa meg van nehezitve. Ebben tal^ja ^rtelm^t pi. a nemet vas- 
hengermuvek SUando panasza, hogy a felgy^rtm&nyok (Thomas, 
Bessemer, Siemens, Martin folytvas) 'ira tulsagosan magas, mert 
van szamos vashengermu, meiyek ^rczbany&k es kohok felett ren- 
delkeznek es ezek az u. n. tiszta hengermuvek (reinen Walzwerke) 
rovasdra folytonosan terjeszkednek 6s a felgyartmSnyok fe a k^sz- 
&ruk kozotti kulonbozet sokkal kisebb, semhogy a keszaru eloalli- 
toi kepesek volnanak fenn&Uani. Ha pedig a nyersanyagot szolgaltato 
forr&s vagy felgy^rtmanyok eloallitSsa monopolizalva van, akkor a 
k^szarut ell6&llit6 gy^rak helyzete csaknem lehetetlenne van teve. 
Ily korulm^nyek kinyszerito hatSsa alatt jon letre az egyes terme- 
lesi szakok egyesitese egy v&Ualatban a nyers anyagtol a keszaru 
eloallitasaig. Minden vallalatnak meg van a torekv^, magat a 
piacztol lehetoleg fiiggetleniteni, mert csak ily modon lesz a k^aru 
piaczon versenykepes. Europaban a kiilonbozo termelesi szakok 
egymassal inkabb kartell formajaban egyezkednek ki, ennek daczara 
folytonosan folyik a kulonbozo termelesi szakok egyesitese, mert 
azon vallalatok, meiyek maris tobb termelesi szakot egyesitenek, 
a kartelleken belul termeszetesen oda torekednek, hogy a kozbeeso 
termekek arat is lehetoleg magasra emeljek, hogy igy a keszaruban 
jelentkezo dremelest indokolhassak. Az egyes termelesi szakok kar- 
telljei is az ^remelfe mellett vannak es igy azok, kik csak egy ter- 
melesi szakhoz tartoznak, magas aron adnak el ugyan, de magas 
aron is vesznek es nagy nyeresegei csakis a nyers anyagot, a vagy 
az osszes termelesi szakokat egyesito vallalatnak van. Ily korulme- 
nyek behatasa alatt keletkeznek egymas mellett egy egesz iparagat 



Digitized by 



Google 



213 

felolelo v&llalatok, melyek a legkulonbozobb kartelleknek tagjai. 
Pelda erre a nemet vasipar, melynek a Stahlwerksverband l^trejdtteig 
44 kulonbozo kartellje volt & volt vallalat, a mely egyszerre 18 
kartellhez tartozott tagk^pen. 

Az egymSsra kovetkezo termelisi szakok kartelljei helyett az 
Unioban ezen termelesi szakok egyesitese utjan alakultak a legna- 
gyobb trustok. A versenykepess^ fentartasa arra k^uyszeritette a 
vallalkozokat, hogy visszamenjenek minden nyers anyagnak es 
felgyartm&ny&nak gy&rtas&ra (go at bottom) ^s csakis a kisz&ru- 
val versenyezve szoritsak ki versenyt^rsaikat. Minthogy a kesz 
aruk termeloi visszamentek a f61gy^rtinanyok eld^llit^Sra, a fel- 
gj'artm^yok elo^litoi pedig visszatorlaskepen atmentek a kdszanik 
eloallitasara, a tultermeles vesz^lylyel fenyegetett az eg6sz vonalon. 
Az aczeltrust tortenete ezt szepen mutatja.^) 

A trustokn^l azon h&tranyok, melyeket fentebb a kartellekkel 
kapcsolatban kiemeltunk, nem l^teznek. A trust az egymSsra ko- 
vetkezo termelesi szakokat egyesitven, a keszaru eladasi &rat tet- 
sz^se szerint a legrugalmasabban emelhetik vagy leszallithatj^, a 
mit a kesz&rut eloallito kartell nem tehet ; a termel^s idonkinti megszo- 
ritasaban, vagy ugrasszeru kiterjeszt&eben a trustot seinmi sem aka- 
dalyozza, holott a kartell esetleg ivekre bizonyos termelesi keretek- 
hez van kdtve. 

A trustdk nagy megtakaritasai, jelent^keny technikai javit&sai, 
egyseges vezet&e, egy nagyszabasu kiviteli poUtika vitel^re teszi 
oket alkalmassa. Azon alacsony elo&llitasi Arak, melyekbol a bel- 
f51diek mit sem ^Ivezuek, megis abban atekintetbenjavukraszolgal- 
nak, a mennyiben a kivitellel kapcsolatos uzem kiterjesztes 41tal emelik 
a munkakeresletet, emelik a belfoldi nyers&ru kv&i s igy hozzajSrul- 
nak a nemzeti jovedelem emeldsehez. A kartellek nehezkes szervezete 
nem alkalmas egy aggressiv politika folytat^sara es igy a kivitel 
nagyreszt az egyes gy^rak kozdtt van sz^tforg&csolva, melyek a 
vilagpiaczon a trustokkel nehezen k^pesek versenyezni. A nemetek 
maris igen sokat beszelnek az amerikai verseny tultenges^rol ^s az 
angol piacz a legutobbi idoben amerikai aruktol (vas, dohany, 
petroleum, czukor) lett elirasztva. Ama folytonos belso forron- 
gasok, melyben a trustdk elnek, a folytonosan felemelkedo ujabb 

1) Ezen folyamot r6szletesen kifejtve a XXXVIII. fej.-ben az acz6l- 
tnistn^l. 



Digitized by 



Google 



214 



versenytarsak es a feleresztett alaptoke meresz hodito politik&ra 
kenyszeritik a trustoket, mely tekintve a vedvamokat, viszonzatla- 
nul marad. 

Kulombseg van a kartell ^s a trustok kozott a technikai ha- 
ladas k^rdes^ben is. E tekintetben inkabb a kartellek es trustok 
altal&nos jellegebol kivanunk kovetkeztetiseket vonni, mert a letezo 
adatokat rendszeresen dsszevetni igen neh^z. 

A technikai javit&sok lehetnek olyanok, melyek 1. u. n. gyar- 
tasi titkot kepeznek, 2. melyek szabadalmakkal vannak vMve es 
ezek utjan szerezhetok meg, 3. melyek egyedul jelent^keny befek- 
tetest igenyelnek. 

Az els6 ala tartoznak bizonyos elj&r^si modok, a melyek 
iizemenkint mSskep tortennek. A trustoknek, midon a kulonbozo uze- 
meket egyesitik, modjukban van az osszes g}'art&si modozatokat 
kiprobalni, dsszehasonlitani es a legmegfelelobbet kivalasztani ; a 
kartelleknel tekintve a technikai elkulonit^t, ez lehetetlen. 

A szabadalmak megszerzese mindenkinek modj&ban van, de 
tudvalevoleg nagy Sldozatokkal jar, e mellett a szabadalmak bizo- 
nyos iparagakon belul egymast erik es ezek megszerzese es kipro- 
balasa igen nagy toket igenyel. Az egyes vSIlalatok csak arra ke- 
pesek, hogy koruk legnagyobb ^ legnelkulozhetetlenebb talalma- 
nyaH ertekesitsek, ellenben a fokpzatok ritkan en^enyesulnek. A 
trustok nagy tokeereje es ama oriasi kiadasok mellett az osszes 
vagy ertekesebb szabadalmak megszerzese is kiprob&lSsa nem jat- 
szik nagy szerepet. Az American Tobacco Co. (dohanytrust) meg- 
vasarolta a doh&nygyart^sban 16tezd osszes szabadalmakat, a kautsuk- 
trust a kautsukgyart^sban letezo vedjegyeket es szabadalmakat, az 
American Steel and Wire Co. (most a U. St. Steel Corporation 
tagja) a sodronyszegre vonatkozo osszes szabadalmak tulajdo- 
naban volt. 

Vegiil a nagyobb befektetest igenylo technikai berendezesek 
(pipes lines a petroleumtrustnel, kulon waggonok rendszeresitese, 
vizi erok ^rtekesitese stb.) is inkabb eszkozoltetnek a trustok, mint 
a kartellek altal. 

A kiserletezes, mely a technikai halad&s legfontosabb eszkoze, 
inkabb all modjaban a trustoknek, melyeknel az erre szint 5ssze- 
gek oly nagy szerepet nem jatszanak. Egyaltalaban nem lehet 
azonban mondani azt, a mit nemelyek allitanak, hogj' a szabad 



Digitized by 



Google 



215 



verseny korszakaban a szukseg nyom&sa alatt a talalm^nyok sok- 
kal gyakoriabbak voltak, mert hiszen a talMmanyok nem egy rovid ido, 
hanem sokszor evtizedes kiserletek eredminyei, avagy a veletlen 
muvei es a legritk&bb esetben erednek maguktol a vallalkozoktol, 
hanem tulnyomolag alkalmazottaiktol, ezekre pedig ebbol a szem- 
pontbol a karteliek vagy trustok fennaMsa kdzonyos. 

Technikai vivmanyok felhaszn41as4nal tekintetbe kell venni 
azt, hogy felhaszn&lasuk nem annyira produktivitasuktol, mint 
inkabb rentabilit&suktol fugg. Van szamos talalmany, mely az 
emberi munka jelent^keny resz^t feleslegess^ teszi, mi a vallalkozoi 
uyeres^get esetleg nem emeli, mert a munkaberek meg mindig 
kisebb osszegeket kivannak meg. Minel magasabb a 'munkaber^ 
annal inkabb fognak emberi munkat megtakarito g^pek alkalmaz- 
tatni. Minthogy az Unioban a munkaberek sokkal magasabbak, a 
technikai vivmanyok is nagyobb mertekben fognak alkalmazast 
nyerni, mint pi. nalunk, a hoi a munkaberek alacsonysaga ezt 
nem teszi nyeresegesse. Csakis ezen fordul meg, vajjon ujabb 
gepek fognak-e beallittatni, vagy nem. 

Azon ellenvet^s, hogy a karteliek altal biztositott es amugy 
is bus^s vallalkozoi nyereseg felmenti a vallalkozot az eloallitasi 
koltseg leszallitasa es a versenykepesseg fentartasa alol, egyaltal&ban 
nem all. Mindenek elott a karteliek mindennemu fajainal is a val- 
lalkozoi nyereseg az eloallitasi koltsegek hanyatUs^val emelkedik 
es olyan vallalkozo nem fog talaltatni, a ki tekintve a befektetett 
tokenek a kartell altal eloid^zett eddiginel alacsonyabb risikojat, 
most nem tenne ugyanazt, a mit a szabad versenyben nagyobb 
risiko mellett ugyancsak a vallalkozoi nyereseg emelese czeljabol 
tett volna. E mellett a vallalkozonak arra kell gondolnia, hogy a 
kartell orokke nem fog tartani es ha a kartell felbomlasa 
eseten versenykepes nem lesz, ugy a kartellben nem fog resze- 
sedni, avagy alacsonyabb kvotat fog nyerni. Sot eppen ellenkezo- 
leg a kartell tartama alatt a vallalkozok sokkal nagyobb technikai 
befekteteseket fognak tenni; eloszor is, mert sokkal inkabb van 
modjukban, masodszor, mert a koczkazat sokkal kisebb es az 
amortizaczio sokkal gyorsabb. A v^lsagoktol, arhanyatlasoktol, ver- 
senytSrsaiktol zaklatott vallalkozo, kinek folytonosan tartalekokat 
kell gyujtenie egy ujabb hSborura, sokkal kevesbbe lesz hajlando 



Digitized by 



Google 



216 



vagyonat meg nagyobb mert^kben immobilizalni, hogy azut4n egy 
ujonnan feltal&lt tal&lmany azt esetleg elert^ktelenitse. 

Felos csak az, hogy bizonyos tomeg&rukban (pi. vas, liszt stb.) 
a melyeknek a forgalom &ltal meg^apitott fajain belul eddig is 
bizonyos kulonbs^gek voltak es az egyes gyarak kivMobb minose- 
geik Altai tuntek ki, ezt ezentul, miut&n az aruk amugy is egy 
elad&si hivatalba vannak egyesitve, el fogjak hanyagolni. Azonban 
meg van a raodja annak is, hogy ennek elejet vegyek. A Comptoir 
de Longwy ebben a tekintetben p^ldSt mutat. A tarsasagi szerzo- 
d& 41. pontja^) a kovetkezoket mondja: ))Art 41. Pom- encoura- 
ger les efforts faits par les associ^s dans le but d*amdliorer la 
qualite de leurs fontes et de les rendre propres a de nouveaux 
emplois, il est entendu que si un acheteur impose une marque 
determinee et consent a la payer plus chere que les autres de 
mjime classement, la majoration de prix reviendra tout entiere a 
I'associ^ producteur sur les quantites qui y auront donn^ lieu, 
sauf la remise pour frais generaux et le pr61evement special prevu 
a Tart. 40 (fonds de non-recouvrement). Si, inversement, les fon- 
tes d'un societaire ne pouvaient, en raison de leur mauvaise 
quality, etre vefidues qu'a un prix inKrieur a celui obtenu pour 
les meme numeros el sortes, le rabais serait supporte par Tassocie 
producteur.<( 

A kartellek es trustok egyeb elonyei sokkal ismertebbek, vi- 
lagosabbak es vitan kivul allobbak, semhogy reszletes targyalasra 
szorulnanak. Rovid pontokban a kovetkezokben foglalhatok 5ssze: 

A terniel6st allandositjak, a tenyleges szuks^glettel es fogyasz- 
tassal osszhangba hozzak es ez altal a gazdasagi valsdgokra eny- 
hitoleg hatnak. 

Minthogy a vallalat kereskedelmi vezetese h&tt^rbe szorul, 
sokkal nagyobb gondot lehet fordilani a vallalat technikai veze- 
t&ere. 

Kifejlesztik bizonyos arutypusok termel^set, mi az eloallitasi 
koltsegeket jelent6kenyen leszallilja es az aruk ertekfokozatail atte- 
kinthetobbe teszl. 

Nagy megtakarilasokat tesznek szallilasi dijakban azeladasi hi- 
vatalok es rayonok letesitese altal. Ez az elony a szabad verseny 



*) I(i6zve Roiisicrs i. ni. 242. 1. 



Digitized by 



Google 



217 



korszakaval szemben, a hoi legirrationalisabb osszevisszasag ural- 
kodott, egyike a kartellek es trustok legnagyobb elonyeinek. Oly 
altalinos ezen elony ugy a trustokn^l, mint a kartelleknel, bogy 
peldat erre felhozni felesleges volna. 

Megszunnek a teljesen inproduktiv hirdetesi es utaztat&si kolt- 
segek^), k^pviselos^ek, drSga ^s porapazo csomagolasok is kirakatok^), 
helyukbe kimerito es valamennyi pySrra n^zve egyenlo katalogu- 
sok lepnek, a melyeknek hasznalata kdtelezo. 

Jelent^enyen csokkentek az igazgat&si kolts^ek; a mely 
kartelleknel eladasi hivatalok vannak, az osszes kereskedelmi teen- 
doket ezek v^zik. A trustok magas SllSsu hivatalnokok szam&t 
devalvaljak, mert a kulonbozo t^rsulatok elnoksegei, igazgatosagai 
es technikai igazgatosSga helyett most csak egy igazgatos^g 6s 
elnokseg van. 

A regi vagy nem versenykepes uzemeket a trustok beszunte- 
tik es eladjak. A fenmarado uzemek teljes uzerakepessegben tartat- 
nak, mig a szabad verseny idejeben a gyarak az uzemkepess^g 
20 — 40 szazal^kat haszn&ltAk csak ki (czukor-trust, whiskey-tiTist), 
mi altal az eloallitas olcsobba es precisebbe lesz. A kartellek ko- 
reben a specializalas esetleg akkepen tortenik, bogy minden vallal- 
kozo m&s s mas arut allit eld. Az is megtortenik, bogy a kartellek 
megkotesekor egyes vallalkozok lemondanak egy bizonyos arufaj 
eloallitasarol is ennek fej6ben magasabb kvot&t kapnak a kontin- 
gensbol. A trustok koreben az elo&llitas speczializ^lasa meg az 
egyes iparczikkeken belul is uzemenkent tortenik. Mr. Guthrie az 
American Steel Hoop Co. (jelenleg a U. St. Steel Co.-ba beol- 
vasztva) kijelentette, bogy ok 85 — 90 kulonbozo nagysagu kerek- 
abroncsot gyartanak is az altal, bogy a gyart^s a kulonbozo tele- 
peken nagysagok szerint speczializalj^k, 1 — IV2 dollart takaritanak 
meg tonnankent. Ez onnan van, mert valahanyszor egy uj gepet, 
vagy hengert vettek munkaba, az egesz uzemet be kellett allitani. 
Ugyanigy tett a bor-trust az ^Ital, bogy bizonyos czipo nagysago- 
kat mas es mas telepen dolgoznak fel. A speczializalasokbol es a 
kontingentalasokbol sokszor a fogyaszto kozonsegnek is haszna 



^. Legismerlebb a whiskey- trust esete, melynek 16trej6vetelekor 
80.000 iitaz6 vesztetlc el allasdl is 25.000-nek fizet^s^t lesz^llitolt^k. A 
szeszes italok utaz6i ndlunk is tulnagy szdmban vannak. 

-) A franczia ezekel jelleniz6en faux frais-nak ncvczi. 



Digitized by 



Google 



218 

van. Igy pi. a n^met es amerikai hajozasi vallalatok kozott letre- 
jott kartell a hajojaratokat ugy rendezte be, hogy lehetoleg minden 
napra ess^k egy indulas, a mi az egisz muvelt vilagra tekintve a 
a posta-hajok es szemelysz^llito-hajok elindulSsanak rendszeres 
berendezeset, epp oly nagy nyereseg, mint a mino volt a vasutak- 
• nak a fusioja, a melyek azut&n egyseges nagy vonalakat rendez- 
tek be. 

A trust a hullad^kokat mellektermenyekkent dolgozhatja fel, 
mig az egyes vallalatok, melynd csak kis nienn>is^ van, vagy 
eladjak, vagy teljesen figyelmen kivul hagyjak. Igen jetlemzo 
Armour, a chikagoi bus-trust vezetojenek kijelent^se, hogy a disz- 
nonak csak egy r^sze van, melyet fel nem hasznal, a l^legzete, 
mert ez a diszno halal^val elillan. E tekintetben azonban az utobbi 
idoben a kartellek is haladast mutatnak. l^ppen a hulladekok jobb 
ertekesitese czelj&bol alakult Nemetorszagban legutobb haroni kar- 
tell, melyek a koksz mell^ktermenyeit gyujtik es vannak hivatva 
ertekesiteni. Az egyik kartell a ))Deutsche Ammoniak-Verkaufsver- 
einigung G. m. b. H.« Bochumban, mely az evi aramoniak fo- 
gyasztasat O-rol 50.000 tonnara emelte; a masik a ))Westdeutsche 
Benzol-Verkaufsvereinigung G. m. b. H.« Bochumban, a harmadik 
a ))Deutsche Verkaufsvereinigung fur Pech.« Azon angol enquele, 
a melyet a nemet vasipart illetoleg tartottak, a n^met vasipar nagy 
sikereit reszben a mellektermenyek jobb ^rtekesiteseben keresi. 
Igen nagy ^rdemeket szerzett maganak a nemet szesz^rt^kesito 
kozpont is a szesznek vilagitasi, futesi es motorikus cz^lokra valo 
felhasznalasa czelj&bol tett kis^rletei es propagandaja dltal, melynek 
eredmenye a nemet szeszfogyasztas jelentekeny emel6se es a 
petroleum-trustoktol es kartellektol valo r^szbeni fuggetlenit^ lesz. 
A szeszertekesito kozpont a denaturalt szesznek elad^s^ra 28 ezer 
raktart szervezett, ugyszinten szamos el^rusito hivatalt szesz-motorok, 
lampak stb. eladas&ra es 500.000 markat kollott hirdetesekre es 
propagandara. Erre az erokifejtesre a szetforgacsolt vallalkozok 
soha sem lettek volna kepesek, hanem csakis oly osszesitett toke- 
ero, mint a mino a ndmet szeszertekesito kozpont. 

A trustdkkel jaro tulsagos koncentrationak vannak hatr^yai 
is. Minden oriasi uzemnel tapasztalhatni, hogy hianyzik a mester 
szeme (coup d*oiel de maitre, mint a franczia mondja), kinek leg- 
kozvetlenebb erdeke mindaz, a mi tortenik. Meg a legenergikusabb 



Digitized by 



Google 



219 



vezetes mellett is a resztetek kiesnek a kdzvetlen felugyelet alol, a 
mi bizonyos Mtranyokkal mindig j&r. Ez termeszetesen elv6sz ania 
nagy megtaKarit&sok mellett, melyeket a trustok ^ItalSban tesznek. 

A trustdknek a f ogyasztora n^zve meg egy nagy Mtr6nya abban is 
rejlik, hogy a termel^s egyetlen nagy Y^lalatban levdn egyesitve, 
strajk eseten a nemzetgazdasagban fennakad&s SUhat be, mely ann^ 
sulyosabb, minel fontosabb hivat&sa van az illeto iparczikknek es 
valsSgba sodorhatja az egesz orszagot. Csak a koszen, vagy aczel- 
mankasok generalis sztrajkj^ra kell gondolnunk, hogy a benne rejid 
veszelyeket felismerhessuk. Az acz^ltrust 200.000 munkSs4nak 
sztrajkja 1901 -ben az ^rakat jeientekenyen emelte, a kesz ^ruk eld- 
allitoit a legnagyobb zavarba hozta, mert az europai uzemek a ki- 
vant mennyisigeket 2 honap leforgasa elott szallitani k^pesek nem 
Yoltak. 

Hogy a nyert megtakaritasok mily nagyok, azt igen nehez 
volna megallapitani olyas valakinek, ki az illeto ipar&gon kivul all. 
Ez annal nehezebb, mert hisz a karteliek es trustok ezen megtaka- 
ritas mellett meg az ^rakat is emelik es igy igen nehez kulon v^- 
lasztani, hogy a vallalkozoi nyereseg mely resze koszonheto a meg- 
takaritasoknak es mely r&ze az aremelesnek. Alljon ilt nehany 
adat, melyeket a trustok vezetoi adtak kozre, reszben az Industrial 
Commission elott, rfezben masutt. A whiskey trust allitdlag 240 
millio dollart takarit meg evenkint faux frais-ben, az acz^ltrust 300 
raillio dollart, a hajotrust 15 millio dollart. Ezen kijelentesek azon- 
ban inkSbb a reszvteyek arfolyamanak emeleset czelozlak es min- 
den trustalkot^skor a lapok telve vannak bizonyos tendentiosus hi- 
rekkel, melyek azon oriasi megtakarit^sokrol szolnak, melyeket a 
trustok majd keresztulvisznek. 

A termeles kiterjesztesenek kerdesevel foglalkoztunk mar^) es 
azt kell hinnunk, hogy a termeles nemcsak a nepesseg termeszetes 
novekedes^nek aranyaban, hanem meg sokkal nagyobb m^rtekben 
emelkedett, de az utobbi evekben sohasem ^rte el a tultermel6s 
szinvonalat, mert hisz ezeknek elkerulese kepezi a karteliek 6s trus- 
tok egyik foczeljit. 

A termeles szabalyoz^sanak kerdese szorosau osszefugg a gaz- 
dasagi valsagok kerdesevel. A karteliek es trustok egyik foczelja a 



J) 197. lap. 



Digitized by 



Google 



2^20 



gazdasagi valsagok elkerul^se is volt 6s kerdds, hogy ezen czeijukat 
mennyiben ertek el^) Bernstein^) azon meggyozodes^nek adott ki- 
fejez&t, hogy a valsagok kitorese oly form&ban, mint az eddig 
tortent, valoszinutlen, vagy legal&bb is a valsSgok lefoly^a eny- 
hulni fog. Eg^szen kiz&rtnak tartja azon SItaiSnos valsagok kitore- 
set, mint azt Marx ^s Engels k^pzelt^k az 1825., 1836., 1847., 
1857., 1873-iki vMsdgok mintegy ^lesebb ismetlesek^nt. Ezen fel- 
fog^sSt arra alapitja, hogy a \ilagpiacz rengeteg t^rbeli kiterjedese, 
a szMlit&si eszkozok es e hii*szolg&lat kifejlodese a zavarok gyor- 
sabb kiegyenlitSset teszi 1ehetdv6, tov&bb^, hogy a gazdasagnak 
rendkivuli emelkedese a nyugat-europai Sllamokban, a hitelugy 
elasztikusabb alakulasa is kulonosen az ipari kartellek a hel}ri vagy 
parczialis zavaroknak visszahatas^t az altalanos uzleti helyzetre je- 
lent^kenyen csokkentettek. 

Bernstein ezen felfog^sa igaznak bizonyult az 1900 — 1901. 
evben bealJott zavarok idejen. Nemelyek^) 6ppen az 1900. es 
1901-iki eveket hozzak fel Bernstein czafolat&ra, am ezekbol a val- 
sagokbol eppen kz liianyzott, a mi az eddigi gazdas&gi v^sagok 
hu jellemvonas^t kepezte a hausse-nak atcsap&sa hirtelenul baisse-be, 
a tultermeles es a rendkivuli kinalat jelent^ktelen kereslet mellett. 
A trustdk ^s kartellek jobban k^pesek a piaczot attekinteni es a 
kereslet elorelathato hanyatlasaval megszoritj^k az uzemet. Az a mi 
a vSls^gokat az elott gyakran eloid^zte, hogy t. i. ^rhanyatlas ide- 
jen a gyarosok a termel^st m^g jobban kiterjesztett^k, hogy igy 
az ^rhanyatlas altal okozott vesztes^geket paraliz^ljak, a mi azutan 
kozvetlen eloid^zoje volt a valsagoknak, most nem tort^nhetik m^, 
mert a kinalat szorosan koveti a keresletet. A v&Uatkozora nezve 
ily modon a valsagok csak egy nem nagyon jelentikenyen csokkent 
nyereseget jelentenek, de regi veszelyess6ge eltunik. 

A munkasokra n^zve azonban a depressio ezen korszakai 



1) LSsd, Schriften des Vereins fur Socialpolitik, Die Stdrungen 
ini deutschen Wirtschaftsleben warend dem Jahre 1900, Oldenberg. Zur 
Tlicorie der volkswirtschaftlichen Krisen. Jahrbuch fur Gesetzg., Ver>valt. 
u. Statistik 1903., Pohle, BevSlkerungsbewegung, Capitalsbildung iind 
Periodische Wirtschaftsk risen, GSttingen 1902. Brentano, Cber die Ursachen 
der heuligcn sozialen Not, Wien 1890. 6s egy6b id6zelt miiveket. 

2) Die Voraussetzungen des Sozialisnius. 
8j Pohle, BevSlkerungsbcwegung I. lap. 



Digitized by 



Google 



221 



sokkai nag}'obb jelentoseggel birnak, inert szamos munkSs etbocsa- 
t^sat es a mankaido megszorit&s^t vonja maga utan. Ezert mondja 
Pohle^), bogy csak a v&lsagok kitoi^senek modja v&ltozott, ellen- 
ben a vaLsagok szocziSlis hatasai es ezzel a valsagok nagyj&ban 
semmi valtozason se mentek keresztul es nem belyes a vMs^gok 
lenyeget abban keresni, vajjon a kereslet idejekoran alkalniazkodik-e 
a kinalathoz, vagy nem. A lermel^s megszoritSsa, mint a Webb 
hazaspar megjegyezte, orvoss&ga a v^Ualkozoknak, de nem a mun- 
kasoknak. 

Ezen felfog^s igaz volna, ba a munk&sok elbocsatasa epp 
oly hirtelenul es minden ^tmenet nelkul tortennek, mint az eddigi 
vals^goknai. A tapasztalat azonban azt bizonyitja, bogy az uzem- 
megszoritas es ezzel egyutt a munk&sok elbocsatasa fokozatos. 
Nines tebSt egy birtelen atmenet, egy vesztbozo fordulopont, mint 
eddig. A munkanelkuliseg nem fenyegeti Sllandoan a munkasokat 
es a munkasok tulnyomo resze, de kulonosen elitje imm&r mindig 
szamitbat foglalkoztat&sra, A gazdasagi depresszid korszakai ma 
mar ink^bb IMbatok elore, mint az elott es a munkakereslet hul- 
lamz^sa is sokkai m^rs^keltebb lesz. Eppen az kepezi a jelenlegi 
^dlapot nagy elony^t, bogy a munkSsok nagy tomege nem lesz 
egyszerre a munkan^lkullsegnek kiteve, eddigi foglalkozasi korebol 
es eletmodjabol kizokkentve. A munkanelkuliseg problemajabol 
eliminalva van ^ppen a gazdasagi valsagokkal egyutt jart abnormis 
munkanelkuliseg es hely^be l^p azon sokkai szukebb hatarok ko- 
zott mozgo munkanelkuliseg, mely az Sltal^nos kereslet es kinalat 
mersekelt hullamzasanak a kartellek korszak&ban megfelel. A 
problema most m^r nem az, mikepen lebetne az abnormis mun- 
kanelkulisegen, hanem mikepen lebetne azon az atlagos nagysagu 
munkanelkulisegen segiteni, mely minden kapitalistikus rendszer 
allando jellemvonasa. Mindenkeppen azon eredmenyhez jutunk, 
bogy a kartellek es trustok a valsagok erejet nagyon megcsokken- 
tettek es valoszinutlennek kell tartani, bogy a jovoben tultermeles 
okozta valsagok letrejobessenek ; egyeb okokbol, mint pi. haboru, 
rossz termes, ujonnan inauguralt vampolitika, mindig lesznek zava- 
rok, de a termelfe anarchiaja aligha fogja tobbe megzavarni gaz- 
dasagi eletunket. 



1) T. ni. 8. 1. 



Digitized by 



Google 



222 



xvin. 

A kartellek 6s trustok nyoman keletkezett legnagyobb valto- 
zas az, hogy az egyes nemzetek ipara a teljes szervezetlensegbol 
atment egy osszefuggo szervezett eg^szbe, meiynek nemzeti jellege 
van es az egesz nemzeti termelest az illeto iparagban k^pviseli. A 
kis czdgek megszuntek szerepelni. A nagy czegek pedig szinten 
k^nytelenek egy nagy erdekszovetseghez csatlakozni, ha erv6nye- 
sulni akarnak. A verseny a belfoldi piaczon joreszben megszunt es 
atterelodotl a vil^gpiaczra. Minden nemzet ipara, mint egy egyse- 
ges eg^sz jelenik meg a kuifoldi piaczokon, a hoi mas nemzetek 
hasonlo szervezeteivel tal&lkozik. Megszunt az ipar localis es sze- 
mdlyes szervezete es szemelytelenne, valamint nemzetive lett. 

A kartellek es trustok kets^gtelenul egy magasabb szervezetet 
kepeznek es haladast jelentenek a kozgazdasSgban. A vilagverseny- 
ben csak az ilyen egyseges szervezettel biro nemzetek allhatnak 
meg. Innen van, hogy az angol kozgazdasagi irodalom szamos 
czikkben panaszolja az angol ipar aranylag szervezetlen voltat, 
kulonosen a nemet is amerikai iparral szemben. Minthog}' a ka- 
pitalistikus gazdasagi rendszerben minden egyes v&Ualat be lett 
vonva a vilagverseny es vil^ggazdasag forgatagaba, oly szervekre 
volt szukseg, mely ezen ori^si t^nyezokkel aranyban allott. Erre 
azonban az apro vallalatok kepesek nem voltak, hanem csakis ezen 
vallalatok osszesitett ereje. Egy eg^sz nemzet exportj^nak szerve- 
zese & sikerre vezetese a vitegversenyben, a forgalom eddigi irra- 
tionalis volt^nak megszuntetese, melynel fogva ori&si munkaero 
veszett el fuvarban, apro tehetetlen vallalatok beolvasztasa, ipar- 
^gaknak organikus cgybekapcsol^sa csakis hatalmas impon^o ero- 
vel fellepo szervezelek utj4n tortenhetett. E szervezeteket l^tesitett^ 
a kartellek 6s trustok. 

A mily melyrehatoak a kulonbsegek a kartellek 6s trustok 
szervezete kozott, oly melyrehato kulonbsegek leteznek kozottuk 
bizonyos gazdasagi hatasokban is. A kartell tobb on&llo vallalat 
szovetkezese, melyek megtartjak onallos^gukat es legfoljebb keres- 
kedelmi tekintetben vetik magukat ala egy kozos igazgatasnak, a 
trust egy egyseges nagy vallalat, melyben az egyes vallalatok leg- 



Digitized by 



Google 



223 



Teljebb szinleg tartjak meg onallosagukat. A kartell a szerzodesi 
jog leruletfe mozog, melyben a felek egyenrangu szerzodesi kepes- 
seggel biro szemelyek, mig a trust letrejoveteleben szinten szabadon 
szcrzodo felek szerzodesenek eredmenye, fenn^Uasara azonban a 
testuleti meg pedig tulnyomolag a reszvenytarsulati jog ala esik. 
Ebbol folynak mindazon kulonbsegek, melyek szerzod^s es testulet 
kozott fennaUanak, kulonosen az, hogy a szerzodfe fenn&llasanak 
ideje a benne megallapltott hataridohoz van kotve, teh^t csak ido- 
leges, a trust batarozatlan ideig mukodik, vagyis addig, mig felosz- 
lasa csod, vag}' kozgyulesi hatarozat kovetkeztebeii be nem kovet- 
kezik. A kartellek czeljai a kereskedelem teren fekszenek, a trustok 
jeleutosege technikai teren fekszik, melynek folyaman az egyes val- 
lalatok technikailag is beolvadnak a nagy egeszbeJ) Szervezetukbol 
kovetkezik eltero magataiiasuk is azokkal szemben, a kikkel ver- 
senyben allanak. A kartellek ar- es kiviteli politikaja lassu es ova- 
tos, a trustoke gyors es folytonosan hullamzo. A trustok politikaja 
niindig tamadolagos es hodito, a kartelleke szerv^ezetuktol fugg. Mi- 
iiel szorosabb a szervezet, anual elasztikusabb lesz a kartell moz- 
gasa, minel kevesebb tenyezore kiterjeszkedo, annal nehezkesebb. 
Minel sz^lesebb korokben, pi. a kozg}'ulesnd fekszik a hatalom, 
ann&l rosszabbul voltak vezetve a kartellek, minel korlatlanabbul 
rendelkezhettek a vezetok, annal messzelatobb a kartell politikaja.-) 
A kartellek szervezete inkabb demokratikus, a trustoke oligarchikus. 
A kartellben a legkisebb vallalkozonak is van szava, a trustoknel 
meg a kozgyulest is megfosztjak ettol, hogy a trusteek vagy igaz- 
gatok minel korlatlanabbul rendelkezhessenek. A kartell a polgari 
vagyonra conservalolag hat, a nemzeti vagyon eloszlasaban foko- 
zatokat hoz letre, a kozepes hivatalnokok allasat fenntartja. A trust 
plutokratiat teremt, a kozepes fizetessel javadalmazott allasokat 



Ldsd a kaionbs6gek rendszeres felsorolas^t. S. Tsclucrschky, Kar- 
tell und Trust. Vergleichende Untersuchungen ubcr deren Wesen unci Bc- 
deutung. Gottingen 1903. 

2) SchiTioller moiidolta a ii6nict kartell-enquclen : xEine gute, cine 
niuslerhafte GeschaftsfOhrung ist innerhalb dicser denokratischen V^er- 
fassung nur mo{>lich, wenn den iin dor Spitze dcs Ganzen stehcndcn 
und das Ganze ubersehenden ein immcr starkercr Einfluss eingeraumt 
wird. . . . fch wQnsche niclit, dass wir Trusts bekoinnien, aber ich glaubc 
die Verfassung der Kartelle muss nach und nach in dem Sinne ciner 
grossen Macht der Leiter gelost werdcn. 



Digitized by 



Google 



224 



megszunteti es a nagy fizel^u igazgatokkal a munkasok oriasi to- 
mege all szemben; 

Ugy a trust mint a kartell monopolumra torekszenek ; a trust 
a vallalatok egyesitese, avagy kim^letlen verseny utj&n, a kartell 
a v^lalatok bekes kiegyez^ utj&n. A trust a kisebb vallalatokat 
csodbe, avagy liquidatioba fogja kergetni. A kartell legfoljebb ke- 
vesM elonyos feltetelek mellett a kartellbe valo belep^re fogja 
k^nyszeriteni. A trust felemelt alaptokejet, melyet tal4n kenytelen 
is volt felereszteni az egyes uzemek megszerezhetese czeljaboU 
csakis a monopoliuramal egybekotott magas arak kamatoztathat- 
jak, ez^rt a monopolium kepezi a trust prosperit&sanak egyeduli 
eszkozet es ez^rt a piaczot nem lesz hajlando b^kesen megosztani 
ujonnan keletkezo vallalatokkal. A kartelleknel a monopoliain a 
termeles szab&lyozasanak eszkoze. ujonnan keletkezett vallalatok^ 
ha aimyira, a raennyire bebizonyitjAk versenyk^pess^guket, eppen 
a termeles megfelelo kontingentSlasa kedv^ert beereszt^st nyernek 
a kartellbe. 

Kulonbs^g van a kartell ^s trust kozott abban a hat&sban 
is, a melyet az uzleti es politikai moralra gyakorolnak. A trustok 
hadviselese versenytarsaikkal szemben telve van mindenfele maiio- 
verekkel, kijStszasokkal es a legvadabb kimeletlenseggel. A whiskey 
trust nem atallott egy raertekhitelesitot megvesztegetni, hogy egy 
konkurrens v^alat telep^t robbantsa fel. Cassat a Pensjivania 
vasuttarsasag elnoke bosszubot Gould es Rockefellerrel szemben, a 
kik Pensylvanian keresztul egy versenyzo vasutat akartak epiteni, 
jo reszben az 6 tulajdonukat k^pezo Western Union Telegraph 
Co.-nak 3200 kilometernyi huzaljait es osszes telegrafoszlopait a 
szerzodfe lejartanak napjan teljesen sz^tromboltatta, mert a szer- 
zodes lejartanak pillanatatol fogva a huzaloknak es oszlopoknak 
letez^se a vasuti tolteseken jogtalan volt es ez ^Ital mertektelen 
kart okozott nevezett tarsasagnak, a n^lkul, hogy ebbol barmily 
haszna is lett volna.^) A discriminations kulonbozo modjai, a nagy 
trustok hazug prospektusai, melyekhez foghatot Europaban csakis 

M Az ilyesmi az europai jogfellbg^s szerint kdrt6rit6sre kOtelezne 
Igy a nemet polg. tvk. 2J6. §-a azt iiioridja : Die Ausubung einesReclitcs 
ist unzulassig, wcnn sic niir den Zweck haben kann, einem Andcrcn 
Schaden zuzufugen." Ugyanezt moiidja a Magy. Polg. T6rv. Tervezet6- 
iiek 1079. !J-a. 



Digitized by 



Google 



225 

az egyenesea csalSsra alakult tarsasigok bocs&tanak ki, a kereske- 
doi tisztessegnek oly fogyatkozasait mutatj&k, melyek nalunk Euro- 
paban, legal&bb is a vezeto vallalatok kor^en teljesen ismeretlenek. 
Hogy a kozoQseges uzleti mor^, elado 6s vevo kozott alacsonyabb 
szinvonalon allana, mint Europ&ban, azt m^g olyanok sem allitj^k, a 
kik az ameiikai viszonyokat jol ismerik es europai szemmel nezik. 
(Lasd Goldberger : Das Land der unbegrenzten Moglichkeiten, Ber- 
lin, Leipzig 1903.) De az onfentartiisi es \isszatorlasi v&gy, gyak- 
ran olyasmire ragadj&k a kuzdd feleket, a mi az uzleti tisztess^g 
hatarain tul van. A kartelleknel is elofordul a bojkott mindenf^le 
neme (Kundensperre — Lieferungssperre) es az underselling, deezek 
inkabb esetrol-esetre tort^ntek meg, semmint rendszeresen folytat- 
tatnak. A trust ugy versenyt&rsaival, mint vevoivel szemben volt 
kimeletlen, a kartellnek csak az ^ott modj&ban, hogy vevoivel 
szemben mutasson kimeletlens^et. 

Mint minden plutokrSczidnak, ugy a trustoknek is bizonyos 
tekintetben h&tr&nyos befoly&sa van a politikai morUra. A kartel- 
leknek a befoly&sa a politikai detre 6s torvdnyhozo testuletekre, 
avagy a v&laszt&sokra teljesen jelent^ktelen. A nagy tokeamalgam^- 
cziok ellenben, mint ezt a Panama tSrsasSg p^ldaja is mutatja, 
mindig tudnak befoly&st szerezni a politikai t^nyezokre. Havemeyer, 
a czukortrust elnoke egy parlamenti bizottsSg elott nyiltan beval- 
lotta, hogy a kongresszusnak befolyasol^s^ra torekszik 6s hogy a trust 
a republikanus aUamokban a republik&nus p&rt a demokrata alla- 
mokban a demokrata part kassz&jat t&mogatta azon cz^lbol, hogy a 
megv&lasztott jeloltek a kongresszusban a magas czukorv^dv&mokat 
tamogass&k, es az 1897-iki Dingley tarifa a czukorti*ust ohaj&nak 
megfeleloleg jott lelre. Bryan azl900-ikieln6kvalasztasnal (l&sd The 
Election of 1900. by W. J. Bryan. North- American Review De- 
czember 1900.) szenvedett veres6get es annak tulajdonitotta, hogy 
a trustok a republik^nusokat penzbelileg segitett^k. Mindk^t ellen- 
jelolt ugyan a trustok ellen nyilatkozott, minthogy azonban a re- 
publikanusok a vedv&m, a demokrat^k pedig a szabad kereskede- 
lem hivei, a trustok termeszetszeriUeg az elobbiekhez csatlakoztak 
6s onksi osszegekkel jarultak hozza a v&laszt^si koltsegekhez. 

Ugy latszik, a birosagok se mentek teljesen a trustok korup- 
cziojatol, 6s a legfobb torvenyszeket is nem egyszer v^doltak, hogy 
a trustok altal meg van vesztegetve. Money fougyesz 1899. 

Dr. N&das : A kartellek €s trust(3k k£rtl6se. 15 



Digitized by 



Google 



2-26 



marczius 4-^ii kijeientette, bogy a Standard Oil Co. tobb szazezer 
doUart ajanlott fel neki azbn esetre, ba allaspontjat megvaltoztatja. 
Sot vannak, a kik az Unio egyes Mlamaiban gombaszamra nove- 
kedo tnistellenes torvenyek keletkez^set is arra vezetik vissza, hogy 
a trustkiralyokat nyeresegeiket bizonyos vezeto politikusokkal valo 
megosztasara k^nyszeiitsek, a kik azutan a javaslatokat lenyegesen 
enybitik. Legutoljara 4llit61ag 1900-ban a czukortrust nagy veszle- 
get^ket vitt vegbe a kongresszusban, bogy a spanyolok altal az 
Unionak atengedett Portorico czukorbevitele, melynek versenyitol a 
czukortrust tartott, v&mmal sujtassek. Daczara annak, bogy Portorico az 
Unio terulet^nek integrans riszAt k^pezi es az Unio alkotmanya az 
Unio bat&rain belul mindennemu vamokat tilt, a kongresszus m^s a 
kozv^lemeny ori&si febsudulasa kozben ndgy szotobbs^ggel 15'VVnyi 
^rtikv&ramal sujtotta a sziget termenyeit.^) 

A trustoknek, mint az Unio ipara osszesegenek erdekeben 
all a v^dvamoknak a fentartasa es mindennemu befoly&sat a ved- 
v&mok fentart&sara irSnyitja, a melyek az 6 prosperitasukat biz- 
tositjak. Minden orsz^g gy&riparosai termeszetesen aktive veszhek 
r^t ama politikai kuzdelemben, a melytol sorsuk javitasat remelik 
es a termeszetellenes volna, bogy ba a trustok ettol tartozkodna- 
nak. A kozvelemenyt csup^n az rettenti meg, bogy a trustok eg\'- 
s^ges fell^pese is ori^si batalmu eszkozei elott oly ferfiak es tes- 
tuletek meginogbatnak, kiket az igazsag es onzetlenseg legmagasabb 
forumkep tisztelnek. 

Abboz a k^rdesbez jutunk, bogy gazdasagilag melyik kepez 
egy magasabb format, a kartell-e, vagy a trust? A gazdas&gi lia- 
ladas egesz^t tekintve, melyik elonydsebb es melyik felel meg job- 
ban az emberi munka idealjainak ? Magaban v^ve azon korulmeny, 
bogy a trustok sobasem alakulnak at kartelekke, sot ellenkezoteg 
a kartellek trustokbe, m^g nem bizonyit semmit. Mindig azon 
tdnyre kell gondolnunk, bogy egesz kozgazdasSgunk elen vSIlalkozok 
allanak es bogy kozgazdasagunk alapsejtje a vallalat. Ezek pedig 
az alakulast egyes-egyedul a lebeto legnagyobb nyeres^, nem 
pedig az ossztarsadalom Erdekeben vezetik. Az, bogy a kartellek 
gyakran alakulnak at trustokk6, a trustok ellenben soba kartel- 



ij L. a czukortrust uzelmeirol Dr. Ldng Lajos : A vdmpolitika az 
\itols6 100 6vben. Bpest, 1904. 65. 1. 



Digitized by 



Google 



227 



lekke, csak azt mutatja, hogy a v&llalkozoi nyeres^ em L^^nek 
a trust jobban kedvez, mint a kartell, hogy tovAbbA a mono- 
poliam fentartSs&t 6s ih&s orsz&gokra kiterjesztes^t a trust job- 
baa biztositja, mint a kartell. A jovedelemeloszlas is mind- 
kettonel ugyanazon aranyokban tort^nik, mert a tru^tok r&zvenyei 
mindenkit kepesitenek a nyeres^gben valo reszesed^sre es a n^p 
millioinak luindegy, vajjon sz^, vagy csup&n 10 ember monopoli- 
zalja-e a termel&i eszkdzoket. EUenben folotte SU a trust a kar- 
tellnek abban, hogy az emberi munka termel^kenys^^t rendkivuli 
mertekben emelte. A konczentr&czio ^s a technikai haladis nagy 
elonyeitol eltekintve, a melyekrol mar kimeritoleg volt szo, azon 
korulm^ny maga, hogy a trust sz&mos uzemet beszuntetett, uj Cr- 
icket teremtett, mert a beszuntetett uzemek ezentul mas czelra 
szolg&lhatnak is az ^rtektermeles nem csdkkent, hanem emelkedett, 
a trustoket a kartell fole emeU. 

De vannak egyeb kdrulm^nyek is, melyek a trustoket a kar- 
tellek fole helyezik. A nemzeti vagyon emeles^nek es biztosit&s&nak 
tudvalevoleg legerosebb eszkoze a nemzeti ipar versenyk^pess^g^nek 
emelese. 6ppen ez^rt elvetendo Meline azon nezete,*) hogy a nemet 
kartellek az amerikai trustok fellett allanak szervezetuket es koz- 
gazdas&gi hatasaikat illetoleg. Szerinte Francziaorszagnak kartelleket 
kellene alkotni, hogy a vilagpiaczon tov&bbra is meg&llhasson es 
hogy a kulfolddel szemben v6dekezhess6k. Mi sem bizonyitja azon- 
ban jobban, hogy a versenyk^pess^g 6s szervezet tekintet^ben a 
kartellek melyen a trustok allatt SUanak, mint az, hogy a neme- 
tek ^llandoan felnek (Amerikanische Gefahr) az amerikai trustok 
betores^tol a nemet piaczra es szamos czikkben foglalkoznak az 
amerikai versenynyel szemben valo videkezes modozataival. Ama 
nagy m^rt^ku kozpontositSs, az uzemek legszorgalmasabb special!- 
z^Uisa, a termel&i szakoknak organikus egybekapcsoldsa mir ma- 
gaban veve folebe helyezi a trustoket a sz^tszakadozott, gyakran 
egy-egy ipar^g osszes czikkeinek eloallit&s&val foglalkozo europai 
vallalatoknak. De az amerikai ipar fol^nye nem csak nagyszeru 
organizatioj^a vezetheto vissza, az o'cso kozleked^si eszkozdk, a 
kimerithetetlen term^szeti eroforrasok, az oriasi terulet, melyen 



1) Francis Laur. Les cartels et syndicats en Allemagne. Essai docu- 
mentaire IV. edition. Paris 1903. Pr6fac6 de M. J. Meline. 

15' 



Digitized by 



Google 



228 



belul '::mini szakadozotts&g nincsen, iparanak uj kelete, mdy ki- 
zarja r6gi gepeknek 6s eloMlit^i modok tovabbtengodeset, mind 
arra predestin^jak, hogy vezeto szerepet vigyen a vil^gpiaczon. 

Ezek, de jo r^ben a trustok is, melyek a follendul&ben ugy 
ok, mint okozatkdpen szerepelnek, hozt^ letre az amerikai ipar 
csodaiatos fejloddset az utolso 10 6yben, a melyek a kovetkezo 
szamokbol tunnek ki: 





£v A villalatok szima TAke <lolUrokban 




1890. 355.415 6.525,156.486 




1900. 512.726 9.874,664.087 


fiv 


MuDkisok sz&nia KiOzetett munkabirek Tenuikek triike 




dollirokban i dolUrokban 


1890. 


4,251.613 1.891,228.321 9.372,437.283 


1900. 


5,521.007 2.330,273.021 13.040,013.638 



Az Unio kivitelenek emelked^ is felulmulja az europai alia- 
mok kivitelenek emelkedeset. 1890-tdl 1900-ig az Umo kivitele 72 
%-kal emelkedett, mi alatt N^metorsz&g kivitele ugyanezen idoben 
csak 39%-kal, Angliai 5%-kal 6s Francziaorszag^ 11 %-kal 
emelkedett. Ebben ugyan benfoglaltatnak a mezogazdas^ terme- 
nyek is, melyek folytonosan fokozottabb mertekben kerulnek 
Amerikabol az europai piaczra^ de a trustdk intensiv exportpoliti- 
kaja is nagy m^rt^kben veszi ki beldle reszet. 

Term^szetesnek kell talalni a trust superioritasat a kartell 
felett, ha arra gondolunk, hogy hiszen a trustnek egyenesen czeija 
a versenykepesseg novelese; a kartellek eppen az^rt, mert a valla- 
latok technikai ugyeibe nem avatkoznak, a versenyk^pess^ foko- 
zasahoz esetleg csak kozvetve j&rulhatnak hozzS. 

A trustnek egy^b elonyei is vannak a kartellel szemben. Az 
allam felugyeleti jogai jobban gyakorolhatok a nagy uzemeknel, 
mint a sz^tforgacsolt kis uzemeknel es jelentekeny szoczialpolitikai 
intezked^k egyontetubben hajtbatok vegre a trustoknel. A modern 
fejlodes egyik jellemvonasa az allam novekvo ingerentiaja a koz- 
gazdas&g fontosabb SgainM egydb tekintetekben is jobban gya- 
korolhato a trustoknel, mint a kartelleknel. Mindink&bb terl 
hodit azon felfog&s, hogy a sz^n, vas, liszt, czukor, so, petro- 
leum es a tobbi iparSgak fontossagban a vasuti, posta es tavirda 
mogott semmivel sem maradnak hatra. Ezeket ellenorizni 6& a fo- 
gyasztok millioinak neveben befolyast gyakorolni az illamra nezve 



Digitized by 



Google 



229 

epp oly elso rangu fontossdgu feladat, mint a nevezett intezmenyek 
tarifainak meg&llapit4sa es ellenorzese. M^r pedig ezen feladatot az 
allam sokkal konnyebben teljesitheti, ba az illeto iparagak koz- 
pontOag vannak szervezve, nemcsak az ellenorz^ szempontjSbol, 
hanem mert csak egy kdzpontilag szervezett monopol v&Ualat k^- 
pes egy bizonyos, gyorsasaggal, preczizitSssal & nyomatekkal fel- 
lepni. Az ^Ilam 6pp ugy, mint a vasutakn&l, eg&zen mks kivanal- 
makkal lephet fel egy oriasi v&llatat, mint a szetforgScsolt vallala- 
tok szSzaival szemben. 

E szempontbol kulonben a karteliek is bizonyos tekintetben 
jelent^keny haladast mutatnak; itt is vannak kozponti szervek, a 
melyek tan&csa dont az egesz iparSg felett. Ezen kozponti szervek 
az allammal szemben mag&njogilag is, mint az osszes vSlialatok 
kepviseloje fog szerepelhetni. A kartellekn^l ep ugy, mint a tms- 
toknel eg6sz nemzetek termeies^nek vezet&e neh&ny syndik&tiis va- 
lasztni&nyanak avagy tanacs&nak kezei koz^ megy &i. Lattuk, bogy 
az egyes nemzetek iparanak ebbol kara nem volt, sot eUenkezoIeg, 
minel szelesebb korrel birtak & min^i intensivebbek voltaka szervezetek, 
ann^t nagyobb sikereket arattak. De ez nem is csoda. Soha meg 
gazdasagi vallalatok vezetoinek a kereslet nagysagarol & irSnyarol, ter- 
jedelmenek hatarairol, statisztikai adatok oly mennyis^gben ^s ala- 
possaggal gyujtve, rendelkezesre nem ^Uottak ; soha ennyi eszkoz 
egy vallalatnak rendelkez^sere nem allott termel&^t tetszes sze- 
rint megszorithatni, vagy kiterjeszthetni, mint a mai trustoknek is 
kartelleknek. A nemzeti vagyon gyarapod&s^hoz k^ts^gtelenul jelen- 
lekenyen hozzaj^rultak. De eppen azert, mert ezen keves szamu 
egyen tartja kezeben nemzetek anyagi boldogulas^nak, iparagak 
fellendul^nek vagy hanyatlasanak, a jovedelemmegoszlAs mikent- 
jenek kerd&et, onkenteleniil feltolul a novekvo allami ellenorzfe 
szuksege. Ha eddig a v&Ualkozok egyike-masika hib^zott, maga 
bunhodott meg 6rte; ha gazdasagi v^lsagok pusztitoltak, nehany 
vallalkozo megbukott, de a tobbi folytatta iparag^nak uz^set es a 
v^lsagbol megerfisodve kerultek ki. A trustok es karteliek korsza- 
kaban az osszes vallalatok vezelese egy kezben van egyesitve; ha 
a vezetok ugj^etlens^ge vagy a korulmenyek sulyos valsagba sodor- 
}&k a vAllalatot, akkor a nemzeti iparnak egy egesz aga veszelyben 
van & ezen vallalat bukisaval a nemzeti vagyon nagy csokkenest 
szenvedne. Ez egy k^tsegtelen hitranya a tulsigos concentritionak. 



Digitized by 



Google 



230 

mert nincsen meg minden biztositek, a mint eddig tapasztalatilag 
meg volt, bogy a mag^a bagyott vMlalkozas a nemzeti vagyon 
gyarapodasanak legjobb eszkoze. 

tjs vegul, ba bekovetkezn^k egyes fontosabb iparagak alia- 
mositasa, ugy a trust mar elvegezte az eldk6szit6 l^peseket es az 
allamnak nines egy^b dolga, mint orokoskep ama jol felepitett 
szervezetbe l^pni, melyet az egyeni szorgalom, lelemenyess6g es val- 
lalkozo szellem csodalatos ereje kov^csolt ossze; a trust a kollek- 
tivizmus koboja. A szoczialis aUam megvalositasaboz tebat a trus- 
tok kozelebb boztak, mint a kartellek. 

De ugy a trustok, mint a kartellek egy kozos vonassal bir- 
nak, mely a szoczialis ^llam fen^lbat&s&nak egyik alapfelt^tele es 
ez a termelds egyontetu szabdlyozasa. A mi a szoczialis &llamnak 
idealja, bogy a termeles szigoruan kovesse a szuks^gletet, bogy a 
termeles irSnyit&sa kozpontilag tortenjek, a szuksegletek pontos 
szamszeru megallapitasa alapj&n, ezt a kartellek es trustok megte- 
remtett^k. Meg van czafolva azon^ a kapitalizmus ellen sokszor 
bangoztatott v6d, bogy az egyeni vallalkozasi rendszer egy a ter- 
meles anarcbiSjaval 

Annal igazabbnak bizonyult a szoczializmus egyik-masik te- 
tele, bogy a termelesi eszkozok kisaj&titasa szuntelenul folyik es 
azok szSma, kik termelesi eszkozok felett rendelkeznek, folyton 
kisebbedik. A kartell az o konservativ tendencziaival vigasztalobb 
kepet nyujt, mert a kicsiny uzemet is fenlartja. A trust azonban 
sokkal kozelebb bozza a fejloddst a szoczi^lismusboz. Eddig azt 
mondogattak, bogy egy uj vallalat alapitSsaboz nagy toke szukse- 
geltetik, ezentul azonban oriAsi tok^k lesznek szuksegesek, bogy a 
kartellekkel es trustokkel barmely kivulallo szembeszallbasson. A 
kartellek uj versenyv&Ualatokkal szemben szolid^risan lepnek fel 
es kozosen viselik a badjarat koltsdgeit ; a trustokkel szemben csak 
egy ugyanolyan eroforrasokkal rendelkezo vallalat vebeti fel a 
barczot. Minden nap, mely a kartelleket es trustoket allasukban 
megerositi, igy folytonosan nagyobbodo mertekben teszi egy kivul- 
allonak lebetetlenne ezen termelesi agba aktive bel^pni. A ki 
csak nyers anyagokat akar eloallitani, annak attol kell tartania, 
bogy azon kartell vagy trust, a mely a' keszaru eloallit&saval fog- 
lalkozik, termekeit nem fogja megv^s^rolni ; a ki csak keszaru 
eloallitasaval akar foglalkozni, attol tartbat, bogy a karteUtol nem 



Digitized by 



Google 



231 



fog felgyartmanyokat nyerni. Erre sz&mtalan eset van a karteliek 
torteneteben ; egyr^t, mert a kartell nem akar mag^nak uj ver- 
senyt^rsakat nevelni, masr&zt, mert fogyasztoival nagyr^t arra 
vonatkozoiag szerzod^si viszonyban &11, bogy csakis neki fog aru- 
kat eladni, illetve t61e v&sarolni. A karteliek az exclusiv szerzod^k 
egesz rendszer^t mutatj^k. A ki tehat szerepet akar j&tszani az 
iparban, annak ori&si tok^kkel kell fellepni, esetleg oly tok^kkel, 
inely az eg^sz iparagat k^pes megvasarolni, avagy az eg^ ipar- 
aggal, kezdve a nyers Aruk eld^lit6it61 a k^ aruk eloallitoiig ke- 
pes daczolni. Ez inagyarazza meg a tozsde folyton novekedo befo- 
Wasat ipari teren. Csakis azon hatalmas p^nztomegek, melyek a 
tozsden ide-oda hullamzanak, j&tszbatnak ma m&r donto szerepet 
az egj'es iparagak 61et6ben. 

Minthogy a legkitunobb ferfiak int^zik egy-egy ipar&g sorsat, 
a mely minden segedeszkozzel fel van ruh&zva, ezek a folytonos 
emelkedes utjain fognak haladni. De ez az emelkedes megnyilat- 
kozik-e egy^bben is, mint az osztal6kok 6s v&llalkozoi nyeres^g 
emelkedeseben ? Lehet-e remelleni, bogy azok, kiktol eg&z iparagak 
iranyitasa fugg, tekintetbe fogj^k venni masoknak, igy a fogyasz- 
toknak, munk^soknak, mas iparagaknak es a kozgazdasagnak 6rde- 
keit is egy bizonyos tekintetben ethikai AUaspontra fognak helyez- 
kedni ? Erre a k^rd^sre adta meg Havemeyer, a czukor-trust elnoke 
roviden, de hat&rozottan a valaszt, a midon azt mondotta : )i>Busi- 
ness is not philantropy.«^) 

Azon k6rd&hez jutunk, bogy a karteliek es trustok ^ando, 
avagy mulo jelens^gei k^peznek-e? A karteliek keletkez^senek elso 
idejeben Sltalanos volt a v^lemeny, bogy csupan mulo jelensegek- 
kel allunk szemben. Feladatukat k^pezte a tultermeles okozta karok 
helyrebozasa es ennek megtortente utan a v^Ualkozok nem fogjak 
tobbe magukra venni azon korl&toz&sokat, melyekkel az ilyen egyez- 
m^nyek jarnak. A kartellmozgalom keletkezese ota tobb mint 25 
esztendo telt el es ama laza szerkezeteket, melyek akkor leteztek, 
szelesebb, erosebb es a v&Ualkozokra nezve sokkal tobb korlatozast 
tartalmazo szerkezetek v^tottak fel. A karteliek belso megerosodese 
es kiepitese meg folytonosan folyik es egy^ltalaban semmi sem 
inutat arra, bogy a karteliek visszafejlodnenek, avagy megszunne- 



1) Preliminary Report of I. C. vol. I. Part II. 104., 134. 1. 



Digitized by 



Google 



232 



nek, sot ellenkezoleg, minthogy focz^ljuk, a v&llalkozoi nyereseg 
emel^se, sikerult ^s technikai halad&sra is inkabb elomozditolag 
mint hatr^tatolag hatnak, a v&llalkozok minden torekvese oda ira- 
nyul, bogy a kartelleket fentartsSk. Meg kell bar&tkoznunk azoD 
gondolattal, bogy a kartellek gazdas4gi detunk egy allando beren- 
dezesevej valtak. Belathato idon belul nincsen arra kiiatas, bogy 
batalmas versenytarsak keletkezzenek, de ba ugyis vobia, a kuzde- 
lem vege ismet csak kartell volna. A trustok tortenete is ezt mu- 
tatja, a trustnek mindig sikerult versenytarsait beolvasztani, vagy 
megadasra birni es igy a korlatlan uralmat a piacz felett ismet 
megszerezni.^) Az amerikai ipar egyik nagyvez^re es a trustok 
vezetoinek egyike Andrew Carnegie^) igen sceptikus allaspontra he- 
lyezkedik a trustokkel szemben, es rosszabb idok be^llt^val, nem 
jo jovot josol nekik. Masok is igy, A. Raffalovich*^) es Tschierschky^) 
a trustok sikereit szinten a nagy konjunkturaknak, az Unio tarifa- 
politik^janak tulajdonitottak. K^ts^gtelen, bogy ezek nagyon kozre- 
jMszoltak a trustok letrebozatala korul, de kedvezotlen konjunktura 
es szabad kereskedelem mellett a kisebb uzeuiek meg kevesbbe 
fognak megallhatni es bar a trustok is alacsonyabb osztalekokat 
fognak fizetni, de versenykepessegok minden egydb letezo szerve- 
zetet ketsegteleniil feliilmul. 

Mindezek ulan azt kellene gondolnunk, bogy a kartellek es 
trustok korszak^val a verseny letiint es a tenyleges verseny kor- 
szakanak csakugyan vege van. De e helyett beallott a lappango 
verseny korszaka, mely idorol-idore tenyleges versenybe megy at. 
Eppen azon busas vallalkozoi nyereseg t. i., melyekkel a kartellek 
^s trustok jarnak, nagy tokek felhalniozodasalioz vezetett, melyek be- 
fekleldst keresnek. Egyes iparagak altal realizalt nagy nyeresegek 
igen csabitolag hatnak es a bennuk valo reszesedes vagySt feleb- 
resztik. Igy keletkeznek idorol-idore verscnyvillalatok, melyeknek 
nyoman kiizdelem fejlodik. Ezen kuzdelem koltsegeit azonban min- 



1) A Preliminary Report of I. C. tobbek kSzott azt moudja : ^^Expe 
rienco proves, that industrial combinations have become fixtures in 
our business life/' 

2) „The Empire of business'- cz. muv6ben. 

3) Trusts, cartels et syndicats, Paris 1903. czimu milv6nek IV. fe- 
jczcte. 

4) I. m. 90. 91. lap. 



Digitized by 



Google 



233 



dig a fogyasztokozonseg viseli» mert a versenyv&llalat lever^se, 
avagy a kartellbe valo bel^p^ ut&n az krak annal magasabbra 
szdknek fel. A nagy folyo tok^k sohasem fogj&k irigys^g n^lkul 
ndzhetni azon nagy nyeres^eket, melyeket a v&llalkozok re^iz^- 
nak. Az 5rok rivalitSsi is haszonv4gy idorol-idore nagy kuzdelme- 
ket fog felid^zni ; ezen kuzdelmek nagy emberek, ori&si tokek, nagy 
erdekek gig&szi kuzdelme lesz,^) melynek kimenetele el^ egesz nem- 
zetek fognak visszafojtott l^legzettel n&sni^ de a kis ^s kdzepes em- 
berek elaprozott kuzdelmei, melynek eddig tanui voltunk, daczara 
a tdrv^nyeink altal biztositott iparszabadsagnak, bet&thato idore 
megszuntek. 

Azt is meg lehet elore mondani, bogy a kartellek hova-tov&bb 
trustokk^ fognak atalakulni. Ha a v&llalkoz6k elturt^k, bogy az 
altaluk termelendo es elad^sra kerulo mennyiseg ^s igy indirekte a 
vaUalkozoi nyeres^g nagysaga, a kartell vezet6s6ge &ltal bat&roztas- 
sek meg, akkor mar csak egy lepfe v&lasztja el 6ket a teljes be- 
olvadastol, mert hiszen onallos&guk legbecsesebb r^et m&r is fel- 
aldoztak. Ha talalkozni fognak oly szervezo elm^k, kik az amerikai 
promoterek mint&jSra atveszik a vezetest, ugy a trustok nSlunk is 
letre fognak jonni. A legnagyobb nehezseg az lesz, bogy a vSUal- 
kozok uzemeik ertek^t a kartellkorszak vallalkozoi nyeresegei alap- 
jan fogj&k szamitani es igy nekunk is kil^tSsunk van az over- 
capitalizationre. Ez tal^n pedig meg vaskosabb lesz, mint a trus- 
tok6, mert a trustok a szabad verseny korszakSbol leptek &i a 
trustok korebe, raig a mi vallalkozoink a monopolium altal meg- 
erosodve nagyobb igenyekkel fognak fellepni. Lehet, bogy eppen 
ezert nagyon is ki van tolva a trustok letrejdvetelenek ideje, mint- 
bogy azonban a v&Ualkozoi nyereseg ez altal nagy mertdkben 
emelkedn^k, a fejlodesnek ily ir&nyt kell vennie. 

Nem lebet ennek kovetkezt6ben osztani dr. Landesbergernek*^) 
azon n^zetet, hogy^ EuropSnak a trustk^pzodestol nem kell felnie, 
minthogy torvenyeink kizarjak az olyan tozsdei machinacziokat, 
mint a milyenek a trustok alapitasaval j^rtak es jarnak. Azonban 
nincsen szuks^g semminemu tozsdemanipul^cziokra, ba egyszer az 
apport-ok ertike magas osszegekben allapittatik meg. A nagyko- 

i) Pelda erre az Am. Tobaco Co. 6s az Imp. Tobaco Co. 
kUzdelme. 

2) Verhandlungen des deutschen Juristentages 190'^. IF. kot. 



Digitized by 



Google 



234 



zonseg az apportok ert^k^nek realit4s&t egyaltal&ban nem tudja 
eUenorizni es angol pald&k mutatj&k, bogy a trustok gyakran a 
syndikatusokbol kdetkeznek.^) Ehhez a l^peshez azonbaja egy ki- 
vulrol jdvo eros lok^nek kell jonniey mert a karteUek amugy is 
nagyon jovedelmezo pozicziojukbol nem szivesen mozdulnak ki. Ha 
az amerikai verseny erdsen fogja szorongatni a kartelleket, es az 
apro uzemek eme versenyben nem fognak lep^st tudni taiiani, 
szivesen fognak a nagy uzemekbe beolvadni. Igy kell erteni Kirdoifnak, 
a legnagyobb nemet sz^nb&nya-tarsulat vez^rigazgatoj&nak a nemet 
kartell-enqueten tett nyilatkozatat : , Jch betrachte das Syndikat durch- 
aus nicht als Vorstufe des Trusts, sondem ich mochte sagen, der 
Trust kann nur uber die Leiche des Kohlensyndikats gehen/' vagyis 
ha a szensyndik&tust sikerul valamely kulso versenynek szetrob- 
bantani, akkor kovetkezik az amalgamatiok korszaka, minthogy 
desorganizalt allapotbaii ma a verseny oriiisi volta melletl egyetlen 
ipar&g sem maradhat meg. 

A mig a vedvam-politika a kontinensen tart, addig a kartei- 
lek okvetlenul fenn fognak allani, vagy legfeljebb egy nagyon is 
lassu konszolidaczionak neznek elebe, mert ama hatalmas lokes 
csakis kivulrol johet az angol vagy amerikai verseny resz^rol ; 
Angliaban 6s Amerik^ban ellenben a fejlod^ kizarolag a trustok 
iranyaban fog tort^ni. A verseny szelidebb form^ja, mely a ma- 
gas v^mokkal vedett europai allaniokban folyik, nem teszik szuk- 
segesse oly hatalmas versenyz&i egyedek keletkezeset ; az europai 
vallalkozok f^I^nksege nem fogja egyhamar engedni, bogy uzeniei- 
ket egy trust k^tes 6rt6ku papirjaiert cser^ljik be, mdynek veze- 
t^se idegen kezekben van. A kartellnd azonban semmit, vagy igen 
keveset koczkaztatnak. Angliaban ellenben eppen a kartellkepzodes 
van megnehezitve, minden oldalrol a kulfoldi versenynek kiszolg^- 
tatva, az angol ipar csakis a versenykepess^g nagy mervu foko- 
zasa ^Ital tarthatja fenn mag&t, ezt pedig csakis egy nagymervu 
kozpontositas k^pes nyujtani. V^gul az Egyesult-AUamokban, habar 
a fejlodes meg tiivolrol sincsen befejezve, megis majdnem minden 
iparagban 2 — 3 nagyobb trust uralkodik. Az oriasi terulet, a ver- 
seny kimeletlen volta, a laza s sok szabads4got engedo r&zveny- 



1) J. W. Macrosty, The Growth of Monopoly in English Industry. 
London. Fabian Society 1899. 



Digitized by 



Google 



235 



tarsnlati torvenyek, a meresz v&llalkoz6i szellem is a nagy, min- 

dig rendelkezesre dll6 folyo tok^k, a trustdk tertre tolta a fejlo- 

dest is a trust fog maradni az amerikai vallalatok versenyz^si egyede. 

A nagy tokeamalgam^tlok, a melyek versenytarsaikat kime- 

letlenul kis2oritj^ ^s mlndea ellent&Il^t nem az egy^ni kiv&los&g 

folytan, hanem a gazdasSgi erok tulnyomo voltanM fogva megtomek, 

nyujtanak-e meg teret az egydni kivSlos&g ^rvenyesit&ere ? LStjuk, 

bogy egyn^h^ny nagy ipari magnassal szemben a mank^sok veg- 

telen tomege all, ketsegtelenul jobb javadalmaz^ssal, mint azel6tt 

(highly-paid servitude). A kartellben levo gy6rak tulajdonosai valo- 

sagos jaradekot huznak es ebbol a pozitiojukbol nem egydni ki- 

valosag, hanem csakis oriasi tdk6k volnanak k^pesek oket kiszori- 

tani ; a trustoknel ezt m^g nagyobb m^rt^kben lehetne mondani es 

a legkltundbb emberek hiSba kiserelnek meg a trustokkel szembe 

szaUani. Ugy l^tszik tehat, bogy a vMlalkozok es gyartulajdonosok 

boldog osztalyaba felemelkedni, a dolgok ily allas&nal, emberfeletti 

erot es emberfeletti szerencset igenyel. Az individualis kiv^losag a 

nagy gazdasSgi erok felett rendelkezd atlagemberekkel szemben tehat 

eg^szen el fog torpulni. Gazdasagi eletunk mai allasanal mSr a ki- 

valok sem ^rvenyesulhetnek, hanem tal&n csakis a legkiv&lobbak. 

Azelott egy egesz iparagat szazan es szazan vezettek ; ma csak tizen 

vagy huszan is erne tiz-husz ember tan&csaba csak a rendkivuli 

tehets^guek emelkedhetnek fel. Azonban ezen nehany rendkivuli te- 

hetsegu ember irv6nyesulesenek ma sokkal t&gabb tere van, mint 

valaha. A trustokon belul eppen oriasi voltuknal fogva az emelke- 

d&nek v6gtelen mezeje nyilik es oda vezet, hogy egy-egy kitiino 

ember egy egesz oriasi nemzet bizonyos ipardg^t suveren modon 

igazgatja. A kartellben levo ipar^gakban az emelkedes ezen foka ez 

ido szerint ki van zarva, mert az emelkedes csakis egyes v^alato- 

kon belul tort^nhetik; minthogy azonban az osszes vallalatok ke- 

reskedelmi tekintetben egy egeszet kepeznek, itt is a legkitunobb ^s 

a legmesszebb lato ferfiak fogjak a vezeto szerepet jStszani es az 

egesz ipar^g sorsat iranyitani, kiknek azlan' csaknem allamf^rfm 

magaslatra kell emelkedniok.^) 



1) «The day of the pushing commercial traveller is at an end ; the 
day of the commercial diplomatist has come," 1. The Billion dollar 
trust by J. G. Ilobson and H. W. Macrosty. The Contemporary Review 
1901. Sept 348. 1. 



Digitized by 



Google 



2^6 



Mialatt a socialistak a kartellekben ^s trustokben egy lepest 
latnak az etatismus fele, vannak (igy pi. Leroy-Beaulieu), kik a 
nagy promoterekben is managerekben, kik ezreket ^s ezreket haj- 
tanak igajukba» kiknek rivalitSsa l&zba ejti az egesz vil^got 6s a kiknek 
mukod^se ^talakitja az eg^sz vilag gazdas&gi szervezetet, az indivi- 
dualismus diadalSt l&tjSk. ^s ezen felfogas kozelebb fekszik az 
igazs&ghoz. Az individualismus es az individualistikus SUam lenyege 
abban fekszik, hogy az erosek 6s hatalmasok tev^kenysege korlatot 
nem ismer, szabadon mukodhetik 6s a gyeng6ket uralmanak alaveti. 
Az individualistikus erd 6rv6nyesul6se sehol sem oly kirivo, mint 
6ppen a trust6kn6l, a hoi egy-k6t hatalmas emberrel szemben a 
szurke egyenI6s6gben leledzo munk&sok ezrei allanak. Es aj&nljanak 
is barmily rendszabalyokat a trustokkel szemben, a collectivismustol 
eltekintve, nincsen, a mi a fejlodes eme f6ktelen individualismusaval 
szemben bdrmi elfogadhatot is nyujthatna. De nem all-e ez ellen- 
t6tben azzal, a mil fentebb mondottunk 6s a mit a socialistak is 
allitanak, hogy t. i. a trustok kozelebb hoznak bennunket a socialis 
allamhoz? Nem all ellent6tben, mert eddig tenyleg ugy volt, hogy 
ama ori^si kuzdelmek 6s nagy feladatok, mint pi. az uzemek egye- 
sitese, szervez6se, uzembe helyezese nagy embereket kivantak meg; 
e nagy ferfiak emberfolotti erovel gyoztek le az osszes neh6zsegeket 
es e mellett oriasi vagyonokat gyujtottek. Mindez az individualis erok 
gyozelme volt. A nemzetgazdasag szervezve van, egys6ges a vezetes 
szamos iparagban 6s most kovetkeznek a b6kes administratio kor- 
szaka. A kollektivismus meg van valositva, csak a monopolium nsigy 
nyeres6gei folynak sokszor a promoterek torpe fiainak zsebeibe. ))Le 
trust c'est un coUectivisme fragmentaire et oligarchique, an collec- 
tivisme de categorie et de classe<(, mondja Jaures egyik besz6deben. 

A vezetes most meg ama nagy ferfiak kez6ben van, kik a trus- 
toket szerveztek, kiknek nagy energiajara es tehets6geire szukseg 
volt es szukseg van 6s a kiknek szolgalatail a tSrsadalmi haiadas 
teren soha el6gge jutalmazni nem fog lehetni ; de 6ppen az6rt, mert 
a monopolium csendes korszakaban rajuk tobbe szukseg nem lesz 
es a munkasok ezrei mindink^bb azon meggyozodesre fognak eb- 
redni, hogy a vezetes, mely eddig a vallalkozo feladata volt, immar 
nagyon kev6s vagy 6ppen semmi es minden a munka, a vezetes 
nagy jutalmazSsa meg fog sziinni es az lassankint ki is fog siklani 
kezukbol 6s &i fog menni az osszessegre. Ez6rt lehet mondani, hogy 



Digitized by 



Google 



237 

a nagy trustok az individualismus diadal&t kepezik ugyan, azonban 
m^ is kdzelebb hoztak a socialismushoz. 

Nalank Europaban, mik^nt mondottuk, ezen fejlod^shez meg 
hosszu ut vezet. Europaban ugyan sokkal nagyobb tomegek lei- 
kesulnek a socialismus^rt, mint az Egyesiilt-AUamokban, m^gis ugy 
l^tszik, az Egyesult-AUamok kozelebb vannak a munk^s^Uam ideal- 
jahoz, mint Europar N^unk meg az egy^ni szellem ervdnyesul^se- 
nek oriiisi ter nyilik, bogy elv^ezze mindazt, a mit a trustdk ala- 
pitoi cselekedtek. Csak miutdn az egy^ni v&llalkoz^s fel^pitette a 
socialis &llam constructioj&t, vehetik at a munkSsok a vezetest. Avagy 
a politikai hatalmak eloszlasa el6be fog \kgni ezen fejlodesnek es a 
munk^sok esetleg elerve a tobbs^et, onmaguk fognak hozzal&tni a 
nemzetgazdasag szerv^zes^hez a trustok concentrationalis politik&ja- 
nak mintaj^a ? Ha nem is volna igaz, bogy a socialis allam fel^ vezet a 
fejl6des, annyi bizonyos, bogy orifisi l^p^st tettunk a haladis teren, 
mert a kartellek es trustok a szabad verseny kiszamitbatatlan ut- 
vesztoibol atvezetnek bennunket a rendezetts^g es Sttekintbetos^g 
leruletere. 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



NEGYEDIK RfiSZ. 

A kartellek es trustok es a torvenyhoz^s. 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



XIX. 

