(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "A népfajok Magyarországon"

Google 



This is a digital copy of a book that was prcscrvod for gcncrations on library shclvcs bcforc it was carcfully scannod by Google as part of a project 

to make the world's books discoverablc onlinc. 

It has survived long enough for the copyright to cxpirc and tbc book to cntcr tbc public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expircd. Whcthcr a book is in tbc public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the pást, representing a wealth of history, cultuie and knowledge that's often difficult to discovcr. 

Marks, notations and other maiginalia present in the originál volume will appear in this flle - a reminder of this book's long journey from the 

publishcr to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 
We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use ofthefiles We designcd Google Book Search for usc by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do nol send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a laige amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ A/íJí/iííJí/i íJíírí&Hííon The Google "watermark" you see on each flle is essential for informingpeopleabout this project andhelping them lind 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are lesponsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can'l offer guidance on whelher any speciflc use of 
any speciflc book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite seveie. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps rcaders 
discovcr the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full icxi of this book on the web 

at |http : //books . google . com/| 



'•%,-// 

í^ 



A NÉPFAJOK 



MAGYARORSZÁGJMí ^"^ 



u 



l 



IRTA 



BALOGH PÁL 

"^^^^^ • ••• • • • • • 



• • 



• • • • • 

• • • • • ' 

• ■ • • 







1 • 



MELLÉKLETEK: 

KÉr színezett tábla, hét TÉKkÉP 
FS* TIZENHÁROM VÁZLi*T 



•• • • 



BUDAPEST 

KIAIUA A M. KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISTEKIl'M 

1902 

Pubifc 




684017 



• • • • ,< 

• • • • 

>•• • • « 

• • • 
> • • • • 



• _ • 



• • • • * 
• • •• 



• • • 



• • 



• • • •• 



• • • • 



• • 






• • • • • 



• • _* 



• • 



• •-. 



• • 



IIORNYAnSZKY VIKTOK LS LS kin. l'DVAKI KÖNYVNYOMDÁJA BL'IIAPESThN. 



PROPERTY OF THE 
CliYOF NEW YORK 



fix; 



TARTALOM. 



hert'XHő. (A dolgozat tárgya^ módsxcrc, eszközei és elvei) 1 

.4 történeti tml^j, (A magyar nemzeti állam kialakulása mai poliglott népes- 
ségével) 15 

ELSŐ RÉSZ. 
A népfajok a magyar földabroszon. 



57 



ÁM etnikai tmlaj, ^A fajnépek a megyék és járások keretéb^a .% ^r^ny ^erint^^ 

Asszehasonlftva) :'•;•.■!• A •*. V i •.!.• 

• •••• •« , ••*•■ 

.1 n^p fajok és felekexetek, (A f^ népesség s a felekezeti népesség. %.9r4ny^z^- 

mainak a megyék és járások keretében összehasonlitása)c''; ;:**•:• :• * 104 

.4 D^p fajok s m község. (Az ország községei közigazgatási jelleg,;Ré.{)hösé|^» Xqyk • 
többségQk és f^kisebbségQk, felekezeti többség és kiselÁfs^gék :szQltf{)bAK' 
j«nlM)l összehasonlítva) ' 134 

Xyugat és kelet. ^Folytatása a községek összehasonlításának az ország keleti 
és nyugoti fele, a Királyhágón túli s az alvidéki, s felvidéki és tál-a-dunai 
országrészek közt) 171 

Túl-a-Dunán 215 

I. .4 nyugati megyék. ^Moson, Győr, Sopron és Vas megyék köz- 
ségeiben a fajnépességi viszonyok) 216 

Összefoglalás 273 

n. A déli megyecsoport, (Zala, Somogy és Baranya megyék közsé- 
geiben a f^jnépességi viszonyok) 278 

Összefoglalás 332 

IIJ. Ax északi megyék, (Tolna, Veszprém, Fejér és Komárom 

megyék községeiben a fajnépességi viszonyok) 335 

Összefoglalás 360 

JV. VissMapiliMntáa Túi-éhDunára, (A nyelvterQletek és mai határaik meg- 

állapitása) 372 

A felvidékeii 381 

L A tói felvidék, [Pozsony, Nyitra, Bars. T ur ocz, Tren csé n. 
Árva. Liptó ésZólyom megyék községeiben a faj népességi viszonyok) 382 
összefoglalás 458 

U. .4 palöcMÍdid. (Esztergom, Hont, Nógrád, Heves, Borsod, Gömör 

és Abauj-Torna megyék községeil)en a fajnépességi viszonyok) . . 462 
Összefoglalás ', . 528 



rivi 



VI 

Lap 

III. A tót-orosz felföld. (Szépe s, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, 
Ugocsa és Máramaros megyék községeiben a faj népességi viszonyok) 531 
összefoglalás 620 

IV. Visszapillantás a félvidékre. (A nyelvterületek s mai határaik megálla- 
pítása) 623 

Túl-a-Királyhágón 636 

I. Erdély keleti megyéi. (Csík, Háromszék, Udvarhely és Maros- 

T o r d a megyék községeiben a faj népességi viszonyok) 637 

összefoglalás 668 

11. Erdély északi megyéi. (Besztercz e-N aszód, Szolnok-Doboka, 
Szilágy, Kolozs és Törd a-A r a n y o s megyék községeiben a faj- 
népességi viszonyok) 670 

összefoglalás 727 

III. Erdély déli megyéi. (Brassó, N a g y-K ü k ü 1 1 ő, F o g a r a s, S z e b e n, 
H 11 n y a d, Alsó-Fehér és K i s- K ü k fi 1 1 ő megyék községeiben a 

faj népességi viszonyok) 730 

Összefoglalás 788 

IV. Visszapillantás az erdélyi részek felé. (A nyelvterületek s mai határaik 
megállapítása) 790 



Az alvidéken 



802 



\: í l<f *tói^V/AfcJt r!a2^^^ ó - S z ö r é n y, T e m e s, T o r p n t á 1 és Arad mc- 

•* • •* •gj'"ők •közS^gfeibéh**a* faj népességi viszonyok) 803 

0\pzcí*j5l't6!{ás 855 

II. j^ úih'gyítf^ Wöld.^ (Bihar, S z a t m á r, Szabolcs, Hajdú, Jász, 
\jCHÍi)jft*^nÖ%J^;B4kés, Csanád, BácsésPest megyék községeiben 

•a*fajiiépfeÁégi*^r§zonyok) 858 

összefoglalás 930 

III. Visszapillantás az alvidékre. (A nyelvterületek s mai határaik megálla- 
pítása) " 932 

Az ország képe. (A néprajzi térkép áttekintése) 944 

MÁSODIK HfiSZ. 
A faj népek a magyar közéletben. 

A Jogi népesség s a nyelik vidékek 955 

Az álló s a vándor népesség. (A kik szülőföldjükön laknak vagy illetőségi 
helyükön élnek, s a kik szerte vándorolnak. A vándoráramlat honnan 
indul s merre tart. A belső forgalom. A kivándorlás. Ausztriai s más 
külföldi vendégek nálunk. Mindez nyelvvidékek szerint) . . . . . 959 

A családi élet: (A háztartások és lakások. A háztartáshoz tartozók s a távol- 
levöl<. A családi állapot s az éleikor a nyelvvidékek tükrében, nemek 
szerint összehasonlítva. A jegyesek családi állapota. Megszűnt házasságok 
elválás vagy haláleset következtében) 983 

A testi élet. (A korstatisztika korosztályai fajnépenkint vizsgálva. A gyermekek 
s az aggok. A férfi ifjúság a sorozás alatt. A be nem vált hadkötelesek 
testi fogyatkozásai. A polgári népességben előfordult halálozások s beteg- 
ségek. A születések s halálesetek egybevetése, különös tekintettel a kisded- 
halandóságra. A népesség tényleges szaporodása a 80-as években s ter- 
mészetes szaporodása a 90-es években. Mindez nyelvvidékek szerint be- 
mutatva) 1005 



VII 

Lap 

Am mnymgi élet. (A kcresfík és eltartottak aránya nemek, fof^lalko/ási csoportok 
i^ nyelvvulékek szerint. A keresíS népesség s az életpályák. Az eltartottak 
élotvis/onyaí. A féríi népességben a keresAk és eltartottak viszonyszámai, 
l'gyanez a n^i népességben. A földgazda.ság, a nagy-, kAzép- és kisbirto- 
kok tagozatával. Az állatállomány s a gazdasi^gi felszerelés. A gyümölcs- 
kultilra. A gabnatermés. Az állatvásár. Az erdő-kuUurák, a nagy erdő- 
birtokokkal. A szAllA-kultiira s a bortermés. A méz- és viasztermelés, 
.\ selyemtermés. Az i()arte8t01ctek. gyárak és mOhelyek. Az iparos oktatás. 
A segély pénztárak és forgalmuk. A pénzgazdaság a bankokkal, takarék- 
l»énztárakkal és szövetkezetekkel. A takarékbetétek. A zálogliá/nk for- 
galma. Mindez nyelvvidékek szerint összehasonlítva) 1026 

A >M**!lemi és erkölcsi élet. A fajnépek a felekezeli népességben. A betfitudás 
n fájné|>eknél ; az egyes korosztályok írástudása : a felekezetek hatása a 
tietfitudásra. A közoktatási intézetek, a tanutó ifjúsággal az iskolába nem 
iáró tankötelesek. A társas egyesületek s a levélposta statisztikája. Az élet 
hajótöröttjei : a koldusok s a rabok. A bűnügyi statisztika adatai Mindez 
a fajnépességre s a nyelvvidékekre vonatkoztatva) 1072 

/Jtn'i szavuk 1104 

S;ijtő- és toUhibák helyreigazítása 1107 



,»> .■«• -^ .... 



• '• • 



.. . *.' 



A szövegben előforduló jelek és rövidítések 

magyarázata. 






: város. 
: = nagyközség. 
• ^ körjegyzőségi székhely. 

!= egy-egy jegyzői körhöz tartozó 
községek kapcsolatja. 
a = népesség 500 lélek alatt. 
g = » 500—1000 lélek közt. 



a = 
d = 



» 



» 



1—2000 
2—3000 
3—4000 
4-5000 



» 



» 



• • *• • ^ • •• • •• • • • • ^ • 

/ : :a ^-^ : ,> v vv^moö 

^•^: KI:: ftf^ioooo 

A<^*:..>^!:*.lb-U20 ezer 

•B.^^: .•.»:•:;20^-3o » 
^=^:;*'^.-: '.30^40 » 

D= * 40—50 » 

t= » 50—60 » 

G= » 70—80 » 

«=: » 80-90 » 



» 



» 



» 



» 



» 



» 



» 



» 



!« = kisebbség 1—9% erővel. 



2 = 



700.000 lélek fölött. 



yo 

m. 
n.: 
r. : 

t.: 

O. ; 

h. 

sz. 

V. 

e. 
r. 

g- 
k. 

a. 

e. 

u. 

• 

1. 
m. 



» 



» 



» 



» 



» 



» 



10-19% 
20—29% 

30— 39»/o 

40- 50Vo 
magyar faj kisebbség, 
német 
román 
tót 

orosz 
horvát 
szerb 
vend 

egyéb nyelvű fajkisebbség, 
r. kath. felek, kisebbség, 
g. kath. » >^ 

kel. gör. 
ág. ev. 
ev. ref. 
unit. 
izraelita 
más kereszt, felek, kisebbség. 



» 






» 



.1 



BEVEZETŐ. 



■ 
I 



ÍUI — és meliíklelfivel — hlí képel nyiijlunk u majíyar 
[gack hazunk nijeUtterüleli lagozatárúl, » a fajnépekről, 
melyek nz őrsiig fflldrajziíbaii tényezők és kíVzÖIetében részesek. 
Itemulaljuk c fflldet népességének poliglott összetételében, ahogy ma 
a beg>' és vízrajzi hAlózat szálai k^^zt, s a közígaz^alási lerQlelek jog- 
halárain bdOl a nyehhatárok elvonnlnnk. 

A kép mcgrajzulásánál mértékadónk és irányzónk a XIX. század 
nlohó i\ép%zámlálh*i eredménye vnlt. MegízerkeszlettQk azt a nópek 
*a}ál bevallása alapján, hogy u t^ni/leijes lillapotot tegyük láthatóvá. 

Nem illtiink meg a nag}* földdarahok : orszügrtísyek, niegyék':i^«' 
mcgyejárásokrajiiépességéncksommázalánál. Meri nem iÍ2dAÍí ^^ezr//cmt>et' 
tAmpgekre kivátilunk rámutatni, a miket a statisztikai' MiníQákhúi'min- 
dcnki ismeriiel. — hanem a népek elhelyezkedésén -k oYszáifos Siiiilerérr, 
hol éietmozgalmaik is hulldmzanok. ■ • * -' 

Megfig>'ellflnk e czélhól minden emberiakta pnnlot az oi*fizág 
lerfllelén, leszállva a legkisebb egN'ségig. a meddig a számlátás terjedt : 
a községig. Övszehasnnlflnttuk a lakóhelyeket, meri azokban ismerhetni 
meg a népekel. 

Vámsaik és falvaik fekvése rávall az éghajlatra, mely alatt élnek. 
— a Inlajnt s a föld termékeire, amik eltartják: községeik néph^sége 
és mérete megélhelé^ti vÍ<<zonyaikat, városi vagy falusi jellege közmlvel5> 
désAk e^zközeil jellemzi. Községekből ítélhető meg, milyen a népe<i.ség 
h^tozala vidékenkinl és országszerte, — mekkora és meddig terjed egy- 
eit' fajnép számbeli túlsúlya. A nyelvterúlelek olt fekszenek, hol a köz- 
ségeket egy-egy (ajnép lakja túlnyomólag, — s a mely községeknél két 
»zom<ixétI fajnép számbeli túlsúlyii véget ér, a nyetvhatárok közlQk otl 
vtmulnak el. 

íme az okok. a miért néprajzi állapotainkat a községi tipiix alapján 
veltfik vízfalai alá. s a képet róluk e vizsgálat eredménye szerint raj- 
zollak mrg. A kis falvakat, a mik a havasok közt elzárkózva fekszenek. 
épp úgy meg kelleti látnunk, mint a nyilt rünnföld nagy községeit, 
vagy a városok tornyait, ]ialotasorait és gyárkéményeit a kultnrális é» 
forgaüni góczpontokon. A több ezer helységre terjedő nagy nyelvvidékek 
meOetI nem kicsiny ellietttlnk egyes község-csoporlokat vagy magános 
behraégckel, a mik más fajnépek kózepelt /r/i/ön ngelomedencékhen. \-»gy 
Mzi^títk gyanánt helyezkedtek el : a néprajzi tagozat lényeges alkatrészei 




• • • 



m 

közé larloznak ezek isIJ^m mellőztük a |/ö66,?^íy6í'n levő fajne'pek olda- 
lán sehol azokat, mely^k^/féfcfrs^grfccn vannak .eliárgyengén e's átfuiólag 

• * * • • ' 

érintik, akár ingadozóvá'. .tejizik súlyukkal a , fáinak és városok etnikai 
mérlegét. Számon tartottií6//ír..mq/20^/o/í * községeket, melyek talaján 
más fajnép alig mutatkozik', .y.jíg.yeHünk az. átmeneti alakulásra a polig- 
lolí községek csoportjában, ha' *e1szórtai\;' ha rajokban jelentek meg 
bennük a más népek, itt kisebb, oU" nagyobb tömeggé fejlődve ki. Mind- 
ezek a fajtörténet hullámzó jelenségei. 

Vannak hullámok, amiknek mély a medrük, mert évszázak mos- 
ták. E régi történelfolyás felé is vetettünk néhány pillantást. Megkér- 
deztük a messzi időket, mi részük volt a mai állapot kialakulásában^ 
s mit tudnak a rázkodtatások, válságok felől, amik ez alakulást előidézték^ 
kisérték vagy követték. 

Megkérdeztük a légi statisztikától^ milyennek találta ez országot 
egy korábbi nemzedék, s megjelöltük mindama pontokat, a hol rajta a ter- 
mészet és az élet ereje azóta változtatott : hol a nyelvhatárok eltolődtaky 
területrészek átolvadtak vagy kicserélődtek, nyelvszigetek keletkeztek 
\Bgy eltűntek. Csupa oly jelenség, a mik nemcsak a fajtörlénet, hanem 
az.jor^ág;ér'd£ke<6«9k: nemzet egyeteme szempontjából is szükséges, hogy 
jihfifib}e/{ek '-JS^yAÍif^. 

•A;kQ%€N!^:|ípus volt a kulcs, melylyel a fajnépekre vonatkozó adat- 
kincs .fiókjáiS^olegnyitottuk. E kincseket a régi statisztika a földrajzi köny- 
vek>.je&^He!XiU(iiic)3? iCöteteiben rejtegette, — napjaink statisztikája szétosz- 
tottíf á •heiysé^ié^fár betűsoros fiókjaiba. Mi onnan előkutattuk, innen 
összeszedtük, s a földabroszon értékesítettük ; mondhatnók : a térképre 
rávetítettük, hogy az összetartozó részletek ott találkozzanak, s az ered- 
ményt mindenki leolvashassa. 

Ebből az anyagból dolgoztuk ki — számadatok és térkép segítsé- 
gével — fajnépességi viszonyaink monográfiáját egész Magyarországra 
vonatkozólag. A térképeket e dolgozathoz csatoltuk, — a tanulságokról 
a szövegben adunk számot. 

Hogy az anyag teljes legyen, kiegészítettük azt a fajtörténet mai 
jelenségeivel, a mennyiben ezek az országos közélet tükréből a megye- 
csoportok és nyelvvidékek szerint megállapíthatók. Felhasználtuk a statisz- 
tikai évkönyvek adatait az 1891 — 97. évekről, hogy tanulságaikat ily 
módon a fajnépekre alkalmazzuk, és róluk a mérleget az egész vonaloa 
felállíthassuk. 

E mérlegek megmutatják, mennyi súllyal járulnak a fajnépek a 
nemzet egyensúlyához, mennyi képességgel és erővel az egyetemes nem- 
zeti feladatokhoz, mennyi munkával és áldozattal a közterhek viselésé- 
hez, — s viszont hogyan részesednek élet- és egészség, javak és kultúrák 
dolgában a nemzet kőzállapolából. 

Dolgozatunk tehát két főrészre oszlik. Az első a tér viszony okát, a 
másik az erőviszonyokat, — amaz a fajnépek nyelvteriiletét a községe- 
kig lemenőleg, emez egyéniségüket a közfeladatok minden területén, — 



I 



oH a fötdrftizi alnkuIÚNl n ennek törlfneti cMzm^nycii. Ítl a közga:dtisúgi 
ffjl6désl s ennek néprajzi tényezőit vizsgálja. 

FclcM^gQnk crzelíben. mclylyei e munka anyaijáért és feldolgozási 
tnÓdszereéli tartozunk, — számot adunk mindkettőről. 



A fajnépesséy térképéi es i/eogra/iáját az 1892. évi helységnévlárban 
in^elenl népszámlálási adatuk szerint szerkesztettük és írtuk meg. De 
rl0bb az egéiz anyagot e czélra alkalmassá kellett tennünk, mert erc- 
drti nyers niakjában nem volt az. 

A helységnévlári adatok betűsoros rendjének épp oly kevéssé vehettük 
hasznát, mini n né])esség abszoliil szánuiinak, aliogy ezeket » névtár 
kOzöltc. A belflsorhnn szétszakadt a helységek terflieti fisszefQ^gése, az 
abszoliit számok tömegében pedig elveszett a t'ajnépek közt a néprajzi 
kapcsolat. Keladatunkboz képest azt is, ezt is helyre kellett állitnniink. 

Ennek két módját láttuk : ha néprajzi térképet szerkeszttlnk a hely- 
srg^tatisztika segiíségévcl. vagy néprajzi Tnldleirást ebből és a térképek 
alapján. Czélunknak egyik is, másik is, a kettő együtt legjobban megfeleli. 
Mi ax tilóbbil választottuk. — de valóban sok akadály leküzdése után. 

A népességi adatokat a térképre rövid úton átvezetni és ott a faj- 
Dcpek képét közel 13 ezer község tcrQletén. több mint 1IX) ezer szám- 
példával ábrázolni merő lehetetlen volt. Sem a térképnek befogadó, sem 
« számoknak ábrázoló képessége nem tei-jed idáig, s lm terjedne is, 
gondolkodásunk és emlékezetünk nem követhetné. 

A czélhoz minket hosszú út vezetett cl. Át kellett téruQnk a statisztika 
abszolút számairól n oiszony-szániok rendszerére, hogy amazok százezer- 
féle változatát elkerülliessük. 

Kiszámilollukhelységeukiut az egy es/(j/né/)<-/i|5 felekezetek) jt;(Í:n/éA'df, 
% ezt leltük az abszolút számok helyébe. — közös osztójuk: a népesség lélek- 
Káma helyére pedig a helység méretjelél (kaliber) állítottuk keret gyanánt. 
Kz eljárással megállapíüialtuk nemcsak azt, hogyan aránylanak egj'más- 
lioz a fajné]>ek helységről helységre, hanem azt is; mil^'en keretben. A 
keretjel mondta meg az arányszámok értékéi. Mert más a jelentősége pl.lO"/o 
inagyamak ^ttí és más .Vt.ÜlM) lélek közt: ott csak nii, itt fttHM) lelket ér. 
I A hetyxégek keretméreleit úgy állítottuk fel, ahogy a földgazdaság 

I ■ birtok lestrkkel leszi. Vannak kis, közép és nagybirtokok; — mi meg- 
kötőn bőzt el tOnk kis. közép, nagy és legnagyobb méretű községekel, több 
fokozatban, mindannyit külön niértékjellel kitüntetve. 

Kitmfreiaftnet \enak »z .'>0U ICIfk uIhU n dx SüO—llOU lélek kAil jAró hely 
*««rket. i/f fokonlban. - JdOk : « 6t ^: 

KB:é[>méreiaetnek »x 1000-5000 Klek kOzI lunrailókat. négy rokozalbim. - 
)rMU: «. b. c és d. 

Sagynifrflűfknek az .'i~7000, a 7—9000 a» 9— lO.OUO lélekre lerjedckcl. három 
takotatbao. JclOk : a. tf. (s >?; 

l.rgnaQaohti mérrtürknek a 10— 90.000 lélekis rmdkcdfikcl nyolc: fokozallwn, 
JriU: A. B.£. D. E. F 0. H 

" IrlíiM 

Í*le 



1. 

J 



4 

E keretek közt a százalék-szám pontosan megmondja, hogy a 
fajnépek (s a felekezetek) hol vannak többségben, hol kisebbségben. — 
a méreljel pedig, hogy a százalék-eronek mi az értéke. 

Ahol semmi kisebbség nem mutatkozik, ott az egész százaJéklétrát s a 
helység egész keretét természetesen egy fajnép (vagy felekezet) tölti be. Ezek 
9íZ ország egyajkú (monoglott), és egyfelekezetü községei, szemben a kevert 
népewégűekkel, a miknek Yo'^k^^^^ hullámzó többsége és kisebbsége van. 

A számításnál 1% pontossággal dolgoztunk, mellőzve a törtszámo- 
kat'. E szerint egyajakúaknak (felekezetűeknek) azokat a helységeket 
vettük, melyek faji (^felekezeti) kisebbsége az P/^-on alul marad. 

\m4e Magyarországon a legtöbb helységben 2 — 7 anyanyelv, 2 — 9 
v4ilá«; szerint of^zlík meg a nép, s ennyiféle tagozat áttekintése a száza- 
!^k-'^rrt /OO fokán majd oly nehéz, mint az abszolút számok 100.000 
riiu/A:$fÍMu Ezért kénytelenek voltunk a viszonyszámok anyagát is 
^iz^n^0fírti lÁttxink rá példát a statisztikai térképek grafikus ábráin, 
iv^iv^ii 2* i7CÍ7^AUk't0AíüffíffkBÍ 5—207© összevonásával mutatják be. 

\ii ''►wí^ir^^AVfjvftk 10 10 százalékot: a 100 fokú létrát tiz egyenlő 
ijkh^^p -vc'/irvrtalr \ ígr HZ arányok közt lehető változások eseteit tized- 
fi^j'-.it^i** rÁii^ii'^fni /^, Az összes változatok helyett a tipikus példákat 
i'^ «yiVJ/ -éíí/t/^y^ *:<^t^ít ^drialogiáit) kaptuk meg ez úton. 

A. .v.oMT •-\.ÍP4/>if fi^rlyéfiíf a lipusok rendszere lépett, és aritmetikai 
kxux\f*^i * r,V'»í>A/>^ ^'.í:k \7Mrm{ épült fel: 

I / > . :j>^,'v/^ H tó ijlalan kisebbségiek tipusa az első lépcsőre kerQlt, — 

i: >. '. '>•.■>, V.»-.* h.'^ "/fy 2íl«>if^ emelkedett je/en/eA-cni/ kisebbség-tipus- 
um 4 ".<í//v,^ ...i-'* Av/'/.'x'i/i J^(M:v5 jutott, -- jelük II' és III''. 

X X ciV cr,<* , í 4 v. V;^ ^ í^i'jíj kúlijos minorilás a negyedik, illetve az ötödik 

4 ir. 1 ■:.»rvví/>.*j' 4f^'. )í;/;íf/ ;i v#flök szemk5zt álló löbbség-arány is adva van: 
;j*<'fi i:v. . i #-íi*v.v^>. t/-áí/jf>jr í'íírj/fl U>í>* ^-ra kiegészíti, az a többség ereje. 

.y ÍJat a^ ■M.y: vy.^u .v.^'/í'íiáitv /íH ;i llV-ik lépcsőfokon, ez azt jelenti, hogy a 
/ÓW4/7 't<i/ '/ í /x.' j, vv''^ •*'•''•/,■ ''iv-oiit ha több minoritás kőzQl csak az egyik 
áil nja;^í.:íiyb \i'\/t//' «/ */.* i*->,/i; ho;/,y íj többi minoritás gyenge, vagy szórvánj'os 

A n^.p'r^v-;; ;j/árr.áíí;jk /- lípiisai, kapcsolatban a helységkeretek 
és mcretírk liplI^aiv;íl. <-l<rí{ víIjI^jos ki'pet adtak úgy a fajnépekről, mint 
a felckezfítí-krol íin'r <:$;> p'rMíi : 

Szaíitiártiifaijf Vj-U-ú vifV^ib;in . íi Knpník völgyben fekszik Kapnikbánya és 
Alxó'Kíjpnik, A Ui^y ^^'^uhAdt t^Auk u kőviMkfző adatokat közli : 

izr. 

70 
3 





i'.í«k' 


'"'*' '■' •" '''* TOSZ 


cgyébb ' 


r. 


g- 


Ag 


ev. 




tíZi.'; 


Kv*í .".'r' •■ • r.'iiftn ■^*'^^ 


iiy. 


kath. 


kath. 


ev. 


ref. 


Kapnikbánya . 


. 2X«I 


\.:,:,2 '//j n i.zwí - 


43 


1.474 


1.290 


17 


30 


Alsó-Kapník . 


. 721 


no í; 2 rj.'i 1 




132 


580 


1 


8 




Szá/JiU'ki 


nkban ^lörlszániok m'flkrili ez 


íj»y fejezhető 


ki: 






Kapnikbánya . 


• 


.Vi 1 12 


1 T)! 


44 


— 


1 


Alsó-Kapník . 


• 


V.i 71) 




IS 


78 


— 


1 



* A dolgozat általános részében a megyejárúsok népességét hasonlítjuk össze, 
százalék crejQk szerint. Itt a .számítást '4'' 4 pontosságig terjesztettük ki. 



Hü n Hptaok virrint vnlA mlnthtlét móőarxrti nlkalmacmk lüjnk. nie}{dllaplU 
iMlJuh. hogy Kapnikbáü)'!! a középmfrelli hdysÍK^k inÚMxlik: b. csopürlJAIiox, — 
AliA Kapnlk a kitmérelBek ma^nsahb: ^. t-soportJAhoü Intiozík ; a ISbbiég KnpiilkM- 
^yán maftyar és römal kuthojikus. — Alüó-Kapnikon poinítn 6b ^6rb^ knlliolikuK; 
I fajlHifbhi/g Kapniklulnyrin V* súlylyal román, szórványosan cgyób nyplvB 
aiKíny I t* n^mct. — A Ikó- Kap ni kon II* sAlytynl mnfiynr, — i a felekezeH kkebbifg 
tátiyáa V* súlylyal tf. katli., szórványosan itradJla 6.1 cv. reroraiálus. — Alsó- 
ikon U* Mlllyal r. kath. szörvdnyosan cv. rcrormAlus A két példdból nemcsak 
I DépcnéK arilmelikai tagozatú, hanem a (aji s a felekezeti firl östztfüggfye is kilfl- 
^ . Kapcsoljak eicckhez a régi ttalisztika ide vonalkozó laniiMgnll, — s roK'QlJuk 
I rredmfoyl ujál módszcrOnk szerint : 

fclekotH DtpcInBk 
UbhMKC kíMbbctgal 



iiia^tyar V'r. 
rom^ii [I* ni. 



r. katli. V'g. 
g.kalli. [I'r. 



nAlt magyar 
a/óta loll 



A fétsitíz év clálli állapotról az adatokat két forriíshól mcriti'ltílk : 

-■ régi iíagyarorstágro vonatkozólag Fémjex Klek füldrajzAiiak, s n régi 

■dHyre %'oaalkozúlag Leiik Ignácz altábornagy földrajzi lexikonjának 

AlcleibVTI. Az Ü idejükben rendszeres slaliszlika nem létezetl.' Kényes 

*« lelkei anyakönyvek alapján csuk a felekezeti ncpessénct. I.enk a 

katonai lörzskönyvek alapján csak a fegyverben álló népességet mntat- 

batlM ki számszerűleg; a fajnépekröl mindketten általánosságban nytlat- 

rjioznak: Kényes a lelkészek. Lénk a sorozó bizottságok frí-ciMw szerint. 

jvAljegyzcscik ránk nézve mégis hasznosak voltak, mert azok alapján 

^élbeltOk meg vájjon változolt-e azóta a fajnépesség, n(5lt-e avagy 

rngyoti a nép. A két szerző tekintélye előtt, méltán liajollnnk meg, mert 

mindketten lelkiismeretesen dolgoztak és nagy mnnkájnkkal hálás emlé* 

kezriet hagylak hátra. 



A slaliszlíkai anyag e miiveletek folytán átalaknll : ellQiilek belőle 
I BbsJtoliit számokon kívül a viszonyszámok is. A lélekszámok helyére az 
tzeoattt számarányok és érlékiehöik léptek, a mennyiségek példái álváU 
izlak m minősíteti esetek példáivá, valamennyi községre nézve, nz egész 
vnalon. 

A minősilelt példák tömege fölött megkönnyebbült az áttekiiilés. 

I (alkalmas rövídítésseh minden példát a térképre i.i rávezethettünk. .\mde 

: még nem tekinthettük megoldásnak. Hogy az adatokat n térképMI 

vloasiti. összehasonlilni és csoportosan tárgyalni lehessen. — szükséges 

ilt a csoport- példákat élesen kiemelnünk a lopogrnfíiin. Vannak megyek, 

lol a tielységekszáma a C(K)-at.s járások, hogj- a 1IH>-al meghaladja. Kzckre 

yenkinl vagy csoportonkint csak úgy routalhattimk rá. ba előbb meg* 

'jelöltök, hogy a megye s a járás mely részében, a lérfelülel hnllámai 

iG:l hol fekszenek. E czélból a térkép hegy és uizrajzál az egész nrszágni 



Mimikét I 




; évi'kben Indull t 



ü :i 4ü-t-s évckbi-n ^rl bcrrjr/ésl. 



6 



kiterjedoleg elemeznünk kellett, hogy a lakolt részeket, hova a községek 
épültek, a térszín hajtásait kisérő határvonalaklial megjelölhessük. E vonal- 
hálózat a hegy- és vízrajzi hálózattal párhuzamosan ágazza be a járásokat 
s megyéket, végig az országos területen. Megmondja az egyes községekről 
vagy községcsoportokról, hogy fajnépeikkel, felekezeteikkel melyik folyam- 
völgyben, milyen hegyek közt, mekkora hegysikon vagy meddig terjedő 
rónaságon fekszenek — és milyen a közeli és távoli környezetük. Ily körül- 
ményes részletek teszik a térképen a népszámlálási anyagot beszédessé, 
olvashatóvá, s a nyelvhatárokat a statisztika segítségével megvonhatóvá, 
úgy a térszin tagozataiban, mint a közigazgatási határhálózat között.' 

E műveletről minden általános fejtegetésnél meggyőzőbben szólha- 
tunk, ha példában mutatjuk be. 

A könnyebb példák egyikét idézzük, hol aránylag kis területen és 
egyszerű topográfián kevés községgel, de több fajnéppel van dolgunk. 

Ilyen eset a következő : 

Esztergom megye dana-jobb-parti részén, az esztergomi járásban 26 helység feküdt 
tíz év előtt. A helységnévtár ezekről a kővetkező népszámlálási adatokat tartalmazta : 











anyanyelvre 






felekezetre 






polgári 


u 








•« 


£ 


A j= 




• 


•s ^ 




Helység neve 


népes- 
sége 






«c 


se 


onrá 
zerb 


end 

gyéb 
ny. 




• 


• 

te 


u ^ 

":* • 


• 
u 






E 


c 


*« 


o 


43 OB 


> » 


u bo 


.te 


•flS 


a> «>.:« 


•% 


Baj na . . . 


2.348 


2.312 


28 


1 







- 7 


2.274 - 


— 


5 


23 


46 


Bajót . . . 


. 1.24Ü 


1.201 


15 


20 






- 4 


1.211 


— 


1 


6 


22 


Csév . . . 


1.363 


81 


50 


1.231 


— 





1 


1.331 -- 






— — 


32 


Csolnok . . 


1.309 


65 1.152 


89 






3 


1.299 


— 




1 


9 


Dág . . . 


711 


51 


283 


375 


— 





2 


700 - 




1 


1 


9 


Dorog . . 


1.363 


185 


1.102 


60 


l 




10 


1.345 1 


— 


17 


— — 


— 


Dőmős . . 


1.260 


1.225 


21 


9 


— 




- 5 


1.014 - 




1 


218 - 


32 


Epöl . . . 


697 


617 


45 


34 






— 1 


659 


— 




13 


20 


KesztŐlcz 


1.573 


133 


23 


1.408 




1 


8 


1.541 - 




4 


1 - 


27 


Kirva . . . 


631 


38 


583 


10 




— 


— — 


626 - 




— 


1 — 


4 


Lábatlan 


1.377 


1.269 


92 


8 


— 





- 8 


761 






559 


57 


Leánvvár , 


693 


9 


682 


1 






1 


690 




— 


— — 


3 


Mogyorós . 


651 


104 


125 


422 







— — 


630 




— 


mm 

;) — 


16 


Nagy-Sáp 


1.591 


1.581 


8 


2 


— 


— — 


— — 


511 




6 


1.041 - 


33 


Nyerg.-üjf. 


. 2.486 


1.444 


890 


47 




5 1 


81 


2.363 3 


1 


21 


10 


70 


Pil.-Marót 


. 1.857 


1.829 


20 


8 


— 






1.243 




— 


576 


38 


Piszke . 


952 


626 


308 


2 




— — 


- 16 


859 


— 


1 


21 


71 


Sárisáp . 


. 1330 


319 


93 


909 


. ... 




9 


1.267 


— 


— 


19 


44 


SüUÖ . . 


. 2.117 


449 


1.571 


22 


1 


__ — 


1 73 


1.982 1 




10 


60 - - 


64 


Szl'György- 


























mező . 


. 2.698 


2.530 


84 


63 




- 1 


1 19 


2.623 1 


1 


5 


30 - 


38 


Szt-Lélek 


347 


32 


5 


310 


- - 


— — 


— — 


340 - 






1 


6 


Szt'Tamás 


. 2.544 


2.664 


130 


110 




1 - 


- 39 


2.118 




14 


56 1 


355 


Tát . . 


937 


292 


639 


6 






— — 


911 - 


— 


— 


9 - 


17 


Tokod . 


. 1.827 


1.388 


330 


91 






— 18 


1.778 - 




3 


11 


40 


Únv . . 


516 


49>l 


13 


9 


— 


— — 


— — 


245 - 




— 


254 


17 


Yiziuóros 


. 1.158 


956 


111 


79 


2 


2 — 


8 


1.108 7 




4 


20 - 


19 



Azóta közülük 3 lielység Esztergom várossal egyesült ; u. m. Víziváros, Szt-György- 
raezöésSzt-Tamás; adataikattehát mi is egyesitettük Esztergom városéval. Az eredmény: 
Esztergom . 15.749 1 14.486 680 418 2 21 8 1 133 1 14.424 9 19 114' 261 2 920 





latn u abn 




E^ 


tat a. 




nr 


ns 


^iltvo az anyagot 


m Kéovw Elek 


fAldrsjEi u) 


upk^játi 


an 


aiHt iinyaKnal. - 


a kSvctkezfi képel kapjuk: 


Hi«M L 


aMuíiii 






A H 


ipf^i ItdMlOa 






A Kitk. t»ishh- 




l><>*IAll 






l™ 




telaku 


ntt 




■Un M4 




















féliiitt hivrí tlSb* 


BajM 


1348 


9H 


1 


- 


- 


96 - 


— 




1.744 magyar 


MMAt 


UfO 


98 


1 


1 


~ 


v: - 


— 




884 magj-ar 


Caét 


1363 


:> 


3 


M> 




«í - 


— 




1.055 161 


OokMk 


1.309 


4 


SN 


(i 




w — 


— 


— 




Ms 


711 


7 


.19 


52 


— 


m - 


— 




532 161 


Dont 


Lsai 


13 


m 


4 




m 1 


— 


- 


020 német 


IMiDte 


1.260 


»; 


1 


— 


- 


m - 


16 




1.102 magyar 


Epai 


697 


w 


fí 


4 


— 


9i - 


2 




620 lót 


Ettíergoai 


15749 


91 


4 


2 


— 


9Í ~ 


1 




S.tm ' magyar 


KmlMci 


1.573 


It 


l 


»} 


— 


»r - 


— 




1.140 töt 


Kim 


631 


6 


9S 


1 


- 


«9 - 


— 


— 


483 német 


LAlMUaa 


1.377 


»e 


6 


— 


— 


u - 


lü 




1.092 magyar 


LaáBVTAr 


fl93 


1 


»» 


— 




99 - 


- 


_ 


580 nímet 


Mocyorte 


651 


I.-. 


1« 


»t 


- 


m - 


— 




500 161 


MBcr-sép 


1.391 


» 


— 


— 


— 


32 - 


6S 




1.083 magjar 


N]f«T|e$.ÚJUl<i 


1*68 


AA 


;w 


1 


3 


•5 - 


— 


2 


1.473 magyar 


nUvHaról 


tJKÍl 


9« 


I 


— 


— 


w 


31 


2 


1.738 magyar 


nnkr 


9X1 


«& 


32 


— 


1 


90 — 


2 


7 


464 magyar 


Sárí-Sá|> 


1.330 


Zi 


6 


68 


— 


M - 


1 


3 


923 tót 


SUUI 


2.117 


21 


74 


1 


3 


9S 


2 


3 


1.079 Ilit 


S««l-Ul«k 


347 


9 


1 


H» 


— 


93 - 


— 


1 


324 tiM 


TáUi 


937 


31 


68 


- 


— 


97 - 


— 


1 


864 ii«mel 


Tokod 


1.827 


;a 


Ift 


4 


— 


9T — 


— 


2 


94(1 magyar 


C«y 


516 


»» 


a 


I 


- 


47 - 


49 


3 


614 magyar 



E 24 helység ii térképen kH rérszakasz ÍSzl oszlik mfg: 10 fekszik a Üuna 

D Vértesek kőzi. 

ETABcalmaunk ríijak a leirl múilszert; Ji-IOIjűk meg a helységek kert-t-mér- 

\ vonjuk 6u£e a százalékos pélilüluil tipikus eseteikhez képc«l, s hasonlítsuk 

■ a UUU Állapotot a félszAz év el6ttivel. A kép így fo^ kibonlakoiiil a két Ifr- 




rajnípcfnak 



rv 



A Duna-vQlgyben 



német III' m 

magyar IV" ii. 

magyar I* u. 

magyar IV*n. 

tát IPn.n»m 

német IV* m. 

magyar U* iv 
A ' magyar l*n. 
a ' mngynr I'n. 
a > mtigyar I* n. 



r. kath. l'i. 
r. knlh. l'i. 
r, kalh. V-**. 
r, kath. I'l. 
r. kath. I'l. 
r. kalh. I'l. 
r. kalh. I'L 
r. kiilh. 1*1. 
r. kalh. IV* e 
r. kalh, n»c. 



■ (■JUblM4« 



magyar 

n) agyar 

magyar 

töt 

német 

magyar 

m.igyar 

magyar 

magyar 



Ai ujabban houicsatoll hirom kdlviro* eggborí népttimának IwIudás&vaL 







faj népeinek 


felekezeti népeinek 


a népes- 
ség 

CXI A 


a fajtöbbség 


A helység 




többsége kisebbségei 


többsége kisebbségei 


volt 


neve mérete 


legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


rélSzaz ev 
óta előtt 






A Vértesek közt : 






ZBaJóth 


a 


magyar Pt. n. 


r. kath. Pi. — 


nőtt 


magyar 


iSagy-Sáp 


a 


magyar — — 


ev, ref. IV* r. i. 


» 


magyar 


iBajna 


b 


magyar Pn. — 


r. kath. Pi. 


» 


magyar 


ISári'Sáp 


a 


tót in« m. n. 


r. kalh. Pi. e. 


» 


tót " 


í Epöl 


? 


magyar P n. t. 


r. kalh. Pi. e. 


» 


tót 


< Kirva 


? 


német P m. t. 


r. kalh. — — 


j> 


német 


l'Ung 


? 


magyar Pn. t. 


ev. ref. V*r i. 


fogyott 


magyar 


í Dágh 
rCsolnok 


? 


tót IV« n. m. 


r. kalh. Pi. — 


nőtt 


lót 


a 


német P t. m. 


r. kath. — — 


> 


német 


r Dorog 
( Leányvár 


a 


német IP m. t. 


r. kath. Pa — 


» 


német 


? 


német P m. — 


r. kalh. — — 


» 


német 


í Csév 


. a 


tót P n. n. 


r. kalh. Pi. 


,•> 


lót 


<*KesztöIcz 


a 


tót P n. n. 


r. kalh. Pi. — 


:> 


tót 


l Szent-Lélek 


« 


tót P n. n. 


r. kath. P i. 


/> 


tót 



A községek e két láblázalon földrajzi fekvésük sorában következnek : a 
dunavölgyiek a vízfolyás ii anyához képest, a vérteshegy béliek a lalai ágazattól a 
pilisi ágig terjedCleg. Látható rajtuk közigazgatási jettegük : a város •/, nagyközség 
S körjegyzőség kapcsoló jellel és székhelye • jegygyei van kifejezve ; áltekinlhetö 
egy pillantással a fajnépek s a felekezeti népesség tagozata, egymáshoz való aránya. 
Megállapil hatni, hogy a Dunavölgyben a nagy-, a Vérlesek közt a kisközségek 
vannak túlnyomó számmal; hogy a völgyet általán magyar elem tarlja megszállva, 
mig a hegyek közt németek, lótok és magyarok vegyesen élnek, — hogy a falvak 
népessége a völgyben nagyobb, mint a hegyek közt, de átlag közepes (a népcsebbje 
is csak a. és b. mérelfl, 1-3000 lélekkel), de félszáz év óta valamennyi nőit, egy 
kivétellel, hol a népesség fogyott ; — hogy a magyar és német elem közt (fajkisebb- 
ségeik mulatják) sűrű az érintkezés s keveredés, míg a lót községek zárkozollabbak, 
de a tólság itt mégis tért veszít. A vidéket környező egyéb területekkel kapcsolatban 
megállapíthatni azt is, honnan jön, s merre vonul a magyar nyelvhatár, merre a 
svábságé, mely a Vértesben medencze-szerűleg fekszik, — s hogy a halárokon belül 
mely fajnépek községei feküsznek fajrokonoklól elszigetelve. 

Épp így vizsgálható meg a közeli és távoli környék a talajnak a néphez s a 
népeknek egymáshoz való vonatkozásaiban. Az Eszlergomvidék Vérteseiről átterhelünk 
a kcmá rommegyei, Peslmegyében a pilisi, majd a fejérmegyei Vértesek közé, — a 
Dunavölgy ben Esztergf mhól felmehetünk Pozsony s le Krassószörény felé, olt Dévé- 
nyig, itt Orsováig : a helységeket és fajnépeikel tartva mindenütt szem előtt. 



Elz az a módszer melyet egész Magyarországra, minden vidéken, 
valamennyi megyében és az összes községekre alkalmaztunk. ífjy állí- 
tottuk a magyar közönség elé hazánk fajnépességi viszonyainak és 
nyelvhaiárainak képét a közigazgatási határok, s a hegy- és vízrajzi 
vonalak hálózata közt. Leírni e képet szintén a politikai megyék és 
topográfiai tagozatok keretében fogjuk. A megyei tagozat mellőzésével 
vagy szélszaggatásával tárgyalni a nyelvterületi viszonyokat nem akar- 
luk; ez jogilag helytelen és érthetőségre is nehézkes eljárás lelt volna* 

Módszerünkkel a népszámlálási eredményeket a térképre pontosan 



I 



awtttfiUt úi. A slaliitxtika számpéldái szolf[áitsUák e művelethez a reálU 
alapol. s arányszumnik az eszközt, mclylvfl me({á))a|)ílha(tuk a tipikus 
nwiekel azanas ptMdáikkal lielysrgciikinl, tél szakaszok szerint ; az ered- 
ményt végQl ússzefo^alhattiik megyénk int, oi-)UEáglájaiikiiil,sőt országosan is. 

A le^iselih részlt-ti^ i-fiységes es Ö5szef(l^|{ö képet nyújtunk az 
onzág kAzállapoláröl : lio^yan illeszkednek a helységek közigazfja tusunk 
azen-rzelébc. — iiéjibóséKűkkel a népeíiség e(íyeleniébe. — fajtfthhség 
é» rajkísebbséK dol){áhan a nyeivterQleti tagozatba, —.se lafjozaltal a 
trru:in alakulásaiba. 

Az egész kombiniictn balvanliáiuni me^jve. tl.'t me^yejiírtis. l'i.tiHfi 
bdység lei'Qletén l/^bb száz lérszakas/ru és lÜII,0(IO-nél tülib számpéldAra 
alkalmazva, nem csekély munkába kerQlt. Valóban fárasztó utakon jár- 
tunk, ültArö nyomok és előzmény nélkfll. Talán ki is mcrnll volna erönk. 
ha a CJEél neui lelkesít 

A nehézségekkel való kflzdeli'm, s a megoldáshoz való előkészület 
lAbb éven át tarlóit. Ez idő alatt kellett az óriási anyagot rendezni, a 
módszert rajla kipróbálni, a számílúsokat végezni, forrásmunkákat, tér- 
képeket tanulmányozni és az országot isméiéivé beutazni. Szerencsénkre 
vállak buzgó társaink, kikkel » munka Icchnikai részének gondjai és 
lerheit megoszthatUik. Lelkes és kitartó támogatásuknak sokat köszön- 
hetQiik. KietneljDk a dolgozathoz mellékelt térképek és grafikonok raj- 
zolöjinsk: Proff Kocsánt Sándor bárónak közremfíködését, ki ez ábrákat 
KzáDilékainkhoz. a dolgozat módszeréhez híven és mfivész kézzel dolgozta kí. 

így jött léire Magyavorszúfi fuj népességi pild rajzának ez első kisérlete. 



A dolgozat niiisotiili része csak vázlatosan készült el, s Jügyelék 
Vjyanánl c&allakozik az elsőhöz. 

Nyers anyagában a; stfitiszlikai éokönyvfk adat-kincsét liusziiáiluk 
ll&l. KUiányászluk belőinlola magyar demográfia anyagát, hogy a lanul- 
r«ágokat n fnjnépekf iilkalmnzzuk.^- 

.\ ittaliszlikn ugyrfnez anyagmii a jogi népesség képét megyék és or- 
Eszágrészek szerltit mulatja be. Országrészeknek nevezi több megye csopoi'- 
tlcMÍIá»úval a folyamuitlékfkel: a Duna jobb és balparlját. a Tisza jobk- 
mé% balparlját. a Duna-TDtza-közt, » Tisza -Muroji-szüget, s befejezi a sort ax 
tcrdélyi részekkel. K c^|j)ortosí(Ss egészben és nag\'bnn megfelel az oi-szág 
1 régi lörténcti tagozatának, s annak a módszernek, melyet a statisztikai 
Ibidomány másull is alkalmaz, midőn a népességet a közigazgatási lago- 
■atsl nagj'okb kereteiben : j,örténcti tartományonkinl. vagy a világtájak 
laizeríut vijf»gúijn. Kár, hogy e módszer a f'ajnépekel n sommázott népes- 
ftégben ellUnteti. 

Mi arra lörekcdtnnk, hogy a magyar demogralia világosságát a 
fajitipek frlé lerjeszsziik. s egyéniségűket a közállapot tftkreiben láthatóvá 



lepOk. 




10 

Ámde a czélt csak megközelítni tudtuk, elérni nem. Leküzdhetetlen 
akadály volt az anyag maga, melyet a statisztika nem a fajok nyelvi. 
hanem a megyék jogi területéről g}^fijtött s foglalt össze, — poliglott 
megyéinkben tehát az adatok a fajnépességre nehezen vonatkoztathatók. 

Más adatokat gyűjteni nem állt módunkban. Be kellett érnünk vele, 
ha a demográfiai anyagot ama fajnépek közt oszthatjuk meg, melyeknek 
az ország egyes részeiben számszerű túlsúlya s így a közállapotból 
legtöbb aktiv vagy passzió része van. 

Ennek megfelelőleg csoportosítottuk az ország megyéit, hogy belő- 
lük folyamvidékek helyett nyelvvidékeket szerkeszszűnk, hol a poliglott 
népességből a túlsúlyban levő fajnép egyénisége leginkább kidomborodik. 

A székely magyart Csik, Háromszék, Udvarhely és Maros-Torda, — a palócz- 
magyart Borsod, Heves, Abauj, Gömör, Nógrád, Hont és Esztergom, — a tiiUa-dunai 
magyart Győr, Sopron, Vas, Zala, Somogy, Baranya, Tolna, Veszprém, F'ejér és Komá- 
rom, az alföldi magyart Pest, Bács, Csongrád, Csanád, Békés, Jász, Hajdú, Szabolcs, 
Bihar és Szatmár megyék, — s a magyar egyéniségei e 31 megye közös tükrében 
vizsgáltuk, mert a lakoságból e területen 6,17^AÍS lélek magyar^ s csak 2,434.117 lélek 
más ^kú. 

A lói fajnép vizsgálatára Pozsony, Nyitra, Bars, Turócz, Trencsén, Árva, 
Liptó, Zólyom, Szepes, Sáros és Zemplén, — a román fajnép vizsgálatára Besztercze- 
Naszód, Szolnok-Doboka, Szilágy, Kolozs, Törd a- Aranyos, Eisküküllő, Alsó-Fehér, 
Fogaras, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes és Arad megyék közös tükre bizo- 
nyult alkalmasnak. Amott 11 megye területén 1,375.677 lélek lót, s csak 718.502 lélek 
más ajkú : emitt 13 megye területén 1,894,392 lélek román, s csak 982.063 lélek 
más ajkú. 

E csoportosításnál a faj többség volt általán a mértékadónk, melyre tekintettel 
voltunk még gyenge relaliv többség esetében is : igy Hont megyében, hol a lakosság 
123 ezer, s ebből a magyar elem csak 58000, a tót 56000, sa német közel 8000 lélek, 
— vagy Temesben, hol 437 ezer lélek közül a román csak 161 ezer, a német 160 ezer, 
a szerb 62, s a magyar 37 ezer. 

Két megyére nézve azonban el kellelt lekinlenünk a fajtöbbségtőL Az egyik 
megye Brassó, mely tényleges fajtöbbsége szerint (86 ezer lélek közül 31 ezer román, 
27 ezer szász, 21 ezer magyar ajkú), a román nyelvvidék körébe lett volna kapcso- 
landó. De minthogy a románság e területen szétszóródott, a szászság pedig tömör 
(a román községek száma csak 3, a szász községeké pedig — 24 közül — 12) s a megye 
tükrében inkább a szász nép egyénisége domborodik ki, mint a románé. — ezért 
hagytuk ki Brassót a román nyelvvidékhez sorolt megyék csoportjából. A másik 
megye Zemplén, mely tényleges fajtöbbsége szerint (299 ezer lélek közül 141 ezer 
a magyar, 107 ezer a tót, 31 ezer az orosz, 15 ezer a német ajkú stb), a magyar 
nyelvvidék körébe lett volna kapcsolandó. De minthogy a magyar elem c területből 
csak a Bodrog-közt és mellékét szállta meg túlsúllyal, a tót elem pedig a megye 
nagy részén el van terjedve, söt az eltótosodó orosz negyed felé is folyvást ter- 
jeszkedik (a magyar községek száma 125, a tót községeké 248, orosz községeké pedig 
95), s a megye tükrében inkább érvényesül a szláv, túlsúlylyal a tót, mint a 
magyar egyéniség, — azért soroltuk Zemplént a tót, s nem a magyar nyelvvidékek 
csoportjába. 

A német fajnép ország szerte sok részre van tagolva, Közel 2 milliónyi lélek- 
számából 1 milliónál több jut a magyar, 800 ezernél több a tót, román, orosz és 
szerb nyelvvidékre. Egyénisége csak 3 megye területén lép előtérbe: ezek Brassó, 
Nagy-küküllö és Mosón. Mosonban abszolút, Nagy-Küküllöben relativ többsége, Bras- 
sóban nagyobb tömörsége van. De a három terület nem foglalható közös nyclvvídékbe, 



r UnMe víInuUji «] BfmwdtM «s NigykakaUStSi. k oll is. itt U 

> a^(£r» él: ott a loáh. Ilt a i.'di:. Mi e k6t ettyéiiiségrt kDIOii viísüdljuk : Moum 
■M«7« lakrébm a tvábol, liol loav) lélek kfizOl r>U39 német. 31321 más ajkú, — BraMtá 
é% SaggkűkSUB kOiAx IQkréhcn bk erdélyi ürrf^f, mel.Miek lélekszáma ntt 87 ezer, 
S4 MW romdniul, 61 Cíer mnsynrriil s SP ezer ezifjánn.val szemkQzl, 

Ai oroK fsjnép relatív töl>l)séf(c északkeleten 4 megyére terjed: ezek Unjt. 
8«wg. L'gocsa és Máraninros. A lélekszúm c lerQleten 658.414, ebbCI 'ISl.ms orot:. 
l'i ttrr mnfttar, BO ezer uémet, 74 ezer román és 41 ezer tát. A kisebt)sé)(t>en IcvA 
Dépekkrl urmben ax orusx fuj ef;yénisé|{e a négy megye kAzAs tQkréhítl elégeti ki- 
etnrlkedik 

Nem Így n uerb Tajnépé, melynek csuk Tnronlálban van gyenge túlsúlya. 
A lékkszAm ott 588.750, — ebbfil 18S.Í31 szerb, szemközt 184 ezer németlel. m ezer 
Bugyiml. 87 «er románnal, 14 ezer tóttal stb. Af. orszáfj egyél) vidékein a szerli 
oéf) ■ lAbbt fnjnépek snkaságálian ellflnik. Toronlál, liol miJldenatt vannak szerbek. 
■I exyetlen megye, melynek IDkrében a szerb egyéniség kOn'onalai meg-megjelennek. 
Ezért Tlzs^ljuk mi szerb nyelvvidék gyanánt Toronlál megyét 

A deinugrana cfjós/ adal-kincsét t> keretek s/criiit osztottuk fel; 

de fxnel a: egész anyag teljes átsommázása vele járt. Az adatok és szóni- 

Iclelek százfzrví vonultuk el szemtlnk előtt, — azokból alkatluk me^ a 

I -fcépet a nemzet közállapotáról nyi-lovidékek fx fajtöhbxégek szeriitf, az 

i népesséf{re és lOUO U'lekre való vonatknzásniliaii. 

E kép fetölcli az összes kérdéseket, timikkel a dcmojjraHa l'oglal- 

Sxól ■ népek éleloiszonyairól. Összehasonlítja háztartási életnkel. 
I <saUdi állapotukat. Fig}'el költöző és vándor rajaikra, követi a rajzás 
I földrajzi iráiívlit a közel szomszédsiíglia és nagyobli mesz-szeségek felé. 
' Mérlegeli a népek termékenységének, élellartamiik és halandóságuk 
I arányát. — osztályrészüket a hetcgségekluil s a tesli-lelki fogyatkozások- 
ból. — ifjú férli-nenuedékak iá termet Iségét a kutonamérlék alall. 

Rámulat az ellarlolt népességre, s a keresőkre, kikel a lai-lás gondja 
L lertiel, kereseti ágak. foglalkozások és vidékek szerint, (igyelemmel az 
[ állaDdó fizelésl. biztos Jövedelmet hiizókra, a testi erejük után munka- 
l'béres. napszámos vagy cselédsorsban élőkre, sőt a koldusnki-a és i-abnkrais. 
k-Küfi;)* vonásokban bemutatja a lermóföld. az erdők, nz liUatgazdaság, 
l-iparos termelés állapotát, a lÖke erejét, forgandósága!, s a takarékosság 
"edméiiyeít az egyes vidékeken. 

Kiemeli végAl ama jelenségeket, amik a vallásos életre az egyház- 
\ sxrrvezetek. a társas életre az egv'esflletek. a közműveltség állására a 
knlturtDtézetek keretéhen s az crkök-sí állapotokra a hitntetőjog mér- 
Ickc alatt vihigosságol deríthetnek. 

Módszeres eljárásunk nem hárilhatla el a feladat imiiden akadályát 
" de részben áthtdiilta vagv' kikerfllte azokat. 



A diilgozal egész szerkezelével a deinograDa alapján áll. de törek- 
Tesrivel tidlerjeszkedik annak szokott batárain. midőn a népszámlálási 
*nyaj{ol a földrajzra, a statisztikai megfigj'elések anyagát pedig n néprajzra 




12 

alkalmazza ; áthajol a demográfia talajáról egy más ismeretkör: az ethno- 
gráfia felé. Egyik csak a mennyiségekkel, másik csak a minőségek- 
kel foglalkozik, — amaz a dolgokat, emez az egyéni sajátságokat vizs- 
gálja. 

De ha van is köztük lényeges különbség, ellentét nincs, sőt léteznek 
közös kapcsaik, amikkel egymásra vannak utalva. Sajátságok nélkül a 
dolgok, s dolgok nélkül a sajátságok gyakran sem ott, sem itt nem vizs- 
gálhatók. 

Mi e munka keretében megkíséreltük a két szempontot egyesíteni: 
számokkal minősítve s mennyiségeiben egyénítve népességünk anyagának 
fajnépekre osztható részeit. 

Az így átalakított anyag nem tartozik szorosan sem a demográfiai, 
sem az ethnografia köréhez, hanem a kettő közt foglal helyet. 

A tért, melyet ott elfoglal, s a kört, melyet belölt, mi etnikának 
nevezzük e dolgozatban. A fajnépek tér- és erőviszonyainak vizsgálatát 
sem a demográfia, sem az ethnografia fogalma nem fejezi ki. Jobb szót 
az etnikánál nem találtunk. 

Valaha a pogány népeket nevezte etnikus népeknek az egyháztör- 
ténelem, később a népek erkölcsi rajzát hivta etnikának a bölcselet. 
Napjainkban, midőn a faji öntudatosság történelmi szerepre vágyódik 
mindenütt, ez öntudat körét az etnika szó födi be. Az utolsó görög 
háború alatt a panhellén propaganda nemzeti bizottsága -elniké hetai- 
ria« néven nevezte magát. Ily példák után indultunk, midőn a faji életet, 
erőt, képződményeket, elváltozásokat, s a róluk szóló adatokat az etnika 
világához tartozóknak, vagyis etnikaiaknak neveztük. 

Lesznek talán, kik az adatok hitelességét a forrás : a statisztika meg- 
nevezése után is, melyből merítettünk, kétségbe vonják. Az ilyenek általán 
minden statisztika megbízhatóságán kételkednek. 

Tartozunk nekik két megjegyzéssel. 

A mi a /na(/{/ar statisztikát illeti, ez alig pár évtizede, hogy létezik, 
s máris óriási érdemei vannak. Működése kiterjed mindarra, a mit tőle 
a tudomány Európában s az élet gj^akorlati szükséglete itthon megkíván. 
Tekinlélyét ott, érdemeit itt valóban impozáns munkássággal szerezte. 
S hogy mily pontosan dolgozik, arról mi is tanúskodunk, mert nép- 
számlálási adatait a régi statisztika segílségével az utolsó tételig ellenőriz- 
hettük. 

Általán szólva minden statisztilíáról, annyit érőnek tarthatjuk e fiatal 
tudományt, mint az empíria bármely más tudományát, mely a tapaszta- 
lati életet vizsgálja az ő örök hullámmozgásában. Megfigyeléseiknek van- 
nak hézagaik, olykor a tévedések is óhatatlanok. Mert az élet gazdagabb, 
mint az emberi megfigyelő képesség és emlékezni tudás. 

A tudás s az élet gyakran kénytelen leszámolni egymással : emez 
nem tűri, hogy a tudás őt egyoldalúan kösse vagy korlátozza, — amaz 
sem tartozik vele, hogy befogadjon az éleitől minden másodperczet és 
minden porszemet. Ha vannak hézagok a tudásban, vannak tökéletlen- 



13 

s^grh az diriben is. mely gjakran }íj-cngffi ktvétetckkcl sajiíl sznbáíyait. 
t rFndlarlásiilian g\-nkran épp nly sxes^élyes, amily etlialiírozók a követ- 
ktzttlcD%égei. 



Dolgozatunk anyagnt a statisztikai tudomány az életből merílelle ; 
' % mi azt nz élet számárn dol^^oztuk fel. 

Nyelvlcrülcti viszonyaink rajzú n imill hagyatékát leltározza, faj- 
ncpcM^üuk frömcrlcgei a jelen állapotról szólnak. Ezeket közöljük 
mi H közönségei, első sorban n cselekvt^s embereivel, kik a jövőnek 
dobozhatnak. 

A miben esetleg tévedtflnk. az elfogulatlan hinUnl helyre fogja 'iga- 
' zilni Az egész munkáról nyugodtan vallhatjuk. Iiogy megtelel a tények- 
I nck; mert fíTlörekvéstlnk volt, hogy i(ja:iil írjunk, szépítés nélkül és 
leplezetlcnnl. 

Nincs e könyvnek egy lapja sem, melyről közömbösség szól a közö- 
LpTösAknek: sőt niucs egyetlen sor, mely a népességből ne ezrek érdekeit 
I érinteaé. Oe mi nem vittttnk a munkába részrehajló fellogást vagy 
f cg>-^ni érzOletet. A részrehajlástól megóvott a s/ámok hajlithatatlan ler- 
mcuele, az érzelmekel pedig elzárta nnmkánklól a mennyiségek hideg 
[ légköre. 

HclyeltQnk a számadatok beszélnek, akár a közélet érzékeny pont- 
jaira. feszQlt ellenléteire kelleti rámutatnunk, akár beteg szerveket, nyill 
és fájó sebeket kellett érintenönk. A dolgozat egy objektív IQkÖr mun- 
káját végzi: minden benyomást hiven visszaad, de maga azok érintésétől 
I tiszta s nekik hideg marad. 

Uc&znek cg\'e$ek, kik közállapotainknak ily közszemlére kiállítását 

laldn czélszerűtlcnnek tartják, — mások ismét, kik ug\'ane képet Ián fri- 

srbb anyagból kivannak látni, mint a milyen a !H)-es évek adatkincse. 

Az opporluniláxi aggodalmakban nem osztozunk. Kz anyag, más 

elrendezésben bár. tényleg évek óla a közönség szeme elölt lekszik : mi 

b-nrin tetlOnk eg^'ebet, csak Összeraktuk, eg^'séges képpé szerveztök mozaik- 

Idarabjail. Iln nem volt inoppoi-tunus amaz. akkor emez sem az. Sőt épp 

■ rzélszerűségi szempont szól dolgozatunk mellett, mely áttekinthető 

képel nyújtva az egész anyagról, nemcsak n tiszta látást segfli elő, hanem 

frgyttfr gyanánt is szolgál mindazok ellen, kik közállapotainkról hamis 

képekel s hamis mérlegekel szerkesztettek, hogj' azokkal a kfllföld hiszé- 

krnysvgét félrevezessék. Kiég, ha bizonyos néprajzi térképekre és sluliiuc- 

liknkra utalunk, a mik némelyek ábrándjai szeiint szerkesztvék a lájé- 

Lkozatlanok megtévesztésére vagy ellenséges törekvések zsoldjában. 

A mi oz aklaalitúst illeti, c kifogással leszámoltunk, mikor most ót 

|éve a dolgozatba belefogitink. A statisztikai adatok aktuális számai 

diódig rövid életűek, s számtételeikben csak a i*erczre vonatkozhatnak. 

Helyben felvétetlek. Feldolgozásuknál maradandó értéket nekik nem a 

ttcgck. hanem azoknak egymáshoz való aránya s a viszonyszámok 



14 

adnak. Amazokon az első 24 óra is változtat, emezek lassú elváltozása* 
hoz évek kellenek. Dolgozatunk főleg a viszonyszámokon épült, úgy föld- 
rajzi, mint néprajzi részében. Közviszonyaink képe ezért lényegileg ma is 
olyan, aminőnek mi a 90-es évek adatai alapján találtuk. S az új népszám- 
lálás eredményei, ha megjelennek, e dolgozatot nem antikváihatják, sőt 
az anyag összemérése szempontjából aktualitását növelik. 

Felfogásunkat mindezekről a legilletékesb körök elé terjesztettük 
annak idején és szándékunk e döntő tényezők helyeslésével, támogatásával 
valósult. Kötelességünk most megköszönni a törvényhozásnak s a vallás 
és közoktatásügyi minister úrnak, hogy e munka létrejöttét lehetővé 
tették, — az orsz. statisztikai hivatal igazgatóságának s a magyar nép- 
rajzi társaság választmányának, hogy munkánkban erkölcsileg támogattak. 

Mily sikerrel oldottuk meg a feladatot, az elfogulatlan birálat fogja 
eldönteni. Lehetnek benne hiányok, gyarlóságok, melyekel mentsen ki 
a nagy anyagtömeggel, a töretlen úttal s az új módszerrel való küzködés. 
Vajha azok, kik majdan utánunk jönnek s az általunk kezdett munkát 
folytatni fogják, teljesebb sikerrel, fényes eredményekkel rajzolhatnák meg 
képét a jövő Magyarország fejlődésének. 





I 



M" 



íkor a magyar nei)i7cl a millenniuni határjeléhez nie^érkczcll, 
QdvCzI^ és birliló hangok köszi^iit^tték világszerte. A bírálatok 
érdekesen szóllak, egj-ik-mdsik elég szigorúan itélL' 

K vclemcnysorbRn a legszélsőbb Telfogás csodálkozni látszott azon, 
hogy Mflg>'»rorszJig sokajkii ni^pességgel ezer éven át nemzeti állam 
BiaradL A ncpenség állandó poligloll jellegét úgy értelmezte, hogy a magyar 
fajban nem nagy a beolvasztó erő. a többi népfajok sem eléggé hozzá- 
oK'adók. a mag)'ar etnikai élelhól tehát éppen az hiányzik, a mi Enrópa 
legtAbh államában életfeltétel. 

Magj'arország azonban mégis megélt ; nemzeti jellegét sok fajelem- 
ből álló népessége daczára megtartotta s a világrész legrégíbii államai 
sorában ma fívé az elsÖ helyek eg^'ike. Mindezekre a biráló nem talált 
in8g\'arázatot. rajtuk csak csodálkozni tudott. 

Mi nem csodálni, hanem vizsgálni kivánjuk e tényekel. MegkeressDk 
okát, a miért Magj'arország — sokajkú népességgel — nemzeti állam 
ludotl maradni mindenha: úg\' a tfirzs-szer kezet, mint a rendiség s a nép- 
képvüeleli rendszer idejében. 

MeRüézzOk e végből n kettős kérdést közelről : miért nem követte az 
etnikai fejlődés Mag\-arországon is a történeti élet nyomait, miként más 
államokban? s miért, hogy a magyar királyság mégis tiílilhetle világ- 
részünk minden réifi úllamalnkulúsát'^. 

I 

A kózépltori térképből, mely a magyarok eljövetelekor Európái 
, Ábrázoltai egyedQl .Mag\'arország határ\'onalai tarlollák meg napjainkig 
Lrégi természetes alakjukkal régi jogerejüket. 

A többi Kurópúra alig lehet ma már ráismerni- 

Hogy őseink a Ouna-völg\'et elfoglalták, túl a Lajtán egész a Hajnáig. 

i Aasslria és Sémetorszáij helyén a keleti frank birodalom fekndl. 

i Karolingek jogara alatt Túl a Morva vizén azok a rommarad- 

: hevertek, a miket Árpád a Szvatopluk Nagy-Morvaországából 

.1 csehek földjén a 12 törzs még lazán fOggötI össze s a 



* V. A. ■ ItOirniill ujlö nyiÍHtliozalait, ífAeg az nngol, olas 
alom rtikkrit 1896 májas—szeptfmber hdtupoklMii. 



. franczia is orosz 



Ki 

frank uralkodók oltalmát kereste. Politikai nemzetté egyesüléstik később 
történt, de a magyar csapatok beütései siettették e szervezkedés. 

Lengyelországban a törzsek szövetségéből az első Piaszlok uralma 
alakított államot, alig 50 évvel a magyar honfoglalás előtt. 

A szannala rónán, a mai Oroszországban, a normán eredetű skandi- 
náv varégek uralkodtak, sok apró szláv törzs fölött. 

A Balkán- félszigeten a bizanczi császárság másodvirágzását élte. 
A görög hegemóniának meghódoltak a dél-szláv jövevény-népek: a szerb, 
s a horvák törzsek nagyrésze, a szlavizált allai bolgárok s a félig szlavi- 
zált vlahok vagy románok. 

Itália darabokban feküdt: a római császári koronát Arnulf frank 
király, a lombard vaskoronát friauli Berengár viselte; Velencze akkor 
függetlenítette magát Bizancz hatalma alól; Romagnában a pápa ural- 
kodott; Toskána önálló grófság, Nápoly görög gj'armat, Sziczilia arab 
tartománv volt. 

A pyrenaei félsziget véres harczterén a gót eredetű kiskirályságok 
s az arab kalifátus változó szerencsével vívták az ország birtoklásáért 
hétszáz éves háborújokat. Ibériából csak aztán lehetett Spanyolország. 

Túl a Rajnán, a mai Francziaország helyén, a nyugati frank biro- 
dalom Karoling királyai uralkodtak; kezükben széthullott Nagy Károly 
gall hagyatéka : külön szakadt a breton, a burgundi, a baszk s a pyrenaei 
hegyláncz körül a gót örökrész; míg északon a normannok foglalták el 
a nevükről hívott Normandiát. 

A brit szigeteken bevégződött az ó-gaél és kelta-brit őslakosság 
összeolvadása Hengist és Horsa angeln-saxo népével, de nemzetté fej- 
lődni nem volt idejük: a dán hódítás korszaka már közeledett. 

A skandináv félsziget száz évek óta a törzsek háborúságától forron- 
gott s csak lassan bontakoztak ki a svéd, norvég és dán királyság első 
kör\'onalai, hogy újra eltünjeiiek. ^- 

Ebből az Kurópából nem maradt kő kövön ! Államai mind elváltoz- 
tak, népei is nagyrészt átalakultak. 

A keleti frank királyok a szász dinasztia óta német királyoknak 
nevezik magukat s a germán törzsek rendjei fölveszik a közös német 
nevet. Ezzel megindul a német nemzeti élet. De száz évekig tart a küz- 
delem, míg politikai szervezkedését befejezheti. 

A nyugati frank királyság a IX. században távol áll még attól, hogy 
franczia államnak legyen tekinthető. A Merovingok korábbi száz évei 
épp oly kevéssé számítanak a franczia történelemhez, a hog\' nem volt 
igazi franczia élet a Karolingek alatt sem. Nemzeti közszellem csak a 
Kapeting királyok alatt kezdett ébredezni. A frank, burgundi, gót breton, 
normán és baszk törzsek összeforrása az Anglia ellen viselt száz éves 
háborúság közepett vált teljessé. 

Itália északi részében sokáig a német, délre a normán hegemó- 
nia vezet; mindkettőt megviselik a ghibellin és guelf pártok harczai. 
E földrengések talajában fogan meg s éri első virágzását az olasz nem- 



17 



^^bÍb Anludalosiifi, k vele az OrAkszép olasz renaisKance. De h nemzet 
^Hcsak « nsf^v olasz me»lerek lis/tc-lelébeii s a szépnek kullDszában lehel 
^BtO'^d*^- to^'iíbbl Msxúz évnek kell eUelní. tiofiy ax állami efívst^^et is 
^H' me|tt-pttlirss4'. 

^H Hrílunnitihan u dúii kép/tídinény terakodiisiU f^s'orsan követte a iior- 

^H man elrmé. Hódító Vilmos népe fe^-veres ké/zel nyuinla el a régebbi etnikai 
^B jctritrket. A normán nemesek Trank birtokaikról ('szak-franrzia nyelv- 
^H:Jánl»t lioztak magukkal, -a an^ol birtokaikon a Traiik kultúra felivőbbsé- 
^^^^Trt létezték saját ti'ilsií lyukat. Csuk n \V. Kzázadbuii, a rt^zsák harc^taí 
^H^aIdII. IQnlek el a pártok kö/l a fajetk-iitélek. Akkor s/nleteti men a vct- 
^H seiit^n l.unea&tcr és York czimerek árnyékábnii uz aiif/nl nemzet. 
^H A skandináv királyságok csaknem minden ne^vedik száz évben 

^H változtatlak közjogi alakjokal és lerf^lelhatúrnikal. A dun-norvég imiói 
^H felvállotla a svéd-dán unió, ezt követte n kalmárt hármas unió, utána 
^H TÍMuatérl a dán-norvéf( unió, s befejezte a sort a svéd-norvég uuió. 
^H Hnrik i'nréij birodalmát u lalárfutás pusztította el. Harmadfél év- 

^H sxáEados mongol rabságban olvadt össze n letört iiorman-varég elem 
^H addif^i szláv ulaltvtilóival. s e vegynletbúl lett n szlávság hegemón nem- 
^^^ zelc ; az Dmsz. 

^H A Balhin-léls:iijt't képe a középkor végéig szintén átváltozott. Bizancz 

^H fO'eittje esúszúrjainak szemcláttárii egymásulán szervezkedtek nemzetté 

^H ■ débxláv alattvalók. Megalakult a horvát, a bosnyák, a szerb nemzet. 

^H Amazok ii magyar királysággal egyesRltek ; az utóbbi ezári bti-odalmat 

^H alkotott, mrlym-k határu a Tekete hegyeklől a Márvány-tengerig leért. .\ 

^V bo)gár>vlah birodalomból a vlab nép átköltözött a Dunán s két vajdaságban 

lelepOll meg a magyar korona oltalma alall. A bolgár elem elbatal- 

tna«odoll u Haemus mélyében ; kánja ezárnak nevezte magút. Mindez 

líUumi képződményeket azonban eltiporta a tűrök hódítás. A Higómez^n 

rlvt^rzelt o szerb. Drinápolyuál a bolgár hatalom, végre megdűlt liizaiicz 

s 11. Mohamed a /sólia-kupolára a félholdal tűzte Tel. 

elenyészett az a két királyság is. melyhez Magyaroi-szágnt annyi 

(kAU*)t^v rú/li- s melylól annyi ellentét választolta el: Csfh- és Lengyel- 
ortzáfj. \ fehérhegyi csata óta a cseh közjog csupán a esi>h nemzet ön- 
tudatában él. A )eng\-el oltgarhák választó királysága a benső feloszlás 
ctíniil uedle magába, s ez megkezdte művét [.engyelország eisd felosz- 
tá&án, be\-égezle a harmadikon. 
Mennyi rom, mennyi dOledék a középkori Kurópából mindenOII. 
Az omljidékokin az áj-kur lelte rá kezét s felhasználta épít/)*anyHg gyanánt. 
• , * 

ihe más volí a löríénrlf'olyiix Magt/aiorszáyon. \ mi hiizúuk ezer év 
alall lényegében nem változott sem földraj/itag. sem történelmileg, sem 
L cinikatlag 

A magyar országos trrnlet ma is ugyanazon termé-szelts határok 
t fekszik, a melyekel Árpád szeme ezer év elölt a honfoglalók fegy- 




t I > 



. I 






• , • ' * ''ZZ7 * ■* ' 






!•' 






T-T-|-»i 



-.n 



/ .1 1 .1 



• .r *• . • r' 






.«.'!'. I lillllli 4 

.., I .-.l-l*-!* i -i-. - ■ 

, ... !i.|-.l:ilóf|jl. J^IJ}^ 1^' **^ 
.,. . (. rllllt«M-tO: l»í: £ ^ 

I... .« M'W lííj"'^' "-K/^ 

, inUiiMhíiU. sZfUenjvi 
..I.,. . ,..Miii:inl: Maívaro 

. . . .'.l/s mini. 

» l^onlo^iliilíiskor voll 

. ,..^l^,^l tuiu osokóly há 

^K^í^^' clnikán. 

< MvA: a/ all 

v<, Aí avar m 

. \Sk .Mim? 

,, ■. .. \ .: \ -"< 



' \ 



■\*, 



dg 



lift Idieiicii. S nehéz időkben a nemzeti agy méftfi liennQk lálln 
ler^M'hb nsitlnpainak egyik(5l. KAzQlAk va\ó hány tArléiieli niak. mennví 
gy iipv viiwl^jc elöli hajol meg ma a ningv'ar kegyelel. 

Az alsó nt^pnszlúly egyszerűbb viszonyai kö/l a hozüánk hasonult 
e\l\7ti'nezidknak szá/e/retvel iBlálkozhalunk. Nincs maf<var kQixég, 
ú az éli-t rendezd keze hAven ne vili volna más ajakú jövevény 
ickel; származásukra már vsak a nevük emléke/lel, etnikai tennc- 
lúk álaiakiilt. s anyanyelvük ringnia a magyar. 
I'ajunkhól valóban nem hiányzik a kellő beolvaszló erő. 
Asszimiláló képességei mellett nemcsak ez eleven személyi [Hildák 
luskodnnk, liiinem a magj'ar néprajz egész tárgyvilága is: oll lAmegbcn 
megmagxamsodnlt indigena. Van a nyelvkincsOnkbcn. jelmez- és 
rtúrunkban ; van kfillészetűnkben és zenénkben; van az összes idegen 
linlukban. melyekről tanullnnk. 

i\ magyar nyelv nem az többé, a mely valaha Árpád sálraibnn, 
sxciil Islván templomaiban. Könyves Kálmán gyűlésein vagy Kun László 
tivoniyáin felhangzóit. A magyar dísztulia és Tegir'verzet sem az ma, a 
inil eleink Vajk kereszlelést'n, I. Lajos koronázásán, I. Mátyás lako- 
dalmán vag\ U- Lajos temetésén viseltek. 

Turáni eredelíi nyelvűnket finn-ugor és török-tatár Összetétel gv-a- 
lant KelMÍ-Az.sía sEkságníról hoztuk ; de Hurópában lerakódtak s lassan 
'loldndtak benne az aria-eredetű idegen szavuk ezrei, a nyugati sznm- 
sxéd népekkel való érintkezésünk közepett. Tőlük véltük a kifcjezése- 
krl mind, amik az európai élei fogalmi világához tartoztak s nekünk 
rájuk nem volt szavunk. Viszont sok régi mag\'ar fiző feledésbe meni, 
oiert csak az ázsiai élet világa tarthatta volna fenn a fogalmat, a mit 
rralnha jelentettek. 

' Sokat elle-<ilüuk .Ázsiában a perzsa és török előkelők, Európában a ger- 

mán lovagok s a szláv z-supánok pompájából, fegyverzetéből. A kÖrülöllOnk 
urnlkudó formák váltuzásn meglátszott n magyar nagyúr és kurta nemes, 
■ katona és várjobbág_v, a városi polgár s a mezei munkás változó jel- 
mezképein. Sokai elfogadtunk a más né)>ek házlartá»vából, terített aszla- 
lárfil. külső gazdasága köréből, sokat átvettünk intézményeikből is. Min- 
tákat láttunk szemünk előtt a frank rendi szervezettől a latin szerlar- 
ikig. az olasz városi berendezéstől a szláv falusi életig : Hóma és 
iVclmcze épp i)g\' voltak tanítóink, miként Aachen és Pn'ign. Kiev és 

Z.1tlCZ. 

Mindez mégsem viiltozlatta el ii nl^g^'ar etnikai élet igaz lermé- 
tél- JilerI a mii a mag\'ar igy felvett, föl is dolgozta; nem ő hasonult 
ihboz. hanem azt alkalmazta magára : nem kapóit lőle új lényeget, inkább 
saját U'nyével löllötte meg azl. 

Kebelébe fogadta az indigena esaládokiil s azok magyarokká leltek 
hjakám velle az elfogadntl idegen szókat, de mag^'ar ütemet és dalla- 
1 Hiiolt nekik. Az idegen jelmezt a saját testére S7.ahln. Ízlése 
il vállnztalln. Idegen szerszámon a maga igényéi kereste s az idegen 



18 

véreinek megjelölt. Késol)bi hódítások messze túl terjesztették e hatá- 
rokon nagy királyaink hatalmát ; az így szerzett tartományok aztán oda- 
vesztek a gyenge utódok kezén. De a Kárpátok hegyfala alatt s a négy 
folyam közt a föld mindig a magyaré maradt. 

Magyar föld volt ez ama zordon időkben is, mikor a nemzel három 
uralkodónak volt alávetve és a harczok zivatarjai három darabba szedték 
szét az ország területét. Habsburgi királyaink alkotmányosan megkoronáz- 
tatták magukat; Krdély fejedelmeit Erdély törvényes rendjei iktatták be 
székükbe ; a török-foglalta területet pedig a basák csak katonailag igaz- 
gatták: a magyar törvény és jogszolgáltatás ott a török világban sem 
szünetelt. S mikor a vihar elvomilt, az állam területi épsége a régi ter- 
mészetes határok közt úgyszólván magától alakult ki újra. 

Nem változott az ország lényegesen történelmileg sem, mert a mi 
történelmi élet e földön ezer év óta létezik, abban az alani/ mindig s 
kizárólag a magyar nemzet volt. A többi fajok, az egyes rendek, egész 
dinasztiák s a nagy egyéniségek csak részt kérhetnek maguknak tör- 
ténetünkből, ha közreműködtek benne. A nagy egésznek minden dicső- 
sége és gyásza a magyar nemzetet illeti meg jogos erkölcsi tulajdon 
gyanánt. 

S ha voltak törekvések vagy kísérletek e történelem folytonossá- 
gának megszakítására, bog}' az ország közéletének egy ideig más alanyai 
is lehessenek: azok mindegyike megtört, ezeké meghiúsult a nemzeti 
ellentállás hatalmán. S a hibát a nemzet akaratereje és királyainak böl- 
csesége mindig helyre tudta igazítani. 

Változatlan maradt lényegében einilcai életünk is. 

A népek nagy törvénye nem tűrt ugyan kivételt, s a változó idők 
nyomot hagytak a magyar népfajon, éreztették erejüket az itt élő többi 
népfajokkal. Mégis csak külső nyomok, a lényeget nem érintők ezek. 

A hogy a fiúból férfi lesz és fiaiban folytatódik lénye, úgy alakult 
ki és fejlődölt át a magyar etnosz a százévek érintésétől. De a mit az 
idő csaknem Kurópa-szerte végbevitt, — hoi;y a régi fajok egymással 
elvegyülvén, egymásban el is tűnjenek, s erőkincsük," szellemviláguk 
^*gy"^í4y új vegyülék- népre szálljon örökrész gyanánt: Magyarország 
etnikai közéletében ezer év azt nem tudta végbevinni. 

Nem ugyanaz többé a magyar faj. a mi a honfoglaláskor volt. Sok 
rokon elem beléje olvadt azóta, más népfajokból nem csekély hányad 
hozzá hasonult. Mindez szükségkép változtatott a magyar etnikán. 

Helé olvadtak : a palóczföldön megtelepedett kabarok ; az alföldre 
telepített jászok és kánok; túl a Dunán s az alsó Dunánál az avar marad- 
ványok: szerte a hazában a bessenyők, bolgárok, a török, örmény és 
izmaelita spórák, a miket a százévek ide szórtak s itt feledtek. 

Hozzá hasonult sok indigena a nyugati fajokból. Köztünk élnek 
napjainkban is; jut belőlük minden társadalmi osztályra. 

Főrendűink, nemességünk névsorában csaknem annyi az idegen 
névszó, mint a magyar. A polgári elem, főleg városainkban, szinte túl- 




íSi^fii. S nehéz időkben a nemzeti ug^ne^' beiinOk iáila 
'AM.'bli os/lopainnk eg>'ikrl. K^zQlnk v»1ó hilnv tArIctU'li alak. nicnnvi 

■ viscMjo clnll hajol meg ma a inajoar ken\'elel. 

Az lilsrt ncpfwztiíly cjíyszerííhb viszonyai közt a hozzánk hasonul! 

í r\Kzli*ticziáknak sztízezreivel laI:11kozhatunk. Nincs maf>yar kAzséff, 

wvn az elet rendező keze bőven ne vitl vohia más ajakii jövevény 

szárma Ziísnkra már csak a ncvOk eralékezlet, etnikai termé- 

ptOk iilalnkiill. s iinyiinyelvOk réfióla a magj'ar. 

Fajiinkból valóban nem hiányzik a kellő beolvasztó erő. 
Axüztmilúló ki'pesséKei mellett nemcsak ez eleven személyi példák 
l|inu<«kndnak, hanem a magyar néprajz egész lárgyvilága íh; olt tömegben 
' -ran a megmiigyamsodott indijiena. Van a nyelvkincsQnkben. jelmez- va 
tterliírunkban ; van költészetQnkben és zenénkben; van az összes idegen 
minlúkhan, melyekről ttuiultnnk. 

A mng\'ar nyelv nem az többé, a mely valaha Árpád sátraiban, 
sxciil Utváit templomaiban. Könyves Kálmán gyűlésein vagy Kun László 
tiviviiyáin felhangzóit. A mag^-ar tlisziulia és Tegyverzet sem az ma, a 

»1DÍI i-K-ink Vajk keresztelés*' n, I. Lajos koronázásán, 1. Mátyás lako- 
dalmán vag\- II. Lajos temetésén viseltek. 
Tnráni eredetű nyelvünket finn-ugor és töi-ök-talár összetétel gya- 
nánt Felső-Ázsia síkságairól Imztnk ; de Hurópában lerakódtak s laiuan 
feloldódlak benne az aria-eredetú idegen szavak ezrei, a nyugati szom- 
széd né[iekkel való érínlkezésQnk köze|)ell. TőlQk vettOk a kifejezéüe- 
kel mind. amik az európai élet fogalmi világához tartoztak s nekQnk 
rájuk nem volt szavunk. Viszont sok régi magj'ar szó feledésbe ment. 
nirrt c»uk az ázsiai élet világa tarlhalla vohm lenn a fogalmat, a mit 
valaha jelenlétiek. 

Sokai ellcütűnk .Ázsiában a perzsa és török előkelők, Kurópában a ger- 

tmnn k)Vagok s a szláv zsupánok pomptíjából. fegj'verzetébcíl. A körQlöltílnk 
ornlkudó formák változása meglátszott a magyar nagyúr és kurta nemes, 
i* katona és várjobbág\-, a városi polgár s a mezei munkás változó Jel- 
•Drxképein. Sokat vlfogadtuuk a más né))ek háztarlásáhói, teiiletl aszta- 
Jdn'd. knlső gazdasága köréből, sokat átvettünk intézményeikből is. Mín- 
táknl láttunk szemünk előtt a frank rendi szervezettől a latin szrrtar- 
timkig. az olasz városi berendezéstől a szláv falusi életig; Kóma és 
Velencze épp úg>' voltak tanitóink. miként Aachen és l'rága. Kiev és 
, BizniK-z. 

Mindez mégsem változtatta el n magyar etnikai élet igaz lermé- 
!rlét. Meri a mit » magyar ig\' felvett, föl is dolgozta ; nem ő hasonult 
, hanem azt alkalmazta magára : nem kapott tőle áj lényegei, inkább 
la MJál lényével löltötte meg azt. 

Kebelébe fogadta az indigena családokat s azok magyarokká lettek 

:áni vette az elfogadott idegen szókat, de magv'ar ütemet és dalia- 

d)gnl adoti nekik. Az idegen jelmezt n saját testére szabta, ízlése 

1 vállnzlatla. Idegen szerszámon a maga igényéi kereste s az idegen 




20 

fegyveren saját fortélyát tanulta ki. Ifjj' alakította át az idegen intézmé- 
nyeket is magyar felfogással, hogy azokat észjárásának s véralkatának 
tetszőkké tegye. 

Nemzeti karaktertknk és szellemünk törzsökös vonásai változat- 
lanul megmaradtak ősi tisztaságukban és erejükben. Láthatók azok a 
magyar etnika területén mindenütt: a kemenesalja s a göcse népétől a 
palócz földig, a Tiszahát népétől a székelyföldig. Tájnépességűnknek 
van megannyi tájszólása, tájviselete, tájszokása ; de azéii igazi magyar 
fajta mindannyi. 

Ma is itt él köztünk az a tipikus magyar arcz, melyet a középkor 
derekán a velenczei kőfaragó, a Palazzo Ducale oszlopsora számára* 
egyéb fajtipusokkal, diszítménynek lemintázolt. Ázsia turáni népein ma 
is látható a magyar népjelmeznek nem egy példánya, ősfoglalkozása ik 
körében a magyar szerszámok nem egy darabja, a miket elődeink onnan 
hoztak ide, s utódaik máig megtartottak két világrészben. 

Megértjük azt a középkori magyar nyelvet, melyen a XIII. század- 
ban a halotti beszéd készült. Értjük a névszavakat, melyekről régi kirá- 
lyaink rendeletei és régi krónikásaink elbeszélései emlékeznek. 

Fajunk szelleme szól hozzánk a régi magyar törvények betűjéből: 
összes intézménveink történetéből: komolv erkölcsünk és szilaj hibáink 
összhangjából. Ez nyilatkozik meg nekünk a magyar ősi mondák és 
regék szavával, a magyar élez vidám bölcseségével. a magyar dal és 
tancz ritmusaival. 

S ez a szellem mindig ilyen volt. Szavát minden idcTkben megér- 
tette, becsét százévek múlva is felismeri a magyar lélek fogékonysága ^ 
Kz a mcKjijar cféniusz. () hatotta át nemzetünk életét: ő tartotta ftMin 
ezeréves európai történetének annyi viszontagságában. És fentartotta e 
nemzeti államot a nélkül, hogy a magyar faj hatalma a más ajkú népesség 
etnikai életén valaha erőszakkal változtatott volna. 

P2gy bizanczi császár kiirtotta a keleti gótokat az appennini félszigetről. 
A nyugotí gótok kipusztították a mórokat a pyrenaei félszigetről. Spa- 
nyol királyok Németalföldön a protestáns hollandiak ellen, angol királyok 
Irlandban a katholikus kelták ellen irtóháborúkat viseltek. Az európai 
kulturállamok Amerika összes benszülött népfajait fegyverhatah)mmal 
pusztították el. A fehér fajok összeolvadását világrészünkben is többnyire 
nyers erő vagy intézmények nyomása mozdította elő. 

Magyarország ezeréves történelmi nuiltja ezt a módszert nem 
ismeri. 

A magyar jog a más-ajkú népekhői kiváló egyének számára nyitva 
tartotta a nemesi rendbe emeltetés útjait: kiváltságokkal biztosította a 
polgári jövevényeket és vendégekel ; a közrendű jobbágyok és szolgák közt 
pedig nem telt különbséget, ha magyarok, ha más ajkúak voltak. 

Ktnikai életükhöz a magyar uralom nem nyúlt. Nem íéUünő tehát 
az a konzervativ vonás, mely más ajkú honfitársaink etnikai képét is az 
egész vonalon jellem/i. 



31 

A tna^'ar felvidck túl lakosiiúga bizoiiyiiyal iiciii Uf{}i'nnaz l/sbhö, a mi 
I honfof^alás idejvhfti volt. Az iikkoii ó-szlovén rétegre észak stovák wp- 
hjo Idepirdell r&. }•. kép/Atlniéiiyt idűküxbt-ii 1)yu^nlo^ cseh. kelvtuii orosz 
1 Ictlf^'cl máuLa\ vonla lic a szomszéd szláv i'{>te><('kkcl való ériiitkozés. 
It>i- ■ lölsá}< ez átaliikul.-^sn u .szláv koiüiniiitáx jegyében meni vé^bL' s a 
i^p fa'fi Jellegen lényeges vállozást nem idézeti elő. 

A szepesi H kínílyföldi száxzok. a délvidék s a TiUiiduna xvábjai. 
opronlian és Vaslian a hienczek eliiikailag ma is n^yana/ok, n mik az 
ndománylevél idején vollnk. melynek erejével az nrs/íigban nieg- 
lepedlicttek vagy bírt l'OldjQket nu-^larllialták. 

A hoivátxág a iCtrCtV. Ixiborúk óla kö/elebb tolla lio/zánk a tengei*- 
ii-Uékröl saját országos és nyelvi halárát : mv^szállla az egykori Szla- 
KvóiitiU. meg a MurnkAzt s a Drávamellék nagy részét. De MIH) éven bclfll 
; mjtu a leglényegesebb változás. 

Kiucakcm az ninsz, délen a xzerb li|)lis alig változott azóta, hogy 

tangN' Lajos az oros/1. I. I.ipól a szerbet Magyarországba hehoesútolla. 

Keléire és délkeletre a ronuíii laj fcUünően nu'gsza porodolt, crlel- 

Ktníst^e Jelentékeny fejlődést ért el. amaz kétszáz, emez alig száz év 

nűvr Kllent>en a kAznép morál-elnikája ma is olyan, a minő az utolsó 

xpid'királyok idejében volt. kik az első vlah karavánokat lt'tele|>ftették. 

A regi Magv'arország néprajzi térképe e példákkal még nem teljes: 

!(l>-c» fajok a kAzépkor végéig ellQntek róla. Néhányukról tudjuk, liogy 

tiKadlak a magj'ar Tájba. A lóbbiekuek nyoma veszeti teljesen. 

KlIOiil a bolgárság a Duna és Tisza kAzI, el (>lad és Gyelu népe, 
miutiin .^qiád f/^ldjoket vette. A vlabokról. kiket a névtelen Jcg>'zö Tuhti' 
Iont vezérrel MskltUőnél alkndozni látott, a lAbhi krónikásuk 3li0 éven 
betol mit sem tudnak, négj* vezér és II! király uralma alatt. Nyoma vejuett 
Ionnak a népnek is, mely a régi Szlavóniát lakta, mielőtt u liorválok 
ayclvlial árukat a Muráig eltolták. 

Ue az ellonl fajuk helyére s a régiek gyarapítására az tíjabb száz- 
ívek másokat hozlak : sváíiot, tótot, szerbet, macedo-holgárl. románt, 
bmicnyl. csehet, olaszl. lengv'elt. gúrügói. vendet, czigányt. 

Mondhaljnk lehal, hogy a niagyai' állam etnikai életében — nag,v- 
■n é« egészben — ma is olyan a statitsquo, a milyen ezer év elölt volt, 



II. 



S nuisl itt állunk a fókérdés elölt. Hufjyan tudott a poliglott népes- 
Magyarország eg^' évfzredel túlélni nemzeti állam gyanánt'? Mi a 
Btif{\'arázala ez állandósiígnak a legmozgalmasb világrész szivében'.' 

A mag%'ar állam életfeltételei voltak-e állandóbbak. vag\' a niagv'ar 
bj voll élei felad a Iá hoz állhalatosabban ragaszkodó '.' A szerencse kedvc- 
I Dcki HZ életfetlélelek kihasználásában, vagy életereje volt oly nagj-, 
r* balszerencse ellenére is kiharozollialta ezeket'.' 



* - ■ ^ - m 



Z^- ^1 1 



-•■ "■:*!- / 



• • - 



• I . 



■■ - 1 - . . 



f 'JT -Sí — 



t'*-^s. *. ■'. itl. 



.»...,«-».t_ I . J.i—." r "Ili*" 



T-T 






ü; 



■l-t 






^...x 






'IlIILl. . 






...:...! 



t- . . .^. 



l-l... 

í-.' 



i.:" 



t. . 






.Cl 



I... 



j*: .1 ."^.t 



I 



í.ií:=. 



^> 



'.'■ y..ll' 



V 



IülT-:.!" 



. ■ *i». 



.111-. :i 



tf 



/ 



-'ír .: ■■• - 



■ i:^ "Ji'r 



i: i ■-/ • • • ■ 



IS 



: ■:] 



. r 



■ ■ B t ■ > ■ 



., •!. 



il :".: 



. ■ 



■ * I I ■ I 
1 1 * • 



■ I 






25 



Ortzárjof kéréseit, hog^- benne íllamnl Blknsson. A -mjíU képérc 
,ar1a nlkohii. olyan iiUiinunii. melvbei) c-t^vdll v»n n nemzet rt-nnmrii- 
■ónak minden feltélele. 

Hazái akart, mely neki otthona és vára leRVen. laklialóaii és véd- 
IvtAeit l>ereiKlezve. Kíviíiil bele természeti javakat s lintúraíii lermési-eles 
fr&s^Kckel; meri n/ok állal leheteti >>azdag(jA, e/ek tehették mindenektől 
rfl)U{ct'*'i<)é. t'r aknrt lenni n saját lerflletén ; a/, uridkodiínt iiemcHak 
hivatásának érezve, hanem életérdekének is. Tudnia kelleti. hof>y sajiil 
czéljainak csak addi}{ élhet, a mi^ uralkodik ; idejjen nralom alatt r^tvid 
ílrl viirl volna reií : csekély népszúmaval s idiívetettsé(íhen inefjszflnlek 
Totnn cletexéljai. 

Neki való alkalmas országot igyeke?;ett taliilní s két világrészben 
keretié azt. Allamalakilási kísérletei gyorsan vallják fel egymást. Néhány 
nemzedék élelsorn nhill négyszer változtat hazát, s ebbÖl két kiséilet hat 
évre tsúk. Felhág}- velOk, mihelyt meggyőződik, hogy oly fnldfín települt 
meg. melyet tartani nehe/elib, mintsem érdemes. Odabag)'ja egymás ulán 
az t'ral-mrllékel. Lebediál. Melkn/t. miként elhag\'la tlim-iigor és l(1rök- 
lalár rokonait: jAkor belálJH inindenOtl. hogy a hol nhirg jüiH'ije, nfl nem 
izabad mnradnia. 

tKrt'imkásaiiik szerint miiidenOmien erdsebb vetélyUlrsuk veilék ki: 
Ural-meliékrŐl a knzár. LelH'diából a bcssenyö, AtelkAzbnl ez s a 
gár; a mi azi les/i. hogy alig '^t emhei'Altőn belül liárom katasz- 
fa i'rle 
Három ily kntaszlré>f'a nagyobb nemzetre is halálthozó lett volna. A 
g\'ar nemzet pedig e csapások után kezdi meg ezeréves európai életéi. 
Kkkor szövetkezik a hét tílrzs fellmiilhatatlan Orftk kötéssel ; ekkor szer- 
vezkednek azok moiiarehikus elv szerint az Árpádok vezérlete alall, 
^ölik a vérs/erződést s inilulnak elfoglalni Pannóniát. Lett-e votnu ehhez 
I magyamnk ereje, ha ax ndahagyoH terflietről mindannyiszor eR>'-eg_v 
nlA esaiu szerencsétlen folyása sepri el'.' 

Bizonyos. hng\' odahagyta a hamm lernlelel : valószinQ. hogj' eríls 

Irnségnek engedett mindannyiszm'. vesztett csaták, de nem a döntn 

■laszlrúfák ulán. KiOrftetle. mind három oi-sKágot. jobb hazát keresve. 

lert olt nem voltak elég vétihető határok, sem elég bő segély foi-rások. 

ivomdl uz erős ellenségek elől, melyek szomszédságúban csnk elszi- 

Heti és zBklalotI jövő várhatott reá. Hiányát érezte a barátságos szom- 

'doknak. a kikkel szövetkezhessek, s hiányoztuk neki oly apró liódolt 

. ÍK, melyek földel müveinek, állatot tenyésztenek, országot élel- 

leznek. mialatt a mng\'ar ellenséggel hnrczol ésökel oltalmazza, Vis.iz.a- 

null, meri mindhárom hazálian gjengének és elbagyaloltnuk kelleti 

llál éreznie 

A lapasztatúü ez iskolájában fontak ki szándékai s érlelődött meg 

baldrozá«a. ht^' oly hazát keres, hol eg)-mást ellensúlyozó erős sznm- 

dnemxelek közt t's eg^'ensölyban tartható apró né|>ek fölött hegemőttiitl 

nkorolhal. 



1 » 



\ hrijhiuniihi //- nltfifh^í-Uft' itt'h >t/f, ít\tí\ *i/rópai páll/úján uezi^rli. 

h« (íi.l I f M '■/■ ♦» ímI-í fitit liíi/»il ' A iii;f^y;ir tor/sek e kérdésben 

iMíi I ' lií fll'í ' lliM|<,fí'!'f »H;lM MM (/liHt;fMflMllifk. I'iiiv rés/Qk visszafordult 

I • !• I !• I' Miiil •! l*'fMl*'iyM^: l'/iiOl M'Uih ii/l iiic^lnlííliií. Csak hél törzs 

' ••" H"'* » -iHmImvmII ImiImh lOírili'k iiuliilt hrllchh nyugotnuk, a 

t*«i |.il..l *\\A líMfi\ I iHhh MillM)'/ltrn lo-irssr. majd a kikémlelt szomszéd 

l'^hn..M^» t nll M »n:»ii\!n h*'(|iMnnnta UitojtéMMV alkalmas birodalom : 

1 in »'M it t.'«» il !v-i hU-.»U\l\Ml mojjs/allhallak a nélküU hog\' a bcn- 

i\l.'»! ^|o.'' í^ jM l r)lrni\ll:\<;:) Mv ;Ulamri;\NOiiiv. olvadékony elemeik a 

n\ í.M u i'^i . i»mI. n ip'-.íjMir \ rs'',»,<,-in^o\oK loluMnonok Kz volt az ij*érel- 

'-•^í '^' 1 < '^^ ^'N M «:\iNKrn 1 \rrhrl«Ml v I>r/l4>vsavihan iTozhelte attól magát. 

s,i..\ M. ni ■'.». I o^ 1.M i.ni l^^iiloji rlpux/lnliii 0jkí> NZollniUo államban, sem 

■ •-y'l í I. .v... i., n-ímr.iMni :\ m.-'ív ;*Mjokk;il oI\'fv> Iliiül H'n. 

■ ■ ■ *• ' -x'-N /^K.v .••.ívl'iií.'ik H.V. í,TÍ!í ivru-:i)i-k míiradnak. a l»c%- 

■ Vx .'^V V .^K cv-vv \". N\«i'«>k l»;: n>i*>cs/i'hl' n\iu;íi! jí'it* huzc»dn: K. 

\ v<.* s'v^ ' 'V.-**.^v \ »>*í\ '\ r n viími] ni:i: UMitírvadl. u: fa5»" = 
' ■ • ^■^'^ ^'*' ^' *''.v » M7.'. nont^XL'laía^ ariirvü:^ 

...... ,.^ . X,, ^ . s Vi..' •. . .t/i.]-iiT í:.*, ; iór?.sfíkeí a: iirs::;y. 

. ... \ >v .; ^'. ^ ■-i....... . ti>»'^ iif4^-. ÍM, :i rwtii tilt tönn Mit?] »■- 

■ * '^ . 1. ^ . ...i. ..I-:' i-.i.r ff-: T-itS!;;:.ifi».. : 

" ' ' • '.■':•• v;.;:. :-níHiIvíí: ■ >- 

^ •' '•* ^-*^ ■ = •.. in:i«v:":rf»: y-- 

• ^ ■' ■■■»v m;í:V:»rfiUn;i ^i.,.. 

■ ''í*'!'"' •v.-tn. Vi \:u 



• N . . ». 






.. I 



27 

HHren év alatt húsr. portyíSíirt hadivállHlathiiii száguld vígifi a 
Af^'ar lu\-a»áf; Kuró|iiiii. U7. Atlaiití-oczeiíii éti n Kosporus kOzt. Jár a 
iinza-várojiok körül s a [>yrt-iiuei lie^>i'i.-k alatt, a tlU'ríii}}! erdőkben s a 
I AI))okt>an, bcúulat » velenczei laKiiiníkba s iiiegreii(;eti Bizancz 
■xkapujáL 

Nem voltak ezrk háborúk, iieiii is u vajda ve/ette. De tudott róluk, 
épprii ű i'endeltf nietí. .\ tinrezias tOi'zsekel foiihilkozlatiii kellett ; a 
■lal nenucdt^k a vcs>;ély kutTséscbeii iievel5d^tl. hútorságát és becsvá- 
lil IQzelték vele. iiehi)j>\' a vére i'i|>etylindjiík. .\z ázsíjii nomád népek 
ha>{\oiiiÚDyálioz Aseiiik ar. ÚJ iiazálian is raijaszkodtak. Ue a rőczél 
le^M aj ismeretlen új világréií/ kikutalása volt. A portya-vezérek minden 
Txnál és fi)f{olynúl becsesebb zsákmíinyl hoztak a vajda sátonihu Iiaza. 
Rikor politikai érlesDlésckcl adliatlak át neki. 

S a niil a mag\-ar fisztftn Kurópában liároni vezér és kél nenize- 
idvjéu itt ily kitartóan keres, nzt me^'lalálja végre Kiadenál » u 

Kkkorüzemkc'lzt látja ma^ltl a sejtett kOlső veszedelemmel. PeK>'verl)e 
I a keresztény nyulai, lio|;\' lelörje vagy kiii-lsa Knrópábót a pogány 
iaf{}'ar jAvevényt. miként letörte a pitgány szászt » kiiiiotla a pogány 
I alig száz évvel hamarabb. Ott Nagy Károly, itt Konrád császár 
•ni kiirdot, végét vetni vgy vaknieiví fajnak s benne Kuropa állandó 
nOleténck. ha meg nem hajlítható a keresztény kánon fegyehne alatt 
I hűbérí le\ bék(>iban. 

A magyar felfogta helyzetét. .Megértette, hngy siir-ia komoly fordu- 
JBIhoz ért, melytől :i léte vagy nem léte függ. S eltökélte, hog_v belép a 
rrsztimj niláy h'izt'isitéfi^hi'. fölveszi ii keresztvizet, de fie/n viseli a hu- 
ris^ bfkóil. , , 



A tiémet csatamezők timniságai előbb arra bírták (ieiza vezért. 

,' a nyugati ellenHég túlsúlyával szemben az ellensúlyt a keleti eg;- 

iiúl keresse. rdvai*»l)an a görög barátok szíves fogadtatásra találnak ; 

!i hitvese: Sarolt, az ortbodoxiától kapják a keresztvizet. 

Fiak: István, a nyugati eg}-házhoz csatlakozik 

V-t. elhatározás tbeologiai okait az országban megjelent benczés 

ppoktól tanulbatta. .\ puhtíkai okokat államférliúi érzéke látta meg. 

nll belépni amaz erősek társaságába, mint a nemzet vezére, de 

I aláreiuleltségben. hanem velQk egyenlő fél gyanánt. 

Nem azt kereste ő. bogy egy idegen naprendszerbe kapcsolt l>oIygó- 

^nak fngadtassék he a mngx'ar. kit eddig nomád OstökOsnek néz- 

Irk, hanem, hogy külön naprendszert alkothasson, melynek a többi 

tmtvémapok közt saját útjai és kisérö bolygói lehelnek. Hhbez kelleti az 

t^ház áldását s a töhbi keix'sztény államok testvéri jobbját megszereznie. 

Az időpont alkalmas volt és István nag\' egyénisége vállalkozhatott 

, Száz évvt-1 előbb az eg\'ház meg nem engedte volna, hog^- a keresz- 

feiyaéf^u 1^- JtOlön magyar állam keletkezhessek. 




"•, 



,\: 



■ ■ . ■ .^ ■.:■■ ■• ■:. i . !r :. ::!■■• :•- i -■'i "'i ••i -"fi' t Jíi-M:^r.. 






t -J 



■ n •* nA.ií •■: 



*vx 






♦ • - 



bofdr a oieh kiriily tajazéri vazallus, nciut!l választrifejvdeleni. els6ri-n<lű 
bolyKÓ kfiyen a német csÁsznrsáK iinprciulszerében: iu>ki n hübérÍH'tí 
békóil viselni kcllcH. 

Íi L Ulván a^ szeni koronút feltt-IIeiiQl kupla, s n muf^yar kirúlysiig 
Mk kcmzlóny fonnáviil riihiixlii fel n rQgf{vllen inaF>yar iicmzeli 
Bainot 
Bcvonull a nyumili egj-ház foiiyi-s liíerarchiájii; de egj-eleraes liiva- 
Isa mellfti tl^til.■ne|^l)kl>en a iiem/eti Teladatnkat szoljiálta. Bevonultak a 
cre<uléi)y nyuijot [ova^iii. Iio^y :i ninijyar királynak relajitnlják kardju- 
kat: de a maK>'ar történeti levegő itt marasztá. s a niag>'ar nomeHüé^ 
bcalvaMctá <7ket. Ikrvaniiltak a nyii^nti intézmények. KoroiiázMsi szertár- 
táaink, épp úfí\' másiilata a t-sáti/.ár'koronázás aacheni iiiirilájúiiak. a ho^ 
vármegx'éink a frank grófságoknak és szabad városaink a német biro- 
dalmi városoknak, üe ax alkotmány n királyságban sem változtatott a nem- 
Eősi k^Szjuf^ainak lényedén. 
A maK\'»r nemesek épp i'i^y tagjai a szent koronának, a hn|{\' a 
mzcl)MÍ|{ck a nemzet efíyetemének voltak alkotó részei. A manjar viír- 
inr]{}'ék eft^inás kapcsofalából nem hullottak s/él különálló feudális 
larlomáiiyokká. s a biibér a mat{\'ar jof^han soha nem verhetett ^yAkeret. 
Nyugat keresztény rendiségéből a magyar államban nemzeti intézmény 
lett. mely ajtait Uf^'an nyitva tariá a más ajkúak előtt is. de azokat csak leg- 
kiválóbb efjyéneikben. énlemeik jutalmául, mondhalnók : (.'scppenkint 
Pjitotla be. 
S n hojjy a mag\ar alkotmány nem vettetett alá más alkolmányok- 
s a maf{\'ar vitézi rend nem volt kénytelen ideijén relsöbhsé){et túrni 
a felelt: szent koronánk is a matí\'»r szuverenitás szemmelláthaló 
bolumává lelt. 
Kómái eredetű felsn pánijai emberemlékezet óta összeforr ászt vak 
a bizancxi eredelú diadémmal, melyet I. Gejza szerzett Dukasz Mihály 
gfiarfig császártól. Nem tudjuk az ével, nem a király nevét, ii ki 
alall ex a forrasztás történt. De értjlík a benne kifejezett f<ondolatot : 
hog)f e koronának u király lején kózjogi erőt nem I3i/ancz, nem is 
Róma adnit, hanem a nemzet hódolala : a nla[{^'al' monarchia e konma 
írrcj^d fbKfi^Üeu kelel. fönnellen nyugat hnlalmaitól; s a magj'ar király 
nem haio) mcf^ csak az Isten előtt, kinek jelét, hajlott kereszt alakjában, 
olt visdi a koronaabroncsok tetején. 

I. Istvánnak korszakos cselekedete volt, \\o^- í^y vezette ál a oem- 
xelet a keresztény cszmekórbe: a nemzettől is kni-szakos elhatározás 
volt. Iiofiy c&aknem minden ellenlmondá^ nétkúl kővelte vezérét és uda- 

rla a pogány eszmckórl. 
S az eseméiK végbement rá/kódlatás nélkül. 
(iyula pártQlése Krdélyben, Kupa lázadása Soinoj^yban, elszigetelt 
é% Cáradt mozgalmak, a miket ii nemzet egveleme nem támogiil. .\z utolsó 
pogány hullámokat, a patócz Vala vezetése alatt, a nemzeti elkeseredés 
mikor a kél ellenkiráty knznl l'éler eladja magát » német 




:<j 



í ii«.l;^-^i(íiii. 1'.-^ ' i'*í"^ :*" '^:':: H:*"*:::':*^ i.i.-;:::. ni*:^ i i;u3íi í-':::*r'- 

i:í :í^o. 11* ';«-,Mi -K. ,^VN..:i' i«.»ii.ií:!ií. i-" "ÍJ*:'! ni: ,:;iilíi:iiii i-:::'.** vi**: r>.:- 

V.iMt. '^v^íil ■ *■:' '"^ -ll'.n : ■■:í^:v-:'í.'U;í-.i;;i: *: i i:!Íi-- Ilii.!' : 

.xj i.-'i'í' >.• '•;, >x '.•■11 „• ;.;r*i^>sfi ^.» ■ ::• "•.: ii" t :i:.i"i«i!ii. vli-'iilt- ' 

:í \'^ í'fs. ».iii'. 11- . ■ .■ . ^ •■.. i >.-,\}\:: Mr.- •-■■■!»- ". .:"•■ !:.•...-•;::: i-.. :- -■' íiliür- 

»•■. - ..'.■.*.•. ^'M = ,• ■'. 11' \ . K'.i'" ^ ■iir..." » n ■ 1— T'-üiii'*' it?'^'-- 

.'»* :.• . ■ ' ■:•'■-.:! * . •*. .-^ -;_>. :•■ - ... •■:; v"»:ir'"t'-'i 



• • ■ ^^ • 



« . t is. . . 



^_ t . . 



^c 



I ■ « 



■. . Tv 



• ■•. 



:. vi." ■ 



i'lTli-.iny:::: 

"... .^JTi\ ...» ii« 









I • . . • í - 



< ■ 



■ " • ^ . ■ — 



31 



Twnií^Mlr* <a!ÍVvel«íf(M*rlnket t*|>p úgy mpf;l>'lj^l(' " hogy isnuTík 
■ncwplpH fllenüéneinkot. s amnzokkal einí-zekpl fékezik. Bizniiczor 
íztiHolt iHrtitiitáiiynkkiil liirtják liívol. a liívnl diiiits/liíikat l)ázasKH({okk»l 
hozzák kAzelt'bli. Kviuli polUíki'ijuk hótiító. iiyii^oti politikájtik véd6 jel- 
it^, A sxk izmai ikus ii^met császárnkkal szeml>cn a piipilkal t:'iniof(al- 
ák. ilf saját fajíííelk'iisiífíflkL't a szi-nlszékkel szonilien is iiit({vciielinfzik. 
A iiiafO'nr vdrt csak magyar (.^rdekérl r)ntjjlk. Otl lengenek iiíidi 
llioftóik llali\*Klúl n MnrvamezÖig, Adriától a Kokctc-teiigerifi mindenQtt. 
rikor a nenizfti lieesülel kivfíiija. De kimaradnak erns királyaink vala- 
leimyien a keresztes liáhon'ik ideális lörlénetéhől, nieit azzal magyar 
nem niozdilliattiik elő. Csak it gyen^je II. lúidri' haji a pápa 
iZoJAsjíni, mert fél az interdiktnmiól. s viszi hadál Palesztinába, hojíj- 
■ TálKirhegy nietldö ostromával k ajeiitzsálemí kirilly érlclmellen i'zím(-vcl 
tláMolja g)-engcscgét. bár nióbb sem sikerOlt neki azt a rendek el^l 
[ arany bulla mögé elrejteni. 

Hrhő polilikájiikbtin az » törekvéstik, hogy erős és gazdag államot 
tK%-tias.<uiniik utódaikra. ICI is látják az oi*s2ágot a civilizáció alapvető 
Itéxményoivel 

A fötdrl elŐhh csak a benusznióll szlávok művelték: az Árpádok 
iall megtanulta a földmunkát a mag>'ar szolganép is. s megalakult a 
rtoko&ság mellett az Őserejíí paraszt osztály, ez a lelevényréteg a magyar 
nikábaii. A jobbágy tön-ény nem tett knlönbséget közle és szláv tanítója 
ízt: (le azért nem kellett félteni, hogy a niag^'ar párasad elszlávosodjék : 
lyázotl rá a földesúr, még inkább maga a nép. Kbhen mindenha 
nne éli a rátartó arisztokrata voná^ : bQszke voll a magyarságára, é^ n 
tá|t iegkOlönh népének tartotta magát. 

Az el-MÍ százévekhcn mag>ar i'iirosi élet sem létezett. A mag_var 
I tudoll várost építeni, védett falai közt elzárku/ni. csöndes szorgu- 
nmnl ipart űzni. árúkkid kereskedni s a polgán hasznon gyarapodni. 
Arpáil-királyok alatt megjelentek az oi-szághaii a német kézműve- 
ik, a liizaiírzi műiparosok, nz olasz művészek, izmaelita és görög 
«rek. velenezei és genuai kereskedők. Kialakult az idegen elem- 
1 nz onzág pnlgárremlje, melyet » királyi jogar kfltön kiváltságnkknl 
Halmazon. 

A jövevény vendégek felkarolása hagyományos az Árpádház! nral- 
kódoknál. Nemcsak a vendégszerelő keleti vér ösztöne. — nemcsak 
I kcrrszlény felfogás. — hanem a politikai érzék is sugallta nekik, hogy 
leglKDtűljék, el ne riaszszák a/ idegent, kinek n fejlődő magyar köz- 
Irl. az ő fejletlen rzivtlizáeziójávid. még sok hasznát vebeti. 

Igy kell értelmezni szent István sok.szor felpanaszolt intelmét, eg_velleii 
boí. Iiofíj- törékeny az olyan oi-szág. bol csak egy nyelv élhi-t meg. s 
ríy<>t minden más nép kerdl Nemcsak ő. valimu-nuyi utóda sutiveseu 
ritntla meg az orszilg kapuit, fogadta udvaránál, ha idegen jelentkezett. 
A mc({trlepOlt jövevény, szabadalmakkal körtdl>ástyázva. magyar 
htlvNlónak érezte magát s n mag>'ar közéletbe/ alkalmazkodott. 




:J2 

így tettek a német veiiíiéyttik. u bányavái'f>S4>kba]i. az erdélyi «ászí>k a 
királyföldoii s a királyi szabad város4>k többi vendéjiíeL A kik auiákép 
tettek, (*s államot az államban pn)báltak alkotni, azokat az Aq^ád-idrá- 
lyok kiker;>ették innen, a ln)uy ÍL Endre a barczasá^b*)! kiűzte a német 
lovagrendet, s kés()bb a veuyesházbeli kinilyí)k kiűzték a felvidékről a 
cseh ZMíbrákokat. 

A/ állami konh/otidáczi()az Árpáiikorban annyira előhaladt, houy kibírt 
e^' élet-halál-váLsá^ot, milyen a tatárjárás. Elvonult e veszedelem rólunk; 
> a ho^y erős szervezetek szoktuk euy iiauy líeteiJség után. mejíúdülve 
újult ki Magyarország: menekült iiepei visszatértek, más jövevényekkel 
gyarapodtak : a v:n'osok szebben, a várak erőseliben épültek főL — s a mi 
a iiauy egészei egyensúlyban tartotta, ismét a magyar nemzet volt. 

A.^zszimiláló erejével ekkor magyarosította meg a vele rokon bes- 
senyő es jász-kun népeket: sok elemet fölvett magába úgy a bennszü- 
lött szlávokból, mint a nyugoti jövevényekből. Az ország egész népessé- 
gét azonban nem í)lvasztolta be. A uiásajkúak irányában nemcsak türel- 
mesnek, hanem f)vatosuak is kellett lennie 

Láthatott példákat az erőszakos vérkeverésnek, s a mohó véreresz- 
tésnek |)olitikailag kétes, etnikailag veszetlelnies következesei felől. Meg- 
ítélhette. !iogy a magyar fajerőt a inas iiepiajok nagy tömegeivel való 
vegyQlés nem gyarapitaná : mert vauy el fogna tűnni azokban, a houy 
tdtünt a got, a longobani, a normán :i iiukik alávetett népekben. — 
vagy eive«;yülve, elváltoznék velük együtt, s leire hozna egy új keverek- 
fajt, a ho^y a franc/ia, a/ angol, spanyol, és messze Ázsiában a — magyar 
is íinn-ugor és török-latár elemekből) ij^y keletkezett. Kletösztöne sugall- 
halta neki, ho*;y verség dolgában kon/ervaliv maradjon, s az elfajzást<)l 
í')vakodjék, tnert e/ a nemzet etnikai nie,i;senunisülesét jelentené. 

A [Ilinek a legnagyobb olvasztó ereje lett vohia : neinzrii kiüinrúvnl 
a niauyar akkor nem l)irl. — nőI maga volt ráutalva az ide;^en kiülurára. 
Üe ezt nem hanta, a nn'^ r)ve a politikai iuttaiom. ^ :i feuvvei*es erő. 

Katonás-nemzet, politikai neni/er hi\atasal ere/le mauaban. mely 
a hóditó akarat reisőbbsA^gevel uralk<)ilik. A/ ipari s <zepmestei-segek 
íízésél, a tudományt rs nui\ eszelet ulei;enre !kí-\ la. iV^Mie azzal, ha *) a 
megrendelő «'s togyaszlo. Azt hitte. -Ae ;»/ luei^en kintura. mikor az 
neki (lol^^ozik. 

Még ru'.mzrti m/tlnnnk' nui\eieseneiv sem laliu - ivorszaki)itn nvoniat. 
írott nvelvemlek esak egy van. A vs^kvÍN N/ainu [óiún kódex Áesőbbről 
való: irodalmi értekük azt>knak Mncs. 

Az e^ész középkori Mai;\aii)is/;í-<)u :i ivvr.i\ iKi-lauMsa- at^/ík betöl- 
teni a nemzet szelleméletel, l.aunui írs.iU a kini\i -i luirauK - • -iiplo- 
mák, összes évkönyveink es kmnikaink. iaun i necs^UK vi m ai:» > a sn-- 
kövek t'ehrata. Mintha ez orsza^; luiKa/ .n,-íi ,i „..i, ^ , Ma-yarc^k 

hazája volna. 

Nem maraill lenn rgxellen ina^\ai v »> :i. m/ch U,,..,^ ,...,^ ...van)!. 
lla nem jegyeztek volna lel a kruniki.s,,;.. 'u^^v \;>,^ s..;,,,.. , •..oarul 



loIn»krv>Itatta Csanádon Gellérl püspök dorgáló Intin szavsil s Hunyadi 
János ma]{)'nnil lelte le a/ orszájí sy.me előtt a kormányzói cskOt. ki-l- 
tégp* lenne Un az is. vájjon az Ai-psidok, a?. Anjouk és Hunyadiak s\7. 6si 
iivelvtn lud1ak-el A királyi jegyzők mfivei, s n királyi könyvtárak 
bndeici számára, Anonymus krónikájától u korvinákijí. mintha mai^yar 
nyelv nrm is li'tcznt^k 

I*edi{{ n nemzet mindig ragaszkodott v nyelvhez. A magyar lélek 
Ivnnoszetct. gondolkodásának átlátszóságát és melegét, képes beszédének 
fttrdulntail és színeit neki cs»k ez a nyelv tudta kifejezni. Százezrek ajakán 
élt a nemzet nyelve, midőn az ország fónimán a latin műveltsi-g 

gliralkodott. 

Magyar nyelv nélkül nem hol dogul hatlak itt sem az egyházi férfiak, 
I 8 világi hatóságok, az egész közé|)kfiron át ; mert nem nélkOlöz- 

'hellék azt egy napig is. A barát nem papoili:itott híveinek, a hadnagy 
nem parancsolhatott vitézeinek; a királybíró nem hallgathatotl ki vád- 
lollnl és tanúi, a király hirnAke hiába hordta körOI a véres kardot vesze- 

tridrm hírével, a királyi adószedő hiába kereste a kincstár követeléseit, 
ba nem tudott magyarul. 
' A Ulinitás, melylyel a római egyház eg\kor minden népet közfls 
kuUuráliati akart egyesitni, az irónádak, liúrtyafoliók és pergamenek 
nyelve maradt mindeiintl. Mag>'arországon sem terjeszkedhetett a tem- 
plomok oltárai mellől s a kolostorok czelláiból a megyei kúriáknál, az 
onzággj-űlési sátraknál s a királyi kanczelláriáuál tovább. Holt szelleme 
nem talált otthonra sem a családi lílzhely körQl, sem a népélet vilá- 



Eleink a középkorban is csak magyarul lu<ltak vigadni vagy kese- 

. Haragja villámát a férfiiadulat ezen a nyelven szórta ; liódolatn 

-ágát legény a lánynak e&ak magyarul ajáulta : dalos kedvében lány, 

magyanil énekelt ; az anyák kicsinyeiket Így beczézlék, gőgi- 

ni erre tanították. Kz volt a nemzet anyanyelve, s nyelvében élt 

! nemzet mindig. 

Oly kevés emléke a középkorból nem azért maradt, mintha már 
vewendő, dekadens nyelvek közé tartozott volna ; hanem mert nem 
kuliurával, nem volt irodalma. 

Mag}i'ar ember a betűhöz akkor nem igen tudott, papjai csak az 
Qfluiz nyelvén tanultak írni. .Mig akadt kóztflk néhány úttörő, ki ex 
ai nyelv stílusának, helyesírásának elveit vizsgálja, formáit próbál- 
ta. Kísérletezésük is egyoldalú s bálortahm volt; lefordítottak néhány 
^rndál, elmélkedés!, egyházi éneket latinból, tisztelel leméltó vesződ- 
[cl, de gyenge en-dménynyel. Mag^-ar eredeti mű lőlOk nem teli. 

Nyugaton a nagy kullurnemzetek cvoluczióját e százévek alatt az 

ialom indilJB meg Kasztlliátiun megszflielika (jd-eposz, Normandiában 

id-eposz; s amaz a spanyol, emez » franczía nemzeti nyelvnek 

> bódító enti ád, mint kiilholikus Ferdinánd későbbi halalma, s 

: minden dicsősége. A németek már a XII. s/á/.adluin bírják n 




Niobolnng-ónokot, Firen/o a Xlíí-ikhan me^koszonizhatja a Divina Come- 
dini, s mnvok két nemzet 6ntn«i^tossríi^át na^^obbra aevelik. mint 
r\ki\r n fíohenstíinfok (^s í.nxombnrgok. akár a Borj^iák és Mediciek tör- 
\6noU\ 

ff;i/;ínkbnn f\ Xfíf-ik '^/a/acl véí<éií{ egy maífyar kéziratról tudunk: 
u hnlotM he'^/(^'dr/>l K/ ír/»'srníif/>l ?» nem/ft ontiidatos-ságoL nyelve hódító 
er/>f v.'íl/'ihnn rrern kftfrhíifoff. V(>lfak talán e^yéb árpádkori írások is, a 
mik elve*i/fek sorsvis/fínfífi/sáí/íiink, flbíímvadtak a tatárdúlás lángjai közt 
lff<;7 í»lv vífló<;7frirfflfn. boí/y íifKi<;tfili István, a papnak nevelt Könyves 
K/ilm/'iff. /» lii/í!fir/i fidvíirbíin nevelt III. Béla alatt ne lettek volna író 
mní<Kfefek, »; ?f wtUn]n hfiráf ke/e alafl ne termett volna néhány diszes 
m'iiívíir k(i(le\. I)(» sokai v^uk a nvelvlortéiiet veszített bennük. Iro- 
d.'ilmi erh'kre MÜijlin ninlták felril a Knni^sberf^ben talált anjoukori Máría- 
étiek ^ fi PíHiiHMiin meiívéleléiol ^/ólú XVI. s/ázadbelí krónikás ének 
U\ firlí) \eisril. 

A l;»')/rpk»Mi mfiavm nyelv költészete nem az íróasztahiál termett 
s iH'in \}7 ir;ís \\\y.\u terjedt rermett. mint a népdal, nem tudni hol; ter- 
jetit mint m vni1vir:í^. nem tntlni Imgyan. Jöhetett messze időkből hagj'o- 
m:*my!)<nn. mint m lnlyMnn)k morajn : lehetett a perez rögtönzése, mint 
n mMilíiv-ilMl lh>/t;il\ a vándor lantoh')k, hegedősök, kobzos igriczek 
t'*; rei»n|r>k ; l>tM:'n tMl\ a/ oisyáuot, s kastélv. kunvhó, tanva, sátor eltelt 
tMielsi^lNkel Olv Noltnk ;\7 osi mauyjír mondavilág megőrzői: az új nem- 
?v\\rk tnh^tv tnn\iltn törtiMieti^t Attilának. ('.sid>a királvfinak, emlékezetét a 
m)u\:n i'^shM/.nviK. n het ve/érnek. honfoglalásnak. A kolostor-litteratura 
nem tndoM vilílK vtM'vonvtvni. 

lr«^tÍMltni s/OKvoL:lettM :í maovnrnnk sokait; nem voltak. Gvönvörködött 
n pt>e ísImii. :\ nnt m/ t^lo s/o ósorojo. lirai mélysége, szárnyalása, dallama 
KilVjt •/. V 'A t«*"M'trm ii emlokekl>en. a miket a hag>omány eposzi for- 
mnKhn tantól t e*» ^/aji^M-s/MJra n<\ 

11-^u^ '^ hniIn kiméivelose és irodalma a nemzet politikai súlyát 
^.^lM^ b-Uv'K *^i^*l ion T<|A. mikor fenniaratlasaí i> osiik a saját kultúrája 
:íI»'ií í,s. Képev hi•^^vít!n e;*l :i ko/épkori mag\ars;ig el se hitte volna. 
»>i\ tr"<!^^*N MmJi s -v^reí^ "^v^^éhiMi í>1\ hi/tí^snak err/te magát. 

M-^^ -rv í^ím :. Tn«*oi>/ohi!t:íl:i>;ok <7a7c\&\ alalí. a szenvedések isko- 
\'\ Ivv tt:.^c*-vmí!!-^ !í ;Níniok v^*í 's Akkt^; teUzahaditotta ma^t az ide- 
^^ ,. »^..u......»^ S,Á.^vN^i k»mí;ve!íi t^.velvéi. ertékc>;itette alkotó tehetségét a 

':rv o! 'r:v^\- '^^i'^íe-: ♦e:*r:le?v^M. v \ ?SN,-nv?onvtc mindazt, a mit a hadi 
V \* -, s., ,.í.>...N..^ •' V '. p.^livvn; k:>!:^^^trófák >úlv:t alatt már>már elve- 

v u --S ~-i N*. s. \-Sí:-:' s <v-"^'s c'i: :3. II kt-v'-o!-, .\ kultura jeg[yében 
* ' ^" '-^ V v*v ■ > >'ri^\ •-• ^^vi :íi;.> > ■'. '-rr-'-íi:. :. '^ ^n>rer7é< óta bírt helyéi 
^ •:"^-^ '^ ^" /* '"^ N ^' 'v^v^ \'. :* \i :.t"^. nemzet: államai közt. 



. w 



Az ArpAdok államának bizonynyat az Ict( volna a lefínK^ltólili záró- 
lia az fiirrtpai Majíyami-sziÍK megépítése után sikcrtll nekik u 
IcIrc rUzakadt raagjar törzsekut a Dunavíiigybe vezérelni, s a nenizel 
kél lestvéráitAt ilt újra, íVrflkn? cfiyesilní. 

IV. Béla álitioduüoil crriíl. Köl is kerestette a keleti ág nyomdokait. 
A míKzinval me^ln/oit Julián burát Itíl a Kaspi-tengeren és az l'ral- 
vidékrn. baskir, liilár t-A bolíjúr népek kOzt, rú is t;il»lt az áüsiai Na){y 
Ma|{>*u rurszáfíra. 

Ha a lestvérek akkor ertyesOllielnek, s a nemzet, erőben megsoka- 
uidva. liDiflImát Európa keletén kiterjesztheti! Be más irányt vett volna 
a mato'nr tftrténct 1 . . . De ez álom maradi. A népvándorlás utolsó hal- 
lámcsapávn. a nnnitjol liadjúial, TirOkre véfjot vetett neki. Az ázsiai 
Mag^-anu-szá^ elpus/lull, a lestvértArzsekel az 'arany horda ' kiirtotta. S az 
európai Maf;>'aroi'S2á<'ról elvégeztetett, hog)' 6ríik elszigetel tségbeii. rokon- 
lalanut maga erejébtll kell tovább boldogulnia. 

A \li(. .század vegén bealkonyul az Arpádknrszak is. A fejedelmi 
lArzsbdl. mely a nemzetei né^vszáz évig vezérelte, az életforrás mnid- 
inkább elapad. Utolsó hajtásai súlytalanok, meddők s rAvid életűek. 
III. Endre sfrfOdele alatt lezáródik a magyar történelem pnlri(irchnlií 

\ királyság s a nenuel sorsának intézését ekkor a vitézi rend. a 
[vvercs erö. a nemesség veszi kezébe. 

Némely történetíró az Arpád-epocháhan a nem/el serdQlő korát, a 
ndi nnkormányzalbau nagykő rú^gának kezdetét festi, mely tele van 
l'Vérmcs és könnyelmű, mL'rész é.s tupasztalatlan ifjúkor legszélsőbb vég- 
ivel Indul a vegye.s háiíak alatt, s zárul Mohácsnál. Fényre. dics<>- 
í gyorsiu következnek aliban a gyászos és nyomorú fordulatok : Nagy 
IXbjos után Kis Károlylynl. Zsigmond után Albertté), Hunyadi János után 
<><>'4bumu8 Lászlóval, Korvin Mátyás után dobzse Lászlóval. A törlénel- 
ras i-'gyik iükolája ki is mondja sújtó ítéletét a rendiségre, hogy nem 
■■111 fdadala magaslalán, messze eltévedt az Árpádok hagyományaitól, 
ft a ntil nzok négyszáz évig szerezlek, a magyar állam erejét, a rendek 
liél&záK év alatl eltékozolták vagy fölélték. 

tAz újabb kritikai iskola nem dolgozik ilyen sötél színekkel, s a ma- 
ar nrmc^ n-ndnck igazságot szolgáltat Meglátja a rendek történetében, 
|{\' az ősök törekvését, politikájuk vezéreszméit s nemzeti irányát foly* 
Ini igyekeztek, viszonlagságos küzdelemben a változó viszonyokkal, 
fkor szerencsésen, majd szeren cséllcníll, de mindig következetesen : 
magyar hr<}en\onia hagyuniányos történeti gondolatát tartva szem elolt. 
Az Árpádok palriaixhális egyeduralma s a rendek választó király- 
sága kOxI nem hiányzik az eszmei kapcsolat. 

ÍA rőhatalomra Árpádot is a hadakozó nemzet bizalma emelte. .\ 
^rí lándsát. majd a királyi koronát, az Arpád-ház ta^ai sem tekint- 
ek személyes vagy családi tulajdonuknak. A monarchia e házban soha 
1 vnlt liulán örökletes nem volt öröklési rend sem. A vérsnerzódés a di- 



iiiiitiii;, riui-jiit s:u^'-i, A .iiruiv íz or-iÜLnii: <:s«iúi«i]3«H 12 atóiiit me;- 
tiOiliL-í.ti: i»í i irínizííc iiíín rafírz'rír jzr ^if«:iL?ii:ru- Ir^jiiűsi ieiyízr-r azt 
i urjiiiuii '.Síi, J iJiiiíü rxL';fTiiírr!í*í!i»íbiin .-ímnkajb nie:a)ízi:rt. — mel- 
liíiit: i í:jiií.: nríii nznix, — ^ uttu, ^T : :?»z:i:ctii 1 n":ar*:L 1 enbea -:!íai*> 
Hiü, >*:íí:i- \-rs£L'r i^ííií ;i. -^Knruiíy >a.aiin:Q:. rirLaszii: iienetó:r dait 
: •^miiíK ii"r:iíi vrssí^a iz Ji>.:uuo:i 1 r^'íiiu*i iiaiü"^ leiv^be laiiaír 3eLi: 
;- jk iili:Ui:s. !. '.'r'zunaii i -ííMiííí iii*;raK HktiL H2iiy i i4:r:aaróí 
>^iaiiiijii a nr-i eün.'iniiíja -r [. Ldi^znií fk i ?;-iík :'iíl Ji^uv aár."a íiaLi^a 
icitii iiiriiKjrjiiit/íasíííU naüiif. '.tr "'.itaK i T':iiií í''^ti.*i«j' jer-rzeuek. Jtz 
utiVi) :n i;ai)i) i.rn' ti:rii. lirr'í^'fk ^yiiiaur "'íaikjaii -r iieiLbekiüe- 

•:sal. ^^:?ii s:r:K:siitaK :i i/. v.^'jau-ia*::';! iKii :r -H-m. nikír iz :'»íiri-?ar- 

jtriwr .Uii ' icía iíHJK:ii '^ijüt^r Xar'jr- " Itrr'-ia aii^'anaii. Maria 

>NÍ]L<lilL!i i:i ui' 'l»:'Uji\ lll<;Kaia. .^aKMtííIl 1 \ :':/:"f]K T '■•:«^ríu "•l^•I^ii:liJ•l^aiC 

i *^Miit s ! liíi^yniiiMi' Mií-:. Vi\^\' X iiiii^ytr riiiuii :suk i n:iin:iX!ai'> 

^•^tJ^ 'UL-k i liilv:'. 

' liu'li.*' iv<íi t!iiü:tul «M'\s' ':^IK, li u.^ i K.'/'-Uir'' Hl eíflt^ÜIll L""i- 

'\ in,i, Mii>, rii ; i .11' -ictK >.'ri- iL ::'!i-K. Híii"^ lilaMm-Liii ÍZ ii'^zau-Oaa 
jv,»;iu, .»;.w:iiv • it. > M.«;, x;;.í )umt •«; u:i::iiiu:i ^\ :;Kiir"il:iK '"Illa. _:a 

V. .^'...1 >N..;. >j ^ 1 )k4|» i '' 1(1 '^Wíi. 1 v't: / ■^•:ii::i -/.ll^TlKai ".-*!!- 

.ni -» .in,t ...♦,;> i.xt.y t.siu ii.x Kv. iti\)«'i ti»i» ;:;"":i' ít'ii 'í ':ii::>Z!aiiai\. 

' ''•*■ ■*•> '-■' ■ • ^v .:.i-^i!::K iuu> :ia- 



V 11 ' 1 


l • i . ■ l . i . » ,^»v 


; í ..^ ; i '- ^ 


. iV * 1 1&\ 1 ti 


<* \;ii 'U '•»,"- 


1 .^.,^1.. ' 


Íll< ill\ >. 1^-^ 


V ii«- •«- 


\ 1 ii' • » ' 1 » '"^ 


1 • l ♦*{■%»■ • " 


■.. ■. ..-i 


.i V . " » 


■ - • . . m. 

l k t 1 tf & & \> l A A t 


' • *-»'lt' ■ . ' 


_^l. t i». t' tt. ^1*1- • 


1* .,_• -. • • 


- > 1 1 11 i • ' > ' 


, . \.> • I ■ • 


l 


1 
■ ■ ■ 

• 


llJUl 1 » ^ 


• VmlC* 1 • • ■■»., ■ • 


■^i. III. \. -». 


N 1. 1, . \ V 


■ • ■ 11 *\- 1 1 


ll < .. 


It.lli -tnilí ^- 


. . i. - * 



^ r. ^ 



■ * » 



1 ■ 1 I * V 



\ . 



V ■ « ix . ■ • ^ 

. I 



• • iX X 



» -* 



viLiniiiaiia 

: ■ ( I 'fr-ii-f 

. ■ 

^ > iiaii. 



Nafty szcrcnC5i5t1cm<!g volt ez a magj'ar nemzeti ^Utamra De a rcn> 
dek valölinii mindenl mcfitetlek. liog>' elliűrllsiík róla. 

PÁllaadó dina<izlia hiáiiyábnii. itőü intézmények által próbállak a 
luló királysúgil konzervatív enlvcl felruliáznj. Kiépítették o kétszáz 
nlall alatt a rendi alkolmányl. liasoiilóun Ktirópa lAlibi rendi alkot- 
nyniliaz, koruk szellemében. — de az Árpiid-kinilyok Irndicziói aliipjáii. 
6 niűvQk Tolylatása ^'anánL 
A főhnlalniat az Árpádok palrtarchálisaii fjyakniolták, de nem fiii- 
kcnyrstn. Monarclttájuk korlátozotl egyeduralom voll mindenha : móf}fil- 
lúk ott úllt » feijyveres nemzeti erŐ részinl támaszni, részint fékezfinek. 
Politikai jo^ai a magyarnak mindig voltak, a mióta mint politikai 
nemzet létezik. Az angol alkotmányosság első kezdete a magnncliarla, s 
cvtk hat évvel clözi meg a magyar araiiybnllát. De emez nem lij jngo- 
csikar ki, miként amaz Jánn>> királytól, hanem ősi kíváltsiígokat 
til meg. n miket már kétszáz é^'^'el előbb szent István király enged- 
nyezL'lt. K kiváll&tígok részint kAzjogiak, részint politikaiak voltak : 
Ijlcrjedlek a kormányzatra, a hadviselésre, a szolga Hálásokra, s a Töha- 
llam Aakényével szemben a Jogos ellentállás fegyverét adták a neniKct 
dakozn rendjének kezébe. 

Ily őii alapot) épt^lt fel a rendi alkotmány erüs várrá, a királyi 
Italura nagyobb korlátozásával, a rendi kiváltságok nagyobb tágításával. 
Villózó dinasztiák alatt az állam sálypontjál a királyság állandó szilárd 
lalapzatúra: a nemest rendre kellett áthelyezni. Abl>an megvtdt az 
ellentálló erö, liogy az idegenhűl liivoti királyok u beléj[\k oltott idegen 
hajlamokkal, a beléjük nevelt idegen eszmékkel s irányokkal a mag^-ar 
amélet benső egyensúlyát meg ne ingathassák. 

A patriarchális Árpád-kori alkotmánynak ez átépítése szerves )-endÍ 

.otmánynyá. legnagyobb politikai cselekedete volt, s legmaradandóbb 

rli^neti műve lelt a magyar nemességnek. Hogy Magyarország e századok 

OEontaftságai kAzt sjiét nem hullott, s a későbbi nagy viharokban el 

I enyészell. — közjogaink épségéi, hagyományaink fenmaradásál sa 

izet jAvendŐjét ennek :iz alkotmánynak kAszúnhetJQk. 

A magyar nemesi rendről valóban nem mondhatja az igazságos 
kor. hogy a gyermckszobából jött s a kíimiyelraű ílalalság ledér és 
1 korát élte. mikor ily művet alkotott. 

ErAs vára volt az a rendiségnek, de ez hatalmasan is tudta azt 
védelmezni. Nem bocsátotta be oda az idegen szellemet, mint a cse\\ 
rendek tették; miga nem vonult ki belőle a főhatalom csábítására vagy 
mrancsára, mint a spanyol és franczía rendek tették, — nem is robban- 
nia «zét benső mégha soulásban. libcrum vetővel, mint a lengyel rendek 
illek a $ajál alkotmányukkal. 

Ih" ez erősség, mint minden várépölet. csak a benső védelem sikerét 

Elofiilhatla, s mint minden alkotmány, csak az ország bens<> egycn- 

Hyál lartlialla fenn. Allnnd<> európai pozicziót a királyságnak változó 

üEtiúk alatt a rendi szervezet sem adni. sem biztosítni nem tudott. 






V: -. .- 



.< 



f 



.it- .». ■ iii.ii . •:ii.n"n Uiiíií-i '.iu«./= t ■:.rii'"'"'íi iiüí^tí 

.11-. I :■' • . • vJ :..^' . : ai:. ..'■:. . i:;.i. " :r ::r;i'" -íü'':. 
. •■••*. ..-:;':. -'!■«•.:•- • : .:..ií:i.::.l: .•:::■:: ál:iui:iiliin;-i:--i 
....:::• -• \i._ ■ .• •• . ._ : n.. ■ i: . -: -:^^:. niiu lit---- 



-..-•• • ■ ~ •. . V 1 . ; : » . . 

. . 1' .« . 

■% - *« ■■■» ..te.* &«. .^ j * 



:. - -i:: " ■■ :- 
n ii: , i. 

l. i.. 



• 



^ I 



^ - •. 



■ ■ • I 



."..." - . » "1 



Rúberl Károly is Lajos alntt a visegrádi udvar a lovagerlcölcs minta- 
ikolájává Icíuc Karópa sziimára ; X^ijimond s Tőlcg Mátyás alntt a biidii- 
'tfrí udvar gyGjtő tükre a korai renaissance összes réiiysuRaraiuak. 

De az ily vezf^iíő ^t^niuszok után ámyékkirálynk jAnnek, megkoro- 
názásuk nem nrszáffos öi'<^n). csak egy \yár\ diadala: alattuk hír, dict/iséf; 
izáll. s roindcn elborul. A bUszke rendek csalódolt becsvágyukkal komo- 
iiii húzódnak meg az alkotmány sáuczal luO^ötl, szűkre fogják a 
tn^e uralkodó hatalmát, kinek meddő lelkétől cli'ordul a szerencse ís 
\x elé^Qletlensé^ általános, s a kárba veszett máért kesereg. I)c 
i holnaptól nem tart. n meddig Öntudatában a magyar liegeinnn eri5k 
úlyál érzi. A kózelgö katasztrófát senki sem látja; a rendiség len<^z 
■tildén kűlsó ellent és kicsinyel minden veszedelmet. Hatszázéves 
icrviicse volt ez elbittséfj nevelője, mely hozzászoktatott a gondolathoz, 
I magyar állam ereje minden viszontagságon kifog. 
Olveu évvel a mei-seburgi esatii után niegépQlt szent István erős 
[rálysága ; Olven évvel a tatárjárás s a mohi esata után jótt az Anjouk 
lalins kora ; Ötven évvel a várnai csalii után már fenragyogotl Mátyás 
Mlalmas birodalma. Kzért nem bántják a rendiséget halálsejlclmck a 
■uhámí r»ala előestéjén sem. 

Üe Mohácji után háiomszázötven évig nem virrad ki többé. 
A kAzépkori mngyar királyság széthull, s a nagy bukás :i neiiuet poIÍ- 
likai lialalniál romok alá temeti. Tenger véren, tenger szenvedésen ál 
el) a lArténett Magyarországol újra felépíteni. 

Némely tórlénetíró e katasztrófa okát a magyar hegemón crők el- 
OrerigOlésétien látja. Alélt királyi halalom. meghasonlott rendek pártos 
lenvedélyi-'i, elvilágiasodotl egyházi férliak tekinlélyveszlése, gyenge 
lílvf^k alatt elhalalmasodolt zsainok oligarchák. — i-eltegő polgári rend, 
lely fellett javaival a városok bástyái mögé /árkőzik. sanyargatott nép, 
etynefc forradalma úgy tör ki, mint eg>' beteg államszervezetben a fel- 
tslá&i láz: imc a kép. melyet e korról, s annak következéseiről, a his- 
, magyarázói sölét felfogással, sötét színekkel lefestenek. 
I)e eg\' lényeges elem hiányzik a képről : a nagy magyar dráma 
■úpai húttrse. IVdig e dráma lefolyásának valódi okail ablian a liát- 
rlM*n kell keresni. 

A mely állambetegségek .Magyarország szerveit dáliák, azoktól seny- 
vedi akkor az egész vUágrész ; Kurópa ragályoztu meg veink a magyar 
bmot. Olt ádázabb volt a küzdelem a közhatalomért Irón és rendek, 
nasztiák és pártjaik közölt. A renaissance |K>mpája és érzékisége min- 
nUl elvilágía^ltotta a hierarchiát, kiédcsgetve azt transzczendenlális élet- 
ól s aszkela erkölcsének szigorú fe^yelmébő! még az egyházi 
b. A zsarnok oligarchák kflnn rettegellebb várakat emeltek 
, s kegyetlenebből sanyargatták a népet, mini nálunk akár a 
ncsJni f^sákok. Németujváriak és Amadék, akár a (iarák, Cilleick és 
, Kívülről jóti liozzáiik a sok nemesi czfraer- és zászlódíszszel, 
I pánczélozott vt. sodronyos ruhákkal, eilieinmokknl és Hmulctekkel n 



váikuslélviik imllosjo^a, úri s/éke, kínzó kamarája, falaik közt a rejtett 
iolyosók, IrriiuMklHMi i\ titkos iiókok rendszere, a jus primae noctis s a 
linivii«ínló/n)ény. Odsikünn kegyetlenebb volt a jobbatok sorsa, mely- 
nek kí/sarolúsábóK veritékébdl és könveiből kellett mindannak kikerülni, 
w niil ti sköt hegyektől a leng\'el rónaságig a stájer alpoktól a Rajna 
liMki>bitiMg. a Kö/é|>*tengertól az Athuiti-oczeánig a fejedelmi udvarok 
IVnyit/eM*. u lóin*i paloták és nemesi kúriák gyönyörei vagy szeszélyei 
megkivantak. Hi/onyság a/ a sok parasztforradalom, ami a XV. és XVI. 
s^iuadokluui Mutopan végig vihar/ott: azokból csak egy hozzánk vetődött 
hulhun a lK>/sa tVle pörlá/adás, 

Miv^rt kelUit volna e válságos időknek a magyar államot eltemetni, 
mialatt l^uH>pa a kC^/opkort temette el bennük, s maga — az újkor 
k\w/v^behe/ jutva ebben újjászületett'.*! 

A mohácsi csata elvesztése uem ok. nem is magyarázat. Elveszett a 
uu>hi csata is 2Sr> evvel előbb, s e csapás jobban lesújtotta az országot, 
meg se /-u/ta s/cl. 

Vau clcvi hasonlwsiig a két katasztrófa k«"^zt. 

IV. l»cla Itavlai csak oly későn gyülekeznek, mint II. Lajosé, s oly 
cUMrA>ttiik. uukcnl c/ck Muropúböl a maoar üuvuek csak olv kevés 
scv;itxc;^ jut a mohi pusztán, uúut a mohácsi síkon, — sem a pápa. sem 
nemet cvts/ar nem támogatják, bur kő/os az ellen s félelmes az ereje 
oll iv itt is cgyaiaut. A viteti iviuick I24l-ben épp oly vitézül harczol- 
iiak cs esnek cl, ntint l.'>:ir>-baii a neme>i bauderiumok. Tomori érsek 
cpp ol\ hv>x >c/.ci\ ntint l i^riu püspök. S II. Lajosnak csak a tragikuma 
IcliCM'hb. tmitl IV l»cluc. 

A kalaN.'-lí\>r-i uuillu\ul sem ott. seiu itt i.űncs csillapodás. Pártok 
lialH»rnx,»^u diilja ;«'. v»i-s/-ugot u^^v Ikiiu. lhílU Sz-^limáii seregeinek kivonu- 
Kivt uliiM l'llenku'uUok uila'.*^.L --i4emkt>/t c-jiyinaNsaL egyfelől IV. Béla 
es \ k[,v^o^ liu a'- apja cUcitebcíu masíelői /a..ioiya Jaa^js és Habsburg 
leiviin.nivi S e l» unví sebek uiittáket esccbei: íiÍíSí^' re^y vértől Ls vér- 
/.enek oif !»al»eiii»ei^^ Tngves v>.N.:ira'<v hercjcx > L^vsemisi Ottokár cseh 
kn.il\ i»\,;i.il\tlv el J'. oi-s-'.ii: Cí;y-<'^v res.:^'t -- ::: Fveniiuaad törekszik 
ule;;eM Ií.ínIvLiI ;t'. e:;eN.'-ie i\iletíiTi Wívt::; '.v:.:.c ~v^:iy i !ias*)ul<jság teljes 
l\'\;^\en ii;;^\ .i mi»hi. mmt :i ittoÍMCsi ^\ .*:'^Iv .':»;í",^ol er* török — Új 

iutJj.M.ih*i ke'.viinek CN^íklí.iítuii . s ^l.^^\:i ví'xcuLL'-'t "liar a XIIL század 
\e;<ví» I ■■ t xv»ix !eit>ei;e{!. ;t '^n ;i W l v.-,t :jo *u:í*v'á:i.! rijui bekövetkezik. 

l\*im- uxu^ii A. Vipadivoi ut *ím' :\ :*.:•:-.:*:'. ijciirniiiak a válságot: az 
».»i V. t,,; S iiM.t! tiK- 'üviiil. lvi\er ítií*.!eií ,'- le •:?>*.'• ■«;•.. fieviír'Miíi Ottokár cseh- 

ii)i»t\< Imms- i!ní,ti .'X 1 1 ib.Ni*::- í; '\::oi\'*m!v M.;-.t vjsiiííüi iiacainxáJtlOZ az 
.4! <:»i»lv *í Ni »ív'í: » i»K»i\.i :t»e-.v- c>^iia \i.! •t'í'iL'.a-^eíiiiueí s*!siít: — 
*,ivi!' ,im:ií * \i.'\eN 'm »'v v'ii- t ! •.«.\>..uii v* "Ji'- "»* - iiöveti s az 
4!! í II V . í:>ii;:.4v<i fx.»» 4k.u* * \'\.->.i.\i rK.-)^. ;j^ l:i) ^lU ^íí re zhe ti vissza 
4 M í^i ir.A''.vx^ii \ 'v-.M. 'L iv x.vi«.'V ;. 1.. -íi'j-rn '.X'v'ístül CíKik saját 



»■«'" 

^ 



Bízonynyal nem n ma(íyar Itflek ni(!lyi5n. vafiy a mapj-ar trón manas- 

sáffában lírállt vállnzás! Nem a ncmzcl rl^nn^ülése, mert nlckor elpusz- 

:t volna. Nem a diiiaszlia .s/erleleii hatalmi túlsúlya, mert úfíy az ország 

hullott volna szel. 

A kors/akoü vábu^x okai vjlii);törtüiietiek ; mcfj kellelt változni a 
nogyor lArl^net folyásának, mert körülötte az egész vilái^ri^sz átalakult. 

A \[ll. század Kiirópájábaii a középkor l'áradi szelleme nemzeti 
kt'tzelelOnk iiéjjy^zázéves |{>'ök(.^rszálait a moiiicjiata után sem volt k<?jK-s 
tnbbé me)iin};alnik. 

A \VI. század Kiirópája rölötl az újkor hnnlotta ki szárnyát, hogy 
iúza<i tuccllemével átjárjon s az ulolsú porszemig álalakitíiiin mindent. Meg 
kellett rendalnie Moliáes után e vitiarokliun a nyut^at és kelet köze épQll 
magyar királysá((nuk is 

JAtlek ekkor a nemzetre pillanatok, minthii keletről, a hnnnet jOtl. 
Ázsia nyújtaná érte újra kezét, hogy török nraluni ahut a turáni iit^p- 
euiládban eltemettessék — és jöttek pillanatok, mintha nyu|{alról. a hol 
^l^^etIe^Ol élt, Kurópa vonná ki újra fegyverét reá, liogy német nralnm 
alatt az aría né|K:suládha olvasztassék. 

A mohácsi vész hátteréheii, az újkor e forrongó lüirópája állt. 

^B Nyugaton é» keleten a világrész esaknein eg%'szerre éiezle, llog^- új 
^Korszak veszi a törlénelemlien kezdetét. 

Olt Vfty neplunikus áradat élővizekkel hoiltotl el mindent ; Itt eg\' 
plutonikus áramlat halálos lávafolyókkal temetett be mindent. Onnan a vízár, 
innen a tűzár érkezését várhatta Magyarország, hogy összecsapjanak 
állainélete fölöll. 

Sgtignlon a ívnaissance, az új világrészek rr>lfedezé.se sa nagy reffir- 
Diáczió harezai a középkort megsemmisítik. 

Vége az eg^'elemes keresztény ideálok álomvilágának. Feloszlóban 
a bűvös kör. hal középpont és sugárvető az egyetemes egyház volt; — 
olt tartotta fog\-a a népfajok öntudatát, hogy tekinlélyiycl és mfivészetleJ 
egv-máshoz kapcsolja, s fájdalom nélkftl összeolvaszsza ökel. Másfél ezer 
évig vidtak az igézete ahitt, de ez alehimia nem tudta feUdczní az arany- 
kori, mely az emberiségei egységes.sé tehetné. 

Mosl megébred a nemzetekké fejlett nyugati népek önludatáhaii 
véralkaluk. ösztöneik, vágyaik s érdekeik minden ellentéle, 

A rrnaisstincelimi a latin népek ünneplik újjászQlelésOkel. A huma- 
nista tudományok felsőbhségével elhomályosítják a szk olasz tikál. az 
antik művészetek formaszépségéivel meghóditják azaszkezist is s az egy- 
ház viüQk QnnepH az unltk Hóma régi dtesŐ.ségét. velük gyönyörködik a 
rraai»ancc élveiben: latin egyháznak ér/i ő is önmagái. 

Dr ez visszahal a geraiáii népek öntudatára. Az egyliáz elvilégiaso- 
dás-a fcUázfIja őket. Nem tűrik lovább. hogv rajtuk a latin szellem, crköles 
és nyelv kánoni hatalommal uralkodhassék. Megindul a proteslánx hit* 
■wilás: elvei a hilélet önkormányzalát, s a lelkiismereti szahiidságot hír* 



^ftlas 



/ '•' /. i'.i ttt^ Ifi ^ *>*ifh^* \'n9fti,u\ >, M^>M/J;í^/iO jfr^^yélKrn elszakadnak 
(' .,. '1 '.- ' f"\\ **'\i^\' '* U*tir/ it/ *f$\UtMo%iu j<fyvéi>eii már előbb el- 

• ^* ' mjmIiI- •♦ l»/,,r|i|.Hi ^. ví |í- ílfiliii'k a középkor politikai 

í'' Hí' li 1 Mi» I » I* tf, ffiv'l'MMC) lTirt»/iriiysc?|^ szsiiiiúra alkottattak. 

. iImiII i I» m»|.iIi •ílltiiM.yMl'i /i I. holifirs liirtoinánvaivaL baiidériális 

I. I í il »Mhli ji'M l.tttti nl|i h(.|, liiiiMlriliiii ^lyillóscivel. S nem bizonyos, 

t. .1 Uitlhíi- liMínlf^' \m\\ (ill mrfi : :i IVlokezcti szenvedelmek 

i.M 1 1 . » lu \»p r..n»».\l».'in 11 lil» in«'HHMh;N:Wuk:U. s nielv állambatárok 

^ 1 .ii».t» »^h ni ^1 1 mI' íh i^h nnil.')tK(>/n:ik jelok. ho^y a vezetést az 

'■ ■' ' »nní|'. ii n> i\ l'i M l\.M ;»> ;Ul;uni plonipotiMiozia fofj^ja átvenni: 

• ' ^' '' ' -^ • ''íí' ^l'>^ iMiO ■í11;n^<«s hMilvM<^vj<*kk<^l. isten keg\'elméből való 

'" • ' "• ^ ^^ »" í '' '^' ^ '^' »^^ Kvll ■• ' i í;\I);í> k4MU'tt\ srm alkotmánvos koro- 

^'■'^ '»'í )i"»' »in^ . slTílnnilírí :\ r*M^«iiv<^^»<M. In-mifljn palásljok uszálva 

'• '■ i I .. \ -..M^ tnr'l .'vi 1 . .i :!.';\ -..Ml v/ori: l íí kv^zépkor eg\"bázi 

^ ■ •• '.A.^. .'.'iMvi'.v/ni.i.;: ;, \i|;i4^íj iilis/filutlzmus le>z. 

^» ' ' '^ • .. ' .'.N -,• -',-. > t>,".v •i-.íMijilO. -X Snlknr*-1t?teziiíí': e< K.i>- 

^ ^ ' 1^ '*•••' • ^' "•iv> '."♦'?,*!. V. >. U«!i X. ,/|;in lí'IIM.'irtt vaihlTivIL'v- 

^' * ' * .^ ■* ■'* ' '>"'.**; ?■ •; v^K'iil. l^a;^* : í íi/i»lHífiT fit! !> ^tlLK^ í*."l 

^ ' .^ •^•^' ••» .''^is íh.M .^ ii:'ll:M n:*r:ztiifí4. i^'.::: 



N » 



t ^ 



"^ *.*•••-• .ri.»vv-HstC*liKi* S- ni-::! 

• ■ '^'i . ^^ ■ *' •■•* ' iMitNiIiiMuiun;*! Iiv. 
" " ^ .'..... : '. ; |j iV: ÍK.:y. e". ot 

' •' • ' ■.. •- ./líir 1.1. mriS'^Mi 

» ... 
1 ' ■ ■ ■ " i . ' I .. 

■ ■ ' ■ • "• '^ • ' '■•'... 1 i . 1 : 

-;■ '"^^ -Á] ^^;"s*n"^^ :?, 
'■■' — ' » m?t<t)iii. n..?i 

" - - • ■ • Ví! 1í:;'V. 

5-. •••»i/irtT»^<: nií:* 



E vDáf^elyzinbeii kfrályvdlaKz{ő.ixítI lialároz sn/rf/ .vonóról. S a 
nd«k lodják, hn^v válfisxtásuk Maiityarnrszii^ sai-sát dönti el. 

A tlilenimo iicliéx. vélcmifnyQk nem Cf;yez, i'iljuk kettéú^Hzik. S ez 
pcca^lli meg a királyság; vég;teléi, nem személyében a kél választott 
király. 

Mindkét jelAll e^vcniségéből egynrint liiányzottnk ú^y a hatalmnsan 
von/<i tulaj (tonsií^ok. mint ai elhntározónn dönlö képességek. Kgy ö&zinte 
HnlMbur(C-|iúrti sem mondhaltii. hn^y MagyarnrH/úgot csak Kerdiniiiid 
képes menoUalmiizoi. s egy iRaz Zá pólya- j>árti sem liilielte, hoiy epyedOl 
Jiiiios liirja Hzt mefjmeiiteni. 

A rendek érzik. Iiurj' zászlaik alatt most nem két k irály villasztó 

pari alakult me^. milyenek mindig vollak s u királytétel után relnszlnl- 

lak. hanem kél tőríénrlmi párt keletkezeti, ellentett elvi iránynyal és 

[M^litílmi gondol kodns»nl, a milyenekre n nemzetnek eddig nem voll szOk- 

Bp^, de ezentúl lAbbé nem lehet el nélkülAk. 

^H Magynronutág világhelyzete felől a kiinicz és labnncz felfogás itt 
^Btszi kezdetét Kz első g\-ökén;zá lakból sarjadzik ki mindaz, a mit ezután 
^M iiemzel végez és cselekszik. 

^H Az idő azóta kiengesztelte ellentéteiket : kél összehajló testvértól- 
^^bcl nevelt belőlük u magyar lalajlmn, melyek egymást támagalva és 
^^■kezve ágnzzák he a magyar lOrténelmi levegőt, s élő gallyaikkal, hulló 
^JpvrlOkkel ii mag>-ar fCildet óvják nyár heve. tél fagya ellen egv'aránt. 

Dl- ebó kialakulásuk benső meghasonlást jelenteti az országra köze- 
ledő viUg veszedelmek közepett. 

