Skip to main content

Full text of "A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának czímereslevelei"

See other formats


This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 

We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 



at |http : //books . google . com/ 



UC-MRLF 




> f 





Digitized by 



Google 



Digitized 



by Google 



Digitized 



by Google 









Digitized by VjOOQIC 



\ 



MAGYAR NEMZETI MtZEUM 



löNTVTÁBÁNAK 



CZiMJEGYZÉKE. 



II. 



CZÍMERESLEVELEK. 



BUDAPEST, 
KIADJA A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRA 

1904. 



Digitized by VjOOQ IC 




A 



MAGYAR NEMZETI MÜZEÜM 

KÖNYVTÁRÁNAK 

€ZlMERE8LEVELEL 

1200—1868. 

,■ \ . \ 

LEÍRTA 



D« ALDASY 


ANTAL 


MÚZEUMI ÖR, EÖTETEMI 


MAGÁNTANÁR 




\ 


1 


BUDAPEST, 


1904. 





Digitized by VjOOQ IC 



LOANSTAGK 



Budapeft, as Athenaenm r.*t. könyvnyomdája^ 



Digitized by VjOOQ IC 



CK /770 

V. / 



Kilencz esztendeje annak, hogy a Széchényi országos 
könyvtár leiró katalógusainak első kötete kikerült 
a sajtó alól. Az ősnyomtatványok leirását tartalmazó 
kötetre hosszú idő elteltével következik a második, mely 
a könyvtár levéltári osztályának egyik nagybecsű cso- 
portjáról, a czímeres nemeslevelekről ád részletesen számot. 
A késedelmet a munka fáradságos volta, melynek teljesíté- 
séért Dr, Aldásy Antal múzeumi őrt illeti az elismerés, 
•eléggé igazolja. 

Ujabb időben egyre nagyobb arányokban fordul a 
figyelem levéltárunknak azon csoportja felé, mely a czíme- 
res nemesleveleket és nemesi iratokat foglalja magában ; 
alig múlik el nap, hogy a Széchényi országos könyvtárat 
czímerkérdésben vagy nemességi ügyben fel ne keresné 
valaki. Családi érdeken kívül a magyar heraldika tudo- 
mánya is egyre nagyobb arányokban merít abból a 
tanulságos anyagból, mely a czímertan legbecsesebb 
forrásában, az armálisokban számára kínálkozik. Ez az 
oka, hogy leiró katalógusaink második kötetét gazdag 
levéltárunk e sűrűn használt csoportjának szántuk. 

Czímeresleveleink gyűjteménye több mint száz- 
esztendős fáradozással és tervszerű utánajárással került 
együvé. Végtelenül gazdagította a sorozatot családaink- 
nak a tudomány érdekében eléggé nem dicsérhető 
eljárása, hogy levéltáraik kincseit örök letétemény gya- 

\ 525 ^ T 

Digitized by VjOOQIC 



VI 



nánt egyre nagyobb mértekben bízzák a Széchényi 
országos könyvtár gondozására. Ma már hetvenkét ily 
levéltár van a Nemzeti Múzeumban. Ezek legtöbbjé- 
ben megvan a családnak s esetleg más családoknak 
is armálisa. Mindezt felöleli a jelen kötet, mely egyúttal 
az eredeti czímereslevélról készült hű rajzban bemutatja 
mindazon czímerek képét, melyeket eddigelé éppen nem 
vagy csak hibás ábrázolásban ismertünk. 

Levéltárunk e csoportja nem befejezett gyűjtemény. 
Alig múlik el hónap, hogy annak anyaga ne gazda- 
godnék. E kötet mindazt magában foglalja, a mi a 
jelen év május 31-éig a Múzeumba került. A mi a 
kötet nyomtatása közben jutott birtokunkba, ha az 
évrendbe már beosztható nem volt, a Pótlék-h^ví kapott 
helyet. De még ezzel az eljárással sem lehetett elérnünk 
azt, hogy a kötet megjelente napján mindaz benne 
legyen, a mit addig megszerezni sikerült. Már ma is^ 
mikor e sorokat írjuk, legalább 10 — 12 oly nagy érdekű 
darabbal gyarapodott a gyűjtemény, a melyeket csak 
egy — reméljük — nem sokára kiadható pótfüzetben 
ismertethetünk meg a szakkörökkel. 

Budapesten, 1904. évi július hó 10-ikén. 

Fejérpataky László 

egyetemi tanár, a Széchényi orsz. 
könyvtár igazgatója. 



Digitized 



by Google 



ELÓSZÓ, 

A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött czímereslevelek jegy- 
zékével, mely a jelen kiadványban lát napvilágot, az első kötetet 
bocsátjuk közre a Magyar Nemzeti Múzeum levéltára katalógu- 
sainak sorozatából. 

A múzeumi levéltár, mely a Széchényi országos könyvtárral 
szerves kapcsolatban, mint annak egyik osztálya kezeltetik, öt 
nagy csoportba osztva őrzi a tulajdonát képező anyagot. 

Nem tartozván a szó igazi értelmében vett levéltárak közé, 
melyek egyes hatóságok vagy jogiszemélyek jogviszonyait érintő 
hivatalos iratok sorozatát foglalják magukban, az egyszerű gyűjtés 
utján keletkezett, tehát jóformán magángyűjtemény jellegével bíró 
levéltári anyag csoportosításánál természetesen nem a jogi, hanem 
a történelmi szempontok voltak irányadók, a melyek egyes korszakok 
és tárgyak szerint osztályozzák a múlt idők okiratos emlékeit. Levél- 
tárunk anyaga csoportosításának művelete azonban még koránt sincs 
befejezve s teljes kialakulása csak a levéltár végleges revideálása 
kapcsán várható. A rendezés mostani állapotában a középkori iratok 
csoportjában vannak összegyűjtve a mohácsi vészt megelőző 
századok összes okleveles emlékei, s az ujabbkori iratok gyűjtő- 
neve alatt nyertek elhelyezést mindazon 1526 utáni oklevelek 
és akták, a melyek ma még nincsenek tartalmuk szerint külön 
csoportokba szétválasztva. Ebből a nagy gyűjteményből, mely idővel 
több önálló csoportra fog szétbomlani, már most külön csoportokul 
váltak ki a czéhiratok, az 1848/49-iki szabadságharczra vonatkozó 



Digitized by 



Google 



vm 

levéltári anyag és a nemesi iratok; külön csoportot alkotott kezdet- 
től fogva a külföldi iratok sorozata, mely a nem hazai vonat- 
kozású anyagot a XII. század utolsó évtizedétől kezdve egész a leg- 
újabb időkig időrendi egymásutánban öleli fel. E törzsanyaghoz 
csatlakozik az örök letéteményképen őrzött családi levéltárak, ez 
idő szerint 72 levéltár csoportja, melynek családok szerint elkülö- 
nítve kezelt anyaga szintén szoros időrendben foglalja magában a 
különböző tárgyakra vonatkozó iratok sorozatát. 

A Széchényi országos könyvtár igazgatójának a jelen kötethez 
írt bevezető sorai és a kötet szerkesztőjének tollából származó 
tájékoztatás teljes mértékben felvilágosítják az olvasót amaz okok 
felől, a melyek oda hatottak, hogy e gazdag és változatos levéltári 
anyagból a nemesi iratok leíró-katalogusával kezdjük meg a levéltári 
osztály kiadványainak sorozatát. Az ezekben elmondottak reá 
mutatnak az anyag fontosságára, a melyet a levéltárnak ez a 
csoportja magában foglal, és az érdeklődés nagyságára, melylyel 
a tudományos körökön kivül a müveit közönség minden rétege 
viseltetik a benne rejlő adatok tanúságai iránt. Mindez, attól 
eltekintve, hogy levéltárunk anyagának lajstromozásával e csoport- 
nál készülhettünk el leghamarabb, eléggé megokolván e kötet 
közrebocsátását, aluhrottnak, mint a levéltári osztály vezetőjének 
e helyütt egyéb feladata nem lehet, mint röviden megemlékezni 
azokról a munkálatokról, a melyek e kiadvány megjelenését meg- 
előzték és előkészítették. 

Czímeresleveleink és egyéb nemességbizonyító irataink ere- 
detileg a levéltár törzsgyüjteményének évek szerint felállított nagy 
csoportjába voltak időrendben beosztva s mutatók hiányában 
jóformán teljesen elvesztek annak óriási anyagában. Két évvel az 
után, hogy a levéltár a Széchenyi országos könyvtár külön osztá- 
lyaként szerveztetett, 1886-ban kezdte meg e sorok írója, Fejér- 
pataky László akkori levéltárnok, könyvtárunk jelenlegi igaz- 
gatója utasításai nyomán, ez* anyag kiválasztását és önálló 
csoportként való felállítását. A levéltár ez uj csoportja keletkezé- 



Digitized by 



Google 



IX 

sének évében 170 czímereslevelet, czímerkérő folyamodást és 
nemességi bizonyítványt foglalt magában, s ezek között 15 volt 
a középkori czímereslevelek száma. Az anyag teljes kiválasztása 
és a kettős, évek és családok szerint vezetett ezédula-lajstrora 
elkészítése, a mely a családi levéltárak hasonló természetű 
anyagára is kiterjeszkedett, a levéltári osztály akkori személyzeti 
viszonyai mellett négy év munkáját vette igénybe. 1890-ben, mikor 
a rendezés befejeztetett, a csoport 193 nemesi iratot foglalt 
magában, s ehhez jött még a családi levéltárak 42 darabot 
számláló anyaga, ugy hogy az egész gyűjtemény darabszáma 
együttvéve 235-öt tett ki. 

A nemesi iratok csoportjának felállításával természetszerűleg 
fokozódott a gyűjtemény tervszerű gyarapításának kötelessége. 
1891-t61 1896-ig egy évben, t. i. 1894-ben 31 volt, a többi évek- 
ben 10 és 20 között váltakozott azoknak a nemesi iratoknak 
száma, melyek részint ajándék, részint vétel utján gyűjteményünkbe 
kerültek. 1897-ben, a mikor az ezredéves országos kiállítás 
anyagáról készült másolatokat átvettük, a gyarapodási szám 
m-re emelkedett, s 1898-tól 1902-ig a gyűjtemény 117 darabbal 
növekedett. 1903-ban a gyarapodás 43 darab volt; a jelen év 
első öt hónapjának szaporulata 28 darabbal növelte gyűjtemé- 
nyünk számát. 

Annak a különös figyelemnek, a miben a nemesi iratok a 
levéltár gyarapításánál az utolsó évtizedek alatt részesültek, tulaj- 
donítható első sorban, hogy a gyűjtemény darabjainak száma a 
Tégleges rendezés óta majdnem háromszorosára növekedett, 
s ma, 18 évvel azután, hogy a levéltári anyagban szétszórva 
lappangó nemesi iratok kiválasztását és összegyűjtését megkezdtük, 
a családi levéltárak gazdag anyagát is ide számítva, 631 czímeres 
nemeslevéhiek és czímeradományra vonatkozó oklevélnek leírásával 
indíthatjuk meg e csoport leíró-lajstromának közzétételét. 

A katalógus elkészítése 1900 tavaszán vette kezdetét; a 
szerkesztés fáradságos és nagy körültekintést igénylő munkájával 



Digitized by 



Google 



dr. Áldásy Antal, nemzeti múzeumi őr bízatott meg, ki ama 
feladatának, hogy az oklevelek szövegének a kutatóra nézve bár- 
minő szempontból érdekkel bíró összes adatait teljesen és híven 
értékesítse, a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel felelt 
meg. A felülvizsgálás és főleg a czímerleírásoknak az eredeti 
szöveg alapján való ellenőrzése munkájában alulírottal egyenlő 
mértékben osztozott a Széchényi országos könyvtár igazgatója^ 
a kire azonfelül ebbeli tisztéből kifolyólag az egész kiadás szellemi 
és műszaki ügyei vezetésének feladata hárult. 

Levéltári katalógusaink ez első kötetét remélhetőleg rövid 
időközökben fogják követhetni a levéltár többi kisebb csoport- 
jainak leíró-lajstromai, míg elérkezik a régvárt idő, a mikor a 
Magyar Nemzeti Múzeum levéltára legértékesebb részének, a 
törzsgyűjtemény és a családi levéltárak középkori okleveleinek 
anyagát tartalmához méltó módon tehetjük közkincscsé. 

Budapesten, 1904 július hó 12-ikén. 

Schönherr Gyula 

m. nemz. múzeumi igazgató -őr, 
a levéltári osztály vezetője. 



Digitized 



by Google 



BEVEZETÉS. 

A jelen kötet a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött czí- 
meres nemesleveleknek és rangemelési diplomáknak leiró-jegy- 
zékét tartalmazza, mellőzésével azoknak a nemesi iratoknak, mint 
vármegyei nemesi bizonyítványoknak, igazolványoknak, nemesi 
ügyekben fölvett jegyzőkönyveknek stb., melyekben czímereslevéke 
hivatkozás nem történik, összesen 681 darabnak leírását közöljük, 
mely számból a magyarországi czímeres nemeslevelekre 575, 
a külföldiekre 56 esik. 

A mint ez összegezésből látható, a múzeumi levéltár czí- 
mereslevelek tekintetében kiváló gazdagságú. Számra nézve gyűj- 
teményünk nem versenyezhet az Országos Levéltár hasonló anya- 
gával, és ez a múzeumi levéltár sajátos jellegéből következik, de 
az anyag érdekességére és fontosságára nézve az Országos Levél- 
táré mellé helyezhető. 

Köztudomású dolog, hogy hazánkban a legelső czímerado- 
mányozások L Károly királytól valók. Összesen három ily adományt 
ismerünk tőle és ezek közül kettőt a mi levéltárunk őriz, és pedig 
az 1327 október 28-ikán Donch mester Zólyom vármegye főispánja 
részére történt czímermázadományt, és az 1332 február 14-ikén a 
Némái Kolos család ősének, Kolos királyi apródnak adományozott 
sisakdíszről szólót. Növeli anyagunk értékét az a körülmény, hogy 
az első teljes czímeradományt, mely a pajzsból, sisakból és sisak- 
díszből áll, szintén a múzeumi levéltár őrzi. Ez Zsigmond királynak 
a Csente völgyi család részére 1398 október 16-ikán adott czímeres- 
levele, mely az adományozott teljes czímert részletesen leírja, és 
pedig meglehetősen homályos szövegezéssel, úgy hogy a czímer 
képéről, szerkezetéről helyes fogalmunk nincsen, s ezért heraldiku- 
saink legkiválóbbjai is más-másképen rajzolják azt meg. 

A XIV. század végén a külföldön kezdődő szokást, hogy a 
czímereslevélre az adományozott czímer képét színekben is kifestik, 



Digitized by 



Google 



XII 



hazánkban is csakhamar követték. Az első ilynemű czimereslevelet 
ugyancsak múzeumunk levéltára őrzi. Ez Zsigmond királynak 
1405-iki czímeradománya a Tétényi és Haraszti családok, a Kapyak 
ősei részére, az utóbbi család levéltárában. Ez a hazai első festett 
czímerképű oklevél egészen a német birodalmi czímereslevelek 
mintájára készült, a czimerkép az oklevél közepére van festve. 

íme a legelső magyar armálisok közül nem kevesebb mint 
négy van a Múzeum levéltárában. 

A magyar középkor czímeres emlékei mintegy 200 darabra 
tehetők, ebből a számból gyűjteményünkre tekintélyes szám jut. 
Hazai középkori eredeti czímeresleveleink száma 39, ebből a 
törzsgyüjteményre 26, a családi levéltárakra 13 esik, mig külföldi 
középkori czímereslevelünk 3 van. 

Mi őrizzük a gróf Forgách, gróf Herényi, gróf Rhédei, Kis- 
faludy, Soós, Kossuth, báró Radák, Petneházy, Bor, Radováni 
Keczer, Zuhodoli stb. családok középkori czímeresleveleit, melyek- 
nek képét több család több-kevesebb változtatással ma is hasz- 
nálja. A Herényi család például a későbbi rangemeléseknél is 
ragaszkodott 1431-ben nyert czímeréhez; grófi diplomája is ugyanezt 
a czímert mutatja minden változtatás nélkül. 

Középkori czímeresleveleink közöl csak néhány legérdeke- 
sebbet emelünk ki. A heraldikus közöttük számos szabályszerOleg, 
helyes heraldikai érzékkel megszerkesztettre fog találni, minő pl. 
a Halmai Bor családnak 1415-iki czímereslevele, a Petneházy 
családé 1417-ből, Barrv^yi Simoné 1417-ből, a Kökényesí családé 
1428-ból, a Karosai és Gencsi családé 1434-ből. De nemcsak a 
heraldikus, hanem a középkori festészet iránt érdeklődő is néhány 
gyönyörűen megfestett, valóságos miniatürszerQ czímerképre fog 
gyűjteményünkben akadni. Ilyen a történelmi nevezetességű Petne- 
házy családnak 1462-ben kapott második czímereslevele, melyen 
a paizsot tartó angyal bármely külföldi miniatürfestő ecsetjének 
díszére válnék. A kiválóan díszes czímereslevelek közöl megemhtjük 
Nezdei Mernyei Ambrus deáknak 1498-iki czimereslevelet, melynek 
czímerképe ritka ábrázolást, egy beszélő zöld papagályt mutat, 
továbbá a Hernáltmestery családnak remekbe készült armaUsát 
1500-ból, a viselet szempontjából érdekes Radák armáUst 1514-ből, 
a gyönyörű kivitelű Radováni Keczer armáUst 1514-ből, a Zuhodoli 
családét 1516-ból és a Forgách családét 1525-ből. Kiválóan érdekes 



Digitized by 



Google 



XIII 



a Pogány családnak 1447-iki armálisa a Bethlen család levéltárá- 
ban, mely Hunyady János kormányzótól származik, kitől mindössze 
csak három czímereslevelet ismerünk. V. Lászlótól egy eredeti 
armálist őrzünk, a Leövey családét 1453-ból, a családnak levél- 
tárában. Érdekes különlegesség a Bossányi család 1415. évi biro- 
dalmi czímereslevele, melynek e czéka üresen hagyott helyén a 
czímerkép nincs kifestve, s az adományozott czímer a szövegben 
sincs leírva. 

Gyűjteményünk mohácsi vész utáni anyagából annak gazdag- 
sága miatt csakis néhányat, a legkiválóbbakat, emelhetjük ki. 
A XVI. századból egy érdekes darabot kell fölemlítenünk, mely a 
mohácsi vészszel, a magyar történet e legszomorúbb eseményével 
van összefüggésben. Ez a Szentgyörgyvölgyi Bakács család czímeres- 
levele 1532-ből János királytól, a Tallián család levéltárában. 
A czímerkép a mohácsi csatának azt a jelenetét ábrázolja, midőn 
Bakács Sándor nemes önfeláldozással leszáll lováról és azt átadja 
a menekülő Bánffy Jánosnak, János király későbbi nádorának. 
A viselettörténeti szempontból is érdekes kép tele van élettel, és 
szinte megelevenedik előttünk a csatának ez az epizódja, melyet 
a családnak 1622-ből származó, ugyancsak múzeumunk levél- 
tárában őrzött második czímereslevele is megörökít. János királytól 
még egy czímereslevelet bírunk, a Zárai családét 1533-ból. Érdekes 
a kihalt Blagay grófi család czímereslevele 1571-ből, mely átír 
egy állítólag Imre király által 1200-ban a család részére adott 
czímereslevelet. A monda szerint a római Orsiniaktól származó 
család, mely egykor minálunk is előkelő szerepet játszott, való- 
ban nem szorult e minden kétségen kívül hamisított 1200-iki 
adományra. 

Az ősrégi Berzeviczy családnak mindkét 1559 és 1560-ból 
származó czímereslevelet a család levéltárában őrizzük. A hazánk 
történetében kiváló szerepet játszott Brebiri Melyth családnak 
1580-ból származó czímereslevelet, czímerkép nélkül, a Kállay 
család levéltára őrzi. A beszélő czímerekre érdekes példa a 
Kampmacher családnak 1588-iki czímereslevele, melynek négyeit 
pajzsában két arany fésű látható. Talán a czímerszerző polgári 
foglalkozását jelzi a Zombath családnak 1621-ből való armálisa, 
mely az osztott pajzs alsó mezejében egy szabóollót ábrázol. 

A XVII. század történelmileg szereplő kiválóbb családok 



Digitized by 



Google 



XIV 



armálisai sorából fölemlítjük többek között múzeumunk alapító 
családjának, a Széchényi grófok családjának, 1629-ből származó 
armálisát, valamint a családnak 1697-iki grófi diplomáját. A Szálai 
Barkóczy grófi családnak 1687-iki, valamint a családnak régebbi 
1631-ből származó armálisait, úgyszintén a Bethleni Bethlen 
család bárói és grófi diplomáit 1693 és 1696 évekből az illető 
családi levéltár őrzi. Néhány év óta birtokunkban van koszorús 
költőnk, Arany János családjának czímereslevele, melyet ősei 
I. Rákóczy György erdélyi fejedelemtől 1634 május 10-ikén kaptak. 
A hazánknak két kiváló költőt is adott Balassa családnak bárói 
és grófi diplomáit is mi őrizzük, sajnos, kegyeletlen kéz által meg- 
csonkítva, czímerképeik nélkül. 

E kor czímereslevelei között nem egy ritka szép díszszel 
kiállítottat találunk. A bővebb szövegű czímereslevelek ekkor már 
alakjukban is változnak, és az oklevélalak helyébe a füzet, a könyv 
alakja lép, mely alkalmas arra, hogy a képet a czímerfestő ügyes- 
sége a czímerszerző bőkezűségéhez képest többé-kevésbbé díszesen 
állítsa ki. A lapszélekre, nem ritkán az első sorok közé is ara- 
beszkes, virágos díszítés jő, és a czímerkép rámája, mely a közép- 
koriaknál falszőnyegszerű díszítésű, -a XVI. század második felétől 
kezdve építészeti, fülkeszerű motívumokkal van díszítve. A díszítés 
tekintetében már Rudolf király idejéből találunk néhány gyönyörű 
darabot, így pl. a Pesthy, a Hohenperger, a Sleger, a Kampmacher 
családok armálisait, melyeknek lapszélei és első sorai gyönyörű 
virágos arabeszkekkel ékítve, Rudolf király magyar czímerfestő- 
jének, Bocskay Györgynek, ügyességét dicsérik. 

A II. és III. Ferdinánd, továbbá az I. Lipót korából való 
armálisok között feltűnő díszszel festett czímereslevéllel nem igen 
találkozunk. Ellenben a XVIII. századból valók, különösen pedig 
a Mária Terézia korabeliek ismét díszesebb kivitelűek, melyeknek 
lapnagyságú képei nem egyszer 'a miniatürfestészet valóságos 
remekművei. Ily kiváló és díszes e korból a Balog család grófi 
diplomája 1772-böl, Machay Zsigmond armálisa 1769-ből, a leg- 
érdekesebb pedig kétségkívül a Vidák családnak 1762-ből való 
armálisa, melynek lapjait Mária Teréziának, férjének Ferencznek 
és gyermekeiknek arczképei díszítik, pompás barokkstílű car- 
toucheokban, alul pedig a lapok alsó szélein Bécs, Temesvár és 
Karlovicz látképei láthatók. II. Józseftől két czímeres levelünk 



Digitized by 



Google 



XV 



van, ezek között a magyar könyvnyomdászat terén nagy 
érdemeket szerzett Landerer családnak czímereslevele. Birto- 
kunkban van Miller János Ferdinándnak, a Magyar Nemzeti 
Múzeum és könyvtár első igazgatója családjának 1758-ból való 
czímereslevele is. 

A XIX. század természetesen a leggyöngébben van képviselve, 
hiszen az e században czímereslevelet nyert családok nagy része 
még otthon őrzi nemesi levelét. Mindazonáltal e korból is őrzünk 
néhány oly darabot, mely a czímerszerző személyénél fogva 
kiválóan érdekes. így a legújabb korból bírjuk Homoky Imre 
lekéri apátnak Ferencz József uralkodó királyunktól 1868-ban 
kapott czímereslevelet. E czímereslevél nemcsak szép czímerénél 
fogva érdekes, hanem azért is, mert szerzője a királyi gyermekek 
magyar nevelője volt, kinek e téren szerzett érdemeiről az oklevél 
is megemlékezik. 

A külföldi czímereslevelek közül csak néhányat emelünk kL 
A középkoriak közt kiválik Weinangl Jánosnak 1492-ben Miksa 
császártól nyert czímereslevele, melynek képe oly épségben maradt 
meg, mintha csak most került volna ki a festő ecsetje alól. 
Kiemeljük a Rőringer családnak 1653-ból való birodalmi czímeres- 
levelet, melyre a művész egy pompás tróntermet festett, a terem 
közepén álló trónon az uralkodó, körülötte pedig a hét választó- 
fejedelem foglalt helyet. Nem hagyhatjuk el a prágai egyetemnek 
1763-ban Dubán Gáspár részére adott czímereslevelet sem, mely- 
nek osztogatására az egyetem egy 1680-ik évi császári kiváltság 
alapján volt jogosítva, mindenki részére, ki ott a »magister philo- 
sophiae« fokot elnyerte. Kiválóan érdekes a külföldiek között az 
Imbsen bárói családnak a XVIII. századból származó nemesi 
okmánygyüjteménye, mely függő pecséttel ellátott vastag könyv 
formájában a családnak czímeresleveleit, nemesi bizonyítványait, 
szóval az összes nemesi okiratokat, azonkívül a családdal rokon 
Dollberg és Locher családok diplomáit hiteles kiadványban tartal- 
mazza. És végül meg kell említenünk egy sajátságos kuriosumot, 
egy magánember, t. i. a Flaviusok családjából eredő IX. János 
Antonius Flavius byzanczi trónkövetelő által kiállított diplomát, 
ki 1738-ban Wurmensteini Jánost byzanczi birodalmi bárói 
rangra emeh, neki czímert adományoz, és őt a Szent György 
rend keresztjével tünteti ki. 



Digitized by 



Google 



XVI 



A mi a jelen munka kiadása körül követett eljárást illeti, arra 
nézve a következőket kell megjegyeznünk. 

Az anyag elosztását magyarországi és külföldi czímeres- 
levelekre, annak természete adta meg. A Pótlék a munka nyo- 
mása folyamán megszerzett és néhány, a szövegből véletlen folytán 
kimaradt darabot tartalmaz. 

Az egyes armálisok szövegéből a czímer leírását, és a czímer- 
szerzőre és családjára vonatkozó adatokat teljes szöveggel közöljük. 
Közöljük továbbá az armális kihirdetésére vonatkozó adatokat is. 
A külföldi német szövegű armálisok ortographiájára nézve a jelenleg 
elfogadott közlési módot követtük, mely szerint csakis a tulajdon- 
nevek iratnak nagy kezdőbetűkkel, a főnevek azonban nem. 
Ezt az elvet egész a XVIII. század végéig terjedő időből származó 
czímeresleveleknél követtük. 

A czimerrajzok közlésénél követendő elvül szolgált, hogy 
csakis az eddig még közzé nem tett, avagy hibásan közölt czí- 
merek rajzai közöltetnek, az utóbbiak közül is csak azok, melyek 
szerkezetükre nézve lényeges eltérést mutatnak. Ott, hol az eltérés 
csak a színezésben, vagy a czímeralakok elhelyezésében mutat- 
kozott, e körülményt a szövegben említettük meg, szintúgy azt a 
körülményt is, ha a czímerrajz és a leírás között eltérés forgott 
fenn. Összesen 258 czímernek rajzát közöljük, melyek egynehánynak 
kivételével most látnak először napvilágot. A czimerrajzok vissza- 
adásánál a diplomatikai hűség feltüntetése lebegett szem előtt, s 
ennek megfelelőleg a rajzok mindegyike az eredetieknek a legapróbb 
részletekig hű másolatai, s mindegyikük az eredeti méreteknek 
felére kicsinyíttetett. Innen van az, hogy a czimerrajzok nagyság 
tekintetében egymástól szembetűnő eltérést mutatnak. 

A czímerek ismert voltának megállapításában a Siebmacher- 
féle czímerkönyvre támaszkodtunk, mint a legteljesebb ilynemű 
gyűjteményre, melynek lap- és táblaszámaira a benne közzétett 
rajzoknál hivatkozunk. A középkori czímeresleveleknél a reájok 
vonatkozó irodalmat, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 
közlönyét a » Turul «-t, az Archaeologiai Értesítőt, a Fejérpataky 
László által kiadott » Magyar Czímeres Emlékek* füzeteit stb. 
idéztük. A jelen munka első ívei már ki voltak nyomva, 
midőn a » Turul* 1903-iki évfolyamában R. Kiss Istvánnak 
» Természetes ábrázolás az 1526. év előtti magyar czímerekben* 



Digitized by 



Google 



XVTI 



czimű értekezése megjelent, úgy hogy reá ]iivatkozás már nem 
történhetett. 

A kötet végéhez csatolt névmutató az összes előforduló 
neveket tartalmazza. A főczímerszerzők nevei cursiv betűkkel 
vannak szedve. Oly esetekben, midőn a főczímerszerzöknek kereszt- 
neve is egyezik, a czímereslevél keltének kitevésével jeleztük a 
külömbséget. Külön jelöltük meg a grófi és bárói diplomákat is. 
Végül a közölt czímerrajzoknak betüsoros jegyzékét adjuk az 
armális keltének feltüntetésével. 

Midőn kötetünket a nyilvánosság elé bocsátjuk, őszinte köszö- 
netemet kell dr. Fejérpataly László egyetemi ny. r. tanár úrnak 
a Széchényi országos könyvtár igazgatójának és dr. Schönherr 
Gyula egyetemi magántanár, múzeumi igazgatóőr úrnak, a levél- 
tári osztály vezetőjének, kifejeznem, a kik a szöveg felülvizsgá- 
latának fáradságos munkáját végezték, és kiknek szakavatott 
tanácsai és útbaigazításai e munka" teljességét egyébként is jelen- 
tékeny mértékben előmozdították. 



Di\ Áldási] Antal 



Álílúsy, A M. N. Mú/,«iuiii c/.ímeri'slcveliíi. " 

Digitized by VjiOOQIC 



Digitized 



by Google 



TARTALOM. 

t 

Oldal 

Előszó Fejérpataky Lászlótól ^ , ^ « V 

Előszó SchÖnherr Gyulától «. ... «. ... VII 

Bevezetés Dr. Áldásy Antaltól ^ XI 

Magyarországi czímereslevelek „ 1 

Külföldi czímereslevelek « 371 

Pótlék. Magyarországi czímereslevelek «. 445 

Névmutató ^ 469 

Czímerrajzok jegyzéke ^ .« .^ 491 



Digitized by VjOOQ IC 



Digitized by VjOOQ IC 



L 
MAGYARORSZÁGI CZÍMERESLEYELEK. 



Áldásy, A M« N. Múzeum czimereslevelei. ^ 

Digitized by VjOOQ IC 



Digitized by VjOOQ IC 



1200. Hely nélhul. ^ 

Imre király a római patrícius Orsiniak nemzetségéből szár- 
mazó Nicoloti fiának Istvánnak Michovoi Albert leverésében szer- 
zett érdemei jutalmául saját királyi czímerét adományozza. 

>. . . arma etenim seu insignia ipsius domini et patris nostri 
et úostra, scutum et desuper galeam acde summitate ipsius galee 
leonis anteriorem medietatem cum pedibus anterioribus ungula 
aurea rapaeiam ac coronam auream in capite gestantem . . .« 

Miksa királynak 1571 november 7-én kelt átiratában, a gróf 
Blagay család levéltárában. (Az átirat szövegét 1. XC. szám alatt.) 

Thallóczy Lajos és Barabás Samu, A gróf Blagay-család oklevél- 
tára, 1. 1. — V. ö. Thallóczy, A Blagay-család eredete, az Oklevél- 
tár bevezetésében, IX — XII. 1., hol az oklevél koholt yolta kétség- 
telenül ki van mutatva. 

# 

n. 

1327 október 23, ^' 

I. Károly király Donch mester zólyomi főispánnak aranyos 
czímerjelvényt adományoz s őt annak kizárólagos viselése jogával 
ruházza fel 

(Dátum anno Domini millesimo trecentesimo septimo (sic!), 
decimo kalendas Novembris . . .) 

». . . quocienscunque nos cum nostris hostibus personale 
inimus conflictum, tu tue persone arma et armorum quelibet 
insignia detectiva atque cristam et vexillum habeas et induas 
deaurata et sive puro per omnia accendas in auro . • .« 

Függő pecsétje hiányzik. 

Anjoukori okmánytár, II. k. 336. 1. — A magyar nemzet 
története, III. k. : Pór Antal és Schönherr Gyula, Az Anjou-kor és 
örökösei, 139. és 666. 1. (az oklevél hasonmásával). — V. ö. Csorna 
József, Az első magán czímer-adományozások (Turul, 1900. évf. 2. 1.) 

1* 



Digitized 



by Google 



é Magyarországi czímereslevelek. 

III. 
1332 február 14. Visegrád, l^ 

I. Károly király Kolos mesternek, Kolos fiának sisakdíszt 
adományoz. 

(Dátum in Vysagrad, in festő beati Valentini martiris , . .) 

». . . in signum speciális dilectionis pro signo et titulo 
insignii galealis formám angustarii vulgariter cimer diclam conti- 
nentem . . .« 

Hátlapján pecsét nyomaival. 

Majláih Béla, A Kolos család czímeres levele 1332-ből. (Turul, 
1887. évf. 156. 1.) — V. ö. Csorna József, Az első magán czímer- 
adományozások (Turul, 1900. évf. 3. 1.) és Fejérpataky László, Magyar 
czímeres emlékek, I. f. 10 — 11. 1. 

IV. 

1398 október 16. ^ 

Zsigmond király Csentevölgyi Pál fiának Demeter kalocsai 
prépostnak és királyi káplánnak, testvérének Miklósnak, továbbá 
Szentlőrinczi Mihály fiának Jánosnak, Lőrincz fiának Máténak, 
(íyörgy fiainak Mihálynak és Gergelynek, Mihály deáknak, Dobri 
Györgynek és Andrásnak, nemkülönben Gergely pesti plébánosnak 
és testvéreinek Babócsai (de Baboucha) Tamásnak és Andrásnak 
és ezek utódainak czímert adományoz. 

(Dátum in Wylak, in festő beati Galli confessoris . . .) 

»Unum clipeum flaveum seu lazaro (így) colore depictum, in 
quo caput lupinum grisei coloris situatur, cum sagitta nigra a parte 
ferri sanguine uspersa, que in ore eiusdem capitis infixa a parte 
posteriori ipsius capitis lupini pénetrare videatur, necnon cum 
auribus nigris ad disposicionem oris seu rostri unius galli disposi- 
tis, inter quas una crux álba parva tanquam de ore gallino egre- 
diatur, item cum signo rubeo in gutture ipsius capitis taliter 
figurato, sicuti fueret vertex seu corona unius galli, ita quod dicto 
capite ad latus posito per premissas aures et dictum signum 
rubeum apparentia et dispositio fiat capitis gallini et consimilis 
capitis signum super casside seu gallea collocatum.* 

A szöveg alatt pecsét nyomaival. 

Fejér, Cod. Dipl. X/Vni. k. 439. 1. — V. ö. Csorna József, 
Az első magán czímeradományozások (Turul, 1900. évf. 4. 1.) .és 
Tejérpataky László, Magyar czímeres emlékek, I. f. 12. 1. (az oklevél 
hasonmásával). 

Siebmacher, 1Ö9. 1. és 85. t. 



Digitized by VjOOQ IC 



Magyarországi czímereslevelek. 5 

V. 

1405 áprüis 15. ^ 

Zsigmond király Tétényi Imre fiának Péter budai alvárnagy- 
nak, Tétényi Miklós fiának Andrásnak, továbbá Péter anyai unoka- 
testvéreinek, Haraszthi János fia Jakab fiainak Jánosnak és László- 
nak s utódaiknak czímert adományoz. 

(Dátum . . . decimo septimo kalendas Mártii . . .) 

»Scutum campi aurei vei coloris crocei, et in eo unam 
gruem coloris proprii, in uno tantummodo pede stantem, idemque 
scutum duabus bandis seu tressis nigris a posteriori parte eius- 
dem gruis et superiori margine usque ad inferiorem, quasi per 
obliquum transversatum, galeam denique nigro tectam, cum retro- 
pendio coloris nigri, super coopertorium verő ipsius galee sertum 
seu crinale coloris aurei aut crochei, aliqua matéria subtili et 
nigra intermixtum, et ex ipso serto seu crinali caput gruis cum 
collo et quasi medio pectoris in sursum eminens et erectum . . .« 

Függő pecsét töredékével, a Kapy család levéltárában. 
Báró Nyáry Albert, A heraldika vezérfonala, 229. 1. (a czímer- 
kép színes hasonmásával). 

Siebmacher, 286. 1. és 215. t. 

VL /^^ 

1409 február 24. j ^ 

Zsigmond király Mechynchei Garázda Miklós és Dénes, 
továbbá Szilágyi László régi czímerét megerősíti. 
(Dátum . . * sexto kalendas Mártii . . .) 

». . . scutum triangulare campi argentei albi, in medio 
superiorem mediam partém capre silvestris cornuorum et pilorum 
superiorum colli ac ungularum deaureatorum in flama ardenti 
ab inferiori positam et arborem abietis viridium ramorum in 
medio pedum habentem et de ramis ipsius comedentem, galeam 
denique albam in margine inferiori deauratam super idem scutum 
cum retro et antipendio coloris albi nigro commixti, super cooper- 
torium verő ipsius galee arma seu insignia prescripta similiter 
in flama ardenti posita et coUocata . . .« 

Egyszerű XVIII. századi másolat, a czímer színes másával. Az 
oklevél eredetije a gróf Teleki család gyömről levéltárában őriztetik, 
fényképe megvan a múzeumi levéltár fényképgyűjteményében. 

Barabás Samu, A gróf Teleki család oklevéltára, I. k. 345. 1. (a 



Digitized by 



Google 



6 Magyarországi czímereslevelek. 

czímerkép színes hasonmáaával). — V. ö. Schönherr Gyula, A Garázda 
nemzetség czímeres levele (Turul, 1894. évf. 9. 1.) Fejórpataky, M. 
Czímeres Emlékek, I. 29. 1. 

Siebmacher, 659. 1. és 459. t. 

VII. t^ 
1415 márceius 12. Konstancz. 

Zsigmond király Bossányi Lőrincz fiának Mártonnak, atyai 
testvéreinek Újfalvi Bálint fiainak Andrásnak és Jánosnak, továbbá 
osztályos atyafiainak Chermeni Tamás fiainak Mihálynak és EUős- 
nek, Bossányi János fiainak Barnisnak és Györgynek, Újfalvi 
Antalnak és Péternek, nemkülönben Jókuthi László fiainak Detré- 
nek, Demeternek és Györgynek s ezek utódainak római szent 
birodalmi nemesi czimert adományoz. 

Az oklevélben a czímer nincs leírva s a czímerkép helye 
üresen maradt; így a czimert nem lehet megállapítani. 

Függő pecséttel. 

VIII. ^ 

1415 márczius 24, Konstancz, 

Zsigmond király Mellétéi Barócz Jánosnak, atyjának Jakabnak, 
testvéreinek Györgynek, Imrének és Franknak, továbbá rokonai- 
nak Réz Domokosnak, Miklós fiának és Mellétéi Barócz Imrének, 
Pál fiának czimert adományoz. 

(Dátum Constancie, in dominica Ramis palmarum.) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva ; a festett czímerkép 
ezüst mezőben szerecsen fejet ábrázol, homlokán sárga párta- 
abroncscsal, melyet elől sárga forgó ékít ; a sisakdíszben ugyané 
szerecsenfő ismétlődik, csonka törzssel, melynek fekete ruh^a 
czímertakaróba megy át. 

Függő pecséttel. 

Báró Nyáry Albert, A Mellétéi Bar óczy- család armálisa 1415-ből 
(Turul, 1883. évf. 26. 1.). 

Siebmacher, 40. 1. és 32. t. 

IX. / 
1415 június 23, Konstancz, 
Zsigmond király Hothvafői máskép Thamadócz Tamásnak, 
a királyné altárnokmesterének, apjának Miklósnak, testvérének 



Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. ^ 7 

Györgynek valamint Doclínaí Bothos Pál fiának Andrásnak és 
István fiának Gálnak czímert adományoz. 

(Dátum Constancie, in vigília festi beati Johannis Baptiste.) 

» ... in qua quidem carta forma elipei campum coloris 
celestini seu lasurini habentis, et in eius medio forma leopardi 
coloris aurei ore aperto per modum mordere volentis cum cauda 
elevata inter pedes anteriores leporem argenteum tenentis appa- 
rebat ; in summitate verő elipei .... dis ... . celestini .... 
ab extra, ab intra verő argentei coloris tamquam fodro seu sub- 
ductura per czoctas ante et retro dependentes eolorum eorundem 
videbatur . . . ata tamquam vento agitatas aut alias motu forti 
impresso dispersas; cassis verő seu galea pro crista seu nobili- 
tatis clenodio formám leopardi sursum erecti coloris aurei lepo- 
rem tenentis superius . descriptam habebat.« 

A festett czímerképen a leopárd arany karikával ellátott 
vörös nyakörvet visel, mely arany gömbökkel van díszítve. 

^iíggo pecsétje hiányzik. 

Báró Nyáry Albert, A Hothvafői- család czímere 1415. évből 
(Turul, 1884. évf. 58. 1.) — V. ö. Fejérpataky László, A Hettyey- 
család aragoniai czímere (Turul, 1897. évf. 187. 1.) 

Siebmacher, 249. 1. és 192. t. 

X. 

1415 július 2. Konstancz. ^ 
Zsigmond király Halmai Mihály fiának Bor Mihály királyi 
allovászmesternek és testvéreinek Jakabnak, Miklósnak, Lászlónak, 
Jánosnak, Andrásnak, Tamásnak, Benedeknek, Zsigmondnak és 
Péternek, továbbá unokatestvéreinek néhai Halmai Tamás fiának 
Istvánnak, Zsigmond fiának Osvátnak, néhai Jakab fiának Istvánnak 
és ennek fiának Péternek és utódaiknak czímert adományoz. 

(Dátum Constancie, [in festő] visítationís gloriosissime Marié 
virgínis . . .) 

» ... in qua quidem charta forma [scuti cum] campo colo- 
ris celestini seu lazurini et eius medio griffonís forma anteriori 
quasi divisis seu separatis, ore aperto et língua extensa aparebat 

pennis pavonis in forma arcularíi tenre .... sumitate 

quantum ad unam aciem forma cassidis seu galee tectura etiam 

coloris celestini ab infra .... per modum seu subducture 

cooperte pendentibus, per modum venti seu motus fortis 

impressi hinc inde dispersus videbatur .... pro crista formám 

griffonís superius claríus de ín coloribus, figuris atque 

picturis continebat.« 



Digitized by 



Google 



S Magyarországi czfmereslcvelek. 

Függő pecsétje hiányzik. 

Csorna József^ Bor Mihály czimerlevele 1416-ik évből (Tural^ 
1895. évf. 71. 1.) — Fejérpataky László, Magyar czímeres emlékek^ 
n. f. 13. 1. 

XL 

1417 május 80. Konstancz, ^ 

Zsigmond király Barrwy Simonnak, a királyi udvar belső 
tagjának, továbbá testvéreinek Pálnak, Mátyásnak, Jánosnak, Imré- 
nek, Istvánnak és másik Imrének ezímert adományoz. 

(Dátum Constancie, in festő ascen[sionis domini] . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva, a festett czimerkép 
balra dőlt, kék pajzsfővel és kék hullámos (felhőszerü) pajzs- 
lábbal ellátott, arany mezejü pajzsban a pajzslábon balra fordult 
arany koronás fekete hollót ábrázol, kiterjesztett ezüstözött szár- 
nyakkal, csőrében arany karikagyűrűvel; pajzsalak fejével és szár- 
nyaival a pajzsfőbe nyúlik; a pajzsot koronás sisak fedi, a sisak- 
díszben a pajzsalakkal és kék-sárga takarókkal. 

Töredezett állapotban levő függő pecséttel. 

Schönherr Gyula, Barrwy Simon czímeres levele 1417 (Turul, 
1894. évf. 119. 1.) — Fejérpataky László, Magyar czímeres emlé- 
kek I. f. 41. 1. 

Siebmacher, Supplementband, 129. 1. 93. t. 

xn. ^ 

1^ 1417 június 27. Konstancz. 

Zsigmond király Szirmay Pál fiának Györgynek, Péter fiá- 
nak Péternek a királyi kápolna őrének, továbbá János fiainak 
Miklósnak, Péternek és Pálnak, Domokos fiainak Antalnak és 
Jakabnak, végűi Fábián fia János fiainak Jánosnak és Domokos- 
nak, György osztályos testvéreinek ezímert adományoz. 

(Dátum Constancie, in die festi beati Ladislai regis . . . .) 

Egyszerű XVIII. századbeli másolat, czimerkép nélkül, a 
Szirmay család levéltárában. Megvan még egy másolatban a Szirmay 
Tamás diariumát tartalmazó kötetben, ugyané levéltárban. Az oklevél 
eredetijét Szirmay Andor őrzi. 

Borovszky Samu és Yarjú Elemér, A Szirmay-család czímeres 
levele (Turul, 1899. évf. 71. 1.) — Fejérpataky László, Magyar 
czímeres emlékek I. f. 43. 1. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 9 

XIIL <L^ 
1417 július 25. Konstancz. 

Zsigmond király Petneházy Mártonnak, atyjának Istvánnak 
és testvérének Györgynek, továbbá osztályos atyafiainak: János 
fiainak Andrásnak, Benedeknek, Balázsnak, László fiainak András- 
nak, Jakabnak, Györgynek és Miklósnak, Péter fiának Gálnak és 
Tamás fiának Jakabnak az általak bemutatott czímert adomá- 
nyozza. 

(Dátum Constancie, in festő beati Jacobi apostoli . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva; a festett czimerkép 
balra dőlt pajzs vörös mezejében lebegő arany leveles-koronából 
kinövő, balra fordult ezüst oroszlánt ábrázol, mely első bal lábá- 
val arany íjjat, jobb lábával pedig az íjj huiját feszítve, rajta 
lövésre készen ezüst hegyű arany nyilat tart; a sisakdíszben a 
koronából kinövő pajzs-alakkal és vörös-arany takarókkal. 

Függő pecsét töredékeivel. 

Fejérpataky László^ A Petneházy- család XV. századi czímeres 
levelei (Turul, 1888. évf. 11. 1.) — U. az, Magyar czímeres emlé- 
kek I. f. 45. 1. 

Siebmacher, 498. 1. 363. t. 

XIV. ^ 
1418 február 27. Konstancz. /^^^ 

Zsigmond király Vay Miklós fiának Ábrahámnak, testvé- 
rének Istvánnak és osztályos atyafiainak Benedek fiainak Tamás- 
nak és Istvánnak, nemkülönben László fiának Györgynek czímert 
adományoz. 

(Dátum Constancie, dominica Oculi . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva; a festett czimerkép 
balra dőlt pajzs kék mezejében balra fordult sárga szarvast ábrázol, 
arany agancscsal és jobb szemébe felülről jobb haránt irányban 
befúródó fehér toUu arany nyílvesszővel; az állat feje, nyaka, 
szügye, első lálDai fönt és a kinyomuló nyílhegy vérrel csepegtet- 
vék; a sisakdíszben a növekvő pajzsalakkal, melynek meze 
sárga-kék takaróba megy át. 

Egyszerű XIX. századi másolat, a czimerkép színes másával. 
Az oklevél eredetije a gróf Vay család berkeszi levéltárában. 

Csorna József j Vay Ábrahám czímerleveje 1418-ból (Turul, 



Digitized by 



Google 



10 Magyarországi czimeresle vélek. 

1900. évf. 49. 1.) — Fejérpataky László, Magyar czímeres emlékek 
I. f. 47. 1. 

Siebmacher, 704. 1. 483. t. Az ott közölt czímer az eredetitől 
több tekintetben eltér. 



XV. 
1418 márczius 6. Konstancz. 

Zsigmond király nemes Sóvári Soós László fiának Miklósnak, 
a királyi udvar belső tagjának, unokatestvéreinek, János fiainak 
Simonnak és Lászlónak és Sóvári Soós György fiának Péternek 
czim^rt adományoz. 

(Dátum Constancie, in dominica Letare . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva; a festett czímerkép 
balra dőlt pajzs kék mezejében arany leveles koronából kiemel- 
kedő kar nélküli, szoborszerű női felső testet ábrázol, sár^a (arany) 
hajjal és fejéből kinövő két arany kosszarvval; a pajzsot arany 
koronás zárt sisak fedi, sisakdíszűl a pajzsbeli alakkal és kék- 
vörös takarókkal. 

Függő pecséttel, a Soós család levéltárában. 

Soós Elemér, A Sóvári Soós-család czímere (Turul, 1885. évf. 
114. 1.) 

Siebmacher, 598. 1. 419. t. 

XVI. o^ 
1418 június 11, Basel. 

Zsigmond király Csontos (Chontus) Péternek, Rongwai 
Balázs fiának és Legényei Imre fiának Csontos Bertalannak czímert 
adományoz. 

(Dátum in nostra civitate Basiliensi, in festő beati Barnabe 
apostoli . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva ; a festett czímerkép 
balra dűlő doborpajzs vörös mezejében barna sziklából kiemel- 
kedő vörös ormu, ezüst vártornyot, s ennek nyitott ablakából 
kihajoló, vörös mezü, szőke hajú s ugyanolyan bajuszú és szakálu 
férfiút ábrázol, hónaljig kinyúlva, jobb kezével fekete kürtöt tartva, 
melynek felfelé álló nyilasát a pajzs bal felső szögletéig terjedő 
nyolcz águ ezüst csillag érinti; a szikla és torony két oldalán 
egy szárból szétágazva 5—5 sárga liliom; a sisakdíszben a 
pajzsbeli képpel és vörös-ezüst takarókkal. 

Függő pecsétje elveszett. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeresi évelek. 11 

Nagy Iván, A Chontos-család czímere 1418-ból és némi heral- 
dikai észrevételek (Turul, 1886. évf. 162. 1.) 
Siebmacher, 90. 1. 115. t. 

XVII. ^^-^ 

X418 október . . . Aicgshirg. 

Zsigmond király Moghi Demeter fiának Mátyásnak és osztályos 
atyafiainak, Moghi György egri kanonoknak, Tamás fiainak László- 
nak és Györgynek, István fiának Györgynek, Péter fiának Jánosnak 
és András fiának Dénesnek czímert adományoz. 

Az oklevélben a czímer nincs leírva; a festett czímerkép 
balra dőlt pajzs fekete mezejében zöld alapon, természetes színű 
ötágú aranyagancsos szarvast ábrázol, melynek hátán rózsaszíntl 
takarón egy hosszú kék ruhás, arany övet és arany föveget 
viselő, fiatal nő ül, jobbjában ezüst (fehér) nyelű arany korbácsot 
tartva, baljával a szarvas agancsába fogódzva; a nő két karja 
vörös szalaggal van átkötve; a sisakdíszben a pajzsbeli alak ismét- 
lődik, a takaró színe fekete-arany. 

¥nggő pecséttel; megrongált állapotbaü. 

Báró Nyáry Albert. Moghi Mátyás czímeres levele 1418-ból 
(Turul, 1885. évf. 57. 1.) 

Siebmacher, 428. 1. 316. t. 

XVIII. ^^ 
1419 január 8. Passau, 

Zsigmond király Kisfaludi Tamás fiának Andrásnak, Rumi 
Dorozlo királyi alpohámok belső emberének, apjának Tamás- 
nak, testvéreinek Györgynek, Miklósnak, Jánosnak és Benedeknek, 
továbbá osztályos atyafiainak, Kisfaludy György fiának Miklósnak 
valamint László fiának Istvánnak és rokonainak czímert adományoz. 

(Dátum [Passajvie cis Danubium in dominica proxima post 
festum Epiphaniarum domini . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva; a festett czímerkép 
balra dűlő csúcsíves pajzs fehér mezejében fekete hármas halom 
közepén álló, balra tekintő, sárga csőrű, kiterjesztett szárnyú hollót 
ábrázol, mely jobb karmában fején felül nyúló arany keresztet 
tart; a pajzsot koronás sisak fedi, sisakdíszűl a pajzsalakkal és 
fekete-arany takarókkal. 

'FxLggö pecsét töredékével, a Kisfaludy család levéltárában. 



Digitized by 



Google 



12 Magyarországi czímereslevelek. 

Szopori N. Imre, A Kisfaludyak czímeres levele (Turul, 
1884. évf. 105. 1.) 

Siebmacher, 313. 1. 236. t. 

XIX. ^ 

1428 június 22. Gálamhócz vára alatt. 

Zsigmond király Kökényesi György fiainak Jakabnak és 
Balázsnak czimert adományoz. 

(Dátum in descensu nostro campestri sub castro Galambacz, 
feria tertia proxima ante festum nati[vitatis] beati Johannis 
Baptiste . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva; a festett czímerkép 
balra dőlt pajzs ezüst mezejében lebegő arany leveles-koronából 
kinövő, aranynyal fegyverzett kék griffet ábrázol, vörös szárnyak- 
kal; pajzsot koronás sisak fedi, sisakdíszűl a koronából kinövő 
pajzsalakkal és kék-vörös takarókkal. 

Függő pecsét nyomaival, nedvességtől megrongált állapotban, a 
Tallián család levéltárában. 

Boncz Ödön, A Kökényesi utóbb Szent-Balázsi Szele család és 
1428-iki czímeres levele (Turul, 1899. évf. 97. 1.) — Fejérpataky 
László, Magyar czímeres emlékek, I. f. 57. 1. 

XX. 

1431 márczius 12. Nürnberg. ^^ 
Zsigmond király Berényi Kakas László fiának Jánosnak, 
Rozgonyi István és György Pozsony, Nyitra és Komárom vár- 
megyék főispánjai belső emberének, apjának Lászlónak, testvérei- 
nek Istváfl budai kanonoknak és Balázsnak czimert adományoz. 
(Dátum in civitate nostra imperiali Newrumberga vocata, in 
festő beati Gregorii papé . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva; a festett czímerkép 
balra dőlt pajzs sárga mezejében ezüst koronán ülő feketés mókust 
ábrázol, az első lábaiban tartott mogyorót harapdálva; a pajzs bal 
felső sarkában hatágú szürke (ezüst?) csillag látható; a pajzsot 
ezüst koronás sisak fedi, sisakdíszűl a pajzsalakkal és sárga-fekete 
takarókkal. 

Függő pecséttel, a gróf Berényi család levéltárában. 

Dr. Schönherr Gyula, A Berényi- család czímeres levele 1431. 
évből (Turul, 1889. évf. 26. 1.) — Fejérpataky László, Magyar 
czímeres emlékek, I. f. 63. 1. 

Siebmacher, 57. 1. 46. t. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. IH 

XXL 

1431 június 28. Nürnberg, t^ 
Zsigmond király Krisztalóczi Tarkasis Jósának, a kunok 

birájának, továbbá barátjainak Orbozi Borothva László fiainak 

Mihálynak és Barnabásnak czímert adományoz. 

(Dátum Neuremberge, secundo die festi beati Ladislai 

regis . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva; a festett czímerkép 
balra dűlő doborpajzs kék mezejében természetes alakú fekete sast 
ábrázol, arany csőrrel és karmokkal, torkán átfúródó aranymázos 
nyillal; a sisakdiszben a pajzsalakkal és sárga-kék takarókkal. 

Függő pecséttel. 

Báró Nyáry Albert, Krisztalóczi Tarkasis Józsa czímere 
(Turul, 1884. évf. 156. 1.) 

XXIL 
1431 október 2. FeMkirchen. ^ 

Zsigmond király Jersai (Irsai) János fia Pál fiának László- 
nak, Alsólindvai Bánffy István fia Pál udvari emberének és általa 
atyjának Pálnak, az említett János fia István fiainak György- 
nek, Tamásnak és Ferencznek, továbbá István fia János fiának 
Benedeknek, végül Szentbalázsi Szelp (Zele) György fiainak Jakab- 
nak és Balázsnak, czímert adományoz. 

(Dátum in Feldkirchen, feria tertia proxima post festum 
beati Michaelis archangeli . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva; a festett czímerkép 
balra dőlt pajzs kék mezejében arany leveles-koronán könyöklő 
pánczélos balkart ábrázol, mely kézelős ezüst keztyüvel borított 
markában rövid nyelű ezüst tollas buzogányt tart; a sisakdíszben 
a koronán nyugvó pajzsalakkal és kék-ezüst takarókkal. 

Függő pecséttel, rendkivűl rongált állapotban. 

Boncz Ödön, Az Irsay és Szentbalázsi Szele- család 1431-iki 
czímeres levele (Turul, 1900. évf. 31. 1.) — Fejérpataky László, 
Magyar czímeres emlékek, II. f. 43. 1. 

Siebmacher, 271. 1. 206. t. 

XXIII. 

1432 október 18, Siena. i^ 
Zsigmond király Szlopnai Gáspár fiának Péternek máskép 
Petrachnak, Thamási László királyi főajtónálló mester apródjának, 



Digitized by 



Google 



lé Magyarországi czímeresleVelek. 

általa apjának Gáspárnak és testvéreinek Miklósnak és Gáspár- 
nak, továbbá osztályos atyjakfiának Andrásnak, egy másik Szlopnai 
Péter fiának czímert adományoz. 

(Dátum in nostra imperiali civitate Senarum, pariivun Italie 
predictarum, in festő beati Luce evangeliste . . .) 

Az oklevélbe^ a czímer nincs leírva; a festett czímerkép 
balra dőlt pajzs vörös mezejében hármas — egy-egy nyilassal 
ellátott — tomyu ezüst vár középtornya mögül kiemelkedő pán- 
czélinges, sisakos vitézt ábrázol, ki bal kezét csípőjére támasztva, 
joj3b kezével pallost tart feje fölé; a pajzsot szegekkel kivert ezüst 
csőrsisak fedi, csúcsán ezüst-vörös szalagból font pártával, melyből két 
sorban, elül öt (ezüst-vörös-ezüst-kék-ezüst), hátúi négy (ezüst-kék- 
kék-vörös) strucztoU emelkedik ki. A takarók színe vörös-ezüst-kék. 

Függő pecséttel. 

Nagy Iván, A Szlopnai- család és czímere 1432. évből (Turul, 
1887. évf. 18. 1.) 

Siebmacher, 639. 1. 449. t. 

XXIV. 

1434 márczius 12, Basel, l^ 
Zsigmond király Karosai Péternek, Balázs fiának, atyjának 
Balázsnak és osztályos atyafiainak, Gencsi János fiának Gergelynek 
és Gencsi László fiának Jánosnak czímert adományoz. 

(Dátum in nostra imperiaU civitate Basiliensi, ín festő beati 
Gregorii papé . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva; a festett czímerkép 
balra dőlt pajzs ezüst mezejében a pajzslábat képező kék felhőből 
kinövő, ezüsttel fegyverzett griffet ábrázol, kék szárnyakkal; a 
sisakdíszben a pajzsalakkal és vörös-kék takarókkal. 

Függő pecsétje hiányzik. 

KoUányi Ferencz, A Karcsai és Gencsi-családok czímerlevele 
1434-ből (Turul, 1898. évf. 143. 1.) — Fejérpataky László, Magyar 
czímeres emlékek II. f. 45. 1. 

XXV. 

1436 július 9. / 

Zsigmond király Pozsony városa régi pecsétjét megerősíti. 

(Dátum per manus venerabilis domini Mathie de Gathaloucz, 
prepositi ecclesie Quinqueecclesiensis, aule nostre sammi can- 
cellarii fidelis nostri dilecti, anno . . . seotimo idus mensis Julii . . .) 



Digitized 



by Google 



\ Magyarországi czímereslev^Iek. ' 15 

»Sigillum in forma circulari seu rotunda, campi rabei, in 
quo civitas álba quadrangularis, a parte inferiori quasi ex funda- 
mento sursum erecta et certis moeniis adornata, habens trés 
turres, tecturis rubeis supra muros et edificia earimdem to rri triu 
sursum erectis, coopertas duas scilicei dedivíores et tertiam 
in medio ipsarum supra moénía cívitatis in altum erectam et 
ipsas duas turres in aftítudine et spissitudine precellentem; in 
cuius quidem torris a parte inferiori in sui ac pretacte civitatis 
introitu porta álba cum eancellis crocei coloris, in latitudine 
trés et in longitudine quinque lineas seu interstitia, quinque feira- 
mentis acutis, eisdem appositis, per médium habenti, de sur- 
sumque infra pendenti; insuper enimenti verő summitate cuius- 
libet turris ipsarum trium turrium duo globi rotundi aurei, unus in 
parte una et altér in parte altéra sursum se extendere evidenter 
apparent. Tredicti autem sigilli circumferentiales littere sünt hec: 
Sigillum Civitatis Posoniensis . . .« 

Az oklevél kiemeli azokat az érdemeket, a melyeket Pozsony 
város lakosai a várost ostromló csehek és morvák ellen a város 
védelmében szereztek magoknak. 

Egyszerű XIX századi másolat a czímerkép színes másával. 
Az oklevél eredetije Pozsony város levéltárában. 

Yarjú Elemér, Pozsony város czímerlevele 1436-ból (Turul, 
1901. évf. 134. 1.) 



XXVL 

1437 áprüis 27. Prága. 



i 



Zsigmond király Azziwelghi Benedek deáknak, atyjának 
Jánosnak, testvéreinek Miklósnak és Jánosnak és atyai unoka- 
testvérének András fiának Istvánnak czimert adományoz. 

(Dátum Prage, sabbato proximo post festum beati Marci 
ev^angeliste . . .) 

Az oklevélben a czimer nincs leírva; a festett czímerkép 
jobbra dőlt pajzs alján stilizált kék fellegekből kiemelkedő veres 
nyelvű, orrán és fülein ezüst karikákkal fékezett természetes szinH 
medvét ábrázol, a sisakdíszben a pajzsalakkal és vörös -kék 
t akarókkal. 

Eüggő pecséttel. 

Báró Nyáry Albert, Azzywelghi Benedek czímere 1437. (Turul, 
1885. évf. 166.) 

Siebmacher, Suppl.. 19. 1. 5. t. 



Digitized 



by Google 



16 Magyarországi czímereslevelek. 

XXVII. 

1437 július 2. Buda. ^ 

Zsigmond király Palrohi Miklós fiának Miháiynak, ennek 
testvére Balázsnak és atyai unokatestvéreinek, Benedek fiainak 
Mihálynak és Istvánnak, valamint András fiának Tamásnak czimert 
adományoz. 

(Dátum Bude, in festő visitationis beaté Marié virginis 
gloriose . . .) 

Az oklevélben a czimer nincs leírva; a festett czímerkép 
balra dőlt pajzs kék mezejében bal felé lépkedő, fürtös farkú, 
kioltott vörös nyelvű sárga (arany) oroszlánt ábrázol, mely előlá- 
baiban ezüst sisakot tart, a sisakdíszben a pajzsalakkal és kék- 
sárga takarókkal. 

Függő pecséttel. ^ 

Báró Nyáry Albert, A heraldika vezérfonala, 110. 1. (csak a 
czimer színes képe, az oklevél szövege nélkül). 

Siebmacher, 485. 1. 355. t. 

XXVIII. 

1447 október 13. Temesvár./. 

Hunyadi János kormányzó Pogány Miklós tordai polgárnak 
czimert adományoz. 

(Dátum in Themeswar, feria sexta proxima ante festum 
beatí Galli confessoris . . .) 

Az oklevélben a czimer nincs leírva ; a festett czímerkép 
balra dőlt pajzs vörös mezejében lebegő sárga (arany) koronából 
kinövő természetes sárgás színű pelikán-fejet ábrázol, a sisakdísz- 
ben a pajzsalakkal és vörös-sárga takarókkal. (A takarók a pelikán 
természetes sárgás színét és nem a heraldikai sárga színt ismétlik.) 

Függő pecsét nyomaival, a gróf Bethlen család levéltárában. 

Dr. Csonki Dezső, Pogány Miklós czimerlevele 1447, évből 
(Turul, 1889. évf. 78. 1.) — Fejérpataky László, Magyar czímeres 
emlékek 11. évf. 53. 1. 

Siebmacher, 509. 1. 370. t. 

XXIX. 

1453 május 3. Bécs. / 

V. László király Leövey (de Levew) Péter fiainak Antalnak 
és Mihálynak és Antal fiainak Gergelynek, Benedeknek, Mihálynak, 
Péternek, Györgynek és Lászlónak czimert adományoz. 

(Dátum Wyenne, in festő inventionis sancte crucis . . .) 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 17 

Az oklevélben a czímer nincs leírva; a festett czímerkép 
balra dőlt paizs kék mezejében lebegő sárga holdsárlót ábrázol, 
fekvő állapotban, ölében és két szára közt három hatágú sárga 
csillaggal (2 : 1), melyek sugaraikkal a holdsarlót érintik; a hold- 
sarló alatt szintén hatágú sárga csillag; a sisakdíszben a hold- 
sarló ismétlődik, ölében egy hatágú, szarvaira tűzve pedig egy- 
egy nyolczágú sárga csillag; a takarók színe kék-sárga. 

Töredezett függő pecséttel, a Leövey család levéltárában. 
Fejérpataky László, A Leövey család czímere 1453. évből 
(Turul 1888. évf. 156. 1.) — U. az, Magyar czímeres emlékek, L 71. 1. 
Siebmacher, 397. 1. 276. t. "^ • ^ 

XXX. ^ 

1463 június o. Bécs, 

V. László király Bártfa városának Kassa városáéhoz hasonló 
czímert adományoz. 

(Dátum Wienne, feria tertia proxima post festum sacra- 
tissimi corporis Christi . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva ; a festett czímerkép 
vágott pajzs felső kék mezejében két egymással keresztező arany 
nyelű ezüst bárdot, a keresztezés alatt arany liliommal, felül arany 
leveles koronával kisérve ábrázol, az alsó mezőben a magyar 
országos czímer vörös és ezüst vágásai láthatók, vörössel kezdődve. 

Egyszerű XIX. századbeli másolat, a czímerkép színes másávaL 
Az oklevél eredetije Bártfa város levéltárában. 

Wagner, Diplomatarium comitatus Sarosiensis 113. 1. 

XXXL */- 
1462 január 9. Buda, 

Mátyás király Császári Császár István váradi kanonoknak és 
általa Petneházy Benedek fiainak Mátyásnak, Gergelynek, Tamás- 
nak, Györgynek és Jánosnak czímert adományoz. 

(Dátum Bude, sabbato proximo post festum epiphaniarum 
domini . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva ; a festett czímerkép 
álló pajzs kék mezejében aranynyal fegyverzett, jobbra fordult 
fehér (ezüst) egyszarvút ábrázol; a sisak nélküli pajzs mögött hosszú 
fehérruhás angyal áll sárgával bélelt vörös palástban, ugyanolyan 
szárnyakkal s a pajzsot felső két szegleténél fogva, maga előtt 
tartja; hosszú, fehér ruhája és palástja a pajzs alatt kilátszanak. 

Áldásy, A M. N. Múzeum czímereslevelei. 2 



Digitized by 



Google 



18 Magyarországi czimereslevelek. 

^^ggő pecsétje elveszett. 

Fejérpataky László, A Petneházy-család XV. századi czímeres 
levelei (Turul, 1888. évf. 66. 1.) — TJ. az, Magyar czímeres emlékek, 
I. f. 75. 1. 

Siebmacher, 498. 1. 363. t. 



xxxn. 

1466 február 6. Diósgyőr, i-^ 

Mátyás király nemes Nagyrédei Jánosnak, Szentmártonrédei 
Bertalannak és Miklósnak, Nagy Demeternek és Pleskóczi Péter- 
nek czímert adományoz. 

(Dátum in Dyosgyewr, in festő beaté Dorothee virginis et 
martiris . . .) 

Az oklevélben a czimer nincs leírva ; a festett czimerkép 
arany keretbe foglalt kék mezejü, fehér vonalakkal damaszkolt 
doborpajzsban két stilizált vörös oroszlánt ábrázol, melyek egy- 
másnak fordulva, kioltott nyelvvel, kettős farkkal, első lábaik 
közt kosfejet tartanak. 

í^üggő pecsét töredékével, a gróf Rhédei család levéltárában. 
Deák Farkas, A nemes és gróf Hhédei családnak egyik czí- 
mere (Turul, 1886. évf. 83. 1.) 
Siebmacher, 542. 1. 389. t. 



XXXIII. 
1467 április 24, Buda. L^^ 

Mátyás király Keveszarvi máskép Gosztonyi Tamás mester 
pécsi őrkanonoknak és általa testvéreinek Miklósnak és Gáspárnak, 
nemkülönben atyai unokatestvérének Orbánnak czímert adományoz. 

(Dátum Bude, in festő beati Georgii martyris . . .) 

Az oklevélben a czimer nincs leírva ; a festett czimerkép 
tárcsapajzs kék mezejében lebegő, arany leveles-koronából kinyúló 
vörös ruhás kart ábrázol, mely ezüst kürtöt tart; a sisakdíszben 
a pajzsalakkal és vörös-kék takarókkal. 

Az országos levéltár által 1759 július 22-ikén hitelesített má- 
solat. Az oklevél eredetije a m. k. országos levéltárban. 

Siebmacher, Suppl. 55. 1. 3^. t. Az ott közölt czimer az ado- 
mányozottól annyiban eltér, hogy a pajzs jobb felső sarkában ezüst 
félhold, bal felső sarkában hatágú arany csillag látható. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 19 

XXXIV. 

1474 május 27, Buda, 

Mátyás király Mérei Gáspár fiának Tamás deáknak, testvé- 
reinek Jánosnak és Péternek, és atyai unokatestvérének János- 
nak Rangoni Gábor erdélyi püspök közbenjárására czímert ado- 
mányoz. 

(Dátum Bude, feria sexta proxima ante festum penthe- 
€ostes . . .) 

> . . . scutum videlicet coloris celestjni aereis varietatibus 
designatum, in cuius spacio pellicanus existit viridibus pennis, 
alis extensis, colo circumflexo, capite aureisradiis ornato, pectore 
rostro perforato, sanguine ab imo ipsius pectoris emanante, cruri- 
bus pedibusque rubeis, habens stellam lunamque aureas sub pedi- 
bus ipsis . . .« 

Egyszerű XIX. századi másolat, a czímerkép nélkül. Az oklevél 
•eredetije néhai Szalay Ágoston örököseinek gyűjteményében. 

Schönherr Gyula, A Mérey-család czímer-levele 1474-ből 
{Turul, 1888. évf, 121. 1.) — Fejérpataky László^ Magyar czímeres 
emlékek, 11. f. 59. 1. 

Siebmacher, 415. 1. 308. t. 

XXXV. 

1479 június 15. Buda, 

Mátyás király Kossuthi Miklósnak és utódaínak czímert ado- 
mányoz. 

(Dátum Bude, in festő beatorum Vitt et Modesti martirum . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva ; a festett czímerkép 
balra dőlt, kékkel és vörössel négyeit pajzsot ábrázol, a hasítási 
vonalon zöld leveles liliomszál, fehér virággal, a jobb mezőben 
befelé fordult ágaskodó természetes kossal, a bal mezőben köze- 
lebbről meg nem határozható, kagyló- vagy süvegszerü lebegő 
arany czímerképpel; a sisakdíszben a pajzsbeli arany czímerképbe 
illesztett, kék-veressel váltakozva vágott szárnypár közt kibukkanó 
kos és hármas liliomszál; a takarók színe vörös-kék. 

A családi levéltárban őrzött XVII. századi czímerleírás a 
pajzsbeli arany czímeralakot régi magyar süvegnek írja le (mitra 
antiqua Hungarica aureo colore picta), az eredetiben a rajz alakja, 
különösen az alsó részen látható rovátkák miatt inkább kagylóra 
emlékeztet. 

Függő pecséttel, a Kossuth család levéltárában. 



Digitized by 



Google 



20 Magyarországi czímereslevelek. 

Thaly Kálmán, Kossuth Lajos három vitéz őse és a család 
eredete (Turul, 1894. évf. 153. 1.) — Fejérpataky László, Magyar 
czímeres emlékek I. f. 79. 1. 

Siebmacher, 329. 1. 248. t. 

XXXVL 

1480 február 2. Buda. ^ 

Mátyás király Nagylucsei Orbán fejérvári prépostnak és királyi 
kincstartónak, s általa testvéreinek Balázsnak és Jánosnak, vala- 
mint unokaöcscsének •néhai Benedek fiának Ferencznek nemesi 
czlmert adományoz. 

(Dátum Bude, in festő purificationis beaté Marié virginis . . .) 

». . . clipeum manerie bipartitum, rubeo scilicet superius et 
eoelestino inferius coloribus indirecte per médium sibi inmediate 
correspondentibus distinctum; in quo equidem clipeo ipso colore 
rubeo leonem album eapiti sublimato, ore aperto ac cauda in 
altum supra dorsum erecta, tenendo in pedibus anterioribus 
aureum pomum, ac supra clipeum galeam retropendiis vestitam 
et supra galeam stellam unam auream cum sex radiis peful- 
gentem; in inferiori autem parte ipsius clipei super colore 
celestino aliam stellam auream, cum eisdem sex radiis mican-. 
tem . . .« 

A leírás a festett czímerképben látható vörös-arany-kék sisak- 
takarókról nem tesz említést. 

Egyszerű XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije a m. k. 
országos levéltárban őriztetik. 

Schönherr Q-yula, Nagylucsei Orbán czímerlevele 1480-ból 
(Turul, 1898. évf. 66. 1.) — Fejérpataky László, Magyar czímeres 
emlékek, 11. f. 63. 1. 

Siebmacher, 139. 1. 109. t. Az ott (Dóczy de Nagylucse név 
alatt) közölt czímer az eredetitől több tekintetben eltér, 

XXXVII. 

1488 április 10. Becs. -^ ' 

Mátyás király Hradnai Holy Pálnak nemességet és czlmert 
adományoz. 

(Dátum Vienne, feria quinta proxima post festum Pasce . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva ; a festett czímerkép 
álló pajzs kék mezejében kalászaival jobbra fektetett sárga búza- 
kévén aranynyal futtatott szürke (ezüst?) kakast ábrázol, vörös 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 21 

taréjjal és torokdísszel; a sisakdíszben a pajzsalakkal és szürke 
(ezüst?)- sárga takarókkal. 

Függő pecsétje elveszett. 

Schönherr G-yula, Hradnai Holy Pál czímeres nemes levele 
1488-ból (Turul, 1896. évf. 135. 1.) — Fejérpataky László, Magyar 
czímeres emlékek, I. f. 81. 1. 

Siebmacber, 241. L 186. t. 



XXXVIII. 

1498 január 6. Buda. ^' 

lí. Ulászló király Somogy vármegyének czímert adományoz. 
(Dátum Bude, in festő Epiphaniarum domini . . .) 

». . . clipeum cum campo celestino, in cuius fundo corona 
aureo fulgare splendet, de qua laeertas sive manus armata in 
cubito recarva in altumque versus spácium literarum protensa, 
trés vites sive palraites virides cum tribus foliis et duobus botris 
ex eisdem palmitibus dependentibus complectitur. Quorum quidem 
armorum vera denotatio est: quod cum ipsi fldeles nostri penes 
sacram coronam ac maiestatem nostram, prout superius tactura 
est, multa et varia hostilia passi, gravamina experti, insultus insu- 
per duros et casus, constanter adherere studuerunt, in multisque 
et variis conflictibus cum plerisque nostris et regni nostri emulis 
habitis plura certamina inita et victorias inter alios nostros íide- 
les reportassent, iure meritoque insigniorum huiusmodi omamen- 
tis illustrari meruerunt; palmites autem et botri exinde depen- 
dentes fertilitatem térre et vini denotant abundanciam, cuius in 
illó comitatu tanla abundancia est, ut cum aliis regni nostri opu- 
lencioribus comitatibus conferri potest. Super clipeum stat galea 
erecta argentei coloris, de cuius summitate flores variorum colo- 
rum hinc inde, velut flato violenciori agitati, circumfunduntur. 
Super verticem galee stat aquila erecta in modum scachi rubeo 
alboque coloribus distincta, pedibus in diversum sepositis, alisque 
ad volandum extensis, coronam auream in capite gestat.« 

Az adomány Somi Józsa temesi főispán, az alvidék kapi- 
tánya és Butykai Péter somogyi főispán közbenjárására történt, 
jutalmul a hűségért, a mit Somogy vármegye Ulászló királyvá- 
lasztása után Miksa császár hadjáratakor a király iránt tanúsított. 

Somogy vármegyének 1818-iki, a szöveget és czímerképet hite- 
lesítő másolatában. Az oklevél eredetije Somogy vármegye levéltárá- 
ban Kaposvárt. 



Digitized by 



Google 



22 



Magyarországi czímereslevelek. 



XXXIX. 

1498 deczemher 8, Buda. 

II. Ulászló király Nezdei Mernyey Ambrus deáknak az elődje 
Mátyás király, majd az ő szolgálataiban szerzett érdemeiért nemes- 
séget és czimert adományoz. 

(Dátum Bude, in festő coneeptionis virginis Marié . . .) 

». . . Seutum coloris ce- 
lestini, in quo psidicus avis 
nobilissima colore naturali 
depicta, super ramum viri- 
dem tribus rosis reflorentem 
stare, et in rostro trippli- 
catum AVE aureis litteris in 
carta seriptum, quod sibi a 
natura inditum est, gestare 
conspicitur.« 

A leirás nem említi a fes- 
tett ezímerképen látható zárt 
sisakot, a sisakdíszben kék 
sasszárnyon a pajzsbeli alak- 
kal és vörös-kék-arany-zöld 
takarókkal. 
Töredezett függő pecséttel. 




XL. 

1499 május 22, Buda, ^ 

II. Ulászló király Malontai Balogh Illésnek, feleségének 
ürsulatának s fiaiknak Malontai máskép Tolnai Balogh Lászlónak, 
Barnabásnak és Benedeknek czimert adományoz. 

(Dátum Bude, feria quarta proxima post festum pente- 
costes . . .) 

Az oklevélben a ezímer nincs leírva; a festett czímerkép 
álló pajzs kék mezejében sárga koronából kiemelkedő pánczélos, 
sisakos ifjút ábrázol. 

Egyszerű XIX. századi másolat. Az oklevél, mely Abauj -Torna 
megye levéltárában őriztetik, a másolathoz mellékelt följegyzés szerint 
XVI. századi hamisítvány ; vörös-fehér zsinóron Ulászló király pecsét- 
jének egy töredékével ellátva, az írás az Ulászló korabeli oklevelek 
jellegét igyekszik utánozni, de a czímerkép a legkezdetlegesebb 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímere^evelek. 23 

modorban van megfestve, s a pajzsalak psak tollal van megrajzolva, 
színezés nélkül. 

Horváth Sándor, Czímerlevél-hamisítások és hamisítók (Nagy 
Iván, Családtörténeti értesítő 1901. évf. 157. 1.) — V. ö. Varjji 
Elemér, Nagy Iván; könyvism. (Turul, 1901. évf. 208. 1.) és Horváth 
Sándor, Néhány észrevétel Varjú Elemér úrnak » Czímerlevél-hami- 
sítások és hamisítók « czímű czikkemre tett megjegyzéseire (Turul, 
1902. évf. 43. 1.) 

Siebmacher, 32. 1. 25. t. 

XLI. 
1600 február 12. Buda, ^i^~ 

II. Ulászló király Hernálth-Mestery Balázsnak és testvérei- 
nek, Ferencznek, Bernoldnak és Imrének régi nemességüket meg- 
újítva, czímert adományoz. 

(Dátum Bude, feria quarta proxima post festum beaté Do- 
rothee virginis et [martiris] . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leírva ; a festett czímerkép 
egyenesen álló, fehérrel damaszkolt kék pajzs jobb felső sarkából 
arany felhőből kinyúló vörös öltözetű kart ábrázol, mely marká- 
ban arany nyelű ezüst kalapácsot tart, a bal alsó sarokban 
hatágú arany csillagtól kisérve; apajzsot korona nélküli csőrös 
sisak fedi, a fehér-sárga (ézüst-arany) tekercsből kiemelkedő sisak- 
díszben kék sasszárnyon a pajzsbeli alakkal. 

Töredezett függő pecséttel. 

V. ö. Csergheö Géza, A Vay és Ibrányi családok czímerének 
bővítése 1507.ben (Turul, 1887. évf. 78. 1.) 

Siebmacher, 234. 1. 182. t. 

XLII. 

1507 január 16. Buda, 1^ 

II. Ulászló király Br^-ssói Schyrmer Jánosnak, Brassó városa 
birájának czímert adományoz. 

(Dátum Bude, feria sexta proxima ante festum beati Anthonii 
confessoris . . .) 

». . . scutum flaveo colore perfusum tribus constans angu- 
lis, altero ex superioribus parum obtruncato, quod quidem scu- 
tum draco suo formatus colore, surrectis ad caput auribus et ad 
dorsum pinnulis, flammas ore vomenti similis, per girum ductus 
introcludit, caudaque cervici supra truncati anguli situm circum- 



Digitized by 



Google 



24; Magyarországi czímereslevelek. 

voluta primis pedibus supremam scuti partém, posterioribus sini- 
strum clipei latus, altero ad inferiorem angulum demisso, altero 
ad superiorem porrecto videtur continere, regioné intra orbem 
draconis et extra scuti posicionem luteo colore decorata. In seuto 
nudus ensis nigello fictus capulo, reliqua parte speciem ferri 
reddente, aeumen suum versus angulum sinistrum porrigit, manu- 
brio per transversum demisso, duo deinde sidera igneis formata 
coloribus interposito gladio obliquis sese obtutibus aspieiunt, 
altero sub mutilato angulo sibi loeum oceupante, altero in opposita 
üli per obliquum parte, non impari lumine rutilante. Supra 
coUum draconis eminet galea, argenteo colore spectabilis, aurea 
premitur galea corona, ex qua medius prodire leo torvum spec- 
tans fulvo colore, iubato coUo rictu palulo lingua prominente, 
cauda ex corona ad iubas reflexa, exstantibus anterioribus pedi- 
bus mucronem ad capulum tenere et üli quasi inhiare conspici- 
tur. Ex galee summitate de sub corona flosculi procedunt, pro- 
tenduntque pulcherrimi varüs coloribus figurati, qui quasi miti 
zephyro agitati, draconem ipsum circumfluere et usque ad leonis 
verticem profundi ac totam utriusque fere regionem mirabiliter 
illustrare videntur . . .« 

Egyszerű XIX. századbeli másolat.Az oklevél eredetije az 
Erdélyi Múzeum Egylet könyvtárában, Kolozsvárott. 

V. ö. Csorna József, Az olasz renaissance a magyar heraldi- 
kában (Turul, 1892. évf. 157. 1.) 

Siebmacher, 566. 1. 404. t. 



XLIIL 

1509 szeptember 29. Prága. A' 

II. Ulászló Muronyi Veér Andrásnak, Lajos királyfi étek- 
fogómesterének ennek szolgálatában szerzett érdemeiért régi czl- 
merét megújítja. 

(Dátum Prage, in festő beati Michaelis archangeli . . .) 

» . . . quae (t. i. arma) figurám seu simulacrum armigeri 
perpulchre compositi dextra ensem scapulotenus vibratam, sinistra 
verő pugionem circumcinctam continere videtur . . .« 

Egyszerű XVII. századi másolat, a czímerkép mása nélkül. 
Az oklevél eredetije a m. k. országos levéltárban. 



Digitized 



by Google 



Magyarországi czímeresle vélek. 25 

XLIV. 

lolO október 10, Nagyszomhat. /^ 

II. Ulászló király Nádasdi Erchy Albert mesternek, Szent- 
györgyi és Bazini Péter gróf, erdélyi vajda és a székelyek ispánja 
titkárának és unokatestvéreinek Györgynek, Lőrineznek, Mihály 
zágrábi őrkanonoknak, Mártonnak és Gálnak, Péter gróf kérelmére 
ezímert adományoz. 

(Dátum in' eivitate nostra Thirnaviense, feria quinta pro- 
xima post festum beati Dionysii martiris . . .) 

». . . scutum videlicet triangulare, euius campus duos colo- 
res habét, rubrum in ima scuti parte, in suprema verő coele- 
stinum, porro in rubro scuti campo in medio lilium est, ab 
utroque latere duabus rosis candidis cinctum, in coelestino verő 
seu aereo campo, hoc est in superiori scuti parte lupus est, ex 
ipso rubeo campo medius exiliens, pedibus anterioribus in sub- 
lime levatis, guttur cruentum telő seu sagitta transfixus, in duo- 
bus denique superioribus angulis scuti, non procul a capite lupi duo 
sidera nitentia micant, totumque internum clipei spatium suo 
splendore illustrant. Supra quam quidem scuti formám galea est 
suo colore depicta, supra galeam corona, ex corona similiter 

lupus sublime prorumpit,,ex quaquidem galea, qua 

corona et totam scuti formám circumquaque 

amplectitur . . .« 

A sisakdísz a pajzsbeli farkast ismétli, a takarók színe vörös- 
arany. 

Függő pecséttel. 
Siebmacher, 157. 1. 124. t. 



XLY. 

1614 január 4. Buda, ^ 

II. Ulászló király Frankóczi Paulik Bertalannak ezímert és 
pallosjogot adományoz. 

(Dátum Bude, feria quarta proxima ante fesitim Epiphania- 
rum domini . . .) 

Az oklevélben a czímer nincs leirva; a festett czímerkép, 
a mennyire rongált állapota kivenni engedi, medvével küzdő 
vörös zekéjű férfit ábrázol. 

Függő pecséttel. 



Digitized 



by Google 



26 



Magyarországi czimeresle vélek. 



XLVI. 
1Ö14 január 18. Buda. ^^ 
II. Ulászló király nemes Radák Balázsnak s testvéreinek 
Mihálynak, Istvánnak és Tamásnak czímert adományoz. 

(Dátum Bude, feria quarta proxima ante festum beatorum 
Fabiani et Seba[stiani martirum] . . .) 

Az oklevélben a czímer nincsen 
leírva; a festett czímerkép kék 
pajzsban zöld alapon jobbra forduló 
barna nadrágos és kabátos férfit, 
kabátján vörös gallérral, lábain 
vörös csizmákkal, fején strucztollas 
zöld kalappal, oldalán fekete hüve- 
lyes szablyával, arczához lövésre 
készen tartott puskát emelve, vele 
szemben vörös ruházatú férfiút zöld 
gallérral, vörös csizmákkal, fején 
vörös betétű turbánnal, oldalán 
görbe karddal, kezeiben lövésre 
felajzott Íjat, nyillal együtt tartva 
ábrázol, ez utóbbi férfinak melle 
át van lőve, a sebből hátán és 

mellén vér folyik le. Sisakdísz, takarók hiányzanak. 

Függő pecsét nyomaival, szakadozott állapotban, a báró Radák 

család levéltárában. 

XLVII. 

lol4 április 6, Buda./ 

II. Ulászló király Érki Balázsnak és feleségének Orsolyának 
nemességet és czímert adományoz. 

(Dátum Bude, feria quinta proxima post festum beati 
Ambrosii episcopi et confessoris . . .) 

Az oklevélben a czímer nincsen leírva; a festett czímerkép 
egyenesen álló pajzs kék mezejében jobb oldalról felhőkből kinyúló 
sárga ruházatú kart ábrázol, a csukló alatt nyillal átlőtt vérző 
sebbel, markában egyenes kardot villogtatva, a pajzs jobb felső 
sarkában, a kard hegye alatt ezüst (fehér) félhold által kisérve. 
A pajzsot balfelé néző zárt sisak fedi, a sisakdíszben kék liliom- 
mal és sárga-kék takarókkal. 

Függő pecsét nyomaival, a Szirmay család levéltárában. 

Áldásy Antal, Az Érky család czímeres levele 1514-ből (Turul, 
1902. évf. 90. 1.) 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek'. 



27 



XLVIII. ^^ 

1514 április 24. Buda. 
11. Ulászló király Radováni Keczer Ferencznek, a zágrábi 
püspökség adminisztrátorának és fiainak Gáspárnak, Istvánnak^ 
Jánosnak és Györgynek czímert adományoz. 

(Dátum Bude, in festő divi Georgii martiris.) 

»Scutum videlicet bicolore, 
in infima parte celestini, in 
superiore rubri coloris, cuius 
quidem scuti campus inferior 
ceruleus cor habét sagitta 
transfixum ad denotandum 
videlicet manifestandumque, 
quod ad instar illius cordis 
telő transfixi, tu quoque ad 
üdelitatem eorum principum, 
quibus addictus fuisti et ob- 
sequia prestitisti, semper cor 
tuum fidelitatis fervore quo- 
dammodo saucium et traiec- 
tum gessisti, supra quod qui- 
dem cor est corona rutilanti- 
bus gemmis et preciosis mar- 
garitis adornata, ex corona 
.ala sive crista argentei coloris pennis huc illuc sparsis in campum 
superiorem rubri coloris protenditur et a dextra quidem parte 
Stellám habét auream et rutillantem, a leva orbem lune argentee 
dimidiatum. Supra quam quidem totalem scuti formám galea' est 
suo colore depicta, supra galeam rursus corona cum crista supra- 
dicta in sublime extensa. Circumquaque autem lamine diversi 
coloris huc illuc latissime funduntur et totam exteriorem scuti 
circumferentiam decentissime ambiunt atque exornant . . .« 
Függő pecséttel. 




XLIX. 

1515 július 6. Pozsony, ^^ 
II. Ulászló király Versséndi máskép Tharyáni Ferencznek 

és fiának Jánosnak czímert és pallosjogot adományoz. 

(Dátum Posonii, in octava beatorum Petri et Pauli apo- 

stolorum . . .) 

». . . scutum videlicet cerulei sive celestini coloris, in cuius 



Digitized by 



Google 



28 Magyarországi czímereslevelek. 

ima parte corona aurea est, ex corona leo dimidius fulvo ae 
prope aureo colore splendicans, ore patulo, lingua exerta exurgere 
atque erumpere conspieitur. Supra scutum galea est suo colore 
depicta, supra galeam similis leo ex corona emergens. . .♦ Takaró 
színe kék-arany. 

Függő pecséttel. 

V. ö. Két XVI. századi czímeres levél. (Turul, 1885. évf. 
143. 1.) 

Siebmacher, 712. 1. 487. t. 

L. 

1516 november 19. Buda, ^ 

II. Lajos király Brassói Bryganth Györgynek Podmanini 
Podmaniczky Mihály kérelmére Yiemességet és czímert adományoz. 
(Dátum Bude, in festő beaté Elisabethe , . .) 

Az oklevélben a czímer nincsen leírva; a festett czímerkép 
egyenesen álló pajzs fekete mezejében két egymást alul keresz- 
tező hat-hat águ arany szarvasagancsot ábrázol; a sisakdíszben 
a pajzsalak ismétlődik, csak az agancsok 5 — 5 águak; a takarók 
szine kék-arany. 

Egyszerű XIX. századi másolat, a czímerkép másával. Az oklevél 
eredetije a leleszi konvent levéltárában. 

Siebmacher, 86. 1. 69. t. 

LI. 
^ lúl7 márczius 26, Buda, l 

II. Lajos király Jerosyni Brodarich István egyházjogi doktor- 
nak, a Szent-András apostol kápolnája comesének s pécsi kano- 
noknak, s általa testvérének Mátyásnak és ennek fiai Ferencznek 
és Eleknek régi czímerét kibővíti. 

(Dátum Bude, feria quarta proxima post dominicam Letare. . . .) 

:». . . ad arma famiUe vestre avita, que in scuto coele- 
stini coloris hominem armatum ab hostibus insequutum in cym- 
bam transfretatoriam compulsum et in navicula ipsa concitatissimo 
cursu in aliam fluminis ripam tendentem gestare conspiciebantur, 
hoc fecimus additamentum: corvum videlicet de sublimi advo- 
lantem, coronam lauri semper virentis, quasi capiti ilUus bella- 
toris imponendam, rostro afferentem. Ad denotanda te familie 
tue, que non temere, sed ex eventu bellico, et ex illó trans- 
fretandi casu, priora illa insignia sortita fuerat, hoc nóvum decus 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czimereslevelek. 29 

addidisse, ut illius, sive navigationem, seu potius bellicam virtu- 
tem eruditione tua et doctrina ornaveris, quo enim alio insignii 
id significari atque exprimi aptius potuit, quam corvo laureum 
sertum gestante, cum et corvus alis sit Phoebo dicata, et lauri 
ramis doctorum hominum ipsa cingi soleant.* 

A czímeres levél szövege megemlékezik a czimerszerző egész 
fiatalságáról: ». . . prima adhue pueritia ad omnium artium altri- 
cem Italiam missisti, eam ibi per multos annos variis disciplinis 
operám impendisti, ut adhuc adolescens et vir, dum pubertatem 
egressus, non solum Grecis ac Latinis litteris non mediocriter 
eruditus habereris, sed etiam iuris pontificii eam peritiam eon- 
sequeris, ut te nobilissima orbis terrarum gymnasia ea adhuc 
etate eius discipline insignibus et ornamentis dignum iudicarunt, 
porro inde egressus, non soeordie, neque ignavie animum dedisti, 
sed ne bonum otium inerti desidia .... primum reverendissimi 
domini Thome cardinali Strigoniensis ac patriarche Constanti- 
nopolitani etc. aulám es secutus; succedente deinde tempore in 
obsequia reverendissimi in Christo patris domini Georgii episcopi 
Quinqueecclesiensis summi et secretarii cancellarii nostri, fidelis 
nostri nobis sincere dilecti asciri voluisti, apud quos et maximé 
apud ipsum dominum episcopum Quinqueecclesiensem, qua fide, 
integritate, constantia, qua preterea industria ac sollicitudine sis 
versatus etc. . . .« 

Egyszerű XIX. századi másolat a czímerkép másával. Az oklevél 
eredetije bárö Tallián Dénes tulajdonában. 

V. ö. Szopori N. Imre, A Kisfaludyak czímerlevele (Turul, 
1884. évf. 106. 1.) — Szendrei, Magyar hadtörténelmi emlékek az 
ezredéves oszágos kiállításon, 129. 1. 

Siebmacher, 87. 1. 69. t. 

LII. 
1519 május 31, Buda. / 

II. Lajos király Szigeti Literátus György kanczelláriai jegy- 
zőnek és testvérének Péternek nemességet és czímert adományoz. 

(Dátum Bude, feria secunda proxima post festum beati 
ürbani papé , . .) 

». . . scutum triangulare saphireo colore dempto infimo 
angulo, ubi colles herbidi exurgere visuntur; ultra pene coUium 
immagines humana effigies umbilicotenus sursum apparet, lorica 
ferrea ad bellum armata, cuius caput casside perbrevi munitur, 
effigiei quidem humane manus dextra strictam tenet frameam, 
sinistra verő sagitte (cuspidem), qua pectus traiectum sanguis 
e corpore elicitur, vellicare cernitur. His armis ideo te insigni- 



Digitized by 



Google 



30 Magyarországi czí mer esle vélek, v 

vimus, qüoniam cum nuper vix dum ephebus cum Turcis descen- 
dere in certamen ausus fueris, neque aut comites tuos desereris, 
aut pugna excesseris, donec telő hostis letaliter vulneratus fuisti. 
Supra scutum et e íateribus scuti flores non uniformiter intorti 
coloratique diffluentes scutum ipsum undequaque exornant . . .« 

A nemesítés azon érdemekért történt, melyeket György deák 
magának szerzett: ». . . in confinibus per certos annos tum verő 
ín fudenda et proíliganda foeda rusticorum ad pernitiem nobili- 
tatis superiori tempore conspirata, mariu strenue pugnando, et 
deinde in cancellaria maiestatis nostre post dominum tuum 
reverendum dominum Ladislaum episcopum Vaciensem eancella- 
rium nostrum, nobis et saere corone nostre te iugiter conStantis- 
simeque exhibuisse . . .« Az oklevélben a király egyúttal György 
deáknak szülővárosában a máramarosmegyei Szigeten fekvő apai 
birtokát nemesi birtoknak nyilvánítja. 

Egyszerű XIX. századi másolat^ a czímerkép másával. Az oklevél 
eredetije a leleszi konvent levéltárában. 

V. ö. Csergheö Géza, Arczképírás a magyar heraldikában 
<Turul, 1886. évf. 102. 1.) 

Siebmacher, 374. 1. 280. t. 

LIII. 
1522 október 12. Prága, l-^ 

II. Lajos király Gellyei Antal kir. étekfogómesternek és test- 
véreinek Sebestyénnek, Gothardnak és Pálnak régi czímerét meg- ' 
erősíti. 

(Dátum in arcé nostra Pragensi, die dominico proximo post 
festum beati Dionisii martiris et sociorum eius . . .) 

». . . hominem médium, arcumque extensum cum sagitta 
fere vibrata tenentem, centaurum in forma equi média homini 
ipsi medio umbilicotenus insertum et adiunetum cum Stella aurea 
ad caput hominis medii et hec omnia in scuto triangulari cele- 
«tini per omnia coloris . . .« 

Az oklevélben a czímerszerző neve mindjárt az első sorban, 
továbbá az oklevél közepén Rodyczra van hamisítva, de szövegben 
két helyen az eredeti Gellyei név érintetlenül maradt. 

Függő pecsétje elveszett. 

Aldásy Antal, A Gellyei család czí mer esle vele 1522-ből (Turul, 
1903. évf. 81. 1.) — V. ö. Horváth Sándor, Gzímerlevél-hamisí- 
tások és hamisítók (Nagy Iván, Család-történeti értesítő 1901. évf. 
157. 1.) 

Siebmacher, Suppl. 53. 1. 34. t. 



Digitized 



9 

by Google 



Magyarországi czímeresle vélek. 31 

LIV. 

lo2S május 26. Buda. ^----^ 

II. Lajos király Nagyszántói Ányos Albertnek s fiainak 

Miklósnak, Fülöpnek és Péternek czimert adományoz. 

(Dátum Bude, feria secunda proxima post festum penthe- 
costes . . .) 

» . . scutum triangulare eolor[is saphirei . . .] excipit mili- 
tem pixide instructum ad arborem stantem similem ex insi- 
diis ferienti feram cervum fugieiitem . . .« 

A vadász ruházata lilaszínű, süvege ugyanolyan, magas fekete 
csizmák, visszahajtott fehér gallér. A sisakdísz vörös tekercsből 
kiemelkedő szarvas, a takarók színe mindkét oldalról vörös-kék- 
arany (?). 

Az oklevél megemlíti azokat az érdemeket, melyeket a czímer- 
szerző Ulászló és Lajos király vadászatai körül magának szerzett. 
Az adományozott nemesi birtok itt is pontosan le van írva. 

Egyszerű XIX. századi másolat, a czímerkép másával. Az oklevél 
eredetije Gömörvármegye levéltárában. 

Hazai okmánytár, 11. k. 423. l. 

Siebmacher, 15. l. 11. t. 

LV. 

1626 április 9. Buda. ^ 

II. Lajos király Cserneki Dessewffy János pozsegai főispán 
és királyi kamarásnak, testvéreinek Istvánnak, Györgynek, Ferencz- 
nek, Miklósnak és Lászlónak régi nemességük megerősítése mellett 
czimert adományoz. 

(Dátum Bude, dominica Ramispalmarum . . .) 

» Scutum videhcet triangulare coloris celestini, cuius campi 
siquidem clipei centrum continet dextram manum hominis arma- 
tam tenentem clavam, cuius vera denotatio est, quod prede- 
cessor progenitorum vestrorum non perhorrens horrida bdla Tar- 
tarorum adire, subireque amputationem manus sue dextre et 
alia vulnera mortalia ab eisdem hostibus suscepta, bandérium 
regni quod tenuerit salvum de medio cruentárum caedum redu^ 
xerit, cui quidem manui innovando superaddidimus aquilam 
gerentem in capite coronam auream aUs suis extensis, quo vos 
nostris hereditariis armis in signum singularis nostri amoris in 
vos fecimus participes. Pars superior clipei habét circa summi- 
tatem quadram lune et stellam a se distantes, eorum splen- 



Digitized by 



Google 



32 Magyarországi czímereslevelek. 

doribus rutillantes. Supra clipeum stat gg^lea erecta argenteo 
fulgore radians, a cuius cervice flores hinc inde veluti flatu 
violenciore agitati mutua sorté circumfunduntur, supra verticem 
galee est crista, albo colore depicta . . .« 

A czímereslevél felemlíti czímerszerzőnek a tatárok elleni 
harezokban, továbbá a pozsegai főispánságban szerzett érdemeit. 

Újkori másolatok a Péchy ós Dessewffy családok levéltáraiban. 
Az oklevél eredetije gróf Dessewffy Aurél tulajdonában van. 

V. ö. Éble Gábor: A cserneki és tarkeői Dessewffy család. 
Budapest, 1903. 248 s kk. 11. a czímerkép színes hasonmásával. 

Siébmacher, 133. 1. 104. t. 

LVI. 
1525 május 27. Buda. / 

II. Lajos király Ghymesi Forgáeh Péter fiainak Ferencznek, 
a királyné pohárnokának, Lászlónak és Sebestyénnek, és Gergely 
fiainak Miklósnak és Zsigmond királyi kamarásnak hű szolgálataik 
elismerésefii régi czimerüket megerősíti. 

(Dátum Bude, sabbatho proximo post festum ascensionis 
domini . . .) 

»Scutum triangulare lazurei coloris, exeipiens galeam, qua 
mediotenus extat virgo formosa, cuius caput coronatum, hinc 
atque hinc luna hemicicli figura cornibus adversis cingit . . .< 

A szövegben a megújítás okául fölemlíttetik, hogy a család 
eredeti czímeres levele elveszett. 

Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 1764 október 29-én 
Kis-Várdán tartott részleges gyfilésén. 

Függő pecséttel, a gróf Forgáeh család levéltárában. 

Siébmacher, 178. 1. 142. t. 

LVII. 
1525 szeptember 21. Buda. /- 

II. Lajos király Selyei Syska Istvánnak, Majthényi Bertalan 
fökamarás belső emberének s általa apjának Györgynek, test- 
véreinek Miklósnak, Jánosnak és Andrásnak és osztályos atyja- 
fiának Mihálynak nemességet és czímert adományoz. 

(Dátum Bude, feria quinta in festő beati Mathei apostoli . . .) 

». . . scutum celestini coloris, quod due sirenes e regioné 
stantes sustinent, in planicie autem scuti est manus complicans 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 33 

tres culmos triticeos maturos, suis aristis conspicuos, quibus 
insidere conspicitur cassita avicula, alis expansis . . .< 

A turóczi konventnek 1527 május 3-án kelt átiratában, a 
czímerkép mása nélkül. 



LVIII. 
1532, június 11. Lippa, 

János király Szentgyörgyvölgyi Bakács Sandrinnak, régi' 
nemességét megerősítve, ezímert adományoz. 

»Scutum videlicet quinqueangulare celestini eoloris, quod a 
duobus pueris angeli speeiem pre se ferentibus gestatum tue non 
modice virtutis signum, cum scilicet ex equo tuo desiliens ac 
dominum tuum dictum Joannem Bánffy armis ut erat indutus 
gravem altéra iam pede et ipsum innitentem soUicita tua manu 
equo tuo thurcico insigni, ut ad meliora se tue patrie tempóra 
reservaret insidendum, proprie etiam salutis tue immemor suble- 
varis, in se continet. Supra scutum galea est, quam tuipse lorica, 
galeaque cono decora ac stricto ense amictus, vultu eciam nunc 
ad minas composito premis « 

A czimerkép azt a jelenetet ábrázolja, a midőn Bakács Sandrin 
Bánffy Jánost, János király későbbi nádorát, lovának átadásával 
megmenti. A sisakdiszben Bakácsnak a koronából kiemelkedő 
alakja látható, teljes fegyverzetben, jobbjában kivont karddal. 
Takarók szine jobbról kék-arany, balról vörös-fehér. 

A czimerlevél szövege megemlíti, hogy Bakács Sandrin önfel- 
áldozó tette mentette meg Bánffy nádor életét a mohácsi ütkö- 
zetben. 

Függő pecsét híjával, a Tallián család levéltárában. 
Boncz Ödön, A Szentgyörgy völgyi Bakács-család. (Turul, 1889. 
évf. 1. 1.) 



LIX. 

1533, jillius 26, Buda, J- — " 

János király Zárai Lázárnak, Tomori Zsigmond budafelhévizi 
prépost, királyi secretarius kérelmére nemességet és ezímert 
adományoz. 

(Dátum Bude, in festő beaté Anne matris sacratissime vir- 
ginis Marié . . . .) 

Áldásy, A M. N. Múzeum czimereslevelei. »^ 



Digitized by 



Google 



34 



Magyarországi czimereslevelek. 



». . . scutum videlicet quinqueangulare celestini coloris, quod 
a duobus pueris angeli speciem pre se ferentibus gestátum, dextrum 
hominis brachium mucronem sanguine perlitum tenentem, cum 

capite pileato lancigeri 
illius, quem occidisti, in- 
tra se continet. Supra scu- 
tum galea est argenti mi- 
cas referens, quam varii 
undique flores ambiunt . . .« 
A leírás annyiban eltér 
a czimerképtől, hogy ez 
utóbbiban a kar kék felhő- 
csomóból nyúlik ki. 

Az oklevél a czimerszerző 
érdemeiről a következőkép 
emlékezik meg: >Nosquo- 
que te Lazare pro fidelis- 
simis tuis servitiis, que 
tempore, quo castrum Bol- 
dokew per exercitum Ger- 
manicum gravissima obsi- 
dione premeretur, cum 
summa fide et constantia 
exhibuisti, nostro hoc te- 
stimonio dignum esse puta- 
vimus, ut non solum pre- 
dicacione tuorum, inter 
quas primas partes semper 
habuisti, verum etiam no- 
stro iudicio facta tua illa preclara longe deinceps etiam apud 

posteros illustriora redderentur In ipsa enim erupcione 

cum quendam ex ducibus lancigerorum armis insigniter pulchris 
indutum oculis ardentibus et qui etiam virtute bellica, cuius studio 
fuerat addictus, ceteris prestare videbatur, fuisses conspicatus, 
concitato in illum cursu, in ipsa confertissima hostium acie, tanta 
illum virtute superasti, ut caput illius thrasonis tuo splendenti 
gladio amputatum .tuis manibus hilaris et absque uUa lesione, deo 
optimo ita volente, ad ipsam arcem reportares.« 

Függő pecséttel. 




Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. 35 

LX. 

1544 márc^iics 29. Speyer. ^ 
L Ferdinánd Keresztúri Vinezének nemességet és czimert 
adományoz. 

»Scutum videlicet in crucis figuráé signum per medituUium 
divisum et coloribus distinctum, iii cuius parte dimidia superna 
nigri coloris' dáma naturo suo eolore, ambobus pedibus anteriori- 
bus erectis reflexisque, currenti veluti similis cernitur. In altéra 
verő similiter superiore et contigua scuti parte homo sagittarius in 
oampo candido, rubro habitu amietus, dextra manu arcúm exten- 
sum tenens, veluti damam sagitta petiturus apparet. In inferiori 
verő scuti facie similiter in primo et albo campo sagittarius, 
<íampo verő adverso nigro dáma priori non absimilis, sagittatü 
hominis arcúi et telő obnoxia conspicitur. Scuto galea, cassidi 
verő sagittarii effigies dimidiati est superaddita, cum habitu et 
arcú in scuto depictis, cum rubris et albis flamulis vento veluti 
valido in omnes scuti partes agitatis . . .« 

Egyszerű XVIII. századi másolat, a czimerkép színes másával 

LXI. 

1549 január o. Bécs. ^>^ 
I. Ferdinánd Szentmártoni János pannonhalmi tisztnek és 
unokatestvérének Körmendi Márton deáknak, Laki Bakich Péter 
titkárának nemességet és czimert adományoz. 

». . . scutum erectum, cuius unam planities quaedam sub- 
rufa, reliquam verő partém rufeus color, laevum occupat petra 
et haedera circumvoluta, ad summám quasi oram scuti pertin- 
gens, eius cacumini inpositum est diadema regium, in planitie 
subrufa iacet exangue decolatum corpus Turcae, iuxta quod stat 
miles cesii coloris amietus, in cuius dextra manu gladio stricto 
infixum est Turcae amputatum caput. Supra scutum locata est 
galea, eam ambiunt laciniae fulvo et rubro coloribus variegatae, 
supra eam locata est alia petra, designat tempore depraedationis 
per Turcas oppidi Jauriniensis fortiter contra eos cum tuis sociis 
pugnando, tu Martiné Uterate, fiducia in Christum ut constans 
petra ducte, in te saevientem Turcam occidisse, caputque eius 
amputasse et complures christianos e manibus hostium fide digno 
testimonio liberasse dicaris . . .« 

Átírva Bács vármegyének Szentmarján, 1745. szeptember 11-én 
kelt hiteles kiadványában. 

Siebmacher, Supplementband 135. 1. 98. t. 

3* 



Digitized by 



Google 



36 



Magyarországi czímereslevelek. 



LXII. ^ 

ir)49 október 26. B'ága. 

I. Ferdinánd Pécsi Deák (Literátus) Boldizsárnak, testvéreinek, 
Jánosnak, Máténak, Mártonnak és Mihálynak s nővére fiának 
Tamásnak nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum, euius média superior pars 
rubea cervum dimidiatum, cornibus ere- 
ctis. saltanti similem continet, inferior 
verő similiter média, albo et violaceo 
coloribus per lineas alternatim distincta 
est. Scuto item appositam galeam regio 
dia[demate injsignitam, ex quo cervus 
dimidiatus, priori similis, similiter pro- 
minet. Laciniis sive teniis a dextra fulvo 
et rubeo, a sinistra parte albo et vio- 
laceo coloribus variegatis, eam circum- 
fluentibus . . . .« 

Az oklevél röviden érinti az érdeme- 
ket, melyeket a czimerszerző Várdai Pál 
esztergomi érsek szolgálatában magának 
szerzett. 

Töredezett függő pecséttel. 




LXIIL 

16 o 2 márczius 16. Pozsony. 

I. Ferdinánd Beyei Andrásnak és utódainak régi nemesi czi- 
merét, mely az elmúlt idők zavaraiban elveszett, megújítja. 

»Scutum coelestini coloris, in cuius imo positum est diadema 
regium, ei insidet pellicanus rostro cor suum vellicans et sangui- 
nem duobus pullis in dextra parte diadematis e nido capita exer- 
tis fundit. Scuto apposita est galea, eam contegunt lemnisci 
fulvo et celestino coloribus variegati, supra galeam est Stella sex 
radiorum « 

A festett czimerképen a pellikán fiókjaival együtt aranyos 
színű. 

Töredezett függő pecséttel, a gróf Ehédei család levéltárában. 
Siebmacher, Supplementband 22. 1. 14. t. 



Digitized by 



Google 




Magyarországi czímereslevelek. 37 

LXIV. ^ 

loo3 márczius 7, Orácz. j^-- 
I. Ferdinánd Belényesi Török Mihálynak Oláh Miklós egri 
püspök szolgálatában szerzett érdemeiért nemességet és ezímert 
adományoz 

Az oklevélben a czímer nincs leirva, a 
festett czímerkép egyenes pajzs kék meze- 
jében könyöklő vörös ruhás férfikart ábrázol, 
mely két szőlőfürttel és zöld levelekkel díszí- 
tett szőlőgalyat tart; a sisakdiszben a pajzs- 
alak felfelé nyúlva ismétlődik, a takarók szine 
jobbról kék-arany, balról vörös-kék. 

Függő pecsétje hiányzik. 

LXV. 

1564 május 4. Bécs. 

Sáros vármegye 1576 július 4-én kelt nemesi bizonyítványa 

a Bakonyi János részére Ferdinánd király által 1554. május 4-én 

Bécsben kiállított czímereslevélnek Sáros vármegye 1576 június 

28-iki itélőszékén történt kihirdetéséről. 

Eredeti, papíron, rányomott pecséttel. 

LXVI. 
löüo június 20, Augshurg, 
I. Ferdinánd Péchy Gáspárnak és testvérének Mártonnak 
nemességet és ezímert adományoz. 

»Scutum videlicet tripartitum, in quo corvus alis extensis, 
petrae, quae scuti infimam partém tenet, innixus, occupat spa- 
lium rubeum utrinque coelesti colore apparente ; scuto appositam 
galeam, cui corvus priori similis imminet. Habes eximia futurae 
nobilitatis insignia. Nam praeter colores, qui pacis bellique tem- 
póra indicant, et galeam, equestris ordinis symbolum, corvus est 
tibi ob oculos ita scopulos unguibus conplexus, ut non tam fidat 
pedibus, quam alarum praesidio. Quem te deinceps sic imitari, 
dum patriae maiestatique nostrae servis, convenit, ut quae corpo- 
ris dotibus perfici non possunt, ingenio, industria, virtute superare 
contendas . . . .« 

A takarók színe mindkét oldalon vörös-kék. 

Függő pecséttel, a Péchy család levéltárában. 

Siebmacher, 488. 1. 357. t. 



Digitized 



by Google 



38 Magyarországi czímereslevelek. 

LXVII. 

1056 márczms 31. Bécs. 

I. Ferdinánd Salamonfalvi GroíT Bernátnak, feleségének Gyön- 
gyössy Zsófiának,^ fiának Bernátnak és leányaínak Orsolyának és 
Katalinnak, a törökök ellenében szerzett érdemeiért régi nemességét 
és czímerét megújítja. 

»Scutum vídelícet erectum, línea transversa ín duas rectas 
et aequales partes divisum, quarum superíor caesio colore picta, 
coronam auream, paulo supra lineam, pendentís ín morém posí- 
tam continet, ex ea emínet lupus dimídíatus, rictu versus sini- 
stram scuti oram conversus, língua exerta anhelanti simílis (jobb 
felé fordulva), gutture gladío transverberatus, pedíbus capulum 
gladií, quasí evulsurus tenens, ínferior pars scuti albo colore, 
líneola perpendícularí bípartito scíndítur, cuius siníster angulus 
craterem sive cuppam auream operculo contectam, siníster floscu- 
lum lilií caesio colore expressi contínent. Supra scutum posUa est 
galea aperta sive cratículata, ornamentum milítare, defluentibus 
ex ea ín utramque scuti oram lemníscís, caesio et albo coloríbus 
dístínctís, ex qua prominet fasciculus pennarum struthionis. Scu- 
tum ipsum extrínsecus duo gryphí, fulvo colore píctí, híantíbus 
rostrís, línguís exporrectis, alís expansís, caudís subter pedes infe- 
ríores, sub ínfimam scuti oram introrsum reflexis, mutuo prope- 
modum sese contíngentibus, altér a dextra, altér sínístra partibus 
sustínent.« 

¥üggő pecséttel. 

Siebmacher, Supplementband, 56. 1. 36. t. 

LXVIII. 

155? deczemher 1. Bécs. 

I. Ferdinánd Eperjesi Belsí Jánosnak nemességet és czímert 
adományoz. 

» Scutum vídelícet erectum, álba línea a dextro superiori 
ad sinistrum inferiorem eiusdem angulum divisum, ín qua quidem 
línea per transversum scuti posita lílíum aurei coloris, in medio 
duarum rosarum rubri coloris, collocatum conspicitur, super lineam 
verő ipsam, ín superiori scuti parte, quae tota coelestíni coloris 
est, tigris, animál quadrupes atque sylvestre, nec mínus ferum 
quam rabidum, lílíum et rosas praescríptas concalcare volenti 
simílis, gradítur, cauda inter pedes posteriores intorta, ore hianti, 
língua exerta, oculís emínentibus, auribusque erectis, cui a tergo 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 39 

ultima quadra lunae, in sinistro scuti angulo superiori posita est. 
Scuto apposita est galea craticulata deíluentibus ex ea in utrum- 
que scuti latus laciniis hinc falvo et eoelestino, illinc verő albo 
et rubro coloribus variegatis, supra galeam regium diadema est 
positum, ex quo liliura, inter duas tubas erectum, priori simile 
progreditur. Quae quidem omnia, si ea diligentius contempleris, 
pericula et varias calamitates tuas, quibus te ut imprimis regno 
huic nostro Hungáriáé, deinde nobis fidem et benemerendi stú- 
dium commendares, forti et constanti animo objicere non dubi- 
tasti, pulcherrime representant, lilium ejiim inter duas rosas coUo- 
catum, te hominem candidum et christianae religionis studiosum 
sub tigridis, hoc est imanissimi Turcarum tyranni et nominis 
christiani perpetui hostis, pedes coniectura designat, aliud verő 
lilium supra galeam ex regio diademate prominens te Thurcica 
tyrannide constanti fide superata, in christianam libertatém suble- 
vatum et reductum, in corona, hoc est regno isto nostro Hun- 
gáriáé, summa tua cum laude residere significat.« 

A leirás nem említi meg a szarvak színeit; a festett czímer- 
képben a jobbfelőli aranynyal és kékkel, a balfelőli ezüsttel és 
vörössel van vágva. 

A czimereslevél szövege a czimerszerzőnek a tudományok- 
ban, főleg a görög és latin nyelvekben szerzett nem csekély 
jártasságát megemlítve, a közügyek terén tett kiváló szolgálatairól 
ekkép emlékezik meg : »Quod post fidelem nostrum reverendum 
Antonium Verancium alias Quinqueecclesiensem, nunc verő Agri- 
ensem episcopum et consiliarium nostrum, quem, tanquam 
solennem oratorem nostrum cum magnifico Francisco Zay de 
Chemer, supremo Nazadistarum nostrorum Comaromiensium 
capitaneo et consiliario nostro, coUega videlicet suo, ad portám 
imperatoris Thurcarum sulthani Solemanni pro tractanda inter 
nos pace atque concordia anno abhinc quinto delegaveramus, 
secretariatus officio fungens, in perscribendis legationis illius nostrae 
publicis et privatis negotiis fidelem ac diligentem operám per 
integros quatuor annos, non sine vitae ac incolumitatis tuae mani- 
festo et evidenti periculo aliisque variis molestiis, atque incom- 
moditatibus nobis et regno huic nostro Hungáriáé navasse, fide- 
digno testimonio perhiberis « 

Kihirdettetett Sáros vármegye közgyűlésén 1569-ben. 

Egyszerű XIX. századi másolat, a czimerkép színes másával. 
Az oklevél eredetije Szepes vármegye levéltárában. 
Síebmacher, 51. 1. 41. t. 



Digitized by 



Google 



40 Magyarországi czímereslevelek. 

LXIX. 
1558 január 10. Prága, 
I. Ferdinánd Hodászy Andrásnak, feleségének Almássy Katalin- 
nak, leányainak Katalin és Annának, és Hodászy Mihálynak, András 
nővére fiának nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum erectum albi coloris, cui in ima parte imitata est 
petra naturaliter depicta, supra quam miles quidam vestitu rubri 
et punicei coloris indutus galea in capite, eique trés pennas stru- 
cionis duarum extremaram alteram rubram, alteram puniceam, 
tertiam verő in medio earum albam annexas habens, erectus stari 
conspicitur, manuum altéra videlicet dextra vexillum rubro, puni- 
ceo et albo colore distinctum, altéra autem sinistra ensem ipsi 
petrae innixum fortiter tenens. Scuto item appositam galeam, cui 
impositum est diadema regium, e quo homo medietate tantum 
conspicuus, excepto eo quod ense careat, priori per omnia similis 

prominere visitur ipso galeae cono laciniis, hinc fulvo et 

puniceo, illinc verő rubro et albo coloribus « 

Az oklevél megemlíti czímerszerző érdemeit, melyeket magá- 
nak a törökök elleni harczokban, Tharnóczy András főlovászmester 
szolgálatában, továbbá Szitna, Csábrág és Murány várak ostromá- 
nál szerzett, hol Kelydy István és Krusith János kapitány oldala 
mellett zászlóvivő volt. 

Kihirdettetett Vas vármegyének 1563 június 13-án tartott 
közgyűlésén. 

Yüggö pecsétje elveszett. 

Siebmacher, 239. 1. 184. t. 

LXX. 
155S augusztus 28. Bécs, 
í. Ferdinánd Kemenczey Mihálynak, homonnai Drugeth 
Miklós vitézének, nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videUcet militare caesii 
coloris, in cuius ima parte coUis cro- 
ceo colore depictus esse et supra 
eum leopardus naturális, cauda erecta, 
linguaque exerta transversis poste- 
rioribus pedibus erecte stare ac pro- 
tensis anterioribus pedibus sagittam 
in modum iaculantis tenere conspi- 
citur. Supra scutum galeam militarem 
et supra sertum viride, ex eoque leo- 
pardum iterum dimidiatum sagittam 
tenentem. A summitate galeae lem- 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 41 

nisciis seu teniis fulvi et caesii colorum hinc inde diffluentibus, ac 
scutum utrinque exornantibus . . .« 

Kihirdettetett Veszprém vármegyének 1744 ápril 28-áir 
Veszprémben tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje töredezett állapotban. 



LXXI. 

1559 avjgusztus 3. Augsburg. 

I. Ferdinánd néhai Pesti Nagy Balázs fiainak Györgynek, és 
Pál deáknak nemességet és czimert adományoz. 

» Scutum videlicet in duas partés linea per médium per- 
ducta divisum, superiore nigra et inferiori parte crocea, in quo 
leo, medius croceus, medius autem niger, duobus anterioribus 
pedibus globum ferreum tormentalem tenere conspieitur (jobbra 

fordulva). Supra scutum apposita est galea militaris, 

corona aurea superimposita est, ex qua eminet dimidius leo 
crocei coloris, globum priori similem duobus anterioribus pedibus 
tenens. Laciniis seu lemniscis crocei et nigri coloris utrumque scuti 
latus exornantibus. Quae omnia patris eorum quondam Blasii 
Nagy fortitudinem et in rebus militaribus praestantiam, ac denique 
genus mortis eius (fűit enim bellico tormento interfectus) signi- 
ficant.« 

Pesti Nagy Balázs haláláról az oklevél következőkép emlé- 
kezik meg : ». . . qui in expeditione nostra Pesthiensi contra Thur- 
eas suscepta in servitiis nostris sub auspicio sub oppido Pestien^i, 
dum primus murum ascendisset, bombaídae ictu in diversas partes 
varié discerptus est . . .« 

Egyszerű XIX. századi másolat a czímerkép színes másával. 
Az oklevél eredetije Debreczen város levéltárában. 
Siebmacher, 439. 1. 323. t. 



LXXIL 

1560 január 3, Bécs. 

I. Ferdinánd Chepely Mihálynak s általa Araniany Katalin- 
nak, Wsali Péter az esztergomi érsekség jövedelmei administra- 
tora feleségének és Benyei Korláth Mihálynak nemességet és czi- 
mert adományoz. 



Digitized by 



Google 



é2 



Magyarországi czíiiieresle vélek. 




»Scutum flavi sive crocei coloris, in 
ima sui parte collem viridem habens, ex 
eo prominet arbor cupressus, cuius ex 
ramo, versus dextram scuti partém caprea 
sive silvestris capra cornibus haerens de- 
pendet. Supra scutum galea aperta, utrin- 
que suorum colorum, flavi videlicet et 
nigri, profluentibus laciniis sive lemni- 
scis et corona regia est exornata, ex qua 
iterum caprea, dimidia saltem, anteriore 
sui parte prominens, priori per omnia 
similis depicta conspicitur.« 
¥ügg6 pecséttel. 



LXXIII. 

1560 július 28, Bécs, 

I. Ferdinánd Inasolczi Pazthorowycz máskép Sallar János 
harminczadosnak régi nemességét és czímerét megerősíti. 

» Scutum videlicet quadriparlitum rubeo 
et celestino colore distinctum, in eius supe- 
riori parte gripho et hippopotamo anima- 
libus mutuo se intuentibus, in inferiori 
autem iisdem animalibus mutata locorum 
vice positis. Supra scutum galea militaris, 
et supra eam corona regia posita est, ex 
qua apparet dimidiatus griphes (így) exerta 
lingua et erectis pedibus. A sumitate autem 
galeae laciniae rubei fulvi, albique et cesii 
coloris hinc inde defluentes scutum ipsum 
apposite exornant.* 

A czimerképben az arany griff egész 
alakban van ábrázoka, mig a 2. és 3. me- 
zőnek a szövegben hippopotamusnak mondott alak nem viziló, 
hanem egyszerűen vizből kiemelkedő ló, takarók szine jobbról 
arany-vörös, balról ezüst-kék. 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének Somorján 1571 október 
1-én tartott itélőszékén. 

Függő pecsét nélkül, a báró Lipthay család levéltárában. 

LXXIV. 
1560 október 19, Gyulafehérvár, 

II. János választott magyar király Sajói Kothech Andrásnak 
nemességet és czimert adományoz. 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



4íi 



». . . scdtum' videlicet rubeum triangulare chalea (galea 
helyejLt) aerei eoloris, sagitta traiecta in medio sui continenlia . . .« 

Egyszerű XIX. századi másolat a czimerkép szines másával. 
Az oklevél eredetije Máramaros vármegye levéltárában. 

Siebmacher, 330. 1. 249. t. 



LXXV. 

1560 november 19. Bécs, 
I. Ferdinánd Felsőkustáni Bogdán Demeternek, nővéreinek 
Borbálának és Dorottyának, anyai nagynénjének Bodorfalvi Bodor 
Zsófiának és többi nővéreinek, végül unokaöcscsének Bogyoszlói 
Lukácsnak régi nemességét megújítva, czímert adományoz. 

»Scutum videlicet cerulei eoloris, in cuias ima parte que- 
dam rupes et supra eam leo naturali colore depictus anteriori 
dextro pede gladium tenere cemitur. Supra scutum galea aperta 
coronaque desuper omata, ex qua eminet gryphus dimidiatus 
alis expansis et dextro anteriore pede frameam evaginatam tenens. 
Laciniis crocei et cerulei eoloris, scutum hinc inde exornantibus. ..« 

A szöveg megemlékezik a czímerszerző Bogdán Demeternek 
Kanizsa végvár körül szerzett érdemeiről. 

Kihirdettetett Vasvármegyének Vasvárott 1565-ben tartott 
közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a Békássy család levéltárában. 

Siebmacher, Sapplementband, 24. 1. 16. t. 

LXXVI. 

1561 márczhis 28. Bécs. 
I. Ferdinánd Keledi Keledy Istvánnak, testvérének Jánosnak, 
továbbá fiainak Mihálynak, Zsigmondnak és Györgynek régi nemes- 
ségét megújítva, czímert adományoz. 

» Scutum videlicet militare rubeum, in 
quo caput leonis directum, ore hiante, lin- 
gua exerta, torvis oculis, supra caput stri- 
ctus ensis iacendo cernitur. Scuto galeam 
appositam militarem tomeamentalem clau- 
sam, cui impositae trés cristae, binae ex 
utroque latere albae, média verő rubea. A 
summitate galeae laciniae rubei et albi 
eoloris hinc inde sparsim diffluentes . . .« 

A czimerlevél a czímerszerző érdemeiről 
következőkép emlékezik meg: ». . . accepi- 
mus te ab ineunte aetate tua sub plu- 




Digitized by 



Google 



44 Magyarországi czímereslevelek. 

rimis ad regnum istud nostrum Hungáriáé expeditis, contra 
immanes Thurcas et infideles nostros rebelles, capitaneis, strenue 
et fortiter gessisse, acceptis etiam letalibus vulneribus, signan- 
ter autem sub capitaneis nostris Joanne Kaczyanero, Nicolao 
Juryssyth, Joanne Wngnad, Nicolao comite a Salmis, sub quibus 
te tam strenuum, fortém et expeditum in re militari gessisse dice- 
ris, ut ad gerendum capitaneatum certorum tam equitum, quam 
peditum dignus fuisse dicaris : ut ergo animi tui constantiam 
et indefessum in pátriám amorem declarares, in quo etiam tuam 
in nos fidem probares, hucusque nullis laboribus pepercisti, adeo 
ut inter alia discrimina diram quoque captivitatem Turcicam 
subire non dubitasti, nunc verő ad latus fidelis nostri magnifici 
Francisci de Batthyan consiliarii nostri, non minus fidelem in 
serviendo dare nobis operám . . .« 

Az oklevelet a czimerkép mellett vörös keretű, arany alapú 
miniatűr díszíti, mely virág edényből kiágazó lomb és vírágdiszítést 
ábrázol, repülő madarakkal. 

Függő pecsétje elveszett. 

Lxxvn. 

loGS május 7. Innsbruck, 
I. Ferdinánd király néhai Nagyjeszeni Jeszenszky István 
liainak Dánielnek, Menyhértnek, Simonnak, Lörincznek, Boldizsár- 
nak, Gáspárnak, Péternek, Miklósnak és Györgynek, továbbá néhai 
Nagyjeszeni Jeszenszky György fiának Istvánnak régi nemességét, 
és czímerét megújítja. 

»Scutum videlicet fulvi coloris, in cuius ima parte trés con- 
tinentur colles, quorum medio fraxinus arbor frondens est inserta: 
priori verő insistit ursus niger aperto ore et lingua exerta hians 
et retrospiciens, cuius armo anteriori sinistro cuspis per duas 
manus ex nubibus progredientes est infixus, posteriori autem idem 
ursus pede posteriore insistit, utroque dextro pede sublato. Supra 
scutum est galea, signum militare regio diademate ornata, ex qua 
ursus aeque ore aperto et lingua exerta hians ac anterioribus 
pedibus ramum fraxini servans, usque dimidiam sui partém pro- 
dire conspicitur. Galeam verő et scutum laciniae nigri, caerulei et 
gilri (?) coloris mixtim deíluentes pulchre exornant « 

A czimereslevél a család érdemeiről a következőkben emlé- 
kezik meg: »...cum intelligamus maiores et praedecessores vestros, 
presertim comitem Michaelem filium Magié, inclyto regi Belae quarto, 
filio Andreáé regis, tandem Stephano fiHo dicti Belae, nec non Ladislao 
Kunlazlo dicto filio eiusdem Stephani serenissimis regibus prae- 
decessoribus nostris piarum recordationum a primo iuventutis 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 45 

suae flore indefessae fidelitatis famulitium praestitisse, in variis 
expeditionibus regni varia et lethalia supportando vulnera, et 
cum alioquin antea dudum a iugo servitutis et ignobilitatis exem- 
ptos in verosqae nobiles regni nostri Hungáriáé receptos tum verő 
tempore illó ob eximia et praeclara eorum facinora insignes cele- 
bresque factos esse, tandem etiam avum vestrum Nicolaum hone- 
stissime officium vieecoinitis niultis annis in comitatu Thurocziensi 
gessisse et fidelitatem predecessoribus nostris praestitisse, patrem 
verő vestrum Stephanum a quadraginta annis temporibus peri- 
eulosissimis, cum videlicet Petrus Koczka et alii rebelles nostri 
easdem partes oppugnarent et aftligerent eumque propter fideli- 
tatem nobis observatam in durissimis et diutissimis vinculis deti- 
nerent, nec tamen ea ipsa captivitate, quominus in hac fidelitate 
nobis debita perseveraret, vincere potuerunt, officio iudicis nobi- 
lium functum esse in eodem comitatu et usque ultimum vitae 
suae articulum semper fidelem perstitisse. Imo vos quoque tem- 
pore expeditionum nostrarum in illis regni nostri Hungáriáé par- 
tibus tam contra Thurcas, quam alios rebelles nostros factarum 
semper promptos et alacres, assiduosque cognitos et inventos 
esse, praecipue te Danielem, qui diceris nobis non solum cum 
laude officium vicecomitis aliquot annis in eodem comitatu Thu- 
rocziensi gessisse, et nunc quoque gerere, sed etiam in proventi- 
bus nostris camerae nostrae Hungaricae, quorum administratio 
tuae demandatur fidei probe et fideliter administrandis, diligen- 
tem assiduumque esse.« 

Egyszerű XVIII. századi másolat. 

Siebmacher, 272. 1. 206. t. a) 

LXXVIII. 

1563 deczember 4. Bécs, 
I. Ferdinánd Biroveczi Boroszlói (Wratislaviensis) Mártonnak, 
Trencsén vármegye törvényszéki jegyzőjének és fiainak Sámuel- 
nek és Mihálynak nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare coelestini coloris, 
cuius imám partém rupes biiuga occupat, ex qua 
inter duo eius iuga homo véstem rubeam indutus, 
manu sua dextra laurum tenens, sinistra verő 
sinistrum rupis ipsius iugum apprehendens usque 
ad umbilicum prominet. Scuto galeam appositam 
militarem et supra eam coronam auream, ex 
eaque laurum, a summitate galeae laciniis diversi 
coloris hincinde diffluentibus et scutum ipsum 
apposite exornantibus eminentem.« 




Digitized by 



Google 



46 Magyarországi czímereslevelek. 

A czimerképben a szikla ezüst, a sisakdisz négy babérágból 
áll, a takarók szine jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 
^üggŐ pecsétje elveszett. 

LXXIX. 

1564 febritár 25, Becs, 
I. Ferdinánd Bornemisza Tamásnak és nejének Annának 
nemességet és czimet adományoz. 