Az dllami heavatkozds nehiz86ge ^s k6rd6sei* 

Kozgazdasagunk atomszeru ^s osszefugg&telen versenyzfei 
egyedeinek millioibol a XIX, sz&zad v^gen egym&ssal szorosan osz- 
szefuggo hatalmas szervezetek keletkeztek, melyek egym&ssal vivj^k 
harczukat. A szervezett vallalkozok, a kik a termel^i eszkozoket 
monopolizalj&k, a szervezett munk&sok, a kik a technikai ugyesseget 
monopolizalj^ 4s a fogyasztok mindenkit felolelo toniege eles 
ellent^tbe kerultek egymassal. Minthogy a fogyasztok semminemu 
hatalmi eszkdz birtok^an aincsenek, k^nytelenek az ^amhoz for- 
dulni, mint a ki az osszes uralmi viszonyokat kezeben tartja. A 
politikai erok eloszlasatol fugg mar mostan az, hogy az allam mit 
fog tenni. A szoczia]ista irok, mint minden ellen, ugy a kartellek 
es trustok ellen is egyeduli orvosszerkeppen a termelesi eszkozok 
kollektivizalas^t tekintik. Minthogy azonban az uralmi viszonyok ^s 
a politikai erok eloszl&sa jelenleg meg olyan, hogy a szoczialis 
allam megvalosulSsa, m^g igen messze van is a szoczi&lista ^llam 
megvalosulasaval a kdrdes amugy is t^rgytalanna valik, a folott 
kell gondolkodnunk, hogy a jelenlegi gazdas^gi rendszer korlatain 
belul mik^ppen lehetne a fogyaszt6kat es egyaltalaban az egesz 
kozgazdas&got a monopoliumok tulhatalmaval szemben megv^denu 

Ezen probl^ma a kdvetkezo kerdeseket foglalja magaban: 1. 
Melyek azon hStranyok, melyeknek kovetkezt^ben az allam beavat- 
kozasa szuks^gesse valt es mivel indokolhato az allam beavatko- 
zasa? 2. Melyek a kartellekre & trustokre jelenleg vonatkozo jog- 
szabalyok & elegendok-e? 3. Milyen legyen de lege ferenda az allam 
gazdasag- ^s jogpolitikai magatartasa a kartellek es trustokkel 
szemben. 

Dr. Nfidas : A kartellek 6s Irustak k6rd^so. 16 



Digitized by 



Google 



1 



242 



Az elso kerd6sre azonnal megadhatjuk a feleletet. Az allami 
beavatkozasnak a jovedelemeloszl&s menet^be mindannyiszor helye 
van, valahanyszor az allam polgSrainak egy resze, kikre a munka- 
megoszi&s folyt&n bizonyos funkcziok harulnak, maguknak oly 
jutalmaz&st tudaak biztositani, mely szolgalataikkal semminemu 
osszhangban nincsen. Minden szolg&latnak es largynak az ertekfo- 
kozatait amugy is a tarsadalom van hivatva meg&Uapitani. mint- 
hogy minden csakis az osszi^rsadalom ^Ital teremtett el6felt^telek 
6& az ossztarsadalom lanczsoraban bir drt^kkel, e ndlkul semmi- 
nemu erl^ket nem k^pvisel & igy az egyes szemelyek drdemeinek 
ds jutalmazas&nak elbir^Ssa v6gsd fokban a tarsadalom osszes 
rdtegeinek kepviseldjdt, az dllamot ilieti. Ha az allam azt latja, 
hogy a korulmdnyek veletlen alakulSsa folytSn a t&rsadalom bizo- 
nyos rdtegei m&s t^sadalmi rdtegeket kihasznalnak €s hogy ennek 
kovetkeztdben az Sllam osszes polg&rainak materi^lis es szeDemi 
jolete szenved, akkor koteless^e volna a megbontott egyensulyt 
abba az ir&nyba visszavezetni, mely a folytonosan novekedo jolet 
ir&ny&ban halad. 

Az iparszabads&g imm&r csak ndvleg all fenn.^) Szabad pa- 
lyavalaszt&s lehetosdge korUtozva van, mert egy uj vSllalat szem- 
betal&ln^ mag^t egy egesz kartellel vagy trusttel, melynek ellent- 
dllani alig tud. A szabad verseny kifejlesztette a tisztessegtelen ver- 
seny osszes nemeit, a monopolium e helyett az eloallitasi aron 
aluli elad&st is a boykottot hasznalja, mely biztosan teszi tonkre a 
vele ellenkezot. Az egyes ipar&gak egy zart egeszet kepeznek, me- 
lyeken belul eveken keresztul semmi valtozas sincsen. 

A kartellek es trustok a szolgalat es jutalmazas kozti egyen- 
suljrt megbontottak. A szoczialistak mar a szabad verseny korsza- 
k&ban is hangoztattak, hogy a vallalkozoi nyeresegnek semminemu 
jogosultsaga nincsen, mert nem kepez ertektermelo tenyezot. A 
szabad verseny korszakaban ezen szemrehanyas jogosulatlan volt, 
mert eppen a vallalkozok mukodese vezetett szamos ertekforras 
megnyitasahoz es fentartasahoz. A kartellek es trustok azonban a 
vallalkozok szemelyes kozremi'ikodeset nagy mertekben feleslegesse 

1) Schmoller kijelent^se a n^iiiet kartell-enqiictcn ! „Ein f»rosses 
Stack der Gewerbefreiheit und dcr freieii Konkurrenz, auf die wir 
vor 30 Jahren so stolz warcn, isl mit den Kartellen, wenn nicht 
rechtlich, so Ihatsachlicli bct^rabcn." 



Digitized by 



Google 



243 

teszik, ddmozditj&k az ipari absentizmust 6s a villalkozoi jarad^k 
kepzod&^t. 

Az atal, hogy a nemzeti termel^hez okveUenul szuks^gelt 
anyagok, mint vas, sz&n stb. a monopolosok birtokaban vannak, 
tenyleg az egdsz nemzeti termeldsre donto befolyissal bimak. Nem- 
csak a versenyk^pesseg a vil&gpiaczon, nemcsak a termelfe kiter- 
jeszt^se, vagy megszorit&sa fugg toluk, hanem sok esetben annak 
meghataroz&sa is, hogy valaki termelo lehessen-e vagy nem. l^ppen 
ugy, mint a hogy az amerikai vasutak, melyek bizonyos trustokkel 
voltak kapcsolatosak, szimos czukor-, petroleum- stb. gy&rat es 
banyatulajdonost egyszenien az altal tettek tdnkre, hogy aruik 
szallitSsat mindig csak kes&ekkel es felemelt tarif^val eszkozolt^k, 
ugy a sz^n- ^s vastermelok is egyes ipar&gakat feltdtlenul fuggdv6 
tettek onmaguktol 6s tobb n^met karteliben megtort^nt mar az is, 
hogy sz&mos termelonek valos^gos konyorgest kellelt veghez vinni, 
hogy egyaltalaban a termeleshez okvetlenul szukseges anyagokat 
megkaphass^k. A monopolosoknak ez altal lehetove van teve, 
hogy buntessenek is jutalmazzanak, existenti&kat megszuntessenek 
es felemeljenek. Ez eddig csak a kozvetilo kereskedelemmel szem- 
ben tort^nt meg, de a trustok tort^nete az Uni6ban, valamint a 
nemet szenb&ny&szat 6s vasipar kartelljeinek t&rgyal^sa megmutatta, 
hogy ugyanezt tenni modjukban all a tovabbfeldolgozokkal is. Ez 
altal a kartellek es trustok oly nagy hatalomra tettek szert, mely 
csak az iillamot illeti meg.^) Ez a hataloni meg hatvanyozodik a 
munkSsokkal szemben kovetett egyseges magatartasuk filtal, minek 
kovetkezteben az egyes munkas bizonyos tekintetben ki van nekik 
szolgaltatva. 

A kartellek es trustok aranylag megdr&gitj&k a fogyasztast, 
mi iltal a polgarok adozo kepess^ge jelentekenyen hanyatlik es 
ezzel szemben a vallalkozok megadoztatasa nem iehet elegge arany- 
lagos. Ha a kartellek es trustok a helyett, hogy az allampolgarok 
materialis joletet bar akaratlanul is elomozditanak, az allampolga- 
rok fogyasztasi & fizetesi kepessegenek fejlodeset meggatoljak, epp 
ugy illami beavatkozast hivnak ki, mint a hogy a belfoldi terme- 



1) Steinbach, Der Staat u. die modernen Privatmonopole 45. lap ; 
„Dcr Staat kann es seinem Weseu nach nicht zugeben, dass sich ohne 
sein Zuthun. ja geg^n seinen Willen Organisationen bilden, welche 
seine Macht und seine Herrschaft geradezu in Fragc stellen.'* 

16* 



Digitized by 



Google 



244 



lok az &llam v&mpolitikai beavatkozas&t kdvetelik a kulfoldi ver- 
senynyel szemben, a mely az 6 fejlodesuket meggatolja. Ha az 
allam bunteti az ^elmi szerek meghamisit&sSt, mi gyakran semmi 
egy^bben sem &1I, mint az illeto elelmi szerben l^tezo elelmi anya- 
gok kisebbites^ben, ugy koteless^ge az Elelmi szerek indokolatlan 
megdragitiis&nak is utj4t ^lani ; ennek azt ellenszegezni, hogy az 
elelmi szerek meghamisitisa a kriminalit^s kordbe tartozik^ azert 
nem lehet, mert senki sem hamisitand meg az elelmi szereket» 
ha a meg nem hamisitott elelmi szereket ketszeres 4ron adhalna 
el. V^eredmenyben t. i. egyre megy, vajjon a 10 tapegyseg tar- 
talmazasat jelzo tapanyag csak 5 t&panyagot tartalmaz es ezert 1 
koronat fizetunk, avagy a 10 tapegyseg meg van, azonban erte 2 
koronat fizetunk. 

Polgarainak jol^tenek kerddse iehki 6s az egyeni szabadsag. 
melyet ezen uj alakulatok annyira fenyegetnek, kivSnj&k az &Oam 
kozbel^p^set* A magantulajdon hivei a magdntulajdon fentartasa 
mellett eppen az egyeni szabads&g es a novekedo jol^t erveivel har- 
czolnak; ha mindezek n^hfiny nagy tokep^nzes kapzsisdgatol tetet- 
nek fuggove, akkor az egyertelmu az 6 megszundsukkel. Az allam 
nem nezheti Wtlenul, hogy egy bizonyos korlMult sz&mu egyen 
minden ellenorzes es feleloss^ nelkul az allamhoz hasonlo hatalom 
felett rendelkezzek ^s az altaldnosan terjedo centralisatio es allamo- 
sit^ egyik kovetelm^nye, hogy az iparnak nagy centralis szervei az 
^llammal valami osszekottetesbe hozassanak. j^s hkr altalanos azon 
vdlem^ny, hogy a kartellek es trustok a nemzetgazdasag organis^- 
tiojdban haladast k^peznek, a munka produktivitasat emelik es igy 
erelyesebb fellep6st biztositanak a vilagpiaczon, am a fektelen haszon- 
vagy es uzsoraszeru kizsakm&nyolas eszkozei is lehetnek. Es hogyha 
ezekke lehetnek, ugy adando alkalommal azokk^ is lesznek, ha csak 
az allam ezt meg nem akadalyozza. Nem lehet elegge idezni ezzel 
kapcsolatban Ohio fotorvenyszek^nek a Standard Oil Co. elleni 
ugyben hozott iteletinek classikus indokolasat. Az it^let-jog forma- 
listikai okokbol a tarsasagot feloszlatottnak jelentette ki, de ezen 
feloszlatasra a birosagot materi^lis okok is birtak. A birosag meg- 
engedte, hogy a trust a petroleum minoseg^t javitotta es ennek ^rat 
lesz411itotta. De hozza teszi, hogy a monopoliumok rendesen mas 
eredmenynyel szoktak jarni is a jognak nem azt kell tekintbe venni, 
hogy mi kovetkezhetik be kivetelesen, hanem azt, a mi tapasz- 



Digitized by 



Google 



245 



talatszeruleg &ltaI6nosan be szokott kovetkezni. A tapasztalat pedig 
arra tanit, bogy oktalansag megbizni az emberi v&gyakban, a hoi 
alkalmuk van m&sok rov&s&ra £rv^nyesukii. Ugyanezt a gondolatot 
fejezi ki az 1897-iki osztr^ tdrvfoyjavaslat indokol^isa, azt mond- 
v&n : DDass die Kartelle schon durch ihre naturliche Beschaffenheit 
den Keim zu Auswuchsen in sich beigen und dafur in mitten der 
jetzt die gesammte Volkswirtschaft erfullenden Klassengegensatze 
and Klassenkampfe einen besonders geeigneten Boden finden.« 

Nem azt kell tehit az allamnak n&nie, midon a karteliek es 
trustok torvdnyes szab^yozis^hoz l^t, vajjon valamennyien kizs&k- 
m^yolo politikSt uznek-e, hanem azt« vajjon meg van-e a leheto- 
seg erre. A karteliek 6s trustok gazdas&gi hatisainak vizsg&lata pedig 
arra tanitott meg bennunket^ bogy ez a lehetos^g t^nyleg fenn^ll 6s 
azert az allami beavatkoz&s indokolt. 

Nem ^hat meg azon ellenvet6s, bogy az ^lami beavatkozas- 
nak az6rt nincsen belye^ mert a karteliek es trustok hat^isai 6s 16- 
nyege meg nem el6gg6 ismeretes. Egy gazdas^gi tenyezo osszes okait 
es batasait geometriai pontossSggal meg^lapitani sobasem lebet, 
annyira bonyolodott okbeli ISnczolaton tortenik a gazdasagi jelen- 
s6gek lefoly^sa 6s elegendo a fookok, a fobat&sok 6s kulonosen az 
elorelatbato hatSsok felismer6se. Mintegy tiz 6v ota pedig, a miota 
a Verein fur Socialpolitik (1894.), a nagy n6met kartell-enquete 
(1903.), a kulonbozo trust-konferenczi&k, de kuldndsen az Industrial 
Commission 6s az Egyesult-Allamok statisztikat hivatalanak jelent6sei, 
tovabbd sz&mos kereskedelmi 6s iparkamara, sz&mtalan tudom&nyos 
munka 6s czikk foglalkoztak ezen alakulatoknak a nemzetgazdas&g- 
,gal valo 6sszefugg6s6vel, igen sok oldalrol 6s igen 616nken lett ezen 
kerdes megviligitva 6s nem lehet tobb6 mondani, bogy ezen alaku- 
latok ismeretlen teriiletet k6peznek. 

K6t ok van azonban, mely az dllamot visszatartbatja az erelyes 
k5zbel6p6st61. Az egyik ok a mag^ntulajdon korl&tlans&ga 6s a szer- 
z6d6si szabadsSg, melyek socialis 6s jogi 6Ietunknek alapj&t k6pezik. 
Az ember minden apro t6nyked6s6tdl fel a leghatalmasabb materii- 
lis muvekig, jelenlegi gazdasagi rendszerunkben mind e ketton alap- 
szik 6s igen jelent6ktelen ama singul&ris jogszab&lyok szama, melyek 
ez alol kiv6telt k6peznek. Eg6sz gazdasagi organisationk 6s ezek ko- 
ron&ja, a karteliek es trustok, ezeken az alapokon fejlodtek 6s ezek 
k6pezik az 5 legfontosabb t&maszt6kaikat. A teljes jogegyenlds6g 



Digitized by 



Google 



246 



kedvez erne nagy alakulatoknak ^s lehetov^ teszi» hogy gazdasagi 
fol^nyuknel fogva a jogegyenl6s^gb6I hasznot hazzanak. Am min- 
denki tudja, hogy egyenlotlen feleknek egyenlo fegyyert kezukbe 
adni, egyike a legnagyobb igazs&gtalans&goknak es a lolnyomdaa 
dispositiv jog hely^be cogens avagy a gyengebb oldalon dispositiv, az 
erosebb oldalon pedig cogens jogszab&lyoknak kell l^pniok. Olyan 
gyakran illustris jogSszi korokboP) eredo javaslatok, melyek bizo- 
nyos esetekben a szerzodeskotesi kotelezetts^g, a szerzddestol valo 
szabad egyoldalu visszalephet^s jogSt, midon csupan conjunkturalis 
v&Itozasok alltak be, akarj&k behozni, k^pezik az elso l^p&t. M^> 
tiltasa annak, hogy valaki a tulajdonSt k^pezo termenyeit egy hi- 
zonyos iron alul (underselling) ne adja el, avagy egy bizonyos ar- 
nal tobbet ne kerhessen es ne legyen joga egyszeriien tartozkodni 
a piacztol, az egyeni tulajdon feletti szabad rendelkezesi jog leg- 
messzebb meno megszoritasa volna is megis ideir&nyulo javasla- 
tokkal igen gyakran 16ptek fel. Vizsgalat i&rgy&yk tettek, vajjon a 
szabad akarat 6rvenyesult-e, avagy fenyegetesnek tekintendo-e, ha 
valamely kartell az uzleti osszekottetes megszakitasaval fenyegetodzik, 
mely egy lermelo vagy kereskedo teljes tonkrejutasaval egyertelmu 
s ennek kovetkezteben kenytelen volt valamely rea nezve hatranyos 
szerzodcs megkotesere. Minthogy ma mar csaknem az egesz forgalnii 
elet a karteliek es trustok kez^ben van egyesitve, ezen kerdesek 
szimtalanszor meriilnek fel es megoldasuk szimtalanszor kepezi ohaj 
targy&t. De ezek megoldasaval a szer/od&i szabadsag es a magan- 
tulajdon tobb ezer eves alkotmanya leket kapna 6s erre az allam 
csak habozva mer vallalkozni. 

A misik ok a miert az allam habozik, a kartell- 6s trustker- 
desben positive kozbelepni, abban all, hogy az egyes allamok feltik 
iparukat es attol tartanak, hogy erelyesebb rendszabalyuk iparuk 
versenykepessegenek art. Erelyesebb rendszabalyok, esetleg az allami 
ero es adokepesseg legerosebb timaszit, az ipart es kereskedelmet 
megingathatna es mindennek csak a kulfoldi versenjiarsak latnak 
hasznat. A kartell-k^rdes egy nagy nemzetkozi gazdasagi kdrdes, 
melynekegy melyebbre hato megoldasiba az egyes allamok aligha 



1) Igy pi. dr. Klein, osztrak igazs^gQgyministernek javaslatai a 
n^met jogdszgyul6sen, Verhandlungen des deutschen Juristentages Ber- 
lin. 1902. III. k6t. €s 1905. IV. k6t. 



Digitized by 



Google 



247 

bocsatkozn^k be. Az allam nem mer kis^rlet^t tenni hatalm&nak ^ 
erejenek egyik legfontosabb alkatr^sz^vel es ebben megerositi ama 
kdrulm^ny, bogy az amerikai trustok nagy expansiv politik&j&val 
szemben csak eros is szervezett ipar veheti fel a harczot.^) A kar- 
tellek es trustok a termeszetes fejlod^s eredm^nyei 6s a nagy kultur- 
allamok ipara a monopoliumok korszaka ota jelent^kenyen meg- 
nagyobbodott ^s megerosbodott. 

Az &llam eddig niindig szabad utat engedett az iparnak, az 
ipar vu-agz^sa, gazdagodasa egy volt az &ilam gazdagsagival. Most 
tiirtelen vegye ki bz iMam az ipar legmesszebbre meno ellenorzes^t, 
sot vezeteset 6s minderre eppen v^lalkozoinak rendkivuli prosperi- 
tasa adna okot. Ilynemu k^telyek tartjak vissza az dllamot hat^o- 
zott rendszabalyoktol es a mit eddig dedelgetett, azt most eros kezzel 
megfogni neni meri. E mellett az allamnak semminemu tapasztala- 
tok sem allanak rendelkezesere, kiveve azt, bogy a kartellek 6s 
trustok eltiltasa cz^lra nem vezet ^s a javaslatok ozon^vel all szem- 
ben, melyek a teljes passivitastol egyes ipar^gak allamositas^g 
minden fokozatot es arnyalatot felmutatnak. 

£ppen ezert ugy az eddigi kartell es trustpolitikat, mint pedig 
azon javaslatokat, melydi flgyelembevetelre tarthatnak igenyt, ala- 
pos vizsgalat targyava kell tenni. Modszerunk az lesz, bogy az 
eddigi torvenyhozas, a judikatur^t 6s a felmerult javaslatokat 
kulon-kulon vizsgalat targyava tessziik, veluk szemben kritikai 
allaspontra helyezkedunk es niindezekbol korvonalozzuk ama jog 
es gazdas&gpolitikai magatartast, melyet az allamnak a kartellekkel 
es trustokkel szemben elfoglalnia kell. 

Ismertetni fogjuk azert eloszor, bogy az egyes europai es amerikai 
SUamokban jelenleg buntetojogilag es mag^njogilag milyen rend- 
szabSIyok allanak fenn, valaminthogy eddig milyen gazdasagi es 
kozigazgatas politikai allaspontra helyezkedtek. Minthogy, mikent 
latni fogjuk, e tekintetben mindeddig igen keves tortent, sokkal 
fontosabb ama sokat vitatott problema eldontese, bogy mikent tor- 
tenjek ezen uj alakulatok szabalyozasa. 

Minden javaslatba hozott Kartell vagy trust- politikai rendszabaly- 
nak probakove, kepes-e az illeto rendszabaly a verseny felkeltes^- 
hez hozz^jarulni, vagyis a monopoliumok felletlen uralmat megtorni 



I . Klein i. h. 300. lap. 



Digitized by 



Google 



248 



a nelkul, hogy az 411am aktiv czelzatokkal avatkoznek a vallalatok 
uzietmenet^be, mennyiben k^pes a kartellek es trustok altal meg- 
v^toztatott j5vedelem megoszlSst igazs&gosabba tenni es v6gre £ri-e 
azon rendszab^y a mag&nmonopoliumok minden faj&t 

XX. 

A kartellek is trustok bilntetojogi megbirdldsa. 

A) De lege lata. 

Az allam kuzdelme a monopoliumok ellen igen hosszu multra 
tekint vissza. Ezen kuzdelmek tort^nete lehet igen erdekes, de mai 
komplik^t viszonyaink kozott a primitiv jogalkotas eszkozeibol es 
alkalmaz^s^ol igen keves hasznosat tanulhatunk. A kezdetleges 
torv^nyalkot^s, mint minden t^ren, ugy a kartellekkel es trustokkel 
szemben is a legegyszerubb modszert, a buntetojogi tilalmat alkal- 
niazta. Ezen tilalom termdszetesen primitiv viszonyok kdzott sokkal 
melyebb hatSsu volt, mint ma, de a mennyiben ezen tilalmak a 
modern gazdasagi rendszer korszakaban is ervenynyel birtak» csak- 
nem teljesen elvesztettek praktikus jelentosegiiket. 

A legregibb ismert tUalom a Caesar vagy Augustustol szar- 
mazo Lex Julia de annona. E torviny szerint buntetendo cselek- 
menyt k^pez, ha egyesek, vagy tdrsas^gok a gabona arat mester- 
segesen megdragitj^k, keszleteket felhalmoznak, az eladast megfe- 
lelo arakon nem eszkozlik, avagy gabona behozatalSt megakada- 
lyozzak. Biintet^skeppen a lorveny keresked6kkel szemben az ipar- 
jogositvany megvonasat, avagy a sz&muzetest rendelte, alacsonyabb 
renduekkel szemben a kenyszermunkat. E torveny foleg a gabona- 
ringek ellen ir^nyul, minthogy azonban a gabonabehozatal, sot 
ingyenes keny^rosztas a romai allam egy fontos kozigazgat&si aga 
volt, a tdrveny amugy sem birt nagy praktikus jelentoseggd. 

A romai jog tovabb^ ket csaszari constitutiot foglal magaban, 
meg pedig 473. es 483-b61 Kr. u., melyek a Codex Justinianus 
IV. konyv 59. titulusaban foglaltatnak. A torveny felirata: »De 
monopoliis et conventu negotiatorum illicito vel artificio ergolaborum, 
nee non balneatorum, prohibitis et pactionibus illicitis.« A Leo csii- 
szSrtol szarmazo elso constitutio csak toredekben van meg es va- 
loszinuleg a hatosagok elj^rasat bizonyos monopoljogok adoma- 



Digitized by 



Google 



249 



nyozasaniil szab&lyozza.i) Jelentosebb a Zeno cs&sz&r Altai 483-ban 
kiadott konstitutio. Ezen konstitutio hSrmas tilalmat foglal magS- 
ban. Tiltja az egy^ni monopoliuniot, m^ azon esetben is, ha oly 
jogositvAnyra tud hivatkozni, mely neki a kiz&rolagos iparuz&t, 
vagy kereskedelmi jogot biztositja. Tiltja a minim&lis ar is b^r- 
nieghatarozasokat ( . . . neve quis illictis habitis conventionibus 
coniuret aut paciscatur, ut species diversorum corporum negotio- 
nibus, non minoris quam inter se statuerint, venundentur . . .) 
Tiltja az iparosok oly osszebesz^l^seit, melyn^l fogva kotelezik ma- 
gukat, bogy m&& ^tal abban hagyott munk^t folytatni nem fogj&k. 

A torv^ny a maganmonopoliumot szigorubban bunteti, mint 
az iparosok osszebesz^^s^t, mert amazt vagyonelkobz&ssal 6s sz&m- 
uzetessely emezt 40 font arany buntetessel sujtja. Hogy milyen volt 
a szigoru torveny hat^sa, arrol a forrSsok nem szolanak semmit, 
de igen jellemzo, hogy mar akkor ily speczializdlt 6s szigoru tdrv^nyt 
tartottak szuksegesnek a monopoliumok megtor^re 6s a rendes 
eszkozok el^gtelennek bizonyultak. 

A kozepkor folyaman is kulonbozo torvenyeket hoztak a 
monopolium ellen. Uyenek voltak Nagy Karoly kapitulariumaiban 
foglalt rendelkez^k az uzsora 6s monopoliumok ellen. A franczia 
kiralyok ordonnanceai, melyek kozul megemlitendo az 1275-iki 
ordonnance, mely a k5nyvkereskedok kartelljei ellen irfinyult. N6- 
metorszagban az 1512., 1524., 1530. es 1532-bd] szarmazo Reichs- 
abschied-ok es az 1548. es 1577-b61 szarmazo birodalmi rendeszeti 
szabalyzatok szigoru buntetesekkel (Verlust aller Hab u. Guter u. 
Verweisung des Landes, Verlust des Gesellrechtes fur Kaufleute) 
sujtjak a monopoliumokat es kulonosen a kizsakmanyolo kereske- 
delmet (betrugerische, gefahrliche u. ungebuhrliche Fdrkauf.) Az 
1548-iki birodalmi rendeszeti szabalyzat szigoruan bunteti a kezmu- 
vesek osszebeszeleseit, kik a hatos&gi arszabastol eltero aron adj^k 
el aruikat, az 1577-iki birodalmi rendeszeti szabalyzat azon keres- 
kedoket, kik az Srukal osszevasaroljak, eladot es vevot kotelezik 
egyedul veluk kereskedni, a tobbi eladokkal a minimal&rt illetoleg 
megegyezesre jutnak, mi^tal a fogyasztoknak nagy kArt okoznak. 
(«Fugen damit dem Heiligen Reich und alien Standen desselbigen 



I) Menzel i. m. 14. 1. 



Digitized by 



Google 



250 

merklichen Schaden zu, wider obvermeldete gemeine beschriebene 
Recht u. alle Ehrbarkeit" mondja az 1577->iki Rdchspolizeiordnung.) 

A franczia accaparement es az angol regrating, forestalling, 
'foleg a gabona dsszevds&rl&sa is a gabonauzsora buncselekme- 
nyeit foglaljak magukban, a melyeket a koz^pkori torv^nyek szun- 
telenul uldoznek. 

A XVIII. sz&zad is telve van a monopoliuniok elleni kuzdel- 
mekkel, mert naprol-napra lehetett latni, hogy szabad verseny 
mellett az arak alacsonyabbak es a forgalom elenkebb. A fizio- 
krat&k, de kiilonosen Smith Adam a monopoliumok ellen heves 
kuzdelmeket folytattak es a korszellem nem csak a monopoliumok 
eltorleset kivanta mar, hanem el akarta tiltani a testuleti szervez- 
ked^st is, melybol a legtobb esetben a monopolium kifejlodott. Ez 
a franczia forradalom tdrvenyeiben is kifejezesre jut. Igy az 1791. 
evi Junius 14 — 17-iki dekretum 1. szakasza megtiltvan az egy al- 
lasu es foglalkozasu polgarok testuletekbe valo csoportosulasat, a 
4-ik szakaszban azt mondja : „Si, contre les principes de la liberty 
et de la Constitution, des citoyens attaches aux memes professions, 
arts et metiers prenaient des deliberations ou faisaient entre eux 
des conventions tendant a refuser de concert ou a n'accorder qu'a 
un prix determine le secours de leur industries ou de leurs tra- 
vaux, Icsdites deliberations et conventions sont declarees inconstilu- 
tionelles, attenlaloires a la liberte et la declaration des droits de 
riiomme, et de nul effet." Ez is vilagosan tiltja a mindennemu 
osszebeszeleseket es kartelleket es kiilonosen figyelemremelto a ko- 
zepkori szabalyzatokban is mindig visszatero ama rendelkezes, niely 
szerint az is biiritetendo, ha mestereinberek abban egyeznek meg. 
hogy egy munka elvegzeseben egyaitalan nem fognak kozremu- 
kodni, mi sok hasonlatoss^got mutat az ujabban mindinkabb han- 
goztatott szerzodeskotesi kotelezettseggel. 

A franczia forradaloniban kifejezesre jutolt eme elveknek be- 
hat^sa alatt, de kulonosen a forradalmat megelozo nagy ehinse- 
gekre visszaemlekezve, a melyeket jo reszben a gabona osszevasar- 
lasanak (accaparement) tulajdonitottak es az iparosok testuleti 
szervezkedese elleni ellenszenv egyuttveve jarultak hozza ahhoz, 
hogy a Code Penal 419. §-a a buntetojog rendszereben elofordul. 
E §. a mely maig is ervenyben all es szamos torvenyhozasnak 
szolgalt alapul hasonlo intczkedeseknek buntetojogaba valo felve- 



Digitized by 



Google 



251 

tel^re, szoszerint a kovetkezo : ^,Tous ceux, qui par des faits faux 
ou calomnieux semis k dessein dans le public, par des sur-offres 
faites aux prix, que demandaient les vendeurs eux-memes, par 
reunion ou coalition entre les principaux d^tenteurs d'une meme 
marchandise ou denree, tendant a ne la pas vendre ou a ne la 
vendre qu'a un certain prix ou qui, par des voies ou moyens 
frauduleux qiielconques auront op^r^ la hausse ou la baisse du 
prix des denr^ ou marchandises, ou des papiers et effets publics 
au-dessus ou au-dessous des prix qu'aurait d^termin^ la concur- 
rence naturelle et libre du commerce, seront punis . . . 

A 419 §-on kiviil, a mely a termelok &s a kereskedoknek az 
osszebesz^I^seit tiltja, a Code Penal azonkivul m^g a 414. §-ban a 
mesteremberek osszebeszeleseit eltiltotta, a melyek a munkaberek 
leszallitasara iranyulnak; a 415. §. megtiltotta, hogy a munk^sok 
szovetkezzenek a munkafeltetelek javitasa, vagy munkaberek eme- 
lese czeljabol es a 123. §. ugyanezt a hivatalnokoknak tiltja meg. A 
414. es 415. §§. az 1864-iki torveny altal (De la liberte de coali- 
tion entre ouvriers et patrons) elveszitette hatalyat es jelenleg ugy 
a munkasoknak koaliczionalis joga, a munkaberek emelese czelja- 
bol, mint pedig a munkaadoknak szovetkezese a munkakereslet 
szabSlyozSsa czeljabol nem esik tilalom ala. A 419. §. ellenben 
fennall ^s ennek nem derogalt sem az 1884-iki torveny, (Des 
syndicat professionels) sem az 1885-iki^ torveny (de marches a ter- 
me), mert ezek a munk&sok ^s munkaadok szervezkedeset bizonyos 
megengedett cz61okra engedelyezik, mig az emlitett szakasz a szer- 
vezked&t az accaparement tiltott buncselekmenyevel kapcsolatban 
tOtja. Ezen szakasz jogervenye ugy a judikatura, mint a jog- 
tudomany felfogasa szerint ketsegtelenuP) ma is fennall. 

A 419. §. az aruk barmely birtokosait, ha azon czelbol szo- 
vetkeznek, hogy valamely arunak az arat folemeljek, foltetlenul 
buntetessel sujtja. Mindazon iteletek, a melyek a 419. §-t alkal- 
mazt^k, ennek ertelmeben dontottek es igy pi. ugy az elso, mint 
az osszes felebbez^si birosagok 1838-ban a marseillei szodagyaro- 
sok azon megegyezeset, mely szerint koteleztek magukat, hogy 
gyartmanyaikat egyedul egyetlen egy kozvetito utjan fogj^k eladni, 



1) Ezekre 6s a k6zetkez6kre yonatkoz61ag CoUiez i. m. 459. lap 
6s kov. Duchaine i. m. 478. 6s kov., Martin Saint-L^on i. ra. 76. lap. 



Digitized by 



Google 



52 

buntetendo cselekmenynek talaltak. Oly fontossagot tulajdoaitottak 
ebben az idoben ezen §-nak, hogy 1839-ben a kozmunkiik minisz- 
ter^nek felszolit&sara az ^amugy&z a chateUerault-i pekek ellen 
a 419. §. alapj^n l^pett fel, mert ezekaek mindaddig az a szok&sak 
volt, hogy Mlando vevoiket bizonyos kedvezmenyekben 6s jutalmakban 
reszesitett^ is ezeket kozos megegyezes alapj&n megszuntett^k. Az 
Sllamugyesz az ugyet a legmagasabb forumokig vitte is b&v a 
v&dlottakat a bunosseg alol az osszes forumokon felmentettek, 
m^gis jellemzo arra nezve, hogy az illet^kes korok mikeppen ma- 
gyiraztAk a 419. §-t. 

A mai franczia judikatura ettol a felfog&stol egeszen elt^ro 
felfog&st vail, a mely a 419. §. hataly^t teljesen megb^nitja. A 
judikatura arra vonatkozolag, hogy buntetendo cselekmeny forog- 
jon fenn a 419. §. ertelmiben, 4 kovetelmenyt allit fel. Eloszor 
megkovetell a teltesek tobbsegdt, vagyis hogy ha ket vagy tobb 
tarsasdg egyetlen egy tarsulatt^ egyesul es igy monopolizaija a 
piaczot, akkor nem kovetnek el buntetendo cselekm^nyt, hanem 
csakis akkor, ha tobben, megtartva mindegyik onallos^g^t, egyesul- 
nek az &rak emelesere. Ezen kdvetdmenyt azonban aligha lehet a 
torvenybol egyenesen levezetni, mert hiszen ))a reunion ou coalition 
entre les principaux detenteurs« egyiltal^ban nem zarja ki a teny- 
leges egyesul^s fogalmat. A masodik kovetelm^ny az, hogy az 
illeto arunak fobb birlokosai (les principaux detenteurs d'une meme 
marchandise ou denree) egyesuljenek, legyenek azok akar terme- 
16k, akir kereskedok, teh&t megkoveteltetik, hogy a termelesnek 
jelentekeny r&zet kipviseljek. A harmadik kovetelmfey, hogy az 
arakban tenyleges v&ltozas jojjon letre, a kiserlet tehSt nem bun- 
tettetik. A negyedik kovetelmeny, a melyet a judikatura felallit az, 
hogy be kell bizonyulnia, miszerint a szovetkezok koteleztek ma- 
gukat arra, hogy csak egy bizonyos meghatarozott aron adnak el, 
ha ellenben egy^talaban aremeles czeljara egj'esultek, akkor a 
419. §. esetirol szo sem lehet. Ezen utobbi kovetelmeny a 419. §. 
hat^lyat teljesen kiz&rja, mert hiszen alig lesz kartell, a mely majd 
egyezmenyeibe felveszi azt, hogy csak egy bizonyos Sron ad el, 
azt azonban, hogy aremel&re alakult, ezen interpretficzio mellett 
b&tran felveheti egyezmenyeibe. A masodik kovetelmenynek, a 
mely valamely aru fobb birtokosaira (principaux detenteurs-ra) 
vonatkozik, a Secretan-fele rez-ring eseteben a semmitoszek meg 



Digitized by 



Google 



253 



tagabb interpret^cziot nyujtott, a midon kimondotta azt, hogy ezen 
ism^v nem forog fenn azon esetben, ha azon km, melyre a meg- 
egyez^ vonatkozik, nem csupan az orsz&g hatarain belul, hanem 
mas orszigokban is talSltatik ; ez ^tal mar eleve kiz^rta azt, hogy 
ezen t5ry^nymagyar^zat mellett valamely belfdldi kartell elit^ltess^k, 
mert olyan iru, a mely csak Francziaorszagban tal^tatik, alig van. 
A franczia birosSgok egy adott esetben nem alkalmazt^ a 419* 
§-t a Comptoir de Longwy-ra, a mely Francziaorszag eg^sz nyers 
vastermeleset uraija, tehat az krvk fobb birtokosait mag&ban 
egyesiti es a melynek kifejezett cz^lja : )>a ne pas la vendre ou a 
ne la vendre qu'a un certain prix« ; minlhogy tovSbbS a piaczot 
monopolizalja, a szabad verseny irainal magasabb ^rakat tart fenn, 
mert hiszen kulonben azonnal felbomlana, nem l^ven az egyesu- 
lesnek semmi czelja & igy az arakat, a mint a torveny megkove- 
teli: »au-dessus . • . des prix qu'aurait determines la concurrence 
naturelle et libre de commercea tartja fenn. 

Mi okozhatta, hogy a franczia birosagok a torveny szell^mivel 
teljesen ellent^tes gyakorlatot kovettek ? Ml okozhatta, hogy a fran- 
czia birosagok egyenesen ^rveket kerestek, ezen szakasz hatSly^nak 
megb^nitasara ? Valoszinuleg ugyanazon okok, melyek egyaltalaban 
a buntetojogi tilalom ellen szolanak es a melyrol al^bb lesz szo. 

Belgiumban tudvalevoleg a Code Penal szinten bevezettetett es 
a 419. § fenn is 411ott 1866-ig, a mikor ezen §-t megszuntettek es 
helyebe a bunteto torvenykonyv 311. §-aba a kovetkezo rendelke- 
zest iktattak: ))Les personnes qui, par des moyens frauduleux 
quelconques auront oper^ la hausse ou la baisse du prix des den- 
rees ou marchandieses, ou des papiers et effets publics, seront punies 
d'un emprisonement d'un mois a deux ans et d'une amende de 300 
a 10.000 francs.« Minthogy ezen szakasz a buntetendo cselekmeny 
ism^rvek^pen a ravasz fondorlatot (moyens frauduleux) kiv^nja meg, 
errol pedig a kartelleknel es trustoknel szo nem lehet, ezen §., ep 
ugy mint a Code Penal 419. §-a, eddig alkalmazast egyiltalan nem 
nyert es legfoljebb a cornerekkel es ringekkel szemben volna alkal- 
mazhato, a melyeknel a ravasz fondorlat szerepet j^tszik. Az 6rt6k- 
papirokra nezve, a melyekkel valo ilynemu uzerkedes mar ezen 
torveny ertelm^ben is buntetendo, az 1873. evi majus 18-an hozott 
torveny ezt meg hatarozottabban tiltja, a mennyiben a tarsasagok ertek- 



Digitized by 



Google 



254 



papirjainak ^rfolyamara befolyast gyakorlo penzugyi kartelleket d* 
tiltja 6s buntet^ssel sujtja. 

Az 1866-iki belga bunteto torv^nyk5nyvet hat&rozottan kdTeti 
ebben az ir&nyban az 1889-iki olasz bunteto t6rv6nykdnyv, mdy- 
Dek l^trehozatala idejen a nagyipari kartellek es trust5k mar szeles 
korben voltak elterjedve 6s aligha kerultek el az olasz kodlfikatorok 
figyelm^t ; es igy azt kell felvennunk, bogy a kodifikStorok szSode- 
kosan hagyt&k buntetlenul a nagyipari kartelleket es trustokeL 

Az olasz bunteto torvenykonyv 297-ik §-a azt mondja • 
»CIiiunque, col diffendere false notizie o con altri mezzi frandolenti, 
produce sul publico mercato o nelle borse di commercio un aumento 
o una diminuzione nei prezzi di salarii, derrate, merce o titoli 
negoziabili etc.« A 326. § pedig azt mondja: »Chiunque, con false 
notizie o altri mezzi fraudolenti produce la deficienza o il rincaro 
di sostenze alimentari etc.« Minthogy a csal^rd eszkozok (mezzi 
fraudolenti) a kartellekn^l ^s trustoknel egy&ltal4ban nem j&tszanak 
szerepet, ezen §-ok sem nyertek a kartellekre eddig alkalmaz^t es 
tudvalevoleg Olaszorszagban jelenleg is szamos kartell letezik. 

Ugyancsak szSmos es hatalmas kartell letezik Oroszorszagban, 
a hoi nemely iparagakban kartellalkotast, mikent lattuk, maga a 
kormany mozditja elo, dacz&ra annak, bogy az orosz bunteto tor- 
venykonyv igen szigoru rendszabalyokat tartalmaz, a melyek a kar- 
tellekre alkalmazhatok volnanak, eddig azonban alkalmazast nem 
nyertek. A bunteto torvenykonyv 913. §-a a kereskedok mindennemu 
megegyezeset, melynek czelja az elelmiszereknek a dragitasa, bun- 
tetendonek nyilvanitja. Az 1180-ik §. pedig azt mondja, bogy keres- 
kedok vagy iparosok osszebesz^leseit, ha azok az ^lelmiszerek, vala- 
mint egyeb elsorendu szuks^gleti t&rgyak arainak emelesere ir^yulnak 
vagy pedig az arak leszallitasat czelozzak, hogy ez^ltal az arubeho- 
zatalt a kiilfoldrol megakadalyozz^k, 4 honaptol 8 honapig terjedo 
bortonnel buntetendok, valamint 200 rubelt meg nem halado penz- 
buntetessel. Bar ezen torveny, ugy latszik, csak a gabonauzsorat 
tartja szem elott, mely Oroszorszag rossz kozlekedesi eszkozei mel- 
lett meg a legubobbi evlizedekben is fenyegeto volt, az iparosokra 
valo kifejezett hivatkozasnal fogva a kartellekre 6s trustokre igen 
konnyen nyerhetne alkalmazast. 



Digitized by 



Google 



255 



L^uk m&T most, hogy az angol-amerikai jog teruleten milyen 
a karteliek es trustok buntetojogi megbirM&sa. Erre vonatkozolag 
ezen illamok jogszolg&ltat4s&nak a Common Law nagyon is elas- 
tikus is tagithato fogalmai szolg&lnak alapul, a melyekben egy sok 
szikz iyes gyakorlat rendkivuli tarkas&got hozott letre. Foleg a mo- 
nopoly, regrating, forestalling, engrossing, restraint of trade, conspiracy, 
public policy fogalmai johetnek tekintetbe, a melyek az angol jog- 
ban sok szaz eves gyakorlat szerint biintetendo cselekmenyeket ke- 
peznek. Ezen fogalmak magyarazata azonban folytonos atalakulS- 
sokon megy keresztul, egymastol nehezen megkulonboztethetok es 
egymasba fonodok. 

A monopoly fogalom abbol fejlodott ki, hogy r^ebbi idokben 
a kir&lyok egyes embereknek bizonyos teruleteken adas-v^teli mono- 
poliumokat adom&nyoztak, a kik azut^n zsaroltiik a n^pet. Ez k^sobb 
a parlamentek befolyas&val meg lett szimtetve, azonban fenmaradt 
annak a fogalma, hogy ha valaki bizonyos teruleten egyed^rusaggal 
bir 6s magas Srszabasokat eszkozol, ez epp annyira tilos, mint ama 
monopoliumok, melyeket a kir^lyok egykor adomanyoztak es a 
melyeknek adomanyozasatol a parlament altal el lettek tilva. 

A monopoly fogalm^tol teljesen kulonbozo a regrating, fore- 
stalling es engrossing fogalmai, a melyek a kartellekre 6s trustokre 
nehezen volnanak alkalmazhatok azert, mert ezen fogalmak inkabb 
a gabon^ak osszevasarlas utjani megdr&gitasara vonatkoznak, a mi 
a kozdpkorban egy allando veszedelmet k^pezett, a karteliek es 
trustokn^l pedig osszevasarlasrol nagyon ritkan van szo. Ezen fo- 
galmak azert inkabb a corner tenyalladekat foglaljak magukban. 

A conspiracy fogalma abban all, hogy kel vagy tobb sze- 
mely egyesul, hogy valamit keresztulvigyen, es a keresztulvitel 
eszkozei vagy maga a vallalkozas czelja ugyan nem tilos, de ezek 
egyike vagy masika erkolcstelen es ok eppen ezen erkolcstelen cz^l- 
zatbol egyesultek. 

A restraint of trade inkabb kepez elo jogot, mint az elobbiek, 
mert ez alatt minden olyan torekvest ertenek, a mely akar az ipar- 
ban, akar a kereskedelemben a szabad verseny megszoritasat cze- 
lozza, meg pedig vagy az altal, hogy valaki szerzodesszeruleg kote- 
lezi magat valamely gazdasagi tevekenysegtol valo tartozkodasra, 
vagy pedig olyan magatarlast tanusit, a mely masnak ezen ipar 
folytatasat lehetetlenne teszi. Valamennyi ezen fogalmat ^tfoglalo 



Digitized by 



Google 



256 



fogalmat k^pez a public policy, a mely alatt az angol jog oly maga- 
tart&st ert, mely az ossztarsadalom gazdasagi erdekeivel, az allami 
renddel, vagy pedig az erkolcsi felfogassal ellenkezik, abban az eset- 
ben is, ha az illeto cselekm^ny torvenyileg tiltva nines. Az angol 
jogszolg&ltat^s ezen fogalmakkal az utolso ^vtizedekben mar csak 
igen ritkan operSlt es ezen esetekben is rendesen felmento it61etet 
hozott, Az angol birosag pi. egy sokat idezett esetben (leading case) 
a Mogul Steamship Co. v. Mc. Gregor Gow et Co. ugyben, a midon 
tobb hajotulajdonos a fuvardijak mertektelen leszallitasa altal tobbi 
versenytarsaikat tonkre tett^k ^s a versenyt lehetetlenne tettek, ezt 
nem minositette conspiracy-nak azon indokol&ssal, hogy a czel a 
verseny szab^lyozasa volt ^s a fuvarring nem czdlozta a kivul Mlok 
tonkretetel^t.!) 

A canadai allam a common law fegyverein kivul m6g egyeb 
fegyverekkel is kuzd a kartellek 6s trustok eUen. 

Igy a korm&ny a kartellek es trustok okozta aremelkedes 
eseteben rendelet utjan a beviteli vamokat ideiglenesen leszallithatja, 
az 1889. majus 2-iki torv^ny tovabba szigoru buntetojogi rendsza- 
balyokat foglal magaban, melyek az eddig felsorolt buntetojogi 
rendszabilyoktol abban kiilonbdznek, hogy egyenesen a kartellek 
6s trustok ellen iranyulnak. E torveny buntetendo cselekmenynek 
tekinti, ha egy szemely egy m&sik szem^lylyel avagy egy kozleke- 
d6si eszkoz tulajdonos&val a termel6s, a kereskedelem avagy a 
sz^Uitas korlatozasa czeljabol avagy ezek es az 61etbiztositasi dijak 
megdr&gitasa czeljabol szovetkezik es ezen buncselekmenyt 200 — 4000 
doll&r penzbiintetessel es 2 evig terjedheto bortonnel sujtja. Tud- 
juk, hogy Canada prohibitiv vamjainal fogva sz6mos kartellnek a 
hazaja 6s bar ezen torveny, valamint a fentemlitett vampolltikai 
intezkedes a kartellek es trustok legkialtobb visszaeleseit kepes 
megakadalyozni, de fenallasukat lehetetleniteni nem k6pes. 

Az allam a legerelyesebb harczot minden rendelkezesre alio 
eszkozzel a kartellekkel es trustokkel szemben az Egyesiilt-Alla- 
mokban folytatta. Minthogy a kartellekkel es trustdkkel egybeko- 
tott vissza61esek tal^n az Unioban voltak a leghatalmasabbak, 
minthogy az amerikai birosagok mindig modot talaltak a jog* 



1) Az amerikai jogszolg^ltatdsban 6s t6rv6nyhozdsban azonban 
restraint of trade, a conspiracy ni6g ma is nagj' szerepet jStszik. 



Digitized by 



Google 



257 

formalistikai szempontoktol eltekinteni, hogy a torv^ny materials 
rendelkezeseinek erv^nyt szerezzenek ^s minthogy a torvenyhoz&sok 
a legmesszebb meno rendelkezesektol sem riadtak vissza, hogy a 
szabad verseny & a szabad egy^ni rendelkezds Iehet6s^g6t fentart- 
sak 6s ennek kimeletlenul ^rv^nyt szerezzenek, az Unioban tett 
tapasztalatok ter^n tanulmSnyozhatjuk legjobban, hogy mennyit er 
gazdas&gi kerd^sekben buntetojogi rendszabMyok alkalmazasa.^) 

Az Egyesult-AUamok trusteUenes torv^nyhozasSnak tobb nagy 
akadalya van; ezen akadalyok rfezben az Egyesult-AUamok alkot- 
many^ol fakadnak, melynek megvaltoztat^sa az amerikai nep 
ebbeli konzervativizmusaba utkozik, r^szben az amerikai jogszol- 
galtatSsbol es az Unio allamainak eltero gazdas^gi ^rdekeibol. 

Az Unio alkotmanya a kongresszusra csupan az Mlamkozi 
es nemzetkozi forgalom szab&lyozas&nak jogat ruhazta: »to regu- 
late commerce with foreign nations and among the several states 
and with the Indian tribes.«^) A kongresszusnak azonban az alkot- 
m&ny drtelmeben nincsen joga a termel^si folyamatba b&rmik^pen 
befolyni, vagy azt szabalyozni; es igy a kongresszusnak nincsen 
joga olyan torvenyt hozni, a mely az ipari detnek belso r&zeit 
szabalyozni volna hivatva, teljesen fuggetlenul az egyes ^amok 
tdrvenyhoz^satol. 

Van az Unio alkotmanyanak m^g egy masik rendelkezese is, 
a mely a trustok ellen valo sikeres fell^pdst megneheziti; ez vi- 
szont az egyes allamnak a kezet koti meg, midon azt mondja,^) hogy 
minden allam polgaranak mas Mlamban ugyanazon jogai vannak 



^) A k6vetkez6kre n6zve Report of I. C. vol. II. Statutes and deci- 
sions of federal, State and territorial law. Together with a digest of 
corporation laws applicable to large industrial combinations; Beach: 
A Treatise on the law of Monopolies and Industrial Trusts 1898. ; 
Clark : The control of trusts New- York, 1902. ; Jenks : i. m. ; Stickney : 
State Control of trade and commerce by national or state authorit>' 
New- York, 1897. ; A. D. Adams : Federal Control of trusts. Political 
Science Quarterly 1904. September; A. D. Adams: Federal Control of 
trusts. Political Science Quarterly, 1903. March ; J. A. Hobson : The 
American Trust. Economic Review, 1904. Jannuary ; W. F. Meier : What 
attitude schould the Governeraent assume toward the trusts? The Am. 
Journal of Sociology, September 1903. 

2) Art. I. 8. 2. 

8) Art. IV. 2. 1. 

Dr. N&das: A kartellek 6s trustOk k6rd4se. 17 



Digitized by 



Google 



258 

mindenhez, a mihez az illeto Mlam polg4rainak joga van. i^The 
citizens of each state shall be entitled to all the privileges and 
immunities of citizens of several states.«^) 

Az amerikai alkotmany ezen rendelkezeseinek es az amerikai 
nep ezekhez valo folt^tlen ragaszkodasanak nagyon melyen fekvo 
okai vannak. Az elso rendelkez&nek az erteime abban rejlik, hogy 
lehetetlennek l&tszik, hogy oly oriasi teruletre es annyi allamra vo- 
natkozolag egys^ges gazdas&gi torvenyek hozassanak, mert m^ tor* 
v^nyek felelnek meg a Nyugat foldmivelo Mlamainak, mint a Kelet 
iparos Sllamainak, mas a gabonatermo j^jszaknak, mint a kave- es 
gyapottermelo D^lnek. Egy egys^ges gazdasagi tdrv^nyhoz^ esak 
k&rral j&rhatna is ezert az amerikai nep feltekenyen ragaszkodik 
az alkotm&nyhoz, mely ezt bolcsen felismerte is az egyes aUamok 
bels6 ^letere vonatkozo torv^nyhoz&st a leheto legszelesebb korben 
ds a legfoltetlenebbul az egyes ^llamokra ruh^ta. Az alkotmany 
m&sik rendelkez^senek, mely a kulonbozo dllamok polgarai- 
nak minden Mlamban egyenjogusagot biztosit, viszont az az erteime 
van, hogy ez a nagy gazdasagi terulet egy egys^ges eg^et k^pezzen 
es az allamkozi forgalomban semminemii fennakad^ ne letezzek. 

Az elso lehetetlenn^ teszi, hogy a kongresszus az egesz &llamra 
kiterjedo es a termel&t szabalyozo torvenyt hozhasson, mertehhez 
joga nincsen, a masodik pedig hatalytalanna teszi az egyes allamok 
trusteUenes torv^nyhoz&sSt, mert ha egyik vagy m&sik illam ol^^an 
torvenyt hoz, mely a trustok fennall&sat azon allam teriileten lehe- 
tetlenne teszi, az illeto trust egy masik Sllamban incorporUtatja 
mag^t, abban pedig» hogy egy m&s allambeli jogi szemelyaek a 
trustot eltilto SUamban telepe legyen, megakadalyozni nem lehet, 
miutan az 411am sajat teriileten letezd jogi szemelyeknek megadja 
az uzemben-tartas jogat. De ha ez utobbit m^is megtiltan^ ^ az 
United States Supreme Court, mely vegso f6rumban bir^skodik az 
alkotmanyt illeto k6rd6sekben, lett legyen az megs6rtve akar a 
kongresszus altal, akar az egyes allamok torv^nyhozasa al- 
tal, az alkotmany ezen extensiv magyarazatat esetleg osztanS is. 



1) Az amerikai alkotraanynak ezen rendelkez6se igen sok hason- 
latossdgot mutat az 1878. XX. t.-czikkel, melyet az 1899. 6vi XXX. t.cz. 
fentartott 6s a mely a 14. r^szben azt mondja : »az egyik dllam teriile- 
t^nek lakosai, kik a m^sik ^llam terQlet^n kereskedest 6s ipart akar- 
nak uzni stb., a belfoldiekkel egyenlo elbdnasban r6szesQlnek." 



Digitized by 



Google 



259 

azt az egyes &llam semmik^pen sem tilthatja el, hogy egy 
m^ik SUambeli trust az illetd ^Uam terulet^n iruit eladhassa, mert 
az alkotm^ny drtelm^ben a kereskedelemnek is forgalomnak b&r- 
mely korl&toz&sa az egyes ^llamok kozott tilos. A Supreme Court 
idok sor&n tobb &Uamnak, igy Georgia, Indiana, Lousiana, Michigan, 
Missisippi, Montana, Nebrasca, North-Carolina, South-Dacota, Ten- 
nessee, Texas es Wisconsin trustellenes tdrvdnyeinek bizonyos sza- 
kaszait alkotmanyellenesnek is hatalytalannak jelentette ki az^rt, 
mert az alkotm&nynak az Unio osszes polg&rai resz^re egyenlo jogo- 
kat biztosito rendelkezdsdt s^rtett^k. 

Az egyes allamok torv^nyhozas&tol (Statute Law) is a kon- 
gresszusi torv^nyhoz&stol (National Legislation) eltekintve, az 
amerikai jogszolg&ltatasnak van m^g egy kozos forrasa t. i. az 
UnkSban is ^pp ugy, mint AngMban, ^16 jogot k6pezd Common 
Law. Az osi Common Law a monopoliumokkal szemben is a mo- 
nopolium kizs^m&nyolo SrszabSsaival szemben sz&mos int&sked^t 
tartalmaz is vannak sokah, kik a Common Law int&kedeseinek 
szigoru alkalmazasat elegendonek v^lik. Csak az »injunction(( jog4ra 
kell eml^keztetni, melynek ^rtelm^ben bizonyos biros&goknak joguk 
van megparancsolni, hogy valaki egy oly t^nyked&st ne vigyen v^g- 
hez, melyhez ugyan neki feltetlen joga van, a mely azonban a koz- 
nek nagy kkri okozna. A biros&g ily esetben egy parancsot bocsat 
ki, mely szorosan korulirja ama tenyked^st, a melytol az illetd sze- 
melynek tartozkodnia kell ^s ha megis megteszi, akkor ez a »comtempt 
of the court« fogalma ala esik es az illetd szem^ly azonnal letartoz- 
tathato. A polgari birds&got is megilleto ezen jog ma is eld jogot 
kepez is egyike a leghatalmasabb fegyvereknek, mert barmely pilla- 
natban alkalmazhato ^s kibocsathato oly cselekm^nyek megakada- 
lyoz^a cz^ljabol, melyek mar elkdvettettek is olyanokkal szemben, 
a melyeknek elkdvet&e csak eldre lathato. Az amerikai jogtudomAny 
ezen jogint^menyt nagyon sokra becsuli, mert ugy mondj&k, nem 
lehet a torvenyhozis idej^n eldre latni mindazon es^lyeket, a melyek 
a t&rsas egyutt^l^sbdl keletkezhetnek. 

De a Common Law intezkedesei es esetei oly elavultak, ellent- 
mondok is ismeretlenek, hogy ajanlatosuak latszott annak rendelke- 
z^it ujabb tdrv^nyek hozatala altal kdrulhatarolni. Magan, buntetd- 
jogi is kdzigazgat&si tdrvenyek hozatal&ra azonban csak az egyes 
allamok birnak joggal is igy jottek letre az egyes allamok trust- 



Digitized by 



Google 



260 

eUenes torv^nyei. 1900-ban 27 Mlamban is territoriumban leteztek 
trustellenes torv^nyek 4s 14 illam egyenesen alkotm&ny&ba foglalta 
a trusteUenes int&dced^sek alapelveit. Alabama allam alkotm&nyaban 
foglalnak helyett trustellenes rendszab^yok. Arkansas 1897., 1899-bea 
minden combinationt dtilt, melynek czelja a szabad versenynek 
korl^toz&sa, akar a bevitel, akar a kivitel Mtal, akar az eladas, 
vagy az Srak szabalyoz&sa utj&n. Indiana Allam torvenytelennek es 
semmisnek nyilv&nitja az olyan egyezm^nyeket is trustoket, mely- 
nelfogva egy t&rsulat valamely km szallitAsSt megtagadja, avagy a 
rendesn^l nagyobb arat kovetel, vagy olyan cselekm^nyt kovet el, 
mely egy masik v&llalatot valamely czikk gy&rtasanak megszunte- 
t^sere, vagy uzletenek bez^ras&ra inditja. Illinois minden szovetke- 
zdst, melynek czelja az krak meghat4rozAsa, a termeles korlato- 
zksa, szigoruan tilt. Massachusets penz- es fogh^buntetes terhe 
alatt tiltja az olyan egyezmenyeket, vagy eladasi felteteleket, hogy 
valamely fogyasztonak az illeto arut m&stol vennie nem szabad. 
Minnesota torvenytelennek jelenti ki az olyan egyezmenyeket, vagy 
egyesul&eket, melyek valamely km ir^nak szabalyozasat, vagy 
meg&Uapitas^t cz^lozzak, tovabba a melyek a kereskedelemnek, 
vagy versenynek korlatozasSt cz^Iozzak az ^tal, hogy egy szemely 
mas valakitol nem vesz vagy nem ad el, mert a trusthoz nem tartozik, 
avagy a boykottot ugyanezen okbol. Missouri es Nebraska az anneg- 
&llapitast is a termeles contingentMasat tiltj^k. New- York tiltja az 
olyan egyesul6seket, melyek monopoliumot hoznak l^tre, avagy az 
^rakat szab^lyozz^. North-Carolina egy 1899-ben hozott torve- 
ny^ben eltiltotta. hogy egy millio doUdrn&l nagyobb alaptokevel 
biro tSrsulatok keletkezhessenek ; ezen minden tekintetben &zsze- 
rutlen torv^ny azonban mkr 1901 -ben hatalyon kivul helyeztetett. 

Megemlitendok m^g az u. n. «Affidavil))-ok, a melyek nemely 
illam t6rv6nyei kozdtt szerepelnek. Az ((Affidavit)) abban all, hogy 
az ^amtitk^r, vagy pedig az attorney general felszolitas&ra, vagy 
pedig koteless^gszeruen onmaguklol a reszv4nyt^i*sulatok igazgatoi 
tartoznak egy eskuszeru nyilatkozatot tenni, hogy az illeto tSrsulal 
semminemu trusttel, vagy pedig pool-al osszekottet&ben nincsen. 

Mindezeii torv^nyek mar azert sem birhattak hat&lylyal, mert 
kijatszasuk nagyon konnyu volt ; kezdettol fogva azonban ki volt zarva, 
hogy a czelzott hatast elerhetik, minthogy vannak egyes ^llamok, 
melyek a trustoknek minden jogot is minden szabadsSgot meg- 



Digitized by 



Google 



261 

adnak, csak hogy iakorporationalis dijakban es adokban min^l 
tobbet vegyenek be ^ Sllamaikba gyarakat is uzleteket csalogas- 
sanak; ilyenek pi. Delaware, West- Virginia & a kicsiny New- 
Jersey, melyben tobbek kozott az aczdtrust, a hajoz^i trust, a bor- 
trust is meg nehany nagyobb trust van inkorpor&lva. Minthogy 
pedig az ezen Mlamokban inkorporalt t&rsulatok uzletuket az Uni6 
eg^sz terulet^re zavartalanul terjeszthettek ki is szab&lyoz^uk azon 
idlam hat^skor^be tartozik, a melyben be vannak jegyezve, a tobbi 
allamnak minden torekv^se a trustok terjeszked^nek gStat vetni, 
teljesen hasztalan maradt.^) 

Minthogy teh&t az egyes ^lamok tdrv6nyhozasa sikertelen ma- 
radt, a kongresszus tett int&ked^ket, a mennyire ezt az alkot- 
m&nynak fentemlitett korlatai megengedt^k. Az elso ilynemu kis^r- 
let a kongresszus r^^rol 1887-ben hozott Interstate Commerce 
Law, a mely teljes hat&ly&ban van mai nap is. Ezen torv^ny 
buntetojogi sanktioval tiltja a vasutak pooljait, eloirja, hogy a fu- 
vardijaknak m^rs^kelteknek keil lenniok (reasonable rates), szigoruan 
tiltja az u. n. discriminationokat is kotelezove teszi a tarifak 
kdzz^tetelet es a vasutak tarifakezel6s^nek ellenorz^re egy kulon 
biros&got rendel. E torv^ny minden megs^i*t^ 5000 doU^ penz- 
buntetessel sujtatik, azonkivul mindenki, a ki a vasut tarifa keze- 
lese ^tal k&rt szenvedett, a vasutak ellen k&rteritesi port indithat 
Ezen tdrv^ny az annyit panaszolt poolokat ^s discriminationsokat 
nem volt k^pes megszuntetni es azok m^g maig is teljes vir&gz&s- 
ban vannnak. 

Mig ezen tdrv^ny csak a vasuti monopoliumok ellen iranyul, 
addig a Shermann szen&tor Sltal kidolgozott is a kongresszus altal 
1890. Julius 2-fin elfogadott torv^ny (United States, Anti-Trust Law) 
a nagyipari trustokre is kartellekre vonatkozik.^) 

1) Ezen viszonyok jellemz6sek6pen inondotta Roosevelt elnOk: 
„Novadays all the numerous corporations, which I am considering do 
what is really an interstate business and as the states have prodeeded 
on very different lines in regulating them, they are often organised in 
a state in which they do little or no business and do an enormous bu- 
siness in other states to the spirit of whose laws they may be openly 
antagonistic'* . . . „The states must combine to meet the problem cau- 
sed by the great combinations of capital and the easiest way for the 
states to combine is by action trough the National Governement.** 

2) „An Act to protect Trade and Commerce against unlawful Re- 
straints and Monopolies/' 



Digitized by 



Google 



262 



Ezen t5rv^ny ertelm^ben minden trust- yagy kartellszeru 
egyezm^ny (Every contract, combination in the form of trust or 
otherwise, or conspiracy, in restraint of trade or commerce) tor- 
v^nytelen es mindenki, a ki Uyen szerzoddsben, vagy szovetkez^sben 
r^zt vesz, kihAg&st kovet el is 5000 dollarig terjedhetd penzbun- 
tet^ssel, vagy egy evig terjedhetd bortonbuntetessel, vagy pedig 
mindk^t buntet^ssel sujtatik, a bir6s&g bel&tasa szerint. Ugyanezen 
buntet^ssel sujtatik azon szemely vagy szemelyek, a kik monopo- 
liz^jak, vagy monopolizSlni megkis^riik az Sllamkozi vagy nemzet- 
kozi forgalmat, vagy annak egy reszet. (Every person who shall 
monopolize, or attempt to monopolize, or combine or conspire 
with any other person or persons, to monopolize, any part of the 
trade or commerce among the several States, or with foreign na- 
tions.) A kulonbozo keruleti attorneys az Attorney General vezetese 
alatt tartoznak mindazon esetekben, melyekben ezen tdrveny ismer- 
vei fenforognak, fell^pni ^s a birosagnak joga van, a mint a per 
megindult, ideiglenes rendelkezesekkel kozbelepni ^s tilalmakat ki- 
bocsStani. A torvenybe utkozo trustok vagy kartell tulajdonSt ke- 
pezo javak, a mennyiben az egyik Sllam terulet^rol a masikra 
utban vannak, elkobzandok, eppen ugy, mint a csempeszett aruk. 
A kit pedig egy kartell, vagy trust ezen torvenybe utkozo cselek- 
menynyel megk&rositott, joga van k&rt^rit&i keresettel fell^pni es 
szenvedett k&ranak hSromszoros&t kovetelni. 

Ezen torvenynek is meg kellett allania a Supreme Court 
vizsgalatM, mely az alkotmany szoros magyar^ata mellett hatiilyat 
nagyon is megszoritotta. A legutobbi ^vek dontv^nyei kozul a leg- 
fobb torvenysz^k altal folytatott joggyakorlat jellemz^sere harom 
esetet emlitunk. Ezek az U. St. vs. E. C. Knight Co., az 
U. St. vs. Addyston Pipe and Steel Co. es az U. St. vs. Northern 
Securieties Co. ugyek. (U. St. itt az Egyesult-Allamokat jelenti, 
kiknek nev^ben az Attorney General «suil in the interests of the 
people))-vel lep fel minlegy az actio popularis mintaj^ra.) 

Az U. St. vs. E. C. Knight Co. ugy abbol keletkezett, hogy 
az amerikai czukortrust, az Am. Sugar Reflning Co., n^gy philadel- 
phiai czukorfinomito reszvenyeit megv^sarolta es azokat magaba 
bekebelezte. A czukortrust, a mely eddig is a termeles tulnyomo 
r&ze felett uralkodott, ez altal valos^gos monopoliumot szerzett. 
Ezen monopolium ellen lepett fel az allamugyesz a Sherman Actra 



Digitized by 



Google I 



263 

hivatkozva es kovetelte a tarsas&g feloszlat&s4t. A legfobb tdrv^ny- 
szek azonban azon indokol&ssal «The creation of monpoly in pro* 
duction does not necesseriiy and directly restrain commerce, the 
former being subject to the regulation of the states, the later alone 
to that of Congress)^ a keresetet elutasitotta, szigoruan elv&lasztv^ 
a termelesi processust az Ailamkozi forgalomtol az elobbi az allami 
jurisdictio ala esv^n, az 1890-iki antitrust torv^ny nem alkal- 
mazhato. 

Az U. St. vs. Addyston Pipe and Steel Co. ugy abbol kelet- 
kezett, hogy hat vascsogy&r, mely 36 illam ebbeli szuks^glete 
felett uralkodott, egym^sal kartellszeru kontingentiil^si egyezm^nyt 
kotott. A legfobb torvenysz^k az egyezm^nyt a Sherman Actba 
utkozonek es igy ^rvenytelennek jelentette ki, mert ezen egyezm6ny 
a vetelt, eladast az &Uamkozi forgalmat volt hivatva korl^tozni, ^s 
ez volt kimondott czelja, mig a fentebbi esetben a termeles koz- 
pontositasa volt a kozvetlen cz61 is minthogy az 1890-iki torviny 
csakis az allamkozi forgalom korlatozas^t liltja, fentebbi esetben 
nem volt a torvenytelensdg kimondhato, mig jelen esetben igen. A 
legfobb torvenyszek ezen torv6nymagyar&zat iltal mintegy szentesi- 
tetle a trustoket, mig ellenben a poolokat torvinyteleneknek jelen- 
tette ki, mert kimondotta, hogy 6 tarsasAg egymfissal egyezmenyre 
lepv^n es monopoliumot teremtven, a Sherman Act ala esik ; mig 
ellenben egy tarsasagnak a monopoliuma nem torv^nyellenes. 
Vagyis ha a f6cz61 a termeles bizonyos ir^nyu ^talakit^sa is ennek 
kovetkezmenye a forgalom korlatozasa, akkor a Sherman Act 
nem alkalmazhato, ha ellenben a foczel a piacz bizonyos iranyu 
szabalyozasa, akkor az ily egyezmeny ugyanazon torveny ertelme- 
ben ^rvenytelen. A fejlodes tehat korulbelul ugyanaz, mint Ausz- 
triaban es Francziaorszagban, a hoi a kartellek a fennallo jogszol- 
galtatas ertelmeben ervenytelenek, a truslok ellen azonban semmi 
jogszab^ly nem letezik. 

A harmadik eset a Northern Securieties Co, esete. Ezen tar- 
sulat, a mely egy holding company, azon czelbol alakult, hogy az 
egymassal kdrulbelul parhuzamosan halado es egymassal versenyzo 
Northern Pacific es Great Northern vasuttarsas^gok kozott az ^r- 
dekellentetet megszuntesse. E ket larsasag r&zvenyei tobbsegenek 
megvas^rlasa utjan ez sikerult is, de mire ez megtdrtent a Nor- 
thern Securieties Co. a Sherman Act megsert&e mialt mar is perbe 



Digitized by 



Google 



264 



volt vonva. A tarsas&g ugyeszei hiaba hivatkoztak arra, hogy a 
reszvenyek birtokl&sa ds kombin^czio l^trejovetele meg onmagiban 
nem jelenti a forgalom korlatoz&s&t es a t^sas^ok nem is ezen 
czdlbol jott letre, a legfobb torvfeyszek megis kimondotta e tarsa- 
sag feloszlatasat, mert cz61ja a verseny megsKuntetese es igy az 
1890-iki torvenyen kivul az 1887-ikit is megs^rti. Termeszetes, 
hogy e t^rsas&g feloszlatasa mit sem valtoztat a dolog l^nyegen, 
minthogy a ket vasuti tarsasag reszvenyeinek tobbsege tov&bbra is 
egy kezben maradv^n, verseny ^pp oly kev6sse lesz, mintha a 
Norther Securieties Co. tovabbra is fennallana. 

A Sherman Act, tekintve a legfobb torvenysz^k ingadozo 
jogszolg&ltat&sat, nem elegitette ki az amerikai kdzvelemenyt is 
azota is tobb tdrv^nyt hozatott, a melyek nem tartozvan a bunteto- 
jogi szankczioval ellatott torvenyek korebe masutt f ognak t&rgyaltatni. 

Az eddig felsorolt amerikai es europai allamokban tehat le- 
teznek buntetojogi torvenyek, a melyek a kartelleket & trustoket 
buntetik. Alkalmazasuk azonban se nem oly kovetkezetes, se nem 
oly gyakori, mint a tobbi bunteto torvenyeke. 

A pactum de non licitando tilalma. A kulonbozo europai 
allamokban buntetojogi tilalmak SUanak fenn, a melyek tiltj&k az 
^rlejteseknel nagyon szokasos azon osszebeszeleseket, a raelyeknek 
cz^lja, hogy az Srverezni sz^nd^kolok az arv^er^n reszt ne vegye- 
nek, Az europai buntetojogi rendszerek ebben a tekintetben ket 
reszre oszlanak, t. i. azokra, a mely ugy a nyilvanos, mint a 
magan arlejtesekn^l (soumissions, adjudications, Submissionen) 
fentartjak ezt a tilalmat es azokra, a melyeknel ezen tilalom csakis 
a nyilvanos arlejt^seknel &11 fenn. Az elobbihez tartozik a franczia 
jog, az utobbihoz a nemet, magyar es olasz jog. 

A kartellek szerte egesz Europaban, kiilonosen a nagy nyil- 
vanos sz^lUt&sokra vonatkozolag, mint koszen, vasuti kocsik, stb. 
egymassal kartellben allanak is pedig akkepen, hogy az allami sz^l- 
litasokat, a melyek periodikusan ism^tlodnek, egym^s kozott fel- 
osztjak* Kulsoleg ezen kartell az arlejtdsekn^l akepen jut kifeje- 
z&re, hogy valamely irlejtesn^l verseny z6 vallalatok kozul vala- 
melyik a tobbiek tudtaval alacsonyabb, a tobbiek pedig magasabb 
ajanlatot tesznek, viszont a kovetkezo drlejtesnel ismet egy m^sik 
vallalatnak adatik meg a jog alacsonyabb ajanlattal fellepni. A 



Digitized by 



Google 



265 

szallitas azut&n tdnyleg az elore megallapitott kontingenshez k^pest 
tortenik. Az is gyakori, hogy az arlejt^sn^l megjeleno vMlalatok 
valamennyien egy kdzds ajanlatot adnak be. 

A Code Penal 412. §-a foglalja magaban a pactum de non 
licitando tilalmat es buntetes ^ri azt, a ki aj^nd^k vagy igeret 
altal ak&r nyilv^os, ak^ mag&n arlejtesn^l a versenyzoket tar- 
tozkodasra birja (qui, par dons ou promesses, auront ^arte les 
encherisseurs) 6s bz 411and6 gyakorlat szerint buntet^ &n azokat 
is, a kik az ilyen ajandekokat elfogadjak. A regebbi franczia gya- 
korlat buntette azokat is, a kik tarsas&gi szerzod^sbe l^ptek, egy- 
egy arlejtes \&rgy&\ k^pezo szallit&s eszkozUs^re, ellenben a k^sobbi 
gyakorlat nem buntette a v&lIalkoz6knak olyan tarsul&sat, a mely- 
nek cz^lja egyedul a szMlit&shoz szuksegelt tokenek osszehozatala 
volt, a nelkul, bogy ez 41tal a verseny kizaras&t szanddkoltSk 
volna. 

NemetorszAgban a buntetotorvteykonyv nem szol az arlej- 
tesi kartellekrol es ebben a tekintetben a particularis jogok irany- 
adok. Igy az 1851-ikij porosz buntetotorvdnykonyv 270. §-a 
azt mondja: ))Wer andere vom Mitbieten oder Weiterbieten bei 
den von offentlichen Behorden oder Beamten vorgenommenen 
Versteigerungen, dieselben mogen Verkaufe, Verpachtungen, Liefe- 
rungen, Unternehmungen oder Geschafte irgend einer Art betreffen, 
durch Gewalt oder Drohung, oder durch Zusicherung oder Ge- 
wahrung eines Vorteils abhalt, wird mit Geldbusse bis zu 300 
Thalem oder rait Gefangnis bis zu 6 Monaten bestraft« 

Ezen szakasz alapj4n a nemet jogtudom&ny felfogasa szerint 
az arlejtesi kartellegyezmenyek (Submissions-Kontingentirungen ) 
buntetes targyat kepezik, ellenben nem vonhato ezen §. ala, ha 
tobhen tarsasagba l^pnek es igy tesznek ajanlatot. 

Az olasz bunteto torv^nykonyv 299. §-a harom hotol 12 hoig 
terjedo elzarast es 100 liratol feljebb terjedo p^nzbuntetest szab, ha 
valaki nyilvanos arvereseknel, vagy kozhatosagok szamlajara torteno 
maganarvereseknel, masokat a versenytol adott vagy ig^rt elony 
altal kivdn visszatartani, vagy e czelra masokkal osszej^tszik. 

A kihagasokrol szolo magyar bunteto torvenykonyv (1879. LX. 
t.-cz.) 128. §-a azt mondja : ))A ki dsszebeszeles, a nyeresegben valo 
osztoz&s, vagy mas jutalom, vagy elony ig^rete altal a nyilvanos &r- 
verfe eredm^nyenek meghiusit^sara vagj'^ csokkentesere mukodik. 



Digitized by 



Google 



266 



ugyszint^n, a ki ilyen czelbol nyeresegi r^szt, jutalmat vagy elonyt 
elfogad : k6t honapig terjedheto elz&r&ssal ^s h&romsz&z forintig ter- 
jedhetd penzbuntetessel buiitetendd«. 

A kozos aj^latok ezen szakasz alapjan szinten nehezen lesznek 
buntet^s al& vonhatok, ellenben a kartellszeru egyezmenyek ketseg- 
telenul buntetendok. Dacz^ra annak, bogy koztudomasu dolog, bogy 
nyilvanos ^rveresekn^l ilynemu osszebesz^lesek napirenden vannak, 
ezen szakasz alig nyert m^g alkalmaz^st 6s annal kevesbbe fog ^ 
kerulni a kartelleket ezen szakaszszal el^rni, minthogy azok a leg- 
nagyobb titokban kottetnek. 

Az osszes europai torvenyekben a pactum de non licitando 
reszben a torv^nyek kifejezett rendelkez^se alapjan, reszben azeil, 
mert az ilyen megegyez^sek k^tsegtelenul a jo erkolcsokbe utkoznek, 
maganjogilag semmisek. 

B) De lege ferenda. 