\z eíxú labaiiczsíígol Kerdinánd láhorába a keleti hullámok ellen 
való védekezés öszlOnc vezérli. Mert a nyugatinkat tartja a kisebb vesze- 
delemnek, a mely ellen a magyar alkoimt'mg bástyái is elég védelmet 
PiJlanak. Megválasztják Habsburg Ferdinándot, miként megkoronázlak 
kor házából I. Albertéi és V. Lászlót, nem öröklési igényeik alapján. 
lem szabad akaratból, a magyar királyi genealógiák titmntalása és 
régi liag}'omány tanácsa szerint, mely a Habsburgokat az .árpádok 
onának ismeri el. 
Válnxzlásnk csak folytatása annak a magj'ar politikának, melyet a 
nemzet u personál-uniók Inillánizo rendszerével már kétszáz éven át 
kóvetett. hog>- közös uralkodó alatt szövetséges országokkal födje nyugati 
bomlokzalát. s erős alapot kapjon eg\' erőteljes politika' folytalásához a 

^ keleti horalnkzalon. 
De lmg\- ez alap Knrópa nagy válságai miall mily kélesxé leli és 
■rgélyfnrrásui a rcfc»rniáeziá zivatarában mennyire elapadlak, azt meg- 
látni nem hág_v nekik idol a keleti veszedelem gondja. Az ellcnpárlon 
János lobogójában a nemzet i-lsTitieteltsétfének jelvényét, mögölle a 
ii&rök vaznIl'Uralmnt, — a mi)g\'ar hódoltságot látják közeledni 

Az rlxő kurucíság János tábonlba azért gyülekezik. hog>' a nyugoli 
■Hámok ellen védekezzék. Mert a keletieket laiija kisebb veszedelemnek, 
1 mely ellen a niagvar honnMelem ereje, és diplomácziájának művészete 




n 



i li j; I ili iiitiji.i-^f it..i.i intum liltc tiU /:'t|>oi\;i JáiK>«»t. 21 ma^^ar oligíirchát. 
M>tK* iti UM ^.K'ii'iKi'iiil* linki\mii M.'ilNíi^l. a iiia^yíir kormányzó és fő- 
|«.i|M.iiiv ii.ii Iji'j.v •!« •ti>/ii{.'HiiK iH Im'/ Iic'i\/c'tr|icii nrmzeti királya legyen. 
I V .ii.r. .!.!>>. il I >.iU .1/1 ii lnifiMMiiiiii\(isnin^yar|H)Iitikát folytatják, mely 
l<.ii .1 .-« tj, li lii iiivr ii Hl tiii^\ ii/ t»i*»/:i^ n liiill.'íinzó európai áramlatok 
> •hih'l /J.,.|. </»-iiW/ li iHiMiiiiailliiinMiii A iu*in/eti élet folytatásának vágya 
(•* itiH(l« iMil'lhM III III V lUliiy Iliit rl a >/rll(*ni. miként Kurópáé, közép- 
ig' III «'i Mifu«<-' .lliui 111 Ml I OjtiitHliti 

V in.ip'.u .^-illiiu liii|liiitllitiiiil s inrt;(őrc(lrn akarja járni a váU 
♦« .' »- i .ih.iK^il .« ^.^|.\l t\l|.iiii \ IviA.i'pkoihol osak anynyit vett át. a 
u«>nHHi *« ii« ut-v u »«»ttK I lliu^jiillt.iion :i.' úikorhól is csak annvit 

»»;,.»» »l .\ u\% tttn U .1 Miu»-%li iithk inri;ki\:ni Nom érdekli a távol 
Ml*..*- >»• i.»Uv»u »>* .» I».*í:\ n% üt i:*c,j!Lik n kciv^Tlosháborúk. Türel- 
íh^ « n ^.ih...*n.i .* lU^ iiU«i.t.u Mi.U.i; .: '.\ ii^í ir,:^.:..^ íil:iti, a mily fogékony 
^ ' w \\ \\\ \ \^^'\M\.K\\ A \\ i\\\>\\\\s^' .:,./: \;:v. ..::ví r.kf.iik a protestáns 
^\ .\'\ ^... i'»»M k Uvn \ lUv |>,k^ ,i\ . :.. ,•- \ .^ ;■-..'''». r.v....ks: líe az ósi 
lu i^M vH« '^tu u^\ t(,> k% iisiau «:v .' ^.v v.vjx.' :.:»:•-'. nirntrtt erőt 



\ . ■ \ 



'í|'> \ ,i.lill'í|,.'i ." ^ X 

.1. .. : i. \1 V . 






« ^ 



.*IX 



1 . 



* « 



\ * 



: -■.:^-:i.'i:"--r:::'^ ellen. 

" : i ::»:■" ■::.•. A."Zrl;IO 



^ « 



:•_ I.í:j1- 



« V. \ .*. * , . 



.V . 



N \ 



■•'•'vmetic': - a 

.7. ^ -j-.-v-i^ 



. N 



« ■ « 



lili" IS 



- 




:v.:' 


. * - ■ 


■ <B . 


• ; 


::o/: 


i.r- 


^ 1 


*- 


mi 


k.-nc 




• 
• - • 


1 ■ ' 


■it:«' 


•- ^^^ 




"•.': 


aii 


1 


' «* 


•» 


•". .!•— 


■ ^ 




' 1 • r r 


:\l l 


• 




1 
i 


':\r"! 


1 


« '. M • 




T-.MI 




*• 


i.-! 


'»r!jn 






■- • ■ "'iit- 



¥ 



45 

De a haza vomedelme a nemzelel "újra etíj-ségessé tellc A kafasz- 
|6fdl>nii inr^találta önma^íát; a váUág megnövelte erejét, megnyílntla 
ucmvil. S fölvclte a iingy hiirczol. és legyőzte n balsorsot ; a lávával 
idllítotla a vizrl. a vízzé} eloltotta a tűzet. 



SzJzÖlveti évig tnrt. iiiifí niindi'zl végbe viheti 

A királyüág ez időn ál csak a huszonegy északnyugati megyéből 

ip kOvetet a pozsonyi orszúgi{yűlésrt-. A keleti megyék rendjei választó- 

frji-dclcmséggé alakulnak Hrdélyhcii. A inbl>i Magyarországot oltuniun 

vilajetekbe diiraboljiík a bíisák. Kanizsiitól Itiidnvúrig. Egertől Nagy- 

viradi)4 rélltold csillog az Ősi tornyokon. 

S a dolgok Tolyásn mús-miis világot nknr teremteni n hiironi orsitág- 
darabon. 

\ királyi rémiek Kcrdináiid utódait koron;ízzák meg, letétetik velftk 
az aikolmáuyoB hitet ; de a nyugaton dúló felekezeli harczok mindrn 
csatája, a tridenti zsinni minden anatémája, a bécsi udvarban a condottieri 
tiíboniokok minden vállalaUi s a jezsuiták minden sugallata egy-egy ráz- 
kódtató hullámot vet a csonka királyság csonka alkotmányossága felé. 

Az erdélyi rémiek mng>'ar főúri házakat lesznek váltakozva feje- 
delmi diaaízlíákká. Imgy oiindannyit el is ejtsék sorra : mert a kelet 
hullámzó viszonyai kOzI lehetetlen a politikai konszolidáczió e magyar 
utffrlen, mely a tilrAk porta, a katholikus liga s a prolestúns unió minden 
lutalmi lényével számolni, szándékaikat eltalálni kénytelen, hogy azok- 
hoz alkalmszkodhassék. 

A török hódoltság területén szQnclel a politikai közélet. Kiürültek a 
pOspAkvárak. Oresek a vármegyeházák Azokba a basák, ezekbe a spahik 
ifMiullak. Csak a szivek tetvek keserűséggel s indulattal, de reménységgel 
isi. hog%' akár Pozsonyból, akár (iyulafetiárvárról megjön a fölszabadulás. 

S a nemzetet a liároni terOlelen egy gondolat, egy érzés haljii nt, 
az ősök szellemének erélyességével és hevével : el van tökélve, hogy 
helyreáilítja a luiza területi épségét, megvédi az alkotmány teljességét, 
> szembeszáll minden akadálylyal. 

.\ mily hatalmasak voltak az ősök hatszáz éven át az oHenzis'ában. 
nagyok akarnak most leimi az utók négyszáz éven át ii defenzívában. 

Százötven év története ebből eg;* nagy hősköltemény erejével s 
varázsával bír, melyben u cselekvő vezérek, u harczoló vitézek, az elvérzö 
mártírok esak epizódalakok, nieii a bŐs maga az egységes nemzet. 

Sziget fiestétól Hudu megvételéig, Bécs első ostromától a második 
mohácsi csatáig. Martinuzzi meggyilkolásától Zrínyi és Krangepun fejvé- 
teiéíg, hat török és hat kumcz háhoni viharai közt. három lerOletre, 
felekezetre tagolva, egy czélért közd a magyar nemzeti szellem. 

Kz izzó levegőben héroszok lámadnak, a kiket erkölcsiek az antik 

hőftei mellé emel, bár enilékAk Szigetvár és Kőszeg, Drégely és ICger, 

lok és Tcmesviir falait szentelte meg. Államférfiak, hadvezérek szQlel- 




M\ 



nck, m'''lt<'>k inindni i<lok s/íihcnUjÍL^/tT'-tő népeinek tiszteletére, akár 
(lii'so Ix'koknlt^N ;il:í ír!;ík nevűket, rjk.íi- hóhérb-ird ahitt ontották vérükei: 
:i \h'\<\ i's |>(»/vrniyi, ;i linc/i t'^ nik'^ÜNinir^i trnklátusok épp úgy fognak 
rí»liik erőkre l»í's/(lni. niinf :i hrcsújlicivi t-s ♦prrjt-'^i vt^rl»irósíig vesztohelyei. 

\ rn:!iív:ir ríMMÍNv:nui' íiiíikul ki ekkor. :í/ ő<ők dicső múltja támad 
fel iii?:i :i v/- ll:tL:/.|t \í;iiíyítr(>i n//ií^ c \i'»>. kfiráii^'^in : Hrdély is ekkor éli 
íMMiivkíM ;it 

IlMf^fi! t:'il>'irl»:ín l»:n(/ífl u n* m/rt u kü'/ö\ politikai ideálért. Veri 
:i (<:!v/:mI :i ^/iilt:in Ií ií\ v* révd. |)Oi.\ njéi; joiilian vt-rliesse a szultánt a 
(•v:i<;/:ii íct^vN cf ( \ (1 l'í»/<í»nyíin íí! u kíilliolikus Kuró]>ával ápolja össze- 
knlh lt<! t. In»t:v :i üimlimm kir;il\ly;i koioiui/ott isiíszárt a regnum Marianum 
li lN.:il»:Mlit:ív:n:i lin/di!l:i^*.íi : (lynlíiftÍKTviii on át u protestáns Európával 
ki U'si :i *./n\rl<t't:('i. Iw»i^v íi miíilívíii kiráívl íiz ősi alkotmáuv és szabadsá- 

• • • •* 

iimI; mi ijl'i I:i>«:h:i s/'»i íiIi:insh. S minden siker, minden eiedmény nem egy 
p:Ml 1v»Pf !M :i." ei:i^/ 111 in/el li'nyent'k vetetik. A királyi lutdak diadal-útját. 
h:)} ei^\ knMu *-t ni Nett lei;yin ;ild»;tn lészl. (iyulafehérvár is ünnepli. 
\ eniiWi iMidrlniek lu kelVdii leK il. hur eiiv lnl):uuz sem húzta ki mel- 
lelhdx tii^wivrt, l^^s^»n^ is l»er/ikkelye/i 

*s i lv»!i í^kl^ín i\ «M>».au niMNnJkii mpÍjJMi mind olt vannak a 
\.v il-' !v:i:.\.u '^ld:d;ín A tiMi'k ^'síitiitoreken m le vérzenek a tengermel- 
li »xi ^«^•.^.^^•*k M V l:<MMn;n illiiek. a </e]\niNei:i >/orl»ek s a szOrénvségi 
>onvp^' l- V Knnu is.U:»Uieku luKskaxí. Inthltní. a rökőlvieket s a 
K.^kiM . k : 1. ti^í. níl^iMn k. b;\n\ ;>N;ir*^N; K.;, s/ok inindeniivé híven követik. 
\ nv-:.Mi - i-i-.^i^ii,- .-s i»^k;ií :^ :* '.M»u'k hri r.h;irom nu-gxéje látja min- 
,-t ' ;. . :^i '.' -i- ^-/r.^'^^'.'Vi ^s li^í. \..i^b ".rho^r.:. A kiket hatszáz éves 



•■\ 



11 K 



: :v . :.^ :■■'■ "« i.* 'V: :v!..\ ; ] ^ x>ri:\Tr:i>/;i^-tl. azokat a uk-í;- 

. r ■ * 

> lili i.i-i-.i. ••.t«<N .i.k (.. 



•vv t 



\ 



' ■ ^ 



■ V. 



V fc ■ 



;, k:-.!lk e>> :2tUr^iaK ossze- 

K" * ^«.t.\..i.i>'l... ÍVv.i. .. '^^ 4 ' ft4 tv 

». ..K • . •. : .;...:::. nv.— >i:nmisi:i r.svh- 

:\^,:.:l.. ■:. hii^'önor-ií-iil-is >a 

m 

.. ' .^:.^l;'.. m.liii*:. ?s7er::.r 
\ "■,•- . :v--.". ".>t ;. iv»ii:ik:i: k.">asz.> 
... : . y.Ti^v;.- ;j^:jmii-rrí:ik mir:i 



». 



^ ^ 



^■s ^ 



s • 



.. .. ; \.Jlv.'' 013ni>Z- 

■ ^ ::.' . :■: liaiíshurírhaz 
^ ■ . : k:7*4:NSi4^ k "^ziOiTi 

.^ -.;:ík. Rjittiorv isrvaii 



i: 



vtezatér H. Bocskni t^ Bethlen fnrmuI:Szni prób^ljíik. Illtf<ihif/i Ál\As.úl 
vruti múitla. Zrínyi és Franyepán oletOkL-t áldozzák érle. De a tíoiidolnl 
in(rfi>-alAmlás£t c»ak kóLsxúz i5vvcl kéüöbh éri me^ vgy szercnca(-\sebb 
nrntzrd^k. 

Aí újkor derekán alig negyven év alnlt kél magyar diéta tett egy-egy 
konzakos lépést ebben az irányban: ax 1(iK7-iki nr<i/áKgyQlé& kimondia 
■ korona Aröklelusségét I. Lipúl liulúdai .javura, n hz 172:i-iki alaptör- 
vények kiterjesztenék ezl az ő iióulíidaikra is 

Állandó dinn>ztiát s alalln nyugodt alkolmányos niafiyar államéletel 
akartnk e lArvények az nrszágiiak biztosítani. Amazt meg is kapta, de 
rmezl cuk sok nemzedék küzdelme és szenvedése után barczolhalln ki. 

Nem a nemzet dinaüzlíkus érzéüén, nem u a dinasztiának a nem- 
zrlhcz való indulatján niult. hmiy cgj-más megértése hamaráld) krtvel- 
kcxxék eL A XVII. század végétől a XIX. század derekáig egy egész világ 
állt akadálynak közéjük. 

A vnllásbábonik elmultával, n mik a népekel Európa-szerte kimcri- 
Icllck. alkotmányos életre lenn az cr6 és képesség, fenn az akarat és 
hajlam általán hiányzott. A kfizépkori alkotmány-gépezetek a sok vihar- 
ban megromlultak. vag.v megálltak. .S n nép nem bánin, ha az uralkodók 
m>AZ gé|>ekel mind megállítják. 

A íranczia napkirály már a XVII. század alkonyán kimondta, hogy 

állam én vagyok>, s a többi szuverének utána mondták vagy gon- 
dolták, az K-scuriallól a Buckingham-paloláig, a Burgtól a Kremlig, az 
rgéu voiiHlon A közhatalmat az udvarok vették át a rcndiségtól miiulenütt. 

Kialakult a rakoko-vilárf. A mi a középkorban az egyház volt, iizzá 
leli a rukoko-lmn az udvar. Ott a dogmák és kánonok, itt az etikett 
és stíl lörrciiyei uralkodtak ahs/nhit halalommal. A középkor egyházi 
ideáljai és fékei nem válthatták meg a világot a lelki összhang és egyen- 
wly hiányaiul, — a rokokó sem érhetett el többet annál, hogy azt a 
htányt művészileg elkendőzte a tekintély és modor tetszetősségeivel. 
Ccupa szimmetria és stilizálás az ő világa. A Ták lombjait épp ágy nívg- 
lalozza. 8 hogy a közjogokat megnye.si ; ízlést akar vinni » lenné- 
tbe ift. esztéükai fegyelmet a közéletbe is A weslfáli békében meg- 
arrkeszti az európai egyensúlyi, s első megteremtője az európai kon- 
czerlnek. 

Kzzel a ^ilággiil minden alkotmányosság összeférhetetlen volt. Aspanyol 
febég épp úgy elbocsátotta a korteseket és juntákat, a hogy a franczia 
febt^ feloszlatta a larlományi kanuirákat. A brit felség épp oly kevéssé 
kedvelte a londoni és dublini parlamentet, mint a dán felség a kopenhágai 
chrístianai országgyűlést, vagy az osztrák felség a Stflnde-k gv'Dlekezctél 
■jc oruu felst-g a kormányzóságuk zemstvoiL K felfogásban egy húron 
idol az eg(-sz rokoko-vílág: Bécs és Potsdam azt tartja róla, a mit 

,üles és Wiiulsor. Kóma azt. a mit Szt-i'étervár 

Hogy az alkotmányos gépek a hatalomhoz a nép erejét vezetik föl. 
■ népekhez a halálom gondjait vezetik le. — hogy a hatalonuiak szflk- 







V, K-, ' •• '. ..*'|>«K (i4t«i< ^ '* iK'pcknok jiKuk van a hatalom c^ondjai- 
!..• ,.</•, .. \\lil vy;-(^;,«ih:(ii i^N:)k :) enc7Íklopedisták elmélkednek sa 
V ,f s » .i .ik,..ii.«K V \ih,u. nu'lx rliu-niit minden vitat, s összetör min- 

« 

.?. f. !• .:?,»..».'.; . u 4.».|;il.l» kun;il tni ki. hoi;v megindítsa a forradiiU 

. », :. i.«f:*^Kín ko-:n;.i h.íiwok lói Iriirl f nmi indul ii tóbbi EuFopa 
.. ...!».., V lj,.i^* .!« tii If.-íii.íi ;t nrmyi-irt- :il;:l:ikit()lai: az újkoi-. szintoly 
■ :lJ.- .ií f 1: .o «■'' J« 1. 4ju!:.UI» k*ii IN. Nmi syiinu'ílt' Uv iilkdlmánvos küz- 
.», Ins K ■. V^iil >» 1 j.llk'in lu-n. ki-ili'ii :.:Mkr.:ik iorriidíilmi hé^'^'í'l ki- 
:. . \»\ ikh. I. s,«kN »ii ,,\ii.: U'ö ^ i*'i»'. -• d; t z! mindLc a mninar 

»..• .:' . l-ií^,\.', l». íi ?♦ ,»N. :iik.»:iii;n.\ rÍM". nuiMíM: u*:iv. szemközt az 

í. •^.^ . í .-., !, X ?»íi^',ix:ijí,:i.\ :. i-i \ :i.r*i iiíT; liTiiiT.. fc mi Bdcskaié 
.^ iv iíi!. •. . U,*.'^. ,'^ iiM . l»,*v* í',-ii n'.t'.u. i. :\l" •.•i»*/. nii:;: í: >ziit- 

• , -y \. '. ;> »> »• v.'n n"..íx !ii;,; "~í.' - 1 

V '■ .»^x » « ''j.^/v !«ii!»,i,^ ;..*x X .i'. : I ^~. :*.;•- i.:~a":v:t. iilkc»lmá- 

x ^ »An. . '.'xli. ,»\.. N,\*i i\.-\ K. .•..'. •• ^ ~ 1 •• .-• IiSirCiKK-f. 

,x • » \ ■■>«.• : í.^\ '^ V* -. -^ . . . ^1. 

■ . V . ^ ■ • ^. , • ■ fc. ^ 

•■ • • ■ • ^ • \ \ ^ » >« ^ ■'■.'.. "■— ..v'rr iltl- 

. ' » N SS. 

X ..... «.._ _ 

■ < • ^ ■ V X ■ - ■ - ' '---ÍJ =r.:-:: 



\ 



■.» • I ' 



~-^l 




•t:-. 


.;~ I: 




i' ■l\. 


■ 


"Í'V^- 


« 


Ti.:-*::-: 


■ 


-:i!":r 




iiu::! - 


^ 


^ -<eK 



• * ■ 



i ' 



.^ M- 



nek a nemesi pri\-itr(JÍumnk Bj'ffjlcmínyiíniíl. A mafíyar önkormányzatról 
az volt a vt'leraéiiye, Iiofíy csak ú^j' liagylialó mcfi, ha a liirodalmi 
A^ckel nem éruilt. mert azuk a korona prero^ativáihoz s a/ udvar kiváll- 
rfydhoz larln/nak. Mag,varars/A^ot pedi({ akként mjnősflellc, liogy csak 
egy tfirOk hódoltsáj^ból rekonstrnúlt tartomány jele nlüsi-jíé vei bír, mely 
«lpuulnlt lerOletéii, lcfo)^-ott ni-pessé^evel, szegény és műveletlen állapo- 
tában államételet sajút erejéliöl nem képes t'eutartaní. s más j6v6 nem 
Tárhal reá. mínl vlölib-utóbb a beolvadás abba a nagy császári biro- 
' dalomba, melynek a Itajna torkolattól a Dunatorkolatif{ nz é-szakí s a 
l*KOzép>leiif*er közt kiépítése már el van balúrozvu. 

Arról a megoldásról, a mire a magjar rendek törekedtek. liog\' kel- 
í í6s birodalom szerve/lessék, melynek nag>'hatalmi érdekei frilöll keletre 
I magyar, nyugatra a német erő őrködik szövetségesen, dt- belsó f\g}'eik- 
llK-n eK.vmástól fOggetlenOl. — az udvar hallani sem akart. 

A legális államforma Magvarorszúg s az örökös tartományok köxl 
t ttft>'i" pcrsonal-unio volt. de ii hatalom összes intézkedései azt jelentetlék. 
pJtogx' e tArléneti királyság beohiaszlásábnz már hozzáfogott. 

Atig neg>'ven év alatt kétszer ragad a rendiség fcgj'vert, hogy e 
Loiiivrlelcl megállítsa. Klőbb a kumezok. majd a labanczok állnak n nemzet 
Ldére. s kél világtörténeti cselekedetben nyilatkozik meg zúszlnik alatt a 
riDags'arok régi lirgemon ereje. 

Hükóczi táborában százezer kurucz tíz évig harc/ol az alkotmányos 

iigokért. s a spanyol öröködési háborúban megrendítik a monarchiát. 

il'Mborában má.s százezer inzurgens négy országgal hadakozik Mária 

király jogaiért, s az osztrák Örökösödési liáborúhan egéxz 

Knrópa ellen meg^'édik a dinasztiát. Mindkét eselekedet u mag^'ar állás- 

ponlut fejezi ki : eg\'azon gondolatot. — csak más módon. Amaz a nemzet 

, ItAvcleléseit hajtja lie az osztrák udvaron, emez a nemzet tartozását rója 

! a magN-ar trónnak Olt nem lázadás, itt nem alázat, a mit Mag\'ar- 

I művel, hanem a nemzet lelkének két erőteljes megnyilatkozása, 

l^bcq^ független történeti ételéi folytatni s uralkodóját magálioz kapcsolni 

i van tökélve. 

IX* az erkölcsi gj-özelmen kívül egyéb eredményre még sokáig kell 

émia .\ kiiniczok elbujdosnak, az inzurgensek elszélednek, a rendiség 

ndnyei sem Ig\'. sem úg,v nem teljesülhetnek. .\ birodalmi eszme sokkal 

^ecsegtetűbb. s a magyar állameszme sokkal nag>'obb ellentétlx'n áll vele, 

iriiihog\' az udvar s a rendek politikája megbékolhetnének. 

A közjogi barcz egyenetlen fegj-verekkel tovább foly. Az udvar részén 
an a hatalom, a rendek részén van a jog. s a két álláspont közt óriási 
flys^ látóiig. Mária Terézia megpróbálta l>etakarni, ll.l.ipót áthidalni. 
I a német birodalmi s a magjar történeti eszmekor összeférhetetlen- 
I minden kísérlet megtörött. 

E küzdelem aztán visszaliatoll az ország többi népeinek önluda- 

1 f» Érezték. hog>' a hegemóniában, mely őket hétsziiz évig vezette 

változás készül Kg_v részük nief;niaradt a történeti jog 

k P. : A afH^ok Muruono^n 1 



5(1 

hogyoiiiíinvns hívének, n más részük, más liitre lérve, a politikai hata- 
lommal tartott, — a tr)l)hi várt vagy ingadozott. 

A magyar államtalaj ez íngásait az udvari politika sietett a birodalmi 
eszme javára értékesíteni. Magyarország megsemmisítésére a fegyveres 
erőt nem tartotta elegendőnek, ha előbb benne az etnikai talaj gyöke-- 
rrsvn tU nem ninkni. 

Ily lalayavításra az udvari hivatalok a török világ után, végig a 
XVIII századon, meg nem szűntek törekedni. 

Az udvari kamara a neo-acquista commissiokkal idegen kegyenczek 
kezére juttatta a magyar ósi birtok jelentékeny hányadát. Telepítő ügj'- 
ni^koi a Hajnáig jártak, hog}- az Ínséges svábok százezreit a Bakony, a 
l>unavölg\* s a Bánság felé irányítsák. Az udvari hadi tanács a nemzet 
védő en\jét: a banderialis hadakat nem vette igénybe; a városokba és 
várakba idegen zsoldos o>sa|>atokat rakott, idegen vezérlet aialt, — a 
magyar ezix^doket kivezényelte német és olasz ég alá., s az egész hatái'- 
íVvidékot kika|Ksi>lta a mag\ar konuányszékek alóL hogy a horvát, szerb, 
rxMwán és s/okely gránic ezixHlterületeit etnográfiai alapon határolhassa 
k«^rí\L A? udvarí titkos tanács kieszközölte az orthodoxia számára az 
o^hÁ/i önkormányzat engedélyezését, a románságot a szerb hierarchia 
alá hol\»7\x\ do a ixSmai szentszék engedelmé>'el megnyitotta előtte a 
kathoUkus ov:Ahá7at is. hogv* abba román oltámydwd és keleti szer- 
tartással Mophosson .\z udvari kanczellária föltárta az ország határkapuit. 
ho<í\ k<^lfiM\ii\M montül nai^J^'obb tömegben áramolhasson be a jövevény 
neiH'^ssíO*: Kllonhon a mai^j^ar közéletet kémrendszerrel bálázta körül s 
kaíi^njii karhatak>mmal őriztette. S a mit a megfélemKtés el nem érL azt 
olvoij07íék íí íVSlH^njaiV^ pörök, meg a kufsteini és spielber^ vártömlöczök. 

A ívndise^: íí7 alkotmány sjinczai mögé vonni, A megyékből tilta- 
kozások srallnak a diéták felé. a diétából sérelmi feliratok szállnak a 
trnSn fe\\ do vigaszlííkS válasz ritkán érkezik A kumcxuk utódai a vidé- 
ken S7er\'e7ik a? ellenzéket, a labanozok utódai az aula tanácslermeiben 
x-ívák a7 sulikus kormánwat ellen parkel-csataikat De az udvar leg- 
feljebb s mods7eren envhíl. a rendszeren nem változtat töUié. 

l markéjv^ mai;xar hazafiak a7 udvari köröktől azt a feleletet kap- 
ják, ho>;\ a iH^nize! leiatszoJta történeti szerepét, népek élén hegemóniát 
töblv nom v^ííkorolhíít. meri nyolozs7a7 éven ál csak nyers őserejével 
éh. do r-ínxn'^n'^ kulli-"*:: ,vr.77í/r7?: nem tudott: e^ert fog}a dbosI az 
os7ti^ik h:v íílfit: :-i német knllnni me^^emmisiteni. Még nz aula mérsé- 
kel: elonH\ jv odanvil:ííko/nak. hoi^ nemzeti kultúrát a bécsá udvar 
neni képev mii^i rj m:ív;\Mmjík. mórt ahhor nem tikL — de német 
mrwlNi'iiít^: sriM^or. mi . r- s7l:i\ por(>^ok 1*:^ lettek németekké, s értAes 
fa^ erk^K*>ink n"íost s cri-nirv/: t,^r!eno}enilvr. erviMiyesül a turáni magyar 
harlvi; \^k: kinv^einek s7i?^ten níK^^ol^l- enékt ies7. ba azokkal a német 
srolli^Tv.N ila^íl^s lep 

)- íelícKv^^^ h:^11bnt1a Mao^arorsza^ csakhaniar u trón mq{HBÍgfibűi is. 
Mana Terénr^ vnei: iMib:^ kérzel k^wit: ^. nehrx «tat OMiwuaaHtfepr 



51 



■rtulokráczia eg\- n^sze h ncm2i'tt-61 L-tfek-dkczéü lejtőjére indul. 11. Jó]:ücr 
már ketttf^ny kézzel, eró&znknsnn {{ermniii/AI, s ef<y tollvonássiil beszanteli 
a tnsf;\'ar alkolniiínyos élelel. 

Saf(\- vnti V mc-fípróbáltiitás. De a niui^yar rendek feladatuk magas- 
latán álltak, hegyik kezükkel ifédelmezték a: ősi alkulniúnyl. másik 
kezükkel lercmUUek nemzeti kultúrát. 

Védő liarritiik a/ alkotmány sánczai közt a csodával halárus. 
Vts&zs tudtak utasítani minden támadást és megtartották a nemzet szá- 
mára a lüzles Ódon várépflletet. Ók voltak a kontinensen már az utolsó 
r?ndi<tég. mely az t^i szabadságokért a knzdelmut még nem adta fel 
A nemes lco){>'el konfödcráczió feldarabolása s a nemes velenczci si({- 
nnría kóztársa.iágának föloszlalása csak erősítette fofjadal inukat, liogy ők 
■ végsőig kitartanak. 

A mily keményen néztek 11. József alatt az abszolutizmus szemébe. 
épp oly rendnietlenQl állták meg lielyQket a forradalmi zivatarok i'áz- 
kAdlatisat kózt. Hozzájuk is elhallatszott a •Marseillaise' lángoló dala, 
nekik ts koldött a korz óriás lázító kiáltványt, — de a mi luirópa min- 
den nemzetét mámorossá telte, s a kí Kurópa minden trónját megren- 
dilette: a mag\-ar nemeseket alkotmányos állii-spontjukról — sem az, ■^vm 
ez — nem bírta eltántorítani. 1. Fercnczlől sem kívántak ók többet, mint 
II. Józseftől; az ország közjogait követelték Wagram után is. miként 
rlődeik Sz. (íolhárd után és utódaik Sadova után. 

De az alkofnninyban csak az állam testi szerveit védhették meg a 
a német abszolút inalom ellen. A nemzet lelki tehetségeit nmijyar kiil- 
luráffil kellett megvédeniök a hatalmas német mííveltség prepotencziája 
len. S alig száz év alatt véglievitték ezt a csodát ís. 

Nem indultuk töretlen utakon. .\ magjar kultúra a i'cnaissance s 
{^ reronnácziö kettős jegj-ében már száz évekkel előbb kialakult Első 
■Á%á\ az erdélyi fejedelmek alatt érte meg, hol az akadémikus tudo- 
ínyoklól az ötvösművészetig, a magánlevelek műprózájálól az enczik- 
diákig mindenlien a nemzeti géniusz ereje iQkleletl. A Királyhágón 
innen már a XV|1. században rétorí szárnyakat ád a magyar igének 
Pázmán Péter ajaka. — és Zrínyi hárfája éposi méretekben s távlatokban 
álUlja a magyar lélek elé nemzeti történelmét a Zrinyiász verseivel. 

A háborús száz évek rázkódtalásai. n sok vérvesztés, s a még több 
csaJódá.% megállJtották e zsenge knlturát. de nem törölhették el a niagyar- 
«á(i lelkéről aunak első irányító vonalait. 

ExekcD a nyomokon haladt most a magyar rendiség elői-e, )iog\- 
megvédhesse a nemzet polilikai álláspontját a kultúra feg}'vereivel is. 
a boniiél a halalom nem tudta politikai feg\'vereivel őt kimozdítani. 

A küzdelem élén a felség magyar testőrei járnak. Tőlük, u bécsi 
udvarból, indul ki Mag>-arország szellemi revindikácziójának gondolata. A 
Betteayriek, Burcsuíuk, Bárócziak és Kisfuludiak kezdik a művet, a mit a me- 
gvAbea a Kazincziak és Kerzsenyiek, a Csokonaiak és Katonák, a Kölcseiek 
és Yórösmarliak. Krdélyben n Telekiek és Orcziak folytatnak- Az egész 



yi 



niai^yar órtclmisóií velük v:in. Ha/afiúi érdemmé lesz az írás, hazafias 
kotelcssés^iié az olvnsiis. Armalista nemesek, handeiiális hadvezetők, ország- 
/aszlósok ivadékai lesznek a toll, a lant mestereivé, s az ősök pánczélos 
alakjai a kastélyok és kúriák faláról csodálkozva hallii[atják az unokák 
tudonianvos vitatkozásait. A szülői ház szereletéből kényesen nevelt úri 
holAíyrket, fiiivos jövőnek indult ifjakat széni rajon^^ásuk világa menni 
késrlet. hoi;\- vándorholtal kezükben, álnév alatt, megteremtsék a magyar 
S7inniii\es7itel A/ alkotásnak addig nem ismert vágtát és ihletét ger- 
jesrti \c\ a kö/s7olleni e *.*sodálatos kor kiválasztottjailian. Addig nem 
M iíi ít tohetsrijek bontják ki szárnyaikat, éreztetik erejüket. S mindez 
;i iicmriti TMitudatossái^ot e> rllentálló erőt növeli az egész vonalon. 

1'. munka he\ebi-n nu'i:szünik minden felekezeti ellentét: a magxar 
knitiirni: ! is>ü:i doli^ozik s/erzi'tes taniló-rend s protestáns kollégium. 
Kuí:ai :;;-.:. uiiuk :i fajellentélek is: nénut és szláv szülők ivadékai állanak 
:. n'::.í;>:4r :^\ih es lud;is lei;lelki'sebb művelői közé. Lehullanak az osztálv- 
k,Ti..:i.k. a r.im^iti kultúra nem a rendeké, hanem az egész nemzeté. — 
; ; ;..: ONr::.i\ j^iirdai^on szórja a népnek, a mi lA^az gyóngxőt termeli. 
^ :■. '.'i;* .^ 't 'i\U im:a\u fiz el : Petőtil adja érte. 

\^i i: i\o.Uv\"io hulljmai i"sakli:imar át».'sjpníik a magxar kuhura 
:;r.".^i :: :\". .s k";\^^! kérdesik U le s i»tt óhatatlan volt az ősszeüi- 
"k.':;> :■. :-;v>: üvi\:5r:;il. melvet a nemzet szelKmélelének váratlan szárov- 
.'.;.:,.>:■. :x:.k :rt.i,*iptt: s /axarba liozot:: az első ollénziv lépés közjogi 

A k.'.*;:'.-\;"i:.\ Viri7:i:::ik eiíő! ;4kari:ik nie^'óvni a nemzetet. Ma^a 

>:.■■.•■:.•:,. *:v:\;;:i. :. k :ts: nk xizerló klke. ki harmincz év alatt egj'maca 
:":"':«i; .•..\^;;v":: ;s ..'.kj-k^:: ;; n^rio-^'^-i. ióxőiinrk. mint a többi nenizedé- 
k. < ^ »' ;'»::': ..: — :r.»^.s: iVi;i:o: mo:ui :; k'-zel ezer eves oi^zágról. hogv 
^" '". .' :.*: . -^r. hí. .:;,jjv;;k. s :;;\\»i ii-r:':: mAi::ii ;iz alkotmánvioiáés a 
k;:-.v...:y ; "v^s;; 'is :.":;•:: V:;:\v,^;:s7ir:t xí1i:i:to >i:::któL a mik mindenült 
,*;i.^.. :":.>;■'.. s"í: ^í;^::is. e^ Mao -i^'''*^' •»-•"■ n^^'i. íoimak semmisíteni 
>;\: ; '): ^' ::,:. ;..:. kk;.. ti r-r.ii ki ::>■:: p.n-i. :i nemzete leikél, czélokat 
:.'.: k. ; .; ; .;i^":-..k."; ::.: :;. kix'».i;r: *.:.::.. :ii rjo^A tü érien ama külső áram- 
.:.:."i'k '.'. :\^;.:-. > :»c!; .".k >.^L"!i':':;.'s>ik. p.:;;-/:: n^^e^j erősód oíl A nemzet 
s:-k;...;. .-;:v > ;" : .'.o^* •- k;'::>' \.:..^ ■c^":".'.';.^:ísí:. íele: iobhan érdekli 
.^: .*. s:..-; s ■ \ ; :>: .^^. . :, ; :.k:.k:i'::v^r. :vei.;.l::r»:::isí-. : Sí iúliusi forrada- 
..■•V':. ;■ .. . s.' .-i/.r:. ^■.■;'!:;. /. :: . ;v.:.^:». v*:.:\:.TV)v7-i:: reformnál a láncz- 
■■?.■. :..:..<;:..;■; s < ;.;.' ".*."< .> :: v.j^A ; . sj ,\ :.;:v":s:í ijhíiTcz oknál a Yaskapu- 

i"^. :...^ .»:';•■. ,. :. "-.v* - :::■".::.:'. T .:"'.*■ : í:::>n': áramlata Bécsbe 

^ •: ^ V: v;^'. ■*:■.:. »:.k:.s. :: -.,..> TTr .-is: er:. meirfuiamilotta az 
i..^ ' v s. v: .V .. .,s, .-\ v: ; . .:.:* : ■;;,'»^ n.iTiiívzleriurool állitott 
V.:v . .• ■•■•..:■. ^;:^^■' :.:• :s. _. ■ •■■^■. ':: ívfe^'eremíi a követelő 

k ^. .^ ' • KA. V ^ k\ ...:::: r.iaj^xíir rendi állam 

' ^ ••• -s vv. K ■.\.. •" \^. ..: i.-^.":";: r.'»::>e: Aiosi^triához csak 

.' .^' ■;• i^ ;*. ■ :" . , k .• s; '. ^ k . ' ■ .' »"s:- . ■■ . 



53 



A nemzet elérkexik a harmadik sontforditló elé; Széchenyi szellcinc 
^Arík a harcz cs katasztrófa clöérzetétol. A vezérzászlöt ekkor a másik 
i uellem : Kossuth Lajos raf{ndja kezébe, s megindilja a történet 
: bajtó kerekeit. 
Ilaszlataii a maR\'ar doktnn9rek aggodalma. ho}{\' Ausztna poliglott 
«i közi a népképviselet nem fu^ beválni, s a parlaraenlarízmus az 
államnak etnikai rlcmrtre széthulláüút eredményezheti. Hasztalan a magyar 
konzervatívok iiilelme, hogy történetünkben eddig min<ien alkolmánv- 
rcformhuz régi erős nemzeti intézmények szolgáltatták az alapot r az ősi 
törzsK/erkezetböl letf királyi vái'szerkezetben nemzett alap a nemzet 
(linasJEliája volt, — a dinasztia egyeduralmából lett választó királyságban 
nemzeti alap a nemzet rendisége volt Kllenhen a rendi államból leendő 
)»ariamenlúri!t államnak mi fog adni nemzeti alapot, s nit fogja fcntar- 
Uni a magyar hegemóniát — jioliglott népesség közepett'.' 

»i A közvélemény azt felelte mindezekre, hogy alap a nmgijar n^pexsi'-ij 
pgyelenii- lesz. mely az országban legszámosabb, legrégibb, legvagyonosb 
f% legmfivcltehb. Kz fogja fenlarlani a parlamenti atkutmányl, benne 
a lAbbség-elv és túlsúly alapján a magyar begemnniál. s bármely ellenség 
(ámndjnn reá. megvédi erejével mindkettőt. 

A koczka ezzel elvettetett. A legbátrabb konzervatívok nvm tudtak 

raé a rendi alkotmány tarthatóságához bízni; » legmegfuntoltabb 
ralisok sem merlek többé a parlamenti alkotmány lillliatatlanságá- 
V. 



i réioi 



A magyar rendiség a nagy hivatást, melyet még az Árpád királyok- 
I veit át. befejezeltiiL-k tekintheté. S miként 60U évvel előbb sajál elő- 
jogaUioz R nemzet létét kötötte, mcii nem kételkedett azokban. úg\' nem 
ragaszkodón most többé hozzájnk egy pei-czig is, mert nem hihetett 
lAbbé bennQk. Kivonult az ősi alkotmány tisztes ódon báslyafalui közQl. 
a miket félezer évnél tovább biven megvédett, s átadta a magyar ősi 
közjogok várépQletének knlrsát a jogos tulajdonosnak: a nemzet egye- 

> lemének, átadta vele összes kiváltságait Maga a uádor eszközölte ki 
lí. Ferdíoáodtól a királyi szentesítést. 
» lie jött a harcz, s a nemzetnek, mini minden nagy kQzdeÜDét, el- 
ftzigelelten kellelt azt végig vívnia. A rcakcziö egész Kurópában győzött 
a forradalmak fölött: az udvar is diadalmasan vonult 01mflczi>al vissza 
Bécsbe. % eltörölve úg\' Ausztriában, mint .Magyarországon a szenlesítell 
IJí-W-iki törvényeket, V, Ferdinánd lemondása után. seidCllő nnokaöc-s- 
csének nuUzári teljhatalma alatt, végrehajtotta a nagy osztrák imperiuni' 
na) való kísérletet. 

Az egész világ a küzdelemre figyelt, mely erre megindult. Kurópa 
Amerika nemzetei részvéttel követték a magyar hadjárat Imllámzásál. 
; a barbárnak tartott török is emberségesen oltalmazta meg a bozzá 
tiekOlt magyar emigránsokat. És eljött a katasztrófa, de abból nem 
Oll öröm sehova és senkinek. A legyőzött MagX'aroi-sziígra nag_v szén- 
iek, B győzőkre nagy csalódások vártuk. 



. ) 



í 



ís.'ilófjf.'ik fW> ^■OT)i:in íí/'^k fi ri<='r»*-k. ■Ti<=-l\r'k sok száz évi közös 
f/»rtf'riotrírik r|fir/?irfi ?f mfií^yíir áilíim^szme fil^-n vonták ki feg\-verükeL 
r»;Ml6í|off ,'!/ ff *;/oms/f'í| na&iyh^fAl^rn i< m^iy » nemzet ellentállóerejét 
f?if'i;t'»'f'' *i''4;ffí-tt ÍJ'iinHuy(f)ttf í<;?i)/VJík az i/jij uralkodót érte, midőn 
/»«;íinf'k lí'ni f«;/frM'*fiví'b'*fi u Mro/|íj)mi '^y^vétíí^en és abszolút uralomban 
fif'fn Iffiíiiltfittfi íFií'ií <sí'fTi M/ í-ro*; rif'i^yhf'italnii állás, sem a nyugodt belső 
lí]!ni|í'«: »;7ilíifi| íiÍHpjMil A r<;/il6flíísf;k fnkrélícii meg kellelt látnia a csá- 
*;7?iti iMÍvfif 1<MI í^e<; l'in'kvf'-M'iíH'k minden tévedését, — a nemzet 
prilií^ :i v;7í*nvíf|i'v;i'k tíikif'bí'n inr^látliatta síiját UH) éves küzdelmeinek 
Ít»M7»»líí*;:il. 

\ ii»»nihi<n'lé«5 i'ii»y ri-ntlfllf, hogy ez vezessen megértésre, közele- 
íir'<!t\ kif'uvt/t'*;!r íi ilinMs/tin s i\ nemzet közt. A nagy triászból a har- 
nimlil; lii-nin*;/ lílll t'Uki»i n inngynr ügy élén*: Dvdk Ferencz, és bevégezte 
n nMi»\ hi'Utnnnrl melvrt S/érhenvi és Kossuth kezdtek, más utakon. 
A Ui'l U'MiMiM duíHi/nnissUííin inegtídálhatla végre a nemzet, a mit Mohács 
<'Mn Ivis/tnlnn KtTf^ietl i\ !uug«>dt helvő fejlődésnek sa nyugodt európai 
^^o^úriiMinK Iv^1li:i1i>** hi/toMtekait. 

V-" nvnlKoiliS nioi;l>Í7<Mt a? ősi erényben*, végkép elejtette az im|)e- 
n:)li< r^-nu- lin^x onián\i>«* íoiialat, v <\ lett Mn4:;\arországon a legalkot- 
iiviin.-knhb knnh . nrKi iidatott. hoi;\ at\czethcs>e a nemzetet a mag\'ar 
nlh^nii U 1 nvllinnMini.niMk «*7ont li;it;<rjrlon 

1 t^rtr irtfolNM*- ímo moiínio]i«ihníi;t. niierl volt MaiTvarorszáfí, sok 
:i"Kv. T>op»'^'-**i:i:ei. nem-Tt; nll:ini c/cv c\ során, s miérl élhette túl e szer- 
\r-i:]^r:^ :í V/^ M'pkori ^^ll^«>p:^n?ík mioii^'n többi államáL Megmondja e 
!>"N-íii '.^o M. iw ü/MT. íílatt oo vi /\t1»"5 eh vonult benne végig: a 
'v>'7i?r : '*''.^ 'V »n:-. v^.>iNl»»lnln V /c:[ kíi/dott. r Nzerinl élt a nemzet. — 
i •: krN-.í\ k.vv'vk?o". ko;v/:ík:M. V :i míIío/o vi>/iuiyokho2 képest, alkot- 
.^^.— ,^ ^,^ : 'v.^;?7v-';> Iví. ,í, n^ndiv. k^voiki/iMi^^fn. s mindig ug\'anezt 

\ "'"M^A :- ^N'corivvvrí bonni noI: ;. íi'v.vss/vTke/e: etnikájahan mini 
V- "V'V',>* ^— X : Ki^rs'ítM:\ kM^4lyx:i,^ v:i:Ti'nd>7eréiH*n mint szuverén 
"V"^* \N : •«^'\í vós^ :! :vM,>v' rít^kiT^ inti'/inrnytiHT. mini ki>'áhsúgos előjoí,. 
K, .^-^. ^ o, . '>:^]>kr' N vo i'í olki^lnnrN l^ní. ?x mm: í: lőbbséc es túlsűlv 

^::iO ■ '* ^'^ *u ?v'"*i::, i^^íu'i^í. .-^iv^n^ t^ nnnáii. maj^'ar állam volt. 
•^v-^- : '^--is^A'-í .'♦'Mv: ♦r!M-S :. !:"í:^!!: Uiv ;i. i-jyonsülyí. magyar vezeies 
■ ■• ' • *. -■ o "v-v ^■'•■iiJ.^: • V »K ••!*!"> k?<; í'i nt'V' köztMl. 

V ,,.. , ^,^ ,^^ . .^ ,^^^^ Xi.í^A :-' o*^ ^i^ ;í1. > í: magyar nemzet 
^-^ ^'s r ■ -^ ^-'-.-K. •"■ < ■ \ -:v: ^iir»rir>>iíanak is. az etnikai 
^ '-'» ': . :• ^^ '.u • i':: t--: v'^ak addu, lesa, mii, 

• *». ■. V •-•■■» N V ■ "\ i-: t:'!""^. :: magyar lélek ei 



• • V 



\. .... .. 



s ■ v . - V vt ! rtszi- van az egyén- 
ig. •■■■ ^ :;.^.: : ielen riaU(07at vuv 



ELSŐ RÉSZ 
— <í— 



A NEPFAJOK A MAGYAR 



FÖLDABROSZON. 




Az etnikai talaj. 

Msgysrország etnikai képét apró mozaik-<Iurul>nkból fogjuk összerakni. 
A kép alapja a fAldabi-nsz, anyaga pedi^ a népek, melyck- 
I ' nek az orszút^ban snjiil aiiyanyelvDk van. A politika nemzetiség 

nevtl adott nrkik; de a néptudomány Tajokat lát bennük, s töme^teik clren- 
Mnésrébcn. szánierejflk hullámzásában a Tajélet jelenséf^eil fif^-eli meg. 
K né{K>k számadatai tesznek a térképre vezctendŐk, a tio^' a 
stalLutika a7«kat utoljára számba vette. Azok alapján kell nie(>szerkeszte- 
aúnk Maftyarorszá({ néprajzi földabroszát a nyelvterQletckkel. ezek pontos 
liatár>-onal»ival. s a liennOk fekvő nyeIvszi}<otekkel. 

Iftnz, hoj^ az utolsó népszámlálás óla tíz év telt le, s az adatok 
ab&zoliit számai már ré)icn dévQltek. De nit nem a lélekszámokat fogjuk 
a térképen feihasznábii, hanem a számaránynkni. Az abszolút számok úgyis 
csak p<Tczig élnek, meri a népmozgalmak minden percze új számokai 
teremi; a íríínianim/oA' ellenben liosszúéietüek : mostialják évtizedek, alig 
változnak el. 

A népfajok or^iágox aránya 1880. és 18!M). évek kftzi ennyiben változott 

mafoar volt 16"/,. lelt IS" „ 

egyéb apró nép 

(vend olasz. 

bolgár, eseli, 

czigány) cgyOtl volt l"i„. roaiadt 1"/^ 

törtszámaik 

tíirmeléke - I „ , lett ;i • 



13 > 



12. 



tu>r%'át és 
^zrrb egyDII • 



. román 
némel 



17 ■ 
13. 
•2. 



17. 
13. 
2. 



Az országrészek és vármegyék népeinek arányálian szintén csekély 
BZ ingaduzás, A legnag^'obb hullám t>%, s a legtöbb hullám csak törlszám- 
crrjú. Az I89U-ki számlálás anyagát éhez képest ma is használhatjuk. 



V Kbő faladatunk últekinlést szerezni az ország etnikai élete fölöll 
tfiy általános lájéknzlaló képet a lerülelekrül, hol a népfajok elhelyez^ 
krdick és eg\'mással érínlkcznek. 

'Homályom e kép, ha az országrészekre vonatkozó statisztikai adato- 
kat CMiporloiíjtjuk. Nyers körvonalukban ugyan íg\' is kialakul a jelvidéki 
lói rs orosz, a délvidéki román, némel és szerb elem, láthatókká lesznek 
■X erdélyrészi románok, magyarok és szászok slb., — de a népesség 




)V: 



ri'v"-; Inl^rr fií.'ri/:i! II ''»-s/'- '>,' . Ti »»< ^ ;.•=*>/? '=Toz*=". íH ék í szász heleolvad 
íi fi,'irí'/:is:'i((ifi'f ., f Kokfili^ .•->:í. ^/' Tí'^Ti - .rií'kin*-'". — a székelvföldi magj'a- 
ifil:liM/ li'i//:'i \,r'^f'rf'f\rif'\-' íi \í^'/W'í';. ?i Kfilot^fvid'ík. a Szamos és kö- 
ze [n.o ví'irM '/ilíív rrríio/fir i"»i í;fK í zf íi TfiM^/JTt tehát mellőzni fogjuk. 
(iv/ffili|» fi/ Mff'llrffr'-s, liíi íi ///////;/•/////•/; rií'-pfssé^ét hasonh'tjuk össze 
í (iiilvillíMf \ n .' I vlí r íil'fi vK/oir/okf'il 'l'-y világos fogalmat adnak az 
r^'fili fiií Mv/ 1: i'orri|ifiM tóf. M í|''ll<í*lfli tuv^yúk kompakt román, az 
f»l(nl/|l ^: •! fiil fi rltiiiMÍ fiMuy'k l;orri|ifikt magyar tömegei. De poliglott 
\ if iM' íí\f l:lw'ii fiiilví'ii íi Ifit iK'fnf'l-'iirm/ líikosságú Szepes, a tót-magyar- 
iMnv;/ /( Miplrii. !i7 Min^/-ifii?iiín tnM^y.'ir Máninmros stb., hol az etnikai 
I !• ttH'lc !i !n»tí\i'\ii|i''l;»k»'ii K/i'-lcm/lvíi. s nem sommásan laknak, — som- 
in í< fljuiK^ül i'pp M n\i'lvltM nU'li viszonyok kepét homályosítanók el. 
\ i'H inrllo"ni^nl< Urll v7\ i\ nKxNzfM't is 

1 ilínlühmkknl :i H'íilis vnlósá^hoz minden esetre közelebb járunk, 
ívi •) • «M';'Í!i rhiiK;íj:'H t\ -í/.'í rinmnjyiijánis keretében vizsgáljuk. K ke- 
V. if l 1 triUi'phrv ^ifimlnnK: Inlni engedik a topográfia elmosódott kör- 
\ 'ivil:^ii :> nni?\ liooxrK IVKxi'vol. ;\ \m\ú\ tolvamok iránvát, s kibonta- 
K" íK :v íjnilNr^i :u;in\i>K ♦■\sv'/of\^i;gÓM^bol olynu mozaikkép. a minőt 
l. íi shíntv. >ji i.ji 1» nr.t K n nvrh lorfilolek kőrvt^nalai, bár határaik nem 
I'. . V .n ^. ni^nit^snK . int'i;irltMi n K\t^lohb nyclvszii^ot is. bár számuk és fek- 
\.si"ií. ^1,111 ponio*. . KinlMknlnrik n népínjok nn*;A lome.iíei eí^j'más mellitt. 
., ^ , i\ f'!.\mi'*s;H r^'»v/oK.'íprvoi\;*i. nprt^ l^rmclékoik szétszórva, százalék- 

! .-.i^'-'í -.M-"' 'i íii»'l'«'krl: >:.''?f> v:;-:ttikoii 1. m ttTképcsomag 1 mel- 

Ili- 

\ !>■• -.^ I,-.\\ vvKr-jnj li»^u>:n: \;ilik kiiion. tajsúlysi szerint, ü 
' . '^' •■.''.■ •-ííi^^';\ vi'Pi vv,.j^ s )v^í\;m^. heívi'/ti azt el az orszá£;ba:: 
• S-- , \ .^v *,-V\Vvi \ ••j's.'nli^íi'k nfc,\ U'Kúx/iiek itt a7 etnikai talajiiar.. 

' '^'' ' ' •'■■i. ViV^^'V^ •: ♦Vsi,p.i!.,i|k:ív, ", .:iin; raituk nyomait annak a 

V K. .. ^.,^.„ ,.v;.>,^i, vv*!\ :. L'^Oi^i^^;': -nit^it. V toívvrtsí tt^váhb építi. 1)0Í 

^^* "^sv ■. '^-Mí: '*^'^ ^^-^ Kí« .iiiiTv!i. í !iii]vé: íi természetnek, meh ; 

' •■'• 'V^v- •"''w ^j^-.. ^ "v'\ ■. • í ' r.-">i!, nmek. mri\ azokat szahűlvozzi: 

s. •. ■''•V '^' »v V. .'í.s^ 1 :} L'j\ .^^ n-.'olaiok szamerejét s eg}- 



* *'- « 



s '*■..*: .^ -r^n.-txr. "■••?•;. fnplalvn s íi járasoi- 
^ ■ ^'"^ '" ■'•■ A nc;íys7.öfyi2 idooD jert.: 

^ •'' ■ - -■ ■ -TV.-*,. Ht>r;47ola!Gár;. a iqtalkar 

^ "'- " -.' •^- - -^^^ ifinTeiii. ki -, ine^ypiurnsi>r 
•» ■ '^ ^. •".!•■ r-isH. V neni :: ter\"ivonvokf 

. ■ '■• ^ * •.-' ..-ifi:, nmtiMin' mita l:iin.n« 

<^ - •- -.--■. .1 ■ "'Mí-kintpsi- telle «xQkse4*ess'. 
- ". . ' -.^vv-."!-, . térkép kAzica^;)ta< 

■ *^ ■ V ■ »' '^T •!■;: ;4Ínkifi. n*S7iir küKu'- 
• - 'í^ ^ L iíPÜeí: votn:: m,i7olnuní. 

■ '- ■ '■.■!::"'itnni: céhaiiMk ;■■ ^jmíí- 



. í 



I 

A magyar elemnek ' ebben hz nrszá{{l)aii erőre. Icrjedtscgre is 
írséípT ef{>'nráiit fellétleii túlsúlya van a többi összes elemek fölölt. 
NaK>' tömegei két e^'enlőtlen medenceit alkotnak. A kisebbik az orszá)> 
leti balárán feküzik: a székelyföldön. A na^'obbik (lélnyuKal-é.sznkkeleti Tek- 
vÁben.S«>prontölBibari|j,KerogtnIZaUíi^ betölti az ország középsübarniRdát. 
A kettő közt erős szÍKetképződniények tartják a kapcsolatot annak 
jclíöl. hogj' vaiaba össze fOf^jheltek egj'mással. de a történet keze ezt az 
ös&zefQfUie»t nu-glazítdtia. A kisebb képlelek szerte ágaznak tőink minden 
irányban, az országba tárokig: erejük eg\'re gyengébb, de sebol el nem apad. 
A nogN'obbik medencze túlélte ezer év történeti viszoiitags:Ígnit. Ma- 
l>>'aronixág fcnmaradása nem eg\'szer függött e rétegzet szívós ellentállá- 
!Ülól. Körülölte minden átalnknlt Kurópában a középkor óta ; a mHg>-nr 
Júrál>-ság fenmnradt. tncrt ez a réteg volt az ő rendQletlen talapzata. 

tlarmincz megj'ére szól a kiterjedése, batását más harminez niegj'e 
kaja erezi- Népessége 151 meg)' ej árasban túlnyomóan magj'ar, s 
128 járásban a mag;>'aniHg 70—101)" „. S ez erőteljes képződmények szoro- 
san t-g}'máshoz zárkóznnk benne, csaknem egj'enlelesen, egységes épnlel 
|{}'anánt, melyet csak itt-ott tesz nyomottá az arányszámok ingadozásit. 
I-eglömörebh e ké))ződmény (1(KI '„ magyarrül) HorsodnicgN-ébcn 
lezökiivesd é* Mező-Csáth, Jász-Nagy-Kunmeg)'ében Júszben'ny vidékén, 
K csúc-spontoklól !I0— 9;i"'„ lejtéssel terjed tovább a kéj)Iet a Felvidék, az 
Alfftld s a Dunánlúl 71 járásában, s betölti a Málraságlól a KelsŐ- Sajóig, a 
Ttszaltátlúl Ir a Marosig, az Avastól a Közép-Dunáig s a CsuDóközlöl a 
Dráváig Mag\'aroríizág legnag}'obb földdarabját. A felvidéki s az alföldi 
ka&z közi nem szakad meg az egyenletes Ös.szefQggés sebol; do közink 
Dunánlúl közt a rétegzet biillámaí azt többszörösen megtörik. 
Ha a Jászságot az Alföldböz, Boisodot a Felvidékhez számitjnk, u 
lef^rŐsebb mag>'ar elem túl a Dunán 27, az Alföldön 2;>. a FVlvidéken 
22 járás közi otzlik meg.* 

Ez elosxtódás a három oi-szágláj közt elég egyenletes, tlog}' a 
itánlúl jár elől, s az Alföld inögölle marad, nem csodálható. Hégíbb 

■ A miigyar plcm> czimO A) mellíklelct r \(öttt függelékei kfiil. A sxátnjegyrk 

r népesig sxAnlíkail, a larlszámok cxc-kiK-k lűredékeit jelentik. E seAiuozoH 

gnVkoa námjrgyei mPKegyexnek a üzincxell gmlikanun ábníxoll ui-itiiv-mórrtehkcl 

* (hataaérxt !UUtuilékIé|>csflnkinl v lnirom csojiurlul. ii kAvclk«/0 eredmé- 

uyxkct kttpjnk : 

no*/, ■ nmgynr Túla-Durnirt -. ;u .\ir<'llil<íii I. ii Fi'lvíil<^kcn 2 júnislKin 



_Júrál 

(Lnil 

■ 128 

siin 

(íja 

1- 

AIR 
To: 
Drá 

letjet 
22 j. 




' .\iraidaii 2j. u Futvíd^kcn 22 J.irásbnii. 



íift 

t^rtónfli idfikbcn is a ms^ar iiijvi*é£ *ú]ypf>nl}ii lényleg Túl-a-Dunára, 
Psnnontára csolt. S7íti1 Islx-án íitl allilollíi íd * íeglc»bb püspökséget oda 
rcndollo NíijJi Lajos s? ílsŐ cs^eUmfL rrfj vtJl a toronázó székváros, 
« hftl íi korona K ftri/tflí-lt A tc.rc>l; ■v-üáttmn í- íÉlj-pont megoszlott a 
íiiinanlnl s a ft-hidí-k kfizl K? AllfJd ii íeÍk*.dtaJ>fn -akkor elmaradt: régi 
(■tnikíiiiihó] a ttSríik hódnltí^áí; kiloriiíitla, nf f»esí*í»él f%>asEtilo1ta : felújítása 
alit; kcKzii? (v, fí-lviráíí7.ásii a Ifiiijni'!' idcTk mm-c: átihiddén a mag\'ar 
röKífi m« is rsak lassan icjlódik a máuijkii lelqjei- nepí± fciirL' 




O:,.". -V, 


<!>' 


..;■■ 


<.v.wf-.i-.- 


\:.i..~'vr-ía,-í.<m(%< 


pl; (^ iaraa* ktet nszlik mfí: 


./);m.i, 








.:-:.i,-:-:-I. 


.*; Alpiidrin. 


.1 ít-w.,! 






Mc^'-ii;. 


.!:1T.!S..- 


Hf^vii. AnMok 


-^,itvv. 




>r 


)/,..... 


n-^tc-vM-tír «; 


/;/A^- tcmbi ft 


,l'«l-s -i 




*v 




J..-MW-.V W 


áenaáaa » 




61 

Pi%la«itk a ma(f;-ar talaj vixsgdlatAl az arányszííniok biilhímzó 
fiái feli'. (I.. a uiCvcgbeii a) dbnU.) 

93V, alntt a rplegzct elveszti C(íj'eiiIetcsst!gél.Ié|>c8flzclEs.sé,szakiidozottá 
l«i. I^pcsAÍ kétfélék : kflzbensÖk, lia a rétegzet bcmélyedcseibc, borpa- 
dáaaiba szolnak, — i^s küUök, hn a perifériákra kflldik Rjengén bajló vag\' 
meredek fnkaikal, gyengfllő számaráiiynyiil, más iiyelvterQtet feié. 

A Királvhágún iimeii fckvö mafíyar ré1ef{zi'1lifn báriim nagyobb s 
három kisebb tiemélyetU^ vnn. A nufiyobbnk mély kntlanboz basonlók, a 
iMbbek syffRi" borpadás viiji>' éles szakadék jclIeKévt'I bírnak. 




Tdl-a-Oanán. 
Henyélt. JáréHok. 
Samoftg laki 

rMirgAi 
niKrczall 
katmsvúri 
ZaJa t.att-grüli 



,'!)) 



m 



Nógrád 
l'nziany 



|Mr-ui W 

kentliHvi ;•» 

üipiilrui 97 

klvncUl W 

m»várí 99 

sArrdrí 97 



vidékfn. Az Alföldim. 

Jiirrísok. ' , Mcjtyfk, Jrtráscik. •, 

Szalmár míilé-wwlkai 99 

fch^r- gyarmati 99 

Békéi sxeghBlnii i>t< 

gyoitml UG 

Jdt- jSsí-felsfl 90 

imnykun-rclsó iK) 

• kAx«p98 

alsó 99 

fal kccskemóti MrA^ 

nisó 1» 

kis-kun nisA 99 

A rrni) kAüAll (I) ábrán n 70~10ü'/. nrdiiyokal IcltQk 

•wemlílliclökkí. A 70-8»*/, kflíl halvány, HO-IOU*. közt 

Kctél Árnyalni fejezi ki az aránrak hullAm/Asúl. 



rimnsziScsi 91 

t>o<lro){kazi 97 

wiTcncsi 94 

sxécséiiyi 94 

prtrkiliiyi 96 
alsii-csallrt- 

közl 97 

ki\s/i>iiyi 97 

Urri^szJiszi 94 



fl2 

:i prstxiHcki s n lf>lnrj-l»ííríir.\ai kfr»le:i»rri f'-rJu. ei"". Fekvésük nemcsak 
s/oms/í'(i()v. hftiu-m OiAmiisiVi köZít-ktt:''!. Benrük sz^ikad meü az össze- 
ííif:c*'>' ^ íiil íjíiiiníii s n? alíóJrt: niío:}..: réít-i^./.akíiíizrik kózt. 

A nrf:: pT rm- f/if'r'knmúmmm^'iUfi iTji-j\ejesr»L-n £i Bakr»ny s a Vérles 
niíiijxíii líilííjíj síj|>)ífd mcL:. KórülMli- '»>•— '»4' ,-c«n ál] ü halatori-vidéki. a 
kiv/íiró)(ii. íi Dnníjmí'Urki. íj s;irm£'7<i s íj nie7oíóldi kemény majjvar- 
sai; A kííII.inUíi li\ÍNo Itprsok l)í\cc-se: 'S^'»' ,.:. I'ápa 85" „i. Yesz- 
pifniTs',,. Zircv '*►'.♦'',.. Moór. í*»s' , li-jmé.l\eiíl> az esés Tatán ír>tV\.). 
Ili xíin ;i kfilhni finckc 1 fil;in tul llícsk- 7';' , i ítJé a maxj^ar talaj kissé 
ímcikí'iiik. hii^x !\7U'rijMm í'»7'' , m'^ii*"'!!! üjra ifszalljon cfj^- mét» mélyebb 
(*s(*vii k.Mll.'inb.M .'I [tCNlx id(*kil>(-. 

A [ti sfridrk i' mt'lyi'iieM'l íj dunami*liékL mátrasáiji. kis-kún&ági és 
s;n\i4lt»ki ni;i4;yíirsiiL: ^»M -Síi",, maiííis rt'ti-j4lieii veszi koi-ül. A lejtők onnan 
li;ii'om lilol N/alliKik abi a mch pilisi katlanlia ú. m. Váczról |82*' 'i 
S/i>l»brMi ,r;í",. 1 t*s l'.>yliTi|onii»n f'iT' „-at. — Tapio-Hicskérol f79"„i Gó- 
.liMlón 7S' , ís Miiiiíipi'Nten ((»<•'.- i;it.- Noltrol ^HW ,. Csepelen (55",-át): 
íí h;ironi li'jli"' :i;'t;m iiSN/eluill a pihsi alsó '2^»" , » s a pilisi felső -'2^)^'^). 
wiT'MsIiíin I" kíitlan íriieki* itt vnii. 

\ Solii Sfv , V :i diina-1Vililv;íri SJ' , maifas léjicsők áhezelnek 
Mini'l :■ bíuiuadik im-lyi'di^slu- a iit!nn-l»r:rnTnhiiha. mely v képződmé- 
r\4'k k;^;i ;i ii*jL:nat;viil»h. li'iími'Keíib. ts eliiikai jelentőséííre is a Iti^- 
ni ^^■.'^'lr■sebb Nxiiüalv)!! 1 v»lnaliaii 1 ainasitol I>ombovárÍ£. Somomban 
I ;í1»I»^' Kap.ív\;n-ii.. I^aranyiibaii S:'t-l.r»niK":Mol Siklósuk Wi — 74*',. magas 
\M(^i..i'; i'in;*lkis!ik íV»ló!!(" Hi It'hiill a inairvar lalaj Simonlornvánál 49. 
i^.»:'\ :.;».iri;r. ]'' . r;i. > mit; :: iiií\*m*Iv: ru'iTvbaton 4S".-iii. Pécs körül 
i^í jjL ^".»iv.:il". .••li.iií. :. ni:n;;-lV;,va s/öiíiuT. Ií v:íI)1i süpped Haranyavárt S-i. 
\'K^h:»»^r.;i. LV: :*i\'^\:i:*a*K»r *j;í :*:». Ifiriin/.. n.)i:\ mii: nATUiat felé e 
n^^^■.'^* .\v : :n:-;>-»u:ia. n"i:ii;y;.: "i-::*^ niai:a> laia: lujx'szölva elzárják. 
K. ••»»::?. •x í n^'S;*.';*^ ; •^ ;> :. :iV. : :»:K>-iiu*i;yf. k:>eiii' mai^'&r képződ- 

n^M\»^K K'K ;í^''\*'k ;. k:>-siins;íjL: *':":;'i.'Tv, ; 1 í;k>- Almásnál B'*' .-kai CSatla- 
K..•■.:lix V :..;;.]'. s: .;,:. ; ,í:r.!»,r\í:-. A;i::::;i:m :.: 7'.. 2i' t^ l!í?' , lépcsőki»rn 
.•.\^ k»',!;\«i, ;. : s.v!n:i:i .);i!. ..•;':;'k -s/evi :*> sv;ii kenződmenvei közé, 

. N:.k 'i;{:;:.M. : r»:i^\ \.».íi.. jv.:.^;*' :':'!;'ji'lU'K .*si»niíradi ialühol szcü^ell 
i. S'u^ . .':vr\ : .;. »-^N "■•■', ',.".': 'r.i l'í^a ^-í ' m:uja> sarokKepU't : répcD 
.'Tv •«i.!'.' : V- » .\».. : . ;;-r .^í:* r.r.:^; :r ";'i;'i:;*hi"). k!szíiijeljf* 74'' , ma^as 

\ vi, \- Ikt' :.-. '^v :í:í-;.;;: ;> SiKVitCí: fcozí t képleieíi 

• ' ■^^. X . .>.•■ '<s.\ • ^; ■ .'. .h]'\: -.MC "•'. :»; T-rT^t vall a kél reie*r 
■ . V •^, ^. "':.*^ ■ ■ .=■■•. • -n.— <.;. «.^. .!: i. .'i.Tin'nsí ta^an ma 



•v 



V • 



. -vv.— 



•x • 



■X . :. k.. \'7S?nr varnak fciXDL- 
r : --• :itcT mutathaiiák Ll 
'" :*<^Tifs iSKomsniC^fi neki 



03 



(jHcnIAeny uámereje. De erre vall ttUeg a történeti lény. hogy a 
\ilí^ e terdtetct kipuszlitotta. az utiínn következeti német vilá^ 
ÜK az egj'kori magyar talajt más ajkú etnikai elemekkel iiépesitclte 
be. itiy kellett » mattyiir talajniik az ef^ész vidéken nie}>sQppednic, s ay. 
PKykori etnikai építményben a nui^yar réle^falnak lieomlania. 

L'l^aiiUy Iclepitö műveletek ulakíloUák át a népesség elntkájál u 
BakoDvlMiD, a Vertessé^ben, a pilisi s a solti terfíleten. Itt a svtih és tói, 
olt m foerh és svúii elemek lömegei ékelődlek az Alföld és 'rúl-a-Duna 
i*K>'"rsú({)i közé. 

Van ennek már töbli 200 évinél, de a rélofj/el ma is niagiíii liorilja 
I vALságos id6k emléknyomait. 




KÍMebb bemélyedések a magyar rétegzetben : a somogy-Í|;ali, a bor-sod- 
éles szakadékával a szarvas — békés-csahai. Érintsük mv^ most 

* 'Sötttogymrgyébeii az igali járás magyar talaja 9S— ÖO'/b erejű magyar 
kAmyezet közepett SU'/^-ra csökken. K kisebb arányú süppedés közelfekvő 
uka a nagyméretű szomszéd lalajlieomlúsban keresendő. A Tolnába 
irányilolt nemet telepesek egy része a bonyhádi völgységből átszivárgód 
UomtKiváron ál Somogy megye teröletére. s részint Igal, részint az 
oruáj^iatárra dűlő Szigetvár lerQlelén telepedett meg. mindenOtl 10-207o 
líAzl. Dombovárt 81, Szigetvárnál 75"/u-ra bontván le a magyar réteg fahíl. 

Hasonló története van Borsod maiyéhen M'ó — lUO",, magyar körnVezet 
közepell a 8ö",,,-ra süppedi misknlczi magyar talajnak. Ott is jövevény 
lelcpetfk nialt ingoll meg a réteg: a különbség az. Imgy a telepesek 
nrm a közel szoniíizédságból szivárogtak ál, hanem messzebb földről 
költözködve rajzollak erre s néhány rajuk Miskolcz vidékén megmaradt. 
K költöző nép Szepes, Sáros. L'ng és Zemplén megyék Intságából, s rulhéii- 
•.f;;eből való. 

A szOkM-g már századok óla vándoroltatja elemeikel az országlian. 
hogy :i íeh'idék nehéz viszonyaiból jobb élelfellételek közé meneküljenek. 
SzómoK önálló községei, számtalan kisebb gyarmalol alkotlak az idegen 
elnikai rélegzelek közt. Szigeteikre ráakadnnk a felső s az alstí Tisza- 
völg%-l>eii, az Avas s a Királyhágó alalt, a Kerencz-csalorna melleit s a 
Kézhegység tövében. Az utolsó évek gazdasági válságai miall már nem 
TI7 .MíöMrc költöznek, hanem Amerikába. 

Ily költöző népességek, anyarélegüktől elszakadva, gyakran elvál- 
toznak etnikailag, mert a rájuk váró új viszonyok közt nem tudják meg- 
találni faji fenmaradásukhoz a lélf el léteteket. A viszonyok kedvezése 
nicllrlt is nagy szívó&ság kell hozzá, hog\' életerejük fölvehesse a küz- 
delmet az idegen talajban s ök ott gyökeret verjenek. 

Érdeke* példa erre Hékés-inegtjében SzarN'as és Csaba körül a magyar 
rélcjíen ocll mélyebb szakadás .\ liszánlúli magyarság ereje olt 9íí — 7278 
közt buUámzik. de Szarvasnál leszáll 68, Csabánál meg ép[)en 2K*/a-ra. 



íl>>^.*.\^ rA.A ■•.iiAs.^N :i: A-í.'^lsi .iil-krir-:: szakáéin, a szerb és román 
^^ • KA, ;*.^-; •;?.:,%%,:. a"..i:: ■.*.;:v, s,'o'K:i:*-:i::ok KLó:'?rdi:I :ieEn ékszer a magyar 

wv',' v'.v . ^ :í;^ t'/*.v.\ *. iV.'/.s.i ".r-is..- í'.i's r.-i-rs; j m-rssze földi ól 
.'.;.< .. ;.-. ::: ...■..• i. s: ^ ,> i".:::-4 : :•'.•'•> Jiifr:: Fr-'r-^r ivjró főisiián. ki 
>.;•i^;v^•;^^^^ . í \\ W s;.. rjii:.A- -:._ . ::i i ::::•*: rnríi^-:: vzerbel is. 
v.:*i • > .V .v<';«.-... ...:.■•: -: '. i .r.\-i i *j.r:-::»eíi: r^TZ^rszt^k •jnnan. u 

••.-■{ -'iC <.'.'/:•■::: "..;;».\.jv s* ;: ?; : .■"i:'*!..': ■!.*-:' :j. l.rkr»í-*ry^li lt:!c^, - 



s 



i i : s;- 1.'- ' I* -iu^ *i\:\:>s'/M\ i^i':. i'— :i' :•I.líl:ll.::i■:':^slz. es eltérő 
,.•'•.' V 'ili .! ; t.!!. í:^; :..••:•.«.'■•:. :;ií'/';':ií'í r :;i:ii:iiii i~_n»rC«rC r.elkiil 

V N .111 .'1. !. ; ■. • **»• -ii: ::.j ' i •.i'niv.i'.vn^ "ímii^sivl ts i : r. :t.j 

; », ' Sí- i' Sí r.s'.'.Mi: '.;ii;.. " ii^; in; - * .i'-.iiiaiijíii: I 'i-síL >«:?,:- 

t\'íj -ii;., íj^' Ti«!ix5v;v •'Ili; m" ü ú \\:i > li'"*: iií'ii irr'ii'dliív '-'.^^ui. 
ii\ * ■ i.M:-.in.:>- u«- ' -; ::^' ; Mi: i :•,•:•■■ 'i'-^'-^ :ili::i; iiiiii. >*: iiiji' íSiriZT 
■ t\»\v ■■''•■» :u í»<;:i* -H iM'j'ii; U'M:::"r; ; (u Vl!lllUtlLx^u. h-üh t-r^:- 

1 v^i; N, . 11 ■.::,.-> H.1I* lu 'J iKií^ i! - '"IMt;. •'llllii rsWii Tllíi'" tSr^I 

* « •» J ■ ''le' Xmi i i.;v^ ;i;:i; i\\.:í\ í'-\\-}^- ^'"^ • nt£b«:t[ÍÍí i*s%z\Z'i:. 

1.:> >. ■ -IIU- ■^' ll.-.NN^íl. III. 11.1 ! '.^ 4-. •; V •> ^ •*- Jl'MllJtiCII iiiÜlíSSTi 

1 \ ". , n . : ■ : . • 1 ■ • I ■ • 1 1 ■ 1 1 : : í i , . >N : 4 " »■ *- . ? | • ' ' 

-^ ■•-. ..I ^ . .'1^ ■ ''. . , ^ -. -.v^-v. ^ »; :. i '/.'.TIK i-SiinU 1 sr> 

.^ , s. ■ '-v. •■'-•: •- V'llliw •i*'tjri*»iiiJ' ' 






(í5 



r, nu^-or; a gölníc-zi járásra esik 13"^ német, 38"/„ tói és l'i''/„ oros/^ 

lomaira jut r^„ lót. '.',°/„ német és {}•„ orosz. 

A ni'|M.*Méfí termeszeiében rejlő ellentálló erő és kiziürólaj^ossáf} esetei- 
vd ftyakran tnlálkozlmtunk az etnika ternlclén. Vau rá elé^ példa lótok 
n onnzok, oroMok és románok, németek s izraeliták, vendek és horvá- 
tok kftzt. Maiíj'ar példának hadd idézzük a mnrameiléki rélef{zetek ellenl- 
állá»ál. A kaiii»ia--letenyei s a Csáktornya— perlaki járások szomszédosak 
p^ymá«hoz Zalában ; heKysé({ nincs, csak a Mnra vize folyik kóztük 
Knnck kanizsa—lcicnyei balparljára esik 86 — 8G"„, a Csáktornya— per- 
laki johbpnrtm esik 3— ó'/q nuiR\'ar; viszont a jobbparton él ÍKl és 97°/^ 
9 balporlon van 9 és 12% horvát. 

Lipcs&zfies lejtclk ott támadnak, iio! n rétcfjek on){edékenven érint- 
irk. vagjabol a ^'enfjébb Tél kénytelen engedni az crőscbb fél ti'il- 

íyának. K(í\'e-s példák helyett véKi(í tekintünk most az összes lejtőkén, 
melyek lilliil n mafíxar elem délnyufíatru a délszlávok, nyugat felé a 
acniel5é}{, é&zaknak az é-'tf.aki sxlávság, keletre a románság, délkeletre 
■rtávok. germánok és románok elemeivel éiintkezik. 



^ bal 



.\ dunánlült délszláv sarok képletről említetlQk már, hog\' a kemény 
lior%'át talaj a Muraközben a mag^yar elem iránt éppen nem engedé- 
keny. Túl a Dráván, Szlavónia magasságában, ii puha szerb talaj a 
m»g\'arság számára már hozzá férhelőbh. Oe e dolgozat programmjti 
Mor\-át- és Szlavonországnk etnikai éleiére nem terjeszkedik ki. 

Vb» és Zabi meg\-ék déli sarkában a kisded veud képződmény fog- 
lal helyet. ZAmével a muraszombati járást egészen betölti; szárnyai átér- 
nek a sjct.-gottliardi s az alsó-lendvai járásba. 

Muraszombat területére a magyar rétegből csak g%'enge törmelék 
jul. A vendek ott összezsúfolva, llfí helységben .szoronganak. Hz a tömör- 
vfg keménynyé teszi a rétegzetel s csekély befogadó képességet enged 
neki. A mnfO'ar elem ezért a szomszéd Xováról Muraszomluilíg batal- 
ma« túlsúlyai minlha elvesztette volna : hirtelen eséssel csökken le 
íW ,-rnl ir',-ra, Kllciiben a két szárnyon a magyar réteg már lépcső- 
zcteseii, uáll a muraszombati mélység felé; lépcsői Vasban: Vasvár. 
KArmend. SzL-íiottliard, Muras/onibal, — arányszámai : 99 — ítíi —'£i — 9'/„ ; 
lépcsői Zalában; I.elenye,-Als()-Lendva, Muraszombat arányszámai : Stí — 



M^t^'zcndö, hog\' a vendség az alsó-lendvaí lépcsőn Wy,, erővel 
, Jlir, a «cL-gotthardin pedig 177u-ra legyengül. SzL-Ciottliardnál 5K% túl- 
BylyaJ már német elemek lépnek föl : a hienczek. 



A német kéfucődmény a vasmegyei Mura-Rábaköztől egész a pozsonyi 

ér, s az orszá^iatár mentén lenikodva. kemény bástyafalat alkol. 

Vannak t rétcgl»en hienczek. stájerek. Ausztrián át ide származóit 




(■i(1 

Ivi *^rok w .". :ti :v:;-; v^ i K >\.-.i» k ^ : ^-' ís-. :.;. ::~ í: ü■:rtvr:l^ t-sekkel W'as- 

V ■■ i'.ív I'*" \ <■ * 

\ \;. V S.v;v.';.- ^'■^'í<.^■ i> }'.;•>::■.-• r::i'^\fK :.\ii^'d'[i Sv/elvénvein 
%/;•;:<■■;•,■.■ i ■ i r. 1 :si"^ ..o ,... í: :s:..-í.:- s:.- ::•.. r:..r:t ir-s7v^rllé'^e ama 
.íí.O ■í'-'íí: :v:t-j.';k :r:.\ >:i:>Mi*i. :s 'k>V::í- :t]-7. czrr év óta 

. . ■ ■ 1 . ■ i .^ ^ ■'■■»■■ L i '■»* c . -| - ■ •••■•■.■.■• 

^. ::?:k ';;.Vk :'.o •' :.:rr:: <^ ; • y,."^. y i.: :s:":i:k I-ííÍIíj melléké- 
:..' .'. :■::.;..• » • ;. ;;. i..''\ »...v....: -. '.>:...■* '.: r.;^- :. ?^rr.r: s a FtTtő- 

s;.,.v.. .v k.\n:;v ^ ■*■":" .;:.:*»;--^: '.■.' . •: i ri.iíüs;.^:. úy A]?*^^.i.^n a 

í" ■■:■;.. /.'xi-;, í." ;v.'^' ■.•..í.'-». :■: ■.:]! ::í -sj^ií::! : ií. -^ :«t*nji: rrTr^ :i:ü 
<.'ti 1 • 1. ■ : i :•:.•.' :!|i:": j...!:^í : n« >^.»:j ":»:;4.! ^ i s ':•:;•!":: Tüí, 

m m 

■ |í ■ -^ . I li ' l . ■• :• 1 • ■•"»*% li ■ lÍJ ■ •»*« ■ •■'l-l. !•»* ..-i ,|.. "j <•*..- '^ . ~ A ■•' 

^ « . ■» 

'.»'. N »ri ítiiji -^ . ■!** ' ii." ■: . •.;:;^ - :»- i.f>ll,:i" .ili li/'irSi.ilü. :.. T..7'. Ií 

■.'liii V ' iriTN ' -ii "^ ur.:j í!" ",•' -^ !i."- ■•••: •!' '*m;i:^i'Ji I !- míii tv"'''* ^ :>- 

rii;-i I I . 

114-1 >x-i, '• ■rii ■'; :■■" ii II li^ >-'H*v^'"l í Dilii^'L' T::-.^ 

» K *^ ■■ -í^' il: ■« i' » í "11 ** L ■":. 

•mI. .»!» • M-m- ; '■,^^.\\^^•\ •,.■•»■/; ''1: l'ii : HüLL/'i.' \''Z..*^ 

I ■ •-. : ■:-i;.*^-« • II. -j ■ • ; Ilii •■ •- ^ ^ : ■■ iíJí -■■ililli. :irilir.VL'"i':»"l ^--r- 

i V. .:,.».■.■!-. • , >^ ^ »^ ■ ..^ . ' , : ir.:ij":l* l"in"ít. :*lMí*' :'<-.'^i 

•■ '' •'■ V, Hl ■■■.11.^ •■. : i.:i;i. ;i ^'ir-VL SdirMI. í^^ 1*1.^ 

• ». 

*. . . i «^ . .:;nil n-.Mív- viíjir ! {.> 



: 1 . 



1 x-x?^a^tm^^nati*mi^ 



67 



K hatfllmiis vonalon, mely a pozsom-i Kis Kárpjílnklól n niilrnniarosi 
•viRokifí ér. majíj'ar lépcs6/et előbb lassnri, Ií-[)vckI li-jlő. s azlán 
Qrors, szinle tncglcpű l'sc^kC. Az omrAgréir. tói-szini rajza (Inpof^nitia) olyan, 
benm* a szláv rétegjééi a mn>iynr n^te^fnek elől>b kOiinyű, aztán 
gen iicliéx. s/inie Iclii'lellen (<rititke/ni<.>. A topografÍH batúRn a/, ehiikiírn 
t szemmel láthiiló. 

A mHKj'nr elem MÍlypoutJH n kis és nat>\- Alföld rónatul^áu, a szláv 
Irmc a Kúrjiúlok hff^'viláj^ában nyu)jszik. Amaz csak a széles vAlg}-sé- 
■ken át képes ide behnioliii. A liol :i mnf:>yar képződmények felé völ^-- 
blAzel nyílik, olt tetemes ma^yur lépcsők is vannak. A linl a völgj'ck 
CtpLzflkalnek vatí}' iK-zámlnak. oll a mag_var réte^íböl is sekély, vékony 
Tk válnak ki. hoR;- a szláv képződményt hejárják 

K jelenség ísméllódik h felvidék v/ilgj-rendszeieiben, a .Morvavölgj-- 
l a (iarnmvölf^vif;. az Ipoly völgy lói a Bodrog vftlgj-ig. a Laborezvölgy- 
! a Vis&óvAlg\'Íg niindennil. 

Az egész teralcten a népfajok viszonosságát országrészenkinl esak 

Ra lérutn vállozüsai niódosílják. Az Ipolyvölgyiül nyugatra eső zárkózol) 

MDpograliábnn a magyar réleg terjedése nehezebb s a lótok nagy és 

npukt tömegével a szláv réteR ellensúlya felléllenal érvényre jul. A 

tdrogpölgylöl keletre nyíltabb a tnpografni. a mag\'ar réteg is könyeb- 

rn terjedhet benne, s a kevéshbé kompakt lót és orosz elemek cllen- 

Uya kevésbé luithatós- Végre az Ipoly s a liodnuj kö:l a magjur etnikai élet 

Kúgrád, (tömór. Abanj-Torna és Zemplén lu'tív világába messze benyo- 

Hnilltal, mert az Osztrovszki-. u Veporlieg\'ség. az alacsony 'látra, a 

Lasomoliioki havas s a lleg\-alja hosszú bérczfaláig a magyar réteg Itílsú- 

£1^1 nem gyengíti semmi akadály, a szláv ellensúly ei'eje pedig Kiptó és 

tUng kOzI épp e bérczfalakon törik meg. 

.\ nyugati vfllg\'ek- rendszerében a mag\'ar lépcsŐzet mély esésű 
lanniai a szláv túlsúly erejére vallanak. 

A Momauulgy mentén a niag\;ir lépcsőfokok l'ozsonytől Malaczkáig 

.,-ról I*-,-rji esnek. A Ihiduág vonalán a magjar képződmény Galanta 

i Naj^y -Szombat közt SC^-i-ól 8"o-Íg. s innen l'őstyénig IVo-ra csökken. 

A VágvÖlgg torkolata kOrül. Kománim és Vágsélye közt, a magyar 

Dikat erÖ még tetemes: M'/^, és O")".,,. de Galgócznál lehull 5''/„-ra. 

íá)í-l'jlielylöl Vág-Beszterczéig. Zsolnától I.ipití-Uj várig ■'">-'/,''/„ közt inga- 

Dzik. Khhez képest a Yág rendszeréhez tartozó oldalvöIg^'ekben: a Bittsc 

Kímiczű. a Turócz. a Fekete- és Kehér-Árva folyása mentén 

Hnez a sors én a g>'vnge mag;t'ar képleteket. Messze elszakadva túp- 

I forrai-suktól, az anyarélegtől, 3 — '/,"/o-'"'> kénytelenek leapadni. 

A Ngilni' vs Xsitoatiölgyben mintha enyhOlnc kissé a szláv réteg 

■aqFomása, s a nagy és kis Kátra közt a topográfia mintha visszanyomná 

. L'dvardnál u mug\'ar képződmény ereje SÍC/o. Érsekújvárnál 51. Vere- 

[jMynél Ifí. Nyilránál ^S"/,,, — csak föllebb, Nagy-Tapolcsánynál esik 4. 

lánynál 2. Privigvénél l^-ig. 

irameöíyyben a szláv túlsúly nyomás:) ismét erősebb. Párkány 



t>8 

kí^^Ol a luagNar eliMii \){\ Léva körül 7()^^^,-on áll; Báthnál lecsökken 20, az 
araiiyos-iuarólhi járásban 8, (iaraniSzt-Keresztnér2^\,-ra. A zólyomi völgy- 
szakas/ban kissé moj^duzzad, Zólyom és Beszterczebánya körül 6 — 0%-ig, 
(le Urrznóbáiiyánál moi»int lelohad 2^,)-^a. Ehhez képest a szalatnai oldal- 
völ^ybi»u sem tehet ki többet l**.\)-nál. 

Más a hely/et a kcleii völjíyek rendszerében. Itt a szláv réteg gj^engébb, 
a magyar kép/óilményeken a nagy alföldi képletek túlsúlya érvényesül: 
lépesózclük hullám/ó s esak az országhatár közelében esik tetemesen. 

A Hodroy-lMlorcza mentén a magyar réteg a sátoralja-ujhelyi, khály- 
helmev/i, mezókás/.onyi, munkácsi és szolyvai járások vonalán így hul- 
lám/ik: 7:\ \)7 \)7 21— .V,. 

A Iaiöoiv: és l'tuf mentén a magyar talaj lépcsőzetes hullámai a 
ka[u)si, ungvári, nagy-mihályi, szobránczi és n.-bereznai járások közt: 

(*hS :í2- is l 2\, 

A iclsö- lis:(wöl(/y rendszerében, Szatmártól Máramaros határáig, 
Kehér-Clyarmat, IU*regszász, l'gocsa-Ardó, N.-SzőUős, Técső.Huszt,M.-Sziget, 
N. Uoeski), Suhatag és Yissó közt a lépcsők lejtése ez : 99 — 94 — 49 — 27— 
2t» 10 32 i:5 S l\,. 

Ismét más a helyzet a felridék közbenső szakaszán. Itt a magyar 
releg a/ lpi>ly es Hernád vidék hegyei közt, az észak felé födött, délre 
nyitott terülelen kemény, erőteljes, sehol sem lankadó. 

\a IpoliirdUfifhc épült magyar lépcsők hullámlejtése Szobb Ipoly- 
ság, N (Isidouija, Iv-íiyarmat, Szécsény és Losoncz közt: 73—80 — 
(Ui V.i Ul 12" „, .\ Sajóröijyben a magyar képletek Miskolcz. Szendiő, 
l'ornaalja, Uiuiaszccs és Uo/snyó közt így huUámzanak: 85 — 91 — 94- 
\H\ \H ir^\, .\ llernádrölijifiuk a szepes-abauji hegy bástyák tói délre 
eso uníU s/.akav/alum S/ereiK's, (íöucz. Cserehát és Kassa közt a mag\'ar 
lalajhullamok e/ek : \H \)S- t>t :\T\, 

K\íik a tv>pi^gralia egyes elzárt s:öiji'tcib*'n esik nagyot a magyar 
relei; arauy s/ama l[K4ys;ig lölött Korpouán 80" ,-ról 9'* .,-ra. Losoncz 
IV>lólt iiacsnal t2' „-ról I ' . ra, Uimaszecs fölött Nagy-Rőczén 9-1** „-ról 
.'" „ ra ex rúmav/v»mbalon 28" .,-ra .V hei uadvOlgyi erős magyar képződ- 
uieu\ek i.\ lecsökkennek, mihelvt a Hernád telso folvását a szomolnokí 
hasason tul Uölnicbanyanal, UUmi s. a uuíc^as rútra alatt beérik: lépcső- 
loUaík ott : l ,i 2^* ^, 

l.hhe/. ke|>e\l gyenge a magyar ccnika ereje Sáros megye zárkózott 
li»l»o#^ialia|an i\ a larca \ ölesben Snoka es Uareza közt a lejtés ez: 
l(^ \^ -" . a l a|»olyNv>li;\l>en L^edig Gals^ecs es Bártfa közt ez: 

10 íí I l'.. 

\ nivt^^var elem e'. e;;eN.'. \o:ialoi? \:iito/o >-:erencsevel küzd a tér- 
•v'un akavlaUok v'IK-n l\oi vakavv^n es/.aki'u j*^ e^.:akkeletre helvt álló 
\»k^'tv'» NaiHMk a N la\ i vU^ek M\oinava\ai ^'iemk'^zt. De kedTezőUen a 
lu'l\ \*U' v•^' íkuN U;^al !v'!o! !k»í .1 loi oleui aisuixal a N^pognüia is tárno- 
ka l|a l hilsul\ [.{\a\\ 'k-!m w'i' 'Mí'Uü^^ ÍN -curues vannak rá adatok. 

h»»i;^\ i \\iA:^\A\ u'lv',; l'o.'\\>n\ (.•>. UaiN aiCvLjL'k :íózt. a Vág,. Xlritn és 



•mm vAlnyckhm valah» m(>»ixe kivolt ípfive. Kőrösy József ' niig}'l>pcsű 
nulmányai vairiüziiiűvé tc&zik. hogy H mngv'ar nyflvtcrQlet a WEll. szú- 
dbnii az eyís?. liunabalpartí kis Alföldéi N.-Szonibnlif^, a Ynj;völfíyfl 

póczin. a Nyiti-avíll^'el Assakílrtig. a Zsilvavftlgyel Aranyos-Marótliig 
riaramvfti(íycl Szt-Keresztin maj{iiban foRialta E ké|)zö(liiiéiiyck 
onbun. úgy látszik, kevés elluntáll.-ísl fejteitek ki : a tót etnika áramlatai 
Arlck s lova sodorták azokat d^Iiriinyba: a Diinavöl^' fele. 



Hallntlunk e tár^vbaii hangokat, melyek a lényállási lg\' fojjlaiják 
e; a felvidék flfólo.mdnH. 
E véleniényl ily terjedelemben nem tebetjflk magunkévá, 
Ma|{ii'ar etnikai élet i^zakon, a felvidék le^zárkoz(ittal>i> részében. 
I Kárpálok havasai közt snhüNom volt: a majias hegyek s a magyar ter- 
izel «1Í^ fértek valaha össze. .\ Tálrn. Fátra, s a iiyiigoli Bes/kidek 
%'ilá^át már a honfoglalás szláviuik találta, az is maradt. ICrr6l 
hál nem mondhatni. Iiogv' eltótosodott. Nem totüsodlak el n felvidék dél- 
1 ihí keletnek hajlú nyíltabb térszakaszai, tág völgységei sem. az Ipoly, 
tajó, Ilemád középs/í és alsó folyása mentén, a Bodrogközben s a 'lisza- 
Ülon. Ez a rélegszakasz ma is U'ilnyomólag magj'ar. még pedig er6s, ter- 
dní tudó java magyar. Ha vannak a talaján elvétve veszteségek, azok- 
szefiiben vannak Jelentékeny nyereségek. 

Csak a délnyugati szakaszra lehel rábizonyilni, hogy a magyar 

nikai élet Nag^'-Szombat és Vágiijhely, Aranyos-Maróth és Ráth között lérl 

a:ileil. De olt sem a magv-ar réteg eltótosodása folytán totódoti el a 

kni nyctvhalár, hanem azért, mert a magj'arság, a történelmi fejlenié- 

: s a változott megélhetési viszonyok hatása olatl, e terdletel lassan* 

nt oll hagyta s niásúvé költözött. 

Ez álkOltö/és már akkor megindulhatott. hog\' a felső IHinavötgv- a 
krflk uralom alól febzabadull, s a gjér népességű Csnilóköz, meg a duna- 
írllvki kis .M/old olcsó Jószágot, jobb és pihent talajt kinált a felvidéki 
^Uf^varságnuk 

Még nagv'obb arányokat kellett hog^' öltsön a költözködés, mikor a 
gy Alföld is felsznbadutt a basák alól. s parlag kincseinek vonzását a 
elvidi'k és Erdély inagj'arsága eg\'aránt megérezte. Másfelől, hogy lezaj- 
rttak nyugaton a nagy hitújítás zivatarai, s n weslfáh békekötés után 
trgÍDdult az ellenreformáczió mozgalma: a cseh-niorva protestánsok a 
i dói tömegcsen Magj'arországba bujdostak, s e szláo emigráczió 
\ m mi felvidékünkéi leple el. 
Két súlyos ok mozgatta lehal meg a magj-ar képződményeket a 
hidék délnyugati szakaszán : eg\' vonzódás délkeléire, kec^rgtelőbb 
Dconyok közé, s eg}- rizikar nyomás taszító ereje, mely oz i'ig>'Ís meg- 
Lzull magyar képződményeket a Unna s az .Mföld felé tolta el. 



I tírlllnét. Buda|>estei). ÍSSté és I1ÍS9. 



rzimfl rorrátiiDiinlcát. M^- 




J 



V: Vlív^ldón MiMU Iclu*: tőbbo rajuk iikadimnk : összeolviidtak a más 
no|Vvvo»:^j;oi Po a IMnaho/ toloiloít maiiyar elemre rá vélünk ismerni 
;^ koí iNar.okvV". s a í;a;an:ai 'ara-^ íVilíiiiő keu/vdményein. — azok ki- 
<M\u^ikoo,r.< k ot: Oiii^N.' kór:ívo.'i:í:ki»k'>I Kclet-dí-l. >/oms7éd'<iiínkhan Uai- 

> tN> , .■'^■. .^^v:: i^:i1.í:*:.í:': í*- ,i "i>" r>^il >/irrn v: — h#; . ji/ alsó 
< v^ V, »* V ,^ '. / ,■ ' -'^ ' .*::;• ^ : N . V :"; .ts.* .^ i : ^' t r .': :v. a ^i > .sci^lr :ck hiz* ii v n va 1 

: :■ \ N^" . .. V -^K , ..i . .V . .-. . •- -.'»•. • ■ .■- :.... r.-.. :i..\a^IiaK 

• I . « , • ^ V ^ .^ . m 

V ■• ' \ < í •>..•.■. •^•' I - - .■ .^ ' ■•- ■ 'N*,- - " ' . -. ■ -.i, . - \,, . 



— - • . . - ^^ • t « 



■. • • • • : < i. .'• 



■ ■ . _ • -1 >^i 






■ « ■ - 



■J 



i. i 



*■ * '-Sk ^ ■■ '■ í"s>;.^« ■> • ■. "í 1 ".;■': i! 

>»'i*\^.' í X,- •! I ■ \« V ■• *.! ■ . ^" s •■ 1—..:: .x: i 1 :'"l. 

l'll, II*-' • 'i!.** .'I»'l'i ■ ■^' !■ 

ri .» •» 4 tv ! i\ *»• 









; .:.:r-: f ■..:.;. ■ ■ í K ~: 



^' '■.•.^' ! *i, .* -^^ 1, *! . 'I •■ •« '!.:■:•.. i:i:»: i*-; n.i > zi-.^' ^ 



I •»•'. i ii 'i 






■N» I ■ 'X'. ^ ' 1 . . i . : ' . • ; í 
1 i'i'.-. ■ , ■! • I -t ■ 



Jiii!'"iil. :>*iii 1 






?.,..■ ; ■ V "i-M-'l ■ i" 1 "' 



1 . 



• :• ;. • 



■v . : ^ '« iM il "1% • : • . 

X* • ■ ' . K . I 1 . 1 1 V 1 I ■ • *, I ■« 



::i • 



*; : niiLj ii" 'í'iíri í -: ■ 



.* . • 



1 V 



I \ 



lt\ 



^ ^ -^ i' : "MlliüK -íil'.:'.": :^ 

V : ::■.: niuuk.t* T'in';- -.i ' 
::;: t.::i:;K:UMiU. 



i topo|{ra6a kQl/'>iib^/ős^gi.> okoi-lu, liaiium az etnikai erők ellérő viier- 

A meddig a román elnika terjed, u mngyar lépcsők míndenfltl 
ryomottak n már az aIfíVidi rotcfjral alall hirtelen lesQppedők. A szerli 
nika lialá&kfírébeii a ma^fvar lé|)CsŐzet lejtése élénk és liullámzalos. 
ál-szik. hogy a rnmánsá^i egyeiilcteselihen » s/erhség s/.nggaloltaii he- 
czkedett cl : amaz iniigodtaii tnrlja. emez nyugtalanul keresi az 
[yensúlyt. 

A krassó — temesi és arad — hihart román oldalon n magyar lépcsők 
ftlrtne fáradi, erűtlen ; a hács — torantálí szerb oldalon az Qlemhen van 
vrélytrtaén és tudalnsság. Ott Boros Jenőtől az alsó Dunán Moldováig a 
oidgyar képlet g,vi*nge hullámai ezek: 14-1 — 1—2 — .'1— I— (i— 0— !"/„; 
itt Kiskitti-tlalaütől L'jvidékig erőteljes hullámai ilyenek: 99— 57— K I— 7(i— 
50— 15-23'/,, 

K két eilérö enerzsia folytán a lépcsők nemcsak délirányban esnek 
a magyar rétegtestlöl távozólag. hanem keletnek is, a román rétegtesthez 
kAzeledőlvg. Megkell azonban jegyeznénk hog^' a közbenső toron tál— Icmesi 
logniEatban a mag>*ar képződmény lépcsőit egy harmadik enerzsia is 



' A délpidéki tcraicl niHgynr képleteinek l]iilli\nizAsAt jdrúsonkíni s/Axnlék- 
BxintoklMn, a a Janisok iieveivel niiilnljuk tii- Itt, Ax niröl<l Ictcmcv miigynr kfplr- 
Ml <üO— 9B*;. vasltiB scAmok Jchik. 

CsílTii M. Csíké Helli- 




;•_> 



sOiiit hMoko>ni. :í ^\:ib r^ l>o'U;ir iiKpesiki- Ly kapunk a csanádmefUk'ei 
KoNnONlvi/.-i N :í :üv, iitaii Kubip. krvt iht-n iL-jic^^osorl : SS — 31 — 2 — 2(1 — 
: 17 1 7 ,. ;'^; í^iMiimii^Nii lVc'-k:i < :í Irmesi Kfliérleniplom közt 

p(Niui!N4: íi' .N-*.^ — 14 ir^ V-7', 

1'/ , ^.N>;,i^;\»s;lii ;'. •., niWiA ;-.] i'Cii ^ti^r^ i \ >7.a7.üii«'ik: ü t-ldült. IlltTl a 
;i;íO ;.i:»-.i»r. k. /.i .'■.-iir.i .in 1 :rj:> iV.vkivi :r:i\;.'rK J»á: külrmboző t'ívlvű. 

Ixix. :.■■:;•..;:. :"."'.:i-^\;-.'ni ?. N:::*.r.: :■: :•.•:'■:■*:: msi^xr-i: rélei: a mohácsi 

v,i.H':, ;: <j'»v.';. .-v-n;-;.: .-. -.. ..■.);..;.. ^: f^ ..^a : : i •. j:'. :>-»^\ a hrt vezt-r t'Z 

!::.v:k i. :, r. i :-i.. '.: ': :.'•.■>'•:: :v./ ",;.: 3.:::. w.:: ::y»roii. 

!i..M x.x- .?;•;■;. ?. *;'*.■ :.>■:;..:•:. i i-.uí-: n.: "í'.rv i.: yi.. .\7 fi^rlltn való- 
N/,.-.. iV..:. :•. \ .-: X Xr?!....!;v"^ í'-' '■ í-' ''-í** ^.'h•■.)^^■^^^^■iK•!: Hlllí\ iíd'»n lít 

k,', ••■.». ;í',- ^-.'^ ki* ■:!. .-n; ::íjí. :.:■;;-, ':: ^•í : •-."íi.. 4i '\ iiiii;-:í> is. Lüiiiia i. 
Ij^>i • ^1." '■'' i^r:vi. :ii ; í •.•;»/•*.»». Mi.', i'.'i:'! « « . í>? 'jí * i» .■i::iL'ii-'.i:Mi:h:»i: : •.> 

i ..•'.» ^.-n Hl,!..,. \:5^ Mi. :!».;: J\ 7 •.■III:*- ■■:i" -i :ii;::iiír "..'. I.l;^.'.!^ ". 
,1 n.:í^ 'i .'''i; !: .■t.-:i'i .'t-i •n. »;''■. i 1i:'n.'-.'. 

] ■t\\ \ u.i.-i; :,ii?.-i.i. .•-^•. :•.».' '. .>! ' uii n:.. :•■ -.'i iti :.;:: i it-rLi-::- : 

i' -il:;ú : ' ,!. .|. i II. t : uiüA.li I >-;iiri.i : > mii íT ; l:iV'>{. *..'■ •- 

•ml iiV«. *. .'^ « »■ ' í;^ ' ::i 'í iMi;M >! I«' :M íMi'llí'l HUhZ'l: '.•.•'.'i- 

í t . . ■ .^- 11.-:^ •' ■'ül. -1 -i.- 'i •■ : ;i -u" i-.-i íVuil"' l;:uJ'-íit: iiii::*:. 

M .tx v:*» .^. ■ • ■ "i.t ;. '.-.:■,. íii ■-.! ^.-i :';niiv:i íMfmfi:í.v. i^ j t- 

! « 'i.iii-M. • ^- II. V I ■» • 1.-;^ . "ii- 1 í i:-inu iiHi/^uiiniai. 1 1. :»■■: 

í ^ . • 'X '»:•.■ ^ •; , »- '. ..^.r-ii •.'*■.• IvieUfíllft. •: 

M. ■-^- !!• ....'!■ '.-.SK-. ..'.I .-. • ;. '.>••»; iialMr'iir. ma' .:: 



.1 1 ' 1 *i . . *i* 1 I ; »x 



■ ^ ■. . ■ . ■ ' : 






1! ^..i^:ui~; •'^í iiiii^yíiriii y^ 
.^ "x .'..i KiU:iM;^(tliiii:i:: i.: 

n. .», . ^ . . *:....• .::;í:ir.: mIií. > vm;vi(it*k 

'X .^ -^ í - niai i?h;nliti7:»:: 
.._ :i;.iMi-virtA^ iiiiuiuriir 



leheltévé a tAniegesebb vísszalérést. De lui^y rútíi lírlyi^t 
I ts vissziirofjlulbassn. hIiIioz hosszú és szerencsés fejliTdésre 



Egészen más a matíj'nr ké|)ZÓdméiiyek alakja és jcIlL-fic ii krlfH 
r^-onalon, u hofty az alföldről Krdélybc- últerjecliick. 
Nrm ruskatbtak ineti, mint ésxtiJtnyH^atnn a tnl, va^y délkeleten ii 
i-némei elnika v^yoldalú nyomása alatl. Lépcsőik uem ejíyforma 
benibrn. nem is eny irányban ereszkednek a rájuk nehezedő idegeu 
[ mélyébe, mini a bo({y északkeleten a tót-orosz, dét felé ii szerb- 
nél képződmények \í6r.é azokat élénk lejtéssel alászállni láttuk. 

Az erdélyi képletben a mafiyar réteg lé|icsöi az alfíildi képződmé- 

rojlvlt számarány a ihoz képest lelianyatlanak. de lovábli keletnek a 

ikely képződmény magasabb luámarányaihoz lassan felemelkednek. 

L két ma^taslat Icgn'Vvidebb összekr)tŐ vonalán, átlós irányban, a lépcsők 

ilámTonalal írnak le, ^ esésűk nem mély, bagójuk nem meredek. ' 

' Ak ország keleten ;i mogyttr etnikai élei kéi>ét júrásniikiat n kOvelkczA suiznléli 
'™ ~ rztk ki. Ax HifAldj s a s^íkcly kéjilel magiis-sái^) szdmail, vatnminl nt M\6s 
t TOtuIbn esd mngassági s/^iiioknt vastüg Jc^yrkkel jelcTizük. 

JHtr- C>n(«r Sutt- Ütíntt- N.-Som- N. Bánj* Suhitag luvCIsv 



!£: 




ErIM 


'tlíSP 


N.'Ilonda 


M, Lá- 


N-u<,'.d 


RiJn* 






M 


t8 


» 














£iMr- 


Hr^l- 


/diaJJ 


Ziíak 


ZbíK. 


0>«« 


Hellén 


JAd 






Ml*^ 


uw./-. 




































Statinl UargOa 


t'm: 


Kr««» 


Cüíki- 


l'jyár 


Kt1i» 


Ile«' 
lerctí 


K(la.V 




m 


1) 




Sl 


3 


27 
Móca 

23 


MeífiAr 


e 
Teke 


It. 
Al«í- 




■Ssr 


tmnjt. 


Gy<am 


•VJJfl* 


TonUt 




Maré, 


frhé. 
Maros 


StrrtiU 


ftic»a 






■ H 


•t 




% 










Vakofe 


T(4>*a 


AllA- 


To- 


Filvinet 


RaJnAI 


l>i->á. 


Stíifly 




Kition- 




Sta 


Ikn 


racxko 






SsIMar 


FMmA 


^ 


.Vl;. Vitít- 


, 


Vt 


■A 


23 


l& 


(■ 


'*" 


«• 








Abrtid- 


)í.-Eoy«l 


M.r<«- 


MOMU 


Gruéhtl 


SifUly- 




- 


- 


T 


tí 


%" 


lUA 


"sr 


KfffiUa 


H 


"r," ":? 




X.-»d- 




M.-I|c>i 


ttiUis- 


Bent 


Sttnad 


Kdhalnm 


.VUlit- 


ifí^ 


T 


•r 


- 




[aln 


liÉlom 






1m 


81 


RM» 


BlU 


aiktAkt 


Alilnci 


Kis- 


,sÍt- 


K.-Sl>>k 




Als*-B*t 


Hfifain 


-r 


1 




^^ 


•r 


Agol. 


; 


' 


cestg 


jj 


Un 


sX,- 


sJa- 




N.-Sm- 


"ffi- 


PoK^ru 


Sirkinr 


K«l^- 






T«r«t 


Tér« 


Y/ 


tHI) 






e.rcM*c 




1, 












10 








í:s:í 


_ 


S-J^,, 






-r- 




T.lrci»»f 








K számsor li^zegaibti n JArísok lukotl ré.i/nt kfltnnvii- 
lautá InkallaD tic^yvid^kek esnek: Béét és AbruilMnya kOit 
a Bttiar Imvas, IIAtsxetf és Orsova kfizt a Itetyeiát s a Qocl- 
Jan, — SnirkA. Vajdti-IIunynd és Sxelislye kAxl ii Kudsiri l>avas. 
NaKv-HulináKy "^s Miigyar-l|{cn kflít a/ erdélyi ércxhettység. 
KAIinlom fs SArkány kílzl a l'crsíínyi twvas. Nyánid-Szercdn és 
llomoröd köxl a Ilargiln, Kovászna és a Iléiralii közt o Boditii- 
havas. Oyergyó-TOlgycs és Kézdi-Vásártiely kOzI a Ostkt havas. 



71 

De inciy az ereszkedő s meredek a kapaszkodó mindenütt, hol a 
lépcsőzeL az átlós vonaltól elhajlik. Mentül nagvobb az elhajlás, annál 
naf{Nohl) a lépcsők esése ; lefínagyohh észak felé a szolnok-<loboka — besz- 
tercze-naszódi. s délre a krassó — szőrényi és hunyad — fogarasi periférián. 

]\ laza és omlatag épület csak romja az egykori Erdély mag\^ar 
rélegzetének. Látni való. hogy kél oldalt, északon és délen, egy-egy súlyos 
nyomás érte, melyek folytán két felől megrog\'ott, középen meghajolt, s 
csak két sarkán maradt a régi tetőszinen, a régi erőben. 

A románság nagy tömegei változtatták el így a régi Erdély etnikai képét 

Lalink már délkeleten e nép-elemet erős lúlysúlylyal megjelenni 
s az alföld szegélyéig előnyomulni. Most látjuk újra, a mint kétfelől az 
erdélyi magyar rétegre ránehezedik, lépcsőit nyomja, elárasztja, sőt hul- 
lámai összecsapnak több ponton a középső átlós vonalon is. 

A régi Erdély magyar rélegzete valaha nem ily dülékenynek épült; 
igN* el nem bírta volna ezer év történeti rázkódtatásait. 

Olyan etnikája volt ama régi Erdélynek, a milyen volt első politikai 
és honvédelmi szervezete. 

A külső védelmi vonalon a székelység őrizte az ország kapuit kelet 
felé. Az északi és déli szárnyon a szászok telepíttetlek határőröknek, a 
beszlerc/ei grófságba s a királyföldre: a Barczaság és Fogaras felett pár 
évig a német lovagrendnek kelleti őrködnie. A belső védelmi vonalat 
l\rdély s/ivében a inagNai^ág tartotta megszállva, ott feküdtek az erdélyi 
magxar vármegyék. 

Árpád-királyaink azért hívlak idegenből határőröket a székelyek 
melle, meri ezek nem voltak elegendő számmal, a magxar csapatok pedig 
a benső védelmi vonalon nem voltak nélkülözhetők : s német csapatokat 
hívlak, mei l alkalmasabb elemel sem a hazában, sem a szomszédságban 
nem talállak. Ha a román nép akkor itt él, bizonynyal azt állítják feg}- 
verbe. a hogx* később, mikor már ill volt. Fogaras s a Szörénység védel- 
mében alkalma/lak is a románokat. 

V történeti kritika megallapih^tta. hogN e nép a régi Erdélyben a 
\IU, sra-'ad eleien jelent mcv: elosj-ör. 11. Endre az első királv. ki ren- 
deloleilvn róluk me^iemleke/ik, Eiso osoporljaik az ö idejében érkeztek 
me*: Kiviely haíaíN^olere KunoiN^'ai;ből. ő jelölte ki nekik Fogaras és 
Hnisso körül a.-* első lelepedo lielyet. 1í;^v indult mci; a románok beárani- 
las,i. s eltartott (hh* es.-iendei;., Ar első 4»H» év alatt lassú volt a folvása. 
ar ulol>o :>^> cvIhmi tetemesekké nőttek lU aranyai. 

.\r ,r ; ;uikori NÍá>. p,is. :or nep a tatardülas után megszállta az el- 
puNrtu): Ku:uv.>s;;í4;o:, ur,ri>:;k e.'.snu rtc a ma^ar kiralyl s új hazáját Havas- 
íí'íőU^'^r. l r.ov ^)H5''v*an:ík ne\erti. E.'^ek r.todai a mai románok. Egyes 
k.sr.sNatv;. k ;r, ,\:,optck ;-,r c:\:ehi haí^r*:. s ;: ki ko/úlok nyájával egyszer- 
n^;sx;.>; Ní'v'.;': 1 ;\i. '.Nber.. :u:v. Íí^ct; kivrtnko.-^.il tv^bbé \issza Havas- 

i\ Hv',,-^. *^::- .> i^ir.v^r.viii: r^ k::,r.\; v^iiv^M: tokokon kaptak lelket s 
^Vv.v::\,r''.\,^s:-,:. rio cs;>k x;c:n'i^v\ ;^.. ;.. : . v>^i>i>.'^rlt^kkMin telepüteltek le. 



75 



'-efty kenéz alatt. A lejjiiépesebb lelepltkre sem julntl lobb *)0~7il 

ibídiiál A királvi dekrcluiiiok s/eriiit az oisziíg keleti rdcbcíi Pofjarastól 

ramarositi. Itf>s7.terczét(>1 ('({nosái^, h S/Ariínys^KtőI Biharig miiulcnntt 

akadt uéháiiy li'lepflk : iné^ seiii volt szúniuk oly na^y. Iiu^y politikai 

«úlya Ichfifll volna, 

I .rf^iamarabb a Szörciiysé^bcíi is poharasban tAiiiOrOltek. hol aztán 
ttarrírí n \ár6né^i szo]f{álatot viíllaltuk. De u kenéznek, a kí élflk/>n 
II. cukU katonai rangja volt, közjogi iiivntnla nem, e^'iknek a szörényi 
in. másiknak a fognrasi kapitány parancsolt. A többi kenézek a vár- 
HÍnoknak ongedelmeükcdtek. 

KélMcáz óv mull el s a vlah nep még mindig oly súlytalan volt. hogy 
riilikai küzdelmei is csak agrár-szocziális jelleggel bírtak : ezért szó 
Ri leheteti róla. hogy Krdély három nemzetének közjogi kiváltságaiban 
^zesflljön. 

A török háborúk korszakában kezd számra iiagvobb mértekben 
kv<>kedni A veszedelem félelme, a harczi pálya izgalmii s a zsákmány 
jere évről évn* több meneknlöt, több hivatásos barczost költöztetett az 
Bzágba. De elnuilik újabb *i<MI viharos év, sa románság az erdélyi rrje- 
tlniek alatt sem lesz ki többet 'i5''/„-ánál Erdély egykorú népességé- 
k. Ycrancsics irjn. hogv' annyi már az oláh, mini a három nemes 
1 egyenkint. Minteg>' száz évvel később Vasilie Lupii moldvai vajda 
I jelrnlelle a szultánnak, hogy az erdélyi népesség (a parlJiim lernlelén 
iá néppel cgj'Qtt) már több, mint egy harmadáig román. Lehetett tehát 
Jior vagj- ;!.">% erőben, s a magyíirok. székelyek és szászok ereje még 
Indig közel kétszeres túlysúlyban volt lelettúk. Ma ugyané földdarabon 
népesség n8g>obbÍk fele román. — a magvarok, szászok és egyebek csak 
lebbik felét teszik u lakosságnak. 

Krdély arany korában a magyar etnikai réteg szflkségkép egv'enle- 
le«en feküdt a Imabátlól a székelyföldig s onnan az nisó Marosig. Kíler- 
jedrK az egész mezőségre, a két Kokdlló közére, a középső Marosvöigjre 
Honv-adig s a Szamosvidékre a Szilágj'sággal az írmellékig s a Felső- 
ig. Csakis ily batabnas mag\'ar réteg talaja adhatott erőt Eitlély 
fejedelmeinek, hogy koruk nehéz viszonyai közt erőteljes magyar 
ütikát folytathassanak. Ma mindezen körvonalak elmosódlak, s csitk 
■^y nyelvsziget emlékeztet. hog\' az egykorú magyar nyelvterület 
ha meddig ért. 
Az erdélyi magj'arságot a Wlll. század sorvasztó közszelleme törte 
akkor lett az etnikai rétegzet is a Királyhágón túl eltörődötté. 
Kgv' ré«z e népességből a háborúkban pusztult el; más rész a pestis- 
ányokiiak esett áldozatni. Egy harmadik töredék elköltözött Erdély- 
a magyar alföldre, mikor az a török uralom alól fi-lszabadnlt. A meg- 
radl zöm kimerQlten és elfújusva tűrte a mostoha időket, melyek alatt 
ídegt-n i-szmckörben mozgó kormányrendszer a magyar nemzeti 
■kvétekel elnyomta, az állami feladatoknak pedig megfelelni nem tudott. 
Erre az időre esik a románság tömeges beözönlése. Nera mull év. 



hoav íi miint;'inok r/irir//irok, illiro-vUhok ^^ moldovánok ezerével ne 
Yú\i\\ vfilii;? fi s/í')rns/fVI \'W\(V<\<i.^^f>V\^\\ keresztény nagyhatalom oltal- 
fri/it horo^fii. .f/»ff<'k. rrK*rf \\\\ a li?»vfi^>kon /aki.^tott volt az életük a Fana- 
rinf.'i fojorW'lfrif'k 'i fr fA,r^k «;/n/fr^'nitá<; alatt, J/Vttek. mert a határszoro- 
sdlw'if í'ffí* ff'lf* fívifvff f/il;'rlfí'ik ; » i>filM-iriíiim fltürtf*. a hadparancsnokság 
s/ivosffi lí'ilfM r f kí^zí'sííkí'f. A h^'lllciirn kf'*f hatíírorezred-területet hasított 
\ú \,'i<;70íl í's l'fit//irfis vidékí'ri iií'kik. A jezsuitaság feltárta előttük a 
f/ifiifil f'^vliíí/ kfipiiil, hn^y M/ok(M) ortlindox szertartással és román oltár- 
!iv('lvvf»l licvoniilhM^ísnníik Az críir-lyi orszíí^^yűlések pedig száz éven át 
fi pMi litiin Inld iHivíilnrló/niiíirmáHn Irlrtt vitatkoztak a pozsonyi ország- 
yvíilí'^^cl \'S7\v m* vrtl('»k, Ini^y n/ rtnikai talaj meginog alattuk.^ 

I'. Inrlf'*n»'tíi»lyá«?fn vnll iá n inngynr rétegzet mai alakja Erdély- 
l>i'ti \ n''m bbrn IninndI i ninán krplrlekrn tovább építkeztek a beáram- 
Inll ri|nl>l> t»lrnirU. Mln|»|) w? rsznki és dőli halárszélt, s a gyéren lakott 
h;n;i^i vi\li»yrkrt ti\HiMték W \\7. Mívzhogységhen, az aranyosi és gyalui 
hn\M*i|>nn, \\ Mrs/rshm. az ilosvai és I.ápos hegj'sorban, meg az 
ANM'^hnn. V^ay tnjrdlrK Mztán lépvősl a tág folyamvőlgj'ek mentén, a 
ninu\nr rtniKni tnlrijhan Itnáhh. Mindenütt lépcsőzetes nyomok -mutatják 
a !n;>i^\ni Vflrijon. lio^\ a rondán linikai élet mily erővel jött. s honnét 

\ nviuy,n lépvvoK lojloi az allVsldol os székelyföldet összekapcsoló 
\iMVíil''>l \\y é^'/nki. dőli és dolnyui;oti halárhoz ereszkednek le. Aromán 
nrnmlnloKnnK Irhát o h:itMr\i<lt*kok loloj. kívülről kelleti érkezniök. 

\> rsrnki :u';niilat holépo állomásainak a mafijar lépcsők útmula- 
l.js.t |^\í«líTi év .Imi Nidt^kol jelölik moii. Bukovina és Moldva feJé. 

\ ri'niMnsMj; ,^ liMtMrpoíiloktol kiindulva szélesen terjedt el Magjar- 
t^ivvjL i^v;ííkkoloí(Mi Honvoniult M;m ;»m:irosha. :í Suhatagon át a Lápo?» 
\MiMnin\ K^vt^fíi íi l\^!s*S-^yMniov íolynsál. szétterjedt a mczőségt-n s 
htN'sMp.Mi íi v/v^kí*Iv*Vs|di*i is Kovcüi íi Közeiíső-Szamos fol vasát es 
v<H^v.^ :íl!.Mivivni: M «\'<od; l:in körn! eh i'i Az ugocsa-s;zatmari romii- 
!v>k. s ■, *i 'l>.>v : V iírii^AvrioíMk t^v hilvHink i>. valószínűleg Beregen íií. 
Prk.n ^'V'^.^. í'^'kr'íi'k n>i^v, :■ vot:vo> t>:izhol: királvok alatt. 

* 

\ •>^?ii^\!V Vm^.'<.>k :. »i>. :',\v^^ijo'^ m: 7nn/w/'í. Jadij:: ig\' szállnak le 

*' ' . • iv^-.M'^ s '•>»v..v\ .\lj^'\ -Sf :»; f^ /'.r.v'vj;T''i*. Szamos-ljváron at 
I Oi, . . 'vís^ivs %' y 2' '• : . u, Krmellékről A/or<^í7dí2. lii!- 

\ .»^ V ♦•>^ ^ \ -n^p-ií *>; \-)c'- -^'^•^;'v;r,. I. Suhata:jnr. es a Izavölgynr ál 



■ » 

-A 



i 



•■ ^.^^.-r^v^*. :: uío-ficszterczei és tekéi szász 



^.. ■.._»...»,..• .t,h;v > nv«loti hiréh*) elnifve: 



77 



Irlepebtfl — csak n réfsji ninR_var réteg állt n román elem terjeszkedő 
úljába. A szász kípzfidménvl » románság líeszU-roze kóröl lefukoztií. n 
maityar képU*lck fOlftH jicdi^ las-san cs nies.s;tirc túlterjedt anin telőpoii- 
tokijb a iDrlyekct a?; ntl'AldOi). » sz<^kclyröl<lr)n és I-'rdcIy szívcben már 
nem bíri IvrokuziiJ : az átlós vonaliéi. 

A déli áramlat Szélien. Főváros és Brnssó niepvéken líl Havasulfíild 
rdől irrkezcll, de feltnnö eHj'eiielleiiöl terjedi szél. Brassó lerflletón csak 
a Héiralunál lelte ingadozóvií az elnikiii lalnjl; a liarczasá(íban KveiiKe 
fannal képződ menyeit cl alkotolt; Ko^aiasl ef^észen ellepte; Nagy-KOkOl- 
Icítiől csak Kosarassal szomszédos déU szakaszon érvényesült ereje ; 
az (.^szakin már lankadt. » Udvarhely magasságában leljesen elenyészell. 
Szebenmefjyében lúlysúlylyal törte le a szász képződményt. Alsó-Keliér- 
b»-n s Turda-Aranyosban a ma|>yar réteget ; de ereje esftkken a gyaUii, 
iankail n itádasmenti térszínen Kolozsban, gyengOl a mttrosujvár-tordaí 

brticzőségben. Kiskllllű nyuf<ati szakaszán, s keleten ICrzsélietváros és 

HDícw-Szt-Mártnn Télé. 

* A magyar lépcsők lejtése Székely-Kcn-xztúr magassúftából Brassóig 

ilyen; U2— KI — 17— "M"!,,; Dicsú-Sxt-Slárlontól Kohóimon és l''ogara.soii 
ái TArcsvárLit ilyen : .H^24— '.Í3— 10— 7-lÜ— 2 '2%; Badiióltól Berel- 
halnion ál Arpási^f ilyen: 2(i— 11 — 3 — (i — !"/„ (itt az alacsony lépcsők a 
román é» wász réteg egyesQlt si'itya alatt csökkennek le így): Tordától 
Ha Iá zsf alván át így lejtenek: 13—35 — 30-9—9—5"/,,; Nádasmenlétől 
Na|í\'-Knycden ál Szerdahelyig így: 49—22—25 — 7 — M— 0.,"/,., végre 
liyalulól Abnidbányán s Algyógyon át Szelistyéig így: 3K — l(i — 10 — 2 — 



■akad 



A délnyuiffili ánimlat Hniiyad és Krassó-Szörény megyéken át n 
la — t)lt kftzétől. vagy Kis-Oláhország (Ollniea) felöl érkezeit. Ktnikai 
akadály I sehol nem. legföllebh topograiiait talált. Fellétlen és .sza- 
bad volt a terjeszkedése u Retyezát és a Bihar havas közt, a szörétiyj s az 
rrtlélyi Érczheg>'ség völgyeiben, a temesi s az aradi róna szivéig. A gyenge 
magyar képződmények ez egész területen csak laza kapcsolatot tarthattak 
fenn az alföld és Frdély erősebb magj'ar képleteivel. Az líjabban keU-l- 
kczrll l'elrozsény. $ az államvasutak piskií telepével meggyarapodott 
[>évo l-l -li*„ magyarsága, lovább Temesben Buziás. Temesvár s Delta 
I.V-14— l.V/, magyarral, s Aradmegyében Boros-Jenő 11"/, magyarral. 
Nzinic kimagasló kivélelek abból a nyomott egyhangúsiigból, mely az 
alvidék ez alacsony magyar rétegzetén végig voimL 

A lépciflk Puj és Nagy llalmág>'. Hátszeg és Boros-Sebes, Moldova 
'■s Kadna kört általán 8 — 0.,7o közt hullámzanak. síít Bihar délkeleti 
-.irkában, az alföld erőteljes magyar képletei alatt js Mag>'ar-(^ke, Heél 
■• Va«kob tcrOlelén 2 — t'/„-Íg esnek. K mélységből Tenkén és ílsétíán át 
JJ— .%*/. lé|icsőkben emelkedik a képlet az alföldi réteg magassági számai- 
lioí. — » Ivlesden, Belényesen és Margitán át 13 — 15— 47"„ lépcsőkben 
feléri az Erdélybe hajló átlós vonal színét, mely az Alföld s a Székely- 
föld közt törodezell összeköt le lést tart fenn. 




I 



N.NsUni. 4«^\ |ull;nila.s( iv /iilóspoiialro. Magassági számai Bihar- 
í ^ .. . nk»í.«i K««li>,>\an^ .s iniu-l K:is/<>ii-Alcsikig í^íy következnek: 

i« . . Nvárád- Kászoii- 

. . I- . Szereda A lesik 

91 ín) 

t .í K(ilii/s\;tr Felső-Maros 

I • .1.1 <>1 

>í..;.»n. >.ii.u,\ N.iil.íN roril;í Dicso-Szl- 

>. ,«iix •> Mriiii* Múrton 

I ni i\\ ii 44 

(t.u.iu i.^.il.i IVl- U:ui- 

IIm..«.m1 \inr7 nöt 

\ ..N i»,,u.\,\»\ . M.,^ i\u i\ \^* »i %xkthM IvinffN-Hunvadiíí esik. (ivalulól 
^ I ^ *» . ..,.. ik.nI.k U\i^1.\u\1 l\:;aiV^:\4^ li .Tíi i'sik s iiiiiét Kászon- 

V- •^ ... ,. n;k*.,.k \ k.-. ^'^^'^ .^k.^ ,'.: ^^vO ^ román elemek v 

^ ...... \ .. ^v .... . K, . ; \\. .':'>:y.^ .'•■/: .""Ttrk. Szahírd és 

"\ • V » . , \ ,,. ,\^\ ;. x iv v.'.^v : ^ :•:»: ^ .li mii^t Kclozsvái" 
'. . * \. ■ ^ ■ ^,^ ',v ',^. \ j. V -J-:.:-. ■=^' .--^ i*^ Banffv- 



.\ 



. ^ 



\ 

i 

..^ ^ • r: :■■■ ' ^ílHü'" 

^ - ^ ■ ..■■.■*-■ ,JZIc*r 'S 

^ • ' ■•*v * I :■ i"' >**- 

■:llUll Ifül 

-- .-.^ 'ii lfiav;t. 



79 



A román utilohtcmitáTiról szálú dmcU-ti-t sem a I^rlónrleni, sem a ilrmo- 

■mfía nem ífjnzoljn. Krdély terOteléii román éleinek a \ÍIÍ-ik s/ií/nd előli 

ncs semmi tftrlt'nclmi nyoma. Az eríiélyi népessé)^ ellielyezkedt'se pedig 

[j-Fiieson kiüArja n fíillevésl, Imjíj' az fisréleg valaha román lelieleti voln». 

A mngtfnr cinikü orszi'ifjs^erte t^niAr és ósszezáikózó minüenOtl; a 

•rk c|{)-mMlia kapcsolódnak, hogy szorosan összefüggő erős egés/et 

Igy zárkózik a tiil-a-dimai magyarsúg a DunavölgyOn ál a 

el vidékihez, a Telvidéki magyarság a Mútra, a liflkk s a Hegyalja vonala 

mrniéii az nlföldíhez, az alföldi magyarság pedig a Kiskunság s a Sánét 

k6zl a litl-a-dmiaihoz. (L. fenn a számozott n) gratikoiit.) így kellett ennek 

iennie Knlély talaján is, s hogy így volt, líjzanyitja a sok magyar nyelv- 

■mi^I. a mi n Szamos és Maros folyása mentén, a magyar etnika tér- 

^MEsztésri daczára, napjainkig fenmaradl. E régi mag>-ar szigetek bizony- 

^Tiyal nem c^jy még régihh román talajban születtek, hanem a később 

érkeztrlt román áramlatok szigetelhették azokat így el. Ily szigeteink az 

airAld s a felvidék tcrüleién csak ott találhutók. hol a régi magyar képződ- 

lények későbbi jőve vény népek tömegével érintkeznek: a túl-a-dnnai 

bácskn — bánáti szerb-német medeiiczckben. s az ugocsa— 

láramariNii ruthén képlelek közt. .Minden egyebütt a magyar etnika 

;%'!(ége«en és egjenlelesen lejlődölt ezer éven át. 

Hasonló egyöntetűség példáját látjnk a túlsúij ezeréves fejlődé- 
ben- Knnek csak kOlsÖ jellege változik az nlolsó száz évek soniii. — 
bviiM'í lényege » cseb-iiiorvu és lengyel áramlatok hálása alatt, s iiz orosz 
elem megérkezése után sem változhatolt meg. A tót etnika a szláv kon- 
nuilás jegyében fejlődött tovább. KrÖteljes képződményei l'reucséutől 
f)túÍ4(. Pozsonytól Nógrádig szorosan összefüggenek, és egy súlyponton 
vgszanak, miként a magyar réteg képletei. (L. alább a c) grafikont.) 

A később érkezett jiiiret'éiit/népek darabokra szaggatottan, több súly- 
Mit uerint elosztva helyezkedtek el. a hol helyet kaptak vagy szoríthaltak 
knak. KejlődéiiOk is ehhez képest eg\'enetlen, arányaik mindenütt 
L Ilyen a németség, az oroszság. n szerbség etnikai kéjie hazánkban, 
: tartozik a romáu.tá<i 
I Tolna alapja a római kontinuitásról szóló elméletnek, akkor 
[yarország keletén ma épp oly egj'ségesen fejlődött, egy snly|>onton 
kpöll román rétegzetet kellene látnunk, a milyet a szláv kontinuitás 
I lót felvidéken alkotott. Hisz a szláv réteg olt alig tizenkét évszázados 
mullnil beszél, a román réteg pedig itt közel kétezer éves miiltra hivatkozik, 
.\ román képződmények közt azonban nincs eg^'séges összefüggés. 
Uy|M>nljukkal tizfelé is ehisztvák. (I. alább a lizámozott >-) gralikont.) I.eg- 
obb képződményeik fekvése excentrikus, három irányban az orszá^t- 
■tnrokra támaszkodó; a középpont felé egyre csökkenő súlyerővel közö- 
dnek, s csak a torda-aranynsi Topánfalva, az aradi Nagy-Halmágy. a 
nyadi lirid s n biluiri Vaskuli vidékén emelkednek, hol az I^rczhcgység. 
t aranyoM-mcUékí s a Itihar-Havas zárt heg}'világa n niócz és muntán 
nnek rxchisiv fejlődési brzlo-;ítotl. F. négy cröleljes román képlet nem 




A inuKvar 
elem tcsx 


túl a 
Uunon 


a felvidéken 
a Tiszáig 


az alfr>ld(^n az 
e^ész Tiszántúllal 


70— l(H)\-ot 


ló 


30 




48 


:>o (w „ > 





/ 




10 


20 W,, > 


9 


9 




23 


01 h)" „ V 


11 


Üö 




<Í0 


öss/eseii 


71 


11(> 




141 



összesen 

140 


inegvc 
jsirásban 


2«> 


V 


l>8 


» 


179 


> 



8() 

jí\ensítheti mcf* a többi 170 képződmény tanuságtételét, melyek azl 
bizonyít jak, hogy a románság különböző irányból, különböző időben 
kívülről érkezett az országba, s etnikai fejlődése különböző maradt. 

Azt a román ősréteget, mely Krdély keleti részén a székelység túl- 
súlya alatt elpusztul, de keményen ellentáll az északi s déli szász peri- 
férián, Krdély szivében pedig a legingadozóbban változtatja természetét 
a niag\ar képletek körüK — ezt az autohton képződményt a mesék vilá- 
gának kell átengednünk. 

I*\>glaljuk össze az eredményeket. A nmnyarsáy a meg}'ejárásokban 
országrészek szerint súlyerőre így oszlik meg: 

az erdélji 
részekben 

12 
3 
27 
43 

85 413 megye 

járásban 

K szerint a mag\'ar réteg az ország valamennyi járásába szétágazott. 
Nem hiányzik sem a felvidéki Kárpátokból és Beszkidekből. sem Erdély 
havasai, vag\* túl a Tiszán Máramaros és Krassó-Szörény hegybástyái alól. 
Terjedtségben az ország összes népfajait messze meghaladja, a mi eg}' 
hegemonfajnál nem is lehet máskép. 

De a mag}'ar képletek közt elég nagy a hullámzás. Vannak kis és közép- 
méretű, s vannak nag\' és legnagyobb méretű képződmények. Az előbbiek 
jóval tVlülmuljákaz utóbbiakat: emezek lt>t>.amazok247járásrateijedDekki.^ 

A khnu'rctü (^ . 2l>\) képződmények száma feltűnő sok: 179. 
Otl fordulnak elő, a hol a mag^ai'ság a más fajok kemény rétegzeteibe 
nehezen hatol s nehezen terjed tovább. 

Legkisebbek a .\7><)ri(-képletek i- i— \'\,V Ilyen van 13: a Felvidé- 
ken vS. Krdélyben !5, az Alföldön i;iz egész tiszántúli részszel) 2. 

' A niiUfynr etnikai oró mo^os-ílásu. :i százalékszámok lü — lü^^-os tialadványa 
szcriiil ívs/lolozvo, oi*s/,a^rós/onkinl a kővetkező 

t;:'. a 4 •v.-lv'Jvfkeü sz .V.i'ld'.n aí íz erielji .. 

1>i;mií .1 '•>»i.ti; „'íT-'S- '. saant'jlljj resztíte«n **" " 

lUV* , a iuai;\arvii; "J L — 3 járásl>an 

líO 9i»'.. -JS 2.1 ol> tj 86 

vSO S^)V. U 7 10 4 32 

70 7y- , i\ { 7 2 19 

tü^ líjí* , :í :> ö 13 

^H> M)' ., :; j ö .H 13 

10 li)', ;; ;; :» ij 17 

.io ;;bf . i ;í 4 5 13 

*i'» -N'.. . .i !l t6 38 

10 \\) \ í :> X- u 42 

i ^í' , s ."O s ítj 124 

1 o:í'. s j :j 13 



» 
> 

> 
> 

í 



81 



Az ! — ítV, gyfigr" >í* a lU — lÖ'/a rejlellebb kt-plelek viszonya egj-- 

hoz orszá^észciikiiit csotlálatnsaii változó. Krdélyben tstk 1 1 fejlett 

jdrirv 26 (í.vcnne, az AllVlIdflij 20 fejlettre ;i8 Kyeiifie. túl a ütináii 3 fej- 

llrc 8 gyf iiRe, a Felvidéken 5 fejlettre ryi fíyonge képzíTtlmény, A maKj'ur 

nikft, c uerint, a tót felvidékeit áll a le^yengéhblll. 

A középméretet (21 — -i<l"/„) képletek a magyar lélegzetben fölötte 
ftyéren fordulnak elő: számuk tiS. E/ekeí tílmeni'li lépcsőknek tekint- 
beljQk a kis méret s a naRV méret kíizt. Vag\' a fejlődés ereje emeli a kis- 
tnért-lfi képletei idáig. va|í\' :i visszafejlődés reakeziója folytán hanyatlik 
a na(Qi~méretű képlet ide. .Mindkét irányú moz^almiit a más etnikai ele- 
mekkel való súrlódás idézi elő. attól lesznek az ily hullámok. 

Ha országrészek szerint csoportosítjuk e képleteket : Erdélyre 27, 
az Alfíildre 23, a Felvidékre s Dunántúlra pedig csak 9—9 jut belölílk. 
Az utóbbi Vé\ szakaszon. Mag.varország nyngali felében, a niagj-ar etnikai 
élei trliál meRállapodott. sőt a stagnácziő egy neme állt be. Az előbbi 
két szakaszolt, Magj'arország keleti felében, az etnikai élet erősen bullámzik 
huUámat az Alfölden élénkek, az erdélyi részekben a legelevenebbek. 
Fejlődtél vag\' bnnyallást jelentenek-e itt a bullámok, — az új népszám- 
bilás fogja megmondani. 

.\ nagij és legnngyohb luéMfí képlelek i.3() — 100"/,,) vetik a dOntő 
súlyl az etnikai élet niérlef^ébe. 

R képtelek száma a magyar rétegben nem annyi, hogy a mag\-ar 
faj tényleges tnlsúlyát kifejezhetnék: mindössze Itíli járásra terjednek ki. 
5 ez azi teszi, hogj' 247 járásban a magyar elem kisebbségben van. 
ViuonylagOK többségig csak tíz további esetben vilte: a többi népfaj 
— e szerint — összesen 23S járásban, a magyar faj J7t) járásban gyako- 
rulja a maga túlsúlyát. 

rUe léDvegcseii változik az arány, hn a túlsúlyt nem a terjedtség, 
Bem a lümörség számaival mérjCIk, a hogy azt mérni kell: 
90—100*.,, a tömrti-sége 89 mng\ar képletnek; 
m— 90 ■ . :í:í 

70— 80 • . IS . 

50— 70 . . 2ti 

l-egtömörebb (70 — 100' ^1 a magyarság I 10 járásban, a többi népfaj 
iiimrtrsége c*ak 1211 járásban ilyen; a 1 10 inag>-Hr képlettel (i2 román. 
17 tói, 7 orosz, ti német. 2 horvát. 1 szerb s 1 vend képlet i\\\ szemközt. 
A inag%'ar elnika liilsúlyn az oi-szágban tehát kétségtelen. A tömOr 
magyar képletek akkora erőt fejtenek ki, hogy a gyenge képződmények 
Iq^IÖbbjét lúbúlylyal volnának képesek felniházni, ha erejdk fölöslegét 
megovtanók arányosan közlOk. 

\z élvt azonban nem alkuszik így ; a magyar etnika természete is 
olyan, bog^' inkább húzódik össze nagy tömörséggel kisebb lerQleten. — 
ttmhogy betöltse az országot, más népek közé vegytllve, de mindenült 
oak \-tAzunos lúLsúlylyal. 

LA magyar rélegzel a lúmörOlés s a fajvédeleni elvén épölt fel. Jelen- 



82 

tőséfjel a kompaki ma|4yar tömegek adnak neki, melyekből csak kisebb- 
nagyobb elágazások járják ál országszerte a többi népek minden képletét. 

A többi népfajoknak az ország némely részében nincs nyoma: a 
románság 235, a tótság 211, a németség 32, az oroszság 356, a szerbség 
351 járásból liiányzik. A magyar nem biányzik sebonnét. 

Úgy épttll fel rétegzetével a többi fajok közt, mint valamennyinek összelar- 
tója, s vezére abban az ezer éves szervezetben, a minek magyar állam a neve. 



II 

Térjünk most át a lobbi lu'pfajok képződményeinek vizsgálatára. 
A magyar réteg elemzésénél volt alkalmunk valamennyiükkel találkozni: 
síilyerejük lenyomata látható volt a magyar képződményeken Láttuk 
ábrájuk negatív lemezéi ; tekintsük meg most a posiliv lemezt. 

A m'melséfi ^ hazánkban a magyar faj után a legelterjedtebb. Magj'ar 
van minden vidéken ; német is van csaknem mindenütt. 

Túl a Dunán nem hiányzik egy megyejárásból sem. Csak az Alföld 
13, a Felvidék 5, Krdély 1 1, összesen az oi'szág 32 meg\'ejárásában nincs 
egyeden német sem. 

Kiterjedt 3(S1 járásra. Hétegzete még sem elsőrendű. Mert a tömö- 
rebb német képződmények egymással vagy lazán, vag}* sehog}* sem füg- 
genek össze. Az apró képlelek száma szertelen : 249, s a súlyosabb kép- 
leteké (10^*\,-tól fölfelé) csak 132. Kzek is sokféle elemből állanak; van 
köztök ausztriai német, hiencz, szász, türringi, rajnavidéki, wesifali sváb, 
van elnémetesedett elzászi franczia is. Ide kell számítani a felvidéki 
zsidóság nagyrészét, mely a népszámláh'iskor német ajkúnak vallotta magát. 

Kgységes nyelvterületet Magyaroi^szágon a németség nem alkot, csak 
kisebb-nagyobb nyelvmedenczékel. s bennük kisebb-nagyobb szigel- 
csoporlokat. 

Ilyen csoport van li/enegy : 1. a lajtavidéki (Mosón), 2. a rábasági 
(^Sopron, Vas), 3. a bakonyi (^Veszprém), 1. a vértességi (Fejér, Komárom. 
Ksztergom és Pest), 5. a mecsekvidéki (Tolna, Baranya), 6. a délvidéki 
(Hács, Toronlál, Tcmes. Arad. Krassó-Szörény), 7. a királyföldí (Szeben. 
NagN-KüküUő, Brassó), 8. a szamosmelléki (Besztercze, Kolozs), 9. a 
kras/aamellcki (Szalmár), 10. a tátrasági iSzepes) és 11. a fátraságí ffurócz 
Nvitra és lUus), 

A Dunántúlra 5 csoporl jut belőlük,- míg az Alföldre, Erdélyre s 

' L a NémolOrosz-S/erk) Klemok czimü számozott grafikont a fOggdékek közt 
a i») uu'llóklctiM) Miiulon koczkán alul vutuuik a szerb, fenn jobbra az orOB, iMilni 
a nénu'l oleiu aranys/ámai '^ ^ han kitVjcz\c. A térképcsomag szines grafikoDJát 
l s/intei\ tigvoloiubi' ajánljuk. 

* Ulo kell s/amitanuuk tVsluuvyc két pili>i. n Kszten^ommrgye esztergomi 
iárávil is, uioii a Vél losNv'^hez tartoznak, s tényicj; Túl a Uunáa 



Fcbfividéltre csak kfltö-kctlő. K szerint a hazai nírael etnika siily- 

ttlja Túl a Dunán riyu({szik. Ott van a legtöbb nemet helysí^ is: számuk 

ruifpucrlF 1111. — Túl a Dunán 575. A német réteg le(>er(ísebb képielei a 

kílvidékpn (10— «]•/«. Krdélyhen 50— 51"/g, a Felvidéken ió és (W/^-ra 

•jlödtck. ellenben Túl a Dunán felérik a «ll— SSV'- 

Ez efiycnetien fejlődés arra vall. hogy az ország német sziftetké|)- 
dm^nyei kOl^nbözö idnhen. túlnyomólag fclepílés folytán keletkeztek. 
■ fellünő. hof^' nem a legrégibb telepek a legfejlettebbek. 

LegKÚiyosalib a vas — soproni és a nioson— pozsonyi hntárképlel. 

i szániaí Némel-Ujvártól Kőszegig; 58. 75, 83 és 55*/o. Felső- 

I Kis-Mai1oni(í 55, 88. G5 és ti7''/u. M agy ar-Óv ártó! Pozsonyig 50. 

, Gö és 12"/,. De e/ek nagyrészt nem telepek, hanem ős-képzödmények, 

elvek valaha a frank birodalomhoz taiioztak s népességük eraberemlé- 

[e2el óla német volt. 

A telepek kOzI legrégibb a kirőlt/pildi s a felvidéki német képzrtd- 

ly: czckcl ^rp(í(/-k irályaink alkották. Ellenben a Bdcxka. a fítinát. 

l'tttvidik. Tolno-Bamnya és a Bakony-Vérle^ vidék telepes néoiel- 

I löbboyire újkori eredetÖ s a lörökvilág után a Hídtshnrtj-korszak- 

•n keletkezett. 

De mily kQl^>nbsé^ vnn e lelepek fejlettsége kAzl. 

.\z árpádkori német telepek viszonyszámai Erdélyben : 
a Kükűllőségben a íi(irc:aságb(in Szeben vi<iékén *ll""o 



Szl-AgolánúI . . . .VI ■ Felvidék 
Rcrt'lhaloinnál . 12 • 
N«li>-Sinken 11 
Kntsébelvároson . 'M 


. . 45"/, Cj-Egyház . .10 . 

40 . Beszlercsf • 39 • 

Júd . 37 . 

Teke . 28 • 


\7. árpádkori iiénirl ki-pziíiiméinfk viszonyszámai a i'eloidéken : 


a Tútrmátfhiin. 
Késmírki járís . . . (»•;. 
OAlnicz-bánvai ■ H . 
I'oprádi 21, . 
l«U>i ■ L>1 . 


a Fálraságban. 
Mossóc-zniói járás . . . Sti^a 
Privigyei . , , , 3'i. 
KörmOczbányai > ... 30 • 
Oszlányi • ... 25 . 


.\z alig kéttzá: évfs halisluu-jíkon sváb lelt-pck viszonyszámai : 
Tolnn-btirantjóban. Pesltiidéken. 

Simonloniyat járás . . . 50',/, Vaáli járás 21'/, 

Honvhádi ■ . . 81 ■ Alsó-pilisi ■ 68 • 

Hegyháti . 51 . Felsí-pilisi 53 . 

K Fíc«vár«di . . . 7t • AUó-váczi 22 . 

■ Mohácsi . . 1.5 . Csepeli :I7 > 

■ Baranvnvirí ... 39 ■ 

l 







/Aii 


*xNi/t. 




H^JHI 


járás 


iní"/. 


/otuburi 


' 


;í7 . 


A)^tí(ú 


* 


:h» . 


Uoilsa^i 


• 


:v? ' 


Kului 


• 




N palunk 


ni 


SS 


riviUcki 


» 


2«> • 



Temeshen. 




Lippai járás 


33% 


Ij-aradi • 


59 > 


V ingái > 


44 > 


Temesvári » 


90 * 


Csákovári > 


31 » 


Dettai 


35 > 


Verseczi » 


37 



KI 

Torontálban. 
N.-szl-miklósi j. 39% 
Zsombolvai > 62 > 
IVrjámosi » 61 » 
t^seueji > 61 > 

N.-becskereki » ,*i) > 
MódosI » 41 > 

Bánlaki ^ 37 » 

A ivi;i s/us/ kép/odménvek Krdélyben s a Felvidéken messze el- 
luaisHdlak a/- újkori ^vub lolepek moiiött. í'jMik a késmárki, segesvári 
s a v/l-a^olai kcplctbvn van nénű irü.>-6<V' ., • túlsúlya a német elemnek. 
l';^blu kcplctí^H kel ors/ái;rvszben eltörodöttet a mire elég érthető 
utii^\ai'u/-at. hoíi^N idcs;cii etiűkaba befalazva és a többi németségtől el- 
v.ifkivtcltcn kollcll fejlödniOk. 

Ar. crviclyi v.a>.í nopessicget a román, a felvidéki német elemeket 
;i lot ctitika W'^ii lülsuMval kOrül Krdelvben a szamosmelIékL s a volt 
kunKt'oKli N.ías.íokal. a Kflvideken a tatra- és fátraalji németséget a vár- 
uiCíiNcknok v»;c^.'. "<oru ^aj^eteli egymástól el. Azoknak a túl-a-dunai^ 
caic'.oknck a/. iílTöIdi x\ubokkal tuncs semiui kapcsolatjuk. Kz elhagya- 
tv»rxa(^ lH'r\:ív.lhaíía mcu képleteiket. 

\ llabNlu»i;-koi\.'.nkLU!n kcUikví/ett nemet telepek nincsenek íj>y 
iiicí;s*vií;í;ííI\l< \ vicKtdcki x\ub incviencse bacsku — bánáti szakaszai közt 
ks;\>4.*^eN .1'- v\NS.'.ciü^v"^. a tolna — baninyai >vui) medencze a Délvidéki- 
Ik*.'. !uv. '.a/.aik^»/ík . N:in kapcNi>iai 'í\v't:<,MQk. > a pestvidéki sváb medeneze 
k\>.'.i ÍN, líCiN \fx.'A»i»l j Vorcc*^''' i: :a"t:a a bak-rnyi sváb medenczével 
.1 k ti>vN^»iau»í 

I .ilv'k '>**t;\ i.-. ■ í v.**i.uivi s.** '!. io/seí iOi-u li'3zt lefolyt <zúz év 
.tíaii K Kuioi oívik.u -iiv.i.iak v?!i.:s^Lrvs eteuitií^ altul tíz mesjyében 
iiK-í;iu>iu»Nila:ii. ^i'.l^^^v üuiix v.'ax - 'J><.'íie*<»ii :eiiínaruat. 

' ti^'ium ^ !' 'tit^ <:'i!<' *Nj íf tui s 'Tu^zanak az efc>o telepek. 
V \*»»i K*i.t;»»; \ •ik*k' diiki ve i reíuc* .*íu'n i*:'?ia re nedt eL de inkább 
4 >. 1 i «» ai.ijívaii, líi .N ."Cí; 'uiki riii'i i *-*iTiaii '^iiiika talaján, mtly 

\ í t.;. vs; t xN.ií> iicv'v .1 V'.- '^i' í//7i//-Nii/i;i7tf;f ;s. melvet a fülvam 
li.iuiK'í '*xii*.\A,* *Nivvivt.i»i v^ -inKiiKxii^ L'* >^vrMÍeu nepesittíttek be 
j^ íhx »M N^-^v . i i^iSv sv . .N«»i* I i'.N^í ii::í. X ^uijuirnn Á iel-bacskaL kép> 
i a IV j^i-.i .":\ i|v*xx IV .x.tiv V UMtitii'i r^itia' i ^út' íúekea at <...sepelig 
^w lií^uiM* IV lU'.' i V x;vunN.ii^t lu'O ••• ■^u. fiovit"^- ndtaílltotta a n«*met- 
V, ^,\ » x^»: v..\»vx.í v\«i. A ii;:a '>>. i.»x jtMv;.. >, * 1*1^010^? svubtelepek 
i;*. *.o i\ .. X Vií.x -.<.<•* •í\ « V ' >. a ! i,:;^- • líci nunuk : de Duna- 
' \i.^ .. V \ ;i».í\ ....,,,ivv. .»,-.i i »^^ i^.íMvN - v::iK^uu[)uk 1 Vérte» felé 
V .♦IS iv.*' -v . X ,. -..x ». V t »......• x-'UK .. ^ i'.i'.o'i" ""rievLOtín ^z a német 



. I I I .iV t « ^ . » . ' ■ \ ■ ■ I « . v ■ '\ . ■ 



k « 



- ar-ju •Isszekotte- 

».».x si \ ■ lu x.t .>x \ ^ ' . V V *• :v« V. ''u V 't.>t-*i. ^ :i muórí képiéi 



85 

^.^ ^ ^' lAmArséffre vallfin»k: amnznk preje H8 ^s óg"), . emezé 

!%*■ Á'IbMmső lépcsők: Ksztei'(;om 11. Tatii '2K, Vtiál 21"/^ elétj erú- 
- ezeket a magj'arság sem Komárom, sem Fejérmegye felől 
nem ludta elenyészte Ini. 

I^rdckcs a bakonyi sváb medfucze. Ott a telepítők — lígy látszik — 
arra törekedtek, hogy hetynáltUsák az összes sváb letépek efnikai össze- 

tfiggéaél Auxzlria feM: a bácska — bánáti lelepítvényektöl a vas— soproni 
Iwtárképlelekig, Ha a német elem a Dunántúl szivében : a Bakonyban 
g%*Akerel vert volna, s álterjedl volna a Haha s a Balaton vidékén, akkor 
ma (? némrl elnika uralkodnék e: egész germanizáll lerülelen, a Lajta 
» az Al-Uuna vidéke kőzt. De a kis-alföldi, s a halatonmelléki magyarság 
lalajában a sváb elem nem hírt terjedni, s a bakonyi némel medencze 
duigetellségben maradt. Ezért oly sekély a medre ma ís : Devecsernél 
i;i Pápán 14, Veszprémben ül. Zirezen 26 7,,, A német etnika ez izolált- 
sá^ folytán a Bakonyban tért vcszit. ereje mindinkább kimerúl. 

Hasonló kiniernitség jelei mutatkoznak a tolna—baranyai képleteknek 
Somogygyal és Fejérrel szomszédos csoportjaiban: Pécs 22, Dombóvár 18, 
Siklós l-l, Igal Ifí. Sz(-Lörincz ti. Tamási 3^/0 németségén meglátszik. 
hogy a Dráva- és Balatonmellék, meg a Mezőföld magyar rétegének 
túlsúlyát mennyire érzi. 

(■yenge némel spórák vannak a Túl-a-Duna s a Felvidék leg- 
t tAbb képletében, de amazoknak nincs fejlődő képességek, emezek pedig 
I tAlnyomólag a galiezmi ízraelilák beáramlása folytán keletkeztek, kik a 
■épszároláláskor németeknek vallották magukat. Zemplén és Máramaros 
(k6zt az erősebb (UJ — 2H''i„) német képletek is többnyire ilyen eredetűek. 
Nincs a németst'gnek semmi talaja a középső Sajó-vidéken, a borsodi 
[ rúnán, a jászságban, a bihari síkon, az erdélyi Érczhegység körOl és a 
[ nezőségeii. a g)'alui havas vidékén, a Nyárád-vidéken, a gyergyóságban 
[s a fel-MÍ Olt falvasa mentén. 



A tóiság '• zömével a nyugoti és keleti Beszkidek, a Fáira s a Tálra 

I vAlg\Temlsze)*cbcn helyezkedett el. Szétágazásai lenyúlnak a felső Duna- 

völgyig, s követik a felső Tisza mellékfolyóinak útját. Kdlön szigctségeket 

B alkot, mcs&ze a tót nyelvhatártól: a Vértességhen, a Pesl-vidéken, a 

BáriUcáhan, a bihari s a békési rónán. 

Gyenge (' ,— íí'/b) képletei szélszórvák túl a Dunán 10. a Felvidéken 25 
t .\lfÖldAn At, az erdélyi részeken 7 járás közt. Középméretű (10^40*/)) 
|l6t képtelek julnak : 2 dunántúli, 18 felvidéki, 8 alföldi járásra. — Erdély- 
en nem jut egjTe sem.J^rőleljes (41— í)7"/<i) lói képlet vana FeMdék 67. 
k síZ alföld 1 járásában tiiT a Dunán, s Erdélyben nincs eg>' sem. Hiányzik 
I lót elem Erdély 78. az Alföld fiS, a Dunántúl .59, s a Felvidék jáni- 

'*L. 'A lötétrniRÚn rlvmek* fxinia síiímo/.nlt grallkoul a C) meltéklcleiv A négy- 

I mrgvrjinlsoknt. briinQk n felsA sutmok a lót. az nlsök rom.'iii népesség 

■léUl >rirnltk ■',•>. poiitossdüKnI L. 11 I6rk<pcsa(niigb;)n ax I. sx. sxinrs i;ralikont Is. 




86 

sából. Előfordul országosan 202. nincs jelen 211 Járásban. Erős képződ- 
ményeinek száma 68, s elég kedvezőn aránytik a gyenge képződmények 
számához, lü6-hoz, — a középméretűeké 29, a mi az arányszámok mér- 
sékelt hullámzását jelenti. 

Súlypontjával a Felvidéken nyugszik. Onnét bonlakoznak ki a tót 
nyelvterület körvonalai Trencséu és Ung, Pozsony és Abauj-Torna megyék 
közt. Határa északon összeér az országos határral, délre : Pozsonytól 
Beregig a magyar nyelvhatiír fut vele párhuzamosan. Területrészei a nagy 
egészszel elég egységesen függnek össze; csak a Fátraságban épültek 









s 


























vt^.rí 




n= i- 1 


w •• . 








IT 




U 


t.iwi'i'j 


l-l 








fi. 


ÍWR 


w 


Bff 






IPSSSB 1 


SI 


f. 
















1'^ 






llffifüTR 


í? 


ül! 


Cfi 
















^ 


! 












Sí 


s 


s 


"1 






















1 1 












A 


















' 






In , 1 






























.|. 




















a 




















' 


" 








































1 






1 










- - 


















• 






1-^ 




1 1 


y'- 


































A 






rr 




/ 












A 
















1 '1 




J 








& 




















i 










^ .| 






































A 










































& 


























A 


a 


A 




4 


A 














1 












u 


a 


» 


i a 






















J 




_^ 






L 


r 


- 




-^ 


- 


'^ 












■) 




u 







a tói talajba jelentékeny német szigetek, s a Tátraság és keleti Beszkidek 
vonalán lazult meg a tót réteg szoros összefüggése, mert szász és orosz 
nyelvmedenczék szaggatják meg azt. (L. fenn a c) ábrát.) 

E közbeékelt mcdenczék az ei'ős (70 — 98*/o) tót képződményeket 
két csoportra osztják. A nagyobbik csoport nyugatnak fekszik : kiterjed 11 
vármegyében 38 megyejárásra; képletei szorosan záikozók, feltűnően 
egj-enletesek, — arányszámaik hullámzása még a fátrasági német telepek 
körül is mérsékelt. A kisebbik csoport keletre esik ; képleteivei négj' vár- 
megjében csak 11 megj'ejárást tölt be, s ezek szétzilálvák, arányszámaik 
minden ir;inyban ingadoznak a környező idegen etnika súlya alatt. 

A két csoportot kisebb fól képződmények kötik össze. Valaha szoro- 
sabb lehetett köztük e kapcsolat, midőn a kivándorlási mozgalom még 
nem ütött nagy réseket a lólságban. s azokat más etnikai elemek nem 



87 

ribeltek briAlirni. .\ kél CHOporl ktizt e rések — főle^ Szepcs és Sáros 
riO'ék IfrfliHéii Jett^iik'kt'iiyek. 

A mjugnli csopnrtban a kivándorlási mnzgalnm a iiépfajok arányúi 
hrvr^hb^ liefolyáRolja ; hn líyéríll is oll a lót nép, nem a músajkúak clö- 
layérv gyéről. Fenn Trt-ncsón.Arva, I.iplós Zólyom meí^ypk, alább l'nzsnny. 
■Kyilra. Ilars t's Honi na^' résztn. az erőteljes lót laíajban csak (>yt-n)íc 
f P/, — {*•/.) német, mafixar és cseli-morvu spórák fortlulnak elő. A szór- 
F 'Ványos német ciom többnyire nalicziai izraelita jövevényekből kerOl : 
a csekviy mafsyar elemet n hiitokos oszliíly e^y része s a köztisztviselők 




iltaljik: u cseh-morva elem la stalisztika az cí^j'él) nyelvek rova- 
lábn wroljn) Ausztria szomszédos lartomnnyaiból szivárofi át e terQletrc, 
hol az etnikai és nyelvi nikonsáfí folytán kíinnycn terjed s kíinnycn 
mrtt i^ maiad. 

•jt elemek jíyenne nyomása kissé linlláinzavá teszi az átlají 9j — ít?"', 

rjű tói réteg képleteit. A Inillánivölgyek mélysé|íre Árvában csak 93,I,iptn- 

Ki, Trencsénben .S7. /olyomban ítíí, Nyitrában X-V/o-ig szállnak alá. 

A l-~ulrusá)> német leiepei kOrfll nz arányszámok esése mélvebb, de 

M-m lelemes: Ihirs nie(;yében Oszlánynál TI. (iaram-lk-sztert'zénél l'7"'o, — 

n7romqjyében IMvinyénél ^^7l'^.„. V'ííróezmeRyélien T.-Szt-Márionnál 89. 

Zniónál 6U"'„. d-. fenn a tO ábrát.) 

A ma^'ur nyelvhatár felé a lót réleg egyetlenné lesz. MentflI köze- 

érík azi a tót képlelek, annál észrevehetóbh rajUik annak hatása: 



X\vvki.V'^s\*c*HK\l uui' « Vrtjj, Nvitra, (laram. és Ipoly folyók alsó völgy- 
x..i,ij^vi^,»l\j*»\ oWi^sluok. 51 Ouna-vcMgj' körül pedig egészen elgyengül 

V vah AVAm%\k ^ K)vKar|Mtok s a Vág-vonal közt a Dunáig: 

Víuus. ia oN • \ -xivMW Sl' , • l«ali>>cz . SíV' ,, » X>itra . 52\ • 
N.i,w.,..,.. /V.N' tvAUnu 10', Va4^Scllye 3í' ,. Érsekújvár 44% 
* , vuí^^iA. , ^ \ ^ NAiJ.sk.\5 V , ^ i'jáliriiV M* , ^ Komárom O*" ^ ^ 

» -S.i.xv x',N, .1., X ,M íiVVN kiSi: :JI l>HVJÜi 

, -►Na. . ,• ^ :V S.J./X •• . ^ NT.rűe . ^* t ^ 

\ S^ A. V ^ Nui *ik - - ' t ^ 

• ■ • ^^ ^^ . 