»Scutum videlicet per médium linea divisum, colore superiori 
fulvo, inferiore autem coelestino, in cuius superioris parte campi, 
homo armatus aetate virilis in capite habens sertum spicis con- 
textum, dextra manu frameam, sinistra 
botrum, in inferiori parte campi caelestini 
coloris, caput nigrum bovinum piscem stu- 
rionem ore apprehensum tenens. Supra 
scutum autem galea aperta diíTusis ac fluc- 
tuantibus laciniis, hinc fulvo et caeruleo, 
illinc verő similiter fulvo et rubeo colori- 
bus tinctis cireum redímita depicta est. 
Cui appositum est diadema regium, ex 
quo prominet altér homo armatus, priori 
per omnia similis, siquidem originem ducis 
ex fertilissima parte Hungáriáé regni, ' qui 
appellatus est comitatus Szirmiensis, ex 
oppido Karom, frugum vinorum, pecorum, pisciumque copia, terra 
clara ac famosissima, cui vix ulla comparari possit. Inferior 
autem campus, qui Danubium designat, celeberrimus in Hun- 
gária fluvius, qui illis temporibus arcebat hostium et praesertim 
Turcarum ingressum in regnum Hungáriáé, adimebant hanc 
aquae naturam incolae maiores tui, gladiis evaginatis illám defen- 
dentes, immobili üde, donec vires superfuerunt.« 

Az oklevél a czimerszerző érdemeiről következőkép emlé- 
kezik meg: 

»Quum itaque Bornemisza tua facta non obscura, fidemque 
incontaminatam clementer in memóriám revocaremus, ut qui 
ante aliquot annos, dum regnum hoc nostrum Hungáriáé per clan- 
destinas et diversas intestinas machinationes, nonnullorum infide- 
lium nostrorum fere in turcicam tyrannidem elapsum essét, nisi 
maturius (auxiUo divino praecedente) vires collegissemus et resti- 
tissemus, dum Buda caput regni per rebelles nostros occupata 
teneretur, nos autem tanquam verus et legitimus rex Hungáriáé 
praevenire volentes, ne per Turcam occuparetur, validum exer- 
citum movissemus eo, cum praefeceramus spectabilem et magni- 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeresle vélek. 47 

ficum Wilhelmum liberum baronum a Rogendorff etc. cum eo, 
de recuperanda Buda sobriam semper et sanam mutuam intelli- 
gentiam habuisti, studuisti potius christianitati consulere, quam 
propriis commodis cavere, praetermisisse nihil videris, quod fide- 
litati tuae consentaneum fűit. Ingruente tandem ira iusta Dei ob 
peecata populi, dum rebelles, nec vi, nec preeibus flecti potuissent, 
nec sufficientes essent ad se tuendos, contra vires nostras, turpis- 
sime et flagitiose refugium habuerunt ad Turcas, eorumque impe- 
ratorem et in regnum nostrum cum magnó exercitu exciverunt 
in auxilium, quomodo autem tu constanti consilio hunc exitialem 
conatum eorum (dum et tu inter illos esses) disuaseris, exitus rei 
postea ostendit. Antequam enim eo pertigisset Turca, tu et ali- 
quot nostri fideies, reipublicae christianae bene cupientes, commu- 
nicato cum belli ductore nostro consilio, introducto in urbem 
nostro milite, in hoc fuisti intentus, ut civitas mansisset in mani- 
bus christiani principis et regni regis legitimi, posteaquam verő 
infeliciter successit (sive Deo ita volente, sive incuria capita- 
neorum accedente) tu vitae consulere volens, relicta inter hostes 
charissima uxore, liberis et universa tua substantia (quae haud 
exigua fuisse dicitur) transfugisti in castra nostra, res tuae expo- 
sitae praedae publicae. Adveniente tandem imperatore Turcarum, 
accepta in potestatem suam Buda, eiectis turpiter totius christiani- 
tatis infidelibus, uxor tua Anna, muneris loco imperátori Turca- 
rum oblata una cum liberis, relicta est tamen in vincuUs factio- 
sorum ex mandato turcico, tandem aliquot elapsis annis, ob 
magnas intercessiones dimissa una cum liberis in summa egestate 
degens. Etsi per fratrem Georgium regináé Isabellae tunc gubernato- 
rem multis promissis revocatus esses, maluisti tamen usque in hodier- 
num diem sub alis nostris degere, quam alicui factioni adhaerere.« 

Átírva 11. Ferdinándnak 1628. augusztus 10-én Bécsben Bor- 
nemisza Tamás részére könyvalakban kiadott czimereslevelében. 
L. a CCXXXII. számot. 



LXXX. 

1564 deczemher 4. Bécs, 

Miksa király Ghyczy Györgynek, Oláh Miklós esztergomi 
érsek oláhujvári kapitányának, továbbá testvéreinek Ghyczy Farkas 
és János királyi kapitányoknak, nemkülönben unokaöcseseiknek 
Ghyczy Istvánnak, Pálnak és Lászlónak, nővérüknek Ghyczy Zsu- 
zsannának, unokanővéreiknek Annának és Katalinnak és másik 
Ghyczy Annának nemességét megerősítve, czimerüket kibővíti. 



Digitized by 



Google 



•48 Magyarországi czímereslevelek. 

»Scutuin videlicet militare erectum per médium a summo 
ad imum usque recta linea bipartitum, a dextra coelestino, a sini- 
stra verő partibus rubeo coloribus distinctum, in cuius scuti rubei 
coloris parte slemmata sive insignia lua avitica continentur, ab 
imo videlicet usque ad médium murus propugnaculi, ex lapidibus 
quadratis quodammodo tessellatim coniunctis, cum stationibus et 
fenestris per propugnacula extrui solitis, artificiose constructus, 
ex quo prominet leo dimidiatus in altum se umbilieotenus cauda- 
que elevatá erigens, paimam pedis ursi ore constringendo vora- 
citer tenens, cuius leonis capiti de novo addila est cororia regia 
apprime exornata. In altéra autem coelestini scilicet coloris scuti 
parte scopulus trijugus enatus est, quorum unius eminentioris 
videlicet summitati superincumbit diadema regium ornatissimum, 
ex eoque brachium viri militaris, véste rubea indutum et pugio- 
nem seu gladium in altum erigens, cui caput turcicum in summo 
cuspide infixum est prominet. Scuto superimposita est galea tor- 
neamentalis aperta seu craticulata, eique corona aurea margaritis 
pretiosis corusca, ex qua prominent duae alae aquilinae nigrae 
ad se invicem conversae et ad volandum dispositae, ex quarum 
raedio brachium viri militaris sursum versus extensum, ensem 
utpote pugionem strictum recte erectam tenet, A summitate 
autem galeae laciniae seu lemnisci aurei sive crocei, albi sivé 
argentei, ac rubei et flavi seu coelestini colorum defluunt.« 

Az oklevél a czimerszerzöknek a törökök elleni küzdelmek- 
ben szerzett érdemeikről a következőkép emlékezik meg: 

». . . praecipue autem tu Georgi Ghyczy, primum in ser- 
. vitiis spectabilis et magnifici quondam Thomae de Nadasd regni 
nostri Hungáriáé palatini et locumtenentis sacratissimi olim prin- 
cipis pii Ferdinandi caesaris domini et genitoris nostri charissimi 
foelicis reminiscentiae, cum videlicet idem Thomas Nadasdy supre- 
mum adhuc et gener^lem tantum regni eiusdem Hungáriáé 
capitaneatum administraret, ac in arcé et oppido nostro Zighet, 
tempore capitaneatus magnifici Francisci Tahy, nunc magistri 
agazonum et consiliarii nostri, quingentorum militum exercitum 
aleret, inter gentes eiusdem Thomae Nadasdy in aliquot conflic- 
tibus et presertim (ut nobis certo relatum est) quum cum mili- 
tibus nostris in arcé Babolcha existentibus sub arcem finitimam 
Thurcarum Berzeocze vocatum, in regnum Sclavoniae causa expe- 
riendi fortunae migrassetis, ibidem primus tu ex hostibus Thurcis 
intercepisses, cuius tandem inditio, vestra excursio feliciter et 
non sine commodo confecta esse dicitur. Ac deinde temporum 
successu, cum illustrissimus quondam dux Mauritius etc. in regnum 
hoc nostrum Hungáriáé cum gentibus dictae quondam maiesta- 
tis cesareae et regiae intrasset et in campo Jauriensi castra 



Digitized by 



Google 






Magyarországi czímereslevelek. 49 

• metasset, tuque in numero militum ipsius Thomae Nadasdy per- 
severando, expeditioni gentium eiüsdem maiestatis cesareae aggre- 
gatus fuisses, ac tandem sub Strigonium cum certis militibus 
electus et missus esses, isthic similiter tu prius omnium Thurcam 
comprehendisses, vivumque in exercitum duxisses, a quo de omni 
ratione et conatu hostium compertur, ac maior etiam militibus 
suae maiestatis audacia iniecta fuisset et expeditio ipsa prosperum 
exitum sortita; quem tandem captivum cum vulneribus infectum, 
diutius vivere non posse belliductores animadvertissent, ex 
permissu eorum capite plexisse et pro munere militari prefato 
Thomae Nadasdy, supremo regni capitaneo, caput eius obtulisse 
diceris. Postquam autem idém Thomas Nadasdy per praedictam 
olim maiestatem caesaream et regiam in palatinum regni Hungáriáé 
praefectus fuisset, interdumque arx Babolcha in manus Thurcarum 
incidisset, non magnó temporis spatio intermisso, cum beghus 
ipse Babolchensis ad depopulandum comitatum Zaladiensem cum 
exercitu invasisset, de ipsaque excursione gentibus ipsius palatini 
in castro Kanysa tunc existentibus, inter quos tu militabas, 
perlatum fuisset, in occursum ipsorum Thurcarum continuo excur- 
rentes, parvoque itinere progressi, apud arcem Chorgho cum 
militibus spectabilis et magnifici comitis Nicolai de Zrynio etc. 
convenientes, coniunctis copiis in hostem perrexissetis, ubi tum 
etiam, favente fortuna, primo tibi captivus hostis incidisse, cuius 
inditio et militibus maior sortem experiendi alacritas innata esse 
et praelium dextre ac foelici pugna perfectum fuisse dicitur. 
Tandem cum ex exercitu ipsius palatini discessisses, ad specta- 
bilem et magnificum comitem Andreám de Bathor, iudioem curiae 
nostrae etc. te transtulisses, ubi pariter magna, qua potuisti fide 
et constantia, dictae olim maiestati caesareae ac sacrae regni 
Hungáriáé coronae et nobis quoque inservivisses. Deinde verő 
tempore et re ita postulante, inde submotus, a praefato reveren- 
dissimo dominó Nicolao Olaho, archiepiscopo Strigoniensi in 
capitaneum suorum militum, quos in arcé Olahwywar stipendiis 
suis sustinet, acceptus et constitutus esses, atque ex hostibus 
Thurcis isthic quoque cum alias, tum verő tunc quum Hamzabegus, 
qui Strigonio praeerat, ad devastandam et depopulandam ditio- 
nem nostram et archiepiscopatus ipsius Strigoniensis, valida manu 
profectus erat, cum militibus dicti archiepiscopi Strigoniensis ei 
occurrendo, in conspectu eorundem militum ex eis profligasses, 
sicque tu Georgi Ghyczy in praedictis et aliis diversis, vos aut[em] 
Wolffgange et Joannes Ghyczy, similiter in variis regnorum nostro- 
rum Hungáriáé, Croatiae et Sclavoniae partibus, contra eosdem 
Thurcas factis expeditionibus servivisse.* 

Függő pecséttel, a Ghyczy család levéltárában. 

Siebmacher, 197. 1. 157. t. 

Áldásy, A M, N. Múzeum czimeroslevelei. 4; 



Digitized by 



Google 



50 Magyarországi czímereslevelek. 

LXXXL 
1567 márczius 5. Prága. 
Miksa király Keresztúri Bihari Balázsnak, a felső magyar- 
országi hadseregnél szerzett érdemeiért, nemességet és czímert 
adományoz. 

»Seutum videlicet militare rubeo depictum eolore, habens 
in imo coronam auream, de euius medio pálma procera surgit in 
altum, columna saxea stipiti arboris inter ramos imminente. Supra 
seutum verő galeam militarem apertam regali diademate exorna- 
tam, et ex ea palmam cum columna praedictae similem. Laciniis 
seu teniis rubeo atque aureo eolore distinetis, utrumque scuti latus 
eircumfluentibus et apposite exomantibus.* 

Függő pecsétje elveszett^ a czimerkép helye üres. 

LXXXIL 
1668 júnivs 8. Bécs. 
Miksa király Rohách Lőrincznek, fiának Mártonnak és leá- 
nyának Zsófiának, továbbá testvérének Jánosnak nemességet és 
czímert adományoz. 

>Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, in cuius 
parte ima triiugus collis viridis proprio eolore depictus esse cer- 
nitur, in quo cervus retroflexis cornibus, extensis anterioribus 
pedibus erecte stans lilium morsu rodere videtur. Scuto super 
imposita est galea militaris clausa, militari serto ornata, ex qua 
dextra manus hominis armata nudum gladium ancipitem vibrare 
cemitur. A summitate galeae lenmisci sive flosculi, fulvi et rubei 
coloris in utrumque scuti latus defluentibus, scutumque ipsum 
apposite exornantibus.« 

A czimerképben a jobbfelé forduló, ágaskodó szarvas arany, 
a liliom ezüst mázzal van ábrázolva, a sisakdiszt képező kar ruhá- 
zata kék, arany hajtókával. 

A czimerszerző család neve az oklevélben mindenütt ki van 
vakarva. 

¥\igg6 pecsét töredékeivel. 

Siebmacher, Supplementband, 104. 1. 74. t. 

Lxxxni. 

1569 május 14. Bécs. 
Miksa király Nagy Péter egri katonának és utódainak 
nemességet és czímert adományoz. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 51 

»Scutum videlicet militare coelestini coloris, fundum habens 
<íum colle graminibu§ consitum, supra quem duo equites armati, 
hinc Hungarus cristatus, illinc verő Thurca constitisse, atque Hun- 
garus quidem correpto Thurcae collo, tanquam mancipium dueere 
oernitur. Scuto impositam clausam galeam militarem, de qua 
duae alae aquilinae exurgere conspiciuntur. Scutum ipsum circum- 
fluente lacinii seu lemnisoi, hinc coesii et flavi, illinc verő albi 
et rubei colorum in utrumque scuti latus dispersis, illudque decen- 
ter exornantibus.* 

Függő pecséttel; a czímerkép helye üres. A gyűjteményben 
megvan a czímerkérő folyamodvány, festett czímerképpel és a fenti 
engedélyezési kelettel. 

LXXXIV. 

1569 május 14. Bécs, 

Harsányi Kis Mihály egri katona czímerkérő nemesítési 
folyamodványa, a maga és testvérei Márk és Pál részére, az enge- 
délyezési záradékkal ellátva, 

A czimerkép tervezete* kék pajzsban arany leveles koronán 
álló jobbra forduló, kioltott vörös nyelvű arany griffet ábrázol, 
mellső jobb lábában leveles és fürtös szőlőágat tartva; a sisakdísz- 
ben ugyanez ismétlődik, a takarók szine mindkét oldalról arany- 
kék. A megerősítésnél a pajzsban levő korona tollvonással törül- 
tetett. 

Eredeti, papiron, a fenti engedélyezési kelettel. 
Siebmacherj Supplementband, 76. 1. 51. t. 

LXXXV. 

1569 október 16. Pozsony. 

Miksa király Sóvári Soós Istvánnak és rokonainak régi 
nemességüket megerősítve, czímert adományoz. 

» Scutum erectum celestini coloris, in cuius imo expressum 
est diadema regium aureum, preciosis margaritis coruscum, pro- 
deunte ex eo umbiUcotenus puella, imaginem sylvestris represen- 
tans., demissis utrinque proUxis comis, ac capite duo comua nigra 
<3eu caprea gestans. Scuto appositam galeam apertam seu clatra- 
tam, regia corona aurea, similiter preciosis gemmis adornata insi- 
gnitam, emergente ex ea altéra puella comata priori omni in 
parte conformi. Laciniis hinc albo et rubro, illinc verő caesio et 

caelestino colore variegatis deíluentibus « 

4* 



Digitized by 



Google 



52 Magyarországi czímereslevelek. 

A czímerképben a takarók szine fel van cserélve, t. i. jobbról 
arany-kék, balról arany-vörös. 

Kihirdettetett Sáros vármegyének Eperjesen 1579. szeptem- 
ber 9-én tartott közgyűlésén. 

Yüggö pecséttel, a Soós család levéltárában. 

Siebmacher, 592. 1. 419. t. c. 

LXXXVI. 

1570 október 17. Speyer. 

Miksa király Ilosvai Bornemisza máskép Joffan (Toífan?) 

Gáspárnak s gyermekeinek Györgynek és Annának, az atyjának s 

neki teljesített hős szolgálataiért régi nemességét megújítja, s czí- 

mert adományoz. 

»Scutum .... militare coelestini coloris, in fundo habens 
triiugem collem viridem, supra quem leo naturali colore expressus 
anterioribus pedibus ensem ad inferenduni ictum similem tenere, 
pedibusque posterioribus diváricatis iracundus erecte stare visitur. 
Scuto incumbit galea militaris aperta, corona regia decora, ex 
qua brachium hominis rubra manica vestitum frameam tenens 
prominere cernitur. A summitate autem galeae lacinii sive flosculi 
hinc aureo et rubeo, illinc verő coelestino et aureo coloribus 
distincti in utramque scuti aciem circumfluitantes, scutumque 
ipsum apposite exornantes . . .« 

A kihirdetési záradékból az eredetin csak az 1573-iki 
évszám olvasható. 

XIX. századi kivonat. Az oklevél eredetije 1890-ben Borne- 
missza Antal ny. táblai biró birtokában Budapesten volt. 

Siebmacher, Supplementband 26. 1. 17. t., hol az oroszlán hátsó 
lábai között egy földgömbbel ábrázoltatik. 

LXXXVII. 
lő?0 október 17, Speyer, 
Miksa király Kéry Pál oláhujvári katonának, az ottani vég- 
várban a törökök ellen szerzett érdemeiért nemességet és czímert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare coloris rubei, in fundo habentem 
monticulum viridem, corona regia adumbratam, ex qua ursus 
dimidialus pectori fragmentum cuspidis infixum eripere satagens 
rictu aperto depictus cernitur. Scuto appositam galeam miüta- 
rem clausam, serto exornatam mihtari, dextram hominis cubito- 
tenus loricatam, thurcicum caput mitratum, secundum aures cor- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 53 

reptum in altum tenere emittentem. A summitate autem galeae 
laciniis sive lemniscis hinc albo et coelestino, illinc verő aureo 
€t rubro coloribus variegatis, penes utramque scuti partém mixtim 
defluentibus, scutumque ipsum apposite exornantibus.« 
í'üggő pecséttel, czimerkép helye üresen. 

LXXXVIII. 
1571 márczius 2. Prága, 
Miksa király Trencséni Mader Miklósnak, továbbá fiainak 
Jánosnak, Mikiásnak, Valérnak, Józsefnek és Györgynek és utódaik- 
nak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet ereetum caelestini coloris, euius fundum 
viridis occupat campus, ex quo virgo violaceo habitu amicta, 
passis crinibus et manibus compositis a leva, cruribustenus .pro- 
minere, et ante eam mardur in ipso campo dextrorsum pergere, 
supra mardurem verő similiter in dextro supernoque scuti angulo 
sol splendere visuntui. Scuto impositam galeam clausam, serto 
militari, aíteram virginem, priori per omnia conformem proferente 
redimitam. A summitate seu cono galeae laciniis fulvi et coele- 
stini colorum in utramque scuti oram defluentibus, scutumque 
ipsum apprime ei^ornantibus.« 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének Somorján 1589 ápril 
10-én tartott itélőszékén. 

^^ggö pecsétje elveszett. 

Siebmacher, Supplementband 87. 1. 59. t. 

LXXXIX. 

lő 71 június 13. Prága. 
Miksa király Karwai Orlle Miklósnak és tesvérének Imrének 
és utódaiknak régi nemességüket megeró'sítve czímert adományoz. 

^Scutum videlicet militare ereetum, superne caesio, inferne 
verő viridi coloribus transyersim divisum, cuius viridem campum 
fluvius prope superiorem extremitatem praeterfluere, sub eoque 
leo integer fulvus, patulo ore caudaque elevata, ad dextrum scuti 
latus tendens, dextro pede anteriori frameam nudam tenere, cete- 
rum supra fluvium ipsum ex viridi itidem campo petra praerupta 
in sublime excrevisse et in superioribus scuti angulis, in caele- 
stina videlicet superficie hinc luna, illinc verő stella positae esse 
cemuntur. Scuto incumbentem galeam miUtarem apertam, corona 
regia pretiosis gemmis referta, médium leonem pede sinistro 
extenso, dextro verő hastam cum vexillo rubeo et albo coloribus 



Digitized by 



Google 



54f Magyarországi czíinereslevelek. 

discriminatam pectoretenus proferente exornatam. A summitate 
verő galeae laciniis hinc fulvo et caesio, illinc caesio et álba 
coloribus variegatis, in utrasque scuti eirtremitates defluentibus...< 

Egyszerű XIX. századi másolat a czímerkép szines másával. 
Az oklevél eredetije Polyák Béla tulajdonában Nagy-Záblathon. 

Siebmacher, 465. 1. 341. t. (szinjelzés nélkül). 

XC. 
1571 november 7. Bécs, 
Miksa király gróf Blagay Orsini Ferencz régi czimerét az Imre 
király által Nicoloti fia Istvánnak adott állítólagos czímerlevél 
átírása mellett, kibővíti. 

»Scutum videlicet militare in quatuor coaequales areas seu 
spacia in modum crucis partitum, in cuius dextra binarum area- 
rum parte per médium scilieet perpendiculariter distincta, superior 
illarum aureo colore expressa eontinet ereetum ursum clavam 
militarem gestantem, inferior autem pars, quae est albi se[u oljivei 
eoloris, superstrata est tribus lineis rubicundis obliquo modo sur- 
sum ad laevam aequo ordine tendentibus, licet longitudine dis- 

paribus, quas una rosa rubea in álba superficie posita et 

terminat. Caeterum in sinistra ora supernus eampus omnino est 
inferiori dextro conformis, atque is, qui subtus illum est, nigro depic- 
tus co[lore] fulvum leonem integrum ereetum faucibus adapertis et 
cauda sursum reflexa conspicuum ac dextro anteriori pede distric- 
tum gladium tenentem continere cemitur. Scuto superimpendent 
[duae] apertae eassides coronatae ex adverso invicem oppositae, 
quarum dextra dimidiatum ursum tenentem galeam auream pennis 
ardearum (quod vocant) refertam, sinistra verő leonem similiter 
dimidium rubeum bandérium cum insigni albae pennae stru- 
cionis sustinentem, ambos coronis decoros et invicem torvis 
oculis aspieientes protulisse visuntur. A summitatibus galearum 
laciniis seu teniis, hinc nigri et aurei, illinc verő albi et rubei 
colorum in utramque scuti ambagem defluentibus ...» 

Tüggő pecséttel ; a gróf Blagay-család levéltárában. 

Thallóczy Lajos és Barabás Samu, A gróf Blagay-család oklevél- 
tára, 513. 1. V. ö. Thallóczy, A Blagay család czímere, az oklevéltár 
bevezetéséhen, CCL. 1. 

Siebmacher, 66. 1. 52. t. 

XCI. 

1572 május 3. Eberstorff. 
Miksa király Körmendy Benedeknek a törökök elleni har- 
czokban tanúsított vitézségeért nemességet és czímert adományoz. 



Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



55 



»Scutum videlicet militare albi ooloris, habens in^ fundo 
planiciem viridei coloris, ex illaque enatam exiguae quantitatis 
quercinam arborem, cuius quidem scuti utrumque latus consitum 
est arboribus similiter quercinis, in quarum medio a dextris 
Turca in rubeo habitu, arcum adaptata sagitta distentum tenens, 
a sinistris vero miles Hungarus, cesio habitu, frameaque praecinc- 
tus laneeam adversus ipsum Turcam obversam habens, torvis 
sese invicem oeulis intueri eernuntur. Scuto immirientem galeam 
militarem clausam, miUtari serto ornatam, ex quo Turca et Hun- 
garus, habitu simul et armis instar priorum conspicui mutuo sese 
intueri visuntur. A summitate galeae laeiniis seu lemniscis albi 
rubei et cesii eolorum hincinde in utramque scuti ambagem 
defluentibus illudque decenter exornantibus . . .« A magyar vité- 
zen» vörös nadrág, hosszú, bokáig érő, oldalán hasított, aranyzsi- 
nóros, nyestprémes atilla, fején két sastollal ékített vörös kucsma. 
A pajzs fehér alapja, melyet a zöld fák kerítenek, arany czirá- 
dákkal ékített. 

Egyszerű XIX. századi másolat a czímer festett képével. Az 
eredetije Heves vármegye levéltárában őriztetik. 
Siebmacher, Supplementband, 82. 1. 55. t. 



XCII. 
1672 jimiiís 25, Bécs. 

Miksa király Bekedfalvai Morócz Antalnak, apjának Péter- 
nek és utódaiknak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videhcet militare per 
médium in duas partes divisum, qua- 
rum -inferior rubea, superior cerulea 
est, cuius in ima rubea parte coUis 
depictus est, per quem grus sinistro 
pede stare levoque lapillum sustinere 
visitur. Supra scutum galeam clau- 
sam militarem, per quam grus priori 
similis stare cernitur. A summitate 
galeae laeiniis sive lemniscis hinc 
coelestini et cerulei (így), illinc vero 
albi et rubei coloris diffluentibus, scu- 
tumque ipsum exornantibus . . .« 

A sisakdíszben a daru vörös- 
arajiy-kék szinü szallagos tekercsen 
áll, mely a hiányzó sisakkoronát 
pótolja. 







Digitized by 



Google 



56 Magyarországi czímereslevelek. 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének Somorján 1576 május 
21-én tartott itéiőszékén. 
Függő pecséttel. 

xcni. 

. 1572 október 17, Prága. 

Miksa király Oehay Mihálynak, gyermekeinek Pálnak, János- 
nak, Istvánnak, Balázsnak, Borbál'ának és Ilonának (?) nemességet 
és ezímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare cesii coloris, euius in ima parte 
regium diadema est, ex quo prominet dextra hominis hastam 
militarem tenens Tureamque ex opposito depictam transfixisse . . . 

Turea dextram eandem vulnerasse visitur. Scuto 

militarem dextra hominis hastam militarem tenere 

cernitur. Laciniis sive lemniseis hinc albo et rubeo, ilUnc verő flavo 
et caelestino coloribus, in utroque seuti latere defluentibus . . .« 

Az oklevél nedvesség által rendkívül meg van rongálva. A czímer 
maga kék pajzsban zöld alapon aranyos koronából kinövő vörös 
ruházatú jobb kart ábrázol, mely a leirás szerint dárdával egy jobb 
oldalt álló törököt szúr át, de a czlmerképben a lándzsa nem látható; 
a pajzs baloldalán, hosszú vörös bélésű sárga kaftánba öltözött török, 
fején turbánnal, balkezét maga elé nyújtva, jobbkezével az előtte 
fölmeredő kart csuklón alul karddal átütni látszik. Sisakdísz a 
fölfelé meredő vörös kar, markában vízszintesen tartott dárdával. 

Kihirdettetett Hont vármegyének 1575 ..... ben tartott 
közgyűlésén, 

í^üggő pecsét töredékeivel. 

Siebmacher, Supplementband, 136. 1. 99. t. 

XOIV. 

1573 február 12, Gyulafehérvár, 

Báthory István lengyel király, Erdély fejedelme Keresztúry 
Kristófnak, a deési kamara praefectusának régi nemességét meg- 
erősítve, ezímert adományoz. 

»Scutum videlicet triangulare campo celestini coloris, ex 
cuius ima parte petra triplicata prominet, supra petram verő 
diadema regium auro apposíte depictum est, ex quo unicornis 
velocítate et naturae bonitate cellebris, ore sceptrum regale auro 
coloratum tenere conspícitur. Supra scutum galea est foliis versi- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 57 

coloribus. Quorum quidem armorum interpretatio talis est: petra 
triplicata signum et argumentum ter quaterque probatae et per- 
spectae tuae est constantiae et fortitudinis, cuius (ceteris nunc 
permultis servitiorum tuorum generibus pertransitis) ut aliquid 
documenti huc in médium afferamus, Tu es ille rarum probitatis 
et fortitudinis exemplum, qui dum superioribus temporibus res 
hungaricae bello intestino et factione diviso regno fatali quodam 
infortunio laborarent et nobis pro parte serenissimi defuncti 
prineipis Joannis secundi etc. stantibus acie educta in campo 
Hadadyensi contra adversam manum dimicandum esset, ipsi pugnae 
discrimini una nobiscum te ut fortém decet militem immisisti, 
nobis cuncta cernentibus, neque ullo loco nobis defuisti, nunc 
adversarios rejiciendo teque ipsum tutando, nunc nobis opem 
subministrando, et quod raaius est, cum iam in ipsa pugna incli- 
nata nostrorum acie spes omnis victoriae adempta videretur, eoque 
angustiae a victoribus in ipso pugnae discrimine redacti fuisse- 
mus, ut equo cui insidebamus non solum defatigato, sed et vul- 
neribus confosso et iam iam collabente nulla spes amplius vei 
elabendi superesset, solumque mortis et captivitatis facies ante 
oculos staret, tu unus, aliis militibus nostris, vei interceptis vei 
fuga elapsis, usque ad extremum fortunae exitum penes nos per- 
severasti et contempta morte, quod fortium sane virorum est, 
vulnereque accepto móri preoptasti quam nos deserere, ex equo 
enim proprio descendendo, eum ut elaberemur nobis subdidisti et 
subministrasti, quod nisi fecisses, actum procul dubio de nobis 
fuerat. Caeterum diadema supra petram ipsum est sacra regni 
Hungáriáé corona, cui tu quamplurima exhibuisti famulitia, uni- 
cornis verő in ore sceptrum habens, te ipsum denotat. Nam sicuti 
ipsum animál velocitate insigne aquam turbidam immisso cornu 
sedare subtiliareque et ceteris animalibus ad bibendum gracilem 
et suavem efficere a plerisque traditur, ita tu dum extincto dicto 
serenissimo principe omnes ditionis huius provinciales in armis 
starent, et animis plerique invidiae erga nos stimulo concitati 
vacillarent, ne administrandis rebus regni huius sufficeremur, 
ministerio tuo in legatione nostra apud sacram cesaream Roma- 
norum regiamque maiestatem etc. celeri cursu peracta animos 
nutantes obfirmasti, et felici nuntio seditiosas mentes omnium 
compescuisti, summám potestatem administrandi regni nobis 
ministerio tuo deportando, ac insuper hac quoque provincia ab 
ipsa sacra corona Hungáriáé antea vigentibus factionibus avulsa 
et distracta in priorem statum et suum membrum redacta . . .« 
A czímerleírás nem említi a sisakdíszt, mely az arany koro- 
nás rostélysisakból kiemelkedve a pajzsbeli alak. 

Függő pecséttel, a gróf Rhédei család levéltárában. 
Siebmacher, Siebenbürger Adél, 177. 1. ,115. t. 



Digitized by 



Google 



58 



Magyarországi czímeresle vélek. 



xcv. 

1576 február 22. Bécs, 

Miksa király, Újhelyi Sigmondffy Miklósnak a királyi 
kisebb kanczellária juratus nótáriusának és testvéreinek Ádámpak, 
Györgynek és Jánosnak nemességet és .czímert adományoz. 

»Soutum videlieet militare coelestinum, in quo griphus alatus 
flavi coloris stare anteriori dextro pede triplicem aristam tenere. 
Supra scutum galeam clausam militarem regia corona insignitam, 
ex qua griphus dimidiatus priori per omnia similis extare, tri- 
plicem aristam tenere cernitur, a summitate galeae laeinis sive 
lemniscis flavi et coelestini coloris, utrinque defluentibus, scu- 
tumque ipsum exornantibus.* 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1578 május 14-ikén, Tren- 
csén vármegyének 1578 július 7-ikén és Nyitra vármegyének 
1583 szeptember 22-ikén tartott közgyűlésein. 

Függő pecséttel. 
Siebmacher, 579. 1. 412. t. 



XCVI. 

1Ö78 április 11. Pozsony, 

Rudolf király Geönczi György deáknak és testvéreinek András- 
nak és Gáspárnak nemességet és czímert adományoz. 

» Scutum videlieet militare flavi colo- 
ris, in quo aquila advolans proprio coloré 
picta leporem unguibus compressisse et 
eius oculos rostro eruere cernittir. Scuto 
superincumbit galea militaris clausa, et 
super galeam stat aquila priori similis, 
sinistro tantum pede seipsum sustinens, 
dextrum autem avolaturae similis atto- 
lens, facie retrorsum conversa et alis 
ad volandum hinc inde expansis, laciniis 
et lemniscis flavi, rubri, crocei et coe- 
rulei coloris deffluentibus et scutum 
exornantibus . . .« 

A sisakon a korona helyét vörös-fehér-arany szinü szallagos 
tekercs foglalja el. 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 59 

Kihirdettetett Abauj vármegyének 1580 június 18-án üön- 
czött tartott itélőszékén. 
Függő pecséttel. 

' xcvn. 

1578 április 12, Pozsony, 

Rudolf király a régi nemesi családból származó Pesthy 
Györgynek, feleségének Jíomáromy Annának, fiuknak Györgynek 
és leányaiknak Erzsébetnek és Dorottyának czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare ereetum nigri coloris, campo 
viridi in fundo stratum, in cuius medio ramusculus lilii erecte 
excrevisse et in summitate lilium album produxisse, quem hinc 
quidem leo, illinc verő griphus, ambo aurei coloris erecte poste- 
rioribus pedibus insistentes, ille ore patulo, cauda erecta, hic verő 
cauda inter pedes reflexa, expansis alis, oreque hiante, anterioribus 
utrisque pedibus compraehensum tenere conspiciuntur. Scuto 
incumbentem galeam militarem clausam, serto militari dimidium 
leonem, ramusculum lilii albi ambobus pedibus tenentem profe- 
rente ornatam, a summitate verő seu cono galeae laciniis seu 
lemniscis, hinc rubei et albi, illinc verő aurei et nigri colorum 
in utramque scuti partém defluentibus, illudque decenter exor- 
nantibus.« 

Kihirdettetett Pozsony megyének 1579 február 22-én Somorján 
tartott közgyűlésén. 

í^üggő pecsétje elveszett, czímerkép helye üresen, a gróf Szé- 
chényi család levéltárában. L. CIV. sz. 

. XCVIII. 

1578 április 12, Pozsony, 

^Rudolf király Bornemissza Józsefnek, nejének Haller Borbálá- 
nak, testvéreinek Bornemissza Ferencznek és Pálnak, Ferencz 
nejének Deseő Annának és ez utóbbiak gyermekeinek János- 
nak, Istvánnak és Ilonának nemességet és czimert adományoz. 

>Scutum videlicet militare ereetum coelestini coloris, in 
cuius fundo fluvius est expressus, in quo integer leo fulvus, ore 
hiante, cauda erecta, posterioribus pedibus innixus, in dextrum 
scuti latus progredi, anterioribus verő pedibus arcúm intensum 
cum sagitta ejaculanti similis tenere cernitur. Scuto superimpo- 
sitam galeam militarem apertam corona regia margaritis et lapi- 
dibus preciosis exornata adumbratam, de qua duae buccinae cor- 



Digitized by 



Google 



60 Magyarországi czfmereslevelek. 

neae, dextra quidem albo et rubeo, sinistra verő aureo et caesio 
coloribus discriminatae, inque earum medio dimidius croceus leo 
priori per omnia conformis prominere cemuntur. A summitate 
verő seu cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc aurei et coele- 
stini, illinc verő rubei et albi colorum in utramque scuti partém 
defluentibus. . . .« 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1583 június 15-én 
Somorján tartott itélőszékén. 

Chrasztell József kir. ítélő táblai jegyzőnek 1737, november 
2-án Szakolczán kiadott hiteles másolatában, a báró Jeszenák család 
levéltárában. 

XCIX. 

1578 áprüis 12. Pozsony. 

Rudolf király Dychkei Kovách Mihálynak, nővérének Borbá- 
lának, anyai részről való unokatestvérének Fekete Bálintnak, 
továbbá ez utóbbi gyermekeinek Györgynek és Magdolnának régi 
nemességét megi^jitva, czimert adományoz. 

>Scutum videlieet militare erectum, linea perpendieulari in 
duas partes, a dextris in caesium, a sinistris verő in rubeum 
divisum, in quo quidem coelestino campo integer fulvus leo ore 
hiante, lingua exerta, eauda inter pedes reflexa, a sinistra verő 
rubei coloris scuti parte integer homo armatus erecte stans, leo 
quidem anteriori dextro pede, homo verő sinistro manu diadema 
regium tenere eernuntur, dextra autem manu nudum ensem ictum 
inferenti similem capulotenus apprehendere visitur. Scuto incum- 
bentem galeam miUtarem apertam corona regia insignitam, ex 
qua altér medius homo armatus ensifer sinistra manu sagitta 
transfixa prominere eonspicitur. A summitate galeae laciniis seu 
lemniscis hinc flavi et coelestini, illinc verő rubei et albi coloris 
in utramque scuti partém defluentibus, illudque decenter exor- 
nantibus.* 

Egyszerű XIX. századi másolat a czímer festett képével. Ere- 
detije Pestmegye levéltárában. 

Siebmacher, 331. 1. 249. t. 

C. 

1578 szeptember havában Prága, 

Rudolf király Kwtron Miklósnak és utódainak nemességet 
és czimert adományoz. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 61 

»Scutum videlicet militare erectum [rubicundi] coloris .... 

cuius fundo brachium armatum frameam nudam .... 

applicato illi capite turcico tyara redi- 

mito capulolenus fortiter [com- 

prehensura] conspicitur. Scuto 

incumbentem galeam milltarem clausam 

tyara aliud brachium priori per omnia 

conformem [proferente ornatam]. Asum- 

mitate galeae lacinii seu extremi- 

tates illudque decenter exornant.« 

Sí*? 



■>\ 



Az oklevél rendkívül meg van ron- í'wijj^í^^ V 
gálva. A czímerkép egyenesen álló pajzs 'L^rK'^^' 
vörös mezejében lebegő könyöklő pán- %-'^Í,<s^^ 
czélos kart ábrázol, markában görbe 
kardot tartva, mely turbános török fejet 
szúr át. A sisakdíszben vörös-ezüst színű 
tekercsen a pajzsbeli alak ismétlődik. 
Takarók mindkét oldalról ezüst-vörös. 

Kihirdettetett Szatmár vármegyének 1580 ápril 20-án Csen- 
geren tartott itélőszékén. 

Függő pecséttel. 



Cl. 

lő 79 június 24. Prága, j 

Rudolf király Zolthay Jánosnak és mostohatestvéreinek 
Kamorássy Pálnak, Péternek, Istvánnak, Juditnak, Ágnesnek és 
Erzsébetnek nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videUcet militare erectum, in coelestinum et rubeum 
colores, a summo ad imám sculi partém divisum, in cuius fundo 
caput bicipitis hominis positum esse, unamque faciem in dextrum, 
alteram verő in sinistrum scuti latus versam habere, caputque 
galea craticulata seu aperta tectum esse cernitur; scuto super 
impositam regiam coronam, margaritis seu gemmis exornatam, 
ex qua dimidius homo lorica indutus, galea cristisque conspicuus 
eminere, dextraque manu clavam ferream ....... impositam 

tenere, sinistram verő lumbis impositam habere visitur. A summi- 
tate verő coronae duo dracones alati, ore patulo, linguisque exer- 
tis, ac caudis per scuti extremitates utrinque demissis ac . . . . 

coUigatis, dextro pede ipsam coronam, sinistro verő scutum tenere 
cemuntur.* 

A czímerképben a sisakdíszt képező vitéz, a jobbjában 
tartott buzogányt jobb vállára fekteti. 



Digitized by 



Google 



62 Magyarorszási czímereslevelek. 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének Nyitrán, 1582-ben tartott 
közgyűlésén. 

Egyszerű XIX. századi másolat a czimerkóp másával. Az oklevél 
eredetije a család tulajdonában. 

Siebmacher, 735. 1. 502. t. 

CII. 

toSO február 24. Prága. 

Rudolf király Brebiri Melyth Istvánnak és Pálnak, néhai 

Brebiri Melyth Péter fia György és felesége Anna, néhai Chaholi \mv^ 

leánya fiainak, továbbá nevezett Péter fia János fiának Vitusnak 

a Melyth és Chaholi családok egyesített czímerét adományozza. 

»Scutum vi delicet militare erectum purpuréi seu rubri colo- 
ris, cuius fundum viridis monticulus occupat, cui sub humana 
efQgie angelus in véste oblonga et caelestini coloris lucida, stóla 
in formám crucis a collo per pectus defluente praecinctus, spar- 
sis crinibus, corona regia insignis, alis discoloribus visuque delec- 
tabilibus expansis brachiisque nudis prominentibus et pedibus 
in formám similiter crucis positis insistere, manuque sinistra 
rotam currus ligneam, dextra verő in dextrum scuti latus extensa, 
coronam auream cum eminente ex illa duplici ala aquilina nigra 
tenere, subtus verő coronam lunae sphera média et sub ea stella, 
utraque aurei coloris ordine posita esse conspiciuntur. Scuto 
incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio 
diademate, alterum angelum inter duas nigras alas aquilinas, 
hinc luna, illinc stella radiante ornatas, umbilicotenus conspicuum, 
priorique » per omnia similem proferente ornatam. A summitate 
verő sive cdno galeae laciniis seu lemniscis hinc aurei et rubri, 
ilinc aurei similiter et nigri colorum in utramque scuti oram 
defluentibus illudque decenter exornantibus.* 

Az oklevélben Rudolf király átírja és megerősíti II. Endré- 
nek 1223-ban, IV. Bélának 1251-ben, Nagy Lajosnak 1866-ban és 
Zsigmondnak 1412-ben a család részére kiadott okleveleit. 

í^üggö pecséttel, czímerkép nélkül, a Kállay család levéltárában. 

Siebmacher, 414. 1. 307. t. 

cm. 

1580 február 26. Prága. 
Rudolf király Nadkay Andrásnak, leányának Erzsébetnek és 
testvéreinek Nadkay Imrének, Lászlónak és Ferencznek régi nemes- 
ségüket megerősítve, czímert adományoz. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 63 

>Scutum videlicet militare erectum, rubri coloris, ^ cuius 
imám partém trijugis viridis monticulus occupat, in cuius emi- 
nenliore parte cignus naturális albo colore depictus erecte stare, 
sagittaque guttur transfixum habere cernitur. Scuto superimpositam 
galeam militarem clausam, regia corona cignum priori per omnia 
similem proferente omatam. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis seu lemniseis hinc rubei et aibi, illinc coelestini et aurei 
colorum per scuti extremitates deffluentibus . . .« 

Kihirdettetett Pest, Fejér és Solth vármegyéknek 1584 ápril 
25-én tartott itélőszékén és Komárom vármegyének 1601 május 
8-án Komáromban tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a Tihanyi család levéltárában. 

Siebmacher, Supplementband 92. 1. 63. t. 



CIV. 

1580 február 29. Prága. 

Rudolf király a régi nemesi családból származó Pesthy 
Györgynek, feleségének Komáromy Annának, fiaiknak Gergelynek 
és Ferencznek, továbbá sógorainak Selliey Ferencznek és Konth 
Gáspárnak, az utóbbi nejének Annának, Pesthy György nővéré- 
nek és gyermekeiknek Pálnak és Erzsébetnek, régi nemességüket 
megerősítve, czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum, 
nigri coloris, campo viridi in fundo stratum, 
cui ex utraque parte hinc quidem leo, iUinc 
verő griphus, ambo aurei coloris, erecte poste- 
rioribus pedibus insistentes, ille ore patulo, 
cauda erecta, hic verő cauda inter pedes 
reflexa, expansis alis, oreque hiante, anterio- 
ribus utrisque pedibus lilium album, et supra 
eum diadema regium tenere conspiciuntur. 
Scuto superimpositam galeam militarem 
apertam, corona regia dimidium leonem, 
ramusculum Hlii albi ambobus pedibus tenen- 
tem, regio diademate insignem proferente ornatam, a summitate 
verő seu cono cassidis laciniis sive lemniseis hinc nigri et aurei, 
illinc verő rubei et albi colorum in utramque scuti partém df^fluen- 
tibus, illudque decenter exornantibus.* 

A czímerkép a leírástól némileg eltér, a mennyiben a leírás- 
ban nincs megemlítve, hogy úgy a pajzsbeli, mint a sisakdiszöl 
szolgáló oroszlán kétfarku. 




Digitized by 



Google 



6é Magyarországi czímereslevelek. 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1580 augusztus 25-én 
Somorján tartott itélőszékén. 

'F^ggó pecsét nélkül, a gróf Széchényi család levéltárában. 

CV. 

1580 márczius 12. Gyulafehérvár, t^ 

Báthory Kristóf erdélyi fejedelem Miskolczi Szabary Lukács 
deáknak, Torda vármegye alispáiyának nemességet és czímert 
adományoz. 

»Scutum videlicet triangulare coelestini eoloris, in cuius 
eampo diadema regium est positum, super quo grus naturali colore 
depicta, sinistro pede stare, dextro verő lapillum tenere conspi- 
eitur, penes quam aliae duae grues, capitibus subtus alas recon- 
ditis itidem stare conspiciuntur.« Az oklevél élén álló festett 
czímer a leírástól több tekintetben eltér, a pajzs kerekded, alján 
zöld mezővel, a királyi korona, melyet a szöveg említ, hiányzik, 
a darvak feje búbja vörös; sisak, sisakdísz nincs. 

Kihirdettetett Torda vármegyének 1580 május 9-ikén tartott 
közgyűlésén. 

í^üggő pecsét töredékeiveL 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 283. 1. 211. t. 

OVI. 

1580 rmrczius 18. Prága. 

Rudolf király nemes HoCfman Györgynek és testvéreinek 
Lázárnak és Péíernek, régi nemességüket megerősítve, czímert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum in duas partes divísum, 
cuius pars inferior coelestino colore depicta est, et fontem artifi- 
cialem, aquam per suas fistulas in pelvim artificiose emittentem 
in se continet; superior autem rubeo colore dehneatur et super 
strato viridi cervum naturalem in modum currentis pulchre depic- 
tum in se complectitur. Scuto superimposita est galea militaris 
aperta, cui corona regia dimidium cervum priori similem ex se 
proferens, superincumbit. A summitate verő seu cono galeae rubei 
et coerulei colorum tenii sive lemnisci per utrumque scuti latus 
defluunt . . .« 

Az oklevél kiemeli Hoffmann Györgynek a szepesi és a 
magyar udvari kamarák szolgálatában szerzett érdemeit. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



65 



Kihirdettetett Abauj vármegyének 1589 február 7-én Gön- 
czött tartott itélőszékén. 

Függő pecséttel, czímerkép nélkül, a Kapy család levéltárában. 
Siebmacher, 240. 1. 185. t. la) 



CVII. 
1580 szeptember 15. A Velikiluc vára melletti táborban, 
Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem Debre- 
czeni Forys Ambrusnak nemességet és ezímert adományoz. 

»Scuturri videlicet triangulare, coelestini eoloris, in cuius ima 
parte rupes praealta hedera luxuriante circumfusa depingitur, 
eius vertici homo armatus insistit, qui dextera strictum ensem, 
sinistra verő caput humánum complectitur; supra scutum galea 
est militaris, diademate regio insignita, ex quo dimidiatus homo, 
priori per omnia similis emergit. Scutum utrinque lemnisci par- 
tim albi, partim coelestini eoloris, ex summitate galeae descen- 

dentes haud inde- 
core exornant.« k 
pajzs kék alapja hét- 
sugaru arany csilla- 
gokkal van behintve, 
a vitéz fegyverzete 
egészen fekete. 

Egyszerű XIX. 
századi másolat a czí- 
mer festett másával. 
Az oklevél eredetij^e 
Debreczen város levél- 
tárában. 

Siebmacher, 178. 
1. 142. t. I. és Sie- 
benbürger Adél, 158. 
1. 96. t. az adomá- 
nyozott czímertöl több 
tekintetben teljesen 
elütő rajzzal. 

CVIII. 

1580 november 6, Prácja. 

Rudolf király Zakmári Kovy^ach Györgynek, feleségének Sárá- 
nak, gyermekeinek Istvánnak és Juditnak és rokonának Deák 
Menyhértnek nemességet és ezímert adományoz. 




Áldásy, A M. N, Múzeum czímeresleveleí. 



Digitized by 



Google 




66 Magyarországi czímereslevelek. 

»Scutum videlicet militare coelestini 
coloris erectum, in cuius fundo babatum 
argenteum cum adiecta illi corona positum 
esse, ex qua cerva dimidiata nativi coloris, 
ore aperto, lingula exerta, anterioribus pe- 
dibus extensis prominere visitur. Scuto 
incumbentem galeam militarein apertam 
regio diademate dimidium leopardum natu- 
rali colore pictum, anteriori dextro pede 
similiter babatum deauratum tenentem pro- 
ferente omatam. A summltate verő seu 
cono galeae laciniis sive lémniscis hinc 
aurei et caeleslini, illinc verő rubei et albi 

colorum, in utramque seuti ambagem defluentibus, iUudque decen- 

ter exornantibus,« 

Függő pecséttel. 

CIX. 
I08I oHóher 19. A Pleszlcov melletti táborban, l/^ 

Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelem Thasnádi 
Balázsnak, a fejedelem puskásai tizedesének nemességet és czí- 
mert adományoz. 

*Scutum videlicet triangulare coelestini coloris, in scuto 
lancea fulgenti cuspide et ensis naturali nitentis ferri colore trans- 
versim positi conspiciuntur, in quorum medio teda ardens, qua 
is hostile propugnaculum incendit visitur. Galeae corona unionibus 
gemmisque ornata incumbit.* A takarókról a szövegben említés 
nem tétetik, a rajz szerint mindkét oldalról kék-sárga. 

A czímerszerző érdemeiről az oklevél így emlékszik meg: 
»In primis enim belli istius, quod adversus magnum Moscorum 
ducem gerimus, anno secundo cum urbis Velikilucanae arcem, quae 
quasi magni ducatus nostri Lithvaniae et Livoniae cervicibus 
imminebat, oppugnaremus, delectique ex omnibus cohortibus note 
virtutis milites ad turres et moenia incendenda, per arduum cli- 
vum inter crebra variaque hostium tela eniterentur, Blasius 
Thasnádi magnam in subeundo periculo fortitudinis laudem pro- 
meruit. Quamvis enim gravissima aliquot vulnera accepisset, 
tamen nulla hostium vi repelli prius potuit, quam cum sociis 
fortissimis turrim ardentibus tedis incenderet. Sic in multarum 
aliarum artium et oppidorum expugnationibus singularia virtutis 
opera edidit. Quae nunc in ista quoque maximae et munitissimae 
urbis Plescoviae obsidione nobis praestat, in futurumque se eadem 
qua bactenus in industria et fide se praestiturum coníirmat,« 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 67 

Egyszerű XIX. századi másolat a czimerkép festett másával. 
Az oklevél eredetije Csongrád vármegye levéltárában. 
Siebmacber, Siebenbürger Adél 283. 1. 212. t. 

ex. /i^ 

1582 február 17, Pozsony. 
Rudolf király Zerechin (?) Jánosnak, feleségének Borbálának 
és fiuknak Ferencznek nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum rubei coloris, cuius imám 
partém trijugis viridis collis seu monticulus occupat, ex cuius emi- 
nentiore parte aetiops dimidius albo indutus habitu, dextra manu 
ensem nudum capulotenus apprehensum ictum inferenti similem, 
dextro (így) verő caput turcicum cruore madidum per auriculam 
comprehensum tenere cernitur. Scuto ineumbentem galeam mili- 
tarem clausam regia corona dimidium brachium humánum caput 
turcicum priori conforme per auriculas similiter comprehensum tenens 
proferente ornatam. A summitate verő seu cono galeae laciniis 
seu teniis hinc coelestini et aurei, illinc verő rubri et albi colorum 
per scuti latéra defluentibus . . .« 

Az oklevél Derentschy névre van hamisítva, s az eredeti 
név olvasása bizonytalan. 

í^üggö pecséttel, a czimerkép maga későbbi kéz által durván 
befestve, eredetileg a kép helye üresen volt hagyva. 

CXI. 

1582 február 17, Pozsony. 
Rudolf király Kisasszonyfalvi Istvánffy Miklós nádori hely- 
tartónak és királyi tanácsosnak, testvérének Istvánnak és utódaik- 
nak bárói rangot és czímert adományoz és pedig a család régi 
czímerét a Gyulai czímerrel bővíti. 

>. . . aquilae nigrae coronam regiam unguibus calcanti, quae 
nimirum insignia Isthvanffiorum antea sem per fuerunt, Ulium cro- 
ceum cum sydere et luna in scuto coeruleo, quibus dictus ohm 
Joannes de Giwla eiusque tota progenies dum viguit, usa est 
eidem Nicolao Isthvanffy et per eum Stephano fratri eius uterino, 
ipsorumque haeredibus et posteritatibus utriusque sexus universis 
superaddidimus; supra scutum galeam militarem, cuius summitati 
pes aquiUnus cum ala insidet et variegati lemnisci circumambiunt 
adiecimus . . .« 

Az oklevél a bárói rangot szerzőknek, valamint őseiknek 
érdemeiről a következőkben emlékezik meg: 



Digitized by 



Google 



68 Magyarországi czíniereslevelek. 

». . . quod ad majores ipsius attinet, multis iam antea 
seculis, eos a divis quondam Ungariae regibus, praedecessoribus 
nostris ornatos et decoratos fuisse constat, quum Dominicum 
officio magisterii Tavernicorum, qui honos in iure liberis civita- 
tibus dicundo summus est, et Albertam praefectura Maromaru- 
siensi, ubi laudatissimum sal effoditur, fiinctos esse ex antiquis 
diplomatis Caroli regis et Sigismundi imperatoris animadvertimus. 
Avus verő ipsius Stephanus Isthvanffi in multis et variis sere- 
nissimi olim domini Mathiae regis Ungariae bellicis expeditionibus 
ordines duxisse et demum liberis serenissimi domini Wladislai 
regis, Ludovieo nimirum et Annae, quae avia nostra materna 
fűit educandis, diligentissimam operám navasse fertur. Huius ve- 
stigia imitati ipsius filii, Joannes quidem in conflictu Mohachiensi 
eum Turcis infeliciter commisso, in quo praedictus rex Ludovieus^ 
cui a cubiculo fűit, misere periit, una occubuit, Paulus verő 
dieti Nicolai Isthvanflfy páter, sacratissimum olim prineipem Ferdi- 
nandum imperatorem et regem, praedecessorem et avum nostrum 
foelicissimae memóriáé secutus et in numerum consiliariorum 
suorum ascitus in prosperis pariter et adversis diversas legationes 
diligenter obeundo, in servitiis et ministerio eius consenuit. Non dis- 
similiter praefatus Nicolaus Isthvanffy unum ex fratribus suis in 
expugnatione arcis Zigethiensis superioribus annis fortiter pugnan- 
tem amisit et alterum nomine Stephanum in nostro praesidio 
Vesprimiensi habét. Ipsum verő nos eius meritis, quae avo et 
genitori nostris foeHcissimae memóriáé praestitit, inducti, nuper 
ad oíficium locumtenentis palatinalis, accedente dominorum prae- 
latorum et baronnm ac regni nostri Ungariae nobilium consensu 
elegimus, non Indignum iudicantes, cuius fidei prae aliis ille magi- 
stratus commiteretur. Verumtamen dum eiusdem Nicolai Isthvanffi 
virtutibus et fideli ministerio maiora a nobis data oecasione paran- 
tur, dum amplior uberiorque laborum eius merces instrui potest; 
hoc interim ad praedicti magistratus functionem, singulare animi 
nostri erga eum indicium adiiciendum duximus. Ut tametsi nobi- 
hssima et vetustissima Isthvanffiorum família ortus, sua propria 
et peculiaria insignia semper habuerit, quia tamen arcem Win- 
nicze magnifici quondam Joannis de Giwla, cui absque haere- 
dibus decendente iure materno successit, possidet, eius quoque 
familiae Giwlainae stemma adiectiim possideat. Quare . . .« 

Egyszerű XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije a gróf 
Draskovicsok biszáki levéltárában. 

Hatos Gusztáv, Az Isthvánffiak czímere (Századok, 1875. évf» 
323 — 327. 1.) 

Siebmacher, 260. 1. 199.t. 



Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. 69 

OXII. 
1582 február 21. Prága. 
Rudolf király Nagylaky máskép Szabó Benedeknek, felesé- 
gének Bornemissza Ilonának, gyermekeinek Zsófiának és Anná- 
nak, testvérének Nagylaky Györgynek és utódaiknak nemességet 
és ezímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare ereetum linea a sinistro superiori 
in dextrum inferiorem scuti angulum oblique transversum ducta, 
supeme in rubrum, inferne verő in album campos divisum, ii; 
quo integer leo, in albo campo rubro, in rubra verő area albo 
colore [ae in dextrum scuti] latus eonversus, ore patulo, lingua 
exerta, caudaque elevata, dispositis utrisque posterioribus pedibus 

anterioribus verő levő protenso, dextro frameam nudam 

supra caput vibrare cernitúr. Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem apertam regia eorona mter duas alas aquiünas, rubro et 
albo coloribus ad instar scuti adaeque(?) distinctas, dimidium 
priori per omnia conformem leonem producente ornatam. A sum- 
mitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis utrimque rubri 
^i albi colorum in scuti extremitates . . .« 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1582 augusztus 29-ikén 
tartott közgyűlésén. 

Függő pecsét töredékével. 

Siebmacber, Supplementband, 95. 1. 66. fc. 

CXIII. 
lo82 február 21. Pozsony. J^^ 
Rudolf király Szentkirályi Szentkirályi Ferencznek, feleségé- 
nek Deseő Zsuzsannának, gyermekeiknek Istvánnak és Gáspárnak, 
továbbá testvéreinek Szentkirályi Miklósnak, ennek neje Deseő 
Katalinnak és leányán'ak. Ilonának valamint Szentkirályi Jánosnak, 
régi nemességüket megerősítve, ezímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare ereetum coelestini coloris tribus 
íluviis per transversum decurrentibus distinctum, cuius fundum 
viridis campus occupat, super quem duo milites, Turca et Hun- 
garus, Turca quidem violaceo colore amictus, inque humum dejec- 
tus, frameam nudam manu dextra tenere, Hungarus verő albis 
caligis et rubri coloris vestitu, armisque et lorica indutus, gale- 
aque tectus, coturnicibus conspicuus, levő pede inflexo genu super 
Turcam incumbere levaque manu caput ipsius tenere dextra verő 
evaginata framea caput illi detruncare, ad caput verő Turcae 
hasta cum vexillo rubeo elevatim prominere conspiciuntur, scuto 



Digitized by 



Google 



70 Magyarországi czíinereslevelek. 

incuinbenteni galeam militareni clausam, regio diademate priori 
per omnia similem dimidium mililem hungarum leva manu vexil- 
lum rubrum, dextra verő frameam nudam cum infixo illi madente 
cruore capile turcico praeferente ornatam. A summitate verő sive 
cono galeae lemniscis seu teniis hinc coelestini et aurei, illinc 
rubri et albi coloris in scuti extremitates defluentibus, iiludque 
decenter exornanlibus . . .« 

Egyszerű XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije Pest-Pilis- 
Solt-Kiskun vm. levéltárában. 

Siebmacber, 630. 1. 443. t. 

CXIV. 

1Ő83 február 7, Nepolomitz, 
Bátliori István lengyel király és erdélyi fejedelem Lypoth 
Jánosnak és testvérének Györgynek nemességet és ezímert ado- 
mányoz. 

»Scutum videlicet triangulare, coelestini coloris, in cuius 
campo rupes alta depicta est; super eam verő dimidius leo 
fulvus, pedibus anterioribus sursum erectis, ac ensem cruentum, 
ore transversim comprehensum mordicus tenere cernitm*; supra 
scutum galea est militaris, cuius superficiei regia corona est im- 
posita, ex ea leo priori in scuto depicti non dissimilis exsurgit; 
scutum lemnisci aurei et coelestini coloris, per utraque scuti 
latéra ex summitate galeae defluentes . . .« 

Megemlékezik az oklevél Lypoth János érdemeiről is: 
». . . quae ipse .... tam Gedanensium maritimi propugnaculi 
obsidione, quam Polocensi, Velkilucensi, Neveliensi, Zavolociensi 
Ostrowiensique arcium hostilium expugnatione, quas a magnó 
Moscorum duce superioribus annis armis nostris in potestatem 
nostram redegimus, ac denique diuturna obsidione civitatis Plesco- 
wiensis summa cum animi sui promptitudine . . . exhibuit . . .« 

Függő pecsét nélkül, a gróf Rbédei család levéltárában. 

Siebmacber, Siebenbürger Adél, 274. 1. 205. t. 

cxv. 

1Ö83 április 12, Krakkó, 
Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem Nagy-Sze- 
réndi Buda Jánosnak, testvéreinek Jánosnak és Miklósnak régi 
nemességüket megerősítve, ezímert adományoz. 

» Scutum videhcet triangulare nigri coloris, ín cuius area lea 
integer, naluraU suo colore depictus est, qui posterioribus pedi- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czím ereslevelek. 



71 



bus innixuö, cauda inter utrosque 
pedes ad tergum reflexa, duo- 
bus anterioribus pedibus erectis 
vexillum a|í)um cuius manu- 
brium sagitta transfixum est, 
tenere conspicitur, *supra scutum 
galea est militaris quam corona 
regia contegit, ex ea leo dimi- 
dius priori in scuto depicti per 
omnia similis prominet. Scutum 
autem ab utroque latere lemnisci 
seu laciniae partim coerulei et 
argentei, partim nigri et aurei co- 
loris, ex vertice galeae descenden- 
tes, pereleganter exornant . . .« 

Az oklevélben a Buda név min- 
denütt Dauda-VB. van hamisítva. 

Függő pecséttel. 




CXVI. 

1683 április 28. Pozsony, 

Rudolf király Fejér Györgynek, feleségének Farkas Katáim- 
nak, fiuknak Gáspárnak és leányuknak Orsolyának s utódaiknak 
nemességet és czímert adományoz. 

» Scutum videlicet militare erectum coe- 
lestini coloris, ex cuius fundo scopulus acumi- 
natus exurgit, super quem integer crocei coloris 
griphus, ore patulo, lingua exerta, cauda voli- 
tante, expansis alis, inque scuti dextrum latus 
conversus, posterioribus pedibus innixus stare, 
anterioribus verő dextro protenso levő mu- 
cronem nudum tenere cernitur. Scuto incum- 
bentem galeam militarem clausam regio dia- 
demate inter duas buccinas hinc albo et rubro, 
illinc aureo et coelestino coloribus distinctas 
stelam cum opposita luna radientes proferente ornatam. A sum- 
mitate verő sive cono galeae laciniis sive lemniscis hinc rubri et 
albi, illinc aurei et coelestini colorum in scuti extremitates defluen- 
tibus, illudque apposite adornantibus . . .« 

Kihirdettetett Heves és Külső Szolnok vármegyék 1583 szep- 
tember 26-ikán tartott itélőszékén. 

Függő pecséttel. 




Digitized by 



Google 



72 



Magyarországi czimereslevelek. 



cxvn. 

1583 augusztus 9. Bécs, 

Rudolf király Beczkói Kwharowycz Deák Péternek és leányai- 
nak Dorottyának, Magdolnának, Annának és Borbálának nemes- 
séget és ezímert adományoz. 

»Seutum militare erectum rubel 
coloris, in cuias fundo petra existit. 
Super petram pellieanus viridi colo- 
ris alis expansis, capiteque coronam 
auream gerens, ac ad dextram scuti 

tribusque stellis corus- 

cantibus circumdatus esse cernitur. 
Seuto super impositam galeam mili- 
tarem regio diademate inter duas 
buccinas, hine albo et rubro, illinc 
aureo et coelestino coloribus distin- 
ctas, priori per omnia similem peli- 
canum ex se proferente ornatum. A 
summitate verő seu cono galeae laei- 
niis seu lemniscis hinc rubri, albi et 
eoelestini, illinc verő aurei, rubri et 
coelestini similiter colorum in scuti 
extremitates defluentibus, illudque 
apposite adornantibus.« A pellikán jobb és bal oldala mellett és 
fölötte egy-egy arany csillag, a rajzban a pelikán fején lévő korona 
hiányzik, a sisakdíszen a pelikán felett egy arany csillag lebeg. 
Egyszerű XIX. századi másolat a czímerkép festett másával- 
Az oklevél eredetije Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltárában* 




CXVIII. 

1583 augusztus 9, Bécs. 

Trencsén vármegye 1700 ápril 22-én Trencsénben kelt okle- 
velével bizonyságot tesz Orieska máskép Meczerovicz György, 
István és Márjíus nemességéről, igazolva nevezetteknek Meczero- 
vicz Mártontól és fiától Jánostól való leszármazását, kik nemes- 
ségüket Rudolf királynak 1588 augusztus 9-én Bécsben kelt és 
ugyanazon év október 10-én Trencsén megye közgyűlésén kihir- 
detett czimereslevelével nyerték. 

Papirfölzetű pecséttel. 



Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. 7B 

CXIX. 
1583 szeptember 27. Bécs, 
Rudolf király Foglár Pálnak és testvéreinek Mátyásnak, 
Miklósnak és Györgynek nemességet és czimert adományoz. 

^Scutum videlieet militare erectum linea per médium trans- 
versimi ducta, superne in aureum, inferne verő in rubrum 
campum divisum, ex euius superiori sinistro seuti angulo perdix 
naturális sagitta per collum transfixa, rostroque eariofili rubrum 
florem tenens, expansis alis, in dextrum scuti latus volare cerni- 
tur. Scuto incumbentem galeam militarem clausam, regio diade- 
mate perdicem priori per omnia conformem producente ornatam. 
A summitate verő galeae laciniis sive lemniscis hinc rubri et albi, 
illinc verő coelestini et aurei colorum, in scuti extremitates 
defluentibus, illudque decenter exornantibus . . .« 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1585 január 22-én tartott 
itélőszékében. 

Jésai Foglár Imrének 1817 február 5-én kelt másolatában, 
melyet Kaszap István és Návay Pál kir. táblai jegyzők hitelesítettek. 
A báró Liptbay család levéltárában. 

cxx. 

1684 február 2Q, Orodnó várában, 
Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem Móré 
Jánosnak nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videlieet triangulare coelestini coloris, in cuius ima 
parte campus viridis sanguine conspersus, super campum miles 
armatus, dextra nudum ensem incurvum, sinistra caput humánum 

tenens conspicitur; supra scutum galea naturali 

colore visitur, galeae corona unionibus gemmisque ornata incumbit . . .« 

A czímerkép a leírástól több tekintetben eltér. A pajzs vörös 
és zölddel vágott, felső vörös mezejében a vágásból kiemelkedő 
kék lobogó látható. Sisakdísz a pajzsbeli alak, a takarók szine 
jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany. 

Egyszerű XIX. századi másolat a czímerkép festett másával 
Az oklevél eredetije az Erdélyi Múzeum-egylet könyvtárában. 

Siebmacber, Siebenbürger Adél 277. 1. 207. t. 

CXXI. 

1587 jímiiis 21, Gyulafehérvár, 
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem Bresasi és Meneői Mayer 
máskép Mayor Bálintnak, Istvánnak és Györgynek nemességet és 
czimert adományoz. 



Digitized 



by Google 



74 Magyarországi czímereslevelek. 

»Sculuin militare cerulei coloris, in cuius canipo dexlra 
manu gladium vagina nudum capul vicloriae signum sursiun 
porrectum tenere visitur, supra scutum galea militaris posita, quam 
conlegit diadema gemmis et unionibus decenter exornatum, utrasque 
oraí5 sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant . . .« 

A gyulafehérvári káptalannak 1711 május 15-iki átiratában. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 191. 1. 129. t. 

CXXII. 

1587 deczember lo, Prága, 

Rudolf király Sleger Dánielnek az udvari kamara kanczel- 
láriájában teljesített szolgálataiért, továbbá fivérének Jánosnak és 
nővéreinek Justinának és Katalinnak nemességét megerősíti, s 
régi czímerüket kibővíti. 

»Scutum videlicet militare erectum, linea in formám erucis 
ducta quadripartitum, cuius superiorem dextram et inferiorem 
sinistram coelestini coloris scuti areas lamina aurea in trigoni 
speciem acuminatim assurgens per médium dividere atque singulum 
caput nigrae aquilae cum collo, hianti ore et lingua exerta, coro- 
naque regia insignitum atque superius quidem in sinistrum, infe- 
rius verő in dextrum scuti latus conversum continere; superior 
verő sinistra et inferior dextra acuminatim coeuntes scuti partes, 
linea perpendiculari a summo deorsum nigro et rubro coloribus 
divisae esse, atque in campis nigris singulum leonem integrum 
aurei coloris, ore patulo, lingua exerta,' caudaque erecta et regio 
diademate decorum, posterioribus pedibus dispositis insistentem, 
anterioribus verő ad rapiendum protensis atque superiorem in 
dextrum, inferiorem verő in sinistrum scuti latas conversum effi- 
giatum esse; campum porro rubrum singulus fluvius pertransver- 
sum currens distinguere conspiciuntur. Quae quidem virtutum 
tuarum apposita sünt argumenta, leo enim tui animi generosi- 
tatem et erga principes tuos fidem et constantiam, infractumque 
ad quaevis obeunda pectus, sedulumque tuum stúdium exprimit, 
nostram verő gratiam et clementiam erga te declaratam sub ima- 
gine capitis aquilini, quae pars insigniorum nostrorum imperialium 
est, quorum te participem fecimus, semper prae oculis habere ac 
meditari debebis, ut illa accensus, gratum te cum posteritate 
tua nobis et sacrae coronae nostrae exhibere studeas. Scuto incum- 
bentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio dia- 
demate ornatam, ex quo dimidia nigra aquila, corona regia insi- 
gnis, ore patulo, lingua exerta, expansisque ad volandum alis eminet 
A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc nigri 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 75- 

et aurei, illinc rubri, albi et caelestini colorum in scuti extremitates 
sese diffundenlibus, illudque decore et affabre exornantibus . . .« 
í^üggő^ pecséttel, a czímerkép belye' üresen. 

CXXIII. 
1587 deczember 15. Prága, J^ 
Rudolf király Tóth Pálnak, feleségének Ilonának, gyermekeik- 
nek Balázsnak, Erzsébetnek és Borbálának és sógorának Szabó- 
Jánosnak nemességet és czímert adományoz. 

»Seutum videlicet militare erectum lamina álba a summa 
scuti sinistra parte in imám dextram partém oblique ducta, su- 
perne in coelestinum, inferne verő in rubrum campos divisum, 
euius fundum triiugis viridis coUis oceupat, cui naturális integer 
leopardus ore hiante, lingua exerta et eauda ereeta, inque dex- 
trum scuti latus conversus, posterioribus pedibus dispositis insi- 
stere, anterioribus verő levő protenso, dextro florem lilii albi tenere 
cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem clausam, regio 
diademate, priori per omnia similem dimidium leopardum pro- 
ferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu 
lemniscis hinc aurei et celestini, illinc rubri et albi colorum in 
scuti oram fluitantibus . . .« 

Kihirdettetett 1590 május 22-lkén meg nem nevezett helyen 
és Veszprém vármegyének 1754 ápril 4-ikén Veszprémben tartott 
közgyűlésén. 

A győri káptalannak 1803 január 1-én kelt hiteles másolatában 
és egy KVIII. századi egyszerű másolatban, mindakettőnél a czímer- 
kép színes másával. 

Siebmacher, 677. 1. 467. t. 

CXXIV. 

1588 január 8, Prága, 
Rudolf király Gillig Kristófnak, Mátyásnak és Farkasnak 
nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet miUtare erectum lamina álba ad instar 
fluminis a superiori dextro angulo in inferiorem levum oblique 
ducta, superne a sinistris in rubeum, inferne verő a dextris in 
coelestinum campos divisum, quorum singulus singulos flores albi 
lilii in se continere cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem 
apertam, regio diademate, dimidium aureum griphum expansis aUs, 
ore hianti, linguaque exerta dextro pede sursum elevato, levő verő 
protenso florem albi lilii tenentem producente ornatam. A summi- 
tate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc albi et rubri^ 



Digitized by 



Google 



76 



Magyarországi czímereslevelek. 



illinc coelestini et albi colorum in scuti extremilales sese difffun- 
denlibus, illudque decenter exornantibus.* 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1593 iünius 14-ikén 
Somorján tartott itélöszékén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 198. 1. 157. t. 

cxxv. 

1688 május 12, Prága, 
Rudolf király Kampmacher Jakabnak, a körmöczi és sei- 
meczi bányakamarák lovassága kapitányának, és testvérének Sebes- 
tyénnek, régi nemességüket megerősítve, czímert adományoz. 

»Scutum videlieet militare erectum, 
linea in formám crucis ducta quadripar- 
titum, in cuius superiori dextra et infe- 
riori sinistra rubris scuti areis, supra 
trijugem viridem collem singula grus 
naturali suo colore depicta, expansis ^alis 
et capite in dextrum scuti latus con- 
versa, extento coUo, vigilantique similis, 
dextro pede insistere, sinistro verő gla- 
dium bipennem nudum tenere, in • scuti 
verő sinistra superiori et dextra inferiori 
sibi acuminatim cohaerentibus caelestini 
coloris partibus singulum pecten aureum 
positum esse conspiciuntur. Scuto incum- 
bentem galeam militarem apertam, regio diademate inter duo 
cornua bubalina ad instar buccinarum erecta, atque hinc cae- 
lestino et aureo, illinc rubro et albo coloribus distincta, priori 
per omnia conformem gruum proferente ornatam. A summitate 
verő sive cono cassidis, laciniis seu lemniscis hinc caelestini et 
aurei, illinc albi et rubri colorum in scuti extremitates sese 
defundentibus, illudque decenter exornantibus . . .« 

Az oklevél megemlékezik a czímerszerzönek a végvárakban 
a törökök ellen kapitányi minőségében szerzett érdemeiről. 
Függő pecséttel. 

CXXVI. 

ir)89 május 10, Prága, 
lludolf király Hohenperger Dávidnak, Frigyesnek és György- 
nek régi nemességüket megerősíti és czímert adományoz. 

»Scutum videlieet militare erectum, linea in modum crucis 
<lucta quadripartitum, in cuius superiori dextra et inferiori sinistra 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



77 



caelestini coloris scuti areis super viridem monticulum singula 

ibix seu rupicapra naturali suo colore efBgiata cornibus nigris 

incurvis erectis, superior in sinistrum, inferior verő in dextrum 

scuti latus conversa, ceu attonita anlerio- 

ribus pedibus suffulta, erecte stare, atque 

a tergo lunae hemispherium cum adiuncta 

illi aurea stella, singulam irradiare; in 

scuti verő inferiori dextro et superiori 

sinistro acuminatim sibi corresponden- 

tibus rubris campis, singulus quercinus 

truncus virentibus ramis et foliis glan- 

dibus aureis onustus, per obliquum iacere 

conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam 

militarem apertam seu craticulatam soii- 

dae nobilitatis decus, regio diademate 

inter duo bubalina cornua ad instar 

buccinarum erecta et coelestino aureo- 

que colore distincta dimidiam ibicem prioribus conformem pro- 

tensis pedibus producente omatam. A summitate verő sive cono 

galeae laciniis seu lemniscis hinc coelestini et albi, illinc aurei et 

similiter coelestini colorum in scuti oram deíluentibus . . .« 

A czímerrajz a leírástól annyiban eltér, hogy "a jobboldali 
bőségszaru kék, aranynyal, a baloldali ezüst, kékkel vágva. 

A czímerszerző Hohenperger Dávid az oklevél' szerint a sel- 
meczi bányák körül szerzett magának érdemeket, testvére Frigyes 
pedig az arciére testörségben szolgált. 

Függő pecsétje elveszett, a gróf Berényi család levéltárában. 




CXXVII. 

1Ö91 június 25. Prága, /.^^ 

Rudolf király Szarnowczay Ambrusnak és nővéreinek Zsu- 
zsannának és Borbálának nemességet és czímert adományoz. 

*Scutum videlicet militare erectum, rubri 
coloris, cuius fundum trijugis viridis monti- 
culus occupat, cui naturális phoenix expansis 
aüs insistere ac rostro suo proprium pectus 
vellicare, puUosque suos eo aspergere cernitur. 
Scuto impositam galeam militarem clausam 
regio diademate, priori per omnia similem 
phoenicem producente omatam. A summitate 
verő sive cono galeae laciniis séu lemniscis 
hinc aurei et caelestini, illinc rubri et albi 




Digitized by 



Google 



78 



Magyarországi czimereslevelek. 



<;olonmi, in scutí oram íluitanlibus, illudque decenter adoman- 
tibus . . .« 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1598 június lo-ikén 
üomorján tartott itélőszékén. 
Függő pecséttel 

cxxyni. 

LV)^ fizeptemher o. Prága. 

Kiidolf király Fyrsth Pálnak, nejének Margitnak és gyerme- 
keinek Mártonnak, Orsolyának, Annának és Rózának nemességet 
és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum 
coelestini coloris viridi campo in fiindo 
stratum, cui integer aurei coloris leo 
ore patulo lingua exerta, caudaque bifiir- 
(^ata erecta posterioribus pedibus insis- 
tere et in dextrum scuti latus conversus, 
anterioribus pedibus viridem arborem 
pálma e radicitus evulsam tenere eonspi- 
citur. Seuto impositam galeam militarem 
apertam,regio diademate dimidium priori 
per onmia similem leonem evulsam simi- 
liter palmae arborem viridem tenentem 
producenti ornatam. A summitate verő 
sive cono galeae laciniis cui lemniscis 
hinc rubri et albi, illinc coelestini et albi similiter colorum in 
scuti oram íluitantibus, illudque decenter adornantibus.* 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1596 augusztus 15-ikén 
Szempczen, és Komárom vármegyének 1629-ben Komáromban tar- 
tott gyűlésén. 

Egyszerű XIX. századi másolat a czímerkép színes másával. 
Az oklevél eredetije Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye levéltárában. 




OXXIX. 

1íj9'^ szeptember .>. Prága. /^-^ 

Hudolf király Septey máskép Demetery Mihálynak, nővérei- 
nek öeptey Magdolnának és Klárának és unokatestvérének Septey 
(iyörgynek régi nemességét megújítva czímert adományoz. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímexeslevelek. 



78 



>Scutum videlicet militare erectum, Iídpíí i>ei- líiediuiii traiit^ 
versum ducta superne in coelestinum, inferoe autein in rubniin 
campos divisum cuius fundum triiugis viridis munticuilus oceupat, 
cui integer aurei coloris leo, ore hianti, 
lingua rubieunda exerta, caudaque bifur- 
cata érecta [in dextrum] seuti latus con- 
versus posterioribus pedibus dispositis 
innixus insistere, anlerioribus verő levő 
protenso caput turcicum cruore madens, 
per crines fortiter apprehensum tenere, 
dextro elevato framen nudam vibrare 
conspicitur. Sculo impositam galeam mi- 
litarem clausam regio diademate dimi- 
dium priori per omnia conformem leo- 
nem prodvicente ornalam. A summitate 
verő sive cono galeae laeiniis seu lem- 
niscis'hinc aurei et coelestini, illine rubri 
et albi colorum, in scuti oram fluitantibiin 
adornantibus.« 

Kihirdettetett Vas vármegyének 1593 ápril 2í>-ikán Szombat- 
helyen tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 








dpcenter 



OXXX. 
Íű.9^ s^eptembe?' o (?) Pmja^ 

Rudolf király Mikefalvai Gáspárnak, testvéreinek FiTencznek 
és Pálnak nemességet és ezimert adományoz, 

A czímerleirás az oklevél rongált álla- 
pota miatt olvashatatlan. A czímerkép 
egyenesen álló vágott pajzs felső kék meze- 
jében jobbra forduló, ágaskodó arany orosz- 
lánt, kioltott nyelvvel, mellső lábát maga 
elé nyújtva, az alsó vörös mezejében három 
(2 — 1) ezüst rózsát ábrázol. Sisakdisz a 
pajzsbeH oroszlán növő helyzetben, mellső 
jobb lábában fölemelt ezüst buzogányt 
tartva. A takarók szine jobbról arany-kék. 
balról ezüst-vörös. 

Kihirdettetett Szlavónia rendéinek 
1610 ápril 21-én »in area capituU Zagra- 
biensis« tartott közgyűlésen. 

Függő pecsétje elveszett. 




Digitized 



by Google 



80 



Magyarországi czímereslevelek. 



CXXXI. 
lo93 január 19. Prága. 
Rudolf király Natkay (Nadkay, egy helyt Nathkaynak írva) 
máskép Bornemizza Ferencznek, testvéreinek Jánosnak, Imré- 
nek, másik Jánosnak és Istvánnak régi nemességüket megerősítve, 
czímert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum 
coelestini coloris, cuius fundum trijugis 
croceus campus oceupat, cui duo aurei 
coloris gryphi, oris apertis, linguis exer- 
tis et alis expansis, caudisque erectis ac 
sibi invicem oppositi, posterioribus pedi- 
bus dispositis innixi stare, anterioribus 
autem singuli eorum veluti ad rapien- 
dum protensis mueronem nudum fortiter 
apprehensum erecte tenere supraque 
eos hinc luna illinc verő stella radiare 
conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam 
militarem clausam, regio diademate mili- 
tem armatum, galeaque caput tectum, 
sinistra nianu lumbis inieeta, dextra bipennem nudum capulotenus 
apprehensum erecte tenentem, inter duas hinc rubro, illinc autem 
nigro coloribus distinctas alas aquilinas pubetenus producente 
ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, 
utrinque crocei, caelestini, albi et rubri colorum in scuti oram 
defluentibus . . .« 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1596 április 2-án tartott 
közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett, a Tihanyi család levéltárában. 




CXXXII. 

1Ö93 márczms 1. Prága. 

Rudolf király Brezowyczai Bugarin Boldizsárnak, nejének 
Ziny Annának, gyermekeiknek, Andrásnak, Katalinnak és Dorot- 
tyának és testvérének Miklósnak régi nemességüket megerősítve, 
czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum, Hnea per médium trans- 
versum ducta, superne in caelestinum, inferne verő in rubrum 
campos divisum, cuius fundum trés acuminatim exsurgentes petrae 
occupant, in cuius eminentiore cono integra naturális aquila, alis 



Digitized by 



Google 




Magyarországi czímereslevelek. 81 

expansis, ac in dextrum scuti latus conversa, sinistro pedi tota 

corporis mole innixa erecte stare, dextro verő mucronem nudum 

vibrare atqae in superioribus scuti angulis hinc stella, illinc luna 

ratilare conspiciuntur. Scuto incumben- 

tem galeam militarem clausam regia 

corona, priori per omnia conformes trés 

petras cum insidente aquila mucronem 

vibrante, producente ornatam. A sum- 

mitate verő sive cono galeae laciniis seu 

lemniscis hinc aurei et celestini, illinc 

rubri et albi colorum, in scuti oram flui- 

tantibus.* 

A czimerképben az oklevél szöve- 
gében említett nap és hold hiányzik. 

Kihirdettetett Abauj vármegyének 1596 július 1-én Gönczött 
tartott közgyűlésén. 

Az oklevélhez mellékelve van a czímerkérő folyamodvány, 
az engedélyezési záradékban a fenti kelettel. A folyamodványban 
folyamodó a nemesség és czimer megadását mostohagyermekei 
János, György, Dániel és Erzsébet részére is kéri, de ezek nevei 
utólag kitöröltettek. 

Függő pecséttel, a Bugarin-Horváth család levéltárában. 

CXXXIII. 
169Ö február L Prága, 

Rudolf király More Jánosnak régi nemességét megerősítve 
czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum, linea per médium trans- 
versum ducta, superne in rubrum, inferne verő in viridem cam- 
pos divisum, in cuius inferiori scuti parte viridi nimirum campo 
cadaveribus humanis undique strato, sanguineque asperso integer 
miles Hungarus armis indutus, caputque galea, cryslis strutionum 
ornata tectus ac in dextrum scuti latus conversus insistere, leva 
manu caput turcicum cruore madens, crinibusque apprehensum 
tenens, dextra verő elevata bipennem nudum minitabundus vibrare, 
in superiore verő rubri coloris scuti parte vexillum caelestini 
coloris erecte positum esse conspiciuntur. Scuto incumbentem 
galeam militarem apertam, regio diademate, dimidium priori per 
omnia similem militem Hungarum producente ornatam. A summi- 
tate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc rubri et 
caelestini, iUinc verő aurei et similiter caelestini colorum in scuti 
oram fluitantibus, illudque apprime exornantibus . . .« 

Függő pecséttel, a czímerkép helye üres. 

Áldásy, A M. N. Múzeum ozímoreslevelei. O 



Digitized by 



Google 



82 



Magyarországi czímereslevelek. 



CXXXIV. 

KyOrj április 7. Gyulafejé*vár. l^""^ 
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem Aytoni Zeorger Jakab 
deák gyulafejérvári lakosnak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet trian- 
^^^T gulare rubel coloris, in 

cuius campo corona regia 
est depicta, ex qua dimi- 
dius monoceros qualis 
quantusque ab umbilico 
sursum est, eminere cer- 
nitur. Supra scutum galea 
militaris clausa est posita, 
supra quam eadem omnino 
insignia visuntur, scuti de- 
inque oras teniae sive lem- 
nisci variorum colorum 
ambiunt et exornant . . .* 
A pajzs czimerképe balra 
fordul, a takarók színe 
jobbról zöld és még egy 
elmosódott szín, balról 
sárga (arany) és kék. 
Függő pecséttel, a báró Radák család levéltárában. 




cxxxv. 

lo9ú május 12, Prága, ^' 
Rudolf király Theophil, máskép Wallendorffi Mártonnak és 
testvérének Máténak nemességet s czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum, linea per médium trans- 
versum ducta, superne in coelestinum, inferne verő in album 
campos divisum, in cuius inferiori parte dimidia stella aurea 
fulgere ac supra illám in campo coelestino flos albi lilii dilatatus 
esse conspicitur. öcuto impositam galeam militarem clausam regia 
corona priori similem dimidiam stellam cum superimposito albo 
lilio producente omatam. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis seu lemniscis hinc albi et aurei, illinc rubri et coelestini 
colorum in scuti oram fluitantibus, illudque decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Szepes vármegyének 1596-ban Lőcsén tartott 
közgyűlésén. 

Egyszerű XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije Szepes 
vármegye levéltárában. 



Digitized by 



Google 




Magyarországi czímereslevelek. 83 

CXXXVI. 

1596 július 20. Prága, 

Rudolf király Horváth máskép Woynovith Jáiiüsiiak és test- 
vérének Ferencznek, régi nemességét és czínierét megújítja és 
megerősíti. 

»Scutum nimirum militare erectum 
€aelestini eoloris, in quo aquila aurea, ore 
hianti, lingua exerta, alis expansis caudaque 
dispersa, pedibus dispositis in medio stare 
atque pede dextro mucronem nudum capu- 
lotenus fortiter comprehensum, cum infixo 
cuspidi eius capite turcico cruore madente 
erecte tenere conspicitur, qnae quidem 
aquila animi tui generositatem et constan- 
tiam in hostes Turcas ferocitatem ac cor- 
poris robur et fortitudinem, indefessumque 
nobis inserviendi stúdium ac voluntatem 
exprimit, unde a nobis debitam laudem ac 
benignam mereris remunerationem. Scuto 
incumbit galea militaris clatrata sive aperta solidmí nobilitatis 
decus, regio diademate ornata, cui altéra priori per oninia con- 
formis aurea aquila dispositis insistit pedibus. A summitatt? verő 
sive cono cassidis lacinii sive lemnisci, hinc aurei et cnelestíni, 
illinc rubri et albi colorum in scuti extremitates sese ornate 
difTundunt.* 

A czímerkép a leírástól annyiban tér el, hogy a sisakdií^zben 
a sas mindkét lábával a koronára támaszkodik i's jobb lábában 
nincs kard.' 

Az oklevél a czímerszerző érdemeiről a következőkép emlé- 
kezik meg: >Ortus enim, uti íidedigno testimojúí) accepimus, an- 
tiqua et celebri nobilium regni nostri Croatiae prosapia, euius 
utpote maiores et progenitores preclara generis ac virtalií> eorum 
militaris meruisse dicuntur testimonia, tu quoqiie eoruin seculus 
vestigia a primis adolescentiae tuae annis sprelis viliurLiHi iUeee- 
bris, quibus aetas illa irretiri ac corrumpi consiievit, militari tő 
disciplinae addidisse, in eaque tyronicio foelirnter üuniplelíí, 
diversa postmodum cum infensissimis christiani noniinis jjtisűbus 
Turcis certamina habuisse ac in variis confiniis generál ibusqae 
et particularibus expeditionibus diversisque exeursiojiilHis IVielidter 
ac infracto pectore cum illis congrediendo non ^^ine sanguinis tui 
larga effasione strenuam, fidelem ac utilem operám iu^Ijí^ navaífef' 



Digitized by 



Google 



84 



Magyarországi czímeresleyelek. 



cumque te virum militarem et fortém exhibuisse perhiberis, ut 
tibi certorum equitum in praesidio nostro Canisiensi existentium 
et fortalitii Wyvariensis prope Canisam erecti capitaneatum con- 
credere non dubitaverimus, in quo officio per aliquot annos cum 
insigni tua laude es versatus . . .« 

Függő pecsét töredékével, a Zalabéri Horváth család levél- 
tárában. 

CXXXVII. 

1598 január 8, Práf/a, 

Rudolf király Pekh Lipótnak, a magyar királyi kamarajöve- 
delmek perceptorának régi nemességét megerősítve, bővített czí- 
mert adományoz 

»Scutum nimirum militare erectum, 
linea per médium in formám crucis ducta 
quadripartitum, in cuius medio consistit 
minus scutum, linea a summo deorsum 
oblique ducta, superne nigro colore, in- 
ferne verő ad instar scachi rubro et albo 
coloribus oblique et oblonge tesselatis, 
certos panes representantes divisum, in 
cuius superna nigra area integer fulvus 
leo, ore patulo, lingua rubicunda exerta 
caudaque elevata, tota corporis mole ad 
cursum extensa, dispositis pedibus sur- 
sum versum contendere cernitur, haec- 
que sünt antiqua nobilitatis tuae insig- 
nia. In scuti verő maioris superiori dextro, 
ac inferiori sinistro rubro colore tinctis 
campis, singula rupes seu naturális albicans petra acuminatim 
excrevisse, ex illaque ceu bifida singula álba rotunda turris, tri- 
bus fenestris ac in summitale veluti corona conspicua exsurgere. 
In scuti porro sinistra superiori et dextra inferiori aurei coloris 
areis, singula dimidia aquila, ore patulo, lingua exerta, alaque 
expansa, pede ad rapiendum protenso, cauda sparsa et demissa, 
coronaque insignita prominere conspiciuntur. Scuto impositam 
galeam militarem clatratam sive apertam, solidae nobilitatis decus, 
torque aurea cum dependente ex illa monili ornatam, cui regium 
diadema incumbit, eique integer naturális fulvus leo, ore hianti, 
lingua rubicunda exerta, caudaque bifurcata erecta et corona regia 
conspicuus, inter duas alas aquilinas, hinc albo, illinc aureo colore 
distinctas, singulaque trés panis tortas, acuminatas, ordine locatas, 
atque in ala álba rubro, in crocea verő nigro colore discrimina- 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeresle vélek. 85 

tas continente, dispositis pedibus erecte insistere, anterioribus vero 
dictos trés panes rubros compresse tenere visitur. A summitate 
autem sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc nigro et aureo, 
illine rubro et albo coloribus distinctis, scutum ipsum circumvolitan- 
tibus, illudque eximie adornantibus . . .< 

A czímerlevél megemlékezik czímerszerző atyjának Pekh 
Lipótnak Rudolf nagyatyja, L Ferdinánd udvarában szerzett érdemei- 
ről; megemlékezik arról, hogy czímerszerző iQuságában a szabad 
művészetek tanulmányozására adta magát, és kiemeli hivatalá- 
ban szerzett érdemeit. Megemlíti, hogy czímerszerző mindazon 
kiváltságokkal és jogokkal élhet, a melyek az ország többi négy apai 
és négy anyai őst kimutató nemeseit megilletik. Megadja neki és 
utódainak a vörös viaszszal való pecsételés jogát, végül azokra, a 
kik a nemesi levelet megtámadják, 50 márka tfszta arany bírsá- 
got ró, melynek fele a királyi fiscast illeti, fele pedig az okozott 
sérelem orvoslására fordítandó. 

Függő pecsétje elveszett. 



cxxxvin. 

. lo98 márczius 12, Prága, ^^-^ 

Rudolf király Szoldan Ferencznek, feleségének, szül. Sellian 
Máriának, gyermekeiknek Ferencznek és Zsuzsannának nemességet 
és czímert adományoz. 

» Scutum nimirum militare erectum caelestini coloris, trijugi 
viridi monticulo in fundo stratum, in quo gradienti similis aurei 
coloris leo, ore hianti, lingua rubicunda exerta, caudaque sursum, 
elevata, ac in dextrum scuti latus conversus, posterioribus pedibus 
duos depressiores collis iugos premendo erecte stare, anterioribus 
vero globum ignitum tenere visitur. Scuto incumbentem galeam 
militarem clausam regia corona integrum leonem priori per omnia 
conformem proferente ornatam. A summitate autem sive cono 
galeae laciniis seu lemniscis hinc aurei et caelestini, illine vero 
albi et rubri in scuti oram fluitantibus, illudque decenter exor- 
nantibus . . .« 

A czímerkép a leírástól némileg eltér, úgy a pajzsalak, 
mint a sisakdísz oroszlánja kétfarku, mely körülmény a szöveg- 
ben nincs megemlítve. 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1600 ápril 11-ikén Nyitrán 
tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, Supplementband, 107. 1, 76. t. 



Digitized 



by Google 



86 Magyarországi czímereslevelek. 

CXXXIX. 

1598 márczius 12. Prága. 

Rudolf király Szelepcsényi Pohronczi Ferencz esztergomi 
kanonoknak, testvéreinek Lászlónak és Miklósnak, nővéreinek Ilo- 
nának és Katalinnak, továbbá Bokros Györgynek és utódaiknak 
régi nemességüket megerősítve czímert adományoz. 

»Seutum videlicet militare erectum rubri coloris, quem trans- 
versum currens fluvius ad tertiam eius partém secare ex eoque 
álba petra trifida in dextrum scuti latus aeumina assurgere, cui 
integer aurei coloris leo, ore patulo, lingua exerta, caudaque bifur- 
cata erecta ac regia corona eonspicuus, posterioribus pedibus 
dispositis, tota corporis mole innixus, atque in dextram scuti gra- 
dienti similis insistere, anterioribus verő pedibus levő protenso 
petram ipsara tangere, dextro verő elevato, solem in dextro scuti 
angulo radiantem prendere conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam 
militarem apertam regio diademate dimidium priori per omnia con- 
formem fulvum leonem regia corona decorum, levő pede protenso, 
dextro verő elevato, stellam auream tenentem, inter duas alas 
aquilinas, hinc rubro et albo, illinc caelestino et aureo coloribus 
distinctas producente ornatam. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis seu lemniscis hinc rubri et albi, iHinc caelestini et aurei 
colorum in scuti oram defluentibus . . .« 

^^ggÖ pecsét töredékeivel, a gróf Forgách család levéltárában. 

Siebmacher, 624. 1. 439. í. 

CXL. 
1598 márcHus 31. Prága. 

Rudolf király Bácsmegyei Jánosnak régi nemességét meg- 
erősítve czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, campo 
viridi in fundo stratum, cui integer miles armis per totum ad 
instar cathaphracti indutus, atque in dextrum scuti latus conver- 
sus insistere ac leva manu lumbis iniecta, dextra mucronem nudum 
capulotenus fortiter apprehensum erecte tenere cernitur. Scuto 
impositam galeam militarem apertam regio diademate, alterum 
militem armatum, priorique conformem, ac leva manu caput tur- 
cicum tyara redimitum cruoreque madens tenentem, dextra verő 
mucronem nudum vibrantem producente ornatam. A summitate 
verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc rubri et albi, 
ilUnc aurei et caelestini colorum in scuti extremitates sese diffun- 
dentibus illudque decore adumbrantibus . . .« 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 87 

A czímerkép a leírástól annyiban tér el, hogy a sisakdiszt 
jobbról arany- vörös, balról kék-arany sasszárny kiséri. 

^^ggö pecsétje elveszett, a hártya alsó része, hol az aláírások 
voltak, hiányzik. 

Siehmacher, Supplementband, 10. 1. 6. t. 

CXLI. 

1Ö98 április 10, Frága, 

Rudolf király Melczer Fülöpnek, feleségének, fiának György- 
nek, leányának Erzsébetnek és testvérének Melczer Boldizsárnak 
régi nemességét megerősíti, és nekik czimert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum rubri coloris, cuius 
fundum trifida petra occupat, cui integri fulvi leones faucibus 
apertis, linguis rubicmidis exertis, posterioribus pedibus dispositis,. 
caudisque intra pedes reversis (?) sibi invicem oppositi erecte 
stare, anterioribus verő pedibus protensis crucem albam duplica- 
tam . . . tenere conspiciuntur. Scuto superimpositam galeam 
militarem craticulatam sive apertam regio diademate, alterum 
dimidium fulvum leonem corona regia insignitum, caudaque bifurcata 
erecta levő pede ad rapiendum protenso, dextro elevato (?) florem 
lilii rubro et albo coloribus distinctum tenentem producente orna- 
tam. A sumitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, 
hinc aurei et rubri, illinc albi et rubri similiter colorum in seuti 
oram fluitatibus . . .« 

Egyszerű XVIII. századi másolat, a czímerkép színes másával. 

Siehmacher, 414. 1. 307. t. 11. 

CXLII. 

1598 június 2, Prága, 

Rudolf király Pelbárt Istvánnak, Mártonnak, Tamásnak és 
Ambrusnak régi nemességük megerősítésével czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, cuius 
fundum trijugis viridis monticulus occupat, in quo integer aurei 
coloris leo, ore hiante, lingua exerta, caudaque bifurcata erecta, 
posterioribus pedibus dispositis ac in déxtrum scuti latus conver- 
sus erecte stare, anterioribus verő levő hemisphaeram lunae, dextro 
verő mucronem nuduni fortiter tenere conspicitur. Scuto incum- 
bentem galeam militarem apertam regio diademate priori per 
omnia conformem dimidium leonem producente ornatam. A sum- 
mitate sive cono galeae laciniis sive lemniscis hinc rubri et albi 



Digitized by 



Google 



88 Magyarországi czímereslevelek. 

colorum, illinc aurei et celestini in scuti oram sese diffundentibus, 
illudque decenter exomantibus. * 

í^üggő pecséttel. 

Siebmacher, 490. 1. 358. t. 

cxLin. 

159S augusztus 19, Prága. 

Rudolf király Bocatius Jánosnak nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris, trijugi 
viridi monticulo in sinistra fundi parte stratum, cui integer natu- 
rális albus eygnus, utroque pede eminentiori intermedio eoUis iugo 
innixus, alis expansis, subvolantique similis insistere, rostro 
autem sertum viride ex eapite hominis, rubra véste oblonga 
hungarica induti et ad dextrum scuti latus erecte stantis, manu- 
que dextra lumbis et laeva similiter librum eomplicate gestantis 
iniecta asportare cernitur. Scuto impositam galeam militarem 
apertam, regia corona ornatam, cui lilium aureum adiacere, iux- 
taque id ex utraque parte, singula hasta militaris, serto iniecta, 
cum volitantibus ex eis vexillis provenire, quorum alterum a 
dextris nigro, a sinistris caesio coloribus distinctum esse, in sin- 
guloque singula, hinc aurei, illinc albi colorum, luna et stella 
rutilare visuntur. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu 
lemniscis, hinc albi et coelestini, illinc nigri et aurei colorum, in 
scuti oram fluitantibus, illudque apprime exornantibus.* 

Egyszerű XIX. századi hibás másolat, a czímerkép színes másával. 
Az oklevél eredetije Szepes vármegye levéltárában. 
Siebmacher^ 68. 1. 54. t. 

CXLIV. 

1598 deczemier 16, Oyula fejérvár, 

Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem Literati máskép Balogh 
Lázár kolozsvári lakosnak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet triangulare coelestini coloris, in cuius ima 
parte duo brachia humana coniunctis palmis sünt depicta, quibus 
corona regia fulgentibus gemmis ex[or]nata imminet, supra coro- 
nam verő ex superiori scuti parte duae stellae coruscantes secun- 
dum ordinem distinctae prominent. Supra scutum galea militaris 
clausa est posita, quam contegit diadema regium fulgentibas gem- 
mis atque unionibus conspicuum, ex quo quidem diademate leo 
dimidius eapite et anterioribus pedibus exstantibus caudaque 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeresl evetek. 



89 



duplici sursum porrecta, unguibus stellam depiclain t^nens emi- 
nere conspicitur. Ex cono autem galeae teiirae sive leiimitsei vmi- 
orum colorum ex utroque scuti latere defjuentes, oras seii mar- 
gines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant.'^ A ezíiner- 
képben látható két kar közöl a jobboldali vÖröSj a baloldali kék 
ujjakkal van ruházva, ez a leírásban nincs megemlítve. 

Az oklevél erősen meg van rongálva. PíiggÖ pecsétje elveaz^tt, 
Siebmacher, Siebenbürger Adél, 260, 1. Iíí2, t* 

CXLV. 
1599 február 18. Gyulafejérvdr. 
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem Hunyadi Istvánnak, a 
fejedelem veczeli birtoka tisztjének nemességet és ezimerl ado- 
mányoz. 

»Scatum videlicet triangulare 
rubei coloris, in cuius campo homo 
integer armis militaribus indutus dex- 
tra manu gladium evaginatum sursum 
porrectum stringere cernitur. Supra 
scutum galea militaris clausa est posita, 
quam contegit corona regia gemmis 
atque unionibus conspicua, ex qua 
ensis bipennis, cui sertum laureum 
insertum et impositum esse conspi- 
citur; conum autem galeae seu lem- 
nisei variorum colorum hinc inde de- 
fluentes oras seu margines scuti pul- 
cherrime ambiunt et exornant . , .^ 

A pajzsbeli alak zöld talajon 
áll; ruházata pánczéling, violaszínű 

nadrág, sárga csizma, fejét magyar sisak Fötli, oldalaiból arany 
szíjjon arany veretű kardhüvely függ le. 

Kihirdettetett Hunyad vármegyének 1 t)0-J április 2 l-éü Bácsin 
tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 

CXLVI. 

1599 április 1. Fnhjn, 
Rudolf király Aszalói Kis Jánosnak nemességet és cziniert 
adományoz. ' 

» Scutum videlicet militare erectuin nibri colorií^, l-uIus fim- 
dum trijugis viridis monticulus occupat, in cuius eminentkíri naUi- 




Digitized by 



Google — 



90 Magyarországi czímereslevelek. 

ralis medius fulvi coloris griphus, in dextrum scuti latas eonver- 
sus, ore hianti, lingua exerta rubicunda, alis expansis, anterioribus 
pedibus leve ad rapiendum protenso, dextro verő radices vitium 
cum dependentibus viridantibus pampinis fortiter comprehendere 
cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem clausam regio 
diademate, dimidium per omnia similem fiilvum griphum produ- 
cente ornatam, a summitate seu cono galeae laciniis seu lemniscis 
hinc rubri et albi, illinc aurei et coelestini colorum, in scuti oram 
íluitantibus, illudque apprime exornantibus.* 

Kihirdettetett Borsod vármegyének 1602 május 1-én Aszalón 
tartott közgyűlésén. 

XVIII. századi egyszerű hibás másolat, hártyán. 



CXLVII. 
1599 július :^o. Oy idafehérvár. 

Báthory András bibornok, erdélyi fejedelem Fenessy István- 
nak, a fejedelmi nagyobb kanczellária Írnokának régi nemességét 
megerősíti czímert adományoz. 

»Scutum videlicet triangulare caerulei 
coloris, ex cuius ima parte sol radiis cir- 
cumquaque difTusis, inque superiorem scuti 
partém in acutam velut pyramidem iactis 
exoriri visitur. Ex dextro autem scuti angulo 
superne brachium humánum, tanquam nubi- 
bus involutum coronam regiam gemmis 
atque unionibus decoratam, summae radio- 
rum pyramidalium superficiei imminentem 
tenere conspicitur. Supra scutum galea mili- 
taris aperta est posita, quam diadema regium 
eximia artificis peritia celatum, contegit. 
Ex eaque monoceros dimidius elevato 
capite, pedibusque veluti ad cursum directis, 
eminet. Ex cono porro galeae teniae sive lemeisci variorum colo- 
rum utrinque defluentes stb.« 

A czímerképben a takarók színe jobbról ezüst- vörös, balról 
arany-kék. 

Az oklevél megemlékezik a czímerszerzőnek a kanczelláriá- 
ban Báthory Zsigmond idejétől fogva szerzett érdemeiről. 

Kihirdettetett Hunyad vármegyének 1608 február 26-án Déván 
tartott közgyűlésén. 

^xiiggö pecsétje elveszett. 




Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



91 




CXLVIII. 

1600 márcsius 21, Pihen. 

Rudolf király Gerendei Hegedűs Benedeknek, nejének, Kata- 
linnak, testvérének, Györgynek és mostohaleányának Erzsébetnek 
nemességet és czlmert adományoz. 

>Scutum videlicet militare erectum 
caelestini coloris, cuius fundum trijugis viri- 
dis monticulus occapat, in quo naturális 
aurei coloris leo, tota corporis mole erectus, 
ere hianti, lingua rubicunda exerta, caudaque 
sursum elevata, posterioribus pedibus duos 
depressiores collis iugos premendo, in dex- 
trum seuti latus progredi, anterioribus verő 
pedibus dispositis levő protenso, dextro solem 
radiis intertenere visitur. Scuto incumbentem 
galeam militarem elausam, regio diademate, 
dimidium lupum ore patulo, lingua rubicunda 
exerta, auribus erectis, caudaque sursum 
elevata, pedibus dispositis, déxtro frameam evaginatam, sinistro ad 
rapiendum protenso proferente ornatam. A summitate autem sive 
cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc aurei et rubri, illinc caelistini 
et albi in seuti oram fluitantibus, illudque apprime exornantibus.* 

Függő pecsétje elveszett, a nevek interpoláltak. 

CXLIX. 

1600 márczms 21, Prága, 
Rudolf király Ferenczy Györgynek és Tamásnak nemes- 
séget és czlmert adományoz. 

A czímerkép ezüst folyammal két 
részre osztott pajzs felső kék mezejében 
jobbfelé forduló ugró oroszlánt ábrázol, 
előrenyújtott mellső lábakkal, nyitott szájjal, 
háta felett kunkorodó farkkal; a pajzs alsó 
vörös mezejében ezüst ék, a vörös mező- 
ben jobbról-balról egy-egy ezüst, az ezüst 
ékben egy vörös rózsa. A pajzsot arany- 
koronás rostélysisak fedi, sisakdísz a koro- 
nából kinövő férfi, vörös nadrággal, pánczél- 
lal, fején ellenzős hegyes és nyak veddel 
ellátott sisakkal, balkezét csípőjére támasztva, 
jobbjában vörös-ezüst sávos lándzsát tartva, 
melyen arany-fehér szinQ lobogó leng. A takarók szine jobbról 
fekete-arany, balról kék-ezüst. 




Digitized by 



Google 



92 



Magyarországi czimereslevelek. 



Kihirdettetett ügocsa vármegyének 1602 július 26-án Sas- 
várban tartott közgyűlésén. A kihirdetési záradékban a czímer- 
szerzök Ferenczy alias Lakatos néven említtetnek. 

A szöveg az összehajtás folytán, ép a czímerleírásnál annyira 
ki van kopva^ hogy a leírást a maga egészéhen nem lehet rekonstruálni. 
Függő pecsétje elveszett. 

CL. 
1600 május 1. Pilsen. 
Rudolf király Sleger Mátyás nagyszombati bírónak, nejének 
Annának, fiaiknak Mátyásnak és Jánosnak, leányaiknak Annának 
és Zsuzsannának, továbbá unokatestvéreinek Sleger Gergely fiai- 
nak Jánosnak, Istvánnak és Sleger György fiainak Jánosnak és 
Andrásnak, valamint vejeinek Stikelius Pálnak és Haules Jánosnak 
nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum nimirum militare 
erectum caelestini coloris, cuius 
fundum trijugis viridis eolliculus 
occupat, cuius depressiores duos 
integer aurei coloris leo, ore patulo, 
lingua exerta, caput corona regia 
redimitus, caudaque bifurcata erecta, 
ac in dextrum scuti latus conver- 
sus, posterioribus pedibus dispositis 
premere,-anterioribus verő utrisque 
palum botris circumseptum tenere 
conspicitur. Quae quidem virtutum 
tuarum apposita sünt argumenta, 
leo enim animi tui generositatem 
et erga principes tuos fidem et con- 
slantiam infractumque ad quaevis 
obeunda pectus, sedulumque tuum 
stúdium exprimit. Scuto incumbentem galeam militarem apertam, 
regio diademate, inter duas alas aquilinas hinc caelestino, rubro 
et aureo, illinc rubro. caelestino et albo coloribus distinctas et 
duas utrinque spicas tritici in forniam crucis dispositas in medio 
sui continentes, dimidium naturalem monoceroten producente orna- 
tani. übi quidem laudem tuam, quae fidelia servitia atque a mundi 
rectore futuram virtutis remunerationem comitatur, coronae regiae 
simulachrum ob oculis ponit. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis seu lemniscis hinc aurei et caelestini, illinc rubri et albi 
colorum in scuti oram defluentibus, illudque decenter exornantibus.« 
Az oklevél megemlékezit d czimerszerzönek Nagyszombat 
város szolgálatában szerzett érdemeiről. 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. • 9;^ 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1615 január 19-ikén 
Somorján tartott itélöszékén. 
Függő pecséttel. 

CLI. 

1602 márczius 29. Prága. <^ — ' 

Rudolf király Thali Jánosnak, fiainak Jánosnak, Gergelynek 
Andrásnak, testvérének Mártonnak és nővére fiainak Ujfalussy 
Pálnak és Jakabnak nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, trifida 
naturali petra in fundo stratum, ex cuius eminentiori intermedio 
dimidius naturális leopardus faucibus apertis, cauda erecta, ac in 
dextrum scuti latus conversus erecte provenire, et in laevo pede 
trés strutionis plumas, in dextro autem frameam nudam vibrando 
tenere eonspicitur. Scuto incumbentem galeam militarem apertam^ 
regio diademate dimidium priori per omnia conformem leopardum 
uno pede frameam similiter gestantem, producente ornatam. A sum- 
mitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniseis hinc aurei et 
coelestini, illinc rubri et albi colorum in scuti oram íluitantibus...* 

Kihirdettetett Komárom vármegyének 1604 május 10-én 
Komáromban tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a Thaly család levéltárában. Ugyanitt megvan 
Komárom vármegyének 1772 február 13-án Komáromban Thaly 
Ferencz, fia Sándor és néhai István fiától származó unokái István, 
Zsigmond és Ferencz részére, továbbá ugyancsak Komárom várme- 
gyének 1823 május 13-án Révkomáromban Thaly István és fiai 
Lajos, Károly, Antal és Dénes részére kiadott nemesi bizonyítványa is. 

Siebmacher, 662. 1. 460. t. 

•CLII. 

1603 márczius 7. Prága, 

Rudolf király Almásy Péternek, feleségének Lengyel Iloná- 
nak, fiainak Jánosnak, Istvánnak és testvéreinek Pálnak és Bene- 
deknek régi nemességét megerősítve czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, trijugi 
viridi monticulo in fundo stratum, ex cuius medio eminentiori 
malus arbor fructifera excrevisse eonspicitur. Scuto incumbentem 
galeam militarem apertam, regio diademate priori per omnia 
similem arborem et monticulum producente ornatam. A summi- 
tate verő sive cono galeae laciniis seu lemliiscis hinc rubri et 
albi, illinc verő aurei et coerulei colorum in scuti oram fluitanti- 
bus illudc[ue apprime exornantibus . . .« 



Digitized by 



Google 



94 Magyarországi czimeresle vélek. 

Kihirdettetett Zemplén vármegye 160i ápril 27-iki köz- 
gyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, Supplementband, 4. 1. 3. t. 

CLin. 

1603 április 25. Prága. 

Rudolf király Grünbergi (a Grinbergh) Berger Illés csá- 
szári udvari poétának és testvéreinek Jánosnak, Dánielnek, Péter- 
nek, Jeremiásnak, Istvánnak és Györgynek nemességet és czimert 
adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum in duas aequales partes, 
linea a dextro ad sinistrum latus per médium ducta divisum, in 
cuius superiori coerulei (coloris) parte medius naturális fulvus leo ore 
hianti, lingua rubieunda exerta, caudaque trifurcata supra dorsum 
reflexa, sinistro pede anteriori ad rapiendum protenso, dextro 
autem palmam viridem, ad dextrum scuti latus conversus tenere, 
et in inferiori álba area triiugis viridis monticulus . . . quasi ipsius 
scuti situs, cuius eminentior medius naturalem solem et lunam 
in se continet, conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam militarem 
apertam sive clatratam regio diademate, priori per omnia simi- 
lem médium leonem inter duas alas aquiUnas albo, flavo et caé- 
ruleo coloribus discriminatas producente ornatam. A summitate 
verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc aurei et caerulei, 
illinc verő albi et itidem caerulei colorum in scuti oram fluitan- 
tibus, illudque apprime exornantibus . . .« 

Az oklevél megemlékezik a czímerszerzőnek udvari költői 
minőségében szerzett érdemeiről: >. . . poetae laureati nostri 
Caesaréi, quae ipse sacrae primum regni nostri Hungáriáé coronae 
et deinde Maiestati nostrae . . . signanter verő magna promptitu- 
dine et sedulitate in describendis cafmine heroico divorum quon- 
dam Hungáriáé regum felicis memóriáé laudibus et serenissimae 
domus etiam nostrae Austriacae Caesarum et Archiducum enco- 
miis suam operám omni favore et remuneratione dignam nobis 
exhibuit et impendit.« 

Kihirdettetett Trencsén vármegyének 1604 deczember 18-ikán 
Trencsénben tartott közgyűlésén 

Függő pecséttel. 

Siebmacher. Supplementband, 20. 1. 13. t. 

CLIV. 
1606 január 11, Kassa, 
Bocskay István fejedelem Losonczi Beche (Gergelynek és test- 
véreinek Jánosnak és Mártonnak nemességet és czimert adományoz. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 95 

>Scutum videlicet triangulare rubei coloris, in cujus campo 
sive area anterior pes ursinus mucronem stringere visitur. Supra 
scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit corona 
regia gemmis et unionibus ornata. Ex cono autem galeae laciniafe 
sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes . . .« 

Az oklevélben Bocskay István elmondja, hogy a korponai 
gyűlésről visszatérőben Losonczon átutazván, ott a czímerszerző 
Beche Gergely őt tőle telhető vendégszeretettel fogadta; ezt meg- 
jutalmazandó, adományozza neki a nemességet. 

Kihirdettetett Nógrád vármegyének 1609 július 13-ikán 
Losonczott tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétteL 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 122. 1. 60. t. 

CLV. 

160o márczius 7, Kassa ^ 
Bocskay István fejedelem Herpáli Deseő Benedeknek nemes- 
séget -és czímert adományoz. 

» Scutum videlicet militare rubei coloris, in cuius fundo cam- 
pus viridis, super quo homo integer rustico habitu indutus deflexo 
corpore, dextra manu falcé messoria, sinistra verő culmo segetis 
ante se demessurus comprimere conspicitur, supra scutum item 
galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium 
deauratum, gemmis unionibusque exornatum, ex quo homo umbi- 
licotenus emergens, dextra trés spicas maturatas aristarum gestare 
visuntur. Ex cono autem galeae tehiae sive lemnisci variorum 
colorum hinc inde defluentium . . .« 

A czimerképben a pajzsalak könyökig feltűrt inggel jobb- 
felé forduló helyzetben van ábrázolva, lábát csizma, fejét pedig 
pörge fekete kalap födi. 

Kihirdettetett Bihar vármegyének 1606 június 11-ikén Vára- 
don tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a Kállay-család levéltárában. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 146. 1. 84. t. 

CLVI. 
1606 inájus 1. Kassa, ^ — ' 
Bocskay István fejedelem Várkonyi Várkonyi Mihálynak 
nemességet és czímert adományoz. 

» Scutum videUcet militare coelestini coloris [in cuius fundo?] 
super viridi cespite integer naturali colore apprime depictus stru- 
thio .stando, ore ferreum calceum equinum gestare, pedum verő 
[dextro?] ensem nudatum erectum fortiterque comprehensum 



Digitized by 



Google 



96 



Magyarországi czímeresle vélek. 



tenere visitur, scuto galea militaris .... ipsam corona sive dia- 
dema regium, preciosis lapillis gemmisque eleganter distihctum 
ornat, unde rursus altér nudus ensis priori similis exurgit. Ex cono 
autem sive summitate galeae teniae sive lemnisci diversorum 
colorum per utrinque apprime defluentes . . .« 

Az oklevél kiemeli a czímerszerzönek a csatatéren szerzett 
érdemeit. 

Kihirdettetett Bihar vármegyének 1607 márczius 7-ikén Kis- 
váradon tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 250. 1. 184. t. 



CLVII. 

1606 jidius 11. Pf'ága, 

Rudolf király Luduaich máskép Horvát Mihálynak, fele- 
ségének Nemsur Veronikának és sógorának Nemsur Györgynek 
nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum linea 
in formám crueis ducta quadrifariam divisum, 
cuius in superiori dextra et inferiori sinistra 
coelestini coloris areis singuli milites Hungari 
femoribustenus a fundis arearum eminentes 
praefixa curvis gladiis capita turcica sursum 
erecta tenere, in superiori autem sinistra, 
inferiorique dextra candidi coloris areis singuli 
triiuges flavi coloris monticuli singulos virides 
pinus sursum vergentes protulisse, singulique 
sciuri posterioribus pedibus in terram fixis, 
anteriores in imas arborum frondes expan- 
sisse conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam 
militarem apertam seu clatratam regio diademate, hungarum 
militem prioribus per omnia similem proferente ornatam, A sum- 
mitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc flavi 
coelestinique coloris, illinc albi rubrjque coloris in scuti oram 
defluentibus, illudque decenter adornantibus.« 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1607 november 14-ikén 
Nyitrán tartott közgyűlésén. Az oklevél mellett megvan a czimer- 
kérő folyamodvány is, az oklevél keltével megegyező engedélyezési 
záradékkal. 

Függő pecséttel. 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeresle vélek. 



97 




CLVIII. 4 

1606 augusztiis 16, Kassa. 
Bocskay István fejedelem Buzay Milmiynak jif^niesséiiel és 
czímert adományoz. 

Az oklevélnek csak fele van 
meg. A ezímerleírásból a következő 
rész maradt fenn: ». . . . coelestini 
coloris, in cuius campo miles equo 
insidens galeatus, thoracatus, eristatus 
supra pelle pardi indutus, sinistra, 

latentis os transfigere 

visitur. Supra scutum galea militaris 
elausa est posita, quam contegit dia- 

dema regium collocatae cer- 

nuntur. Ex cono autem galeae lacinii 
sive lemnisci variorum colorum hinc 
inde defiuentes, oras seu margines 
ips[ius] « 

A czímerkép kék mezőben zöld 
alapon fehér lovon ülő sárga csizmás, 

vörös nadrágos, sötét atillás, párduczkaczagányoH magyat' vitézt 
ábrázol, oldalán arany veretű fekete ^ hüvelybe rejlett karddal, 
fekete sisakján három fekete-vörös- fekete tollaí, jobbjában lándzsát 
tartva, melylyel egy kigyó torkát döfi át. A sisak koronájából 
három lengő fekete toll emelkedik ki. A takarók özine jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Függő pecsétje elveszett. 

CLVIX. 
1606 szeptember 26, Kassa, 

Bocskay István fejedelem Sárándi Ki;^ Máilonnak nemességet 
és czímert adományoz. 

A czímer leírása olvashatatlan. A cziíiierkép egyenesen álló 
pajzs kék mezejében zöld alapon álló, jobbra fordnlö természetes 
szinti ágaskodó leopárdot ábrázol, mely kinyújtott melltíö jobb lábá- 
ban arany golyót tart. A pajzsot arany koronád zúrí sisak fedi, 
takarók szine jobbról arany-kék, balról ezüst-vorös. 

Kihirdettetett Bihar vármegyének líi07 május ::ÍH-iki küz- 
gyűlésén. 

^^Sgö pecsétje elveszett. Az oklevél renUkmíl rongillt és elmo- 
sódott állapotban maradt fenn. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 178* L lliu t, 

Aldásy, A M. N. Múzeum czimereslevelei, i 



Digitized by 



Google 



98 



Magyarországi czimeresievelek. 



CLX. 
1607 június lü, Kolozsvár. ^^^ 
Rákóczy 2kigmond erdélyi fejedelem Zeöchyeöi Boer Mátok 
máskép Miklósnak régi nemessége elismerése mellett ezímert ado- 

^ ' »Scutum videlicet militare coelestini 

coloris, in cuius campo sive area eques 
amictu rubeo pileoque nigro indutus, ense 

cinctus dextra gladium nudum, 

sinistra verő manuum trés spicas triticeas 
maturas sursum porrectas tenere visitur. 
Supra scutum galea militaris clausa est 
posita, quain eontegit diadema regium 
gemmis unionibusque exornatum. Ex cono 
autem galeae laciniL sive lemnisci vario- 
rum colorum hinc inde defluentes . . .« 
A czinierkép a vörös ruhás férfialakot zöld talajon jobbra 
fordulva, teher lovon ülve ábrázolja. A takarók színe jobbról ezüst- 
vörös, balról arany-kék. 

Megvizsgáltatott Fogarasban 1671 február 27-én az e czélra 
kiküldött fejedelmi biztosok által. 
Függő pecsét töredékeivel. 




CLXL 
1()()7 augusztus 4, Prága. 
Rudolf király . . . László máskép Szávának nemességet és 
ezímert adományoz. 

» Scutum nimirum militare erectum coe- 

,■ lestini coloris, in quo a dextro . . . mono- 

/ . -/ > ceros, a sinistro verő integer itidem fidvus 

leo, cauda bifurcata supra tergum reflexa, 

uterque posterioribus pfedibus] . . . campo 

infixis, in area viridi fundum scuti . . . 

provolutum, eo . . . turcham tunica rubra 

. . . cadaveris, abscissum caput, tymbano 

tectum superne . . . fortiter tenere, sibique 

invicem opposite effigiati et erecte stare 

visuntur. Scuto incumbentem galeam mili- 

tarem apertam, regio diademate . . . illinc 

verő viride bifido vexillo dimidium priori 

per omnia similem leonem, ore patulo, lin- 

gua exerta, corona regia capite redimito sinistro pede hastam 

vexilli comprehendere, dextro autem strictum ensem [capulo- 




Digitized by 



Google 



Magyai-országi czímereslevelek. 09 

tenus?] fortiter tenentem producente ornatam. A suniJiiítate verő 
sive cono galeae laciniis seu lemniscis . . . aurei, rubri et coeles- 
tini colorum in scuti extremitates sese diffundentibus . . .*: 

Az oklevél szövege több helyütt meglévén rongálva, a nzi- 
mer leírása hiányosan olvasható. Á czimerrajz kék niezöben zöld 
alapon egymással szemben állva, jobbról ezüst egyszar\TJt, balról 
kioltott vörös nyelvű, kétfarkú arany oroszlánt ábrázolj lábaik 
között a zöld mezőn vörös ruhás fejetlen holttest hever, mellső 
lábaikban turbános fejet tartanak, mely fölött hatágú arany csil- 
lag lebeg. A sisakdísz kinövő arany oroszlán, jobblábában vágásra 
emelt' kardot tartva, kisérve jobbról csíkba szabott vörös, balról 
ugyanolyan zöld zászló által. A takarók színe mindkét oldalról 
arany-kék-vörös. 

Az oklevél szövegében a czímerszerző neve ki van cson- 
kítva, és helyette az Imrei név hamisíttatott bele, még pedig 
mint látszik, valamely savat tartalmazó tintával, mely a hártyát 
átette, úgy hogy az eredeti név nem volt megállapítható. 

Kihirdettetett 1609 márc?ius 3-án Nyitra (?) vármegye és 
1618 július 20-án Szabolcs vármegye közgyűlésén. 

'Függő pecsétje elveszett. 

CLXII. 
1576—1608. 

Komárom vármegye 179eS november 13-án Komáromban 
kelt oklevelével bizonyságot tesz Márkus Jánosnak és fiainak 
Sándornak, Jánosnak és Péternek, továbbá Márkus Györgynek és 
fiainak Andrásnak, Józsefnek és Györgynek, végűi Márkus Pálnak 
és fiának nemességéről, átírva Komárom vármegyének 1724 július 
18-án Komáromban tartott közgyűlésén a Márkus család részére 
kiadott és kérelmező által felmutatott nemességbizonyitó oklevelét, 
melyben igazoltatik, hogy a család czímerlevelét Rudolf királytól 
nyerte. 

Rányomott pecsét nyomaival, a czímereslevél kelte niucíí kitéve* 

CLXIII. 

1608 szeptember 24. Kolozsvár. 
Báthory Gábor erdélyi fejedelem Szentmiklósi Kása IriLvánnak 
nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet miUtare coelestini coloris, in rujnf^ canipo 
sive area dextrum hominis brachium ensem nudatuni teriere cun- 
spicitur. Supra scutum galea mihtaris clausa est pasi La, quaru 
contegit diadema regium, gemmis atque unionibus deceiiter exot*- 

7' 



Digitized by 



Google 



100 Magyarországi czímereslevelek. 

natum, unde duae crist?ie sthrutionum albi et rubri coloris emi- 
nere visuntur.« Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 
A leírás nem említi meg, hogy a kar vörös ruházatú, a kard 
maga arany markolatú, egyenes. 

Az oklevél kiemeh a czímerszerzönek Szénási Mátyás kapi- 
tánysága és Móré János vezérsége alatt a csatatéren szerzett 
érdemeit. 

Kihirdettetett Belső-Szolnok vármegyének 1608 október 8-án 
tartott közgyűlésén. 

í^üggö pecsétje elveszett. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 175. 1. 113. t. 

CLXIV. 

1608 deczember 3. Pozsony, 
II. Mátyás Thessiny Györgynek, feleségének Buzáky Zsuzsán - 
nának, nővérének Annának és második nővére Euphrosina fiainak, 
Ravetitzky (?) Jánosnak és Istvánnak nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»Seutum nimirum militare erectum, superne 
in coelestinum, inferne in viridem campos divi- 
sum, ex quo dimidius miles Hungarus, caput 
solito nigro pileo tectus, rubra véste, nodis oblongis 
in pectore applicatis, indutus et cingulo prae- 
cinctus, manu leva lumbis iniecta, dextra verő 
facem ardentem tenendo ac in dextrum scuti 
latus conversus, directe assurgere conspicitur. 
Scuto incumbentem galeam militarem apertam, 
regio diademate, integram naturalem gruem, alis complicatis uno 
pede innixum, altero verő lapillum unguibus compressum tenen- 
tem et quasi excubias agentem proferente ornatam. A summitate 
verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc coelestini et 
aurei, illinc rubri et albi eolorum in scuti oram fluitantibus, illud- 
que apprime exornantibus . . .« 

Kihirdettetett Turócz vármegyének 1609 augusztus 5-én 
Szentmártonban tartott közgyűlésén. 
Függő pecséttel. 

CLXV. 
1608 . . . ^. Pozsony, 
II. Mátyás Lippich Istvánnak, teleségének Schuppel Lucziá- 
nak, fiának Mártonnak és leányainak Katalinnak és Zsuzsannának 
nemességet és czímert adományoz. 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czím'ereslevelek. 



101 



Az oklevél rendkívül rongált állapotban 
maradt reánk, szövege nagyrészt kiszakadt, 
úgy hogy a czímerleírásból csak néhány össze- 
függés nélküli szó maradt meg. A czimerkép 
kék mezőben zöld alapon, két jobbra-balra fél- 
körben hajló arany kalász ábrázol, melyeket a 
szár közepén arany korona fog össze, kisérvo 
jobb és baloldalt lent egy-egy ezüst liliom által 
Sisakdísz kiterjesztett szárnyú túzok (?), mely 
jobb lábában zöld galyat tart. A takarók szíjie 
arany-kék, ezüst-vörös. 

" Kihirdettetett Vasvármegyének 1610 április n-én tartott 
közgyűlésén. 

Függő pecséttel a Lippich család levéltárában. 




CLXVI. 
1609 január 2. Gyulafehénár, ^,- 
Báthory Gábor erdélyi fejedelem Miszleí Vani^a máskép 
Máté, fejedelmi főkulcsárnak nemességet és czíDierL adomán yoz, 

Ȓ5cutum videlieet militare coe- 
lestini coloris, in cuius campo sive 
area leo naturali colore depictus saxo . 
sedenti similis fasciculum clavium 
dextro pede tenere conspicitur. Supra 
scutum galea militaris clausa est 
posita, quam contegit diadema regimn 
gemmis praetiosLsque lapillis atque 
unionibus decenter exornatum, ex cono 
autem galeae teniae sive lemnisci 
variorum colorum hinc inde defluen- 
tes . . .« 

Kihirdettetett az erdélyi rendeknek 
Nagyszebenben tartott gyűlésén. 

í'üggő pecsétje elveszett, a báró EadAk család levéltárában. 

CLXVII. 
1609 január 30, Bécs. 

II. Mátyás Pápay Jánosnak és testvéreinek Miklósnak, 
Mihálynak, Istvánnak és Györgynek nemességet es i^ziitiert ado- 
mányoz. 

»Scutum . . . militare erectum coelestini colnris, cuius fim- 




Uilií Tnwember iíi-an 



Digitized by 



Google 



102 Magyarországi czí in ereslevelek. 

dum campus viridis laté sparsus occupat, in quo a dextris qui- 
dem miles Hungarus ocreatus, rubra véste indutus, leva manu 
frameam nudam tepere, dextram verő exporrectam habere, a sini- 
stra autem leo naturális fulvus, posterioribus pedibus dispositis, 
cauda ad tergum reflexa, ore hiante linguaque exerta, anteriori- 
bus pedibus extensis nudum gladium curvum militi Hungaro quasi 
eripere nitens, invicem disceptare, et ambo erecti comminus 
stare conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam militarem aper- 
tam sive clatratam regio diademate alterum militem Hungarum 
dextra manu frameam tenentem priori per omnia similem profé- 
rente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu 
lemniscis hine tlavi et coelestini, illinc rubri et albi coloram in 
utramque scuti oram defluentibus . . .« 

A czímerlevél megemlékezik czímerszerző érdemeiről, melye- 
ket magának »in inferendis auxiliis arcibus nostris Varadiensi,. 
Agriensis et Hattvaniensi annis superioribus partim per Turcam^ 
partim etiam ab exercitu suae maiestatis caesareae obsessis et 
campo Keöreszthes aliisque in conflictibus cum naturali hoste 
Turca commissis . . .« szerzett. 

Kihirdettetett Gömör vármegyének 1609 márezius 23-án 
Gömörben tartott közgyűlésén. 

Egyszerű XIX. századbeli kivonat. 

CLXVIII. 
1609 márezius 2L Bécs. 
II. Mátyás Moczer Mihálynak, feleségének Taschler Veroniká- 
nak, fiainak Kristófnak, Jánosnak, Mátyásnak, Mihálynak és István- 
nak, leányainak Annának, Katalinnak és Veronikának és Anna 
leánya férjének Peltell Jánosnak nemességet és ezímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, cuius 
fundum triiugis monticulus occupat, in qüo leo fulvus posterioribus 
pedibus dispositis, cauda ad tergum reflexa oreque patulo ac lingua 
exerta sursum erectus stare, anterioribus verő pedibus, levő ad 
rapiendum protenso, dextro verő ligonem in dextrum scuti latus 
conversus tenere visitur. Scuto incumbentem galeam militarem 
apertam regio diademate dimidium leonem priori per omnia simi- 
lem proferente ornatam. A summitate verő seu cono galeae laci- 
niis sive lemniscis hinc albi et rubri, illinc aurei et coelestini 
colorum in utramque scuti oram defluentibus, illudque decenter 
adornantibus.« 

Kihirdettetett Vas vármegyének 1610 október 6-án Szombat- 
helyen tartott közgyűlésén. 

Egyszerű XIX. századi másolat. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czim ereslevelek. 103 

CLXIX. 
ItíOO áprü 29. Kolozsvárul-^' 

Báthory Gábor erdélyi fejedelem Bikfalvi Székely máskép 
Zaránd Lukácsnak, testvéreinek Mihálynak, Simeonnak és Ezsaiás- 
nak régi nemességük megújítása mellett czímert adományoz. 

»Scutum videlieet militare coelestini coloris, in cuius ima 
parte super triiugem viridem monticulum leopardus integer, natu- 
rali colore depictus, ore hianti, lingua rubicimda exerta eaudaque 
ad tergum flexa, anteriori dextro pede gladium strictnm capulo- 
tenus vibrare, levő autem ad rapiendum protenso stare cernitur; 
supra seutum galea militaris clausa est posita, quam corona seu 
diadema regium, gemmis unionibusque praeciosis eleganter distinc- 
tum contegit, ex quo brachium humánum dextrum humerotenus 
resectum, trés rosarum flores rubei coloris tenere conspicítur; ex 
cono autem galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc 
inde defluentes . . .« 

Kihirdettetett Bihar vármegyének 1609 márczius 9-ikén 
Nagyváradon tartott közgyűlésén. 

Egyszerű XIX. századi másolat Az oklevél eredetije Csongrád 
vármegye levéltárában ; a czímerkép helye benne üresen van hagyva. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 283. 1. 211. t. 

CLXX. 

1309 júlms 22. Bécs. 

II. Mátyás Debreczeny Tamásnak, feleségének Tarjány Anná- 
nak és testvérének Debreczeny Mihálynak nemességet és czímert 
adományoz. 

» Seutum videlieet miUtare erectum coelestini coloris, cuius 
fundum trijugis viridis monticulus occupat, supra quem integer 
fulvus leo ore hianti, lingua exerta eaudaque bifurcata erecta 
dispositis pedibus inque dextrum scuti latus conversus stare, ante- 
rioribus verő levő protenso pomum aureum cruce desuper conspi- 
cuum tenere, dextro autem elevato inter duas rutilantes aureas 
stellas clavam candidam vibrare conspiciuntur. Scuto incumben- 
tem galeam militarem apertam regio diademate aureum gryphum, 
ambobus pedibus ensem nudum tenentem, mediotenus producente 
omatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis 
hinc lutei et coelestini, illinc rubri et albi colorum in scuti oram 
defluentibus, illudque decenter adornantibus.* 

Kihirdettetett Szatmár vármegyének 1610 márczius 24-ikén 
Csengeren tartott gyűlésén. 



Digitized by 



Google 



104f Magyarországi czímereslevejek. 

Egyszerű XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije Szilágy 
vármegye levéltárában. 

Siebmacher, Supplementband, 38. 1. 25. t. (A pajzsbeli csilla- 
gok nélkül). 

CLXXI. 

1609 augusztus 8. Bécs. l^ 

II. Mátyás Tehén máskép Tihay Farkasnak, feleségének 
Nagy Katalinnak, gyermekeiknek Jánosnak, Gergelynek, Mihály- 
nak és Miklósnak nemességet és ezímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare ereetum caelestini coloris, trijugi 
viridi monticulo in fundo stratum, cuius depressiores coUis iugos 
integer miles Hungarus, eaput parvo nigro pileo ardearum cristis 
ornato tectus, véste rubra, curta nodis aureis applicatis instar 
globi caligisque eaeruleis et cothurnis flavis oblongis indutus, 
cingulo albo et framea praecinctus, manu laeva lumbis iniecta, 
dextra verő ensem nudum capulotenus fortiter comprehensum 
vibrans et erecte stans caleare, iuxtaque eum in superioribus 
scuti angulis ab una Stella aurea, parte verő ab altéra lucidissimus 
sol rutilare conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam mihtarem 
apertam regio diademate, dimidium fiilvum naturalem leonem 
faucibus apertis, lingua rubieunda exerta, caput regali corona 
tectum, et utroque pede columnam lapideam intertenentem pro- 
ducente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu 
lemniscis, hinc caelestini et aurei, illinc rubri et aurei colorum 
in scuti oram fluitantibus . . .« 

Kihirdettetett Hont vármegyének 1610 február 3-án Szebel- 
lében tartott közgyűlésén és Nyitra vármegyének 1610 február 
16-án tartott itélőszékén. 