Ha barmelyiket azon orszagoknak vesszuk, a melyekben bun- 
teto tilalommal akartak megakadalyozni a karteliek 6s trustok kelet- 
kezes^t vagy fennallasat, azt laljuk, bogy ezen t6rekv6st a legtelje- 
sebb sikertelenseg kdvette. Mindazon europai ^Uamokban, a melyekben 
a kartellalkolas tilalma a bunleto torvenykonyvben foglaltatik, mint 
pi. Francziaorszagban, Oroszorszagban stb., a kartelleknek egesz 
sora all fenn es miikodik zavartalanul, az Egyesult-Allamokban 
pedig a trust-mozgalom az osszes iparagakat csaknem kivetel nelkui 
hatalmaba keritette. Mi okozta ezen torvenyhozasi rendszabal^'ok 
sikertelenseget ? A franczia buntelo torvenykonyv 419. §-a birt volna 
mind azon kellekekkel, hogy a kartelleket annak segitseg^vel uldo- 
zobe vegyek, de tudjuk, hogy a franczia judikatura ezen szakasz 
hatalyat egy talsagosan megszorito lorv^ny-magyarazat utjan tdje- 
sen semraive tette. Azt kell binnunk, hogy eppen ugy, mint a hogy 
kozgazdasagi okokbol gyakran egy nagyon is exlensiv interpretatiot 
kovetnek a birosagok, epp ugy mostan is, nem annyira jogaszi 
okokbol, mint inkabb kozgazdasagi es nemikep mor^lis szempontok 
altal is vezereltetve, allandoan felmento it^letet hoztak.^) Ezen koz- 



1) Colliez i. m. 361. lap. ,,on a vu leslribunaux user, dansla seconde 
partie du siecle, d'une beaucoup plus grande indulgence et s'ing^nier en 



Digitized by 



Google 



267 



gazdas&gi es moralis szempontok ugyanazok, a melyek egy&ltal&ban 
a buntetojogi tilalom ellen sz61nak ^ a melyekkel al&bb foglalkozni 
fogunk. 

Az Unioban, a hoi a pool-okat tilt6 torv^yeket y^gre is haj- 
tott&k, ennek nyom&baD trustok keletkeztek. A trust5k ellen alkal- 
mazott buntetojogi tilalmak pedig, r^szben azon speczi^is okoknal 
fogva, a melyek az Unio alkotm^y^an gydkeredznek, r^ben pe- 
dig a biros^ok ingadozo judicatur&ja folyt^, a melyek ugyancsak 
eppen ugy, mint a franczia biros&gok kozgazdasdgi okokbol es er- 
kolcsi ^rzuletukn^l fogva bunoss^get kimondo it^leteket nem hoztak, 
hatalytalanok maradtak. 

L^uk azonban, bogy melyek azon moralis ^s kozgazdas&gi 
szempontok, a melyek a buntetojogi tilalom ellen szolanak is a 
melyek kuldnosen Francziaorszagban es az Egyesult-Allamokban 
annak alkalmazasat lehetetlenne tettek? Moralis abnormitasrol azert 
nem lehet szo, mert hiszen a nyereseg emelesere iranyulo v&gy egy 
altal&nos emberi vonas es a tdrsadalom a kartellek vezeto embereit, 
mint a nemzeti ipar vezerlo alakjait nemcsak bogy meg nem veti, 
hanem kdztiszteletben reszesiti. Az erkolcsi kozfelfog^ssal teljesen 
ellent^tes volna tehat, ha a krimin&litSs kdrebe vonnanak valamit, 
a mi sem egy psichikai, sem moralis abnormit^st nem k^pez. A kar- 
tellek 6s trustokn^l nem lehet szo eroszakos behatolasrol masok jog- 
korebe; a szovetkezes es egyesules az emberi tevekenyseg minden 
ter^n elofordul 6s a minek megtevese egyenileg immoralitast nem 
kepez, nem k^pezhet immoralitast, ha ugyanannak eleres6re tobben 
szovetkeznek. A kartellek es trustok nem is az egyesules karos ko- 
vetkezmenyei, hanem a javak egyenlotlen eloszlasabol erednek, mely 
lehetove teszi, bogy n^hany csekely szamu ember gazdas^gi folenyet 
a torveny altal vont korlatokon belul kihasznalvan, monopolizalja a 
termelesi eszkozoket. A monopolosok politikaja elesitheti a szoczialis 
elienteteket, felkeltheti az egyenlotlenseg es a hatalnii eszkozok kime- 
letlen kihasznalasanak tudatat, de az immoralit&s benyomasat m^r 
az6rt sem keltheti, mert valoszinu, hogy ugyanazon koriilmenyek 
kozott azok is a kartellek es trustok mintajara cselekednenek, kik 
a kartellek es trustok eskudt ellens6gei. 

quelque sorte a trouver des motifs pour soustraire les groupements 
d'industriels ou de comraercants traduits devant eux, aux rigueurs d.une 
loi Irop s^v6re et qui ne r^pondait plus aux n6cessit6s 6coDomiques de 
I'heure pr^sente." 



Digitized by 



Google 



268 



De hogyha a szovetkezes onmag&ban nem is immoralis, lehet-e 
mondani, bogy a karteUek is trustok magatartasa nem erkolcste- 
len, daczSra annak, bogy liyilvSn uzsoraszeru es kizsikmanyolo 
politik^t uznek? Ha tekintet n^lkul a nagy tomegek megelbet&i 
viszonyaira ^s a nemzeti iparra, csakis nyeres^eik fokozas&ra to- 
rekszenek 6s kizs4kmanyol6 politik&juk altal az egesz nemzetgazda- 
sagot sulyosan megk&rositj&k ? A kartellek is trustok rendszere 
mintegy 20 esztendei multra tekint vissza es nem egyszer vadoltak 
oket uzsoraszeru kizs&kmanyol^ssal. De mi kepezi az uzsoraszeru 
kizsakm4nyoi&s legfontosabb kriteriumat? Az, bogy a kizsakma- 
nyol^s objektuma anyagilag tonkremegy. E beiyett mit latunk ? Az 
Unio a klmeletlen trustok birodaima, a legcsod&Iatosabb feliendiiles 
korszakait eppen a trustok keletkez^se ota ^li ^s a legnagyobb ki- 
vitelt, a legmagasabb munkabereket, a legolcsobb ^s legkonnyebb 
megelbet^st ^ppen az Unio nyujtja es ugyanezt, bar kisebb mer- 
t^kben, latjuk a kartellek typikus] orsz^gaban, NemetQrsz&gban is. 
Hogy lehetne uzsoraszeru kizsakm&nyolasrol szo ugyanakkor, mikor 
a kizsakmanyolas t^rgya a legszebb anyagi lenduletet veszi? A 
felfogdsok a kartellek 6s trustok gazdasagi hatasait illetoleg lehet- 
nek nagyon elteroek, de arra, hogy egy nemzetet anyagi roml^ba 
vittek volna, peld&t nem tal&lunk. Ezen indokokbol sem bunteto- 
jogi preventiora, sem pedig repressiora szuks^g nincsen. Egyeb 
fontos okok is szolanak buntetojogi tilalmak alkalmaz4sa ellen. 

A kartellek eltilt^sa tapasztalatszeruleg a trustokhoz vezet; a 
trustalkotSs eltiltasa pedig ellenkezn^k eg^sz r^szvenytarsulati jo- 
gunkkal, a tulajdon szabad atrubazhat^saval, de mindenek felett a 
gazdasSgossaggal 6s korunknak a kdzpontositasra ir^nyulo fejlod^- 
sevel, melynek megakaszt&sa a gazdasagi haladas megakasztasaval 
volna egy^rtelmu. 

A kartellek eltiltasa tovSbba nem z&rja ki, hogy a vallalko- 
zok minden kotelezettseg nelkul is egy^rtelmuen j&rjanak eL Azt 
sem lehet megparancsolni, bogy egymassal versenyezzenek, ha pe- 
dig nincsen verseny, akkor az eredmeny korulbelul ugyanaz, 
mintha kartell letezn^k. A v^Ualkozokat nem lehet arra kenysze- 
riteni, hogy tulajdonukat akkepen haszn^j4k, hogy az annak 
egyenes tonkremenetelere vezessen, nem lehetett megvonni a tulaj- 
donosoktol a tulajdonban rejlo legfontosabb jogositv^nyt, az atru- 
hazasi jog gyakorlasat es igy a trustok alkotasSt. Az allamnak 



Digitized by 



Google 



269 



vagy neg&lnia kellett volna azt, a mi fennall&sdnak az alapj&t k^- 
pezU t. i. a mag&ntulajdont, vagy a magantulajdon atruhdzhato- 
sagat oly felt^telekhez kellett volna kotnie, mely egesz forgalmi 
eletunket megbenitotta volna. 

A buntetojogi tilalmat ki kellene terjeszteni nemcsak az el- 
adasi, hanem a veteli monopoliumokra is^ mert hiszen ezen, mint 
pi. a czukorr^pabev&sarl^si kartellek a n^pess^ sz^les r^tegeinek 
erdekeit serti; am akkor ama fogyaszt&si szovetkezetekkel szemben 
is kellene fell^pni, a melyek egy egys^es l^czolatot k^peznek es 
kdzponti szervezettel birnak. Ezeket uldozni azonban senkinek sem 
juthat esz^be. 

Teljesen hatSlytalan volna egy buntetojogi megrendszab^Iyo- 
zks az^rt is, mert van sz&mos nemzetkozi trust ^s kartell. A tila- 
lorn csak a belfoldi termelot em^, a kulfoldi ellenben teljesen sza- 
badon adhatna el az orsz^gban ; az ilyen tilalom tehat csak a bel- 
foldi termelo k^rara esne. A k^rdest nemzetkozileg kellene szab^- 
lyozni, a mi mar magaban v6ve nagy neh&ssegeket okozna. 

Mindezekbol ismet kitunik ama igazsag ereje, bogy a gazda- 
sagi evolutio iranyat buntetojogi tilalmakkal megvaltoztatni nem 
lehet. 

Az O. M. G. E.^) a kartellkerd^s tanulmanyoz&s^ra kikiil- 
dott bizottsaga oly javaslatot fogadott el, miszerint a »torveny 
tilalmazza, illetoleg buntet^ssel sujtja a ringek es cornerek alaki- 
tasat, tovabba a tulnyomolag spekulativ indokokra visszavezetheto 
trustszeru alapitSsokat.a 

A ringek ^s cornerek, mikent lattuk, magukon viselik az 
uzsoraszerii kizs&kmanyol&s jelleg^t es a kartellektol es trustoktol 
eltero megbir^last ig^nyelnek. A buntetojogi tilalom es a corne- 
rekkel es ringekkel kapcsolatos ori&si koczk^zat egyuttv^ve, kepes 
volna gatat vetni az ilyen iizelmeknek. Elofelt^tele volna azonban 
az ilyen torv^nynek, bogy nemzetkozi alapon letesuljon, kulomben 
konnyen ertheto okokbol teljesen hat^ytalan volna. 

Ellenben semmikepen sem lehetne elfogadni, a mit az O. M. 
G. E. a spekulativ indokokra visszavezetheto trustszeru alapit^sok 
buntetojogi eltilt^s^rol mond. Minden uzletalapitas kivetel nelkul 
es nem csupau a trustszeru alapit^sok spekulativ indokokra vezet- 



M Arkdvy i. ni. 80. I. 



Digitized by 



Google 



270 



heto vissza ; ezt a czdizatot buntetni annyi volna, mint buntetni az 
uzleti ^lelmess^et. A mi pedig azt illeti, bogy a monopokzerii 
trustok egy&ital^an buntetes terhe alatt eltiltandok voln&nak^ ez 
ellen szolo erveinket fentebb fejtettuk ki. 



XXI. 

A harteUek 48 trustok magdnjogi megbirdldsa. 
A) De lege lata. 

A l^tezo jogrendszerek a kartellek mag&njogi megbirSsdt ilie- 
toleg, vagy a feltetlen semmis^g, vagy pedig a felUteles semmiseg 
&114spontjara heiyezkedtek. Az elsdhdz tartozik Ausztria, Magyaroiszag 
is az Egyesult-Aliamok, a m&sodikhoz N^metorsz^, Francziaorszag, 
Anglia, Olaszorsz&g is egyib allamok. 

Az elsd h&rom emlitett &llamban a semmiseg egyenesen ki- 
fejezett jogszab&lyon vagy gyakorlaton alapul, mig ellenben az 
utobbiakban inkabb a j6 erkolcsokbe valo utkoz^ czim^n jelentik 
ki a kartelieket adott esetben semmiseknek. 

Ausztri&ban a kartellszerzodes semmis^g^t az 1870-ik egyesiileti 
torv^ny 4. szakasza allapitja meg. Miut&n a 2. szakasz a munkas- 
viszonyok szab&lyoz&s&ra iranyulo koalitiot tiltja es a megf^lemlit&t, 
valamint az eroszakot buntetendonek minositi, a 4. szakaszban azt 
mondja : »Die in den §§ 2 und 3 enthaltenen Bestimmmigen finden 
auch auf Verabredungen von Gewerbsleuten zu dem Zwecke, urn 
den Preis einer Waare zum Nachteil des Publikums zu erhohen, 
Anwendung.« Ezen szakaszt kets^gtelenul nem a kartellek ellen boz- 
t^k, mert hiszen abban az idopontban AusztriM)an kartellek egy^- 
talaban nem l^teztek m^g es tulajdonk^pen semmi egyebre sem volt 
bivatva, mint a hatMyon kiviU helyezett s a czehekre vonatkozo 
kulonbozo torvenyeket helyettesiteni; semmikepen sem gondolt azon- 
ban a torvinyhozo a nagyiparra, a mit a torvenyben elofordulo 
»Gewerbsleute« megjeloles is bizonyit ^s hosszu ideig senki sem 
gondolt arra, bogy ezen szakasz a kartellekre is meg alkalmaz^t 
nyerhelne. Steinbach meg 1897-ben^) azt mondotta, bogy neki nin- 



^) Rechtsgeschafte der wirtschaftlichen Organisation, Wien, 1897. 



Digitized by 



Google 



271 

csen tudom&sa oly iteletrol, melyben ezen szakasz a kartellekkel 
kapcsoiatban alkalmaztatott volna. 1897. ut&n azonban az osztrak 
judikatura mas ir&nyt vett. 1898-ban az osztr^ legfobb torv^ny- 
szek ervenytelennek jelentett ki egy vitriol-kartellt is ezen itdlet^ben 
a Gewerbsleute niegjelol^st oda magyar^za, hogy ez alatt azokat is 
erti, a kik a kisipar koret felulhaladolag gyarilag termelnek ^rukat. 
Egy 1899-beD hozott itelet^ben pedig a legfobb torv^nyszek meg- 
valtoztatta az elso es m^sodbiros^g itelet^t» a melyek a szerzddds 
ervenytelenit^s^re perlot elutasitott&k, m^ pedig az elso birdsag azon 
indokol&ssal, hogy az &mak 10 sz&zalekkal tort^t emel&e eg^szen 
jelent^ktelen 6s a mely verseny&rak utan megfelelo volt, ennek kovet- 
kezt^ben a fogyasztokat megk^ositd szdndek nem veheto bebizonyi- 
tottnak is a szerzod^ teljes ^rvdDyeben allt fenn, a gr^czi orszdgos 
fotorv^ysz^ pedig ezen indokol&st m^ azzal egeszitette ki, hogy 
az aremeles nem a kozons^g rov&sira esett, hanem a kozbeeso uz- 
letek rovasara, tov&bba egyes termelok egyetertese meg nem alkot- 
hat monopoliumot, az illetd iparczikk tov^b^ nem tartozott a minden- 
napi ^let sziiksegleti czikkei koze, az egyesuleti torveny hivatkozott 
szakasza pedig ezeket tarlja szem eldtt. A legfobb torv^uysz^k a ket 
alsobb biros&g it^etet megv4Itoztat6 it^leteben kimondotta, hogy nem 
szuks^es, miszerint a legfobb termelok egyesuljenek, hanem elegendo, 
ha a szovetkezfe ^tal az Aremeles puszta lehetos^ge &\\ fenn ^s nem 
szukseges, hogy a mindennapi ^let szuksegleteirol legyen szo, mert 
a termel^sre szolg&lo minden egyeb anyag megdragit^sa v^so sor- 
ban is a mindennapi elet sziiksegleteit dragitja meg. ts a torveny 
szelleme csak azt koveteli meg, hogy Sltal^nos forgalmi t^rgyrol 
legyen szo, tehat nem oly javakr61, a melyeket csak egyesek keres- 
nek, igy pi. mutargyak ^s hasonlok. Az sem kiv&ntatik meg, hogy 
az aremeles jelent^keny lett legyen s igy a n^pessegnek nagy m^r- 
teku megterheles^vel alljunk szemben, hanem a torveny fogyaszto- 
kat egyaltalaban a fogyasztasi czikkek mesterseges megdragitasa 
ellen akarja megvedeni. (Hasonlokepen egy 1905. oktobereben az 
izzolampakartell iigyeben napvilagot latott iteletdben.) 

A judikatura ezen all^spontja mellett Ausztri&ban a karlell- 
szerzodeseket ^rvenyteleneknek kell tekinteni es a kartellek semmi- 
nemu faja, a judikatura is jogtudomany felfogasa szerint, legyen 
az kontingentalasi vagy rayonirozo kartell, nem ervenyesilheto. Igy 
1900-ban az osztrak zomanczedeny-kartell hasonlo okokbol 6rveny- 



Digitized by 



Google 



272 



telennek jelentetett ki. A kartell tagjai t. i. egy szerzod^sszego czeg 
elleneben a perutra leptekw Az elso birosig kimondotta, hogy a szer- 
zodes semmis, ellenben ama szerz6des, a melyet az egyes gyarak az 
osztrak Landerbankkal kotottek, jog^rvenyes. A kartell tagjai t i. 
e bankkal egyenlo szovegu bizomanyi szerzod^ket kotottek, a 
melyben ugyanazon feltetelek mdlett minden egyes termelo aniinak 
bizomanyi elad^sat e bankra ruhazta. Az orsz4gos fotorveny^szek 
azonban a bankkal kotott bizomanyi szerzod^seket is seminiseknek 
jelentette ki, mert ugymond semtni k^tseg sem forog fenn, hogy a 
pl^h- is zom&nczed^ny-kartellnek csakis azon cz^lja volt, hogy egy 
altalanos szuks^gleti czikknek arat enielje, illetve az arak hanyatla- 
sat feltartoztassa is b^r kozvetlenul a rabatt t^telek leszSUitasa altal 
csak a nagykereskedok vannak erintve, v^so sorban m^s a fo- 
gyasztokra h^rul a kulonbozet. Alperesek azon ellenveteset, hogy 
csupan a piacz szabalyozasat czelozt&k, valojaban oda kell ertel- 
inezni, hogy a piacz szab^lyozasa is csak az 6 ^rdekukben es nem 
a fogyasztok erdekeben tortent. Azon ellenvet&, hogy a kartell 
megkotese ota a detailarak hanyatlottak, az egyesiileti torveny er- 
telm^ben azon kerdesre vonatkozolag, hogy a kartellek milyen jogi 
hat&lylyal birnak, teljesen irrelevans. 

Ezen iteletekbol az vonhalo le kovetkezteteskdpen, hogy Ausz- 
triaban mindennemu kartellszerzodesek erv^nyteleneknek tekinten- 
dok, l^gyenek azok ak&r nagy-> akar kisiparosok kartelljei, birja- 
nak azok b^rmilyen szervezettel, elsorendu szuksegleti czikkekre 
vonatkozoak-e vagy nem, ha az aremelesi szubjektiv czelzat meg- 
voll es az arak, bar jdentektelenul is, de emelkedtek. 

Ennek kovetkezteben Ausztriaban barmely tag a kartellszer- 
zodestol barmikor visszaWphet, a nelkul, hogy vele szemben a szer- 
zod&t erv^nyesiteni lehetne es minthogy a szerzod^s irvenytelen, 
ervenytelen a kolber kikotese is, mert az osztrik polgari torveny- 
konyv 878. §-a ertelm^ben egy mag&ban veve Ervenytelen meg- 
egyezes nem lehet ervenyes szerzod^ targya & az ovad^kok is 
visszakovelelhetok. Ez utobbi ellen ugyan az osztrak polgari tor- 
vEnykonyv 1 1 74. §-at lehet felhozni, melynek ertelmdben nem lehet 
visszakovetelni azt, a mi egy meg nem engedett cselekveny czdjaira 
adatott es az 1174. §. szovegebol kitunoleg kozonyos, vajjon tur- 
pitudo bilateralis forog-e fenn. Minthogy azonban a kartellszerzo- 
des nem tekintheto egy meg nem engedett cselekvEnynek, hanem 
csup&n egy semmis jogugyletnek, az 1174. §-ra esetleg alapitott ki- 



Digitized by 



Google 



273 



fogas az 6vad^k visszakovetel^s meghiasitas&ra teljesen elesik. Csak 
ha valaki a kotber vagy ovad^kot onmagatol fizette es engedte 
at, mert ezen esetben az csak akkor volna visszakovetelheto, ha 
az illeto mentheto t^ved&ben volt. (O. Polg. tvk. 1432. §.^) 

Mindez azonban eg^szen 1895-ig hat41ytalan volt, minthogy 
a kartellszerzodesekben a vSlasztott birosdg illet^kess^g^t kotdttek 
ki. Az 1895-iki osztr^k polg&ri perrendtart^s ennek utj&t SUotta. A 
polg. prts. 595. §. 6. kimondja, hogy valasztott biros&g itelete 6r- 
v^nytelen, ha kenyszerito jogszab^yba utkozik, ugyanazon §. 7. 
pedig kimondja, hogy az it^let ^rvenytelen, ha valamelyik feletegy 
a torveny szerint meg nem engedett cselekmdnyre kotelezi 6s az 
598. §. szerint az 595. §. alkalmazasarol sem a valasztott birosigi 
szerzodesben, sem pedig egy^b megegyezes utj^n lemondanl nem 
lehet. Ennek alapj&n b&rmelyik tag ellen hozott tdzsdebir6sSgi 
itelet hatalytalanithato. 

A eletbeleptet&i torveny XXIII. §. 1. pontja ezen kivul meg 
kulon is kiemeli a kartelleket ; 

»Ein Scbiedsvertrag ist insbesondere ungiltig, wenn der Be- 
schwerdefuhrer denselben mit Riicksicht auf die von Mitgliedern 
eines Unternehmerverbandes (Kartell) getroffene Vereinbarung ein- 
gegangen ist, wonach die fur seine gewerbliche Produktion erfor- 
derlichen Stoffe, Werkzeuge und sonstige Hilfsmittel im inlandi- 
schen Verkehre nur unter der Bedingung veraussert werden soUen, 
dass sich der Kaufer in Ansehung der aus dem Geschafte entsprin- 
genden Streitigkeiten einem Borsenschiedsgerichte unterwerfe; auf 
die Geltendmachungdieser Ungiltigkeit kann vor Beginn der schieds- 
gerichtlichen Verhandlung nicht wirksam verzichtet werden.« 

A v^rehajt^si torvenyhez alkotott eletbel^ptet&i torveny XXX. 
§-a pedig azt mondja: 

))Die auf Grund eines Schiedsspruches bewilligte Exekution ist 
ferner auf Begehren des Verpflichteten einzustellen, wenn der Ver- 
pflichtete den Scbiedsvertrag mit Riicksicht auf die von den 
Mitgliedern eines Unternehmerverbandes (Kartell) getroffene Verein- 
barung eingegangen ist, wonach« (stb. mint fentebb az E.-G. z. 
C.-P.-0. Art. XXIII. 1.) 



1) Mindezeket Menzel i. m. Steinbach, RechtsgeschSfte, Krainz, 
System des Osterr. allgem. Privatrechts, Grunzel i. m. 

Dr. Nfidas: A karteUek 6s tnistOk k6rd6se. 18 



Digitized by 



Google 



274 



Az osztr^k torv^ny teh^t nem csupan maganak a kartell 
tagjainak adja meg a leheloseget a szerzodes ervenytelenilesere. 
hanem olyaii harmadik szemelyeknek is, nevezetesen a vevoknek, a 
kik tekintettel valainely kartellszerzodesre vallaltak magukra vala- 
mdy kotclezeltseget es ^rre vonatkozolag vMasztotl birosagnak ve- 
tettek magukat ala, megadja a lehetoseget, hogy a kartellszerzo- 
dessel kapcsolatban vallalt kotelezeltsegeiknek nem tarloznak elegel 
tenni, ha v&lasztott biros^g kotelezi oket erre es ezen jogukrol a 
valasztott biros^gi targyalas megkezdese elott jogervenyesen le 
nem mondhatnak, a mibol az kovetkezik, hogy a valasztott biro- 
skgi targyalas megkezdese utaii ezen jogukrol lemondhatnak. 

A torveny az idezett szakaszbol kivehetoleg azt akarja elerni, 
hogy valamely kartell resz^rol a tovabbfeldolgozokkal vagy egyes 
tov^bbfeldolgozokkal rendesen egyetertelmuleg koltetni szokottszer- 
zodesek, az ulobbiak reszerol is hat&lytalanithatok legyenek. 

Mindezek daczara azt latjuk, hogy N^metorszag utan talan 
Ausztriaban van a legtobb es leghatalmasabb kartell es hogy ez 
miert lehet igy daczara a torv^nyek tilto rendelkezeseinek es da- 
czara a maganjogi hataly megvonasaiiak, errol ott lesz szo, a hoi a 
kartellszerzodesek ervenyesseg^nek kerdeserol altalanos jogpolitikai 
^s kuiouosen maganjogpolitikai szempontbol fogunk beszelni. 

Az amerikai birosagok evtizedek ota mindennemii pool-okat 
maganjogilag semmiseknek nyilvanitanak es a maganjogi vedehnet 
a felektol megvonja, tekinlet n^lkul azoknak hatasara es tekintet 
nelkul a Common law rendelkezeseire, a melyek alapjan Angliaban 
bizonyos kartellszerzodesek jogervenyet elismert^k. 

Hatalmas fegyvert nyiijt a trustok elleneben az u. n. »Wril 
of quo Warranto«, mely szinten a Common law-bol veszi eredetel. 
Az angol-amerikai jog felfogasa szerint t. i. egy jogi szemely es 
igy a reszvenytarsasag letrejovetelenek megengedese tulajdonkeppeii 
egy privilegium (franchise), a melyet az allamkormany egy kulon 
enged^ly okmanyban (charter) engedelyez, melyben szorosan korul- 
irja mindazon jogokat, melyeket a tai-sasag gyakorolhat es azon 
uzletkort, a melyet betolteni van hivatva. Ha mir niostan valamely 
tarsasag ezen uzletkort tullepi (ultra vires), pi. nem adatott meg 
neki a jog mas tarsulatokat niag^ba olvasztani vagy mas tarsula- 
tok reszvenyeit megszerezni es ezt megis teszi, avagy a Common 
law alapjan kozrendbe (public policy) utkozo magatart^st mutat, 



Digitized by 



Google 



275 

pi. monopoUstiku$ &rszabasokkal 61, akkor a Writ of quo Warranto 
seg^lyevel perbe vonhat6 jogi szemelyis^g a biros&g 61tal meg- 
szuntnek nyilvanittatik, a mi a t&rsasag feloszlat&saval egy^rtelmu. 
A Writ of quo Warranto, minthogy az Unio osszes Sllamaiban 
jogszokast k^pez, allandoan veszelyezteti a trustok fennMlas&t 6s 
azert a trustok lehetoleg oly allamban jegyeztetik be magukat 
a mely a charter-ben oket a legmesszebb mend jogokkal 
ruhazza fel. Egy kis hasonlatossagot mutat ezzel a n^met polgari 
torv6nyk6nyvet eletbelepteto porosz torviny ^IV. §-a, mi azt ren- 
deli, bogy a reszvenyt&rsas^g, valamlnt a reszv^nyekre alapitott 
beteti tarsasag felbonlhato, ha az jogellenes cselekm^nyek vagy 
mulasztasok altal a koz^rdeket veszelyezteti. Ezen szakasz azonban 
a kartellekkel is tru^tokkel szemben mindeddig alkalmaz^st nem 
nyert. 

Lassuk most ama orszagokat, a melyekben a kartellszerzod^- 
sek csak felt^teiesen semmisek. 

Ndmetorsz^gban mindeddig nincsen semmi torvenyes tamasz- 
tek arra vonatkozolag, bogy a kartellek ervenyteleneknek nyilvanit- 
tassanak 6s legfeljebb azon czimen volnanak ervenyteleneknek 
nyilvanithatok, bogy a polgari jog erlelmeben a jo erkolcsokbe 
utkoznek. Mindeddig azonban nincsen egyetlen egy oly karlellugyi 
itelet sem, a melyben ezt a nemet birosagok kimondottak volna 
es legfeljebb az tort^nt meg, bogy a kartellszerzodes jogervenyenek 
fentartasa mellett a nemet polgari torvenykonyv 826. §-^t alkal- 
maztak. (Wer in einer gegen die guten Sitten verstossenden Weise 
einem anderen vorsatzlich Schaden zufiigt, ist dem anderen zum 
Ersatze des Schadens verpflichtet.) A nemet birodalmi lorvenyszek 
az utobbi evekben kartellugyekben egy egesz sorat hozta az itele- 
teknek, a melyek a kartellszerzodesbol eredo vitas pontok eidonti- 
set czelozzak a nelkul, bogy e szerzodesek erv6nyenek kerd&e 
szoba is johetett volna s ezeket a birosag a priori ervenyeseknek 
tartotta.^ 

A kartellszerzodesek erveny^t illelo kerd6ssel foglalkozo itele- 
tek kozul a legfontosabb es a kerd^st egesz terjedelmeben felolelo, 
a birodalmi torvenyszeknek 1897. februar 4-iken hozott dontese a 
szasz faanyaggyarosok egyletenek ugyeben (Sachsischer Holzsloff- 



1) Ezek feisoroMsat Rundstein, Das Recht der Kartelle 60. 1. 

18* 



Digitized by 



Google 



276 

Fabrikanten-Verband). Az itelet foleg kel szempontbol foglalkozik 
a kartellszerzod^sekkel ; eloszor vajjon serti-e az iparszabadsiigot s 
ennek kovelkezWben a verseny kiz&r&sa folytin a kozerdek hatra- 
nyara szolg&l, mSsodszor abbol a szempontbol, bogy vajjon az 
egyenek szabad rendelkez&i joga a torv^ny szellem^vel ellenkezo 
modon korlatoztatik-e vagy nem. Az elsore vonatkozolag kimon- 
dotta» hogy a kartellszerzodes csakis akkor tekintheto erv6nyle- 
lennek, ha czelja: )>die Herbeifuhrung eines ihatsachlichen Mono- 
poles und die wucherische Ausbeutung der Konsunienten«» vagy 
))diese Folgen doch durch die getroffenen Vereinbarongen and 
Einrichtungen thatsachlich herbeigefuhrt werden.« Ha tehat a kar- 
tell a monopolkepzes is uzsoraszeru kizsSkmanyolas czeljaira jott 
letre, ha ezen eredmenyt nem is 6vie el, vagy ha nem is ezen 
czelzattal szervezkedtek, de idovel a monopolium es az uzsoraszeru 
kizs&kmanyolas terere leptek, a kartellszerzodfe erv^nytelen. 

A masodik kerdesre vonatkozolag pedig, mely az egyeni sza- 
badsSg & a szabad rendelkez&i jogra vonatkozik, a birodalmi tor- 
venysz^k kimondotta, hogy az ipartorvenyben biztositott iparsza- 
badsSg egyMtalaban nem jelenti azt, hogy az egyes szemely onma- 
gat vagy uzem^t bizonyos korlatoz&soknak ala nem vethetne es 
csupin oly korl^tozasok ^rvenylelenek, a melyek az egyeni sza- 
badsSgot hosszu id6re vagy rendkivuli mertekben kotnek meg, 
ugy, hogy az illetd keresetkdpessegetol volna megfosztva; a kartell 
azonban nem vonja el tagjaitol a keresetk^pess^get, hanem egye- 
nesen fokozni van azt hivatva. Az itelet rautal arra, hogy az ^rak 
emelese onmag&ban v^ve nem szolgM m^ mindig a kozerdek 
h&tranyara, mert hiszen maga a torv^nyhozas az &rak emelese 
cz^lj&bol nem egyszer tett intezked&eket, igy pi. vedov&mok beho- 
zatala altal es azert a birodalmi torv^nyszek azon konklusiohoz 
jut: »wenn die Preise wirklich dauernd so niedrig sind, dass den 
Unternehmern der wirtschaflliche Ruin droht, ihr Zusammenschluss 
nicht bloss als eine berechtigte Bethatigung des Selbsterhaltungstriebes, 
sondem auch als eine dem Interesse der Gesamtheit dienende 
Massregel erscheinen.(( Mindezek alapjan a birodalmi torv^nyszek 
gyakorlata a kartellszerzod^seket ^Uandoan ^rv&iyeseknek tekinti 
is a tagoknak visszal^pesi joguk nincsen. 

A birodalmi torv^nyszek egy masik esetben kimondotta, hogy 
a szabad rendelkezesi jognak a torv^nyek szellem^vel ellenkezo kor- 



Digitized by 



Google 



277 

liitoz^at nem foglalja magaban valamely kartell-szerzoddsben letezo 
oly megegyezfe, mely szerint tobb uzem kozul az egyiket eladvan az 
eddigi tulajdonos epp ugy kdteles a kartellel szemben fennallo kote- 
lezettsegeket teljesiteni, mint azelott, b&r az uj tulajdonos is hajlandonak 
nyilatkozik a kartellbe belepni. Az eset abbol fejlodott ki, bogy a 
rajna-westfaliai sz^nsyndik^tushoz tartozo egyik b^nyatSrsulat egyik 
banyajat eladta ^s az uj bSnyatulajdonos is hajlandonak nyilatkozott 
a bSnya reszere megMlapitott kontingenst a kozos elad&si hivatalnak 
beszolg^tatni. A kartell azonban erre nem volt hajlando ^s az elad6 
banyatarsulattol a sz^litSst az eddigi mennyisegekben kovetelte, a mit 
a banya nem volt hajlando teljesiteni, hivatkoz&ssal arra, hogy hi- 
szen az uj banyaiulajdonos a kartellel szemben fennMlo kotelezett- 
segeknek a megvasarolt uzem erejeig eleget hajlando tenni/^) Csupan 
egy esetben van meg a kartellekn^l a visszalephetesi jog, t. i. a munka- 
keresletre iranyulo kartelleknel, mert ezeket a nemet birodalmi ipar- 
rend^szeti t6rv6ny 152. §-a kifejezetten ervenyteleneknek jelenti ki. 

Minthogy a kartellszerzodes ervenyes, erv^nyes kotbernek a 
kikotese is, valamint ovad^kok nyujtasa es minthogy a kdtber 
kereskedelmi iigylettel kapcsolatban nyujtatott, nem lehet szo egy 
tulmagas kdtbernek megfelelo leszallitasSro) ann^l kevesbbe, mint- 
hogy a szerzodest koto felek valamennyien kereskedok 6s igy a 
nemet polgari torv^nykonyv 343. §-a, mely az aranytalanul magas 
kotb^r leszMlitasat megengedi, a nemet kereskedelmi torveny ellen- 
kezo iranyu rendelkez&e folytan tekintetbe nem johet, kiveve talan 
a kiskereskedok es iparosok szerzod&einel. 

EUenben tobbszor alkalmazta a nemet birodahni torvenyszek 
a kartellekkel szemben a n^met polgari torv^nykonyv 826. §-at, 
a mely szerint az, a ki a jo erkolcsokbe utkozo modon masnak 
szandekosan kart okoz, k^rteritessel tartozik. Igy pi. megallapitotla 
a nemet birodalmi torvenyszek, hogy a Borsenverein Deutscher 



») Mdt^n mondja Menzel ezen esettel kapcsolatban i. m. 47. lap : 
Einc 6eschr§nkung der Dispositionsfreiheit liegt hier in der Tat vor, 
wenn es nichl einraal mfiglich sein sollte, aus dem Syndikate auszu- 
trelen, obgleich der neue Erwerber der Koblengrube bereit ist, in die 
Verpflichtung zur Ablieferung der gesamten Produktion einzutreten. 
Wenn auch nicht rechtlich, so ist damit faktisch die freie Verfugung 
uber das Eigentum gehindert und jene Grenze uberschritten, welche 
vom Standpunkte der Prinzipien unserer geltenden Rechtsordnung an- 
erkannt >K'erden muss. 



Digitized by 



Google 



278 



Buchhandler karteritessel tartozik, mert egyik szerzodesszego tagjat 
boykott^lta, a konyvkiado cz^geknek is konyvkereskedoknek meg- 
tiltotta, bogy tovabbra is vele osszekottetesben maradjanak es igy 
az illetonek nagy kSrt okozott is a birodalmi torvenyszek egyeb 
esetekben is megMlapitotta a k^rterit^si jogot, a midon a kartell 
eroszakos eszkozok utj&n lebetetlenitette valakinek uzlete folytatas^t. 
A franczia judikatura nemcsak, bogy a Code Penal-ban foglalt 
buntetojogi tilalmat az utolso ^vtizedekben a kartellekkel szemben 
nem alkalmazta, lianem a mag^jogi drv^nytelenseget is gyakorlo 
judikaturat, a melylyel a franczia igazsagszolgaltat&s a kartellszerzo- 
deseket azelott sujtotta, az utobbi ^vekben a kartellszerzodes irve- 
nyessegenek javara valtoztatta meg. A Code Civil 6. §-a azt mondja: 
))On ne peut ddroger, par des conventions particulieres, aux lois 
qui int^ressent Tordre public et les bonnes moeurs.« Az 1131. § pe- 
dig azt mondja: ((L^obligation sans cause, ou sur une fausse 
cause, ou sur une cause illicite, ne peut avoir aucun effect.» Ezek 
alapj&n, minthogy ezen szerzodesek egy a bunteto tdrvenykonyvben 
tiltott cselekmenyt foglalnak magukban, a franczia birosSgok a 
kartellszerz6deseket regebben ervenyteleneknek nyilvanitottak, mint 
a melyek a kozrendbe es a jo erkolcsokbe utkoznek.^) Az utobbi 
evekben azonban a franczia birosagok tobb nagy kartellnek a 
szerzodeset, igy tobbek kozott a Comptoir de Longwy-et, erve- 
nyesnek jelentette ki, mint a mely sem a kozrendbe, sem a 
forgalom szabadsagaba nem utkoznek. Ugyanezen allaspontra he- 
lyezkednek tobb az utobbi idoben hozotl iteletben az olasz biro- 
sagok, valamint a svajczi birosagok. is.^) 



B) A 



kartellszerzodesek jogerv^nye a magyar teteles jog es joggya- 
korlat szemponijdhoL 

Magyarorszagon a kai-tellszcrzodesek jog^rvenyet illetoleg de 
lege lata vizsgalodvan, igen keves pozitiv tampontra akadunk. 
De lege lata csakis annak megallapitasa kepezi a czelt: 1. letezik-e 
hazankban torvenyes rendelkezes, mely a kartellekre vonatkozik; 



M Az erre vonatkozo judikaturdl Colliez i. in. 469. lap. 
2) Rundslein : „Das Recht der Kartelle" 77. lap. 



Digitized by 



Google 



279 

2. mikent alkalmaztatik ; 3. ha nincsen ' tdrv6nyi rendelkez^s, milyen 
iranyt vett ezen k^rdesben judikatur&nk.^) 

Iparlorv^nyunk (1884 : XVIL t.-cz.) 162. §-a az osztr^ 
Koalitionsgesetz 2. es 3. §-^t csaknem szoszerint &tvette, ellenben 
a 4. §-at, mely az iparosok ^remel^s czelj&ra alkotott osszebesz^- 
leserol szol, elhagyta. A 162. §. igy hangzik : »Osszebeszelesek, me- 
lyekkel az iparosok azt cz61ozz&k, bogy uzletuk f^lbeszakitasa vagy 
a munkasok illetoleg segedek elbocsat^sa altal ezeknek terhesebb 
munkafelt^teleket szabjanak, kulonosen azoknak b^ret leszallits&k 
vagy a melyekkel a munkasok, illetve segedek oda tdrekszenek, 
bogy kozos munkaszuneteles kltaA a munkaadokat magasabb b^r 
niegadasara kenyszerits^k s ^Italaban toluk jobb munkafelt^teleket 
csikaijanak ki, ugyszint^n mindazon egyezihenyek, melyek Altai 
azoknak tamogatasa czeloztatik, kik az ^rintett osszebeszelesek 
mellett megmaradnak vagy azoknak karositasa, kik azokkal szaki- 
tanak, — jogerv^nynyel nem birnak.« 

A munkakeresletre iranyulo kartellek ezen szakasz ^rtelme- 
ben joghatalylyal nem birnak es b^r a lorveny ezen rendelkez^ 
a kisiparosoknak volt szanva, alkalmazast nyerhet a nagyiparra is, 
melynek folytonosan ismetlodo lock-out-jai a koz^rdeket nagy 
mertekben veszelyeztetik. Ezeknek maganjogi ervenytelens6gehez 
szo sem ferhet es hacsak tozsdei illetekess^g kikotve nincsen, ezen 
szakasz utjat Allhatja egy-egy esetben meg a szerzodesileg kotelezo 
munkazarlat keresztulvihetesenek is. De az eddigi tapasztalatok bi- 
zonyitjak, hogy a kartellek szeles teriileten a vallalkozok szolidari- 
tasa sehol sem volt oly eros, mint epen a munkazarlatok keresz- 
tijlvitelend. Mig a kartellek tobbi fajainal a kartell kijatszAsAt a 
legfurfangosabb modon eszkozoltek, addig alig talalunk peldit, 
hogy a mmikazarlat egy-egy vallalkozo hutlensege folytan meg- 
doll volna. Ez is bizonyitja, hogy a maganjogi ^rvenyesseg vagy 
erv^nytelens^g kerd&e mennyire irrelevans. Bar sok esetben a 
tozsdei illetekesseg kikotese is kepezhette gatjat az ilynemii szerzo- 
d^sek megszegesenek, legtobbszor az uzleti becsuletesseg es az 
adott szo ereje adja meg a sanktiot, melyet megkerulni es alattom- 

1) L. N'agy Ferencz „Mngyar kercskedelmi jog" 88 g. 9. jogyzel J 
Klupathy ^Ma^ynr kercskedelmi jog" 1901, 1., 30C. : Mth Zoltan i. m. 
237.1.; Messinger Simon .A kartellek es a magyar torv^nytervezet** 
13. l, Dontv^nytar. 



Digitized by 



Google 



280 



ban kijatszani sokszor a viszonyok k^nyszeru nyomasa alatt egye- 
sek mer6szkednek, de nem mer^zelik nyiltan megtorni es ez altal 
azok megvetesenek, kikkel egy sorban harczolnak, magukat oda- 
vetni. 

Az ipartorveny 162, §-aban kimondott el vet szentesitette a 
Curia (1889. okt. 4. 3297.), midon kimondotta: ))Az ipartorveny 
88. §-a ertelmeben az iparos is segede kozolti viszony szabad 
egyezked^s targyat kepezven, oly megallapodasok, melyek altal a 
munkaadok a birsag terhe alatt kotelezik magukat, bogy munkasaik- 
nak, tekintet n^lkul azok ugyessegere, munkakepessegere es az 
esetleg valtozhato viszonyokra, eleve meg^llapitott munkabert fog- 
nak bizonyos idon at kiszolgiltatni, mint olyanok, melyek nemcsak 
a munkaadoknak, hanem a munk^soknak is, illetve segedeiknek is 
szabad elhataroz^sat es szerzodesi szabadsagat korlatozzak, kotele- 
zoknek nem tekinthet6k.« 6rdekes ezen curiai iteletben az, bogy 
ezen perre az adott okot, bogy az egyik mester segedeinek a 
megallapitottnal kevesebbet fizetett ^s ugy l^tszik, bogy ennek ko- 
vetkezt^ben versenykepesebb volt, a mit megakadalyozni volt a 
szerzodes tulajdonk^peni czelja. 

Az iparton^dny 53. §-a felhatalmazza a masodfoku iparhato- 
sagot, bogy a kozseg kivanat^ra a kozsegnek niarhahussal valo 
ellatasara kulon intezkedeseket tegyen, igy tobbek kozott a marha- 
bus aranak idonkenti szabalyozasa altal, minek kovetkezleben meg 
van a mod a meszarosok kartelljenek megtoresere. 

Minthogy a magyar ipartorveny 162. §-a az osztrak Koali- 
tionsgesetz (1870. apr. 7.) 2. §-anak szoszerinti forditasat k^pezi, 
azon korulmenybol, bogy iparlorvenyunk ez osztrak torveny 4-ik 
szakaszat at nem vette, kovetkeztetni lehct, bogy annak alkalmaz- 
tatasat Magyarorszagon nem kivanta. A 4. g. az osztrak torveny- 
ben szoszerint igy hangzik: ))Die in den §§. 2. und 3. enthaltenen 
Bestimmmigen linden audi auf Verabredungen von Gewerbsleuteu 
zu dem Zwecke, um den Preis einer Waare zum Nacbtheil des 
Publikums zu erhohen, Anwendung.« Oly idoben tehat, midon 
ugy a kill-, mint a belfdldon szamos kartell volt mar ismeretes, 
torvenyhozSsunk a kartellek eltiltasat vagy az 6rvenytelenseg kimon- 
dSsat szuksegesnek nem tartottta. 

Hogy a torvenyhozo a kartellek jogervenyet ^rinteni nem 
akarta, bizonyitja az ipartorveny fent id&ett 53. §-a is, mely 



Digitized by 



Google 



281 

egyedul a meszarosok kartelljenek akarja utj&t 4Uaiii, egyeb iparo- 
sokrol vagy kereskedokrol pedig egyaltalSn nem einlekezik meg. 
Vilagos jele annak, bogy a mikor az ipartorv^ny az iparszabadsag 
all^spontjara helyezkedett, a legteljesebb ^s legkorl&tlanabb egyesu- 
lesi szabadsSgot akarta adni iparosainknak, kiveve a munkab^rekre 
vonatkoz6 osszebesz^lfeeket es a bus megdr^gitasara ir&nyulo kar- 
tellekel. 

De ba azon SUaspontra belyezkednenk is, bogy a torveny- 
bozo a kisiparosokat tartotta szem elott, nem pedig a modern 
nagyipari kartelleket, akkor sem juthatunk mks eredmenyre, mint- 
hogy ipartorvenyiink szempontjabol ezek is ervdnyeseknek tekin- 
tendok. Mert biszen a nagyipari kartellek ugyanazt jelentik az 
egesz orszAg szempontjabol, mint a kisipari kartellek egy-egy 
varos szempontjabol es egy-egy varos elelmiszereinek megdr^gitasat 
nem kev&be tekinthette contra bonos mores levonek, mint az 
egesz orszag egy-egy ipar^gbeli vallalkozoinak az arak emelesere 
iranyulo egyezm^nyeit. 

Egy tovSbbi torvenyes rendelkezes, mely a kartellszerzod^- 
sekrol szol, a kereskedelmi torv6ny 179. §-anak 4. pontja. Ezen 
szakasz azon iSrgyak kozott, melyek fol5tt minden esetben a koz- 
gyules bataroz, kiemeli: ))4. Oly kartellszerz6d6sek megkdtese, 
melyek minden tarsasagi ugyletnek kozos haszonra vezetes^t cze- 
Iozzak.« 

Ezen §-al kapcsolatban mondja Nagy Ferencz,^) bogy a t5r- 
venyhozo szemben a szabad versenyt kiz^ro szerzod&ekkel az olyan 
kartell-szerzod^seket tartotta szem elott, » melyek a haszonkozossegre 
vonatkozo tarsasagi szerzodes jellegevel birnak<(. A mai monopolis- 
tikus kartellek es trustok a kereskedelmi torveny bozatalanak idejen 
csaknem teljesen ismeretlenek voltak, veluk torv^nyhozisilag foglal- 
kozni senki szuksegesnek nem tartotta. A torveny a reszvenytarsu- 
latok alapitasaval, fusiojaval, az alaptoke felemelesevel jaro szedel- 
geseknek akarta utjat szegni, mely a fellendiiles es alapilasok kora- 
nak mindig egyik jellemzo vonasa volt. 

Hogy a torvenybozo erre gondolt, bizonyitjak az 6rtekezleti 
jegyzokonyvek (183. 1.), melyekben a kovetkezoket olvassuk: ))E1- 
tekintve az alapitasoknal elkovetett szedelgesektol a reszvenytarsa- 



1) I. m. 88. §. 9. jegy. 



Digitized by 



Google 



282 

s&gok kezeleseben» mivel sem tort^nt annyi visszael^s, mint a kartell- 
szerzod^sekkel. Mar keletkezesuk indoka az uj reszvenyek kibocsatasara 
ir&nyzott tilalom kij^tsz^sa volt, a gyakorlatban pedig a karteU- 
szerzodes &ltal osszekotott tarsulatok vagyonalapjuk kolcsonos al- 
ruhaz&sa klial csak egymasnak hilelkepess^get igyekeztek a terme- 
szetes hat^ron tulfesziteni((. Nem lehet tehit osztani Messinger azon 
felfog^sat,^) mely szerint hivatkozassal a 179. § 4-ra, »k^tsegtelen. 
hogy a torv^nyhozas a kartelleket ^Italaban jogelleneseknek, letea- 
tesuket turpis causanak nem tekintette, mert hiszen a fentemlitett 
torvenyszakasz nem kiviteles engedelyt foglal magaban egy kulonben 
fennallo ^tal^nos tilalommal szemben, hanem ellenkezoleg speclalis 
korl^tozast reszv^nytarsasagokn^l a kartell-szerzodesek bizonyos ne- 
m^re n^zve a megkotfe modja tekinteteben, a mihol a contrario az 
kovetkezik, hogy kifejezett kulonos rendelkezes hiany^ban m^soknal 
a kartellszerzodesek barmily nemei, reszvenyt^rsasagoknal pedig azok- 
nak a 179. §-ban nememlitett egy^b nemei szabadok, korlatozSshoz, 
formahoz kotve nincsenek, minden alakisag nelkul megengedetleknek 
tekintend6k«. Ellenkezoleg a torveny hozasa idejen 16tezett viszonyok- 
bol, mint az ertekezleti jegyzokonyv fentidezett reszebol az kovet- 
keztetheto, hogy a torvenyhozo egyaltalaban nem akart illast fog- 
lalni a ma uralkodo kartellek es trustok kerdeseben, melyek mono- 
poUstikus hatalma es a kozerdekre veszelyes volta judikatur&nkat 
az ervenjrtelenites melletti all^sfoglalasra inditotta, hanem a szedel- 
ges egy nemet akarta erni, melyek akkor nem egyszer kartell- 
szerzodesek formijaban jelenlek meg. A mai kartell-szerzodesek meg 
vagy meg nem engedettsege akkor szoba sem kerult es ugy Nag\' 
Ferencz, mint Klupathy^) a torvenyben hivatkozott kartell-szerzode- 
seket korunk karlell-szerzodeseitol szorosan n.egkulonboztetik, amazok, 
joggyakorlatunk szerint ervenytelenek Idven, emezek megkotese pedig, 
melyeknek czelja ket reszv^nyl^rsulat kozott bizonyos tekintetben 
fusiot letesiteni, bizonyos formalis korlatoz^sokhoz vannak kolve. 

A K. T. 179. § 4. szakaszat tehat ki kell hagyni azon tam- 
pontok sorabol, melyek alapjan torvenyeinkbol a kartell-szerzodesek 
jogervenyere kovetkeztetest lehetne vonni. 

Hatarozott allasfoglalasl kepez ellenben a kartellek mellett a 

1) A kartellek ^s a niagyiir lorvenytervczet. 12. I. 
-) Miigvai- Kereskedelini Jog 1901. I 366. 1. 



Digitized by 



Google 



283 

szeszkontingentaldst szabalyozo 1899. XX. L-czikk. Ha a torveny- 
hozo jogosultnak tekinti egyes ipar&gakban a termeles szah&lyoz&ski 
azon czdlbol, bogy a tultermel^s megakadMyoztass^k es a kisebb 
uzemek fentariasa m^ rentabilis legyen & ugyanezt elvileg kimon- 
dotta 190^ban a czukorkontingent&l^si torveny elfogad&s^val, nem 
tekintheti jogosulatlannak a vallalkozoknak egyeb iparagakban ezen 
torvenyhozasilag jogosultnak cz6l eleresere letrejott spontan szovet- 
kezeseit. 

Mindezeket osszegezve, kimondhatjuk, hogy torvenyeinkbol a 
kartellek jogerv^nye bizonyithato, mert : 

a) az 1884. XVII. t.-cz. 162. §-a az osztrSk egyesul&i torveny 
4. §-at kihagyta, ezzel dokumentaini akarv^n, hogy mindennemu 
osszebeszeleseket ervenyesnek tekint, kiv6ve a munka 4ranak meg- 
hatarozasara iranyulo kartelleket; 

b) mert ugyanezen torveny 53. §-a egyedi'il a meszarosokrol 
emlekezik meg, egyeb iparosok osszebesz61eseivel pedig nem foglal- 
kozik; 

c) ipartorvenyunk egyebkipen a vallalkozokra nezve a legszaba- 
dabb egyesulesi jog allaspontjan van. A Curia ezenkivul szamos it^letben 
(igy 88/11.19. 6004. sz. Uj. f. XX. 79, 85. szept. 20. 2520/Dl III. f. 
XVI. kot. 62, Markus V. 1898—1899. 48. lap. 16144. Gottl. IV. 
500. I. G. 123/99. Markus IV. 140. Curia 1430/902, Curia 514/902. 
sz. a.) kimondolta, hogy az iparszeru foglalkozasnak csak meghata- 
rozott iparagra es csak megszabott idore valo koriatozasa, valamint 
valamely ipar szabad gyakorolhatasi joganak szerzodesi koriatozasa 
nem kepezi az iparszabadsag elvenek oly koriatozasat, mely a koz- 
^rdeket sertene, mert az egyen minden jogat, tehat valamely ipar 
szabad gyakorolhatasanak jog^t is koriatozhatja. E szerint tehat a 
kartellekben foglalt koriatozasoknal sokkal melyebb koriatozasok (pi. 
egy iparag folytatasa, bizonyos czikk tartasarol valo lemondas) meg 
vannak engedve, a mennyiben kozerdeket nem s^rtenek, ellenben az 
ipar szabad gyakorolhatasi joganak azon sokkal kisebb merteku 
koriatozasa, mely a kartell-szerzodesekben nyilvanul, a Curia szerint 
feltetlenul ^rvenytelen. Ha 2 siitomester kozul az egyik 1 ev tarla- 
mkra lemond iparuzesi jogarol es ezen ido alatt a piaczon niagaban 
marado emeli az arakat. akkor szerzodesszegest kovet el a masik, 
ha kdzben megis boltot nyit ; ellenben, ha ugyanezek kartell-szerzo- 
dest kotottek ^s az egyik a megallapitottnal olcsobban ad el, akkor 



Digitized by 



Google 



284 



nera viseli a szerzodesszeges kovelkezmenyeit. Mindk^t esetben bizo- 
nyos elonyok kedv66rt mondott le az illeto az eddigi versenyszabad- 
sagrol, mindket esetben a szerzod^s a kozerdek hatrany^ra szolg&l, 
a megoldas m^gis mas. Az egyik esetben szerzod&sszegest lat a Curia, 
a masikban nem, mi k^tsegtelenul oly ellentmondas, melyet sem 
magan-, sem kereskedelmi jogunkbol, sem ipartorvinyeinkbol lev^^etni 
nem lehet; 

d) az 1899. XX. t.-cz. 6s a k^pviselohaz altal 1903-ban elfoga- 
dott czukorkontingentalSsi torv^ny indirekte a kartellek kontingen- 
talasi egyezmenyeihez hasonlo modon volt hivatva elosegileiii az arak 
olyaten emel6set, mely mellett a magasabb elo^Uitasi koltsegekkei 
dolgozo kisebb uzemek fentartasa meg nyereseges es a mit az ipari 
tevekenyseg egyik teren, mely az elsorendu fogyasztasi czikkeket 
foglalja magaban, jogosult, nem lehet jogosulatlan az ipari teve- 
kenyseg egy^b terein. 

Ezekkel a torvenyeinkkel szegezi szembe joggyakoriatunk, bogy 
a kartell-szerzodeseink az Sltalanos maganjog ertelmeben ^rveny- 
telenek, merl erkolcstelen tartalommal birnak. 

Kartellugyi judikaturank igen szeg6ny 6s alig n^hSny esetrol 
van tudomasunk, melyekben fels6 birosagaink szorosan vett kartell- 
ugyekben itelkeztek. A dontv^nytar uj folyamanak IX. kotet, 169. 
XXXVII. 35. foglaltatik a kovetkezo dontveny : ((Kereskedoknek oly 
megallapodasa, melyben magukat es egym^st birsag terhe alatt 
kotelezik, bogy bizonyos arukat altaluk szabalyozott aron alul nem 
adhatnak el, a fogyaszto kozonseg megkarosit^sara ir^nyzott turpis 
causat kepez es a megallapodast meg nem tarto szemdly ellen a 
birsag tekintet^ben kereseti jogot nem ad.)) Budapesti kir. itelo- 
tSbla keresKedelmi es valtotanacsa (1883. Junius 6. 2554. sz. a.) 
Az eset es a benne hozott iteletek a kovetkezok voltak. A szarvasi 
kereskedelmi csarnoknak J. G. Jakab elleni 100 forint iranli 
kereskedelmi pereben a szarvasi kir. jarasbirosag 1883. m^rczius 
22-en 667. sz. a. kovetkezoleg itelt: Ha leteszi alperes a foeskut, 
bogy «6 nem jarult hozza es nem fogadta el, bogy a petroleum 
literje 26 kr.-on, a czukor kiloja pedig 58 kr.-on alul ne arusittas- 
sek, tovabba bogy 1883. ev elejen a czukor kilojat 58 kr. helyett, 
50 kr.-javal, a petroleum literjet pedig 26 kr. belyett 24 kr.-on 
I6nyleg nem arusitotia es adta eh) — felperes keresetevel elutasit- 
tatik. A szarvasi jarasbirosag tehat a szerzodo feleknek ama kar- 



Digitized by 



Google 



285 

tellszeru megegyezeset, mely szerint a petroleumot es czukrot 3 
even at egy kolcsonosen megMlapitott aron adj^k el, ^rvdnyesnek 
tekintette. 

A budapesti kir. it616t4bla az elsobiros^gi iteletet megv&ltoztatta 
es felperest kereset^vel teljesen es feltetlenul elutasitotta, azon in- 
dokol&ssal, hogy a kereseti alapot k6pezd szerzodes oly megalla- 
podast tartalmaz, mely a fogyaszto k6zons6g ^rdekeit biztosito sza- 
bad versenyt teljesen kiz&rja es ez altal a fogyaszto kozonseg meg- 
karosit&sara iranyul, ez pedig turpis causa lev^n, a biros^ elott 
ervenyesitheto kovetelds jogalapj&ul nem szolgalhat. A m. kir. Curia 
felperes felebbez&e folyt&n a kir, itelot^bla itileWt indokain^l fogva 
helybenhagyta. 

Egy masik kuriai it^let 1893-b61 szarmazik (C. 1893. szept. 
25. 8377. Dt. uj. f. 37. kot 35. sz.) & kovetkezok^p hangzik: 
«G^ptulajdonosoknak azon meg&llapodasa, hogy cs^plog^peknek 
basznalatat a gazdakozons^g reszere csak bizonyos korlatozo felte- 
tel mellett engedik ^t, a bir6sag elott ervenyesitheto koveteles jog- 
alapjaul nem szolgalhat, mert kiz^rja a gazdakozons^g ^rdekeit 
biztosito szabad versenyt es ezzel a gazdakozons^ megk&rosit&s^ra 
iranyul s mert ekk^nt az erkolcsi fogalmakba is utkozik.» 

Legujabb idoben (Curia 1904. Junius 27. 1476/903. sz. a.) 
felsobirosagainknak egy ujabb kartellugyi itelete latott napvil&got, 
a mely az elozovel koriilbelul egyezo allaspontot foglal el. Az eset 
a kovetkezo: A szombathelyi sulomesterek szerzod&t kotdttek, 
melyben a sutem^ny arat kozosen es k51cs5nosen megallapitottak 
es eme kartellszerzodes megtartasanak biztositasara a szerzodo 
felek fedezeti valtokat tetemenyeztek le. Ezen valtok egyike egy 
kartelltag ellen erv^nyesittetven, alperes azon kifog&ssal Hi, hogy 
a koveteles erkolcstelen ugyleten alapulv&n, biroilag meg nem 
itelheto. A kartellszerzodes erkolcstelen volt&ra alapitott ezen kifo- 
g^t azonban a kir&lyi torv^nyszek nem fogadta el, ))mert ez alta- 
l&nosan fennallo mag&njogi jogszab^y es torv^nyes gyakorlat szermt 
a kartellszerzodes az esetben, midon az valamely ipar&gra valsagos 
es karossa v&lhato arhanyatlSs elh&ritasat cz^lozza, erkolcstelen 
jellegu ugyletnek nem tekintheto ^s csak akkor bir az erkolcstelen 
ugylet jellegevel, ha az a fogyasztok uzsoraszeru kizs&km&nyolasara 
iranyul. Alperes azonban sem ezt, sem azt a korulmenyt, hogy 
felperes a valtot rosszhiszemuleg szerezte meg, nem igazolta.(( 



Digitized by 



Google 



286 



Ennek kovetkezteben a kir. torvenyszek a sommas v^gz^st hatSlyaban 
fentartotta ^ alperest kotelezte, hogy felperesnek a v^ltotoket es 
j&rulekait kiflzesse. 

A gyori kir. tabla az elsobiros&g itelet^t megv^toztatta, a 
sommas v^gzest hatalyon kivul helyezte, 6s felperest keresetevel 
elutasitotta azon indokolassal, hogy a vAltotorv^ny 92. §-a ertelmd- 
ben az alperes ^Ital felhozolt azl a kifogast, hogy emlitett szerzo- 
des erkdcstelen alapon nyugszik, turni tartozik. «Ezen szerzodes, 
mely altal egy elsorendu szuksdgletet kielegito elehni czikk ara 
feljebb emelkedett, a fogyasztokdzonsegnek kizsakm^nyol&sara 
szolgal es mint ilyea erkolcstelen alapon nyugszik, minelfogva abbol 
biroi uton <irvenyesithet6 jogok es kdtelezettsegek nem sz&rmaznak. 
Minthogy a valto ennek a szerzodesnek a biztositas&ra adatott es 
e szerint alperesnek ez uton keletkezett kotelezetts^gebol a koveteies, 
a valto nem erv^nyesilheto. 

A m. kir. Curia a kir. tabla it^Iet^t indokainal fogva helyben- 
hagyta, »mert az iparosok szabad ipargyakorolhatasi jogukat szer- 
zod^sileg nem korlatolhatj&k a kozerdek l^nyeges hatranyara; a 
sz — i sutomesterereknek az a kartellszerzodesuk pedig, a mely a 
sutemdnynek, mint a mindennapi ^letszuks^gletnek, elelmi czikknek 
megdragit^sara iranyul, nyilvan a fogyaszto kozons^g megkarositasat 
czelozza, s mint ilyen, a kozerdek lenyeges hatrany&ra vezet, s 
ebbol kovetkezoen koz^rdekbe utkozik. Ennelfogva ezen ugyletbol 
keletkezett kereseti valton alapulo koveteies biroi oltalomban nem 
r6szesulhet.« 

Mig teh^t az elsobirosag a nemet judikatura mintajara a fo- 
gyasztok uzsoraszeru kizsakmanyolasinak kovetelmeny^t allitotta feL 
mint a kartellszerzodes semmis6genek kovetelmenyet & hogy ez 
tenyleg fenforog, annak bebizonyitasat megkoveteli, a m&sodbiros^g 
bebizonyitottnak vette, hogy az emlitett elsorendu szuksegletet ki- 
elegito elelmi czikk ara feljebb emelkedett es mar ez altal a szerzo- 
des a fogyaszto kozonsdg kizs^kmanyolas^ra szolgal es nem vette 
tekintetbe az elsobirosag ama v^lem^ny^t, hogy a szerzodfe csakis 
ezen iparagra v41sSgos 6s kirossa valhato arhanyatlas elharitasat 
czelozta, Megelegszik azzal, hogy az illeto czikk ara feljebb emel- 
kedett, ennek eszkoze pedig a szerzodes 16ven, a szerzodes erkolcs- 
telen tarlalmunak nyilvanitando es az annak biztosit^sara szolgalo 
fedezeti valto nem erv^nyesitheto. 



Digitized by 



Google 



287 



A kir. kuria nem fogadta el sem az elsobirosag, sem a ma- 
sodbirosag allispontjat. Az elsobirosag a karlellszerzodfe jogerve- 
nyel elisraerte, mert az csak egy veszedelmess^ valhato arhanyat- 
las feltartoztatasM czelozta. A masodbirosag azert jelentette ki a 
szerzodest ervenytelennek, mert az drak emelkedtek es igy ezeii 
szerzodes a fogyaszto kozonseg kizsdkmanyolasara szolgal. A kuria 
azl mondotta, hogj' a masodbirosagi iteletet ))indokainal« fogva hely- 
ben hagyom, de kieg^szitette sajat indokolasaval. Ez utobbi pedig 
abban all, hogy a szerzodokben meg volt a szubjekliv megdragit&si 
czelzat is szerzod^suk ezert erveny telen. A kuria kel elobbi ilelet6ben 
kizarolag a szubjektiv megdragitasi czelzatra fektelte a fosulyt es nem 
kerdezte, mit eredmenyezett ezen szerzodes, hanem, hogy mit czeloz, 
hova iranyul es mihelyt a megdragitasi cz^lzatot meg^llapitotta, a szer- 
zodest ervenytelennek nyilv^nitja. Legutolso it^letiben azonban elfo- 
gadta a masodbirosag azon allSspontjat, hogy a szerzodes azert erveny- 
telen, mert az 6rak emelkedtek ee ehez hozzateszi a magaet is es mert 
meg volt a megdragitasi czelzat. A kuriai gyakorlatban ez altal tbrdulat 
allott be. Eddig a szerzodes ervenytelenitesdre perlonek avagy a szer- 
zod^zego alperesnek eleg volt azt mondani e szerzodes kartellszer- 
z6d& es mar az^rt ervenytelen, ezen it^let utan azonban bizonyitania 
kell azt is, hogy az arak feljebb emelkedtek. Ezen emelkedest ter- 
meszetesen ugy kell ^rtelmezni, hogy a kartell kozvetlen behatasa 
alatt, nem pedig konjunkturak, pi. a nyersanyag hirtelen megdra- 
gulasa k6vetkezt6ben Allott be, vagyis a kartell dragitasi czelzatai 
kovetkeztdben, mindenesetre oly nehez kerdes, mely az ilyen pere- 
ket igen k^tes kimeneteluve teszi. A kuria nem koveteli meg az 
uzsoraszeru kizsakmanyolas ismervet, hanem eleg egy kartell okozta 
csekely aremelkedes is. Ez Altai nagyon ingadozo allapotra fektette 
a joggj'akorlatot. A csekely aremelkedeseknel rendkivul nehez meg- 
allapitani, vajjon a kartellre vezetheto-e vissza es masreszt feltolul 
a kerdes, hogy araknak allandoan kell-e magasabbaknak lenniok 
avagy eleg, ha 1 — 2 idopontban voltak magasabbak. De minden 
egyes esetben vizsgalni kell, hogy a kartell dragitasi czelzatai koz- 
remukodtek-e az arak emeleseben vagy nem?^) 

Birosagaink kulonben alig jutnak abba a helyzelbe, hogy a 
kartellek jogervenj^e felett itelkezzenek, mert hiszen karlelljeink tul- 
nyomolag valasztott birosagot, meg pedig rendesen a tozsdebirosa- 

1) A kuriai itelctekben kifejez6sre jutott felfogiis r6szletes l)ir:ilati^t 
1. a k6vetkez6 szakaszban. 



Digitized by 



Google 



288 



got kotnek ki illet^kes forumkepen es alig is fognak abba a hely- 
zetbe jutni, melyet az uj polg^ri perendtartis javaslatanak 769. §. 
7. pontja a v^lasztott biros&g iteletenek kereseltel valo irvenytele- 
niteset csakis akkor engedi meg, ha az itelel torvenyszerint meg 
nem engedett cselekmenyre kotelez is igy ezen rendelkezes egyezik 
az 1881 :LIX. t.-cz. 77. §-anak f) ponljaval. Hogy pedig a kot- 
b^r fizet^seben marasztalo tozsdebirosagi itelet egy meg nem enge- 
dett cselekmenyre valo kotelezes volna, azt egy&ltal^ban nem iehet 
Sllitani, nem koveti tehat az uj osztrak polgari perrendtartast, a mely 
a kenyszerito jogszab41yokat megserto vSlasztott biros^gi iteletet is 
irvenytelennek nyilvinitja. 

A tozsdebiros^gok, mint mindenutt, ugy nalunk is a kartell- 
szerzodesek jogdrvenyenek allaspontj^n allanak, mert hisz a valasz- 
tott birosagok nem 41talanos szempontokbol indulnak ki, hanem a 
felek kozotti jogviszonyt vannak hivatva tisztSzni. A kereskedonek 
pedig elso kotelessege lev6n szerzodesbeli kotelezetts^geinek minden 
kron eleget tenni, az alol semmikep vem vonhatja ki magat.^) 

C) De lege ferenda. 

A kartellszerzodesek jogerv^nye, vagy semmis^e es egyaltala- 
ban a kartellek ds trustok maganjogi megbiralasa egyike a legna- 
gyobb gyakorlati fontossaggal biro k^rdeseknek. Gazdas&gilag ugyan 
meglehetosen irrelevans a kartellek es trustok mag&njogi megbira- 
lasa, mert akar semmiseknek, akar pedig jogervenyeseknek tekin- 
tettek is a kartelleket ^s trustoket, azoknak keletkezes^t is kifejlo- 
des6t megakadalyozni nem tudt&k. Fontos azonban a mag&njogi 
megbiralas k^t okbol, 1. maguknak a vallalkozoknak a szempont- 
jab61, a kiknek legfontosabb erdekei vannak a kartellszerzodesben 
szabalyozva is elsorangu kerdes reajuk nezve az, hogy ezen szer- 
zodesben foglalt kotelezetts^gek kikenyszerithetok-e, mert hiszen 
v&llalataiknak rentabilitasa es egyeb fontos anyagi ^rdekeik nyer- 
nek benne szabalyoz&st. 2. De m^g sokkal fontosabb ezen kerdes 
az^rt, mert ma m^r az egesz uzleti forgalom a kartellekkel es 
trustdkkel valo osszekottetesben bonyolittatik le, harmadik szeme- 
lyeknek a kartellhez valo jogviszonyai pedig szab&lyoz&st ig^nydnek. 

Ha nem vagyunk tiszt&ban azzal, hogy maga a kartell milyen 

1) A budapesti ^rd- is 6rt6kt5zsde v^lasztott bir6sdga el5tt lefolv- 
tattatott ka kartell-flgyrSl I 301-304. lap. 



Digitized by 



Google 



'280 

jogi alakulat, hogyan tudjuk megbirSlni ama viszony jogi mivoltat, 
melyben harniadik szemelyek a kartellhez allanak? 

A lorvenyhozasban es judikaturaban ugyan eddig tudomasunk 
szerint azon alapveto kerdesek, mint pld. van-e a kartellnek fel- 
peressegi joga, vonhal6-e a kartell alpereskent perbe. ellenvetheti-e 
harmadik szemely kifog^sk^ppen a kartell semmiseget, mi tortenik 
a kartell liquidatioja eseteben, eddig nem targyaltattak Ennek oka 
foleg abban lehet, bogy valamint a trustszerzodeseket (trust-deed) 
es a trustok jogi koiistriikcziojat az Unio legkitiinobb ugyvedjei 
alkottak, kik hivatva voltak a jogi formalismus minden cselfoga- 
saival 44 allam es a szovetsegi torvenyhozas triistellenes torvenyeit 
kikerulni, iigy a kartellszerzodesek is rendesen a legkivalobb joga- 
szok muvei. kik a kartellszerzodeseket a legnagyobb jogaszi muve- 
szellel, olyan precis formaban hozlak letre, hogy az osszes felme- 
riilo surlodasok es ketes ponlok beniiok a legnagyobb jogi elegan- 
cziaval nyernek szabalyozast. A jogtudomany azonban ezzel nem 
elegedhelik meg, mert hiszen a jogtudom^nynak eppen az egyik 
legfontosabb feladata, hogy azon a koron belul, a melyet a felek 
szabad szerzodesi akaratanak engedett at, normakat allitson fel, 
egyreszt, hogy egy hianyos szerzodes eseteben iranyadoul szolgal- 
jon, masreszt, hogy szerzodes hianyaban a felek szerzodesi akaratat 
potolja. 

A jogtudomany a nemzetgazdasag egesz forgalmi eletenek 
alapjat kepezo alakulatok megbinUasat es fennallhalasanak sank- 
tiojat nem engedheti hi a biroi gyakorlat eselyeinek, mert bar a 
birosag az emberiseg legdragabb javai folott van hivatva itelkezni, 
(le arra semmikep sem lehet hivalott, hogy egy egesz orszagot 
gazdasagilag legmelyebben erinto erdekeiben sajat belatasa szerint 
iranyitson. A birosag az igazsagossag legmagasabb elvei szerint dont, 
a nemzetgazdasagban ellenben nem a logikai ervek, hanem a gaz- 
dasagi erdekek es tarsadalmi osztalyok kuzdelme dont, es ezekben 
a kerdesekben jogot csakis azon forum teremthet, melyben a gaz- 
dasagi, tarsadahni es politikai erok, mint egy finom merlegen ki- 
fejezesre jutnak, t. i. a torvenyhozas. A gazdasagi 61et iranyitasat 
nem lehet a birosagra bizni, mar pedig a birosag ezt mar akkor 
is teszi, a mikor valamety kartell jogervenyet illetoleg iteletet mond 
^ igy ^gy egesz iparag jovcndobeli allasat bizonyos tekintetben 

Dr. Nadas: A karlellek (s IrustOk k^nlCse. 19 



Digitized by 



Google 



290 

iranyitja. Igaz, hogy ezen befolyas nem nagy, niert olyan orszagok- 
ban is, mint pld. Ausztiiaban, a hoi a judikatura foltetlenui a 
karlellszerzodes ervenytelensegenek Sllaspontjan van, a kartellek 
nagyszaniban viragzanak es ha a szerzodes ervenytelennek jelente- 
tik ki, az ilieto vallalkozok a szerzodesszego kizarasaval masnap 
ujbol megalakulhatnak. De akkor, a mikor az allam a kartellkerdes 
egesz komplexumat szabalyozni kiv&nja, azon alapveto kerdesre 
vonatkozolag is egesz vilagosan es hat&rozottan nyilatkoznia kell, vajjon 
a kartellszerzodest ervenyesnek vagy pedig ervenytelennek tekinli-e? 

Az Sllam elotl mkv most harom ut all: 1. vagy feltetlenOl 
ervenytelennek lekinti a kartellszerzodeseket, 2. vagy feltetelesen 
ervenyesnek tekinti, 3. vagy fell6tlenul Ervenyesnek tekinti. Lassuk, 
hogy ezen lehetosegek mellett kulon-kulon milyen ervek szolnak. 

Az ervenytelenseg ket niodon volna kimondhato, meg pedi^^ 
vagy e czelra hozott speczialis torveny utjan, mely mindenneniu 
kartellszerzodestol a maganjogi vedelmet megvonja vagy pedig 
annak kimondasa utjan, hogy a kartellszerzodesek a jo erkolcsokbe 
vagy a kozrendbe iitkoznek es mint ilyen a maganjogi rendsze- 
rekbe foglalt ania rendeikezes ertelmeben, a mely szerint a jo er- 
kolcsokbe es a kozrendbe utko/o szerzodesek ervEnytelenek, er\'eny- 
teleneknek volnanak nyilvanitandok. Minthogy azonban a kartellek 
es trustok legnagyobb ellensegei is elismerik, hogy van szamos 
kartell, mely elonyos a fogyasztokra es a nemzetgazdasagra egyal- 
lalaban, a jo erkolcsokbe iitkozes czimen alig fog lehetni a biro- 
sagok elott minden kartelll ervenytelenileni es erre az alapra leg- 
feljebb a felteleles semmiseget lehetne fektetni. Nem maradna tehal 
egyeb hatra, mint egy speczialis torveny utj^n mindenneniu kar- 
tellt, tekintet nelkul gazdasagi hatasaira ervenytelennek nyilvanilani. 

Minthogy a maganjogi t6rv(^nyek is csak abbol a szeni[>onl- 
bol vizsgalhatok, hogy mennyiben eretik el altaluk valamely czel, 
a maganjogi ervenytelenseg behozalalanak tehat nem elvi czelok. 
hanem bizonyos praktikus czelok mcgvalositasanak szolgalataban 
kell allania. Nem szabad abbol az clvi allaspontbol kiindulni, hogy 
az allam nem nyujthat segcdkezet oly alakulatok fenallasara, me- 
lyek czeljaival ellenkeznek, mert hiszen ha az allam crvenytelenek- 
nek nyilvanitja a kartellszerzodeseket, megis csak segedkezet nyujl 
a kartellszerzodesek megvalositasara az altal, hogy a r&zvenytar- 
sasag, szovetkezet avagy egyeb formaban fellEpo kartellek kereshe- 



Digitized by 



Google 



291 

tosegi jogat a birosagoknak el kell ismerniok 6s igazsagtalansag 
volna puszta elvi szempontbol epen azon kartelleket, melyek lazabb 
szervezettel birnak, halraiiybaii r^szesiteni. Abbol kell kiindulni, 
hogy a maganjogi irvenytelenseg kiraondasa az osszes monopol- 
szeru alakulatokai erje, mert a kuzdelem nem a karlellek vagy 
trustok, hanem a raonopoliuraok ellen egyaltalaban folyik. 