^ • .-.. * ■, .■.\s^L 1 tv^v» >iv»*> y V X •>íc tk. l*-'utn!c!i üizeaiu .uniísiir'i 



.•la, '>-tr»»uKu 






89 



Derczna é* Szolyva kfizl 83— .24-2-2''/„. — ffálszéis. Nagy-MihAIy. Kapós. 
Munkics és n beregi felvidék kftzt 8it— 73— 'ifi — 1 — 07„. mely vonalon az 
oroszsKit nag}' tömeget képez s annak a lótsiíg feleli föltétlen túlsúlya van. 

i^pp ily gyorsan esnek a lót lépvstík a inag\'ar rétegzet felé U. Lej- 
(t-^Qk Kima-Szomhat és Tornaalja k^zt 70 — ü — 2%, l^soncz és Szikszó 
kflít 54 — i— .'» — D'/o, Kassa és Sajó-Szl-Féter közi 52 — 15— 5- 07o, (lálszécs 
é» Szerencs közi «0-19— 5— IV^- 

A lólság sztgetképződniéiiyeiböl fÖlenilftendA a véiiesi, a pestvidéki, 
az aKó Dunai s a békés-csanádi cso|)ort. Száinerejük a Vértesben Tatánál 11. 
tjulerijoinnál l2''/a- a Pest-vidéken felsŐ l'ilisnél 12, \'ácznál 17%, az 
aKó Dunánál Hódságon 18. l'jvidéken 22, Néniet-Palánkán l/'/,. Hékés- 
ben (Isabán 6!l, Szarvason 37. Orosiiázán 20, végre (Isanádban MezA 
Kovácsházán 13"/, 

Nincs semmi tót elem : túl a Onnan (iyőr, Vas, Zala. Somogv' és 
Baranya meg_vtfkben. azAIfíiIdftn Hajdú, Jász és Csongrád megyékben. — 
az erdélyi részeken úgyszólva sehol sincs. fy,ciige spórák csak Munyad 
Koiozs és Szilág>' terflictén nmtalkoznak. 

Mikor jött a lólság az oi-szágba. s mikor éri befejezést a slovák elem 
Összeolvadása a honfoglaláskori ó-szlnvén elemmel, — nem Uidhaljuk 
A kérdés a szaktudomány elölt sincs még teljesen föltárva, ezért dönteni 
s«:m leheléit még benne. Minket e messze előzmény nem is érdekel. 

A lót képletek tömörségéről. Összefüggéséről, s nag}' földdarabra 
lutélterjedő cg\'enleles arányairól az a benyomásunk, hog)- a tót etnika 
kialakulása nem sokkal késhetett a felföldi német telepesek megérkezése 
után. s feltéllenOl meyelözle az anjou-kori orosz jövevém/ekel. 

A szepes— ungi orosz medenczék és s/igetségek fekvése, s ng\-anott 
a lót lOraegek hullámzó arányai azt bizonyítják, hegy az orosz elem 
ékelte magát a tót talajba, s nem egy korábbi orosz réteg hullott szét a 
tói lömeg súlya alatt. Krre vall, hog)- orosz medenczék csak a lót peri- 
fériákon, az onizághatár felé. batárkapnk közelében vannak, a honnét az 
orosz elem beáramlott Ilyen a luhiói medencze Szepesben. mögötte a 
Gácsországba vezeló Poprád-völgj'Bjel; ilyen a makoviczaí medencze Sá- 
rosban, mögötte a duklai s a velicskaí szorosokkal ; ilyen a szinnai medencze 
Zemplénben, mögötte a kél ruskai hágóval, végre ilyen a bei-eznaí me- 
dencze l'ngban. mögötte az uzsoki tiágóval : — szorosok és hágók vala- 
mennyien GácM>r<zágba vezetnek. 

Ha az orosz képződmények nem eg\' későbbi beáramlás, hanem 

egy korábbi megalakulás miivei volnának, a miket aztán a tótság ereje 

válaszloll d egj'mástól, akkor ily elszigetelt orosz medenczéket nemcsak 

" határkspuk közelében, a perifériákon, hanem Szepes és L'ng közt 

grebúlt ts kellene találnunk, a hol ma erős lót képletek vannak. De ily 

E medenczék nem találhatók; sói a tót falukban még orosz kisebbsé- 

: ts csak gv'éren fordulnak elő. 

A XIV. században beáramlott oroszság viszonylag csekélyebb erővel 
lajd úgv- megsza^utatta e vonalon a tót réteget, a bng\' a XIII— XV1I1. 



i, .. . /■'!■. IV ,'/,-.:..'>f ..^My/Av A/ *.fí>^^ t ■» «6^fcí[yfiiyí4i cna^arnit;- 
í. -. '.'t I.;-, l■1f,*'•',)■.^,,V^,/,/ >.i/^fi^ f.^vrtitír » liíiftíi é* nyus^ü tót me- 
' ' ' '•" ""' '^' " ►"'(''*•''''*' "■ * t^vml/rtáíf fr*»fe mei^áénküi az által 

í.'.c. . f if. M,í t,'f,h>k '• 1'"'"^"'/ '>""»*-l vaW ftlnikai közdelméhez 
■íí ; ííí ; -^(.( ./'í^:/ í.(<íí, „y|)« (./ (.w/iw(*-m;iát, s oll is, ill is a kOzdés 



(Hrrii".ii( ' |>i||M..i|ii (i., .■li-.-mt.viisi- Manyii nii-szágon a jövevéi 



\. 




'•■ t/. f-mitaln ji-iiü. 
.n>T miiiflfnílt SjT- 

^/i-.rv; eífvrtnaMö. - 
lamjnaLiífidu. 
i:.nt-.T. JfrjtiíiTsft; ;;. 



nn-r^taiittuTi 



in 



i hnltflmhefO'ekcl nikol: délre a (Orcsvár-sárkányi (95 Ís1)1"/b) 
i (Ul*/.) romnnsáji Fosarasban. — a süelistyt'i (W6'/n) Szeben- 
wj-hálsMRi (ii;i vs '.)l''/u) Hunyatihan. s a bozovics— jád— leryovai 
(94. 9*2 éft 91*/,) Krassó-SzArt^nybeii. Knlöii fekszik p^ymástúl: északin 
■ radDni(yO"'a) rumán ki>)>]et Ri-szU-rc/e-Nuszódbiiii s a nn|>yiloiK)n — csáki- 
l>orbói (93 — 93*/,) Szol iink-Do bokában. Mchszc elmaradnak ez i^szaki 
kppződméuycktfíl és lazán fQg^ni-k össze u délvidékiekkel: Kr&ssó- 
SzArpiiybcn a facsel — marosi (U2 és 9r>";o\ Hiinyadban » maros-illye— 
hrád — kírflsbliuya— alfiyófjyi (%, 90. 97 és SCi"!^), Als6-Fejérben a niHSyar- 
i){eiii (!(lí*/o) s Arad mc«j'ében a iiafiy-balmáfiyi (!*S''/„( rnniiíii képletek 




ÚBsze lu-m füfígö kQlöii csoportot rormáliiak a Uihar- 
hc^séti krtzöl a niajijar-cséke— vaskoh— beéli (!>.■>. !l(i. 9.'í" „). s Arad me- 
llében n leiBovai {^'.V^) román képződmények, síit kfllfináI16nak tt'kint- 
hrliti Torda-Aranyosban a lopánfalvi nióczs.-i^(it is (9!)"',,), a román kép- 
lí-irk c le({lflmf>rebbikét. 

K szétlapult ctnikiii csoportok mindeg\-ike zsírt hefívi toposa fiában 
aUknII ki: a fntíaras— szcbeniek a délvidéki liavasok alall, » hunyadiak 
a Rplyc2:il olatl » nz erdélyi érczhcgységben. — a krassó-szrtrényiek 
■ knMMÍi érrzhrf;t>'^*K'>^"< ^z arad— bihariak u Hihai- havas körQl. a 
lonla-iiranyiKJnk az aranyosi heg>'scgben. a sznhink-dobokaiak az ilosvai 
begyek kOzI, s a bcí>ziercze-nasz6diak a radnai havasban. 

I^bzik, bog)- a i-omáiisá^ száz évek elótl. mikor az ors/ág terOlelén 




1 



. I. 



II IIM 



w 



• il ül 



pásdom^ 



^ t I 



u il if^>4/«iii o iiiupfah luys viliiéi A. b olt fébjckelte meg mJigát legszi- 

);. ,iiiiii:v\ li^í.N/jJ* hiHUiiité í'rki'/tt'k rajai, merre vették teijeszke- 
.1. 1 ll.lil^ t(|. .ti :• 1^1 (« //<// iUh'l< OüHit* ti/, oi'h/ág t>elsejében. A fogaras — 
.).M i.i»^i\.MÍ| i»t*|/|ili|% IluiuiíHílfíUtli*!, a krassó'Szörényiek az Olt- 
1*11)^0 ^^> illi\lhit{*-iitiiil ^ H l)t*í)/,((Mv/(^-iias/ód— szolnok-dobokaiak 
h //r 'W »' /Mf/>>iH/H»t/ MilljaU i'rc'(|(*(ük helyének. Amazok az alsó- és 
I*, .| .» A|.)Mi<>)H ♦»! i»^ i»ili>lvi iMr/Iie^yHé|^hen s a Bihar-havasban, — 
. Hf • l> •) >!» <»• <• «« ii\«ihil huvii^i he^yvih^fiiihan terjeszkedtek. Bihar. 
,\ < ^.,.^» li»*MMH^ »í^ hi\ Kilkilllo mef<\ékro esnek a királyhágó 

nihrll'» ♦ill»ili\M •» h»U»MU h^'Anuuhwi iirtny gN'anitható találkozópontjai. 

\\\ '}'tx\t\\y\^^y\\y^^^^ '^' ^^*»^»t^>» romrtn kóp/ódményeken, egész elren- 

\ ' \\V A\M\\^ M\\A\[^ \í\\a\\w\\\\\\ hídíuiNunya csak megerősíti a főkép- 

\ \\ wwu '\u\\\\W\ U\V)i\ A \y\\\\i\\\ oWmnek o három irányból kívülről 

\^\\\\ '\^^ \\\\ \ s\ Á- >^x Aí m»s\t íi doh immlat útvonalát azok a 

\i\\ \ '^ k\ x^vmmv* \K iNN>InvK \\v.:^do<\;ko * jxrifíTiák felől indul, az 

\. 4 > V > ,\ .\N >>x\Kk>> X xv<k A :*;A:k.^J-.xv\a!c4i mentén nővek- 
^1 .y X X \ \>\» * »\\.». ;. . .» v^ *,\vv ^o.v .•;.iíJi..^JCun:ik Cts&ze. olt arány- 

í o:i:*'M > J sC^TT f:ü belseje 



V \\ ' 









■ N \ 



^ \ \ 



- S, V 






1 • . 

—1 



• t 



-»- f 



f»*t ."""•■•> 



■* .llff""'**. 



"1 



\ 




-!•■ *■ 



-..li 



.«\ 



1 

^TdXlUl uziott 



únxL 



aggar és szerb kípzfidnit^nyek kfizi járó aráiivszámaikról a következő 
ladvimok iíjékozlatnak. A fpis/! Tísza-vrtljíytöl ii Sebes-Köriix-uöUjijig 
-amaros, tgocu, Alsrt-líeien, Szahnár. Szilágy. Szabolcs és Felső- líihnr 
I mc^ejáriiiában : 



m lATMl ü-a 

• HllllllBl CMiWtr Sulm.-N«iii. SUMr-Vtr. N.-S«mkui 

- S 17 1h I* 

XjFMÉMr X-tUraly Kiidr6d SíUágr-CMh 

t-t 17 « « 

t bMMjMt fa<Mlhál;r. Tunld Zilih ZilM 

M a Sí ^4 Kt 

SoUrd Mwxlta SUL-Snml^n Krauna 

M a «t TI 
r-tTff. Kan*. Ki«») 



lFtU&T)iii| 

M. Silgfl TIsuTAIgf 

Sf 02 

N. Hlnya Su)ialas luTAIcy VímiívűIcx 



S a Sebes-Kőrös-vfllyy tói az Áhó-Í)iináig Csaiiad, Békés. Akó Büinr. 
Arait Toroirtil, Temes és Krassó-Szörény 6S mefjy ej árasában : 




SughaloRi 


. T-Ktreiilei 


Cttlfa 


M. íMht BiMrjc* 


0-2 


IZ 




?i se 


Bíkta 


N.-SialonU 


TanU 


Vaakoh 




!S 


n 


M 


B. GjruU 


KiaJMÍ 


BMI 






su 




IBIhat-baraaj 


Elek 


Ttniota 


Bpr<.í.J«i6n,^b«N,-Haln.íOr 




M 


Ki 


w «e 




Vllájo* 


ttadna 




M 




Lipp. 


W 






MUa 


B^ 


Faun 




iC 




BE 




Biuiai 


Lu^ 


(iaKonlii 





Raaicia KartoMbca 



E HW román képlet, ii Felső-Tisza s az Alsó-Duna közt. kelet- 
Hyugoli irányban csökkenő hal ad vány sorokat nititat. 

A rumán elem ez egész vonalon reltllnőleg az alföldi róna felé tOrek- 
sík. dr terjedése arányában fogy az ereje, a mit eléfí^é bízonyil, hogy 
az arányszámuk soraiban az esések csaknem mindcnDtt azonos Otem- 
mel bímak- 

De van 13 kivételes eset a 108 közt, hol a szabályszerű lejtő- 

eRj-e^íy kiemelkedő lépcső megállítja vagy feltartóztatja az ará- 
állalános hanyatlását. Öven csomópontok a román elnikában; a 
■rosi Sziget, 117. iigoesai F.-Ardó. n szatmárnieg>'ei N.-Somkúl. a 




hihíiri S/(»kí'lyhiíl, nz tuful megyei í ernova. a Csanádi Nag\'-Lak és Makó, 
íi fdronfí'ili NcM^'v-liccskcrek é*; Alihiinár. a temesmegyeí Csákovár és 
Hiiriíís. s fi krnss(')-s/6réi)yi íío^síln és Hozovics * (A fent közölt két tál>lá- 
zíilliíui (» (sdmópoiilok Mninyszániait vastag számjegyek emelik ki.) 

hi/diiyiiyíil hrh/i í»kok is hozzájárultak e kivételes példák előidézé- 
s(Hi(*/! t\ (sdtnópoMtoK n)iii(l('^yikéri puhább az etnikai talaj, mint a szoni- 
s7iU\ pciiildkdii Nnfíy-Sonikúlon pl. a magyarság csak 127o "^^fi ^ szom- 
s/éíl Nngyhíiiiyán .'17",.. Szinérvnrnlján ju'dig 20%, — ezért kell, hogy a 
n. siMukiíli MMn:ins:íg iMosrbb legyrn a nagybányainál és szinérváraljainál. 
Ihi'iiniltS hrivi iiknk frllrk hulhini/óvá a román etnikát Székelvhid, Makó. 
Nnt»vlnk ni!ii»>nr. Nagy niH*ski»ri'k, (Isákovár, Huziás és Hogsán német, 
Alibunár <^'/v\h v*^ Hoynvirs tolrprs \.*sv\\ körni/vzctébcn (Moldován és Orso- 
ván^ A krlrh ol nyngnhmk tartó román elem erejéből e csomópontokon az 
alUnlnia*^ tabyj toblu^l kOli\tl le. s a környező területre kevesebb jutott belőle. 

De van e esomí'\ponlok keletkezésének dltaUínosabb oka is. 

Un Ni/si::\lat alá vos7v7i\k a királyhág<>ninneni és túli összes román 
KepleloK lépe'^ősonul. fS^yw kell vemiüuk. hogy azok nemeseik az alföld 
íVle rtlKotnak Ujtókol. hínuMU az orsziighaiárokről : északkeletről dél- 
n\ ni^ixt íVle. ^lelkelotnM ovxaknyugal íolo s délr<>l észak felé. az ország* 
eqnatoriMliv kt^/^^p^onala irányában is S^áz évek óta fejladik és terjed 
n p\MMferiáKnM beáramlóit román etnikai elet e három irányban, kitar- 
f^'^an e*- Kt^^vtko/vtevon küMvo eloro a kisebb hullámokat az utánuk követ- 
ko/'ó naiivobb t^^moi^íokból A hol a: lirtim-atok dsszcíTnek. ott a hul- 
hunok ít^l>bn^ilv íVv/twapnak o^ mOi^uiuzzadnak A hullám-lejtők lépcsői 
kó í okkiM^ ki'lotko. írk v'vomoiv>]iíok uo cn alföldi. mint az erdélvi területen 

\\x^i^\ ííííhMíoN.i N^ynk a- e:\1e!yi román képletek összefü^iíései. 
tol'ov^íoi: okru':*: 'iix k:iívvol;nk Kv«ssso-Szören\. Arad. Bihar. Szabok^^. 
^ví'mnr é»^ Mm *;tnvír»xv nios^oki^'k u kiraiyhaijőntúli területhez közil 
o< ^ 'Vt'^vovr-n^r.'i; ív l'üt'nboí': molÍ.">/'i: toi^ink ft !s7x*kel\'fÖld egxTeszt-í. 
V : ^':^.v '.Nl.íbS : )>:» v vvu^ -^i. »v^. :: romár etnika — mint ezt ít-r.: 






i j N-s: '.■.-'« 

^ - ■ . .«« 



V -■<<«« ' \ V " -'^ ». ■ ^'~ — ^ ■ 








K 




t' 




rt 


•>v 


H^- . 


V ; 


1 


z - 


\ ^. 


• 


%- 


■ 


6^-. 



^ ,_. ■- - "•^ . - ^ — l 

*•-*— — — -1 . 



mír kúntilaltiik — úgyh giTiiRén áll. Az ítt krtvpikczfl láhlázalbaii föl- 
vett 114 mcuj'ejárils román iit'|ji'ssc[íéiiek százalékarányai vxzakrúí di'l 
ff lé és délről iszák {elé í^' hullámzanak : 

N.'Semkül X.-Binja SunUas \fif\tJ V 

KV fli 81 Hl I 

N. Iloiida M.Lipos N'mdd Radn* 



K<kM BMilar- J -Htgen 




M4cs 


M«C Ör- 


T«k<s 


S...BÍ,™ 








« 


.Maros- 


Atl6- 


Ptlió- 


Nyáfiil. 


Lgdas 




M«n» 








42 




Hadnúi 




Sitkclr- 


IHurclI.. 




Mitnon 


TdT. 


1«W«*«I 



EmtMl- St,-K*- 



BaliisMu Berethi- ^z«irlr KAhalon 



Bréd Algj>iKT Alvlnci Kl^Knjad Sr-AkdU 

V; H IM 



SlDk (Poramd 



ICadfM 



p,^^, 1l liullúmzó s/;Íiiisui'okl)uii a l)ulUiml)cg>'cki.'t 

Méor imstatj szái»jcg>'ckkel jeleztük, hugy szi'mlielQnőI)- 
" bek le}{>'cnek. 
Dolfjozalunk kcreteil és jjrofírammjál nem terjeszl- 
hetjflk ki a nia^arni'szági romún etnikii egész kíalakuUÍ- 
sának tOrléneUn'i-, s önnek iig\' liistorini, mint néprajzi 
és nyelvi nnyagára. Kz n ronianÍKták feladata. Mi c helyen 
CMipáii az ok viszonyokról szólhatunk, melyekben a románság hiillámzó 
■nínyuúmai a Icglóbb valószínűség szerint egymáshoz állanak. Az arány- 
mok e kérdésben elég l)eszcdesek. 
Megkfllöiibözleljök a délvidéki román képieleket az észnkinktúl. 
A déli rsúcsképtelek : Bozovics, Hátszeg, l'uj, Szelislye, Szerdahely, 
Árpás, FoKsras és Tfircsvár kOzt. /ö — %"/„ i-ománnaI, az oi'szághatár men- 
léa húzódnak el. s a délvidéki rnnián etnika külső hulláwuonalát alkot- 
ják, rny niaga.ssdgban n szomszéd kis oláhorszjigi és havasalfóldi román 
luedeiicxékket. K medenrzékból kellett a hullámoknak érkezniük, a melyek 
atlűn Krasó-Szón'ny és Hunyad megv-éken ál Aradig, Szebenmegv'én út 
Ahó-Kchéríg. Fogarason át Nafíy-Kilk Ollóig tovább terjeszkedtek csókkenfi 



r 



>hi 



• K' •! ii |M «*/! i« (II \){ ,it:nt\i,: (*it<'f'i<'dé!»ükuek kétlélől má^-más aka- 
il.u ; iilli.i iii|(ii .'.1^',. l'.ul-.ulionól ;i nx^n/ etnikai réle^ keménysége. Arad- 
Miii I lliiii,.i>l I ,/.il.i lcl(lnii ;»/ ríd<*}vi éix'jchepvség s a Bihar-havas 

• Hiiiinii'i .t 1 i'^iiit iilii4l2il\i6l ii lomáij eieiu megtorlódott, áramlatai 
»' iIiInLiI. .iinn^tii j>( lii^j; iii4'^iió\4'k4'dtek. s kialakult a délvidéki román 

• ii»n • /./ii hiillthnunniilii iji4lMi<k h^^iiiagasabb pontjait mi Alsó-Ferér 
. I . I.I.. Ai.iiivn. iiMj/vik ^0/1 M;ilíi/>falva Í8Í)^'J. Mag\'ar-Igen (90*\,), 
\.i. |i..i.ij. «í'í«'),/ lí. |i>ii/i/ko ^/.)"J, Hihar, Arad és Hunyad meg\ék 
I'. I |'«Jtí. I». .1 í'liVJ IniiMVH íí^iVj. Maros-Hlye (96%), kőrösbánya 
i'IO ^-lí,^ ll.il»»h»íí\ ('W/J í^ '^l«>6fj|y (9r)7„) román arányszámaiban 

^ .'MÍ.( .mIi.n/../i/. /i A liiMiiWI, S/inér- Váralja, Nagy- Honda, 
>|m,,^ H I .^1'. N.i'.ihl r.s Uuilnii kA/l 17 !KWo románnal, az észak- 
M'l'l'i I tn<tn tihil.t AíW^.i /iii//i)íni»oini/<J/ nlkotják, de az ország- 
id .Mii » '\V h.utn,h».\l \Mi^N'U ii -i* Nn*#od N/dcn) s Izavölgj-nél (Mára- 
\\\ n • 1^ h\ í'uuni* s )\\ \\\M\i\^^\\^\\\\\ ix N/omszéd moldvai és bukovinai 

\' \\\\\\ \\\^A\\\^ ^%V^\ \ u\va^ »u •-ok^u^l. o\y«kkolet folol, tehát csak azok 
í » «\Mn lu\lM\\\^ S iA> U%uA i\ul\ok MHr,^mííriv;i>n ál Szalmár. Besz- 
\^« "^ \ >^sV w \\ '^ ^^i»uvK ÍVvKnKm .X K^\^^:> koleti restéire terjednek kL 
\ ^ \t o » ^^ \\sUyyK X \ i i s<N v-^^^n; SjAtnvjir es Kolozs nyugoti 

»« \ \^\u ^ K ^\^\^^ sss'x \ y\K.^yi,v * xw \ Ni^ . nc " c^-i^í-v^ítaV kellott érkez- 

, ^ > \ N N\.v vyv • :a:krvr:f.i medenczébol 

i •rij'i^l üsTorították 



\ \ 



« ' \ »^ 



» ■ vA " » -■">, X «v 



\ 



mára. 



\ 



■\ 




» k. 



LITC. 



'S~V> 



n. ^ r^ 



ti 



■.'•»■*» 



: - **— 



* viuu;?^ 






!J7 



■I' 



lírsnk. bn^ii- ott s rnraán etnikai ltőIc, rcN/tnt Sitaltnár, részint Arad. részint 
Kolozft feltol kAzrclialottak. hog>' e {{óívpontokal megalkossák. 

Az elnadalt demo^ratiui bizonyilékok nemcsak meg nem i-nlsitik a 
római trcdctr/íl szóló elméletet, sói tmgy niértéklien valószinűtlcnné teszik. 
ho){v c széUzórl és hevé^e/etleo mmslii etnikai alakulás cf{\' ős lakossájj 
művr \-olna. )Íiu épp a románok eg\'ik etnikai sajátsága, bog)' szeretnek 
i'kMzctarliini. s kerfliik az elszóriságot. Román spóra-képlet {'\ — ','(",„) 
mindöKuc 13 van: ú. m. Erdélyben 1, az alföldón 9, s a felvidéken 1 és 

ITAl-a-Onnán 2. Kllenben a tót spórák száma (i4 megyejárásra terjed. Gyenge 
1 — U*',) román képlet is csak 17 van: ú. ni. Krdélybcn 5. az AlTóldón 12, 
lAbbi országtájakon eg}' sincs. Kllenben a gyenge tót képletek száma f>l. 
Hasonlítsuk Óssze a kél népfaj tómórebb képződményeit is ország- 
részek szvrínt és országosan : 



I0-3I> - 



B.T.- eS« 



Tolok : 
ridé- AUMiHa u 
iitlg TisiZnlúlUl b>n aen j 






» 



A rnmáiiság általán csak a Tisza-vonalig terjeszkedik. Kél túl-a-dunai 
sporadikiK képlete 'l'olnaniegye szegszárdi és Somogy megye barcsi járásában 
fordult clÖ. Egj-cllcn felvidéki spora-képlete Trencsénm. illavai járására esik. 

Jelen van a román elem az ország 17K járásában; hiányzik Tul-a- 
Duoán 69. a felvidéken 115. azAlfóldön 50. Erdélyben 1 (KászoD-Alcsik) 
JárÁsból. ósszesen az ország 2.1() járásából. A tót elemről láttak fenn. 
bo|[y az ország 2(12 járására terjed ki. s csak 211 járásból biányzik. 

A jövevény orosr és szerb elemek képletei ' épp oly szaggatottak. 
épp oly határszéli fekvésGek s nz ország belseje felé épp úg}- elgyengO- 
iSk. mim a román képlelek. 

Az orosz elnika abban is hasonlít a románhoz, hogy szintén több 
irányból áramlóit az országba, s áramlatai szintén ósszeértck tóbb ponton. 

Képleleiuek sora Szcpes és Zemplén megyék közt : 



S:fpa megye: 
a«rpr»ó-fiUu«íJ \\\ Lublöi j* 
Kévnárfcí J. . 3. lőcsei j 
Sarolt* ■fomh.j. — > \if,\6\ j 



35*/, F.-IdrciMl j, 
7 . Viraliai J. . 



OAInicd J. 



Sárm megye: 
29»,', SííLcsöij.. 
3 • SiiiokAi j. . 
A.-UrfcuJ . 



13 < 



' I. ■ 'Xéinri. orosz és sirrliclrmrk' cximA sxúmoxoll graflkonl 



rtlKg«M(«n. 



•i^ 



V^' 






VHii>j«i j . <iO * Sz4Tencw j. 2 > 



^//y/ ///•////! 



///'//// ntt'fftft' 



Máramaros megye: 



n I M? í") I •'•» . t ^,»/|>vi*| I /<)\ I Akm-Mic/cí j. «;i», f Tisza völgyi j. 72*;, lí 



I l'M 'Ml I •■'< 



ll>T.ihi)ll ) -1 • 



Ilun/Ji J. . 75* 
Tti nu v.kA/.i j. 7.*) * 
IV^fN/tl J. . :)7 * 



Sugatagi j. . 22 í 
Vissói j. . . 12 > í 
Iza völgyi r . — » 



M lM)«».iimi I \* i M. M/lKoti j. 1.') » y 

\ l\\r\s \)^ (A^'\^>hMwu^ lo^oí>iN\ol\Wk Hf oviísz képletek: Sáros és 
\\ \\ \\\\ \s^^• ^\^-^ \^s^\^\u ♦.^ ,K^\. N'.mnrt vkNV N\-líoro7.na (8S\ Szolyva -Ttí). 
\W ^\\s\ .^ ^^ \N \ s\^\'\i>^*' \ .^^ mo*í^um; csiíospontok. iivengúlnek a 

\ S ^". » r-^"^ '^ ^>'' >' ^ '^^^ "^ v-As^v v'^Va:); :4 roriik-tí-n — > keletre, hol 

\ 



'. \ . 



I 1 



>A.\ 



« - .- « . ■ \ 



\ • ' 






ti 



• 'X 



V 



* H* N 



>.: ' 



■-^^ 



-iTl^y;; 









99 

de méft eio'&^tt'-'^'' AsszcfO^^Ö nvL-lvtei'ülck't svm tudott alkotni. Képk'tcí 
e){ytnástAI fellDiiileii elkOlfliiAzve alakultuk ki. s a Kzerh elemei telcpi-<> 
nép jvllrgt^vel ruház/úk fel. 

A tl(^lnyu|{ali ki'pletekiiek Szlavónia ma|iflssií^iÍb<iLi kiéiről <-s/ukra 
Üvvn a hullámzásuk : 



Baranya megye. 




Háct 


mri/yr ' 


. aS*. Pécsvára.i 


1',. B«j« . 


18". 


BlicfrAhnA} 


S' MohAcs . . 


11 < Zoinlrar . 


. :t2 


Zrnla . . 


iíitranyiivíir. 


1.-.. Apatiu . 


■^i ■ 


Topulyi. 




Hudsúii . 


2U . 


rt-BtHV.,- 




X.-l'nliíiiki. 


, ;!i . 


Kula . 
Ujvidík 



K vonalon n kulaí. hódsági és apatini járások erős német, s a 
zenta — topolyai erős magyar elem fokozta le a szerli clnika e^^ykoii 
arányait. ViszoDylanos erőben maradt a szerbséfí (')-Becsén. liár ill is 54",„ 
mag\'ar áll vele szemben és Hács-Alniáson (Szabadka várost belctudvm. 
bár tll a msf^'ar elem lúlsúlyii 57"/^. Apró szerb képződmények akad- 
luik mé^ Tolnn, Fejér s l'est meji^élien : Bonyhádnál il, l).-Adonyiiál <í, 
a pilisi fel&ő járÚKbun ti, a pesti alsó járásban '>, s a solti kózép járás- 
ban 7*1, erővel. — de ezek a hajdan K^íerig elterjedt szerb elnikának 
ulokó maradványai. 

A délkeleti képlelek S/erbia ni aljasságában délről és/ak télé ekkép 
hullánizanak ; 



, Tonntdt m.. 


Torontói 1 




Tnruntái 


m ; 


Temet m 


Imrtt-IUnUna,-. 


N.-S«l-Miklós 


•>'. 


Pcrjrtmos . 


lO*,; 


(VAn.ll . 


mrOk-BfCM- 66. 


ZsomlMilyu . 


7 > 


Csencj . . 


la ■ 


Vinsa . . 


BL-Bcakcrek 30. 


N.-Kikimln . 


.■>4 ■ 


Temet m 




Tvmcsvér 


t «,te ».. 


t^rdány . . 


;í5 . 


Csíikovár . 


^*/, 




tlmUüi 76-, 


Motlos . . 


Í5. 






Dettii . . 


-niH . 6». 


Antalfiilvu . 


52. 


Toranlál 


m. .- 


Versccji . 








Bdnluk . . 


15° h 


Kubiii - . 








Alihuniir- . 


31. 


Kdiérlcinpl. 








Pancsova . 


31 ■ 






Temet m. 




Kraísó n 






f 


Lipp-. 


Of. 


Bogsán 


3', 




b 


RékAs. . 


13- 


Uravic/a. . 


01 . 




[ 


BotUs , . 


-• 


Jüni . . - 
Mnldovu . . 


2. 

3»> 





A &zerb etnika esúcí^iK>ntjai o vonalon : Zs&blya, Tór^k-Beese, 
N.-Kikínda. Anlalfalva. Fehértemplom és Kubin. Ax e^tykori szerb gócz- 
pontokrúl. milyenek voltak: Versecz, Temesvár, Panesova, N.-liecskerek 
~- már c»ak romok maradlak fenn. 

A dOledezA képletek északon a magyar, délre a német, keletre n 
román etnika ItUsúlvát erezik. 



6?401'í 



UH> 



\7 *vx>:í> >: r. ,íya:\w;í:iiv>k orNzá^rrszenkéiit íiiy oszlanak me{{: 



fi . 



1 ív-- 












1 



LT Zil ''í^f'T 



' 1 
1 A 

12 






I ^ 






*?:«*= 






járásban 


1 


» 


."í 




11 


> 


11 




2:; 


« 



K 



♦•J járáNhaii. 
.*"1 i'árásból 



N:\» ■ .:.-.k k».. ^^■^,^. :-:a..^:.*. i.rsiy rirniiori ridü nepíaíokról is. 

•.■.•í*->;'k :.; í: :> ..,'.s;.-.^ !: r.'. .;::.■: k:> : ^:.S.:í.:'í.:i:i: u-r.ijnik mi-.Á^szál]Ya. v:<oY 
s;ik X ;..',Vix\, :k :* n.«v~ :v.k;:- \'í^.::.k í*:i Ti.:': •■••:. A:r*i.:'.:ikbci7 5»7-áTiiiland<'ík 

«.'• :v V. \N :.. ^:' í.^ *.:<•:»: *•••■■:: i.:-.i.:::*i f-iilLlitT Lr:r::^ f lí 12. 



... i '.K .'V», 

V '. V ■ t ■ ' '-.v il 

' tll < I I 



» 1 



I ^ « 



. I 






■.•>* .^r,;:'.» *-*:i : ' 'ii'.'SS-.'Jlüít. .ll'JiT. '^'íZ. ">J- 



:«.i. 



1 1 \ • ■ ■ . • ' 1 ' ■ \ " . 



\ .. ■■ .■ 



1 ^'*;^''' ' '' 



'■ X . ■ ,' , -.1 •^' ^« -riv ."*^ •- \"i; »^ -i .-■ . . -. ".vir :■_•: r.. 



I • ». 



G swrinl aeiiyéb nyelvfl* népesséfi, van: 

-im./. - _ - 

■ M» — 

-70. - 

■»• — 

30. - 

1— to. s 

!•/.- •'. • 1«_ 

Oiűjtesen : 54 

Hiányzik : 17 



41 

Ki 



I 
4.1 
71 



1 

irii) 
■iiiii 



jtii-ásban 



im 118 XI Iliül járásban 

n 23 1 .>;i Járásból. 

Miulán az egyéb nyelvű nípesséyliöl (mintegy 1711 ezer lélekből) a 
tObbBé|{ (92 ezer lélek) aiifány. ~ etmondlialjuk, hogy a magyarországi 
czÍKány cinika súlyponlja Krdélybeii van, elég jelentékeny a terjedtsége 
az AimdAD is (az egész Tiszántúli ide értve), inig az ország nyngati 
réxzciben rs'lkkon a jelentősége, legjelentéktelenelili Tiíla-Dniián. 



S most állltsnk fel a mérleget az ország 113 niegyejárásában élö 
Assze» népfajokról líg)' tömörségük, mint terjedtségtik szenipoiitjábói. 

Ellerjfdlség dolgában a magyarországi iiépfajok a niegyejárások 
kflzt országrésienkinl így oszlanak meg : 






71 


71 


r> 


V 


_ 





■ffl 


-, 


.M 




.11-1* 


Ilii 


111 


110 


1 


2!1 




1 


1 


IU4 






Ml 


ViX 


73 


111 


2« 


,i3 


311 





118 




„ „ 


l» 


71 


7 


&J 






1 


— 


«4 




sszesen 


413 


3« 


2Ü2 


17» 


ó; 


02 


liU 


li 


3t>ll 






_ 


_ 


M 


m 


71 


1i2 


43 


Ilii 


17 


járásban. 


* Tl-ÜB 


_ 


.1 


fi 


ll.i 


«7 


111; 


11. "i 


11.-, 


12 






_ 


i:t 


IW 


.VI 


ii:i 


UH 


1112 


111 


23 








14 


7« 


1 


S.') 


X."> 


.SÍ 


.S.'> 


1 





Összesen — .{-J 211 23') 35i; :t.")l :U\ 1(17 
Tömörxég (iul^fáliuii u járúsonkiiil tiilsiiliflyalbirú i tíibbségben levő) 
nepfajok fölöll a kflvi-tkezö számsorok adnak tójéknziisl: 
ubMzolut liUsúhjii van a ' 

n«0*f Dtmct ti'il ramás oron uarti horirll «nid filmnek f-ssiesta 

100* .vrciNg J__..____ , 3 jYiKisbiin 



07 ■ 



SÍ - 

a 



— 1 - 



lO— 

i 



Owuncn IHi 55 fCT" 



un 

Az ország 113 járásából a többi 41-ben az etnikai túlsúly csak 
niszonylagos írelativj, és pedig;:* 



niafryar német tót 

40— W» ereiéig 7 1 

IMI -29 » . - 



r/'íT.án orosz szerh horrit rend összesen 



összesen 10 



8 - 



3 



1 — — 



1 1 

— 1 



l,") 



1 



11 



1 



3 



26 járásban 



14 

1 



- — 41 



» 
> 



' A /'/5 


Zitniflagox irclaliv 


többségek ( 


p 41 esele a kővetkező 


• 
• 






mrgvéhrn 


hi fásban 


magyar 


német 


tót román 


orottx 


sxert> 


horvát 


▼end 


1 egyébb 


Vo/sony 


posonyi 


18 


4i\ 


35 




— 


l'/4 




2*', • 


Gomör 


rozsnvói 

* 


47-, 


10 


41*4 - 











1 


S/.epcs 


luhlói 


1 


20 


42, - 


35 


— 




— 


IV, » 




golniczi 


l'»4 


«',; 


38»/, - 


13',, 


— 






IV, > 


rnn 


ungvári 


32 


9'. 


24V, - 


W!* 








V, * 


r^ocsa 


f.-anlói 


Í9 


Ő 


23 


23*,. 







— 


1 « 

.4 • 


Máraman>s 


m- szigeti 


.t2»i. 


li^*4 


- 32 


lő'„ 


— 






'U » 




vissói 


4*4 


28 


- 44 


22>, 






— 


— » 


li;«mnvn 


mohácsi 


2í^4 


45», 






11'. 


12 


— 


•/. • 




liaranvavári 


:^{ 


^ 


— 




15 


Í2'„ 




• • 


Bács 


7omlH>ri 


29»4 


S7 




— 


33^U 






1 . 




ujviiicki 


23' . 


26»4 


22'. - 





«', 


1 


— 


• 1 • 


Ton>ntí\l 


l.-kanizsai 


W. 


7»', 


'. -> 


— 


37", 





— 


1' ^ 




n -S7t-niiklósi 


IN», 


»'4 


- 21'. 


— 


6'« 





— 


U',« . 




n.-lHx-skorcki 


12^ , 


^ 


4' . KV . 





30', 


•4 


— 


l»/4 ' 




íviniánvi 


2l»*4 


- 4 


- KV . 


— 


ti'. 




— 


.1 * 




nu'xlosi 


14 


41 


- 13 




25 


*\ 




2*/, • 




Ivuilaki 


1" t 


t: 


2 ,. 24 , 




15', 


— 


— 


3', . 




ivínosovni 


. « 
' 4 


M . 


1", 1S'« 




34 


2', 


— 


1'.. . 


Tcnios 


VÍnji:U 


*> 


44\ 


■■> 27 


— 


10 







9', . 




doítai 


\:>\ 


S^ 


1'. 32*. 


— 


<P. 


— 


— 


7 




\crs<v;'i 


X' 


«; , 


33 


-- 


21*, 


— 




2'/. . 




foh értemplomi 


*> 


•Í4 i 


?IV. 




4S '. 




— 


4V, . 


K.-SA^ivn\ 


nioUlovai 


1 


'^'4 


44*. 




34 







9'í. . 


.\r:íti 


|VVsk,ÍÍ 


4í^. 


n-i 


3' . 31 , 


S 

4 


1 






2 » 




;íi';aiii 


44 4 


IS 


•. 34 





2 




-- 


1 




oíoki 


-.H^- 4 


Lí>^ 


:> «s 


— 








— 


1 . 


iX-^n.ívi 


na*:\ htki 


:n1 . 


J'. 


2S', «6 , 


i 

t 


1 




— 


1 , 

4 


Bihj^r 


m;ír»:ií;v. 


47 , 


V, 


T-. 43 




■ — 





— 


1 


Nrjítwíír 


crd/sli 


2s^^ 


2\ 


49 


_.. 






— 


1\ » 


^7ll:\^;^ 


* 


^ . 


5. 


2 , 4(^. 


— 


- — 







4 ' 


n -Ní>S7»\1 


l>osvon\ói 





39 , 


- 44 . 




— 




— 


*\ • 


Kt>lo:N 


í-í.íOiív-.^Oílíl 


4Í> : 


t 


*-. 


— 


— 





— 


3», . 


KiN-Kükí^'.K'> 


<í -v;í-mArio-.i: 


44 




3s» , 





— 


— 


— 


7 > 




orrsól>«'»í\An>NÍ 


24> , 


;m , 


K 


— 


— 




— 


y. > 


V TvVvl:^ 


;:;N\> nv<^'- 


:'i/- 


ló 


«• , 




-- 






4», • 


N KúkTiM^ 


•':;is^ vr^k: 


^ 


*' , 


« , 


— 






— 


«>. • 




v. S:\*:*^t.-. 


^ 


*i . 


♦^ . 


— 


— 





— 


!*• ' 




1 í;^.« .^^ 


CS 


;V> 


41 


- 


- — 


— 


— 


7 » 


Í^VíV v^^ 


;»'\ ;,:ek" 


• ^ 


4^ 


;í6 


- - 







— 


2 » 




'o':\;«íok. 


-^ : 


4^ 




— 







— 


2 



i kisebb lAmAnti^gű lObbi képletek (mlaoritásmi) így oszlannk meg 
t népfajolt fcAzI nrKzngnsan : 



'/.mjítg 20 



¥ 



1-í . 


121 


IWi 


l<4 


17 


13 


-.'3 


20 


2 


15!) . 


*.-■/. • 


> 13 


fCl 


12 


la 


íl 


8 




I 


ajij 


f "" 




:ű« 


■w 


"3 


"^ÜT 


51 


:mi 


:> 


:i.io 


1 

A 


m/r/pg leliát ifjy 


áll. 
















lerjrdttégrr : 








ti>mőité<ire 




Ili Ilii li/ra : 




J.knT«.. 


hl*i.T>lk 






71)-tW.'. 




•rfivíl b 


t. iahb«ígt»n v«n. 


a in>i;y«r 


clrm 413 




jrtrí 


sbnn 


B!) 


51 


2fi 


\&r&%ÍM 


n 176 Járiisbim 


■ némH 


381 


32 






- 


R 


23 




44 


m lói 


203 


211 






V> 


22 


16 




64 


m ronAn 


17H 


235 






25 


37 


32 




IU5 


u orosz 


57 


356 






- 


7 


4 




12 


• ■nrb 


62 


351 








1 


5 




9 




m 


•MA 






2 


_ 


_ 




2 


■ vmd 


6 


\ffé 








1 


- 




1 


«ll5^biprAnép> 3flO 


53 






- 


- 






- 



V'iÍKÍg vizsgúltuk ily módon az ország !icpe5si>gél a m egy i?jűni sokban 
a népfajok számarúiiya alapján. Az arányokat az lS!)U-ki iiópszámiúltis 
crcdmcnyeiből magunk számítolliik ki. A lefolyt tíz év k-nyeges válto- 
zásokat ez arányokon alig idczelt elő. legföllebb az árnyalatokon mödo- 
sílDlL Magyarország népfajainak képe egészben és nagyban ma is olyan, 
a minőnek e fejezetben vázlatosan megrajzoltuk. 

Most bozzá rajzoljuk ez etnikai képhez Mag^'arország felekezeti 
onyainak vázlatul. 




A népfajok és felekezetek.^ 

At etnikai ciol s a hitélel közt nincs szoros kapcsolat Elgy faj sem 
^ ki^ti magát eg\etlen valláshoz, euy vallás sem korlátozza ma^át 
e4:\ ellen nepfajho/, 
IV ketseiitelen. hoj^x- a történeti élet irányzólag hatott a fajokra vallás 
dolinában s a feleke/etekív népfajok dolgában. A mely népeknek 
kO^rCVs tO^rtonetúk volt. tí^bbnvire közős a hitéletük is: s a hol a hitélet 
különböző, ott ar etnikai elet is eltérő \iszonyok szerint fejlődött. 

I^ironynyal nem a véletlen műve KurójKÍban. hogy a délvidék latin 
uo|Hn a ívmai e4:\ha/ho/, i^sjak germán népei a protestantismiishoz és 
kelet srlav népei a- orlltodoxia felé hajolnak. Az sem véletlenség hog\' 
aí :rian\ii kelták fenntartottak kathoiikus jellegúkeL megvédendő az 
angol ptvtt^ansokkal sremlvn fajs jellegüket, s hc^* a sdáv lengyelek a 
kaíhv^':íc;irmus által \^\tik a maguk lengyeiseg-ct az orosz orlhodoxok és a 
p\H\vsr i^:v:c"sta'asok kt>rt. lg> vovtekejrek a finn protestánsok s a kauká- 
íus; nvhdtuoxi^iiK^k a; otvsj- cgjha: t'.ltr.ib^rt es .^lv versenyeznek Német- 
otx;.U ^^:v^:v wi^^rtuiiíivr^:. nr-/::-:r-vlUk; ksthclikusai az észak-német 

^l:íOA'.v*,>^aő"". a V.* tv le: '>í.*I-u 'r.-ct ::.i^\;ri> es. őt kisebb felekezel 





lastoL 


Nra: sv'.ovtv v's<^:: v^'.xt.Ií^v^s a:.,\gr»»j.:i 




:v ra vat' >'N4 ag^^s:a ;:* < irriT-lita 


418 




íri.»7 




lélek 


*V<Vx> vVkvVvtsv V.":. ve ; s.v.:v :-... ,*.: ^crsaeay katboUkusok. 




aiprö spóráit a 



:\*\*v>-.\, \ v'.xvix;;;;/^ ^* v í„ív::,i>;í .^s/ ». .j.j^» vv.iu&fictíian egyezik 
V •: Vv< \ v:\^^*\ í '<va' A' x<: v,..s./ '-•_; ^•.•\: : trctioece enindkettőre 

%-.....■ • . v.-.^v '■•.•.•-■ V ,r.ji, •: . x^iiníi-ac: ^XiftK>?a£ Jl teritép- 



A vnUátierQMek határai közt, a hn^^ azok váKlatosan a térképei) 
incf[raiz(dhalók. fOl lehrl i.smerni a korsiiakos eítcniéiiyek nyomát, a mik 

■ mohácsi vi^l^l a karlóczai békéi)j, Buda iiiejívételétöl n parlamenti 
korniiiiyzal kez<lrt(^iK lezajlottak. 

Kj. ország nyiignU felei-észén a túlsúly a római kalh. egj'háKé. A 
halsri'nnal Sáros, Abauj. Bontod, Jász. Hékés. Arad. Tcmes és Krassó- 
SzAréiiy megyekőn ál húzódik el. A mi föld e vonaltól keletre esik, ott 

■ túMIy luás efiyházak kö/t oszlott me^. A határvonaltól nyugatra: 
Trmcsén és Sáitw. Pozsony és Borsod, Vas és Jász, Zala és Temes 
mcftyék kOzt. úgv a felvidéki lói. mint a palóczfóldi és liil-a-dnnai nui- 
gytir. vaf^y a délvidéki xváb és sokilrz (kath szerb) területen niifjy tühb- 
K-gbca a r. katholikusok vannak ; csak itt-ott mnlalkoziiak kisehh-nfl^yobb 
protcsláns és nrlhadnx szigetek, valamint izraelita sjiórák a katholikns- 
iiá|{ e tetifferében. 

A Iflrtcnelmi fejleményeknek ily alakulás telel me(í. K terúleten a 
római eftyház hatása s a becsi udvar hatalmi esy.kózeinek befolyása 
voll üKTtékadó már a lörfik hódoltság; alatt is. Az ellen rcformáczió itt 
dol|{nzotl a IcKlObb erővel: a két ntnfiyar protestáns egyház csak a 
XVIII. «zázad vé^én érvényesttlhetelt szabadon; a német reformáczióval 
rg}-időben lelt felvidéki xzúsz protestantizmus, s a cseh-morva emigní- 
rxiúval egyidöben keletkezett felvidéki tói protestantizmus, esnk egj'es 
zárt lerQleleken fejlődhetett nyugodtan, Az árpádkori eredetű r kutb. 
pCKpAk^éijek : az esztergomi és kalocsai, a váczi és egri, a sz.-fejérvári 
és|M-c», a veszprémi, győri és nyitrai mellé a Habsburg-korszak új pQsprtki 
székeket állitolt fel: Szómba Ihelyen, Beszterczebányán, Rozsnyón. Sze- 
l>e«helyen és Kassán, — $ e 11 diöcezis hatalmas erkölcsi és anyaga 
ereje nemcsak fentartotla, hanem föl is fokozta a római egyház túl- 
úlyál az egész területen. 

Az ország kehli felerészén a felekezetek ól súlypont szerint oszla- 
nak meg: éwakkeleten, oroszok és rnmánnk közi, a gürög katholikiix, 
— délre xzerhfk és románok közt. a kelcli í/Örög egyház hívei túl- 
nyomók. — keletre a tühlkség 3 csíki, I udvarhelyi s I háromszéki megye- 
járásban, tzfkrtgek közt. rómni katholikus, — délkeletre 2 brassómegyei 
■-• 2 nagykQknUői járásban xzáxzuk és csángók közt ágostai euan- 
7;Aí«. — végre a középvonalon ; a mngynr Tiszameliéken s a székely 
''iitroK-melléken eoang. reformáliis CsüU itl-olt mutatkoznak más feleke- 
zetek szigetei és spóníl az uralkodó egyházak híveinek tengerében. — 
Iriinsgyobbak az erdélyi magyur iinilűriut egyház szigetei. 

S ez alakulás szintén megfelel a történeti fejleményeknek .\z ország 
kdeli fele a XVI— XVII. században kOlÖn mag_var fejedelemség volt ; 
határai Bethlen Gábor idején a bihari hajduföldig s az abauji palócz- 
röldifi elértek. E lerflletcn a református vallás tekintetett uralkodó val- 
lásnak; — únkormányzati alkotmánynyal bírtak a r. kath.. az ágostai s 
az ttaiUríu!« ef{.vházak is. — a többi felekezeteknek pedig a vallásgya- 
koriat szabadságai jutottak. Mikor Erdély visszakapcsoltalutt a mag>-ar 



korona országai közé, s a rendek 150 évig vitatkoztak arról, hogy mely 
rt\s/ok ^nniiuin) tartoznak szorosan az anyaországhoz. — a bécsi aula 
i\4*\'húzpolitikai téivn igj-ekezett a népesség belső viszonyait átala- 
kitni. Ilofeje/to az óhitű araszok, s erélyesen megindította az óhitű 
n^mánok kathoIizáUis;it, addigi liturgiájok és oltámyelvük fentaiiásával 
K politika alapította meg orosz nyelvterületen az ungvári és eperjesi, 
nunán nyelvterületen a bahizsfalvi és nagyváradi, majd a lugosi és sza- 
nuvsujvári püsiH>ksi'geket. Ikilázsfalva metropoliája alatt. A keleti egyház 
ívmán hívei kétszázötven évig a szerl> hierarchia hatósága alatt álltak 
s ar udvar csak N -S/ebenlnni tűrte meg az egyetlen szkizmatikus román 
vhulíkat: de lv<H^ után felállíttatott az aradi és karánsebesi román püs- 
|H^k5ieg is N\«S/elHni metropi>Uája alatt. \z erdélyi szászok már a refor- 
mac/io elojou fölvették németországi fajrokonaik protestáns vallását. A 
hektói :v>/v>A\ ktk s/intén a/ ágostai hitet vallják, az alföldre abból a 
tv>ts;igtK>l települtek át, melynek valószínű eredete a cseh>morva pro- 
tcst^^us \ilagba nyűl viss/a. .\ sz^frb^k nagy többsége — hat orthodox 
püs{HVk alatt megmaradt a keleti egyházban. A maggurság ez ország- 
rv^s^oken túluyocuvi'lag ma is református: csak kisebb töredékei tartoz- 
nak n^As feWkcretekhe/ Ar v>n>sz erx^detű - ma^^-ar hajdúk ma is görög 
kat^ioUkiisok A inegaiagyan>>v>dott óraieayek ma b örmény katholiku- 
s\>k A uu*gmag\aívx>ovtott rv>iiiáav4; és <ze£wfc közt vao elég. a ki ma 
CN a keleti g^Kv^g egjhií htve. A bni^js^-K székelyek a barczaság szász 
tctűlv^teu aí agvvvtai eg^haího.: csatbko^íak. Elég jeleotékeny a magyar 
uuiUriuíisag l'vivarftcty, lUitvatíivr^k. Hisy-KilkűLlLJ es Tonia- Aranyos egyes 
Mvlekciu. A Uttiu "sícrtartusii káChoMkuívjk sj-.imi csik Gyergyó-Szt-Miklós, 
KcU^sik Kdsíot^AUsiis. N: -Idvjirt^eív er> Ke^di-Vasárhelv vidékén túl- 
u\v>:uo L gyciigc A^ ;ínA:iyuiv í.u;a x: An.>ai--i:rbiia keietikezett grnlafehér- 
\,i*T x's t^gNNA ;iví: *it::t: ,■ HAb>ou.rg-^:r:»Jt '_ .rí:: -snitmári dröcezis terö- 
tcU'^t . cív>v.bb leíTVvSVA., Vv.>^ci^ V; A:*±*i ís 'ía::oaya körül a csanádi 
cg> 't>iíiiNrg\s'lv r itv;:v>» v;:'i:c r JLrya?it:r ;rvö:rl Né'^ysriz éves lörténel- 
í\\\ Ax ,<\i:v.;o;;,4 ig\ ,t vv.vcr^r \>j:vy:Aj> j ^-ccziíccr laéfNKe^ég közt 

V '":u\<': v*: .:. .:,w; "'•/.< u-ü^:":-;:*!^ --írj *. rüciíL^^iásk az Cíis»es feleke- 
íVv.'tv s.'.:i:rj:\v^ a: "Vg> > "v ^s ''i;;^* í JLri.-s:«v sTíiri::^ A s^űdJékot itt is 



:\so v.>- %\i ' i \ ^•. :x< v::»- r«:irTj:ii-niai.t. xscif Jit megye felé 

'\'v::v-'v ^.\ í ' vu ve .V 'iv-:!:. ^ :rd> írriii:ii. íiiínr iiikftBO csekelv 

< < ^VN. t '' t \ t V "^v V, ■. '•;»^. ^ 'i í^* jí* iütroitíc mgfliSrtiiiL mert 



Á 



Stít UMm nik; 



I 



■snliui iiri 

btltv4 

kkMMMuJb. > 



[. kith. Igan ntotm. tgj**' ktnnt tu- 



«■/, - - 



21*/, 



Arv« 


B. 






•■''. 


3". 


Inxtenal 


Wv, 


>■'. 


rtrt 


K'i 


2'/. 


kublni 


«v. 


3'., 


Turöei 


m. 




ni<MAcx-«ildl jfinls 


«r,. 


36'/. 


l--«l-nUÍrtonl . 


w 


6'/. 


Liptó 


n. 






MV. 


:i 


L-«>lniikl6«i > 


US 


■*'/. 


L- újvári 


»■'. 


2'/. 


Z^Urom 


m. 




besd.-bAnyalJirfls 


W, 


ő 


aMroni 


»■,. 


2". 




M',. 


2 




w; 


1% 



a*/, 

2V. 



W'/. 



IV, 



Ez íVt meKyi' 22 járásában az etniküi élet a hitélettel elég jól flssze- 
incrhelö, mert heiindk csaknem minden tért a túl elem foglal el. Fgj'etlen 
kivciel Turúcz megye mosócz-zniói járása, hol a tót többség mellett erŐs 
(3(i' ,*',) német kisebbség áll. A felekezeti arányok e járásban láfszőlag 
arra vallanak, mintha a r. knth. tribbsé^ lóf ajkú. a/ enís (•17'/,%) 
dg. e0ang. ki&cbbség pedig lúlnyomóla^ némel njakú volna. De ez csak 
UUzaL Mosócx-Znió vidékén a valósúg az, iiogj- az úq. eoang. hívek 
tagvriizf sa r. kalb. hívek kisebb fele túl. mig a német eleve tiílnyomólag 
r. kalh.^ Hasonló a löhág megoszt:ís:i r. katb. és ág. ev. nép közt a többi 
21 járá» naf{\' részében. 

Jekütékeny (f,7. ph. /»/ gyarmatok vannak: Turócz-Sz(-Márton köröI. 
Arra és Zólrom megyék nyugati, s l.iptó megye keleti szakaszán, amoti 

* Aa at^nyscámiik Ily látsxAlugos tnli'ilkozúsii kOnynyen tévedésbe ejltietiic. 
— de ml puntiMuin nK-gvizsgáljuk az :irlinysKitmok melleit a népszAmlAIAs abszolút 
I te. bogy a népfiijok és fcIckeitctFk kOlcsAnOs viszonyát mcgálln pl l Itassuk. 
" t-zaiái proteHtdiisokal lótoknak kell tnriMUunk. mert a népszáinlálúsi prc*l- 
[ uerlnt (Att jelentés 2<il. lap) Turöcx niettye .17 eztr f<!lnyi lót lHkosút>AI 25 
i ág. cr. vntlású. 10 exer ffinyi némel InkosábAI pedi|j esak H.1R lélek An. ev. 
. IlioUtcqiy iietllg u mossócz-KtiíAi járásra (I. Helységnévtiir 1892, évf.) kniel 
[, cv. jQi, ezek tdlnyomölag csak tótok lehetnek. 



I 



r 






-V^s 



i. '' "v^ •' • //,^*; v^», Vk*/;* ;r»y/y>j^tn* — m-'W^nlaittinadi járásaiban 

A;/// ' A//// '/ //,/-//7 / /•-'////>'/ ^//-//z ^* >■/ -^-i^.^ v;/f*í rűi^GJÜiíiű TinwBCfcŐD inegjre északi, 
^'- /^^f^^v/ -♦(»^*.í/;'.> >.t>ij p<x//-t^ t Jj;/t/y fiMr^'e nyugati harmadán. 

' uninl hitnt ' •/!• ^A^^í/í* / Yaí/í kOtQl jdenlékeny, s itt r. Aa/A. 
^ / r ,-^^ ' *'/>/^í '^j/rv M^íM- í t^'j/H4'k 'Inrncsén és Zólyom közt — 
l-i^hnr.fu hn"nhlfhthfth u/ hifulitn py*pU*UikUez, FI jelenség Nyitráiúl 
fh .-hni th*-nilhi tnlnfhnlllf hiiiiUlíUlik {innak jeléül, hogj* a galicziai 
I \ i\) \\\ ittiirfn'tiii "fhlnhhnl víiM <lol(/Hnli, kik ez egész vonalon németeknek 



\Hí'immI' >\ /-W lihlil'lí nifiiifnii homlokzatán ama húrom megyére, 

It. I '\ \} n\M\\\ IiIm\ |«ht\<iliMn II /fW cWm, sa legtöbb alsó járásban a 

ti... , .)í I li hl \«ui h\l-.iU\lnoi . KKohb n alvóbb II Aíic/ g}'armat és telep 

, A .1 ,\\\'\\\ \\\\A\\\ ^^A |.i\vti\k lhho7 kopost a tót-magyar-német einika 

w \\\\ \\\\\\\ \\\n]\\\\ ^\<^'n^^^^'^^^^^ i\ /.7VAr:r/r A* számarányaival. 

V".'- Kfc. ( • unf. n". neJírm. ízt. 



\ . 



• X 1 



i \ 



' .» 



M 






■íi ' 



i"» 



1. 
.1/ 



^ 



•ti 






\ « 



V 



• V 






• . 



)i 
•I 



V.. 



,\ 



X 
x' 



V' 



n 



V 

V 



V 
V 



I 

•1 

í n 



■ I 



!n*;:);i Hl t tuiUflmuini. 



Klil 



A Mtág e vidéken tnbhnyirr /'. kalh. IH- vannak az urős lói (.-lem 
kAd er6» ág. eaany. elemek is: Nyitra nieííyébeii Miava. Szeiiice én Viífi- 
njbtly. Pozsony mcftyi'bcn Pozsony és Szempcz vidékén. 

\ németíéff középméretű arányai Nyitrnl>an l'riví)^vi>, HniNbun 
IHzlány és (i.-Szt-KereszI kfirtil tiíInyoniólaH r. kaili. jellegűek ; dt- 
t'ozAoiiy megye |>oz-sonyi és szemprzi járásaiban a német hányad efjy 
része ág. fv. vallású. A kisebb német képletek, fŐkép Nyitra északi 
járásaihan. »z izrarlila képletekhez hasonlítanak. 

A magyaniátj az e^ész iLTük-len tiilnyomála)< r. kalh. l>o vannak 
kncbh ág. rn. niasyar lelepek Pozsony meftve c^jy részén. A kis alföldi 
tv. rr formát iisság (kDlnoöí>en Lév», Vá^sellye vidékén s az alsó (Isallú- 
kúzbrnl csaknem kizárólag ma^-ar. Az izraelita ulem. mihtltjt a magyar 
nyrtvtrriitet fetf közeledik, elveszti német jellegét x a magijar etnikiU>al 
rgytsül. E jelenségei lapasztidjuk l'ozsonij ^s Szatinúr iwtjg^k közt nz 
egé^x vonalon. ■ ■ 

.\ fút felvidékkel a kfti-li bomlokzal liúrom ineyyéjébeii véfíezftnk. 
^/ej»cs és Sárns terQleléii a tólság kíVzé német szigetek s orosz nieden- 
k /ék ékelődtek; Zemplén déli vidékén nz erős tót és orosz képződmé- 
nyek a nagy alíAldí erŐs magyar rétegzettel Összeérnek. K négy etnikai 
rlcmel fofiyDk a felekezeti arányok s/cni))ontjából 6ssze hasonlítani. 

Stáz lélekre csík : 



SMpM mtgye i.,, 
tpM á-falusi J. IH'i, 



. K6r. luül. 

uv. 

38 V. 



V. 








i. 61 


>U'„ 


IV. 




• U-I, 


9 


*'', 


nkm 


. 27 


5 


1'/. 


nrmM 


• W 


6 


6'/. 


■ilBtai 


■ Wf. 


6'!. 


"IV, 




. !»< 


7 


l»'/, 


.-..<iiiirfri 


• IVI. 


»v. 


w, 




110 

A három megye 24 járásában legfeltűnőbb jelenség a fajbeli oroszok, 
s az orosz hitűek (g. kath.) számaránya közt a nagy eltérés, naely Szepes- 
ófalu körül ugyan alig V47o^ ^^ Lőcse és Gölniczbánya vidékén már 
6 — 67o? Székcső körül 8, a tapolyi járásban 12, Sztropkó vidékén 33 
Varanno vidékén meg éppen 297oi — sőt Zemplén megye déli felében: 
(iálszécstől le Szerencsig orosz ajkú eg\^átalán nincs, vagy csak nagyon 
gyéren találkozik, ellenben az orosz hitűek százaléka 6— 447o- A mi azt 
teszi, hogy Szepes, Sáros és Zemplén megyékben orosz liturgia szerint 
nemcsak oroszok imádkoznak, hanem tótok és magyarok is. A népszám- 
lálási adatokból megállapíthatjuk, hogy e három megye területén kerek- 
számban 37- százezer tót ajakú és IVs százezer magyar ajkú közül orosz 
hiten él 60 ezer tót és 20 ezer magyar. Kérdés: vájjon a tótság és magyar- 
ság vette-e föl itt az orosz hitet, avagy az orosz eredetű elem olvadt be, 
vallása megtartásával, 80 ezer lélek erejéig, részint a tótságba, részint a 
magyarságba? Tény, hogy a hol az orosz hitűek nagy tömegben élnek, 
ott etnikájuk is túlnyomólag orosz, — és tény, hogy úgy a tótság, mint 
a magyarság körében orosz vallás csak oly területeken fordul elő, a hova 
az orosz nép vándor áramlatai eljuthattak. Sem az északi, sem a nyu- 
gati tótok közt, — sem a kis alföldi, sem a túl-a-dunai magyarok közt 
nincsenek Cí^^/q-oí tevő) görög katholikusok sehol. A hajdúság keleti 
szertartású magyar katholikusairól tekintélyes ethnografusok állítják, hog\' 
a felvidék orosz medenczéiből áramlottak le a magj'ar alföldre. A mi 
véleményünk is az, hogy a görög kath. vallásterületeknek a tót és magjar 
nyelvterűletekre átterjedésében etnikai jelenséget kell látnunk: nyomát 
a hazai orosz nép terjeszkedésének és jelét annak, hogy gyenge telepei 
a tót talajban eltótosodtak, a magyar talajban pedig megmagyarosodtak. 

A tótok Szepestől Zemplénig túlnyomólag római katholikusok, kisebb 
töredékeik ágostai evangélikusok és görög katholikusok. 

A németség Szepesben túlsúllyal ág, evangélikus, Sárosban és Zem- 
plénben többnyire izraelita. 

A magyar elem Szepes és Sáros területén egyenletesen oszlik meg 
r. katholikusok és ág. evangélikusok közt. De Zemplénben, az alföldi 
nagy magyar képletek szélén, túlnyomó az ev. reformátusok számsí, — C5>ak 
kisebb töredékek jutnak római és görög katholikusokra, ág. evangelikusokia 
és izraelitákra. * * 

A tót felvidék mellett két megyében a tisza-jobbparti orosz felvi- 
dék terül el. Megkülönböztetjük ezt a tisza-balparti orosz felvidéktől, 
melyet Magyarország keleti ctnikájához kellett számítanunk, szemben a 
lisza-jobbpartival, mely Magyarország nyugoti etnikájához számítandó: 
amott már a román elem lép fei emitt a tót elem lassan eltűnik. 

Ung és Bereg területén négy etnikai elem fordul elő : északnyugatra 
a tótság, északkeletre az oroszság, délre a magyarság, s kőztük elszór- 
tan a németség. Ehhez képest fogjuk a négy elem etnikáját felekezeli 
aránvszámaikkal összemérni. 



Sxáz lélekre 


»tk: 
















tfi«ÍM«T* 


uroB 


lói 


m»Kfu 


nímcl 


f. ii«ti.. 


K tKll 


k<[. S.V. 


ás. .*. 


*v rt(, líT. 


ssabrtncxl 


*•', 


:»■ 


V', 


107. 


2»>i 


4K'. 


— 


'f. 


9'! ii';» 


a.bmaui 


■ tm 


2' 


2 


7 


4'» 


88<.i 


- 


_ 


- 7 


Ull|[\^ri 


• »'. 


2t' 


:í2 


'■>';■ 


23 


W/. 


— 


Ví 


lO*/. Iflf'i 


k.pc»l 


• ". 


ai' 


w, 


S',; 


;ji 


24 


~ 


- 


tSV, Ö*.', 


■«n« "MBy* 




















«u4rnl 


» 


2 


5 


10'/, 


jia 


;8>i 


- 


- 


Vt 15'/i 


fdvidéki 


. U\ 


— 


3'. 


11'. 


2 


«•/. 


ík 


— 


V» 12', 


MonUni 


• Wl, 


1 


21 


18 


i:í'/* 


«i 


— 


1 


9\ 16 


m-fcáBonyi 


' ''^ 


_ 


«'/. 


'í 


Tf< 


Vt 


- 


— 


38'/, D*'i 




■ 3 


- 


Wt 


2 


12% 


13'! 


- 


- 


«l'/i 12',. 






E két mefjy*; !t járásúban az orosz elnika s az orosr valldn nrfiiiy- 
iniai közt naj^j'obb eltérést a s/obránczi, ungvári. Icaposi ús borefjs/fls/t 
Jirá«ok iprOlelén látunk. A s/obránczijárásban az orosz hitűek aránya 4S"r„. 
» rnjbeli oroszoké csak C/^. — a különbözei tiUnyoniólaR ellúlosoilott 
oroszokra esik. L'iigvár és Kapós vidéken a Ifi— 'iS'/," „ kölftnhsé^ rllólost)- 
tiott és mrgmagyarosodoll oroszok közi oszlik meg, — míg líerc^ alvidékcn 
iiinnetiek fajbeli oroszok, meri u ruthén elem Irljesen mefiniatjijnroxodijH . 

A lót elem az egész területen liílnyonióíi}í i: kalholiktis. a lutKjyttr 
elem túlnyonióIaK ev. református, a néntelséij pcdit; túlnyomólag izrueliUi. 
— csak a ma^'ar nyelvliTületen lehel észrevenni, bogy a zsidó elem 



^»eoli 

nie) 

mci 

■ f« I 



ad a magyar etnikába. 



Vessfluk végre néliány pilhintásl a iimyynr frli<iilék bét palörz 
nieg\'éje fele. Kél csoportot különböztetünk meg bennük : a iitjui/otH. Iiol u 
magyar többségekkel szemben mindenütt vannak jelentékeny fú/ kép/őd- 
mciiyrk. — s a kflelil. hol a matjijur túlsúly mindenütt teljes és végleges 
nyugati csoportban (melyhez az északi palócz nyelvjárást beszélő 
Amör. s a lúl a-dunai nyelvjáráshoz átmenetet képező Esztergom népe 
' fs homtízámílamló voll) a magyar, túl és nénu-l etnikai a felekezelek 
arnnywá maival fo^^jnk összemérni 
Száz lélekre rsik: 



■7«i 



l>i 



r, Iialh. g. Kub. 
44'/, 11", 



«'/, 



'/, 



hMU 



HV, 


4% 


9Vj. 


II Vt 


«W, 


IC/t 


« 


ll't 



n f 



ii> III itii^\t 



' \ 

/ 

IJ 



\V 



\\\ 



III', 



7« , 
7li\ 



29 
:«\ 

27M, 
4 , 



1/ 



>'/« 



3 



Itt'. 



/ 

18 



2 

- 4 

91 



4 



I H*'h^ »tt* H^ * 1^* |<uati<Uiiui n inatujnr olein átlag római katholikus: 
i|i '•niMMl* ttív^ ,t,/ 1 1* i^Miihiiihii ll<uil ós Nógrád, g}'engébbek Gömőr 
I tMh*>««^ in»|t>»-l« li n\l( ion Nsiniutk jelentékeny eu. ref. telepei 
\ \y\\\\*\\\^\ >'> lU(H««N-i*o \s<\\\\\ f;N oui;ól>hok a párkányi, szobbi, észter- 
;,' <u» \\M\\\ >^ u»\si-^^í» |AiaM\khíuv voi^ro csekély irrae/i7a hányad 
\\\\> w \ \\^ \ H^\s\'U>.\Kh«Nl i\ W^\M\h }ÁVi\itr:\ A lói elem csaknem egj'en- 
\^ u ^ ii^ «s\M^ '« >.^*Mr«. i^x fh) rr 04;[>hH7ak közt: amannak túlsúlya 
\\ n* ^^\íH^J »*\^KNiKbo> om.'.v ^>^^a>l^rtM^^ n\TUísjak. Orosz ajkú e 
r . ^\i\ n »\ »\u\\ ^ íV N yw ^^^\\\\.\\ lUo^N o ní^jkj^TiVci jars^haD 11^ 4*" ^ orosz 



h \ •« 



n \Y.\ 1 > 



1 » ^M 



\ i 



« t 



A 






• V .- ,v»' is>* w* T: A rn*r is nyflvin északról köl- 

\> o, ^^ ^ sOv^ V ,.^\ \>. lvM,^lí ü !»Y, nyeirteiületen, hova 

*^\ ^^^^ .A \N\>^K»^» i'i^><:i :^ srjixniifindcik ,íS« és 70" , 

\ *v »v o^^" '.Mvhi-x :-^ * irc^:hni:i:Ef: csak Rozs- 

,y\... Uv . \ *v *^ ^*, . o^ 1;:.^*:. > áiT í'sznik: jánísok- 



* > \ X 



«: 



ii;í 



A hámnt megye 18 járásában n mngynrság lúlnyomól«K ;-. katti.: 
■ vannak erős rw. ref. g\'armatok t's teleptk úk>' a Sajó-vonalon, mint 
_ lUia kAzelébcn: Mczó-ÍJiálh, Tiszíifűred. Mkkolcz. Snjó-Szl.-Pctcr. 
Mendr6 s Torna vidéken, meg a Mernád-*ona[on; Szikszó. Göncz és 
KOzér körfli A mi li;/. eii. vallúsú e terOleten él, in. már többnyire 
Tia(>>-«r. — magynrok nagjTészt az izraeliták is. 

A iMság csuk Abuuj-Toma északi járásaiban fordul elő tömegesen s 
;i vallásra WIeR r. k<ith. Oekély hányad esik a lót ajakú (ly. ei>. eg_vházra 

Orosz ajaktl a három inefíj'ében csak Szendrő körOl {1"/^ és Szikszó 
\-idékén {'','/„) akad. .\z abauj-tornai és borsodi gör. knlholikusok túl- 
nvomdla({ mr({mag}'arosodotl, kisebb arányban pedi^ oltótosodotl oro- 
\znknak tekintendő. A magvar ajkú görög kalholikusok száma, az egész 
Icrülelen. kerekszámban IS ezer lélek, a tót ajkúaké 8 ezer lélek. 

A némrl eleiu Abauj-Torna cseteháti és kassai járásain mulalkozik 
nagyobb tömörséggel, s olt vallásra nagyrészt r. kalh., ki.sebb hányad- 
dal ág, ev. és izraelila. 

Az egész jelüidék (a Tiszáig 116 járásban) a iiUsülylgal bíró nép- 
fajok és Telekezelek közt ilyen arányokat mutat : 

A iiéiiesség: 
löbbségrt : lúlstílglyal 



magyar 
tői . . 
orosz 
német 



35 
.>3 



1 



i;i 



Az összes feíeke-zelek a felvidék e 20 megyéjében ydrdso/iAi/i/ (116) 
: fgy oszlanak meg: 



54 
21 

27 



4 
2 

17 
13 
73 



llö 



3 

5 
11 
21 
56 
20 



I — 

3 

II — 

13 - 

37 — 

51 1 Ki 



lU 
106 



11 

ia5 



A ÍHvídéken. ezek szerint, nagy liihúlija a r. kulh. egyháznak van. 
MelJcttc jelentékeny cröt képvisel az ág. evaiig., a gür. kalh. s az ev. 
rr/órm egyház. /^i;(«//er/«i/í-í)b felekezetek : a római. kalh. s az izraelita: 
rzck nem hiányzanak a felvidék eg\ik járásából sem, A kisebb ke- 
rettlény felekezetek közül naiareniix és haplista a tótok közt 7. a 
nyugati palócz vidéken 3 járásban foidul elő. 



Áttérünk a Től-a-Dunára. s ez országrészben első helyen a négv* 
ngttgati mefiye népességél vizsgáljuk az elnika s a hitélet kettős s/emponljá- 




■*|<Mj B* llaKTunnufton 



114 



ból. K területen, a Ríiba- vonal mentén, a kisalföld erős magyar^ a határ- 
vidék erős német rétegét, s a közéjük ékelt horvát és vend szigetkép- 
ződniénveket kell összemérnünk a felekezetek arányszámaival. 

Száz lélekre esik: 



Gy6r megye 




mAgyju* 


német 


hOÍTíJ 


gNi'^rszigeli 


J 


^ 


^'u 


— 


lólhi 


> 


fl^t 


ij 




|>céri 


> 


W, 


ÍJ 




Mosón megye 










iw -óví^ri 




4(> 


50 


3 


ncj^diiori 


V 


8 


so 


w. 


rígkai 


y 


12^, 


«y. 


3CH. 


Sopron m^^e 










kismartoni 




4*2 


c; 


27 


nag\'-niart<Mii 


> 


21 á 


í«\ 


8\ 


soproni 


> 


251 J 


«\ 


8 


f,-palyai 


» 


6 


^^le 


.^\ 


cscpre$[i 


y 


í^\ 


s 


81 í 


kiipoN-^rí 


> 


»\ 


1 


— 


csíonMíi 


* 


90^£ 


l2 


— 


Vjiás m^^e 










kis-colli 


m 


ims 


1 £ 


— 


N^nsx-ári 


* 


▼w^» j 


1 J» 


— 


sArx-^ri 


> 


^^ 


4 


— 


srombathíívi 


» 


r> 


n. 


^, 


kítS7<^l 


% 


23^, 


»^ü 


13'. 


fchkV<H%ri 


s 


l^\ 




-^1 


kiSrmcmii 


^ 


íftí^t 


^, 


3', 


srt -^oUhíirtii 


\ 


23\ 


»\ 




n^mct-ujvíiri 


•* 


l^- 


n\ 


■72' 


nmrflsroTntwiti 


1 


<> - 


s^ 


— 



vesd 



— 17 



r. kalJj. 


ág. er- 


CT. ret. 


izr. 


7«^4 


10 


5S 


8 


€P2 


31 


21a 


3 


H2^* 


3ií 


12 


2^ 


«t 


4 




3 


W, 


6l2 




2'/, 


n\ 


26 




2«, 


W2 


3 
'4 




2\ 


W\ 


4 




^'U 


;• 


241 1 




5ií 


US 


7 




1 


«if 


is». 




1\ 


S7 


9*. 




3V4 




10 


— - 


413 


^* 4 


Í(F, 


1 


4V, 


Htif 


3 


• 


03. 

- 4 


Ht»4 


16^, 


— 


3ií 


US 


3^; 


V'. 


41 i 


^\ 


2í\ 




2ií 


€1 


341* 


3it 


1 


;« 


9 


15 


3 


^\ 


16\ 


fi*. 


3, 

4 


1N>l£ 


8>.i 




1 


19 


46». 


3 


1' 



K nc4íx nie^o 23 járásában a magifontág túlnyomólag római 
kűíhc^likus:. K^l^s ág. n\ i^^armalok fole^ Gyormeijrében Téth és Győr- 
s^iijct, Víís nicíjxébon Kís-(>cll és Sárvár, Soprcm megyében Csep- 
rcvi. Si>pron os C^^ma \idékén. — ay cr. rrf, vallású magyar elem 
níi4;;;Nohh lolepoi KiSmioiid és IVer körül találhatók. 

A nt'mN^g is nilnyomólai: római kaíholikua^ — ót mz ág. tv. 
vall^sii nomot ólom swnton alkot Rajka. Sopron, Felao-Eör s Kőszeg 
taj^n jolontókon\ loloi>okol. 

A horpálsuíg a moson% sopron- és vasmegyei nyeivsiagflekcn kiiá- 
róla^:: r. krJh. 

A Pínáfsrg Vas mo^:j\o déli sarkában nagxobb felévci itKeirr lélek) 
r. kaíh,. kis<^hb íolovol mintoi> 2i» o7or Idok^ ág. er. vaBisBL 

\7 :zrad:Í4Ík kotharmada minío-íj^ Ifi ej'cr léiéin) Gjrdr, Soproo 
on \ íís mo^^^koTv íorí^loion mapuar íí jkr.nak. oi^'harmada (aánle^ 7 ezer 
Klók \ í)S. Sv^p^o^l ov Mv^^v-^n mo4:^okhon nrmrí ajkimi^ Tjdkrfta magát. 

Tr.J'íi-1'^r.; s híi;vn-s ári: vyíví:\'v)vUvt^. íí DráiHHiHmtíl f nlfn a 
rryncrarsiíc o-^Aíolio^ rotOví7orr mollon foloi fi némrL h m w éi^ somL és 



i 



II 






• .' • < -^ . « I ■ .■ 4 



« I -. I 



t. ■ ■' 4 



' .•4 



■• ■ •■•if 



■^ " 



tfc 



• »• 






■•» 



... f m^ ■ ' . 



•»• 



' "1 



' I 






4 • 



•I 



I 



• •. *»». f j f t li* « .■ . % • r # « v: »^ ■ •«!• 4 N< • ,« I ' • *J » » ? • i !••< ,«'•-« 

•« ••■• • »4 i «« I tiCJUt I.! » .. «| f A..' • «■•> »f «' - ' 4 ' - • ^«<ir . •! 4 

«■•> iit - u« *^ ■'»••• » ^ ■-«« i^-* 4^* N \ ft' ' ^ '. ^w * ' ta* 

«M I liit'« • •! ' KI ^* « I W ■•• I 9^ • %^i% f -:. v^^" # / •.«» Ít» ••!«•*• >• 

•■ k. <«f I 11.^4 • • il tr 4*-.fy»r^' l-«i^ r («■■ ^ N» •nt ^ • pt-C^ • • ^C^'lu '<«• 

• *t , •• q^lt •»-' 1*1 Alt ? • • * % "-!«•• \i. % Jbf • lAtf^ ^ ^ tié*f* i« * 

!■■••. •• 

*• *f f . li.> • ifM A*!^ f // > * ••M ' i ■ 4 ■•■'^ • -r «4 ^ 

• « ■ ' t '^14 I '. /', ' 4 ■ ^il.ft ' » ^ ••.«--» 1%' A ' I ' ■ » 

»■ ■ • iiii '4" •^.i* 4 * ! * 4*' 'ti* I : '•• • < 4 •• ' I ' • t 

"I Itf ••••'■ • . at^>i »t tr ^vt •^..•.« • I 

'• 'tf/ «rf«< *' I •' u I-M tc?« 4 ■: • 1 • < • ' 

f* 4 Mi|^ » •• ' I • I..J • rj'ft I 4 ».4 ' ■•! • < f i : % ' i 

.•• • ■ tllll • 'VMi.!*!^ f #«<*' f^^>é»&n« .' %MPlr4 .vl4 • l««4 *•' ^tH i -• • 

t 



116 

Mohács vidékén van a szerb etnikai s az orthodos felekezeti arányok 
kö/t eltérés Statisztikailag^ is megállapítható, h<^ Baranyában a 15 ezer 
szerb közül 4 ezer lélek r. katholikus (sokácz). s csak 1 1 ezer lélek orthodox. 

A i^emiek e vidéken kizárólag r. katholikusok. 

A túl-a-dunai országrész vizsgálatát az ész€iki megyék csoportjával 
végezzük be. Itt az erős magyar rétegben erős német medenczék, vegye- 
sen (ót és szerb szigetekkel feküsznek. E négy etnikai elem méretei a 
felekezetekhez iiív viszonvlanak. 

S/á/ lélekre esik: 



Toliti meaeye 


=u»«r»^ 


9toia 


t:: 


SllKfr 


r. ri:^. 


UL p!r. 


ig. CT. 


er. reí. 


e ker. 


izr. 


binüsii 


y 


«S 









sr-i 




3^i 


12 




3 


siiuiHitomyai 


> 


4ii 


30 , 


— 


: j 


3ó^i 




S7>t 


2|li 


I 


31 i 


dunaHStdv^ri 


7 


>íí*2 


IT. 


— 


— 


*^. 




11 


26 


»2 


4'. 


domlH>\^ri 


t 


SÍ 


1S\ 




— 


n 


— 


»t 


2 




3»i 


boRvti;idi 


> 


IT'. 


>1 


— 


I 


o * 


j 


23 * 


&i 




4\ 


sm:>ijÁrűi 


> 


í* . 


26*, 


I . 


1 


74\ 


1 


4 


1<?, 


— 


31 2 


r^er BL 












• • &J&3^ 


tó. rTr. 


Jf. «T. 


«T. Wf . 


mmii. 


izr. 


nKX>ri 


í 

4 " 


SS^i 


4! 


— 




Tt^i 




s 


19 




2Ȓ 


vaili 


> 


;«*i 


Jl 


5 


— 


ے 


— 


3»* 


29\ 




3 




y 


>< 


*^\ 


Vt 


C-l 


^ • 




l^t 


«^ 




3\ 


Sí^-fewx-iri 


> 


>^ • 


l-í 


— 


— 


3^* i 


— 


1 


35 


1 2 


5 


ss^r^^^nii 


> 


«•, 


:v.í 




— 


<^\ 


— 


1 * 


2^ « 




3'. 


VcS^FT^fll BL 
























|ttl\it 




^\ 


U 


— 


— 


Cl 


— 




W. 


— 


7 


«rví: 


> 


C^^i 


36^1 


4 


- 


•** • 




ly. 


W, 


— 


2«. 


d^'XXVtSawrt 


> 


><-i 


13, 


— 


— 


n , 




13'. 


12 


— 


3 


XYíWijwuri 


> 


> 


■^1\ 


— 


— 


«\ 


— 


«^» 


Wi 




ó"* 


títíY-ir^x 


« 


n\ 


V . 


• 


— 


*:• . 


— 


«^. 


i/^i 


— 


<';. 


K^MMtfvtsft m 
























^ö^síícs: 


« 


if> t 


d. 


# 


— 


t^ . 


— 


w 


AV'i 




3\ 


UíJt; 


« 


4íSíi 


2S 


14- i 


— 


z^i 


— 


4^£ 


21 


— 


4 


v^SéíUMís^.7* 


1 


W ; 


** • 


* 


— 


<• . 


— 


* 


22 . 


— 


6\ 


tt*:xj.r*':; 


1 


>* 


I 


•* • 


— 


14 . 






21 




í*. 



F nrv> nu-^o 3(» ;>rA5iíh*n s r:::;:->íLT^p túfaayomőhig fűm. katho- 
?:c::.<^ n>olío:ío oí^k::c:n íuin^íenít:! uür.rííyes ^r jy/. kisefabsegekkeL — 
:?\^; Vos5i\rrní rao^c c:tvv.^i JArASiivtr, i r-rpessé^ ntlatÍT többsége is 
c\ T>rf K^?í^^ enWk, fv>Je^: Yosji^rín: 3»e,iyrbeaL jlz 119. «», magyarság 
tckwi A^ :rr,:r,\,^;<: w:íö ir.:::.ier/:t:: r::;j^A:£r aiksak. csak Tofaiameg\'é- 

xjír.r.Ak. :Vv<v Vvv.'ííi :r.<\4:\< Nr::, ;i^c:i:ii.írA ó:.. er id^emet jjvannatok s 
^í;c;v^k, >ó; c níOí^^'O s.n^xv.^roc.ix:^, ;jLrx>ü.r»£ii a it>epessaég ndativ több- 
$ir^^ > :v^nío: ^.vA^u^^-^ns. Kíl:;''.:':^' ;í^)í:vísí!í:. ^ mi:^ kemi; pdda van a 

V ;.\^.;\\ :Vv*A o \ \:ok;:^v. s^s^ía x:/-*i:7\>a:T: TOinJal elS, nagyrészt 



117 

Szerítfk csupán a niina-vftluy közelében Ifliálhalók : Szekszárd, 

lonyhád. Sinionloinya és Diiiia-Adony kíirnyékéii. aÜR 2 — ;i ezer Kiiyi 

lámmaL Eztk közül » tolnaiak a kelcfi egyházhoz tartoznak, a fejér- 

yeitk azonban fillnyomólag r. katholikusok (sokáczok) 

Osszeroglalva az egész lúl-a-dunai országrész erecimiínyeit (71 megje- 

' járáiüiani, a lálstithjni bíríí népfajok és felekezelek közt ilyen arányokat 

lalalunk: 



í 



többtfgre 

inag}'ar 
német . . 
hordát 
vend . , 



A ,.(■: 


mttf. 




Iáhátlyaí 




H «T, tv. 


1!( 


— 


K 


1 



Az öxszcx ffhkrzi'lek Tiíl-a-Dunáii II várniefjj-élien jánísonkinl 
(7f ) söIyerGre ifiy osztiiimk me^ : 

•/, '. k"li « >«th. kel. jiűr. *g íT, í». rof unit e. ker, iif. migjejárltbaa 

LlOO-70 (8 _______ 

f 70~5« 18 — - - 1 _ _ _ 

r SO— 30 .1 — .") 8 - — — 

30—10 

10- •', 

faiinvzik 






71 



(Í2 



21 
19 



71 



fio 



T(Íi-a-I>unán. ezek szerint, feltétlen liílsiilifu n r. kalh. e|{)'liáznak 
viin. Mögötte állnak népességre az ev. rcf. s az áff. ei>. egyházak; meszsze 
elmaradnak népszáni dolgában a kel. gör. s az izraelitti felekezetek. 
l^gtUrrjetilfbb a római kath. i's az izraelita elem. mert ezek nem hiány- 
zanak az országrész egyetlen járásából sem A kisebb népességű egyhá- 
zak és felekezetek közQl fölemlítendő, hogy Fehérmegye székesfehérvári 
járásában van csekély hányaddal imiiárius, s vannak szórványosan 
baptisták és nazarénusok Szigetvár, Baranya-Szt-I.órincz. Siklós. Haranya- 
vir. Uuiiaf'^ldvár és Simontornya vidékén 

Ezjrkbcn vcgeztOnk az ország nyugati felévt-l. MosI áttérünk a 
kdetbT. 



Első !U)rban az alföldi megyékel fogjuk vizsgálni, s velük kapcso- 
lalCMsn az egész Uszúntólí területei, külön szólva a tisza-balparti oro.iz, 
• ttszántúli romün vidékről, a .^zerh alföldről s a tiz alföldi magyar vár- 
Kf^'e északi, nyugati, déli és keleti csoport)áról. 

A tisza-balpartan fekvő oros: felvidék két megyéjében, bot a 

Usáqnak alig van nyoma, de nag}- arányokban a román elem lép fel, 

I magyar és német pedig, oroszok és románok közt. csak kisebb- nagj-obb 

Bl^lségeket alkot. — ez a nég)- etnikai elem lesz a felekezeti viszonyok 

npnntjábni ösxzebasonHiandó. 




118 



Száz lélekre esik : 



Máramaros m. orosx 

tisza völgyi j. 72 V 4 

vissóvölgyi ^ 22V ^ 

izavölgyi > — 

szigeti > 15' 2 
sugntagi 
técsői 
taraczközi 

hiiszti 1 

ökörmozci j 

Uf^csa m. 

n.-szőUősi j 

f.-ardói » 22 



> 
> 



román 
Í2 

32 

81 V, 



94 



«0' 3 



1 « ~ 



SSI2 - 



6$ 



magyar 

13 

4\ 
1 

8 

2ö», 

3 

r . 



27 



23 



49 



nttott 

28 
16' f 
19\/, 
10^ 
15 

21»2 

12S 

9^2 

5 



r. kath. g. kath. ág. er. 



14 
s 

4 

16 
6 

51 2 
7 

4V. 
1 



4^1 



2 



77V 



84 



1, 

'4 



10^2 



*7* 



ev. ref. 


e. ker. 


izr. 


I2 


V4 


12 


— 


1 2 


23^2 






17 


6 




24' 2 




— 


IOÍ2 


9>í 




ie^4 




>2 


16 


5':, 




\2\ 






14'/, 


12"/. 




12 


18». 




12 



A két nie^e 9 járásában az orosz s a román elem kizárólag görög kath, 

A magyarsúg nég}' felekezet közt oszlik meg: több a harmadánál 
^fóleg Mára marosban) r, katholikus, — több a negj'edénél (főleg Ugo- 
csában) rr. református. — több az ötödénél (mindkét megyében) görög 
katholikus, s közel a tizedrésze izraelita. 

A németség túlnyomólag izraelita ^közel 49 ezer lélek), s csak egy 
töixMiéke (minteg)' .>(HK) lélek) r. kath. 

Áttérünk a tiszántúli \idék déli sarkára, hol a román többségű 
mogNŐk csoportja fokszik. Itt a túlsúlylyal fellépő román elem mellett a 
német, szerb és magyar etnikai elemeknek a felekezeti arányszámokkal 
való összefüggését törekszünk megállapitani. Száz lélekre esik: 

r. kaxh. g. kaih. g^r. k. ág. cr. ev. ref. e. ker. izr. 

- Wi 

- Vi 

- V\ 



And in. 


rc^mar. 


r-.asjar 


nen« 


oloki 


.] «S 


AV , 


39\ 


pccskai 


» 31 


45^. 


ll'í 


kisjctti^i 


^ 


35' £ 


31 i 


tcrnov.-íi 


« 


r^ 


1' . 


jinítii 


> 34 


44 


IS 


K-jonői 


• ^ , 


14 


1 


vilÁííOSi 


^ W\ 


18 


2.^ 


h.-scbcsi 


'***i 


• 


1 


ra^iivü 


" ^ 


4' , 


-i- : 


n -h;ílmÁ^\ i 


1K 


r-i 


— 




* 






m«^^^si 


i. **■ i 


2? 


1 


lVa2fAÍ 


- ^; 




4 


foc^oti 


• «r . 


T i 


4 


h;i:*^Nl 


M 


* i 


2:>-. i 




- si' c 






ÍVV^í"! 




:a^ 


*•> 


rcNÍcr,í"i 


:4 


*>i 


■IV , 


orí\io7^.. 


«-i 


•% 


'*-. 


kí.r;.:"ísohoN: 


' sr 


* • 

• 




tf-^jk;* ví;: 


*r 1 


• 


* 


N^ro\:v"*N; 


M 








« 


• 


••' • '. 


4%rV,-.\-í. 


r<5 


• i 


vj) 


r.Ti'.^^rNY"; 


44 . 


• 


> 



«^ 


— 


38' 2 


4^ 


5 


30 , 


KV . 


9 


M 


'V. 


"' . 


SV2 


47 í 


\t 


35 


UVi 


C|l f 


74 


36^ 


23 £ 


U 


6. 


2- 


>^4 


í^ , 


0. 


S7Í2 


1 




>>"•, 






♦4\ 


5 


HV , 


77^2 


.>- í 




M 


•>- 


12 


U 


14 


4-£ 


Mű 


1? 


^y. 


4»= , 


A\ t 


4-i 


19 


34-: 


12 




K"*' . 


- 


'«^. 


* * 


— 


'*•". 



6 


2 


8\ 


10 


1 


22 


— 


»2 


2 


7 


Pí 


3 


3^2 


2 


'1 


!•. 




>j 



- 1 



/ 
P3 

1'2 

1'2 
3 



1 



6 
1 



j 



1 
1 
4'í 

u 

3 

i 



_ - »l 

— — 1 



«• . — — — - 






«• 



« 



Pí 



1 

i 



ol-arHÜ 


38 


**; 


»'í, 


r4Uil 


W'. 


5 


16'', 


nákoiArt 


W. 


7'.; 


31'í. 




ü". 


uv. 


W'. 


biuMaJ 


M''. 


13V. 


17 


dctUii 


33'. 


15'í, 


t& 


Tcnccii 


33 


5"', 


«JV. 


fpMrl«n|4omÍ 


>ao*', 


2 


21>,, 


kublni 


17'. 


7'; 


20 



I. k*l. giH. áf. CT. rv. rd. e. kn. 



2í'., 


fi'í, 


U> 


BI',, 


l''. 


2K' 


23 


5*1, 


«• 


M 


'f. 


40 



I - TV/, 7'í. ', — V4 

K három mcííj'e ^ járásában kelet és délkelet Télé a romon, 6szak- 
nyu^ulnak 11 nmgi/ar. délnyuRalníik a xzerb. kíizbQl — kist-bb- nagyobb 
W3(tplsé(ífkbfn — a nfmet clnika lép fel tetemes erővel 

A mmánxátf lúbiyoinólafi kei gör. vallású ; rsak (íveiige bányád 
f«k belőle járásonként a gör. kalh. efjyházra. — a lefjjeleiitékeiiyebb 
telepekkel Lúgos. Kórsán és Hálinc/ (Krassó-Szörény nu-fíye begai járás) 
kArfki. Abiücolul számokban s/ólva : 6S(I e/er románból ÜlO e/er lélek a 
keleti egyházhoz tartozik, .s esnk 10 ezer lélek ^ArO^^ kiitholikus. 

A maggarság többnyire római knlh. (KÍO.tMH) magyarból mintegy 
88 ezer lélek). Jelentékenyek az ri>. református majQar telepek Arad- 
mefyc kisjcndi, pécskai, aradi járásában. Krussó-SzArényben Bálincz, 
Temesben Huztás vidékén (inintcR}- 2S ezer lélek), riyenfjébbek az ág. 
eimng. ma^ar telepek .\rad mejjje terOletén (minle^y 3(M)0 lélek). Kiég 
jeleiilékeny viszonylag az arad-lemesi mag>'ar zsidónúg is (minlegj- 
VUMtt It'lek). 

A nfmel elem si'ilypoiilja Temes meg_vében nyngszik ; kisebb-naj^yobh 
szigelei kiterjednek (\.-HalMiág\'ot kivéve) az összes járásokra Vallása 
tiUnyomólag r. kuth. (240 ezer lélekből mintegy 220 ezer) ; de vannak 
ilI-oM ez C);ész vidéken fjjenge ág. eiiniuj telepek, lef^inkább Oákovár. 
Wrsecz. Kubin. Klek és Pécska körül 1 létszámuk a három megyében 
minleft\' U ezer lélek). AránylaR erÖs az izraelita németség Temes 
megyében (ÖtHlO lélek körül), s Krasső-Szörényben csaknem valamennyi- 
III .KNK) izraelita közt alig 700 vallotta magát magyar ajkúnak. 

A szerb elem túlnyomólag kfifti görög vallása, s csak Temes megye 
területén akad közte néhány kisebb r. knlh. (sokácz) lelép (lélekszámuk 
öaszcrsvu \0(HI). Ha a szerb és román etnika arányszámait járásonként 
összeadjuk. - körftl-belül egj'ezö eredményt kapunk a g katb és kel. 
gör. felekezelek megfelelő arányszámainak összegével .\ ini különbözei 
ím oM marad, az a czigányokra esik. melyet a statisztika más a])ró 
népekkel az 'egyébb nyelvek- rovatában sommásan enib't fel. •Kgyéb 
nyelvű, van e területen 2X ezer lélek. — ebből 2() ezer r. kalh. cseb 
n bolgár, s mintegy KOUO k. gür. vallású, túlnyomólag czigány. 

Külön emlitjCtk Tonmlál megyéi, hol a szerb elem viszonylag löbb- 
fgbea van, s azért ez a nirgj-e adbat legvilágosabb fogalmat a magyar- 




121) 

orszájíi szerb etnika jellemző sajátságairól. A szerbség mellett a német, 
romim és magyar elemre itt is figyelnünk kell, midőn a fajok arányát 
összemérjük a felekezetek arányszámaival, mert Torontál megje etnikai 
mérlegén ez elemeknek is súlyuk van. 

Száz lélekre esik: 



Ton>ntálin. 


Si*r^ 


rexae: 


ro-sjo 


SaiTTAT 


r. t*ils. 


í kaiii. 


^ s 


ác. «T. 


er. ref. 


e. ker. 


izr. 


n.sftimkkVf^i 


j t^». 


J^, 


2V 


l^•. 


«»=. 


3\ 


25 


I 

s 


1 




IS 


pcrj:UiiiVí;i 


llV, 


«l 


24^ , 


2S 


e=. 


y-. 


35 


— 




1 
t 


1 


t-kanir^ii 


. 37- , 


«' • 


•> 


4as 


M=. 


1 


42 


I 

3 


3 

4 


— 


1*4 


t.4HVS0Í 


^ ^'i 


;>'. 


• 


2S' 


3--S 


— 


«•. 






s 

4 


1' = 


n ^tHvskoroki 


' :^>= , 


tt 


I"^' . 


12= , 


w. 


— 


45 


5 


4 


1 

4 


2S 


it-kikindai 


> M 


2í» 


1- , 


1S> , 


42 




^ 


1 


1 


1 


2 




k 


e . 


^ . 


a> 


>», 


— 


16\ 


1 

« 


1 

4 




1 


CSttWVJi 


Kv, 


«', 


:iv , 


!l 


• « 


— 


27 






1 
4 


3 

4 


pár\1:^n\i 


»', 


-• • 


t*"^'. 


2k.' , 


3^, 






— 


SS 





1 


llUVKvá 


25 


4t 


13 


14 


^ , 


« 


>; 


— 


1 


1 

4 


1 
S 


AnlAlÍAU^jii 




^\ 


t^ = 


"•, 


tí^ 


— 


♦». 


1^=. 


10 


% 

4 


4 


tvár.Uki 


1.-. 


t: 


24", 


l"-. 


M 


! 


3é; 


5 


1 




1 


;ft)ihuaAn 


iV . 




.M 


V. 


4-. 




te^. 






1 
t 


1 
4 


|vancí!^>v45 


. ;^ 


«* 1 


iv' . 


• 




— 


«, 


31*^, 


^ 4 


t 

4 


1'. 


K. moí 


:\o 11 


iar;is 


^ihan 


a szfrt 


is^ú csaknem ki 


Eárúla 


Ifi kei 


L QÖr. 


val 



l;isu :í IS<'^ orer srorMv>i ali*: ezer lélek t kaih, fsokáczi. 

A :'o::3<:níJ5í naj:^ lülsülyiyaJ N7iaíéTi a keS/íi e^ház híve: a 87 ezer 
rom;íniv>l ^ili*: 3 oror T.vr Í"í:jí?i;:í::íl A szerbek és románok egj'üttes 
aráin>^r:in>a os<^kol\ külön h<<\:;^<-i r::biÍí:íí:1í i7on<» a ii kath. és k. gór. 
foleivOjt'íok o^^Aüítt^ aran\^''Am:t3V3i: 

A :::::r:</x; túinvomoaai; r Ár^:h:l:i:::f -ÍM t-zser lélekből 173 ezen. 
csníik l\;;u"so\:i. \ -Ueoskortk ts ivÁ:-:',ik k.'ril ionjnlnak elő kisebb d^. 
r.\ \5í',As;: non:o: to.qH^k ''■ — "i^V Irck Ar :rr..v.::Jir gkózd 7ltti lélek) 
:vfci\o:h ^VU" s;::v,or. r;cníí: 

A ::.^4:'s.,v < nio<\i!v:i :> :u:r.\ ::t:l\1su. t keíh. <S9 ezer lélek- 
ivV. N> ;-;<r , 4 i,; iiivr. í.*u ;"ríT ?rJ<tk:^ tíhtli^ JLT ág er. magyarok 
s54í:v:A s ,s"i.< h í;rrri ':vC.v:kir'r \r.:i.l:V:>i. Pirdiny es Pancsova 
wlxki\^ s.: ::\ -v :v.aj:\:-rvNkt : \cV\-; a; :rr^-i':.\:át t6a1il oiinlegy 3 ezer 
l!i :í k iV/íOJ^^' A'i<v.rAk xa.,v^::í. :v*^^^,«;: 

\U\i^^<^^c:r:^.<. "i.x^ :* ---v^- i:::5:::*£.^\í.. ;Kiirii<;iiban jelent^eDv 
■ ';"' ' , .... i*íO-:r > ví^r, .V;ii\ v>^*k.-.';T*: k..:j,::üiw: ó^ /r. TiAású: nvil- 
>A* ;u\A'.\\: ,< \,\.*:.:v^r:%r.í..v.'.A; :.OíVi:;::í :::í TCftiS i bebéanegyei lót 

V::.' :';:.*< :■ ::„\\\; • :^ib.!Si-^t :-.; .i Ké.'í, r.-^í'X^< -JLirJftf csoportfira. 
r.v- X X .\ ;í-n \a^;\ ^aso V :n:a. ./..v.i.k n .-.; *íj;:ií-3Í' cicl vta Bihar megye 
A :v"<.^ -<^^N:-vvs" .'V S:,-í;;;v.', :v.í^*«': :: ^^•^*^í^al. F -íirTí^títn iL magyar 

<*V V .^,.^^, x-N^' k .' -.^í,: ^.;.v. í nik.'. ;: - :>M'^^i!t luj-íÍMBbe, midőn 
í ',',*. ,nv.í; >\>ís:v /.x/..* . . k .- ; íí'k, :;•:.'■.♦ k;-. \Tr.: li-ikráíseiell n é mets ég 
N'.;-...v-. 'v ■ ,x ,vvv, .> ..Nx,^ "iV :. i.;-;.i. -'i>IasiuiraBalaU> külőD 






Si<i Mckrejnt: 



i»|[y-Uro).vi 


«'. 


1^'. 


»'. 


:to 


KwMAi 


28'', 


4» 


29'. 


&2', 


aMln.-ii«mell 


81', 


17 


13', 


33', 


tt-WInUaJ 


ao-.. 


74'/, 


5', 


78). , 


oagy-somkull 


12 


8S'/. 


1*. 


79 


ngjrMnyal 


3T 


•ÍV. 


22' , 


«;', 


Btluno. 










«rmlMlyfalviil J 


M>, 


13'. 


12 


25 


sz«kelybidi 


«•■, 


»'. 


12'/, 


U', 


tB>r|[Ílal 


«', 


43 


16', 


24', 


tonlai 


M>r, 


_ 


.V., 


— 


<.z.liknll 


W, 


33', 


9 


12', 


dnmkd 


«•«.; 


'■, 


»'. 


4 


bcrrtlyö-ujfalusl 


«1>, 


8'í, 


.■) 


Ti'. 


■MgyrirMli 


«</, 


28 


22 


»'. 


«ladi 


13 


81', 


fi"'. 


12'. 




nr. 


12 


3'i 


3 


caéOit 


»>., 


40*/. 


-.'., 


1 


nMgyar-4-Ȓkri 


3*,, 


W, 


1'. 


17'., 


bcUnyni 


l'i',', 


W/. 


1'. 


n 


nagy-sialontni 


li 


23 


S'. 


- 


InikrI 


27', 


"V. 


S'. 


3', 


Setíl 


4 


•Tf. 


2". 


3',. 


THkohi 


2'. 


S8'/, 


2 


2' , 



A kél oiegj-e 2(i járásában a rónás területet a ma^jj'ar, a bérezés 
Tidékct 3 mmán elem Inkja túlsiilylyal 

A mugyarsóg nsgy zöme en. ref. vallású : csak Sziilmár iiien>'e 
n,-károl\-i járásában bírja a relatív tObbséf^ct a r. kaíh. ma^yaisá^; ellen- 
Ik'd vannak jelentékeny v. kalh. niafíj-nr tek-pek Krdőd. Nagyvárad. 
NM|{>'bánya és Szatni ár-Németi körOl. s kisebb képletek az o^ész vidéken 
tntndenati- Áy. en. magj-arok észrevehető számmal csak Szatmár mc^e 
ftzinér^'ániljai járásában fordulnak elő (7 — SOÜ lélek)- Annál löbb mind- 
kél mcityébcn a g kalb. magyar (Hitiarban 7 eítcr, Szalmáiban il ezer) : 
■ Itol a román arányszámok mögötte maradnak a g. kalb. arányszá- 
moknak, ott lübbnyire meymnyyarosodoll orns:. vagy rámán elemekkel 
lalalknzQiik. Ilyen eset van Szatniármet{\'t' nagy részén, de főien '' nyu- 
ftali járásokliun. s u bibarj érmeiléken: sől van Biharban I — ö ezer 
kfl gör- \-alU&ú niagi,-ar ís. kik valaba fajra szintén K'^röfíök, románok 
\*gc oitHzok. szerbek, bolgárok lebetlek. Az izraeliták kevés kivétellel 
magyvrok. ' 

A romántáy Szatmár meg)'ében csaknem kizárólag (101} ezer lélek) 
g. kath. vallású, ulig lOIH) lélek tartozik a keleti egyházhoz (a nagy- 
wRikuli járásiban) : míg Bihar meK>-e lerOtelén a románok lúlnyomó- 
i; kel. gör. vallásúak (218 ezer román kíizQl 181 ezer), — csak 



122 

37 ezer lélek a g. kath. vallású, s ezek többnyire az északi járásokban 
laknak, s a megyeszékhely körül, mely g. kath. püspöki székhely is. 

Van Szatmár meg\*e n.-károlyi s erdődi járásaiban ezeken kívül 
13 ezer főnyi németség, s Biharban, főleg a nag}'váradi járásban. 5000 
főnyi iótság. — mindkét elem vallásra r. kath. 

Az alföld északi részén, a felső tiszántúli rónán, kizárólag a magyar 
etnikával van dolgunk. — más népfaj e területen csak jelentéktelen 
spórákban fordul elő. A magyarság a felekezetek közt így oszlik meg: 

Száz lélekre jut : 



Szabolcsin. 




nia^ar 


r. kath. 


g. k«th. 


ag. cv. 


er. ref. 


izr. 


tiszni 


• 

J- 


W, 


12'. 


10». 




«7', 


9 


kis-várdai 


» 


ífri 


25S 


IT, 


1 


«*. 


12', 


bogdányi 




95 


27 


Í4', 


3 


4S 


7 


felső-dada i 


> 


tW, 


81» . 


15". 


27 


19». 


6». 


aisó-iiadai 


•t 


W, 


38' • 


7'. 


1 
s 


«'. 


6 


nvirbátori 

* 


m 


»7S 


22 


28 




«8 


11 


nagy kallói 


9 


96', 


22* 


«;■. 


>', 


30», 


8'. 


Higdűm. 
















nádudvari 


• 


99 


8'. 


I 

4 




«>. 


4', 


bal m. -újvárosi 


_\ 


93 


>2', 


8 


1 


79 


5'. 


Já$z-nag\*-kúnm. 














jász felső 


• 

J- 


99», 


M', 






3 


2', 


jász alsó 




100 


v» 




— 


10 


2 


tiszai felső 


f 


99\ 


19^ 




1 
1 


'•\ 


3'. 


tiszai közép 


* 


9s 


*"^'s 


1 
1 


3 

4 


36 


*'. 


lisz;ii alsó 


* 


99 


44 


— 


- « 


3IH. 


2', 



A nyírség, hajdúság tfs jászkunság e magyar népe Szabolcs és Hajdú 
megyékben vallásni tiilsúlylyal eo. ref,, Jász-Nag\*-Kun megyében r, kath. 
Az egész vidéken 73(i ezer mag\ar köziil 3íi5 ezer eo. ref., 262 ezer 
r. kath.. 7\\ ezer (/. kath.. 10 ezer ág. ep. és 38 ezer izraelita vallású. A 
gör. kath. magyarok nagy rés/e szaholcsmegyei (43 ezer lélek), s csak 
alig ötödrész hajdus;igi ^10 ezer lélek). \z ág. ev. magyarok szintén 
szabolcsmogxeick. Látszik, hog\' o niegje. mikor a XVIIL század derekán 
népességében fohíjittatott. lakóinak na^*}- részéi a felvidékről kapta. Sok 
közte a megmagjarosodott ruthén és román; van elég megmagyaroso- 
dott lót is. Az izraelita ólom teljesen beolvadt a magA'arságba. A mi 
kevés töt ajkii Szabolcsban ma akad »alig •> ezer lélek), azok hatodrésze 
r. katholikus. Iiarmada g. katholikus os fele ág. evangélikus; ez az elem 
is a folsö vidék keleti szakaszáról jöhetett. 

A/ alíold (/<7/ részén, az al^ó tiszántúli rónán, a magjar elem 
mollott ligNolni fingunk a tót. román és szerb elemek etnikai arányaira. 
s foloko/oti vis/onvaii*a. 

S/a/ lolokro jut : 



osoujiinuli 




W 


s/onlosi 




im 


N/O^odl 


^ 


t*: 



ki-J: 


4k> 


ve. 


íl. 5: -í«- 


e. 
ker. 


ia. 


»;'. 






- *4 - 


— 


1''. 


43 . 


• 


% 

4 


3'« «•, V4 


1. 


2'. 


« . 


- 


I 
1 


s »•« - 


'/. 


<v. 






.«.!■ 



kM 



V. 



I 



> « 



I 



. • 1 •■:| 



I t'frii » i: '-M *• 



' r 1 ■ 



I : . •• 



« i ( to ■ #•.**•! 



ti;if t 






1 1 

r : ' I 4 I 



. » : I • «. ■ , » ■ 1 ' * 



l-** •« *' 



i( 



■■...» ' -i.. 1 ■ '• 

I .■#>-;• ^■.- ' • 

I 14 » • • 1 * -1 » . 

. . I \ # , / ■ . - • ft4 • * ■ •• 

.« f \ - •••• • 4 



» . 4 fi i'. 4 ■' •' ■• • 



\ ^ •••• 



^/»j ?•■ 4 4 

. . , I V ■■•..• í • 4 • 4 • ■■ '•■ » I ' 

f #••• .11 • i 4 ■ . » : ■ » . I • ■ í 

• •••' III. ' * ■■ . : . . . 

•• I ■ . ■ I I . * 4 í '• • I 4 

1 ■ - ■ • 



• 'l ■ 

•I I 

i •« 
I 

t 



' • . i 



ti é 



f«. , 4 I •' 

• :. • ^ ■ 4 • 4 1 • • ' 4 ' : • 

, . 4 . 14 14 'f I : • •'»■ - n • » » 

; . 4 . : . 4 ' -, ♦ * 

I I t •■ . • » • • '" • 

I »^i •!•» I ? 4 ' : * 

1 



•t ■!« i 

# tP • ■■ 

•!■• 4' ■ Ali' 

I •• i. t{ * I > 4 « 

. • 4 >■ 4 



I 



-«t * ' 



V2\ 



Bácsm. 


























lujiú 


j 


^l\ 


2^.»^ . 




W, 


9S 





V, 


1 


1 • 





4' 


l>áos-;Ui)i:\si 




ái 


V2\ 




30», 


»4 





2 


1 

4 


1 





2'.. 


/ontai 




í4\ 


1 


— 


M\ 


sr. 




14'. 







V. 


3'. 


£omlK>ri 




LHP, 


37 


— 


32», 


«9S 





21», 





6'. 


1 


2 


loiH>lyai 




76 


14 


2 


8 







5', 


H'4 


23 


1 


3'. 


^(vilini 




2í 


^ 




iS', 


**•'. 


— 


13', 








s. 


1'. 


ó-lHVSOi 




^ 


- i 


— 


43 


^ 





42*. 


1\ 


1 
t 


1. 

t 


H 


hiHl&i^i 




t^ í 


a'. 


18', 


20^. 


6H', 




13', 


16* t 




1; 

2 


1 
1 


kuhú 




lő 


iV, 


1 
4 


vS-4 


3«'. 


1'. 


27^ 


13 







2 


n >|v\láakai 




3S 


*"*'. 


-■>• . 


31 


56'. 


1 . 


27 


13 





1 


2 


uj viiieki 






**í' ^ 




« . 


3\\ 




26'. 


«2'. 


6'. 


1 


2*, 


rsablyai 




l-i^ 


i 


— 


76\ 


'•V. 


3^ 


;c 


I'. 


— 


3 
4 


2 


titoli ' 




li* 


lt>-. 




<» 


16'. 





«7\ 


12', 


1'. 


4 

S 


1'. 



A Duna-Tisza-köz e kél népes raegj-éjében a magyarság túlnyomó- 
la^: r. kiith, \^l millió 21ő ezerből 825 ezer lélek); csak a kiskunság 
mélyen, s a felsó Soll-vidékel érintő szélén jul túlsúlyba az ev. ref, magjar 
elem, — ae vannak jelentékeny X^ — 19* + szigetei is a Pest-vidéken, Kecs- 
kemét viilekén, a Bácskában Topolya körül. (Az ev. ref. mag\'arok 
s^áma e területen — kerekszámm-jl — iíO.OliO lélek. Az ág. ev, magNa- 
rv^k v"^"^í^^^ -^* ^^^^r leleki kisebb gyarmatokat és telepeket alkotnak; 
erek kO»rl a lo^űlyosbak 24 — Uv , a pesti fekő. a solti felső járásban 
t'orvlul elo. llsekely lv>redéke a maj^karságnak j;. kath. és keL g. vallású 
\ l UW lelek . a kik a váczi felső járásban élnek, s megmagyarosodott 
oiVís^'v^iuak. illetve s/erln^knek tekinthetők. A duna-tisza-közi izraeliták 
l Kí t^'er lelek kCv-ul 116aM.» i^?lek. tehát a túlnyomó többség. mag\ar 
aiaka 

A ::/::.'^</i; ü<\ a pilisi t"s cksÜ \ideken. mint a bácskai Duna- 
vv'^IíTvIhui tuIiivoaioUt^ mi::tco -^"^^ eperből 2>X> ezer lélek. r. kath. val 
bsií . do \:ui:iak Zvuuivr. KuLi Hv>vÍn.í^ es Titel vidékén tekinlélves 

^ivj ;'r uciue: teUnnk A :u:i:í: iískú ízra'flíták száma e területen 

« « • 

A :,cs-.;^' a Dii;ilí- lisja-k \'Ík:.: v^ssk kisebb szi^etségeket alkot. A 

UxoivWbb tv^U*:H\\ r \:viok \:v::s.irr. i Hovisju^ni s a pilisi fekő járásra 

exitok V:iV,,isr,i c to: clv^ir. rő^rsc^íb^":: r. A...::.": ^46 ezer lélek, s ebből 

U x*:cr tVNt:iu'i;\ti.^-v:i íl — ,i' .;; ^. tötotk száma is jelentékeny 

r, V 'x*:* u'uk. viv* *;b;v' "!> vr^r :i :vivskirciii ceuepűlt megi. 

V <:/ \Va N:.i.t:,í l\s-:::c^i>:r. .*^kíiy f^X*> lélek . s eraiek két 
V,í .tv.íví;: " ^.:- r ,H :.^b>: ví,' o." l'i 'rvu-^itie^iyebeo tö ezer r. kaih. 
N'x'^lw *.:>' <*'.' ^ . ^\ — \,V,„ís;: is:v. \:v-jL:,"k a meijre északi járásai- 
L*Á : V ;*•.:.* Iv \\cv,,\4:>v^>> tx ;v,;\;;':kv;* ,<. oíL-íkSíci Laknak, gyenge etnikai 
;,. <;. \,\,ix k Nuív V.' * ,- v..kv.;:;i.< <;.:: ; arju>ÍK±ii a lúlsúty az ág. ev 
•\ "*v\ ^'< :o v*,x'-v,o . u*'. x*^ x'-v '-;:,: ; / :,: >;..> aíI Zs^ibhr:! ésTilel vidékén. 

':xx^ .'vx .* .VxA. v.v ,^ , : < • A. * :.,-:o,r iJcí az i^sész Tiszántúlt 
....^. .... .^; ; . v^'N'.u v^r . v-.:v. ';;.: ! 41 :i:r:;^ejarásban^ a túlsúly- 

i -A-iv-ckíí:: ibnen enfdménveket 









Bcrb ...-.' ~ H I - y 

A friekczeli lAbbsé^ek jellege fok-g a délvid(-ken Qt el az etnikai 

tAbbsé^ek jeUeRélff). hol sok népfaj él cgyQtt, s gyakniii menfsik, hogy 

kéi kisebb nép közAs felekezetével téleksziimra túlszárnyalja a nagv-obb 

ncp erejét 

Súlgerűre a?. Összes felekezetek ez oiszágrés/ Hi meg}'éjéheii jáiá- 

»oiUtéDl (Ml) íg>- oszlanak meg: 

•, r.luUfc, s.k»1h. Hcl ger. íg. cv. ei.nl. unil. «. ke 

IO»-70 17 S 24 - 9 • - 



JuSu 



M-30 
30-10 



24 



40 



15 



ir» 



I:i 



bUnyzIk - 52 50 53 26 140 112 1 

Kzek szerínt ({vengc viszonylagos túlsúlya van a r. kalh. eg\'háznak 
a kel. gör. L>g\ház fölAtt is. Mögöttük jár az ev. ref. én a g. kalh. egy- 
ház: mA^AItOk marad az dry. vu. s az izr. vallás. Legelterjedtebb a r. kalh. 
fclrkczct. meri Iiívei sehol nem hiányzanak, s az izraelita, mert csak 
ejjy járásban (Krassó-Szfirénv m. bozovicsi j) hiánvzik. 

k 

^^ Az erdétgrétsi megyéken fejezzük be szemlénket, külön csoporto- 

^HÉ^ctekel az északi és déli román, n szász és székely elnika szerínt- 

^^p As ixzaki román vidékhez hozzá számi tjnk Szilág>' meg)-ét is. neni- 

■'.cnk BM erdélyrészi szomszéd megyékkel azonos etníkájánál fogva, hanem 

azAI is. mert Szilág\- megj'e bcg)'ei az erdélyi heg\Tajz folytatásának s 

folyói (ftz egy Bercllyó kivételével) az erdélyi Szamos rendszeréhez tar- 

locóknak lekinthelfik. Öt megye fekszik ott csoportosan, s közös etnikai 

\Dnisuk. hon\- az erfís román rétegzethun mag%'ar és német szigetségek 

fordulnak raindenAtt elő. Khbez képest a román, magyar és német 

dcmek ■rán>'számait fogjuk összemérni a felekezelek megfelcló arány- 

ssámaívBL 

Száz l^kre esik: 

rónia mttju DtB«i rkslh, g, kulh. keLgAr. tg.** «<r, nt. unit. •.ker. Iir. 



loMI 


J. ifi. 


» •/. 


«'/. 


U 


dUÜ 


* HV, 


«';, '/, 


3"í. 


«■/, 


«^™»UM 


. «'/. 


Wl, ■/. 


12'/. 


«'/, 


K^ocU 


• »!, 


28", 1'/, 


1'/, 


6K 


kmnial 


■ ÍIV. 


21'l. '/, 


7 


w/. 


uAAi 


. «v, 


HV, V, 


'■'. 


»■/, 



— 31'/, 


_ 


'/. 6V. 


- 37'í. 


— 


'/. 3 


- 34 


— 


- 5'/, 


1',', 24»i. 


— 


- *•/. 


- IP/. 


— 


— S 


- »''. 


— 


- *\ 



V2i\ 



ro- 



» 



Siolnok-Dobokam. ^^^'^ 

n.'iloiuiai 
iu.-h\posi 
csi\ki-gorbói » 

S3tamosujvári*)> 
botleui » 

ki^kesi » 



U8», 

'^* ,-4 

05 
07^ 



B«8ittfrcie->Naszódiin. 



nasxiHli j. 

nuliiai > 

jűiii 
bes/lerczei • 

Koloism. 
almást 
bánfti hun vádi ^ 
uáilasmonti > 
^vaUü 
kolozsvári 
uiócsi » 

m.H^riuénvcsi - 
tekéi 

Tonia- Armiiv^>$iii. 
tO(iáutal\i 
alsi>járai 
tv>rvH''zkói » 

torvlai 
telviiiczi 
iuai\^s-luiliisi » 



SS 



40' 



t 

i 



ma- 

3V, 

27V, 

4 

4V, 
l 



met 
9 

3 
2 

01/ 

- '♦ 

1', 

7', 

1 

3'/, 
37 
39^ 



r. 
kath. 

1 



kath. 

7á 



5'/. 4l>/, 



a 



1' 

5 

6», 



HP/4 
56 

65V» 



2V. 58«', 

4 e5V» 

6 87», 
4V* -U 



kel. 
gör. 

21'/* 
«'/, 
11'/. 
14 

•/4 

4 



ev. 



1 



ev. 
ref. 

1'/. 

1*'. 

17'/. 
20V, 
17 

22V, 



unit. 



e. 

ker. 


izr. 




*'/. 


— 


4V. 


— 


3",. 


—— 


7; 

3',. 




5'/, 






V, 3 - - 6' 



j vSO»/, 16*, ~ 



75\ 

^^\ 
54 

SIS 
5á 



29 
4ÍIS 

33\ 

VI* 



1 
01 



4P 



s 
a 



14% 



3 

1«\ 

■-• 4 

4S 

3oS 
23» 



28' 



9», 47\ 

y, 23', 

2iy 3 ^\ 

3\ W, 

2*4 « — - 



3 
36 S7 

V , 38 

22V, - 
28*4 - 

s 

6>4 
14^4 



1/ 

'4 



•» 



3 
2 

6' * 
4*. 



54S 

17 

^\ 

16^. 

44^, 



*» 



-29 



i, 

■t 

1 

• t 

5^4 - - 



13 

40*4 
23 

29»'4 

16-, 

12*4 
10*, 



2V, 
3\ 

4V'4 
2V, 

2 

1* 



91 

— 4 



— 4^ 



7?!, — 2* 



1/ 

4 



91 

- 4 



— — 1' 



se. 



27* - 



3*, «5^j 



^4 

18S 
10 



11 
1 

24*4 

30 

18*, 



2^ - 

a)*u - 

12*. - 

1 — 

1 



1'. 

1 



1* 



1 
2*, 



K Yulék 31 lue^ejárásábau a románság nagyobb része g. kath. 
vkeivk számmal UVi> ezer lélek), kisebb része kei ^r. (mintegy 90 ezer 
lélekl A rv>máa nép katbolizálása ezek szerint az északi megyékben 
sikerClU. hol a népelem zöme bukovinai és moldvai eredetre vall. Szol- 
uok-lX>bokabaa ^'sak Mag\ar-Lápos vidékén* Kolozsban Gyala vidékén 
találunk ei\>s ktrl c/or i!varmatot : a déli meso^'A felé. Torda-Aranvosban 
• a topáufalvai es toívczkoi járást>kbau) a román felekezeti élet túlnyo- 
moíaii kf^L (jvr. A i\>mau etuika aniuyszdmai átlag egyeznek e vonalon 
mitHtetttUt a ket orÜx>do\ egNház híveinek arúnyszámatvaL 

A mityijar ^^minte^N 'J^V ezer lélek) na^obb felével ep. ref. (kerek 
szambán UH> e/er Iclek^ en3s telepekkel csaknem Talamennyi megye 
tcí vtíctcn Klc^ ^^^^"^ tóivvlék jut a ma^^íar népességből (mintegy 45 ezer 
Iclck^ a :*. iití.i. c^^v harsra, vte elemei elaprozvák a járásokban. — a leg- 
n,t^\obb aniiiyszaut "Jl> / , 3 kolozsvári járásra esik. Van még vagy 
lViH.» Iclck^.tM di^. c^c uia,^var. s Ui^x-iuannyi itoleg Szüágybtfi) g. kalh. 
nia.^xji. A'- ::.ntúriu-< nui^avok Koiozs uiegveben és Torda-Aranyosban 
. U^iVv/.ivo vívlekv^n' találhatok ilciekszuLUuk tniategy 14 ezer^ Az izraeli- 
iúix !vO/ú. Lna:<\;.tr a;kü:íaiv közel l" e/-er ieiefc vall];i 



V. u » 'vvn- L \ vK • > vv. vv. 4 • í '. . t ; K • i." : t í *í^ *•' . ; >r' r t eti v kaciioíikuSh. 



• J 



•i f Iliit • flM* «»tk^ t f »iJ 4 ■*■• • » • : ' : «4 



1 rr 



•'» 






• , ••• 



<i4 



I, . « .^.«.i .« 



-•t I ■ .- -■ 



•r 



\% 



'J%^ 






1 

I 



t 
•I 



X- 
i 



I 



•I 



:«• 



»« • ■• • • 



■ 
» 






■ 
I 






• • 






1 t 111' f • i • I* «l ■»»- ■ ' • - ' I • 

i< Tia' >t I . I ^ ' . - .ft ; i *. r; I 

. .4 I . I ^ • -. i ; . • .' I : 1 ■ f ' i k 

t I » ■- I I ; 'II 



• ' 4 • I 1^ 

'^.1 4 * : I .1 • I 

.1 4 • rft,!.^ • »< 

r * ' if I ft 



'•-*•«• - li tattitr M«l-tl i«.«i<l- t««l 4 



t tlU*! • % •' .|..ll4 I 



rjs 



A román clom ■.niintoj;y fylTt ezer lélek), kéthiirmada erejéiy (430 
orer lőlek a k^Uii t-ijijhiiz híve, s csak egyharmada (alig \Ső ezer 
lelek 1/ kalli. l\ vidéken tehát a/ egyházi unió gondolata kevesebb 
tort hvulitott, iiiiut a/ északi niei;vekben. L'^v látszik, a bukov-ina-mol- 
dvnai eredetű roniaii népréteii talaja alkalmasabb volt a katholizálásra 
a hava^iltold kisidahorszáiii eredetű román népréteg talajánál. KiskúküUő 
niOi^xe nyugatra tekvo tehát Bala/sfalváh< z közelebb eső- járásaiban. 
luikent M^o-Kehor mei;ye keletre fekvi> tehát Balázsfaivával érintkező) 
jara^nbau is, niCi; tiilnvoiuó a 7. kath. románok száma. De Hunvadban 
Miar osak Hats/e^i es Fuj \ideken. Fo:^arasban a kőzépp<mt körül van 
luUul>a ;; kath ei^yhaznjk K-yebiUt a roniánsá;^ inkább a keleti egy- 
'?i;: ■':<': es;illako/ott. 

A :?■.•■ :;.'>-t^; arányszáma: csiiknem imudeaütt azonosak az á«j. ei\ 
araiiyx/uniokkal A terúlct ^) ezer •iemetjéb«5I 7m ezer tényleg a szász 
pruicNiuits eoha:hoz tartozik. — csak e^v kis töredék (minteiJv 8 ezer 
telek s.:anut S/eben. Huiivad cs F.^caras vidéken a r. kath, e^házhoz. 
N Ciiy itic^ kisebb töredék al:^ "jHii lel-ek y'le;^ Hunyadban és .\lsó- 
Kchcrbeii ::-«:<*.'::.:. 

V :rí\:.;;.\:->!u''.; kője! >.' rJv"* ^:\.-.iv :\uv'-bl.:. relével az ^^r. rr*/! e^v- 
ha í !m\o IS cer iclck körű;. Iviscbo Trie ' k::h 2H ezer lelek kórüiV 

Xb.M! ,1 'xct TC^N c'l'c". "'•'; j. vji.vr a r:::jia:"a túlnvoraó. szintén 

.1 -.'f r:. . •rr/vt!' cs ••.•"::• j!:':::. '"^^ uí .íruiiy szamaikban »3sszeraénii 

.1 ■ V ; c -v^' : V* í c k V' a : tí a -.1 • * \ .; \ \\ 
c * ■ *. 



N.Ií;,h Xjííu' 


Oltt 




.• l- 


'\*..* *\'' V- *.i 


■ » • 

1 


ry ■ 


« 


\'.:« vn-.' 




k 


, 


\-.'.».í ■■ 




>• 


^ 1 


M..^^\ -x. ' V 


k 


• 


« 


N. ■ .Í^Vl ^ 






• 


'.i: lx>\»:lt 








í N i"C«*. 






- 


V.-.N i*C'^ 




.1 


• 


Vi .. . V 






% 



".k ■ 



J 


■;c-. 


** 




av 


Ázai. 


^_ 




«■ ~ 


2%" 




res. 




fir 


f 


■ i 






• 


* 


— 


■ 


.■ "• 






1 


* 


— 




• 


S m. 


• 


' • 


^~" 




•-• 


■*_ 


^ 


■ 


♦ 


— 


- 


4 • 


.::• 


- 


• 


— 


— 


— 


• 


m ■ 




A 


— 


« 






:y* 






• 


— 



\ ^^ >' .-. -^ .' ■ 



• . • • 















■v. V 



1 -,:iis.: K — :mnviuy >. ezer 

V .'. v. .^ .:-• \ . i.í\:x. «"iak 1 bmsső-fe!- 

V -.v •■■••' ^7 . u-eKJi'I iil eí^ riínyemöluij 

• '^ V 1^ :. ;:sii. ^vxLi .'üy lUiiVírbö tőcedék 

K ^' ■ ^ ^ '• ' ' * xií í. TTince'jy 17 ezer 




w 



A Mtékeíyfold négy niegyéjével feji-zzök he az etnikai s fclekezt-ti viszo- 
ik r^-bcvclésél Ufíyan úgy. a hofí_v a löbhi erdélyrészi megyékkel teltük. 
Száz lélrkre esik : 



lUn.».Tonl«n. 


«" 


«án 


mii 


ki'ti. 


k'ih. 


kel. 


t5; S: 


"""■ 


k*f. 


tcr. 


fdVt-rtitrnl j 


21'. 


66'/. 


Ci 


6'/. 


13'/í 


MV. 


■'''/. 17'/, 


— 


— 


2'/, 


mUA-rttm 


36 


«'/. 


10 


13V. 


«7'/. 


14'/, 


It 22", 


IV, 


— 


IV. 


ayir*AmnámÍ • 


«'/. 


fi'/. 


— 


22'/. 


S'/* 


4 


- 6»'U 


fi'/. 


_ 


>'/, 


frit^-OMrod 


Sl'f. 


Í2'/, 


— 


6'* 


tí'j, 


2'/, 


" 37'', 


»•/. 


_ 


l'/. 


■IsftHMUtMi 


n 


17". 


l 


12'/, 


12'. 


"'/. 


'/. » 


3'/, 


- 


3V. 


CUnMcr-.' 






















<yergy6-10líye« J 


M'/. 


64 


IV, 


31 


«'/, 


— 


_ „ 


^ 


_ 


*'l. 


- drenoró^iMaikl. * 


«'/, 


12 


— 


M'/, 


H'.. 


_ 


— '/i 


_ 


_ 


'/. 


Umiiih 


03 


6'/. 


'/. 


»'/, 


9'/, 


— 


'/. '/« 


_ 


_ 






»*/i 


— 




«v. 


TU 


_ 




_ 


_ 


_ 


^ Ddvtthelrn. 






















u.-kemxlurl j 


w 


6V. 


2V» 


12V, 


>•/. 


77. 


2 40 


3.V/. 


_ 


IV. 


« -admbdyt . 


»■;. 


V. 


'/, 


«v. 


•/* 




'/, 28'/. 


4 


— 


'1, 


honiorodi 


tí'i, 


2'/. 


3'/. 


12V. 


2'/. 


5'/, 


6 35'/. 


«'/, 


— 


'U 


BánmmfiUai. 






















kfidli j 


M'l. 


6 


Vi 


U 


2 


fi'/. 


- 27V. 


_ 


_ 


'). 




M', 


M 


— 


16'/, 


2'/, 


227, 


- «•/. 


12'/, 


— 


V. 


_ orbúi 


«'/, 


12V. 


•/. 


28'/. 


'•/. 


"V. 


- »'/. 




'1, 


'/. 


b^ 


"'i. 


21 


',.', 


11'/, 


1'/. 


29'/. 


'/. SO'/. 


6 


— 


l 



¥ 



l E négy megye Í6 járásáhan a székely magyarság m'miegy 415 e^er 
Md(- Ennek kisebb fclf (kerek számban 200 ezer lélek) r. kalit. Nagyobb 
fele megosxtik (162 ezer lélekkel) az ei>. re.f., — (36 ezer lélekkel) az 
uniláriut, ~ (8 ezer lélekkel) a g. kiilh. — (5 ezer lélekkel) a keL yör. 
eftyházak, % (1 ezer lélekkel) az izraelita felekezet közt. 

románság a két északi meg\'ében (Csik és Maros-Torda) túl- 
Vyomólag g. kalh. (50 ezer lélek) s csak egy na^obb töredék a fetsŐ- 
régeoi jáimban (27 ezer lélek) kel. gör. vallási*!. Ezek a XV'llI. században 
katholizáK román népességhez azóta c-sallakozolt újabbkori jövevények 
lebctn«k. A kél déli megyébeu (Udvarhely és Háromszék) a román elem 
kizárólag kel. gőr. (mintegy 20 ezer lélek.) 

A németség c területen is szászokból áll, kik (alifj 10 ezer lélek 
errjéift) ág. eu. vallásúak. 

Az egész erdélyi rész lÖ megyéjében s Só megjej árasában a kí- 
cnulalotl eredményeket a következőkben foglaljuk össze. 
A népesség : 
fajra felekezetre 

tíüayomólag túlsúlylyal 



l 



I 



18 



' CsikmegyAbcíi h gycrgyó-s^entmlklAsi jArdshox szároflandó l'/.*/*> s h felcslU 
}ér<stiOK 't,*\ Orm. kaihollkus. 



VM) 




A felekezeti népesség súlyerőre így van tagolva: 






r. kath. g. kath. kel. g&r. Grm. ág. er. e?. rtf. anH. e. ker. izr. j£J||^||^ 

70-100% 3 6 12 — — — — — — » 

50-70 y 2 18 8-44 — — — > 

30-00 . 1 18 16 — 9 8 2 — — . 

10-30 - 13 19 23 — 6 25 4 — — » 

V4— 9 06 21 16 2 27 43 25 12 77 

hláiiyisik - 3 10 83 39 5 54 73 8 

Kzck szerint magyar vidékeken a túlsúly az ev. ref. és r. kath. 
egyházak hívei közt oszlik meg, német vidéken az ág. evangélikusokra 
esik, míg romdn vidékeken a két orthodox egyház osztozik rajta csak- 
nem egyenlően. 

I-egelterjedtebb az erdélyi részekben a r. kath. egyház, mert min- 
den meg}TJárúsban vannak hívei. Nagy a terjedtségük a g. kath., 2a. 
ev. ref,, izraelita és kei gör. felekezeteknek is, mert az első csak 3, a 
második 5. a harmadik 8, a negyedik 10 járásból hiányzik. Az unitárius 
eg\*ház súlypontja szintén ez országrészen nyugszik, — itt van továbbá 
a legtöbb örmény katholtkus is; — kevésbbé sQrűn fordulnak elő (főleg 
Kolozs, Szilágy, Huny ad meg}'ékben s a Székely^fÖldön) az « egyéb 
keresztények > rovata alatt sommázott szombatosok, nazarénusok és 
baptisták (12 megNejárásban). 






Osszegozzttk az országos eredményeket, 

A népfajok és felekezetek viszonossága országszerte ilyen: 

A népcss^ 
fajra felekezetre 

tülnyoniólng tülsúhiyal 

r. k«th. g. kath kel. g&r. ág. er. ev. ref. unit. 

magyar ... 118 7 — 4 46 1 176 

némol 36 — 3 5 - — 44 

lói Á3 3 — 8 — — 64 

n^mán 1 39 61 3 — — 104 

oros/ - 13 — - — — 13 

s7orb — - S 1 — — 9 

horvát .2 — - — — — 2 

vond ■ . ■ 1 -- — — -- -- 1 

r^sszosen 2n 62 72 21 46 í líF 

Mogjcgx'ozzűk űjolaíí. hoín^' a felekezeti túlsúly, főleg az ország 
déli vidékén, löbh esetben nem egyez a legtúlnyomóbb faji elemmel 
Pl. a keleti göröí^ vallású német, vagy ág, ev. hitű szerb és r. katb. egy- 
házhoz tartozó román elemek eg}' járásban sem képviselnek túlsúlylyal 
bíró erőt. Oly területen. — hol sok népfaj él egj'ütt, sokféle feldLezetre 
osztva. - más elemből áll a faji többség, s más faji eleink jJkotják 
a felekezeti tőhl>sét;et. De ezek kivételek, a mik csak m^erősitík a 
több száz esetben ismétlődő szabályt, hogv' a mely népfaj tálsúhr- 
Ival bír a nvelvi tenlleten. az túlsúlvban marad a hitélet terlUetéD is. 



131 



Az egyes felekezetek súlyereje, országrészek szerint mérve, 
kivetkező : 



a 



teíSíL Túl-Dunén 


A felTidéktn 
A Tináig 


ax alíOldön ax 
ogéts TissántúlUl 


túl A Király- 
hágón 


járátbAO 


70-100»/. 


48 


54 


17 


3 


122 


ri()— 70 > 


18 


21 


24 


2 


65 


:u)-50 » 


5 


27 


22 


1 


55 


l()-3() > 


— 


9 


38 


13 


60 


\-9 > 


- 


5 


40 


66 


111 


hiányzik » 


— 


— 


— 


— 


— 


íörAg 
kalkoltkus 












70- lOO^'. 




4 


8 


6 


18 


50 70 > 


— 


2 


7 


18 


27 


30-50 » 


— 


7 


3 


18 


28 


10-30 » 


— 


17 


18 


19 


54 


\-9 . 


— 


13 


53 


21 


87 


hiányzik > 


71 


73 


52 


3 


199 


kéleii 
g9rőg 












70 - ioo» ; 


— 


— 


24 


12 


36 


50-70 » 


— 


— 


16 


8 


24 


30-50 » 


— 


— 


15 


16 


31 


10-80 » 


1 




18 


23 


42 


» . 10 * 


8 


1 


18 


16 


43 


hiánvzik » 


62 


115 


50 


10 


237 














70- 100* . 




3 


— 


— 


3 


50-70 » 


— 


5 


3 


4 


12 


30-50 » 


5 


11 


3 


9 


28 


10—30 > 


16 


21 


15 


6 


58 


» . 10 > 


45 


56 


67 


27 


195 


hiánvzik > 


5 


20 


53 


39 


117 














70- 100*. 


— 


1 


9 


— 


10 


50—70 » 


1 


3 


12 


4 


20 


30-50 » 


8 


11 


13 


8 


40 


10-30 » 


22 


13 


27 


25 


87 


»/,-10 » 


21 


37 


54 


43 


155 


hiányzik » 


19 


51 


26 


5 


101 


»itil<irtfa»s 












70- 100«/. 


— 


— 


— 


— 




50-70 » 


— 


— 


— 




— 


:<O-60 » 


- 




— 


2 


2 


10-30 » 


— 


— 


— 


4 


4 


' -9 » 


1 


1 


1 


25 


28 


hiányzik » 


70 


115 


140 


54 


379 



i:v2 



Irr^íitny. túl a Dunán ^^j^g^^ egés« TiSíántúUri hág6n 


járásban 


10— 30\ 


— 






-^ 






— - 


V*-9 » 


6 


10 




29 




12 


57 


hián^^k > 


65 


106 




112 




73 


356 


frriirlito 
















30—50**; 


— 


— 




2 






2 


10— 30^ 


— 


10 




15 




— 


25 


\-9 > 


71 


106 




123 




77 


377 


hiányzik ^ 


— 


— 




1 




8 


9 


Végül ide iktatjuk a 


felekezetek arányait 


országos erejQk szerint 


van r. kfth. 


g. kath. 


kel. gÖT. 


*g. er. 


CT. ref. 


oniL 


e. ker. 


járás 


70-100* . 122 


18 


36 


3 


10 






— > 


50 70 V 65 


27 


24 


12 


20 




— 


— » 


30—50 > 55 


28 


31 


28 


40 


2 


— 


2 > 


10—30 > eo 


54 


42 


58 


87 


4 


— 


25 > 


\— 9 » 111 


87 


43 


1% 


1^ 


28 


57 


377 » 


hiányzik — 


199 


237 


117 


101 


379 


356 


9 • 



A legelterjedtebb két felekezet: a r. kaih. és az izraeliia^^ amaz 
mindenütt előfordul emez csak 9 járásból hiány zik (Erdély déli megyéiben 
és Krassó-Szörény déli sarkában^ Utánuk következnek terjedtségre: az 
tp. ref. s az dj^. ei;. egyházak,^ majd a g. kídh, s a kel. gön egyházak.^ 
Gyenge az eJteijedéso ^úgyszólva az erdéhi részekre szorítkozó) az 
unitárius egyhiiznak. A kisebb keresztény felekezetek gyenge arány^ok- 
bnn minden on;zágrészl>en találhatók: legsűrűbben mégis az alföldön 
(29 járásban). 

A r katholikusok arányai az országrészek közt a történetfejlődés 
szerint oszlanak meg : a súlypont az ors^zág nyugati felén nyugszik : 
7Ö — UXV ^ erővel ott llíí. keleii felén csak 30 járásban fordul elő ; 
5i> — 70* f. esik 3\^ nyugati s 26 keleti járásra ott is, itt is a r. kath. elem 
fajra magvar. német. tót. s kisebb számmal szerb (sokác) jellegű. 

A fforog katholikusok tömegcinek súlypontja 70 — lOO^^^ erővel az 
ország keleti felén II mci5^'ejá^isl^an nyugszik, /ij^uya/i felén fly aránynyal 
cs;ik 4 jánislnin foniul elő ; ^x^ — riV ^. erővel keleten 25. nyugaton csak 
2 jánisni terjed. Kz eojház hivci ncpfajra túlnyomólag románok, oro- 
szok, kisebb aninvlKin mui^xarok és tótok. 

A keleii gorog ci^^haz egxotcme slz ország keleii felire tzorílkozik : 
nyugaton csak ijjcn gjcnge spónik mutatkoznak. A 70 — 100*/^ erejű nag}* 
kep7odmónyck ^ama ;>(v az .V> — 71*' ,. erejűeké 24 Népfafra ez egyház 
hivci románok. s;crlH*k. kisebb arány tian magyarok és oroszok. 

Ar %ii>osíi7Í ei^n^^. o^ház hívei 70— 10l>* ^ erővd csak az ország 
nv;:y*jíi felen, a fclst^ \ ivickcn o járásban találhatók: 50 — 70*> az erejük 

* l^ n^C4if^kW^r ;i «H«>niJ)i c^h^z s ni ürt^ta feM^ent* cstoifi sciiiiozoU 
I^Tiirkont A l^ íűf^clckor. - l. n^o:>icjTe c\ három protestáns <i gihái> csimfi szá- 
m\^^olí íirít;);o;ít a: F f,"".;:^-^'^^**^ * í- i'i"<'r*eÍíeK'e «A kA orIiKMkinc c|syfaáB» czimfi 



133 

keleten 7. nyugaton 5 mcgycjárásban. Nyelvre ez egyház magyarokat, 
némi'tekel, tótokat, s kisebb aránvbaii vendeket számíthat hívei közé. 

Az etK református egyház súlypontja keleten nyugszik. Előfordul 
711— HNr ^ aránynyal ott 9 alföldi, nyugaton 1 felvidéki járásban ; 50— 70Vo 
az creji' keletre 16, nyugatra 1 megyejárásban. Az egyház hívei túl- 
nyoniólag mag\'arok, csak töredék jut belőlük németre és tótra. 

.\/ unitáriusok erős képletei keleten Erdélyre szorítkoznak, s hívei 
cs;ikncni kizárólag magyarok. 

Az izraeliták erős képletei keleten, Máramarosban, fordulnak elő 
Az apró képletek csaknem mindenüvé elterjedtek. A felekezet hívei anya- 
nyelvre nagyobb felükben magyarok, kisebb felükben németek, csekély 
töredékeikben tótok, oroszok és egyéb nyelvűek. 



Ezekben számot adtunk mindarról, a mit a megyejárások demográfiai 
adatkincse a népfajokra s felekezetekre vonatkozólag mondhat. 

Most az a feladatunk, hogy közállapotainkat a fajnépesség és hitélet 
szem|H)ntjából a községek tükrében vizsgáljuk. 




A faj népek s a község. 

Eddig a népfajokból csak a holt-hideg tömegeket láttuk, a hogy az 
ország nagy földdarabjain : a megyék és megyejárások terűleién 
elhelyezkedtek. A nyers anyagban megjelölttik a nyelvterületek 
körvonalait. De e rajzból csupán vázlatot kaphattunk, a formákból hiányoz- 
tak az élet közvetlen jelenségei, eleven tényezői, ahogy ezek a való- 
ságban élnek. 

A róluk szerkesztett vázlat ama körpanorámák képére emlékeztetett, 
aminőket az utas a havasok bérczormairól kap, a hol egész országok 
bontakoznak ki szeme előtt a nélktll, hogy a mozgalmas és zajos életből, 
mely a belátott távolságokban hullámzik, ő hozzá a legkisebb mozgás 
jele vagy nesze felhatolhatna. 

Most odahagyjuk a messze távlatoknak e sokat föltáró, s még töb- 
bet elfedő világát, s Magyarország fajnépeivel ott kívánunk találkozni, 
a hol azok közelről vizsgálhatók: a községi életben. 

Leszállunk az ország 12,686 helysége közé, s megkérdezzük tőlük 
mindazt, a mit a faji életről tudnak és elmondhatnak.^ 

A község a fajélet valódi tűzhelye. A községek példáin íigj-elhet- 
jük meg, melyik népfaj alkotta a legtöbb és legnagyobb helységeket, 
melyik a legkisebbeket és a legkevesebbet, — meglátjuk, hol leiepedtek 
meg és építkeztek a fajok a legszívesebben, mily összeköttetésben egy- 
mással és mely környezetben egymástól távol. Tipikus sajátságaikra fog- 
nak vallani városaik, nagy- és kisközségeik, — népszámuk egj^ajkú vag)* 
pohglott, egyhitű vagy több felekezetű jellege, — faji természetükre vet 
világol, hogy mely népekkel érintkeznek, olvadnak vagy olvasztatnak 
össze, s mely népek azok, melyektől idegenkednek, be sem igen fogad- 
ják községeikbe, a faj-averzio ellentállását érezve és éreztetve. 

(]sak a községi tipus útján lehet a nyelvterületeket és szigeteket 
pontosan meghatározni. Amazokhoz az egyajkú népsokaság, emezekhez 
a más ajkú kisebbségek arányszámai nem elegendők. Egyajkú sok ember, 
ha szélszórlan élnek, nem képviselhet nyelulerületet, — egyajkú ember- 
csoport, ha néhány házban vagy háztartásban elfér, nem jelent nyelv- 

^ Községeink ez állománya az 1891-iki állapotnak felel meg. Mi csak annyiban 
változtattunk rajta, hogy egyesítettünk néhány helységet, melyek 1891. óta egymással 
egyesültek (pl. Esztergom és külső városai, Román- és Magyar- Világos slb.). 



nigeieí. Nyelvi szijjpl az olyan kősség, nit-lynck a környt-ző trtblii kíVz- 
léftlfTI ellírö fajWhlwéKc van; s nyelvi liatiirvonal nz olyan kiizségrk 
mentén Inízódik el. melyek két szomszéd nyelvlerölet kíizt fekszenek. 

K szempontok üzerinl vnnjnk vizsgiílat alá az ország imlamennyi 
köís^gét. előbi) országosan, majd orsíáglájuk és vidékek s/eiint isopor- 
tosan Kezdjük az országos közállapotokon. 

Ch&zv fofijuk mérni az rtsszes helységeket, a miket az eg\'es népfajok 
alkotlak ; — összehasonlítjuk valamennyit : közigazgalási jellegtlkliOz, 
népbőségükhö:. egy- vagy tiibhnjkásúgiikhoz és hiléletükhöz képest. 



■ 

V KGiigazgaláMÍ jellegre Magyarország liclységci jogilag így osztályo- 
Hliulók : van országszerte 133 oáros (törvényhatósági Joggal híró 25, 
rendezett tanácsú' 108); van 1879 nagyközség (ezek saját háztartással 
bimak). — van 81 csntoll krtzség (kisközségek, melyek ideiglcn vala- 
mely város vagy nagyközség igazgatásához csjitoltatlak), — s van lÜ.öíK) 
kisközség (ezek '2.V>1 körjeg\'zöségbc* osztvák. mclyeklien 2 — 0, 7 — 12, 
13—22 falu visel egyQtl közös háztartást). 

Kérdés, milyen e helységcsoportok fajnépessége '! 

A városok, nagyközségek s a kis csatolt községek dolgában népszám 
és többségein szerint állapítjuk meg az etnikai Jolieget, az utolsó nép- 
ixáir.lálás adatai alapján, melyeket mi százalék példákra alakítottunk át. 



Uagjrar vént vwi 7ii | 



MntU'iir nafjyköxxéji \ 

német • 

Idt 

szerb • 

otast 

horvúi > 

cgyíb ny. 



371 



flSS/CS( 



1S71I 



M»ayar 
némel 



ctaloll kOvs 



összesen H3 



^P A oárosi népességben a fellétlen It'ilsúly a magyar elemé, úgy köz- 
iKBZ{{alási és kulturális, mint kereskedelmi téren. L'túna a német kővel- 
kemék, mint a régi Magyaroi-szág városalapító eleme, de ez már erősen 
ve&zít téri sok ósi telepén, melyek nemcsak megmagynrosodnak. de 
— a városokba beáramlás lolvtán — cl is totósodnak és románosod- 



' 1X00 ÖU Krompacti és KuDheg\-es vdrosoklcli nliikullali. 

'Van &77lcar2— 2liAts^el; 12U kfirT— TkOxsíggel ; 4 IcAr t3~13kA^^cl 

823 . 3-3 • 59 . 8— S - 3 . 15-15 

IM» > 1-4 . M . 9-9 . I . U 

n; . Ó-5 . 30 . 10-10 . I . 17 




17 . U-II 
7 . ri-12 



I 



18 



= 296körJI32községgel - lUör 16S kft/-síjwcl 



13G 

nak. A mai tűt és román városok többnvire német, részben szerb ere- 
detűek. Ezl a ma is tetemes uémet és szerb kisebbségek alapján fogjuk 
később megállapítni. A mi kevés szerb város ma még van« e nép magyar- 
országi hanyatló életében az utolsó nagy szigetek közül való. Érdekes 
az egyetlen bolgár város (VingaJ. mely a neki idegen népfajok közt, 
elszigeteltsége daczára, elég jó erőben maradL 

Az idők jele s a fejlődés törvénye, hogy a magyarból városi nép 
lett. Valaha a falu volt az eleme; a városba csak látogatni járt, vagy 
hivatalos ügA'ben. szeszsziók. vásárok, mulatság idején. Kőfalak közt lakni 
a magyar nem szeretett, ezt a németre hagyta. De az új idők sokat vál- 
toztattak a mag\'ar életen és életmódon. Nemcsak úri világának kell a 
város, a magyar nép is oda küldi rajait, hol ezek könnyebben remél- 
nek keresni és szerezni. íg\' mag\'arosodik meg az ország legtöbb 
városa. 

A nagyközségek túlnyomólag szintén magyar alkotások. Az ural- 
kodó faj ezt a községi tipust nagyon kedveli. Az összes magyar hely- 
ségeknek csaknem a neg\'edrésze nag}*község. Megfelel a régi mezővá- 
rosok tipusának : van bennük sok városi vonás, a nélkül, hogy ez mezei 
jellegükön változtatna. Xz agrárius ma^ar természet e típushoz épp 
azért vonzódik. De nemcsak a magyar, hanem a földmunkája után 
jómódú német és szerb népelem is szeret nagyközségben élni. Az összes 
német heU^ségek harmada, az összes szerb helységek kétharmada ilyen. 
Aránylag kevés nagyközség jut a tói. román és horvát, legkevesebb a 
pend és orosz fajra: e népek kedvelt helységtipusa inkább a kis falih 
mely heg>'i topogratiájuknak és túlnyomólag erdős területeiknek inkább 
is megfelel Az a két nagyközség, melynek népességéről a statisztika az 
<Oi;\éb nyelvek rovatában ad számot, túlsúlylyal cseh és bolgár. 

\ csatolt kiskózséiiek olvbá veendők, mint külső városai: a hoz- 
zajuk kó/cl eső városoknak és nagjközséiieknek. melyekhez csatoltattak, 
s melyektől köz{i:a/i:alásilLig és etnikailag egyaránt függenek. Ideiglenes 
átmeneti állapot jutott nekiek. helyi okokból : s az a jövő vár rájuk, hogy 
vai:A* kitojlódnek önailo nagAkö;séi:gé. vagy pedig végkép beolvadnak 
a na^;) holyséijbo, s a fajnepbe. melytiez jelenleg is tartoznak. 

A többi ki>kv>/ségek kórwgi/zSség'fkbffn csoportosultak. Ezek nyeUi 
ösis/etetelo faji jellecükro, kő/igu/iiatási tagozata vagyoni \iszonyaikra 
vet viluiiosí^iiiol, s a kettő eoűtt nuiiy vonásokban a népfafok gazdasági 
ereyrOl ti'rékoztKiL 

Fajnál': jelleiiet a könegy.'ósei:eknek arroI bmerhetni föL hogy a 
joo-'^'^ ala tarto/ó helvse4:?:k í \**.\<ev,vVv:: raelwik népfaj túbvomó. Gazda- 
.<*;<;; sulvi-u :?:vHi\>oraf> köi veknek a.-okat kell tekintenünk, melvekben kevés 
kO'/sci: :^ kopos j'i;^.'ót, or\os: s:i> ::ir:a.-.:. — ellenben szegény körök 
kotsOiikíNúl a.'ok. melyekben cs^ík >.-\ ONS^j-tkaivsoIt község bíija el a 
kö.'x^s ii;.i.'i:a:a^ toit\oit 

K kóivkívl u kóNetko.'v' ;-.vi.-*.ok '.A*. kojtitt^ak. 



t 



w^ 


m 












137 


Van lAlKUyra: 














■■ m.rn'. "> 


ronin, 


4»1 




lót, 


ISO nJmcl, 


Jollegú kUrJ. 


K 




e kfirjcgyz 


Gn 


égek kOzül 




lsr=. 


va 


ciii/)n minán 


112 


csupa tót 


98 ciupa némel falvakból Ali 


23 


rom. íVs ném. 


Ifi 


tAt 


és német 


ISoém. és rom. 


> > 


■ ■UlT.Csroin. 


IX) 


rom. és tiia^y 


13 


Ifit és magyar 


37ném ésmngy. 




m wa^. t» töt 


5 romiln és lAt 


47 


I6t 


és orosz 


5 némel fa lót 


^^1 


17 aMKy.éxorou 


1 


rom. és tirosz 


I 


lót is horvát 


7 ném. és orosz 


^^H 


3 nta^. f^sicrb 


2 


roni fs s/crh 


I 


lát 


és rumlin 


4 ném. és szerb 


^^H 


8 BiAgy. é«horv. 


1 


rom. és liorv. 


1 


lát 


némel és 


16 ném és horv. 


^^^ 


1 Riiigvnr és 


4 


román és 






orosi 


l ném.,mii(!y. és 


• ■ 


Fgy«b 




CBíéb 








szerb 




1 DMio-.. R«mct 


1 román, német 






— 


I ném..magy.é5 




«s lAI 




és niDfty.ir 








horvát 




3 BMgy„ német 


1 román, német 






— 


1 ném. magy. és 




é> romin 




és szerb 








egyéb ny. 




a BMgy- némtí 


3 


rom., egyéb 






— 


1 ném , szerb és 


^^m 


é» bor%'dl 




ny. és szerb 








román 


^^M 


3 M^y, német 




— 






_ 


1 némel. szerb 


^^H 


te orou 












horv.ésmagy. 


^^H 


1 nagy., néiiwl 




— 






— 


— 


^^H 
















^^H 


1 nMgjrar.aron 




— 






— 


— 


^^^V 


éa rotndo 
















1 nacrBr.orou 




— 






— 


— 




és tói 
















1 nuior . boTTát 




— 






— 


— 


■ - ^ 


Csnéoirt 














■ 


1 nncr, román 




— 






— 


— 


■ • ■ 



L Van tovúblMí Ii'ilsúlyra: 

-flS ar«*i, H hon'it, 17 szerb, 

c körjctíyzös 
7i aapa orm: 27 csupa ti. 6 csupa szerb 13 



vend, 1 egj-Ébny. Jellegfi klirj. 

kózQI 

.pavmi I "»;;^;í>^'' falvakból álL 



izésmngy. 1 hurv. és 2 szerbésmngy, 4 vend és 

I oroK és ném. mngynr 6 szerb és ném miigyar 

It orou é«tól 10 Iturv. és 1 szerb és orosz I vem) és -. > • 

} oroax és rom. némel 2 szerli és rom. német 

A kV^rjcRvzőüL^i^ek v 2554 p<-ldáján út a faliixi élet iippfaji viszonviiiba 
bcpÜlaitliist kaptunk. A jegyzői körök inkríbcn nipfyelcnnck az apró 
Tah'ak fajaé|)ei U i-lóllQnk. 

I.iljub. hagy a magyar elem a kix falimk viUgúbaii nem ^'aknroljn 
többé azi » nag>' és fdtétlen lúUúlyt, metylyel a városok és najjykó/se^t'k 
riUgábatt IiiUxirnyalla az összes fajncpekel. De t'ixzonlaijos liihiiltja 
fölAttQk igy is jdenliíkeny : a mayyar községkörök száma (1Ü22) nagyobb, 
miol n mmán 4^ n^met (S75), vagy a ni^met. tói, orosz, hnrvAt, szerb 
£■ rend köröké (837) együU véne. Számbeli jeleiilöségre csaknem egjen- 
teles lávoUáfi választja el a je^zói köröklien a román típust a magvnr- 
löl, (1002—6^ a tótot a romátilól (695 -4\il), ellől a németet (4!U— IKU), 



138 

tőle ismét az oroszt (180 — 92), az orosztól a horvátot (92 — 38), végre a 
horváttól a szerbet (38 — 17); csak a szerb és vend képződmények bsison- 
lítnak annyiban egymáshoz, hog\' csaknem egyenlően csekély számú 
köröket (18 — 17) alkotnak községeik. 

Felttinő a ktilönbség a n^pfajok közt körjegyzőségeik monoglotl 
vagy poliglott összetétele szempontjából. Egyajkú körök csak egyazon 
nyelvterületen, poliglott körök csak a nyelvszigetek körül vagy a nyelv- 
határok mentén alakulhatnak ki. Az egyajkú körök száma 1928, a 
poliglott köröké 626. Látszik, hogy a közigazgatás hazánkban lehetőleg 
egyajkú községeket kapcsol össze közös körbe, s csak ott tér el e gyakor- 
lati szabálytól, hol kénytelen vele; részint a megszaggatott nyelvhatárokon, 
részint a közbeékelt nyelvszigetek felé. 

Legcsekélyebb a szaggatottsága az orosz és tót nyelvterületnek; 
az orosz körökből csak az ötödrész (19), a tót körökből csak hatodrész 
(79), poliglott : szaggatottabb a román és magyar nyelvterület : aman- 
nak községkörei közül majd az ötöd (140), cmezéi közt a negyedrész 
(276) poliglott. A kis déli népek nyelvterületei vannak leginkább megszag- 
gatva: a horvát (11), szerb (11), és vend (5) elemeké, melyek köreinek hol a 
nag}'obbik, hol a kisebbik fele poliglott. Ez arányhoz lehet hozzávetni az 
egyajkú körök számát is. Tényleg legg>'akoribb az egyajkúság a tót (491-b6l 
412) és orosz (92-ből 73) gyérülő a román (695-böI 552) és magyar 
(1022-ből 746) legritkább a horvát, szerb és vend kisközségek köreiben. 

A fajnépek közt való viszonosságot alábo fogjuk az egyes községi 
tipnsok vizsgálatánál pontosan meghatározni. A helységkörök felé most 
vagyoni viszonyaik kérdésében vetünk egy pillantást. 

Hogy az áttekintést egyszerűsítsük, a körjegyzőségek három cso- 
portját különböztetjük meg. Az első csoportba sorozzuk a 2 — 6 község- 
ből összekapcsolt jobbmódií községköröket, — a második csoporthoz 
számítjuk a 7 — 12 községből álló nem-mődosakaty s a harmadik csoport- 
hoz azokat, melyek 13 — 22 szegénysorsú községből állanak. Ama jobb- 
módúakat nevezzük elsőrendűeknek. a középsorúakat másod-, s a sze- 
génysoi'súakat harmadrendűeknek. 

3/agyar jellege van 1022 körnek 3889. túlnyomólag magyar kisközséggel) 
köztük 936 kor elsá<, 84 másod-. 2 harmadrendű. 

Sémet jellege van 1S(.> (650. túlnyomólag német kisközséggel) 

kőztük 160 kor els6-, 20 masodreiidfi. 

Tói jellege van Á\)\ 2'A\. liUnyomólag tót kisközségei) 

kiSztük 377 kor első-. 108 másod-, 6 harmad rendfi. 

Roniiin jellege van t>9j» (2687, tiUnyomólacf román kisközségei) 

kő/tük 649 kor elsó-. 4(5 másodrendű. 

Oíosr jellege van 92 448. túlnyomólag orosz kisközséggel) 

kőztük 72 kör clstS-. 20 másodrendfi. 