'^xi'g'gö pecséttel, a Tihanyi család levéltárában. 

Siebmacher, 671. 1. 464. t. (A sisakdísz orosztana ott nem 
oszlopot, hanem tört kardot tart lábai között.) 

CLXXII. 

1íj09 szeptember 1. Bécs. 

Pozsony vármegye közönsége 1616 október 24-én bizonysá- 
got tesz a felől, hogy II. Mátyás királynak 1609 szeptember 1-én 
Bécsben Szögyény (Zeögeni) János és György testvérek részére 
kiadott, és Méhes Balázs által bemutatott nemeslevele a vár- 
megyének 1616 szeptember 12-én Samarján tartott közgyűlésén 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



105 



kihirdettetett és nevezett testvérek a vármegye nemeseinek sorába 
beigtattattak. 

Eredeti, papíron, alján egy nagy és négy kisebb rányomott pecséttel. 

CLXXIII. 
1609. 
II. Mátyás Országh Pálnak, fiának Györgynek, testvéreinek 
Istvánnak, Fereneznek, Jánosnak és Andrásnak nemességet és 
czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum rubei eoloris, cuius fundum 

trijugis viridis collis occupat, ex quorum medio ra coeles- 

tini(?) eoloris evaginatum sursum erectum tenere, ae ab 

una Stella, ab altéra verő partibus .... supra scutum galea mili- 
taris aperta est posita, quam contegit diadema regium, super cpio 
similiter .... stare, dextro verő gladium ...» 

A czlmerlelrásból az írás fakultsága miatt csak a fenti sza- 
vak voltak megállapíthatók. A czímerkép egyenesen álló pajzs 
vörös mezejében zöld hármas halom- 
nak középső Qrmából kinövő olaj- 
cserjének alsó ágain álló, jobbra for- 
duló fehér galambot ábrázol, mely 
kinyújtott jobb lábában egyenes kar- 
dot tart, a pajzsfőben jobbról arany- 
nap, balról arany félhold által kisérve. 
A pajzsot arany koronás rostélyos 
sisak fedi, sisakdíszül a pajzsbeli fehér 
galamb ismétlődik, lábában a karddal. 
A takarók szine jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörös. 

Kihirdettetett Abauj vármegyé- 
nek 1620 november 22-én Gönczön 
tartott itélőszékén. 

"Eviggö pecséttel. 

CLXXIV. 

1610 január o. Gyulafehérvár. 

Báthory Gábor erdélyi fejedelem Leményi Péter Kelemen- 
nek, feleségének Vajda Margitnak és fiuknak Jánosnak régi nemes- 
ségüket megerősítve czímert adományoz. 

» Scutum videlicet militare caelestini eoloris, in cuius campo 




Digitized by 



Google 



106 



Magyarországi czímereslevelek. 



sive area brachium humánum humero resectum, ferro inda- 
tum, fasciculum spicarum maturatarum ac ensem nudum simul 
compressum porrigere conspicitur. Supra scutum galea militaris 
clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis, precio- 
sisque lapiílis atque unionibus decenter exornatum, ex cono autem 
galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hincinde defluentes, 
oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant.* 
A kolosmonostori konventnek 1770 deczember 5-ón kelt hiteles 
átiratában, czímerkép nélkül. 



CLXXV. 

1610 márczius :^H, Bécs. 

II. Mátyás Kis Imrének és fiainak Mihálynak, Ferencznek, 
Péternek, Jánosnak és másik Jánosnak nemességet és czímert 
adományoz. 

» Scutum videlicet militare erectum linea per médium trans- 
versum ducta superne in rubrum, inferne in coelestinum campos 
divisum, cuius fundum trijugis viridis monticulus occupat, ex quo 
dimidius naturális fulvus leo, ore hianti, 
hngua rubicunda exerta, cauda supra dor- 
sum elevata bifurcata ac in dextrum scuti 
latus conversus prorumpere, in superiori 
autem rubra area columba álba, simplici- 
tatem naturae designans, alis complicatis 
stare, rostroque ramum viridem gestare 
conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam 
miUtarem apertam regio diademate integ- 
ram columbam priori per omnia conformem 
inter duas alas aquilinas hinc rubro et 
albo, illinc caelestino et aureo coloribus 
discriminatas haerentem proferente orna- 
tam. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis seu lemniscis hinc coelestini et aurei, illinc rubri et albi 
colorum in scuti oram fluitantibus . . .« 

A czímerkép a leírástól annyiban ^tér el, hogy benne a sisak- 
dísz galambja az arany koronából kinövő zöld hármas halmon áll. 
Kihirdettetett Sopron vármegyének 1610 június 3-án Csep- 
regen tartott közgyűlésén. Az oklevél mellett megvan a czímer- 
kérö folyamodvány is, de ez nincs engedélyezési záradékkal ellátva. 
^xí^go pecséttel, a Yáradi Török család levéltárában. 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czimereslevelek. 107 

CLXXVI. 

1610 április 29. Radnőt vára. 

Báthory Gábor erdélyi fejedelem Huszti Tekeházi Pálnak 
nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare coelestini coloris, cuius fundum 
viridis cespes occupat, in quo turris quaedam erecta stare ae 
desuper vexillum rubei coloris eminens in se continere visitur. 
Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam corona seu 
diadema regium gemmis unionibusque pretiosis eleganter distinctum 
eontegit, ex cono autem galeae teniae sive lemnisci variorum colo- 
rum hinc inde defluentes, utrasque oras seu margines ipsius scuti 
pulcherrime ambiunt et exornant . . .« 

Kihirdettetett Mármaros vármegyének 1610 május 10-én 
Szigeten tartott közgyűlésén. 

Ugocsa vármegye 1786 február 26-án kelt kiadványának 1791 
augusztus 18-án kiadott másolatában. Czímerkép nélkül. 

CLXXVII. 
1610 június 7, Bécs. 
II. Mátyás Banich Andrásnak, feleségének Lukacowich Doroty- 
tyának, fiának Bartinusnak és leányainak, Annának és Borbálá- 
nak nemességet és czímert adományoz. 

» Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris trijugi 
naturali petra in fundo stratum; in cuius vertice seu cacumine 
naturális integer aureus griphus, ore hianti, lingua rubicunda 
exerta, alis expansis, cauda inter pedes posteriores reflexa, ante- 
rioribus pedibus sursum erecte stare, dextro verő pede anteriori 
sagittam fortiter tenere ad dextrum scuti latus conversus quodam- 
modo progredi conspicitur. Scuto incumbentem galeam militarem 
apertam regio diademate, ad dextram partém mediam manum 
dextram griphi sagittam unam tenentem, ad sinistram verő alám 
aquilinam, superne aureo, inferne autem nigro colore depictam 
proferente ornatam. A summilate verő sive cono galeae laciniis 
seu lemniscis hinc rubri et albi, illinc verő aurei et nigri colorum 
in scuti oram fluitantibus, illudque apprime exornantibus . . .« 

A czímerkép a leírástól annyiban tér el, hogy benne a sisakdíszt 
képező sasszárny jobb, a nyilat tartó griffláb baloldalt van elhelyezve. 

Kihirdettetett Nyitra vármegye 1610 augusztus 10-iki itélöszékén. 

l^^ggö pecsétje elveszett. 

V. ö. — y, J. Siebmacher's Grosses und Allgemeines Wappen- 
buch etc. Archaeologiai Értesítő, 1886. évf. 275. L 



Digitized by 



Google 



108 Magyarországi czímereslevelek. 

CLXxvin. 

1610 június 18. Bécs. i^ 
II. Mátyás Zugho Lukácsnak, fiainak Istvánnak, Mihály- 
nak és Jánosnak, leányainak Ilonának és Margitnak nemességet 
és czímert adományoz. 

»ycutum nimirum militare ereetum caelestini coloris, in 
<íuius fundo super cespite viridi cervus quidam cornutus natura- 
liter depictus ac ad dextrum scuti latus conversus in fronté sagit- 
tam seu tellum habens, stare eonspicitur. Scuto ineumbentem 
galeam militarem clausam regio diademate, dimidium naturalem 
<3ervum priori per omnia cnnformem proferente ornatam. A sum- 
mitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc aurei et 
rubri, illinc verő albi et coelestini colorum in scuti oram fluitan- 
tibus, illudque apprime exornantibus.* 

Kihirdettetett Vas vármegyének 1610 október 6-án tartott 
közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a czímerkép helye üresen van hagyva. 

CLXXIX. 
1610 axigxisziiis 23.(?) Bécs. 
II. Mátyás Poligo Imrének, feleségének szül. Minő Katalin- 
nak, gyermekeinek Imrének és Zsófiának és testvérének Zsig- 
mondnak nemességet és czímert adományoz. 

>Scutum nimirum miUtare ereetum 
linea quadam per médium in duas partes 
divisum, cuius ima pars laminis albis et 
rubris variegata et discriminata est, in 
superiori verő scuti parte, quae est coerulei 
coloris gryphus aureus alis expansis, oculis 
micantibus, cauda erecta, ore hiulco, ac 
lingua rubicunda exerta, dextro anteriori 
pede frameam sursum fortiter vibrans, ad 
dextrumque scuti latus conversus, quasi 
minitans, paulatim progredi velle eonspi- 
citur. Scuto ineumbentem galeam milita- 
rem apertam, regio diademate, dimidium 
priori per omnia conformem naturalem aureum gryphum, sinistro 
saltem pede ad rapiendum protensum, proferente ornatam. A sum- 
mitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc aurei et coe- 
rulei, iUinc verő rubri et albi colorum in scuti oram tluitantibus . . .« 
Függő pecsétje elveszett. A leírás a czímerképtől némileg eltér, 
mert a képen a griff zöld alapon áll. 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



109 



CLXXX. 

1610 fiovember 18. Bécs. 

11. Mátyás Jankowszky máskép Nedeezky Mózesnek és utó- 
dainak nemességet és czímert adományoz. 

A ezimer leírása olvashatatlan. 
A czímerkép kék pajzsban jobbra forduló 
egyenesen álló, kiterjesztett szárnyú fekete 
sast ábrázol, nyitott csőrrel, kioltott vörös 
nyelvvel. A pajzsot arany koronás rostélyos 
sisak fedi, sisakdiszül két fekete sasszárny 
között lebegő patkóval; a takarók szine 
mindkét oldalról arany-kék. 

Kihirdettetett Trencsén vármegyé- 
nek 1612 február 9-én Trencsénben (?^ 
tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 




CLXXXI. 

1611 február 24. Bécs. 

II. Mátyás Leögér-Pethői Angyal máskép Sidó Andrásnak, 
feleségének Ferenczy Sárának, leányuknak Honának és testvérének 
Lőrincznek nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videücet militare erectum rubri coloris, triiugi 
viridi monticulo fundum illius occupante, a cuius eminentiori 
intermedio jugo pinus una, dilatatis suis ramis et foliis virescen- 
tibus conspicua excrevisse, et in cacumine illius anas candidus, 
complicitis suis alis ac rostro sagittam fuscinatam in medio com- 
primens, inque dextrum scuti latus conversus insistere visitur. 
Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, 
regio diademate alteram pinum inferiori similem producente orna- 
tam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis 
hinc aureis et asureis, illinc autem rubris et itidem aureis in scuti 
oram mixtim difluitantibus.* 

Átirva a Vas vármegye által 1733 január 15-ón Sidó István és 
Ferencz nemesség- igazolása ügyében tartott vizsgálat jegyzőkönyvében; 
ugyanebben át vannak írva Vas vármegyének 1699 ápril 2-án Bődön 
Sidó István és ugyanannak ugyanott 1717 június 14. ismét Sidó István 
nemességét igazoló tanúkihallgatásiak alkalmából felvett jegyzőkönyvei. 



Digitized by 



Google 



110 Magyarországi czímereslevelek. 

CLXXXII. 
1611 márczius 9. Tergovistye. 
Báthory Gábor erdélyi fejedelem Kozma Tamásnak nemes- 
séget és czímert adományoz. 

»Seutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius fundo 
sive area ex corona aurea brachium humánum gladium nudum 
sursum porrectum tenens eminere cernitur. Supra seutum galea 
militaris clausa est posita, quam eontegit corona regia, gemmis 
unionibusque decenter expolita. Ex cono autem galeae teniae sive 
lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes . . .« 

Kihirdettetett Bihar vármegyének 1636 április 23-ikán Nagy- 
váradon tartott ítélőszékén. 

Függő pecséttel. A czímerkép helye üres. 

CLXXXIII. 
1611 június 14, Nagyszeben, l^ 
Báthory Gábor erdélyi fejedelem Vajda Mártonnak, Nyerges 
Tamásnak, Deák Benedeknek, ^zabó Istvánnak, Márk Istvánnak, 
Pálnak és Jánosnak, Sylvester Andrásnak, Köss Boldizsárnak, Kák 
Jánosnak, Chako Jánosnak, Pokol Mihálynak, Márton Györgynek, 
Kutixy Andrásnak, Sepsiszentgyörgyi Pataki Mihálynak, Szász 
Gá.spárnak, Kerekes Miklósnak, Elekes Jánosnak és Lukácsnak, 
Sera Jánosnak, Szacsva Péternek, Kovácsi Pálnak^ Nagy Simon- 
na^r Dobos Jánosnak és Györgynek, Benkő Jánosnak, Rajzon 
Mihálynak, Dancs Péternek, lUyefalvi Dancs Jánosnak, ^zőTyori 
Molnár Mátyásnak, Kilyéni Molnár Miklósnak, Ábrahám máskép 
Kilyéni Istvánnak, Ágoston Tamásnak, Szentkirályi Kis András- 
nak, Eördögh Mihálynak, Zoltáni Miály Pálnak, Boozzovai Bene 
Balázsnak, Katona Istvánnak és lUyefalvi ^zilvási Jánosnak, a 
Gyulafejérvári Balogh Imre vezérlete alatt álló~gyalogtestőröknek 
nemességet és czímert adományoz. 

* Seutum videlicet mihtare erectum rubei 'coloris, in cuius 
campo sive area, super viridi gramine duo integri leopardi erecto 
corpore invicem sibi oppositi pedibus posterioribus adstantes dis- 
positis, anteriorum verő dextris unus qiüdem in dextro scuti parte 
frameam evaginatam, recentique sanguine rubentem, in sinistra 
verő altér bombardam elevatam, unguibusque fortiter comprehen- 
sam, ictum inferenti similes super caput vibrare, sinistris verő 
vexillum ambobus pedibus ab ntrinque servare visuntur. Supra 
seutum galea militaris clausa est posita, quam corona sive dia- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



111 



dema regium variis gemmis unionibusque contegit et variegatum, 
ex cono verő galeae teniae sive lemnlsci variorum colorum hinc- 
inde defluentes . . .« 

Sera István szentkirályi református prédikátor 1756 szeptember 
3-i hiteles másolatának egyszerű másolata. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 248. 1. 182. t. 

CLXXXIV. 
1611 oJctóber 1. Szehen, 
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Bányász (Baniaz) Márton- 
nak nemességet és czímert adományoz s egyúttal annak Lúgo- 
son lévő házát nemesi curiának nyilvánítja. 

»Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo 
sive area homo integer, dextra gladio evaginato in transversum 
levato capiti turcico transfixum, sinistra verő manibus capulam 
gladii tenere conspicitur. Supra sculum galea militaris clausa est 
posita, quam contegit diadema regium, gemmis atque unionibus 
variegatum. Ex cono autem galeae teniae sive lemnisci variorum 
colorum hinc inde defluentes . . .« A pajzsbeli alak köntöse vörös, 
csizmái sárgák, fejét fekete süveg fedi. 

Az oklevél meg van rongálva, a czímerkép a nedvesség által 
sokat szenvedett. Függő pecsétje elveszett. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 118. 1. 57. t. 

CLXXXV. 

1612 január 3, Bécs, 
II. Mátyás Bella Gáspárnak és fiainak Istvánnak és János- 
nak nemességet és czímert adományoz. 

>Scutum videlicet militare erec- 
tum [coelestini co]loris trijugi viridi mon- 
ticulo in fundo stratum, in cujus mon- 
ticuli eminentiori parte seu vertice natu- 
rális integer cinereus grus dextro pede 
pennas ardeae tenens, sinistro pedi verő 
innixus et ad dextrum scuti conversus 
conspicitur. Scuto incumbentem galeam 
militarem apertam, regio diademate 
gruem priori per omnia conformem 
sinistro pede similiter innixum, dextro 
verő lapideum globum tenentem ac 
excubias agentem proferente ornatam. 
A summitate verő sive cono galeae 




Digitized by 



Google 



112 Magyarországi czimereslevelek. 

laciniis seu lemniscis, hinc albi et rubri, illinc aurei et coele- 
stini colorum in scuti oram fluitantibus illudque apprime exor- 
nantibus.« 

Kihirdettetett 1612 május 7-ikén, mely megyében, nincs 
megmondva. 

l^űggö pecséttel. 

CLXXXVI. 
1612 január 26, Bécs. 

II. Mátyás Németthi Pap máskép Szabó (Zabo) Jánosnak, 
feleségének Oroghwani Magdolnának, fiuknak Györgynek, továbbá 
anyai testvéreinek Papp Istvánnak, Andrásnak és Dánielnek nemes- 
séget és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet nobilitare erectum rubri coloris triiugi 
monticulo in fundo stratum, ex quo integer naturális leopardus 
ore aperto lingua rubicunda exerta, cauda supra dorsum elevata 
posterioribus pedibus duos depressiores coUis vertices praemendo 
ac in dextrum scuti latus conversus erecte assurgere, anteriorum 
verő pedum utroque coronam regiam trés palmas viridantes olivae 
exelicientem intertenere conspicitur. Scuto incumbentem galeam 
militarem apertam regio diademate dimidium per omnia similem 
leopardum proferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis seu lemniscis uttrinque rubri et albi colorum in scuti 
oram fluitantibus . . .« 

Kihirdettetett Szatmár vármegyének 1613 július 1 7-ikén Szat- 
máron tartott közgyűlésén. 

Egyszerű XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije Szilágy 
vármegye levéltárában. 

CLXXXVII. 
1612 április 13, Bécs, ^^ 

II. Mátyás Suba Andrásnak, feleségének Chudár Dorot- 
tyának, fiuknak Györgynek, testvéreinek Mihálynak és Bálintnak 
és unokatestvérének Tamásnak nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, in quo 
album lilium per latitudinem scuti dilatatum locatum esse visitur. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



U3 



Scuto incumbente galea militari aperta 
rubrum pileum oblongum turbina- 
tum, pennis ardearum in manipulo 
complicitis conspicuum et candida 
tela suffultum proferente ornatam. 
A summitate verő sive cono galeae 
laciniis sive lemniscis utrinque albis 
et rubris in scuti oram defluenti- 
bus . . .« 

Egyszerű XIX. századi másolat a 
czímerkép szines másával. Az oklevél 
eredetije Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár- 
megye levéltárában. 




CLxxxvm. 

1613 április 2, Pozsony. 

II. Mátyás Pozbay Istvánnak, testvérének Nagy máskép Pozbay 
Jánosnak, Pozbay Mátyásnak és Jánosnak, nemességet és czímert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare coelestini coloris, trijugi mon- 
ticulo in fundo stratum, in quo vir procerae staturae caput parvo 
nigro pileo tectus, rubra oblonga véste, ealligis cothurnis autem 
indutus et cingulo praecinctus erecte stare, manu leva lumbis 
injeeta, dextra ensem nudum capu- 
lotenus fortiter comprehénsum cum 
infixo ejus cuspidi capite turcico 
tenere, in superioribus autem scuti 
angulis hinc stella, illinc luna aureae 
rutilare conspiciuntur. Scuto incum- 
bentem galeam militarem apertam 
regio diademate, hominem umbilico- 
tenus emergentem priori per omnia 
similem producente ornatam. A sum- 
mitate verő sive cono galeae laciniis 
seu lemniscis hinc rubri et albi, illinc 
coelestini et aurei colorum in scuti 
oram defluentibus, illudque decenter 
exornantibus . . .« 

A czímerkép a szövegben adott leírástól annyiban tér el, 
hogy a czímeralak balkarját nem támasztja az oldalára, hanem 
kinyújtva tartja, s markában egy levágott török fejet tart; a 

Álílásy, A M. N. Múzeum czímereslevelei. ö 




Digitized by 



Google 



114 Magyarországi czímereslevelek. 

fekete süveget toll ékesíti, a kard hüvelye fekete. A takarók szinei 
fel vannak cserélve. 

Egyszerű XIX. századi másolat a czímerkép szines másával. Az 
oklevél eredetije megrongált állapotban Szepes vármegye levéltárában. 

CLXXXIX. 

1614 július 30. Lim. 

II. Mátyás Lászlóffy máskép Laczkovich Jánosnak, fivérei- 
nek Andrásnak és Miklósnak és nővéreinek Katalinnak, Anná- 
nak, Dorottyának és Erzsébetnek nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»Scutum videlicet militare erectum 
coelestini coloris naturali saxo sive rupe 
in fundo stratum, ex quo integer natu- 
rális fulvus leo faucibus apertis, lingua 
rubicunda exerta, cauda supra dorsum 
elevata bifurcata, posterioribus pedibus 
innixus ad dextrumque scuti latus con- 
versus ereete assurgere, anteriorum 
verő pedura uno ad rapiendum pro- 
tenso, altero verő fruticem trium albá- 
rum rosarum (?) tenere, in superioribus 
denique scuti angulis hinc luna, illinc 
Stella aureae rutilare conspiciuntur. Scuto 
incuinbentem galeam militarem apertam regio diademate dimidium 
priori per omnia conformem fulvum leonem producente ornatam. 
A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc coe- 
lestini et aurei, illinc rubri et albi colorum in scuti oram íluitantibus 
illudque apprime exornantibus.« 

Kihirdettetett Trencsén vármegyének 1615 június 28-ikán 
Trencsénben tartott közgyűlésén. 
Függő pecséttel. 

CXC. 

1615 január 27. Bécs. 

II. Mátyás Gerhart (Gerthart) Orbánnak s általa feleségé- 
nek Judithnak, fiainak Pálnak és Mátyásnak, leányának Anná- 
nak és testvérének Menyhértnek nemességet és czímert' ado- 
mányoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, trijugi 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeresleveíek. 116 

viridi monticulo in fundo stratuni) ex quo integer naturális fulvus 
leo ore hianti, lingua rubicunda exerta, cauda supra dorsum elevata 
bifureata, posterioribus pedibus dispósitis ac in dextrum scuti latus 
conversus erecte assurgere, anteriorum verő pedum uno ad rapien- 
dum protenso, dextro verő manipulum triticeum flavescente arista 
elevate tenere conspicitur. Scuto ineumbentem galeam militarem 
clausam regio diademate, dimidium priori per omnia conformem 
leonem produeente ornatam. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis seu lemniscis hine coelestini et aurei, illinc rubri et albi 
colorum in scuti oram fluitantibus, illudque apprime exornan- 
tibus . . .« 

Kihirdettetett Hont vármegye 1615 ápril 8-iki ítélőszékén. 

Függő pecséttel. (A letéteményező családnak kiadva.) 

Siebmacher, Supplementband, 53. 1. 35. t. 

CXCI. 
1615 május 12, Bécs. 
II. Mátyás Sáros vármegye czimerét megújítja és kibővíti. 

»Scutum videlicet militare erectum, superne in eoeruleum, 
inferne autem in lubrum duos aequales campos divisum. In qua 
quidem inferiori rubri eoloris scuti area tria flumina undabunda, 
aequali ab invicem spatio disiuncta per tansversum decurrere, in 
superioTi autem coelestini eoloris scuti parte, in medio, ex mar- 
gine fluminis, angelus flavo habitu amictus, et in pectore in for- 
mám crucis álba stóla signatus, ac etiam praecinctus, capillis 
sparsis et alis expansis ac forma iuvenili conspicuus, ambabus 
suis manibus supra caput elevatis, diadema regium tenere et 
intuentium oculis sese recto vultu offerens, pubetenus prominere 
cernuntur . . .« 

Az oklevél megemlékezik Sáros vármegye lakosságának a 
török ellen 19 éven át folyó háborúban teljesített szolgálatairól és 
törhetetlen hűségéről. 

Egyszerű XIX. századi másolat a czimerkép színes másával. 
Az oklevél eredetije Sáros vármegye levéltárában. 

CXCII. 
1615 július 15. Prága, 
II. Mátyás Horváth máskép Bellichicz Mihálynak, és testvé- 
rének Lőrincznek nemességet és czímert adományoz. 

>Scutum videlicet militare erectum rubri eoloris, quod lamina 
coelestini eoloris a superiori dextro versus inferiorem sinistrum 

8* 



Digitized by 



Google 



116 



Magyarországi czímereslevelek. 



scuti angulum oblique laté ducta continens in se tria álba lilia 

dis iuxta quam inferne arcus cum sagitta positus esse, 

superne integer naturális fulvus leo ore hianti, lingua rubicunda 
exerta, cauda supra dorsum elevata bifur- 
^^^^ cata, posterioribus pedibus dispositis stare, 

"í^^^^^m. \ anteriorum verő pedum uno ad rapiendum 

protenso, altero autem sagittam ad iaciendum 

m [con]spiciuntur. Scuto incum- 

bentem galeam militarem apertam regio diade- 
mate, dimidium fulvum leonem laevo pede 
ad rapiendum protenso, dextro verő frameam 
nudam capulotenus fortiter comprehensam 
tenentem producente ornatam. A summitate 
verő sive cono galeae laciniis [sive lemniscis] 
hinc coelestini et aurei, illinc rubri et albi 
colorum in scuti oram fluitantibus . . .« 
Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1617 április 3-án Somor- 
án tartott itélöszékén. 

Függő pecsétje elveszett. 




CXCIIL 

1616 deczember 10. Prága. 
11. Mátyás Clűorgal Balázsnak és fiainak, Jánosnak, Pálnak 
és Mátyásnak és utódaiknak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum illius triiugi viridi monticulo occupante, in cuius depressiori- 

bus partibus integer aureus griphus dis- 
positis posterioribus pedibus erecte stare 
et cauda inter pedes deflexa ac alis 
expansis, oreque patulo et lingua rubi- 
cunda exerta, anteriorum pedum sinistro 
ad rapiendum protenso, dextro autem 
strictam frameam vibrare et instar gra- 
dientis ad dextram scuti partém conver- 
sus esse visitur. Scuto incumbentem 
galeam militarem craticulatam sive 
apertam, regio diademate, inler duas 
alas aquilinas pinnis ab invicem aver- 
sas, per médium transversum hinc coe- 
ruleo et rubro, illinc itidem rubro et 
nigro coloribus discriminatas, brachium humánum cataphractum 
nudam similiter frameam elevans, proferente ornatam. A sum- 
mitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc flavis 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



117 



et nigris, illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates 
sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus - . .« 

Kihirdettetett Nógrád vármegyének 1618 október 1-én Loson- 
<ízon tartott itélőszékén. 

Függő pecséttel. 

CXCIV. 

1617 márczius 8. Prága. 

II. Mátyás Méhes Péternek, fiának Pálnak és testvéreinek 
Jánosnak és Andrásnak nemességet és czimert adományoz. 

»Seutum videlicet militare ereetum rubri coloris, ex cuius 
fundo campus viridis prodit fluvio ipsum exornante, in quo candi- 
dus olor, rostro ramum olivae 
viridem tenens natare cernitur. 
Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem apertam regio diademate 
oandidum cignum rostro trés 
spicas triticeas tenentem profe- 
rente ornatam. A summitate 
verő sive cono galeae laciniis 
seu lemniscis ' dextris aureis et 
ooeruleis, sinistris candidis et 
purpureis in scuti oras fluitan- 
tibus, illudque decenter exor- 
nantibus . . .« 

Kihirdettetett Pozsony vár- 
megyének 1622 október 3-ikán 
Somorján tartott közgyűlésén. 

Függő pecsét töredékeivel. 

cxcv. 

1618 április 10. Bécs, 

II. Mátyás Adoni máskép Nagy Istvánnak, nejének Erzsébet- 
nek és leányuknak Katalinnak nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare ereetum nigri coloris, cuius fun- 
dum trijugis monticulus occupat, in cuius depressioribus partibus 
integer aureus griphus distentis posterioribus pedibus erecte stare, 
cauda inter pedes deflexa ac alis expansis, capite corona redimito, 
oreque hianti et lingua rubicunda exerta, anterioribus pedibus 
rubram stellam proferre et gradienti similis, in dextram scuti 
partém conversus esse cernitur ; scuto incumbentem galeam mili- 




Digitized by 



Google 



118 Magyarországi czimereslevelek. 

tarem apertam, regio diademate quinque pennas strationis, binis 
extremis rubro, média autem flavo, ac aliis duabus nigro colori- 
bus distinctis producente ornatam. A summitate verő sive cono 
galeae laciniis seu lemniscis, hinc nigrLs et flavis, illiuc autem 
flavis et rubris, in seuti extremitates sese diffundentibus . . .« 

Kihirdettetett Komárom vármegyének 1618 január 29-én 
Komáromban tartott gyűlésén. 

Egyszerű XIX. századi másolat Az oklevél eredetije Csongrád 
vármegye levéltárában. 

CXCVI. 
1618 április 2(1 Bécs. 

II. Mátyás Kazay Jánosnak és testvéreinek Györgynek és Pál- 
nak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, fundum 
cUius trijugi viridi monticulo occupante, in qua scuti area bra- 
íohium humánum armis ac clypeo infixo indutum manu arcúm 
rtiter tenere ac sagittanti simile inque dextram scuti partém 
conversum depictum esse cernitur. Scuto incumbentem galeam 
miUtarem apertam regio diademate militem armatum capite galea 
tecto manuum sinistra lumbis iniecta, dextra verő trés sagittas in 
formam crucis locatas comprehendentem sursumque tenentem 
ac iuvenilem formam habentem proferente ornatam. A summitate 
verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc argenteis et 
rubris, illinc verő aureis et coelestinis in scuti oram defluentibus, 
illudque apprime exornantibus . . .« 

Kihirdettetett Torna vármegyének 1619 ápril 9-iki it élő- 
székén. 

Függő pecsétje elveszett, a czímerkép helye üres. 

CXCVII. 
1619—163?. 

II. Ferdinánd Claudi Mihálynak nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

» US fundum trijugis viridis monticulus occu- 

pat, super quo albus monoceros conversus 

tendere visitur. Scuto incumbentem galeam militarem apertam 

A summitate verő sive cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc 
aurei et rubri, illinc « 

Csak egy csekély töredék van meg, magából a czímerleírásból 
csak a fenti szavak olvashatók. 



Digitized by 



Google 



^Magyarországi czímereslevelek. 



119 



CXCVIII. 
1619—1637, ^^^ 
II. Ferdinánd Wojakowszky Gáspárnak nemességet és czí- 
mert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum, rubri coloris, fun[dum ] 

mole, posterioribus pedibus insistendo erecte stare, anterioribus 
verő trifidum candidae rosae ramuseulum, cum dilatatis iam flo- 
ribus conspicuum, ostentare, inque dextram scuti partém conservus 

mediotenus eminentem, alioquin inferiori per omnia 

similem proferente ornatam, A summitate 
verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis 
hine et illinc rubris et candidis, in scuti 
extrerai[tates «] 

Az oklevélnek csak az eleje maradt 
meg, mely a czlmerképet és a szövegnek 
mintegy negyedrészét tartalmazza. 

A czimerkép a pajzs vörös mezejében 
zöld hármas hegy baloldali szélső csúcsáról 
jobbra ugró természetes színű szarvast ábrá- 
zol, mely előlábaiban 3 kinyílt rózsával díszí- 
tett ágat tart. Sisakdísz ugyanaz kinövő alak- 
ban, a takarók szine mindkét oldalról vörös- 
ezüst. 

Függő pecsét nélkül, a Szirmay család levéltárában. 

CXOIX. 
1620 szeptember 18, Nagyszombat. 
Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől származó czímeres nemes- 
levél töredéke. 

Az oklevélből csak a czimerkép 
maradt meg teljesen, a szövegből csu- 
pán a négy első sor, továbbá az 
oklevél vége. A czimerkép kék pajzs- 
ban, természetes sziklákon álló egy-, 
másfelé forduló két arany griffet 
ábrázol, nyitott csőrrel, kilógó vörös 
nyelvvel, melyek kinyújtott elölábaik- 
ban gyökerestül kitépett zöld fenyőfát 
tartanak, a pajzs felső jobbsarkában 
arany félholdtól, baljában hatágú arany 
csillagtól kisérve. A pajzsot koronás 
sisak fedi, a sisakdíszben arany griff. 





Digitized by 



Google 



120 



Magyarországi czímereslevelek. 



mely előlábaiban a pajzsbeli fenyőfát tartja. A takarók szine 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Kihirdettetett Zólyom vármegyének 1621 február 4-én Besz- 
terczebányán tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

CC. . 
1621 november 20, Morva-Brőd. ^^ 
Bethlen Gábor vál. király és erdélyi fejedelem Török (Teöreök) 
Péternek és testvérének Jánosnak nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

. »Scutum videlicet militare coelestini 
coloris, in cuius campo sive area brachium 
humánum elevatum ensem evaginatum 
tenere conspicitur. Ex eono autem galeae, 
teniae sive lemniscí variorum colorum hinc 
inde defluentes . . .« A pajzs fölött zárt 
sisak, rajta zárt arany királyi korona, a 
pajzsmező színe Iteljesen lekopott, a kar 
vörös ruházatú. 

Kihirdettetett Közép-Szolnok vármegyének 1622 február 17-én 
Ákoson tartott itélőszékén. 

Függő pecsétje elveszett. 




CGI. 
1621 deczewiber 22. Bécs, 

II. Ferdinánd Zombath Andrásnak, testvéreinek Györgynek 
és Mihálynak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum 
linea per médium transversum ducta, 
superne in coeruleum, inferne autem in 
rubrum aequales campos divisum, a 
cuius fundo trijugis viridis monticulus 
assurgere, in eoque forfex sartorea cus- 
pidibus sursum versis, dilatanter locatus 
esse, in superiori autem coelestini colo- 
ris scuti campo integer leopardus, di- 
stentis posterioribus pedibus innixus, et 
anterioribus ad rapiendum protensis, ac 
cauda ad tergum elevata, linguaque 
rubicunda exerta ex ore hiante, et pro- 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 121 

prio suo colore effigiatus erecte stare inque dextram scuti part- 
ém tendere visitur. Scuto incumbentem galeam militarem elausam, 
regio diademate virum rubra tunica amictum et aperto capite 
nigra mustace ac bárba designatum, dextra manu nudam frameam 
capulotenus compressara elevantem et manu sinistra vagine 
gladii iniecta, genibus tenus eminentem, intuentique obversum 
producente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis 
eu slemniscis, hinc flavis et nigris, illinc autem candidis et coeruleis 
in scuti extremitates sese diffundentibus . . .« 

Kihirdettetett Győr vármegyének 1622 május 7-én tartott 
közgyűlésén. 

l^üggő pecséttel, a Zombath család levéltárában. 

CCII. 

1622 márczius 23. Bécs. 
II. Ferdinánd Thurowai Basilide Tamás zólyomi lakosnak, 
feleségének Borbálának, fiainak Menyhértnek, Mártonnak, János- 
nak és Miklósnak, unokatestvérének Tamásnak és utódaiknak 
nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum rubri. coloris, cuius fun- 
dum trifida petra occupat, super qua eminentiori intermedia moerula 
expansis alis, subvolanti similis, ac in dextrum scuti latus con- 
versa, erecte stare ac cantillare visitur, superius verő per médium 
scuti fluvius transverse delabitur, in quo pistillaris sive ferrata 
aurea rota volvitür. Scuto incumbentem galeam militarem aper- 
tam regio diademate, damam pubetenus emergentem, cornubus 
distentis, pedibus compositis, prosilienti similem, ac ore ramum 
olivae gestantem, inque dextrum acuti latus conversam, proferente 
ornatam. A summitate verő sive cpno galeae laciniis sive lem- 
niscis, hinc aurei et nigri, illinc verő argentei et rubri colorum, 
in scuti oram defluentibus . . .« 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1622 deczember 14-én 
Nyitrán tartott itélőszékén. 

Függő pecséttel, a báró Jeszenák család levéltárában. Ugyanitt van 
a czímerkérő folyamodvány, ugyanazon keletű engedélyezési záradékkal. 

Siebmacher, Supplementband, 16. 1. 10. t. 

CCIII. 

1622 jiUins 19. Sopron. 
II. Ferdinánd Isó Mártonnak, feleségének Vértess Ilonának, 
gyermekeiknek Gergelynek, Imrének, Ilonának és Juditnak és test- 
vérének Istvánnak nemességet és czimert adományoz. 



Digitized by 



Google 



122 



Magyarországi czímereslévelek. 



»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, viridi 
campo in fundo stratum, in quo miles üngarus, rubea tunica 
amictus cooperto capite albo per médium et rubri coloris, inse- 
dens equo, hastam rubri et albi coloris vexillis conspicuam ge- 
stare, inque dextrum scuti latus conversus currenti similis tendere 
visitur. Scuto incumbentem galeam militarem aperto regio diade- 
mate binas iuxta se alas aquilinas nigras, aurea stella et luna in 
medio alarum decoras producente omatam. A summitate ipsius(!) 
cono galeae laciniis seu lemniseis dextris aureis et coelestinís, 
sinistris argenteis et rubris in scuti oram . . . antibus . . .« 

Kihirdettetett Vas vármegyének Szombathelyen 1623 január 
9-én tartott közgyűlésén. 

XIX. századi kivonat, Veszprém vármegye másodalispánja által 
1758 szeptember 10-én Pápán hitelesített másolatról készült. 

CCIV. 

1622 július 7. Sopron, 
II. Ferdinánd Sándor Györgynek, feleségének Nykos Anná- 
nak, gyermekeiknek Gergelynek és Annának és testvérének Sándor 
Istvánnak nemességet és czímert adományoz. 

*Scutum videlicet mihtare erectum 
coelestini coloris, cuius fundum trijugis 
viridis monticulus occupat, in cuius 
intermedio eminentiori iugo integer peli- 
canus, aUs expansis, rostro pectus velli- 
care, ternosque pullos suos sanguine 

ijfc^^^^^BMHBI^ inspergere, inque dextrum scuti latus 

ÍS<^^^^^^^í^^i conversus, erecte stare visitur. Scuto 

incumbentem galeam militarem apertara 
regio diademate alterum pelicanum 
priori per omnia similem proferente 
ornatam. A summitate verő sive cono 
galeae laciniis sive lemniseis, hinc aureis 

et coelestinis, illinc verő argenteis et rubris in scuti oram defluen- 

tibus . . .« 

Kihirdettetett Veszprém vármegyének 1622 augusztus 25-én 

Pápán tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a Thaly család levéltárában. 

ccv. 

1622 július 12, Sopron, 
11. Ferdinánd Monos (egy helyt Molnos) Jánosnak, feleségé- 
nek Korik Annának, anyjának szül. Katalinnak, továbbá Monos 




Digitized by 



Google 




MagyaTországi czímeresle vélek. 125 

Miklósnak s feleségének Erzsébetnek, nemkülönben Monos hlván- 
nak, (lyörgynek és Péternek nemességet és eziinert adományoz. 

»Scutum vi delicet militare ereetum coelestini coloris viiídi 
montieulo in fundo stratum, in quo [hasta?] rubri et albi eoluris 
vexillis conspicua defixa esse, capiteque 
turcico per médium transfixa, quam 
humánum brachium rubra manica ami- 
etum a sinistra scuti parte fortiter com- 
pressam tenere conspicitur. Scuto incum- 
bentem galeam militarem apertam regio 
diademate naturalem album cygnum, 
sagitta per eoUum traiectum, alis com- 
positis proferente ornatam. ^A summi- 
tate sive cono galeae laciniis seu lem- 
niscis dextris aureis et nigris, sinistris verő 
argentis et rubris in scuti oram fluitanti- 
bus, illudque decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Gömör vármegyének Göniör városában i ártott 
pecsételő székén 1629-ben. 

Függő pecsétje elveszett, a czímerkép helye üres. Megvan ti 
czímerkérő folyamodvány is, festett czímerkép jíí;], eízakii-d ózott álla* 
pótban. A jobboldali takaró helyes színei : arany- fekete, 

CCVI. 
1622 atigus^ttis lő, Bécs. 
II. Ferdinánd Szentgyörgyvölgyi Bakach Sániitírnak és fiának 
Farkasnak régi nemességüket megújítja és C2imerüket inegerositi. 

»Scutum videlicet quinqueangulare coelesLini í'iílonfr, quod 
a duobus pueris, angeli speciem prae se ferentibrjs, geslaLur, stiae 
non modici virtutis signum, cum scilicet ex eqiio suo LÍPsiliííns, 
ac dominum suum Joannem quondam BannV iirrnís ni erai indu* 
tus gravem, altero iam pede et ipsum innítentem. Süiiicita sua 
manu, equo suo Turcico insigni, ut ad melíoni se í^uae patria^ 
tempóra reservaret, insidendum, propria etiain sahiiis i^uae imme- 
mor sublevaret, in se continet. Supra scuLum galea ?9l aperta^ 
quam ille ipse lorica galeaque cono decora, ík- íitrií.-to ense ami- 
ctus, vultu etiam ad minas composito, prerait. Quibus riuidein 
insigniis duae alae aquilinae nunc adduntur, ífuaruni alléra í|Liad- 
ram lunae, altéra verő stellam fulgidam in metiiü ronLinere visun- 
tur, inter quas quidem alas binas ipse vir ni ilitaris stricin f^nse 
armatus, pubetenus emergere cernitur. A summilale verő sívé fono 
galeae laciniis seu lemniscis in scuti oram ílescendentibus . . ,^- 

Az oklevél a czímerszerző érdemeiről kuvLHkezökép pml(^ke- 
zik meg: 



Digitized by 



Google 



124 Magyarországi czímeresle vélek. 

». . . nobilibus parentibus ortum, familiani tuAm multis 
abhinc annis nobilitatis splendore claruisse et egregia prorsusque 
admiranda virtutum specimina edidisse. Nam et illud silentio 
praetereamus, quod parens tuus Lucas Bakach de Szenthgeörgy- 
veölgie ad extremum usque vitae suae diem praedecessoribus 
nostris felicis reminiscentiae imperatoribus ac regibus in rebus 
ac negotiis fidei suae commissis, non minus sedulo ac industrie 
quam fideliter inserviverit et demum sub castello suo Szenthgeör- 
giveölgie vocato, a Turcis strenue contra eosdem decertando capite 
plexus, vitám et sanguinem profuderit, eiusdemque fráter Bene- 
dictus Bakach certorum equitum capitaneus, in Álba Júlia, dum 
illa a Turcis caperetur, ab iisdem interfectus, gloriose vitám fini- 
verit, evidentia literarum Vladislai regis Hungáriáé testimonia 
docent, avum tuum tui nominís Alexandrum similiter Bakach, 
dum in campo Mohach, contra immanes et naturales christiani 
nominis hostes, generáli pugna decertaretur, caeso Ludovico rege, 
dominum suum Joannem Banffy, tum temporis regni Hungáriáé 
palatinum, inter crudeUssimos armorum strepitus, viriliter pugnan- 
tem, et una cum equo adversa fortunae alea concidentem, armis 
ferroque gravem, ut ad ulteriores patriae necessitates conservaret, 
proprio sui insigni .Turcico equo sublevatum, liberavit, maluitque 
cum praesentissimo vitae periculo se dirae Turcarum captivitati 
submittere, quam dominó suo, cui fide obstrictus erat, privari. Cuius 
quidem avi tui, Alexandri scilicet Bakach, non solum nomen, sed 
et praeclaras animi dotes rarumque exemplum tu quoque imi- 
tando, ab adolescentia tua in eo omne stúdium et operám collo- 
casti, quomodo patriae tuae charissimae commodo. Jamque tribus 
augustissimis imperatoribus regibus tuis legitimis utiUa praestares 
fideUtatis obsequia. Nam ut teneriorum et iuveniUum annorum 
tuorum contra hostes dimicando, praeclara facta silentio praeter- 
eamus, trigesimus sextus vertitur annus, ex quo in officiis con- 
stitutus in praesidiis nostris, variisque expeditionibus domi forisque 
constanter servivisti. Et hcet adversa fortunae tela, plerunque 
animis hominum metum ulterioris pericuU iniicere soleant, tu 
tamen non curato, quod in pugna sub Álba Regah habita semel 
lethali vulnere accepto, in dira Turcarum captivitate crudelissime 
tractatus ex ferreis quinquaginta novem Ubrarum compedibus, 
decem milHbus florenorum vitám redimere coactus sis. Secundo 
quoque, dum praesidium Papense a Gallis Turcis traderetur, cer- 
torum equitum capitaneus ibidem existens, maluisti denuo immani 
proditorum captivitate detineri, eamque famem toUerare, ut viginti 
sex dierum spatio ne panem quidem tibi conspicere licuerit, quam 
vei sceleratis illorum votis subscriberes, vei ignominiose illinc 
evaderes. Praeclara sane haec domestico maiorum tuorum exem- 
plo, facta merita, quae tamen ut éviden tioribus signis redderes 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 125 

testatiora, seiens fortium virorum constantes animos, in rebus 
adversis non secus ad fulvum ut purum aurum in igne probari, 
non solum annis superioribus in rebellione Bochkaiana, magnó tuo 
tuorumque damno, penes supremum campi ductorem et capitaneum 
Monsur Tyli militando, fidelitatem tuam integram servasti. Verum 
etiam in praesentibus hisce Bethemianis tumultibus in castello tuo 
Kesztely, ubi praesidium nostrum habetur, loco nimirum proximo, 
et aliquot castellorum Turcicorum vicino, contra frequentes rebel- 
lium insultus, posthabitis omnibus minis et promissionibus, bonis 
fere omnibus tuis in cinerem redactis, colonis in Turcarum cap- 
tivitatem deduetis, constanter non sine omnium admiratione in ^ 
debita nobis fidelitate perseverasti. Quibus quidem tuis erga nos 
ostensis et declaratis fidelitatis obsequiis, unicum filium tuum 
Wolffgangum Bakach, ultimum familiae tuae superstitem et hae- 
redem, quo et Hle progenitorum suorum vestigia tempestive sec- 
taretur, eo fervore accendisti, ut et ille iuvenis quindecim anno- 
rum ad latus magnifici Nicolai Eszterhass de Galantha, supremi 
nostri capitanei, sub generalatu speetabilis et magnifici quondam 
comitis a Buquoy constitutus, promptissimo animo, adversa quaeque 
fortunae et castrensia incommoda in fideli nostro obsequio sus- 
tineret . . .« 

Boncz Ödön, A Szentgyörgy völgyi Bakács-család. (Turul, 1899. 
évf. 1. 1.) V. ö. — y J. Siebmacher's Grosses und AUgemeines 
Wappenbuch etc. Archaeologiai Értesítő, 1886. évf. 275. 1. 

Függő pecséttel. (Y. ö. LVIII.) 

CCVII. 
1623 július 2ö, Bécs, 
II. Ferdinánd Chepely Lőrincznek, feleségének Nagy Piros* 
kának és testvéreinek Mihálynak és Istvánnak nemességet és czí- 
mert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum 
coelestini coloris, fundum eius monticulo 
viridi interoccupante, in quo integer gry- 
phus alatus . . . fulvus, pedibus distortis 
stare, dextro pede frameam nudam vibrare, 
sinistro verő, tur . . . . intertenere, ore 
hianti, lingua rubicunda exerta, caudaque 
intra pedes . . . dextram scuti partém 
conversus visitur. Scuto incum[bentem ga- 
leam militarem craticulatam sive] apertam, 
regio diademate, leonem fulvum, dextro 
pede clavam . . . tenentem proferente ornatam. 
A summitate verő seu cono galeae [laci- 




Digitized by 



Google 



126 Magyarországi czímereslevelek. 

ni]ö sive lemniscis, hinc nigris et aureis, illinc verő rubris et 
argenteis . . .« 

A czímerkép abban tér el a leírástól, hogy benne a sisakdíszOl 
szolgáló oroszlán kétfarku, s mellső jobb lábában buzogányt, bal- 
jában liliomszárat, virággal együtt tart. A pajzsbeli griff mellső bal 
lábában gyaníthatólag török fejet tart, a kép itt a festék leválása 
folytán nem vehető ki elég világosan. 

Kihirdettetett Somogy és Zala vármegyéknek 1626 február 
ő-én Körmenden tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

CCVIII. 
I()íi3 szeptember 16. Kassa, 
Bethlen (lábor erdélyi fejedelem Csorvási (de Chiorvas) Sós 
Mihálynak és Lörincznek nemességet és czimert adományoz. 

»Seutum videlicet miütare coelestini coloris, in cuius campo 
sive area braehium humánum humerotenus abseissum mucrone 
quodam evaginato hominem se graviter extollentem ferroque et 
armis totum indutum, hostili quasi impetu transfixisse visitur. 
Supra seutum galea militaris elausa est loeata, quam contegit 
diadema regium, gemmis et unionibus varié ornatum, ex quo 
iterum braehium aliud emergit, enseque nudo sanguinis aspergine 
tincto eor humánum in medio transferit, a summitate verő galeae 
teniae sive lemnisci diversorum colorum hinc inde defluentes, utrasque 
oras seu margines ipsius scuti puleherrime ambiunt et exornant.» 

Kihirdettetett Zemplén vármegyének 1624 márezius 20-ikáii 
Terebesen tartott közgyűlésén. Az oklevélben a czímerszerzők 
vezeték- és keresztnevei majdnem teljesen ki vannak vakarva. 
Az oklevél hátlapján egy 1703 augusztus 26-án kelt megjegyzés az 
oklevelet már hamisítottnak mondja. E megjegyzés Tarnóczy Imré- 
től, Pozsony vármegye szolgabirájától ered, kinek az oklevél Sza- 
kolczán mutattatott be. 

Függő pecsét töredékével. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 219. 1. 155. t. 

CCIX. 
Pi'r^S november 18, Bécs, 
II. Ferdinánd a Vép városából származó Foky Imre bécsi pol- 
gármesternek, feleségének Pitschin Katalinnak, fiaiknak Mihály- 
nak, Imrének, Benedeknek és Jánosnak, leányaiknak Magdolnának 
és Ilonának, továbbá unokatestvérének Foky Jánosnak nemességet 
és czimert adományoz. 



Digitized by 



Google 



Magyarorsiági czímeresle vélek. 



127 



»Scutam videlicet militare erectum caelesLini ecihji'ií?. ^iiiud 
rubra lamina, a superiori scuti angulo ad inferíorem ííbUqiie ducta 
dividit, in qua quidem superiori et inferiori caelestini eoloris areís 
singuli leopardi naturalibus suis colori- 
bus, arrectis caudis et oribus hiantibus 
effigiati, instar velocissime currentium 
ad dextram scuti partém tendere, in 
rubra autem íamina integra candida 
columba, volanti similis designata, rostro 
viridem olivae ramusculum gestare con- 
spiciuntur. Scuto incumbentem galeam 
militarem craticuiatam sive apertam 
regio diademate, inter duo cornua buba- 
lina, hine flavo et coeruleo, illinc autem 
candido et rubro coloribus discriminata, 
aliam columbam, expansis alis designatam 
et consistentem, ac alioquin inferiori 

similem proferente ornatam. A summitate verő aive cono galeae 
laciniis seu lemniseis hinc rubris et candidia, illinc verő flavir 
et caeruleis, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque 
ipsum decenter exomantibus . . .« 

Kihirdettetett Vas, Sopron, Zala és Veszprém vármegyéknek 
1624 május 24-ikén Meszlén városában tartott egy üt tes Uözg^^lé.sén, 

Függő pecsétje elveszett. 




ccx. 

1623 augusztus 9. 

II. Ferdinánd Rácz Pálnak nemességet és cízimert ado- 
mányoz. 

A czimerkép kék mezőben, zöld ala- 
pon, fehér lovon vágtató vörös nadrágos, 
sárga csizmás, mellvértes (?) vitézt ábrá- 
zol, ki felemelt jobbjában pallost tart. A paj- 
zsot arany koronás zárt sisak fedi, a sisakdisz- 
ben jobbról arany, balról vörös sasszárny 
között könyöklő pánczélos karral, mely egye- 
nes meztelen kardot markol. 

Csak a czimerkép és a bevezetés uehány 
sora van meg, melyekben a név kétszer fordul 
elő. Az oklevél kelte a család egyéb irataiból 
volt megállapítható. 




Digitized by 



Google 




128 Magyarországi czímereslevelek. 

CCXI. 
16*M április 28. Kassa. 

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Gerseni Gegus Jánosnak, 
feleségének Jacubeath Margitnak, gyermekeinek Andrásnak, János- 
nak, Erzsébetnek, Katalinnak és Zsófiának nemességet és ezimert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare ere- 
ctum purpuréi coloris, in cuius campo 
sive area in eespite viridi graminoso 
super frondem tiliae virescentis turtur 
ad modum gementis similis sedere visi- 
tur. Supra scutum galea militaris clausa 
est posita, quam contegit diadema 
regium gemmis unionibusque apprime 
variegatum, super cuius apicem tur- 
tur itidem priori haud dissimilis ex- 
pansis alis sedere conspicitur, a sum- 
mitate verő sive eono galeae teniae 
sive lemnisci variorum colorum hinc 
inde defluentes . . .« 
Kihirdettetett Ung vármegyének 1624 május 24-ikén Nagy- 

Kaposon tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. A festett czímer sisakdíszében a gerlicze nincs 

röpülésre készen ábrázolva. 

CCXII. 
1624 augusztus 24. Gyulafejérvár. 

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Teöysi Becchei Györgynek 
hadi szolgálatai jutalmazásáért nemességet és czímert adományoz. 

» Scutum videlicet militare coerulei coloris, in cuius fundo 
sive area aquila integra altero stare pede, altero verő erecto 
cruentatum pugionem fortiter constrictum unguibus tenere con- 
spicitur. Supra scutum galea militaris clausa regio diademate 
variis unionibus pretiosisque margaritis splendentibus contexta est 
apposita, unde vicissim medius homo umbilicotenus prominens, 
lorica et galea indutus manu alia nudum ensem quasi vibrare 
cernitur, a summitate porro teniae sive lemnisci diversorum colo- 
rum ad utrasque scuti oras descendentes illud decenter occupant . . .« 

Kihirdettetett Alsó-Fejér vármegyének 1625 április 14-ikén 
Enyed városában tartott itélőszékén. 

Függő pecsétje elveszett. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 122. 1. 60. t. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czimereslevelek. 129 

CCXIII. 
162Ö január 18. Gyula fej ér vár. 

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Bélmegyeri Domokos János- 
nak régi nemessége megújítása mellett czimert adományoz. 

»Scutum videlieet militare erectum coerulei eoloris, in cuius 
campo sive area miles cataphractus, altéra manu acinacem quasi 
versare, altéra sclopetum pistoliae nuncupatmn velut explosurus 
tenere, totusque ac in praelium subito excursurus compositus esse 
visitur. Scuto incumbit galea militaris contecta regio diademate, 
variis miionibus pretiosisque margaritis exomato, ex quo vicissim 
medius homo priori simiUs armatúráé umbilieotenus eminet. 
A sumraitate verő teniae sive lemnisci diversorum colorum ad 
utramque scuti partém defluentes, illud decenter ambiunt et exor- 
nant . . .« 

Függő pecsétje elveszett. 
' Siebmacher, Siebenbürger Adél, 149. 1. 87. t. 



CCXIV. 

162Ö márczius 15. Fogaras vára. 

Bethlen Gábor erdélyi* fejedelem Nemeskereki Nemeskereky 
máskép Hermanszeghy Jánosnak és feleségének Decziei Sárának 
nemességet és czimert adományoz. 

>Scutum videlieet militare eoelestini eoloris, in cuius campo 
sive area super quodam cespite virenti turris marmorea extructa, 
quam fluviolus alluit, palmitesque racemiferi circum circa in latere 
ambiunt, e ripa fluvioU succrescendo visitur, in cuius turris fasti- 
gio corona quaedam est locata, veluti virtutis prémium. Supra 
scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema 
regium variis gemmis unionibusque exornatum, in cuius summi- 
tate columbus expansis aUs candidus conspicitur, ramunculum 
olivae rostro tenens et gestiens. Ex cono verő galeae teniae sive 
lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras 
seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt . . .« 

Az oklevél megemlékezik a czímerszerzőnek a törökök ellen 
a végvárak alatt folyt harczokban szerzett érdemeiről. 

Kihirdettetett Szatmár vármegyének 1629 április 2-án Szat- 
máron tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 168. 1. 106. t. 

Aldásy, A M. N. Múzeum czímereslevelei. 9 



Digitized 



by Google 



130 



Magyarországi czímereslevelek. 



ccxv. 

1625 április 17. Bécs. 

II. Ferdinánd Herisperger Ádámnak és nejének, Ferber 
Zsófiának és gyermekeiknek Ádámnak és Évának németországi 
nemességét Magyarországra is kiterjeszti, s nekik czimert ado- 
mányoz. 

»Seutum videlicet militare erectum, 
linea a sinistro superiori scuti angulo ad 
dextrum inferiorem oblique ducta superne 
in flavum, inferne verő in nigrum cam- 
pos divisum, cuius fundum trijugis viri- 
dis monticulus occupat, in eiusque depres- 
siori sinistro iugo integer cervus, comi- 
bus eminentibus conspieuus, naturalique 
suo colore effigiatus, posterioribus pedi- 
bus innixus prosilienti similis, ad dextrani 
scuti partém eonversus esse cernitur. 
Scuto incumbentem galeam militarem 
apertam regio diademate inter duo cor- 
nua bubalina flavo et nigro coloribus, 
utraque per médium discriminata, alterum cervum e corona 
mediotenus eminentem et alioquin inferiori similem proferente 
ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lem- 
niscis, utrinque flavis et nigris, in scuti extremitates sese diffun- 
dentíbus, scutumque ipsum decenter exbrnantibus . . .« 

Kihirdettetett Abauj vármegyének 1625 július 28-ikán Garad- 
nán tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 




CCXVI. 

1625 október 29. Sopron, 

II. Ferdinánd Izaborai Kondakory Ferencznek és gyermekei- 
nek, Györgynek és Erzsébetnek régi nemességüket megújítva czi- 
mert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum, fundum eius a dextra 
scuti parte pratum viride in altum excrescens, a superiori verő 
scuti parte campus rubeus, intra quem fluvius per obliquum 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



131 



decurrens .... prati parte ad sinistram scuti vulpes naturális 

fluvium transilienti instar animadvertitur. Scuto iíieuinbímleiii 

galeam militarem apertam, regio diade- 

mate stellam corruscantem radiis diffu- 

sis proferente ornatam. A summitate 

verő sive cono galeae laciniis sive lem- 

niscis hinc coelestini et aurei, illinc 

verő rubri et albi colorum in scuti 

oram deflu^ntibus, illudque decenter 

adornantibus . . .« 

, Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 
1626 január 30-ikán Gyulaházán tar- 
tott közgyűlésén. 

Tüggő pecsétje elveszett. 




CCXVII. 
1625 november 6". Sopron, 
11. Ferdinánd Kasso Péternek, feleségének Heginának, és iiá- 
nak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coe- 
lestini coloris, fundum illius trifida rupe 
occupante, in cuius depressioribus partibus 
integer fulvus leo, distentis posterioribus 
pedibus erecte stare ac cauda bifurcata ad 
tergum elevata, oreque hianti et lingua 
exerta effigiatus, anteriorum pedum sinistro 
ad rapiendum protenso, dextro a ütem lilium 
candidum intertenere et gradienti similis, 
in dextrum scuti latus conversus esse 
cernitur. Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem craticulatam sive apertam, regio 

diademate, inter duas alas aquilinas expansas pt^ niediuiii tran.^- 
versum, hinc candido et rubro, illinc verő tlavo el caenileu oolori- 
bus discriminatas, alterum leonem alioquin inferj<.>ri ^^iinileni 
mediotenus proferente ornatam. A summitate verő sive conn galeae 
laciniis et lemniscis hinc caeruleis et aureis, illi nr autem argen- 
teis et rubris, in scuti extremitates sese diflunilciitibus . . .^ . 

A leírásban nincs fölemlítve az a körülmény, hogy a ezímer- 
képet jobbról arany félhold, balról hatágú arany rpillají kiííéri a 
pajzsfőben. 

Kihirdettetett Sáros vármegyének 1626 juhii^ 1-en h^perJRsen 
tartott közgyűlésén. Mellékelve a czímerkérő foJysiiiuMlváiiy. 

Függó pecséttel, a Péchy család levéltárábms. 




Digitized by 



Google 



132 



Magyarországi czímereslevelek. 



CCXVIII. 

162Ö november 13. Sopron. 

li Ferdinánd Becze Jánosnak, unokatestvérének Beeze Tamás- 
nak, fiainak Tamásnak és Istvánnak, leányának Katalinnak, test- 
vérének Beczé Mártonnak és ennek fiainak Istvánnak és Bene- 
deknek nemességet és czímert adományoz. 

E czímeradományt Becze János czí- 
merkérő folyamodványa őrizte meg, a 
fenti napon kelt engedélyezési záradékkal. 
A folyamodás alján látható czímerrajz kék 
mezőben ágaskodó, jobbra forduló . termé- 
szetes színű leopárdot ábrázol, mely mellső 
lábaiban egyenes kardot tart hegyével föl- 
felé maga előtt. A sisakdísz kiterjesztett 
szárnyú jobbra néző ezüst koronás sas, 
csőrében fölfelé álló vörös strucztollat 
tartva; a takarók szine jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörös. 

Eredeti, papíron. 




CCXIX. 

ifóo deczemher 2. Sopron. 

II. Ferdinánd Rokonaky Péternek régi nemességét megújítva 
czímert adományoz. 

A czímeradományt Rokonaky Péter czi- 
merkérő folyamodványa őrizte meg, a fenti 
napon kelt engedélyezési záradékkal. A czímer- 
rajz vörös mezőben könyöklő, jobbfelé forduló 
vértezett kart ábrázol, markában arany marko- 
latú egyenes kardot tartva, melynek hegyére tur- 
bános, szakállos török fej van tűzve. A sisakdísz- 
ben a pajzs alak ismétlődik; a takarók szine 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Eredeti, papíron. A gyűjteményben megvan 
Sáros vármegye közönségének 1628 május 10-ikén 

Eperjesen kelt bizonyságlevele a czímerlevélnek az 1628 ápril 19-iki 

itélőszéken történt kihirdetéséről. 




Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. J83 

ccxx. 

1626 márczius 14. Bécs. ^ 
II. Ferdinánd Újhelyi Mihálynak és Jánosnak nemességet és 
czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, cuius fun- 
dmn viridis occupat campus . . . coloris leo posterioribus pedibus 
dispositis, cauda bifureata sursum elevata . . . . lingua exerta, ante- 
riorum verő pedum laevo ad rapiendum protenso, dextro verő 
frameam capillotenus . . . dextrum seuti lalus eonversus cernere . . . 
lur. [Seuto incum]bentem galeam militarem apertam regio diade- 
mate . . . rum leonem pubetenus emergentem priori per onania 
similem . . . ornatam. A summitate . . . laeiniis seu lemniscis hinc 
flavi et coelestini, illine verő albi . . . colorum in scuti órám de- 
fluentibus, illudque decenter exornantibus . . .« 

Kihirdettetett Veszprém vármegyénekl717 márczius 18-ikán 
Pápán tartott közgyűlésén. 

Zala vármegye 1808 november 20-íki hiteles másolatának egy- 
szerű másolata. Czímerkép nélkül. 

CCXXI. 
1626 április 13, Bécs, 

\\. Ferdinánd Nagygyörgyi Jánosnak és feleségének Lekenyey 
Annának, testvéreinek id. Nagygyörgyi Péternek s ennek nejének 
Domoky Annának, iQ. Nagygyörgyi Péternek és nejének Fejér 
Katalinnak nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum eius nido interoccupante, in quo albus pellicanus alis expan- 
sis, rostro suum pectus vellicare et trés pullos suos cruore efluso 
pascere ac ad dextram scuti partém [se conjvertere conspicitur. 
Scuto incumbentem galeam militarem apertam regio diademate, 
médium leonem naturaU suo colore tinetum, oi^e hianti, lingua 
rubicunda exerta, cauda erecta, dextroque pede ensem evagina- 
tum fortiter intra volam compre[hensum] sursum ad ictum ele- 
vatum, sinistro verő pede raptui inhiantem, inque dextram par- 
tém conversum proferente ornatum. A summitate verő seu cono 
galeae laeiniis sive lemniscis, hinc coelestini et aurei, illine verő 
rubri et albi coloribus in scuti oram defluentibus . . .« 

Kihirdettetett Gömör vármegyének 1626 augusztus 81-én 
Gömörben tartott gyűlésén. 

Függő pecséttel, a czímerkép helye üres, a Dancs család levél- 
tárában. 



Digitized by 



Google 




134f Magyarországi czímereslevelek. 

CCXXII. 

1626 április 16. Bécs. 

II. Ferdinánd Danch (Dancz) Jánosnak, gyermekeinek Ger- 
gelynek, Imrének, Annának és Erzsébetnek nemességet és czímert 
adományoz. 

»Sculum videlicet militare ereetum 
coelestini coloris, fundum illius fluvio 
occupante, in quo grus naturali suo colore 
effigiatus stare, ac rostro pisciculum te- 
nere inque dextrum scuti latus conversus 
esse cernitur. Scuto incumbentem galeam 
militarem eratieulatam sive apertam 
regio diademate, candidum monocerotem, 
protensis anterioribus pedibus, inque ad 
dextrum scuti latus conversum medio- 
tenus eminentem proferente omatam. 
A summitate verő sive cono galeae laci- 
niis et lemniscis hinc caeruleis et flavis, 
illinc verő albis et rubris, in scuti extre- 

mitates sese diflundentibus, scutnmque ipsum decenter exornan- 

tibus . . .« 

Kihirdettetett Komárom vármegyének. 1626 június -lö-én 

Komáromban tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a Ghyczy család levéltárában. 



CCXXIII. 

1626 május 13. Bécs. (^ 

II. Ferdinánd Szentbenedeki Mártonnak és testvérének 
Györgynek nemességet és czímert adományoz. 

*Scutum videlicet militare ereetum coerulei coloris, in quo 
supra spinas et tribulos leo naturális eauda duplici, ore hianti, 
anteriori dextro alám albo et rubro colore distinctam, duabusque 
stellis conspicuam, sinistro verő anchoram tenens, in dextram 
scuti partém conversus visitur. Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem apertam regio diademate, alterumque leonem inferiori per 
omnia similem proferente ornatam. A summitate verő sive cono 
galeae laciniis et lemniscis hinc et illinc flavis, coeruleis, albis 
et rubris in scuti extremitatem sese diffundentibus . . .« 

A takarók színe jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 135 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1627 május 10-én 
Somorján tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a gvói Forgách család levéltárában. 
Siebmacher, 627. 1. 441. t. 

CCXXIV. 
1626 július L Bécs, 
II. Ferdinánd Kis Gergelynek, testvérének Mátyásnak és fiának 
Andrásnak nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum 
coelestini coloris, fandum illius trijugi 
flavo monticulo occupante, in cuius emi- 
nentiori iugo brachium humánum rubra 
tunica indutum locatum esse, inque vola 
nudum acinacem, cuius cuspidi absec- 
tum caput turcicum cydari tectum infi- 
xum est, capulotenus compressum fortiter 
tenere visitur, ac hinc aurea stella, illinc 
verő hemispherio lunae rutilantibus. Scuto 
ineumbentem galeam militarem craticu- 
latam sive apertam regio diademate 
aliud brachium humánum inferiori simile 
proferente ornatam. A summitate verő 
sive cono galeae laciniis seu lemniscis, 
hinc candidis et rubris illinc coeruleis et flavis in scuti extremi- 
tates sese passim diflundentibus . . .« 

Kihirdettetett Zólyom vármegyének 1626 augusztus 81-én 
Beszterczebányán tartott közgyűlésén. 

^^ggö pecséttel, a Péchy család levéltárában. 

ccxxv. 

16:^6 deczemher 2L Bécs. 
Komárom vármegye közönsége 1826 ápril 18-án Rév-Ko- 
máromban kelt oklevelével bizonyságot tesz Kaszás Istvánnak és 
fiainak Istvánnak, Jánosnak és Sándornak, testvérének Sándor- 
nak és ennek fiának Zsigmondnak nemességéről, melyet azok 
Komárom vármegyének 1717 augusztus 9-én néhai Kaszás Jakab 
fia Gergely fia Mihály részére kiadott nemesi bizonyítványának 
és il. Ferdinánd királynak 1626 deczember 21-én Bécsben Kaszás 
Jakab részére kiadott és Sopron vármegyében 1627 június 22-én 
kihirdetett czímereslevelének bemutatásával igazoltak. Egyúttal 




Digitized 



by Google 



136 Magyarországi czimercslevelek. 

a vármegye bizonyítja azt is, hogy kérelmezők nemessége úgy az 
1725-iki, mint az 1733-iki nemesi vizsgálatok jegyzőkönyveiből 
is kétségtelenül igazolható. 
Eredeti. 

CCXXVL 
1627 július 1. Bécs. 
II. Ferdinánd Koros Bálintnak és leányainak Dorottyának és 
Borbálának nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlieet militare erectum coelestini coloris, fundum 
illius fluvio navigabili oecupante, e quo lupus naturali suo colore 
effigiatus mediotenus eminere, ore hianti et lingua rubicunda 
exerta ac eauda sursum elevata, anteriorum pedum dextro gla- 
dium riudum capulotenus compressum vibrare, sinistro autem 
caput turcieum sanguine madens compressisse ac in dextrum 
scuti latus conversus esse cernitur. Scuto incumbentem galeam 
militarem craticulatam sive apertam, regio diademate alteram 
gladium nudum eminentem, eui caput turcieum cydari tectum, 
ac sanguine per gladium defluente, infixum esse conspicitur, pro- 
ferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis et 
lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris, 
in scuti extremitates sese diffundentibus . . .« 

Kihirdettetett Abauj vármegyének 1628 február 8-án Gön- 
czött tartott itélőszékén. 

¥ngg6 pecsét nélkül, a Dancs család levéltárában. 

Siebmacher, Supplementband, 80. 1. 54. t. 

CCXXVII. 
1627 szeptember 17. Bécs. 
II. Ferdinánd Planckenauer Tóbiásnak, feleségének Anna 
Máriának, gyermekeinek Tóbiásnak, Annának, Katalinnak és Erzsé- 
betnek nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlieet militare erectum in trés areas seu partes 
divisum, intermedia portioné flavi coloris a média superna scuti 
parte, lineis oblique in scuti latéra sese demittentibus, trigoni 
forma effigiante, quae perpendicularibus lineis distincta ac nodis 
seu clavis impactis sepimentum ex asseribus repraesentare videtur, 
cuius fundum saltus seu nemus occupat, utrinque in scuti angulis 
arboribus enatis, in eoque virenti aprico fundo naturális equus 
fusci seu atri coloris ore ramum viridem correptum, juba sparsa 
et volitante, caudaque sursum intorta concitato cursu in dextrum 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



137 



scuti latus ferri conspicitur, duabus residuis in superna scuti regioné 
utrinque pariter trigoni formám constituentibus rubri coloris portio- 
nibus, singula álba lilia efflorescentia sita sünt. Scuto incum- 
bentem galeam militarem clalratam seu 
apertam, regio diademate médium fus- 
cum equum ex diademate prosilienti 
similem, ramum ore gestantem, jubaque 
sparsa proferente ornatum. Ad latéra 
verő equi prosilientis ex eodem diade- 
mate singula «ala aquílina enata, dextra 
quidem rubri duabus albis laminis in 
medio oblique duetis diseriminata, sinis- 
tra verő nigri coloris pariformiter lami- 
nis flavi seu aurei coloris oblique duetis 
variegata conspicitur. A summitate verő 
sive cono galeae lacinsii et lemniscis, 
hinc nigris et aureis, illinc autem rubris 
et candidis seu argenteis in scuti extre- 
mitates sese diflundentibus, scutumque 
ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 
Somorján tartott közgyűlésén. 

Pozsony városának 1676 október 7-én kelt hiteles átiratában, 
mely egyúttal Planckenauer Tóbiásnak Gaitzkoffler Zachariás palota- 
gróftól 1601 június 1-én Augsburgban nyert czímerl eveiének átiratát 
is magában foglalja. Ez utóbbit lásd a külföldi czímerlevelek között. 




1629 január 8-án 



CCXXVIII. 
1627 szeptember IL Bécs, > 
II. Ferdinánd Váczi Mihálynak és fiainak 
Mihálynak nemességet és czíraert adományoz. 

>Scutum videlicet militare erectum 
caelestini coloris, fundum illius trijugi 
viridi oconticulo (sic) occupante, in cuius 
eminentiori intermedio aurea corona 
locata esse, e qua brachium humánum 
rubra manica indutum recte eminere ac 
trés spicas flavescentes, sive maturitate 
confectas tenere cernitur. Scuto incum- 
bentem galeam militarem craticulatam 
sive apertam regio diademate, alterum 
brachium humánum inferiori per omnia 
conforme eminens proferente ornatam. 
A summitate verő sive cono galeae laci- . 



Györgynek és 




Digitized 



by Google 



138 Magyarországi czüneresle vélek. 

niis et lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc aulem rubris et 
candidis in scuti extremitates sese diffundenübus, scutumque 
ipsum decenter exomantibus . . .c 

Az oklevélbe a név egész ügyesen van beléhamisítva. 

Kihirdettetett Abauj vármegyének 1627 deczember 14-ikén 
Gönczön tartott itélőszékén. 

Függő pecsétje elveszett. 

CCXXIX. 
1627 szeptember 19. Bécs. 
II. Ferdinánd Epeijesi Mártonnak, feleségének Grintler Bor- 
bálának és fiuknak Andrásnak nemességet és czímert adományoz. 

)!>Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, in 
cuius fundo viridis campus visitur, penes quém fluvius currens, 
ex quo rapes prodire, ac ex cacumine eius aqua in íluvium deflu- 
ere, inque summo eius vertice pegasus salienti similis stare, dex- 
tramque scuti partém versus tendere cemitur Scuto incumbentem 
galeam militarem apertam regio diademate médium griphum 
tenentem anteriori pede caduceum Mercurii proferente ornatam. 
A summitate verő galeae laciniis seu lemniscis, dextris azureis ac 
aureis, sinistris purpureis et argenteis, in scuti oras fluitantibus 
illudque decenter exomantibus . . .« 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1630 ápril 8-án Somor- 
ján tartott közgyűlésén. 

A pozsonyi káptalannak 1755 ápril 15-ikén kelt hiteles átira- 
tában. Czímerkép nélkül. 

ccxxx. 

1627 deczember 26. Prága. 
II. Ferdinánd Madarász Istvánnak, feleségének Tóth Erzsé- 
betnek, gyermekeinek Jánosnak, Mihálynak, Katalinnak és Anná- 
nak, sógornőjének Tóth Annának férjezett Foris Mártonnénak, 
ennek férjének Foris Mártonnak és fiuknak Foris Jánosnak nemes- 
séget és czímert adományoz. 

A czímeradományt Madarász István czímerkérő folyamod- 
ványa őrizte meg, a fenti napon kelt engedélyezési záradékkal. 
A czímerrajz kék pajzsban zöld alapon természetes fészekben 
álló, fehér színű, kiterjesztett szárnyú pelikánt ábrázol, mely melle 
vérével a fészekben lévő három fiát táplálja. A sisakdíszben a pajzsbeli ^ 
alak ismétlődik; a takarók színe jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös. 

Eredeti, papíron. 

Siebmacher, 386. L 289. L 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímöresle vélek. 139 

COXXXI. 
1628 július 12, Gyula fejérvár, //^ 
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Borosjenői Tholdi Farkas- 
nak nemességet és czímert adományoz. 

»Seutum videlicet militare ereetum viridis coloris, in cuius 
campo sive area brachium dextrum digitis compressis acinaeem 
turcieo capiti innixum manu tenere ae sursum vibrare conspieitur. 
Scuto ineumbentem galeam militarem eontegit diadema regium 
variis unionibus pretiosissimisque margaritis exornatum. A sum- 
mitate verő teniae sive lemnisci hinc inde ad utrasque scuti oras 
pulcherrime defluentes illudque decenter ambiunt et exornant...« 

Kihirdettetett Gyulafejérvárott 1629 ápril 20-án tartott köz- 
gyűlésen. 

Egyszerű XIX. századi másolat, a czímerkép rajza nélkül. Az 
oklevél eredetije Debreczen város levéltárában. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 241. 1. 175. t. 

CCXXXII. 
1628 augusztus 10, Bécs. 
11. Ferdinánd Karomi Bornemisza Istvánnak, a pozsonyi 
királyi posta praefeetusának, feleségének Sonnleitner Reginának, 
nagybátyjának Bornemisza Mihálynak és ez utóbbi hasonnevű 
fiának nemességét megerősíti, az I. Ferdinándtól 1564 február 25-éB 
nyert ezímeres levelet átírja, és az ez alkalommal adományozott 
czímert megerősítve, azt kibővíti és részben megváltoztatja. 

»Scutum videlicet miUtare ereetum, linea per médium trans- 
versum ducta, superne in rubrum, inferne verő in caeruleum cam- 
pos divisum, in qua quidem inferiori scuti area manet ipsum 
nigrum caput bovinum cum sturione (uti iam praemissum est). 
In superiori autem campo integra nigra aquila distentis pedibus 
ac aUs expansis, capiteque corona aurea redimito efögiata esse 
conspicitur. Scuto incumbit galea militaris craticulata sive aperta, 
solidae nobilitatis decus, quam diadema regium exornat, ex quo 
vir cataphractus umbiUcotenus eminere, ac manu dextra nudam 
frameam vibrare, sinistra verő abscissam vitim pampinis et botris 
turgentem ostentare, et capite serto ex spicis contexto, tecto atque 
exornato, de coUoque illius cornu veredario dependente, intuenti 
obversus esse cernitur. A summitate verő sive cono galeae laci- 
niis seu lemniscis, hinc nigris et flavis, illinc verő caeruleis et 
itidem flavis in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque 
ipsum decenter exornantibus . . .€ 



Digitized by 



Google 1 



140 Magyarországi czimereslevelek. 

Czímerszerzö érdemeiről és élete folyásáról az oklevél így 
emlékezik meg: 

». . . qui inde ab adoleseentia sua, honestae vitae rationem 
complexus, prioribus quidem aetatis suae annis, sub ductu et 
auspiciis comitis quondam Oeorgii Basta in expeditione Transyl- 
vanica, fidelem augustissimae domui nostrae Austriacae operám 
impendisse et posteaquam in proxime elapsis anni^ princeps 
Transylvaniae Gábriel Bethlen per seditiosos et novarum rerum 





cupidos homines, contra publicam regni státum, altamque tran- 
quillitatem ex Transylvania excitus, Posonio quoque potiretur, 
ipse Stephanus Bornemisza memor fidelitatis nobis debitae, maluit 
ibidem sua quaeque relinquere, quam eisdem adhaerere, qui fide- 
litatem nostram merito secutus, durante tunc adhuc undique vei 
in circumiacentibus provinciis intestina funesta seditione, pro ca- 
strensium nostrorum necessitate, ad offieium magistri Postarum 
Castrensium primum per nos promotus, ac postmodum, sopitis 
tumultibus, officiam mox magistri Postarum nostrorum Posonien- 
sium, ex benigna nostra concessione consecutus, in eo in diversis 
negotiis et commissionibus eidem per nos delegatis, fidelem, dili- 
gentem operám navasse dignoscatur . . .« 

Könyvalakban, függő pecsétje elveszett. A könyv Ib. lapján 
a család 1564-iki czimere, továbbá Bornemisza István feleségének 
Sonleittner Reginának czímere, a 2a. lapon a családnak új, változta- 
tott czünere látható. E czíraereslevélnek megvan egykorú hivatalos 
kanczelláriai másolata is. 

Siebmacher, Supplementband, 26. 1. 17. t. YIII. Az ott közölt 
czimerrajz több tekintetben eltér az eredetitől. V. ö. LXXIX. sz. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



141 



ccxxxni. 

1629 június 22, Gyulafejérvár. 

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Gelenczei Biroga István és 
Miklós, István fia Mihály, és Miklós fiai Ferencz, János, Lőrincz 
és Péter lófő-székelyeknek Erczei Tholdalaghi Mihály kértére 
nemességet és czímert adományoz. 

»Seutum videlieet militare 
rubri eoloris, in cuius campo 
sive area braehium humánum 
humeros infra reseetum et cu- 
bito inflexum, coeruleo interius 
amictu, superne lorica tectum, 
clavam centurionalem, apprime 
politam ereetim tenere visitur, 
quo certorum peditum pixida- 
riorum Siculorum nostrorum 
ductor Nicolaus Biroga iam ab 
aliquot annis laudabiliter exsti- 
tisse ac in praesentiarum etiam 
eodem munere fungi deelaratur. 
Super scutum galea mililaris 
ciausa est posita, quam contegit 

diadema regium gemmis et unionibus varié deeoratum, cuius 
medio braehium humánum priori aequipollens, cubito inniti et 
clavam tenere conspicitur. Ex cono verő galeae teniae sive lem- 
nisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras seu 
margines ipsius scuti puleherrime ambiunt et exornant . . .« 

Kihirdettetett a Sepsi, Kezdi és Orbay székeknek 1630 június 
12-ikén Maksán tartott gyűlésén. 

Függő pecséttel. 




CCXXXIV. 

1629 július 13. Oyulafejérvár, 

Bethlen Gábor fejedelem az erdélyi református papoknak 
és utódaiknak nemességet és czímert adományoz. 

» Scutum videlieet militare erectum coelestini eoloris, in 
cuius campo sive area leo dimidius e nubibus tumultuentibus 
emergens, imo sinistro altari removens biblia, altari dextro pedi- 
bus anterioribus angelus descendens, acinacem, cui ad latus sini- 
strum haec verba aurea scripta leguntur: Arte et Marté, dimican- 
dum praebere visitur. Scuto incumbentem galeam militarem 



Digitized by 



Google 



U2 



Magyarországi czfmeresleveiek. 



contegit diadema regium variis unionibus praetiosissimisque mar- 
garitis exornatum, á summitate verő galeae teniae sive lemnisci 
hiDC-inde ad utramque scuti oram pulcherrime defluentes . . .* 
Kihirdettetett Közép-Szolnok vármegyének 1629 augusztus 
30-án Ákosban, Kraszna vármegyének 1629 augusztus 27-én, 
Bihar vármegyének 1629 november 20-án és Alsó-Fejér várme- 
gyének 1630 márczius 25-én tartott közgyűlésén. 

I. Kákóczy Györgynek 1642 május 10-én Gyulafej ér vár ott 
kelt átiratának egyszerű XIX. századi másolata Vörös Antal gyűjte- 
ményében, 545. szám alatt; megvan. Zaránd vármegyének 1793 
október 10-én Körösbányán kelt hiteles átiratában is a törzsgyűjte- 
ményben. 



. ccxxxv. 

Í6*^^ augusztus o. Bécs. 

II. Ferdinánd Praosy Andrásnak és testvéreinek Mihálynak, 
Évának, Ezsébetnek és Máriának régi nemességét megerősítve 
nekik czímert adományoz. 

»tíeutum nimirum militáre erec- 
tum, caelestini eoloris, in quo, singulos 
flavos caudices, obtruneatis surculis sive 
ramis, a superioribus .... inferiores decu- 
satim et in formám erucis ductos, eon- 
spicuos, quos laureum sertum circum- 
dare conspieiuntur. Scuto ineumbentem 
galeam militarem craticulatam sive aper- 
tam, regio diademate, inter medias flam- 
mas phoenieem naturali suo colore effi- 
giatam, alis expansis et ore hiante 
[linguaque rubi]eunda exerta, inque 
dextram scuti partém conversam, emi- 
nentem, proferente ornatam. A summi- 
tate verő siv^ cono galeae lacinüs seu 

lemniscis, hinc nigris et flavis sive áí^reis, illinc verő rubris et 

candidis sive argenteis in scuti exj^emitates sese diffunden- 

tibus . , .< 

Az oklevél szövege megemlíti, hogy a czímerszerzőnek régi 

nemességéről okiratos bizonyítékai voltak, de azok elvesztek. 

Kihirdettetett Sáros vármegyének 1630 június 5-én Eperjesen 

tartott közgyűlésén. 
Függő pecséttel. 




Digitized by 



Google 




Magyarországi czímereslevelek. 143 

CCXXXVI. 
1629 november 26. Bécs. /^ 

11. Ferdinánd Széchényi Györgynek, a szabad művészetek és 
a philosophia doktorának, anyjának Baan Sárának és testvérének' 
Széchényi Lőrincznek czimeres nemeslevelet adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum 
coelestini coloris, fundum illias praealta 
rupe interoccupante, in cuius vertice 
Integra candida columba alis expansis 
naturaliter effigiata utrisque pedibus insi- 
stere rostroque coronam sive sertum lau- 
reum premens gestare, inque dextrum 
scuti latus tendere cernitur. Scuto incum- 
bentem galeam militarem craticulatam 
sive apertam regio diademate alteram 
columbam corona insistentem sinistro 
pede, dextro ver(\ viridem lauri ramum 
gestantem, alioquia inferiori similem 
proferente ornatam. A summitate verő 
sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc et illinc candidis et 
rubris in scuti extremitates sese paésim diffundentibus, scutum- 
que ipsum decenter exornantibus . . .« 

Kihirdettetett Heves vármegyének 1630 július 8-án Füleken 
tartott itélőszékén. 

Függő pecséttel, a gróf Széchényi család levéltárában. 

Siebmacher, 619. 1. 436. t. II. a); az ott közölt czímer az 
eredetitől eltér. 

CCXXXVII. 

1630 janvÁr o. Bécs. J^ 

II. Ferdinánd Treher András pozsonyi esküdtnek, feleségének 
Katalinnak, unokatestvéreinek Treher Jánosnak, Györgynek, 
Farkasnak, Mátyásnak és Andrásnak nemességet és czimert ado- 
mányoz. 

»Scutum videlicet militare erectum linea sursum ducta in 
duos campos, hinc flavum illinc coeruleum divisum, in dextra 
scuti parte flava brachium humánum rubra tunica indutum, manu- 
briotenus fasciculum literarum intertenere, in sinistra verő parte 
coerulea canis albus, ore hianti, lingua rubea exerta, in collo 
millum gestare, cauda ad tergum elevata posterioribus utrisque 



Digitized by 



Google 



144 



Magyarországi czimereslevelek. 



pedibus in trijugi monticulo viridi erecte stare, anterioribus autein 
utrisque pedibus ad rapiendum protensis, ad dextram scuti partém 

conversus esse visitur. Scuto ineumben- 
tem galeam militarem apertam seu cra- 
ticulatam, regio diademate, inter duo 
cornua copiae hine candido et rubro, 
illinc verő coeruleo et flavo coloribus 
variegata, canem itidem album, inferiori 
per omnia similem proferente ornatam. 
A summitate verő sive eono galeae laci- 
niis seu lemniscis, hinc flavis et coeru- 
leis, illinc verő candidis et rubris, in 
scuti extremitates sese passim diffun- 
dentibus . . .« 

Kihirdettetett Pozsony vármegyé- 
nek 1636 május 19-én Soniorján tartott 
Ítélő székén. 

Függő pecséttel, a báró Jeszenák család levéltárában. Ugyanott 
megvan a fenti kelettel jóváhagyott czímerkérő folyamodvány. 




CCXXXVIIL 
1630 január 7. Bécs, 

II. Ferdinánd király Szentgyörgyvölgyi Bakács Farkasnak a 
keszthelyi vár kapitányának és a király kamarásának, valamint 
utódainak bárói rangot adományoz. ' 

Az oklevél szövege hivatkozik Bakács Farkas apjának, 
Bakács Sandrinnak a török és Bethlen Gábor ellen'folytatott küz- 
delmekben szerzett érdemeire, melyekért a király neki már 1625 
október 7-én Bécsujhelyt kelt oklevelével báróságot adományo- 
zott, továbbá kiemeli magának Farkasnak úgy a császári udvar- 
ban mint a harcztéren, a Bethlen csapatai ellen és a Zrínyi 
György horvát-dalmát-szlavon bán seregében szerzett érdemeit. 
A rangemelés nem volt czímeradományozással egybekötve. 

Függő pecséttel, a Tallián család levéltárában. 

CCXXXIX. 
1630 február 14: Bécs' 

II. Ferdinánd Kisgéseni Gegus Jánosnak, feleségének Var- 
jassy Zsuzsannának és gyermekeiknek Andrásnak, Istvánnak, Kata- 
linnak és Zsófiának nemességét megújítva czímert adományoz. 



Digiti 



zedby Google 



Magyarországi czí mer esle vélek. 145 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum 
campo viridi interoccupante, in quo turtur stans in fronde virentis 
olivae insertus esse visitur. Scuto incumbentem galeam militarem 
apertam sive eraticulatam, regio diademate turturem priori per 
omnia similem proferente ornatam. A summitate verő sive eono 
galeae laciniis sive lemniseis hinc flavis et coeruleis, illine verő 
candidis et rubris in scuti extremitates sese diffundentibus, idque 
decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Abauj vármegyének 1630 márezius 22-én 
Garadnán tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a czimerkép helye üresen. 

Siebmacher, Supplementband, 132. 1. 95. t. 

CCXL. 
1630 április 10. Bécs. 

Borsod vármegye 1631 június 21-én Aszatón kelt oklevelévé 
bizonyságot tesz a felől, hogy II. Ferdinándnak 1630 április 10-én 
Bécsben Pap Mátyás részére kiadott ezimeres levele a vármegyé- 
nek 1631 február 12-én Sajószentpéteren tartott közgyűlésén 
kihirdettetett és hogy Pap Mátyás, felesége Anna, testvérei Pál, 
István, Balázs és Bertalan a vármegye nemeseinek jegyzékébe 
fölvétettek. 

Bányomott pecséttel. 

CCXLI. 
1630 május 8. Pozsony. 

II. Ferdinánd Kellio Páhaak, Nádasdy Pál gróf kamarásának 
és titkárának, és általa anyjának Tholdi Erzsébetnek, nővérének 
Borbálának, nagynénjének Kandorai Annának s rokonainak Zab- 
radi Mihálynak és Sipos Andrásnak, nemességet és ezímert ado- 
mányoz. 

A ezímeradományt Kellio Pál czímerkérő folyamodványa 
őrizte meg, mely a fenti napon kelt engedélyezési záradékkal van 
ellátva. A czlmerrajz kék mezőben zöld alapon emelkedő termé- 
szetes színű kőszikla tetején két egymást keresztező zöld pálmaág 
között arany koronát, rajta arany keresztet ábrázol; a kősziklát 
jobbról arany leopárd, balról kétfarku arany oroszlán kiséri, ágas- 
kodó helyzetben, mellső lábaikkal a kősziklát érintve. 

Eredeti, papíron. 

Siebmacher, 299. 1. 224. t. 

Áldásy, A M. N. Múzeum ezimereslevelei. 10 



Digitized 



by Google 



148 



Magyarországi czimereslevelek. 



»Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, fundum 
villius iridi campo occupante, in quo integra nigra caprea, utris- 

que posterioribus pedibus insistere ac 
tota corporis mole erecta et cornibus 
reclinantibus efügiata, prosilienti similis 
ad dextram scuti partém conversa esse 
cernitur. Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem craticulatam sive apertam, regio 
diademate, mediam capream inferiori 
similem proferente ornatam. A summi- 
tate verő sive cono galeae laciniis seu 
lemniscis, hinc caeruleis et eandidis, illinc 
verő flavis et rubris in scuti extremi- 
tates sese diffundentibus, scutumque 
ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Abauj vármegyének 1632 február 6-án Gön- 
czön tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 




CCXLVL 
1630 július 10, Regenshiirff. y^ 

Szabolcs vármegye közönsége 1794 február 24-én Nagy- 
Kálióban kelt oklevelével Szabolcs vármegyének 1778 január 19-én 
Nagy-Túrban Szentpétery János és társai részére kiadott nemesi 
bizonyítványa alapján bizonyságot tesz Szentpétery Zsigmondnak 
és fiainak Zsigmondnak, Isvánnak, Józsefnek és Péternek nemes- 
ségéről, melyet azok e bizonyság tanúsága szerint II. Ferdinánd- 
nak 1630 július 10-én Regensburgban Szentpétery János és test- 
vérei János és András részére kiadott és Zemplén vármegyének 
1648 november 23-án Zemplénben tartott közgyűlésén kihirdetett 
czímerle veiével nyerték. 

Papirfölzetű pecséttel. 

CCXLVII. 

1631 január 24. Bécs. 
II. Ferdinánd Kromholtz Jónásnak, fivéreinek Sámuelnek és 
Dánielnek és nővérének Zsófiának nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum 
illius viridi campo occupante, in quo integer fulvus leo, divaricatis 



Digitized by 



Google 




Magyarországi czímereslevelek. 149 

posterioribus pedibus erecte stare, ac cauda ad tergum reflexa et ore 

hianti linguaqae exerta effigiatus, anteriorum pedum sinistro binas 

sagittas fuscinaias, cuspidibus sursum versas 

tenere, dextro vero nudam frameam vibrare 

et gradienti similis ad dextram scuti partém 

conversus esse cemitur. Seato incumbentem 

galeam militarem craticulatam sive apertam, 

regio diademate, integrum pelieanum con- 

structo nido, utrisqae pedibus insistentem et 

alis expansis eff ormát um, rostro pectus suum 

vellicantem, ternosque puUos suos cruore pas- 

centem eminentem proferente ornatam. A sum- 

raitate vero sive cono galeae laeiniis seu lem- 

niscis, hinc flavis et coeraleis, illinc vero can- 

didis et rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutum- 

que ipsara decenter exornantibus . . .<• 

Kihirdettetett Trencsén vármegyének 1631 ápril 8-án Tren- 
csénben tartott közgyűlésén és Nyitra vármegyének 1631 október 
21-én Nyitrán tartott pecsételő székén. 

í^üggő pecséttel. 

ccxLvni. 

1631 április 28, Várad, j^ 

I. Rákóczy György Simaszigeti Tóth Gergelynek és Mihály- 
nak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo 
sive area diadema regium est positum, ex quo dimidius lupus natu- 
rali suo colore depictus umbilicotenus surgere, dextroque pede gla- 
dium evaginatum tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris 
clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis unioni- * 
busque de[center] exornatum. Ex cono vero galeae teniae sive 
lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras seu 
margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant . . .« 

Yxiggö pecséttel, a czímerkép helye üres. 

CCXLIX. 
. 1631 április 29, Bécs, 

II. Ferdinánd Jeszenszky Miklósnak, Menyhértnek és Lörincz- 
nek, nagybátyjuknak Dánielnek és unokatestvérüknek Jánosnak régi 
nemességét megújítva, nekik czímert adományoz. 

» Scutum .... militare erectum fulvi coloris, fundum illius 
viridi monticulo occupante, ex cuius cacumine procera et frondosa 



Digitized 



by Google 



160 



Magyarországi czímeresle vélek. 



fraxinus excrevisse, penes eamque integer niger ursus substitisse, 
quem a sinistro scuti latere duae cataphractae manus e nebula 
eminentes et nudum gladium capulotenus in volis continentes 
in tergo sauciasse visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem 
craticulatam sive apertam regio diademate al terűm ursum infe- 
riori non absimilem et antérioribus pedibus ramum fraxini vires- 
centem gestantem proferente ornatam. A summitate verő sive 
cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc aurei et coelestini, illinc 
verő rubri et albi eolorum in scuti extremitates sese piacidé dif- 
fundentibus, illudque venuste exornantibus . . .« 

XIX. századi kivonat. Az eredeti néhai özv. E>iedl Ignáczné 
szül. Jeszenszky Paula örökösei birtokában Felsőbányán. 
Siebmacher, 272. 1. 206. t. 

CCL. 
1631 május 18. Laxenburg, 
II. Ferdinánd Szálai Barkóczy Lászlónak bárói rangot ado- 
mányoz és régi családi czímerét kibővíti. 

«Scutum nempe militaré erectum, linea per médium in for- 
mám crucis ducta, quadripartite divisum; in cuius superiori 
dextra et inferiori sinistra nigri coloris scuti areis, singuli rubri 
leones, aureis coronis redimiti et distentis posterioribus pedibus 

effigiati, erecte stare ac antérioribus 
pedibus singulas rubras hastas, flavis 
bifidis fluitantibus vexillis conspicuas 
(in quibus singula poma aurea cum anne- 
xis duplicatis crucibus decora conspici- 
untur) per médium compressisse, sibique 
e regioné oppositi esse cernuntur. In 
superiori verő sinistra et inferiori dextra 
coelestini coloris scuti partibus acumi- 
natim sese attingentibus, singulae aureae 
coronae locatae esse, ex quibus singulae 
angelicae alatae et coronis redimitae 
effigies capitibustenus eminere visuntur. 
Scuto incumbunt duae galeae sive cassi- 
des clatratae seu apertae, vetustae et syncerae nobilitatis decora, 
regiis coronis ornatae, ex quarum una, dextra ^cilicet, inferioribus 
per omnia similis effigies angelica eminet, in altéra verő, integer 
ruber leo, inferioribus itidem per omnia similis et pariformiter 
hastam bifido vexillo conspicuam tenens insistit. A cono verő sive 
summitate galearum laciniis seu lemniscis utrinque flavi, nigri, 
candidique et coerulei eolorum, in scuti extremitates sese diffun- 
dentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus . . .« 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 151 

Az oklevél a báróságot szerző érdemeiről a következőkép 
emlékezik meg: ». . . te intelligamus et alioqain ex celebri et 
vetusta nobiliam familia ortum, cuius nempe progenitores quoque 
domi et militiae, pro occassionum exigentia, fidelem sacro regni 
nostri Hungáriáé diademati, et patriae ipsorum, ac etiam augu- 
stissimae et inclytae domui nostrae Austriaeae, operám impendissé 
perhibentur, quorum laudabilibus vestigiis tu quoque insistendo, 
vei in proxima expeditione bellica, sub ductu et auspiciis fidelis 
nostri spectabilis ac magnifici comitis Nieolai Ezterhasy de 
Galantha, regni nostri Hungáriáé palatini etc. in partibus supe- 
rioribus' quingentorum militum campestrium levis armatúráé capi- 
taneatus officio functus, tam in praesidio nostro Kalló viensi, quam 
etiam coeteris locis, iuxta occasionis exigentiam fidelem et stre- 
nuam nobis exhibueris operám.* 

Kihirdettetett Ung vármegyének 1631 július 14-én Örött 
tartott közgyűlésén. 

^üggo pecséttel, a gróf Barkóczy család levéltárában. 

CCLI. 
1631 június 3, Bécs. ^-^ 

II. Ferdinánd Vajda Mártonnak, testvéreinek Vajda István- 
nak és Mikó Györgynek, utóbbi feleségének Kosa Annának, gyer- 
meküknek Erzsébetnek és testvérének Mikó Istvánnak, továbbá 
Vajdgi István fiainak Imrének, Móricznak és Jánosnak nemességet 
és ezímert adományoz. 

»Seutum videlicet militare erectum coelestini coloris, trijugi 
viridi monticulo in fundo stratum, in quo integer fulvus gryphus, 
naturali suo colore eíBgiatus, ore patulo, lingua exerta, distentis 
posterioribus pedibus insistens, erecte stare, pedum anteriorum 
dextro strictum gladium, sinistro verő trés sagittas fortiter tenere 
visitur. Scuto incumbente^ galeam mililarem craticulatam sive 
apertam regio diademate, médium fulvum gryphum priori per 
omnia similem proferente ornatam. A summitate verő sive cono 
galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavi et coelestini, illinc verő 
rubri et albi colorum in scuti extremitates sese piacidé diffun- 
dentibus . . .« 

Kihirdettetett Abauj vármegyének 1631 deczember 12-én 
Gönczön tartott itélöszékén. 

Alsófejér vármegyének 1832 márczius 28-án kelt hiteles máso- 
latában. Czímerkép nélkül. 



Digitized by 



Google 



152 



Magyarországi czimereslevelek. 



CCLII. 
1631 augusztíJLS 23. Bécs, 

II. Ferdinánd Boyta Györgynek, feleségének Mező Annának, 
leányuknak Erzsébetnek és anyai unokatestvérének Pataky Péter- 
nek régi nemességét megújítva czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum eoelestini coloris, fundum 
illius viridi monticulo occupante, in quo integer aureus gryphus 
distentis posterioribus pedibus, et tota corporis mole arrecta, erecte 

stare, ac cauda inter pedes deflexa, 
alisque expansis et ore hianti, lingua- 
que exerta effigiatus, sinistro ante- 
riori pede botrum uvae ostentare, 
dextro verő nudum gladium vibrare 
et gradienti similis in dextram scuti 
partém tendere cernitur. Scuto incum- 
bentem galeam militarem craticula- 
tam sive apertam, regio diademate, 
alterum gryphum mediotenus eminen- 
tem et alioquin inferiori similem pro- 
ferente ornatam. A summitate verő 
sive cono galeae laciniis seu lemniscis 
utrinque rubris et candidis, ín scuti 
extremitates sese diffundentibus, scu- 
tumque ipsum decenter exornanti- 
bus . . .« 

A Pataky név későbbi kézzel van beírva. 

Kihirdettetett Zemplén vármegyének 1639 márczius 20-ikán 
Zemplénben tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 

CCLIIL 
1632 július 18. Bécs. 

II. Ferdinánd Bencse Györgynek, testvéreinek Máténak 
és Tamásnak, továbbá Anthal Péternek nemességet és czímert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum eoelestini coloris, fundum 
illius viridi campo occupante, in quo integer fulvus gryphus 
divaricatis posterioribus pedibus erecte stare ac cauda intra pedes 
reflexa, aUsque expansis, et ore hianti ac lingua rubicunda 
exerta effigiatus, anteriorum pedum sinistro ad rapiendum pro- 
tenso, dextro verő trés sagitlas fuscinatas, cuspidibusque sursum 




Digitized by 



Google 




Magyarországi czímereslevelek. 153 

versas tenere, inque dextram souti partém 
conversus esse cernitur. Scuto incumbentem 
galeam militarem craticulatam sive aper- 
tam, regio diademate, trés strutionis cristas 
viridi, rubro et coeruleo coloribus depietas, 
eminentes proferente omatam. A summi- 
tate verő sive cono galeae laciniis seu lem- 
niseis utrinque candidis et rubris, in scuti 
extremitates sese diffundentibus, scutum 
que ipsum decenter exornantibus . . .« 

Kihirdettetett Borsod vármegyének 
1632 november 25-ikén tartott közgyűlésén. 

Egyszerű XIX. századi másolat^ a 
czímerkép színes másával. Az oklevél eredetije Pest-Pilis-Solt-Kiskún 
vármegye levéltárában. 

CCLIV. 
1632 október 31. Bécs. 

II. Ferdinánd Rosty (Hrosti) Jánosnak, testvéreinek Péternek 
és Mihálynak és anyjuknak Katahnnak nemességet és czímert 
adományoz. 

» Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum illius trijugi viridi monticulo occupante, in cuius depressio- 
ribus partibus integer monoceros seu unicórnis candido colore 
designatus, posterioribus pedibus insistere, ac cauda ad tergum 
reflexa, et ore hianti linguaque rubieunda exerta effigiatus, ante- 
rioribus verő pedibus sursum protensis et salienti similis, ad dex- 
tram scuti partém conversus esse cernitur. In superioribus porro 
scuti angulis hinc hemisphaerium lunae, illinc verő aurea stella 
rutilantibus. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam 
sive apertam, regio diademate, alterum monocerotem, inferiori 
per omnia similem, mediotenus eminentem proferente ornatam. 
A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc 
nigris et aureis, illinc verő rubris et argenteis in scuti extremi- 
tates sese diffundentibus . . .« 

Kihirdettetett Vas vármegyének Szombathelyen 1638 május 
30-án tartott közgyűlésén. 

Siebmacher, 549. 1. 3Ö3. t. (hol czímerszerzöül Miklós említtetik.) 

CCLV. 

1632. 
II. Ferdinánd Feöldváry Jánosnak, testvérének Pálnak és 
nővérének Katalinnak nemességet és czímert adományoz. 



Digitized 



by Google 



154 



Magyarországi czímereslevelek. 




Az oklevél nedvesség által meg van rongálva, és annyira 
elrongyolódott, hogy szövege majdnem olvashatatlan. A czímer- 

rajz egyenes pajzs vörös mezejében zöld 
alapon álló jobbra forduló vértezett vitézt 
ábrázol, sárga csizmákkal, fején ellenzős, 
nyitott sisak, balját csípőjére támasztva, 
jobbjában kivont kardot tartva, kisérve 
a pajzsfőben jobbról hatágú arany csillag, 
balról arany félhold által. A sisakdísz- 
ben kinövő természetes színű szarvas. 
Takarók színe mindkét oldalról arany-kék. 

Kihirdettetett 1638 február 14-e 
után Zemplén vármegyében. 

Töredezett függő pecséttel. 

CCLVI. 
1633 április 6, Bécs,^ 
II. Ferdinánd király Tholnay máskép Eötves Mihálynak, fele- 
ségének Pesthy Piroskának, leányainak Judithnak és Zsuzsannának, 
nővérének Tolnay Annának és rokonának Kerekes Mártonnak 
nemességet és czímert adományoz. 

>Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, in quo 
scyphus deauratus sursum erectus esse visitur. Scuto incumbentem 
galeam niilitarem craticulatam sive apertam, regio diademate virum 
militarem iuvenili forma conspicuum, rubra tunica amictum ac cae- 
ruleo cinctum cingulo, manuum sinistra lumbis iniecta, dextra verő 
strictum acinacem vibrando,mediotenus emergentem proferente orna- 
tam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc 
albis et rubris, illinc autem caeruleis et flavis, m scuti extremitates 
sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Komárom vármegyének 1636 szeptember 1-én 
tartott közgyűlésén. 

Egyszerű XIX. századi másolat, a czímerkép színes másával. 
Az oklevél eredetije Debreczen város levéltárában. 

Siebmacher, 666. 1. 462. t. 

CCLVII. 

1683 június 22, Bécs. 
II. Ferdinánd Patkós máskép Hueber Jánosnak, feleségének 
Évának, gyermekeinek Izsáknak, Máriának, Zsófiának és Sabiná- 
nak nemességüket megújítva czímert adományoz. 



Digitized by 



Google 




Magyarországi czímereslevelek. 155 

»Scutum videlicet militare erectum coerulei coloris, cuius 
fundum trifida rupes interoccupat, in cuius depressioribus partibus 
integer fulvus leo divaricatis posterioribus pedibus erecte stare^ 
ore hianti, lingua rubicunda exerta, cauda- / 

que bifurcata sursum elevata, anteriorum 
pedum sinistro ad rapiendum protenso, dextro 
verő strictum acinacem vibrare, dextror- 
sumque conversus esse visitur, per médium 
porro scuti loeata lamina rubra, ternas soleas 
ferreas ordine locatas referente. Scüto incum- 
bentem galeam militarem craticulatam sive 
kpertam, regio diademate, inter duas expan- 
sas, hine quidem rubro et candido, illinc 
autem flavo et nigro coloribus per médium 
distinctas alas aquilinas, alterum mediotenus 
eminentem leonem, inferiori alioquin per omnia 
similem proferente omatam. A summitate 
verő sive cono galeae laciniis seu lemniseis, hinc flavis et nigris, 
illinc autem albis et rubris, in scuti extremitates sese diffunden- 
tibus, scutumque ipsum decenter exornantibus . . .« 

Függő pecsétje elveszett. 

CCLVIII. 
1633 deczemher 12. Bécs. 

II. Ferdinánd KoIIer (Coller) János Kristófnak, feleségének 
Artner Borbálának, fiának János Ernhardnak és leányának Mária 
Borbálának nemességet és tízímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare deciive linea in forma crucis 
ducta quadripartite divisum, in cuius dextra inferiori albi coloris 
scuti area ternae rubrae rosae in trigoni speciem locatae efflo- 
ruisse, ex opposito verő in sinistro scilicet inferiori rubro scuti 
campo duae caeruleae laminae oblique locatae esse, in supe- 
riori porro dextra cerulea scuti parte integer niger .equus, prosi- 
lienti similis et ad sinistram scuti partém ad oppositum sibi e 
regioné in rubro campo fulvum leonem erecte stantem, con- 
versus esse cernuntur. Scuti sinistro angulo incumbentem galeam 
militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, inter duo 
comua bubalina hinc albo et rubro, illinc verő flavo et ceruleo 
coloribus, per médium transversum discriminata et utrinque sin- 
gulis ternis struthionum plumis diversi coloris decora, integrum 
nigrum equum inferiori similem, ac in dextram scuti partém pro- 
silientem profente ornatam. A summitate verő sive cono galeae 
cortina hinc quidem cerulaei, illinc verő rubri coloris conspieua 



Digitized by 



Google 



156 



Magyarországi czimereslevelek. 



et ab intus flavido alboque panno suffulta in scuti oram depen- 
dente, scutumque ipsum decenter exomante . . .« 

Kihirdettetett Sopron vármegyének 1635 október 8-án 
Ujkéren tartott közgyűlésén. 

Bobok Mihálynak; a m. k. udv. kanczellária expeditorának 
1733 július 8-án Bécsben kiadott hiteles másolatában, czímerkép 
nélkül, a Bartal család levéltárában. 



CCLIX 
1634 május 8. Bécs. 
II. Ferdinánd Vicenzi Miklós századosnak és atyai unokatest- 
vérének Vicenzi Vinczének régi nemességét megújítva czímert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum, 
linea per transversum ducta, supeme 
in coeruleum, inferne verő in nigrum 
duos aequales eampos divisum. In qua 
quidem inferiori nigra scuti area caput 
leoninum, regia corona insignitum, posi- 
tum esse; in superiori autem coeruleo 
scuti campo, super trijugem viridem 
monticulum, fundum illius occupantem, 
dextrum brachium humánum rubra ma- 
nica indutum locatum esse, ac in vola 
ipsa nudam frameam vibrare, supra cur- 
vaturam autem brachii, in eodem campo 
coeruleo aurea stella rutilare cemitur. 
Scuto incumbit galea militaris clatrata 
sive aperta, quam diadema regium obtegit, ad cuius fimbrias sive 
margines, integra nigra aquila, utrisque pedibus insistere ac alis 
expansis, oreque patulo, et capite corona redimito effigiata, erecte 
stare, inque dextrum scuti latus aspicere conspicitur. A summitate 
verő sive cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc argenteis et 
rubris, illinc verő aureis et nígris, in scuti extremitates sese diffun- 
dentibus^ sputumque ipsum decenter exornantibus . . .« 

Az oklevél a czímerszerző érdemeiről a következőkben 

emlékezik meg: ». . . intelligamus te in regno Bosniae, 

Turcica tyrannide oppresso, ex honestis natalibus nobilibusque 
progenitoribus ortum, quo iugum Turcicum excutere posses, illinc 
ad partes Christianas penetrasse, et postmodum castra nostra 
secutus, in regnis et haereditariis provinciis nostris, ipsoque 
imperio, contra rebelles et aemulos nostros, pro locorum diversi- 
tate et occasionum exigentia, a quatuordecim iam annis (uno 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeyeslevelek. 



157 



excepto anno, quo in aula serenissimi Hungáriáé et Bohemiae 
regis Ferdinandi tertii, filii nostri charissimi, servitium consecu- 
tus, in numerum equitum corporis sui custodum, Harsirios nun- 
cupatorum ascitus fuisse) diversa militaris functionis officia et munia 
subeundo, mox vexilliferi munus, tandem verő treeentorum peditum 
capitaneatus officium obtinens, in pluribus eonflictibus^ diversorum- 
que locorum oppugnationibus et etiam expugnationibus interfuisse . . .« 

Kihirdettetett Pozsony várraegyének 1637 november 9-ikén 
Szempczen tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 



CCLX. 
1634 május 10. Gyulafejér vár, 
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Nagyfalusi Arany János- 
nak és Ferencznek nemességet és ezimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare coe- 
lestini eoloris, in cuius campo sive 
area corona aurea ex qua brachium 
quoddam humánum humerotenus 
resectum, pugionem evaginatum san- 
guine tinctum servare visitur. Supra 
scutum galea militaris clausa est po- 
sita, quam contegit diadema regium 
gemmis et unionibus deeenter orna- 
tum. Ex cono verő galeae teniae sive 
lemnisci variorum colorum . . .« 

A sisakdiszben a pajzsbeli kö- 
nyöklő, kivont kardot tartó kar ismét- 
lődik. 

Függő pecsétje elveszett, a szö- ^" 

veg és czímerkép is erősen meg van rongálva. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 114. 1. 53. t. 




GCLXI. 
1634 június 24, Bécs. 
II. Ferdinánd Mogyorósy Jánosnak, feleségének Mészá- 
rcs Katalinnak, gyermekeinek Györgynek, Istvánnak és Orso- 
lyának és mostohagyermekeinek Szalay Pálnak és Évának nemes- 
séget és czímert adományoz. 

> Scutum videlicet militare erectum coelestini eoloris, fundum 
illius viridi monticulo interoccupante, in quo desectae arboris 



Digitized by 



Google 



158 Magyarországi czímereslevelek. 

caudex seu truncus eminere, unicumque ramum excrescentem pro- 
trudisse, atque in eo integer faleo expansis alis naturali suo colore 
effigiatus, utrisqae pedibus insistere, rostroque ramusculum colur- 
num foliis vireseentibus, nucibusque avellanis conspicuum gestans, 
volanti similis in dextram scuti partém conversus esse cernitur. 
Seuto ineumbentem galeam militarem cratieulatam sive apertam, 
regio diademate, alterum faleonem inferi^ori per omnia similem 
proferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laeiniis 
seu lemniscis, hine llavis et caeruleis, illinc verő candidis et ru- 
bris, in scuti extremitates sese passim diffondentibus, scutumque 
ipsum decenter exomantibus.* 

Kihirdettetett Vas vármegyének 1635 ápril 23-ikán Szombat- 
helyt tartott közgyűlésén és Veszprém vármegyének 1728. ápril 
21-én Pápán tartott folytatólagos közgyűlésén. 

Veszprém vármegyének 1766 márczius 28-án Pápán kelt hite- 
les átiratában, festett czímerképpel. 

Siebmacher, 428. 1. 317. t. (hol a fa mellett arany koronás 
rostélysisak van a földre helyezve). 

CCLXII. 
1634 .... 

IL Ferdinánd Kéczkey Györgynek, unokatestvérének Borbély 
Andrásnak, testvérének Kéczkey Andrásnak és Várkony Mihálynak 
nemességet és'czlmert adományoz. 

»Seutum videlicet militare erectum coelestini coloris .... 
fundo ipsius (?) viridi campo strato, super quo gryphus naturali suo 
colore effigiatus utroque pede (?).... ore hiante, lingua rubicunda 
[exérta] sinistro ad rapiendum protenso, ad dextram scuti partém 
conversus esse visitur. Scuto ineumbentem galeam militarem aper- 
tam, regio diademate compressam proferente ornatam. 

[A summitate verő] sive cono galeae laeiniis seu lemniscis hinc 
flavis et coeruleis, illinc autem rubris et [candidis] . . .« 

Kihirdettetett Zemplén vármegyének 1634 ápril 4-én Zem- 
plénben tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett, a czímerkép helye üresen, az oklevél 
erősen rongált állapotban. 

CCLXIII. 

163Ö február 22. Bécs. 

II. Ferdinánd Horváth Mihálynak és unokatestvérének Nagy 
Borbálának nemességet és czímert adományoz. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek- 



Í59 



A czímeradományt Horváth Mihály czi- 
merkérő folyamodványa őrizte meg, a fenti 
napon kelt engedélyezési záradékkal. A czí- 
merrajz kék mezőben, zöld hármas halmon 
aranyleveles koronából kiemelkedő jobbra 
forduló kétfarku arany oroszlánt ábrázol, 
mellső jobb lábában kivont kardot tartva. 
A pajzs fölött koronás rostélyos sisak, sisak- 
dísz vörös ruhás könyöklő kar, markában 
kivont kardot tartva. 

Eredeti, a. Soós család levéltárában. 





COLXIV. 
1635 márczius 26. Bécs, 

II. Ferdinánd .Énekes Istvánnak, fiának Jánosnak, testvé- 
reinek Jónásnak és Menyhértnek és anyai unokái estvér ének Suba 
Istvánnak nemességet és czímert adományoz, 

»Scutum videlicet militare erec- 
tura coelestini cotoris, fundum illius trí- 
fida rupe laté occupante, in cuius depres- 
sioribus partibus integer lepus, arrecta 
tota corporis mole et nat uráli suo 
colore effigiatus, distentis posterioribus 
pedibus stare, anterioribus verő sagit- 
tam fuscinatam cuspide sursum versam 
fortiter comprimens, prae se ferre, inque 
dextram scuti partém progredi cernitur. 
Scuto incumbentem galeam militarem 
apertam regio diademate integrum can- 
didum gruem compositis alis natura- 
liter designatum, sinistro pede fimbriis íjonnmi' insistenteni, 
dextro autem sursum elevato lapillum seu sphíieram iiUer ungues 
fortiter compressam gestantem, proferente oniatam. A tíummi- 
tate verő sive cono galeae laciniis seu lemniiíeiíí. hinc ílavis et 
caeruleis, illinc autem candidis et rubris, in seuti tixlremilates 
sese passim diffundentibus, scutumque ipsuin decenier exor- 
nantibus. « 

Kihirdettetett Borsod vármegye 1679 október í-ttn Miskol- 
czon tartott közgyűlésén. 

Egyszerű XIX. századi másolat a czímerkéxj fotített luá^ávaL 
Az oklevél eredetije Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levél tílrMban. 



^ 4 




Digitized by 



Google 



160 Magyarországi czimereslevelek. 

CCLXV. 

1636 február 6. Bécs. 
II. Ferdinánd Lepinius Györgynek, feleségének Kupcova 
Katalinnak és gyermekeinek Jánosnak, Jeremiásnak, Katalinnak 
és Juditnak nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videlieet militare erectum^ candida lamina a supe- 
riori dextro scuti angulo ad sinistrum inferiorem oblique ducta, 
inferne in rubrum, superne in coeruleum duos aequales campos 
divisum, in qua quidem rubra scuti area, integra candida columba 
compositis alis effigiata, utrisque pedibus insistere, rostro verő 
viridem olivae ramusculum gestare, in superiori verő coeruleo 
scuti campo angelus rubra véste indutus, alisque effigiatus stare, 
ac comu seu buccinam inflare, inque dextrum scuti latus con- 
versus esse cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem cra- 
ticulatam sive apertam regio diademate murum seu turrim, in 
eaque virum iuvenili forma conspicuum, capite rubro pileo 
pelle subducto, ac coerulea tunica amictum, ambabus manibus 
lumbis iniectis, pubetenus eminentem, ac vigilanti similem intu- 
enti obversum proferente ornatam. A summitate verő sive cono 
galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et nigris, illinc autem 
candidis et rubris, in scuti extremitates sese passim diffun- 
dentibus . . .« 

Kihirdettetett Zólyom vármegyének 1637 szeptember 15-én 
Beszterczebányán tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a gróf Berónyi család levéltárában. 

Siebmacher, Supplementband, 86. 1. 58. t. • 

CCLXVI. 

1636 márczius 6. Bécs, 

II. Ferdinánd Isminy Györgynek, feleségének Katalinnak, 
fiának Istvánnak és nővérének Erzsébetnek nemességet és czimert 
adományoz. 

»Scutum videlieet militare erectum coelestini coloris, viridi 
campo in fundo stratum, supra quem integra albi coloris grus, 

utrisque pedibus insistere ad dextram scuti partém 

conversa esse visitur. Scuto incumbentem galeam militarem cra- 
ticulatam sive apertam, regio diademate mediotenus eminentem 
virum militarem, iuvenili forma conspicuum, viridique véste amic- 
tum, ac capite pileo (?) hungarico manuum sinislra lumbis 

inecta, dextra verő hastam militarem, rubri et candidi coloris 
vexillis fluitantibus decoram, humero iniectam intertenens proferente 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 161 

omatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis et leraniscis, 
hinc flavis et rubris, illínc autem candidis et itidem rubris in scuti 
extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter ex- 
ornantibus . . .« 

Kihirdettetett Abauj vármegyének 1630 július 17-én Gönczön 
és Pest-Pilis vármegye 1643 június 18-án Füleken tartott köz- 
gyűlésén. 

Egyszerű XIX. századi másolat, czímerkép nélkül. 

CCLXVIL 

1636 június 2. Gyulafejérvár. 

I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Lugosi Dragumer János- 
nak, Dévai Nagy Pál, a fejedelem testőrkapitánya és karánsebesi 
s lugosi bánnak ajánlatára régi nemességét megújítva, czimert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militaré coelestini coloris, in cuius campo 
sive area homo integer rubro amictu indutus, dextera ensi evagi- 
nato rutilanti caput turcicum infixum, sursum, sinistra verő mani- 
bus spicam tritici bene matúrám tenere conspicitur. Supra scutum 
galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium, 
gemmis et unionibus decenter variegatum. Ex cono verő galeae 
teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utras- 
que oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambmni et 
exornant . . .« 

Függő pecsétje elveszett. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 150. 1. 88. t. 

ccLxvin. 

1637 márczius 12. Meggyes, 

I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Tóti Beder Mihálynak 
és apjának Jánosnak nemességet és czimert adományoz. 

» Scutum videlicet militaré erectum coelestini coloris, cuius 
in inferiori area parte saxum triangulare, quo supra aquila uno 
pede stare, altero verő, unguibus suis constrictis, macheram 
turcico capiti innixum, sursum tenere conspicitur. Supra scutum 
gálea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium, 
gemmis, unionibus et preciosis margaritis decenter exornatum. 
Ex cono verő galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc 
inde defluentes utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcher- 
rime ambiunt et exornant . . ,« 

Áldásy, A M. N. Múzeum czímereslevelei. 11 



Digitized by 



Google 



162 Magyarországi czfmereslevelek. 

Kihirdettetett 1637 márczius 21-én az erdélyi rendek Megy- 
gyesre márczius l-re hirdetett országgyűlésén és Bihar várme- 
gyének 1638 márczius 9-én Nagyváradon tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett, a czímerkép helye tiíes. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 123. 1. 61. t. 

CCLXIX. 

1637 májiís 3. Bécs. 
III. Ferdinánd Nagy Jánosnak, feleségének Katalinnak és 
gyermekeinek Györgynek, Demeternek és Margitnak nemességet és 
czímert adományoz. 

A czimeradományt Nagy János czímer- 
kérő folyamodványa őrizte meg, a fenti napon 
keltf engedélyezési záradékkal. A czímerrajz kék 
mezőben természetes színű hármas szikla ala- 
csonyabb csúcsain ágaskodó, jobbfelé forduló, 
kétfarku, kioltott vörös nyelvű oroszlán, mellső 
jobb lábában kivont kardot tartva. Sisakdísz 
koronából kiemelkedő szárnyas griff, mellső jobb 
lábában egyenes kardot tartva fölfelé. Takarók 
jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.. 

Eredeti, papíron. 

CCLXX. 

1637 május 3, Bécs, 

Szabolcs vármegye közönsége 1771 augusztus 12-én Nyír- 
egyházán kelt oklevelével bizonyságot tesz Nagy Sándornak és 
fiának Mihálynak nemességéről, melyet azok III. Ferdinándnak 
1637 május 3-án Bécsben Nagy János, felesége Katalin és 
gyermekeik György, Demeter és Margit részére kiadott és Sza- 
bolcsvármégyében 1638 november 6-án kihirdetett czímeresleve- 
lével és czímerszerző György nevű fiától való leszármazásuknak 
bizonyításával igazoltak. 

Papirfölzetű pecséttel. 

OCLXXI. 

1637 július 26, Gyulafejérvá7\ 
1, Rákóczy György erdélyi fejedelem Gyulafejérvári Károly 
Jánosnak, feleségének Szíjgyártó (Szigiarto) Margitnak, s gyerme- 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereálevelek. 163 

keiknek Istvánnak és Zsófiának régi nemességüket megújítva, czí- 
mert adományoz. 

»Scutum videlicet militare coelestini eoloris, in cuius campo 
sive area leopardus quidam naturali suo eolore depictus, poste- 
rioribus pedibus erectus stare, prioribus autem pedibus ensem 
evaginatum sursum porrectum tenere visitur. Supra scutum galea 
militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis 
atque unionibus deeenter exornatum. Ex cono verő galeae teniae 
sive lemnisei variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque 
oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exomant.« 

Kihirdettetett 1638 május 8-án a három székely széknek 
Gyulafejérvárra ápril 23-ra hirdetett közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 175. 1. 113. t. 

CCLXXIL 

163? szeptember 30. Ebersdorff. 

III. Ferdinánd Czeglédi máskép Cseh Péternek, feleségének 
Üngváry Zsuzsannának és gyermekeiknek F-erencznek, Györgynek, 
Mihálynak és Erzsébetnek, nemességet és czímert adományoz. 

» Scutum videlicet militare erectum bipartite per longum 
divisum, cuius sinistra flavo, dextra verő partes coeruleo coloribus 
distinctae esse visuntur, in cuius area manus humana, ramum 
roseum, foUis viridantibus, ac tribus rubicundis rosis eleganter 
dispositis, rutilantem comprimens esse cernitur. Scuto incumben- 
tem galeam militarem. apertam regio diademate brachium cata- 
phractarii in partém scuti dextram conversum, volaque strictum 
acínacem comprimens cubitotenus proferente ornatam, A sum- 
mitate verő sive cono galeae laciniis seu lenini scis, hinc flavis et 
ceruleis, illinc verő candidis et rubris in scuti extremitates sese 
diffundentibus . . .« 

Kihirdettetett Szatmár vármegyének 1638 július 8-án 
Batizón(?) tartott közgyűlésén. 

XYHI. századi egyszerű másolat. 

CCLXXIII. 

1637 november 7, Bécs. .„,- 

III. Ferdinánd Tóth (Thoth) Péternek, feleségének Piroskának 
és gyermekeinek Ádámnak és Imrének nemességet és czímert 
adományoz. 

11* 



Digitized by 



Google 



16^ 



Magyarországi czímereslevelek. 




Eredeti, papíron. 



A czímeradományt Tóth Péter czí- 
merkérő folyamodványa őrizte meg a fenti 
napon kelt engedélyezési záradékkal. A czí- 
merrajz zöld (talán fakult kék) mezőben, 
bizonytalan színű alapon ágaskodó, jobb- 
felé forduló természetes színű szarvast 
ábrázol. Sisakdísz könyöklő kar, markában 
kivont karddal. Takarók színe jobbról kék- 
arany, balról vörös-ezüst. 

A czímerszerzö eredetileg testvérei Lukács 
és Benedek részére is kérte a nemességet , de 
e nevek ki vannak törölve. 



CCLXXIV. 

163? dec^emher lö. Pozsony, 

III. Ferdinánd Kovács (Kováez) Mártonnak és utódainak 
nemességet és czímert adományoz, 

»Scutum videlieet militare erectum 
eoelestini coloris, fundum illius viridi 
campo stratum,in quo miles rubra tunica 
et flavo indutus eothurno, nigro Hunga- 
rico albis cristis ornato tectus in capite 
pileo, albo insidens equo, hastamque 
bipartito signo, rubro nimirum et flavo 
ornatam, ad humeros deciive demissam 
gestare, cúrrentique similis ad dextrum 
scuti aurea Stella superne in angulo 
ornatum latus tendere visitur. Scutó 
incumbentem galeam militarem craticu- 
latam sive apertam, regio diademate, 
virum alterum sinistra lateri insistentem, 
dextro verő strictum gladium vibrantem 
pubetenus eminentem alioquin inferiori 
similem proferente ornatam. A summi- 
tate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc quidem 
candidis et rubris, illinc verő flavis et caeruleis, in scuti extre- 
mitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornan- 
tibus . . .« 

Kihirdettetett Szathmár vármegyének 1638 május. 12-ikén 
Csengeren tartott itélőszékén. 

Függő pecsét töredékeivel. 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 165 

CCLXXV. 
1637 deczember 24. Pozsony. 
Kivonat Mosony vármegye 1733 január 9-ikén kelt nemesi 
összeírásából, mely szerint Simon máskép Barbacsy Mihály nemes- 
ségét ősének Simon Benedeknek IIL Ferdinándtól 1637 deczember 
24-én nyert és 1638 ápril 28-án Vas vármegyében kihirdetett 
czímereslevelével igazolta. 

V 

Bihar vármegyének 1819 január 23-án Debreczenben kelt 
hiteles másolatban. Ugyanott át van írva Mosony vármegyének hasonló 
tartalmú 1732 ápril 4-én kelt kivonata is, a mely azonban a kihir- 
detésről említést nem tesz. A gyűjteményben megvan Mosony vár- 
megyének 1819 márczius 28-án Magyar-Óvárott kiadott hiteles máso- 
latában a vármegyének 1756 január 19-én Bajkán kelt kiadványa 
a helytartótanács által az 1735 február 1-én és 1754 deczember 
havában kelt királyi elhatározásnak alapján elrendelt nemesi vizs- 
gálat jegyzőkönjrvéböl Simon máskép Barbaczy Mihály nemességének 
igazolása tárgyában. A tiszti ügyész véleménye szerint a nemesség 
igazolandó, jóllehet az eredeti czímereslevélben czí mersz érzőnek gyer- 
mekeiként csak János és Erzsébet említtetnek és utóbbi sző után 
vakarás észlelhető. A vármegye e vélemény alapján a helytartótanács- 
nak a kérelmező nemességének igazolását javasolja. 

CCLXXVI. 

1637. 

A m. k. helytartótanács 1781 szeptember 10-én Pozsonyban 
kelt rendeletével a Nagy családból származó István, György, 
János, József és Mihály nemességi pőrében, kik Mihály kivé- 
telével Szabolcs vármegyének 1771-ben Nagy Sándor részére 
kiadott bizonyságlevelével igazolták, hogy a család III. Ferdi- 
nándnak 1637-ben Nagy János és fiai György és Demeter részére 
kiadott és 1638-ban Szabolcsban kihirdetett czímereslevelével 
nyerte nemességét, a nemességbizonyitó eljárást az 1771 május 
10-én kiadott királyi szabályrendelet alapján elrendelte. 

Tokodi György hites táblai jegyző kiadványa. 

CCLXXVII. 

1638 márczius 4. 
Fejér vármegye közönsége 1779 november 29-én Székes- 
fejérvárott kelt oklevelével bizonyságot tesz Vörösmarty Istvánnak, 
fiainak Jánosnak, Ferencznek és Istvánnak, továbbá Vörösmarty 



Digitized by 



Google 



166 Magyarországi czimereslevelek. 

Jánosnak és fiainak Istvánnak, Jánosnak és Józsefnnk, végül 
Vörösmarty Józsefnek és leányának Erzsébetnek nemességéről, 
melyet azok III. Ferdinándnak 1638 márezius 4-én Vörösmarty 
János részbe kiadott és 1638 szeptember 16-án Veszprém vár- 
megyének Pápán tartott közgyűlésén kihirdetett czímereslevelével 
és a leszármazásnak bizonyításával igazoltak. 

Rányomott pecsét maradványaival. 



CCLXXVIII. 
]638 május 7, Gyulafejérvár, l^ 

I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Borosjenői Vizi János- 
nak, feleségének Sólyom Katalinnak, és gyermekeiknek Jánosnak, 
Annának, Erzsébetnek, Katalinnak és Borbálának nemességet é^ 
ezimert adományoz. 

»Scutmn videlicet militare eoelestini coloris, in cuius eampo 
sive area triiugis monticulus viridis est positus, eique integer gri- 
phus, posterioribus duobus pedibus ereeto eorpore innixus, pedibus 
anterioribus ad dextrum seuti latus extensis, tria lilia álba dextro 
pede tenere conspicitur. Scuto incumbentem galeam militarem 
eontegit diadema regium, variis unionibus et praeciosis margaretis 
exornatum, ex quo iterum medius homo stóla candida indutus, 
umbilicotenus eminens, dextra manu ensem evaginatum humero 
impositam gestare visitur. A summitate verő galeae teniae sive 
lemnisci, variorum colorum hincinde defluentes. . .« 

Az oklevél kiemeli a czímerszerzőnek a fejedelem hadjára- 
taiban szerzett érdemeit, továbbá hogy a nemesítés Szilágyi 
András borosjenői alkapitány ajánlatára történt. 

Egyszerű XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije Debfeczen 
város levéltárában. 



CCLXXIX. 
1638 július 4, Deés. J/^ 

I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Vajda Jánosnak, Zabo- 
lai Mikes Mihály, János és Pál jobbágyának, feleségének Szabó 
Erzsébetnek, testvérének Vajda Tamásnak és leányainak Erzsébet- 
nek és Juditnak nemességet és czímert adományoz. 



Digitized 



by-Google 



Magyarországi czi meresle vélek . 



167 



í^ ÍM 



Ú:^>>: 



»Scutum yidelicet militare coerulei coloris, in cuius campo 
sive area homo integer rubra véste, indutus, dextra ensem evagi- 
natum, sinistra verő manibus spicaa 
tritici apidi tenere conspicitur. Supra scu- 
tum galea militaris clausa est posita, 
quajn contegit diadema regium, gemmis 
et unionibus apprime excultum. Ex cono 
Verő gáleae teniaé sive lemnisci vario- 
runi colorum hinc inde defluentes, utras- 
que oras sive margines ipsius scuti 
pulqherrime ambiunt et exornant.« 

A czímerképben ábrázolt férfi födet- 
len fejű, arezát szakái köríti, lábain sárga 

csizmák, ruhájának gombja és az öv arany, a kard arany mar- 
kolatú, egyenes. 

Kihirdettetett a három székely széknek 1639 ápril 11-én 
Lécz falván tartott közgyűlésén. 

í^üggP pecséttel. 




CCLXXX. . 
1639 márcntts 24, Bécs, /--^ 

III. Ferdinánd Vajda János palkonyai katonának, fiának 
Gergelynek és anyai unokatestvéreinek Egeressi Istvánnak és Vas 
Pálnak nemességet és czímert adományoz. 

>Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum illius viridi campo occupante, in quo miles levis armatúráé 
albo equo insidens, ac flavis coturnis calceatus et rubra tunica 
amictüs, tergoreque leopardino tectus et capite nigro pileo hun- 
garico tecto, ore juvenili forma conspicuus, sinistra manu habenas 
equi regere, dextra autem gladium, cuius cuspidi absectum cáput 
turcicum est affictum, ostentare et ad dextram scuti partém con- 
citato cursu ferri conspicitur. Scuto incunbentem galeam milita- 
rem craticulatam sive apertam, regio diademate, brachium humá- 
num rubra manica indutum ac hastam fluitante vexillo ornatam 
tenere proferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis seu lemniscis hinc flavis et coeruleis, illinc verő can- 
didis et rubris in scuti extremitates sese diffundentibus . . .« 

^Kihi rdettetett Torna vármegyének 1639 május 9-én Tornán 
tartotTTlelőszékén. 