Ha az ^llam a kartellszerzodesekkel szemben a maganjogi 
ervenytelenseg, vagy pedig a feloszlatasi jog allaspontjara helyez- 
kedik, ugy az igazsag es czelszeruseg megkoveteln^, hogy a trus- 
tokkel szemben avagy a jogi szemely formajaban fellepo kartel- 
lekkel szemben azok allami megsemmisitesenek es feloszlatasanak 
allaspontjara helyezkedjek, Erre eszkozul szolgal az Unioban a 
Writ of Quo Warranto es Nemelorszagban mintaul szolgalhatna a 
nemet polgari torvenykonyv es kereskedelmi torvenyhez alkotolt 
porosz eletbeleptetesi torveny 4. §-a. De tudjuk, hogy az Unioban 
egy-k^t esetben hosszadalmas perek utan egy-ket turstot feloszlattak 
ugyan, azok azonban rdvid idon belul ujbol megalakultak es azota 
is zavartalanul uralkodnak a piaczon. A porosz eletbeleptetesi tor- 
veny IV. szakasza^) eddig monopoliuraokkal szemben egyetlen egy- 
szer sem alkalmaztatott es alkalmazasa ugyan azon okokbol, mint 
az Unioban, ketes erteku volna. 

A maganjogi ervenytelenseg torvenyi kimondasa ellen szolo 
ervek oly szamosak es annyira kezenfekvok, hogy megelegsziink 
ezen ervek pontonkenti egyszeru felsorolasaval. Ki kell emelnunk 
azt is, hogy a jogtudomany es nemzctgazdasagtan, a mennyiben ezen 
kerdessel foglalkozott,csaknem egyertelmuleg azon felfogast vallja,hogy 
a kartell-szerzodesek foltetlen ervenytelensegenek kimondasa, mint 
kartell politikai rendszabaly, mindenkepen elvetendo. Lassuk egyen- 
kint ezen erveket. 

A kartell-szerzodes ervenytelensegenek kimondasa nem akada- 
lyozza meg a kartell letrejovetelet, mint hogy azok testuleti forma- 
ban is jelenhetnek meg, valamint a kereskedelmi tarsasagok egyeb 
formaiban, mint ezt Ausztria peldaja mulatja. 

A kartell, ha a szerzodes ervenytelennek nyilvanittatnek, azon- 
nal ujbol mas formaban alakulhat meg. Erre az Unio mutat peldakat. 

i) „R6szv^nyt^rsasag, valamint r6szv6nyekre alapitott betdti tiirsa- 
sag felbonthat6, ha az jogcllcnes cselekra6nyek vagy mulasztdsok ^Ital 
a kfiz^rdeket vesz61yezteli/' 

19* 



Digitized by 



Google 



i^92 

Ezeii eljiras a szerzodesszegest kedvezmenyezi & mestersegesen 
taplalja, a mennyiben az egyes tag csak addig marad a kartell tagja^ 
a mig neki elonyere szolgal es igy ez csup^n a kereskedelmi johisze- 
mus6g karara volna. Kiilonosen elonyere szolgalna ezen inlezkedes a 
hatalmasokiiak, a kiknek a kicsinyek visszatorlas^tol nem kell felniok.^ ) 

A bbykott es a kizarasnak kulonbozo nemei kulonben is ero- 
sebb eszkozok, mint a maganjogilag ervenyesitheto szerzodesbeli 
kikotmenyek. Tapasztalatszeruleg a nagyobb allandosaggal biro kar- 
telleknek arpolitikaja sokkal mersekeltebb, mint azokd, a nielyek 
idorol-idore felbomlanak es ujbol letrejonnek. 

A kartell-szerzodest csakis a felek kerelmere lehetne erveny- 
teleniteni, egy harmadik szemely kozbe nem lephet ; ez mar maga- 
ban veve is gazdasagilag hatalytalanna teszi a torvenyt, minthog\' 
kartell-szerzodesbol a legritkabb esetben erednek perek (pelda erre 
a mi dontvenytarunk, a melyben eddig mindossze csak negy, meg 
pedig kisiparosok 6s kiskereskedok alkotta kartellt illetoleg talalunk 
d6ntvenyeket, mig nagyipari kartelljeink aligha kerultek eddig fel- 
sobb birosagaink it^lkezese ala). 

Ha pedig a mag^njogi ervenytelensegnek minden egyes letezo 
kartell-szerzodesnel sikerfilne hatalyt szerezni akkepen, bogy mik^nt 
az Unioban bizonyos allami kozegek popularis actioval leplielnenek 
fel, ugy ez konnyen a trustkepzodeshez vezetne eppen ugy, mint a 
bimteto jogi tilalom. Kulonben sem eredmenyezne a verseny vissza- 
allitasat 6s a szabad verseny arszabasait, niert a vallalkozok szcr- 
zodesek nelki'il is hallgatag megegyezesben elhetnenek eg}'niassal. 
Mindezekre az Unioban 20 eves tapasztalatok tanilanak. 

A feltellen maganjogi ervenytelenseg ak^r actio popularissal 
kapcsolatban, gkar a nelkiil, teljesen elvetendo tehat, niert czeljat 
nem erne el, nagy bizonylalansagot eredmenyezhetne es a megbizha- 
tatlansagnak kedvezne. Onmagaban veve e rendszabaly meg fel rend- 
szabaly sem volna, mas rendszabalyokkal kapcsolatban sem lelietne 
sanktiokepen hasznalni, mert hisz mint sanktio epp oly hatah^lalan 
volna, mint egy erre vonatkozo generalis jogszabaly. Foleg ezen 
okbol kell ellenezni a kartellek (5rvenytelenseg6nek kimondasat a 
kartell-szerzodeseknek egy nyilvankonyvbe vald bejegyzesevel kapcso- 
latban, a mint azt az 1897-iki osztrak javaslat es az 1904-iki niagyar 

ij Igy pld. Carnegie, Rockefeller keresked6i becsulet^t szamos pool 
rosszhiszemii raegszeg^se terheli. 



Digitized by 



Google 



t>93 

lervezet bizonyos esetekben kontemplalja, a inirol a karlellek iiyilvan- 
tartasanak kerdesenel meg behatobban lesz szo.*) 

Terjunk at a masodik eshetos^gre, a felteleles semmiseg ki- 
niondasanak, illetve ott, a hoi a judikatura most is ezen az alias- 
ponton van, tovabbi fentartasanak kerd^s^re. Mint kartellpolitikai 
rendszabaly komolyan ez se johet szoba, mindazon okokbol, a melye- 
ket fentebb kiemellunk. A felteteles semmiseg kerdese azert is fon- 
tos, mert meg a legszigorubb kartellellenes judikatura is, ha abba 
a helyzetbe kerulne, hogy az osszes letezo kartelleket tegye meg- 
biralas targyava, bizony^ra tal^lna kartelleket (pi. a melyek csak 
a kulfoldi piaczon letezo versenyt kivanjak megszuntetni, vagy 
a melyek czelja vedekezes a kulfoldi versenynyel szemben), a melye- 
ket ervenyeseknek ismerne el. Mi legyen azon ismerv, a nielyen a 
kartellek ervenyessege vagy ervenytelensege eldol? Kelsegtelenul, 
a mint eddig is tortent, az osszes europai maganjogi rendszerekbe 
foglalt azon rendelkezes, hogy olyan szerzodesek, melyek a jo erkol- 
csokbe vagy kozrendbe iitkoznek, semmiseknek tekuitendok. Az, 
vajjon ezen torvenyekben foglallatik-e a kozrend (ordre public, public 
policy) megjeloles is vagy nem, meglehetosen irrelevans, minthogy 
azon torvenyek is, mint pi. a nemet polg^ri torvenykonyv, melynek 
138. §-a csupan a jo erkolcsokbe valo utkozes eseteben nyilvanitja 
a jogijgyletekel semmiseknek, indokolasaban hatarozottan rautal arra, 
hogy lulajdonkepen a kozrend ellen veto jogfigyletek legtobbnyire 
egyszersmind a jo erkolcsokbe is utkoznek, a mely allaspontot a 
magyar allalanos polgari torvenykonyv tervezetenek indokolasa (III. 
kotet, 97. lap) is osztja, bar a polgari torvenykonyv tervezetenek 
956. §-a ())erk6lcstelen tartalmu vagy a kozrendbe iitkozo szerzodes 
semmis«) a kozrendbe iitkozo cselekmenyek semmiseget is hataro- 
zottan kiemeli. 

Mit jelentenek azonban a jo erkolcsok a kartell-szerzodes ese- 
teben ? Ha a birosag ama magasabb social-ethikai allaspontra fog 
helyezkedni, melynek a tudomanyos irodalomban is szAmos hive van, 
hogy t. i. a vallalkozoknak funktioik teljesiteset nem a magan-, 
hanem a kozerdek szempontjabol kell felfogniok es a birosag ettol 
az idealtol nemcsak egy elhajlast, hanem egy egyenes ^tcsap&st a 
monopolistikus kizsakmanyolashoz vel majd felfedezni, ugy kimond- 



1} 1. XXVII. fejezet. 



Digitized by 



Google 



594 



hatja-e az ilyen kartell-szerzod^s ervenytelenseg^t ? A nemel biro- 
dalmi torvenyszek egy alapveto dontvenyeben ketsegtelenul erre az 
allaspontra helyezkedett es kimondotta, hogy a kartell-szerzodesek 
ervenytelenek, ha valosagos monopoliumhoz vezetnek ^s a fogyasz- 
tok uzsoraszerii kizsakmanyolasat czelozz^k. A nionopoliumra valo 
hivatkozas ketsegtelenul az iparszabadsag megsertese niiatt lett fel- 
hiva es ez, mint kozrendbe utkozo cselekmeny, valosagos jog- 
szabalyt sert, mert hiszen az iparszabadsag elve Nemetorszagban, 
mint mindenutt, torvenyekbe van lefcktetve. Az Sllani maganjoga- 
ban ketsegtelenul ncm nyujthat segedletet oly szerzodesek ervenye- 
sitdsehez, a melyek az allampolgaroknak az allam egyeb szakjogaiba 
foglalt jogositvanyait illuzoriassa tennek. Ha az allam az iparszabad> 
sag, az egyesulesi szabads6g, az egyeni szabadsag elveit szentesiti, 
akkor nem tamogatliat barmely formaban fellepo kiserleteket, melyek 
ezen jogokat formailag fenlartjak, materialiter azonbau semmive 
teszik, mar pedig van szanios kartell, mely ezen batasokkal jar. 

Azonban a kartellek es trustok fejlodesenek tortenete meg- 
mutatta nekunk azt, hogy nem a kartellek es trustok hoztak letre 
a monopoliumot, hanem a mikor a monopolium mar meg volt, 
a mikor mar csak nehany czeg maradt a piaczon, a kik az 5sszes 
tobbi versenytarsakat legyoztek, de egymast legyozni nem tudjak, 
akkor jonnek letre a vallalkozok coalitioi. A kartellek fenuallasa 
elott egy kivul alio vallalkozo talan meg kevesbbe lephetett fel az 
illeto iparagban, mert hiszen az arak meg sokkal alacsonyabbak 
voltak, az iparszabadsag elve, a mint azt jelen vonatkozasban erteni 
szoktak, mar akkor megszunt es a kartellek es trustok ezt csak 
hatarozottabb formaban juttattak kifejezesrc. Nem ezek szuntettek 
meg az iparszabadsagot, hanem az iparszabadsag tenyleges meg- 
szunese utan, a mikor mar csak nehany 20 — 30 avagy 50 termelo 
marad az egesz orszagban egy iparagon belul fenn, akkor letesiUhet 
egy kartell, akkor elvezhetik a monopolium gyiimolcseit. 

A monopolium, az iparszabadsag megszimese tehat mar meg 
volt a szabad vei-seny korszakaban is, csak monopoltstikus arszsi- 
basok nem leteztek. Az iparszabadsag nem azt jelenti, hogy sza- 
bad verseny letezik, a szabad verseny elve sehol es semmifele tor- 
venyben sanktionalva nincsen 6s az iparszabadsag csak azt jelenti. 
hogy valamely ipar gyakorlasa semminemu torvcnyhez korlatboz 
vagy akadalyhoz kotve nincsen. Bar egjTeszt el kell ismerni. 



Digitized by 



Google 



295 



hogy szamos iparagban a tenyleges akadalyok nagyobbak valaniely 
iparag gyakoiiSs^ra, mint azelott, de az is teny, hogy szamos 
iparagban viszont a szabad verseny alacsony arai sokakra nezve 
nagyobb tenyleges akadalyt kepeztek. Igazsagtalansag volna teliat 
epp a kartellszerzodest sujtani egy oly hatranyert, a melyel nem 6 
hozott letre. Az iparszabadsagot nem a kartellek,hanem a szabad ver- 
seny tulzasai temettek el, melyek mindeniitt a monopoliumhoz vezelnek. 

its niit szoljunk azon masodik israervhez, mely a kartell 
nionopolistikus es uzsoraszeru arszabasairol szol es a mely a jo 
erkolcsokre tamaszkodva az ily szerzodeseket ervenyteleneknek jelenti 
ki? Avagy mit szoljunk felsobb birosagainknak fentebb idezett ite- 
leleiben kifejezesre jutott ama felfogasahoz, hogy mert valamely 
czikknek a megdragitasa kozerdekbe utkozik, mar azert onmagaban 
veve erkolcstelen czelzaluak az ilyen szerzodesek? 

A birosagoknak, a mikor a jo erkolcsokbe valo utkozes czi- 
nien valamely szcrzodest ervenyteleneknek jelentenek ki, lermesze- 
lesen, mint Lotmar^) kifejti, nem elmult vagy jovendobeli, vagy 
csupan theoretikus morall kell ismervkepen elfogadniok, hanem azon 
nioralt, a melyet sajat idejukben elisniernek es gyakorolnak, meg 
pedig sajat orsz^gukban es sajat nepuknel. Es a inagyar altalanos 
polgari lorvenykonyv tervezelenek indokolasa'-) szinlen kiemeli : 
)>Hogy mikor tekintendo a szerzodes erkolcstelen tartalmunak, az 
nem elmeleti szempontok szerint es nem is egyes tarsadalmi rete- 
gek kiilon s/okasai szerint, hanem a nemzeti kozfelfogas szerint 
itelendo meg.(( A birosagoknak lehat sem e kozfelfogasnal maga- 
sabb, sem a kozfelfogasnal alacsonyabb allaspontra helyezkedniok 
nem szabad. Mi azonban a kartelleket illeto kozfelfogas? Lehet-e 
egyaltalaban ebben a kerd^sben kozfelfogasrol beszelni? A morali- 
tas aprobb kerdesei, melyek a mindennapi elet forgalmaban elo- 
fordulnak, lehetnek kozfelfogas targyai. De a nemzetgazdasagban 
mukodo erok megbiralasanal, melyek egymassal a legbonyolodoltabb 
viszonyban ^llanak, nem lehet az allagember felfogasa iranyado. 
Iranyado lehet csakis azok felfogasa, a kik ezen kerdesekkel hiva- 
tasszeruleg foglalkoznak, a nagyiparosoke es a kerdessel tudoma- 
nyos alapon foglalkozoke, mert ezeknek a kerdesek egesz komplexuma 
felett altekintesuk van. De ime, ezek kozott a legnagyobb elteres 

1) Der unmoralische Vertrag, Leipzig, 1896. 95. lap. 

2) L. III. kdtet, 93. 1. 



Digitized by 



Google 



296 



vail azt illetoleg, hogy a kartellek es trustoknek a kozeletre mi- 
lyeii befolyasuk van es niialatt egyesek kizsakmanyolo politikarol, 
croszakrol, munkahianyrol beszelnek, masok a nemzeti vagj'on 
gyarapitasarol, a kivitel emelkedeserol, a termeles rationalis szaba- 
lyozasarol tesznek emlitest. Mar magaban veve azon kdrulmeiiy, 
hogy vitatkozni lehet e kerdesrol, az immoralitas kerdeset maris 
kitolja a lathatarbol, merl ha vita t^rgyat kepezi az, hogy a kar- 
tellek es trustok a kozerdeknek artalmara vannak-e vagy nem es 
az immoralitast eppen a kozerdek serelmere akarjak alapitaui, 
akkor mar nem lehet szo kozfelfogasrol, mert hiszen ez involvaija 
azt, hogy bizonyos magatartas altalanos elitelesben reszesuljdn. 

De tegyuk fel a legrosszabb esetet, hogy t. i. a tudomanyos 
kozfelfogas az volna. hogy a kartellek fe trustok a koz^rdeket lia- 
tarozottan sertik, lehet-e akkor jo erkolcsokbe utkozo magatarlas- 
rol beszehii? Lehet-e mondani, hogy maga az obligatio, maga a 
szolgaltatas, a facere vagy pali erkolcstelen es erkolcstelen azarra 
valo kotelezettseg-vallalas, hogy pld. bizonyos aron alul eladni 
nem fogunk? Ismet visszaterunk Lotmar-hoz, ki azt mondotta, 
hogy moral alatt a bironak azt kell erlenie, a mit moralkeppen 
sajat idejeben elismernek es gyakorolnak. Immoralis az, amil egy 
atlagos moralitasu ember hasonlo korulmenyek kozott nem tett 
volna meg. De eppen azon koriilm^ny, hogy a vallalkozok min- 
denutt, a hoi csak a kapitalizmus uralkodik, kivetcl nelkul karlel- 
leki)en egyesulnek, hogy a vallalkozol nyereseget ugy ok, mini 
barki mas, a ki az 6 helyuket elfoglalna, mindenkeppcn emelni 
igyekeznek es eppen ugy cselekednek, mint ok, bizonyitja, hogy 
egy moralis abnormitasrol szo sem lehet. Hogy a legkozonsegesebb 
peldat vegyem, valamely nuditasra nem mindenki kotelezne magat 
es arra sem fog minden ferfi szerzodesileg vallalkozni, hogy beleegyezzek 
felesegenek hazassagtoresebe, ellenben egy atlagos moralitasu ember 
az 6 helyukben az arakat epp ugy emelne, ha ebbol haszna volna. 

Es kulonben is megkoveleli-e a moral, hogy kozerdekbe nem 
iitkozo cselekmenyt el ne kovessunk ? Ugy van-e gazdasagi rend- 
szerunk berendezve, hogy az egyen gazdasagi mukddese kozben 
tartozik a kozerdekre is tekintettel lenni, avagy ugy, hogy min- 
denki munkaerejet es tulajdonat csakis sajat maganerdekeben hasz- 
nalhatja, a mennyiben ez a teteles jogba nem utkozik ? Miert kove- 
telnenk eppen a vallalkozoktol egy magasabb moralt? 



Digitized by 



Google 



1^97 



Az allanmak ketsegteleniil joga van polg^rainak vagyoni es 
egyeni jogkoribe a legmesszebbre meno inodon behatolni. Hisz 
ininden csakis az allani 4ital vedelmezett es fenntarlott hatalmi 
erok eloszlasanak eredm^nye es ha az allam ezen vedelinet meg- 
vonja, vagy mas iranyba alkalinazza, akkor a lulajdon es annak 
hasznalata es az egyeni erok feletli rendelkezes niindjart mas formal 
vesz. Az allaninak kets^gtelenul joga van megtiltani a kartelleknek 
es Irustoknek, hogy monopolistikus arpolitikat uzzenek, epp ugy, 
a mint joga van oket semmi, vagy csak csekely aron kisajatitani ; 
ezt azonban az ^llam, hacsak logikailag teljesen helytelen indoko- 
last nera akar hasznalni, melyre semminemu szuksege sines, nem 
a moral neveben es nem is incidentaliter fogja tenni, hanem ha 
allampolitikai czeljai vannak, melyeket komolyan akar megvalosi- 
tani, ugy rendszeresen es ezen jelensegek egesz korebe kiterjedoleg. 

Az osztrak es magyar judikaturaban kifejezesre juloll azon' 
felfogassal szemben, mely szerint az arak barmily csekdy emelesc 
is mar elegendo, hogy a kartellszerzodes a kozerdekre veszelyesnek 
es igy erkolcstelen tartalommal bironak lekintessek, nem lehet 
elegge utalni a nemet birodalmi torvenyszek mar idezett alapveto 
iteletenek klassikus indokolasara. E szerint az ^rak emelesc onma- 
gaban veve nem szolgal meg mindig a kozerdek hatranyara, merl 
hiszen maga a torvenyhozas az arak emelese czeljabol nem egy- 
szer lett intezkedesekel, igy pi. vadovamok behozatala allal es ha 
az arak lenyleg oly alacsonyak, hogy a vallalkozok a gazdasagi 
tonk szelen allanak, akkor szovelkezesiik nemesak onfentartasi 
vagyuk jogosult kifejezese, hanem oly intezkedes, mely az osszesseg 
erdekeben is all. 

Ezert helytelen akar puszta igazsagossagi, akar czelszerusegi 
szempontbol, ha az allam vagy a judikalura egyes kartelleket, merl 
erkolcstelen tartalmuak, ervenytelennek nyilvanit. 

Vegkovetkezteteskeppen oda julunk, hogy az allam es a judika- 
turaismerjenel mindennemu kartellszerzodest ervenyesnek, akarmino 
subjektiv czelzatokkal, avagy objekliv hatassal is birnak es veliik 
szemben a szerzodesekre fennallo altalanos intezkedeseket alkalmazza. 

A kartellszerzodestol valo visszalephetesi jogot ichiii epp oly 
kizartnak kell tekintenunk, mint b^rmely mas szerzodes eseleben 
es az ervenytelenseg eselei csakis ugyanazok legyenek a kartell- 
szerzcidesnel, mint egyeb szerzodeseknel. 



Digitized by 



Google 



298 



Kulon megvilagitAsra szorul azouban azon kerdes, el lehel-e 
fogadni a kenyszer es f^lelem kifogasat a kartellszerzodest megszego 
reszerol azokkal szemben, a kik a kartellszerzodesbol kifolyolag 
vele szemben jogokat akarnak ervenyesiteni. Ha egy kis vallalko- 
zot egy hatalmas kartell vagy trust azon fenyegelessel kenyszerit 
kotelekebe valo belepesre, hogy ellenkezo esetben kivetcles arsza- 
basokkal, boykottalassal fogjak lonkre tenni, ugy bizonyara igen 
kevesse lehet a szabadon megnyilatkozo akaratrol es a szerzodesi 
szabadsagrol beszelni. 

Altalanos maganjogi elvet k(^pez, hogy a jogellenes fenyegetes 
behatasa alatt letrejott szerzodesek semmisek. A kerdes nehezseget 
csak az k6pezi, vajjon az anyagl tonkrejutassal valo fenyegetes, 
avagy e czelra tett lepesek, inelyek a kartellel es trustokkel kap- 
csolatban gyakran jelennek ineg, jogellenes fenyegetest kepeznek-e 
a maganjog ertelineben. Ahhoz t. i,, hogy a kartell vagy trust 
underselling vagy boykottalas altal egy vallalkozot tonkretegyen, 
teljes joga van es igy kerdes, lehet-e az ezzel valo fenyegetes joi*- 
ellenes? Windscheid*) azt mondja, hogy nein szukseges a fenyege- 
tes jogtalansaga ( Unberechtigtheit der Drohung) onmagaban veve. 
Ha valaki mast olyan hatranynyal fenyeget, ugymond Windscheid, 
nielyet szabad alkalmazni, a fenycgeletlet neni kevesbbe fosztja 
meg akaratanak szabad elhatarozasatol, mint azt, a ki oly nialum- 
mal fenyeget mast, melyhez nincsen joga. Ehhez tartozik a nag\' 
vagyoni hatranynyal avagy a hitel megvonasaval valo fenyegetes is. 

Azonban nem az akaratszabadsag meg vagy meg nem lete a 
donto. A tarsadalom nem az akarat szabadsagan, hanem az aka- 
rat determinallsagan epi'il fel. Egesz gazdasagi eletunk abban all, 
hogy a divergens akaratokat egy bizonyos modon szervezzuk es 
reajuk hatunk. Erre csak fenyegetcssel vagyunk kepesek (pld., hogy 
elveszti allasat, ha nem dolgozik, beperlem, ha nem fizel stb.) 
melyek egyediili sanktioit kepezik annak, hogy kiki abban az 
iranyban fog mukodni, mely a mi es veliink az ossztarsadaloni 
erdekeinek megfelel. A torveny azonban kiemel nehany eszkozl, 
melyekkel masok akaratara hatnunk nem szabad 6s ezeket a jog- 
ellenes fenyegetes fogalma ala hozza. 

Ellenben igen fontos az, a mit Windscheid jelentekeny va- 

') Lchrbuch des Pandektcnrechtes. 1900. I. 356. lap. G.jcgyz. 



Digitized by 



Google 



29J> 



gyoni halranynyal vagy a hitel megvonSs^val jaro fenyegelesrol 
mond, a nielyet sziuten jogellenesnek tart es ez megegyezik azzal» 
a mit Dernburg^) allit, a ki szerint jogellenes azon koveteles, a 
melj' altalaban veve a jo erkolcsokbe utkozik. Az pedig k^tsegtele- 
nul erkolcstelen szerzodes, a midon egy vagy tobb szemely egy 
masik szemelyt az egyes ember erejen tul meno hatalmi kenyszer 
befolyasa alatt oly szerzodes megkotesere kenyszerit, melyrol a 
gyengebb fel eleve tudla, bogy gazdasagi erdekeivel nyilvaii ellen- 
kezik. Nein arrol van lehat szo, bogy a gyengebb fcl eselleg egy 
masnemu szerzodest kotott vohia, hanem arrol, bogy semmi- 
nemu ilyen szerzodest nem kotott volna, ba nincsen ilyen kenyszer 
behatasa alatt. Egy kartell vagy trust, mely niagaban foglalja egy 
eg^sz birodalom osszes vallalkozoil, egy kis Vc^llalkozoval szemben 
valosagos vis major, mar pedig vis major bebalasa alatt senki 
sincsen kotelezve egy szerzodes betartasara meg abban az esetben 
se, ha masnak abbol kara van. A modern torvenyhozasok es a 
modern jogtudomany*-) azon allasponton van, hogy a fenyegetes 
abban az esetben is alapos, ha az illeto vagyonaban kozvetleniil 
es jelent(5kenyen veszelyeztetve van. mar pedig az ketseglelen, hogy 
egy hatalmas kartell vagy trust rovid ido alatt kepes egy kis val- 
lalatot, egy vallalkozo hosszu eves munkassaganak faradsagos gyu- 
molcset, tonkre tenni. Megkivanlalik azonban, hogy az illeto vallal- 
kozora nezve a kartellbe valo belepes karosodassal jart legyen. 
Ha ezen korulmenyek fcnforognak, akkor az illeto vallalkozo kar- 
tellszerzodes be nem tartasa eseten az ellene fellepo karlellnek 
nieltan vetheti ellen, hogy jogellenes fenyegetes behatasa alatt ko- 
tolte a szerzodest, mely ennek kovetkezteben semmis. 

De vannak a visszalephelesi jognak mas eselei is. Mi tortenik 
t. i., ha a tagok egyike szerzodesbeli kotelezeltsegeinek eleget nem 
tesz avagy a kartellt kijatssza? Ha a kartell maganjogi tarsasag, 
kozkereseti vagy beteli tarsasag, alkalmi egyesules alakjaban jott 
letre, akkor a kerdes nem oly nehez, mert ebben az esetben azon alta- 
lanos szabaly nyer alkalmazast, miszerint barmely lag kovetelheti 
a tarsasag feloszlatasat, ha valamely tars a tarsasagi viszonybol 
eredo valamely lenyeges kotelezettseget megszegte. A lenye- 

1) L. Das burgerliche Recht. I. kotet, 443. 1. 

2) L. ezek felsoroldsat a magyar altaMnos polgari t6rv6nyk6nyv 
tervezet^nek indokol^s^ban ; III. kotet, 146 1. 



Digitized by 



Google 



300 



ges kotelezettsegek megszegese koze pedig tartozik az, ha vala- 
mely tag a kartellt kij&lsza, mert hisz ^pen a kartell fentartasa 
kepezi a tarsasag foczelj^t, mely ily korulm^nyek kovetkezteben 
lehetetlenul. Ugyancsak meg van adva a visszalephet&i jog, ha a 
tarsasag czelja az Altai lehetetlenul, hogy pi. kivul alio gyarak 
reszerol nagy verseny keletkezik, mi csak a tagok jelentekeny hat- 
ranya mellelt leszi lehetove a tarsasagi szerzodes tovabbi fenalla- 
sAt^) Tenykerdes lesz azutan, vajjon a verseny tenyleg oly nag\' 
volt-e, hogy ennek kovetkezteben a tarsasag czelja nem volt'elerheto. 

Nehezebb a kerdes, felteve, hogy a nagy szorgossaggal ki- 
dolgozott kartellszerzodesek ez esetre rendelkezest nem tartalinaz- 
nak, ha nem tarsasaggal allunk szemben, hanem csupAn egy 
szerzodes all fenn, mely a tagok jogait & kotelezettsegeit szaba- 
lyozza. Valamely tagnak szerzodesszegese meg onraagaban veve 
nem menti fel a tobbi tagot kotelezettsegeiknek teljesitese alol, 
mert hisz minden egyes tag minden mas taggal szemben kotelezve 
van es a tagok kotelezeltsegeik teljesitese alol legfeljebb a szerzo- 
dest megszegovel szemben szabadulnak. 

Azonban az ilyen szerzodesek tiilnyomolag a kereskedelmi 
jog megbiralasa ala esnek, a kereskedelmi jogban pedig alapveto 
jogszabalyt kepez, hogy nem annyira a szerzodes szoszerinti tar- 
talma, mint ink^bb a felek szerzodesi akarata iranyado. Mar pedig 
minden kartellszerzodes elofeltetele, hogy egy bizonyos piaczon 
szamba joheto legelso czegek a kartell tagjai legyenek es csakis 
ezen elofeltetel eseleben kotelezik magukat a tobbi felek is, mert 
kiilonben a szerzodes megkotese czel nelkuli, a kartell fentartasa 
lehetetlen leven. Ez oly altalanos jelenseg, hogy a kartellszerzodes 
csakis akkor iratik ala, ha mindazon czegek alairtak, melyek be- 
lepeset kivanatosnak tartottak es szamos szerzod&ben felbonto fel- 
tetelkent szerepel egy uj, nagyobb verseny vallalat keletkezese. Ha 
mar most ezen elofeltetel elesik, akkor megszunik a szerzodes 
halalya is, mert a felek csak addig akarhattak a szerzodes fentar- 
tasat, a meddig az alairo czegek a kartellt tamogatjak. Az itt em- 
litett okokbol jol kell megkulonboztetni, vajjon nagy avagy kis 
czdg lett-e szerzodesszego. Valamely kis czegnek a kartellhez valo 
csatlakozasa nem kepezven a szerzodes sine qua non-jat, egy kis 

1) Ilyen iranyu judikaturdt folytatnak a nemet biros^gok es a bi- 
rodalmi t5rv6nysz6k, 1. Rundslcin i. m. 72. 1. 



Digitized by 



Google 



301 

czeg szerzodessszegese meg onmagaban veve nein adhat okot a 
szerzodistol valo vkszalepesre. 

A kartell-szerzodesek inikenti interpretatiojara es a tagok 
egymaskozti viszony&nak megvilagitasa szenipontjabol igen sok tanul- 
sagot lehet levonni a budapesti aru- 6s erteklozsde valasztott biro- 
sag^nak ket iteletebol. Az egyik, a 142/902. sz. a. tozsdebirosagi eset, 
tenyallasa abban foglalhato ossze, hogy a nagyobb budapesti tegla- 
g^'arak kontingentalasi es elarusitasi kartellt kotottek, iii^g pedig 
azon form^ban, hogy a ))K6z6nseges tomor fali tegJakat anisilo resz- 
v6nyt4rsasag«-gal, mely a karteirelarusito hivatalakep szerepelt,egyenl6 
tartalmu szerzodeseket kotottek, mely szerzodesekben az egesz szam- 
szeruleg megallapitott termelvenyt az egyes gyarak az el^rusito 
reszvenytarsasagnak eladtak. Ezen egyezineny 1900. februar 3-an 
kelt. A szerzodes 13. pontja ertelmeben a teglagyarak koteleztek 
magukat, hogy a kotlevel kelte elott fali tegla szallitasara nezve vallalt, 
az 1900., 1901. vagy tovabbi evekben tenyleges szallitasra kerulo 
osszes kotesek lebonyolitasat az elarusito reszvenytarsasagnak bejelen- 
tendo feltetelek respektalasa mellett szinten ez utobbira bizzak azzal, 
hogy ezen kot&ekbol sz^rmazo tegla-mennyisegek az 1900., eset- 
leg 1901. vagy tovabbi evekben az evi kontingensbe beszamitandok 
lesznek. Az elarusito reszvenytarsasag ettol elteroleg az osszes szerzo- 
dokkel, az Istvan teglagyar kivetel^vel, azon megegyezesre jutott, 
hogy a teglagyarak altal ezen utobbi kotesekbol szarmazo 1900. 
vegeig szallitott leglamennyisegek az 1900. evi kontingenst nieg- 
halado tobblete az 1900. evet koveto esztendok kontingensebe be- 
szaniitva nem lesz. Az 1901. evi tobblet-szallitas pedig egyharmad resz- 
ben 1902., egyharmad r&zben 1903., egyharmad reszben 1904-ikevbe 
lesz beszamitando. Az Istvan teglagyar ezen modositashoz hozza nem 
jarult, ennek daczara az elarusito reszvenytansasag ezt 1901. januar 
1-en eletbe leptette. Erre az Istvan teglagyar jogviszony nem lele- 
zes^nek megallapitasa irant pert inditott, osszes ezen szeraodesszeges- 
bol eredo karanak ervenycsiteset pedig kiilon perutra tartotta fel. 
A tozsdebirosag felperes keresetenek helyt adott. ))Mert mint ezt 
alperes is a targyalas soran elismerte, alperes nemcsak felperessel, 
hanem tobb mas teglagyarral kotott hasonlo tartalmu szerzodeseket, 
minek cz6lja az volt, hogy az eladasra kerulo teglamennyis^g fel- 
osztasa aranylagosan es bizonyos szabalyok szerint torlenjek, vagyis 



Digitized by 



Google 



302 

inindezen szerzodesek es igy slz A) alatti is lenyegileg osszesegukbeu 
egy kartell-szerzodest kepeznek. Ketsegleleii tehat, hogy a kartellnek 
a felek altal szandekolt modozatok melletti fennallasa az A) alatti 
adas-vevesi szerzodesnek l^nyeges el6felt6telet kepezi, alperes tehat, 
mint a kartellre l^pett tarsasagok ugyvivoje, az osszes gyarakkal 
szemben egyontetii eljarast tartozik kovetiii es nines jogositva az 
egyes kartelltagokkal kotott szeizodesek megvaltoztatasara, inert ez 
altal uj allapotot teremt, elterot attol, a melyre valo tekintettel a 
gyarak — felperes is — a kartellbe bel^ptek. Nem teheti ennelfogva 
niagaeva a birosag alperes azon 6rveleset, hogy a mennyiben 6 fel- 
peressel szemben az A) alatti szerzodest valtozatlanul fentartja, ugy 
felperesnek ahhoz, hogy a mas gyarakkal kotott szerzodeseket modo- 
sitja-e vagy sem, koze nincsen.(( A 13. §-nak alperes altal tortent 
onkenyszeru modositasanak kovetkezm^nye t. i. az volt, ))hogy fel- 
peresi teglagyar meg 1901-ben sem szallithatja le azon teglaraennyi- 
seget, mely a szuks^glet folytan 6 rea jutott volna az esetben, ha 
— mint ez a kartell-szerzodes megkotesekor eredetileg kontemplalva 
volt — a regi kotesek tulajdonosai terhere a regi kotesek alapjaii 
szallitott leglamennyiseg is mar 1901-ben betudatnak. Nyilvanvalo 
tehat, hogy ezen modositas felperes erdekeit es szerzett jogait serti.a 
Ezen itelet elvi jelentosege abban rejlik, hogj^ daczara annak, hogj' 
a budapesti teglagyarak, bar egyenlo tartalmu szerzodeseket, de 
kulon-kulon kotottek egy altaluk letesitett reszvenytarsasaggal, ez 
utobbi nines jogositva ezen szerzodesek egyiket sem, meg a masik 
szer/odo fel beleegyezesevel sem megvaltoztatni, mert ez lermesze- 
tesen a tobbiek erdekeit serti es igy barmelyik jogositva van a szer- 
zodestol visszalepni, bar vele szemben a szerzodes betarlatott. A szer- 
zodesnek t. i. elofeltetele volt a tobbi vallalkozokkal egyenlo tartalmu 
szerzodesek kotese es megtartasa. 

A kartell-szerzodesek kerdese m^g egy masik esetben is foglal- 
koztatta a tozsdei valasztott birosagot. 1905. oktober folyaman a »GY6ri 
szeszgyar es finomito reszvenytarsasagw Leipziger Vilmos es tsai ellen 
keresetet nyujtott be a tozsdebirosaghoz, melyben a szeszkarlell 
tagjai kozott letesitett kartellszerzodes ervenyteleniteset k^relmezi. 
A keresetet arra alapitja, hogy a kartell legutolso ulesen az art ille- 
toleg megegyezesre jutni nem sikerult. Az egyezmenyek e^'telmebeii 
t. i. az arak meghatarozasa eg>'szeru szotobbseg utjan tortenik. 
A kartell legutolso ulesen mar most az elnok azon kerdesere, emel- 



Digitized by 



Google 



303 



lessenek-e az arak, a tobbseg neminel felelt. Azon kerdesre, marad- 
janak-e valtozatlanok az ^rak, a tobbseg netnmel felelt. V^gre azon 
kerdesre, szallittassanak-e le az arak, a tobbseg ismet nemmel felelt 
es igy az arban megallapodni nem sikerult. Felperes mar most utal 
arra, hogy a kartell legfobb czelja az arak megallapitasa, ez pedig 
nem sikerult es igy azon czel megvalositasa, melyert a szerzodes 
kottetett, lehetetlenne vail, miert is keri a szerzodfe ervenyteleniteset. 

Ezen iigy megvilagitasahoz tartozik, hogy a kartell ervenyes- 
sege 1907. aug. 31-ig terjedo idore allapittatott meg, az azonban 
mar 1905. augusztus 31-en is felbonthato, ha az egyezm^nyben 
kepviselt torzskontingensek legalabb haromnegyed resze legkesobb 
1905. januar 1-ig a felosztast kivanja. Ugy l^tszik a tagok t5bb- 
sege kivanla is a felbont&st 1905. augusztus 31-re, nem leven 
azonban meg a szuksegelt 75%, a felbontas a kisebbs^g ellentall^- 
sail megtort. Ezen tobbseg a kartellbol ily modon szabadulni nem 
tudvan, azon modot alkalmazta, hogy az armegallapitast lehetet- 
lenne tette. A szerzodes ilyeten kijatszasat semminemu szerzodesi 
hatarozmanynyal megakadaiyozni nem lehetelt volna. Mert tegyiik 
fel, hogy az elnoklo nem ugy tette volna fel a kerdest, mikent a 
keresetbol kitunik, hanem ugy, hogy mindenki szavazzon tetszes 
szerinti arra, ebben az esetben is a tobbseg ugy szavazott volna, 
hogy semminemu Arat sem akar meghatarozni, az elnoknek pedig 
nincsen egyeb joga, mint a tobbseg akaratat kihirdetni. De felteve, 
hogy az egyezmenyekben oly rendelkezes tartalmaztatnek, hogy az 
ilynemu szavazatok figyelembe nem vetetnek, akkor is konnyeu 
meghiusithato az armegallapitas az altal, hogy a tobbseg egyszeri'ien 
meg a versenyaraknal is alacsonyabb arakat allapit meg. Ha a 
szesz mai ara hi. 45 korona es a tobbseg ugy szavaz, hogy az 
arak 25 koronaban allapitandok meg, akkor az arak ep oly ke- 
vesse vannak megallapitva, mintha egyaltalan megallapodas nem 
jott volna letre, minthogy az sehol es semmi egyezmenyben nem 
tiltatik meg es nem is tilthato meg, hogy az egyezmenyi araknal 
dragabb aron barki is el ne adhasson. Az altal, hogy az ar 25 
koronaban allapittatik meg, tulajdonkepen semminemu ar sines 
meghatarozva, mert hisz a leghevesebb versenyaraknal sem sulyedt 
a szesz ara az utolso 10 evben 36 korona ala. 

Ezekbol azon tanulsag vonhato le, hogy a tobbsegnek egy 
kartell kebelen belul sokszor sikeriilhet a karlellt lehetetlenne lenni. 



Digitized by 



Google 



304 



habar nem is kepezi azon szazalekszerii tobbsegel, iiiely a karlell 
idokozi felmondasahoz szuksegeltetik. 

Masreszt arra kell gondolni, bogy az armegallapitas nein ke- 
pezi a szerzodesnek egyeduli es sokszor nem is legfontosabb poiit- 
j^t. Ha az armegallapitas lehetellenult is. meg mindig ervenybeu 
maradhatnak igen fontos hatarozmanyok, igy az eladasi felldteiek. 
rayonirozasok, koiitingentSlasok, kulfoldi eladasok szabalyozasa, kizii- 
rolag bizonyos typusok termelesenek kotelezeltsege stb., melyek 
sokszor sokkal fontosabbak, mint az armegallapitas. Ezert cgy 
olyan keresetet, mely azon az alapon perel, bogy a szerzodesi czel 
elerese az armegallapitas meghiusulasa mialt lehetetlenult, meltan 
lehet ily esetekben elutasitani azon indokolassal, bogy erintellenul 
maradtak ^s tovSbb is teljes matarialis hatalylyal birnak a szerzo- 
des egyeb pontjai es ezeket is ervenytelenlleni azert, mert nem sike- 
rult az egyezmenyi pontok egyiket megvalosilani, senimikep sem volna 
helyen. Kulonosen nem pedig akkor, ha epen azok perelnek erveny- 
telenitesre, kik az armcg^llapilast rosszbiszemuleg tettek lebetetlenne 

Vajjon a reszvenytarsasag rendes iizleti kor^n kivul avagy belul 
esik-e a mai erteleniben velt kartellszerzodcsck megkotese? Van-c 
az igazgatosagnak joga kartellszerzodcsck megkotesere, ha az alap- 
szabilyok erre vonatkozolag semmineniu rendelkezest nem tarlal- 
maznak? Oly kartellek megkotese, melyeknek czelja csupan az 
eladasi feltetelek es az arak meghatarozasa kelsegkiviil az igazgato- 
sag hataskorehez tarlozik, mert bisz ezek a mindennapi uzletnienel 
kiegeszito reszei, melyeket meg a legszigorubb tarsulati jog sem 
akarhat az igazgatosag hataskorcbol kivonni. Az eladando aruk 
aranak meghatarozasa es az eladasi feltetelek esetleg a legkozelebbi 
evben lermelendo mennN'iseg meghatarozasa ketsegkivul az igazga- 
tosag hataskorehez tartozik es ha a kartellszerzodes csupan ezl 
cz(^Iozza, nines ok az igazgatosag jogkoret megszukiteni. De vajjon 
a rendes iizleti koron belul van-e pi. egy kontingentalasi karlell 
megkotese, mely 10 evre fix mennyisegben szabja meg egy tarsu- 
lat lermelesetV Olvasni lehetett, bogy egyes nemet reszvenytarsasa- 
gok a rajna-westfaliai szensyndikatusba vagy a Stablwerksver- 
bandba valo belepes kerdeset eppen, mert az igazgatosag a kartell 
altal felajanlott kontingenst keveselte, a kozgyulfe ele vitte es a 
kozgy files szinten a belepes ellen dontott ; nalunk azonban a keres- 
kedelmi gyakorlat szerint ezt az igazgatosag sajat hatSskoreben in- 



Digitized by 



Google 



305 

tezi eh Kereskedelmi jogunkbol azonban inkabb az magyar&zhato 
ki, hogy ily nagymervu es evekre kinieno inegkotese a tarsulat 
egesz uzletmeneleQek olyan nagyfonlossagu kerdes, niely a rendes 
uzleti kort messze felulmulja. Ezen iranyzatot kell partolni azerl 
is, inert ma, midon egyes t&rsulatok igazgatoi sok mas tarsulat 
igazgatosagaban iilnek, ilyen nagy hordereju szerzodesek megkot^se 
alkalmaval nem mindig az illeto tarsulat erdekei lesznek iranyadok 
es ez esetleg a reszvenyesek siilyos megkarositasahoz vezethet. E mel- 
lett szol, hogy hisz egy kartellszerzodes megkotese nem tartozik 
azon iigyletek koze, melyek gyors elliatarozast, avagy a pillanat- 
nyi helyzetek kihasznalasat koveteli meg, hanem hosszu targyalasok 
elozik meg, melyek folyaman a kozgyules is megnyilatkozhalik. A 
kozgyules ugyan tiilnyomolag az igazgatosag elolerjesztesehez fogja 
niagat tarlani, mert hisz az egyes reszvenyesnek tavolrol sines 
azon attekintese a piacz felett, mint az igazgatosagnak, azonban a 
reszvenyesek rosszhiszemii nicglvarosilasanak ily modon megis ele- 
jet lehet venni. Termeszetes, iiogy az i^:^azgat6sagnak kozgyulesi 
niegbizas nelkiil kotott kartellszerzodese altal a tarsasag harmadik 
szeni^lyek ir^nyaban kotelezve lesz, minthogy ilynemu szerzodesek 
megkotese nines kozgyules torvenyes hataskorebe utasitva, de a 
tarsasagnak joga van kozgyulesi hatarozat alapjan az igazgatosagot 
felelossegre vonni, mert megbizasanak halarait tiillepte. 

Klein^) fontosabb hatarozatokhoz es kiilonosen azon halaro- 
zatokhoz, melyeknek felvetele a kartelljegyzekbe az eddigi javasla- 
tokban kivanatosnak jeleztetelt, a tagok egyhangu hozzajarulasat 
kivanna meg, ugy hogy ha valamely tagra nezve az illeto hataro- 
zat feszelyezo volna, szabadon visszalephetne. Azon hatarozalokra 
nezve azonban, melyek a kartelljegyzekben a tagok egymasliozi 
viszonyat, a kartell szervezetet, a konlingens mikenti felosztasat stb. 
sziib^Iyozzak, ezt kimondani felesleges volna, mert hisz niindezek 
a kartell letrejovetelekor allapittatnak meg, a mikor meg mindenki 
szabadon rendelkezhetik onmaga felett es amugy is egyhangusag 
koveteltetik meg. A kesobbi, a kartell fennallasa alatt hozott bar- 
nVily fontos hatarozatra vonatkozolag pedig ezt alig lehet bchozni, mert 
hisz ez egyertelmii volna azzal, hogy barmely tag, ha a kartellben 
egy kisse feszelyezve erzi magat, annak urugye alatt, hogy valamely 

1) Verhandlungen 1903. III., 313. 1. 

[)r, N6das : A kartellck ^s trustOk k^rdfise. 20 



Digitized by 



Google 



306 



hatarozat erdekeinek nem felel meg, a kartellbol kilephetne. Egy- 
hangusagot egy oly divergalo erdekekbol alio gyulekezetben amugy 
sem lehetne soha letrehozni es igy a kartell allandoan a legnagyobb 
bizonytalansagnak volna kiteve. 

Minthogy a kartell-szerzodesek gyakran viselik magukon a 
k^nyszer von&sait es a kisebb czegek a hatalmasabb czegek reszerol 
jovo elnyomatasnak konnyen ki lehetnek teve, de azert is, mert 
hiszen a kartell-szerzodesek nem egyes forgalmi ugyleteket szaba- 
lyoznak es nem csupan a tagok egymaskozti viszonya var eldon- 
tesre, hanem az egesz kozgazdasagot igen kozelrol erdeklo kerdesek, 
torvenyileg kellene kizarni kartell-iigyekben a v&lasztott birosagi szer- 
z6d6s ervenyet. 

XXII. 

A Jcartellek cs tritstok jogviszomja harmadilc szemeUjekhez. 

Sem a kartellek buntetojogi eltiltasa, sem a maganjogi erveny- 
telenseg nem alkalmas a verseny ujabb felidez6sere, mert ezek altal 
a kartellek es trustok fennallasukban tenyleg nincsenek veszelyez- 
tetve es a monopoliumokat nem szuntetik meg. Lehet-e azonban 
talan olyan rendszabalyokat alkalmazni, a melyek lehetove teszlk, 
legalabb ujabb versenynek a keletkezeset, avagy a lelezo verseny 
eroszakos elnyomat^sanak megakad&lyozasat. Nem arrol van tehat 
szo, hogy a kartellek tagjai kozott eroszakkal verseny ebresztessek, 
hanem arrol, hogy a kartelleken ^s trustokon kivul alio harmadik 
szemelynek lehetove t^tessek a vis majorkepen fellepo kartellek es 
trustok tulhatalmaval szemben tovabbra is fennallani. 

Nemelyek^) a tiszless^gtelen verseny ejleneben eddig hasznalt 
rendszab^lyoknak a kartellekre es trustdkre valo kiterjeszt6set ajanl- 
jak. A tisztessegtelen versenynyel foglalkoz6 franczia es nemet tor- 
venyek csak arrol szolanak, ha valaki masnak vevoit akir sajal, 
akar masnak iizletet illetoleg csalard 2n6don tevedesbe ejti, uzleti 
titkokat elarulja, vagy csalard modon tudomasarajutott uzleti litkokat 
ertekesit, hamis vagy tiltott mennyiseg- es minoseg-jelzeseket hasznal. 
A tisztessegtelen verseny legfontosabb jellemvonasa tehat a csalard- 
sag ^s azert e torvenyek a buntetojog rendszerevel szoros kapcso- 

1) Igy Meszl6nyi 6s Baunigarlen I Akad6miai firtesilo 1905. okto- 
ber, 496. 1. 



Digitized by 



Google 



HOT 

latban allauak. A csalardsag azonban a kartellek es trustok politi- 
kajanal egyaltalaban nem jatszik szerepet, minthogy aina nagy gaz- 
dasagi folenynel fogva, nielylyel a kartellek is trustok birnak, sikerek 
elerese czeljabol csal^rdsagra nem szonilnak. 

A kartelleket es trustdket tisztess^gtelen versenynyel vadolni 
nem lehet, hanem igenis lehet vadolni a fojtogato verseny kulon- 
bozo nemeivel. A kartellek es trustok az 6 tulhatalmuknal fogva 
egyes vallalkozokkal szemben gyakran az o uzletuket vesz^lyezteto, 
vagy vevoit elidegenito oly magatarlast tanusitanak, a melyet a gaz- 
dasagi helyzet egyaltalaban nem indokol, igy tobbek kozott ugyan- 
akkor, a midon az orszag legnagyobb resz^ben dus nyeresegekkel 
jaro monopol-arakat szabnak, egy kicsiny rayonban melyen az elo- 
allitasi kdlts^eken alul adnak el, hogy az azon rayonban dolgozo 
vallalkozot tonkre tegyek. Az alacsony arszab&s mindenesetre nagy 
elony a fogyasztokra n&ve, azonban a kartelleket es trustoket azon 
alternativa ele kell allitani, hogy vagy az egesz orszagban tartsanak 
alacsony arakat, vagy pedig tartsanak mindenutt niagas ^rakat es 
igy tegyek lehetove a versenyt. 

Egyesek a fojtogato verseny ezen neme ellen^) azt ajanljAk,^) 
hogy az igy meglaniadott vallalkozonak jogot kell adni a teljes kar- 
teritesre es az 1904-iki magyar kartell-torvenytervezet 13. §-a azt 
mondja : 

)>Karteritesi kotelezettseg all be, ha: 

a) a kartell-felek egyes esetekben valamely forgalmi czikk 
arat az arak kepezodesere kihato egyeb rendkivuli korulmenyek 
hianyabau egyes versenyzok versenyenek kirekesztesere alkalmas 
modon annyira leszaliitjak, hogy a verseny a kozonsegesen szoka- 
sos haszon mellett lehetetlenn^ valik; 

6) a kartell-felek az altaluk termelt es tovabbi feldolgozasra 
vagy elarusitasra szant aru szallitasat egyes fellel szemben, ennek 
vagyoni megrontasara alkalmas modon csak tetemesen felemelt arak 
mellett teljesitik, vagy eppen megtagadjak; 

c) a kartell-felek a feldolgozasra szant iruk bevisarlisat egyes 
fellel szemben ennek vagyoni megrontasara alkalmas modon csak 
tetemesen leszallitott arban teljesitik, vagy ^ppen megtagadjak.« 



1) U. n. underselling. 

2) Igy pi. Rdtli Zoltin i. m. 70. lap. 

20* 



Digitized by 



Google 



308 

A tervezetnek a) pontja egeszen elleveszti hatasat, inert hiszen 
nem lehet a cz61 az, miszerint megakadalyoztassek, hogy az egesz 
orszagban alacsony arszabasok tartassanak ; ez t. i. a legnagyobb 
elony az egesz kozgazdas^gra nezve, barha a ma alacsony arak 
mellett neh^ny vallalkozo fennallani nem is kepes. Baj csak akkor 
van, ha a kartell egy kis rayonban tart sajat eloallitasi koltsegein 
aluli Srakat, avagy egy bizonyos teruletet, a mely egy outsider ter- 
meszetes fogyaszt^si teruletet kepezi, szabad versenyzesi lerulelnek 
nyilvanit es kiveteles ^rszabasokat alkalmaz, mialatt az orszag 
tobbi reszeiben magas monopolarakat tart. A 13. §. a) pontjabol 
nyilvan kimaradt az, a mi a 12. §. a) pontjaban ki van emelve,^ 
t. i. kiveteles, a forgalmi araktol feltunoen kiilonbozo arak alkal> 
mazasa, mint az esetleges k^rteritesi kotelezettseg alapja. E mellett 
egeszen hatarozatlan ama kitetel: ))Egyes versenyzok versenyenek 
kirekesztesere alkalmas modon annyira leszalUtjak, hogy a verseny 
a kozonseges szokasos haszon mellett lehetetlenne valik.a Milyen elo- 
allitasi kdltsegek legyenek ez esetben iranyadok? Lehetseges, hogy 
az u. n. alacsony arak mellett egy nagy vallalat busas nyeresdgekre 
tesz szert, mialatt egy kis vallalat tonkre megy. Ez kulonben is 
involvalna bizonyos tekintetben az allam vagy a biros&gok armeg- 
illapitasi jogat es ha'ez egyaltalaban udvos, ugy bizonyara csak 
a maximalarak megallapitasa szempontjabol. De a kaiiellek es trus- 
tok korszakaban arra, hogy az egesz orszagra kiterjedoleg az allam 
minimal-arakat allapilson meg, az allam aligha fog vallalkozni. 

A b) es c) pont alapeszmeje igen helyes, azonban valamint 
az a) pontnal, ugy itt is az ajanlott remedium, t. i. a karteritesi 
kotelezettseg, teljesen alkalmatlan eszkoz a szandekolt hatasok eleresere. 
Azon korulmeny, hogy ezen rendszabalyok konnyen voln^nak kijatsz- 
hatok mindennemu kedvezmenyek nyujlasa, titkos szamlazas utjan es 
eppen az illeto rayon fogyasztoi mutatnanak a legkevesebb kedvet a 
dolognak a nyilvanossag ele hozatalara, nem kepezne olyan nehezseget, 
melyet legyozni nem lehetne. A legnagyobb akadaly &pp az, a 
melylyel a tervezet, ugy latszik, nem szamol, hogy t. i. mikor adas- 

1) A 12. §. a) pontja szerint niegtdmadhato a kartellszerz6d6s, ha: 
«oly kikot^s foglaitatik benne, a melylyel a kartellfelek m^s, a kartell- 
szerzodesben r6szt nem velt feleknek a versenybol vaI6 kirekeszt6s6re 
alkalmas m6don, kiv6teles, a forgalmi arakt6l feltunoen kGl6nb6zo arak 
alkalmaz^sdt, vagy aruk szjillitjisdnak megtagad^sat allapiljdk meg.-" 



Digitized by 



Google 



309 



sek kdrterites? Akkor, ha a kartellnek sikeriil egy vevot elhoditaiii, 
^vagy akkor, ha a vallalat tonkre megy? Az elsorol szo alig lehet, 
inert hisz ez azt jelentene,hogy az allamegy-egy vallalkozonakgarantalja 
vevoil & kulomben is, hogyan fog lehetni bebizonyitani, hogy ezert es 
neni masert ment el a vevo ? j&s viszont a versenyvallalatnak bun- 
tetlenul szabad-e elhoditania a kartell vev6it? Ha pedig csak a villa- 
lat tonkre menetelevel allana elo a k^rleritesi igeny, akkor neh^z 
Yolna eldonteni, vajjon az alacsony arszabas, avagy pedig a szak- 
szeruilen vezeles kovetkezteben inent-e tonkre? 6s hany vallalat 
menne szives ordmest onmagatol tonkre, csakhogy karterit^sre le- 
gyen joga? De ha ezt sikerulne is megallapitani, a karteritesi osz- 
szeg, mint minden karlerites, meglehetos alacsonyan volna csak 
megallapithato; ezt az arat pedig egy trust vagy kartell mindig kesz 
fizetni, hogy egy vei-senylarslol megszabaduljon. Hisz mindennapos, 
hogy trustok vagy kartellek kozosen atvesznek egy vallalatot es 
azutan besziintetik, Ez inkabb vezetne a verseny csokkentesehez, 
mint felebreszlesehez. 

A b) es c) pontban foglalt czelzatok kozel jarnak a vasutak- 
nal jelenleg mar torvenyileg is kotelezo szerzodeskotesi kenyszerhez^) 
es ha a tervezet ezen czelzatot keresztul is vinne, ugy ez ellen 
semmi kifogast sem lehetne emelni, mert mik^nt latni fogjuk, ez 
egyike a leghatalyosabb kartell- es trustpolitikai rendszab^lyoknak. 
Am a tervezet-) csak karteritesi kotelezetlseget allapit meg es niint- 
hogy a szerzodeskotesi kcnyszer nem all fenn, a kartell a kereset- 
tel szemben joggal fog arra hivatkozhatni, hogy hiszen felperes 
aruit masutt, pi. a kulfoldon is vasarolhatta volna, avagy adhatta 
volna el. Ha mar mostan az elado vagy , vevo ezt tenyleg ugyan- 
olyan vagy meg elonyosebb feltetelek mellett teheli, mint a 
kartellnel, ez utobbinak megvaltoztatott, vele szemben felemelt vagy 
leszallitott arszabasait veve alapul, ugy ezt mindenesetre tenni fogja ; 
ha nem teszi, hanem a vele szemben alkalmazolt kiveteles arszabast 
elfogadja, ugy ez eppen bizonyitek a mellett, hogy aruit mSsutt 
jobban ert^kesiteni nem tudta es igy meg orulhet, hogy aruit a kar- 
tellnek eladhatta. A b) es c) pont kulonben azt is involvalna, hogy 



1) Kontrahirungszwang. 

2) Birdlatunk neracsak a tervezet ellen iranyul, hanem egy^ltala- 
ban ezen fellogas ellen, melynek az irodalomban lobb k6pvisel6je van. 



Digitized by 



Google 



810 



a kartell vegtelen mennyisegeket kenytelen v^saroliii, avagy dadoi^ 
a mikor mar iruk feletl nem is rendelkezik. Az is kozismert tenv, 
hogy a v&llalkozok folosleges mennyis^ektol gyakran kiv^teles ar- 
szab^sok mellett igyekeznek szabadulni es hogyha a vallalkozok a 
termeleshez szuksegelt mennyisegek felelt m^r rendelkeznek, akkor 
csak sokkal alacsonyabb ^rak mellett hajlandok vasarolni. Eire 
vonatkozolag azonban a 13. § semminemii elhatarolSst nem tartal- 
maz, de nem is tartalmazhat, mert hogy egy-egy vallalkozonak 
raennyi arura van szuksege es ez^rt niennyit hajlando adni. azl 6 
maga ludja legjobban. Egesz mas volna, ha a szerzodeskdlesi keny- 
szer behozatala czeloztatik, ezt azonban a lervezet nem vetle fel. 

Sokkal egyszerubb volna a karteritesi kotelezettseg helyelt a 
kartelleket es trusloket arra kenyszeriteni, hogy mindenki resz^re 
a ))first come, first servedw elvenek alkalmazasaval egy bizonyos 
idoben egyenlo arakat szabjon az egesz fogyasztasi teruleten. Konnyu 
volna epp ugy, mint a hogy a vasutaknal, postanal es lavironal 
teszik, idoroWdore az arak kozzetetelet elrendelni es valamint ezen 
intezmenyekn^l a tarifak kozzetetele ma mar az egesz vilagon kote- 
lezo, a titkos refaktiak tilosak, szamos orszagban az egyszer kozze- 
tett tarifat legalabb egy bizonyos ideig fenn kell tartani es tilos 
valamely kozelebbi Mlomasra magasabb tarifakat megallapitani, mint 
egy tavolabb fekvo allomasra es mindezek megtart^sa felett allami 
kozegek orkodnek, ugy a vezeto iparagakban, az ^Uam az arak 
kozzet^telenek es az egesz fogyasztasi teruleten abban az idopontban 
egyenlo arszabas fentart^sanak kotelezetlseget igen konnycn behoz- 
hatna. Igen konnyu volna felvenni az erre czelzo rendelkezesekbe 
azt, hogy a kereskedelmi miniszter figyelmet erdemlo esetekben^) 
megengedheti egy bizonyos teruletre n&ve az ettol valo elterest. 

Milyen sanktioval lassuk el ezen tilalom athagasat? Maga- 
sabb arak szamitasa eseten, tekintve az arak kozzetetelet, konnyu 
volna karterit^st kerni es annak m^rvet megaUapilani. Bar ez is 
igen fontos, foleg a tovabbfeldolgozok versenyenek egyenlositese 
szempontjabol, de ugyanolyan fontos, hogy a kozzelettnel alacso- 
nyabb arak ne szamittassanak bizonyos teruleten es igy az illeto 
teruleten a versenyt ne tegyek lehetetlenne. Ez utobbi esetben pedig 
a karteritesi kereset szinten nem jarna oly nagy neh^zsegekkel 

') PI. kuIfOldi verscny elleiisulyozi\sa cz^Ijab61. 



Digitized by 



Google 



311 



mint a Mandel-fele lervezet szerint, masreszt lehetove van teve 
az allamnak gyors kozbel^pese is. Az allamnak meg kellene adni 
azt a jogot, bogy a kereskedelmi sz&mlakba, az iizleti kony- 
vekbe, valamint az uzem vezetesibe, term&zetesen titoktartas 
mellett, korlatlan betekintest szerezzen 6s a kozz^tetl arak- 
tol tortent barmilyen elt^rest szigoru penzbiintetessel sujtson. 
Ezen rendszabaly keresztulvitelenek komoly akadaly nem all ulja- 
ban es konnyen volna beillesztheto a nyilvantartas ama rendsze- 
ribe, melyet a monopoliuraokkal szemben egyaltalaban alkalmazni 
akarnak. Ha az allani a nyilvantartas es nyilv^nossag rendszeret 
bevezeti es erre allando organumai vannak, ugy igen konnyen 
volna barki altal eraellielo panasz eseten annak megvizsgalasa, tor- 
tent-e underselling vagy a kdzzetettnel eltero arszabas, vagy nem 
es nagyobb vallalatok semmi aron sem vezetnek hamisan kony- 
veiket, felve a buntelestol, a melyet, tekintve a szobanforgo erde- 
kek fontos voltat, lehetoleg magasan kellene megallapitani. Nem 
volna szukseg semminemu hosszabb eljarasra, hanem az allami 
biztos a bepanaszolt vallalat uzleti konyveit es neh^ny bevasarlo 
villalat uzleti konyveit egymassal osszehasonlitana, a mibol a 
tenyallast meg lehetne allapitani. Ha a torveny megsertetett, akkor 

1. a tettes szigoru penzbiintetessel volna sujtando, 

2. mindazok, kik ugyanazon idoben (napon, heten, honapban, 
mig t. i. az elkovetes idejen kdzzetelt ar fennallott) vasaroltak, a 
karteritesi jogot a kulonbozeterejeigarendcs perutonervenyesithelik. 

Mikepen lehetne azonban ezen rendszabalynak ervenyt sze- 
rezni az esetleg alakulando trustokkel szemben ? Ha a kartellekkel 
szemben a bejelentesi kenyszer fenn fog allani, ugy veliik szemben 
ezen rendszabalynak konnyu ervenyt szerezni. A trustok azonban 
kulsoleg miben sem kiilonboznek egyeb tarsulatoktoJ, m^r pedig 
az emlitett visszaeleseket egy trust nagyobb mozgekonysaganal 
fogva sokkal inkabb gyakorolhatja, mint egy kartell. A trustok 
kibocsatasa a torveny alol egyertelmii volna annak teljes hataly- 
talansagaval es egyszersmind a legnagyobb igazsagtalansag volna. 
Minthogy objektiv ismervek, vajjon t. i. egy vallalat tenyleg ural- 
kodo allast foglal-e el es igy trustot kepez, definiczionk^) ertel- 
nieben a trustokn^l nincsenek meg oly mertekben, mint a kartel- 



1) L. 92. lap. 



Digitized by 



Google 



312 



leknel, az illetekes miniszteriumO fel volna hatalmazando, hogy ezen 
torveny hatalyat olyan t^rsulatokra, vagy maganvallalatokra is 
kiterjessze, melyek egy vagy tobb iparag termelesenek tulnj^omo 
reszet egyesilik uzemeikben es ez altal az illeto iparagban a pia- 
czot uraljak. Ennek folytan azonbaii az illeto rainiszterium oly 
diszkreczionarius joggal volna felruhazva, mely neki tulsagos ha- 
talmat adna egesz iparagak intezesere es a melyet mindeii ellen- 
orzes nelkul gyakorolhatna, miert is az illetekes miniszter ilynemu 
rendeleti intezkedese ellen a felebbezesi iitat nyitva kell hagyni, a 
kozigazgatasi kerdesekbeii legilletekesebb foruinlioz, a kozigazgatasi 
birosaghoz, a mely eldontene, vajjon valamely vallalat tenyleg 
trustszerii terjedelmel inutat-e vagy nerii. Mindenesetre tartozik 
azonban a miniszter ezen torveny hatalyat kiterjeszteni oly vallala- 
tokra, melyek a bclfoldi termeles 70^/o-a felett uralkodnak es ezt 
az illeto vallalatok szigoru bimtetes terhe alatt ugy ezen, mint egyeb 
kartell es trustpolitikai intezkedesek keresztulvihetese czeljabol tar- 
toznak az illetdkes miniszternek onmaguktol bejenteni, merl ha (^y 
vallalat ily mertekben osszpontositja kezei kozott a termelest, ugy 
bizonyos tekintetben a piaczot monopolizalja es az arakra iranyado 
befolyast gyakorol.-) Lehetseges azonban, hogy valamely vallalat 
ugyan nem rendelkczik a termeles ily nagy resze felett, de a pia- 
czon megis iranyado befolyast gyakorol es ez esetben is meg kell 
adni a miniszterimiinak a kiterjeszles jogat; azoiiban a miniszle- 
riumnak ily rendelkezese ellen a birtokon kiviili felebbezds jogat a 
kozigazgatasi birosaghoz nyitva kell hagyni. 

De az underselling csupan egyik modja a versenytarsak ki- 
szoritasanak. Ennel talan meg veszelyesebb a boykott.^) Az under- 
selling mellett meg annyira, a mennyire lehetseges a fennallas, a 
boykottnal azonban raegtortenhetik, hogy a kis vallalkozo, ki a 
kedvezotlen feltetelek kovetkezteben a kartellbe belepni nem akar, 
egyaltalaban nem, vagy csak a kiilfoldrol vagy talan egy tole 
tavol fekvo termeloiol kepes n^ha sokkal drag^bban a felgyarlma- 
nyokat beszerezni es fogyasztora, legyenek aruik barmily jok es 
olcsok, esetleg meg sem talal, mert a kereskedok, felve a kartell- 
tol, vagy trusttol, vela osszekottet&be lepni nem mernek. Szdmos 

1) Lcgalkalmasabb volna term6szetesen a kereskedeleniQgyi nii- 
niszteriuni. 

2) L. X. fejezet. 

3) L. 5G. lapon ennek m6djdt 68 eszkozcil. 



Digitized by 



Google 



:u3 

amerikai allam^) torvenyei a boykoltol szigoruan buntelik, az 
1903-iki osztrak javaslat a czukorrepatermelok rayonirozasanak li- 
lalmarol 8 naptol 3 honapig terjedheto foghazbuntetessel es 2000 
koronaig terjedheto penzbuntetessel sujtja a boykottot. E torveny 
5. 5$-a azt mondja: Wer um das Zustandekommen, die Verbrei- 
tuiig Oder die zwangsweise Durchfiihrung einer der in den Para- 
graphen 1 bis 3 bezeichneten Verabredungen zu bewirken, Be- 
silzer, Pachter, Direktoren, Leiter und sonstige Bestellte von 
Fabriksunternehmungen, Agenten, Rubeneinkaufer oder Produzen- 
ten von Zukerrube an der Ausfuhrung ihres freien Entschlusses, 
Rube zu beziehen oder zu liefern, durch Mittel der Einschuchle- 
rung (Verrufserklarung, Boykott etc.) oder durch Gewalt hindertoder 
zu hhidern versucht, ist, soferne nicht seine Handlung unter eine 
strenge Bestimmung des Strafgeselzes fallt, einer Ubertretung 
schuldig und vom Gerichle mit Arrest in der Dauer von acht 
Tagen bis zu drei Monaten oder an Geld bis zu 2000 Kronen zu 
beslrafen.)) 

A nemet birodalmi torvenyszdk I3edig ujabban a nemet pol- 
gari torvenykonyv 826. §-ara tainaszkodva*) a boykottaltnak kar- 
terilest itel meg, a mennyiben ez altal uzletenek folytatasa lehelet- 
lenne tetetett, vagy megingatva lett, avagy az illeto vallalkozo 
iranti uzleti bizaloin ez alatt szenvedett. A nemet polgari torveny- 
konyv 826. §-aval analog a magyar altalanos polgari torvenykonyv 
tervezetenek 1079. §-a, mely azt mondja: «A ki valamely jogat 
nyilvan csak azert gyakorolja, hogy ez altal mast karositson, vagy 
a ki a jo erkolcsokbe utkozo modon niasnak szandekosan kart 
okoz, jogellenesen cselekszik.» Az indokolas^) a nemet polgari tor- 
venykonyv 826. §-ara hivatkozva kiemeli: ))01y cselekmeny, mely 
az altalanos cselekvesi szabadsag korebe esik, mint ilyen mag&ban 
veve megengedett, jogellenesse valik, ha szandekosan a vegbol ve- 
tetik foganatba, hogy masnak a jo erkolcsokbe utkozo modon kar 
okoztassek. Mar fentebb ki volt emelve, hogy ezen szabaly alapjan 

1) L. 299. 1. 

2) A 826. § igy sz61 : «Wer in einer gcgen die guten Sitten ver- 
stossenden Weise einem anderen vorsatzlich Schaden zuttigt, ist dem 
anderen zum Ersalze des Schadens verpflichtet." 

3) III. kStet 261. 1. 



Digitized by 



Google 



314 

a tisztessegtelen verseny korebe eso cselekmenyek jogelleneseknek 
lesznek minositendok.)) Eiinek alapjan egy a nemet gyakorlathoz 
hasonlo gyakorlat fejlodhetnek nalunk is. 

A boykott^l&ssal kapcsolalos vissza^lesek megszuntetesere !ia- 
roin ut Ml eldttunk; vagy a szerzodfekotesi k^nyszerl behozni, 
vagy csupaii karteritesi jogot adni a nemet gyakorlat inintajara, 
vagy pedig buntetojogi tilalmat is alkalmaziii. 

A szerzodeskotesi kenyszer, mely a vasutaknal, taviroknal es 
postanal csaknem mindenutt, meg Angliaban es az Unioban is be 
van hozva, allandoan es rendszeresen aligha volna alkalmazhato 
azon iparagak szazaiban, a melyekben kartellek leteznek. Az allani 
a vasutaknak bizonyos utiranyokra monopoliumokat adolt es ebbol 
vonta le ama jog^t is, hogy a vasuti monopoliumot szabalyozza es 
korl^tlan miikodeset bizonyos iranyban megszukitse. Ilyen eredendo 
jogokra az allam a kuldnbozo iparagaknal ugyan nem hivatkozha- 
tik. Azonban az allamnak nincsen szuksege, hog>' bizonj'os torvcny- 
hozasi intezkedeseinel barminemu jogczimrc is hivatkozzek, merl 
elegendo jogczim az, ha a torvenyhozas valamit jogerejuleg elha- 
t^roz es az illeto inlezkedes a kozerdekjavara szolgal. Eznem volna 
akadalya a szerzodeskotesi kenyszer behozataldnak. 

A szerzodeskotesi kenyszert allandoan legfeljebb ama ketlegfonlo- 
sabb iparagban volna czelszeru behozni, a nielyek nelkul semniineniu 
vallalat fenn nem allhat es ma mar csaknem olynelkulozhetellenek, mint 
maga a vasut, posta vagy taviro, t. i. a koszenbanyaszatban es a vasipar- 
ban. A szerzodeskotesi kenyszer a nagyiparban alkalmazva szinten 
abban allana, hogy egy bizonyos idoben saj^t maga altal tnegha- 
tarozott es kozzetell aron az illeto vallalat a jelentkezes sorrendje- 
ben tartozik mindenkinek bizonyos mennyisegeket bizonyos kdrul- 
hatarolt idoben valo szallitasra cladni. Ezt ezen iparagakban ke- 
reszti'ilvinni nem volna nehez, lekintve, hogy ugy a koszentermeles, 
mint pedig a vasipar ma mar csaknem az egesz vilagon es mlnden 
egyes orszagban, talan Angliat kiveve, egyseges nagy es kozponti 
eladasi hivatallal biro kartellekben es trustokben van szervezve. 
Tcrmeszetes azonban, hogy lehetetlenne kellene tenni ezen torveny 
konnyu kijatszhatasat, a mely oly modon tortenhetnek meg, hogy 
a kartellek egy veliik szoros osszekottet^sben alio mas vallalatnak 
termel&uket, vagy annak egy lulnyomo nagy reszet eladn&k, a 
mely azutan a kartelltorveny hatarozmanyai ala nem esnek es ar 



Digitized by 



Google 



815 



airuval a kartell Intenczioihoz kepest rendelkezhetn^k. A torveny 
hat^ya az altal is semmiv^ volna teheto, hogy egyes kereskedok, 
^^gy fogyasztok a szuks6geltiiel sokkal nagyobb mennyis^geket 
kotn^nek le a maguk r&z^re, a mit azutan a fogyasztoknak esetleg 
csak magas arakon adnanak tovabb. 

A szerzodeskotfei kenyszernek lermeszetesen szoros kapcsolat- 
ban kellene allania az eladasi araknak kdzz^tetel^vel 6s szigoruan 
egyenlo arszabasok alkalmazasSnak kdtelezettseg^vel, a melyekrol 
mar fentebb volt szo, mert ezek nelkul a szerzodeskolesi kenyszer 
alapjaban v^ve teljesen hatalytalan volna. Minthogy a termeles a 
kartellek tulnyoino reszeben kontingentalva van, konnyu volna az 
egesz termelist, illetve az eladando raennyisegeket, melyeknek libe- 
r^lasa a kartell altal most is idoszakonkint tdrtenik, honapokra 
vagy hetekre felosztani es ez altal kiz&rni annak lehet6seget, hogy 
nemelyek nagyobb raennyisegeket hosszabb idore kdssenek le a 
maguk reszere es ez altal tobbi vevovel szemben elonyokre tegye- 
nek szert. Az idoszakonkint eladasra kerulheto mennyisegeknek a 
kormany altal tort^nendo raeghatarozasa kulonben m^r egy meg- 
szavazott torvenyben, az 1903-iki czukorkontingentalasi torvenyben 
is helyet foglal 6s igy teljesen novumot nem k^pez, bkr e torveny- 
ben a kormany reszerol torteno liberalas az allami kontingenta- 
lassal volt kapcsolatos. 

A boykottnak ezen ellenszeret a tobbi iparagra is kiterjesz- 
teni, a mi egyes vallalkozok elzarasat a nyers termenyektol vagy 
felgyartmanyoktol, illetve a kereskedoktol leheletlenn^ tennd, nem 
volna ajanlatos, minthogy nem oly altal&nos erdekuek es a nyers 
termeuyek beszerezhet^se nincsen bizonyos termdszeti forrasokhoz 
kotve, a felgj-^artmSnyokat nagyobb nehezs^gek nelkul minden v^l- 
lalat, mely egyibkepen versenykepes, igen konnyen allithalja maga 
elo, illetve rendesen a nyers termenyek beszerzesi forrasai oly sze- 
lesek es oly konnyen tagithatok, hogy egy versenykepes vallalat a 
szuksegelt f^lgyartmanyokat mindig kepes eloteremteni. Mi sem 
allana azonban utjaban annak, hogy ha valamely iparagban egy 
kartell vagy trust boykottalasi politikaja nagy merveket oltene, 
ugy az illetekes miniszterium fel volna hatalmazando, hogy rende- 
leti uton a szerzodesi kenyszert rovidebb vagy hosszabb idore, 
illetve a visszavon^sig az illeto kartellre vagy trustre kilerjessze. 
A mi azt illeti, hogy mely trustokre lehessen a szerzodeskolesi 



Digitized by 



Google 



JU6 



kenyszert kilerjeszleni, erre vonatkozolag ugyanaz all, mint a beje- 
lentesi es kozzeteteli kotelezetlsegnek a Irustokre valo kiterjesz- 
tesenel. 

Az illetekes miniszternek ezen rendelete ellen az erdekeltek 
birtokon kivul ugyancsak a kozigazgatasi birosaghoz felebbezhet- 
iiek. Az illetekes miwiszlerium a visszavonasig kiadott szerzodesko- 
tesi kenyszerre vonatkozo rendeletet bannikor visszavonhatja, a mi 
ellen, ugyancsak birtokon kiviil, az erdekeltek, t. i. a kartellen kivul 
levok felebbezhetnek a kozigazgatasi birosaghoz, a mely a szerzo- 
deskdtesi kenyszert sajat belatasa szerinti idore raeghosszabbithalja. 

Mar magaban veve annak tudata, hogj' egy kartell vagy 
trust kimeletlen boykottalasi politikaja eseteben b&rmely pillanatban 
a szerzodeskotesi k^nyszerrel sujthato, vissza fogja tartani a mono- 
polosokat attol, hogy boykottalasi politikat folylassanak. 

Mindezen rendszabalyokat organikusan egesziti ki az, misze- 
rint a karosodottaknak a niaganjogi perutat karterites kovetelhele- 
sere niinden egyes fenforgo esetben nyitva kell hagyni es csak 
helyesnek lehet talalni a nemet birodalmi torvenyszek a ma gya- 
korlatat, a niely a karteritest ily esetekben meg is iteli. 