^^rtTi"* jellege van 17 ui8, túlnyomólag szerb kisközséggel) 

in ind a 17 kor elsőrendű. 



i 



Harvtí JcUrac vnn 
V-rnd kllMc van 
>Egyib-\é.\e^t van 




e otopoiiokal C'(|[yenkint: 



154!) 
2324 



221 2247 kör 7U1)Ü kAxség 

URoIIk 

3 H4 kcir HAS knzs^g 

1 20 . 168 . 

2 108 > H!)5 



1 



3G3 
177 



2SK1 kör 2«2 k^l/séB 



2 kor 32 ktSis^K 



AKUrsm 4 I !( 1 

Mindcx rgyail 10.590 kiskdzs4y(;el Ad, beosztvt 



II kör I6» kAxs^g 



Ha a kisközségek c vi)ágnl>»n a 2 — fi faluból álló flxörtndű kórf^ 
^i jobbmódáaknnk tekiiithcljnk, nkkor jólétre t-isŐ helvcn (93(1 kói-rel) 
• magyar jt-llcgűck állnak, de utánuk (64!! körrel) oyomlian ii román 
Hlfgüek kó\-etkrznek, — niiisotiik hehn* jiilmik {377 és I6U kfirrt-i) 
■' Ilit n német jelleKŰck, — a hiiniiadik lielycl (7'J, 31 és 17 köriTl) 



140 

az oroszok, horvátok és szerbek, a negj^ediket (4 és 1 kön^el) a vendek és 
csehek foglaljak el. 

Kilenben ha a 13 — 22 faluból összekapcsolt szegéngsorsú község- 
köröket veszszuk tigyelembe. ott első helyre a tőtság jut 6 körrel, 
második helyen áll a magyar és vend 2 — 2, s a horvát 1 körrel, — har- 
madik lielven a németek, románok és oroszok következnek, mert ezek 
községköreinek legszegényebbje is másodrendű. — végre negyedik helyen 
a szerbek és csehek zárják be a sort, mert ezek csekély számú köre 
mind elsőrendű. Látszik, hogy a magyar faj nemcsak a jómódot osztja 
meg honfitársaival, hanem szegénységükben is osztozik. 



Álljanak itt maguk a helységek, tekintet nélkül városi vagy falusi 
jellegükre. Vizsgáljuk első sorban népböségük szempontjából. 

Nehog\' a r2,t>86 község népszámának valamennyi változatával fog- 
lalkoznunk kelljen, típusok szerint fogjuk az egyenlő méretű községeket 
csoporti^itni és megkülönböztető jellel ellátni. 

Különbséget teszünk a legnagyobb, a nagy-, közép- és kisméretű 
községek kö/t. Kzer lélekig tart a kisméret, ötezer lélekig a közép-, 
tizezer lélekig a nugytnéret: a mi ezt a lélekszámot felülmaija, a leg- 
nag^'obb mérethez lesz számitandó. 

K főcsoportokat kisebb osztályokra tagoltuk, melyek a követ- 
kezők : * 

a kisnit'retü kö/séiiek 

í? csoportja 5lK> leieknél kevesebb, 

3 őiKV— liW> lélek közt tartó lakossággal bír: 

a középméretű községek 

a csoportjában van l 2tAK> lélek 

b 2 SiKK^ . 

c > • o — 4lH.*<> 

d l — 7>'>K> » köz!>égenkint ; 

a naQtjméreia kö-csci;ck 



^ I 



X 



9 b)0JO fo;clal magában kázségenkint 

:i : -t; r-.rv/c/'.'cV :^v':r:;í kCvs<.*iick kO/t az 
A c^oivrt ;i'; U^ -"iO.^HM^ leiekből 

C • -A>- 10aK^.> 




E öoporl áll 50- mm) lílpkhöl 
p . . tiO_ 7(),(MH) 

Q . . 70— SU,lH)ll 

H • > 80-100,000 • kö/s^^eiikiat. Budapestnek, 

elyet sKcrlelen túlsúlyával ez egész rendszerben külün licly illet meR, 
' kfllAn jelel (Z) adlunk. 

Majíyarország helységei, tekintet nélkfll fitjnépcikre, m^ret dolRiilian 
az IttUl-iki népszHailáUükor országosan így állottiik : 

volt Ityaa- nagy- köiép- kis- e'/yill 



í 



1 Z 

1 H 

1 G' 

3 E 

2 

9 C 

'ITi B 

B3 A 

10.) helység 



I í £ 

122 a 



112 d 

3Í)(> c 

707 b 

21()H a 



4023 i 
473.1 t 



legn. niérDtlI 105 
nn)i;yni(ret(l 202 
kAzépméreia 3623 
kistiiírelíl 875() 



202 íielysÍR 302;} lidyséR «7'í6 lielysóg 



12086 hplysÍK- 



K meretek megegyeznének a közígaz^atiisl tiptisok- 
kal, hn azok efjyenletesen fejlődtek volna. A kisméret 
kisközséfjre, a kfizé|iméret nayi/községn; a najjy ús leg- 
uagyobh méret városra vall. 

IK- Magyarországon a helységeiét nent fejlűtliitt ily eytienleteseii. 
KfjikOzsi'geink jelentékeny része közép- és noyyniéretíS, noí/yközségeink 
közt vannak legkisebb és legnagyobb méretűek, városaink né|>ei'eje a 
tegaiaaonyabb fnkú középmérettől a legmagasabb tetőméretig hullám- 
zatosan változik. 

AJlalán fellúnő az aránytalanság e típusok kAzt: nagyon mk az 
aprá lröz*ígii/i/:a középméretűhöz, cs kevés a /i(iííi//nM'//) a legnagyobb 
ntéretúliAz képe<it. Egészséges fejlődéssel a két középső tagnak felül kel- 
lene múlnia a kél szélsőt, de nálunk a kél szélső lag szárnyalja Iái a kél 
középsői. A két csoport ma ligj' áll egjniáslioz, míut 8 a 7-hez : az 
orucág 15 millió lakosálml 3 millió lakik a legnagyobb, 5 millió a leg- 
kisebb méretű községekben, ellenben l> millió jut a közép-, alig 1 millió 
a nagyméretű községekre. 

Kcndfs körülmények közt apró falvaink nagyobb fele felnöveked- 
helelt volna a középméretig s 500 lelken aUiI csak azok a kisközségek 
állnának, melyek az utolsó félszázadban keletkeztek. A \IX. század 
derekán egj'rnlotcsebb ís volt az arány ; iiagjobb számmal volt a közép- 
mérrtű mezővárosi lipus képviselve, mint ma a nagyközség s csak egyes 
rmpnríáiis hivatású középpontokon folyt akkor össze minden irányból 
a földhöz kötött nép erejének nélkülözhető fölöslege. Napjainkban a 
uubad mlézmények és olcsó forgalmi eszközök tintása épp úgy, mint a 
%-állozolt megclbctcsi viszonyok nyomása mobillá telte a népesség jelen- 
lékeny hánymlát: álköltözlotte azt a mezei munka köréből az ipari fog- 



■ F tnáreta (fiO— 70 ezres) ticlyséjt 1891-brn nrm volt. 




142 

lalkozások körébe, a városi életbe, s az egykor virágzó, népes nagyköz- 
ségek az ország nag}' részén lehervadtak, lefogytak jelentéktelen kis 
falukká. Ezért él ma 8000 kis faluban öt, 3000 nagy falában hat niíUió, 
200 kis városban egy millió, 100 nagy városban három millió lélek. 

Kérdés, milyenek ez arányok s általán milyen helységeink meg- 
oszlása a fajnépesség közepett? 

Álljanak itt a helységtipusok, a hogy azokban a népfajok — százalék- 
számitással megállapíthatólag — a túlsúlyt bírják saját számításunk 
szerint. 

V-in "'^yy*"" német tót román orosz szerb iiorvál vend eagébny. 

község község község község község község község közs^ község 



o 

^0 


1 ^ 
1 H 


















£ 
»« 

e 


1 G 














— 




e 


2E 


1 E 
















de 


2D 










— 






— 




7C 


1 c 


IC 














V 


17 B 


3B 


1 B 






4B 










50 A 


4 A 


5 A 


2 A 




2A 










7>? 


5»? 


2*? 












— 


e 




7* 


5* 


3» 


2 áíB 


5» 




— 






19 a 


13 a 


10 a 


2 ^ 


7a 


— 




la 


l 


tkSd 


23 d 


18 d 


17 d 


3d 


11 d 


1 d 




Id 




150 c 


51 c 


;öc 


47 c 


4c 


16 c 


5 c 






"5* 


320 b 


113 b 


73 b 


129 b 


21 b 


40 b 


10 b 


1 b 






1051 a 


:ttH> a 


320 a 


tí02 a 


93 a 


37 a 


43 a 


7 a 


3a 


4 tt 


1 1465 .3 


;W4 3 


717? 


IKSO? 


IW? 


23? 


87 ? 


48? 


5ii 


■2 2: 


1 165 « 


24^1 a 1 


1523 a 


985 » : 


iXi a 


4<c 


91a 


91a 


/ a 




Van ogNütleson: 


















ma 


[ly. ném. 


tót rom. oros2 


szerb 


horp. 


pifAd 


eggébag. 


közs. 


iegn 


. méretű 


81 i) 


i 


'> 


6 


— 


— 





103 


ncij/i 


V 


Itö 31 


ÍV 


U> 4 


12 






1 — 


202 


ko:t; 


p - l 


:>■!'_> 4% 


iU 


790 rji 


104 


59 


8 


4 


3623 


kis 


•> ÍKÍO ÖTvS 


22 U> 


2ie:- 487 


27 


178 


139 


12 =- 


8756 



i^ss/e'^ 47 IS 1114 2711 *I81 «2 14» 07 147 17 = ISíM 

Arányos tagozat doliiában eNo hely a német községi tipusé: ez 
alakult ki Magyarországon a legegés/ségesobben. Középméretű kép- 
ződményei it9i>) nem sokkal maradnak a kisméretűek alatt (578); 
láts/ik, lu>4>y amazok emezekből fejlődtek föl kellő intenzitással, s a 
hazai németség szenezetének erős gerinczoszlopot adtak. A legkisebb 
(ír) nemet falvak száma 2H jól aránylik a többi német helységek- 
hez - nincs bennünk sem túltengés, sem visszafejlődés nyoma: a 
nemet kiskő/sei^ek epp úgy virágz;nuik mint a nagyobbak: régi német 
helységeink selu>l som ívskadtak le elnéptelenedve — a kisméretűek 
köze; az apró heUsegek legtöbbje tiatal képződmény, a miket a német 



143 

ftJerA újabb korlino alkotott. Csak a nagy és tegiiagyohh mérvtilek 
tipDstf (lU) a német vámsokt-. haiiyallík feitOiiően. Kgykori városalkotó 
hivatúsát n ufmet elem hazánkban immár elveszlelte. a mily arányban 
DAvek«itnek városai, oly arányban növekszik ott a beáramlott más ajkú 
drm is, vaf^y a magyar kultúra ínti-zmúnyei alakítják át a népességet 
nuit^'arnl. A németség tehát erds a középfokú, terjedékeuy az ulsó fokú 
közscgckbcn. de gyt>ngQl a rcl»űrokúakhaii. 

Légbe It.'gf-M'bh a szerb ké|>ződniények fejlődése. A középfokú köz- 
iégek (101) még elég s/ámosuk : de rohamos körolöttúk a hanyatlás úgy 
a Dag>'- (IK), mint a kismérel (27) felé. Nemcsak az egykori városok 
tűnnek el a sztrb fajélel köréből, mert más népek jntnak azokban szám- 
beli lúUúlyra. — liancm új szerb faluk sem keletkeznek többé: a leg- 
kisebb méretű szerb helységek száma I. K/ a faj kimerültségének, hazánk 
lerOlrlcn lassú clenyészténck szemmel látható jele. 

Betegesen fejlődtek a lói és orosz községek is. Kis falvak dolgá- 
ban nagj- a túltengés mindkét vonalon. A kismérelü orosz faluk néj/y- 
szeresél. » Int faluk ötxzörösét adják a megfelelő középméretQ közsé- 
geknek, — a kisméretűek felső csoportja pedig (fiOO— 1000 lélekkel) 
caak felél teszik a legkisebb méretűeknek. A 2711 lót helységből legkisebb 
mérHŰ (50l)-ná] kevesebb lélekkel) 152:1. s a (il2 orosz helységből :t23. 
Ennyi aprö falu sem a tói. sem az orosz nyelvlcrOlelcn nem keletkez- 
belett az utolsó száz éven belül. Kzek nem fejletlen, fiatal községi képződ- 
mények, hanem legimgvobb részt régi, meghervadt. kiúrQlt helységek. 
Szomorú bizonyítékai annak, hogy hazánk orosz, s főleg tót népe nem- 
csak a faluját, vidékét, foglalkozását hagyja oda. a városok felé költöző 
mobil elemeivel, hanem az országból is kivándorol. A sok kisméretű 
löt éa orosz község e két faj népességében beállt hanyatlásra, s annak 
legtöbb okára : a kivándorlásra vall. Nagy és legnagyobb méretű köz- 
iégek dolgában mindkellejflk gyengén áll : az orosz csak 4 nagyméretű, 
m lói pedig 20 nagy és 7 legnagyobb méretű községet tölt be túlsúlyiyal. 
mt utóbbiakat a városokba beáramlott tót nép a német fajtól szedte el. 

A horvátok és vendek a Dráván innen nem fejlődtek odáig, csekély 
ia hozzá az erejük, hogy városi jellegű és nagyméretű helységeket alkot- 
haamuk. De a kts falu típusától a középfokú nagyközségig elég természetes 
baladvAavokal láluak képződményeikben. A nagyobb számerejű horvát 
eiem a kisközségek alsó otoportjáhól a felsőbe 91 községről 87-ig, a 
gyengtíbb veud elem viszont 91-ről tS községig viszi. — sőt a közép- 
aaérelű községekhez is feljutnak: a horvát .59, a vend 8 ily helységet 
■ftotott. K fejlődést nyugodtnak és egészségesnek tarthatjuk. 

f^rdckes az eg\-éb nyelvű 17 lelépés község, melyek közül 3-ban 
(lemea-lnronláli) bolgárok. 11-ben pedig ikrassó-szörényi) csehek laknak. 
Exeknél oem az kell figyelmet, hogy községeik milyen méretűek, hanem 
■t, hogy faji jellegüket — elszigetelten is — meg tudták minden méretben 
jfi Icgki&ebblól a nag\')g| tartani. Volt a \l\. század derekán, e cseh- 
csoport mellett, 5 franczia község (Toroniáiban), — de azok 




^ 



111 

elzászi eredetű franczia népükkel beolvadtak a sváb környezetbe, s kicsi- 
ben hamar meijoUlották azt a nagy etnikai kérdést, mely Elzász-Lothor 
ringiiiban Sémetországnak száz évre szóló dolgot úd. 

Nagyobb jelentóséjíre a romún községi típus emelkedett. A községek 
száma megközelíti a <%XX>-et. s felülmúlja a tót községekét: a tótok 2711, 
a rv>mánok 2^^l helységben élnek. De a román elem ereje lényegesen 
különbözik a tóttól: emez a gazdasági válságok közben hervadásnak 
indult, a rvMuán ellenben helyt áll. s a válságok daczára virágzik. A leg- 
kisebb méretű ^'^^^ lélek alatt maradó* román faluk száma csak 985, 
mig a tót népesség költözése folytán megürült tőt falvak apraja 1523; 
a többi méretekben a románság többnyire túltesz a tótságon. A fejlettebb 
\oOO — UXK> loleknyi' román kisközségek száma 1180. a tótoké 717, — a 
kö/épmérelű 1 — ő ezer léleknyii román községek száma 795. a tótoké 444. 
l^s^ik a nagii es legnagyobb méretben múljak felül ma is a tót községek 
a románt: e mezóvárosi jellegű román képződmények száma 21. a tót 
képzvHlmonyeké 27. A két nep fejlődésének ez elleatett irányából azt 
a következtetest lehet levonni, hogy korábbi időszakokban a tótság 
volt jóval erósebb, s a románság volt sokkalta gyengébb: a mai középmé- 
retű rvMuau községek akkor osak kisméretűek lehettek, a mai fejlett kis- 
mért*tűek a gyenge ke-rdetiiei tarthattak, s a legkisebb méretűek aligha 
létezlek, legtoljebb havasi telepek vagy hazv."soportok alakjában. A mi 
nehany nagyméretű romaa k^jseg Létezik, azt — kél kivétellel — a 
varvvsv^k tele áramló rouui:i nepescseg tette majorizálás útján románná. 
IV erv>teljes es eges^seces íV;L«.'dese rueliett sem tudott a román faj a 
X'*M'' íeíkf: luegnaUuio kóJsegTik kózűi többet betölteiii túlsályhral. mint 
S*>ót. - *?oU>t: a 'íCTNara^ torsai cki -ra creiű kozsérceinek száma ma is 78. 
F^ek a rotiur.* icl>s;:,;-írc:r\*:i'k viL-Oiir. "es: hitelesítik a 3a^.> éves romáa 
ósiakoíiSvigivL <^oLo ciiv.vletv::. 

A r:,:,*;\:~ 'r:el>>icgek. :i iv.uyjt" "Ji" eiecearik minden előnyös és bát- 
iw.^yos :i:'.,i;áor."vu*-< t iiuuv.'x.r vstli ue ' ::a^y a tömörségiik. A 4718 
:í\tO-<" iv-z^k";,: >.ra:u-;í j/^ .:.:.—: :cr>:s^s!-: :-es:i xz ocszá;^ helvséöeinek* 
>:e .,<!VvWs.i;; .io.j^ulm:: tüv^x.'Jc-.ivv íz :os:a-i ^epessegec^fc felereszeL 

>\}: A teríMct :s. ,< :u: .-/.xürai ji: :rv:a.:.".ir'Iiecnek közel felét adja. 

l'ir'I.tfí'í L^eiszáma 

V riN •':.•;•,•:• ^.As;.-:^ U: JL^M^o i hold. — 7.548.644: 

^ :víM ' LüJL- :: .'•jr * * — itjsojöi: 

,i :'tl :o: \\>.v;í . — 1.9Si;m: 

.1 ItU -.re- iV:i...4 . - — I.r2d.lti8; 

,5 i: . v>.: .. 'íi/^^ii > • — 429.341: 

-I :^' ^..vN-i. tS.\Nf-t — 191.556: 

^ ' i' ^:.^ó : V'":: » — 4íö.341: 

^ l^ ..Q. .- •» • ^-JS > — 2Ú,478: 

^ ' «^ '. " -;^^ .' ' \>1 > — 7J5S*J!áÚ: 

V^\ .i,i X i '. jav- \ ^^^^ „y^i'^j: i. ;i!ctüj;it tfs 15l133l4M 



1-15 

l^lkrl; — a mi mcgfclc) az orüziíKos lerO]clnt.>k, s az I891-ki orszáfius 
nöpcuéfinrk, Láliii ebből a magyar helvsc^ek súlyát és jelcnlŐNégét a^ 
oruág ctuikai életében. 

Telemes lúlsiSlylyaf a manyarsóg a iiagt/ ós legnafiynhh méretd 
belysifgCMiportokban lép fel. Az utóbbiakhoz tartozik Hl magyar és csak 
24 más ajkú. az előbbiekhez számit IHi magyar és csak 87 míis ajkú 
krpzdiimény. 

Ue K>'eiigAl a magyar helységek lúlsiílyji a /röz^pmérctöek csoport- 
jaiban rctknzjilosan : 

I — 5ül)() léleknyí magyar helység vun Ii8. másnjkú van 7t (d tipiis) 
3 — HMM) • . ". -150, . ' löi» (C ' ) 

2— 3Ü0U ■' . . * 320, . . 387 (b » ) 

I— aOOO . ... 1054. . . 1414 {a • ) 

Mennél kisebb kuliberfí helységek következnek, aiintil nayyohb 
izámúak a magyar képződményekhez képest a más ajkúak. Látszik 
rbböl. hot(y a magyar fajélel területén a középméretű nagyközségi 
lipus e(iykori erejéből veszítni kezd, A gazdasági élet átalakulása át- 
alakítja 11 magyar fajnépesség társadalmi éleiét is. A nagyközségből, 
melyet a magyar mindenlia legjobban kedvelt, a nép egy része az ország 
sok vidékén a városok felé lódul, hogy odahagyva a mezei munkát, 
ipari, gyári vagy napszámos munkát vállaljon, fg}' duzzadnak meg a 
legnagyobb méretfi községek, s apadnak, sülyednek kísmérelOekké a 
kózépmdrelfick. A hanyatlás ugyan nem akkora még, hogy a magyar 
etnika képén lényegeset változtasson. De az apró magyar falvak telemes 
•sziimáii már is észrevehetni, hogy egy részük középmérelű községekből 
brrvadl k 

Á többi népfajok legtöbbjénél az 5ü0— 1000 léleknyi fejtett képzöd- 

Lniényck száma fetülmnljn az 500 lélek alail maradó aprá képződnie- 

HiiyeAr^f. Csak a banyalló tót és orosz fajéleiben bírja a túlnyomó löbb- 

' 'véftft ez a súlytalan községi lipus. A magyar etnika idáig még nem jutott. 

— He sz utoUó népszámláláskor a kél kisméretű közséylipns rgyenlA 

Mxámmal fordult elö nála: az is. ez is Ii65 volt. a mi azt leszi, hogy a 

magyar falvak világában a slagnácxió egy neme már beállt. 

Tanyarcndszerílnk, pusztáink tagozata és fekvése nem olyan, hogy 
bcIólQk községek könynyen fejlődhessenek, messze is esnek a forgalmi 
útaktúl. A sok magyar kisközség tehát nem új. nem liatal. hanem túl- 
nyomölag régi képződmény, mely az idők válságát erezi magán. 



A könégek fajnépcssége azonban nemcsak a népszám és többség 
■lapján vizsgálandó, hanem a kisrbbségek alapján is; az ország helvsé- 
grinek nagy részt poliglott, ahg a negyede egyajkú. A népek itt érint- 
kejEück. a fajclvmck ill keverednek egymással. 



146 

A népszámlálási statisztika adataiból a fajbeli többségek és kisebb- 
ségek következő összegeit kaptuk, saját számitásunk szerint: 

A iöbbségelv alapján: 

4718 2981 2711 1114 612 149 287 147 17 összesen 

magyar román töt német orosz szerb horvát vend egyéb 12.686 

a faj népesség községben 

magyar 6.780,001 183839 128442 171158 15837 58326 16341 2049 881 7.356.874 

román 167.3:10 2606149 5835 97115 603 11435 500 — 510 2.589,477 

tót 123,552 8632 1719299 33790 6092 4602 586 25 63 1.896,641 

német 306.618 119882 101856 1826946 48864 68863 12606 2439 1488 1.988,589 

orosz 14.2í)3 2355 4266 2411 856668 1188 2 — — 379,783 

szerb 87.077 17139 4532 54948 46 880172 1106 - 84 494,104 

horvát 9,802 8:^5 191 10428 48 3120 169180 44 44 183,642 

vend 3.377 180 75 408 1 18 129 66711 11 70,910 

egyéb ny. ."ífi.őiU 41150 17852 29967 2582 5617 1156 189 17897 172,474 

7.548,644 2680161 1982348 1726168 429341 483341 191556 71457 20478 16.188,494 

Kérdés, hogy c fajnépek elosztődása a községi életben miken? 

ÁtNizsgáltuk a statisztika egész példatárát, s most beszámolunk az 
érdekesb eredménvekrőL 

Találtunk az ország helyiségei közt 3784 eggajkút, 4391 két- 
ajkút. 32 W háromajkút. 1073 négyajkút. 167 ötajkút. 21 hatajkút és 
2 hét aj kút,' 

Legsűrűbb a kétajkúság esete az országban. Utána következnek az 
eg\'- és háromajkii községek ; gyérebbek a négyajkúak, s egyre ritkábbak 
az öt, hat és hétajkiíak. 

Egyajkú i^monoglott) községeink közül magyar 2508, román 681, 
tót 377. német 98. vend 51, horvát 41, orosz 23 és egyéb nyelvű (főleg 
cseh) 5. — a szerb községek közt egyajkú nincs. 

A magyar községek nagyobb fele (4718 közt 25118), tehát egyajkú 
ragyis tiszta magyar, s az egyajkúak közt (3784-b61 2508) közel két- 
annyi a tiszta magN'ar. mint a monoglott többi községek együtt (1276). 
.4 magyar fajélvinck kétségkívül ez a legfőbb erőssége, s fejlődésének 
legnagyobb eredménye, jövőjének legszilárdabb alapja. Azt jelenti hogy 
a magyar faj tömören, intenzive fejlődik, s bár körülötte más népek 
tengere hullámzik, melyekkel állandó érintkezést folytat, a más elemet, 
ha a mag\ar községekbe befogadta, nyehileg }be is képes olvasztani 



• A ki>/sé^ok nyelvi joll éjiének me^^állapitásában az aritmetikát káldtt zsinór- 
nK^rtckfil elfogadnunk. K dolgo/nt a ncpfajokkal százalék^arángaik alapján foglalkozik, 
s fíjíyolombo vesz minden etnikai elemet, mely le^zalább !•.» erőt k^visel. Ehhei 
képest egyajkúaknak vettük a községeket. melyekl>en a másajkúak arátiga í^/g-nál 
kisebb, s poliglottnak vettünk minden községet, bol a tÖbt>ségt>en levő népfig mdktt, 
1*o-ÍK lomenölog. fajkisebbségek találhatók. Az l~50l» lélek nyi apró községek fiyfietét 
nem akartuk más mértékkel mérni, mint a nag>'k5zs^^ét. így az 1% a ^>6iákal 
is mindenütt egyani'it láthatókkii teszi. 



147 



A tnagyv clcra túlnyomólag nijill lérsziiien. s iiera hejíj'ek közi elzár- 
kAzTs él: pfiynjkii községei ezérl nem zárkózoltságot, hanem beolvasztó 
képességet jelenlenck. 

A román községeknek alig az ötöd, a lói kAzségcknek a nyolczad 
ré%ze. a némeleknek csak a lizenketleti része egyajkú. Látszik, hogy 
menlQl tíVmflrebb a fajnépcsség, annál tíibh a tiszta községe. A kis i>i-rid 
nép a Muramellékcn. a liort'átság a Muraközben tömören cl. amabból 
minden harmadik, emebből minden ötödik község monoglott. Kllenben. 
■ szerbség szétszórt és elpuhult, ezért nincs egyetlen liszía községe. 
A steríi után leggyengébbül az orosz elem áll: 612 községe közt nincs 
löbb cg^-ajkú, mint 2H. 

A poligloll községeket mnst abból a szempontból vizsgáljuk meg 
vájjon egyes fajok hány községben vannak jelen, hányból hiáinjznnak, 
mely fajnépek vannak a legritkább esetben együtt, szinte feltünőlcji 
kerOlve az egymással való érintkezést és a melyek érintkeznek, azok 
köxl mflgik súlyosabb. 

A 2—7 ajkű poliglott községek száma 8902. Ezeket így csoportosít- 
hatjuk a népszámlálási adatkincs alapján: 

Fajlűbbségre 



Z2I0 

magyar 

1433 



2300 2:U4 
-omán tói 



loin 


rm 


149 19C 


% 


12 


nmeseit B 


német 


orotz 


szerb liorvát 


vend 


eyyéb 


Mjttg M 


Ká 


218 


18 93 


55 


1 


4391 


riST 


244 


ea 78 


39 


h 


324tJ 


no 


97 


39 IK 


■2 


i 


1(173 



21 



V^ A hogy a magyar fajé a feltétlen elsőség az egyajkú köz.ségek 
Tflágáhat). tig>- ált a magyarság első helyen a poliglott községek leg- 
cgjuerfibb típusa: a A'^/a/A'^n/c közepett. Itt is kisebb-nagyobb távolban 
mvadnak el mögötte a román, tót, német és orosz képződmények. 
Számarányra az övét csak a horvát és vend elem közelíti meg: poligtott 
kAzségrik nagyobb fele szintén kélajkú. 

Háromajkú községek dolgában az első hely a tótoké ; utánuk követ- 
keznek a románok, nagyobb távolságban a magyarok, németek és 
oroftzok. Rz A helyzet ismétlődik a néggajkúak csoportjánál is. Csak az 
dti^kó típusnál veszi át a vezetést a román, megy utána lassú nyomban 
• öémct. orosz és szerb elem, — a magyar messze következik utánuk 

A c<iekély számla hatajkú községeken a mag>'ar, román és szerb 
tftnika eg%'enlően osztozik. A bétajkú 2 község egyikében a túlsúly a 
horrát, másikéban a szerb elemé. 

De lássuk a kisebbségekel. 

lla eltekintünk a százalék-fokoktól, s minden elemet egyaránt számba 
veaxfink, mely l'.'o-ig jelen van, akkor a fajnépek közt kÖ7.ségenkint 
I a viszonosság : 




118 



I. A kétajkúak. 



kisrbhxiUf inn^y. roni. 



A fajiöbbség összesen 

980 485 218 18 93 55 1 4391 

községben hiányzik 

161 német orosz szerb horv. vend egyéb kétajkú a két- 

ny. közs. ajkúakból^ 



mnf^ynr 
roniAn 



272 



\(^\ 413 

lUMMCl ŐíW 

oros7 20 

szerb 12 

horvi\l 25 

veiui 22 

enyébny. 127 
1 — l elem 



mi 

2 

2()2 

5 

2 

l 

229 



3or> 

♦ 
594 

n 



74 



334 
G9 
15 

3 

() 

17 

6 

:^ 



20 

3 
189 



5 

5 



61 30 - 



2 
28 



20 



— ♦ — — — 



6 — 



1 
1 



1 
4 



1423 

346 

435 

1578 

35 

23 

45 

30 

476 



1535 
2937 
2976 
2328 
4138 
4350 
4253 
4306 
3914 



községben 



\\7. adalcsoportból kitűnik, hogj- az összes népfajokkal a magyar 
cs ni^mol ólom t5rintko2Ík logtöbbször s a legmesszebb terjedőleg; ezek 
hiái^yzanak is a logkovosebb községből. A német elemnek valamivel 
nagyobb az oltorjodtst^go. mint a magNamak: másajkú községekben a 
mag>ar H23-szo!\ a iK^mot l57S-szor fordul elő, viszont a másajkúak 
l \X^ magyar s csak 4So nómot községben találhatók. De megjegyzendő. 
hog\ a nomot ölembe a nemei ajkií zsidóííág is bele van foglalva. 

Ha összohasonlltjnk a nég\' IcgnagNobb népfaj érín&ező pontjait 
a kövotkoző orodményokot kapjuk: 



magyar ós román V»39, 
mag\ar ós tót 719. 

magyar os nómot 870, 



német és román 271, 
német és tót 609, 
román éstót 2 



kÖ7sóc[bon órintkozik 

\7 ogxmás k^zolóbon vagx 04í\*más közt é-lő népet érintkezése 
bÍ7onvnvíil snrfi. s a mos/s7o olszakadtaké üyér. Ih-en a román és tót 
IV mutat a kétajkúak póKiatára esőteket, hogy cggmásMil xrom^rá/oj 
nópok is i'síík nohozon órintko/nek. Kg\'más mellett él a vend és honrát. 
a horvát ós szerb, a/ orosz oi^folől tótokkal, másfelől románokkal érint- 
ko/liol ; s imo. az 55 vond közsóiíbol horvát elem csak egyben van. a 
IS s7orh k^zsóiíhől ot^'t>on sincs, orosz a Íí8(> tót községből csak hatban, 
a. IK*"^ roTii.in közsoiíból ogybon sem fordul elő. \iszont a 93 borrát 
koz^ój^h'^! vond v^sak Oi^bv^n. sporb oi;\bon sem található s a 218 orosz 
hoív^oijből tótot iN:ik háríuiiban. románt eg^'bon sem találhatnnk. £ jelen- 
tői. 11/. :í mi: fö!)lobb fiv-nrcrziőn'tk neveztünk 



\ Mon-ínótík .. ^'^9] kólaiki. KÖ.^Cijhő. ni ji. ftss/es magyar bözs^ek. hol a 

nvivív- . eii-iv- .'K:»: ' ■>.'^s< . ('4-i>. :í1-..»: -. ts.-\^ ^«tv ^vnnánt 1423? jelen wnsa marad- 



1f> 






• II 



:«} 



fti 



• t i I • I k ■ I 



cu : 



r f 



n 


• 


« 
* 


■ t 


■ 


M 


11 


• 


•c 


1 : 


i 


é : 


t • 


• 


— • • 

• » ■ 


■ 


• 


1 


i 


• 


»■ 


• 
• 


• 
• 


■ ' 




»; 


f 




4 





<•> 



» : 



« 

c 



•t ■ •■■■ 


t . 


1 


• 1 


» ■ 






t ■ ■ ■ 




1 •■ 


• 1 


K.t 1 »■• 




J • 




1- 




1 




t 




ít; 




1 Mi 




rt . 




»•» 




•r 




" ■ • 

• 


m 


TI 







- •• t '■ . § i ^ y * % 

• ■ II . •• . 4 • 4 ■•• ; »:«i- ^t*** i- ' ' \ *. »i .— í^J-'l t ■ •',•'4 I 

• ••II. I -liMfeit • %; •tlu-^4tJl»'»*. »'.i* ,-»i <« i«« 

' «•• i>*ii 'tálws- ^1 ' ^ J4 • 4 ' • ' ' -^Á" -' ^' ' >« ^1 ''a 4 ' * * 

•^ .1 4 AMI. > ) • m * 4 'M ^^«to' «'•'*. ^ ' ' I 4 4 ' « ^«M« 

>■ '^ ■ .»- I fi.H4** I ' .••••íj'" ■! 'é.^'^ »i#«!. I«!t.ii' % í'4 

-* »• • I i .!•' ■:•■ 4 r f.í I, |»- • ■.-, • • .■• • ■•' ** •* • í ^ 4 ft ■ . »■ 

r 



• r ■ •■. 



• : t^m i|||l>M||| ^••lif '^''lA- »'•' .»^ t 

'••• %. I • ' itf I 1 ! •' - 4 é * ' ' t" ^ ' ' ' '. ****' * '^ * 't'*^ *^ 

•• '^«é i4"i' ;«^-^''»i 4 ;i f.^ "4 • - • 
' • I « '■ • i !••' 4 I - 4 , ■ I ■ , • ••• • • ^v * .^ 4 é • ' 

• iiii i**-.i^- I'. '»— . »'<bt,.t 

It '•< • '•^ i *• '•• • •4i4>'-l Am^-- , « . * » 4 : 4 ••«■» 

t. 4 •■ i .•«■. -^ > •U4 ' ' J > ' .• -* e..*f • ff -#. ,^* • • t.'. 1- * .. ' i* 

!•■ • *''44»'.ti i • si.fri^. 4tt»4 S* « 4 f9»j.n é i % i *-■. i ^ A 

i ' « I . ft- «a 4 • 4 4 - ' » • •' » I ^ .-.4 4 4 • ^ r u • Mff 1 

• l-4<>« - - ft-4 4 UiA.4 ' K" •■» 4 4 >•'«•<»' K> a». *. ft / •. M.*^ f % MMif 

• II -Ki^ 4 t ■ *i 'I I i'i^f ' '•■ft4:*4.=. I '■«■«> ■A* 

4* V fffa*h • M » ••II*' •• - 

í..^*i^M'<r. lé'kL.I 4r4 , 4 ^•»t'. i4'4'-4i 4 

■ •■•■f * !• M 'I ' •*? t I 4 '.*? -•« -*;•« -«4 'I -i'|i4 »l 

ii't^ * • M -4 ! i'!^ .1 ■:« 4 ' -4 ' ^1 4 

iii.j- tí n f -a 4 '^* •*. • ■ 4 I • 4 

■ 

i.i. l4 -' 44 
1. ^ «.* -Ij . tar*;. .4 '•'•4«l44"fl4 * / -' 

if «^< • .41 *:• ■ 4 • 4 '. M7 ^- 4 ^r 

• ■ it 44 • •• •• •*•»*■ « . •' w ^ • ! ' í ' t 

f »•• , • I if líi •— .fc ■ .41 

n 4.4 • ft4 I . 1 ' « 

• 't*f»'i-' - IH.4 ''4 -M>* X i«f - 



150 

A fajellenszenv fennérintett példáit ezúttal is ismétlődni látjuk: a 
39 vend s a 63 szerb községben semmi horvát elem nincs ; a 78 horvát 
községből 5-ben van vend, de nincs szerb sehol, — a 244 orosz köz- 
ségből csak 5-ben találunk románt, a 836 román közsé^ől csak 6-baD 
találunk oroszt. Egyedül a iót-orosz forgalomban vehetfink észre egy- 
oldalú emelkedést: az 1016 tót község közQl ugyan csak 15 fogadta 
be az orosz elemet, — ellenben 244 orosz községből 63 befogadta a tótot 
kisebbség g\*anánt. 

Látni fogjuk a részleteknél, hogy a felvidék orosz falvai az utolsó 
félszáz év alatt tömegesen tótosodtak el (Lng, Zemplén és Sáros megyék- 
ben), a mi arra vall, hogy a két faj közt az averzió tfinetei csak ujabb 
időben mutatkoznak, mióta az oroszban a faji öntudat felébredt, a tót 
pedig eg\'kori olvasztó erejét elvesztette. 

IIL A négyajkúak. 









A fajtöbbség 






összesen 






146 302 


525 


140 


97 


39 18 


2 


4 


1073 


hiányzik 


isebbstg 


magv- 


k 
rom. 


ö z s 
tőt 


é g b 
német 


e n 
orosz 


szerb honr. 


veod 


e;g>'éb 

DV. 


ajkú 
közs. 


a négy- 
ajkúak- 
bói 


inagN'nr 


i> 


292 


318 


137 


71 


» 17 


2 


3 


869 


58 


román 


<Q 


♦ 


4 


« á 


6 


2d 2 




3 


174 


597 


tiSt 


81 


33 


♦ 


35 


65 


6 2 


— 


— 


222 


526 


néniot 


137 


2S6 


324 


♦ 


94 


36 IS 


2 


4 


901 


32 


orosjt 


19 


6 


24 


<i 


^ 


o 






60 


916 


&«erb 


12 


33 


4 


32 


1 


Hl^ 3 




t 


9S 


948 


horvát 


13 


8 


2 


á5 


2 


3 41 




1 


51 


1001 


vonti 


3 


— 








— 1 


4h 




4 


1067 


f^éb ny. 


111 


248 


2i*> 


la^ 


,^2 


21 11 


2 


♦ 


S4S 


220 


3-3 elem 










k v^ 


I s é £ b e 


n 









A nÓ4:;>^ajkü tipus mar jóval cyir^hb számmal fcHtlul elő, mint a 
hári>majkü. s a nópfajok e helységekben egyenletesebben terjedtek eL 
Klftl újra a nav^í oloni jár, de ryonaon követi ezt a magyar s az 
^^ycb no|H^k> o:sO|H>rtja A tot, romsri. sxeib és orosz elemé hátrább 
kí^votko^ik, 

Kle*: oiQk'onlotos is a nagy n/pfiijok érintkezése e^jnnással: 

ma4;\ar és román *x>4. nemet és román 423. 
ma4;Aar^ós tót ;^99, nemet és tót 359, 

maij>ar os uomot 274, román es lől 37 

kí^7s*'^4:bon találhatók o^^^ült 

A .'PoA\7;A*jJ,'^<i<; jvKiail>an i^^akrsn spcTilk 1 — 9*,^-oyi szórványos 
os*Mok poKtai is s7orojvlnok Uy sroTvakiiik lekintheljúk a 325 tót község 
kó?t ,ÍM>on mntatkoío oivs7, s s í** on^tsr kt^2$egbcl 65-ben található 
tot kisoWv^^iiokot. IV non)ol\ ía;ok /i.fj^ír^jjjv meg e csoportban sem 
látóik Níí^nni : a N;orl>hor\a* eriiVikejros v**sí;k 3 — 3, a Teod-horvát érint- 
ko^os osak l kóíNO^iiv N;^^orUko;ik 




151 



FejczzOk be a fajok elterjedlsége fftlölt szemlénket a polislctl holy- 
[rk let^larkííhh csnporljáii. melybe ar. anínylag csekély számú öt-, liat- 
t Wtajkú köz&éjjek példáit iiiind összero(<laljiik- 



IV. Az Öt.hétiu>(úak. 



kúe^t/g 



A ffii többség 



kAisógtien 
magy. rom. tót nímet oros» szerb horv. vemi 
»' 53 13 3Í 30 29 7 — 



öt-hét- 
i-)(y^b ojkú 
ny. kftKH. 



Iildiiyzik 
nz At-liél- 
njkúnk- 






«erb 
honrAt 

cgyib ny. 1 

& — 7 Hctninrl 



t NcvezheUiók e típust déluidékinck is. mert ennyi ajkú nép leg- 
pikáltb a Bánsáfí s a Bácska közséfjeiben torlódik Össze. Itt a legter- 
Jcdckcnycbb ncpfajok elén ismét a magyar jár; egyéb jelek is azt bizo- 
nyflják (néhányra a/ tetnikai talaj- vizsgálatánál már rámiitatttnik). Iiogy 
a tna|{ji-ur«á{{ a maga rajait leginkább a délvidék felé költözteti s ez 
irányban fog lonáhb fejlődni. Mögötte marad a német, mely u 2^4- 
BJkú kOz<iégek csoportjaiban mindig előtte járt . a délvidék németjei 
közt nagyon kevés az izraelita elem, a fajbeli német pedig nem moz- 
gékony, nem terjeszkedik szélesen, természete inkább összezárkózó és 
helyben maradó, — ezért marad elterjedtség dolgában nemcsak a magya- 
rok, hanem a szintén gyakorta előforduló 'egyéb nyelvűek •, főleg czigá- 
nyok mögöll is. 

S most ÖJtfZfgezziik a poliglott községek e négy csoportjának szám- 
ertdménycil : 

A fajlabhtég teatnn 

2210 2300 2334 1016 589 XVi 19ti !»> 
kAxségben 



a fai 



ITM 1427 783 2(i4 104 155 



*(bJ •gT<)< Bj. 



Vm W4 I85II 



KflO? 


3784 12680 




■&1£SÍ: 


kÜKrfU kflíOI 


4510 


2.WS 922* 


i»7 


(Üti 3968 


1163 


377 3873 


4724 


98 5S38 



38 4 - 

íny. Uft lOM 68ri 
7 riemmíl 



14 — — 



I poligloll kOis^gekel, iiielyckbeit n fiijok lobhifgtt képpxnok. 



152 

E táblázat megadja az áttekintést az összes esetek fölött, hogy népfaj 
népfajjal — mint többség és kisebbség — hang községbén * érintkezik. 

A legerősebb négy elem találkozó pontjainak száma általán nem 
nagyon különbözik: 

Magyar többség román kisebbséggel és viszont 2283 helységben, 

tót > . > 2187 

német > > > 1859 

Sémet román » > » 1248 » 

tót > » > 1979 

érintkeznek. 

Csak a román-tőt elemek érintkezése csekély: 93 községre szorít- 
kozik. De e két nép távol él egymástól, nincs igen mód benne, hogy 
egN'mással érintkezhessenek. 

Látni az idézett példákon, mennyivel meghaladja teijedékenységre 
a magyar faj a többi három erős népet. Nem elszórődás ez nála, — 
bizonyságok a tömör, eg\ ajkú magyar községek (25ü8) ; hanem a hegemón 
faj átfogó ereje, mely 2210 poUglott helységben túlsúlyt g}*akorol, s további 
4510 másajkú községbe kisebbség gyanánt hatol eL Nincs is fajnép, raely- 
lyel az összes többi fajok közt ne a magyar érintkeznék legsűrűbben, 
közvetetlenül. Csak a délvidéki szerb-német érintkezés múlja felül a szerb- 
magyar érintkezést. 

Annál feltűnőbbek egyes szomszéd népek egymástól idegenkedő 
elzárkózottságának országos példái Kitűnik ez a poliglott községeken, 
ha azokat többségeik szerint vizsgáljuk. Az 589 orosz községből 160-ban 
még találunk tót elemet, de 2334 tót községből csupán 54-ben van orosz 
elem. — érintkezési pontjaik száma 214. A tót-orosz elemekről ismételjük^ 
a mire fenn már rámutattunk, hogy a fajellenszenv köztük újabbkori 
jelenség. Régente a két faj vonzódott eg\Tnáshoz s összeolvadt; a hol a 
tót elem az orosz talajon elterjedt, vag\- az orosz elem terjeszkedett tót talaj 
felé, ott az orosz községek csoportosan tótosodtak el. Ujabban a két nép 
elhidegült egxmás iránt, s tót az oroszt, orosz a tótot nem igen tűri meg 
a maga falvaiban. Még erősebb az elzárkózottság az orosz és román 
népek közt, noha Máramarostól Tgoesáig s a Szilágyságig volna elég 
módjuk, hog\' találkozzanak. Íme a 2^^K) román községből csak 18-ban 
van orosz és az 589 orosz közsoiíből 15-ben van Pvig lemenőleg ronid/i 
kisebbség, érintkezési |>ontjaik száma 33. Ennél is nagyobb a zárkó- 
zottság a horvát-szerb, s a horvát-vend elemek közt. A vend községek 
száma 9(>. de csak l-ben találunk horvátot, a szerb községek száma 149 
sósak 1 l-ben lakik liorvát : a horvát községek száma 196, s 7-ben mutat- 
kozik szerb, ugyancsak 7-bon vond. Horvátok-szerbek-vendek együtt még 
szőrvánvosan som fordulnak olő sehol. 

S nu^st boinulatjnk a községeket, melyekből egyes fajnépek hiány- 

' .V l;iblÁ/:it os;ik Azi i\ fajkísolíbséjícl mutatjn ki, mely községenkint a leg- 
iehnírknujttb, vogyis i\ lí 7 ajkü kC>7sögok népei kőzi azokat, a mik a többségben 
lövők utiin kővotkoVnok kőzvolotlcnöl. 



i 

i 



TORflJt, kOlOn CBoportmftva a poliglott. kOlAn az e^'ajkú helységeket ; a 
véf^mmázal adja az országos cri-dtnt-nyt. 
Fajiöbbaégre 

3210 3900 2334 lOlfi á») U9 196 96 12 8002 »7U 12686 

b hoTTít i«id iKftbiiy. lOblHtjku '*.«>;*" ^/hílí^'k 



^<*ei 





k A X s 


f B 


b A I 










kíiwótí kíi/fll 


ar # 


590 


907 


233 


aaft 


45 


41 


23 


fl 


2182 


1276 


3158 


n I«3I 


# 


2323 


712 


571 


M 


189 


!« 


6 


5615 


31 at 


8718 


liaO 


2218 


« 


ít»7 


429 


132 


184 


96 


10 


5406 


3407 


8813 


1134 


\3Í£ 


*M 


» 


53 


18 


77 


40 


— 


311)2 


3686 


6848 


2127 


2282 


23W) 


9M 


« 


M7 


mi 


96 


12 


B136 


3761 


11897 


3150 


2227 


zías 


913 


ftB7 


* 


m 


92 


8 


8491 


3784 


12275 


1 2131 


2283 


2331 


R96 


587 


138 


* 


gft 


10 


8470 


3743 


12213 


2173 


2296 


2334 


1002 


589 


149 


189 


# 


12 


8743 


3733 


1247G 


nr. ITOS 


1238 


1G48 


73a 


448 


96 


170 


85 


» 


G120 


3779 


9899 



kfizségliED. 

E példatárból látható, hogy a magyar elem az ország potiyhn hely- 
inek alig net/r/rt/részchől. a német elem azok kisehb feléből, a lót és 
román elem azok közel kétharmadából hiányzik. Ha nz összes községekel 
számtlásba vesz&zfik (tehát a moiiogloltakat is), még világosabban kitQnik, 
hogy a magyar Taj az ország területen nemcsak a legellerjedtty^b s nz 
ország minden nyelvvidékérc szétágazó, hanem a lobbi népek ki'nl az 
rgytéges összefUggést is csak a magyar etnikai étet ereje tartja fenn. 

Láttuk imtínl, hogy a többi népek közt mily gyérek az érintkező 
pontok a kftz&cgckben. A német elem csak messze távolban jár a magyar 
nyomában, bór erősen megelőzi a más ajkú többi népeket, mert a poUgloll 
kÖxséffckbcD való nagy terjedtsége csak /ú/sró/u^os vnll : nem a faj német 
iMjrfU e) igy, hanem a német ajkú zsidóság. Mihelyt ez megmagyarosodik, 
a ma^-aror&zágí németségnek legalább 2tJ00 községből kivész mai látszó- 
lagos oyoma. 

Kmlt-kezlelQnk a faj-averzió imént látott példáira, melyek az oi-szá- 
gosan jelenlevők és hiányzók községi tükréből újra láthatók a tót-orosz. 
orou-román, liorvál-vend és szerb-horvát községek adataiban. K népeket 
valóban nem lízikai, hanem lélekbeli távolságok kúlönitik el egymástól. 
Kcb^ekn. hogy egyensúlyozott beké* államéletet ennyi fajellentét közt 
egyedQI a magyar vezetés tesz lehetöité 

t-lrejérnl mcgközeUtö Tógáimat ad, ha az) a helyet nézzük, melyet 
■ kAx&égckben más népek közt elfoglal. ' 

■liag)'»romigk0u^cit)ca,az 189I-Íkiszámlálifs Idején, a viszonyok ilyenek vollak: 
-i; l-tő INk Ul-ik lY-lk V-ik \l-ik \'II-ik sorba Juli>tl r^nípck 



íjkü I 3TS4 

j = 4391 4391 



I 



3248 3248 3248 - 
Vm 1073 1073 1073 



21 21 21 2t 21 21 

2 2 2 2 2 2 

12686 K9U3 4511 12t>:i 19u S"' 



154 



Az 1891-iki 


mint többség 




mint kisebbs 


*ég 




helyen álltak 


számláláskor 


az I*ső 


a n-ik. 


m-ik. 


IV-ik. 


V-ik, 


Vl-ik, 


Vn-ik 




magyarok 


4718 


2973 


1268 


236 


32 


1 




helységben 


németek . . 


1114 


3118 


138i 


215 


7 


2 




» 


tótok . . . 


2711 


785 


240 


113 


22 


2 




> 


románok . . 


2981 


763 


159 


48 


14 


3 


^- 


> 


oroszok . . 


612 


94 


52 


21 


10 


— 


— 


» 


szerbek . . 


149 


119 


97 


24 


19 


3 




> 


horN'álok . . 


237 


101 


96 


30 


/ 


2 




» 


vemlek . . 


147 


48 


1 


12 


1 


1 




> 


egyéb ny. 


17 


901 


1216 


564 


78 


9 


2 


» 


összesen 


12586 


8902 


4511 


1263 


190 


23 


2 


helységben 



E táblázatból kitűnik, hogy — ha eltekintünk a német (és német- 
ajkú zsidó) elemtől — súlyra és elterjedtségre a magyar képződményeké 
a feltétlen elsőség az ország összes fajnépei fölött, nemcsak ott, a hol a 
mag}*ar faj többségben van (4718 bélyegben), hanem ott is, a hol második^ 
vag>' harmadik helyen kisebbs^ben maradt (2973 és 1268 helységben). 

Most áttérünk a fajkisebbségek erejének és súlyának közelebbi meg- 
határozására A helység-siaiisziika számpéldáit százalékpéldákra azért 
változtattuk, hogy azokból pontosan megjelölhessük az arányokat, a mik- 
ben népfaj népfajhoz valamennyi községre nézve áll. 



II. 

Feladatnak egj^szerűsítése czéljából összevontuk a százalék-létra 
száz fokát /ír egyenlő lépcsőre, hogy arányszámaik erejéhez képest a 
többíiegik foglalják el a felső, a kisebbségek az alsó lépcsőfokot. ^ 

Ily módon öl foesefbe foglaltuk a poliglott helységek fajnépességének 
Ö5,'?rr,'? viszonx számait, ú. m. : 

a7 V'ik fokon állnak a legerősebb súlyú kisebbségek : 40 — 49*^/^, s a 
leggyengébb súlyú tíSbbsoiíok: (^» — <>l'' ,, erovel: 



a IV-ik fokon a kisobhsép súlyerő :^»— 39* ,., a többségé 70— 6P/o ; 

a IIMk ^ ^ ' 3i*— 29\., > > 80— 717o; 

a II ik ló— li*%, * 90— 817o; 
a 7 l-ső - » 



1(1—19%, 

1- 9''v 



99—91%. 



K súlymorlokkol foi^^juk oss7oniénii sokajkú városaink és falvaink 
polÍ4ilolt lak<Snóposst^4^ót. 

.V ;> r ajkú liolysógok i^Acn^o minoritásairól sommásan is kimond- 
hatjuk, hogy a7ok a f;íjoloniok. mohx-^k községenkint a 3 — 74k helyre 
N7orullak, síUgíalan [\0^ f, nl:ítl maradó' spórákniMk tekinthetők, s az 
/. Jokú kisohhN04>okho7 számítandók. 



l <^ «ioljb;0'/nl ^<^■^rí^^ ■ 05'ikkí*l .i X-N. íí»pc»n. 




fgy elaprAzva. szórváriyüsan mutatkozik a 

magyar elem 1447 ht-lysé^bi-n, szcib elem líi.'I helységben, 

némel 15-2G . horvát > VM 

tói > 365 > vend • 15 

román • *ill • egyéb ny.< 1793 > 



De tudunk rajtuk kívül 292 kinéleUs |)é!d;iról, melyekben n 3-ik es 
•••ik helyre uoruti minoritás ereje és si'ilya me^Oti a ll-od-, sőt a lll-adfokú 
sAlymcrtdteL Például idézzük a mosonmcf^yei Lojta-Ujfalut. hnl 295 hóinál 
alkntja n többséget. 24t) némel (SS'/u = ÍV") az ekőrendű. 72 magj'ar 
(II', - U') a másodrendű és 20 tót {:í*/„ --^ 1") a harmadrcndfi kisebbségei. 
Uyen lerme&zettí kisebbség van : magyar 1)0, német 80, román 13. tót 12. 

kCHtMz é* sjierb 10 — 10, hon'át 1. egyéb nyelvű 7ti helységben.' 
A rrlativ löhbsétjek és hutlámzó kisebbséfiek e példái azonhun 
denyész<í kivételek a községi fajnépek nag\' példatárában. Arru nézve 
egvetemicg ál\ a szabály, hogy poliglott népessegtlnk erőviszonyait az 
ebűrendO fajminorítthok alapján kell megítélni, melyek a helységekben 
a második fielyel_ foglalják e/, s a töbliség után a legsúlyusabb, a t^bb- 
ségbez való viszonyukban a mértékadó elemet képviselik. 

Mi tehát Magyarország helységeiben a fajtöbbségek melleit 02 első- 
rendű Ittjminorilásak erejét törekszünk most pontosan megállapítani. 

.\ fajtübbségek orszápszerle a következőleg vannak jitjkisebbségek- 
kel meglerbeiov (az adatoknt a népszándálási statisztika alapján magunk 
sKámilottnk ki) 

V ' 

^B^ügyobb . 81 37 51 I V fokil 2 IV fokú 7 Mt tokit \*i 11 foki'i 114 1 fokit 

^H^ ... 115 4» 60 :tV > 7IV ■ ■•MII 911 371 > 

tertp . . . 1592 8SI 7GIÓ1V ■ IÍ31V ^ 81ÍII > «ÖI1 ■ 1771 . 

kb ip éretfl . 29:10 tWI 132!t V» V ■ 77 IV -^ TA III HX II ■ 97í> I . 

ABceMii 4718 2808 22111 lIUVTukú UdlVlokú I7llliri>k>i Uötillfnkú l.V24irokú 



A magyar helységek közül: 



szám- egy- löbti- 
ra ajkú ajkú , 



A ma^t/ar községek világában, úgy a kis lalvak, mint a néj)es városok 
frlé, az egyajkiUág a: uralkodó vonás. Kis lalvnink nagj'obb fele (2930-ból 
1601). középméretű nagyközségeink erős fele (1592-ből ÜtSl), nagyméretű 
mrzfívárosainknsk közel harmada (ll:>ből 49) és legnagyobb méretű 
városaink kerek harmada (81-hől 27) liszla magyar. 

Ez a vonás álvetődik azután a faj kisebbségek arányszámaira poliglott 
községeinkben is.. 

A máiiajkú népesség e magyar helységek legnagyobb részének csak 

' E példák ■ réHtIrirkrr tnrtoznak, — otí mutatunk ntjuk. » kOzs^^gek mrg- 



i 



i:>6 

/. fokú kisebbséget ad. Poliglott városaink nagyobb felére (120 közt 71), 
poliglott nagyközségeink és kisralvaink erős kétharmadára (2090 közt 1453) 
ily súlylalan faj kisebbségek jutnak. Elmondhatjuk, hogy a másajkú elem 
4718 mag>ar helység közt 25ü8-ból teljesen hiányzik és 1524-ben alig 
észrei^hetö. ("-sak 686 magyar helységben lép az fel II — V. fokú erővel, 
259 súlyosabb iIY — Y. fokú), 427 g\*engébb (11— IIL fokú) kisebbséggel. 
K csoportból a városi jellegűekre (49) esik : súlyos (IV — V. fokú) 13 eset- 
ben és könnyebb súlyú (II — III. fokú) 36 esetben, a falusi jellegű köz- 
ségekben (637) a súlyos esetek száma 246. az enyhébbeké 391. Látszik, 
hog\' a magyar etnikában a másajkú népesség súlya aránylag többször 
érinti a Oiírosokdt, mint a falukat, de nyomása az utóbbiakon súlyosabb: 
ezek azt jobban is érzik meg. mint amazok. 

.\ nulsajkú elem. az összes fokozatokban, helységenkint a következő: 

* I^^MhV ^^™*" ^^'^^ német orosz szerb horvát vend egyéb dt. Összesen magyar 



WWl 


fokú 


61 


15 


21 


4 


« 


1 


1 




110 


helységben : 


IV-^i 


y 


74 


28 


34 


ő 


5 


2 




1 


149 


> 


nud 


y 


74 


:^^ 


44 


ő 


9 


4 


1 


2 


171 


'k 


Ilivi 


t 


íi.^ 


S4 


63 




4 


1 


3 


15 


2áe 


X 


Iíj6 




:2(^ 


4őf9 


ő?9 


37 


s 


3e 


22 


174 


1524 


> 




45^ 


61 S 


741 


54 


33 


47 


27 


192 - 


- 2210 


helvségben. 



K táblázatból kitúnik, hogy a magyar hdys^ekbeo a IQ — V. fok 
OiTJű kisobl>sé^ logtöbl^szór Txmtán. a 11. fokú könnyebb esetek közt a 
loí okm lép a román ok\ ve^:(re az 1. fokú súlytalan ^)órák közül leg- 
több a r>éme1 és tói elemekből való. 

A rt>man hoK^^ijt k kő7ül : 

mcTyr sr*:.-?:?*//'"^^ ''í''*t^ ^ tiMöi^ kúak k5rl j tutepbse^]: súlga 

i^í^fO^ :>• 5 r :í\ > r i> 4ttfotTÍ, 3 ■ fokú, 3 1 fokú 

k*%5-op *'i"i> lá> OtV 4r\ :^>f\ ^ TTH > 116 ■ > 3751 > 

Visn-i^rMi\ 2'{v> 3»3i» ^tr.s.^x - t.>í\ ^ '::im » aia > i2ü8I > 

Obcsj-rs^r: iíiS: «Sl ::í.K "^^^ V íok; iKi' li }\>kr :,\S II íoktu «iO i fokú, 1586 1 fokú. 

A rom*v: j.\Uer::irur. jrlt^r.iikonv vWimmal csak a kis falúak közt 
x^nn^k roy*rik:: k^rNO^^-^k *21t\^ k.S^íiI ,W» : a nagyfalukból alig a hatod- 
ns? ""^X^ k^;t !,>,-, s ,^ JIl xáivtsiss K'lit-xS heK^ii közül csak 2 iiszia 

7V'W: A,: kA;-s<voü>oTi ísí 1 ű^ká >q>c^r4iditus kisebbségek túlnyo- 
niiMí^v N7iníon ?í kis ;uh:rr. ősnek liuív korul IÍÖKl a nagyfáinknak 
íili*: A fo'io ílvr.-i (y-ib k^;l ,^">., < \7.t\-^s< ;ií-lle<ű köxs^ek (19) közQl 
}^oo,iK ONík .N ilxrn A .*?:«:. v7tÁ\: (jr.77: *chkZ a román hehmégeknek (2961) 
k^N/rl ío;oivon l,xN(^ .:;..• r\:'T:^rhf:: r)c^'CÁTí'S7i^b5i €iSl) teljesen hiány- 
::k IV r-o^\ o*v,\"*s>o5 nu''4:^"h;aiíi*-io srj.iv.n-iíi. Ti4- jden Tan 211 súlyosabb 
IV \ ^^kl^ on ;mv:< rmhrht li ül K^kíi «5Mbí*B, Ettk kdiOl városi 



i 



J^pgB hclyséRT*^ jnt H súlyosabb. 7 enyhébb; falusi jt-llegörc 202 mlyn- 
«abb. 496 enyhébb es<>t, A román elnJk^ibaii tehát a mijÍs ajkiiíik si'ilyn 
arinylag lűbbször tfri a falukat, mint a városokat, de a nyomás az 
előbbiekben enyhébb: kt-vésbbé is ér/ik azt meg, mint az iitóbbink. 

A moiánsáK igazi ereje u kis faluban virúgzík. Kbl>ól alkotott 
mai^ánik legtöbbel, ezekben lakik legnagyobb s/ámmal, s ezekből iiAvi 
ki magái intenzitással, vagy terjed, rajokat Itoctálva más népek városaiba. 
nagyközségeibe, bogy azokat tiílsúlylyal megszállja. Krre vallanak a népe- 
sebb romáo kAzségek legtöbbjében található más ajkú súlyos kisebbségek. 
A román őserőt az apró falvak tipiisa fejezi ki, s épp ezáltal bizonyítja 
azt. bogy e nép nani ilt kflelki-zell. hanem a XVII— XIX. századok alatt 
Isuan áramlottak be tömegei, apró telepekben helyezkedett el s kiinUrűl 
frkfztte. alalrúl főlfejliidtte alakitolta ki mai nyelvterületéi. 

iíő* ajkú elemei, az Ös.szes fokozatokban, belységenkinl ezek : 

»tatkui """íiy- '**' n*mH orosísicrJ) horvát vcDd egyeli ny. Ossicscn román 

V-Mfokd H I 23 — l — - - 79 helysé({beii ; 

IV-ed . 87335I2-- 4 132 

lU-wi • 106 5 31 - 8 1 - 2 1.->8 

UoiJ . ZW 6 67 - 5 I 1 33 3.50 ^ 

l»fl • SI4 II .TiO n 10 ■') 1 3ó)> IMfi ' 

r>«znFn 132(> % Mti 7 'id 7 2 4CK) ^ ZH>0 holys^^tti-ii. 

K szerint a román elemnek a faj kisebbségek közül a magyarral 
van minden fokozatban a legtöbb dolga. Messze a magyar mögött követ- 
kezik a némrl (erdélyi szász, alföldi sváb) és egyéb nyelvű, nag\' messze- 
ségben a többi fajelem. .\ román községekben itt-ott csekély súlylyal 
található horvátok és vendek a vándor iparos és föUlmnnkás néphez 
laiinznak; a jelentékeny súlyú, de gyér számú tói kisebbségek az alföldi 
(béké»-cssQádi és bihari) lót szigetségek körOl keresendők. 

A tót helységek közQl : 

mérrire .^mm ^í^ ^f *J » tfibb-jkünk kfizl a khehhs/yek $Úlga 

legnagyobb 6—6 IVTükú. 2wrokú. 3lílfokú; 

lH«ií 31 — 2 1 I V > :nv V 4 III • 3 11 TobA. 10 1 fokú, 

tíkttp 444 U 3»2 I3V > lUIV - 29 III > .'>7 U > 2Tít ■ 

kJBérHO 2340 t8S 1915 24 V - 4.MV ■ 7:illl ■ 24(511 ■ 1.1271 ■ 

Omtnen 2711 S77 23J4 .'h< V fokú, tiOU [okti. lUUllllokti. Kuüll (i>k<í. INll I loki) 

A lólság e képéníl leolvashatni fajéletének fáradt, hervatiig álla- 
potát, ilvgi nép a hazában, s mégis kevesebb a nagyfaluja (I-M), mint 
» mmánnak í79.^) és több a kisfaluja (22(0), mint a románnak (21115); 
mmákéi típusban kevesebb a liszta túl l')2 és 325), mint a tiszta román 
kftxiég (VÁt és 55(1). .Más ajkú szórványos kisebbségek súrObben fordulnak 
etS a lÓttájiban (1811 esel), mint a románüágban (l-SSG esel). KUenben a 
// — V. fokú erős kisebbségek gyérebbek a tót (52.') esel), mint a román 
>1\A esel) községek fajlerületén. Kz azt jelenti, hogy a tót nép. bár év- 
dek óla fogy. s a más népek előnyére Ifrt veszU, még sem állt meg 



E 



I 



158 

gyenge többséggel annyiszor, mint a kétszáz év óta erősen gyarapodó 
s a más népek felé terjeszkedni tudó román nép; korábbi időben tehát, 
mikor a tót még nem fogyott és nem veszített tért, szükségkép felülmulta 
erős többségek, sőt népes községek dolgában is a románt 

Látható ez a két faj városias és falusi jellegű képződményein eg\'- 
aránt. 

A legnagyobb méretű 6 tót és 2 román községet nem e népek alkot- 
ták, hanem költözés útján szállták meg túlsúlylyal, erre vallanak a súlyos 
(111 — V. fok) más ajkú (német és szerb) kisebbségek. Ellenben a nagy- 
méretű 21 tót és 19 román mezőváros közül 13 a tót, 8 a román faj 
alkotása : amott a másajkú kisebbség 3 esetben gyenge (ti. fok), 10 eset- 
ben súlytalan (I. fok), emitt 3 esetben g}'enge, 3-ban súlytalan, 2-ből 
teljesen hiányzik. A többi mezővárosok közül 8-at a tót, 11-et a román 
faj más népektől foglalt el, melyekből erős kisebbségek ma is léteznek. 

A poliglott nagy falak közt erős többsége a tót elemnek csak 311. 
g\enge többsége 61 helységben van, míg a román elem erős többséggel 
491. gyenge többséggel 175 helységben bír. Itt tűnik ki a tót fajélet mai 
her\'adtsága : nagy falui kiürültek vagj- más népekkel teltek meg, s szá- 
muk lefog\'ott, a helységek leszálltak a kisfalu tipusai közé. Ellenben a 
poliglott kisfaluk között erős tót többség 1773. erős román többség csak 
1439 helységre, gyenge tót többség pedig 132, gyenge román többség 
176 helységre esik. egyfelől az I — II. fokú g>enge, másfelől a III — V. fokú 
erős kisebbségekkel szemben. 

A tót községekben a más ajkú elem mind az öt fokon át, ilyen: 

^/aekbV • ™^i^>*- *^*"- néra. orosz szerb horv. vend egyéb ny. összesen tót 

V-ód fokii 28 1 3 6 1 — — — 39 helységben 

lY-ed , ői 3 9 4 1 - — 

niad 74 — 31 3 1 — — 

Il-od > 144 1 138 ő — — — 

I-sö .V>9 — ia>4 6 2—— 

összesen 8<>(> ő 123ő 24 5 — — 199 — 2334 helységben. 

.\ 111 — V. fokú kisebbségek közt a magyar elem Jár elül. De a ll-odik 
fokon már közel kerül hozzá, az I. fokon pedig csaknem kétszeres erő- 
vel tart előtte a német elem. illetőleg a német ajkú felvidéki zsidóság. 

A német helységek közül : 

méretír suimrn ^9}f\ 'V/'^ » tí>bbajkúak közt a kisebbségek súlya 

ajkú ajk 11 > 

- 9 - 2 IV fokú. 3 III fokú, 3 II fokú, II fokú; 

31 3 V fokú. 6IV > 8111 > 811 > 61 > 

20 471 :í:íV > 62IV > 73111 > 76 > 2271 > 

73 :UVS 34 V ^ 42 IV > 65111 > 9311 > 271 1 » 

l^ss/oson 1114 9S 101(> 71) V fokú. 1 12 IV fokú. 149 III fokú. 180 II fokú. 505 1 fokú. 

l\g>' pillantás 07 adatokra megadja a teljes áttekintést a hazai német 
ólom mai állapi^ta fölött. Régi jelentőségét teljesen elnesztette. Lélekszámra 





39 


1 


69 




109 


18 


306 


180 


1811 



lojjnagyobb 


9 


nagy 


31 


k(^zép 


49(? 


kisniérolű 


:>7S 



J 



a ncmrlek rclOlmiilják |a tóiot. ineijki^zeKtik a roniánt, — de közsé|{eik 
uáma íeUt ae leszi a lót, uli^ liurmadát a román k<)zségek számának. 
A németség egy harmada más népek vámsaiban va^^ falvaiban úl kisebb- 
ség (QTMnánt, ilt-oll mé^ íjív is értelmi és vagyoni túlsúlyt gyakorolva a 
ftzimbeli lúUútylyal blrú népek fölött. Valaha a német községek száma 
mcghaladhalla a '20IH>-eI. de e nép újabb időben tért veüzít. Mai községe 
lúlnyomólag poliglottak, — 17 millió népességükből cxak 13 millió a faj- 
német, — a többi lOll/HX) más ajkú. S ez meglátszik a kisebbségek súly- 
aiérlékcn kúzségenkint. Tiszta német község csak 98, sporadikus kisebb- 
«rt{«kket csak 5(»5 létezik.— a löbbi 511 német község túl van terhelve 
tnásajkúukkal :t31 cselben (111— V. fokö) súlyosabb. 180 esetben (II. fokú) 
(tyenftc kisebbíufggel. S ez a helyzet egyaránt megvan a német kisfaluban, 
• nagyközségben s a városokban. Az utóbbiak helyzete annyiban rosszabb. 
bog}' olt az egy ajkú lipus végkép odaveszett, a súlytalan kisebbségek 
típusa út — lU poliglott község között — csak 7 esetben fordul elő : van 
ellenben *i2 német város súlyos. 11 gyengébb kisebbséggel. Legerősebb 
a német elem a nagy- és kisfalu világában. 

A más ajkú elem a német községben ilyen : 

/erb liorv. vend egyéb ny. fisseesen német 
7 2 - - 70 köisíglwn 



'^ÍSS" 


moity. 


ront. 


lót 


V-öd fokü 


23 


35 


3 


Ví-ed . 


38 


46 


7 


QI-mI > 


46 


63 


U! 


D-od > 


100 


W 


11 


!-•« > 


323 


i^ 


3:1 



.■>30 229 7U 8 á2 44 II 72 IOI« lifizségben . 

B szerint III — Y. fokú súlyos esetekben leginkább román, s csak 
oúsodsorban magyar kisebbséggel van a német elemnek dolga. A magyar 
dcm U-od fokú és sporadikus kisebbség gyanánt kerfll a román elem elé. 
Az erfis íítrb kisebbségek (34 esetben) arra vallanak, hogy ott a németség 
tért (ogtatl, mert valaha olt a többség szerb volt; — de az erős lói. magyar 
« főleg román kisebbségek a némel elemre nézve érzékeny lémcszleség 
veiszedelmél i,277 e&et) jelentik; így vesztette el a németség azokat a népes 
kAzségekel. melyekben számbeli túlsúlya ma más népeknek van.s a némel 
tOrxdakosság minoritásban maradt. 

Az orosz helységek közúl : 
a^rHr* •**"' 'H^\ '"í*: " löbhsjkiiak köíl a kisebbségek súlya 

Itgomgyottb — — — — — — - _ 

iMCy 4 - 4 — - 3 III fokú, - 1 I fokű, 

UMp 121 — 12) 2 V fokú. 2 IV fokú, 23 111 • 4« II fokú, 15 1 . 

UiiD«retfl 487 28 464 IQV • 14IV ■ 46 III . IftS 11 . 290 1 . 

612 23 589 I2V fokú 16 IV fokú 71 III fokú 154 II fokú 336 1 fokú. 



Az oroxz fajélet meg hervatagabb, mint a tót, s majd oly eiszóródott, 
mint a német Hervadásál elszórtsága nagyban előmozdilhalta. A ma 



160 

létező 612 orosz község — eltekintve néhány messze elvetődött sziget- 
képződménytől — nyolcz megye területén, a magyar, tót és román nyelv- 
területek közt fekszik, szétszaggatva kisebb-nagyobb helységcsoportokba, 
a miben jelentékeny tényező a szaggatott hegyi topográfia is. 

Ez elszórtság következménye, hogy a tiszta orosz község csak 23 
maradt, másajkú sporadikus kisebbség a mezővárosok közt csak l-nek, 
a nagyfáink közt csak 45-nek van, a többiek súlyosan megterhelvék más- 
ajkú kisebbségekkel. Egyedüli ereje az orosz fajéletnek ma a 487 kisfalu, 
melyek közt 23 tiszta orosz, 290-ben a másajkú elem alig észrevehető, 
s csak 69 ily apró község van súlyosabban, 105 érezhetően megterhelve 
másajkú kisebbségekkel. 

A músajkú elem elosztása súly szerint az orosz helységek közt ilyen: 

A faj kisebb' , , , . . , ^ ,. x 

ségekből ^^^^Y- román tót német szerb horvát vend egyéb ny. Összesen orosz 

V-öd fokú 2— 4 6 — — — — 12 helys^ben 

IV-ed :.2— 59 — ~— - 16 

ní-ad » 7 _ 11 52 — — — 1 71 > 

ll-od » 8 1 10 129 — — — 6 154 > 

I-sö » 37 — 35 2Ő0 — — — 14 336 » 

Összesen 56 l 65 446 — — — 21 — 589 helységben 

Orosz községekben a másajkú elemek közt minden súlylyal a némely 
illetőleg a zsidó elemé az első hely feltétlenül, — fajnémet itt ritkán 
fordul elő. Utána következik a lói és magyar elem, csaknem egyenlő 
aránynyal, — végre a czigányság (az egyéb nyelvűek közt). Román 
kisebbség csak egy orosz községben van. 

Leghervadtabb Magyarországon bizonynyal a szerb faj. 

A szerb helységek közül: 

nwrt'lrt* R^ámra ^^y' '^^^" a többnjkúak közt a kisebbségek súlya 



legnagyobb 


6 


nagy 


12 


közép 


104 


kismértékei 


27 


Összesen 


149 



— 6 1 V fokú, 3 IV fokú, 2 III fokú ; 

- 12 — IIY > 3111 » 4 II fokú, 41 fokú. 

— 104 4 V fokú. 18IV ^ 16III > 2211 » 441 > 

- 27 — 2IV ^ 2111 > 811 > 151 t 

- 149 ÖV fokú, 24 IV fokú. 23 Ili fokú, 34 II fokú, 631 fokú. 

Két irányban beteg ez a hazai szerbség. Nincs terjeszkedő képessége 
többé, — kisfaluinak száma 27 (a legkisebbeké csak 4), új községeket 
lehal nem Ind alkolni; s kevés benne a konzervatív erő, a mi abból 
látszik, hogy liszla szerb község egyetlen egy sincs. Hogy mint fajnép 
még létezik, annak a 63 helységnek köszöni, melyekben a másajkú elem 
csak sporadikusan fordul elő, s mely községek túlnyomólag népes nagy- 
faluk. De ez előnynyel szemközt nagy hátrány, hogy 52 esetben súlyos, 
ii l-ben enyhébb erővel jelentékeny másajkú kisebbségek nyomják a ggen- 
giilö szerb többsége kel úgy a városok (14), mint a nagy- is kisfaluk (72) 
világában. 




A másajku riciii súlyra fgy os^ilik nivg a szerh helységek kCtzl : 
^ SLfkMI lo^íy' f""'" 'öl ii£ractoro5xliorválvcndogyébny. Összesen tztrb 
V-öd foLd 1 1 _ a - - — — T, helysé«b«n: 

IV-cd . 11 á 1 8 - 1 — t 24 

(] -wl . 4 fi - 12 — — — 2 33 
M . 8 9 - 14 1 1 - 1 M 
Mfi . 17 10 2 .» - - - ;í Gn . 

[ Aumrn 41 37 :i 69 1 2 - T 14!* licl.VKf-tíben. 

' A in.^ — V. fokíi siilyos kiKebhsúf^ok t- szerint 23 helyscRlien a német. 
6-ban n maijynr. 8-bnn román. lí-ban az -cgyób nyelvű- kv7. őseiben 
hulgiir), s 1—1 eseUícn u túl és hoii'úl elemből valók; ll-od és I-sŐ fokú 
kbcbbscgel lúlnyoniölug n német (i'y-sxCtr). gyérebben a mnyyar (25-szór) 
fc n ronubi elem (l9-szer) ád. 

A bazai bornáf, nemi és ftjtféb iiti népek helységeiben a mt'isnjkn 
kivbbiicgekrÖl adataink itl következnek: 
A borv-át községek közDl : 



njkd 



1 iriljlinjbii.ik küzt n íisebhtéfiel: súlya 



Uiép 



jVrokli. 2IVfokil, !)UI fokti. Ull rokú, S4l fokú: 
BV . 13 IV . 16 III . 26 1; . eil » 



d-vítPirn zn 41 litfi 11 V fokú. 



ilV fokii 2r>[U fnki), 4011 TnkíV lO.S 1 fokif; 



* Uur^Gl '*"'^^- 1^"*^" '<^' iiímcl orosí sicrb vend egyíb n y. össrescn horvál 

V-MI fokú 6 — — r, _. — _ _ 11 ticlyí^Óubcn ; 

IV ni . 4 j - íi - 1 _ _ 15 , 

III jd . la - - IL' - 1 — — 25 

ll-od • 13 1 1 Ifi — - — :\ 41) 

I-sú 1 K{ 1' iJ - 4 4 in,*. 



Ocwncn 104 l' ■! 74 
A vtaA községek közQl : 



lűbb- 
njkü 



me hclysígbcíi. 



I tai>l)i>Jkiiak küül a kischbsi'ijfk siítya 



- 1 III rokü. 111 Toki). r.I fokú: 

21 V fokú. .illl 1011 . 721 . 



4K-unm I4~ ''1 VK 

:. ramiiit tAI ni-iv 



L'l V fokú, <MII fokú. II II fokü. 7TI fokú: 
S7 szerb horv.i'Kyéliny. ftssxosfii vfnfl 



.1 Ml-UrU>-„ 

V-M fokŰ — — — — _ — _ _ ^ liclys^glicn í 

|V.m1 . ^ - -- -j _ - — _ •> 

Illáit . :i - - ,1 - _ _ _ ,; 

i; od . r. - - li - - u 

I wl , 10 - L'!t - - 1 7 77 



Owtncn 48 — 




tie1ys(}{beti. 



2 

Az egyéb nyelvű községek közül : 

méretre számra ^9^^ ^.' a többajkúak közt a kisebbségek súlya 

legnagyobb ___._— __ _ 

nagy 1—1 — — — — II fokú; 

kö/ip 4 13 — — — in fokú, 21 » 

kisméretO 12 4 8 — — 1 III fokú, 2 H fokú. 51 > 

* Összesen 17 r> 12 — — 1 III fokú. 3 II fokú, 8 1 fokú; 

sé ékből *"^«^^* ^oraűn lói némel orosz szerb horv. vend összesen egyéb mj. 

V-öd fokú __ — _ — — — — — helységben; 

lY-ed > — — — — — — — — — * 

in-ad .- — — i_-_- 1 

Il-od > 1 1 - 1 — — — — 4 y 

I-ső • 1~— 6-1— - 8 » 

Összeszen 21—8—1— — 12 helységben. 

A horiHit községeknek tömören összefüggő vagy szétszórt fekvésük- 
höz képest változik jellegük és természetük. Van köztük il eggajku, — 
további 105-hen más ajkú elemekből csak sporadikus kisebbségek mutat- 
koznak ; ezek a községek tiilnyomólag a Muraköz védett területén a 
horvát-szIavonoiNzági erős borválság szomszédságában épültek, — s ez 
meglátszik fajlöbbségeik erején is. Van ellenben 91 hors'ál helység, 
a mik 40 esetben könynyebb, 51 esetben súlyos fajminorításokkal ler- 
helvék meg. Kzek nag\*részl a vas-sopron -pozsonyi ültetvényes horvát 
telepekből, vag\* a Dráván inneni, s az alföldi horvát nyeluszigetekből 
valók. Krős kisebbségek laláihatók bennük, s a fajmínorítás megfelel a 
szigetséiiek etnikai környezetének : az ily erős kisebbség 2ö esetben német, 
22 esetben magyar, 1 — l esetben szerb és román. Gyenge minoritás 
gyanánt a magyar elem 102, a német elem tS horvát helységben for- 
dul elő. 

rgxanily jelenséi»el láthatunk a i^end falúk területén is. E nép 
nagy része tömör zárkozottsiigban lakja Vas és Zala déli sarkát : ol 
község lis/ta vend. 77-ben os;ik más ajkú spórák akadnak. A vasmeg}ei 
német nyelvlialár déli s/éléu csiik 1. a zala-vasmegyei mag^'ar nyelv- 
határ nyugati s/élén S vond kö/ség bir eg\' felöl erős német, más felől 
jelenlékenv mai>vai* kisebbséiíekkel. 

Krdekosek az elszigetelt cseh-bolyár ^eg\"éb nyelvű) községek a 
lemes^torvniláli Alföldön ós a krassó-szörényi heg>*ek közt. Az utóbbiak 
többnyire megmaradtak monoglottnak. más népet községeikbe nem igen 
bocsátanak. De az előbbiek is osak szórványos vag\" gyenge más ajkú 
elemet fogadtak be : avlataink s/erinl S esetben németet. 2eseiben mag}'arl 
ós 1 -1 í»on s/erbet meg románt 

S most aUitsuk íVl a méri^^jei^ hogy kitűnjék, milyen a néplajok 
ri'<:'.'!tos<dir(i ^ályeró doUában faji tobb<K'yL'ik és kisebbségeik közt. 



/ ■ .*.'.• 



!4/ 



• • 



' < 



• 



i«. 



:t. 



■ 
■ 



t :i 



I ■ 



»•# # 



!-• 



< ■ • I 



• I • I 



• 4 i ,ff - I I : H 



I I 



• « 



r I 



« • 



k a 



■ • -. 



■.r m : . I 



I . i • t ' . ■ ■■ ' i 

I I i 4 I ■ •. f ■ I ■ • 



164 

minden esetben. töl)bször kap községeil>e faj minoritást a más ajkúaktól, 
mintsem ád nekik. Egyedül a magyar fajtól kapnak egyetemleg többet, 
mint a mennyit a magyar kap tőlük egyetemleg. E számokból kitűnik, 
hogy poliglott helységeinkben egyes fajok súlya hogj' áll a többiekéhez 
s a magyar faj tiUsiUya mekkora valamennyiük felett. 



111. 

Hogy teljessé leg\'ük a községek etnikai képét ide csatoljuk azokat 
az adatokat is. melyek a fajnépek hitélete, s a községek felekezeti viszo- 
nyai felől tájékoztatnak. 

Ez adatok forrása szintén a helység-statisztika volt, méhének szám- 
tételeit magimk változtattuk át arányszámokká, hogy I. — V. fokozatú 
főesetekbe foglaljuk ezeket is, miként a népfajok arányszámaival tettük 
A meg\'ék rajzánál adni fogjuk az eredménj't minden községről, akár 
eg}-, akár többfelekezetűek, — minden felekezetről, ha többségben, ha 
kisebbségben vannak, — s minden kisebliségrőK ^ha I-, ha V-fokú az 
erejük. Csak országosan sommázva nem mutatjuk ki az eg}'- és több- 
felekezetűség minden váhozatát, sem a kisebbségben levő felekezetek 
szánierejének mind az öt fokozatát. 

Elég pontos áttekintést kapunk a felekezeti arányok országos méretei 
fölött, ha e helyt megjelöljük minden népfajrőL hogy községeikben vala- 
mennyi felekezet hányszor ád többséget, hányszor áll kisebbség g^^anánt 
második vag}* harmadik helyen, hányszor fordul elő szórványosan a 
4 — 7-ik lielyen, s hány községből hiányzik? Ez adatok alapján megis- 
merhetjük egy felől a népfajok hitéletét, más felöl a hitközségek fajéletét. 
A többi részlet a részletezésre tartozik, — itt a képet csak elhomályo- 
sítanák. 

A 4718 magA'ar helységben : 

a más vallásiinkkal szemközt íjíy oszlanak meg : 



a felekezet 
hivei 


mini többsétj 


mint kisebbség 
a Ilik a Iliik 


a 


órrányosan 
IV VII' k 


összesen 


hiányzanak 






lielyen 




helven 








r katli. . , 


20i>S 


leiS 4:í 




566 




4524 




m 


5^ 


^. kath. . 


u: 


3«r> ;íi* 




5lH> 




lOől 


• V 


3667 


Te 


kol. gór. . . 


Ití 


177 




170 




391 




4327 


</ 

/ 


örm. kath. . 


— 


1 1^ 




a 




6 




4712 




ág. ovang. . 


lGi> 


534 4J» 




601 




1353 


se 


3365 




ov. reform 


liUl 


7iU V*í» 




Ő26 




2988 




1730 


K^ 1 


luiitárius 


74 


44 12 




SÍ 




211 


«^ 


4507 




i/raelita . . 


•> 


114*; i:>4 




1S46 




3149 




1569 


»" 
f 



A nuujf/ar holysoitok viláoál>an a felekezeti népesség tehát túlsúlg- 
h/al vöwMÚ kath(>iikus» inásodstM'ban ov. református; harmadik helven 
állnak líenno a/. ;it». ovaniíolikusok és i;ör. katholikusok. g}'enge neg)'e- 
ilik holyou a kololi i^örö:^ oüyiuiz hívei ős az unitáriusok. Mindössze 



105 



t 



húrom majíj'ar helysíjj vati, liol a felekezeti népesség lúlsúlylvül izraplita. 
K hch-sciick : Márainaros-SzÍ}}ct. MuiiUács t's Tisza-Ujlak. 

EUerjedIxégre (a spóriikal is szjímítva) eisfi hely a magyar lu-lysí- 
^kbi'ii a r. kalli.. másoiiik liely az izraelita s az ev. ref. felekezeteké, 

A 2981 román hrlységhen : 

a mrts viilliisnnkknl sírmkfl^l íny oszlonnk niri; 



B frítl-€:el 
hivri 

r. \A\tk . 
(t k-ih. . 

Orm luilh. . 
öji rv, . . 
r\: rcf. . . 



I líMsén 



1241 
17IKI 



itiint kinebbitég 

» Ilik a llÜk 

helyen 



U 



tzúrvámjoían 
n IV-VIf-ik összesen 
helyen 



biáníjmnuk 



llKlft 




inta 


iTaH 




l-iUi 


2Uü(l 

5 

UH 


1 


975 

2'j:« 

28(t.'l 


lUfi 




20:ts 


!>; 




21)24 


137a 




lfiÜ8 



inelita . — 

A román helységek lieii a hitélel teliál nagy láhtUylyal keleti görög 
rs gftrfig katholikus felekezetű. Az a 31 helység, hol a hfvek majnri' 
láui vegyesen r. kath,, ág. cv., ev. ref. és unitárius, — csak a rdatio 
lAbbségek arányálian kapta ezt « felekezeti s/inezetet. l.egérdekesh k6z- 
IQk ÍO hflység, melyekben a nép többsége vallásra ág. ev., nyelvre román, 
fajra pedig clrománosndntt bolgár. (X.-KQkOllő és Fogaras megytJk lelrá- 
sátiiil fogunk velflk találkozni ) 

Legeiterjed Ichb a romáiiságb:in a két orthodox eg}-ház, utánuk az 
ízrarlita. s csak negyedik helyen a r katholikus felekezet, 

A 2711 tót helységben: 

:i miis vnllilsu.ikkiil K;reiiikÖ/t i^y oszlannk niPK 



a ftíekrzet 

hirri 

r Ulh - . 
A. luith . . 
Arm. kalh 
Lri. eOr. 
4c. «wní. . 



mint löbbsétf 



tandita 



mini kUtbbs/ff 
a Ilik n Iliik 



lOOti 



'■zórványosan 
a IV-YII-ik Összesen 
helyen 



hiiíni/zaniik 



3M7 




C4 


.'■88 
2f. 


o 


212.1 
2711 
3fl8fi 


127.^ 


■V 


HM 


27?. 


■z 


a4;iti 

271 W 


IfMn 




!f62 



A Iái helységekben a felekezeti népesség tt'ilsúlylyal római kalholi- 
km, ■ lekinlélyes erével ág. cv. vallású és görög kalhultkiis: ez utóbbiak 
ckdtOMMloU ralliínek. Ev. református szinezctcl 17 tót helység relatív 
Mb b üé g e fc útján nyert. Oe van 2 tót község, hol a felekezeti majoritás 
im«lila: Liptó-Sz(-Miklós és Szobráncz. 

EUerjedlségre a tótsiigban az első hely a r. kath., második hely az 
úrarlíla, harmadik hely az ág. ev. felekezeté. 



166 





mint kisebbség 


szórványosan 








mini többség 


a Il-ik 


a IILik 


a IV—Vll'ik összesen 


hiányzanak 




hely 


en 


helyen 


< 




790 


129 


7 


58 


984 




130 


• 


3 


97 


16 


54 


170 


•»> 


944 






— 


— 






"3 


1114 


"5) 


12 
299 


249 
144 


8 
8 


35 
52 


304 
503 


(A 


810 
611 


9é 


5 


65 


10 


122 


202 




912 










5 


5 


%/ 


1109 




5 


146 


30 


195 


376 




738 


c 



Az 1114 német helységben : 

a más vallásúakkal szemközt ij^y oszlanak meg 

a felekezet 
hívei 

rom. kath. . 

gör. kath. . 

örm. kath . 

kel. gör. . . 

ág. evang. . 

ev. reform . 

unitárius . . 

iznielita . . 

A német helységekben a népesség túlsúlylyal római katholikus, 
kisebb súlylyal ág. ev. felekezetű. Van néhány kivételes esel, hogy 
a felekezeli többség ev. református vagj' az orthodoxiához tartozó, 
— mely példákban a faji többség titkán eg\'ez a felekezeli több- 
séggel. Ilyen amaz öt helység is. hol a többség nem faj német, hanem 
izraeliia. Ezek : Sopron megyében Zsidó-Nagj-Marlon, Alsó-Kismarlon- 
hegj\ Sárosban a sebes-kellemesi Rétfalu, Máramarosban Karácsony falu. 
és BeszleiTze-Naszódban Entradám. 

Ellerjedlségre első helyen áll a német helységekben a r. kath., 
másodikon az ág. ev. felekezet. Az izraelita elem e csoportban a harma- 
dik helyin? jut: hiányzik a német helységek közel kétharmadából, mit 
a fajanerzió újabb példája gyanánt állapítunk meg: a német elem 
löbbnyiit? gjéren bocsátja be a zsidó elemel községeibe. 

A 612 orosz helységben: 

a más vallasúakkal szemközt igy oszlanak m^ 



a felekezet 
hivei 

római kalh, . 
görög kath. 
örm. kath. 
kel. gör . 
ág, evang. 
ev. reform, 
unitárius . 
i/rnelita 



mint töhliség 



1 



mint kisebbség szórványosan 

i\ ILik ü Ill'ik a /V— V/I-iA* összesen hiányzanak 

helyen h el ven 

110 í 174 

1 — — 



4 
4 

471 



13 
46 

10í» 



291 




321 


• 


607 


•.^ 


."» 






•«* 




^ 


— 




612 


^ 
<, 


1 


"^ 


611 






*^ 




17 




595 


^ 
^ 


ő2 


>» 


560 


s 








t 


— 


— 


612 




5S1 




31 


^ 



.\/ orosz helvséi^okben a i^ör. kath. felekezel túlsúlva feltéllen 
és kizárólaiíos. Ol közsói^ix^ r. kath. t^ egxxe keleti görög majoritás esik, 
— de o kiréiclrk i^V2 példa közi csak megerősítik a szabályi, heg)' a 
niagynrorszái:[i oroszok helyséiioinek hitéletében a görög szertartású 
kntlioHkiis Oi^A lm/ uralkodik : a hol pedig nem uralkodik, olt nincs is 
i('h*n: hiányzik ama/ ot holysoiiból. a hol a római egyházé a majoritás. 

l'Uirrjrdtsrgrt' lu oros/ok kö/l a keleti szert, kath. egyházé az 
olsösói^. niasoJik hclv a/ i/raolita. harmadik helv a r. kath. felekezeté. 



A kiwhb nípek fHcIcpzeli viszonyail sommiísiiii tárgyaljuk. 

A 149 Merb lírlyséylun: 

niAsvnlldsiiakkal xj'cmk ifiv o'ty.liuiiik mftf 



■ ftfekttel 
Mvtí 


mini lübbiéij 


mint 1; 
a Jl-ik 
hcl 


sfhbxétj 
n lll-ik 


■al\'VlI-ik 
hrlycn 


flsfíücscn 


biánj 




r. kalh . . 


19 


110 


1 


lü 


140 




9 




R. kath. 


^ 


I 


— 


4 






l-H 




Oroi. kfllli . 


_ 


- 


- 


— 


— 


% 


US 


1 


kri. itAr. 


130 


10 


— 


1 


141 




8 


éfrrv. . . 


- 


10 


2 


21 


3:( 


f 


llfi 


l 


*T rcf 




.1 


2 


20 


27 


5, 


122 


1 


unit . 




— 


- 




- 


1 


141) 




terarl. . 




6 


'■ 


4n 


r,4 




»5 




a 237 horvát hetljsfg 


>en: 












n iiiiUviiHitsiinkkii 


s/omkn/ 


Íny (i.s/biiiiik 


ine« 




a frietezet 
hivri 




mini kisebbik;/ 


száruányosan 






mint löbbiég 


11 ll-ik 
lic 


nlll'ik 


a!\-VI!.ik 
helvcii 


CifAZCS 


n 


hiánii 
zaita 





r knlb. . 
g. kalh. 
Ami. kalh. 
kel gflr 
■«- e« ■ 
ti. rel. . 
unit. . 
untí ■ 





_ 










í 


237 






1 


21 S 




ai7 




237 
171 



\ 



m 147 vend helységben: 

n initsvnlldsiiiikknl si^eiiikAxl Ifiy ositbnHk iiiűk 



u.^ niinl Inbbtéq 



g kalb. . 
Artu kalh. 
krl. yúr . 
il. er. 
. reí . 



kisrbbségéPtl 
Il-ik n Ili-ik 


^zóroántjMan 
alV-Vlt-ik 


Ossxesen 


hiáni, 




hplvcii 


helyen 




zanak 


4)í - 


- 


142 




S 




- - 


' 


- 


o 


U7 
147 


i 


42 - 


2 


87 


^ 


50 


? 


l - 


- 


1 


1 


146 
147 


% 


10 ] 


27 


38 




IW 





E lAMázulok íi:erin( » hortnU faj hitf-lcte n közst-gekhcii kisul- 
rólag római kalholikus, — ii vendé li'ilsúlylya) római katholikus, 53 h<?ly- 
•é|{ben áüOütai cviingélikus, — a szerbeké csnk li) esetben r. kath. 
(Mikuc>. a lölibiben keleti i^űrüg. 

Klli!rjcdl«5f(re a horvát helységekben első helyen áll a római kath., 
másodikon iiz izraelita, a rend hclysé (■ékben chS helyen n római kath.. 



168 



másodikon az ágostai, harmadikon úz izraelita, — a szerb helységekl)en 
első a keleti görög, második a római kath., harmadik az izraelita felekezet. 

A 17 egyéb nyelvű (bolgár és cseh) helységben: 

a másvallásúakkal szemközt így oszlanak meg 

mint kisebbség szórványosan 
mini többség all-ik a líl-ik alV—VIÍ-ik összesen hiányzanak 

helyen 



a felekezet 
hívei 

r. kath. . . 

g. kath. . . 

örm. kath. . 

kel. gör. . . 

ág. ev. . . 

ev ref. . . 

unit. . . . 

Izrael. . . . 



16 



1 
3 



helyen 
1 



1 
1 



17 






4 


• m* 


13 


— 


Na 


17 


4 


^ 


13 






17 


2 


>> 


15 






17 


1 




16 



x 



E csoportban három feltűnő jelenségbe kell rámutatnunk: egyik a 
római egyháznak csaknem kizárólagos túlsúlya, még a keletről jött 
bolgár lakosság telepes községeiben is; másik az /zrae//7a elemnek csak- 
nem teljes kizártsága, — egyetlen elszóródott spóra kivételével az összes 
cseh és bolgár helységekből hiányzik; harmadik feltűnő jelenség, hog}' 
van egy cseh falu, melynek hitélete kálvinista. Ez a falu Szent-Helena, 
Krassó-Szörény m. moldovai járásában. 

Állítsuk össze ezek után a községek felekezeti viszonyainak országos 
képét, 

Magyarország 12686 helységében : 



a másvallásúakkal szemközt í^^v oszlanak me<^ 



nj 



a felekezel 
hívei 



mint kisebbség szórványosan 
mint többség i\ Il-ik a IH-ik nlV—VII-ik összesen Iiiányzannk 

helyen helyen 



r. kath. . 

g. kath. . 
örm. kath. 

kel. gör. . 
ág. ev. 
ev. ref 

unit. . . 

izrael. . . 



5757 


2847 


71 


1376 


10051 


2635 


21% 


990 


94 


875 


4155 


8531 


— 


2 


2 


7 


11 


12675 


1868 


632 


51 


335 


2886 


9800 


1143 


1196 


78 


1001 


3118 


9268 


1637 


13(;6 


138 


1372 


4513 


8173 


75 


51 


17 


137 


280 


12406 


10 


3621 


239 


3627 


7487 


5199 



A hívek többsége tehát az ország helységeinek közel felében 
r. kath., közel hatodrészében gör, kath., közel hetedrészében kel. gör. 
vagy ev. ref., alig tizedrészében ág. evang., felekezetű. A többi felekezetek 
többség dolgában gyengén állnak. E fejezet meg se említette a keleti 
örmény, baptista és nazarénus hilűeket, mert oly g}'^éren s oly elszórtan 
forduhiak elő, hogy jelenlétök százalékban községenkint vagy ki nem 
fejezhető, vagy az esetek csekély száma miatt azokat országosan som- 
mázni nem lett volna érdemes. 



Iti'J 



Le j je Mci jedlebb a rúinni kalh s az izraelita felekezel, — iiliintik 
u cv. rcf. s rt líörftR knthntikus kövtrlkezik. — fzfk mögrtll tart tiz 
ifi. ev . tiu'tf hiitr<ihl> a keleti fíörő^ efiyhii/, — leftliátrálib állnak az 
unitáriusok &% Armény kathülíkusok. 

A felekrzeÜ és nfpfuji lUbbsérjek ors/á^nsHii íjjy líl^^tíiick Össze a 
községekben : 



I fajnípesséy ICbIiségrc: 



tgf, ny. írs-atsci 



a frifkezett 

IA6tn««rr: 

r lalh. . 
arat. kall), 
i|t. «v . 



K Inblázal mcg[uondja. milyen a szinczciük az oiszáj! közséj^eiiiek 
i'gNTclöl a fujúIeU másrelol a hitelét keltns vilii [>flásánúl, s bemiilalja a 
népfnjokat a felekezetek Iflkrében. a felekezclekcl [leiiitj a népfajnk lOk- 
rrben közséfícnként és majoritások szerint. Nincs egyéb liátra, midthofíy 
kAzsé^cink etnikai cs tiilcleti viszonyainak képét kiegészítsük a iiépsUi- 
lixzlika adataival is, melyeket a lielysé^iiévtári kíumlalások alapján a 
kövclkczőkben soniniáztunk : 



. L'fiítS 


17 


IHSl 


7yu 


r, 


111 


2:t7 


!I4 


Ili 


r.7r.7 




1*7 


1241 


litt) 


;í 


6(M! 


- 


- 


- 


- 


amc 




16 


17UÍI 


_ 


12 


1 


130 


_ 


_ 


_ 


ISfirt 


1 


ÍM 


10 


612 


29!1 


— 


— 


— 


63 


— 


ii4;i 


'H 


. IBII 


;t 


17 


■> 


— 


— 


— 


— 


1 


lfl37 


>. 


74 


1 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


75 


— 


3 


— 


2 




- 






- 




10 




4718 


2981 


2711 


1114 


iil2 


U'J 




147 


17- 


12f»*G 





A mull népszámlálás adatai szeiiiit volt : 



t.3DC,«H SW,5M 3451 

I4SJ0T R7a,fla5 214 

I.S42IG KJOt 7 

i.iu,4» ai.tne 38 

IH,MU 






74 



H twiBU -,2»,;i: l.a51.MI 27L>t 2.0»,3JI líbiait 221I,«6 01,01W S.97II 7DT.«M 

A felekezeti lélekszámok főösszegéből az oi'szúg jogi népességének 
(50«uof*ét: a I.'>,i:t3 J'il lelkei kapjuk. 

Fönn hch'ségenkiut láttuk, hogy a faj többségeknek mely felekezeti 
lúbbtégi'k felelnek meg, — itt láthatjuk most a lélekszámoklian mek- 
kora eröl képs'iselnek a felekezeti többségek cs kisebbségek egyOlt. ha 
oclosztalnak qz oi-uág községei közt fajtöbbségek szerint ; ez erő az, 
melyrnl fönn kímulatluk, hány községben lép fe! lúlsiilylyal, hány köz- 
ségben g.venge súlylyal, hányszor súlytalanul s hány esetben nincs semmi 
ayotna. 

■ Omióny kathuUktisok cs keletiek egyail. 

* Ide szAmllolluk iixl n 22 lelkei is, kík n sin liszt íkiibaii az <egyi^b noiii kcrcu- 
lánv* felekoelek ru\'aldlKin s/rrcpeinck. 



170 

A községek etnikai viszonyaival általánosságban végeztünk, összefog- 
laltuk az adatokat csoportonkint,s bennük sommásan vizsgáltuk a fajélei leg- 
fontosabb jelenségeit, a hogy ezek a községek számában, méreteiben, 
városi vag}' falusi jellegében, népeik egg vagy iöbbajkuságában. a fajok 
egymáshoz való arángában^ viszonosságában, s hiteleiében megnyilat- 
kozhatnak. 

Most az a feladatunk, hogy e sommázott adatkincset szétszedjük 
részeire, visszarakva oda, a honnét összeszedtük. 

Többé nem azt fogjuk nézni, milyen az etnikai élet országosan, 
hanem azt, hog} milyen az ország különböző darabjain, s ezek miben 
hasonlílnak, miben különböznek. 

Előbb a nag}' földdarabokon, állapítjuk meg, hog}'an osztotta fel 
az élet az oi'szágos jelenségeket az egj-es oi-szágrészek közt. Aztán követni 
fogjuk azok hullámait eg}'es vidékekre, meg\'ékbe, a topográfia- lakott 
térszakaiba, hova a községek épültek, shol az etnikai élet erői lüktetnek. 





Nyugat és Kelet. 



Sigyarni-s/Jy nytigoli felét keleti felével, fogjuk összt* iiasoiilifiii 
a jofji népi'ssétj s n fajok &xempoiitjúból. Nyuj^alra sziímfljuk a 
l>imiinlúll,sufelvi<]éknek a felst^ Tiszáig terjedd r<^szél, — keletre 
9UC Alfüidcl ;iz egész Tiszáutúllal, s lúl a K irály )iú({óii n^ egész crddlyi 
rí&zt. Amoll .'II. emílt 32 vilimegye fajélele iMnitiikozik ki szemeink elntl.' 
l-Ig}-üll látjuk rijif felül a Ii'il-a-diinai s a palóczföldi niagj'arokal. a 
duna-jolilt parii svál>okal ős szlávokat. a felvidóki lAlságnI, ornszságol, 
nt-melM-gel. — más felől a iinK^'alfoldi és székely-magyar medeiicze népét. 
^zigrlctl. az oroNzság mái-amaros-ugocsai részét, a roniúnsáfi na^y, a 
délvidéki svábok, szerbek és erdélyi szászok kisűhh lünicgeit. 

A két országláj méretei nem egtjbeoágők. \ nyugati 31 vármegyé- 
nek 187 járás. 1Í»,.^><>7.'í:í« k. liold terület és fÍ.;i«3.9tí.T lélek. — a keleti 
^ vármegjénck 22fi járás. 2íl.2.)2.472 k. hold terület és S.7t!>,52!l lélek 
felel lueg. De ősszel lusonK tusra ulkulninsuk. mert mszeméihelök. 



1. 



Klsn jelenség, a mi kiliivjü a ligj-ehiiel, a községek etnikai viszonyai- 
iisk Cftodátalos ellentéte a két orszáiftájon. 

A kisebli lerülcIG s kisebb népességű nyugati oldalon a helység- 
uám 73M, — » jóval nagyobb tenilelü és népessé<>ü keleti oldalon a 
lic>lvs£l(-szdm rsak ÜS93. 

Ez azt jelenti, hogy a kél orsüágtájnak más-más voll a nuill. 
más-más a jelenkori fejlődése. A két s/ániadatban a történelem világfi 
feltek a innllból. s az eleven aktuális élet szól hozzánk a jelenről. 

Koníbbi százéveken át az ország közéletének siilyponlja nyuytilrn 
etrlt. Oda lörckedell a legtöbb ember, olt keletkezelt a leylöbb helység. 
ott virúgzoll a legtöbb város, bcnntlk a társadalmi és knllnrélrt ; — oll 
voll a főváros is: Pozsony- A ntagynr eloika erői keleten csak az erdélyi 

' Az ország 63 meijfjéiél csalt íny lehetett iiyuünti 6s keleti esoiiorlrii kellé osí- 
UoL Elolkul scempoDlok veuneli a rclos;(I^siuÍt. A felvidék lót H niagvar ISlittséga 
\'i mrAyéjc, a UunAntAI I német s 10 magyar megyóje sic{tkségké|) u nyugiitl. ~ 
u alííMil 10 maRx-nr 3 romdn » 1 sícrli IfllitiséKa megyéje, vnlnmiiit a IG enlélyrésxl 
tBTKye Szilaitygynl a keleti csoporthoz vnll snimltnnili^, A iiígyoroM megjít nkkép 
owU»llak l>r ttMgy a \.t\ Tiszn-Jolibpiirli megye nyugntnt. n 2 linlparlí keletre ess4k. 



172 



területnek adtak akkor némi jelentőséget. A nag\' alföld hadi szintér, 
néptelen föld, vagy a vadvizek ingoványos talaja volt. A török világban 
lefogylak városai, megsemmisültek községei. Az egész országrészt a XYIII. 
század derekán kezdték felújítani. Ez a mull. 

Az új idők a közélet súlypontját nyugatról keletre vetették át. 
A költöző népesség az alföld felé tartott, s megtöltötte, megduzzasztotta 
nagy tömegeivel annak számra nem sok, de a tanyai rendszerrel nagy 
terjedelművé nőtt helységeit. A róna föld roppant paraszt- városai, tetemes 
falvai nem a törzslakosságból, nem intenzitással fejlődtek ki, hanem az 
oda áramlott költöző népesség adott nekik szertelen arányokat s kiter- 
jedést. S ez íg}' tart 150 éve már, — egyre g\'orsabb ütemben és növekvő 
méretekben. A nemzeti kultúra nagy középpontjai, élükön a világvárosi 
arányokat öltött Budapesttel, túlnyomólag az ország keleti felében fej- 
lődtek ki. Ezek gyakoroltak nagy vonzó erot a nyugati népességre, s 
késztették azt oda, hogy elhagyja szülő vidékét, el az egész oi^szágtájat, 
hol az elmúlt virágzással az egykori jóllét és megelégedés is lehei'vadt. 

Nyugaton a visszafejlődés, keleten a lendület képét tárják fel a 
két országláj helységméretei. 



Xyugalon van : 



28 leg- 
nagyobb \ 
méretű. ^ ^ 



lE 
IC 

6B 
20 A 



nagy- \ 
nicrclű, 1 



15 a 

35 cl 



76 leg- 
nagyobb 
méret ö, 



Keleten van: 

ÍZ 

1 H 

IG 

2E 

2D 

7C 
19 B 
43 A 



148 



nagy 
méretű 



[ 10 e 
- I 51 íB 



1G61 

kuzef:- 

méretű. 



I 45 d 
I 113c 
] 276 b 
l 1230 a 



5647 

A-/5mé 

relű. 



2217 p 
3430 a 



1959 
uzep- 
méretű. 



í 

I 
I 



97 d 
193 c 
431b 



3109 

A*/smc- 

retű, 



összesen 7394 helységben 
(í,3S3.965 lélek . ^ 



I 1238 a 
összesen 5292 helységben 
8,749 529 lélek. 



I 1806^ 
j 1303 a 



Kerek számokkal kifejezve : a legnagyobb méretű helységekre esik 
nijugaton 300,001), keleten 2^. millió lélek, — /lar/y-méretűekre esik 
nyugaton 400,000, keleten 1 millió lélek, — Aözep-méretűekre jut nyugaton 
3* . millió, keleten 4 millió lélek, — végül Ai^-méretűekre jut nyugaton 
2.200,(HW, keleten 1.200,000 lélek. Más szóval: nyugaton a súlypont akis, 
keleten a legnagyobb méretű helységeken nyugszik. 

A két cso|)()rt azt a bonyonuist leszi, mintha két medenczét látnánk, 
a miket egymással közlekedő csatornák kötnek össze, s ezeken át az 
egyik medeacze tartalma átszivárogna a másikba. A keleti medencze nép- 
bősége a nyugati modenozo rovására lelt: olt a legnagyobb, itt a leg- 
kisebb méretbiMi noai láthatnánk ma lúllengést, ha ott a dagály nem 
idézett volna elő itt apályt. 



A kél onuüÜRtáj ez elleiilctt viszonyni gazdasági helyzetükre is 
iIAHoI veinek, mely kftz-séfjeik szerveze télien kifejezésre jul. 

Xgagalan van: Keleten van: 6s»ze»en vnii : 

57 adnv, 7t i'áfog. 131 t'tíroi, 

687 nagnköztég. Ilíil nagyközséij, 1}(81 naggkasség, 

46 cwioll kOxs^tt' •'U csnloll kaKsétf. 81 csnlolt kn>^g. 

iS .1130 karjcgyz Í.ürl>Mi'i is (IIIM kflrjcgyi. Jtó'rtwn) is í2554 kOrJr^yi^- kűrben) 
(LS94 kitkütt^g. 3996 kisközxén, 10690 kiiköziiu 

Városaink és nagykíVzséfüeiiik kOzel kétlmrmnda keléire, kisközsé- 
geink kéthnrmada nyiigalrii esik : n nyugati körjegj'/6sé(ick száma iit;yuri 
iicni M>kkiil múlja Telal a keletieket, de iiyiigatnii kélnniiyi kisközséff van 
körjcgyzőséneklie ka|>csolva. mint keleten. I. alszik, liogy nyugaton fordul 
dö a uetiényebh, keleten a jnl)bni6dú községek lipnsa legtöbbször ú^y 
a városok, mint u nagy- és kisközségek közt. 

Jcllemitő a két országtáj viszonyaira az is. liogy a jobbinódú. a 
nem módoii és szegény kisközséfjek. melyekből a 2-5. a (í~10, s a 
U — 22 helységei mainkban foglaló körök kikerülnek., hogyan oszlanak 
meg nyugat és kelet közt. 

it kis községek h/iIiiiii 
nyiiguloii kck'U-n íisszcsrn nytiHaloii kclctea össícwn 
330 r.77 4il4 6fiO 1I.Í4 



Van knrjrgj/sfíi kör 
inbbmódú 2-3 ki9> k0zs«fu{el 



I 



Van körJegyzBi kor ii 

Drm iiióila«6~0 ki« kAmóiigrl 
T-7 . 

9-B . 
10-10 . ■■ 



ruKiilon kclt-lcn össxrsrn 



Van kSrjrgffzSi kör iiyiiijiilon kclcl 

wri|tar»uni 11-11 kis kOzs. ' 17 
12- li . 

i;i-l8 . 



14 



1 



A Jobbmödrt körjegyzőségek száma keleten nagyobb, mint nyuga- 
ton; u nnn módosaké oyngalon majd négyszerese a kc icüeknck, n leg- 
urgényebbek pedig cuiknem kizárólag rivngatiak. 




174 

E viszonyok a népfajokra így alkalmazhatók: 

A városi elem többségre inagy. roni. tót német szerb bolgár összesen » törv. h. j. és 

nyugaton 25 — 21 11 — — 57 > r. tan. város- 

kelelen 52 8 — 9 4 1 74 * ban 

országosan 77 8 21 20 4 1 131 

A mezővárosi elem 

többségre niagy. román tót német orosz szerb horv. egyéb összesen \ 
nyugaton. . . 475 — 106 99 4 1 12 — 697 ! "^S>' 

keleten . . . 542 2t9 35 273 8 101 4 2 1184 í ^^^' 

^^^^"~"~"""— ^■""^~'~~"^"^"^~^""^^~"^"^^— "^^^ I sédben 
1017 219 141 372 12 102 16 2 1881 I *" 

Ideiglen városhoz vagy nagyközséghez csatolt kisközségek közölt: 

a fajtöbbség 

magyar román tót német orosz összesen 

nyugaton 26 — 15 5 — 46 helységben 

keleten 19 12 — 6 1 38 » 

45 12 15 11 1 48 » 

Ide csatoljuk a körjegyzőségek etnikai képét is, külön-külön csoporto- 
sítva a jobbmódú, nem módos, és szegénysorsú kisközségek köreit, figyelem- 
mel arra, hogy a legtöbb községben milyen a fajnép többsége körönkint. 

A módosabb (2—5 kisközségből álló) körjegyzőségekben a legtöbb 
helgség fajnépe túlsúlylyal: 

magy. román tót német orosz szerb horv. vend egyéb ny. összesen 
nyugaton 551 — 294 98 28 — 28 — — 999 körben 

keleten 31 1 691 :^ 58 35 17 1 — 1 1027 > 

együtt 862 (>01 297 156 ()3 17 29 — 1 = 2026 körben 

A nem módos (6 — lü kisközségből álló) körjegyzőségekben a 
legtöbb helység fajnépe túlsúlylyal: 

magy. román tót német orosz szerb horv. vend egyéb ny. összesen 
nyugaton 140 — 178 22 24 — 8 15 " — " 387 körben 
keleten 13 93 — — — — - — — 106 > 

együtt 153 93 178 22 24 — 8 15 — 493 körben 

A legszegényebb (11 — 22 kisközségből álló) körj egyezőségekben a 
legtöbb helység fajnépe túlsúlylyal : 

magy. román tol német orosz szerb horv. vend egyéb ny. összesen 

nyugaton 7 - 16 2 5 — 2 2 — 34 körben 

keleten — 1 — — — — — — ^ -- 1 » 

egvült 7 1 16 2 5 — 2 2 — 35 körben 

Az összes körjegyzőségekben az összekapcsolt kisközségek legtöbb- 
jének fajnépe túlsúlylyal. 

magy. román tót német orosz szerb horv. vend egyéb ny. összesen 
nyugaton 698 — 488 122 57 — 38 17 — 1420 körben 

keleten 324 695 3 58 35 17 1 — 1 1134 > 

egvült 1022 695 491 180 92 17 39 17 1 2554 körben 

Kz adatok az ország nyugati és keleti felére nézve elég világos 
képet adnak a népfajokról. 

Nyugaton a magyar faj is megérzi ez országtáj csöndes hanyat- 
lását. Városainak kétharmada, nagyközségeinek fele keleten épült A 



j 



lépek nyulaiul) csiikiicni .imivi viirussul. de ali^j fclaiiiiyi nagy- 
itól liirnak, mini » raa}>yar, keleten elk'nl>eri a magyar városok 
■zitna cs ji'lrntöíicge melleit msis népckt! eieiiyészrí csekély, mfg a magyar 
nagykózscgt-k Nzáma alig hngy rdiilmúlja a lőljhí népekéi. A magyar 
etnika nyugaton gyengol s ezt nemcsak az bizonyltja, Iiogy városai gyen- 
gén ffjlAdnek s a magyar erő súlypontja a nagykíizségi tipusnn nyugszik; 
hanynlláiira vall ott a magyar kisközségek és körjegyzőségek túllen(|ö 
uámn is. Keleten van :t21, nyngalon van Íi*JK ilyen jegyzői kör, A kelc- 
lirk mind módosak, mfg a módos nyugatiak melleit van 14ü nem módos 
« 7 (közlQk egy 1 1 faluból összekapcsol!) szegény körjegyzőség is. 

A rorrifí/i fajélctnek nyugaton nincs nyoma. Keleten a városai jelen- 
téktelenek, nagyközségei elégtelen számúak. Krejét a kisközxégrk fejezik 
ki a módos körjegyzőségek túlnyomó sziimával. mely a magyar jegyzői 
köröknek csaknem kétszeresét adja. De vnn a román elníkában ugyanitt 
elég jelentékeny számmal módra gyengébb, sőt van egy (12 kisközség- 
bűi nltó) szegény jegyzői kör is. 

A lólokb'il aránylag nem sok elem jutott keletre — de csekély 
tzámú telepeik olt a legjobban beváltak. Várossá ugyan nem ataknl ott 
egy i»; — de van ;i5 ónálló niigyközség. közte 2 nagy s 3 U'ynai/yabb 
mérclü : Hékés-Csaba H(t ezer, S?nriííi5 20 ezer, A'oí/j/-/.^ií: (t^sanáfi-niegye) 
lu ezer lelket megbaladó lélekszámmal Kzek a UM etnika cxúcxpuntjai 
»r. rgész országban ! A lót körjegyzőségek keleten mind módnsak. 
Ktknbcn a nyugati országlájon, a tótság sziilöhazájábau, nagy sze- 
génység, nagy hanyatlás jeleit mutatják a községi adatok példái. A 

21 lói városi képződménynek li'itnyomolag a beköltüzütt munkás- és 
cselédnép :Íd löt színezetet. A közel 70U nagyközségnek alig a beteit- 
réMe lót. & a lót helységeknek alig a huszadrésze nagyközség. A lói 
kórjegyzői körökből 178 nem módos, Ui pedig (kÖztOk egy IS, s egy 

22 községitől álló) nagyon szegény. 

A németség mindkél oi'szágtájon ma is őrzi egykori jelenlőségé- 
Dck é* erejének maradványait. Valaha városalkotó elem volt: városai- 
nak unma nyugaton ma 11, keleten 9. — városias jcllegfi nagyközsé- 
geinek iutámn kclelcn 27.'). nyugaton 'J!f. Kisközségeiből nyugaton 180. 
keleten .Ví körjegyzőséget alkot. — s ezek nagy része jómódú. Csak a 
nyugati országlájon találunk 22 német körjegyzőségget szfik viszonyok közt. 
jh 2 kórt (13—13 helységből összekapcsolva) szegénységben. 
H Az oro«r elem községi képződményei csekélyebb számúak, de 
Hi^ oly szegények, mini a tótokéi. Városa egy sincs; nagyközségeinek 
^Wbnn nyugaton 1. keleten 8, s az ulöbbink közt 2 nagyméretíi. Kör- 
Íe]^zö«cgei kÖzQl a keletre cső 35 mind jómódú, de a nyugatra esö 
57 kúzi 24 gyengén áll. s ."í {11 — 11 fiduból összetéve) szegénysorsú. 

A lültbí kisebb népek csak egyik-egyik országtájon fordulnak elő. 
A tinrviilDknak s vendeknek keleten, szerbeknek és egj'éb nyelvűeknek 
nyugaton alig akad némi nyoma. Hóluk e helyt is csak azt ismélcl- 
betjok. mit országos vonatkozásaikról már elmondtunk. 



176 



De lássuk magukat a községekéig tekintet nélkül városi vagj^ falusi 
Jellegükre, kizárólag a népboség s a faji összetétel szempontjából, miud- 
két országtájon. ^ 

A népszámlálási statisztika helvségnévtári adataiból általunk som- 
mázott néptömegek fajlöbbségre igy oszlanak meg a községek közt, az 
oi-szág nyugati s keleti felén: 



a fajlöbbséif nyugaton. — 

helrscgben k. h^M területen lélekszámmal : 



nuigvar . 

román . . 

tőt . . . 

néiiiel . . 

orosz . . 

szerb . . 
horviU 

vend . . 
euvéb nv. 



keleten 

heljségbeo k hold területen lélekszámmal 

1^4 11.5:U.912 






147 



0.179.742 

1 9l>::^,497 

1.1S6.731 

27.1:^ 

410.9;t2 

1:^.197 



1.SI3896; 

76:5.6.Ü5 : 

238 767 : 

7.100; 

18:?.013 : 

71 4'>7 : 



2.9K1 



1S8 
144 

8 



11.950,a47 

358,817 

2.632,607 

1.113,968 

l..>4ü^76 

69,932 

79^)9 



4 262.548 : 
2.680,161; 
168,452 : 
962,532 : 
190,574 ; 
476,241 . 
8,54í^; 

20,478 : 



őss/esen 7,3»l 19.567, VÍ8 6.:ií?.;.l>6"> ; 



^:s9z 



29.280. 16ií 8.769,529. 



A tényleges fajtöbbségek és faj kisebbségek számereje a két oi'szág- 
tájon a következő: 

\nn nyttifaton faf népességre 






melv 



:Jt'c<^ir^ 



3194 nuii^var 

L\^il lót . . 

♦»7^* iiéniel . 

47i> orosz . 

'í s/erl* . 

-i*^» lí orvát 

147 vond 



«,iopi.e7s 

9'>,4>*6 222 l. 



c^ain t:t r.énet opjsx szerb horvát vend egy. cv 

9r*l ^\2VV2 99.048 5.;306 5,8őií 7,425 2.927 14,259 



v^7.:sn 

l.^4t> 

i:\7'U 

lM>4i» 



107 
lU^ 



f»7 

2:í.9l:i 
-x7»J^ 

ISI 



.1 



98.167 4,118 99 1;^ 72 16,991 

»;.^:l 588 9.290 9,179 36;i 6,:)92 

2l.:w^9ál«.7W 1 42 — 2.102 

L266 - t.757 77 — 27;i 

12,115 1 Kő;U&170I 129 I.UIO 



o UT.JU l.Ml LtíH<».v»>7 >f>iJ.ő^7 2l2.7l:n9.6ő01t>9.655 7Ú.2i>2 41.4UÍ 



\;.t\ .^e. 



f -T 



r.T;nep^s;s^jr^ 






:r:<3 saert? hcnrit vecJ egy. ny. 
S.9í>7 81.227 2,377 45i.i 42,:Vití 



2.;;ő5 17.l:í9 



:ö 180 41,15<» 



"'' toí 


^. ; iii»'. 




12IV«« 


''.^'^^ 


14.> 4.4:í:í 


• 


•> 

.i 


861 


4 >~ romot 


vvTöT 


••» 7. ','•.'•> 


>i.-:7 


<»»»> 


1>23 45.6.-».8 


1249 


45 


2:í.377. 


V v^:vv: 


'.*.'. •>' 


1 ■" • 


■N:> 


o- -o- 


i^;í«<^ 4--- 


6 


1 


48>» 


U4 v:or> 


■ r\ 7>1 ' 


11.4 :-^ 


4 4:;i 


'^r "^»7 


M8- »(.4U 


3a^í 


18 


5.344 


*^ *v^r\ 


'77 


4,.-. 


4!.- 


r.'i 


L 4.VÍ 


«L4áS 




146 


:: X V 


N>1 


~ T. . 




1.4--.- 


<i 


44 


11 


17.397 



4 . .-M r:. 



■y- -V.' -'4 :.!*.:- -ri :-:.t'7'J 47.\4.>4 13.^^7 7o8 131.1t> 



Ar.;iritsi:k :v,Oí: v/^k lítar^ irtindk^t or^zihjlájni nézA'ea fajlóbbséjfek 
civ'ot .Vi';sr*v.\-:r':'.:..v s-^iii^t. s a kistM^égtk erejét a helységekben 

A '\i\ysc^:k:v:Á. u ii.^'. u í\i;töl»i>><.c^ket találtok, ill következnek 
:i mervtvi :ís vu>.f;u *^Mí;;:iti < keleti t:rekarvM, 



I 



1 


^P 










1 


1 


A helysíamírolck ' lajlöbhsdjck 


szerinl 






f 


Hyugaíott: 












1l 


IC - 


1 E 


— 


— 


— 





I 


3B - 


1 8 


— 


— 


— 


_ 


M 


Ifi A 1 A 


— 


— 


— 


~ 


— 


.1 


2* 1 í 


2 *? 


^ 


_ 


— 


— 


1 


9» 1 16 


■2 US 


_ 


_ 


— 





M 


21 a n a 


1 a 


- 


— 


— 


— 


5 


27 d n d 


:id 


_ 




1 d 


— 


■ 


IM c 2!l c 


12 c 


:ic 


1 c 


le 





. 


I in b M b 


->l b 


2b 


— 


10 b 


ib 


. 


iitVi a 307 a 


l(i7 a 


13 a 


1 a 


12 a 


7a 


s 


Iirw ? 70j p 


225 p 


127 ? 


2? 


SÍ J 


18? 


1 


121IÍI1 I.-i2(l!. 


211, 


31) ( ^ 


1 « 


91 =. 


■.)!« 


sut' Ji!H .leei 


«;!• 


4ra 


ó 


229 


147 lu'lysúurc 1 


Hcn 


nui|j,v lót 


iit-mel 


orosz 


szt'ib 


horvút vend nézve; • ] 




1 2 - 

1 H - 














_ 


_ 


_ 


— __ 


_ 


1 


1 G - 


— 


— 


_ 


— — 


— 


= 


2 E - 





_ 


_ 


_ 





4 


2 D 


— 


— 


— 


— — 


— 


í 


ÓC - 


IC 


IC 


— 


— — 


— 


1 


12 B - 


18 


28 




18 - 


— 




34 A 2A 


1 A 


4 A 


- 


2A — 


— 


. 


11 í — 


1 £ 


3í 


_ 


— 





15 


3.1 » 3W 


IW 


.-|J« 


2» 


5» — 






U a lua 


_ 


isa 


2a 


7 a _ 


la 


1 


41 d 17 d 


1 d 


■M d 


3 d 


11 d - 


1 d 




KB C 47 c 


1 c 


3'.l c 


1 c 


15 c 1 


c — 


1 


172 b 12!1 b 


!l b 


li2 b 


111 b 


10 b - 


— 


í 


3111 a IÍU2 a 


13 a 


112 a 


50 a 


311 a 1 


a 3 a 


' 


i:ui ? 1IK» p 


12? 


KBI J 


37 p 


21 p 1 


3 ö? 




•iVi o !BÜ « 


3 « 


3(1 a 


19 t 


3 a - 


7 í 


raZ 


<•■ IS2« ÍSMI 


M 


4:15 


133 


44 » 


17 iK'lyscgrc 


Wl 


1 mag\'. román 


Irtt nóinct 


íi-osz szerb Iiorv 


. egyéb iiy. nézve. 


1 




/(■let ii UO- 


141. Iiirioi)): 


1 


brlyrfa 




htlvség 




helysÍB 1 


P= 


700 rzrr lélekkel 


C 3U-W fxe 


lélekkel 


á - i~5 


pzrr lólckkcl ■ 


C 


m- n . 


B 20-ao • 




c 3—1 


' - 1 


I 


7U--« . 


A- 


0-20 . 




b .. 2-3 


' ' 1 


E 


&>-flO • 


C- 


9-10 . 




• ^ 1-J 


- * 1 


> 


«-» > 


»^- 


7-9 » 




p = JOO- 


nm I 


r 




a = 


5—7 • 




- ^ MH) lílfk aliiO. I 












J 


■ 


H^^^^^^^^ 




^^^^B 









178 

A helységlipusok és faj többségek e kettős képe sokat feltár fajnépeink 
közéletéből Látható az egész vonalon ama különböző energia, melylyel 
az egyes fajok a két országtájon fellépnek. 

A magyar községek uralkodó tipusa nyugaton a kisméretű, keleten 
a nagy- és legnagyobb méretű község. Emezekből nyugaton kevés, 
amazokból keleten elégtelen a szám. A nyugatról keletnek áramló népek 
a nagy helységekbe tódulnak, ezeket töltik meg, s emelik a legnagyobb 
méretűek lépcsősorán fölfelé, — kelet kis magyar faluiba nem jut 
belőlük így nőtt Szeged, Szabadka, Hódmező-Vásárhely, Debreczen, — 
így duzzad meg más 53 magyar város és népes nagyfalu a legnagyobbak 
közt. Valamennyiük élén Budapest gyakorolja a jövevény vidéki népes- 
ségre a legnagyobb vonzást ; összesereglett lakóival be lehetne népesítni 
akár a tót, akár a román, akár a maijvar kisfaluk kétharmadát. 

A román községekkel nem lehetünk összehasonlító próbát, mert 
román világ csak az ország keletén van, — nyugatról a román elem 
teljesen hiányzik. 

A iát elem, a hova az oi'szág keleti tájékán (az alföldre) áttele- 
pült, nagyobb és jelentékenyebb helységeket tudott alkotni, mint a saját 
északi hegy világában, hol kiürülő községei a kivándorlási mozgalmak meg- 
indulása óta az apró faluk számát sokasítják. Jelentékenyek keleten a 
szerb faj városi alkotásai is, de számuk egyre fogy, tömörségük gyérül, 
új szerb telepek pedig nem keletkeznek többé. Nyugaton e faj csaknem 
minden tért elveszített, utolsó öt helységében etnikailag a végét járja. 

A nemei medenczékben nyugaton és keleten egyaránt erőteljesen 
fejlelt a községi élet ; de ott is, itt is kezdetét vette a visszafejlődés. Az 
apró községek megnőnek, s aztán egy részük elvész a németség szá- 
mára : lassankint megtelik más ajakií népekkel s a németségnek előbb 
házsorokon, majd egész községeken kell éreznie a térveszteségeit. 

Nvutjaton az orosz helvségek sokkal nvomottabbak és hervadtabbak, 
mint keleten: de míg amott látszik, hogy a népszám fogy, addig itt az 
a feltűnő, hogy a községszám marad csekély. A két tünet csak más 
alakban fejezi ki ugyanazt: a faj kimerültségét. X horvát elemből, mely 
nyugaton egészséges egyensúlyban van, keletre is kerüli néhány sziget- 
képződmény, a mik elszigeteltségüK daczára elég jól fejlődnek : kettejük 
a középméretig vitte Ü megállt a kisméret felső fokán. 

» » 

Lényeges az eltérés a két országtáj fajéleti viszonyai közt a köz- 
ségek eijijafkúsága.^ a poliglott községeknek az eyyajkúakhoz való aránya 
ílolgában. ^ 

XijiKjciton : a ol94 

eijijnjl:ií l<>^ 

többajk II Kv)0 

^ A/ tv>- ós lObbajkü hclysópick orszáj<os számait a megelőző fejezetben tár- 
gyalliik. 'L. a U9. és kőv. lapon ) 



2t)Gl 


(>79 


471) 


229 


5 


147 helyséií 


lót 


néniét 


orosz 


horvát 


szerb 


vend közül 


:i77 


s; 


50 


40 




51 - sm 


22S [ 


>J2 


459 


189 


5 


96 -r 4961 



179 



IST.! 



Kríetra: ISN 2981 AO 43.1 rSS 114 X 17 

roagy. rom. lól ni^mrt orosx sxerb hurv. cgyíb n 

rggúikú MO Wl - II Z - I S 

lObbajkú trn £100 .'Ml 424 1% Ml 7 12 :t!in 

Inic az fisszcs iiípfajok, melyek az orszájj inindkél nimy földdarab- 

jiin MuirnnI (rsznck, c szátnnkltan arról beszélnek, ho^y a nyugati terűlet 

^^z e){\iijkúsá^ s a fnjvédeleni érdekeire kedvezőhh, mint u keleti. Amott 

^b (ajcirmi-k tAmegei mcfjmarndnak a régi egyensúlyban egymás melletl. s 

HBdyOkbŐI n k^IIOzési cs kivándorlási mozgalmak hullámat sem képesek 

^BtiinozdilDni. Kmitl minden rejlödésben, átalakulóban van, a fajnépek Icr- 

Hpfesxkednek. keverednek, s a merre a terjeszkedés irányul, olt a községek 

^egytijkútik nem ntarndhalnuk. Merre irányul, rá fogunk mutatni. Hogy 

ezt tehcssQk. elég érzékeny mérezét választottunk, mid<Tn poliglottnak 

Ickintjdk már az olyan községei is. hol a más ajkú nép 1°/^ erővel lép 

F"' Csak ily módon isnierhettök meg azt a nyuyndl etnikai terftletet. 
Ível a más népek mozgalmai le.ljeseii ériniellenül hagytak. 
A keleti területen a fajuk evolúciójának hullámait az összes népek 
erezik. Kél szláv nép: a 161 s a xzerb legtöbbet kapott az áradatból, ezek- 
nek itt egyetlen monoglatt községük sincs. Sokat kapott az orosz, a hor- 
vót. a bolgár és rxeh. sőt a német faj is belőle : látható ez csekély számú 
^^KMX^oll községeiken. (Isak n magyar-nak és romáii-nnk maradlak 
^Hhgy ármenles területrészei. A románt niegvédni segítek hegyei, azok 
^neBact van a legtöb)> egynjkti községe. A magyart az alföldi sfkou s a szé- 
kely völgydcben kemény természete és szivóssága oltalmazzák meg. 

Szembetűnő az ellenlét a kél országláj közi. ha össze liasonlitjuk 
7-ajkú községeik számát. 




Sgaf/atra esik -. 



I Itétajfcü 

tiároiiiajki) 
I iióffytijkü 
I ainj'kú 
I tiatajkií 
I tiétajkii 



liclysíg 



Kelrlre c 



17ÍW 



enyajkii 
Ifllitiajkú 



I3.i1 



tielység 
kétnjkii MOS 

hiSromnjkú 1'I>V> 
ní^yajkii r»3« 

ainjkú 115 

tinlfljkit U 

liélnjkd 2 

egyajkil községek I0S2-vel, a 2 — l-ajkt1ak 
hasonló jetlegö keletieket, viszont keleten az 



assxcsfii ^'292 



Kagyis: nyugati 
Ol-fQ-el múlják felOl 
T-ajkú községek 81-gyel múlják felöl a hasonló jellegű nyugatiakat 
Hogy az egy- és többajkiiság e hétféle vúltazalu az egj'es népfajok 
ItAzI mikép oszlik meg az ország két tájékán, erriTI a következő ada- 
tok poDlos relvihigusitást adnak : 



Sgaavlon 




r a , 


t r. 


li l> 


s li 


n >• 


c 






no kOn^: 


magjr. ro 


n. tót 


nóiiict 


iinisj! 


sícrl) 


horv 


vemt 


en* 


éh nv 


BgyQtt 


nty-jkü 


ÍK» - 


377 


87 


20 


^ 


40 


.II 




— 


2433 


kétajhú 


W6 - 


964 


3.S4 


157 


— 


92 


55 




— 


2,^>68 


Urmiujlia 


3tl 


994 


IK1 


187 


3 


77 


39 




— 


1793 


DécnJkil 


71 


316 


51 


86 


1 


17 


2 




~ 


547 


Atsjkd 


4 


10 


e 


27 


I 


3 


— 






51 


lutijkú 


1 


- 


- 


2 


- 


- 


- 




- 


3 




180 



Keleten 

van község: magv. román lói nemei orosz szerb horv. vend 

egyajkú (>5() 681 — 11 3 — 1 — 

élaikű 487 1108 16 131 61 18 l — 



egyéb 


összesen 


5 


1351 


1 


1823 


5 


1456 


4 


526 


1 


116 


1 


18 








hároniajkú 2ií9 836 22 176 57 60 1 — 

négyajkú 7i 302 9 89 11 38 1 — 

ölajkú 12 49 3 2o 1 22 2 - 

halajkii 4 5— 2 — 5 1 — 

hélajkú — — — — — 1 1 — 

1524 2981 50 435 133 144 8 — 17 5292 

A magyar községek tehát mindkét országlájon a legtöbb esetben 
egyajkúak. A román, horvát és lyend községekben a kétajkúság, iól, 
orosz és szerb községekben állag a háromajkúság esete a legg}'akoribb. 
A német községek nyugaton többnyire két-, keleten többnyire háromajkiiak. 



A nyugaton talált 4961, s a keleten talált 3941 poliglott helységre 
nézve most a faj kisebbségek súlyát fog]uk megállapítni. 

Az oi^szágos összegezésnél már átestünk e munka lényegén. Ott 
ráraktuk a súlymérőre az összes poliglott községek valamennyi fajkisebb- 
ségét, a hány előfordul 1'*^ erejéig: kezdve a községek faj népei sorában 
4 — 7-ik helyen található sporadikus eseteken, s végezve a IV — V. fokú 
^^30 -40 és 4i> — 19^' ^) tömör képződményeken. * Itt az a leendőnk, hogy 
megmutassuk, mikép oszlanak meg az országosan előforduló súlyos 
yl\ — Y. fokú, gyengébb ill. — III. fokú és súlytalan d. fokú: 10^^ alall 
maradó' fajminorilások esetei a két orszíígtáj közt. s milyen nyugat és 
kelet jH^liglott községeiben a népfajok viszonos&iíga a többségeik és leg- 
erősebb a Ü-ik helyen álló kisebbségeik közt. vA 3 — 7-ik helyen álló 
spórákat e/úttal mellózlük. nehogy a főkérdést : a községek mértékadó 
fajminorilásiiínak kérdését bonyolítsák és elhomályosítsák'. 

K doli^o/al későbbi részletei s/áraot foiiinak adni az összes esetek- 
rol. melyeket a statisztika né^iszámláiási példatárában találtunk. Akkor 
me^y elöljük az oiN^ág térképén közséi-enkint a helyei is, a hol az 
egxes példák előfordulnak. Hl cs;ik az indukció eredményét közöljük: 
a/ a/onos analo^: poKiakal. melyek az ország keleti és nyugati tájékán 
eIófoi\lnl;ink. 

l.as>uk elsőbben is a s;KVí;ííu:i 1—9' J fajkisebhségekeL a mikkel 
N,'embon a f:ijma>MÍ:as nao" vK> — V^^ ervjű. 

Ilv síiK tahin k:sobbséi;ek, moI\ek példái a le;^rvakraU>an fordulnak 
oU\ a fajnepek ols.'oivdá>anak kepét tarjak elénk a két országrész tök- 
reben. > niei:invMiii;ak i>v^n:o>an a.': is. hOi:y a sporadikus érintkezés 
e,- eNeíe:hen n)i!ve:* a :a^:iei^ek k \*: a viNfonosskii;. 



.>.: .^: f;v'^:x* !CH'ÍCtc; .-. !t.- o K*Y .JílVx 





^^^ 










181 1 


■ Nyugaton (ai 


mt'fí yéhen ) : 










^H 


[ JUM fl-9' ,) 




fajliihbségre 






^^^^1 


kuM^éa^l n.a«y. 


rom. lát nóin. 


oros:( 


szcrh hop\'. 


vcml pnyíli ny. 


flsstescn 


riiiilml 




li <- 1 


y s í g 1) e r 








■MffTSrok . . • 


- r,:.7 i>aii 


:il 


3 6;> 


41) 


- 


m-i 


románok . . lU 


# — 1 


— 


— _ 


— 


— 


11 


IMok . - . ;i(^ 


- » 31 


:i5 


- 3 


_ 


- 


4M 




104f ♦ 


ili 


— :ti 


2!) 


— 


I8ia 


armwok ... 30 


6 3 


* 


_ _ 


_ 


_ 


a» 


■atrbtfc ... 3 


- - 2 


— 


# — 


— 


— 


4 


bonrilok . . 37 


- 27 


- 


— # 


1 


— 


r.r> 


*cii4efc ... 32 


- - 11 


— 


- 4 


* 




37 


tgféb nyelvűek 81 


— IrtO 43 


14 


:í 




■ » 


.12>> 


£^||nr/ lO^T 


- ITtH :tá7 


L'tll 


2 w.\ 






rtiiTH 


Kelefen (A2 meg^-éheii): 












/ /iUit i-ic^ 




(ajlöhbsi'ijre 










rom. Iát fíím. 


urosx 


síerl) liorv. 


ved 


egyíh ny. 


öss/vsen 


Klkotiuk: 




li i- 1 


- s é « h e 1 








magyarok » 


Hi4 1-2 W 


II 


Ifl 




1 


!*«.■[ 


románok . . UW 


» — 41 


-- 


10 - 






230 


lAlnk .... 77 


11 « -J 


- 


2 


_ 


_ 


92 




XVO lí » 


.'KI 


;ii 1 


_ 


ti 


.-.19 


onnrak . . 7 


B - — 


« 


— — 


- 


— 


l;i 


wriKk ... 


10 2 ^ 


— 


» - 


— 


1 


24 




S - } 




♦ 


_ 


- 


» 


i-mdrk . .- 


1 — — 




_ _ 


« 


— 


1 


levéti nyrlvflck 9'S 


aao — 11 




:; 1 




* 


^_ 


Eggüll 4ii7 


l.WG 20 14'' 


if, 


t;i 2 




X 


^^H 



A két pcidutúrhói lálhatti, hofiy a ruji-leiDuk ets/óitsága nyiitjaton 
állag ftokknl nn^yohb. mini keleten: nyugaton 3(J78, keleten csnk 2337 
kOzséKtr esik I — y"'„ erejű spóra. 

E nag\' külrtiiluscíjet li'ilnynniála(í a német ajkú izraeliták jfivcvíny 
rajai idézik elö. melyek a Berc^ tls Trencsén megyék közé eső nag>' 
felvidéki Icrülctt-n terjewkcdtek. szélszónídva ezernél több belységben; 
a keleti mefjyékbe sokkal kevesebb jutott belólQk. Nyugaton 181*2. keleten 
csak 519 helységre terjed a sporadikus német képződmény; — s a faj- 
némrtnek van a legkevesebb része bennük. 

Kté|> nag>' n/ elszürtsií>{uk az apró lót és orosz sp<irákiiak is: 
de nynjjatun 45i). keleten csak Ü2 lói, -^ nyugaton 3!l. keleten l.i orosz 
spórái laUlttink a helységekben, a népesség mértékadó (a fajlTibbsé^ek 
idin legerősebb) faj minoritásai közt. Látszik, hog^' c kél nép költn/ö 
apró rajaival nag>-obb lernletet szállt meg n nyugati országtájon, a hul 
• uíjdl iiag\' tömegei élnek, mint a keletin, hol az oroüzsőg zöme csak 
két megyére, a lótságé csak néhány nagyközségre korlátozódik. 

Itamán és szerb spóra nyugaton hori'iít és nend spóra keleten 
\BJmi kevé% akad, — e népek ruj/ása nem igen terjed a magnk nyelv- 



182 



terOlelélől messzire. A magyar spórák elég egj^enletesen oszlanak meg 
nyugat és kelet közt; ugyanezt mondhatjuk az < egyéb nyelvűek* köl- 
töző rajairól is. 

Az apró képződmények egészben arra vallanak, bogy a nyugati 
népesség rajzása erősebb és folytonosabb, mint a keleti népességé. De, 
hogy ez a tünet régóta tart mán s a nyugati rajok nagyrészt keleten 
telepedtek meg, — azt nem e fiatal spórák, hanem a súlyosabb fajkisebb- 
ségek elosztása fogja a két oi^szágtájra nézve bebizonyílni. 

Vizsgáljuk meg a középsúlyú (10 — 30* ,,) fajkisebbségeket, s az ehhez 
képest a csökkenő (90 — 70*^ „) többségeket. 

Nyugaton (31 megyében): 



ll-lU. fokú (10 -3t»\) 
kisebliséget magy. rom. 
alkotnak : 



fajtöbbségre 
tót ném. orosz szerb horv. vend egyéb ny 
helységben 

8 — 



magyarok 




* 


— 


210 


111 


^ 




29 


románok 






♦ 


— 




— 


— 




tótok . . . 




9ő 




♦ 


2A 


i'l 




1 


németek . . 




SÍ 




IGS 


♦ 


107 


1 


2>i 


oroszok . . 




*> 




S 


4 


♦ 






szerbek . . 




;í 




— 


14 




♦ 




hor\-íitok 




5 


- — 




4 


— 




♦ 


vendek . . 




4 













— 


egyéb nyeh űc 


'k^ 


.*> 




l>í 


4 


« 




•1 


!u7yü// 


uc> 




4l4 


1«;4 


144 


1 


81 



9 



összesen 

867 

141 
304 

14 

17 

12 
4 

37 



17 



— = 9S6 



Keleten (32 meg\*ében^: 



/; /// fokn .10 ^O** , 
kisrbbscüct niai^v. rom 
alkotnak : 






mau\arok 

románok 

tolok . . , 

németek 

oroszok 

s7orbok 

horvátok 

\onthk 

oi;>ol» n\ol\i\ok 12 



^ 4 

2cí 



li» 



Ul 

♦ 
11 

i:> 
1 



fajlobbsvgre 
tót ném. orosz s/.rrb horv. vend ej^véb nv 
h o 1 V s é ii b e n 



1 

♦ 
1 



lo : 



1 .-> 



1 

74 



12 
14 



1 



1 



1 
1 






:m».í 11 it 



■\ * 



V 4 



4 — 



összesen 



40.') 



ji 



35 
228 



35 



6ő 



= 1056 



A l;ijiuitu>ritaNok stilyponljn - már a közép súlyú esetekben is — 
ímo krlrlrti \:\\\ Nui:;aíta ősik **S \ kololre Ukiö oly eset hol a faj- 
kist^hhsoo lu 1\s(\í;í nkint 1(^ — ;>(»* , A tot. orosz, horvál és vend példák 
s/aina mnlja lohil n\Uí;ali>n a koloíioko!, meri e népek zöme nyugaton 
v\ c\ kisi hiísó^oiktu^k i;\vni;nlt^ ^*^*í> iO'^rapodó erejéhez képest — 
oll \0N7tl toll xiij^x t>n torjos;'kodik loiitobbször. Nyogftlra ful belőlük 



I « 



• ( 4 r » » , • .4 •' . C 

I . 'itt ■• t ' a •s- * Á \ 



II w j 4 • I , 



•fc' .■■ 4 



4 1 %t 

1 ...II 

* r 

. I . . 4 



«*' *' 



« : 



: . 4 I 

' 4 



t I 



* • 



I i • I * I 



• I 



t I 



• « • <- 



» 



I t ' I . : » • i - f I : 

4 .'í/íii:' k* 



't ■ 4 



I • II 



• • • - i 4 .« ^ « 

I - . 'a ^ •* : . -I 






•• « 



:■ 



• rij 



Ik i .i444 * 

i«:í «ift4^ •# 



•■ II ^' •' 



••i 



• r I 

• f Jm 



» , . , 



I ■ 

I > 



I , 



t ■ 



• - • 



t. 



• t • 






• ■ •.•«.. 



• - • 



4 ^ • • » ■«».• 1 



• . • 



*i 



184 

Keleten (32 nieg\ébeii) : 

fajiöbbségre 

ír- V. /iíAií (31— 50\,^,.^ j,^^^^ 1^1 német orosz szerb horv. vend ^^^ ^^^ 



•o.' 



kisebbséget alkoinsxk: ^' ^ , ' ^ «>• ^^ 

helységben 

niajíyamk . . . . ♦ 141 li 11 i lO — — — I7í> 

románok l.í.'> * 4 81 — :\ i _ _ ^24 

lótok :l 4 ♦ :^ - 1 — — — 11 

németek .... 19 .V^ — ♦ 3 n _ _ _ {^i 

oroszok 6 1 — 1 ♦ — — — — 8 

szerbek 11 :i 2 l^ — ♦ — — — ;{1 

horvátok .... — ——- — !♦ — — 1 

vemlek — ___ _ — — 4^, — _ 

ei*yőb nyelvűek .. 1 4— -— 1 — — ♦ <; 

HtjyiiU . . TtH 2n lil ni 4 27 1 "^ '^ S^T 

Az utolsó 2 — 300 év etnikai alakulásáról a fajtöbbségek és fajkisehb- 
ségek e két mérlege tájékoztat. A nag\'obb erők nagyobb mérkőzését 
keleten látjuk. Nyugaton 297, keleten 54S helység a színtere a hullámzó 
békés küzdelemnek, hol a többség a túlsúlyt megtartani, a kisebbség azt 
megszerezni akarja. 

Syugaion a színtér tágas, nyolcz népfaj van benne érdekelve (csak 
a román hiányzik-. De az ütköző pontok száma viszonylag csekély, s 
azok mindegNÍkén a nag\* túlsúlyt a magx'ar faj gyakorolja: erőteljes 
kisebbséggel 1(1 más ajkú helységben lép fel. s a más ajkúak csak 84 
mag\ar községben tehetik ug\'anazt. A magyar kisebbségek e túlysúlya 
nyugaton az összes többi fajnépekre kiterjed, s a mérleg ez állása ott 
ivgen konszolidált állapotra vall. melyen az új idők válságai sem voltak 
képesok változtatni. A többi népek közül csak a német s a tót nép faj- 
minoritásának van jelentőségük e homlokzaton. 

Kt'lcleji a s/.inlér m^^g táf^asabb. itt is nyolcz népfaj van benne 
éixiokolve csak a vend hiany/ik De a békés mérkőzés példáinak száma 
nyugathoz képest kö/el kétszeres, s az ütköző |>ontok első sorában a 
nmuin faj foglal helyet. Lassú, erőteljes terjeszkedése a többi népek közt 
s/á/évokon át. a núg a beáramlás taríotl. idáii^ fejlődött. De mióta a beáramlás 
mocs-'únt. a/ota a fojlodt^^ is os.'revehetőleg szünetel. Majdnem eg\enló 
a s/ámuk a súlyos román kisi^bhséiieknek más népek közt. mint a más 
ajkúaké a ívmanok kö.-t l.sak a nemet főleg az erdélyi szász ) helysé- 
gekben van jóval lőhh er\>s román kisehbvö^. mint a román helységekben 
erős noniot minorilas. A mai;\ar helyséi^ek inin\ában épp az ellenkező 
esel :x\\\ nv< a s.uM'b es lot holviseiZokben. hol a román elem az alföldön 
előfordul, a." erős kisehhsoiiok s.";tma viszor.oscm eifvenlő. 

.V.- ohnnll .ivntaros s.M.ixok a'a:t .1 ma^ar faj a keleti ország- 
íVN.ben si^k tori vos;ite:i : ue iro;o ar r.tOiM^ s.^ázad során sokat \issza- 
N/ei.ott. N !ia la»u ;s a Sor os.",m\:os;. a:^::;-! intenzivebb a fejlődése. A 
maí;\ar olnikara hi.o:\\n\n! ; a r/,i^>.'^^i * :oros az a 351 helység, hol 
napjanikban los.-.n: imŐn k s; í>í»^.í.v.\!m1 '.""v részint gyenge töbliségek- 
kel Pí^ a toiert Neisonvo." V: .: \c.>;irA ;:ropl>an a poliglott helységek 



I8Ó 

pfaji vi'ticonyail csak lassan nióilusflhatja. Az ulnikai i-ník a iivl'IvIi a Iá- 
kat liosazú évtizedekre dllapitjnk nic}>, s Ajaltli évtizedek lelnek. m[)j a 
bullámzáslian a ni^i határvunal elmosódik. A u]a|;yar eliiiku crejél nem 
ar. crös kisebliséBck vaRV a ftyciij;o Irtbhsé^íek, s azok lassú sikerei vagj" 
apró vexzle&c{i[ci fcjej-ik ki. Az fl erőssége, jövőjének sziláid alapja az a 
tAfiiOr clnikai lalnj, a hol i't/yajkú kAzscgci ezrével viriigzaiiak, s a leg- 
nnt/yobb méretekig fölfejlőilti'k. E fejlődés súlypoutját az élet nyugatról 
keletre helyezte át, hizony&ág rá a száz év óta Iiirló cmhcrárBmhís a 
iiyugali orsziígtájról kelet felé. Antiizé n mull. emez hfrjn a jeleni és 
munkálja a jövőt. , 

HusonliUuk rtsszc a két orsziígláj felektzeli viszonyait is, a hogy orszá- 
giéin leltük, helységenkinl fajlöbbxfijeik szerint. De minthogy a román 
* az -egyéb nyclvű« elemnek nyugaton, a vendnek pedig keleten kózsége 
oincs, c három elemmel itt nem szQkség foglalkoznunk. 



Nyugaton 








Keleten 






31»4 


mag^'ar 


lielységben 


1524 magyar h 


ülyst 


ghcn 




rlGforditl 




hiánuzik 




emfonM 




hiány 7ÍI; 


frltkntl m\a\ (Sbbiég kiubhtig helységből 


fríekczd n 


int Uibbtfg kitebbsfg 


licl.vüéghai 


r k>th. . 


. 2SK5 


or>i 


15 


r. ktilh. 


\r.\ 


672 


1T9 


g-kalh. . 


M 


38:í 


a7S7 


K. katli. 


US 


m 


SUO 


Arm- luitb. 


_ 


— 


31»4 


Orni. kath 


. . _ 


6 


ISIH 


krt.g5r. . 


— 


21 


317;i 


Icel gflr. 


le 


3.H 


1154 


ií- ev. 


I.1S 


law 


2000 


rig. ev. 


3.1 


lai 


1385 


er. irf. . 


na 


9» 


1492 


ev- rct 


8.i:t 


4ÖS 


238 


gnll. . . 


— 


10 


^Sl$4 


unil. . 


74 


127 


i:i23 




I 


£119 


844 


i^r . , 


-■í 


7!I7 


725 


264Ü tót hcl>*$égben 




50 


tót helységi 


en 




r k*th. 


. I«fi0 


T-t:i 


.■>tí 


r. knth. 


21 


i.h 


K 


iu Ulh. . 


iw 


:{H4 


2ü78 


g. kalli. 


_ 


-■) 


4:> 


órm kíith- 


— 


- 


L>«ei 


Crm. kuli 




— 


50 


Wgar. . 


— 


4 


2(íá7 


kpl. gör. 


- 


21 


211 


is M. 


.W3 


654 


1434 


ílg. ev. 


•23 


« 


12 


M. ni. 


17 


ir.ii 


-2412 


ev. rtt. 




2B 


24 


unH. 


— 


^ 


•JBiil 


unil. . 


_ 


7 


43 


»T- 


á 


\WH 


tWT 


iitr. . . 


- 


25 


■iü 



679 német helységben 

rlőforiial hiány :il: 

''/Icrl mint lÖbba^ kiiebbtéij hchsf [jbiíl 

■ talli, .V14 119 6 

■ Ljlh — .'14 G45 
'li, Ijih . — - 679 



435 német helységben 

r Ifi fordul hiányzik 

felckrzfl mini löbbn^u kixebbséij helysígliAI 
r. knlh. . , 2.tll 75 124 

g. katli :i 13.1 2ftfl 

íVriii. katli. . — — 435 

kel. Kör. . . II 25:1 171 

rt|í. ev. . . ISO 44 211 

rv. rcf, . 3 ÍI9 333 



ím 



5 






47:j 



479 orosz liclységbeii 

r. knth. . . 

g. kntli. . . 

Orm. kath . 

kel. gfír. . . 

iíg cv 

ev. rcf. 
iiniv. . 
izr 



133 orosz helységben 



1 

i;{ 
;J7 



4r»: 



219 
5 

470 

47H 

4(;g 

442 

47H 



r. knth. . 

g. kath. . 
örm. kath. 

kel. gör. . 
ág. ev. 

ev. ref. . 

unit. . . 

izr. . . . 



31 



102 



133 



— 


13:í 




1.33 


4 


129 


15 


118 



133 



129 



229 horvát hclyséfíben 



8 horvát helységben 



r. knth. . 

g. knth. . 
6rm. knth. 

kel. gör. . 
ág. ev. 

ev. ref. . 

unit. . . 

izr. . . . 






— 




1 


228 




229 


< 


222 


20 


209 


1\) 


210 


— 


229 


i)4 


!(>.-» 



r. kath. . 
g. kath. . 
örm. kath 
kel. gör. . 
ág. ev. 
ev. ref. . 
unit. . . 



8 



izr. 



5 szerb helységben 



144 szerb helységben 



r. knth. . 
g. knth. . 
<^rni. knth. 
kel. gör. . 
ág. ev. 
ev. ref. 
unit . . 
izr. . 



3 



«•) 



o 



3 



2 

4 1 

r> 

2 



r. kath, , 
g. kath. . 
örm. kath. 
kel. gör. . 
ág. ev. . 
ev. ref. . 
unit. . . 
izr. . . . 



10 



128 



— 


8 




H 


7 


1 


2 


G 


1 


7 




8 


2 


6 


gben 




119 


9 


á 


139 




144 


11 


5 


31 


110 


23 


121 


■ 


144 



r.i 



93 



A kél országtáj e tükrében ngyanazokat a jelenségeket látjuk a 
felekezoli éleiről, melyeket föntebb az orezágos tükörben láttunk. De 
csak együtt mutatják ugyanazt; külön nézve a kél országtáj tükrét, néhánv 
lényeges eltérést kell bennük észre vennünk. 

.\ moíjijar felekozeli élet nyugaion lúlsúlylyal r. kath., keleten ey. 
ref. .\ túlsi'ilyt a római katholikusok nyugaton 2225, keleten csak 473. — 
az ev. reformátusok ilt 81^3. ott 77S helységben bírják. A római katkolikiis 
hívek nyugaton csak \7\ keleten 179, — az ev. református hívek itt 238. 
olt 1 102 magyar helységből teljesen hiányzanak ivag}' nem érnek föl 
l"„-igi. .\ kél orthodox cg\ház. s az unitárius eg\'ház magj'ar híveinek 
súlypontja keletre, a magyar ág. ev. híveké nyugotra esik. A niagxar 
izraeliták is nagy tömegükkel nyugaton vannak elterjedve, keleten pediií 
kevesebb s/ámmal. de tömörebben. A három magyar helység is. melynek 
i/rai^lilíi többsége van. keletre esik. A nyugati mag\'ar helységeknek alig 
a neiivedrészéből.a keletieknek csnknem a feléből hiánvzik az izraelita eleia 

.\ /(tfstijf elemeiből keletre csak töredékek jutnak, de a hitéleti 
viszonyok a nyugati lói /öm, s a csekély számú keleti tót telepek 
képen l(Miyetiesen különbözők. Amotl a nag)' többség r. kath., s a 
lielysei^eknek alig ölöilrésze protestáns, — emilt a többség ág. ev. 



I 



. i i 



■' 4 



■ * 



« • ■ I 



i • 



I I 



* 



* 



4 



• - I t 



t t 



• • « 



• • 



i • 



• I • 



4 I 



I ■ I 



'I 



14 4 t 4 4 



t • • i ■ ■ ■ • t A 



■ ii . i> ■ |i ■ . . 



ím 

imilimlnsllnmívnl n hilrh'.li viszonyok feltárása czéljából magunk soni- 
tmi/lnk. 

Nyu^Hton (.11 nirnyrlícn (íf{y oszlik meg, 6.383,965 lélek 7394 helység 
U\\7\, \\\\\i^\)U*^r^vk rs IVlekezelek szerinl : 

r r I r U (' /. t (' k lélekszáma 

t. InUh. |t. krtth. 

I7!» OVOS7 lt.l;í'.í ^.M4.;Um; 

í>'>'» hov\:\< KS.17:í 40 

n; \vn»l .VV:^i>:^ — 

.^ v/orh .'vOl4 4 



kitti). 


kel. 
Kör. 


Ag. cv. 


ev. ref. 


unit. 


e. ker. 


izr.í 




4Mir> 


170,173 


648,937 


550 


1020 


180,494 


1 


!U40 


132.970 


13,959 


51 


79 


2:í,;*7í» 


l 


:ns 


32lí,519 


17,223 


66 


132 


91,:i67 


l 


;utí 


.ma 


1.296 


2 




21.314 


1 


r>;u 


1,082 


717 


2 


35 


2.420 






2o.;uo 


4ő 


1 


— 


74^ 




l.4L>7 


;láO 


138 




.^ 


197 



:\ toloKo7vt\ ^ :í;„vv.V> :í.%íVS7:> 9 Hv6;^9 615.767 682,315 672 12»i« 325,51^* 

Koloton (:Vi moj^Nohon) viszont ííJn o^^zlik meg. íl.749,529 lélek 5272 
hoKs^'^ii K^^7t. sxiotón li^ilCShhst^ijok ós fclekerefek srerinl: 

toloVo'/oírk lólrks7iíma 



« - .« • " ■ "■ 'i 






4"-. rt^-vo; ""4;': ':-.<'«r.i' :^: w:;:?í.: :í^.r.:7 ü.<ei mt t.hí: :?«.'.>': 
^^^ v.vrV iL^^v?i '- :Nh ». :.un:v4 l:::^;\ T.r»<H. f>4 l^7-:: í.44-. 






«^ '«. :'"; : 'í^^ t>".: '.■••■ 7^' : .'ilm jíMi' í;<^»4t .li >• 






•1 .»' 



:,.:. ",/.Mi ..;<.'(i/// var. llveii keletin. £rűr;r 



■>•>■«. 1 1 



. I 






• -v 'v ■ - -i : I . ■ . 



' - *. *- ^- -^v ■iicMífi. ;i. *iviívi*i nrn. kt'^r^- 



\ 



• :^^'' n.'ii kfrcHWtCTívt^ Twric "' 




18!» 

ELSMi krlrt ív\é fordulunk, egymás melleit lúliii nzt a n^pcssé}jel. 
lely a KirúlylHÍijő iiwriisú és liUsó olilaU'm hikik. 

A kél országrész már területre is jelenlékeiiyeii knlöiiltftző: » 
Királyháfiúii innrn ídmegyc !K.(iS2,IHi k. holdat,' — lúlnan más Ki meyyi- 
i-sak 10 J70JÍÍ4 k. Iioldnl foglal fi (fniin ' niiir me(yef{yeztOk, linny mi 
N/íIh)^- mvtO'*-'' 3'^ erdélyi részekhez számiljuk). 