Egyszerű XVIII. századi másolat, a czímerkép színes másával. 
Megvan az eredeti czimerkérő folyamodvány is a fenti napon kelt enge- 
délyezési záradékkal ; az ennek alján levő czímerképben a sisakdísz- 
ben lévő lobogó színei vörös-fehér, nyele szintén ugyanoly szinű. 



Digitized 



by Google 



168 fiíagyarországi czímereslevelek. 

CCLXXXI. 
1638 márczius 24. Bécs. y 
Heves és Külső-Szolnok vármegyék közönsége 1772 novem- 
ber 16-án Egerben kelt oklevelével bizonyságot tesz Vajda István 
nemességéről, melyet az III. Ferdinándnak 1639 márczius 24-én 
Bécsben Vajda János, fia Gergely és atyai unokatestvérei Egeressi 
István és Vass Pál részére kiadott és Torna vármegyének 1639 
május 9-én Torna vármegyének 1639 májas 9-én Tornán tartott 
közgyűlésén kihirdetett czímereslevelével és czímerszerzőnek György 
fiától való leszármazásának bizonyításával, továbbá Borsod várme- 
gyének említett Vass Pál részére kiadott bizonyságlevelével igazolt. 

Heves és Külső-Szolnok vármegyék e bizonyságlevele kihir- 
dettetett Abaujvármegyének 1773 január 11-én Kassán tartott 
közgyűlésén. 

Papirfölzetű pecséttel. 

CCLXXXU. 
1689 áprüts 7. Bécs. 

III. Ferdinánd Literati máskép Szabó Jánosnak nemességet 
és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erec- 
tum coelestini coloris, fundum illiüs viridi 
campo occupante, in quo integer albi- 
cans lupus, distentis posterioribus pedi- 
bus erecte stare, ore aperto, lingua 
exerta et cauda ad tergum reflexa, ante- 
riorum verő pedum utrinque hastam cum 
fluitanti vexillo sursum tenere, et in 
dextrum scuti latus conversus esse visi- 
tur. Scuto incumbentem galeam militarem 
craticulatam sive apertam, regio diade- 
mate alterum lupum inferiori per omnia 
___ conformem mediotenus eminentem pro- 

^'^<^^^ ferente ornatam. A summitate verő sive 

cono galeae laciniis seu, lemniscis hinc 
flavis et caeruleis, illinc verő candidis et rubris in scuti extremi- 
tates sese diflundentibus . . .« 

Kihirdettetett Abauj vármegyének 1039 október 17-én Garad- 
nán tartott közgyűlésén. 
Függő pecséttel. 




Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



169 



CCLXXXIII. 

1G4D január 9. Bécs. 

III. Ferdinánd Imre Gergelynek és testvérének Jánosnak 
nemességet és ezímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum 
rubri eoloris, in quo brachium humánum 
ferro indutum, intra volam gladium eva- 
ginatum fortiter compressum gestare 
visitur. Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem cratieulatam sive apertam, regio 
diademate, alterum brachium humánum 
inferiori per omnia conforme proferente 
ornatam. A summitate verő sive cono 
galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis 
et eaeruleis, ilUnc autem rubris et can- 
didis, in scuti extremitates sese passim 
diffundentibus, illudque decenter exor- 
nantibus.« 

Kihirdettetett Abauj vármegyének 
1640 ápril 16-ikán Gönczön tartott itélőszékén 

Függő pecsétje elveszett. 




CCLXXXIV. 

1640 márceius 21» Bécs, 
III. Ferdinánd király Patonai Bálintnak és fiának Györgynek 
nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videhcet mihtare erectum 
coelestini eoloris, fundum illius trijugi viridi 
monticulo occupante, in cuius eminentiori 
iugo bina brachia humana in ferreis mani- 
cis, unum quidem dextrorsum strictum 
acinacem in vola firmiter compressum, 
atque ipso acumine seu cuspide supremum 
scuti sinistrum angulum pertingentem inter- 
tenere, alterum verő sinistrorsum, sagittam 
fascinatam per transversum in dextram 
scuti oram conversa brachia ostentare visun- 
^ur, in superioribus angulis, hinc aurea 
Stella, iUinc verő luna cornibus rutilantibus. 

Scuto incumbentem galeam militarem cratieulatam sive apertam 
regio diademate, tertium brachium alioquin inferioribus per omnia 




Digitized by 



Google 



170 , Magyarországi czímereslevelek. 

simile proferente ornatam. A summitate autem sive cono galeae 
laciniis seu lemniscis, hinc flavi et coerulei, illinc vero, rubri et 
albi colorum, in scuti extremitates sese piacidé diflfundentibus, 
ipsumque decenter et venuste exomantibus . . .« 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1640 ápril 16-ikán 
Szempczen és Komárom vármegyének 1658 február 10-ikén 
Komáromban tartott közgyűlésén. 

í^iíggö pecsét töredékeivel. 

CCLXXXV. 

1640 november 20, Gyulafejérvár, 
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Deési Alwinci András 
deési és vízaknai sóbányakamarásnak és fiainak Istvánnak és 
Andrásnak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet triangulare coelestini coloris, in cuius 
campo sive area homo integer, viridi indutus habitu, dextra qití- 
dem gladium evaginatum sursum porrectum, sinistra verő manibus 
calamum scriptorium tenere conspicitur. Supra scütum galea mili- 
taris aperta est posila, quam contegit diadema regium, gemmis 
et unionibus apprime excultum. Ex cono verő galeae teniae sive 
lemnisci variorum colorum hincide defluentes . . .« , . 

Kihirdettetett Belső-Szolnok vármegyének 1642 márczius 
27-én tartott közgyűlésén. 

Egyszerű XIX. századi másolat, czímerkép nélkül. Az oklevél 
eredetije Kolozs vármegye levéltárában. 

Siebmacher, Siébenbürger Adél, 259. 1. 191. t. 

CCLXXXVI. 

1641 márczius 13. Eegenshurg. 
III. Ferdinánd Kisfaludi Mihálynak és Györgynek nemességet 
és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, in quo 
binae rubei coloris a dextra ad sinistram scuti partém oblique 
sursum in transversum ductae laminae, et in medio earundem 
inter duas aurei coloris stellas hemispherium lunae cornibus ad 
dextrum conversae coruscare videntur. Scuto incumbentem galeam 
militarem craticulatam sive apertam regio diademate leonem 
rictu hianti ac lingua rubicunda exerta, caudaque bifurcata ad 
tergum elevata, inguinetenus eminentem ac ambobus anterioribus 
pedibus Stellám itidem auream tenentem proferente ornatam. 
In summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, 
hinc quidem flavis et coeruleis, illinc autem rubris et flavis 



Digitized by 



Google 



Maigyarországi czínuereslevelek. 171 

in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque sursum ambi- 
eaido decenter exornantibus . . .« 

Kihirdettetett Abauj várraegyének 1641 deczember 16-án 
Gönczött tartott itélőszékén. 

Petheo Imre, Baranya vármegye jegyzőjének 1792 május 31-én 
Pécsett kiadott hiteles másolatában, a Kisfaludy család levéltárában. 



CCLXXXVII. 
1641 márczius lő, Regensbiirg. 

Ili. Ferdinánd Szunyogh (S^uriiogh) máskép Árvay Mátyásnak^ 
feleségének Keeskeméty Dorottyának, gyermekeiknek Imrének és 
Juditnak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlieet militare erectum eoelestini coloris, fun- 
dum illius viridi spatiosa petra oecupante, in cuius superficie seu 
planitie turris nova, ab inferiori quidem structurae parte seu fun- 
damine praecincturis flavi coloris muralibus ornate circumdato ae 
quinque fenestris elausis constans exstructa esse, in supremitatis 
verő ambitu itidem flavo, tria candida lilia foliis virentibus, iusto- 
que inter se intervallo distincta, procrevisse visuntur. Scuto incum- 
bentem galeam militarem craticulatam sive apertam in dextram 
scuti partém deciivem regio diadém ate alia tria candida lilia, infe- 
rioribus per omnia conformia proferente ornatam. A summitate 
verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc rubris et albis, 
illinc autem coeruleis et flavis, in scuti extremitates sese passim 
diffundentibus . . .« 

Kihirdettetett Sáros vármegyének 1642 február 26-án Eper- 
jesen tartott itélőszékén. 

Függő pecséttel. 
'Siebmacher, 18. 1. 14. t. 



CCLXXXVIII. 
1641 szeptember 25. Eegensburg, 

III. Ferdinánd Payer Miklósnak és leányának Juditnak nemes- 
séget és czímert adományoz. 

»Scutiim videlieet militare erectum eoelestini coloris, in quo 
álba lamina per médium transversim ducta, in eaque ternae ru- 
brae rosae, ac a superiori et inferiori scuti areis utrinque singula 
ilia flaventibus fasciculis conspicua locata esse conspiciuntur. 



Digitized by 



Google 



172 



Magyarországi czímereslevelek. 



Scuto incumbentein galeam militarem craticulatam sive apertam, 
regio diadeniate brachium humánum rubra manica indutum fasci- 

culum canthi intertenens proferente 
ornatam. A summitate verő sive cono 
galeae laciniis seu lemniscis, hinc 
quidem flavis el coeruleis, illinc 
autem candidis et rubris, in scuti 
extremitates sese diffundentibus scu- 
tumque ipsum decenter exoman- 
tibus.« 

Kihirdettetett Pozsony várme- 
gyének 1642 ápril 30-ikán Somoiján 
tartott ' közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 







ftr'^'i Ir 



CCLXXXIX. 

1642 június 28. Bécs. 

III. Ferdinánd Kerekes Lőrincznek és testvérének Istvánnak 
nemességet és czímert adományoz. 

»Seutum videlicet militare erec- 
tum coelestini coloris, fundum eius 
viridi campo oceupante, in quo integra 
vulpecula, naturaUs coloris, distentis 
posterioribus pedibus, anterioribus 
autem in saltum ad oppositam ipsi 
viridem arborem protensis, eauda 
sursum elevata, ore hianti, linguaque 
exerta rubicunda, erecto corpore stare, 
ac in dextram scuti partém conver- 
sus esse cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem aper- 
tam, regio (liademate, columbam candidam [expansis ahs] rostro- 
que viridem ramusculum intertenentem proferente ornatam. 
A summitate verő sive cono ga[leae laciniis sive] lemniscis, hinc 
albis et rubicundis, illinc autem flavis et coelestinis, ad scuti 
extremitates sese diffundentibus [scutumque] ipsum decenter exor- 
nantibus.<^ 

Kihirdettetett Heves és Külső-Szolnok vármegyének 1643 
február 25-iki itélőszékén. 

Függő pecsétje elveszett. 




Digitized by 



Google 




Magyarországi czímereslev^lek. 175$ 

ccxc. 

1643 április 29. Bécs. 1/^ 
IIL Ferdinánd Szabó Istvánnak, feleségének Simon Margit- 
nak és gyermekeiknek Istvánnak, Ilonának, Annának, Erzsébetnek 
és Zsuzsannának nemességet és czímert adományoz. 

A czínaeradományt Szabó István czímer- 
kérő folyamodványa őrizte meg, fenti napon kelt 
engedélyezési záradékkal. Kék mezőben zöld 
alapon aranyos leveles koronából kinövő jobbra 
forduló fehér egyszarvú, kisérve jobbról félhold, 
balról hatágú csillag által. A pajzs felett arany 
koronás rostélyos sisak, sisakdísz vörös öltözetű 
férfiú, subáján aranyos öv és gombokkal, feje 
födetlen, bal karját csípőjére támasztva, jobb- 
jában egyenes kardot tart. Takarók jobbról 
[arany] kék, balról [ezüst] vörös. 

Papíron. 

CCXCI. 
1643 május 1. Oyulafejérvár. 

I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Kozma Lőrincznek, fele- 
ségének Hodosi Annának és gyermekeiknek Gáspárnak és Péternek 
nemességet és czímert adományoz. 

Az oklevél szövege annyira el van mosódva, hogy abból a 
czímerleírást rekonstruálni teljesen lehetetlen, annál is inkább, 
mert a czímerkép helye üresen van hagyva. Csak annyit lehet 
kivenni, hogy a pajzsbeli czímeralak egy a pajzs mezejében álló 
férfiút ábrázolt. 

Az egyik kihirdetési záradék teljesen el van mosódva; a 
másikból kitűnik, hogy a czímerlevél Bihar vármegyének 1730 
szeptember 20-án Váradon tartott közgyűlésén hirdettetett ki. 

í^üggő pecsét töredékeivel. 

CCXCII. 
1643 július 13. Bécs, 
III. Ferdinánd Horváth Péternek nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»Scutum videUcet mílítare coelestini coloris erectum, in cuius 
campo unus integer fulvus leo naturaliter effigiatus, posterioribus 



Digitized by 



Google' 



174 Magyarországi czímereslevelek. 

pedibus gradatim disposilis, alias tota corporis sui mole erectus, 
ore patulo, lingua rubicunda et exerta, caudaque bifurcata, ac 
ad tergum elevata versus dextrum scuti latus faeie conversus 
rapientique similis hiare conspicienti objicitur. Scuto incumben- 
tem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate 
abscissum a trunco caput turcicum, cidari suo modo redimitum, 
romphaeaeque impressum, ac ab uno brachio humano rubra 
tunica induto et in cubíto modicum contracto ac recurvato raedi- 
ante roiinphaea manubriotenus fortiter compressa, directe susten- 
tatum proferente omatam. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis sive lemriiscis, hinc albis et rubris, illinc autem flavis 
et caeruleis, in scuti extremitates sese diflfundentibus, scutumque 
ipsum decenter exornantibus.« 

Az oklevél kiemeli a czímerszerzőnek a törökök ellen a 
győri és veszprémi végvárakban teljesített hadiszolgálatait. 

Kihirdettetett Ung vármegyének 1643 deczember 18-án tar- 
tott közgyűlésén. 

Egyszerű XIX. századi másolat, a czímer képe nélkül. Az okle- 
vél eredetije Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye levéltárában őriztetik. 

CCXCIII. 

164S augusztus . . . 

I. Rákóczy György erdélyi fejedelem vitézlő Ózdi Galai János- 
nak, Kemény János alsófejérmegyei főispán emberének, feleségének 
Boda Ilonának és gyermekeiknek Ferencznek, Jánosnak, Mihálynak, 
Istvánnak, Mártonnak és Andrásnak nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo 
sive area caput humánum, coUotenus resectum, et ab aure dextra 
Basum versus per mediam faciem hasta transfixum iacere conspi- 
citur. Super scutum galea militaris clausa est posita, quam con- 
tegit diadema regium gemmis et unionibus eleganter distinctum. 
Ex cono verő galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc 
inde defluentes . . .« 

Az oklevél élére egy teljesen idegen czímer van festve, mely 
vörös mezőben zöld alapon, barna lovon jobbfelé vágtató férfiút 
ábrázol, sárga csizmákkal, zöld ruhában, fején feketeprémes hegyes 
zöld süveggel, oldalán arany ékítményű fekete tegez függ le, jobb- 
jában vágásra emelt kardot tartva, mögötte szürke paripán ülő 
pánczélos(?) alak vágtat, fején nyitott sisakkal, lábain sárga csiz- 
mákkal, oldalán arany ékítményű fekete kardhüvely, jobbjában arany 
kardot tartva, melylyel az előtte lovagló alak nyakába szúr. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslev^Iek- 17d 

A pajzsot arany koronás rostélysisak fedi: a takarók színe jobbról 
arany-fekete, balról ezüst-vörös. 

Függő pecsét nélkül, alsó részén szakadozott állapot bím, a Uáró 
Radák család levéltárában. 

CCXCIV. 
1644 február 2o,, a Sárospatak mellett i tábm-ban, 
l. Rákóczy György erdélyi fejedelem a Sziléziából Bzármazó 
Lévai Jakabnak nemességet és czímert adománycíz. 

»Scutum videlicet militare coe- 
lestini coloris, in cuius campo sive 
aréa homo integer viridi indutus 
amictu, dextra ensem evaginatum sur- 
sum tenere eonspicitur. Supra scutum 
galea militaris clausa est posita, quam 
contegit diadema regium gemmis atqae 
unionibus decenter variegatum. Ex 
cono verő galeae teniae sive lemnisci 
variorum colorum hinc inde defluen- 
tes, atrasque oras sive margines 
ipsius scuti pulcherrime ambiunt et 
exornant,* 

A nemesítés Ruszkai Komis 
Zsigmond aranysarkantyús lovag, Biliar és Zaránd vármegyék 
főispánja közbenjárására történt. 

Kihirdettetett Bihar vármegyének \Mh augussslas 20^án tar- 
tott közgyűlésén. 

'Függő pecsétje elveszett. 

ccxcv. 

1644 szeptember 21., a Rahama^i táborban. ^^ 

I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Eu^okai Varga Mátyás- 
nak és fiainak Mihálynak, Mártonnak és Inalnak nemességet és 
czímert adományoz. 

» Scutum videlicet triangulare coelestini coloris, e cuius fundo 
rupis in altum enata, supra eiusdem apicem corona aurea est 
collocata, in qua merula quaedam, ore duas tritici spiculas ge- 
stare eonspicitur. Scuto incumbit galea militaris clausa, quam con- 
tegit diadema regium, gemmis et unionibus pulcherrime ornatum. 
Ab utroque latere scuti teniae sive lemnisci variorum colorum 
hinc inde difluentes . . .« 




Digitized by 



Google 



176 Magyarországi czímereslevelek. 

Az oklevél kiemeli a ezimerszerzőnek a borosjenei várban 
teljesített katonai szolgálatait. 

Kihirdettetett Zaránd vármegyének 1645 ápril 4-iki köz- 
gyűlésén. 

Függő pecsét töredékeivel, a czímerkép helye üres. 

CCXCVI. 
1644 október 6, Ebersdorff vára, ^^^^ 

III. Ferdinánd Veszprémi Török Jánosnak, és gyermekeinek 
Lőrincznek és Annának nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare caele- 
stini coloris erectum, cuius fundum sive 
inferiorem areae partém ad medietatem 
fere scuti assurgens amnis transversim 
dilabensalluere, ex eoque leo quidam na- 
turaliter effigiatus umbilieotenus eminens 
enatanti similis ad dextram scuti margi- 
nem, ore hianti, lingua rubicunda et exerta 
recentem aerem ..... caudamque bifur- 
catam collum versus elevasse ac anterio- 
rum pedum sinistro obviam scuti extre- 
mitatem apprehendere, fortiterque ni ti 

hib .... mus ensem recurvum 

eumque nudum manubriotenus .... que 
compressum ac oblique tenere visitur 
Scuto incumbentem galeam militarem 
apertamseu craticulatam regio diademate insignem, alterum leonem 
medinm coronam auream capite gestantem, quo ad reliquum 
verő inferiori per omnia similem proferente ornatam. A summi- 
tate verő seu cono galeae laciniis et lemniscis, hinc flavis et coe- 
ruleis, illinc autem albis et rubris, in scuti extremitates sese 
diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Veszprém vármegyének 1645 október 4-én 
Pápán tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 

CCXCVIl. 
ia4o Rampersdorf melletti táborban Morvaországban. 

I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Erdőhegyi Balucz István- 
nak, fiainak Jánosnak, Péternek és Istvánnak, régi nemességük 
megújításával czimert adományoz. 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevcíek. 177 

»Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo 
sive area brachium humánum humerotenus resectum ensem eva- 
ginatum capulotenus sursum lenere conspicitur. Supra scutum 
galea militaris clausa est posita, quam eontegit diadema regium, 
gemmis et unionibus apprime excultum. Ex cono verő galeae teniae 
sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes . . .« 

Az oklevél kiemeli, hogy a ezímerszerző, a ki Zaránd vár- 
megye régi nemesei sorába tartozott, a borosjenei várban teljesített 
katonai szolgálatot és hogy a czímeradomány Váradi Theremi 
Mihály borosjenei provisor ajánlatára történt. 

Kihirdettetett Zaránd vármegyének 1646 april 10-iki köz- 
gyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett, a czímerkép helye üres 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 118. 1. 57. t. 

CCXCVIII. 

1646 július 2, Lőcse, 

Szepes vármegye hatósága ifj. SerpiUus János nemességét 
igazolja. "^ 

Az okirat élére festett czímerkép vörös mezőben zöld hár- 
mas halmon 3—3 zöld ágú, zöld levelű rózsa között sisakos, 
pánczélos vitézt ábrázol, ki balkezével hoszszúkás, hegyben vég- 
ződő pajzsra támaszkodva, fölemelt jobbjában arany keresztvasu 
kardot tart; a czímeralakot a pajzs bal felső sarkában három 
balharánt elhelyezett hatágú arany csillag és ezüst félhold kiséri. 
Sisakdísz kinövő férfialak, hosszú szürke hajjal, fekete papi 
talárba öltözve, fölemelt jobbjában zöld babér koszorút, baljában 
három fekete strucztoUal ékített arany forgót tartva. A taka- 
rók színe jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. 

Függő pecsét nyomaival. 

Siebmacher, 577. 1. 411. t. 

CCXCIX. 

1646 s.^ej)tember 23. Pozsony. 

III. Ferdinánd Kares Jánosnak, Körmöczbánya bányaváros 
birájának, feleségének Frisowitz Máriának és gyermekeiknek János- 
nak és Keresztélynek nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare ereclum, Unea in forma crucis 
per transversum ducta quadripartito divisum, ex cuius superiore, 
viridis coloris sinistrae partis angulo sinuosus fluviolus, deorsum 

Áldásy, A M. N. Múzeum czímereslevelei. 1^ 



Digitized by 



Google 



178 Magyarországi czímereslevelek, 

versus, oblique ad extremitatem anguli usque dextrae partis víridis 
itidem coloris fluitare, in angulo verő sinistra ex scuti parte 
coelestini coloris, cuius fandum viridis occupat campus, inferiori 
grus integer, oblongo rostro, complicatis alis sompösitaqae cauda, 
pedurn dextro lapidem intertenendo, vigilantiae per hoc denotans 
simulachrum, in superiori itidem coelestini coloris angulo grus 
vicissim ad instar alterius, naturali colore effigiatus, sinistro uterque 
pede, erecto corpore stare atque in déxtram scuti partém con- 
versus esse cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem crati- 
culatam sive apertam, regio diademate, alium denique gruem infe- 
rioribus illis per omíiia conformem inter bina, diversi coloris 
cornucopia, proferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis seu leraniscis, hinc flavis et nigris, illinc auteni candidis 
et rubicundis, in scuti extremitates sese diffundentibus scutumque 
ipsum decenter exornantibus.* 

Kihirdettetett Turócz vármegyének 1647 július 18-án Turócz- 
Szent-Mártonban tartott itélöszékén. 

Egyszerű, XVIII. századi másolat, a gróf Berényi család levél- 
tárában. 

CCC. 

1646 október 2. Pozsony. 

III. Ferdinánd Henrichowrsky máskép Schustrik Jónásnak, első 
feleségétől Baumbman Ágnestől származott fiának Kristófnak, ez 
utóbbi feleségének Splény Katalinnak és gyermekeinek Jónásnak, 
Jánosnak, Lászlónak, Magdolnának, Annának, Katalinnak és Iloná- 
nak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum 
illius viridi monticulo inferne occupante, supra quem diadema 
regium gemmis ornatum positum esse visitur, ex eoque mediotenus 
eminens unicornis ad dextrum scuti latus conversus salienti simi- 
lis, ore patulo linguaque rubicunda exerta, inter semilunam ac 
Stellám auream conspiciendus obiicitur. Scuto incumbentem galeam 
militarem craticulatam sive apertam, regio diademate altero bra- 
chium humánum rubra manica cataphractaque cinctum binas 
sagittas cuspidibus erectas sursum fuscinatas tenentem proferente 
ornatam. A sumitate véro sive cono galeae laciniis seu lemniscis, 
hinc flavis et coelestinis, illinc autem candidis et rubris, in scuti 
extremitates sese piacidé diffundentibus, illudque ipsum decenter 
exornantibus.« 

Egyszerű, XIX. századi másolat, czímerkép nélkül. Az oklevél 
eredetije a kassai városi múzeumban. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeresleveLck. 



179 



CCCI. 

1646 ohtóber 12. Pozsony* 

III. Ferdinánd Kéray (Keray) Kristófnak és testvéreinek 
Ambrusnak, Györgynek, Jánosnak és Ágostnak, o.'í^trák netnessé- 
güket Magyarországra kiterjesztve, czímert adományoz. 

^Scutum videlicet militare erectum 
rubri coloris, in duas coeqaales dacta 
per médium álba linea seu sémita divi- 
sum partes, in quo integer fulvus leo, 
distentis posterioribus pedibus, eauda 
bifurcata et ad tergum elevata, ore hianti 
ae lingua rubicunda exerta designatus 
erecte stare et anteriörum pedum dextro 
nudam frameam in vola fortiter com- 
pressam vibrare, sinistro verő ad rapien- 
dum protenso et ad dextrum scuti latus 
conversus esse cernitur. Scuto incumben- 
teni galeam militarem craticulatam sive 
apertam, regio diadematé brachium humánum i'ubra inanica indu- 
tum et nudum itidem acinacem vibrans ijiira duas alas aqutli- 
nas, hinc rubro et candido, illinc verő flavu et caeruleo eoloribus 
discriminatas proferente ornatam. A summitate verő sive eono 
galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis el eoeleíítinis, illino vem 
candidis et rubris in scuti extremitates sese difTundentibus, illudííue 
decenter exornantibus.* 

Kihirdettetett Győr vármegyének 1647 jiinuíir l í-ikén Győrött 
tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 




CCCII. 

1646 október 19, Pozsony. 

III. Ferdinánd Kovachich Miklósnak és testvéreinek Miháiy- 
nak és Velikaisimoliak Györgynek régi nemességüket megerősitve 
czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini eoloHs, fundum 
illius trijugi viridi monticulo occunante, in íjüö integer naturális 
tigris distentis posterioribus pedibus, cauda sursum elevata, ore 
hianti et lingua rubicunda exerta designatus erecte stare et ante- 
riörum pedum dextro regium diadema, sinistro verő víridem pál- 
mám tenere et ad dextrum scuti latus cünversus esse visít ur. 



Digitized by 



Google 



180 



Magyarországi czímereslevelek. 




Sculo incumbentem galeam militarem 
craticulalam sive apertam regio diade- 
mate alterum tigridem inguinetenus emi- 
nentem, alioquin inferiori per omnia 
similem proferente ornalam. A summi- 
tate verő sive cono galeae laciniis seu 
lemniscis hinc ílavis et coelestinis, illinc 
autem candidis et rubris in scuti extre- 
mitates sese piacidé diffundentibus, illnd- 
qae ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 
1647 szeptember 4-én Nyitrán tartott 
itélőszékén. 
Függő pecsétje elveszett. 

(JCCIII. 
• 1646 november 20. Pozsony. 

III. Ferdinánd Rösler Kristófnak, feleségének Fischer Zsuzsan- 
nának és gyermekeiknek János Henriknek, Anna Zsuzsannának 
és Anna Rozinának nemességet és czimer adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, álba 
lamina ab inferiori parte sinistra in summitatem dextram exsur- 
gente, in eaque ternae rubescentes rosae iusto ab invicem spatio 
locatae, ac in coeruleis scuti angulis sive areis singula lilia posila 
esse visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem craliculatani 
sive apertam regio diademate, ex eoque duas nigras alas aquilinas, 
médium eorum per transversum duda lamina, adhaerentibus sibi 
rosis, distinguente, proferente ornatam. A summitate verő sive 
cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc ílavis et coeruleis, illinc 
autem candidis et rubris in scuti extremitates sese diffundentibus 
scutumque ipsum decenter exornantibus.« 

A czimerkép a leírástól annyiban eltér, hogy a pajzs kék 
mezejében lévő liliomok színe arany. 

Függő pecséttel, a báró Jeszenák család levéltárában. 

Siebmacher, Supplementband, 105. 1. 75. t. 

CCCIV. 

1646 deczeniber 5, Pozsony. 

\l\. Ferdinánd a Hanvay családnak Hanva, Szkáros, Visnyó, 
Répás, Fyller, Kryáan, Prosa, Strasa és Szuranch birtokokra új 
adományt ad, egyúttal Hanvay Péternek, testvéreinek Gáspárnak, 



Digitized by VjOOQ IC 



Magyarországi czímereslevelek. 181 

Miliálynak, Istvánnak és Györgynek, néhai Hanvay Albert fia 
János fiainak, továbbá unokatestvérének Hanvay Albert fia Ferencz 
fiának Istvánnak régi nemességüket és czimeruket megerősíti. 

»Scatum videlicet militare erectum rubri coloris, fundum 
illius viridi campo occupante, in quo integer candidi coloris caper 
posterioribus pedibus insistere, et ulrisque anterioribus itidem 
pedibus ad vitem in dextra seuti parte enatam botrisque et pam 
pinis virentem tota corporis mole arrecta sese inclinare, ac race- 
mum uvae sibi oppositum carpere atque ad dextram scuti latus 
oonversus esse cernitur. Scuto incumbens galea militaris aperta 
sive craticulata, solidae mibilitatis decus, qaam diadema regium 
unionibus et pretiosis margaretis ornatum contegit, cuius summi- 
tatem hemispherium lunae (inter ipsa cornua aurea stella ruli- 
lante) contingere visitur. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis seu lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc verő candidis 
et itidem caeruleis in scuti extremitates sese diffundentibus scu- 
tumque ipsum decenter et venuste exornantibu3.« 

Függő pecséttel, a Hanvay család levéltárában. / 

Siebmacher, 222. 1. 174. t. 

cccv. 

1646 deczemher 23. Pozsony, 
III. Ferdinánd Pinnyei Némethy Jánosnak, nővérének Erzsé- 
betnek és sógorának Keglevich Mátyásnak nemességet és czímert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum illius viridi campo occupante, in quo integer fulvus leo, 
divaricatis posterioribus pedibus insistere, cauda bifurcata sursum 
elevala, ore hianti ac lingua rubicunda exerla, anteriorum utroque 
marmoream rubri coloris columnam erecte sursumque versus for- 
titer compressam tenere visitúr. Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem craticulatam seu apertam, regio diademate, alterum leonem 
inguinetenus eminentem, anteriorum pedum sinistro ad rapiendum 
propenso, dextro verő strictum acinacem ferienti similem tenen- 
tem, alioquin inferiori per omnia conformem proferente ornatam. 
A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc 
ílavi et coelulei (íqy), illinc verő candidi et rubri colorum in 
scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, illudque decenter 
exornantibus.* 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1650 február 15-ikén 
Samarján tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a czímerkép helye üres. 

Siebmacher, 450. 1. 331. t. 



Digitized 



by Google 



182 



Magyarországi czímereslevelek. 



CCCVI. 
1647 április .9. Pozsony. 
III. Ferdinánd Fejér Jánosnak, sógorának Szűcs Gergelynek 
s feleségének Fejér Katalinnak, gyermekeiknek Jánosnak, Zsófiá- 
nak, Zsuzsannának és Katalinnak, továbbá unokatestvérének, 
Lindvay István feleségének Lapis Erzsébetnek nemességet és czí- 
mert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erec- 
tum eoelestini coloris, fundum illius 
viridi monticulo mediotenus fluvio 
interlabente occupante, e cuius medio 
turris rotunda ex quadratis scissisque 
lapidibus elaborata consargere, ac 
supeme tecti loco corona aurea immi- 
nere, ad latus verő eiusdem furris 
hinc Stella aurea, illinc verő hemi- 
sphaerium lunae efBgiata esse visuntur. 
Scuto incumbentem galeam militarem 
craticulatam sive apertam, regio* dia- 
demate, nigri coloris aquilam regali 
corona redimitam, sinistro pedum 
insistentem, dextro verő nudum aeina- 
cem fortiter compressum tenentem, 
alis expansis, ore hianti, pectoretenus symbolum Deus Providebit 
ostentantem, dextrorsumque conversam proferente omatam. A sum- 
mitate verő seu cono galeae lacciniis seu lemniscis, hinc flavi 
et nigri, illinq verő candidi et rubri colorum, in scuti extremitates 
sese piacidé diffundentibus, illudque decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Zala vármegyének 1647 deczember 16-ikán 
Sümegen tartott közgyűlésén. 
'Függő pecsét töredékével. 




CCOVII. 
1647 április 28, Szehen, 
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Szászsebesi Bogdány 
Miklósnak, a fejedelem gyulafejérvári gazdájának, feleségének 
Roska Athanáziának, gyermekeiknek Jánosnak, Györgynek, Róza 
Máriának, Annának és Athanáziának nemességet és czímert 
adományoz. 

»Scutam videlicet mihtare eoelestini coloris, in cuius campo 
sive area homo integer quasi ambuláns depictus, sinistra 



Digitized by 



Google 




Magyarországi czimeresle vélek. 183 

manu cingulo inniti, dextra verő manibus bacillum sursum pro- 

tensum tenere conspicitur. Supra scutuin galea m ilitaris clausa 

est posita, quam contegit diadema 

regium gemnis et unionibus decenter 

variegatum et exornatum. Ex cono 

verő galeae teniae seu lemnisci vari- 

orum colorum hinc inde defluentes 

utrasque oras margines ipsius scuti 

pulcherrime ambiunt et exornant.« 

A pajzsalak hosszú, térdig érő 
fekete köntösbe van öltözve, vörös 
gallérral, hajtókákkal és övvel, fejét 
fekete kucsma födi, nadrágja, a meny- 
nyiben kilátszik a köpeny alól, vörös, 
csizmája sárga. 

Kihirdettetett Alsó-Fehér vármegyének 1tVÍ7 június 35-ikén 
Enyeden tartott itélőszékén. 
Függő pecséttel. 

CCCVIII. 
1647 április 29, Pozsmifh 4^ 
III. Ferdinánd Szeőcs máskép Károly Pálnak, feleségének 
Erzsébetnek és fiuknak Pálnak nemességet es í^zimert adomán yo2. 

»Scutum videlicet militare erecturri fnrina pyramidall rabi- 
cundi coloris acuminatim assurgente per meciium tripartito Uivi- 
sum, fundum eius viridi campo oecupante, ín qQo leo integer 
divaricatis posterioribus pedibüs, cauda siirsuin elt^vata, ure hianti, 
linguaque exerta rubicunda, anterioribus atl rapiendum protenj^is 
pedibus naturali colore effigiatus, erecte ?íare ac in dextrani ötuti 
partém conversus esse cernitur, in dextin ruelesijni loloris lune 
hemisphaerio, sinistro verő Stella collueentibus angulis. Scuto 
incumbentem galeam militarem craticulalaTn sívp apertam regio 
diademate, unicornem pedibus ad saltuin protensis, ore hiantí, 

linguaque exerta bárba sub mentn, Cíirnutiue in niedio 

naturali colore delineatum, liinbilitotenus pioferente 

ornatam. A summitate verő sive cono j^aleaf^ hinc atíjue illim^ 
lacciniis seu lemniscis albis et rubicundis in . , . . . extreniitates 
sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exurnantibas ,.,■ 

Kihirdettetett Nógrád vármegyének lü47 szeptember -Sruikan 
Szécsényben tartott közgyűlésén. 

Egyszerű, XIX. századi másolat Az oklevél eredetije D ebre ezen 
város levéltárában. 

Siebmacher, Supplementband, 113. L Hl^ t. 



Digitized by 



Google 



184 Magyarországi czímereslevelek. 

CCCIX. 
1647 június 14, Pozsony. 

III. Ferdinánd Bogáti Andrásnak, feleségének Pográny Mag- 
dolnának, gyermekeiknek Istvánnak, Ferencznek, Annának, Iloná- 
nak, Erzsébetnek, Margitnak, továbbá Német Györgynek nemes- 
séget és czímert adományoz. 

»Scutam videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum eius viridi campo occupante, in qao cervus integer, poste- 
rioribus fortiter innixus pedibus, anterioribus ad saltum protensis, 
ore hianti, cornibus ereetis, naturali colore effigiatus erecte stare 
ac in dextram scuti partém conversus esse cernitur, hinc lunae 
haemisphaerio, illinc stella collucentibus. Scuto incumbentem 
galeam militarem apertam, regio diademate, médium brachium 
humánum, rubicunda tectum manica, evaginatam bipennem capu- 
lotenus comprehensam intertenere proferente ornatam. A summi- 
tate verő sive cono galeae lacciniis seu lemniscis hinc flavis et 
coelestinis, illinc autem albis et coeraleis in scuti extremitates 
sese diíTundentibus, scutamque ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1648 január 14-ikén Nyit- 
rán tartott itélőszékén. 

Függő pecséttel, a czímerkép helye üres. 

cccx. 

1649 február 4. Bécs, 
III. Ferdinánd Nehéz máskép Posony Andrásnak és test- 
véreinek Istvánnak, Mártonnak, Jánosnak, Mihálynak és Dánielnek 
nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum 
eiüs viridi monticulo occupante, super quo aureum diadema posi- 
tum esse, ex eoque brachium humánum cataphractum cubitote- 
nus eminere, et in vola ipsa terna candida lilia ad dextram 
scuti partém tenere visitur. Scuto incumbentem galeam militarem 
craticulatam sive apertam, regio diademate, ex eoque aliud bra- 
chium humánum, inferiori per omnia conforme proferente orna- 
tam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis 
hinc ílavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti 
extremitates sese diíTundentibus, scutumque ipsum decenter exor- 
nantibus.« 

Kihirdettetett Torna vármegyének 1649 augusztus 21-ikén 
Tornán tartott közgyűlésén. 

Torna vármegyének 1650 július 7-ikén Tornán kelt hiteles 
átiratában, czímerkép . nélkül. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 185 

CCCXI. 

1649 február 4. Bécs. 
III. Ferdinánd Nagy Istvánnak, feleségének Ujj Katalinnak, 
testvéreinek Jánosnak, Péternek, Mártonnak és Mihálynak, nővé- 
rének Magdolnának és ez utóbbi fiainak Tóth Istvánnak és Tamás- 
nak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum caelestini coloris, rubra 
lamina per médium transversum ducta bipartite divisum, in qua 
(juidem lamina ternae soleae ferréae iusto ab invicem spatio 
positae situm praebent, fundum verő scuti viridis campus, ex 
eoque ternae similiter triticeae spicas florescere ae in superiori 
caeruleo scuti spacio manipulus ligatus cernere visuntur. Scuto 
incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio 
diademate, ex eoque virum mustaeeum, caeruleo habitu indutum, 
capite pileo nigro hungarico cooperto, ac manuum sinistra lumbos 
fulcientem, dextra autem praedictas ternas triticeas spicas osten- 
tare genuumtenus inter duas nigras alas aquilinas eminentem 
proferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis 
seu lemniscis, hinc ílavis et caeruleis, illinc verő candidis et rub- 
ris in scuti exlremitates sese diflfundentibus scutumque ipsum 
decenter exornantibus.* 

Kihirdettetett Sopron vármegyének 1651 deczeraber 11-ikén 
Nemeskérett tartott közgyűlésén és Tolna vármegyének 1731 
június 22-ikén Földvárott tartott közgyűlésén. 

Egyszerű, XVIII. századi másolat, a gróf Széchényi család levél- 
tárában. 

CCCXII. 
1649 márczius 3, Bécs. 
III. Ferdinánd Kovách máskép Selyebi Péternek, feleségének 
Erzsébetnek s fiaiknak, Istvánnak és ifjabb Jánosnak, utóbbi felesé- 
gének Margitnak és fiuknak Andrásnak nemességet és czímert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum eius monticulo viridi interoccupante, supra quem brachium 
humánum ferro indutum intra volam manubriotenus fortiter com- 
pressam frameam ad ictum elevalam gestantem intertenere, ad 
dextrumque scuti latus sese convertere conspicitur. Scuto incum- 
bentem galeam militarem apertam regio diademate, alterum bra- 
chium humánum tria lilia candida foliis viridis virescentibus 
gestantem proferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae 



Digitized by 



Google 



186 



Magyarországi czimereslevelek. 



laciniis sea lemniscis hinc ílavis el caeruleis, illinc aatem candidis 
et rubris, in scuti extremitates sese passim diffundentibus, scu- 
tumqae ipsum decenter exomantibus.* 

Kihirdettetett Pest-Pilis- és Solt vármegyéknek 1651 szeptem- 
ber 4-ikén tartott itélőszékén. A kihirdetési záradékban a kelet a 
következő téves módon van feltüntetve: ». . . feria secanda 
proxima post festum deeollationis b. Joannis Baptistáé, hoc est 
die ultima mensis Augusti.* 

Füleky Gryörgy, Zemplén vármegye főesküdte által 1837 június 
16-ikán Mádon kiadott hiteles másolatban, mely átirja Abauj várme- 
gyének 1802 április 13-ikán és 1824 augusztus 30-ikán kelt nemesi 
bizonyságlevelét és Zemplén vármegyének ez utóbbi bizonyságlevél 
1825 június 6-ikán történt kihirdetéséről szóló bizonyítványát. 



CCCXIII. 

1649 rnárczius 14, Pozsony, 

III. Ferdinánd Elsenlánder Jakabnak, feleségének Stadel- 
hoíTer Máriának, gyermekeiknek Anna Máriának és Euphrosinának 
nemességet és czímert adományoz. 

»ycatum videlicet militare, in duas 

caeruleam et rubram divisum partes, 

euias médium eius amne perpendicula- 

riter (így) praeterfluente, in cuius rubra 

inferiori arbor tripartite dense fron- 

difera divisa in altum exurgens, supe- 

riori verő scuti caerulea éirea leo 

gradienti similis, cauda erecta, hinc 

haemisphaerio lunae, illinc verő aurea 

Stella ornatus, visuntur. Scuto incum- 

bentem galeam militarem craticulatam 

sive apertam regio diademate, ex eoque 

inter duas aquilinas expansas alas stru- 

tionem (a czimerhépen : daru) vigi- 

lanti similem, uno stare pedum, altero 

verő lapillum tenentem proferente orna- 

tam. A summitate verő sive cono galeae lacciniis seu lemniscis, hinc 

caeruleis et flavis, illinc candidis et rubris in scuti extremitates sese 

piacidé diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Mosón vármegyének 1649 november 2-ikán 

Gáloson tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 




Digitized by 



Google 




Magyarországi czímereslevelek. 187 

CCCXIV. 
1649 április 29, Pozsony. 
III. Ferdinánd Lienpachi Gottfried Jánosnak régi nemességét 
megújítva czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare quadripartitae in rubras per cru- 
cem et nigras divisum areas, in cuius superiori sinistra ac infe- 
riori dextra leones genuinis suis colo- 
ribus effigiati, gradientibus similes, coro- 
nis aureis conspicui, caudis bifurcatis, 
coUotenus erectis, ore hianti, linguis 
rubicundis exertis, anterioribus dextris 
tela ad sagitandum prona, unguibus 
fortiter compressa proferre, pedum verő 
sinistris ad rapiendum protensis, ad 
dextrum scati latus conversi, per crucem 
verő sibi opposili scuti anguli amnem 
celeriter praeterfluentem repraesentare 
visuntur. Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem craticulatam sive apertam, exeoque 

itidem leonem inferioribus per omnia et in omnibus conformem, 
inter duas aquilinas expansas (alas) hinc rubro et candido, illinc verő 
nigro et flavo coloribus distinctas, inguinetenus eminentem proferente 
ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lem- 
niscis, a dextro candido et rubro, passim etiam flavo, sinistro verő 
latere candido et coeruleo coloribus distinctis, scutum ipsum decen- 
ter exornantibus.* 

A czímerrajz a szöveg leírásától annyiban ellér, hcfgy a 
pajzs 1. és 4. mezeje fekete, 2. és 3. mezeje pedig vörös, mely 
utóbbiakon a pajzs felső bal sarkától, alsó jobb sarkáig vonul 
át az ezüst folyó. Azonfelül a czímerleírással ellenkezőleg az 
oroszlánok az 1. és 4. fekete mezőben vannak elhelyezve. 

Kihirdettetett Hont vármegyének 1649 június 23-ikán Kor- 
ponán tartott közgyűlése alkalmával. 

Függő pecsétje elveszett. 

cccxv. 

1649 május 19, Pozsony, l^ 
III. Ferdinánd Turchány Miklósnak, feleségének Erzsébetnek, 
leányának Évának és testvéreinek Jánosnak, Andrásnak és Mátyás- 
nak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum illius triiugi monticulo interoccupante, supra (juem brachium 



Digitized by 



Google 



Í88 



Magyarországi czímeresle vélek. 



humánum, rubra manica indutum, et in vola ipsa ternas spicas 
triticeas tenere, cubitoquelenus eminere visitur. Scuto incumben- 

tem galeam militarem craticulatam sive 
apertam, regio diademate, ex eoque iuve- 
nis lunica rubra vestitus, capite verő 
pileo nigro ungarico cooperto, ac ma- 
nuum sinistra foemori iniecta, dextra 
verő evaginatum gladium vibrante, ge- 
nuumtenus eminente proferente ornatum. 
A summitate verő sive cono galeae laci- 
niisét ohris(fgy) hinc aureis et eoeruleis, 
illincvero cándidis et rubris in scuti extre- 
mitates sese passim diíTundentibus, ipsum- 
(fue scutum decenter exornantibus.*^ 

Trencsén vármegyének 1773 február 
8-ikán Trencsénben kiadott hiteles átira- 
tába^i. 
Festett czímerképpel. 




CCCXVI. 
1649 május 29, Pozsony, 

III. Ferdinánd Németfalussy máskép Szily Györgynek, fivé- 
rének Istvánnak és nővérének Borsos Erzsébetnek nemességet és 
czímert adományoz. 

» Scutum videlicet militare erec- 
tum coelestini coloris, fundum eius 
viridi colli laté interoecupante, super 
(jno bini fulvi leones naturaliter effi- 
giati, dispositis posterioribus pedibus, 
corporum mole arrectis, oribus patulis 
et linguis rubicundis exertis, caudis- 
que bifurcatis ad tergum reflexis, ac 
invicem sibi oppositi et mutuo sese con- 
spectu intuentes, anteriorum pedum 
alternatim bipennim evaginatam cus- 
pide sursum versam coronaque ac 
Stella fulgenti acuniinatim redimitam 
tenere, tripudiantium non absimiles 
cernere visuntur. Scuto incumbentem 
galeam militarem craticulatam sive 
apertam, regio diademate, ex eoque priori parisimilem bipennim 
inter nigram et flavam aquilinas alas eminentem proferente orna- 
tam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 189 

hinc flavis et nigris, iilinc verő caeruleis ac ilidem flavis in scuti 
extremitates sese diflfundenlibus, scutumque ipsum decenter exor- 
nantibus.* 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1649 augusztus 17-ikén 
Nyitrán tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

OCCXVII. 
1649 június 27, Déva vára. ^ 
II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Váradi Thuri Istvánnak 
és feleségének Gyulai Erzsébetnek nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»Seutum videlicct militare erectum 
coelestini eoloris, in euius campo sive area 
homo . . . manica indulus, deauraloque 
gladio' succinctus, equoque candidi eoloris 
insidens, sinistra manu fraenum dirigere, 
dextra verő ensem evaginatum, sanguine(|ue 
tinctum sursum tenere conspicilur. Supra 
scutum galea militaris elausa esi posita, 
(fuam eontegit diadema regium, gemmis et 
unionibus decenter exornatum. Ex cono verő 

galeae teniae seu lemnisci variorum colorum hinc-inde deíluentes, 
utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et 
exornant.* 

A czimerképben a lovason fekete zeke van, mely alól a 
vörös ujjak kilátszanak, nadrágja vörös, csizmája sárga, fejét zöld 
tollal ékitett fekete kucsma födi. 

Kihirdettetett Bihar vármegyének 1659 ápril 8-ikán tartott 
közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

CCCXVIII. 
1649 szej^temher 20. Székelyhida várában. 

II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Szalontai Bud Mihály- 
nak és fiainak Jánosnak és Illésnek nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

» Scutum videlicet miütare coelestini eoloris, in cuius campo 
sive area corona aurea est posita, ex (fuo homo amictus, umbili- 
cotenus emergens, dextera . . . gladium sursum porrectum, sinistra 
verő manibus trés candidi liUi llores tenere conspicitur. Supra 




Digitized by 



Google 



190 Magyarországi czimeresle vélek. 

scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema 
regium, gemmis atque unionibus decenter variegatum ....... 

variorumcolorum hinc inde defluentes, utrasque oras seu margines 
ipsius scati pulcherrime ambiant et exornant.* 

Kihirdettetett Bihar vármegyének 1650 augusztus 16-ikán 
tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett, a czímerkép helye üres. 

CCCXIX. 
1650 január 25, Segesvár, 

II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Konyárdi Csiokási János- 
nak és fiainak Jánosnak és Pálnak nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

» Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo 
sive area truncus ((uidam positus, quo super leo integer naturali 
suo cölore depictus sedere, anterioribus duobus pedibus gladium 
nudum sursum tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris 
clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis atque 
unionibus decenter undique exornatum et variegatum, unde eminet 
brachium quoddam humánum, humerotenus resectum, strictum 
acinacem priori similem sursum tenens. Ex cono verő galeae 
teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utras- 
que oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et 
exornant.« 

Kihirdettetett Bihar vármegyének 1650 szeptember 6-ikán 
Váradon tartott ilélöszékén. 

Függő pecséttel, az oklevél elejéről a fejedelem nevét és czímót 
tartalmazó sorok hiányoznak. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 139. 1. 78. t. 

cccxx. 

1650 február 24. Becs. ^^ 

III. Ferdinánd Szembiborczy máskép Luttar Sebestyénnek 
és testvéreinek Máténak, Miklósnak és Istvánnak nemességet és 
czímert adományoz, 

» Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum 
illius trijugi viridi monticulo occupante, cuius binis utpote decli- 
vioribus colliculis integer leo, naturali suo colore effigiatus, dis- 
tentis posterioribus pedibus erecte stare ac anteriorum pedum 
sinistro ad rapiendum protenso, dextro verő frameam tenere in 
dextramque scuti partém conversus esse cernitur. Scuto incum- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



19t 



bentem galeam mílitarem craticulatam sive apertam, regio diade- 
mate, alterum leonem inferiori per omnia similem praeferente 
ornatam. A summitate verő sive cono 
galeae lacciniis seu lemniscis hinc 
flavis etcoeruleis, illine autem can- 
didis et rubris, in seuti extremitates 
sese piacidé diflfundentibus, illudqne 
ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Vas vármegyének 
1652 deczember 9-ikén Szombat- 
helyen tartott közgyűlésén. 

Mlinarics Pál, Vas vármegye főszol- 
gabírája által 1734 augusztus 16 -lkán 
kiadott hiteles másolatban, festett czí- 
merképpel. Hozzáfűzve az 1733 június 
20-ikán tartott nemesi vizsgálatról föl- 
vett jegyzőkönyv, szintén Mlinarics Pál 
által 1734 augusztus 8-ikán hitelesített másolatban. A czímerlevél 
megvan még egy, hártyára írt, egyszerű másolatban. 




CCCXXI. 
1660 április 7. Gyula fejérvár. /^ 

II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Tornovay máskép Zilahi 
Görög Istvánnak nemességet és ezímert adományoz. 

»Scutam videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo 
sive area strutio quidam super. coespite graminoso altero pedum 
stare, altero verő lapillum servare visitur. Supra scutum galea 
militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis 
et unionibus eleganter ornatum. Ex cono verő galeae teniae sive 
lemnisci variorum colorum hinc inde deílaentes utrasque oras sive 
margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant.« 

Kihirdettetett Közép-Szolnok vármegyének Ákos városában 
tartott közgyűlésén, melynek időpontja nincs följegyezve. « 

Függő pecséttel, a czímerkép helye üres. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 243. 1. 178. t. 

CCCXXII. 
1660 július* 13, Bécs, /^ 

III. Ferdinánd Szabó máskép Kántor Istvánnak, feleségének 
Dóval Katalinnak, gyermekeiknek Györgynek és Jánosnak és test- 
vérének Szabó Andrásnak nemességet és ezímert adományoz. 



Digitized by 



Google 



192 



Magyarországi czíinereslevelek. 



»Scutuin videlicet militare erectum rubri coloris, fundum 
illius viridi campo occupante, cui grus nalurali colore effigiata pro- 
fundis undis innatare ac uno pedum fundo scuti insistere, altero 
lapiilum, vigilantiae symbolum, suslinere ac ad dextram partém 
conversa esse visitur. Scuto incumbentem galeam militarem erati- 
culatam sive apertam, regio diademate, brachiam humánum cata- 
phracta cinctum et strieto acinace instructum proferente ornatam. 
A summitate verő sive cono galeae laeeiniis seu lemniscis hinc 
rubris et candidis, illinc autem caeruleis et flavis, in scuti extremi- 
tates sese diffundentibus, scutumciue ipsum decenter éxornantibus.« 

Kihirdettetett Nógrád vármegyének 1650 november 7-ikén 
Szécsényben tartott közgyűlésén. 

Siebmacher, 285. 1. 215. t. Az ott közölt czímer az eredetitől 
csak annyiban tér el. hogy a pajzs szinét kéknek jelzi. 

Függő pecséttel. 

CCCXXIII. 
KWyO július "JO. Oyulafejérvdr. 
n, Rákóczy György erdélyi fejedelem Sarkadi Bakos Tamás- 
nak, feleségének Sándor Margitnak és gyermekeiknek Pálnak, János- 
nak és Istvánnak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare coe- 
lestini coloris, in cuius campo sive 
area brachium humánum humerotenu? 
reseclum, gladium evaginatum tenere 
conspicitur. Supra scutum galea mili- 
taris clausa est posita, ((uam contegit 
diadema regium, gemmis et unionibus 
decenter exornatum. Ex cono verő 
galeae teniae sive lemnisci variorum 
coloruni hinc inde defluentes, utras- 
(}ue oras sive margines ipsius scuti 
pulcherrime ambiunt et exornant.* 
Kihirdettetett Bihar vármegyének 1651 április 4-ikén tartott 
közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 

CCOXXIY. 
16Ö0 július :^3, Bécs. 
III. Ferdinánd Láhnner '(Löhnnrnek, Löhhnernek is írva) 
Jánosnak, feleségének Goltberger Ilonának, leányának Sibillának 
és unokatestvéreinek Kristófnak és Jánosnak nemességet és czí- 
mert adománvoz. 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelel^. 



193 




»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum 
eius proíünda intempesta unda laté interoccupante, ex qua Aethnicus, 
rubro germanico habitu indutus, genu- 
umtenus eminere, capite pileo nigro iti- 
dem germanico cooperto, ac manuum 
sinistra lumbos füleire, dexlra verő fer- 
reum globum ignem ebuUientem tenere 
seu ostentare, atque in dextram scuti 
partém conversus esse visitur. Scuto 
incumbentem galeam militarem crati- 
culatam sive apertam, regio diademate, 
aliam virum Aethnicum inferiori per 
omnia conformem inter duo cornucopia 
coloribus ab invicem discriminata 
mediolenus eminentem, proferente 
ornatam. A summitate verő sive eono 
galeae laciniis seu lemniscis, hinc 
ílavis et coeruleis, iUinc verő candidis et rubris, in scuti extremitates 
sese difTundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus.* 

A czimerkép leírása nem említi a két szarv színét, melyek 
jobbról ezüst-vörössel, balról arany-kékkel vágottak. 

Kihirdettetett Zólyom vármegyének 1655 július 17-ikén 
Zólyomban tartott közgyűlésén. 

^^ggö pecsétje elveszett. 

cccxxv. 

16Ő0 július 30. Bécs / 
III. Ferdinánd Saliga Pálnak, feleségének Annának és gyer- 
mekeiknek Pálnak és Annának nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare 
erectum coelestini coloris, fun- 
dum illius viridi campo oceu- 
pante, super quo integer gry- 
phus naturali suo colore efligiatus 
pedum sinistro ad rapiendum 
protenso, dextro frameam nudam 
tenere ac ad dextram scuti par- 
tém conversus esse cernitur. 
Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem craticulatam sive aper- 
tam, regio diademate gryphum 
alterum inguinetenus eminentem 
inferiori per omnia conformem 
proferente ornatam. A summi- 

Áldásy, A M. N. Múzeum czimereslcvelei. ^^ 




Digitized by 



Google 



194 Magyarországi czímereslevelek. 

taté verő sive cono galeae lacciniis sive lemniseis hinc flavis et 
eoeruleis, illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates sese 
piacidé diflfundentibus, scutumque ipsum decenter exornatibus.* 

Kihirdettetett Sáros vármegyének 1651 január 11-ikén Eper- 
jesen tartott tisztújító gyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 

CCCXXVI. 
1650 . . . 5? . . . 

III. Ferdinánd Háry Balázsnak és mostohafiainak (?)... 
Istvánnak és Györgynek nemességet és czimert adományoz. 

Kihirdettetett Vas vármegyének 1650 október 10-ikén Szom- 
bathelyen és Veszprém vármegyének 1734 július 1-én Pápa 
városában tartott közgyűlésén. 

Egyszerű, XVIII. századi másolatban maradt reánk, tele kiha- 
gyásokkal (a czímerleírásból csak a »8cutum videlicet militare . . .« 
szavak maradtak fönn), a gróf Széchényi család levéltárában. Ugyan- 
itt megvan Veszprém vármegyének 1751 június 21-ikén Pápán kelt 
nemesi bizonyítványa és Somogy vármegye által 1747 márczius 24-ikén 
a család nemessége ügyében tartott vizsgálatnak jegyzökönyve is. 

CCCXXVII. 
1651 január 6. Bécs. 

III. Ferdinánd Demyén Istvánnak, testvérének Jánosnak és 
utódaiknak nemességet és czimert adományoz. 

>Scutum videlicet militare erectum 
tlavi coloris, in quo vir militaris, mista- 
cibus (igy) nigris, rubra tuqica indutus, 
cingulo flavo cinctus, capite pileo nigro 
ornato, plumis tecto, manu verő dextra 
(igy) lumbos füleire atque inflexa palmam 
viridem tenere, dextra verő frameam eva- 
ginatam, inque dextrum scuti latus conver- 
sus esse visitur. Scuto incumbentem ga- 
leam militarem craticulatam sive apertam, 
regio diademate, ex eoque virum milita- 
rem inferiori per omnia similem profe- 
rente ornatam. A summitate verő sive 
cono galeae, lacciniis seu lemniseis hinc 
candidis et rubris, illinc autem flavis et eoeruleis in scuti extremi- 
tates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus.* 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



195 



ÉkiM-i 



A czímerrajz szerint a pajzsbeli férfi alak balkezét támasztja 
<3sjpőjére, és ebben tartja a pálmaágat, a takarók szine pedig 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Kihirdettetett üng vármegyének 1652 május 31 -én. Nagy- 
Kaposon tartott itélőszékén. 

Függő pecséttel. 

CCCXXVIII. 
1651 február 18, Bécs. 

III. Ferdinánd Ott Jánosnak és feleségének Krineinger Mária 
Magdolnának nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum vi delicet militare erec- 
tum rubri coloris, fundum illius viridi 
campo occupante, cui monoceros inte- 
ger naturaliter designatus, anteriori- 
bus pedum ad exiliendam protensis, 
posterioribus insistere firmiter et ad 
4extram scuti oram conversus esse 
cernitur. Scuto incumbentem galeam 
militarem craticulatam sive apertam, 
regio diademate gruem naturali colore 
expressam et lapillum, vigilantiae sym- 
bolum, dextro pedum tenentem, inter 
alas binas diversis ab invicem colo- 
ribus discriminatas eminentem pro- 
ferente ornatam. A summitate verő 
seu cono galeae laeciniis seu lemniscis, hinc caeruleis et flavis, 
illinc candidis et rubris in scuti extremitates sese piacidé diflfun- 
dentibus, scutumque ipsum decenter exornanlibus.« 

A szövegben kimaradt a sisakdiszt kisérö szárnyak szinjel- 
zése, melyek jobról ezüst-vörössel, balról arany-kékkel vágottak. 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1654 márczius 28-ikán 
Samarján tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

CCCXXIX. 
16ol márcziiís 16. Bécs, 
III. Ferdinánd Horváth Györgynek nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini eoloris, fun- 
dum illius trijugi viridi coUiculo occupante, in quó vir militaris 

18* 




Digitized by 



Google 



196 Magyarországi czímereslevelek. 

mediotenus prominens rubra tóga indutus, capite tectus, dextra 
quidem manu vibratum acinacem gestare, sinistram verő ad 
rapiendum protendere, ad dextramque scuti partém conversus 
esse visitur. Seuto incumbentem galeam militarem cratieulatam 
sive apertam, regio diademate alium virum inferiori alioquin per 
omnia conformem proferente ornatam. A summitate verő sive 
cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc 
autem candidis et purpureis in scuti extremitates sese piacidé 
diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus.* 

Egyszerű, XIX. századi másolat. Eredetije Pest-Pilis-Solt- 
Kiskún vármegye levéltárában. 



cccxxx. 

1651 szeptemher 85. Bécs. 

IIL Ferdinánd Lapsánszky Jánosnak és testvéreinek Kristóf- 
nak és Mártonnak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, fundum 
illius viridi coUiculo occupante, in quo integra grus sinistro pe- 
dum insistere ac dextro leviter arrecto lapillum tenere, alis 
caudaque compositis, ac cdllo per médium sagitta fuscinata 
trajecto, dextrorsumque conversa esse visitur. Scuto incumbentem 
galeam militarem cratieulatam sive apertam, regio diademate, 
virum militarem lumborumtenus eminentem, cataphractaque indu- 
tum, manuum sinistra arcúm remissum, dextra ternas sagittas 
fuscinatas, iusto ab invicem intervallo distinctas tenentem ac galea 
plumis decora capite tectum, dextrorsumque conversum proferente 
ornatam, A summitate verő sive cono galeae laciniis séu lemniscis, 
hinc flavi et coerulei, illinc verő candidi et rubri colorum in scuti 
extremitates sese piacidé diffundentibus, scutumque ipsum decen- 
ter exomantibus.* 

A czímerrajz a leírástól annyiban tér el, hogy a baloldali 
takaró színe nem ezüst-vörös, hanem arany-vörös. 

Kihirdettetett Szepes vármegyének 1652 május 13-ikán 
Lőcsén tartott itélőszékén és Szepes vármegyének 1662 május 
24-ikén Csütörtökhelyen tartott itélőszékén. 

Függő pecséttel, a Motesiczky család levéltárában. 

Siebmacher, Supplementband, 48. 1. 57. t. Az ott közölt czímer 
az eredetitől némileg eltér, mert ott a daru csőrében gyűrűt tartva 
ábrázoltatik. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



197 



CCCXXXI. 
16o2 február 13. Gyula fej ér vár. Z-^^ 

II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Török Gáspárnak 
(előneve a szövegben olvashatatlan), feleségének Orosi Margitnak 
és fiaiknak Györgynek és Istvánnak nemességet és czimert ado- 
mányoz. 

»Scutum videlicet militare coeleslini coloris, in cuius campo 
sive area homo integer rubeo habitu, eqao insidens nigro, dextéra 
gladium evaginatum sursum porrectam, sinistra verő manibus 
habenas eqai dirigere conspicitur. Supra scutum galea militaris 
olausa est posita, quam eontegit diadema regium, gemmis atque 
unionibus decenter exornatum. Ex cono verő galeae teniae sive 
lemnisci variorum colorum hinc inde deíluentes utrasque oras sive 
margines ipsius scuti pulcherime ambiunt et exornant.* 

Kihirdettetett Bihar vármegyének 1653 június 8-ikán Váradon 
tartott közgyűlésén. 

Yüggö pecséttel, a czímerkép helye üres. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 245. 1. 179. t. 

CCOXXXII. 
1658 február 27. Bécs. 

III. Ferdinánd Khastl Mártonnak, feleségének Fabri máskép 
Schmid Margitnak és fiuknak Mihálynak nemességet és czimert 
adományoz. 

» Scutum videlicet militare erectum 
coeleslini coloris, fundum illius viridi 
monticulo occupante, ex quo plumae 
nigrae ardearum complicatae seu con- 
fibulatae prominere visuntur. In superiorí 
autem rubri coloris scuti theatro binis 
candidis liliis iusto ab invicem spatio 
coUocatis existentibus. Scuto incumben- 
tem galeam militarem craticulatam sive 
apertam, regio diademate ex eoque mono- 
cerotem protensis anterioribus pedibus, 
mediotenus eminentem proferente orna- 
tam. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis seu lemniscis, hinc flavis et 
coeruleis, illinc autem candidis et rubris 
in scuti extremitates sese diffundenti- 
bus'scutumque ipsum decenter exornantibus.« 




Digitized 



by Google 



1Ö8 



Magyarországi czímereslevelck. 




Kihirdettetett Sáros vármegyének 1652 június 12-ikén Eper- 
jesen tartott itélőszékén. 

Függő pecsétje elveszett. 

CCCXXXIII. 
16o2 jiinms 6. Bécs. 

III. Ferdinánd Lukáchich Tamásnak és testvéreinek Gergely- 
nek és Mártonnak nemességet és ezímert adományoz. 

A czímeradományt Lukáchich Tamás czi- 
merkérő folyamodványa őrizte meg, mely a fenti 
napon keit engedélyezési záradékkal van ellátva. 
A czímerrajz kék mezőben zöld alapon álló^ 
jobbra forduló arany griffmadarat ábrázol, far- 
kát hátsó lábai közé húzva, mellső bal lábát 
maga elé nyújtva, jobb lábában egyenes kivont 
kardot villogtatva. A sisakdísz a pajzsbeli ala- 
kot kinövő helyzetben ábrázolja, a takarók 
színe jobbról arany-kék, balról ezüst-vörö«s. 
Eredeti, papíron. 

CCCXXXIV. 

lO'jó' október 2. Regenshurg. 

III. Ferdinánd Nagy Istvánnak és rokonainak Andrásnak. 
Györgynek és másik Andrásnak nemességet és ezímert adományoz, 

>Sculum videlicet militare erec- 
tum coelestini coloris, fundum illius 
latepatenti viridi campo interoccu- 
pante, super quo integer strulhio 
naturaliter effigiatus utroque pede 
insistere ac rostro ferream soleam 
gestare, in dextramque scuti partém 
conversus esse cernitur. Scuto incum- 
bentem galeam militarem craticulatam 
sive apertam regio diademate, ex 
eoque alterum struthionem inferiori 
per omnia similem proferente orna- 
tam. A summitate verő sive cono 
galeae laciniis seu lemniscis, hinc 
flavis et coeruleis, illinc autem can- 

didis et rubris in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, 

illudque ipsum decenter exornantibus.« 




Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. 199 

Kihirdettetett Borsod vármegyének 1656 augusztus 22-ikén 
Ónodon tartott közgyűlésén. 

Egyszerű, XIX. századi másolat, a czímerkép színes másával. 
Eredetije Csongrád vármegye levéltárában. 

cccxxxv. 

I600 február lő, Bécs. 

III. Ferdinánd Kovács máskép Újlaki Szabó Istvánnak, 
továbbá testvéreinek Vámos máskép Szepsi Szabó Mátyásnak, 
Vámos máskép Szepsi Szabó Jánosnak és Varannói Szabó János- 
nak nemességet és czimert adományoz. 

>Scutum videlicet militare erectum 
coelestini eoloris, in cuius scuti fundo 
arbor truncata sursum assurgere, ex 
eaque frons virescens superne inflexa, 
super qua candida columba, expansis 
alis et eauda demissa utroque pedum 
insistere et rostro rubro ramum olivae 
gestare ac in dextram scuti partém con- 
versa esse visitur. Scuto incumbentem 
galeam militarem craticulatam sive aper- 
tam, regio diademate fulvum leonem 
inguinetenus eminentem, cauda bifurcata 
et ad tergum elevata, oreque hiante et 
lingua rubicunda exerta effigiatum, pedum quidem sinistro ad 
rapiendum protenso, dextro autem nudam frameam fortiter com- 
pressam ferienti similem producénte ornatam. A summitate verő 
sive cono galeae lacciniis seu lemniscis, hinc ílavi et coerulei, 
illinc verő candidi et rubri colorum, in scuti extremitates sese 
piacidé diffundentibus, illudque decenter exornantibus.* 

Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 1655 augusztus 27-ikén 
Petneházán tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

CCCXXXVL 
1655 fehfüár 19. Bécs, 

\ III. Ferdinánd Balog Boldizsárnak, feleségének és mostoha- 

fiának nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum coelestini eoloris, fun- 
dum ilUus viridi campo occupante, cui equus albus posterioribus 




Digitized by 



Google 



200 



Magyarországi czímereslevelek. 



pedibus firmiter insistere et super eo vir militaris cataphractus 
insidens manuum dextra strictum gladium fortiter tenere, sinistra 
verő foemur füleire, capite casside cooperto, plumis conspicuus, 
gradienti similis, inqtre dextram scuti partém cönversus esse 
visitur. Scato incumbentem galeam militarem craticulatam sive 
apertam, regio diademate virum militarem cataphraetum, manuum 
dextra strictum itidem ensem vibrare, sinistra verő foemori iniecta 
mediotenus eminentem proferente ornatam. A- summitate verő 
sive cono galeae laciniis seu lemniseis, hine flavis et coeruleis, 
illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates sese passim 
diflfundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Sáros vármegyének 1655 június 16-ikán tartott 
közgyűlésén. 

Egyszerű, XIX. századi másolat. Eredetije Szilágy vármegye 
levéltárában. 

CCCXXXVII. 
1655 márczius 14, Pozsony, 
III. Ferdinánd Bogovicz Istvánnak, leányainak Ilonának, 
Katalinnak és Annának, testvérének Bogovicz Mártonnak és vejé- 
nek Borbély Györgynek nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erec- 
tum coelestini coloris, fundum illius 
viridi occupante campusculo, super 
quo leo integer, naturali sao colore 
effigiatus,divaricatis posterioribus pedi- 
bus, caudaque bifurcata supra dorsum 
elevata, faucibus patulis, linguaque 
exerta ac tota mole corporis sur- 
sum arrecta stans, anteriorum qui- 
dem pedum sinistro ad rapiendum 
protenso, dextro verő frameam eva- 
ginatam vibrare et ad dextrum scuti 
latus cönversus esse cernitur. Scuto 
incumbentem galeam militarem cra- 
ticulatam sive apertam, regio diade- 
mate alterum leonem inferiori per omnia similem, pubetenus emi- 
nentem, proferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis seu lemniseis, hine flavis et coeruleis, illinc autem candidis 
et rubris, in scuti extremitates sese passim diffundentibus, scu- 
tumque ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Zala és Somogy vármegyének 1656 márczius 
20-án Körmenden tartott közgyűlésén. 
Függő pecséttel. 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeresle vélek. 201 

CCCXXXVIII. 

1655 márczius 20, 

III. Ferdinánd Kopasz Istvánnak, feleségének Sieberer Erzsé- 
betnek és fiaiknak Péternek és Mihálynak nemességet és czimert 
adományoz. 

Gyűjteményünkben csak a czímerkép színes hasonmása van 
meg, mely kék pajzsban zöld alapon jobbra forduló, ugrásra 
kész fehér egyszarvút ábrázol. A sisakdísz térdig kiemel- 
kedő, arany gombos vörös ruházatú, bajuszos férfit mutat, fejét 
fekete kucsma födi, oldalára arany övvel kardhüvely van csatolva, 
melyen balját nyugtatja, míg jobbjában egyenes kardot tart fölfelé, 
melynek hegyére turbános török fej van tűzve. A takarók színe 
jobbról arany-vörös, balról ezüst-vörös. 

A másolathoz csatolt följegyzés szerint az eredeti, mely 
Debreczen város levéltárában van, enyvvel teljesen végig lévén 
öntve, olvashatatlan. A czímerszerzö családjára vonatkozó adatok 
a Siebmacher-féle czímerkönyv szövegéből vétettek. 

Siebmacher, 325. 1. 245. t. 

CCCXXXIK. 

1655 április 18, Pozsony. 

III. Ferdinánd Pap Istvánnak, feleségének Kozma Annának 
testvérének Pap Györgynek és az utóbbi nejének Ságody Erzsébet- 
nek nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erec- 
tum coelestini coloris, fundum illius 
virido campo occupante, super quo 
brachium humánum rubra manica 
indutum ac in vola ipsa triticeas 
.spicas tenere in dextramque scuti 
latus conversum esse visitur. Scuto 
incumbentem galeam militarem cra- 
ticulatam sive apertam, regio diade- 
mate virum militarem rubra tunica 
indutum capite tecto hungarico pileo 
manuum sinistra latus fulcientem, 
dextra verő frameam nudam vibran- 
tem mediotenus eminentem proferente 

ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemnis- 
cis, hinc flavis ac rubris, illinc verő candidis et itidem rubris 




Digitized by 



Google 



202 Magyarországi czímereslevelek. 

in sculi extremitates sese piacidé diffundentibus sculumque ipsum 
decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Vas vármegyének 1656 márczius 1-én Söptén 
és Tolna vármegyének 1701 január 5-ikén Szegzárdon tartott köz- 
gyűlésén. Mellékelve a czímerkérő folyamodvány, melynek engedé- 
lyezési záradéka 1655 április 26-ikáróI van keltezve. 

Függő pecséttel, a gróf Széchényi család levéltárában. 

CCCXL. 

16 öo július 29, hhersdorf, 

III. Ferdinánd Karancsberényi Berényi Györgyöt bárói rangra 
emeli. 

Az oklevélben, mely külön czímer adományozását nem 
foglalja magában, a király a Berényi család érdemeiről a követ- 
kezőkben emlékezik meg : 

». . . intelligamus te ex antiqua et nobili família oriundunu 
cuius maiores et progenitores diversis occasionibus praeclara 
Hungáriáé regibus, praedecessoribus nostris bonae memóriáé, cum 
primis autem augustissimae domui nostrae Austriacae praestitere 
meríta et servitia, nominanter verő Kunched et Deers de Berény 
fratres, anno adhuc domini millesimo ducentesimo sexagesimo 
sexto dudum praeterito a Stephano iuniore rege Hungáriáé, duce 
Transylvaniae et dominó Cumanorum ex eo, quod ipsi mille mortis 
artieulos pro ipso rege, diversis calamitatibus coarctato, subire 
non formidantes, eidem adhaesissent et omnia servitiorum genera 
iuxta beneplacitum eiusdem prompté et viriliter exhibuissent, 
signanter in conílictu Ernei báni et in bello ipsius regis generáli 
in Ilsazig commisso, coram oculis eiusdem fortiter depugnando, 
idem Kunched more leonis esurientis se in medios hostes immi- 
sisset cuneosque hostium viriliter perturbasset. Ob quod etiam 
heroicum facinus, sed notanter ob mortem annotati Deers fratris 
eiusdem, qui nimirum in Graecia sub vexillo regio contra Paleo- 
logum Graecorum imperatorem transmisso laudabiliter et viriliter 
dimicando fuisset caesus, terram Szenth Ersebeth in Neogradiensi 
comitatu, eiusdem regis munificentia donatam consecutus fuisset. 
Nec minus Andreas filius Decsk de Bereny, a Ladislao Hungáriáé 
rege, praedecessore nostro foelicis memóriáé, propter fidelia ser- 
vitia et obsequia, quae et ipsi regi et patri eiusdem Stephano 
itidem regi Hungáriáé in diversis regni expeditionibus impendisset, 
et vei cumprimis in expugnatione eastri Jauriensis eotum per 
Theutonicos contingenter occupati, dum coram oculis ipsius regis, 
ante omnes alios moenia dicti eastri, non sine laethalibus vulne- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 203 

ribus conscendere non formidasset, castrum Neuna in comitatu 
de Valko existentem, regia collatione ac dono accepisset . . . .« 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1656 augusztus l-jén 
Nyilrán tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a gróf Berényi család levéltárában. 

CCCXLI. 
1656 június 4.(?) Bécs. /-^ 
III. Ferdinánd Tóth máskép Szigethi Mihálynak, feleségének 
Charnay Erzsébetnek, továbbá Tóth Szigethi Jánosnak, Szigethi 
máskép Tóth Katalinnak, Ilonának, Erzsébetnek és Kisszigethy 
Annának nemességet és ezímert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum 
coelestini coloris, fundum illius viridi 
campo occupante, super quo integer 
naturális aurei coloris leo, ore hianti, 
lingua rubicunda exerta, caudaque ele- 
vata, posterioribus pedibus dispositis ac 
in dextram seuti partém conversus erecte 
assurgere, anteriorum verő pedum levő 
frameam veluti comprehendere, dextro 

verő seu praesenti p eandem 

vibrare velle conspieitur. Sculo incum- 
bentem galeam mihtarem eraticulatam 
sive apertam, regio diademate alas aqui- 

linas duplicatas proferentes (?) 

in quibus aüum leonem locatum, alioquin inferiori per omnia 
similem proferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis seu lemniscis, hinc llavis et coeruleis, illinc verő candidis 
et rubris in seuti extremitates sese piacidé diíTundentibus . . .« 

Kihirdettetett Heves és Külső-Szolnok vármegyéknek 1658 
február 6-ikán Füleken tartott itélőszékén. 

Függő pecséttel, a napi kelet helyén az oklevél kiszakadt. 
A czímerkérő folyamodvány is megvan, ennek engedélyezési zára- 
déka azonban az 1656 július 23-iki keletet mutatja. 

. CCCXLII. 
1656 június 20. Bécs. 
III. Ferdinánd Pauer Jánosnak és feleségének RiedmüUer 
Katalinnak nemességet és ezímert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris, cuius 
fundum viridis latepatens campus occupat, super eoque gryphus 
integer, naturali suo colore delineatus, alis expansis, ore hiante. 




Digitized by 



Google 



204 



Magyarországi czimereslevelek. 




lingua rubicunda exerta, cauda 
demissa, posterioribus pedibus 
dispositis, ac in dextrum scuti la- 
tus conversus esse, erecte assur- 
gere, anteriorum vero pedum 
sinistro ad rapiendum protenso, 
dextro vero ceu praesenti praelio 
constitutus, strictam frameani 
vibrare visitur. Scuto incumben- 
tem galeam militarem craticula- 
tam sive apertam, regio diade- 
mate al terűm gryphtim mediote- 
nus eminentem, alioquin inferiori 
per omnia similem proferente 
ornatam. A summitate vero sive 
cono galeae lacciniis sive lem- 
niscis, hinc flavis seu aureis, illinc 
autem candidis sive argenteis ac 
rubris in scuti extremitates sese 
passim diffundentibus, scutunique ipsum decenter exornantibus.« 
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1657 május 30-ikán Eper- 
jesen tartott itélőszékén. 

Függő pecsétje elveszett, a gróf Berényi család levéltárában. 

CCCXLIII. 
16o7 márcziits 6. Bécs, ^ 
III. Ferdinánd Szalay Mihálynak, feleségének Spáczay Katalin- 
nak, testvérének Istvánnak, továbbá Soós Jánosnak, feleségének 
Magdolnának és gyermekeiknek Jánosnak, Györgynek, Pálnak és 
Erzsébetnek nemességet és czímert adoínányoz. 

»Scutum videlicet militare erec- 
tum coelestini coloris, campo inferius 
oceupante, in quo vir militaris integer, 
rubra tunica indutus stare, frameam 
nudam vibrare cernitur. Scuto incum- 
bentem galeam craticulatam seu aper- 
tam, regio diademate gryphum medio- 
tenus prominentem, itidem frameam 
vibrantem, proferente ornatam. A sum- 
mitate vero laciniis seu lemniscis, hinc 
caeruleis et ílavis, illinc candidis et 
rubris, in scuti oras sese diffundenti- 
bus. . .« 
...^ ^_^j^ A czímerrajz szerint a pajzsbeli 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czimeresle vélek. 



205 



alak Öltözete arany gombos vörös atilla, kék nadrág és sárga csizma, 
oldalán arany övről lefüggő kardhüvely. Feje födetlen, arczát bajusz 
és szakái köríti. 

Függő pecsétje elveszett. 

CCCXLIT. 
1657 április 25, Bécs, .^^ 
I. Lipót Tihanyi (Tihani) Istvánnak, feleségének Pais Katalin- 
nak és gyermekeiknek, Istvánnak és Magdolnának nemességet 
és czimert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum 
coelestini coloris, fundum illius viridi late- 
patenti campo occupante, in quo integer 
aurei coloris fulvus gryphus naturali suo 
colore delineatus, ore patulo ac lingua 
mbicunda exerta, alis expansis, caudaque 
pest pedes reflexa, posterioribus pedibus 
distortis, anterioribus verő sinistro quideni 
regium diadema, dextro verő strictum ensem 
fortiter compressum in altum vibrare, inque 
dextram scuti partém conversus esse cer- 
nitur. Scuto incumbentem galeam militarem 
craticulatam sive apertam, regio diademate 

alimn itidem gryphum, alioquin inferiori per omnia simileni, inter 
duo comucopia mediotenus eminentem proferente ornatam. A sum- 
mitate verő sive cono galeae lacciniis sive lemniscis, hinc flavis 
et coeruleis, illinc autém candidis et rubris, in scuti extremitates 
sese passim diffundentibus scutumque ipsum decenter exornantibus.« 

A leírás nem említi meg, hogy a sisakdíszt kisérő két 
szarv közül a jobboldali ezüst-vörössel, a baloldali arany-kékkel 
vágott. 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1658 márczius 
Nyitrán tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a Tihanyi család levéltárában. 




19-ikén 



CCOXLV. 
1657 május 80, Bécs, 
1. Lipót Szeömpczey Ferencznek nemességet és czimert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum illius viridi campo laté interoccupante, super quo vir mili- 



Digitized by 



Google 



206 



Magyarországi czfmeresle vélek. 




taris armis bene instructus, rubro habitu vestitus sub nigro insi- 
dens equo, manuum dextra strictum ensem in eoque turcicuin 

caput infixum tenere, sinistra 
verő habenas equi laxare, atque 
in dextram scuti partém con- 
versus tendere visitur. Scuto 
incumbentem galeam militarem 
craticulatam sive apertam regio 
diademate, ex eoque fulvum 
leonem inter duo cornucopia 
eminentem, dextro pede supra- 
dictum ensem tenentem, medio- 
tenus conspicuum proferente 
ornatam. A summitate verő sive 
cono galeae laciniis seu lemnis- 
cis hinc flavis et coeruleis, illinc 
autem candidis et rubris in scuti 
extremitates sese diffundentibus 
scutumque ipsum decenter exor- 
nantibus.« 

A czímerkép a leírástól annyiban eltér, hogy a sisakdísz 
oroszlánja kétfarkú, a sisakdíszt kisérő böségszarúk pedig jobbról 
ezüst-vörössel, balról arany-kékkel vágottak. 

Kihirdettetett Győr vármegyének 1658 április 12-ikén Győ- 
rött tartott közgyűlésén. 
Függő pecséttel. 

OCCXLVI. 
1657 július 9, Bécs, 

1. Lipót Richthauzer Miklós Jeromosnak nemességet és czi- 
mert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum, linea perpendiculariter 
per médium transversum in forma crucis ducta quadripartite 
divisum, in cuius quidem superiori dextra álba area statera sive 
bilanx locata, et in inferiori sinistro quadriformiter itidem diviso 
scuti theatro, superioribus quidem angulis hinc ílava rosa, inde 
verő albo praeterfluente lluviolo ac a fundo nigro ílavescente et 
virescente ílosculo repraesentante, in medio autem scuti triangulare 
architecticum pondus introgestans fulgentes binas stellas exprimere 
cernitur ; viceversa in superiori flavo sinistro nigra uniceps aquila, 
expansis alis, pedibus distortis, ac cauda deflexa, oreque patulo 
ac lingua rubicunda exerta, capite corona aurea red'mito eminere, 
et in inferiori simihter nigro dextro fulvus gryphus, naturaliter 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 207 

effigiatus, dispositis pariter pedibus posterioribus, corpore arrecto, 
ore hianti ac lingua rubicunda exerta, cauda inter pedes deflexa, 
alis expansis, pedum anteriorum dextro sagittam fuscinatam osten- 
tare, sinistro verő ad rapiendum protenso conspiciuntur. Scuto in- 
cumbentibus binis galeis clatratis sive apertis, regiis diadematibus, 
ex quibus hinc etiam simulacrum volubilis humanae fortunae 
super globo, fulcientibus alis, formám virginis exprimentem, mani- 
bus telum rubrum circumfluitantem dilatum gestantem, illinc 
autem nigram alám aquilam inferiori per omnia consimilem pro- 
ferentibus ornatas. A summitate verő sive cono galeae laeciniis 
sive lemniscis hinc tlavis et coeruleis, illinc autem c^ndidis et 
rubris in scuti extremitates sese passim diffundentuibus, scutumque 
ipsiim decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Sáros vármegyének 1657 szeptember 26-ikán 
Eperjesen tartott közgyűlésén. 

Egyszerű XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije Szepes 
vármegye levéltárában. 

CCCXLVII. 

16Ő8 , április 18. Gyulafej érmr. 
II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Gyöngyösi Gyöngyösy 
Ferencz karabélyos katonának nemességet és czimert adományoz 

>Scatum videlicet militare • coelestini coloris, in cuius campo 
sive area aurea corona variis pretiosis lapillis et gemmis ador- 
nata est posita, ex qua tigris qua . . . caudaque elevata emer- 
gens, gladium evaginatum capiti hesidi infixam tenere visitar. 
Supra scutam galea militaris clausa est posita, quam contegit 
diadema regium gemmis et unionibus decenter variegatum. Ex 
cono verő galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde 
defluentes, utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime 
ambiunt et exornant.« 

Függő pecsétje elveszett. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél. 162. 1. 102. t. 

CCCXLVIII. 
1658 augusztus 1. Tasnád, 

II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Farkas Illésnek, Prekub 
Kosztinnak, Mány Andrásnak, Haragos Lászlónak és Disznópataki 
Boda Györgynek, Antal Miklósnak, Joszipláposi Balázs Andrásnak 
Batuza Jánosnak és Gergelynek, Román Lukácsnak, Pap János- 
nak, Hordó Istvánnak, Thordavilmai Pétsy Jánosnak, Oláhláposi 



Digitized by 



Google 



208 Magyarországi czímereslevelek. 

Pinté Györgynek, Isák Jánosnak, Jósziv Demeternek, Paska Tódor- 
nak, Peteritei Farkas Dánielnek, Bohoczeli Konstantinnak, Lázár 
Gábornak, Sósmezői Prekup Farkasnak, Boérfalvi Bogozán Boér 
Mihálynak, a fejedelem zöldpaskásainak, nemességet és czímert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo 
sive area eques, qui .... malus sclopetum Tersiniense vulgo 
dictum referens, sago viridi pileoque cristato amictus, dextra manu 
sclopetuiii Teseniense vocatum tenere, sinistra autem equi 
habenas dirigere visitur. Supra scutum galea militaris aperta sive 
craticulata est posita, quam contegit diadema regium gemmis et 
unionibus pretiosis eleganter exornatum. Ex cono autem galeae 
teniae sive lemnisci variorum colorum hinc-inde defluentes utras- 
que oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et 
exornant.« 

KihirHetteiett Külső-Szolnok vármegyének 1703 márczius 
2-ikán Bethlenben tartott közgyűlésén. 

Egyszerű, XVIII. századi, sok helyt korrumpált másolat. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 265. 1. 197. t. 

CCCXLIX. 

1658 november 24, Segesvár, 

Barcsay Ákos erdélyi fejedelem Nagy máskép Szabó János- 
nak, feleségének Hidvégi Erzsébetnek és gyermekeiknek Imrének, 
Jánosnak, Istvánnak és Máriának nemességet és czímert adományoz. 

» Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo 
sive area leo integer natura[liter depictus], ore hiante. lingua 
exerta et cauda sursum elevata sese erigere, dextroque pede trés 
ílores lilii candidi tenere conspicitur. Supra scutum galeá militaris 
est posita, quam contegit diadema regium, gemmis et unionibus 
ornatum, ex quo rursum leo dimidius priori per omnia similis 
umbilicotenus emergere visitur. Ex cono verő galeae teniae sive 
lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, oras seu margi- 
nes scuti pulcherrime ambiunt et exornant.« 

A czímerkép szerint a takarók színe meg van határozva, 
és pedig jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany. 

Kihirdettetett az erdélyi rendeknek 1659 február 26-ikán 
Beszterczén tartott országgyölésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 200. 1. 137. t. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 209 

CCCL. 
1658 deczemher 17, Segesvár, 

Barcsay Ákos erdélyi fejedelem Alvinczi Pap Ferencznek 
nemességet és czímert adományoz. 

^Sciitum videlicet militare coelestini coloris triangulare, cuius 
fundum cespes viridis occupat, et in eo leo integer naturali suo 
eolore depictiis, ore hiante, lingua exerta et cauda sursum elevata 
sese erigere, dextroq'ue pede ensem evaginatum tenere conspicitur, 
siipra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit dia- 
dema regium, gemmis atque unionibus deeenter exornatum, ex quo 
rursum leo dimidius, priori similis, umbilicotenus emergens visitur. 
Ex cono autém galeae teniae seii lemnisci variorum colorum hinc 
inde defluentes, utrasque. oras seu . margines ipsius scuti pulcher- 
rime ambiunt et exornant.* 

Kihirdettetett 1659 február 28-ikán, az erdélyi és magyar- 
országi kapcsolt részek nemeseinek Beszterczén tartott ország- 
gyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett, a czímerkép helye üres. 

CCCLI. 

1668. 
I. Lipót a Fábry családnak nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

Kihirdettetett 1659 .... 18-ikán Nyitra vármegyének Kis- 
Tapolcsányban tartott közgyűlésén. 

Töredék, mely csupán a czímerszerző család nevét őrizte meg. 

CCCLII. 

16o9 január 12, Bécs, 

I. Lipót Neumayer Gáspárnak, feleségének Eiffart Mária 
Erzsébetnek, és leányuknak Annának nemességet és czímert 
adományoz. 

> Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum illius tricolli viridi monticulo interoccupante, cuius cacumini 
incumbit aurea corona, diamantibus ac pretiosis gemmis exor- 
nata, eidemque integra candida columba, alis expansis, volatui 
inhians, utroque pede insistere ac rostro virescentem palmam 
gestare, dextrorsumque tendens conversa esse visitur. Scuto incum- 

Áldásy, A M. N. Múzeum czimeresl eveiéi, ^ 14; 



Digitized by 



Google 



210 



Magyarországi czímereslevelek. 




bentem galeam militarem craticulatam 
sive apertam, regio diademate, ex eoque 
nudum Aethiopem pubetenus eminen- 
tem, in pectore fulgentem stellam ge- 
stantem, capite flavescenti velő seu 
ligula compresso, sinistraque manu 
lumbos fulcientem, dextra autem ternas 
sagittas fuscinatas decussatim osten- 
tantem, proferente ornatam. A summi- 
tate verő sive cono galeae laciniis 
seu lemniscis, hinc ílavis et coeru- 
leis, illinc autem candidis et rubris 
in scuti extremitates sese diffunden- 
tibus, scutumque ipsum decenter exor- 
nantibus.* 

Függő pecsétje elveszett 



CCCLIII. 

1669 június f>, Bécs. 

I. Lipót Fiume városának ezímert adományoz. 

»Scuhnn videlicet ovali forma rotundum, in cuius area rubra 
aquila imperialis biceps, alis utrinque laté expansis, rostris itideni 
apertis, linguis rubris exsertis, et superius diademate imperiali aureo, 
caeterum caerulei coloris taeniis utrinque retrorsum diíluentibus, 
auro(|ue fimbriatis ornata, sinistrorsum versa, ac de caetero sic 
disposita, ut pede dextro moli saxeae in fundo sitae, sinistro verő 
vasi rotundo, sive aequali oblongo, fusei coloris, supra saxum iacenti 
et orificio ad sinistram scuti oram verso, insistere et ex eodem 
vasé ílumen, quod iuxta saxeam illám molem sinistrorsum in magna 
abundantia praeterlabitur, copiose effundere videatur, oblonga 
schedula, cuius orae utrinque revolutae sünt, scuto inferius per 
transversum subiuncLa, cum inscriptione I]\DEFICIENTER.« 

Egyszerű, XIX. századi másolat, a czímerkép színes másával. Az 
oklevél eredetije Fiume város levéltárában. 

CCCLIV. 

16Ö9 július 28. Bécs. 

I. Lipót Krompachi Holló Zsigmondnak az eperjesi harmin- 
czad administratorának, testvérének Jánosnak és ennek fiának 
Zsigmondnak régi nemességét megerősítve, ezímert adományoz. 



Digitized by 



Góogle 



Magyarországi czímereslevelek. 211 

)>Scutum videlicet militare erectum, linea perpendiculari per 
inodum crucis ducta quadripartite divisum, in cuius quidem supe- 
riori dextra et inferiori sinistra ílavi coloris scuti aeris, singulae 
nigrae expansae aquilae, iiiutuo quodanmiodo sese eniinus intuentes, 
in superiori verő sinistra et inferiori dextra similiter scuti parte, 
pariter singulae duplicatae cruces hyspanicae delineatae esse cer- 
nuntur; porro in medituUio ipsius scuti aliud niinus scutum 
coeruleum, in fundo trirupem latam petram continens, ac super 
vertice seu cacumine eiusdem nigrum corvum alis composituiii, 
rostro aureum diamantinum annulum gestantem, utrisíiue pedibus 
insistentem repraesentans. Scuto incumbentibus binis galeis mili- 
taribus craticulatis sive apertis, regiis diadematibus exornatis, 
ex iisque hinc quidem tertiam nigram aquilam inferioribus confor- 
mem, inde verő integrum leonem, divaricatis posterioribus pedibus 
-erecte stantem, ore hianti ac lingua rubicunda exerta, caudaque 
bifurcata ad dorsura elevata, anteriorum autem pedum sinistro ad 
rapiendum protenso, dextro autem antelatam duplicatam hyspani- 
<íam crucem ostentantem.dextrorsumque conversum, proferente orna- 
tam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, 
hinc aurei et nigri, illinc verő rubri et albi colorum, in scuti 
oram íluitantibus, illudque decenter exornantibus.« 

Az oklevél szövege elmondja, hogy czímerszerzö atyja krom- 
pachi Holló Mátyás a Bethlen Gábor ideje alatti erdélyi események 
alatt, főleg különféle követségekben kitüntette magát, maga a 
czímerszerzö pedig a kamarai jövedelmek kezelésében eltöltött 
21 év, most pedig az eperjesi harminczadok kezelésében, továbbá 
a Lengyelországban végzett követségekben szerzett érdemei által 
szolgált rá a kitüntetésre. Érdekes az oklevél szövegében az a 
rész, hogy oly kiváltságoknak örvendjen ő és utódjai, »quibus 
€aeteri a qualuor avis paternis et maternis nati.« 

Kihirdettetett Szepes vármegyének 16(30 márczius o-ikén 
Lőcsén tartott közgyűlésén, Sáros vármegyének 1061 május 11-ikén 
Eperjesen tartott itélöszékén és bemutattatott a szepesi kamara 
konsistoriumában 1665 augusztus 19-ikén. 

Függő pecsétje elveszett. 

Siebmacher. 241. 1. 186. t. L c. azzal a különbséggel, hogy 
a szívpajzs színe ott nem kéknek, hanem ezüstnek van feltüntetve. 

CCCLV. 

16^)9 aiKjusztus 6*. Bécs, 
I. Lipót Dubrawszky Jánosnak, feleségének Janosovicz Zsu- 
zsannának és fiuknak Jánosnak nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum nigri et rubri coloris 
bipartite divisum, ex cuius rubri coloris fundo ternae glandes cum 

14* 



Digitized by 



Google 




212 Magyarországi czimeresle vélek, 

ramusculis sursum assurgere ac ex dimidio scuti in superiorem 
nigram aream medius albus equus extensis anterioribus pedibus 

eminere cernuntur. Scuto incuniben- 
tem galeam inilitarem craticulatam 
sive apertam, regio diademate, ex eoque 
alium dimidium equum inferiori per 
omnia conformem, inter duas ala& 
coloribus distinctas eminentem, profe- 
reníe ornatam. A summitate verő 
sive cono galeae laciniis seu lemnis- 
ds, hinc llavis et coeruleis, illinc 
autem candidis et rubris in scuti 
extremitates sese diíTundentibus, scu- 
tumque ipsum decenter exornantibus.« 
A takarók színezésénél a czí- 
merkép eltér a szövegezéstől, a meny- 
nyiben a takarók jobbról ezüst-vörös, 
balról arany-fekete. A leírásból hiány- 
zik a sisakdísz szárnyainak színe, a mely jobbról vörös-ezüst, bal- 
ról arany-fekete. 

Kihirdettetett Sáros vármegyének 1660 július 7-ikén Eper- 
jesen tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 

CCCLVI. 

1669 szeptember 7, Pozsony. 

1. Lipót Hajnóczy (Haainotzy) Illésnek és testvéreinek Izsák- 
nak, Jakabnak, Andrásnak és Mihálynak nemességet és czímert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare ereetum, a dextra quidem rubri, 
a sinistra verő partibus coelestini coloris, fundum ilüus latepatenti 
viridi campo, ac sinistram partém arbore truncata occupante, de 
qua quinque rami excrescere, eorumque quinto et prae caeteris 
eminentiori aquila naturaliter effigiata, alis expansis, insidere 
visitur; dextrae porro scuti parti integer albus unicornis elevatis 
anterioribus pedibus assurgens, incurvatoque capite cornu petére 
volenti simiUs ad sinistram scuti partém generose conversus ex 
opposito aquilae stare conspicítur. Scuto incumbentem galeam 
militarém craticulatam sive apertam, regio diademate ornatam, 
de quo unicornis inferiori similis, umbilicotenus eminere cernitur. 
A summitate verő sive cono galeae lacciniis seu lemniscis, hine 
rubris et albis, illinc verő ílavis et coeruleis in scuti extremitates 



Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. 2l8 

piacidé sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornan- 
tibus.« 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1660 ápril 19-ikén 
Samarján tartott közgyűlésén. 

Roth Perencz Hont vármegye alispánjának 1792 október 16-ikán 
kelt hiteles átii^atában. 

CCCLVII. 

1659 október 7. Pozsony. 
I. Lipót Kisvárday máskép Chizmazia Jánosnak, feleségének 
Ego Zsuzsannának és testvérének Kisvárday máskép Chyzmazia 
Andrásnak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutnm videlicet militare erectum rubri coloris, fundum 
illius viridi monticulo occupante, super quo brachium humánum 
€ataphractum cubitotenus locatum esse ac in vola evaginatam 
frameam lauro circumdatam tenere, eandemque in dextram scuti 
partém vibrare visitur. Scuto incumbentem galeam militarem era- 
ticulatam sive apertam, regio diademate, ex eoque virum milita- 
rem iuvenili forma conspicuum et rubris vestibus indutum genu- 
umtenus eminentem, manuum sinistra frameam ad latus dependentem 
manubriotenus comprehensam tenere, dextra verő hastam cuspide 
inversam gestantem proferente ornatam. A summitate verő sive 
cono galeae lacciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc 
autem candidis et rubris in scuti extremitates sese piacidé diffun- 
dentibus, illudque ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett 1660 márczius 17-ikén Nyitra vármegye köz- 
gyűlésén. 

Egyszerű, XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije Pest-Pilis- 
Solt- Kiskun vármegye levéltárában. 

cccLViir. 

1659 október 7. Pozsony, 
I. Lipót Győri Nagy Istvánnak és unokatestvérének Komáromi 
Nagy Istvánnak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videhcet militare erectum [fundum illius] 

viridi campo occupante, super quo leo integer naturaliter effigiatus, 
divaricatis posterioribus pedibus, cauda bifurcata et ore hiante, 
linguaque exerta . . . prae se ferre, sinistro autem pedibus ad rapi- 
endum protenso erecte stare cernitur. Scuto incumbentem galeam 
militarem craticulatam sive apertam, regio diademate duas alas 
acíuilinas et earum in medio assurgentem alterum leonem inferiori 



Digitized by 



Google 



214 



Magyarországi czímereslevelek. 



per omnia siniilem umbilicotenus proferente ornatam. A sumrni- 
tale porro sive cono galeae lacciniis seu lenmiscis hinc albis et 

rubris, illinc autem llavis et coemleis 
in scuti extreniilates piacidé sese 
difTundentibus, scutumque ipsum decen- 
ter exornantibus.« 

Az oklevél szövege erősen meg 
van rongálva, úgy hogy a czí- 
merleirás a maga egészében nem 
olvasható. A czímerrajz szerint a 
pajzs kékkel és vörössel balharánt 
osztott, a pajzsalak oroszlánja jobb 
lábában arany napot tart. A sisakdíszt 
kisérő sasszárnyak közöl a jobboldali 
kék-vörössel, a baloldali vörös-kékkel 
van vágva. 

Kihirdettetett Pozsony vármegyé- 
nek 1660 szeptember 6-ikán Samarján és Komárom vármegyének 
1662 április 18-ikán Komáromban tartott közgyűlésén. 
Függő pecsétje elveszett. 









CCCLIX. 
160!) október 14, Pozsony. 
I. Lipót (iáspárdy Lukácsnak, feleségének Halassy Erzsé- 
betnek, leányának Katalinnak és testvéreinek Gáspárdy Gyögynek 
és Mihálynak nemességet és czímert adományoz. 

»Seutum videhcet mihtare erec- 
tum eoelestini coloris, fundum illius 
viridi campo interoccupante, ex cuius 
deminori ((gy) parte vir militaris 
armis bene instructus, rubro habitu, 
flavis cothurnis ac caenilei coloris 
galligis indutus, capile quoque pilleo, 
pelle mardurina síibducto ac cristis 
falconis ornato cooperto, albo insidens 
equo, manuum verő sinistra habenas 
equi ad praecipitem saltum dirigere, 
dextra autem evaginatam frameam 
cum affixo Turcico capite ostentare, 
inque dextram scuti partém salienti 
similis tendere visitur; in summitate 
porro scuti hinc haemispherio lunae, 
inde verő fulgenti stella rutilantibus. Scuto incumbentem galleam 
militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, ex eoque 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



215 



brachium cataphractum frameam tenentem, flecturaeque auream 
crucem innixam proferente ornatam. A summitate vero seu cono 
galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et rubicundis, illinc vero 
candidis et coelestinis in scuti extremitates sese passim extenden- 
tibus, scutumque ipsum decenter exornantibus.« 

A czimerrajz a leírástól némileg eltér, a süveg vörös bélésö, 
a takarók színe pedig jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1663 január 16-ikán Nyit- 
rán tartott közgyűlésén. 

Az esztergomi káptalannak 1737 október 12-ikén kelt hiteles 
átiratában, festett czímerképpel. 



CCCLX. 

1659 október 27, Pozsony, 

I. Lipót Nóvák Andrásnak, feleségének Szabó Katalinnak és 
gyermekeiknek Ferencznek, Jánosnak, Istvánnak, Andrásnak és 
Márthának nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet mihtare erec- 
tum coelestini coloris, fundum illius 
latepatenti viridi eampo occupante, 
super quo integer fulvus leo, naturali- 
ter effigiatus, tota corporis mole ar- 
recta, divaricatis posterioribus pedibus, 
cauda bifurcata, hianti ore, linguaque 
penitus exerta, erectus stare, ac dextro 
pedum anteriorum trés spicas triticeas 
in maturitate eleganter intertenere, 
alterum vero rapinae aptare conspici- 
tur. Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem craticulatam sive apertam, regio 
diademate ornatam, de quo itidem 

leo, inferiori per omnia similis, umbilicotenus eminere visitur. 
A summitate porro sive cono galeae lacciniis seu lemniscis, hinc 
ílavis et coeruleis, illinc autem candidis ac rubris, in scufi extre- 
mitates piacidé sese diíTundentibus, scutumque ipsum decenter 
exornantibus.« 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1660 szeptember 6-ikán 
Samarján tartott közgyölésén. 

Függő pecséttel. 




Digitized 



by Google 



216 Magyarországi czímereslevelek. 

CCCLXI. 
1659 november 88. Pozsony. 
I. Lipót Plumboi Mattéi Péternek és feleségének Picchi 
Marinának, gyermekeiknek Jánosnak és Antal Máriának, kik a 
régi nemes Mattéi máskép Koviczet Mattéi családból eredő 
Mattéi Jánostól és Glabidicz Krisztinától származnak és a bosnyák 
királyságban a Glasinaczi örökös grófi czímet viselték, magyar 
grófságot adományoz, s régi czimerüket megújítva kibővíti. 

»Scutum videlicet militare erectum flavi coloris, linea per- 
pendiculari per médium ducta in duas equales partes divisum, 
in cuius inferiori campus rubris et candidis tesselis varíegatus 
conspicitur, lamina nigra per médium obliqua ducta, in superiore 
verő scuti parte integra nigra aquila alis utrimque expansis, 
pedibusque divaricatis capite regia corona rutilante, reclinito rostro 
patulo, lingua rubicunda exerta dexlrorsumque conversa, alias enim 
naturaliter effigiata esse visitur. Scutum ipsum desuper diademate 
regio per nos eidem nunc ultro super addito, margaritis et uni- 
onibus afTabre exornato decorante.« 

De Franchis Fülöp anconai közjegyző és Forlini József aiwjonai 
püspöki helynök által 1715 augusztus 29-ikéii kiadott hiteles másolatban. 

CCCLXII. 
1660 január SÍ, Bécs, Z- -- 
L Lipót Szeli Jánosnak, fiainak Istvánnak és Péternek, test- 
véreinek Szeli Tamásnak és Istvánnak, továbbá Országh Jánosnak 
és Pálffy Istvánnak nemességet és czímert adományoz. 

» Scutum nimirum militare erectum 

coelestini coloris, fundum illius viridi 

latepatenti campo interoccupante, in quo 

integer fulvus leo, ore patulo, lingua 

rubicunda exerta, cauda bifurcata post 

_^; I tergum elevata, posterioribus pedibus 

;^^^^^ insistere, anterioribus verő laevo ad 

rapiendum protenso, dextro autem de- 

truncatum Turcicum caput per comam 

aprehensum fortiter tenere, inque dex- 

tram scuti partém conversus esse cerni- 

tur. Scuto incumbentem galeam milita- 

rem craticulatam sive apertam, regio 

diademate, aliuni itidem leonem alioquin inferiori per omnia simi- 

lem mediotenus eminentem proferente ornatam. A summitate verő 




Digitized 



by Google 



Magyarországi czíiiiereslevelek. 



2\1 



sive cono gáleae la.ciniis sive lemniscis,hinc qiiidem flavis et coeru- 
leis, illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates sese passim 
effundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus.« 

A czímerrajz a leírástól annyiban eltér, hogy az oroszlán 
koronás, mit a szöveg nem említ. 

Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 1660 ápril 20-ikán 
Ibrányban tartott közgyűlésén. 

Egyszerű, XIX. századi másolat, a czímerkép színes másával. 
Az oklevél eredetije Csongrád vármegye ^levéltárában. 

CCCLXIII. 
1660 február 10, Bécs. 
I. Lipót Johannides Miklósnak és fiának Jánosnak nemessé- 
get és Gzim'ert adományoz., 

»SGutum nimiruni militare erectuni 
coelestini coloris, fundum illius viridi late- 
patenti campo interoccupante, cui emi- 
nentiori aurea corona gemmis et mar- 
garitis exornata locata esse, eidemque 
candida columba, expansis alis, volanti 
similis, utrisque pedibus inslstere, rostro 
verő virentem olivae ramuseulum inter 
binas striitionis plnmas gestare, inque 
dextram scuti partém (*onversa esse cer- 
nitur. Scuto inemnbentem galeam mili- 
tarem cratieulatam sive apertam, regio 
diademate aliam itidem columbani, alio- 
(juin inferiori per omnia si miiem, inter 
binas similiter plumas strntionis eminen- 
tem proferente ornatam. A summitate 
verő sive cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc quidem flavis 
et coeruleis, illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates 
sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus«. 

Kihirdettetett Trencsén vármegyének 1661 február 10-ikén 
Trencsénben tartott itélőszékén. 

Függő pecsétje elveszett. 




CCCLXIV. 

1660 április 10. Bécs. 

I. Lipót Juren Mátyásnak, mostohaatyjának Rudnichky 

Mátyásnak s fiának Györgynek, továbbá Kuzmich Lukácsnak s fiainak 

^KüznudÍMátyásnak és Mihálynak nemességet és czímert adományoz. 



Digitized by 



Google 



218 



Magyarországi czíniereslcvelek. 




»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum 
illiiis viridi eampo occupante, ex quo integer fulvus leo, ore hiante, 

lingua rubicunda exerta, eaudaque post 
tergum dispansa, poslerioribus pedibus 
distortis, anterioribus verő sinistro sagit- 
tae infixum Turcicum caput tenere, dextro 
porro strictam frameam vibrare atque 
in dextram scuti partém conversus esse 
cernitur. Scutoineumbentem galeam mili- 
tarem craticulatam sive apertam, regio 
diademate, alium itidem leonem medio- 
tenus prominentem, alioquin inferiori per 
omnia similem proferente ornatam. 
A sumitate verő sive eono galeae lac- 
ciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeru- 
leis, illinc auteni candidis et rubris, in 
seiiti extremitates sese piacidé diffunden- 
libus, seutumque ipsum decenter exor- 
nantibiis.« 

A czímerrajz a leírástól annyiban eltér, hogy a pajzsban a 
kivont kard felett hatágú arany csillag van, mely a sisakdiszben 
is előfordul és hogy a sisakdíszt két fekete sasszárny kiséri. 

Kihirdettetett a horvát-szlavon-dalmát rendeknek 1660 július 
23-ikán Varasdon tartott gyűlésén. 

Függő pecséttel. 

CCCLXV. 
1660 április 16, Bécs, 
I. Lipót Finck Tóbiásnak, feleségének, Krisztinának, fiaiknak 
Mátyásnak és János Ernőnek és unokatestvérének Finck Dánielnek 
nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum, linea in formám erucis 
ducta quadripartite divisum, super quo inferiori dextra et supe- 
riori sinistra coerulei coloris scuti -areis singula fringilla naturali 
suo colore effigiata, oompositis alis, depresso trunco utroque pede 
insistere visitur; in superiori porro dextra et inferiori sinistra 
hitei coloris scuti spatiis singulae rubeae rosae repraesentantur. 
Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertani, 
regio diademate, ex eoque tertiam fringillam inferioribus per 
omnia similem, proferente ornatam. 4 snmmitate verő sive cono 
galeae laciniis seu lemniscis, lünc candidis et rubris, iUinc autem 
coeruleis et ilavis in scuti extremitates sese diíTundentibus, scu- 
tuniíjue ipsum decenter exornantibus.« 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



219 



Kihirdettetett Szepes vármegyének 1660 deczember 7-ikén 
Lőcsén tartott közgyűlésén. 

l^üggö pecséttel, a czíraerkép kivágva. 

CCCLXVI. 
1660 április 28, Bécs, 
I. Lipót Nagy Pálnak, feleségének Tako Orsolyának és gyer- 
mekeiknek Istvánnak és Orsolyának nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»Scutum nimirum militare erec- 
tum coelestini eoloris, in quo bini 
manipuli tritiei iuxta sese iusto spatio 
locati, cernere visuntur. Scuto incum- 
bentem galeam militareni craticulatam 
sive apertam, regio diademate, eique 
candidam coliimbam expansis alis, 
volatui inhiantem, utroqiie pede insi- 
stentem et dextrorsum conversam pro- 
ferente ornatam. A summitate verő 
sive cono galeae laciniis seu lemniscis, 
hinc ílavis et coeruleis, illinc autem 
candidis et rubris in scuti extremita- 
tes sese piacidé diffundentibus, scu- 
tumque ipsum decenter ac venuste 
exornantibus.« 

Kihirdettetett Vas vármegyének 1660 július 5-ikén Szombat- 
helyen tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 

CCCLXVIL 
1661 június 2. Bécs, • 
L Lipót Roboz Benedeknek, feleségének Hegedűs Katalinnak,, 
gyermekeiknek Mihálynak, Ferencznek és Erzsébetnek és testvé- 
rének Roboz Istvánnak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini eoloris, 
fundum illius viridi campo interoccupante, ex quo binae alae 
aquilinae distinctim sibi ad invicem oppositae eminere, in earumque 
medio . . . truncatum caput , . . visitur. Scuto* incumbentem galeam 
militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, ex eoque . . . 
cornua cervina et acinacem inferiori per omnia similem proferente 
ornatam .... seu. lemniscis, hinc candidis et rubris, illinc autem 




Digitized by 



Google 



220 Magyarországi czímereslevelek. 

eeruleis et tlavis in scuti extremitates sese passim diffundentibus, 
scutumque ipsuin decenter exomantibus.* 

Az oklevél szövege több helyt ki van kopva és kiszakadva, 
úgy hogy a czlmerlelrás a maga egészében nem olvasható. 
A czímerrajz a pajzsban lévő két sasszárny között hegyével 
fölfelé álló egyenes kardot ábrázol, hegyére tűzött turbános török 
fejjel. A sisakdísz a pajzsbeli kardot mutatja, kisérve jobbról-balról 
egy-egy szarvasagancs által. Takarók színe jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörös. 

Kihirdettetett Veszprém vármegyének 1662 február 13-ikán 
Pápán tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 

Siebmacher, 545. 1. 391. t. 

CCCLXVIII. 
1662 márcziiis 12, Bécs. 
I. Lipót Stubick János Gottfridnak, Königsteini és Windi- 
gianckaui bárónak, Rothneustifft, Tushen, Ausli, Jamni és Riebny, 
(leföU, Vessendorff, Otterberg, Peuthen, Dornewiz és Neudegg örökös 
urának s általa apai unokatestvéreinek Stubick Györgynek, Sebes- 
tyénnek, Fülöp Károlynak és Mátyás Andrásnak, unokatestvérének 
János Keresztélynek, mindnyájan Königsteini és Windigianckaui 
báróknak, azonkívül feleségének Johanna Zsófiának, JTraunhoűi 
StubenvoU János ezredes leányának, testvérének Traunhoffi Stuben- 
voll János Károlynak, unokatestvérének János Kristófnak és apai 
unokatestvérének Farkas Ádámnak, végre Hochstraeti Byle János 
alezredesnek és feleségének Königsteini és Windigianckaui Ilona 
Konstanczia, bárónőnek a magyar grófi rangot adományozza. 

Az oklevél megemlékezik a grófi rangot szerző családjáról 
és érdemeiről, fölemlítve azt is, hogy a grófi rangot szerző nemes 
magyar családból származik, majd így folytatja : 

»Paulus quippe notanter prae eaeteris quondam Stubick de 
Soher, qui alias titulo magnificentiae clarus et non solum Hun- 
gáriáé olim regis consiliarius extitit, verum et Hungaricae niili- 
tiae officio colonelli loeumtenentis laudabiliter functus, contra 
infensissimos christiani nominis hostes Turcas, diversis in occa- 
sionibns aliorumque in exemplum fideliter decertando, eximia 
facinora, actusque militares non postremos edidit, uti etiam pro 
defensione permansioneque dulcissimae patriae constanler et 
laudabiliter desudando, ut erga eandem illibatam fidelitatem suam 
servaret, morte sua gloriose oppetendo testari voluerit. Non 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 221 

absimili modo avus suus quoque Lasarus condam Henkel senior 
a Donnersmarck erga praelibatam augastissimam domum nos^^am 
Austriacam etiam factum regnum nostrum Hungáriáé aíTectumet 
immortale fidelitatis testimonium patefeeit, dum videlieet a tyran- 
nica paganorum gente, in lamentabili et deploranda illa fortalitii 
nostri Jauriensis superioribus annis faeta traditione, multa millia 
christianorum proíligata fuere, qui ad congregandum et denuo 
recenter stabiliendum fortiíicandumque inibi debilitatuni militeni 
quingenta millia ílorenorum sacratissimae olim imperatoriae et 
regiae maiestati Rudolpho secundo, dominó videlieet patruo nostro 
desideratissimo foelicissimae reminiscentiae in aere proprio sup- 
peditavit, quo subsidio iterato militaribus copiis roboratis et 
redintegratis ac militiae de necessariis providens, idem fortalitiuni^ 
singulari divina providentia accedente, gravissima hostium clade, 
summa verő totius christianitatis laetitia ac tripudio a Turcis recu- 
peratum est, quemadmodum idipsum praefatae imperatoriae maie- 
statis litterae testimoniales dicto Lazaro Henkell a Donnersmarck 
avo ipsius in assecurationem indubitatae restitutionis refusionisque 
praemissae erogatae summae pecuniariae extradatae, per expres- 
sum in sese continerent et declararent. Idem etiam Joannes 
Godefridus Stubick, liber baro a Königstain et Windigianekau, 
dominó avo nostro gloriosae memóriáé Ferdinando secundo in 
singulare testimonium fidelissimae gratitudinis aedificationes quas- 
dam una cum horto et alios etiam hortos modo tunc comparatos, 
pro fundatione monasterii piorum patrum ('armelitarum discal- 
ceatorum in suburbio extra rubram turrim et pontem Danubia- 
num vulgo Schlagprucken dictum in pios usus, secundum ipsius 
devotam intentionem sine uUa pro eis usque adhuc praestita 
satisfactione aut solutione ultro tradidit, quos dicti pii patres Car- 
melitae hodieque in monasterii usum eonversos conversasque 
possident, iisque fruuntur et gaudent .... ipsum quoque 
Joannem Godefridum Stubick, liberum baronem a praelibatis a 
Königstain et Windigiankau una cum laudatissima sua familia, 
quae iam a quadringentis et nonaginta annis ab Hungarico nobili, 
generoso ac magnifico stemmate verő originem trahere, superin- 
deque etiam luculentissima litteralia instrumenta coram nobis 
produxit et exhibuit, ac non solum in provincia Austriae, sed 
etiam in regnis Hungáriáé, Bohemiae et marchionatu Moraviae, 
nostris a multis retroactis annis et saeculis in ordine equestri 
et liberó baronatu celebre inserviendi stúdium olim divis ex 
praedicta augustissíma domo nostra Austriaca imperatoribus, 
regibus, nobisque praestitisse, quemadmodum de eo etiam nobis 
id ipsum benigne persuasum habemus. Unde ipsum haeredesque 
et posteritates ipsius utriusque sexus universas, ex ipso legitimé 
descendentes, de consilio dominorum praelatorum, comitum et 



Digitized by 



Google 



222 



Magyarországi czimereslevelek. 



baronuin, consenPU(|ue omnium statuum et ordinum dicti regni 
nostri Hungáriáé partiunuiue ei annexarum in generáli ipsorum 
<liaela in anno domini niillesimo sexcenlesimo quinquagesinio nono, 
in civitale noslra l*osoniensi celebrata, simul existentium et con- 
gregatoruni in numeruni eoetumque et consortium veroruin et 
indubitatoruni annotati regni nostri Hungáriáé et partium provincia- 
ruin(}ue ac regnoruni sacrae eiusdem coronae subiectorum comituin 
etbaronnm (luxiinus recipiendum, annumerandum et aggreganduni.« 
Függő pecsétje elveszett, czimeradományozás nem törtónt. 

CCCLXIX. 

1662 április 26. Laxenhurg 

I. Lipót Scheierman Mártonnak, feleségének Visner Margitnak, 
gyermekeiknek Jánosnak, Mártonnak, Gáspárnak, Annának és 
Katalinnak nemességet és ezímert adományoz. 

»Scutum nimirum militare 
erectimi, ouius fundum et supremi- 
tatem viridiscampus oceupat, inter- 
medie verő iugera terraruin arabi- 
lium proportionaliter divisa esse 
conspieiuntur. Scuto incumbentem 
galeam mililareni craticulatam sive 
apertam, regio diademate iuvenem 
venustum cataphractum aurea co- 
rona redimituni, speclem angeli 
repraesentanlem, expansis aurei 
coloris alis mediotenus eminentem 
ae manuum dextra falcem messo- 
riani, sinistra autem quinque spicas 
triticeas demessas tenere, proferente 
ornatam. A summitale verő sive 
i'ono galeao laeiniis sive lenmiscis, hine llavís et coeruleis, illine 
autem candidis et rubris. in scuti extremitates sese passim diffun- 
<lentibus, s(nitum(|uo ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdottetí'tt Szepes vármegye közgyűlésén 1602 deczem- 
ber l()-ikán. 

Egyszerű, XIX. századi másolat, a cziraerkép színes másával. 
Az oklevél eredetije Szepes vármegye levéltárában. 

CCCLXX. 

P)()2 június 17, Kolozsvár, 
Apafi Mihály erdélyi fejedelem Aczél Jánosnak és testvérei- 
nek Péternek és Jánosnak nemességet és ezímert adományoz. 




Digitized by 



Google 



Mag^^arországi czímereslevelek. 223 

»Scutum videlicet militare coelestini coloris quadrangulariter 
erectum, in cujus campo sive area homo quidam véste indutus 
cerulea, equo insidens fusco, sinistra maiiuum frenum dirigere, 
dextra verő vexillum, robusti militi instar, vibrando tenere con- 
spicitur. Supra scutum autem galea militaris elausa est posita, 
quarn contegil diadema regium, gemmis atque unionibus decen- 
tissime exornatum. Ex cono verő galeae teniae sive lemnisei 
variorum coloram hine-inde defluenles, utrasque oras seu mar- 
gines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant.« 

Kihirdettetett Aranyosszéknek 1663deczember 15-ikénKöves- 
den tartott közgyűlésén. 

^^SS^ pecséttel, a czimerkép helye üres. 

CCCLXXI. 
1662 július 23, Pozsony. ;- 

I. Lipót Szalay Istvánnak, feleségének Varga Juditnak, gyer- 
mekeiknek Jánosnak, Erzsébetnek, Magdolnának és testvéreinek 
Albertnek és Benedeknek nemességet és czlmert adományoz. 

» Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum eius viridi tricolU monticulo interoccupante, cuius in medi- 
tuUio caput bovinum cornutum eminere ac inter cornua summi- 
tatem versus fulgens stella cernere visuntur. Scuto incumbentem 
galeam mihtarem craticulatam sive apertam, regio diademate ex 
eoque, ut infra, inter duo dicta cornua micantem stellam profe- 
rente ornatam. A su unni taté verő sive cono galeae laciniis seu 
lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc autem rubris et candidis 
in scuti extremitates sese piacidé profundentibus, illudíjue ipsum 
deeenter et venuste exornantibus.« 

Kihirdettetett Komárom vármegye közgyűlésén l()()5-ben. 
. Egyszerű XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije Pest-Pilis- 
Solt- Kiskun vármegye levéltárában. 

CCCLXXII. 
1662 cmgusztns 5. Pozsony. 

I. Lipót Orbán Istvánnak, testvéreinek Orbán Mihálynak 
és Nagy Istvánnak, továbbá sógorának Királysághy Jánosnak 
nemességet és czlmert adományoz. 

Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum illius latepatenti viridi campo interoccupante, super quo 
generosus miles, armis venuste instruclus, equo currentis instar 



Digitized by 



Google 



224 



Magyarországi czímereslevelek. 



simili insidens, dextra evaginatam frameain vibrare, sinistra vero 
manu tiircitíani caput gestare, ad dextramque partém conversus 

esse conspicitur. Scuto incumben- 
tem galeam militarem craticiüatani 
sive apertam, regio diademate, ex 
eoqiie iuvenem inter binas aquilinas 
alas genuumtenus eminentem^ dex- 
traque seeptrum gerentem, sinistra 
vero lateri apposita proferente 
ornatam. A summitate vero sive 
cono galeae laciniis seu lemniscis, 
liinc ílavis et coeruleis, illinc autem 
candidis et rubris, in seuti extre- 
mitates passini sese diíTundentibus 
illudque ipsum decenter ac venu- 
ste exornantibus.« 

A czímerkép alakja világos 

kék, aranygombos atillába van 

öltözve, oldalán vörös övvel, nadrágja vörös, csizmája sárga. 

Fejét vörös bélésű fekete kucsma födi, két fekete darutollas 

forgóval; a ló színe barna. 

Kihirdettetett Komárom vármegyének 1662 november 27-ikén 
Komárom városában tartott közgyűlésén. 

í^üggő pecséttel. Az oklevélben az Orbán név bele van hami- 
sítva, eredetileg Roháczy névre szólott. 




CCCLXXIII. 

1663, C^ vagy 166:^.) 
I. Lipót Scharinger Mátyásnak nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

Kihirdettetett Bars vármegyének 1663 február 9-ikén Kis- 
Tapolcsányban tartott közgyűlésén. 

Csonka, csak a 2. és az utolsó lap van meg. 

CCCLXXIV. 

1664 november 28, Bécs. 
I. Lipót Kovách Pálnak, feleségének Nagy Ilonának, gyer- 
mekeiknek Györgynek, Mártonnak és Zsófiának, továbbá testvéré- 
nek Jánosnak, ennek feleségének Zsófiának és gyermekeiknek 
Jánosnak és Györgynek nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum illiu? viridi campo laté interoeenpante, super ((uo integer 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 225 

fulvus leo, divaricatis posterioribus pedibus, iiíole corporis arrecta 
oblique stare. ore hianti ac lingua rubicunda exerta, caudaque 
bifurcata ad dorsum elevata, anteriorum pedum sinistro ad rapi- 
endum protenso, dextro autem evaginatam frameam fortiter 
vibrare atqae in dextram scuti oram conversus esse visitur. 
Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, 
regio diademate, ex .eoque brachium humánum rubra manica 
indutum et in vola ipsa praedictam frameam tenens proferente 
ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lem- 
niscis, hinc ílavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris, in 
scuti extremitates sese diíTundentibus scutumque ipsum decenter 
exomantibus. « 

Kihirdettetett Nógrád vármegyének 1665 deczember 22-ikén 
Füleken tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. Megvan Nógrád vármegyének 1841 január 
21-ikén Balassa-Gryarmaton kiadott nemesi bizonyságlevelében átírva 
is, mely bizonyságlevelet ismét Torontál vármegye 1841 szeptember 
6-ikán Nagy-Becskereken tartott közgyűlésén adta ki hiteles másolatban. 

Siebmacher, 333. 1. 251. t. 

OCCLXXV. 

1664 deezGmher 19. Bécs, 

I. Lipót Gyarmati Balassa Bálint aranysarkantyús vitéznek, 
Hont vármegye főispánjának, királyi kamarás és tanácsosnak és 
nejének Szunyogh Katalinnak a grófi rangot adományozza, s régi 
családi czímerét kibővíti. 

»Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, cuius in 
medio bisonis caput dracone circumdatum effigiatum esse cer- 
nitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive 
apertam, regio diademate, integram naturalem aquilam, altero 
diademate regio ornatam, expansis alis, cauda deílexa, rostro 
patulo et lingua rubicunda exerta, dextrorsum conversam, pedum 
quidem sinistro sagittam cuspide érectam, dextro vero strictum 
acinacem tenentem proferente ornatam. Porro a summitate siv9 
cono galeae laciniis seu lemniscis, utrinque ílavis et nigris, in 
scuti extremitates sese piacidé diífundentibus illudque ipsum decen- 
ter ac venuste exomantibus. « 

Az oklevél szövege megemlékezik a Balassák családjának 
régi voltáról, majd így folytatja: 

». . . Aetate . . . maturiore succedente posthabitis qui- 
busvis aliis privatis tuis rebus, aulám suae sacratissimae caesa- 

Áldásy, A M. N. Múzeum czímereslevelei. 15 



Digitized by 



Google 



226 Magyarországi czímereslevelek. 

reae regiaeque maiestalis Ferdinandi tertii domini quondam geni- 
toris ac immediati praedecessoris nostri desideratissimi glorio- 
sissimae recordationis intrasti, eidemque pluribus annis, non pauca 
fidelitatis et promptitudinis obsequia praestitisti, unde non imme- 
rito te dignum iudicavit, ut in numerum quoque eubiculariorum 
suorum actualium, quo officio apud maiestatem aeque nostrani 
cum laude fungeris, adsciscereris. Jacto itaque in aula praeme- 
moratae quondam suae maiestatis paternae virtutum tuarum funda- 
mentő, ubi eadem divina sic disponente clementia, 'ex hoc turbu- 
lento saeculo, ad beatae immortalitatis quietem transmigrasset, 
nobis etiam ab ipso foelicis nostrae inaugurationis exordio, eum 
te exhibuisti, ut non nmlto post tempore, in coetum ac ordinem 
reliquorum consiliariorum nostrorum Hungarorum cooptari et 
annumerari meruerjs. Postmodum verő subsecutis his, iam quidem 
benignitate Dei sedatis belli tempestatibus, amore dulcis patriae, 
et ab infestationibus perennium christiani nominis hostium Tur- 
carum et Tartarorum tutandae studio, militari disciplinae te 
applicando mox capitaneatus officio inclyti comitatus Neogra- 
diensis condeeoratus extitisti, quo nullis parcendo laboribus, curis, 
fatigiis et expensis, aut vitae pericula formidando laüdabiliter 
functus, non solum eidem sed et aliis vicinis comitatibus multum 
profuisti, dumque Tartari eas in partes irrupissent, quater sub 
arcé tua Kékkeő, in qua nunc etiam centum et ultra equites, 
totidemque pedites probatissimos, passus vei maximé illius ad 
montanas civitates nostras sese extendentis, defendendi causa, 
propriis sumptibus alere ac intertenere diceris, cum iisdem pauca 
manu, intrepide confUgendo fortiter dimicasti, plurimisque ipsorum 
deletis iugi victoriam semper nullo pláne tuorum amisso repor- 
tasti, et sic passum dictum strenue defendisti et conservasti, 
defendisque et conservas etiam de praesenti. Accedit praeter- 
ea, quod ubi et quam primum, fidelis noster nobis dilectus 
spectabilis et magnificus Ludovicus Ratvigus, sacri romani imperii 
comes de Souches, dominus in Jaspiz, consiliarius noster bel- 
licus, aulicus camerarius, campi mareschallus, constitutus colo- 
nellus ac praesidii nostri Comaromiensis supremus capitaneus, ex 
benigna nostra commissione sese in regnum hoc nostrum Hun- 
gáriáé, una cum copiis nostris contulisset, mox temet eidem 
propria levis armatúráé militum caterva stipatus, adiunxisti, Nit- 
triamque expugnare iuvisti, ubi vix non etiam vitám cum morte 
commutasLi. Unde motis Levam versus copiis praedictis, in primis 
ad Bakám, deinde verő ad Zarnoczam, collatis cum hostibus for- 
titer signis, prospere dimicasti, multosque illorum teste ipso campi 
mareschallo comite de Souches, ipse decapitasti. Et dum haec 
a te sic gesta fuissent, fidelique nostro nobis syncere dilecto 
(iomiti, Francisco Wesseleny de Hadad, perpetuo in Murány, ante- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



227 



lati regni nostri Hungáriáé palatino, aurei velleris equiti, iudici 
Cumanorum, locumtenenti comitatuum Geomeoriensis, Pest, Pilis 
et Soldt supremo eomiti, camerario et eonsiliario nostro intimo, 
non sine insigni nominis tui laude innotuissent, horum quoque 
oommitatuum utpote Honthensis, Barsiensis, Thurocziensis, Lip- 
thoviensis, Arvensis et Zoliensis, te capitaneum non im merítő 
constituendum existiniavit, praerepetiti comitatus Neogradiensis 
capitaneatus officio non minus prae manibus tuis relicto. Ultimo 
tandem in acri illa pugna Levensi prudentissimi ducis, simul et 
militis fortissimi munia obeundo, praeclara generis et virtutis 
militaris speeimina edidisti, ac ubi magnificus quondam Stephanus 
Koháry, militiae nostrae Hungaricae generális, in eadem pugna 
gloriose occubuisset, tu eandem laudabiliter et foeliciter direxisti, 
ac etiam in exustione Parkaniensi contra hostes Turcas egregie 
pugnando, pro bono publico et salute regni te bonum patriae 
civem, ac nobis gratum fidelem exhibuisti . . .« 

Végöl megemlíti még röviden, hogy jelenleg is mint hontí 
főispán a Felség megelégedésére működik. 

Függő pecsétje hiányzik, a czímerkép kivágva, a báró Balassa 
család levéltárában. 

Siebmacher, 29. 1. 23. t. 



CCCLXXVI. 
1665 július 13, Bécs. 
L Lipót király Godiníeh Balázsnak, feleségének Winekler 
Margitnak és gyermekeinek Jánosnak és Magdolnának nemességet 
és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare 
erectum coerulei coloris, fundum 
illius viridi monticulo interoccu- 
pante, in quo integer pellicanus 
naturaliter effigiatus extructo sibi 
nido expansis alis insidere, ac 
rostro pectus suum dilaniare purpu- 
reoque exinde promanante sanguine 
ternos puUos escam avide expos- 
centes alere visitur. Scuto incum- 
bentem galeam militarem craticu- 
latam sive apertam, regio diademate 
integrum fulvum leonem naturali- 
ter effigíatum, dívaricatis posteri- 
oribus pedibus, cauda bifurcata ad 
tergum elevata, ore hianti et lin- 

15* 




Digitized 



by Google 



228 Magyarországi czíniereslevelek. 

gua rubicunda exerta, tota denique corporis inole erecta stare, 
ac anteriorum pedum sinistro ad rapiendum protenso, dextro verő 
integruni botrum tenentem proferente omatam. A summitate verő 
sive eono galeae laeiniis seu lemniscis hine llavis et eoeruleis, 
illine autem candidis et rubris in scuti extremitates passim sese 
diffundentibus, illudque ipsum decenter ae venuste exornantibus.« 
Függő pecsét töredékével. 

CCCLXXVII. 
166ü július 24. Bécs, 
I. Lipót (ielin Ferencznek nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erec- 
tum eaerulei coloris, funduin illius 
saxea petra occupante, super quam 
fulvus leo, ore hiante, lingua rubicunda 
exerta, cauda bifureata ad tergum ele- 
vata, posterioribus pedibus dispositis 
assurgere, ae in dextrum scuti latus 
conversus, anteriorum pedum dextro 
evaginatam frameam, sinistro ad rapi- 
endum protenso tenere cernitur. Scuto 
incumbentem galeam militarem crati- 
culatam sive apertam, alium itidem 
leonem inferiori per omnia simi- 
lem proferente ornatam. A summi- 
tate verő sive cono galeae laeiniis sive lemniscis, hine flavis 
et eoeruleis, illine autem candidis et rubris in scuti extremitates 
sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibús.« 
A czímerrajz a leírástól annyiban eltér, hogy a pajzsalak 
nem sziklás alapon, hanem egyszerű zöld alapon áll és nem két- 
farkú oroszlán, hanem természetes színű párducz. 

Kihirdettetett Zemplén vármegyének 1666 június 26-ikán 
Zemplénben tartott közgyűlésén. 
Függő pecsét töredékével. 