Ezen magan- es kozigazgatasi jogi szabalyozas egy mar eddig 
kiprobalt es meglehetos automatikusan miikodo megold^st nyujt a 
boykottalasi politika veszelyeivel szemben es ezert aligha lehet 
lamogatni az olyan javaslatokat,^) a melyek biintetojogi tilalommal 
akarjak a boykottalasi politika utjat ^llani.^) 

1) Ily javaslatokat tesznek : Huber i. ra. 159. 1., Rundslein i. m 
117 lap. 

2j Teljescn kereszlulvihetetlen javaslatot lett ArkSvy Richard 
(I. i. m. ()■». 1.) a verseny fentartasa cz6]j^b61, a mely az O. M. G E. ko- 
dificationalis bizotls^gaban semminemu ellcntmonddsra nem talAlt. A 
javaslat 10. pontja I. i. igy sz61 : . Ha valamely termel6si dgban egy uj 
v^llalat kivanna 16tesulni, a melynek 16tesul(^s6t a kartell- bizotts^g k6z- 
gazdasagi szempontbbl kivdnatosnak tartja, a bizottsdg jogositva van 
k6in^szeri1eni azon illeto termeldsi ag iiulr 16!ez6 v^llalataib6l alakult 
karlellt, hogy az uj vallalalot szinten bevegy6k a karlellbe s verse- 
ny fikkel annak l^trejotl^t meg ne gdtoljiik." 

Mit akar ez jelenteni'? Azt-e, hogy a kontingenlalassal kapcsolatos 
kartell azonual, a mint egy uj vallalat keletkezik, tartozik neki egy bi- 
zonyo.s kontingenst atengedni avagy a rayonlroz6 kartell egy bizonyos 
rayont az ujonnan keletkezett vaUalatnak folt6tlen uralma a\A adni? 
Ezt a javaslattev6 aligha ertheltc, mert hiszen ez egy^rtelmfl volna 



Digitized by 



Google 



317 



A kozzeteteli kotelezettseg, az ahhoz valo alkalmazkod&s es a 
szerzodeskdtesi k^nyszer nem utkozn^k a vallalkozok resz^rol 
valami nagy ellentallasba, mert tulajdonkepen semminemu kezzel 
foghato drdekeikel vagy szerzett jogaikat nem serti es csup&n a visz- 
szaelesek ellen iranyul. E mellell e rendszab&lyok az uzleti forga- 
lom simasagat is jelentekenyen elomozditan^k, a mennyiben a 
szerzodeskotesi kenyszer jelentekenyen hozz^j&rulna a keszp^nzben 
valo fizelfe ellerjedesehez, a kozzeteteli kotelezetls^g es az ahhoz 
valo alkalmazkodas kizarna mindennemu alkudozas lehetoseget 6s 
e mellett akadalyozolag hatna esetleg a kartell kijatszasara is» mert 
az allami biztosoknak a nyilvanossag behozatalaval adando folt^t- 
len betekint&i jognal fogva a kartellek egyes tagjai orizkedni fog- 
nak a kartell altal kozzetett araktol eltero arakat alkalmazni, mert 
ez altal nemcsak annak teszik ki magukat, hogy a kartellszerzo- 
desben kikotott buntetespenzeket tartoznanak megfizetni, hanem 
annak is, hogy az allam resz^rol reajuk rendbuntetes rovatnek ki. 



XXIII. 

Az dllam rdmpolitikdja a kartellek es trusidk hehatdsa alatt. 

A vedvamoknak mindig az a czeljuk, hogy a kiilfoldi verseny 
tavoltartasa altal a versenyzok sziniat kisebbilse, illetve a belfoldi 
versenyzokre korlatozza. Midon a kartellekkel ^s trustokkel szem- 
ben, mintegy hasznos rendszabilyt, a v6dvamok megsziintet&et 



azzal, hogy mihelyt egy vAUalat keletkezik, nemcsak hogy fendlMsa, 
hanem rentabilitdsa is azonnal fdnyesen biztosittatn^k. Teljesen lehetet- 
len dolog, hogy a v^llalkoz6k, kik hosszu 6vek keserves kQzdelmei ut^n 
a piaczon megSUt^k helyGket 6s a piaczot megh6ditottdk, mostan egy 
hirtelenQl keletkezett uj v^llalallal, a mely verseii3^k6pess6g6t mivel 
sem bizonyitotta be, n3^eres6g6nek egy r6sz6t m^r6l holnapra atengedje. 
Ext a javaslattevo aligha akarhatta. Ila pedig csak azt 6rtette, hogy 
egy esetleges ^rkartellben az njonnan keletkezett vallalat helyet ioglal- 
hasson, akkor egy olyan beneficiumban akarnd r^szesiteni az uj vdlla- 
lat tulajdonosdt, a mely ellen 6ppen 6 tiltakozndk legjobban, mert hi- 
szen a kartell drszabdsainak haszn^lata mellett egy uj vallalat nem 
dllhatna fenn, hanem esakis Idnyegesen alacsonyabb ^rak mellett, hogy 
magtoak egy vev6 kdrt megh6ditson. 



Digitized by 



Google 



:]18 



€inlegetik, ez altal eppen a versenyt akarjak isniet felkelteni es igy 
a monopoliumok altal magasra felemelt arakat ismet leszoritaDi. 
Mig az elozo fejezetben foglaltak a meg letezo verseny leheto kon- 
zerval^sanak kerdesevel foglalkoztak, addig a vamok megszuntetese 
egy ujabb nagy verseny kihivasat tartja szem elolt. 

Latluk*), hogj' a kartellekkel es trustokkel szemben a ved- 
vamokkal kapcsolatban foleg harom iranyban merultek fel pana- 
szok. 1. A magas belfoldi arak mialt, a inelyek eles ellentelben 
allanak a kartell alacsony kiviteli araival, a mely kulonbozet egy- 
szersmind az eloallitasi koltsegek es a belfoldi arak kozolti kulon- 
bozet mert^k^t is adja. 2. A tovabb-feldolgozokat ebbol erheto ka- 
rok miatt. 3. Az importalo allam reszerol az u. n. »duinping« 
vagyis a sajat eloallitasi koltsegeken aluli eladasok miatt. Azt moii- 
dottak, hogy erne liarom korulmeny, a mely a karteliek es trustok 
ar- es kiviteli politikajanak eredmenye, szuksegesse teszi az aUam 
vampolitikajanak megvaltoztalasat is, mert ezen korulm^nyek illu- 
zoriussi teszik ama czelzatokat, a melyeketakar a vedv^mok, akar 
a szabad kereskedelem szem elott tartanak. Minthogy ezen bajokat 
joreszben a vedvamos politika hozta letre, a vedvamos politika 
megfelelo modositSsatol varjak egj^szeremind ezen bajok orvoslasat. 
Erre vonatkozolag tortentek is mar egesz komoly torvenyhozasi 
kiserletek, nevezelesen Canadaban es AusztrSliaban. 

Az 1897. Julius 29-iki canadai vamtorv^ny 18. szakasza a 
kovetkezo rendelkez&eket lartalmazza: 1. ))Ha a kormanj'zonak 
oka van annak feltevesere, hogy valamely kereskedelmi czikkben 
egy trust, egyesules, megbeszeles lelezik ezen aruczikk gyarosai 
vagy eladoi kozott azon czelbol, hogy ezen Aruczikk arSt roeltany- 
talan modon felemeljek, vagy pedig a gyarosok illetve a kereske- 
dok nyeres^geit a fogyasztok rovasara meltanylanul nagyobbitsSk, 
akkor fel van jogositva a Supreme Court, vagy pedig az Exchequer 
Court vagy pedig az orszag egy masik felsobb birosaganak egyik 
bir^j^t megbizni azzal, hogy sommas eljaras utjSn vizsgSlja meg, 
vajjon egy ilyen trust, egyesules vagy megbeszeles 16tezik-e. 2. A bi- 
ronak jog&ban van tanukat beid^zni, azokat esku alatt kikerdezni, 
konyvek ^s okiratok bemutatasat kovetelni, valamint egy^bkepen 
is azon teljhatalom ertelm^ben eljarni, a melyet neki a kormanyzo 



1) L. XIII. fejezet. 



Digitized by 



Google 



319 



€gy ily vizsgalat czeljaira adni fog. 3. Ha a biro azt jelenti, hogy 
egy Uyen trust stb. letezik es a kormanyzo azon meggyozodesben 
van, hogy a fogyasztok ezen megkarositasa a letezo beviteli vamok 
leszaliitasa altal niegkonnyittetnek, akkor jogaban van az illelo &ru* 
ban a vamokat megszuntetni vagy pedig a varaokat oly mertekben 
leszallitani, hogy a fogyasztok ennek kovetkezleben a rendes ver- 
seny jotetemenyeiben reszesuljenek.(( 

Az ausztraliai parlaraent 1902-ben ehhez hasonlo torvenyt 
hozott. E torveny ertelmeben a kormanyzo koteles bizonyos ese- 
tekben a biroi vizsgalatot eh-endelni arra vonatkozolag, vajjon egy 
trust vagy kartell maga utan vonta-e egy aru aranak emelkeddset. 
Ha a biro vizsgalatait abban az ertelemben fejezte be, hogy az 
arak enielkedese valamely trust vagy kartell politikajSnak ered- 
menye, akkor a vedv^m idoleges megszuntetes6t a parlament el- 
hatarozhatja. 

Az irodaloinban is nagy partja van azon felfogasnak, a mely 
egy megfeleloen alkalmazott vampolitikatol az abnormis arpolitika 
elleneben orvosszert vel felfedezni. Ezen velemenyen van pi. Klein, 
a nemet jogaszegyletnek berlini ulesen tartott felszolalasaban 
(1902.) mint pedig ugyancsak a nemet jogaszegyletnek innsbrucki 
(1904.) gyulesen tartott eloadoi jelenteseben es Liefman is^), a ki 
ezen kerdest igen behato tanulmany targyiva tette. Ellenben Men- 
zel-) valaniint Landesberger^) ellene nyilatkoztak. 

Lassuk, milyen erveket hangoztatnalj; mindket oldalrol. A ved- 
vam vegleges megszunteteset, a mint bizonyos ^rukra n^zve, a 
melyek a kulfolfoldon alacsonyabb aron adatnak el, a n^met bi- 
rodalmi gyulesen a jelenlegi vamtarifa targyalasa alkalmaval java- 
soltatolt, in abstracto helyesnek elismerni azert nem lehet, mert az ala- 
csony kulfoldi arak meg magukban veve nem bizonyitjak valamely 
iparag foltetlen versenyk^pesseget es csetleges ellentallasi kepesseget 
a kulfoldi versenynyel szemben, az alacsony kulfoldi arak nagy- 
reszt csupan annak leven kovetkezmenyei, hogy rendesen a bel- 
foldon el nem adhato foloslegek maradnak fenn, melynek &ra, 
mint minden foloslegnek, igen alacsony szokott lenni. A vedvamok- 



1) L. Schutzzoll und Kartelle, Jena 1903. 

2) L. i. m. 28. 6s 73. 1. 

3) L h, 380. 1. 



Digitized by 



Google 



320 



nak allando, illetve tobb 6vre terjedo raegszuntelese avagy fenlar- 
tasa nem a kartellek arpolitikajaval fugg ossze, hanem az altalanos 
iparpolitikanak, nielynek a kartellpolitika csupan egy reszet kepezi, 
kifolyasa kell, hogy legyen; ebben a kerdesbeii pedig az iparfej- 
lesztes avagy a letezo ipar megvedese kepezi az elsodleges kerdest. 

Eg^szen mas megbiralas ala esik a vedvamok idoleges meg- 
szunlelesenek, illetve leszallitasanak kirdese. Arrol van t. i. szo, 
hogy a canadai es ausztraliai torveny mintajara, a kartellek egy 
abnormisareineles esetere a vedvamok idolegesen megszuntettessenek es 
a kulfoldi verseny felidezese altal az arakra nyomas gyakoroltassek. 
Ezen intezkedes ellenzoi kiemelik, hogy ez altal azon vevok, a kik 
a vamleszallitas elott kotottek, erzekeny kart szenvednenek, a mennyi- 
ben a v^mok leszallitasaval az arak rohamos hanyatlasnak indul- 
nanak. Azt is mondjak, hogy az ilyen intezkedes nem csupan azo- 
kat sujtana, a kik ezt megerdemlik, t. i. a karlellben egyesult val- 
lalkozokat, hanem a kivul allokat, vj^Iamint az eg^sz iparagat is. 
Vegul azt mondj^k, hogy a vamleszallitasnak amugy sem volna 
semmi hatalya, mert hiszen eppen ugy, mint ama iparagakban, 
a melyekben vamok nem leleznek, nemzelkozi kartellek jonnenek 
letre.^) 

A kerdest kozelebbrol megvizsgalva azt fogjuk talalni, hoi»y 
ezen allitasok egyike sem allhat meg. A mi a hosszu koteseket il- 
leti, a melyek folytan a kereskedok, illetve a nagyobb niennyise- 
geket fogyasztok karosodast szenvednenek, mellan lehet ellenvelni 
azt, hogy mindenki ovakodjek hosszu koteseket csin^lni, avagy ha 
hosszabb idore kotnenek is, annyi befoly^suk mindeneselre lesz a 
fogyasztoknak, hogy vamleszallitas esetere megfelelo baisse-klausula 
iklattassek a kotlevelekbe. A mi azt illeli, hogy a vamleszallitas su- 
lyosan erintene a kivulailokat is, erre vonatkozolag helyesen ulal- 
tak az ilynemu javaslatok vedelmezoi arra, hogy hiszen a kivul 
allok a magas arakat epp ugj' elveztek, mint akar a kartell es 
igy egy idoleges vamleszallitas oket epp oly joggal erheli, mint 
a kartellt. A mi pedig azt illeti, hogy az ilyen idoleges es elore 
nem latott vamleszallitasok nagj^ bizonytalansagot keltene^nek, 
ezt igaznak el is kell fogadni, azonban bizonytalansagban csak a 

^) Igen tanulsagos a vamleszallitas k6rd6sere n6zve a n^met biro- 
dalnii gyul6sen tartott vita a D^niet aulonom vanilarifa t^rgj^aldsa alkal- 
maval, kivonalosan k6z6lve Liefmann, Schutzzoll und Kartelle 45. l:»p 



Digitized by 



Google 



321 

lermelok volnanak, ellenben a fogyaszlokra nezve az csak elonyok- 
kel jarhatna ; de kulonben is mit arthat a bizonytalansag egy oly 
iparagnak, a inely allandoan ma gas monopolistikus nyeresegekkel 
dolgozik es a melyre nezve ez az idoleges vamleszallitas csupaii 
azt jelenti, hogy egy bizonyos idore kisebb nyeresegekkel lesz keny- 
telen megelegedni. Ez a bizonytalansag m^r azert is udvos hata- 
sokkal birna, mert a kartellt visszataiiana rendkivuli arenielesektol. 
A nemzetkozi kartellek letrejovetclevei valo erveles pedig szinten 
neni felel meg a viszonyok valosagos elorelathato alakulasanak, 
mert kartellek csak bizonyos megallapodott viszonyok kozolt jon- 
nek letre es nehany hetes vagy honapos vamleszallitas idejere senki 
sem fog akarni egy nemzetkozi kartellt alapitani, sot ellenkezoleg, 
a kulfoldiek ezen rovid idot arra fogjak felhasznalni, hogy minel 
korlatlanabbul mukodhessenek a belfoldi piaczon. 

Azon eredmenyhez jutunk tehat, hogy egy idoleges vam- 
leszallitasnak csakis udvos hatasai lehetnek. Midon azonban egy 
iparagban idoleges vamleszallitasrol van szo, nem azt kell nezni, 
vajjon az illeto aruban van-e export es vajjon az exportalt aruk 
jelentekenyen olcsobb aron adatnak-e el, mert van szamos aru, a 
nielyben export egyaltalaban nincsen es a belfoldi arak a vilag- 
piaczi arakhoz k^pest megis aranytalanul magasak. Iranyado csakis 
az lehet, vajjon a belfoldi es vil^gpiaczi arak kozott olyan jelente- 
keny a kiilonbozet, tekintetbe veve termeszetesen a belfoldi elo- 
allitasi koltsegeket, hogy az arak mesterseges felhajlasarol meltan 
lehet beszelni es annak kovetkezteben egy idoleges vamleszallitas 
jogosult. 

Nehez kerdes azonban, hogy kire bizassek annak eldontese, 
vajjon egy idoleges vamleszallitas szuksege fenforog-e, valamint 
ennek keresztulvitele. A fentebb idezelt canadai torveny a lorveny- 
hozas teljes mellozesevel ezt a k^rdest akkepen oldja meg, hogy a 
kormanyzo egy magasabb birosagnak utasitast ad, hogy perrend- 
szeru inquisitorius modon allapitsa meg, letezik-e valamely aruban, 
a melyben abnormis aremeles vitetett keresztul, kartell vagy trust 
es ha ezt megallapitja, akkor az illeto aruban a vamokat egeszen 
ellorulheli avagy jelentekenyen leszallithatja. Az ausztraliai torveny 
a kormanyzo, a birosag es a parlament egyuttmiikodese utjan esz- 
kozli a vamleszallitast, melynel a kormanyzo elrendeli a vizsgalalol, 
a birosag megallapitja, hogy letezik-e kartell vagy trust, a parlamenl 

Dr. N&das: A kartellek 6s trustok kC'rcUse. 21 



Digitized by 



Google 



322 



pedig elhatarozza a vamleszallitast. Liefmann a szovetseg-tanacs es 
a birodalmi gyulesre bizza a dont&t es a hatarozast ebben a ker- 
d^sben, mig az elozetes lepeseket, igy kulonosen annak meg^Ilapi- 
tasat, vajjon letezik-e kartell vagy nem, egy kuloii kartellhivatalra 
bizza, a melynek ugykorebe a karlellekkel valo foglalkozas kulon- 
ben is tartozik. 

Minlhogy egy rendszeres kartellpolitikanak ketsegtelen elofelte- 
tele, ha neni is a kartelleknek es trusioknek reszletes nyilvanlartasa, 
de legalabb is nyilvantartasa annak, hogy letezik-e kartell es mily 
arunemre nezve, kik a tagjai, mily nagy az osszkontingens es az 
egyes tagok kontingense, ugy ennek reven elesnek ama tobbe- 
kevesbbe hosszadalmas eljar^s, a mely a kartellek fennallasanak es 
targyanak megallapitasaval a canadai es ausztraliai torveny szeiint 
jar. A parlamenti dontest seni lehet azonban megfelelonek tartani, 
eloszor is nehezkesseg^nel fogva, melynek kovetkezt^ben eppen a 
gyors intezkedes nem fog megvalosulni, tovabba azert, mert minden 
egyes alkalommal ezen gazdasagi kerdes politikai harczcza fajulhai. 
A ministeri felelosseg elven^l fogva a parlamentnek amugy is alkalma 
nyilik a minisztereket felelossegre vonni es a minister amugy sem 
tenne semmi olyal, a mirol eleve nem tudna, hogy a parlament 
tobbsegenek helyeslesevel nem talalkozik. Sokkal helyesebb azert, 
ha a miniszterlanacsra bizatnek ezen nagyfontossagu kerdesnek az 
eldontese es ha a parlament nem osztja a korm^ny nezetet, akkor 
amugy is modjaban all a kormanyt visszavonulasra birni es egy 
olyan kormanyt helyezni helyebe, melynek felfogasa megegyezik az 
orszag tobbsegenek felfogasaval. 

Laltuk,^) hogy a tovabb-feldolgozjk a nyers termekek es fel- 
gyartmanyok olcso aron valo kivitele altal esetleg hatranyt szen- 
vedhetnek ; dc latluk azt is, hogy ezen hatrany valami nag>'oa 
jelentekeny nem lehct. Mindazonallal gondoskodni kell arrol, hogy 
a belfoldi ipar versenykepessege legalabb a vilagpiaczon fenlarlassek, 
mert egeszen abstrakte veve, tenynek kell venni azt, hogy a nyers 
termekek es felgyarlmanyok tulsagos megdragitasa kepes a kikeszi- 
t&i ipar versenykepessegel a vilagpiaczon megbenitani. Nemetorszag- 
ban jelenleg igen sokat foglalkoznak a vammentes behozatallaL a 
kikeszitesi eljaras czeljaira (termeszetesen csupan csak a kivitelre), 

1) XIII. fejczct. 



Digitized by 



Google 



323 

illetve a vamvisszaterit^s modozataival kesz&ruk kivitele eseteben, 
bar ezek esetleg burkolt kiviteli jutalmakka vMhatn^ak, a mi 
neinzetkdzi vampolitikai complikatiokra adhatnanak alkalmat. 

Az utobbi idoben tobbszor meruit fel, kulonosen pedig az 
orosz kormaiiy reszerol, azon terv, mely szerint a v^mszerzode- 
sekbe olyan klausulat (kartell-klausula) kellene bevenni, mely szerint 
az olyan arukkal szemben, a melyeket egj^es karlellek direkt vagy 
indirekt kiviteli jutalmakban reszesitenek, megengedheto legyen a 
szerzodesszeru vamtetelek felemelese, minthogy a kartell az 6 kiviteli 
jutalmai allal a vamvedelmet amugy is illusoriussa tette. A kartell- 
klausula eszm^je azonban neni eletrevalo. Az egyik vagy masik allam 
reszerol igen nagy onkenyhez vezethetne, a vamletelek emelese pedig 
az importalo allam fogyasztasat meg jobban megdragitana, annal is 
inkabb, minthogy ma alig van orszag, a melynek egyes iparagaiban 
kartellek nem leleznenek. Ezeken kivulezen inlezkedesnek meg azon 
halranya is volna, liogy csupan a kartelleket erne, ellenben a trus- 
toket nem, a melyeknel az alacsony kiviteli arak term^szetesen 
mindennemu kulso premiumok alakjaban valo megjelenes n^lkiil azon 
egy vallalaton belul kompensalodnek es igy a trustok barmily kiviteli 
politikat uzhetnenek, minthogy arszab^saikat inkabb kepesek titokban 
tartani, mint a kartellek.^) 

Ahhoz a vegeredmenyhez kell jutni, hogy mindazon arukban, 
melyekben direkt vagy indirekt kiviteli jutalmak szerepet j&tszanak, 
nenizetkozi megegyezeseket kellene lelesiteni, epp ugy, mint a hogy 
a czukorn&l tortent. Sot Liefmann^) azt tartja, hogy a vamszerzo- 
desek ideje lejart es bekovetkezett a nemzetkozi megegyezesek kor- 
szaka. Ebben jo resze lesz a kartellek es trustoknek, de meg inkabb 
annak, hogy az eloallitasi koltsegek kozti kulonbsegek az egyes 
orszagok kozott lassankint megszunnek vagy egy minimumra redu- 
kalodnak es egy csekely vamvedelem, mint pi. a czukornal, elegendo 
leend Europa legnagyobb reszeben a belfoldi termeles vedelmere es 
a prohibitiv vamok szuksegessdge szamos czikkben megszunik. 

1) Liefraann, Schulzzoll und Kartelle 53. I 

2) I. m. 58. I. 



21* 



Digitized by 



Google 



824 

XXIV. 

Az dllam magatartdsa a kartellek 4s trustok drjoolitikcijdval szemheiu 

A legnagyobb h&tranyt, a melylyel a kartellek es trustok jar- 
nak, azon arpolitika kepezi, a mely minden belso gazdasagi ok nel- 
kul a fogyasztok merlektelen karara az arakat indokolallanul emeli. 
A vampolitikai ellenszert az illam csak abnonnis aremeles eseten 
fogja alkalmazni, az ^llandoan niagas &rak ellen csak a vamtetelek 
teljes megszuntet6se segithetne talan, mire az allam csak nehezen 
hatSrozhatna el niagat. Jellenizo, hogy Canadaban a vamleszallitasi 
torveny mintegy 6t eves fennallasa ota e torvenyt csupau egj-ellen 
egyszer, meg pedig 1902-ben alkalmaztak. A Canadian Press Associ- 
ation a kormanyn^l panaszt tett a papirnak a papirtrust altal tor- 
tent megdragitSsa miatt, a mire a kormany befejezett eljaras utan 
a 25%-os ertekvamot 15%-ra szallitotta le. Latjuk tehat, hogj' a 
vamlesz^Uitas egy kiveteles eszkoz, a mely gyokeres orvoslast csakis 
gyakoribb alkalmazasa eseten nyujthatna. 

Mit kellene tehat tenni a monopoliuniok arpolitikaja ellen? 
P'orduljon-e az allam a kozepkori v^rosi gazdasagok mintajara epp 
ugy, mint amazok a czehbeli monopoHumokkal szemben tettek, a 
kozhatosagi armegallapitashoz?^) Avagy tegye-e kolelez6v6 praeventive 
az ^Uami hozzajarulast a kartellek bizonyos hat^rozatainak keresztul- 
. vitel6hez, illetve az allam tilto kozbelepese eseteben a kartellnek ne 
Alljon jogaban a meghozott hatarozatot keresztulvinni, a mmt ezt 
az 1897. osztrak javaslat czelozta? Vagy vegre forduljon-e az allani 
bizonyos moralis pressziohoz, a mint azt Klein, osztrak igazsagugy- 
miniszter, a nemet jogaszgyulesnek 1902. szeptembereben BerUnben 
es 1904-ben Innsbruckban tartott gyul&^n javaslatba hozta ? 

Az allami ^rmeghataroz^s, valamint az allam kozbelepese 
bizonyos hatarozatoknal a nagyipari vallalatokkal szemben eddig 
sehol sincsen megvalositva, ez utobbi azonban kulonbozo javasla- 
tok es tervezetek targyat kepezi. Igy az 1897-iki osztrak javaslat 
ugy elso, mint masodik tervezetenek 7. pontja azt mondja : »Das 
Finanzministerium kann die Ausfiihrung der im letzten Absatze 

1) Meszl6nyi 6s Baumgarten a kdzvetlen fogyasztdsra szdnt 6s az elso- 
rendCl szQks^gleli czikkekn^l a kereskedelemugyi miniszter ^rmeghati- 
roz^si jogdt hozzdk javaslatba. (L. Akad6miai £)rtesLto 1905. okt. 496. lap.) 



Digitized by 



Google 



825 

des § 4 bezeichnelen Kartellbeschlusse untersageii, wenn sie geeignet 
sind, in einer durch die objeklive wirtschaftliche Sachlage des 
betreffenden Industriezweiges (namentlich durch die jeweilig fur die 
Prcisbildung und die Konkurrenzverhaltnisse oder sonst fur die Kon- 
junktur massgebenden Unisliinde) nicht begrundeten und das Ertragnis 
der im § 1 begriflfenen Abgaben oder die Steuer oder Konsum- 
tionskraft der Bevolkerung offenbar schadigenden Weise die Preise 
einer Ware oder Leistung zum Nachteile der Abnehmer oder Be- 
sleller zu sleigern, oder zum Nachteile der Erzeuger oder Leislenden 
herabzudrucken.« A 7. §-ban foglaltaknak egy sulyos sanktioj&t 
kepezi a 9. §., mely szo szerint igy hangzik: ))Das Finanzminis- 
terium kann der Leitung eines Kartells jederzeit die Leistung einer 
Kaution auftragen, deren Hohe es mit angemessener Rucksicht auf 
den Umfang der karlellierten Betriebe bis zum Betrage von zwei- 
malhundcrttausend Gulden bestimmt. 

Die Kaution haftet nach den Bestimmungen dieses Gesetzes 
fur die diesem entsprechende Wirksamkeit des Kartells. 

Uber die Art der Leistung. die Bestellung und Erlag der 
Kaution werden die Bestimmungen im Verordnungswege erfolgen.«^) 

Nem lehet a priori osztani azoknak n^zetet, a kik elk^pzelhe- 
letlennek tartjak, hogy egy kartellhatarozat kereszti'ilvitele allami 
jovahagyastol tetess^k fiiggov^ es egyaltalaban lehetetlennek tartjik 
az allamnak beavatkozasat a kartellek arpolitikajaba. Ez ketsegte- 
lenul egy oriasi apparatust igenyelne es az ipar kiilonbozo agaira 
kiterjedo figyelmet kovetelne meg az allam reszerol. Sem ez, sem 
pedig az, hogy ez ismet hozzajarulna a burokratizmus es az alia- 
mositas kiterjeszlesehez, nem kepez ervet ezek behozatala ellen, mert 
hiszen alig kepzelhetunk fontosabb funkcziot es feladatot, mint a 
fogyasztas olcsobba tetelet. Az mar inkabb kepez ellenervet, hogy 
«z erre hivatott kozeg nem tudna megmondani, hogy az illeto 
arunak mi a megfelelo ara, hogy az eloallitasi kolts^ek uzemen- 
kent masok es masok, hogy uzemenkent az amortisationalis kolt- 
segek es a vallalkozoi nyereseg mas es m6s, hogy mas eloallitasi 
koltsegekkel dolgoznak az uj es a regi gyarak, a kicsiny es a nagy 

1) Ezen szakaszokat organikusan eg6sziti ki a 15. §., mely bunte- 
•tojogi tilalominal teszi lehetctlenn^ zugkartellek miik5d6s6t, melyek az 
^vad^kadiisi kdtelezetts6g al61 kivonnak magukat. 



Digitized by 



Google 



326 

uzemek es vegre azon neh^zsegek, hogy micsoda vSllalkozoL nye- 
res^get vegyenek iranyadoul. Kulonosen e lekintetben nagyon ellero 
felfog^sok lehelnek es vannak iparagak, a melyek ^veken keresztul 
nem hoznak semmit, sot esetleg veszteseggel dolgoznak, a mit 
azut&n egy evnek a busSs nyeresegeivel hoznak be. A megfelelo 
vallalkozoi nyereseg megallapitasa igeii nehez volna. Eleg az 
Unioban folylatott gyakorlaira ramutatni. Az Unio egyes allamai- 
ban bizonyos nyilvanos szolgalatokat tevo vallalatok^) dijait, a melye- 
ket a fogyasztoktol kovetelnek, joga van az illeto allamnak vag>' 
varosnak niegallapitani, illelve leszallilani is ez ellen az illeto tar- 
sulatok a birosagokhoz felebbezhelnek. 

Annak megiteleseben, hogy a dijak magasak-e vagy alacso- 
nyak, a birosagoknak egyeb tampontjuk, mint a vallalkozoi nyere- 
segnek a megmerese, alig van. A tekintetben azonban, hogy mi a 
megfelelo vallalkozoi nyereseg, nemcsak az egyes varosok hatosagai 
es a birosagok kozott leteztek elter^sek, hanem niaguk a birosagok 
is nagyon ingadozo judikaturat folytatnak. 1896-ban peldaul-) a 
Supreme Court-nak az volt az allaspontja, hogy wlegislative rales 
must afford some income above operating expenses«, 1901 -ben 
pedig azt mondja )>a profit of 10*9% on the investement are not 
inreasonable and that rates, which would reduce this profit lo 
3*3% are inconstitutionaL<( Ime egy allam szerint 5-3% a megfelelo 
kaniatozas, a legfobb torvenyszek szerint 10*9% sem foglal maga- 
ban tulsagos vallalkozoi nyereseget, mig par evvel azelotl csak 
arrol beszel, hogy a kiadasokon felul a dijaknak a vallalkozok 
reszere egy bizonyos nyereseget kell biztositaniok. 

Mindez azonban nem riaszthatna vissza az allamnak ilynenm 
beavatkozasatol, mert liiszen nehezsegek mindcn komplikaltabb 
kozgazdasSgi kerdes megfejtesenel vannak es a vallalkozoi nyere- 
segnek a megallapitasa es errol visszafeld esetleg az arak megalla- 
pitasa nem tartoznek a lehetellensegek koze es tulajdonkepen 
csakis arrol volna szo, hogy a fogyasztok a monopolosok kizsak- 
manyolo Arszabasai ellen megvedessenek, nem pedig arrol, hogy 
az ailam minduntalan akadalyozolag kozbelepjen. Ugy az osztrak 
tervezet ide^etl intezkedese, mint pedig, a mi meg tovabb megy, az allam 

1) Vasut, posta, vizvezet6k, kSzvilagitsis stb. 

2) A. D. Adams Reasonable Rates The Journal of Political Economy. 
December 1903. 



Digitized by 



Google 



a27 



arniegallapitasi joga ellen, foleg azt lehet felhozni, hogy vannak 
modozatok, a melyek ugyanazon czelt sokkal simabb, mintegy 
automatikus modon erik el, sokkal kisebb appar^tussal es a koz- 
gazdasagra nezve elonyos mellekhat^sokkal. Vegso sorban t. i. nem 
a magas arszabasok kepezendik a vizsgalat targyat, inert a niagas 
arak oka epp ugy fekhetik a nyei-s aruk inegdragulasaban, az 
eloallitasi k61ts6gek emelkedeseben, egy hirtelen felszokkent keres- 
letben es pazarlo fogyasztasban, mint a inonopoliuniok onkenyes 
arszabSsaiban. Ugyanazon arszabasok melletl ket egymasra kovet- 
kezo esztendoben a monopoliumok egyszer veszleseggel, masszor 
nyereseggel dolgozhatnak es hogy milyen ar a megfeleJo, az nem 
annyira magan az arakon, mint inkabb a vallalkozoi nyereseg 
nagj'sagan allapithalo meg. Ezt a fentebb idezett amerikai biroi 
judikatura is teszi, a mely a vallalkozoi nyeresegrol kovetkeztet 
arra vissza, hogy valami reasonable rale-e vagy nem es ugyanezt 
teszi a magyar kartell torvenyszervezet 12. sj. b) ponlja, a mely 
szerint a kartellszerzodes megtamadhato : ))ha a kartellfelek a for- 
galmi arakat a kozonseg kizsaknianyolasara alkalmas modon az 
arak k^pz6des6re kihato egyeb rendkivuli korulmenyek hianyaban 
ninguk szabalyozzak, vagy befolyasoljak oly m^rvben, hogy a ter- 
melesi onkolls^g es forgalmi ar kozotti kulonbozet feltunoen ar&ny- 
talan meiiekben haladja tul a kozonsegesen szokasos hasznota, 
valamint az osztrak javaslat 7. pontja is, midon a fogyasztasi ado- 
kat vagy a kdrulmenyeket felulmulo nyeresegekrol szol, mint a 
melyek okul szolgalhatnak valamely kartellhatarozat vegrehajtasa- 
nak megtilt^sara. 

Minden kozgazdasagi kerdesben a vegso kerdes az, hogy az 
illeto gazdasagi jelensegbol mi kovetkezik a jovedelem eloszlasara 
es vajjon az allamnak van-e modjaban egy bizonyos igazs^gtalan 
jovedelemeloszlasi folyamatot megvaltoztatni. Ezert jelen kerdes- 
ben nem az a fo, vajjon az allam kepes-e magas arezabasokat 
megakadalyozni, mert ez csak egy masodrendi'i kerdes, leven az 
arszabas a jovedelemmegoszlasnak csupan egy eszkoze, hanem 
az, hogy meg van-e a mod arra, hogy az allam magat a jovede- 
lemmegoszlast a nepesseg nagy tomegere nezve elonyosen alakitsa 
^l. Erre pedig egy sokkal egyszerubb eszkoz, mely sem az uzlet- 
menetbe valo beavatkozast, sem a folytonos akadekoskodast, a mi 
a nagyipari vallalkozasra nezve, tekintve a konjunkturak hirtelen 



Digitized by 



Google 



i\2S 



es gyors hullainzasat, elviselhetetlen, nem koveleli meg, a megfe- 
lelo adoztatas. Ha az allam az uzletmenetbe folytonosan beleaval- 
kozik, akkor viselnie kell az ebbol eredo felelosseget is es hogy ha 
a kituiio konjunkturak eveiben az allam nem engedi meg, hogy a 
vallalkozok azokat megfelelokepen kihasznalj4k, ugyan mivel fog 
az allam karpotlast nyujtani a vallalkozoknak a pangas es krisis 
nehez Eveiben ?^) Egy raegfelelo progressziv megadoztatas azonban 
felmenli az allamot ezea felelossegteljes feladat alol, a melyre 
semminemu hivatottsaggal nem bir es feladatat is sokkal helye- 
sebben kepes megoldani. Ezert kell elvetni mindennemii armegba- 
tarozasi jogkor vindikal^sat, de azt is, hogy az allam tiltolag lep- 
jen kozbe, bizonyos hatarozatok keresztulvitelenel akar elozoleg, 
akar utolag. 

De lassuk, mennyit er a Klein altal propagalt moralis presz- 
szio. Klein azt javasolja,^) hogy egy abnormis aremeles eselen egy 
kozsegi kepviselotestulet, a termelok egy nagyobb csoporljanak, de 
mindeneselre csakis egy elokelobb erdekkepviseleti testulelnek ( pi. egyes 
iparag vallalkozoi egyletenek vagy egj'eb testuletnek, karlellnek slb.» 
javaslatara egy szakertokbol alio vegyes Allami bizotlsag a kartell 
ellen felhozott panaszokat a nyilvanossag kizarasaval kontradikto- 
rius eljaras alapjan vizsgalat targyava tenn6 es csupan hatarozatait 
hozna nyilvanossagra. Ha ennek ertelmeben a bizottsag a kartell 
arait tulmagasaknak tartanS, felszolitast intezne a kartellhez, hogy 
ezen arpolitikat tovabb ne folytassa es ha egyes tagok a bizottsag 
karhozlato itelete daczara tovabbra is ragaszkodnanak az eddigi 
arpolitikalioz, akkor az illelo bizonyos tiszteletbeli allasok viselesere 
mint pi. kozsegi kepviselotestiileli, ipar- es kereskedelmi kamarai, 
tozsdebizottsagi tagsag, stb. viselesere keptelennek volna nyilvani- 
tando. Klein ezen javaslat kereszlulviteletol azt remeli, hogy a 
rendkivul magas arszabasok megakadalyozhalok lesznek. 

Ezen javaslat keresztulvitelenek semmi sem all utjaban, sem- 
minemu koczkazattal sem kapcsolatos es lalan ennek lehet lulajdo- 

M Grunzel mondja 1. m. 165. 1. : »Der Slaat h§tte ja dann die 
Vcrpl'lichtiing, die Gewinne, die er fruher auf das burgerliche Niveau 
bcschnitten hat, nun auch auf das burgerliche Niveau zu erhShen ; das 
durfle er kaum zu leisten in der Lage seln." 

2) Verhandlungen des deutschen Juristentagcs 1902. III. k6t. 314. I. 
6s 1905. IV. 489. 1. 



Digitized by 



Google 



329 



iiitani, hogy a legutobbi nemet jogAszgyules egyhangu letszeseben 
reszesult. Azonban az allami mindenhatosag fegyvertaraban egye- 
bet sem talaljunk az allampolgarok joletet veszelyezteto ezen alaku- 
latokkal szemben, mint egy moralis intfi szozatot? Az allaiii, mely 
inaga egy hatalmi alakulat, a melynek parancsszava mindig a ki- 
kenyszerithetosegen alapszik, mostan elegedjek meg egy olyan 
reiidszabalylyal, a melyrol mar eleve tudja azt, hogy azok, a kik- 
hez intezve van, ha akarjak, kovelhetik, ha nem akarjak, nem ko- 
velik? Ha ania hosszu tanacskozasoknak, fontolgatasoknak, statisz- 
tikai adatgyujteseknek es enquetekaek az eredmenye eppen a 
legfontosabb pontban I. i. az arpolitika kerdeseben ez volna, ugy 
ez raar eleve is elismerese az allami tehetetlensegnek egy, az allam 
polgarait anyagi jol^lukben legkozelebbrol erinto kerdesben. 

Kulonben is el lehel-e kepzelni azt, hogy ama vegyes allami 
bizottsag, melynek tagjai kozott okvetlenul a legelokelobb vallalko- 
zok is fognak ulni, a kik egyebkent egy-egy kartellnek tagjai, ezt 
az itelelet oly gyorsan ki fogjak mondani? Es ugyan mit ernek a 
fogyasztok azzal, es mivel hozatik a problema kozelebb a megol- 
dashoz, ha ezen bizottsag ket harom evben egyszer meghozza ama 
hizonyos karhoztato iteletet, a mely talan, de ezt is nagyon ket- 
kedve k'^ll mondani, egy kizsakmanyolo ^rszabasnak utjat allana? 
Hiszen nem lehet az a czel, hogy az allam csakis akkor gyako- 
roljon valamelyes ingerentiat, ha ket-harom evben egyszer rend- 
kivuli konjunkturak kovelkezteben egy rendkivuli arszabas leheto- 
sege bekovetkezik Hiszen koztudomasu es a tudomanyos iro- 
dalomban, valamint a gyakorlat emberei reszerol is elisniert 
teny az, hogy a kartellek lulnyomo resze eppen a rend- 
kivQli konjunkturak idejen^) kovet mersekelt arpolitikat. Nem 
az itt-ott nagyon is ritkan elofordulo rendkivul magas arszabasok 
kepezik a bajl, mert hiszen ez a szabad verseny idejeben is meg- 
tortenik, hanem az allandoan magas arak, a melyek a szabad 
verseny arait messze foliilmuljak, a meiyek egy jol szervezett kartell 
uralma alatt ailandosagra tesznek szert. Ezen arak rendesen ala- 
csonyabbak meg az u. n. kizsakmanyolo araknal, de allandosa- 
guknal fogva megis egesz rendkivuli nyeresegel biztositanak a val- 
lalkozoknak es igy a nemzeli jovedelem megoszlas^t evrol-evre es 



ij L. 165. I. 



Digitized by 



Google 



330 

allandoan a karlellben vagy truslben egyesult vallalkozok javara 
biilenti. Ez ellen kell segitseget talaini es ez ellen a vatnpolitika 
megfelelo kezelese es az esetleges allamositas mellett ineg hataWos 
eszkozt kepezhet egy szoczialis szempontokbol kiindulo adoztatasi 
politika. 

XXV. 

Az dllami heavatkozdfi egy eh eszlcozei. 

Lattuk, hogy az allaninak sikeriilliet a meg letezo versenyt az 
underselling es a boykottalas megakadalyozasa ^Ital ideig-oraig fen- 
tarlani & igy a monopolium belelozeset niegakadalyozni, de a meg- 
maradt verseny iiagyon csekely es alig kepes a monopolistikus ar- 
polilika utjat allani. Azt is lattuk, hogy a vainpolitika esetleg jo 
szolgalatokal tehet bizonyos idoponlokban, de a kerdest megoldani 
nem kepes, mert az allam csak rendkivuli esetekben fog hozza- 
nyulni, ellenben az allandoan magas arak a fogyasztokat niindig 
nyonmi fogjak. Az allam beavatkozasat pedig a kartellek es Irustok 
arpolitikajaba mindenkepen elvetendonek tartottuk. De emiegelnek 
meg egyeb eszkozoket is az elhalt verseny ujabb feltamasztasara. 

Beszelnek a kivulalloknak adando tarifakedvezmenyekrol, 
subventiorol, adokedvezmenyekrol, a karlellen kivul allokuak nyil- 
vanos arlejteseknel elonyben valo reszesiles^rol. Mindezen rendszaba- 
lyok a kivul alloknak valoban talan kepesek volnanak erot nyuj- 
tani, hogy a kartellek es trustok halalmaval szemben fennalljanak. 
Eltckintve attol, hogy mindezeknek az osszes iparagakban valo rend- 
szeres keresztiilvitele az adoterhet jelentekenyen sulyosbitana es igy 
a fogyasztoknak az ilyen rendszabalyokbol sok oroniuk nem volna, 
ez ismet csak azt jelentene, hogy az allam egy kis loredeke nagj' 
aldozatok aran visszatart attol, hogy a kartellhez csatlakozzek. Az 
azonban, hogy egynehany kisebb vallalat tavol tartja niagat a kar- 
telltol, nem jelenti meg, hogy a kartell fel fog bomlani, avagy meg 
fogja valtoztatni arpolitikajat. Tudjuk, hogy csupan a legnagyobb 
vallalatok csatlakozasa biztositja a kartellek fennallasat es ezeknek 
folenye oly nagy, hogy az emlitelt kedvezmenyek nem kepesek okel 
arpolitikajukban megzavarni. Ha a kiviilallok azonban ezen kedvez- 
menyekre tamaszkodva megis veszelyeztetnek a kartell fennMlasat? 
Ezen esetben ket lehetoseg all fenn : Vagy felbomlik a kartell es 



Digitized by 



Google 



331 



ezen esetben az eddig tamogatolt vallalatoktol a csak visszavonasig 
adott kedveznienyekel vissza kell vonni, minlhogy most mar 
nincsen ok seni jogosultsag kedvezmenyezes fentartasara. A szabad 
verseny allapota termeszetesen iiem tartana sokaig es ismet karlell- 
hez vezetne, melyben minden valoszinuseg szerint az eddig aliamilag 
tamogatoU kartellek is belepnenek, minthogy fennallhatasukat biz- 
tositottak. A masik lehetoseg az, bogy a kartell kenyszeriteni tudna 
az 6 oriasi erejevel, bogy az uj vallalat a kartcllbe belepjen. Ha ez 
azonban a kedvezmenyezett vallalatoknak, tekintettel az allammal 
valo szerzodesszeru viszonyara lehelseges neni volna, ugy bizonyara 
inegtalalnak egy csendes megegyezes vagy az erdekszferak elhataro- 
lasainak modjat, merl hisz utovegre az outsider vallalalnak sem 
czeija a folytonos harcz fentartasa, hanem minel nagyobb uzleti nye- 
resegek realizalasa. Ott volnank tehat, a hoi ezelolt voltunk azon 
aldozatok daczara, melyeket az allam hozott. 

A mondottak azonban csak altalanossagban igazak es lehel- 
seges, bogy adott esetben, pi. oly arukna], a bol a fuvardijak nagy 
szerepet jatszanak, vagy ha a termeles tuhiyomo reszel az allam 
vasarolja (mint pi. a waggongyaraknal), az ilyen rendszabalyok 
hosszabb ideig is sikerrel jarhatnak. 

Beszelnek egyes nagyobb vallalalok allamosilasanak terv^rol, 
melynek folytan az igy allamositott vallalat kepes volna a magasan 
felhajtott arakat leszoritani. De nagyon jol tudjuk, hogy mit tartsunk 
az allami vezetes alatt alio gyarakroL Csakis az allam tulajdonaban 
levo vasgyaraink uzleti eredmenyeire kell gondolnunk, hogy egy ilyen 
kombinaczio sikeres volta irant ketelyeket tamasszunk. Kincst/iri vas- 
gyaraink, a melyek a husz ev ola fennallo osztrak es magj'ar vas- 
kartell altal letrehozott konjunkturakat mind egyutt elveztek tobbi 
gyarainkkal es a melyek lulnyomolag a vaskartell lagjai is vollak, 
ennek daczara nem tudtak meg a legcsekelyebb uzleti sikerekel sem 
felmutatni. Kepzeljuk mar most lehat el, hogy az allami gysirak a 
kartellek arpolitikajanak megtoresere heves versenyt kezdenenek es 
foczeljuk az arak minel erosebb leszoritasa volna. Mit eredm^nyezne 
ez ? Bizonyara azt, hogy az allami gyarak sulyos vesztesegekkel dol- 
goznanak es a fogyasztoknak az adoteher novekedese altal igen sulyo- 
san kellene megfizelniok, hogy a fogyasztas valamivel olcsosbo- 
dott. Mert nem szabad elfelednunk, hogy ha az allam sulyt fek- 
tetne egy ilynemu kartell-politikanak rendszeres, az osszes iparagakra 



Digitized by 



Google 



03;f 



kilerjedo keresztulvitelere, ugy ezt olyan szeles alapon kellene tennie, 
egyes v^llalatok kisajatitasa es uzletvitele oly oriasi koltsegekbe 
kerulne es a letl tapasztalatok szerint oly kev^ssi volna rentabilis, 
hogy nem tudni egeszen biztosan, vajjon az adofizetokre nezve az 
igy eloallott megterheles nem volna-e sulyosabb, mint a fogyasztas 
megdragitasabol eredo lerhek. 

Azt is szokt^k emlegetni, mintegy eszkozt a monopoliumok 
kizsakmanyolo arszabasai ellen, hogy az allanmak adassek meg a 
kisajatitasi jog egyes vallalatokkal szemben, a melyek a kartellhez 
tartoznak. Ezen kisajatitasnal lermeszeleseu iranyadok nem lehetne- 
nek azon oriasi nyeresegek, a melyek kovelkezteben az allam egyes 
vallalatok kisajatilasat ^ppen elhalarozta. Vajjon ezzel szemben a fel- 
becsulheto tenyleges ertek vctessek merlekul? Egyik sem volna 
igazs'agos; az elso a tulajdonosok reszere tokesitene egy oly kania- 
tozast, a mely ebben a magassagban csak ideig-oraig tart es 
egy valosagos fonyeremenyt jelentene, egy megfelelo ellenerlek 
nelkuU kisajatitas pedig a socialismussal volna egyeterteiniu ; oly 
eredmcnyek, a melyeket az allam a jelenlegi politikai es larsa- 
dalmi vlszonyok kozott semmikepen sem akarna eloidezni. Ha pedig 
egy kozepes kaniatozast vennenk iranyadonak, akkor az allami vezc- 
tes alatt alio vallalatoknak bizonyara ugyanolyan magas arakat 
kellene lartaniok, mint a maganvallalatoknak, hogy a kozismcrten 
lanyhabb allami vezetes alatt alio vallalatok megfelelo kamatozasat 
es a vetelar egy kicsiny szazalekos amortizaliojat kihozza. Mi hasz- 
nuk vohia akkor a fogyaszloknak az allamositasbol ? Ha pedig az 
allam versenyt folytatna a tobbi vallalkozokkal az arak leszoritasa 
czeljabol, akkor ismet all az, a mit fentebb mondottunk, hogy 
I. i. a magas aron megszerzett allami vallalatok oly kevesse volnanak 
rentabilisck, hogy ez sulyos terheket jelentene az adofizetokre nezve. 

Mindezen nehezsegek Icrmeszelesen megsziinnenek, ha arrol 
volua szo, hogy egy egesz iparag allamositlass^k, a mivel termeszetesen 
a kartellekkel es truslokkel egybekapcsolt osszes kerdesek elesnenek, 
azonban a kartellekkel es trustokkel egybekapcsolt egyeduli es Icg- 
nagyobb baj t. i. a jovedclemmegoszlasnak egy uj 6s igazs&gtalan 
alakulasa, egyeb uton is, tobbek nielett, mikent a kovetkezo fejezetben 
IAtnifogjuk,a nagyobb jovedelmek megfelelo progressziv megadoztatasa 
utjan is orvosolhalo volna. Arra vonatkozolag, hogy az allam egesz 
iparagak allamositasahoz fogjon, egesz m^s indokok volnanak irany- 



Digitized by 



Google 



383 

adok, meg pedig olyan indokok, a melyek a szabad verseny kor- 
szak&ban epp ugy fennMlottak, miiit a bogy fennallanak mostan es 
a melyekbol a socialismus a szabad verseny korszakanak idej^n 
erveit meritetle. A szerzodeskotesi kenyszer, egy megfeleloen kezelt 
vampoUtika es a progressiv megadoztatas, mely a fokozast 
eppen a nagyobb jovedelmeknel emeli, egyutlveve kepesek volna- 
nak a kartellek es trustok klial teremtett bajokat orvosolni. Az 
allamositas egyes iparagakban, mint pi. a vasiparban, koszenbanya- 
szatban elonyokkel ketsegtelenul jarhatna, de a kerd^s e nel- 
kul is kielegitoen megoldhato, mikent a nyugati allamokban a vas- 
uti monopoliumokat allamositas nelkul is osszhangba tudtak bozni 
a kozerdekkel. Bizonyos azonban annyi, bogy a nagyipari mono- 
poliumok keletkezese es visszaelesei batalmas erveket szolgaltatnak 
azoknak, kik a vegnelkuli allamositas hivei, mert meltan mutatnak 
arra, hogyha mar monopolium van, ugy legyen a monopolium 
allami. 

XXVI. 

Az dllam addpolitiJcdja a Icartellekkel es trustokJcel szemhen. 

Az underselling eltiltasa es a szerzodeskotesi kenyszer azon 
czelt szolg&ljak, bogy, mikent az allami monopoliumokn^l, minden 
egyes polgar a termeles eszkozeihez es a fogyasztas targyaihoz 
egyenlo felt^telek mellett jutbat, a nagyipari privatmonopoliumoknak 
se legyen modjukban az egesz birodalomra kiterjedoleg jutalmazni, 
vagy buntetni existentiakat az altal, bogy a termelesi eszkozoket meg- 
vonjak, vagy nekik azokat megadj^k. De az allamnak egyeb kotelessegei 
is vannak. Az allam nem nezbeti, bogy a termeles ujjaszervezesebol, 
mely gazdasagilag annyi elonyt rejt magaban, csupan a termelesi 
eszkozok csek^ly sz&mu birtokosai buzzanak basznot. Minden gaz- 
dasagi baladast valosaggal csakis akkor nevezbetiink baladasnak az 
emberiseg osszelet^ben, ba a milliok kulturalis es joleti viszonyai 
javulnak. Ennek megvalositasara a nagy privatmonopoliumok kora- 
ban az Allamnak egyik legerosebb eszkoze, az adoztat^s. 

Mindaddig, a mig a termelesi eszkozoknek a szetosztottsaga 
meglehetdsen nagy volt, a mig a nagy vagyonok aranylag nem 
voltak oly ori&siak, mint ma, az ar&nylagos megadoztatas nem 



Digitized by 



Google 



334 



nelkulozte teljesen az adopolitikai 6s kozgazdasagi oszto igazsagot. 
Miota azonban az osszes termeMsi eszkozok egy szoros erdeklan- 
czolatban egyesulnek es a miota a nyeresegek a szabad ver- 
seny korszakaban alig elorelathato mertekben emelkedlek, az arany- 
lagos adokulcsot egyenlokepen alkalmazni a szurke egyenlosegben 
elo milliokra es a monopolium magaslatain duslakodo ipari mag- 
nasokra, a kik egy egesz birodalom termel&^t monopolizaljak, szem- 
rael lathato igazsagtalansagol rejtene magaban. Ha erv volt az, a 
fokozatos adokulcs bchozatala mellett, bogy a fogyasztasi adok sok- 
kal sulyosabban nehezednek a kevesbbe vagyonosakra, mint a 
gazdagokra, ugy a monopolium korszakaban, a midon eppen a nagy 
tomegaruk jelentekeny megdragitasat lehet tapasztalni, a nielyek 
egyes iparagakban a fogyasztasi adok merleket csaknem megutik,^ ) ezen 
koriilmeny meg sokkal hatalmasabb ervet szolgMtat a fokozatos 
ado behozatala mellett annal is inkabb, miutan ebbol nem az allam, 
hanem egyes maganyosok gazdagodnak. Errol a nagy jdvedelemrol, 
mikent egyaltalaban a nagy vagyonok es jovedelmek tulnyomo 
reszerol nem lehet mondani, hog}' az egyeni ugyesseg es leleme- 
nyesseg eredmenyei volnaiiak es bogy a fokozatos ado az elenkebb 
ipari tevekenyseget buntetne, mert eppen a kartelleknd errol igcn 
kevesse lehet szo. A kartellek es trustok keletkez&e teh^t egy 
ujabb es visszautasithatatlan okot szolgaltat a fokozatos ado beho- 
zatalara. 

Nem volna-e helyesebb a fokozatos ado behozatala helyett 
az allam reszesedeset a monopoliumok nyeresegeiben behozni? R. 
E. May (Das Grundgesetz der Wirthschaftskrisen und ihr Vor- 
beugemittel im Zeitalter des Monopoles.' Berlin, 1902. 51 — 55. 1.) 
azt javasolja, bogy a monopoliumoknal a vallalkozoi nyereseget az 
atlagos kamatlab ketszereseben kellene megallapitani, jelenleg 7%-ban, 
a folds nyereseget pedig kotelesek volnanak az allamnak kiszolgal- 
tatni. Szerinte a tozsde ugyis 4^/2%-ra szallitja le az ^rtekpapirok 
jovedelmet a befektetest keresok szamara, az eredeti alairok pedig 
araugy is igen kevesen vannak. Attol nem fel, bogy a r^szveny- 
toke felemelese altal konnyen ki lehetne jatszani a torv^enyl, mert 
ez ellen lehetne torvenyileg intezkedni. Nehezseget talal azonban 
abban, bogy ez altal a munka terraelekenysegenek novesztcse 



1) L. 169. 1. 



Digitized by 



Google 



335 

es igy a gazdasagi es techiiikai haladas megszunnek. Ezt ugy 
kivanna szabalyozni, hogy az olyan uzemekben, a melyekben a 
lermelekenyseg emelkedett, azon evben pi. 1%-kal magasabb 
osztaiek volna fizetendo, valamint ott is, a hoi a termelekenyseg 
enielese csakis nagy befektetesek utjan volna lehetseges, lobb even 
keresztul szinten magasabb osztalek volna fizetendo. Ellenben oly 
iizemekbeu, a hoi nagyobb termelekenyseg elerheto lelt volna, de 
ezt nem tettek, az osztalek leszillitando volna. Ezen intezkedesek 
allal azt velne elerhetni, hogy a vallalkozok nem eroszakolnak az 
araknak a felhajtasat, a mi szerinle gazdasagi valsAgokhoz vezet. 

Schmoller, a Verein fur Socialpolitik 1905-iki mannheimi 
iilesen azt javasolta, hogy a 75 millio markAnal nagyobb 
alaptokevel biro tarsulatoknal a 10 szazalekot felulmulo nyereseg 
az allamot illesse, az igazgatosag es felugyeio-bizottsag tagjainak 
^-i-et az allani nevezze ki, kulfoldi r^szvenyeseknek szavazati joguk 
lie legyen. Mikent Schmoller eload^sabol kitunik, az allam reszel- 
telese a nagy vallalatok nyeresegeiben tulajdonkepen nem bir azon 
czeizaltal, hogy a monopoliumok tulsagos nyeresegei a koznek javara 
essenek, hanem azzal a czelzattal, hogy trustok alapitasa megnehezittes- 
sek. Ezenjavaslatelfogadasaaltaleztel is lehetne 6rni, am a fogyasz- 
toknak keves hasznuk volna abbol, ha egy 75 millio markaval biro val- 
lalat helyett, ket 35 millio markaval biro vallalat monopolisalna a 
piaczot egymassal csendes egyetertesben.^) 

A vasutaknal tudvalevoleg az egyes allamokban, igy pel- 
daul Francziaorszagban, az allam reszesedese a nyeresegekben 
rendszeresen keresztul is van vive. Mas allamokban ismel, ha 
a befektetett toke kamatoz^sa bizonyos szazalekot eler (Porosz- 
orszagban 10%-ot, Ausztria es Magyarorszagon 15%-ot), az al- 
lam a tarifak leszallitasAt kovetelheti. A kartellek es trustokkel 
szemben ez igen nehezen volna megvalosithato. A vasutaknal az 
allam meltan kovetelheti a nyeresegekben valo reszesedes jogat, 
mert hiszen az allam a vasutnak monopoliumot adott es ez altal re- 
szukre egy bizonyos minimalis kamatozast eo ipso biztositott. Ha 
az Sllam a kartellekkel es trustokkel szemben is ugyanezen politik^t 
akarna folytatni es nyeresegeiket limitalni akarna, akir azon 

1) L. Neue Freie Presse 1905. szepl. 28. szim^t. Minthogy Schraoller 
javaslatai csak a lapok hiraddsainak kev6ss6 . megbizhat6 Kivonataibol 
ismeretes, r^szletes birdlatukba ez ido szerint bocsdtkozni nem lehet. 

«) Hogy a nveres6gekben val6 r6szesed6s czeijdb61, milyen ra6do- 
zat volna aj^nlatos. 1. XXVHI. fej. 



Digitized by 



Google 



336 



czeira, hogy ez allal oket az arak leszallitas&ra kenyszeritse, akar 
azon czeira, hogy a megfelelo kamalozason feluli nyeresegben 
reszesedjek, akkor az allamnak a kartell es truslok reszere epp ug\' 
monopoliumot kellene biztosilania, mint a hogy monopoliuraot 
adomanyozott a vasulaknak is vagy pedig garantalnia kellene egy 
bizonyos minimalis nyereseget. Erre isniet a vasutak niutatnak 
analogi^t az 6 torzs es elsobbsegi reszvenyeikre alapilott rendsze- 
rukkel. Mikent szanios vasiili vallalatnal az allani a torzsreszvenyck 
atvetele es neha egy minimalis kamatozas garantalasa allal jogot 
szerez a vasutak belso ugymenelelebe u legmesszebb meno mo- 
don beavatkozui, a tarifakat, jaratokat es az egesz ugykezelest a 
kozerdekkel osszhangba hozni a nelkiii, hogy a reszv^nyeseknek 
ebbol a kamatozasi garantia folytan hatranyaik szarmaznanak, ugy 
az egyeb nagy phv^lmonopoliumokkal szemben is az allam ha- 
sonlo eljar^st kovethetne, a nelkul, hogy az allamra nezve ez 
barminemu megterhelessel jama. (L. reszletesen XXVIII. fej,) 

Arra, hogy az allam egy iparag vallalkozoinak monopoliumot 
adjon, az utobbi idoben Nemetorszagban, Ausztriaban, Magyaror- 
szagon es Oroszorszagban a szesz- es czukortermel^s alia mi kon- 
tingentalasaval es az erre vonatkozo javaslatokkal kapcsolatban 
talalkoztunk. Az allam a kisebb vallalkozoknak a nagyobb vallal- 
kozok versenyevel szemben valo megvcdesenek czeljabol az egesz 
termelest kontingentalta es a letezo vallalatoknak ania bizonyos 
aruk eloallitasara monopoliumot adott. Azon czelt, hogy a inezo- 
gazdasagi ipar a pro vallalkozoi a nagj'ipari vallalkozok versenye- 
vel szemben megvedvc legyenek, ezen torvenyek keisegtelenul 
elerni kepesek es ezt el is ertek. Az ily iranyu torvenyhozasi intez- 
ked&ek azonban joggal szamos lamadasoknak vannak kileve. 
Azt ugyan, hogy ezen monopoliumok az arakat mertektelenul 
emeljek, az allam bizonyos hatarig megakadalyozhatja. Ama 3, 
illetve franknyi vamtelel, a melyet a briisszeli czukor-konvenczio 
meg meghagyott, aligha letle volna lehetove, hogy az 1903-iki 
czukorkontingentalasi torveny fenmaradasa eseten az arakat jelen- 
tekenyen a vilagpiaczi arak fole emeljek. Az osztrak es magj'ar 
szeszado-torvenyben is meg van adva a lehetoseg arra, hogy az 
arakat a monopolium birtokosai mertektelenul fel ne csigazhassak, 
a mennyiben a husz koronaval magasabb adotetel mellett mindenki 
tetszes szerinti mennyiseget termelhet. Ezen latitude azonban tulsa 



Digitized by 



Google 



337 

gosan nagy es eppen a inonopolium tulzasaival szemben elegendo 
volna egy 5 — 6 koroiias adokulonbozetet statualni. Az orosz czu- 
korkontingentalasi torveiiy, az u. n. Normirovka a kontingens ^ a 
tetsz^s szerinti meiinyisegben termelbeto exkontingensczukor ko- 
zott pudd-onkent 1.75 rubelnyi kulonbozetet allit fel. Az exkontin- 
gentait aru eloallitasanak lehetosege azonban, ha az allami koiitingenta- 
las mellett, a vallalkozok ezenkivul meg egym&ssal kartellben allanak, 
alig fog hatraltatolag hatni egy kizs^kmanyolo arkepzodesre, mert 
hiszen egy muiolagos konjunktura kihasznalasa czeljabol senki sem 
fog nagy befekteteseket eszkozolni, a kontingensek felett rendelke- 
zok pedig egymassal valosziniiieg egyezsegben fognak allani az 
irant, bogy exkontingenst eloillitani nem fognak. 

Az allamilag kontingentalt uionopoliuniok legfeljebb akkor 
Yohianak lurhelok, ha az allam reszesedes^vel a nyeresegekben, 
vagy pedig az aliami armeghatarozasi joggal voinanak parosulva. 

Az allami kontingentalas es az igy allamilag biztositott mono- 
poliura^) szamos igazsagtalansagol es nagy kozgazdas&gi hatranyokat 
rejt magaban. Egyes iparagaknak czehszeru elzarasa, az ezek nyo- 
maban jaro rendkivuli aremelesek, avagy a rendesnel allandoan ma- 
gasabb arak, egyes ^llampolgaroknak, a szo szoros ertelmeben, 
kontingens engedelyezese altal tett ajandekozas es igy egyes allam- 
polgaroknak teljesen indokolatian kedvezm^nyez&e az orszag osszes 
fogyasztoinak rovasara es azon kivul azoknak rovasara is, a kik 
ugyanazon iparagban levekenyseget szeretnenek kifejteni, de ebben 
torvenyileg akadalyozva vannak, a kicsiny, nem versenykepes uze- 
meknek a mesterseges fenntartasa, a melyek termeszetszeruleg 
magas eloallitasi koltsegekkel dolgoznak es igy az ^rakra emeloleg 
hatnak, mind olyan rendkivuli nagy hatranyok, a melyek folytan 
az allami kontingentalas mindenkepen elvelendo. Ezeknel fogva 
az allami kontingens es allamilag biztositott monopolium semnii- 
kepen sem lehet ama kivezeto ut, a melyen a kartell- es trustpoli- 
tikanak haladnia kell, meg akkor sem, ha ezeket az allami armeg- 
hat^rozassal avagy az allamnak nyeresegekre valo reszesedesevel 
hozzSk kapcsolatba, mert a vallalkozas ^s az ipari tevekenysegnek 



1) Eltekintve azon hianyoktbl 6s helytelen raegolddsokt61, a nie- 
lyekben egy kontingentdMsi t5rv6ny esetleg szenvedhet 6s a melyekben 
kai5n5sen az 1903-iki czukorkontingentalasi t6rv6ny bovelkedetl ; dc erre 
jelen helyen bSvebben ki nem terjeszkedhetQnk. 

Dr. N&das : A kartellek £s trustOk k€rd«se. 2t2 



Digitized by 



Google 



J}38 



ilyeten elsanczolasaba, czeliszeru szervezesebe es petrifikalasaba bele- 
nyugodni alig lehetne. 

Sokkal megfelelobb voina mindezek helyett, egy megfeleio 
fokozatos ado bebozalala, a mely sokban hozzajarulhatna egy igaz- 
s^gosabb jovedelemmegoszlashoz, es nem volna lehetetetlen a kar- 
tell es trust arpolitikajara is ez 41tal kozvetve hatast gyakorolni. 
Milyen legyen ezen fokozatos ado ? Iranyuljon egyedul a kartellben 
es trnstben egyesult vailalkozok ellen, avagy pedig legyen az osszes 
tarsadalmi osztMyokra kiterjedhelo? Milyen fokozatos adokulcs al- 
kalmaztassek ? 

Arrol, hogy csakis a kartellben es trustben egyesult vallalko- 
zokra nehezedjek a fokozatos ado, mar azert sem lehet szo, mert 
hiszen a kartellen kivul alio vailalkozok a magas arakat epp any- 
nyira, vagy lalan meg nagyobb mertekben elvezik, mint a karlel- 
lek tagjai, es kulonben sincsen ok, hogy barmely forrasbol eredo 
egyeb nagy jovedelmek, ha nem is monopoliumbol keletkezlek, elke- 
ruljek a fokozatos adokulcs alkalmazasat. 

Ezen adokulcsnak olyannak kellene lennie, hogy a fokozas 
egy bizonyos mertekig nagyon mersekelt legyen es a nagyobb va- 
gyonoknal az adokulcs sokkal nag>obb fokozatokkal emelkedjek. 
Nem szabadna azon jovedelmeket kontingentalni, a meddig a foko- 
zatos adokulcs erne, hanem ellenkezoleg a fokozasnak a uagj'obb 
jovedelmekkel folyvast emelkednie kellene. Indokolva van ez az 
altal, hogy olyan jovedelmek, a melyek azelott tobbek kozott osz- 
lottak meg, most lassankent egy kezben egyesulnek, es lia az ado- 
fokozas egy bizonyos nagysagu jovedelemre korl^loztatnek, akkor 
az allamnak most a nagy fusiok utan es a nagy fusiok kuszoben 
sokkal kisebb adojovedelme volna, mint azelott. Ha pi. azelolt a 
fokozatos adokulcs csak 60.000 koronaig emelkedett es most negy 
ilycn jovedelemmel biro vallalat egyesiil, akkor az allam egyszerre 
180.000 korona jovedelem ulani fokozatos adobe veteltol esnek el. 

Bar a karlellekben egyesult vallalatok ilyen fokozatos meg- 
adoztatasat illetoleg egydb vallalaloktol seraminemu eltero megitelesben 
nem reszesulnenek, egy kivetelt megis lehetne tenni. A nyilvanossag 
rendszercnek ugyanis kiegeszito reszet kepezi, mikent mar emlilet- 
tuk es mikent a kovelkezo fejezetben is bovebben fogjuk kifcjleni 
az, hogy az allami kozegeknek folletlen betekinlesi & atvizsgalasi 
joguk legyen, termeszetesen a titoktartas fell^lele mellett, a kartellhez 



Digitized by 



Google 



339 

tartozo osszes vallalatok uzleti kdnyveibe, valaniint uzleti berende- 
zeseibe. Az igy szerzett adatokat tartoznak adoztatasi cz^lokra is 
felhasznaini, es minthogy az adoztatasi eredmenyek kozzet^tetnek, 
bizonyos v^llalatoknak ebbol kitunheto nagy nyeres^ei bizonyara 
jelentekenyen hozzajarulnanak a verseny felkeltes^hez. Az uzleti 
konyvek atvizsgalasa nem volna fakultativ, hanem az allami koze- 
gekre nezve adoztatasi czelokra kotelezo es a konyvek meghamisi- 
tasa az adoalap clpalastolasa czelj^bol adougyi athagSsnak volna 
minositendo es az adougyi athagasok mintaj^ra az elpalastolni 
szand^kolt ertekjovedelem tobbszorosenek leflzetesevel volna sujtando. 
Semmi ok sincsen, bogy az Mlam az adoalap kikutatasa 
alkalmaval kulonosen a nagyipari vallalkozokkal szemben barmily- 
nemu kimeletet is tanusitson es nem lehet a leljesen elutasithatat- 
lan javaslatok koze sorozni azt^ miszerint a karteliben egyesult 
mlnden egyes vallalal es a kartell maga is nyilvanos szamadasra 
koteleztessek, minthogy orszagos erdeket kepez az egyes ipar^gak 
mikenti vezetesenek es uzleti eredmenyeinek elismerese. 



XXVIl. 

A kartellek es irustok allami nyilvdntartdsa. 

A kartellek es trustok allami nyilvantart^sanak eszmejet elo- 
szor Menzel vetette fel a Verein fur Socialpolitik 1894-iki becsi 
ul^sen. Ezen eszme altal^nos visszhangra talalt ^s alig van a kartell- 
irodalomban iro, a ki a nyilvantartas eszmejet nem partolta volna, 
ugy hogy Menzel a nemet jagaszgyulesnek 1902-ben Berlinben tar- 
tott gyulesen batran mondhatta, hogy a nyilvantartas kovetelmenye 
imm^r kozhelylye lett ^s hogy a kartellek vezetoi sem idegenked- 
nek tole.^) 

1) ,Das Postulat dcr Piiblizitat fur die Kartelle ist jetzt geradezu 
communis opinio ; selbst von kartelllreundlichen Schriftstellern wird 
dieser Wunsch nach breitestcr Offentlichkcit nicht mehr bestritten, und 
es ist charakteristisch, dass sich der osterreichische Industrierat, eine 
Korporation, in welcher die wichtigsten Kartelle Oesterreichs vertre- 
ten sind, in scinem Kartellkorailee cinstimmig fur dir obligatorische 
Publizitat ausgesprochen hat/' Menzel 611and6an ink^bb nyilvdnoss^g- 
r61 (Publizitat) beszdl, de niikdnt hUni fogjuk, inkabb csak nyilvdn- 
tartasr61 van sz6. 

22* 



Digitized by 



Google 



340 



A nyilvanossag eszm^jet akarta megvalositaui az 1897-iki 
osztrak javaslat es az 1904-iki magyar javaslat, ezt kovetelte az 
Industrial Commission es bizonyos tekintetben ez jutott kifejezesre 
az Unionak az 1893-ik ev folyam^n hozott kit torvenyeben, az 
Elkins anti-rebate law-ban & az u. n. Bureau of Corporations intez- 
minyenek behozatalaval. 

A kartellek es truslok nyilv&ntartasanak eszmije azonban az 
1902-iki i& 1904-iki nemet jog^szgyuliseken kulonosen Klein resze- 
rol nagy tamadSsoknak volt kiteve, a ki kifejtette, bogy a kozzeteendo 
kartellstatutumokbol sem az allam, sem pedig a maganosok semnii 
olyast nem tudbatnak meg, a mirol az erdekeltek mar azelott is 
tudomassal nem birtak volna. I^^s ez igaz is. Nincsen a kartellnek» 
valamint a kartellszerzodesnek egyetlen egy pontja sem, a melyrol 
az erdekelt tovabbfeldolgozok es kereskedok, altaluk pedig min- 
denki, a ki ez irant erdeklodik, a kartellek letrejovetelenek elso 
beteben tokeletes tudom^sal nem birnanak mar t. i. azonhataroz- 
manyokrol, a melyek a forgalomban kifejezesre jutnak is a for- 
galomra nizve valamelyes fontossaggal birnak. Minel sulyosabb az 
illeto intezkedes akar az iparszabadsagra akar az uzleti forgalomra 
n&ve, annal jobban lesznek a kozvetlen uzleti forgalombol kifolyo- 
lag az erdekeltek azonnal a kartell litrejovetele utan informal va a 
fontosabb egyezmenyl pontokrol, ugy bogy az egyezmenyek kozze- 
tetelebol legfeljebb a teoretikusok merithetnenek valami kis tanul- 
sagot. Ennek lehet tulajdonitani, bogy a nyilv^nossagot a nemet 
jog&szgyules, kulonosen Klein befolyasa alatt elvetette. 6 a nyil- 
vanossag eszmejet csak egy systematikus kartelljog kereteben tudja 
elkipzelni, de nem mint bevezeto stadiumot, vagy pedig elokeszita 
tanulmSnyt.^) Minthogy pedig maganak egyelore egy ilyen reud- 
szeres allami kartelljogot elkepzelni nem tud, a kartelleket a raa- 
g^njog rendszerebe beillesztendonek tartja es mindennemu kiveleles 
rendszabalyokat ellenez, a kartelljegyzek bevezeteset egyelore feles- 
legesnek tartja. 

De mikent latni fogjuk, nem is annyira nyilvanossagrol, mint 
ink^bb nyilvantartasrol volna szo. Annyi azonban igaz, bogy akar 
nyilvanossag akar a nyilvantartas, mint onczel, vagy mint eloke- 
szito lepes tovabbi rend^zabalyokhoz tenyleg teljesen felesleges 



^) Verhandlungen des deutschen Juristentages, 1902. III. 308. 1. 



Digitized by 



Google 



341 

volna, mert a kartelljegyz^kbdl aligha tudn^nk meg tobbet, mint 
Tnennyit mostan tuduDk. Nem is erre a czelra kellene a kartelleket 
nyilvantartani, hanem arra a czelra, bogy az eddig emlitett rend- 
szabalyok keresztulvitele lehetov^ t^tessek, melyeknek systematikus 
alkalmazasat ugyan egy rendszeres kartelljognak talan nem lehet 
neveziii, hanem mindenesetre egy egymassal szoros kapcsolatban 
levo rendszab&lyokbol ^116 kartellpolitikanak. 

Ha az allam a gyakran felmerulo boykottal^sokn^l, vagy un- 
dersellingeknel, ugy a visszatorlo es megakadalyozo rendszabalyok, 
mint a magSnjogi karterites megallapithatasa, illetoleg alkalmnzha- 
tasa czeljabol minden felmerulo esetben elobb hosszadalmas vizs- 
galat targyava volna kenytelen tenni azt, vajjon az illeto aruczikk- 
ben kartell, vagy trust letezik-e, valamint ugyancsak a vampolitikai 
es adopolitikai int&cked^seknel, ugy ezen elj^rSs hosszadalmassaga 
es ketseges kimenetele ama rendszabalyok hatalyat mar mag&ban 
veve is kepes volna semmire redukalni, minthogy a konjunkturak 
az uzleti eletben gyakran igen gyors huUamz&soknak vannak ki- 
teve. Az osszes ajanlott rendszabalyok csakis akkor birhatnak va- 
losaggal fenyegeto ellel a kartellekkel es trustokkel szemben, ha 
ezen rendszabalyok veluk es minden egyes tagjukkal szemben bar- 
mikor es rogton alkalmazhatok. Ha egyes kartellek fenn^llasa, 
tagjainak kilete, azon aruczikk, melyre az egyezm^nyek vonatkoz- 
nak, az elmult csztendorol szolo reszletes termelesl es arstatiszlika 
autentikus modon megallapitva fekszenek az intezkedo hatosagok 
elott, akkor azon elofeltetelek megallapitasa, a melyet akar a szer- 
zodeskotesi kenyszer, akar a vamok leszallitasa, akar a karlellek 
es trustok ellen ir&nyulo speczialis adokulcs alkalmaz&sa megkove- 
tel, sokkal konnyebb, gyorsabb es biztosabb, valamint ezen intez- 
kedesek tovabbi fentartasaval ^s jovendobeli alkalmazas&val mul- 
hatatlanul kapcsolatos ellenorzes is sokkal kdnnyebben gyakorol- 
hato. De kulonben is barmely, a kartellek ellen speczialisan ir^nyulo 
rendszabalynak az elofelt^tele az, hogy hivatalosan ^llapittassek 
meg valamely kartell letezese, mert a koztudomas sehol sem he- 
tyettesitheti a kozhatosagilag megallapitando tenyeket. Ezert szuk- 
seges a kartelleknek es trustdknek a nyilvantartasa, mint az emli- 
tett kartelljogi rendszabalyok megvalosithatasanak nelkulozhetetlen 
elofelt^tele. A nyilvantartas tehat nem az^rt szuksegeltetik, hogy 
valamit megtudjunk a mit eddig nem tudtunk, hanem epp ugy, mint 



Digitized by 



Google 



342 



a hogy minden nyilvanlartasnak, ugy ezen nyilvantartasnak is czelja 
csup^n, hogy hosszas keresgeles nelkul megtalaljuk azt, a mil fel 
akarunk haszn&lni, vagy a mi ellen rogtdii foganatositando rend- 
szabalyokat akarunk alkalmazui. 