Méf{ ua(iyühl> a koltíiihséfí a két vidék népessége s lakott részei : 
kvzaégei kiizt. A KirntyhágtSn inticii ISDl-lien fí',, millió lelket számlál- 
lak (rssie, — ma már Jó v ni lOhli lehet a iiépc!»ég; túl a Kirúlyháf{ón 
akkor 2'. millió lelket álUipítotlnk me^j. — ma sem lehet sokkal töhl). 
\t. ii ('■■ ^ millió lélek 2()7ö községben, ez n lí'y, millió pedi^ 2617 kőzséf)- 
Ik-11 cL a népességi olt 4',, millió lélekkel niulja l'elíll eiiiezl, ellenben a 
kö»é|;szúm itt csuk .)7 iiözsé^^el maiad mögötte umannak. A/on a 
ria^x' területen átlnf{ csak minden hét ezer k. holdra, eme kis terQlelen 
már minden KMM) k. holdra Jut eyy-fgy küzség. Látszik, mennyivel 
fzycrelilten van a terület heépftve a Ktrályhágón innen, mint túl. Annál 
t[)érrlil>en van hcnépcsílve az erdélyi rész az Alföldhöz képest. Krdély- 
hen egy-egy községre ali){ ÍHIO. az Alföldön lölili mini '2H00 lélek esik: 
otl minden két, itt rsak minden három holdra jut epy-eiiy ember 

líc ezek hozzávetőle{{es számítások- Lássuk a lényekel a két ország- 
ré^ helgségmén^tein: 



van lcf*nagyolili helység 
n»){y*mérelű . . . 
középméretíi . . 
kisméretű ... 



az Alpildön 71, — az crdélgi részekben ."i; 

127. — • 21; 

I2.'t."i. 701: 

VSSl, 1887; 



fisszesen 



2017 



A legnagyobb népesséfiil alfAldi városok tehát már helységszámrn 
is 1 l-szerrsét teszik az erdélyieknek ; lélekszámra az ő erdélyiészi nagy 
váro» alijiE éri fAl » 120 ezerét, mig a 71 alföldi nn^y város lúlhalndja 
a 2 millinl.* 

Nagyraérotű. mezővárosi jellegíl helységek dolgában az alföld hat- 
uorotan. kAzé]>mérelű nagyközségek dolgúlian közel kétszeresen túl- 
uámyalja az enlélyi részeket. Csak kis falukkal mutja felül Krdély iiz 
AlfAUd jelenlékvnyen : olt » helységek erős kétharmada, itt alig a fele 
kbfalu. Ez a kialakulás Ös.szefOgg a két országrész lérrnjzi v^iszonynival. 
Krdély bi>g;yi topográfiája a kisméretű helységek hazája. — nílg a nagy 
alf&ldi rónán, hol nyill és szabad a színtér s a terjeszkedés, a nagymé- 



' A hold tnérctét azért tinsználjiik sj'.ivcscbl)rn, mini n kiloiiiflcr-mércjíél, mert 
r dolgoul tdlnyomAlog n kOxséfickkrl foKJnlkozlk, nidyck Irrniclél cmk katautrálls 
boMakban LimrrjQk: nek iiizAmU6tAl (iPilig frlniliiluiik nem kAvrIoltc tfilQnk. 
■ L. n 12^ bpon. 
■ * Idr kdlrll uámibiiunk IVMmeííyí-vi-I kii))i-si)ltilbiiti Bii<lu]irslcl i&J 



t'tn 



M IH' !• M//V'!/ól' »i iihiintUí^tl líllí'k í's növekedtek föl. Ott nagyobb város 
H(|ii» ImIv':'/í'I- '•"'*• *'**<»k iii;i|{;is síkon, vagy széles völgységekben fej- 
I'íiIIm h (I )ll II hhnii'M'iri líilvak lipusa a/ Alföld bérezés bátterébeu : 

M MhH •iMifMüM MifiMMii, H/nhiwir bihar -arad — krassó-szörénvi he<ívek 

l-Mi- lill'iiilnll II Mlil|{ll U)nH'^(*ÍV('l. 

hl- li'nMni"! t\ kiihinbsc*^ <» lakott területek közt A'ör.vegr/ 5r(?rpert'/rc 
". i«iti/)/it.>t» i\llii|inhii i«4. n nuMUiyiben a/ utóbbi az előbbinek alapján 
nti'jfUlüplllitibi 

Lliui riNrvol Niin i\ Kirolvhöj^öii innen 

\»(» ij^lr^^ \\»osho. 1 \ií/o// kivki^/vov* van . . 

^♦iV\p.i\ ^N»i,\*;»*l t.^lUnuk :U íUtV^ldi IVS70n 

\- xV'. , , K \pvxolt kivkxV'VOi^t^k sranta Oi^N felől . 

X vK Kxv \ .\ ' >lul\vxl^^^l i^lK^ .'•^'^^^*•í^^k.őr itt 4oVi, ott 

X XX *.x^ Kx^ v> »,1^^1 ;>11*> *v*: "'\\:\.s kor itt ö5. olt 



4ő, Erdélyben 29; 

»42, " 242 : 

21, 17: 

494 -et, 64(l-et: 

ltk>7, másfelől 23*29, 

.ISS. 
51. 



' ' :x A •,» .Js^; H^vv, K.ííS'v,>l{ ,\:Y»,vr?;' k>r os:ík Krdelyl^en van 1. 

■ .x.^< v.. V iv^.NÍ .\k, r-í^-vo ^:.:'»>*: í^ r*;cok'Jí>«^-s^i szervezelfk 






, '^v *, 



^ \ 



\v «V 



N • . 'V "j-í, ^ vv V .■i.':siyí*> ^'í.:'."??;: rrer^r^eír nem áll 



"V - 



V V 



».*- 



» » •- 



:...:::;íí *- • • c 



^ « 



:• 



V"V V 






••'*»• • —'t. t m . •_• 


«« — 


• r— ttjc ■"^•i 




"-- :-^.: -».- 


- ■:-i 


»^:^ •*<'-lj»: 


,' CL 


í. - . r-. ; .■ 


.1.:.^ 


■ íik;. r. 


w ' ^ 




Mindezen IiclvMÍjíek fajlöhbséy szviinl 'my 
I egymás melleit : 



Á Királyhúijón innen 
m 45 párat a 942 natjykiizxéfj 
kOcOI kAxai : 

fn>K%-iir ;H maityar i»l>, Wl . . S 

nétnrl < nénirt ITn, orosz 

w»rb J nHTb 101, horvál 
roináD 3 romdn i:i!i. rgvib nv. 
bolgtr 1 

a 39 cut/off kiskfizs^g kOiQl: 
oncvar . . U román . . . 
Dtoiri ... 3 orosz ... 



7'íí/ n KmUijbágón 
t'dros II 2-12 nagi/köttétj 
;0I: krt/ill: 



1 17 ««/(>// ' kiskflr-sí'K k") 



roniúii 



Városaink tehát a KirályhájJÓ mintikél oklaliin iiafíy li'iL'iúIylya 
magyarok. De már a nagyközségekben a iniíjíjar faj csak az Alfííldfln 
túlnynmó, — az erdi^'lyi icszck nafj^'kflzst-fíeiiiek le^itAbltje szász, 

Mérjak ÍVssze a kisközségek fiíjlöbbséjíe szeinponljiíliól a kiiijeijy- 
zöiéfjekft is : 



1 .1 Királyhágón inntji 


k a 19) k^rJcgyíAséttnek 


fe miéotabbjdbál <2 -5 ktskOiLsétutd) 


^p ttt kOr tdlnvotiiöla^ liioKvar, 


F Jt . Déniel. 


IS& • ronidn. 


17 • • s/.i'rl>, 


:M . ■ oros7. 


■i ■ • tói. 


I . . horvát. 


1 . > c«h. 


«1 U Kxyényeibjébai (6-10 kiskö/s.) 


S k*r lúlnyomólag masj-nr, 


fia . . román jellcgO. 



Túl a KinUyháijón 
a 640 karJF};yzAs^ni-k 
588 inAdosabbjábál (2-5 kiskfizsíggol) 
18:i kCr (úlnyomúliit; ntagynr, 
:<o . . n^met. 

:t76 • • romdn, 

nz ól aiegényebbifhSl i5— tO kiskOzs.) 
lU kOr Idlnyomólut; magyar, 
41 • • román, 

vógi-c II leijizeiffnyrlib il2 kiskA;«sf-|{l>AI) 
Assfe kapcsolt rify kör túlnyomölag 
román Jrllrgfi. 



Kű faluk dolgühuii a na^y tiilsiily miiidkt't lernleten a román elemé 
A módos mmán fnliik n K irály liáíióii iiineii csaknem kétszereset teszik. 
tói a királyházon löhh mint kétszeresét adják a módos ma}i>'ar faltiknak: 
otl a román körök üzáma 225. a magyar köröké lit2. itt a román körök 
izima 37f>. a magyar köröké 182. Szegény faltija n románságnak ennél 
» töbh von: a Kírályháfion innen 02 kör az övé 3 magyar körrel 
czembrn, Eirdélyben 42, 10 magyar körrel szemben. 

Ha cllekintűnk a helységek közigazgatási jellegétől, még rellQnöbb 
elléréwkel tapasztalunk a két országrészen. 



i rKyikf iiletflci: 



>n;ill<M(ig ko/eltel 



A m^iiii.tUnlilhUi shiljs/tika K/erínt a fajelemek abszolút számai, a 
hof(\ nyiiKiil Iu'Inm'^c'iiIiíiiI n fajlAhhséf^ek nyomán magunk somniáztuk, — 
i\ l»i*l lll^#4)|{ll'í1/lM•n II k/h'(*lkr/o képet állítják elénk: 



\ Kiiah iiaH()n iiuu^n (\i\ nirgye): 

I. luiM 



I 

\ ' 
I H 



\ . \ .\ 



y « 












ti /i'/i*! A :,im 

7 1 1 .».Mí7 



Túl a királyhágón (If) meg}*e): 

k. hold 



hflysvgtfn a Jajtöbbség 

.V»2 mag>'ar 



17S:» 
17S 



roma II 

német 

tót 



ierülften a IcUkszatn 
a.ü46,4H:> 792.471 
6 54íí.2i:{ i:jli7.1í<;t 



í)71.2r>7 
:j.39íí 



2.'»0..'»G5 
2.1.".^ 



In :?.'"! : 4T- 



ÍV.. 






1' !*:T hriy>f^&i-ii !•:• ''(J7MA 2.442.:n; 

k. hol'i. lélek. 






^ » ». ^ *» . ^ X . 1 I II 



■ •-» *^- 









-~ *^' ".'1 4-B 1 :,'2*í 



44 



:>. 



— :. KW 



?* ■*> 



'»•! 






■^t-nei az 



j 



193 

1 a Királyhájíóii innen Ifi megye tertlleltJre irányílolta az uIoIkó két 
: (fv alatt; ide nyomultak nyulairól a költöző mafiyarok, eRy-cRy 
llArrd^k a honátokból s a vendekből Is; ide telcpütcttek szerbek, svábok ; 
crri' Icrjcsxkednek a lomnnsag lömefíei, lajznll a lótok egy része; 
rblK-n az irányban indullak az orosz Tuj tiulláinai. m'm jobbára el nem 
enynzlek a mag>'ar elem közepeit. 

Az erdélyi inedencze k^zscgnépcssége szintén a fajok naf^' kevC' 
redcttscf^re vall; de csak három fajelem van olt erősen érdekelve 
benne: n mafi>'ar mellett a román sa szász; volna még egy negyedik : 
a cziftány elem, de ez semmi jelentőséjígel nem bír. Az nlpildí meden- 
czébri) a fajok érdekellsége egyetemes. Természel és történelem, az 
anya|{i és kulturális erŐk fo^ák száz évekre eldönteni az alföldön Magyar- 
onoeág legérdckesl) és legfontosabb faj problémájút. 

Vizsgáljuk mnst a helységekel. melyeket ii fajtöhbségek n két ország- 
részben alkotlak. 

LA Királyhágón innen (Ki megj'ej : 
yobbn 
ntfrwta 



a lielyséifek közt van : 

nugfar mm. IftI oím. orosi nerb borr. BETtb nj. 

1 míretfl ..W 2 aü— e__ 



Usm«reia . 

AsKXCKVii : 



I 



Túl a Királyhágón flti mcgve): 

íi helyséfffk kö:t i>an : 

(■Jln^^s«gn mumar nmAn ni 

Iratul gyobb mírelfl . . 4 — 

nii{(yméreia It 6 

kfli#pmércta 22H 397 ( 

blsm^rrlO 4IT ISriá t 



E s/^madatok lanusága szerint az alföldi medenczébeu is. Krdély- 
in-n IS a magyar faj a maga lúlsúKál a többi né])ek fölött nagy- éx 
•inagyubh roérotü belységi-í lílliil gvaknrolja. KőzépmfrviQ helysége az 
Viföldön S7.árora meghaladja, jelentőségre föl nem éri fyyéb képződmé- 
i>eil: de Erdélyben messze mögötte marad ezeknek. A'w /n/caí az Alföl- 
lün csekély szarnánk, — Krdélyben a magj'ar helységek kélharmada 
iheii: látszik, hog\- a székely kivándorlás nüly apas/lólag hat az erdé- 
lyi mngj'ar községek népbűségérc. 

A lobbi népek közQl mujtj helységeket az Alföldön s német elem 

l«iép számmal alkotott. — viszonylag sokat n telepes iól nép ís; 

■WYesebbet a szerb cs a román. .\ szerb nagy helységek eg>re-másra 

^HQnnek e nép fajéiele köréből, meri azukal túLsúlylyal lassankinl máü 

ncprk uálljúk meg. 

K atjUitk lUoanniicoa. 13 




linTf^piitf^irin licly»óf{ck (iolf^ilhnii úgy az Alföldön, mini az erdéiy- 
n''«/i Inillclm viszonyl«K U'fílöbliet a német elem alkotott. Az erdélyi 
^7iU7 s n/, nlTöldi svnb rffynnínt kcdvdi ezt a községkalíbert : belőle kinőni 
innn/ tirni tud, nirrl nrpr nnn szapora, emez pedig inkább küldi rajait 
iniis iM'^prk lirlysr^gribr, földel szerezni, semhogy saját helységeiben meg- 
nunn^^s/n őket k az addig l)írt földet elaprózza közltlk. 

I.egtolil) Ixis faluja a begyek közt élő, állat- és erdőgazdasággal 
foglnlkf>7ó rorndrrvdí/mrA* van : az Alföld hátterén a krassó-szörényi, aradi, 
biliíni, szatmári és máramaros-ugocsai heg\'ekben 783, (119(> román 
lielvsí'*^ kö70l\ s az enlélyi területen, ez orezági'észnek esaknem egész 
luhrzvilágálían. V\H2 [wz ITS^ román helység közfll) ilyen. A román kisfalu 
a hegyek közt szétsz^n t házcsoportokból áll, s híjával van minden tömör- 
ségnek A nép az erdőség mélyében területet vág és péczéz ki magának, 
s ott ívndezkedik be, nagy területen kevés lélekszámmal lépve községi köle- 
lékbo. 1 .snpán a sik nSnán. hova heg\eiből ez a nép is lenyomult az Alföld 
fele. ott fejlődnek j;\ érehb számmal tömörebb s nag\'obb kaliberű helységei. 

>térjük öss/e ezek után a két oixzágrész városait és falvait rf/y- vs 
fohhajh)siíi)iik s/empontjából, a fajelv vagy a fajtöbbsé^ elve alapján. 



.\ KirályluUp 


'./í innrn 


i\{\ 


niejíXT: 


van 












i'iiyniki^ 


köl- 


h;i rom- 


fi j k 


ot- 

XI : 


hat- 


hél- 


i»SSZC- 


n"íí\^\ Í1V 


4*?í' 


1^70 


iul 


41 


s 




— 


>7i' 


ronvin 


»'~V 


44í» 


LN*4 


i.-;4 


4ií 


4 


- 


11 ^*í; 


f.'»; 




!•■ 


*> ■ 


V 


'1 


— 


- - 


4f 


fN"í"ÍO' 


i * 


~v 


Ml 


4t 


L'4 


•1 




'•"." 


í^.'-l^V 


• 


1.; 


1 


1 1 


Á. 


— 


- 


ií; 


V.'v' *! 




ív 


«;< 


:>• 


.*;.. 


• 


1 


144 


'*i^: * •' 


, 


1 


1 


« 


, ■ 


1 


1 


^ 


,'»^\-i^? l.^ 




■ 


■ 


4 


- 


1 




i7 


.'•.V:V '. V;M 


^« 1 ~ 


^M- 


i;-»i 


•_»>K 


1«»; 


1» 


•1 _ 


l'í.".' 



'• • »x"'"fí/í''?/íí' •' 1*' fríOi^vc Vilii 



r,;»">o,^,v\ 



;. í. *i«'r. 



Ilin*'"--' • • : : ^ t^ ■ i. — t».i«. 

: — 1 



W ». "». 



i:-». 'i-^' ^M ju : L 1" - 2*1] 7 



\ i; • ♦ni . ■■.■•ti '; ;-»t .ívT'is m.'nn\M-í\ Ti;íi^\-nhii :i népek kevereni'lí- 
<;.«.,» >í'ij "^t iun. 1, min' n ,!i"li*|\ n'szeUhen. Ay oi-hélí»jkü 
• .íi-.t,i • v^:» . ■; .-vM. 11 -n ii/vv ■•-.^sfi i"irilniiili;!l. a;* erdélvieket A nfíj- 

«.)..■■■'. .1 I p.- í h'imMii- •■ \]í'">iii;-í monoglotl knzRégeT»*íí 



,. .» 1 



Oll a mngN'ar ticlysi-;>c'k csnkiieni felerészben, itt alitj liarniad rőtben 
et/yajkúak, mí^ » rnniúii Iiclységckbül oll ciők. itt ^lyOiiije nL*(>yei]r(^sz 
monu^lott. Tiszlu la'inct helység a délvidéki svúbs^i^ban csnk 11 vnn, n/ 
rni^lyi szászok kÖzl már ryi/ sincs. A lobbi népek t'jíyajkíi kö/,sú({einfk 
*^ant» ji'lcnlékteleii, — szerbnek fs lótnak eijy sincs, sem oll, sem iíl. 

Némileg módosul a kcjj. ha a stilt/latan fajkisebbséfíeket kQlöii- 
válsszljak a siilyosnkiói 

l'ltyanazl az eljárási t'olylaljuk. melvL-t eddig k^veltüiik. Kllvkiiilünk 
a poliglotl helységekben 3— 7-ik helyen álló faj kisebbségiek tői, a mik 
— kevés kivélcllel — mind (1 — 9% ercjií) súUflulan kisebbséfjck. s csak 
2-ik helyen d/M, mértékadó fnjmmoritásokoii foyjuk mérlegelni. v»jjon a 
itMeggrl sztfmben a súlynak (V— I. fok kfizül) melyik fokozata az övék. 



Kbi 



A KlfálTlii«4a Innen (Ifi mcgyélirn) 
a ftytGbbtég 1**3 kflí-^é|lhcll mmjyar. 
ftek kúit 42H község eiiyajkú, 
■U3 . poliglotl . 

e Ml ■ujt.iar IwlyKtKlwn 
M cUAnndd U)*tntbHt •aljra 

V-M tV-«] lU-kJ It-od l-gá 3ni«Mn 



— » 7 13 77 100 
4 13 14 10 72 113 






Túl a Királyhágön (IG níL'ityélwii) 
a fajlöbbtfg O.'.a kAzs£}tl>cR inagi/ar, 
nvk kO/t £21 kOxsóg egyajkA, 
431 • poligloll .- 

t Wl magyar lielraégben : 
u BlsSrvnda /a)kli^bttitti súlyra 

V-6J IV.»J [Il-atl II-hJ I-»ű Amumd 
hilyRÍgboi 



00 



SH IÜ4 



:t:!4 



szerb 
horvilt 



Svébny. 



ntvatl 30 .'» 50 54 270 ^ 



ctívóbny. - 

jt-llcgiiel 

egyait 44 



82 61 BT 197 = 131 



A kél urszágrÚMzben a inayyar községek, melyek más ajkil niínori- 
tisoltal larlalmnznak, csaknem egyenlöszámúak (li.*i és ilíl). de a kisebb' 
vyrk h>délyhen súlyosabbak, mint az AlfAldnn Itt több a súlytalan, oll 
több a súlyos esel; ill a súlyosak löbb iiépfaj köitt oszlanak meg. ott 
leiemen sűlylynl csak egy lép fel: a román. 

rdlÜDA jelenség Erdélyben a mayynr-sziis: crinlkezö |)onlok csekély 
«iáma: IH, s c szám akkor sem növekszik Jelentékenyen, ha a [i — (i-ik 
bclyre szorull német kisebbségeket (röljeg_vzéseink szerint .>1 magyar 
belvMrgbcn van ilyen) szintén számílúsba veszszttk. Aimál töbh Eifiéhjben 
a román kUebltségek száma, s a súlyosak ilOl'). a kisebb súlyúak (lUi) 
.^ a MÍlylalanok (Íl)l) megoszlása szembetflnően egyenletes. Nem így az 
.MfvIdOn. hol a román kisebbségek nagyobb fele súlytalan {ii'2). negyed- 
réur gyriige súlyú (II). s csak alig ötödrésze súlyos (31). 

.K Királyhágón innen az is feltűnik, hogy aránytag mily kevés szám- 
mal vannak a magyar- oroi^z (H>). sa magyar-szerb (27) érintkező ponlok. 
Régi fotji'gyzésckbol tudjuk, hogy valaha e népek többet érintkeztek a 
maf^'arral, de sok vidéken beléje olvadtak. 

18* 




196 



A Királyhágón innen (16 megye) 

a fajiöbbség 11% községben román, 

ezek közt 278 község egy ajkú, 

918 > poliglott; 

e i*l8 román helységben : 
az els<!>rendű fajkisetbség sülvra 

V-őd IV-ed UI ad H-od I-ső összesen 



fajra 

magyar . 
lót . . 


1 


f < 
20 


> k ü 
35 

4 


80 




helységben 
372 520 
9 22 


fajra 

magyar 
tót 


német 


6 


18 


21 


45 


158 


248 


német 


orosz 


— 


1 






1 


2 


orosz 


szerb 


1 


2 


8 


5 


10 


26 


szerb . 


horvát 










3 


3 


horvál 


vend . . 






— 




— 




vend . 


egyéb nv. 




1 


o 


5 


89 


97 


egyéb nv 

jelleggel 

együl 


jelleggel - 
együtt 


21 


45 


70 


14^) 


642: 


=.918 



Túl a Királyhágón (16 megye) 
a fajiöbbség 1785 községben román, 
ezek közt 403 község eggajkú, 
1382 » poliglott ; 

ez 1382 román helységben : 
ax elsórendfi fajkisebbség súlyra 

V.«d IV-ed Ulad U-od Iső összesen 
fokú helységben 

41 67 

17 17 



— 3 — 



71 


155 472 


806 


1 


1 2 


4 


10 


22 192 


258 


— 


— o 


5 


1 


1 2 


4 




1 1 


2 


— 


.-U) 270 


303 



együtt 58 87 83 210 944= 1382 



A roináíi községekben, a Királyhágó mindkét oldalán, a más ajkú 
fajminoritások nagy része (az Alföldön erős kétharmada, Erdélyben 
közel háromnegvede) súlytalan. Ezek közt legtöbb a magyar, elég sok 
a német és czigány elem mindkét országrészben. A többi fajelemek spórái 
csekély számmal fordulnak elő. Legfeltűnőbb ez az orosz elemre nézve, 
melynek nyelvterülete (Máramaros-Ugocsában) a románnal szomszédos. 

Cgv' a kisebb súlyú, mint a súlyos minoritások Erdélyben nagyobb 
számúak, mint a Királyhágón innen, s ott is, itt is, a magyar fajkisebb- 
ségek állnak elsó helyen, utánuk jön a német (délvidéki sváb és erdélyi 
szász) ; messze mögöttük larl a szerb, lói, czigány és utolsó sorban a 
horvát, orosz s a vend. Az utóbbiból az Alföldön eg\'etlen elem sem 
lalálható. de túl a Királvluiiíón van két községben néhánv százalék. 



A Királvháiiőn innen iH> niCiíve 

a foj:öhbsifií 2">T községben némcL 

o/ok kö/t . 11 kő/st^ii e(^:jajkű, 

2Ai^ pohifiott: 

c -4-.' t;. v.r: >.c".\-s^£L>c:\ : 
.ir t Is. "rcr.J. 'i '.;í .<<-.*•.■'<, ^ í:.."\r,» 

f k u : c■:v5■.^:^l^. 



lunjivnr , 

román 

tot 

OFv^S/ 

s/orb 
lu^r\;il 
\onii . 
i i;\óh in 

0:;\ üt! 






10 

1 
11 






V2 
1 



x>»^ 



ví 






1 

* 



(•• 






ÍM 



»i 



Túl a Királyhágón (16 megye) 
a fajiöbbség 178 községben néniel, 
ezek közt nincs eggajkü, 
valamennyi poliglott: 

e ITS nnnti helységben : 
az elsiT-rea jú jjiltisebbség súljra 

V-5d IV^J lll-ad U-oJ I-sú C««e«n 
foka 

— 1 — 
2V* 36 51 

- — — 1 






t N 






> 



1 '1 



Í4'.-. 



ni:i:ivar . 

román 

tót 

i>rosz 

S7erb - . 

horvál 

\enil 

í-^vebnv. 



he'.Tseírben 






2 
10 



1Ő9 
1 



]^ 



lő 



2í4 37 ÍW 42 17 = 17S 



A niJUf í kő/soonoposNÓi; o/ adatai vUáijosan állítják szem elé a két 
ors;ai;ros/ \is/ony;u kö7l lotozó na^\ ellérösekeL Az Alföldön sok fajelem 



197 



ifkczik a nétnollrl. s a ndmct is csaknem valamennyivel. LoRtfibb- 
ma^ar elem, Icfíiiagyobb siílylyal a román cicin jelen meg 
• KirálybáRÓn inneni iiémel helyscRckbcn. Krdélyben a német (szász) 
fsj A«uczárkozóhh ; a más népek közDi csak a románság súlya neheze- 
dik rá, — a magyarral alig (fW/i/A-cr/A'. A két faj közi, nyolczszáz évi közös 
lArtrnel után. az új idők elhtdetfOlcsI, sőt averziv természetű ellentétel 
látiucanak relidézni. mely észrevebctÖ közsétj-elnikííjukon kftlcsOnrtscn. 
A lühbi népek közQl Krdélylien még a tol elemnek van (u szilág\'- 
sáfi hegyei kÖzI) két kis heiysót;e ; ezeket a lH alföldivel nem kell össze- 
mcntOnk. Az orosz, szerb, horoál, bolgár és cseh elem csak a Király- 
hágón innen közsfgalkoló nép ; ezekre febát az összcbasonlflást nem 
terjeszltieljQk ki; rájuk nézve n>{yana^l ismélclhelnök itt is, a mit fönn, 
ax ország keleti tájékának adataiban már elöadtnnk. 

Foglaljuk össze az adatkincset, hogy láthatóvá leg)'Qk, milyen a nép- 
fajok piszonossága a két országrész poliglott helyiségeiben a fajtöhbségek 
és fajkisebbségek közt. 

A KttUjhágin innen (IG mettyi'): 

1*1*- I 1 S ^ ' i ^ I Ö I 

» 33 13 10 I 10 61 

31 » 4 16 — 3 t 55 

31*3-1 11 

I7 1I-«3I1 55 

6 1-1* 8 

U 3 2 15 — « 31 




66 19 45 4 27 1 ~ 



sl f 11 ll I 



r* 115 8 3S 6 12 2 - I 179 

ramAB U « 1 19 1 14 1 ~ 1 78 

M 20 ««2 31 

■tairi 24 66 1«7125 2 192 

ofuu «— « 1- — — 7 

nerti 10 13 I 10 — « I 35 

borvil t^ljj 2 

,«d *- - 

3 7—3^ 

I-M 16 * - 4=540 



Túl * Kir&lybágAn (Iti megyei: 

^«> , faflőbbsígrr ^ 

i! J 1 1 1 f 1 i 1 i 



magyar * 108— 1 

román 104 « — 66 

lAt — -♦ 

német 2 34— * 

orosx — —— — » — — 

szerb — — » ' 

horvát — — * 

vend — » — 

tOtbnr — 3- » 

össjtcs 106 145 - 66 



-III. a B s 

M*'*i g I I S £ ? -> $ 1 

» f I s I I I I I S I 



magyar 


*226 236 


román 


116 • -84 200 


tót 


I 2*1 4 


nímet 


2 32- » 34 


oros« 


— *- — 


sierb 


_ «. _ 


horvAl 


_ 2 * 2 


vend 


I » - I 


mn BT 


930- 10 • 49 



Asszcs 128 203 - 



-516 



198 



A Királyhágón innen (16 mc«$ye) 






•O^ — o- b -Ö 



J'ajíűbtsfgrc 






:;s c 






>» 
S 

^ X; 

o u te 



c 

K 
O 
K 

X 



i^-- 



Túl a Királyhágón (16 megye) 

fajtöbbségre 









>» 

C 



helységben 



•c <— ■ I 

niagy. ♦ 372 10 83 6 15 1 

rom 92 i^ — 34—10 

lói 77 9 ♦ 
német 72 158 6 

1 ^ 

5 — ♦ 1 

1 ♦ 

— * — 

6 — 3 1 — :<c 



2 — 2 

♦ 39 31 1—6 



orosz / 
szerb 6 
hoi^'ál 1 
vend — 

egyéb ny. 15 



10 2 
3 — 



89 ^ 



487 

136 

90 

313 

8 

24 

5 

114 



•S***^ helységben 

magy. ♦ 472 2 2 

rom. 104 ♦ — lü 

tót — 2* 

ném. 14 192 — ♦ 

orosz — 5 ♦— — 

szerb — — — ♦ — — — 

hoi^'ál 1 2 ♦ 

vend — 1 * — 

egyéb ny88 270— 5 * 



c 

CB 
9 
N 

tn 



476 

114 

2 

206 



3 

1 

353 



összes270 642 18 131 45 61 2 — 8:^1177 összes 197 944 2 17 
429 278 - 11 3 — 1 — 5= 727 



Efytjkú \ 



ti«?7MC«4| 



Er»»M ) 791 íno 



1160 
624 



A táblázatok pontos tájékozást adnak a két országrész fajnépességí 
viszonyairól. Megmondják, hogj' eggajkú községe az Alföldön a magv'ar- 
nak (429), Erdélyben a románnak (403) van legtöbb; a többi népeké 
jelentéktelen. Megmondják a táblázatok. hog\' a sűlgialan s a kisebb 
súlgú faj minoritások a két oi-szágrészben elég eg\'enletesen vannak elter- 
jedve (kisebb súIyu egj'felől 540. másfelől 516, súlytalan egy felől 1177, 
másfelől 1160), s mindkét terftleten a mag}ar faj jár elöl (az alföldi 
svábok csak kisebb súlyú minoritás gyanánt lépnek fel több községben, 
mint az alföldi mag\arok\ De rámutatnak e példák arra is, hogy a súlyos 
fajkisebbségek száma Erdélyben sokkal több, mint az Alföldön, s ott a 
románság nag\'. itt a mag\'ars;íg gjenge előnyben jár a többi népek előtt. 

E helvt mi csak a többséij után közvetlenül következő elsőrendű 
kisebbségeket mutáltuk he, — azokból a népfajok elterjedtségére követ- 
keztetés nem vonliató. Fajelemek a poliglott községekben 3 — 7-ik helyen 
is fordulnak elő : róluk az előbbi fejezetben volt szó, midőn kimutattuk, 
hog\* a nópfajok hány helységben vannak jelen, hányból hiányzanak. 



Hasonlítsuk össze a két oi^szágrész fclekezeii viszonyait is. 



.\ Kir.ílyhá|^ón innen (U> megye 

S72 mA^'ar fcr.^Sí-s, l^zii* : 



.: ?..:.'<• 


^v•n 


kisebb- 
scjfborí 


ísen 


hiar.T 




\' A 


:i n a 


k 




r. k;Uh. 


:nít 


.V>*> 


SlVí 


.V' 


g. k;Uh. 


70 


i^:;í 


;Uí* 


.vj:^. 


örm. k;íth. 


■ - 




- 


<7J 


kol. lior. . 


4 


177 


ISI 


i;sr< 


ág. ov. 


lM 


5>í 


114 


7.'>^ 


cv. rof. 


4.V> 


:}SS 


744 


li^S 


unil. 








S(-:* 


w\\ 


o 

•■ 


:vvj 


.v>4 


■US 


h 


l N 


N i^ ii b 


n. 





Túl a Királyhágón (16 megye) 
652 magyar Mvség kóziil : 



a hrrk ^'' 


bbség 
b«i 

V 


-kisebb- 
ségben 

annak 


C>ssze- 
sen 


hiány- 
xanak 


T. kath. 


154 


372 


526 


12fi 


g- kath. . 


2:\ 


242 


265 


387 


őrm. kath. 




6 


6 


646 


kel. gór. . 


12 


177 


189 


46:1 


ág- CV. . . 


12 


23 


35 


617 


ev, ref. 


377 


165 


542 


110 


unit. . . 


74 


124 


198 


454 


izr. . . - 




244 


244 


408 



helységben. 




199 

A magyarság, c szvrínl. tnindkél nrüzágrc-szhen a k-^löhb községnek 
. rr/. je]lo|{«l Ad. Az Atf6ld^ii a ma^viir helységeknek nem sokkul tOhh 
mfail harmada. Krdtflybu'ii fíyeiiHc ni'gjt'drészc r. kalli. jellegfi. A Kiiúly- 
háfiön innen a g Ualh. c^-ház 70, túlnan csak 'ZA ma^ar Iiclyíi(>({bcn 
h\vyit u liE%'ek lObbsé^ól ; ott 74 inaf>yar köxsc^ tAlnyomőla^ imUárlm 
(főleft a székclyfAldAn). KrdélylH-n tíihb a kei gör.. az AlfAldíin a/ líg. pv. 
tiilG ina|{>'ar. A Királyluigón innen k<^l magyar hetyst^gben a relekezetí 
tAbbs^ tzravUta (M.-Szi}{ctcn is T.-l'jlakon). 

A awtíykigin innen üti iiicityi-) 



10 



r- kalh . 
f. Uth. . 
drm. kalit. 
kit gflr 
ét. rr. . 
rr. r«£. . 



12 .=>:t3 545 651 
370 im 436 7no 



helység lir 



Túl ■ Királyhágdn (IB megye) 




1IK5 


roRiin liflytig tatni: 














" *' 


ííghcn 


íÉghen 


Mn 




r. kiilh. 


5 


519 


r.24 


1261 


«. kíilh. . . 


ir7i 


322 


1293 


492 


örm. knth. . 


. _ 


.5 


.'í 


1780 


kel. gör. . 


. 7a6 


220 


1022 


763 


ág. ev. . , 


a 


101 


no 


1675 


ev. rcf. - 


3 


07(1 


070 


1106 


iinii 


1 


.V. 


Mi 


1729 



- 866 866 



hclysfgbí 



A románság a Királyhágún innen túlnyoinólag a kel. gar., lü\ a 
Kiráiyháfjón a ff. kalit, egj'ház híve. Van néhány román kíizséíj mindkét 
orsHcá({rcszcn. hol r. kalh., hol protestáns Jellegű, ezekben a rehiliv felt*- 
kezeli lObbséfiek számai nem egj-eznek a fajlftbbség számaival, mert a 
fajnép tobbííjje is viszonylafíos. 



A KteUjháipia innen (16 megye) 

UT miaut kilyüg tOial : 



Tüt ft KlrJilybágon (16 megye) 



-^ 


ahb 


klMbb- 


Sisic 
















r_ tuiU). . 


. 235 


18 


25.Í 


t knlb 


_ 


40 


40 


Ara. k«lh 


_ 


_ 


_ 


kel Rflr. 


6 


130 


l.tfi 



- - 257 



a klívt 



r. katti. . 

g. kulh. , 
Arnv kiilli- 

kcl gör. . 
ág. ev. . 
ev. ref. 

unit.. . . 






trlyitégbr 



= I ! 



(égben. 



A német tclckczett né]>e.ss<.'g a Királyhágón innen lAlnyomólag 
r. kalh , Erdélyben <ig. ev. vallású. De van néliány helyséR itt is. olt is. 
bol más egyház hfvei vannak többségben. Többnyire relatív fajniajoin- 
táfital bírnak, a mi a felekezeti többségben is kifejezésre jut. l*4yi'"Pííy 
helytrg mindkét üi-szágrészben túlsúlylyal izraelitu felekezete, di* néniel- 
.^jkii: ezek Máramarosban Karúcsanyfalu s Ücsztcrcze-Nuszúdbau Eu- 



200 



A KirályhAgón innen (10 megye) 

48 tót kfitfség kOxiil: 



lí hhrk 

r. krtlh. . 

M. knth. . 
5rni. knlh. 

kel. gOr. . 

tití. ev. . . 

ev. ri»r. . . 

nnil. . . . 
i7r . 



ir»hh kiflebh- rmnze- hlAny- 

Réffhen Régben iien zanak 

r n ti ri A k 

19 2:) 



an 



23 



12 

21 

38 
20 

23 



6 
45 
48 
27 
10 
22 
41 
25 



a hívek 



TŰI a Királyhágón (16 megye 

2 tót község közül: 

több- kisebb- 
ségben ségben 

Tannak 
. . 2 — 
. . — 2 



össze- 
sen 



hiiny* 
zanak 



r. kath. . 
g. kat. . 
Arm. kath. 
kel. gör. . 
Ag. ev. . . 
ev. ref. 
unit. . . 
i«r. . . . 



2 
2 



• • 



2 
2 
2 
2 
2 



— 2 



h e I y s g h n. 



helységben. 



Az orszíig kelőién támadt /(}/ szigetek alföldi csoportjától két kis 
helység különválik, s a Szilágyságban közelebb érintkezésbe lép az erdély- 
vés7.\ fajnépekkol. \\ kőt sziget hitéiele r, kalh. Az alföldi csoportban a 
helységek !u\gyohh fele ág. ev.. kisebb fele r, kathoUkus. 

A srerb. ot\>sz, /?ori>rf/ és holgdr^seh közsé^k csak a Királyhágón 
inno!^ forduhiak elA, ezért felcke^cii viszonyaik dolgában sem mondha- 
ttink helyt tAbhet. mint a mennyit a keleti országtáj leírásánál fönn 
már elmondottnnk. 

A kél oi>izágiés7 polomennyi helyséxjében a felekezetek ereje és 
elteljed iségo ilyen : 






Túl a KiráhrháiráB tl^ meg^'e 

2617 helység kiisH:: 



,. ?"*''í 


^ íi ». 


T fi k 




hianv 
7Hnak 


li htrek 


tflhh- 
sopbcr 

\ 9l Ta 


kisehK 
sephec 

r- m k 


ftCL 


zar^l 


r. k;ith 


(V},S 


122,S 


lS,Vi 


S2Ö 


r. knth 


lOi' 


P4K 


1110 


l.VC 




4"S 


40: 


1»70 


17(1^ 


^. kíith. 


9fl7 


65P 


ÍKif 


iMA 


íVm k:ifb. 








2f;7.^ 


drm. kíith. 


— 


11 


11 


2^^' 


kol. t^ör 


l(r>l 


421 


1472 


120:: 


kel fíor 


SIH 


á2r. 


l.-Wf 


:2-> 


:'lü « > 


m 


192 


2:Afi 


24 íí' 


Í\L. C\ 


IKK 


in2 


:u!(> 


oocr 


i-^ 7('} 


4.Á*» 


8rȒ' 


il2s 


].*>4" 


(•\ roí . 


3K1 


892 


127:-^ 


1:-^ 


vnit 




■1 •• 
• 1 


11 


Sfiiv} 


iini; 


TT) 


Íh4 


255* 


2?í5S 


i/' 


t * 


Ki]' 


lS2í' 


] sr»: 


izr 


. . 1 


ii:>] 


ná2 


1 4fc 


1 ( 


' \ V 4- 


L }' . 


n 




h 


C 1 V s i- 


í: l) V 


n. 





1 s7o:'iní Ki]';í!vl)aLíóvi innt^n. u ICi^töhl' községnek a kel. fíoT\. ErdéJy- 
bfv r (. A*/^'/// ix'^^'í^^í^ ^-'i ir)Knl^;»n;ii loi^vü. Iiitéleli jellegei, l'tanuk kovet- 
kv-'ik Ki- rí!\ )vii:<»'. ipn(M í: k(''i krtthnh'kn^ s uv ev. ref.. Erdélvben a 
koi t?«'^' ^ ?. *a^*. í>:'o!t^Nh»n> ojvIuí/ Ay ordéivi r. kalh. statns liívei &: 
<'"«1.!v "í's/ ^:-l\'»^v?t.'^''KPi'k nlic 1^-ímI ^*(>;7éhon bírják a többf;égel. A7 Aj- 
l'öi<i'"ív ., ; íj^. (^ .^v 1 *'(!óí\ h:'r ;»; nnitárins sziíjetek csaknem e^J^'enlc' 
s':')v>MíM \ í '"r»('ii!*ísM^ ol; .*• ij. * i: f'>7seijhon tülnvomő. 

\ ,. ,i", ..^ íi •••í'mtk '. i; '• <^fN7:íij" ^s: tfli'kezeti nép(*85«ígének fizjim- 
■^.^^r.,;. • o>i» ..nn.M . nin]; n'..!iv'/;ni"il-it:ív ;r/! találta, s a bog}' mi a f^t" 











■ /iltinMi n*|<«aMs 








*2í''^lC?5r?' ' »-* «*«'■■ í.™-*' ^"»*'- *«*«■ ■ 


V. r.f „ 


nll. .. kcr. 


Ur.' 


ai magyar 1.722.082 147.870 :i1 H0,6S5 140.245 1.1U2.J42 


,351 4.4 12 


250,949 


IIM román 110.330 23(i.ll3 H 876.14.1 6,73:t 


19,941 


112 345 


33.241 


« Ut 31.7*1 1,620 6 IVIfti 112.77!! 


2,889 


4 692 


4.1R8 


157 nCiDH 56i;»6 ií.X,9 13 fi2,8.íl 4f!.8.-)4 


15,217 


108 588 


10,612 


IM nvrti I39.JI26 2.286 6 3l4.aM 12.623 


7,.'»0 


24 1.^73 


8.443 


133 oroiz 7.407 154.S79 ~ tÜ 1.208 


I.4tí4 


2 2fi 


Z>,823 




1(1 


_ _ 


25 


17 eftyébnv. 19.088 79 1 7o;i 39 


439 


- 


129 


^^Jg^'];;;^ 2^82.5.% 5.50.94Ü tíl 1.341,810 320.102 1.UU.7U 


1,601 7,036 


339,390 


Tál • Királjrbigón |l(i iiipgyo) 








■ rilitiwlí nípííSíK 








*t?*ríísir ••»'* «-"- £;";.. ^"■'^- *«■"- 


er. ™f. 


unit. r. ksr 


lir. 


aU magyar 242,752 78.89fi 2,418 .^2.171 28,279 


312,87! 


.15.325 45 


19.814 


I78S ronán 38.171 640.552 208 <)01,r>«i 29.416 


.59.901 


3.312 26 


24,347 


I7S oémel 12,751 24.6a-l 2.> 50.4(« 151,683 


6.804 


809 5 


3.389 


3 1A4 2.089 34 - - - 


- 


- - 


35 



r*"? 'J™*™ 295,763 7*4,175 2.651 703,833 209,378 379.670 59,346 76 47.585 

A két csoport főösszegei az oi'szá{> .32 keléit mfgy^Jének felekezeti 
népességtől, s ezek együtt az e^jísz jogi népességet adják. 

Az élet r tucámpéldáküii tíz év óla bizonynyal sokat változtatott ; 
a Iclckiutámok tnúr ré^ótn mások, de a számarányok lényegre ma is 
u^'anílyenek. 

S most forduljunk Mngynrnrsziig nyugoli tájékának egyszoriílib és 
zajlnlanabi) vi.sznny»Í felé. 

111. 

A nyugnti országláj 'M vármegyéjét a Duna kél i-gyenlűlleii részre 
osztja. A kisebbik darab 1 1 megyével a Dunántúl, a nagyobbik darab 
'J) megyével a felső Tiszáig terjedő Felvidék. Tán kissé fonáknak tálszik, 
bog>- ennyire küIOnbrtzö nagyságíi. népességű és fajtermészelrc is ellérŐ 
kéi teríllelel basonlltsunk össze. L)e más módját a nyugati ország- 
láj kellé válatuctásának nem tudjuk. K kérdéslien a Duna rendelke- 
írll, ez pedig nagy ür: a mit 5 knl6nválaszt. azt nem leliet egyesi- 
leni. •* a mit együtl hagy. azt nem lelu-t szétszakítani. A leglerniészete&b 
cMiporlo«ÍlAs ez: egyfelől a Kárpálok bérczvilága s ennek a Felsn-Uuna 
é% Felső-Tisza mellékéig ereszkedő vOlgyrendszere, másfelöl a líil-a- 
dututi terület, mely már az ó-korbaii nevezetes kűlfln tartomány voll: 
l'annonia 

■ A mdujkú ki»ebtHéi;ck e li«lyl iicm sjuiinlUiiiak. — *) A Királyhágón innen 14. 
ysátíybru 11 kclvll Örményi az A nu íny kuUiolikUM>khox. — 19 nem kcrcsjil£nyt iix 
ifra«lttiktioi srilmltolliink. 



202 

Népesség a területhez s ez a lakott részekhez a két országrészben 
eléggé hasonló arányt tart. A Dunántúl területe 7J12.950 k. hold, a fel- 
\idéké 11.854.588 k. hold; a túl-a-dunai népesség az utolsó számláláskor 
volt 2J53.9(>(í, a felvidéké volt 3,629.999 lélek; Túl-a-Dunán a községek 
száma 2754. a felvidéken 4640: ott is. itt is átlag minden 3 — 4 holdra 
jut eg\' ember, s csaknem minden harmadfélezer holdra eg\' helj'ség. 

De vannak lényeges eltérések is a két országrész népességi viszo- 
nyaiban. A felvidék az ő lakható területein tömörebben oan beépítve^ — 
mert sok a lakhatatlan területe a magas hegyek közt. Viszont a dunán- 
túli községek népesebbek a felvidékieknél, mert a kivándorlási mozgalom 
amazokat kisebb súlylyal érte. A felvidéken egy-egy községre átlag mint- 
egy 800 lélek. Túl-a-Dunán éppen 1000 lélek jut a népességből. (A köz- 
ségszám itt 2754, s a népességben a kerekszám 2,754.000). A fehidéken 
tehát minden helységre átlag 200 lélekkel kevesebb esik, mint a Dunán- 
túl, mely különbözet leginkább a kivándorlók számláját terheli. 

Nézzük a két országi^ész községi szervezetét : 

TüKa-Dunán van 14. a felső vidéken 43 páix^^ 

> 354, > > 343 nagyközség. 

23. > 23 ideiglen városlioz vagy nagyköz- 

ségliez) csatolt falu. 
> r 527, 5 893 körjegyzői kör. s ezekben 

2363, 4231 körönként összekapcsolt kisközség. 

Ha a jegN'zőségekbe kapcsolt faluk számára körönkint is figyelünk, 
a 2 — 5, (> — 10, 11 — 22 faluból álló körök három csoportja a két ország- 
részben íjn* áll : 



'rv' 



Tül-a-l>un;'in van 3S8. a felviiiéken 611 kör 2—5 faluval, 

127. ^ . 2eC» . 6—10 ' , 

Kz adatok megmondják, hog\* az utolsó évtizedek gazdasági válsága 
mindkői orszáiírészl érlo, A fdridéktm a régi városi szervezetek több- 
nyire erőben maradtak ; — de már a nagxközségi tipuson észrevehető 
a szervezel sorvadása s ez a kis szerveken szintén megállapítható az apró 
falvak szertelen számából, valamint abl>ól is, hogy a nem módos és sze- 
gény körjc(íyzöségek hormadáhijn csaknem annyi a falu 0282 körben 2097), 
mim a nuulos kéiharmadban ^tUl körben 2134i. Tál'-a-üunán a válság 
a naj^A ohh szerveket is érte : a városok ott g\'ér számúak s átlag lassan 
fejlődnek ; do legalább a nai;\ kö/séi^ck ereje jelentékeny. Sőt a Dunántúl 
neinosak nagNkö/soüoivol nuilja folüI a felsdvidékieket. hanem a kisebb 
s/tM'vek doltiában is vannak elonvei : aránvlaíj annvi a módos, s kevesebb 
a nem módos faluja, mint a felvidéknek. Csak a szegény kisközségekre 
ne/ve all a ket oi^/a^irös/ evívaránt iAens:én. 

Mei;ilolhetjiik e/l. s a nepossoi; oi;\onetlen megosztását, községmé- 
rrink alapján is: 




. 2754 helység 



a felvldíken vnn : 

le{{iit)f!yoI>t) nijroifi . . 15 

nDgym^rctd . . . . . 'M 

közípiiiéicta wa 

kisméretfl 3730 

összesen . . . 4Ö40 



A kisehli terOletű és népességű Diiiiiínhil tehát majd annyi nng\'-, 
\ \vt<naf>yobh méretű helységet úUÍI ki, mint a sokkal terjedelmesb és 
^ípc«elib felvidék. De Túl-a-Dunán inkál)h a leHiianyohh méretűek viselik, 
■ felvidéken a nfluymcretflek is elhirják a városi szervezel IcHieil. 
KV)zépnuTelü mezővárosok és nagyfáink dnlgáhini sem marad messze a 
l>un:iiilál a Felvidék mOgűtt, sŐt aránylag (11 megyével 20 ellenében) fölfll 
pl múlji azt. Túl-M-Dunán csak a kis falvak száma aránylutannl keve- 
sebb, mini II Felvidéken, s ez mulatja, hogy a gazdasági válság Üt tribb 
és mélyebb puaztílásl vitt végbe a kisközségi szervezeteken. A Felvidék 
ncRvcd félezer kis falujából nagy rész nemrégen népes helység volt. — 
de a kivándorlás folytán elnéptelenedtek s kis faluvá zsugorodlak le. 

\\a c helységeket rtiúkai jellegük szerint, a fajlobbséy alapján vizs- 
gáljuk, (a mit valamennyire nézve, arányszámllás útján, magunk állapí- 
tottunk meg) — a következő kcp bontakozik ki előttünk : 



Tiút-s-Oimáa 
■ 1 1 iHfrof kAiAI: 1) 354 naggközifg köiQt : 
nuu''!'' 10 magyor . . . 262 

oémH . 4 néniel. ... 76 

borvAt ... 12 



löl . 



szerb . . . 

a 33 csalóit kiskítEségliöl : 
mpgyor .... 17 



I 



lói 



« felvidíkcn 
a i3t'ároi kOEOl : 
magyar l(i 
nínipl . 7 



n 343 mg\]küzsf>j köitni: 



tfit 



- 2Ü 



n 23 naIoU kkköMégbiílt 



löt 



13 



A 388 máÓM (2 -5 kdcségtiöl állót 
karjcgyxfiség kOzQl: 
bJ-jeUrgrc lAtnyomóIng magyar 271 köi j. 
. ■ ntmel 87 > 

horvdl 28 . 
löl 2 * 

A 177 nem módot |6-I0 kOxs. dltö) 
kÖrJegyzöBig kOzQt : 
Eij-i^egre lúlnyotnölag magyar 85 körj. 
német lü • 
liorvAt K 

!.'> . 

ugénij I II- IH kriMéglKSt úllöi 

körJrgyzfiMíg kAzOl: 

b}-JcUrgre lAlnyomöIng mng}'iir K körJ. 

• • némpl 2 > 

liorvái 1 ' 

vcnit 3 . 



A fin mádat [2—5 kAz!(«gt>fil (illó) 
körjegyzőség köxAh 
raj-jellegre titliiyomúlng magyar 280 kór j. 
német II • 
töt 292 . 



A 2t;0 nem módos ((1—10 kózs. Ú\\ü\ 
körjegyzőség közfil: 
riij-jcllegre Idlnyoinölng magyar 55 kSrJ. 
német 3 • 




lót 



17a 
23 



A 22 szfgénfj (11-22 kOzségbAI Allö) 

körjegyzőség közAI : 

raj-jellegre lülnyamölng magyar 1 kÖrj. 



204 

E kép tanúságot tesz röla, hogj* városi és nagyközségi képződmé- ' 
nyékben a magyar faj túlsúlya Túl-a-Dunán nagy és feltétlen, — a fel- 
vidéken csak a nagyközségekre nézve ilyeu ; itt a régi (és a lótok 
beáramlása folytán eltótosodó) nemei városok vannak többségben a 
magyar fölött (a 20 tót város nagyobb fele ncniet törzslakossággal bir). 
Nagyközségek dolgában a felvidéki német etnika gyenge, a tót sem 
nagy erejű, 

A jómódú kisközségek aránya a nem-módosakboz s a szegények- 
hez Túl-a-Dunán jóval kedvezőbb, mint a felvidéken; ott 388 tehetősre 
138 szegényebb, ilt 611-re 282 esik. Ott a magyar jegyzöségek erős 
háromnegyede, itt alig kétharmada jómódú. A német jegyzőségek mind- 
két országrészben túinyomó számmal tehetősek. Ilyenek Túl-a-Dunún a 
horvát jegyzőségek is. Üe gyenge állapotban vannak Túl-a-Dunán a 
vend, a felvidéken a tót és orosz jegyzőségek. — A 18 tót s a 3 orosz 
kör mellett van a felvidéken 1 szegény magyar, — söt 'I'úI-a-Dunán van 
a 3 vend, 2 német, 1 horvát kör mellett szegénységükben osztozó 6 ma- 
gyar körjegyzőség is. 



A kél országrész népessége, a fiijtöliljség alapján községenkint 
sommázva, saját számításunk szerint, az 18í)l-ki felvételkor így osz- 
tott meg : 



Túl 


a-Dunán (11 megyében) 


A felvidéken (20 megyében) 




a közsések 




a községek 




BiániR 


fijtnbbsége lerüJelc léleksiíma 


siáma 


fajISbbaíge lerDlete 


Uleksubna 


1788 


magyar 5.613.367 1.892,182 


1406 


magyar 4.082,936 


1.413,914 


575 


német 1.488.515 589.5ia 


104 


német 439,952 


174.123 


228 


liorvát 406,641 180,895 


1 


horvát 4,291 


2,118 


11 


tót 39,061 12.819 


2650 


tót 6.140,678 


1.801,077 


147 


vend 138,197 71,457 


479 


orosz 1.186,7:11 


238.767 


5 


szerb 27,136 7.100 


— 


— — 


— 


= 2754 


helység 7.712,950 2.753,966 


= 4640 


helység ll.H54,588 


3.629,9!« 



Bontakozzanak ki e lélekszámokból mindkét országi"észre nézve 
a fajnépesség többi adatai is, a hogy ez a helységekben — fajtöbbség és 
fajkisL'bbség gyanánt — saját számításunk szerint, megoszlik: 

Túl-a-Dunán (II megyében) 



■lÁaxa: 


faimbbsige . 


mígyar 


umin 


I6l 


Híméi 


orosz 


sicrb 


horvát 


vund 


L-Ryíb ny. 


1788 


magyar 


.7M,lfl8 


791 


5,929 


69,452 


15 


5,797 


7,219 


2,51)7 


6.309 


11 


löt 


2,344 


~ 


»,1t«8 


470 




_ 


2 


— 


40 


575 


német 


70,219 


27 


1,574 


49.>.405 


5 


9,253 


8,959 


355 


3.716 


5 


szerb 


1,.Í46 


— 


181 


1,266 


- 


8,757 


77 


— 


273 


228 


horvál 


15.640 


91 


191 


11,886 


1 


653 


151,4.^2 


129 


872 


147 


vend 


2.049 


- 


25 


2,439 


- 


— 


il 


6B,71I 


189 



1 ÍMJnépe-sség 1.885.961 909 17,863 580,918 21 19,460 167,733 69.702 11.3! 



69.70:í 11.;í9S ■ 



• • •■ 



••• 



• mé lu aw. -M • 



* • 



> • •» 



fi ^m, •## 






I .* 



'.^ :$m 13 



ti • •>• 

• ■ • • •« 

■ •- -•« I 



• 41 



- u 



\ "Hti 



• 11 



: SM 



# • ■ 



■ : 



I ». 1 



..: «.;.: -«". :ri ;"*i «•»» ;-:4». »: rv, •• 






• • ••••-• « •! 



■ • ~ ■•• •■ 



• t ^ ti ■. ■• 



• • 



••■•• • 4 



I 



• •• • 

# 






• • « I » fl • 



4 . • Itl. • I I I 

■IM 
ti 



I 

4 ti 

I 



4 •« 



4>*i 



yi. •< 



I 



I • 1 II • 



■i« 



I 



4 •« - I 4 M 



f • : I ^ I » 



.■•. p. i'ii •*.'ri»f . ( »M,; ■ í ..• '•■ 

• • • ■ • -l-l I . ^.: ^ . I ' fi f f vf r r « % t< í f • • H i ■ 4 ' - •' C 

• * ■ . • ■ - » - ^ » , ■ ». • • ■ • '« : 4 • : ■;•*.-. • t-l 1 • ' , » . >'- i^ 

•1 *iii^ i« I M^«4l l4l-:'::' '• % * ^ • '41 !»' 

il.iii.ti.l I *-t^-i 4 ,: •' rí: - ' ' 4 • • * • 4 ! >* ^*' 4 



* ^ • •■ iti\ • f.! I • 4 I I *. I I 4 ' ' ■■ I !•,■-••;', t ' "i • •:.?•■ 



■ h * 



•^ 4 • 



• I 4 .'l-l f » ' ^ « i - ' I .'4 - ••«:■•• 



I « 



• i *•— 



tik. 



I •' 



.'J9 • 



r*i ft -4 



mi 

V kf'|f liuiM(i^i|/ol l«*^/ i/il;i. Iiof^y vsirosi és nagyközségi képződmé- 
nvf'ltlff'ii M nintiiinr InJ lí'ilm'ilyfi Tnl-n-l)unán nagy és feltétlen, — a fel- 
vÍiIiIm'Ii i'Qfik M nn^ykO/M'^rkrc* nc*/vc ilyen; itt a régi (és a tótok 
|i»Mh?M«tltitJM ImIvImii rllóloHodó) n^nu't városok vannak többségben a 
iMMUVMt Inloll iM *Ai) ImI vnnm niigyohh Tele német törzslakossaggal bir). 
Ntu|\krWür*ui*k iliil(jithiiu ii IVIvidrki német ctnika g}'enge, a tót sem 
ntui\ \\v\\\ 

\ ^'iWMiU/rl ki««Ui>/H(^Mok iinlnya a nom-módosakhoz s a szegények- 
Ssvr \\\\ :\ hunion \\\\\\\ kiMlvo/őbh, mint a felvidéken; ott 388 tehetősre 
\:\H «; ríi«'n\rbb» Hl <UI-ro 2S2 ősik. Olt a magA'ar jeg}'zőségek erős 
lvUon\ur^)\ri(«\ i(( mIí^ ktMhanuada jómódú. A német jegyzőségek mind- 
\k\'\ \^s^'»\\ii\\''^7W\\ \\\\\\\ \^\\u\ s7Á\\\\\u\\ toholósek. Ilyenek Túl-a-Dunán a 
U>M\í\l jr^iN '»^\M^tiok iv IV íi>onjíO ^illapotban vannak Túl-a-Dunán a 
\v>\\r .\ 1\h<d\^Kou i\ \\\{ On \M\\s7 jos>-7iWsek, — A 18 lót s a 3 orosz 
K>^^ ^N\rUx M \.i^> í\ <Vl\u<Okon X s70íjony m;jii;A*ar. — sot Túl-a-Dunán van 
^ ^ \\\\\\ '> \\\'^\\w\, \ hovvAt ko^r moUoU íi704jén\^ss^j&kben osztozó 6 nia- 



\ V.' *^ V. -í^^vv. 'NNv^>5c.v^ . í. T;Jíórib5ií;c al«^iá2 közsc^^eakiul 



t'\ 



'"». ■ 


• 1\..«... 






•»*,V^>',''*V*' 






■ 


V 


\ 


v.v;^ "^v 






•.»L . 






« > 1 * • 


. .,;v-, ~ 


\\ 


• • - . , . .- 






■ • \ •^■ 


Vv,. 'X 


■ 








.>W , 


-"Sí- •.. 


\ 


■ 






^ 1' 


:v V* 




t 






>■ i 


"V : 



^ ic>v^d£í»r í2i mfiC^sl*?! 



•»t;=i 



í ií\ 



"í » Ti'-m.' ^Sl h'ZL :" 






:;v 



*».' 



^- ■ -.^ít^ ■ . .íiVí .iK^ . y;:^ .í**í 



\ • 



\ % 






'»i "ío 



— <i. 



«w- 



■t, - •• 



'ír. 



• . • 



• "u 



Iái 



TI 






T-.' "^■. *íí-"7Cl ! -.5'^ 



\ 



A 


MviWui 


n (30 infRjéhei 


11): 






















■ fyjuipfnig-bil 












émt: 


M/aM^gr. 


■u«J«r 1 


rnmin 


m 


nímel 


OfU« 


««b 


horril 


vrnd 


tfíib aj. 


IMS 


iMixyír 


t IU,115 


2011 


5tí.tm 


2»..-.im 


5,291 


53 


20G 


420 


7.050 


■H) 


l«l 


«3,IWJ 


222 


I.&HN.S44 


97.(597 


4.1 18 


»t) 


1«2 


72 


16,951 


104 


níincl 


17.172 


MO 


zi.3:t«J 


IW.^iM 


583 


37 


220 


8 


2,87fi 


4-7V 


orou 


6.-50 


130 


.Í.70S 


21.339 


S»*700 


1 


12 


_ 


2.102 


1 


horvAl 


124 


- 


3.->5 


2211 


- 


- 


1373 


— 


138 



a UtíatptsUi t.431,253 fí:i2 1.673.124 270.669 212.69^ l'JO 1.922 500 30,017 

A kél fűA»szef< eyyOH ii nyugati nrszágliij faj néjicsségél s ez kózö- 
ien a jaf{i ncpvssi'gcl adja. 

E néprk rnjtöljlKéfieikkol a két oi'szágtújoii méretre ily kíizHégokct 
alkottak : 

Tál-ft-I>tiaÁn » '•jniip ir^^hstíc 

oucytr rnmán lul nimti oion »etb hnnál vcod egyCh nj. Hutuca 

IcgBogyobb méretű 13— — i_____ 14 

TM«5 . 17 - - 4 ----- — 21 

kAsép 






2650 101 179 



Régben. 






A duniíntiili niatiftarság városi jellegű liclységeinek. nagy és kis 
blnínnk uúma telcniuseii felOlmúlja összes niéreleihcii ez országrész 
lölibi népeinek k/izségszániát és néperejél, A felső vidéken, melynek 
iiuit;yarlaktH lerülele főleg a pulóc -vidékhez számit, csak a legnagyobb 
méretű magyar helységek állnak az első helyen, A nagymérctltek k6/t már 
elölte jár. a kózépmérelhen messze meghaladja s a kisméretQek dulgálian 
kétszerte felQlmúlJH a magyar képzűdményckel a löt községeké. 

Még ellérőbh viszonyokat látunk n két oi-szágrészben, hu figyelembe 
TCtuflk a bel>*5égek egy- vagy töbhajkúságál ilgy a felvidéken, mint Tűl- 
a-Ihinán. 

Adnitiink szerint 



Tül-»-Ditnáa ill int-gyc 



fcétaikA 

hAntRMjkd 

Bé«J>jkú 

otojkii 

halaJhA 



1 178 — — 



_ 3 — 



^ 27M kíizsítí 




Hm 



1 1 ■> 



fiHl/iH'.-irgt'f 
Miiirfrut (•.iiiAii iiii iiiiiiitii iiionii Hxerh liorvAt vend egyéb ny. összesen 



1 |M 't|l-ll 


DMII 


l>(-)>t|l'n 


\\\\ 


l<MimnM|l:n 


HHi 


MTiM^Ottn 


:i| 


i\).Mt'tt 


\ 


)^\I\M:«\ 




>^ . \ -y W 


\\\S\ 



M77 


1 


20 


\»ny 


m:i 


lő7 


MM.l 


it 


I«7 


:nu 


Ul 


N(í 


Itt 


a 


1>7 



1078 közséf* 

1618 

1422 

477 

43 

2 



'NvM» MM ITlí l — — = 4640 község 



\ \\\'\ \^v^''t\}{\\^\- \s\\''\\\ Tül a-Ounan az o^ajkúsát;. a felvidéken a 
K*M \íK^\«.A>i \vvU' M\l<u%MUxV oU a nia^ar, üt a tói népfajé a túlsúly. 
\^\s \\s\^s\\^yM\ Kx^MVv^vK x}.>\cí^K^n a 'r.ritiik^n is a magyarság áll első 
*s> hv^s ^ ^ \x^ ivh^>; :r- sM\\ví cvsk nu^<N7c xitana következik. A sok lót 
X . ^*•^*^ í^-iVi'^ ív.v.s ^^.>A- ^*:v^rc::;'.k — ^Tcn oly o^er az eíiyajkú- 
• ^A \x">^»v'^ >^ í »:s< V . í.. .;rí.i>:í.k S;ir:£3Uá>áDak útjába eső 

v> ■ *-xH\vV s ' ,^vv "v V ,.> í, \c^r:iT»T 'iKZi'ii'l >córa ott for- 



•,^, ♦* 






'^vv . ■ . V • • . V , 'WK. :v I N.* NL^v vív: :." .'>i.'»*^:-r>i:íí > ti"' n:»:ní>i'-V 



"\ y« ■» ■» ^« s^x \y \ v»' "^ »'V ^*. ■*"'■* 



'^ ■ ■> . • %x •■^" 






N> 



*** .-*..* ^44 



,i» 



V. 



•• .1 



•l 




207 

A rajkísckbtícgck Tá!-a-I)iinán kevesebb kézségben foidulniik elő, 
til a felvidéken, de »rilnyla}{ siilyosubbnk, mint uti. A felvidúkun a 
sdlytalan fi") kischbst'gek szüma 2701, Túl-a-l)tináii 977, — nmabl>ói a 
Irf^ui^yobb hányad (171)]) a I6tsíni,va. enu-bból a ^yeii^o fcterész n 
ina);yanú|>ra esik. A súlyos (IV — V) kisebbségek Kzáma Túl-a-[)unúii (11 
niF){yében) 130, a lelvidéken(2ü megyébei)) ]G7, — amnbbaii niíif^yur, 
német és bonát liclységek arányosan osztoznak, — emez iiiigy túlsi'ily- 
lyal le}{inkább a lói liclyst-gckrc nebezcdik, 

A nyugati on;zá){láj vúzotásánál ^nninni.sun megjelollük már e faj- 
toinoríliisokat, — most a két országrész ko^t való me^oszbisuk képéi 
\-azoIjuk. De minthogy vend és szerb község a felvidéken, orosz kézség. 
Túl'a-Lhmán nincH, s mert horvAI község olt csak 1. lót község itt esak 
II létezik, — ezekre nézve részint tárgytalan, részint rövidre fogható az 
teHichttsfmtítá5. A felvidék egyetlen horvát kózségcben h fajkisebbség tót. 
■ ■ DunántrtI II tót kó/ségél>eii mindenütt miigyar. 

Csupán a magyar és német helységek fajnépességi viszonyai kfilön- 
bOzAk a kél lerQleteti : azért kell olt ezeket pontosan összeméniQnk. 

Mat/tjar községben n faj minorita sok képe ez ; 



TlU-A-Ounia 



A felvidíken 



a fajklsebl>sjgelc sdlga 729 magyar n fnjki.'wbbsógck siilgn 



' fajkisebbsége 



17 17 26 37 366 1G3 köís. német 



3 15 127 147kö):B. 



2 2 15 20 



tói 14 25 2;) 68 367 

szerb . , .—--—_ — 

romiin . ,——— — — 

orosz ... 1 2 — 2 29 

tiorvút . . — ~ l 

vend .... — — — 

egyéb ny. . — 4 <3 



EgyBll 20 20 34 46 I90^«10k0zs. ' 



Egyail 15 2» 26 89 567 -^ "9« kOzs. 



A kél IQkörbűl látható, hogy a tmigyarság Túl-a-Ditnán leginkább 
a német, a felvidéken a tol elemmel érintkezik, — s ezek foglalnak 
legaagyobb súlylyal helyet a magyar helységekben A poliglott község- 
képlvlck száma azonban a felvidéken több. mint Túl-a-Dunán, s a siilyos 
képleteké szintén ilyen a két országrészben. .\ felvidék tói kisebbségei 
nagyobb száinúuk és súlyúak, mint a túl-u-dunai némcl kisebbségek ; épp 
így múlja felfll a felvidéki németség a túl-a-dunai lótok képleteit. Gyé- 
rebb B magyar elem érintkezése egyfek'il a horvát és vend. másfelől 
az orosz elemmel, bár néhány súlyos kisel>bség lÖlQk ott is, itt is kelet- 
kezett KcltQnő jelenség a sporadikus képletek közt, hogy a felvidék 
magyar helységeiben I horvát, a Dunántúl magyarsága közepeit 1 orosz. 
a6l 10 romáu spóru akad. 




•áoh 



I.tísKuk n m'mel liolységck fajminorításait: 





Túl-A-Dunán 






A felvidéken 




4NH tíf^mrl 


a fiij kisebbségek 


súlya 


108 német 


a fajkisebbségek súlya 


MfMÓilwvk 


V.Ait IV.prf III.Md ll.oil l.iA 


Összesen 


községnek 


V.Ad IV ed III. ad 


II od i.%6 


összesen 


fafhincbhnt^ffr 


fokú 




fajkisebbsége 




fokú 




ninMynr . . 


20 2({ 31 ()7 227 


371 közs. 


magyar . . 


13 2 


11 12 


29 közs. 


lói . . . . 


I _ 


1 > 


tói .... . 


3 4 14 


9 31 


61 > 


szerb . 


3 3 \) 5 2 


22 * 


szerb . . . 


— — — 


— — 


— » 


horvsU . 


2 (i T) 2 27 


42 » 


román . . 


— — — 


- 1 


1 > 


VlMUl 


- - 11 


11 - 


■ orosz . . . 


1 


3 3 


7 > 


ejíyél) ny. 


- 1 3 38 


42 * 


' egyéb ny. 
Összesen 


— — — 


— 5 


5 * 


Összesen 


2,) 3;> 17 77 3o:> 


4S9 kA/.s. 


4 7 17 


23 52- 


- 108 közs. 



\ lu^mct oloin riíUa-Dunán loglöbbszőr magyan a felvidéken tói 
rajkisobhsc^gokkol érintkezik. Horvát képletek sűrűbben fordulnak elő, a 
ti\l-a-dunai lUMUot, mini majjN-ar képlelek a felvidéki nérael községekben. 
Kollüno i^agy színnnal vannak Dunántúl a súlyos szerb kisebbségek, 
do alig észiwohoto számmal a súlytalanok. Látszik, bog}' az érdekelt 
ir>— 2^) m^mcl helység ralaha szerb volt, de törzslakossága leolvadt, ki- 
halt vaiiy elköltözött, s a vesztett tért a német faj foglalta el. Annál 
gvérobb a nomol-on>sz. söt elég gyér a német-tót elemek érinfkezése a 
felvidéken. Töt falvakban sok az anvanvelvi^ német izraelita, \iszont 
a fajnomot községekben kevés az izraelita vallás hive, A fehidéki né- 
metség nemcsak egxkori terjeszkedő képességél s hódító erejét vesztelte 
ol, do téi1 is vos/it lokozatosan : túl a Dunán a magyarság, a fehidéken 
a l<Sts;\g szorongatja ki lielyéből. 

.Vlljanak ill a két oiN/ágrészre nézve a népfajok viszonossáqái fel- 
tnntolö ndíilt^k nrrol. hog\ azonos súlylyal egymás hány községében 
lépnok t'öl Külön mut;Ujuk ki a logsiilyosb. a kisebb súlya, s a súly- 
talan lajniinoril.isok polJait. s bennük azl. hog\* ^'fíy~^S>' ^^P ^ többi 
ncpok ko/l. V :i íöhhi népek ei;y-eg\ nep kö/t hány köZ5«ígben fordul eló. 



TiiI-n-Oiinan 



A felvidéken 



•- _ 



■^ _. 



■ í ~, .V. 

1» . í ■ -» ■ 

' ! ' P ' 

1 



1 . V 



'• ' I 



'- ' 






c 
c 



V- 



.. " w. 



mntíviiv 
riMii;'n; 

hn*\-í; 
■ .Mii . 



«; ttjiiiirfhüií. 



t í ± 



Cr w .«. — ., -» 

- r %- ■ "i *- •< 

w «: <^ s: c V. 

♦ rő 4 3- 

*- — - — — 

;u" — * 7 i» 

*j 12 ♦ 12 - 

Hl - ♦ - 

- - — ♦ 



1> 



^ £ E 



1 _ ... 



J 

3 



-0 



13 



t I. 



I.' 



I • 



1 ^N r.t: -M 



Kis n 34 1^ 




A r«ividék«i> 




fflil.ítllli 


i 


í«^ !. . 1 T . * , í « « 




mngy. * — 200 13 a — — - ~ 


222 


rom -» 


_ 


lói 91 - « 23 21 - I 


ISff 


német IS - 168 * 107 


293 


orosí 2- 8 4« 


14 


szerb — — — — — »_ 


_ 


horvitl — — ——— — ■» 


_ 


veod « — 


— 


•rr^b Í.I. 4 - 18 — 7 » 


29 


cgyfltt 115 — 3ö4 40 N4 - 1 


= 694 


*• a fajlsttsíg 




KI ii. Ilii 11 




-^ heljsésbin 




mníjy. • — 557 12 SÍ 


600 


rom. -» - 1 


1 


tói 367 - » 31 35 


433 


német 127 - 1048 #211 


1368 


orosji 23— 6 3» 


38 


srerb — * 


— 


horvát 1- ♦ 

vend — — _— ^j_ 

«|)tr.r>f. 43 - 180 5 14 » 


1 


242 


egvtrn 5G7 — l"!H 52-im = 


2701 



cgyOll tao - — 3üJ - 2 103 77 - 

E hal lúkűrböl lálluitú. Iiogy a si'ilj'os kiselibsé^ek példái közt a 
nulgyar (5i> és 72 kézségben), a súlytalanuk kózl a némel (42li és 13()S 
kOfségbcn) vcxel. A kisebb siilyiíak közt is Túl-a-Uunán első a nia- 
j^-ar (Jlő esettel), de a felvidéken a nétncl kerül elibe (2!Kí esettel). 
\ tót niAffötlOk larl: síityos képxődinényeinek száma a felső vidéken ali^ 
■ szi a magyar képződmények kédiarmadiit, a kisebb súlyúaké a némel 
■.rpxml menyek felét, s a siilytidannké ezeknek egybarmadát. 

A kél orszii^rész kOzQl » felvidék elnikai élete mozgalmasabb, a 
Dunántúlé megállapodottá bb. Kitetszik ez a kisebbségek Imlliimuiból, 
a hogy n súlyos képződményekre kixrbb súlyunk s ezekre siilytnlnnnk 
kAvdkcznck. TúI-a-DmiiÍu számsoruk: 130—292-977. a felvidéken 
f:difi: 1H7 — 1>0I — 2701. Látszik, Imgy a mozgalmak hidlámai mennyivel 
ni^\obbak és messzebb terjedők a felvidéken, mint Túi-a-Dnnán. 



Ide kapcsoljuk végOl a két oi-szágrész felekezeti viszonyainak 
tppct De az ftsRzehasonlilást itt is líividre fofíbaljuk: a mayyar és 
niatet kótségek an>'af<ára szurftkozunk. A felvidék cgj-etleo horvát kOz- 

■*i^ r. : A Béflat* tfaijutinilcon. 14 



21(1 



só^íM ni (»^y»z(MTi(Mi inegíillnpílhíiljiik, hogy a felekezeti majoritása r. kalh. 
H n klsrbbsryo i/rnolita, — a Dimántúi 11 tót községéről pedig, hogy fele- 
kozrli nuijorilnsuk í) hclységhcn r. kath., 2-ben ág. ev. Vendek, szerbek 
n rrlvldrkoii, oros/ok Túl-n-Dunán nem fordulnak elő tömegesen, ezért 
a \kv\ ors/ngrrsz íWs/chasonh'tásál rájuk nem lehet kiterjesztenünk. 





Túl-ft 1 


Dunán : 










A felvidéken : 








ITHM f>tir/!ViM 


hclywi'K Uí^xÜl 






1406 


magyar 


helység közQl 




hívok 




ben 


Arrxc- 
Kcn 


hirtny- 
zanák 


u ffUkezeti 
'hívek 


többség 
ben 


kisebbség- 
ben 


össze* 
sen 


hiány- 
zanak 




V A 


n n rt k 










V a 


n n a k 






\\ \m\\\\. 


. . i:iM 


439 


1780 


8 


r. knth. 




874 


525 


1399 


7 


^. ktUh 




1 


I 


1787 


i*. kath. 




54 


382 


436 


970 


kol. rtOr. 


k ■ 


21 


21 


17(>7 


kel. gör. 










1406 


A^. ov. 


1(V> 


(U)T 


712 


1076 


ilg. cv. 




31 


451 


482 


924 


t*v wX. 


X\'l 


4',H> 


N22 


ÍHW 


ov, rof. 




446 


434 


880 


526 


wwW, 


, 


10 


U) 


1778 


unit. . 




— 




— 


1406 


\7\\ 




\ 1 4:> 


1 1 4:> 


043 


izr. 




1 


1204 


120) 


201 




h \ V s 


^ }i b n 


« 






h € 


' 1 V s 


égben 


• 






^7^ tP; ■»»:.•.' h^ixTc*"^ k.''»f.l 








1C4 «/^fn^ hdység közül 






h.wV 


bon 


bor. 




hiftr.y- 
íAnaU 


j f'rirkrzrti 
hirek 


löhhsép- 


kist+»>ség- 

beíi 


Cssze- 

sen 


hiánv 
zanák 




X í* V: 


n A V 










T « B 


c a k 






V. K:\lh 


4S-2 


s: 


:>f^*í 





r. kath. 


• 


72 


32 


104 


-^ 


íi Kftlh 




1 


2 


."C^ 


g. kath. 


. 


— 


32 


32 


72 


Vol H^v 


1 


as 


3íi 


S.V 


kel. í»5r 






1 


1 


lo:^ 


ftli 0\ 


SS 


i:^i 


210 


.ssr> 


áíi. cv. 


, 


31 


29 


6C« 


44 


ov ivl 


v^ 


S4 


^ 


4Í?9 


cv. rcf. 


, 


■ — 


14 


14 


9(» 


unil 








57.'"4 


unil. 






— 


— 


KM 


i/r 




202 


2(»4 


:sTl 


izr 




1 


ri9 


a;i 


44 



h c 1 \ V ^ i; b <■• n 



helységben. 



Tnl-n-Dun-ín uo íf maoifar. mini a nr.mv.í közs^é^fk hitelete 
t]Tln>on'í<>lML : ^^.'//í .lolontókonv íi N/imia a/oknak a mQqqnr köz- 
s-i.n»k'n»k niolxoklv'ii íi hívok tohi"Ktu»i' a7 rv, rrj. ts az áy. cv. 
<'i^^:''hi» !.•! 'S^/ik A íjt'nyr: kn7>;o4jokUol 04í> tekintélyes csoporl Nzin téli 
th' ''•' '(^IK'ijn (\i > ?»r 'J r?.. -V' m'fiicl köTsci: is FlíO'ik nemei helyséii- 
ht" • •:• .' Of'r i'OÍ^'''t <- *nKii!\ c\\\ nviívnn szerbek laknak. — az 
4*!nikí}. ?M>h<('L rr/r»Ml*íir Mt'iin'i incS n(»k hit(*l('t( mcíiiofudik több feleke- 
/(V k.'v/i \ íw ky*\ oiMi-^c: hoív-^oL 'Sopron me^íyólu^n.. hol a felekezeli 
ni'i'f^'íí-W ''rrnh*/ Ki^in?! 'tonhi»;4\ i*v NmíJx' marton*. — valaha el- 
i,^i*%.>;»,.t ,-v;ir<.>»>t»^\ r(*( li'hiM^íS. í't^- -c<\ mezővárosnak, ü ma őnáHo 

\ í ..•.)..-■; 1 . rn.r,,/ir;- i>í^í vs,-jimn uno'ol^í' lelt*. > 5i Tulmcirk kó/úla 

/.ni -.•;-'i , .jj_;. .•••••^^\ '*' 'il' -1 ":»l!;ív !v\-i \ ;in tov;ibha a mopi^űrhelv- 

V -.j.'s i . .'i^ "M^; .*«»! V ^.^í i 7v •!»» .-voiK.r;. melyek e^J^'ikr g. kcih 

■•i'i.-jv^ •> .V »•• ^» '■ :v ' Ni-!'v-jf». !• . !i):ístk; //<. (i vallású. Van 1 maijrür 

i> .,,-. . ^ * -s. -^ -v «-•"»•* »» •' • «'»*h-*.'^ irrnriifr,: amaz Alunkács. emez 



S most AmzeitenEOk o két országrés; felekrieteire. vnnalkozó ada- 
tat minden kAr.set{rc)1, (ig^'elem nélkül azok faji jellegére, 



P' 



Tdl-a-lhinán 3TS4 


hplysÍK köítll 




A frhidékrn *6<0 


helys4(g kfi/.Ql : 


Mnk 


"T^ 


ki«M««t 


flM«e- 


I.U..Í- 


"«ir 


lOhhiíg- 


klmcb)n«g 
baii 


flM«- hláXT- 
Htl Hiuk 


r. kath. . 


2187 


SfiH 


1735 


la 


r. kftlh . 


2Í«)3 


155a 


4:(5ü 2H1 


frl»lh. . 


— 


4 


i 


2750 


g. kath. . 


727 


7iW 


i:.25 311.-1 


W. gfir. 


3 


G6 


GU 


2G85 


kel. sOr. . 


_ 


5 


5 4635 


H-'". 


2IIt 


MM 


IÜ52 


171.2 


ág, ev. 


(m:< 


1117 


170O 2850 


rr, nt. . 


334 


(He 


ÍKtlI 


1SI5 


ev. ref. 


4(í;i 


710 


1173 34(i7 


null. . 


_ 


10 


10 


2744 


unit. . 


— 


_ 


- 4610 


ÜT. . . 


2 


i4:>ó 


H.i7 


1297 


i/.r. . . 


4 


3.>42 


3.Í-16 ] 101 



hr1yKÓ(tbcn. 



M y s e g 1. . 



A felekezetek meKosülásáról e kél IQkör világos áttekíntóst ud. 
Túra-l>iiiián s a felvidéken a római kalholikus egyház a legelterje- 
(leltchb s a Iielyséfíek najíy többségében övé a felekezeti népesséy 
majoritása. A g. kath. egyliiiz jelentékeny számil hitközségeket csak a 
ÍL-K-idéken alkotott. A két protestáns felekezel mindkét országrészben 
trkinlclyes eríívcl bír. — Túl-a-Dunán mégis nz eo. ref.. a felső vidéken 
prdi]; az üg. ev. ef^ház a nagyobb erejű. 

\lljanak ill végiil a felekezeli népes-ség lélekszámai, a hogy mi a 
fajitibhség szerint csoportosítoU helységekre nézve a népszúmlálúsl adu- 
lokal magunk sonimúztuk : 



Tóla-Dunán (11 



u-fiyi-): 



^•t.itti'g, I laui. c kun 



l™. ktlgtU. é9.t 



j rtltktsilí «ipruii 



t.n!. 



némeX 
bor^'it 
vmil 



U5.713 143 

176, N8 3H 

30J23 - 

10^5 — 

5,014 4 



4.139 122,009 320.5Í3 607 

9.365 06,519 12,640 2li 

542 I.Ofil 711 2 

- 20J40 45 I 

— 1.741 224 — 



79,32.S 
15.084 
23^ 



1.427 



l.HK 



1.802.1K2 
589,513 
180,895 
71.457 
12.819 
7.100 



3 15,473 241,993 334,301 őltö 1,033 98,018 ^^ 2.7.'>;i,966 



A Mrldcken f20 nieioc) : 



3C0 tAl 

I horvát 



ft r, tmh. g, kiih. tna. koL gfti 

873.175 C2,49G 4 

125.588 1,713 I 

L276i,640 90.KX5 1 

11.139 21H.3Ü6 I 

2j02,^ 2 — 



ii ftUittrli ntptuif 



42r. '4«,1G4 328;»1 43 

75 3tí.J51 UI9 23 

318 :i24.778 IG.99fl 66 

34fl 3(>:i l,2U6 2 

1 18 G - 



44 101,168 

56 8,895 

32 91,058 

- 21.314 

1 55 



1,413,914 
174.123 

1.801.077 

238.767 

2,1 Ifi 



tt'iMcku:221tS.7ir7 a'rt>,402 7 1,166 109.771 34t!.tiI4 136 233 222,5(10=3.629.999 

\ fööwaegek együtt adják n két oreziigrész közös felekezeti népes- 
" ■• t'unvk ftlösszcge az orszúg nyngati (.'íl megyére lerjedö) felének 
iiepüssé^ét 




I InMilInlt r/rl<lM'ii. n Iliit Ini/íink iió^y Ic^nn^yobb főlddarabjáii a 
m |ilii|«ih rM'irinl. Kö/M'^rirol. hili'li'lórol a népszámlálási adatkincsek 
\ l/'|fiilíilii U'lhiilinl Ijillnk r nr^y Irrftlclen a na^jy viszonyokat, az ösz- 
qvi.j iiiiM/nKkrl. KAli'srtní\s voiialko/ásnikkal, láttuk a hasonló jelenségük 
|irlih'iil, M M lrfírllrnh'U*s('hh |MM(lákat az ország minden részéből tömegesen. 

MnnI r \i«i/()nyok. a miki't így összefoglalva, a községi tipusok kere- 
l» i lu\/l \i/'«nrilliinK. hadd honlakozzanak ki szemünk előtt részleteikben is. 

I ílNouKinl l'ofi elvonulni 12.(>S > helység előttünk; veink vonul a 
h'ty m \s\^\\\\ i\ hol a helységek íeküsznek, a /Vi//íí7)cAAr/, melyek bennük 
»ln»k. N i\ hüi'hi Kepével, mely a fajnépekben él. Látni fogjuk Magyar- 
ói S';\.i ehnkíu Ms.onyail a hore/ek. folyamvölg\*ek, magas síkok, mély 
íi^n:\U \d;Wiíd»:ní n a lajnéposseg vállo/atos csoportjaiban. Megjelennek 
r)^\(h\nK i\ K^^- voy^dkoto nopok faj majoritásai, kialakulnak a közös etnikai 
ii'lh»;i^ K^^- vO^i^^Kheu a luji Irtrrülcitk. megrajzolódnak a határszéli köz- 
*Oj;vK :\\{:\\ :\ :ír, í;\*íi;,\í:r.A\ s a k0^7hookeh más ajkú községekkel a /?!/('//>- 
■ ^\.. , , N \ai;\ o>;vr> ::;'/*,';*>';, >rír.v I.atni fiijuk a fajkisebbségeket is 
MV»n>í^n )\^ lw"^>;hiMv k:uvv,^l;i:^«ka^ ía;") mással s arányaikat a fajtöbbséi-- 

\ \ '^^ •; v.,-^-..; *k <•, \ .i.V;^';.:^: "k-st kii:5:U7- ki >za vakba foi^- 

V . \, .N v^ . •:. : N .vvx;,-^ ;. i i ':.;•. ij^sj,";. -NTi'kisrU'nük me^. s föl 

V •, \ 'V •• ,^vv \ V • ,i.v :. »vv:.» '.'•^ ^\K ?.,,ik ^ :x7:»r\i-r:i. f-ívlli^v-síianak. 

'■ x^'x ■ -'■ ,\v ..■..; V ',• , ;,:» ';.v;.:»r. Í-: :»?srii^ *»> '^i.TZDx.-^yéWl: 

'^- v^ , V I ^^' « N ■' . t;. jt/i.' 'vr- .'• :*- •vrr.rrvf.:. . rr.as birrn: a t/V/- 

!.•••. i : :. : Iliiül >"' 



V 


■;v • 


. ■': • > t,-. 


*v; in 


■ 




V V 


t 


» • «• "A í 


'■■*>.:■% : 


>■'.■:". i-"^: ' -i." 


."í:" ii:r.k. 




^ -. 


"V »■% , 


1 ■■ % 


'.•:■:•- i z'jtí'- ii: 


1 -.- - --•_-.?•' 






2i;( 



;trrczt^Nas7^cI. Torda- Aranyos és Csík inejíj'ék közt \n\6 vWeijeiU- 

é* tvitvcMről nytijt líttckinthL-lö k[![K>l. 

A délktífti csopnri. a VII. o' melk-kletcn. Hnromszéklül Hunyndin. 
Abó-Fchi'rlől L'dvarhflyin n székely, üzúsz cs romiíii t'tiiíkai élol kt-pérr 
vcl .H nifftycben vilá^iot. 

A déU rM>port)>cli hat me^e. a Vili. n) niefirklelcn. l>eiuutalja a 
faJD^pckct. melyek iiz alsó Duna s n Fcki-te-Körrts kíizl Krassó-Szíirt-ny- 
W5I Bácsi){. Arndlól Csnn:ídig ef^j'nuís melleit a kttl6iii>Azö nyelvnieden- 
czék és szijtctsi^gck v^ésr. arhipelaiíusál alkották nie^i, tarka változatos- 
ságban rakva ki azt mat<\'ai'. német, szerb, román, tűt, orosz, horvát. 
boluir é% cseh kAzsi*><i képződ niifnyck lömeKeivel 

Vi'gre a A-örtf/í-csoport kilencz megyéjén, melyek Pesttől nilinrif>, 
Nögrádlól .Sznbnirsig lerjedölc(> az ors;tág mfltjél foglalják magukban. 
■ IX «J luelléklct megmutatja a nai^yalfrddi magyar medenczél, a hova 
a perifériák rc>l Xógrádlian a lólsiíg. Biharban a romáiLság, a Pe-sl- 
vidéken »zorli, löt és német elemek gyengülő hullámai bocsátkoznak 
a ma^ar képződmények közé. 

NyeU'- és fajlcrtllcli viszonyainknak lu'i képe ez. a hogy azt statisz- 
tikai alapnn valameDuyi községre nézve láthatóvá tenni lehetséges volt. 
Az olvasó otl látja minden községnél a méret-, a fajtöbhség-. a fajkisebhsé- 
f{rk s a számarány jelét, melyben a kisebbségek a többséghez állanak. 

De meg\'cnek. sőt a mcgyejárásuHk is, sokkal tágabbak a keretei, 
% a bennOk összezsúfolt községeknek sokkal nagyobb a száma, sem- 
bof^ az áttekintés fölötlQk könnyű, s a példák ekkora tömege csopor- 
knan tárgyalható lehelne. Hogy c nehézségen segítsünk, a megyejárásnnl 
lóval kisebb keretet igyekeztünk találni, hol kevesebb község fekszik 
ef^~atl. s igy könnyebben vizsgálhatók. A kisebb kereteket a térfelület 
ballámaiban, a topográfia egyes jellemzetes szakaszain kerestük : a 
folyam völgyekben, a rónaságok, magas síkok, hegyvidékek, tómellékek, 
lie^-szorosok benépesített terflletén. Ehhez képest rajsollitk ine<j a lér- 
kfpeikft s csoportosítottuk a helységeket a lérszakaszok vonalai közi, 
melyek közé azok tartoznak. 

A kísérlet új volt. s igen sok akadálylyal. hag\ománynyal és sab- 
lonnal kelleti küzdenünk, míg tűrhető eredményhez jutottunk. Oly rajzot 
kellrlt szerkesztenünk, mely az etnikai állapotoknl épp úg}'. mint a köz- 
i^z^atási beosztást, a térfelülften teszi szembetűnőkké, hgj'clve eg\-felől 
« hclviicgck városi vag_v fahisi jellegére, önálló vag,v más helységekkel 
Aaxekapcsolt helyzetére. — niásreiői arra, hog_v a nyelvterületek melyi- 
kdiez s mely minőséghen tartoznak: határszéli vagy ebzigetell-e a fek- 
vésük. nag>'obb vagy kisebb medenczével függnek-e Össze. A topográfia 
hallámnil úfiy kellcll megjelölnünk, hogy az etnikai élet képe is ki- 
doDiborodjék s a közigaz^galási kapcsok sehol meg ne szakadjanak vár- 
tnegytk. meg\'ejárá«ok és körjegyzőségek eg\es tagozatai közi. 

Legiöbb nchéz-scgel a körj>gti:&iégek okozlak, melyek összekapcsolt 
kis falvai a lérfelülelen löbbnvire szétszórtan fekflsznek : néhány falu a 




'Jll 



^nltiv mr'lví'ii. m'-lirtiiy fnin n vAl^yoldalban, vagy benn a hegyek közt, 
M7itl( nvlln()nll)MM. A Irrs/in niegraj/olásánál mindezeknek közös topó- 
UiMlllnm hrlyrl r^ nrvrl voll s/ftkséges adnunk, hogy valamennyivel 
i'^VM^ri ir rutílnlKn/luiHmnik. így szélesíletlQk ki a folyamvölgyek vonalail 
n^nl* kOiMVí^lul^í, viiny foglnlhink közös név alá kisebb völgységekel. 
A IiMm/Iii iii^ty htillnnun vollak irányzónk, melyekben a legtöbb jel- 
lo;|/rlr«í vnnií»4, n li'giM'osb egyéniség van kifejezve, jellemzőleg a hely- 
m^^irKii' Í4. n mik nniM hullámok közt feküsznek. 

íj|\ nliikult Ki rajzainkon a topográfiai határok vonalhálózata, esiipa 
L'p r7t'/i vonal(U\kal. a miknek csakis az a feladatuk, hogy a tájékozó- 
ílíUI !) KíVynOyoK löloH nu'gkönnyíisék és csoportos tárgyalásukat lehe- 

\ U\\ ki'*orloloink a nunántiUt és az északnyugoti országrészt ábra- 
mx^s ^Mr:\i> \\^U;ík. A többi kartonon már megsegítettek az első példán 
*. -xM \'\\ \:\\^í\\7U\\{\\\>\k. hojiy i\? abnü minél világosablm. a topogi^fia 
híril:\nu>\u;U:ul hí^jlokouNakka, a kibontakozó képet lie&zédessé és szemre 
iv n^M^hU UU-v^^v^Mv tohosvi:k. 

\n;> níi>xv ^ > ;^lMAknok *,on\ük. hoijx a karto^inifiálKin közhasz- 
í\:^5.'íM> / • V. ?^ iiXi^i^v.^t íok .^4or5s.^'."íok Fola.iatuk kizárólag az, hoi*y 
^ ;»\N -NN.x, j^ ^■\^l;o^ \ v;^^:':^;rí nr*.;íí??s;ik In?: néj^rajzi lérkép-ábrák 
:V-'\sV \ '■*\ 'v,^;\^V ;; vir.iTs:: k;-; T»'j;^:.o^"^i'^''- í:]íir»".ir. álht^ik szem 
, \ ^'1 • V ">)'.. ,-, sV-:v."í> *.v*' r \V' ., — A /: mí-llekjel .. á hol azrk 
i.,\ '- V • '''.'v :'r'ry-\'^' •■ ,\ »> n"::*]ií-k)i-: ., TDíO^í-k s7r:\:;l hlt-jK- 

:.■<,'. V ■,\N'<- •,^v V •. ','/' •''v^o.'/r'...' <<.'.:■: 7.. : — TV. r mt-ü-rkleí >. !:•■! 
••• .■ V* »''x' 'v ■'?.■"*•*:■ .Wn">?iy"-^r )»:>■• \"M.'i,"ÍP:'k 

M ; ! »• . : ú 1 .1 »: - .r"í. t.: i.rL r '. . k vil.i- 

v^r.ii. wiucir.fT'L 7» '.'kCi:. 

*: I í . >n7 1 n iVh: -^ **:•-.* 7-7. : - .'.< ^ 

r I 1 1""' li "i** ' •"! ^^* 1 1 1* - 'rf* • "* ■* 

•- -.ím. :^*:S e i*''-r . ■■.- r.-'C- 
^ -- ■ • '.■■i m ^■niíjnii.iit. :'.:-l niz/o 






i \ « 






\ . • 1 fi y • V 

II- ■ ■ X 






I * 



I .' . ^ » 



V 'v 






Túl-a-Dunán. 



Elennísrelí szépséjjckhcn. anyuci javakbiin, s lörléneli emlékekben 
nly fia7.<1»K myJM^i^ésr. fnjn^pesxi'tji viszonyait kívánjuk tttzctcsen 
incf^izs^álni. lizcneg\- vármegje, 71 meg.'ejárás és 'i?')! közsi-ff 
kfTclei közt. melyek Túl-a-Dtinára psnek. 

Hog\- rolöltok az dttekintési e^'szerfíbbé teg^'ük, húrom csoporlha 
osztjuk a mqtyékcl. járásaikkal és helységeikkel. 

\ijuf/ali c80|M)rInak nevezzük azt a négy megyét, a miket n többi 
brtlűl a fíábat'onal külftnöz el; ide tartozik Mosón. <iyőr. Sopron és Vas. 
\ mefiyejárások száma 2:í, a helységeké 100."), fajtnbbsége 511 helységnek 
maf^yar. 2i*S-nak német. 7R-iiak horvát, és 118-nak vend. K csoportban 
a magyar kisalföM nagy része, az Ausztriával határos tcrQleten a híencz, 
■vib és vend vidékek, s nz Oltctvényes horvátok (Wasser-Kraval) közbe- 
ékeli uúgetségei tesznek látlialnkká. 

/V/í csoportnak hívjuk azt a három raeg\él. melyek a szomszéd 
tlor^'ál-Szlavonországokkal határosak, s a Drúvd-vonalra lániuszkodnak; 
cirk : 7.ala. Soinayi/ és Harántja. Megyejárásaik száma 'iíi, helységeiké 
1217. melyek fajlflbbsége !H1 helységben magyar, lő3-bnn német, l.'ril-ben 
horvit. 29-bpn vend, l-ben szerb. K megye-csoportban a hala Ion vidéki 
és drivamelléki magyar nyelvterület körül horvát és vend. német és 
ncrb nyelvmedenczék. s szigetségek bontakoznak ki szeműnk eiőil. 

Végre az északi csoportba azt a négy megyét Foglaljuk, melyek a 
Üunavonal s a Hulaton közt t'eküsznek. ú. m. Veszprémet, Tolnát, Fejért 
é« KomdramoL A megyejárások száma 20. a helységeké 502, s ezek faj- 
Viitímége Slifi helységben magjar, 124 helységben német, Uben lót. l-ben 
szerb. E megyecsoport keretei közt a kisalföld, a Duna és Hnlaton- 
mellék. a Uakony. Vértes, Mezőföld és sárvidék magyarsága mellett a 
bakony-vérteM én tolnai sváb wedenczék és sztgelségek sorozatát látjuk 
i'it és vzerb szigetekkel megjelenni. 

A bárom rsoport együtt adja a túl-a-dunai föld I7Síí magyar. .'»7ri 
;itiiu-t. 22H bor^'át. 147 vend. II lót és ."j szerb helységéi. 

MokI fölkeressük e helységekel. kit-kil a maga vidékén a lérfelfllel hullá- 
L lui közt. figyelve n természeti viszonyokra, a községméretre, n fajtöbb- 
1 vgn és fajkbebbségekre, s a hiléteti-c. K munkánál igénybe veszszOk 
^L * riyi Mialiszlikn adatait is (a Fényes lilékét), hogy megtudjuk, vájjon 



210 



n néprssi'g i\ liclysó^ckluMi noll-e vngy fogyott, fajtöbbségét megtartotta 
vagy olví'illozlnlla fólszáz v\ alatt. 



I. A nyugati megyék. 

A Duiiíínlúl ncgy nyugati megyéjének a felső Dunától a Mura- 
mellékig, az osztrák halártól a kisalföld mélyéig érnek a határai, melyek 
közt 2.1122 8 lí) k. hold területen Um helység fekszik, s ezekben az ISíll. 
évi számlálás HM).m) lelkei talált. 

\\ népesség akkor fajelemeivel, községek és fajtöbbségek szerint 
csoportosítva így oszlott meg: 



Az r>l! majívar liolysi^}il)oii (1.134.13(> k. h. tcröloten volt 

A heh 



Megye 
területen 




mAgynr 


ntmAn 


t«^t 


.4 

nemet 


orosz sz«rt« horrit 


venJ 


egyéb cj. 


C-ssreser. 


Vas . . . 


Í>SS 


lSSS7i2 


i;í 


i:U 


4:>2:> 


2 


:\ 


572 


7ft4 


:^S 


ii<:».2^L» 


iiiför . . 


Sí) 


111. s:u 


11 


Í<VÍ 


lí^^2 


o 


V2 


134 


1 


:ni< 


114 474 


Sopron 


V2i) 


110.;í7:í 


1 


.">.'> 


i:^;w 


— 




448 


3 


1444 


11±:Um 


Mosón . 


14 


rj.r.v^ 


— 


:^» 


u»;^> 




— 


1« 




as 


i^:í •^7k 


Oü 


Nűtt : 


4á».SíK> 


í:> 


4:21 


ss<;i> 


4 


ir. 


llTii 


7e»8 


r»4 .» 


4-?>r».iH5 1 



A 2v^S nómct hohs<^g]>cn 731 XS3 k. h. területen) volt 

Vas . 17:> (UHVA 1 73 11H.4.MÍ 1 *> i>416 

iTirör .1 44S 1 Sfil — — 1 

Sopron . s."> ll.ur> 11 lV^!< l(H»r>S7 17 2.233 

Mosón . •••.7 7.311 2 3SS .M 27;: 1 4 }*S(; 



29fí 
1 



1231 

1 

12ri2 

447 



I2»;v^< 

1..-:]:: 

li:..:.;:- 

♦;««4rJ 



ixvult . lMííHS 14 7i:i á<W».171 



») 



2<> r..f;3fi 






2h:;i 



;íi»:; SfJ 



A 7S honat hdysögbcn 1,'>2.403 k. h. ícruloíém volt 



Vas 

Sop"on 









.♦. < 



•r ' 



;m2o 

I.V417 



ir..iH<; 

27.47Í* 
7 422 



1 



24- 

12". 



3h7i;i' 



Ci,\ llll 



2.~w M 



1 -J.'i 



-ii\] 



1 



Mim: 






.■iijí 



fn.ii' 



A iis vond helvsi^j4hoii KM. 427 k h tcruloten volt 

Vffs . . 11^ i4s^^ 22ií7 i;; 44;.01a 



Ií^í: 



4^.íí.::- 



Ko/»íi^ií;ilkotó nép c ícnilctcn lelííít nég\ van: erős túlsúhiyal a 
iiKií^vMi. jeliMilékciiy siilylvíil u német, horvíit és vend. A többi fajnépik 
o^nk k}<i'l>í' rMJok.-}! kíildiMii^k ííIjuí;: legtöbbel a közel tótság, s a mo7- 



Oss 




i-íí^juN r 




*; 


'■•.lL"--l 


• 


(. : ■ ■ 

'V 

',■■ 





- 1' ' •: M.-.'Mr-: ■•■■"<. -i'-e'-b ti-»rvAt vend egTéb uT- 

!- i'^' i-J". ■.:"•• - 1- lí»7 47(t«(> l.ítís 

:"»' L" <i? 'j IL' 13.". 2 31 1* 

i-j 'V- !'»:. <»4. 17 Itii.lWi 37 1.H4ÍÍ 



; I 



.)* 



^424 — 



r>]o 



tífiSSZtSfl 

iir,>7 



iiri 



-» .1. 



^' 



■M, 



.»c» 



.11': 



4; .",r.í»l<: 47.119 4.5IH5 «i0.flO 



217 

ikony czi|{ány)iáK, Icgkcvescbliel uv. iiiiu'ii mes/sze takó lu-pek : s/erlick, 
■ aroszok. romáiKik. 

A t-irmrto'cket s bennük a Iiclysénekt-l cj^ycnkinl veszszOk szem- 
léiéi alá, s II lii-lvM^íJsIíitmlika iilapjáii fof^^juk niegállapílani a inii>>yai\ 
oénit'l s vend nyrinlerüli't mai haláruU Mo.son, (lyŐr, Supi'oii cs Vas 
nkrgyékrr nézve lúl a Itiíliavoiinlon. 



Mosonmeííye. 

A na^fv Duna, a Fertö-lava. a Répcze s a Hába kö/.l cIIimüIö c iniia- 
fóldiifk Csupán a iiyu^ali szclt-n emolkeilik ki ncliány kisebb l:il;ijlHilhi[ii: 
a l^jla-hrg\'sci; ulnisó leágazása. Kgcs/bcíi a nie^yc a kisnifiilil hipályos 
jcllfti^vci hír. Nem szüf^aljíik meg azt. c^ak a kis Diiiiniíg. » I.ajta. 
s M Rába vizi', a Ferlős^g mocsarai s a Han&áj; ingoványaí. 

Nyílt térszínén 60 brAysitj fekszik : fajtöbbsé({rc 37 uémet, 1 1 
magynr s 9 horuőt. Kisebb csoportokl>an fekOsznek szerié, többnyire 
távol eg)'tná&tót. A nag%' és kis Dunavöl^y. a szigetköz, a Lajla-vAl^y, 
a Frrtninellék « a llnnsúf{. végQl a Hábcza-Ounakr)z azok a lérszaka- 
szok. bul f hely ségcsopor tok iit fölkeresbetjAk. ' 





13 heljiséBaeli: 






•* 




fíJckeiell n«|>tDsk 


• M—t 


. tlUIM-it rA^ 




íMhstga kltehhst'gel 
















'l^-s..Xo. 


legBü- .ipíh 


Ati 












Rajttű Járás 










, NVm^viHgy . ? 


nttncl 1° II. in. 


r. ka 111. — - 


fofjyoll 


níinei 


i'KOfivéljrrN . 3 


horváí III" n. m.t r. 


r, kath. - — 


nőtt 


liorviil 


tKSpcing b 


horvdt V-n. m.l.e. 


IV kalh. 1" i. - 


foyyoit 




, Honál-JárblH h 


horvát ir 11. ni. 


r, kath. — 


nSlt 




{■OruKcvár . ■ 


német 11" m. h. c. t. 


i: kalli. III- u- i. 


foanM 


néniel 


'Crfo . . . p 




r. kitth. - - 


fogyóit 


horvdl 


, N«t»el>Járbla ^ 


némel 1- m. li. 


r. kalli V" B, - 


nSlI 


némcl 


•Raika . . fc 


német 1" m. - 


r. kalh. V^n. i. 






'Omayt . . ■ 


horvát 11" n. ii>. 


r. kalh. - - 




horvát 


H HkNfrí JúrOs 












déniel IV" m. Ii. c. 


r. knlh. l- a. 1 


, 


német 


tUaaoa . . d 


német 111" in. t. h, e. 


r. knth. 111. n. 






i')U)(.var-KÍm)c ^ 


német IV« m. Ii. 


r, kalh. - — 




magyar 


) Horvil-Kimlc ^ 


horpáí. W m. n. 


r. kath, I" í. - 




horvát 



' VUros/ *,*. naggkűzségi-l I jellel emelünk ki. Körjejíviöségbc kapcsolt kískő:- 
légeket kapcxulA jíHel roKlnlunk flss/e. í^- '-gns jellel a ISrjfqgzStéfirk Kfkhflyril 
MOlj&k mleit kArAnkinl. A hol c jd húlnyzit:, utl a lettkOxelebbi vitros \a^\ inifjv- 
Vftnéft ■ kArjrgyzA székhelye. A helységek és kfirjeuyidségek sorreniijében foldrujMi 
frkvétSk rendiorAl kfivcIjOk. — S:órÖuidUétrk: a faj kisebbségeknél m. ~ matcyar, 
r, = nioula, L = lói, n. -- némel. o. ^ orosc. sx. = szerb, b. = horvát, v. = vend, 
t- = cfvébb nydva ; a felekexéti kisebbségeknél r. = r. kalh., g. = gflrílg kath^ 
k. = mStÜ itliTÖi. i, = Ag. ev., e. ^ ev. ret. u unitárius, Q. — firmény kutli. 
WL a ná* ket«ulény, 1. - izmehtn l-^yéb jelmiigyiiráziitnt I. n 140-141. la|K)kon. 



218 



A Duna, átlépvén az ország nyugati határát, a mosoni partokon 
szerte német és horuát telepes falvakat talál. A kőzségméretek ked- 
vező fejlődésre vallanak, 50() lélek alatt maradó (a) falu a Duna-völgy 
e szakaszán nincs. Négy falu népessége ötven év óta kissé megfogyolt, 
a többié gyarapodott. 

A faj többség 7 helységben német, G-ban horuát; ez utóbbiakban 
a német elem látszik tért foglalni. Példák : Köpcsény IV°, Körtvélyes llP, 
Horvát-Járfalu, Csún, Bezenye II — IP német kisebbséggel. A magyarság a 
kisalföld mélyéből a mosoni Duna-völgy felé csak elszóródott rajokat kül- 
dőit ; egjedül Oroszvárt van jelentékenyebb (11*^ mag\'ar telep Alább a 
moson-győri határnál a Lajta torkolat körül, a magyar kisebbség mindenütt 
erőteljes: M.-Óvár és M.-Kimle lY — lY*', Mosón lír, Horv.-Kimle 11° magyar- 
ral. De látható az is, hogy itt a mag\'ar faj az utolsó félszáz éu 
óta tért veszített: Mosón és M.-Óvár fajtöbbsége régebben, Magyar- 
Kimléé még ötven év előtt is magyar volt, ma pedig német. ^ 

A megyei magyarságnak igazi fészke a szigetköz. Ennek védett 
területére, a csallóközi erős magyar tömegek szomszédságába húzódott 
össze a mosoni maQyar elem a partvidékről, honnan a fejlődő németség 
szorongatta el. 

A Szigetköz 10 magyar. 2 német = 12 helysé;^el): 

felekezeti népének ] . répesség > fajióbösé? *::t 

tGbbsége kisebbségei ' 





(30 


fai 


népeinek 




A járás és 


*S2 

< 


többsége 

1 

1 


kisebl 

egsü- 
lyosb sz< 


>ségei 


helység neve 

Rajkai járás 


egyéb 
f»rványos 


• 


. a 


magyar 


I^n. 


— 


M.'óvári járás 








Fekete erdő 


'X 


magyar 


^ n. 




Lucsonv 


r 


német 


IIlo m. 


h. 


•Káinok . . 


r 


német 


11« m. 




• 

y Árok . . 


01 


magyar 


V> n. 


h. 


z Halászi . . 


a 


magyar 


l^ n. 




Kis-Boilak . 


r 


magyar 


— 




♦Tuski . . 


r 


magyar 






lUMnele . . 


'»■ 


magyar 






Darnó . . 


• ? 


magyar 






Zselyi . . 


^L 


magyar 






í.ipől . . 




magyar 


■ • 


— 



legsü- egyéb ' 
lyosb szón'ányos ! 

r. kalh. — — 



1. 



ötvfH év 



óta 



nőtt 



előtt 



magyar 



r. kulh. 


I^a. 


r. kalh. 


V> a. 


r. kalh. 




r. kath. 


IM. 


r. kath. 


I^ a. 


r. kath. 


I i. 


r. kath. 




r. kalh. 


l^i. 


r. kalh. 


\o\. 


r. kalh. 


\o\. 


r. kath. 


l^a. 



nöU 


magyar 


fogyóit 


német 


nőtt 


német 


nötl 


magyar 


nőtt 


magyar 



"> 



A kis ós nai^y Duna közt fekvő e szi^etség Mosón és Győr mc- 
síyckre kilorjoil. Mosoni szakaszihi \) magyar, 2 német faluja van: 
Lucsony és Káhiok. Lucsony. Káinok és Magyar-Kimle példái bizo- 
nyítják, hogy a parti németség a szigetközi magyarságnak utána nyo- 
mult, s c három helységet ellunlitotta tőle. A helységniéretek általán 
jelentéktelenek; csak két magyar nagyközség: Kiliti és Halászi áll 

' Magyar-Kimle és IIorvál-Kimlo egy körjegyzőséghez tartoznak, ezért osztót- 
tuk mindkellöl a l>nna\ölgy lérs/.a kaszába, bár Horvát-Kimle künn a parton, Magyar- 
Kimle pedig a szigetközben fekszik. 



i 



2111 



1000 lelken Mol (a), A kiskOzsóuck tíjeiitícii fi-j lödnek. Liicmiiy nemet 
ímIu népszáma fílszáz ív óla nieif ix foijnott. ' 

A mosoni Dnnamellék csak a szit/elséybeti magyar, ct/yebüít 
n/mfl. A sváb talajba bnt horvát nyrlusziyct vuii bcOkolve, ile ezc- 
krl mir koz<lÍ elmosni a ki'iniyi'zö némeisf.y. Miís né]>ekbÖl úIjííií ali^í 
nrhány lói <>)i(>ra szóródott a felvulckrííl. mef" kóbor czii^ány eli-in, 
melyei n szifíelkftz területére a matíyar révészek - úíí>' látszik — neni 
bor&álnak ál. arérl nincs ott nyoma. Feiekozeli c^lute c vidéknek 
r. kalh- Csak liárnm német faluban látunk erösc-l>b áy. en. kisebbségei : 
Uraeíilü »pórák vannak csakneui niindenflll. 

A L4bi-völcy <s melléke (ü iii<m(-'l, 3 liorviil ^ 12 lidvsé^KcIj: 
WBbnege 



StZMideri Jétibban ■ 



) KlrAlf-ailTar 
ittraekCjfala 
lL«JU-Ű]Uu . 

:Pumlorf . . 
RaJMJdrít 
iGdla - . . . 
íZnráng . . 
tJtikUifiűa . 
l'HrfO-Mlulom 

' I^T*1 . . , 

V -dodn járat 



níroel 1" e. 
aimel ÍU'e. 
némcl III" m 
hon'ál ÍV- n. II 
horoái lton. 
horuöl II" U. 

n£inrt V" Ii. 

ti^mct [o tu 

Démet 1° m. 

német U" m. 

nétiic-t 1° III. 



k I nímel I'm 



r. ka(h. 

r. knth. 

r. knll). I' 

r. kHlli. [' 

r, kiilh. 

r. koUi. I" 



I-i. 



r. kaik. 1- 1. 

r. kntli. V- D. 

r. kotli. Vo n. 

r. kutli. V- a. 

ífff et>. Vo r. 

r. kiilli. i'i. 



(axiSIn kcIrlkeM-U) 
foggoll IiorvJÍI 

Ii6tl > 



ffigytitt Aonwf/ 
nflit iiómct 



A iMJla-oonal liárum mefíycjáráson búzódik ál a Duntivölgy 
mö(iölL Közséfiei fúluyomólag németek, s többnyire erőteljes, jómódú 
imyyküzséijrk. melyekben más njkú elem elszórva fordul elö. (Isnk az 
uulrák lialúrou találunk bárom yijenyébb s lialal képződményt, kfízlOk 
Hruck-l'i falut, melyet az állanivasnti szol){álat részben (III) magyarrá 
Irtl, — és Királyudvart, melynek erős (U!') 'egycb nyelvű* {olasz ts 
oteli-morva) kisebbsége van. A ma^arsáíí itl mé^ (ö'éren mutatkozik ; 
leflelcntékcnyebb telepe a vflljy szívében: Heííjesbaimon ll-od fokú. 

A horvát ültclvénycsok nyelvszifjeteinek felszívódása a iifmetsfgbr. 
I l^jla-vonalnn még szembelDuőbb. mint h Uuna-vonalun. Gáta kfízséfi 
V( for inéy horvát volt, népe azöla me|ífojy,ott, s tftbbséjjc ma némel. 
Ujla rjralul, rjfalut és Pamdorfol a némei elem szintén kikezdte már. 
l^jta-ljfalu az első példa, melyben relatív többséggel szemben két ciős 
'twbbség (IV' német, 11" majiyarj konkrét esetét látbatjuk, 

* tummv niiltéiit Hor\-át-Kin)le, a part nienléo fckuik, de köcigaigatAübiK a 



JI'JII 



Mi\i lii|ni^|n'khrtl szc'ilr csíik pár tót és czigány spóra fordul 
\ly \ nop lilhlrlr litlii^ r kalli, A rajkai járásban vannak erős ág. ev. 
l»l»t» hhhi^j^rK. Tfjy Inlnhmi: IxiuHen a többség is ág. ev. vallású. 

A l'i'HA Hii^ll^k « A IlmiaAK (!•) luMnoL 1 mn^ynr = 20 helységgel): 



•i 



^\f\\ *»■-!» ni « »• 

•\. .. .X 

* \.- V ,,. 

' . .,- ■, 'X 

t 



1- «. 






%■■ 



■ >■ 



' '■ » » • 1 » « 



\ • ■ • • • « ' ■ \ 



' ^ * s s 



\ 
^ 

* 















» . 






»■ 






< 
■ i 



n^ 



sr 






."í- 












felokeicti népeinek ' » "•?"!'! a 

ir.bhscpe kisebbsége 

^ I ötvrn 

lepsú- egyéb 

lV(>sb stóiráfiTos óta 



tf 



r. 


knth. 


— 


r. 


knth. 


— 


r 


knth. 


I-n. 


r. 


ki)lh. 


— - 


ás 

• 




in- 


r. 


kíih 


— 


• 


ki::r. 




- 


k-fl:h 


1 •■ ^ 

m-m * 


• 


kr:h 


- — 


« 


kr-:h 


1. ^ 

- * 


• 


♦;r.:r. 


í. 


■ 


iíi'íT. 


. _ 



■■..'» 



1. 



nőtt 



elótt 



német 



■ m 



f^_ 



p.i: 



- \ 



• -\-, 



:'"»!. 



rtí---;: 






H 

^ 



1 . 1 • . 



:»ín:»:i 



^v ■ 



« • \ ■ \ N 



• ■» X ■ ■ 






vn;, 



• 



^ •■*. -4 -.: r^ "ül ]*: z'^y 

m 

* 






i 



• • •• 4 



ti* • I 



• > ' I . ! » I - » , 



1 •• I 



!• H 



i ft 4 « I , • ii' t . •' * • 4 - V /'/ ' 4 •1-4*' ^ 

••>4t^, • - • • ». . i ^ .^.If i- - # • •• • . ■ * 4 ' . • '.• M 4 .!•.•• 



• l« 



I 



»•4»^•4 i tM I !• • » éli •*!.',* f I : í-'f I : %.*: 



*. 111.. I 



« I I M ■ • - «< 4 • . - • ft 

» I t I ■•**•« I it 



. I .' I 



*»».••'• ^.^ »y« <<#• • »? 



• 1 . ■ ^»« . • ' '• ' ■ II • ^ »* ' ■ . I ^ • » • I rft ' I ■ ; ' M I * * I 



• k. 



II •« •* 



• •! • • ' 



'. •# • f 4 *• • 4 t M' ^ ' 4 






• • • •■ .11 4 

i> • •- "f* /it* I t'\« * i4 » 1 ft :' 1^ • ' .ii* . ' .1 ' •£■•4 « I : «^fe ' >"« » 

■*• > •. ■• |.« «•>«: 1^1 ". lii' • i*«i 4 ».^ * / *9f"0e ?«-•< fi «t ^* •4 * -*^ 4 ■■..,..• ^ 

• .^ ■ « .' 4 l«'t 'M 4 k »• '^'»4A »1 1.^ / -1 -«'««» Iji ' V ■ • « I 4 ' 
•»- i*^. • • •! lA li* tt^ • • •* m» * »t ' ^ » 1, ; *f « » «B>r ^ « ■ ^- I • . .1 
% II.. I •!•• *i ^' • ;4,« ir ' V * • ••.- *' • t^ » '• '^íf- ■ - 4 . . I I 

■•« ■ III It I- #-.. #«|" . # 4»» ■ I « -< -94 * ' » ft ■•4 , • 'I *l I 

• !• ■••••. 4 1 ff *$§§§ t*9 (»)•« * /ff/- ' 4 •• ^" 4 t » *» *i • • * 4 * • I • 4 4 *'•.'! 

. » ti • 111* , * ' 'Ilii . 4« ' • I 4 1^ ,«< 4 1 W » >4 • I • .' ■< • ■ • III . • ^ 

■•••■Mi • .l*^ lif li'K-i Ifi III » BV»' ^ ■ t ■ »iw • * . « -. ' ■ w ■ i* 

•....•&(••• •:' 4 «• l>4f m* « ' I « : « rt » 4^i t f . • i <js ;. .*. % ' • • > ' * 

t ,Mi»*Kfi^ f.*t(i4 -1 1/. r i«^" r« I f « I 4 f i»f , I -, •• t*» «'■/■-• I * '» I I ■• ■ 

•«•••« I •• « ti is^ • 4« f*^^.*^* ■ t'i »'» t4^iií^>'». ii 



■ ••• -•-•<« . •»■ ij «4 1*!! • •»•' 4 ^é' ~"ft* iiiKi. t ••• 

'-'••- « f .4i »^ .: titt». -4 



■ 1 : I 



222 



Győrmegye. 

A magyar kisalföldnek ez egjik legérdekesb tagozatú földdarabja. 
A bakonyi liegy\ilágból a szenlniártoni s a Sokorő^soport az utolsó talaj- 
hullám, mely Győrmegj-e déli szélén, Pannonhalmával messze láthatólag, 
kiemelkedik. Egyebütt megyeszerte mély rónaság terjed el az egész Rába- 
és Rábczavidéken, a kis Duna mellékén, benn a szigetközben, s a nagy 
Csallóköznek a Duna és Csiliz között fekvő szakaszán. De a folyóvizek, 
erek s egyes vadvizek részekre szaggatják e sík talajt, hol 90 helység 
fekszik 8 csoportban: fajtöbbségre 89 magyar s 1 német. 

A helységeket a térszin e szakaszain fogjuk fölkeresni : a Szigetköz- 
ben, a Csiliz-közben, a Duna-völgyben és Tó-közben, a Bakony-ér mellé- 
kén, a szenlmártoni és Sokoró-hegységben,a Sokoró-alján s a Rába-völgj^bcn. 



A járás és 
helység neve 



A Sziget-köz (16 magyar hch'séggel) : 

fajnépeinek > felekezeti népeinek 

többsége kisebbsége i többsége kisebbsége 



te 

ő ^ 

ja 

< 



■«> 



Tó'Szigel'Csilizközi 
járás 

Hédervár 

Ásvány 

♦Ráró 

j Duna-Szt-Pál 
I Duna-szeg 

Ladomér 

'Zámolv 

Szabadi 

Vámos 
•Bácsa 

Nagy-Baj cs 
*Kis-Bajcs 



legsú- egyéb 
lyosb szón'ányos 



a| 

a 

al 

I 
a 

^ i 
c 

r 



magyar — 
magyar — 
magyar 1° n. 
magyar 1° n. 
magyar — 
magyar I® n. 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 



I 



Szögye 
Vének 
IRéiyfaln- 

Paialuíz 
Újfalu 



a magyar — 
ot magyar - 
ot magyar — 



magyar h' n. 
magyar — 



legsú- ^yéb 
lyosb szórványos 



r. kalh. V>i. — 

r. kath. I^i. — 

r. kath. I^i. a. 

r. kath. loi. a. 

r. kath. V^i. — 

r. kath. I^i. — 

r. kath. — — 

r. kath. [oi. — 

r. kath. I^i. — 

r. kath. I^a. — 

r. kath. loi. e. 

r. kath. I^e. i. 
r. kath. — 
r. kalh. — 



a népesséf a fajtöbbsé; i» ! 

ötven év 

óta elűtt 



fogyott magyar 
nőtt 



» 

» 
» 

» 



3 



(azóta keletkezeit 



— ! nőtt 



magyar 



r. kath. l"a. c. i. 
r. kath. Voa e. 



» 



A győri szigetköz természetes folytatása a mosoni szigetköznek; a 
niosonira 12, a győrire 1() kis falu esik, melyek egyenetlenül fejlődlek. 
Három község közé[)niéretu, de csak egyikük: Révfalu-Palaház bír 
nagyközségi jelleggel ; a többi kis falul)ól (> egészen apró, 7 fejlettebb. 
A népesség állalán lassan bái\ mégis szaporodik; félszáz éven belül csak 
Hédervár né|)e fogyott kissé meg. Bizonynyal fejlőképesség jele, hog}' a 
kisközségek közt az erősebbik tipus (^) túlnyomó, s hogy a régi Bajcs 
mellett Kis-Hajcs iijabban (.10 év óta) keletkezett. 

A helységek többnyire tiszta magyar faluk. Más népek közül csak 
négy fahiban látunk német sp(')rál. A nép vallása r. kath. Ily viszonyo- 
kat lállimk a mosoni szigetköz ma^var faluiban is. 



'rkj* 



I 



• c 



•■ » é ^ $•/ t 



• -K»^ • 1 ^ » »^ lir»^ 1 •• • » : í .^•'■^ ■ ; : 



ftii 



W M*t4M< 






■•• r - 



• ••*■• >• • f 



• • • ■ •* 



• • • 



I . 



r 



• •■••4 ' Vt* 

• •••»! * ••■ 
•■•••I • •I' 

■••• - ■•■ 

• »>«^ * ti* 
Mft^ - ••• 



4 



II I 






1 






I 



I 4. « • «.» ••*' «l • S'é*km. !»#•.• i^'4«'»«* I tf^^ 



» •• 



•• I • : alt 



tiii. ft.'« t 14 l -•^'V' I l'ti»'^4«<-- « .' 
1-14 II -•.'«• •} ' \ ^'rf « >t4 «~* *' 



'1 



• ', 



III' 



t ■ 



««. 



• I 



• . * 



* kr * • II.: I 



I 1 

•4 4* 



n« • J Z-H l-t # I 

1:4 ' iCw • t i* ' ' 



k 'v.»- ^. '■I »f f<i <« %r 

4 • I*. .Iift^^f 



«■« 



i ' 



#• • . 





•■■••• 


1 




.1 . , 


■ ■ 




•' '■• 


■ 1 




"■'1 


ti 




••■•14 


■ 




••■• 4 


■ • ' 




.....j 


■ •!' 



• *l • 



I 



% t • 

< • • 

» • ■ 

• • f 

• • I 

« • > 

• • • 



"I 



• 



;i- • 



■ • I . ' 1 « tf I * 'f* ■ -1 •!. 



41 

>- I 4 • ii 

• I J . ■ ^ 1 • I i 



• >' ■ • . ' « t, I ki » . I t . I • li 9 

• • • • i. ' ■ • I f. 4 i I ■' t . I • . i 

«• % »ti •« IW ••■(•'.• ■«' M- • A.i il ' ' 4 i- * • i • U.- ■ ■ 



J'Jl 

nlu; I -* r/iM líikussnl hin> kis város, érlclmiscgre lúlnyomólag német város 
\oh A/Ola L U'Ks/aiUíi mo^kéls/e^ez6c^ölt s a némel elem szinte kifo«íyolt 
l\rli»K\ lUiMl i\ mn^yarsáí; hoolvas/.lotla. 

.\ U\\\\\\ W \\cl\sc^ (iyőr körül s/inlén kedvezően fejlődik; csak az 
«>.'N IUMi'n {i\\\\ iMkiwsá^ji apadt le ,">() év óla kisméretűre, és Újfalu 
h*A\rK\ONr líiwu, do o/t kimenti. Iioj^y száz éven belül alakult, neve is 
luulalia, hoiix lialal kop/ődmóny. A középméretű helységek népessége 
íU(;d;U\ »;\;n;ipodo, li\óiN;iv:ot. Szt-lván. Gönyő 50 év alatt lakóik 

V ,,x, .0 >n,ji;í;,5: korsi^iiok s/ama 7. — o községben csak a fajtöbbség 
u^,u;\;u do A laikiNobhM^i^ok súlytalanok: más ajkú nép e tájra nem 

\ n%"p luloltMc íi lVa^;S^^'.4:^ivn r í*í:í.^l7íA::jk. Van erősei^, ep. kisebb- 
xO\ ix ^\\*^^\^u ov l^iAlun. í:v r,-' kistbhsc^i Gönvőn, és feltűnő erős 
. \A . ,; k*v,U\NOi: 111 1 ii\ó:N:-VCi:rr. l*\:jtkcs H-lenséc. hoty^" a meöve 
^^;;'s>.< *>, ;\v,xvi*vr. :«c'\ok \.vv,:,:v:r.r:.: k.Vricbií esnek, a kálvinizmus 

;, .- .,^ A N.^iw.;''. !,*v *>^/ kJ-r-Niít^íikru r. :«"*^^' ^-^ í^^cisáJŰ protestantizmus 



\ V/4.^ 



.í,.j^\ 



;»,'ín; 






'■r^-fc 1 ■.■:::■** i; ■ 



V X. -..v 



X* 



% ■ 



V.. . 



■ I ^1 . 



:v. 






i T 1 



nij^wir 



német 



^ N* ^ 



N \ -x 



^ ; »■■'>;*-*•. i"ví5b^n 
^■.•\ rntínur faluk. 

:■•:•'>. >. -1 rítícbt*n 3 

'^ ^ '. ■- nan vsának. 



J 



^K J 


^m All^rflnk a mrg>'p KomiírummHl hnliíros puszlni olilalúrn. ^^^^H 


^ A BMCy Bakonyér melléke. i.S mnitynr kö/s(--Kítcl) : ^^^^| 








. OMWI t HIW*Mf Wl ^^^^1 


i^-i- »«rib 


lí«.ú- tKT*!' 


.r\. I 






Ijosb »»rT*njo« 




PittTlai Járás 








:iWr. . . . fc 


mu«j-ar - 


r. knth. lI" p. a. i. 


nfill ^^H 


lUetö-Ún . . ■ 


magynr - - 


r. kalb, [ll«c. n-i. 


^H 


•W«m*tidr«In ? 


RHiRyar - — 


r. kalh. V- e. i. 


^H 




magyar — — 


r. kalh. 11" e. - 


azóta lett ^^^H 


í Nvallui. . % 


manyar — — 


r. Itath. - - 


fogyotl magyar ^^^H 


Táp .... * 


iiiagj'ar — — 


ei:ref. Vt. ». I, 


^^^^1 


iTip Sit-MiktAKi 


iiingynr - 


eo.ref. IV-r. 1. n. 


nffil • ^^^H 


{ Asaoarb . ^ 


rangyur I" n. — 


r. kalli. 11" i. c. 


fogS'>ll ^^H 


/Mr/a magyur hetyscíjek iiépesífik l>c c lérszakaszt. A níi(í_vkrtz5Cf>ck ^^^^H 


tf^itia lAlilt, mint a Tókíizbcn. dt- vannak licrvadl krtzspgek, hol ii nép fogt/. H 


más vi(it-kn.' köllüzik. mert itl n sok latifundium niiutt nem tud szere/ni. H 


Hiték-I dolnában a nóp t6bbséf»f v. kalb. ; a Knmárommal haláros H 


közsé^t^lirn a káhinÍsla.t(Sy lé]) fel. rcszjnl felckr/eli többsé|i<, résüinl H 


wItck kist-bbscg tíyanáiU. H 


A nag>llakony-éra mcgv'e kcleli szárnyál, a kis Bakony-érSnkoró-alján H 


■ nyu|>otil szeli: keltéjflk köi^l fekszik a szentiiiártoiii. a Sokorö-he^-ség. H 




í 


Ujncne'»<!'> 


I=l=kc«li nipeník 


> M— 1 > ntémm mi ■ 


A Mrt. *. 41 


l'.hbs*!!* Vficbtw.'Kii 


ii-^Mntgo klst^^s<|n'l 


eit*n /v ^^^H 


< 






ItK-u- r^íb 


'?:.t ^:^%. 


«!■ ^^^^^1 


Pnc/oj farát. 






^^^^^M 


UiT6r-Stí.-MárÍont 


ninsynr 1" n — 


r. knlh l» i. 


^^^^H 


títmsal 


roonynr - 


r kath. — - 


^^^^H 


|S«« ■ 


magynr — 


r. kiith. ni" e. n. L 


^^^^H 


|*XaKy-£arilo > 


niBgyar I" c. — 


r. kath. t-i. - 


fogyott ^^H 


|Xi«y-Éc.h«gy • 


magyar — 


r. kalh I«i. - 


aíöla lelt ^^^^H 


|N-e«-MBlerfíi - 


nisgyar l» n. — 


r. kalh I-i. - 


fagt/oll magyar ^ 




magyar - 


r. kath - 


nfitt ■ 


magyar - - 


r. kalh, I"i. - 


1 


,'N <B«nUbla ■> 


magyar - 


r kalh Ul'-a, 1. 


nőll magyar H 




magyar - 


r. kalh I" a. - 


ItKÖtU Ifit ^M 


|N'.-UtBarttfalaB 


magyar I" n. — 


r kalh. I" i. u. 


foftyoll manyiir ^^^H 


iKtt BHAIhegy a 


magyar — - 


r. kalh. IU»a. - 


^^^^1 








^^^H 


,HMfcafala a 


miig,var — t- 


r. kalh. 1" a. i. 


^^^^^M 


Jí,Of«»fwr « 


magyar — — 


r. kath. - - 


axóta ^^^^1 


-TtoyOUa ■ 


magyar — — 


r. kalh. II« a. i. 


roggolt magyar ^^^H 


KsHr • 


magj-nr — — 


r. kath V"o. 1, 


nOlt ^^^H 


ff>rt a 


magyar — — 


dij. eir m- r. i. 


/-offf/of' ^^^H 


.'Cnaakbln « 


magyar 1" n. — 


r. kalh. l-a. - 


nölt ^^^H 


<^U<«]r a 


magyar — - 


r. knth. {"n. i. 


lelt ^^^^M 


^ ']||«n ü 


OMRJW ^^^^H 




^^^^^^ajU^^^^^^^^^M 





226 



Bortermő vidékén a szőllőrovarok vag}'onban is, népességben is 
sok kárt tettek. A községek negyedrésze megfogyott, a növekvők egy 
része más kis helységek beolvasztásával növekedett ; némelyek hervadásán 
ez sem segített (ilyen Nagy Écs — Mesterfa). A helységméretek általán 
mégis fejlőerőrc vallanak; első sorban a megnövekedett fiatal köz- 
ségekéi, melyek a század második felében keletkeztek vagy szerv^ez- 
kedtek, s mai méretük meghaladja az 1000 lelket E vidéken szintén 
jellegzetes vonás a más ajkú elemeknek csaknem teljes hiánya. 

A hitélet többnyire r, kath., az egy Felpéczen ág. ev. Többé- 
kevésbbé erős kisebbségeket mindkét protestáns egyház, spórákat az 
izraelita felekezet ád. 

A hegj^vidéknek a kis Bakonyérhez s a Rába-völgj'ig dűlő lejtője 
viseli a Sokoró-alja nevet. 

A sokoró a^a (6 magyar községgel): 







Fajnépeinek 


felekezeti népeinek 


a népnt4f 


a fajtöbbié; lOi' 


A járás és 


1- 

< 


többsége kisebbsége 


többsége kisebbségei 

légsú- egyéb 
lyosb szórványos 


ötv 
óta 


en év 


helység nerc 

Sokoróaljai 


legsú- egyéb 
lyosb szón'ányos 


előtt 


járás. 












rKis Péc 


3 


magyar — — 


ág. ev. lo r. i e. 


fogyoll 


magyar 


^•Gyömörö 


a 


magj'ar — — 


r. kath. !<> i. a. 


nőtt 


magyar 


tSzerecseny 


a 


magyar !<> n. — 


r. kalh. IIlo e. a. i 


» 


» 


iGyarm&t 


a 


magyar !<> n. — 


r. kath. !<> i. a. 


» 


> 


ITét'Szl.-kút 


c 


magyar — — 


ág. ev. Vo r. i. 


» 


» 


l Szemere 


a 


magyar — — 


r. kath. Ili© e. a. i. 


» 


> 



Valaha e falukban igen sok volt a sváb telepes nép. Ma fajtiszta 
magyar helységei közt csupán Szerecsen és Gyarmat falukban akadnak 
gyenge német spórák, a vidék egykori németségének utolsó maradványai 
Elég erős (csupa nagy, népes falukkal), a községi élet is s csak Kis- 
Péczen lankadt meg. A hitélet két helységben ág, ev., egyebütt r. kath.> 
Szerecsen ben és Szemerén erős kálvinista kisebbséggel. 

Szemlénket Győr megye községei fölött a Rába-vonalnál fejezzük be. 

A Rábavölgy (15 magyar helységgel): 



»^ 



i> 



A járás és jf."5 
helyscfí neve ^"g 



< 



Tó'S:i(jol-csHi:- 

közi járás. 
Hába-Paloiia 
Imu'so 
Ikrénv 



a 



a 



Sokaródljdi járás. 
O-Mnioinsok '/. 
Oj-M:ih>ms(>k a 
•Csikvíind [-. 



fajncpeinck 
többséjie kisebbségei 



magyar - - 
magyar I ' n 
magyar l ' n. 



magyar 1*' n 
magyar — 
magyar 



felekezeti népeinek 
többsége kisebbségei 



loRSii- egyéb I 
Ivosb szórvanvt'S i 



legsü- egyéb 
lyosb szórványos 



r. kath. !<> i. 
r. kalh. Ilb a. 
r. kath. — 



r. kalh 
ág. eiK 
ág. ciK 



lo a. 
IIo r. 

ni« r. 



a. 
i. e. 



e. 1. 
1. 



a népwsAg 


a fajiöbbtéf >}' 


ötven év 


óta 


elótt 


nőtt 


magyar 


» 


> 


» 


> 


nőtt 


magyar 


» 


> 


» 


> 



Il 



ICatcaéBj ^ 

^•IbHrlIArlcblda* 
JlUvMdHchlda •> 
IIUImSU -Miklós < 

I'Koroncó ■ 



[>nr - — 



magj-ar 
uiagyar 
mugyar 
magyar 
mogyar 
magyar 



telek 




.flbb^K" 






onú- tfít*. 






ág. ev. 


11" r. i. 


r. katli. 


1° a. i. 


r. kath. 


t" 1. a. 


á<i ev. 


1" r. i. 


ág. tv 


V» r, i 


r. ka 111 


III" a. c. i. 


r. katli. 


I" i- a 


r. halh. 


1" 11, - 


r. kaih. 


I- t. - 



fogyott 
nOII 

forjynll 
tiiill 

azóla 
loggoíl 
ilÖlt 
llfitl 



magyar 

magyar 

iiiiigyur 

magyar 

magyar 

Ictl 

magyar 

magyar 

magyar 



E helvséfjcsoporlbun nincs egy nagyközség sem. A helyscgmé- 
rttek alacsouvRk : a ]i'giiii|iescl)b négy falu nem éri fel népszámúval 
i^-cnkinl a 'i(HK) lelkei ; a helységek fegtcbbj!' 5U() lélek alalt manidó 
kisfalu. A nép fejlődése, a mcfiye miís térszak aszúihoz mérleii, /lálra- 
maradt^); három helység 50 év alatt met{ is fogyott. Győr raegycuek 
bizonynyal itt van a leggyengébb oldala. A Haha árndásaitól szoron- 
lialott magyar erók szétfolytak innen más vidékre, a győri Duna-völgy 
vagy a soproni HábakíSz felé. Legfőbb erőssége a Rába-völgj* magyar 
D^nek az egyajkúság. A hitélet fit helységben ág. evang.. egj'eliQlt 
r. kalh. 

A megye egészérül benyomásainkat a kftvetkezőkhen foglalhatjuk 
öMZf. A népesség a megyetújak teimészelí és gazdasági viszonyaihoz 
alkalmazkodik számával és erejével. Gyér dl a mostohább, növekszik 
kedvezőbb viszonyok kfJzt ; főleg a Duna-vőlgyben s a két Bakony-ér 
vidékien. Krre vall nagyközségeinek itt tetemes száma és Gyűr vároü 
IradOtete^ fejlődése. A megye 90 helysége közDl 1 legnagyobb (Győr), 
39 középméretű. 30 kisméretfí. A győri magyar helységek kevés kivétellel 
mind tiszta magyarok. Monoglott mag)-ar község van <)8. súlytalan (l) 
I kisebbsége 21-nek. A niásajkú elem tö)>bnyire német, vagy ezigány. 
Tótnak és horvátnak esak Győr városban látjuk nyomát. A bitélet áita> 
Un római kntholikus jellegű. Hogy a megyének Komárommal határos 
résEébrn ev. ref., Mosonnal és Sopronnal határos részében őg. ev. hit- 
kóo^t^k vannak jelentékeny számban, ezt a komáromi erŐs kálvinista 
I a soproni erős lutheránus hitélet hatásának tulajdoníthatjuk. 

Ha a mosoni magyar elemet a magyar nyehlerülel nyugali halár- 
úftiitek lekinthetjnk, úg>' a ggöri magyarság ez élcsapatnak a zöme, 
táplálója és erősítője, mely egyik szárnyával a Csallóközig benyúl, s a 
i/igets^g magyarjaival őrzi az összeköttetést, másik szárnyával a Kis- 
Alföld mélyén a sopron — vasmegyei magyarokkal tartja a kiipcsolatot. 



' A ftiliavAlto o 13 [atujálu 
s»kor<^ltr)i>^'il^k 20 kfí»ÉK<^ti< 
1 b«l>i^ti<^l><-'i >-'<tx^> k h- 




II. 3»,ÜU() k. hoH IrrQlcli-ii. alig 12,0ti0 l<^lck él. míg 
n. 410110 k. Iiold lerOtvIcn 2i,m> lelkei, s a DuDu- 
Ifraicten 47.000 lelket tnliUunk. 



228 

Sopronmegye. 

A természel e változatos tájképekben és földi javakban oly dús 
területet két részre osztotla. .SYA* rónaföld az egjik, hegyvidék a másik; 
amaz a kisalföld jellegével bír, a milyennek ezt már Mosón és Győr 
megyékben láltuk ; emezt az osztrák Alpokból felénk hullámzó haiárhegyek 
tulajdonságai jellemzik, a minőkkel alább Vas megyében fogunk találkozni. 

A hegyvidék a lapállyal az Iküa és Répcze völgyekben, ezek kapuvári 
és csepregi szakasza mögött, ér össze. A síkságon a magyar, a heg}ek 
közt a m'inet elem él tömegesen. Xyelvhaláruk csaknem azonos a topo- 
gráfia halárvonalaival. A német és magyar nyelvvídéken 31 horvát nyelv- 
sziget van szétszórva. 

A soproni magyar rónaföldre a megyeterületből 261,000 k. hold, 
a megyelakosságból mintegy lOB.OOO lélek, a helységekből pedig 132 esik; 
közülük 9-nek fajtöbbsége német, 5 községé horvát, a többi 118 községé 
pedig magyar. A soproni német hegyvidékre a megjeterületbol 298,000 
k. hold, a megyelakosságból mintegy 148,000 lélek s a helységekből 
104 esik; közülük a faj többsége 7tí-nak német, 26-nak horvát, s csak 2-nek 
magyar: de a magyar elem, mely a megyében a legnagyobb lélek- 
számmal bír, s a legtöbb községet alkotta, a német és horvát hely- 
ségekben mint kisebbség jelentékeny számmal fordul elő, 

E helységekel fogjuk megtekinteni csoportonkinl. Előbb bejárjuk 
^ magyar rónaföldet : a Rába-völgy s a Hanság soproni szakaszát, átme- 
g}'ünk a Rába-közön, a Répcze-völgyön Felső-Pulyáig, az Ikva-völgyön. 
s az Ikva-Répczeközön, — megjelölve mindenütt a magyar nyelv- 
határt. Aztán a német hegyvidékre térünk ál. Szólunk a soproni Ferlő- 
niellékről, a niögöUe elvonuló Vulka-völgyről, áttekintjük a falvakat, 
a mik a Lajta-, a Rozália-, a soproni, a lanzséri és bárándi hegyek 
koszorújában feküsznek, s egyfelől a Lajta-völgyig, másfelöl a Csáva- 
völgyig s a Répcze-völgy felső nyílásán ál a Répcze-Gyöng\'ös-közig eresz- 
kednek alá. 

I. A sopronmegyei síkon, 

A Rába-völgy U-'^ maj^yar holysé}*i*cl) : 





u 


fajiK-pt-inck 


felekezeti népének 


a nép9%s*i 


a faitóötefj «r' 


A járás cs 




l''bbsétrc kiscbbsc.;íci 


lübbséjre 


kisebbségei 


Giv 
óta 


en iv 

előtt 


helyscg mcnc 


leirsu- Ofíycb 
lyosb szíMv.invf'íí 


leffsü- 
lyosb 


egyéb 
szórványos 


Kapuvári jtirás 


• 














•Kec7ol 
V Vás;írosfalii 
' Ivlvc 


a 


magyar I'^ ii. — 


r. kath. 


loi. 


a. 


nőtt 


niajjvar 


'/, 


majíyar — 


á(f. ci\ 


IVo 


r. i. 


fogyod 


? 


a 


magyar — 


V. kath. 


V^^ a 


i. 


nőtt 


» 


(^.sorridi janis : 
















\ Vái» 


a 


niaiíyar ~ — 


r. katli. 


IM. 


a. 


nö« 


magjar 


j-Schcs 




maj;y:ir — 


r. kath. 


I'i. 




fogyott 


> 


lS:nnif 


c 


niaj^yar 


r. kath. 


I-i. 




DÖtt 


magjar 

1 




fvIskoMII ntpeincli 1 


lAbbMRe kUebhsígEi ] 


l((«Ü- 


«nr*ft 






r. küth. I"!. 


n. 


r. kath. IJJ-n 


i. 


r. kall). IV"H 


i. 


üq. ev. Ilhr 


i, 


r. kalh. h\. 


— 


r. knth. - 


- 


r. küth. Ilon. 


l. 


r. kalh. hí. 


_ 


r. knlh. hi. 


- 



A Rnbasá^ a soproni rónán messze kiterjed. A nagy liiíbu iig\':in 
tueíjmanKl ItaláiToKónak. de magából e^y kisebb ágat (Kccril l'alu fölölt) 
a róna belswjébe kllld. Ez a kis liábii. mely a Hanságban a Héjjczével 
cg>'e«Ol, aztán RAbcza nevet vesz föl, s mint ilyen (ér vissza ílyörnél 
a nsjy Kábába. A két folyamág közt fekvő földet liáhaköznek bfvjók. 

Mi ezl három részre osztoiink, megkülönböztetve a nagy Rába 
mélyrhb piirividékét az emetlebb térszakasztól s ennek a llansáfi felé 
liajló lagiától. tgy teszszök szembetűnővé a községi népviszonyok különb- 
M^l a nagy Rába-ág árvíz inosla partvidéke s a két magasabb fekvésfi 
védeti térszakasz közi. 

L«nn a oö/f/j/ben. mint ezt már túlnan, a győri parton látliik, 
a faluk fejlődése meglankadl. Nagyközség csak egy van ; n legtöbb falu 
kbmórelű. Tzek kelteje ÖO év óla k-fogyull ; a töbliinek népszámn g\'en- 
ftjén emelkedik. A/, egy Vrfj/ íalu nőtt legnagyobbat (5(HJ-ról TiOO lélekre) 

A legtöbb falnhan kél felekezelet találunk erős arányokban kép- 
viselve : a r. kallioliku&t és ág, evangélikust, izraelita elem van mindenölt. 

Krőteljesebbck a községek a két magasabb térszakaszon : a Hanság 
»xé)rii & a Itábaköz szivében. 



A Husáf (H inaKyiir lielysésg«l) : 



CM*. £% 



' JariMÍ jéréi : 



tnagysr — 
niagy»r — 
magyar — 
tnag>-ar — 
iap(n<drf Járdi : 

magyar — 
1 SíirffMf) a inugyar — 

|Vt«ikínT a \ mag>-ar — 

'•iW»l-Ordód a nuigynr 



r. kath. I* i. - 

i: kath. I< i. - 

r. knlli. I* i. — 
r. kalh. - 

r. kath. - 

r. katb. 1° L — 

r. knlh. I" I. — 

r. kalli. f i. - 



fogyofl • 

nfill 



23Ü 



A Rábakftz (20 magyar helységgel): 





bo 


fajnépeinek 


felekezeti né] 


pének 


• néfMtiéf 


a fcitöbbséj loJi 


A járás üs 


A helysé 
mérete 


többsége kis 

legsú- 
lyosb 


ebbségei 


többsége kisebbségei 


ötven 
óta 


i év 


helyscK neve 


egyéb 
szórványos 


legsü- egyéb 
lyosb szórványos 


W V Ír 

előtt 


Csornai Járás : 
















tCsorna 


a 


magyar I'' n. 




r. kath. IP i. 




nőtt 


magyar 


l Farad 


a 


magyar — 




r. kath. Wa. 


i. 


» 


3» 


4 •Tamási 
( Jobbalii\za 


R 


magyar — 




r. kath. 1° a. 


• 

1. 


» 


» 


^ 


magyar — 


— 


r. kath. IV'a. 


— 


foggolt 


» 


^•Bogyoszló 


a 


magyar — 




r. kath. lof. 




nőtt 


» 


< Pollyond 


o 


magyar — 




ág. ev. IlPr. 


• 

1. 


foggolt 


> 


( Németi 


? 


magyar — 




ág. ev, V' r. 


— 


nőtt 


» 


^•Szill-Sárkány 


a 


magyar — 


— 


r. kath. in*a. 


• 

1. 


> 


» 


< A.ésF. Pásztori a 


magyar — 


— 


r. kath. I^a. 


i. 


foggoll 


» 


( Bába>Csanak 


a 


magyar — 




r. kath. !<> i. 


— 


nőtt 


» 


rSzill 
( KisTata 


b 


magyar — 
magyar — 


— 


r. kath. !<> i. 
r. kath. !<> a. 


• 

1. 


azóta lett 


» 


Kapuvári járás 


« 














IKisfalud 


a 


magyar — 




r. kath. IV* a. 


i. 


nőtt 


magyar 


{•Mihályi 
( Vieza 


a 

rx 


magyar — 
magyar — 




r. kath. IV* a. 
r. kath. P i. 


• 

1. 


foggolt 
nőtt 


> 


r*Tót-Kerosztur 
1 Vadasfa 
y Zscboház 


a 


magyar — 




ág. ev, V*r. 


1« 


foggolt 


* 


a 


magyar — 




ág, ev, !!• r. 


1 • 


foggolt 


.* 


a 


magyar — 


- - 


ág. ev. Ill^r. 


■ • 


foggolt 


> 


l Reléd 


b 


magyar — 




ág, ev, V* r. 


1* 


nőtt 


> 


iPáli 


a 


magyar — 


': 


r. kath. P i. 


m^^^ 


nőtt 


t 



Mindkét lérszakaszon akad néhány falu, melynek lakossága 50 év 
óta mogfog\'ott. De egészben e vidék egészséges fejlődés jeleit viseli 
magán. A nagyközségek, melyek közül Csorna 4000-rői 6000 lélekre 
emelkedetl, a népes kisközségek, s a falvak jelentékeny száma eról 
fejeznek ki. mely e föld magyarságának nemcsak ellentálló, hanem ter- 
jeszkedő képességei is ad. A helységek tiszta magj'arok: a meg\'e felső 
járásaiból a némcl elemnek a Rába.'iágban alig van. a honátnak nincs 
semmi nyoma. A Hanság szélén Bő-Sárkány. Acsalag, Osli és Veszkény faluk 
a mosoni sváb medenozével szemközt a magyar ngelvhatárl jelölik. A hit- 
életben a r. kalholikusok melleit számos ág. cv. g}^Qlekezet fordul eló. 
részint mini többség, részint erós kisebbség gj'anánt. Ellenben az 
eiK ref. hivek e vidékrnl elmaradlak. Izraelita van csaknem minden 
tVilnbnn. 

A sopronmegyei rőnasjígnnk további térszakaszain : a Répcze-völg\'őn. 
n Hé|)C70 Ikvn-közön s nv Ikvn-völgyön már észrevehetni, hogy közelebb 
jnlolliink n megye heggridékéhe:. mert n talaj hullámosabb, és közelod- 
lünk n h:)rv;il szijLií'tséiLíek s n német nyelvterftlel határvonala felé, meri 
a magynr síkröUii k(')/srgekl)en íi horvát és német spórák rajai mind 
sürííhben mnialkoznak. 



i 



^^^I^^^~ 


. 1 


■ A Képatvelo <• melKke 35 ningyor, 1 hónát - 3t Mytéte'b- | 


^ 9 






. M»M( . <.,mM. ..n A 


AjMtu t-i 




10bb»tg> kiMMMÍgel 


^J 


M7«t<-<* -Sb 


!»([»«- ígyíf 


le([»ti. eíjtb 


^^1 






Ij-ütb Btórványos 


«i> Mn ^^^H 


Xa/mpóri járá3 








iKapapár . . a 


inagyar 1" n. — 


r. kalh. I"i. a. 


^^^B 


i'Viltnyéd a 


magynr — — 


r. knlh. - - 


> 


^^^^H 


{ Gdita. ... a 


magj-ar I" n. — 


r. kalli. 1" i. - 


• 


^^^^1 


H»»tj . . . f 


mnayar - - 


r. kalli. [« i. — 


* 


^^^H 


Cp.d ... 


nragyar — — 


r.kalh. l-i. - 


• 


^1 


•BnM . . . • 


magyar — — 


r.kalh, I"i. - 


> 


^1 


.OTÍrt . . . f 


magyar — — 


r.kalh. l[-a. L 


> 


H 


{•CWk . . f 


magyar — — 


r. kath. 1° i. - 


> 


H 


'Dénaii . ; 


magyar - — 


r kalh. I» a. 1. 


» 


1 


Ciffnjijí'il" 








^^^B 


, l-oaiu-CuUd í 


magyar 1° n. — 


r. kalh. 1° i. - 


> 


^^^^H 


Iv4= . . , a 


magynr — — 


r. kath. 1° i. - 


1. 


^^^^H 


'Rípcxp- Síimére? 


magyar - 


r. knth, Ill"a. i. 


Aviío// 


^^^^1 


CMér . - . . » 


magyar — - 


ág. ew. V- r. i. 




^^^^H 


C^lord . . . 


magyar — — 


r. kalh. 11" a. i. 


■ 


^^^^1 


Uixxb . . . • 


magyar - 


r.kalh. lll-a. i. 


> 


^^^^H 


IUvOen»d. . . 


raagj-ar — — 


ág. to. 11" r. - 


nfiU 


^^^^^H 


•Namr-Gcread . » 


mogj-ar — — 


ág. tv. Itl" r. i. e. 


> 


^^^^1 


Betekalja- 








^^^^H 


Tompaháza « 


magyar - 


ág. tv. IIIT. \. 


> 


^^^^H 


IVWJdonr . . 


magyar - - 


T. knlh. V" a. i. 


> 


^^^^H 




magyar — — 


r. kalh. - — 


. 


^^^^^H 


1 ÜooKMijra . . • 


magyar l" n. — 


r.kalh. I-a. - 




^^^^H 


1 HeaterUja . « 


luogyar I" n. — 


r.kath. V"a. - 




^^^^B 


I-M a 


magyar - 


r. kath. 1" i. - 


> 


^H 


[•AbA-Bak - . a 


magyar I" n. — 


ág.eiK Vor. i. 


(axöla lett) ■ 


Eil<«|>«U. . í 


magyar I^n. — 


r.kalh. IV- a. i. 


(nxdta lelt) ■ 


iFeM-BSk . a 


magyar 1° ii. h. 


r. kath. 11° a. - 


nrill magyar | 


>av^. . . a 


magyar I" ii, — 


r.kath. l°i. n. 




■ 


&la6-Sakoay ? 


magyar 1° ii. — 


r. kalh. V" a. i. 




^^^H 


Fala/WSiakciav > 


maj^-nr I" ii. li, 


r.kath. V-a. i. 


. 


^^^^1 


ayMk,. . . • 


magyar t"c. h. 


r. knlh, ha. — 


. 


^^^^1 


(Na»-Vlaa . . 


magj'ar 1° n. 


r.kalh. l'i a. 




^^^^1 


1 KiplilaitVIaa > 


magynr 1° ii. - 


r. kalh. - - 




^^^^H 


IsalanKmra. . . 


magyar I" h. - 


r. kalh. I- a. - 




^^^^H 


ajiUnte . . • 


magyar I" h. n e. 


r. kalh. I" 8. - 




^^^^H 


•Z*.. . . . S 


magyar I- ». - 


r. kath. — — 


t 


^^P^B 


Ind ... 5 


horvát U' m. - 


r, kath. - 


ho 


vái 1 


E kAr-MÍgek a Hípczevöl^v ahú szakas/ain fekaszn 


ek. Knpuvár (rs . 1 


Viltnyiíd a vcftállomásai. Tiíl e ponlnkon a Hépcze az 


Ikvnval s n kis 1 


Hahá%-al fsyr&nl, é» a Hansá^lia fordulva Kábcza nevet 


ves/ ffll ■ 


Mi vizfolyiís ellenélK-n kíivetjtlk a Répcze-vidék c 


két alsó v01r\-. ■ 


:ui:r)Uilát : a kapuvári és cxepretji tagol, s megfigyel 


Ok uzokbaii a J 


^■'n*é(ji viszonyok cllér<ísoit. 


m 


t • 


M 



232 

Kapuvár körül a Répczevölgy községei a szomszéd Rábaközre 
emlékeztetnek. A községek száma ugyan kevés, de legtöbbjük népes cs 
erőteljesen fejlődő. Ötven év alatt Garta és Vittnyéd lélekszáma egj-en- 
kint 10()0-r61 1500-ra, Csapodé 8ü0-ról llOO-ra, Himódé 900-ról 14o6-ra, 
Kapuváré 3281-ről 6078-ra emelkedett. Föllebb, a csepreg vidéki tagon, 
a magyar községekben már hervadás jelei mutatkoznak : Répcze- 
Szemere félszáz év alatt 1022 lélekről 744-re apadt le, Iván és Puszta- 
Csatád csekélységgel gyarapodtak. E tagon feltűnő sok az apró község 
(a), a mik félszáz év előtt is ilyen aprók voltak, sőt néhányuk meg 
is apadt azóta. Csupán Csepreg, Gyüleviz és Bük kétszerezték meg 
lélekszámukat. Mentül inkább emelkedik a völgj'lejtő, s meníűl köze- 
lebb érik a niayyar faluk a szomszéd némel nyelvhalári, annál 
egj'enetlenebb azokban a fejlődés. Ezzel függ össze, hogy a mélyebb 
kapuvári és soproni tagon a völgy községei többnyire liszla mayyar 
faluk, a mikben német elem csak elvétve fordul elő (Kapuvár és 
Vittnyéd a Hanság felé halárhelység jellegével bírnak), míg a magasb 
csepregi tagon az egyajkúság megszűnik: Domonya — Méslerháza fal- 
vaknál kezdelél veszi a némel és horvál spórák rajzása^ a miket 
egyre sűrűbben küld idáig a közel német nyelvvidék. A csepregi 
völgy szakasz szélén feküsznek a magyarság nyugoti halárközségei: 
Csepreg, a két Viss. Gyüleviz és Zsira ; tűi e batáron, felso-pulyai völgy- 
szakaszban s a szomszédos bárándi hegyek közt már német és horvát 
faluk rendjeit találjuk. Ez utóbbiak első hírnöke a Répcze-völg}' sarkában 
Und község erős horvát többséggel s gyenge (11°) mag}'ar kisebbséggel. 

A hitélet a kapuvári és soproni tagon csaknem kizárólag r. kath.; 
a csepregi tagon élénk a protestáns hitélet is. 

Még szembetűnőbben demarkálódik a mag\'ar nyelvterület a Rép- 
czével egyesülő Ikva völgységében, a megye északkeleti homlokzatán. 



Az Ikva- 


völg> 


' és melléke 21 magy 


ar, 


9 nénicl, 4 


horvát - 


= 34 heh 


'séggcl) : 








faj népeinek 




felekezeti népének 


' a nepKicg 


a 


filtobösíf f" 


A jará-^ cs 


*-• 




lőbbsc;re 

1 


kise^bsépoi 


tObbsege 


kisebbségei 


óta 


'tr;i 


cv 


helység neve 


ejjsú- Cjiycb 
lyosb s/orvany«^s 


le;:rsú- 
lyi>sb 


egyéb 
szórványos 


előtt 


Kapuvári jár 


ás 






















. Szcrj^énv 
( 'Knrődrid 




r 


majíyar 


— 


r. 


kalh. 






nőit 




niagyjr 




a 


m aj; var 
nia';var 


— — 


r. 
r. 


kath. 
kalh. 


— 


— — 


» 
> 




» 


:rcrtil-S:t,'Miklós 


' 




















Szvráalu'ljj 




c 


majívar 


I- n. 


r. 


kalh 


r 


1. — 


» 




> 


•líojlők 
s Mu/saj 




? 


iuaj»yar 


. - 


r. 


kath. 




— 


» 




> 




1 


inaj»yar 


I" n. 


r. 


kath. 


1 '^ 


\ • 


foggoU 




magyar 


' KI)i'1*í;öiv. 




.'"' 1 


magvai- 




r 


kath. 


I' 


\ • 


nőtt 




magyar 


\ IVtoliá/M 




\' 


nia.uyar 


1 ^ n. 


r. 


kath. 


\ ■s 


i • 


X 




» 


)*sn!lör 




a 


majiyar 


- - 


r. 


kalh 


¥ ^ \ 


i. — 


1 

> 




> 


. *l'.s/U'i*h:i/:\ 
X S/rplnk 
( SniTótl 




ft 


maj^yar 


11- n. 


r 


kath. 


TT 1 


i. a. 


>k 




> 




n 


nia^\ar 


V w. 


r. 


kalh. 


1" 


a « 


i 




> 




.■•! 


nia^ivar 


V^ n. 


r. 


kalh. 


lo 


1 • 


> 




> 



i'-- 



■ 



k < •■ 



I.. 



t* • •- m t 



• 


ttatif • 




1 


t 


• 


••• • '1 
.1 .., 






, 




.. .., 


■ 1 




• 




1 








• 


"■• 1 


- • 


1 


1 




••■• i 


• •' 




1 




§•• • ' f • 


t 


M 




« 


• • 


■ 


• 


• 


.1 . , 


• 


1 


• 


• 






1 


• ■ 
■ 


• 


••• Mt* 






•• 


- 


ti> ••••• 


1 


!• 


• 


•fii • ■ #f 




■ t 


t 


1. »••• 






II 


• 


••« •••• 






• t 


• 


1,1 tt .• 






•1 
ti 


■ 


•• t • • ■ ■ 










*•■ •• 


• 


■ 




• i . ■ 1 


i 


• 


, 



1 I 



"#• 



••# 

••I 
• f 



» « 



;» 



« 

• 
• • > 



ff •■ffi-i 



fí| 



■ •■ • 1 1* 



■ * « i 



•' i € t j •„.— .» , ^ \\ tSi;» I 



I 

i ■ j- j ^ -if • • I . I • ' • í ' II* •,•'», ' 

i • é r ' t , * «.■•.'■#.' r r > I ;.'. i : i| l *% 

•I tili .• t'. I t'l .11- I |- 

i0t ■ I • .., .«- ■ ; *• I • '. I. t ' : I ' % . ■ 



/* 



t 



• ' • i II I 

■ , • • ■ 

I « ; I « . 

< I I !• ^ 



t I • !• 4 4 



■» « 



4 r:. 



4 1 • • I . I '- « 



< •• 



4 • • 



- Ili '..».• 4 

t*i i-4ii< -• .114 II 



• f • 



« 



• i 



234 



Maga Sopron város egykori német jellegéből csak lassan, s foko- 
zatosan enged. Lakosainak száma a 40-es évek óta jóval több lett a 
kétszeresénél (12 ezer lélekről 27 ezerre emelkedett, s ma tán túllépte 
a 30 ezerét is). Felszívó erejét a megye német és magyar vidéke egy- 
aránt erezi; municipális és birói hivatalaiban szükségkép a magyar elem 
vezet, a kulturális erők leginkább magyar forrásból táplálkoznak, de a 
város magyar kisebbsége még mindig csak Ill-ad fokú (20 — 30Vo)- Ez 
arány megváltozásához hosszabb időre van szükség ; rohamos térfoglalást 
a magyar elemnek a város fekvése sem enged: a magyar nyelvhatár 
elég távol esik tőle, a közvetetten környezet és az egész háttér a 
német befolyásoknak teszik ki a város fejlődését. De sok kedvező jel 
Ígéri, hogy idővel Sopronból a magyarság erős hatái*vára, nemzeti 
műveltségünknek a Lajtha-hegység s a felső Répcze- völgy közt leghat- 
hatósb terjesztője lesz. 

A felekezeti népesség majoritása, a magyar és horvát községekben 
r. kath,j 4 német faluban ág, ev. Maga Sopron város jelentékeny (ÍV") 
protestáns kisebbséggel bír. 

Szemlénket a megye magyar nyelvvidéke és határhelységei fölött 
az Ikva és Répcze közül kiemelkedő térszakasznál zárjuk le. 