CCCLXXVIII. 
1665 szeptember 4. Bécs. 
I. Lipót Nagy máskép Papp Dánielnek, feleségének Deczey 
Annának s gyermekeinek Jánosnak, Annának és Erzsébetnek régi 
nemességét megerősítve czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum eius viridi campo interoccupante, super quo integer fulvus 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 229 

leo, divaricatis posterioribus pedibus, mole corporis erecta stare, 
ore hianti ac lingua rubicunda exerta, caudaque ad dorsum ele- 
vata, anteriorum autem pedum sinistro ad rapiendum protenso, 
dextro verő strictum gladium vibrare atque in dextram scuti par- 
tém gradienti similis tendere visitur. Scuto incumbentem galeam 
militarem eraticulatam sive apertam, regio diademate, ex eoque 
alium leonem inferiori per omnia eonformem, inguinetenus emi- 
nentem proferente ornatam. A summitate verő sive eono galeae 
laciniis seu lemniscis, hinc ílavis et eoeruleis, illinc autem eandi- 
dis et rubris in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque 
ipsiim decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Szathmár vármegyének 1666 május 19-ikén 
Jánkon tartott itélőszékén. 

Egyszerű, XVIII. századi másolat. Hátlapján a czímerkérö 
folyamodvány is le van másolva, esetlen czímerrajzzal. Az engedé- 
lyezési záradék 1665 szeptember 5-ről van keltezve. 

CCCLXXIX. 

1660 május 28. Laxenbiirg. 

I. Lipót Kosa Jánosnak és testvéreinek Ferencznek, Mihály- 
nak és Péternek nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum . . . militare erectum coelestini eoloris, fundum 
illius viridi latepatenti campo diversis puleherrimis amoenissimis- 
que íloseulis consito, quos a summitate sive angulo partis sinis- 
trae scuti manus e nubibus eminens amphoramque tenens consper- 
gere visitur. Scuto incumbentem galeam militarem eraticulatam 
sive apertam, regio diademate, ex eoque tria lutea sive flava 
lilia, cuilibet eorum flori papilione innixo, proferente ornatam. 
A summitate verő [sive] cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc 
ílavis et eoeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti extre- 
mitates sese diffundentibus . . .« 

A czímerrajz a leírástól annyiban eltér, hogy az oromdíszűl 
szolgáló három liliom felett nem lepkék, hanem méhek lebegnek. 

Kihirdettetett Abauj vármegyének 1666 szeptember 13-ikán 
Kassán tartott közgyűlésén. A családnak 1770-ben Abauj vármegye 
előtt be kellett bizonyítani nemességét. A vármegye erre vonatkozó 
kiadványa 1770 június 20-ikán kelt. 

Egyszerű, XIX. századi kivonat. Eredetije Kosa Károly tulaj- 
donában. 

Siebmacher, Supplementband, 80. 1. 54. t. 



Digitized 



by Google 




230 Magyarországi czímereslevelek. 

CCCLXXX. 

1666 deczember 20, Bécs. 
I. Lipót Szily Istvánnak és feleségének Thuri Zsuzsannának 
nemességet és ezímert adományoz. 

»Scutum nimirum militare 
ereetum coelestini coloris, fundum 
illius viridi campo interoceupante, 
super quo integri duo leones . . . 
[in] vicém opposit[i] . . . . e eonin- 
dem strictum gladium fortiter vi- 
brante, sinistro verő ternas rubeas 
rosas pede similiter dextro gestan- 
tes, sursum prominere cernuntur. 
Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem eraticulatani sive apertam, 
regio diademate, ternas rubras 
rosas [inter] binas alas aquilinas 
(}ualuor distinctas coloribus pro- 
minentes proferente ornatam. A 
siimmitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc ílavis 
et coeruleis, illinc autem candidis et rubris in scuti extreniita- 
tes sese piacidé diffundentibus, scutumque ipsuni decenter exor- 
nantibus.« 

A czímerrajz a leírástól annyiban eltér, hogy az egymással 
szemben álló két oroszlán közül a jobboldalt álló bal mellső lábá- 
ban tartja a három rózsát, míg a baloldali oroszlán jobb mellső 
lábában kivont kardot tart. Jobb, illetve bal mellső lábuk össze- 
kulcsolva. A sisakdísz szárnyai közül a jobboldali ezüst-vörössel, 
a baloldali arany-kékkel vágott. 

Kihirdettetett Ungh vármegyének 1668 február 17-ikén Nagy- 
Kaposon tartott itélőszékén. 
Függő pecséttel. 

CCCLXXXI. 

1667 deczember IS. Bécs, 
I. Lipót Kellessy Jánosnak és fiainak Györgynek, Gábornak 
és Istvánnak nemességet és ezímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare ereetum caelestini coloris, fundum 
illius trijugi viridi monticulo interoccupante, cuius in eminentiori 
medio aureum diadema, ex eoque candidum . . . ore palmam 
mediotenus . . . anterioribus pedibus sursum erecte stare visitur. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



231 



Scuto incumbentem galeam inilitarem craticulatain sive apertam, 
regio diademate, in eoque candidum alterum nionoceraten 
sertum laureum cornu trasfixo infe- 
riori per omnia conformem medio- 
tenus pariformiter eminentem pro- 
ferente ornatam. A summitate verő 
sive cono galeae laciniis sive lem- 
niscis, hinc flavis et caeruleis, 
illinc autem candidis et rubris in 
scuti extremitates passim sese 
diffundentibus, illudque ipsum de- 
center ac venuste exornantibus.« 
Az oklevél szövege az össze- 
hajtásnál több helyt el van kopva, 
úgy, hogy a czímerleírás a maga 
egészében nem olvasható. A ezímer- 
kép alakja fehér egyszarvú, mely a 
sisakdíszben ismétlődik. A pajzsbeli 
alak szájában pálmaágat tart. 

Kihirdettetett Szathmár vármegyének 1()()8 április 24-ikén 
Lázáriban tartott közgyűlésén. 

Függő pecsét töredékeivel. 




CCCLXXXII. 

1668 január 10, Bécs. 

I. Lipót Baraczy Balázsnak, feleségének Dese Zsuzsannának, 

unokatestvérének Pap Jánosnak, továbbá fogadott fiainak Baraczy 

Istvánnak és Dese Istvánnak nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectuni coerulei coloris, fundum 
illius stagnante aqua interoecupante, ex cuius medio petra inter 
duos virides monticulos, quorum sinistri verticeni . . . fructifera, 
dextro verő triticeus nianipulus .... in altum assurgere, eidem- 

(|ue stantem .... sinistro insistere, dextra autem lapil- 

lum fortiter coniprehensum tenere, in(iue dextram scuti orani 
conversa esse cernuntur. Scuto incumbentem galeam militarem 
craticulatam sive apertam, regio diademate candidam columbam 
quasi a longe revolanti similem, ac rostro viridem ramum olivae 
gestantem proferente ornatam. A summitate verő, sive cono galeae 
laciniis sive lemniscis, hinc ílavis et coeruleis, illinc autem can- 
didis et rubris, in scuti extremitates sese passim diffundentibus, 
scutumque ipsum decenter exornantibus.« 

Az oklevél szövege több helyt ki van kopva, így a czímer- 
leírásnál is. A czímerrajzban a leírt két zöldelö halom közöl a bal- 



Digitized by 



Google 



282 Magyarországi czímeresleveiek. 

oldalin lilaszínű virágokkal ékes növény látható, a középső sziklán 
pedig természetes színű daru áll. 

Az oklevél megemlíti, hogy czímerszerző fiait a törökök 
fogságából kiváltva fogadta örökbe és az egyiknek a maga, a 
másiknak pedig felesége családi nevét adta. 

Kihirdettetett Pest-Pilis és Solt vármegyének 1668 novem- 
ber 14-ikén Füleken tartott itélőszékén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacherf Supplementband, 14. 1. 9. t. 

CCCLXXXIII. 

1668 január 17, Besztercze, 

Apafi Mihály erdélyi fejedelem Szigeti Lakatos Simonnak 
nemességet és ezímert adományoz. 

»Scutum videlieet militare coelestini coloris, cuius fundum 
cespes viridis occupat, in campo autem sive area brachium qaod- 
dam humánum homerotenus resectum, lorica indutum, ensem 
evaginatum tenere conspicitur. Supra scutum autem galea mili- 
taris clausa est posita, quam conlegit diadema regium, gemmis 
atque unionibus decenter undiquaque exornatum. Ex cono verő 
galeae leniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, 
utrasque oras seu margines ipsius seuti pulcherrime ambiunt et 
exornant.* 

Kihirdettetett Máramaros vármegyének 1668 október 8-ikán 
Márámarosszigeten tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a czímerkép helye üres. 

CCCLXXXIV. 

1668 január 2ő, Bécs. 

I. Lipót Zuannai Melchioris János Györgynek és testvéré- 
nek János Vilmosnak nemességet és ezímert adományoz. 

»Scutum videlieet mihtare erectum, cuius corpus seu spatium 
superne ae inferne oecupant binae quidem rubrae ac intermedia 
álba obliquae laminae sive viae, distinetim ab invicem locatae, 
ipsum porro scutum per médium dividit latius praemissis itidem 
nigra via seu lamina oblique sursum erecta, in qua fulvus leo 
naturaliter effigiatus gradatim ascendenti similis eminens, ore 
hianti ac lingua rubicunda exerta, caudaque bifurcata ad tergum 
elevata, pede dextro elevato sagitam furcicatam numeri ad instar 
arithmetici figurám continentem tenere et ostentare cernitur. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



3BH 




Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem cTaticulalam seu apertam, 
regio diademate, ex eoque nigram 
aquilam capile aurea corona redi- 
mito, alis expansis ac pedibus dis- 
positis eidem coronae innixam, 
sursum pariformiter erectam pro- 
ferente ornatam. A summitate verő 
seu cono galeae laciniis seu lemnis- 
eis, hinc flavis et coeruleis, illinc 
autem rubris et eandidis in seuti 
extremitates sese piacidé diffunden- 
tibus, illudque ipsum decenter et 
venuste exornantibus.« 

Kihirdettetett Vas vármegyének 1668 október 29-ikén Szom- 
bathelyen tartott közgyűlésén. 

í^üggő pecsétje elveszett. 

CCCLXXXV. 
1668 június 6, Bécs. 
I. Lipót Almássy Balázsnak és testvéreinek Almássy György- 
nek és Istvánnak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare 
erectum coelestini coloris, fundum 
illius viridi latepatenti eampo oecu- 
pante, super quo iuvenis militaris 
armis bene instructus, rubro ha- 
bitu, calligis sanditini et cingulo 
coerulei colorum ac ílavis cothurnis 
indutus, capite quoque pileo rubro, 
ala aquilina ornato, cooperto, albo 
insidens equo, manuum porro 
sinistra habenas equi, dextra verő 
evaginatum acynacem gestare, in 
dextramque scuti partém velociter 
currentis instar tendere visitur. 
Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem craticulatam sive apertam, --ííc:x^>^' 

regio diademate, ex eoque brachium 

humánum rubra manica indutum ac pugno aeque evaginatum acy- 
nacem inferiori consimilem proferente ornatam. A summitate verő 
sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc 
autem rubris et eandidis in scuti extremitates sese piacidé difTun- 
dentibüs, illudque ipsum decenter et venuste exornantibus.« 




MÁ^.i 



Digitized by 



Google 



234 



Magyarországi czímereslevelek. 








Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1668 november 27-ikén 
Nagy-Tapolcsánban tartott közgyűlésén. 
Függő pecséttel. 

CCCLXXXVI. 
1()68 júliiis 11. Bécs. 
I. Lipót Kuthnári Jászszy Jánosnak, régi nemességét meg- 
erősítve, czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare 
erectum eoelestini coloris, fundum 
illius trifida petra interoccupante, 
in euius eminentiori média fulvus 
leo naturaliter depictus, cauda bifur- 
cata, ore hianti, linguaque rubicunda 
exerta, binis anterioribus pedibus 
regium diadema aureum gestans 
sursum erecte stare visitur. Scuto 
in(ímnbentem galeam militarem cra- 
ticulatam sive apertam, regio dia- 
demate, ex eoque alium itidem ful- 
vum leonem inferiori per omnia 
conformem, binas inter nigras aqui- 
linas alas consLitutum, binis anterioribus pedibus regium pariter 
diadema tenentem, proferenle ornalam. A summitate verő sive 
cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc llavis et caeruleis, illinc 
autem candidis ac rubris, in scuti extremitates passim sese diffun- • 
deniibus, illudque ipsum decenter ac venuste exornantibus.« 

Kihirdettetett Vas vármegyének 1()69 június H-ikán Szombat- 
helyen tartott közgyűlésén. 
Függő pecséttel. 

CCOLXXXVII. 

lf)()8 július lő. Bécs. ^ 
I. Lipót Turczynszki Dánielnek, feleségének Ágnesnek és 
testvérének Pálnak, Eperjes város polgárainak, nemességet és czí- 
mert adományoz. 

»Sculum videlicet militare erectum eoelestini coloris, fundum 
illius viridi spalioso amoeno campo interoccupante, ex cuius 
dimidio procera alta viridis arbor, dilatatis palmis seu ramis, in sum- 
mitatem atque altitudinem ipsius scuti pulchre excrevisse, eidemque 
ex utraque parte hinc ([uidem leo, inde verő gryphus expansis 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



235 



alis, ambo naturali suo colore effigiati, divaricatis posterioribus 
pedibus, corporis mole erecta, ore ac rostro patulis ac linguis 
rubicundis exertis, caudisque leone ad tergum elevata, grypho 
autem inter pedes reflexa, anterioribus porro pedibus aequaliter 
praedictae arbori innixi, ac aliernatim sese conspieientes, cernere 
visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive 
apertam, regio diademate, ex eoque virum militarem turcico habitu 
indutum, capite quoque cidari cristis ardearum ornato tectum, 
manuum item sinistra cingulum tenentem, dextra verő stricium 
gladium foriiter comprehensum vibrantem, genuumtenus eminen- 
tem, proferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae 
iaciniis seu lemniscis, hinc (lavis et coeruleis, illinc auteiíi can- 
didis et rubris in scuti extremitates sese difTundentibus scutumque 
ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Sáros vármegyének 1668 deczember 12-ikén 
Eperjesen tartott itélőszékén és Szepes vármegyének 1668 deczem- 
ber 10-ikén Lőcsén tartott itélőszékén. 

Függő pecsétje elveszett, a czímerkép kivágva, a gróf Forgách 
család levéltárában. 



CCCLXXXVIII. 
1668 október 31, Bécs. 

I. Lipót Péczy Jánosnak, feleségének. Töltt Katalinnak, fiuk- 
nak Andrásnak nemességet és czímert adomáiiyoz. 

»Scutum videlicet mililare 
erectum coelestini coloris, fun- 
dum illius viridi monticulo inter- 
occupante, in quo aureum dia- 
dema, ex eoque unicornis natu- 
raliter effigiatus, ac inter lunam 
a dextris et stellam a sinistris 
sibi e diametro positas in dex- 
tram scuti partém conversum 
esse visitur. Scuto incumbentem 
galeam militarem craticulatam 
sive apertam, regio diademate 
ex eoque virum militarem, mere 
cataphractum, ferrea casside 
capite tectum, verum dextra 
manu nudam frameam vibran- 
tem, sinistra verő obtruncatum 

turcicum caput per comam tenentem, genuumtenus eminenlem, 
proferente ornatam. A summitate verő sive cano (így) galeae 




Digitized by 



Google 



236 Magyarországi czímereslevelek. 

laeiniis seu leniniscis hinc flavis et coeruleis, illinc autem rubris 
et candidis in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, scu- 
tumque ipsum decenter et venuste exomantibus.* 

Kihirdettetett 1669 február 10-ike után Bereg vármegyének 
Beregszászon tartott itélőszékén. 

Függő pecsétje elveszett. 

CCCLXXXIX. 

1668 november 24. Bécs. 

I. Lipót Oláh Jánosnak, feleségének . . . itei (?) Dorottyának, 
gyermekeinek Gergelynek, Istvánnak és Erzsébetnek, Oláh Mihály- 
nak és testvéreinek Kiss Lukácsnak és Gergelynek nemességet és 
czímert adományoz. 

A czímeradományt Oláh János czímer- 
kérő folyamodványa őrizte meg, a fenti napon 
kelt engedélyezési záradékkal. A czímerrajz kék 
pajzsban zöld alapon egyenesen álló, jobbra 
forduló természetes színű párduczot ábrázol, 
mellső jobb lábában kivont kardot, bal lábá- 
ban pedig vérző törökfejet, üstökénél fogva 
tartva. Sisakdísz arany koronán könyöklő vörös 
ruházatú kar, markában egyenes kardot tartva, 
melyre vérző török fej van szúrva. 
A czímerkérő folyamodványában hivatkozik szolgálataira, 
melyeket Szécsény és Fülek várában, mely utóbbi helyen mint 
lovassági hadnagy szolgált, a törökök ellen tett. 
Eredeti, papíron. 

CCCXC. 

1669 márcziiis 24. Bécs. . 

L Lipót Liest máskép Liestenberger Jánosnak nemességet 
és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum linea perpendiculari per 
médium transversum in formám crucis dueta, quadripartite divi- 
sum, in qua quidem inferiori dextra et inferiori (így) sinistra 
rubri coloris scuti areis praerupta dilatata petra a fundo summi- 
tatem versus assurgere, eandemque ab altis sol radians fulgore 
suo illustrare visitur, in superiori porro dextro et inferiori sinistro 
pariter coerulei coloris scuti atriis, singulis leonibus naturaliter 
eíligiatis, erecte viridi monticulo insistentibus, oribus patulis, 
linguis rubicundis exertis ac caudis bifurcatis ad tergum elevatis, 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



287 




pedibusque anterioribus utrinque ad rapiendum protensis, promi- 

nentibus, in medituUio autem ipsius maioris scuti minusculum 

scutum existit, in quo virgo 

formosa et facie decora retro 

dorsum dispersis capillis ac 

utraque manus lumbos ful- 

ciens, e viridi coUe pubetenus 

prodire seu prominere cerni- 

tur. Scuto incumbentem ga- 

leam militarem craticulatam 

sive apertam, regio diade- 

mate, ex eoque septennas 

variegatorum colorum struti- 

onis plumas, decenter atque 

venuste locatas atque emi- 

nentes, proferente ornatam. 

A summitate verő sive cono 

galeae laciniis seu lemniseis, 

hinc llavis et coeruleis, illinc 

autem candidis et rubris, in 

scuti extremitates sese diíTundentibus, scutumque ipsum debiie 

et honeste exornantibus.« 

A czimerrajz a leírástól annyiban eltér, hogy a pajzs 1. és 
4. mezeje az oroszlánt, a 2. és 3. mezeje a sziklát a nappal együtt 
mutatja. 

Függő pecsétje elveszett. 

CCCXCI. 
1669 június 29. Bécs, 
I. Lipót Bozóky Györgynek, feleségének Mészáros Erzsébet- 
nek és gyermekeiknek Györgynek, Bálintnak és Ferencznek nemes- 
séget és czlmert adományoz. 

» Scutum videlicet militare erectum caerulei coloris, fundum 
illius viridi trijugi monticulo interoccupante, cui brachium humá- 
num rubra manica indutum cubitotenus inniti, ac in illó ipso 
dolonem seu gladium directum cum affixo turcico capite, per 
médium virenti serto seu corolla insignitum tenere visitur. Scuto 
incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio 
diademate, ex eoque aliud brachium inferiori per omnia conforme, 
proferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis 
sive lemniseis, hinc flavis et caeruleis, illinc autem candidis et 
rubris in scuti extremitates sese diíTundentibus, scutumque ipsum 
decenter exornantibus.« 



Digitized by 



Google 



238 Magyarországi czímereslevelek. 

Kihirdettetett 1669-ben Vágujhelyt Nyitra megyében. 

XIX. századi nyomtatvány. 

Siebmacher, 82. 1. 66. 1. azzal a külömbséggel, bogy a hár- 
mas balom középső dombján még egy leveles korona van, melyen a 
kar könyököl. 

CCCXCII. 

1669 július If). Bécs. 

I. Upót Alsószalóki Krivácsy Mátyásnak a szt. Mártonról 
czímzett szepesi társas káptalan kanonokjának, testvérének Péter- 
nek, feleségének Annának, gyermekeiknek Pálnak és Fábiánnak, 
továbbá másik testvérének Krivácsy (lergelynek, feleségének Anná- 
nak, gyermekeiknek Ágnesnek és Erzsébetnek, vejüknek Farkas 
Györgynek, azonkívül sógorának Szalóky Tamásnak s nejének szül. 
Krivácsy Zsófiának, ezek gyermekeiknek Andrásnak és Mátyásnak, 
másik sógoruknak Gliviczy Andrásnak, feleségének Jados Zsófiá- 
nak (Krivácsy Ágnes leányának), gyermekeinek Jakabnak é^_ 
Annának, továbbá nővérének Krivácsy Ágnesnek, fiának Jados 
Péternek és feleségének Mártának, gyermekeiknek Balázsnak, 
Györgynek és Annának nemességet és czímert adományoz. 

»Scutuin videlicet militare ereetum coelestini coloris, vir..d.. 
funduni .... divisum, quod suppo . . . um . . . adumbrans niare 
tigris naturaliter effigiatus, a parte scuti sinistra in dextram veluti 
siirsum saliens, medios inler íluctus transnatare nilitur, a parte 
verő dextra, a fundo nimirum ipsius scuti et sub ipso mari amoe- 
nae . . . esse visuntur. Seuto incumbenlem galeam militarem 
eraticulatam sive aperlam, regio diadeinate, ex eoque brachium 
humánum cathaphractum cubitotenus innixum pugno sive in vola 
sLrietum gladium tenens proferente ornatam. Quae quidem desig- 
nant, si altius consideraveris. tigridem repraesentantem nium zelum 
erga Deum, transnatantem maré sanguine Cliristi inundans, fidu- 
ciam(}ue habentem in Deo ac per vanitatem rosarum mundi 
spe futuri perennis praemii defrauderis, quo quidem in z . . . . 
manum gladio armatam ad perseverandam in eodem usque ad 
finem recte dispositam, sapienter iudicabis. A summitate verő sive 
cono galeae laciniis seu lemniseis, hinc ílavis et coeruleis, illinc 
autem candidis et rubris in scuti extremitates sese diffunden- 
tibus scutumque ipsum decenter exornantibus.* 

A czimerlelrás az oklevél szövegének megrongált volta miatt 
nem egészen olvasható. A czímerrajz vörös alsó balharánt 
pólyával osztott kék pajzsban lépkedő tigrist ábrázol, a pajzs 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



2B9 



felső bal sarkában felkelő arany nappal, a vörös pólya alatti 
zöld mezőben két vörös és három fehér, arany szárú rózsa van 
sorjában elhelyezve. 

Kihirdettetett Szepes vármegyének 1670 január 13-ikán 
Lőcsén tartott közgyűlésén. Beiktattatott a szepesi káptalannak 
nemesi protokoUumába 1671. fol. 269. alatt. 

Függő pecsét töredékeivel. 

Siebmacher, Supplementband, 83. 1. 56. t. 



CCCXCIII. 

1669 augtísztus 10, Bécs, 

I. Lipót Bárky Istvánnak, feleségének Gáspárgyörgy Ilonának, 
gyermekeiknek Ferencznek, Györgynek, Katalinnak és JuUannának, 
testvérének Bárky Andrásnak, feleségének Erzsébetnek és gyerme- 
keiknek (név olvashatatlan) nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare 
erectum coelestini coloris, fundam 
illius trijugi monticulo interoccu- 
pante, caius in eminentiori . . . 
cataphractum . . . tarcico capiíe 
transfixam gestare visitur. Scuto 
incumbentem galeam militarem 
craticulatam sive apertam, régió 
diademate, ex eoque . . . inferi- 
ori . . . evaginatum . . . laciniis 
sive lemniscis, hinc fulvis et coe- 
ruleis, illinc autem candidis et 
rubris . . . sese diffundentibus, 
illudque ipsam decenter ac venuste 
exornantibus.* 

Az oklevél szövege annyira 
el van kopva, hogy a czímerleírás 

a maga egészében nem olvasható. A czimerrajz egyenesen 
álló pajzs kék mezejében természetes színű hármas szikla középső 
csúcsán könyöklő pánczélos kart ábrázol, markában arany marko- 
lata kardot tartva, melynek hegyére levágott, vérző, turbános 
török fej van tűzve. Sisakdísz a pajzsbeli alak. A takarók szine 
jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös. 
Függő pecséttel. 




Digitized 



by Google 



240 



Magyarországi czimeresle vélek. 



'-^^^ sW 



CCCXCIV. 
1669 deczember 22. Bécs, 

I. Lipót Kálmánczay Istvánnak nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»Scutum videlicet militare 
erectum rubri coloris, fundum illius 
aurea corona interoccupante, super 
qua grus naturali suo colore effi- 
giata, sinistro pede eidem coronae 
innixa, dextro auíem lapillum lenére, 
vigilantiae signum praeferens, ac 
in ore seu rostro binos palmae 
viridis ramuseulos in tergum di- 
stinctive demissos gestans in dex- 
tram scuti partém eonversa esse 
cernitur. Scuto ineumbentem galeam 
militarem craticulatam seu aper- 
tam, regio diademate, ex eoque 
aliam gruem inferiori per omnia 
similem sursum eminentem profe- 
rente ornatam. A summitate verő seu cono galeae laciniis seu 
lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris, 
in scuti extremitates sese passim diíTundentibus illudque ipsum 
decenter et venuste exornantibus.* 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1670 deczember 1-én 
Samarján tartott közgyűlésén. 

Függő pecsét töredékével, az aláírás és a czímerkép keretének 
egyik medaillonja kivágva, a Kapy család levéltárában. 




cccxov. 

1669 deczember 25, Bécs, 

I. Lipót Czingely Jánosnak régi nemességét megerősítve, 
czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, aurea 
lamina seu via per médium oblique sinistrorsum ducta in duas 
divisum partes, in qua leo niger comatus, ore patulo, lingua 
rubicunda exerta, caudaque bifurcata ad tergum elevata, versus 
lunam et stellam sibi e diametro oppositas sursum gradire, binae 
porro scuti areae singula duplicata candida lilia exhibere visitur. 
Scuto ineumbentem galeam militarem craticulatam seu apertam, 
regio diademate, ex eoque alium leonem inferiori consimilem 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



241 



sinistro pede ad rapienduin ex- 
panso, dextro autem ramum palmae 
viridem gestantem, inter binas 
divariegatas cigninas alas medio- 
tenus eminentem proferente ora- 
tam. A summitate verő seu cono 
galeae laciniis seu lemniscis, hinc 
llavis et coeruleis, illinc autem can- 
didis et rubris, in scuti extremi- 
tates sese passim diffundentibus, 
illudque ipsum decenter et venuste 
exornantibus.« 

A czímerrajz a leírástól any- 
nyiban eltér, hogy a . narancssárga 
harántpólya felső jobb sarkában 
arany féíhold, lent pedig arany 
csillag van. A sisakdíszt kisérő sasszárnyak jobb felől ezüst-vörössel, 
balfelől arany-kékkel vágottak. 

Kihirdettetett Hont vármegyének 1670 május 5-ikén Korpo- 
nán tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 




CCCXCVI. 
1670 január 10, Bécs, 

I. Lipót Fazekas máskép BuUkowszky Jánosnak, feleségének 
Palczer Erzsébetnek, gyermekeinek Jánosnak, Erzsébetnek, Anná- 
nak, vejének Skowranek Jánosnak, unokájának Thuránszky 
Jakabnak, feleségének Alzer Erzsébetnek és leányaiknak Erzsébet- 
nek és Marinának nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare 
erectum aurei seu fulvi (*oloris, per 
cuius latitudinem arcus expansus 
cum sagita in sinistram scuti par- 
tém directus esse cernitur. Scuto 
incumbentem galeam militarem 
craticulatam seu apertam, regio 
diademate, ex eoque ternas sagit- 
tas per crucem, euspide sursum 
erectas, locatas, proferente orna- 
tam. A summitate verő seu cono 
galeae laciniis seu lemniscis, hinc 

Áldásy, A M. N. Múzeum czímereslevelei. 




Digitized by VjiOOQIC 



242 Magyarországi czímereslevelek. 

ílavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris in scuti extre- 
mitates sese passim diffundentibus, illudque ipsum decenter et 
venuste exornantibus« 

Kihirdettetett Abauj vármegyének 1671 január 23-ikán Gön- 
czön tartott közgyűlésén. 

Függő pecsét töredékeivel. 

CCCXCVII. 

1670 július ^0. Ofjula fejérvár. 

Apaíi Mihály erdélyi fejedelem Fogarasi Fábián Mártonnak 
a harczi téren szerzett érdemeiért nemességet és czimert ado- 
mányoz. 

»Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo 
s[ive area] homo integer, véste rubra indutus, dextra ensem 
evaginatum, sinistra verő manu coronam tenere eonspicitur. Supra 
scutum galea militaris elausa est posita, quam contegit diadema 
regium, gemmis atque unionibus variegatum. Ex cono autem galeae 
teniae sive lemnisci variorum eolorum hine inde detluentes 
utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et 
exornant.* 

Függő pecsétje elveszett, a czímerkép helye üres ; a szö- 
vegben a czímerszerző neve két helyt Almási-ra. van hamisítva. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél 153. 1. 91. t. 

Gccxcvni. 

1670 április 17. Bécs, l^ 

I. Lipót Szalay Miklósnak, feleségének Polyhos* Dorottyának, 
gyermekeiknek Istvánnak, Jánosnak, Katahnnak és Erzsébetnek, 
továbbá unokatestvérének Szalay Mártonnak és feleségének Terjeny 
Katalinnak nemességet és czimert adományoz. 

'> Scutum videlicet militare erectum caerulei coloris, fundum 
illius viridi latepatenii campo interoccupante, super quo integer 
tigris naturaliter effigiatus, divaricatis posterioris pedibus, cauda ad 
tergum elevata, ore hianti, linguaque rubicunda exerta, anteriorum 
quidem pedum sinistro ad rapiendum protenso, dextro verő aci- 
nacem vibrante, inque dextram scuti partém conversus esse visitur. 
Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, 
regio diademate, pellicanum naturaliter depictum, expansis alis, 
rostro pectus suum divellicantem, ternosque puUos avide escam 
exposcentes nido locatos alentem proferente ornatam. A summi- 



Digitized by 



Google 



'Magyarországi czímereslevelek. á43 

tale verő sive cono galeae laciniis seu lemniseis, hinc ílavis et 
coeruleis, illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates 
passim sese diffundentibus illudque ipsum decenter et venuste 
exornantibus.« 

Kihirdettetett Nógrád vármegyének 1670 július 8-ikán Füleken 
tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a czím érkép kivágva^ a Hanvay család levél- 
tárában. 

CCCXCIX. 
1671 deczemher 3. Oynlafejérvár, 
Apafi Mihály erdélyi fejedelem Thesseni Lőrincz Györgynek 
a hadi téren, főleg pedig Kemény János fejedem alatt szerzett 
érdemeiért, Kovásznai Péter erdélyi református püspök és kolozs- 
vári lelkipásztor közbenjárására nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris trian- 
gulare, in cuius eampo dextrum hominis brachium humerotenus 
resectum, germanico more vestitum, rumpheam evaginatam sur- 
sum recta porrectam tenere visitur. Ex (?ono autem galeae teniae 
sive lemnisci variorum colorum hinc inde deíluentes utrasque oras 
sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant.« 

A czínierrajzban a pajzsbeli kar zöld halomra van helyezve, 
mit a leírás nem említ. 

Az oklevél czímerszerzö érdemeiről így szól: 

». . .in hoc regnum nostrum Transsylvaniáé miles (ler- 
nianus adductus, inque civitatem nostram Claudiopolitanam cum 
ceteris sacrae caesareae regiaeque majestatis praesidiariis collo- 
catus, üdelitatem homagio suo conformem praestitit.* 

Kihirdettetett 1B71 deczember 15-ikén a Gyulafejérvárott tar- 
tolt országgyűlésen. 

Függő pecsét töredékével. 

Siebmacher, Siebenbüi'ger Adél, 274. 1. 204. t. 

CD. 
1675 június h"), Bécs.^^' 
I. Lipót Vitézy Andrásnak, feleségének Fida Annának és 
fiuknak Jánosnak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum illius viridi campo occupante, in eoque tricollis similiter 

16* 



Digitized 



by Google 



244' Magyarországi czímereslevelek. 

viridis, regio diademate redimitus, ac supra eum, scilicet in medio^ 
candida crux hyspanica parte, eiusdem superiori sole radiante 
amicta in altum surgere, ad radicem autem crucis supra collicolum 
Integra aquila, expansis alis ad solem volare et tendere visuntur. 
Scuto incumbentem galeam niilitarem craticulatam sive apertam, 
altero regio diademate, aliam crucem hyspanicam cum tricoUi et 
aquila, alias inferiori per omnia simiíem proferente ornatam. 
A summitate verő sive cono galeae laeiniis seu lemniscis, hinc 
ílavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris in scuti extre- 
mitates sese piacidé diffundentibus scutumque ipsum decenter ac 
venuste exornantibus.« 

Kihirdettetett Szepes vármegyének 1()75 június 28-ikán 
Lőcsén tartott közgyűlésén. 

Függő pecsét töredékével. 

Siebmacher, 720. 1. 492. t., de a hármas halom nélkül. 

CDI. 

Í6'7o augusztus S, Badnőth. 
Apafi Mihály erdélyi fejedelem Pap Istvánnak, fiának György- 
. nek és testvérének Pap Keresztélynek nemességet és czlmert 
adományoz. 

>Scutum videlicet militare coelestini coelestini (így!) colo- 
ris, in cuius campo sive area brachium quoddam humánum 
humerotenus resectum, lorica indutum, pugionem evaginatum sur- 
suin tenere conspicitur. Supra scutum autem galea militaris con- 
spicitur, quae clausa est posita, quam contegit diadema regium, 
gemmis atque unionibus decenter exornatum. Ex cono verő galeae 
teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde deíluentes, utras- 
que oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et 
exonant.« 

Kihirdettetett Hunyad vármegyének 1()76 szeptember 1-én 
Bácsyban tartott itélőszékén és a székely rendeknek (jyulafejér- 
várott 1()79 június 14-ikén tartott gyűlésén. 

Függő pecséttel. Czímerkép nélkül. 

Siebmacher, Siebenbürger Adél, 281. 1. 210. t. XV. 

CDII. 

1676 oJctőber S, Ebersdorff'. 
I. Lipót Gáál máskép Toót Györgynek, anyjának Patay Erzsé- 
betnek, továbbá feleségének Kovách Annának és gyermekeinek 
Istvánnak, Ferencznek, Andrásnak és Katalinnak nemességet és 
czlmert adományoz. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czimereslevelek. 245 

»Scutum videlicet militare erectum coerulei coloris, fundum 
illius latepatenti terra arabili interoccupante, quam nigroberbis 
agricola, aestivali rurali modo vestitus, nigro pileo capite tecto, 
aratro geminis bobus aurea cornua habentibus iunctis diligenter 
incumbens sulcare, scutica verő eosdem stimulare ac taliter ter- 
ram eandem sedulo excolere, manipulumque triticeum eiusdem 
scuti fundo locatum -habere visitur. Scuto incumbentem galeam 
militarem craticulatam sive apertam regio diademate, geminos 
grues ex opposito advolantibus similes naturaliter effigiatos profe- 
rente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laeiniis seu 
lemniscis, hine ílavis et caeruleis, illinc autem candidis et rubris 
in scuti extremitates passim sese diffundentibus, illudque ipsum 
deeenter ac venuste exornanlibus.* 

Egyszerű, XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije Pest- 
Pilis-Solt-Kiskún vármegye levéltárában. 

CDIII. 

1676 oJctóber 20. Gyula fej ér vár, 
Apafi Mihály erdélyi fejedelem Fodor máskép Diószegi Dió- 
szeghy Istvánnak, Mihálynak, Jánosnak és Gergelynek nemességöket 
megerősítve czímert adományoz. 

»Scutuni videlicet militare erectum coelestini coloris, in 
ouius campo sive area homo quidam véste viridi indutus, albo 
€(fuo militanter insidens, dextra gladium evaginatum sursum. 
tenere, sinistra verő manuum eqiium dirigere visitur. Supra scutum 
autem galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema 
regium gemmis atque unionibus deeenter exornatum. Ex cono 
A^ero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc-inde 
deíluentes utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime 
ambiunt et exornant.« 

Kihirdettetett 1677 június 1-én az erdélyi rendeknek Gyula- 
fejérvárra 1677 május 30-ikára hirdetett országgyűlésén. 

A kolozsmonostori konventnek 1715 július 3-ikán kelt átiratában. 

Siebmacherj Siebenbürger Adél, 148. 1. 85. t. 

CDIV. 

1678 oJctőber 18, Gyulafejérvár, ^^ 
Apafi Mihály erdélyi fejedelem Tokaji Szathmári Istvánnak, 
a királyfalvai egyház lelkipásztorának, feleségének Vig Annának 
és gyermekeiknek Istvánnak és Jánosnak nemességet és czímert 
adományoz. 



Digitized by 



Google 




246 Magyarországi cziniereslevelek. 

*Scutuiii videlicet militare erec- 
tum coelestini coloris, in cuius campo 
sive area codex sacer biblioruni 
deauratus, super quo cygnus qiiidain 
pennis suis naturalibus depictus, sinis- 
tro erectus stare, dextro autem pedi- 
bus calamum seriptorium apprehen- 
disse visitur. Supra scutum aulem 
galea militaris clausa est posita, (juaiii 
eontegit diadema regium gemmisatque 
unionib usdecenter exornatum. Ex cono 

verő galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc-inde 

deíluentes utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherriine 

ainbiunt et exornant.* 

Kihirdettetett az erdélyi rendeknek 1679 május 31-ikén 

Gyulafejérvárott tartott országgyűlésén. 
Függő pecséttel. 

CDV. 

1678 november 2, Bécsújhely, 
I. Lipót Don Ohmuchievich-Gargurich . Admiransnak, Don 
Péter Damiánnak, Antal Damiánnak, a ragusai köztársaság kan- 
czellárjának, illyr lovagnak s feleségének Jablanovich Máriának, 
gyermekeiknek Don Radoslav Károlynak és Don Ohmuchievich- 
Gargurich Máté-Iveglionak, és apjának Don Péter Damiánnak régi 
kiváltságaikat megerősíti, — hivatkozva III. Ferdinándnak 1650 
június 10-ikén és 1654 július 8-ikán Bécsben kelt kiváltság- 
leveleire — megengedi nekik, hogy a grófi czímmel élhessenek, és 
magyar nemességüket, boszniai és maczedon báróságukat igazolja. 

Az oklevél megemlíti, hogy Don Antal Damián a ragusai köz- 
társaság részéről jött a császári udvarhoz, hogy az újszülött főher- 
czeg, Lipót fia születése alkalmából a köztársaság szerencsekivá- 
natait kifejezze és megemlékezik általános szavakkal a család ősi 
nemességéről és érdemeiről. 

XVIII. századi nyomtatvány. 

CDVI. 

1679 január 4, Bécs. /^ 

I. Lipót Viski Mártonnak nemességet és czímert adományoz. 

» Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum 
illius latepatenti viridi campo interoccupante, super cuius medio 



Digitized by VjiOOQIC 



Magyarországi czímereslevclek, 



2i7 



integer vir Hungarus, naturaliter effigi- 
atus coeruleis indutus, pileoque mardu- 
rinis pellibus subduclo ornatus, erecte 
stare, manuum sinistra íatus füleire 
dextra verő candidum lilium tenere vi- 
situr. Scuto ineumbentem galeam mili- ^ 
tarem cratieulatam sive apertam, regio 
diademate, ex eoque alium virum iti- 
dem Hungariim, inferiori per omnia 
conformem proferente ornatam. A suin- 
mitate verő sive cono galeae laciniis 
sive lemniscis, hinc flavis et caeruleis, 
illine autem candidis et rubris, in 
scuti extremitates sese piacidé diffun- 
dentibus illudque ipsum decenter et 
venuste exornantibus.* 

Kihirdettetett Zemplén vármegyének 1679 július 21-ikén 
Csicser várában tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 




CDVII. 

1679 május 21, Laxenbiirg. 
I. Lipót Medgyessy Mihálynak, feleségének Pintér Borbálá- 
nak, gyermekeiknek Mihálynak, Istvánnak és Katalinnak, továbbá 
felesége testvéreinek Pintér Pálnak és Szeöleössy Pálnak, nemes- 
séget és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare 
erectum coerulei coloris, fun- 
dum illius eminentiori petra 
interoccupante, super qua inte- 
ger fulvus leo, ore hianti, lin- 
guaque rubicunda exerta, et 
cauda bifurcata ad tergum ele- 
vata, anteriorum pedum dextro 
siquidem evaginatam frameani 
vibrare, sinistro itaque botrmn 
gestare ac divaricatis posterio- 
ribus pedibus firmiter stare 
visitur. Scuto ineumbentem ga- 
leam militarem cratieulatam 
sive apertam regio diademate, 

ex eoque alium leonem inferiori per omnia conformem, inguinetenus 
tamen eminentem proferente ornatam. A summitate verő sive 




Digitized by 



Google 



248 



Magyarországi czímereslsvelek. 



cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc ílavis et coeruleis, illinc 
autem candidis el rubris in scuti extremitates passim sese diffun- 
dentibus, illudque ipsum decenter ac venuste exornantibus.« 

Kihirdettetett Sáros várj negyének 1680 január 29-ikén Eper-- 
jesen tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel 



CDVIII. 
1680 márczms 28, Prága, 

I. Lipót Ehmkroni Frischman Ambrus Norbertnek, feleségé- 
nek Noviczky Erzsébet Veronikának, leányának, Mária Lueziának, 
végre testvérének, Ehrnkroni Frischman Máté Jánosnak nemességet 
és ezímert adományoz. 

>Scutum yidelicet mili- 
tare erectum in quatuor aequa- 
les divisum duplicis coloris 
partes, in cuius una superi- 
ori a dextris per totum can- 
dida integer leo subruber et 
tlavus ad sinistram conver- 
sus partém, posterioribus pedi- 
bus divaricatis, caudaque bi- 
furcata post tergum elevata 
erecLe stare, anterioribus verő 
pedibus pariter divaricatis 
dextro ad rapiendum ex- 
tenso, sinistro verő. gladiuni 
sive frameam evaginatam 
fortiter praemendo et ad feri- 
endum elevato, oreque aperto 
et hiante, ac lingua rubi- 
cunda exerta, oculis in altum 
prospicere, in altéra autem sinistra coloris merasei parte, 
laurus sive sertum laureum viride, argento intermixtum, in 
medio duarum, a summitate bivaricatarum et ab infra argen- 
tea ligula colligatarum palmae frondium in altum proten- 
sum, in tertia porro parte inferiori a dextris aliud sertum 
sive coroUa laurea, priori per omnia simihs, in quarta demum 
parte pariformiter altér leo, superiori conformis in dextro duntaxat 
anteriori pede acinacem evaginatum versus fauces sursum erectas, 
oblique tenere, praeviasque quatuor partes simul cohaerere, in 
quarum cohaerentia sive medio aliud minus scutum quinquangu- 
lare coerulei coloris coronam auream sive regium diadema conti- 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 249 

nens conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam militarem craticu- 
latam sive apertam regio diademate, ex eoque tertium leonem, 
duobus inferioribus per omnia similem, dextro duntaxat anteriori 
gladium sive frameam, sinistro verő pedum acinacem evaginatum 
fortiter premendo vibrantem, certo etiarn lemmate, scuto super- 
scripto proferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae 
laciniis seu lemniscis, hinc ílavis et coeruleis, illinc verő candidis 
et rubris, in scuti extrémitates sese piacidé difTundentibus, illudque 
ipsum decenter exornantibus.* 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1680 június 14-ikén, 
Pozsonyban, tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a gr. Széchényi család levéltárában. A czímer- 
rajz az eredetitől annyiban eltér, hogy a takarók szine mindkét 
oldalról vörös-ezüst. 

CDIX. 

1681 szeptember 27. Sopron. 

I. Lipót Balog Istvánnak és fiának Istvánnak nemességet 
és czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum 
coelestini coloris, fundum illius viridi 
latepatenti campo interoccupante, super 
c[uo miles albo equo insidens, rubro ve- 
stitu indutus, pelle leopardina ornatus, 
armisque bene instructus pileo subole 
subducto et plumato, ac manuuni una 
veluti dextra hastam de . . . . tas vibrando 
capiit Turcicum decolatum elevare, altéra 
verő sinistra frenam equi dirigere, in- 
que dextram scuti oram conversus esse 
visitur. Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem craticulatam sive apertam, regio 

diademate, integrum brachium catafractum vola acinacem com- 
pressum tenentem, cuius cuspidi itidem caput Turcicum infi- 
xum proferente ornatam. A summitate verő seu cono galeae 
laciniis sive lemniscis hinc ílavis et coeruleis, illinc autem can- 
didis et rubris in scuti extrémitates sese passim difTundentibus, 
scutumque ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Sopron vármegyének 1682 ápril 6-ikán 
Nemeskéren tartott közgyűlésén és Győr vármegyének Győrött 
1695 deczember 22-ikén tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 




Digitized 



by Google 



250 



Magyarországi czímereslevelek. 



CDX. 
1686 szeptember Ki Bécs. i^ 
I. Lipót Szabó Jánosnak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutuni vide- 
lieet militare erec- 
tum coelestini colo- 
ris, funduni illius vi- 
ridi latepatenti cam- 
[)0 interoccupante, 
super quo vir mili- 
taris cataphractus, 
erecto corpore stare, 
pedum verő dextro 
prostrata duo eruore 
madentia Turcica ca- 
pita calcare, manu 
autem dextra ensem 
cruentum, sinistra 
verő palmam et 
duplicatam cruceni 
hyspanicam tenere 
visitur. Scuto in- 
cmnbentem galeam 
militarem craticula- 
íam sive apertam, 
regio diademate, ali- 
um virum inferiori 
per omnia (^onsimilem genuumtenus proferente ornatam. A 
summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniseis, hinc 
ílavis et caeruleis, illinc autem candidis et rubris in scuti extre- 
mitates sese passim diffundentibus, illudííue ipsum decenter ac 
venuste exornantibus.« 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1685 október 80-ikán Pös- 
ty énben tartott közgyűlésén. 

Egyszerű másolat, hártyán, festett czímerképpel. 

CDXI. 

lG8i) január 13, Bécs, 
I. Lipót Horváth Mártonnak és feleségének Mathys Máriának 
régi nemességüket megújítva czímert adományoz. 

A czímerrajz kék mezőben természetes színű, csúcsán három 
fehér hUommal ékített kősziklának ugró szarvast ábrázol. A sisak- 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 251 

dísz kinövő arany griff, mely jobbjában arany markolatú kardot 
tart. A takarók szine jobbról arany-kék, balról arany-vörös, 

Csak a czímerkép színes másolata van meg, az adományozásra 
vonatkozó följegyzéssel. 

Siebmacher, 247. 1. 190. t. 

CDXII. 

1686 május 12, Bécsújhely, ^ 
I. Lipót Tóth Balázsnak, feleségének. Kis (Kys) Annának, 
gyermekeiknek Mihálynak, Mártonnak és Klárának, nővéreinek 
Erzsébetnek és Juditnak és atyjafiának Gubaeska Gergelynek 
nemességet és czímert adományoz. 

»Seutum nimirum militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum illius viridi latepatenti campo interoccupante. super quo vir 
militaris Hungarus, rubro vestitu indutus, armisque decenter 
instructus, prostratum humi leonem naturaliter adumbratum, nuda 
framea quatere visitur. Scuto demum incumbentem galeam mili- 
tarem craticulatam sive apertam regio diademate, integrum brachium 
humánum, rubra manica indutum, nudum pugionem cum affixo 
euspidetenus Turcico capite vibrans proferente ornatam. A summi- 
taté verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc ílavis et 
coeruleis, illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates 
sese piacidé diffundentibus, illudque ipsum decenter ac venuste 
exomantibus.« 

Kihirdettetett Bars vármegyének 1686 május 30-ikán Nagy- 
Ugróczon tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 677. 1. 467. t.^ azzal a külömbséggel, hogy a sisak- 
díszben a kardra tűzött török fej hiányzik. 

CDXIII. 

1686 június 18. Bécs, 

I. Lipót Boncz Andrásnak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris, super 
quo nigra aquila naturaliter adumbrata, expansis alis, volanti simi- 
lis, inque dextram scuti oram conversa, rostro apertum librum 
stringere visitur. Scuto demum incumbentem galeam militarem 
craticulatam sive apertam regio diademate, integrum brachium 
humánum, purpurea indutum manica, nudam frameam vibrans pro- 
ferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu 
lemniscis, hinc ílavis et coeruleis, illiníí verő candidis et rubris 



Digitized by 



Google 



252 



Magyarországi czíniereslevelek. 



in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus illudcpie ipsurn 
decenter ac venuste exornantibus.* 

Kihirdettetett Sáros vármegyének 1686 július 31-ikén Eper- 
jesen tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a Kapy család levéltárában. 

Siebmacher 74. 1. 59. t. 



CDXIV. 

1()8() deczemher o. Bécs. 

I. Lipót Kövér Miklósnak, feleségének Fülemile Erzsébetnek, 
gyermekeinek Jánosnak, Katalinnak és Erzsébetnek és testvérének 
Mátyásnak, nemességet és czimert adományoz. 

'►Scutum videlicet militare 
erectum coelestini coloris, fundum 
illius viridi campo interoccupante. 
super quo fulvus leo divaricatis 
posterioribus pedibus, cauda bifur- 
cata sursum versus elevata, oreque 
hianti, ac rubra exerta lingua, dex- 
trum scuti latus prospiciens, utro- 
((ue anteriori pede nudum acinaceni 
capite Turcico mitra Persica tecto, 
cuspidi eius infixo, sanguineque 
rigato cruentatum stringenscernitur. 
Scuto incumbentem galeam mili- 
tarem craticulatam sive adapertam, 
regio diademate, ex eoque simi- 
liter fulvus leo, cauda bifurcata 
sursum versus erecta, oreijue hiante ac rubea exerta lingua, dex- 
trum versus prospiciens, utroque anteriori pede nudum acinacem, 
<'apite Turcico mitra l^ersica tecto, cuspidi eius infixo, sanguineque 
rigato (Tuentatum stringens, mediotenus eminentem proferente 
ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lem- 
niscis, hinc flavis et coeruleis, illinc verő candidis et rubicundis 
in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, illudque ipsum 
decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Hont vármegyének 1687 augusztus 28-ikán 
Korponán tartott közgyűlésén. 
Függő pecsétje elveszett. 




Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. 25H 

CDXV. 

1687 augusztus 16. Bécs, 
I. Lipót Kroyher Mátyásnak és Mihálynak régi nemességét 
megerősítve czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum, a dextro superiori 
angulo ad infra médium sinistri lateris bifariam divisum, in cuius 
superiori parte emericeo colore perfusa, trés aureae, quasi iuxta 
lineam scuti divisionalem descendentes, in inferiori verő supra 
rupes ex viridi campo scuti fundum occupante surgente viridans 
serpens, auream in cervice coronam habens, per coeruleum aera 
inílexus versere cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem 
craticulatam sive adapertam, regio diademate, ac inter binas ex 
60 ab invicem expansas alas, quarum dextra a medietate superne 
rubra inferne álba, et sinistra superne flava inferne nigra, utraque 
tamen in superioris parlis medio auream stellam habente, serpens 
similiter viridans, aurea corona cervicem tectus, sed giris inílexus, 
et in altum elevatus visitur, proferente ornatam. A summitate 
verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc albis et rubris, 
illinc verő flavis et nigris in scuti extremitates sese piacidé defun- 
dentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus.« 

A magyar kamara által 1787 február 8-ikán Bécsben kiadott 
hiteles másolatról készült egyszerű másolat. 

Siebmacher, 345. 1. 261. t. 

CDXVI. 

1687 deczember 8. Pozsony, 
I. Lipót Szálai Barkóczy Ferenez aranysarkantyús lovagnak, 
Zemplén vármegye főispánjának és kallói főkapitánynak, a felső- 
magyarországi részek altábornokának, egy magyar lovasezred 
ezredesének, császári kamarás és tanácsosnak és fiának Ferencz- 
nek, a grófi rangot, czímere gyanánt régi családi czímerét bizonyos 
változtatásokkal adományozza. 

»Scutum videlicet militare erectum quadrifariam divisum, in 
cuius superiori dextra et inferiori sinistra rubri coloris, singuli 
leones fulvi, naturaliter effigiati, patulis rictibus, Unguisque rubi- 
eundis exertis, divaricatis posterioribus pedibus et caudis bifurcatis 
ad tergora elevatis, sibi mutuo obversi erecte stare, anteriorum 
verő pedum utroque vexilla aurea expansa tenere, superiorem 
demum sinistram et inferiorein dextram coelestini coloris partes, 
singula coronata alisque stipata angelica capita occupare visuntur. 
Scuto demum incumbentes binas militares galeas craticulatas sive 



Digitized by 



Google 



254 Magyarországi czímereslevelek. 

apertas, regiis diadematibus, et quidem dextro angelicum caput, 
sinistro verő leonem, inferioribus per omnia conformia proferenti- 
bus ornatas. A summitatibus verő sive eonis galearum laciniis 
seu lemniscis, hinc ílavis et coeruleis, illinc verő candidis et rubris 
in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, illudque ipsum 
decenter ac venuste exornantibus.« 

Az oklevél a grófi rangot szerző érdemeiről a következőkép 
emlékezik meg: 

». . . te nostra speeiali gratia, nostroque peculiari favore dig- 
num existimavimus, potissimum cum intelligamus maiores ac prae- 
decessores tuos ab immemorabili preterlapsorum annorum serié 
integerrimae semper fidei ac fidelitatis exemplo tibi praeluxisse, 
multisque praeclarissimis eximiarum virtutum et heroicorum actuum 
speciminibus sese de sacro praelibati regni nostri Hungáriáé 
diademate augustissimaque domus nostra Austriaca non minus 
pacis, quam belli temporibus benemeritos reddidisse ac exhibuisse. 
Quorum laudabilibus vestigiis tu quoque insistendo, partum avita 
illoruni virtute insignis, gloriae decus non modo non in te conser- 
vare, verum etiam augere et ampliare non desinis, cum a primis 
statim iuvenilis aetatis tuae exordiis militaribus disciplinis assue- 
tus, totó hoc bellicorum motuum tempore, spretis persaepe mani- 
festis vitae periculis, glorioso animo, infractoque pectore inimico- 
rum nostrorum impetum non modo viriliter sustinere, verum 
etiam strenui ducis iuxta et militis partes adimplendo fortiter 
reprimere, gloriosisque de hostibus reportatis triumphis maiorum 
tuorum glóriám, in te postliminio redituram, confirmare non dubi- 
taveris. Quod ipsum praeter alia praeclare per te gesta, begi 
Szentiobiensis tuo robore interfecti cruenta mors, frequens sub 
obsidione Varadiensi per te Turcis illata clades ad Beitek locum 
sic dictum potiorum rebellium strages et fuga, sub Eperiessino 
attunc generálé quondam Sultz commendante insignis illa de 
rebellibus obtenta victoria, dum te in primo ordine posito, feli- 
cique cum Hungarica militia operationis successu, campo ex integro 
obtento, castra Theököliana spoliis et praedae militum nostrorum 
cessere, non secus ad oppidum Iglo in comitatu Scepusiensi 
situm, secundante eotum eodem generálé reportatus de iisdem 
rebellibus triumphus, sed et ad Szintam praesidium e Tartarorum 
caede transmissa ad aulám nostram vexilla, uti et expost conti- 
nuato adversus eosdem Tartaros, cum octingentis suorum praelio 
eorundem Tartarorum mille ducentorum et ultra partim internecto 
partim verő in fugám conversis, tua denique tam ad urbem 
Budensem, in recuperatione eiusdem, quam ad Szegedinum in illius 
expugnatione praesentia strenueque in sibi eotum comissis locata 
opera abunde testatum redderent ac manifestum.« 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



255 







^^SS^ pecséttel, a gróf Barkóczy család levéltárában. 

Siebmacher, 40. 1. 32. t. azzal a külömbséggel, hogy a pajzs 
1. és 4. mezejében az oroszlánok, nem kinövő, hanem egész alakban 
vannak ábrázolva. 

CDXVIl. 

1687 deczember 16, Pozsony. 

I. Lipót Puchperger Jakabnak, feleségének Jon Máriának, 
testvéreinek Puchperger Bernátnak, Jánosnak és Vilmosnak nemes- 
séget és ezimert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectuin 
ooelestini coloris, fundum illius viridi 
latepatenti campo interoccupante, in quo 
ursiis integer, naturali colore adiimbratus, 
lingua erecta stans, librum apertum 
anteriori^)us pedibus tenere cernitur. 
Scuto demmn incumbentem galeam mili- 
tarem craticulatam sive apertam regio 
diademate, ex eoqiie alterum integrum 
ursmn, inferiori per omnia similem, pari- 
ter anterioribus pedibus ensem nudum ^* _,_,/:, .^ 

tenere proferente ornatam. A summitate ^^vi^^S^ 

verő sive cono galeae laciniis seu lem- 

nisciis, hinc flavis et coeruleis, illinc verő eandidis et rubris, in 
scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, illudque ipsum 
decenter exoriiantibus.« 

Kihirdettetett Győr vármegyének 1688 márczius 27-ikénGyőr 
városában tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

CDXVIII. 

1688 január 4, Pozsony. 

I. Lipót id. Labsi Labsánszki Jánosnak és néhai neje Kor- 
látkeőy Osvald leánya Katalintól előbb Pongrácz (jáspárnétól szár- 
mazott fiainak Györgynek és Lászlónak, kik maguk is a régi Kor- 
látkeőy családból származnak, hogy a Korlátkeőy család fiágon 
ki ne haljon, megengedi, hogy nevüket Korlátkeőyre változtassák, 
nekik a Labsi előnevet és czimerük gyanánt régi czímerüket a 
Korlátkeőy czímerböl vett félhold és csillaggal kibővítve ado- 
mányozza. 



Digitized by 



Google 



256 Magyarországi czímereslevelek. 

^Scutuni nimirum militare erectum in duas eoaequales divi- 
sum partes, fundum illius viridi campo interoccupante, in cuius 
sinistra rubri coloris, candida luna cornubus versus stellam erectis, 
superius autem s teli a aurea micare, partibus porro dextra coele- 
stini coloris grus naturaliter efíigiata et sagitta per coUum trans- 
fixa erecle stare, ac peduin sinistro insistere, dextro verő lapilluin 
tenere, ac ore patulo aureum annulum gestare cernuntur. Sculo 
incuml3entem galeam railitarem craticulatam seu apertam, regio 
diademate, ex eoque virum militarem cataphractum, capite casside 
tectum, genuumtenus eminentem, ac manuum quidem sinistra 
arcúm vibrantem, dextra verő ternas sagittas tenentem proferente 
ornatam. A summitate verő, sive cono galeae laciniis seu leni- 
niscis, hinc flavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris, in 
scuti extremitates sese piacidé diffundentibus scutumque ipsum 
decenter ac venuste exornantibus.« 

A czímereslevél megemlékezik czímerszerzö elődjének a 
mohácsi ütközetben tanúsított vitézségéről s megemlíti, hogy a 
czímerszerzö maga az elmúlt mozgalmas időkben a Trencsén vár- 
megyében fekvő Óvár védelmében buzgóságát kitüntette. 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1688 márczius 15-ikén 
Vágujhelyen tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a Motesiczky család levéltárában. A czímerkérő 
folyamodvány is megvan, festett czímerrel, a fenti napon kelt engedé- 
lyezési záradékkal. 

Siebmacher, Supplementband 84. 1. 57. t. b). 

CDXIX. 

16(S8 május :é. Laxenhurg. 

I. Lipót Michalowich Györgynek, és testvéreinek Lukácsnak, 
Máriának és Katalinnak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris, super 
({uo nigra biceps aquila, alis expansis, rostrisque patulis, et lin- 
guis rubicundis exertis, divaricatisque pedibus erecte stare, eorum- 
(|ue dextro dimidiam lunam, sinistro caput Turcicum calcare, in 
pectore denique aliud minus candidum seu argenteum scutum, 
corona aurea redimitum, primam nominis nostri indicem literam 
L. continens gestare visitur. Scuto demum incumbentem galeam 
militarem craticulatam sive apertam, regio diad[emate], globum 
mundi alis stipatum, eique fortunam nude effigiatam, sinistro pede 
insistentem, manuumque sinistra quidem velum candidum fluc- 
tuans tenentem, dextra verő nudum gladium stringentem profe- 
rente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu 
lemniscis, hinc ílavis et coeruleis, ilHnc verő candidis et rubris 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 257 

in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, illudque ipsum 
decenter ac venuste exornantibus.« 

Kihirdettetett Győr vármegyének 1689 május 4-ikén Győr 
városában tartott közgyűlésén. 

Egyszerű, XVIII. századi másolat. 

CDXX. 

1689 január 5, Bécs, 

I. Lipót Göncz Györgynek, feleségének Király Juditnak és 
testvéreinek Göncz Péternek, Miklósnak és Jánosnak nemességet 
és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coe- 
lestini coloris, fundum eius viridi latepatenti 
campo interoccupante, super quo integer fuívus 
leo, naturaliter effigiatus, divaricatis posteri- 
oribus pedibus caudaque bifurcata ad tergum 
elevata, ore hianti et lingua rubicunda exerta 
erecte stare ac, anterioribus pedibus, sinistro 
quidem ad rapiendum protenso, dextro verő 
nndam frameam vibrare, in dextramque scuti 
partém conversus esse cernitur. Scuto demum 
incumbentem galeam militarem cráticulatam 
sive apertam, regio diademate, candidam ovantem golumbam (így !)^ 
sertum virescens ore proferentem ornatam. A summitate verő sive 
cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc ilavis et coeruleis, illic 
verő candidis et rubris, in scuti extremitates sese piacidé diffun- 
dentibus, illudque ipsum decenter exornantibus.« 

Kihirdettetett Zala vármegyének 1690 február 6-ikán Zala- 
Egerszegen tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. A gyűjteményben megvan a czímerkérö folya- 
modvány is, a fenti napon kelt engedélyezési záradékkal, megvan 
továbbá Veszprém vármegyének 1717 márczius 18-ikán Pápán kelt 
nemesi bizonyságlevele Göncz Márton és fiai Márton és Sámuel 



CDXXI. 

1689 május 29, Bécs, 

I. Lipót Fischer (Fisser) János Theophilnak és gyermekeinek 
János Józsefnek, Éva Erzsébetnek és Anna Rózának régi nemes- 
ségüket megerősítve czímert adományoz. 

Áldásy, A M. N. Múzeum czimorosle velői. 1« 




Digitized by 



Google 



258 



Magyarországi czímereslevelek. 



A czímeradományt Fischer János Theophil czímerkérö folya- 
modványa őrizte meg, fenti napon kelt engedélyezési záradékkal. 

A czímerrajz vörös jobb harántpólyával 
osztott kék pajzsnak felső és alsó meze- 
jében vörös ruházatú, kivont kardot vil- 
logtató kart ábrázol, a pólya fölfelé úszó 
ezüst hallal van megrakva. A sisakdísz 
térdig kiemelkedő vörös ruházatú, hosz- 
szú hajú férfiút ábrázol, ruházatán arany 
gombokkal, derekát arany öv köti át, 
jobb kezében kivont kardot villogtatva, 
baljában halat tartva. Fejét prémezett 
vörös kucsma födi, arany forgóba tűzött 
kerecseny szárnynyal. A sisakdiszt kisérő 
bőségszarúk jobbról ezüst-vörössel, baból 
arany-kékkel vágottak: a takarók színe 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Eredeti, papíron. 




CDXXII. 
1690 márczius 12. Bécs, 

L Lipót Horváth Mihálynak, feleségének Batu Katalinnak és 
utóbbi testvéreinek, Mihálynak, Ilonának, Erzsébetnek és Annának 
nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erec- 
tum coelestini coloris, fundum illius 
viridi latepatenti campo interoccu- 
pante, super quo miles integer Hunga- 
rus, rubra tunica, ílavisque cothurnis 
indutus, rubro itidem pileo, pluma 
aquilina . . . caput tectus erecte stare, 
manuumque sinistra quidem latus 
füleire, dextra verő nudum pugionem, 
cum Turcico capite cuspidi ipsius 
pugionis affixo, tenere visitur. Scuto 
demum incumbentem galeam milita- 
rem craticulatam sive apertam, regio 
diadeniate, virum .... lumborumtenus eminentem, dextraque viri- 
dem lauream corollam tenentem proferente ornatam. A summi- 
tate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et 
coeruleis, illinc verő candidis et rubris in scuti extremitates sese 
diíTundentibus illudque ipsum decenter ac venuste exornantibus.« 
Kihirdettetett Tolna vármegyének 1713 deczember 80-ikán 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 259 

tartott közgyűlésén. Azonkívül rá van vezetve még egy kihirdetési 
záradék, az írás egyes helyei után ítélve a XVIII. század végéről, 
de annyira elmosódva, hogy sem a dátumot, sem a megyének 
nevét kivenni nem lehet. 

í^üggö pecsét töredékeivel. 

CDXXIII. 
1690 április 31. Bées. 
I. Lipót Juhász Ferencznek, feleségének Farkas Erzsébetnek 
és leányainak Évának és Zsuzsannának nemességet és czímert 
adományoz. 

A czímeradományt Juhász Ferencz czímerkérő folyamod-, 
ványa őrizte meg, a fenti napon kelt engedélyezési záradékkal. 
A czímerrajz kék mezőben zöld alapon jobbra forduló, vágtató 
pej lovon ülő, vörös atillás, kék nadrágos, sárga csizmás vitézt 
ábrázol, fejét barna kucsma fedi, jobbjában kivont kardot villog- 
tatva, melynek hegyére levágott török fej van tűzve. Sisakdísz 
kiterjesztett szárnyú arany sas, fölemelt jobb lábában arany koro- 
nát tartva. A takarók szine jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Eredeti, papíron. 

Siebmacher, 276. 1. 209. t. azzal a külömbséggel, hogy a sas 
ott feketének van ábrázolva. 

CDXXIV. 
1690 június &, Bécs. • 
I. Lipót Ványi Istvánnak, feleségének Dánóczy Erzsébetnek, 
gyermekeinek Gergelynek és Sárának, testvéreinek Ványi Jánosnak, 
ennek feleségének Bende Annának s fiuknak Jánosnak és Ványi 
Gergelynek nemességet és czímert adományoz. 

»Scutuni nimirum militare erectum coelestini coloris, fundum 
illius viridi campo interoccupante, super quo aurea corona situari, 
eique integrum brachium humánum, rubra manica indutum, cubi- 
totenus innixum, volaque nudum pugionem tenens adherere 
visitur. Scuto demum incumbentem galeam militarem craticulatam 
sive apertam, regio diademate, virum militarem, rubro habitu indu- 
tum, rubro itidem pileo, mardurina pelle circumdato, caput tectum, 
lumborumtenus eminentem, manuum quidem sinistra caput 
Turcicum, dextra verő nudam frameam tenentem proferente orna- 
tam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, 
hinc ílavis et coeruleis, illinc verő candidis et rubris in scuti 
extremitates sese piacidé diffundentibus, illud([ue ipsum decenter 
ac venuste exornantibus.« 

17* 



.^igitized by GoOglC 



260 



Magyarországi czímereslevelek. 




Egyszerű, XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije Pest-Pilis- 
Solt-Kiskún vármegye levéltárában. 
Siebmacher, 699. 1. 479. t. 

CDXXV. 
1693 márcidius i. Bécs, 
I. Lipót Bethleni Bethlen Sámuelnek bárói rangot adományoz 
s régi családi czímerét kibővíti. 

»Scutum nimirum militare erectum 
coelestini coloris, fundum illius viridi 
campo interoccupante, super quo integer 
serpens ore sibillante, lingua([ue rubicunda 
exerta, capite sursum arrecto, semet in 
dextram scuti orani girare cernitur. Scuto 
incambens regium diadema, pretiosis 
lapidibus ornatum, integros binos gry- 
phos naturaliter effigiatos, rostris patulis, 
expansis alis, pedibusque posterioribus 
antelato diademati insistentibus, caudisque 
bifiircatis ad terguin elevatis, ad se invi- 
ceni conversos, anterioribiis pedibus bot- 
rum uvarum gestantibus proferente orna- 
tam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, 
hinc ílavis et coeruleis, illinc verő candidis et rubris in scuti 
extremitates sese piacidé diffundentibus scutumque ipsum decenter 
ac venuste exornantibus.« 

Függő pecséttel, a gróf Bethlen család levéltárában. A czímer- 
képben a pajzs aljáról a zöld mező hiányzik. 

CDxxvr. 

1693 május 29. Bécs. 
I. Lipót Rafach Andrásnak, feleségének Kapalyak Katalinnak, 
gyermekeiknek Mihálynak, Pálnak és Anna Máriának régi nemes- 
ségét megerősítve, czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini 
coloris, fundum illius viridi campo interoccupante, 
super quo codex apertus crucem et vexillum per 
crucem locata sustinere ac dextram superioreni 
scuti eiusdem partém sol, synistram verő luna 
occupare visuntur. Scuto demum incumbentem 
galeam militarem craticulatam sive apertam, 
regio diademate, bina candida vexilla in modum 
pariter crucis composita, ac harum medituUio 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



261 



ensem strictum, erecte stantem proferente ornatam. A summilate 
verő seu cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc flavis et coeru- 
leis, illinc verő candidis et rubris in scuti extremitates piacidé 
sese difTundentibus, illudque ipsum venuste exornantibus.« 

Kihirdettetett Zólyom vármegyének 1693 július 21-ikén Besz- 
terezebányán tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

CDXXVIT. 
1694 márczius 16. Bécs, 
I. Lipót Joó Jánosnak, feleségének Fupe Annának és gyer- 
mekeiknek Jánosnak és Mihálynak nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»SculmTi videlieet militare erectum 
(íoelestini coloris, fundum illius viridi campo 
interoccupante, super quo vir integer mili- 
taris, rubra induLus tunica, viridique prae- 
einctus cingulo, manuum verő sinistro, 
sinistrum itidem latus fulciens, dextra autem 
nudam frameam in altum elevatam tenens, 
inter solem et lunam erecte stare ac ad 
dextram scuti partém conversus esse visi- 
tur. Scuto demum incumbentem galeam 
militarem craticulatam sive apertam regio 
diademate, leonem naturaliter effigiatum, 

divaricatis anterioribus pedibus, sinistro quidem ad rapiendum pro- 
tenso, dextro verő nudam itidem frameam identidem inter solem 
et lunam vibrantem, lingua rubicunda exerta, caudaque bifurcata ad 
tergum elevata, inguinetenus proferente ornatam. A summitate verő 
sive cono galeae, laciniis sive lemniscis, hinc flavis et caeruleis, 
illic verő candidis et rubris, in scuti extremitates sese piacidé 
diffundentibus illudque ipsum decenter ac venuste exornantibus. '< 

Kihirdettetett Komárom vármegyének 1694 július 15-ikén 
Komáromban tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. A czímerképen a kisérő hold helyett csillag van. 

CDXXVIII. 
1694 július 24, Bécs. 
I. Lipót Mokosinyi Illés Imrének, a jászói konvent jegy- 
zőjének, és testvéreinek Sámuelnek és Józsefnek régi nemessé- 
güket megerősítve czímert adományoz. 




Digitized 



by Google 



262 Magyarországi czímereslevelek. 

»Scutum nimirum militare erectum bifariam divisum, dextra 
caelestini, rubri verő coloris sinistro partibus, fundum illius viridi 
tricoUe interoccupante, super quo candida columba, pedibus ac alis 
compositis erecte stare, viridemque ramusculum olive rostro tenere, 
ac binis a superiori parte coeli luminaribus, sole utpote a dextris, 
ac luna a sinistris stipata cernitur. Scuto demum incumbentem 
galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate, ful- 
vum leonem, ore hiante, lingua rubicunda exerta ac cauda bifur- 
cata tergumversus elevata, pedibusque ad rapiendum protensis 
mediotenus erecte subsistentem, coUoque medio sagitta transfixum 
proferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis 
sive lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc autem candidis et 
rubris in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus . . .« 

Kihirdettetett Abauj vármegyének 1695 július 18-ikán Kassán 
tartott közgyűlésén. 

Egyszerű, XIX. századi másolat. 



CDXXIX. 

1694 november 15. Bécs. 

I. Lipót Somoskeőy Máténak, feleségének Kiss Annának, 
leányuknak (neve olvashatatlan) és testvérének Somoskeőy Ferencz- 
nek nemességet és czímert adományoz. 

»Scutuui nimirum militare erectum coelestini coloris, fun- 
dum viridi campo interoccupante, super quo a dextris petra, 
eandemque monocerus albus conscendere visitur. Scuto demum 
incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio 
diademate, al terűm unicornem super petra erecte stantem, profe- 
rente ornatam. A summitate seu cono galeae laciniis sive lemnis- 
cis, hinc flavis et coeruleis, iUinc verő candidis et rubris in scuti 
extremitates piacidé sese diffundentibus . . .« 

Kihirdettetett Heves és Külső-Szolnok vármegyéknek 1696 
október 16-ikán Gyöngyösön tartott tisztújító székén. 

Eüggő pecséttel, a Szent-Ivány család levéltárában. 

Siebmacher, 590. 1. 419. t. 

CDXXX. 

1690.^^ 

I. Lipót Tóth máskép Kapitány Mihálynak és Mátyásnak 
nemességet és czímert adományoz. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



263 



A czímerkép vörös mezőben zöld ala- 
pon álló pánczélos, sisakos, jobbra forduló 
vitézt ábrázol, sisakján fehér-kék-sárga toli- 
bokrétával, jobbjában hosszú aranynyelű fehér- 
sárga-kék-vörös lobogót, baljában csipőjérp 
támasztva arany buzogányt tart. A sisakdísz ii 
pajzsbeli alakot mutatja azzal a különbséggel, 
hogy itt a zászló a iobb vállon át van fektetve. 
A takarók színe jobbról arany-kék, balról 
ezüst-vörös. 

Csak a czímerkép színes másolata van meg, 
az adományozásra vonatkozó följegyzéssel. Az 
oklevél eredetije Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye levéltárilbutL 




CDXXXI. 

1696 április W. Bécs. 

I. Lipót Rauchenfeldi Raueh János György Ferencznek, fele- 
ségének Paur Mária Erzsébetnek, fiainak János Józsefnek és 
János György Ferencznek s leányának Mária Éva Zsuzsannának, 
c^h nemeseknek, magyar nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum 
in quatuor coaequales divisum partes, 
in euius inferiori sinistra et superiori 
dextra temi viridi colles locati esse, 
ex iUisque trifolia eminere, super eaque 
ardentibus e ílammis fumus sursum 
erumpere, superiori porro sinistra et 
inferiori partibus dextra coerulei coloris, 
fulvi leones, naturaliter effigiati, divaricatis 
posterioribus pedibus, oribus hiantibus, 
caudisque bifurcatis ad tergum elevatis, 
anteriorum pedum sinistris globum coe- 
ruleum in vertice ardentem et fuman- 
tem tenere, dextris verő strictos enses 
gestare cernuntur. Scuto incumbentem 
galeam militarem craticulatam seu aper- 
tam regio diademate, alium itidem fulvum leoiiein, ín tor binas aqui- 
linas, hinc aureis et coeruleis, illinc verő argenteis ei viridíhus culo- 
ribus variegatas alas inguinetenus eminenteni, potliüíiqiie !^iitiililer 
sinistro globum fumantem, dextro autem Hlrií^linn i>ariler oiiyeiu 
vibrantem proferente ornatam. A summitate verő i^wv vuua gaieNe 
laciniis seu lemniscis, hinc candidis et viriílihiií^. illiia* auteni 




Digitized by 



Google 



264 Magyarországi czímereslevelek. 

flavis et caerulels in scuti extremitates sese piacidé diffunden- 
tibus, scutumque ipsum decenter ac venuste exornantibus.« 

A czímerrajz a leírástól annyiban eltér, hogy a sisakdísz 
szárnyai jobbról ezüst-zöld, balról arany-kékkel vágottak, ép így 
a takarók színe jobbról arany-kék, balról ezüst-zöld. 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1B97 január 14-ikén 
Pozsony városában tartott közgyűlésén. 

í^üggő pecsétje elveszett. 



CDXXXII. 

1696 július 19, Bécs, 

I. Lipót király báró Bethlen Sámuelnek, Küküllő vármegye 
főispánjának a grófi rangot adományozza. 

Kihirdettetett az erdélyi rendeknek 1696 szeptember 19-ikére 
Gyulafejérvárra hirdetett gyűlésén. 

Függő pecséttel, czímer nem adományoztatott, a gróf Bethlen 
család levéltárában. 

CDXXXIII. 

1696 július 19. Bécs. ^-- 

I. Lipót Vlassits Sándornak és fiának Ádámnak nemességet 
és ezímert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum eoelestini eoloris, fun- 
dum illius viridi monticulo interoccupánte, super quo aureum 
diadema locatum esse, verticique eiusdem inixum brachium 
humánum cataphractum cubitotenus interque lunam et stellam, 
strietam frameam vibrare cernuntur. Scuto incumbentem galeam 
militarem eraticulatam seu apertam, regio diademate, fulvum leo- 
nem, ore hiante, cauda bifurcata, inguinetenus eminentem et 
corporis molle sursum erecta, pedum quidem sinistro ternas spicas 
tenentem, dextro verő strietam frameam fortiter gestantem profe- 
rente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu 
lemniscis, hinc ílavis et cerulaeis, illinc autem candidis et rubris 
in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, scutumque ipsum 
decenter ac venuste exomantibus.« 

Egyszerű, XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije .Pest- 
Pilis-Solt-Kiskún vármegye levéltárában. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeresle vélek. 265 

CDXXXIV. 

1697 márczms 30. Bécs, ^^-^' 

I. Lipót Széchényi Györgynek, Egervár, Pölöske és Szent- 
györgyvár kapitányának, feleségének Morocz Ilonának, fiának Zsig- 
mondnak és leányainak Juliannának és Juditnak grófi rangot 
adományoz és régi czímeröket kibővíti. 

»Scutum videlicet militare erectum, imperatorio diademate 
pretiosissimis unionibus ornato redimitum, laciniisque seu parer- 
gis ab utroque latere ad fundum usque piacidé defiuentibus stipa- 
tum et insignitum, alias quadrifariam divisum, in cuius superiori 
dextra et inferiori sinistra rubri coloris partibus, e trijugi viridi 
monticulo fundum eorundem occupante, singulae cruces duplices 
argenteae, insignia Hungarica repraesentantes eminere. fundum porro 
binarum aliarum, inferioris dextrae et superioris sinistrae coelestini 
coloris partium, singulae regales coronae premere, verticibusque 
earundem imminentes pariter singulae naturaliter effigiatae aquilae, 
alis expansis in altum sub ipsis quippe solis, superiores earundem 
partium angulos occupantis radios provolare, meditullium denique 
seu centrum principális scuti aliud minus ovale scutum coronatum 
aurei coloris, trijugem viridem monticulum ex fundo exurgentem 
eiusque medio colliculo candidam columbam, alis expansis, rostro- 
(|ue adaperto viride sertum stringentem, ovantique seu plau- 
denti similem in dextram scuti plagam conversam, utroque pede 
insistentem continens occupare visuntur.« 

Az oklevél szövege megemlékezik úgy a czímerszerzőnek, 
mint általában a Széchényi család érdemeiről, majd így folytatja : 

»Harum itaque rerum consideratis, cum tenaciter animo nostro 
inhaereat, ac insuper clementissime revolventes tum familiae Szé- 
chénianae vetustatem juxta et a viris martiali virtute ac robore 
conspicuis, quos inter non postremus fuerat Michael olim Szé- 
chény, vir ea miUtaris disciplinae pollens peritia, ut recuperato 
a Turcis anno millesimo quingentesimo sexagesimo sexto dudum 
evoluto per Ecchium comitem Salmensem Wesprimio ibidem 
commendantis munere fungi, praesidioque illi cum certa equi- 
tum turma ac ducentis peditibus (uti quidem Nicolaus Istvánffy 
historiarum suarum Hungaricarum sub finem libri vigesimi 
secundi diserté commemorat) tutando, praefici meruerit, celebri- 
tatem, cum etiam ingentia illa reverendissimi olim in Christo 
patris D. Georgii Széchény Archipraesulis Strigoniensis piae remi- 
niscentiae patrui tui, de ecclesia Dei sacro dicti regni nostri 
Hungáriáé diademate, augustaque domo nostra Austriaca merita 
et cumulatissima impensis tot centenorum millium tum in arduas 



Digitized by 



Google 



266 Magyarországi czímeresle vélek. 

belli pro salute christianae reipublieae adversus inimanissimam 
Otthomannicae tyrannidis christianum cniorem barbára feritate 
sitientis potentiam per nos suscepti et dlvino auxiliante numine 
hactenus felicibus auspiciis vincUcata quippe e faucibus hostis 
barbari tota propemodum iam Hungária et Transylvania eontinuati 
necessitates, tum in diversas sacrorum religiosorum ordinum fun- 
dationes et vulneratoruni ac defieientiuni militum orphanotrophia, 
eaptivorum redemptiones, iuventutis in aeademiis et gymnasiis 
institutionis suppeditatas commoditates et alia quam plurima pia 
et laudabilia opera summis* pecuniariis benefieia, non secus alte- 
rius quoque fratris similiter tui fidelis nostri nobis syneere dileeti, 
reverendissimi pariter in Christo palris domini Pauli Szécséni 
Colocensis et Baciensis ecclesiarum eanoniee unitamm arehiepis- 
copi, episcopatus Wesprimiensis administratoris, abbatis Sancti 
Gothardi, consiliariique nostri multifaria gratissimarum compla- 
centiarurn studia, singularemque in ecclesiarum Dei et sacrorum 
consimiliter religiosorum ordinum propagatione ac promotione 
zelum, munificentiam et liberalitatem, nunc recenter etiam per 
rei nostrae annonariae complurium millium metretarum frumenti 
gratuita suppeditatione factam, promotionem contestatam, eximi- 
amque eiusdem erga nos praelibatamque domum nostrum augus- 
tissimam fidem ac intemeratam fidelitatem et devotionem, sed et 
tua propria merita et fidelia non minus quam utilia servitia 
benigne pensitantes praetermittere haud potuimus, quin praemissa 
omnia per tui ad altiores promeritae dignitatis, gradus et titulos 
evectionem ad seram usque transcribamus posteritatem, cum et 
tu a praeclaris majorum antenatorumque tuorum vestigiis nihilo 
degener, teneriori aetate liberalibus studiis honestisque disciplinis 
et exercitiis consecrata martialem virtutem tibi sectandam pro- 
posueris, in eaque tam eximios progressus feceris, ut in suprafati 
capitaneatus praerecensitorum praesidiorum Egervár, Pölöske et 
Szentgyörgyvár oíTicium per nos clementer assumi, in eoque hae- 
reditarie confirmari merueris, cui oflicio vei ex inde te hactenus 
laudabiliter praefuisse in comperto habere tur, quod gravissimis 
hisce durantis adhucdum belli Turcici sub tempestatibus, propriis 
tuis sumptibus et expensis exercituando, tam apud armadám nos- 
. tram, quam et alibi militarium servitiorum tuorum indefessam 
operám contestatus fueris; imo tam in gloriosa urbis Budensis 
expugnatione, quam et Alba-Regalensi, Canisiensi et Szigethiensi 
ploquadis, aliorumque complurium locorum victricibus armis 
nostris factis recuperationibus, personali praesentia assistendo, 
eximia militaris virtutis et heroici animi specimina exhibueris.* 

Kihirdettetett Zala vármegyének 1697 április 15-ikén Zala- 
egerszegen és Sopron vármegyének 1698 április 2-ikán Nemes- 
kéren tartott közgyűlésében. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 267 

Függő pecséttel, a gróf Széchényi család levéltárában. 
Siebmacher, 619. 1. 436. t. 

CDXXXV. 

1697 június 25, Laxenburg. 

I. Lipót Matawowszky Lajosnak, feleségének Sleisiger Anna 

Máriának, gyermekeinek Keresztély Benedeknek, Mária Annának 

és Lueretia Eleonórának és testvéreinek Benedeknek és Ferencz- 

nek nemességet és ezímert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum eoelestini coloris, fun- 
dum illius viridi latepatenti campo interoccupante, super quo 
integer gryphus naturaliter effigiatus, ore patulo, expansis alis, 
caudaque ad tergum elevata, pedum quidem anterioribus librum 
appertum tenere, posteriorum verő dextro alterum itidem librum 
caleare cernitur. Seuto incumbentem galeam militarem craticu- 
latam seu appertam regio diademate, syrenem mediotenus eminen- 
tem, ac in vertice viridi serto rosis cireumvoluto redimitam, 
capillisque per humeros dispersis, manibus piseinas suas eaudas 
ab utrinque erreetas tenentem, proferente omatam A summitate 
verő sive cono galeae laeiniis seu lemniseis, hine flavis et coeru- 
leis, illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates sese 
piacidé difTundentibus, scutumque ipsum decenter ac venuste 
exornantibus.« 

Kihirdettetett Szepes vármegyének 1698 január 9-ikén Lőcsén 
tartott közgyűlésén. , 

Egyszerű másolat. 

Siebmacher, 406. 1. 302. t. 

CDXXXVI. 

1697 november 12, Bécs. 
L Lipót Kaszás Péternek és Gergelynek, Péter feleségének 
Kiis Erzsébetnek, Gergely feleségének Fülöp Erzsébetnek és 
utóbbiak fiának Györgynek, sógoruknak Halász Gergelynek és 
Gergely vejének, Halász Sámuelnek és nejének Kaszás Juditnak 
nemességet és ezímert adományoz, illetve Kaszás Pétert és Ger- 
gelyt régi nemességükben megerősíti. 

»Scutum videlicet militare erectum bifariam candida lamina 
oblique divisum, in cuius inferiori quidem eoelestini coloris, fundum 
illius triiugi viridi interoccupante eolliculo stella micans, superiori 
verő rubri coloris partibus fulvus leo, naturaliter effigiatus, diva- 



Digitized by 



Google 



268 



Magyarországi czímereslevelek^ 



ricatis posterioribus pedibus, caudaque bifurcata ad tergum ele- 

vata, anteriori dextro pede evaginatuni gladiuni stringere, inque 
dextram scuti partém quasi progredi cerni- 
tur. Scuto demum incumbentem galeam 
militarem craticulatam sive apertam regio 
diademate, inter duas aquilinas alas gryp- 
hum naturaliter effigiaium, inguinetenus 

eminentem (?) anteriorum dextro 

evaginatum similiter gladium stringere, 
sinistro verő ceu ad rapiendum protenso, 
atque in dextram scuti oram conversum 
proferente ornatam. A summitate verő sive 
cono galeae laeiniis seu lemniscis, hinc 
flavis et eoeruleis, illinc verő candidis et 
rubris in scuti extremitates sese piacidé 

diffundentibus, illudque ipsum decenter ac venuste exornantibus.« 
A czimerkép a leírástól annyiban eltér, hogy a sisakdíszt 

két fekete sasszárny kiséri, melyekről a szövegben említés nem 

tétetik. 

Kihirdettetett Komárom vármegyének 1698 január 13-ikán 

Révkomáromban tartott közgyűlésén. 
Függő pecséttel. 




CDXXXVII. 

1698 február 4, Bécs. /^ 

I. Lipót Bölcsházi Szilágyi máskép Páll Istvánnak nemessé- 
séget és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coe- 

lestini coloris, cuius fundum monticulus virens 

occupat, super quo diadema regium, gemmis 

unionibusque decenter redimitum, ex quo 

brachium humánum, humerotenus resectum, 

rubeo amictu indutum, gladium evaginatum 

ramo viridi tortuosum tenere conspicitur. Supra 

scutum galea militaris craticulata, cui super- 

■ ■ eminet diadema regium, gemmis pariter et 

unionibus ornate comptum, ex quo alterum 

brachium humánum inferiori per omnia simile emergere visitur. 

A summitate verő seu cono galeae lacinii seu lemnisci, hinc 

coerulei et fulvi, illinc verő candidi et rubri hinc inde deíluentes, oras 

seu margines praescipti scuti pulclierrime ambiunt et exornant.« 

A czimerkép a leírástól annyiban eltér, hogy a kardot övező 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czimereslevelek. 269 

zöld ág hiányzik, viszont a czímerleírásban nincs említés téve a 
vörös ruhás karnak arany zsinórzatáról és gombjairól. 
Függő pecséttel, a gróf Bethlen család levéltárában. 

CDXXXVIII. 

1698 február 21. Bécs. 

I. Lipót Boncz Andrásnak, feleségének Egyed Katalinnak, 
gyermekeiknek Ferencznek, Mátyásnak, Farkasnak, Mihálynak, Kata- 
linnak, Zsuzsannának, Judithnak és Ilonának nemességet és czí- 
mert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum coelestini eoloris, fundum 
illius viridi latepatenti campo interoccupante, super quo vir mili- 
taris Hungarus, rubro amictu indutus, pileoque similiter rubro, 
niardurina pelle subdueto, caput tectus, manuum quidem sinistra 
latus füleire, dextra verő strictum acinacem, eidemque infixum 
amputatum Turcicum caput gestare cernitur. Scuto incumbenteni 
galeam niilitarem craticulatam seu apertam, regio diademate, 
alium ilidem virum militarem Hungarum, genuumtenus eminentem, 
aeque rubro vestitu indutum, manuumque similiter sinistra latus 
suum fulcientem, dextra verő itidem strictum acinaoem, eiusdem- 
que cuspidi infixmu amputatum Turcicum caput gestantem pro- 
ferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu 
lemniscis, hinc ílavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris 
in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, illudque ipsum 
decenter ac venuste exornantibus.« 

Kihirdettetett Komárom vármegyének 1()98 június 2-ikán 
Komáromban tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 74. 1. 59. t. II. h). 

CDXXXIX. 

1699 f eh már 21\ Bécs. 

I. Lipót id. Ács Gergelynek, testvéreinek Mihálynak és ifj. 
Gergelynek, továbbá id. Gergely fiának Istvánnak, Mihály feleségé- 
nek Tímár Annának és leányuknak Annának és i§. Gergely felesé- 
gének Gomba Erzsébetnek nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum rubicundi eoloris, fun- 
dum illius viridi interoccupante colliculo, super ([uo aurea corona 
locata, ex eaque brachium humánum cubitotenus eminens, vola 
nudam frameam, ac inferius palmitem botris refertum gestare 
visitur. Scuto demum incumbentem galeam militarem craticulatam 



Digitized by 



Google 



270 Magyarországi czíniereslevelek. . 

sive aperlarn regio diademate, aliud brachiuni humánum inferiori 
per omnia simile proferente ornatam. A summitate verő sive cono 
galeae laciniis seu lemniscis, hinc ílavis et coeruleis, illinc verő 
<^andidis et rubicundis in scuti extremitates sese piacidé diffun- 
dentibus, illudque ipsum decenter ae venuste exornantibus.« 

A czimerrajz a leírástól némileg eltér, így a szövegben nincs 
megemlítve, hogy a pajzsbeli és a sisakdíszül szolgáló kar kék 
ruházatú, azonfelüLs^jak^^ sz ine mindkét oldalo n ezüst-x örös^ 

Kihirdettetett Heves éTTCülsö-Szolnok ^vármegyéknek 1699 
május 13-ikán Gyöngyösön tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, Supplementband 1. 1. 1. t. 

CDXL. 
169f) november 2L Bécs. 
I. Lipót Plachy Mátyásnak, feleségének Mestroviech Zsófiának, 
fiaiknak Pálnak, Györgynek és Istvánnak, leányuknak Katalinnak, 
Mátyás testvérének Plachy Jánosnak, feleségének Kutik Katalinnak, 
gyermekeiknek Jánosnak, Györgynek, Mihálynak, Andrásnak és 
Dorottyának, továbbá a harmadik testvérnek Plachy Péternek, 
feleségének Oszlancz Erzsébetnek, gyermekeiknek Jakabnak, János- 
nak és Dorottyának, végül a negyedik testvérnek, Plachy Jakab- 
nak, feleségének Martinkin Erzsébetnek és gyermekeiknek. Tamás- 
nak, Andrásnak, Jánosnak és Erzsébetnek nemességet és czímert 
adományoz. 

»Scutum nimiruni militare erectum coelestini coloris, fundum 
illius trijugi monticulo interoccupante, in cuius eminentiore inte- 
ger palumbes, naturaliter effigiatus, utrisque pedibus insistere, ac 
rostro patulo viridem ramusculum ohvae gestare, in dextramque 
scuti oram conversus esse cernitur. Scuto incumbentem galeam 
militarem craticulatam seu apertam, regio diademate, alterum 
itidem palumbem aeque rostro ramusculum olivae gestantem pro- 
ferente ornatam. A summitate verő sive cono galeae laciniis seu 
lemnisciis, hinc ílavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris 
in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, scutumque ipsum 
venuste exornantibus.« 

A leírás nem mondja meg, hogy a takarók szine mindkét 
oldalról arany-kék. 

Kihirdettetett Hont vármegyének 1700 január 5-ikén Selmecz- 
bányán tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 506. 1. 368. t. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 271 

CDXLI. 
1699 deezemher 11, Bécs, 
I. Lipót Kéler Zsigmondnak és gyermekeinek Zsigmondnak, 
Jakabnak, Pálnak, Mártonnak, Erzsébetnek, Annának és Máriának 
nemességet és czimert adományoz. 

». . . einen militarischen in vier Felder getheilten Schild, 
in dessen oberen linken und unteren rechten Theil zwei kahle 
Felder von gelber Farbe, auf den beiden andern aber, den rechten 
oberen und linken untern Felde von blauer Farbe, zwei Trauben 
von rother Farbe plaeirt ^rscheinen. Aus dem Schilde endlich 
hervorragend ein darauf militairischer Helm mit einem Visier, 
oder offen, aus der Königskrone, ein lebendiger grüner, grade auf 
in die Höhe strebender Platáné, mit zu beiden Seiten sich aus- 
breitenden Aesten verziert. An der Spitze aber oder dem Kegel 
des Helms mit (Lappén) Flügeln oder Bándern, von der einen 
Seite gélben und himmelblauen, von der andern Seite aber weiss 
und roth, die sich nach den áusseren Enden des Schildes sanf 
ausdehnen, und denselben anstándig und zirUch ausschmükken.« 

Kihirdettetett Sáros vármegyének 1700 november 20-ikán 
Eperjesén tartott közgyűlésén. 

XIX. századi német fordítás, hitelesítés nélkül. 

Siebmacher 297. 1. 224. t. II. 

CDXLII. 

1699 deczemher 14, Bécs. 
I. Lipót Bács vármegyének új pecsétet, és a vörös viaszszal 
való pecsételés jogát adományozza, a következő czímerrel. 

». . . . sigilli ipsius figurae sphaericae seu rotundae, fundum 
seu infimam partém viridi campo interoccupante, super quo Sanc- 
tus Paulus, dextra quidem manuum gladium, cuspide in terram 
defixo tenere, sinistra verő ad pectus modeste composita, capite 
radiis sanctitatis circumdato, vestibus caeruleis, pallioque rubro 
per dorsum defluente stare cernitur. Circumferentiam porro ipsius 
sigilli haec epigraphe (SIGILLVM COMITATVS BACHIENSIS 
anno millesimo sexcentesimo nonagesimo nono) circumdare 
visuntur.« 

Kihirdettetett Bács vármegyének 1700 június 7-ikén^Bács- 
várában tartott közgyűlésén. 

Eudics Dániel, Latinovich Dávid és Sztribich Tóbiás Bács- 
Bodrog vármegyei táblabírák által 1823 január 24-ikén Pesten kiadott 
hiteles másolatban, festett czímerképpel. 



Digitized 



by Google 



272 



Magyarországi czímeresle vélek. 




CDXLIII. 
1609. Bécs, L^^ 

I. Lipót Szombathelyi Györgynek, feleségének Zambo Évának, 
gyermekeiknek Máriának, Annának, Katalinnak és Erzsébetnek, 
testvéreinek Mártonnak, Ferencznek és utóbbi fiának Györgynek, 
nemességet és ezimert adományoz. 

»Scutum videlieet militare erectuni 
coelestini coloris, fimdum illius viridi 
latepatentiori campq interoceupante, super 
(fuo aurea corona, ex eaque vir Hungarus 

niiles et pariter rubro pileo 

caput textus, sinistro quidem arcúm, 
dextera quidem manibus ternas sagittas 
gestare visitur. Scuto incumbentein 
galeam militarem eraticulatam siv« 

apertam, regio diademate 

Stellám inter aquilinas alas candido et 

rubro eoloribus variegatas 

A summitate verő sive cono. galeae 

laciniis seu lemniscis, hinc ílavis et caeruleis, illinc verő candidis 

et rubris . . .« 

A ezímerleírás több helyt ki van szakadva és így az a 
maga egészében nem olvasható. A czimerrajz alakja vörös ruhá- 
zatú, kalpagja prémmel ékített, a sisakdíszben a két sasszárny 
között lebegő csillag látszik. 

Kihirdettetett 1700 június 20-ikán Veszprém vármegye köz- 
gyűlésén. 

Függő pecséttel. 

CDXLIV. 
1700 február 6, Bécs. 

I. Lipót Beszterczebányai Sartori György fogarasi lakosnak, 
testvérének Sartori Illésnek, utóbbi feleségének Fischer Máriának 
s gyermekeiknek Andrásnak és Máriának nemességet és czímert 
adományoz. 

>Scutum videlieet miUtare coelestini coloris erectum, in cuius 
campo columba quaedam candido colore depicta, supra aní3oram, 
([uae gramini fundum scuti occupanti adhaeret, adque dextrum 
eiusdem latus inclinata est, dispositis ad volandum alis, stare et 
ore frondem tenere visitur. Supra sciitum galea militaris crati- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



273 



culata est posita, quam contegit diadema regium gemmis atque 
unionibus decenter redimitum, e quo brachium humánum humero- 
tenus resectum, rubro vestitu induium, manu 
bilancem tenens, cui adjectum est superne 
aureis literis symbolum RECTE, eminere con- 
spicitur. A summitate vero seu cono galeae 
laciniae sive lemnisci, hinc rubri et eandidi, 
illinc vero flavi et coerulei deíluentes, margi- 
nem scuti ex utraque parte pulcherrime 
ambiunt et exornant.« 

A czímerrajz a szövegtől annyiban tér 
el, hogy a takarók színe jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörös. 

Kihirdettetett az 1701 január 15-ikére 
Gyulafejérvárra hirdetett erdélyi országgyűlé- 
sen és 1713 október 21-ikén a fogarasi kerület Itélőszékén. 

Függő, pecséttel. 




CDXLV. 

XVII, század. ÉvnélküU. 

Gaáll Márton a maga és testvére János részére nemességért 
és czímerért folyamodik. 



A czímerkérő folyamodványra 
festett czímerrajz kék mezőben, zöld 
alapon jobbra forduló természetes 
színű griffet ábrázol, farkát hátsó 
lábai közé csapva, mellső jobb lábá- 
ban kivont kardot villogtat, baljá- 
ban ezüst liliomot tart, kisérve a 
pajzsfőben jobbról arany félhold, bal- 
ról hatágú arany csillag által. A sisak- 
dísz a pajzsbeh alakot kinövő helyzet- 
ben ábrázolja, a takarók színe jobb- 
ról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Eredeti, papíron, engedélyezési 
záradék nélkül. 



.^^^ 




CDXLVI. 

XVII század, ÉvnélküU, 

Tóth László a maga és testvérei Gergely és István részére 
nemességért és czímerért folyamodik. 

Aldásy, A M. N. Múzeum czímereslevelei. 18 



Digitized by 



Google 



274 



Magyarországi czimeresievelek. 




A czímerkérö folyamodványra fes- 
lett ezímerrajz kék mezőben, zöld ala- 
pon jobbfelé lépdelő természetes szinü 
farkast ábrázol, mely ^szájában fehér 
bárányt tart. A sisakdísz a pajzsbeli 
alakot kinövő helyzetben ábrázolja, a 
takarók színe jobbról arany-kék, balról 
ezust-vörös. 



Eredeti, 
dék nélkül. 



papíron, engedélyezési zára- 



CDXLVII. 
XVIL század. Évnélkülú 
7j,^\j^ máskép Kovács Ferencz a maga, testvére Zeke más- 
kép Kovács István, mostohafia Kovács Pál és Lippay Ferencz 
részére nemességért és czímerért folyamodik. 

A gyarló toUrajzzai adott ezímerrajz leveles koronából jobb- 
és balfelé kikönyöklő két kart ábrázol, a jobboldali kardot, a bal- 
oldali kalapácsol tart markában. 

Fogalmazvány. 

CDXLVUI. 
XVIL század. ÉvnélkiÜi. 
Mladosevith-Horváth Miklós nemességének megerősítéséért 
és czimer adományozásáért folyamodik. 

A czímerkérö folyamodványra festett ezímerrajz kékkel és 
ezüsttel osztott pajzsban jobbfelé forduló ágaskodó arany griffel 
ábrázol, mellső lábaiban vörös keresztel tartva. A sisakdísz a 
pajzsbeli alakot kinövő helyzetben mutatja, a takarók színe jobb- 
ról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A czímerkérö folyamodványában fölemlíti, hogy régi nemes- 
ségél bizonyító iratai a horvátországi zavarok alatt elveszlek. 

Eredeti, papíron, engedélyezési záradék nélkül. 

Siebmacher, 246. 1. 189. t. 

CDXLIX. 

1701 november 7. 

Bihar vármegye közönsége 1825 július 4-ikén Várad-Olaszi- 

ban kelt oklevelével bizonyságot tesz Szilágyi Mihály, András és 

(iyörgy nemességéről, kik nemességüket az 1817-ben indított 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



275 



nemességi pör folyamán az I. Lipót által 1701 november 7-ikén 
Szilágyi István részére kiadott czímeres nemeslevél felmutatásával 
és a leszármazás bizonyításával igazolták. 

Eredeti, papirfölzetű pecséttel. E nemességbizonyító oklevél át 
van írva Bihar vármegyének 1826 június 5-ikén Várad- Olasziban 
kelt és Szilágyi György s fiai József és Lajos részére kiadott 
nemesi bizonyságlevelében is. 



CDL. 
170:2 migus^tns :22. Bécs. 
I. Lipót Pacher Kristóf János osztrák nemesnek, az udvari 
kamara fogalmazójának magyar nemességet,, a *de Pacheren« 
előnévvel, adományoz, megerősítve és kibővítve régi czímerét. 

»Scutum videlicet militare, duabus coronatis syrenibus, 
niediotenus speeiem virginalem, mediotenus verő pisceni, caudis 
suis squammosis retorte demissis, repraesentantibus, idque erec- 
tum ambientibus, in quatuor perpendiculariter et diametraliter 
aequales divisum partes, in 
cuius superiori dextra flava, 
sive aurea, nigra, regio diade- 
mate coronata biceps aquila, 
patulis rostris, linguisque 
rubicundis exertis, expansis 
alis, pedibus distentis, eau- 
daque deílexa, in pectore 
augustae domus nostrae aus- 
triacae insignia prae se ferens, 
erecte stare, interque bina 
eiusdem capita stella aurea 
hexagona rutilare visitur, in 
inferiori verő sinistra, aeque 
flava ac aurea, tricollis viri- 
dis monticulus, in quo aureum 
diadema, ex eodemque no vem 
lluitantia nigra vexilla, cum 
transversali aurea linea pro- 
minere, in dextra item inferiori 
et sinistra superiori rubris 
seu purpureis partibus, térni et térni naturaliter adumbrati 
aquae íluxus decurrere conspieiuntur. MedituUium denique seu 
centrum principális scuti, aliud minus rubrum, diademate caesareo 
redimitum, in quo aureae hae literae L. L, augustum videlicet 
nomen nostrum indigitantes occupare cernuntur. Scuto demum 

18* 




Digitized by 



Google 



276 Magyarországi czímereslevelek. 

incumbentes binas galeas militares craticulatas sive adapertas, 
regio diademate, ex quarum dextra nigra biceps aquila, infe- 
riori per omnia non absimilis, sinistra verő pariformiter novem 
fluitantia nigra vexilla, super trijugi viridi eollieulo coronaque 
aurea prominere videntur, proferente ornatas. A summitatibus verő 
seu conis galearum laciniis sive lemniseis, hinc ílavis et nigris, 
illinc candidis et rubicundis in scuii extremitates sese piacidé 
diíTimdentibus, illudque ipsum decenter ae venuste exornantibus.« 
í'üggö pecsétje elveszett. 

CDLI. 

170S január 16. Bécs. 

1. Lipót nemes Ludwigsdorfi Kacz Rudolf lovagnak, alsó 
ausztriai kormánytanácsosnak magyar báróságot és a »Goldtlamb« 
előnevet adományozza, a letett indigenatusi esküt igazolja, és régi 
czimerét megerősítve azt kibővíti. 

»Scutum nimirum militare erectum, in octo coaequales par- 
tes divisum, quarum superiores duas, hinc quidem nigram, illinc 
verő candidam lalerales plagas, bini fulvi leones coronati, a dex- 
tris ílavo ceu aureo, a sinistris purpureo coloribus depicti, mutuis 
obtutibus, oribusque hiantibus et linguis mbicundis exertis, bifur- 
catis demum caudis ad tergora elevatis, ac divaricatis posteriori- 
bus et pedibus anterioribus ad rapiendum protensls, sese intu- 
entes, dimidias verő inferiores aeque albam et nigram partes, 
itidem bini fulvi leones, a contrario quidem sibi ad invicem 
oppositi, caeteroquin superioribus per omnia similes, superiores 
porro medias, dextram quidem Havam biceps aquila nigra, regiis 
diadematibus adornata, rostris adapertis, linguisve rubicundis exer- 
tis, expansis alis, ac pedibus distentis, pectore literis L et I aureis, 
augustissimum nomen nostrum indigitanlibus insignita, sinislrani 
verő coeruleam partes oblique per médium deducta álba via 
seu piatea, bina praeterea candida, superne quippe et inferne 
hispanica lilia, inferiores demum similiter laterales oras trifarium 
undique discriminatas, dextra in medio coeruleo, alioquin tlavo seu 
aureo, terna pariter candida hispanica lilia, sinistram verő aeque 
in medio rubro, hicque candida rosa locata et a lateribus cele- 
stino et albo coloribus variegatas, meditullium denique sive ipsum 
principahs scuti (tentrum aliud minus scutum coerulei coloris, 
binis ílavis viis seu plateis obhque in eo existentibus, fundum- 
que illius viridi campo interoccupante, super quo naturaliter effigia- 
tus corvus, rostro pretiosum annulum gestans, .ac in dextram 
scuti oram conversus occupare visitur. Scuto incumbentes quin- 
que galeas mihtares craticulatas sive apertas, regiis diadematibus. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czím ereslevelek. 277 

binis quidem binos consimiliter fulvos leones, in inferioribus exi- 
stentibus per omnia aeque similes; lateralibus verő hinc corvum 
pariter pretiosum annulum rostro gestantem, illinc verő brachium 
humánum eataphractura indutum, inter binas aquilinas alas coe- 
ruleo et albo coloribus discriminatim exaratas, aureum in vola 
sceptrum comprehendens, medio tandem bicipitem iterum nigram 
aquilam eoronatam, pectore etiam literis L et I. aureis, nomen 
qiioque nostrum augustissimam denotantibus signatam, alias infe- 
riori in cunctis similem proferentibus ornatas. A summitatibus 
verő sive conis galearum laciniis seu lemniscis, hinc flavis et 
coeruleis, illinc candidis et rubicundis in scuti extremitates sese 
piacidé difTundentibus, illudque ipsum decenter ac venuste exor- 
nantibus.« 

Az oklevél czímerszerzőnek és családjának érdemeiről a 
következőkép emlékezik meg: 

»Proavus tuus Joannes Kaczius, saluberrimae medicináé 
doctor, qui non solum pientissimae recordationis antecessoris 
nostri Rudolphi secundi aeque Romanorum imperatoris personae 
ac aulae medicum agendo, verum etiam almae huic ac celeberimae 
et antiquissimae universitati Viennensi, in quam plurimis occasio- 
nibus et occurrentiis summe proficua praestando servitia imma- 
nascibilem (?) laudem et glóriám, futuramque posteritatis suae 
commendationem sibi comparavit, ut vei exinde praerecensita suae 
Majestatis Caesareae benigne commota, proavo tuo Joanni utpote 
Khaczio, iam tunc temporis successorio ac haereditario iure in 
eundem devolutum nobile suum stemma et insignia, et quidem 
sub dato diei decimae septimae mensis Septembris, anni eotum 
currentis miilesimi quingentesimi octuagesimi nőni diplomatice 
restauraverit, quae impensa proavi tui servitia, avus tuus Rudolphus 
aeque Khatzius, tum erga nos, tum praelibatam augustam domum 
nostram Austriacam ulterius quoque exhibere et demonstrare non 
cessavit. Primo enim unius ex quatuor urbis huius nostrae Wien- 
nensis districtibus capitaneus, dein caesarei praetorii nostri asses- 
sor, ex post senator ac aerarii magistratis huius civici supremus 
camerarius, praevissimo illo contra sacri romani imperii ita et 
christiani nominis hostes gliscentis belli tempore continuam suam 
devotionem, constantem fidem atque fidelitatem, indefessam soler- 
tiam, interruptumque zelum, ad obitum usque suum tam iUibate 
servavit et exhibuit, ut in recognitionem eorundem meritorum 
suorum desideratissimae memóriáé avus noster Ferdinandus secun- 
dus, eidem non solum dicto die et anno renovatis nobilis sui 
stemmatis privilegiales literas seu diploma ex post anno mille- 
simo nimirum sexcentesimo trigesimo secundo, die decima quarta 
Julii, rursus coníirmaverit, verum etiam amplioribus praerogativis, 



Digitized by 



Google 



278 Magyarországi czimereslevelek. 

privilegiis, gratiis et iinmunitatibus caesareis eundem dotaverit et 
cumulaverit.« 

»Non minori quo(|ue modo ac perspecta virtute páter tuus 
Rudolphus Carolus Khaczius, duobus serenissimis archiducibus Leo- 
poldo videlicet, (luielnio et Carolo Josepho fratribus nostris deside- 
ratissimis, in dioecesi Fassaviensi, per sedecim continuos annos iit 
nótárius et consiliarius consistorialis, nec non feudorum episcopa- 
lium secretarius summe fidelia simul et utilia praestituit servitia, ac 
ex post, adeptis a nobis imperii nostri faseibus dignitateque caesarea 
capessata inferioris Austriae nostrae regiminis consiliarius esse 
meniit, in quo suo munere per undecim integerimos annos, tam 
in ordinariis, quam extraordinariis commissionibus, temporum 
vicissitudinibus, praesertim ubi anno millesimo sexcentesimo sep- 
tuagesimo nono, dira et contagiosa lues in inferiorem Austriani 
irrepsisset, multorumque hominum millia praematura morte 
absorbuisset, non abs manifesto corporis sui et vitae periculo, 
indefesso laboré et impenso omni possibili conatu, maxima cura 
et solicitudine tóti bono publico zelosissime praefuit, siquideni 
autem ad avertendam eotuni grassantem pestem nulla amplius 
humana média conducere poterant, suasa et consilio ipsius nobis- 
(jue illud clementissime approbantibus, ad spiritualia recursum est.« 

»Hinc factum, quod ex voto nostro in foro herbario vulgo 
(Iraben appellato, columnam sanctissimae et individuae Trinitati 
sacratam praeprimis tantum ex ligna, expost in hanc, ut visitur 
formám, in perpetuam rei memóriám et reconciliati divini numi- 
nis tesseram extrui demandaverimus, quae vix ad interim exurgere 
coepit, illico dira lues labefactatis et imminutis viribus suis in 
instanti cessavit, multisque hominum millibus fors per eandem ad 
huc absorbendis praepotentis auxiliatrice dextera coperante 
pepercit. Quocirca iam tum ob solertem ac perspectam ipsius 
hoc in passu curam et solicitudinem actam nobis, quam tóti 
domui nostrae Austriacae, quin imo dulcissima etiam nostrae 
natali urbi Viennae praestita promptissima, justa et fidelissima 
servitia, caesareis regiisque gratiis nostris eundem clementer donare, 
condecorareque decrevimus. Accederet ad haec quod saepefatus 
genitor tuus Rudolphus Carolus Khaczius in annis millesimo 
sexcentesimo octuagesimo secundo et tertio, ingruente eotum contra 
immanem christiani nominis hostem Turcam bello, ad id perse- 
(juendum magnam summám pecuni áriam propria sua industria 
conquisiverit, et procuraverit, nam promulgatis daciis, steuris et 
praestationibus Turcicis, citatis et convocatis ad se partibus, iis- 
deniíiue imminens periculum ad oculum demonstrans, easdem 
disposuit, ut sufficiens aeraria publico süppedi tandum quantuni 
pecuniarium appromiserint« 

Az oklevél aztán általánosságban elmondja, hogy czímerszerző 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeresleyelek. 279 

is elődeinek nyomdokába lépve a császári háznak különféle szol- 
gálatokat tett, majd így folytatja: 

» . . . diversis in occasionibus exhibita servitia inferioris 
Austriae nostrae regiminis secretarium, anno adhuc domini mil- 
lesimo sexcentesimo octuagesimo sexto sublimari merueris, ubi 
continuus a quindecim tam regiminalibus quam politicis, tmn in 
eodem regimine tmn diversis ordinariis et extraordinariis habitis 
commissionibus, summa cum industria desudasti, sed potissimum 
calamitorissimo praeteriti belli Turcici tempore, dum praelibatum 
inferioris Austriae nostrae régimen ita et camera nostra aulica nota- 
bile rursus subsidium pecuniarium suppeditari demandassent. tu 
ad instar mentionati genitoris tui, delegatam tibi hoc in passu provin- 
ciám, adeo sedulo et utiliter obivisti, ut tardos et morosos in solvendo 
singulari tua studia et cura, comique dexteritate ad solutionem pelle- 
xeris, causaque non exigua ingentis ad aerarium publicum depositae 
summae pecuniariae extiteris, ex qua praestatione neque tu immu- 
nus evasisti, verum obtingens tibi quantum sine mora eidem 
aerario nostro lubentissime detulisti. Praeterea advertendo denuo 
anno millesimo sexcentesimo nonagesimo secundo clandestine 
hic irrepentem pestiferam luem, ne malum hoc ne, quod iam 
immanissime serpere et invalescere coeperat, longe diffunderetur, 
in praeludendis viarum passibus, vicissitudinum necessitatibus, 
omnem solertem, providumque ordinem instituisti, quem in fmem 
diversi etiam conventus, multifariaeque conferentiae, a (;ancellaria 
nostra regia Hungarica aulica nostra((ue inferioris Austriae regi- 
mine (ex quo inter caeteros etiam tu deputatus extiteras) cele- 
brabantur habebanturque adeo, ut malo huic tam in regno Hungáriáé 
preveniendo, quam hic in Austria compescendo, omnis possibiUs 
conatus adhibitus fuerit. Non absimiliter anno quoque millesimo 
sexcentesimo nonagesimo tertio, ex iussu promulgati mandati 
nostri 'Caesaréi regii ad novam ante portám Scotensem eotum 
aedificandam domum pauperum, in qua penes alios in specie 
sauciati bello milites copioso numero intertenentur ac sustentan- 
tur, omnem excogitabilem navasti operám ac diligentiam, ut pium 
ac salutare hocce opus ad sui perfectionem pervenerit. Parifor- 
miter pro eodem stabiliendo non tantum diversa extraordinaria 
excogitasti média, multifariasque propositiones exbibuisti, quae 
etiam a nobis clementissime approbatae fuere, verum etiam in 
conservationem iUius quotidianarumque erogationum procuratio- 
num in praesentiarum usque, omne stúdium et conatum impen- 
dere non desinis, iugiterque ad mortem usque pari zelo et 
constantia te continuaturum appromittis. Porro in multis aliis 
tibi commissis ac concreditis, tam publicum quam camerale bonum 
concernentibus extracommissionibus occupatus, omnem omnino 
satisfactionem in magnam tui glóriám ac commendationem prae- 



Digitized by 



Google 



280 Magyarországi czímereslevelek. 

buisti, quando nimiruin anno millesimo sexcentesimo nonagesimo 
septimo in continuatione adhuc illius praegravis belli Turcici et 
magna illa penuria pecuniaria ad succurrendum eotum tam in 
imperii, quam Hungária existentibus militibus et exereitibus 
nostris non contemnendam summám pecuniariam et quidem cer- 
tam anticipationem triginta florenorum millium pro necessitate 
publica, inutui nomine nobis praesentasti, eandemque ex post 
facta praeprimis eamerali intimatione effective ad aerarium pub- 
licum deposuisti, prout et alias quoque diversas summás pecunia- 
rias nobis procurasti, ut tandem benignissimi commoti te Joan- 
nem Rudolphum Khaczium considerante non solum proavorum 
et anteeessorum tuorum tibi patrocinantium merita, sed etiam 
ipsissima in decimum quintum annis nobis et bono publico diversa 
et admodum utilia praestita servitia, adhuc decima quinta Janua- 
rii, miilesimi sexcentesimi nonagesimi septimi anni, vigore speci- 
ális tibi benignissime concessi diplomatis, in eoque per ducentos 
iam annos benedeductum nobilem in sacri romani imperii, nee 
non aliorum regnorum atque provinciarum nostrarum haeredi- 
tariarum equestris ordinis statum, cum addito praedicato nobilis de 
I^udvigstoríf clementissime evehendum esse duxerimus, insuper- 
que decima septima mensis Julii anni praeattacti miilesimi sex- 
centesimi nonagesimi septimi, in consideratione tuarum nobis 
laudaturum insignium qualitatum, praeclarae capacitatis, speciális 
prudentiae ac sagacitatis, uti et praememoratorum tuorum in 
decimum quintum usque annum praestitorum proficuorum servi- 
tiorum et per haec in iudicialibus, curialibus et politicis rebus 
adeptae singularis experientiae optimaeque in omnibus notitiae, 
in inferioris Austriae nostrae regiminis consiliarium et equestris 
status et ordinis actualem regentem clementissime resolvere dig- 
nati fuerimus.« 

Egyszerű, XVIII. századbeli másolat. 

CDLII. 
1708^ aiijiisztiís 2, Bécs. l^ 
I. Lipót Zidanics István Jánosnak, feleségének Schubert 
Mária Annának, gyermekeiknek János Istvánnak és Mária Anná- 
nak, és testvérének Zidanics Fábiánnak nemességet és czímert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum, quadri fariam perpendi- 
culariter et transversaliter divisum, cuius superiorem dextram et 
inferiorem sinistram nigri coloris partes fulvi bini leones, natura- 
liter effigiati, divaricatis posterioribus pedibus, caudisque bifur- 
catis ad tergora elevatis, oribus hiantibus, erecte stantes, anteri- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



281 




oribusque pedibus, sinistris quidem ad rapiendum protensis, dextris 
verő nudas frameas vibrantes, inferiorem porro dextram et supe- 
riorem sinistram coerulei coloris 
plagas, bini, pariter naturaliter de- 
pctii griphi divaricatis aeque poste- 
rioribus pedibus, caudisque ad ter- 
gora elevatis, expansis alis, rostris 
adapertis, ac utrisque anterioribus 
pedibus ad rapiendum protensis, 
exadverso sibi ad invicem oppositi: 
meditullium denique sive ipsuin 
principális scuti centrum, aliud 
minus scutum, attactorum Hungá- 
riáé et Croatiae regnorum nostro- 
rum insignia in se continens occu- 
pare visuntur. Scuto demum incum- 
bentem galeam militarem craticu- 
ratam sive apertani, regio diade- 
mate, bicipitem nigram aquilam, 
regali corona redimitam, pedibus 
distentis, expansis alis, rostrisque adapertis, ac linguis rubicundis 
exertis, pectore aureas literas L. et I. augustissimum nonien 
nostrum indigitantes repraesentantem proferente ornatam. A sum- 
mitate verő sive cono galeae laciniis ceu lemniscis, hinc flavis et 
nigris, illinc verő candidis et rubicundis, in scuti extremitates 
sese piacidé diffundentibus, illudque ipsum decenter ac venuste 
exornantibus.« 

Az oklevél a czímerszerzőnek érdemeiről következőkép emlé- 
kezik meg: 

». . . consideratis . . . meritis . . . quae ipse . . . penes 
tricesimam nostram Óvariensem, in munere iurati vicegerentoratus 
constitutus, num verő in administratione capitalis eidemque subiec- 
torum filialium teloniorum ad dominium nostrum Óvariense spe- 
ctantium ac in aliis circa modofatum isthoc dominium nostrum 
occurentiis . . . exhibuit ac impendit.« 

Kihirdettetett Mosony vármegyének 1708 október 8-ikán tar- 
tott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. A gyűjteményben megvan Mosony 
vármegyének 1726 szeptember 19-ikén Magyar-Ovárott kiadott nemes- 
ségbizonyító oklevele is Zidanics István, János és Fábián részére. 



Digitized 



by Google 



282 



Magyarországi czímereslevelek. 



CDLIII. 
1704 május S, Bécs. 

1. Lipót Oettl Andrásnak a passaui herczegpüspök kamarai 
tanácsosának, továbbá fiának Antal Józsefnek és unokatestvérének 
ötll Ferencz Antalnak, a tegernseei kolostor jószágigazgatójának 
és hadi praefectusának, magyar nemességet adományoz, a letett 
indigenatusi esküt bizonyltja, és a családnak II. Ferdinánd állal 
1638 június 1-én adományozott czímerét kibővíti. 

»Scutum nimirum militare erectum quadrifariam per trans- 
versum et perpendiculariter discriminatum, cuius superiorem dex- 
tram et inferiorem sinistram bini gryhi, naturaliter effigiati, coro- 
nati, rostris adapertis, exertis linguis rubicundis, caudis ad tergora 
elevatis ac alis expansis, posterioribus quidem divaricatis, ante- 
rioribus verő pedum bina candida lilia hispanica tenentes, supe- 
riorem porro laevam et inferiorem dextram coelestini colorum 
plagas, singuli fulvi leones rubicunde depicti, regiis pariter diadema- 
tibus redimili, oribus hiantibus, linguis similiter rubris exertis, 

caudis bifurcatis ad tergora 
elevatis, consimiliter poste- 
rioribus pedibus divaricatis, 
anterioribus verő evaginatum 
gladium sive ensem strin- 
gentes. MedituUium denique, 
sive ipsum principális scuti 
centrum, aliud minus scu- 
tum cinerei coloris, rubra 
linea obductum, evaginatum 
pariter gladium et pennám 
sive calamum scriptorium per 
(Tucem dispositos in se con- 
tinens occupare visuntur. 
Scuto binas galeas militares 
clathratas sive apertas, regiis 
diadematibus, a dextris qui- 
dem gryphum cum laciniis et lemniscis coelestino-rubicundis, a 
sinistris verő leonem inguinetenus eminentes, caeteroquin inferio- 
ribus per omnia similes cum ílavo et subnigro pallio militari 
proferen tibus ornatas . . .« 

Az oklevél a czímerszerzö érdemeiről következőkép emlé- 
kezik meg: 

». . . revolventes . . . servitia . . . quae idem ab octua- 
ginta sex circiter annis usque in praesens pro temporum 




Digitized by 



Google 






Magyarországi czímereslevelek. 28H 

varietate atque occasionum exigentia, tum vei maximé sub 
arctissima urbis huius et imperialis residentiae nostrae Vien- 
nensis per Otthomannicam potentiam, ultimarie idque in anno 
millesimo sexcentesimo octuagesimo tertio, facta obsidione, post- 
quam et ipse et fratruelis suus inferius nominandus ad con- 
creditas attum sibi Walseensem et Achleitten arees sic nuncu- 
patás, congregatis ibidem insimul nonnullis fidelibus nostris civi- 
bus et rusticis barbaricum eo excurrentium Tartarorum et Tur- 
carum impetum deo propitio strenue stitissent, sicque totam ülte- 
riorem praefati arehiducatus nostri Austriae plagam, una cmii 
dictis arcibus ab execrando incendio et imminente eotum mani- 
festa ruina praeservassent .... porro m memorabili quoque ille 
bello Suecico, superioris bellid officialis munere functus, fratre 
olim Casparo eaeteroquin equestris ordinis eotum capitaneo, vitám 
cum morte contra hostes gloriose commutante . . .« 

Megemlékezik az oklevél továbbá a nemességet szerzőnek 
a béke megkötése után az osztrák főherczegségben polgári téren 
54 éven keresztül végzett szolgálatairól, majd igy folytatja: 

». . . euius vestigia . . . filius ipsius . . . sequi cupiens, primipillos 
statim ingenue adolescentiae suae annos, contempta omni socor- 
dia, honestis moribus, variisque exercitiis et scientiis imbuendos 
praeeligendo, superatis etiam studiis humanioribus, ipsas quoque 
artes liberales aristotelicas penetrando, in tantum sese iisdem 
applicuisset, ut earum prout et utriusque iuris suprema graduum 
laurea condecoratus, ac perspectis dein variis exterarum gentium 
moribus, haustaque exinde diversarum linguarum peritia, primuni 
quidem tum in iurati Viennensium tribunalium advocati, tum 
consiliarii episcopalis Passaviensis officia evectus, ac hujus quoque 
antiquissimae universitatis Viennensis per plurium annorum decur- 
sum publici syndici et notarii honore dotari, ac ex post anno 
quippe millesimo sexcentesimo nonagesimo nono, iam pridem evo- 
luto, in supremum universae caesareae militiae nostrae praetorem, 
seu auditorem generalem assumi, tandem ipsa die növi huius 
saeculi in actualem consilii nostri bellici consiliarium effici meruerit ; 
quo titulo sat laudabiliter in praesentiarum etiam administrato, 
imprimis in Italiam in inchoatione statim durantis moderni belli 
Gallici expeditus, dein in sacrum romanum impérium ad exerci- 
tum nostrum casesareum, cui serenissimus Romanorum et Hun- 
gáriáé rex Josephus primus, filius noster charissimus gloriose 
praefuisset, avocatus existens, tanta ibidem fidehtate et dexteri- 
tate sese reddidit spectabilem, ut eidem ipse locum tenens noster 
generális Ludovicus marchio Badensis, recuperato cum famosissimo 
praesidio Landaviensi Alsatiae districtui in iuridicis, una et poli- 
ticis praescribendam methodum concredidisset. Cum igitur ob id, 



Digitized by 



Google 



284 



Magyarországi czimereslevelek. 



tum vero quod praefatus consiliarius noster aulico-bellicus in 
diversis Budae et Jaurini, aliisque regni nostri Hungáriáé parti- 
bus laudabiliter peractis nostro nomine commissionibus cum 
omnimoda slatuum et subditorum ibidem satisfactione ac emolu- 
mento iura nostra bellica dextera administra vérit . . .« 

Függő pecsétje elveszett. Megvan még egy másik példányban 
1732 június 24-ikén Bécsben a magyar királyi kanczellária által kiállí- 
tott hiteles másolatban^ festett czím érképpel. 

Siebmacher, 461. 1. 339. t. az eredetitől több tekintetben 
eltérő rajzzal. 

CDLrV\ 
1704 június ^G, Bécs. 

Az 175/6-iki(?) nemesi összeírással megbízott országos 
bizottság a Mosony vármegyében igazolt nemesek közöl Trummer 
Jánostól, ki nemességét az I. Lipót király által apja Trummer 
János részére 1704 június 26-ikán Bécsben kiadott czímeres 
nemeslevélnek kivonatával igazolta, a leszármazás bizonyítá.sát és 
a czímereslevél bemutatását kívánja. 

Mosony vármegyének 1819 márezius 28-ikán Magyar-Ó várott 
kelt hiteles kiadásában. 

CDLV. 
1708 augiis2tti8 lo. Bécs. 
I. József Leidtman Mátyás ezredesnek, feleségének Szaporszky 
Erzsébetnek és testvérének Leidtman Jakabnak nemességet, 
:»Ehrenfeldi« előnévvel és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare 
rotundum seu formae ovális, quad- 
rifariam perpendiculariter (így!) 
divisum, in cuius superiori synis- 
tra et inferiori dextra coelestini 
coloris trés et trés fulgentes 
aureae stellae, suo ordine locatae 
et dispositae, in superiori autem 
dextra et inferiori synistra pur- 
puréi coloris partibus, una et 
una avis piscatoria, singula nimi- 
rum in virenti campo, compo- 
sitis alis stare, ac piscatum in 
aquis piscem, capite deorsum et 
cauda sursum tendentem per mé- 
dium corpus rostro stringere, atque 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



285 



ambae ad synistram scuti partém conversae esse visuntur. Scuto 
demiim incumbentem galeam militarem craticulatam sive aper- 
tam, regio diademate, pariformiter avim piscatoriam inferioribus 
per omnia similem proferente ornatam. A summitate verő seu 
cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illic 
verő candidis et rubris, in scuti extremitates sese piacidé diffun- 
dentibus illudque ipsum decenter ac venuste exornantibus.« 

Czímerszerzö kitüntetésére a török és franczia háborúkban 
szerzett érdemeivel szolgált rá. 

Kihirdettetett Pest-Pilis-Solth vármegyének 1708 deczember 
10-ikén Budán tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 394. 1. 274. t. az eredetitől több tekintetben 
eltérő rajzzal. 



CDLVI. 
1709 február 12, Bécs^ 

I. József Seeghi Spöckl Mihálynak, a császári szt. Konstantin 
(Szt. György) rend lovagjának, feleségének Spizel Katalinnak és 
gyermekeiknek Józsefnek és Mariannának nemességet és czímert 
adományoz. 

»Scutum nimirum militare eree- 
tum quadrifariam perpendiculariter 
et dia metraliter distinctum, cuius 
superiorem dexteram . et inferiorem 
sinistram candidi coloris partes, sin- 
gulae rubeae, eiuscemodi imperialium 
Sti Georgii equitum de iustitia auro 
infusae cruces, aureis literis solitis a 
latere quemadmodum divo praede- 
cessori nostro Constantino . in coelis 
apparuit : In hoc signo vinces, signa- 
tae, et infra médium aureis signis 
Alpha et Omega transversuni in cru- 
cem additis, ipsiusque crucis extre- 
mitates adaequantibus, distinctiva me- 
rita iustitiae a púra gratia et cruce 
servientium. Superiorem verő sini- 
stram et inferiorem dextram rubicun- 
das oras, bini integri viri cataphracti, 
viridi colHculo insistentes, cassidibus 
ferreis, ternis, candidi, nigri, flavique colorum plumis struthiona- 
libus adornatis caput tecti, manuum quidem levis retrorsum 




Digitized by 



Google 



286 Magyarországi czímeresle vélek. 

latéra sua fuleientes, dextris verő clavas ferreas uneatas in allum 
vibrantes ac in dextras scuti extreniitates conversi occupare visun- 
tar. Scuto incmnbentem galeani militarem craticulatam sive aper- 
tam, petaso variegati promiscue coloris in girum convoluto vela- 
mine, cuius extremitates dextrorsuin quidem candidae et rubicun- 
(lae, sinistrorsum verő fla vae et nigrae ab utrinque in altum 
volitantes prosiliunt, virum clavatuin, inferioribus per onmia simi- 
leni, proferente ornatani. A suininitate verő seu cono galeae 
laciniis sive leniniscis, hine llavis et nigris, illinc verő candidis et 
rubicundis in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, 
scutumque ipsum decenter ac venuste exornantibus.« 

Az oklevél megemlíti, hogy czímerszerző a Szt. Constantin 
rendbe való fölvételnél az előírt nemesi próbát letette, szól továbbá 
apósának Spitzel Ker. János magyar főbányafelügyelőnek e minő- 
ségben szerzett érdemeiről, főleg az 1680 és 1682-iki Tököly 
mozgalmak alkalmából, a mikor a selmeczi bányákból kibányá- 
szott 14,000 frt értékű aranyat Tököly csapatai elöl megmen- 
tette. Egyúttal a rendjelvény viselésére az engedélyt czímerszerző 
fmtódainak is megadja. 

Függő pecséttel. 

CDLVII. 

1710 január 18, Bécs, 

1. József Ludwigsdorfi Kacz Rudolfnak magyar báróságot 
adományoz. 

Egyezik szórói-szóra az 1703 január 16-ikán kiadott oklevéllel. 
Egyszerű másolat. 

CDLVIII. 

17 t^ április ő, Bécs, 

III. Károly Lindenheimi Locher Károlynak az udvari hadi 
tanács tanácsosának és előadójának, feleségének Seldern Mária 
Teréziának és gyermekeiknek Ádámnak és Mária Annának a 
magyar bárói rangot adományozza s régi czímerüket megerősítve 
kibővíti. 

»Scutum nimirum militare erectum quadrifariam perpendi- 
culariter et per transversum discriminatum, cuius superiorem 
dextram et inferiorem sinistram coelestini coloris partes, integri 
fulvi leones super viridibus latepatentioribus campis, divaricatis 
posterioribus pedibus, anterioribus verő ad rapiendum protensis, 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 287 

caudis bifurcatis ad tergora elevatis, oribus hiantibus, linguis rubi- 
cundis erectis stantes ; superiorem verő sinistram et inferiorem 
dextram flavi seu aurei coloris oras, binae tiliae arbores virentes, 
super viridibus pariter latepatentioribus campis in altum exsar- 
genles, meditullium denique ipsius principális scuti aliud minus 
scutum aureum, in eoque tabula argentea quadriangularis trans- 
versa, extremitatibus suis summám huius minoris sculi et infi- 
mam neonon medias laterales partes contingens, ciim centro jacu- 
latorio nigri coloris rotundo, occupare visuntur. Sculo demum 
incumbentes binas galeas militares craticulatas sive apertas, regiis 
diadematibus, dextro quidem terna expansa et íluctuantia vexilla, 
bina quidem variegata rubro-alba in formám crucis per transver- 
sum extremitatibus diadematis inhaerentia, lertium verő médium 
et aureum ipsi medituUio diadematis erecte incumbens binas bici- 
j)ites nigras aquilas continentia, eademque candido baltheo, huic- 
que lemate Pacis Signa inscripto complexa; sinistro verő uni- 
cipitem coronatam nigram aquilam, pedibus distentis, cauda inferne 
deílexa, expansis alis, rostro adaperto et lingua rubicunda exerta, 
inter bina rubra bubalina cornua sinistrorsum conversam praefe- 
rentibus ornatas. A sunmiitatibus autem sive conis galearum 
laciniis seu lemniscis ab utrinque coelestinis et aureis, in scuti 
extremitates sese piacidé diffundentibus illudque ipsum decenter ae 
venuste exornantibus.« 

Az 1. sisak sisakdíszéűl szolgáló zászlók közöl a jobb oldali 
vörös fehérrel haránt csíkozott, a baloldali fehér, vörös háromszö- 
gekkel szegélyezve, a fehér mezőben fekete kétfejű sas. 