A kartellek mikenti nyilvanlarlasara lobbfele javaslattal tal^- 
kozunk. Mindig szem elott kell tartanunk azonban azt, hogy a 
nyilv^ntartas niilyen czelokra szolgal. A czel az eddigiekhez kepest 
nem a kartellek es truslok uzletmenetebe b&rmi czimen beavatkozni^ 
az sem, hogy b&rmilyneuiii kartellek^) eltiltassanak, hanem hog\ 
az allam rendszabalyait a kartellekkel cs trustokkel szemben gyor- 
sail 6s biztosan alkalmazhassa. Ehhez kepest az allamnak kar- 
tellpolitikai rendszabalyok keresztulvitelehez szuksegelt adatokat 
autentikus modon kell megszereznie 6s egyreszt a nyilvanlarlasbol 
mindenfele holt anyagot kikuszobolni, m^sreszt semnii olyast nyil- 
vanossagra nem hozni, a mi uzleti titkot kepez es a belfoldi 
ipar versenykepess^genek arthatna. Az eddigi javaslatok a nyilvan- 
tartas terjedelmet illetoleg jo reszben megegyeznek egymassal. F6 
az allamra n&ve, hogy tiszlaban legyen azzal, mily aruczikkekben 
leteznek kartellek, kik a tagjai, milyen szervezeltel bir.-) Minden 
kartell tartozik azonkivul az illetekes miniszteriumnak az elmult 
evrol minden egyes tagjanak reszletes termel6si stalisztikajat alnyuj- 
tani, melyben a felhasznalt nyerstermenyek mennyisege es minosege 
pontosan feltuntetendo. Ehhez melleklendo a kartell altal az elmult 
evben kozzetett arak statisztik&ja, valamint az osszes szuksegelt nyerster- 
menyek, a munkasok szamanak 6s a munka aranak statisztikaja. Ebbol 
to vabbaaz allam foltetlen betekintesi jogabol az uzleti kony vekbe es az 
adoztat&si eredmenyekbol a kereskedelmi kormany allandoan liszla 
kepet raerithelne a kartellek es trustdk politikajat es gazdasagi halasait 
illetoleg. Kovetelni kellene az egesz kartellszerzodes bemutatasat, 
melybol azonban a kartelljegyz6kbe csakis azon adatok jegyeztetnek 
be, melyeknek bejelenteset a torveny megkoveteli. A kartelljegj'zek 
a kereskedelmi miniszteriumban vezetendo, mindenki altal megtekint- 
heto, valamint hiteles masolatok is kiadhatok. 

Kozoljuk, hogy mily adatok bejelenteset kovetelte meg az 
1897-iki osztrak es az 1904-iki magyar tervezet. 

1) PI. az u. n. k^ros kartellek. 

2) Ar-, raYoniroz6, kontingentalasi, elarusitasi vagy kiviteli kartell-e, 
mihez k6pest tOrtenheln6nek az dllam r6sz6rol bizon\'os intdzked^ek. 



Digitized by 



Google 



343 



Az osztrak javaslat 2. §-a igy szol : 

«Ein Kartell (§1.) bedarf zu seiner Gulligkeit jedenfalls der 
Errichtung eines materiell beurkundeten Statuts, aus dem der Inhalt 
der Kartellvereinbarung genau zu ersehen sein muss, so na- 
nientlich : 

1. Der Zweck und die Mittel des Kartells; 

2: der Erwerbszweig und die Zahl der kartellierten Betriebe, 
Name (Firma) und Betriebsumfang eines jeden; 

3. die Rechte und Pflichten der Mitglieder, die vereinbarten 
Konventionalstrafen und die sonst von den Mitgliedern zu bietenden 
Biirgschaflen ; 

4. der Sitz des Kartells. Hal es seinen Hauptsitz im Auslande, 
so ist der Sitz der zu bestellenden inlandischen Geschaftsleitung 
Oder Vertretung anzugeben ; 

5. die Gescliaflsfuhrung und Leitung in ihren wesentlichen 
Grundzugen ; 

6. die Vertretung nach aussen; 

7. die Zeildauer, auf die das Kartell geschlossen worden ist; 

8. etwaige Verabredungen uber die Auslragung der aus dem 
Kartelle entstehenden Streitigkeiten.)) 

A magyar torvenytervezet 2. §-a pedig azt mondja : 
«A kartellszerzodes ervenyessegehez megkivantatik, bogy az 
irasba foglaltassek es hogy tartalmazza : 

a) a kartell tagjainak nevet es lakhelyet es ha a kartell 
tagjai czegek, ezeknek megnevezeset es iizleti teiepok hely^nek meg- 
jeloleset ; 

b) a szerzodes tartamat, es a niennyiben a szerzod^s a nap- 
tari ido szerint kituzott lartamanak lejarata elott is megszunhetnek, 
ezen megsziines eseteinek felsorolasat ; 

c) a szerzodes targy^t kepezo vallalat megjeloleset, a melyre 
nezve a szerzodes kotve lett ; 

d) azon modozatok megjeloleset, a melyeket a szerzodfe czel- 
janak (1. §.) elerese vegett megallapilottak ; 

e) azon szervezet, esetleg kereskedelmi tarsasag (1875: XXXVII. 
t.-cz. 61. §.) vagy mas kepviselet megjeloleset, a melyre a kartell- 
ijgyek kezelese bizva lett, a mennyiben a felek ilyen megbiz^sra 
nezve meg^llapodtak ; 

f) a szerzodes keltet.)) 



Digitized by 



Google 



:J44 



Barmilynemu hatarozatok kozzetetele ellenben kartell- is trust- 
politikai szempontbol teljesen mellozendo ^s felesleges, egyrfezt, mert 
az allamnak nem cz^lja az uzletnienetre b^rmikep is kdzvetlenul 
befolyast gyakorolni, masreszt mert ezek kozz^t^tel^nek semmi 
czelja sincsen, miutan azok tartalmat az erdekellek az illeto hata- 
rozat keresztulvitele alkalm&val amugy is azonnal megtudnak. Ki- 
vetelt kepeznek term&zetesen azon hatarozatok, a melyek a beje- 
lentesi kotelezettseg ala eso szerzodesi pontozatok idoleges vagy 
vegleges megvaltoztatasat czelozzak. Ezen okbol a magyar javas- 
lat 12. §-anak intezkedeseit elfogadni nem lehet. A 12. §. azt mondja: 

((Megtamadhato a kartellszerzodes, ha : 

a) oly kikotes foglaltatik benne, a melylyel a kartellfelek mas, 
a kartellszerzodesben reszt nem vett feleknek a vei-senybol valo 
kirekesztesere alkalmas modon, kiveteles, a forgalmi araktol feltu- 
noen kulonbozo arak alkalmaz^sat vagy aruk szAllitasanak megta- 
gadasat allapitjak meg: 

b) a kartellfelek a forgalmi arakat a kdzdnseg kizsakm^nyo- 
lasara alkalmas modon, az arak kepzodes^re kihato egyeb rendki- 
viili korulmenyek hianyaban, maguk szabalyozzak vagy befolyasoljak 
oly mervben, hogy a termelesi onkoltseg & a forgalmi ar kozotti 
kulonbozet feltunoen aranytalan mertekben haladja tul a kozonse- 
ges szokasos hasznot.» 

Eltekinlve azon elvi allasponttol, mely szerint az allamnak 
orizkednie kell a kartellek es trustok uzletmenetebe beavatkozni, 
ezen szakaszban foglalt intezkedeseket az^rt is ellenezni kell mar, 
mert teljesen hatalytalanok volnanak. Egyetlenegy kartell sera lesz 
olyan meggondolatlan, hogy a 12. §. a) pontjaban foglalt kikotest 
egyezmdnyeibe felvegye, hisz erre semmi szukseg nincsen, mert 
hisz ama bizonyos fojtogato arpolitikat esetrol-esetre amugy is foly- 
tathatja, ha jonak l&tja. Es azutan azon kartelleknek, melyek el- 
arusitasi kozponttal birnak es ezen elarusitasi kozpont egy onallo 
jogi szemelyt kepez, ugyan mi szukseguk van arra, hogy barmily 
ilynemu kikotest tegyenek a kartellszerzod&ben, hiszen ama jogi 
szemely, mely az eladast kozvetiti, ezt barmikor foganatosithatja, 
ha a czeg vezetosege avagy a kartell valasztmanya ezt elhatarozza. 

De ha fel is tesszuk azt, hogy a birosag a megt&madasi ke- 
reset folytan a kartellel foglalkozvan mindazt meg is allapitana, a 
mivel a kartell a 12. §. a) es b) pontja ertelm^ben vadoltatik, az 



Digitized by 



Google 



345 



ilyen itdetnek amugy seni volna semmi hatalya, mert hisz mig 
ezen itelet a kir. tablan s a kir. Curian keresztul egy vagy ket ev 
mulva jogerore emelkedik, a kartell mar esetleg megint mersekelt 
arpolitik&t uz. Mi 6rtelme volna akkor az ervenytelens^g kimonda- 
sanak egy olyan arpolitika miatt, melyet a kartell esetleg egy-ket 
ev elott folytatott? Mily ertelme volna akkor mar az itdetnek es 
ha a birosag ki is mondja az ervenytelens^et az egy ket 6v elotti 
bunok^rt, a kartell barmadnapra ujbol megalakulhat es zavartala- 
nul folytathatja azon arpolitik^t, a melyet jonak lat. A kartell er- 
venytelensegenek kimondasa kulonben sem kepez olyan sanktiot, 
melynek esetleg egy-k6t ev mulva tortenendo kimond&satol felve, a 
kartell vezetosege valamely konjunktura megfelelo kihasznalasarol 
lemondana. 

Ha a javaslat az ervenytelenseget bunteteskepen akarta volna 
kimondani, akkor a legelso es legprimitivebb kovetelm^ny az lett 
volna, hogy torvenyileg ki kellett volna mondani a valasztott biro- 
sagi szerzodes ervenytelenseget es ugyancsak torvenyileg kellett volna 
kimondani, hogy az erv^nytelennek kijelentett kartell bizonyos ideig 
ujbol nem alakulhat meg. 

Bovebben kifejtettuk kulonben mar, hogy a kartellszerzodes 
ervenytelensege, mint a bejelentesi kotelezetlseg sanktioja mennyire 
hatal3rtalan es ezt itt bovebben ujolag kifejteni felesleges volna. A 
magyar javaslat valosdggal premiumot nyujt azon kartelleknek, 
a melyek titokban mukodnek ^s ezeket utolerni az allamnak egy- 
altalaban nincsen modjaban es azok, tekintve a tozsdebirosagi ille- 
tekessegi kikotest, a szerzodesbol kifolyolag mindennemu jogokat 
er\'enyesithetnek es azok ellen sem a 12. §-ban foglalt megt^madasi, 
sem a 13. Ji-ban foglalt karlerilesi keresettel fellepni nem Ichet. 
Ha ellenuk megis- fellepn^nek, akkor egyszeruen tagad^sba vonjak, 
hogy a kartell fennall es igy azok a kartellek, a melyek magukat 
kivonj^k a kozzetetel es allami ellenorzes alol, vegeredmenyben 
elonyben vannak azok felett, a kik a nyilvanossagnak magukat 
alavetettek. Minthogy a kartellszerz6des be nem mutatasabol a 
magyar javaslat szerint a kartellre sem elony, sem h^trany nem 
szarmazik, a kartellek alig ha fogjak magukat a nyilvanossagnak 
alavetni. 

Az 1897-iki osztrak javaslat ellenben eleg sulyos buntetojogi 



Digitized by 



Google 



34G 



sanktiot tartalmaz a titokban miikodo kartellek ellen. A 15. 
§-ban azt mondja : 

»Eines Vergehens macht sich schuldig und ist mit Arrest 
von einem bis zu sechs Monaten und mit Geld von zweihundert 
bis zu zehntausend Gulden zu bestrafen, wer wissentlich oder 
in grober Fahrlassigkeit 

1. entgegen dem staatlichen Verbote oder vor Ablauf der ini 
vorletzten Absatze des § 4 bestinimten Frist sich an der Wirksanikeit 
des Kartells (§ 1) beteiUgt; 

2. einen staatlich untersagten Kartell beschluss ausfuhrt; 

3. sich an eineni Kartelle (§1) beteiligt, das in Wirksanikeit 
gelreten ist, 

a) auf Grund eines nicht zur Anzeige gebrachten Statuts; 

b) ohne die Bestimmungen des Statuts zu beobachten ; 

c) mit anderen als den im Statute enthaltenen Kartellverein- 
barungen ; 

d) ohne jedes Stalut; 

4. das Verbol des § 3, Absatz 2, ubertritt.« 

E szakasz valosaggal lehetetlenne teszi azon kartellek muko- 
desel, a melyek fenallasukat es egyezmenyeiket be nem jelenlettek, 
sulyos buntetessel sujtja barminemu titkos kartelleket es kiluno 
jogaszi technikaval az osszes kepzelheto eselyekre kiteijeszti liata- 
lyat. Igen belyes, bogy bimtetojogi sankioval latja el a bejelen- 
t&i kotelezettseget, mert minel elesebb politikat fog az allani a 
kartellekkel es trustokkel szemben folytatni, ann^l nagyobb lesz a 
hajlandosag titokban niukodni es nem lehetne eleg a kartelleket es 
trustoket rendbuntetesekkel arra szoritani, hogy fenallasukat beje- 
lents^k. A kartellek be nem jelentesevel jaro anyagi elonyokkel, t. 
i. csak a rendbuntetes kirovasaval jaro koczkazat allana szemben, 
ugy, hogy e kettot merlegelve a vallalkozok talan inkabb az ellil- 
kolas allaspontjara helyezkednenek. Ezerl kell bunteto sanktioval 
ellalni a kartellek bejelentesenek kotelezettseget, annal is inkabb, 
minthogy ehhez rendkivuli es a milliokat is erdeklo gazdas^gi er- 
dekek fuzodnek. E mellett a be nem jelentett kartelleket magan- 
jogi ervenytelenseggel is lehetne sujtani, de nem mint egyeduli es 
legfobb buntetessel hanem csak miutan az allam torvenyeinck 
hataly^t mar amugy is elesebb eszkozokkel biztositotta. Ha az 
allam egyszer a kartellek bejelentesi kotelezettseget ily eros sank- 



Digitized by 



Google 



347 



tioval latta el, akkor m^r masodrendu kerdesse siilyedt, vajjon 
az allam kizarja-e a valasztott birosagi szerz6des hatalyat vagy 
nem, mert hisz az ^Uam a jogellenes kenyszer eset^tol eltekinlve 
semmikepen sem akar akadalyozolag a kartellek mukodesebe bele- 
kapni es a kartellekkel szemben mindennemu rendszabalyait amugy 
is megvalosithatja. De lattuk, bogy egyeb kozgazdasagi erdekek 
iiidokoltta teszik, bogy a kartellug}'ekben a valasztott birosagi 
szerzodes ervenynyel ne birjon. 

Mikepen ervenj'esittessek a nyilvintartas a trustokkel szem- 
ben? Ezekkel szemben a szerzodeskotesi k^nyszert, az arak kozze- 
tetelenek es az ezekhez valo alkalmazkodas kdtelezettseget, a vani- 
politikai intfekedeseket, a fokozatos adokulcsot stb. erv^nyesiteni 
az allamnak epp oly erdeke, mint akar a kartellekkel szemben. 
Ennek modozatairol mar volt szo. Azon vallalatok, akar term6- 
szeti, akar jogi szemelyek legyenek is, a melyek a termeles 70 
szazalekat egyesitik kezeik kozott, tarloznak ezt a kereskedelmi 
miniszternek bejelenteni es ezen esetekben a kartellekre fenallo 
osszes rendelkezesek ala esnek. Azon trustok, melyek ezt megtenni 
elmulasztjak, ugyanolyan buntetesben reszesuljenek, mint a titokban 
miikodo kartellek. A kereskedelmi miniszternek azonban joga 
van, mindezen intezkedeseket olyan vallalkozokra is kiterjeszteni, 
melyek ha nem is erik el ama magas ar^nyszamot, uralkod6 allast 
foglalnak el a belfoldi piaczon ; de a kereskedelmi miniszternek ezen ren- 
delkezes" ellen birtokon kiviil a kozigazgatasi birosaghoz felebbezhetnek. 
Ez utobbi intezkedesre azert van szukseg, mert esetleg egyes valla- 
latok, csakhogy a trustokre vonatkozo rendszabalyok ala ne esse- 
nek, ovakodni fognak a termeles 70%-at elerni ; mar pedig egyes 
ipar&gakban egy a termeles 60%-a felett uralkodo trust ugyanazon 
hatasokkal jarhat, mint a termeles 90%-a felett rendelkezok, kiilo- 
nosen olyan aruknal, a hoi a szallitasi koltsegek nagy szerepet 
jatszanak') es egy trust egy egesz rayont foltetlenul ural. 

Annak, bogy az allam a torvenyekben kimondott kartell- es 
trustpolitikai rendszabalyoknak ervenyt szerezzen 6s a kartellek es 
trustok mukodeserol nem csupan a kozerdek, hanem maguk a 
kartellek es trustok erdekeben is tiszta kepet nyerjen, egy tovabbi 
kovetelmenye az allam foltetlen betekint&i joga a kartellekben 



') PI. kosz^n, s6, czement stb. 



Digitized by 



Google 



348 

vagy trustdkbeii egyesult vallalatok uzleti konyveibe, szamlaiba es 
fizletmenetebe, termeszetesen a titoktartAs terhe mellett csupan a 
kartell- ^s trustpolitikai rendszabalyok keresztulvitelenek ellenorz^, 
Valamint alkalmazasuk elofelteteleinek meg&llapitbat&sa czeljabol. 

A nemet jogaszgyules 1902-ben az osszes javaslatok elvetese- 
vel csupan azt az egyet fogadta el, hogy a v&llalkozok koteleztes- 
senek az Miami megbizottakkal szemben felvil^gositasok megada- 
s4ra.^) Menzel, a kitol ezen javaslat ered, ezt csup^ a karteliek es 
trustok gazdas&gi hatdsainak megvizsg^lasa es az ezek alapjan 
hozando rendszabalyok czeljaira ajanlja. Ugyanezt cz^ozza az 
Unioban az 1903-ik ev folyaman bebozott u. n. Bureau of Cor- 
porations, melynek joga van nemcsak a trustok, hanem mindennemu 
t&rsuiatok (corporations, joint stock companies or corporate com- 
binations) szervezetebe es uzletvezetesebe betekintest szerezni, tulaj- 
donosokhoz es hivatalnokokhoz k^rdeseket intdzni es eskut is 
kivenni. A torveny kiemeli, hogy czelja foleg adatok gyujtese a 
trust-politika cz61jaira. Az allamnak ezen foltetlen betekintesi joga 
k^tsegtelenul igen tanulsagos adatokat szolgaltathat a t5rvenyho- 
zasnak, de ezeken kivui egyszersmind n^lkulozhetetlen elofelteteie 
bizonyos kartell- ^s trustpolitikai rendszabalyok keresztulvitelenek. 



A kartell es {rustpolitiJca dltaldnos elvei es rendszahalyaindk 
egybefoglaldsar ) 

A karteliek es trustok gazdas^gi eletunk egeszeben nagy 
valtoz^sokat hoztak letre. Nagy hatalmi folenyuknel fogva az 
iparszabadsagot es szerzodesi szabadsagot illuzoriussa teltdk es 
ezert az allam kotelessege, a gyengebbek vedelraezese szemponl- 
jabol, a dispositiv jogszabAlyokat cogens jogszabalyokkal helyet- 

1) „Der Juristentog spricht seine Ueberzeugung dahin aus, dass 
fur eine gesetzlichc Regelung der Industrickartelle vorerst empfohlen 
wird : die Statuirung ciner Auskunftspflicht gegenuber der Staatsver- 
waltung von Seilen der kartellirten Untcrnehmer, ihrer Organe und 
Kommissionare." 

2) Minttiogy az ezen fejezetben foglaltak r^szletes indokoMsa az 
e]6z6 fejezetekben van kifejlve, szuks^gesnck tetszettaz oldalszdm meg- 
fel6l6s6vel azon hclyeket megjclOlni, a hoi az illeto k6rd6s r6szletesen 
t^rgyaltatik. 



Digitized by 



Google 



349 

tesiteni. Eitolodast hoztak letre a kulkereskedelem teren, minek 
kovetkezteben az allam kdtelessege ennek megfelelo v&mpolitikat 
folylatni. Nagy vaitozasokat hoztak letre a nemzeti jdvedelem 
megosziasiban es ezert az allam kotelessege ezt megfelelo ado- 
polifikaval ellensulyozni. Minthogy tehat gazdasagi eletunknek 
nincsen olyan terulete, a melyen a kartellek es trustok nem 
ereztettek hatasukat, nem lehet veluk szemben egy-egy elkulo- 
nitett rendszabalylyal fellepni, hanem csakis egy nagystilu e& 
programmszeru gazdasagi es jogpolitikaval. 

Ama foelvek, melyeket az 411amnak minden egyes kartell- 
vagy trustpolitikai rendszabalynal szem elott kell tartania, a kovet-- 
kezokben foglalhatok ossze: 

1. Az allam igyekezz^k a kartellek ^s trustok kdzgazdasa-^ 
gilag elonyos torekveseit, a melyek foleg a nemzeti ipar szerve- 
zeseben es a versenykdpess^g emeleseben foglalhatok ossze, tamo- 
gatni es rendszabalyai csakis a kartellek es trustok visszaelesei 
ellen iranyuljanak. 

2. Helytelen volna, ha az allam bizonyos biintetojogi rend- 
szabalyoknak eletbeleptetesevel allandoan Damokles kardkent 
fenyegetne a nemzeti iparnak szabad mozgasat es lenduletet es 
meg volna adva a lehetoseg, bogy egyesek, vagy neha oszt&Iyok 
vagy politikai p&rtok gyulolked^seinek allandoan ki volna teve, 

A kartellek es trustok a kriminalitas jelleget nem viselik 
magukon (1. 267. lap). Ez^rt az olyan javaslatok, a melyek mint kar-^ 
tellszerzodesek kotdsenek buntetojogi eltiltasa vagy az arak fel- 
csig&zasa ellen az uzsora elleni eljaras alkalmazasa, mar magaban 
veve is sok esetben a nemzeti iparnak a vezetoit esetleg oly meg- 
hurczoltatasnak tehetnek ki, a melyek teljesen jogosulatlanok es 
a nemzetgazdas&gra nezve is karosak lehetnenek (1. 268. lap). Ezt 
meg sulyosbitani azzal, bogy az iiyen elj&ras megindit&sSra jogo- 
suit a kozerdek kepviseloje mellett birmely erdeket lehessen, 
csaknem involvalja magaban azt, bogy a kartelleknek es trustok- 
nek soha egyeb dolguk nem volna, mint a torvenyszekek elott 
bizonyitgatni, bogy bizonyos ^rak megfelelnek az atlagos renta- 
bilit&snak, avagy a vil^gpiaczi araknak. 

3. Adassek meg a kartelleknek a jogkepesseg es szerzode- 
seinek jog6rv6nye, mert a kartellek es trustok kinovesei a mag^n- 
jog kereteben meg nemszuntethetokesszerzodeseikervdnytelensege 



Digitized by 



Google 



* 850 



csak bizonytalansaghoz es az uzleti tisztessegtelenseg taplala- 
sahozvezel (1.292. lap). Akartellekrees trustokre eg5'ebirant min- 
denben Sltalanos maganjog elvei ellen talaljanak alkalmazasl. 

4. Minlhogy az alkalmazando rendszabalyoknak nem az lesz 
a czelja, hogy a kartell-szerzodest koto felek egj'maskozti vagy 
uzleti feleikhez valo viszonyt szabalyozza, hanem a monopoliumok 
viszonyat az egesz kozgazdasaghoz, a rendszabalyok foleg a koz- 
igazgatasi jog es kozgazdasagi politika tereii fognak fekudni, 
konnyen es gyorsan alkalmazhatok es csakis birtokon kivul meg- 
tamadhatok legyenek, hogy a gazdasagi elet gyors hullSmz^sa ko- 
zepette meg hatalyosak lehessenek (1. 354. 1. 2. j.). 

5. A rendszabalyok legyenek olyanok, hogy a maganmono- 
poliumok lehetoleg minden fajat es egyeiilo sulyosan erjek, mert 
a monopoliumoknak minden egyes faja egyenlo czelzattal bir es 
a mennyiben veszelyeket rejtenek magukban, valamennyien karos 
hatassal birhatnak. A midon tehat egyes javaslatok^) csupan a 
karlelleket illetoleg tartalmaznak intezkedeseket, csupan a kar- 
tellekkel szemben engedik meg a feloszlasara iranyulo megtSma- 
dasi kereseteket, egy teljesen hatalytalan eszkozt kivannak alkal- 
mazni, a mely az Unioban, mikent ezen mu kulonbozo reszeiben 
szazszor bizonyittalotl, a trustokhoz vezetett 

Az allani alkotando torvenyeben pentosan koriilhatarolja azon 
monopolszeru alakulatokat, melyeket a lorvenyhatalyainakalavetni 
kivan. A karlelleket illetoleg mindenekelott az a kerdes, vajjon az 
allam az osszes kartellekre, tekintet nelkul kozgazdasagi hatasaikra, 
a torveny hatalyat ki akarja-e lerjeszleni vagy csupan azokra, 
melyek a kozerdekre veszelyeseknek mutatkoztak. A karlelltorveny- 
hozasnak, mikent fentebb kifejtettuk, nem lehet czelja a karlelle- 
ket ehiA'omni, hanem olyan allami apparatust felallitani, melynek 
segelyevel az allam a kaitellek esetleges kinoveseit azonnal es 
barmikor elnyomhatja es meglorolhatja eppenugy, mint azon de> 
liktumokat, melyeket az egyes ember a jogrenddel szemben elkovet. 
Ezert valamennyi kartellt a lorveny hatalyanak ala kell velni, 
mert kivetcl nelkul valamennyiben meg van a csiraja annak, hogy 
a kozerdekre esetleg veszelyesek lehelnek (1.244. lap). A nemzel- 
gazdasagi definiczio ennek kovetkezteben a torvenyi definiczioval 



Igy pl" '^ Mandel-fele torveny tervezet 6s az osztrdk javaslat. 



Digitized by 



Google 



351 

egybecsik es egy alkotando kartell-lorvenyben a karteliek kovet- 
kezo definiczioja volna ajanlatos: A kartell lobb egymastol fug- 
gellen vallalkozo onkentes szovelkezese a leheto legnagyobb 
vallalkozoi nyeresegnek a termeles ^s piacz szabalyozasa altal 
valo elerese czeljabol (1. 68. lap). A Mandel-fele torvenylervezet 
a kartellekct a kovelkezokepen definialja : wSzerzodes, a melylyel 
a felek az iizleti termeles vagy forgalom szabadsaganak onkentes 
korlatozasaban kolcsonosen kotelezoleg allapodnak meg.a Ezen 
fogalommeghatarozas azon hibaban szenved, hogy a termeles es 
uzleti forgalom oly korlatozasa, melynek czeija nem a vallalko- 
zoi nyereseg emelese, hanem egyeb, pi. szoczialpolitikai szem- 
ponlok, szinten ezen fogalommeghatarozas hat^rai koze esnek. 
Kereskedok oly megallapodasa, hogy uzleteiket naponkent 8 ora- 
kor zarjak, szinten az ))uzleti termeles vagy forgalom szabadsa- 
ganak onkentes korlatozasat« kepezi, de czeija nem a vallalko- 
zoi nyereseg emelese. Eppen ez utobbi kitetel hianyzik a torveny- 
tervezel definicziojabol, a mely ily modon lulsagosan tag. Hely- 
telen tov&bba a kartelleknek mint szerzodeseknek valo megjelo- 
lese; mar az is kartell, ha a feleknek becsiiletbeli kotelessege 
bizonyos egyezmenyeket betartani (I. 60. lap), mert ez rendesen 
ugyanazon gazdasagi hatasokkal bir. A kartell tovabba ugy is 
letesulhet, hogy a vallalkozok egyenlo tartalmu szerzodesek soro- 
zatat kotik egy masik vallalkozoval es akkor mar nem »szerzd- 
des«-r61, hanem ))szerz6desek<c-r61 lehet beszelni, egy ilynemu 
szerzodes meg nem alkotvan kartellt, hanem csakis ezen szerzo- 
desek osszessege. 

Ez utobbi hibaban az osztrak torvenytervezel nem szen- 
ved. E tervezet szerint a kartell definiczioja a kovetkezo : ))Wenn 
sich selbstandige Unternehmer zu dem Zwecke verbinden, um 
durch solidarisches Vorgehen, insbesonderedurcheinverstandliche 
Beschrankung oder Beseitigung des freien Wettbewerbes auf 
die Production, Preis oder Absatzverhallnisse einer Ware, ein- 
zuwirken . . .« Ezen meghatarozassal lenyegileg egybe esik a 
jelen munkaban adott fogalommeghatarozas azzal a kulonbseg- 
gel, hogy szuksegesnek latszott a czelt is megjelolni, melynek 
erdekeben a szerzodesek letrejottek, mert itt is azt lehet mon- 
dani, mint a Mandel-fele fogalommeghatarozasnal, hogy a sza- 
bad versenynek nem minden korlatozasa kepez kartellt, peldaul 



Digitized by 



Google 



352 



szerzodesileg valo megegyezes a vas&rnapi munkaszunetben, a 
mely alapjaban veve egyertelmu egy uzemredukcziora iranyulo 
karteliel, de czelja nem a vallalkozoi nyereseg emelese. 

A trustok torvenyi definicziojSnal arra kell ugyelni, hogy 
a trustokhoz hasonlo alakulatok, mint a minok az Egyesult- 
AUamokban jol ismert Concerns vagy Controlling or Securities 
Companies, a melyek kulonben mar itt-ott Europaban is fellep- 
nek, a trust fogalmi korebe vonassanak, mert hiszen ezen ala- 
kulatok a trustoktol lenyegileg keves tekintetben kiilonboznek 
es fojellemvonasukat kepezi, hogy tobb vallaiat l^tszolagos onallo- 
sag mellett t^nyleg csak egy nagy tarsasagot kepez. A legklasszi- 
kusabb pelda erre a Standard Oil Co., a mely az Unio 44 alla- 
maban kulon-kiilon reszvenylarsasagot kepez, megis alapjaban 
veve csupan egy nagy tarsulatot alkot, mert biszen az osszes 
igazgatokat tulajdonkepen Rockefeller nevezi ki es a kulonbozo 
reszvenytarsnsagoknal tulajdonkepen ugyanazok az igazgatok 
vannak alkalmazva es valamennyien egy nagy egeszet kepeznek, 
melyek kozott nemcsak a verseny van kizarva, hanem eg\' 
rendszeres osszmiikod^s is all fenn. Vil^gos, hogy trusttel allunk 
szemben, a melyet a trust fogalmanak kell alavetni.*) A trust 
torvenyi definiczioja tehat ugy fog hangzani: A trust olyan 
vallalat, avagy tobb kozos vezetes alalt alio v^llalatok osszes- 
sege, a mely valamely iparag termelesenek tulnyomo reszet 
egyesiti uzemeiben vagy telepeiben^) es ennek kovetkezte- 
ben valamely czikkben a piaczot uralja. 

Minthogy a ringek es cornerek torvenyhoz^si szabalyozasa 
elkerulhetetlen, ha az allam egy rendszeres kartell- es trustpoliti- 
kat akar kovetni, ezek reszere is nem csupan egy kozgazdasagi, 
hanem egy torvenyi definicziot is kell alkotni (1. 72—77. lap). A ring 
torvenyi defmiczioja a kovetkezokep hangzanek : A ring egy vagy 
tobb szovetkezett vallalatnak olyan magatartasa, mely valamely 
^ru monopolizasa utjan a piacz kim^letlen kizsakmanyolasat cze- 
lozza. A kartell es a trust kozott hat&rvonalat huzni folosleges, 



^) Ho^y a trust fogalmdnak leglenyegesebb alkatr^szeit mi kepezi, 
errol Msd 90—92. 1. 

-) A telep megjeldl6s az^rt szuks^ges, mert nemcsak ipari, hanem 
keresked6i trustdket is el lehet kepzelni, a melyek ugyauely kizs^- 
manyol6 elj^r^st kOvethetnek, mint a nagyipari trust6k. 



Digitized by 



Google 



353 

mert hiszen ezen ket alakulat egym&stol annyira eltero, hogy 
megkulonboztetes nem nehez, szukseges azonban a ringnek meg- 
kulonboztet^se egyreszt a kartellektol, masr^szt a trustoktol, mert 
hiszen mikent alabb kifejtendo lesz, amazoktol teljesen elt^ro 
szab&lyoz&snak leend alavetve. A ring kulsoleg ugy is megjeienbet 
mint egy kartell t. i. ha tobb v&llalatnak szerzod^sszeru egyesu- 
l^^t k^pezi es ugyis jelenhetik meg, mint egy nagy trust, a midon 
egy nagy vSUalat akarja a piaczot monopolizSlni. Mig az elob- 
bieknek azonban a foczelja a piacz allando organizilasa, addig 
ez utobbinak czelja a piacznak egy idoleges desorg^nizalasa es 
az erdekeltek kimeletlen kiszipoIyazSsa valamely aru osszevasar- 
lasa altal. (Kartellek, trustok es nngek kozotti kulonbseget resz- 
letesen lasd 73. lapon.) 

Azon kinovesek tulnyomo resze, a melyek a monopoliu- 
mokkal kapcsolatosak, egyenlo m^rtekben van meg ugy a 
kartelleknel, mint a trustokn^I es azert nincsen semmi ok, hogy 
az allam ak^r a kartelleket tilto rendszab&lyok altal a trustok 
letrejovetelet favorizAlja, ak&r a trustok szigoru eltiltasa &ltal 
a fejlddest inkabb a kartellalkot&s mezejere terelje, hanem 
mindkettonek egyenlo szabSlyoz^sa altal a gazdas&gi fejlod^snek 
engedjen szabad utat. 

6. A foczel ujabb verseny teremtese, avagy a letezo verseny 
fentartasa legyen. 

7. Ha ez utobbi nem sikerul, akkor a focz^lt a jovedelem- 
megoszl&s igazsSgosabba tetele kepezze. 

8. Az allam minel kevesbbe avatkozzek aktiv cz^lzatokkal 
a vallalatok iizletmenet^be. Ezert a leheto legnagyobb beavatko- 
zas, a mely valamely v&llalat lizletmenetebe egyaltalan csak 
letezik, t. i. az ^raknak egy kozhatosag altal tort^no meghatS- 
rozasat el kell vetni es sem az Egyesult-AUamokban, sem 
masutt, a vasutaktol eltekintve^ az aktiv torvenyhoz&s es a 
teoria teren ezt meg nem kisereltik. Ez a legmereszebb ja- 
Yaslat es ha alkalmaztatik, akkor benito hatassal birna a koz- 
gazdasagra, de sokkal valoszinubb, hogy az ^Uam egy ilyen 
torv^ny meghozatala dacz^ra is csak a legritk^bb esetben tartana 
szuksegesnek annak alkalmaz^sat. Az ^llam beavatkozasa bizo- 
nyos hatirozatokn^l, akdr praeventive, akar repressive teljesen 
elvetendo (1. 324—330. lap). 

Dr. NAdas : A kartellek 6s truslOk k6rd£se. 23 



Digitized by 



Google 



354 

9. A kartelekkel es trustokkel szemben kovetendo rendsza- 
b^lyok k^pezzenek egy osszefuggo lanczolatot, a melyben epp 
olyan egyseges elvek uralkodjanak, mint valamelyik jogrendszeren 
belul. Arra kell gondolni, hogy a inagangazdasagi rendszer, a 
mint elorelatbato, meg bel&thatatlan idokig fenn fogja magat 
tartani. A monopoliumok elleni torvenyhozas es a monopoliumok- 
nak szabalyozasa pedig fontoss&gban egyaltalan nem marad 
mogotte a munkas torvenyhozas avagy a gazdasagi torvenyho- 
zasnak, mert hiszen hivatva lesz pontosan szabalyozni a nemzeti 
ipar viszonyat az egesz nemzethez es a fogyasztok millioihoz. 
Egy ilyen torvenynek pedig a legszigorubb belso kovetkezetes- 
seggel kell birnia. 

10. Az allamnak nem szabad visszariadnia a kartell- es 
trustk^rd^s megoldasaval jSro nagy nehezsegektol. Arra kell 
gondolni, hogy sikerult a legtobb allamban a vasuti, posta- estav- 
irovallalatok kerdeset eleg turhetoen a kozerdekkel osszhangz&sba 
hozni, mar pedig ezen k^rdesek szabalyozasa bonyolodottsag te- 
kinleteben nem all semmiben sem mogotte a kartell- es trust- 
k^rdfenek. 

Azon allando ellenvetest, hogy a kartell- es trustkerdes meg 
nincsen minden reszleteben elegendokepen felderitve arra, hogy 
a torvenyhozasi szabalyozis megalkothato legyen, szinten el 
kell vetni.^j J61 mondotta Klein osztrak igazsagugyminiszter a 
n^met jogaszgyulesnek 1904. evben Innsbruckban tartott ulesen: 
))Wenn das bisher aufgebrachte Tathsachen material nicht be- 
friedigt, der ist uberhaupt nicht zu befriedigen und warteten 
wir auf den Heiligen Nimmerleinstag.w^) 

1) L. crr6l r^szletesen 245. lap. 

2) Verhandlungen des deutschen Juristentages Berlin, 1905. IV. 480 
Daczdra annak, hogy a Klein €s a n^met jogdszgyul6s, mely Klein 

javaslatait csaknem eg6sz^ben elfogadta, a kartellk6rd6st a megoldasra 
teljesen meg6rettnek tar tot ta, a k^rd^st illet5 v^ghat^rozat^ban nagyon 
tart6zkod6 ^ll^spontra helyezkedett. Klein javaslatdra t. i. a n6met jogdsz- 
gyQ16s kev6s elt6r6ssel (1. Verhandlungen 1905. IV. 500. 6s 549. 1.) ki- 
mondotta : 

„Der Juristentag ist der Ansicht, dass die Ordnung der Fragen. 
die bisher durch den Kartellierungsprocess und die Thatigkeit der 
Kartelle hervorgerufen wurden, hauptsachlich der Verwaltungspolitik 
und der Wirthschaftsgesetzgebung zufallt. 

Der Juristentag halt jedoch ein staatliches Eingreifen gegen et- 



Digitized by 



Google 



355 



Mit tegyen az allam a kartellek es trustok visszaeleseinek 
megakadalyozasara. Az eddig a torvenyhozasban es irodalomban 
hangoztatolt rendszabSlyok tuzetes megvizsgalasa utan ez ido 



^waige ubertriebene, wirthschaftlich ungerechtfertigte Preissteigerungen 
fur empfehlenswerth und die Gewahrung der gleicben Koalitionsfreiheit, 
welche die Unternehmer gcniessen, an die Arbeitsnehmer fQr un- 
erlHsslich. 

Was die cigentliche Bebandiung der Karlelle anlangt, so halt der 
Juristentag die gesetzliche Anerkennung des rechtsgQl!igen Bestandes 
der Kartelle fQr uotbwendig und ist der Oberzeugung, dass auch im 
Bereiche des Kartells Normen und Geist des herrschenden Privatrech- 
tes uneingeschr§nkt zur Herrschaft konimen und jedermann bier den 
vollen und gleicben Scbutz seiner Interessen und seiner Personlicbkeit 
genicssen niQsse, wie im Gbrigen Recblsverlcehre.'" 

A n^met jogdszgyiil6s teh^t ellenzett minden kiv6teles rendszabdlyt, 
akdr a magdnjog, akdr a bQntet5jog ter^n 6s a kOzgazdasdgi jog 6s kdz- 
gazdasdgi politikdra utalnak, mint a melynek gazdag tdrbdzdb6I a kar- 
tell- 6s trustpolitika eszk5zeit meritbeti. 

Anndl csodaiatosabb, bogy 6ppen azok, a kik a n6met jogdsz- 
gyul6s fenti dlldspontjdval szemben azt dllitjdk, bogy kartellek 6s trus- 
tok raechanizmusa m6g nem eI6gg6 ismeretes 6s 6va intenek ennek 
alapjdn repressiv vagy tilalml rendszabdlyokt61, t6nyleg a legnagyobb 
m6rt6kben repressziv rcndszabdiyokat ajdnlanak. Meszl6nyi 6s Baum- 
garten «A kartellek 6s trustdk k6rd6se*' czimu palyanyertes muvukben 
(L. Akad6miai £rt. 1905. okt. 496. lap) azt mondjdk, nbogy a kartellQgy 
m6g nines minden r6szlet6bcn elegend6k6p felderitve, bogy a felszinre 
hozott anyagb61 a t5rv6nybozdsi szsibAlyozAs 6piilete kello biztossdggal 
megalkothat6 legyen. £bb61 folyik a szint6n dltaldnosan elfogadottnak 
mondhat6 k5vetkeztet6s, bogyba lebets6ges is, yagy kivdnatos is, bogy 
a t6rv6nybozas mdr most bizonyos I6p6seket tegyen a kartellek jogi 
helyzet6nek szabdlyozasdra, e 16p6sek csak igen 6vatosan tehet6k meg 
s nem terjedbetnek ki eros tilalmi rendszabdlyokra 6s jelesQl nem ve- 
hetik fel kiv6leles, repressziv t6rv6nyboz6s alakj^t." Ennek daczdra a 
k5vetkez6 javaslatokat teszik (1. u. o.): 1. dllami felQgyelet 6s fel- 
oszlatdsi, illet6leg kartellszerz6d69 megsemmisit6s6nek joga (mely azon- 
ban a harmadik szem61yekbez val6 viszonyt nem 6rinten6) ; 2. a jogk6- 
pess6ggel vaI6 felrubSzas; 3. a vdiasztott bir6sag eltiltdsa. A kartellek 
^Ital okozott s6relmekkel szemben pedig kdvetkezo javaslatokat teszik : 
1. az drak felcsigdzdsa ellen az uzsora elleni eljdrds megfelel6 kieg6szi- 
t6se. Ez ugyekben egy a budapesti keresk. 6s vdlt6torv6nysz6k mellett 
szervezett szaktandcs volna illet6kes. Az eljdrds meginditdsdra jogosult 
minden 6rdekelt f61, valamint a k5z6rdek k6pviseloje. A k5zvetlen fo- 
gyasztdsra szdnt 6s elsorendu szQks6gleteket kiel6git6 czikkekn61 a mi- 
niszter szabbassa meg az drt, mely int6zked6s birtokon kiviil raegtd- 

23' 



Digitized by 



Google 



356 

szerint jelenlegi gazdasagi rendszerunkben a legkialtobb vissza- 
el^sek ellensulyozas^ra talan a kovetkezo rendszabSlyokat lehetne 
alkalmazni, melyek itten osszefuggesukben targyaltatnak, de 
reszletes kifejtesuk az elozd szakaszokban foglaltatikJ) 

L Szuks^ges mindenek el6tt a kartelleknek es trustdknek 
nyilv&ntartasa. E cz^lbol a kereskedelemugyi miniszteriumn&l 



madhat6. 2. A tisztess^gtelen verseny esef^ben a n^met tOrv^nyekhez 
hasonl6 int6zked6s javasoltatik. 3. A munk^sok v6delm6re pedig a 
munkdsegyesilletek, k<ll5n5sen a szakszervezetek er6sit6se. 

E javaslat teh6t a retorsi6k eg6sz rendszer6t dllitja fel. A ma- 
g^DJogban er5sebb eszk5z, mint valamely Ursas^g feloszlatasa, vagy 
valamely szerz6d^s megsemmisit^se nem I6tezik. A legsulyosabb bfintet^s, 
a melylyel a jogrend egy szerzoddst mag^njog^ban sujthat az, hogy a 
jog6rv6nyt t51e megtagadja 6s a testiileti jogban jogi szem61yis6g6tol 
6s a tovdbbi fenn^Uhat^s jog^t61 val6 megfosztds. 

Alegerosebb beavatkoz^s pedig, a melyet gazdasagi t6ren csak el lehet 
k^pzelni, az araknak bizonyos kdzhat6sdg altal valo meg^llapit&sa, ezt m6g 
az amerikaiak sem pr6baltdk megtenni, holott azok mindent megpr6bdltak, 
annyira lehetetlennek ^s annyira keresztiilvibetetlennek tetszett el5ttuk 
6s a kartellirodalom fontosabb iroi kdzQl alig van, a ki ilyen messzire 
ragadtatn^ el magdt a nagyipari kartellekkel 6s trust5kkel szemben. 

V6gul a mid6n Meszl6nyi 6s Baumgarten az ^rak felcsigdzisa 
ellen az uzsora elleni eljdr^ kiterjeszt6s6t ajdnlj&k a kartellekkel 6s 
trust5kkel szemben, ism6t olyan eszkOzhdz folyamodnak, a mely a leg- 
sulyosabb repressi6t foglalja mag^ban, melyet valakinek a t6rv6ny ren- 
des formal kozdtt lefoly6 yalamelyik gazdasagi t6nykedes6vel szemben 
csak alkalmazni lehet. Tudjuk, hogy Francziaorszdgban a bunte(6- 
tflrv6nyk6nyvnek egyik paragrafusa szigoruan sujtja a karlelleket 6s 
ezt a paragrafust a franczia birSk, a kiknek flnom 6rz6ke s gazdasdg- 
politikai dttekint6se tal^n a k6rd6s magaslatan ^11, 50 6v 6ta daczara 
a Francziaorsz^gban 16tezo szamos kartellnek, alkalmazni nem akartik. 
fis ime azon represslv eszkCzt, mely 6vtizedek hosszu sor^nak negativ 
joggyakorlata alapj^n hat^lytalannak bizonyult, daczara annak, hogy a 
karlellek dltal kOvetett drfelcsig^zdsi politikanak legpreczizebb k6rQI- 
hablroMsdt foglalja mag^ban, akarjdk most Meszl6nyi 6s Baumgarten t 
t5rvenyhozdsba bevezetni. 

Meszl6nyi 6s Baumgarten tehdt nem tartottdk magukal azon kije- 
jelent6sQkhdz, mely szerint a t6rv6nyhozasi rendszab^yok ,csak igen 
6vatosan tehet6k meg s nem terjednek ki er5s tilalmi rcndszabfilyokra 
^ jelesQl nem vehetik fel kiv6teles, repressiv t6rv6nyhoz6s alakj^t.* 

^) Mindezen rendszabdlyok term6szetesen, a mig Ausztridval gaz- 
dasagi kdz5ss6gben 6iank, nem val6sithat6k meg, kiv6ve Ausztridval 
egyet6rtoleg. 



Digitized by 



Google 



357 

kartell- es trust-jegyzek vezelendo, melybe mindenki betekintest 
nyerhet. Nem a nyilvanossagra kell torekedni, mert a kartellek- 
rol amugy is mindent tudnak az erdekelt korok, hanem arra, 
hogy autentikus modon legyen mindenkor megallapitva, letezik-e 
kartell vagy trust valamely ipar^gban, kik a tagjai, milyen 
czikkre vonatkozik es milyen a szervezete, nehogy az allain 
akkor, a mikor a torvenyben meghatarozott valamely rendsza- 
balyt a kartellekkel vagy trustokkel szemben alkalmazni akar» 
kenytelen legyen elobb egy bosszadalmas elj^r^ssal meg&llapitani, 
vajjon lelezik-e kartell, mik a czeljai, milyen a szervezete. 
Minden kartell kotelessege a kartellszerzodest bemutatni, ebbol 
azonban a kartelljegyzekbe csak a legszuks^gesebbet veszik fel, 
a nyilvantartasbol mindenfele holt anyagot ki kell kuszobolni 
es semmi olyast nyilvanossagra hozni nem szabad, a mi uzleti 
titkot kepez ^s a belfoldi ipar versenyk^pessegenek arthatna. A 
tekintetben, hogy mi vetessek be a kartell-jegyzekbe, a magyar 
lorvenytervezet 2. §-a avagy az osztrSk torvenyjavaslat 2. §-a, 
a melyek korulbeliil ugyan azt mondjSk, lehetnek ir^nyadok. 
Minden kartell tarlozik az illetekes miniszteriumnak minden 
egyes ev vegen minden egyes tagjanak reszletes termelesi statisz- 
tikajSt Slnyujtani, melyben a Telhasznalt nyerstermenyek meny- 
nyisege es minosege pontosan feltuntetendo. Ehhez melleklendo 
a kartell altal az elmult evben kozzetett arak, a munkasok sza- 
manak es a munkabereknek statisztikaja, valamint az osszes 
szuksegelt nyerstermenyek aranak statisztikaja. Ebbol, valamint 
az allam foltetlen betekintesi jogabol az uzleti konyvekbe es az 
adoztatasi eredmenyekbol a kereskedelmi kormany allandoan 
tiszta kepet merithetne a karteliek is trustok politikaj^t es gaz- 
dasagi hatasait illetoleg. 

A kartellszerzodes be nem jelentese buntetojogi sanctioval 
van ellatva. (L. 342—348. lap.) 

Azon v^llalatok, akar termeszeti, akar jogi szemelyek legye- 
nek is, melyek a termeles 70%-&t egyesitik kezeik kozott, tartoz- 
nak ezt a kereskedelmi miniszternek bejelenleni es ezen esetben 
a kartellekrol fennallo osszes rendelkezesek al^ esnek. Ennek 
elmulasztasa ugyanoly bunletessel sujtatik, mint a titokban mukodo 
karteliek. A kereskedelmi miniszternek joga van ezen rendszab^lyt 
olyan v&Ualatokraiskiterjeszteni, a melyek a termeles TOVo-at nem 



Digitized by 



Google 



358 



k^pviselik, de a piaczon uralkodo allast foglalnak el ; ezen hata- 
rozat ellen azonban birtokon kivul felebbezesnek van heh'e a 
kozigazgatasi birosaghoz. (Lasd 347. lap.) 

II. Az arak kozzetetel^nek es az ehhez valo alkalmazkodas- 
nak kotelezeltsege a karlellek es trustok reszerol pdnzbuntetes es 
karterites terhe alalt egyreszt a boykottalasi politika megakada- 
lyozasara, masreszt a csak egyes korulhatarolt fogyasztasi terii- 
leteken folytatott underselling megakadalyozasara. Az egesz fo- 
gyasztasi leruleten csupan egy arat lehet egy bizonyos idoponl- 
ban alkalmazni. Figyelmet erdemlo esetekben a kereskedelmi 
miniszter megengedheli egy bizonyos teriileire nezve az ettol 
valo elterest. Ezen rendelkezes megsertese szigoru penzbuntet^ssel 
sujtatik es mindazok, a kik ugyanazon idoben (napon, heien, 
honapon, mig t. i. az elkoveles idejen kozzetett ar fenndlloll) 
vasarollak vagy eladtak a karleritesi jogot a kulonbozet erejeig 
a rendes peruton ervenyesithetik. Ezen rendszabaly kilerjed azon 
trustokre is, a melyek a bejelentesi kotelezeltseg ala esnek. (Lasd 
310—312. lap.) 

III. Szerzodeskolesi kenyszer esetrol-esetre a kartellck es 
Irustok boykottalasi politikaja ellen, melynek szoros osszefugges- 
ben kell lennie az arak kozzeletelevel. A szerzodeskolesi keny- 
szer allandoan legfeljebb ama ket legfontosabb iparagban volna 
behozando, melyek nelkul semminemu vallalat fenn nem allhat 
es ma mar csaknem oly nelkiilozhetetlenek, mint maga a vasut, 
posta vagy taviro t. i. a koszenbSnyaszatban^) es a vasiparban. 
A szerzodeskotesi kenyszer abb61 allana, bogy egy bizonyos ido- 
ben a kozzetett arakon az illeto vallalat vagy eladasi hivatal a 
jelentkezes sorrendjeben tartozik mindenkinek bizonyos korul- 
hatarolt idoben valo szallitasra egyenlo feltetelek mellell eladni. 
Ezzel kapcsolatba lehetne hozni bizonyos mennyisegek idoszakon- 
kent az allam altal tortenendo liberalisat, mikent ezt a czukor- 
kontingentalasi torveny contemplalta. Ezen rendszabaly szukseg 
eseteben a kereskedelemugyi miniszter altal egyeb iparagakra is 
kiterjesztheto volna ezen hatarozat ellen azonban birtokon kivul 



1) Schnioller mondotta a Verein fflr Socialpolitik 1905-iki maoD- 
heimi ul6s6n : „Besondere Gesetze seien jetzt schon bei der Kohle m6j;- 
lich, wo die Verhalfnisse schon reif sind" L. Neue Freie Presse l%j. 
szept. 28-iki szamat. 



Digitized by 



Google 



359 



felebbezes engedtetik meg a kozigazgat&si birosaghoz. (L. errol 
reszletesen 312—316. lap.) 

IV. Valasztolt birosagi szerzod^s ervenyenek kiz&r^sa, hog>' 
az allami torvenynek feltetlen alkalmazast nyerhessenek. (L. 
306. lap.) 

V. Idoleges vanileszallitas vagy vammegszuntetes a kizsak- 
manyolo arszabasok ellen minisztertan^csihatarozatalapj&n. V4m- 
mentes forgalom, illetve vamvisszaterites a kikeszitesi ipar czel- 
jaira ugyancsak ezen feltetelek melletl. (L. 317 — 323. lap.) 

VI. Fokozatos adokulcs az osszes tarsadalmi osztalyokra 
nezve a kartellek es trustokben egyesull vallalalokkal szemben 
uzleti konyveik, a termelesi es ^rstatisztika alapjan, meg pedig 
akepen, bogy a nagyobb jovedelmeknel az adokulcs sokkal na- 
gyobb fokozatokkal emelkedjek. 

VII. A legszabadabb gyulekezesi es egyesi'ilesi jog megadasa 
a munkasok reszere es kulonosen a szakszervezetek erosbitese. 
(L. 194. lap.) 

VIII. A cornerekkel es a ringekkel szemben szigoru bunteto- 
jogi rendszabalyok az uzsora elleiii eljaras mintajara. (1. 269. lap) 
Az eljaras meginditasara jogosult a kozerdek kepviseloje. A 
mennyiben valamely kartell, vagy trust az uzerkedes terere lep, 
es a ringekhez hasonlo iizemeket folylat, a ringekre nezve fenn- 
allo rendszabalyok ala esik. 

Ezen rendszabalyok keresztulvilelehez teljesen felesle- 
ges volna egy speczialis szervet alkotni, mint azt nemelyek 
javasoljak^) es lelezo kozigazgatSsi es birosagi szerveink a kartell 
es trustpolitlkai feladatok megoldasara eiegendo bivatoUsaggal 
birnak. Annak, bogy az allam egyes fontosabb esetekben egy 
szakertokbol alio enquelet hivjon ossze, a mint azt egyeb nagy- 
fontossagu kerdesek torvenybozasi szabalyozasanal tenni szokta. 



^) Steinbach (DerStaatund die modernen Privatraonopole, 43. lap) 
eg}' speczialis karlellbir6s^got ajanl, Liefmann (Schutzzoll und Kartelle, 
47. 1.) 6s mdsok is egy kiil6n kartellhivatal felallitasdt tartan^k czdisze- 
rQnek, az 1897-iki oszlr^k 6s az 1904-iki magyar javaslat, valamint Klein 
^llamilag kinevezett vegyes szak^rto-bizottsagokat tartanak szuks6gesnek. 
Meszl6nyi 6s Baumgarten a budapesti kereskedelmi 6s vdltotorvdnysz^k- 
n6i bizouyos kartellQgyi k6rd6sek elddDt6s6re szaktandcs szervez6s6t 
latj^k szuks^gesnek. 



Digitized by 



Google 



360 



mi sem all utjaban, folosleges volna azonban ezt allando beren- 
dezess6 tenni. 

A fenti rendszabalyok r^szletes tervezetet adni a kodifi- 
katio feladatat kepezi es itt csup&n azon irany jelolheto meg» 
melyben egy j5vend6 kartell- es tiustpolitika esetleg faaladhatna. 

Mit tegyen az allam, ha mindezek sikerre nem vezetnek? 
Az arak kozz^tetele, az azokhoz valo alkalmazkodas kotelezett- 
sege es a szerzod^s kotesi k^nyszer kepesek egyes visszaeleseket 
megakadalyozni, de onmagukban v6ve nincsenek befolyassal a 
legfontosabb momentumra, az arak alakulasara. A progressziv 
megadozlatassal ugyan az allatn kepes a legnag^'obb uyeresege- 
ket is leszallitani es azokai a kozerdek javara forditani ; minel 
nagyobb tokozassal van azonban azadokulcs ell atva, ann^l inkabb 
kozeledQnk a szoczializmushoz, mert a magantulajdonbol eredo 
nycresegek allamilag torteno leszoritasa egy mersekelt kamatozasra, 
nem eg5'^eb, mint a magantulajdon egy reszenek kisajatitasa. 

A leghathatosabb eszkoz minden korulmenyek kozott a va- 
mok megfelelo kezelese. De megtortenhetik, hogy a vamsorom- 
pok idokozi megnyitasa vagy vegleges megszunese daczara 
egy-egy iparag kartelljei vagy trustjei tovabbra is korlatlanul 
uralkodnak. Ez esetben ketfele lehetoseg all fenn. Az illeto iparag 
vagy technikailag all magasan felette a kulfold hasonlo iparagai- 
nak es ez esetben semmi ok sines az allam reszerol a tovabbi 
beavatkozasra, mert az ezen iparagban mukodok csak kivalo 
tcchnikai es kereskedelmi kepessegeiknek megfelelo jutalmazasat 
kapjak. Vagy pedig az illeto iparag oly termeszeti forrasok (vas, 
koszen, so, kali stb.) monopolium^ra tamaszkodik, melyek neki 
minden korulmenyek kozott monopolistikus nyeresegeket juttat- 
nak. Ez utobbi esetben all be a szuksege annak, hogy az allam a 
vasutak mintajara a nyeresegekben r^szesedj^k vagy pedig az 
allamosit^s terere lepjen. 

Ha egyszer az allam a nyeresegekben valo reszesedeset el- 
halarozna, akkor ezen elj^rasat kovetkezo alapokra fektetheine: 

Egy allam, a melynek kotvenyei 3V2%-ol fizetnek, az illeto 
iparagbeli vallalalok utolso 15 evben fizetett osztalekainak atlagal 
venn^ es a tozsdei arfolyam tekintetbevetelevel ezt 4^2% alapon 
tokesitene. Az ezen alapon kibocsajtott reszvenyekkel fizetne meg 
a regi reszvenyeseket es ezek kepezn^k az elsobbsegi reszvenye- 



Digitized by 



Google 



361 

■ 
ket. 4*/2% kamalOzasi elsobbs^ggel biro elsobbsegi reszveny mellett 

az allam kibocsatana ugyanannyi torzsreszv^nyt ^s ezeket 6n- 
maganak tartana fenn. Annak fejeben, bogy az allam a i^/^Vo-nkl 
nagyobb nyereseget elvonla, 1% kisebb kamatozast biztositana. 
a vallalatoknak, mint sajat kcitvenyeinek vagyis a mi esetunkben 
2V2%-ot. Az altal, bogy az allamnak torzsreszvenyei folytan ugyan- 
annyi szavazata volna, mint az elsobbsegi reszvenyek tulajdo- 
nosainak, az allam megakadalyozbatna az igazgatoi fizetesek jo- 
gosulatlan emeleset es inkabb a munkab^rek emeles^re lehetne 
nagyobb gondot forditani. Az allami garantia az illeto iparag 
papirjait solid befektet^sre tenne alkalmassa, mely papiros rossz 
evekben is csak kevessel csekelyebb kamatozast nyujtananak, 
mint az allami papirosok, jo idokben azonban meg 1%-al tobbet. 
A vallalat igazgatosaga tobbe nem tome a fejet az arak felcsi- 
gazasan, de azert az osszes erok megfeszitesevel fog kelleni dol- 
goznia, bogy a 4V2% kamatozast, mely talan az azelotti 15%-nak 
felel meg, meg kihozza. Az allam most mar, mint erdekelt fel 
folyhatnabe a vallalatok es igy a kartell vezetes^be is,iranyithatna 
azokat gazdasagpolitikai czeljai szerint ^s a mellett lassitja a 
tokefelhalmozodast azok kezeben, kik sokszor semmiben sem 
miikodnek kozre a termelesi processusban. Az allam ilyeten be- 
folyasa alatt alio ezen nagyobb vallalatok mellett termeszetesen 
fennallana eg^sz raja a kisebb vallalatoknak, melyekben a ma- 
ganvallalkozas reszere tovabbra is tag ter nyilnek. Ezen trans- 
aktio e mellett az allamhaztartast egyaltalaban nem terheln^ 
meg, megis nagy mertekben hozz4jarulhatna a fogyasztas olcsos- 
bitasahoz es az arak allandositasahoz. 

Az utobbi idoben nem csupan a kimeletlen ^rpolitika, 
a kulonbozo boykottalasok hivjak fel a kozvelemeny figyelmet 
a kartellekre es trustokre, ha nem a mi az arpolitikaval egyen- 
rangu, talan ezt fontossagban felulmulo kerdes, t. i. a kartellek 
es trustok az utobbi evekben folytatott munkaberpolitikaja, 
mely a folytonosan ismetlodo lock-out-okban nyilv&nul legele- 
sebben. Azon abszolutizmus, melyet az arupiaczon gyakorolnak, 
most mar a munkaspiaczon is erezteli hatasat. A monopoliumok 
korszakaban felhalmozodoll nagy tartalektokek, azon korulmeny, 
bogy a vallalkozonak versenytarsai az egyezm^nyek ertelmeben 
«gy nala kiutotl sztrajk eseten egyaltalan nem arlhatnak, sot 



Digitized by 



Google 



362 

szallitasait helyette eszkozlik, az uzleti szamlakba foglalt azon 
kikotmeny, bogy sztr&jk eset^n a vallaikozo a szallitas alol fel 
van mentve es a vallalkozok rendkivuli szolidarit&sa ezen ker- 
desben, melynel fogva az egyik vallalatnal kitort sztriijk eseten 
valamennyien beszuntelik uzemeiket, mind egj'^uttveve meg- 
lehetos erz^ktelenne tettek a valla Ikozokat a sztrajkok vesze- 
lyeivel szemben es a legnagyobb nyugalommal szemlelik, bogy 
a munkasok mikepen folylatjak a beiemelesert vivott nehez 
kuzdelmuket. A munkabeszimtetes, mint batalmi eszkoz a mun- 
kasok kezeben megszunt es a munkazarlat, mint a munkasok 
batalmi eszkoze, megkezdte diadaluljat. Ugyanakkor, a mikor a 
vSUalkozoi nyereseg folytonos emelkedesben van, csaknem le- 
kuzdhetetlen akadalyok emelkednek a munkasok berenek fel- 
emelese ele, melynek oka a vallalkozok munkaber-kartelljei. 

A lock-out-ok kerdeset nebezen lebet a kartell- es trust 
torvenybozas kereteben megoldani, daczara annak, bogy azzal 
bensoleg osszefugg. A vallalkozokkal szemben konnyen lebetne 
olyan rendszab^lyokat alkalmazni, melyek az 6 resziikrol a mun- 
kazarlatot lebetetlenne teszi; de ezen kerdes egyoldalu megol- 
dasa a tokesek rovasara igazsagtalan volna, mintbogy a sztraj- 
kok ellen mindeddig orvosszer ncm talaltatott es a lock-out-ok 
a sztrajkokkal mindig bensoleg osszefonodnak. Konnyu volna 
egy olyan kozeget felallitani, mely lock-out vagy sztrajk esete- 
ben megvizsgalna, bogy ki adott erre okot es dontese kotelezo 
volna mindket felre. Az ilyen donlesnek a vallalkozokkal szem- 
ben konnyen lebetne ervenyt szerezni, ellenben a munk&sokkal 
szemben, ba azok nem veHk magukat onkent ala a birosagnak. 
a dontes amugy is egeszen batalytalan volna. Mintbogy lehat eg}" 
ilyen birosag dontese a felek egyikevel szemben volna csak 
vegrehajthato, nem kepezhet kielegito megoldast. 

Ks"epen azert, mert a sztrajkok torvenyhozasi szabalyozasa nelkul 
nem leheta vallalkozok munkaber-kartclljeibol eredo lock-oul-okat 
sem szabalyozni, ezen kerdes tulszarnyalja a kartell- es trust 
kerdes kereteit, mintbogy nagyon messzire meno szoczialpolili- 
kai vizsgalodasokat es kutatasokat igenyelne, melyek itt helj'et 
nem talalhatnak. 

Ha az egymassal kuzdo ket monopolium, t. i. a munka- 
adok veteli es a munkasok eladasi monopoliuma egyenlo eros 



Digitized by 



Google 



:56a 



Yolna, akkor egy igazs^gos megegyezes letesulbetne, a mint azt 
az egymasra kovetkezo termelesi szakok kuzdelmeinel latni lehet. 
De a vallalkozok, erezven ori&si fol^nyuket, az ut6bbi evekben 
nemcsak bogy nem felnek a sztrajkoktol, hanem nem egyszer 
azon czelbol, bogy a munkasokra nyom&st gyakoroljanak, maguk 
szuntetik be a munkat. 

Ezen kuzdelmet az allam kozonyosen nem szemlelbeti. Ha 
a kartellek ^s trustok a fogyasztok allando niegsarczoUsa mellett 
m^ a munk&sok jogos munkaberemel^sre ir&nyulo tdrekv&einek 
is utjit fogjak AUani, akkor az allamnak oly m^rvu beavatkoza- 
sSt hivjak ki, niely egesz ipar&gakban a nyeres^geknek akar egy 
megfelelo adozlatas, akar a nyeresegekben egyenesen valo r^sze- 
dis utjan tortenendo leszorit^saboz, vegso sorban esetleg egyes, 
a nemzeti termeles alapjat kepezo iparagaknak, a vasutak min- 
tajara tortenendo allamosit^sahoz vezethet. Ilyen hangokat meg 
azok taboraban is lehet ballani, a kik a legszigorubban ra- 
gaszkodnak jelenlegi mag&ngazdasagi rendszerunkhoz. Az allam- 
nak, mint az osszes hatalmi viszonyok vegso forrasanak, kote- 
less^ge ellenorizni azon hatalmi alakulatokat, melyek az 6 kebe- 
leben es az 6 vedelme alatt hozza hasonlo vagy azl meg felul- 
mulo hatalomra tesznek szert; hisz az allami iparpoUtika mellett 
a nemzeti termeles es Togyaszt^s mikenti alakul&sa joreszben a 
kartellek 6s trustok kezebe van leteve. Hogy az allam ezen ker- 
desben milyen all&spontot fog elfoglalni, foleg a kartellek es 
trustok jovendo magaiartasatol fugg. Annyit azonban bizonyos- 
s&ggal lehet elore mondani, hogy a lobbi tarsadalmi oszt^lyok 
nem fogjSk elturni, miszerint a gazdasagi halad^s minden gyu- 
molcs^t, melyet a kartellek es trustdk hatalmas szervezetei a ter- 
melfe is fogyasztas birodalmaban letrehoztak, egyedul a vallal-* 
kozok kicsiny korulhatSroll csoportja ^Ivezze. 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



OTODIK RfiSZ. 

A kartell- es tmst-statlsztika. 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



xxrx. 

A kartell- 4s truststatisztikdrol dltaldban. 

A kartellek es trusidk statisziikajanak kerdese belevesz az 
altalanos iparstatisztika kerdesebe. A kartellek es trustok szam&- 
nak, szervezetenek es egyezmenyeinek ismerele onmagaban volta- 
kepen holt anyagot kepez, mert tudomanyos vizsgalodas eppen 
abban az iranyban, bogy a kartelleknek es trustoknek az alta- 
lanos gazdasagi helyzeire milyen befolySsuk van, csakis egy ki- 
merito iparstatisztika kapcsan lehets^ges. Csakis egy kimerito 
iparstatisztika tuntetheti fel, bogy a kartellek es truslok a nem- 
zeti termeles mily reszet kepviselik, a munk&sok mily szamat 
foglalkoztatjak^ mennyi tokeero felett rendelkeznek, mily munka- 
b6reket fizetnek es a nemzeti jovedelemnek mily reszet veszik 
igenybe. Egyedul az eszak-amerikai Egyesult-AUamok legutolso 
1900-iki Census jelentesei*) felelnenek meg, ennek a kiv&nalom- 
nak, a mennyiben egykulon fejezetetszentelnekily ertelemben az 
ipari trustoknek.^) Minden esetre sokkal elonyosebb, sokkal megbiz- 
hatobb es egyetemesebb a truststatisztikfinak ezen modja, mert 
hivatalosan megallapitott adatokon alapszik. Igy pi. az ame- 
rikai ))Census Office« a ))Combinations((-ekben rejlo valo- 
sagos ^rteket') sajat belaiasa szerint ^Uapitotta meg es ily mo- 
don, a r^szv6nyt6ke es az uzemek valosagos 6rteke kozotti kii- 



1) Census Report Volume VII-X. Twelfth Census of the U. St. 
Taken in the Year 1900. Washington 1902. 

^ K^r csupdn az, hogy a trustmozgalom 6ppen az 1900. census 
6v 6ta rohamos 16p6sekkel haladt elore 6s az6ta keletkezett trustdkre 
n6zve authentikus adatokkal nem birunk. 

3) Actual Cash Value. 



Digitized by 



Google 



368 



lonbseget az osszes amerikai korpor&cziokra sikerult megaliapi- 
tani, es az evi &tlagos munkab^rek authentikusan a vSllalatok 
uzleti konyveibol es a munk&sokhoz int^zett kerdesek alapjSn 
lettek kipuhatolva. Minden esetre tobbet ^r az ilyen egyelemes 
statisztika, mint azok, az anketek elott, mint pi. az Industrial 
Commission^) elott tortent egyoldalu bemondasok, a melj^ek egy- 
egy iparag helyzetet es &ltalanos kepet valamely trust-tel kap- 
csolatban osszefuggden Sllitjak ugyan az ^rdeklodo elebe es a 
trustok politik&j&t illetoleg is egyet-mast, bar sokszor hamisan 
^s minden oszinteseg n^lkul tar fel. E ketto azonban egymast 
szervesen eg^sziti ki, es elfogadhato alapot kepez tudomanyos 
vizsgMod&sokra. Mig a truststatisztika az altal&nos iparstatisztika 
keretin belul foglaihat helyet, mert minden trust maga is egy 
ipari substratum, addig a kartell egy kereskedelmi kepletet es 
tobb vallalat egymashoz valo viszonyanak a jogi szabalyozasat 
kepezi ^s igy az altalSnos iparstatisztikaba nehezen illesztheto 
be. A kartelleket illetoleg egy megbizhato statisztikahoz okvet- 
lenul szuksiges tehat egy megfelelo szerv letesitese, melynek fel- 
adata volna a kartellek nyilvintartasa. Az igy nyilvantartott kar- 
telleknek es a pontos iparstatisztikai adatoknak az osszevetese 
nyujthatna nekunk azt, a mit az amerikai ))Census OfTicea 
egymagaban nyujt. Mindaddig, mig a kartellek nyilv&ntarfasa 
valosagga leend, a legert^kesebb statisztikai adatokat a »Verein 
fur Socialpolitik 1894-ben megjelent kozlemenyei^) a pragai 
kereskedelmi is iparkamara^) jelentese, mely 11 osztrSk kartellt 
reszletesen targyal, a budapesti kereskedelmi es iparkamara bi- 
zottsagi jelent&e 1897-b6I es egyiltalan a kereskedelmi es ipar- 
kamarak jelentesei, melyek szetszortan bar, de a gazdasagi elet 
egiszebe beilleszlve kozolnek adatokat, vegre pedig a nemet kor- 
m&ny altal osszehivott enquete nyujtottak, a mely Nemetorszag 



1) Reports of the United States industrial CommissioD, Washingtoo 
1900-1901. 

8) Schriften des Vereins fQr Socialpolitik, Band 60-61. Ober wirt- 
schaftliche Kartelle in Deutschland und in Auslande 15 Schilderuogen, 
Leipzig 1894. 

») Denkschrift der Handels- und Gewerbekammer in Prag, gerich* 
tet an das k. k. Handelsministerlum in betrefl der staatlichen Regelung 
des Kartellwesens. Prag 1896. 



Digitized by 



Google 



369 

legnagyobb kartelljeit illetoleg reszletes es kimerito felvilagositas- 
sal szolgM*). Nemcsak a mi eddig a kozonseg elolt egeszen el 
volt zarva, egyes kartellek organizaczioja lett ezen enqueten a 
legreszletesebben felt&rva, hanem a kartellek altal kovetett ar- 
politikat illetoleg is, ugy maguk a vezetok, mint a kozvetito ke- 
reskedelem, mint pedig a fog>'aszl6k a legtanulsagosabb felvila- 
gosit^sokat nyujtottak. A kulonbozo oriasi kartellek az enqueten 
felvelt jegj'zokonyvekben a gazdasAgi elet egesz^be beillesztve 
jelentek meg es kontradiktorius eljaras lehetove tette a legellen- 
tetesebb felfogasok ervenyesileset es a kartellek sokoldalu meg- 
vil^gitasaf. 

A nagy kartellek vezetoi ezen az enquete-n ugyanazon alias 
ponlot foglailak el, mint az amerikai nagy truslok vezetoi az))Indu- 
strial Commission(( elott es a ))Census Oflice«-vel szemben, hogy t. i. 
nekik semminemu tilkaik nincsenek. Remdni lehet, hogy a pub- 
liczitasi elv, mely ellen ily modon maguk a kartellek vezetoi sem 
emelnek jelentosebb kifogasokat, melynek keresztulvihetese mas 
nehezsegekbe nem iitkozik, authentikus kartell- ^s truststatisztikat 
fognyujtani. AzUnio 1903-banhozott[t6rveny^ben egy wBureau of 
Corporation« felallilasaval mar is a legmesszebb meno nyilva- 
nossSgot liozta be, melynek czelja, hogy az igy szerzett adatok 
alapjan a kongresszus megfelelo torvenyhozasi intezkedeseket 
tehessen. Rovid idon belul az europai allamok is kovetni fogj&k 
ezl a peldat, a mely nelkiil minden intezkedes sotetben valo 
tapogatodzas maradna. 

A kartellstatisztika ma kulonosen nalunk, jo reszben a 
hirlapok es idoszaki folyoiratoknak, a vallalkozok altal rendel- 
kezesukre bocsatott adataikbol taplalkozik, tovabba magankozle- 
sekre t^maszkodik.^) A kartell alapitasarol s megalakulasarol 
szolo hirek sokszor csak armanovert kepeznek es a felhal- 
mozodott keszletnek gyors eladasat czelozzak, minthogy a keres- 
kedok, meg a kartell megallapitasa elott akarjak magukat olcso 



1) Kontradiclorische Vcrhandlungen uber deutsche Kartelle, Franz 
Siemenroth, Berlin 1903—1904. Sajnos, jelen mu befejez^se alkalm^val ez 
ut6bbi programmjaba felvett kartellek feletl tartott t^rgyalasok egy r^sze 
jelent meg csup^n. 

2) Jelen munk^ban is a szesz-, k6sz6n-, czukor- 6s vaskartellre 
vonatkoz6 szerz6d6si adatok magSnkozl^sen nlapulnak. 

Dr. N&das : A kartellek 6s trustOk k^rd^se. 24 



Digitized by 



Google 



370 

^ruval ellaini es az ilyen kartellek gyakran egyaltalaban nem 
jonnek lelre, vagy rovid fennallas utin felbomlanak. 

Ausztria es Magyarorszag kartelljei mellett, melyek bennun- 
ket a legkozelebbrol erintenek, targyaini fogjuk kulonosen Nemet- 
orszag fonlosabb karlelljeit, mint a mely a kartellek tipikus or- 
szaga, Francziaorszag es Belgium villalkozoinak szervezeteit, to- 
vabba Aiiglia kaitelljeil es trustjeit, mely magas ipar&val s sza- 
bad kereskedelmi vampolitikaja altal legk^sobben fejlesztette ki 
magaban a kartell- es trustmozgalmat es az Unio vallalkozoinak 
szovetkezeseit, melyeket a nagyszamu trustok tesznek erdekesse. 



XXX. 

A magyar kartdlstaiisztika forrdsai. 

Magyar kartellekrol a szo szoros ertelmeben beszelni nem 
lehet, mert az alabbi kimulatas azt bizonyiija, bogy ezen kar- 
tellek parhuzamosan keietkeztek az osztrak kartellekkel, vagy 
pedig az osztrak kartellekkel cgj^ egeszet kepeznek. Nagyipa- 
rosaink reszerol termeszeles azon torekves, hogy ezen kartelleken 
belul a magyar iparosok elkulonitve az osztrak iparosoktol les- 
tuletileg szervezkedtek s kivansagaikkal, koveteleseikkel s elo- 
terjeszteseikkel az osztrak iparosokkal szemben egysegesen lep- 
tek fel, s torekvesiik oda iranyull, hogy a fogyaszto terulel ra- 
yonirozasa alkalmaval a magyar fogyaszto teruletet a magyar 
iparnak biztosits^k. 

A nelkiil, hogy valamennyi kartellszerzodesbe bepillantast 
nyertiink volna, mindennapi iizlettapasztalasok alapjan tudjuk, 
hogy az egesz monarchia termelesen belul Magyarorszag fogyasz- 
tasat szamos iparczikkben csak egy kis toredek erejeig ellato 
gyaraik szamos kartellek ben jelentektelen szerepel jatszanak es 
szamos iparagban az egyeduli vagy 1 — 2 magyar gyar tulajdonosa 
osztrak leven, ezen kartellek inkabb volnanak nevezhetok osz- 
trak kartelleknek, mint osztrak es magyar kartelleknek. 