Az Ikva- Répcze- köz (19 magyar helységgel) : 



A járás és >>« 
helység neve ^ c 



Csepregi járás: 

Ság 

Nemes Ládoii}' 
•Sajlos-Kál 

Lócs 

Iklanv-Bcrénv 

Simahűza 

Markos-Hetj'e 

Alsó-Szopor 

Felső-Szopor 

Keresztén}' 
•Üjkér 
iXémet-Löüő 

Ncmcskér 

Daszlifahi 

Egyházasfalu 

Gógánfa 

Horpács 
•Vülcsej 

Lédec 





? 

a 
a 
a 
tt 
a 
a 

a 



? 

a 
a 

a 



fajnépeinek 
többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 

magyar I" n. e. 

magyar — — 

magyar — — 

magj^ar — — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar P n. e. 

magyar F n. — 

magyar P n. — 
magyar 1° n. 

magyar — — 
magyar 1° n. 

magyar T n. — 

magyar P n. — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar P h. n. 

magyar P n. — 

magyar P n. h. 



felekezeti népének 
többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 

r. kalh. IP a. — 

r. kalh. V° a. — 

r. kalh. IP a. — 

r. kath. IP a. i. 

r. kalh. IIP a. i. 

ág. ev. \° r. — 

r. kath. IV° a. i. 

ág. eiK V° r. i. 

r. kath. V° a. i. 

r. kath, P i. — 

r. kalh. P i. — 

r. kath. P i. a. 

r. kath. V" a. i. 

r. kath. P i. a. 

r. kath. — — 

r. kalh. — — 

r. kath. — — 
r. kalh. 
r. kath. 



P a. — 



a népMség 



a fajtótitisii i^> 



volt ötven év 



óta 



nőtt 



fogyott 

nőtt 

maradt 

nőit 

fogyott 

nőit 



elótt 



magyar 



fogyott 
nőtt 

> 

maradt 
nőtt 



A merész ívvonalban meghajló Répcze-völgy, s a beléje torkoló 
Ikvavölgy közt e terület hullámos plató gyanánt emelkedik ki 19 magyar 
községgel. A szegélyző völgyek felől mindenütt magyar élet környékezi 



/ 



x» 



•^ ••*«•« 14 fiit t.l ll « » t*i^-«fc«frt t#ijff^Mvi 'i^'^mtm^^.' -^ «i / \á» r 

■»- t !»■•••• »f • *i|f"* %c4^ /«•« »* 4 I t^^vg^ • •• 14 • # « 'm^** ir^'^ I^ ' ««««»t'* ':: 
t«4^- • j-< lü «4 • t • •■4.fti*' ••%4-' t^ * « «i« W*f ^''^^A gw*^'. •• •**'.» 4 • ~ •« 

l*Mi«t- t l« «*c4to'%aÉ| • to^ptf^nt Ift^.iJ^'it «#tf^JU» v^^.f «^. 4 ^ » ••' m 
"^ciM tav*l«ftn*il^ti| • wmtj^ I^Y^/«4/4/ÍW • ftm&ftA ^'*mm*¥ «í««bm« 

«»^- « • i« ft ■«•»•»• '«%4-« f« » 4i»fffcíkli ift»4tMÍ»%AA ftf «'4'l-> » fLff|« •« 

••^- f m IHI • • Ml4tWI»* • • ll^p«#tf ••« '«%4 9 'itA ' •^a'* • t« » \«r 

\ # •iffx* ff «M#*frftf hf't'té I 



I l«iitl*«' %••• ■ M^ 



M< 



^ ■ f 



.4 



' ■— ^t 



• ■• "■ ■-• 



• • • ••• 





!•! 


Ilit' 


• 1 


• 


• ■i 


• II*' 


II 


t 


•fi 


• •t«* 


ti 


t 


••• 


tl«l ■ 


■ • 


• 


• !■ 


Mti' 


• • 


• 


• fi 


ilii 


II 


• 


1 •• 


• l>l* 


• 1 


• 


li- 


• ••■ 


1 • 



én ' • 

I f ''• • • * • 

■ • • » 

• t 1 

« I I 

I I • 



li 



<ii it I 
if ' .. 

• •< I • I 



I • < 



-• ^ • r> Iji ir. 1. i t I ^ • ( -•« W«f - • • ■ A«« «^t • f % ' t K-' ^* -t 4 

" I ' II $•• % -•« I tii )• • ívff 4 f •• **(•! 1 4 •••■{ *^ »■*• r I I •! ' 

I • »• .. n • I 4 •» •: » * I . - I !■ >• '.4 , • f : I 4 • ' 



r m 



I I • ^ •: 



I . . I * I. 

V !»•■ #•!/. ■ ri I I í I' ♦•.•:• • I - i I 

'I I ■ ♦ • I p ' 1 ii •- I ►» 



I ' • I ■• 



i • 1. I t -4 - 

• 4 > - I 



• tik»>' «t > t 1,1 

TI •-»*<'.1 «af4l4ff«MÍ '-' «^l4 »J I 



236 



ványosan jelenhel meg (I"). A sopronvidcki Fertőség németjeinek najíy 
felszívó erejére vall a tóparton Rákos (Kroisbach) község, mely félszáz 
éve még népes horvát telep volt, de á fajnémetek azt teljesen átalakították. 
Ma Rákosnak 2Ü00-nél több a lakosa, s a horvátok mind elnémetesed- 
tek benne. 

Hasonló folyamat indult meg a Fertő-vidék mögött, a Vulka-völiíy 
egyes horvát telepein. 



A Vulka-völgy (8 német, 7 horvát = 


- 15 helységgel) : 






fcc' 


fajnépeinek 


felekezeti népének 


• nepes&fg a 


fajtóSbHg U-: 


A járás és ^-j 


többsége 


kisebbségei 


többsége kisebbségei 


öitrn 
óta 


cv 


helység neve x;» 


legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


elótt 


Kismar loni járás : 












i'Sércz a 
\ Oszlop a 


német 


F m . — 


r. kath. Fi. 


nőtt 


nénid 


horvát 


IV^Mi. 


r. kath. — — 


nőtt 


horvát 


iSzent-Manjita b 


német 


F m. e. h. 


r. kath. Fi. - 


nőtt 


némel 


/ Darázs falu a 


horvát 


r n. — 


r. kath. Fi. — 


nőtt 


horvát 


<*Czinfalva a 


horvát 


II" n. m. 


r. kath. Fi. — 


nőtt 


horvát 


( Zárány ? 


horvát 


F n. 


r. kath. — — 


nőtt 


horvát 


r Vulka-Pordány a 


horvát 


TMi. m. 


r. kath. — — 


nőtt 


horvát 


<*Nagy-Höflány a 


német 


F m. li. 


r. kath. — — 


nőtt 


német 


( Száraz vám a 


német 


I" m. h. 


r. kath. — — 


nőtt 


német 


Xagymarloni j. : 












r Ottova Í3 


Iiorvát 


IV'Mi. - 


r. kath. — — 


nőtt 


horvát 


<"Stofira ^ 


német 


I" m. — 


r. kath. Fi. — 


nőtt 


német 


( Daru falva a 


horvát 


iH'Mi. 


r. kath. — — 


' nőtt 


horvát 


/ Zemenye fj 
}*Pelöfaíva ,^ 
' Horbolva S 


német 


Fm. h. 


r. kath. Fi. — 


1 nőtt 


német 


német 


l"m. — 


á(f. ev. IFr. i. 


azóta 


lelt 


német 


Tm. — 


r. kath. IV^a. — 


, nőtt 


német 



A völgység szélesebb alsó (kismartoni) szakaszán a belységek na- 
gyobbak, népesebbek, míg a felső (nagy-martoni) szakaszon, hol a völjiv 
megszűkül, a helységek összeszorulnak és kisméretűek maradnak. Még 
sincs egy falu sem e vidéken, melynek népessége fogyott volna. De 
e lassú növekvés csak a fajncmelek számát növelte, a Jiorvát elem rová- 
sára : Oszlop, Ottova, Darufalva horvát falukban a szomszéd németség 
máris inqadozóvá lette az etnikai mérleget. A horvátok germanizálódásáí 
elsziíjetelt helyzetük s a németekkel közös hitéletük (r. kath.) eléggé 
meíjmagijarázza. A magyar elem e völgységben szintén csak szórváiiyo- 
san lép föl ; a horvát helységek néhányából a magyar elem teljesen 
hiányzik. 

A Yulka-völgyet három oldalról a soproni hegyvilág szegi be. Észak- 
nyugolon a Lajta-hegység húzódik, az országhatárnak dűlő lejtőn a iMJtOr 
völgy egy kis szakaszát alkotva. Délnyugotra a Rozália-hegy sor emelkedik, 
a déli vonalon pedig, ennek folytatásául a soproni és lanzséri hegyek 
kettős sora. K bérezek alatt él népes községekben a megyebeli német 
elem: a hienczek zöme. 






■•• ••■•' 



• '**4k 



i 



p«M*a 



9 1 1 ■ I ••• 

t 

• .. . 

t 



• I 



4 • 
I 

ft I 

• • 

I • • 



. « 



• •• f • •• • ■• 






•- '••• 



• Wl •!. •■• *■* i4 * 



l • •' 



• / 



•■ • • • • 
•• •■••' 



li 



II 






>!• 



• • • 



••• • ■ • 



• 'I' 

! I 



i # 



t 



• I I • ' 



■ t 

■ • 



• 



«• ti • ■ 



■ I 



• I 



• I !■ ti 

• ••. 
I • ■ I • 



t • • 

I ■ 

• • • 

• • • 
t • I 
I • • 
I • I 
• 

I • 



I ll ■•! 



I, 



• f 



t v 






• •• ■■• - 

.■ 11 >* 

• ■« I ••■ 

• •■• 



• 1 . •' 



»r I • 



• • 



Itlll. 



1. 1 «. 



• f ■ 



• • •• 



• I 



I • 
« • I 



238 



A lanzsé 


TÍ hegyek alatt (G néinel, 2 horvát helységgel): 










fajncpeinek 


felekezeti népének 


I nlpMseí 


a fajtöobséf f3>t 


A jnriis éK 




többsÓKe kiscbbRégei 


többsége kisebbségei 


ötv 
óta 


eti év 


helysóK neve 


legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


előtt 


Felsöpttltfüi jál 


• 










Sopnui-llArNfalvM 


a 


német — — 


r. kalh. Ili" a. i. 


nőtt 


német 


Kls-ÍTjrnlu 


a 


német T e. h. 


r. kath. I« i. — 


» 


3* 


1 Laii/.sér 
(•Szt.. Marion 


T' 


német I'' ni. h. 


r. kalh. — — 


» 


K 


3 


német V m. h. 


r. kath. — — 


» 


horvái 


Kűrló 
Borosd 


a 


német T h. — 


r. kalh. P i. 


> 


német 


.^ 


hornúl F n. — 


r, kalh P i. — 


> 


nemei 


(".sjVszih'fiilii 
•Derecske 


a 


horiHÍt 11'' n. m. 


r. kath T i. — 


» 


horvái 


a 


német I' m. h. 


r. kath. P i. 


» 


német 



A négy hogysor egj'iiiással összefügg s eg}'inásból ágazik ki, mint 
a szomszéd stájer és alsó-ausztriai Alpok lépcsőzete. A heg\'ek közép- 
magasak ; csúcspontjaik : a Lajta-vonalon a Xapheg}' 480, a Rozália- 
csoportban a Rozália-kápolnánál 746, a soproni hegyek közt a Geim- 
küpnál 677, s a lanzséri hegj'ek közt a Pál-csiicson 755 méter magasságot 
érnek el. K béixzfalak lábánál és völg\ szakadékaiban 42 német, 6 hor\'ál 
község fekszik. 

Többnyire régi képződmények. Zivataros múltjukról a környék szá- 
mos várdüledéke beszél. Az utolsó másfél száz év békekorszakot hozott 
rájuk. ellensége4> hadak e heg\'vidéket nem igen keresték föl. A nép 
nyugodtan élhetett kert- és erdőgazdaságának, foglalkozhatott a vidék 
kő- és barnaszén-bányáiban. Ehhez képest a népesség az egész környéken 
ogNcnleloscn fejlődhetett. 

A 12 német helységből 2() közép-, 22 kisméretű; a 6 horvát helység 
fölében a népszám meghaladja az KWKí lelket, másik felében e lélek- 
szám alatt marad. A legnépesebb községek a Lajta- és Rozália-hegy- 
sor környékén vannak : Kis-Marlon. Szarvkő, Pecsenyéd lakossága a 
3 -:W)() íélek körül tart, 

A faluk apraja leginkább a magas hegyek tövébe esik : a soproni 
és lanzscM'i hegyek alá, meg a kis Lajt a- völg\' szakaszra az ország határán. 

Félszáz év óta o képződménvek csaknem mind gyarapodtak. A német 
községek közül csupán 1 fogyott. — ,S4 nőtt. 4 újabban keletkezelt. 
.\ horvái kö/ségokhől ."S nőit és 1 fog\otl. Egyes pontokon a növek- 
vés tetemes. Kisujraln. Féls/crfahi. Hüdöskút megkétszerezte, Lajta-ljfalii 
incgharoms/oro/la néps/ámnL moly nagy népl>őség az ipari, főleg a bánya- 
ipari munka vir;ig/ás;ÍFink. 1. a jl;i-rj falun a hatalmas lignit-telepek üzeme- 
n«''l roglalk<í/;ivi inl;iK> munkacrt'úu'k tulajdonítható. 

Megcsokkcnl ;i ni'p :\ híiliirszéli Lajta-völgy két német falujában: 
Storkiugon cs LorctttH). hol uv egekor virágzott kőbánya-üzem évek óta 
s/ünetí'l ; lov;ihl);i u h(»rv;ií ^^'ílgy^alun Lajta-hegysor) s a német Has- 
fnlván (sfíproui In^'^ "^ '''^^ • Loí.:r(»llünohh a népszám apadása a hajdan 
MÍrosi s/i';*v( /('ül-; \\\v[ Xnaij-Mdrlonho!) Igaz, hogy egykori zsidőneggedf 
uJMbhan r;v:i!: inK- síijnl rlíiljjiro alntl. külön kisközség g\*anánt ; de Nagy- 



jtenése (102.') lélek) meghaladja azt a számol, a mit a zsidó- 
n«-g>'cilcii vt-szitcM. K helyséfjnek ipnr kell. liO){y újra fölleiidQljOii. 

Ig\- «c}{íu-tl magán a hcfíj'vidék cjjjcllen városa: KiH-Marlim is, gv'árak 
alapi tiisiivnl Ma^a UEÍnléii megfjj-arapndntl Így kissé (alig .'iOÜ lélekkel). 
de rőU-fí n város kQlsü Iclepeil vlrájíozlalla fel: Kis-Marton váraljái. Felső- 
ét Atiő-Kismiirlnnlicgyel. Az utólibi ^tvcn év előtt színién zsidónegyed 
voll, s ma OUO lelkei megkAzelilŐ népszámával nagyközségi szer\'ezetct 
Urt fenn, a mi jómódú lakosokra vall. 

Kz. X u Lajta- lH'g}'alján fekvő szomszéd községek néhánya, magya- 
roMotlni kexd. Vannak többfelé II-odfol(ú magyar lelépek, a mire a soproni 
Fcrlő«cgbcn s a hegyvidék más szakaszain alig akad példa. Látszik, hogy 
Kb-Marton kfirOl a gjárak s az erre húzódó szonibatliely— sopron — 
pozsonyi vastíl forgalma bevezették már a magyar elemel a németség 
e szivébe, mely nem oly exclusiv tfíhbd, mint Baif, Ruszt és Széleskút 
kAxAll ma \s a fertővidéki sváb. 

A iK'raet elein e vidéken a horoál nyelvszigetek felé terjeszkedik. 
Cundra és Doborján félszáz éve horvát helységek voltak, s ma nemcsak 
a többség német, hanem horvát kisebbség is alig akad. Nagy-Marton 
kAzrlébcn Siklós falu szintén horvát volt, s ez elem ott ma V-Odfnkú faj- 
kbehbs^{re változott. Lakfalva (a soproni heg^'alján) kózel van ahhoz, bog}' 
fajlAM>ségéI változtassa ; az V-ödfokú német elem ott a horvát majoritást 
rrSsen szorongatja firdekes két példa a lanzséri hegyek alatt llorosd és 
Sil.-Márlon: emez horvát, amaz német község volt, de 50 év óta majori- 
tásokat kicserélték: Dorosd elhorvátnsodott, Szl.-Márlon elnémetesedett. 

A hitélel c heg\'ek közt általán r. kalh. A horvát falvakban kizárólag, 
a némel falukban nag^'részl ilyen. (Isak a soproni hegyalja három helysé- 
gében van ág, ev. többség, más három faluban erős kisebbséggel. Nugy- 
éi Knt-Marlon eg}'korÍ zsi<]óneg\'edében az uralkodó felekezet ina is 
izncUla; jelentékeny (111") zsidó kisebbséget taláhnik Kaboldon még, 

A hegyvidék német fajterfliclén a iintárlirlys^gek kelet felé ; Haracsony. 
Ab6-Pélerfa és Doborján. a mik a soproni hegyalja lejtöszélén fekQsznek. 

K vidékhez zárkózik bullám/ó halmos lernletével délkelet felöl a 
CtéoaiiiUgy. s a búnímli dombimlék. 



A Ci4v«-vOICy (2 ninitynr, 4 iii^nict. 


1 horvdl helysíngpli; 






:^j:.. I| 




fekkcMU n«p«n<k 


, „_^ 


. >.(<)*M( ».< 


iMUM.)!. klHbbsCe.) 
















i.r.u .íTíb 


ldg*ú. tgjtb 








Ijoah .túrv.Dyua 


t]«b Ei«rTán;r»t 




elí.n 












^••i-UM 


nómi-l I' 1. - 


r, kalh. 1" i. - 


níllt 


Iwri'tSí 


S^TOOklk í 


nímct - 


r, kntli. I" i. - 






,«»M>k . 




r. kalh — — 






'ú„ . 


nímct - - 


rfff. e,>. ÍV" r. i 


1)011 


nímcl 


-liUhilyn ,<> 


maggar Il^it. b.c. 


r. kalh - 


iiötl 


liing>-ar 


Mííl.4»olya o 


magyar l'ti li 


r. kHlh. - 


fonyall 


némel 


.1*W» í 




r. knlh. 1" 1. - 


uAK 


horvál 




210 



A bárándi dombvidék (0 horvát helységgel): 





1 


fajncpei 


nek 


felekezeti népének 


a nép«ssef a 


f*ltói>bs«g toir 


A járás és jj-o 


többsége kisebbségei 

Icgsú- egyéb 
lyosb szórványos 


többsége kisebbségei 


ötven 
óta 


év 


helysóf? iievc x: g 

< 


legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


elútt 


FehiUp u lyai járás. 














1 Likviiiui Ji 


horvát I" n. 


111. 


r. kath. — — 


nőtt 


német 


< Boris falva a 


» 


— 


— 


r. kath. - — 


» 


horvát 


'•Szal)ad-Bári1nd a 


M 


r^ n. 




r. kath. — — 


» 


\i 


/ Füles a , 
^•Malomháza a 
(Horvál-Gyirót f. 


» 


r^ 111. 


11. 


r. kath. — — 


j> 


» 


» 


— 




r. kath. — — 


:> 


> 


)) 


r 111. 


n. 


r. kath. — — 


» 


> 



A C.sáva-völjíyben a iiémel, Báráiid vidéken a horvát fajé a túlsúly. 
Amott három horvát fahi tí\nt el a németség hullámai közt félszáz év alall, 
iV m. Alsó-Loók, Xemeslak és Sopron-l jlak. Ma már csak Alsó-Loókon van 

a horvátoknak némi nvoma. A szomszéd Bárándvidéken ellenben a hónát 

« 

telepek nőnek, népesednek, sőt Likvánd — egykor német falu — 50 év óla 
elhorvátosodolt. K két elem közt, elszigetelt harmadiknak, kevés magyar 
elem is van, mely községet alkotott Felső- és Közép-Pulyán. Csodálatos. 
hog\' nemcsak jól megállta helyéUianem még terjeszkedni is tudott e csöpp 
magyarság : Közép-Pulyát a németektől félszáz év óta hódította el. 

A hitélet a kél lérszakaszon r. kath. Az egj' Csáva községben van 
ág. ev. többség s erős (V) r. katli. kisebbség a fajnémetek közt. 



A Felső-Répczevölgy (13 német, 3 horvát helységgel - : 



fcC 



A jÁnis cs 
helység neve ^"g 

Felső'prilyai járás 

Felső- Hámőcz ot 

Hőpczcfö ^ 

•.\lsó-Hániócz ^ 

Bónyn fi 

Ostoros 'X 
. Ofírfol 
*Kőhalom 



fajnépeinek 
többsége kisebbségei 



felekezeti népének 
többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
Ivosb szón'ánvos 



legsú- egyéb 
iTosb szórványos 



né 111 el 



I ni. 



/ 



Felső-László 



/ .\1 só -László 
'•Kélhelv 



a 



} 



Klastrom 

IUíivnnl 
Per vény 

I Micske 
Lnrsiiuíná 



a 



I e 
I" m. 
» I ni. 
r ni. 

* r 111. 

I ni. 
r ni. 

hurrái V m. 

II m. 
I n. 

néniel 1 ni. 
lm. 



111. 



h. 
h. 
h. 

n. 
e. n. 



h 



r. kath. 1° i. 
r. kalh. — 
r. kath. K i. 
r. kath. Fi. 
r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. IF a 
r. kath - 
r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. -- 
r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. — 
m/. er ÍV' 



a reptssfg tta_;-r::f(f 

öivm cí- 
óta 



cictt 



nőtt 

fogyott 

nőtt 

fogyott 

fogyott 

nőtt 

fogyott 

nőtt 

fogyott 

nőtt 



német 



honit 



r. — 



A Répcze-GyÖngyÖskÖz 'A horvát. 1 német helységgel: 

Cscfirriii járás 



P(r('s/ii\ (• horrál I n. m tv 

(">lnjo(| '. h'rni'i! I n 

Mlnrv.il /siíl;in\ . hiiri'til T n. m. 

Nrmt'l /sídárív '/ ncincl I m h. 



r. kath. I" a. 
r katli. -- 
r. kath. — 
ág. ev, V^r. 



1. 



» 


nemei 


fogyott 
nőtt 


> 

I 


nőtt 


német 
horvát 


foauiút 


> 
némel 



Jll 



«- ^-illi* |i>«4'« %•»-•! 9HAJ^ f %l«r«4« ««d^'*afi» 'rWf "r^*'*' -^4 « f^^ 



4- !lf--' 4'«riii^%«« «v "A. 



V n«'4** tmdi'f-Sa i4^-C' 4 * rMr^'k 9ri«ift44»^ V^^««4 M#-.«i«i '«^-«i/^ :» 

ft ■■••^*' ».' 4.'4'«i^% 4h4A«ft4 1 jli • mtmtt^ 4**'<r«r^Ar ^> % «»4^*« »•* A 

M4< ^ ■ il.tot ••A«%«W> » ■«•««■• t«A 4 bt|f ■ t-,«Af4<1> frk '' 'Ml -ffM'pi^ 

laili* l4Ki#. • IV i >i44 «. 4 4»4« t*^^ SftJ^ 4 «kfti4<fi*«.»4^^ rf t 

.<«•*«• • >.».»•» 4 4^<« • Ktffwtv U • 4 4 ' • •M4i4.'Má4t4#% 4««-*lft-^ • Itf^ 4it 

li « ^ •<»»:' 4-t i^üfcti^ i mtr «i»4»4»»'* 4>^4aJi|k4 4 4^' •'•^itiif^ Sí én' 

. «• a*^ ••! t tM'^*'t M M «4*f«i 4v« f«M«i4^J mmtc* 4 I c#^ • 'W*f«l«f4 *• « 4 

«<« • -Hé ' 4^ * 4*M' miaA lii !■ 4 --^ 4 K %• frl** tef vvif 4V4 «« I ^'vftii'* 114 

«»... ff r»i • >4»JM^ f^^V «IM4 9Íkf4m «4««M** aHllbr*^ r AAA 4 K44«4 • '^gN »(«'« .fic^ 
1- ik«»'i- 1 • l%4itHiÉ|| ■l||^"*»*i» 4 * «? • •! Í4 « 4 IWf«< 4/ 4 ' J^mtA » Nm • 
•••«■• 1.4 |iir4^alt^ MMt'Mftv ^4^ • ■ • D^^ '^AíÉl ^ 4 0^ 4 9^ %Í4lWktt*i ^'« ^^tmt* 



A ■ «.■■. 



.rf'"iiwvir*ndliliii» ^«4«4 4 fMtfi" 4 W«Y tvA -«^4k4-« ff fA-*<*r<«*|.a«Ar*J44«t 

•f# ' • * ff»- I ittf^^ttw ft «^t^'* 4.* %<*4y4f' t4«<Mtt 4fftw44«;«''* Itt^ ^'M 4 
• iir4 (■1mm«4m»* ^f u •• »4 r • 4 «■.»• *,^ * M44«'^i»'4^4 I ei #« 
- . * «• •'*«•»• t^-< Wn 'r4«C A ^/. "- «i ; *« «"/«A- I ,f • • :xi ^ • < 

A .1- II "4^^ <^ a4l4M*4 4-.* % h.s*'tu/ t4^4^4«4 K»r,-,* •» ^« i**'! m.\ 

i« « ■ 4' 4 •■ •!• r* I lf» * » ;i^ \.4.kMi 4' I •.:!*'**- <*J • *. v* « ' ' '"* ' ** 

«. .^ • Miyr iti '*'4*i-.*-^ ^« *"' *tB'4|4*<< §uÍ4H.% te \» •-* • ím' 

.•• • • 4^r«» i*4r***CH '* ) i %icfci üf^HfCh • %é^'fwmmájé «m-^«^ 4 ••.:.iaif<" 



:>! 



242 



hegyek alall 2 helységből s a negyedik a Répcze-Gyöngyösközben 3 hely- 
ségből áll. 

A nnujijar és német községi képződmények néphőségre nem igen 
különböznek cgymáslól. Kisméretű faiuja a magyarságnak van 77, a német- 
ségé 47, — ez a legnagyobb eltérés a két népfaj elosztódásában, a mit 
fellttnővé tesz az 500 leieknél kisebb faluk (a) száma : ilyen van 40 magjar 
s csak 18 német. A magyarság tehát inkább el van apróződva^ mint a 
németség. A horvát telepek közül 18 maradt kisméretűnek, s ezekből 
csak kettő jelentéktelen (a). 

A nagyobb mérelfí képződmények aránya kiegyenlíti ez eltérést. 
Ilyen magyar helység van 43, köztük kettő 5 — 7 ezer lakossal (fl) : Csorna 
és Kapuvár ; nagy német helység van 38, köztük egy 20 — 30 ezer lakossal 
(H): Sopron; a legnagN'obb horvát helység népszáma csak 2 — 3000 lélek 
(b) ez : Szarvkő. * 

A községek közigazgatási jellege élénken megvilágítja a község- 
alkotó fajnépek viszonyait. 

Magyar város a megyében eg\' sincs. Xéniet város van három: 
Sopmn, Kis-Márton és Huszt, — de a két utóbbi csak gyenge közép- 
méretű (b) törpe város, országszerte a legkisebbek közül való. 

Magyar nagyközség van 10, köztük kettő (Csonia és Kapuvár) nag}- 
mérolű (A). Xémct nagyközség van 11, köztük eg\' (Alsó-Kismarton-heg}) 
kisméretű (.i). Horvát nagyközség van 1 (Szarvkő), s ex középméretű. 

.\ magyar kisközségek száma 110; exekből 2 — ^ falu 28, 6 — 7 falu 
3 körjcgN'ZŐségbc van ósszeka|>csolva. A német kisközségek száma 71, a 
hoivál kisközségeké 30; amazokból 2 — 5 falu 21, emezekből 3 — t falu 
3 körjog\'zőscget alkot. 

Kz adatok szerint a me42[>'e községei a bárom fajnép területén átlag 
jómódnak, niorl megbírják a költséges városi, nasj-községi szervezetet, 
s kcvősszjímú (2 -X faln jegyzőt tarthat magának. Csak a magyar terület 
eg>' részo : a Ró]>o::0'Völg)' csepre^ji szakaíy!:án f^zegényebb, — itt bárom 
körjOí^Azósög (>--7 falnból áll. 

('>tvon ÓV óta a mogN'c népessége a városok és faluk átlagában nőtt. 
.\ 238 község közül a líikók 2(i>-ben szaporodtak s csak 31-hen fogytak 
le A veszteség főleg a Rába- és Répcevölg\xt. me.g a Rába-köznek exekkel 
határos széleit orte. — de vannak szói-x-ányos példák a Gyöngj'ös-Répcze- 
kö/rc, a ho4;yek kö/i, s a Lajta völg^^ben is. Megfogj'ott a népe összesen 
IN mag\ar. 12 német s 1 hon'át falnnak, — a miben egyaránt tényezők 
a O'akori anizek. s a kivándorlási áramlat. 

A mot^ye maqynr helyseceinek háromnegyede (120 közt 75) mo/io- 



alni! 



S 0/ 



a tipiis he föl fi a soi)roni sík föld nag^' részét. A iiszia német 



Mőroi s/oriiíl 






! ""■. "Illi^i-ÍT Víf.]— C^i^- 


'. ^- TiMr»ei '^fl^^ei' 


a J?l hnnrái helrscf: 




: 1- 1 . 2í' ; 


Ib lU^ 


'. » l'- ' 


'*• t » 1 ** '; 


12o 2fi 


.-^r. 


H] íi 





I 

i 



243 



(tlnk «zAma csak '21. s ezek fűle^ n hegi/t'idékek zári tei-iilelén. ennek 
rgyrs sarkaiban fordnlnak elő. Van '2 lixzia horvát község is, melyek a 
hárándi »2if{cl-rsoporlban. 12 hon'át helyst^^ közt. maradtak meg ilyennek. 

A más ajkú elem szón-ányosan (1°) -12 manjar, .i7 német, 17 horvál 
kAzsé^rr Icrjed ki. F. spnrAk a nemet községekben többnyire maftvarok, 
a ma^ar és horvát ki'^zs^gekben pedifj németek. Régente a magyarság 
ax Ikva- és Rt^pczo-völj^-ekben. s a két folyam közti domboson német fal- 
vakat, a németség pedig a hegyektől a Fertőig elszigetelt horvát helysé- 
geket nlvasztoll magába. Ma erősebh fnj minoritások 3 magj'ar, 7 néraet 
s 12 hitn'át helységben mutatkoznak. Németek közt a magyar, horvátok 
kftri a német elem terjed. 

FiK>'elemre méltó erővel illl") lép fel a mtujiiarsáfj a német Sop- 
mnban. kisebb cn'%'el (11") n német Kis-Martonban. Kis-Martnn-Váralján. 
.Xkö- és Fels()-Któ-Martonhegyen. Lajla-l'jfalun. s a horvát Hidegségen, 
l'ndnn és Perványon. 

Hatalmas nf-mrt kisebbségek találhatók a horvál l.akfalván (Vo), 
Oulopnn és Ottaván {IV"); Jelentékeny a német kisebbség (111") a horvát 
Damfalvnn. nodöski^ton. — gyengébb (lU) a horvúl Völgyfalun. Szarvkőn, 
Cziofalván, Császárfalván, s a magyar Felső-Pulyán, meg Ksztcrbázán. 

F.rőleljes horoái fajminoritása van a német Siklósnak (V»), jelenté- 
kmv <III*) a magyar Homoknak. 

.\ magyarság terjeszkedési útja Sopronon át Kis-Marton környékére, 
* a fcls»í Répcze-völgv'ön át a csávavölg\'i két magj'ar szigethez vezet. 
A németség a hon,'át szigetvilágban 9 újabb pontot törekszik elbódítani. 

A soproni községek hitéletéről a következő sommázatok adnak tájé- 
kozást A 120 magyar községből l<>.>nek r. kath., l-i-nek ág. cv. a feleke- 
xeti majoritása. A Kő némpf község közQl 70-ben a többség r. kath.. 13-ban 
íg. ev.. 2 ben izraelita. Végre a .'il horvát község mindeg>'ike t-saknera 
kicirótsg r. kath. Van tehát összesen 20l> község r. knlh. többséggel, s 
tdc szemközt erőteljes (IV— V") ág. ev. kisebbség l.'i magyar, 6 német 
hrlyxégtNm. ~ jelentékeny súlylyal (111") 8 raagj'ar. 1 német helységben. 
— kiwbb súlylyal 7 magj'ar, 3 német helységben. Van összesen 28 község 
4jr. tv. majorílással, melylyel szemben a r. kath. erős (IV — V") minoritás 
R isaftyar, n német. — jelentékeny súlyú (III") 5 mag\'ar. 3 német, 
kiwbb súlyú (Ih) 2 magyar. 4 német helységre terjed. 

Kv. rrformatasok Sopron megj'ében nincsenek. Az ág. ev, eg\ház 
iAtvp<inlja Vas megyében van. de erős a protestantismus Sopronban is; 
innen terjedt át a motoni svábságlia, s Győr megye Sopronnal határos 
rnicire. 

Most áÜépjQk a megyehalárt a Répczc- vonalnál, s megvizsgáljuk 
Vu megye fajnépcsségi viszonyait. 




244 

Vas megye. 

Az ország legnag}'obb megyéi közül való ; községszámra pedig első 
az összes megyék közt. Ekkora föld a régi Németországban külöu her- 
czegségnek, a régi Fraiicziaországban külön tartománynak, s a mai 
Balkán félszigeten külön országnak számíthatna. 

A természet erdős hegyekkel, vízzel, völgyekkel, rónasággal egyaránt 
megáldotta. Itt folytatódnak a Stájer-Alpoknak Sopronban látott leága- 
zásai : a Gyöilgyös-, a Pinka- s a Muramellék hegyeivel. Itt terjed tovább 
a magaslatok alatt a kis alföldi róna a Rába-völgy mentén délnyugotnak, 
délkeletre pedig a kemenesi magas síkság a Göcse felé. Onnan eresz- 
kedik le a Kemenesalja ; keleti határában két kihűlt vulkán kúpja tor- 
nyosodik fel a pusztaság közepeti: a Kis-Somlyó, s a Ság-hegy. 

Négy fajnép lakja e területet: kelet-délkeleti nagyobb felén (542.612 
k. hold) 288 községben a magyarság (kerekszám 196.000 lélek), észak- 
nyugoti harmadán (253.314 k. hold), 175 helységben a németség (kerek- 
szám 127.000 lélek), délnyugoti sarkában (104.427 k. hold), 118 községben 
a vendség (kerekszám 50 000 lélek), végre a magyar és német nyelv- 
terület közt elszórva (50.088 k. hold területen) 38 helységben az ültet- 
vényes horvát nép (kerekszám 18.000 lélek). ^ Van a megj^e területén 
összesen 619 helység, 950.441 k. holdnyi földön elosztva 390.000 lélek. 

E népek elhelyezkedése fölött az áttekintést a térszín tagozatai 
adják meg. 

A megyei topográfia átfogó vonala a Rába, mely a térszínt kél 
részre osztja. Balra a Rábától a Gyöngyös- és Pinka-mellék hegyei a 
stájer határig húzódnak. Alattuk kígyózik a Répcze felső folyamszakasza, 
mellékén a Gyöngyös-Répcze-közzel. E hegj'vidékből ágaznak le a 
Rábához a mellékfolyók és völgyeik: a Gyöngyös-, Perint-, a Pinka-, a 
Stréni- s a Lapincs-patakok völgységei. Jobbra a Rábától partmentében 
a Kemenesalja vonul el, háttérben a Ság- és Kis-Sonilyó-vidékkel, mesz- 
szebb délre a Kemenes-háttal, alatta a Kerka-völgygyel, melyet a Rálh 
ságtói a Kerka-Lcndva-köz : a megye egykori orkerülete, s a Rába- 
Lendva-közi magaslatok választanak el. A vízválasztó déli lejtője már 
a Lendva- és Mura-völgyekhez ereszkedik, melyek a Kerkával csak- 
nem párhuzamos úton bocsátják a három folyó vizét nyugotnak. Zala- 
megye felé. 

E térszínen helyezkedtek el nagy és zárkózó tömegükkel Vas vár- 
megye községalkotó fajnépei. A magyarság megszállva tartja a Répcze- 
melléket, a Kis-Somlyó vidékét, a Kemenesalját, Kemeneshátat a Kerka- 
Lendva-köz szivéig, — az egész Rába-völg}^et Szt-Gotthardig, — balra a 
Rábától a Perint-völgyet Rohonczig, s a Gyöngyös-völgyet Kőszegig. 
A németek vagy hienczelx zöme a Gyöngyös- és Pinkamelléki hegyek közt 

^ \ kő/.sé«»l:ikossi'ij4 v korek-száinaiba nemcsak a fajtöbbségek, hanem a kisebi)- 
séj^t'k is bclcéiicndok. 



W 1 


^^^^KualAiTnl betölti a Pin1<a-, Stn^ni- L^s l.appincs-vnlgyi'kot. be 8 1 


HHBrLFiiva-völü.vck fi-l-s^ nvilását is. Halra a Kábátnl. Id a hrg\'- ■ 


'^Hnj^ftkasznek szerte a hnruáí telepek csoportjai. Tiíl-a-Itábiin és 1 


Kerktin, a Muráig tartó dombvidék jelöli a i'eiltlsf^g hoiiát. H 


E térszakaszokon fof^uk a községeket csnportonkint megtekinteni. 1 


l A Kipca-Mo (15 m.gyar lielysígget): | 


1 




feJtkeisd níp«n<k 


■ nípnue ■rtllGhbitR H 


T Al^l- $1 


ttbbtKt kisíbbítíel 


tat<haégt klKhhMiel 


■ 


>*-«—. J1 


l.(»U «gTíh 


leísu- tgjib 


vull ÓhtH 'I H 




Ijroib Bíörvinjns 


lj«sh ..ír^ínjc. 




SJrvért Jiríi . 






1 


Camil 


magyar - - 


ág. ei>. 11" r. i. 


tiAII magyar | 


•l«|K»rt«li ■ 


magyar — — 


ág. eo. 11° r. i. 


• 


■ 


Nlnli 5 


magyar - - 


r. kalh. 1° a. i. 




■ 


Vámostiatáil J 


magyar - - 


r. kalli. ri. a. 




H 


Ln|.Ljfato s 


magyar - 


ág. ep. V" r. i. 




■ 


Sx^QI-tvánfo < 


maj!,var I"o. — 


r. kalli. V"a. i. 


fogaoii 


1 


IrtivEnerotj S 


magyar - - 


áff. ep. VT. i. 


nOtt 


^^^M 


IC«n.-[-4cr^^ « 


magyar l"n. — 


r. kath. IVa. i. 


foggoll 


^^^^^ 


Zwitay « 


magyar 1" e. 


r. kalli. V"a. i. 


nfllt 


^^^H 


•H<»..&lT. í 


magyar I"n. - 


r. kalli. rifa. i. 




^^^^M 


Hfeb « 


magyar - - 


r. kalh. fi. - 




^^^^M 


Ounr ^ 


magynr I"n. — 


r. kalit. ll"n. i. 




^^^^M 


R«pc»-Sz.>Gv. a 


magyar 1° n. — 


r. kalh. Pa. — 




^^^^M 


,, FdiASiíInlye . 


iiingynr — — 


r. kath, Vi. — 




^^^^H 


IftAlHS-SKtestyc .. 


iiwfíyarl"n. - 


r. koth. Ill'a. [. 


1 


m A Répcze-aySngyfic-htti (10 magyar lielységgpt) : f 








I 


JtoaUnr » 


magyar — 


r. kath. IVn, i. 


nfitt lungynr | 


•Müd ; 


magyar Pn. - 


ág. ep. VT. - 




■ 


KSTOkul a 


mag)-ar - 


r. kath. l°i. - 




^H 


&*!(■ « 


TOag)-«r - - 


r. kalh. V i. a. 






Frls6-Sill«igy a 


magyar — — 


r. kath. l"a. - 


> 


^^^^1 


Al«A.Sdlrigy a 


magyar Pn. 


r. kath. Pa. i. 




^^^^1 


V« =, 


magyar — — 


r. kath. I°i. - 




^^^H 


Sartor ? 


magyar — 


r. kalli. Fa. — 




^^^H 


jBBd ? 


magyar - - 


r. kalh. I" i- - 




^^^H 


!»<■ 


magyar - 


r. kath. - 


1 


^ A répczcmellcki magaslatok, a mik a Képcze és Gyöngj-ös közötl ■ 


vizTÍlasztóul szolgálnak. Meszléiiytól Wpin messze átnyúlnak Vasmeg.x'be M 


H. E talajbuliámokoii liil a térszín lelapul. :i Hépcze Guornál hulArfolyóvá 1 


lesz Sopron va Vas meííyék közt, s völgysége a Hába-völgy mclé simulva. ■ 


relc párfitizamos vonalban, fordul észukkeletnek. E völgyszakaszban, s M 


f«in a magaslatok lépcsőin 25 helység fekszik osoporlosan. J 


Lenn a pölgyben: Csanigtól fet Cmorig és Szelestycig, fönn a hal- ^^^B 


mokon: Yéptől le Mcszlényig ugj-anoly %-iszonyukat látunk, a minőkre a ^^^H 


aoproni liépczevidéken és mellékén. Csepreg és Cziiúk, Peresznye és Német- ^^^^^ 


^dány közt akadtunk. ^^^H 



246 

A népesség — miként ott — színmagyar ; német faj kisebbségek csak 
csekély számmal, itt-ott mutatkoznak, mely elszóródott, súlytalan spórák 
csak a hegj'vidéki hienc területről, a felső Répczevölgyből valók, s főleg 
sopronmegyeiek lehetnek. A községek azonban — miként a (-sepregvidék 
földjén láttuk — általán kicsinyek, csekély népességűek s nem módosak 
Nincs köztük eg\' nagyközség sem. A 25 falunak csak kelteje középmé' 
relű (Vép és Répczelak) : a többi 23 kicsiny, köztük 12 egészen apró (a) cs 
szegény falu: az acsádi köijeg}'zőség 7, a hegyfalusi 9 községből áll. 

Ötven év előtt a viszonyok — mint azt régi statisztika bizo- 
nyítja — még kezdetlegesebbek voltak, s a fejlődés azóta sokkalta 
lendületesbbé lett itt. mint a sopronmegyei oldalon. Nemcsak több falu 
népszáma nőtt és kevesebb falué fog}*ott, mint túlnan (ott 4, itt csak 
2 község mérlege paszsziv), — de a szaporodás is jóval jelentékenyebb. 
Amott csupán Csepreg s a három Bükk községé volt tetemes ; míg emitt 
a x-ízválasztónál Acsád, Felső-Szilvág}-, Vát, Köveskút és Surány megkét- 
szerezték, lenn a völgj'ben Guor és Iván-Egerszeg megháromszorozták 
akkori népszámukat. 

Hasonló a két szomszédos meg^evidék hitélete is. A falvak, miként 
ott, túlnyomólag r. kath. többséggel és számos esetben erős ág. ev. ki- 
sebbséggel bíniak. Protestáns többsége a terület vas- és sopronmegjei 
szakaszán egyaránt 5 — 5 községnek van. 

Most leszállunk a vízválasztón át a széles Gyöngyös-völgybe , s be- 
járjuk azt uízfolyás ellenében, a rónás alsó folyamszakasztól Szombat- 
helyig^ innen a dombos felső folyamszakaszig s a kőszegi hegyekig. 

A magN'ar nyelvterület itt messze fölhajlik a német magaslatok felé, 
jóval messzebb, mint a soproni Répczeségben ; csak a Kőhegy sziklái és 
erdői vetnek határt neki. Az öblözet mély és széles, — átterjed a Gyön- 
gj'ösön a Perint völgjbe. innen a Perint-Pinka-közbe ; de a Pinka- 
vonalnál aztán hirtelen véget ér. 

Ott a vasmegyei németek laknak. 

A GyönQrós-völOr .43 magyar. 1 német s 1 horvát községgel): 



helység neve 



i^i: 



fajnepeinek 



5^^ tőbbscse Wisebbsei:ei 






Sárvári janis : 

I Bőgőt 

Csenve 

Megyehiil 
•IViVől 

Kenéz 

Kü/tn 

DnrjWs l\>r|KUv. 

l*ór-Porp;uv. 



'c 



le^rsu- ecveb 
Ivosb Siorvanvos 



ma sí var 
magyar - - 
magyar - 
magyar — 
mai; var 
mniivar 
maüvar I h. 
mag\er 



felekezeti népének , népmei ■ fajtMKCf .j-t 

többsége kisebbségei 



legsu egjéb 
Ivosb sx<.'rránvos 



ött^ év 
óta előtt 



r. katli. I 
r. kath. I 
r. kath. I 
r. kath. I i 
r. kalh. I i 
r. kalh. — 
r. kalh. I i 
i\ kalh. i i 



nőll 



iiiag)'ar 



1. — 






fogyott 
fogyott 



^0 


r :-n 


H 7 1 U,n.^«.l 


'"'"««" "*'•*'"'' 


.»_ ..,»-.-i ^^H 




Icgtu- fgré b 


lígíú- ^T*b 






Ijr.íb ■lűrrinroi 










■ 


HinJos a 


magynr - 


r. kalli, - 


nAtI tnnKvar H 








■ 


|liC9 


iDKtQriir — — 


r. kath. ll^a. — 


1 


SricKB; f 


nwgyar - 


r. kath. I" i. 


H 


Upánl » 


magyar - 


r. kalh. I- i. 


_^^^l 


Rooi 


magyar — 


r. kutli. — - 


^^^^^1 


Sunl-Laríncz- 






^^^^H 


Tlpbnb ? 


magynr I-D. ~ 


r. kath. l" a. j. 


^^^^H 


•Kjijd « 


ni»|{>-ar 1''d. — 


r. kath. T-a. — 


^^^^1 


IWinUori 


magyar — 


r. kath. IV" a. e. 


^^^H 


T.mi 


magyiir I-n. - 


V. kalh. I« a. - 


^^^^H 


5a.-Kfr-l'élerl- 






^^^H 


llomlurg ■! 


uiBnynr l'n. — 


r. kath. lo i. 


^^^H 


Zariinhüu-Bii- 






^^^H 


(lonfa ,^ 


mngyiir — — 


r. kalh. 1° i. 


^^^^1 


Swiil-Klntlv « 


magyar - 


r. kalh. - 


^^^1 


L-j Pcrii.1 ■ J 


maiivar - 


p. kath. - - 


^^^^1 


llrrtnán 


magyar - - 


r. kath. - 


^^^^1 


SjAUVi ^ 


mag>Hr - 


r. kath. I" 1. - 


^^^^H 


Zanat 


mngjar -- — 


r. kath. - 


fogyott ^^H 


Kánon 


magyar - - 


r. kalh. - 


nfiti ^^H 


H«Tény-Sriiycfii^ 


mugyar — — 


r. kalh. - - 


^^^H 




írntKvar I-n, li.c. 


r. kalh. Ií"i. a.c. 


^1 


1 N^mrt-licnrji i 


magyar - 


r, kalh. - 


1 


Apáli 


magyar I" n. e. 


r. koth. - — 


1 


•saru > 


magyar I" ii. h. 


r kath. IM, 


H 


KiMMnmjrfii « 


magyar — - 


r. kath. - ~ 


.1 


V-AaBonyb « 


magyar - - 


r. kalh. - 


^^H 


íiUasíyA-d.. 






^^^1 


i'nTn>x ^ 


magyar !"«. h. 


r. kath. t' 1. 


^^^H 


SmaUyIlia • 


magjar - - 


r. kath. - — 


^^^^H 


La^d 


magyar - 


r. kalh. I" i. - 


^^^^^H 


Nan.lti>.|>>l]r. 


magyar - 


r. kath. 1- i. 


^^^^H 


Na<y-INIw > 


magyar — — 


r. kath. - - 


^^^^H 


Ui-nte 


magyar l"n. h. 


r. kath. 1" i. a, 


^^^^H 


'NsCy-Cadmatr a 


magyar T ii. - 


r. kalh. I"a, 


^^^^H 


ElvOam«e . 


magyar Pn. -- 


r. kath. - - 


^^^^H 


UU<aU» . 


magyar l'n. 


r. kalh. Il"a, - 


^^^^1 


Paaa-Ci6 a 


magyar - 


r. kalh. l-e. - 


^^^^1 


SasOt 


magyar I-.1. - 


ág. ei: IVT. - 


^^^1 


ITtoM í 


horoát IV" m. n. 


r. knth. l^u. i. 


^^^H 


TKteug n/ni<!í V"m. h.o. 


r, knth. Ilfa f. 


^^^H 


A völ|i\-sv|; a sárvári róiiás szakaszon a kis alföld jellegével b!r; ^^^| 


I Wldib, Szombalhely felé, dombossá lesz. keskenynyé húzódik, de mély- ^^H 


1 ■'^ mtgaó ; Köszcf; alall isinél kiláfiul. szélei a Képcze s a Perinl mel- ^^^^| 


1 ^ egyaránt érik. — csak a város lerQlelén. a ktSsze^i hef(yek közelében, ^^^H 


1 oiklll végkép l<sze ^^H 



248 



Két város- s 43 falu fekszik a \6\gy szelíd hullámai közt. 

A fajnép színmagyar, a községek is többnyire tiszta magyarok. 
Az alsó völgyszakaszokon Szombathelyig alig mutatkozik néhány német 
és horvát spóra. A súlytalan hiencz kisebbségek rajai csak Kőszeg körül 
jelennek meg; a közel hegyi nép küldi azokat oda. Van egy horvát 
sziget is: Tömörd, mely a szomszéd soproni Répczemellék (Répcze- 
Gyöngyös-köz) horvát szigetcsoportjához számítható. Maga Kőszeg már 
kívül esik a magyar nyelvterületen, fajtöbbsége német; itt kezdődik a 
vasmegyei hiencz-világ s mélyen benyúl a hegyek közé. A magyar etnikai 
élet hatása azonban a város és környék faj kisebbségein látható. Kőszegen 
a magj'arság a múlt népszámláláskor már V^ Tömördön IV*^ erejű volt. 
A mag}^ar elem e hódító erejét bizonynyal nem a Gyöngyvölgy sok 
apró falujától kapta, hanem a hatalmas kulturális középponttól, melyet 
a vidék Szombathelyben bír; a nemzeti szellem onnan sugárzik föl a 
kőszegi heg\'ekig. Szombathely gj'orsan, s szinte példátlan arányban emel- 
kedett : 50 év előtt nem volt 4000 lakosa sem, ma több van 12 ezernél, 
s ezt virágzó iparának, g}'árainak, a vasutaknak s a kultúra többi intéz- 
ményeinek köszönheti. A népszám a völgységben szintén mindenütt meg- 
szaporodott; a két Porpács és Zanat kivételes példák, hol megfogj'ott. 

Tekintsünk szét a környék bérezel közt is. 



A Gyön^ós- 


melléki he^ek (5 magyar, 23 német helység] 


jel): 






bO 1 


fajnépeinek 


felekezeti népeinek 


• népesség 


• ftjt«bte«f loit 


A járás és >.g 


többsége kisebbségei 


többsége . kisebbségei 


ött 


'en év 


nelyseg neve .c c 








< 


legsü- egvéb szór- 


legsú- egyéb ssór 


Atfl 


elAtt 


¥'9 ' ' f '_ 


lyosb ványos 


lyosb ványos 


o la 


Ciwll 


Kőszegi járas: 










♦Szerdahclv '*. 


magyar — — 


r. kath. — — 


nőit 


magyar 


Doroszló a 


magyar I* n. — 


ág. ev. V* r. i. 


fogyott 


> 


Czák a 


magyar I* n. — 


r. kath. IV* a. i. e. 


fogyott 


némel 


Velem a 


magyar — — 


r. kath. - — 


nőtt 


magyar 


Bozsok ^p 


magyar I* h. n. 


r. kath. — — 


fogyón 


horvát 


Liuigeck üveg- 










huta tt 


német 1* m. — 


r. kath. — — 


fogyott 


német 


Sznlónnk a 


német !• e. — 


r. kath. I" a. — 


nőtt 






Felsö-Szónégetö a 


német I* m. 


r. kath. — — 


» 






Alsó-Szénégető 'a 


német I* m. — 


r. kath. !• a. — 


» 






Hossz 11 szeg a 


német - — 


r. kath. — — 


fogyott 






• Léka a 


német I* m. 


r. kath. I* i. e. 


nőtt 






Hí\mor és tó a 


német I» e. 


r. kath. — — 


> 






Hót ? 


német I* m. — 


r. kath. — — 


> 


1 




Rendek ^ 


német I® e. — 


r. kath. — — 


fogyott 






Némel-üviról a 


német I" e. 


r. kath. — — 


» 






Salamonfalva a 


német 


r. kath. — — 


> 






I^antosfalva a 


német — . 


r. kath. -- — 


nőtt 






Kiipfalva '/ 


német — ' 


r. kath. — — 


fogyott 






•Pórgól in ;í 


német 


r. kath. I« i. — 


» 






Kópatak u 


némel 


r. kath. — — 


Dőlt 






I-élér 


német — 


r. kath. — — 


fogyott 













■iW J 


^::.li 


Woáptínek 


MektM u«p4>>«k 


. -fm^ 


1 


IfSÚ- tgjoh 


leinil- *gj*b 


* 


1 


* 


i;^b «o>í;a70. 






■ 


VArtBvágAs « 


n«mrt - 


ág tv. ir»r. 


níílt 


ni 


ict ■ 


EdchiM » 


német - 


ág. tv. Vr. - 






■ 


Hároimitor « 


némel - 


ág. ev. - — 


, 




^^^H 


-Borattrtaltfi « 


a«met l'e. m. 


ág. ef. IV r. i. 


> 




^^^^M 


O^Oi^rAdB • 


német - - 


áq. ev. V r. — 


• 




^^^^H 


McDcaér « 


nímet - — 


úg. ev. II' r. _ 


» 




^^^^H 


Vágod ^ 


nímpi II" e. 


ág. ev. IV' r. - 




V 




ct. 11 horvál hclynégg 


el : 


1 


F«b«-drí>drif5. 








1 


tPinkafS b 




r. katb. Ili a. 1. 


nflll 


né> 


.0. ■ 


ROdÖn B 


némel - - 


ág. ev. II' r. " 






1 


ArukstálUs » 


némel Pe. 


r. kolh - 


, 




■ 


l..ptna-Cjlelq>. 


némel I* in. - 


á<i. ev. IW r. e. 


roggolt 






RákoKl a 


német -- 


r. katb !■ a. 


nSlt 




H 


Héliila ^ 


némel l'e. m 


ág. cv. IIP r. - 






^^^B 


B«^oe« 


német fe. 


dg. ev. tv* r. - 






^fl 


UonibUt « 


némel - 


r. kath. f a. - 








s.*pdr 


Bemet - 


ág. ev. IPr- - 


fngynll 




^H 


FUrfTfMtak 1 


német — — 


ág ev. Pr. - 


nőtl 






ttatáiiS a 


német - - 


ág ev. IPr. - 






^^^^H 


HMa««rd p 


német !• e. 


rffl. ev. llPr. i. 






^^^^H 


Borbegy > 


némel I* e m. 


ág. ev. IP r e. 


ívgy'i 




^^^^H 




német 1' in e. 


ál,, ev. P r. e. 


nfill 




^^^^^1 


■F«lsO-La « 




ág. ev. IP r, e. i. 






^^^^H 


Hirtobivk « 


német l* m - 


r. kalh. IV* a i. e 






^^^^H 




német l* iii h. e. 


ág ev. VT. - 






^^^^1 


Stehrgy 


német I* e. m. 


ág. ev. IP r. C. 






^^^^1 


T»rcsi » 


némel I" m. 1>. 


r. k«th. IIP a. i- 


fo'jyoll 




^^^^1 


AJaö-LA ? 


német l' e. m. 


ág. ev. IIP r. e 


nölt 




^^^^^H 


Ai-Sd-Márton « 


német f m. h 


r kalh. — 


fogi/ull 




^^^^H 


Itanoljr 


német — — 


ág. ev. IP r, - 


iifiti 




^^^^H 




némel I' ni. li 


ág ev. V»r. - 


fogyotl 




^^^^H 


Binjr. 


német !• m. e. 


ág. ev. V r. - 


nOlt 




^^^^H 


Grodoó 


i némel \' m. — 


r. kalh. V a. - 


a/6tR lett ^^^^H 


Cjlrfep-SMló- 








^^^^H 


nk f 


némel II* c. 


r kath - - 


nőtt 


^^^^^1 


tVSnUWuk ^ 


némel 1' m. 


r. kath. IIP a. t. 


aiötn 


1... ^H 


KMwly ^ 


némel !• m, li. 


r kath. P a. 


nntl 




Olborbln p 


német I* e. b. m. 


ág ev. IPr. 


• 


^^^H 


na«««^*<b: 








■ 


lFWlM«T4Ura- 








■ 


ki»y 


hon>dl I* n. m. 


r. kalh. - 


foggoll 


német 1 


1 Birttmajnr 


hoFi'ál !• e. m. n. 


r. kath. - 


nBIl 


1 


Podaorta 




r. kalh. - - 


nStt 


hurvdl M 


Hnnipöd o 




r. kath. Pa. - 






Knlairfala » 


I horifál [• n. 


r. kath. - - 






■Btedol 


horPál IC n. 


r. kalh. Pa. - 


m 


m^^ 



250 



A járás és 
helység neve 

Ó-Hodász 

♦Város-Hodász 

Szabar 

Inczéd 

Csajta 



te 

'■ti 3 



u . 



u 



faj népeinek 
többsége kisebbségei 






? 



legsü- egyéb 

lyosb szórványos 

horvát 11* c. n. 

némel 1* m. h. 

horvát P n. c. 

horvát P n. m. 

horvát 1' 111. — - 



felekezeti népének » népmtég a fajtőMtstf tóit 

többsége kisebbségei 



legsu- egyéb 

lyosb szórványos 

r. kath. — — 
r. kath. 1V» a. i. 

r. kalh. — — 

r. kalh !• a. - 

r. kath. Pa. — 



ötven év 



óta 

nőtt 

» 
» 
» 



előtt 

horvát 



A dunántúli országrész legnagyobb hegyrendszeréből, mely az 
osztrák határ mentén, a Dunától a Muráig terjed s a Lajta-hegj'soron 
kezdődve a Lendva-melléki hegyláncznál végződik, Vasmegye északnyu- 
gati sarkán, Kőszeg mögött vetődnek föl a legmagasb hullámok. Ott emel- 
kedik, a stájer Alpok folytatása gyanánt, a borostyánkői bércz-sor, melynek 
fenyves erdőktől borított kúpjai: a Vöröshegy (796 m.), a Gerinczhegy 
(8o8 m.) s a Kőhalom (829 m.). Ezekhez csatlakozik, a vágódi nyergen 
innen, a Kőhegység hatalmas gerincze, Kőszegnél az Ó-ház kúpjával 
(609 m.), a Szarvaskővel (862 m.), s az Irottkővel (883 m.), ez utóbbinak 
csúcsa a legmagasabb pont túl a Dunán. Kisebb nyúlványai e béreznek 
északon a Gyöngj^ös, délre a Pinka, keleten a Perinl-patak mellékéig ágaz- 
nak le. Az egész hegyvidék térszinél 69 helység népesiti be. 

A felső terszakaszt^ hol a nagy hegyek emelkednek, s lejtőikkel 
északkeletre a Gyöngj^ös felé dőlnek, megkülönböztetjük a halmos alsó 
szakasztőly melynek lankái a Perint és Pinka völgységeihez szállnak alá. 
Ama vadregényes vidék elzárkózott hegj^ei közé 28, eme halmos táj 
nyiltabb térszínére 41 helység esik. De szembetűnő, hogy a két csoport 
népviszonyai egv^mástól mennyire különböznek. 

A gyöngyösmelléki hegyek közt, a Holtkő gerinczénél véget ér a 
magyar s kezdődik a hienez nyelvteriilet. Öl mag\'ar község épült a heg}^- 
gerincz keleti lejtőjére, ezek a megye magyarságából az utolsó őrszemek 
északnyugat felé. Apró község mind az öt; háromnak közülük meg is 
fogj'olt a népszáma ötven év alatt, — ezek : Czák, Doroszló és Bozsok. 
De a magN^arság tért hódítóit bennük: félszáz éve Czák német^ Bozsok 
horvát község volt; ma mindkettő magyar, — Czákon németet, Bozsokon 
horvátot alig találni többé ; mögöltük Szerdahely és Velem meg éppen 
tiszta magN'ar faluk. 

Benn a Kőhegység mélyében s a borostyánkői bérezek közt a fenyves 
erdők rengeteg^je 1^3 hienez falut rejt el, szinte hozzáférhetetlenül. Apró 
hegyi falu valamennyi ; a kél* legnag}'obb : Léka és Borostyánkő alig 
haladja liíl az 1()(K) leikot. Nincs e tájon egy nagyközség sem. Akisköz- 
ségek szegényesek: 7—9 faluból kapcsolvák össze köreik. A nép alig 12 
faluban szaporodott kissé, // faluban fogyott, ezek közül néhány (pl. 
Snlanionfalva és Némel-Gyiról) elvesztett régi lélekszámából egy harmadot 
K zárt vidékre más fajnép nem i^^en jön, ezért maradt a 23 hienez faluból 
1 1 tiszta németnek : a gyér horvát, magyar és czigány spórák a térszakasz 
bensejében nem, csak a szélein mutatkoznak. 



rii 



Alant, ■ Pinka-mellék 41 folvóbnii, szabadabh é& egészségesebb a 
r<.-jlŐdcs. Olt sok i3ctrevalósá|j Jeteivel taliilkozunk, akár Pinkafő és Város- 
Szalöiiak vidékéi) a '}'J hencz falul, akár Város-Hódász körfll a H Loivát 
telepet s / német gyaniiatol iiézzQk. Pinkafü nagyközségnek ^tOÜÜ-nél több 
lakosa vaii; Rögön, Város-Szalónak és FelsÖ-Lő közel járnak a '2—200(1. 
más 11 biencz falu uz 1-1000 lélekhez. Olven év óla a né|)száQi 21 
nemet % U horvát faluban nőit. s csak fi német, 2 horvát faluban apadt. 
.\ liurvál falvak kelteje: Füsthegy-Sirokány és Barátniajor félszáz éve 
mén német telep volt. de a szomszédos horvát szigetek közt elhoroáln- 
MMÍlak. .\ hienczség viszont elhódította e közben Város- Hódászt, melynek 
(ajl6bb»ége addig horvát volt s újabban már német, a horvátság kiköl- 
tözött belőle. Munoglott községek a Pinkanielléken aUg vannak. A térszín 
Ifgmélyén esak bét falu maradt meg tiszta németnek, — azok túl i'snek a más 
ajkú népek forgalmi vonalán : a kftlsö vonal perifeiiáin unnál több magyar, 
boo-ál és czígány spórát láthatunk; sőt van egy jelentékenyebb (IP) 
magyar telep is. mely FcIso-LŐn képződött. 

Vallásra a hiencz nép benn a Kőhegyscgben s lenn Város-Szalónak 
Iáján r. kalh. ; ellenben kQnii, az osztrák határ körül, s fenn Pinkafő. 
Itorostyánkő és Fclső-Lő hegyei közt túlnyomóiag ág. cDangi-liktts. A 
magyar nyelvhalárt jelző helységekben, s a horvát szigeteken is, a hívek 
lúUúlya a római egyházé, ott csak a doros/lói mag)'arok tartoznak uz 
ágostai egyházhoz. Az izraelifák e vidék legtöbb helységéből hiányzanak ; 
uámuk általán csekély, spóráik is (!') feltűnően gyérek. 

A Köliegységben. közel az Irottkőhöz, ered a Perint-patak. s a 
(^-öng\-as-piiik«közi dombvidéken át, saját völgyében siet délkeletnek 
magyar fatuk közt a líábaság felé. A völgy a Gyöngyös-mellékhez számit 
s annak erős mag}'ar öblözetél egészíti ki. Túl a Pennt-voiialon magyar 
talaj nrm terjed toi>ább, — a Pinka, Stréin és l.apincs völgj'eket mára 
hieiiceség tölti be s falvai leérnek a Rábaságig. 

(I nínict, 2 tiorvát. 20 magyar könsíníl'"') : 



a ta * a iGt>b(»ge kiHbhMgci lObbMge 



Ijoib xArrAiijros I 



legsil- tgs**< 




I r. Iialli- Ul'u.tl'i. 

r. Itulli. t*i. - 

r. Itiilli. — — 

r. kalh. ~ 

I r. Iciilli. — — 

r. kath. - - 

r. kuUi. - 

I r. Italli. - - 

i r. kaiti. I'a. — 

I r. kolli. - — 
1 r kiilh. I'i. 



innayar 
tiorvál 
horvát 
miiKynr 



252 



m: 


fajnépeinek 


felekezeti népének 


• nj^tmig 


• fajiöoMf wA\ 


«5í 
A járás és >»« 


többsége kisebbségei 


többsége kisebbségei 
legsú- egyéb 


' Ott 


fen év 


helység nerc js g 


legsú- egyéb 




< 


lyosb szórványos 


lyosb szórványos 


óts 


előtt 


Bnlogfa 01 


magyar — — 


r. kath. IM. - 


nőtt 


magyar 


•Nagy-ünyom a 


magyar — — 


r. kath. Pe. i. 


> 


> 


1 Kis-ünyom a 


magyar — — 


r. kath. I'a. i. e. 


» 


>• 


l Sorok-Ujfalu p 


magyar — 


r. kath. !•!. a. 


» 


,' 


Vaspár/ ydrds ; 










Sorki-Kápolna a 


magyar — — 


r. kath. IV'e. a. i. 


» 


i 


Sorki Polány a 


magyar — — 


r. kath. II* e. a. 


> 


j' 


•Szent-Léránt a 


magyar I®h. n. 


r. kath. I*a. i. 


> 


* 


Gyanó-Gcregy a 


magyar — — 


r. kath. -- — 


» 


■•• 


Sorki-Tótfalu a 


magyar — — 


r. kath. 111*6. a. i. 


» 


v^ 


Kolta ^ 


magyar — — 


ág. eiK V*r. i. 


> 


V 


Sorki-Kisfalud a 


magyar — — 


r. kath. III* a. i. 


> 


• 


, Geregye a 


magyar — — 


r. kath. I*a. e. 


» 


i 


A Perínt-PInka-köz (9 magyar helyj 


seggel): 






Körmendi Járás : 










Nemes-Hollós a 


magyar — — 


r. kath. I^a. e. 


nőtt 


magyar 


Rempe-Hollós a 


magyar — - 


r. kath. b e a. i. 


» 


j 


Kis-Sároslnk a 


magyar Pn. 


r. kath. Ilbe. a. 


• 


X 


Radócz-Kisújf. a 


magyar — — 


r. kath IRoe. a. 


» 


* 


Puszla-Radócz a 


magyar l*n. — 


ág. ev. Ilor. a. i. 


» 


> 


•Egyház.-Radócz? 


magyar — ~ 


ev. ref. Vor. a. i 


» 


• 


Nagy-Kölked a 


magyar I*h. n. 


r. kath. 1° e. — 


nőtt 


horvát 


Kis-Kölked a 


magyar I*h. n. 


r. kath. I Vo e. a. i. 


fogyott 


magyar 


Harasztifalii a 


magyar IV h. — 


r. kath. — — 


nőtt 


konyát 



A Perint-völgy felső sarkában, a Kőhegység alatt, a német s magyar 
nyelvterület határai összeérnek, a horvát telepek nagy szigetcsoportjából 
is átterjed oda kót apró sziget. 

Rohoncz nagyközség ma a hienczek erős határúdra a Gyöngyös- és 
Pinka-vidék közt A Gyöngj'ös-völgjben Kőszeg is ily határvár volt, de 
a benyomuló magyai^ág maholnap elhódítja azt Rohoncz még sokáig 
nemet marad; régi népe ug^an 50 év óla megfogyotl, de a mag}'^ar 
kisebbség jelentéktelen aránya (V) nem változott s a vidék sem törekedett 
azt erősbíteni. Ily líyönge magi^^ar spórák vannak a felső völgyszakasz 
két apró horvát leiepén: Sagy- és KisSárdán is. Az a 29 magyar falu. 
melynek őrvonala a Perint folyását a vasvári Rábaságba követi, csekély 
népszámával csak lassan fejlődhet. Közlük Jaáknak van némi jelentő- 
sége : a népszám ott a 2000 lelket meghaladja, — nagyközséggé lenni 
mégsem tudott. A többi kivsközségek többnyire aprók (a) és nem módosak 
(«S \) faluból állnak a köreik). Félszáz év alatt mégis mindannyi nő//. 
S/.-Léránl,(iyanó, Kolta, Ólad, Sé s Balogfa megkétszerezte^ Ondód majdnem 
megháromszorozta népességét; csak Kis-Kölked, a Perint-Pinka-közben. 
fogyott kissé meg. 1^ nép //i/r/irn^e /e/7őr//A\ mit szaporasága s nagyszámú 
monoglolt községe bizonyít; azokban a más ajkú elem csak Dozmatig jut 
el« alább elmaiad, vagy a magyai^ágba olvad. Hogy a népnek olvasztó 



■ixi 



ereje Tan. elég bizonysígok a Pcrinl-l*inka-közben Sagy-Kölkctl cs 
Haratztifalu, melyek fiMszáz íve komál szinelck voltak s rainükellfl meg- 
maiO'arosodott : Haraüzliralun a horvát ktxebbseij ma IV ' erejű. 

VHllűsra e vidék I úl nyom óla |< r. kath.. Knllán és l^szla-Iladóczon 
a hívek löbbséne ág. ev. I.eiin a vasvári járásban mutatkoznak az eii. 
ref- felekrzelnfk első nyonmi. A kftrmendi Járásban az erős kisebbséf} 
lAlibrdé. K^liázas'Kadúezon a többség is kálvinista. 

A magyar nyelvhatíSrt e völgység í.ír(iA:( sarkában Búcsú és Dozmát 
íaiuk. nytiyatra a Piuka-vonal felé: Nárai, Jaák, Egyházas-Radócz, Nagy- 
Kdlkcd <s Harasztifalu községek jelölik. 

Most áUt'pOnk c haláron, hogy a Pinka-völgy néniét világát meg- 
IckinlhcssOk, végigjárva a völgységen, alsó nyílásától föl a felsőig. 



A Pinka-vfllsy \2 mugyur, H horviil 35 néinvl, helys£g({el) : 






KSratmdi-Jérás. 

Sémm-B&k* t 

LovasoMl a 

K»r*cat» 1 
*Pinkm-Mtn>l- 

«cnt í 

ErrlM ^ 
Satmbalbrlgi j 

Stmt-Péttrb a 

Koloin -á 

TótMa « 

■Muojrarókcrék p 

FcfaŰ-BcM • 



SmiMUInllii i 



Horvil-Lfi o 

'N^foet-Krmz- 
tn « 

mxics a 

AbMIsaUr a 

í 

9 





1 


mbttf. 


"■•"-"•' 1 




Icgiú. 


•nréb 1 




l]to.b uúniojo.! 


német 


If m. 




néinc:! 


!■■ m. 


_ 


níniet 


l'h. 


m. 


magyar 


I-n. 


_ 


uémel 


1" m- 


_ 


némcI 


l"h. 


m. 


horvát 


l-m. 


1, 




l-h. 


ra. 


német 


I"h. 


m. 


uéniel 


I-m. 


h. 


néniel 


_ 


„ 


nímel 


I"m. 


h. 


a^met 


MPh I 


i.e. 


liorpdt 


ai'n. 


e. 


horvát 


I°e. 


_ 


n«met 


l-m. 


h. 


némel 


I-m. 


_ 


horvál 


H-n. 


- 


iM^mcl 


- 




níroct 


fh. 


m. 


nfniel 


I'ti. 


_ 




II" e. 


n. 




11- m. 


R. 




I-m. 


n. 



"'•""«' "^'"'' j 


Irgíü- 


egííb 


ljO»b 


íiúrvánro* 


r. kath. - 




r. kath. — 


— 


r. kath, V 1. 


- 


r, kath. 1-a. 


i. 


r. kath. - 


- 


r. kath. - 


- 


r. kath. 1- i. 




r. kstti. - 


— 


r. kath. - 


_ 


r. katli. f-i. 


— 


r kath. - 


_ 


r. kath. I- e. 


_ 


r. kalh. - 


_ 


r. kalh. !•> i. 


- 


r. knlh. — 


- 


r. kath. I« a. 


1. 


r. kalh. — 


_ 


r. kath. fi. 


_ 


r, kath - 


- 


r knth. l*a. 


- 


r. kalh. - 


_ 


r. kalh - 


_ 


r. knlh. l-l. 


_ 


r. kalh. - 


- 



ndtl 

fogyott 

fogijott 

iifitt 
Ildit 



fogyott 
nOtt 



fogyott 
nfitl 



fogyott 
nÖlt 



magyar 
német 
horoát 
liorvál 

horvát 
horviíl 
német 



liorvilt 
uénict 



2^ 



A járás és 
helység neve 






faj népeinek | felekezeti népeinek 

többsége kisebbségei í többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



Felső-Eőri járás. 

Óvár 

Újfalu 

Sámfáivá 

Vclege 

KisNémel-Szl- 
Mihálv 

Nagy-Német- 
Szt-Mihálv 

Mérem 

Pöszönv 

Gyepö-Füzes 

Sárosszék 
•Pinka-Miskc 

N.-Haraszlos 

Jobbágyi-Új- 
falu 

Dobra 

K.Harnsztos 

Kis-Cziklin 

Öri-Szigct 
•Vörösvár 

Jobbágyi 

(Vállás*^ 

Alsó-ör 

Oláh-Cziklin 
, Néuict-Cziklin 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



a 
a 

b 

a 






a 
a 
a 

a 
a 

? 

a 

a 



német P m. 

német 11° m. 

német P m. 

német 1° c. 

német — 

német P m. 

horvát IPn. 

német P m. 

német P m. 

német — 

német P m. 

német — 

német P e. 

német P h. 

német — 

német — 
magyar P n. 

német P m. 

német IP m. 

német — 
magyar P n. 

horvát P n. 

német P m. 





r. 


kath. - 




r. 


kath. - 




r. 


kath. V^a. 




ág, ev. IlPr. 




r. 


kath. Pa. 


h. 


r. 


kath. IV°a 


m. 


r. 


kath. P i. 


— 


r. 


kath. — 




r. 


kath. lo e. 


— 


r. 


kath. loa. 


— 


r. 


kath. M. 


— 


r. 


kath. — 




r. 


kath. 


— 


r. 


kath. 




r. 


kath. lioa. 




r. 


kath. 




ág. ev. IP r. 




r. 


kath. loa. 




r. 


kath. Iloa 




r. 


kath. 




1 

r. 


kath. — 


- - 


r. 


kath. 


— 


ír. 


kath. — 



• néptsMg 



• f«|tflMnéf v8<t 



ötven ér 



óta 



nőtt 

> 
» 
> 



előtt 



német 
horvát 
német 



a. 



» 


» 


» 


horvát 


» 


német 


» 


> 


>• 


» 


» 


» 


» 


horvát 


nőtt 


német 


fogyott 
nőtt 


horvát 


» 


» 


» 


német 


» 


» 


* 


> 


> 


> 


nőtt 

» 


m agynr 
német 


» 


» 



A völgyet kétfelől magaslatok szegik be : a pínkamelléki s a szom- 
széd német-újvári hegyek hullámai egyaránt lenyúlnak idáig. Emezek 
csupán vízválasztók a Strém, Lapincs és Pinka patakok közt ; amazok 
nemcsak a Perint és Gyöngyös vizét zárják el a Pinkától, hanem a 
vidék két faj népét: a magyarok és hienczek tömegeit is egymástól. 

Valaha a két nép a Pinka-vonalnál összeért, A török világban a 
magyarság elhúzódott onnan s nem is tért vissza többé tömegesen. A 
völgyet telepes horvátokkal a hienczek szállták meg. 

Ma csupán három magyar sziget van e vonalon: az alsó völg}'- 
nyihísban Pinkít-Mindszent a Hábaság szélén, a felső völgynyílásban pedig 
Öri-Szigel és Msó-Ör. Ott van negjediknek mögöttük Felső-Őr is, de ennek 
határát már a Stréin-patnk mossa s ezért a Strém-völgyhöz számítandó. 

A régi magyarságnak elszigetelt maradványai ezek. Láttunk hasonló- 
kat a soproni hegyek alatt, a Csáva-völgyben is: Felső- és Közép- 
Pulyát. A Pinka-völgy magyar szigetei szintúg>* megállják helyüket, mint 
aniíízok, a németség tömege közepette; sőt Óri-Sziget (miként a Csáva- 
völgyben Közép-Pnlya) mngyar fajtöbbségét a németekkel szemben az 
utolsü '}() ra alatt állította helyié. Két más falut a magyarok e völgyben 



255 



rirmtrllpk nzóta : Magt]ar-Kerrs:teg —mini neve mulaljs — hnjdtiii nia- 
Uyar voll, ma némrl, — S:t-I'étprfn most 5U t-vc is mafíj'ar volt, s mii - hor- 
pát. i'JE iilólibi falu kAzel szomszédüá^iáhati (a Pcrint-Píiika-köz szélén) a 
maf{>-aruig elvelle a horvátoktól Nagy-Kftikedet és Harasztifnlut {I. fenn). 
de vwzoni odaadta a Pinka- völgyben Szt-Pílerfát nekik. A fajnt*pek ily 
kkserél&léiérc számos példát fo^^unk látni az ors/ág et^ycb részein. 

Míis az eset a v5Igy felső szakaszán. Oláh-Czikliimel. K kis faluban 
valaha tszlríai román parasztok lehettek az első telepesek: tclepok utöbl> 
németté lelt. az utolsó rÁ) év alatt pedíR a pínkanielléki horvátok hódítotlák el. 
fgv- horvátosodott el azóta a német Pokolfalu is a középső szakaszon. 

Szerte a völgj-ben ma 9 borptit falu fekszik szétszórtan. A közel 
múltban az egész középső t'ulgyszaknsz a horvátságé volt. — de 7 faluból 
a hímezek csaknem teljesen kiszoröollák. Az egy Abdalóczon maradt 
lll-nyi kisebbtuíg az egj'kori horvát töhbséfiből. 

.\ hifnczfaluk száma a Pinka-vonalon ma 35. Népe nem módos, 
a kflzsé^k általán kicsinyek; 7—9 falu fofj össze, hogy jegyzőt tart- 
hasson- ,\ legnépesebb faluk a felső völgyszakaszon vannak: Vörösvár és 
Jobbágyi lOOU. Nagy-Némel-Szt.-Míhály 2t)llü lelket meghaladó lakos- 
*^flBFl De szorgalma és szívóssága erds.sé teszi e népet, mely 5() év alatt 
a Irgtöbb faluban nőit. a völgj'séghen jelenlékenyen terjeszkedett, s n 
hon'ál faluk nagy esoportjál germaniziUla meg. A német ngelvbalár ma 
a /Vr/ní- vonal felé: rtvár, Magyar-Kereszles. Némel-l.ő, Pornó, a két Ueled 
rí Monynrókerék. — a Hábn&úg felé : N.-Sároslak. Karácsfa, Lovaszad 
és Némcl-ltúks fahik közt vonul el. 

Hasonló viszonyokat találunk a hienczektÖl lakott szomszéd térsza- 
kaszokban : a Slrém-vÖlggben s a németújvári hegyek közt. hátrább a 
Slréin-Lapincs-közben, végre az ország szélén, a Lapincs-pntnk körOl. 
Forduljunk most ezek felé. 



A Str<ni.v«lgy é9 vjiMlíe (1 niu|{.vH 


. 36 néniel, fl liorvál helységgel 


L *-'-- f| 






.»K«i 














1 '-'-••^ '1 


Icgió- *nr«b 


htfi- efftb 




1 


lJo^^ «ftfv*iijos 






W FtM^iri járás 








KiLlpMMr. ? 


német I" t. tii 


dg eo. VT. - 


nflll 


HiksUd 


német 1° e. - 


r. Iialli. Vn. 




■ WM 




dfi. ei>. II" r. - 




■T*]Uh4 




dg. ei>. IP r. 




'.m^tór 


magyar 11" n. v. 


Fi'.rí/.IVr.tlTH.i. 


• 


.NrkasfUva a 


német - - 


r. kalb. V" a. - 




1t«íil 


német fe. 


r. kath. ni" a. - 




lAlte a 




r. kalh. - 




^hmttÚiMri jár. 








.VWhrgy ? 


némel - - 


r. líatti. ~ - 


azóta le 


•««ic t 


horoái l- n. 


r. kalh. - - 


nfiti 


TW«,y 




r kalh. - 


azóta lel 


. te«iMi ^ 


n*nicl - - 


r. kalli. - 


aíHt 


U^Ulg^py 


irfmet - 


r. kalh. 


n/Ati. lel 



mel 



A járás és %z 
heljáég nere S| 



Ó-Bér a 

'Szent-Elek b 

Burgóhegy P 

Bnksflfalvn ■ 

Újhegy a 

Pinkócz ? 
Kijyliáias-FOzes^ 

Hovárdos i 

Rábort ^ 

■P.-Szt.- Mihály a 

Salnfa « 

Gánocs a 

Funicz ? 

Némct-Csencs ? 

Békafniu " 

Tohaj P 

Nynlfalu í< 

'Nímetujvár b 

Szt.Miklós 'X 

Kolozsvár " 

Kis-Medvcs i 

BoiosgödOr ? 

NagyMedVfs ? 

Sáiidorhegy '» 

Horvát-Hiísos a 

SéiHcl-Hásos 'í 

Lipócz « 

Orbánfalu o 

•Slrím ? 

Szoiiibaira i 

Szoiitkút a 

Zstimánd í 
Níni-Kis-Medv.^ 



német — 
némel IV" h. 
német — 
német — 
horvAI Iir n. 
horvát 1° ni 
német — 
horvá( IIP n. 
német 1° m. 
német 1° m. 
némel 11° h. 
német i"h. 
német IV'-h. 
német — 
német [° h. 
német 1° h. 
horvát V n. 
német 11" iii. 
német 1° e. 

némel 1° e. 
német — 
horvát Von. 
német — 
horvát II n. 
német — 
horvát III* n. 
német 1" h 
némel I" m, 
német i'h. 
néniét I" h. 
horvát IVo n, 
néniét — 



A Strém-LapJncs-k5z (8 némel, 
Xémelúji'ári járás. , 



r. kath. Pa. 

r. kalh. 1° I. 

r. kath. - 

r. kath. — 

r. kalh. P j. 

r. kalh. - 

r. kath. P n. 

r. kath. — 

r. kath. P a. 

r. kalh. P I. ( 

r. kalh. - 

r. kath. - 

r. kath. Pi. 

r. kalh. — 

r. kath. I" n. 

r. kath. P a. 

r. kath. — 

r. kath. IP i. t 

r. kath. - 

r. kath. P a. 

r. kath. - 

r. kath. — 

r. kath. — 

r. kath. P n. 

r. kath. — 

r. kath. — 

r. kath. — 
! r. kalh. P a. 
I r. kath. - 

r. kath. - 

r. kalh. — 

r. kath. — 

r. külli. - 

horvát helységgel) : 



nincs adatunk 
nCIt némel 



' 


német 
horvát 




német 


> 


horuát 


foggoti 


horfál 


nőtt 


horvát 


> 


horvát 




némel 


. 


horvát 


, 


német 


azóta lelt 


nStt 


német 


fogyott 


, 


nfltl 


magyar 


> 


némel 


» 


némel 


, 


horvát 


. 


német 


fogyott 


hor^^t 


ndtl 


német 




horüát 


> 


liori'ál 




némel 



Sirovnicza í- 


horvát 


II' n. 


Tarod-Csencs -* 


némel 


Ili" h 


Horvát-Csencs i 


hort'ál 


I-n. 


O/gödör ? 


horvát 


IP it. 


Sóskút ;i 


horvát 


IV n 


•Német-S/.l-(imt a 


német 


— 


Bánva '" 


német 


I'h. 


Újtelep 


német 


I°e. 


.Nád 'p 


német 




Vaskút ^ 


horvát 


IIP n 


l'-jlak í 


német 


rii. 


•Kukmér a 


néni cl 


!• m. 



r. kath. 


Pn. 


r. kath. 


_ 


r. kath. 


_ 


r. kalh. 


Pa. 


r. kalh. 


Pa. 


r. kath. 


Pa. 


r. kalh. 


— 


r. kath. 


V°a. 


r. kalh. 


_ 


r. krtlh. 


— 


<;</. ev. 


Vr 


áij. ev. 


IPr. 


r. kalh. 


V'a 



homát 



horvS 
német 



■ foggotl 
I nCtt 



I . horxit 

I . német 

1 fogyott ' 



A Larloo-vtlfy <s lacIKkc (l» néiiiel Iiclyi(|j8clj 



1 


^ 


rijncrciMk 


laleknatl ntptnek 




« 


ubiwHf 


l«Ki><> egj*B 


lüg.u- ™*b 


1 

"isí-Oollbardi j 
, xádkdt 






lj...b «,Tványo. 


lyníh i»iirván)i 


f 


német 


_ 


r. kath, I^ u. - 


SMBrt-Hidfg 










kdi 


• 


n«mel 


loc. 


ág. ev. IV" r. - 


Itodaaio 


■ 


némrt 


— 


r. katli. 111° a. — 


iDobnbln 


p 


német 


I'C 


r. kalh- T 8. 


. UvKAnvélyrs ■ 


nímet 


i-e. 


ág. ev. V- r. - 


|>Kar1v«l>e« 




nínicl 


t" m. 


ág. ev. Ili' r. - 


1 KlrtlyEplra 




tiímel 


1" e, m. 


r. kath. V' a. - 


1 Palnrahn 






— — 


r. kath Ü- a. 


iPAoblo 




német 


I-v. 


r. kulh. - — 


1 HorvAtŰila 






_ 


r. kath. - - 


lobnblD 






_ — 


r. kalh. - — 


N^tMllnk 


„ 


nímet 


!<■ m. V. 


r kath. I" i. 


•X»g>riilva 




német 


I" m. V. 


r. kalh. — — 


Badiitiilva 




német 


1" V m. 


r. kfltli - 


. Kihs-Krrcsztun 


német 


I" m. c. 


r. kath. Ili" a. - 


fUbo-FOKa 


a 


némcl 


I'e. m. 


r- kath. ni" a. i. 


' i»k*bbáiM 


a 


német 


Ill»m. - 


r kath. i" a. i. 


1 AbóROaök 


? 


uémel 


I-m. - 


r. kaik. II* a. 1. 


1 F«ha rtannk 


? 


némel 


I' m. - 


r knlh. l'a 



tiurviil 
német 



A Slrím fönn ered a Pinka-nicl leken, közel Felsö-örhíiz s szíik 
TAlg>'[nederl>en hegi,'Í patak gj'anáiil siet lova a nénietújvári b<5ri'jcck 
lánczolalju alatt. Német-Cjváinál n völ^y kiszélesedik és Strém falun ti) I 
a Hábsság szvlid téi^zinéhoz simul. 

Felső-ór c vfligyben az ej^yctlen maijt/ar sziget. Kis-Medoes, mely 
■ Rdbaság szélén nemrég szintén nuu/ijiir voll, ma tiszta némel. 

A 9 horvát telepbűi 1 fenn a hegyek közi. .í a völgyben és mel- 
lékén fekszik. Mőx hét falul a horvátok e vonalon 50 éu óla oesztellek 
eí tjwkbc szintén a hicncz elem nynmnll: ú. m. a völgységben Cialafn. 
t'iánor<>. Kékafalu. Slrém és Szombatfa. a hegj-ek közt Piiszta-Szl.-MihiSly 
és l'nnicz falukba. Horváttá viszont csak egy hiencz falu lett: Nagy- 
Medvev hol a régi németségből ma is V-nyi kisebbség maradt, a többi 
itköltözótl Nemes Kís-Medvesre. a mit a magyar elem hagj'ott oda 
i'.'ljeí>eii. Szt.-Elek és Vágfaln etnikai merlege ma még ingadozik : n 
U)t)b»ég német s a horvát kisebbség IV — IV" erejű. 

llálrább, a Strém-l.apincs-köz magaslatain, a magyar elemnek már 
ali|{ láthatni nyomát. A 13 helység közt van 5 horvát telep, s ezek hár- 
mát, ú. m. ÓzgüdÖrl. .Stirovniczát és Sóskniot a telepes horvátok a 
némeUéglől húdíloüák el. Víszonl a horvátok számára odaveszett két 
fíio: T«n«i-Í'.sencset és Bányát a hienczek .íztUllilk meg. K Icrszinen 
!rhil a hon'át elem némi előnyben ninnidt; többet nyert, mintsem 

BiÉii«k P. : A a*pf*iak U<KT>r»nilitr:>n. IT 



258 



veszített. A fajnépesség e hullámzása az exponált községek II — IV** erejű 
fajkisebbségein látható napjainkban is. 

A hullámok a stájer határ közelében, a Lapincs-völgy mellékén, 
megszűnnek. A híenczek ott beolvasztották úgy a horvát (Dobrafalva\ 
mint a magyar (Alsó-Rönök) szigetet, a mi 50 év előtt még létezett. A 
horvátság e vidékről elszéledt, a magyar maradványok pedig — úgy lát- 
szik — Jakabházára költöztek (11^) kisebbségnek. 

A hiencz falvak száma a Lapincstól a Strémig 63, amik a völgyeket 
elég sűrűn népesítik be. A községek közül 18 messze meghaladja, más 
18 megközelíti az 1000 lelket. A Strém-Lapincsköz két faluját kivéve, a közsé- 
gek e vidéken mind nőitek. Legnagyobbat nőtt 50 év alatt a Lapincs-völgj* 
ben Dobrafalva (1 68 lélekről 774-ig), a Strémvölgyben Baksafalva (740-ről 
1385.ig), Szt.-Elek (1828-ról 2958.ig) és Puszta-Szt.-Mihály (660-ról 1062-ig). 

A német nyelvterület leér a Rábaságig. A határközségeket a Rába- 
völgy tárgyalásánál alább fogjuk megjelölni. 

A hitélet ez egész területen túlnyomólag r. kath, A magyar Felső- 
Őrön a többség eu. ref. ; a Strém- és Lapincs-vidéknek a stájer határral 
érintkező szakaszán 8 hiencz faluban a többség protestáns. Az izraeliták- 
nak csak Német-Ujvárt van jelentékeny (11°) telepük, egyebütt csekély 
számúak s a legtöbb faluból hiányzanak. 

Elérkeztünk a Rábasághoz, S végig megyünk rajta, kiindulva 
onnan, hol a folyam átlépi az ország határát, lehatolva odáig, a hol 
elhagyja a vármegyééi határt. 

A Rába-völgy (67 magyar, U német, 7 vend, 2 horvát helységgel): 

fajnépeinek ! felekezeti népének j , nép«sséc a faJtöt>^sé^ »m: 






i) 



A járás és i^ji i 
helység neve ^ | 



Szt.-Gottlmrdi jár. 
Ér-Csenve a 

Kristván a \ 

^ . I 

j Alsó ós F.-Haks a 
[•Gvanafalva b 

fX 



többsége kisebbségei 



legsü- eg}'éb 
Ivosb szórványos 



többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



Velike 

Grics 

Tollak 

FelsÖ-Szln^zsa 
•Rába-Szt-Márt. íi 

Dübor 

Fa rkiisdi falva 

Alsó-ÍSzülnök 

Permise 

Őrfalii 
•Islvánfalu 

Balázs falu 

Szakonvfalu 

Farkasfíi 

Zsidó 
. Tótfalu 






a 

a 

r 

a 



német 

német 

német 

német 

német 

német 

német 

német 

német 

német 

német 

lyend 

vend 

lyend 

vend 

vend 

vend 



1^ V. 
1° m. 
I" V. 

1° e. 



m. 

V. 



lo V. 



V V. 



m. 



m. 



IV n. m. e. 



b n. 
lo m. 
[o e. 
I- e. 



magyar 1° v 



ot ma^var IVo n. 



m. 
n. 
n 

V, 



c 



vend I ' n. — 



r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. 1° i. 
r. kath. 1° a. 
r. kath. — 
r. kath. 111° a. 
r. kath. !«> a. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. !<> i. 
r. kath. !<> i. 



öiven év 
óta elOtt 



nőtt 



német 



loi. — 



loi. — 



loi. — 



* 
* 



fogyott 
nőtt 



» 
» 
» 



vend 



fogyott 
nőtt 



— 



* 
» 



magyar 



*» 



I : 



i*. •*< 



•"^^i 



■ ^."k 



-tr*^ • • 



.^•1 



iit 



•• •« •• 



• %!■ I 

■ !•• •■ t 

•••• I • •■* I • 

—■•^ • H' ' • 

•••■14 • t# • 

M«»4 * ••* • 



• « 



tt't > 



• • 



»• • 



• 


• •^% 


!• 


t 




*»-•* 


1 














• •*» 








• t*» 


1 


• 




• #<-.* 








• •- » 


1 


• 




1 ••= • 


1 


1 




4 !.■■* 


1 


• 



• • • 






• • 



• 


••••■| * !•* 




■ 






• 




-•<•• 


••••^ ' ••' 














* ■ 


• •••^ • ■•* 


• 


• 








■ ^1 V 








1 
• 






. 




1* y ■ • 


• MN4 • ••* 




\ 






■ 




K». ■-.. Im • 


!••# •■•« 


:i 


)• 


M 


1 


• 




k 


i«>»i4 • • ■ 


f 


• 




% 


• 




t* % •••>• 


•• ■ « « 


• ■ 


» ■ 


• • 


• 






■ • 


■ ■•tl ' •«• 


i 


1 






• 




t • w • ■ • 


• ■•i«4 > ••' 










■ 




• i 


••••i| it* 


- 


f 








1* k 


• •• 


<i>ti4 tt* 












t 



l« I «t 
l«ti I - t^ 



• • 



« I 



J t 

1 ■ 



■ I 
■ 



■ •■•<^ ' «■' 






• • • 

• • • 



\.. 



••.•4 




1 


••■••4 ■ ' 




• I 


••■•'• ■ 






• '* 






■•••^ « 


it- 


• 


••••14 • 1 




• 


'••W ' 




• 


i« ..| 1 






'•■"4 ' 






••■• 1 






•••••* ' 






'••'•» 






••"■♦ ' 






■• • 1 ' 






■• • í < 







• •• 
' I • 

« • 

■ ••• 
% •■ 

• • 
I • 
« • 

• • 

I t 

I I 

• • 
• « 



i 






I 

1 



«,l fIM' 



• * ••• I 



• • 



•l 



260 





fajnépeinek 


felekezeti népének 


• n 


•Ptuéf 


a fajtőbbséi loli 


a-2 
A járás és >«« 


többsége kisebbségei 


többsége kisebbségei 


volt 


öiven év 


helység neve j5'| 


legsú- 


egyéb 


legsű- egyéb 




•^ 


lyosb 


szórványos 


lyosb szórványos 


óta 


előtt 


Sárvári Járás. 












Gyertyámos a 


magyar — 




r. kath. loi. — 


nőtt 


magyar 


Beicz 4^ 


magyar — 




r. kath. M. — 


9 


s 


Xyögér ? 


magyar — 




r. kath. I^i. — 


» 


» 


Sólony g 


magj'ar — 


— «i 


r. kalh. Pi. o. 


» 


> 


Balozsa-Med- 












gyes ? 


magyar - 


-— 


r. kath. !<> i. a. 


» 


> 


Rába-Kovácsi ? 


magyar — 




r. kath. — — 






> 


•Ikervár a 


magj'ar — 




r. kath. !<> i. — 






» 


Tizenhárom 














város a 


magyar — 


— 


r. kath I® a. — 






» 


•Vármellék a 


magyar I" n 


— 


r. kath. Ib i. a. 






> 


Pénlekfalu ? 


magyar — 




r. kalh. h> a. — 






> 


Rába-Sömjén a 


magyar — 


— 


r. kath. — — 






> 


Sár ^ 


magyar — 




r. kath. 1° i. a. 






> 


XSáruár b 


magyar 1° n. 


^ 


r. kath. 11° i. a. 






> 


Rába-Bogy oszlop 


magyar — 


— 


r. kath. 1V° a. i. 






» 


Alsó-Paly f 


magyar — 




r. kath. Fa. i. 






> 


•Felsö-Paty ? 


magyar — 


— 


r. kath. Ilío a. i. 






> 


Ölbö a 


magyar — 




r. kath. 1° a. i. 


» 


» 


Jakfa g 


magyar — 




r. kath. 111° a. i. 


» 


> 


Rába- Kövesd a 


magyar — 


— 


r. kath. n°a. — 


» 


1 


Treslyénfa a 


magyar — 




r. kath. IV°a. i. 


• 


» 


Kisczelli Járás, 












v^'Oszlfi-Asszony- 












) fa a 


magyar — 




ág. ev. V° r i. 


» 


> 


( Csönge a 


magyar — 


- - 


ág. ev. nio r. i. 


» 


» 


Kenyéri fi 
Kecskéd ,^ 


magyar — 


— 


r. kath. Ta. — 


» 


> 


magyar 


— 


r. kath. F i. - 


•!> 


:> 


SztMiklósfa a 


magyar - 


— 


r. kath. — — 


» 


> 


•Pápócz a 


magyar — 




r. kath. P i - 


•X 


> 


j> 



A Rábaság — völgy és melléke — a stájer határtól a győri Dunáig 
közel 2;íü,üüü k. hold földön terül el, a mit 117 helység (és számos puszta) 
mintegy 90 ezer lélekkel népesíi be. 

(lyőr és Körmend közt e vidéknek lapályos jellege van, s a kisal- 
földhöz tartozik ; föllebb a stájer határszélig erdős hegyvonalak húzódnak 
rajta ál, — megannyi hullám a rába-lendvaközi s a németújvári bércz- 
sorokból. 

A vasmegyei Uábaságra 150,000 k. hold terület, s 60 ezer lélekkel 87 
község esik. A községek közül 67-nek magyar, 11-nek német, 7-nek vend. 
2-nek horvát a faj többsége. 

A niíigyar elein tömegei a sík föld régi magyar talaját borítják el. | 
(]sak /.7 ina<j!inr közsnj ('puli a gotlhardi szakasz lejtőire, ék gj'anánl a J 
hicncz rs vend midvieriUei hniávai közé. A magyar helységek átlag ■ 



t !•: 



^ ■«•••>* f I é^*4m» m-'%W#««% i •ciCb « • p- »Ji •'k » , » •■ * i4 •« 

* ^ % ■ T«|i «V f«i«MÍ M 4 üir*^ ;.' f»jk« .^«4 ^f M«f4ii' -1 •■ .'is 

• .I M^m- '• '«M»#i ll«i^<»' m%%f'^ W«#*r» tiO^. «•• . 1. • • 

-^>ltt • '« »^A#444 • k,t *^ • #4 . V<-»i 4 '■«••' ^w 4 *«' 4 I rub' ^ :-■:'. t'» 

• I 4 ■ < I '•- ÍM* -§9% »*l4»4k.»N4fl»C''^»'44'tf*» •-• -'- »ki4 

. . ^ • ■ i4 i tas ^1 • • «^ ».' ir *"•« k4« lk«t' «l*4 f i ft ^ «tf ^ hf ' * K ■ ^^ 

• • %ii4' ••- • 4-«l*i>4 '«4w^ • #'* jpVIl-'.-. #4 a^rc* •« ft I i*..acfc4 

■• .. . li 4 I • f ^if * #r 

■.«• < •'^••14 » * f •f^i ts^'Aff* »4 I «>•••' V«*'ftr«i4 li.*-'-^ ^^i" 
• I ■ I • • ^ 'M*' ' .»4 l.»lw»' t i#« |»«4 •>>^«kf » \.'ii V' 4 ' I * - !• 

' I • • »•'• II* ''^mjI ■ ••4^ « i44é4#^(:^^«i«4 I* ■.'» "* ••«.»■..• 

* •* . I ■ *' m ikU l • • • : •« 4St« ' %t'tw"'- U'** 4ar -!* ^*- »i«/ « 4 • / I I '' k M ' • ■ !• } 

•••l,^ ••' «4t««4 W«^^ ««■«•# • »-^ ■». «•• L4 « ' *» •*! ^r>ii;>! '• 

• I tit ' 4 *»é m»* lbp# .^»"^ .-• • ' ito4 im»^*« 4 ' Jk( » ■!• vtf ' f -ar m *• I 
• m-kfiMM^ «»»« ti** IÍiiK« \ ■ - V »*A f «.4t» 14 4 I >« •/ 

f '" I ' I' M • flM*^ «|.'«-^«k'>^»''»« l^i't 4« '4 

!•• 14 %•• 4-*< l^H Tf %§««'« I «iM«ft 4 tA 4 M 

■ •i-'« •• l<a"i« \-4% f ••4*4'' «4«^ 9Bif ««4- frl'M i:«**--t '^' 

■ ••« - * !.•*•«« ; f •ftit4 ^1 t - f --•£ » i«vkí ' Ié.i«4 t » ^ ^'tt • I-M it 

I • . iii I • Ai. '18 ^ *4 * ^« * ' * • * « ^ » 4 " '»*•'% •■•4 %ÍN ' : •■ 

• « <• • •' I • • 1 a^Aati' ^ iv.ft •«;•> k |\ *« 4 •Mi: 4«lBÍ ^ y»- • .^ 

'■ti* * * III » t^tiii ■• W *-'«». '• l'.4» • ••hl 4 'M 4 ^li'--* : /4 * •Wi' 4** 

• F 1 II II I •«l^ •.■••I 4**4 ••'444^ « « e-:ii t^c^r 4* '^V -*■** 4 ' * ' • '•r>M«t 

•• ti-4llll ••.4itA M ti^' ^* 'ti 4 I « *ti I' 4W| - 4 IL t'\ 4 ' r ■ • I- r « 

tit« * ■•• 4 • f-iii • liter ^tf 4 <* % ', tf.-H ' 4 *••■*•'■ *i ' •' ' • '■ 

• • •• « t !• : it • • • I. '»f I' i ■• 

ii| •« ••kti I : I ' i«4 I • '• I 4 '' r^to I » '^ ^ ■ •),•.- |. I. . isi( • i 

• iv| lltl^ 'I ' •« -II- -114 7t •.*§■■ -I % •«« 4 ' * ( • '■ *tl*r ttf * 

II % ».'. %.\ %ki "€1 I r ■ . i^ f - • I • »s^ • í •.-. ' íi«' • • 4i * I fn' • 

-' *«i«4 I • ' »' * * i'i' * lii ' t té- » I rf*J .' • ■ • 4- H * I.- 

M • '^* • *** ' 4 I ••«( • :i I -i» ■ i»«l^ * *• » «<44 • t '4 » < I tt 

r • • ■ I ^t t: !•■ I • i> I ^ ■ i : « • ' lA-' » ' t.t t'*('l TI ••* #. 4 I * •■..-. 

•« ^ 4il.tili4 14 I «Hl». Ite.'Ü^^Mk %• 4*^4d4ftA«4^ MMV- .fk I • III 



i 1 • 



I 



■ ••II ; • ■* 



« i 



262 



szintén magyar falu volt, a horvátság túlsúlyra azóta jutott. A fajkisebbség 
ma mindkét szigeten III°-nyi magyar, s ha ez megnő, a két sziget beol- 
vadása csak időkérdés leend. 

Körmend körül a magyar falakban német és horvát spórák még 
sűrűn mutatkoznak, Vasvár és Sárvár körül azonban ezek is elmarad- 
nak: onnan kezdve a sopron — győri határig a községek népe tiszta 
magyar. A monoglott magyar községek tipusa általán az egész kisalföldi 
magyar medenczében uralkodik: Mosonmegyében találtunk 7, Győr- 
megyében 68, Sopronban 75 tiszta magyar helységei ; Vasban van megye- 
szerte 190 ilyen, ezekből a Rábaságra esik 40, a Répcze, Gyöngj'ös és 
Perint vidékére 66, a Kemenes és Kis-Somlyó vidékére 78, a Kerka- 
vidékre 6. A sok monoglott magyar helység azt jelenti, hogy más fajnép 
azokba elhatolni, vagy bennük gyökeret verni nem tud, 

A hitélet a Rábaság magyar, hiencz, vend és horvát helységeiben 
általán r. kath. Körmend körül fellép a kálvinistaság ; Vasvártól Kis-Czell 
vidékéig pedig, főleg Sárvár és Ostfi-Asszonyfa közt, az ág. ev. felekezet. 
Az izraeliták a Rába-vonalon sporadikusan fordulnak elő, nagyobb szám- 
mal (11—11°) csak Körmenden és Sái'várott. 

A Rábasághoz szorosan zárkózik a Kis-Somlyó és Kemenes-vidék 
szhimagyar területe. 



A Kis-Somlyó és Sághegy körOl (16 magyar helységgel) : 





fajnépeinek 


felekezeti népének 


a népesség 


■ fajtftbbiéf f«M 


A járás és >»« 


többsége kisebbségei 


többsége kisebbségei 


ötv 
óta 


CH év 


helység neve ja'g 

< 


legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


előtt 


Kisczelli Járás, 










j Kócs g 


magyar T n. — 


ág. ev. IV° r. i. e. 


nőtt 


magyar 


J*Boba ? 


magyar — — 


ág. ev. IV° r. i. 


» 


» 


1 Pálfa-Márlonfa ? 


magyar — — 


r. kath. V« a. i. 


» 


> 


íJánosháza c 


magyar — 


r. kath. Il^i. a. 


7> 


j> 


Karakó g 


magyar 1° n. 


r. kath. T i. - 


> 


> 


F -Nemes- Ke- 










resztúr fj 


magyar — — 


r. kath. Pa. i. 


» 


> 


Keled a 


magyar T n. — 


r. kath II" a. i. 


» 


9 


Duka ^ 


magyar — — 


ág. ev. V° r. i. 


» 


_>- 


Kis-Somlvó S 


magyar — 


ág. ev. V° r. i. 


» 


» 


Borfiát a a 


magyar --- — 


ág. ev. Vor. i. 


» 


> 


Ef^yházas-Hetyc ^ 


magyar - 


r. kath. IP a. i 


» 


> 


Na^íy-Köcsk a 


magyar — 


r kath. IV« a. i. 


fogyott 


y 


Kis-Köcsk a 


magyar — 


r. kath. IV° a. — 


> 


> 


Kcmencs-Ká- 










polna a ; 


magyar — — 


r. kath. IIP a. i. 


nőtt 


> 


Alsó- Mesteri a 


magyar - 


ág. ev. IIP r i. 


» 


» 


•Felsíí-Mestcri a 


magyar — — 


r. kath. V« a. — 


» 


> 



A KcMMncull* (51 magyar hclyKéggel) : 



^ 


f>jnépti«*k 


relckcicil níptiKk 


A,.r*.*. 1| 


líbMRO 




tSbb«ég> kiKbblíKd 


httjU,n,Tt S| 


iwü- 


«BT(b 


l«R«lt- 


tKTÍb 


* 




jrort uórvtnjnt 


Ijotb siArránjDS 


Kiie:elli járás 












Viirkcsifl 1 


magyar 


_ 


_ 


r. kalh, l*i. 


- 


1 ,>Imí i>-K,-s/.'ii 


magyar 


— 


_ 


r. knth. [* i. 


— 


K.iiiciKs S/eiH> 












IVtrr ? 


magyar 




_ 


r. kalh. 1* i. 


a. 


•Mafiyar-Gcncs t 


magyar 


— 


_ 


ág. to. III* r. 


i. 


Krni«iK-Hö- 












}!.véM a 


magyar 


— 


— 


ág.ev. IV r. 


i. 


Swrnény ? 


magyar 


— 


— 


ág. ei>. I' r. 


i. 


Pór-Mag:isi •( 


magyar 


— 


_ 


ág. ev. IV r. 


c. i. 


■Si-ine^-Maü:.-.! a 


mag>-ar 


— 




ág. ev. 11* r. 


i. 


■\ .-WiAcíLk a 


mag.var 


— 


— 


ág. «.. V r 


i. 


Kcmenes-Söiu- 












ién ? 


magyar 


— 


— 


ág.ev. 11. r. 


i. 


Kc-nirnrs-Szrnl- 












Mirton 


magyar 


_ 


- 


ág.ev. Vr. 


c i 


Mrr-MvBtlMVVal? 


magyar 


— 


— 


r. kalh. IVa. 


i e. 


■l'iT i^s Xctncs- 












IMnifllk ? 


magyar 


— 


— 


r. kalh. IV* a. 


i e. 


K«nienrvMi- 












tiálvfa a 


magyar 




- 


ág. ev. II' r. 


i. 


ToL..rcs-rj -Mi- 












hályra 1 


magyar 


— 


- 


ág. ev. II' r. 


— 


^monyi a 


magyar 


— 


— 


ág. ev. IV'r.I 


■i. — 


hiiczfll a 


magyar 


rn. 


— 


r. kath. Il'a.Il 


I. - 


•Al'w.-Ság k 


magyar 


_ 


_ 


r. kalh. V'a 


i. 


luikfa ^ 


magyar 


- 


- 


r. kath. 11' a. 


- 


WTárt járás. 












N^Kv-Sirke a 


magyar 


— 


— 


r. kalh. IV' a. 


i. 


KisSitki- p 


magyar 


— 




r. kalh. I* a. 


i. 


•(iírrzc-Teskánda 


magyar 


— 


- 


r. kalh. V'a. 


i- 


Mi%ke ? 


magyar 


— 


— 


r. kath. Ili* a. 


i. 


Frls.-»- és Alsó- 












RiM a 


rangjar 


- 




r. kalh. II' n. 


i. 


Iflii'dri yúrdí. 












iHovszúfalu '? 


magyar 


_ 


_ 


r. kath. I' i. 


a. 


.•H..wú-PCTwa- 












1 '^ a 


magyar 


I«e. 


— 


r. kalh. 1* i. 


a. 


' li.'.ü.->tr í 


magyiT 


— 




r. kalh. I'a. 


— 


lAÍ|ikprck & 


magyar 


- 


~ 


r. kalh. I' i. 




CvIiiMimlsz^nl^ 


magyar 






r. kath. 1' i. 


— 


•Cvfhj 9 


magyar 


— 


— 


r. kalh. I' i. 


- 


Wplak fi 


magyar 


— 


— 


r. kalh. 1' i. 


— 


kislMVr ^ 


nwKyar 


- 


- 


r. kath. 1' i. 


— 


B3lla%úr ^ 


magyar 


1*11. 


"" 


r. kalh. 1' a. 


i. 


>ija> Tilaj ? 


magyar 


- 


_ 


r. kalh. - 


- 



K 




rel.k«etl MpéBtk 


itm^ 


b|iii>W(i« 


Ajérísés li '^^"^'^ "■ 


ígj-íb 


többsége ktiobbüÍKe! 


Otvn 


év 


heljnígncvs Si 


lígsü- 


leRsú- 


egyéb 




<" 


lyosb 


siúryinTOg 


Ijoib 




óta 


elíll 


•FelsöOczkó o 


magyar - 


_ 


r. kalh. I" i. 


__ 


nStt 


magyar 


Alsó-Oczkó 01 


magyar - 


— 


r. kath. — 


— 


> 




Kozmafa « 


magyar — 


— 


r. kalh. - 


— 






Olaszka fi 


magyar — 


-^ 


r. kalh. r i. 


_ 


. 




Pácsony ? 


magyar — 


_ 


r. kflth. - 


_ 








magyar — 


— 


r, kath. I-i. 


a. 


> 




Egervár n 


magyar I- n 


— 


r. kalh. I"i. 


a. 


> 




IX-nesb-Ukh^}' ? 


magyar ~ 


— 


r. kalh. l- i. 


._ 






Üösfa o 


magyar — 


- 


r. kalh. loa. 


_- 




> 


•Györvár ^ 


magyar - 


— 


r. kath. I" i. 


_ 




> 


HégyhálPéterfaa 


magyar - 




r. kath. P i. 


— 


fogyott 


német 


'Andrásfa ^ 


magyar ^ 


— 


r kalh. 1° i. 


— 


nStt 


magj-ar 


F.ísAlsó-Tetekei ? 


magyar - 


— 


r. kath. - 


_ 


> 




Sárfi-Mizdó a 


magyar - 


— 


r. kath. — 


_ 


fogyott 




Karálföld a 


magyar — 


_ 


r. kath. I" i. 


_ 


nőtt 




Polö Mihályfa 0. 


magyar - 


- 


r. kath. 1° l. 


_ 




, 


Oersc ^ 


magyar - 


- 


r. kath. l" i. 


- 


* 




A Kemenes-hát (2ö magyar 


helység 


íe!): 








Körmendi Járás. 












Dflröske a magyar — 


_ 


r. kath. l" e. 


a.i. 


natt 


magyar 


Döbörhegy P ^ magyar — 


— 


r. kath. I* a 


_ 






Halasió a magyar — 


_ 


r. kalh. loi. 


_ 






■Szarvas-Kend ? : magyar — 


— 


dg. ew. V° r. 


— 






Nagy Mizdó « ; magyar 1° e 


— 


r. kath. I<> a. 


i. 






[ Hegyliít-Sdl a magyar — 


„ 


r. kath. — 


— 


> 




Hcgyhiil-Hoiliíszi magyar — 


._ 


ág. ev. IVt. 


e.i. 


, 




Darabos hegy ■* magyar — 


— 


r. kath. — 


— 


fogyott 




•Niidasd a magyar - 


- 


r. kalh. IV°a. 


e. 


nőtt 




Kalafa n magyar -- 




r. kalh, II»a. 


e. 






Halogy ■? magyar — 


_ 


r. kalh. 1" a. 


e. 






[váncz fi magyar I" n. 




r. kath I- a. 


i. 






Hi'jyliAtSit-MAit.n'í magyar — 


— 


r. kath. I" a. 


e. 






•Hegyh.-Morikz T- magyar — 


_ 


r. katli. 1" a 


i. 






SzöCKC ^ magyar -- 


— 


r. kath. lioa. 


i. e- 






Magyarosd '< magyar 1" n 


_ 


dg. ev. IV r 


i. 






Visziik a magyar I" n. 


_ 


r kath. IlPa. 


e- i. 






Szl-Jakab -. magyar 1" ii 


_ 


r. kalh. lioa. 


e. i 






Süakiiyér o. ' magyar 1° n. 




ev.ret- III" a 


r. 


, 




Jiiiiosfa -1 magyar — 


— 


r. kath. I"a. 


_ 






l'aiikasz -. niagynr — 


— 


eo.ref. 11° r. 


a i. 






S/alla 'I magyar 1" n. 


- 


ef.ref. IT. 


— 






•Nagy-Hákos ^ magyar — 


„ 


ev.rel. 11° r. 


a.i. 






Ki.s-l{;\kos fi iiiiigyar 


- 


«•. ref. II[» r 


a.i. 






Isiiáiig o , 


magyar 


- 


etKref. - 


— 


» 





A kisiiHWUIi iniiii :i Komeiies-vidékkel zái-ul. Mögötte Veszprémk" 
s Zíiljílmn iiüii- 11 Hnkoiiy körvonalíii bontakoznak ki, s az emeltebb 
KciiRiifsIuit 11 (ííküi'i lu'jfyt'klK'n l>irja tennészeles folylalását a Szala-vólgj' 



lift*. >«IM|f% ItAf % ««d%*^«^«i «v>*iA • f^^€k^ • I ^' '«ft>4» • •# ^•t ^'* 

•- « »• ••«•« « \ t^-* \»*mm^ ik^'^Mit |4i|v.« • • 1)»4 I .-.. ^•■^' 

' 4 • 4 ff- !'• «% >»4'<fctl^ÍM^ ^ .«#^» 4 ^A» 4 • f«l ft k ' »' ' «i^ »^ « .« 

• ^ b u« . • fti* 4 ''•^M 4 té 4 «•'€-« /Antj»/ki ■•k Km* l'kf # •.*. %«t 
< •••i"in '«i#^« « « f«iVMi»% Ni » « Mi»t«A «a W«a^*^4 » «f **//■« •# 

.•»•«•■••. i.i • Mt<^«««Mif^ I 4#» r«4 'b^* WW%i.4, Km i $^^tr*% '#4«tf <!«4«4^ 
». f 'IM^i-i* 'W**^ l*4«»l M4.'«:«' %'•• «4. K«»fi*4 «> l^» f t 4«>"« 

«. ii4 ■ M%f«r' ^4C* V^*'- V^vAtt4 mm^é^%^t9$\t% i«ftf%«uift«»» 

« ^ ft >.^i «iff {%••« 4 ••A«4«Aaf| 4 tt#«»«4 tfftitfM ' *>^ !.«-'* I «*4 • 4 

I .«Mr# • ti«^ k«»4^4 ««-A#%«n I' 4««r«>-4^-«i »4 k f ««•« -•J 

• « • « « t '•rM-^4*"* «« f«f «4Mn 44 «« • V«4«4» « * ^ r " p «. 4 I * V 
• • II • r|i«.i m4 • •■•.-•i44 't^Aaif^ Ms«>A««k44l 

« tiif t«i«,Ufti' « • i^.'40*>^ 4M- Wy4>'i^ ^44Vf 4 k«-'4» • -ti^-f **%nd'A 
t. ^••'•- • !<••<•« »iiU»«l| W^-t n -tf 4tf ^1 «f*4»i cfl^ri^'JiMk • Affl^* • I .« ^1* li 
t %• «•• 41 -in** • «Af4 « •«« 4 4'ml * M«JkVi»'»>' 

■ i l4««' l*« t ' ti %-4 14 



••i««| • ■■' •!»••■ %mi't0^^ 



r 






f • 
i 



».mM«i 



* ^M'^ ' 



• * 





4 


••••^ • • 






Wft^ 


• 
1 


• 


M«« 1 • ( 


1 - 


■•«•• • 


Mti.^ * 


« * 


M 


••••■| ' •> 
•••••I •■ 


- ■ 




• •••^ • - 


- ■ 


• 


tlt»t| •• 


> « 


Í.««>' 


ll.ti^ • 


.1.. 


• 


il>»«i| ' ••' 


• • ■'• • 


- 


Mtl.^ • ••- 



9 • 



• •■•' r . 



• ff ' 

. > I f 

• •' I - 



••' 



•I • f - ••■ 



'"1*1'* ' 

•t » 



266 





bo 


faj népeinek 




felekezeti népének 


a néptsséf a 


fajtfibtaéf roll 


A járás és 




többsége kisebb 
legsú- 


sége 


többsége kisebbségei 
legsú- egyéb 


ötven 


év 


helység neve 


egyéb 






< 


. lyosb szórványos 

1 


lyosb szórványos 


óta 


előtt 


Kapornak 


a 


1 

magyar I® e. 


— 


ág. ev. IVo e. 


r. i. 


nőtt 


magyar 


•Hódos 


a 


magyar 1° e. 


n. 


ág. ev. lo r. 


e 


9 


> 


Sál 


a 


vend F m. 


n. 


ág. ev. IVo r. 




> 


vend 


Nagy-Dolincz 


a 


vend lo m. 


n. 


r. kalh.— 


— 


•» 


> 


Kis-Dolincz 


a 


vend 1° m. 


n. 


V. kath.lo]. 


— 


azóta 


lett 


BQdincz 


a 


vend 1° n. 




r. kath. I® a. 




nőtt 


vend 


Ritkaháza 


a 


vend IF n. 


m. 


r. kath. — 




> 


> 


•Fclső-Szölnök 


. a 


vend P n 


m. 


r. kath. — 


— 


1 • 


> 


Szt.-Mályás 


a 


vend lo n. 


— 


r. kath. I© a. 


— 


1 

» 


> 


Magas fok 


p 


vend — 




r. kath. !<> a. 


— 


telep 


volt 


Kerkafö 


P 


vend 1° n. 


m. 


r. kath. — 


— 


nőtt 


vend 


Marokrél 


p 


vend 1° n. 


m. 


1 r. kath. — 


— 


» 


> 


• 
A Kerka-Ler 


idva-köz (10 magyar, 10 vend helységgel) : 






Mura-Szombat 


• • 

'7. 














Szerdahely 


a 


magyar I© v. 




ev. ref, III a. 


r. 


nőtt 


magj'ar 


Szombat fa 


tt 


magyar I© e. 




ev. ref. 1° a. 


r. i. 


> 


> 


Gödörháza 


a 


magyar !<> n. 


— 


ev. ref. 11° r. 


a. i. 


» 


> 


Velemér 


a 


magyar !<> v. 




ev. ref. 1° a. 


r. 


» 


> 


Kisfalu 


a 


magyar II® v. 


— 


ág. ev. 1° e. 


r. 


» 


vend 


Csekefa 


tt 


magyar 1° e. 


— 


ev. ref. IVo a. 


r. 


» 


magyar 


Tollak 


p 


magyar Vo v. 




ág. ev. IIIo r. 


e. 


» 


vend 


•Prosznyákfa 


tt 


magyar 11° e. 


n. 


ág. ev. Ilío r. 


e. i. 


■> 


magyar 


Gcröház 


tt 


vend IV> m. 


n. 


ág. ev. — 


— 


» 


vend 


Berkeháza 


tt 


vend — 




ág. ev. lo r. 


— 


» 


» 


Jánosfa 


tt 


vend IIo m. 


n. 


ág. ev. P r. 


— 


» 


• 


Urdoinb 


? 


vend líl m. 


n. 


ág. ev. 11° r. 


■ 

1. 


» 


3 


Szt-Benedek 


tt 


vend — 




ág. ev. 111° r. 


— 


c 


> 


Kislak 


tt 


magyar — 




ág. ev. 1° r. 




» 


vend 


Andorhegy 


tt 


magyar — 




ág ev. 11° r. 


— 


» 


vend 


Szt-Bibor ^ 


c 


vend — 


— 


ág. ev. IIo r. 


— 


» 


5 


•Mártonhely 


tt 


vend lo m. 




ág. ev. IVo r. 




» 


■3 


Zsidahcgy 


^ 


vend Ib m. 


n. 


ág. ev. 111° r. 


— 


» 


;> 


Tót-Morácz 


P 


vend — 




ág. ev. 11° r. 




» 


3 


Mező vár 


? 


vend lom. 


n. 


ág. ev. IVo r. 




> 


r> 


A Lendva-tn( 


elléki hegyek (29 vend 


helységgel) : 








Muraszombati Jár. 














Benedek 


tt 


vend P m. 




ág. ev. lo r. 


1. 


nőtt 


vend 


Kökényes 


tt 


vend — 




ág. ev. IIl« r. 


— 


» 




Kosárház 


tt 


vend P n. 


— 


ág. ev. IP r. 




> 




Örfalu 


tt 


vend 1*^ m. 


n. 


ág. ev. IV^ r. 


— 


> 




Mátj'ásdomb 


tt 


vend 1° n. 


ni. 


ág. ev. IV« r. 


• 

1. 


» 




Geszten vés 


?' 


vend — 


— 


ág. ev. P r. 




» 




Uriszék 


tt 


vend — 




ág. ev P r. 




» 




Hátkalak 


tt 


vend Jo m. 




ág. cv. P r. 


• 

1. 


» 




*Tót-Kcresztúr 


<-• 


vend I" ni. 




ág. ev. P r. 




» 




Petüfa 


tt 


vend — 


— 


ág. ev. — 


— 


> 





1 




tektauii n(p«n<k | 


lÖbbiÍM kiMb 


tHtKCl 


Kkiiu- 


ceieb 


Ijoib uúrránTO* ! 


ág. cv. !• r. 


— 


ág. ev. Ili" r. 


— 


rtg. cv. I"r. 


- 


ilg. cv. I-r 


— 


dg, ev, tlh r. 


1. 


ág ev. — 


— 


ág. ev. I" r. 


— 


ág- ev. Ili" r. 


— 


r. kaíh. V" a 


_ 


r. kalh. IVofl. 


- 


r. kath. 1" a. 


— 


ág. ev. \'-r. 


— 


r. kalh. IVoo. 


_ 


r. kalh. Ion. 


, i. 


r. kath. lll»a. 


r- 


r. kath, Il-a. 


' — 


r. knth. - 


— 


r. knlh. V-a. 


— 


r. kolh. H-a. 


— 



S«adorv«Ky 
Lakban 
Uyaoab 
Nidorbi 

Borliáia 

RtMnM 

V«gyk&! 
Pcl«A-C<ulo|{ány^ 
Ahd-Oaloginv 
VUorUk ^ 

Mololyid 1 

VcthI Kovácsi a 
BadóCilva t 

VM-KorpAd " 

A Kt'rka-völgy s a Keika-Lcndva-kíiz ?."f mayyur helifstge <i^- 

iptEinthcIű. mint a kisalfnldi ma({yar medeiiczOiiek a üélsziáu uyeluleratel 

Ifié eső mai végvidéke. Határőrvidék voll ez a vé^i törléneli időkben 

is; ükkor katonai szen'ezellel birl: 'Orkefülel- nevel viselt s kfilAn kapi- 

táavMÍg alatl álll (hasonlón a rdsö-örihez Vasban, a locsináiidvidékíheic 

Sopronban, a kőviírvidékihez Szatmárban s a foRarasihoz Erdélyben). 

Vasmcü^e alsó örkerOlete valaha a Kemeneshőltúl le a KerkaoonaUij 

rrt és 18 magyar helységből álll. Ezek ma is mcf^vannak ; sől a Kerka- 

Lcodva-kAzben több falu csatlakozott hozzájuk, a miket a mag\-ar ői'sé){ népe 

a szoaiMzéd oendeklől móla hódíloü ei KözQlílk négy: ú. ni. Andorhegj-, 

luslak. Tollak és Kisfalu felszáz éve nié^í fend falu voll, de megmagya- 

rasodtak. Tótlakon a vend kisebbség máig V'. Kisfalun 11° erejű maradi. 

De a magvar elem kezd a Kerka-l.endva-közben beljebb is terjeszkedni : 

a leodvamelléki hegvek alatt a magyar fajkisebbség l'rdombün 111% 

UnotCln és /ftidahegyen II — II*. Fönn a hegyek kózl fekvő vend falukba 

nir csak apró magyar spórák hatolnak. Tű] a hegységen, a felső 

LendTi-völgj-be hajló lejtőkön, hol n vend és hiencz nyelvhatár összeér: 

Kuina (lU*). Völgvköz és Fels6-I,endva (II— II*) német kisebbsége a 

uomsxéd Rábamellék hícnc2 fajnépélöl való, 

A népes.ség e bárom tcrszakaszon mindentllt növekvőben van. Csak 
>i C(Qr Dávidházáról mutatható ki, hogy lélekszáma 5U év óta kissé 
■Mj^padl. A mag^'ar falvak közt Hajáuháza. Kerkás-Kápolna és Kon- 
•Wfa megkelsz erezte, (lödörliáza, Domokosfa, Kislak megbúromszo- 
fwia. Kapornak meg/Jtszftrózte. — a vend falvak közi Szt.-Mályás, Szenl- 
HoeMt, Crdomb. Mezővár, Andorháza, Lakháza, Szabadheg)-, Gyanafa^ 



268 

Tól-Kercsztúr, Mátyásdomb, Pctőfa, őrfalii megkétszerezle, Szt.-Bibor 
niegháromszorozla, Jánosfa megnégyszerezte félszáz év előtti lélekszámát. 

Régebl)en e helységek nagyrészt apró lelepek, házcsoportok voltak, 
igy maradtak a népszaporodás daczára máig apró faluknak. Még 
legnépesebbek a Kerka-völgyben a magyar örkerület régi községei: 
három meghaladja, három megközelíti az 1000 lelket, a többi 17 ma- 
gyar falu 500 lélek alatt marad. A vend községek közt e vidéken 
Alsó-Szölnök a legnagyobb (alig másfélezer lélek); 14 faluban a lélek- 
szám felülmúlja, 35-ben nem éri föl az 500 lelket. Az egész vidéken 
nincs egy nagyközség sem, a jegyzői körök ellenben nagyok : a legtöbb 
magyar s valamennyi vend körjegyzőség 6 — 12 faluból van összekap- 
csolva, a mi a nép szegénységére vall. 

A régi ői'vidék magyar helységeiben a nép vallása többnyire kál- 
vinista, szintúgy a Kerka-Lendva-közben ts. Domokosfán, Kapornakon, 
Kisfaluban, Tótlakon és Prosznyákfán ág. ev,, Kondorfán r. kath. A vend 
hegyi falukban a hitélet ág. ev., a Lendva-völgy felé dűlő nyugati s a 
Kerka-völgybe hajló keleti lejtőn pedig r. kath. 

A magyar nyelvhatár a Kemenesháttól a Lendva-völgyig Kondorfa, 
Szalafő, Hódos, Kapornak, Domokosfa, Szomorócz, Szerdahely, Prosz- 
nyákfa, Tótlak, Kislak, Andorhegy és Csekefa mentén, a vend nyelvhatár 
ezzel szemben keletre Zsidahegy, SztBibor, Szt-Benedek, Úrdomb. 
Berkeháza, Jánosfa, Tót-Kereszlúr, Pető, Sál, Nagy-Dolincz cs Budincz 
faluk vonalán, végíil a hiencz vidékkel szemközt nyugatra Ritkaházától 
Szt-Mátyásig s innen Kuzmáig húzódik el. 



A Lendvavölgy (10 német, 51 vend helységgel): 



bC 




faj népeinek 


A járás és i:> « 


többsége 


kisebbsége 


helység neve jc ^ 

< 


legsú- 
lyosb 


eg>'éb 
szórványos 


Szt'Gotihardi j. 








Malomgödör p 


német 






Liba rx 


német 


P V. 




•Vasdobra p 


német 


1« V. 




Békató a 


német 


— 


— 


Tauka a 


német 


I«v. 




Bónisfalva a 


német 


l^v. 




Kai eh a 


német 


Fv. 




Muraszombat i j. 








Hegyszoros p 


vend 


I1I« n. 


.__ 


Seregháza ,^ 


vend 


IV«n. 


— 


•Yíz-Lendva p 


vend 


IV n. 


m. 


Dióslak a 


vend 


11° n 


— 


Gedöiidvar a 


német 


l«e. 


— 


Határfalva a 


német 


I«e. 


— 


Mária-Havas a 


német 


I«e. 


m. 


Szarvaslak a 


vend 


n'> n. 


m. 


Vas-Vecsés f; 


vend 


Pn 




Porest ó g 


vend 


Pn. 


m. 



felekezeti népeinek 


többsége 


kisebbsége 


legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


ág. ev. 


IIP r. 


— 


ág ev. 


IIP r. 




r. tx'atli. 


V» a. 


— 


V. kath. 


IV» a. 


— 


ág. ev. 


IP r. 


— 


r. katti. 


Pa. 




r. kath. 


Pa. 




r. kath. 


IV» a. 




r. kath. 


IP a. 


• 
i. 


r. kath. 


Pa. 


• 

1. 


r. kath. 


V«a. 


— 


r. kath. 






r. kath. 




— 


r. kath. 


— 




r. kath. 






r. kath. 


Pa. 


— 


r. kath. 


Pa. 





a népesség a faj'öbbsé; i&it 



ötven év 



óta 



— nőtt 



elOtt 



némel 



» 




j> 


J> 




/> 


> 




V 


azóta 
nőtt 


lelt 


> 

néniel 


nőtt 




vend 


» 




> 


» 




> 


> 

» 
fogyott 
nőtt 

» 




> 

német 

> 
vend 


» 




» 


> 




» 



v 






^" 


•ím 




- t^flrfpriMfe 




. inxt . u 


HM< .(ll 


^V AlÉfMta 


ll »!«.<,. klMbh^.. 


lúbbidji* kinbbitg*! 






w^- 










'* Ijotb ni?S^s 




úl. 


.m 




|l venil Ul-n. - 


r. knlli. — — 


Ilffll 


vtnd 


RMUIás 


• vcml — — 


r. knlh. - — 






Királyul 


■« vend l" <v D, 


r knllv ~ - 






Klr^vn«k 


« vend !->?. - 


r. knth. - 






Kiroivfa 


" vend — — 


r. kutli. - - 






IkimlMlJa 


» vend I-n. 


r. knlli. — — 






Buro^lyán 


- 1 v.nd - 


r. kalli. Va. - 


fogyón 




Jritmyi-^ 


- ' vend Ion. 


r. knlb. I*)i. 


DÖlt 




•V»^Hi<k,(kÚI 


" vend I' D, m. v. 


r. kalh. l'o. i. 






S/íc%*nyfnhTi 


" vend Tn. 


r. kalh. m* a. - 






1 Kölnvfltsjc 


" vfiitl 1° ni, — 


r. kaíh. V n. f . 






filliiS.v 


" vend — — 


ár/, ev. lU' r. - 




^^^^M 


TÉborfu 


? ' vend l" e. — 


ílS. ev. IV r. - 




^^^^H 


BÜMhcIy 


" vend — — 


iíg. ov. II' r. - 


axúta leli 


^^^^H 


■BoJi.hrg>- 


S ' vcnil lo m. n. 


ílg. ev. 1' r. 


iiSK 


vond ^1 


ZollónlvA>:ti 


» 1 venil I" m. - 


ög. ev. 11 r. í. 


n/ötii leli 


H 


Wlmafn 


' 1 vend - 


ág. ev. - 


nStt 


1 


Sflrflhájta 


^ vend !■■ (1., - 


ág. ev. I' r. 




■ 


Muunyn 


« 1 vend 11° III. - 


á«. ev. I'r. - 




H 


Síl-Vbrstyén 


S ' vend !■> n. ro. 


r. kalh. V*a. i. 




H 


VMlak 


" ' vend — — 


ág. ev. !• r. — 




^M 


V«*yes 


» vend [" Hl. n. 


ág. ev, IV. i. 




^M 


Boknin 


'• ' vcnil l»n, m. 


ng. ev. III' r. - 




^M 


S^lanion 


" vend - - 


ág. ev. lU' r. - 




H 


Ladom^ 


" vend - - 


ág. ev. I'r. - 




H 


VasXylTM 


» 1 vend 1" m. - 


ág. ev. I'r. — 




^^^^H 


)UlllK»fS 


" vend — — 


á«. cv. lll'r. - 




^^^^H 


'batlyánd 


" ' vend I" a:. n. 


flB. ev. I'r. i. 




^^^^H 


tidiurs 


" ! vend - - 


ág. ev. - 




^^^^H 


)brt»h&n 


« 


vend 1" ni. - 


ág. ev. m* r. — 




^^^^1 


Iv^poloar 


• 


vend rni. - 


ág. ev. I'r. i. 




^^^H 


Snand 


« 


vend I'ni, _ 


ág. ev. IPr. - 




^^^^1 


Halnos 


o 


vend - — 


ág. cv. V* r. - 




^^^^H 


KiwSaoBibal 


« 


vend Pn. 


ág. ev. in'r. - 




^^^^H 


F>hul 


« 


vend — — 


íg. ev. IV* y. - 




^^^^H 


LakácA 


« 


eend I-n. 


i: kalh. l'n. i. 




^^^^H 


más 


« 


vend — - 


r. kiilh. IV n. - 




^^^^H 


Títoe. 


* 


vend 1" m. — 


r. knlh. Ili' u. — 




^^^^H 


Atn^iomlnl 


b 


vendm*m.ll<ii.— 


r. kiilh. U'a. 1. 




^^^^H 


lhUy«iiblTa 


P 


vend 1*11. m. 


r. knlh. I'e. 




^^^^H 


K«o.| 


P 


veod r m. n. 


r. kalli I'íi, - 




^^^^H 




« 


vend I-m. - 


r. knlh. Ul'a. í. 




^^^^H 


Íura-Síenteí 


< 


veii'l - 


r. knlh. - - 




^^^^H 


teMn 


» 




r. kolh. I»i. e. 




^^^^^^^^H 















270 



A Muravölgy 



A járás és >^£ 
helység neve 4= g 



Muraszombati j. 

Véghely 

Borhida 

Köhida 

Birószék 

Mura-Petrócz 

Ferenczfalva 

Iván falva 

Csendlak 

Szécsenykút 

Várhely 

Mura füzes 



a 

a 
a 
a 
a 
a 

a 

a 
a 



(11 vend helységgel): 

faj népeinek 
többsége kisebbségei 

legsü- egyéb 
lyosb szórványos 



vend 
vend 
vend 
vend 
vend 
vend 
vend 
vend 
vend 
vend 
vend 



1° e. 
1° e. 
1° n. 

1° m. 
1° m. 
lo n. 

1° m. 

V> ni. 



m. 



ni. 



felekezeti népeinek 
többsége kisebbségei 



légsú- egyéb 
lyosb szórványos 



r. kalh. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 



loa — 

Voa. — 

Ilío a. i. 

IVoa. — 

IP a. i. 

IIP a. i. 

P a. i. 

Pa. — 

P a. i. 

V« a. - 

loi. - 



a népcsséf a faj többség r0<t 



Ötven hí 



óta 



nőtt 

» 



» 

» 
7> 



előtt 



vend 



> 



A vendség zöme a Mura balpartján s a Lendva vidékén települi 
meg, a horvát-lakla Muraközzel szemközt. 

A Lendva- völgy felső nyílásában 10 német falu fekszik, az alsó 
szakaszokon s a Muravölgyben 62 vend falu sűrű csoportjai következ- 
nek. P2 62 helységből 56 egészen apró (a), a legtöbb köztük 1—200 
lélekből áll, sőt ennél is kisebb ; csak 16 falu közelíti meg az lOCO 
lelket, a főhely : Muraszombat nagyközség meghaladja a 2000-et. 

ötven év óta ez apró képződmények mind nőttek, helyükön azelőtt 
csak szétszórt csepp házcsoportok állhatlak, a mik községi szervezetüket 
utóbb kapták. Szegény falucska valamennyi : 7 — 13 falu tesz ki egy-egy 
körjegyzőséget. Saját háztartása csak Muraszombatnak van. 

A vend nép e térszakaszon a legzárkozottabb. A német elemből 
csupán a 10 hiencz falu szomszédságában: Seregházán, Vizlendván, Hegy- 
szorosban, Dióslakon és Győrhegyen fordul elő II — IV^-nyi erősebb faj- 
kisebbség. Alább a két völgyben csak elszórtan találhatni kevés magN'art 
s németet. Az egyetlen nagyobb magyar telep (IIF) Muraszombatban 
van. A monoglotl vend községek száma e völgységekben 17, feim a 
hegyek közt 12, a Keika-vidékcn Hsa Felső-Rábánál 1, odáig nem igen 
halol el sem a magyar, sem a hiencz. 

Sokkal kisebb és szegényebb nép a vend, semhogy hódítani, ter- 
jeszkedni tudna. Osszezárkozva, zsi'ifollan él a Mura és Felső-Rába közti 
hegyekben s az a nyilvánvaló törekvése, hogy kisded nyelvterületének 
határai közt fenmaradhasson. Védekezni jól tud, bizonyság rá kevert 
községeinek csekély száma. A Kerka-vonalon, hol a magyarsággal érint- 
kezik, puhul és tért veszít. A hienczekkel szemben csak a Lendva-völgy 
felső szakaszán engedékeny, egyebütt merev és kizárólagos. Legfeltűnőbb, 
hogy horiHíi elemet éppen nem fogad be községeibe^ és pedig nemcsak 
VasbaU; hanem Zalában sem, hol a borválsággal szomszédosán érint- 
kezik. K jelenségre lesz alkalmunk még visszatérni. 

A lendvavölgyi bienczek vallás dolgában a r. kath. és ág. ev. egy- 



i 



: \ 



*t • • tili UH^ • é <«#«fni' tj •A Alj M i^i •!■ f-90 ^* '^ *.» 



t* ff I » •• I . !.• k 



♦.»• ■ fc • • •• ' 



■ 



• r«M- •»§mufi%ééAéf % l«éi»'- I «tt < » » « /.^-i kar n I lA • 1^ - t.' » \ 



t 



t ' » t 



!• 1 •• 



* ••ti r .irt • Wi" * * AM>t«r- .•••f ■!». ?• •* '. • .í 4 I » ■ #k* .rf -1 1 # ■■ • 

••• ilAlk I l«ilt»- IX».Vh».4 • • I ' i«»'- I ' .-k < • k .^ I '•■•''- iw ^ íci ■ • 

• I I*' ft 'I ' J-tt< • % • t^^ 'A i'*^ íjk/ni m^é » » I f ■!• ■ ' • ■ • .# 

• j^ • y*. •!• .» *•* • «^ ■ » I • I ^-v^ ■»•'«.•« 4 »fc» í»'**l l'»*»- .^• 

« « % 1 «iti 4 ■«•♦-■ *<J •«•»«*•**■•** ^ # .• / ^J» *-- . \ » a » NÜ • -.« t ft i " -a4 » 

■ . ^ -» ,-•««-: mI »■•< » • - li k i - ^ * ^« « # 1 ^r t| » iw. «4 4 . •' • r 

: ••• .M Ilii ti''^*' fTkaf ^'it 4 S* 

!•• ^ ■ ■ »•« • í» i fi -« «^ 4 ■ : ftvf ^ ' vH ' P«# » . .-t * 4 ^ • -. » 

•. •!• !•■« r !•«• - ■ • M ^-' I ^ • Ji^ ! ' ft.^*^* ■: »ft • ^ A •r«.'. : • 4 i i 

II > 1 •••■•:*' 4 • » I ■ •- 4 » I •■.•...»: ■ 1^ •« 4 *''•'* 4 ■•• I- 

1.14 »«*'!.: 4 1 « : 4 4 I : <.t ><'-■* i » e • » 4 » • ti i .4 ' ^'• 
< fl4 4 «■•' * !•' •'«' ' »•' ^' II : • » 4 . ^ •. i ' 4 • ' ■ - tümi • < 

,. ,» t !«.» « t f j • * fi •,-..' 4 ♦■ -^"i* . i^ * • ,•«.*>• » 

«« »!••<•• 4 •: !•* * ' -f I ft 4 •'*n«i •*■ )»:■»- t^^*:* i 14 i*' ' ^ • '«* 

II I g • • w ■•• /•/. .•** 4 : f -^f^i rv' ,4 "^.í rh»Í9». '•« ■ 1 % -.í •«• ' X . •« 



* t ■• ^ 



« • - * 



, •> 4 IK tl.|l4.-»i :*M **' • »-l« •» 4 -^- • , • ki' 1. 1 ^ ',• ft. * 



.ff •. ■• 



^ • • j.j '.# * 



* * t ■ I ' I ■ í ■•• 



I ■ 1 



: i « • «•;*!« 4 >*. 4 •'%•' 4 %^^ ••i<*4 ** 4*' fr'* .iiift A%4i 

!■• ti Ifi ali « é r 1 1 1 ' 14 « ^'> ■ 4^ V' '.» . ' *v •.; ■ ..«, ,«/ - ^u 4 :• . 

• • •••i««l • •• i.Vl^"'! ' ií^'* •#..*••. 't-tiA • 1 ' *T4 • ■■* -• I '- -tf -: ^'i . •! 

• • . , ' •■■ t * •! I ^ «-ft •• |# /»> ' htaü » * - • !■■.,• M i««- <••' 4 "^T. K4 • • • í •. 
!•• ._ • I i» - u ''•■'•' 4 ' f - • ' • ft I ff 4 . !•'■ •' 4 

4 ' • I '•'■»•• 4 taff- • i« I ■ «^ • k. ;•» .1 4 < ^ • w.»li/* 



. •■•^ ■■•!• Iist • I I 



■ -A 



" 1 



.-•., 



• ■•I>- ■ ' i 



«••■ ■ I 

• |M ««■ *ii •!•<■ ■ 1 



rfl 



»• 



.4 Imi • má% 



272 

A népes magyar városi és mezővárosi jellegű községek közül kiemel- 
kednek : Szombathely (A), Körmend (£1), Vasvár, Felső-Őr, Jánosháza (3c^, 
Sárvár, Jaák, Vép és Alsó-Ság (4b), a kisebb képződmények közül (a) 
Szt.-Gotthard, Ikervár, Ostfi-Asszonyfa, Répczelak, Rába-Hidvég, Őri-Szent- 
Péter, Kemenes-Mihályfa, a mik mind egy-egy vidéknek kisebb-nagyobb 
jelentőségű góczponljai. Ilyenek a németség számára : Kőszeg f^), Rohoncz 
(c), Németújvár, Pinkafő, Szent-Elek, Gyanafalva és Nagy-Német-Szt.-Mihály 
(56), — a vendség számára Muraszombat {b). Egyéb góczpontja sem a német- 
nek, sem a horrátnak, sem a vendnek nincs az ő népesebb (a) falvaiban. 

Az apró faluk (a) száma az összes fajnépek területén feltűnő nagy, 
a magyar és hiencz helységek fele, a horvátok és vendek falvainak két 
harmada ilyen. De míg a német helységek közül a hetedrésznek (27), s a hor- 
vátok közül csaknem a tizedrésznek (4) megfogyotl a népessége 50 év alatt, 
addig a magyar helységek közül csak a 22-edrésze (13), a vend helységek 
közül ennél is kisebb töredéke (2) apadt le. Legnagyobb számban és arány- 
nyal a magyar községi képződmények gyarapodtak az egész vonalon. 

Vasmegyében a fajnépek állalán nem igen keverednek más népek- 
kel. Erős (IV — V°) fajkisebbség 4 magyar, 4 német, 4 hoi'vát s 2 vend, 
kisebb súlyú (II — IIP) 3 magyar, 12 német, 19 horvát, 15 vend, végre 
súlytalan (F) kisebbség 91 magyar, 102 német, 15 horvát és 66 vend köz- 
ségben fordul elő 

Erős a másajkú elem a magyar Szt.-Gotlhardon (V németlel). Zsidón 
(IV némettel), Tótlakon (V' venddel) és Harasztifalan (IV* horváttal); 
továbbá a német Szt.-Golthardon (V** magyarral), Szt.-Eleken, Vághegyen, 
Puniczon (IV— IV° horváttal), — a horvát Sóskúton, Zsámándon, Nagy- 
Medvesen (IV — IV* némettel) és Tömördön (IV* magyarral), végre a vend 
Alsó-Szölnökön és Seregházán (IV — IV*) némettel. /íweftfr^íí/j/íí minorilást 
képez a magyar elem 5 német, 5 hoi'\^át, 5 vend községben, — a német 
elem 2 magyar, 10 horvát s 9 vend községben, végre a horvát elem 4 
német községben. A magyarság tehát a német és vend, a németség a 
horvát és vend talaj felé terjeszkedik. A horvátság a három elem közt 
szemlátomást veszíti a tért. Monoglott községe van a magyarnak megye- 
szerte 190, a németnek csak 57, a vendnek 35, — a horvátnak egy sincs. 

A faj népek hitéleti viszonyairól a következő adatokat közöllietjük: 

A magyar községek három negyedében (225) a hivek többsége r. kath; 
egy negyedében (73) a két protestáns egyház osztozik rajluk : 50 község- 
ben az ág. ev., 23-han az ev. ref egyházé a túlsúly; emezek leginkább 
Vasvár és Körmend vidékén, a Hábaságban s az őrvidéken, F'első-Or és 
(Jri Szt.-Péter körül, amazok főleg a Répcze, Kis-Somlyó, az Alsó-Kemenes 
s az Alsó-Kába vidékére. Sopronmegye tőszomszédságában fordnlnak elő. 
A német községek négy ötöde (137) r. kath y alig egy ötöde (38) ág. ev. 
felekczctíí, — ez nlobbiak zöme a Stiriával határos hegyekben fekszik. 
A nend fahik nagyobb fele (65) r. kath., kisebb fele (53) a lendvamelléki 
hegyek közt protestáns. A horvát falukban a r. kath, vallás kizárólagos. 

Ezekben számot adtunk Vasniegye fajnépeiről. 



.1- 



Bejiiinlc »r egésx Ráhavonalat. a DtináMl a Muráig. Túl-a-l)iinii 
néjiy n>-U}{uti mcg>'éjc fíilöU immár líttekiiitlictaiik. A kép, mely felénk 
Lirul, na^* vonásokhuii ii kfíveikcző: 

A terOlcI Daj^yobb felet (lOIJá községből 3ll<et) a magyarság larlín 
m^szállvu. A magyar községek közül hal német talajon cls:igeie!len feks/ik : 
ú. m. a molioní Hanságban egy (l'uszla-Somorja). a soproni Csávavól^yben 
kctia (Fcbű-és Közép- Pulya) sa vasmegyei l'inka és Slrém völgyek fejénél 
három (rdsó-Or, Alsó-Or. Óri-Sziget), A többi jOŐ magyar helység a Duna 
% a Kerka közt egyik legszebb részét teszi a kisnlfüUli magyar nyelv- 
leritleUtek. (Isak a német ny elvh :i tárral érintkező szélein találunk hét más- 
njkó közM;gel: három német szigetet a mosom szigetközben (Káinok és 
Mag)-ar-Kim]e). s a győri tóközben (Sövényháza), — négy horvát szigetet a 
mosoni Duna-melléken (Horvát-Kimle), az Ikvavölgyben Sopron alatt (Hi- 
deg»ég). sa körmendvidéki Kábaságban iPelső-Berkifalués Horvát- Nádnlla). 

A németség (mosoni sváb és sopron-vasmegyei hiencz) két szár- 
nyéval Mosonban a Kábcza-mellékig, Vasban a Felső-Lcndváig ér. zömével 
pedig betölti az egész begyvidéket a Duna s a Rália, a Lajta s a Laptnc^ 
kAzl. összesen 295 német helység zárkózik össze e terOleteu, csak Sövény- 
báxa vBD a győri tóközben és Káinok az eUiémelesedett Míigyar-Kimlével 
\aa a mosoni szigelségt>en elszigetelve. Ez erős német elem közepeit 
~ i homil telepei találtunk, a mik kisebb-nagyobb csoportokat képeznek 
» nehéz küzdelmet folytatnak fennmaradásukért. Öt horvát sziget esik a 
mOMUti sváb Üuna-niellékre. S a Lajta-mellék le ; Sopronmegye területén 
3 jal ■ Lajta-hegységre, 7 a Vulka-, 3 nz Ikva-völgyre, 2 a lanzsérí 
begyek közé s 15 a bárándi magaslatoktól le a Csáva és a Képcze 
mellékéig; végre Vasmegyében l(i horvát falut láttunk a Pinka-melléken, 
mis I1-et a Slrém- és l'inka-völgyben, 6-ot a Strém-Lapincs-közben. 

A vfndxég 118 vasnieg\'ei falujával a megye délnyugati sarkában 
huzódoti meg. Más fajnép a vendek közt nem alkotott nyelvszigetet, a 
tendek sem alkotlak ilyet más fajuépek közt. Egyes etnográfusok szerint 
Sopron megyében is volna a vcndségból, de ennek ellentmond n nép- 
uimlalási statisztika. E népfaj Vasból — mint alább latnt fogjuk — a 
l^eodva- és Kerka- vidéknek csak zalai folytatása felé terjeszkedett s 
D^dvhaUra a magyarság és hor\'átság szélén véget ér. 

A Itába-vonal négy fajnépe közt jellemző különbséget látunk, ha 
ketységméreteikel s a faj kisebbségekel összehasonlítjuk. 



Ai 


SÍI magyar. 


eus nínicl. 


118 


vemt. 


<8 liorvát helvséít kütül 




2t4 magyar. 


10:t nfiiiel 


»l 


vend, 


25 horviU . 




175 mngviir. 


92 német. 


31 


venil 


33 horvút : 




téfatau m,: 


!I7 mBgj«r. 




•i 


vend, 


17 horviíl. 




' <*»: 


11 mntiyiir. 


lU némot, 




vend. 


3 horvát: 




(•> - 


8 magyar. 


:t német. 




vend, 


- hon,ál. 




(«> : 


1 magyar. 


1 némr-1. 




wnil. 


- horvát: 






3 ittngyap. 


- níiiiet. 




vend. 


- horvát: 




, ».; 


— magyiir. 


1 német. 




vend. 


- horvát: 




m. 


— iiingvor. 


— német. 




vend. 


- horvát; 






1 ningyar, 


- némel. 


_ 


vend, 


- tiorv'át 




iB) ; 


1 magyur. 


1 némcl, 




veint. 


— Iiorv:!!; 






274 

A német és horvát községeknek alig harmada, a vend községeknek 
közel két harmada, a magyar községeknek pedig kisebb fele apró falu. 
Ez a tipus magyar és vend vidéken egyaránt pusztákból, kisebb házcso- 
portokból nőtte ki magát alig 200 év alatt. Fejlődésük lassú volt, főleg 
a vend faluké, melyek közt van máig elég olyan, a hol a lélekszám 
kevéssel múlja felül a 100 lelket, sőt ezen is alul maradt; de átlag a 
legtöbb magyar és vend falu nőtt, magyar vidéken csak itt-otl (az árvi- 
zektől zaklatott alsó Rábaságban, a Répczeségben, a Sokoró körül, meg 
a Gyöngyös mellékén) mutatkoznak veszteségek az utolsó 50 év mérlege 
szerint. Az apró német és horvát faluk kevesebb száma azt jelenti, hog\' 
e népek 200 év óla új községeket már nem igen tudtak alkotni^ és ez 
a kisméretű tipus hervadó régi községeikből lett, mely állításunkat a fej- 
lettebb (//) tipus eloszlása, egyfelől 103 német s 25 horvát, másfelől 175 
magyar és 31 vend község közt, csak megerősíti. 

Középméretű (a — d) községek dolgában a magyar képződmények 
száma több, mint a német képződményeké s ötszörte múlják felül a 
horvát és vend képződményeket. Csak a b) típusnál (2 — 3000 lélek) több a 
német helység, mint a magyar. A 19 német képződményhez itt két ren- 
dezett tanácsú város (Kismarton és Ruszt) s 9 mosoni mezőváros tar- 
tozik. 

Nagy és legnagyobb méretű községek dolgában a magyar cso- 
portnak Csorna és Kapuvár ("201^, Szombathely (A) és Győr (B), — a 
német csoportnak Kőszeg (^) és Sopron (B) a csúcspontjai. A két utóbbit 
a magyar kisebbségek máris erősen megszállva tartják. 

A faj kisebbségek ereje a négy megye 1005 helységében a kö- 
vetkező : 

Az 511 magyar, 298 német, 118 vend és 78 horvát helység közül 

egyajkú : 340 magyar, 78 német. 35 vend és 2 horvát helység : 
a kisebbség 

súlytalan (1°) 159 magyar, 180 német, 66 vend és 33 horvát helységben 

gyenge (II— IIP) 8 magyar, 31 német, 15 vend és 34 horvát helységben 

súlyos (IV— Vo) 4 magyar, 9 német, 2 vend és 9 horvát helységben. 

A tiszta magyar helységek a Kis-Alföld e részén közel háromszorosai 
teszik a tiszta német, vend és horvát faluknak összevéve. Ott feküsznek 
a magyar kisalföldi rónán, nyilt lérszinen, de más fajnépekből még apró 
rajok sem szóródnak közéjük. A tiszta német és vend falu típusa leg- 
inkább a hegyvidéken, mély folyamvölgyekben, más fajnépektől elzár- 
kózó térszakaszokon fordul elő. A mosoni rónán tiszta német falu egf 
sincs. A horvát szigetképződmények lassú enyésztésre vall, hogj^ közlük 
csak 2 falu akad, mely a nionoglott jelleget megtartotta. 

Súlytalan {V) kisebbség gyanánt (harmadrendű apró példákat nem 
számítva), a magyar elem 111 német, 34 vend s 7 horvát községben, a 
nemet elem 131 magyar, 25 vend és 25 horvát községben, a vend elem 

9 magyar s 14 német községben (horvátban egyszer sem), a /iorí;d/ elem 

10 magyar s 21 német községben (vendben egyszer sem) fordul elő. A 
német spórák tehát sűrűbben fordulnak elő a magyar és horvát, mint 



J 



>■ i-4 ^ ti «.« 4 : .^ ,*" I '* - » III ■»! 

4 I. ■•»•■ j % --i 1»^*' »• .1 «••.• lif.! 

• I • 

• • , ■ » ■ 1 / : ■ • 



«l 



« ft 



» 4 - ; ^ » 



« • 



'• ' f 



' ■ I 



» 4 



* '. lift- i«.r '» : 
II I í 1 I ' •-•* I í/ ,>' I 4 ■. ■ • •#• ■ 



I t . 



^" • ■ -'kii \ ' -mk^ 



t % » 



I j 



• . ^ ft 






I 



1 1 



I ■ t 



t 



I X > t 



\ ' 



• I 



■ -J 



■ ■ f I 



• I 



t ■ 



■ I , • k ■ • Ni ««4 - ! !-• / i I r-- » . 

• -í ' . f ^- ' t -••' "^ •'•■.•• 4 • I 

4 ' » ^* ' , » ; • . ■ 1 '• ' 'f •«» 

■ I • i • , • rr-« * , * # ■ í • i • • ü^ ^w % I . • • I 

4 .i . i i. I ' .■ » . 1 , • I • * I*' '-/.'• i 

• • -11.: •!.: • • I -e t • ^ t i * .t • I. ■ ', 

■4 •♦ . .4 • • • .•• . '^i.- ■ ■ . -'••'»• f 

I ».i 14 i4 •r'4«tl«i*-4 

i » • ■ • I -li ,•* V '.%•••,? •• t 4 

• ' ■.,'4 4 Ml r. f , I .-.■<:. 4 •• . 

t » • I :i » c • ■ » • * I. . 4 *■« •! ' I., t ' . n.. I I ; ... 

III i •■ á ^ ^ ' ' ' ' ' * * 4 4 ■ V I 

• . '•••!. '4 -••'I-k ^ *■• • f' : ' ^ * * I- 4 

k l-l * # ■• I í ■ • .'• • ft, > t.t »-■*'-• ' I . . * f í . 

«--i4- I ' t T^-.if •^lr•JH^'••llt*^ :i- 

I ■ -i-: 

t . . i i''* •#••.• 4** I -■ ..',., -.j / 'M. • 

-•■II 'i « i. té *■.**' 4 ^ « ■ .'< I ' 

I • ^ íi . t* 1, f r* I i{ W. rti I" ' I . , • 

. s-l I 4 '4 I ■• •• • . f t, ■ • • 4 : I * . 4 • • I 

II 4 •"4'*^* l!'4^*r< ■:i-í:4 

• tf- • I *'i« I 4;4 fir' l«ri.; • W9 I i * • : 

I l.4l*'<'l*' ^* •••# 4*'- ^ * ' 



* ■■ I I • lat ' U ^ •• ■ I ti 

• •-■ti. iltil • ^,tii-»«^>i •4--*(á'»i->t Mt • ••■•it I • «._.••• 4 

I ■•■••••i Itl-ii'. I 

I 



276 

Mosón területén nincs talaja ; Győr megyében 6, Vas megj'ében 23 sziget 
az övé, — amazok a komáromvidéki (csallóközi és gesztesi), emezek a 
zalai (tapolczavidéki és göcsei) kálvinistaságra támaszkodnak. A 172 ág, 
evang. községből 66 magyar, 53 német és 53 vend ; a 29 ev. ref, helység 
mind magyar. 

Az izraeliták 2 sopronmegyei német községben bírják a majoritást. 

A súlyosabb (IV — \^) és kisebb súlyú (II— IIP) felekezeti minoritások 
a többségekkel szemben így állanak: 



A felekezeti 


' 




IV- Vo súlyú 


- 




n-mo 


súlyú 






kisebbség 


9> 


r. kath. 


ág. ev. ev. ref. 


izr. 


r. kath. 


ág ev. 


ev. ref 


izr. ^ 


községekben 


r. kath. 


^ 
•^ 


* 


55 7 


— 


* 


76 


9 


1 


» 


ág. ev. 


(fl 

5 


73 


* 2 


- 


74 


* 


3 




» 


cv. ref. 


•o 


5 


1 * 




13 


1 


^ 




» 


izr. 




1 


— — 


* 


11 






* 


> 






magyar 


német horvát 


vend 


magyar 


német 


horvát 


vend 




r. kath. 




37 


16 


9 


35 


32 




19 


> 


ág. ev. 


Xi 


39 


23 


13 


50 


16 




11 


» 


ev. ref. 


"5* 


6 


— — 


— 


14 




— 


— 


» 


izr. 


.2 


— 


1 


—— 


< 


4 


i^— 


^ 


> 



Ez adatokból megállapíthatjuk, hogy a négy megye r. kath. elemei- 
nek erős abszolút többsége, protestáns elemeinek pedig relatív többsége 
magyar. A protestáns elem többször és nagyobb súlylyal lép föl kisebbség 
gyanánt r. kath. községekben, mint viszont, s jóval többször a magyar, 
mint más népfaj területén; erős izraelita kisebbségek kizárólag r. kúiL 
talajban, — s nagyobb számmal mutatkoznak némely mint magyar területen. 

A súlytalan (P) kisebbségeket itt nem vettük figyelembe. 

A magyar faj mai nyelvterületét a török háborúk zivatarai s a némel 
világ nyomása daczára meg tudta e vidéken menteni. Valaha kiterjedi 
a mosoni Fertőségig, Vasban a Pinka-völgy mélyéig, s az egész Kerka- 
mellékre ; a viharos száz évek alatt a magyarság e tér egy részét elvesz- 
tette, s csak újabb időben volt képes másik részét visszaszerezni. Előnyo- 
mulása Mosón és Sopron mélye felé lassú, Vasban a felső Gyöngyös, 
Felső-Rába és a Kerka vidéke felé jelentékenyebb. 

A hiencz határképletekhez, melyek 1000 évet meghaladó időre: a 
régi frank birodalom emlékeire tekintenek vissza, — a török háborúk 
után telepes svábok csatlakoztak, kik a német nyelvterületet a Rábáig s 
a Dunáig kiterjesztették. 

Erre a korszakra esik az ültetvényes horvátok megjelenése is a Duna 
s a Stréni vidéke közt. Illetékes szakírók szerint e nép bosnyák eredeti 
s a Wasser-Kravat nevet azért kapta, mert a «b» betűt «w»-nek s a 
• bosnier* szót vvassner»-nek ejtette ki. Első letelepítőik a török világban 
a Nádasdy és Esterházy grófok voltak a sopronmegyei latifundiumokon. 

A telepek nagy száma (ma van 78, de száz év előtt 120-náI istöbb 
lehetett), s három megyében nagy kiterjedése azt jelenti, hogy a telepí- 
tésben az egész moson-sopron-vasmegyei nagybirtokosság részt veit. Szor- 
galmas és békés elemet kapott, mely e vidékre a Száván át török fegy* 






277 



vwrfc f« h^k4k ^W ezrivel menekOlt. Mekkora futás volt nz. lálszik 
abbdl. hogy a mvnokolfik e^' része a Diináif{ meg sem állt, sőt iítkelt 
annak bal(»artjára is: Pozxomj müt/ott van ma az ulolxó horvát lelép, 
€>H Inllialólt mért ^^^ elnémelesedell horvát gyarmat ma raif ványai. A horvát 
szigplek gyanítható soreji, hogy — fekvésük szerint — német vagj' matjijar 
IrrüleUn lassan-lassan elenyészszenek, 

Konlosabb eunél a vasmegj-ei vcndség kialakulásának kérdése. Tekin- 
télyes szakírók állítják, hogy a vend-szlovén elem már a frank birodalom 
frnnállúsakor bírta mai területéi, s így a hlenczekkel egy időben települ- 
hetett meg. De ennek ellent mond két körQhnény: 1. a vend faluk kivétel 
ítélkQl aprák, nagyobb képződmény (3000 lelket meghiiladó] egy sínes 
közlQk, a mi 1000 évet meghaladó múltra emlékeztetne; 2. a vend nép 
ma krl csoportra van osztva. — nagyobb fele (70.000 lélek) nagy zsúfolt- 
sAf[gal Vat és Zala megyék délnyugati sarkáhan. kisebb fele (30.000 lélek) 
sxétszórtan Horvát -Szlavón országokban, túl a Dráván lakik, ^ a mi arra 
vall. hogy valaha e nép osztullanul. etjynégesen ttil n Dráván élhetett. 
honnét nagyobb részét a töi-ók háhorúk zavariák el. 