Az oklevél a báróságot szerző érdemeiről a következőkép 
emlékezik meg: 

». . . manifestum évadit, quod per continuam triginta duorum 
annorum periodum, primo quidem per sacrum romanum impé- 
rium, Hungáriám et Itaham in diversis expeditionibus bellicis 
secretarii officiuni gerens, deinde verő et quidem a pluribus iam 
retroactis annis consilii nostri aulaebelUciintimireferendariimunere 
perfungens, totius huius temporis sub decursu pro locorum diver- 
sitate et occasionum exigentia non solum in rebus et negotiis, 
praedeclaratas functiones tuas concernentibus, verum aliis etiam 
arduis et importantibus, praelibatum quoque regnuni nostrum 
Hungáriáé tangentibus, íidei tuae concreditis negotiis et commissio- 
nibus, indefesso laboré et studio, summaque animi promptitudine 
(|uandoque etiam non sine evidenti vitae periculo fidelia simul ac 
utilia tóti reipublicae christianae praestiteris servitia, anno verő 
superiore per serenissimum quondam principem Josephum Roma- 
norum imperatorem ac regem Hungáriáé, dominum fratrem et 
praedecessorem nostrum gloriosae memóriáé desideratissimum utpote 



Digitized by 



Google 



288 Magyarországi czí mérésiével ek. 

in tua fide et dexteritate ut plurimum eonfisum íideli nostro no- 
bis syncere dilecto spectabili ac niagniíico comiti Joanni Pálffy ab 
Erdőd praefatorura regnorum nostrorum Dalmatiae, Croatiae et 
Sclavoniae bano, unius regiminis cataphractorum eolonello, gene- 
ráli campi mareschallo, intimo consiliario nostro et per praeli- 
batum regnum nostrum Hungáriáé generáli eommendanti, tanquam 
ad componendos proxime praeteritos in modofato regno nostro 
Hungáriáé tumultus per eandem fraternam condam Maiestatem 
deputato plenipotentiario primario, pro con-plenipotentiario adjunc- 
tus, in pacandis iisdem tumultibus procurandaque praerepetiti 
regni nostri Hungáriáé quiete et tranquillitate (ut idipsum secu- 
tus dein optatus effectus clare demonstravit), utilem et efficacem 
operám impenderis, taliterque temet non solum de augusta domo 
nostra, verum etiam saera praelibati regni nostri Hungáriáé corona 
optime meritum reddideris. Cum igitur ob id tum verő, quod 
denique intelligamus, te aliunde e vetusta nobili in comitatu 
nostro Tyrolensi, sago togaque elara Locherorum familia originem 
trahere, agnatos et majores tuos augustae domui nostrae intra et 
extra Tyrolim, pacis bellique temporibus, praesertim, verő contra 
Helvetos et Venetos fidelia et egregia servitia praestitisse eodem- 
(fue in bello duos ex tuo sanguine mortem gloriose oppetiisse, 
alios verő duos, attavum nempe tuum ejusque fratrem, uti antea. 
iia et temporibus Maximiliani imperatoris bellicis ofíiciis incla- 
ruisse atque eonsiliariorum caesareorum titulo et munere insig- 
nitos extitisse, avum autem tuum in revolutione ac motibus Rhe- 
tiae contra Engedinos et ipsos Rhetos inter subsidiarias copias 
a serenissimo condam Leopoldo Austriaco, nunc eomite Tyrolis 
pro statu Mediolanensi et defensione Vallis Tellinae, submissas. 
capitanei officio laudabiliter functum fuisse, fratrem verő eius 
inter Hispanum exercitum unius legionis militiae germanicae 
snbtribunum in bello Lusitanico ad Elvas, in conflictu ibideni 
acerrime peracto haud inglorie occubuisse, patrem denique tuum 
supremi iudiciorum seu provinciáé Tyrolensis capitanei vices 
gessisse, atque eadem in dignitate ad momentosa negotio ardu- 
asque commissiones adhibitum praeclare boni et fidelis civis 
specimina edidisse.« 

A császári titkos kanczellária által 1722-ben kiadott másolat- 
ban, mely az Imbsen család nemességére vonatkozó összes iratokat 
tartalmazza, könyvalakban, hártyára írva, festett czímerképpel, függő 
pecséttel, a 143 s kk. 11. 

Siebmacber, 375. 1. 281. t. 



Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



289 



CDLIX. 
1712 április ő, 
Stegner Mátyás és Eineder Ferencz Antal, továbbá Stegner 
Mátyás felesége szül Schinnagl Anna Mária Terézia, első házas- 
ságából származott gyermekei János Lajos, Ferencz József, János 
Ferdinánd, Ferencz Károly, Mátyás Ignácz, Mária Anna és Mária 
Claudia, második házasságából származott gyermekei Keresztély 
Ágost József és Ferencz Pál, harmadik házasságából származott 
gyermekei János Antal Márton és Mária Jozefa Terézia, továbbá 
Eineder Ferencz Antal neje szül Stegner Anna Mária a magyar 
nemességet, a »de Stegner « és a »de Eineder* előnevet és czí- 
merük megerősítését kérik. 

A folyamodvány végére ragasztott négyszögletű papírlapon a 
következő czímer látható : 

Négyeit pajzs 1. és 4. fekete meze- 
jében egy a mezőt harántul átszelő ezüst 
folyó, rajta karfával ellátott arany palló, 
2. és 3. vörös mezejében zöld halmon 
ágaskodó, befelé forduló fehér egyszarvú* 
A pajzs fölött két koronás rostélyos sisak, 
a jobboldali fekete-arany, a baloldali 
vörös-ezüst takarókkal Sisakdísz a jobb- 
oldali sisakon hármas halmon álló fekete 
kettős kereszt, két kinövő sasszárny 
között, melyek közöl az első vörös, a 
hátsó fekete, a pajzsbeli híddal ellátott 
folyóval metszve, a baloldalin kinövő fehér egyszarvú. 

A folyamodvány hátlapjára egy ettől egészen elütő czímer 
van ragasztva, és pedig: 

»Vörös mezőben zöld halmon 
térdelő, pánczélos férfi, hosszú hajjal és 
szakállal, fején arany koronával, balját 
csípőjére .támasztva, oldalán arany 
markolatú kard, jobbjában hosszúszárú 
ezüst keresztet tartva. A pajzs fölött 
koronás rostélyos sisak, sisakdísz a 
pajzsbeli alak kinövő helyzetben azzal 
a külömbséggel, hogy itt arcza csupasz, 
fejét pedig vörös tollas sisak fedi. 
Takarók szine mindkét oldalról ezüst- 
vörös. 

Aldásy, A M. N. Múzeum czimereslevelei. 





19 



Digitized by 



Google 



290 Magyarországi czímereslevelek. 

A folyamodványban folyamodók kérelmüket következőkép 
támogatják: 

». . . ego etlam Mathias de Stegner ex honestis et erga 
praetitulatam augustissimam domum Austriaeam semper fidelibus 
parentibus ortus, postquam varias exteras Europae provincias in 
iuvenili adhuc aetate mea peragratus fuissem, in iisdemque cum 
omni aceurata humanitate versatus extitissem, tandem huc Vien- 
nam perveniens, honestis semper incumbendo rebus, pro scopo 
zelosorum conatuum meorum unice illud eontinuo habebam, qua- 
liter de eadem augustissima domo bene mereri potuissem, prouti 
nactis variis occasionibus, signanter autem sub obsidione Vien- 
nensi praeter id, quod arma arripiendo, hosti Turcae me opposue- 
rim, ae pro deffensione civitatis onmi ope ac laboré adfuerim, 
militiae defatigatae et fere fractae magnarum summarum antici- 
patione succurri, insuper per eontinuationem praetacti praeteriti 
belli Turcici et Gallici et moderni pariter (líallici et intestini Hun- 
garici fervorem, ac semel susceptum zelum meum continuando, 
caesareo aerario cum novis non contemnendarum sane summarum 
pecuniarum anticipationibus (dum valuerim) praesto adfuerim, per 
hocque victoriosos armorum sacro-caesareorum progressus tam 
contra immanem christiani nominis hostem Turcam, quam caeteros 
gloriae suae aemulos et hpstes iuri ac fictam de apostolico Hun- 
gáriáé regno, tamquam totius christianitatis antemurali, . quam 
verő de saepius mentionata augustissima domo Austriaca bene 
mereri contenderim. His accederunt generi mei Francisci Antonii 
Eineder merita, cuius charissimus genitor iam quinquaginta inte- 
gris annis augustissimae caesareae aulae fideUter famularetur, 
pluresque campi ductus secutus fuerit, et cum gloriosissimae me- 
móriáé maiestatis vestrae sacratissimae augustissimo genitore, 
octo capitales itinerationes perfecerit, cassamque expensarum 
aulicarum administraverit, ac tempore dandarum rationum sua- 
rum de nonaginta millionibus sufficientes ac fideles rationes dede- 
rit, in obsidione Viennensi praesens in űrbe fuerit, ruinatasque 
arces caesareas reaedificari sedule curavit, urgentibus verő neces- 
sitatibus pariter magnarum summarum anticipationes fecerit, per 
haecque valde distincta servitia praestiterit, quibus ipse quoque 
gener meus iam fatus Franciscus Antonius Eineder, non minora 
sibi de eodem augustissima domo Austriaca ac haereditariis suis 
provinciis comparare anhelare et merita, qui in iuventute sua 
communi bono utilibus imbutus artibus, a duodecim iam annis et 
quidem primo in üngaria Pestini, penes officinám salinariam aliquo 
servivit tempore, inde in solutorium caesareo aulicum huc Vien- 
nam veniendo, ibidem administratoris cassae munere, ut pro pub- 
licis caesareis servitiis tanto capacior redderetur, functus fuerit, 
nunc autem excelsae camerae caesareo aulicae actualis concipista 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



291 



promotus esset, quod officium ulterius quoque pari fervore ac stú- 
dió continuare, ac una mecum de diademate et augustissima 
domo Austriaca optime mereri contenderet zelaretque.* 

Folyamodó Stegner Mátyás kérelme támogatásául felhozza azt 
is, hogy őt 1709 október 5-ikén I. József császár birodalmi lovagi 
ranggal tüntette ki. 

Eredeti; papíron. Benyujtatott a rávezetett írás szerint 1712 
április 7-ikén. A gyűjteményben megvan III. Károlynak J^Tl^gjjaájua— 
^A -i\én Bécsben kelt és ugyanaz év október 5-ikén Sáros vármegye 
közgyűlésén kihirdetett oklevele, melylyel bizonyítja, hogy Eineder 
Eerencz Antal a magyar honossági esküt letette. Ez oklevélben a 
nemesi diploma kelte 1712 április 5-ike. 



CDLX. 

1712 júlitís 12. Pozsony. 

III. Károly Fridricy Ferencznek a szépművészetek és a böl- 
■cseleti tudományok mesterének és testvérének Józsefnek nemes- 
séget és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum 
quadrifariam divisum, in cuius superiori 
dextra et inferiori sinistra rubri coloris 
areis singulis, singuli virides colliculi coro- 
nas aureas, et ex iis singulos cignos can- 
didos, alis compositis, coUoque in girum 
retorto, in altum eminentes proferre, sini- 
stram porro superiorem et dextram inferio- 
rem caeruleos campos, tricolles aeque viri- 
des singulos, singula pariter aurea diademata 
et ex iis dextra brachia humana cataphracta, 
strictum ensem proferentes vibrantia conti- 
nentes interoccupare visuntur. Scuto demum 
incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio 
diademate, alterum cygnum niveum, inferioribus per omnia similem, 
e medio binarum diametraliter expansarum alarum aquilinarium in 
sublime exurgentem proferente omatam. A summitate verő seu 
cono galeae laciniis sive lemniscis ab utrinque promiscue rubris 
«t coeruleis in scuti extremitates piacidé sese diffundentibus.* 

Az oklevél megemlékezik czimerszerzőnek érdemeiről, melyeket 
Eger vára körül magának szerzett s felemlíti, hogy apja is kitün- 
tette magát Eger vára körül 1685-ben, a törökök elleni küzde- 
lemben, a mikor golyó által meg is sebesült, később pedig 

19* 




Digitized by 



Google 



292 Magyarországi czímereslevelek. 

Kolonics esztergomi bibornok-érsek szolgálatában szerzett magá- 
nak érdemeket. 

Kihirdettetett Heves vármegyének 1712 október 21-ikén 
Gyöngyösön tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

CDLXl. 
1712 október 28. Bécs. 
III. Károly Apostoli Mannónak nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»Scutum videlicet militare oblongum ílavi seu crocei colo- 
ris, in cuius medituUio binae sagittae per transversum positae, 
iisdemque anulus trifidum caeruleos bulbos exhibentem florem 
continere visuntm*. Scuto dein incumbentem galeam aquila coro- 
nata, divaricatis ad galeae extremitates utrisque pedibus, expan- 
sisque quasi ad volandum alis condeeorare eernitur. A summitate 
verő seu cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc et illinc flavis 
seu nigris in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, illud- 
que ipsum decenter ac venuste exornantibus.« 

Függő pecsétje elveszett. 

Siebmacher, 395. 1. 295. t. V. ö. 16. 1. 12. t. 

CDLXII. 

1712 október 27. Bécs. 
III. Károly Mudran Dánielnek, feleségének Nehrer Katalin- 
nak, gyermekeiknek Dánielnek, Jánosnak, Keresztélynek (egy helyt 
Kristófnak írva), Katalinnak és Zsuzsannának nemességet és czí- 
mert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, ex 
cuius fundo inferne quidem concretae, superne verő discriminatae 
triiuges rupes Carpathicae, glacie et nivibus conspicuae in altum 
eminere, et e cacumine sinistrae scuti orae advicinanti petrae 
nigra cornuta dorcas seu rupicapra, posterioribus divaricatis, ante- 
rioribus verő pedum summitati intermediae rupis subsultim illi- 
sis, faucibusque in sublime erectis ad alta niti, cornualis demum 
petrae ad dextram scuti partém iacentis cacumen diadema regium, 
binas aquilinas plumas exhibens conspiciuntur. Scuto demum 
incumbentem galeam itidem regio diademate, hinc quidem fera- 
cem et botrosam vitem pedamento suo innixam, illinc verő expan- 
sas aquilae alas proferente ornatam. A summitate verő seu cono 
galeae laciniis seu lemniscis, hinc candidis et rubris, illinc verő 



Digitized 



byGoogle 



Magyarországi czímereslevelek. 293 

flavis et coeruleis in scuti extremitates sese piacidé diffundenti- 
bus illudque ipsum decenter ac venuste exornantibus,« 

A czímerrajz a szövegtől annyiban eltér, hogy a pajzsbeli 
koronából nem két sasszárny, hanem két pálmaág nő ki. 

Kihirdettetett Szepes vármegyének 1713 május 12-ikén 
Lőcsén tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a Mudrony család iratait őrző vasládában. 

Siebmacher, 435. 1. 221. t., hol a czímerrajz a leírásnak 
megfelelőleg van közölve. 

CDLXIII. 
1713 május 21. Laxenhiirg. 
III. Károly Horváth Ferencznek és feleségétől Ányos Krisz- 
tinától született fiának Zsigmondnak régi nemességét megújítva 
czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum crisei coloris, fundum 
illius virenti colle interoccupante, super quo brachium humánum 
rubra indutum tunica, nudam frameam, sub radiante ac in supe- 
riori dextra scuti ora locato sole, in vola tenere visitur. Scuto 
autem incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam 
regio diademate, viridem trijugem collem, hoc verő brachium hu- 
mánum, inferiori per omnia simile proferente ornatam. A summi- 
tate verő sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et 
coeruleis, illinc verő candidis et rubris in scuti extremitates sese 
piacidé diffundentibus illudque ipsum decenter ac venuste exor- 
nantibus.* 

Az oklevél megemliti, hogy Horváth Ferencz Zala vármegyé- 
ben birtokos, s hogy a nemességét bizonyító okmányok az idők 
viszontagságai folytán elvesztek. 

Kihirdettetett Fejér vármegyének 1714 január 27-ikén Székes- 
fejérvárott tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a Zalabéri Horváth család levéltárában. 

Siebmacher, 244. 1. 188. t. 

CDLXIV. 
1713 május 24, Laxenhurg. 
III. Károly az oláhországi származású Apostoli Mannónak 
erdélyi nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare flavi coloris erectum, in cuius 
meditullio sagittae binae, decussatim dispositae, annuloque aureo, 
ex quo flos trifidus, coeruleos exhibens bulbos emergit, iunctae 



Digitized by 



Google 



294: 



Magyarországi czímereslevelek. 



visuntur. Supra scutum galea militaris craticulata est posita, quam 
aquila coronata, divaricatis ad eiusdem extremitates pedibus, alis- 
que quasi ad volandum expansis condecorare cernitur. A summi- 
taté verő seu cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc inde flavis 
et nigris, in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, illudque 
decenter exomantibus.* 

Kihirdettetett 1713 július 17-ikén az erdélyi rendeknek 
ugyanaz év június 25-ikére Nagyszebenbe hirdetett országgyűlésén. 

Püggő pecsétje elveszett. 

Siebmacher, Siebenbürger Adel^ 114. 1. 53. t. 



CDLXV. 

1713 július 19. Bécs. 

III. Károly Ketten János Mihály tüzérségi főfizetőmesternek 
és János Jakabnak és nővérüknek Anna Jozefának régi nemes- 
ségük épségben tartásával magyar báróságot és czímert adományoz. 

» Scutum nimirum militare 
erectum coelestini coloris ovale, 
integrum solem inter ternas stel- 
las hexagonas, radiis rutilantem 
in se continens. Cui scuto incum- 
bit galea militaris glatrata (így) 
sive aperta, regio diademate, pre- 
tiosis unionibus et lapidibus exor- 
nato, cuius medituUio binae viri- 
des lauri frondes insistere et 
inter easdem Stella maioris inda- 
ginis, aureo et rubro coloribus 
adumbrata locari visuntur, pro- 
ferente ornata. Á summitate 
verő sive cono galeae laciniae 
seu lemnisci, hinc candidae et 
rubicundi, illinc verő flavae et caerulei, in scuti extremitates sese 
piacidé diíTundunt, illudque ipsum decenter ac venuste exornant.« 
Az oklevél megemlékezik a báróságot szerzők atyjának 
János Jakabnak érdemeiről, melyeket az alsó-ausztriai kamará- 
nál magának mint procurator szerzett, továbbá testvérüknek János 
Ádámnak a harcztéren szerzett érdemeiről, ki a csatatéren esett 
el, végül megemlíti, hogy anyjukkal Mária Sabinával együtt 
1702-ben Sirach szlavonországi fiscalis birtokra kaptak adományt. 
Függő pecsétje elveszett. 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 295 

CDLXVI. 

1714 január 12. Bécs. 

III. Károly Magdich Péternek nemességet és. czímert ado- 
mányoz. 

^Scutum nimirum militare, inter binas vírentis lauri frondes 
erectum, rubri coloris, fundum illius itidem virenti colle interoc- 
cupante, super quo integer fulvus leo, naturaliter adumbratus, 
divaricatis posterioribus pedibus, cauda bifurcata ad tergum ele- 
vata, ore hiante et lingua rubicunda exerta, anteriorum pedum 
sinistrum quasi ad rapiendum protendere, dextro verő nudam 
frameam in altum vibrari, ac ad dextram scuti oram conversus 
esse visitur. Scuto demum incumbentem galeam militarem crati- 
culatám seu apertam, regio diademate, alterum leonem, inferiori 
per omnia similem, inguinetenus proferente ornatam. A summi- 
tate verő seu cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc candidis 
et rubris, illinc verő similiter candidis et caeruleis in scuti extre- 
mitates sese piacidé diffundentibus, illudque ipsum decenter ac 
venuste exomatibus.« 

Kihirdettetett a Dalmát-Horvát-Szlavonországi rendeknek 
1714 márczius 5-ikére Zágrábba hirdetett országgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 387. 1. 289. t. az ott közölt czímerben a pajzs 
színe nem vörösnek, hanem kéknek van feltüntetve. 

CDLXVII. 

1715 január 18. Bécs. 

III. Károly császár Bodrog vármegyének uj pecsétet és czí- 
mert adományoz, miután a régi az idők folyamán a török hábo- 
rúk viszontagságai alatt elveszett, és egyúttal megengedi a vörös 
viasz használatát is. 

»Arma . . . seu insignia ipsi sigillo talia venient insculpenda. 
Nempe sigilli ipsius sphaerica figura seu rotunda, per cuius 
médium Danubius fluvius decurrere et a dextro latere altér 
fluvius Tybiscus in illum influere, super huné verő anas aurea 
alis expansis natare ac in Tybiscum adproperare, in exteriori 
autem Danubii ripa et in sinistra spherae ora, aedificium quod- 
dam duabus rubris turribus praeditum ac vetus castrum Bodrogh, 
(a quo comitatus hicce denominationem suam habere dignoscitur) 
repraesentans locatum esse, superne verő radians sol et fulgens 
Stella, omnia sub se posita illuminare cernuntur. Circumferentiam 



Digitized by 



Google 



296 Magyarországi czímereslevelek. 

denique ipsius sigilli haec epigraphe seu superinscriptio: Sigillum 
Comitatus Bodrogi ensis anno 1715 circumdare visitur.< 

Függő pecséttel. A czimerrajzban a vízben úszkáló kacsa fején 
arany korona .van, mely körülmény a leírásban nincs megemlítve. 

CDLXVIII. 
17 1^) május 3. Pozsony, 

III. Károly a Parcsevics családból származó Cserkics Már- 
tonnak és feleségének Katalinnak magyar és bolgár báróságot ado- 
mányoz, előrebocsátván, hogy az 1712 ápril 3-ikára Pozsonyba össze- 
hívott országgyűlésen báró Cserkics Ferencz a maga és a Parcse- 
vics családbehek nevében bemutatta III. Ferdinándnak és I. Lipót- 
nak okleveleit, melyekkel Parcsevics Péter marcianopolisi érseknek 
és a vele rokonságban lévő Cserkics, Knezovics és Gyonovics 
Tamás családoknak a magyar báróságot adományozzák és III. Károly- 
nak Pisacsevics György báró részére kiadott oklevelét. 

Baranya vármegyének 1725 október 31-ikén Pécsett tartott köz- 
gyűlésén kiadott hiteles átiratában. 

CDLXIX. 
17 lo május 19. Laxenhnrg, 
III. Károly Galánthai Esterházy István fiainak Antalnak, 
Istvánnak, Sándornak és Jánosnak magyar grófi rangot adomá- 
nyoz, s grófi czímer gyanánt régi nemesi czímerüket adományozza, 
illetve megerősíti. 

Függő pecséttel, a czímer nincs kifestve, sem leírva, gróf Ester- 
házy Dániel levéltárában. 

CDLXX. 
1716 június 4. Bécs. 
III. Károly Imbsen János Tivadar császári tanácsosnak, az 
udvari kabinet és az aranygyapjas rend titkárának és testvérei- 
nek Vilmosnak és Konrádnak magyar báróságot és czímert ado- 
mányoz, megerősítve és kibővítve régi czímerüket. 

»Scutum nempe heraldicum diametraliter quadripartitum, 
in regioné cuius superiori sub galea dextra iacet campus caeru- 
leus, fascia sanguinea tribus argenteis rosis quinque foUorum pari 
intervallo a se horizontaliter distantibus decorata per médium 



Digitized by 



Google 




Magyarországi czímereslevelek. 297 

ducta, in superiorem . et inferiorem huius campi partes utrinque 
projectae sünt trés, in universum sex, tessulae seu rhombi plinthi- 
des argentei, non prorsus quadrati, sed nonnihil lingulati, aequa- 
liter a se invicem per horizon- 
tem dissiti; in eadem clypei 
equestris regioné sub sinistro 
casside in candida seu argentea 
area, triumphans crux sanguinea, 
ad quatuor medios campi limites 
expansa et aequalibus interval- 
lis a se invicem dissitis trabibus 

rectis et concoloribus sustentata, ^.^^^_=, ^ 

cuius crucis centro infixum seu- *^^^^^^SHlli[5)«^É£:'-. 
tum argenteum in se complecti- 
tur nigricolorem truncum arbo- 
ris erectum, sub galea itidem 
dextra, in inferiori parmae quad- 
risectae parte campum argen- 
teum occupat cancer coloris rubri, explicatis pedibus et cauda 
sursum enitens. In sinistro autem clypei huius inferiori latere 
coloris caerulei areae inseminatae sünt decem rosae itidem 
argenteae quinque foliorum, per quatuor ordines triangulariter 
et ita dispositae, ut sub quatuor rosis trés, sub tribus duae, 
et denique sub his una rosarum agmen claudat. Scuto huic 
insident binae galeae seu cassides clathratae sese invicem 
respicientes, quarum dextra cincta est ticillo albo et coeruleo 
variegata coloribus, ex quo prominent septem plumae struthionicae 
alternatim rubrae, albae et caeruleae circumfusae, cancro sanguinei 
coloris nitenti sursum et argenteam rosam quinque foliorum in 
dorso gestante seuí bajulante. Sinistra galea auro coronata prosi- 
lientem ex eadem truncum nigricolorem stipatum a dextris cor- 
nu bubalino subflusco, speciem probossidis prae se ferente, ex cuius 
cortice nascuntur utrinque sex plumae pavonicae, a sinistris verő 
vexillo argenteo, cui itidem truncus nigricolor impressus est. Caete- 
rum a cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc rubro et flavo, illic 
candido et caeruleo coloribus distinctis, per utrumque clypei latus 
concinne defluentibus. Et haec quantum ad confirmationem antiquo- 
rum armorum vestrorum Imbsenianorum. Ac insuper in specialem 
gratiae et munificentiae nostrae cesareo regiae erga te et tuos con- 
testatae tesseram ac testimonium, praedeclaratorumque armorum 
vestrorum Imbsenianorum augmentum, cordi seu centro clypei supra- 
fati insertum esto aliud minus pectorale scutum rubrum, augustis- 
simum nomen nostrum C. VI. aureis literis expressatum et superne 
sacro regni nostri Hungáriáé diademate redimitum. Ipsius denique 
scuti maioris latéra sustentent duo praegrandes fulvi leones, apertis 



Digitized by 



Google 



298 Magyarországi czímereslevelek. 

sanguineis faucibus, linguis exertis et caudis sursum per dorsa 
serpentibus erga se invicem diametraliter oppositi.« 

A czímerkép a leírástól annyiban eltér, hogy a képen a 
pajzsbeli rák hátán is van egy ezüst (fehér) rózsa, és hogy a szív- 
pajzsban nem a magyar, hanem a császári korona van ábrázolva. 

Az oklevél a báróságot szerzőkről a következőkép emléke- 
zik meg: 

». . . eonsiderantes te ex antiquissima praenobili dioecesis 
Padebomensis Westphaliae Immedingorum, Immedeshusanorum 
seu Immeseniorum, nunc per syncopen WesphaHs familiarem 
Imbseniorum família (uti id ex diversis coram nobis in specie 
productis authenticis testimoniis et monumentis palám remon- 
stratum extitisset) oríginem ducere, antenatosque tuos in diversis 
publicis magni momenti tóga sagoque officiis constitutos, dictae 
augustae domui nostrae multifaria intemeratae semper fidei obse- 
quia demonstrasse, ac obinde nobis in partículari etiam apprime 
recommendatos esse. Dum videUcet (e complurimis aliis com- 
pendio hic praetermissis) patruus tuus Wilhelmus Caesariíius ab 
Imbsen, praepositus major ecclesiae Transylvaniensis et augustis- 
simi ac desideratissimi condam genitoris nostri gloriosae remi- 
niscentiae consiliarius actualis et in coníiniis sacri romani imperii 
versus Galliam et Hollandiam residens extraordinarius, praetacto 
muneri suo pro omnimoda augustae aulae suae satisfactione lita- 
verit. Et ut particularia quaevis tua Joannes Theodore ab Imbsen 
fidei ac meritorum encomia isthic verecundia tua praetereamus, 
posteaquam tu in anno 1699 fideli condam nobis syncere dílecto 
comiti ab öttíngen, per antelatum condam genitorem nostrum ad 
praepotentem portám Ottomannicam tractandae et concludendae 
pacis ergo ut oratori et plenipotentiario destinato, cum charactere 
nobilium sui comitatus amore praestandi et experiundi publiei 
servitii nostri laudabiliter ad-et interfuisses, inde ab anno 1703 
servitiis nostris, primum quidem ut cubicularius temet dedendo, 
ubi ad capessenda justi regiminis nostri Hispanici gubernacula 
arduum terra- marique iter amplecteremur, durante totó illó expe- 
ditionis nostrae Hispanicae tempore tu in omnibus tam politicis, 
quam militaribus actionibus et praesertim ad Almenar et Sara- 
gosse pugnis ac conflictibus, activisque et passivis praesertim 
urbis Barcellonae obsidionibus, inque Castília signanter et Portu- 
gaUia habitis campiductibus aliisque quibusvis occasionibus strenue 
ac fideliter ad latus nostrum adfuisti, medioque hoc usque in prae- 
sentiarum tempore ofiBicium una introductoris oratorum seu ablega- 
torum ab aliis externis potentiis ad augustam aulám nostram destina- 
torum ea singularis üde, ac publicorum eiusmodi tractandorum nego- 
tíorum prudentía ac dexteritate peregisti, ut curae et fidei tuae summa 



Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. 299 



quaeque et extremi momenti negotia ac secreta nostra per nos 
concredita et affidata extiterint, characterque tuus intimi cabineti 
nostri secretarialis ita laudabiliter et exacte per te in omnibus 
observatus et expletus fuerit, ut servitio inde nostro benignaeque 
nostrae menti nihil uspiam ultra desiderari potuerit. Dumque inter 
notabiliora fidei tuae indicia praetacta urbs eotum nostra residenti- 
alis Barcellona arcta hostis Galli obsidione cingeretur, tu non 
solum in concredita tibi functione strenue ac inconcusse nobis 
adfuisti, verum etiam peculiari quodam ac innato servandi nostri, 
principis quippe tui naturális accensus et extimulatus animo, retro 
labefactata vi tormentorum ab inimicis urbis eiusdem agera ad 
novas propugnatorias lineas praeparandas et perficiendas, postergato 
praesentaneo vitae tuae discrimine, propriopte tuo motu solertem 
et impavidam manum admovisti, indeque etiam quanti tua erga 
nos fidelitas foret, non obscura documenta dedisti, teque pari 
ardentis zeli bravio in finem usque decursurum firmiter de te 
benigneque perspectum haberemus. Fráter porro tuus praetactus 
Gulielmus ab Imbsen a tuis et antenatorum tuorum vestigiis haud 
degener, inter reliqua praeclara agta sua, a serenissimis electore 
palatino et magnó condam ordinis Theutonici magistro, principe 
palatino Romám ad aulám summi eotum pontificis pro posteriori 
eiusdem' in episcopatu Leodiensi confirmatione ablegatus, sub direc- 
tione patrui vestri in servitiis nostris caesareis multifariam fidelem 
et utilem operám na varit, electorisque Phalczensis expost ac 
aliorum Germaniae et Italiae principum ad aulám nostram caesa- 
ream negotia cum omnimodo eorundem ac aulae nostrae contento 
compluribus annis tractaverit. Altér demum praefatus fráter tuus 
Conradus itidem ab Imbsen, eo semper erga dictam domum no- 
stram Austriacam zelo, amore ac veneratione devotioneque flagra- 
verit, quibus eum nacta quavis occasione a te dictisque majoribus 
vestris nihilo disparem, adque obeunda quaevis ftdelium servitio- 
rum genera pari animo promptum ac intentum főre clementer 
aeque nobis persuasum haberemus.* 

A császári titkos kanczellária által 1722-ben kiadott másolat- 
ban, mely az Imbsen család nemességére vonatkozó összes iratókat 
tartalmazza, könyvalakban, hártyára írva, festett czímerképekkel, függő 
pecséttel 19. s kk. 11. 

CDLXXI. 

1715 augíisztus 29, Bécs. 

III. Károly idősb Szentsimoni máskép Csatószegi Csató 

Jánosnak, feleségének Kristóf Annának és gyermekeiknek Ferencz- 

nek, Mihálynak, Györgynek, Andrásnak, Jánosnak, Istvánnak és 

Ilonának régi erdélyi nemességüket megerősítve, czímert adományoz. 



Digitized by 



Google 



300 Magyarországi czímereslevel.ek 

»Scutum videlicet militare rubicundi coloris erectum, cuius 
fundum monticulus virens occupat, super quo homo integer, cae- 
ruleo indutus amictu, gladioque ad latus appenso, dextra manu 
resectum hostis eaput capillotenus tenere visitur. Supra scutum 
galea militaris craticulata est posita, quam contegit diadema regium, 
gemmis atque unionibus decenter redimitum, ex quo alius monti- 
culus eminere, illique brachium humánum demessum, aliud hostis 
caput, ínferiori per omnia simile, manutenens, cubitotenus inniti 
conspicitur. A summitate verő galeae laciniae seu lemnisci, hinc 
candidi et rubit. inde verő Qavi et caerulei coloris piacidé deflu- 
entes praescriptum scutum pulcherrime ambiunt et exornant.« 

Kihirdettetett 1717 január 18-ikán az erdélyi rendeknek 
január l-re Szebenbe hirdetett gyűlésén és 1717 február 24-ikén 
az alsócsiki székely széknek február 2-ikára Szent-Imrébe hirdetett 
gytilésén. 

Dállyai Ferencz TJdvarhelyszék juratus nótáriusa által kiadott 
másolatnak másolata. 

CDLXXII. 
1717 február 11, Bécs, /-^ 

III. Károly király Waltherr János Györgynek régi nemessé- 
gét, miután a család régi czímeres levele Bécs városának a törö- 
kök általi ostroma alkalmával elveszett, megerősítve, czímert 
adományoz. 

Az adományozás emlékét Waltherr János György czímerkérő 
folyamodványa őrizte meg, a fenti napon kelt engedélyezési zára- 
dékkal. Az oklevél aljára festett czímerkép kék mezőben zöld 
alapon jobbra forduló, ágaskodó, természetes színű, kétfarku orosz- 
lánt ábrázol, mellső jobb lábában kivont karddal. Sisakdísz derék- 
ben kinövő vörös ruházatú férfi, fején vörös kucsmával, balját 
csípőjére támasztva, jobbjában kivont kardot villogtatva. A takarók 
színe jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Siebmacher, 698. l. 479. t. 

CDLXXIII. 
1717 április 22, Bécs. 
III. Károly Bírovszky Jánosnak és Miklósnak nemességet és 
czímert adományoz. 

» Scutum videlicet militare erectum caelestini coloris, fundum 
illius viridi campo interoccupante, in cuius extimo caespite natura- 
hter depictus grus, pedum quidem sinistro totam corporis molem 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 301 

sustinere, dextro vero altiuscule elevato, unum flavum lapillum in 
signum vigilantiae píaehendere, ac ad dextram scuti oram con- 
versus esse visitur. Scuto demum incumbentem galeam militarem 
craticulatam sive adapertam, regio diademate, inter duo tortuese 
inflexa bubalina comua, brachium humánum, rubra manica obduc- 
tum, et pugnotenus viridem palmam habens proferente omatam. 
A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc 
candidis et rubris, illinc vero flavis et ceruleis, in scuti extremi- 
tates sese piacidé diffundentibus idipsumque decenter ac venuste 
exornantibus.* 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1717 június 15-ikén Gal- 
góczon tartott közgyűlésén. 

Nyitra vármegyének 1755 július 14-ikén Nyitrán kelt hiteles 
másolatában, a báró Lipthay család levéltárában. 

Siebmacher, 65. 1. 52. t. 

CDLXXIV. 
171? október 15. Bécs, 
III. Károly Mosel János Antalnak, Pest városa senatorának 
és hites ügyészének, feleségének Sautersheimi Sautermeister Anna 
Katahnnak és gyermekeiknek György Ferdinándnak, István József- 
nek, Zsófiának és Máriának nemességet, a »de Musek előnévvel és 
czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum 
illius viridi campulo interoccupante, in cuius extimo cespite unus 
naturaliter depictus fulvus leo, cauda bifurcata post tergum in 
altum elevata, hianteque rictu et rubicunda lingua exerta, tota 
corporis sui mole procumbere, pedumque dextro unam virescentem 
turbinatam glandem petiolotenus prehendere, et ad dextram scuti 
oram conversus esse visitur; supernum vero scuti firmamentum 
hinc hexagonum rutilum sydus, illinc vero corniculata luna illu- 
strare cernuntur. Scuto demum incumbentem galeam militarem 
craticulatam seu clatratam, regio diademate, trinas struthionis 
plumas, candido rubicundas proferente ornatam. A summitate 
demum seu cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc coeruleis et 
flavis, illinc vero candidis et rubicundis, in scuti extremitates sese 
piacidé diffundentibus, idipsumque decenter ac venuste exor- 
nantibus.« 

Az oklevél röviden megemlíti, hogy a czímerszerző a Caraffa 
és Doria-féle ezredekben a táborozás alatt mint secretarius és 
auditor, később mint pestvárosi senator és hites ügyész szerzett 
magának érdemeket, a legutóbbi pozsonyi országgyűlésen pedig 
mint Pest város követe vett részt. 



Digitized by 



Google 



302 Magyarországi czímereslevelek. 

Kihirdettetett Pest vármegyének 1717 deczember 9-ikéii tar- 
tott közgyűlésén. Azonkívül a család utolsó férfisarja, Mosel Antal 
bányatanácsos feljegyzése szerint az armális kihirdettetett 1816 
deczember 17-ikén Pest-Pilis-Solt, 1834 június 9-ikén Mármaros és 
1843 augusztus 21-ikén Sáros vármegyében. E kihirdetésekről az 
eredeti okmányok az Erdélyi Múzeum Egylet gyűjteményében 
vannak. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 434. 1. 320. t. 

CDLXXV. 
1718 április 7. Bécs: 
III. Károly Ethfalvi máskép Varga Bálintnak, a tordai 
sóbányák mázsáló mesterének, erdélyi nemességet és czímert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare coelestini 

coloris erectum, e cuius fundo monticuli 

triplices flavi eminere, manusque humana, 

humerotenus resecta, et albenti vestimento 

tecta, iugo montis medii cubito inniti, et 

calamum scriptorium digitis tenere conspi- 

citur. Supra scutum galea militaris clausa 

est posita, quam contegit diadema regium, 

gemmis atque unionibus decenter exor- 

natum. A summitate verő seu cono galeae laciniae sive lemnisci 

diversi coloris, hinc inde defluentes, oras sive margines scuti 

pulcherrime ambiunt et exornant.« 

Kihirdettetett 1719 február 24-ikén a három erdélyi nemzet- 
nek január 24-ikére Kolozsvárra hirdetett gyűlésén. 
Függő pecséttel. 

CDLXXVI. 
1718 június 9, Bécs, 
III. Károly Kóródi Ferencz mármarosszigeti református lel- 
késznek, nejének és gyermekeinek nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

> Scutum videlicet militare flavi coloris, in quo brachium 
humánum, atro vestitu contectum, monticulo viridi cubitotenus 
inniti, et digitis libellum, in membrana coerulea compactum sursum 
versus tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est 
posita, quam contegit diadema regium, gemmis atque unionibus 

Digitized by VjiOOQIC 




Magyarországi czímereslevelek. 303 

decenter redimitum, super quo carduelis speculabunda consistere, 
et dextro pedum calamum scriptorium elev^asse visitur. A summi- 
tate vero seu cono galae (így) laciniae sive lemnisci, hinc flavi et 
coerulei, inde candidi et rubri coloris defluenles, marginem scuti 
ex utraque parte pulcherrime exornant.* 

Egyszerű, XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije Debreczen 
sz. k. város levéltárában. 

CDLXXVII. 
1720 áprüis 5. Bécs. 
III , Károly Karancsberényi báró Berényi Györgynek, felesé- 
gének báró Ujfalussy Klárának és gyermekeiknek Tamásnak, 
Andrásnak, Zsigmondnak, Györgynek, Józsefnek, Judithnak, Borbá- 
lának és Erzsébetnek a grófi rangot és czímer gyanánt régi czí- 
merüket adományozza. 

»Scutum nimirum militare erectum flavi coloris, in cuius 
fundo supra coronam argenteam sciurus naturaliter depictus, cauda 
ad tergum elevata, anterioribus pedibus nucem avellanam tenere, 
ac oppositam sibi sexagonam rutilantem stellam intueri et ad 
sinistram scuti partém conversus esse visitur. Scuto demnm incum- 
bentem galeam militarem argenteam regio diademate, alium sciu- 
rum, inferiori per omnia similem, proferente ornatam. A summi- 
tate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, ab utrinque aureis 
et nigris, in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus illudque 
ipsum decenter ac venuste exornantibus.« 

Az oklevél kiemeli a Berényi család régi származását, és 
hogy már több mint 500 esztendeje szolgálták annak tagjai hűsé- 
gesen a királyt és hazát, majd így folytatja: 

>Inconcussae autem fidelitatis specimen vei tunc etiam 
exhibuisse praedictam familiam tuam, dum sub glorioso serenis- 
simi olim principis Ferdinandi primi, Romanorum imperatoris et 
Hungáriáé regis regimine, propter servatam eidem velut legitimo 
regi et dominó suo, consequenterque augustae domui nostrae illi- 
batam fidem, universa bona Berényiana, per Zapolyium confiscata 
et suis adhaerentibus collata exstitere, genitorem porro tuum, 
itidem Georgium condam Berényi, majorum et antenatorum suorum, 
seu in observanda legitimis regibus et dominis suis fide ac fideli- 
tate, seu comparandis necessariis virtutibus nuUi secundum adeo 
profecisse, ut ob eximiam ipsius iuris patrii scientiam et pruden- 
tiam baronis tabulae regiae officio condecorari meruerit, eodemque 
per complures annos laudabiliter fungeretur. Sed et ad pertrac- 
tanda quaeque reipubUcae negotia aptus ac idoneus per serenis- 



Digitized by 



Google 



.S04 Magyarországi czímereslevelek. 

simum condam principem Dominum Ferdinandum Romanorum 
irnperatorem et Hungáriáé regem, avum et praedecessorum nostrum, 
gloriosae memóriáé observandissimum agnitus, publicam etiam 
ablegationem ad principem eotum Transylvaniae, sibi pro explo- 
rata fide et habilitate commissam et eoncreditam cum omni 
ejusdem contento ac singulari zelo et exacta reram gerendarum 
dexteritate obiverit; taliterque et propriis suis virtutibus ac meritis 
et per matrimonium ex celebri et praecipua in regno nostro 
Hungáriáé família Esterháziána, cum domicella eotum Sophia 
Esterházy contractum, adeoque cum primariis familiis conjunc- 
tionem, thorum et domum suam illustraverit, cuius etiam filius, 
fráter verő tuus germanus Thomas, velut Mártis alunmus, contra 
infensissimum christiani nominis hostem Turcam acriter decertans, 
non aliter, quam cum effusione et sacrificio proprii sanguinis 
heroica virtute ad Uyvárinum occubuisset, sicque cursum perpetuae 
fidelitatis suae consumasset. Quorum laudabilibus vestigiis tu 
(fuoque Georgi Berényi de saepefata Karancs-Berény insistendo, 
partum virtute majorum et antenatorum tuorum gloriae decus 
non modo non in te conservare, verum augere etiam et ampliare 
studuisti. Ut primum enim adolevisti, jam tum arduo virtutis 
arrepto itinere, contempta inerti desidia, animoque praeclarissi- 
marum rerum meditatione imbuto, totum temet honestis discip- 
linis, iuridicis utpote ac poHticis studiis et exercitiis addixisti, 
et quia domestica etiam rei cura te manebat, ut huius oneris 
parte liberari et publicis commodius incumbere valeas, legitimo 
te matrimonio cum domicella baronissa Clara Uyfalussy (ex patre 
quidem barone Andrea condam Uyfalussy, qui propter testatam 
parem fidelitatem a Georgio olim Rákóczy longo tempore in tetro 
carcerum squallore duris compedibus vinctus detentus fuerat, matre 
verő Eva Karolyi, cuius genitor Ladislaus ohm Karolyi, augustae 
domui nostrae Austriacae insigniter fidelis, famihaque eiusdem a mul- 
tis saecuUs nobilis, cum illustrioribus familiis sanguine iuncta est 
descendente), contracto vinculasti, ex eademque veros virtutum 
simul et bonorum haeredes, filios utpote Franciscum (qui lauda- 
bilibus majorum suorum vestigiis insistens, ad Landavium a Gahis 
eotum inimicis caesus, homagialem fidelitatem suam confirmavit), 
Thomam itidem et Andreám ac Sigismundum, Georgium item et 
Josephum, necnon filias Juditham, Barbarám et Ehsabetham 
procreasti, quorum alios Thomam utpote et Andreám, exantlatis 
literariis studiis, ut in aliis etiam honestis disciplinis et moribus 
indagandis proíicere, sicque suo tempore regis et regni servitiis 
aptiores evadant, non parcendo sumptibus ad visitandas exteras 
provincias expeditos, tum in iuris publici, tum verő linguarum 
scientiis, ac reUquis exercitiis imbui fecisti, reduces porro, dictum 
quidem Thomam, qua natu maximum in sublevamen ingravescentis 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



.%6 



aetatis tuae matrimonio cum domicella nata comitissa Barkoczi- 
ana addixisti. Andreám verő ad Mártis arenam in regimine nostro 
Batteano, qua vexilliferum accommodasti. Sigismundum porro ad 
statum ecclesiasticum divinitus vocatum, pariter non sine gravi- 
oribus sumptibus Romám ad prosequenda theologica studia expe- 
divisti, qui etiam ob singularem suam scientiam et animi dotes 
in abbatem beatae Mariae virginis de Poroszló per majestatem 
nostram nominari, iamque ut infulatus abbas ad archicapitulum 
ecclesiae Metropolitanae Strigoniénsis promoveri meruit. Georgium 
porro pariter baltheo militari accinctum ad régimen nostrum prin- 
cipi Portugalliae eoncreditum, itidem pro vexillifero adscivisti. 
Josephum denique in literariis adhuc studiis omni paterna vigi- 
lantia erudiri proeuras.* 

¥ügg6 pecséttel, a gróf Berényi család levéltárában. 

Siebmacher, 57. 1. 46. t. 



CDLXXVIIL 

1721 január lő, Bécs. 

III. Károly Döetsch János Octávnak, feleségének Hohen- 
warthi Katalin Borbálának, fiuknak Konrád Antal Octávnak és 
leányuknak Anna Zsuzsanna Borbála Mária Ernestina Adelgundá- 
nak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare 
erectum quadrifariam divisum, in 
cuius inferiori rubri coloris dextra, 
vir cataphractura indutus, casside 
plumis ornata tectus, dimidio cor- 
pore eminens, erecte stare, ma- 
nuumque dextra quidem latus sti- 
pare, laeva autem hamum lupinum 
tenere, superiori verő sinistra atri 
coloris distinctis areis, trés integri 
argentei coloris leones, totidem 
argenteis coronis redimiti, quadam 
linea transversaliter ducta ab invi- 
cera separati, unus quidem inferne, 
duo verő superne, divaricatis po- 
sterioribus pedibus, caudisque bifur- 
catis ad tergora elevatis, currere ac ad dextram scuti oram 
conversi esse cernuntur. In inferiori verő sinistra parte coerulei 
coloris campum adumbrante, cyconia naturaliter effigiata stare, 
in rostro alium hamum lupinum tenere et ad sinistram scuti 

Áldásy, A M. N. Múzeum czíraeresleveleú 20 




Digitized by 



Google 



306 Magyarországi czímereslevelek. 

plagam conversa, ac dein in superiori dextra aurei coloris perip- 
heria tertius dupplicatus et crassior hamus lupinus positus esse 
cemuntur. Scuto demum incumbentem galeam militarem eraticu- 
latam seu apertam regio diademate, alium virum cataphractum, 
inferiori per omnia similem, proferente ornatam. A summitate 
verő seu cono galeae laeiniis seu lemniscis, hinc candidis et 
eoeruleis, illinc verő flavis et rubris ad scuti extremitates sese 
piacidé diffundentibus, illudque ipsum decenter ac venuste exor- 
nantibus.« 

Kihirdettetett Pest-Pilis7Solt vármegyéknek 1721 október 
18-ikán Pesten tartott közgyűlésén. 

í^üggő pecséttel. 

Siebmacher, 143. 1. 112. t. az ott közölt rajz az eredetitől 
több tekintetben eltér. 



CDLXXIX. 

1721 január 15. Bécs. /-^^^^ 

III. Károly Szentiványi és Bethlenfalvi Szentiványi János 
kir. tanácsos és országbírói ítélőmestemek, feleségének Geltovics 
Klárának és gyermekeiknek Józsefnek, Annának és Juliannának 
a bárói rangot adományozza s régi czímerüket kibővíti. 

>Scutum videlicet militare erectum quadrifariam divisum, 
in cuius inferiori coerulei coloris dextra, brachium humánum, seu 
manus dextra, punicei coloris pannum induta, calamum super 
protensa álba charta scribentem ducens, artis seu scientiae tuae 
literariae et iurisprudentiae specimen indigitare, superiori verő 
sinistra coelestini coloris distinctis areis, integer fulvus leo, natu- 
raliter effigiatus, avita conjugis tuae armorum insignia, et cum 
iisdem conjunctam constantis animi tui fortitudinem et integri- 
tatem prae se ferens, divaricatis posterioribus pedibus, caudaque 
bifurcata ad tergum elevata, ore hiante, linguaque rubicunda 
exerta, tota corporis mole erecte stare, ac in capite aureum dia- 
dema regium gestare, anterioribusque pedibus argénteam oblongam 
duplicatam crucem tenere, ac ad dextram scuti oram conversus 
esse, in inferiori sinistra verő parte rubei coloris, campum adum- 
brante, super viridi campo, aurea corona pretiosis lapidibus exor- 
nata posita esse, eademque brachium humánum ferrea manica 
indutum, nudam frameam nominis tui glóriám martiali virtute 
atque robore partam designantem vibrans exphibere et praesen- 
tare, ac dein in superiori dextra atro-caerulei coloris peripheria, 
integer fluvius latius se extendens et velociter decurrens, symbo- 
lum nempe magnanimositatis et audaciae illius, dum te vilipenso 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeresle vélek. 307 

vitae discrimine, in persequendo hoste ad supradictum Latorcza 
űuvium, una cura equo, cui insidebas praecipitem egisti, desi- 
gnans et ab uírinque iuxta eundem fluvium, ab inferiori quidem 
quadratura lunae et duae micantes stellae, a superiori verő 
partibus exoriens nitidus sol, syncerae fidelitatis et virtutis 
tuae candorem, quo hostem tenebricoso intempeste noctis sub 
sidere insequendo et circumveniendo, ac tandem sub ortum 
solis impavide fortiterque aggrediendo, feliciter profligasti, et 
in fugám coniecisti, significans radiis suis totum íirmamentum 
illustrare; in medituUio autem seu centro scuti aliud minus scutum, 
fundum illius viridi monticulo interoccupante, super quo aurea 
itidem corona unionibus interstincta, in caeruleo campo locata 
esse, eidemque a dextra quidem brachium humánum cataphrac- 
tura munitum, a sinistra verő partibus lituus, seu tuba militaris, 
Hungaris ductoribus antiquitus usitata, ac per eosdem pro dando 
militiae ad ineundum certamen signo gestari solita, intermixtim 
deaurata, ac super eiusmodi brachium et lituum seu tubám, gen- 
tilitia nempe antiqua armorum tuorurn insignia referentia et adum- 
brantia, aliae binae stellae, cum lunae quadrante, in summitate 
praenotati minoris scuti rutilare cernuntur. Scuto demum incum- 
bentes binas galeas militares craticulatas sive apertas, regiis dia- 
dematibus, dextro quidem leonem naturaliter efíigiatum, caudatenus 
eminentem, ad sinistram scuti partém conversum, caeteroquin 
inferiori per omnia similem, sinistro verő aliud brachium humá- 
num cataphractura aeque indutum et Htuum non absimiliter seu 
tubám militarem pugnotenus prehendens, et quasi ad feriendum 
seu quatiendum minaciter elevatum vibrans proferentibus ornatas. 
A summitatibus demum s^u conis galearum laciniis seu lemniscis, 
hinc candidis et caeruleis, illinc verő flavis et nigris, in scuti 
extremitates sese piacidé diíTundentibus illudque ipsum decenter 
ac venuste exornantibus.« 

Az oklevél czímerszerzőnek és őseinek kiváló szolgálatairól 
következőkép emlékezik meg : 

». ; . antenati quoque tui tum alias semper, vei maximé 
quidem sub serenissimo condam principe Ferdinando primo Roma- 
norum imperatore et rege Hungáriáé gloriosae reminiscentiae 
praedecessore nostro, contra eiusdem regis et regni hostes, penes 
et secundum dispositiones Stephani olim Bathori, qua praefati regni 
nostri Hungáriáé attunc palatini, comitis Nicolai a Salmis, Guil- 
helmi Regendorffy, Gustaldy Sforcia et Teiffely, qua ducum exer- 
cituum (prouti expeditiones ipsorum testatum redderent) in Arvensi, 
Lyptoviensi, Scepusiensi et Saarossiensi comitatibus, pro subsi- 
stentia caesareae militiae ex Silesia et Moravia provinciis nostris 
adventantis, de commeatu et annona, reUquisque necessariis ser- 

20* 



Digitized by 



Google 



808 Magyarországi czímereslevelek. 

vitiura augustae domus nostrae respicientibus requisitis, sufficientem 
in tempore procurantes provisionem, aperta in vellitatione ad 
Varanoviam duo, Cassoviam vero trés illorum largara post san- 
guinis proftisionem, occubuisse perhiberentur, pactoque hoc singu- 
lare, rarae huiusmodi fidelitatis monumentum, cum immortali 
nominis sui glorio, in posteros. ... transmisissent . . .« >. . . 
Tu ab ipso statim teneUae aetatis exordio, arduum yirtutis iter 
capessendo, primum quidem ut Palladis alumnus. artibus libe- 
ralibus tam humanioribus, quam philosophicis etiam, extra natale 
solum, in longe dissitis exteris oris et provineiis sedulam ope- 
rám navando, taliterque difíicile studiorum scholasticorum stá- 
dium, non sine profectu emetiendo, dein variis politieis iuxta 
ac iuridicis studiis atque scientiis excultus, ad ea semper men- 
tem, animumque tuum applicueris, quibus tam pafriae, quam 
altetitulatae domui nostrae, ae ipsi etiam reipublieae christianae 
prodesse, teque omnibus charum valeas reddere et acceptum. 
Tandem perfida illa et notoria factione Rakocziana in lucem 
prodeunte, ipsoque perduellionis authore, ex vicino Poloniarum 
regno in superiores antelati regni nostri Hungáriáé partes, bona- 
que attunc sua, ad oppidum Munkács cum aliquot centenis equi- 
tibus et peditibus per latebras irrepente, tu homagialis fidelitatis 
tuae non immemor, praevia sedula et fideli eiusdem Rákóczy 
et asseclarum suorum adventus, ac fidelium animos ad se per- 
trahendi et alliciendi nefariae intentionis exploratione, ad insti- 
tuendam quasi in limine adhuc nefandorum conatuum suorum^ 
propria eiusdem in persona, eotum adhuc sub diluculum matuti- 
num quieti indulgentis oppressionem, sanas et genuinas caesareo 
attunc ibidem commendanti generah MontecucoUi suggessisti rela- 
tiones, ac militiam caesaream per secretiores ad sufferendum 
vei incaptivandum eundem, deduxisti vias, ubi tu solus, cum 
aliquot ad latus tuum adscitis armigeris, a directione tua depen- 
dentibus animose praecedens, insperate eosdem, velut regi et pá- 
triáé inftdos, aggressus, dictum Rakoczium, exorto tumultu, somno 
excitatum, nisi equo repente insilire potuisset, tuque laxatis, cui 
insidebas equi habenis, eundem et suos insequendo, ex insperato 
in fluvium Latorcza dictum, praeceps actus, donec alteri equo 
insiliisses, propterea remoram passus, ac testante cicatrice, inflic- 
tum vulnus tulisses, fuga sibi consuluisset, in persona quoque 
manifesto periculo obnoxium reddidisti. Demum vero perfidae 
factionis illius coUuvie in dies accrescente, tu pro fidelitate cae- 
sareo-regiae maiestati, qua naturali principi ac dominó debita 
intaminate servanda, bonis rebusque tuis derelictis et praedae 
hostih consecratis, una cum uxore et liberis in arcem Unghva- 
riensem, caesareo milite praesidiatam, non tutioris duntaxat per- 
mansionis, et simplicis asyli motivo, temet recepisti, verum ut 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 309 

abinde, tanquam ex specula, hostiles machinationes commodius 
observare, easdemque quantum per te stabat impedire potuisses, 
prouti una cum hominibus tuis diu noctuque sollicitus, de strenuá 
ioci defensione, mutua cum unius compagniae eaesareae capitaneo 
et areis Unglivariensis eotum constituto commendante Francisco 
Oodefrido a Schwetlichk, salutaria inuendo consilia, in fortalitii 
eiusdem diulurniori contra assultum et potentiam hostilem tuta- 
mine, opera et auxilio tuis multum concurristi, ac propterea et 
ex immoti animi tui integritate et constantia inimicam magis 
magisque adversus te excitatam atque provocatam vindictae 
oupiditatem adeo expertus fueris, ut de bonis tuis universis, nil 
quod depraedatum et ruinatum non fuisset, supermanserit, imo 
pendentes fructus omnes depraedati, ac ipsae vites in vineis exsec- 
tae, ac in cumulos deportatae, igne concrematae sint. His tamen 
omnibus vilipensis et non curatis, a tramite homagialis fidelitatis 
temet dimoveri et avelli non passus es. Demum verő propter 
praeclusam obsessis submittendi succursus spem et exspectationem 
iamque inaudita etiam Cassoviensis et Eperiessiensis praesidiorum 
ac insuper Munkácsiensis etiam deditione et eius Ioci eotum com- 
mendantis comitis ab Auespergh, cum praesidiariis per territórium 
Unghváriense viso et spectato transitu, cum primis autem militis 
praesidiarii et nonnuUorum aliorum in fortalitio existentium defec- 
tionem et in interitum ac pernitiem commendantis, ac etiam 
tui factam conjurationem partibusque Rakoczianis detectam ad- 
haesionem, internae factioni resistendo impares, inito mutuo cum 
praefato commendante consilio, ad honesta capitulationis puncta 
ambo condescendistis et dum tu cum modofato commendante et 
militibus praesidiariis per Poloniam castra caesarea sequi et inte- 
meratam fidelitatem tuam ulterius etiam continuare et contestari 
€upivisses, certus capitaneus Bercsénianus, non modo multifariis 
exprobrationibus, scommatibus et diris proscissionibus exceptum 
et arestatum, contra capitulationis conditiones. alias de omni 
regula belli et iure gentium, vei maximé inter christianos obser- 
vari solitas, nisi iisdem adhaerere velis, horribile morte, palo 
nempe iam praeparato et in conspectum tuum apportato, infigen- 
dum, sicque miserabiliter ex hac vita toUendum ordinasset et 
demandasset. Et licet in tantis angustiis constitutus, desolatae con- 
iugis viduando statui et teneriorum prolium orphanali sorti indo- 
lens, abominabilis etiam mortis genus perhorrescens, te invitum 
ad praestandam Rakoczio fidem pertrahi passus sis, attamen 
debitae homagialis fidelitatis, inter eosdem etiam constitutus, 
nunquam non reminiscens, prouti eandem corde fovisti, ita afTul- 
gente oportuna occasione, opere etiam contestatus fuisti. Post- 
quam etenim tu, ex parte eorundem tumultuantium, in arcé 
Munkács pro altero commandante per Rakoczium et Berchénium 



Digitized by 



Google 



310 Magyarországi czimereslevelek. 

semet in regnum Poloniae recipientes et subducentes, constitutus 
fuisses, spretis et vilipensis eorundem de indubio suceursus ad- 
ventu pollicitationibus et ad vestigia sua sequendum interpositis 
sollicitationibus, ac ad ulteriorem intrepidam dietae arcis Munka- 
cziensis defensionem factis animationibus, fideles easque summe 
proficuas, cum caesareis belli ducibus, non sine aperto vitae peri- 
eulo, correspondentias fovisti, tandem verő fideli nostro nobis 
syneere dilecto, speetabili ac magnifico comite Joanne PálflFy ab 
Erdőd, praefatorum regnorum nostrorum Dalmatiae, Croatiae et 
Sclavoniae bano, intimo consiliario nostro, generáli campi mare- 
schallo ac unius regiminis militiae nostrae cataphractorum colo- 
nello, qua supremo attunc armorum caesareorum in regno nostro 
Hungáriáé commendante, eo feliciter penetrante, praefatum forta- 
litium uUa sine profusione sanguinis et temporis dispendio, devo- 
tioni caesareae cum magnó publici boni emolumento, prompté 
tradidisti, pactoque hoc fidei ac fidelitatis tuae tot inter adversae 
sortis casus et extremilates, continuanter ubertimque contestatae^ 
luculentissimum (uti id ex fidedignis praelibati campi mareschalli 
nostri comitis Joannis PálfTy, item generális olim a Leífelholtz, 
nec non comitis condam de Stella et dicti capitanei Shwetlichk, 
qua supratacti fortalitii ünghvariensis commendantis, litteris reco- 
gnitionalibus, coram nobis productis constaret), testimonium prae- 
buisti. Dein verő consopitis perniciosis huiusmodi intestinis moti- 
bus, sub gloriosa inauguratione nostra, in anno millesimo septin- 
gentesimo duodecimo ad generalia praefati regni nostri Hungáriáé 
comitia ablegatum egisti, in anno verő millesimo septingentesimo 
decimo tertio, ad concursum Tyrnaviensem, comitatuum partium 
regni nostri Hungáriáé superiorum ablegati munus obivisti, et 
abinde ad maiestatem nostram expeditus, cum benigna etiam 
resolutione nostra ad eosdem remissus fuisti. Successive autem 
mox antelatae sacrae regni coronae fiscalis et causarum nostra- 
rum regalium in partibus superioribus directoratus functionem 
adeptus, illám cum utili modofatae sacrae coronae et aerarii 
nostri emolumento administrasti, expost verő pro exigentia meri- 
torum tuorum ad majora promotus, officii quoque iudicatus curiae 
nostrae regiae protonotariatum obtinere, et consiliariatus nostri 
honore condecorari meruisti, occasione verő gesti eiusdem pro- 
tonotariatus officii tui, in momentosis causis etiam nostris fisca- 
libus pro iuris et iustitiae exigentia, ut iudex fideliter servivisti, 
eiusmodique servitium nostrum, prout attunc in rebus iuridicis, 
ita dein in politicis, publici boni promotionem concernentibus, 
etiam qua vice comes comitatus Zempléniensis, tum alias semper, 
cumprimis verő occasione nuperae feralis illius Tartarorum, supe- 
riores praedicti regni nostri Hungáriáé partes igne et ferro depó- 
pulantium insperatae irruptionis, cum populo directioni tuae com- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 311 

misso, barbaram gentem inseqaendo, multosqae fidelium nostrorum 
subditoram et vasalloram in diram captivitatem abductoram, e 
manu tyrannica eripiendo, promptissimo semper animo, singula- 
rique in rebus agendis solertia et dexteritate (prouti id ipsum 
ex correspondentialibus literis fidelis nostri nobis syncere dilecti, 
spectabilis et magnifici Leopoldi comitis ab Herberstein, actualis 
intimi eonsiliarii nostri, generális campi mareschalli, consilii nostri 
aulae belliéi vice praesidis, et unius legionis militiae nostrae pe- 
destris ordinis colonelli, ad te iterato emanatis, coram nobis pro- 
duetis manifestum evaderet), pro virili promovere et continuare 
sategisti.« 

Kihirdettetett 1721 február 5-ikén a Pozsonyban tartott 
országgyűlésen. 

^^ggo pecsétje elveszett, a gróf Forgách család levéltárában. 
Siebmacher, 629. 1. 449. t. V. e). 



CDLXXX. 

1721 április lő, Bécs. 

III. Károly Gyarmathi báró Balassa Pálnak, feleségének 
Vásonkeői gróf Zichy Katalinnak, Zichy Ádám gróf leányának, 
grófi rangot adományoz és régi családi czímerüket kibővíti. 

»Scutum videlicet militare erectum rabri coloris, cuius in 
medio bisonis caput, dracone circumdatum, superius rutilantem 
inter bina comua stellam, inferius autem lunam habens, efBgiatum 
esse cernitur. Scuto verő incumbentem galeam militarem craticu- 
latam sive apertam, regio diademate, integram naturaliter effigia- 
tam coronatam aquilam, expansis alis, cauda deflexa, rostro patulo 
et lingua rubicunda exerta dextrorsum conversam, pedum quidem 
sinistro sagittam cuspide erectam, dextro verő strictum acinacem 
tenentem, proferente ornatam, porro a summitate sive cono galeae 
laciniis seu lemniscis utrinque flavis et nigris in scuti extremitates 
sese piacidé diífundentibus illudque ipsum decenter et venuste 
exornantibus.* 

Az oklevél megemhti, hogy a Balassa család egyik tagja, 
Bálint érdemei fejében már I. Lipót királytól 1664 deczember 
19-ikén nyert volt grófi oklevelet, a mikor is a régi családi-czímer 
a sisakdíszül adományozott sassal bővült. Majd így folytatja: 

»Genitor autem tuus Gábriel quondam Balassa, liber baro 
de repetita Gyarmath, ab antenatis nihilo degener, ita se a primis 
iuventutis suae annis qualificare studuit, ut successu temporis per 



Digitized by 



Google 



312 Magyarországi czímereslevelek. 

altefatum augustissimum olim genitorem nostrum Leopoldum primo 
quidem ad officium camerariatus, tandem etiam honorem regii sui 
consilittriatus evehi meruerit. Paulo post autem propter adeptam 
laudatam in iuris pradentia experientiam cum virtute militari 
coniunctam, in tabulae regiae iudiciariae baronem ac etiam capi- 
taneum quoque Kékkőiensem creatus, eadem officia per complu- 
rium annorum decursum absque uUo salario cum laude admini- 
stravit. Ac praeterea in prima Budensis fortalitii obsidione, in anno 
domini millesimo sexcentesimo octuagesimo quarto sascepta, pro- 
priis sumptibus militans, amissis ibidem quatuordecim servitoribus, 
totaque supellectili, ipse in morbum pro tunc in castris caesareo- 
regiis grassantem incidens, simplici dumtaxat currui, cadaveribus 
mortuorum onerato, iisdem superimpositus, ex castris evectus fűit; 
quibus damnis et aerumnis, vitaeque periculis nuUo modo com- 
motus, reassumptis Deo auxilianie viribus, et sanitate redintegrata, 
in altéra quoque tunc proxime secuta eiusdem fortalitii Budensis 
obsidione, pari modo propriis sumptibus praesto adesse, ibidemque 
usque ad fmem felicis expugnationis constanter perseverare, imo 
contemptis novis vitae periculis, ipsi etiam assultui personaliter 
interessé, ac ea, quae fortém et generosum militem decuerunt, 
virtutis militaris specimina edere haud intermisit. Non absimiliter 
in bloquada Agriensi aeque propriis sumptibus exercituavit. Sub 
revolutione Tököliano-turcica ob illibate conservatam erga praeli- 
batam augustissimam domum nostram Austriacam et sacram prae- 
dicti regni nostri Hungáriáé coronam fidem ac fidelitatem sex 
currus diversis pretiosis rebus mobilibus, ac praeterea paratis 
etiam pecuniis, viginti duo millia florenorum adaequantibus onu- 
stos, per expoliationem rebellium amisit, ac alia etiam quam 
plurima damna vitaeque discrimina pertulit.« 

'Függő pecsétje elveszett, a czimerkép kivágva, a báró Balassa 
család levéltárában. 

Siebmacher, 29. 1. 23. t. 

CDLXXXI. 
1721 november 30. Bécs. 

III. Károly Freind Henriknek, feleségének szül. Dőri Erzsé- 
betnek, gyermekeiknek Ferencznek és Henriknek nemességet és 
czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum 
illius viridi colliculo interoccupante, super quo candidus agnus 
naturaliter effigiatus gressum facere et ad dextram scuti partém 
conversus esse cernitur. Scuto demum incumbentem galeam mili- 
tarem craticulatam sive apertam, regio deaurato diademate, virum 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



313 



militarem cataphractura indu- 
tum, casside rubei et viridis 
coloris plumis ornata tectum, 
mystaces habentem, manuum 
sinistra latus stipantem, dextra 
vero acinacem minaciter vibran- 
teni, umbilicotenus eminentem 
proferente ornatam. A summi- 
tate vero sive cono galeae laci- 
niis seu lemniscis, hinc flavis 
et coeruleis, illine vero candi- 
dis et rubris, in scuti extremi- 
tates sese piacidé diffundentibus, 
illudque ipsum decenter ac 
venuste exornantibus.« 

Kihirdettetett Győr vármegyének 
Győrött tartott közgyűlésén. 
Függő pecséttel. 




1722 január 23-ikán 



CDLXXXII. 

1722 augusztus 31. Bécs, 

III. Károly Oettl Antal Józsefnek, az udvari hadi kamara 
tanácsosának és titkos referendariusának, feleségének Ehrnthalli 
Anna Máriának, fióknak Károly József Antalnak, leányaiknak Mária 
Borbálának férj. báró Lafifert Ferdinándnénak, Mária Annának 
férj. báró Fleischmann Anselm Ferencznének, Mária Johannának 
és Mária Gabriella Rozáliának magyar báróságot és czímert ado- 
mányoz. 

»Scutum nimire militare erectum quadripartitum, prioré ac 
posteriore sui parte nigrum gryphum, aureum coronatum, rubi- 
cunda exerta lingua, alis expansis in iugum, caudaque intra pedes 
producta et unguibus Uhum hispanicum argenteum ostentantem 
exhibens; secunda vero ac tertia parte coeruleum leonem aureum 
coronatum, strictum tenentem gladium, hngua rubicunda, gúla 
hiante, exerta et cauda bifurcata supra tergum protecta deferens, 
scutum insitum rubeum ensem et calamum scriptorium decussatim 
positos, continens. Scutum grandi us redimitum baronali corona, 
super impositis tribus galeis torneariis clathratis, coronatisque 
debito erga invicem situ, pro more trium galearum positis, ac 
média quidem situ recto bellica navi instructa, velisque expansis 
fastigiata, dextera vero situ obUquo gryphum sustinet scutarium 



Digitized by 



Google 



314 



Magyarországi czímereslevelek. 



uti et sinistra leonem pariter scutarium. A summitatibus demum 
laciniae hinc aureae et nigrae, illinc verő aureae et coeruleae in 
scuti extremitates sese piacidé difTundunt illudque ipsum decenter 
ac venuste exomant.« 

Az oklevél megemlékezik arról, hogy a báróságot szerző 
apja Oettl András érdemei fejében I. Lipót által 1704 május 8-ikán 
Bécsben kelt elhatározásával utódaival együtt nemesíttetett. 
A báróságot szerző érdemei között felsorolja, hogy az olaszországi 
és elsassi hadjáratban mint generálauditor vett részt, továbbá, 
iiogy a török elleni hadjárat alkalmával a dunai hajóhad fölszere- 
lése körül is nagy tevékenységet fejtett ki. 

Egyszerű másolat. 

Siebmacher, 461. 1. 339. t. 

CDLXXXIII. ^^ 
1722 szeptember 1, Bécs, 
III. Károly Thünessen Rainernek, Keresztély Ágost szász 
berezeg, esztergomi bibornok érsek udvari tanácsosának és titkárá- 
nak magyar báróságot adományoz és régi czlmerét kibővíti. 

»Scutum nimirum mi- 
litare erectum quadripar- 
titum, prioré ac posteriore 
sui parte argenteum, rubea 
signatum fascia, quercino 
folio viridi superne suo 
cum pedunculo insistente, 
secunda verő et tertia sui 
parte rubeum, viridem 
exhibens monticulum tri- 
verticem, ac medio quidem 
vertice eminentiore et 
aurea corona redimito, et 
ipsum pariter scutum co- 
rona baronibus propria 
redimitum, cui incumbit 
galea tomearea clathrata, 
coronataque, unde apex 
assurgit foHum scutarium, médium inter duas nigras alas 
aquilinas. A summitate verő, sive cono galeae laciniae, a dexteris 
argenteae et rubeae, a sinistris autem aureae et rubeae in scuti 
extremitates sese piacidé diífundunt, illudque ipsum decenter ac 
venuste exornant.« 

^Xkggö pecsétje elveszett. 




Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



315 




CDLXXXIV. 

1722 november 27, Bécs, 

III. Károly id. és iQ. Odler Jánosnak és Odler Imrének 
nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum nimiram militare 
erectum coelestini coloris, fun- 
dum illius viridi campo inter- 
oceupante, in quo integer leo 
naturaliter effigiatus coronatus- 
que, ore hiante, linguaqae rubi- 
eunda exerta et caada bifur- 
cata post tergum elevata, pos- 
terioribus pedibus divaricatis 
ereete stare, anterioribus verő 
manipulum triticeum tenere et 
ad dextram scuti oram con- 
versus esse visitur. Seuto autem 
incumbentem galeam militarem 
craticulatam seu apertam, regio 
diademate, alium leonem aeque 
coronatum, anterioribus pedibus 

arcúm et sagittas tenentem et inguinetenus inter binas, hinc' 
rubeo, illinc verő coeruleo coloribus variatas alas aquilinas 
eminentem proferente ornatam. A summitate verő sive cono 
galeae laciniis seu lemniscis hinc, flavis et coeruleis, illinc verő 
candidis et rubris in scuti extremitates sesé piacidé diffundentibus, 
illudque ipsum decenter ac venuste exornantibus.« 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1723 február 16-ikán 
Pozsonyban tartott részleges gyfilésén. 

Függő pecséttel. 

CDLXXXV. 
1722 november 27, Bécs, 

III. Károly Csomortáni Andrásnak, Ferencznek, Istvánnak 
és Imrének és Ferencz fiának Jánosnak nemességet és czimert 
adományoz, 

»Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris, fundum 
illius viridi campo interoccupante, super quo bini fulvi leones, 
tergoribus sibi invicem oppositi, oribus hiantibus, linguisque 
rubicundis et caudis complicatis ad tergora elevatis, posterioribus 
pedibus divaricatis, anterioribus verő ad rapiendum protensis. 



Digitized by 



Google 



316 



Magyarországi czímereslevelek. 



erecte stantes et unus ad dexte- 
ram, altér verő ad sinistram scuti 
partes conversi esse visuntur. 
Scuto demum incumbentem galeam 
militarem craticulatam seu aper- 
tam, regio diademate, brachium 
humánum cataphractatum, nudam 
in vola frameam tenens, pro- 
ferente ornatam. A summitate 
denique sive cono galea laciniis 
seu lemniscis, hine flavis et coe- 
ruleis, illinc verő candidis et rubris 
in scuti extremitates sese pia- 
cidé difTundentibus illudque ipsum 
decenter ac venuste exornan- 
tibus.« 

Kihirdettetett Heves és Külső- 
Szolnok vármegyéknek 1723 április 10-ikén Gyöngyösön tartott 
közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett, a Szent-Ivány család levéltárában. 




CDLXXXVI. 
1723 február 12 Bécs. 
III. Károly a nyitramegyei Elefánt helységből származó Kos- 
tyán Pál Péternek a Zaránd megyében fekvő borosjenői kincs- 
tári javadalmak provisorának és ugyanott harminczadosnak, a 
legutolsó török háborúban, Belgrádnál szerzett érdemeiért nemes- 
séget és czimert adományoz. 

»Scutum videhcet mili- 
tare saphirini coloris erectum, 
in quo super monticulum, 
e scuti fundo exurgentem, 
homo quidam integrae statu- 
rae, vestibus purpureis amic- 
tus, caput verő viridi pileo tec- 
tus stare, manuumque dextra 
acinacem capiti Turcico infi- 
xum, eque sanguine ejus 
rubricantem gestare visitur. 
Scuto demum incumbentem 
galeam militarem craticu- 
latam sive apertam, regio 
diademate diversis pretiosis lapidibus redimito ornatam. A sum- 
mitate verő seu cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc flavis 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 317 

et caeraleis, illinc verő candidis et rubicundis in scuti extre- 
mitates sese piacidé diffundentibus, illudque decenter exornantibus.« 
Kihirdettetett Zaránd vármegyének 1724 szeptember 26-ikán 
Kriscsorban tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

CDLXXXVIL 
1723 június 17. Bécs, 
III. Károly Gresseghi Faygenputz János György Rüdiger 
római szt. birodalmi lovagnak, a szepesi kamara tanácsosának, a 
sóvári sóbányák felügyelőjének és fiának Károly Mihály Bernátnak 
a magyar báróságot adományozza, s régi családi czímerét megerő- 
sítve, azt kibővíti. 

»Scutum nimirum militare erectum quadrifariam divisum, 
cuius superior dextera et inferior sinistra rubri coloris areae, grypham 
aureum, alis expansis, cauda intra pedes deflexa, et rostro aperto, 
lingua rubicunda exerta, falculis dextris strictum ensem, sinistris 
verő coronam auream tenentem et pdsterioribus pedibus divaricatis 
erecte stantem exhibere, superior verő sinistra et inferior dextra 
argenteae plagae, ex colle viridi proceram quercum viridem, glan- 
dibus foliisque decoram repraesentare visuntur. Scutum autem 
ipsum exornatur corona, baronibus propria, cui incumbit galea 
tornearia, coronata clathrataque, gryphum scutarium inter binas 
alas aquilinas nigras inguinetenus eminentem proferens. A summi- 
tate denique sive cono galeae laciniae, hinc aureae et rubrae, 
illinc verő virides et argenteae in scuti extremitates sese piacidé 
diflfundunt, illudque ipsum decenter et venuste exornant.* 

Az oklevél felemlíti, hogy a czímerszerző apja Faygenputz 
János György több éven át mint kassai senator működött a köz- 
ügyek terén, a hogy ezt Kassa városának 1722 augusztus 17-ikén 
kelt bizonyítványlevele tanúsítja. Czímerszerzöről a következőkép 
emlékezik meg: 

». . . teque ... in anno millesimo septingentesimo tertio, occa- 
sione videlicet praeteritorum intestinorum regni nostri Hungáriáé 
motuum, annonam Eperjessiensem sub bloquada existentem, aliquot 
centenis cubuhs frumenti non solum proprii tui, verum et ab aUis 
concrediti iuvisti, eidemque in tali necessitate constitutae hberaliter 
succurristi, ac in defectu solutionis militum caesareorum pro tunc 
sub bloquada in ipsa civitate nostra Eperissiensi existentium sti- 
pendium mutuando procurasti. Milites equestris regiminis Monte- 
cocculiani pro succursu eiusdem civitatis Cassovia venire, et cum 
aucta annona feliciter redire fecisti, iisdemque non solum pro- 
prios equos tuos, verum ad creditum tibi datos, subministrasti. 



Digitized by 



Google 



318 Magyarországi czímereslevelek. 

Postea verő dicta civitate nostra Cassoviensi in potestatem rebel- 
liam deveniente, ad eiusdem obsidionem armadáé, sub commanda 
generális condam Rabutin existenti, vias, qua securias ire et trans- 
ire possit, ostendisti. Forasse eidem armadáé neeessarium procu- 
randi et aequirendi média monstrasti, ac omnibus viris et módis 
fidelem tuam pro conservatione eiusdem armadáé cum manifesto 
vitae et fortunarum tuarum perieulo operám adhibuisti. Ex post 
verő eastra rebellium ad Bodrog Keresztúr posita, per fidelem 
informationem tuam invenire et totaliter dissipare fecisti, aliaque 
adhue quam plurima (uti testimoniales generális condam Rabutin 
docent), pro tua erga augustam domum nostram fidelitate infracto 
animo praestitisti. Tandem derelietis et in praedam actis omnibus 
tum externis, tum intemis facultatibus tuis, e praefata civitate nostra 
Eperiessiensi cum reliquis augustae domui nostrae fidelibus exeundo, 
in manus tumultuantium incidens, ad dirissimos Szendrővienses 
carceres coniectus, rebusque penes te habitis rursus privatus, per 
totum nefandae illius factionis revolutionisque tempus propriis 
tuis sumptibus victitando, in devotione augustae domus nostrae 
Austriacae inconcusse intemerateque servata fidelitate perstitisti, 
et relictis dilectae vitae socia, charisque pignoribus tuis, in princi- 
patum nostrum Transylvaniae, cum armada eotum caesarea per- 
rexisti, ibidemque cum dispendio vitae tuae ea omnia, quae subdi- 
torum fidelium munia sünt, pro posse ac viribus tuis fecisti et 
adimplevisti. Ex post verő cum armada, sub commanda generális 
condam Virmond existente, sub dictam civitatem nostram Eper- 
iessiensem penetrando, per occultas vias, tibi alias bene cognitas, 
nonnullos in eadem civitate constitutos potiores tum nobiles, tum 
cives, ad amplectendam principi suo debitam devotionem disposu- 
isti, et deditionem omnino eiusdem civitatis ut plurimum secun- 
dasti, qua in devotionem flexa, ex ibidem praevie relictis tam 
externis, quam internis facultatibus tuis, ad aliquod millia sese 
extendentibus, nihil allud, quam meram ruinam et desolationem 
reperisti. Sopitis autem praefatis intestinis regni nostri Hungáriáé 
tumultibus, fodinarum Soóvariensium inspector constitutus, in 
eadem functione tua, omnia, quae pro emolumento aerarii nostri 
caesareo-regii adinvenisti, fideliter et cum omnimoda satisfactione 
nostra curasti et executus fuisti.« 

Kihirdettetett 1727 szeptember 19-ikén a magyar király hely- 
tartótanácsban. Sáros vármegyének 1727 deczember 13-ikán Sáro- 
son tartott közgyűlésén és üng vármegyének 1728 április 10-ikén 
Ungvárott tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 163. 1. 128. t. az ott közölt czímer az eredetitől 
eltérő, a pajzs nem négyeit, hanem hasított, az oroszlán kék mezőben 
van, a sisakdíszt kisérő szárnyak pedig hiányzanak. 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 319 

CDLXXXVIII. 

1723 július 8, Prága. 

III. Károly Gömrey Jánosnak, Hont, Heves és Külső-Szolnok 
vármegyék táblabirájának és gyermekeinek Gábornak, Jánosnak, 
Józsefnek és Borbálának régi nemességüket megerősítve régi czí- 
merüket megújítja. 

>Seutum nimirum militare erectum coelestini coloris, fundum 
illius viridi tricoUe interoceupante, super quo leo naturaüter effi- 
giatus, ore hiante, linguaque rubicunda exerta et cauda bifurcata 
post tergum elevata, posterioriDus pedibus divaricatis, anterioribus 
verő elevatis ereete stare, dextroque nudam frameam vibrare, et 
sinistro trés sagittas rubeas fortiter comprehendere, ac ad dextram 
seuti oram conversas esse visitur. Scuto demum incumbentem 
galeam eraticulatam seu apertam regio diademate, leonem inferiori 
similem, sed inguinetenus solum eminentem proferente ornatam. 
A summitate sive cono galeae laeiniis seu lemniseis, hinc coeru- 
leis et flavis, illinc verő eandidis et rubris, in seuti extremitates 
sese piacidé diffundentibus, illudque ipsum decenter ac venuste 
exornantibus.* 

Az oklevél szövege majdnem az egész család történetét is 
elmondja, hogy czímerszerző nagyatyja Magyarország különböző 
hivatalaiban szolgált, apja a győri nemzetőrség (nationalis militiae 
Jauriensis capitaneus) kapitánya volt, majd így folytatja: 

». . . ipse quoque ... in iuvenili adhuc aetate sua rudimenta 
militiae experiri volens, cum in anno millesimo sexcentesimo 
octuagesimo tertio archiducalis civitas nostra Viennensis ab 
immani christiani nominis hoste Turca valida obsidione cincta 
fuisset, ipse etiam cum dictis avo et genitore suis, sub ductu 
serenissimi condam Lotharingiae ducis, armadáé caesareae eotum 
commendantis generahs et comitis Joannis Eszterházy, praesidii 
Jauriensis vicegeneralis, cum praesidiaria militia Jauriensi, institutis 
contra Turcam diversis excursionibus interfuit, frequentioresque 
plagas et vulnera reportavit; ubi autem Turcae propudiose soluta 
obsidione in fugám acti fuissent, in continuata eorundem per- 
secutione, parentem suum mediam inter victoriam miserrime con- 
fossum, non sine moerore 'conspexit quidem ast quantum in casu 
patris doloris, tantum in avi sui victoria ex resectis tot Turcarum 
capitibus gaudii et gloriae referebat. Quorum quidem praedeces- 
sorum suorum heroicis facinoribus stimulatus ipsius Joannis. Göm- 
rey animus Mártis stativa ulterius sequi, gloriamque adaequare 
conabatur, ast minus feliéi omine, dum etenim, sub obsidione 
Budensi ad impediendas Turcarum invasiones saepius excurrisset. 



Digitized by 



Google^ 



820 Magyarországi czímereslevelek. 

fato accidit, ut medias inter velitationes captus, ac in diros Karan- 
sebesienses carceres conjectus, ibidemque frequentiores barbáráé 
genti consuetas castigationes et plagas sustinens, nísi a comite a 
Kollovrath, Erbevillianae eotum cohortis vicecolonello per com- 
mutatíonem captivi Turcae liberatus fuisset, ob diuturniores plagas, 
macerationes, carcerumque squalores, ullimum haud dubie diem 
ibidem obire debuisset, pristinam tandem nactus libertatém, denuo 
martios conatus continuavit, sed longe infeliciori adhue sortis 
alea. Nam oceasione illa, ubi Haislerimn et marchionem a Doria, 
ambos generális iniquis Tököly conatibus circamventos, non tan- 
tum victoriam, sed et armatas manus hosti porrigere, ac in diram 
captivitatem labi contigisset, eundem etiam compluribus iisque 
lethalibus plagis sauciatum, eadem mansit calamitas, et quemad- 
modum cum iisdem generalibus aequalis sors, ita pro inferiori 
status et vulneribus lassati corporis moesta constitutione duriores, 
ac christiano homine indigni carceres eundem tetigerunt, e quibus 
nutu dextrae omnipotentis liberatus, fractis viribus quietem indul- 
gere conabatur quidem, ast recenter sopiti in praefato regno nostro 
Hungáriáé motus Rakocziani debitaque erga legitimum regem 
homagialis, eaque intemerata eiusdem fidelitas prohibebat, verum 
totó praeattactorum motuum tempore, sub ductu generalium Vallis 
et Sickingen metata castra secutus, in conflictu Vadkertiensi, 
aliisque in occasionibus ea, quae fidelem a teneris ad seram 
usque senectutem legitimo regi suo servientem militem et sub- 
ditum decebant, indefessorum militarium laborum exhibuit speci- 
mina. Sopitis tandem praefatis intestinis regni motibus, paulo post 
dictorum comitatuum Honth, Heves et Exterioris Szolnok tabulae 
iudiciariae assessoratus ofíicium consequi meruit, in quo a com- 
pluribus iam annis servitium nostrum caesareo-regium, publicum- 
que regni commodum, pro virium suorum possibilitate promovere 
non desinit.* 

Kihirdettetett Heves és Külső-Szolnok vármegyéknek 1724 
február 20-ikán Egerben tartott folytatólagos közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 202. 1. 161. t. 

CDLXXXIX. 
1724 oUóher 27. Bécs. 
III. Károly Csíkszentmártoni Antalfi János erdélyi püspök- 
nek magyar báróságot adományoz s régi családi czímerét meg- 
erősíti. 

». . . leonem videlicet semissem, regio ex diademate super 
monticulum, scuti fundum occupantem, posito prostantem, dex- 
teroque pedum crucem erecte gestantem . . .* 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeresle vélek. 321 

A ezímerleírás nem említi a pajzs szinét, mely ibolyaszín. 
A zöld halom hármas halomalakot mutat, a sisakon sisakdisz 
nincs, csak drágaköves nyilt arany korona. A takarók színe mind- 
két oldahról ibolya-arany. 

Az oklevél czímerszerző tanulmányairól- és életmenetéről 
következőkép emlékezik meg: 

»consideramus enim te eum esse, ut qui in aetate litera- 
turae capaci talentum tuum, coelitus tibi concessum, ita applicare 
studuisti, ut illius adjutorio suo tempore divinae gloriae incre- 
mento cum fructu prodesse valeas, quo motivo inductus, hoc fine, 
literarii cultus exordio in patria tua sumpto non desiisti huic 
conamini ibidem colophonem imponere, sed* amplioris scientiae 
impulsu ardens, relictis patriis laribus, susceptoque periculoso pro 
illius aevi circumstantiis itinere, te ad celeberrimam Tyrnaviensem 
universitatem solerter contulisti, ubi inter numerosam ingenio et 
sagacitate multum valentem Palladis stúdiósam catervam, non 
intermisisti ea de tuo conatu et progressu edere specimina, quibus 
nonmodo Deo et tuis moderatoribus te acceptum redderes, verum 
de te aliorum ad incitamentum tuí boni nominis et laudabilis 
memóriáé, ac omnis vestigiae reliqueris, quibus ita emensis, redux 
in pátriám tuus scopus is erat, ut ovili Christi te utilem pascen- 
darumque ovium saluti, totum quantum sacrificares, quo in pro- 
posito, primum parochialia fatigia, expost generális vicariatus et 
causarum in spiritualibus auditoratus, sub gravibus etiam tempo- 
rum vicissitudinibus, demum canonicatus cathedralis ecclesiae 
Albae-Carolinensis ac praepositurae majoris, ita suscepisti munia, 
ut in eorundem cura non nisi de pio zelo, doctrina et exem- 
plari vita tui famam ampliaveris, eoque majestati nostrae motiva 
te episcopali charactere benigne insigniendi substraveris.« 

Kihirdettetett 1725 április 16-ikán a három erdélyi nemzetnek 
április 9-ikére Kolozsvárra hirdetett országgyűlésén. 

^üggő pecséttel. 

V. ö. — y. J. Siebmacher's Grosses und Allgemeines Wappen- 
buch, Der Adél von Ungarn etc. Archaeologiai Értesítő, 1886. évf. 
275. 1. 

CDXC. 
17:^0 márczius 5. Komárom, 
Komárom vármegye közönsége bizonyságot tesz Márky 
Ferencznek, feleségének Kovács Katalinnak, és gyermekeinek 
Ferencznek, Imrének és Judithnak, továbbá testvérének Imrének, 
feleségének Mészáros Judithnak és gyermekeiknek Judithnak és 
Erzsébetnek nemességéről, kik a m. kir. helytartótanácsnak 1724 

Áldásy, A M. N. Múzeum czimeresl eveiéi. ^1 



Digitized by 



Google 



322 



Magyarországi czimereslevelek. 



szeptember 12-ikén kelt rendelete értelmében az 1724 november 
6-ikán Komáromban tartott vizsgálat alkalmával nemességüket 
Komárom vármegyének 1698 január 8-ikán kiadott nemesi bizony- 
ságlevelével igazolták. 

Az oklevél élére festett czímer- 
kép kék mezőben zöld alapon arany 
leveles koronán könyöklő pánczélos 
kart ábrázol, mely markában buzo- 
gányt tart, sisakdíszűl pedig a pajzs- 
beli alakot mutatja. A takarók 
szine jobbról arany-kék, balról ezüst- 
vörös. 

Hártyán, festett czímerképpel, rá- 
nyomott pecsét nyomaival 




ODXCI. 

1725 oUóber 16. Bécs. 

III. Károly Pirolt Mihály Ignácznak, Selmeczbánya főbirájá- 
nak és bányásznak, feleségének Szolcsány Borbálának, gyerme- 
keiknek Jánosnak, Lipótnak, Ignácznak, Józsefnek, Katalinnak, 
Máriának és Borbálának az I. Lipóttól nyert nemességüket, miután 
nemesi levelük elveszett, és czímerüket újból megerősíti. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, aureo 
baltheo dextro diagonali insignitum, in quo trés consequenter 
positae arbores ceraseae maturis iam fructibus onuste cernuntur, 
quibus bini orioli fructibus inhiantes ex utraque parte advolare 
visuntur. Scuto autem incumbentem galeam militarem craticulatam 
seu apertam, regio diademate, tertium oriolum inferioribus simi- 
lem, ramusculum ab arbore avulsum in rostro tenentem et ad 
volandum propensum proferente ornatam. A summitate verő sive 
cono galeae laciniis seu lemniscis ab utrinque flavis et coeruleis, 
in seuti extremitates sese piacidé diffundentibus, illudque ipsum 
decenter ac venuste exornantibus.« 

Kihirdettetett Hont vármegyének 1725 deczember 29-ikén 
Tompán tartott közgyűlésén. 

^^SS^ pecsétje elveszett. 
Siebmacher, 505. 1. 368. t. 



Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. 323 

CDXCII. 
1725 október 16. Bécs. /. 

III. Károly Torkos Jakab veszprémvármegyei perceptomak, 
feleségének Cseh Erzsébetnek és gyermekeiknek Istvánnak, Jakab- 
nak, Jánosnak, Józsefnek, Zsuzsannának és Rebekkának régi 
nemességüket megerősítve, czímert adományoz. 

>Scutum videlieet militare erectum, in quo e fundo prasino 
seu viridi assurgit urticae plánta, stipantibus illám hinc-inde duo- 
bas aureis leonibus. Scuto incumbit galea tornearia clathrata, 
<?oronataque, situ pro . more obliquo, unde apex assurgit truncus 
arboris fusci coloris, decussis ramis, ex cuius parte dextera ala 
aquilina nigra et expansa, a summitate verő seu cono galeae 
laeiniae parte ex utraque aureae et rubeae, in scuti extremitates 
sese piacidé diffundentes, illudque ipsum decenter ae venuste exor- 
nantes cemuntur.* 

A leírás nem említi meg a pajzs szinét, a mely vörös. 

Kihirdettetett Veszprém vármegyének 1726 május 1-én 
Pápán tartott közgyűlésén. 

IB^üggő pecsétje elveszett. 

Siebmacher, 675. 1. 466. t. 

CDXOIII. 

1728 április 28. Laxenburg. 

III. Károly Löffler András Antalnak, a darmstadti ezred 
századosának, feleségének, a római szt. birodalmi lovagi rangú 
szülőktől származó Ernqueli Weiszenborn Anna Jozefának és gyer- 
mekeinek János József Gáspárnak és Mária Annának nemességet 
és czímert adományoz és az indigenatusi eskü letevését bizo- 
nyítja. 

»Scutum nimirum militare erectum aureum, fundum illius 
viridi campo interoccupante, super quo gryphus ruber corona 
aurea redimitus, rostro aperto, linguaque rubicunda exerta, alis 
€xpansis, posterioribus pedibus divaricatis, caudaqae intra pedes 
projectá erecte stare et ad dextram scuti oram conversus, pedum 
anteriorum dextro nudum pugionem tenere visitur. Scuto autem 
incumbentem galeam militarem craticulatam seu apertam, regio 
diademate alium gryphum inguinetenus eminentem, inferiorique 
similem, inter rubras et aureas struthionum plumas proferente 
omatam. A summitate demum sive cono galeae laciniis seu lem- 
niscis, ex utraque parte aureis et rubeis in scuti extremitates 

21* 



Digitized by 



Google 



324 



Magyarországi czimereslevelek. 



sese piacidé diffundentibus, illudque ipsum decenter et venuste 
exornantibus.« 

Az oklevél megemlíti, hogy czlmerszerző életének 24-ik évé- 
től kezdve úgy a törökök, mint Rákóczi ellen harczolva szerzett 
magának hadi érdemeket egy oly ezredben, mely már egy száza- 
zadon túl szolgálta az uralkodót. 

^^ggö pecsétje elveszett. 

Siebmacher, 380. 1. 285. t. 



CDXCIV. 
1730 deczemher 13. Bécs, 

III. Károly király Kozma LŐrincznek és Simonnak, feleségeik- 
nek, (az utóbbinak névleg is megnevezett nejének Szabó Erzsé- 
betnek,) erdélyi nemeseknek magyar nemességet és czimert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare coe- 
lestini coloris, in cuius campo sive area 
regium diadema gemmis atque unioni- 
bus decenter redimitum est locatum, 
cui brachium humánum ab humero 
resectum cubitotenus inniti et pugio- 
nem evaginatum sursum tenere con- 
spicitur. Supra scutum galea militaris 
craticulata est posita, quam aliud dia- 
dema regium inferiori simile contegit. 
A summitate verő seu- cono galeae laci- 
niae seu lemnisci diversi coloris, hinc 
inde affluentes utrasque scuti margi- 
nes pulcherrime ambiunt et exor- 
nant.« 

A leírás nem említi meg, hogy 
a pajzsban a korona zöld mezőre van helyezve, nem említi a 
sisakdíszt sem, mely a pajzsbeh alak; végül a takarók szine is 
adva van, jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Az oklevél szövegében a czímerszerzők régi nemességéről 
tétetik említés. Megemlíti az oklevél, hogy czímerszerzők Kézdi- 
székböl, Szentlélekből származnak, jelenleg egyikük Tállyán, a 
másik Egerben lakik, s hogy Apafy Mihály alatt vétettek föl az 
erdélyi nemesek sorába. 

Kihirdettetett 1731 október 23-ikán Heves és Külső-Szolnok 
vármegyéknek Egerben tartott tisztújító közgyűlésén. 
^^ggö pecséttel. 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 325 

Siebmacher, 337. 1. 255. t. és u. a. Siebenbürger Adél, 182. 1. 
121. t. a Kézdiszentléleki Kozma családnak egy ettől egészen eltérő 
czimerét közli, és a III. Károly által adományozott armalist nem is 
említi. 

CDXCV. 

1736 április 30. Laxenburg. 
III. Károly az erdélyi főkormányzószékkel tudatja, hogy 
Szentmiklósi és Óvári Pongrácz Györgyöt, volt erdélyi udvari 
tanácsost és referéndariust jelenleg pedig az erdélyi Ítélőtábla 
elnökét bárói méltósággal tüntette ki. 

A főkormány széknek 1751 július 16-ikán Nagyszebenben kelt 
átiratában. 

CDXCVI. 
1739. márczius 5. Bécs. 
III. Károly Jurkovics Mátyásnak és Pálnak, nagybátyjuknak 
J urkovics Ferencz Miklósnak előbb komáromi és tóth-váradi helyet- 
tes harminczadosnak, később a bécsi bank hites jegyzőjének 
érdemeire való tekintetből, nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum nimirum militare rotundum, quadrifariam perpendi- 
<3ulariter divisum, in cuius superiore dextra et inferiore sinistra 
rubei transversae virentes viae, in inferiori verő pariter dextra 
et superiore sinistra flavi coloris partibus integri bini leones, crisio 
colore adumbrati, divaricatis posterioribus pedibus et caudis bifur- 
catis ad tergora elevatis, linguisve rubicundis exertis erecte stan- 
tes, et hic quidem posteriore, ille verő anteriore dextris pedibus 
ahud minus scutum in meditulUo ipsius principális scuti locatum, 
bifariam aeque perpendiculariter candido et crisio coloribus dis- 
criminatum ac in dextra parte tribus radiantibus stellis in tetri 
coloris lamina accommodatis, in sinistra verő binis lauri frondi- 
bus per formám crucis positis exomatum sustinere cernuntur. 
Ipsi denique rotundo scuto incumbentem galeam militarem gla- 
tratam seu apertam, regio diademate, virum cataphractum et caput 
casside rubris strutionis plumis ornata textum, atque manuum 
sinistra sinistrum pariter latus fulcientem, dextra verő sursum 
elevata nudam frameam in vola tenentem, inter binas nigras 
expansas aquilinas alas cingulotenus proferente ornatam. A sum- 
mitate verő seu cono galeae laciniis seu lemniscis, utrinque can- 
didis et rubris in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, 
illudque ipsum decenter ac venuste exomantibus.* 



Digitized by 



Google 



326 Magyarországi czímereslevelek. 

Kihirdettetett Bihar vármegyének 1739 deczember 9-ikén 
Várad-OIasziban tartott particularis gyűlésén, miután az uralkodó 
dögvész miatt közgyűlés nem volt tartható. Ferdinyi János bihar- 
vármegyei táblai ülnök és megyei jegyzőnek az oklevél hátlapján 
olvasható följegyzése szerint a ezlmereslevél, miután a czímerszerzö 
1771 április 28-ikán fiörökös nélkül meghalt, a vármegyének 1773 
május 25-ikén Nagyváradon tartott közgyűlésén hozott határozata 
folytán közköltségen megvásároltatott. 

Függő pecsétje elveszett. 

Siebmacher, 278. 1. 210. t. 

CDXcvn. 

1741 szeptember 25. Pozsony, i^ 

Mária Terézia Primóczi Szentmiklóssy Istvánnak a magyar 
báróságot adományozza, s régi ezímerét megerősítve azt kibővíti. 

»Scutum videlicet militare erectum, coerulei coloris, exhi- 
bens pelicíttium colle super viridi et petroso, alis expansis, pec- 
tusque laniantem, unde copiosus pro more fluit sanguis. Scuto 
imposila corona baronibus propria, unde galea assurgit tomearia,. 
auro coronata clathrataque pariter reducta et purpura sufTulta^ 
torque ac monili circumducta, cuius apex, manus amictu rubeo 
et stricta framea exsectum iugulotenus Turcicum caput, inter 
iugum alarum aquihnarum expansarum nigrum, laciniae deflu- 
entes a dextris aureae et eoeruleae, a sinistris verő argenteae et 
rubeae.« 

Az oklevél a czímerszerzö családjabelieinek érdemeiről is 
megemlékezik : 

»proavus . . . tuus, ut occasione ferventis attunc belli Tur- 
cici necessitatibus publicis consulatur, contributionis publicae 
exactione (temporis iniuria) gravi existente, ne ex defectu tali 
altissimum regis servitium et boni publici conservatio remoram 
patiatur, avitae haereditatis bona in hypothecam locare, conge- 
stumque hac ratione aes, memoratae contributionis loco in publi- 
cum convertere non dubitavit. Avus verő tuus occasione ultimo- 
rura authore Rakoczio, intestinorum regni Hungáriáé motuum^ 
amore fidei in naturalem regem et dominum suum et boni pub- 
lici maluit teterrimos carcerum squallores, queis per rebelles 
iniectus erat, ad excecationera usque sui páti, quam vei latum 
unguem a debita in legitimum regem devotione desilire. Páter 
demum tuus, qua comitatus Gömöriensis duodecim annorum 
decursu vice-coraes, praeter diversa alia, tum in puncto iustitiae, 
cum et provincialibus rebus utilia et fideha servitia in sustenta- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 327 

tionem militiae regiae notabile aes peraenumeravit et in promo- 
tionem utilitatis aerarii nostri regii nonnullas notabiles fiscalitates 
denuntiavit.« Czímerszerzö maga iQúságában a közhivatali majd 
a katonai pályán működött, résztvett a franczia-spanyol háború- 
ban mint a Pálffy gyalogezred századosa hat éven át, majd az 
ezred részére toborzást végzett, végűi pedig gróf Uhlefeldet 
kisérte el a török portához követségben. 

Kihirdettetett Zemplén vármegyének 1741 deczember 16-ikán 
Varannó városában tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 

Siebmacher, 631. 1. 444. t. 

CDXCVIII. 
1744 november 13, Bécs. 

Mária Terézia Magyar-Bényei Radák Istvánnak, a Vetési-féle 
gyalogezred századosának, és Lőrincznek és az utóbbi feleségének 
Bánffy Máriának, megemlítve, hogy régi nemesi családból, anyai 
részről pedig grófi családból származnak, bárói rangot adományoz, 
és régi czímerüket kibővíti. 

»Scutum videlicet militare erectum, horizontaliter seu trans- 
versim sectum, superiore sui parte argenteum exhibens duos 
leones erectos, falculis tenentes laurum viridem, et quasi de illa 
concertantes, in inferiori autem rubeum duo brachia armata, hinc 
stricta framea amputatum Turcicum caput, inde sclopo majori 
impositum laterale verutum vulgo bajonet, decussatim ostentantia, 
scutum insitum seu ut vocant pectorale coeruleum, regia corona 
antiqua insignitum, inter duos angues coronatos sinuatim circum- 
ductos et caudatenus implicitos. Scutum est redimitum corona 
baronibus dari consueta, unde assurgunt binae galeae torneariae 
coronatae, situ erga invicem obliquo positae, purpura suffultae, auro 
reductae, torquibus ac monilibus circumductae, suisque respective 
apicibus fastigiatae, príma quidem leone scutario cum lauro, et 
secunda brachio itidem scutario caput Turcicum ostentante, laci- 
niae demum a dextris aureae ac coeruleae, a sinistris verő argen- 
teae et rubrae ad scuti latéra defluunt illudque pulcherríme 
ambiunt et exornant.* 

Kihirdettetett 1747 május 15-ikén az erdélyi három nemzet- 
nek ez év január 23-ikára Nagy-Szebenbe hirdetett közgyűlésén. 

Függő pecséttel, a báró Radák család levéltárában. 

Siebmacher, 525. 1. 379. t. 



Digitized 



by Google 



328 Magyarországi czímereslevelek. 

CDXCIX. 
1744 november 13. Bécs. 
Mária Terézia Kis-Rhédei Rhédei Józsefnek, Lászlónak és 
Jánosnak, az erdélyi gyalogezred századosának, továbbá Mihály- 
nak, Pálnak és Zsigmondnak, József nejének Homoród-szent- 
raártoni Biró Katalinnak, gyermekeiknek Farkasnak és Klárának, 
László feleségének Magyar-Bényei Radák Erzsébetnek, a grófi 
rangot és czimert adományozza. 

»Scutum videlicet militare erectum in quatuor campos seu 
areas et medianum inter has umbonem divisum, quarum duae, 
dextra nimirum superior et leva inferior una cum dicto mediano 
umbone coelestino colore tinctae partes, illa foenicem ex nido 
suo ad redivivum sui aevum rogum sibi excitantem, seque eo 
cremantem, quo stemmatis vestri hac nostra clementia in suum 
rursus splendorem exsurgentis symbolum referat, ista verő inte- 
grum fulvum leonem naturaliter etfigiatum, qui divaricatis poste- 
rioribus pedibus, cauda bifurcata ad tergum eíevata, oreque hiante, 
capite regio diademate örnato, tota corporis mole erecte stare ac 
anteriorum pedum dextro ad rapiendum protenso, sinistro nudum 
ensem per pectus sibi transfixum manubriotenus fortiter compre- 
hensum tenere cemitur, et reliquae duae ex adverso rubro colore 
distinctae partes brachium humánum cataphracto tectum et ex 
cubito paullo reeurvum, manuque in exteriorem scuti partém 
utrobique obversa evaginatam rhomphaeam stringens, tandemque 
medianus scuti umbo subtus trés cespite virentes, sibique iunctos 
monticulos, eorumque in medio stantem naturali forma expres- 
sum olorem in se conlinent, et scuto trés coronatae galeae mili- 
tares craticulatae incumbunt, quarum in medio sita brachium 
pariter humánum, in parte verő dextra foenicem et in sinistra 
olorem forma inferioribus simili protendunt, et denique ab extre- 
marum utrinque galearum cono laciniae seu lemnisci, hinc rubro 
et argenteo, inde verő coelestino et aureo mixtim coloribus de- 
fluunt et scuti latere pulcherrime ambiunt et exomant.« 

Az oklevél a család régi történetéről is megemlékezik; meg- 
említi, hogy a család leszármazása 1340-től 1730-ig megszakítás 
nélkül egy folytában lehozható, majd így folytatja: 

». . . sub glorioso adhuc Mathiae Corvini, regis Hungáriáé 
regimine, Paulum ohm de Rhede dictae Transylvaniae vaivodali 
eminentia authoritateque praefuisse, eiusque filium Joannem ob 
adversarium suum sub oculis praelibati regis singulari certamine 
fusum, in huius martialiter editi facinoris praemium ab eodem 
rege certas possessiones reportavisse, anno dein 1613"^ Gabrielis 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 829 

Báthori Transylvaniae attunc principis tempore, Petrum Rhedei 
supremum eiusdem principis equitatus chiliarchum, Franciscum 
verő Rhedei consiliarium, comitatus Bihariensis comitem ae arcis 
et praesidii Varadinensis capitaneum utrobique supremum, neonon 
ab augustissimo tunc temporis imperatore Mathia inter reges 
Hungáriáé eius nominis secundo, tametsi idem Franciscus Rhedei 
in memorati Transylvaniae principis esset servitiis, ob in^ignes 
tamen eius virtutes in equitum auratum evectum, item anno 
1616*® Paulum Rhedei Transylvaniae pariter principis Gabrielis 
Bethlen supremum thesauri quaestorem, et tandem anno 1648'''* 
sub Georgio Rákóczi Transylvaniae itidem principe, Franciscum 
Rhedei nunc dicti principis a consiliis secretioribus, comitatusque 
Maramarosiensis supremum comitem et titulo magnifici iusignitum, 
anno verő 1651"'® Joannem Rhedei sedis siculicalis in saepedicto 
Transylvaniae principatu Udvarhelly supremum iudicem regium 
exstitisse, anno demum 1658® Franciscum Rhedei unanimibus 
statum et ordinum Transylvaniae suffragiis in principem eiusdem 
principatus electum, quod tantae dignitati adipiscendae non virtus 
sibi sed fortuna stabiliendae defuerit, docuisse, eundemque ab 
augustissimo gloriosae memóriáé imperatore Leopoldo et rege 
Hungáriáé avo et praedecessore nostro desideratissimo ad gradum 
et dignitatem comitum sublimatum, et a serenissimo quondam 
rege Joanne Casimiro ac republica Poloniae huius regni indigena- 
tus, ac nobilium iure donatum fuisse . . .« 

Kihirdettetett 1746 márczius 1-én az erdélyi rendeknek ez 
év február 15-ikére Nagy-Szebenbe hirdetett országgyűlésén. 

l^nggö pecséttel, a gróf Rhedei család levéltárában. 

Siebmacher, 542. 1. 390. t. 

D. 
1746 szeptember 11. Bécs. 
Mária Terézia Herlein Xav. Ferencznek a támokmesteri, 
továbbá a magyar kanczelláriai hivatalban szerzett érdemeiért 
nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum viride, exhibens canthe- 
rium argenteum oneratum binis juncis prascinis seorsum ductis, 
et in capite rosa rubea, auro umbilicata, inferius autem conco- 
mitatum anchora argentea erecta. Scuto incumbit galea tor- 
nearia coronata, clathrataque, nobilibus dari consveta, cuius apex 
trés plumae strutionicae, quarum média argentea, dextra viridis et 
sinistra rubea, laciniis a dextris argenteis et viridibus, a sinistris 
verő argenteis et rubeis, in scuti extremitates sese piacidé diffun- 
dentibus illudque debite ac venuste exornantibus.« 



Digitized 



by Google 



330 Magyarországi czimereslevelek. 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1746 deczember 3-ikán 
Pozsonyban tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett, a báró Balassa család levéltárában. 
Siebmacher, 233. 1. 181. t. 

Dl. 
1746 deczember ő. Bécs, 
Mária Terézia Bobok Mihály m. k. helytartótanácsi taná- 
csosnak, több mint 32 évi szolgálataiért, — 1714-ben kezdve 
szolgálatait egymásután mint juratus nótárius, koncipista, expe- 
ditor, registrator, a királyi pecsétek és levéltár őrzője, a kamara 
secretariusa szolgált — régi nemességét megerősíti, a Föl-bári 
előnevet adományozza és czímerét kibővíti. 

»Scutum nimirum militare erectum coelestini ac coerulei 
coloris, in quo binae candidae columbae sibi obversae, dimidiatam 
laurum rostro tenentes, inducta per insitionem, a basi sursum 
aurea lata cuspide, pyramidaliter seu in formám pyramidis, in 
qua conspicua est excrescens e fundo viridi arbor procera lauri, 
decenter comata, el hinc atque hinc binae rosae rübeae, argento 
umbilicatae. Scuto huic superinductum caput scutarium rubeum, 
in quo cernitur leo aureus, versus stellam matutinam (cinosuram 
dixeris) in angulo dextero collocatam gradiens, Hngua caerulea 
exerta et falculis pariter caeruleis, cauda super tergum projecta 
in nodum. Scuto incumbit galea tornearia auro coronata clathra- 
taque, purpura suffulsa, auro reducta, torque ac monili pariter 
aureis circumducta, cuius apex e columbis scutariis una, integram 
ex dimidiatis coalescentem laurum rostro gestans, inter duas 
proboscides elephantinas, scuti tincturas alternantes, et ita partitas, 
ut color colori, et metallum metallo correspondeat. Laciniae a 
dextris argenteae et caeruleae, a sinistris autem aureae et rubeae, 
in scuti extremitates sese piacidé diffundentes, illudque debite ac 
venuste exornantes.« 

A sisakdlszt kisérő két szarv közül a jobboldali kékkel és 
ezüsttel, a baloldali vörössel és aranynyal vágott. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 68. 1. 54. t. 

DII. 

1749 április 2L Bécs, 
Mária Terézia Kutnári Jászy Pál m. k. kamarai tanácsosnak 
e minőségben tett több mint 20 évi szolgálataiért, és feleségének, 
régi, 1668-ban I. Lipót által megerősített nemességének épségben- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeresle vélek. 331 

tartásával, a magyar báróságot adományozza és régi czímerét 
kibővíti. 

»Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum 
illius trifida petra interoccupante, in cuius eminentiori média ful- 
vus leo naturaliter depictus, cauda bifurcata, ore hianti, linguaque 
rubicunda exerta, binis anterioribus pedibus regium diadema 
aureum gestans sursum erecte stare visitur. Scuto incumbentem 
galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate, ex 
eoque alium itidem fulvum leonem, inferiori per omnia conformem, 
binas inter nigras aquilinas alas constitutum, binis anterioribus 
pedibus regium pariter diadema tenentem proferente ornatum. 
A summitate verő sive cono galeae lacinis sive lemniscis, hinc flavis 
et caeruleis, illinc autem candidis ac rubeis, in scuti extremitates 
passim sese diffundentibus illudque ipsum decenter ac venuste 
exomantibus.« 

Függő pecséttel. 
Siebmacher, 269. 1. 205. t. 



DIII. 

17Ő1 augv^ztus 27. Pozsony, /^" 

Mária Terézia Vogl János Józsefnek, a Nádasdy lovasezred 
kapitányának és kvártélymesterének és fiának Vogl Antal József- 
nek nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum horizontaliter bipartitum, 
superiore sui parte argenteum, nascentem aquilam nigram rostro 
aperto et lingua sanguinea exerta, alisque expansis, inter duas 
regionis cephalicae angulis inscriptas stellas sexangulas caeruleas 
exhibens, inferiore verő sui parte saphirini coloris, palum aureum, 
rosa rubea pentaphylla gemmata argento insignitum deferens. 
Scuto superincumbit galea tornearia clathrata coronataque, situ 
obliquo, cuius apex inter duo bubali cornua, hinc aureo et atro, 
illinc caeruleo et argenteo coloribus discriminata, falco colore 
nativo repraesentatus et in pedes erectus. Laciniis a dextris aureis 
et nigris, a sinistris verő caeruleis et argenteis in scuti latéra 
venuste defluentibus.* 

Kihirdettetett Sopron vármegyének 1751 október 5-ikén 
Nemeskéren tartott közgyűlésén. 

Az oklevél megemlíti, hogy czímerszerző a katonai pályán 
már 19 esztendő óta működik. 

^^^^o pecséttel. 

Siebmacher, 722. 1. 494. t. 



Digitized 



by Google 



HH2 Magyarországi czímereslevelek. 

DIV. 
1754 február 25. Bécs, 
Mária Terézia Lassgallner Mihály Gáspárnak, a Bethlen 
gyalogezred századosának, a bajor-franczia és porosz háborúkban 
szerzett érdemeiért, feleségének Ottlik Mária Annának és leányá- 
nak Mária Annának nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectum quadrifariam partitum, 
prioré et posteriore sui parte viride gryphum argenteum, in 
posteriores pedes, cauda intra hos depressa erectum, rostro aperto 
et lingua rubicunda protensa, alis pone tergum expansis, anteriorum 
pedum dextris falculis evaginatam frameam stringentem et singu- 
lum interiora scuti respicientem. Secunda verő et tertia sui parte 
argenteum, nigram anchoram palariter locatam exhibens. Scuto 
superincumbente galea tornearia, clathrata seu aperta, regio diade- 
mate gryphum scutarium inguinetenus emergentem proferente, 
laciniis a cono galeae ad scuti latéra viridibus et argenteis utrin- 
que defluentibus.« 

Kihirdettetett Vas vármegyének 1754 november 5-ikén Szom- 
bathelyen és Komárom vármegyének 1765 május 22-ikén Komá- 
romban tartott közgyűlésén. 

l^nggö pecséttel. Megvan Vas vármegyének 1785 deczember 
9-ikén Lassgallner Mihály, András és G-yörgy részére kiadott nemesi 
bizonyítványa is, mely szerint nevezettek keresztlevelekkel igazolták, 
hogy apjuk a czimerszerző Mihály Gáspár volt. 

Siebmacher, 358. 1. 270. t. 

DV. 

1755 augusztus 26. Bécs. v 

Mária Terézia Tholdii és Nagyszalontai Tholdi Ádámnak, a 
királyi Ítélőtábla számfeletti ühiökének és Zsigmondnak, továbbá 
Tholdi Borbálának, Bethlen János gróf feleségének, id. Toldi Ádám 
és gróf Teleki Krisztina gyermekeinek, nemkülönben Tholdi Ádám 
és neje Földvári Sára grófnő leányának Máriának a grófi rangot 
adományozza. 

Az oklevél a család származásáról a következőkép emléke- 
zik meg: 

». . . Vos a strenuo illó milite Nicolao quondam Tholdi et 
de vetusta Tholdiorum in regno Hungáriáé família, ex qua com- 
plures de rege et regno bene meriti nonmodo in Hungária verum 
etiam in principatu Transylvaniae floruerunt, atque inter hos pre- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 83S 

fatus ille Nicolaus insignis fortitudinis vir, manu et ferro variis 
non minus egregie et fortiter, quam singulari virtute editis faci- 
noribüs militari laude testantibus mentionati regni nostri Hungá- 
riáé annalibus celebris eminuit . . .« 

Kihirdettetett 1757 szeptember 10-ikén az erdélyi három 
rendnek 1757 augusztus 21-ikére Szebenbe hhrdetett gyűlésén. 

^^gg^ pecsétje elveszett, czímeradományozás nem történt. 

DVI. 
1735 október 13. Béc^. 

Mária Terézia Gull Jánosnak a hadi téren, főleg a porosz 
háborúban, midőn Sziléziában egy egész éven át a saját költségén 
katonáskodott, szerzett érdemeiért nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

»Seutum videlicet militare erectum coeruleum, a cuius pede 
trés coUiculi virides assurgunt, in medio verő scuti volat columba 
candida, rostro pedibusque rubeis praedita, ore ramusculum olivae 
deferens, adhaerenti capiti scutario impressi sünt trés rhombi rubei 
ordine locati; totum premit galea tornearia clathrata, .coronataque 
situ pro more ad dextram obliquo nobilibus propria, virum 
militarem Hungarum, a lumbis eraergentem, coerulea tunica, fibulis, 
nodis et cingulo aureis, chlamyde rubea pellibus suffulta a tergo 
pendente, femoralibus verő pariter rubeis vestitum et pileo aeque 
rubeo, pelle mardurina redueto pro more reflexo caput tectum, 
manuum sinistra latus fulcientem, dextra verő districta framea 
minacem proferens. A summitate seu cono galeae laciniis hinc 
candidis et coeruleis, illinc verő rubris et pariter candidis in 
scuti latéra venuste defluentibus.* 

A czímerleirásból kimaradt annak a körülménynek megje- 
lölése, hogy a pajzsfej, hol a három vörös rhombus van elhelyezve, 
ezüst szinű. 

Kihirdettetett Szathmár vármegyének 1756 május 17-ikén és 
következő napjain Csengeren tartott közgyűlésén és itélőszékén. 

Függő pecsétje elveszett. 

Siebmacher, 207. 1. 164. t. 

DVII. 
1756 január 19. Bécs. l^ 
Mária Terézia királynő Tamposeh Xav. Ferencz Józsefnek, 
a bölcsészet és orvostudomány tudorának, tábori törzsorvosnak, 
feleségének Hüff Anna Mária Erzsébetnek és gyermekeinek Xav. 



Digitized by 



Google 



334 Magyarországi czímereslevelek. 

Ferencz Józsefnek, Antal Illésnek, Mária Teréziának és Izabella 
Erzsébetnek nemességet, a »Tamposch«-i előnévvel és ezímert 
adományoz. 

»Scutum nimirum militare erectmn quadripartitura, in cuius 
prioré et posteriore coerulei coloris areis e corona regia auro, 
gemmis pretiosisque lapidibus conspicua, super tricollis viridis 
eminentiori medio locata monoceros seu unicomis argenteus emer- 
git, secundae et tertiae argentei coloris areis dextro diagonalis 
baltheus ruber, triplex sibi ^ inscriptum aureum trifolium ordine 
dispositum exhibens superinductus est. Scutum ipsum premunt 
duae galeae torneariae elathratae seu apertae, monilibus appensis 
decorae, auro reductae et purpura suffultae coronataeque, ac ad 
mutuum obtutum positae, quarum prioris apicem inter iugum 
alarum expansarum nigrum monoceros scutarius ad sinistram 
versus, alterius verő apicem inter duo bubali cornua hoc auro et 
coeruleo, illó verő argenteo et cocco discreta, vir sylvestris pro 
more nudus, promissa bárba et foliata coma viridi horridus neo- 
non similibus foliis lumbos praecinctus, manibus autem ipsa cornua 
prehendens et a lumbis emergens formát, laciniis dextrae quidem 
galeae aureis et coeruleis, sinistrae verő galeae argenteis et rubris 
in scuti latéra venuste defluentibus.« 

A czímerszerző érdemeiül felhozza az oklevél a legutolsó 
török háborúban, továbbá Belgiumban a kórházakban kifejtett 
működését. 

Kihirdettetett Zala vármegyének 1756 május 23-ikán Zala- 
egerszegen tartott közgyűlésén. 

l^nggö pecsétje elveszett. 

Siebmacher, 653. 1. 456. t. 

Dvm. 

1758 november 83. Bécs. 
Mária Terézia Miller János Ferdinándnak, Buda városa 
tényleges jegyzőjének, feleségének Mayerberg Mária Erzsébetnek 
és gyermekeinek Jakab Ferdinándnak és Jozefa Franciscanak 
nemességet és ezímert adományoz. 

» Scutum videlicet militare erectum linea per médium a 
summo ad imum, et alia horizontali ad dextram itidem per 
médium ducta in trés areas partitum, quarum prima cocco tincta 
super muro candido, e sex quadratis lapidibus hoc ordine / ' \ 
surgentibus compacto, globum aureum imposita, similis metaUi 
corona conspicuum referre; huic subjuncta aurei coloris area verő 
infra cantherium rubrum eiusdem coloris castellum ab utroque 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 335 

latere pinnata turri munitum repraesentare visuntur; sinistra 
demum eaerulei coloris area anchoram argenteam, forma palari 
erectam, alligato fune aureo circa eandem defluo et lucentibus in 
capite areae duabus stellis sexangulis aureis exhibet. Scutum 
premit'galea tomearia, clathrata seu aperta, coronataque, situ pro 
more ad dextram obliquo nobilibus propria, de qua duae probo- 
scides, dextra superne auro, inferne eocco, sinistra verő superne 
caeruleo, inferne argento tinctae emergunt, ex ora singulae pro- 
minente vexillo hinc rubro, illine argentato, laciniis a cono galeae 
dextrorsum rubris et aureis, sinistrorsum autem caeruleis et 
argenteis in scuti latéra vehuste fluitantibus.« 

Az oklevél a czimerszerző életpályájáról következőkép emlé- 
kezik meg: 

», . . qui, uti perhibetur, decursu viginti quinque iam anno- 
rum ad idem peculium nostrum regium utilia praestat servitia, ac 
primum quidem ut cancellista, dein occasione ultimo grassantis 
contagiosae luis, qua actuarius commissarius in rebus sanitatis 
civieae, expost qua vicenotarius et flsealis, nunc autem in octavum 
iam annum in qualitate ordinarii notarii, sub hoc porro gestorum 
officiorum suorum tempore ex latentibus eaducitatibus circiter 
octo millia florenorum aerario civico intulit, non seeus nor- 
mám meliorem pro bono et utilitate pupillorum introduxit. Ad 
haee observationes ad praecavenda et extinguenda incendia atten- 
dendas eoncinnavit; urbárium verő civicum opera sua ita regula- 
vit, quod annue absque uUius aggravio ad cassam civieam ultra 
floreni mille quingenti accedat. Ac coetera inter comitiis quoque 
praeattacti regni nostri Hungáriáé, qua eiusdem civitatis ablegatus 
interfuit, et tam ibidem, quam etiam recenter circa oblationem ex 
substantia deflcientis Joannis Petri condam Bernucca nobis factam 
promptitudinem et fidelitatem suam eminenter contestatus est.« 

Kihirdettetett Pest-Pilis-Solt vármegyének 1759 január 16-ikán 
Pesten és Bihar vármegyének 1780 június 15-ikén Várad-Olasziban 
tartott közgyűlésén. 

Az oklevél vége és függő pecsétje hiányozoak. . 

Siebmacher, 423. 1. 313. t. 11. 

DIX. 
1760 júlücs 28. Bécs. 
Mária Terézia Balta Péter örmény quaestornak, szamosuj- 
vári lakosnak, a kincstári pénzügyek körül szerzett érdemeiért, 
főleg a lefolyt háború alkalmával felajánlott pénzért, feleségének 
Marton Harabsimének és gyermekeiknek Máriának és Annának 
nemességet és czímert adományoz. 



Digitized by 



Google 



336 Magyarországi czimereslevelek. 

»Scutum videlicet militare erectum, sectione per centrum 
primario palari expost ad levam transversa in trés areas distin- 
ctum, cuius anteriorem dextram baltheus dextrodiagonalis aureus 
hinc et hinc eiusdem metalli ala explicata dorsis obversis comi- 
tatus ornat, in sinistra superiori cocco tineta area caput molossi 
argenteum, millo nigro ad coUum cinctum, cuius ora utraque 
auro reducta, similisque metalli adhaerente annulo exomata est, 
repraesentatur, in huic subiecta candidi seu argentei coloris area 
anguis naturális coloris, capite in gyrum acto et cauda sursuni 
flexa. conspicitur. Ipsi scuto superimposita est galea tornearía 
clathrata seu aperta, coronataque sítu pro more ad dextram 
obliquo nobilibus propria, quinque pavonis plumis fastigiata, pha- 
leris ad dextram caeruleis et aureis, ad sinistram verő coccineis 
et argenteis a summitate galeae in latéra scuti large decoreque 
fluitantibus.« 

Horváth Sándor erdélyi kanczelláriai registrator által Bécsben 
1760 szeptember 17-ikén hitelesített másolatban. 



DX. 

1762 deczember 3. Bécs. 

Mária Terézia Vidák Vincze Joannovics temesvári görög 
keleti püspöknek, testvéreinek Triphonnak és Athanáz Joannovics- 
nak, nemkülönben Tripho gyermekeinek. Tamásnak, Évának és 
Zsuzsannának nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum quadripartium, palo 
intermedio rubro discriminatum, quem ornant trés laminae argen- 
teae, seu balthei sinistro diagonales, singulo horum inscripto viridi 
trifolio dextram respiciente; primae et ultimae aurei coloris areis 
adhaeret dimidiata expansa nigra aquila, illa dextrorsum, hac 
sinistrorsum versa; in secunda et tertia veneti coloris areis super 
tricoUi prasino leo aureus, in posteriores pedes erectus, rictu hiante, 
lingua exerta et cauda pone tergum reflexa, falculis dextri pedis 
prehensam nudatam frameam vibrare, sinistri verő caput ampu- 
tatum Turcicum per comam tenere, singulusque ad interius scutum 
conversus esse cernitur. Ipsum scutum premit galea tornearia 
clathrata seu aperta, coronataque, situ pro more ad dextram 
obliquo nobilibus propria, leone scutario inter duas explicatas alas, 
quarum prior aureo et nigro coloribus horizontaliter bipartitus, 
posterius verő pali colore, insertisque eidem figuris adumbrata 
visitur emergente fastigiata, laciniis ceu lemniscis hinc aureis et 
atris, ilhnc verő candidis et rubris a summitate galeae in latéra 
scuti venuste defluentibus.« 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czimereslevelek. 337 

Kihirdettetett Csanád vármegyének 1763 ápril 14-ikén Föl- 
deákon tartott közgyűlésén, Temes vármegyének 1832 ápril 9-ikén 
Temesvárott és Torontál vármegyének 1832 június 13-ikán Nagy- 
Becskereken tartott közgyűlésein. 

^^ggo pecsétje elveszett. A szövegnek 1 — 3. oldalán Mária 
Teréziának és családjának arczképei, a 2. oldalon alul Bécs látképe, 
a 3-on szintén alul Pétervárad és Karlovitz, az 5. oldalon pedig 
Temesvár látképe látható. 

Siebmacher, 715. 1. 489. t 

DXL 
1764 április 19, Bécs. 
Mária Terézia Fridrich Jánosnak a Nádasdy lovasezred szá- 
zadosának és gyermekeinek Lajosnak, Károlynak, Jozefának, 
Rózának, Franciscának, Karolinának, Teréziának nemességet és 
czímert adományoz. 

»Seutum videlicet militare ereetum palariter bipartitum, 
prioré sui parte rubeum, exhibens argenteam columnam, super 
epístylo eiusdem splendente similis metalli Imia crescente, poste- 
riore autem parte coeruleum binas candidas fascias continens. 
Scuto superincumbit galea nobilibus propria tomearia, clathrata 
coronataque, purpura sufTulta, auro redueta ac monili pariter 
aureo circumducta, situ pro more obliquo, cuius apex brachium 
armatum, districta framea inter duas proboscides elephantinas 
seuti tincturas alternantes et ita partitas ut color colori, et 
metallum metallo correspondeat, laeiniae utrinque argenteae, sed 
dextrorsum rubeo, sinistrorsum verő caeruleo coloribus inter- 
stinctae scuti latéra decenter ac venuste exomantes.* 

A sisakdíszt kisérő szarvak közül a jobboldali ezüst-kékkel, 
a baloldali vörös-ezüsttel vágott, a sisakdíszben könyöklő kar 
vértezett. 

Kihirdettetett Abaujvármegyének 1765 február 25-ikén Kassán 
tartott közgyűlésén. 

^^ggo pecsétje elveszett. 

Siebmacher, 182. 1. 145. t. 

DXII. 

1763 október 8. Bécs. 
Mária Terézia John Henriknek Komárom város és vár- 
megye orvosának, az egészségügy terén szerzett érdemeiért, fele- 
ségének Ottó Mária Teréziának és gyermekeinek Károlynak, Antal- 
nak és Imrének nemességet és czímert adományoz. 

Áldásj) A M. N. Múzeum czimereBlevelei. 22 



Digitized by 



Google 



338 Magyarországi czímereslevelek. 

»Scutum videlicet militare erectum caeruleum, super solo 
prasino gruem vigilantem, sive falculis dextris silicem tenentem 
et rostro serpentem prementem exhibens. Scuto incumbit galea 
toraearia, coronata clathrataque nobilibus dari consueta, viro 
militari amictu Hungarico rubeo et argentea syndone cincto, dis- 
tricta framea ad pugnam parato fastigiata, laciníis utrinque argen- 
teis et coeruleis in scuti extremitates sese piacidé diflFundentibus 
illudque ipsum decenter ac venuste exornantibus.« 

Kihirdettetett Komárom vármegyének 1766 májas 6-ikán 
Komáromban és Bács vármegyének 1776 február 26-ikán Báesott 
tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 273. 1. 207. t. 

Dxin. 

1765 október 8. Bécs. 

Mária Terézia Hornlak Kristóf ófalvi harminczadosnak 30 
évi szolgálatában a késmárki, kassai és lublói harminczad-hivata- 
loknál ellenőri minőségben szerzett érdemeiért, első feleségétől 
Graff Eleonórától származó gyermekeinek Sándornak, Károlynak, 
Rózának, Juditnak és Juliannának és második nejétől Sesovits 
Annától származó gyermekeinek Antalnak és Imrének nemességet 
és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum, rubro et coeruleo colo- 
ribus palariter seu perpendiculariter bipartitum, ac in priori qui- 
dem brachium cataphractura armatum, et eminentiori candicanti 
colli insistens, frameam sinistrorsum stringere visitur, in posteriori 
autem super pratum viride cernitur gr)T)hus aureus, plantam lilio- 
rum convallium tribus efflorescentem ramusculis, anteriorum pedum 
falcula continens. Scuto incumbit galea tomearia coronata, clath- 
rataque seu aperta, nobilibus dari consueta, leonem aureum cauda 
bifurcata super tergum proiecta, cum plánta liliorum scutaria 
inter düas proboscidas elephantinas, scuti tincturas altemantes 
et ita partitas, ut color colori, et metallum metallo correspondeat, 
proferens, laciniis seu phaleris a cono galeae defluentibus, hinc 
aureis ac cyaneis, illinc verő argenteis et rubeis scuti latéra 
venuste exornantibus.« 

Az oklevél czímerszerző apjáról következőkép emlékezik 
meg: 

». . . genitor olim suus Fridericus Hornlak occasione pos- 
tremi motus intestini ob illibate légitimo regi servatam fidelitatem, 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 339 

administratamque militiae caesareo regiae annonam, in diram 
captivitatem malecontentorum incidens ac omni substantia pri- 
vatus . . .« 

Kihirdettetett Szepes vármegyének 1766 június 16-ikán 
Lőcsén tartott gyűlésén. 

Egyszerű; XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije Szepes 
vármegye levéltárában. 

DXIV. 

1765 október 8. Bécs. i^ 

^ Mária Terézia Thonauer Máté sóhivatali pénztárnok és ung- 
vári harminczadosnak és fiának Józsefnek nemességet és czimert 
adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum, sectumque per lineas 
concurrentes in capite scutario, cuius pars superior cocco tincta 
exhibet hinc palariter protensam alám aquilinam auream dextror- 
sum expansam, illinc verő loricae argenteae formám anteriorem 
seu pectoralem auro reductam. Pars autem inferior per incisio- 
nem ducta coelestini coloris, fulgente ad concursum sectionis 
sexcornua stella aurea, continet trés oblongos eiusdem metalli 
arborum truncos (praecissis binis ramis) singulis colliculis viri- 
dibus insistentes. Scuto incumbit galea tornearia coronata clath- 
rataque nobilibus dari consueta, torque et monilibus circum- 
ducta, hermaque virili, atro amictu, coliari argenteo et fascia 
tortili ex argento et cocco, cuius extrema sinistrorsum volitant, 
caput redimito, inter duas alas scuti tincturas alternantes, et ita 
partitas ut metallum metallo et color colori correspondeat, fasti- 
giata, laciniis a dextris aureis et caeruleis, a sinistris autem argen- 
teis et rubeis scuti latéra venuste exornantibus.« 

A sisakdíszt kisérő szárnyak jobboldalija arany-kékkel, a 
baloldali vörös-ezüsttel van vágva. 