Elore bocsatjuk azt, hogy a kovetkezokben valahanyszor 
magyar kartellekrol lesz szo, osztrak es magyar kartelleket ertunk, 
ellenben a tisztan osztrak kartelleket osztrak kartelleknek fogjuk 



Digitized by 



Google 



371 

nevezni. Kereskedelmi es iparkamar&ink jelent^seikben — es 
kulonosen az 1897-iki kereskedelemugyi miniszieri leiratra vala- 
szolva — tobbszor foglalkoztak a kartellekkel a nelkul, hogy a 
kartellstatisztikai osszeSUit&sat megkiserlettek volna es e r^szben 
a magyar kereskedelmi es iparkamarak jelentesei igen csekely 
feivilagositast nyujtanak. 

A magyar kartelUmozgalom fejlodesel mintegy 20 ev ota 
annyira, a mennyire megvilagitja azon kartell-statisztika, a me- 
lyet a kartellekkel foglalkozok idorol idore allitottak ossze. Man- 
dcUo: Kartell-stalisztika a legujabb evekbol.^) Magyarorszagon 
mintegy 8 kartellt emlit ; Liefmann^) mintegy 40 osztrak 6s ma- 
gyar kartellt emlit ; Rath Zoltan,^) szinten magyar kartell-statisz- 
tikat ad ; Compass, Finanzielles Jahrbuch fur Osterr.-Ungarn*) 29 
kartellrol tesz emlitest; Arkovy Richard^) 58 osztrak 6s magyar 
es 26 tisztan magyar kartellt sorol fel, melyeknek egy resze azon- 
ban mar megszunt; Grunzel®) teljes es kimerito kepet akarja 
adni az osztrak es magyar kartellmozgalomnak es 54 osztr4k es 
magj'ar kartellt targj'al, a kartellirodalomban a leghubb 6s leg- 
teljesebb kepet advan az eddigi kartellmozgalomnak. Adatokat 
tartalmaznak tovabba a napilapokuak es idoszaki folyoiratoknak 
a kozlemenyei es kulonosen a wDeutsche Industrie-Zeitung«, a 
Becsben megjeleno ))Handelsmuseum« a wMagyar kereskedok 
lapja« allandoan kozolnek hireket a kartellmozgalomrol. 1903. 
Jan. 1. ota pedig Becsben ))Kartell-Rundschau<(, czimmel havonkent 
ketszer folyoirat jelenik meg, a mely a kartell- es trust-mozga- 
lo.nrol az egesz vilagon megjeleno napilapok hiradasait ossze- 
gyiijti es kizarolag a kartellek es trustok korebe vigo kerd^sek- 
kel foglalkozik.^) 

NemzelgazdasSgi szemle 1891. febr. szSm^t. 

2) Die Unternehmer-Yerb§nde 146. lap. 

3) Eml^kirat a kartellekr61 86-91. oldal. 
*) 1904. II. k5tet. 

^) Elotanulm^nyok a kartellt6rv6nyhez 18—25 lap. 

«) Cber Kaiielle 199—288 old. 

7) L.tov^bb^ ^Magyar statisztikai 6vk6nyv" folyamait, .Denkschrift 
der Handels- und Gewerbekammer in Prag" 1896. (11 kartellt t^rgyal 
rdszletesen). ^Kereskedelmunk 6s iparunk 1900— 1902-ben kiadja a buda- 
pesti kereskedelmi 6s iparkamara, a budapesti €s vid6ki kereskedelmi 6s 
iparkamarak jelent6sei 6s felterjeszt6sei", kuISnosen pedig a budapesti 

24* 



Digitized by 



Google 



372 



Ezek alapj&n keszult az alabbi kartell-statisztika, a mely a 
kulonbozo csup&n lok&lis jelentoseggel biro kartelleket soraiba 
fel nem veve, 49 osztrak 6s magyar es 55 osztrak, osszesen tehat 
104 kartellrol tesz emlitest es teljessegre, valamint hitelessegre 
tekintve a forrSsok nem hiteles es hezagos voll^t, epp oly ke- 
vesse tarthat szamot, mint fentemlitett miivek, melyek szinten 
ennek felemlit^sevel SUitoltak ossze a kartell-statiszlikat. Az ide- 
zett kartell-statisztikaban a vasipar kulonbozo agai egy-egy kar- 
teilkent vannak felveve; jelen statisztikaban a vaskartell 6s 10 
alcsoportja csupan 1 kartellk^nt szerepel.*) 

Akovetkezokbenadjuka magyar es oszlrak-magyar karteliek 
betusoros jegyzeket, meiyben a kozgazdasagilag fontosabb ipar- 
agak kartelljei reszletesebb megvilagitasban rcszesulnek. E sta- 
tisztika 1904. juiius 1-evel zaratott le es igy csak az azota vegbe- 
ment fontosabb ^talakulasok vetettek figyelembe. A karteliek es 
trustok statisztikaja egy folytonosan hullamzo materiat kepez, 
melyet egy munka kiadojanak historice a fejlodesi menet fel- 
tuntetesevel kell megvilagilania, de kotelessege egyszersmind 
a legutolso pillanat k6pet is megrogziteni, a mi azonban csaknem 
lekuzdhetetleu akadalyokba iitkozik. 



keresk.6s iparkamara bizotlsagi jelent6s6t a karteliek t6rv6nyhoz^si szaba- 
lyozdsat illeteieg Bp. 1897. (4 kartellt Idrgyalr^szletesen) BAr6 dr.Malco- 
raes B61a „A szeszipar j6v6je", Bpest, 1904. a n^met szeszkartellel 6s az 
alaku1and6 magyar szeszkartell lervezeteivel foglalkozik. Wiener Mosko : 
^A magyar czukoripar fejlod^se*' II. kOtet. Budapest, 1902. ^Das Roheisen, 
unter Mitberucksichtigung seiner weiteren Verarbeitung", heraus- 
gegeben vom k. k. Handelsministerium I. Th. Wien 1903. Bulletin du 
rinstitut International de Statistique Tome XIII. deuxieme livraison, Szte- 
r6nyi, D^s moyens de la politique industrielle en Hongrie et sesresul- 
tats, Budapest, 1902. - A magyar korona orszdgainak gydripara az 
1898-ik 6vben. Az 1899 6vben v6grehajtotl iparstatisztika fdlv6telek ada- 
tai alapjdn. Kiadja a magyar kirdlyi kcreskedelemiigyi miniszter, Buda- 
pest 1901. 20. kotet. 

1) Hogy mennyire tdj6kozatlanok gyakran a legkdzelebb 6rdekeltek, 
mutatja, hogy „A Magyar Kereskedok Lapja" egy karteU 16tez6s6t vagy 
nem 16tez6s6t illetoleg tobbekkdzdtt 1901. deczember l-6n aztirja: ^Van-e 
szaldmi kartell ? A szaldmi gydrosok tagadjdk, a husiparosok dllitjdk, a 
kereskedok 6rzik, hogy van." 



Digitized by 



Google 



373 



XXXI. 

Magyar 4s osztrdk-magyar kartellek. 

Acetylen. 

Arpagyongy. A kartell 1898-ban jolt letre es 5 vallalatot 
egyesit mag&ban. A kartell cz^lja az arak emelese es egyontetu 
meghat&rozasa. 

Bemin, A magyar es oszlrak petroleum-finomitok 1898-ban 
az amerikai Standard Oil Co.-val es a nemet benzin syndika- 
tussal 3 evre kartellt kotottek, melyet 1902. ev vegeig meghosz- 
szabbitottak. A nemetorszagi, belgiumi, hollandiai es svajczi 
finomitok ugyanis az amerikai, osztrak es magyar gyarakbol 
szerzik be a nyers benzint es az amerikai, osztrak is magyar 
gyarak kozott egyezseg allott fenn, mely szerint nevezett alla- 
mok a nyers benzin eladast egymas kozott teruletileg felosztj&k. 

Biztositdsi kartell letrejott 1903-ban 8 biztosito intezet kozott 
dijak szabalyozasa vegett. , 

B&r, Juhbor- es talpbor-kartellek 1898. ota allauak fenn; 
amannak 4, emennek 3 tagja van. Mindketto arkartellt kipez. 
Az 1903. ev vege fele a Wolfner Gyula es Tarsa, Strasser es 
Schonfeld, Weiss Armin es fiai czegek egy kozos elad&si hiva- 
talt szerveztek a borjubor erlekesitesere. 

Calciumcarbid. Kartell van a calciumcarbid gy&rtasban is; 
ennek, valamint tobb kisebb iizem megszunesenek kovetkezmenye 
volt a calciumcarbid aranak emelkedese. 

Carbid. 1901-ben a legtobb europai allamban carbid-kartell 
jott letre is igy egy osztrak-magyar carbid-kartell is, melyhez a 
magyar gyarak kozul az Acetylen-gaz r. t. resiczai carbid-gyara 
csatlakozott, a biharmegyei carbid-gyar ellenben kiviil maradt. 
Az aremelkedes ezen kartell kovelkezteben mintegy 25 szazale- 
kot tett ki. 

Cz6ma. 1902-ben 5 osztrak es 1 magyar vSllalat arkartellt 
kotott. 

CzemenU Ausztriaban mar 1900-ban volt egy kontingenta- 
lasi kartell portland-czementre, melyben Ausztria jelentekenyebb 
^arai riszt vetlek. Az 1901. ev folyaman a jelentosebb magyar 



Digitized by 



Google 



374 

czement-gyarak, nevezetesen az arad-csanadi vasutak gurahoci 
czement-gyara, Egyesiilt czement- es legla-gyar r. t., Ledeczi 
czement-gyar, Melocco Peter 6-budai czeraent-gy&ra, Redlicb, 
Ohrenstein es Spitzer, Satori Miksa nyerges-ujfalusi czemenl- 
gyara elhataroztak a kartellszerzodes koteset es Budapesten kozos 
el^usito iroda nyitasat. De ezen szerzodes veglegesitve nem lell. 
EUenben 1901. ev vegen az osztrak gy&rak 3 cseh gyar kivete- 
level, nehany magyar gyar es a porosz szileziai czement-gyarak 
10 ev tartamara kotollek kartellt, melyhez 20 osztrak es magyar 
czement-gyar csatlakozott. 

Chlorkali-kartell. 

Chrom-kartell, 

A czulcor 'kartell A magyar czukoripar, foleg az 1888. evi 
XXIII. t.-cz. utan, mely a kesz termek megadoztatasat vette ala- 
pul es kiviteli jutalmakat hozott letre, viragzasnak indulvan, az 
amugy is letezo nagy versenyt a czukoripar teren meg jobban 
kielesitette. Foleg ennek kovetkezteben jott letre 1891-ben czu- 
korfinomitok karlellje, mely az egesz monarcliia fogyasztasat 
2,300.000 metermazs^ban kontingentalta es a kartell tagjai kozott 
felosztotta ; a kiilfoldre ir^nyulo forgalmat pedig szabadon hagyta. 
Ezen kartell evrol-^vre meghosszabbittatvan, 1894-ig allott fenn, 
mikor is uj finomitok letrejotte es a tagok kovetelesei a kon- 
tingensiik nagyobbitasat illetoleg a kartellt raegbontotta. 1895-ben 
ujbol letrejott a finomitok kartellje, a mely a vambelfoldre 
eladando mennyiseget 3 millio mm.-ban kontingentalta es h6na> 
pokra felosztotta. A nyersczukor-gyarosok a kozben alig tudtak 
valami nyereseget felmutatni es latva a nyers- es linomitott 
czukor kozotti kiilonbseget, finomitasra kezdtek berendezkedni. 
Azonkiviil megalapitottak a wGenossenschaft des osterr.-ung^ 
Zuckerfabriken((-t, melyhez eleinte csak az osztrak, kesobb a 
magyar nyersczukor-gyarak is csatlakoztak es Klni lehetetl, 
bogy nyersczukor-gyarosok finomitasra berendezkedve magukat 
teljesen fiiggetleniteni fogjak. A finomitasi marge az 1897. ev 
folyaman ennek kovetkezteben m^ris hanyatlott es a finomitok 
jonak lattak a nyersczukor-gyarosok kal megegyezesre jutni. Igy 
jott letre i897-ben a nyersczukor-gyarosok es finomitok kar- 



Digitized by 



Google 



375 



tellje, melyhez Ausztria es Magyarorszag osszes nyersczukor- 
gyarosai es finomitoi, 2 jelentektelen gyartol eltekintve, csatla- 
koztak. A kartellszerzod^s k^toldalu exlusiv szerzodest foglal 
magaban azon hozzaadassal, hogy a nyersczukor-gyarosoknak 
tiltva van, hogy maguk finomitassal foglalkozzanak vagy a czuk- 
rol maskep feldolgozzak, finomitokat kozvetve fel&llilsanak, avagy 
kartellhez nem tartozo finomitoban akarmi modon reszt vegye- 
nek. De jogukban Sllott a kulfoldre szabadon eladni. Ennek 
fejeben a finomitok a nyersczukor-gyarosoknak mm.-kent 15 
forintnyi minimalisarat biztositotlak es finomitok a nyersczukor 
napi drat, illetve tozsdei jegyz^se es 15 forint kozotti kulonbo- 
zetet tartoztak a kartell eioljarosaganak kifizetni, mely azl a 
nyersczukor-gyarosok kozott kontingensukhoz kepest felosztotla, 
mint minimal arat azonban 11 forintot vettek fel ; a bonifikatio 
azonban csak 10^/2 millio mm. utan fizelendo es a foios mennyi- 
seg utan azonban nem, ezen 10' 2 millio pedig a nyersczukor- 
gyarosok kozott felosztatott. A nyersczukor ara kartellszeriileg 
meg nem allapittatott, a finomitott czukor arat ellenben a kar- 
tell altal valasztott bizoltsag allapilotta meg, meg pedig egy 
minimal arat 6s egy maximal arat, mely utobbi legfeljebb 5 
koronaval mulhatja fel az elobbit; a maximal meghatarozasanak 
czelja az, hogy bizonyos idoszakokban, ha aruban nagy hiany 
van, az arak ne csigaztassanak fel es igy arhuUamzasok elke- 
rultessenek. 

Ezen kartell tagjai az osszes osztrak es magyar czukor- 
gyarak voltak, nevezetesen 170 nyersczukor-gyar s 58 finomito; 
a finomitok kozott volt 44 vegyes gyar s 12 tiszta finomito, 
ezek kozul van 20, vagyis valamennyi magyar czukor-gyar, 
beleertve a finomitokat is. Ezen szerzodes 1902. okt. 31-ig kotle- 
tett meg. 

Az 1902-161 1904. szepl. 1-ig megkotolt szerzodes valtoza- 
sokat tartalmaz. Nevezetesen a nyersczukortermelok reszesedese 
a haszonban valtozik es ok a belfoldon eladasra keriilo terme- 
les^rt, mely 3.7000,000 mm. -ban lett megallapitva, bonifikatiot 
kaptak. Mindeddig a nyersczukor ara 30 koronaban volt fixirozva 
6s a nyersczukor-gyarosoknak a czukornak a vilagpiaczon volt 
hanyatlasa eseteben rafizetest teljesitettek, melynel a legalacso- 
nyabb pont 22 korona volt es ha a czukor ara ezen alul is ha- 



Digitized by 



Google 



.376 



nyatlott, akkor tovabbi bonafikatiot nem kaptak es igy mm.-kenl 
a legmagasabb bonifikatio 8 korona volt. 

Az uj lervezetben a nyersczukor ara 32 koronaban fixiroz- 
tatik, mini legalsobb &r pedig 16 koronaban, ugy, bogy a boni- 
fikatio most mar 16 korona is lehet. A tervezet azon rendelke- 
zest is tartalmazza, bogy a 22 — 30 korona k5zti felulfizetes az 
eddigi kulcs szerint kerul feloszlasra, a 16 — 22 korona kozli 
bonifikatioban azonban a magyar czukor-gyarak 100.000 mm.-val 
nagyobb quotaval fognak particzipaini. 

Egy masik valtozas volt, hogy a nyersczukor-gyarosok 
havonkent 12,800 mm. az emlitett bonifikatiotol menten fognak 
szallitani, melyeket a finomitok ipari czelokra hasznalnak. 

Eredetileg az is tervbe volt veve, hogy exportpremiumokat 
is fognak fizelni, ep ugy, mint a nemet czukor-kartell, de nehez- 
segeket okozotl volna egy e czelra szolgalo alap teremtese. Az 
egyezmeny tovabba azon rendelkezest tartalmazza, hogy a briisszeli 
konvenczio letrejovetele eset^ben az arakat successive lejebb 
szallitj&k. Azonkiviil bizonyos nagyobb gy&rak csoportja elobb 
is felmondhatja a szerzodest. Hasonlokep ok a felmondasra a 
szerzodes megszegese valamelyik gyar reszerol. 

Ezen egyezmeny a Genossenschaft der oslerr.-ung. Zucker- 
fabriken es az osszes finomitok altal alairatott es tervbe volt 
veve 1902. nov. l-tol 1903. okt. 31-ig valo ervenyben maradasa, 
hatalyon kivul lep azonban szept. 1-en, ha a brusszeli konventio 
Wiethe lep. 

A brusszeli czukorkonferenczia a czukor-kartellt uj helj^zet 
ele allitotta. Anglia t. i., hogy gyarmatainak czukortermeleset 
megvedje, azon allernativa ele allitotta a czukortermelo orsza- 
gokat, hogy vagy szuntessek meg az osszes direkt vagy indirekt 
kiviteli, vagy pedig a belfoldi forgalom tamogatasara szolgalo 
jutalmakat, tovabba az osszes prohibitiv vamokat, vagy pedig 
Angliat ezen allamok czukorbevitele elott elz&rja es igj^ a czu- 
korbevitelt Angliaba es gyarmataiba lehetetlenn6 teszi. A brusszeli 
konferenczia a finomitott czukor vamjat 100 kg.-kent 6 frcsban 
allapilotta meg s mas czukorfajtaknal dz.-k6nt 5*50 frcsban, me- 
lyet legfeljebb 1 frcs-kal lehet felemelni, hogy valamely allam 
mis allam jelentekeny importjival szemben vedekezhessek. 
Ausztria es Magyarorszag 1902. marczius 5-en a brusszeli egyez- 



Digitized by 



Google 



377 



menyt alairta es ezzel a czukorkivileire vonatkozo osszes jul^l* 
inak megszuntek. A magyar czukoripar attol felve, hogy a vai- 
tozott kiviteli viszonyok kovelkezteben Auszlria az 6 lermelesi 
feJeslegevel a magyar piaczra fog nehezedni, a magyar fogyasz- 
lasi teruletnek a magyar czukor-gyarak reszere valo bizlositasat 
tuzte ki czeljaul es ennek behatasa alatt a magyar allam csak 
annak kikotesc mellett jarult hozza Ausztriaval egyutl a brusszeii 
egyezmenyhez, hogy a magyar piacz a magyar czukoripar reszere 
biztosittassek. A magyar fogyasztas 1901-ben 823.000 q-ra volt 
leheto 6s ebben Ausztria mintegy 260.000 q-val reszesedelt. 
Igy jott letre a brusszeii egyezmeny alairasa utan a ket allam 
kormanya kozott a czukorkontingent&lasi egyezmeny, melyet a 
ket allam torvenyhozasa 1903-ik ev elejen el is fogadott. Ezen 
czukorkontingentalasi torveny gazdasagpolilikai jelentosegerol 
mar ott volt szo, a hoi a kartellekre vonatkozo Sllami beavat- 
kozast reszlelesen targyaltuk. Az osztrak es magyar kontingen- 
talasi torveny az osztrak czukorkontingenst 2,770.340 q-ban, a 
magyart 863.660 q-ban allapilotta meg. 

A czukorkontingentalasi torveny azonban, a mely meg a 
szeszkontingenlalasnal is erosebb monopoliumot rejtett maga- 
ban, eppen a brusszeii czukoregyezmenynyel, illetve annak szel- 
lemevel allott mero ellentetben es ezert a brCisszeli czukoregyez- 
m^nyt felulvizsgalni hivatott bizottsag, a mint az elore lathato 
volt, a czukorkontingentalasi torvenynyel szemben kifogassal ell, 
azon indokolassal, hogy a belfoldi fogyasztas, illetve termeles 
konlingentalasa altal a czukor-gyarosoknak modjaban leend az 
arakat oly mertekben emelni, hogy ennek kovelkezteben a kivi- 
telt eroszakolhatjak es igy ez rejtett kiviteli jutalnial foglal 
magaban. A k^t kormany a mar elfogadott javaslatot igy keny- 
telen volt visszavonni. Ezen javaslat visszavonasaval a ket kor- 
many abban allapodott meg, hogy az ausztriai ^s magyarorszagi 
forgaloQiban q.-kent 3-5 koronanyi kiviteli dijat, illetve atutalasi 
illeteket fognak szedni s ebben az ertelemben a ket orszag par- 
lamentjei ele javaslatot lerjesztettek, mely el is fogadtatott. Az 
osztrak es magyar czukor -kartell pedig, mely 1903. okt. 31.ig 
volt megkotve, 1903. szept. 1-en mar felbomlott, kiilonosen azert, 
niert a linomitok az eddiginel nagyobb kontingenst kovettek es 
mert a nyersczukor-gyarosok a homokczukor gyartasra valo 



Digitized by 



Google 



378 



atmenetellel fenyegetodzve nagyobb igenyekkel leptek fel. Az 
osztrak es magyar gyarak kozott azota elkeseredett kuzdelem 
folyik, melyek a ket allam kozott letezo surtaxe igen kevesse 
kepes enyhileni. 

Czipogydrosok drkartelljei. 

Csomagolopapir.^) Ezen iparczikkben 1894 — 1898-ig mar 
fcnnallott 21 gy^rnak a karlellje, mely elarusit&si kartell volt, 
azonban tobb tag szerz6desszeg6se folytan felbomlott. 1902-ben 
17 osztrak ^s 3 magyar gyar ujboi karlellt alkoiott, melynek 
czelja az arak hanyatlasanak feltartoztatasa es az export szerve- 
z^se. E gyarak ossztermelese mintegy 2000 waggont tesz ki, es 
az eladast a B^csben szekelo ((Papierunion, Genossenschafl ni. 
b. H.))-ra biztak, melylyel az egyes papirgyarak egyenlo tartalmu 
szerzodeseket kotoltek. 

Email. Az elso emailkartell 1892-ben jott letre, a mely a 
benne resztvett 14 gyarnak a termeleset kontingentalta. Ezen 
kartell tagjai voltak a magy. kir. vasgyarak is, 4"/o-al reszesed- 
ven a 22,000.000 forint ertekO termekben kontingentalt texmeles- 
ben. Az emailkartell ismetelve felbomlott s ujbol l^trejott; ne- 
vezetesen 1900-ban ket kartellhez tartozo vallalatnak a kartell 
jogereje elleni fellepese kovetkezteben ezen kartell az osztrak 
birosagok altal ervenytelennek jelentetett ki. 1902-ben a terme- 
lest mintegy 85°/o erejeig kepviselo osztrak es magyar gyarosok 
ujbol kartellt kotottek, melynek kozos elarusito allomasa van a 
b^csi Vogl es Taussig cz6gnel, 1903. ev vegen azonban ezen 
kartell is felbomlott. 

Enyvgydrtds. Az enyv egyike legfontosabb kiviteli czik- 
keinknek, melyben a vamkulfoldre jelentekeny, 1902-ben 
24.967 mm.-ra rugo kivitelunk volt, a melybol azonban csak 
3800 mm. ment Ausztriaba, mig a behozatal (11.133 mm.) nagy- 
resze Ausztriara esik. A magyar es osztrak gyarak kozott jelen- 
tekeny verseny folyt, melynek eredm^nye 1901-ben letrejott kar- 
tell volt. Az enyvarak Becsben kozponti elarusito allomast szer- 
veztek, melynek Budapesten es Pragaban ugyndksegei voltak. 
1903. ^v marcziusaban a csont- es enyvkartell megszuntet&evel 
alakult az ((Aktiengesellschaft fur chemische Industrie)) 1,400.000 

1) Paten tpapier. 



Digitized by 



Google 



37^ 



kor. alaptokevel, mely Ausztrianak 19 enyvgyarat megszerezte, 
1 enyvgyar nem csatlakozott, s kettovel pedig megegyezesre 
jutott az enyvtrust. Ennek mintaj^ra alakult a magyar enyvtrust 
«Els6 Budapest Spodium ^s Engyvgy&r reszv.-t.)) mely eddigi 
600.000 kor.-nyi alaptok^jet 3,600.000 koronAra emelte fel es az 
osszes nagyobb magyar enyvgydrakat, szamszerint 6-ot magaba 
olvasztotta. 

Esernyo, Nehany 6\ ota osztrak-magyar eseniyokartcU all 
fcnn, melyhez az egyediili magyar esernyogyar is tartozik. Ezen 
kartellhez az esernyoszovet es esernyosingyarosok is csatlakoztak 
es koteleztek magukat, hogy csak oly esernyogyarosokkal l^pnek 
osszekottetesbe, kik a kartell tagjai, masreszt az esernyogyaro- 
sok szuksegletuket kizarolag emezektol szerzik be. Uj esernyo- 
gyarak kelelkez^se igy igen meg van neheziive, mi Magyarorszagra 
nezve, tekinlve a magy. importot, igen nagy hatrany. 

Faszdru 1902-ben az osztrak es magyar faszentermelok kar- 
tellt kotoltek ^s Budapesten elarusito allomast letesitettek. A kar- 
tell czelja az arak emelese mellett az eladasi feltelelek es terme- 
lesi viszonyok szabalyozasa es az export nagyobbitasa. Karteilek 
allanak fenn az eczetsav- es /as^res^-termelesben is. 

A falepdrlo vdllalatok leren trustszeru alakulatok mulatkoz- 
tak. Egy I'rankfurti penzcsoport a Kasseler Trebertrocknungs- 
gesellschaft maradvanyaibol az osszes neniel es Ausztria-Magyar- 
orszagban letezo gyarak egyesitese czeljabol 7 millio niarka 
alaptokevel reszvenytarsasagot alakitott, melyen az osztrak hitel- 
intezet es a magyar altalanos hitelbaitk is reszesedik. Czelja a 
magyar-osztrak, magyar faszen es faleparlo gyarak megvasarlasa. 

Fehernemii gydrosoTc arkartellje fennall 1903. ota. 

Gyertya. Az osztrak- magyar gyertyakartell arkartellt kepez, 
mely az Srakat idonk^nt egyertelmileg emelni szokta. 

Gyiifa. A gyufaiparban 1901. deczember vegeig arkartell 
allott fenn a magyar, galicziai es alpeslartomanyi gyufagyarak 
kozott, tov^bba az oszlr&k gyufagyarak kiviteli kartellje. 1901. 
veg^n az elobbi felbomlott, minek kovetkezteben az osztrak es 
magyar gyarak kozott elkeseredelt versenges tort ki, mely 
20 — 307o OS firvisszaesest idezett elo. Az 1902. evi kulforgalmi 
kimutatas azonban arrol tanuskodik, hogy gyufaiparunkban a 



Digitized by 



Google 



380 



behozatal hanyatl^sa mellett^j a kivitel emelkedelt 1901-ben 
22.146, 1902-ben 22.862 mni.-ra. Az osztrak gyufagyarosok egy 
resze 1903. ev folyamaii trustben olvadt fel, mely az osztrak 
termeles mintegy 70%-at kepviseli es 80 milliard gyufat allit 
elo ; bogy a magyar gyufagyarak az igy keletkezelt veszedelmes 
versenynyel szemben vedekezzenek, szinten oly iranyu mozgalmat 
inditotiak, mely azonban mindeddig eredm^nytelen maradt. 

Hunnia czipo szinten kartell targyat kepezi. 

IzzdldmpaJcartell. Az izzol^mpakartell nemzetkozi alapokon 
van szervezve es tagjai a jelentosebb nemet, osztr&k, svajczi es 
magyar izzolampagyarak, A kartell ar- es kontigentalasi kartell 
es kozos elarusitasi allomassal bir Berlinben. «Verkaufsstelle der 
vereiniglen Gluhlampenfabriken, Gesellschaft mil beschr. Haft.» 
czeg alatt. 

Jutaipar. A jutakartcll egyike azoknak, melyekben nagy 
megrovidulest nem szenvediink, mert a letezo 3 magyar jutagyar 
a hazai szuks6gletnek 76%'al fedezi es meg Ausztriaba is jelen- 
tekeny kivitelunk van. Az 1902. ev folyaman a kartell 15o/^-nyi 
uzemredukcziot hatarozott el es tovabbi 25— 30o/^-nyi redukczio 
felett tanakodott. Ezen uzemredukcziokbol arra lehetne kovet- 
keztetni, bogy az arak a kurulm^nyeknek megfeleloleg alacso- 
nyan allanak es a lermelesi viszonyok kedvezotlenek. Ennek 
daczara a magyar malmok egyesuletei m^r tobbszor &lltak eld 
azon fenyegetessel, bogy szuksegleteiket a kulfoldon fogjak be- 
szerezni es a bevilel 1902. ev folyaman tenyleg jelentekenyen 
emelkedett, sot azon fenyegelest is lehelett ballani, bogy a hazai 
malmok egy kulon jutagyarat fognak emelni. 

A jutakartell 1908. decz. 31-\g terjedo hatalylyal van meg- 
kotve. A fennallo jutakartell keletkezese 1899-re vezetheto visz- 
sza, a mikor a monarchia legelso gyarai aregyezmenyt kotottek, 
melynek 14 gyar es 18 nagykereskedo tagja volt. A juta 4ra, 
mely 1895— 1898-ban tonnankent 10—11 forint volt, 14-5—15 
sot 16-ra emelkedett. E mellett az eladasi felteteleket is szigo- 
ruan szabalyoztak.-) Ezen kartellbol keletkezett 1901-ben a je- 
lenleg is fennallo jutakartell. A jutakartell fobb szabvanyai abban 

1) 1901-ben 16.696, 1902-ben 15.452. 

^) Nevezetesen a nyilt hitel idej6t, szallltdsi batdridoket stb. 



Digitized by 



Google 



381 

foglalhatok 5ssze, hogy a kartellszerzodest al&irok kotelezik a 
szerzddesben megjelolt &ruk kiv^televel psszes gyartm&nyaik ki- 
zarolagos elad&s^t egy kdzos elarusito allomasra bizni. Ezen 
elarusito Gliomas kdzkereseti tarsasag formaj&ban jott l^tre es 
neve : »Egyesult jutagy^rak, Elsd osztrak jutafon6 es szovogy^r, 
Elso magyar jutafono is szovogyar 6s TSrsai« Bees foteleppel. 
A magyar gy&rak kozul az »Elsd magyar jutafon6 es szovogyar, 
Lajta-Ujfalu es Klinger Henrik Budapest«, czegek a tagjai. 

Kalap. Az osztr&k es magyar kalapgyarak kozott jelenieg 
kartell l^tezik, melynek tagjai hazai kalapgyaraink nagyresze. 
Foczeija szabalyozni az eladasi felteteleket es az arakat. 

Kensav, A kensaviparban az osztrak &s magyar gyarak 
kozott mfir regebben leleztek egyezm^nyek es ezen egyezm^nyek 
ellenorzesere iroda is allott fenn Pragaban, az egyezm^nyek 
azonban nem voltak kotelezok. Az 1902. ev folyaman nagy 
mozgalom indult meg az irant, hogy a termeles kontingentaltas- 
sek; ezen kiserlet azonban meghiusult es a kartell kozonseges 
arkartell formajaban jott letre. A pragai ellenorzo iroda, mely 
a «B6hmische Unionbank)) vezetese alatt all, tov&bb is folytatja 
mukodeset. Az ujonnan letrejott kartell eredmenye 10% ar- 
emel^s volt. 

Kosz^n. A harom legnagyobb magyar szenbanyatarsulat a 
»Salg6tarjani koszenbanya r.-l.((, a wMagyar Altalanos koszen- 
banya r.-t.(( es az »Eszakmagyarorszagi koszenbanya r.-t « kozott 
tobb ev Ota termelesi, rayon- es Arkartell all fenn. Az 1903. 6v 
folyaman ezen egyezm^nyeket ujabb 5 esztendore meghosszabbi- 
tottak. Rayoniroz&s l^tezik a nevezett vallalatok kcizt annyiban, 
bogy egymis vevoinek ajanlatokat nem tesznek, sot egyaltalaban el 
sem adnak, ha ezek hozzajuk fordulnak is. A kartellnek nehez 
harczot kell vivnia a kartellen kivul alio muvekkel, igy a Duna- 
gozhajozAsi tarsulattal, a sajovolgyi szenbanyat&rsulattal es a 
tobbi bel- es kulfoldi sz^nb&ny&kkal, mi a folytonosan nyomott 
szenarakban jut kifejezesre. 

Malomipar. A hazai malomiparban az elso kartellszerii egyez- 
meny 1887-ben jott letre s kiilonosen uzemek redukcziojara, a 
zsAkok visszav&s&rl&sara, az eladasi feltetelekre, a liszt csoma^ 
golasara, a lisztfajtak szamanak es minosegenek megallapitasara 



Digitized by 



Google 



582 

vonatkozott. Aregyezmenyt azonban nem tartalmazott. Azola 
ismetelve jotlek lelre uzemredukcziokra iranyulo karlellek. 

Kulonosen az orlesi forgalom megsziinlelese sodorta nehez 
helyzetbe foleg a fovarosi malmokat, a tultermeles altalanos volt, 
az arak folytonosan hanyatlottak s igy a malmok ujbol a kartell 
terere voltak kenytelenek lepni. Az 1902-ik ev jo termese, mely 
lehetove tette az egyes malmok egesz uzemenek kihasznalasat, 
ezen tervet egy idore elodazta. 1903-ban azonban a fovarosi es 
a 2 videki malom-egylet kozott folylatott targyalasai utan a fo- 
varosi es videki malmok kozott letrejott az ijzemredukalo kartell, 
melj^nek kovetkezt^ben az fizemek sokszor 40 — 50% erejeig van- 
nak beszuntetve. 

A mutrdgya, Szarvasmarha allomanyunjcnak foldunkhoz 
mert csekely aranya es azon szakkoreink altal elfogadott nezet, 
hogy termeszetes tragyaink nem elegsegesek foldeink termeke- 
nyitesere, a mutragj^it hazankban elsorendu fonlossaggal biro 
aruva teltek. Nalunk a kilenczvenes evekben indult meg a mu- 
tragyagyartas. Zsoln^n, Nagyvaradon, Szegeden es Budapesten 
alakultak mutragyagyarak, mirenagyszamu (18)osztrakmulragya- 
gyarak kimeletlen versenyt kezdettek, hogy a magyar gyarakat 
tonkrelegj'ek. E mellett igen nagy volt a nimet gyarak versenye 
is, a melyek, minthogy a mutragya adomentes, igen nagy 
mennyiseget importaltak a vambelfoldre. A versenyt meg elesi- 
tettek a vegyi gyarak, a mennyiben az uzemekben mellektermeny 
gyanant nyert kensavat szuperfoszfatok eloallitasara forditottak. 
Tobb evi kimeletlen veiseny ulan az osztrak es magyar gyarak 
kartellt kolottek, melyben kolcsonosen egymasnak biztositottak 
es kijcloltek a fogyasztasi teruletekel, a versenyzo nemet gyarak- 
kal pedig ugy egyeztek meg, hogy egy bizonyos mennyiseg be- 
hozatalat nekik megengedtek. Bar ezen kartell lehetove tette ne- 
hany mutragya ts vegyi gyarunk megerosodeset, m^gis inferioris 
viszonyba hozla a magyar gyarakat es ezen inferioris viszonyt 
megrogzitette, mit legjobban bizonyit a kulforgahni statisztika. 
Igy pi. 1902. mutragyaban, superfoszfatokban (thomassalak Ma- 
gyarorszagban egy&ltalan nem allithato elo es nemzetkozi kartell 
targya, melynek ertelmeben a mi sziiksdgleteinket Ausztria fedezi), 
thomassalakliszt, tragyagipsz es meszben, valamint egyeb tra- 
gyakban behozatalunk 344,200 mm. volt, kivitelunk pedig 134,000 



Digitized by 



Google 



383 



mm. tulnyomolag Ausztriabol. 1902. ev vegen az osztrak-niagyar 
mutragya-kartell ujabb 5 evre meghosszabbittatott.*) 

NemeZ'Tcartell mar 1895-ben jott litre, termelesi kartell! ki- 
pez elarusito irodaval. 

Osztrdk es magyar noikahdt-Mszitok kartellje. 

Ocska rongy-karieU, ar-kartell, letrejott 1897-ben 5 osztrak 
es 2 magyar v&Ualat egyesulese folytan. 

Ocska vas'kartell letngott ket nagy magyar czeg kozott 
1900-ban. 

Pamutfondl'kartdl, arkartell. 

Papiripar. A papiriparban tobb rendbeli kartell letezik az 
osztrak es magyar gyarak kozott. A csomagolopapir es doboz- 
papir kartelleken kivul leteznek karlellek, meg a szines papirban^) 
es a pergamentpapirgyartasban, azonkivul a Cellulose-papir kozponti 
eladasa czeljabol 1901-ben 12 osztrak es magyar gyar letrehozta 
a »Papier Union« szovetkezetet korlatolt felelosseggel, a mely a 
cellulosepapir elad^sat kozvetiti.*) 

ParMtgydrosok arkartellje letrejott 1902-ben. 

Petroleum. Az osztrak es magyar petroleumiparban 2 kor- 
szakot kell megkulonboztetni, az 1895 elottit es utanit. 1895 
elott Ausztriaban es Magyarorszagban finomitolt nyersolaj 70%-at 
reszben Oroszorszagbol, reszben RomSniabol hoztak be. A ma- 
gyar petroleumipar ezen korszakban, kulonosen a 80-as evekben 
az osztrak petroleumipart felulhaladta es jelentekeny kivitelunk 
volt Ausztri^ba. 1895-be esik a nagy galicziai petroleummezok 
felfedezese es ezzel egyszersmind az osztrak finomito ipar fellen- 
dulese ugy, bogy 1902-ben mar mintegy 300,000 mm.-t hozott be 
a magyar piaczra. Tekintve azonban, bogy hazank nyers petro- 
leumot csak elenyeszo mennyisegben termel, a magyar petroleum- 
ipar helyzete egyeb iparagainkhoz viszonyitva kielegito. 

Az elso kartell 1892-ben jott letre, mely 1,569.965 mm.-ban 
kontingentalta a kartellhez tartozo 54 finomito kozott a monarchia 
szuksegletet. Tobb kisebb-nagyobb finomito a kartellen kivul 

1) Az 1903. 6v folyamdn az O. M. G. E. hatalmas mozgalmat inditott 
a mutragya-kartell ellen is e czilb61 mQtrdgy^nak waggonszdmra val6 
eladfisat az O. M. G. E. kSzvetitette. 

2) Buntpapier. 

3) CsoiQagol6papir-kartell Msd feljebb. 



Digitized by 



Google 



384 



maradt es ez, valamint tobb nagy galicziai petroleum-banya Tel- 
fedezese okozta, hogy a kartell 189 7-beri felbomlotl. 

Idokozben a galicziai nyersolajlermel& oiy mervekel oltotl, 
hogy a nagy verseny megosztas^ra kozos eladSsi hivatalt szer- 
veztek Lembergben, majd pedig megalakitottak a »Ropa«-t, a 
nyerstermelok szovetkezetet, korlalolt feleloseggel, mely a nyers- 
olajlermel6k elarusito ailomasa volt. 

Az 1898-ban ujbol letrejott kartell a Ropaval ketoldalu 
exclusiv szerzod^st kotott, melynek ertelraeben a nyersolaj ara 
100 kg.-onkent t3 forintban allapittatott meg, a nyersolajlermelok 
pedig a finomitott petroleuniiiak 18 frtnyi feli'ili eladasi araban 
50% erej6ig reszesednek. A kartellen kiviil levo 6 finomito ily 
modon roman, orosz es a Ropa-hoz nem lartozo nyersolajlerme- 
lokre volt utalva. 1899-ben a karellhez tartozott 72 finomito, 
melyek osszkontingense 1,955.832 mm.-at tett ki. Tobb nagy kar- 
tellen kivul alio gykr es a Galicziaban gombamodra gyarapodo 
finomilok versenye 1901-ben a kartellt meglorte esa finomilok ko- 
zott ismet a legfektelenebb verseny ideje kovetkezett be. A nyers- 
olajtermelok szovetkezese azonban tovabb tartott. A Ropa, mely 
eddig is az egesz nyersolajtermeles 60%-at kepviselte, az ujabb 
banyakat is uzletkorebe vonta, ugy hogy 1901. deczembereben a 
Ropa a nyersolajtermeles 93^/o-at uralta. A magyar finomito ipar 
is a Ropatol szerezte be a nyersanyag tulnyomo reszet, a mennyiben 
Ausztriabol Romanijib61 Oroszorsz^gb61 

1901-ben 1.054087 191.141 24.168 mm.-at 

1902-ben 1,210032 223625 33.040 » 

szereztunk be. 1903-ban a Ropa liquidalt es atalakult a wPetrolea^ 
AktiengesellschaftfiirMineraiol-be, mely ugyanoly szeles alapokon 
All, mint a Ropa es czeljai is ugyanazok. 

Hosszas t&rgyalasok ulan 1903-ban ujbol letrejott a finomilok 
kartelije es ezzel kapcsolatban a megegyezes a Petroleaval is. 
A kartell tagjai a monarchia osszes finomitoi, meg pedig 62 na- 
gyobb es 32 kisebb finomito, valamint a Petroleaban egyesitett 
nyersolajlermelok. A szerzodes, mely egyike a legbonyolodottabb 
es a tagok jogviszonyait legreszletesebben szabalyozo szerzode- 
seknek, 61 forendelkezest foglal magaban es pedig 1. a belfdldi 
kontingens nagysagat es mikenti elosztasat illetoleg, 2. az egyes 
finomilok viszonyat illetoleg a kartellhez, 3. a kartell viszonyat 



Digitized by 



Google 



385 



a Petrole^hoz, 4. solarolaj eloallitasat tilto rendelkezest, 5. a kozos 
szervekel a vetelt ^s az eladast illetoleg, 6. a szerzodes tartamat 
es felbomlasanak felt^teleit illetoleg. 

A belfoldon eladasra kerulo mennyiseg 2,500.000 mm.-ban 
lelt ruegallapitva, tebSt 150.000 mm.-val magasabb mennyisegben, 
mint az elobbi kadellben, 

Ebbeii a kontingensben Felsomagyarors/ag es Galiczia kisebb 
finomitoi 350.000 mm.-val, a nagy finomitok pedig 2,150.000 
mm.-val reszesednek. Ezen 2,150.000 mm -bol 1,400.000 mm. esik 
azon fmomitokra, melyek a belfoldi kontingens meliett kulfoldi 
kontingenst is kaptak. 

A finomilok kartellje es a Petrolea kozott az egyezmenyek 
egy exklusiv szerzodest statudlnak, vagyis, bogy a iinomitok kote- 
lezik magukal egesz nyersolaj szuksegletuket a Pelroleatol be- 
szerezni, a Petrolea viszont kotelezi magat, bogy a karteilhez nem 
tartozo finomitonak nyersolajat eladni nem fog. A Petroleatol at- 
veendo mennyiseg nincsen szamszeruleg meghatarozva, hanem a 
finomitok a Petrolea altal eloallitott egesz nyersolajtermel&t at- 
veszik es azon mennyisegekert, a melyeket idolegesen nem vesz 
at, 15 fiUnyi raktardijat fizet. Azonban az igy fizetett raktardij 
500.000 koronanal lobbet nem tchet ki es a folos mennyisegeket 
a finomitok karleilje tartozik foltetlenul atvenni, vagyis a Petro- 
leanai allandoan raktaron, minlegy 700.000 hl.-nel lobb nem 
lehet, merl a folos mennyiseget a finomitok kartellje azonnal tar- 
tozik atvenni. A Pelroleanak reszesedese a nyeresegben es az at- 
veteli arak kovelkezokepen lettek szabalyozva: A nyersolaj at- 
veteli ara 100 kg.-kenl 3 korona 26 fillerben ab Boryslaw lett 
megallapitva, a finomitott petroleum alap-^ra pedig 29 koron^- 
ban ab Oderberg. Ha a finomitott petroleum ara 29 korona fole 
emelkedik, akkor a nyersolajtermelok minden korona utan 25 
fill^rrel reszesednek az emelkedesben, ugy bogy pi. ha a finomi- 
tott petroleum ara 36 korona, akkor a nyersolaj atveteli ara 
5 korona. Minthogy pedig 100 kg. belfoldi finomitott petroleum- 
hoz 200 kg. nyersolaj szuksegeltetik, a reszesedes az ^remelke- 
desben nem 25, hanem 50 fiUert tesz ki, vagyis a teljes aremel- 
kedes felet. 

A kartell egy egyezmenyi irodat allit fel, a mely kimutatast 
vezet az egyes fogyasztisi teruletek rayonirozasat illetoleg, vnla- 

Dr. N&dos : A kartellek 6» trustOk k6rd6se. 25 



Digitized by 



Google 



386 



mint egy kozponti irodat, a konlingenlalas es egyezmeny ellen- 
orzesere es ezzel egybekapcsolt ugyek vilelere. 

A szerzod^s visszahato erovel 1903. m^jus l-tol bir halaly- 
lyal es 4 ev tartamara kottetett. A szerzod^s azonban elobb fel- 
bomlik, ha ezen idon belul egy uj finomito keletkezik 20.000 
hl.-nel nagyobb termelokepesseggel ; ha nyersolajtermelok nem 
volnanak kepesek a kivileire dolgozo finomitoknak a szuksegclt 
mennyisegu nyersolajat szallitani; ha valamely gySr kontmgenset 
10.000 meterm&zsaval lepi lul (a kontingensnel lobbet termelo 
10 korona buntetespenzl kdteles mm.-kent fizetni); vegre, ha 
800.000 m^termazs&t termelo finomitok felmondjak a kartellt. 

Minthogy 100 kg. finomitott petroleumhoz 200 kg, nyersolaj 
sziiksegeltetik, a 2,500.000 mm.-at kitevo belfoldi kontingenshez 
5,000.000 mm. nyersolaj szuksegeltetik. 100 kg. kivitelre szant 
finomitott petroleumhoz pedig 240 kg. nyersolaj szuksegeltetik, 
a korulbeliil 1,000.000 mm.-t Kitevo osztrak-magyar petroleum- 
kivitelhez tehat 2,400.000 mm. nyersolaj. Az egesz nyersolaj- 
termel^s ilykepen mintegy VU raillio mm.-t tenne ki. 

A nemetorszagi kivitelt illetoleg targyalasok folytak a Deutsch- 
Amerikanische Petroleumgesellschaft-tal, a mely a Standard Oil 
Co.-val all osszekottelesben, a petroleum-iparral foglalkozo egy- 
nemely bankkal (Deutsche Bank, Diskonto-Gesellschaft) esa roma- 
niai erdekeltekkel. 

Rdzsodrojiy-karteU. A rezsodrony-kartell tagjai az osszes jelen- 
tosebb osztrak es magyar rezsodrony-gy^rak egy G. Chaudoir & Co., 
Bees es Budapest, Mahrisch-Schlesische A.-G. fur Dratstifl, Fel- 
len & Guillaume A.-G. Bfcs es Budapest, Weiss Manfrdd. Ezek 
termelesi kepessege mintegy 6000 tonna, mig a kartellen kivul 
levoke 300 tonna. A kartellnek nines kozos cladasi helye, hanem 
Becsben, wEvidenzbureau der Vereinigten Kupferdratwerke« 
czim alatt kozos egyezmenyi irodat tart fenn. 

RSzpleh. 1894. ota letezett egy egyezitaeny az osztrak es 
magyar rezplehgyarosok kozott, nielyek azonban idonk^nt fel- 
bomlottak es rovid idore megujultak. 

Sor. A magyar soriparban az 1900. evadban beallott rend- 
kivul kedvezotlen viszonyok, melyek abban nyertek nyilvanulast, 
hogy a termeles az 1901 — 1902. evadban, pi. a 3 ev elottihdz 
330.000 hl.-rel ment vissza, nehdz helyzetet teremtett. RSmutatva 



Digitized by 



Google 



387 



a soriparban uralgo valsagos helyzetre, a magyar sorfozok egye- 
^ulete m^g az 1900. ev folyaman felirt a pdnzugyminiszterhez, 
kerve a sorado, nevezetesen a soradopotl^k leszallitasat. Erre a 
feliratra a penzugyminiszter^) a tobbi kozott ezt valaszolta: ))Ez 
■egeszsegtelen allapotokat egyreszt a sorfozdeknek egymassal szem- 
ben tulhajtolt verseny^ben, mSsreszt a sorfozo-iparnak a sor- 
kereskedessel es kimer^ssel foglalkozokkal szemben valo szerve- 
zetlensegebeu velem feltalalni es nezetem szerint az oivoslas 
modja csakis ez okok elharitasaval eszkozolheto. E tekintetben, 
kul6n5sen a sorkereskedok es kimerok reszire valo m^rlektelen 
hitelezesek korlatozSsa 6s a serfozdek egyontetu eljArasa lenycr 
gesen javithatna a mai egeszsegtelen viszonyokon, melyek az altal 
allottak elo, hogy egyes serfozok erejiik^t tulhalado niirvben hite- 
leztek vevoiknek s e tekintetben nemaz allam-haialom beavaU 
kozasatol, de az egyesiiles leren kifejtett tevekenys^gtol varhalo 
az udvos erednieny!(( A penzi'igyminiszter tebat egyenest felhivja 
a serfozoket a kartell-alkot^sra. A fdvarosi serfozdek, nevezetesen 
a Dreher-Kle serfozde, ifj. Haggenmacher Henrik, Elso Magyar 
Serfozde r.-t. es a Kobanyai Polgari Serfozo r.-t. a KirSly ser- 
fozde megszuncse utan Iteyleg kartellt kolottek, melynek targya 
az arak emelcse es a hitelfelietelek szigoritasa volt, sot a szegedi 
ipar- es keresk. kamara jelentese szerint*) valos^gos rayonirozo 
es kontingenlalasi kartellt kotottek, a mennyiben egymas kozott 
meghat^roztak, hogy mely viszonteladonak, mely rakt^r szolgal- 
tatja ki a sort, k^lfiele sort pedig egyezm^nyeik szerint egyMtal^n 
senki sem tarthat. Magyarorszagon 1901 — 1902-ben osszesen 
1,238.230 hi. fok sort termeltek, melynek 59'49%-at a fentemli- 
tett 4 budapesti sorgy^r termelte. A videki sorgyarak tehat nagy 
szerepet nem jatszanak es a sorkartell igy az Arakkal 6s kiilono- 
sen a jobb fajta sornek az arara jelent6keny befolyissal lehet. 
Sz&nsav. 1902-ben az osztrak ^s magyar szensav-gyarak ko- 
zott az elobb letezelt kartell felbomlasa kovetkezteben kifejlodott 
oriasi verseny paralizasara, melynek kovetkezteben az arak 
60 — 70%-al hanyatlottak, kartell letesult. Az osztrak-magyar szen- 
sav-kartell tagjai magyar reszrol a Wagner Emil dr. es Jeno- 



1) M. K. L. 1901. Jan. 20. 

2) M, K. L. 1901. jun. 29. 

25* 



Digitized by 



Google 



388 

fele sz^nsav-gyar, a Mandler H. 6s W.-ftle szensav-gyar, a Hun- 
garia mutragya-, szensav- es vegyi ipar r.-t, a )>Sikulia« lermesze- 
szetes szensavfiJrdo r.-t.^) Az osztr^k szensav-gyarosok Magyar- 
orszagba, a magyarok Ausztriaba nem szdllithatnak szensavat. 
A termeles kontingentaltatik, kozponti irodat allitanak fel, meiy 
a megrendeleseket a kontingenshez kepest osztja sz^t. A kartell 
1902. marcz. 1-eii l^pett eletbe es 5 evre szol. A kartell letre- 
joltenek erv^nye 1 honapi idon belul mintegy GO^fo aremelkedes volt. 

Szoda. Szod&nak mesterseges uton valo eloallilAsara jelenieg 
ketfele rendszer van, a regebbi Leblanc-fele rendszer es az ammo- 
niak szodagy^rak. E k^t rendszer kozDtt a 80-as evekben elkese- 
redett kuzdelem folyl, mely 1888-ban kontingental^si kartellhez 
vezetett. Becsben ellenorzo irodat allitottak fel, mely az osszes 
megrendeleseket atvette es a megegyezes szerinl szetosztotta. Ezeu 
kartellt felrobbantotta egy Boszniaban keletkezett allam altal ta- 
mogatott szodagyar. 1896-ban ujbol letrejott a szoda-kartell, mely- 
hez magyar reszrol a marosujvari es nagybocskoi szodagyarak 
csatlakoztak. A magas szodaarak a fogyasztok ismetelt panaszara 
adtak okol. Igy a magyar uveggy&rosok egyesulele, mely a ma- 
gyar uveg-karlellt kepviseli, elhatarozta, hogy a szoda-kartell tul- 
kapasa ellen ugy fog vedekezni, hogy felszolit egy vegyi ipar- 
gyarat, hogy rendezkedjek be szensavgyartasra 6s kdtelezi magat^ 
hogy ezen gyartol fog vasarohii, ha a szoda-kartellbe be nem lep. 

Szbrp'kartdl. Az osztrak es magyar szorp-kartell egyike leg- 
jobban szervezelt karteiljeinknek. 1894. ota all fenn es 1900-ban 
1905-ig terjedo hatalylyal kottetett meg ujbol. A kartell tagjai a 
monarchianak csaknem valamennyi gyarai, kozottuk 3 magyar 
gy&r. Ezen kartell kontingentalasi s egyszersmind eladasi kartell^ 
a mennyiben a termeles kontingentalva s az egyes gy^rak kozott 
felosztva van, es a szorpnek valamint kemenyito czukornak a 
kizarolagos eladasa az osztr. Laenderbankra van bizva. 

A szeszkartelL Magyarorszagon szeszkartell 1900 februar 1-jc 
ota 16tezett es tagjai csaknem az osszes nagyobb magyar ipari 
szeszgy4rak es szeszflnomitok nevszerinl ; Leipziger Vilmos, 
Gschwindt f61e szeszgyar, Egyedi, Lederer es KSlman-fele szesz- 
gyar, Moskovits Mor es fia. Heller Ede, Kremsir Karoly, Straetz 
Hermann, Friedrich Czell Sohne, Linzer Karoly 6s fia, Gyori 

1) MdTnis-furdd. 



Digitized by 



Google 



389 

szeszgyar, Elso teraesvari szeszgyar, Blau testverek, Berger Da- 
niel, Neumann testverek, Spitzer Beno es tarsa, Spitzer Karoly, 
Moskovits Adolf ^s fiai, Boni szeszgyar, Locsei szeszfinomit6 es 
meg nehany finomito, mely azota csatlakozotl a kartellhez. A 
kartell 1907. augusztus 31 -ig lerjedo idore koltelett meg, azon- 
iiiar 1905. augusztus 31-en is felbonthato, ha az egyezm^nyben 
kepviselt torzskonlingensnek legalabb ^4 resze, legkesobb 1905 
januar 1 ig a feloszlAst kivanja, azonban a tagok egyenetlensege 
folytan mar 1905. oktobereben bomlott fel lozsdebirosagi it^let 
alapjSn. A szeszkartell ar- es eladasi felteteleket szab&lyozo es 
kontingentalasi kartell volt. Az egyezmeny vonatkozott a szesz- 
nek azon niennyisegere, melyet az 1899-ik evi XXII-ik torveny- 
czikk szerint cvenkent a kisebbik adotetel mellett termeltetik 
es pedig a szeszfozdekre eso torzskontingensre ep ugy mint a 
potkontingensre^ valamint azon kisebb adotetel ala eso szesz- 
mennyisegekre, melyeket az egyezmenyhez tartozo vAllalatok 
szabad raktaraik reszere mSs vallalatoktol fognak megszerezni. 
Az egyezmeny tagjainak kiszallitasai csak a nekik havonta 
az osszules ailal kiosztott mennyiseg keret^n belul tortenh^t- 
nek, melyeknel egy legfeljebb 10%-ig terjedheto eltei'^s enge- 
delyezletik. Az egyezmeny tagjainak mindegyike koteles az 
ugyvivo bizottsagnak naponta valamint havonk^nt irasban 
bejelenleni, bogy mily mennyiseget szallitott el. A havonkent 
eladhato mennyiseg nagysagat az ossziiles hatarozza meg, azonban 
minden honapban feloszlasra meghatarozott mennyiseg 30.000 
hl.-nel kisebb neni iehet. Ezen mennyisegben az egyezmenyhez 
tarlozo mindegyik vallalkozo felevi kontingense es kontingens 
szeszkeszletenek aranyaban reszesedik.^) Az eladasi arak es az 
illeto honapban elszallitasra kiosztando mennyiseg folotti hata- 
rozathozatal czeljabol, legkevesebb minden honapban es ha az 
ijzleti viszonyok megkovetelik, meg gyakrabban is az egyezmenyi 
tagok teljesulesre hivandok egybe. A hatarozathozatal szavazas 
utjan tortenik es egyszerii szotobbseggel dontetik el. Az egyez- 
menyi tagok mindegyikenek van szavazati joga, meg pedig min- 
den megkezdelt 5000 hektoliter torzskontingeus utan 1 szavazat. 
Az egyezmeny r^szleteseii szabalyozza az eladasi felteteleket, a 
melyek a kartellt megelozoleg szamos visszaelesre adott alkalmat, 
1) 70%-a a t6rzskontingensb61, 30% a k6szlelekb61. 



Drgitized by 



Google 



390 

A kartell elen egy 7 rendes lagbol s 3 pottagbol alio ugy- 
vivo bizottsag all, mely az egyezmeny tagjainak teljcs egyetemet, 
ugy kifele^) valamint az egyezmenyi tagokkal szemben is kepvi- 
seli. Az ugyvivo bizoUsag gondoskodik az egyes termelesi, szal- 
litasi, lebonyolitasi, kezel^si stb. adatok nyilvantartasarol s az 
egyezmeny osszes tagjai kotelesek a bizottsag oly intezkedeseil 
es rendelkezeseit, melyek az egyezmeny hatarozataival kapcsola- 
tosak, teljesiteni. Kiilonosen tartoznak az egyezmeny tagjai, vala- 
hanyszor azt az ugyvivo bizottsag szuksegesnek tarlja, az altala-) 
kirendelt kozegaek, ellenorzes czeljabol felmutatni a fogyasztasi 
adorol vezetett hivatalos beveteli es kiadasi szamadasokat. 

Ha valamelyik tag az egyezmenyt megserti, nevezelesen, ha 
a kartellarakn^l olcsobban adott el szeszt, akkor az olcsobban 
eladott szesz minden hektoliterje utan 6 korona penzbirsag le- 
fizetesere itelendo, az egyezmeny hatarozataiuak minden egyeb 
megsertese eseteben pedig elso izben megrovassal, masod izben 
1000 koronaval, harmad izben 3000 korona, negyed izben es a 
kovetkezo esetekben 5000 korona penzbirsaggal buntettetik. 
Ha az egyezmenyhez tarlozo valamely fel vallalatanak kontingeus 
ir^nti igenyjogosultsagat vagy a vallalatot magat eladja, vagj^ 
mas modon idegen kezre juttatja es pedig az ipari szeszgyartas 
cz61j^ra, ugy tartozik vallalat&nak vagy kontingensenek ^tvevojct, 
illetve utodjat vagy berlojet az egyezmeny betarlasara es az ahhoz 
valo olykepeni hozzajarulasara kotelezni, hogy az koteles legyen 
az egyezmeny tartamara a jelen egyezmeny szerinti kotelezetlse- 
gek atvallalas^val az 6 helyebe l^pni. Az egyezmeny azon tagja, 
ki ezt megtenni elmulasztja, tartozik az ugyvivo bizottsag kezei- 
hez 200.000 K. azaz Kettoszazezer korona p^nzbirsagot lefizetni, 
mely birsagpenz az egyezmeny tobbi tagjai kozt evi torzskon- 
tingensuk aranyaban osztando fel. 

Magyarorszagon 1901 — 1902.ben 38 ipari es 562 mezo- 
gazdasagi szeszgyar allott fenn, melyek kozul csak a fenti 21 
czeg tartozik a szeszkartellhez. A kartellhez tarlozo erne 21 czeg 
osszesen mintegy 250.000 hektoliter konlingens szesz felett ren- 
delkezett, tehat a magyar kontingensszesznek nem is egy harma- 



1) Magdnfelekkel, testulelekkel, bir6s^gok 6s hat6s^gokkaI. 

2) T. i.\iz ugyvivo bizottsag altal. 



Digitized by 



Google 



891 



dat, es az osztrSk es 


magyar konting( 


sns szesznek nem is nyol- 


czadat k^pviseli. 


Magy a rorszagban 


^s Ausztri&ban t. 


i. az elmult 


10 esztendoben ; 


a kisebbik adotetellel 


megad6ztatva 


a kovetkezo 


mennyisegek kerultek 


forgalomba ; 












Ausztria 




Magyarorsz^g 




1893-94 




949.702 




851.233 hektoliterfok 


1894—95 




■ 942.037 




761.125 




1895-96 




953.414 




825.495 




1896—97 




967.329 




853.961 




1897-98 




957.491 




831.618 




1898 99 




987.854 




829.221 




1899-900 




974.903 




810.800 




1900 901 




1,040.591 




789.354 




1901—902 




962.028 




711.065 




1902-903 




960.078 




792.821 





E mellett az osztrak gyarak nagy mennyisegeket boztakbe 
MagyarorszSgba, m^g pedig 1900 -ban, vagyis a kartell kelelke- 
zesekor 21.200 hi., 1901-ben 74.200 hi., 1902-ben 81.900 hi. 
finomitotl szeszt. Magyar szesznek Ausztriaba valo kivitele ellen- 
ben ugyanekkor az 1900. evi 42.300 mm.-rol lefogyott 1901-ben 
22.500 es 1902-ben 19.800 hl.-re. A szeszkartellnek tehat ugy 
egy bel , mint egy kulfoldi hatalmas versenynyel kellett ktizde- 
nie, s e mellett az ossztermeles egy jelentektelen r6szet kepviseli. 
Az arak nyersszeszben az utobbi 10 ^vben a kovetkezo k^pet 
inutatj^k : 

Kampagne Atlagdrak szept.— aug. 

Legmagasabb Srak. Legalacsonyabb drak. 

frt. 



kor. 



A flnomitott szesz ara a nyersszesz ^raval szemben allan- 
doan 5 — 6 koronanyi kiildnbseget mutat fel, holott a iinomitasi 



1895-96 


15.— frt. 


14.— 


1896-97 


18.- „ 


14.50 


1897—98 


20.50 „ 


17.50 


1898 99 


19.50 „ 


16.25 


1899—900 


40.50 kor. 


36.— 


1900—901 


42.- „ 


40.50 


1901-902 


42.- „ 


39.— 


1902—903 


39.- .. 


35.50 



Digitized by 



Google 



39-2 



kollseg, ha valaki nyersszeszt sajat koltsegere finomit, legfeljebb 
3 koronat tesz ki. 

firdekesekaz 1903— 1904-iki kampagne szeszarai. Anyers- es 
finomitolt szesz ara minden ok nelkul 10 honapon belul 10 ko- 
ronaval emelkedik^ daczara a jo burgonya-, repa- es kukoricza- 
lermesnek. Az aremelkedesnek direkle nem is a kartell az oka, 
hanem azon korulmeny, bogy a kontingens evek ota v&ltozatlan, 
holotl a nepesseg folytonosan szaporodik, mi akereslelet terme- 
szetszeruleg noveli. A szeszkartell tovabba allandoan azt a poli- 
tikat folytatja, bogy a nyersszesz arat lehetoleg alacsonyan tartja, 
a fmomitolt szeszet ellenben magasan. Ez a szeszfozdek koreben 
ertbeto elkeseredest boz letre es innen azon torekvesek, hogy a 
nemet szeszertekesito kozpont mintajara a raagyar mezogazdasagi 
szeszgyArak is egyesuljenek. Annak, hogy a magy. szeszkartell 
konlingensenek az egeszhez viszonyitott csek61y nagysaga daczara 
fennallani kepes, oka az, hogy egyreszt a finomitasi elj4rast 
Magyarorszdgon csaknem leljesen monopolizalja, monopoli/alja 
tovabba bizonyos szeszfajok^) eloalUtasat es v^gul, mert osszkoti- 
tingens oly szuken van megallapitva, hogy minden egyes gya- 
rosnak a sajat kontingensere monopoliuma van, es az arak kar- 
tell nelkul is jelentekenyen emelkednenek. 

Teglakartell. A mult szazad 90-es eveiben megindult nagy- 
aranyu epitkezesek es a millenaris kiallitas kovetkezteben beal- 
lott epitkezesi laz maga utan vonta a teglagyarak szaporodasat 
es az iizemek kiterjeszteset. A millenaris kiallitas utan a tulepit- 
kezcs bajanak napfenyre jottevel az epitkezesi kedv folytonosan 
banyatlotf. Az altalanos gazdasagi pangas. valamint azon korul- 
meny, hogy a hitelinlezeteink nagyon megszoritottak jelz^logos 
kolcsonok engedelyezeset, a teglagyartas teren valosagos valsa- 
got ideztek elo. A teglagyarak a folytonosan hanyatlo kereslet 
daczara sem redukaMk iizemeiket ^s oriisi modon felhalmozott 
keszleteiket az arak folytonos leszallitasa utjan igyekeztek ert6- 
kesiteni, igy szalltak az arak az elozo evek 20 — 24 frt-os arai- 
rol 1899-ben 12—13 frt.-ra. Ily korulmenyek kozott szuletett 
meg a budapesti teglakartell terve, melyet a m&r akkor letezett 
berlini teglakartell modjara kovacsoltak ossze. A kartellben 27 

1) PL 61eszt6szesz. 



Digitized by 



Google 



393 

fovarosi es videki teglagyar vett reszt es az ovi 450 millionyi 
termelesnek^) mintegy 90°'o-it k^pviselt^k. A kartell armegalla- 
pilo, termel^skontingentalo es eladasi kartell volt.^) A kartell 
sulypontja az eladasi hivatalon fekszik, mely egy reszvenytarsa- 
sag formajAban jott letre. A reszvenytarsasag czege ccKozonseges 
loradr falteglat arusito r.-t.)) Budapesten 1000 db. reszvenynyel 
a 1000 korona. 

A kartellszerzddes ertelm^ben az osszes gyarak kotelezik 
magukat egesz kozonseges falitegla termelesuket r.-t.-nak riadni 
es igy a r.-t. a kartellben levo gyaraknak kizarolagos kereskedelmi 
szerve ^s ha a szerzodest megszegik, minden 1000 db. tegla 
utan 20 korona penzbirsagot fizetnek. A r.-t. egyeduli jovedelme 
40 f.-nyi provizio, melyet minden 1000 tegla utan szed. Az osz- 
szes gyarak termelese, termelokepessegukhoz es fekvesukhoz 
kepest evrol-evre kontingentaltatik, meg pedig ugyancsak ez 
ev elejen elorelathato es igy megallapitotl teglaszukseglet ^o-os 
aranyaban. A kartell 1900. jan. l-en lepott hatalyba es 1904. 
decz. 31-ike elott a reszv.-t. csakis a r.-t. kozgyulesenek oly 
batarozata Altai oszthat6 fel, melyben a reszv^nytoke V4 reszenek 
tulajdonosai vannak jelen es a feloszt^s egyhangulag mondatik 
ki. A szukseglet azonban oly minimalis volt, bogy a kartellben 
egyesult gyarak gyartasi k^pesseguk mintegy 12°/o-at voltak csak 
kepesek a piaczra hozni, mibez jarult meg a kartellen kivul levo 
gyarak versenye, kik mintegy 35 millio evi termelest kepviselnek, 
Az arak oly korulmenyek kozott 32 koronarol 28 koronara ha- 
nyatlotlak. A kartellben levok es a kartellen kiviil allok ver- 
senyere vegre is 1902-ben augusztusban ahhoz vezetett, bogy a 
kartellen kivul levo jelentekenyebb gyarak is bel^ptek a kartellbe 
ugy, bogy a kartell most mintegy 500 millio tegla termeleset 
kepviseli. Az igy kibovitett kartell elso tenykedese az volt, hogj^ 
az arakat 34 koronara emelte. 

A fovarosi tegla-kartell tebat most az eg^sz fovarosi tegla- 
termelest , monopolizalja es minthogy messzirol teglAt szallitani 
nem lehet, ujabb teglagyarak versenyet pedig az erosebb regi 
teglagyarak konnyen lebetetlenne teszik, az epitkezes es ezzel a 

1) A kivQMll6 teglagyarak pedig mintegy 35 milli6nyi termelest 
k^pviselnek. 

2) L. Rdth ZoUan i. m 153. €s kov. lap. 



Digitized by 



Google 



394 

lakasok megdragulasa a legnagyobb val6szinus(5ggel be fog ko- 
vetkezni. Hogy a legla-kartell mennyiben fogja azl a monopol- 
szeri'i helyzetet kizsakinanyolni, azt nem tudni, nem lesz modja* 
ban azonban tulnagy nyeresegeket realizalni, merl a teglagyarlas 
keves befektetest igenyelven egy epitkezesi hausse idejen eros 
versenytarsai akadhatnak, mi a kontingens tovabbi megoszlasa- 
hoz, sot egesz szetforgacsolasahoz vezethet. 

A tegla-kartellhez igen kozel all a budapesli m^s^' es mii- 
haharcs-kariell, mely 1902-ben alakult meg ^s reszvenyt&rsasag 
formaj&ban jott letre. 

Az osszes nagyobb budapesli mt^sz- es muhabarcs-gyarak 
reszl vesznek beniie es egesz termelesiik eladasat a kozponti 
elarusito illomasra bizzak. A kartell feladata a tultermeles meg- 
gallasa es az arak emelese. A reszv^nytoke 100.000 korona es a 
r.-t. czege ))Mcsz- es muhabarcs arusito r.-l. Budapesten.a 

Tenta-kartell, mint arkartell all fenn. 

Llveg. A magyar i'lveggyarak, beleertve az osszes horvat 
uveggyarakat is, csaknem kivetel nelkul a fennallo uveg-karlell 
tagjai, melyben az osszes arunemek kulon-kulou kartellalva 
vannak es az oszlrak kartellel egyertelmuleg jarnak el. A ma- 
gyar uveg-kartell organum&nak a ))Szenl Istv&n koronaja orsza- 
gainak« teriilelen levo uveggyarak egyesuletenek tagjai: Az elso 
magyar iiveggyar r.-t., Elso horvat uveggyar r.-t., Kossuch Janos, 
Novek Emil es tarsa, Kuliinka C. Istvan orokosei, Kurzweil 
Bernat, Fleissig es Taglicht teslverek, Urner is Fuchs (Daruvar), 
Sclireiber, Hitman es tarsa (Ferenczvolgy) 6s Schreiber Vincze 
(Szt.-Szidonia), az egyesulet szekhelye Budapest. Az aremelese- 
ket vagy redukacziokat ezen egyesiilet kozgyiilese hatarozza el 
es ennek hatarozata kotelezo osszes tagjaira. 

Tdhlailvegben mar 1891-ben letrejdtt egy kartell, mely 
1892-ben felbomlott es 1899. ota fennall egy osztrak es magyar 
kartell, melyet 1902. ev v^gen harom evre meghosszabbitottak. E 
kartell tagjai k^t csekely gyar kiv6televel valamennyi osztrak 
es magyar gyar, szamszerint 17. E kartell nemcsak az arak, 
hanem az eladasi irfelteteleket es termelesi viszonyokat szaba- 
lyozza, valamint a kulfoldre iranyulo forgalmat is es kontingeu- 
talja az egyes gyarak termeleset. Az osztrak gyarak a kartell 
altal teremtett magas arakat kiaknazando tultermelesbe estek es 



Digitized by 



Google 



395 



hogy aruikat m^gis eladhassak, a kartell egyezmenyeit megkerultek. 
Igy lortenhetett, hogy az 1902. ev folyaman 300.000 korona 
erteku tablauveggel tobbet import&ltak be hazankba, mint 
azelott. Ezen korulmenyek a kartell fennallhat^sat ketsegesse 
tettek es a raagyar gyarak csak a kartell felbomlasa utan var- 
halo meg erosebb versenytol valo feltukben tamogatjak tovabbra 
is a kartellt. 

Kartell, m^g pedig kontingentalasi kartell kll fenn a palaczlc- 
iireggydrtdsbarif a mennyiben egyeduli hazai palaczk-gyarunk, 
a salgotarjani, az osztrak palaczk-gyarakkal akkepen egyezett 
meg, hogy az osztrak gyarak a salgotarjaninak mintegy 7 millio 
palaczk gyartasat engedik at. 

Ha a kulforgalmi statisztik&t vesszuk, azt talaljuk, hogy a 
tablauvegben 1902-ben a behozalal 98.931 mm., a kivitel 5040, 
tukoruvegben a behozatal 4729 mm., a kivitel 87 mm., a beho- 
zatal kozons^ges oblos Qvegekben 127.755 mm, a kivitel 28.429 
mm., lampauvegekben 12.262, kivitel 8954 es hogy palaczk- 
uvegekben a behozatal evenkent 40 millio palaczkot tett ki, 
igy vilagos, hogy az uvegkarlellek, a mennyiben megrogzilik a 
niagyar termeles nagys^gat ^s az osztrak behozatalt mintegy 
garantaljak, jo szolgalatot a magyar iparnak nem tesznek es a 
niagyar ipar tovabbfejlodeset meggalolja, mint azt peldaul a 
palaczkuveg-kartell mutatja, melyben a hazai ipar r^szesedese 
raegal&zoan kicsiny. 

A vas-kartell. Az osztrak es magyar varkartell mintegy 25 
eves multra tekinthet vissza. Az osztrak sinkartell, a mely 
egyaltalaban az elso kartell volt az osztrak-magyar monarchia 
leriileten, 1878. deczembereben jott letre. Ebbol keletkezett a 
nagyobb osztrak vasmuvek kozott 1886-ban az altalanos vas- 
kartell, a mely a vasipar osszes agail, igy a rud, formalt vas- 
gerenda, nyerspleh stb. oielte fel. Ezen kartell kontingentalasi 
kartell volt es minden egyes gyar tartozott eladasairol a kartell 
kozponti irodajat ertesileni es minden gyar, a mely quot^janal 
tobbet adott el, a quotajuknal kevesebbet eladoknak mm.-kent 
I'oO forintot fizetett kotb^rkeppen. Ezen kartell tobb-kevesebb 
valtoztat^ssal 1896-ig allott fenn ; ekkor a kartellt ujj& szervez- 
lek, m^g pedig a hid- es egyeb vaskonstrukcziokat, tovabba a 
kovacs- ^s kazan-munkakat a kartellbol kirekesztettek, az eddig 



Digitized by 



Google 



396 



^gyseges kartell helyebe pedig 4 kuI5n kartelU alkottak, u. m. : 
1. rud- es formalt vas; 2. epitesi- es vasgerenda; 3. nyers- 
pleh; 4. vasuti szerszamok kartelljet. Az osztrak csoport es a 
magyar csoport kolcsonosen abban egyeztek meg,, hogj' mind- 
egyiknek joga van a kartellarak mellett Ausztri4ba, illetve Ma- 
gyarorszagba 135.000 mm.-t bevinni. Ezen kartell 1902. decz. 
31-ig tarto batalylyal lett megkotve, azonban a kartell mar 
1900-ban felbomlott, mert a ))Rimamur&nyi Salgotarjini vasmu 
rezvenytarsasag« megvasarolta a kartellhez nem tartozo wUnio 
vas- es pleh-gyar reszv6nytarsasag(( es a ))Hernadv61gyi vasipar 
reszvenytarsasag« osszes reszvenyeit. A kartell azt remelte, 
hogy a rimamuranyi vasmiivek e k^t uj t^rsasagot is a kartellbe 
fogjak bevonni. Ez azonban nem tortent meg, hanem minthogy 
a ket tarsasag tovabbra is legalabb kulsoleg onallo maradt^ 
ezek a kartellen kiviil maradtak. A kartell hatarozmanyai azon- 
ban ily modon konnyen lehettek volna megkeriilhetok, mert a 
rimamuranyi a megvas^rolt ket uj tarsasag utjan a kartellnek 
nagy versenyt tamaszthatolt volna. Az osztrak gy^rak ennek 
kovetkezteben 1900. oktoberben felmondtak a kartellt, hivatko- 
zassal az egyezmeny azon pontjara, melynel fogva a kartellen 
kiviil alio vallalatokkal csakis kozosen fognak targyalni. Elkese- 
redett kuzdelera kovetkezett ezutan egeszen 1902. ev vegeig, a 
mikor is az osztrak es magyar vaskartell az eddigin^l meg sze- 
lesebb alapon jott letre, meg pedig 10 ev tartam^ra 1912. jun. 
15-ig terjedo batalylyal. 

Az egyezmeny czelja a vasgy^rak produkcziojanak a szuk- 
seglethez mert szabalyozasa, a tulprodukczio es arharcz meggat- 
lasa, az idegen verseny legyoz^se es az egyezmenyi tagok eddigi 
munkakorenek es piaczanak megvedesc. Az uj osztrak es ma- 
gyar vaskartell feloleli a vasipar osszes agait a nyersvas kive- 
televel, u. m. rud- es formal! vas, felgyartmanyokat, epitesi ge- 
rendakat, nyers- es keszpleh, sinek, vasuti alkatreszek, kerekek, 
vasuti tengely, kerekabroncsok, sodrony es sodronyszegek elo- 
dllitas^t. A nyersvason kiviil ki vannak veve a kartell alol azon 
vammentes vasanyagok, a melyek a kiilfoldrol importalhatok 
volnanak a belfoldi kikeszitesi ipar versenykepess^genek fentar- 
tasa czeljab61. A kartell a felolelt aruczikkeknek megfeleloleg 10 
alcsoportra oszlik. A kartell kontingent&lja az egyes miivek ter- 



Digitized by 



Google 



397 



meles^t, mig az utolso 3 ev termelesenek Stlaga alapjan sz&zalek- 
szeruen tortenik. Ha valamely mu kontingensen^l tobbet adott 
el, akkor a megfelelo kiegyenlit^s penzbelileg tortenik. Az egyez- 
meny betartasanak ellen6rzes6re, valamint az elszamoMs cz^l- 
jaira a kartell k5zos koltsegen egyezmenyi irodat tart fenn, 
melynek a kartellhez tartozo osszes muvek ala vannak vetve^ 
Az egyezmteybol szarmazhato osszes vitas kird&ekre voiiatkozo- 
lag a kartell tagjai a budapesti ^ru- es ^rtdktozsde illetekess^- 
g^t ismertek el. 