Mi ahhoz a hípolhézísliex hajlunk, hogy a vend nép volt a régi 
Si/aoo/iía. a később lelt Kroáczia, egykori lakossága, s az 5 régi hazájok 
volt az a tartomány, melynek a magyar közjog és igazgatás nyelve (a Szla- 
vónia szóból lefordított) Tólország nevel, a szlovén népnek pedig sziavon. 
na^arul tói nevet adott. 

E léteit n következő tények támogatják : 

I. Régi földrajzi és slaliszlíkai munkák a vend népet magyarul kóvet- 
krzeleseu /óf-nak. Fényes Elek dolgozatai Vas megye muraszombati járását 
•tótsági kerúlet'-nek. szlovén lakosságál 'vindas /»/»-nak nevezik, meg- 
knlAnbÓzletve azt az Ausztriából beszármnzott s germanizált •vindtis 
i>fmrt*-ekt6l 

i Vas, Zala és Somogy megyék régi helységei közt. melyekben tói 
>ttv»k) elem sohasem, de vend annál bizonyosabban lakhatott, mert ma 
> takik. — iok helység nevéhez mái^ 'Tői' jelzÖl függesztett a közigaz- 
^itás. Ilyen Vas megyében: 7u/ falu és Td/lak a Kábánál. Tó/lak a Kerka 
i'K^göd. 7ö/-Kereszlúr a lendvamellékí hegyek közt, Kerka- Tóífalu az alsó 
\>-rka- völgy ben. /"óífahi a Dráva mellett. 7<í/-Szei'dahely és róí-Szt,- Márton 
■■X Mura mellett /aláhan. TúZ-Cjfalu a Dráva mellett, TóMveresztAr az 
Mmás- völgy ben Somogyban. A vasmegyei •tót- falukban vendek laknak 
i:ii U. mlg a zata-somogyi 'lói* faluk lakossága ma horvát vagy némel. 
\ ■> I nev ez egén vidéken csak a -vindus-tólok^-ra, vagyis a vendekre 
'MiLiikiizhalott ; ekíóródotl egykori falvaik mind ott fekQsznek a volt 
S:laPonia lószomszédságában, vagy közvetetlen halárán. 

3. Ez elszói-ódott »tót- faluk, a mikből a vend elem ki|)usztull, sa 
mcgmanull 147 vend község (Vasban UK, Zalában 29>, mely a Mura. 
Kerka és Kába közt alig HO ezer k. hold lerflleten összezsúfolt a u fekszik. — 
'ÍJ menrkíVt nép benyomását leszi, melyet a töröktől nyomoll horvát 
^ d egykori helgt 



278 

4. A népek eltolódását szükségkép követte az országrészeké. így lett 
a régi Szlavóniába nyomult horvátok nyomában az újkori Horvátország, 
s így kaphatta a Szerémség három régi magyar megyéje, a miket a magyar 
elem kiürített, a régi Szlavónia emlékének fentartásáia a Tótország nevet. 

5. Ha az országrészek fölcserélését a népek eltolódása nem előzte 
volna meg, akkor érthetetlen a megtörtént csere, s nyilt kérdés marad: 
hova lett a régi magyarság, mely a Szerémföldön élt, mikor az még nem 
volt «Tótország», s mely nép lakta a régi Tótországoty mikor az még 
nem lett ^ Horvátország ^-gá? 

Mi megérintettük e kérdéseket, s most búcsút veszünk a Rába-vonaltól. 
Feladatunk, hogy megvizsgáljuk a Túl a Duna délvidékén, a Dráva-vonalon 
fekvő három megyét. 



11. A déli megyecsoport. 



Zala, Somogy és Baranya megyékhez foVdulunk. Ott fekszenek cso- 
portosan a Duna s a Kemenes vidéke, a Dráva, a Mecsek-hegység meg 
a Bakony közt. Közös alapjuk a Dráva vonala, mely összeesik az országos 
határral. 

A három megyének 3,089.631 k. holdnyi a területe, mely be van 
építve 1247 helységgel, hol az 1891-iki népszámlálás 1,053.819 lelket talált 
A községek faj népe akkor így oszlott meg többség és kisebbségek szerint: 

A 911 magyar helységben (2,408.446 k. h. területen) volt* 

A hely 



területén f 
szám 


magyar 


román tót 


A fajnépek lélekszáma 
német orosz szerb hor\*át 


vend 


egyéb ny. 


összesen 


Zala . . 432 


288 740 


105 179 


2.736 1 12 1.322 


560 


543 


294.198 


Somogy. 273 


284.077 


314 239 


6.648 1 6 905 


630 


565 


293 385 


Baranya 206 


150.634 


538 


22.671 3 4.557 3.717 


497 


2.657 


185.274 



együtt: 728.451 419 956 32.055 5 4.575 5.944 1687 3.765 772.8Ő7 
A 153 nemet helységben (377.836 k. h. területen) volt 



Zala . . 5 


1067 




1 


2.418 






746 




2 


4.234 


Somogy. 21 


5.840 


9 


19 


12.989 


1 


1 


190 


3 


121 


19.173 


Baranya 127 


14.360 




74 


86.720 


1 


8.5 i 7 


2 373 


10 


427 


112.512 



együtl : 21.267 



94 102.127 2 8 548 3.309 13 550 135 91ÍI 



A 4 szerb helységben (15.341 k. h. területen) volt 
Baranya 4 | 348 — — 553 — 2.469 76 — 

^ Ös.szcsen a három megyében, ú. m : 



266 



3.732 



A Ijcly- 

scg- 
száin 



Zalában 58 1 

Baranyában 358 
Somogyban .'»()8 



A fajnépek lélekszáma 

magyar román tót német orosz szerb horvát vend egyéb ny. 

108 258 6.355 1 12 79.737 21.380 703 

— 617 112.896 4 16.246 20.129 507 3510 

411 261 19.721 2 7 10.829 635 727 



fiS52eS«D 



296.145 
168 376 
294.242 



404.6 

322.285 

326.835 



együtl: 1.247 | 758.763 519 1.136 138.972 7 16.265 110 695 22 522 494Ü 1,053.819 




btíyafgbcn (254.238 k. h. terBlelen) rnlt 

A faintprl lilrtszam.i 



rou mrb 


hon*! 


«nd 


ígjíb a,. 


^■men 


- — 


77.038 


m 


1S2 


84.741 


„ _ 


»734 


3 


41 


14.277 


- 65;t 


líi.gfii) 


- 


ino 


2(l7fi7 



A 29 vend h«lvs<gben <;i3.77ü k ti lerQlcIcn) \ 
Z«fa . 29 I Ó61 -20 212 - 



31 i 



2I,,'>20 



KOzségiilkotó nép (öbh van a Dráva, mint a Rába vonalán. A d^/- 
tzidn népek egész sorát látjnk e térszínen megjelenni: a vendekhez és 
hoTTálokhoz Hokiiczok és óhitfl szerbek csatlakoznak. A telepes soáb elem 
t< tameficsfn lép íM. A távol lakó tót, orosz és román népekből szintén 
mutntkoziink cf^yes sporadikus nyomok. De a ;im^(/nr elem hatalmas ti'il- 
Milylyul bir a többi fajnépek fólAtl : a magyar községek száma és népes.sége 
a más ajkú helységek számának és lakóinak háromszorosát, — a magyar 
ayelvterOlet pedig közel négyszeresét teszi a más Tajnépek területének. 

Vizsgáljuk e viszonyokat a három megv'ében, a hogy a Dráva mentén 
egyenkint kialakultak. 



Zala megye. 

Nagy* kitcijedés, anyagi javak iKÍsége, s kemény fnjnépek dolgában 
Zala Inrg^'C méltó testvére Vasnak, Természeli szépségekben felni is múlja 
kI a Bakony regényes kiága/ásaival, s alattuk a magyar tenger; a Halatoii 
tOfcrévcL 

A raeg%'c észnki fele hegyvidék. Ott húzódik el a bakonyságí s a 
Dt^'-bala Ion melléki hegnek kettós lánezolata, melyhez túl a Zala-völgyön 
■ K»-Balaton- mellék s a Göcse magaslatai csallakoznak. Déli felchen a 
n^fiyc térszíne halmos, s esak a Kis-Balaton körül, a Mura mellékén, meg a 
Mura-köz egy részén simul le lapályos térfelületté. 

Mindkét vidéket « foltjuk és völgyek rendszere tagolja részekre. 
.^ déii vidéken e rendszer egységes: alapja a Dráva, ebbe torkol a Mura, 
k Murába fut a Lendua, a Lendvába a Kerka, a Kerkába pedig a Berek- 
patak s a Vuliczka. Völgj'ségeik egymás mellett feküsznek. — csak itt-ott 
választja szét azokat néhány szélesebb térszakasz vízválasztó gyanánt : 
ily<-n a xtájer hntdrhnimok egy csoportja a Mura és Dráva közt. a tjöctei 
tirgyuidék a Kerka. Berek és Zala völgyek közt, — ilyen a Lendva-Kerko- 
^•iz. Az északi vidéken a vizek szétfolynak : a Marczal és Kígyós-patak 
Vas és Veszprém közt a Rábába. a'Zala-folyó pedig mellékpatakjaival 
1 Kb-Balatonba Amlík. De műszaki eszközökkel ide is kiterjesztették a 
megye vízrendszerét : a Xala-palakol egy kisebb csatorna összeköti a 
^'nliczkáoal. s a iiayy csatorna Patsán és Kanizsán át a Murával. 

kmeg)'e 581 helysége a völgyekel sörön népesíti be : 115 horvát falu 



280 



a Mura-közben s a Dráva és Mura mellékén, — 29 vend falu a Mura, Lendva 
s a Kerka vidékén fekszik ; 432 magyar helység egy tömeget képez s betölti a 
Murától a Marczalig, a Lendvától a Balaton-főig és a Bakqny-mélyig a megye 
négy-ötödrészét. E három fajnép területére öt kis német nyelvsziget épült. 

Mindezt térszakaszonkint fogjuk átvizsgálni. 

Kezdjük a Mura^közön, melyet három részre osztottunk: a Dráva- 
völgyi, a Mura-völgyi, s a közbül eso halmos tájra a stájer határszélen. 
A három tagon csupa horvát helységek vannak : benn a Mura-közben 106, 
túl a Dráván 1 (Légrád). Az egész Mura-köz tisztára horvát ; népe a Dráván- 
lúli földről : Horvát-Szlavonországból terjedt át ide s a két folyam közé 
eső félszigetnek, mely valaha sziavon és magyar talaj volt, az utolsó száz 
években horvát etnikai jelleget adott. Nagy tényező volt ebben 1849 után 
az abszolút korszak, mely a Mura-közt Zalától elvette s a horvát korona- 
országhoz csatolta. 

Lássuk e három térszakaszt egyenkint. 



A muraközi 


határhegyek (28 horvát helységgel): 






bo 


fajnépeinek 


felekezeti népeinek 


a népesség a 


fajtöbtaéf vslt 


*4> 

A járás és >.-2 


többsége kisebbségei 
legsú egyéb 


többsége kisebbsége 


öiven 


év 


helységneve x;-* 


legsú- egyéb 




< 


lyosb szórványos 


lyosb szórványos 


óta 


előtt 


Csáktornyái járás. 










Murafüred a 


horvát — — 


r. kath. — — 


nőtt 


horvát 


Hácz-Knnizsn a 


horvát P m. — 


r. kath. — — 


» 


» 


Ligetfalva a 


horvát I« m. ^ 


r. kath. I« i. 


» 


» 


IV-ik hegyker. ^ ! horvát T m. 


r. kath. -- — 


» 


> 


*Slridó a horvát I® m. n. 


r. kath. — — 


* 


> 


Magva rót a 


horvát — — 


r. kath. - 


7* 


í 


Határőr a 


horvát — — 


r. kath. — — 


» 


if 


I-ső hegyker. ^ 


horvát — — 


r. kath. - — 


» 


í 


Il-ik hegyker. ^ 


horvát — — 


r. kath. — — 


3» 


» 


Ill-ik hegyker. f; 


horvát - 


r. kath. — 


» 


í> 


Erzsébet lak a 


horvát — 


r. kath. - — 


» 


» 


Gábor völgy ^ horvát — — 


r. kath. — — 


7> 


» 


Végfalva a horvát P m. 


r. kath. — — 


» 


> 


^ Muraföred a ! horvát — 


r. kath. - — 


» 


s 


Mártonhalom a ' horvát - — 


r. kath. — — 


» 


;» 


Turzóvölgy a horvát — — 


r. kath. — — 


fogyoU 


> 


Királylak n 


horvát 1° m 


r. kath. — — 


nőtt 


f 


Zala -Bárdos a 


horvát - 


r. kath. — — 


» 


> 


Hétvezér a 


horvát — 


r. kath. — 


fogyoU 


» 


Felsö-Domboru a 


horvát — — 


r. kath. — — 


azóta lett 


IX-ik hegyker. fj 


horvát P m. — 


r. kath. — ~ 


nőtt 


» 


♦i^".-Mihálvfalva a 

te 


horvát 1° 111. n. 


r. kath. — — 


» 


.< 


Delejes a 


horvát — - . 


r. kath. — 


» 


» 


Kár oly szeg r* 


horvát -- 


r. kath. — — 


» 


> 


Y-ik hegyker. a 


horvát — — 


r. kath — 


azóta 


lett 


Gyüinölcshegy a 


horvát — 


r. kath. - — 


nőtt 


horvál 


Gvüniölcsfalva v 


horvát - — 


r. kath. — — 


nőtt 


horvát 


A.-Mihálvlalva u 


horvát — — 


r. kath. — — 


nőtt 


horN'át 


Nviresfalva ot 


horvál 1° 111. V. 


r. kath. — — 


nőtt 


hónál 





1 


^f ADfííi-íítoOíhörviithri^é^cí^ 


1 


^1 




hlekeutl ntpcnck 


..«. .-.,.-.. ^ ■ 


^K A JKá* « Íe 


tÚtlM*X( klMl<hi*g*l 




■ 


■ ü^^.^. 2i 


Ufftú- «j«h 


leRKU- •BT**' 


1 




lT«b uírvánjoi 


lyo.b n6r>*i>;os 


■ 


Fci<t«™,.iy&*. 






■ 


.MorrtíH'. 






■ 




(:«rr«Miyés a 


hon-öt - - 


r. kath. - 


nflit liü 


H 




UrAn-Áhld 


horviit 1* m. n. 


r. knth. - 


fogyoll 


^^ 




UikuvAr 1 


Iiorvát P V. m. 


r. kalh. - 


nOll 


^^^^1 




ü<««llaa>rU ■! 


horvái !■ I. - 


V. kíilh - — 




^^^^^H 




P-dokdt ■> 


liorvűl - - 


r. kiilh, - 






^^^^1 




Xsnbla |i 


liorvát !■ m. ». 


r. knth. - 






^^^^H 




Túlblu 


horvdl r ni. — 


r. kalh. - 






^^^^H 




Zrinvlbln 


horvát I* 1. 11. in. 


r. kalh. - - 






^^^^1 


:/irirfMi-V<f(drAe/»ll 


hon-il !• m. — 


r kath. - - 






^^^^1 




horvii lll*m. n.v. 


r. kalh. IP i, a 






^^^^1 


'ilrén-OAoy ^ 


horvál 1* (u, c 11. 


r. kath. - 






^^^^^1 




SxiukS « 


horvát I' m. 


r. kalh. - - 






^^^^1 




Xylrrtlí, 


horvöt P iTi. 


r, knth. - 






^^^^1 




üávMrf-lOUlj B 


horvát 1* c. II m. 


r. kalh. - - 






^^^^1 




z>i..i:i.ir ; 


horvát 1' III. — 


r. kalh. - - 






^^^^1 




fVhí-Pimtor. . 


horvűl - — 


1-. kalh. - - 






^^^^H 




Mö<»&lü 


horvál P ra 


r, knth, - 


ax6\a lelt 


^^^^H 




Sil'lloiu 


horvál P m. 11. 


r. keth. Pi 


nSIt 


^^^^H 




VkteMva 


horvát P ni. 


r. kalh. - - 




^^^^H 




UrAva-Sd.-h-An g 


horvát 


r, kath. - 




^^^^H 


i-íirrf, . 


horvát P m. 


r. kath. - 




^H 


1 blicia . 


horvál P m. - 


r. kalh. - - 




^H 


PtíoH /dnb 






^^^M 


VunkOíi. 






^^^^^1 


VD]|«rí« • 


hor\-at — — 


r kath, - - 


^^^^1 




'izoboticsa li 


horvát P in. - 


r. kalh - 






^^^^H 




P.k.T«C P 


horvát P 111. 


r kath. - — 






^^^^H 




OrmfanoTccz ^ 


horvát — 


r.kath. - - 






^^^^H 




ámrica . 


horvál - 


r. kath - 






^^^^H 






horvál P m 


r. kuth P i - 


fogUoU 


^^^^H 




N.«»Kb^c-fan.« 


horvát P m. - 


r. kath. - 


tifllt 


^^^^1 




l-odbwnl ^ 


horvát P Lii. — 


r kalh. - — 




^^^^1 




'Ireboiicjoi S 


horvát P m. - 


r. kath. - — 






^^^^1 


lankonci . 


horvál 1' Hl. 


r. kath. P i, 






^^^^1 


lUIto* « 


horvál — — 


r. kalh. - — 






^^^^1 


'■■Trrhk • 


horvál i* m. n. 


r, kalh. P i. - 






^^^^H 


lUporovecx « 


horvál !• m 


r. kath. - — 






^^^^H 


lllmkowci t 


horvál I* II) — 


r. kath P i. - 






^^^^H 


ICkom. . 


horvál - 


r. kath - — 






^^^^H 


' HcaoKtco ; 


horvál - 


r. kath. - - 






^^^^H 


UÜUulonci • 


horvát - 


r.kath. - - 






^^^^H 


horvál V m. - 


r knth - - 






^^^^H 


UÜDuiifanl • 


horvál P m. 


r. kalh. P i. - 






^^^^H 


Oattaif jirts 






^^^H 


dkMamll 






^^^^^^^^^ 


HB^HL 


horvál V m. 11 


r. kath. IP n. 1. e. 


foa^M^^^^^^^^H 



A Mura-vfilgy (37 horvát helységgel): 



Csáktornyái járás 
I Muraköz). 

Lapáiiy 3 

Hura-Nyirád '* 

Ormós « 
Hétház 

Mnjorlak '* 

Györgyike « 

Békásd '* 

•M.-Szt- Márton 'x 

Vl-ik hegyker. ? 

"M. -Szerda hely a 

' Vilik hegyk, a 

vm-ik hegyk. ? 
. Réthát 

Bánya vár ? 

'Mura-Siklós " 

MQra-Szt-Ker. p 

: F.-Király falva 'p 

! Zsedény '•■ 

[ Krialóf falva ■* 
M i kó fa- Fci e iiczf. " 

'Botloniya a 

Mura- Szilvágy "■ 

Perlaki jArús 

(Muraköz;. 

Novakovccz a 

'Dekaiiovccz ^ 

Doiimsinecz a 

T.-üvorifsc 1^. 

Alsó-Hraslviíii -< 

Palinovecz ^ 

Hódosán a 
A.-Pusítiikovoczo 

T.-Szt-Oyörgy "■ 

Csehovecz ? 

, Dráva-Egyház a 

'*Mura-Király a 

IMura-Csány c 

• Kotor c 

'.Mura-Vid b 



ifibbatgs kisíbbsígel 
legsú- jgyéb 



horvát 1* m. 
Iiorvál — 
horvát — 
horvát !• ro. 
horvát — 
horvál — 
horvát 1° V. 
horvál !° m. 
horvál - - 
horvát 11' ni. 
horvát 1" ni. 
horvát — 
horvát 1' m. 
horvát 1° II. 
horvát 1° ni. 
horvát 1° t. 
horvál 1° m, 
horvát 1* V. 
horvát 1° V. 
horvál 1° m. 
horvál 1° ni. 
horvál 1" m. 



horvát I" ni. 
horvát P ni. 
horvát 1° ni 
horvát l'ni. 
horvál 1° m. 

horvál 1* m. 
horvál 1° ni. 
horvál 1° m. 
horvát P m. 



horvi 

horvál 1° 
horvát 1° : 
horvát 1' I 



" m. 



[elekctell nípeinek 
kiscbbsígci 



r. kath. — 

r. kath. - 

r. kath. — 

r. kath. — 

r. kath. — 

r. kath — 

r. kath 1* i. 

r. kath. 1° i 

r. kath. — 

r. kath. I« i. 

r. kath. — 

r. kath. - 

r. kath. V i. 

r. kath. - 

r. kath. - 

r. kath. — 

r. kath. - 

r. kath. — 

r. kalh. — 

r. hath. — 

1-. kath. — 

r. kath. 1° i. 



kath. ~ 
. kath. - 
. kath. - 
. kath. - 
. kath. - 
. kath. - 
. kath, l'i. 
. kalh - 
. kath. l'i. 
. kalh. - 
, kath, 1" í. 
, kath. P i. 
. kath. P i. 
. kalh. I> i. 
. kalh, - 



azóta lett 

nőtt hon,'ál 

azóta lett 

nőtt hónál 

azóta lelt 

nett horvál 

nfltt horvál 



A Mura-köz 107 községéből eyy darab horvát élet beszél bozzánk 
A fölitly Csáktornya, a Dráva-völgy mellékén, 4—5000 lélekkel (d tipus). 
Népes nagyküzségek még: Miira-Í^sány és Kotor a Mura- völgy ben, Perlak 
és AUü-Uomború a Diáva-völ^ybeii (c), Dráva -Vásárhely és Mufa-Vid e 



■a} 



í 



t fnlyam kAüt. végre l(tl » Dnlviin LéfjrAd (b). K 8 nagyközségen kívül 
kisküzst'y fckü/Jk a Muin-közbeii, ú^yszólva egymás liátái]. 'I'úlnyo- 
rmólnft apró Táluk, h mik apró telepekhól s házcsoportok hói alig lül) év 
alatt keletkeztek. B házcsopurlok ma is csupán kolsó mázát bírják a 
kAzséjjt szervezetnek; kilencz k/lzségnek iievc sincs: ezeket / — IX. hegtj- 
ktrühlnek hivják s számos házcsoport van bennük Összekapcsolva nagy 
IcrOlcten. Túl a Dráván u társországban is így csoportosíttattak a szi^-t- 
szórl háitflmbók és telepek kíizós elüljáró <ís kftzös falunév alatt tttíú- 
köztrtjvkké. Ott a lélekszámuk nem ritkán 6— SÍNK); a Mura-köz IcRtíihli 
faluja -íillO lélek alatt marud (61 a), alig a negyedrész közeliti meg nz 
HMMl lelket {^2^ ,i), s nlifj a nyolczadrész haladja azt túl {13 a). Az aj)ró 
faluk a halmos rsúktornyai, a népesebbek a sík perlaki járásra esnek. 
iimDzok inkább a Dráva, emezek inkább a Mura vólgye felé. .\ halmos 
Irrszaka^znn található a legtöbb (28) /i»r/« /ior(«f/ lielység; iitús fajnépek- 
bül az egész Mura-közben föh^spúriíkm akadunk, de ezek — kevés kivé- 
tellel — mind matjyarok. Csak Létrádon (túl a Dráván: a zala-somogj'í 
\ a hon-át- szia von halái-széleii) van erőteljes i,V") és Csáktornyán jelen- 
tckctiy (111") magyar kisebbség. Légi'ád 50 év előtt magyar mezőváros 
voll : ezt a horvúiság elhódíloHn azóta. 

Ha átlépőnk a Mura bnlpartjúra s a folyam völgj'ét oizfnlyás etle- 
nébtn, föl a zala-vasmcgyei halárig, bejárjuk, — a partvidék két szakaszán 
három ftijnépftel találkozunk, e/ek : n magyar, horvát s a vend. 

A Mura-vBIgy és melléke (;8 magyar, 15 vend és 5 tiorvdl = 38 tielys^el): 



A /Mttt im 


k 


líjnercinali 


I.-. 


íet>lt«atl D 


Mr^Mn 


leeíu- 






Jígtú. 




* 




Ji'S,^ 




iTurt 


UUmgrí Járdi 












1 TAUicnlahrlv a 


horvdl Vm. 


- 




kntli. f i. 


Molnári 




horvűl IV'ii 






Italh. !• i. 


Fj^ktafii 




hor%áI l'ni. 


a. 




kalli. - 


•r«-Stí-«irto 


a ^ 


liorvít IfiH 






kotli. 10 i. 


1 Prtri-Voiic 




hor\ál IV* II 






kalh. 1* e 






moijyar I' n. 


- 




kath. f i. 


tl^>b 




mojiynr - 


~ 




kath. I* i. 


lEíTTdUUl 




miigynr f lu 






katti. ÍM. 


l-Lrienve 




m«gyar I' r 






kalh. r i. 


.B#c« 




magyar - 






kath. - 


IZaJk 




magyar — 






kalh. - 


|aiUui 




magyar !• h. 


II. 




kalh. [• i. 


1 \ Strraruyc 




mngyar l*h. 


~ 




kath, l*a 






magyar - 






kath. - 


Kb.Ocmecz 




mniíyar l'ii. 






kalh. - 


r.*6ray»fiH<l 




magyar - 






kalh. 


^tat Marxila 




inaíjiir I'li. 


- 




kalh. 1*1, 


C^bi 




mag>'nr l*n. 


- 




kath. I' i. 



iúr*ániro 



nfltt hoivüi 



flcöta lelt 

nfill magyar 




284 



bo 


fajnépeinek 


felekezeti népének 


a népcuéf a 


fajtfibbiéf foit 


A járás és >>g 
helység neve ^*g 

< 


többsége kisebbségei 

legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


többsége kisebbségei 

legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


ötven 
óta 


év 

előtt 


Alsó lenduai j.: 




• 






A.-Lcndvalakos a 


magyar V v. n. 


r. kath. P i. 


nőit 


magyar 


F.-Lendvalakos p 


magyar I* v. — 


r. kalh. — — 


> 


> 


•Gyertyámos 3 


magyar I*h. — 


r. kath. — — 


» 


» 


KÓt a 


magyar Vh. v. 


r. kalh. — — 


» 


> 


Kapcza ^ 


magyar II' v. h. 


r. kath. — 


azóta lett 




Hoticza p 


vend P b. 


r. kalh. — — 


nőtt 


vend 


Zsizsekszer p 


vend — — 


r. kath. — 


» 


> 


Alsó-Bisztriczc a 


vend — — 


r. kath. — — 


» 


» 


Közép-Bisztr. a 


vend I' m. 


r. kalh. — — 


» 


» 


Felső-Bisztriczep 


vend - — 


r. kath. — — 


» 


> 


•Cserencsócz a 


vend P m. n. 


r. kath. P i. 


» 


» 


TQskeszer g 


vend — — 


r. kath. — 


» 


j> 


Mellincz ^ 


vend P n. m. 


r. kath. — — 


» 


* 


Adriancz a 


vend — — 


r. kath. — — 


» 


> 


Izsák ócz p 


vend — — 


r. kath. — — 


» 


> 


Deklezsin ^ 


vend III' m. — 


r. kath. P i. — 


» 


> 


^ *Bcllatincz a 


vend IP m. n. 


r. kath. P i. a. 


» 


» 


Braloncz a 


vend — — 


r. kath. — — 


» 


» 


Líppahócz p 


vend — — 


r. kath. — — 


» 


» 


Granicsa ? 


vend P n. m. 


r. kath. — — 


» 


9 



A Mura-balpart alsó szakaszán, a letenyei hegyek alatt, 5 horuút 
falu mélyed kisebb öblözet gyanánt a magyar nyelvterületbe (más 3 horvát 
falu kiszélesíti a nagy csatornáig azt. Nagy- Kanizsa alatt, — ezekre később 
fogunk visszatérni, a csatorna-völgy leírásánál). 

A letenyei hegység tövében, s a Mura mellett, föl a Lendva-torko- 
latig, magyar községek állnak sort. Mögöttük terül el Zala megye legérde- 
kesb nyelv-vidéke a Kerka, Valiczka és Zala folyók közt : ez a Göcse. 
A délszláv népek nyelvhatárával szemben a magj^ar nyelvhatár őre és 
védője a tősgyökeres és szívós erejű göcsei nép. őrszemeinek vonalát otl 
látjuk a Mura-halpari Í4 határközségében ; a felső folyamszakaszon 5 ma- 
gyar falu éket formál a horvát és vend nyelvhatár között. 

A vend raedencze itt terjeszkedik át Vas megyéből Zalába a Mura- 
vonal mentén. De községeik a horvát talajt csak egy ponton érintik : a 
vend Hoticza és Alsó-Bisztricze faUiknak csak Mura-Füred a horvát szom- 
szédosa. 

Hogy a három fajnépet összehasonlíthassuk, ki kell e térszínt tágí- 
tanunk, egyfelől a fyendva- völgy s a Lendva-Kerka-köz felé, hol a többi 
vend képződmények Uílhatók, másfelől a Göcse déli tészakaszaira : a Kerka, 
Valiczka és Berek vizek mellékéig, mert ebben a keretben a magyarság 
viszonyairól is helyes fogalmat nyerhetünk. 

A Göcse északi részére később fogunk visszatérni. Itt a déli tago- 
zatról lesz szó, melynek vizei a Murába folynak, s népei a szomszéd 
muraközi néppel közvetetlen érintkezhetnek. 



■■ 


r 






,, J 




= 20 helységgel): 




^ 


pr-= !l 




ltlrli«i«lJ D«[«Íoek 


.•.•HM, . 


-m^~. ^^M 








^B 


i.ip.a. íKvíh 


lecsii- ígjch 






m^ 


UatlB (lún'dnyi'l 




/•!» 


(lAll ^^^^1 










^^^^H 


'>a.g«ny. í 


vend l* ni. - 


I-. kalh. l- a. - 


nőtt 


mogyiir 


UakdiMk 


vend — 


r. kolh. - — 


1 




FU4c 3 


vend 


r. kath. - 




vend 


Sirelec 


vend - 


r. kalh. - 






Z«b-I\-4ncz 1 


vend - 


r. kath. - 


. 




RrokAct P 


vend - — 


r. kalh. - 


. 




*Toniͫi a 


vend 1* ni. 


r. kalh. 1- 1. - 






Upp- ? 


vend — 


r. kalh. - — 


• 




ZortAUn ? 


vend 


r. kath. - - 






QnmlUc* ^ 


vend !• m. - 


r. kalh. - - 


. 




Brvznvirta a 


vend I' n. - 


r. kath- - - 






K»Pnlina ^ 


vend — — 


r kath. - - 


> 




Safty Pnlrnn ■ 


vend l'm- - 


r. kath. - 






Xkhú-Lendoa b 


mngyur [l*h, n. v. 


r. kalh. U'i. a.c 




magyar ^^ 


HUlvéK 


magytír I*n — 


r kalh. - - 


> 




Bánutn « 


magyar - 


r. kalh - - 


foijgoU 


^^^H 


llosnúlalu a 


magyar JV li. n 


r. kath. !■ 0. 


nfitl 


^^^H 


CMfmU: P 


magyar 1* v h 


r. kath l'o. - 


» 


^^^^M 


Volgybld « 


niagjnr I' h. — 


r. kath - — 


> 


^^^^M 




magyar [* h n. 


r kath - - 


» 


^^^H 


A Lendva-Kci 


rka-kCz ('22 niogyur. 1 


vend = 2Ü helységgel) 






ÁitóUndfoi J. 










DubntlOM 


magyiir !• n. - 


i-v. t-ef. r r 


null 


nmgyar 


r^rftteKmAct <• 


mngj-i.r l»v 


ei> ref. P r i. a. 






UarokCUit 


magyar 1* t. v. 


«.. ref. II' r. a. 


fogyoll 






magyor 1* v. - 


n.. ref 11' r. a. i. 


nfitl 




SaManUoK •> 


magyar l'l n. 


fo- ref. 11* r. a, i. 








mugyar — 


r. kalh. IV* p. — 






Kfbdc ^ 


vrnd \* m ii. 


r, kalh. I*a. - 




magyar 


iáatct « 


magyar 11' v. — 


r. kalh. Pa. - 






•IiabroMk a 


magyar I' v. - 


r. kath. I' i. a. 




^^^^M 


BMcháxa 


magyar 1* v. 


r. kath. - - 




^^^^1 


2illkAc B 


magyar U* v. 


i: kalh. II' a, - 


Rt6\a lel 


^^M 




magyar — - 


r. kath, - 


nöit 


.»«.», ■ 


UnaháM 


magyar I' v 


r kalh. !• a. i e 








magyar 1' v. - 


r kath. - 




^^^í 


BsdMMU 9 


magyar !• v. ^ 


r kalh. - - 




^^^^1 


DMa « 


magyar — - 


r. kalh. - 




^^^^H 


lUdiea a 


magyar - 


r kath. P i. - 




^^^^^H 


Ub0-Sérd 


magyal- - 


r. kalh. Pe, - 




^^^^1 


BebS-aAnI 


magyar - 


r. kath P e. 




^^^^1 


ISdiMűbAn a 


magyar I* h. — 


r kalh - — 




^^^^1 


Jtenbatla 


magyar I* h. - 


r, kath. - 




^^^^H 


BfcBMk 


magyar [* n. — 


r. kalh, - - 




^^^^g 


^ 


magyar 1* v — 


r kalh. Pc, 




1 



A Kerka-völgy (36 niagynr helységgel) : 

t,jnípei 
A jirás is 1.5 inbbsíge kisebbségei 
heiyBíg neve js"! 



Alsó-lendoai járás. 



Ramocsa 


.1 


magyar 


— 


llerlialVntűkfah 


« 


magyar 


— 


Kerkn-Némarralii 


'1 


magyar 


— 


Kerkn-Kiitus 


? 


magyar 


— 


Kerlin-S^teiil- 








Erzsébet 


't 


magynr 


- 


Kcrka-Ujfalu 


'i. 


magyar 




•Csesztreg 


S 


magyar 


— 


Piis/la-Kozma 








dombja 


". 


magyar 


— 


Kerkn-Kálöci<ru 


fi 


magyar 


— 


Forszomba l 


P 


magyar 


I»e. 


Czup 


'i 


magyar 


I»n. 


■BaksoésOyörfE 


a 


magyar 


- 


Barabás 


? 


magyar 


— 


Boglíiil 





magyar 


— 


Lenti-Kápolnu 


P 


magyar 


Pn. 


\ovai járás. 








Kcrka-Szent- 








Mihaiyfn 


u 


magyar 


— 


Bárhely 


a 


magyar 


~ 


Muinor 


,1 


magyar 


— 


•Lcnli 


a 


magyar 


I-n. 


Lenli-Szoiiibat 








hely 


[i 


m agy ál- 


Vw. 


Oosztoln 


« 


magyar 


— 


Máhomfa 


" 


magyar 


l'v. 


Leleiiyei járás 








üördöcze 


« 


magyar 


_ 


Iklod 


V 


magyar 


— 


Kerkii-Teskiini 


'í 


magyar 


~ 


Kerkíi-Tótfalu 


'1 


magyar 


- 


•Szécsi -Szí fjet 


'i 


magyar 


I'n. 


Toiiiiiifflld 


a 


magyar 


_ 


Kis-Lakos 


<x 


magyar 


l»n. 


Kulfcj 


1 


magyar 


— 


I-ovászi 


? 


magyar 


— 


Piiicze 




magyar 


l-h. 


Leiidva-Ujrahi 


« 


magyar 


IMi. 


"Kcrka-S/ent- 








Míklós 


Ti 


[iiagyar 


— 


Dobri 


^í 


magyar 


— 


Kcrka-Szt'iil- 








K irály 


^ 


magyar 


- 



lípínek 
kisebbségei 



eo. ref. Vr. 

eo. ref. 1' r. 

ev. ref. 11° r. 

r. kath. 1° e- 

ew. ref. 1° r. 

r. kath. 1" e. 

r. kalh. Ve. 

r. kath, 1° e. 

T. kath. I' a 

r. kath. I" e. 

r. kath. 1° c. 

r. kath. 1' i. 

r. kath. l»i. 

r. kalh. 1° a. 

r. kalh 1° c. 



. kath. !• i, 
. kalh. - 
. kalh. !• i 
. kalh. 1° i. 

. kalh. - 



kath. P i 


kath. 1" a 


kalh. - 


kath. I' i. 


kalh. — 


kalh. 1° i 


kath l" i 


kalh. 1° i 


kalh. - 


kath. - 


kalh. 1' i 


kalh. 1" a 


kalh. 1' i 


kalh. P i 



fogyott 
nfitt 



fogyott 
nőit 



nötl 

fogyott 

nőit 



r. 






•i«W»MM*l 



f •••-il* . 






■ti ■ k« ' •■% 









••MII • W* 
tlw*«4 ■ ti* 



« ■ 






f • *•• 



«• . • • - «• 



••••4 • t^ 

••Mi| • ••■ r* * 



• • • » f • 

• •«> r . 

4 •< k r* 

• •r.'% 

4«A% 



••?» • 



Hi'l • 



• ft< 



,^l^.« «^ ||« • of 



• •■ • 



I •• #•*••• »««• 



* ' *■• 



••••^ • •»* 

••••t^ • ti* 

• •••^ * ff* 
•••t^ ' ••■ 

• •t»^ * f<* 

• i>H4 * •>* 

*>>fl^ • ••* 

• •••ll ■ «•* 






• ••« 



••••vf • ••* 



• » ••■ 1 


í- 


• . •'% 


.•• 1 


• 4»'% 


•• 


• •• » 




- 4«r» 




• •• t 




»• » 




• •n 




• %»AI 


f . 


• ••r» 




• «w.» 




• t9-t» 


■ • 


■ 1 ••-» 




( •«« 


• 


• 1 •.£»■ 


1- 


• 1 tUt 


f 


' %i««» 


• • 


* 4 •« » 





tl'l 



M>i I 



•it| 



.f...* 





••<t^ 


• 9^ 




• 


••••,l 


• »• 




• 


••••4 


• (f 




• 


••••II 


• ••* 






MIM^ 


• f.- ' 


' t 




••••^ 


• •• 






••••^ 


• •# 







1 1.% 




• •• 1 




• •' % 




%•••% 




4.«i*t 




1 •rfl 




«.»i 1 


• 


ft.^rA 



• •• • 



••••14 * 



288 

A három fajnép viszonylagos erejét és fejlőképességét a déli Göcse 
127 magyar, a Mura-vidék 112 horvát s a Mura-Kerka-köz 29 vend 
községére vonatkozó adatokból megállapíthatjuk. 

A magyar községek ez egész vidéken nem nagyok, nem is jelen- 
tékenyek. Sajál háztartása az egy Alsó-Lendvának van; ez és Söjtör a 
legnépesebb helyek (mindkettő b tipusú). Nincs több 14 magyar falunál, 
hol a népszám meghaladja az 1000 lelket (a tipus). A többi 111 kisfalu- 
nak ahg harmada fejlett (34 íi)y nagyobb kétharmada fejletlen (77 a). 

De e zsenge képződmények erőt fejeznek ki. Félszáz év előtt sokkal 
kisebbek voltak; 100 év előtt nagy részük telep vagy puszta leheteti. 
122 község azóta nőtt meg; harmadrészük megkétszerezte, tizedrészük 
megháromszorozta lélekszámát ; sőt van néhány magyar falu, hol a népes- 
ség 200— 800 Vo-kal szaporodott. Ilyen: Lenti-Kápolna (265-ről 700-ra), Dobri 
(200-ról 670-re), Kerka-Péntekfalu (26-ról 229-re, Hosszúfalu (183-ról 1108-ra 
emelkedve). Csak 5 magyar helység népe fogyott. 

A Mura-köz horvát falui — mint láttuk — fejlettebbek, s az apró, elma- 
radt képződmények száma kevesebb, bár találunk köztük elég példát, hogy a 
szervezett község* ahg 60—80 lélekből áll ma is. A horvát faluk átlag mind 
nőttek, csak 3-ról tudjuk, hogy félszáz év óta megfogyott. Csáktornya, Nyír- 
völgy, Bányavár megháromszorozta, Dráva-Szt-Mihály meghatszorozta, 
Lapány meghétszerezte (74-ről 507- re emelve) létszámát. Elég nagy a nép- 
bősége a zalai 29 vend falunak is ; méreteik : 5 a, 17 /íif. 7 a, — s 50 év óta ez 
mind nőtt, — Bellatincz, Adriancz, Mellincz megkétszerezték lélekszámukat. 

Szaporaság és terjedés dolgában mégse tud a göcsei magyarral ver- 
senyezni sem a horvát, sem a vend. Félszáz év alatt 1007o-nyi szaporo- 
dást a magyar helységek harmada, a horvát helységeknek alig ötödrésze, 
a vend helységeknek csak nyolczadrésze ért el. A horvát elem túl a Dráván, 
a vend a zala- vasmegyei haláron 1 — 1 községet hódított: amaz Légrádot, 
emez Kebelét. A magyar a Kerka-melléken magába olvasztotta a horvál 
Dobri falut, s a vend eredetű Zsitkóczot és Jóséczet. A magyar kisebb- 
ség a miua-balparli horvát képződmények közt Petri-Ventén és Mol- 
náriban IV— 1V«, Tót-Szt-Mártonban Vl«, Tót-Szerdahelyt V«, a jobb- 
parton Csáktornyán 111^ Légrádon V^: — a , vend faluk közt Deklazsinban 
III®, Bellatinczban II® erejű. Míg a magyar helységekben jelentékeny vend 
minoritás éppen nem, horvát pedig csak a Lendva- völgyben fordul elő: 
Hosszúfalun IV®, Alsó-Lendván 11® erejű. 

A magyar elem a göcsei délvidéken terjeszkedik s a nyelvhatári a 
Muráig törekszik eltolni, úgy a letenyei horvát öblözet, mint a mura-kerka- 
vidéki vend képződmények felé. 

A magyar-horvát nyelvhatár ma egyfelől a magyar Becsehely, Egyed- 
uta, Letenye, Uálka, Kis-(]sernye,Kerka-Szl-Király,Kerka- Újfalu, Pete^háza, 
Alsó-Lendvahikos, (lyertyámos és Kóf. másfelől a horvát Lapény, Ormós, 
Hétház, Mura-Szeniahely, Mura-Szl-Kereszl, Mikófa, Novakovecz, Deka- 
novecz. Hódosán, Mura-Csány, Tót-Szerdahely, Tót-Szt-Márton, Petri-Vente 
és Krdőske faluknál húzódik el. 



A maggar-vend nyelvhfltiír mai vonnWt egjTíszt a matjifur Kőt. 
Kapczi. Fcbuí-t^ndralükos, Hánuta. Hudamos, Kámatiúza, Dobroiiak. 
iósiécz. Jakabfn. Nemcsnép és Szccsi-Szl-Lúszló. — másrúszröl a vaid 
Bakátuűc, Kebele. Filócz, Slrc-lecz, nenkócz, TurnJsa, Zorkóliáza, llrezo- 
\icza. Patina, Zsizsekszer cs Hnlicza faluk jelzik. 

A UrAválól a Valiczkái^ (erjedő vidéken az egész liorvátság. a 
nílai Asszes vendek s a niogj'ar Gflcsc déli része a római egyház kövelője. 
(Aak a Kerka körOl. íűszoaiszédságbaii a vasmefi%'ei örkerülel kálvinista 
falvainak, van H ev. rrf. nwf/t/ar falu egymás mellett. A kél szomszéd- 
Répel •woros kötelékek kapesoltHk száz évek óla egymáshoz: bajtái'sak 
Tollak B bulárörí szolgálatban. eg\' hitet vallottak, összeházasodtak, hizony- 
nyal érdekes, hogy hajdan Zalában a lenti vár köríil, miként Vasban a 
feiaÓ-ŐTi s az alsó-őrvidéki kapitány alatt, a határvédő szolgálatot kál- 
vinísla vilézok, magyar Inignnntták látták el. 

Most a gőcse északi része felé fordulunk. Megtekintjük a /íOí>fi( 
hegyeket, melyek vízválasztók a Kerka és két mellékfolyója (a Berek s 

fValiczka ). meg a Zala-folyó közt, — leszállunk a Zala-völgybe is, hog\' 
folyói elkisérjük útján torkolatáig: a Kis-Balatonig. 



A KftCMl hegyvidék (35 magyar lielyséjjKel,: 




a 




feleke 


eU nípílník 


AM^*. |{ 




tMibiegc 


kUctit<s«gci 


Mj««Kam í| 








i<«n. ,gféb 


iegsú- tft*b 




iTMb Mon-inj-o. 


Ijot. wdrrtnjru 


So0ai tárás. 










magyar - — 


r. kath. 


_ _ 


Ilikre 


magyar - - 


r. kalti. 


l'a. - 


brinonvl^ « 


magyar f ii, - 


r. kath. 


IM. - 


■Nova a 


magyar !• n. — 


r. kalli. 


I'i. - 


Bolbhlcbi 


magyar — — 


r. kalh. 


V». e. 1. 


M>)mCí 


magyar - - 


r. katli. 


- - 


'wlvify . 


magyar - 


r, kath. 


1' c. i. 


VadiKMM f> 


magyar - ~- 


r. kath. 


I'e. - 


Prtri.R««Hur» 


magyar — — 


r. katti. 


l'a. e.i. 


Dtorila 


magyar - - 


r. kalb. 


111* e. a. 


fjokő 


magyar - - 


r. katti. 


- 


OmáDdbik 


luagyor !■ n. — 


r. kath. 


_ 


MUnháa 


magyar - 


r. kalli. 


_ 




magyar - - 


r. kath. 


I'e. - 


Un 


magyar — — 


r. kath. 


l»a. e. 


)'irua ^ 


"*«y"'- - - 


er. rr/. 


Itl- r. a. 


■ ■rguztfg -. 


magyar - 


r. katt) 


V* e. — 


KCTnxtsicc 1 


magyar — — 


r. kath. 


tll» e. a. 


Ocrtinec 


magyar - - 


r. kalh 


IV» e a. 


VArdMUH a 


magyar - — 


r. kath. 


— - 


■S^-Ltagytl » 


magyar - 


r. kath. 


I* i. e. 


HiUMik/en » 


magyar - — 


r. kalh. 


ÍM. - 


■:.i!i.i > 


magyar - - 


r. kalh. 


— — 


l<.--!>fclc a 


mngyar - 


r. kalh. 


_ _ 




magyar - 


r. kath. 


I'c. - 




bO 


hlnípelt 


sk 


telBkuetl atptnsk 


. ,*,m^ 




•Itx 


A járta ta || 
baljitg nevB ^l 




tObbségs klsebbBlgei 


Ötven 


iv 


legBŰ- 


e«*b 


l«g,ú- 


esyíb 


tíM 


* 


ijo.b 










Gyflrfiszeg a 


magyar - 


- 


r. kath. U« e. 


a. 


nőtt 


magyal 


Barabásszeg o 


magyar - 


— 


ev. ref. IV* r 


a.i. 


azóta lett 




Gombaszeg a 


magyar - 


— 


r. kath. - 


— 






PálBszeg 1 


magyar — 


— 


r. kath. m* e 


a 


nQtt 


magyal 


Pajzsszeg a 


magyar - 


— 


r. kath. Ve. 


1. 


foguott 


» 


Kis-Lengyel « 


magyar - 


— 


r. kath. IVe 


— 


nőtt 


> 


Kiistánszeg -> 


magyar - 


— 


eo. ref. IV'r 


a.i. 


> 




Milej-Egyhái- 














szeg 


magyar — 


— 


eo.ref. Vr. 


i. 


• 


> 


■Csonka -Hegy- 














hát a 


magyar - 


— 


r. kath. Ve. 


i.a. 


azóta lett 




Zala-Németfalu a 


magyar - 


- 


r. kath. 11* e. 


- 


. . 




A Zala-v61gy ét kBrnyíke (80 mag. 


rar helységgel) 








Z.-egerszegi Járás. 














P.-Szt-Péter -X 


magyar !• n. 


— 


r. kath. m" e. 




ndtt 


magyal 


Feraekág a 


magyar — 


— 


r. kath. - 


— 


azóu 


lett 


Csöde a 


magyar - 


— 


«.. ref. V r. 


— 


fogyóit 


magytt 


•Zala-Lövö p 


magyar I' n. 


— 


r. kath. 11" l. 


a.e. 


nfitt 






Zalapalaka a 


magyar I' n. 


— 


r. kath. !• i. 


— 


fogyott 






Budafa a 


magyar I* n. 


_ 


r. kath. - 


— 


nőtt 






Zala-Mindszent ^ 


magyar I' t. 


— 


r. kath. !• e. 


i. a. 


> 






Keménfo 


magyar - 


_ 


r. kath. - 


— 


> 






•Salomvár ^ 


magyar I' h. 


— 


r. kath. P i. 




> 






Cséb « 


magyar — 


- 


r. kath. — 


— 


» 






Hóshágy f 


magyar — 


— 


r. kath. I'a. 


1. e. 


. 






Vaspör o. 


magyar - 


— 


r. kath. — 


— 


fogyott 






Egyh.-Ozmán- 














bükk 


mngyar - 


— 


r. kath. 1» i. 


e. 


azóta lett 


Hagyáros 


magyar - 


~ 


r. kalh. — 


— 


nőtt 


magyM 


Szent-Pál a 


magyar - 


— 


r. kath. - 


— 




> 


Bőrönd a 


magyar - 


_ 


r. kath. - 


— 


fogyott 




•Felsö-Bagod a 


magyar — 


— 


r. kath. 1° i. 


e. 


nőtt 


> 


Alsó-Bagod a 


magyar ~ 


— 


r. kalh. 1° i. 


— 




> 


Z.-Szt-ayörgy a 


magyar - 


- 


r. kath. P i. 


— 


azóta lett 


Bonczodföld o. 


magyar — 


— 


r. kath. I'e. 


i. 


nőtt 


magyír 


Kávás 


magyar ~ 


— 


r. kath. - 


— 


> 






BÖde a 


magyar — 


„ 


r. kath. - 


— 








Boldogfa ■'(. 


magyar — 


— 


r. kath. - 


— 








Apáira a 


magyar - 


— 


r. kath. - 


— 


> 






•Andráshida ^ 


magyar - 


_ 


r. kath. I" i. 


— 


> 






Teskáiid « 


magyar 1° n. 


— 


r. kalh. 1° i. 


— 


, 






Hotló o 


magyar ~ 


— 


r. kath. - 


— 








Vorhola a 


magyar — 


— 


r. kath. - 


- 










— 


r. kath. — 


— 


> 






Szl-Mihályfa t ; magyar — 


— 


r. kalh. - 


— 


> 






Ebcrgény r> magyar - 


— 


r. kalh. - 


— 


> 




í 


•.Zala-Egerszeg a 


magyar V n. 


e. 


r. kath. lE* i. 


a.e. 


' 





?»l 



.►!• 



• ■ • 



■ ■ ■ 



>•• 



^B j - • 1 1 •■ ■ 



m ' • 



•• ••! * ••* 
tt 1.1 - ••■ 

••••^ • f** 
•t l.l M* 
• •••^ ti* 

•t»«,^ • ••• 
f«-H| ■ Vt* 
ti • I * M* 

■• ••! ••• 

•I ••! • 1^ 

M •«! • ••• 

••■i^l • ••• 

•••t^ * ••■ 

•»i|i4 * • - 

• ■ ••! • i« 







•• 1 


' !•■ 








• 


•• . 1 


• • 








• 


" 1 

■ 
M 1 ■ 

.. .., ' 


• ■ 

• •■ 
H' 
••• 






« •• 


• 


• ••4 • 


• • 


«• 


• 




• 


•• •»# ' 


' •*' 


• 


• 


. ..., 


• 


'••'♦' 


' ••' 








■ 


.. .^i 


' ii* 






- • ■ 


••■•^ • 


>•# 


» ■ 


• 




• 


•• • » ' 


' ••■ 






■ 


• 


• ••♦ 


' •• 






• 


• 

1 


.. . 1 ' 

• • . 1 

.1 ■ 1 

• ■ . , 
•• • 1 < 


> ••• 
• !•• 










• • • . 



• •• 



• ••' 

• ••• 



••1 



#•# 






•%m*^ • W* 



• 



■f r- 



«< ■■• 



I • 






9» I 
I- • 



r i 

I • 

r • 






■ 



f 



M I 

"ti- • 
• ■ i 



•I ••! «■ 



f • 

I 

I 

r 



ti i 



r 



ff 



292 

Mentül távolabb esnek a göcsei községek a Murától és Lendvától^ 
annál ritkábban fordul elő bennük horvát, vend vagy vindus-német elem. 
Súlytalan spóráikkal a Kerka-vonalon túl már alig találkozunk. A magyar 
falu a Göcsében, miként a Rábaságban, többnyire tiszta magyar; más 
fajnép nem ver benne gyökeret, hanem tovább á\l vagy beolvad. A göcsei 
hegyek közt, s végig a nagy Zala-völgyön 126 magyar helység közül 
103 monoglott. 

Zala-Egerszeg a góczpontja e vidéknek s székhelye a vármegyének. 
A kisebb magyar városok közül való (c6 tipus), mely a kereskedelem 
fővonalainak hálózatából kimaradt, s lassú fejlődéséhez az erőt csak 
önmagának s a környező helyi népességnek köszöni. Környezetéből ma- 
gasan kiemelkedik, mert csupa apró falu veszi messze földig körül. A göcsei 
népnek egyik felötlő sajátsága, a miben más vidékek magyar fajtájától 
különbözik, hogy nem szereti a nagy községeket ^ inkább lakik kevesed- 
magával sok kis telepen szétosztva. Nemcsak a göcsei hegyek közt feküsz- 
nek egymás hátán túltengő számmal a csepp magyar falvak, — ez a tipus 
uralkodik a Göcse laposabb délvidékén is. Nova fölött: a nagy-lengyeli 
körjegyzőségben 18 ilyen falut, a csonka-hegyhátiban és a felső-bagodi- 
ban 10-et — 10-el látunk összekapcsolva : van köztük több olyan falu is, 
hol a népesség alig 60—70 lélek. Csak a Göcsétől keletre, a Zala-völgj' 
szent-gróti szakaszán változik a kép : ott a községek kevesebb számúak 
s népesebbek. A helységmérelek a göcsei területen: 2 a, 13 // és 73 a; a 
Göcsétől keletre : 2 ft, 8 a, 8 /^, 8 a. 

Nagyközségekkel majd csak a Balaton körül s a somogyi határszélen 
találkozunk. A megye legnépesb helysége és egyetlen valódi városa : Xagy- 
Kanizsa szintén határszéli fekvésű. Ily képződményekre a Göcsében — 
úgy látszik — nem alkalmas a talaj : hiányzik hozzá a városi elem s a 
városias szellem. Azonfelül a Göcse északi része, miként az egész felsó 
Zala, kezd a népességéből veszíteni. A lakosság az utolsó 50 év alatt a 
faluk átlagában ugyan nőtt, de több mint tizedrészükben (15 falu) fog}^otL 
s ezek nagyobb fele a Zala-völgy mellékére esik. 

Vallásra e nép túlnyomólag római katholikus. Valaha a Göcse hegyei 
közt a kálvinistaság is erős volt; ma az ev. ref községek száma ott 5,— 
más ri-ben az egykori kálvinista többség 111— V® erejű kisebbségre olvadl 
le. A vidék egyetlen ág. evang. faluja : Zala-lstvánd, a Göcse szélén fekszik, 
közel a vasmegyei határhoz. 

Zala-Szt-Grót körül a Bakony s a Nagy- és Kis-Balaton-mellék hegjeil 
már közelről érjük. Az utóbbiak szelíden hullámzó lánczolatát a Bakony 
tetemes!) bércz-sorától a Zala-völgy választja el. A Bakony északnyugati 
nvulvanvai viszont vízválasztók a Balatonba folyó Zala s a Rába felé 
tartó Marczal és Kigyós patakok közt. 

Mi széttekintünk a Marczal vidékén, bejárjuk a Bakony és Nag)'- 
Balaton-mellék bérczeit, onnét leereszkedünk a tó-mellékre, az Eger, 
Tapolcza, Lesencze és Gyöngyös völgyek hullámai közé. 



, i- 



^ 






2!)3 


^1 


V A M«rti<l-««|0 H melltte (24 ni«gy.r helysígudl ; 




1 


■ 


f«jn*p«lBek 1 


falekeuil níp«ÍB(k 


. «»><( . i.,mm, ..X 


H 


t^z.n 








^1 






őlifH h- 




tcnd- >n«t> 


lBK»ú- tgjth 




H 


■ 




lyoíb jíftrványos 


*n ílúll 


^1 


r Sümegi járd*. 








H 


N^K'^'^^rbA « 


magyar - 


r kath l'i. - 


nötl magyar 


fl 


DAbrAcH « 


iniigyar - - 


r kalh ~ 




^1 


Ö-Hid ^ 


ninuyar I* n - 


r. kalh. 1* i. - 


> 


^^^^B 


•MihAlyb ? 


magyar - 


r. kalh. 1* i. c. 


fogyott » 


^^^^H 


Solapn o 


mngyar — — 


r. kath. 1* i. 


nölt > 


^^^^H 


K»-VAiárhclv 1 


magyar — - 


r kath. ÍM. - 


> 


^^^^H 


,1tógár.r- & 


magyar — — 


r. kalh. 1' i. - 




^^^^H 


) Itabronci ^ 


magyar — — 


r. kath. 1* a. - 




^^^^H 


1 HHveM 


magyar — — 


r. kalh. - 




^^^^^H 


1 ZaU-EnUM ^ 


magyar - — 


r. kath. 1' i. a. 


> 


^^^^H 


1 GjrAaiArA ^ 


magyar - — 


r. kalh l'i. 


» • 


^^^^H 


'Ukk 9 


magyar — — 


r. kath. 11* a. i. 


• » 


^^^^H 


Mntjcr 


magyar - - 


r. kalh. 1' i a. 


• 


^^^^H 


FH*k- P 


magyar — — 


r, kalh V»a 1 c. 




^^^^H 


1 Hegyes 1 


magyar - 


r kalh. V*n. i. c 


maradt • 


^^^^H 


1 lltMZidI > 


magyar - - 


r kath l'a. i 


iiöK 


^^^^H 


1 5«*«vir 


magj-ar - - 


r. kalh. I'e- i. a 


• 


^^^^H 


pi«i^-. ? 


magyar — — 


r, kath. Ili* a. i. 


fogyott 


^^^^H 


t sáiw.1 S 


magyar - 


r. kath- I* i. - 


nSlt 


^^^^^H 


i-KáptalAnh i 


magyar - - 


r. kalh. I* i. - 




^^^^H 


Bodorfa a 


magyar ~ — 


r. kalh. I*a i. 




^M 


H.nv í 


magyar — — 


r. kalh. II' a. 1. 


fogyott 


^M 


RjijinfAlti « 


magyar - - 


r. kalh. 1' t-. i.a. 


fogyott 


^»^M 


1 Grr|>Q 1 


magyar - - 


r. kalh. 1* i. 


nfltl 


^^^^H 


A zaUI Bakony i37 ningyar. 2 neme 


l helyséíígcl) : 




^^^H 


Zata-Ssl-aráii J. 








^^^H 


Kn^MrbA i 


magyar - 


r. kath - - 


nWl magyar 


^^^^1 


ri.4«^>wi).v ji 


magj-ar - - 


r. kath. - - 




^^^^1 


S«wye a 


magyar - 


r kalh. - - 




^^^^H 


-Zala-Sct-Uszló p 


magj-ar - - 


r. kath. I' i - 


t 


^^^^H 


• íy3l>^T«n 9 


magyar - 


r kath. !• i. 




^^^^H 


\é*F-Kiislány9 


magyar I'n. — 


r. kalh. ]• i. - 


■ 


^^^H 


Cn^/ir/pf/árds. 








^^^1 


Ki-j«iY«n>-i» 1 


maj(yar - 


r. kath !• i - 


■ 


^^^^1 


Nrmn'Boliloit- 








^^^^H 


sctxooyfa o 


mng>'ar — — 


r. kath. l' i. m. 


• 


^^^^H 


•Abd-I^bok a 


magyar — - 


r. kath. 1* i. - 


> • 


^^^^^H 


FrttO-IMhok 9 


magyar - - 


r kath. l*l. - 


. 


^^^^H 


Swnt-Aodrfa « 


magyar — 


r. kath. r i. - 


> 


^^^^H 


|E|(mt7 


magyar — — 


r. kath - 


» » 


^^^^H 


N«me.-Bak ^ 


mag>-ar - 


r, kath. - - 


• ■ 


^^^^^H 


•KannMS ■ 


Hiagj-ar - 


r. kalh. 1* i. 


> > 


^^^^H 


KAinkdl « 


magyar — — 


r. kath, - - 


fogiioU 


^^^^H 




magyar - 


r. kath. .- 


> • 


^^^^H 


|-ait»-iiBiié t 


mMtjur — - 


r, kalh. 1' í. - 


> • 


^^^^^H 






r. kath. r l - 


/^iioa^^H 


^^^1 



294 



4P 


fajnépeinek 


felekeseti népeinek 


a wÉpiiiÉg 


■ fi)i£tteif Toit 


A járás és |>| 


többsége kisebbségei 
legsú- egyéb 


többsége ki8< 
legsú- 


íbbségci 


őtv 


€H év 


helység neve £•» 


e«y*b 




< 


lyosb ssónrányos 


lyosb 


Biorrányos 


óts 


előtt 


íRezi a 


magyar — — 


r. kath. - 


— 


nőtt 


magyar 


j Vallus a 


magyar — — 


r. kath. — 


— 


» 


» 


{ Alsó-Zsid pi 


magyar — — 


r. kath. 1* i. 


— 


» 


» 


|*Felsö-Zsid a 


magyar — — 


r. kath. 1* i. 


— 


» 


> 


Sümegi iárás. 












pBazsí ^ 


magyar -— — 


r. kath. — 


— 


» 


■» 


{ Csehi ^ 


magyar — — 


r. kath. !• i. 


— 


» 


u 


1 Prága fi 


megyar — — 


r. kath. !• i. 




» 


? 


XSü/iieflf ö 


magyar l'n. — 


r. kath. !• i. 


a. 


» 


> 


iCsabrendek c 


magyar — — 


r. kath. 11* i. 


— 


» 


3 


(•Nyirád a 
( Szöcz a 


magyar — — 


r. kath. 1* i. 


a. 


» 


> 


német 111® m. — 


r. kath. — 


^— 


» 


magyar 


Tapolczai Járás, 












Talián-Dörögd a 


magyar — — 


r. kath. IV* a 


e. i. 


nőtt 


magyar 


Pula ^ 


német 11' m. — 


r. kath. I* e. 


a. 


» 


német 


) Vigánt a 


magyar P d. — 


r. kath. IV'a 


i. 


» 


magyar 


l Petcnd ^ 


magyar I*n. — 


r. kath. !• a. 


i. 


» 


» 


/ Kapolcs a 


magyar — — 


r. kath. V«a. 


i. e. 


fogyott 


9 


< •Monostor-Apáti a 


magyar — — 


r. kath. !• i. 


— 


nőtt 


» 


( Hegy esd « 


magyar — — 


r. kath. l'a. 


— 


fogyott 


> 


^♦Diszel a 


magyar !• n. — 


r. kath. l"i. 


a. e. 


nőtt 


» 


\ Sáska ^ 


magyar — — 


r. kalh. ÍM. 


— 


fogyott 


a 


( Haláp ^ 


magyar — — 


r. kath. l'a. 


i. 


nőtt 


> 



A nagy-balaton-melléki hegység (18 magyar, 2 német helységgel) : 
Tapolczai Járás. 



I 



/ 



Mindszent-Kálla ^ 
•Kékkút a 

Salföld ^ 

•Köves-Kálla a 

Szent-Békálla p 

Balaton-Heuye p 

Monoszló 

Zánka 

Tagyon 
♦Szt-Antalfa 

Szt-Jakabfa 

Csicsó 

Ó-Budavár 

Felső-Dörgicsc a 

Alsó- 

Kis- > 

BalAton-KÍ8-82dll<*w< a 

Nagy-Pécsely a 



magyar — — 

magyar — — 

magyar — — - 

magyar — — 

magyar 1* n. -- 

magyar — — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar !• n. — 

magyar — — 

német 1* m. — 

német V m. — 

magyar 1" n. — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar I" n. — 

magyar P n. — 



I •Nemes Pécsely a magyar — 



Vászoly 



i^ 



magyar 1® n. — 



r. kath. l'i. — 

r. kalh. I*e. — 

r. kath. l*a. i. 

ev, ref, Vr. a.i.ni. 

r. kath. l*e. — 

ev, ref ÍV r. a. i. 

ev, ref II*r. a.i.m. 

ei;. ref 111* a. r. i. 

r. kath. Pe. i. a. 
ci;.re/:iIl'rJIl«a. i. 

r. kath. — — 

r. kath. PL — 

r. kath. Pe. a. 

ág. ev. V*r. e. i. 

r. kath. V'a. e. i. 

ág, ev. HP r. e. i. 

ev. ref IlPr. i. 

ev. ref V* r. a.i. 

ev. ref V • r. a. i. 

r. kath. Pa. e. i. 



nőtt 



» 
» 



fogyott 

fogyott 

nőtt 

fogyott 

nőtt 



fogyott 
nőtt 



fogyott 
fogyott 
nőtt 
fogyott 



magyar 



német 
magyar 
német 
mag)'ar 









2!)j 


H^ A Balatofi-ncllék ^47 magyar hrlyséttgeJ): 






^H 


tiíotToKxA 




. MpM, , U|ttM| WT 


^L AIIMi* 1| 




ifthbíím klMbhitRei 




B«M*>« H 


ltg%a- (gyíb 


\tg»Ú 


íjryth " 


""'" '" 


Ijoih »iinT«nyn» 


irp>t> lE 




1 ■ eJ<An 




magyar I* n, 


r. kulh. Ve. 


i. 


nfilt magyar 


maiiyar — 


ev. rrf. 11' r. 


— 


fogyón 


lUn. 


magyar — 


fU. ref. Dl' r. 


i. 


nflii 




magyar - 


r. kaUi. IV e. 


i. 


• • 


[•Csopak « 


magyar I»ii. - 


r kath. lII' e. 


— 


• 


1 Arics 9 


magyar - - 


fv. ref. IV r 


1. 




lB»bitoi]-KOvesd« 


magyar — — 


«.. ref. IV r. 


3. i. 


fogyott 


iS-Mon-Fürrd a 


magynr 1* n. — 


ei>. ref. lII" r. 


i. a. 


nölt > 


|TO«y ? 


magjar - 


r. kalh II' e 


i. 




UnófS 


magyar 1* e. 


r, ki.lli- 1- 0, 


1 


1 > 


'■OrvAifM « 


mogjar II* n. c. 


r. kath. 1' e. 


— 


fogyott . 


1 BiO-^Udvari « 


magyar l* e. n. 


ro. ref. V r. 


i. 


fogyott ^^H 


1 Akaii « 


magynr - - 


r. kath. IV a. 


e. i. 


^^^B 




magy«r — 


r. kath. Ili* a. 


c. i, 


nfill ^^^H 


{ftaid^ 


magyar l' a. 


r. kath. I'a. 


e. 




^^^^^H 


flí6vA«6-An b 


magyar - 


r. kalh.IV'H.II 


. e.ra. 




^^^^H 


1 Uplalin-Töll ^ 


mBg>ar - 


r. kalh. I* i. 






^^^^H 


B»d»cs..TonuO > 


magyar — 


r. kath. !■ i. 


a. 




^^^^H 


•CoMoi ? 


magyar - 


r. kath. I'i. 


m.a. 




^H 


IU».AiiAÜ 


magyar - 


r. kalh. 1' e. 


i. 




^M 


1 Gvnbkmi a 


magyar - 


r. kalh. - 






^M 


:Tapolcxa 3 


magyar - - 


r kath. 11' i. 


a. 




^M 


Lnracr-IslvAnda 


magyar P n. - 


r. kalh. I' i. 


- 




H 


•Lc-Tomm a 


magyar — — 


r. kalh, I* i 


a. 




^^^^B 


Lo-Ntmetblu ? 


magyar I'i. - 


r. kath. - 


— 




^^^^H 


.Rapoaka 


magyar - 


r. kulh. - 


— 




^^^^H 


lfaCym^{«L « 


magyar — — 


r, kuth. !• i. 


— 




^^^^H 


í-r«nl«nikx ^ 


magyar - - 


r. kath. 1* i. 


— 




^^^^H 


l&iigBgat & 


magyor — 


r. kath. 1' i. 


— 




^^^^H 


|-?(e«ca-Vtta a 


magyar - 


r. kath. I' i. 


— 




^^^^^H 




magyar - 


r. kalh. I' i. 


— 




^^^^H 


&»llM|rfi<fM>. 








« 


.UnBM-Gyűrak '? 


magyar — — 


r. kath. - 


- 


nOtI magyiii H 


h\'ooy*nx-\'Mah.p 


magyar - 


r, kath. - 




azúla leli H 


f Cjma^lUUi B 


magyar - 


r. kath !• i. 




azóta lett H 


iQMWg-TDm. a 
í-K«alb-polgv. 3 


magyar - 


r. kmh. - 


- 


azótii leli H 


magyar - 


r. knlh. 1' i. 


a. 


fogyott magyar ^ 


IKmíhHf 


magyar I' n. 


r kalh. I<* i. 


a. 


fogyoll ^^^ 




magyar !• e. — 


r, knlh, - 


— 


nfitt ^^^^1 


■•Sánwllélc a 


magyar — 


r. kalh. - 


— 


^^^^^^1 


lefltiiflUd 


magyar - 


r- kalh. - 


- 


^^1 


>Zafav«r a 


magyar — 


r. kath. 1' i. 


— 




UtttimiJánlM. 








^H 


IL-llagyartd a 


magyar - 


r kalh. I* L 


— 


maityar ^^^| 


-KMCoaiároQ] b 


magyar — - 


r. kalh. I* ). 


— 




^^H 


L .O««booa í 


mag>-ar - - 


r kalh. - 


- 




■ 


magyar I' i. — 


r. kalh. - 


— 




M 


magyar — - 


r. kalh. 


— 




^^M 


W*WMbok 


magyar - 


r. kalh, lU' e. 


l. 


^^^ 



296 

A Marczal-mellék sík térszínét félkörben szegik be a veszprémi nagy 
Bakongnak Devecserfeléhajló, s a Zalai kis Bakongnak SiBBlaion hosszá- 
ban feltornyosodó kúpjai. Amaz a Balaton-melléki hegyekig plató-szerűleg 
épült fel, melyet rengeteg bükkerdőség borít. Emez rendszer nélkül hal- 
mozza a kisebb-nagyobb bazalt-csúcsokat egymás mellé, egykor tűzhányó 
Vulkánok sorait, melyek kúpján a kráter maradványai itt-ott ma is lát- 
hatók. A legmagasabb csúcsok délnyugat-északkeleti irányban így követ- 
keznek : Keszthely fölött a Rezi (427 m.) ; a Lesencze-völgy felett a Bada- 
csony (438 m.); a gulácsi hegy (398 m.) és Csobáncz (376 m.); Sümeg 
fölött Tátika (413 m.), Tapolcza fölött a szent-györgyi hegy (415 m.), saz 
Agár-tető (513 m.); végre Balaton-Füred fölött a Nagy-Gella (419 m.). 
A kúpokat váromladékok koronázzák, — alattuk a Balaton tükre 
világít. 

E területen 130 helység fekszik, — sűrűbben a Balaton-parton, szét- 
szórtan a hegyek közt. A helységek legtöbbje régi képződmény, elég 
népesek, s néhányuk ma is jelentékeny. 

Ha összehasonlítjuk a Bakony-Balaton-vidék lakott földjét a Göcse 
s a Mura-köz lakott földjével, a népességi viszonyokban nagy eltéréseket 
látunk. 

A Mura-köz területe kerekszámban 140,000 k. hold, lakja mintegy 
75,000 lélek, 107 községben (Légráddal) ; a Göcse területe 410,000 k. hold, 
lakja mintegy 140,000 lélek 276 községben ; a Bakony-Balaton-vidék terü- 
lete 305,000 k. hold, lakja 130,000 lélek, 130 községben. E szerint a Mura- 
melléken minden 1300 holdra, a göcsei földön minden 1500 holdra, a 
Bakony-Balaton- vidéken minden 2400 holdra jut egy-egy helység ; s egj- 
egy helységre a Mura-melléken 700, a göcsei földön 500, a Bakony-Balaton- 
vidéken 1000 lélek jut. Az utóbbi vidéken tehát a népesség legkevésbbé 
sűrű, de viszonylag a legtömörebb, mert a helységek itt a legnépe- 
sebbek. 

Mindössze 48 az apró (a) faluk száma ; 47 a fejlettebbeké (ji), 26 köz- 
ség lélekszáma meghaladja az 1 — 1000, 4 községé a 2 — 2000, 1 községé 
a 3000 lelket. Van e vidéknek 3 nagyméretű községe is: Sümeg, Tapolcza 
(2 8í) és Keszthely (í6). A közelmúltban a viszonyok még kedvezőbbek 
voltak; de azóta e vidék hervadásnak indult. Maga a föhelg : Keszthely, 
s külső városa : az uradalmi várostól különvált Polgárváros is, az 50 év 
előtti állapothoz képest népszámában megfogyoit (Keszthely közel 1700 
lélekkel !). Ezenkívül a Bakonyban 3, a Balaton-melléken 14 helységnek 
csökkent a népszáma. A szőUőrovar pusztításai fosztották meg itt az 
egykor jómódú szőUősgazdákat kenyerüktől, tették őket földönfutóvá. 

A fajnép e vidék legtöbb községében tiszta magyar. Csak a iapolczai 
járásban vannak sűrűbben a szórványos német kisebbségek, a mik 
a veszprémi Bakony sváb medenczéjéből folynak idáig. E medencze 
széle átér Zalába ; a veszprcm-zalai határon 4 sváb falu fekszik, 
melyek faj népe azonos a veszprémi Bakony svábjaival. Ezek közül 
Pula és Szt'Jakabfa régebbi képződmények, — ellenben Csicsót és Szöszt 



2Í)7 



a Mikíbok 50 fo Atn hMUották el n mngynrxáglól, Aletificdvén éi-tftk m*ki 

Ú-Hudaoári, mely félszáz eve ^lé^í német voll, s mosl magyar. Csicsón 

. a ma^aniáfl ma is V°. SzAnzAit ][1°, Fulán 11" erejŰ. C^y látszik, Vio^' 

Hi kftllAzfi mafO'arok helyébe e vidéken a ve-szpi'émi svábok kezdenek 

Hltlrk'pedni. Kisebb rajaik már 50 éve mutatkoztak Tihany körül. {[.. Fényes 

fBMrajziit.') Az újnbb statisztika erről nem tud ; lie kell várnunknz iméjit 

irfolyt népszámlálás részletező eredményeit. 

A felfkezeli élet tiilnvoraólatj r. kalli. A protestáns egyházak csak 
a lapolczai járásban verlek erős gyökeret: otl 13 helység ci>. ref., 
2 dy eoany felekezetű. Az izrnelUtiknnk egyes népes pontokon vannak 
jdcnlékeiiyebb (11") kisebbségeik: Keszthelyen. Tapolczán, Csabrendeken 
él Kővágó-Orsón. A nmarrntts és haplisla szektáknak (m) első nyomait 
e vidék négj* falnjáluin lalálUik, 

KAnilunknIa Ki.i'Ualnlon-mellék hcgysoránál s a principális csalornri 
nagy vOlgN'nyQásánál fejezzQk be. 



I 



MaC^slalok a KIs-BaUton-mel léken 24 magynr kil/jséggcl ) 

a l»jntl>iiiiik I releko»eti n*p*inck 



A'mixMJ JáráM. 
I Simt-Jakab ', 



IVB1|T-Réc%c ■ 

Cwpi « 

.■X««5-Bak6nak s 

' Zala-rjiak a 

I ZaU-Mvrmye ^ 

Paoai járdt: 

IKivRada a 




insitiyar — 
magyar — 
ui agyar — 
magyar - 
magyar — 
mugyar — 
magyar — 
mag.var - 



magyar - 
magyar - 
magyar - 
magyar - 
ningyar - 
inag>'ar - 
magyar - 
magyar - 
magyar - 
mag)-ar - 
magyar - 
magyar - 
magyar - 
magyar - 
ma gyúr - 
magyar - 



r kattl. t* a, 
r. kalb. \* e. 
r. kath. - 
r. kath 1* i 
r. kath. I' i 
r kath — 
r. kath. I* i. 
r. kalb 1' L 



. kalh. I'i. — 
. kfllh. !• i. 

. kath. — - 

. kath. I'i. — 

. kalh. t*a. ). 

'. kalh. I*i. a. 

'. kalh. I-i. — 

■. kalh. I'i. — 

■. kath. Pi. - 

'. kalh. IM. - 
■. kalh. !'i. 

■• kalh. - - 
■. kalh. I'i. 

•• kalh. Vi. - 

■. kath. - - 
■. kalh. Pl. 



nölt 

fogyóit 

nfilt 



fagyon 
tifitl 



208 



A Zala— Mura-csatorna melléke (40 magyar, 1 német, 3 horvát helységgel): 

a fijtibbtÉf volt 



A járás és 
helység neve 



te 



a 



a 
a 



P ácsai járás: 

Orbánosfa 
Padár 

*Nagy-Kapornak a 

Tilaj 

Misefa 

í Bucsa a 

Hetes ^ 

*Bucsa-SMnt-Lá8xló ^ 

Sándorháza ^ 

Szent-András ^ 

Pölöske a 

Z.-Szent-Mihály a 

♦Pacsa a 

Pacsa-Tültös p 

Pötréte p 

Felsö.Rajk p 

Alsó-Rajk p 

i'Felsö-Hahót a 

( Alsó-Hahót ? 

Kanizsai járás. 

' POlöskef^^-Ehizfiiiak ^ 
*Zala-Szt-Balázs a 
Börzöncze 
Kaczorlak 
Magy.-Szerdah. p 
Bocska 
Kilimár 

•Gelse a 

Gelsesziget 



a 



a 



a 



a 



Újudvar 



a 



a 



a 



a 



a 



Kémet-Szent-lIiklős a 

Fűzvölgy 
•Langvíz 
Korpavár 
H.-Komároni 
Óbornak 
Eszteregnye a 
R igya ez p 

•Sormás a 

/«Nagy- Kanizsa B 
í Palin tt 

<'Szepetnek b 

( Bajcsa 
f Filyeház 
< •Mura kereszt lír- 
( Kolhitszeg a 






faj népeinek 
többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



magyar — 
magyar — 
magyar !• n. 
magyar — 
magyar — 
magyar P n. 
magyar — 
magyar P n. 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 



magyar — — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar - — 
magyar Pn. 

magyar - — 

magyar Pn. t. 

magyar — — 

magyar - — 

magyar — — 

magyar - — 

magyar — — 

magyar Pn. h.e. 

magyar P n. h. t. 

német IV»h. m. 
ho! üát P m. 

horvát P m. — 

horvát IP m. n. 



felekeseti népeinek 
többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 



Pi. 
Pi. 
Pi. 



UH. 

Pi. 

Pi. 

Pi. 

Pi. 

Pi. 

Pi. 

Pa. 

Pi. 
Pi. 



a. 



a. 



]. 



r. kath. P i. — 

r. kath. P i. — 

r. kath. — — 

r. kath. — — 

r. kath. P i. — 

r. kath. P i. — 

r. kath. P i. - 

r. kath. P i. - 

r. kath. — — 

r. kath. — — 

r. kath. P i. — 

r. kath. P i. - 

r. kath. P i. ~ 

r. kath. — — 

r. kath. P i. — 

r. kath. — — 

r. kath. — — 

r. kath. — — 

r. kath. — — 

r. kath. IPi. e.a. 

r. kath. P a. - 

r. kath. UPa. i. 

r. kath. - — 

r. kath. — — 

r. kath. — — 



ÖHfen év 



óts 



nőtt 

» 
» 
» 



fogyott 
nőtt 



azóta lett 
nőtt 

» 

» 



elótt 



magyar 



» 
> 

» 
» 

» 

> 
» 



nőtt 



» 



fogyott 
nőtt 

» 

» 



fogyott 
azóta lett. 
nőtt 



fogyott 
nőtt 

azóta lett 
nőtt 



magyar 

» 

3 

» 
> 
» 

» 

német 

német 
magyar 
német 
magyar 



magyar 

> 

» 
magyar 
horvát 
magyoí 

magyar 



E kit keskeny lérsznkasz a Zala-vAlgj-lőI a somogyi hatiiiiR s a 
Mura-kAzig Ici'r, Szorosan ejiymás mellett s a niefíji- északi is Uúlí ha- 
liira kAzt átlós vonal gj'anánt fi-küíücnek. mintegy kelté osxlva a megyét: 
rgyfel^n s üakonynyal és Balaton-vidékkel, másrelól a GOcsével s a Mtira- 
kAzzeL A miket a két ellentelt oldalon latiunk, azok a jelenüéfjck kttzdpni 
látszanak egymással e kOzbuusií átlós vonalon. 

Ijítjnk L'ííyrelől a sok zsenge, vag}' félben niaindt, npró falul (.ti «), 
a miknek hasonmását Gócsében lálluk, s másfelől a fi-jletl képződmények 
n»gy számát (21 ,y. t.'l a, 1 b). milyenekkel a Zala'Vjil^^'tÖl keléire talál- 
koztunk- Látunk kA/bOl eg)' kercskedő-i'droví rohamosan nőni és gya- 
mrapodui : Smjy- Kanizsái, mely .>() éve fiODO lelket se számftott, s ma 
lAbb mini háromszorosát bírja réfii népszámának. Látjuk körülötte a len- 
dületei, melylycl egyes községek fejlődnek: Kis- és Nagy-Hécse, Szenl- 
Jakab. Szcnl-AndnÍs.Alsó-Rajk, Homok-Komárom megkétszerezték, PAlöske, 
ljDd%'ar, Rucsu csaknem megháromszorozták lélekszámukat. S láljuk a 
Bála Ion- vidéken látott hcrvadás jeleit is abban a hal községben, mely 
ug>'aníll félszáz év alatt megfogyott. 

Irtjuk n magyar monoglotl községek tömege közt a magyar faj- 
oép egyes hódításait: a csatorna-völgyben három beolvaszloll német telepes 
kAzségct I Homok-Komárom, Laiigviz és Néniet-Szt-Miklós 'á) év előtt még 
sváb faluk voltak): de látjuk a magyar faj iérvfsztfxét is a Mura- 
melléken, a csatorna- völgy végében: ott a német elem megszállta 
újabban Szepelnekel. s a muraközi howátxág Bajcsán gj'ökeret vervén. 
ríkódüutta MurQ'Kertsztúrt és Fityehúzál, a mik félszáz éve magyar 
kAzségek voltak. Ma csak Mura-Kei-esztúroii van még II" magyar kisebb- 
ség. A horvát elem Szépeinek felé terjeszkedik s közel jár ahhoz, hogj- 
elvegye a némettől (már is IV'-nyi olt a horvát kisebbség). 

A hitélet e vidéken csaknem kizárólag r. kalh. Csak Szepetneken van 
cröscbb {111') ág. ev. német kisebbség, l'gy látszik, a vidék egykori 
német telepei mind protestáns vallásúak voltak. Jelentékeny izraelita 
kKcbbség (11*) van Bucsu-Szent- Lászlón és Nagy -Ka rúzsán. A magyar 
nyehhalár ma Higyácz, Sormás és Nagy-Kanizsa, — a hor\*ál nyelv- 
határ Hajcsa. Kilyeháza és Mura-Keresztúr községeknél vonul el. 

^^■|*j&tfil megye fajnépeiről nagy vonásokban ilven képet adnak a köz- 

H|Klok példái. 

^^P^ran a megyében kél város: Nagy-Kanizsa és Egerszeg, — mind- 
kHtA mag\-ar: van 17 nagyközség : i) magyar. X hon'át ; van 5tÍ2 kisközség. 
BMílyek HW kurlte kapcsolvák; ezek közöl lil kör 2—5 faluból áll, s a 
falvak legtöbbje .ül körben magyar, 10-ben horvát, l-ben német. — 
40 kör fi— 10 faluból áll, s a legtöbb faln 29 körben magyar. 7-ben 
horvát. 4-ben vend. — 2 kör l.'í— 18 faluból áll, emezek magyar, amazok 
orvil falok. 



E 



300 

Ha a községméreleket a fajtöbbségek szerint csoportosítjuk, az 
eredmény ez: 

A fajtöbbség 

magyar horvát vend német 

1 B — — — méretű 

1 a — — — » 

3a — — — » 

— 1 (1 — - » 

le 4 c — — » 

8 b 3 b — 1 b » 

60a 15 a 5a — » 

121 g 31 ? 17 ? 2 p » 

237 a 61 a 7 a 2 a 



= 432. 115, 29, 5 községben. 

Apró faluk dolgában (a és (i típus) az összes fajnépek egyenlően 
állanak: községeik nagy része megyeszerte ilyen. Csak az a különbség, 
hogy a magyar és horvát faluk nagyobb fele a gyengébb (a) típushoz, a 
vend és sváb községek nagyobb fele pedig a fejlettebb típusokhoz {jü, a, b) 
tartozik. 

Népes nagy faluja {c—d) több van a zalai horvátnak, mint a ma- 
gyarnak, — a magyar és horvát községeknek alig hetedrésze gyenge közép- 
méretű (a— ft). Nagy és legnagyobb méretű községet csak a mag}'arság 
alkotott Zalában: Sümeg, Tapolcza, Keszthely (3 £1), Egerszeg (SB) és Nagy- 
Kanizsa (fi) megannyi góczpontjai egy-egy vidéknek. Kanizsa a magyar- 
ságnak egykor már határvára volt a törökkel szemben, — most a viszonyok 
a magyar-horvát nyelvterület szélén ismét határvárrá tették. E város ereje 
és kultúrája van hivatva gondoskodni, hogy a magyarság az alsó Muránál 
tért ne veszítsen. 

Ma erős magyar faj kisebbségek (IV — V^) 4 horvát, 2 német helység- 
ben vannak, kisebb súlyúak (II — 111") 4 horvát, 2 vend, 2 német helység- 
ben. Viszont a horvát kisebbség súlyos 1 magyar s 1 német, — kisebb 
súlyú (II — IIT) 1 magyar faluban. Vend minoritás csak kisebb súlylyal s 
3 magyar községben fordul elő. A tiszta-tnagyar községek száma 338; 
tiszta-horvát község van 38, tiszta- vend van IG, tiszta- német község 
egy sincs. 

A megye németsége, horvátsága és vendsége kizárólag, magyarsága 
nagyrészt r. kath, vallású. Az ev. ref. egyház 63, az ág. evang, egyház 
3 magyar községben bírja a hívek majoritását. Nyolcz magyar s egy horvát 
községben jelentékeny {IV) az izraelita kisebbség. 

A zalai magyar talaj, mint láttuk, szorosan hozzá zárkózik a vas- 
megyeihez : a Rábnság népe mellett fekszik a kemenes-vidéki s a göcsei, 
ezek mögött a bakonysági s a balatonsági nép. Kelet felé a somog}'i 
magyarság csatlakozik hozzájuk. Vasban a magyar nyelvhalár a Kerkáig, 
Zalában a Muráig, Somogyban a Dráváig leér. 

Kzt a földet fogjuk most megtekinteni. 




Somogy meg>-e. 

A legnagyobb földdarab túl a Dunán s a legkeményebb fajla nép 
messze rokiOn. 

TerOleti; 1.159,246 k- hold, melyet kevés folyóvíz s még kevesebb 
hcK\'bulliim szafiKat meg. Nagyrészt sfk talaj, tele sflrű erdőségekkel, 
le(<vlűkkel. gabnufAldekk<.-l. altetvényes kertekkel, a miket a Dráva-mocüa- 
raklúl hódilolt el a kultúra. 

(^k Tolna-Baranya felől ágazik le a Mecsek gerinczéből néhány 
barmadrcndli hegysor. u mik keletről Szi)<ptvár, Kaposvár, Igal és Tab 
vidékén át félköralakban húzódnak át n megye n\'ugati oldalára, a Italatoii 
mellett l.eng\'eUöli és Marczali felé, — utolsó hullámaik Csurgó kArOl 
inasodnak cl. Benn e félkörben fekszik a nagy somogj'i mezőség, mely 
tufákon a Sióig, délen a Dráváig, nyugaton a Balaton-mellékig, keleten 
az Ormánságig ér. A Sió, Balaton, Dráva s a tolna-baranyai heg>'ek a 
inrg>*e természetes határai. 

E térszín 308 helységgel van beéjiílve; 273-ban magyar, 21-ben 
Démel, IWien horvát nép lakik. A magyarsúg kiterjed a megye kilencz- 
tized részére, — csak a déli s a keleti s/éleken találkozunk a más ajkú 
népek kAzségképződményeivel A német faUikból legtöbb a uiegNe keleti 
ré^Lcin, » ZseUczben épüli. A somogyi sváb a tolna-baranyai fele|>es sváb- 
ságból való; átterjesztene a mecsekliegjliáti sváb medenczél Somogj'ba 
1(0" kOlön szigeteket alkotott. A horvát faluk a üráva-vö!g\' kis részére 
Ulozvák s a szlavóniai hor^'átságra lámaszkodnak. 

A Drdüa-oölíjyt'l fogjuk elsőben bejárni, mögötte a csurgói maijas- 
lalokkal. s ezek alatt a Rinya-völgyggel. 

A Dráva-vQlgy ^19 ma^ynr. 11 horvál = 30 licb'sógKcl) : 



pusila volt. 
nöll hort'dí 

mngynr 



A>Éti>te 
Mraáfam 


|| 




■* 


CMttrgói Járat. \ 


Artilos 


& 


•ZAUoy 


■ 


•Gyékényes 


b 


PorrofrSíI Kir. & | 


X*gy.Har1on 


fi 


•Alaök 


i> 


iSicoU 


■ 


1 Sarkad 


g 


ílBrrwnea 





\ Udvarh«!y 


> 


.Vdffvo/ddí idi 


ál. 


,Bdaií4r 


S 


•VUvAr 


• 


>Hm«nve 


? 



Ubbtif UtVbUKti 



magjtír — 
magyar 1" e. 
magyar - 
rnugyar — 
m«g>-ar - 
magyar — 
magyar — 
mtigyar — 
magyar I" h. 
magyar — 

horvát V' m. 
horvát V" m. 
hwDál U- m. 



I.l<k«<>tl D«pM.k 1 










junáuroíj 


r. kath. - 




r. kalh. fi. 


u. e. . 


r. kalli, IV a 


i.p. 


ág. ev. 111' r 


i. i 


eo. ref. U'a, 


r. 


eü. rrf- V r. 


a. 


r. kath. IV e. 


a. 


ev. ref- U* r. 


a.i. 


r. kalh. 1* j. 


e. 


r. katli. V» e. 


- 


r. kath, 1" i. 


_ 


r. kalh, I" 1. 


— 


r. kalh. !° i. 


'■ 1 




302 



A járás és 
helység neve 



bo 



Barcsi Járás. 

{Szentes ^ 

IBarcs ú 

Pálfal II ^ 

IDarány a 

{*KutélyoB-Dombó ^ 

Gárdony a 

Dráva-Tamási ? 

í Polony ^ 

Tót-Újfalu ? 

*Lakócsa a 

Szt-Borbás a 
Dráva-Szt-Márt.a 



Szigetvári járás. 

•Dráva fok a 

Markócza a 

Dr. -Keresztúr fi 

Sztára a 

Révfalu a 



faj népeinek 
többsége kisebbségei 



felekezeti népének 
többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



magyar I!"n. — 
magyar IIFn. h.r.v 
magyar 111^ n. — 
magyar ~ — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar Fr. n. 
horvát IIIo m. — 
horvát IIo m. — 
liorvái IIP m. e. 
horvát IV m. r.n. 
horvát 11° m. r. 



magyar 1° h. 
magyar — 
horvát IP m. 
horvát HP m. 
horvát V'' m. 



legsü- egyéb 
lyosb szórványos 



r. kath. P e. — 

r. kalh. IP i, e. a. 

r. kalh. IP e. i. a. 

ev. ref, P r. i. 

ev. ref. IIP r. — 

ev, ref. HP r. i. 

r. kath. HP e. a. i. 

r. kath. Pe. — 

r. kath. — — 

r. kath. P a. e. 

r. kath. P e. — 

r. kath. P e. i. 



ev. ref IIlo r. 
ev. ref, P r. 
r. kath. P e. 
r. kalh. P e. 
r. kalh. IP e. 



a néfMMég » fajtöbbtéf Toit 



ötven cv 



óta 



előtt 



nőtt 


magyar 


» 


> 


azóta lett 


nótt 


magyar 


» 


» 


V 


> 


> 


> 


» 


szerh 


» 


szerb 


•» 


szerb 


azóta lett 




nőtt 


szerb 


nölt 


magyar 


» 


3> 


> 


szerb 


» 


német 


» 


magyar 



A csurgói hegyek körűi (19 magyar helységgel): 
Csurgói Járás. 

{Belezna 
•Surd 
í Porrog-Szt-Pál 



a 
a 



1'Porrog 
Bökösd 
Pátró 
Liszó 

•Horvut-Szt-Miklós 

Bogola-Sáncz 
j*Miháld 
\ Path 
l Ilike 
( Sand 

P.-Szenl-Péler 

Antal falu 
•íh áros-Borén y 

Iharos 

Csicsó 

* Csurgó 



?' 

c 

a 

c 

a 

a 

a 



magj'ar — - 
magyar — 



a 
a 



magyar — — 

magyar — — 

magyar — — 
magyar - 

magyar P h. — 

magyar — 

magyar P h — 

magyar — — 

magyar — — 

magyar — — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 

magyar Pe. — 

magyar P h. v. 

magyar — — 

magyar Pe. n. 



r. kath. P a. — 

ág. ev. IV' r. e. i. 

ág. ev. V r. e. 

ág. ev. IP r. e. 

r. kath. IP a e. i. 

ág. ev. IP r i. 

r. kalh. IIP a. — 

r. kath. — — 

r. kath. P a. — 

r. kath. 1° i. e. a. 

ág. ev. \°r. e. 

ev ref. X^r. a. 

ág. ev. V°r. i. 

r. kath. V°a. — 

r. kalh. P a. e. 

r. kath. Voa. — 

r. kath. 111° a. — 

r. kath. 11° a. e. 

r. kalh. llPe. i.a. 



A Rínya-völgy (22 magyar, 3 horvát — 25 helységgel^: 



Nagyatádi Járás: 
•Felsö-Scgcsd b 



í 



Alsó-Segcsd 
Szob 






magyar 
magyar 
magyar 



r. kalh. l' e. 
ev. ref 11' r. a. 
ev. ref V r. a. 



nőtt 



horvát 



» 


magya 


> 


> 


» 


V 


X 


/' 


fogyott 


» 


nőtt 


-> 


» 


,> 


azóta lett 




nőtt 


magyar 


» 


> 


» 


7> 


» 


» 


» 


5 


azóta lett 




nőtt 


magyar 


> 


> 


> 


i» 


» 


í- 



nőtt 



magyar 



» 



> 




I GOrgtírg a 

Aorai járat : 
I CJnép 

) Ari« a 

I BoUió a 



lObbMc* klMbbatiKl 



magyar - 
magyar - 



magyar ■"v. 
magyar — 
magyar 1"!. 
magyar — 
magyar l°n. 
magyar — 
magyar — 
magyar Ifl^v. 
magyar - 
magyar — 
magy.nr — 



magyar — 
horpát m- D 
horvát ra^it 
horvát V" m. 
magyar — 
mugyar - 



r. kalli. V" e. 
ev.ref. V-r. 
eo. ref. II" r. 
ev. ref. Vo r. 
eiKrtf. IVt. 
eu.ref. IV-r. 
n..n'^. V-r. 
eu. ref. V' r. 
r. kath. 1" e. 
r. kath. 11" i. 
r. kath. I" c. 
r. kalh. I" e. 
r. kiilh. 1° e. 
r. kalh. 1" i. 
r. kalh. IV'-e. 
ev. ref IV" r. 

«.. ref HIT. 
r. kalh. 1° i, 
r. kath. l-e. 
r. kalh. I-c. 
ei: ref Ill-r. 
r. kalli I"c. 



foggtítl 
nSlI 



azúla lett 
nStt 



fogyott 



horvát 
horvát 
horvát 

lioniát 
horvát 
mngyar 



magyar 
h orvfii 
magyar 
magyar 



A soniO){)'i Drávasá)) sik lerOlet s ezl k^i ré.<izre osztja n HiiUfa, 
iiwly BarcRiL^I. a vonni kftjícpiMi, ömlik kisded deltiijával a DróvAbn. 
A felwí folyaniszakasz Légrádlól BaiTsif*. az alsó szak;isz llarcstól Rév- 
faluig terjed. A határszéli bovmU faluk l- két szakasznii s a Riiiya-torkolat 
körtll rekn&ziK-k. meiuze elszakadva a Muraköz liorvátjailól. 

Valaha a liorválság a felső szakaszon volt erósebb, s eg\-cn(.>s össze- 
köHelcsbL'n állt a muraközi horvátságc^al. I.égrád átellenében '/AÍkáiiif. 
Murs-Keres2túr álellenélíen íiefeznn. a megj-e szelén Nagy-Kanizsa álclle- 
iiébrn Horvát-Szi-Miklós horvát helységek voltak 50 év előtt ; a Hinya- 
vftlgy szivébe is egj- széles horoál ék nyúlt be akkor: Háromfa-.Xgaréu, 
Tartiny.^ Hodvicza, Hcnész és Xagy-Alád népessége túlsúlylynl hor\'át 
volt. I-Ul ajt éket a somogyi mag\-arság azóta iue(f.ieiniiiisilelle. s a nyelv- 
határt Légrád körQl a Dráváig. Barcs fölött a völgyszegílyig letolta. 
A lior^-iitiág Zákánytól Nagy-Atádíg kiürilrtl hét hi'ly.^égttt. vi4szavonuh 
Bélavár és l'élerhida közé a Dráváig. — ill kárpótolta magát térveszle- 
légeiért a mag>-ar Baliucsa és Bolhó (a túlsó parton Kégrád) megszállá- 
ttní Ma e szakaszon a howál tdejiek száintt Imi. melyeket a Mura- 

' Tarang kAcségbcn a slnlísztika az utolsó n<í|)siá mid léskor 111° vend kUehhs^gúl 
bUll. K/ U blíooyiljn. hogy a vonileket Szlavóniából n horvftlok siorltolliik ki. Csak 
omao velOdhvtrIi Taranylg ez a kts vend csapat, mely ill a horviilok elvonuUsa 




304 

köztől a csurgó-berzenczei, az alsó Dráva-szakasz horvát telepeitől a barcsi 
és darányi magyarság elszigetel. Izolált helyzetük következménye lesz, ha 
lassan beolvadnak: Bélavárt, Babócsán és Vízváron V— V®, Arácson és 
Bolhón III — IIP, Heresznyén IP erejű a mai magyar kisebbség. 

Az alsó folyamszakaszon, hol a Dráva Barcs és Darány alatt dél- 
keletnek hajlik, ma nyolcz horvát telepet találunk, melyekben félszáz év 
előtt más fajnépek laktak: Potony, Tót-Ujfalu, Szt-Borbács, Dráva-Szt- 
Márton és Dráva-Keresztiír akkor szerb faluk voltak, Sztára német. Révfalu 
magyar helység volt. (Lakócsa azóta lett.) A horvát elemmel való szomszéd- 
ság s a r. kath. hitélet e szerb (sokácz) telepeket elhorvátosította, (Van erre 
példa Zalában, a Muraközben is, hol Rácz-Kanizsa szerb telepből épp 
így horvátosodolt el.) A kis Révfalu s a népes Sztára szintén a horvátság 
félszázados hódításai. De újabban a magyar kisebbségek itt is megnőttek: 
Révfalun V^ Szt-Borbácson IV^ Potonyban, Lakocsán, Dráva-Szt-Márton- 
ban és Sztárán 111 — IIP, Tót-Ujfalun és Dráva- Keresztúron II — IP erejű. 

A horvát nyelvhatár a somogyi Drávaság ez enyészni indult horvát 
községeknél véget ér. A magyar nyelvhatár örtilos, Zákány, Gyékényes, 
Udvarhely, Háronifa, Ujnép, Komlósd, Péterhida, Szentes, Barcs, Dráva- 
Tamási és Gárdony községeknél vonul el (melyekhez délkeleten a csatorna- 
völgyben Zádor és Magj^ar-Ujfalu, az Ormánság szélén Drávafok cs 
Markócz somogyi, Iványi, Sósvertike és Zalata baranya-ormánsági faluk 
csatlakoznak). 

A Dráva-völgy községeiben a magyar elemen kívül még a svábok 
terjeszkednek észrevehetőn : a magyar Barcson s Pálfalun III — IIP, Szen- 
tesen IP az erejük (góczpontjuk Szulák, a somogyi mezőség legnagyobb 
sváb szigete). Érdekesek a barcsi Drávaságban a Rinya-völgyig szélter- 
jedt román spórák. Dráva-Szt-Mártonban, Szt-Borbácson, Dráva-Tamási- 
ban és Barcson (fel Bessenyőig a mezőségen) találunk belőlük néhány 
családnyit. Minthogy a baranyai Dráván a román képződmények kelet 
felé nem folytalódnak, valószinű, hogy a somogyi románok nem a keleti 
románságból, hanem a nyugatiból, az Isztriáiból valók. 

A népesség e vidéken általán nőtt; legnagyobbat Barcson: alig 
lOOO-ről 4500 lélekre. (]sak 3 magyar faluban : Pátrón, Komlósdon és 
Kónyin fogyott a népszám. A somogji községek általán nagyobbak és 
népesebbek, mint akár a zalaiak, akár a vasmegyeiek vagy soproniak. 
A csurgói hegyek körül épp úgy, mint a Dráva és Rinya vidékén cso- 
portosan találhatók a mezővárosi jellegű s az erős középméretű nag}' 
faluk. Barcs a legnépesebb (rf lipus); jelentékeny helyek: Csurgó, Ber- 
zencze, Nagy-Alád (3 c) — Gyékényes, Babócsa, Felső-Segesd és Taranv 
(1 /)). A többi 66 faluból 2:/ meghaladja (a), 28 megközelíti {,i) az \m 
lelket, s csak 13 marad 5(K) lélek alatt (a). 

A horvát nép kizárólag /*. kaih. a somogyi Drávaságban is. A ma- 
gyarság itt megoszlik három felekezel közt: Csurgó körül 18 község 
r. kalh., 7 ág. evang., 3 ev. ref , — Nagy-Atád körül 12 r. kath.« 10 ev. 
ref., — Barcs körül 5 ev. ref.. 4 r. kalh., — Szigetvár alatt 2 közs^ cv. 







305 


n 


rrf. A k^l niag)*ar protestáns cf^yháznak e határvidéken sok érdc 


me van 


1 


a matirnr nyu-lvliatár vcdclmc lís terjesztése doljjábnn. 






1 


Iiineu hehatíilunk n SomoRj'ság mélyébe: a nagy somogyi mező' 


^j 


tigbe. s mcgti-kinljnk a vele érintkező Balaton-mellékei 


ts. 




^m 


A aomogyi meiSség (Tő iiiBgjnr. 2 német lieí.vsé|y{el) : 






^M 


.>«.*. Il 




felEkiicti nípelnek 


. .OnMi 


<.,IHM( W1 




tMbÉ«g« klubfiíKcl 








^^^H 












legiO egtéb Mdr- 


Ugítí. tgjih ttot 










IjMb r*<i]r« 


iTuib vtoyM 








Borai JdrdM. 










■ 


1 VbtMifa ^ 


magyar — - 


ev. ref. 11' r. í. 


fogyón 


magyar 


1 


1 Rlnvv-Cjlnk ^ 


mngyiir l'h. — 


cv. rcf. IH' r. 1. 


nOtl 




fl 


|-C«>koi.y» ■ 


ningynr — — 


r. kalh. P i. c. 






M 


lT«nióata a 


magj'nr 1' n. r. Ii. 


r. kalh. IP c. i. 






H 


|*Wrtndí ■ 


m»(!yar - - 


cv. rcf. W r. i. 






^^^m 


1 Kb Itobua 


iiianyar — - 


ev. ref. IP r. - 


fogyott 




^^^H 


1 NaAV-Uobua ^ 


magyar - — 


cv. ref. HPr. - 


nöll 




^^^^P 


1 RilnUncu a 


mnnyar — - 


ev. ref. IV r. i. 


• 




^^^^1 


,tS:alok a 


némfl 11» m. c. 


r, kalh. P i. e. 






^^^ 


' nomok-Szcnl- 












1 GyOrgj a 


magyar - 


ev. rcf. V r. 1. 


' 


mngyar 




Saggatádi járás. 












|Bra<«n]rfl ? 


magyar I'r. n. 


r. kalh. IV e. - 


. 


. 




■ IIousEdUa <x 


magyar — — 


ev. ref. H' r. - 


rogyott 


» 




l'Ubod a 


magyar - 


ev. ref. V« r. i. 


nflll 






.Mik. a 


iiiagyap !• n. 


r. kath. P c. i. 




• 




[•OOkAly a 


magyar - - 


ev. rcf. IPr. i. 




. 




|Qia« a 


mogyar !• n. 


cv. rcf. IIP r. i. 




> 




< KtvKovAcsi o 


magyar - - 


ev. rcf. in- r. - 




















itKaéarkdt a 


magyar !• n. - 


ev. ref. IV r. i. 


. 


> 


^^_ 


) llnicw f> 


mngynr !• n. — 


ev. ref. V r, i. 


> 


a 


^^^^^1 


1 Viuiyr ^ 


magyar — — 


ev. rcf. V r, i. 


s 


» 


^^^^^1 


Í-H«inihely a 


magyar - 


ev. rcf. IIP r L 


■ 


> 


^^^^^1 


1 SciliAs-Swat- 










l^M 


Mdrton 


magyar - 


ev. ref. HP r. 1. 


foggott 




f 


ZMücfKisbaud^ 


mBg>-ar - — 


r. kalh. IV e. L 


fogyott 




J 


p»a» 


magyar - 


ev. rcf. IIP r. i. 


foggott 




^^^^m 


l-SmiB. a 


magyar P n. — 


ev ref. IV r i. 


nölt 




^^^^^H 


tB^d-BuroKtó « 


magj-ar - 


r. kath. IV e. i. 


> 




^^^^H 


inaaaaaooxd s 


magj-ar - 


ev. rcf. IV r. - 


fogyott 




^^^^1 


Ijma ^ 


magyar - 


r- kalh. IV e i. 


nötl 




^^^^H 


|Ki>4EoniAd ^ 


mngynr I' n. - 


r. kath- HP e. 1. 








^^^H 




aimrt \* ta. — 


/-, kalh. IV c. i 






maifgar 


^^^H 


:.v-,r&y«B a 


mngynr — - 


r. kalh. IV'e. 1. 






* 


^^^H 


iau ^ 


mngyar - — 


r.kalh. Pl. - 






magyar 


^^^^H 


•Hrin a 


magyar - 


ei>. ref. V r. L 








^^^H 


VinU 


magyar - 


r. kalli. IlPe. a. 








^^^^^1 


UaMTV-Eires ^ 


magyar - 


eo rrf llPr. - 






> 


^^^^H 


OMDbárd 


magyar I' n. - 


r. kalh. II' c. - 






■ 


^^^^H 


Jtodn* 


magyar - - 


r. kalli. loe. i. 






* 


^^J^H 




k M.wB«r«ís-.o, 








% 


^ 






306 



I 



A járás és 
helység neve 



*Csoknya 
Sárd 
Vracsik 



bo 

•=6 
< 



a 
a 



1 



Marczali járás 

{Simonyi 
*Nemes-Vid 

Vrászló 

Ncmes-Déd 

Vésse 

(•Böhönye 

< Nemes-Kisfalud a 

t Szenyér a 

í Libicz-Kozma ^ 
l Fájsz ^ 

l'Puszla-Kovácsi a 



a 

a 

a 

a 
a 

b 



Csömend 
Boronka 
Nikla 



l*Ni 



a 



Lengyeltóti járás, 

rTót-Szl-Pál a 
\ Varjaskér 

•Buzsák 
. Táska 
l Öreglak 

•Somogy vár 
Pamuk 
Vámos 

í Eddc 
[ Oszlopán 
iMád 

Igali járás. 

í Geszti 
I 'Meni ve 
l Aszaló 



I 



I 



b 
a 
a 

a 

»^ 
a 

c 
»^ 

a 

a 



fajnépeinek 
többsége kisebbségei 



I 



Somodor 
•Magyar- A Iád 
Palalom 
Zimánv 

Kazsok 



'•Büssű 
l Fonó 



I 



•Gölle 
Gvalán 



a 
a 

a 

G 

a 
b 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



magyar — 
magyar — 
magyar 1° e. 



magyar l" h. 
magyar — 

magyar — 
magyar — 
magyar — 

magyar — 
magyar — 
magyar — 

magyar — 
magyar — 
magyar — 

magyar — 
magyar — 
magyar — 

magyar — 
magyar — 

magyar — 
magyar — 
magyar — 

magyar I" n. 
magyar V r. 
magyar V n. 

magyar — 
magyar — 
magyar -- 



magyar — 
magyar — 
magyar 1" e. 

magyar II'' n. 
magyar — 
magyar — 
magyar P n. 

magyar - 
magyar 1° n. 
magyar — 

magyar — 
ma^var — 



felekezeti népének 
többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



ev, ref. IV' r. i. 
r. kalh. P e. — 
r. kalh. 1° a. i. 



r. kath. 1° e. - 

r. kalh. P i. - 

r. kath. 1° e. a 

r. kath. V' e. i. a 

ág, eu. IV°r. e. 

r. kalh. IIP e. 

eu, ref ül' r. a. 

r. kath. P i. — 

r. kath. — — 

r. kath. Pi. a. 

r. kalh. P i. e. 

r. kath. P i. - 

r. kath. P i. - 

r. kath. i' i. a. 



r. kalh. P i. 
r. kalh. P i. 

r. kalh. P i. 
r. kalh. P i. 
r. kalh. P i. 

r. kalh. P i. 
r. kalh. P a. 
r. kalh. IIP a. e. 

r. kalh. IV« e. 

r. kalh. P i. e 

ev. ref. IV" r. i 



r. kalh. P i. e. a. 

r. kalh. P i. e. 

ev. ref. IV® r. i. a. 

r. kalh. IP a. e. i. 

ev. ref IIP r. i. 

r. kalh. IV» e. — 

r. kath. P e. i. a. 

ev. ref IIP r. i. 

r. kalh. V" e. i. 

r. kalh. — — 

r. kalh. P i. — 

r. kalh. — — 



• néptuéf • fajtöbbség volt 



Oiven év 



óta 



n6tt 

> 



nőtt 



» 



fogyott 
nölt 



» 



nőtt 



» 
» 

> 
» 



nölt 






elótt 



mag var 



» 

> 



magyar 






horvát 
magyar 

> 
horvát 
horvát 



magyar 



magyar 



fogyott 
nőtt 



» 
> 

» 



j 



^^■i^r^^ 




g 


UintfÚM^i 


r«lokn<u MpUek 


. ••m-m . OI'IUMl H>l ■ 


^j:. ü 




Ubb>«((r kiMbbsÍKcl 
l»E»U- egyíb 


eiitn v< ■ 




IfMb nArtánroi 


Igrcxb KArvltiyni 


1 


Manzali járat: 






1 


FSny«<l -. 


maiiyar - 


r. kalli. r- n. - 


^^^^^1 


Tikm > 


magyar fn. — 


r. kath, I" t. - 


^^^^1 


Hollld '? 


magyar — — 


r. kalit. I" i. - 


^^^^1 


Vörs « 


magyar — — 


r. kalli. Ve. l 


^^^H 


llaUluo (kríiiy a 


magyar - - 


r. kath. V 1. - 


^H 


■B.Síl-Gvör[ty ■ 


magyar — 


r. kalli. I" i. 


^H 


. Bal.Kvn-juiar ^ 


magyar - - 


r.kflth, I"!. 


^^^H 


l B<U«lciti.CjUk íi 


magyar - - 


r. kalh. I"i. 


^^^^1 


'•Wihciy c 


magyar Vn. 


r. kalli. I"i. — 


^1 


Uitasf^UIrdi: 






^ 


1 Bablon-CMbi ^ 


magyar — — 


r. kath. f'e. - 


a 511 magyar | 


OrJ. 


magyar — — 


r. kiilli. Ti. " 




^M 


l'SzAUt'is-GyOrfik ■ 


aiagyar — 


r. katli. 1° i. e. 




^^^^M 


1 TÓI (iyuiiy ■ 


magyar ^n. — 


r. kath. fa. c.i. 




^^^^H 


1 Sjríília»-KitJak 1 


magyar - - 


r.kalh. l"c. 




^^^^^H 


1 n.>fiWr ? 


imiKyar Vn. b. 


r katli. 111" .i c.a. 




^^^^H 


í'l^lr a 


iimgyar - — 


r. knlh. Ve. i. 




^M 


iTalu-Sicnm '? 


magyar — — 


r. kalh. 1» c. i. 




H 


\üuAd ^ 


magyar — — 


p. kalh. V"F, i. 




_■ 


r»h ;** 






^^H 


iTHrki ? 


„lagyar - 


cv. ref. V-r. i. 


nnti ^^^H 


(•Cwpriy a 


mngynr - - 


cv, rcr. IIT. 1 a. 


^^^^H 


i'KailM a 


magyar I'n — 


ág to. IWr. e.i. 


^^^^H 


S«Alid ? 


mng\'ar — — 


cv. rcf. IlPr. 1. 


^^^^H 


1 S*in^6 :^ 


magyar — - 


ev. rcf. U-"p. i. 


^^^^H 


l'KArAshrcy a 


magvar — - 


cv. rcf. V"r. i. 


^^^^H 


Krrrkí ? 


mQgyarl-n. - 


r. kalh. llVe. \.a 


^^^1 


1 I-. S/nuc» ^ 


magyar IV-'n. - 


r. kalh. Vi. - 


nfid ^^^H 


i-Et>drM a 


magyar Ve, — 


r. ktilh. UV c. i. 


^^^^1 


) ZaiuArd) ■) 


magyar - 


r-ktilh-Vi. 


ajcóta lett ^^^H 


tKilill b ' magyar - 


r.kafh.Ve. i,8. 


nfill ^^^H 


A Dráva-nifllék sík lérszine nipszsze behalnl Somogy helsejébe, s ^M 


régig fekszik rajla. egy szabálytalan kereszt al«kjiíb«ii, niety lábával a H 


I>ríivB<u&|{ot. kél karjával Zalát és Tolnát érinti, s feje a Hnlaion-mellcki^ ■ 


ér. KúrfliAtte a inef^ve halmos térszaknszaí és hcRj'voiialai bulUínizaiuik 1 


Kj! n M>niaf!;\-i niczflség. ^^^B 


A matjyar talaj ill mé^i keményebb, mini a Urává mellet), s ilyen ^^^^| 


marad a Balaton- vidéken is. Abból a lOi mayyar lielységből. mt'lyek ^^^^| 


i- két lérKzakaszon fekfisznek. 77 ii.tztn nuujijar. 2.V)>en súlytalan német. ^^^^| 


hon-át (isztrinií, román és czígúny elem U") mutatkozik szórványosan, csak ^^^H 


Ihiula -Szemcsen (tabi járás) és Somodoron (igali járás) lép fel IV és ^^^^| 


^il* aúlvival Tolna-Maranvából áltelepQlő svábság. Van kél si>úb ssifjet ^^^H 

1" ' ■ 


1 m 



308 

is e talajban : Szidok nagj^község (b lipus), melyet régi telepesek alkottak 
Barcs fölött, — s Szomajom falu (a tipus), melyet Kaposvár mögött a 
svábok 50 éo óta hódítottak el; Szülőkön a magyar kisebbség csak IP, 
Szomajomban még ma is V® erejű. Egyebütt 600,000 k. hold területen 
más fajnéppel nem, csupán magyarral találkozunk. 

A horválságnak (régebben a vendeknek) erre is voltak falui. Len- 
gyeltóti körül Tól-Szt-Pálon, Táskán és öreglakon félszáz év előU a 
horvátoké volt a többség ^ Marcali mellett Horvátkúton egykor szintén 
horvát fajnép lakhatott; Lengyeltótiban hajdan bizonynyal szláv fajnép 
élt, s neve erre emlékeztet. Ma mindezek tiszta magyar faluk. 

A községek ezen a vidéken egészségesen fejlődlek. Ötödrészük sem 
maradt aprónak (20 «). Harmadrészük 1000 lélek körül tart (36 fi), népes 
kisközség (a tipus) van 43, Kilili, Hurzsák, Böhönye, Gölle és Szulok túlhaladja 
a 2000 lelket (5 &), Kéthely a 3000-et (c) Nagy-Bajom a 40ü0-et (rf). 
A népesség 50 év alatt általán nőtt, s csak 10 községben fogyott. Negyed- 
része a faluknak megkétszerezte, néhány megháromszorozta, eg\' meg- 
ötszörözte lélekszámát: Tarnócza (210-ről 1163-ra). 

A népesség tehát a községekben elég tömören lakik, de a községek 
e térszinen gyérebben feküsznek, mint a Dráva-melléken; sok köztük a 
hézag s nagyok a távolságok. Telepedésre a terület, alkalmas volna, — 
a svábok tudtak is az alkalommal élni; magyar helység félszáz év óla 
az egész mezőségen egy sem, a Balaton-melléken — daczára az élénk 
fürdő-életnek — csak néhány villatelep keletkezett. 

Vallásra a nép e vidéken a r. kath. és eu. ref. egyházak közt oszlik 
meg. A mezőségben 1, a Balalon mellékén is 1 falu népe ág. evang. fele- 
kezetű. A tahi, igali, kaposvári és barcsi szakaszokon csaknem annyi a 
kálvinista község, mint a r. kath. ; a marczali és lengyellóti szakaszokon 
viszont a r. kalh. községek túlnyomók. A vidék legnagyobb izraelita 
telepe Bogláron van (IIPj. 

A mezőség lapos földjét a háttérben halmok amfiteatialis sorai sze- 
gélyezik. Külön csoportot képeznek a csurgói és marczali magaslatok. 
Lánczolatosan függnek össze egymással: a lengyeltóti, a tabi s az igali 
hegyek. Legkilerjcdlebb a tabi heyysor, — északon a Sió-mellékig ér, 
keletre a két Koppány-hegysorban foly talódik Tolna megye felé. Közle s 
az igali hegysor közt a Koppány-völgy fekszik, a hasonnevű patakkal 
mely szintén Tolnába siet, hogy a Kapos-csalornál táplálja s együtt a Sió- 
val egyesüljenek. 

E lérszakaszok közül a csurgói halmos tájat a Drávaság szélén már 
lállnk. Mosl a lobbi niagaslalok felé fordulunk, hogy széttekintsünk Felső- 
Somogy helységei között. 



' Tót'Szt-Pál régebbi lakói bizonynyal vindns-lólok voltak, vagyis vendek. 
Innen s a kornyékről a horvátokkal együtt elenyészlek. Alább Taranyon Ill°-nyi 
kisebbség a vendekből még megmaradt. (L. fenn.) 



309 



A marculi hegyek alatt (14 magyar, 1 német helységgel): 



M 


fajnépeinek 


felekexetí népének 


í a népnUt • 


Ul'flftfei4g volt 


A iár«« és ^? 


többsége kisebbségei 


többsége kisebbségei 
legsú egyéb 


1 

ötven 


ét' 


h«lyscg nerc ^ g 


legsú- egyéb 




< 


lyosb szórványos 


lyosb szónrányos 


ótá 


előtt 


Marczali járás. 










f Tapsony a 


magyar - 


r. kalli. I'i. e. 


nötl 


magyar 


í*Sz:ikácsi a 


magyar - - — 


r. kalh. Pe. i. 




y 


1 Fcisó Zsilvn ? 


magyar - — 


r. kalh. !• a. — 




> 


'•Cvíkáiiy p 


magyar - 


r. kalh. V i. a. 




» 


1 S/rikc i>oncs fi 


magyar — — 


r. kalh. Ili* a. e. i. 




» 


1 S;ivoIy a 


magyar — — 


r. kalh. !• i. - 




> 


1 Feliércgvháza a 


magyar — — 


r. kalh. P i. 




> 


|*5áinson a 


magyar - — 


r. kalh. !• i. - 




» 


1 Horvntkút * ^ 


magyar — — 


r. kalh. — — 




» 


1 Gomba a 


magyar — — 


r. kalh. I* i. a. 




> 


\zMarczali o 


magyar — — 


r. kalh. !• i. — 




> 


1 Bizc a 


német V* m. - 


r. kalh. — — 


fogyott 


magyar 


i Kelevéz a 


magyar !• n. — 


r. kalh. — 


nőll 


> 


1 Gadáiiy ^ 
'•Meszlegnyö a 


magyar — 


r. kalh. !• i. — 


» 


> 


magyar n*n. 


r. kalh. !• i. 


> 


» 



A lengyeltóti hegyek alatt (6 magyar helységgel) : 



' V 



Ijenqytltótii járás. 

•UlrsSny 

l\z 
iTiir 
|*Lengyellóli- 

I Kis-Berény 
Mtümás 



a I magyar — 
a magyar — 
a ' magyar — 

magyar I* n. 
a ! magyar -- 
magyar - 



ev. ref. IV* r. 
r. kalh. IV* e. 
r. kalh. IV* e. 

r. kalh. I*a. 
^ r. kalh. I* i. 
— r. kalh. I*.i. 



l. 



t. 



l.e. 



e. 



' nőit 
' fogyott 
. nőll 



magyar 



» 



9 

» 
» 



A tmbi hegy 

Tahi járás, 

(Som ^ 

l'Xag\-Berény a 

i*^gvár a 

) Meg> er ? 

I-Bábony ? 

Tor\aj ? 

Tab b 

Zab ^ 

TBálvúnyos a 

I Rápoly a 

I Némel-Egres ^ 

•Xáj^iKs a 

I Zi« ? 



alatt (15 magyar helységgel): 



magyar — 

magyar — 

magyar — 
I magyar — 
, magyar — 

magyar I*r. 
. magyar — 
. magyar I* n. 

magyar — 
' magyar — 

magyar — 
j magyar — 

magyar i* n. 

magyar IV* n. 
; magyar — 



ev. ref 
r. kalh. 
r. kalh. 
ev. ref 
r. kalh. 
ev. ref 
Y. kalh. 
r. kalh. 
r. kalh. 
ev. ref 
ev, ref 
r. kalh. 
r. kalh. 
r. kalh. 
r. kalh. 



III* r. 
III* e. 
IV* e. 
V*r. 
IV* e. 
III* e. 
III* a. 
Ili* a. 
l*c. 
IV* r. 
IV* r. 



Ili* c. 

Te. 

V\. 



1. a. 

• 

1. 

a. 

i. 
i.a. 
r. i. 
e. i. 
i.e. 
a. i. 

• 

I. 

a. i. 

a. í. 

■ 

I. 
e. 



nőll 



magyar 






fogyott 
nőll 



> 
» 
» 

» 
» 



310 



A Sió-mellék (3 magyar helységgel) : 







fajnépeine 


k 


felekezeti népének 


I népMtét 


a fajtöbtaée roll 


A járás és 


< 


többsége kiseb 

legsú- 
lyosb sz 


bségei 


többsége kisebbségei 

legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


óta 


1 év 


helység neve 


egyéb 
órványos 


előtt 


Tabi Járás : 














Juth 
•Ádánd 


tt 


magyar — 


— 


eu. ref. IP r. i. 


fogyott 


magyar 


a 


magyar Pn. 


— 


r. kath. IV® e. i.a. 


nőtt 


» 


í Falu-Hidvég 
*Város-Hidvég 
l Szabadhegy 


^ 


magyar — 




r. kath. V»e. a. 


» 


> 


? 


magyar — 


— 


r. kath. IV* r. a. i. 


fogyott 


» 


a 


magyar — 


— 


r. kath. III ^e. i. a. 


azóta lett 




A Koppá 


ny-völgy (5 magyar 


, 5 német helységgel); 






Igali járás : 














í Fiad 


a 


magyar Pn. 


— 


r. kath. Pe. i. 


nőtt 


magyar 


*Kisbár 
l Bonya 


a 


magyar — 


— 


r. kath. P i. - 


* • 


» 


^ 


német V® m. 


e. 


r. kath. HP a. e. i. 


fogyott 


magyar 


í Ácsa 
(♦Andocs 


a 


magyar Pn. 


— 


r. kath. Pi. 


nőtt 


» 


a 


magyar — 




r. kath. — — 


> 


» 


Szorosad 


a 


német 11® m. 




r. kath. — — 


» 


magyar 


Kára 


a 


német IV. m. 


— 


r. kath. Pa. — 


» 


német 


Miklósi 


5 


német I® m. 




r. kath. — — 


» 


magyar 


•Tör.-Koppány 


a 


magyar — 


— 


r. kath. P i. — 


» 


» 


Döröcske 


a 


német P m. 


— 


ág. eu. P r. — 


> 


német 


Az igali he^ek alatt (6 magyar, 2 német helységgel) : 






Igali járás : 














f Gadács 


a 


német P m. 




r. kath. Pr. — i. 


nőtt 


magyar 


t'Szlll 


b 


magyar III®n. 


— 


r. kath. líPa. IPi. 


» 


3 


í Ráksi 


? 


magj^ar IPn. 


— 


r. kath. IP a. — e. i. 


» 




•Igal 


b 


magyar — 


— 


r. kath. Pi. — e.a. 


> 




1 Szt-Gáloskér 


a 


magyar Pn. 


— 


r. kath. P e. — a. i. 


» 




í Ecsény 
•Mocsolád 
l Polány 


? 


német IIP m. 


— 


ev. ref. IP r. — i. c. 


» 




a 


magyar — 


— 


ág. ev. IV' r. — a. i. 


t 




? 


magyar IIP n. 


c. 


r. kath. IIP a. — e. i. 


» 





A somogyi felvidék hullámos talajára 59 helység épült : 51 magyar, 
8 német. E sváb szigetségeknek a Koppány-völgyben s az igali hegyek 
körül van a főcsoportja (7 falu), Tolnával határoson. Egy német kép- 
ződmény : Bize, a mezőség nyugati szélére, a Marczali hegyek alá került. 
Ezt (miként Kaposvár mögött Szomajomot) a sváb elem a magyarságtól 
hódította el. Mindkettő, más öttel, a Koppányságban és Igal vidékén (ott 
Mikkísi, Honya, Szorosad, itt Ecsény és Gadács) félszáz éve magyar faluk 
voltak. A magyar nyelvterület érzékeny veszteségei ezek, melyeket az 
utolsó nemzedék életében szenvedett. A sváb szigetek körül jelentékeny 
német minoritások vannak a szomszéd magyar falukban : Szillen és Polá- 
nyon 111 — IIF, Mesztegnyőn Il^ Zicscn (tabi járás, a Zichyek ősi földje) 
IV" erejű. Viszont a legtöbb sváb faluban magyar minoritások terhelik 
az etnikai mérleget : Bónyán és Bizén V — V", Kárán IV^ Ecsényen IIF, 
Szorosadon IF. Látszik a magyar elemen, hogy a veszteit téri vissza- 
foglalni törekszik, míg a sváb terjeszkedni akar. 



311 



A lolnal wáb ípp oly szívösan #8 következcicsen IibIbíI útján e C7l'1 
f Somogyban, mint a mosoni sváb a Tclsn Duna-nívllékDii, s n veszprémi 

'ftb a Bakony zalni része felé. Mosonbun a gyér magyarság alig átllu 
rddig. — Zala keleti részen az elköltöző népesség könnyíti lítját, A somogyi 
magyar fajnép kemény, tömören is lakik, s a népszára e lájon kevés (f.) 
helységben fog}*: de sok n benépesíthető terdlet a Urávaságban is, n 
mezőségben ts. FcUű-Somogvban is; a tolnai sváb tehát erre húzódik, 
hol kedvezőbb életviszonyokat remél. Mily tömör a népesség Somogy e 
halmom Iáján, megítélhető abból. hog\' (i2 helység közt csak 12 maradt 
:Mí lélek alatl (o), 11) megközelíti az KKM) lelket i,i). 2 a 2Ü0U-et (a), i a 
.100U-el flab, Szdl. Igal. Oaniás = t b) és 3 a AOÍMiel (MarczaU. Lengj-el- 
lőli. Karád = 3 c). Ellenben a községek elég gjéren épültek a megye 
nagy részén: átlag eg\' község jut a halmos felvidék minden ;i3IH), a Urává- 
úg minden 30<X), a mezőség minden 56(KI k. holdjára. Legsűrűbben fekQsz- 
nek n községi képződmények a megj'e kdeién, a Zselicz vidékén : ÍII 
mimlen "iíWKI k, holdra esik egy-egy község. Mily különbség a muraközi 
hordát s a vasmegyei vend medeneze népsűrűségéhez képest : a Mnra- 
kAzben minden 1300 k. holdra, a vend I.endva-melléken minden T'iO k. 
holdra jul cgy-cg>' falu. A hitélet Somogy felvidékén római knth.' 

Forduljunk végül a meg;e keleti része felé, hol a tolna-baranyai hegyek 
Uványai a Zsclieig érnek a Kapós vizeTolnába, az Almássá csatornázott 

Ikor-palak Baranyába siet ; a legtöbb sváb teleppel ott találkozunk. 



A lUpoft-vttlcy (18 magyar, 


2 níme 


Iiely seggel' : 








raJDipelnak 


felek«eti nirtnik 


.M—f 


AjMai. 




l««a- tgy«b 





h^niSMr. 


legsu- 


ií*i'' 




Swoi-Benedc 


lyoiB 5 




lymti ■uirrlriTOi 


öl. 




maajar - 


- 


r. kalh. V e. i. 


nOlt 




magyar - 




«>. ref. IV r. 


foguvll 


1 Kapuidejük 




inagyiir - 


— 


r. kath. IV e. - 


nfilt 


TKaftonér 




magynr I* n. 


e. 


r katti. ni»c.I*i. a. 


1 


^inri-JakMb 




magyar - 


_ 


r. kath. 1' e. - i. 




Toponár 




magyar - 


- 


r. kath. l'e. - t.a. 


> 


bpos-Paml 




magyar I*r. 


— 


r. knlh. l'e. - i. 


> 


Oreti 




magyar — 




fit. i-e^. ni'r. — i. a. 


ftigaoll 


Tteár 




magyar - 


_ 


r kalh. - - - 


nfill 


Honkok 




német III' m 


_ 


r. kath. I"r. - - 


, 


uu 




magyar — 




r kiith. fi. - - 




JbMU* 




magyar - 


_ 


r. kath. I'i. 


> 


t-Kermldr 




magyar - 


— 


r. kath. I'i. — c. 




■ÍÍW^rki 




magyar - 


- 


r. kalh. I' i. - — 




bBMki 




magyar IIP n 


- 


r. knlh. I'a. - i. 


• 


b«eU«et 




német V* ni. 


— 


r. kalli. - - - 




l>tíiMr4t. 
















magyar — 


_ 


r. kath. in. - - 


nőtt 




magyar - 


- 


r kath. — - - 


> 


&» 




magyar - 


— 


r, kath. I' i. - — 


> 


ISahMU 




maK>-ar V*n. 


— 


r. kath. V*a. - i. 


• 




A kapoimelléki hegyek kOzt (11 magyar, 1 német helys^el): 



M 










• OtMUti • 


ri,t»M| ..it 


A járás (■ il 


Ubbstge kiBebbségei 


w 


bbsíge JdKbbsígei 


BIttt 


' 


helységneve í| 


leBSií- 


e7«b 


leisü- 


egjíb 




< 


Ijrosb szú 




íjosb 


lidrvánjos 


6tt 


elüti 


Kaposvári járás. 














Kis-Keresztúr a 


magyar - 


— 


r. kalh. I"i. 


— 


azóta lelt 




■Szenl-Balázs ^ 


magyar 1* n. 


— 




kath. 1» e. 


- 


nöll 


magyar 


Sántos ^ 


magyar - 


— 




kalh. — 


— 






1 Cserén fa 


. magyar — 


— 




kath. 1° i. 


- 






1 Gyarmat a 


magyar - 


— 




kalh. - 


— 






, Hajmás a 


magyar — 


— 




kalh. - 


— 




némtt 


Zsellcz-Kislak ? 


magyar 1* n. 


— 




kalh. - 


— 




magyar 


Zsciicz-Szt-Fál fi 


magyar 1° r. 


— 




kalh. - 


- 






Töröcske ^ 


magyar 1° r. 


- 




kalh. I"c. 


— 






■Simon fa ^ 


magyar 11* n. 






kath. 1" i. 


a. 






Gálosfa ^ 


magyar I*n. 


_ 




kath. 1° i. 


— 




német 


Böszénfa p 


némel ÍV m. 


- 




kalh. 1° i. 


*■ 




' 


Az Almás-vö 


gy és melléke (12 muf 


yar, 6 német helységg 


1): 




Szigeluári járás. 














, Bécz m 


magyar 11' n. 


— 


r. kalh. V e. 


i. 


nötl 


magyar 


Ma(!yar-Liikafa a. 


magyar 111° n. 


- 


r. kalh. IV" e 


— 




» 


l-NagyHársáf-y a 


német W" m. 


— 


r. kalh. 1° e. 


— 




magyar 


I Bold.-AsszonyfaP 


német IV» m. 


— 


r. kath. V\. 


— 




német 


' Almamellék a 


német IV* ni. 


h. 


r. kalh. 1' e. 


_ 




szeri 


[•Szeiil-László p 


német 11° m. 


- 


r. kalh Pe. 


— 




némel 


•Mozsgó % 


magyar 1* n 


— 


r. kath. 1° e. 


i. 




szerb 


Tót-Keresztur a 


német IV* m. 


— 


r. kalli. We. 


— 


. 


magyar 


Zsiból 


magyar 1* ii. 


— 


r. kalh. IV^e. 


— 






Csertő 'p 


magyar - 


— 


fi- ref. IV=r 


— 


fogyott 




Szutimáii p 


német V» m 


- 


r. kalh. 1" e. 


— 


nSIt 


magyar 


Halvan p 


magyar - 


- 


eo. ref. 11" r. 


u.i. 


fogyott 




Viszlő « 


magyar — 


— 


e». ref. II" r. 


i. 


fogyott 




•Apáti 


magyar 1° ». 


— 


r. kath. IV* e 


i. 


fogyott 




l>oklosi 


magyar - 


— 


ev. ref 11° r. 


i. 


fogyott 




Uazsal a 


magyar - 


— 


ev. ref II" r. 


— 


nöll 




Fala 


magyar — 


— 


ei: ref. llPr. 


i. 


fogyott 


' 


Szigeluár a 


magyar 1° !i. 


n. 


r 


kath. 11" i. 


e. 


nőtt 





Az Okor-csatorna és melléke (10 magyar helységgel): 

Szigelnári Járás. 

ev. rer II' i 

/■. kath. 11™ ( 

r. kalh. 111° 

ev. ref. 111° r. 

cv. ref. IP I 

ov. ref. IV° 

ov. ref. 111° r. 

ev ref, 111" r. 

ev. ref. III* r. 



1 Magyar-Lali 
J'Német-I.ail ^ 


magyar 1° ii 
magyar 111° 


1 I'alosfa ? 
M erénye j 
Trtt-S/t-Ovr>rgv '/ 
.Mi)lvár)y 
Nemeske 


nuigyar — 
magyar 1° ii 
magyar 

, magyar - 
: iiiiigyar — 


llobol '!■ 
KivTaniiisi 


miitíyar 1° n 
magyar 1° n 



fogyott 
fogyott 
nöll 



azóta lelt 

nőtt magjur 



n 



ti 



.. . I 

•• • I 

• • ■ 

.. ^ 
.. ..| 



ti • i •• 



tt 



!• 



• • I 



• 



4 V 



• • • 

. 44 9 



• ■• 



ft 

■ I ■ 



■' • I • •» ' • S^ ■ * 4 i í • I : • ». . . ••:• i ■■'.... I . 



• i r » .'4 



I. •' 4 .1 .4 lift 



. • -1 ■ 






' % ■ * : 4 • • X • 



» ! , I i. I 4 I ■. . I • 



I : ^ ^<; I i I • ' • 4| ri* ; I I « - .' f "4 > i j . i ^ ■ |.*. 

••*'•*. ■ • I ' I.. w « 1 • ' » •. k ft . I I « I i ft 

I 4 k ' ■ \ • . j . 

••■• t ^::.fti;-*»4f ■»■* I ift Af »| 4, V? 



• • * , I • 



k* 



' • » ' 



I 



f ■ 






' • •411 • 1-4 ■ i I J I ] • — > •! ! , . 

• ' •• a.i • I - i.. I 

••*#*'•■•»• 1-4 «i4 i*:# .' § t . I 

••» II I . ♦■ ' 4 ' . •• , • • ■ i 

• !■• \i i,lí, 

• * • ' I 4 I • » I. . I . I ( I 

*•■■*'«••• ^'- • » !• 4 í I I » .1 i : I I , ■ 

'**■ ■"• V:,'; .4ft'l 14 il. . »4 •! 

■ I • -4 *." . : 4 » • '- - I I 

f « I 



•14: 



I ■ • 



< . 



I •§ 



. .1 - : ; I 



1 \ 



I . • ' : 4 



4 I I •■ : . 



I- 4 



• • I ( 

I 

• \ I . 



< * s T. ■ a 



r 

•■• ■ I i i ; ) : . 

• •••;!■ I » 

i :« i ' 4 :• ' 
. .« • ■ 

• * I i M t I 

4 •■ f . -. .1 t 

..!■» ••• tiaf -I 4 »,,• • 1 • ' a t • t' 4^ •! 4 4 »*«•'*.« I 4 









1 . 



• I, ' •■■ I ' I t 



314 

Az a nagy sváb medencze, melyet Tolna-Baranyában a XVIII. szá- 
zad telepítési mozgalmai hoztak létre, ma átnyúlik Somogyba zseliczi 
részére. A német nyeluhaiárt itt Bőszénfa, Nagy-Hárságy, Szulimán és 
Tót-Keresztúr, — a magyar nyelvhatárt Hajmás, Gálosfa^ Simonfa, Bécz, 
Magyar-Lukafa, Magyar- Lad, Német-Lad, Hatvan, Viszló, Csertő és Mozsgó 
helységek vonala jelzi. 

Vallás dolgában a nép a Kaposvonalon túlsúlylyal r. kath., az Almás 
vonalon túlnyomólag ev. ref. Az utóbbi szakaszon a kálvinistaság kiván- 
dorlása a magyarságnak térveszteséget okozott. 



Összegezzük Somogy megyére vonatkozó adatainkat. 

A 273 magyar község egyíitt erőteljes magyar talajon nyugszik ; egy 
falu sincs elszigetelve, valamennyi egységesen összefügg. A 14 horvát 
község két csoportra váltan húzódik meg a Dráva-völgyben, a szlavóniai 
horvát medencze átnjniló határszéle gyanánt. A 21 német helység közül 
hét a tolna- baranyai sváb medenczéhez tartozó öblözetet képez az Almás- 
melléken, — a többi 14 szétszórt szigetségeket alkot, megj'eszerte : 2 szi- 
gettel a Kaposvölgyben, 2-vel az igali hegyek közt, 5-teI a Koppány- 
völgyben, 2-vel a csatorna-völgyben, s 3-mal a mezőség ug}'anannyi 
részén. 

Közigazgatási szervezetre van a megyében : 1 város, 13 nagyköz- 
ség (az egy SzuIok kivételével, mely német) valamennyi magyar; van 
294 kisközség, melyek 83 körbe kapcsolvák, s ezek közül 72-ben 2—5 
módosabb, 11-ben 6 — 7 kevésbbé módos falu alkot egy-egy kört. A módos 
faluk többsége magyar 67, német 2, horvát 3 körben, — a nem módos 
faluk mind magyarok. 

Méret dolgában a fajnépek községei így állanak egymáshoz: 







Fajlöbbsége 








magyar 


német 


horvát 




A legnagyobb méretű 


1 A 






helységnek 


A nagyméretű 


1 a 


— 


— 


» 


A középméretű 


2 (l 


— 


— 


:■> 




7 c 


— 




» 




12 b 


— 


1 b 


9 




88 a 


6 a 


5 a 


:> 


A kisméretű 


100 í. 


9? 


5? 


> 




62 a 


6 a 


3 a 


» 



--273 21 14 > 

Tiszta magyar helység van 232: tiszta német vagy horvát község 
rgy sincs. Magyar helységek közül a német elem 3-nak ád IV — V® súlyos 
1 .l-nek II — III" kisebh sülyií minoritást. A német helységek közt a maggoT 
elem 13-l)an m\^\\ őhen kisebb súlylyal, a horvát helységek közt 5-ben 
luifíy, í)-ben kisebb súlylyal lép föl. 

A felekezeti népesség majoritása 179 magyar, 21 német, 14 homt 
helységében r. kalh. 81 magyar helységben ev, ref., más lO-ben ág. ev. 



t miúoriláNnk proleMíDs községekben, SívUzoni. ttyakmn Tor- 
dulnak eld. Izroeiila kiseblisv^ van csaknem minden kAzsi5^1>cn : a k-g- 
löbb Rnf(láron (111°), Barcson, Nag\'-Atádon és Szi({ctváron (II- -II"), Kgy 
ka faluban (Halvan) csekély unitárius spiifa is fordul elö. Megyeszerte 
a Ict<t0bb kfizstn 2—3 fclckezelű. 

YégpzzQk lítunkal a Driiva-vonaton ; áltépdnk Baranyába. 



Baranya megye. 

Mint e^ nag}' félszigel, i'igy fekszik a Dunlt és Dráva összefolyó 
TOci közL Mindk(5l vonalon a partvidék sík fflid, — nemrég mé^" Iiípos, 
raooiaras talaj, melynek Iiolt vizeibe a megye csatornái vezetlek életei. 
Túl- a-Uuna- vonalon a Mecsek keleti ága bontogatja regényes körvona- 
lait. — mes&zc ellátható főorma a Zengő-vár. A Drávavonal mögött a 
Itaranynvárí és siklósi niészkúpok : a Tenkes s a Harsány emelkednek 
ki a környező lapályból, mely nyugatra egész Somogyig terjed, s a neve: 
Onninsiig. Háttérben a Mecsek erdötakarta bércztetÓi zárják cl észak felé 
a uemhalárt. 

E félsziget 897,777 k. holdnyi területén 20(i magyar. 127 német. 
H bon'ál é^ 4 szerb község fekszik. Megtekintjük valamennyit, a liol 
tAmrgfscn talúUiutók : a Diáva-völgyben, a Duna-völgyben, a siklósi 
Iwgyck kÖrQl. az ormánsági síkon, s a Karasica-völgyben, mely ezt a 
l>uuálói elválasztja, végre fenn a Mecsekben, a begjalján. s a liegv'hát 
Viilnába ereszkedő völgységeiben. 

Más viszonyokat fogunk itt látni, mint akár, a Dráva—, akár a 
Uáb^vonal többi megj'éiben Ott a fajnépekel több száz éves történeti 
miilt helyezte el eg_vmásmellé s fejlödésOk reg megtalálta a természetes 
>rjnyl. a merre a fajok terjeszkedhetnek és a nyelvhalárokon igazíthal- 
'»k. Baranya régi történelme a török világ után lezáródolt. s a A'VHI. 
uáml új korszakol kezdett, új fajnépekel állítva a régi talajra. Kz n 
korúak a töntfges telepítéseké. S az új elemek, bár sok ezerével jöttek, 
t ■ jelepcs községekel százával építették oda, hol a hatalom helyet 
jriöU Dckík. elhelyezkedésüket raa sem tekintik befejezettnek, s rajta 
%Tii| változtatnak. Baranyában egyik fajnép sem él egy tagon, egysé- 
ittwn AsszefOggő nyelvterületen, hanem tübb medvnczébe szétosztva, a 
Bük bd tágulnak, hol szűkülnek, itt Összeérnek, ott szétmállanak, hogy 
Hiprózúdva elenyészszenek. E medenczékben a kisebb szigetségek sze- 

Ínflidi lillúra keletkeznek vagy tűnnek el. Mindez az etnikai viszonyokat 
WDCstk vállozalossú. hanem i}tÍlto:ékonyny<i i.v, s e mozgalmak képét 
étt bonyolulHá leszi. 
MafO'ar és német medenczékkel, ezek egymásba nyiló öblözeteivet. 
kÓrOl&IIOnk horvál és szerb szigetekkel lesz e térszínen dolgunk, mídön 




316 



A Dráva-völgy (43 mngyar, 6 rémet, 

faj népeinek 
többsége kisebbségei 



2 horvát, 3 szerb = 54 helységgel) : 






helység neve a g 



A járás és ►»"5 

< 



a 

a 
a 

a 

Ol 

a 



Szenllőrinczi j\ 

Marócsa 
Kákics 
*Bogdácsa 
Sclye 
Iványi 

Sósverlike 
Zalata 
Piskó 
Kenise 
Kis-Csány 
•Oszró 
Nagy-Csány 

Siklósi járás. 

Bcsenczc 
Páprád 
•Vaiszló 
Sámod 
Hidvég 
Luzsok 
Hirics 
Vejli 
Kis-Szt-Márlon a 

Czun a 

Aderjás a 

Kóros 
Rád 
Piski 
•Kémes 
Szaporcza 
Téscnfa 

Szerdahely 
Csepel y 
•Kovácshida 
Csehi 

Dráva Pa lkon y a jí 
Dráva-Szaholcs a 
Ipacsfa 

Teiehegy 
Harkány 
(íordisa 
Mallv 

Diúvíi-Szciit-Márlun 

Haraszti 
l Old 



a 
a 

a 

a 
a 



a 

a 
u 
a 



a 





a 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



magyar — 
magyar P e. 
magyar I' e. 
magyar I® n. 
magyar P n. 

magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar I' e. 
magyar — 
magyar — 



mag3'ar — 
magyar — 
magyar I' n. 
magyar — 
magyar - 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 

magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar T n. 
magyar '— 
magyar - 
magyar — 
magyar — 

magyar — 
magyar - 
magyar — 
magyar - 
magyar - 
magyar — 
magyar P n. 



a magyar - 



a 



magyar l** n. 
magyar P n. 
magyar — 
Iwrvdt 11 e. 
magyar 
magyar I*^ e. 



n. 



e. 



n. m. 



h. 



felekezeti népének 
többsége kisebbségei 



legpsú- egyéb 
lyosb szórványos 



cv. rcf. 11® r. i 

ev. ref. Ili* r. — 

cv. ref. IV« r. i. 

ev. rcf. V» r. i. 

ev. ref. IP r. — 

ev. ref. [• r. — 

ev. ref. II® r. m. 

ev. ref 11® r. i. 

ev. ref. V® r. a. i. 

ev. ref. 1® r. — 

ev. ref. IP r. m. i. 

cv. ref. IP r. i. 



ev. ref. 

ev. ref 

ev. ref. 

ev. rcf. 

ev. rcf. 

cv. ref. 

ev. ref. 

ev. ref. 

cv. ref. 

cv. rcf. 

cv. ref 

cv. ref. 

ev. ref. 

ev. ref. 

ev. ref. 

cv. ref. 

cv. ref. 

ev. ref. 

cv. ref. 

ev. ref. 

ev. rcf. 

ev. ref. 

ev. ref. 

cv. rcf 

ev. ref. 

ev. ref 

ev. ref. 

ev. ref 
/• kalh 

ev. ref. 

ev. ref. 



P r. i. 

V» r. ~ 

m«r. i. m. 

P r. m. 

IP r. i. 

P r. i. 

IV« r. i. 

IIP r. - 
P r. 

IP r. — 

IP r. - 

IIP r. i. 
IP r. 
Pr. 

IP r. i. 

IP r. - 
P r. 

Pr — 

P r. j. 

P r. i. 

IP r. i. 

V r. i. 

IP r. i. 

P r. a. 

P r. i. 

IIP r. i. 

IP r. k. 

P r. — 

IP k. — 

P r. i. 

P r. k. i. 



a néfWMég a faj többség 1*1 

ötv^n év 
óta előtt 



nőtt 



» 
» 



fogyott 



nőtt 



fogyóit 
nőtt 

» 

» 
» 

» 

» 



fogyott 

fogyott 

nőtt 

fogyott 

fogyott 

nőtt 

fogyott 

nőtt 



» 



magyar 






magyar 



i 



$:erb 
magyar 



«i; 



• 



«. • 



•• 









i * 






■'»•' 



• ••II','. i.: ' . 1 .* 

• I r : : . i, 

I ■ ti I ; 

.1 • 



■ 
4 •' 



• • 4 



I i 



I I 



I i 



'I ■ 



• • 



1 



• \ 

• *' ^ • ■ 14 

* ■ : »4 • I í I II 

I ■ II 

» » r • ■ » . » 

I # ' i 

• • I ■ . 

«■••." 4 ■ « I , 

fi 4 I it -.-ii. a 1 \ 

■ • « I . ■..••. 

•4 r 4 : • 1:1; 



• . ' « » 



I I 



: I 



•♦ 



' . 'i 



i 



••••'• • • . ■ : ■• . I : I 

»•■■•'• ■. » 



■ I I ■ 

i I 

■ t « : »• 4* 4 



t f 

■ :. 4 
» 4.4 



a I I I % 

I • • • 



I 



■ ■ • 



if 



I I .< • ^ ft ' • 

4 ■ « I 

I 4 I < « ■ ■ -i i : 4 

' » 4 > ■ • 4 



• I 



• « 



• s 



• r 



i I 



« I 



I { 



•. I 



■■ « I 



I « I 



':i 



í *- 



« : . * 

. I 

• ■ í 

I 

4 • • 



318 



alább látni fogjuk — a telepes svábok töltik be. A Dráva mellett a sváb 
faluk népesek (2 b, 2 a, 1 3, 1 «), s valamennyi növekvőben van. 

Mielőtt a sváb medencze mélyét bejárnók, az ormánsági magyar 
rónán kell körúltekintenQnk. 

Községei a somogyi határtól a Karasicza mellékéig itt következnek: 

Az ormánsági róna (58 magyar, 1 német, 7 bor^lit = 66 helységgel] : 

f*Jn épéinek 
lObbsége kisebbségei 



Szí- töri ficzi járás. 



s-tJkoi 



Okorág 
Mm 

Tj Miinls/cul a 
Qilvánfa a 

Czinderi -Bogát o 
Oz<i í 

Kistelek a 

Ki&assxoiiyft) ^ 
Hernádra a 

"Magyar-Mecske ^ 



Rónádra 

S II mony 

Dcncsháza 

Üánfa 

Katád fa 

BadOsfa 

Botyka 

UeCKefii 

Ny iigol -Szent - 
Erzsébet 

Kis-Petcrd 
•Nilgy-Pelerd 

Cs.- Mindszent 
'Szent-Lörincz 

Kacsólu 

Szent-Dienes 

Szenl-Ivdu 

Szcnt-dál 
tSzabad-Szenl- 

Kis-Bicsénl 
'Xiifiv-Hicsónl 
IViníáin 
Zók 

líílfíOhl 



mügyar — 

magyar l'c. 

magyar — 

magyar - 

magyar — 

magyar — 

magyar 1* n, 

magyar I' n. 

magyar — 

magyar - 

magyar - 

magyar — 

magyar I'e. 

magyar — 

magyar ~ 

magyar — 

magyar — 

magyar — 

Hiaíjvar — 

magyar - 

magyar — 

magyar 1° c, 

■ 1*1. 

magyar l»li. 

magyar 1° n. 

magyar — 

magyar — 
magyar I-n, 
magyar Pii. 



r. katli. 
r. kath. 
ea. ref. 
r. kalli, 
eo. ref. 
r. kalh. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
ev. ref. 
ev. ref. 
r. kalh. 
ev.ref. 
r. kath. 
ev. ref 
ev. ref 
ev. ref 
ev. ref 

ev. ref 
ev. ref 
ev. ref 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 

r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kalh. 
r. kath. 
r. kath. 
r. kalh. 
r, kath. 
r. kalit. 



«ieüné 


^n.k 1 




i™ú. egjíb 


Voe. 
V»e. 
IV r. 


i. 
i- 


l°e. 
IV' r. 


i. a. 


l'e. 


_ 


I'e. 
Ve. 
Ul'r. 
ll»r. 


i. 
i. 

i. 


l»e. 
IV" r. 


i. 


Vt. 
II* r. 
II' r. 


i. 
i. 


I*r. 


i. 


IPr. 

m-r. 

11" r. 


i. 


I*i. 
11= e. 


k-i! 


l'c. 
I'e. 

I'i. 


i. 


Ti. 
Pi. 
l'i. 
IM. 


- 


Pk. 


0. i. 


l'i. 


- 



nOlt 

foggotl 
n6tl 
fogyóit 
nőtt 



fogyott 
nOlt 



fogyoll 
nőit 
fogyoll 
nőtt 

fogyoll 

fogyoll 
nőit 

fogyóit 

foggotl 

fogyott 

nőtt 

fogyoll 

nCII 

fogyoll 



• 



'•l ' 



tt • I • 

•■ ••! it- 

.... 1 

• • • . • 

m 

• • ■ 



• • t I ■ 

I ' 



'■ ■ I 

' I 

• ■ I 



■ • 



• I 






I 



• 



• I I : 



1 ) . I I 



I 



. iii t I 



i ■ 1 ; • ■ . 2 ^' . » 4 



I . • ■■ 4 * : . 4 

M' II \ I « a.: . 

'I I- ■ •. I ■ r I I I • • 

I 4 r: • . 



^ I . 

4 I » 

I ■ ; • * I 



': I 1 



I '< 



« I ■ t . . 



I ■ I 



I - I 



• -4 



I - I I 
4 



4 



i 

t i 



• f I 



\ 4 ■ «■ ^ 4 



i'l • 4 1 ■ I I I I f < 



• ' 






320 



spórák alig, német spórák csak a Mecsekség s a Karasicza-mellék sváb 
öblözetei közelében mutatkoznak bennük. De terjeszkedő és olvasztó 
erejét a megfogyott nép kezdi veszíteni. Egy szerb falut (Szőkét) 50 év 
óta megmagyarosított. Más hat régi szerb falu sokácz népe az ormánföld 
keleti végében, magyar és sváb terület közt ezalatt horváttá lett, — 
egy magyar falu (Áta) is elhorvátosodott, A Karasicza felől pedig a sváb 
elem terjed az ormán föld felé : a mai horvát szigeteken erősebb a német 
kisebbség, mint a magj^ar, — sőt egy magyar falu (Gyód) a horvát tele- 
pek mögött sváb szigetté változott. 

Az Ormánság, s vele a magyar nyelvmedencze, a siklósi hegyek 
alatt ér véget. Vessünk egy pillantást e térszakasz felé. 

A siklósi hegyek alatt (14 magyar, 5 német = 19 helységgel) : 



bo 


faj népeinek 


felekezeti népeinek 


8 Mfeaég a 


faitabbtif foli 


A járás és >»g 

0) >M\ 


többsége ki 
legsú- 


sebbsége 


többsége kisebbsége 


ötven 


év 


helység neve x g 

< 


egyéb 


legsú- egyéb 




lyosb 


szórványos 


lyosb szórványos 


óta 


elótt 


Siklósi Járás. 












Bisse ^ 


magyar F n. 




ev. ref. IV' r. i. 


nőtt 


magyar 


Tiirony a 


magyar — 




ev. ref. IIP r, i. 


» 


9 


Szava ^ 


magyar P n. 




ev. ref. IV® r. i\ 


» 


? 


Viszló ? 


magyar — 




ev. ref. IP r. — 


fogyott 


3 


Márfa a 


magyar — 


— 


ev. ref. II* r. — 


fogyott 


> 


Csarnota a 


magyar P n. 




ev. ref. P r. — 


fogyoU 


/■ 


*Gyfid 8 


magyar P e. 




ev. ref. IV® r. — 


nőtt 


3 


tSiklós d 


magyar 11'' n. 


e sz 


r.A-tt//l.llPe.lPi ka. 


» 


3 


Nagyfáin ^ 
Tapolcza a 


magyar — 




ev. ref. Pr. i. 


» 


■> 


magyar P n. 


— 


ev. ref. V® r. — 


» 


> 


•Nagy-Harsány a 


majíyar P n. 


— 


ev. ref. IP r. a. i. 


-> 


9 


Kis-Harsány fi 


magyar — 




ev. ref. P r. — 


» 


J 


Nagy-Tótfaiu f. 


magyar — 


— 


ev. ref P r. m 


» 


7' 


Kis-Tótfalu a 


magyar HP n 




ev. ref. IV® r. a. 


fogyott 


í. 


Vokány a 


német P m. 




r. kalh. P e. i. 


nőtt 


német 


Német Palkón ya a 


német P m. 




r. kath. — — 


» 


■4 


Iván -Bal Iván a 


német P m. 


h. 


r. kalh. P i. - 


» 


> 


Jakab fa III a 


német P m 




r. kath - — 


> 


%, 


Kövesd a 

1 


német P m. 


sz. 


r. kalh. — — 


■» 


- 



Valaha a magyar nép ilt jómódií volt. Siklós, ez a régi történeli 
várhely, ma is népes góczponlja {d lipiis) a vidéknek. Nem messze lőle, 
de más térszakaszon: a Karasicza melleit fekszik Villány, — de a róla 
nevezeit horvidék hegysora végig vonul Siklós fölölt 19 helység halárán. 
A szőllőrovar ezl a népei is válságba dönlölle. A faluk csak lassan tud- 
nak fejlődni, közülök 4-nek mcgfogyolt a lakója, — egyikük: Yiszló 
elvesztette 50 év elólli népszámúnak felét (volt 1500, van benne alig 
700 lélek). A szőllők feliljítása lalán megállílolla már ezt a pusztulást 
mely a siklós-vidéki eróleljes magyar kálvinista népnek vándorbotol 
adott kezébe és Szlavóniába költözteti. 



i 



^^p^^^^^ 


1 




miíiiffildi raagj-Br ■ 


nina- Az éucakkelcti lejtő niatt sváh faluk fckUsznek, s 


keld felől, vcgiij 1 


a K «rasic2a- völgy fl 11. egész a Dunáig inuideiiOlt a lelépés svíbok község- ■ 


formai lálhalök. A Tenkes vs Marsiiny lábúnál zárul a m»gyar s tárul | 


a spiih lerűlet. 


■ 


Mi a sváh nípdenczébe fogunk most leszállni s véííigmegyftnk auiiak | 


ffiiék-vonaláii : a baranyai Dnnn-PÖlgyön, vízfolyás elk 


nében. fl 


A DunsvSIgy (13 iiiafi>jir, 17 német. * liorvát - 36 liclysíggcl) : | 






lalskBiFtl ntpeintk 


. UHMt • l.Jt<»«( Wl ■ 


Iisaú- (Sjíb 


legiú' ííTÍh 


Blt-nh, 1 




lyoib uűrváafos 


lyoih nAnínfoi 












( E»«rnC>hi 


ní/tií/. fti. m 


r. kalh. I-k, - 


nfitt német 1 


KopAcc ■ 


nwgynr 1" n. — 


ev. ref. llT. m. 


magyar ^^^ 


•HHIjp B 


magyiir V-n si. 


r. kath. V°e. k i. 


^^1 


Darócj: jí 


tnngj-ur 1° n. sí. 


ri.. «/: II" r. m.k. 




\Luk6 ■ 


maityor '* •>. — 


eo. ref. IIlT- ni i 


V 


1 Albrrlfalu ■ 


némrl W m. sz 


r. kath. fk. e i. 


német 




raagynr III" «- h n. 


r. knlti. IU°t. ..1 .. 


magyar 


Isa 


longyar — — 


ev. ref. 11° r. k. l. 


> 


IKarmna • 


mugysr V°n. sx li. 


r. kalh. V"c. ».i-i. 


fugyoU 


tSnne ■ 


tnag>'ar V n. — 


ep. ref. 1\'->t. m 


nfllt > 


ÍCitta t 


magyar - - 


«i. /r^. Iirr. i.m 


> > 


tVSrŰuimrt k 


niagynr ll"n. 


r. katti. IV° e. 1. 


> 


1-Itart« h 


horvát 111° m. 11. 


r kath. Pk. - 


tztrb 


) HrrrxcK-SUrok t 


horifál irm. - 


r. kath. - - 


ixerb 


ilU»-Keufg b 


mngj-ar 111° ti. n. 


r. kath. I"i. 


aerb 


Mokáaijóríh 








tl^Méfi * 


Aorod/ 11° m. n. 


r. kath. I»e. k. 


szerb 


i-WIj-ok É 


horpdt l-a. m. 


r. kalh. I°k, m. 


szerb 


í Idvar ■. 


níiiiPt I" m. — 


r. kalh- - — 


' néni Pl 


l-ifala B 


német ir- sz. ni. 


r. knlh. 11° k. - 


. 


( Sagr-Nyártd 1 




r. kath I°c k. 


> 


.Kaiked » 


magyar 1° e. n. 


ev- ref. I'r. k. 


nianyar 


JLucMik k 




r. kath. I"k. i. 


német 


Babám > 


német H" m. - 


r. kalh. n= c. ~ 




1 KivNyírtd S 


német !• m. - 


r. kath. 1° i. - 




iJfoMci A 


nH19J/íirlI"n,-II''o k 


r. kalh. II«e. l.k. 


magyar 


|Sab.r ? 


német 1° m. - 


,.. kath. - 


német 


1 Doboka 


■lémet I" m. - 


r. kath. - - 


. 


1 tUo-GOresfiity ^ 


níiiií-t m° .< ■ h 


r. kalh. Ili" k - 


fogyott ' 


1 'Somberek k 


u*niet II' sz. m. 


r. kath. 111- k, - 


fogyott 


)l«r p 


német rm. sx, 


r. kath. I'-k. 


nfitt 


(-|>ni»-&cék«0 a 


iMűffiíor IV' ji sí. 


r. kath. IP k. i. 


mafíynr 


(Dtuuroenék) 








(•BomA . 


német T m sz. 


r, kalh. I-i. — 


• német 


iSnbény k 


magyar Ilfn, — 


r. kath. l"k. — 


II fin fi 


ISdlr ? 


némel l"m. — 


r. kath. - - 


, 


!*Hfa»«báza ■ 


német )" m. — 


r. kalh. - 




1 POipAk-lUrok í 


némcl 111° II. m. 


r, knlh- - - 


• 


Bll<«h P. i A •trfojot kUn.forui«„n. 


21 



322 

A Duna-mellék a Karasicza- és Dráva-torkolat közt százéveken át 
ingoványos terület voll, részben ma is az. A vizeket az Albrecht-, ma 
Frigyes főherczegi hitbizomány szabályozta, s a fölszabadult teríllet szé- 
lén két sváb falut létesített: Elugenfalut a Dráva partján, Albertfalut a 
Duna-melléken. Egy harmadik, szerb faluja a hitbizománynak : Herczeg- 
szőUős már a század derekán megmagyarosodott, mert köríilötte a vidék 
régi telepeiből 11 népes magyar helység fekszik. Ezt a magyarságot a 
XVIII. század telepítő actiója az ormánsági magyaroktól egészen elzárta 
Ma külön medenczét képez, melyet a svábság a Karasicza-mellék és Bácska 
felől egyaránt elszigetelve tart. Nyugatról a svábság Bélye és Karancs 
felé terjeszkedik: kisebbsége máig V — V^-ra nőtt. 