Az oklevél megemlékezik czímerszerzőnek 15 éven keresz- 
tül teljesített buzgó szolgálatairól, valamint megemlíti, hogy elődei 
!• Miksa császár alatt a hadi téren szerzett érdemeik fejében 
római birodalmi lovagi rangot nyertek. 

Kihirdettetett Ungvármegyének 1766 szeptember 23-ikán 
Ungvárott tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 
Siebmacher, 667. 1. 462. t. 



22* 

Digitized by VjOOQ IC 



340 Magyarországi czimereslevelek. 

DXV. 
1769 auguszttis 4. Bécs. 
Mária Terézia Machay Zsigmond somogyvármegyei alszolga- 
bírónak, az elődei Nagy máskép Machay Benedek és ennek unoka- 
testvére Nagy Gergely által II. Mátyástól 1612-ben nyert nemes- 
ségét és akkor nyert czimerét megerősíti, 

»Scutum vídelicet militare erectum caeruleum, cuius basim 
occupat eampus prasinus, super quo vir militaris Hungarus equo 
insidens candido, versus sinistram scuti partém cursitat festinanter, 
cataphractura armatus, amictu patrio, phalerisque equi rubeis, et 
oereis flavis omatus, caput casside ardearum plumis eonspieua 
teetus, dextra demessum caput Turcicum recenti manans cruore, 
mytraque genti propria opertum, extensa dextrorsum manu osten- 
tans, sinistra verő equum régens calcaribus ad effusum cursum 
excitatum, comitantibus in capite scutario hinc decrescente luna, 
illinc Stella octangula, una et altéra aureis, Scuto incumbit galea 
tornearia, coronata, clathrataque situ pro more obliquo nobilibus 
dari consveta, cuius apex brachium cataphracti equitis scutarii ad 
perpendiculum protensum ac frameam vibrans a demesso capite 
sanguine conspersam, laciniis a dextris aureis et caeruleis, a 
sinistris verő argenteis et rubeis, scuti latéra decenter ac venuste 
exomantibus.« 

Kihirdettetett Somogy vármegyének 1770 január 12-ikén 
Kaposvárott, Baranya vármegyének 1812 augusztus 19-ikén Pécsett 
és Tolna vármegyének 1824 augusztus 10-ikén Szekszárdon tartott 
közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 384. 1. 292. t. 

DXVI. 

1772 október 16. Bécs. 

Mária Terézia Balassa-Gyarmathi báró Balassa Paulai 

Ferencz szerémi főispánnak, királyi kamarásnak, valóságos belső 

állam- és helytartótanácsi tanácsosnak grófi rangot adományoz, 

s régi családi czimerét kibővíti. 

»Scutum vídelicet ad veterem morém ovale coccineí coloris, 
in quo exhibetur bisonis caput atrum, dracone circumdatum, ful- 
gente ínter bina cornua stella aurea sexangula, cuí ex peculiarí 
benígna concessione nostra inscríptae cernuntur inítiales augusti 
nominis nostri líterae M. T. rubeo colore tinctae, ínfra caput 
porro splendet luna argentea comibus sursum versís. Vertícem 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 341 

sculi ornat corona comitibus propria, unde situ obliquo assurgit 
galea tornearia, coronata, clathrataque seu aperta, purpura suffulla, 
auro reducta, torque ac monili circumducta coronata unicipite 
aquila nigra, rostro aperto, et lingua rubicunda exerta, alis et 
cauda explicatis, pedum dextro strictum acinacem, sinistro verő 
sagittam cuspide erectam (inscriptis itidem pectori aquilae initía- 
libus nominis nostri literis) tenente fastigiata, laciniis utrinque aureis 
€t nigris sese diffundentibas et scutum decenter exornantibus.« 
A czímerkép, az oklevél első lapja és a függő pecsét elve- 
szett; a báró Balassa család levéltárában. 

DXVII. 

1773 június 7. Bécs, 

Mária Terézia Galánthai Balogh Lászlónak, a m, kir. hely- 
tartótanács tanácsnokának s ugyanott kanczelláriai direktornak, 
a szt. István-rend kiskeresztesének, országos levéltárnoknak, 
országos pénztárnoknak és a vajkai és érsek-léllí nemesi székek 
palatínusának és feleségétől Pribiri Jankovics JuUannától szárma- 
zott gyermekeinek Sándornak, Károlynak, Ferencznek és Anná- 
nak a grófi rangot adományozza és régi czímerét kibővíti. 

» Scutum videUcet militare caelestini coloris, in quo avita 
€xhibentur insignia tua, erectus nimirum leo aureus coronatus 
super tricoUe viridi, lingua exerta, cauda bifurca super tergum 
projecta, ac pedum anteriorum dextro írameam stringens capulo 
aureo decoram, sinistro verő minutam tenens crucem patriarcha- 
lem argenteam, superindúcto cephalo scutario argento tincto, 
alaudam nativi coloris ad volandum dextram versus pronam con- 
tinente. Verticem scuti premit corona comitibus propria, unde 
assurgunt trés galeae torneariae, coronatae, clathrataeque, pur- 
pura suffultae, auro reductae, torquibus ac monilibus circum- 
ductae, suisque apicibus fastigiatae, ac prima quidem, quae média 
est, ac situ recto apicem gerit, refert alaudam scutariam, e 
secunda verő a dextris situ obliquo locata galea emergit leo iti- 
dem scutarius sua cum framea et cruce, sed sinistrorsum con- 
versus, tertia denique situ obüquo formata, ad allusionem dig- 
matis genitricis tuae, de praenobili Schlossbergiorum stirpe ortum 
ducentis, desumptam sustinet turrim candidam monti petroso insi- 
stentem, porta clausa et binis fenestris iusto ab invicem spatio 
seiunctis, tribus praeterea pinnis, ac rubeo tecto conspicuam. 
Laciniae cingunt galeam mediam aureae et caeruleae, laterales 
verő argenteae et itidem caeruleae, scuti latéra decenter ac venuste 
exomantes, telamonibus hinc aureo grypho, illinc verő monocerote 
alato argenteo tóti scuto assistentibus . . .« 



Digitized by 



Google 



3é2 Magyarországi czimereslevelek. 

Az oklevél a grófi rangot szerző élete folyásáról és műkö- 
déséről a következőkép emlékezik meg: 

> . . tu iam inde ab ineunte aetate laudabilibus antenato- 
rum tuorum, de rege et regno benemeritorum vestigiis insistendo, 
primum quidem in comitatu Posoniensi diversis officiis ea eum 
solertia et dexteritate praefuisses, ut signanter notarii et substi- 
tuti vicecomitis muneribus quoque admotus, ofBcia haee per com- 
plurium annorum deeursum non tantum singulari cum laude 
expleveris, verum etiam intra tempus hoc prementibus belli cir- 
eumstantiis incumbentia tibi insm^rectionis reiteratae momenta 
fideliter manipulaveris, ac ipse etiam in statutione tyronum et 
equitum insurrectionalium aliisque occurrentibus eotum subsidiis 
pro ratione possibilitatis tuae promptissimum temet semper et 
ubique exhibueris, in binis regnicolaribus diaetis ablegatum non- 
nullorum regni nostri Hungáriáé magnatum et indigenarum, nec 
non vieeeomitem sedis Vajkensis per quinquennium egeris, in 
functione autem notariali archívum praefati eomitatus laudabili 
cum industria in ordinem redegeris meliorem, sed et pro actuario 
commissionis illius regiae, quae de benigno nostro regio iussu 
ad consribendum comitatum Nittriensem exmissa fűit, applicari 
ac propter solertiam in hoc laboré impensam, numismate aureo, 
augustissimam efíigiem nostram praeseferente, benigne consolari, 
subinde verő in secretarium consilii nostri locumtenentialis regii 
Hungarici elemen ter resolvi merueris; ubi dein in munere hoc 
secretariali per quatuor fere annos gesto, uberiora habilitatis et 
praeclarae applicationis tuae documenta edidisses, ac ob id etiam 
conscriptio regni Croatiae tibi benigne per nos delata fuisset, hanc- 
que omnigena cum satisfactione nostra pertractasses, munere prae- 
terea vice-tavernicatus officii triennio laudabiliter functus, ac ita 
demum ad antelatum consilium nostrum locumtenentiale regium 
Hungaricum pro consiUario admotus, munus hoc cum emolumento 
summi servitii nostri regii et boni publici adeo laudabiUter ges- 
sisses, ut primum quidem eiusdem consilii cancellariae vicedirec- 
toris officium tibi concreditum fuerit, hocque absque salario obeundo 
subinde etiam in ordinarium modofati consilii locumtenentialis 
cancellariae directorem clementer denominari merueris. Ex quo 
praeterea sub tempus gesti praeallati consiliariatus tui occasione 
ultimo ferventis belli' Borussici faenum, avenam et farinam axe 
ac respective flumine pro necessitate exercitus nostri caesareo 
regii peculiari cum fidelitate in re et tempore promovisses. item 
archívum regni ad debitum ordinem irremisso conatu reduxisses, 
ac ex hac reflexione in archivarium primarium et cassae regni 
perceptorem nominatus extitisses, pro corrigendis autem et tollen- 
dis abusibus et excessibus urbarialibus introducendaque benigna 
urbariali regulatione ad plures eomitatus in qualitate commissarii 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 343 

nostri regii per nos clementer exmissus, provinciám hanc adae- 
quata cum satisfactione nostra explevisses, ob praeclara demum, 
quae tibi per fidelia non minus ac utilia servitia tua comparasti 
merita, non tantum charactere heroldi, verum successive etiam 
insigni parvae crucis equitum ordinis Sancti Stéphani regis apo- 
stoliéi exornatus, ac denique vacante sede archiepiscopatus Strigo- 
niensis in binis sedibus archiepiscopalibus Vajka nimirum et Érsek- 
Leél supremi comitis et palatinatus officio ex benignitate nostra 
clementer condecoratus fuisses, sedesque has laudabili cum sedu- 
litate et industria ad normám aliorum regni nostri Hungáriáé comi- 
tatuum regulasses, et inquantum ordo ibidem interturbatus fuisset, 
omnia ad summám pacem et tranquillitatem réduxisses; ad haec 
verő antenati quoque tui tam patemi quam materni de rege et 
regno adeo benemeritos semet exhibuissent, ut illi quidem cum 
conspicuis familiis comitum Eszterházy et Fekete super castro 
Galantha donationem regiam una cum praedicato de dicta Galantha 
a gloriosae reniiniscentiae praedecessoribus nostris regibus feíunga- 
riae obtinuerint, hi verő in distinctis partim militaribus, partim 
provincialibus et politicis officiis constituti cum multis antiquis 
familiis nexum fovissent . . .« 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 32. 1. 25. t. 



DXVIII. 
1774 deczemher 12. Bécs. 

Mária Terézia Nagybossányi Bossányi Imrének m. kir. taná- 
csosnak és a hétszemélyes tábla ülnökének, leányainak Julianná- 
nak férjezett Tolnai gróf Festetich Pálnénak, Anna Máriának férj. 
Motesiczi Motesiczky Pálnénak és Mária Borbálának klarissarendi 
apáczának (szerzetesi néven Rózának) a grófi rangot adományozza 
s régi családi czímerét megerősíti. 

»Scutum videlicet militare cyaneum, ad veterem morém 
rotundum, in quo conspicuus est ursus naturaliter adumbratus, 
secus arborem proceram in prato viridi dextrorsum gradiens, 
comitantibus in capite scutario hinc stella sexangula aurea, illinc 
verő crescente luna argentea. Scutum redimitum corona comi- 
tibus propria, cui incumbit galea tornearia coronata, clathrataque, 
purpura suffulta, auro reducta, torque ac monili circumducta, 
cuius apex est ursus scutarius inter duas alas, a dextris quidem 
auro et cyano, a sinistris verő itidem cyano et argento, ita ut 
metallum metaUi, color colori correspondeat, discriminatas emer- 
gens. Laciniae a galea expansae hinc caeruleae et aureae, illinc 



Digitized by 



Google 



344 Magyarországi czfmereslevelek. 

vero pariter caeruleae et argenteae scutum exornant. Telamonum 
vices obeuntibus a dextris Palladís, a sinislris autem Fortitudinis 
symbolis, quarum hanc columna, illám vero clypeus et hasta pro 
more muniunt.« 

Az oklevél a grófi rangot szerző érdemeiről a következőkép 
emlékezik meg: 

». . . primum in cassae comitatus Nittriensis tibi concre- 
ditae fideli administratione, demum vero in manere ordinarii 
vicecomitis eiusdem comitatus continuis septemdecim annis lauda- 
biliter gesto, eo omnem direxisti eonatmn tuam, quo negotia 
bonum publicum tangentia in optatum perducerentur finem, cum 
nostro, et antelati regni nostri Hungáriáé emolumento, id quod 
in effectu etiam demonstrasti, tum in tyronum pro pedestribus 
legionibus nostris Hungaricis magnó numero faeta, ac popularium 
peditum mille, et equitum bene armatorum quiriquaginta ad limites 
Moraviam et Silesiam versus protensos occasione duplici alacri 
statutione necnon pro subsistentia excubantis in marchionatu nostro 
Moraviae militiae nostrae caesareo regiae neeessariorum alimen- 
torum ac naturalium solerti administratione, ubi observans militiam 
nostram caesareo regiam magnó foeni laborare defectu, praesenta- 
neae eiusdem necessitati nocturna, diurnaque tua soUicitudine subve- 
nisti, dum foenum opportunissime eo quippe recte tempore, quo 
equestris militia nostra caesareo regia hoste Olomucium oppug- 
nante, castra nostra caesareo regia ingrediebatur subministrasti.« 

Szól aztán még Bossányi Imre működéséről a morva határszélek 
kiigazításában, mely után mint helyette^ .országbiró s végre mint a 
hétszemélyes tábla ülnöke 13 évet szolgált. Megemlékezik még 
az oklevél az ő elődeinek érdemeiről is, melyeket úgy a közOgyeb 
terén, mint az országon kívül is (>in terraque Palestina«) szereztek. 

Yüggo pecséttel, a Motesiczky család levéltárában. 

Siebmacher, 80. 1. 64. t. 

DXIX. 

1782 augusztus 30. Bécs, 

II. József Rajkovics Károlynak nemességet és czímert ado- 
mányoz. 

» Scutum vi delicet militare erectum coelestini coloris, in quo, 
lucentibus in regioné cephahca hinc sole aureo plenam faciem 
humanam referente, illinc crescente luna argentea, exhibétur 
quercus e solo graminoso excrescens ramis suis conspicua et 
foliis viridibus iuste comata, quam ambit a basi vitis viridis cum 
pampinijs, et quatuor uvis aureis onusta. Scuto incumbit galea 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 



345 



tornearia, coronata, clatrataque seu aperta, situ pro more ad dex- 
tram obliquo nobilibus dari consueta, ac apice quercu scutaria, 
viti aeque scu- 
taria decora fas- 
tigiata, laciniis 
utrinque aureis 
et caeruleis scuti 
latéra decenter ac 
venuste exornan- 
tibus.« 

A nemesség és 
czímeradományo- 
zással együtt Raj- 
kovics Károly a 
Temes megyében 
fekvő Kékes bir- 
tokra is nyert 
adományt. 

Az oklevél a czí- 
merszerző érde- 
meiről következő- 
képen emlékezik 
meg: 

»quae idem ad 
exemplum genito- 

ris olim sui, cuius cura^ et soUicitudin^, dum coronalis dominii 
nostri Vetero-Budensis sub possessorio adhuc comitis condam 
Nicolai Zichy provisoris munus gessisset, vastum illud, quod 
nunc visitur Promontorium Buda-Örsiense exsurexit, dum patri 
olim suo in praedicto promontorio excolendo, sylvisqué conser- 
vandis, unde praefato dominio nostro non levis annue proven- 
tus accessit, sociam operám navasset, ac dum provisor in dominio 
Szőny successive effectus, amplam sane plagam sabulo et aréna 
repletam (unde gravia damna vicinae possessioni Szompiensi 
inferebantur, facileque fieri potuisset, ut successu temporis pos- 
sessionum quoque Mocsa et Igmánd territoria sabulo repleta 
fuissent) variae sortis arboribus praesertim quercinis insitis in 
sylvam convertisset, hocque pacto non leve publico ipsi emolu- 
mentum attulisset . . .« 

Függő pecséttel. 




Digitized 



by Google 



346 Magyarországi czímereslevelek. 

DXX. 
1784 márczms 26. Bécs. 
II. József Landerer János Mihálynak a Temes megyében 
fekvő Fiskut birtokot (41867 frt. lefizetése ellenében) s egyúttal 
nemességet és czímert adományoz. 

»Scutmn videlicet militare ereetum per insitionem a basi 
graminosa, quam faseia argento tincta et undulata, seu in fluvii 
formám decurrens intersecat, in caput inducta pyramidali figura 
cyanea tripartitum, ac príma quidem sui parte aureum aquilam 
nigram exhibens, lingua exerta, alis expansis, cruribus et armis 
distentis sinistrorsum respicientem; secunda verő parte argenteum, 
continens leonem miniatum, iuxta sectionem pyramidalem ereetum, 
lingua similiter exerta et cauda post tergum projecta, anteriorum 
pedum dextro librum apertum ostentantem; tertia demum scuti 
pars consistit in spicula pyramidali superius iam deseripta, quam 
trés ornant stellae sexangulae aureae, situ .'. dispositae. Scuto 
incumbit galea tornearia coronata, clatrataque seu aperta, situ 
pro more ad dextram obliquo nobilibus propria, ex qua inter 
duas alas aquilinas nigras emergit leo scutarius, suo cum libro, 
laeiniis hinc aureis et atris, illinc argenteis et coccineis scuti 
latéra deeenter ac venuste exomantibus.* 

Az oklevél czímerszerző érdemeiről a következőkép emlé- 
kezik meg: 

». . . quae idem, erecta Posonii pro commodo nostrorum 
dicasteriorum regiorum typographia, subseque verő introducta 
arte typorum fusoria, ob singularem in arte hoc perspicacitatem 
pro inventatione typographiae regiae universitatis Budensis adhi- 
bitus .... exhibuit ac impendit . . .« 

^VLggö pecséttel. 

Siebmacher, 357. 1. 269. t. 

DXXI. 

1791 szeptemher 19. Prága. 
II. Lipót Topplitzai Rakittievics Miksának az oláh-illyr ezred 
vezérőrnagyának, feleségének Naydaschy Erzsébetnek és gyerme- 
keinek Józsefnek, Pálnak, Istvánnak és Máriának nemességet és 
czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare ereetum quadripartitum, prima 
sui parte cocco tinctum exhibens aquilam auream sinistrorsum 
respicientem, in secunda verő et tertia scuti parte aurea cemitur 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czfmereslevelek. ' 347 

vir militaris Hungarus, caemleo amictu, nodis et fimbris aureis 
distincto, cingulo rubro, clamide vellere subducta, a tergo pen- 
dente indutus, pileo pariter caemleo sinistrorsum defluo et mar- 
durina pelle ornato tectus, cothumisque flavis ealceatus, manuum 
dextra strietam vibrans firameam, albo ad plénum cursum effuso 
equo freno, loris et phaleris aureis superbiente super campo 
prasino pedem areolae oecupante, vectus, quartam demum scuti 
partém caeruleam super solo viridi castellum eandidum in turrim 
assurgens, porta elausa, tribus fenestris oblongis, supra duabus 
et infra una apertis, superne verő quatuor pinnis coronatum^ 
denique in cephalo a dextris Stella aurea sexcorni, a sinistris 
luna creseente argentea comitatum. Scuto incumbit galea tor- 
nearia coronata elathrataque, situ pro more ad dextram obliquo 
nobilibus dari eonsveta, e qua emergit vir militaris Hungarus scu- 
tarius, inter jugum alarum nigrum, laciniis hine aureis et rubris, 
illinc argenteis et caeruleis, scuti latéra decenter ac venuste exor- 
nantibus.« 

A czlmerrajz a leírástól annyiban eltér, hogy a 2. és 3. 
mező színe nem arany, hanem ezüst. 

Az oklevél megemlékezik czímerszerző érdemeiről is, elmond- 
ván, hogy már apja, szerzett érdemeiért 1771-ben birodalmi lovagi 
rangot nyert, majd így folytatja: 

»Ipse quoque statum militarem amplectendo, décursu tri- 
ginta quatuor annorum in diversis periculo plenis actibus prae- 
cipue sub modemo bello Turcico non solum per strenuam agge- 
rum Beschaniensium contra iteratas hostium irruptiones defen- 
sionem, verum occasione expugnationis fortalitii Schabacz, hostis 
ad Csernecz persecutionem ac complurium hostilium oííicialium 
in captivitatem abductionem non secus militiae hostilis a Mehadia 
feliciter repulsionem uti et commisso ad negotia conflictu trans 
fluvium Timok in fugám adactionem ea virtutis dexteritatisque 
suae militaris edidit specimina, ut per Serenissimum olim domi- 
num Josephum II. Romanorum Imperatorem et regem Hungáriáé 
apostolicum piae memóriáé desideratissimum fratrem nostrum in 
supremum vigiliarum praefectum renunciari meruerit . . .« 

Kihirdettetett 1792 április 19-ikén Temes vármegyének folyta- 
tólagos és Verőcze vármegyének 1803 október 5-ikén Eszéken tar- 
tott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 
Siebmacher, 531. 1. 383. t. 



Digitized 



by Google 



34;8 Magyarországi czímereslevelek. 

DXXII. 
179L 
A Viszner de Morgenstern család czímereslevelének töredéke. 

Az oklevélből csak a czímerkép maradt meg. A czímerrajz 
egyenesen álló pajzs 1. és 4. kék mezejében ezüst vértezetű fölfelé 
könyöklő kart ábrázol, markában arany markolatú egyenes 
kardot tartva, melyre zöld babérkoszorú van fűzve. A pajzs 2. és 
3. arany mezejében egymással szemközt fordulva egy-egy ágas- 
kodó vörös oroszlán, mellső lábaival hatágú kék csillagot tartva. 
A sisakdísz a pajzsbeli oroszlánt kinövő helyzetben ábrázolja, 
kisérve jobbról-balról egy-egy fekete sasszárny által. A takarók 
színe jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös. 

Siebmacher, 719. 1. 492. t. 

DXXIII. 
1792 júlitcs 26. Bécs. 

I. Ferencz Stur János Józsefnek a pesti egyetemen ' a 
magán, római és büntető jog ny. r. tanárának, feleségének Karger 
Jozefának és gyermekeiknek Lipót Józsefnek és Károly Lipótnak, 
II. Lipótnak január 23-án kelt elhatározásából kifolyólag nemes- 
séget és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum in quatuor areas divi- 
sum, quarum prima et quarta aurea continet virum Hungarum 
amictu rubeo, argenteo cingulo omatum, nigris cothurnis calcea- 
tum, caput pileo amictui correspondente rubeo, mardurina pelle 
reducto, retrorsum defluo, tectum, manu dextra ramum palmae 
et olivae tenentem, sinistra verő latus fulcientem; secunda verő 
et tertia area argentea exhibet super prato viridi caudicem, hinc 
ramum aridum, illinc virentem referentem. Scuto incumbit galea 
tornearia, coronata clathrataque öeu aperta, situ pro more ad 
dextram obliquo nobilibus concedi solita, viro Hungaro scutario 
genutenus exurgente fastigiata, laciniis hinc aureis et rubris, 
illinc argenteis et caeruleis scuti latéra decenter ac venuste exor- 
nantibus.« 

Az oklevél czímerszerző érdemeiről a következőkép emlé- 
kezik meg: 

». . . iuventutem pátriám penes dictam universitatem no- 
stram Pestiensem decursu viginti annorum in dicta iuris civilis, 
romani et criminalis scientia non tantum praescriptis horis eru- 
diendo, sed intra privatos parietes etiam sponte sua horis extra- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 349 

ordinariis eidem patriae iuventuti pandectos gratuito^ perle- 
gendo . . . exhibuit ac impendit.< 

Kihirdettetett Pest-Pilis-Solt vármegyének 1793 április 18-ikán 
Pesten, és Heves és Külső-Szolnok vármegyéknek 1816 július 
17-ikén Egerben tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 603. 1. 426. t. 

DXXIV. 

1792 oMóber 2ö. Bécs. 

I. Ferenez 1793 augusztus 22-ikén Bécsben kelt okleve- 
lével bizonyságot tesz arról, hogy Hiller János báró, ki Lipót 
királytól 1792 január 23-ikán magyar indigenatust nyert, az indi- 
genatusi esküt 1792 február 20-ikán letette, mire részére a bárói 
oklevél 1792 október 25-ikén kiadatott. 

Papirfölzetű pecséttel, 

DXXV. 

1793 október 28. Bécs. 

I. Ferenez id. Ország Jánosnak a tarezali királyi szőlők volt 
felügyelőjének, feleségének Kovácsics Borbálának, gyermekeiknek 
Jánosnak és Borbálának, továbbá János fiának feleségétől Mogyo- 
róssi Annától származó gyermekeinek Jánosnak, Máriának, Erzsé- 
betnek és Annának az őse Pál által II. Mátyástól 1609-ben nyert 
nemességét és czímerét megerősíti. 

»Seutum videlieet militare ereetum cocco tinctum, exhibens 
in basi trés virides colles, e quorum medio, eoque eminentiori 
rami quidam coelestini coloris excrescere, super quibus philomela 
in regioné cephalica a dextris stella sexangula aurea, a sinistris 
luna crescente argentea comitata, sinistro pede stare, dextro verő 
pugionem evaginatum perpendiculariter cuspide sursum verso 
tenere cernitur. Scuto incumbunt binae ad mutuum obtutum sibi 
obversae galeae torneariae coronatae, clatrataeque, purpura suf- 
fultae, aureo reductae, appensis torquibus et monilibus decorae 
suisque apicibus fastigiatae, ac prima quidem a dextris adcres- 
cente vitis plánta perticae aureae sinuatim implicita quatuor uvis 
aureis et foliis viridibus onusta, secunda verő a sinistris philo- 
mela cum pugione scutario, laciniis hinc aureis et coeruleis, illinc 
verő argenteis et rubris a summitate galeae in latéra scuti large 
fluitantibus, illudque decenter ac venuste exornantibus.« 



Digitized by 



Google 



350 Magyarországi czímereslevelek. 

Az oklevél megemlíti, hogy czímerszerző előbb Eger váro- 
sának aljegyzője volt, azután mint a tarezali kir. szőlők felügye- 
lője 45 éven át szolgált, fia pedig előbb a máramarosi és kassai 
kamaránál öt éven át, majd 6 év óta apja helyett mint szőlő- 
felügyelő működik. 

Kihirdettetett Zemplén vármegyének 1794 május 19-ikén 
Sátoraljaujhelyett tartott közgyűlésén. 

Függő pecsétje elveszett. 

Siebmacher, 467. 1. 343. t. 

DXXVI. 
1795 május 15. Bécs, 
I. Ferencz Nagy Pálnak, az Esterházyak bujaki birtokához 
tartozó derecskéi javak inspectorának, tekintettel arra, hogy a 
közehnult háborúkban az Esterházy birtokokról hat ujonezot saját 
költségén kiállított, továbbá feleségének Drozdik Zsuzsannának 
és fiuknak Károlynak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum in quatuor areas divi- 
sum, quarum prima et quarta coerulea exhibet trés rosas in suo 
frutice rubras ita, ut média inter duas horisontaliter sitas emineat, 
secunda verő et tertia area aurea, gryphum rubrum refert, in 
centro scuti cernere est aliud pectörale dietum minus scutum 
aeque coeruleum, in quo super solo viridi grus falculis dextris 
lapidem velut vigilantiae signum tenens, hinc luna argentea dec- 
rescente, illinc stella aurea sexangula comitata, continetur. Scuto 
incumbit galea tomearia coronata, clatrataque seu aperta, situ 
pro more ad dextram obhquo nobilibus propria, in apice grue 
scutaria fastigiata, laciniis hinc argenteis et coeruleis, illinc anreis 
et rubris, scuti latéra decenter ac venuste exornantibus.« 

Kihirdettetett Zala vármegyének 1795 deczember 10-ikén 
Zalaegerszegen tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. Mellékelve a czímereslevél hiteles másolata két 
példányban, négy genealógiai tábla, és »Acta nobilitaria Nagyiana« 
czímű iratgyűjtemény másolatban. 

Siebmacher, 443. 1. 327. t. 

DXXVII. 

1797 június 20. Bécs. 
I. Ferencz átíija és megerősíti Fűskúti Landerer János 
Mihály, János Konrád és Xavér részére II. Józsefnek 1784 már- 
czius 26-ikán Landerer János Mihálynak adott czímeres nemes- 
levelét. (L. ezt DXX. szám alatt.) 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 351 

Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1803 április 20-ikán 
és folytatólagos napjain Pozsonyban tartott közgyűlésén. 
Függő pecséttel, czímerkép nélkül. 

DXXVIII. 
1802 április 9. Bécs. /^ 

I. Ferenez Vukassovich Fülöp báró altábornagynak, a Mária 
Terézia és az orosz szent Anna-rend I. osztályú lovagjának és 
feleségétől Tisfeldi és Stigenbergi Malfatti Johanna Puleheria gróf- 
nőtől származó gyermekeinek Fülöp Domokosnak, Josefa Philippiná- 
nak és Mária Anna Francziskának magyar báróságot adományoz 
s régi czímerét megerősíti. 

»Scutum videlicet militare erectum quadripartitum, ac prima 
quidem sui parte rubeum exhibens argenteum monocerotem sinis- 
tram versus a lumbis exurgentem, secunda porro et tertia parte 
aureum, in quibus vir Croata longó coelestini eoloris amictu, nodis 
fibulisque aureis ornato vestitus, framea capulo aureo fulgente 
praecinctus, coeruleo pileo nigra pelle reducta, retrorsumque defluo 
caput tectus, manuum dextra rubrum Turcicum vexillum sinistror- 
sum fluitans ac luna argentea et inter huius eornua stella sexan- 
gula aeque argentea inseriptis decorum ostentans, sinistra verő latus 
falciens, genuumtenus emergere visitur, quarta denique area cocco 
tincta ad allusionem nominis argenteum lupum continet. His porro 
quarteriis per incisionem a basi ad centrum quadripartitionis 
inducitur spicula pyramidaUs coelestini eoloris, atri eoloris montem 
quippe Scardum seu Montenegró repraesentantem referens. In 
meditullio denique seu centro scuti cernitur aliud minus scutum 
pectorale dictum et perpendiculariter partitum, in cuius dextra 
rubri eoloris parte, brachium humánum incurvatum, eandida manica 
indutum, nudamque frameam capulo aureo fulgentem vibrans e 
sinistro latere dextram versus protenditur, in sinistra verő aurei 
eoloris area lateri adhaerens dimidia nigra coronata aquila exhi- 
betur. Scuto incumbit galea liberis baronibus propria, unde assur- 
gunt trés galeae torneariae, coronatae clatrataeque seu apertae, 
purpura suffultae, auro reductae, torquibus ac monilibus circum- 
datae, suisque respectivis apicibus fastigiatae et prima quidem, 
quae média est et situ recto apicem gerit ornatur monocerote 
scutario dextram versus emergente, secundae verő, quae a dextris 
est et situ ad sinistram obliquo- apicem gerit, innititur brachium 
humánum cataphractum evaginatam frameam infixo capite turcico 
sinistrorsum vibrans, tertia denique in obversum secundae oblique 
locata virum Croatam scutarium profért, laciniae seu lemnisci 



Digitized by 



Google 



352 Magyarországi czímereslevelek. 

cingunt omnes galeas et medianam qoidem hinc argenteae et rubrae, 
illinc verő aureae et caeruleae, dextram rubeae et argenteae, 
sinistram coeruleae et aureae, telamonum denique vices duo lupi 
nativi eoloris, aversis a scuto capitibus obeunt.* 

Az oklevél a bárói rangot szerző érdemeiről a következőkép 
emlékezik meg: 

». . . nobis intimé constet te ea de familia ortum ducere,quae iam 
antea tempóra felicis recordationis divi Leopoldi primi electi roma- 
norum imperatoris et Hungáriáé regis in usu nobilitatis vigore cle- 
menter eidem familiae de dato vigesimae octavae Januarii miilesimi 
sexcentesimi sexagesimi septimi elargiti diplomatis confirmatum 
exstitit, sub divo verő imperatore et rege Hungáriáé Carolo VI. 
eadem familia anno millesimo septingentesimo decimo quarto coetui 
equitum sacri romani imperii, dein verő anno millesimo septingen- 
tesimo vigesimo eidem equitum coetui cum praedicato de Vukas- 
sovich clementer adnumerata est, ac omni tempore pro quorum- 
vis circumstantiarum ratione atque occasionum exigentia sacri 
praelibati regni Hungáriáé coronae, augustaeque domui nostrae 
Austriacae fidelia ac utilia terra ac mari perhibentibus actis, 
praestit servitia. Laudabilia praedecessorum horum tuorum vestigia 
ceteros inter vei maximé avus tuus sectando, fidem et fidelitatem 
vei in eo etiam contestatus est, quod generum ac proximum agna- 
tum suum Petrum Vukassovich, tribunum militum legionis Otto- 
csanee anno millesimo septingentesimo trigesimo septimo contra hos- 
tem Turcam in conflictu ad Vacupam commisso slrenue pugnantem 
ac fataliter acceptis multis vulneribus in captivitatem incidentem 
capitulatione mediante multis millibus florenorum redimere neces- 
sitatus fuerit. Páter verő tuus cum patruo tuo naves proprias 
commercii causa per se non modico sumptu exstructas exigenti- 
bus idipsum altissimis servitiis aerario regio gratis ad tempas 
cesserit quidem, postquam tamen eaedem naufragio perissent, 
nulla eatenus desiderata bonificatione impensos sumptus amnistia- 
verit, sed et alii complures e familia tua pro bono publico facul- 
tates suas sacrificarint adeoque vitám et sanguinem ac omnia 
bona sua pro augusta domo nostra Austriaca et patria litarit. 
Tu verő sub materna providentia magnae memóriáé Romanorum 
imperatricis et Hungáriáé Regináé apostolicae Mariae Theresiae 
desideratissimae in militari academia geometriáé et matheseos 
scientiis rudimentisque artis bellicae imbutus, eum in his progres- 
sum fecisti, ut post excessum ex academia illico in sublocumtenen- 
tem legionis Ottocsanae renunciatus, ac ad superiorem Austriam 
pro objectis sylvanis et hydraulicis elaborandis adhibitus, haec cum 
plena adprobatione terminasii, in annis dein millesimo septingente- 
simo septuagesimo octavo et millesimo septingentesimo septua- 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czimereslevelek. 353 

gesimo nono sub bello Borussico ad omnigenas bellicas expeditiones 
adplicitus, in iisdem eximia militaris virtutis tuae edidisti specimina, 
unde ad limites maris anno attacto millesimo septingentesimo 
septuagesimo nono dispositus, te per erectionem viarum in imperiis 
peripheriis, ac reparationem ipsius viae Josephinae velut impracti- 
cabilis, facto videlicet novo eius cursu, ductuque per montem Vrat- 
nik commodo, per erectionem item certi pro defensione portus Seg- 
niensis repressioneque aquilinarium ventorum ad tutanda salis et 
frugum depositoria, adeoque utriusque commercialis rami non modi- 
cum emolumentum adferentis monumenti singulariter distinxisti, in 
annis demum millesimo septingentesimo octuagesimo secundo et mil- 
lesimo septingentesimo octuagesimo tertio per divum Josephum II. 
electum Romanorum imperatorem et Hungáriáé regem in Albá- 
niám ac Herczegovinam, necnon Montenegró cum secretis trans- 
vestitus non sine imminente vitae periculo delegátus cum altis- 
sima satisfactione ubique commissa tibi negotia ad optatum finem 
perduxisti, tandem millesimo septingentesimo octuagesimo octavo 
contra Vafrum bassam Scutariensem diversionem suscipiendo, 
eundem profligasti, provida directione tua coUectis in inimico solo 
ratiocinio haud obnoxiis aerario tamen regio fideliter admini- 
stratis sexaginta quatuor millibus octingentis quinquaginta uno 
florenis, anno porro millesimo septingentesimo octuagesimo nono 
occasione nimirum per te sub nominis tui compellatione erectae 
voluntariae ex bis mille centum octuaginta quinque capitibus 
consistentis cohortis, eidem praeter procuratam in hosti subjectis 
provinciis absque minima restrictione decursu unius anni alimen- 
tationem insuper altissimo bellico aerario juxta commissariaticum 
computum duodecim millia nongentos septuaginta septem florenos 
intulisti, in cuius etiam rei memóriám ordine militari regio The- 
resiano non exspectato ordinis capitulo condecoratus, ac paulo 
post in signum ulterioris altissimae recognitionis albo liberorum 
baronum sacri romani imperii et haereditariarum Austriacarum 
Germanicarum provinciarum relatus extitisti. Anno demum mil- 
lesimo septingentesimo nonagesimo terminato iam bello turcico 
demandata tibi fűit Torrentis ad Segniam deductionis pro- 
vincia, hunc quoque laborem, canaleto per montium devia iuga 
ducendo, ac aggerem ad maré usque extendentem, erigendo, feli- 
citer terminasti, hacque ratione et civitatem ab exundationibus 
fluvii Torrente dicti et portum a vento siroco compellato hucdum 
eidem portui nimium damnoso salvasti. Ad haec negotium quoque 
structurarum ad Segniam non minus ac in generalatu Carolostadiensi 
interventarum tibi commissum, decursu trium et medii annorum 
in continuo quin tibi competentia diurna emensa fuissent ad op- 
tatum finem deduxisti. His cum optimo successu terminatis anno 
millesimo septingentesimo nonagesimo quinto, postquam tu ob 

Áldásy, A My K9 Múzeum czimereslevelei* 23 



Digitized by 



Google 



354 Magyarországi czímereslevelek. 

distincta tua merila in signum altissimae recognitíonis colonelli 
caractere condecoratus extitisseg, in Italiam ad exercitum ordinatus 
servalis iam iain diversis pugnis mox ubi caesareo regius exercitus in 
ditione Genuensi ante Loanum in pugna feroci ob multo validiorem 
et exsuperanlem hostilis exercitus manum semel recipére coactus 
fuisset, lu proprio motu, spreto vitae discrimine temet cum Irecentis 
militibus ad monasterium Certosa recipiendo, certum hostilis ducis 
Demartin agmen, quod secus Devinsianum corpus suppressisset, ab 
ulteriori progressu arcuisti, prout et anno miilesimo septingente- 
simo nonagesimo sexto cum una ex Lycanis in Ottochanis com- 
posita turma inimici latus aggrediendo locum Voltri occupasti, ac 
paulo post mandato haud expectato e statione tua Fajaié nuncu- 
pato comui exercitus caesareo regii dextro suppetias férendő, pri- 
mariam hostis aciem tibi obviam, utut copiis potiorem ex integro 
prostrasti, per id efficiendo ne generális rei tormentariae prae- 
fecti a Beaulieu praetorium aggrederetur, hacque ratione integro 
statui interitus subsequeretur; sed et id quoque prespicaci provi- 
dentia tua avertisti, ne Mantua spreto omne tormentorum fragore 
dolose interciperetur, anno praeterea eodem tu ad Athesim attunc 
in statione existens cum regimine archiducis Antonii et una 
turma Carolostadiensium confinaria ac totidem equestri Hungarica 
militia, impetum totius corporis generális a Bonaparte prope ad 
Marco et Alla T^oca exercitui nostro caesareo regio recessum per 
Valsugana versus Bassano suscipienti facere intendentis, ad tem- 
pus illud usque quo generális campi marschallus a Wurmser se 
cum praetorio, magasinis item et tormentis ac reliquis impedi- 
mentis bellicis Tridentino retraxisset, refraenasti, porro eodem ad 
huc anno miilesimo septingentesimo nonagesimo sexto hostilem 
exercitum in Tyroli Italica ad Cembra, Segonzano et Lesignano 
aggressus acerrime pugnando devicisti, perque factas salubres 
dispositiones tuas e munimento Piazze et Castris ad Mihalis 
cum eiusdem caede maxima per Tridentinum usque Cagliano 
. repulisti, bina insuper munimenta, Casanelllo et La Pietra, cum 
multorum hostium interritu cepisti, in eo etiam plurimum con- 
tulisti, quod circumvallatum castrum ad Rivoli captum et uterque 
generális Fiorella et La Valette in captivitatem devenerint. Ad haec 
praeterea anno miilesimo septingentesimo nonagesimo septimo 
occasione progressus inimici, cum videlicet dux Bonaparte cum 
exercitu Carinthiam et Styriam inundaret, Tyrolimque versus 
usque Leobum semet extenderet, tu eidem provinciáé tanta extra- 
ordinaria praestitisti servitia, ut in huius rei memóriám eidem 
te dupplici argenteo numismate cum inscriptiono Ab Hoste Gallo 
undique Petito Pro Fide, Principe et Patria Pugnanti, honorandum 
duxerit, demum anno miilesimo septingentesimo nonagesimo nono 
ad Caffaro ad multas hostis vexationes evitandas, copiis tuis in 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímeresle vélek. 355 

qiiatuor partes subdividendo primum agmen ad Bagolinum, secun- 
dum ad sanctum Antonium, tertium ad situm Piave Vechia, quar- 
tum denique ad littora Lacus Gardensis versus Salo dediixisti, 
factoque in exercitum inimici ex omni parte impelu, expugnatisque 
plurimis stationibus munimenta Saneti Antonii ac Rocca d'Anfo 
oecupasti, Bresciam autem, superatis fastigiosis itineribus impetuose 
aggrediendo, plurimum ad deditionem eiusdem contulisli, diversis 
simulationibus ac evolutionibus hostem in errorem inducendo, 
fluvium Addam absque impedimento transiisti factoque hocce, 
statio inimici extra vires posita ipsi quoque exercitui caesareo 
regio sine impedimento viam ad transitum per fluvium Adda 
praeparando, cura commodo etiam uniti iam tunc caesareo russici 
exercitus, quod ipsum utriusque exercitus supremis ducibus optime 
oognitum extitit, ultroneam quoque eiusdem conservationem tibi 
imponentibus imo hostili etiam divisionali generálé e Serrurier 
tuam hanc stationem sibi periculosam esse agnoscente, ea de 
causa cum copiis suis ad Privium utramque alám tuae positionis 
impetendo, utut omnes vires impenderit, de deturbandi dexteritate 
attamen et strenua virtute militum tuorum eundem magna cum 
strage et nonnullarum militarium munitionum occupatione teliciter 
repulsus est, hoste ad Leccum constipato hoc audito, hic quoque 
praefatum locum deseruit, tu verő cum prima tibi concredita acie 
Mediolanum versus progressus es, in itinere hocce tuo ad circum- 
vallatum castrum Verder a te ad Privium devictum hostis ducem 
a Serrurier cum copiis suis reperiendo eundem utut militum 
numero validiorem et opportunissimis vallibus stipatum, agminibus 
tuis trina ex parte, una super fluvio Paterno, secunda super Omago 
tertia super Vimmarcatum coordinatis, hacque ratione omnis ad 
exercitum suum semet recipiendi via praeclusa extitit, jggressus 
es. Pugna itaque ex utraque parte strenua ac rigorosa inchoala, 
perque quinque integras horas perdurante, tandem hoste superato 
semetque in propugnaculum ad Verder recipiente eo redactus est, 
ut facta capitulatione duces a Serrurier et Tresia cum ducentis 
quinquaginta ductoribus et cohortum praefectis quatuor miUibus item 
gregariis tam equitibus quam et pedestribus prout et quinque tor- 
mentis ac aliis bellicis impedimentis, nec non uno vexilo in cap- 
tivitatem devenerint, quo glorioso actu id tóti Trans Mediolanum 
stativanti combinato caesareo exercitui commodi intercessit, ut 
praefati propugnaculi quoque expugnatio adornata fuerit, in cuius 
etiam patefactarum singularium virtutum tuarum praemium in 
legionis pedestris ordinis Hungaricae numeri quadragesimi octavi 
proprietarium clementer renunciatus és, facta praeterea per supre- 
mum quoque caesareo russicum belli ducem a Suvarow suae rus- 
sicae caesareae maiestati eatenus repraesentatione, eadem majestas 
te propro motu ordine Sanctae Annae primae classis condecorare 

23* 



Digitized by 



Google 



356 Magyarországi czímereslevelek. 

dignata est, his feliciter executis, combinato mox caesareo exercitu 
semet ad fluvium Bormida ante civitatem Pedemontis Alexandriam^ 
quam supremus Gallorum dux a Moreau una cum propugnaculo 
in castris ibidem cum exercitu stativans strenue protegebat, locante 
eundem tu cum primaria acie tuá utut quotidianis pugnis nimium 
attenuata in sinistra Padi fluvii rippa solertissimi persecutus dis- 
tributisque subin manipulis militum, partim versus montem Sancti 
Bemardi, partim Turinum, ipse verő cum reliquis copiis penes 
Trinum ad fluvium Padum hostilis exercitus sinistram alám infe- 
stando, eundem primum e propugnaculo dein civitate Vema, ac 
tandem civitate Casale, occupata omnis generis annonae provisione 
ac nonnuUis tormentis exturbasti. Hoste itaque hac modalitate in 
confusionem veniente idem derelictis castris Genuam versus movit, 
relicto combinato caesareo exercitui aperto campo, qui absque 
pugna Turinum versus progressus est. Tu verő cum copiis tuis 
exercitum praecedendo, ipsum etiam Turinum sédem quippe regiam 
Pedemontii occupasti, generalemque Moreau ab obsidione monu- 
menti Ceva dicti in Pedemontio accepta, propulsasti, anno demum 
insequente millesimo octingentesimo ad stationes lacum quippe 
Luganum, Comum, item et Lacum maiorem Helvetiam versus, 
provinciám item Grisonum et Valesiam, ubi videlicet cum exiguo 
corpore tu dispersus stetisti, per duces Bonaparte et Berthier 
e quinque lateribus aggressus quidem es, eo tamen non obstante 
perspicacibus dispositionibus tuis hosti tam strenue restitisti, ut 
omnia agmina iusto ordine trans Ticinum fluvium semet retra- 
here castellum verő Arona, Mediolanum item et munimentum 
Pizzighettone, praesidio stipari, magnamque quantitatem muni- 
tionum ac impedimentorum militarium provinciáé illius salvando^ 
tam fortalitium Mantuanum, quam et Peschiera salva tecta reddi 
potuerint* eodem porro anno te advertisse per hostiles generales a 
Macdonald et Moncey doloso praetextu inducias in opere prae- 
existere eo fine penes exercitum promulgasse, ut te inducere ac 
corpus tuúm hac fraude includere possint. Tu interim stratagema 
ipsorum advertendo, obfirmatis partis Tyrolis provinciáé meridio- 
nalis partibus statione tua non sine repetitis et quidem ad Cag- 
lianum et Tridentinum interventis pugnis derelicta, hacque ratione 
intentiones eorundem eludendo, totum corpus tuum ex viginti tribus 
millibus armatorum consistens, cum tormentis, munitionibus, xeno- 
dochiis ac aliis aerarialibus impedimentis per angustum passum 
Valsugana in optimo ordine, utut hostis postquam exercitum caesa- 
reo regium italicum in opposita tibi parte existentem jam prae- 
cedenter per Veronám versus Vicensam et Bassanum repressisset, 
adeoque tibi continuo a tergo extiterit temet retraxisti, donec tan- 
dem post laboriosissimas ac periculosissimas itinerationes conjunctio 
tua cum totó exercitu ad civitatem Bassanum subsecuta fuisset . . .* 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 357 

Kihirdettetett Dalmáczia, Horvátország és Szlavóniának 1802 
deczember 13-ikán Zágrábban tartott gyűlésén. 
Egyszerű, XIX. századbeli másolat. 
Siebmacher, 726. 1. 496. t. 

DXXIX. 

1806 augtisetus 29, Bécs. 

I. Ferencz Ocskói Ocskay Józsefnek és feleségétől Záloghy 
Annától származó Ferencz fiának magyar báróságot adományoz, 
s régi nemesi czímerét megerősítve azt kibővíti. 

»Scutum videlicet militare erectum coeruleum, in qao super 
basi viridi naturaliter coloratus ursus stare ac sole aureo inter 
Stellám sexangularem et lunam erescentem aeque aureis lacente 
in regioné cephalica comitatus esse cernitur. Scatum tegit corona 
liberis baronibus propria, cai superincumbit galea tornearia coro- 
nata, clatrataqué seu aperta, purpura suffulta, auro reducta, 
torque ac monili circumdata, situ recto apicem gerens, erumpente 
urso scutario dextrorsum converso, anteriorum pedum falculis trés 
quinquepetalos et auro umbilicatos flores in viridibus petidis, 
quorum medius niveus, laterales verő rubri sünt, stringente fasti- 
giata, laciniis aureis et coeruleis hinc inde a cono galeae depen- 
dentibus. Telamonum denique vices duo gryphi aurei, rostro 
aperto, lingua rubicunda exerta, alis expansis, pedibus distentis, 
<3audaque inter pedes deflexa hinc inde dispositi obeunt.« 

A czímerlevél megemlékezik czímerszerzőnek a hadi téren 
szerzett érdemeiről: 

». . . iam in septennali bello Borussico, praecipue in actione 
ad Hochkirchen, ac aliis diversis excursionibus, prout et occa- 
sione perdurantis novem hebdomadalis oppugnationis fortalitii 
Schveidnicensis, plurima bellicae virtutis ac militaris scientiae 
tuae specimina edidisti; erupto autem anno millesimo septingen- 
tesimo octuagesimo octavo bello Turcico, in conílictu per campi 
mareschalli locumtenentem a De-Vins ad castra hostilia penes 
Dubiczam constituta, coordinato, cum tibi concredita cohorte, 
temet viriliter distinguendo, ad felicem exitum suscepti operis 
quemadmodum et occassione susceptae per campi mareschallum 
Überum baronem a Laudon fortalitii növi oppugnationis tu pro 
impetu sustinendo, ad copias sinistrae alae versus aquatica moe- 
nia dirigendas ordinatus, attacta moenia primus in conspectu tibi 
subordinati corporis conscendendo, ad deditionem huius fortalitii 
peraeque multum contulisti, et oppugnationi quoque fortalitiorum 



Digitized by 



Google 



358 Magyarországi czimereslevelek. 

et arcium Brebir et Belgrád martís animo adstitisti . . .« a miért 
is a Mária-Terézia rendet és az osztrák báróságot nyerte. 

Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1807 május 6-ikán Nyitrán 
tartott közgyűlésén. 

^^ggö pecséttel. 
Siebmacher, 461. 1. 338. t. 

DXXX. 

1&0() október ^9. Bécs. 
I. Ferencz Meeséry Dániel vezérőrnagynak, a Mária-Terézia 
rend lovagjának, feleségének Fischer Johanna bárónőnek és fiuk- 
nak Károly Rudolfnak magyar báróságot és czímert adományoz. 

»Seutum videlicet militare erectum coelestini coloris, exhi- 
bens virum cataphractura armatum, viridi campo scuti basim 
occupanti insistentem, vagina praecinctum, caputque casside tec- 
tum, manuum dextra evaginatam frameam vibrantem, sinistra 
verő latus fulcientem. Scutum tegit corona liberis baronibus pro- 
pria, unde assurgit galea tornearia coronata, clathrataque seu 
aperta, purpura suffulta, auro reducta, torqu^ ac monili circum- 
ducta, situ recto apicem gerens, altero viro rubra véste patria, 
nodis et fimbriis aureis distincta induto, sindone itidem aurea 
praecincto, amictuique correspondente pileo rubro, mardurina 
pelle reducto, tribusque candidis struthionum plumis omato, caput 
tecto, manuum dextra cambucam auream, Ungaris buzogány dictam 
stringente, sinistra autem latus fulciente, ac inquinetenus exur- 
gente fastigiata. Laciniis seu lemniscis hinc aureis et coeruleis, 
illinc verő argenteis et rubris a cono galeae in scuti latéra large 
defluentibus scutumque ipsum decenter ac venuste exornantibus.« 

Az oklevél czimerszerző hadi érdemeiről a következőkép 
emlékezik meg: 

». . . penes armadám per novem continuas Gallicas expe- 
ditiones primum semper utpote praecursorum agmen, item primum 
separatum porro, ac in aliis interventis actionibus, aliud quoqae 
corpus tibi concreditum ducendo, cum complacentia belli ducum 
et totius armadáé temet distinxeris, praecipue occasione progressus 
militiae nostrae in Campania pro recognoscendis diversis hos- 
tium excursionibus, exuendisque ab armis civibus delegátus, in his 
non minus ac in conflictu ad Mons, in generáli item retra- 
ctione Belgarum ad Bruxellas et in pugna ad Nervinden martis 
animo temet semper impenderis, non secus in obsidione monu- 
menti Condé, in actionibus ad Valenciennes, Venans, Marchiennes, 
Campfamars et Camp-Cesars singulariter te exhibueris, prout in 



Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek* 359 

generáli pugna ad Vaux et ad Denain, ubi hostis stativanti, cum 
viginti millibus armatis Hassiae militibas, generáli eiusdem a 
Vurm, imminebat, centrale inimiei corpus (corpore reliquo ad 
retractionem adacto) in fugám coniieiendo temet viriliter gesseris, 
facto quo etiam effecisti, ut majestati nostrae communicatio Bni- 
xellis ad Landrecy seeura reddita sit, postquam verő hostis ab 
obsidione elibertandi causa ad Landrecy appuUisset, tu cum primo 
agmine sinistram eius alám aggressus, eundem feliciter profligasti, 
generálé Chastri in captivitatem abducto, ipsa Landrecy deditioni 
dein coacta; porro pro obsidione fortalitii Manheim perquisitione- 
que corporis Sztáráyani per hostem persecuti. delegátus, tui ini- 
micum a tergo inopinate adorsus, in tantum discrimen posuisti, 
ut a persecutione destiterit, exploratisque mox hostis viribus, 
viae e ducatu Vürtembergensi ab invasione, armadáé retractioni, 
magasinisque ad Hors et Rothenburg constitutis iam iam deper- 
ditis, patefactae sint, aliis ad Gundelíingen, Leiningen et Dilingen 
stantibus aeque conservatis; hoste ultro ad Neresheim per serenis- 
simum regium principem archiducem Carolum generalissimum 
aggresso, tu agmen eius primum subito adorsus, pccasionem per 
id dedisti, castra eius ad Medlingen occupandi, derelictis impedi- 
mentis et magasinis, captis innumeris, eumque expost e Main- 
hurg, castrisque ad Brug et Zell eiiciendi, artilleriamque nostram, 
iam iam per generalem Mercandin occupatam recuperandi, pro- 
gressuque Condeiani corporis ad tractum Rheni impedito, a Pfor 
per Vertingen usque (íundremingen repercutiendi, et corpus Mora- 
vianum ad Schussenried profligandi ac persequendi, actionibus ad 
Schlingen, Ukerad, et Altenkirchen, victoriis item ad Ostrack et 
Stockach subsecutis te adjutorio existente, ac demum anno mille- 
simo octingentesimo quinto in campiductu et pugna ultima tanto 
cum ardore te impenderis, ut non obstante eo quod novies sauciatus 
sis, usque determinium ipsius pugnae tu praesens eidem adstite- 
ris . . .« a miért is a Mária-Terézia rendet nyerte. 

Kihirdettetett Mosony vármegyének 1808 február 18-ikán 
Magyar-Óvárott tartott közgyűlésén, Pozsony vármegyének 1808 
május 31-ikén Pozsonyban és Vas vármegyének 1818 augusztus 
17-ikén Szombathelyen tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 410. 1. 305. t. IL 

DXXXI. 

1808 júniiie 18, 

L Ferencz Vitézvári báró Simonyi Józsefnek, a Blankenstein 
ezred ezredesének magyar báróságot adományoz. 



Digitized by 



Google 



360 Magyarországi czimereslevelek. 

Az adományozást báró Simonyi Józsefnek felségfolyamod- 
ványa őrizte meg, a fenti napon kelt engedélyezési záradékkal, 
melyben az 1804 ápril 21-ikén nyert osztrák báróságnak Magyar- 
országra való kiterjesztését kéri. 

Eredeti. 

DXXXII. 

1809 április L Bécs. 

I. Ferencz Martonicz András osztrák bárónak, a Mária- 
Terézia rend lovagjának és utász-ezredesnek, magyar nemességet 
adományoz és czímer gyanánt az osztrák bárói czímert adja. 

»Scutum videlicet milltare erectum cyanei coloris, cuiusi 
fiindum seu basim occupat murus lapidibus excissis constructus, 
ac coementitii operis ductibus interstinctus, quatuor foraminibus 
iacalatoriis conspicuus et tribus supra locatis pinnis coronatus, 
in quorum medioVstruthio soleam ferream rostro premens, et 
tribus lunis falcatis, inversis argenteis circumdatus stare conspi- 
citur. Caput scuti premit corona liberis baronibus propria, unde 
assurgunt trés galeae torneariae coronatae, clathrataeque seu 
apertae, pufpura suffultae, auro reductae, torquibus ac monilibus 
circumductae, suisque apicibus fastigiatae, quarum média situ 
recto locata exhibet struthionem scutarium cum solea ferrea, 
secunda verő situ a dextris ad sinistram obliquo posita galea 
sustentat duas caudas equinas, ducibus Turcicis proprias, singulam 
e pertica luna argentea cornibus sursum versis ornata, penden- 
tem, tertia denique seu sinistra, situ ad dextram obliquo locata 
galea, ornatur ala caerulea a dextra ad sinistram expansa, cui 
trés lunae scutariae inversae inscriptae cernuntur. Laciniis seu 
lemniscis argenteis et caeruleis hinc et illinc omnes galeas venu- 
ste cingentibus, ac per scuti latéra defluentibus.« 

Az oklevél megemlíti czimerszerzőnek a haditéren, főleg a 
török háborúkban Zettin és Növi ostrománál szerzett érdemeit, 
a miért előbb a Mária-Terézia rendet, majd az osztrák báró- 
ságot nyerte. 

Kihirdettetett Pest-Pilis-Solt vármegyéknek 1813 márczius 
17-ikén Pesten, Győr vármegyének 1813 április 23-ikán Győrött és 
Pozsony vármegyének 1813 július 19-ikén Pozsonyban tartott köz- 
gyűlésén. 

Eüggő pecsétje elveszett. 
Siebmacher 406. 1. 302. t. 



Digitized 



by Google 



Magyarországi czímereslevelek. 361 

DXXXIII. 

1809 április 1. Bécs. 

I. Ferencz Martonicz András bárónak osztrák báróságát 
Magyarországra is kiterjeszti, és czimer gyailánt az osztrák bárói 
czímert adományozza. 

A czímerleírás az előző szám alatt közölt leírással teljesen 
megegyezik. 

Az oklevél czímerszerző érdemeiről a következőkép emlé- 
kezik meg: 

»Tu enim in oppugnatione praesidii Zettin, dirigente supremo 
vigiliarum praefecto cohortis geometricae loethaliter sauciato, 
operationes geometricas sinistrae alae prompté et alaeriter conti- 
nuando, elaborata hunc in finem plana approbatione belliducis 
firmata indefesso zelo, summaque cum celeritate, et pecaliari cum 
dexteritate in effectum deduxisti; perfectis porro his operibus, 
exploratisque a te motu proprio, et non sine magnó vitae tuae 
discrimine peripheriis memorato praesidio adjacentibus et ob 
hostium excursionem summopere insecuris, in vertice Buquin- 
Briegensi in conspectu praesidii sub vehementissima tormentorum, 
sclopetorumque explosione munimentum erexisti, ac tam hac 
occasione, quam et penes extractionem molis tormentariae ad 
diruenda praesidii moenia deservientis, laboratores in quoram 
fronté continuo constituebaris, ad períiciendum unitis viribus 
omnique cum celeritate opus isthoc heroica virtute tua martia- 
lique intrepiditate insigniter excitasti, quin imo in ipsa etiam 
oppugnatione antelati fortalitii primus moenia sponte ac motu 
proprio conscendisti, prout et per totum oppugnationis tempus 
absque ullo respirio diu noctuque partim in assignatione, partim 
in efficaci et veloci effectuatione laborum, multifaria indefessi 
zeli, singularisque perspicacitatis et dexteritatis edidisti specimina; 
ita etiam in obsidione et bina oppugnatione fortalitii Turcici Növi, 
in quarum una bajulatores scalarum orbiculatarum in fronté 
duxisti, in alia verő sponte pro exstructione pontis super rivulo 
temet obtulisli . . .« a miért II. Lipóttól a Mária-Terézia rendet 
és osztrák báróságot nyerte. 

Kihirdettetett ugyanakkor és ugyanott, a hol az előző 
diploma. 

Függő pecsétje elveszett. 
Siebmacher, 406. 1. 302. t. 



Digitized by 



Google 



362 



Magyarországi czímereslevelek. 



DXXXIV. 
1815 február 3, 
I. Ferencz Vitézvári báró Simonyi Józsefnek, a Hessen- 
Homburg huszárezred ezredesének a magyar bárói oklevél újbóli 
kiadását elrendeli. 

A rendelkezést báró Simonyi Józsefnek 1814 szeptember 
1-én Bécsben kelt felségfolyamodványa őrizte meg, a fenti napon 
kelt engedélyezési záradékkal, melyben hivatkozással az 1808-ban 
6172. sz alatt kelt legfelsőbb elhatározásra a bárói diplomának 
uj kelet alatti kiadását és benne 1808 óta szerzett hadi érde- 
meinek megemlítését kéri. 

Eredeti. 



DXXXV. 
1823 február 14, Bécs, 
I. Ferencz Mészáros Istvánnak a Lichtenstein herczeg-félé 
huszárezred alkapitányának és feleségétől Straub Teréztől származó 
gyermekeinek István Imrének és Terézia Francziskának nemessé- 
get és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet 
militare erectum in- 
ferius in cuspidem 
sinuatim vergens 
linea perpendiculari 
in duas oblongas 
areas sectum, qua- 
rum prima seu dex- 
tra coelestini coloris 
exhibet lilium, sinis- 
tra verő rubro co- 
lore tincta, reprae- 
sentat lunam eres- 
centem, cornubus in 
dextram scuti partém 
versis. Caput scuti 
premit galea torne- 
aria coronata, cla- 
trataque seu aparte, 
purpura suffulta,auro 
reducta, torque ac 
monili cireumducta, situ pro more ad dextram obhquo nobi- 
libus concedi solita, emergente a dorso coronae viro rubro vestitu 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. . 363 

induto, cuius caput mitra dependente rubro panno tectum est, 
dextra manu frameam nudatam, cui caput turcicum stillante san- 
guine infixum est, dextrorsum stringente, sinistra manu verő latus 
suum sustentante, laciniisque seu lemniscis hinc argenteis et 
coeruleis, illinc aureis et rubris per utrumque scuti latus piacidé 
decurrentibus, totumque decenter condecorantibus.« 

Az oklevél czímerszerző érdemeiről következőkép emléke- 
zik meg: 

. . . idem e gregario usque ad modernum secundarii equi- 
tum magistri officium eluctari meruit, quive in omnibus campi- 
ductibus inde ab anno millesimo septingentesimo octuagesimo 
septimo usque annum millesimum octingentesimum duodecimum 
interventis strenuum non minus quam intrepidi animi militem 
semet semper exhibuit. Is enim qua corporalls regiminis hussa- 
rorum olim Barkó ultimo bello contra Turcas fervente, in proelio 
ad Martinestye cum paucis suorum in regionem Fogshan circum- 
iacentem pro excubiis missus appropinguantem hostem primus 
det'egendo, essentiale exercitui nostro hac relatione praestitit com- 
modum. In campiductu vero anni millesimi septingentisimi nona- 
gesimi tertii in Brabantia cum stabali officiali e castris ad Dineer 
pro requisitione victualium ordinatus, notabilem eorum transpor- 
tum sibi creditum, contra omnes hostiles impetus feliciter castris 
riostris intulit, hocque facto exercitui penuria laboranti summe 
profuit. Anno dein millesimo septingentesimo nonagesimo quarto 
ad Charlesroi divisionem pyrobolariorum Büdöskútiensium per 
copias hostiles a corpore suo divulsam et pene cinctam non solum 
salvavit, sed insuper hosti sex tormenta, cum notabili eiusdem 
copiarum strage, ademit; porro in campiductu anni millesimi 
septingentesimi nonagesimi sexti facta e fortalitio Moguntiarum 
eruptione primus in hostem irruendo partém eiusdem peditatus 
ac plures equites cum duobus tormentis cepit; ob quod genero- 
sum factum in vigiliarum magistrum promotus exstitit; mox desu- 
per ad Neuvied ad recognoscendum hostem dispositus, supremum 
vigiliarum praefectum nostrum Mara et superiorem ♦ locumtenen- 
tem baronem Bánfy ex captivitate hostili liberavit; imo eodem 
adhuc campiductu in regioné Trevirensi ad Ober-Tiefenbach 
cum exiguo manipulo suorum unam divisionem regiminis nostri 
hussarorum ab hoste cinctam liberam reddidit et septem hostiles 
captivos fecit. Anno demum millesimo octingentesimo nono, qua 
iam locumtenens regiminis hussarorum a Lichtenstein, cum ingressu 
nostri exercitus in Bavariam semet eo peculiariter distinxit, quod 
corpori generaUs Nordmann pro tegenda exercitus nostri ala sini- 
stra destinato, penuria laboranti necessarium comeatum, non 
obstantibus unde quoque sibi ab hoste et hostilibus incolis impe- 
dimentis positis procuraverit ac in hac expeditione sua pontes 



Digitized by 



Google 



364 



Magyarországi czímereslevelek. 



duos ad Wasserburg et Burghausen per hostem demolitos tran- 
situi nostrarum copiarum aptos reddidit. Anno denique millesimo 
octingentesimo duodecimo in campiductu contra Russos ad 
Viszoky-Litevszky hoste regiminis hussarorum a Lichtenstein 
paludibus et sylvis constricti terga premente, omni evadendae 
captivitatis spe eidem ademta, idein qua superior locumtenens 
periculo hoc eognito, cum hoste manus conseruit, eundem in 
disordinem coniecit et repressit, taliterque praefato regimini 
nostro evadendi periculi occasione procurata, viginti insuper eius- 
dem eapita iam capla liberavit, et qaamvis genu sinistro saucia- 
tus fuerit, hostem tamen impetere tamdiu non destitit, donec 
idem régimen, ordine recepto succursuque adveniente, hostem 
magna cüm strage in fugám coniiceret . . .« 

Kihirdettetett Szerem vármegyének 1823 deczember 1-én 
Vukovárott és Arad vármegyének 1826 július 12-ikén Aradon 
tartott közgyűlésén. 

¥üggő pecséttel. 



DXXXVI. 

1830 szeptember 24, Pozsony, 

1. Ferencz Hacsich Péternek, az oláh illyr határezred vezér- 
őrnagyának nemességet és czímert adommányoz. 

»Scutum videlicet 
militare erectum, si- 
nuatim in cuspidem 
vergens, tranverse 
divisum et in supe- 
riori parte perpendi- 
culariter sectum in 
cuius superiori dex- 
tra area cyaneo tin- 
cta brachium incur- 
vatum armatum, ar- 
gentatum, juncturis 
auro reductis, gla- 
dium incurvatum ca- 
pulo aureo tenens, 
tribüs in regioné ca- 
pitis aureis liliis; in 
secunda rubro tincta, 
fascia diagonalis dex- 
tra undulata argentea; in iriferiori demum parte naturali aspectu 
super solo viridi, in quo fluvius decurrit, urbs apperta, monticulis 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 365 

prasinis posteriorem provinciám occupantibus, conspiciuntur. Scuto 
incumbit galea tornearia, coronata clatrataque seu aperta, auro 
reducta, purpura suffulta, torque ac monili circumducta. Coronam 
omant trés plumae struthoneaceae, binis extremis candidis, média 
rubra. Laciniis seu lemniscis a summitate galeae hinc cyaneis et 
aureis, illinc argenteis et rubris venuste defluentibus, ac utrum- 
que scuti latus decenter exornantibus.« 

Az oklevél fölemlíti, hogy czímerszerző már 1795-ben a 
34. gyalogezredben mint kadett kezdte meg szolgálatát, mely- 
ben több mint 34 évi szolgálat után jelen állásba emelkedett- 
Résztvett tíz hadjáratban s főleg az 1814-iben mint a székely 
gyalogezred négy századának önkéntes parancsnoka Nogent városa 
ostrománál a Sequana folyó mellett tüntette ki magát. 

Kihirdettetett Krassó vármegyének 1831 május 3-ikán Lúgoson 
tartott közgyűlésén. 

í^íiggö pecséttel. 



DXXXVII. 

1830 október L Pozsony, 

I. Ferencz Czárán Antalnak, Jánosnak, Istvánnak és Kristóf- 
nak, gyergyószentmiklósi kereskedőknek, továbbá Antal fiának 
Péternek, ennek leányának Czecziliának, Jánosnak feleségétől 
Kövér Teréziától származó gyermekeinek Mártonnak, Tódornak, ^ 
Jánosnak, Anna Máriának, Mária Sárának, Rebekkának, Ilonának, * 
Katalinnak és Rózának, Istváimak feleségétől Kövér Johannától 
származó gyermekeinek János Simonnak és Anna Máriának és 
Kristófnak feleségétől Rózától származó gyermekeinek Emánuelnak, 
Gergelynek és Rebekkának nemességet, a >Seprősi« előnévvel és 
czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum sinuatim in suspide ver- 
gens, perpenticulariter et horizontaliter in quatuor areas sectum, in 
cuius prima et quarta cyaneo tinctis, naturaU colore eques armatus, 
argentatus, loricatus, galeatus, iuncturis auro reductis, equo candido 
ad gressum incitato, habenis nigris, ephipio rubro, auro exornatis 
instructo insidens, brachio dextro vexillum rubrum in hasta lig- 
nea, lancea ferrea provisa tenens, super pratulo viridi, in secunda 
rubri coloris crux argentea pedata, marginem non attmgens, in 
tertia denique aeque rubri coloris pelicanus, naturali colore super 
nido pectus vulnerans, ac sanguine puUos pascens conspiciuntur. 
Scuto incumbit galea tornearia coronata clatrataque seu aperta. 



Digitized by 



Google 



366 



Magyarországi czímereslevelek. 







purpura suffulta, tor- 
que ac monili cir- 
cumducta. Super co- 
rona brachium ar- 
matúra, incurvatum, 
argentatum, iuncturis 
auro reductis, vola 
gladium more hun- 
garico incurvatum, 
capulo aureo strin- 
gens, laciniis seu 
lemniscis a summi- 
tate galeae, hinc 
cyaneis et argenteis, 
iliinc argenteis et 
rubris venuste deflu- 
entibus, ae utrumque 
scuti latus decenter 
exornantibus.« 

Kihirdettetett Arad vármegyének 1831 július 4-ikén Aradon 
tartott közgyűlésen és Temes vármegyének 1835 január 19-ikén 
Temesvárott tartott közgyűlésén. 

Yüggo pecséttel. 

DXXXVIIL 
1841 május 21, Bécs. 
V. Ferdinánd indigenatusi oklevele, melylyel Brosenbach 
Károly hadbiztosnak, feleségének Salvadori Lucretia Rozália Virgi- 
niának, fiainak Károly Ferencz Antalnak, Ágostnak, József Károly- 
nak, Ferdinándnak és Vilmos Bernátnak és leányának Annának 
magyar nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum ad formám veterem 
incisum, perpendiculariter in duas aequales areas dispertitum, 
quarum dextra arcem argentatam e quadratis lapidibus coemen- 
titii operis ductibus interstinctis, super basi prasina ad contigna- 
tionem extructam et superne tribus turriculis distinctam, brachio- 
que eataphractura argentea munito, mediaeque turriculae cubito 
innixo, ac vola prehensum nudatum acinacem-vibrante fastigiatam 
exhibet in campo miniato; sinistra verő coelestini coloris area 
continet aquilam furvam, supra rupes praeruptas e fundo areae 
exsurgentes in altum volantem solemque aureum in dextra areae 
superiori regioné fulgentem irretortis ocuUs respicientem. Ipsi 



Digitized by 



Google 



Mág^^arországi czímereslevelek. 



367 



porro scuto situ obverso superincumbentem galeam torneariam 
clathratam atque coronatam, purpura intrinsecus subsarcinatam, 
auro reductam, ac monili de torque coUum cingente aurea pendülő 
decoram, laciniis seu lemniscis hinc aureis et coeruleis, isthinc 
argenteis et rubris a eono galeae ad extremilates scuti moliter 
defluentibus, illudque ipsum decenter ac venuste comentibus.« 

Kihirdettetett Komárom vármegyének 1841 október 4-ikén 
Rév-Komáromban és Heves és Külső-Szolnok vármegyéknek 1842 
deczember 16-ikán Eger városában tartott közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

Siebmacher, 87. 1. 70. t. 



DXXXIX. 
1842 január 27. Bécs. 

V. Ferdinánd Nagy Ferencz nyugalmazott vezérőrnagynak 
nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlicet militare erectum palariter bipartitum, 
dextra sui parte cocco tincta, sinistra verő saphirina, in quo 
super fundo 
prasino leo 
aureus dex- 
trorsum ver- 
sus, rictu hi- 
ante, lingua 

rubicunda 

exerta et 
cauda a tergo 
projecta, dis- 
tricta framea 
ictum mini- 
tans, sinistri 
autem pedis 
falculis cornu 
am'eum mili- 
tare, aurea 
catena eir- 
cumvinctum 

(seu Jász- 
Kürth) pre- 

hensum tenere cernitur. Scutum premit galea tornearia elathrata 
seu aperta, purpura subsarcinata, auro reducta ac monili de 
torque collum cingente aurea pendülő decora, situ pro more ad 
dextram obliquo nobilibus propria, regioque diademate, trés atras 




Digitized by 



Google 



368 



Magyarországi czímereslevelek. 



struthionis plumas proferente ornata, laciniis seu phaleris utrinque 
aureis hinc rubro, illinc coeruleo mixtim ac symmetre reflexis in 
scuti latéra venuste defluentibus.« 

Az oklevél szerint czímerszerzö a Reuss-Kösztritz huszár- 
ezrzedben mint őrmester kezdte meg szolgálatait, több mint har- 
mincz évig szakadatlanul szolgált és öt hadjáratban vett részt. 

Kihirdettetett Baranya vármegyének 1842júniiis6-ikán Pécsett 
tartott folytatólagos közgyűlésén. 

Függő pecséttel. 

DXL. 

1868 június 17, ScJwnbnmn, 
I. Ferencz József Homoky Imrének, a Megváltóról czlmzett 
lekéri apátnak, szatmári szentszéki ülnöknek, a III. oszt. vas- 
koronarend vitézének és fivérének Homoky Ferencznek nemességet, 
a »Visontai« előnevet és czímert adományoz. 

»Egy álló 
vitézvért, két 
ezüst és két 
kék mezőre 
osztva, mind 
a négy mező- 
beni zöld hal- 
mon nyugvó 
arany koro- 
nákkal, me- 
lyekből, még 
pedig az első 
és negyedik 
ezüst mezők- 
ben termé- 
szetes zöldle- 
velü rózsabo- 
kor két bimbó 
közti piros 
rózsával, a 
második és 
harmadik kék 

mezőkben 
kettős fehér 
kereszt foglal- 
tatik. A vért 
felső szélén 
koronázott 




Digitized by 



Google 



Magyarországi czímereslevelek. 369 

nyilt két lovagsisak nyugszik, kék-ezüst sisaktakarókkal, az egyik 
sisak koronáján ugyanazon rózsabokor van, ezüst-kék fölött és 
felváltva keresztbe osztott nyilt sasszárnyaktól bekerítve, a másik 
sisak koronáján ugyanazon kettős kereszt áll, hasonlókép ezüst-kék 
fölött és felváltva keresztbe osztott nyilt sasszárnyaktól környezve.* 

Az oklevél czimerszerző érdemeiről következőkép emlékezik 
meg: » . . . melyeket ő 38 év óta részint lelkipásztorkodás!, 
részint közoktatási téren, jelesül pedig Felséges Erzsébet ausztriai 
császárné és Magyarország királynéja kedves Hitvesünknek, nem- 
különben Fennséges Rudolf főherezeg és koronaörökös kedves 
Fiunknak és Fennséges Gizella főherczegnő kedves leányunknak, 
valamint felséges Uralkodó Házunk más tagjainak is, magyar 
nyelvbeni tanítása által szerzett . . .« 

Függő pecséttel. 



Áldágy, A M. N. Múzeum czimereslevelei. 24 

Digitized by VjOOQIC 



Digitized by 



Google 



11. 

KÜLFÖLDI CZÍMERESLEYELEK. 



24* 

Digitized by VjOOQIC 



Digitized 



by Google 



DXLL 
1492 deczemher 29. Innsbruck, 



/> 




Miksa császár Weinangl Jánosnak czímert adományoz. 

». . . einen gantzen gélben schildt, 
im grundt desselben ein dreyegketter 
gruener perg, darauf ein swartzer han 
mit einem rőten kamp; auf dem schildt 
ein helm, darauf ein dreyegketter perg 
und ein han, als in dem schildt gemalt, 
mit ainer swartzs und gélben helm- 
deckhen getziert, so sich under dem 
grüenen perg auf dem helm erheben 
und sich in die weyt aussteilt . . .« 

A czimerképben a fekete kakas a 
zöld hármas halom középső ormán bal 

lábán állva, jobb lábát maga elé nyújtva ábrázoltatik, mig a 
sisakdísz a pajzsbeli alakot hasonló helyzetben, de kiterjesztett 
szárnyakkal ábrázolja. 

Függő pecsétje elveszett. 

DXLII. 

1509 deczemher 15, Bozen. 

Miksa császár Genndl Lajosnak czímert adományoz. 

». . . ain ganncz swarczen schild 
unnd darinn ain ganczer gelber lerch 
mit aufgethanen fluegeln unnd auf die 
seyten sehent, unnd auf dem schild 
ain helm, géziért mit ainer swarczen 
und gélben deckhen unnd darauf ste- 
hennd auch ain ganczer gelber lerch 
mit aufgethanen flügeln unnd auf die 
seyten sehend . . .« 

Függő pecsétteL 




*(3 



Digitized by 



Google 



374 



Külföldi czímereslevelek. 



DXLIII. 
1514 október 28, Innsbruck. /^ 
Miksa császár Trapp Jánosnak czímert adományoz. 



>. . . ainen rőten schillt, darinn 
ainen gélben trappén mit aufgethanem 
flug und snabl mit ausgeslagner zun- 
gen, a'uf demselben schillt ainen helm 
géziért mit rotter und gelber helm- 
deckhen, darauf ainen gélben trappén 
mit aufgetfianem flug und snabel und 
ausgeslagner zungen wie im schillt ge- 
formiert ist. . .« 




Függő pecsétje elveszett. 



DXLIV. 
1670 július 1, Speyer. 
Miksa császár Imolckhaimi Höfliuger Sebestyénnek az ö és 
elődei szolgálatában szerzett érdemeiért régi nemességét megerő- 
síti, és czimerét kibővíti. 

>. . . ain quartierter schildt, derén 
die hinter unter und vorder ober vel- 
dung gelb oder goltfarb, im grundt der- 
selben ain dreypühleter weisser berg, 
der mitter die eüszern zween etwas 
überhöht, darauf für sich aufrechts gegen 
dem hintern obern egg entstehend ain 
vorderthail aines schwarzen steinbockhs 
mit auszgeschlagnen zungen, und zu- 
ruckgekrumbten hörnern, und die andern 
zwo veldungen roth oder rubinfarb, 
in derén yder gleich fürwerts erschei- 
nend aíner syrenagestalt, in langem hinter sich ,fliegendem 
gélben haar auf dem haupt mit ainer gélben oder " goltfarben 
königlichen cron géziért, baiderseits ire vischschánz über sich 
krümend und oben bey dem end des schancz in henden haltend. 
Auf dem schildt zwen freye oflfne adeliche thurniershelm, der 
zur lincken mit weisser oder silberfarber und rotter und rechten 
seitten schwartzer und gelber helmdecken und yedweder dersel- 
ben ainer gélben oder golttfarben cron géziért, auf dem hncken 
oflFnen helm zwischen zwayen püflFelhörnern ihre mundtlöcher 




Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 



375 



oben von einander gekert und yedes in mitte über zwerch, salso 
abgethailt, dasz desz hintern unter und vordern horns ober 
rótt, und die andern zway thail weisz seind, erscheinend aber- 
mals ain syrena, allermaszen wie die in den veldern desz sehilts 
gestalttet, und dann auf dem rechten oíTnen helm ausz der cron 
widerumen zwisehen zwayen püíTelhömern ire mundtlöcher oben 
von einander gekert, und auch in mitte über zwechs abo abge- 
thailt, dasz desz hintern unter und vordern horns ober gelb, 
und die andern zway thail schwartz seind, entstehend ain vorder- 
thail aines schwarzen stainbockhs mit auszgeschlagener zungen 
und hinter sich gekrümbten hörnern . . .« 

Függő pecsétje elveszett, a DessewfPy család levéltárában. 



DXLV. 

1Ő83 márczhís 13, Innsbruck. 
Ferdinánd osztrák főherczeg Grandi Mihálynak és Jánosnak 
czímert adományoz. 

». . . ainen gantz schwartzen schildt, 
darinnen ainen gevierten gélben oder 
goldfarben §piekhl, so sich mit seinen 
spitzen in die vierseiten des éehildts 
wenden, innerhalb desselben spickls er- 
scheinend ain gelb oder goldfarber lew, 
fürwertz und mit seinen von sich ge- 
streckhten pranggen auch oflFnen rachen, 
roth aussgeschlagner zungen und zurugg 
aufgeworffnen schwantz zum grimmen 
geschickht. Auf dem schildt ain stech- 
helm, zu baiden seiten mit schwartzer 
auch gelb oder goldfarber helmdeckhen, 
und darob von denselben farben ainen 
gewundenen pausch, mit seinen zurugg- 
fliegenden binden géziért, daraus wide- 
rumben ain gelb oder goldfarber lew, wie im schildt entspringene, 
in seinen vordern von sich gestreckhten pranggen, drey grüent 
gespieglte pfawenfedern über sich haltend . . .« 
Függő pecsétje elveszett. 




DXLVI. 

1588 szeptember 10. Prága. 
II. Rudolf császár Parscht Bálintnak cseh-morva nemességet, 
a Porssndorf-i előnevet és czímert adományoz. 



Digitized 



by Google 



376 Külföldi czímereslevelek. 

>Scutum per médium in duas aequales partes divisum, 
quarum inferior tres aequales vias habét, primam et tertiam flavi 
sive aurei, secundam verő nigri coloris; superior autem pars tota 
est rubei coloris, qua in medius aries albus, aureis cornuis con- 
spicuus, dextram versus pedibus anterioribus saliens visitur. 
Scuto imposita est galea clatrata et huic corona aurea regia, ex 
qua sémi aries ille, eodem pláne modo ut in scuto egreditur, 
tegumentum vero seu phalerae, deorsum dependentes mixtae suní, 
dextra quidem ex parte albi sive argentei et rubei, in sinistra 
autem flavi sive aurei et nigri coloris*. 

Egyszerű, XIX. századi másolat. Az oklevél eredetije Szepes 
vármegye levéltárában. 

DXLVII. 
1597 ápril 4. HeideJberg. 

Melissus Pál palotagróf, római lovag, az Amadi Ferrand 
palotagróf és aranysarkantyús lovagtól nyert felhatalmazás alapján, 
kinek családja e jogot IV. Károly adománya következtében gyako- 
rolja, Höriböcken Jánosnak és Gálnak czímert adományoz. 

>. . . einen schilde, nach der quire in drey gleiche unter- 
schildt abgetheillet, oben roth, untén blau oder lassur, in der 
mitte weiss oder silberfarb, und im schidt einen schwarzen 
zweyhörnigen zum sprung und stoss gerichteten bockh. Auf dem 
schildt einen stehhelm, ab der rechten seiten mit rothen und 
weissen, ab der linken mit blauen und weissen helmdekken, 
auch einen von benanten farben gewundenen bausche géziért, 
darob erscheinend ein förter-leib eines schwarzen bokes, zwischen 
zweien aufgethanen fliegeln, derén jeglicher nach der quire in 
drey unterschiedene farben abgetheillet, untén blau odor lassur, 
in der mitte weiss, oben roth . . .« 

Egyszerű, XVIII. századi másolat. 

DXLVIII. 
1601 június 1. Augshurg. 

Geitzkhoffler Zacharias palotagróf a Linzből származó Plan- 
ckenauer Tóbiásnak és utódainak régi czimerét megerősíti. 

»Mit namen ein gantz gelb oder goldfarbén schild, im 
grund deszen ein grüne auen, so von unden hinauff mit etlichen 
schönen grünen báümen, über zween driettel den schild einnimbt, 
in derselben befindt sich ein schimbel, oder gantzes weisses 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 



377 



rosz, zu der rechten seiten grasend. Auff 
dem schild ein zugethaner stechhelmb, 
darumben ein gelb oder goldfarbe 
schnur mit einem eleynod hangend. 
Zur rechten mit roth oder rubin, weisz 
oder sielberfarben, und zur lineken 
mit schwartz, gelb oder goldfarber 
helmdecken und darob mit solehen 
farben einen gewundenen pausch, 
darauff ein grünes bergle, ob wel- 
chem ein gantzes weisses rosz mit 
den hindern Füssen zum Sprung auff 
die rechten Seiten zugericht, mit roth 
auszgeschlagener zungen und zuruckfliegenden schwaiff . . .« 

Pozsony városának 1676 október 7-én kelt átiratában, függő 
pecséttel festett czímerképpel. V. ö. a CCXXVII. számot. 




<^^' 



DXLIX. 

1604 október 30, Prága. 

II. Rudolf császár Grueber Andrásnak és Jánosnak a selmeczi 
és körmöczi bányakamara alkalmazottainak, tekintettel az ö és 
apjuknak Tamásnak érdemeire, czímert adományoz. 

>Mit namen ain rőten oder rubin- 
farben schildt, von baiden untérn eggen 
mit dem spitz bisz oben an, gehent ain 
gelber oder goldfarber spickhl, im grundt 
desselben ain drypühleter weisser oder 
silberfarber perg, der mitter die eüssern 
etwas überhöhent, darüber für sich auf- 
rechts erscheindt ain mann, in abgestucz- 
tem marhasotischen braunen bárt und 
langen haar, beklaidt in enge rote hősen 
und angethaner blawer leib-röckhl, mit 
langen, von gelber farb, unterfüetterten 
schesslen, vornen mit fűnff gélben kneiff- 
lein eingethan, deszgleichen umb den halsz 
und ermel von solehen farben überschleglen, mit der lineken 
daszelb sebessel auszwerts schlagent, in der rechten handt aber 
über die achsel haltent, ain hawen oder krampen mit ainem 
gélben langen stil, und in baiden obern eggen des schilts yeden 
ortts über sich ain doplete weisse lilien, mit irem bundt, aut 
dem schildt ain stechhelm, zur linckhen mit gelb- und blaw, 
und rechten seiten rot und weiszer helmdeckhen und darob 




Digitized by 



Google 



378 Külföldi czimereslevelek. 

ainer kunigelichen cron géziért, darauf aufrechts fürwerts erscheindt 
ain mann, ohne die fuesz, beklaidt und sonst altermaszen mit 
haltender hawen beschaffen wie untén ira sehildt . . .« 

Az oklevél a czímerszerzőkröl így emlékezik meg: >Auch 
dié getrewen, gehorsamen, vleissigen und willigen dienst, so nit 
allain weylendt ir vatter Thomas Grueber unserm loblichen 
hausz Österreich in Hungern und der graffschaft Tyrol ím 
münzwesen, sondern auch sy bedé gebrüeder uns vil jahr láng, 
als der andre bey unser cammer zur Schemnicz, als ober goldt- 
schaider, der Hanns Grueber aber zu Cremniez als cimehter und 
auch ober goldtschaider undterthenigist erzaigt und bewisen, noeh 
teglichs thuen.« 

^üggő pecsétje elveszett, a gróf Berényi család levéltárában. 

DL. 

1607 június 2, Prága, 
II. Rudolf császár Lienpacher Jánosnak, a körmöczi és sel- 
meczi bányák szolgálatában szerzett érdemeiért birodalmi nemes- 
séget és czímert adományoz. 

»Nemblich ain schwarzen sehildt, 
im grundt desselben im vordern untern 
eekh vier weisse, oder sylberfarbe staf- 
fel, darauí fürwerts ain zum grimmen 
geschickter gelber oder goldfarber lew, 
mit auszgeschlagener zungen, zuruck auf- 
gewortfenen schwancz, in seiner rechten 
pranckhen ain pflitczpfeyel, mit unter 
sich gekertem eysen, gelbem holcz und 
weissem geflider halttendt. Auf dem 
sehildt ain freyer oflfner adelicher thur- 
nierszhelm, zur linckhen mit roth und 
weisser, rechten seitten aber gelber unnd 
schwarzer helmdeckhen, unnd darob ainer goldfarben königlicher 
cron géziért, darauf zwischen zwoen mit den saxen einwerts 
gekerten und in der mitte über zwerchs abgethailten adlersflugen, 
dem hinter unter thail gelb ober schwarz, vorder unter weyss und 
ober rótt' ist, erscheinet abermals fürwerts aufrechts ain vorder 
thaill aines gélben oder goldfarben lewen, mit halttendem pflitcz- 
pfeyl wie untén im sehildt ...» 

Az oklevél a czímerszerzőről következőkép emlékezik meg: 

». . . Hanss Lienpacher nit allain in das vierzehende jahr 
bey baiden unnsern cammern zu Crembnicz und Schembnicz 




Digitized by 



Google" 



Külföldi Gzímereslevelek. 



379 



darunter sechs jahr als zeugscIiaCfer uiid zway jahr als buech- 
halter daselbst, auch unter jüngst fürganngener rebellion mit 
erhandlung ansehenlicher summen geltts zu erhalttung des berg- 
wercks, sondern dazue noch auf aignen uncosten mit dreyen 
pferdten wider besagte rebellen mit namlicher dapfferkait, wie 
er dann in táglichen auszfállen und scharmüczeln zwaymahl bisz 
auf den todt yerwundt und geschossen worden, underthenigist 
erzaigt und bewisen hat . . .* 

^'úggö pecsétje elveszett, a gróf Berényi család levéltárában. 



DLL 

1608 május 9. Frága, 
11. Rudolf császár Mingoni Tamásnak a comes palatinusi 
méltóságot adományozza, s őt minden e méltósággal járó jogok 
és kiváltságok gyakorlására feljogosítja, s azokban megerősíti. 

Az oklevél élére festett ezímer egyenesen álló kék mezejű pajzs, 
melyet ezüst folyam oszt ketté, a felső mezőben két, az alsóban 
egy hatágú arany csillag. A pajzs fölött ezüst-kék' tekercscsel 
ékített rostélyos 
sisak, sisakdísz há- 
rom fehér (ezüst) 
strucztoU, takarók 
szine mindkét ol- 
dalról ezüst-kék. 

A kitüntetettről 
az oklevél követ- 
kezőleg emlékezik 
meg: 

»...teThomam 
Alingonium hones- 
tis et apud suos 
in űrbe Tiburtina 
claris maioribus 
prognatum, id ab 
ineunte aetate im- 
primis curae ha- 
buisse, ut accep- 
tum ab ilUs decus 
domesticum non 
modo sartum tec- 
tum conservares, 
verum etiam ma- 
gis excultum at- 




Digitized 



by Google 



380 Külföldi czfmereslevelek. 

que exornalum ad posteritatem tuam transmitteres. Quod quidem 
adeo assecutus fueris, ut absoluto strenue liberalium artium studio, 
deinde supremo in philosophia et facultate medica honore, doc- 
toratus scilicet laurea ornari et insigniri mérueris, postmodum 
verő operám tuam in re medica usibus publicis impenderis, aa 
variis in Itália principibus dexteritatem et experientiam tuam testa- 
tam reddideris. Unde postea in Croatiam et in Hungáriám te cum 
magnifieofidelinobis dilecto Georgio Basta, eomite in Húst, et eomite 
comitatus Maramorusiensis, nostro consiliario bellico, generálé 
Transylvaniense et supremo exercitus nostri Hungáriái locumte- 
nente, contuleris, ubi cum fortunarum et vitae periculo castra secutus, 
insignia scientiae tuae medicae specimina edideris, ac deinde 
aulae nostrae caesareae nobisque ipsis praeclaras tuas ingenii 
dotes probaris . . .« 

Függő pecsétje elveszett. 

DLII. 

1612 október 27. Prága, 

Miksa császár Ottendorfi Birckh Gáspárnak birodalmi nemes- 
séget adományoz és a családnak II. Ulászló magyar királytól nyert 
czímerét kibővíti. 

». . . ain plaw oder lasurfarben schildt, 
darinnen erscheinet fuerwerts ain gelb oder 
goldfarben deimhirschenkopff mit seinem 
gekrümb, bisz an die brust, auf dem 
schildt ain stechhelm, baiderseits mit gel- 
ber und plawer helmdeckhen getziert, darauf 
erscheinet für sich ain hinter sich gebogener 
rechter mit blaw beklaidter . . . haltendt, 
in seiner ... ainfach hirschgekrümb mit 
hinter sich gekehrten enden, nachfolgender- 
massen nit allain gnedigelich confirmirt, 
sondern auch den stichhelm in ain freien 
oíTenen adelichen thumiershelm und darob 
wie auch im grundt des schildts ausz ainer guldenen cron am 
hirschhalsz sambt den . . . gekrümb erscheinet géziért unnd 
verpessert.« 

Sartor Gáspár birodalmi kanczelláriai registrator által 1613 
május 31-ikén Bécsben • kiadott hiteles másolatban, festett czimer- 
képpel, írása több helyt elkopva. 




Digitized 



by Google 



Külföldi czímereslevelek* 



381 




DLni. 

1617 november 15. Innsbruck. 
Miksa főherczeg Corent András udvari provisornak és testvé- 
rének Jánosnak czímert adományoz. 

». . . ain roth oder rubinfarber schildt, 
durch dessen mitte von dem hindern undern 
in das vorder ober egg ain gelb oder golt- 
farbe strassen geht, darinen fíirwertz naeh- 
einander gewendt zween schwarz aufgethane 
adler, mit oíTnen schnábl, und in iedem als 
undern und obern thail des sehildts fíirwertz 
zur rechten handt gehent, ain zum grimen 
gesehickht weiss oder silberfarber löw^, mit 
gelffendem mául, roth ausschlagender zungen 
und aufgeworffnem sehwancz. Auf dem schildt 
ain stechhelm zur linggen mit roth oder rubin, v^eiss oder silber, 
unnd rechten seitten mit gelb oder gólt und schwarczer helm- 
deckhen, sambt ainer künigelichen cron géziért, ob welcher erscheint 
abermahlen fíirwertz sehend ein schwarcz aufgethan und über 
sich gestellter adler, mit roth ausschlagender zungen . . .« 

^^ggö pecsétje elveszett. 

DLIV/ 
1618 október 23. Bécs. - • 

I. Mátyás császár Serponte Bálint és Jánosnak régi nemes- 
ségüket megerősítve czímerüket kibővíti. 

». . . ain schildt, in mitte über 
zwerch in zween gleiche thail alsó abge- 
thailt, dass der unter weisz oder sylber- 
farb, im grund deszen, gegeneinander 
über zween grawer runder hübl, dar- 
durch oder zwíschen denselben ain ílie- 
szend wasser laufft, über welchem ain 
plawe oder lasurfarbe pruggen von quat- 
terstucken, so auf yeder seitten drey 
stáíTel hat, auff welcher fürwerts züm 
grimmen gesehickht ain roth oder rubin- 
farber lew, den rechten vordern pran- 
ckhen für sich zum grimmen haltend, 
mit auszgeschlagner zungen und über 
sich gewundnen doppelten schwantz, der oberthail desz sehildts 
aber gelb oder goldtfarb ist, darinnen ain schwartzer auszge- 




Digitized by 



Google 



882 Külföldi czfmereslevelek. 

braiter adler, mit fürwerts gewendten kopff. Auff dem schilt 
ain freyer, offner, adelicher thurniershelni, baiderseits von roth, 
weisz und plawer helmdeckhen, unnd darob von denselben farben 
ainen gewundnen pausch mit seinen zuruckh fliegenden pinden 
géziért, darauff erscheinet fürwerts ain vorderthail aines rothen 
lewen, mit für sich geworíTnen praneken unnd oíTnem rachen, 
auch über sich gewundnem schwantz, nit allain eoníirmirt und 
bestettigt, sondern auch anstatt desz obberürten gewundnen pau- 
sches mit ainer goldfarben khünigliehen cron geziert und verpeszerl. 

Az oklevél a ezímerszerzők érdemeiről a következőkép emlé- 
kezik meg: 

»Wann wir nun gnetlieh angesehen die dienste 

welehe ihre voreltern, weilen unsern hochgeehrten vorfahren, 
römischen kaysern unnd künigen, auch dem heyligen reich, 
fürnemblich aber sy, die de Serponte gebrüdere uns unnd 
unserm löblichen hausz österreich zu krieg unnd fridens zeitten, 
nemblich er Valentin, anfenglich noch anno fíinff zehenhundert 
sechs und sieben und neuntzig bey unsern hof controlor ampt, 
hernacher bey unsern fümemben ansehenlichen hofámptern, alsz 
den obristen hofmaister, stallmaister unnd hofmarschalckischen 
expeditionen in vielen verrichtungen unnd gethanen raisen, alsz 
ein secretarius, unnd letzlich bey unser nider-österreichischen 
regirung, auch etlich jahr láng alsz lehenregistraturampts adjunct, 
so dann sein brúder Johanri de Serponte (vermög uns in glaub- 
würdiger form, fürgebrachter kundtschafft unnd paszporten) unter 
fürgangnem offenen krieg, wider gemainer christenheitt erb- 
. vheindt den türggen, in der gefreyten adelichen rotten unnd 
andern bevelchen, bey fürgeloíTnen scharmützeln unnd stürmen 
unnd sonderlich in der jahr fünffzehenhundert drey unnd neuntzig 
wider den Hassan bassa ausz Bossna, damahls erhaltnen victori 
unnd vor Syssegk ervolgten niderlag, wie auch b^y einnemb 
unnd eroberung der vesztung Hathvan unnd dann letzlich in der 
vesztung Erla (alda er vom erbfeindt gefangen, unnd vermittes 
göttlicher schickung widerumb erledigt worden) gehorsaraist unnd 
mannhafft erzaigt unnd bewíesen . . .« 

Függő pecsétje elveszett. 

DLV, 

1622 február 6. Innsbruck, 
II. Ferdinánd császár Leutner Jónásnak és Dánielnek birodalmi 
nemességet és czímert acjományoz. 

» Nemblich mit íiahmen ein schildt, der lángé nach in 
zwey gleiche theyl alsz abgetheilt, dardurch im hindtern theill 



Digitized by 



Google 



Külföldi czimeresleveíek. 388 

desselben vom untern hintem, bisz zum fordern obern eckh der 
schrege nach, sechs strassen gehen, derén die unter erst, dritt 
und fünfft roth oder rubinfarb, die anderen viert und sechste áber 
weiss oder silberfarb, andertheyl des schilts gelb oder goldtfarb, 
darinnen ein zum flueg gerichter einfach schwartzer adler mit 
ausgebraiten flügeln, aufgesperrten schnabl und roth aufgeschla- 
gener zungen. Auf dem schildt ein freyer offner adelicher turnier- 
helmb, zur lincken mit roth und weisse, rechterseithen aber 
schwarz und gelber helmbdecken, und darob mit einer goldtfarben 
königlichen cron gezierct, daraus erseheint die gestalt erst- 
benendten adlers, allermassen wie unter in schildt.* 

Az oklevél a czímerszerző érdemeiről a következőkép emlé- 
kezik meg: 

*. . . benenter Jonas anfangs bey unserer oberösterreiehi- 
schen cammer in der eanzley und rait cammer und dann seyter 
anno sechszehenhundert dreyzehne als würcklicher buehhalter 
auch in verrichtung vieler ihme aufgetragen und anbefohlenfer 
wichtiger commissionen und erst neuerlich bey und unter der in 
unseren oberösterreichischen landt verbrachte reyss und kayser- 
licher aehrung wie auch besagter Dániel alss weylandt unsers 
geliebten herrn vettern und vattern erzherzog Maximiliani 
gewesten sumelier und lichtcammerern, jetzo aber unserer ober- 
österreichischen landen hofTbatischreiber und sonsten zu ihrem 
ruhm und allerseyts auch unserm selbst gnádigsten beheben und 
wohlgefallen gehorsambst erweisen . . .« 

Egyszerű, XVIII. századi másolat. 

DLVI. 
1623 január 16, Regensbiirg, 

II. Ferdinánd császár Roth Hermannak, a körmöczi kamara 
könyvelőjének birodalmi nemességet, a »Rothenfels« elönevet és 
czimert adományoz. 

»Ainen weiss oder silbenfarben schildt, durch welchen von 
beden untern eggen biss oben an die mitte, ain schwartzer 
spickhel, darinnen ein gelb oder goldfarbe sonn, im hintem thail 
dess schildts erscheinen neben einander drey gleiche, mitt dem 
spitz auswerts gekehrte roth oder rubinfarbe spickhel, im grundt 
aber dess vordem thails ain rother schrofichter stainfelszen, daraus 
fewrflammen und darob ein weisser phoenix mit ausgebraitten 
flügeln. Auf dem schildt ein freyer oflFener adelicher thurnirs- 
helmb, zur lincken mitt schwartz und gelber, rechten seitten roth 
und weisser helmbdecken, und, darob einer goldfarben königlichen 



Digitized by 



Google 




384 Külföldi czímereslevelek. 

cron geziehrt, daraus zwischen zwayen, mitt dem mundtlöchern 
auszwerts gekehrten, und in mitte gleich abgetailten püffelhöraern, 

derén das hinter untén roth, oben weisz, 
vorder untén gelb und oben schwartz 
ist, eine gélbe sonn, aus dem hintem 
mundtloch aber ein schwartzer, und 
vordern ein weiszer sechseggeter stern 
erscheint.« 

Érdemeiről szólva, az oklevél meg- 
említi, hogy nemességszerzőnek nem- 
csak elődjei váltak ki hűségükkel, hanem 
ő maga is kora ifjúságától kezdve: 

». . . anfangs bey unserer schlesi- 
chen eamer und derselben rántampt, 
hernacher aber, alls er sich in die 
pergkstette unsers künigreichs Hun- 
gern bégében, bey unsern camern daselbsten in die vierzehen 
jahrlang, alles unterthenigsten trewen tleiszes erzaigt und bev^i- 
sen, dasz wir, dannenhero ursach geschöpíTt und bewegt worden, 
ihne noch vor vier jahren, wegen solcher seiner trewgelaisten 
dienst und in dem pergk und camerwesen erlangten guetten 
erfahrenhait, zu einem würckliehen buechhalter bey gedachter 
unser cammer Cremnitz allergnedigst zubefürdern an und auff- 
zunemen . . .« 

Függő pecséttel. 

DLVII. 
1624 február 8. Bécs, 

Meckenhauseni Pueher János Rudolf birodalmi udvari taná- 
csos, titkos birodalmi titkár és comes palatínus, az alsóausztriai. 
Schmidaból származó Scháffler Sebestyén bécsi zenésznek (Instru- 
mentalischer Musicus allhie zu Wienn) czímert adományoz. 

». . . ain schilt, der leng nach in zwen gleiche theil abge- 
theilt, dern vorter roth oder rubinfarb, hinter aber schwarz, in 
dem rothen erscheint aufrecht ein weisser, und in dem schv^arzen 
ein gelber lev^ gegen einander mit baiden vortern waíTen ein 
gelbes wasserschalT haltend. Auf dem schilt ein stechhelm zur 
linckhen mit roth und v^eisszer, rechterseitten aber gelb und 
schwarczer helmdeckhen, und darob ainen vom erstgedachten 
farben gewundenem bausch mit zuruckhfliegenden enden géziért, 
darauss erscheint zwischen zwayen mit den sachsen einwerts 
gekerten und in mitte üfaer zwerch alsó abgethailten adlersflügeln, 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 



385 



derén desszen rechler unter thail roth, 
ober weisz, linckher hínter aber unter 
schwarcz ober gelb ain vorderthail aines 
fürwerts zum spning gestellten weisszen 
schaff . . .« 

A czímerrajz a leírástól annyiban eltér, 
hogy a sisakdlszben a fehér bárány (kos) 
nem kinövő helyzetben, hanem egész alak- 
ban van ábrázolva. 

Függő pecsétje elveszett. 




DLVIII. 
1624 május 7. Bécs, 

II. Ferdinánd császár Puchonczi Mártonnak birodalmi nemes- 
séget és czíníert adományoz. 

». . . einen in der mitte von oben 
herab halb abgethailten schildt, deszen 
hindersthail schwarz oder kolfarb, in wel- 
chen stehet mit den hindern zweyen füeszen 
auf einen zwey püehleten berg ein ganezer 
gelb oder goldfarber für sieh gewandter 
und gleichsamb zum raub geschickhter 
greifT, mit auszgebraitteten ílügeln roth 
auszgeschlagener zungen, auf dem kopff eine 
königliche cron tragendt, im vordern oder 
rechten thail so roth oder purpurfarb und 
in der mitte über zv/erch gleiehfalls abge- 
thailet, in deszen unteren vier von der 
linken seiten schrembsweisz gegen der 
rechten gehende palken der erste und dritte roth, oder pur- 
purfarb, und der ander und vierdte weissz oder silberfarb, in dem 
oberen aber eine aufgerichle weisze oder silberfarbe doppelte 
lilien in der mitte mit einem gélben oder goldtfarben bandt 
erscheinet. Auf dem schildt ein freyer oíTener adelicher ritterlicher 
turniershehnb, gegen der rechten mit schwarzen und gélben und 
zur linkben mit rothen und weiszen helmdeken, und darob einer 
königlichen cron gezieret, ausz welcher entspringen empor zweene 
in der mitte über zwerch halb abgethailte und mit den sachsen 
einverts gekehrte adlersflügl, deszen unterer linké theil schwarz 
obere aber gelb oder goldfarb, unterer rechte theil weisz oder 
silberfarb, und oberer roth oder purpurfarb, zwischen welchen 
steiget gleichsfalls ausz vorbesagter cron herfür über sich ein 

Áklásy, A M. N. Múzeum czímcreslcvelei. 25 




Digitized by 



Google 



^ Külföldi czimereslevelek. 

ablenglicbtes mit der spitzen zur rechten rundt gekrümbtes wein 
meszer, mit einem gelb oder goldfarben helft . . .« 

Czimerszerző érdemei között az oklevél fölemlíti, hogy a 
legutóbbi birodalmi zavargások alkalmával híven szolgálta a 
császárt és iiogy az olmützi érsekség birtokát, Miraw-ot, a lázadók 
ellen megoltalmazta. 

Függő pecséttel. 

DLIX. 
1624 július 12. Bécs. 
It Ferdinánd császár Laziskai Orlieh János Kristóf lengyel 
bárónak, testvéreinek Miklósnak, Andrásnak, Sámuelnek és 
Szaniszlónak birodalmi báróságot adományoz. 

A 2 oklevél a család érdemes tagjai közöl felsorolja a báróságot 
jixerzö atvjál Sí:aniszlót, ki Ernő és Miksa főherczegek alatt kato- 
náskodott, s főleg Eger és Kanizsa ostrománál tüntette ki magát, 
magáról János Kristófról megemlíti, hogy Miksa főherczeg apródai 
sorába tarlozült, mint ifjú Magyarországon a török ellen katonás- 
kodott, s az örökös tartományokban kitört zavargások leverésében 
részt vetL, böt^íönt is szenvedett, végül Morvában a Zagerndorfff 
alatt betört lázadók ellen sikerrel' harczolt, testvére Miklós pedig 
elűbb IL Ferdinándnak még mint főherczegnek, utóbb pedig nővé- 
rének Mária Magdolnának szolgálatában állott. 

Egyszerű XYIL századi másolat, czímeradományozás nem történt. 

DLX. 

1642 február 20. Innsbruck. 
Chastellel! Ferdinánd comes palatínus Grandi Gáspárnak, 
Clhudia özvegy osztrák főherczegnő udvari lovászának (Ross und 
KlRpperpreiter) czímert adományoz. 

». . . ainen gélben oder goltfarben schilt, 
darinn sich ertzaigt ain schwarcz, aufrecht 
unnd zum sprung gestöUtes pferdt. Auf dem 
schilt ain eizenfarber zuegethoner stöchhelm 
zur rechten seüt mit gelber und schwarczer, 
linggerseüts aber weisser und rother helm- 
töckhen und dieser farben gewundten und 
fligenden pausch unnd pindten, darob abermals 
erscheint die gestalt aines schwarczen halben 
aufrecht und fürwerts gewenndten pferdts . . .« 
Füg'gQ pecsétje elveszett. 



Digitized by VjiOOQIC 





Külföldi czímereslevelek. 387 

DLXI. 

1653 július 6 Megensburg. 

III. Ferdinánd császár Rőrinbergi Rőringer Jánosnak és 
Mátyásnak nemességük megújítása mellett, régi ezímerúket kibővíti. 

». . . Ein quartierter schildt, 
rechten obern und linckhen untéra 
roth oder rubinfarbenen quartiern ein 
weisz oder natürlich marmelstainerne 
rundte sául, in mitten derselben an 
einem weiszen oder silberfarbenen 
ring creützweisz drey gelb oder 
goldtfarbene mit weissen trieckheten 
spitzen aufwertshangende pflitschpfeil, 
dern der mittere auf der seülen mit 
der spitzen geradt aufwerts stehend; 
lincken obern und rechten untern 
gelb oder goldtfarbenen beeden quar- 
tiern in jedem ein schwartzer ausz- 

gespanter einfacher adler, oíTenem rachen, roth ausgeschla- 
gener zungen und ein gelb oder goldtfarbene königliche cron auf 
dem kopf, in mitte der creützlini ein blau oder losurfarbener 
herzschiltl, in deszen grund drey grüne püchl, auf dem mittern 
ein gelb oder goldtfarbener in gestaldt in eine gélbe schalen 
zierlich springender lust oder röhrbrunen, ob dem schildt eine 
gelb oder goldfarbene cron. Auf dem schildt zwene freye olTene 
adeliche turnierszhelmb, zur rechten mit schwartz und gelb oder 
, goldtfarbenen, linckhen weisz und roth oder rubinfarbenen zierlich 
herabfliszenden helmdecken, auf deszen rechten cron, der im 
goldtfarbenen quartier allergestaldt benante schwartze einfache 
auszgespante gecrönte adler, lincken cron aber die im roth oder 
rubinfarbenen quartier ebenfalls gleichmászige beschribene sául, 
sambt den pflitschpfeilen erscheinen thuen . . .« 

Az oklevél czímerszerzök hű és odaadó szolgálatairól követ- 
kezőkép emlékezik meg: 

». . , die nit alléin ihre vor eltern sonderlich ihr uráhn 
Sebastian Rőringer zu zeitten kaiszers caróU quinti nach ange- 
fangener laidigen ketzerey des lutherthumbs im reich, sich mit 
groszem verlust der seinigen, ausz demselben nacher Laybach 
bégében, und aldort sich sowol und aufrecht verhalten, dasz er 
auch daraulT baldt seinem guettem verstandt und qualiteten 
nach, in den innern rath gezogen und befürdert worden und 

25* 



Digitized by 



Google 



388 Külföldi czíinereslevelek. 

unszern geehrtisten vorfahrem iederzeit getreue dienste erwiszen, 
wie dan auch alsz dasz lutherthumb damahlen gleich auch in 
unszern i. o. landen und sonderlich auch zu Laybach einge- 
rissen und überhandt genohmben, sich ausz getreuer und guetter 
devotion und bestándigkeit lieber gefánglich haltén laszen, ehe 
denn er, sowol gegen der religion, alsz auch gegen unsz sich 
untrew befunden, und alsó bisz an sein endt seines neün und 
neüntzig jáhrigen alters recht, redlich, aufrecht und .standthafft 
verbleiben, deszgleichen auch sein sohn Thomas, welcher eben- 
falls sich standthafft und trew erzaigt wie dan unsz und unszerm 
löblichen hausz österreich auch ihr vatter Thomas genandt viel 
erspriszliche dienste erwiszen in deme er, nach durchraiszung^ 
frembder landen in dem königreich Neapoli, unter dem spa- 
nischen generain über die cavagleria don Vascul d'Acuna, anna 
fünffzehenhundert und neüntzig fünffzehen monath, anno fünffze- 
henhundert vier und neünzig aber alsz der türckh Siseckh 
überwáltigen wollen, unter dem rittmaister Rauber und Formen- 
tin auf den windischen und crobatischen gráintzen zway jahr, 
dan unter dem riltmeister Paradeiszer wie auch anno fünffzehen- 
hundert fünff und neüntzig unter Adam Seyfridt von Gera, in der 
befreyten rótt der lenckovitschischen regiments neben andern 
adelichen personen wider den erbfeindt den türckhen sich rit- 
terlich gebrauchen laszen und sowol verhalten, dasz nach abdan- 
kung er vori einer ersamben landtschafft in Cráin, in wichtigen 
commissionen und gescháfften gebraucht und endtlich für unszers 
kayszerUchen hoff-spittals spittlmaister zu Laybach aufgenohmben 
worden, welchem spittlmaisterambt nun auch neben bedienung der 
innern rathsstöll deszen sohn Johannes in die zwaintzig jahr, 
ohne ainige clag oder beschwardt inhaerirt, er Mathias auch 
alsz unszer hoffcapellan unsz treugehorsambst eyfrig und zu 
unszerm gnedigsten wolgefallen bedienen thuet . . .« 

Függő pecséttel. A czímerképet környező keret gyönyörű- 
min iature festményben oszlopos csarnokot ábrázol, melynek közepén 
trónon ülve III. Ferdinánd császár látható, pánczélba öltözve, vállai 
körül arany palásttal, fején a császári korona, jobbjában a birodalmi 
jogarral, baljában az országalmával. Körülötte alacsonyabb trónszéken, 
a hét választófejedelem ül, hermelin galléros bibor palástban, fejük 
fölött az őket megillető czímerekkel. 



Digitized by VjOOQ IC 



Külföldi czímereslevelek. 



889 



DLXII. 
165?— 1705 Űzött 
I. Lipót (?) császár a von Rentsch (?) családnak birodalmi 
;nemességet és czímert adományoz. 

Egyenesen álló négyeit pajzs 
1. és 4. arany mezejében arany 
koronás, kiterjesztett szárnyú, 
befelé tekintő fekete egyfejű 
sas, 2. és 3. mezeje ezüst és 
vörös pólyával kétszer vágott. 
A pajzs fölött arany koronás 
rostélyos sisak, sisakdísz két fe- 
kete sasszárny, ezüsttel és vö- 
rössel haránt vágva. Takarók 
színe jobbról arany-fekete, bal- 
ról ezüst-vörös. 

Csakis a czímerképet tartal- 
mazó lap van meg, túl oldalán a 
szövegben a von Rentsch név 
olvasható. 




DLXIII. 
1664 február 83. Begensburg, 

I. Lipót császár Gögger Kálmán udvari fourirnak és testvé- 
rének Jánosnak nemességet és czímert adományoz. 

». . . einen quartirten schildt 
<lessen hindere undere undt forderé 
obere feldung schwartz in iedwe- 
derer ein gelb oder goldfarber ein- 
v^erts gegen einander undt auf- 
rechts zum grimmen gestellter ge- 
krönter lőw mit offenen rachen 
roth auszschlagender zungen undt 
zuruck über sich gewundenen dop- 
pelten schMrantz, fordere undere 
undt hindere obere theil aber roth 
oder rnbinfarb, in iedem zwey der 
schreg nach, Mreisse stöck mit ab- 
gehawenen seithen-áesten. In mitte 
gedachten schildts ein kleines gel- -^i^" 




Digitized by 



Google 



390 



Külföldi czímereslevelek. 



bes hertzschildlein worinnen ein hahnenkopf. Auf dem schildt ein 
frey offener adelicher turnirshelmb, zur lincken mit roth undt 
weissen rechten seithen aber schwartz undt gélben helmbdecken 
undt darob einer gelb oder goldfarben königlichen cron gezührt, aus 
derén zwischen zweyen mit denen sachsen einwertz gestelten 
undt von farben alsó abgetheilten adlersflügen dass die hindere 
unden weiss undt oben roth, vordere aber undten gelb undt oben 
schwartz ist, ein gelb oder goldfarber gekrönter löw bis an die 
hülTt, mit zuruck über sich gewundenen doppelten sehwantz gehet^ 
in der vordern rechten prancken drey kom áeher haltendt . . .« 
A czímerleírás a képtől annyiban eltér, hogy a pajzsbeU 
oroszlán is három kalászt tart lábában, és hogy a szívpajzs- 
ban látható kakasfej ezüst szinű. 

Czímerszerzö érdemeiről és oklevél így emlékezik meg: 
». . . derselbe von iugent auf sein instándiges verlangen 
undt absehen dahin gerichtet, wie er sich zu unsern würcklichen 
diensten düchtig und capabl machen köndte, undt zu solchen 
ende frembde lande durchraiset, derselben sprachen neben ver- 
schidenen adeüchen exercitien erlernet undt nach der widerkher 
in unsers obristen hoffmeisters fürstens von Portia dienste 
bégében, darinnen sich so wohl verhalten, dass wir darob anla& 
genommen ihne zu unsern kayserUchen hofffurier allergnádigst 
anzunehmen, in welcher bedienung er sich bereith in das vierdte 
iahr undt iederzeit vleiss und gewertig befindet, insonderheit aber 
bey iüngster pressburgischer sowohl als alhieiger haubtlogirung 
unserer kayserlichen hoPTstadt seinen vleis bestens spühren lassen . . .«: 
Függő pecsétje elveszett. 

DLXIV. 
1676 márczius 26, Krakkó, 
III. János lengyel király lengyel indigenatusi diplomája 
Krompachi Holló Zsigmond Xavér részére. 

Az oklevél 3. oldalára festett czí- 
mer vörös mezőben zöld hármas ha- 
lom középső ormán álló, jobbfelé for- 
duló fekete hollót ábrázol, mely cső- 
rében gyűrűt tart. A pajzs fölött egy- 
szerű arany leveles korona, a pajzst 
magát két egymást keresztező, sza- 
laggal átkötött pálmaág övezi. 

Indigenatust szerzőről az okmány 
következőleg emlékezik meg: 

». . . cum nobiUtate vetusta- 
teque famiUae in regno Hungáriáé 




Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 391 

claro, libenter implemus. Incitamento est nobis tam lex publica 
in comitiis generalibus regni in anno 1673 in favorem ipsius 
lancita, quam merita et virtutes eximiae maiorum eiusdem atque 
propria, quae eidem hoc insigne ac' perenne pepererunt praemium 
et oraamentum, cum ipsum praerogativis indigenatus ordinis 
equestris in regno nostro respublica et serenissimus praedecessor 
noster Michael non dubitarunt. Avus ipsius Matthias et parens 
Joannes de eadem Krompach HoUo, complurimis studii et obse- 
quii sui documentis cum aliorum antecessorum nostrorum tum 
potissimum Vladislai IV. laudabili conatu et fortunarum suarum 
impendio gratiam merebantur et fuerunt assecuti. Patruus eius- 
dem Sigismundus Holló a serenissimo potentissimoque Romanorum 
imperatore ad serenissimum Joannem Casimirum, sub tempus 
belli Suetici, binas solennes legationes obiit, ac in expeditis, 
suum erga rempublicam Polonam stúdium simul et incolis regni 
eodem turbulento statu, in finitimis Hungáriáé ditionibus, terri- 
toríis verő praedicti generosi HoUo reclinatoria quaerentibus sin- 
gularem humanitatem probavit praestititque. Horum vestigiis 
insistens praedictus generosus Sigismundus Holló iunior non dege- 
neri alacritate et sinceritate obsequiis serenissimi piae memóriáé 
Michaelis praedecessoris nostri adhaesit, et in aula illius biennio 
degens, pulchra virtutum suarum praebuit specimina pro immi- 
nentique contra communem Christiani nominis hostem Turcam 
bellica expeditione aliquot cohortes lectissimorum optimeque armis 
instructorum militum equitum propriis impensis, militiae regni 
applicavit et longo tempore in servitio miütari eosdem susten- 
tavit atque alia recensitis accumulavit merita, quae serenissimi 
Michaelis regis testimonio et ipsa constitutione regni publica 
testantur . . .« 

l^nggö pecsétje elveszett. ^ 

DLXV. 

1677 augusztus 3. Olmüts:. 

Willenbrochi Ker. János róm. szt. birodalmi és a láterani 
palota grófja az 1664 augusztus 3-ikán Bécsben részére kiállí- 
tott császári adománylevél alapján Binder Venczel Xavérnak, a 
Lichtenstein berezegek morva-tribaui kapitányának nemességet és 
czímert adományoz. 

>Nemblichen einen quartierten in vier thail abgethailten 
schild, mit schwarz und blauen féld, einen gélben gekrönten 
löwen in beeden bratzen einen gulden stern haltent rechterseits, 
linkerseits wie auch gegen einander wie oben, alsó auch nach 



Digitized by 



Google 



392 



Külföldi czímereslevelek. 




querg herunter verwexlete löwen 
und adlersfligl, worauf einen guldenen 
gekrönteo, offenen turnierhelmb, ober 
der gulden cron zway auszgestreckhte 
gélbe adlersfligel, inmittelst einen auf- 
recht stehenden gélben löwen, einen 
gulden stern in beeden pralzen 
haltent, rechterseits mit gelb und 
schwartzen, linkerseits aber mit rott 
unnd weissen helbmdöken geziehret.« 

A czímerkép a leírástól annyi- 
ban eltér, hogy a sisakdíszt kisérö 
sasszárnyak nem arany, hanem fekete 
színűek, ép úgy a pajzs 2. és 3. mezeje 
is arany. 

Függő pecséttel. 

DLXVI. 
1679—17^6. 
Miksa Emánuel bajor berezeg, rajnai pfalzgróf Dyer János 
József bajor udvari hadi és udvari kamarai tanácsos és udvari 
hadi fizetőmesternek, testvérének Dyer Orbán waldmüncheni erdő- 
mesternek (Wild-Maister) nemességet, a >von Dyer* előnevet és 
czímert adományoz. 

». . . tiert rotten mit zieraden 
beglaitten schild, in v^elehem ein von 
rechter gegen der lincken hand hin- 
aufsteigender weisser aber nieht mit 
einnigen zieraden versehener zwerch- 
palcken erscheinnet. Auf diesem schild 
befündet sich szohin ein silberfarber 
olTner adeliclier thurnirs-helmb mit 
einer cron, auch anhangenden gol- 
denen kettlen und cleinodien; ober 
der cron szeindt zwey rotte in die 
liöche auszgestreckhte adlers-fligel, 
in derén iedenen mitte drey ausswarts 
gehende weisse federn zu sehen, v^el- 
ches wappen odor villmehr hie ob 
beschribener schild bederseitig mit 
gewohnlichen helmbdeckhen von weiss 
und rotter farb umbgeben . . . ist.« 
Függő pecsétje elveszett. Az oklevél vége hiányzik^ a lapnak 
melyen a czímerleírás foglaltatik, csak egy kis darabja van meg. 




Digitized by 



Google 



Külföldi czimereslevelek. 



393 



DLXVII. 

1680 november 4. Linz, 

I. Lipót császár P. Hartman Venczel S. J. a prágai Szt. 
Venczel seminarium volt régensének, jelenleg a cseh krumaui 
kollégium rektorának kérelmére megengedi, hogy mindazok, kik a 
prágai Károly-Ferdinánd egyetemen ad primatum (gradum) magi- 
sterii philosophiae promoveáltatnak, ezzel együtt, ha előbb nem is 
voltak nemesek, a cseh nemességet nyerhetik a következő 
czímerrel: 

». . . einen in der mitte 
von oben bis untén herab in 
zwey gantz gleiche feldun- 
gen abgetheilten ablánglichten 
schildt, derén die fordere gelb 
oder goldfarb und in derselben 
ein just mittelst der abthey- 
lung des schildts in der mitte 
abgetheylter, gerad über sich 
schwebender, mit dem kopf 
gegen der rechten gewendter, 
und mit seiner von sich ge- 
streckten rechten krahl einen 
einfachen grünen lorber crantz 
haltender halber schwartz oder 
kohlfarber adler zu sehen ist, 
mit oíTenen schnabel, roth 

auszgeschlagener zungen und auszgeschwungenen rechten flügel, 
die hintere roth oder rubinfarb schattirte feldung unterscheidet 
«in recht in dem mitte durchgehender weisz oder silberfarber 
baleken, in welchem ein gelb oder goldfarber lateinisches W und 
durch dessen fordern strich ein rothes, durch den hintem aber 
ein schwartzes beederseyths eingeflochtenes auch lateinisches S 
so zusammen Sancti Wenceslai Seminarium bedeuten, gar sicht- 
bar und erkennlich exprimiret ist. Ob diesem schildt just in 
der mitte stehet ein gerad vorwerts gewendter und mit seinem 
anhangenden cleynot und obhabenden, jedoch vor sich etwas 
erhobenen einfachen grünen lorber crantz gezierter freyer offener 
adeUcher thumirs helm mit beederseyths obhangenden schwart- 
zen oder kohl- und gelb oder goldfarben helmdecken. Auf der 
obbeschriebenen gelb oder goldfarben fordern feldung ist aufge- 
stecket eine an rhrer hinter dem helm gegen der lincken gehen- 
den und ein eysenfarbe spitz ob sich habenden gelb oder gold- 




Digitized by 



Google 



394 Külföldi czímereslevelek. 

farben fahne stange auszwerts frey fliegende und etwas einge- 
wickelte roth oder rubinfarbe fahne mit abhangenden zweyen 
auch roth oder rubinfarben quasten, worinnen abermahlen ein 
halber, aber mit dem kopf gegen der lincken gewendter und 
mit seiner von sich gestreckten lincken krahl mehrmahlen 
einen einfachen grünen lorber crantz haltender schwartz oder 
kohlfarber adler schwebet mit offenem sehnabel, roth ausz- 
geschlagener zungen und auszgeschwungenem lincken flügel . . .« 

Az oklevélben a császár e kiváltság adományozásának körül- 
ményeiről a következőkép emlékezik meg: 

»Wann unsz dann der würdige, unszer héber andáchtiger 
Páter Wenceslaus Hartman Soc. Jesu damahUger régens unse- 
res königlichen Seminarii Sti Wenceslai in unserer königlichen 
altén stadt Prag, der zeit aber rector des coUegii zu Böh- 
misch Crumau noch bey unserer náchsten anwesenheit daseibst 
gehorsamst zu vernehmen gégében, was maszen erst bemel- 
des seminarium von anbeginn seiner ersten fundation bis 
auf das gleich damahln begangene jubel-jahr durch unterschid- 
liche, darinnen nicht alléin unserm erbkönigreich Böheim, son- 
dem auch anderen lándern zu diensten auferzogene und herbey 
geziegelte gute subjecta in grossen beruff, flór und aufnehmen 
gekommen wáre mit deműthigster bitté, wir geruheten zu dessen 
erhalt und mehrer beförderung, auch zu animir- und Aufmun- 
terung der studirenden Jugend berührten seminario Sti Wences- 
lai diese kayser und königliche gnade zu erweisen und diejenige 
seminaristen, welche fördershin bey unserer königlichen prage- 
rischen Carolo-Ferdinandeischen universitaet, mittelst derén da- 
seibst vorgehenden promotionen ad primatum magisterii philo- 
sophiae gelangen möchten und vorhero a natalibus nicht von adel 
wáren mit dem grad des adels nebst verleyhung eines adelichen 
wappens zu begaben, die übrige in ermeltem unserm erbkönig- 
reich Böheim eingebohrne adeliche jugend aber, wann sie nach^ 
ihren in mehr ermeldem seminario Sti Wenceslai und so dann 
weiters absolvirten studiis zu einigen amtern aspiriren tháte, 
caeteris paribus vor andern concurrenten gnádigst zu beobachten, 
und dardurch das begangene jubel-jahr desto gnadenreicher zu 
machen, und wir nun, was das erste anbetrifft gnádigst erwogen, 
dasz ohne dem ad gradum magisterii philosophiae keiner zuge- 
lassen werdet der nicht frey gebohren und alsó hierinnen auf die 
sonsten dem adel im weeg stehende unterthánigkeit keine 
reflexion zu machen seye, nebstdeme, dasz der dem primatui 
magisterii philosophiae attribuirende grad des adels der studi- 
renden jugend in prosequirung ihrer studien einen mercklichen 
antrib gebén werde. Als habén wir ausz ob- und erst angezoge- 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 



H95 



nen ursachen in obgedachten patris Wenceslai Hartman demü- 
thigste bitté in gnaden gewilliget . . .« 

A prágai egyetem által 1763 szeptember 20-ikán Duban Gáspár 
részére kiállított oklevélben. L. ezt az DLXXXII. szám alatt. 



DLXVIII. 
1686 január 16. Bécs. 
I. Lipót császár néhai Grűener Frigyes alsóausztriai kor- 
mánytanácsos fiának János Domokosnak, tekintettel apjának és 
apósának Anekerscroni Hoffmann Péter Ferencznek érdemeire, 
osztrák nemességet és czímert adományoz. 

». . . ainen quartirten schild, 
dessen hinder under, und vorder 
ober veldung gelb oder goldfarb, 
in derén grund ein grüener waa- 
sen oder hügel, auf welchen ied- 
wederen fürwerts ein in völliger 
statur aufrechter mann mit brau- 
nen haaren und barth, schwarzen 
langen rock, bőszen und strim- 
pffen und weissen überschlag, in 
mitte mit einer grüenen binden 
umbgürthet, auf den haubt einen 
grünen lorberkranz habend und 
in der lincken hand drey grüne 

kleebletter mit ihren stingein haltend, die rechte aber in die 
hüflfte spreizend; vorder under und hinder obere thail schwarz, 
in derén boden ebenfalls ein grüner waasen oder hügl, aut 
derén iedwederen ein aufrecht für sich gekert gelb oder gold- 
farber greiff, mit oflenem schnabel, roth auszgeschlagener zungen, 
auffgethannen flügen und über sich geworffenem schwaiff stehet, 
und dann auf den schild zwey freye offene adeliche gegen einander 
gekerte turnirshelmb, zu beederseits mit schwarz und gelb oder 
goldfarben herabhangenden helmbdecken, und darob mit ainer 
guldenen königlichen cron gezieret, auf dem rechten helmb zwi- 
schen zweyen mit denen sachszen einwerths gekerten adlers- 
tlüglen, darausz unden auch einwerts gehend zv^ey gélbe adlers- 
waffen (welche die cron haltén) erscheinet fürwerts der obere 
halbe thail bisz an die knie desz unden im schild beschribenen, 
aufrecht stehenden schwarzen manns, auff den lincken helmb aber 
bisz an die hindere fiiesz der unden im schild geichfalls be- 
nambste greiff . . .« 

Függő pecséttel, a Szent Ivány-család levéltárában. 




Digitized by 



Google 



396 Külföldi czímereslevelek. 

DLXIX. 

1689 deczemher 81, Augsburg, 

I. Lipót császár Leweneggi Gögger Kálmán csász. tanácsos 
és udvari kvártélymesternek birodalmi lovagi rangot és czímert 
adományoz, megerősítve annak 1664-ben Regensburgban nyert 
nemesi czímerét. 

». . . ein qaartierter schild, dessen hintere undere ..... 

zwischen zweyen fliegenden kriegs fáhniein, deren jedes 

von vier farben alsz linckes von untén schwartz dan roth, gelb 
und weis, rechtes aber von untén weis dan gelb roth und schwartz, 
géziért mit unserm nahmensbuchstab L dan der zieflfer I. zwischen 
gedachten fahnlein^ seind drey straussenfedern als hindere und 
vordere weis, mitlere aber roth . . .« 

Az oklevél a lovagi rangot szerző érdemeiről következőkép 
emlékezik meg: 

». . . womit umb unsz sich derselbe von anno sechzehen- 
hundert ein und sechzig bis sechzehenhundert drey und achtzig 
über die zwey und zwanzig jahr als hoffourier, und dan von 
anno sechzehenhundert drey und achtzig alsz unser getrewer 
rath und hoffquartiermeister bey tag und nacht bey grossen und 
schweren reysen nacher Preszburg, Regenspurg, Eger, Grátz, Passau, 
Lintz, Newstatt, Odenburg und noch jüngst zu Prag, alsz auch in 
der wider heraus reys bey der schweren contagionzeit nicht 
weniger bey dem gáhlingen und geschwindhen überfall des christ- 
lichen erbfeindts des türcken bey unser reys nacher Lintz, 
Passaw und dan wider den völligen Donaw strohm hienab zeit 
der belágerung Wien mit unermühetem fleis, trew und embsigkeit, 
auch zu weilen mit hindansetzung aller leib und lebensgefahr 
meritirt gemacht, wie er dan ebener masszen zu unserem beson- 
deren nutzen, alsz unsere gehebte schwester der königin zu Pohlen 
erzherzogin von Wien nacher Pohlen abgereyset, selbige völlige 
reys den cammerfourierdienst mit versében, wodurch wir all 
schon im jahr sechzehenhundert dreyundachtzig gnádigst bewo- 
gen worden ihne zu unserem rath und hoffquartiermeister auf 
und anzunehmen; und er unsz absonderiich in dieser seiner 
bedienung vermittels einführung einer richtigen quarliersordnung 
in unserer residentz statt Wienn und darüber mit nicht geringer 
mühe einrichtenden ordentlichen quartierbuchs, sodan sowohl auf 
unserer jüngsteren reys nacher Pressburg zu der königlichen 
ungarischen crönung unsers freundlichen geliebten sohns Josephi 
erzherzogen, welche ihn bey dieser solennitát zum ritter unsers 
königreichs Hungarn mit dem schwerd geschlagen, alsz anjetzo bey 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 



397 



unserer anherokunfft zu der königlichen wahl und crönung eines 
römischen königs seine guete vernunfTt trew und geschicklichkeit 
jedesmahl getrew erwiesen . . ,< 

Függő pecsétje elveszett, a czimert tartalmazó lap kivágva^ 
minek folytán a czímerleírásból is csak a közölt rész maradt meg. 



DLXX. 

1690 január 2. Aiigsburg. /^^ 

I. Lipót császár Vorsster Kristóf udvari kamarai tanácsos- 
nak, főélelmezési mesternek és alsóausztriai főhadbiztosnak biro- 
dalmi nemességet (lovagságot) és czimert adományoz. 