Kul5n van szervezve az osztrak csoportes kiilon amagyar 
csoport s mindegyik ilen egy 3 tagbol illo vegrehajto-bizottsag 
all. Az arak negyedevrol-negyedevre kozos megegyezessel alla- 
pittatnak meg. A magyar vasgyaraknak jogukban all ^venkent 
300.000 mm.-t Ausztriaba, az osztrak gyarosoknak pedig 180.000 
mra.-t magyar teruletre szMlilani. 

A magyar kartellhez tartoznak: a' magyar kiralyi vasgyarak, 
az osztrak-magyar illamvasutak vasmuvei, a Rimamuranyi- 
Salgotarjani vasmii, a herczeg Koburg Fulop-fele vasmiivek, a 
Nadragi vasipar rt., az Unio pleh-gyar es a pohorellai vasmuvek, 
Nem tartozik a kartellhez a kalSni vasmu, azonkivul nem tartozik 
a kartellhez nehany sodronygyar, mert a nemet sodronygyarak a 
sodronyt alacsony Srban importaljak es igy a sodronygyarak- 
nak a versenyt lehetove teszik; ellenben Ausztri^ban az osszes 
szamottevo vasmuvek a kartell tagjai. A kartell tokeereje ne- 
hezen hat^ozhato meg, mert a kartellhez szamos mag^nczeg 
is tartozik es a reszv^nytarsasagokn^l a vagyon es alaptoke ket 
kulonbozo fogalom. De a kovetkezo tablSzat m^gis atnezetet 
nj'ujthat a vaskartell trustszeru erejerol es egyszersmind fellun- 
teti a kartellben az egyes vallalatok reszerol ervenyesulheto 
tokeeroket.^) 



1) Az adafok Compass-b61 (Finanzielles Jahrbuch fur Osterr.-UDg^ 
1904. Herausgegeben von S. Heller) vannak meritve. 



Digitized by 



Google 



398 



A vallalatok erl^ke hozzavehetoleg millio koronakban: 

R£szv6nytdke Elsffbbs^i P.rt6ke 
r6szv6ny 

Alpine Montangesellschaft 72 24 — 

Prager Eisenindustrie ... ___ ._. 16-5 00*8 — 

Bohraische Montangesellsch. 10 — — 

Witkowitzer Eisenwerke — — '60 

Werke d. Erzh. Friedrich ...' — — 40 

Rimamuranyi___ ... _.. .,. _.. .__ 32 — — 

Osztrak-m. a. v. vasmuvei ... — — 57 

KrainischeEisenindustriegesellsch. 10 — — 

Hernadvolgyi vasmuvek ___ .__ 12 — — 

Poldihutte ... 9 3-46 — 

Rudolfhutte _ 5-2 2-44 — 

Union plehgyar ... ... ... ... 45 2 — 

Egydyer 2 — — 

Zenica ___ __ _ ... — 3 — — 

Zoptaner .__ ... ._ ._ . 3 — — 

Nadragi 5"5 — — 

Libschitz ... ___ - __ ... 1 — — 

183-7 39^ 137 

Osszesen tehat mintegy 360 millio korona ertekel kepvi- 
selnek, nem szamitva a magyar kiralyi vasgyarakat 6s ama 
sz^mos kicsiny kozepes gy&rat, melyek a kartellhez tartoznak. 
Az uj osztrak es magyar vas-kartell egy zart egeszet ke- 
pez, mert mig azelott karteliek voltak egyes czikkekben, mas 
czikkekben pedig a legnagyobb verseny duhongott, ez most ki 
van zarva, minthogy a kartell az osszes czikkeket feloleli es az 
sines a kartellszerzodes ertelmeben megengedve, bogy valame- 
lyik mu egy ujabb czikk gyartas^ba fogjon es ez altai a kar- 
tellel versenyre keljen, hanem eddig nem gyartott czikkek 
gyartasat csakis sajat belso hasznalatara eszkdzolbeti. Ezen ren- 
delkezes a magyar ipar fejlodesere nezve nem nagyon elonyos. 
1902-ben ugyanis vasban es vasarukban volt : 

Bebozatal Kivitel 

mSterm&zs&ban 

1,373.413 1,321.916 

koron&kban pedig 

53,400,000 28,500.000 



Digitized by 



Google 



31)9 



Ebbol esik Ausztriara 1,216.285 mm., behozatal 48-8 millio 
korona ertekben, mig Magyarorszag Ausztriaba csak 21-7 millio 
korona ert^kii czikket szallitott, ebbol k5vetkezik, bogy Magyar- 
orszag kiilonbozd nyersvasarukban export orsz^g, ellenben dr&- 
gabb vasarukban importalo orszag, nevezett rendelkez^s pedig 
eppen azt teszi lehetetlenne, bogy vasipararuink ezeknek gyarta- 
sara berendezkedjek, illetve a mint a kovetkezokbol kitunik, 
ujabb gyarak keletkezbessenek. Az, bogy az egyes gykr^ik bizo- 
nyos czikkek gyartasat sajat belso hasznalatukra eszkozolbetik, 
ezen rendelkezes batranyos voltat a magyar iparra nezve meg 
emelik, meri nyersaruk es felgyartmanyok eloallitasa csakis 
vas- es erczbanySkkal kapcsolatosan lehetseges es ez altal a 
magyar exporttol igen sok vonhato el, barmennyire emelkedjek 
azonban Magyarorszagon a nyers- es felgyartmanyok eloallitasa 
a szerzodes tartama alatt, a novekedett szuks^glet daczSra nem 
lephetnek at bizonyos gyaraink bizonyos vasaruk gyartasara. 
Nines tov^bba megengedve, bogy valamely mii, mely a kartell- 
hez tartozik, a kartellen kivui alio mutol vastermeket beszerez- 
zen, sem pedig egy kivul ^116 miinek, a mennyiben ezek a kar- 
tellalt gyarakkalezenczikkelosszefuggesben versenyeznek, vaster- 
meket eladni. Ily korulmenyek kozolt igen nehez egy uj vallal- 
kozonak, a ki nem rendelkezik oriasi tokek felett is nagy ter- 
meszeti elofeltetelek nelkul, a vaskartellel szembe szallni. A vas- 
kartell elso kedvezo hatasa az araknak 10 — 15 szazalekkal valo 
emelese volt. Igy nyersvas koronakban egesz evi kotesre 1903. 
ev vegeig 7-50-r61 8-20-ra, rudvas 17*50— 18'50-r61 19-20-ra, 
vasgerendak 16 — 17-r61 21-re es nyerspleb 19-r61 23 koronara 
emelkedett. 

A vaskartell teljes kiepitesebez csak az hianyzik, bogy az 
eladds kozpontilag szervezve legyen. A vasipar egyik ag^ra vo- 
natkozolag mar erre is kis^rlet torlent. Negy budapesti gyar: 
A Frankl Heinricb es fiai, Scblick-fele vasdntode r.-t. 6s a Pum- 
pen- tft Maschinenfabriks-A.-G., 2 millio alaptok^vel r.-t. alapitasat 
tervelik, mely a magyar vaskartellre tamaszkodva, a vasgerendak 
es U alaku vastartok elarusitasara az osszes magyar vasgyaraktol 
kizarolagos jogot nyert. 

A vas-kartellnek egyezmenyei vannak a felso-szileziai vas- 
muvekkel a balkani exportra vonatkozolag, valamint a nemet es 



Digitized by 



Google 



400 

amerikai termelokkel iirkartellt tart fenn a vassodrony es sodrony- 
szegekre vonatkozolag a szelso keleten^) torteno eladasokat il- 
leloleg. 

A czukor es petroleum-kartell mellett a vas-kartell a leg- 
hatalmasabb szervezet. Elenyeszo csekely toredektol eltekintve 
az egesz monarchia vasiparat egyesiti. 

Termelesenek mereteit a kovetkezo adatok tuntetik fel : 
Nyersvastermel6s 1902-ben 1000 tonn^ban 

Eszak-amerikai Egyesult-Allamok 18.024 

Nagy-Brittania.„ ___ ._. _.. ... .. 8.654 

Nemetorszag ._ _ _. __. 8.530 

Ausztria 1.039 

Magyarorszag _._ .__ ___ 452 

Az aczeltermelest 1902-ben az egesz vilagon 32 millio ton- 
nara becsullek; Magyarorszag 1898. evben eloallitott mintegy 
200.000 tonnat. 

A vasipar az egesz vilagon katellekben is trustokben van 
egyesilve. Ez onnan van, mert ezen ipar^gban tulnyomolag nagy 
vallalatok leteznek, ezeknek korai egyesitese nagy akadalyokkal 
nem jarhatott. Nemetorszagban a Stahlwerksverband egyesitette 
az eddig kulon alio 44 kartellt, Angliaban oriasi ainalgamacziok 
folynak, Francziaorszagban egy egesz sora all fenn a kulonbozo 
kartelleknek, valamennyit pedig a Comploir de Longwy uraija, 
niely a nyersvastermeloket egyesiti magaban ; Olaszorszagban 
az ))Agencia Commissonaria Siderurgica« mukodik, mint a vas- 
Sruk legnagyobb reszenek kozponti eladasi hivalala; az Unioban 
pedig az United States Steel Corp., mely a nyersvaster- 
meles 70^/o-at birja es a vasaruknak meg nagyobb szazalekat 
termeli. Az osztrak es magyar vas-kartell se tell tehat egyebet, 
minthogy az altalanos fejlodest jultatta kifejezesre. 

Waggon-kartelh A Magyarorszagon letezo 5 nagy waggon- 
gyar kozott kartell all fenn, melynek ertelmeben az osszes meg- 
rendelesek egy bizonyos kulcs szerint osztatnak szet a gyarak 
kozott. 

Horganyozott vaslemez. 1899. ev ota egy czinkbadog-trust 
allt fenn, mely tobb osztrak gyArat egyesitett, a viczi czinkbAdog- 

1) Jap^D, China stb. 



Digitized by 



Google 



401 

gyar nagy resze felett is uralkodik es a szileziai czinkgyarakkal 
is megegyezesre jutott. Ezen kartell az 1903. €\ folyaman az 
arakat isra^telve tetemesen emelte. 

Zsineg. Az elso kartell az osztr&k es magyar gyarak kozott 
1889-ben jott^ letre, meg pedig »Centralniederlage der osterr. 
Hanfspinnerei & Bindfadenfabrikencc niv alatt, a melynek az 
egyes gyarak gyartmanyaikat beszolgaltattak, a tultermeles azon- 
ban ez&ltal nem szunt meg, minthogy a kontingensek igen ma* 
g-asan voltak megallapitva. Ez^rt ism^telve tortentek a kontin- 
gest illetoleg leszSlIitasok^ mi surlodasokra adott okot ugy, bogy 
ezen kartell 1902-ben tobb tag szerzod^sszegese folytan felbom- 
lott. Tagjai koze tartozott tobbek kozott : a szegedi lenszovogyar 
r.-t. is. A »B6hmische Unionbank« azonban 8 czeg gyartminya- 
nak bizom^nyi eladasM most is folytatja. 



XXXII. 

Osztrdk JcartelleJc, 

A legjelentosebb osztrak kartelleket m^r a magyar kartel- 
lekkel kapcsolatban tiinteltuk fel, mert vamleruletunk kozosse- 
gen^l fogva magyar kartellek osztrak nelkul es viszont fenn nem 
allbatnak. Azok az iparczikkek tehat, a melyek Magyarorszagon 
kartellalva vannak, Ausztriaban is hasonlo szervezetnek az uralma 
alatt allanak. Tisztan osztrak kartellrol, a melyeknek Magyaror- 
szagon nincsen megfelelojuk, csakis azon iparczikkekben lehet 
szo, a melyekben Magyarorszagnak semminemu, vagy elenyeszoen 
csekely termel^se van, a minthogy viszont a magyar kartellek 
k5ziil onalloan csakis azok dllbatnak fenn, a melyeknek localis 
jelentosegiik van, mint pi. a budapesti tegla-karteU. Ezen 
kartellek behato erdeklodest 6rdemelnek ezert, mert ezeknek a 
kQlfoldi monopolosoknak az egesz magyar kozonseg adozik, a 
nelkiil, bogy a magyar termel6s ebbol barmi csekely hasznot 
is huzna. 

Osztrak kartellek vannak a kovetkezo iparczikkekben: acze- 
tylen, asbest, barnaszen, borax, borkosav, burgonyakemenyito, 
Eaolin, kartonnyomo (osztrak), czement, csiszolt faaru, cso- 

Dr. N&das : A kartellek 6s trustOk kdrd^se. 20 



Digitized by 



Google 



402 

kolade es czukor, csontgomb, dextrin, dobozpapir, faggyu, fez, 
trust, alsoausztriai gepgyarak kartellje, cseh g^pgyarak kartellje, 
gummi^ruk, gyapotfon&I, hunnia czipo, kStranypapir es aszfalt, 
kasza, kalapgySrak, kav^ surrog^turook, kemenyito, becsi koszen- 
kereskedok kartellje, margarin, naphtalin, nemez, olaj, olomczu- 
kor, pamutaru, pamutfonal, porczellan, sarlo, selyemszalag, 
szuperfoszfit, b6csi teglagyarak, tukor, gablonczi uvegaruk, es 
cseh-bajor uveggy&rosok kartellje, kendo, yiaszv&szon, vignon- 
szovott aruk, villanios t&rsutatok. 



XXXIII. 

A Icartellek hatdsa Magyarorszdg dltoMnos gazdasdgi helyzetire. 

Hogy a kartelleknek &ltal&ban mik kepezik az elofelteteleit 
^s mily gazdasdgi hatasokkal jarnak a gazdas&gi elet kulonbozo 
t^nyezoire, arrol mSr volt szo ott, hoi a kartellek es trustok 
gazdasdgi hat&sait targyaltuk. A kartellek elofeltetelei es hatasai 
^lial^ban v^ve nalunk sem masok, mint egyebutt. De kulfoldi 
allamokban a kartellek csak a nemzeti jovedelem eloszlasa szem* 
pontjabol tekintenddk, ndlunk Ausztri&val valo vamkozdss^gunk- 
n^l fogva, minthogy csaknem az osszes kartellek osztrak es ma- 
gyar kartellek, ezen probl^ma egyszersmind a nemzeti vagyon 
megorz^s^nek es gyarapitasanak kerd^set is magaban foglalja. 

Vannak^), kik a magyar ipar szempontjSbol a kartelleket, 
mint felt^tlenul elonyoseket ^llitjak oda, sot leghivatottabb tes- 
tuletunk, a budapesti kereskedelmi es iparkamara 1897-iki a ke- 
reskedelmi miniszterhez felterjesztett bizotts^gi jelenteseben^) azt 
mondja, hogy a kartelleknek a magyar iparra csak jo hatasuk volt. 

Ezen felfogasoknak annyiban van igazuk, hogy karteUbcn 
levo vallalatainkra a kartelleknek jo hat&suk volt. Mert az osztrak 
versenynyel valo orokos kuzdelmeikben a kartell egy nyugvo 
pontot kdpez, mely alatt tokeerohoz es ennek kovet^ezteben 



1) L. Pap David A ^kartellek" az ^Uj Magyar Szemle" I90a 6vi 
marcziusi sz^mdban. 

2) L. II. k5l. 25. old. 



Digitized by 



Google 



408 



iizemeik jobb berendez^s^hez juthatnak^ ugy, hogy a kontigens 
6gy ujabb felosztasan&l esetleg nagyobb ig^nyekkel l^phetnek feh 
Statisztikailag lehet kimutatni, hogy Magyarorsz&g vasipara a 
korabbi vas-kartell fennall&sa alatt fejlddott es erdsbodott annyira, 
hogy kepes volt kesobb nemcsak a gazdas&gi v&lsag okozta pan- 
g&s kovetkezmenyeit, hanem az osztrak ^s magyar vasmuveknek 
kozel ket even at folytatott kd&z versenyharczat is elviselni.^) 

Azon kartellek ellen sem lehet panasz a magyar kozgaz- 
das^g szempontj^bol, a meiyekn^l a hazai ipar a piaczot annyira 
a mennyire uralja; mert hisz ez esetben nem tort^nhetik mas, 
mint a mi mindenutt a term^szetes fejlod^s menete. De mit sz61- 
junk az iparagak azon hosszu soranal, melyekn^l a behozatal 
tiilnyomo es a magyar 4par a szuksegletnek csak egy kis h&nya- 
dat fedezi, mint a textil-, uveg stb. iparban, avagy hogy meg 
tovabb menjunk, a melyekben egySItaUn semmit, vagy csak je- 
lentekteten mennyis^get allitunk elo. 

Azon esetekben, a hoi van egy bizonyos gyonge iparunk, ez 
akarva, nem akarva kenytelen egy hosszu harcz kuzdelmeitol 
felve bel^pni, 6s ezekre konzerv&lo hatassal van.^) Lattuk azon- 
ban, hogy a kontingens szuk meg^Iapit&sa altal gyakran mily 
megalazo helyzetbe jut a magyar ipar, de ha nines is kontin- 
gent^las, hanem csak arkartell, akkor is magyar gy^raink azon 
helyzetben vannak, a melyben ilyenkor a gyeng^bbek rendesen 
lenni szoktak^ hogy t. i. egyenlo arak mellett, a ki csak teheti, 
elonyben r^szesiti az osztrak gyartm&nyt. 

Az, hogy egy-egy iparagban biztosittatik nekunk a magyar 
fogyaszto terulet es igy ezen iparagban mintegy onallo vamteru- 
letet kepezunk,^) csak azt bizonyitja, hogy ezen iparagunk oly 
magas fejlettsegu es hogy az osztrak verseny nem veheti fel 
nalunk a kuzdelmet; ily esetben a kartell csak az eroviszonyo- 
kat tunteti fel es azon iparagaink nem szorulnak allami vede- 
lemre, mert onmagukban is eleg erosek. Az on^Uo vamterulet 



3) L. ^Kcreskedelmtok s iparunk az 1902. ^vben^S kiadja a bpesti 
kereskedelmi €s iparkamara Budapest 1903. 26. 1. 

4) L. Matlekovits: Kartellek ..Kdzgazdasdgi Szemle'' 1901. febr. 
149. 1. : a legtdbb kartell tulajdonk^ppen v6delme a gydng^bb magyar 
iparnak az er6te]jes osztrak iparral szemben'S 

1) Pap Ddvid i. m. 395. old. 

26* 



Digitized by 



Google 



404 

nem azon iparagainknak kell, melyek az osztrakokat mar is ki- 
szoritott^k Magyarorszagrol, mert ez csak a belfoldi fogyaszto 
megsarczolas&hoz vezetne, hanem azon iparagainknak, melyek 
az osztr^k verseny miatt fejlodni nem tudnak. Ezen ipardgakban 
pedig Magyarorszag hat^rain belul biztosittatik az osztrak gya- 
rosoknak az eladas, a mennyiben a magyar iparos a sajat rayon- 
]kn tul nem adhat el, a sajdt kontingens^n felul nem termelhet. 

Az is igen gyenge vigasz, bogy a mil a magyar ipar a maga 
erejebol csak alig tudna el^rni a fenmarad^st, ezt el^ri a kartell 
segitsegevel. A kartell egyezmeny azok kozott, kik egymast le- 
gyozni nem tudj^k es alig lehet feltenni oly nemeslelkus^et az 
osztrak v^lalkozok reszerol, bogy fentartananak egy ipartelepet, 
ba iegyozbetik. Tudjuk, bogy a kartellekbez nem okvetlenul 
szukseges az osszes vallalkozok egyesit^se, el^g, ba a vallalkozo 
70— 80Vo-a lep egyezmenyre ; ezt a 70 — 80Vo-ot az osztrak gya- 
rosok az osztrak es magyar karteliek legnagyobb reszdben kep- 
viselik, a magyar gyarosok t^mogatasara nem volna szukseguk 
es egy kartell batalmSval fell^pve, konnyebben tebetn^k tonkre 
a magyar ipart. Hogy ezt nem teszik, annak egyik oka, hogy a 
magyar gyarak legnagyobb resze ugyanazon osztrak gyarosoke, 
a kik Ausztriaban megalkottak a kartellt, m&sik oka pedig az, 
bogy az osztr&k gyarak nem volnanak kepesek a letezo gyara- 
kat, vagy legfeljebb oriasi ^Idozatok Sr^n kiszoritani s ezert 
batran lebet mondani, hogy mindazon vallalkozoink, kik a kar- 
teliek tagjai, megalltSk volna helyiiket a kartell n^lkiil is. Letezo 
iparunknak egy bizonyos petrifikatiojaboz jutunk ilykepen es 
sajat iparosaink ismerik el az osztrak iparosok kiz&rolagos ural- 
mat bizonyos teriileteken, minthogy az osztrak es magyar ter- 
melok osszkoniingens^nek felosztasa mindig az eddigi ar&nyok 
szerint tortenik.^) 

De meg megsz^gyenitobb a helyzetunk azon ipar&gakban, 
melyekben alig, vagy igen keveset termelunk. Ipari termel^sunk 
itlagosan legfeljebb fogyasztasunk felet fedezi es bizonyos czik- 
kekben, melyek tomeg^rut kepeznek, csak 10 — 12^/o-ra emelke- 
dik belfoldi termelesunk fogyaszt^sunkhoz k^pest^) es ki vag}runk 

1) Ugyanezt mondja Rdth Zolt^n is, i. m. 162. lap. 

2) Szter^nyi Bulletin du I'lnstitut [nternational de Statistique i. h. 
340. lap. 



Digitized by 



Google 



405 

szolgaltatva egy kulfoldi Sllam moiiopolosainak, kik az arakat 
sokszor mertektelenui felcsigazzak. 

Az is egy ures ellenvetes, legalabb a mi viszonyaink kozott, 
hogy a magas arak kihivjak a versenyt es igy iparunk fejlode- 
senek eppen a kartellek idejen tag ter nyilik. Am sokkal koiiy- 
nyebb egy kartellnek e-;y uj versenyvallalatot tonkre tenni, mint 
a nem szervezett vallalkozoknak, mert azon sz^les teruleteken, 
melyeken az uj versenyv&llalat a r^giekkel nem versenyezhet, 
vagy a hoi kezdetleges aruit el nem adhatja, a kartell fentartja 
a magas ^rak'at ^s csak azon kicsiny rayonban, mely egy kezdo 
ipartelep termeszetes vevokozonseget szolgaltatja, adjak el Sruikat 
legtobbszor az eloallitasi aron alul, mely veszteseg a kartellben 
levo vallaUcozokra sz^tosztva, az egyes vailalkozokra nezve ege- 
szen minim^lis.^) 

Azclott meg volt azon vigaszunk, hogy oly olcson, mint az 
osztr^kok amugy sem vagyunk kepesek bizonyos iparczikkeket 
eloallitanl A mostani magas kartellarak mellett iparunk sz^pen 
fejlodhetnek ; e helyett Magyarorszag osszes fogyasztoi kulfoldi 
termeloknek fizetnek magas monopol-arakat, a n^lkul, hogy a kar- 
tellekkel ketseglelenul osszefiiggo elonyoket is ^Iveznok. 

A mellett, hogy ily modon iparunk es fogyaszto k6z6ns6- 
gunk erzekenyen szenved, kereskedelmunk is, tekintve, hogy 
kereskedelmiinknek egy jelentekeny resze az osztr^k iparczikkek- 
nek Magyarorszagon valo eladasaval foglalkozik, az oszlrak ipar 
reszerol ugyanazon megroviditesben es megszoritasban r^szesul, 
melyet a kartellek altalaban a kozvetito kereskedelemmel szem- 
ben alkalmazni szoktak. De nagykereskedelmunk az altal is erze- 
kenyen szenvedelt, hogy szSmos osztrak es magyar kartell arui- 
uak kozponti eladas^t kulfoldi, kulonosen b^csi vagy pragai czegre 
biztak, avagy Becsben ^liitottak fel kozponti elarusito hivatalt es 
igy aruikat most mar csak m&sodkezbol kapjak. 

A kartelleknek csak ott van jogosultsaguk, a hoi a belfoldi 
ipar a verseny folytan sulyosabb helyzetbe jo, a nelkul, hogy a 
fogyaszto kozons^g ebbol valami hasznot huzna; nalunk, a hoi 



1) Ennyiben lehet osztani Pap Ddvidnak azon kijelent^s^t : (1. A 
magyar vdmterulet. Bpest, 1904. 313. lap) ^Ha valamely osztrak ipar^g 
magyar gySrak bevondsa n^lkfll 16tesit karlellt, akkor az illetS magyar 
ipardg puszttdasat jelenti.'' 



Digitized by 



Google 



406 



az ipar csak fejiodesben van es a telites fokat meg iavolrol sem 
^rte el, err51 alig lehet szo is a fennallo osztrSk kartellek koa&- 
gazdasagunknak rendkiviili karokat okoztak. 

Nalunk nem az a fokerdes, bogy a kartellek mikent szabalj^oz- 
tassanak, mert, tekintve Ausztriaval "valo v&mkozossegunket, csakis 
Ausztri^val egyetertoleg j&rhatnank el. A kartellkerd^s szabalyozasa 
kuldnbensemvolnabefoly&ssaliparunkmikentitejlod^sere.Tengddo 
iparunkat csak egy cz^ltudatos vampolitika emelhetne ki jelenlegi 
belyzetebol, mi veget vetne azjosztrak kartellek uralm^nak. Az ujon- 
nan keletkezett v&Ualatok kozott legal&bb kezdetben verseny folyna, 
a mi ugyan eldbb-ut6bb» a mint a kulfoldi pelddk mutatj&k, ismet 
csak kartellekhez vezetne. E kartellek azonban legal&bb magyar 
kartellek volnanak 6s a magyar ipar egyontetu szervezese altal 
a nemzeti vagyon gyarapitasahoz jelent^kenyen bozzajarulbatnanak. 

Vegeredmenykepen teh&t oda jutunk, bogy a kartellek meg- 
levo iparvallalataikra n^zve elonyosek ugyan, iparfejlodesunket 
azonban megakasztjak es fogyasztoinkat bizonyos iparagakban 
csaknem eg^szen kiszolgaltatjak az egymassal egyetertesben elo 
osztrak gyarosoknak. Mig teb&t a mezogazdasagi termenyek ara 
tovabbra is a szabad verseny uralma aiatt all, addig az Ausztria- 
bol beozonlo iparczikkek a kartellek behatasa alatt a rendesnel 
magasabb szinvonalon allanak ^s igy a viszonyok ezen uj ala- 
kulSsa m^g nebezebbe teszi reszunkre a vamkozoss^g fentartasat* 

XXXIV. 

N^metorszdg. 

A kartellek mibenl^tenek es batasainak megvilagitasa teren 
NemetorszSg visz vezeto szerepet. Ez termeszetes, mint bogy az 
osszes europai Mlamok kozul Nemetorszagban van a legtobb 
kartell es Nemetorszagban van a legtdbb ambiczio torvenybozasi 
szabalyoz^sok keresztulvitelere es tudom^nyos vizsg&lodasokra. 
Eltekintve ama tulsagos adatoktol, melyeket a » Verein fur Social- 
politik« 1894-ikevibecsi es 1905-iki mannhetmi t^rgyalasai szolgal- 
tattak,^) es ezen egylet tanulm^nyaitol, az 1900-ik ^v gazdas&gi val- 

1) L. Schriften des Vereins fQr Socialpolitjk Bd LX. u. LXI. Ober 
Wirthschaftliche Kartelle in Deutschland und im Auslande. 



Digitized by 



Google 



407 



sagait illetoleg, melyek csak kozvetve foglalkoztak a kartellekkeU) 
a nemet kartellek szervezetet is gazdasagi hatasait legjobban a 
nemet kartell-enquete irataibol osmerhetjuk meg.*) 

A nemet kormany 1902. novembereben egy szakemberek- 
bol, kozigazgat&si tisztviselokbol, ^Uamferfiakbol ^s theoretiku- 
sokbol 4116 enquete-t hivott ossze, melynek cz^lja nem annyira 
akademiai ertekezesek tartasa, mint adatok gyujtese volt, a kar- 
tellek szamat, eszkdzeit ^s gazdas&gi hat&sait illetoleg.') Minthogy 
lehetsegesnek nem tartottak, hogy valamennyi kartellt vizsgalat 
ala vegy^k, bizonyos typikus karlelleket ragadtak ki, a melyek 
az egyes iparagakon belul vezeto szerepet visznek, s a melyek - 
nek alapos megismerese elegendo a kartellmozgalom megisme- 
r^sere. Ezek : 

A) A vas- is szenipar korebol : 

Rheinisch-Westfalisches Kohlensyndikat, 

Oberschlesischen Kohlenconvention, 

Westtalisches Coakssyndikat, 

Brikettverkaufsverein zu Dortmund, 

Covention der Braunkohlenwerke in der Provinz Sachsen, 

Roheisensyndikat, 

Halbzeugverband, 

Walzwerksvereinigungen, 

Grobblech- und Feinblechverband, 

Walzdraht- und Drahtstiftsyndikat, 



1) L. Schriften des Vereins fQr Sodalpolitik : Die Storungen im 
deutschen Wirtschaftsleben wfthrend der Jahre 1900. I. kot. 106. 1. VA- 
szenipar 224. lap (gyapjuipar), II. k6t. f61eg a vasiparral foglalkozik, III. 
k6t. 18. lap (g6pipar) 119., 141., (elektro-technikai ipar , 179. lap (haj6- 
6pit6si ipar), 241., 281. lap (papiripar). 

2) L. Kontradiktorische Verhandlungen flber Deutsche Kartelle. 
Berlin 1903. €s 1904. Fr. Siemenroth. I.— VIII. k5tet, valamint igen 6rt6- 
kes adatokat tartalmaznak a n^met kartellekre vonatkozblag a „Deut- 
sche Industriezeitung" 6s „Kartell-Rundschau'*. 

8) L. Kontradiktorische Verhandlungen I. 10. lap, Dr. Voelker „Der 
Fragestellung liegt die Tendenz zu Grunde nur Auskunft fiber solche 
Thatsachen zu erhalten, welche entweder zifTermSssig oder durch 
schrirtliche Unterlagen, wie Verkaufsbedingungen, Korrespondenzen, 
Sperrlisten u. s. w. veranschaulicht werden kOnnen." 



Digitized by 



Google 



408 



Abrechnungsstelle fur Ausfuhrvergutungen. 
Ezeken kivul mindenf^le syndukatusok, egyletek s konven-* 
czLok, melyek a fenti syndikatusok fogyasztoikepen szerepelnek. 

B) A ch^miai ipar kor^bol: 

Sotermelok karlelljei, 
Szodasyndikatus. 

C) A papiripar korebol : 

Az ujsagpapirsyndikatus (Druckpapiersyndikat), 
TapetakartelU 

D) A mezogazdasagi 6s ^lelmiszeripar korebol : 
A nyersczukor- es czukorfinomitosyndikatus, 
Szeszertekesito kozpont (Centrale fur Spiritusverwerthung). 

E) A ko-, agyag- es uvegipar korebol: 

A czementsyndikatusok, 

Der Verein der rheinischen und westfalischen Tafelglas- 
hutten, 

Der Verein deutscher Spiegelglasfabriken.^) 

A kontradiktorikus eljaras alapjaul a kovetkezo k^rdesek 
szolgaltak: 

1. A kartell megjelolese, szekhelye, tagjaioak szama? 

2 A syndikatushoz tartozo uzemekben foglalkoztatoU muD- 
kasok szama? 

3. A syndikatushoz tartozo uzemekben eloallitott mily ter- 
m^kekre vonatkozik a kartellszerzodes ? 

4. Mily nagy az eloallitott termekek ertdke ? 

5. Mi okbol jott I^tre a kartell ? 

6. Mi a kartell czelja? 

7. Milyen a kartell szervezete? 

8. Mily eszkozokkel es mily eredmenynyel kiserlett^k meg 
az eladas szab^lyoz^sat a bel- es kiilfoldon ? 

9. Mily arakat volt kepes a kartell termekei6rt a bel- es 



1) N^melCil id^zfunk n6mely kartellt, mert magyar forditSsban 
teljesen felismerhetetlenek lettek voina. 



Digitized by 



Google 



409 

kulfdldi piaczon el^rni? Mily megfontol&sok voltak iranyadok a 
bel- es kulfdldi ^rak meghatarozasanSl? 

10. Gyakorolt-e a kartell befolyast a tole fuggo ipar&gakra 
es kereskedokre, kulonosen az elad&si felt^telek meghat&ro- 
zasa altal? 

11. Mily eredmfcynyel igyekezett a kartell a syndikatus 
targySt kepezo arukhoz szuks6gelt nyers anyagok is felgyart- 
manyok arara behatast gyakorolni? 

12. Volt-e a kartell nek befoly&sa a szovetkezeti uzemek 
munkas- es berviszonyaira ? 

Jelen munka befejez^seig csupan a szenb&nyaszat es vas- 
ipar kartelljei, valamint az ujsagpapir-syndikatus feletti targya- 
lasok tetettek kdzze, melyekhez egy^b forrasokbol Jmeritve meg 
ket typikus kartellt csatoltunk, a nyersczukorgySrosok 6s cztikor- 
finomitok syndikatusat &s a szesz6rtekesit6 kozpontot. A typikus 
karteliek targyalasanal egyebet nem is tehetunk, mert N^met- 
orszagban az enquete elso iiles^n elnoklo grof Posadowsky mi- 
niszter kijelent^se szerint jelenleg 450 kartell l^tezik, mas szoval 
az osszes iparSgak kartellben vannak egyesitve. Azon ipar^gak 
Telsorolasa tehat, melyekben kartell letezik, teljesen felesleges, 
sot ellenkezoleg azon iparagakat kellene felsorolni, melyekben 
mindeddig karteliek nincsenek. Ezert elmellozve az osszes tobbi 
kartellekct, a fentemlitett typikus karteliek szervezet^nek es ki- 
terjed^senek vizsgalat&ra szoritkozunk. 



A rajna-westfaliai sz&nsyndiJcdtics. 

A rajna-westfaliai szensyndikAtus 1893-ban alapittatott es 
czelja az alapszabalyok erielmeben a kartell tagjai r^szere jutalmazo, 
bar mersekelt arakat teremteni, aruik egyenletes eladasat bizto- 
sitani, es ugy a munkasok, mint a vallalkozokra nezve oly hat- 
ranyos hullamzasok;it a lermeles kiterjedeseben es a jovedelem- 
ben megszunletni. Ezen czelbol a kartell tagjai ))Das Rheinisch- 
Westfalische Kohlensyndikat« newel reszvenytarsasagot alapi- 
tottak, melynek szekhelye Essen. A kartelltagjai kotelezl^k 
magukat, egesz szen-, coaks &s brikett termelesiiket, kiveve a 
rajna-westfaliai szenszyndik^tus r.-t.-nek eladni, mely a maga 



Digitized by 



Google 



410 



reszerdl szint^n kotelezi magat azoknak megv^telere, mindket 
fel a szerzod^sben kozelebbrol meghat^rozott feltetelek mellett. 
A syndikitusnak azonban joga van a kartellhez nem tartozo 
b^ny^tol is szenet vasarolni es eladni. A r.-t. szervei : az igaz- 
gatos&g, a feliigyeld-bizottsSg es a kozgyules. A kartell tagjainak 
a r.-t. szerveitol tulonbozo szervei: a b&nyatulajdonosok koz- 
gyulese, a valaszlmany (Beiraih) es a reszesedesi arany meg- 
hatarozasara kikuldott bizottsag. A kartellben tehat ket kulonallo 
szervezet van, egyr6szt a r.-t., masrdszt a kartell tagjainak, mint 
ilyeneknek, kozos szervei. 

A reszvenyt&rsasag 900.000 M alaptokevel bir, reszvenyei ki- 
zarolag a kartell tagjainak a kezeikozottvannak es atruhaz&sukboz 
a felugyelo-bizottsag es kozgyiiles beleegyezesehez van szukseg. 
A coaks- ^s briket-eladast a r.-t. osszes tagjainak beleegyezesevel 
alruh^zta a Westfalisches Coakssyndikat (Bochum) is Brikets- 
verkaufsverein zu Dortmund r. t-okra, a melyek ugyanazon elvek 
szerint vannak szervezve, mint a szensyndikatus. A syndikatus 
k51ts6geit a szen eladasa ut4n befolyt osszegekbol tett szazalekos 
levonasbol fedezi es a nyereseg, mely az Atveteli es elad&si ar 
kozott van, nem a syndikatus, hanem a szallito b&nya jav&ra 
iratik. 

A r.-t. igazgatosaganak legfontosabb jogai a kovetkezok: 
Az igazgatosSg hat&rozza meg az eladSsi arakat es felteteleket, 
lehetoleg a valasztm&ny dltal megjelolt elvek alapjan. Meghata- 
rozza az atviteli arakat a valasztmSny altal a kuionbozo quali- 
tSsokra is fajokra megallapitott arak alapj&n. Az igazgatosag 
joga a reszesedesi arany meghat&rozasara hivatott bizottsag olyan 
hatarozata ellen, melyek egy eddig uzemben nem volt banya 
reszesedesi arSnyat meghatarozza, a valasztmanyhoz felebbezni. 
A valasztmanyhoz eloterjesztest tehet bizonyos b^nyatulajdono- 
soknak a szerzddes ertelmeben valo megbunteiise irant es a kirott 
buntetist az illeto bSnya szamlaibol levonhaija. 

A valasztmany es a reszesedesi arany mcghatarozasara hiva- 
tott bizotts^got a banya tula jdonosok kozgyulese vSlasztja. Minden 
banyatulajdonosnak reszesedesi mennyisegenek minden 10.000 
tonnaja utan egy szavazata van a bany^k kozgyuldseben es min- 
den 1,000.000 tonna utan egy tagot es egy helyettest valaszt a 
valasztmanyba. 



Digitized by 



Google 



411 

A valasztm&ny jogai a kovetkezok: Altal&nos elveket allit 
fel az Sr, qualit&s es oszt&lyok meghatdroz^sa tekintet^beo. Meg- 
hatarozza a kulonbozo sz^nqualit&sok is oszt&lyok ^viszonj'latat, 
valamint a syndikatus kdlts^einek fedez^s^re szolg&lo levon&s 
(Umlage) nagys&g&t. A vilasztm^ny felebbez^si forum a kontin- 
gens meghat^rozasara hivatoit bizottsag hatarozatai ellen, vala- 
mint a r.-t. igazgatosaganak ama hat&rozatai ellen, vajjon vala- 
mely b&nyatulajdonost terheli- e a felelosseg valamely szallitminy- 
nal elofordult szab&lytalansag^rt. 

A b&nyatulajdonosok kozgyulesenek legfontosabb jogai : a 
vMasztm&ny ^s a reszesed^si ar^ny meghat&roz^sara hivatott bi- 
zotts&g tagjainak valaszt&sa, uzemkiterjeszt^s vagy reduktio feletti 
hat&roz&s, uj tagok felvetele, az egyes tagokat illeto r^szv^ny- 
tulajdon nagys&ganak megallapitasa. 

A kontingens meghataroz&s&ra hivatott bizottsag esetrol- 
esetre vMaszttatik, ha egy uj banyatulajdonos akar a syndikatusba 
belepni, avagy valamely b&nyatulajdonos r^szesed^si ar&ny^nak 
megboviteset k^ri. Negy tagja van, meg pedig ket muszaki ember, 
egy kereskedelmi szakember es a syndikatus igazgatos&g&nak tagja» 
kiknek mindig erdekteten szem^lyeknek kell lenniok. 

A syndikatus tagjainak szama 84, korulbelul 200 banyaval. 
A syndikatus termelesi statisztik^jabol, valamint arstatisztikaj^- 
bol. melyeket az enqueten a leheto legnagyobb r6szletess6ggel 
tett kozz^, a kovetkezoket idezzuk : 



Digitized by 



Google 



412 



1-^ 


"■^ 


^ 


'^"" 


i-i* 


■_ 


Hi* 




H^ 




«o 




CO 




00 




00 




00 


w« 


o 




o 




CO 




CO 




CO 


< 


to 




o 




00 




p 




CO 

• 




Oi 




Of 




»4^ 




4^ 




CO 


S*0 2-> 


o 




4^ 




CO 




W 




S^ 


S N c 

-iiill 


rf. 




rf^ 




aa 




Vi 




CO 


Of 




4^ 




00 




CO 




•<l 


1^ 
at 




CO 




Of 








H^ 

CO 


lO 




*J 




CO 




00 




l-k 


B »*? s^ 


fcO 




o 




o 




CO 




■^ 


, g:« . 


»(^ 




Of 




»4^ 




CO 




CO 


> 


00 




to 




»4^ 




00 




CO 








«• 














Oi 




o 




00 




'co 




bl 


2 »* 


/^ 




00 




Oi 








CO 


B 3 


CD 




o 




c;i 




P 




CD 


S *£. 


bd 




bo 




CJ" 




Hi* 




IC 


5^5* 


4^ 




CO 




CO 




H-» 




CO 


X OQ 


Of 




00 




C?i 




NS 




o 


S 


CO 


MA 


CO 


li-k 


OS 
to 


w 




to 




3|g> 




<• 






«• 










(^ V 09 


o o 


lO 


bi 


CO 


^-A 


Hi* 


lO 


1^ 


00 


oa S M *^ 


oa 05 


00 


Hi* 


Oi 


4^ 


00 


CO 


Oi 


4^ 


** « d O N C 


»4^ CO 


CO 


p 


r*^ 


C31 


-«J 


o 


JO 


s^ 


'^.sTS'a 


00 !o 


b\ 


tc 


CO 


4^ 


bo 


b 


bo 


b 


CA*0«B pg^ 


4^ 4^ 


en 


d^ 


CO 


00 


H^ 


oi 


•vi 


CO 


<p«o 5;»« 


00 4*. 


Oi 


Oi 


ro 


CI 


^ 


CO 


Oi 


<I 














-o 




jvl 


§■*- 


Oi 




H^ 




CO 




V 




4;^ 


_ SS <'■ 


O 




CO 




00 




CO 




4^ 




CO 




CO 








lo 




NS 


^ 




bo 




b 




^1 




H^ 




Of 




1-^ 




OS 




OS 




00 


CO 




o 




00 




CO 




CJi 


1 


CO 




00 




(O 




lO 






1 P^ 


a 




00 




*J 




lO 






O: 




^^ 




tf-^ 




^ 




(O 






ss 


2- .55 










^ 




•» 








w^ 




C5 




o 




to 






s» 


lo 




o 




05 




*vl 




1 


?rg 


POO' 

p* p» — 


w^ 




o 




JO 




p 




1 
























^ (^ PC 


CO 




'^ 




4^ 




4^ 








a C3* 


IC 




■^ 




o 




H-t. 








tus 
men 
li be 


►-» 




_qi_ 




cc 




o 














































H 


< a ui 


o 

CO 




1— L 
o 




00 




op 




1 






o 




Oi 




to 




4^ 






1 


?r CD, 
3 




















Vi 




















s > 






H^ 














^ " 


1 




H^ 




CO 




op 




00 


a S o ^ 


1 




6 




Of 




CD 




CO 


•■^ §• s *^" 






CO 




cc 




4^ 




»^ 


& 1 = 




















I Ara 

A 1 

Luis 

ban 

Szil 


1 




00 

CO 




*^1 








? 

jc 


1 s:^" S ?r 






o 




a 




CO 






§S|,t 





















Digitized by 



Google 



418 



Ezen mennyisegbol a belfdldre eladtak : 
1900-ban 37,037.824 tonna 
1901-ben 31,004.135 „ 
1902-ben 29,263.996 „ 
A kulfoldre eladatott : 

1900-ban 5.861.978 tonna 
1901-ben 6,063.954 „ 
1902-ben 6,870.096 „ 
Eladasi arak : 

fiv A belfOldre A kQlfOldre 

1900.ban 10-70 Mk. 9-82 Mk. 

1901-ben 11-01 » 11-22 » 

1902-ben 10*45 » 9*84 » 

Poroszorsz&g egesz termelese 1902-ben 100,260.529 lonna 
volt, minek 58^/o-a esik a dortmuudi iobanyahivatalra 6s 51®> a 
rajna-westfaliaisz^nsyndikatusra; ez viszont a dortmundi fdb&nya- 
hivatal terulet^n termelt szen 87®/o-at birla, niig a 'syndikatuson 
kivul levok 13^/o-ot. A syndikAtus tehat, tekintve a sz^nszallit^i 
koltsegek magas voltat, a rajna-westf&liai szenpiaczot monopoli- 
zalta. A syndik^tus banyaiban keletkezes^nek idejen, vagyis 
1893-ben dolgozott 146.440 munkas, 1902.ben pedig 203.528 
munkas. NemetorszSg osszes koszenbany&iban alkalmazott mun- 
k^sok sz&ma pedig 1900-ban korulbelul 384.584 volt.^) 



Felso-szU^ziai szinkartelU^) 

E kartell a felsoszileziai szentermeloket egyesiti. Tagjainak 
szama 17, 53 b^nydval. A kartell organizaczioja csak szerzddesi 
jellegu, a tagok al&vetik magukat a kozgyules tobbsegenek, ko- 
zos el^rusitasi ^ivataluk nines es ar- es kontingentalasi kar- 
tell jellegevel bir. 

E kartellhez tartozo b&nyak osszeladisa 1890-ben 11,361.575 
tonndrol 1902-ben 16,497.046 tonnara emelkedett es ugyanezen 
idoben a bevetel 54,288.571 markSrol 1902-ben 131,725.711 m&r- 
kara emelkedett. A tonnankenti bevetel tehat volt 1890-ben 4*78 



1) Kontradiktorlsche Verhandlungen I. Anlage I— V. 
') Oberschlesische Kohlenkonvention. 



Digitized by 



Google 



414 



marka, 1902-ben pedig 7*98 iii&rka> mig ellenben az 5sszes felso- 
szileziai kdsz6nMny&k Stlagos bev^tele tonnank^nt ugyanezen ido- 
ben 5*03 markaval, 8*03 markara emelkedett, tehat magasabb 
volt, mint a kartellhez tartozo hkny^kL Az egesz felsoszileziai 
sz^ntermel^s 70^/o-a belfoldre, 30^/o-a pedig a kulfoldre, tulnyomo- 
lag Ausztriaba adatott eL 



A rajna-westfdliai koksz-syndikdtus. 

E syndikatus, mikent emlitettuk, a rajna-westfMiai szen- 
syndikatussal azonos szervezettel bir ^s 1890-ben jott l^tre 400.000 
M alaptok^vel. A syndik&tushoz tartozo 44 v^Ualat 1902-ben ter- 
melt osszesen 8,647.194 tonnat, a dortmundi fobanya-hivatal teru- 
let^n pedig termeltek osszesen 1902-ben 8,969.733 tonn&t, vagyis 
a koksz-syndikStus csaknem monopol helyzetben volt. Ezen 
mennyis^gbol a belfoldon 5,261.183 tonnat adtak el; &tlagos be- 
v^tel volt tonnankent mark^kban 



a belfOldre 


a kQlffildre eladott &t\x vA&a 


1900-ban 17-2 


16-2 


1901-ben 17 


16-86 


1902-ben 15 


11 



A nSmet vasipar Tcartelljei. 

A nemet vasipar a 90-es 6vek kozepe ota csod&latos lendu- 
letet velt. A nyersvastermel^s 1894-ben 5,380.039 tonnat letl 
ki, 1902-ben pedig tulsz&rnyalva az angol nyersvastermel^st, foko- 
zatosan 8,529.900 tonnara emelkedett, az osztrak es magyar 
nyersvastermelesnek mintegy batszoros^ra. Az uzemek sz&ma ellen- 
ben a 70-es evek ota folytonosan hanyatiott s 1875-161 1900-ig 
az uzemek szama 1886-r61 565-re esett. 

A n^met vasipar azonban mindeddig nem mutatta azon 
egyontetu szervezetet, melylyel az osztrak ^s magyar vasipar mar 
regota dicsekedhetelt, a nemet vasipar mindeddig korulbeliil 44 
kulonbozo kartellben es syndikatusban volt megosztva; sot a 
vasipar egyes again beliil meg most is kulonbozo kartellek allanak 



Digitized by 



Google 



415 



fenn, melynek nagy resze azonban az ujonnan alakitott »StahI- 
werkverband«-ban olvadt fel. Egyes kartellek tagjai rendesen 
tobb mas kartellek tagjai is egyszersmind 6s igy peldaul van 
szamos uzem, a mely egyszerre 18 kartellnek a tagja. A koho- 
iparban eddig 6t nagy syndik&tus allott fenn, ugymint a Rheinisch- 
Westfalisches Roheisensyndikat, Dusseldorfban, melyhez 19 vas- 
mu tartozik, azutan a Verein fur den Verkauf von Siegerlander 
Roheisen, Siegenben, melyhez 16 tag tartozik; e ket kartell ko- 
z5tt azonban bizonyos nyersvasnemek eladSsat illetoleg szerzodes 
kdttetett, melynek irtelmeben ezen vasnemek elad&sa kozos szam- 
lara a ))Roheisensyndikat in Drisseldorf(( &ltal tort^nik. A szil^ziai 
nyersvastermeles az Oberschlesiches Roheisensyudikat-ban egye- 
sult, melynek 8 tagja volt. A Saarrevier 6s EIsass-Lothringen 
vaskohoi a Lothringisch-Luxemburgisches Kontor fur den Verkauf 
von Roheisen nevu karlellhez tartoznak ; ez utobbinak 6s a Roh- 
eisensyndikat in Diisseldorf-nak egy kozos eldrusit6 ^Uom&sa volt 
Thomas vastermelese r^szere a Thomasroheisen-Verkaufsstelle in 
Dusseldorf. A folyt vasat (Flusseisen) el641lit6 uzemek kozQl 19 
aczelgy^r megalakitotta az u. n. ))Halbzeugverband((-ot Dussel- 
dorf szekhelylyel. Megemlitendo a ))Deutscher Tragerverband<(, 
vagyis vasgerendakartell Wiesbadenben, melynek 21 tagja van, 
azonkivul 11 berlini kereskedo czegnek kozos vasgerenda el&rusito 
allomasa van Berlinben. A vasutak r^szere szukseges iparczikkek 
gj^arosai kozott is tobb kartell letezik, igy a ))Deutsche Schienen- 
gemeinschaft« 24 taggal, a » Vereinigte deutsche Stahl- und Eisen- 
schwellenwalzwerke«, »Vereinigte deutsche Radreifenwalzwerke((, 
» Vereinigte deutsche Radsatzwerke<(. A vas- esaczelcso iparban a 
))R6hrenstreifen-Vereinigung<(, ))a Gasrohrsyndikat«, a wSiederohr- 
syndikat« 21 — 21 laggal, a vaslemez-iparban 3 nagy kartell, m^g 
pedig a ))Verband deutscher Grobblechwalzwerke« 28 taggal, a 
))Verband deutscher Feinblechwalzwerke« 45 taggal, a ))Weiss- 
blech-Verkaufskontor« 5 taggal, a drot-iparban 4 nagy kartell 
letezik, m^g pedig a »Verband deutscher Dralhwalzwerke« 24 
taggal, a ))Verband deutscher Drathstiftfabrikanten« 75 taggal, a 
))Verkaufsstelle dcr vereinigten deutschen Drathgeflechtfabrikantena 
6 taggal, a »Verband deutscher Drathseilfabrikanten« 18 taggal. 
Az 1903. evfolyaman kiserleteket tettek, hogy ezen kulonbozo 
kartellek kozott egyseges szervezetet letesitsenek, es hosszas tar- 



Digitized by 



Google 



416 

gyal&sok utan 1904. marczius l-tol 1907. Junius 30-ig terjejedo 
hatalylyal 16tre is jolt a )>Stahlwerksverband«^) mely az elobb 
emlitett kartellek egy r^szet magaba olvasztotta. Ezen kartellhez 
jelenleg Nemetorsz&g 31 legnagyobb vasmuve tartozik» melyeknek 
osszes nyersacz^ltermel&e tobb mint 8 millio tonnat tesz ki, 
vagyis az egesz n^met nyers aczel termeles mintegy 90*/o-a, 

A kartell r^szv^nytirsasag form&jaban jott l^tre, meg pedig 
akk^pen, hogy a kartell tagjai »Stahlwerksverband Aktien-Gesell- 
schaft<( cz6g alatt Dusseldorf szekhelylyel 400.000 marka alap- 
tokevel reszvenytarsasagot alapitott. A reszv^nytarsas&g czelja 
mindennemu vas- ^s aczellerm^keknek vetele es eladasa, min- 
dennemii iparvallalatok megszerzese, valamint iparvallalatok- 
ban valo reszesedes. A kartell tagjai es a reszvenytarsas&g kdzott 
1907. Junius 30-ig terjed6 hatalylyal szerzodes jott letre, mely- 
nek legfontosabb pontjai a kovetkezok : A szerzodes feloleli : 

A) Az aczelgyarak mindennemu nyers acz^ltermeleset es 
aczelfelgyartmanyait,^) mindennemu vasuti fel^pitmenyi anyagot, 
vasgerendakat es tartokat. 

B) Rudvas, vassodrony, mindennemu vaslemezgyartmanyok, 
csovek, vasuti tengelyek, kerekek, kerekabroncsok, acz^lonlve- 
nyek, aczelhengervenyek es kov&csolt vasanyagok^ valamint 
mindazon anyagokat, a melyek kozvetlenul nyersaczelbol allit- 
tatnak eld. 

Az aczelmuvek osszes A) alatt felsorolt term^keiket eladjak 
az aczelszovetsegnek, mely kotelezi magat azok atv^telere is 
tovSbb eladasara. A B) alatt felsorolt termekeket ellenben nem 
adjak el az aczelszovetsegnek, hanem ezen termekeket minden 
aczelmu maga, v»gy egy masik kartell utjan, meiynek tagja, 
maga adja el. Ugy az A) mint a B) alatt felsorolt term^kek 
kontingentalva lesznek, ez utobbiaknak az eladasa azonban nem 
az aczelszovetseg altal tortenik, hanem fiiggetlenul az egyes 
vallaiatok altal 6s a kartell csupan azt orzi ellen, vajjon az 
egyes gyarak kontingensiiket felul nem haladtak. Ezen terme- 



1) L. a Stahlwerksverband szervezet6nek 6s termel6si viszonyai- 
nak r6szletes leirds^t: Kollman „Der deutsche Stahlwerksverband'', 
Berlin, 1905. 

2) Vorgewalzte Bl6cke, Brammen, Knuppel und Platinen. 



Digitized by 



Google 



417 



kekre vonatkozolag tehat a [regebbi kartellek fenmaradhatnak, 
illetve ujak az emlitett korlatok kozott alakithatok. 

Elorelathato, bogy mindazon nagyobb vallalkozok, melyek 
most m^g a szdvetsegen kivul ^Ilanak, nemsokara annak tagjai 
lesznek is az egesz nemet vasipar, mely eddig annyi kartellben 
volt szetforgacsolva, ezen oriisi szovetsegben fog egyesulni. 



Az ujsdgpapir'Syndikdtiis.^) 

A syndik^tus szekhelye Berlin, tagjain&k szima 35 es a 
kartell t&rgyat kizar61ag az ujs^gpapiros k^pezi. Egy reszt ter- 
melesi k^rtellt kepez, mert tagjainak evi termeleset kontingen- 
taija, tovabba arkartellt, mert minimal arakat szab es elarusito 
kartellt, a mennyiben kozponti elarusito liivatalt tart ienn, mely* 
nek kiz&rolagos joga az eiadSs eszkozI6se. A syndikatus egy 
korl^tolt felelossegii t^sas&g form&jat viseli, melynek alaptokeje 
255.400 marka. E tarsasSg szervei a tagok kozgyul^se, a fel- 
ugyelobizottsag, es az uzletvezetos^g. A tagok kozgyulesenek 
hataskorebez' tartozik az arak meghatarozasa, a kontingens fel- 
oszt4sa, biintetespenzek kirovasa stb. A felugyelobizottsag ellen- 
orzi az elarusito hivatalt, jelentest tesz az uzletmenetrol 6s fel- 
ugyel az egyezmenyek betartas&ra. A kartell letrejott 1900-ban, 
6t esztendo tartamara, oka a tiiltermeles volt, melyet kulonosen uj 
talalmanyok feltalalasa es az ezzel kapcsolatos gyaralapitasok 
hoztak li^lre. 

Az ossztermeles Nemetorszagban 1901-ben ezen iparczikk- 
ben 1,547.900 dz. volt, mibol a kartellbez tartozo gyarak 1,067.100 
dz.-t ^llitotlak elo, 25,788.000 m&rka ertekben. A kartellen kivul 
eso gyarakra tehat esett 780.000 dz. 1902-ben tehat az osszter- 
meles 1,490.009 dz.-t tett ki, mibol a szovelkezett gyarak 947.000 
dz.-l allitotlak elo 20,400.000 marka ertekben. A termelesi ke- 
pesseg szerint a syndikatusban szovetkezett gyarakra esett a 
a termelokepesseg 69.3^/o-a, a syndikatusban nem levokre 
30-7<^/o esett. 

Az ujsigpapir ^a 1870. ota fokozatosan hanyatlott, 1870-ben 



1) Druckpapier-Syndikat. 

Dr. N6das : A kartellek 6s truslOk k6rd6se. 27 



Digitized by 



Google 



41S 



az ujsagpapir ara 60 marka volt. 1890-beii 22 — 23 markara ha- 
nyatlott, itiiben azonban tulnyomo resze volt a technikai hala- 
dasnak. A kartell hatasa alatt emelkedik azutan az ara meg 
ugyanazon 6vben 26 — 27 markara, mig 1901-ben 25 — 26 markara, 
1902-ben pedig 22 — 23 m&rkara ment vissza. 



A nemet szeszM6kesit6 Tcozpont. 

Deutsche Spiritus-Verwerthungs-Centrale. 

A nemet szeszfinomitok, mintegy szazan, mar 1898-ban ala- 
kitottak meg a »Centrale fur Spiritus-Verwerthunga reszvenytar- 
sasagot^) es ennek befolyasa alatt, nehogy a szeszfinomitok kenye- 
kedvenek ki legyenek szolg&ltatva, hozlak a nyersszesztermelok, 
mintegy 4000-en, l^tre a ))Ver\verthungsverband deutscher Spiri- 
tusfabrikanten«-t, mely ket szervezet 1899. marcziusaban meg- 
kotott szerzodes iltal kozos kartellben egyesult. 

A szerzodes egyr&zt a )>Verwerlhungsversband« tagjai es a 
Cenlrale 69 tagja koz5lt jott letre 1908. ev veg^ig. Leglenyege- 
sebb resze az, bogy a szeszfozdek kotelezik magukat kizarolag a 
kozpontnak term^keiket eladni, emez kizarolag attol vasarolnl-) 
A szeszfinomitokat kepviselo tarsasag reszesedese akkepen van 
szabalyozva, bogy az atlagarban az elad^si arakkal (berlini 
normalarakkal) emelkedoleg emelkedo ®/o-ot kap finomitasi kolU 
seg czimen, meg pedig: 

34 markaig T-S'^/o-ot 

34-01— 36 „ 8-^o-ot 

3601—39 „ 8-3«/o.ot 

3901-42 „ 8-8 Vot 

4?-01--45 „ 9-3«/o.ot 

45 — feljebb 9.6^/o-ot, de sohasem 

tobbet, mint hl.-kent 4*8 markat. A finomitoknak tehat mindenke- 
pen erdekiikben ^11 a finomitott szesz arat magasan tartani, mert az 
ar emelked&e melleit meg a reszesedesi szazalek is emelkedik. 
A szeszfozdek testuletileg csoportosulnak ugy, bogy minden 

1) L. err61 dr. Baro Malcolmes B61a : A szeszipar jOvoje. Buda- 
pest 1903. 

2) K6toldalu exklusiv szerzodes. 



Digitized by 



Google 



419 



terulet megkezdett 20.000 hl.-je 1 tagot v&laszt az eioljaros^gba, 
mely eloljaros&g azut&n a Berlinben sz^kelo kozponti valaszt- 
manyba kuld 1--1 tagot ^s ezen kozponti valasztmanynak 7 tagja 
(7 rendes es 7 pot) kepviseli a szeszfozd^ket, iiiig a szeszfinomi- 
tokat a reszv^nytirsasag felugyelobizoltsaganak 7 rendes & 7 pot- 
tagja; ezek egyutt kepezik az osszvalasztmanyt, melynek feladata 
donteni mindazon kerd^sekben, melyeket a szerzod^s nem sza- 
balyoz. A kozos \izsg&16 allomas a resztvevok azon panaszugyei- 
nek, melyek a tirsas&ggal levdvaltas utjin el nem intezhetok, 
elsofoku foruma. Egy igen erdekes berendez^se a szeszkaitellnek 
az ugynevezett )>vev6k segedtanacsaa, mely a szeszt feldolgozo 
iparagak kepviseloi kozul vetetnek 6s 2cl arakat illetoleg konzul- 
tativ votummal birnak. A kartellben rfeztvevok vit&s ugyeiben 
utolso fokban a rendes perut kizarasaval egy valasztott biro- 
sag dont. 

A czukorkartelL 

A n^met czukoripar a magas v&mok es a kivileli jutalmak 
rendszere mellett rendkivuli fejlodesnek indult, melynek sulypontja 
azonban inkabb a kivitelen fekudt az eg^sz termelesnek a ^/3 resze 
a kiilfoldre menven. A kivitel a minden oldalrol fokozodo ver- 
seny kovetkezteben igen kevesse volt jutalmazo es a belfoldon is 
orlasi verseny folyt, minthogy a gy4rak teljes uzenikepesseguket 
akartSk kihasznalni. 

Ez vezetett 1900-ban egyreszt a nyersczukorgy^rosok, mas- 
reszt a finomitok kartelljehez, melyek kozul azonban az utobbi 
a nyersczukorgyarosok kartellje felett nagy folenyt gyakorolt. 
E kartell a nemet czukorlermeles 99^2%-at egyesitette niagaban, 
es igy tenyleges monopoliumot gyakorol. A nyers- es finomitott 
czukorgyarosok kozott exkluziv szerzodes allott fenn, melynek 
ertelmeben a finomit6k 100 kg.-kent 25-50 market biztositottak a 
nj^ersczukorgyarosoknak m^g pedig akkeppen, bogy ha az ar a 
belfoldi piaczon (a magdeburgi tozsden) ezen fentebbi ar ala- 
hanyatJolt, ugy a kulonbozetel es m^g ehhez 10%-ot keszpenzben 
fizettek a nyersczukorgyarosok syndikatusSnak, mely azt az egyes 
czukorgyarosok kozott konlingensukhoz kepest szetosztotta. Ezen 
rafizet^s azonban, melyet a czukorfinomitoknak, a nyersczukor 

21* 



Digitized by 



Google 



420 



arSnak a fentebbi piaczi ar hanyatl^sa eseteben teljesiteniok kellett, 
6*80 in&rkkakl lobbet nem tehetetl ki. Ezen rafizetes csak a meg- 
ad6ztatott belfoldi czukorra vonatkozott, az exkluziv szerzodes 
azonban az osszes termelt czukrot 51elte fel. Mint bogy a meg- 
adoztatott czukor evenk^nt mintegy 13 millio mm.-at tett ki, a 
t^nyleges termeles pedig mintegy 38 millio mm.-at, a nyers- 
czukorgyarosok 100 kg. kent az emlitett rafizetesnek csak mint- 
egy V3-it elveztek. 

Ezen kartell, melylyel a nyersczukorgyarosok azert nem 
voltak megelegedve, mert a nyersczukor atveteli firat fixirozta, 
es az aremelkedesbol eredo korijunktur&ban nem reszesedtek, uj 
ado- vagy kartell! politika eseten a szerzodes ertelm^ben onma- 
g^tol megszunven, brusszeli czukorkonferenczia hat&rozatai foly tan 
felbomlott es jelenleg a nyersczukorgyarosok kozdtt egyreszt es 
finomitok kozott masreszt a fentebbiektol eltero megallapodasok 
vannakM es e ket szak kozdtt megegyezes nincsen. 

A nyersczukorgyarosok megalakitotl&k a »Deutsches Zucker- 
syndikat G. m. b. H.« tarsasagot korlMolt felelosseggel es ezzel 
minden egyes nyersczukorgyaros egyertelmu szerzodest kotott. 
Ezen szerzodes szerint minden czukor eladasnal a syndikatus 
&ltal megallapitott kotlevel formulAret hasznaljak^ melynek ertel- 
m^ben a vevo kotelezve van a czukrot vagj' a nemet vamhataron 
kiszallitani, vagy pedig 3 honapon belul a szallitSs napjatol 
minden oO kg. uikn 1-80 M. r&fizetest (Preiszuschlag) a fizetett 
vetelaron felul a czukorsyndikatus kezehez lefizetni es a nyers- 
czukor tov&bb eladasa eseteben az ujabb vevot is erre kdtelezni. 
Minthogy vegso fokban a nyersczukor vevoi a flnomitok, a r^- 
fizetest a finomitok kenylelenek teljesiteni. Ha a jGinomitok a czuk- 
rot a kivitel czeljaira allitjak elo es a czukrot a hataron ki is 
viszik, akkor a teJjesitett rafizetesl a syndikatustol visszanj'erik. 
Ugyanezen hatarozmanyok allanak a mellaszra vonatkozolag is. 
A belfoldon elad&sra keriilo finomitolt czukorn^l a teljesitett ra- 
fizetesek tehat a nyersczukor-syndikatusnal maradnak es a nyers- 
czukor-kartell lagjai kozott adokontingensuk nagysagShoz kepest 
osztatik szet, tekintet neikul arra, vajjon termekeiket a kivitelre, 

1) G. Flachsbarl. Die neuen Vereinigungen in dor deutschen Zucker- 
industrie, Kartell Rundschau 1904. 17. fflzet. 



Digitized by 



Google 



421 

avagy pedig a belfoldi eladSsra dolgozo gyiiraknak adt&k el. A 
finomitok kozul azonban a visszat^ritest csakis azok kapj&k, a 
kik kdteleztek magukat kizarolag a syndik^tashoz tartozo gyS- 
raktol vasarolni. Ennek kovetkezteben azon gy&raknak a ter- 
mekei, a kik a kartellen kivul ^Ilanak, a belfoldi elad&sra dol- 
gozo finomitok reszere hasznavehetetlenek es csakis a kivitelre 
hasznalhatok, minthogy a nyersczukorgy&rosoknak tulnyomo 
resze a syndikatushoz tartozik. A kartell cz^ljat nem kepezi az drak 
kozos megallapitasa, az ar ineghat&rozas^t ^tengedi a szabad 
versenynek es minden tag sajat belat^sa szerint csinalhat a fino- 
mitokkal koteseket A czel csup^n az, bogy a brusszeli czukor- 
konferenczia ailal meg meghagyott 5 franknyi vamv^tel a nyers- 
czukorgj^arosok ^Ital kiaknaztassek es azert kovetelik a finomi- 
toktol egyertelmiileg a belfoldi normal arakra 50 kg.^kent az 
1-80 Nt-nyi rafizetest 

A nyersczukorgyarosok ezen karlelljetpl teljesen kulonbozo 
es vele mi osszefuggesben sem alio a czukorfinomitok kartellje. 
A czukorfinomitok ))Syndikat Deutscher Zuckerraffinerien, G. m. 
b. H.(( czeg alatt tai-sulatot alkottak, a melylyel az osszes fino- 
mitok egyertelmu szerzodest kofottek. Ezen szerzodesben minden 
egyes finomito kotelezle magat, bogy ezen szerzodes tartama 
alatt az altala eloallitott vagy mas gyaraktol v&sarolt es fogyasz- 
tasra szant czukrot nem fogja a kartell valasztmanyanak utasi- 
tasa alapj&n a Syndikat Deutscher Zuckerraffinerien tarsasag uzlet- 
vezetosege altal idorol-idore megSllapitando minimal arakon alul 
eladni ^s csakis ezen tarsasag elad^si felt^teleinek betar- 
tasa mellett. A szerzodes barmely pontjanak be nem tar- 
tSsa eset^re meter mazsankent 3 M, de legfeljebb osszesen 
5000 M kotber fizetendo. A szerzodes az osszes gyarakat fold- 
rajzi fekv^suk szerint 8 csoportja osztja, ehhez kepest az orsza- 
got rayonirozza. Az uj szerzodes fentartja a r^gi szerzodesben 
meg&llapitott kontingenseket. Minden gyar tartozik az Altala telje- 
sitett eladasokrol naponkent ertesiteni az egyezmenyi irod^t es 
hogyha az igy beerkezett jelentesekbol az tunnek ki, bogy egy- 
egy czeg reszesedese az osszeladasokban a szerzodes megkotese 
ota 5%-al kisebb volt, mint a mennyit az 6 kontingense kitesz, 
akkor joga van a syndikatus vezetoseg^tol kdvetelni, bogy az 
altalanosan megallapitott arakn^l alacsonyabb Srakon adhasson 



Digitized by 



Google 



42-2 



el. A syndikalus vczetosege tarlozik ezen kerelemnek eleget tenni. 
Az armersekles nagysagat a syndikatus vezetosege a kartell va- 
lasztmanya altal meghat^rozott elvek szerint eszkozli. Azon fino- 
mitok pedig, a melyek kontingensuknel nagyobb mennyisegeket 
adtak el, a tobbleteladas szazalekaval emelkedoleg tartoznak a 
syndikatus kezeihez fizet^seket teljesiteni, meg pedig 5^/o-ig ter- 
jedo tobbleteladasn&l 30 H., 10^/o-nal 40 H., 20-ig 50 H, €s 
20%-on feliil 60 H-t dz-kent. Az igy keletkezett alap azon czegek 
kdzdtt !osztand6 fel,*; a melyek az eladasban h^tramaradtak 
ama mennyis6g aranyaban, melylyel kontingensuknel kevesebbet 
adtak el. 

Mindket kartell csak rovid ido tartamara jott ielre (1904. 
kozepeig) es meghosszabbitasuk kerdeses. 



XXXV. 

Francziaorszag^ 

Francziaorszag 1880. ota vedvamos politikat uz es az erlekvamok 
fokozatosan 24%-ra emelkedtek. Az ertek szerinti megvamolast fel- 
v^totta azutan a darabszam szerinti megvamolas, melynek min- 
denutt az a kovetkezmenye, liogy a vamtetelek a tenylegesnel sokkal 
sulyosabbak. Dacz4ra ezen magas vedvamoknak Francziaorszagban 
a kartellek sz4ma osszehasonlitva Nemetorsz&g, Ausztria, vagy 
MagyarorszJ&g kartelljeinek sz^maval aranylag csekely. Ennek oka 
foleg az, bogy az ipari fellendules Francziaorszagban nem volt 
oly nagy az utobbi evekben, mint egyeb nagyipari SUamokban s 
ennek kovetkezteben a verseny fe a tultermeles sem oltott oly 
nagy merveket. 

Francziaorszagban igen kor&n talalkozunk mar kartellekkel. 
Angliaban ugyan a koszenbanyak es gozbajozasi tarsulatok kozott 
m^r a 18-ik szazad folyaman es a 19-ik szazad elejen l^teztek 
kartellek, melyekben nagy tokek szerepeltek, az elso nagyipari 
kartellek azonban Francziaorszagban jottek l^tre. 1838-ban jott 
letre a szodagyarosok syndikatusa, 1840-ben a kulonbozo szaraz- 
foldi fuvarozasi tarsulatok es a tengeri biztositSsi tarsulatok ko- 
tottek kartellt. Ugyanezen evben Societe charbonniere de la Loire 



Digitized by 



Google 



423 



czeg alatt az cisszes Saint-Etienne videki koszenbanyak egyesultek 
a termeles szabalyozasa czeljabol. Majd 1844-ben ugyanezen karlell 
felolvadt a Coinpagnie generate de la Loire t^rsasagban, mely a 
Loire videki lermeles 82%-at egyesitette es az eiadast szab^lyozta. 
Egy 1852-b6I szarmazo dekretum azonban a tarsas^got feloszlatta es 
ujj^alkotasat b&rmi nev alatt szigoruan megtiltotta. 

Jelenleg Francziaorsz^gban niindossze mintegy 20 kartell le- 
tezik.^) A czukor-finomitok kartellje, a Comptoir de Longwy es a 
petroleum-iinomitok kartellje mellett, melyeket alabb reszletesen 
targyalunk, Francziaorszagban a tobbi kartell inkabb egyes spe- 
czialis czikkre vonatkozik 6s egy-egy nagyobb videkre terjed ki. A 
franczia sobanyak a 60-as evek ota videkenkint egyesultek es ko- 
zos eladasi hivatalokat tartanak fenn. Syndicat des fabricauts de 
papier rovid fennallas utan kulso tamadasok folytan felbomlott, La 
Societe gen^rale des papeteries du Limousin egy trustszeru alakulat, 
a mely a csomagolo papiil monopolizilja, a Meurthe-et-Moselle, 
Haute-Saone departementok es a belforti territorium szovogy^ai 
1901. folyaman, valamint a reimsi, fourmiesei, roubaixi, tourcoingi 
lenszovdgyarak iizemreduk^lo kartelit alkottak akkeppen, hogy tag- 
jait kotelezte uzemeiknek hetenkent 1 napra vald beallitasara. A 
calaisi csipkegyarosok, mintegj' 50 gyar 30.000 munkassal, melyek 
6venk6nt 55 — 60 millio ertekii csipket allitanak eio, egy eladasi 
hivatalt szerveztek a kivitel szamara. A chemiai iparban a jod, 
borax, szoda, olomfeher, mutragya, kensav es chlorgyartmanyok 
reszben franczia, reszben nemzelkozi kartellek targyai: a «Syndi- 
cat des fabricants des bougies et de stearine», mely 1891-ben 
alakult, azota felbomlott. Az iiveg-, ko- es agyagipar is mutat 
n^hany szovetkezest, A leghiresebb a Compagnie des glaces de 
Saint Gobain, egy trustszeru alakulat, mely az egesz franczia 
piaczot tukoruvegben monopolizalja es Nemetorsz&gban is ket 
nagy gy^ra van. Trust targyat kepezi az ocker termeless is, mely- 
ben egy ideig az Yonne es Vaucluse departement-okban letezo 
gyarok kozott oriasi verseny folyt, de vegre is 1901 -ben ezen 
gyaraknak egy nagy vallalatban valo egyesitesehez vezetett. Kar- 
tellek Sllanak fenn tovabba a fayence gyarosok kozott, a pezsgo- 

1) L^sd Rousiers, 183. lap, Martin Saint L6on, 80. lap, Colliez 130. 
lap, Duchaine 459. lap, adj^k a franczia kartellstatisztik^t az 1903-ik 6vig 
bezdrolag. 



Digitized by 



Google 



424 

uveggyarosok k5z5lt. Megemlitendo m^g, a franczia elet- es bal- 
esetbiztosito t^rsulatok kartellje. 

Legnagyobb t'ontossfiggal bir azonban harom nagy kartell, 
melynek mindegyike egy-egy tomeg^rut monopolizal a franczia 
piaczon, m^ pedig a nyersvas- 6s acz^llermeWst, a czukor- es pet- 
roleumfinomitast. 

A Comptoir de Longwy 1876-ban jott 16lre ^s magaba egye- 
sitette a Meurthe et Moselle departement nyersvastermeloit, foleg 
azon czelbol, hogy termekeik hasznalat^t bevezess^k, mely akkor 
nagyon rossz hirben allott.^) Lassankent legyoztek a term^keikkel 
szcniben fennallo indokolatlan ellenszenvet ^s mag&hoz vonta ezen 
vid^k osszes vasmuveit. Francziaorszag 1899-ben 2,567.000 tonna 
nyersvasat alUtott elo, melybol 1,565.000 tonna esik a Meurthe 
et Moselle d^parteraentre. A tobbi departement-okra eso 1,002.000 
tonnat maguk a termelok dolgozzik fel kesz aruva, ugj% hogy a 
nyersvaspiaczon ?a Comptoir de Longwy foltetleniil uralkodik, 
annal is inkabb, minthogy a franczia autonom vamtarifa a nyers- 
vas tonnajat 20 Frcs. vammal sujtja, a minimal Tamtetel pedig 
15 Frcs. A Comptoir de Longwy egy kozkeresetit^rsas&g (soci^te en 
nom collectif) 78 000 Frcs. tok^vel es czelja a tarsasSgi szerzod^s 
1. ponlja ertelmeben mindama nyersvasmennyis^geknek, melyeket 
a tarsasag tagjai Meurthe et Moselle, valamint Meuse departement-ok- 
ban fekvo vasmuveikben es mindazon vasmuvekben, a melyeket 
eselleg megszerezhetnek, vagy fel&llithatnak, termelnek, a megva- 
sarlasa es tovabb eladisa Francziaorsz^gban, a franczia gyarma- 
tokban es a franczia protektoratus alatt alio orszagokban. A kartell 
tagjai csak azon mennyisegeket bocsatj^k a kozpont rendelkezesere, 
a melyet sajat maguk fel nem dolgoznak, avagy a melyek uzemeik 
folytatasahoz nem sziiksegesek. A tagok termelesehavonkentmegal- 
lapittatik 6s ezen mennyisegeket kolelesek a Comptoir-nak beszol- 
galtatni 6s ha ezen mennyisegeknel tobbet lermellek, ugy - ezen 
tobbletet szabadon adhatjak el a kulfoldre. A szerzod^s me^ltja 
tagjainak, hogy saj^t fogj^aszlasukra ket honapra sziiksegelt noienifi- 
segekn^l tobbet raktaron tartsanak, nehogy az aremelkedes esetu 



1) ;»Un seul kilogramme de fonte lorraine dans un wagon de fonti 
auMlaise, disaient les fondeurs, gSte la fusion.'' Lasd M. Villain ; Le fer 
la houille et la m^tallurgie A la fin du XIX. si6cle, id6zve Colliez i. m ■ 
131. 1. 



Digitized by 



Google 



425 



a Coniptoir megkerulesevel eszkozoljeuek elad^sokat. Minden tag 
tartozik a saj&t uzemeiben havonkent felhaszn^lt mennyisegekrol 
jelentest tenni, a mit azut^n a syndikatus egy hivatalnoka felul- 
vizsg&lhat. A befolyt osszegek havonkent a szSlIitott mennyis^gek- 
hez es aiiifajtakhoz k^pest elosztatik a tarsasSg tagjai kozott. Ha 
a vevok valamely arufajtat jobban fizetnek meg, es ezen iremel- 
kedes valamely tag teehnikai javitasainak koszonheto, ugy az ebbol 
eredo irku