». . . einen licht oder lufft- 
farben spickel in dessen untern 
theil ein wasserfluss oder mehrers 
der Donaw strom auf welchem 
abwerts ein schwartz mit gélben 
strahmen rinnendes schieff zu er- 
selien, auf dessen hindern spitz 
die gestalt einer ungarischen manns 
persohn in weissen hősen, blawen 
röckel und einer gemainen unga- 
rischen schwartzen hauben, mit 
beeden hánden das ruder zum 
fortfahren anhaltend, auf vorderem 
spietz aber ein halb schwartzer und 
gelb kayserlicher freyfahn, dan in 

dem schief zv^ey zur bacherey auferbawte hütten sambt zweyen 
öfen, mit über sich auss denen rauchfangen gehenden rauch zu 
ersehen erscheinen, über gedachtem spickel seind zwey . schild 
derén linckes blav^ darin ein aufgestelter gelber oder goldfarber 
greiff mit doppel abhangenden schwantz, aufgehobenen flüglen, 
aufsperrendem schnabel, roth vorschlagender zungen und in 
zwey vorderen brancken ein cornet haltend, rechter schild aber 
roth darin ein tieger auch aufwerts stehet mit aufgehobenen 
schw^antz, in denen vordern brancken einen leeb brod haltend. 
Beede schild seind géziért mit zwey blaw angeloffenen adehchen 
tumiershelmen und dan derén lincker mit weis und rothen, 
rechter aber mit gelb und blawen abhangenden helmdecken, 
alsz auch ieder mit einer königlichen cron géziért, aus dern 
lincker der im schild beschriebene tieger, vorderer aber der 
beschriebene greiíi, beede sich gegen einander anschaw^end zu 
ersehen seind ...» 




Digitized by 



Google 



398 Külföldi czímereslevelek. 

Czímerszerző érdemeiről az oklevél a következőkép emlé- 
kezik meg: 

». . . sich bereits bey ein undt zwantzig jahren her 
berühmt gemacht, massen er anno sechzehenhundert sechzig und 
neun bey unser n. ö. cammerbuchhalterey zu dienen angefangen 
und in solcher function bisz anno sechzehenhundert siebenzig und 
fünff schuldigsten vleisses continuirt, volgents in damahligem 
rheinlándischen, wider die cron Franckreich gewesten reichs- 
krieg bisz zu dem jahr sechzehenhundert siebenzig und neun zu 
Niemegen getroflfenen fridenschlusz alsz veldbuchhalter, dan 
proviant und kriegs commissarius selbigen vieijáhrigen veld- 
zügen ohn auszsetzlich mit aller trew und angelegenheit beyge- 
wohnet: hemachmahls in der ihm aufgegebenen commission die 
von langen jahren her in unserem erbkönigreich Boheimb und 
dessen incorporirten landen in vielen millionen bestandene mili- 
tarische abrechnungen zur auszfindigen richtigkeit gebracht, auch 
von solcher zeit an bis anhero in das zehende jahr unserm n. ö. 
kriegs commissariatambt getrew und eylTrig vorgestanden, 
inzwischen aber die a"" sechzehenhundert achtzig und drey von 
dem überheüfften gáhlingen türckischen kriegsheer obgeweste 
schwere belágerung unserer residentz statt Wien mit ausgestan- 
den und sein obbesagtes ober-commissariatambt darinnen nicht 
alléin eyfTerigst versében, sondern auch neben und mit weyland 
unserm hoíT cammerrath und obristen kriegs-commissario Carl 
von Belchamp dasjenige so zur defension nöttig wahre, möglichst 
beyschaffen helflfen, worauf und da ermelte unsere statt Wien 
hinwider durch die gnade Gottes von der neün wochentlichen 
belágerung befreyet worden und damahlig unser obrister kriegs- 
commisarius graff Breünner sambt dem von Kriechbaum unpászlich 
gewesen, solches commissariat und proviantweesen bisz zu erro- 
berung der vestung Gran gantz angelegentlich versehen und diesem 
nac hunter unsers lieben vettem und generál leüthenandt des 
hertzogen Carls zu Lothringen ehn siebenjáhrigen ohnauszsatz- 
lichen veldzügen beygewohnet, die völlige proviantirung der 
armee gefúhret und das magazin sambt baeherey zu wasser 
durch seine nachsinnige inventier- und bekante reuscirung mit 
backöffen auf schieffen bewerckstelliget, wie dan solche inven- 
tirung zur würchlichen subsistentz der in so groser anzahl in 
üngarn wider den erbfeind gestandenen armeen und folgendts 
zu glücklicher erroberung des passes Esseck bisz Belgrád sehr 
dien- und nutzlich gewesen, auch nachgehendts mit besonderer 
vorsichtigkeit zu allén vesten oder mit besatzung versehenen 
piátzen da Sclavonien und Seremien auch Sirmien, Bulgarien, 
Servien und Siebenbürgen zu unserem gewald mit beystand des 
allerhöchsten gebracht worden, er Vorsster durch seine trew undt . 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 



399 



embsigkeit, die sattsahme proviantirung gepflogen, in ansehung 
dern seiner trewgeleisten diensten wir ihne dan voriges neun und 
achtzigste jahr nicht alléin zu unserm generalproviantmeister, 
sondern auch zum director des generalkriegs-commissariats bey 
unserer in Hungarn unterm commando unser lieben vettem des 
marggraffen Ludwigs zu Baaden ehn stehender armee verordnet, 
draufhin er auch zu besagter unserer armee bestén nutzen das 
wienterquartierweesen in Bulgarien und der Wallachey traetiren 
und einrichten helffen, dass wir ob diesen seinen ein und zwantzig 
jáhrigen trewen kriegs und cammeraldiensten und eylff jáhrigen 
veldzugen gnádigst bewogen worden, ihne Christoph Vorsster in 
unseren hungarischeri adelstand zu erheben und zum würcklichen 
unserm kayserlichen hoffeammerrath auf und anzunehmen . . .« 
Függő pecsétje elveszett. 

DLXXI. 
1692 márcsius 22, Bécs, 

I. Lipót császár Limbach János Kristóf titkos követségi 
tanácsosnak és követnek báróságot és czimert adományoz. 

». . . ein quartirter 
schild, dessen hinter obere 
feldung weisz, jedoch mit 
einer lini in zwey gleiche 
theil nach lángs alsó ab- 
getheilt, dasz durch den 
vorderen theil nach der 
schreg drey rothe baleken 
oder sogenannte strassen 
gehen, in dessen hinteren 
oder lincken theil auf- 
rechts zum grimmen ge- 
stelt ein tigerthier, mit 
zurück über sich gewun- 
denen schwantz, von sich 
werffenden pratzen, oíTe- 
nen rachen und ausschla- 
gender rother zungen, die 
vorder obere feldung gelb 
oder goldfarb, an der ab- 
theilungslini ein ausgebrei- 
ter halber schwartzer adler 

mit offenem schnabel und ausschlagender rother zungen, vorder 
untere féld blau, durch welches mitte nach zwerg ein bach oder flies- 




Digitized by 



Google 



402 Kölfóldi czímereslevelek. 

gnad durch das gantze láger publiciren laszen, wie ingleichen 
bald hernach denenselben die drey separirte karpfen in einen 
schild auf einander gesetzt und solchen einen ieden von ihnen 
drey gebrüdern absonderlich führen zu können die bewilligung 
gethan, von diesem uhralt adelieh Seidlitzischen geschleeht hat 
sich successu temporis dreyer brüdere descendenz, sowohl in 
unserm erbkönigreich Böheimb, marggraífthumb Máhren und 
hertzogthumb Sehlesien alsz Hungarn, Pohlen, Wálsehland, Denen- 
marck, Preuszen, Holstein, Sachszen und in anderen landen nieder- 
gelaszen und auszgebreitet und nach unterscheid der sprachen 
sich theils Seidlitz von Bechin und Lasan, etliche von Kurtzbach 
und etliche sich von Schönfeld genennet, doch einerley wappen, 
nemblich drey karpffen geführet, wie dan schon im jahr sechs 
hundert drey und fünfftzig nach Christi unsers erlösers seelig- 
machenden geburt, alsz Eugenius primus den pápstlichen stuhl 
beseszen, Bernhard von Seydlitz mit sonderbahren guten qualitáten 
begabt dero pábstlichen heyligkeit ceremoniarius gewesen, und 
mit seiner guten vemunfft denen monotheletern bey dem damahlen 
zu Rom gehaltenen conciho groszen wiederstand gethan. Desz- 
gleichen hat auch anno sechshundert sieben und siebentzig, zur 
zeit des damahlen auíf dem pábstlichen stuhl gewesten Honorii, 
Norbert von Seydütz alsz Jerusalem und das heylige land mit 
grosser kriegsmacht überzogen worden sich wieder die feinde 
manhaflt gebrauchen laszen, und alsó tapffer erwiesen, dasz er 
nebst anderen rittern sein lében eingebüst. Solche ritterliche 
thaten habén die von Seydlitz in nachgefolgten saeculis, abson- 
derlich anno zwölflhundert ein und viertzig zur zeit des damahlen 
in Sehlesien gewesten hertzogens Henrici Fii da die tartarn' mit 
groszer macht bey Lignitz eingefallen zu ihren unsterblichen nach- 
ruhm immerfort preiszwürdig auszgeübet und vermehrt, wie dan 
unter anderen Hannsz von Seydlitz alsz er in wehrenden grau- 
samen streit den todt gedacht seines hertzogens vor augen 
gesehen, nebst noch andern dreyen rittern alsó kühn in die tartarn 
gesetzt, dasz er selbe, so viel möglich zurückgeschwellet und mehr- 
besagten hertzogen Henrico Pio nach dem ihme Clemens haubt- 
man des glogauischen fürstenthumbs ein frisches pferd zugebracht 
zu reiten platz gemacht, wie aber dieser tapffere hertzog seinen 
getreuen vorgánger steiff nachgefolget, hat ihn ein groszer tartar 
mit eüszerster macht angefallen, deme zwar der hertzog mit 
einem hieb einen armb abgelöst, gleich darauíT aber hat ihn ein 
anderer tartar mit einen rennspiesz bey der achsel alsó durch- 
rennet undt darmit ausz dem sattel gehebebt, dasz er kraftlosz 
vom pferdt auf die érden gefallen und sein lében ritterlich geschlos- 
zen, die noch übrig gebUebene ritter und hoíQuncker habén ihr 
lében gleichermaszen eingebüsset, auszer ernanter Hansz von 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 403 

Seydlitz, welcher mit dreyen ereylten christen acht tartam die 
ihn verfolget, ritterlich erlegt, ist mit dem lében darvon gekommen, 
hat doch zum denckzeiehen seiner gegen mehr ermelten Hertzogen 
Henricum Pium erwiesenen bestandigen treü zwölff wunden, 4ar- 
vongetragen. Dann habén wir ferner zu kayser und königlichen 
gemöth geführet die getreue tapfere und ersprieszUche dienste, 
welehe unsz und unserm hochlöblichsten ertzhausz von österreich 
bemelter Seydlitzischen gebrüder vorfahrer von mehr alsz vieren 
saeculis hero sowohl in politieis alsz militaribus besonders aber 
in berührten unserm erb-königreich Böheimb und hertzogthumb 
Sehlesien in vertrettung versehiedenes vornehmen chargen in 
viel weeg allerunterthánigst geleistet, gestalten Hartwig Seydlitz 
von Schönfeld anno funffzehen hundert fünf und neüntzig weyland 
kaysers Rudolphi secundi glorwürdigster gedáchtnusz rath, cam- 
merer und statthalter in bedeüten unserm erbkönigreieh Böheimb, 
€inér Heinrich von Seydlitz obrister cammerer und haubtmann 
zu Breszlau, Neumarkt und Nambszlau dan unter denen glorwür- 
digen regirungszeiten weylandt königs Weneeslai, Vladislai, 
Ferdinandi primi und Rudolphi secundi allerseiths respective 
gewesten kayser und königen in unserm erbkönigreieh Böheimb 
glorwürdigster gedáchtnusz, Hauszman Hansz Melchior, und Adam 
von Seydlitz successive landeshaubtleüthe beyder fürstenthümber 
Schweidnitz und Javer, die letztere zwey aber königliche ambts 
verwaltere allda gewesen und ihren hohen functionibus lobwürdig 
vorgestanden seind, sodan hat in verwichenen saeculo weylandt 
Dávid von Seydlitz die landeshaubtmanschaíTt des fürstenthumbs 
Lignitz vertretten und Christoph von Seydlitz ist weylandt CaroU 
Ferdinandi printzens zu Fohlen und Schweden Uebden gewesten 
bischoffs zu Bresslau sowohl alsz auch Lignitz-Brigischer rath und 
des ürottauischen fürstenthumbs haubtmann gewesen, zu geschwei- 
gen andere mehr dieses uhr alt-adelich Seydlitzischen geschlechts 
anverwandte, welehe bey denen vorigen kayser könighch und 
landesfürstlichen regirungen vornehme ráthe gewesen, auch 
lauth der altén historibeschreibungen unterschiedlichen sowohl im 
heyligen römischen reich alsz anderwerts sonderlich aber unter 
der glorwürdigen regirungszeit weyland kaysers Rudolphi primi 
anno zwölffhundert vier und achtzig zu Regenspurg, wie auch 
dem zur zeit weyland kaysers Caroli quarti anno dreyzehen 
hundert sieben und viertzig zu Prag gehaltenen ritterlichen thur- 
nieren beygewohnet undt sich iederzeit tapíTer erwiesen. Maszen ^ 
sie nicht unscheinbar schon damahlen den herrnstand umb * 
deszen documenta sie per injurias temporum kommen, geführet 
zu habén vorgebenn solch ihrer vorfahrer lobwürdige fuszstapffen 
nachzufolgen und sich zu unseren gnádigsten diensten qualificirt 
zu machen sie Melchior Sigmund, und Sigmund Ferdinánd beyde 

26* 



Digitized by 



Google 



40é 



Külföldi czímeresievelek. 



gebrüder von Seydlitz sich jederzeit von jugend auf möglichst 
beflieszen, massen der erste in unsern kayserlichen kriegsdiensten 
béreit einigen feldzügen und belágerungen alsz Mayntz, Bonn 
und Fleuri mannhaft beygew^ohnt, aueh solche wreiter fortzusetzen 
im werck begriffen ist. Der andere brúder hingegen in studiis, 
reysen und sonst in adelichen exercitien und tugenden sich 
auszzuüben eüszerist bemühet und nun sich bey des hochwürdigen 
durchleüchtig hochgebohmen unsers lieben vetters, fürstens und 
lieben getreuen Frantz Ludwigs pfaltzgraffens bey Rhein, hertzo- 
gens in Bayern, Jülich, Cleve und Berg, graffens zu Veldens und 
Sponheimbs, administratoris des hochmeisterlhumbs in Preüszen, 
meisters des teütschen ordens in teütsch und wálschen landen, 
postulirten bischoffen zu Wormbs, bischoffen zu Breszlau, probs- 
tens zu Elwangen und obristen haubtmans im hertzogthumb 
Ober und Nieder-Schlesien alsz eavaglier befindet . . .« 
Függő pecsétje elveszett. 



DLXXIIL 
170o január 7. Bécs. í"^ 
I. Lipót császár Tursi AchiUesnek és Ker. Jánosnak biro- 
dalmi lovagi rangot adományoz és czimerüket megerősítve kibővíti. 

»Scutum videlicet quadripertitum, 
cuius prima et quarta areolae virides 
leonem rubrum ad raptum composis 
tum, cauda indorsum bifurcata, se- 
cunda et tertia areolae rubeae aquilam 
nigram erectam corona ornatam su- 
perducta pectori fascia aurea reprea- 
sentent. Totum tegatur corona aurea^ 
incumbente ei galea aperta clathrata, 
vulgo tornearia dicta ex qua emer- 
gat aquila nigra volaturientis instar 
corona aurea insignis, phalerae seu 
laciniae hincynde sint virides et ru- 
beae . . .« 

A pajzsbeli alakok valamennyié 
balfelé fordulva ábrázoltatik, a bőví- 
tés a koronás fekete sas adományo- 
zásával történt. 
Czímerszerzök érdemeiről az oklevél következőkép emléke- 
zik meg: 

»Edocti itaque qua archivis, qua aliis probationibus fide 




Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 



405 



dignis Achilles et Joannes Baptista Tursi J. V. D. fratres, vos in 
"Civitate Norciae ex perantiqua família Tursi nobilitate clara origi- 
nem ducere, quae deinde ob injurias belli et temporis vicissitudines 
domicilium suum Romám transtulerit, ibidemque iure eivitatis 
gavisa nobilium more vivendo singularem semper divis olim prae- 
decessoribus nostris Romanorum imperatoribus, sacroque romano 
imperio et augustae nostrae Austriae domui fidem atque devotionem 
probaverit: prout etiam non solum páter vester Josephus Tursi sed 
et patrui vestrl, inter quos Faustus Tursi anno millesimo sexcen- 
tesimo trigesimo tertio sub signis divi quondam imperatoris Fer- 
dinandi secundi domini et avi nostri colendissimi centurio, altér 
verő in sacra aede Loretana canonicus eiusdemque thesauri, custus, 
idem erga nos dictumque impérium et augustam domum nostram 
fidei et virtutis stúdium prae se tulerint, atcpie tu Achilles Tursi 
-ob praeclaram et utilem rebus nostris promovendis navatam, 
operám familiáris noster et generális curator thesauri nostri bel- 
liéi deciaratus fueris . . .« 

Függő pecsétje elveszett. 



DLXXIV. 
170? április 27, Bécs. 

I. József császár Heerman Enoch Keresztélynek a cseh lovagi 
rangot adományozza, s régi nemesi czimerét megerősíti. 

». . . ein etwas ablánglícht 
untén rund gespítzt formírter ro- 
ther schild, an dessen grund ein 
gerad aufwerths stehender gehar- 
nischter junger mann mit etwas 
langlechten braunen haaren auf 
dem kopf mit einen aufgestílpt 
und guldenen porthen eingefasten 
auch einen federpusch umbgebe- 
nen schwartzen hut, an der seíth 
mit einen degen, díe lincke hand 
an díe seite spreitzend und in der 
rechten eine partisan gerad auf- 
werts haltend sích erzeiget. Ob 
diesen schild íst ein freyer offener 
ritterUcher thurniershelmb mit 
seinem anhangenden cleínod, bee- 

derseiths mit rot oder rubin- und weisz oder sílberfarb abhan^ 
genden helmbdecken und darob mit einer köníglichen guldenen 
cron géziért, auf welcher zwíschen zweyen mit denen sachszen 




Digitized by 



Google 



406 Külföldi czimereslevelek. 

einwerts gekehrten schwartz oder kohlfarben adlersíliegein die 
untén in dem schild bereith beschriebene geharnischte junge 
mannsbildnus mit den aufgestilpt und guldenen porthen einge- 
festen auch einem federpusch umbgebenen sckwarzen hut, in der 
rechien hand die partisan gerad aufwerths haltend und .die 
lincke an die seith spreitzend zu sehen.« 

Az oklevél kiemeli azokat az érdemeket, melyeket nemcsak 
a lovagi rangot szerző maga, hanem elődei is »tam sago quam 
toga« szereztek, majd így folytatja: 

». . . massen seines verstorbenen vatters leiblicher brúder 
Enoch Norbert Heerman alsz praelat des stiffts der regulirten chor 
herren sancti Augustini zu Wüttingau in unserm erbkönigreich 
Böheimb löblich bisz an sein ende vorgestanden, sein abgelebter 
vetter weyland Conrad Emánuel von Bornstát wegen seiner guten 
qualitáten zum böhmischen hoff rath und secretario resolvirt 
worden, welehe function er durch viel jahr ob sich gehabt, auch 
letzlich darbey sein lében geschlossen hat. Deszgleichen hat unter 
gedacht seinen befreindten weyland Geörg von Bornstát obrist- 
wachtmeister unter den graff stahmbergischen regiment abson- 
derlich bey der anno sechzehenhundert drey und achtzig obgewesten 
türckischen belágerung unserer kayserlichen residenz-stadt Wienn 
tapfere kriegsdienste gehorsamist praestirt, aber hernach in weh- 
render belágerung der vestung Gran in Hungam durch eine feint- 
liche kugl umb das lében gebracht worden, wie auch weyland 
Ferdinánd Balthasar von Pureib und Johann Ernst Grundler und 
zwar der erste als feld-artiglerie bestéit gewester zeüg-leüthe- 
nand und der andere alsz ober stuck haubtmann bey erstgedach- 
ter feld-artiglerie nach deme sie beede vielen schlachten und 
belágerungen sowohl in Hungarn wider den erbfeind christlichen 
nahmens den türcken als anderwerths, absonderlich bey eroberung 
der vestung Landau im reich bey gewohnet iederzeit ihren valor 
tapfer erwiesen, so dasz bemelten Johann Ernst Grundler wegen 
seiner darbey erwiesenen guten diensten das lob offentlich gégében 
worden, solch seiner vorfahrer und negsten anverwandten rühm- 
liche fuszstapfen zu befolgen und sich zu unseren und des landes 
dienstleistung qualificirt zu machen besagter Enoch Christian 
Heerman sich jederzeit befliessen, massen er die studia sonder- 
bahr juridica auf unser kayser und königlichen universitát zu 
Prag rühmlich absolvirt und damit er in militaribus auch eine 
wissenschaft überkommen mögé, sich bey dem damahiigen feldt- 
zug und belágerung der vestung Landau eingefunden, wie dan 
unsz und erwehnten unserm hochlöblichsten ertzhausz von Öster- 
reich er bisz an sein ende treü gehorsamiste dienste zu leisten,. 
des unterthánigstens erbietens ist, solches auch wohl thun kann 
sol und mag.« 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 



407 



Bevezettetett 1713 márczius 23-án Brünnben a morva királyi 
táblánál őrzött tengerzöld színű pergament felségkönyvbe sub. lit 
D. fol. 321—328. 

Függő pecsétje elveszett. 



DLXXV. 
1713 deczember 12. Bécs, 

VI. Károly császár Dolberg János Henriknek, Péter József- 
nek, Farkas Erhardnak, Ferenez Gáspárnak, és Vilmosnak, és 
nővéreiknek Dolberg Mária Orsolya Teréziának, Mária Annának, 
Mária Sabinának, Anna Adelhaidnak és Mária Erzsébetnek biro- 
dalmi lovagi rangot adományoz és eddig használt czímerüket 
megerősíti. 

»Nemblichen einen in 
vier gleiche feldungen 
abgetheilten schild, des- 
sen hinter untere gelb 
oder goldfarb, in welcher 
in der mitte nach zwergs 
ein gekárpter schwarzer 
baleken liget, vordere 
roth oder rabinfarb, darin 
drey weisze rösszelein 
erseheinen, in der vorder 
untem aber gleiehfalls 
gelb oder goldtarben fel- 
dung seynd zwei überein- 
ander stehende sehwar- 
tze sparren abzunehmen; 
in der hintern obern halb 

schwartz und halb gelb oder goldfarben feldung zeiget sieh eine 
mannsperson, dessen rechter halber leib gelb, lincker aber schwartz 
gekleidet ist, in der rechten hand ein blosszes schwerd haltend, 
und die lincke in die seiten spreitzend. In dem gelb oder gold- 
farben gecrönten hertzschildlein ist ein einfacher schwartzer adler 
mit roth ausschlagender zungen, ausgebreiten flüglen, und von sich 
spreitzenden waffen zu sehen. Auf beyden ecken des schilds stehen 
zwey einwerths gegen einander gekehrte frey offene adeliche ge- 
crönte turniers-helm, mit anhangendem kleinod, linckerseits weisz 
und roth, rechterseits aber gelb und schwartzen helmdecken gezieret. 
Auff der hinteren cron ist zwischen zweyen mit denen saxen ein- 
werths gekehrten und denen farben alsó abgetheilten adlersflüglen 




Digitized 



by Google 



408 Kttlf5ldi czímereslevelek. 

(dasz derén lincke untere helffte weisz, obere roth, rechten untere 
helffte schwartz, und obere gelb oder goldfarb ist) ein weisszes 
röszlein zu sehen. Auf der vorderen cron stehet zwischen zweyen 
mit denen farben alsó abgetheilten püffelshörner, (dasz des 
lincken untere helffte weisz, obere roth, rechten untere helffte 
aber schwartz, und obere gelb ist) die im sdiild bemelte halb 
gelb und halb schwartz gekleidete mannspersoíi, in der rechten 
hand ein blosses schwerd haltend, und die lincke in die seiten 
spreitzend«. 

Az oklevél a czimerszerzők családjáról és érdemeiről a 
következőkép emlékezik meg: 

»Wan uns nun allerunterthánigst nicht alléin vorgebracht 
worden, sondern auch von selbsten in gnaden erinnerlich ist, 
waszgestalten weyland unsers hochgeehrtesten herrn vatters 
Leopoldi kay. may. und Id. höchstseeligsten andenckens gnádig- 
lich angesehen, wahrgenommen und betrachtet die ehrbarkeit, 
redlichkeit, adeUches herkommen, gute sitten, und tugenden, 
auch besondere vernunfft und geschicklichkeit, wormit vor ihro 
dero abgelebte kay. hofrath, geheime reichssecretarius und 
referendarius Luzo Dolberg angerühmet und anbey in unterthánig- 
keit zu erkennen gégében worden, wie dasz seine voreltern nicht 
alléin adelich begüttert und mit fürnehmen gesehlechtern ver- 
wandt gewesen, sondern auch in ihren jederzeit bekleideten 
ansehentlichen ehrenambtern, unseren vorfahren am reich röm. 
kaysern und königen, glorwürdigster gedáchtnuss und dem 
gemeinen weesen vielfáltige getreue und nützliche dienste erwiesen. 
Immasszen dieselbe in Spanisch-Niderland aus der Twent gebür- 
tige daselbst zwischen Lochen und Bröll adeliche güter besessen, 
sein alt-vatter aber, da die spanische macht in selbigen quartie- 
ren abzunemmen angefangen, und die hollándische die ober- 
hand behalten, wegen unsers heyligen glaubens sich von dar 
hinweeg und in das stifft Münster mit den seinigen bégében, 
allwo er anfánglich auf dem sogenannten schlosz Barnszfeld in 
ansehentlicher bedienung gestanden, nachgehends aber wegen 
hohen alters seine wohnung zu Rambstorff in gedachtem stifft 
genommen, und bald darauf gestorben. Womach sein grosz-vatter 
Luzo Dolberg sich zu besagtem Rambstorff gleichfals háuszlichen 
niederlassen und bisz in sein todt das bürgermeisterambt allda 
verwaltet, und an diesem sowol als anderen umbUgenden orthen 
von mánniglich sehr geliebet und geehret worden, weilen er in 
denen benachbarten hoUándischen provincien wol bekant gewesen, 
ville vornehme in hohen diensten, ehren und würden gestandene 
anverwandte und befreunde gehabt, und dessentweegen nicht alléin 
seinen mitbürgeren, sondern auch anderen angránzenden örthern 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 409 

absonderlich zu der zeit, da der krieg zwischen Spanien und 
Holland war, in beybehaltung hand- und wandels, verschaffung 
allerhand anderer zur táglichen nahrung gehörigen sachen vili 
Guts gethan. Nicht weniger sein vatter Eberhard Dolberg welcher 
mit Adelheid von de(r Tinnen, von dem noch unweit Münster 
vorhandenen uralten und fümehmen adelichen geschlecht von 
der Tinnen herstammend vereheliget gewesen, in die von dem 
grossvatter vertrettene bürgermeisterstelle rühmlich gefolget, und 
sieh alsó wohlauffgefíihret, dasz er wegen seinen bezeigten eyffer, 
sorgfalt, und treu bey mánniglich beliebet auch von dem daszigem 
lands-fürsten wegen der demselben sowol, als denen unter- 
thanen zu kriegs und fridens-zeiten erwiesenen villfáltigen 
nützlichen diensten und wolthaten mit sonderen gnaden angesehen 
worden. Dessen fueszstapffen einzutretten sich anfangsgedachter 
Luzo Dolberg auch möglichst beeyffert, indeme derselbe nach 
voUendelen' studien sich bey unterschiedlichen gerichtern etliche 
jahr hindurch und solang in dem werck geübet, bisz er in 
oballerhöchstgedacht unsers hochgeehrteslen herrn vatters kayl. 
may. und Id. ertzhertzoglich-österreiehisehe dienste getretten, 
und zwar solche vom jahr sechszehenhundert drey und sechszig 
angefangen, da nemblich durch ihn die eröffnung der rheinischen 
bundsschrifften und anderer hochangelegenen gebéimen fürfallen- 
heiten nicht alléin in dem österreichischen directorio zu Regens- 
spurg und hernach österreichischen hof-canzlern freyherrn von 
Hocher, dan nach dessen abruffung dem österreichischen ersten 
gesandten und nach der hand kay. interims-principal- commissario 
grafen von Weissenwolff, sondern auch dem damahhgen kay. 
extraordinari-residenlen in Schweden dem von Basserode, mithin 
an desen drey und an jené sechs jahr nacheinander beschehen, 
vy^egen welcher seiner treugehorsambsten bezeigung mehr aller- 
höchst gedachte kay. maytt. bewogen worden, dass sie ihn anno 
sechszehenhundert sibenzig zu führung des österreichischen 
prothocolU im reichsfürstenrath bey dem noch fürwehrenden 
reichstag zu Regenspurg gnádigst bestellet, anno sechszehen- 
hundert neunzig aber ihme die kay. hofraths und geheime 
lateinische reichtsecretari und referendaristelle allergnádigst 
anvertrauet, welche er auch neunzehen jahr láng mit solcher 
auffrichtigkeit, treu und eyffer bekleidet, auch die wehrender 
zeit vorgefallene villfáltige, wichtige und schwehre verrichtungen 
mit besonderer vernunfft, treu und geschiklichkeit zu des heyl. 
röm. reichs und unsers ertzhauszes nutzen und wohlerspriesz- 
lichen diensten fleissig und unermüdel dermassen wohl beobachtet 
und voUzogen hat, dasz unsers freundlich geliebten herrn bruders 
kay. may. und Iden als unser vorfahrer am reich seeligsten 
andenckens ihne sambt seinen ehhchen leibserben beederley 



Digitized by 



Google 



410 Külföldi czímereslevelek. 

geschlechts zu etwelcher ergötzlichkeit seiner habenden grossen 
verdiensten aus eigener bewegnus in des heyl. röm. reichs- 
ritterstand allermildest erhoben und darzu mit kayl. gnaden und 
freyheiten anzusehen und zu begnaden von selbst befohlen, der- 
selbe aber die áusfertigung des gewöhnlichen kay. gnadenbriefs 
einige zeit anstehen lassen, und darüber dieses zeitliche geseegnet, 
und nun uns nicht weniger angerühint worden, auch von selbsten 
in táglicher gnádigsten erinnerung ist, wie eyfferig sich desselben 
hinterlassene eheliche mannliche leibserben befleisszigen und sorg- 
fáltigst angelegen seyn lassen, in löblicher nachfolgung ihres 
abgelebten vatters sich umb uns und unser ertzhausz verdient zu 
maehen. Indeme der erstgebohme sohn Johann Heinrich Dolberg 
schon bey dem mit der ottomannisehen pforten zu Carlowitz 
geschlosszenen frieden, und der dabey gewesenen kayl. gesandt- 
schafft sich nützlieh gebrauchen lassen, naehgehends bey unserer 
österreichischen hof canzley als würeklicher concipist durch 
ville jahr fleisszig gearbeitet und jetzt daselbst als prothocoUist 
mit unermüdeter embsigkeit fortfahret. Imgleichen der andert 
gebohrne Péter Joseph Dolberg, nachdeme er einige jahr am 
romanischen hof dem kay. legations-secretariat wohl vorgestan- 
den, wegen seiner bezeigten guten vernunfit, erworbenen wissen- 
schaft und vortrefflichen fáhigkeit ?einem ab denen obgedachten 
schweren und mühesamben kayserl. verriehtungen und baufalligen 
altér bereits entkráffteten vatter noeh bey lebzeiten in der 
kayl. hof-raths und gebéimen seeretari und referendari-stelle 
zugegeben worden, welche er auch annoch mit sorgsamer, uns 
gnádigst wohlgefölliger embsigkeit, treu und eyífer zu unserer 
gnádigsten vergnügung würckUch versében thuet. Nicht weniger 
der dritte Wolffgang Erhard Dolberg nach verschiedenen voll- 
brachten feldtzügen uns anietzo bey unserer allhiesigen stadt- 
quardi als haubtmann seine treugehorsamste dienste leistet. Der 
vierte Frantz Caspar Dolberg auch nach vollendten studien bey 
der zu Utrecht vorgewesenen friedenshandlung anfanglich bey 
unserem kayl. gesandten und reichs hofrath von Consbruch 
seeUgen, nach dessen tödtlichen hintritt aber bey dem in seine stelle 
bevoUmáchtigten reichs-hof-rath freyherrn von Kirchnern sich zu 
unsern diensten mehrers fáhig zu maehen sich eyfferig angelegen 
seyn lassen. Der fünffte Wilhelm Dolberg auch in hiemáchster 
vollbringung seines studirens würcklich begriffen ist, dahero seiner 
giiten gaben halber von uns durch unsere kayl. primaspreces auf 
der cathedral-kirchen zu Augspurg mit einer würcklichen domb- 
herrnstelle aus eigner bewegnus begnadet worden. Sie sambtliche 
gebrüdere auch ihre von Gott verlichene gute talenta fernershin 
zu unseren und des heyl. röm. reichs, auch unseres ertzhauses 
Österreich dienste ihrer treugehorsambsten ergebenheit nach 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 411 

anzuwenden und damit bisz in ihre gruben unaussetzlich zu ver- 
harren des allerunterthánigsten erbiethens seynd, wie sie dan 
woll thuen können, mögen und soUen. Ingleichen des weyland 
obgedachten kayl. hof-raths und gebéimen reichs-seeretari und 
referendarii Luzo Dolberg seeligen hinterlasszene töchtere der- 
gestalten und zwar die áltere Maria Ursula Theresia Dolbergin 
mit Sigmund Jacob Hangoschy unserm kay. musterungs commis- 
sario in Croaten und controlor des oberdreyssigsten ambts zu 
Nedelitz, die andere Maria Anna mit Wilhelm von Imbsen, reich- 
hofraths agenten auch verschiedener churfürsten und standén 
des reichsrath und bestelten an unserem kay. holl. Die dritte 
Maria Sabina mit Zacharias Berbrand, unserm nider-österreichi- 
seben regimentsrath. Die vierte Anna Adelheit aber noeh ledig. 
Dan die fűnffte Maria Elisabetha mit Maximilián Heinrich Gerold 
von Ley, unserm nider-hungarischen königlichen cammer-rath 
und inspectorn in Sclavonien wohl verehliget seynd, dasz auch 
unseren vorfahren sowohl, als uns und unserem ertzhausz von 
denen ehe-consorten vilifaltige, angenehme, getreue und nützliche 
dienste erwiesen worden, und uns annoch unausgesetzlich bezeigt 
werden.* 

A császári titkos kanczellária által 1722-ben kiadott másolat- 
ban, mely az Imbsen család nemességére vonatkozó összes iratokat 
tartalmazza, könyvalakban, hártyára írva, festett czímerképekel, függő 
pecséttel, a 165 — 187. 11. 

DLXXVI. 
1721 február 5. Bécs. 

VI. Károly császár Imbsen János Tivadar osztrák udvari 
tanácsosnak, udvari titkárának és az aranygyapjas rend kan- 
czellárjának, testvéreinek Vilmosnak, a trieri választófejedelem 
titkos tanácsosának és a császári udvarban követének és Konrád- 
nak a birodalmi báróságot adományozza és régi czimerüket meg- 
erősítve kibővíti. 

»Scutum avitum militare et erectum rotundo cuspidatum, 
sectione quadripartitum, cuius prima pars caerulea rubeam exhi- 
bens fasciam argento suffaltam, reductamque ad modum orulae 
eandemque oneratam tribus rosis pentaphylis umbilicatis eiusdem 
metalli fasciformiter dispositis, et concomitatam denique utrinque 
tribus figuris praefati metalli inaequaliter quadrilateribus ad speciem 
rhomborum iacentium pariterque horizontaliter aut fasciformiter 
positis. Secunda autem argentea rubeam crucem patulam, duobus 
utrinque palis eiusdem coloris innixam ostentahs, in cuius centro 



Digitized by 



Google 



412 



Külföldi czimereslevelek. 




insertum scutulum argenteum, serratum arboris truncum erectum 
nativi coloris aut subfuscum deferens. Terlia verő argentea rubeum 
cancrum palariter erectum, inscripta a tergo rosa pentaphyla 

argentea, proboseide, 
serris, crusculisque 
sursum incurvatis 
expansisque conti- 
nens. Qaarta demum 
scuti aviti pars coe- 
rulea, decem con- 
spersa argenteis ro- 
sis pentaphilis um- 
bilicatis, atque ita 
horizontaliter dispo- 
sitis 4 3. 2. 1., hoo 
est repraesentatis in 
scuti regioné cepha- 
lica seu capitali qua- 
tuor, in honoraria 
seu pectorali tribus, 
in umbilicati duabus 
et in basi demuni 
una. Scutum insitum rubeum ex speciali caesareae nostrae regiaeque 
apostolicae maiestatis gratia concessum, cui inscriptum aureis chara- 
cteribus nostrum caesareum nomen et numerus, superimposita apo- 
stolica apostoliéi Hungáriáé regni nostri corona. Porro ex hoc scuto 
insito catena aurea utrinque angulariter alligatum pendet et aliud 
scutulum aureum, basi superinductum decussi rubea, excisis ramis, seu 
cruce Burgundica insignitum. Et hoc pariter scutum nunc accessit 
ex speciali nostra caesarea gratia in praemium exantlatorum labo- 
rum et eximiorum de Burgundico aurei velleris insigni ordine 
meritorum. Scutum maius gentile seu avitum redimitur corona 
baronibus propria, unde assurgunt trés galeae torneariae cocco 
suffultae, auro reductae, clathrataeque, torquibus ac monilibus 
circumductae, suisque respective apicibus fastigiatae, quarum prima 
seu média coronata situ recto, apicem sustinet crucem gratialem 
scutariam seu Burgundicam intra extremitates circumducta torque 
ordinis aurei velleris ob rationem statim allatam. Secunda seu 
quae a dextris est et situ pro more obliquo, diademate tortili ex 
argento et coeruleo colore contexto, redimita septem fastigiatur 
plumis struthionicis argenteis, rubeis et coeruleis, ita alternatim 
dispositis, ut duae rubeae sint extremae, hinc duae argenteae, 
inde duae coeruleae et in medio septima argentea, superimposito 
cancro scutario. Tertia verő quae a sinistris est et coronata, apicem 
gerit truncum scutarium inter proboscidem elephantinam nigri- 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 413 

cantem ad similitudinem cornu bubali insertis ad extremitatem 
quinis plumis pavoninis oculatis (hinc tribus, inde binis, una verő 
ex ipso orificio aut labio) et vexillum argenteum manubio aureo, 
scutarium pariter truncum repetens. Laciniae seu phalerae ad 
galeam mediam (correspondentes seutis insitis) aureae et rubeae, 
a dextris autem scuti gentilitii argenteae et rubeae, a sinistris 
vero argenteae et coeruleae eidem scuto, eiusque tincturis aut 
figuris potissimum congruentes. Telamones bini aurei leones, plena 
faeie, torvo vultu et rictibus hiantibus, caudisque bifurcatis super 
tergum proiectis . . .« 

A czímerkép a leírástól annyiban eltér, hogy a szívpajzsban 
nem a magyar, hanem a császári korona van ábrázolva. 

Az oklevél a báróságot szerzők érdemeiről a következőkép 
emlékezik meg: 

»Sejentes te Joannem Theodorum neonon duos ger- 

manos fratres tuos Guilielmum et Conradum vestram ex peran- 
tiqua quondam Immendingorum, dein Immedeshusaniorum, denique 
Immeseniorum, hodierna vero syncope in patria vestra Westphalia 
dioecesis Paderbornensis usitatissima et quotidiana Imbseniorum 
equestri família, seeundum authentica cc^ram intima nostra cancel- 
laria imperiali auliea producta documenta metiri prosapiam, atque 
maiores vestros in multis publieis negotiis, officiisque qua tóga 
qua sago constitutos, nobis nostrisque antecessoribus romanorum 
* imperatoribus et regibus ac archiducibus vera semper indefessi 
studii integraeque fideUtatis exhibuisse argumenta et utilia augu- 
stae domui nostrae praestitisse obsequia, quorum egregiis nuper 
vestigiis insistens patruus vester Wilhelmus Caesarinus ab Imbsen 
praepositus maior eeclesiae Transylvamensis et augustissimi nostri 
gloriosissimae memóriáé genitoris Leopoldi consiliarius actualis, 
nec non in sacri romani imperii versus Galliam et Hollandiam 
confiniis residens extraordinarius, ita munere suo defunctus est, 
ut eximia inde sibi merita comparaverit, sicut et tu Joannes Theo- 
dore íidelia serenissimae domui nostrae servitia, a príma quasi 
aetate et ubi ubi praestítisti, quando in anno Christi millesimo sexcen- 
tesimo nonagesimo nono, plenipotentiario in Turciam legato caesareo 
comíti ab Oettingen nobiles inter adolescentes comes, atque redux ab 
anno millesimo septíngentesimo tertio obsequiales nostrae personae 
operas primum quidem et mox ac Viennae diadema Hispanicum sus- 
cepimus a cubículís, non in aula duntaxat, sed nobiscum confestim 
plagas Hesperias petentibus profectus, per aspera etiam et pericu- 
losa viarum posthabito vílae díscrimine terra marique totó nostri 
ÍA Hispániám itineris, arduarumque ibidem tum politícarum tum 
bellicarum expeditionum, hostilium videlícet ad Almenaram et 
Caesar-Augustam conílíctuum, act- et passívae Barcellonae aliarum- 



Digitized by 



Google 



414 Külföldi czímereslevelek. 

que obsidionum, ac quarumcunque in Castilia et Portugallia actio- 
num, feraliumque occasionum tempore fortissima vigilantia con- 
stanlia nostram personam ubique iocorum comitatus ad latus et 
oculos nunquam non praesens ubilibet manifesta tuae in personam 
ac vitám nostram specialiter quidem in obsessa augustissime 
a gallo űrbe Barcellona exhibuisti insignia fidelitatis et devoti 
pláne obsequii, ubi ad perfenestratos tormentaria virtute aggeres 
repaorandos, novasque defensionis machinas exstruendas propriae 
salutis immemor eoUaborando motu proprio ac spontaneo aasu 
generosam, intrepidam, fortemque manum admovisti, quo interea 
tempore officio etiam introductoris exterorum ad nos legatorum 
miaistrorum singulsiri dexteritate ac prudentia functus es, adeo 
ut notae fidei, curaeque tuae demum quaevis arcana et sec- 
retiora quoque regiminis nostri momenta concredere non dubi- 
tantes te intimum nostrum consiliarium aulicum, sicut et magni 
ordinis aurei velleris secretarium, porro eiusdem cancellarium 
clementissime destinaverimus, quibus muneribus in praesenti- 
arum ad nostrum beneplacitum eadem cura, fide ac diligentia 
te continuum experimur cum nos ex Hesperia nostram repetentes 
Germaniam et imperiali Francofurti, postea regia Posonii coronis 
succollantes, o'bsequiosus semper insuper ac conlinuo secutus es. 
Eapropter utique meruisti, ut te necnon per te praefatos tuos 
germanos Guilielmum et Conradum quippe et hi uberes suarum 
virtutum meritorumque illustrium portant manipulos ab eximiis 
maiorum tuisque dotibus haud degeneres, Guilielmus enim iam 
dudum serenissimorum principis electoris palatini, atque magni 
ordinis teutonici magistri principis etiam palatini ad románam 
summi pontificis aulám fűit ablegatus, deinde a servitiis quoque 
caesareis sub praementionati patrui vestri directione, tractu autem 
et nunc temporis aliquot Germaniae ac Italiae, praesertim reve- 
rendissimi necnon serenissimorum principum electorum Trevirensis 
et Palatini intimus respective consiliarius, necnon ad aulám nos- 
tram residens colitur et commendatur. Conradus creditur nulli 
vestrum fuisse secundus, si occasionis noverca optatum ipsi deme- 
rendi campum concessisset, laudabilis quippe nobis piacet eiusdem 
conatus, praestandorum obsequiorum promptitudo, devotissimusque 
in nos, nostramque domum animus, fidelitatis et honestatis inte- 
gritás, qua plenam sibi meritorum messem videtur coacervaturus . . .« 
mindezekért az érdemekért, folytatja tovább az oklevél, a család 
1715-ben magyar bárói rangot is nyert. 

A császári titkos kanczellária által 1722-ben kiadott másolatban, 
mely az Imbsen család nemességére vonatkozó összes iratokat tartal- 
mazza, könyvalakban, hártyára írva, festett czímerképpel, függő pecsét- 
tel, a 105 — 122. 11. 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 415 

DLXXVII. 

1733 június 15, Laxenburg, 

VI. Károly Imbsen János Tivadarnak, testvérének Konrádnak, 
elhunyt fivére Imbsen Vilmos fiának Lajosnak és Tivadar Rókus- 
nak, továbbá Imbsen Mária Josefának, férjezett Thavonat báróné- 
nak cseh bárói rangot adományoz és czímerüket megerősíti. 

». . . nemblieh einen etwas ablangen, untén rund in eine spitze 
zusammen lauffenden, dan mit einer freyherrlichen erőn gezierten 
quadrirten sehild, in desszen ersten blauen feldung erscheinen 
zeilenweis horizontaliter übereinander gesetzte sechs ablang ligende 
auf rautenarth ungleich gevierte silberne steiner, dan drey silberne 
fünff blátterige rosen, dergestalten, dassz in der obern zeil drey, und 
in der untern zeil widerumB drey gleiche rauthen, in der mitteren 
zeil aber dié drey silberne fünfiblátterige rosen in gleicher distanz 
übereinander zu stehen kommen. In der anderen silbernen feldung 
ist ein rothes, zu beeden seithen mit zweyen gleichfalls rothen 
pfahlen unterstüztes tatzen creuz, und in dessen mitte ein silbernes 
schildel, worinnen ein abgehauener holzstoek in seiner natürlichen 
farb gemahlen zu sehen. Die dritte ebenfalls silberne feldung 
hat einen pfahlweis aufrecht stehenden rothen krebsen, mit von 
sich gestreckten gekrümpten scháren und füesszen, eine silberne 
fünf blátterige rosen auf dem rücken tragend. In der vierten 
blauen feldung erscheinen zehen dergleichen fiinffblátterige silberne 
rösel, solchergestalten reiheweis eingetheilet, dasz in der ersten 
linie vier, in der andern drey, in der dritten zwey und endlichen 
untén am fuesz eines zu stehen kommen. welche alsó beschriebene 
vier feldungen das vorherige stammen-wappen derén von Imbsen 
enthalten. in der mitte des schilds befindet sich ein rothes herz- 
sehildlein aus besonderer allerhöchster kayser und königlichen 
gnade mit unserem kayserlichen namen in denengoldenenbuchsta- 
ben C. VI. besezet, welch unserer namen mit der apostolisch hunga- 
rischencrone bedecket ist; an diesem herz-schildlein hangét mittels 
zweyer goldener an beeden ecken verfestigten ketten ein etwas 
ablanges, untén rundlechtes goldenes schildl, welches mit zwey creuz- 
weis übereinander ligenden holzstammen mit abgehauenen ásten 
(das burgundische creuz vorstellend) beleget ist, und von uns 
ihme Johann Theodor von Imbsen zu belohnung seiner bey dem 
ritterorden des goldenen vlieszes erworbenen verdiensten eben- 
falls aus einer specialen gnad verliehen worden. Auf dem sehild 
stehen drey offene ritterliche gecrönte turnier-helrn mit ihren 
anhangenden goldenen cleinodien, wovon der erstere anstatt der 
cron mit einer silber und blau gewundenen bánd- oder helmzierde 
bedecket, und mit siben in silber, blau und roth alsó ausgetheilten 



Digitized by 



Google 



416 Külföldi czíniereslevelek. 

strausszenfederen bestecket ist, dasz die áusszersten zwey roth, 
die anderten zwey silber, und die dritten zwey blau, die mittere 
abermahlen silber und zu derselben der in dem dritten féld des 
grosszen sehildes besehriebene rothe krebs zu sehen, die davon 
abhangende helmdecken in silber und roth vermischet ist. Der 
anderte oder mittere gecrönte helm traget das mit der ritter- 
ordens ketté des goldenen vliesszes rings umbhangene burgundisehe 
creuz, und pranget mit einer in gold und roth vermischten helm- 
decken. Auf dem dritten gleichfalls gecrönten turniershelm stehet 
der in der anderten feldung beschribene holzstock in seiner natür- 
lichen farb, und auf desszen erster seithen ein schwarzer eiephanten 
rüsszel, mit der in formb eines sonsten gewohlichen püffel-horns 
auswárts aufgeworffenen schnauzen, welche mit sechs gespiegleten 
pfauenfedern, und zwar in der vorderen seithen mit zweyen, in 
der hintern mit dreyen und endUchen in der schnauzen des vor- 
gemelten elephanten-rüsszels mit einer gezieret. Auf der anderen 
seithen des erwehnten holzstocks stehet ein silbernes renn-fahnlein 
mit seinem vergoldeten scháfTtlein, in desszen mitte mehrerwehnter 
holzstock eingemahlener zu sehen, sothanen dritten helm aber 
zieret eine silber und blau vermischte helmdecken. Dieses beschri- 
bene freyherrliche wappen haltén zwey goldene aufsteigende grim- 
mige löwen mit aufgesperrten rachen, ausgeschlagener rothen 
zungen, und über den Rücken aufgeworffenen doppelten schwánzen 
als schildhaltere . . .« 

A czímerkép a leírástól annyiban eltér, hogy a szívpajzsban 
nem a magyar, hanem a császári korona van ábrázolva. 

Az oklevél a báróságot szerző érdemeiről a következőkép 
emlékezik meg: 

»Wan wir nun allergnádigst angesehen und betrachtet habén, 
wasmassen der gestrenge unser österreichischer hofrath, geheim- 
ber cabinets-secretarius und Ueber getreuer Johann Theodor von 
Imbsen lauth beygebrachter authentischen urkunden aus Westphalen 
und zwar dem stifft Paderborn, von einem uralten adelichen 
ritter und stiflftmásszigen geschlecht derén von Imbsen, welche 
von vielen hundert jahren her státs daselbst begüttert gewesen, 
und derén sprosszen in denen dortigen bohmb und anderen stiflf- 
teren, auch vornehmeren sowohl civil als kriegsámbteren sich 
zu unseres durchleuchtigsten erzhauses und des publici diensten 
jederzeit vor anderen distinguiret habén, durch rechtmásszige des- 
cendenz herstamme, und dasz er Johann Theodor von Imbsen 
derenselben rühmlichen fueszstapfen nachzufolgen von jugend auf 
auf allé mögUche kráfften angewendet. Wie er dan anno sech- 
zehen hundert neun und neunzig mit dem damahls von weyland 
unsers herrn vatters kaysers Leopoldi mayestát an die ottoma- 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímeresle vélek. él 7 

nische portén nach Constantinopel abgeschickten bottschafftern 
grafen von ötting als gentilhomme, anno sibenzehen hundert drey 
aber nachdeme die spanische cron nach absterben königs Caroli 
secundi auf uns gefallen, mit uns selbsten die mühsame reysz 
angetretten und uns daselbsten sowohl in blutigen schlaehten, 
als harten belagerungen auch allén anderen gelegenheiten, mit 
daransetzung leib und lebens, bey tag und nacht so eyfrig, 
treu und erspriesszliche dienste geleistet, dass wir demselben aus 
einem besonderen in seine person gesezten vertrauen nicht nur 
das officium introductoris ablegatorum, sondem auch unser gehei- 
mes cabinets-secretariat, endlichen aber nach unserer zurück- 
kuníft aus Spanien wegen seiner bey allén von uns ihme anver- 
trauten geheim und wichtigen gescháíften státs bezeugten beson- 
deren geschicklichkeit und dardurch erlangten stattlichen erfahren- 
heit, bey unserer österreichischen hof-canzley eine hofraths stelle, 
dan auch das cancellariat des ritterordens mit dem goldenen 
vliesz allergnádigst verüehen, nachgehends aber wegen derén von 
demselben durch seine allerunterthánigst fortgeleisteten treueyfrige 
dienste bey uns weitershin erworbenen und vermehrteverdiensten 
nicht nur ihne Johann Theodor von Imbsen, sondern auch seine 
zwey leibliche brüder, und zwar den indesszen verstorbenen Wil- 
helm von Imbsen (welcher sowohl von weyland des leztabgelebten 
churfürstens zu pfalz, als auch des damahligen teutschmeisters 
und pfalzgrafens Ibden Ibden zu besorg und ausmachung wich- 
tiger gescháfften an den römischen hof abgesandt worden, hieraut 
aber an unsem kayserlichen hof selbsten als geheimer rath 
derén churfürsten von Trier und Pfalz, wie auch respectu des 
erstern als resident gestanden, und unser auch unsers durchleuch- 
tigsten erzhauszes interessé in allén angelegehheiten zu beförderen 
sich bis in sein grab státs eyfrig angelegen seyn lassen dan auch 
den Conrad von Imbsen (welcher bey des dermahligen churfürstens 
von Cölln Ibden als truchsessz stehet und bey denen sich ereignen- 
den gelegenheiten uns seinen allerunterthánigsten diensteyfer treu- 
devotest zu bezeigen ebenfalls beflisszen ist) sambt allén ihren ehe- 
lichen descendenten beederley geschlechts bereits anno sibenzehen- 
hundert funffzehen in unserm erbkönigreich Hungarn, anno siben- 
zehenhundert zwanzig in unseren gesambten österreichischen landen, 
und anno sibenzehen hundert ein unb zwanzig im heyl. römischen 
reich in den freyherrn ttand allergnádigst erhoben.« 

A császári titkos kanczellária által 1712-ben kiadott másolat- 
ban, mely az Imbsen család nemességére vonatkozó összes iratokat 
tartalmazza, könyvalakban, hártyára írva, festett czímerkép ékkel, függő 
pecséttel, a 234—242. 11. 

Siebmacher, Der böhmische Adél 68. 1. 45. t. 

Áldásy, A M. N. Mi\zeuin czimereslevelei. 27 



Digitized 



by Google 



418 



Külföldi cjumereslevelek. 



DLXXVIIL 

1738 január 3. Bécs. 
IX. János Antonius Flavius Angelus, Comnenus, Ducas, 
Palaeologus, a római majd a konstantinápolyi Flaviusok császári 
házából, Wurmensteini János Antal Albertnek, a bajor választó- 
fejedelem kamarai tanácsosának a byzanczi birodalmi báróságot, 
a ?de Bormio* előnevet, a Szt. György védnöksége alatt álló rend- 
jelet és czímert adományoz. 

>Scutum mi- 
litáre erectum, 
corona baro- 
nali ornatum 
etquadrifariam 
sectum,- cuius 
prima quadra 
argentea aqui- 
lam nigram co- 
ronatam ex- 
pansis alis, ro- 
stroque aperto 
frondem pál- 
máé viridis te- 
nentem exhi- 
bet. Secunda 
véro caerulea 
serpentem au- 
reum aeque co- 
ronatum inter 
duos montes se 
in altum eri- 
gentem repraesentat, in tertia etiam cerulee tincta semiluna argentea 
cum Stella aurea sex radiorum cernitur, quarta demum aurea canem 
rubrum milo argenteo cinctum continet, tertiam et quartam inter 
areolam campus argenteus eidemque binae manus complicatae, 
cum totidem ramusculis palmae superposita corona aurea unionibus 
ornata, insertus apparet. Scuto huic corona baronali (ut superius 
dictum) coronato duae incumbunt galeae torneariae coronatae cra- 
ticulatae sive apertae, frontes sibi invicem vertentes, quarum haec 
a dexteris cane rubeo mediae staturea et milo argenteo cincto, 
illa verő a sinistrls aquila nigra expansis alis, rostroque aperto 
palmae viridis ramusculum tenente et ad medietatem aeque se 
erigente ornatur, utraque ex parte defluentibus laciniis sive tegu- 
mentis, a dexteris videlicet aureis et nigris, a sinistris autem argenteis 




Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 419 

ei caeruleis, in dorso scuti crux equestris rubea quasi affixa, 
quatuor ex partibus in forma liliorum prominet, toia verő haec 
armorum series a duobus scutariis et quidem duobus canibus 
rabeis ad invicem se conspicientibus sustinetur, a basi demum 
usque ad apicem duo cruciatim ligamine rubeo connexi exsurgunt 
palmarum rami . . .« 

A kereszt, melyen a czímerpajzs nyugszik, az adományozott 
Szt. György rend keresztje, melyet az oklevél következőkép ír le: 

». . . dantes . . . crueem auream purpareo aut mavis rubeo 
colore tinctam, cuius in quatuor extremitatibus liliorum speciem 
formantibus insertae sünt quatuor literae aureae nimirum I. H. 
S. V. coelestia illa verba In Hoc Signo Vinces denotantes, diametrum 
•crucis duo hastilia aurea graecam literam X eíTormantia inter- 
secant, horum médium verő altéra litera P. indicando monogrammá 
illud pro Christo dividit, a dextris litera A. a sinistris w princí- 
pium et finem ad quem cuncta dirigenda sünt exprimentes . . . 
quam crueem in pectore ligamine serico e coUo pendulam tibi 
gestandum . . . impertimur.* 

Az oklevél a báróságot nyert családjáról következőkép meg- 
emlékezik: 

». . . reperientes familiam tuam ultra septingentos 

annos in multifariis honorum muneribus adeo claruisse, ut ob eius 
praestantissima virtutum facinora in patritiatum Tyrolensem a 
Clurens evecta fuisset; quibus dignissime accedit patruelem tuum 
Carolum Antonium trium augustissimorum imperatorum ut Leopoldi 
I. Josephi aeque I. immortalis memóriáé ac Caroli sexti gloriosis- 
sime regnantis extraneorum linguarum professorem, Jacobum Anto- 
nium verő aulae Gaesareae secretarium extitisse ...» 

Az oklevélben az adományozó saját magáról is meg- 
emlékezik: 

». . . Nos . . . majorum nostrorum exemplis laudatissimis 
invitati (siquidem eorum ex orientalium nempe Graecorum augus- 
torum Flaviorum Romanorum Imperatorum alto sanguine legitimé 
descendentium, et nostra summa imperialis regalis potestas incho- 
ata a Constantino Magnó, aucta a Leone I. Heraclio, Isacio, Micha- 
ele VIII. Emanueli II. multificariis ac diversis tum pontificiis ut 
Calixti III. Pii II. Sixti IV, Innocentii VIII. cum Romanorum occi- 
dentalium imperatorum speciatim verő Friderici III. Maximiliani II. 
Ferdinandi aeque II. et demum Leopoldi I. gloriosissimae remi- 
niscentiae) ac etiam num invictissime regnantis augustissimi impe- 
ratoris Caroli sexti necnon senatus populique Romani diplomatibus, 
approbationibus et recognitionibus est fúlta) ad illos potissimum 
animi aciem convertere meditamur . . .« 

Függő pecsétje elveszett. 

27* 



Digitized by 



Google 



i20 Külföldi czitnereslevelek. 

DLXXIX. 

17Ö1 június IS, Pozsony, 

Mária Terézia Pápa Sámuel Kristófnak, a felsőausztriai 
kamara titkárának lovagi rangot és czímert adományoz. 

»NemIich einen etwas ablangen, untén rund in eine 
spitze zusammenlaufenden schild, in dessen roth- oder rubin- 
farben feldung ein auf einem grünen grund stehender zur rechtea 
gekehrter geharnischter mann, mit einem anhangenden degen um 
den leib mit einer gelb und schwarz vermengten schárpe umgür- 
tet, auf dem haubt eine pickl hauben mit drey weissen straussen 
federn besezter habend, dann in der rechten hand ein blat 
papier mit denen buchstaben M. T. das ist Maria Theresia bemercket, 
dann in der lincken hand ein gelbes fáhnlein mit einem schwarzea 
creuz belegter haltend. Ob dem schild stehet ein zur rechten 
gekiehrter ofTener freyer gecrönter ritterlicher turniershelm mit 
seinem anhangenden goldenen kleinod, zur rechten mit einer 
schwarzen dann gelb oder gold, zur lincken weisz oder silber,. 
dann roth oder rubinfarben helmdecken bekleidet. Auf dem helm 
zeiget sich ein sechs-eckichter goldener stern zwischen zweyen 
mit ihren sachsen einwerts gekehrten schwarzen adlers-flüglen.« 

Az oklevél a czímerszerző érdemeiről következőkép emlé- 
kezik meg: 

>. . . wasmassen derselbe bey dem nunmehro verstorbenen 
generál feldmarschallen Heinrich Wilhelm grafen von Wilczeck 
in seiner ehedessen, in dem königreich Pohlen obgehabten ambas- 
sade die stelle eines legations-secretarii vertretten, sodann aber^ 
als von ihme grafen von Wilczeck in anno sibenzehenhundert 
fünff und dreyssig das russische hülffs-corps an der pohlnischen 
gránitz übernommen worden, bey ihme die adjutanten - dienste 
versében, dann ferners in anno sibenzehenhundert vier und vierzig 
bey der durch-reyse bey der königh-pohlnischcn majestátten durch 
Schlesien die spesirungs, wie ingleichen bey einruckung derén 
hungarischen insurrectionsvölckem in Schlesien die landes-com- 
missarii-stelle begleitet habé; anjezo aber als secretarius bey 
unserer repraesentation und cammer, wie auch in rectifications 
sachen in unserm erzherzogthum Österreich ob der Enns sich 
als director mit allén fleisz und eyfer . . . gebrauchen lasse . . .« 

A felső-ausztriai kamarának 1752 január 30-ikán Linzben kelt 
hiteles másolatában. 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 



421 



DLXXX. 

1755 augusztus 9, Bécs. 

Mária Terézia Franckenberg Miklós Antalnak birodalmi nemes- 
séget, a >von Frankenberg« előnevet és czímert adományoz. 

»Nemlich einen et- 
was labangen untén 
rund in eine spitze 
zusammen lauffen- 
den schild, in dessen 
blauer feldung drey 
aus dem grund er 
hobene felsen dann 
zwey auf denen áuss- 
eren felsen auf den 
mitteren gegen ein- 
ander aufsteigende 
weisse einhorn mit 
aufgesperrten mául 
und roth ausgeschla- 
gener zunge zu sehen 
seynd. Auf dem 
schild ruhet ein zu 
rechten gekehrter 
ofTener freyer adeli- 

cher gekrönter turniershelm mit seinem anhangenden goldenen 
kleinod, zur rechten mit einer roth oder rubin, zur lincken aber 
blau oder lasur, dann zu beyden seiten weisz oder silberfarb 
herabhangenden helmdecken bekleidet. Aus dem helm stehet 
zwischen zweyen mit ihren saxen einwerts gekehrten vorn oben 
und hinten untén roth, hinten oben und vorn untén aber blau 
quer abgetheilten adlers flügen das vorbeschriebene zur rechten 
gekehrte weisse einhorn hervor . . .« 

Czímerszerző érdemeiről az oklevél következőkép emlé- 
kezik meg: 

«... wasgestalten weyland sein vatter Johann Bernhard 
Frankenberg als gewester apothecker in der fürstlich würzbur- 
gischen stadt Kitzingen in Francken alda zugleich das bürgermeister 
amt, nebst anderen stadt-officiis durch verschiedene jahr begleitet, 
er selbsten aber unter der regierung weyland unsers hochgeehr- 
testen herrn und vatters Caroli VI. kayserliche mayestet und 
liebden als provisor in der alhiesigen féld apothecken sich der- 
gestalten geübet und hervorgethan, dass er anno siebenzehen- 




Digitized by 



Google 



422 



Külföldi czímeresle vélek. 



hundertneunzehen zu der damahligen kayserlichen grossbottschafft 
an der ottomannischen pforte mit der feld-apothecken abge- 
schicket worden . . .« 
Függő pecséttel. 

DLXXXI. 
1757 január 19. Bécs. 

Mária Terézia Feuerstein Antal Ferdinándnak és András 
Lipótnak bárói rangot ad, az elődeik által viselt Feuersteinsberg 
előnevet megerősiti és czimert adományoz. 

»Nemlich einen 
etwas ablangen 
und untén rund 
in eine spitze 
zusammenlau- 
fenden und mit 
einer freyherr- 
lichen cron ge- 
zierteri vierge- 
theilten sichild,. 
in dessen vorde- 
ren oberen und 
hinteren unteren 
gelb oder gold- 
farben feldung 
ein auf einem 
grünen grund 
ein und aufwerts 
stehender gamse 
von natürlicher farb, in seinen beeden vorderen láufTen ein 
schv^arzes feuer-eysen haltend, dann in dér hinteren oberen und 
vorderen unteren weisz oder silberfarben feldung ein einwerts 
schreitender roth oder rubinfarber löw mit aufgerissenen rachen^ 
roth ausgeschlagener zunge, über sich gewundenen einfachen 
sehweif und vor sich gev^orfenen prancken zu sehen ist. In 
der mitte dieses schilds befindet sich ein ablangs vorn gelb oder 
goldfarb, dann hinten schwartz abgetheiltes herz schildlein mit 
einem in der mitte gesetzten feuer-stein zwischen zweyen M^ider 
einander mit auf und unter sich gehender flamme gestellten 
feuer-eysen von verwechselter farb und metall Auf dem schild 
ruhen drey nacheinander gesetzte offene freye ritterliche gecrönte 
turniers-helm mit ihren anhangenden goldenen kleinodien zur 
rechten mit einer schv^artzen dann gelb oder gold, zur lincken 




Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 423 

aber weisz oder silber dann roth oder rubinfarb herabhang^aden 
helmdecken bekleidet. Aus dem ersteren helm gehet zur rechten 
herfür das vorbeschriebene gamsz, jedoch ohne dem feuer-eysen, 
zwischen zweyen gelb oder goldfarben elephanten-schnautzen mit 
aus ihrer öfnung gehenden flamme, aus dem zweyten helm ent- 
springet eine aufwerts steigende flame und aus dem dritten helm 
stehet zur rechten hervor der vorbeschriebene rothe löw zwischen 
zweyen mit ihren saxen einwerts gekehrten in der mitte schregs 
vorn oben und hinten untén gelb, dann hinten oben und vorn untén 
schwartz, abgetheilten adlersílügeln. Hinter dem schild gehen 
zwey ins creutz gesetzte mit einem goldenen speer und derglei- 
chen quasten versében roth ausfliegende fahnen hervor. « 

Az oklevél megemlíti, hogy a báróságot szerzők a bregenzi 
grófságban már régtől fogva nemes családból származnak, majd 
így folytatja: 

». . . nicht alléin derenselben vatter Andreas von Feuersteih 
ab anno 1682 unter der feld-artillerie anfángUch als stuck- 
funcker in der belagerung Wienn, dann der haupt-vestung 
Ofen ingleichen bey verschiedenen in Hungam wider den erb- 
fejnd christlichen nahmens vorgefallenen treffen, sonderheitlich 
in der schlacht bey Zenta, nachhero aber ab anno 1695 bis 1698 
am Rheinstrom und in Italien als stuckhauptmann in der schlacht 
bey Hochstádt und in der belagerung der vestung Landau durch 
22 jahre nyt besonderen ruhm treu erspriessUche dienste geleistet 
und in nur erwehnter belagerung sein lében beschlossen, sondern 
auch sie beyde gebrüdere von Feuerstein selbsten nach dem 
beyspiel ihres jetzt gedachtermassen vor Landau gebliebenen 
vatters und zwar der erstere bereits in anno 1708 sich bey 
unserer feld-artillerie in diensten bégében, und erstlich als stuck- 
juncker in dem damahlig spanischen successions-krieg sofőrt in 
denen feldzügen am Rhein, deszgleichen in Hungarn unter denen 
berühmtesten feldherren siqh verdienstlich zu machen beeiferet, 
folgbar die gelegenheit überkommen, in denen merckwürdigen feld- 
zügen wider die türcken 1716, 1717 und 1718 besonders in denen 
siegreichen treffen und belagerungen bey Peterwardein, Belgrád 
und Temeswar als stuck-hauptmann sich hervor zu thuen, und 
andurch würdig zu machen, dasz selbter in anno 1728 zum ober- 
hauptmann und anno 1732 als zeug-Ueutenant in anno 1733 
aber als obrist-lieutenant und comendant der sammentlichen 
artillerie in dem königreich Sicilien allergnádigst ernennet zu 
werden verdienet, wo dan derselbe bis 1735 zu Messina und bis 
1736 in unserem littorali austriaco zu Triest als gleichmásziger 
commendant gestanden, in diesem und dem folgend 1737-ten jahr 
aber in unseren inner-öesterreichisch-croatisch und hungarischen 



Digitized by 



Google 



424 Külföldi czimereslevelek. 

vestungen die zeugháaser zu untersuchen und das dortige artillerie- 
vesen in ordnung zu setzeíi den gnádigsten auftrag erhalten, sofőrt 
in ebendiesen 1737-teh jahr in dem feldzug gegen die tűrcken in 
Bosnien hef belagerung der vestung Banyaluka und der darbey 
vorgefallenen action der artillerie rühmlich vorgestanden, worauf 
ihme dann in anno 1738 als obristen die artillerie zu comman- 
diren anvertraut und in denen scharffen treffen bey Cornia und 
Mechadia seine schuldige treue zu erhárten nieht minder in anno 
1739 in denen actionen bey Krotzka und Panczowa dann femers 
in annis 1741 und 1742 bey dem feindlichen anfall unseres erb- 
königreichs Böheim als obrister über solche das commando zu 
fiihren, denen actionen bey Molwitz und Czasslau beyzuwohnen 
und in zurucktreibung des feindes seine tapfermüthigkeit an den 
tag zu legén, sich also andurch des caracters unseres general- 
feld-wachtmeisters würdig zu machen die gelegenheit gégében 
wurde, wie dann derselbe ungeaehtet der vor Prag empfangenen 
schweren verwundung gleichwohlen in dem 1742 und nachfol- 
genden 1743-ten jahre den bayerischen feldzug mitgemachet und 
sonderheitlich bey Braunau und DeckendorfT in verfolgung der 
feindlichen armee bis in Elsasz und an dem obern Rhein, von 
dannen aber zuruck in Böheim in gleichmássiger abtreibung der 
preussischen kriegsmacht die artillerie in capite lobwürdig com- 
mandiret und derselben die stattliche würckung unserer artillerie 
dergestalt empfindlich gemachet hat, dass wir denselben bey 
fortsetzung des feldzugs in anno 1745 nach denen bey Strigau 
und Trauttenau vorgefallenen feldschlachten zu unseren generál 
féld marschall lieutenant, dann nach dessen in annis 1747 un 
1748 in denen Niederlanden fürgewesten campagnen besonders 
in dem bey LafTelt vorgefallenen treffen und nach deme derselbe 
bey hinnach erfolgter fridenszeit durch seine eifervolle bemühun- 
gen unser gesamtes feld-artillerie-corps zu unserer höchsten 
zufriedenheit auf einen neu verbeszerten fusz gesetzet und ein- 
gerichtet hatte, zu unseren generál feldzeugmeister zu erheben 
bewogen worden seyn. Desselben brúder Andreas Leopold von 
Feuerstein hingegen denen fuszstapffen seines vatters und bruders 
nachfolgend von anno 1717 an sich gleichergestalten unseren 
féld- artillerie diensten gewidmet, und vom bücksenmeister anfan- 
gend durch allé gradus und zwar bey der eroberung Belgrád als 
feuerwercker und kurz darauf als stuck-juncker, dann anno 1732 
und nachfolgenden jahren in ItaUen als stuck-haupimann bey 
denen aldasigen kriegs-operationen, sonderheitUch bey passirung 
der kayserlichen armée über den Poó flusz in gleichen bey der 
eroberung von Monté Chiarugulo in denen actionen bey Colorno, 
Parma, (iuastalla und Quistello, ingleichen bey vertheidigung der 
festung Mantua sich dermassen wohl gehalten, dasz derselbe in anno 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 425 

1737 mit dem rang als ober stuckhauptmann begnádigel und in 
anno 1739 als zeug-lieutenanl ernennet zu werden verdienet, 
wie dann derselbe nicht minder nachhero ab anno 1741 bis 1748 
denen feld-zügen und schlachten, seharmützien und belagerungen 
welche in unseren feindlich überzogenen erb königreich Böheim, 
sofőrt in Bayern am Rhein, in Schlesien und endlichen abermahls 
in Italien, vornehmlich in dem Genuesischen der Provence und 
Piemont durch sein tapfermüthiges verhalten und besondere 
geschicklichkeit sich den caracter eines artillerie obrist-leutenant 
und obristens ruhmwürdig erworben hat, gestalten dann sie beyde 
gebrüdere von Feuerstein nicht weniger in dem verwichenen 
jahrs neuerlich erfolgten preussichen einfall, und feindlichen über- 
ziehuug unsers erb-königsreichs Böheim durch würckliche dienst- 
leistung ihre schuldigkeit und treue, sonderheitlich in der schiacht 
bey Loboschitz rühmlichst bezeuget habén, und in solch unaussez- 
lichen dienst-eifer noch fernershin bis in ihre gruben zu verharren 
allerunterthánigst willig und erbiethig seynd, solches auch wohl 
thun können und mögen.« 

Függő, pecsétje elveszett. 

DLXXXII. 

1763 szeptember 20, Prága, 

A prágai egyetem Dubán Gáspárt az I. Lipót császár által 
1680 november 4-ikén Linzben kelt kiváltságlevél alapján cseh 
nemességgel ruházza fel és neki czimert adományoz. 

Az adományozott czímer leírását és rajzát 1. az DLXVU. szám 
alatt közölt oklevélnél. 

Függő pecséttel. 

DLXXXIII. 
17Go augusztus 12. Innsbruch. ^^ 

Mária Terézia Vogt Nep. Jánosnak, a stampachi vértesezred 
főhadnagyának és utódainak birodalmi nemességet, az »Ehrenzeit« 
elönevet és czimert adományoz. 

»Nemlich einen etwas ablangen, untén rund in eine spitze 
zusammenlaufTenden lincks getheilten schild, in dessen vorderen 
blau oder lasurfarben feldung ein gelb oder goldfarber zur rechten 
schauender schwebender adlér, mit aufgesperrten schnabel, roth 
ausgeschlagener zunge, ausgebreiteten flügeln, und von sich 
gestreckten krahlen zu sehen, die hintere feldung aber dreymahl 
weis oder silber, dann roth oder rubinfarb lincks gestreiffet ist. 



Digitized by 



Google 



4:26 



Külföldi czímeresle vélek. 



Auf dem schild ruhet ein zur rechten.gekehrter offener, freyer, 
adelicher, gekrönter turniers-helm, mit seinem anhangenden gol- 
denen kleinod, zur rechten mit einer gelb oder goíd, dann blau 
oder lasur, zur lincken aber weis oder silber, dann roth oder 
rubinfarb herabhangenden helmdecken bekleidet. Ober dem hebn 
zeiget sich ein abgestuzter gehamischter armb in seiner hand 
ein blosses schwerd haltend, zwischen zweyen in der mitte quer, 
vorn oben weis, unthen roth, dann hinten oben gelb und untén 
blau abgetheilten büffelshörnem.« 




Az oklevél a czímerszerző érdemeiről következőkép emlé- 
kezik meg: 

». . . was massen nicht nur dessen gross-vatter durch vierzig 
jahre bey dem nunmehrigen birekenfeldischen cuirassier-regiment 
in unseren kriegdiensten gestanden auch bey solchem als lieute- 
nant verstorben seye, sondern auch dessen vatter Mathias Anton 
Vogt, bey diesem nemlichen regiment durch zwey und dreyszig 
jahre mit ausnehmenden eifer und dermassen guten verhalten 
gedienet habé, dasz selber durch die behörigen militarischen stufTen 
sich bis zur charge eines obrist - wachtmeisters geschwungen, 
auch als solcher in rühmlichster erfüllung seiner pflicht und 
schuldigkeit, bey dem wider die krone Preussen im jahre 1757 
erfochtenen herrlichen siege bey Choczemitz seinen geist helden- 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 



427 



müthig aufgegeben; wie dann ingleichen er Johann Nepomuck 
Vogt von diesen tapferen beyspile seiner vor-eltern angeflammet, 
derselben rühmlichen fuszstapfen nachzufolgen nicht ermanglet, 
somit vor einigen jahren ebenfalls unsere kriegsdienste angetret- 
ten und als ober-lieutenant des stampaischen cuirassier-regiments 
wáhrend dén ganzen letzt fürgewesten preussiscben krieg bey 
allén feindlichen gelegenheiten seinen dienst-eifer, muth und 
tapferkeit zu unserer höchsten zufriedenheit und wohlverdienter 
belobung, der ihme vorgesezten hohen und niederen officiers ara 
tag zu legén sich besonders bestuebet hat . . .« 
Függő pecsétje elveszett. 



DLXXXIV. 
1771 február 1. Bécs. 

Mária Terézia Hiiler Antalnak, a szász-hildburgshauseni ber- 
ezegi gyalogezred kapitányának nemességet, a von előnevet és 
czímert adományoz. 

»Nemlich einen auf- 
recht stehenden vierge- 
theilten sehild, in dessen 
hinteren unteren und 
vorderen oberen golde- 
nen feldung ein halber 
schwarzer adler, in dem 
vorderen unteren blauen 
felde aber ein links ge- 
wendeter aufreeht ste- 
hender silberner löw 
mit oíTenem rachen, 
roth ausgeschlagener 
zunge und über sich 
gewundenem schweife, 
endlichen in dem hin- 
teren oberen gleichfals 
blauen felde ein rechts 
gewendeter geharnisch- 
ter arm in der hand 
ein entblöstes schwerd 
haltend zu sehen ist. 
Auf dem schilde ruhet 

ein rechts gewendeter offener gekrönter zur rechten mit einer 
schv^^arz und gold, zur linken blau und silberfarb vermischt herab- 
hangenden helmdecke gezierter adelicher turniers-helm, worauf 




Digitized by 



Google 



428 Külföldi czímeresieyelek< 

zwischen zweyen mit denen saxen einwárls gewendeten schwarzen 
adlersflügen ein bis an die knie sichtbahrer geharrnischter mann 
hervorraget, dessen hand mit einem zum hib gerichteten schwerdt 
bewafnet, das haupt aber mit einer von rotjien strauszen fedem 
gezierten bickelhaube bedecket ist.« 

Czímerszerzőről az oklevél következőkép emlékezik meg: 

>. . . wasmassen derselbe sich bereits im Jahre 1726 als 
gemeiner in unsere feld-kriegs-dienste bégében, nachhin in denen 
sich geaüsserten welschen, französischen, bayrischen und preüs- 
sischen kriegen, denen schlachtén bey Colorno, Parma, Quastalla 
und Braunau der vertheidigung von Mantua und Ollmütz dem 
sturm von Burghausen und der eroberung der vestung Glatz 
dann mehreren scharmützlen, und anderen feindlichen anfál- 
len, mit unerschrockenen muth beygewohnet auch in allen 
übrigen gelegenheiten wáhrend seiner 45 jáhrigen dienstleis- 
tung, sowohl zu kriegs- als zu friedenszeiten von seiner treue, 
tapferkeit und erfahrung in der kriegskunst vilfaltige proben 
abgeleget, dureh bestándiges wohlverhalten sich von der picke 
auf stuffenweise bis zu dem dermalig-begleitenden rang eines 
wirklichen hauptmannes geschwungen, anbey besondere verdienste 
sich gesamlet, und unserer höchsten gnade sich vor^üglich würdig 
gemacht habé, gleichwie er dann auch nebst seinen dreyen söhnen 
wovon einer als unter-lieutenant unter dem nemlichen regiment, 
der andere als fahnen-cadet unter dem nugentischen, der dritte 
aber ébenfa Is als unter-lieutenant unter dem herzogUch-würten- 
bergischen dragoner-regiment zu unserer höchsten zufriedenheit 
dienet . . .« 

Függő pecséttel 

DLXXXV. 
1771 május 11, Bécs. 

Mária Terézia Rakittievich Savának, a bánát-illyr határ 
huszárezredben kapitányának nemességet, a >Topplitzai« előnevet 
és czimert adományoz. 

»Nemlich einen aufrecht stehenden viergeteilten schild, in 
dessen hinteren unteren blauen felde auf einem grünen grundé ein 
v^eiszer thurm mit drey zinnen und einem goldenen schlusgátter, 
über v^elchem in dem vorderen ecke des felds ein sechseckigter gol- 
dener stern, in dem hinteren aber ein rechts gewendeter weiszer 
halber mond stehet, zu sehen ist. In dem vorderen unteren und 
hinteren oberen silbernen felde beíindet sich auf einem grünen 
waasen auf einem weissen schimmel in voUen sprung ein in 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 429 

seiner rechten hand einen bloszen sábel haltender einwerts gekehr- 
ter, blau bekleideter und roth umgürteter huszár, mit flügenden 
blauen doUmann und kallback, welche samt der auch blauen 
huszárén mütze mit braunem peltze ausgemacht sind. In der 
vorderen oberen rothen feldung zeiget sich ein lincks sehender 
einfacher goldener adler, mit ausgebreiteten flügeln, ausgeschla- 
gener zunge und von sich gestreckten krahlen. Auf dem schilde 
ruhet ein reehts gewendeter offener gecrönter zur rechten mit einer 
roth und gold, zur lincken blau und silberfarb vermischt herab- 
hangenden decke gezierter adelicher turniers helm, auf welchem 
der im schilde schon beschriebene huszár stehend und bis an die 
knye sichtbahr zwischen zweyen mit denen saxen einwerts gewen- 
deten schwarzen adlersflügeln hervorraget . . .« 

Czímerszerző érdemeiről az oklevél következőkép emlé- 
kezik meg: 

». . . wassmassen nicht nur alléin seine voreltern unter 
denen banatischen national - trouppen als officiers in ununter- 
brochener reyhe gestanden und mit hinterlaszung eines ruhm- 
vollen andenckens verblichen seyen, sondern auch er selbsten 
bereits vor acht und dreyszig jahren sich in unsere kriegsdienste 
und zwar anfönglich als cadet unter die theyser gránitz-miliz 
bégében, nach reducirung derselben aber bey obgedachten illyr- 
ischen regiment seine dienstleistung mit ohnermüdeten eyfer 
fortgesezet, in den lezten türcken - kriege der einnahme von 
Nissa, Orsova und Bellgrad, dann in denen nachgefolgten feld- 
zügen in Bayrn, am Rhein, in Böheim und Schlesien verschiedenen 
schlachten und feindlichen anfállen mit unerschrockenen muth 
beygewohnet in allén gelegenheiten untrüghche qroben seiner 
treue, tapferkeit und erfahrung in der kriegs kunst an tag 
geleget und durch bestandiges wohlverhalten stuffenweisz bis zura 
rittmeister beförderet zu werden verdienet . . .« 

Vnggő pecséttel. 

A család neikiessége 1791 szeptember 19-ikén Magyarországra 
is kiterjesztetett, czimerül ugyanezen czímert nyerve. Siebmacher, 
Der Adél von Ungarn 531. 1. 383. t. V. ö. a DXXL számot. 

DLXXXVI. 
1772 június 24. Bécs. 
Mária Terézia Nicolich Theodosiusnak, a péterváradi gyalog- 
ezred nyugalmazott őrnagyának birodalmi nemességet, a »von 
Welles* előnevet és czímert adományoz. 

». . . einen aufrecht stehenden blauen schild, in dessen 
mitte ein hocher felsen stehet, vor welchem ein bach vorbey- 



Digitized by 



Google 



430 



Killföldi czimereslevelek. 



flüsset, worüber eine gewölbte steinfarbe brücke geschlagen ist, 
an den felsen stehet zur rechten ein links gewendeter geharr- 
nischter mann, mit entblösten, zum hib gerichteten schwerd in 
der rechten hand, die lincke aber in die seite sezend, dann zur 
lincken ein aufrecht stehender goldener lőw, mit offenen rachen, 
ausgeschlagener zunge und über sich gewundenen schweife, mit 
beeden vorderen prancken den felsen ergreiffend. Auf den schilde 
ruhet ein rechts gewendeter offener, gecrönter, mit einem goldenen 
kleinod gezierter adeiicher tumiershelm, worauf der erstbeschri- 
bene geharrnischte mann, zur rechten gewendet, zwischen zween 
mit der mündung auswerts gekehrten, vorn oben und hinten untén 
blau, dann vorn untén und hinten oben gelb abgetheilten püfTels- 
hörnern bis an die knye sichtbahr ist. Die helmdecken sind zur 
rechten blau und gold, zur lincken aber blau und silber kunst- 
mássig vermischt « 

Az oklevél a czímerszerzőnek saját és apjának érdemeiről a 

következőkép emlékezik meg: 

». . . wasmassen sein 
verstorbener vatter aus 
sonderbahrer treue gé- 
gén unser königliches 
erzhausse, mit verlust 
seines haab und guts 
aus Servien in das kö- 
nigreich üngarn über- 
siedlet, und sodann nach 
mehreren feldzügen und 
ausgestandener türki- 
schen gefangenschafft 
in unseren diensten als 
haubtmann erblasset 
seye. Er selbsten aber 
nach dem rühmlichen 
beyspiel seines vatters 
sich in unsere kriegs- 
dienste schon anno sie- 
benzehen hundert vier 
und zwanzig bégében, 
wáhrend seiner dienst- 
leistung sich in allén 
gelegenheiten beson- 
ders hervorgethan, vor 
dem feinde verschie- 
seiner treue, tapferkeit 

•und erfahrung in der kriegskunst vielfáltige proben an tag 




dene verwundungen überkommen, von 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 



431 



geleget, und durch bestándiges wohiverhalten nicht nur stuCFen- 
weise von der picke auf bis zum haubtmann beförderet, sondern 
auch mit beylegung des obrist-waehtmeister-rangs in die ruhe 
versezet zu w^erden sich verdient gemacht habé, und da er übri- 
gens nebst seinen zweyen söhnen, wovon eiuer als haubtmann 
unter dem peterwardeiner der andere aber in dem námlichen 
caracter unter dem brooder regiment stehet, noch ferners und 
bis in seine grube fortzufahren des allerunterthánigsten erbietens 
ist, solches auch seinen besizenden rühmlichen eigensehafTtén 
nach wohl thun kann, mag und soll.« 
Függő pecsétje elveszett. 



DLXXXVIL 
1779 május 10. Bécs, 
Mária Terézia AíTolder Péter budai építési felügyelőnek 
nemességet, az »Adlersberg«-i előnevet és czímert adományoz. 

»Námlich einen 
aufrecht stehenden in 
mitte ablangs getheilten 
schild, in deszen vorde- 
rer goldenen feldung ein 
hoher félsz, und darauf 
ein einwárts sehender, 
einfacher,sehv^arzer mit 
ausgeschlagner zunge. 
ausgebreiteten flügeln 
und vor sich gestreck- 
ten krallen auf grünem 
grundé stehet; der hin- 
tere theil des schilds 
ist in mitte quer durch- 
getheit, und zwar deszen 
obere feldung abermal 
durch einen sagförmi- 
gen schnitt, oben roth 
untén weisz quer abge- 
theilt, in dem unteren 
blauen felde aber stehet 
auf grünem grundé ein 

rechts gestellter goldener hirsch auí drey füszen, da selber mit 
dem vierten ein goldenes rad vor sich hált. Auf dem schilde 
ruhet ein rechts gestellter, oíTener, gekrönter mit einem goldenen 
kleinod und zur rechten schwarz und gold, zur lincken roth und 
silber kunstmászig vermischt herabhangenden deeke gezierter^ 







Digitized by 



Google 



432 Külföldi czimereslevelek. 

adelicher tumiershelm, worauf der ganze obere leib eines gol- 
denen hirschen hervorraget, der mit seinen vordern 2, laüfen auf 
einem vor sich stehenden goldenen Rade liegt.« 

Czímerszerző érdemeiről az oklevél következőkép emléke- 
zik meg: 

». . . wasmaszen derselbe schon im jahre 1748 in unsere 
kail. königl. dienste aufgenommen, im jahr 1759 als bau-inspektor 
nach Offen abgeschieket mid ihme alldort der auszuführende schlosz- 
bau unter seiner verantwort- und verrechnung anvertrauet worden, 
welchen bau er auch mit allén denen nachhero bey dem könig- 
lichen schlosz weiters vorgenohmenen abánderungen auf das 
wirtseháftlichste und sorgfaltigste ausgeführet und hierüber die 
rechnung ordentlich geleget hat. Mit nicht minderen fleisz und 
eifer hat er auch die ihm von der münz und bergwerks-hof- 
kommiszion aufgetragene untersuchuiig der ofner gebürge mit 
aller genauigkeit befolget; vdrzüglieh aber hat er unserer könig- 
lichen stadt Ofen ganz besondres ersprieszUche dienste geleistet, 
indeme er nicht nur den entwurf und die errichtung der dortigen 
lehenwagen, sondern auch die dermal alldort geschlagene schiff- 
brücke statt der vorhin fliegenden brücke durch seine thátige 
verwendung zu standé gebracht und sich hiebey ganz besonders 
verwendet und ausgezeichnet hat, wie er dann auch der urheber 
der neuen, und hinter dem königüchen schlosz liegenden Christina 
stadt ist, in welcher bereits ueber 100 háuser zum allgemeinen 
nutzen der stadt Ofen und vermechrung unsers kontributionalis 
angelegt sind . . .« 

Függő pecséttel. 

DLXXXVIIL 
1781 márczius 31, Bécs. 

11. József császár Jakubieska Andrásnak, a Pozsonyban állo- 
másozó magyar koronaőrség főhadnagyának birodalmi nemességet, 
a »Csermend«-i előnevet és czímert adományoz. 

»Nemlich einen aufrecht stehenden aus denen vier ekén 
übers kreütz getheilten schild, deszen vodere und hintere feldung 
blau, in der voderen ein silberner löw mit über sich gevorfenen 
schweif, in der hintem ein silberner greif, beede gegen einander 
aufrecht zum kámpfen gerichtet, denn in dem oberen goldenen 
féld ein rechts sehender einfacher schwarzer adler mit ausge- 
schlagener zunge, ausgebreiteten flügeln und von sich gestreckten 
krallen, endlich in der unteren rothen feldung zwey Kreützweisz 
über sich gekehrte blosze schwerter mit grünen lorberkranzen 



Digitized by 



Google 



Külföldi czimereslevelek. 



4a3 




umwunden zu sehen 
sind. Auf dem schilde 
ruhet ein rechts gestell- 
ter offener gekrönter 
mit einen goldenen klei- 
nod und zur rechten 
schwarz und gold, zur 
linken blau und silber 
kunstmászig vermischt 
herabhangenden deken 
gezierter adelicher tur- 
niershelm und auf sol- 
chen ein zur rechten 
gebogener geharnisch- 
ter arm mit bloszem 
schwert in der hand.« 

Czímerszerző érde- 
meiről az oklevél követ- 
kezőkép emlékezik meg: 

». . . wasmaszen der- 
selbe theils bey dem 
erzherzoglich Ferdinan- 
dischen, theils Gráf D'Altonisch, vorhin Palfischen infanterie 
regiment als unter- und ober-officier durch zwanzig jahre 
gedienet, und wáhrend dieser zeit nicht nur alléin seine dienste, 
wie es die pflichten eines rechtschaffenen kriegsmanns erfordem, 
mit allém eifer versehen, sondern auch immer eine einem officier 
wohl anstándige conduite und gi^tes betragen gezeiget, vorzüglich 
in allén gelegenheiten den allerhöch&ten dienst beförderet und 
sich die voUkommene zufriedenheit seiner vorgesetzten und liebe 
seiner untergebenen erworben, und dermal bey der königl. hun- 
garischen krongarde, ungeachtet seines alters und gebrechlich- 
keit, dennoch die allerhöehsten herren-dienste bey allén vorge- 
fallenen gelegenheiten eifrígst Jeiste und überhaupt durch seine 
beynahe fünfzig jáhrige dienstleistung wohl und löblich verhalten 
habé . . .« 

'Függő pecséttel. 

DLXXXIX. 
1804 április 21. Bécs. 
II. Ferencz császár Vitézvári Simonyi Józsefnek, a Blancken- 
stein huszárezred főhadnagyának osztrák bárói rangot és czímert 
adományoz. 



Áldásy, A M. N. Múzeum czimereslevelei. 



28 



Digitized by 



Google 



434 Külföldi czímereslevelek. 

»Náhmlich einen aufrechten oblongen untén rund in einen 
Spitze zusammenlaufenden roth und gold quer geschnittenen Schild, 
in dessen oberen Féld ein aus der Theilungslinie empor steigender 
geharnischter Mann, mit aufgethanenen Visier in der rechten 
Hand ein blosses Schwerdt mit goldenem Gefász zum Hieb, in der 
von sieh gestreckten linken aber einen abgehauenen, Blut tröp- 
fenden Saraeenen Kopf an dem Haarzopf haltend zu sehen ist, 
der Schild ist mit einer freyherrlichen Krone bedeckt, darauf rahet 
ein in Visier gestellter goldgekrönter zu linken Seiten mit einer 
roth und gold vermischt herabhangenden Decke bekleideter mit 
einem ausgebreiteten schwarzen Adler besetzter Turniershelm mit 
offenen Rost, und seiner goldenen Halskette, Schildhalter sind zwey 
geharnischte Mánner mit aufgethanen Visier, rothe Busch auf 
dem Helm, ihren Wehren an der Seite und eine Tartsche an den 
freyen Arm . . .« 

Báróságot szerző érdemeiről az oklevél következőkép emlé- 
kezik meg: 

». . . dass er in dem letzten Kriege mit den Franzosen bey 
allén Gelegenheiten Proben seiner Geschicklichkeit in der Kriegs- 
kunst und seiner Tapferkeit am Tag legte, besonders aber im 
May 1796 bey Salo am Garde See, wo er die ganze Keserve 
Artillerie von dreyssig Kánonén und allé aerarische Bagage rettete. 
Dann in November 1799 bey Fort Kell, wo er zu dem glüeklichen 
Ausgang der dórt vorgefallenen Affaire das meiste beytrug. In 
May 800 in Bresgauischen wo er den Rückzug eines Theiis unse- 
rer Armee erleichterte, viele Mannschaft gefangen nahm und meh- 
rere Pferde und Wágen erbeutete, sich besonders hervorthat. Nicht 
anders gleich darauf im Juny des nehmlichen Jahres bey ülmen- 
heim durch seine besondere Brávour einen grossen Theil Mann- 
schaft, 154 Munizions Karren, ein betráchtliche Anzahl árarischer 
und Officiers-Bagage und Pferde gerettet und mehrer Feinde gefan- 
gen. Sofőrt bey Neuburg fást gleiche Beute gemacht und mehrere 
unsere bereits gefangene Officiers und Mannschaft wieder gerettet. 
Und bald hernach bey Kehlheim 150 feindliche Infanterie gefangen 
hat in welcher Rücksicht er auch mit dsm Militairischen Mariae 
Theresen Orden belohnt zu wérden würdig geachtet worden . . .* 

Egyszerű XIX. századi másolat. 

DXC. 

1806 márcmis 18. Bécs. 
II. Ferencz császár Stipsicz József altábornagynak, a Mária 
Terézia-rend lovagjának birodalmi bárói rangot és czímert ado- 
mányoz. 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 435 

»Einen aufrechten ablangen untén rund in eine Spitze zusam- 
menlaufenden roth und blau quergetheilten Schilde, in der ersten 
Feldung ist eine hungarische Krone zu sehen, in der zweiten zeigt 
sich ein goldener Löwe mit doppelt geschlungenen Schwanze, 
welcher in seiner rjechten Pranke einen zum Streit geriehten 
bloszen Sábel mit einem goldenen Gefásze, in der lincken aber 
eine weisse Gartenlilíe mit ihrem grünen Stengel in natürlicher 
Gestalt haltét. Der Sehild ist mit einer freyherrlichen Krone bedeckt, 
darauf ruhen drei goldgekrönte zu beyden Seiten roth und silber, 
in der mitte aber blau und gold vermischt herabhángenden Decke 
begleitete Turniers-Helme mit olTenen Rostén und ihren goldenen 
Halsketten, auf den mitteren ins Visir gestellten Helme zeiget 
sich eine zum Flug geriehtete weisse Taube einen grünen Oliven- 
zweig in ihren rothen Sehnabel haltend, die beiden áussern und 
einwárts gewandten Helme sind jeder mit zwei rothen, und einer 
weiszen vorwárst gebogenen Strauszenfedern gezieret. Schildhalter 
sind zwei einwárts sehende geharnischte Mánner mit aufgetha- 
nenen Visiren, rothen Busehen auf den Helmen und Wehre mit 
goldenen Gefaszen an einen schwarzen Gehánge, die freie Hand 
an der Hüfte sitzend.« 

Czímerszerző érdemeiről az oklevél a következőkép emlé- 
kezik meg: 

»Wenn wir gnádigst angesehen, besonders aber 

erwogen habén, dasz er von einem altén adeliehen Geschlecht 
aus dem Königreich Hungarn abstammt, und unserm durchlaueh- 
tigsten Erzhause schon durch zwei und dreissig Jahre, in miUtarischer 
Sache ununterbroehen zu dienen fortfáhrt, bei fünf Feldmarschállen, 
zwei Erzherzogen und bey uns selbst als General-Adjutant ange- 
stellt war, und diese Stelle mit allzeitigen und unserer höehsten 
Zufriedenheit versében, in allén feindlichen Begebenheiten durch 
seine Erfahrung, Kluges Benehmen und persönliche Tapferkeit, 
besonders aber in den entscheidenden Schlachten bei Neerwinden 
und Landen im Jahr eintausendsiebenhundert drey und neunzig, 
dann bei Stokach, wo er zu den erfochtenen Siegen sehr vieles 
bejftrug vorzüglich sich ausgezeichnet, und überhaupt durch seine 
Einsichten und Bravour in allén Gelegenheiten dergestallt sich her- 
vorgethan hat, dass er vom Regiments-Kadeten an, stuffenweise bis 
zum FeldmarschalUieutenant und Inhaber des zehnten Husaren 
Regiments befördert, und mit dem Marién Tercsién Ordens Kreuz 
beehrt, und nun mehr bey unserm Hofkriegsrath anges telit zu 
werden für w^ürdig geachtet worden . . .« 

Egyszerű másolat. 



Digitized 



by Google 



436 Külföldi czimereslevelek. 

DXGL 

1808 július 2?. Bécs, 
I. Ferencz császár Martonitz András mérnökkari alezredes^ 
nek osztrák báróságot és czímert adományoz. 

»Námlich einen aufrechten, ablangen, untén rund ín eine Spitze 
zusammenlaufenden blauen Schild, in welchem eine silberne Mauer 
mit schwarzen Mauerstrichen, drey Zinnen und vier Schuszscharten 
erscheinet, auf der mitteren Zinne stehet ein silberner Strausz, 
umgeben von drey gestürzten silbernen Mondén, weleher ein 
silbernes Hufeisen in seinem Schnabel hált, den Schild bedecket 
eine freyherrliche Krone, auf weleher drey goldgekrönte zu beyden 
Seiten mit einer blau und silber kunstmássig vermischt herab- 
hangenden Deke bekleidete Turniershelme mit offenen Rostén und 
ihren goldenen Halskleinoden ruhen, auf dem mitteren ins Visier 
gestellten Helm stehet der vorbeschriebene Strausz, der rechte 
einwárts gekehrte Helm aber ist mit zwey Roszschweifen, und 
der lineke mit einem blauen Adlerflug, dessen Achsen einwárts 
gekehrt sind und worauf drey gestürzte silberne Monde sich zeigen, 
gezieret . . .« 

Az oklevél a bárói rangot szerző érdemeiről a következőkép- 
emlékezik meg: 

». . . dass derselbe in dem lezten Kriege mit der Ottoma- 
nischen Pforte bey der Belagerung von Zettin, als der dirigirende 
Major vom Ingenieurcorps am dritten Tagé tödtlich verwundet 
wurde, die Attaque des linken Flügels ganz alléin fortgeführet, 
die hierzu gemochten Vorschláge nach erhaltenem Beifalle des 
Kommandierenden mit unermüdetem Fleise auf das geschwindeste 
bewerkstelliget, nach hergestellten Redouten aus freywilligem Eifer 
die so nahe an der Festung gelegenen und vom Feinde noch 
unsichern Gegenden einigemahl mit Gefahr abgeschnitten zu 
werden in Augenschein genommen und sodann auf der Anhöhe 
Buquin Brieg im Angesichte der Festung und unter dem heftigsten 
Kártátschen und kleinen Gewehrfeuer des Feindes eine Schanze 
angeleget hat. Wenn wir weiter mildest ansehen, dass er sowohl 
bey Ausführung dieses Gescháfts als bey der nachmaligen Errich- 
tung der Breche-Batterien immer an der Spitze seiner Arbeiter 
gewesen, durch sein unerschrokenes Benehmen der Mannschaft 
Muth und Eifer zur baldigsten Zustandbringung dieser Werke 
eingeflösset, auch bey der Bestürmung der Festung selbst frey- 
willig immer der erste die Breche bestiegen hat und' wáhrend 
der ganzen Belagerung ohne Ablösung Tag und Nacht durch 
Angebung und Ausführung der Arbeiten auf dem linken Flügel 
der Attaque vielfáltige Beweise seines rastlosen Diensteifers abge- 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. 4H7 

iegt hat. Wenn wir weiters betrachten, dasz er sich durch seinen 
Muth und Tapferkeit bey der Belagerung und zweymahliger 
Bestürmung von Növi ausgezeichnet, bey dem ersten Sturm frey- 
ívillig an der Spitze der Mannschaft die Leitertráger anführte, bei 
dem zweyten aber in der Nacht vor der Bestürmung sich frey- 
ívillig zur Aufstelhmg einer Brüke über den Wassergraj;)en antrug 
und auch mit bestém Erfolge verfestigte, wenn Wir endlich ansehen, 
dasz er sich nicht nur bey diesen sondern allén übrigen Gelegen- 
heiten so rühmlich verhielt, dasz unsers Herren Vaters weiland 
Kaisers Leopold 11. Majestát ihm mit dem kleinen Kreuze des miUta- 
rischen Marién Theresien Ordens zu zieren würdig befunden hat , . .« 

í^üggő pecsétje elveszett. 

A család bárói ran^a 1809 április l<én Magyarországra is 
kiterjesztetett, a mikor czímerül ugyanezen czimert nyerte. Sieb- 
macher, Der Adél von Ungarn, 406. 1. 302. t. Y. ö. az DXXXIII. 
rszámot. 

DXCII. 

1814 január 26. Bécs, 

I. Ferencz császár lovag Baldácsi (Baldacci) Antalnak, a 
főszámvevő-directorium elnökének és főhadbiztosnak, osztrák bárói 
rangot és czimert adományoz. 

»Námlicheinen aufrechten ablangen untén rund in eine Spitze 
^usammenlaufenden silbernen Schild, in welchem an einem grün 
belaubten Stángel ein aufgesprungener Granatapfel auf dessen 
rechten Schale das lateinisehe Wort Deus, und auf der linken 
das Wort Dies mit goldenen Buchstaben geschrieben stehet zu 
^ehen ist, den Schild decket eine mit fünf Perlen gezierte Frey- 
herrn Krone und zwey zur Seite des Schildes auf grünem Grundé 
stehende Mohren m'it weiszen Flügeln, derén Stirnen mit einem 
weisz ausfliegenden Bande umwunden, uüd derén Lenden mit 
weiszen Federn behangen sind, haltén mit einer Hand den Schild, 
und die zweite spreitzen sie in die Seite.* 

A bárói rangot szerzőről az oklevél a következőkép emlé- 
kezik meg: 

». . . welche derselbe als Hofrath bey unserer ehemahlig 
^alizischen Hofkanzley, dann als Staats und Konferenzrath und 
geheimer Referendár bey unserm Staats und Konferenzrathe für 
die inlándischen Gescháfte, und spáter als Vicekanzler bey unserer 
vereinigten Hofkanzley jederzeit an Tag geleget und in der Hinsicht, 
dasz derselbe nebstbey auch andere wichtige Gescháfte welche 
Wir ihm aus besonderen Vertrauen auf seine Einsichten, Klugheit 



Digitized by 



Google 



438 



Külföldi czimereslevelek. 



und rastlose Thátigkeit übertrugen mit dem entsprechendsten 
Erfolge besorget hat, das Kommandeur-Kreutz des kgl. Hunga- 
rischen St. Stephansordens und die Würde eines wircklichen 
gebéimen Raths zu vériéiben gerubet.* 

l^üggő pecsétje elveszett. 

A ^salád bárói rangja Magyarországra is kiterjesztetett, a 
mikor czimerül ugyanezen czímert nyerte. Siebmacher, Der Adél 
von Ungarn 30. 1. 23. t. 



DXCIII. 
1817 deczember augusztus 15 (kiállítva deczember SO-én). Bécs.^ 

I. Ferencz császár Vermersfeldi Vermatti Alajos bányataná- 
csosnak osztrák bárói rangot és czímert adományoz. 

»NábmIicb einen 
aufrechten ablangen 
untén rund in eine 
Spitze zusammenlau- 
fenden rőtben Scbild 
mit einem rechts- 
schrágen silbernen 
Balken, welcber mit 
drei blauen Sternen 
mit acbt Strablen 
belegt, und mit 
zwei zum Fluge ge- 
scbickten natürlicben 
Scbwanen beseitet 
ist. Den Scbild de- 
cket eine Freiberrn 
Krone, auf welcber 
drei goldgekrönte 
Turniersbelme mit 
offenen Rostén und 
ihren goldenen Hals- 
kleinodien rubn, der erste mit einer roth und silber kunst- 
mássig vermischt herabbangenden Decke umgebene Helm ist 
mit einem offenem von silber und rotb mit abwecbselnder Farbe 
quer getheilten Fluge géziért, auf dem linken ebenfalls mit einer 
roth und silbernen Decke umgebenen Helme stebet die Schwane 
des Schilden, und auf dem mitteren mit einer blauen und silbernen 
Decke in Visier gestellten Helme scheinet der Stern des Scbildes 
zwischen zwei von blau undsilber mit abwecbselnder Farbe quer 
getheilten Büffels-Hörnern.* 




Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek, ém 

Az oklevél a bárói rangot szerző érdemeiről a következőkép 
emlékezik meg: 

»Er stammet . . . von der Familie Vermatti ab, welche seit 
zweihundert Jahren dem österreichischen Kaiserhause treue Dienste 
leistete und seit hundert und fünfzig Jahren in den Ritterstand 
erhoben ist. Er selbst dienet bereits durch ein und fünfzig Jahre 
im Bergwesensfache, erfüUte jederzeit seine Pflichten auf das 
genaueste und zeichnete sich vorzüglieh zur Zeit der feindlichen 
Invasionen durch die Rettung des árarial Gutes aus. Einen beson- 
deren Beweis von Anhánglichkeit für unsere Regierung legte er 
dadurch ab, dasz er bei Abtretung der Provinz Krain an die 
Franzosen seinen in Laibach bekleideten vortheilbaften Dienst- 
posten mit Verlust an seinem Einkommen und Vermögen verliesz, 
um seine Dienste femerhin unserem allerhöehsten Staate widmefn 
zu können, Auch gegenwártig noch ungeachtet er das fiinf und 
vsiebenzigsten Lebensjahr bereits zurüekgelegt hat, widmet er seine 
noch übrigen Kráfte dem allerhöehsten Dienste, und benimmt 
sich als Muster eines ausgezeichneten und würdigen Beamten.* 

Yüggo pecsétje elveszett. 

DXCIV. 
1831 július 8. Bécs. 
I. Ferencz császár Schaupel Jánosnak, a Vilmos nassaui 
herczeg nevét viselő gyalogezred századosának, osztrák nemességet^ 
a »Ruppertshofen* előnevet és czímert adományoz. 

»Námlich einen aufrecht oblangen, untén rund in einen Spitze 
zusammenlaufenden blauen Schild, in diesem ein rechts gekehrter 
aufrecht stehender goldener.Löwe in der Grösze des Schildes, mit 
offenem Rachen, roth ausgeschlagener Zunge, rückwárts aufgeschla- 
genem Schwanze und in der Rechten Franké ein bloszes Schwert 
haltend, dann ein breiter rother Querbalken, von der rechten 
Ecke des Schildes oben zur lincken hinab mit seiner Breite den 
Löwen bedeckend gezogen. Das Schild decket ein rechts gekehrter, 
goldgekrönter adeliger Turniershelm, aus dessen Krone rechts eine 
blaue, sofőrt eine goldene und rothe Strauszfeder hervorragend 
rechts mit einer blauen-goldenen Helmdecke, links mit einer 
rothen und goldenen.« 

Az oklevél a nemességetszerző érdemeiről a következőkép 
emlékezik meg: 

»Johann Schaupel diente námhch vom 17-ten Október des 
Jahres 1793 bis gegenwártig 38 Jahre ununterbrochen in unserer 
activen Armee von der untersten Diensteástufe bis zum Rangé 



Digitized by 



Google 



440 



KUlföfdi czímereslevelek. 




eines Hauptmannes, 
und hat die Feldzüge 
vom Jahre 1796 bis 
1821 mitgemacht. 
Schon als Unteroffi- 
cier im Jahre 1796 
und wáhrend des 
Feldzuges am Rhein 
in der Schlacht bei 
Nördlingen im Monat 
August dieses Jahres 
wusste er sich da- 
durch beraerkbar zu 
machen, dasz er Oes- 
terreichische Gefan- 
gene befreyte und da-. 
gegen einen feindli- 
chen Officier sammt 
zwanzig anderen 
feindiichen Indivi- 
duen zu Gefangenen 
machte. Er nahm 
noch in diesem Feldzüge an den Gefechten bei Teinigen und 
Limburg an der Lahn theil und ward wegen seines tapferen 
Verhahens in der Schlacht bei Würzburg zum Offizier beför- 
dert. Seine weitere militárische Laufbahn war sofőrt ausgezeich- 
net im Frieden nicht minder als im Kriege. In diesem, weil 
er bei allén Vorfallen und zwar im Jahre 1797 bei der Belage- 
rung des Brückenkopfes zu Hünningen im Jahre 1799 in Schwaben 
und der Schweitz, dann bei der Erstürmung von Neckerau und 
Manheim, im Jahre 1800 zu Möskirch und Biberach in Scíiwaben, 
dann bei Ochsenhausen, wo er bedeutend verwundet wurde und 
gleich nach seiner Herstellung in den Gefechten bei Nörd- 
lingen und Ampfing, bei Hohenlinden, Salzburg und Neumarkt: 
im Jahre 1805 in der Schlacht von Caldiero in Italien, dann im 
denkwürdigen Befreiungskriege im Jahre 1813 bei der Belagerung 
von Dresden, im Jahre 1814 und 1815 wáhrend der Feldzüge in 
Italien und Frankreich, endUch im Jahre 1821 gegen die Piemon- 
tesischen Insurgenten muthig mitgefochten hat, in jenem aber, 
weil er sich durch tadellose Moralitát und Dienstesbeflieszenkeit die 
volkommene Zufriedenheit seiner vorgesetzten erworben hat, und 
fortfahrt dem allerhöchsten Dienste mit Eifer und Thátigkeit 
nachzukommen.* 

Függő pecséttel. 



Digitized 



by Google 



Külföldi czimereslevelek. 



Ul 



DXCV. 
1844 márczius 21. (április 2,) Szentpétervár. /- 
I. Miklós orosz czár és lengyel király Wrzesniewski József- 
nek, Vineze fiának, a varsói csendőrség kapitányának a lengyel- 
országi nemességről szóló 1836 június 25 (július 7)-iki törvény 
111. és XVI. §§-ai alapján lengyel nemességet és ezímert ado- 
mányoz. 

»B:b mHTi HMiiomeM^ 
rciyöoe noji H3o6paateHH 
4Ba 30iiOTHa KonLa KpecTO- 
o6pa3HO cioateHHHa ocTpo- 
Kone^ieM^B BBepxt o6pa- 
meHHHa, no óoKaM^B koto- 
pux^B naxo^HTca ^Ba cepe- 
BpeHHue paBHOŐe^peHHue 
KpecTa, a Tperift no^oÓHiifi 
HMt b:b Bepxy Meac4y ocTpi- 

^MH. Ha^^B mHTOM^B CTaAB- 
HHÉ HLieM^B yB^HHaHHÉlfl 
naTHJlHCTHOro 30j!0T0K) ko- 

poHoro, Ha noBepxHOCTH 
KOTopoft BH^Ha BHxo^amaa 
b:b 30.ioi?hx:b .laiax^B pyKa 
^epatamaa ca6.iK). HaMeTx 
na mHTi rojiyőaro líB^Ta 
no4.ioa£eHHUÉ cepe6poM'b.« 
(Galambszínű kékes p^- 
zson két kopja keresztbe 
téve, a kopjak hegye föl- 
felé áll. Két oldalt egy- 
egy ezüst kereszt, ugyanilyen ezüst kereszt a két kopja hegye 
közti területen. A pajzson aczél sisak, díszítve ötlevelü arany 
koronával, a melynek tetején egyj kardot tartó kinyúló kéz lát- 
ható. Takaróin galambszínű kékes szin váltakozik ezüsttel.) 

Függő pecséttel, az oklevél párhuzamosan orosz és lengyel 
nyelven van kiállítva. 

DXCVL 

18oo július 4. Bécs. 
I. Ferencz József Jobaházi Dőry Gábor, pesti főtörvény széki 
alelnöknek, a Ferencz József-rend lovagjának, osztrák bárói rangot 
és ezímert adományoz. 




Digitized 



by Google 



U2 



Külföldi czímereslevelelc. 



»In einem von blau und roth lángs getheilten Schilde ein 
doppelschwánziger goldener Löwe mit ausgeschlagener rother Zunge, 
auf den áusseren Kuppen eines aus dem Fussrande hervorgehenden 

grünen Dreiberges 
rechtswárts schrei- 
tend, in der rechten 
Vorderpranke einen 
Sábel am goldenen 
Kreuzgriffe über sich 
schwingend und in 
der linken einen 
Strauss von drei na- 
türlichen rothen Ro- 
sen vor sich tragend. 
Auf dem Haupirande 
ruhet die Freiherrn- 
krone mit einem dar- 
auf ins Visier gestell- 
ten Turnierhelme, 
von welchem rechts 
blaue mit gold und 
links, rothe mit sil- 
ber unterlegte Helm- 
deken herabhangen. 
Den Helm ziert eine 
goldene Krone, aus 
der ein dem im Schild erseheinenden áhnlicher Löwe mit Sábel 
und Strauss hervorwachst.* 




A báróságot szerző 
emlékezik meg: 



érdemeiről az oklevél következőkép 



». . . aus einer der ál testen ungariseben adeligen Familien 
abstammend, welehe im Jahre 1748 von Weiland Ihrer Majestát 
der Kaiserin Maria Theresia glorreichen Andenkens den landes- 
herrlichen Consens erhalten hat, wurde im Jahre 1827 zum 
Vice-Stuhlrichter, im Jahre 1830 zum Ober-Stuhlrichter, im Jahre 
1836 zum zweiten Vicegespann und im Jahre 1840 zum ersten 
Vicegespann der Tolnaer Comitates emannt und im Jahre 1839 
als Deputirter dieses Comitates zum Landtage gesendet, wo er die 
Interessen unserer Regierung mit Eifer und Erfolg vertreten hat, 
in welchem Anbetrachte er im Jahre 1845 zum königlichen 
Rathe und Beisitzer der königlichen Tafel ernannt wurde. Gábriel 
von Dőry hat stets die treueste Anhánglichkeit an unser durch- 
lauchtigstes Kaiserhaus und den Staat, besonders in den ver- 
hángnisvoUen Jahren 1848 uud 1849 bewáhrt, wo er zum könig- 



Digitized by 



Google 



Külföldi czímereslevelek. MS 

lichen Komissár des Tolnaer Comitats ernannt und spáter als die- 
ses Comitat in die Macht der Insurgenten fiel, die Cassa des 
Duna-Földvárer Salzamtes gerettet, und an unserere landfürst- 
lichen Cassen übergeben hat. Beim siegreichen Vorrücken unserer 
Armee wurde Gábriel von Dőry abermals zum provisorisehen 
Commissár des Tolnaer Comitates, und spáter zum provisorisehen 
Distrikts-Oberkommissar der Comitate Komorn, Raab, Wesprim, 
Weissenburg und Tolna bestellt. Mit Unserer Entschliessung von 
18 Jánner 1853 wurde derselbe als Víceprásident dem Oberlandes- 
gerichte in Pesth zur Dienstleistung zugewiesen in welcher er ver- 
blieb bis er bei der Organisirung des genannten Oberlandesgeriehtes 
mit unserer Entschliessung vom 10 August 1854 in den wohl- 
verdienten Ruhestand gesetzt worden ist.« 

Függő pecséttel, a Dőry család levéltárában. 



Digitized by 



Google 



Digitized by VjOOQ IC 



POTLEK. 
MAGYAROESZÁGI CZIMEEE8LEVELEK. 



Digitized by VjOOQ IC 



Digitized by VjOOQ IC 



I. (DXCVII.) 

14ö6 márc^his 80, Buda. 

V. László király Csikszentmártoni Becz Jakabnak, nagybáty- 
jának Csikszentgyörgyi Becz Bálintnak és fiainak Barnabásnak és 
Péternek, továbbá sógorainak Árokpataki Simonnak és Szentsimoni 
Tamásnak és Máténak, néhai Galambfalvi István fiának Antalnak 
és néhai Galambfalvi György fiainak Andrásnak, Péternek és Ger- 
gelynek és Csikszenttamási Silvesternek és fiának Lázárnak czímert 
adományoz. * 

»Videlicet elipeum, cuius campus partim a parte scilieet 
inferiori est rubeus, partim verő, a parte utputa superiori est 
flavus seu celestinus, cum forma armorum videlicet stella aurea 
in inferiori, ac duo capita leonum penes sese unum telum seu 
sagittam iri ore pariter tenencia in superiori partibus eiusdem 
clipei, super ipso quoque clipeo depicta est galea cum czottis 
flavei seu celestini et fulvi' seu aurei colorum, ad similitudinem 
iubarum quasi vento agitatarum, hinc atque hinc ex eadem 
dependentibus, in summitate eiusdem galee pro crista presignate 
seu figurate sünt trés penne strucionis, quarum média aurei et 
relique due flavei colorum . . .« 

Egyszerű, XIX, századi másolat, a czímerkép színes másolatá- 
val. Az oklevél eredetije az Erdélyi Múzeum Egylet könyvtárában, 
Kolozsvárott. 

Siebmacher, Supplementband, 7. 1. 4. t. 

IL (DXCVIII.) 

1493 deczember 6, Buda. 

IL Ulászló király Ottendorfi Lőrincznek és Gáspárnak czí- 
mert adományoz. 



Digitized 



by Google 



i48 



PóUék. 




»VideIicet scutum triangulare, cuius 
campum color blaveus occupat, in me- 
dio scuti anterior pars damae persis- 
tens, galea communi supraposita in ca- 
pite brachium extensum comu dama- 
ticum in manu gestans, cum circum- 
ferentiis partim blavei, partim leonini 
colorum.« 

Wünschelburg városának 1598 július- 
13-ikáii kelt hiteles átiratában, festett 
czímerképpel. 



IIL (DXCIX.) 
lolo november 30, Buda. 

II. Ulászló király néhai nemes Mártonfalvi Cseh Bálint fiai- 
nak Jánosnak, Gábornak és Mihálynak Martonfalva, Kávás és Iván- 
falván fekvő birtokaikra uj adományt ad és nekik czimert ado- 
mányoz. • 

» Scutum videlicet, cu- 
ius scuti forma supeme lata 
ad imum anteacior est, su- 
perficies eius plana et ceru- 
leo colore tota intincta, ful- 
mineum aprum, a cervice 
venabulo per iugulum trans- 
fixum, effigies hominis per 
ambas aures utraque manu 
aprehendit, quem olim ap- 
rum predictus Johannes 
Cheh, dum in saltibus regni 
nostri Croatie unacum pre- 
libato condam Mathia Geréb 
venaretur, ex insperato eis-^ 
dem occurrentem cum ve- 
nabulum e manibus suis 
deposuisset nudis et iner- 
mibus manibus apprehen- 
dens sistit, ne dictus dominus suus per eum offenderetur, sumpta 
exinde idem dominus suus occasione arrepto venabulo belvam 
confecit. Galea est scuto imposita variis coloribus decore ornata.^ 




Digitized by 



Google 



Pótlék. Ud 

A pajzsfőben czímerszerző nevének kezdőbetűi J. C. láthatók, 
mely körülményt a leírás nem említi. 

Az oklevél megemlíti, hogy czímerszerzők érdekében Toniori 
Pál fogarasi kapitány járt közbe, kinek szolgálatában és az alvidék 
védelmében szereztek maguknak érdemeket. 

Egyszerű, XIX. századi másolat, a czímerkép színes másával. 
Az oklevél eredetije az Erdélyi Múzeum Egylet könyvtárában. 

IV. (DC.) 

1516 deczeniber 16. Buda. j>^^ 
II. Lajos király nemes Zuhodoli (de Zwhodol) János deák- 
nak, György brandenburgi őrgróf familiárisának, testvéreinek Miklós 
János és Andrásnak, feleségének Dorottyának, továbbá néhai 
Lőrincz fiának Istvánnak és feleségének Erzsébetnek, tekintettel 
Jánosnak Nándorfejérvár várában szerzett érdemeire czímert ado- 
mányoz. 

»Scutum videlicet triangulare bieo- 
loreum . . . colorum tractibus non equa 
dimensione metitum, cuius pars supérior 
rubra continet effigiem naturalem gri- 
phonis alitis biformis mediam prepetibus 
pennis ... ex tractibus ipsis prosilientem, 
pedibus anterioribus palmiti virenti race- 
mis refertam innixum, unguibusque super 
ipsa vite complicatis, ore hianti, lingua 
exerta, botrum de palmite pendentem 
directo visu intueri visitur, yma verő 

pars cerulei sive celestini coloris unicum sidus aureum in medio 
fixum continet. Id denotans animi tui- virtutes, quibus in prefato 
castro nostro Nandoralbensi inter alios consocios tuos cum quibus 
casus fortune pro tutela regni et illius patria superiori tempore 
equa sorté tentasti, tanquam unicum sidus floruisti.« 

A leírásban kikopott az a rész, mely a pólyáról szól, mely 
a kép szerint fekete-ezüst koczkákból van összerakva. 

Függő pecséttel, a Szögyény-Marich család levéltárában. 

V. (DCI.) 

Io20 június 15. Buda* 
II. Lajos király Sáfár Tamásnak és Pestenyei Gergelynek és 
feleségeiknek Erzsébetnek és Annának nemességet és czímert 
adományoz. 

Aldásy, A M. N. Múzeum cziraeresl eveiéi. 29 




Digitized 



by Google 



450 



Pótlék. 



Az oklevélben a czímer 
nincs leírva ; az oklevél élére 
festett czímerkép felülről le- 
felé távlatszerűleg színezett 
kék pajzsban búzaföldön fekvő 
fürjet marczangoló kiterjesz- 
tett szárnyú sólyommadarat 
ábrázol, a pajzs jobb sarka 
felé repülő másik fürjjel. A 
pajzs fölött zárt sisak, külön- 
böző színű takarókkal, sisak- 
dísz egy fáczánmadár. 

Az oklevél bevezető so- 
raiban a czímerszerzők mint 
nemesek szerepelnek, a szö- 
vegben róluk mint nem neme- 
sekről tétetik említés. 

Egyszerű, XIX. századi 
másolat, a czímerkép színes 

másával. Az oklevél eredetije a gróf Erdődy család monyorókeréki 

levéltárában. 




VI. (DCII.) 
1559 május 30, Augsburg, 
I. Ferdinánd néhai Berzeviczy Miklós fia Kristóf fiainak 
Bálintnak, Györgynek és Mártonnak, néhai Berzeviczy János fia 
Tamás fiának Márknak, és osztályos atyafiának néhai Berzeviczy 
Jáfios fia Frigyes fiainak Istvánnak, Mártonnak és Henriknek régi 
nemességüket megújítva régi családi czímerüket megerősíti. 

»Scutum videlicet lazurei sive coelestini coloris erectum, in 
quo petra albicans, ab ima versus dextram scuti partém oblique 
sese erigens et insurgens expressa est, in imo eiusdem petrae 
corona aurea, variis gemmis omata, regiae dignitatis ornamentum, 
ex qua caprea, suo genuino colore picta, in posteriores erecta, 
anterioribus autem pedibus petrae ipsi innixa, veluti eius in apicem 
ascensura, depicta et oculis subiecta videntur. Scutum ipsum extrin- 
secus ambit draco, caadam coUo circumvolutus, versusque dextram 
ignem eructans, cuius super cervicem in summitate scuti galea 
craticulata, syncerioris nobilitatis symbolum, monili et torque aurea 
circundata, aureis et nigris, argentis item et lazureis utrinque a 
summitate ad dimidium usque scuti latus mixtim proíluentibus 
laciniis sive lemniscis est exornata. Galeae superincumbit priori 
simile diadema regium, ex quo itidem caprea dimidia, anteriore 



Digitized by 



Google 



Pótlék. 451 

«ui parte prominet conspicua, quemadmodum haec omnia pictoris 
^rtificio et ingenio, propriLs suis coloribus in principio praesentium 
literarum nostrarum lucidius expressa esse cernuntur. Quo in 
symbolo petra significat fidei vestrae erga principem ac rempub- 
lieam firmitatem constantiamque vestram in recto et honesto 
proposito contra corruptelas et fortunae adversae impressiones, 
nihil enim petra potest esse solidius. Quod vero ea erecta in coelum 
suspicit non aliud notat, quam quod virtutis via sit ardua et diffi- 
cilis, atque hominem efferat et divorum adiungat consortio. Caprea 
cum visus perspicacissimi perhibeatur, acumen notat mentis 
atque animi prudentiam, quae recta ratione suscipit aut omittit 
actiones et firmo ac vero iudicio bonum deligit contrario reiecto 
ac vitae existit moderatrix. Denotat eadem etiam celeritatem, cum 
sit velocissima et in periculis praesens ad salutem consilium. Ea 
enim hostium insequentium impetu exagitata editissima rupium 
petit cacumina, exilique se firmát crepidine, quod est argumentum 
summi cuiusdam in principem verum et legitimum, ac divinitus 
dátum studii zelique ardentis. Quo qui ducitur, paratior est iac- 
turam rerum suarum bonorumque facere, inque fortunae veluti 
crepidine consistere, quam alienum officio, üde, integritate atque 
•constantia admittere, ne hoc omittatur, quod maiores vestros 
verisimile est ad eum tractum Carpati montis res gessisse ubi 
petrae illae eminentissimae longa serié porriguntur, que tartare 
vulgi sermone appellantur. Draco autem ille, qui scutum undique 
spira circundat, quo signo Aegyptii annum designavisse dicuntur, 
portendit quidem et tempus ipsum, motumque illum astrorum, 
qui a puncto, unde prodierat, ad idem punctum revertitur; perio- 
dum tamen praecipue et ante omnia efficit, imaginem refert vitae 
ab exordio ad finem aequabili tenoré, honeste ac cum laude 
absque aliqua nominis, famaeque macula, ac labe de4uctae.« 

Az oklevél a czimerszerzők érdemeiről és családjuk régi 
múltjáról a következőkép emlékezik meg:. 

». . . intellexerimus, vos praedictos Valentiné, Georgi et 
Martiné, item Marce ac Stephane, Martiné Henriceque de Berze- 
vicze, nobilibus, iisque vetustis ortos maioribus, eorum vestigiis 
ita ab ipsa pueritia institisse, ut eis vos similes ac neutiquam 
degeneres tam clara prosapia probaveritis, omnibusque plánum 
feceritis. Domui denique ac familiae vestrae antiquae transactis 
temporibus obscuratae ad lucem eius pristinam non parum clari- 
tatis virtute vestra addideritis, igitur dignos vos iudicavimus, qui 
gratiam nostram Caesaream ac regium experiamini et amissa 
maiorum vestrorum stemmata de munificentia nostra recuperetis. 
Te enim vero Georgi accepimus ab ineunte aetate militiam 
.secutum sub ductu fidelis nostri spectabilis et magnifici comitis 

29* 



Digitized by 



Google 



452 Pótlék. 

Andreáé de Bathor iudicis curiae nostrae etc. viginti contínuis 
annis praeclara militaris fortitudinis specimina edidisse, ac tandem 
capitaneatu copiarum eiusdem cum laude functum esse, relíquos 
quoque in eodem genere probe ét non sine laude versatos. Te 
vero Martiné fili praenominati Christophori de Berzevicze optinaas 
literas et diseiplinas amplexum in iís ad hanc aetatem tuam iuveni- 
lem praeclaros progressus fecisse. Unde te olim, tam coronae nostrae 
regni Hungáriáé, quam reipublicae usui esse posse non diffidi- 
mus, prouti eius rei eximium apud praedictum spectabilem 
et magnificum comitem Thomam de Nadasd, regni nostri prae- 
dicti Hungáriáé palatinum secretarii sustinendo officium iampridem 
edidisti specimen, atque nunc etiam cum per varias nostras et 
sacri romani imperii regiones et provincias nos sequendo, patriae 
tuae predictae, nobisque similiter rerum ac negotiorum regni dicti 
publicoruni tuae fidei ac induslriae concreditioram expeditionibus, 
acceptiora reddere hon cessaveris ministeria, prouti non cessas 
etiam de praesenti.* 

Függő pecséttel, a Berzeviczy család levéltárában. 

Berzeviczy £dmund, A Berzeviczy család czímere. Turul, 1903 
évf. 97 — 106. 11. 

Siebmacher, 60. 1. 48. t. a) 

VII. (DCIII.) . 

1Ö60 április 10. Bécs. 

I. Ferdinánd Berzeviczy Henriknek és testvéreinek Istvánnak, 
Mártonnak és Márknak, miután a nemességüket igazoló iratok az 
idők folyamán elvesztek vagy elidegeníttettek, nemességét meg- 
erősítve, czímert adományoz. 

«Scutum videlicet cesii coloris, cuius imám partém trés colles 
occupare, ex quorum posteriori caprea in rupe ardua, a dextro 
scuti latere picta se erigere, uvamque ex vite in vertice rupis 
enatam rodere conspicitur. Scuto galeam impositam apertam et 
supra eam coronam auream, ex eaque capream mediam, priori 
similem, a summitate galeae laciniis fulvi, cesii, albi et rubei 
coloris hinc-inde diffluentibus, scutumque ipsum exornantibus emi- 
nentem.» 

A czímerrajz a leírástól annyiban eltér, hogy a pígzsbeli. 
hármas halom színe arany, mely körülményt a leírás nem 
említi. 

Függő pecséttel, a Berzeviczy család levéltárában. 

Berzeviczy Edmund, A Berzeviczy család czímere. Turul 1903 
évf. 97—106. 11. 



Digitized by 



Google 



Pótlék. 45B 

VIII. (DCIV.) 
1564 márczius 26. Bécs. 
Liptóvármegye jegyzőkönyvének bizonysága szerint I. Ferdi- 
nándnak 1564 márezius 26-ikán Bécsben Feyrpathaky de Kleehen 
Márton, Tamás, János és Mihály részére kiadott újított czímeres- 
levele 1583 október 13-ikán a vármegyében kihirdettetett. 

Egyszerű, XIX. századi kivonat Liptó vármegye XVI. szá- 
zadi jegyzőkönyvének 180. lapjáról, a Eejérpataky család levéltárában. 

IX. (DOV.) 
1568 márezius 28. Bécs. 

Miksa király Barbell máskép Kassos Pálnak, és gyermekeinek 
Zsigmondnak, Andrásnak és Juditnak Kisvárdai Várday Mihály 
királyi pohárnok közbenjárására, nemességet és czimert adományoz. 

»Scutum videUcet militare rubei co- 
loris, ex cuius sinislro scilicet latere dens 
lupinus versus dextrum latus protendi, eique 
dextra humana, lorica armata et brachio 
tenus hasta tranfossa superincumbere, et 
nudum ensem vibrare cernitur. Scuto super- 
imposila est galea mihtaris clausa, serto 
rnilitare adornata, ex qua altéra manus 
iöstar prioris armata, hastaque tranfossa, 
duo phlebotomata continet. A summitate 
galeae lemniscís sive flosculis albi et rubei 
colorum, in utrumque scuti latus defluen- 
tibus, scutumque ipsum apposite exornan- 
tibus.* 

Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 
1570 július 7-ikén Kisvárdán tartott ítélőszékén. 

Függő pecséttel, a Szögyény-Marich család levéltárában. 

X. (DCVI.) 
1578 január 29. Bécs. 

Pozsony vármegye közönsége 1756 április 6-ikán Samarján 
kelt oklevelével bizonyságot tesz Farkas István fiainak Lörineznek 
és Pálnak nemességéről, igazolva nevezetteknek Farkas Dénes és 
fiaitól Jánostól és Páltól való leszármazását, kik nemességüket 
Rudolf királynak 1578 január 29-ikén Bécsben kelt ezlmeresleve- 
lével nyerték. 

Rányomott pecsét nyomaival. 




Digitized by 



Google 



45é PóUék. 

XL (DCVIL) 
loSO márczius 18. Prága. 
Rudolf király nemes Hoflfmann Györgynek és testvéreinek 
Lázárnak és Péternek régi nemességét megerősítve czímert ado- 
mányoz. 

Az oklevél eredetije a Kapy család levéltárában őriztetik. 
A czimerleirás szövegét 1. a CVI. szám alatt. 

Kokányi Zsigmond sárosvármegyei szolgabírónak és Izdenc:^ 
János sárosvármegyei esküdtnek 1755 augusztus 14-ikén M.-Sebesen 
kiadott hiteles másolatában, a czí mernek a másolat élére ragasztott 
másolatával. 

Siebmacher, 240 L 185. t. színjelzés nélkül. 

XII. (DCVIII.) 
1581 április 14. Prága. 
Rudolf király Skerlacz Mihály vajdának, Skerlacz Márton 
tizedesnek, továbbá Skerlacz Jánosnak Miklós és György horvát 
határörvidéki katonáknak nemességet és czímert adományoz. 

»Scutum videlieet militare erectum coelestini coloris, in quo 
lupus naturális integer, ore hianti, erectaque cauda in sinistrum 
scuti latus salienti similis, posterioribus pedibus innixus stare^ 
quem manus hominis rubro amicta ex sinistri scuti angulo ex 
nube sese provolvens, mucrone nudo per coUum cruore defluente 
transfigere cernitur. Supra caput verő illius hinc luna, illinc stella 
aurei coloris rutilare conspiciuntur. Scuto superimpositam cassidem 
militarem clausam, tyara redimitam, cui aquila naturális, expansis