A /n(^de/ícre csupa népes falukból áll (3 &, 6 a, 1 /í^, 1 a), közöttük 
három nagyközség. Karancs kivételével mindannyi nőtt, az utolsó fél- 
században, s a legtöbb megmaradt tiszta, vagy csak súlytalan kisebbsé- 
gekkel terhelt magyar falunak. Sőt tért is foglalt ez a nép: a szerbség- 
től elhódította Herczeg-SzőUősön kívül Kis-Kőszeget. Kis-Kőszegamedencze 
északi szélén fekszik, négy horvát sziget szomszédságában, melyek 50 éve 
szintén szerb faluk voltak, azóta horvát ajkúaknak vallják magukat, de 
újabban a magyarság foglal bennük tért: Darázson, Herczeg-Mánokon és 
Izsépen 11 — IlP-nyi a magyar kisebbség. 

E kis medenczén túl, Ud várd tói Somberekig, Maisstól Veméndig a 
Dunavölgy szélességében 15 sváb falu közt szétszórtan i magyar hely- 
ség fekszik: Kölked, Mohács, Duna Szekcső és Szebény. A négy közül 
Duna-Szekcső a tolna-baranyai határra dűl, s fekvésénél fogva a tolnai 
magyar öblözethez tartozik, mint annak végső pontja dél felé. A többi 
három helységet minden felől német elem veszi körül : ezek magyar 
szigetek. Közlük Mohács 16,000 lakosával maga többet számít, mint körü- 
lötte a 15 sváb falu, — mini forgalmi és kulturális góczpont pedig nem- 
csak a magyarságnak, hanem az egész megyének Pécs után legjelenté- 
kenyebb helye. A második magyar sziget: Kölked a Duna Béda-ágánál 
épült kálvinista fulu, mely a német elemel úgyszólva kizárta magából. 
A harmadik sziget : Szebény fenn a völgynyílás szélén, a Karacsicza köze- 
lében, alig félszáz éve lett. Addig sváb falu volt. Honnan került a niag}'ar 
erő oda, a németség közé, hogy ezt a falut elhódítsa tőle? a Mecsek 
aljáról, vagy a hegyhátról? az ormánsági, a baranyavári vagy a tolnai 
medenczébőr? — nem tudjuk megállapítani. Csak rámutatunk az érdekes 
példára, hogy egy magyar sziget ama német talajból szemeink előtt emel- 
kedett ki, s a német többségei llP-nyi kisebbséggé változtatta 50 év alatt. 

A sváb faluk a mohácsi Duna-szakasz környékén átlag középnag}- 
ságúak (2 b, 5 a, G ^i, 2 a) de fejlődésük lassú. Mint fajkisebbség csak| 
Duna-Székcsőn jelentékeny a német elem (IV^-nyi), — Mohácson már 
elvesztette régi jelentőséget. Az a két szerb község, melyet a svábság 50 
éve túlsúlylyal megszállt, azóta hervad a kezében: fogy bennük a nép. 

Vallásra a Dunavölgy magjarsága a baranyavári medencze 8 falu- 
jában r. katlh, 7 falujában ev. ref, ; Mohács vidékén 3 magyar helység 



.ji 





32:i ■ 


r kath.. 1 fif. rcf. Nímetek éa horvAtok c tájikon n római egyhiíz liívci ^ 


A Ussankiiit ellQiió azcibséfinek a üuna-völí{yben van pár 


ker (jllr. (II-III") ■ 


itrleiK-. Akad Biiranyavár krtrűl iiéliáiiy nnznrémis magyar telep is. Az ^ 


izraelilasáf} csak szórva tiynsaii fordul elő mindcnfllt. 


■ 


Kröteljesebb a sváb eU-iii a Dima-völgy mö^fill. 


a tolnai halártól ■ 


■'■véijift a Knrnsicza-vnnohn. 


1 


V A ucgizárdi hceyck aUtI i5 német helvM^üKel) : 


1 


■ 




[gigknoli uípemok 


• — - .'«'«"..« __^ 




IÍÍ.11- tíTcb 


líKtú. ígitb 


■ 


^B 


l;o(b ui^rváiiyii« 


Ijort aürráasog 


61. eMH ^^^H 


Wnvdnu/i/- 






^^ 


^ VrmftHl b 


neműt II' Sí. m 


r. kaih. ll'k. - 


iifiti német V 


'•l>k«l .=i 


iiémrt I'in. — 


r. kaili, !■ i. 


■ 


ZMbrlk 


nímt-l I'm. 


ág. ev. V r. 


fogyóit ■ 


'Öfclu í 


nóiupl 1* 111. — 


V kiilh. II a. - 


n«tt ■ 


■hi<i>< 


iiéinel l*m, st 


<íg. ei>. Il'e. r.k.l. 


magyar H 


F A Karaiicu-vallEy Il5 mngynr. 44 nómet. S horvát, 1 szerb 


-66 het>-sé}()(el>: H 








■ 


1 Ó-Unyi 


német fm, - 


r. kath. l's. — 


nAIt némt-l ^| 


[•Xldiid h 


níinct !• m. — 


r. kath, Pa, 1. 


m 


. \.rad 


némi-1 — — 


r. kolh. - - 




^^^^H 


l'IUcz M««L* « 


némel !l»m. sk 


r. kalh I'k. cl. 




^^^^H 


1 Pusxlnfnlu 1 


nímct fm. - 


r kalh. - — 




^^^^H 


1 Lovftu-llrl^iiy ■? 


Ilimet !• m, — 


r. kalh, l»i. - 




^^^H 


1 Faxekas-Boilii > 


némcl I' m. — 


r. kalh - — 




V 


l*i>a>i>'Uibk 'fi 


német I'm. - 


r. knlh. l'l. - 




1 


|0«od f 


német II' m. — 


r. kalh. - - 




^1 


< Mjirán > 


német IV'm, li. 


r kath- li'a. - 




H 


1 K.lolr > 


horudl Vn. m, 


r kath. I'i. - 




n^mel ^M 


1 S<rlM « 


német V* m. — 


r. kalh. - 




niatíjnr ^^^M 


|*r«i»i4-a>.-b»*M ^ 


magyar IV* n. — 


r. kath. - — 




^^M 


lukad f 


mugyar III* n. - 


r kath. t»e. i. 




^H 


ISdUp J 


magyar I' n — 


r. kath. - — 






1 l^crekrf 




r kath. I'c. 1. 


Ma«u H 


l'nrrknd a 




r. kath. I'i. — 


Ddtt ■ 


' Hlcnd > 


matjyar in*n. — 


r. kath. fi 






lUai^Ml ■ 


német l*m h 


r. kulh. - - 




német 


Uidor 


német I' m. - 


r. kalh. I'i. - 






MmroMd í 


német IV' h. m. 


r. knth. - 






OUxi ; 


német IV' h. m. 


r kath. - - 




nzrrh 


S»om> í 


német 1* ni. - 


r. kath. - - 




némel 




német I'm. 


r. kath. I*e. — 






«»■•;. 










KivKiMir 9 




r, kslh. I'k. — 




magyar 


vutor <■ 


magyar \*n. - 


r. kath. - - 






u^MUty í 


koroát \*m. a. 


r. kath I'e. 1. 




magyar 


UpUuiI » 


magyar V'h. - 


r. kath. l'í. - 




szerb 


Birjlii ■> 


horvát W* III. n. 


r. kath. I'i. — 




szerb 


f-lfH t 


magyar ItPn. — 


r. knlh. I'i. - 




magyar 


Hcmd « 


maggar - - 


r. kath. I'e. i. 


" tf 


^^^_ 


M 



324 



t« 




fajnépeine 


k 


felekezeti nép 


einek 


1 n4|»usig 


8 fajtftbb'jéf f«i! 


A járás és >v 




többsége kisebbségei 


többség kisel 
legsú- 


)bségei 


ő/l 


ven év 


helység neve ^ 


legsü- 


egyéb 


egyéb 




< 




lyosb szórványos 


lyosb szórványos 


Óta 


elótt 


Magyar-Pelerd 


% 


magyar IP n. 


h. 


ev. ref. V« r. 


i. 


nőtt 


magyar 


Gyula 


n. 


magyar 1" n. 


— 


r. kath. IP e. 


— 


» 


német 


Belvárd 


% 


magyar IlPh. 


n. 


r. kath. V« e. 


• 

1. 


» 


magyar 


Devecser 


a 


német — 




r. kath. P i. 




» 


német 


*Rácz-Petre 


a 


német P m. 


— 


r. kath. Pi. 




» 


> 


Kassa 


P 


német IP m. 


— 


r. kath. P e. 


i. k. 


> 


j> 


Nagy-Budmér 


% 


német V® sz. 


^_^ 


r. kath. V« k. 


• 

1. 


s 


szerb 


Kis-Budmér 


OL 


német P ra. 




r. kath. P i. 


— 


» 


német 


Mohácsi járás. 
















( Liptód 
' *Versend 
[ Szajk 


% 


német llPh. 


m. 


r. kath. IIP k. 


• 

1. 


fogyott 


német 


a 


német m*>li. 


m. 


r. kath. — 


— 


nőtt 


5 


% 


német P h. 


m. 


r. kath. — 




» 


> 


•Német-Boly 





német P m. 


sz. 


r. kath. P i. 


— 


>> 


> 


Rács-Töttös 


a 


német III® sz. 


hm. 


r. kath. IlPk. 


i. a. 


» 


szerb 


Borjád 
Pócsa 


% 


német IIP sz. 


. m. 


ág. ev. IV°k. 


r. 0. i. 


> 


magyar 


a 


német IV' sz. 


— 


r. kath. IV® k. 


• 
I. 


> 


szerb 


Barangavárí j 


• 














( Hcrczeg-Szt-Mirton 


a 


német IIP sz. 


h. m. 


r. kath. IlPk. 




» 


német 


. Virágos 


tt 


német P m. 


SZ. 


r. kath. P k. 


• 

1. 


> 


» 


•Villány 


b 


német Il'm. 


sz. 


r. kath. P k 


i. 


» 


> 


Nérael-Márok 
•Magyar-Boly 


? 


német P m. 


sz. 


r. kath. P k. 


— 


» 


> 


a 


német III" sz. 


m. 


ág,ev,iy^T.-i\i^k.cA. 


» 


i 


Lapáncsa 
Ilocska 


P 


német IP m. 


h. 


r. kath. — 


— 


» 


> 


? 


német IV° s*. 


m. t. 


r. kath. IV® k. 


■ 

1. 


fogyott 


szerb 


/♦Lőcs 


a 


horvát IP n. 


m. 


r. kath. P i. 


— 


nőtt 


német 


\ Szent-István 


% 


német P m. 


— 


r. kath. P i. 


— 


> 


> 


iMonostor 


a 


német IIPsz 


m. h. 


r. kath. IIP k. 


i.e 


» 


szerb 


í Benge 

J 'Baranya vár 

[ Iván-Dárda 


? 


horvát IIIo n. 


in. sz. 


r. kath. P k. 


c. a. 


f> 


szerb 


b 


horvát 111° n. 


m. sz. 


r. kath. I®k. a 


g i. 


» 


szerb 


? 


német P sz. 




ág. ev. IlPr. 


k. e.i. 


azóta lett 


í Lipovicza 

Lipova 

•Bezedek 


a 


német IIP m. 


sz e. 


r. kath. IIP k. 


e.a. 


puszta 


volt 


a 


német IV" sz. 




r. kath. IV® k. 


g.i 


nőtt 


szerb 


P 


német IIP sz, 


m. 


r. kath. IIP k. 


• 


» 


némel 


/ Sarok 


a 


szerb IV® n. 


m. 


kei gör. IV® r. 


■ 

1. 


fogyott 


szerb 


(•Bán 


b 


német IIP sz. 


m. c. 


r. kath. IlPk. 


— 


nőtt 


szerb 


/•Kisfalud 


a 


német V® sz. 


h. m. 


r. kath. V® k. 


— 


» 


szerb 


t Bodola 


a 


magyar lll®h. 


n. 


r. kath. P m. 




y 


német 



A Karasicza fenn ered a megye északkeleti sarkában, hol a Mecsek 
ormai a szegszárdi hegyekkel öszszeérnek. Előbb délnyugotnak indul 
mintha a Drávába akarna folyni, — de az Ormánság szélén útját állják 
a villany-siklósi magaslatok ; ezek alatt aztán keletnek fordul és Kis- 
Kőszegnél a Dunába szakad. A Karasicza-völgy hoszszií, széles sáv a Duna- 
völgy, a Mecsek, az ormánság s a Drávaság közt, mely 71 faluval van 
süriln l)eépítve : köztük 49 német, 15 magyar, 6 horvát, 1 szerb. A sváb 
falukat a telepítők rendszere úgy építtette egymás mellé, hogy társaikkal 
lenn a Duna-Dráva -melléken, fenn a mecseki hegyháton, s túl a szegszárdi 



i 



^rrkcn Tolna srivíig, cgj'stfges német ntjelvmedenrzfi nlkossaiiak. K nie- 
^c alapjn. n a tolna-barunyní Imláiif; átfogó vonnia a Kiiniiiiczu-VfUijij, 

A svil) faluk ill fc-jlclU'bliek, mint ax ormúnsáfj ma^'ar falvai. N'.'ig}-- 
UftyBK, mikcni oll sz c^ Szubad-Szt-K irály, itt is csak egy 
fahi: Moooslor szcnTzkudell. — a lAbbi megmaradt kisközségnek; úc a 
nétnet falvak ill jobb módúak, népesebbek, méreteik nagyobbak (1 c. ',i b, 
9 ■. 19 ,1. I'i «)', s félszáz év óta állag mind növekcdiek. csak :i-nak 
aépszáma fogyott. 

A mi magyar faln (l'i) e vidékon van. az n völgy nyiigali oldnláit 
fekszik, mint a nyugat-baranyai itayy magyar ijblijzetnek az Ormánság- 
ból s a Mecsek aljáról a kelel-barnnyai német-medeiiczébe átbajló nyul- 
vinya- KeMen a Karasicza-vOlgy a dima-dráva-közi (Baranyavár) magyar 
medenrzél ís érinlt: olt fekszik balárközscgnek a Karasicza partján, a 
Csuni-befiy alall. Bodolya mag)'ar falu. A magyar képződmények gyen- 
íSQí (inénrlcik : 2 a. !) ,í. 4 a), lassan fejlődnek, — egyikük {Pereked) nép- 
uáma leapadt. Fejlettebb ezeknél az a (i horvát képződmény is, melyek 
közal :i az ormán mező, más 3 u Drávavölg)- szélén képez szigetcso- 
poTlol (mereteik: 1 b. t n, 4 [í). 

Csak a szerbség haldoklik f> térszínen. Ötven éve a mai horvát faluk 
íclc i3>. a német faluk közöl 9. a magyar helységek közt 1 szerb volt. 
Régebben még többre riigolt a szerb telepek száma : /Mrr-Mecske a 
pécsváradi. iWcr-l'eIrc a pécsi. /íárr-'l'öltös a mohácsi járásban már a 
század eleje óta német faluk. Csak a szétszórt szerb kisebbségekről lehel 
bozzivelőleg megállapítani. hng\' valaha a szerb elem e völgyben IJ — ^W 
falara. az egész lérszakasznak közel liarmadára lerjedhetetl. A felekezeti 
néprsscg adatai is támogatják e hozzávetést : a Kurasicza-vonul régi szerb 
telepesei csak kisebb számmal voltak r. katb. sokáczok, — nagyobb részük 

■ krt. görög bitet vallotta, s felekezetéhez jobbau ragaszkodott, mini 
fajához, meri ma is ahhoz tartozik, mikor már nyelvileg több felé hor- 
váttá. németté vagy magyarrá lett. A hol az ortbodox vallású népes- 
lég aránya nagyobb, mint a szei-bségé. oll niindenüll elhorvátosodoll, 
ekiémelesedett. vag_v elmagyarosodotl szerb elemmel van dolgunk. Egy 
szerb sziget maradt az egykori l."j- "iO-ból; Sdrok — ez is ese])p falu (a) 
i népszáma fogy. 

A többi fajnépek községeiben sok a másajkú elem, s nagy a keve- 
redés Tiszta magyar falu csak egy van: Herend, — liszla német falu is 
csak cft\ . Vanisd (Pécsvárud közelében). A többi magyar faluk mind- 
r^íkébvn találunk jelentékeny német, horvát, s a némel faluk legtöbb- 
jében erős maggar-horvát kisebbségeket. A svábság gyökerei itt távolról 
tetű ol}' mélyek, elemei sem oly tömörek, mint a vas-soproni btenczeké, 

■ mosoni sváboké. Látszik a medenczéjéu, hog\' amazoknál Hatulabb 
képaEfidmény, melynek medre széles, de sekély, s liatárai folyvást vál- 
ksbatnak. 



Ai uminsági rAnrin n mn^ynr fuluk míretc — mini l.^tluk — I a. 'iú ^H3t <* 




326 

Most áttérünk a megye északi részére : a Mecsek környékére s a 
Hegyháirüy a nagy csatorna s a Bikal-patak völgyeivel. Ott a fajnépes- 
ségi viszonyokban nehéz az eligazodás, mert a magyar és a német vidékek 
többszörösen átszakítják egymást, fejlődésük irányával alakjuk és fek- 
vésük épp most van elváltozóban. 

Könnyebb áttekintésre a Mecsek körül fekvő helységcsoporlok 
közt megkülönböztetjük a keletiektől és északiaktól a nyugatiakat és 
délieket. 



A Mecsek-hegyláncz körül. 

I. A hegyalja {nyugotról délnek 22 magyar, 9 német, 2 horvát = 33 helységgel): 



A járás és 
helység neve 

Szt-Lőrinczi j, 
Csebény 

Horrdt-Hertelcnd 

Ibafa 

Goricza 

Korpád 

Gyürűfű 

Megyefa 

Bukösd 

Dinynyeherki 

Helesfa 

Nagy-Váty 

Cserdi 

Boda 

Bakonva 



60 



a 
a 

a 
a 
a 

a 



• • 



Pécsi járás: 

Tüttös íi 

Küvágó-Szöllős íí 
Cserkút a 

Magyar-Crogh a 
Palacs 

Némel-Orögh 
Szent-Kút 
Pécs 
Árpád 
Hasságy 
Magyar-Sóros 
Nagy-Kozár 
Püspök-Bogád 
Honionva 
Szabolcs 
Hird 
•Somogy 
Márton fa 
Vasas 



c 






i 



[^ 

C 

c 

a 

rx 

a 



fajnépeinek 
többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



német 11* m. e. 

német IP h m. 

német III* m. h. 

német I' m. — 

német IP m. — 

magyar lY® n. e. 

magyar IP n. — 
német IV^m. e.h. 

magyar P n. — 

magyar IP n. — 

magyar — — 

magyar Pn. — 

magyar — — 

magyar P n. — 



magyar 

magyar 

magyar 

magyar 

magyar 

magyar 

magyar 

magyar 

német 

nemei 

horvát 

horvát 

magyar 

magyar 

magyar 

német 

magyar 

magyar 

magyar 



felekezeti népeinek 
többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
lyosb szónrányos 



P e. 

P 11. — 

l« 11. — 

P e. 11. 

IP n. 

Pn. - 

IPn. e.t.Ii.Y. 

IIP m. 

IP m. 

IV«n. 

IV° n. 

Pn. 

IlPn. 

IV«n. 

Vöm. 

Pn. 

Pn. 

IIP n. 



m. 
m. 



V. e. 

e. 

t. e. 

e.h. 



r. kath. — 

r. kath. — 

r. kath. P i. 

r. kath. — 

r. kath. — 

r. kath. P i. 

r kath. P i. 

r kath. P i. 

r. kath. P i. 

r. kath. — 

ev. ref. IP r. 

r. kath. P i. 

r. kath. P i. 

r. kath, Pi. 



r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. Pe. 
r. kath. — 
r. kath. Pi. 
r. kath. Pa. 
r. kath. Pi. 
r. kath. P a. 
r. kath. Pa. 
r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. — 
r. kath. P i. 
r. kalh. Pi. 
r. kath — 



e. 
e. 



1. a. 

a. e. 
e. 

I. 
1. 



t népMtéf 8 fajtöbbtég fo<'t 

ötven év 
óta előtt 

nőtt német 

azóta lett 
nötl német 

azóta lett 
nőtt német 

» magyar 

» » 

fogyott 
nőtt 

fogyott » 

fogyott > 

fogyott 

fogyott 
fogyott 
nőtt 

» 

» 

» 

» 
fogyott 
nőtt 

» 



német 

magyar 

német 

s 

szerb 
magyar 



magyar 



> 



•* 



^p 






327 


n. A |UDI>« (aiiasolról Mllnik II 


magynp, l i níiiiPt = 


25 helyiéggell: | 






telckucU Dtpclnck 


,-m^ 


tU<«Mf»ll 




l«([»ii- egy«b 


tlltK iv 


* 


lTo*b «<-t.*-iíűs 


l,..,h «rt,v*n]r« 


rtt. 


flűll 


J/ftfirA^l" ^dnb ■ 










iOMro ■ 


nr'mf/ IT m. c. 


r. kath. 1" i. 


iiOll 


nímcl 


•JfOfl ? 


német ni'ni. - 


r. knlh. I' i. 




mayyur 


' l>al^ 


niifítl !• fii. - 


r. knib. !• a, 




német 




miigynr T ii. — 


r. knth. - — 




magyar 


1 SicnUGyfiniy ? 


nc/ifrt V* m. p. 


r. kalli. I»e. I. 




n«mrt 




S/jigy « 


n.'nif/ P fii. - 


r. kalh. I' i. - 








Tomiíís 3 


magynr in*n, — 


r. knth. I* 1. — 




magyar 




Fpls<l-.Vi»du«n1p 


német IV*m. — 


r. kath. I* \. ~ 




magyar 




ikMUa a 


némtt 111*™. - 


r. knlh. Pi. o. 




magyar 




SMiloa * 


iiiaj[>"ar II" n. — 


r. kulh. - — 








•llakócsn > 


mjiKjnr H" n. 


r. kath. !• i. 








IlKxirirzc - 


mnKyar I' ii. 


r. knlli, P i- - 








RáD 


német I' III. — 


r. kath. - 




német 




(HtorvölRv 1. 


német W ni. - 


r. kolb. ~ - 




magyar 




Hrtvchely ? 


német 11' m. — 


r. knlh. 




nénipl 




•Ataligrt ? 


német IViii. - 


r. kalh. -^ 




magyar 




Orra , 


némtt ír 111. c. 


r. kalh. — 




magyar 




RAkos 


német IV«ii>. - 


r. kath. - — 




magyar 




T«*«Ts ^ 


német P m. - 


p. kalh. - 


foggotl 


magyar 




Sil-lüiliilina -1 


mngyiir IV'ii. i-.' 


r. kalh. P i. 


uöU 


magyar 




K^rárrtxirn ^ 


iiiniíyar - 


r. knlh. - 


foijynit 






iluutöl 


magyar I' n. — 


r. knth. P i. - 


nőtt 






K»Vi>t'iénii 


iiiiiUyar ll'it. - 


r. kath. P i. 


fnggolt 


■ 




Sukdl 


luagyar I' ii. — 


r. kalh. - 


fogyott 


■ 




aíoo* 


ma}!yiir I' ii. 


r. knlh. Pl. 


iiCtl 


1 


UI. A hecyhál (AfWríí Awiim/.- 11 


nagyar, 7 nímcl 18 


helységgel) ^^^^^H 


fVnmlnMf/ járat - 








^m 


.»WP-H P 


ningyar V'u. — 


r kalh. IV e i. 


fogyott 


magyar H 


J Virtooy ? 


maiíyar Il'ti. 


fti. ref. IlPr - 


iiAlt 


■ 


'•Péo-Vánul 


német V*ih. s*. 


r. kulh. IlPe. í.k.a, 


• 


magyar ^M 


WerfiA-at 








1 


t Howii-flcl«ny b 


magiiir 11* n. 


r. kalh. PL 




mnnyar ■ 


f^-*«,.U«U , 


német V h. iii- 


r. kalh, - 


fogyoü 


nímet ^^_^H 


' CjWnjTi 


német l' m. 


r. knlh. - - 


fogyott 


^m 


IkahéliJirdB^ 








^1 


'lUnfa ^ 


magyar P n, — 


r. ktilh. - 


nöll 


magyar "^^^H 


Builaía 


magyar I" <■. n. 


r. kath, - - 


. 


^H 


KonlA 


német V*ni. — 


r. kath. - 




magyar H 


Su>pók 


I1ÍII..-Í I» m. - 


r kalh. - 


fagyott 


német ■ 


JánoM ^ 


német \Vm. li. 


r knlh. Pa. 


nClt 


H 


POIJtakr 1 


nmgvnr Il*o, — 


r. kalh. - 


• 


magj-ar ■ 


a»\Kyi,Q t 


német V m. ~ 


r. kalh. - - 


fogyott 


1 



fajnípcioeli 
tSbbség[e kisebbségei 




mag>ar 



fogyott 
nfilt 



(Magyar-Egrcjjy a magyar Illon. 
Kárász f- magyar — 

, Vékény " magyar — 

magyar IH°n. — . ■ 
l'Szászviír a magyar II" n. e. | i 

Ide kapcsolandók a hegyhát északkeleti oldalán ; a Bikal-uölgy körül 
fekvő, és északnyugati lejtőjén : a nagy Bnramja-csatorna melleit épült 
helységek is. 

A Bikal-vOlgy és melKke (2 magyar, 12 német helységgel) ; 



Heggháli járás. 






/•Vaszar f. 


német IV» m 


— 


Tékes f- 


magyar l'e 


— 


Nagy-Ag -f 


német líl'm 


- 


Szálainak ^. 


német 1* m. 


— 


Marócz 


némel 1° m. 


— 


Tófa 


német — 




•Bácz-Kozár o 


némel l" m. 


- 


Száras. 


némel - 


— 


Mekénycs a 


német 1° ra. 


— 


1 Nagy-Hajmás a 


némel 111' m 


h. 


l'Bikal a 


német II* m. 


he. 


1 Köblény ^ 


német — 


— 


Mocsolád f. 


magyar II' n. 


c. 


IMágocs c 


német 111" m 


- 


A Baranya-ca 


atorna és melléke (15 


lletjijháli járás. 






Barátúr ''■ 


ntUnel V m. 




Níiiiet-Szék 


némel Tm. 




■Magyar-Szék ^ 


magyar IV' n 




Kis-Hertekml " 


német l'm. 






magyar Vii. 




Egyházbér 


magyar l'n. 




Bodulvi) 


magyar I' n. 


— 


Liget I; 


magyar V'n. 




Egerszeg -* 


magyar l'ii. 




Vargi. r- 


magyar P ri 


— 


Oroszló 


német V m. 




Kis Hajmás 


magyar iV'n. 


c. 


Ilöiiivék 


magyar 1" n. 




■SáMi ■: 


inagyar l'n. 




Vázsiiok '< 


magyar - 




Tárnis '/ 


magyar IV'n. 




■Vásáros-noitibó;! 


magvar — 




Mozöti ;í 


magyar iVii, 




Jagónak a 


magyar lll*n. 


t. 


Üerétiycs '-. 


német V"ni, 




•Kii|í(>s-Szckcsö a 


német V m. 


- 


Csikos-Töllös a 


némel V"iii. 


- 



r. kalh. 


Pa. 




nfitt 


magyar 


ág. ev. 


V'r. 


i. 


» 


> 


ág. ev. 


111° r. 


i. 


> 


magyar 


r, koth. 


l'a. 


— 




német 


r. kalh. 


_ 


— 


> 


magyar 


ág. ev. 
ág. ev. 


l*r. 


- 


fogyott 
nStt 


némel 


T. kalh. 


l'a. 


i. 






ág. eu. 


I'r 


— 


» 


' 


r. kalh. 


Va. 


^ 


> 


szerb 


ág. ev. 


IVor. 


i. 




szerb 


r. knth. 


_ 


,_ 




német 


r. kath. 


_ 


_ 


, 


magyar 


r. kath. 


I' i. 


a. 


' 


német 


magyar 


7 német hely 


seggel): 




r. kath. 


_ 




foggotl 


néaipt 


r. kath. 


I'i. 




nStt 




r. kalh. 


I'i. 


_ 


, 


magyar 


r. kath. 


— 


— 




német 


r. kalh. 


— 


__ 


> 


magyar 


r. kath. 


Pa. 


— 


» 




r. kalh. 


Pi. 


_ 


fogyott 




r. kalh. 


Pa. 




nőtt 


> 


r. kath. 


Pi. 


_ 


nőtt 


magyar 


r. kalh. 


Pa. 


— 




> 


r. kath. 


Pa. 


i. 


s 


magyiir 


r. kalii. 


— 




> 




r. kath. 


_ 


_ 




. 


r. kath. 


Pi, 


a. 






r. kalh. 


Pe. 


a-i. 


azóta lett 




r. kath. 


IV'a. 


i. 


nőtt 


magyal 


r. kalh. 


Pi. 


_ 


. 




r. kalh. 


Pi. 


— 




. 


r. kath. 


Pi. 


- 




' 



magtjar 
maggar 
magyar 



J29 



Ai e^énx hegyvidéken, melynek csúcsponljai : a Jakabhefjj' (593 ni,), 
■ Mecsrk (*H2 m.) s a Zcnmlvár .fi82 iji), 112 helys(ig fekszik: a Mecsek 
körQl 7tí, a hc((yhát Tolnába dOlő IcjtÖin ;t(i; fajlöbhst'fjre (il magyar. 
I'J nemet. 2 horviíl. A két horvát sziget alihoz a csoporthoz számit, mely 
7 faluval az Ormánság sütőién, más 2-vel a Kariisicza mellekén, s 2-vcI itt. 
Péi-s halárában, a mng\-ar és sváb teraletek közé épQtt. 

A magyar és iiémtl helységek keres/ tOl-kasul fekflsziiek egymás 
torain, tlnrabokra si-nggatva egymás nyelvterülelél : a magyar talaj háiom. 
a német két teleinesb (ágra. s nz is, ez is több szigetre oszlott, 

A letjnagyobh magijar laij (41 helység) az Ormán-rőna TAlAIt, a 
a Mecsek déli lejtőin hi'izódik el, s egy ágával átnyúl a Mecsek északi 
Lejtői fele. hog\' a Baranya-csatorna völgyén leereszkedve, a kapos-melléki 
magyarsághoz zárkózzék Közbeékeli sváb faluk (Kis-Hertelend, Oro-szló 
Gf>disa) ez összeköllelést a csütorna-völgyben mc3.vr(lí:í/o//(í/c; ma e vfilg_v 
lejtőin n mafi_var helység külön tagot, egy faln a csatormíha folyó Hikal- 
l>ii(ak roelleti (Mocsolád) kolön szigetet képez. A harmadik magyar tag 
(3 hel\-ség) a hegN'hát s n bonyhádi völgy szögletében (3 tolnai mag\'ar 
Eiluval) teljesen fi van szigetelve. — minden oldalon sváb helységek veszik 
azokat lAmegesen körfll. 

.\ nagy sváb medencze a Karasicza-völgj'ből tovább terjed észak 
V rszaknyugat felé: be a tolnai hegj'ségbe. ál a Mecsek keleti szárnyán 
• ;i Zengővjir mögötl a hegv'bátra, onnan le a Kapos-csatornáig. Syiigtitra 
tóie. benn u Mecsek mélyén, egy kisebb sváb medencze keleikczell. mely 
dclkeleli ágál a Mecsek ntugytír helységei közé lolja, a nyugatival álnyút 
Somogyba a Zselicz felé. északkeleti ága a haranya-csalornához, hajol, hol 
a ma^'ar helységek közt utal tört magának a nagy sváb medenczétg. 
Így kapcsolódott ös-sze a két medencze egymással. 

Mindez szeniQnk láttára történt, alig száz év alatt. Most száz éve 
a kiKcblnk medencze még nem létezett, a nagy medencze sem ért tül a 
mecseki hegv'hálon. \x egész hegyvidéket túlnyomólag magyarság népe- 
ijlelte be; a mai sváb faluk nagyrészt mind magyar faluk voltak; kózQlök 
18 az i//o/ní ötven év alatt némelesedeti el. ez meglátszik a tetemes (II — V") 
nuvyar kisebbségeken. De a svábság mindegyre tovább terjed, — a mag\'ar 
tálukban növekednek a német kisebbségek, s tiszta magyar falu a hegyek 
lözi alig van többé. Ez a tipns már csak a Mecsek déli lejtőin, n magyar 
"rmánsúg (űszomszédságában található nagyobb számmal, hol a magyar 
rhm még erős, állandó, jómódú s érzi nagy hivatását: ott fejlődölt 
l)alalnia» emporinmniá a Túl-a-Duna legnagyobb városa : Pécs (Ci. Déi- 
Ldeti halárában már horvát és sváb szigetek vannak (.Nagy-Kozár és 
Uaiíyar-Soros előbb szerb, aztán horvát szigetekké lettek. Aipád és 
Ha^^ág\■ már n-gebben elnémetesedtek). A mi pedig fenn a Mecsekben s 
j Iwgyhálon történik, az a magyarságot katasztrófával fenyegeti; eltOn- 
'i'-inek e térszínről u még létező magj-ar faluk, s iiz egész Mecsek sváb 
i'jgséggé lesz. 

\ *zen%'edetl lérveszteséggel Osszefflgg a népszám foyyása i\ magyar 



;í30 

helységekben : ötven év alatt 7 német s 14 magyar falu lakossága apadt 
Je e vidéken, a többiben a fejlődés szintén csak bágyadt. Dívik a kél-, 
sőt egy-gyermekrendszer, meg a magzatirtás. A nehéz megélhetési viszo- 
nyok s a jobb időkből megmaradt fényűzési igények: pucczos viselet, 
niulali élet — a miket egykor vidám könnyelműség tett vonzóvá — rom- 
lását okozták ennek a népnek. Most területet változtat, jószágot cserél, 
odahagyva szülőföldjét, hogy túl a Dráván keresse boldogulását. így gyérül 
a mecsek-vidéki magyarság évről-évre s helyét elfoglalja az egyszerűbb 
igényű, takarékos, de alig-alig magyarosodó sváb. 

Vallásra nézve a fajnépek Baranya északnyugati részében r. katholi- 
kiisok. Csak északon a Baranya-csatorna s a Bikal-patak vidékén jelenté- 
keny az ág. evang. sváb faluk száma. 



A megye nyelvterületi viszonyai — az előadottak szerint — elég bonyo- 
lultak s a mai nyelvhalárokal pontosan megjelölni nem könnyű. 

A 206 magyar helység közül 5 sz'étszórtan, — 12 a baranyavári 
medenczében 5 Tolna szélén, 12 a Baranya-csatorna körül csoportosan, 
172 a nagy öblözetben fekszik, mely a Dráva-völgytől a Karasiczáig s az 
ormánsági rónán ál föl a Mecsekbe ér. 

A 127 német helység közül 4 szigetképződmény, 17 a kisebbik, 
103 a nagyobbik medenczét, s 3 helység az összekötő hidat képezi e két 
inedencze közt. 

A 21 horvát szigetből 2 esik a Dráva, 3 a Karasicza alsó szakaszaira. 
4 a Beda-Duna s a Karasicza közé, 1 a felső Karasicza-völgyre, 11 pedig 
szigetcsoportot alkot az Ormánföld, a Mecsek alja s a Karasicza közi. 

A 3 szerb sziget a Dráva-völgyben s 1 a Karasicza-völgj'ben utolsó 
maradványa a megye egykori telemes szerb képződményeinek. 

A magyar üblözelben a határhelysegek ma a Dráva mellett: Ij- 
Bezdán, üld, Haraszti, a siklósi hegyek körül: Tapolcza, Nagy- és Kis- 
Harsány, Nagy- és Kis Tólfalu, Bisse, — a Karasicza-völgyben : Hereiül, 
Belvárd, Gyula, Lothard, Kis-Kozár, Ellend, Berkesd, Kékesd, Nagy-Páli 
Várkony, s a Mecsek körül délre : Hosszú-Petény, Vasas, Somogy, Szabolcs, 
Szentkút, Töltős, Megyefa és (iyürűfű; északra: Budafa, Bános, Kovaczéna, 
Huszlót, Szl-Kalalina, Biszlriczc, Bakócza, Tormás, Gyümölcsény, Szalina, 
Bodalya, Magyar-Szék, Magyar-Hertelend. 

A három kisebb magyar mcdencze határközségei: a Dwia-üráva- 
szögben Kopács, Béllye, Laskó, Karancs, Kő, Bolya, Kis-Kőszeg, — a 
Barain/a-csaiorna körül Hörnyck, Varga, Pölöske, Liget, Tarrás, Tékes, 
Vásáros-Dombó, Jagónak, Meződ, — s a tolnai hegyek alatt Vekény, 
Magyar-Kgregy, Kárász, Szászvár. 

A nagy sváb mcdencze szélein a nyelvi halárvonal keletnek: Eugenfaln. 
Kis-Dárda, Dárda, Alberiralu,Keskend, Monoslor,Bán, Kisfalud, Udvar,Nag}'- 
Nyárád, Laucsuk, Bár, Somberek cs Bozsok; nyugatra: Kácsfalu, Szent- 
István, Beremend, Lapácsa, Magyar-Boly ,Villány, Kövesd, Német-Palkonya, 



1 tfll)bs6(;rc 



horviíl 



:í;íi 

Vekinf, RÍM'Pí'Ire. Deveeser. Knssn, Borjád, Szederkény, Olnszi, Midor. 
Kcménd, Sellő, (ioroiín, PüspOkluk, Fuzekas-ltoda. Pusztafalu. Vnrnüd, 
0-Bánya. I'coüvdrud. POspÖk-Szeul-Lúszló. Koiuló, Szopok, Jánosi, Ballyán. 
Va«zar. Nagy-Ag. Gcrényes, Kapos-SzekcsŐ, Csikós-T^tl/ts és Nagj'-Hnjiuáit 
kAzt húzódik el. 

A kixfbbik soáb-modcneze halárai Kni'pád, Gorícza, Hetvehely. Aha- 
ligel, OrfO, Mákos, Tekercs, Okorvölfíy. Kán. CséWny, SzáRy, Szent- Györgj-. 
Gödre. Jenő t^s Pallér — ma nemei faluk — jelzik. 

(Ha AsszemérJOk a helységekel fajiiépeik lölihüéjic szerinl, kövelkezÓ 
eredmény -. 
I.iilu!ik. hofj\- a mnj{\'ar csak 4 legnaj^yobh helységével (Pécs, Mohács, 
Dnna-Szekcső és Siklós), meg apró, szegény falvainak lömegévcl szárnyalja 
ma){n<uin Inl a németéi. Népes, nagy faluk dolgáhan (n-c tipus) a sváh 
többre 'vitle. mint n mag>'ar. Viszonylasí elég erősek a horvát, sőt a még 
cl nem pusztult szerb helységek is. 

Közigazgatási szervezete e helységeknek : 

vtui: inii)!yiir iiíincl liorvjU s/erb 

irtfnx 1 — — — 

naggköts/n G 2 1 — 

kiaköaég lOD Ili 2't 4 
Ouiekapcsolvn 

2-5 faluliól 12 2(1 I 



22 a 
SÓI 



2.ía 



47 « 



ÖMXcscn 



liclysójí 



*sf» 



12—14 .:)--- 
^Qll 6S körjegyzötégbe. 

Városi és nag>'községi szervezet megyeszerte kevés van. Aránylag 
t^evesehli jut belőlflk n takarékos sváb elemre. Ue a körjegyzőségekből 
UlfaatA. hogy a legtöbb jómódú falu német, a niasyur falvak többsége 
küxépionú, s a 'A't legszegényebb fahi szintén magyar. .Szinte példátlan 
eael Üuna-Szekcsőé. mely közel (iUOU lakosával (^ tiptts) kisközség maradt. 

A tiszta magyar faluk száma Baranyában távolról sem oly nagy, 
mint a többi megyékben Túl-a-L)nnán : csak 8t). Tiszta suáb falu nincs 
több 6-oál. monogloti horvát vag\' szerb falu egy sincs. Haramia fekve- 
í viuonyuinál. rajnépeinek különös elhelyezkedésénél fog%'a 




332 

a poliglott helységek melegágyává lett. A faj kisebbségek sehol az ország- 
részben nem oly számosak és súlyosak, mint itt. A baranyai községek 
e téren csak Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Bács és Torontál megyék kevert 
.helységeivel, meg az erdélyiekkel hasonlíthatók össze. 

A magyar községek negyedrésze, a németek és szerbek fele, a hor- 
üátok 7io-i'észe meg van terhelve II — V° erejű kisebbséggel. 

Súlyos (IV — V") magyar kisebbség esik 15 német, 1 horvát, — kisebb 
súlyú (II — Iir) 27 német, 8 horvát helységre ; súlyos német kisebbsége van 
15 magyar, 5 horvát, kisebb súlyú 27 magyar, 4 horvát helységnek ; súlyos 
szerb kisebbséggel 6 német, 1 horvát, kisebb súlyúval 2 magyar, 12 német 
helység, — súlyos horvát kisebbséggel 1 magyar, 2 német, kisebb súlyúval 
3 magyar, 4 német helység van megterhelve. 

Az erők e megosztásában nemcsak arányosság, hanem itt ott teljem 
egyensúly van. De ez csak az utolsó nép-összeíráskor volt így, — azóta 
a viszonyok e kényes mérleget ismét megbillenthették a versengő fajnépek 
egyikének kárára. 

A hitélet szempontjából megállapítjuk, hogy a magyar helységek 
közül 129 r. kath., 76 ev. ref., 1 ág. evang., — a német helységek közül 
113 r. kath., 13 ág. evang. és 1 kel. gör. felekezetű (ez Kácsfalu a Dráva- 
völgyben, hol az orthodox hitű szerbek és magyarok együtt felülmúlják 
a német faj többséget), — a szerb helységek közül 3 kel. görög, 2 r. kath., — 
's a horvát helységek mindannyija r. kath. felekezetű. De megállapíthatjuk 
azt is, hogy a protestáns és orthodox hitű faluk legtöbbjében vannak 
II — \° erejű r, kath. kisebbségek, míg a katholikus vallású faluknak alig 
negyedrészére esik ugyanily erejű protestáns vagy orthodox kisebbség. 

S most tekintsünk végig a Dráva-uonal három megyéjén^ összefog- 
lalva tanulságaikat. 



A három megyében csak magyar városok vannak (4). A horvátnak a 
Muraközben, s a Dráva mentén hiányzik a módja, a miből városi szerve- 
zetre telnék. A telepes sváb pedig nem város-alkotó nép, mint a sopron- 
vasmegyei cs pozsonyvidéki német, vagy a felvidéki s az erdélyi szász. 
Nincs is oly régen az országban, mint ezek, hogy városi elem fejlődhetett 
volna belőle. 

A nagyközségek száma 39. Ezekből magyar 27, horvát 9, némcl 
csak 3. A magyar és horvát képződmények közt elég sok az ily félig 
város, félig falu ; a legtöbbjük megannyi goczponi eg}'-egy vidéken. A faj- 
német nem igen törekszik hasonló középpontokkal bírni. Egyik jellemző 
tulajdonsága, hogy községeiben az uniformilást kedveli. A hol a viszo- 
nyok neki kedvezők, olt sok nagyközséget épít egymás mellé. Láttunk 
erre példát a mosoni, fogunk látni a tolnai és délmagyarországi svábok- 
nál, így tett a soproni és pozsonyi német, meg a szepesi és királyföldi 
szász a városaival is : Sopron körül megépítette Rusztot, Kis- és Nagy- 
Martont, — Pozsony körül Bazint, Modort, Szt-Györgyöt, Nagy-Szombatot, 



33;i 



, I lid 



— nepoii várD»BJnak szAma Itt volt, az erdélyieké 9 — 10. A ho) a viszo- 
uynk knzdplmcssé teszik napjuiiikhan az ülelet, otl a takarékos sváb 
iiHtjnianKl a kit^kOzség szerény keretei kOzl. 

A ktjtközxégek száma 1204: ú. m. magyar 8S0. német 15(1, horvát 
Itl. vend 29, szerb 1. R faluk 2')? körjejíyzöségbe oszlvák: a módosabb 
falukkal 178, uem módosakkal 170 körben, j körre a leyszc^énytbb fiiluk 
r«nck- 

Ha e kftröket a fajtöbbséfj mértéke alapján Összemérjnk, az c-red- 

ry ez: 
A fajlöblisén 

A magj-arságnak — e szerint — oiszoni/lag nincs annyi módon laluja, 
mint a sváboknak. — nem módos és szegény magyar falu pedi^ jóval 
löbb van. mint akár horvát, akár sváb. A viszonyok tehát e vidéken 
a tnaftyarságra kedvezollenebbol alakullak, mint a náha-vonalon, s főleg 
a baranyai kivándorlás folytán alakullak í^y. 

Hasoaló a kép, lia a közsétfnifreleket liasonliljuk öszsze fajtöbh- 
•éitek uerínt: 

Fajtöbbséfirf 

Mértírt: in«W"- nímel tuTííl «cnJ utrh 

Ifffiagjrobb (A— C lipus) 4 - 

ta-- 



-"I 



kOcéiMvércia (ti. 



) 



^^^ritE^° 



911 



153 



1.W 



Nagy ncplmsége csak a mogijar vidékek (jóaponljainnk van: ezek 
felé áramlik a perifériákról a munkát kereső tömeg. Sépes falukból 
(■ — c liptisi. viszonylag többet találhatni a sváb, mint a magyar vidéke- 
ken : a sváb községekből közel a harmadrész (44), a magj'ar községek- 
ből a ncgj-cdréüz (20;i) sincs ilyen. Apró faluk («) dolgában még visz.szásabb 
ax arány: a sváb faluknak alig a harmada (ŐT)), a magyar faluknak 
kfizd a fele (391) ilyen. Látszik, hogy a magyar falukban slagnál a népe- 
sedés, stft fogy a nép. Ide vágnak az ötven év óta szenvedeti léroexz- 
kaigek Zala északkeletén, Somogy délkeletén s Haranya szivélM?n. 

Még csodálni lehet. liog\' a beteges állapot daczára a magyar faluk 
régi faj tisztaságukat s monoglott jellegüket tömegcsen meglarlliattúk. 
míg a többi fajnépeknek egyajkií köz^ségok alig van. A tiszta maggar 
kAn^ek száma 61<>, tiszla horvát csak 3S. tiszta vend 16, tiszta német U. 
I község egy sincs. A (loliglotl községek közt sálylalan (P) a 




334 



minoritás 22G magyar, 70 horvát, 59 sváb és 11 vend községben. Súlyos 

minoritással 20 magyar, 35 német, IG horvát, 1 szerb, — kisebb súlyúval 49 

magyar, 50 német, 25 horvát, 2 vend s 4 szerb helység van megterhelve. 

A viszonosság e vidék fajnépei közt minoritások dolgában ilyen: 



A fajtöbbség : magyar 

magyar M- 

német 18 

horvá t 2 

vend — 

szeri) — 



a fajkisebbség. 
IV- V« súlylyal 

német horvát vend szerb 

29 10 — 1 

* 5 - - 

3 * - - 

— — * — 

3 1 — * 



n— III« súlylyal 

magyar német horvát vend 

* 34 21 2 

43 * 4 - 

4 4 * - 

— — — * 
2 12 



szerb 

3 
1 



— — * 



E számok arra vallanak, hogy Túl a-Dima délvidékén a telepes 
sváb elem elhódított a közelmúltban 23, kikezdett 35 más ajkú községet, 
s ezek legtöbbje (47) magyar. Kisebb súlylyal a svábság 50 más ajkú hely- 
ségben, viszont más nép 48 sváb helységben lép fel. Itt is a magyar elem 
van leginkább (77 helységben) érdekelve. 

Feltt\nő, hogy a három délszláv nép egymás községeit úgyszólva 
kerüli. A katholikus szerbek már a közelmúltban többnyire elhorváto- 
sodtak s az orthodox szerb velük nem érintkezik. A horvát és vend — 
szomszédviszonyuk daczára — úgyszólván be sem bocsátja egymást a 
maga falvaiba, — ezért nem mutatkoznak ott, súlytalan kisebbségeik is csak 
gyéren. Láttuk e jelenséget már Vas megyében, az ottani horvát szigetek 
és vend terület talaján. Most látjuk újra az averzió jelét, melynek szük- 
ségkép történelmi előzménye volt. Minket csak megerősítnek az adatok 
abban a véleményünkben, hogy a borválság a vendeket régi szlavóniai 
hazájából kiszorította, s ennek emléke maradt meg napjainkig a két nép 
kölcsönös idegenkedésében. 

A hitélet, miként a Rába-vonalon, itt is túlnyomólag r. kath. Ez ef>y- 
házhoz tartozik 1020 község (az 1247 közül) : ú. m. 709 magyar. 136 német, 
150 horvát, 29 vend és 2 szerb {csak ez a két sokácz falu nem vallja mé«{ 
magát horvátnak). A két protestáns egyház híve 188 ev. ref. és 30 ág. ev. 
község; amazok mind magyarok, emezek közül 14 magyar, 16 német. A 3 
orthodox községről (2 szerb, 1 német) Baranyamegye tárgyalásakor szóltunk. 

A felekezeti többségekkel szemben a jelentékenyebb kisebbségek '\g)' 
állanak : 



A felekezeti 


' 




IV- 


-Vo súlyú 


ev. ref. 


r. kath. 


II -mo 

kel. gör. 


súlyú 
ág. ev. 




kisebbség 


r. kath. 


kel. gör. ág. ev. 


ev. ref. 


r. kalli. 




Mr 


13 


6 


27 


* 


6 


89 


1 


kel. gör. 




17 


* 




-- 


24 


Mr 


2 


— 


ág. ev. 


4J 

.o 

:0 


\i\ 




Mr 


— 


34 


2 


* 




ev. ref. 


♦^ 


5 


1 




* 


15 


— 




^ 


izr. 




— 


— 


- - 




14 










f 


magyar 


német 


horvát vend 


szerb 


magyar 


német horvát vend 


szerb 


r. ka 111. 


u 
be 


75 


6 




1 


94 


1 


— — 


1 


kel. gör. 




10 


1 


— — 




20 


4 


2 


— 


ág. ev. 


X) 
O 


45 


1 






31 


4 


1 - 




ev. ref. 






G 






12 


2 


1 


-— 


izr. 






— 






13 


— . 


1 


— ~ 



J 

i 



MntrtMnpflhntjnk n ké( liSblAzathöl, lioRv erS% r. kitlb. kiscl>liséí{ e 
\-idc-kcti jóval többszOr fordul elő ev. ref.. illctvi- nin>iyiu' közsi*gokÍK-n. 
mini vi&znnt; más frlckvxclck crós iuiriorilásai pc-dig inbbszAr luliílhalók 
r kath. kézségekben, mini viszont. A kálvinista mnfiynr Tálukban n r. kalh. 
kKrbliscitrk a lericdö sváb elem fajiuinorílásuwat lübbnyire azonoxak. 
l*roteslAns kiM^bbsög prolCKláns községekben rilki'ui fordul elő. Jelenté- 
kmycbb iiraelila kisebbsíj^ck kizái-óiiig r. kiitli., s leginkább magyar 
kAz&éf{ckben vannak. Magyar kíizségekie esik a 2—1 fele keze Ifiség leg- 
több csele. 

VéfjQl összefoglaljuk a nyrlfU-riUeli viszonyokia voiuitko/ó adii- 
lokat. 

A magynr helysógi-k lünicge : '.lil-ből 877 egy hígban fekszik a 
.iicsei begv'ck s a Mecsek, a felső Mura s a Karasicza kfVzt. K folagtnt 
J't magyar faln három kisebb niedenczére szétosztva, s ."> niagj'ar sziget 
izcrtr Karanyiibnn külön sznkíUattitl. 

A liorvál belységek a Mnraközben i,Ill>) szintén e^f/ /n^of képeznek^ 
a somogv- baranyai lialárkcpzödinények is úg\' fcküsznek a Dráva-vfllgy- 
bfo. mini a szlnuaniai horvátság hozzánk átérő nyúlványai. Teljcseu 
itulált hor\'át s/iget csak a baranyai svjíb és inagj'ur medenczékben 
fonitil elő (16). A i szerb helység is ugyanitt niegainiyi szigelképződniétiy 
,1 29 zalai vend község a vasmegyei vend n)edenczéhez tartozó öblöze- 
Icl képez. 

A auáhsúg zöme két medenczében helyezkedett el, melyek máris, & 
Lózősrii hozzá zárkóztak a tolnai sváb nyelv-niedcnczéhez Hgyikben 
a Dcmrl községek száma lOÜ. másikban (mely átbajlik a somogyi Zseliczbe) 
il, Fzen kívol van a három megye területén IS szétszórt sváb sziget 

Számol adván ezekben a Dráva-vonalon fekvő megyék fajnépességi 
livoiiyairól, — fölkcrcs-sOk a Halálon s a Uuna-vonai közt a Túl-a 
Ihiau ni^y északi megyéjét. 



III. Az északi megyék. 



E cs4^>ort természetes határai: északon s keleten a Diiini, nyugatra 
> kis Mlföldi rúna. délre a Balaton, a Sió vize s a tolna-baranyai hegy- 
ig. Ijuik északon húítódik a tényleges határ túl a természetes vonalon: 
mi Komárom niegj'e kél jái-ásával a Csallóközben s a Vág és Zsitva als6 
^%>'ny Hasában, fcllcsttel a felvidéken fekszik. 

A lerúlel 2.3ÜÜ.470 k hold: nagv'obb a Itálmság négy niegvéjének 

Injfdrlménél. De csak félanynyi község: 502 helység fekszik rajta (ott 

lUüL'i hclvsógel találtunk), s ezekben a mnlt számlálás 84<.l,337 lelket 

I (iDwIt íCÍ«,«H>^l) állapítoll meg. Itt tebát /le/jwftfc helyekkel és /önrorct/i 

[el írsz dolgunk. ^^^^^^^^^^_^_^^^^^^^^^^^^^^_ 



336 



Akkor a községek fajnépei így álltak egymáshoz: 

Magyar helység volt (2,070.785 k. h. területen) 366 ú. m. : 



- - A hely- 

területén f 
szám 


magyar 


román 


tót 


A fajnépek 
német orosz 


lélekszáma 
szerb horvát 


vend 


egyéb ny. 


összesen 


Tolna . . 65 


158.491 


263 


192 


12.165 


1 


377 


36 


6 


312 


171.843 


Veszprém 141 


170.582 


26 


1947 


7.988 


— 


2 


31 


41 


150 


180.767 


Fejér ... 86 


183 333 


35 


493 


5.363 


1 


827 


28 


2 


576 


190.658 


Komárom 74 


134.477 


23 


1.920 


3.019 


4 


1 


10 


3 


633 


140.090 



együtt: 646.883 547 4.552 28.535 6 1.207 105 52 1.671 



Tót helység volt (39.640 k. h. területen) 11, ú. m. 



Fejér. . . 2 
Komárom 9 



506 — 
1838 — 



2.159 
7.804 



106 — — 
364 — — 



18 
22 



683.358 



2789 
10030 



együtt: 2.á44 — 9.968 



470 — — 



2 — 40 



Német helység volt (378.826 k. h. területen) 124, ú. m.: 



együtt : 23.984 



759 124.107 



1 679 



14 



225 



12.819 



Tolna . . 


55 


10.855 


3 


577 


67.949 


1 


671 


11 


6 


182 


80.255 


Veszprém 


44 


6.491 




24 


27.974 






1 




23 


34 513 


Fejér. . . 


14 


5.623 


1 


91 


19.895 




8 


2 


1 


19 


25.640 


Komárom 


11 


1.015 




67 


8.289 








2 


11 


9384 



149.792 



Szerb helység volt (11.795 k. h. területen) 1, ú. ni.: 
Fejér... 1| 1.198 — 181 713 — 1.268 1 — 



3.368 



E vidéken a községalkotó népek sorából elmaradt a horvát, el a 
vend. Mindkét nép délnyugatról csak néhány gyenge rajt küldött idáig. 
A délszlávok közül csupán a szerb elemet látjuk kisebb csapatban föl- 
lépni : egyetlen községe Fejér megyében maradt fenn. De magyar hely- 
ségek tömege s a sváb faluk tekintélyes száma közt egy lij elem jelen meg, 
11 szigetképződmény l alkotva: a felvidékről ide szivárgott és megtelepült 
iől. Más fajnépekből mentül kevesebb mutatkozik. Jelentéktelen az isztriai 
románok száma, orosz alig van, aránylag a czigányság is kevés. 

E fajnépeket 502 községben fogjuk vizsgálni a nég\* megye egy- 
mással szomszédos területén. 



* Összesen a négy megyében, ú. nr. 



A hely- 
ség- 
szam 



magyar román tót 



A fajnépek lélekszáma 
német orosz szerb horv. vend egyéb nj. Gsszesen 



Tolnában 120 


169.346 


266 


769 


80.114 


2 


1.048 


47 


12 


494 


252098 


Veszprémben 185 


177.073 


26 


1.971 


35.962 




2 


32 


41 


173 


215.280 


Fejérben 103 


190 660 


36 


2.924 


26 077 


1 


2.103 


31 


3 


620 


222455 


Komáromban 94 


137.330 


23 


9 791 


11.672 


4 


1 


12 


5 


666 


159.504 


=- 502 


674.409 


351 


15.455 


153.825 


7 


3.154 


122 


(51 


l.U^ 


849337 




337 



Tolna megye. 

Kel felöl cíí)'-*^!?)' róiiás, közbül CRy béiczt's Icisitakas/lióI van össze- 

A bérezek a Mecsek- Ián czolat nyúlványai : — nlaltuk képez széles 
ü-clel egyfelől a veszprémi mező földnek. másruIÖl a fehérmegyei 
nezAnck Tnlniilia átterjedő folylalása. Az egfisz lopngrafia átmeneti 
jellegű Febő-SomoRV és Baranya hegj'eiröl Veszprém és Fejér nie|4yck 
lapályos részeire. A két alakzat Tolnában találkozik. Ide ereszkedett két 
sor az iftali s n labi hegyekből: a Nagy Koppány s a Kis-Koppány; ide 
omlik a KapüK. incg a Koppányjiatnk. Ide sziUllak le a Mecsekből a 
(zegziirdi kisebb, s a bonyhád-simontornyai iiajjyobb lánczolat hullámai, 
melyek átlós vouaibnn szelik át Tolnát, ii fejérmegyei határig. Két oldalt 
t mngaslatnk egy-egy széles öblöseiben lapulnak el: Somogy felé a Kapós 
r* Koppiiny völgj'ekben, Veszprém felé a Sió-völgylien, Fejér és Pest 
mvgyék felé u Sárréten, mely a Duna-völgyig ér. 

A fajncpek elhelyezkedése a térszíni viszonyokkal egyező. Fenn a 
magadatok hoszszd állős vonalán a sváb faluk fekOsznek, — lenn a két 
öblOzethcn a magyar helységek ; amazok a hegyhát svábjainak nyul- 
TÍnya. emezek a kapos-melléki, mezőföldi és sárréti magj'arsággal fOg- 
l^ek össze. Itt-ott néliány sváb sziget a magyar, s pár magyar sziget 
a %\áh talajban, egészíti ki a képet, melylyel téi'szakaszonkint foglal- 
kozunk most. 

Kezdjük a nagyobbik imujyur öblözeliiél, a Duna s a hegyek közt. 
azidu bejárjuk a soúb magaslatokat; végül leereszkedünk a kisebbik 
magyar Öbluzetbe, a Kapos-vólg}' s a Sió-raeltéke között. 



í 



A DnnavBIgy {H magyar, 2 nt^incl licl>-séi;gcl): 



r 


ll 


S;ryujnli járat 




■ PllÍM 




t-m 




:r<Jmt 


* 


tsodm 




»« a 


■Otrjím a 
lOmmtSi-CiSrmii 


Kr-'*-'" 


■ 
b 
t 


KI" 


■■•-FIWMr 


A 



Ijrosb u 

maayar l'n. 
iiiagyiir I's/. 
nugyar I*n. 
mnKyiir l'it. 
némel Hl' l. 
magyar V'ii, 
niagj'ar I* n. 
langynr — 

magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar Ul' ii. 
német I' m. 
magyar — 



magyar l*n. 



r kalh, II* c. 

ff. ref. Ili* r. 

«.. rtf. IV r. 

«>. rrf. IV» r. 

r. kalh. - 

i: kalh f 1 

r. kalh. 11* e 

r. kall) III* e- 

r kalh, in*c. 

fd. ref. in* r. 

fw. rcf. n* r. 

r. kutli. II* a. 

r. kalti, - 

ev. ref. l*r. 

r. knlh- V* e. 

r. kalli I* i. 




338 



A Sárkör (10 magyar, 4 német helységgel) : 



tlC 


fajnépeinek 




felekezeti népainek 


1 népMséf a 


fajtóbbs«2 10 


A járás és >.« 


többsége kisebbségei 


többsége kisebbségei 


ötvtn 


év 


helység neve x'g 


legsú- ( 


ígyéb 


legsú- egyéb 




^0 •' 


lyosb szórványos 


lyosb szórványos 


óta 


előtt 


Dunaföldvári /. 












it Német' Kér a 
( Tápé a 


fi^/iie/ m® m. 




r. kalh. Pa. — 


nőtt 


német 


magyar Pn. 




r. kalh. IPe. a. 


puszta 


volt 


IBikács a 


német IV* in. 




ág, ev. P r. e. 


nőtt 


német 


tGyörköny b 


német P ni. 




ág. ev, P r. i. 


» 


magyar 


tNagy-Dorog b 


magyar Pn. 




ev, ref, II' r. a.m. i. 


» 


> 


XKajdacs a 


magyar Pii. 


— 


ev, ref, IV r. a. i. m. 


» 


» 


tGindli család b 


magyar — 




r. kath. UPc. a. 


azóta lelt 


Simontornyai /. 












tUzd-BorJád ^ 


magyar — 




ág, ev, IV® e. r. m. 


nőtt 


magyar 


tSár-Szt'Lőrinczb 


magyar Pn. 




ág, ev. 11° r. e. i. 


» 


» 


tKölesd a 


magyar — 


— 


ev, ref, IV° a. r. i. 


» 


> 


tKis-Tormás a 


né/ne/ P m. 




ág, ev. — — 


» 


német 


ZMedina a 


magyar IPsz. 


— 


ev, ref II« r. II«k. a. i. 


» 


magyar 


Szegszárdi járás. 












XHarcz g 


magyar Pn. 




r. kalh. P e. a. i. 


nőtt 


magyar 


M^árd b 


magyar P n. 




r. kath. Pi. 


» 


> 



Egyes elszigetelt sváb faluk e magyar öblözetben arra vallanak, hogy 
itt a telepes németség terjeszkedni kezdett,^ Két szigete (Bikács és 
Györköny) a Sárközben, más kettő (Mözs és Duna-Kömlőd) a Duna- 
völgyben épült. Sőt hódító ereje is volt: Mözs és Györköny félszáz 
éve még magyar községek voltak, — ma több bennük a tót (Mőzsön 
IIF, a felvidékről áramló tótságnak ez a legszélsőbb telepe Túl a-Dunán), 
mint a magyar. Valaha a Duna tolnai szakaszán Paks is, miként a 
baranyai Mohács, tele volt némettel ; e góczpontok azóta csaknem teljesen 
megmagyarosodtak. A svábság a Duna-völgyben nem verhetett erős gyö- 
kerei ; a folyamhajózás s a vasút a magyar elemet erősíti, a csatornázolt 
vizek kövérré öntözik földjét, — kenyeret adnak neki a dunai halak, újabb 
időben a selyemgubók is. Itt a magyarság erős és jómódú. Tanúskodnak 
népes községei, köztük kettő legnagyobb (A), két nagy (^ és d), négy erős 
középméretű (d és c). Nagyközség valamennyi (21), csak három telep maradt 
kisközségnek, de ezek félszáz éve keletkeztek, kettejük már is meghaladta 
az 500 lelket 0^). E vidékről a nép nem költözik el; a községek kivétel 
nélkül mind nőttek: a Gindli-család nevű telep pusztából közel 3000 lélekig 
vitte. Ez és más öt község tiszta magyar. Vallásra e nép egyenlően oszlik 
meg a r. kath. s a két protestáns egyház közt. Csak Medinán van kevés 
kei görög vallású, a kik a vidék egykori szerb telepeiből az utolsó ma- 
radvány, — a többi elpusztult. 

Most megtekintjük a svábság zömét a tolnai magaslatokon. 



j 



Xtw 



Mai I ■ •■■ • •■• !•■• «•• ■ Ml 1^ • 



• 


Vl-' 


• 


■■■ •!•• 




■ t< •••< 


• 


f » . • . f 1 • 


M 


1*1 •••• 



•• 



• • 



II 



• 1- » 
« • t 

• ' « 



« • 



• ' I ' 

■ ■ •■« 

• • • I - I 



• 




• ••• 


• • 


t 




tf 


•1 






!•••- 




t 




!•■• 


II 






■ 1 ■ • 


11 


• 




• !•■ 








■ !••■ 


1 i 






• •«• 


• • 






t|.« 


<1 


• 




■ 


■ 1 



••I 



It 



• • 



«• 



* 

• 
I 

t 
• 



.T 
'lí 



•• 



.... ,. ,.' 



•• 



t ti.f«| 



1*1 iKI * «•*■•»•< III'- 



l .. . 



i • ^ , 



• 


• » . ■ 


• 
f 


• 


• •• !••• ' 


• t 


• 


• •• 


m m 




1 1 1 ■ 


i. 




l|i ili' 


■ 1 







• • 




• • ■•.- 


■ • 




H Ilii' 


1 1 


• 


t ■! 1 ff . • 


li 




1 ■• ■ ■ 1 i 


!• 




••• Ilii* 


• • 


• 


tii iin 


II 




••1 ■••• 


• ■ 


• 


.... ,.|.« 


t . 




••••tf if i«. 


i 




ri ■ ■ 1 1 ■«■ 


» 



« 1 


k 


i 


« I 


1 


- ■ 


• ' 


- 




• I 


1 


m 
• 


• t 






t • 


1 




« • 


1 




% • 


1 




«i| • ' 






• « • 


1 


' 1 


4i. ■•J 


t 


l • . 


■ « • 


ft 


- 1 


«fl| *•< 




- 


. í > 






• « 1' 


1 


1 


« • 


1 





I ti 



'tf 



•1't 

»• I 



f*V • 



«i 



i .■ ••• 



••-<^ 



•• • 



I • 



•ti l|k«' I • • M 



' 1*4 



• Ml 



• ■• li" 
■<• ii*. 

t«> !•*•* 
a i> a • I 
I •' •!•■ 
lil l«>t 
• ••■■ 



il 



II 



Bl 



• I 



• I I 

••4 ' 

« • 

«' ' 



• ■ • 



340 



A járás és 
helység neve 



(0 o 



6 



I 



Dombóvári járás. 

{•Mucsi b 

Csibrák ? 

Simontorjai j. 
Üűzs 
IHögyész 
IMnrga 
iKéiij 

IFelsö'Nána 
IKalaznó 
iDiós-Berény 
% Varsád 
ISzakadál 
iGyönk 
tSzárazd 
lUdvari 
t Hideg kút 
•Miszla 

tNagy-Székely 
IKiS'Székely 
•Görbő'Belecska a 
ty émedi a 

iSimonlornya c 
XPálfa a 



c 

? 
a 

a 

a 

a 

a 

a 

c 

1^ 
a 

a 
b 
a 



faj népeinek 
többsége kisebbségei 



B^>« 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



német I® m. — 
magyar V"n. — 



német 

német 

német 

német 

német 

német 

némel 

német 

német 

német 

német 

nemet 

német 

magyar 

német 

magyar 

magyar 

magyar 

magyar 

magyar 



I«m. 
IIP m. 
l«m. 
Pm. 
W m. 
Pm 
IP m. 
Pni. 
P m. 
IY« m. 
P m. 
IV« m. 
Pm. 
Pn. 
Pm 
Pn. 
1V« n. 

Pn. 



felekezeti népeinek 
többsége kisebbségei 

legsú- egyéb 
lyosb szórványos 

r. kalh. Pi. — 

r. kath. — — 



r. kath, 
r. kath. 
ág. ev. 
ág. ev. 
ág. ev. 
ág. ev. 
r, kath. 
ág. ev. 
r. kath. 
ág. ev. 
ág. ev. 
ág. ev. 
ág. ev. 
r. kath. 
ev. ref. 
r. kath. 
r. kath. 
ág. ev. 
r. kath. 
ev. ref. 



IPi. 

IV«r. 

Pr. 

Pr. 

Pr. 



Pr. 

iV»e. 

Pr. 

IW. 

Pr. 

IV°e. 

Pr. 

Pe. 

IV«a. 

Iir^e. 

IPe. 

IVV. 



n. 

1. 

I. 

e. i. 



1. e. 

r. i. 

e.i. 
e. 

a. i. 
i.a. 
i.a. 
i.c. 

r 01. i 

í.á. 
n.i. 



» fajtdbbtéf telt 



öiven év 



óta 



nőtt 



elölt 



német 



nőtt 



fogyott 
nőtt 

» 

fogyott 
nőtt 



fogyott 
nőtt 

> 
» 



német 



> 



magyar 
német 



magyar 
német 

magyar 
német 

magyür 
> 

> 



E térszínen a magyar községek (13) szétszórvák. Kettő a keleti homlok- 
zaton a sárközi medencze szélén, a szegzárdi hegyek alatt (Alsó-Nyék és 
Szegzárd), — egij a bonyhádi völgy pitvarában (Dőri-Patlan), — három 
a déli homlokzaton a vökv mélyében fekszik, hozzá zárkózva a baranvai 
hegyhát más öt elszigetelt magyar falujához, a mikkel közös medenczél 
képeznek (Váralja. Móza és Györe). Egy falu nyugatra a Kapos-völgy 
felé hajol (Czibrák), — végül hat fala a tolnai hegyláncz hosszú hullám- 
vonalának északi lejtőjén csopoiiosul, összekapcsolva a sárréti mag}'ar 
medenczét a Kapós- mellékivel (Miszla, Kis-Székely, Görbő-Belecska, Némedi, 
Pálfa és Simonlornya) 

A magyar helységek e négyfelé szóródott rajai közt í7 sváb falu 
tömör soia zárkózik a baranyai hegyhát és Karasicza-vidék 75 sváb falu- 
jához ; — együtt alkotják a Tiíl-a-Duna legnagyobb sváb medenczéjét. De 
a tolnai csoport lényegesen különbözik a baranyaitól. Ott kisméretű, de 
szaporodó és terjeszkedni tudó községekkel volt dolgunk. Itt a faluk 
népesebbek : Báltaszék lélekszáma 8000 körül tart, Bonyhádé 6000 körOl, 
Högyész és Gyönk meghaladták, Mucsi, Nagy- Székely, Tevel, Zomba és 
Mórágy megközelítették a 3 -300Ü lelket. A többi faluk nagyobb fele szin- 
tén népes (a tipus); csak egy kis töredék (6) maradt aprónak (a). Van 
köztük 19 nagyközség, s a kisközségek mind módosak. A közelmiiltban 



> ««tfh ricm tll b sxapordn lerjedl. s höditolt; Ötven ív alatt elnémele- 
íilellr. n magyar Diós-HiTcnyl, Udvarit és Kis-Vejtét, l)c löbbi' seiv nem 
nöffks:ik, nem nem lerjeszkeilik : a s/ölli5k, melyekből élt, elpusztultuk, -- 
s B sváb faluk megarOlnek; liiirmadrésznkbcíi (47 közt l'> faluban) fofjv 
a nép. s helyol — a tetemes kisel)bségekhől ítélve - a mapyar elem fog- 
lalja eL A *vúb innen — ú(iy lúlszik — Barnnya és Soniogi/ felé külíüz- 
ködik. A halmos vidék mngyar falni ellenben nagy népbőségnek s gya- 
rapodásnak örvendenek (csak a sváb faluk fogylak meg); a merre a 
svábsiii; vonul, olt u magyar falukban erős a sváb kisebbség mindenütt. 
főJcg a bnnyliAdl vOlgynek Baranya felé dűlő magyar szigetein ; a honnan 
pedig a sváliság elvonul: a tolnai hegysoi- bultámvonalíiban gyengék a 
sváb kisobliségck, sőt van nébány liszlit magyar falu is (ilyen Pálfa. s a 
sváli i'redetű Némedii. Vallásra ez a svábság vegyesen ág. ev. és r. katb,. 
a magyar elem e két egyház s a kálvinistaság kíizt oszlik meg. I^rdekes 
kivélelek : Nagy Székely, Mórágy német faluk, melyek vallásra en. re- 
formátusok. 

MosI leszállunk e halmos vidékről n kisebbik öblAzctbe, u tolnai 
anfE>'ar>ágnak Somogygyal és Veszprémmel haláros részéhez. 

A Kapos-vfilgy (8 inngyar, 1 német hclysétíKeli : 



Ikunhoodri j. \ 

'•'i-Üomhofár e j 

•.tkllrSlö: C 

tCJ-üumbotnir c ' 

iKard a ! 

■ iff/ula Jopdnaa c . 
íiimésii járdt. , 

■•^zekálg m ' 

- r-jiig b I 

Uj/iu c 

■Fiocírhrlg b 



magynr 

német 

luagyiir 



magyu- - 
inugynr - 



r. kalli. IP t. á. 

r. kfltli. !• i. - 

r. knth, I»i, e, 

r. kath I' i. — 

I r. kalh. l»i. — 

r. knlli. I" i. - 

r. kflth. l*i. - 

I r. kiilh. l*p. i á. 

I r. kalh. 1" i. 



nzóta lelt. 
nfiti 



njnict 
magyar 



A Nafy'Koppány hrgyaor aliilt ^5 inauyar liolyséüif^li : 



r. kalli. 1* I. 
eo. ref. II' r. 
r. kulh. [• e 
r. kiilh. I' i. 
r. kall). 1* j. 



iiómcl hclysóggpl): 

r. knlh. f i. 

- I r. kalh. I" i. 

- I r. kalh f i, 

r. k»lh. f i. 

- ' r. kath, Ul'c. 

r. knlh. I*a. 




magyar 

liímcl 

miigyar 



342 



A Kis-Koppány hegysor alnlt (7 magyar helységgel): 



í 



u 


fajnépeinek 


felekezeti népeinek 




fajtőbftség *«it 


A járás és >>o 


többsége kisebbségei 


többsége kisebbségei 


ötven 


év 


helység neve ^ g 


legsú- egyéb 


legsú- egyéb 




<i 


lyosb szórványos 


lyosb szórványos 


óta 


elótt 


Tamásii járás. : 










•Bedeg a 


magyar — — 


r. kalh. I«i. 


nőtt 


magyar 


Tótkér a 


magyar F t. — 


ág. ev. II r. e. 


fogyott 


3> 


* Kánya ^ 


magyar — — 


r. kath. P e. a. 


nőtt 


!> 


t Tengőd a 


magyar — — 


ev. ref. IV* r. i. 


fogyott 


:> 


tFelső'Ireg b 


magyar — — 


r. kath. IV« e. i. a. 


nőtt 


> 


tyagy-Szokoly b 


magyar — — 


ev. ref. il" a. r. i. 


"» 


? 


tTól'Keszi a 


magyar — — 


r. kath. Pi. e. 


» 


)fe 


A Sió-mellék (3 magyar helységgel) : 






Tamásii járás. : 










lOzora d 


magyar — — 


r. kath. ÍM. — 


nőtt 


mag J-a r 


Fürgéd p 


magyar — 


r. kath. IP e. — 


» 


d 


•Felső-Nyék a 


magyar — — 


ev.. ref. IW, m.i.a. 


» 


* 



Szaggatott területén a magyar elem szorosan összefog. Sváb sziget 
e talajban csak kettő keletkezhetett: Kurd a tolnai hegyláncz alatt és 
Pari a Koppány-völgyben. Kurd már magyarosodik (IV** magyarral), míg 
Pari sváb marad, sőt elnémetesíti a szomszéd Kocsolát (V*' . némettel). 
Egyebütt csak magyarság él e vidéken, sőt a faluk legtöbbje tiszta magyar. 
Valaha voltak itt tót szigetek is, nevük máig az : Tót-Kér, Tót-Keszi, — 
de ezek beolvadtak a magyar elembe teljesen. 

A községek általán mind virágzanak. Népbőségúk túltesz a felső- 
somogyi helységekén : Tamási és Ozora lélekszáma meghaladja a 4—4000, 
Ö-Dombóvár, Új-Dombóvár, Döbrököz, Szakcs, Majsa, Gyula-Jováncza 
lakossága a 3 — 3000 lelkei; a többi falu is erős. A tipusok ezek: 6 ft. 
10 a, 3 fi. Csak egy helység maradt aprónak (a) : Tót-Kér, s ez egy, meg 
szomszédjában Tengőd (a Kis-Koppány vidékén) fogyott, — a többi 50 év 
óla mind nőit. A 28 magyar község közül 22 tiszta magyar, 5-ben súly- 
talan a más ajkú kisebbség, csak l-ben súlyos a német minoritás (Kocsolán). 

Hitélete e vidéknek túlnyomólag r. kath., 5 község ev. ref. és 
1 ág. evang. vallású, — a többi a római egyházat követi. 



Tolna megyéről az adatok ezt a képet adják. 

Városa a megyének egy sincs. Volnának népes és jómódú helységek, 
melyek a városi szervezetet megbírnák. Ilyen Szegzárd, Paks és Duna- 
Földvár (mindhárom A lipiis) ; nem hiányzik belőlük a városi elem sem: 
az úri és az iparos-osztály. De a tolnai magyarok beérik a nagyközségi 
s a megyei aulonomiával, — városi önkormányzat fényűzését nem óhajt- 
ják; versenyezni akarnak a svábbal nemcsak a kulturális haladás, hanem 
a takarékosság mezején is. 

A nagyközségek száma 82 : ú. m. 52 magyar és 32 német. Ez a tipus. 



megyében, a mi — B AUoxerátől szenvedett nagy csapás 
daczára — jólétet jelent niegyeszerte, A kisközségek s-/A\ma ^fi. Kzek közQl 
G nagyközM^ghvz csuloltatott (3 magyar, '.i númet). ~ 32 falu pcdi^j 13 Jegyzői 
körbe van osztva: kettesével 7. hdrraasdval li kflrbe: á körnek magyar. 
ftnuk német a faj többsége, — a faluk mind jómódúnk. 

A helyséfjméretek ~~ faUfthhség szerint csupor tositvu —ezek: 
méretre 



h 



fajlSbbségre 
ingyar német 



Icgnagynbb 
nngymérelQ 



kSzépiiifrclfl 



(A. li|nis) 

1». . I 



A mag>ar községek teliát az összes nagyobb méretekben felülmúlják 
a német községeket. Az utóbbiak &záma csak a kisméretű tipusoknál keriil 
a msg>'ar községek fölé. Nem kell kiemelni, hogy ez a sváb falukra nézve 
nctn előnv- 

Tiszta magyar község van 33, lebát a magyar községek nagyobb 
felf : li«zta német község van 2, tebát kevesebb, mint a sváb faluk' 
htt%zadrésze. 

Pnligloll községekben — nem számítva a súlytalan minnrilüsokat — 
sz arány a kél fajnép közt ez: súlyos magyar kisebbség esik ti. kisubb 
•dlyú 10 sváb községre. — viszont súlyos néniéi kisebbség esik 7, kisebb 
lályú 2 m:i<^-ar községre. Egy mag\'ar s kéf sváb faluban van kisebb 
sUyú (11") szfrb minoritás is, — ezek a régi szerb lelépek niariuiványai 
Tolna lerOlelén. 

Vallási viszonyai a megyének ilyenek: 

\ r. kalh. községek száma 7íí, köztQk 41 mi)>>yar, 31 német; az 
iji/ rp, köZM'gcké 23, köztQk 4 magyar, 19 német ; az cn. ref. községeké 
l'i. kózlOk 17 magyar. 2 német. K kúlvinisla némel faluk egjike Morág\-, 
' Mcgzárdi beg>-ck alalt. másika Nag_v-Székely a tolnai begylúnc vége- 
ién, a Siómellék fölött. Mindkét példa történeli mag>'arázatra szoi-ul. 
\ közsc^k erős harmadában a más hittl kisebbségek nagy számarány- 
inal vannak jelen. Négy községben kel. gür. hitŰ szerbeknek látszik nyoma : 
tuk kclli-jébcn tényleg vannak szerbek, de templomuk s papjuk nincs. — 
nis kellejében van templom, s tán harangozó is lehet, de a hivek hiány- 
ának. A tolnai Ouna-völg\-ben néhány kis baptista telep mintegy foly- 
(atiiB a kuranyavár korúi látott hasonló telepeknek : ez s a uazarenus 
felekezet nyilván a Duna mentén teijeszkedtk. Az izntetilák e megye 
wk helységében altg mulatkozniik : bárom nagvobh telepúk van : Bonyhád 
iIll*). t'M)ombovár és Högj-ész (II — II' kisebbséggel). 



344 

Ha hozzávetjük a tolnai viszonyok e vázlatát a baranyai viszonyo- 
kéhoz, a fajnépek eltolódásának érdekes képe elevenedik meg előttünk. 
A tolnai magyar medenczék duzzadnak, telnek — a baranyai magyar 
medenczék pedig üi'ülnek, — a tolnai svábság fogy, a baranyai svábság 
szaporodik. A tolnai magyar a táguló svábok, a tolnai sváb pedig a ki- 
vándorló baranyai magyarok helyét foglalja el. 

Most vizsgáljuk meg a magyarság állapotát a szomszéd Veszprém 
megyében, a bakonyi sváb medencze körül. 



Veszprém megye. 

Ott fekszik Túl-a-Duna közepén. De sem természeti viszonyai, sem 
történeti és gazdasági fejlődése nem engedték, hogy ez országrész magyar- 
ságának erős középpontjává lehessen. 

A megye szivében a nagy bakonyi hegylánc emelkedik, hatalmas 
várépület gyanánt, melynek külső sánczai keletre a Vértesig, délre a Bala- 
tonig, nyugatra a zalai Kis-Bakonyig, s a Rábaság széléhez, végre észa- 
kon a kis alföldi rónáig leérnek. Csak e külső sánczok vannak a 
magyar fajnép kezében: a belső várat harmadfél száz év óta a telepes 
svábok tartják megszállva. 

Napjainkig H sváb falu népesíti be a nagy Bakonyság bérczvilágát. 
vadregényes hegykúpok, rengeteg erdőterületek közt. A Hl magyar hely- 
ség nagyreszt a Bakony perifériáin épült, s mintegy körülzárja azt, vár- 
vívó öv gyanánt. Csak egy községcsoport települt meg Fejér, Somogy 
és Tolna megyék közt, Veszprém megye délkeletre dűlő sík nyúlványán : 
a Balaton- és Sió-melléken ; ezt^ lakja a meg}'e legkeményebb mag}'ar 
fajnépe: a mezoföldi. 

A Bakony mélyéből a kisebb vizek egész sora folyik szét a szélrózsa 
minden irányában, völgynyílásokat nyitva maguknak mindenütt. Nyugatra 
a Rába felé futnak : a Torna, Ilajagos, Bittva, Tapolcza és Gerencze, mint 
a Marczal-patak mellékfolyói, mely ezeket fölveszi; oda siet saját útján 
a Kis-Bakonyér; — északon a győri Dunaágba torkol az a nagyobb 
patak, melynek Veszprémben Czuha, Győr-megyében Nagy-Bakonyér a 
neve ; — keletre küldi a Bakony a Nagy- és Kis-Gája patakokat, meg a 
Séd vizét, a mik Fehér megyében a Sárrét közül előbb egymással, aztán 
a Sárvíz-csatornával, s végre Tolnában a Sióval egyesülnek, hogy a nagy 
Dunába torkoljanak. 

F .szétfolyó patakok völgységeit lakja a megye magyarságának zöme. 
s csak azokon át, mint megannyi várkapukon juthat a belső épületbe, 
hogy túlsúlylyal azt is mcgszállhassa. A három főbejárás: a séd-völgyi 
Veszprémig, a torna-völgyi Szt-Gálig, s a Czuha-völgyi be egész Zirczig 
ma az övé. De a szívós versengés nem szűnt el a két fajnép közt e 
kapukért, sem a többi bejáratok körül. 

Mi Tolnából indulunk ki; megtekintjük elsőben a külön fekvő 




;íió 



Btet^Stdí iSkot. Aztán fAImesyQnk b Halálon mellekén ál a nuhniiy 
kr)pti fokapujához, vt'gig a Sédvölgiföii, s he a liakony-mélybe. MajM 
kUrpnok a nyugali rőkapun n bejarjuk a Haknny körQl a kisebb nölgy- 
^fgeket: a Marczal iiiolléköttSi » Kis-és N'R^y-liája viclékei)^ 



' A mtxima i 


10 nin)(yiir he 


ysíggcl) 








AiéHaf If 


lujtiípeln 


tk 


relekeicil n 


rfn,*^ 


. HtWI 


ICbhBtse kÍHbbstH<l 


labbsÍRe kiMbbstitel 




MfMcMn ai 


líg»ú- 


egrtb 


iegsií- 


igyib 


Umm 


^ 


Ifoíh 


■órránroa 


ljo.b 




Ali 


t^ffinyi Jdrá» : 












xMne-Komdrom a 


ningyar — 


— 


r. kalh. III'c 


n.i. 




:«í/(H-fla;M] d 


tnagvar — 


— 


r. kalh. Ve, 


in. 


nnit 


lL<^Jo^■Somdrom k 


majíjfar V» n. 


1. 


ág. «-. in*r. 


e. i. 




sft^ c 


magyar — 


— 


r. kath. IVc. 


a.j. 




j*SIA-Maros ^ 


magyar - 


— 


ev. ref, Ill'r. 


i 




í Fok-SiftbadJ a 


mngyar — 


„ 


ev. ref. V'r. 


_ 




itEnirins e 


magyar I*... 


— 


ev. rcf. IV'r. 


i.ú. 




\ Bonok ^ 


mngynr — 


- 


r. kalh. lICc. 


i. 




tUfz6-S:l-íigSrf,ff a 


magyar — 


— 


ev. rcf. Ul'r. 


i a. 




tUp$/ng a 


magyar — 


- 


ev. rcr. Ill'r. 


i. 




A Balaton-mellék i8 maKy 


r helységgel! : 






£ní.nj,t >«<«(». 












um;^ k 


magyar l*n. 


— 


r. kalh. ll'i. 


e. a. 


llfill 


:Safatoo/S-Xq/<frK 


magyar - 


— 


ev. rcf. Il'r. 


i 




,-Ca^lAgh a 


iuag>-ar - 


— 


ev. ref. l-r 


i 


fogyóit 


iKSoflte 


magyar — 


— 


cv. ref, IIV. 


n.i. 


nOtI 


tJ&flCK a 


magyar - 


— 


ev. ref- tllr 


i 




irw:pr^mi jdrát: 












-VArte-Bcrénv ^ 


magyar I' n 


— 


r. kalh. V'e. 


i 


foggoll 


Almátli « 


magyar I' ii 


— 


r. kalh. V'e 


n. 


axAta 


:'<: KH-.-Xioédd/aa 


magyar - 


- 


cv. rcf. ITI-r. 


i. 


fogyott 



A föld tu'po, mely c vidéknek a mexőfold nevel adta. hozzáérti a 
nómelk'ki rónához a halmos Balaton-melléket is. Mi mcRkölfinbflzIeljOk 
> kél lérHzakaszt. 

A mezAföldi sík lerniet a nagy alföldi képlethez tailozik. A vesz- 
prémi lupálylúl a bihari rónáig terjedő végtelen pnszlaság ez, melyei 
Enying és Nagy-Szalonta. a Sió s a Körös partja közt nagyobb talnj- 
taDáni sehol meg nem szakit : sem a fejérracgyei Sárközben, sem a pesti 
Dimavóigybvn. sem a Kunságban, sem a Hajdúságban, A halmox Bnlaton- 
tneUék ellenben lépcső a íiakonybn. mely a nagyalföldcl a kis-alfaldlCtl 
"áltuzlja el. 

Kgy fajt:! kemény, nagyrészt kálvinista nép lakja a mezöf^ldet s 
Bíbion-mellékct. De községeik képén, népességi viszonyaikban eltéréseket 
■■■■piltialunk meg. 

A mrzópildi sfksiig falviti letemesebbck s népesebbek, mint a halmos 
^^on-meiUkiek. Olt a nagyközségek száma 7, ilt 1. a kisközségeké oll 




346 

3, itt 4. A helységmérelek ott: 1 rf, 2 c, 1 6, 4 a, 2 /y, — itt: 1 ft, 4 a 
1 /í^, 2 a. De a főkülönbség a két vidék közt az, hogy a mezőföldi síkon 
növekszik a gyarapodó népesség, — csak Mező-Komárom képez szomorú 
kivételt, de ez már a Balaton-mellék szélén fekszik, s énnek sorsában 
osztozik, a hol feltűnő a nép fogyása. Már a zalai Balaton-melléken láttuk 
ennek aggasztó jeleit. 

Érdekes Lajos-Komárom példája. Ott a fajtöbbség félszáz éve tót 
volt, de megmagyarosodott. Jöttek azonban a tótok helyére svábok^ nem 
a veszprémi Bakonyból, hanem nyilván Tolnából. (A veszprémi sváb 
r. kath.^ a tolnai nagyrészt ág, ev. — a lajos-komáromi pedig ilyen). Itt 
gyökeret vertek, súlyuk V^, s közel állanak ahhoz, hogy a fajtöbbség az 
övék legyen. 

A nagy Bakonyság küszöbéhez érkeztünk ; belépünk a keleti főkapun : 
a Séd'üölgybe, hol a magyar szó Veszprém város körül Rátót és Szentgál 
községekig terjed. 



A Séd-völgy és melléke (16 magyar, 5 német helységgel): 



A járás és 
helység neve 



•« aj 



I 



Veszprémi járás 

:ösi 

! Várpalota 
tÖskii 

tPeremarlon 
Kis-Kovácsi 
*Bcrhida 

!*Papkeszi 
Vilonva 
ÍSzcnl-Islván 
*Lil6r 
í Soly 

(*Haj máskér 
i'Rálól 
( Kádárka 
•.•Veszprém 
c Márkó 
j'Bánd 
l He rend 
:Szent-Gál 
•Városlőd 
Csehbánya 



I 



a 

a 

a 

a 

a 

a 

ot 

a 

c 

a 

A 

[^ 

c 

r 

c 
b 



fajnépeinek 
többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



magyar — 
magyar 1° n. 
magyar I't. 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
mag3'ar 1° n. 
mag5^ar — 
magvar V n. 
magyar V "n. 
magyar — 
magyar 1° n. 
német IP m. 
német IP m. 
német IV* m. 
magyar IP n. 
német P ni. 
német IP m. 



t. e. 



felekezeti népeinek 


a n«p«ssé( 


a fajtSbbaéf vait 


többsége kiset 

legsú- 
lyosb s 


)bségel 


Ötl 

óta 


'en év 


egyéb 
zórványos 


elótt 


r. kath. IV« e. 




nőtt 


magyar 


r. kath. IlPa. 


IPe i. 


fogyott 


» 


r. kath. V^i. 


e. 


nőtt 


tót 


r. kath. Pe. 


• 

1. 


fogyott 


magyar 


ev. ref. IIP r. 


u.i. 


nőtt 


» 


r. kath. IV* c. 


i.a. 


» 


r. 


eu. ref. IIP r. 


a. 


» 


<> 


eu. ref. IP r. 


u. 


fogyott 


? 


eü. ref IP r. 


a.i. 


fogyott 


TN 


ev. ref IP r. 


a.i. 


fogyott 


1» 


r. kath. IV' e. 


a. 


fogyott 


} 


r. kath. lV°e. 


a.i. 


fogyott 


'.) 


r. kath. 11 e. 


• 

1. 


nőtt 


i 


ei). ref IP r. 




fogyott 


9 


r. kath. IP i. 


e.a. 


nőtt 


> 


r. kath. Pe. 




fogyott 


néniét 


r. kath. Pe. 




nőtt 


^ 


r, kath. Pi. 


e. 


» 


» 


ev. ref. IV® r. 


• 

1. 


» 


magyar 


r. kath. — 


— 


» 


német 


r. kath. Pi. 




» 


? 



A török világban idáig ért TúI-a-Dunán a budai basák hatalma. 
A fetső vőlgyszakasz Veszprém várával kétszer is volt török kézen rövid 
ideig, de vitézül visszavétetett. Belebb, a Bakony mélyében másfél száz 
éven át di'ilt a háboriiság, — tanúskodnak róla a várdüledékek. A regi 
magyar lakosok kipusztultak, a német világ sváb telepeseket hozott oda : 



l 



VMjEprím mflRflH Márkfi, Briiid. Herend, VárosWd is Csehbánya az cisíí 
Irlcpek. melyekkel taliilkoziink, 

A St'ct-völ}íy alsó Kzukaszáii a lörAk vílií|^ uláii helyreúllt n mngj'ar 
élei. megújullak a ré^i niflfO'Hf kAstsé^ek. de egykori fejltíkúpességQkel 
nem tudták visszaszeiezní. Veszprém város az utolsó 50 év alíitl ali^ 
lü*/,-kaI nAvelte lélekszámát ; a vasutak mej;éptllcsckor a fnvoiinlak más 
irányl»a vezettettek, s a mepye széklielyeliől nem lehetett for){aImi (íócz- 
pont Kdrúlöttc me^i éppen hervadoznak a magyar kézségek : nagyobb 
feiilk rélszáz év óta veszleít népességéből; kíJzlQk két nagyközség is; 
Váqialota és IVremarton. A német faluk elJenhen a Jelsö vfllgy szak aszón 
nőnek. eg>-ikOk : llánd (101 lélekről 74'J-ig) megliélszerezte ez idő alatt 
UkcMságál. Jelentékeny magj-ar kisebbségek csak egyes ipaitelepeken : 
Hcrenden (IV"^. Csehbányán és Márkon (11—11") vannak. Látszik, hogy 
c népnek munka kell. Bégi erdőgazdálkodását már régen nem folytat- 
halja. — az erdőségeket a rendetlen irtás és tűzvészek kipus/tttolták, — 
Vár|Mi1olától Veszprémig a hegyek nagy része ma kopár, karszt-szerü 
uvaliig. hol legeltetni sem lehel. A nép tehát költözik innen, a túl-a-dunai 
városokba, Budapestre, vagy messzebb az Alföldre. 

Mutatkozik is a nép fogyásának jele u helységeken : i'ij község c 
-idéken már régóta nem keletkezett, - a régiek mérete pedig (Veszprém- 
u.l. Várpalotával és Szent-Gálhil; (\ A. l á, \ c. i b (németi. A n, 7 fl 
'U\to\ H német), 'i a (ebből ü magj'ar). Csak egynjkúsúg dolgában tesz- 
nek túl a magyar faluk a németeken: lixzln magyar faln van 0, Itssia 
német egy siuci. Öskü — miként a mezöföldi Lajos-Komárom — .'»0 éve 
tói telep voll. de megmagyarosodott. A tót elem túl-ii-dunai gyarmatai 
ciak fölebb. Komárom megye területén maradlak meg; a bakonyságiak 
rlpuutultak. Más fajnépekböl a sváb vert erős gyökeret, s látszik a 
rdíú/í (V*) kisebbségen, hogy a Séd-völgy alsó, magyar szakasza felé 
i'-rje^kedík. 

Vallásra a séd-völgyi svábság r. kolh . a inagyai-ság nagyobb fele 
^xtnliii az, kisebb fele pedig ev. ri"!'. 



K Bakonyság mélyélMn 1 10 n 



Zirai Járat -. 
(teákon). 

[iLttm 



I tZra 



I jlAkiU 1 nómcl IV* m. 

^fObafalo ■ I nímct IV* in. 

b I maggar V*». 
• . maggar t'n. 
S ' magyar — 
r|-o..i fi I ndnrl ll'iii. 

UliHJ'-EBt'ri^r ^ ! aíinci IV* m, 



ír. 20 némcl hflységüd) : 



. knlli, 
. knlh. 
. kalh. 
. kath. 
. kait). 
- kiilh. 
. knlh. 



foggoll 
iiAll 



maggtír 

maggar 

német 

magyar 



348 



u 


faj népeinek 




felekezeti népének 


( nipitsvf 


a fajtflbbtéc ralT 


A járás és ►.^ 


többsége kisebb 
legsú- ( 


ségei 


többsége kis 
légsú- 


(ebbségei 


öhh 


m év 


helység neve x'2 


ígyéb 


egyéb 


^wW ^^m 


< 


lyosb szórványos 


ly osb szónrányos 


óta 


előtt 


Pápai Járás: 
















(északnyugaton). 
















Németbánj'a a 
Farkasgyepű a 


német IP m. 


— 


r. kath. 


Pi. 




nőtt 


magyar 


német P m. 




r. kath. 


Pi. 


— 


azóta lett 


j*Jákó "^ a 
' Iharkút a 


német P m. 


— 


r. kath. 


Pi. 




nőit 


német 


német III® m. 


— 


r. kath. 


Pa. 


— 


» 


» 


Devecser'i járás : 
















(nyugaton). 
















Pölöske g 
•Noszlop a 


német IP m. 


— 


r. kath. 


Pe. 




nőtt 


mag\'ar 


magyar — 




r. kath. 


IV«e. 


n.i. 


» 


> 


j Német-Polány p 
l Magyar-Polány a 


német P m. 


— 


r. kath. 


Pi. 




9 


magyar 


német III* m. 


— 


r. kath. 


Pi. 


— 


» 


magyar 


f Gyepes a 


magyar Pn. 




r. kath. 


Pi. 


— 


» 


> 


j'Kis-Löd a 


német P m. 




r. kath. 


Pi. 


— 


» 


német 


' Ajka-Rendek a 


német P m. 




r. kath. 


Pi. 


e. 


» 


magyar 


Veszprémi járás : 
















(délnyugaton). 
















/ Crkut P 


német P m. 


— 


r. kath. 


Pi. 


— 


nőtt 


német 


<*Nagy-Vázsony b 


magyar V®n. 




r. kath. 


Pa. 


e. i. 


fogyott 


német 


( Leányfalu a 


magyar — 




ág. ev. 


Tn«r. 


e. i. 


nőtt 


magyar 


Vöröstó a 
•Meneshely g 


német II® m. 




r. kath. 


— 




fogyott 


német 


magyar — 




ág. ev. 


ÍPr. 


e. i. 


nőtt 


magyar 


j Magyar-Barnag a 
l Német-Barnag a 


magyar IlPn. 




er. ref. 


IIP r. 


ai. 


fogyott 


» 


német P m. 


— 


r. kath. 


— 


— 


fogyott 


német 


/ Kis-Hidegkút a német — 




r. kath. 


— 


— 


nőtt 


> 


< Nagy-Hidegkút a német P m. 


— 


r. kath. 


Pi. 


— 


fogyott 


? 


(•Tót-Vázsonv b 


német V° m. 




r. kath. 


IPe. 


i. a. 


nőtt 


> 


í'Vámos a 
\ Taisz a 


magyar P n. 




ev. ref. 


IIP r. 


• 

1. 


fogyott 


niagyiir 


német P m. 


e. 


r. kath. 

1 




— 


fogyott 


német 



A Nagy-Bakony belsejéből kelet felé Veszprémnek a Séd, nyugat 
felé Devecsernek a Tárna vize foly. A két völgj' átmetszi a Bakony 
derekát. Kz átlós vonaltól délre fekszik a Bakony-mély kisebbik darabja 
(veszprémi szakasz) ; csiicspontjai : az Csti-hegy (532 m.) s a Kob-heg}' 
(601 m), melyek az erdős béixzek hosszú sorát küldik át Zalába, a 
Balaton mögé : az olt a Kis-Bakonyság. Az átlós vonaltól északra és 
északnyugatiba a Bakony-mély nagyobbik darabja fekszik (devecseri, 
pápai és zirczi szakasz), csupa vadon erdőség, és hatalmas oromzatok; 
csúcspontjaik: Veszprém fölött a Papod s a Fekete-Hajag (646 és 648 ni.) 
Zircz fölölt a Somhegy (653 m.) Bakonybél fölött a Köröshegy (713 m), — 
ez a legmagasabl) pont az egész Bakonyban. 

A déli tagon, Zala megye szélén, van öl magyar község, hét 
német faluval szemben. De e faluk népe, mint a kelet-zalaiaké — 
rohanwsaii fotjij : ötven év óta három magyar, négy sváb faluban hanyat- 
lott a lélekszám. Knnek daczára a magyar szó terjed e vidéken: Nagy- 



\ir9ioar. mely félncáz éve némel fntii volt, ma fsjtAbbséfjre ma^yni' fa- 
nemei kisebbség V"), 'ról-Vázsoiiyhaii pedi^. mely lói fahiból lelt iié- 
mcllc, a magyar kisebbsiíg már V" erejű. Ez a Nvábság kiöltözik íí( 
innri) Xaláha, hol mn iiépy Iclepet bír Tapolcza mfigölt. 

Az északi ta^oii. Zircz felé, itiiís a kép, A magyar elem iifíyaii mcg- 
•ucállla a Ilakony zirczi kapuját, — erős gyökeret vert Hakonybélben cs 
liorznvAroM (ez atóbbí tiszta magyar község). — eilióditotla magái Zirczel. 
mely ."jO éve sváb helység volt (ma a svabság ilt V"). s terjed Nagy- 
Ksxlergáron ÍV", Pon-án II* magyar kisebbséggel, l)c elvesztett A*é/ mnijtjnr 
helységei e közben : Sóktllal és üiaszfaliil. a mik i IV — ÍV iiuigyar kisebb- 
ség hijján) elnémelesedtrk. Még kedvezölleiiebb a helyzet nyit<jtilnak : 
t>evec!«T és Pápa felé. Amoll a svábsiig terjeszkedik; visszahódítotla 
Xémel-Poláiiyt. mely M éve magyar falu volt. s germaiiízálla Magyar- 
Polányt, meg Ajka-Rendeket. Ot magyar belyscgből e szakaszon ma 
már csak kellő: (iyepes és Noszlop laz utóbbi tiszta magyar) maradt 
meg. IMpa iiiögütt mind a négy bakonymélyi falu sváb, s a magyarság 
bennük csak lassan (II — llP-kal) terjeszkedik. 

\ magyar községek mérete az egész BaUony-mélyben : 2 ft. 3 o, 
Ü ,í. 3 a, — a német községeké ; 1 i, li (f, .") ,i, K a. Vallősrn a bakonyi 
trábvíg r. kalb. a magyarság megoszlik ez egyház, s a kél protestáns 
rg)'tiáz közt. 

Most körttljárjuk a Bakonyság szegélyzetét, a kisebli völgyeket, a 
mik abból nyugat, csjtak s északkelet fele nyitnak. 

A Tonia-vOlQr ( 16 magyar tict vsf ggclj ; 




Islckeuli ntpinsli 


• .•»•••( 


U|i»M| m« 








Jíglú- 


teytb 


őlttn 


év 


lyaib ni^-rvánjos 


ÖU 


tiíii 


r. Itallj. Itfu. 


I'c. i. 


nGlt 


iiiiiHyar 


r. Iioth. f .1. 


i. 


ntóta tplt 




r- Itiilli. IV* c. 


n.i. 


nfill 


illagjnr 


r. Itnlli llt»n. 


o.i. 






r. tí.Uli. l'c. 


— 






áí,. m IV r 


e.i. 


íogyotl 




r, kntli. f 11. 


i. 


fogyott 




r. Iialh. 111' 11. 


f.i. 


fogyott 




r. kiUti. IV' c 


ii.l. 


fmoit 




dg. fv. \* r. 


e. 


nfiit 




r knlli. P i. 


r.n. 


> 




r, knlli. l* i. 


ne. 






r. knlti. 1* i. 


a. 






r. kntti. lU' a 


t. 






r. kalli. IIJ* 1. 


i- 


foggolt 




r. kiilli. !II» n 


j. 


nmi 


. 



350 



A Marczal-láp és melléke (8 magyar helységgel): 



bo 

A járás és >>£ 
helység neve ^ g 



Deoecseri járás : 

í Nagy-Kamond p 

< Kís-Kamond 

rKerta 

( Kis-Pirit 
Nag3'-Piril 

•Csögle 
Egeralja 
Adorjánháza 



fajnépeinek 
többsége kisebbségei 



felekezeti népének 
többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



magyar 
magyar 
magyar 
magyar 
I Nag3'-Plril ^ magyar 

magyar 
magyar 



a 
a 



a 

a 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



r. kalh. I« i. 

ág. ev, 1V» r. 

r. kalh, IV'a. 

ev. ref. IV® a. 

ev. ref. II' a. 

ev. ref P i. 

ev. ref. IIP r. 

— — I ev. ref. IP a. 



[ 



a 

P 
a 

a 

a 
a 

? 



magyar 

A Nagy-Somlyó vidéke (11 magyar helységgel): 
Devecseri járás: 

(•Somlyó-Vásár- 
hely 
Kis-Jenö 
Bor-Szörcsök 
ÍOroszi 
Dóba 

^Nagy-Szöllös 
Alsó-Iszkász 
•Közép-Iszkász 
Felső- Iszkász 
Csöz 
Kis-Szöllös 



e. 
e.i 
r. i. 
r. i. 
a. r. 

a 
r. i. 



magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar Pn. 
magyar Pn. 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 



magyar — 

A Hajagos-völgy (9 magyar helységgel): 

Devecseri járás: 

magyar 
magyar 
magyar 
magyar 



r. kalh. P i. 
r. kalh. P i. 
r. kalh. P i. 
r. kalh. P i. 
r. kalh. P i. 
ág. ev. IV»r. 
r. kalh. P i. 
r. kalh. P i. 
r. kalh. P a. 
r. kalh. P i. 
r. kalh. P i. 



a. 



1. e. 

a. 

a. c 

• 

1. 



I 



Vecse 

Vid 
*Nagy-Alásony 

Daprony 
Pápai járás ; 

Pór-Szalók 
•Nemes-Szalók 

Külso-Valh 

Gergely! 

Vinár 




fi. 

o 






a 



a 



magyar 
magyar 
magyar 



ág. ev, IlPr. 
r. kalh. lU^'a. 
ág. ev. IlPr. 
ág. ev. V° r. 



r. kalh. UPa. 
ág. ev. IV® r. 
r. kalh. IV«a. 
ág. ev. IP r. 



n' 



r. kalh. IP a. 



magyar — — 

magyar — — 

A Bittva-völgy és melléke (9 magyar helységgel) : 
Pápai járás: \ 

magyar — — 

magyar P n. — 
magyar Pn. 



e. 

e. 
e. 



e. 1. 
e. i. 
i. e. 
i. e. 

• 

1. 



( Salamon fi 

•Dáku ^ 

Héllornyú-lak a 

Borsos- Győr a 

Dercske a 

Nyárád a 

•Mihálvháza a 

j Mezőlak a 

[ Békás a 



I 



magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 



r. kath. — 
ev. ref. IIP r. 



cv. ref. V® r. 

ev. ref. V®r. 

cv. ref. V® r. 

ev. ref IV° r. 

ev. ref. IV® a. 

ev ref IIP r. 
r. kalh. IIP a. 



á. 
a i. 
a. i. 

a. 

a. 
r. i. 

a. 

e. 



• népistág • fajlSMséf f(^t 

őíven év 

óta előtt 



nőit 



» 



magyar 

> 
» 

> 
> 



nőll 



magyar 






fogyott 
nőll 



azóta lett 



> 
» 

> 



nőll 



» 



magyar 



nőll 



magyar 






> 



nőtt 



magyar 



» 



fogyott 
nőtt 









)kl 



f •'#•• ■••<4' •• •• t^ • I 



t. . •■• 



■ «ii'M<i • • 



■ . •>• I ■ 



• V • ■ ^ 



t4 ' 



* - • 





% 


« f • 1 ff* 


' k 


t 


f •- 'fit 

■■1 11. 

■ • t 1 '1 1 
• • • - . • J • 




• 


■ • tt ■• 

.. Hé- 



• I 



• f . • 



«l>l 



• « ' 



t 





• • ■ • I • 

" ' I 



• • • 1 • 



' r 



• • 



I ■ ' 



I • 



c« w^iriit< 



t > .•! 



I i 






I I ■ • 
.11, 

II . , 



■ • t 



■ t ' 

' I 
• *t 



I t 

t I 

1 • 

f t 

• I 

• I 
I 

• • 
I I 

• t 



■I / 



•I 



• ll •!•■ 

- !■ II . 



f • •» mmi^mmf<* 9m tM 



• i •' I iiiif-- i-i fii ^,1 



• ■ I ' 

t " ' : ' 

•• ■ I • 
■ «■ I % ••••^ 



I • • 



I « ■ I 



• I 



352 



A járás és 
helység neve 



^ aj 

< 



Zirczi járás. 

í Gicz 
l'Románd 
I Péterd 
[ Lázi 

Sikátor 
l'Varsány 

Gyirót; 

'Bakony-Szenl- 
László 



a 
a 



a 



fajnépeinek 
többsége kisebbségei 



legsü- egyéb szór- 
lyosb ványos 



magyar — — 

német P m. — - 

német 1" m. — 

magyar I® n. — 

magyar — — 

magyar 1® n. — 

német V m. — 

magyar III® n. — 



felekezeti népeinek 
többsége kisebbségei 



legsú- egyéb szór 
lyosb ványos 



r. kath. IP a. 
r. kalh. — 
r. kath. V i. 
r. kath. P a. 
ág. eu. IV^r. 
r. kath. IVa. 
r. kath. — 



e. 



i. 
e. i. 
e.i. 



r. kath. IIP a. i. 



ft népnaAf a fajtöbtaéf it>tT 



ötven év 



óta 



elótt 



nőtt 


magyar 


fogyott 


német 


nőtt 


» 


> 


magyar 


» 


> 


» 


német 



magyar 



A Nagy-Bakonyér (Czúha) és melléke (8 magyar, 3 német helységgel) 



Zirczi járás, 

i Csesznek g 

Oszlop a 

•Bakony-Magyar- 
Szenl-Király ^ 
Bakony-Ncmet- 
Szent-Király a 
iRéde a 

( Hánla ? 

j Bakony-Német- 
] Szombathely a 

I*Bakony-Magyar- 
Szombalhcly a 
Bánk ií 

'Bársonyos a 

Teleki S 



magyar I" n. — 

német IP m — 

magyar Pn. — 

német IP m. — 
magyar — 

magyar P r. -- 

német IIP m. - 

magyar — — 

mag3^ar — — 

magyar — 

magyar — — 



r. kath. IIP e. i. 
r. kath. P i. — 

ev. ref. IV® r. a. i. 



r. kath. P i. 


fogyott 


német 


ev. ref. IV® r. i. á. 


nőtt 


magyar 


r. kath. lV«a. e.i. 


» 


? 



r. kath. P i. — 

ág. ev. IV° r. e. i. 

r. kath. IP a. i. e. 

r. kalh. P i. — 

r. kath. IP i. e. a. 



nőtt 



» 
» 
» 



magyar 
német 

mag3*ar 



német 
magyar 



A Kis-Oáj a-völgy és melléke (2 magyar, 2 német helységgel) : 

Zirzi járás. 

a német IIP m. — 

3 I német IV® m. — 

magyar IP n. — 

magyar P t. n. 



Acs-Teszér 
Aka 
Csat ka 
*Sur 



a 



r. kalh. P i. 




nőtt 


német 


r. kath. Pa. 


- . 


> 


magyar 


r. kath. P i. 


— 


> 


» 


r. kath. IV® a. 


i. e. 


» 


tót 



A Nagy -Oája- völgy és melléke (6 magyar, 1 német helységgel): 



Zirzi járás. 






*Dudar 


a 


' magyar P n. 


Csélény 


a 


magyar — 


Bakony-Nána 


a 


német IH® m 


í Szápár 


a 


magyar Pn. 


VCscmve 


b 


magyar V®t. 


( Jásd 


a 


magyar III® t. 


rxés 


a 


magyar — 



n. 



ev. ref. II® r. 

ev. ref. IP r. 

r. kalh. Pe. 

r. kath. Pi. 

ág. ev. IlPr. 

r. kath. Pa. 

r. kalh. IV® a. e. i. 



1. a. 
i. a. 
a. 
e. a. 
i. e. 
e. i. 



fogyott 
nőtt 

fogyott 
fogyott 
nőtt 



magyar 

> 

német 

tót 

magyar 

lót 

magyar 




353 

A BakonytágbÓl a perifériák felé szétTolyó viíek aöUjyremisztré- 
r ÍI7 raagv'nr. Itl n^-nict helysé({el találtunk. 

72 magyar lielysíg esik a nyiigoti völfivi'kbe, melypk a nábasáy 
Mé nyílnak. — 25 esik az t'szakkeleliekre, melyek a ífvöri Dunaág s » 
fejérmcgyei Stirvtz felé öntik patakjiiikat. 

Ama uaftyobbik cso|íorll)iui » niayyar képződmények sűrűn órik 
cgyinást. s a népesség tömören összefog. A nagyközségek száma kevés, 
(5), de a kisközségek többnyire népesek s módosak. Természetes göcz- 
ponljak a megye második oároxa Pápa, melyet az egész vidék, a Marczal 
i a Gercncze közt. a maga fővárasának (ekint. 

A uépcsség csak benn a hegyek közt, főleg Veszprém határóban, a 
Toma-vftlg)' mellékén s messzebb északnyugatra a fi crencze- völgy ben 
fogy érzékenyen ; egyebütt nÖ és gyarapszik csaknem mindenült. A magyar 
belységméretek fojlőképességre vallanak (1 A,\íI,2 b, 18 a, 30 ,A 20 ,i), — 
» ■ legtöbb helység {ti2) liazia ntayyar. De ez a nép szívesebben marad 
nyílt, sík térszínen, kívül a Bakony begyein. A mi lielőle ott volt, cluíin- 
doTol, s falvai elnémetesednek. 

Az északkeleti völgyekre eső 25 magyar helységnek a rúna föld- 
ből nem jutott. Benn feküszik mind a Bakony nyúlványai közt, — s ezért 
«zélsz(Sródtan épffvék. Itt már aránylag kevés faluban fogy a nép, a 
magyar elem megszokta hegyeit. A helységmérelek elég jelentékenyek 
(2 b. 13 n, K ,1, 2 x). Apró ma<>yar falu alig van. A tiszta magyar hely- 
iégek száma 12 A környék svábjaiból töbimyire spórák mutatkoznak; 
a Icgcrősb német kisebbség. Bakony-Szt-Lászlón III", Pápa-Teszéren és 
(Ualkán II— 11°. Ez a nép 50 év aUtI az egy Akát vesztette el, de helyette 
Adrom tót falut a két Oája-völgv'bcn megmagyarosltolt : Szápárt, Jásdot 
és SurI; Szápárrál a töt elem egy része átköltözött a szomszéd Csernyére, 
tiol V* kisebbséget képez, — Jásdon megmaradt lll^-nyi erőben, Surról 
rliani csaknem teljesen. 

A svób faluk a Bakony perifériáin nem igen népesek {méreteik : 

3 a. 10 ,1. ti i). Egy részük hozzá zárkózik a többi német képződmé- 

nyekbez, s úgy hajol ki a bakonyi sváb medenczéböl. mint ennek kCthii 

Ablözete. De néhány Talu künn fekszik a sik földön, magyar helységek 

Wözl. tzígelség gyanánt : egy a Gerencze- völgy Iwn (Nyögér), húrom a 

Kis-Bakönyér-völgyhen. (lyör megye határán, a Sokoró mögött (Romáod, 

Gyiról é« l'élerd), — kettő a Nagy-liakonyér-völgyben (Bakony-Német- 

Siombalhely és Bakony-Német-Szt-Király), végre kellő a Kis-Gája-völgj-ben, 

Komárom megyéhez közel .4A(i és Acs-Teszér). Tiszta német község nincs 

a 19 közi egy sem. Ellenben a magyarság a sváb szigeteken, itt-ott a 

nibmedencze szélén is. erős minoritásokai képez {Akiin IV, Ács-Teszéren, 

Bikony-Nánnn, Bakony-Német-Szombathelyen és Nagy-Tevelen III — III", 

Bakony-Némol-Szl-Királyon, Szt-lvánon, Pápa-Teszéren. és Fenyötő. SziScs, 

Nyftgér, Döbrflnle sváb falukban II — II* erejűt). Annál feltűnőbb, hogy 

a Sokoró mögé épült 3 sváb szigeten Varsány ésLovász-Falona közt — 

} oh kevés n magyar. (1"). 




354 

Vallásra a Bakony-mellék sváb népe kizárólag r. kath., a magyar 
nép is túlnyomólag az, — Devecser vidékén a községek egy része ág. ev., — 
a Marczal, Tapolcza és Bitlva vidékén a legtöbb község ev. ref. 

Foglaljuk össze adatainkat Veszprém megye fajnépéiről. 

A magyarság a megyében két várost alkotott : Veszprémet és Pápát, 
két külön vidéknek külön középpontjául A 25 nagyközség mind magyar; 
néhányuk beválik kisebb vidéki góczpontnak: ilyen Zircz, Devecser, Vár- 
palota, Enying. A svábságnak Veszprémben nincsenek kimagasló köz- 
ségei. Valaha Zirczel tekinthette ilyennek, de ezt a környező magyar 
fajnép s a hazafias, zirczi tanítórend megmagyarosították. A kisközségek 
48 körjegyzőségbe kapcsolvák : 47 kör áll 2 — 5, egy kör áll 6 faluból; 
sr fajtöbbség 38 körben magyar, 10-ben sváb. A német elem az egész 
vonalon nem látszik jelentékenynek. 

Csekély súlya nyilvánvalóvá lesz, ha a helység méreteket fajtöbb- 
ség szerint összehasonlítjuk: 

legnagyobb . . (A típus) 

nagy (d „ ) 

középméretű . . . . (d „ ) 

(c „ ) 
(b „ ) 

»» .... (cl l» .) 

kisméretű (? „ ) 

Erősen a magyar fajnép javára dönti a mérleget, ha egybevetjük a 
faj kisebbségeket. 

Tiszta magyar helység van megyeszerte 88, tiszta német csak 1. 
Súlytalan német kisebbség van 38 magyar, s ugyanily magyar kisebbség 
17 német községben. (A magyar faluk egyikébe isztriai románok, keltejébe 
vasmegyei vendek vetődtek.) A jelentékenyebb (II — V*^) fajkisebbségek íg}' 
állanak egymáshoz : 



II .... \ *^ II 

II ... 





fajtőbbségre 






magyar 


német 






2 




helység 




1 


— 






2 








3 


— 






8 


2 






46 


9 






48 


18 






31 


15 




együtt 


141 


44 


helység. 



a fajkisebbség 

magyar 
német 


IV- V" 

6 
4 


ll-iip 

20 

6 


német 
magyar 


helységben 


tót 


1 


1 


magyar 


»j 



A magyar elem tehát nagyobb síilylyal és többször lép fel a sváb, 
mint a német elem magyar fajterületen. 

Mindkét fajnépnél a r. kath. vallás túlnyomó: ú. m. 84 magyar s 
valamennyi sváb községben. Az eu, ref. vallást 41, az ág. evangelikusi 
10 magyar község követi. A három felekezet számos magyar falunak 
erős kisebbségeket ád. Jelentékeny izraelita kisebbségek 4 mags^ar hely- 
ségben vannak : Pápán HP, Veszprémben, Siófokon és Telekiben (Zirczi 
járás Nagy-Bakonyér-völgy) 11—11^ erővel. 



i 



A bakonyi sváb m szAmos, se súlyos, se jelentékeny. — nn^gis fenn 
tudott maradni a liíl-a-dunai magyarság közepett. A szctolvadástól mi-gvéd- 
lék hcg>'béstvái. melyek krtzc a magyar nem szívesen költözik. De nem- 
csak, hogy helyt állt ez a maroknyi svábság, hanem terjeszkedni is bírt 
a nálánál erflsebb magyar elem rovására. Az erőt ehhez 'kózépponti tek- 
víse és összefüggő tömör tagozata adta. míg a magyarság fekvése a 
nieg>'ében a begyek körül excenliiktis. szaggatott s egycnellcnül oan 
megoMlaa. 

A sváb medenczében 35 község egy tagot ktípez, mely körQl kíter- 
jctllek a hegyektől is vedelt nyetvbalárok. A határvnnal északon Oszlop, 
Pana. Fenyőfő, Szűcs, — nyugatra Bél, Nagy-Tevcl. Kis- és Nagy-Ganna, 
Pölöíze. Magyar- és Néraet-Polány. meg Ajka-Rendek. — délre Város-Löd. 
Crkut, Némct-Ilarnag és Nafiv-Hidegkul, — keletre Fájsz, Markő, Lókut 
Olauraiu és llakony-Nána községeken át vonni, s Oszlopnál zárja a 
kArl. Kilencz sváb falu a magyar nyeh'terflleten külön szigeiséget képez ; 
nyidczat fönn már megneveztünk — a kilenczcdik : Vöröslő, a 
Veszprém -zalai megyehatáron fekszik. Láttuk, hogy a sváhság az utolsó 
félszáz év alalt nemcsak eltolta erre felé a magyar nyelvhatári, hanem 
il is terjeszkedett Zalába: így keletkeztek olt. vagy svábosodlak el: Pula, 
Szőcz. Szl Jakabra és Csicsó. A magyar községek gyűrűje a bakonyi 
medencjEc körül, délnyugat felé, engedett, mert itt volt a leggyengébb. 
A niagj'ar nyelvhatár folytonossága oidt^ meg van erre szaggatva. 
k Veszprém — devecser — nagyvázsonyi háromszögben a magyar helysé- 
gek széUzÓrtan épültek; kis csoportjaikat nemcsak a hegyi lopogralia 
zárta cl egj-mástól. hanem a közbelolt sváb helységek is elszigetelve 
tartják. Velük szemközt a magyar nyelvhntár a zalai Balaton-mel- 
léken oonul el: Veszprémtől elhajlik Szt-Király-Szabadja felé. aztán 
zalai földre lép, Fel-Örs és Nagy-Pécsely közt ott is marad, — majd 
Majíyar-llamagnál és Nagj'-Vázsonynál veszprémi. Vigántnál ismét zalai 
talajt érint, végre Ctcs és Devecser közt végleg megmarad Veszprém megje 
területén. 

K szaggatott déli vonalra a veszprémi és devecseri járásokból ma 
csak 1 — 1 magyar falu jutott; míg az északi vonalon 17. a keleti vona- 
bo (a mezőrölddel) 'i'2, n nyugati vonalon 74 magyar helység fekszik 
csoporíosan. latszik, hogj' a magyar képződmények súlypontja a megyé- 
bea e:g)'enetlenOl oszlott meg a keleti és nyugoli főcsoport közt. s hogy 
> megye, tnint valamely ellipszis, két magyar góczponttal bír: az egyik 
Vruprém. a másik Pápa. A két város felszívó ereje, Veszprém körül a 
magyar községek népszámának fogj'ása. s Pápa körül a nagyrészt s[k- 
föUi nép Ösztönös idegenkedése a hegyektől mind tényezők voltak, hogy 
* bakonyi sváb medencze a magyar Túl-a-[)una szivében megmaradjon, 
<umak, a minek a telepítők 2 — 30U év előtt szánták. 

A magyar életet a Bakonyba bevezetni még sokáig nehéz lesz. 
Aiok a mafQ-nr szigetek, melyek ma a Bakony mélyében feküsznek: 




356 



Zircz, Borzavár, Bakonybél, Szt-Gál és Vámos csak kezdet a munkában, 
mely ezután több nemzedékre vár. 

Most megtekintjük a fejér-komáromi magyar talajt, s e két megyé- 
ben a Vértesség telepes sváb szigetségeit. 



Fejér megye. 

Hegyes északi része nemcsak térfelületre, hanem fajnépességre is 
különbözik a rónaföldtől, mely kelet felé a Dunáig, dél felé a nagy 
Sárközön át messze Tolnába átterjed, s a Sió mellékén a mezőfölddel 
összeér. 

Északon a Vértes egyik fő-láncza húzódik át Fejér és Komárom 
megyék határán, míg a moóri völgyben útját nem állja a Bakony. Kisebb 
dombnyúlványai beágazzák az egész északi tagot, le a Duna-mellékig s 
a velencei tóig. E magaslatokon Í4 sváb s í tót falu fekszik szétszórva 
egymástól, köztük erőteljes magyar községekkel. A megye déli alvidéke 
felé, — s lenn a síkon csupa magyar fajnép lakik, a vaáli völgytől a 
Sióig, a Sárréttől a Dunáig; csak a Duna- völgyben van egy-egy magára 
hagyatott tőt és szerb sziget. 

A fej érmegyei magj^ar helységek száma 86, élükön az Árpádkor 
fővárosával: Székes-Fejérvárral, A nép a legszebb magyar fajták egyike 
Túl-a-Dunán, mely tősgyökeres sajátságait régi erejével máig megtartotta. 

E népre s vidékére térszakonkint vetünk egy-egy pillantást. Kiindu- 
lunk a Bakonyból ; bejárjuk a rónaföldet, a Duna- völgyet, s utunkat a 
Vértességben, Komárom megye határán végezzük. 



A Bakony keleti széle (3 magyar, 4 német helységgel): 



A járás és 


lység 
rete 


helység neve 






< 


Moóri Járás. 




IBakony Sárkány g 


: Veleg 


P 


iCsurgó 


a 


Balinka 


? 


Gut-Tamási 


P 


•Iszlimér 


a 


Kúti 


? 



fi 

többsége 


íjnépeineh 
kisebi 

legsú- 
lyosb sz 


bségei 




egyéb 
órványos 


német 


IIP m. 


.^__ 


magyar 


IM. 




magyar 
német 


II1« m. 


t. 


magyar 
német 


V«n. 
Pm. 




német 


Wm. 





a néptsstg a fajtMséi mi 

ötvtn év 
óta előtt 



nőtt német 

> magyar 
» » 
» nóinet 
» német 

> » 
fogyott » 

A Bakonyság keleti szélén Fejér megye magyar talajára értünk. 
Három sváb falu : Balinka, Isztimér és Kúti fekszik ott, elszigetelve két- 
felől úgy a bakonyi, mint a vértességi sváboktól; kettejük kezd mag}'a- 
rosodni (Balinka IIP, Kúti II® magyarral). Csak egy negyedik sváb 
falu: Bakony-Sárkány maradt máig kapocsnak (Aka, Ács-Teszér és 
Ondód, meg Moór közt) a bakonyi és vértességi svábok számára; a ma- 
gyar fajkisebbség már ott is IIF erejű. Volt egy ötödik sváb fiila is e 



felekezeti népeinek 
többsége kisebbségei 


legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


r. kalh. Pe. 


• 

1. 


ág. ev. Pr. 


e. i. 


ev. ref. V'r. 


a. i. 


r. kath. Pa. 


• 

1. 


r. kath. Pe. 


a. 


r. kath. — 


— 


r. kath. Pe. 


• 

1. 



^^^^^■j 


^^V~~ 


■ 


nnporibtn: rnil-TamAii, de ez 50 év óin megmagyarnsodoti (m» a la-mcl- | 


wg olt Y"). Csiiryó a bnkniiys/éli 


lagykílzségck legnépesehbikt 


. tiszta 


magyar. 






Vallásra a sváb faluk mind i-. k 


ítholiknsok. A három magva 


faluból 


vgy r kalli,, egy ág, evang. s egy e 


V. ref. 




A liakoiiyból a rónaság feló fordiiUiiik, mely túl a Sárrét 


ingová- 


nyain. s a velenczei-tó nádasán, belátlialallan messzeségbe tcrji 


d, mint 


a tenger. Csakhogj- ilt aranykalász 


luUámzik niindeiiült. 




A Sárrét (lU niogjor liclysítöjtl) ; 






a 


UlDtpttnek 


Ktekcrell nípcinck 


1 ■>•■■••( 


l.(ttH«t "-l 




l»hif«« ki>«b)Hri«íl 








icgiu <e74b 


l(K*ú- «gv*h 


"'"'" 


'" 




Ijnib íióríioyoí 


lyosH KMnányot 




elAlt 


IUHt9af.-jérváríJ. 










tlmoi* ^ 


magyar — — 


ev. ref. IV'r. a. i. 


nöll 


iiingynr 


:GÉ4r 1 


mngynr 1* n — 


r. kath. V»c. a. 


fogyott 




■ 


llaJa SK.-OyCrgy» 


msgynr I'n. 


r. knlli. IV'e. u. 


nfiU 




^1 


:jf«*« ? 


magynr l* ii. — 


ev. mf. III' r. 


fogyott 




l^^^^l 




magyar !• ri. c. 


r. kath. Il'i. e.a.k 


iiött 




^^^^H 


1 Kl»-£»zi ^ 


magyar - - 


(V. nt. II* r. i.a. 






^^^^H 


•Nádttsd-Uditny ■ 


magynr — - 


r. kalli. Ve. a. i. 






^^^^1 


1j«i6 ^ 


magyar - - 


r. kulh. Pe. i- 






^H 


l Urhídn ^ 


magyar — — 


r. kalh. I'e, - 






^1 


r^nil-Mibály • 


magynr — — 


r. kath. IV e. - 




■ 


A vcleaczcl tó metléke (C niagynr 


lielysígütll: 


1 


SMJtfíft-JenAn J. 








■ 


■JAJeot^l b 


magynr — — 


^v. re/. V r. 


nötl 


magyar ^| 


•"torú '? 


magyar - 


ev. reí. 1 V r. i. 


fagyon 


H 


■ ■ hnrn> b 


magyar 1* n. — 


r. kuth. IV c. i. 


nöll 




■ K*p</!n*s-.\'}ék 1 


magynr - — 


r. kath. Ve. í. a. 






■.;mrJony b 


mngynr - 


r. kalh. Ve. i. 


, 


^^^^H 


:>-/-.;,.7,« d 


magyar - 


ev. ref. V'r. i. 


• 


^H 


A •árkAxI mezJMg ^29 iiia^ynr licly 


séggc-l): 


^1 


Ailanji jirJl!> 








1 


'■RÁrt-Kr-niiztÚr t 


mngyar - - 


r kalit 11° e. i. 


nfílt 


magyar ^^_^H 


: <tmboh3s ■ 


magyar - 


r. kaili. Il'e. - 


, 


^^H 


\««-/*r*if« e 


magyar - - 


r. kath. ÍM. - 






K,it.Ptí^kálM ^ 


magyar - 


r. kath I*e. a. 




^H 


-!'kraei^*rvArlJ. 








^1 


Uia 


magyar — — 


ev. ref. V»r. i. 


n0ll 


magyar ■ 


• ^í»i m 


magyar - 


tv.ref.Ul*r. 1. 


> 


^^^M 


■ r-r* a 


mngyar - 


«-. ref. IV r. i. 


. 


^^^^^1 


' ■<tAbmdB»Uyáit ■ 


magyar - - 


r. kalh. ír* c i. 


> 


^H 


f./H-Bít/jJfl ■ 


magyar - — 


ev. ref. lV»r. - 




^^H 


■ .' j;c ■ 


mngyar - 


Pl-, ref. V* r. í. 


fogyott 




■ .-«*«// G 


mngyar — — 


ev. reí. Ilfr. ii. i 


nSll 


^H 


V .p,.ní» a 


mngyar — — 


Pl-, ref irr. i. 


fogyott 


^1 




magyar \*n. — 


r. kath. IV u. — 


nfiti 


1 


ft 







358 



bo 


fajnépeinek 


felekezeti népének 


a ii*|ina^ a 


Ujumtkt ta.t 


A járás és >>^ 


többsége kisebbségei 


többsége kisebbségei 


ötven 
óta 


ép 


helység neve ^-g 
Sárbogárdi j\ 


legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


előtt 


%KáIoz d 


magyar — — 


r. kath. IV« e. i. 


nőtt 


magyar 


ZSzt-Agota ? 


magj'ar — — 


r. kalh. IP e. — 


» 


i' 


t Sár keresztár b 


magyar — — 


er. ref. IV« r. i. 


» 


y 


(•Sárosd a 
( Szolga egy háza ^ 


magyar — — 


r. kath. IP e. i. a. 


> 


x> 


magyar — — 


r. kath. IP e. i. 


» 


V 


XNagy-Lók b 


magyar — — 


r. kath. 11® c. i. a. 


» 


■: 


Z ff erczeg falva oB 


magyar IP n. — 


r. kath. Pe. — 


» 


? 


tSárbogárd d 


magyar — — 


ev. ref. IV» r. i. a. 


» 


>r 


ISár-Szt-Miklós b 


magyar - - 


r. kath. n«c. a.i. 


» 


> 


lAlsö-A/ap b 


magyar — — 


r. kath. IP e. i.a. 


» 


> 


tAlsó-Szirlván p 


magyar P n. — 


r. kath. IPc. a. 


» 


* 


í Puszla-Egres p 
I'Sár-Egres p 


magyar - — 


r. kath. IIP e. a.i. 


fogyott 


» 


magyar — — 


ev. ref IIP r. — 


azóta 


lett 


í/^ar a 


magyar — — 


ev. ref V" r. — 


nőtt 


magyar 


S Czecze c 


magyar — — 


ev. ref IV'r. i. 


» 


» 


: Faj-Ya a 


magyar — — 


r. kath. Pe. i. 


» 


» 



Sík térfelület, mint a kisalföldön a hansági és rábaközi, vagy a Dráva- 
melléken a somogyi mezőségé. De földje, termékenyebb, a mi meglátszik 
községeinek tetemesb méretein, s jólétre valló nagyközségi jellegén. 

A községszám aránylag kicsiny : 45, szétosztva mintegy 380,000 k. 
hold területen, hol átlag minden 9000 holdra jut egy-egy helység. A sok 
kötött birtok nem engedte e vidék sűrűbb benépesítését. Annál tömörebb 
a lakosság tömege a virágzó helységekben. 

Maga Székes-Fejéruár gyors fejlődésben mögötte maradt ugyan 
Szombathelynek, Sopronnak, Győrnek, Kaposvárnak és Nagy-Kanizsának, 
de messze túlhaladta Veszprémet, Pápát, Komáromot és Esztergomot. 
Városi középpontja és kulturális góczpontja nemcsak Fejérmegyének,— 
vonzó erejét érzik Tolna, Veszprém, Komárom és Esztergom meg\'ck- 
ben is. 

Körülölte a Sárréten s messzebb délre a Sárközben van egy-két 
falu, melynek népessége ötven év alatt fogyott. A legtöbb faluban roha- 
mosan növekszik a népszám: megkétszereződött Ahán, Kápolnán, Nyéken, 
(lárdonyon, Sárosdon, Sárbogárdon, Sár-Szt-Miklóson, Rácz-Keresztúron. 
Nádasd-Ladányon, Szolgaegyházán, Táczon, Szabad- és Falu-Battyánon, 
meg Alsó-Ahipon, — háromszorosát évié el Jenőn, Szt-Mihályon és Kalózon — 
négyszeresét l'rhidán, Nagy-Lángon és Kalózon — hatszorosát Herczeg- 
falván, — nyolezszorosát Kis-Perkátán és Szabolcson — több mint tízsze- 
resét Nagy-Lókon (199 lélekről 2177-ig) félszáz év alatt, 

Vj vidéknek csak 5 kisközsége — 38 nagyközségnek saját háztartása 
van. A méretek: 1 li (^Székes-Fejérvár), 1 cB (Herczegfalva), 3 d, 4 f. 
7 />, 17 a, 12 p. Ötszáz lélek alatt maradó kis falu (a) egy sincs. 

Más fajnép e földön nem igen telepszik meg. Csak 8 helységben 
hlljuk a megyei felvidékről ide szállingózó svábok sporadikus Dvomait. 



>l . 1 1 1 1 



•' Ili'' ki\ ll'** : • ,' I » 

9 -f. í J J-C ■ 

« i « I ■*••;•' 4 I < 

k •■ t 4 I - > l 



)U 



' ^ « : a« 4 



4 ■ • i '4 ■ 



• . ' 



M • 



« ' 



■ 



I 



% •• t • 



■ 
» 



if • ^ - t 

" • I 

• • ■ I 

• I • I •'* 

•• ( I • • 

• II. ■ 

• 





4 



t « 



l " 



I • 
• ■ • 



• I 



I • ■ 






■ I • 



■ ' I • 






« ■ 

I ■ 
I I 



• i 



I III 

. I . I i t 

<' 4 II 



4 



• I 



ft ! 4 • 

I 

I 4 



t I 



I I I 



If 



I ft 



• t • • 



■ ■ I I 



l'j 



i . I * 



I . 



I . I 4 



# ■ 



• ii*A I ' .f-'i • 



l 
I • 



360 



van hintve. A tót Sóskút mellett Puszta-Zámor, sőt a népes Tárnok is 
tót faluk voltak félszáz év előtt, de csaknem teljesen beolvadtak. Sóskút 
szintén ezen az úton van. Nem így a sváb faluk: ezekben, kivált, ha 
csoportosan vannak, a magyar elem nehezen ver gyökeret, s a mag}*ar 
szó is csak az iskolák útján, az új ivadékban fogan meg, — a hol vannak 
magyar iskolák. 

Vallásra a nép a Duna -völgyben r. kath. ; nemcsak a magyar elem, 
az érdi szerb is az (sokácz). Csak Battán vallja a szerb kisebbség kel. 
görög hitűnek magát. Kis-Aposlag kevés tót népe ág. ev. felekezetű, — 
tehát a lutheránus tótságból, a Vág, Nyitra vagy a Garam és Ipoly felső 
vidékéről szakadhatott le ide. A magaslatokon a tótok és németek 
r. katholikusok, a magyaroknak csak a nagyobb fele az; két magyar 
helységben az ág. ev., egyben az ev. ref. híveké a többség. 

A Duna mellékén túl fekszik a kies vaáli völgy, mögötte húzódik 
el a Vértesek erdős szegélyzete, fölötte emelkednek a hegység gerinczes 
csúcsai. A három térszakaszon 33 helység fölölt tekinthetünk végig. 

A vaáli-völgy (10 magyar, 1 német helységgel) : 





bO 


faj népeinek 


felekezeti nép 


einek 


a nipMség a 


fajtöbbwg roi! 


A járás és 


A hclysé 
mérete 


többsége kisebbségei 


többsége kise 

legsú- 
lyosb s 


bbségei 


ötven 
óta 


ti) 


helység neve 


legsú- egyéb 
lyosb szórványos 


egyéb 
zór\'ányos 


előtt 


Vaáli Járás. 














í Üj-Barok 


? 


német P m. — 


r. kalh. — 


— 


nötl 


német 


VFelcsut 


a 


magyar V n. — 


r. kath. HPe. 


• 

1. 


» 


magyar 


tAIcsut 


a 


magyar !• n. c. 


r. kath. V«e 


1. a. 


» 


> 


t Doboz 


a 


magyar — — 


ev. ref. IP r. 




3> 


■> 


ITabaJd 


a 


magyar — — 


ev. ref, IP r. 




» 


> 


l Vaál 


c 


magyar — — 


r. kalh. IlPe. 




» 


,> 


•Kajiíszó' Szent- 












Péter 


a 


magyar — — 


ev. ref. IIP r. 


i. a. 


fogyott 


•• 


l Martonvásár 


b 


magyar P n. t. 


r. kath. Pe. 


i. a. 


nötl 


•: 


IBaracska 


a 


magyar — — 


ev. ref. IV° r. 


i.a. 


fogyott 


> 


IPázmánd 


a 


magyar V n. — 


r. kalh. Pe 


i. 


fogyott 


\ 


: Veréb 


a 


magyar — 


ev. ref IIP r 




fogyott 


•-> 


A Vértes szé 


le Fejér megyében (5 i 


magyar helységgel) : 






Sz.-íejérvári j. 














tLovaS'Bet'ény 


c 


magyar P n. 


r. kalh. V»e. 


• 

1. 


fogyott 


magyar 


iNadnp 


i> 


magyar IP n. — 


r. kalh. P i. 


e. 


fogyott 


német 


X Fát ka 


b 


magyar — 


ev. ref V' r. 




nötl 


magyar 


l Zsámoly 


b 


magva r P n. 


ev. ref IIP r. 




» 


» 


\Keresztes 


a 


magyar — 


ev. ref IP r. 


a i. 


fogyott 


■'.■ 



A Vértes hegység, fejérmegyei szakasz (10 magyar, 7 német helységgel) 

Moóri Járás. I 



magyar 



í Magya r- A Imá s a 

|*I3odajk b , magyar T'n. 



\ Sőréd 
iMoór 



n 



magyar P n. 
német I V m 



ev. ref. V° r. á. fogyott magyar 

r. kath. IlPe. á.i. ; nőtt ^ 

r. kalh. — — fogyott 

\\ kalh. Pe. i. á. nőtt magyar 



M\ 



"f 



•f ■ 



m Mit- 
•••• ^ ■ 
■ • • » • ■ 

• •• t« 



I II . I . 



• I 



II 






■ • • ■ 

I ■ »« ■ • 

• • I I • ■ 

" • I • 



■t 



li 



• I 



« 






• • • 



• 






I ■»•■ ^ ?»•■■' 4 • *! * • ■«"' »^ ' * • ■ •• . l T> i 



I i 



►• • » 



IM 






1 • 



•« 4 • « * i I 



- 4 



i • 



í 



% - • . • • I . t 



• : ■ i» 



t • 4 l « • 



• I 



»t * 



' t • 



• .14 



N 1 • 

' ■ I ' 



*• 



t • • • 



fi- I \ I . ' í S . 



■ I 



I 4 •■ N- ^ 

• I 4 • i . ■ • 

I ^- . : ft 

. I • 

ft .1:4 ti i 

;; ft 4 I - 1 



. . • » I • » 

H • ■ • 4 i • I 

I t • -Itt .f 4 



. ' 1%. 



•■' 



i t t.ft, 



1 ■ • 



■-■•,• I 



^ 1. 4 



I • 



I 



I ■ I t . • • I . r • !• 4 i ' Ili 

I I 4 :•• 4'. ■• ••! 

• i .; ..4: .«IJ 



4 4 I 11 



• « 



I . 



ft I « < I .• I 



362 

Ha az egész megyét nézzük, 3 kisebb fajnépe alig bírja meg az 
összehasonlítást a megyebeli magyarsággal. 

Van Fejérben egy elsőrendű magyar város: Székes-Fej ér vár; van 
73 nagyközség: 66 magyar, 6 német, 1 szerb; van 36 kisközség^ 13 körbe 
2 — 4 módos faluból összekapcsolva, — a fajtöbbség 11 körben magyar, 
2-ben német. 

A helységméretek ezek : 









fajtöbhségre 








méretre 




magyar 


német 


tót 


szerb 




legnagyobb 


(B) 


1 


— 


— 




község 


nagyméretű 


(S) 




1 


— 


— 


» 


» 


(») 


1 






— 


» 


» 


(^) 


2 


— 




— 


» 


középméretű 


(d) 


5 


— 


— 




> 


;» 


(0) 


8 




— 


1 


> 


» 


(b) 


13 


3 


1 


— 


> 


» 


(a) 


34 


3 




— 


» 


kisméretű 


(P) 


17 


6 


— 


— 


» 


» 


(«) 


5 


1 


1 


— 


» 


összesen 


86i 


14x 


2, 


1 


» 



Tiszta magyar helység van 48, más ajkú monoglott község egy sincs 
a megyében. 

A jelentékenyebb faj kisebbségek (II — V®) így állanak eg}'máshoz: 

A fajkisebbség 





súlya IV- 
magyar német 


-Vo 

tót 


szerb 




u 


-Illo 






fajtöbbségre 


magyar 


német 


tót 


szerb 


1 


magyar 


* 


1 


1 


1 


* 


8 




1 


— 


te 

Ví 


német 


1 


* 






4 


* 




— 




tót 






* 


— 


1 


— 




* 






szerb 


1 


— 




^ 








— 


^ 





E szerint a megye német, tót és szerb helységeiben csak a magyar 
elemtől való minoritások vannak, s több ilyen helységben esik magyar 
minoritás, mint a hány magyar helységre jut más ajkú minoritás. 

Hitélet dolgában a faj népek és felekezetek viszonya ez: 

A magyar helységek közül 53 r. kath. vallású, 30 helységben erős 
ev. ref., l-ben ág. ev. kisebbséggel, — 30 magyar helység ev. ref. vallású 
valamennyiben erős r. kalh. kisebbséggel, — 3 magyar helység ág. ev. 
vallású, 2-ben erős r. kath. kisebbséggel. 

.4 német faluk mind r. katholikusok, s csak l-ben van erős ág. ev. 
l-ben ev. ref kisebbség. A tót faluk egyike r. kath., másika ág. ev. Az 
egyetlen szerb falu r. kath. (sokácz). 

Az orthodoxiának csak egy magyar helységben van jelentékenyebb 
(IV^) telepe, ott óhitű szerbek laknak Az izraelitaság legnagyobb számmal 
(11^) Székes-Fejérvárt fordul elő, egyebütt csak szórványosan. 

A fejérmegyei magyarság Túl-a-Duna keletén a fajnépek mérlegébe 
a döntő súlyt veti. Ez a magyar elem, közösen a mezőföldivel és somo- 
gyival, támasza, erőssége és védelme a magyar nyelvhatárnak, abban a 



3r,.í 

liítzésbeii, melyet a körfilötte versengíí fajnépek a lolnni hegy- 
I Mccst'k aljái}>. a líakouytól a pilisi Vértesekig harniadfiM .szűz 
1 (éréri folylatnak, A szcrbséfj kidőlt, a küzdelem megtörte, — 
a lólsáf; A Vértesen innen csaknem minden tért elvesztett. A svábság 
erősen áll helyén hegyei közt: a Bakonyban, Vérlesben, a begybálon s « 
Mecv^kben. — terjeszkedését a sik föld felé csak a sárvidéki és mezőföldi 
magyar fitjta tudta Fejérben, Veszprémben és Tolnában megállítani. 

Lásjiuk a fajnépok helyzetéi a Vertes lúlsó oldalán, mely Komárum 
mrgye lerOlelére dili. 



Komárom megye. 

A Duna kellé osztja a megyéi. A déli tagon a Vérlesek legkiterjed- 
tebb csoportja egyfelől a komarom— eszlergo mi Dunáig, másfelől Császár 
is. Kbbér közt a Bakonyságig ér; alant az igmándí róna terúl el, mögötte 
a kiulföld győri, csallóközi és vágvőlgyi szakaszaival. Csak a mcs.sze 
háttérbon látható a Kis- Kárpátokból néhány vonal, s a Bakonyság nyugati 
szélén kcrQi szem elé a monoslor tornyával Pannonbalitia. Az északi latf 
is HÍk tcrOlel, melyet a Zsitva, a Vág a Vágdunával s a nagy Duna, benn 
* Csallóközben a Csilizzel. szaggatnak meg többszörösen. E vizek a Csalló- 
Vftz ki-Ieti foka körQl folynak Össze: köztük fekszik az erűdök messze 
wtlLTJedő rendszerével az ország legnagyobb, ellenséges ostrom alatt 
n^ soha el nem esett vára : Komárom. 

E térszínen 74 magyar, U német s 9 tót helységgel fogunk talál- 
kozni, hogy az eg>'es téi'szakaszok megtekintésére most n Vérles hegyein 
ál megindulunk. 



A Véncs-hcKység ku 


náromi szuka^^ii 2 miigyar, 8 iiémcl, 2 l<^t helységgel : 


^^ fí 




falsktutl ntpéntk 


. »„m^ t t«IMM« »t. 


UbbMc* 


legsú- "íiíb 




SérnH 






Ijcrt uúrváorDB 




«i» Mn 


TtíAiJtrU: 










■ 'wwxUa « 


lót 


Ifin. n. 


ág. ev- UT. i. i". 


nSIl ningyar 


,'tiakU í 


Démet 


!• m. l 


r. tcnlh. !• n. i. e. 


» német 


\Véji(».SomlyA ? 


n^mrl 


!• m. — 


r. küth. 1* c. - 




<e<BU> 


német 


[•m. t. 


r.kalli. fe. n. 


fogyoU 


CMMMlilU 1 


német 


I*m. - 


r. kath. 1* i c. 


uött 


IViUMlla ^ 


német 


fm. - 


r. kalti. - — 




•Ti^iáa k 


német 


Ifm. 


r. Italli. II' e. - 


magy»r 


fOj^d) 


itMgyar l*n. 


r. kalli. IV c. 1. 




liooar % 


néittcl 


irm. 


r. kath. l'e. - 


néniPl 


!«», 


rn-On 




r kath. III' e. - 


magyar 


II*. % 


némel 


1* ni. - 


r. kalti. l*i. — 


> német 


üm 


tai 


U m. 11, 


r, kntli. I* i, -- 


lói 




364 



A Vértes széle Komárom megyében (9 magyar, 3 német, 2 tót helységgel): 



A járás éa 
helység neve 



H 



a 



Tatai Járás. 

\ Agostyán 
í D.-Szent-Miklós a 

)lSzomód a 

ZNaszály a 

tTata a 

tTóváros d 

ISzőllős a 

IBánhida a 

XKörnye a 



Gesztesi Járás. 

*.Dad 
tKömlőd 
ISzák 
XBokod 



a 
a 



fajnépeinek 
többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
lyosb ssónrányos 



német P m. — 

német !• m. — 

német P m. — 

magyar IV* n. e. 

magyar — — 

magyar Pn. t. 

magyar Pn. t.e. 

tót IP m. n. 

tót IlPm. n. 

magyar IV^^n. — 



magyar — 
magyar Pe. 
magyar Pn. t. 
magyar Pn. 



felekeseti népének 
többsége kisebbségei 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



r. kath. — — 

r. kath. — — 

r. kath. — — 

r. kath. V* e. i. 

er. ref. IlPr. i. 

r. kath. IV^e. a. 

r. kath. IP i. e. a. 

r. kath. P e. i. 

r. kath. P e. — 

r. kath. U* e. í. 



ev, ref. IV* r. a. 

ev, ref. IlPr. a. i. 

á. ev. V*r. e. i. 

Ág. ev. llPr. n*e. i. 



a n^tttáf a fajtfobiég *iit 

őfven év 
óta elótt 



fogyott 
nőtt 



» 
» 

» 
» 



magyar 
magyar 
német 
magyar 



magyar 
magyar 



fogyott 
fogyott 
fogyott 
nőtt 



magynr 

» 

tót 



A Bakony széle Komárom megyében (4 magyar helységgel): 



Cresztesi Járás, 

t Császár b 

ZKethely ^ 

tKisbér c 

* Ászár a 



magyar — 
magyar — 
magyar Pn. 
magyar — 



ev. ref. IV* r. a. i. 

r. kath. HP a. e.i. 

r. kath. IP i. e. a. 

r. kath. lU* e. a. i. 



puszta volt. 
fogyott magyar 
nőtt > 



A Vérlesség főcsoportja Pest megyében a pilisi csoporl. Abból ágaz- 
nak szét nyugat felé, Fejér megye fölött a csákvári, Komárommegye fölött 
a tatai bükkös hegyek, ez utóbbiak csúcspontja Tata és Esztergom közt 
a Gerecse (402 m.). A nyugati lejtők alatt foly az Általér, — ez választja 
el a Vértest a Bakonytól. 

Benn a Vértesben 11 sváb falu egymást éri a komarom megyei 
oldalon, s ezek közös nyelvmedenczét alkotnak a Vértes fejér- és eszter- 
gom megyei sváb falvaival. E medencze keleten a pilisi, nyugaton a 
bakonyi sváb medenczékig ér, — ott Szomor, itt Bakony-Sárkány sváb 
faluk tartják fenn a laza összeköttetést. 

A század első felében e faluk egy része magyar volt. Tata körül 
Baj, Agostyán, Szollős, Bánhida, Tarján és Oroszlán nagyközségekben a 
Fényes-féle statisztika még magyar többséget talált^ s erős kálvinista 
lakosságot. Azóta a magyar elem onnét nyugotnak vonult; úgy látszik, 
az uradalmak telepítési politikája nem igen marasztotta azt régi falvai- 
ban: Tarján, Baj, Agostyán elsvábosodtak, Szollős, Bánhida és Oroszlán 
pedig eltólosodtak. Volt még egy tót falu e határban: Bókod, de az 
megmagyarosodotl. A régebbi tót telepek köztll Tardos maradt meg 
máig tótnak. Ügy a sváb, mint a tót faluk nagy részében a magyar szó 



I és nehewn terjed. TAtot a sváb. svából d tói nem bocsát be 
- de a niagj'ar is csak gyéren felepszik meg köztflk. ellenben 
■ Sxoniódon tfs Kíirnyéii IV— IV a ncniel kisebbség. A magyar 
bc-hs^tt^k zöme a Vértes nyiigali lejtői alatt, n Bakony szélén fekszik. 

A főhely c vidéken Tata. Már is a legnagyobb méretű helységekhez 
tartoznék, ha cg}>'C!tűhic külvárosával: Tóvárossal. De a hagj'omány itt 
Í4 erősebb a czélszernél, mint a bogy Keszthely és Zala-Szt-Grót példáin 
láttuk : ott. miként itl. az uradalmi Dáros mellett kttlíin polgárvárox kelet- 
kezeti, s a kél rész m.iig sem érzi az Asszctarlozás szükségét, mert külön 
mamszlják a tradicxióik : az ősiség alól felszabadultak, nz ódon hagN'o- 
mánynklól nem tudnak szabadulni. 

A helységek e vidéken többnyire népes nagj'községek. Méreteik : 
1 a. 1 d. 1 f, 2 b, 13 n, 9 ^í. 3 a, — a legkisebb három falu sváh. A népes- 
ség átlag lassan, de növekszik, — csak a Vértes nyugati lejtÖi alatt, s a 
Ilakony szélén, tehát magj'ar (vallásra protestáns) vidéken mutatkoznak 
a nép vtkóltózésének s fogyásának aggasztó jelei. 

Most végig tekintünk az igniándi i'ónán. s a Dunn-völgy johbpartí, 
Csallóközi, vágdunai és balparii szakaszain. 

Ax Icni4fidl r6M (10 magyar helységgel): 



AJárt>é> 


Il 

< 


■■Kn- («Ttb 


IjoBh sjírrtnyoi 


• MHt»« 












iTártáay 
IKtftgaÉáad 

•.Mara 


e 


mng>ar - 
magyar - - 
magynr — — 
magyar - - 
magyar — — 
magyar - - 
magyar - - 
magyar - - 
magyar - - 
magyar I*n, — 


ev. ref. Pr - 
r. kait.. IV'a, Il'e, i. 
ev, rer. 11' r. i, 
r. kath. V'c. i. 
r. kalh. UI'c. n.i. 
er. ref. IV* r. i a. 
r. Italh. V'c, a,i. 
r. katli. IV'e. f. 
ev. ref. IV r. i. 
r. kalli. IV e. a i. 


nöll 

fogyott 
nfilt 

fogyoU 
nAtI 


A Dttna- 


raijy {15 raagj-ar helységg 


el): 




•-Jlll-Jlt JAlU-' 












a 
k 


magyar I'n. — 
magyar I*ii. — 


r. kath. II' c. i.a. 
r kütl). Ve. i. 


nfill 


'n*i jA/áH. 


a 
a 


magyar I'v. n t 
magyar I* e. n. 


cr. rer. IV r i.a 
e. . re/: III' r, - 


rogyott 


f^iUlcöMi Járás. 

M'Ȓǒ a 


magyar — — 
magyar — - 
magyar — — 


r. kalit. V c. i. 
r. kalh. 1' p. — 
r. kalh. IV« c. — 


nfilt 

• 



366 



A járás és 
helység neve 



bo 

(A a 



( 



^ 



a 



a 



Nagy-Tany 
•Nagj'-Keszi 
l Kis-Keszi 
t Arany OS 
IDuna- Újfalu f; 
,%Rév- Komárom A 

Udvardi járás. 

llzsa a 

: Duna- Radvány a 



fajnépeinek 
többsége kisebbsége 



legsú- egyéb 
lyosb szórványos 



mag3'ar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar — 
magyar Pn. 

magyar — 
magyar — 



l.e. 



felekezeti népeinek 
többsége kisebbsége 



legsú- egyéb 
lyosb szónrányos 

ev. ref. IV* r. i. 
r. kalh. V»e. i. 
er. ref. IV^r. i.a. 
ev. ref. IV* r. i. 
r. kath. I* e. i. a. 
r. kalh. IIP e.n»i. a. 



r. kalh. W e. 
r. kath. V* e. 



1. 



» népMMg a fajMdtoig tolt 



ötven év 



óta 



előtt 



nőit 


magyar 


» 


3 


» 


5 


fogyott 


2> 


nölt 


» 


fogyott 


•> 


nöii 


» 


» 


3 



A Vág-Duna-völgy (6 magyar helységgel) : 



Csallóközi járás, 

iGuta ^ 

l Keszeg falva a 

iSzimő b 

tKaniocsa a 

Udvardi járás. 

iNaszvad c 

IMartos a 



magyar — 
magyar — 
magyar Pe. 
magyar — 



magyar — 
magyar P l. 



r. kalh. P 1. 
r. kalh. P e. 
r. kath. P i. 
er. ref P i. 



r. kalh. P i. 
ev. ref IP r. 



nőtt 



magyar 



» 



» 









A mily kevés a tiszta magyar helység a Vértesek közt, oly általános 
ez a tipus a kisalföld komárora-vidéki szakaszain. Csak itt-ott mutatkozik 
néhány kisebb sváb, tót és czigány raj a községekben. Kisközség nincs 
több háromnál. Ezek a csallóközi partszélen feküsznek. A többi 27 falu 
nagyközség, s mind népesek. A legnépesebb Guta (cB tipus), utána Ács 
(d tipus), Mocsa és Naszvad (c tipus), Kocs, Tárkány, Nagy-Igmánd, Bana, 
Ö-Szőny és Szimő {b tipus). 

Valamennyiük élén Rév-Komárom város áll. De ez az egyetlen város 
Túl a-Dunán, mely a század dereka óla — sajnos — rohamosan hanyatlik. 
Akkor több volt a lélekszáma 17.000-nél, ma alig éri föl a 13.000-et, — 
népessége negyedrészét már elvesztette és most is egyre fogy. Várbástyái 
valóban elnyomták a város fejlődését, s a nagy helyőrség nem növelte 
a forgalmat, sem a vagyont nem szaporította. Újabban úgy pótolta a város 
azt, a mit lakosságban vesztett, hogy magába olvasztotta Új-Szőnyt. Ez 
s az új Duna-híd, meg a vasúti hálózat kiépülése tán lendítenek sorsán 
valamit. 

A nagykiterjedésű latifundiumoktól e vidéken sem keletkezhetnek 
többé új községek, — a régiek pedig, úgy látszik, megteltek, több ember 
nem fér el azokban, vagy meg nem él Ezért költözik a nép e vidék 
egy részéről : félszáz év alatt Csépen, Kis-Igmándon, Aranyoson és Nesz- 
mélyen megfogyott a lakosság. 

Hitéletre megoszlik a r. kath. és eu. ref. egyházak közt. Jelentékeny 
izraelita kisebbség (IP) Rév-Komáromban van. 



^■■■P 


1 


^^sSBSBnSíSeft^^íraöi^^SuSközi. 


zsitva-vnlijyt tér- H 


tzakaszokon át aniu Iniiki'is térségnél vé^ezlQk. mely a Zsitva s n Guiam | 


közt Tckszik. 


■ 


A Csllli-vttlcy a C<;allök«7.ben (2 niagynr helységgel): 


1 


I ■ 




(elekcxell ntpeinak 


. rMM, . t.|.t»H., «« ■ 






Iwű- "(tjíb 


1 






ijoib uArrányoi 


6ia (ion ■ 


OtmJióiÓMi JáréM. 






■ 


fiSmMr-]fégr»r • 


magynr — — 


r. kath. IV* e. n*i. - 


nfill magyar H 


{l«dp í 


magyar - 


w.nt. IV* r. i 


j 


A beW CMllókOz (I í magynr lielységgel) : 


^ 


CéallókMi ikrám. 






^H 


XApáCSMrS*Mkál' 






^^M 


Íi» p 


mngyar ^ 


ev. reC. IVr. 1. 


nölt magyar ^^H 


iau€3 1 


magynr — — 


r. kath IV c. i. 




^M 


satai % 


magyar - - 


r. kalh. IV* c. - 


fogyott 


^M 


TArí-SttikdIlas a 


magyar I'n. - 


r. kalh. Ili* c. i. a, 


fogyott 


^^^^H 


•Uk j 


magyar - 


ec. re/: IV* r. i. 


nAtI 


^^^^H 


t-BogT« & 


magyar - 


w. r»f. IV* r. - 




^^^^H 


) PcbA-OclIér « 


magyar - 


8C. ref. U* r. 1. 




^^^^H 


AI*A-aeU#r . 


miigyar - 


ar. ref. I* r. i. 




^^^^H 


; ArjIWS. ÍJC*I ■ 


magyar - 


ev. ref. Ill*r. i. 




^^^^H 


■ V'-a'-rrs S 


magyar - - 


ev. ref. IV* r. i. 




^^^^H 


:í:jt./ & 


magyar - 


r. kalh. V*e. i. 


^^^H 


A Zaitvi-vOley (6 uiiigynr, 1 lót lirlyséf;|{eh : 


^1 


l<lt anh Járás. 






^1 


■ÍÍ'l''!<t ■ 


magyar — - 


ev. ref. 11* r. (. 


azAta leli ■ 


r.j,,;;, b 


magyar 11* 1. n. 


r. kath. 1* i. e. 


nölt magynr ■ 


!:u^/. ■ 


magyar — — 


r. kath. lU'e. i. 


^1 


i'|;-.^.'i,i a 


magyar — — 


r. kath. Ul'e. i. 


_^^^^l 


1 .... s a 


magyar I' l, — 


r. kalh. - — 


^^^^H 


,:i !;■ ..;i! d 


magyar IM, 


r. katli. [• i. e. 


^^H 


<-il^r.-iul;il. 


/úí U* m. n. 


r. kalh. !' i, ^ 


aiúln letl ^^^^1 


A ZiJtva-Garam-kSi it) mxKynr, 4 lói helységgel): 


^H 


rúrmnU Járás. 








1 (Cidü ? 


tót tll'm. - 


r. kalh. U' c. i. 


nölt magyar ^^^H 


1 1.IU 


magyar ni'I. n. 


r. kath. I* i. e. 


fogyott lót ■ 




tót irPm, II, 


r, kalh. I'i. - 


fogyott H 


■ 1 Jtnfniu ^ 


tót m-m. n. 


r. kath I*i. c. 


nfitl magvar ^| 


■ :rift< b 


magyar I* l n 


r, kalh. II' e. i. 




1 'f^ 'p 


magyar I* t. 


r. kalh. I' i. e. 




\ ••lítttk b 


magyar - 


r. kalh I" i. - 


^1 


■ t^rw<> e 


magyar - 


r, kalh. lV»e. 1. 


1 


■ NrinUM- b 


lói lll'm. n. 


r. kalh. I' i. - 


tót H 


magyar -- 


r. kalh, iv*r. i. 


magyar ^^^B 


K Uf.rf.r 


magyar - 


ev. ref. II' r. i. 


.^H 


■ llbioeUiéz* « 


magyar - 


r. kalh. IV* c. 1. 


^^1 


■ lbim.Kc>z] % 


magyar 1* n. - 


r. kalh, 11' j. c 


fágyott tót ^^^H 


^^^^^L 


1 



368 

A kisalföld jellegével bír ez a sík terület is. Csak északi hátterén 
vannak talaj hullámok, — messzebb az Elő-Kárpátok egyes nyúlványai 
láthatók: a pozsonyi s a nyitrai hegyekkel. 

A faj népesség még nagy túlsúly lyal magyar, benn a Csallóközben 
nagyrészt tiszta magyar. Ue a Zsitva mentén s a Zsitva-Garam-közben 
megjelennek már az első felvidéki tót faluk, a magyar falvakban pedig 
mindegyre több és tömörebb a tót kisebbség. 

A csallóközi magyarság falvait több tekintetben a győri Csiliz- s a 
győr-mosoni szigetköz magyar falvaira emlékeztetnek : ezek között is több 
a kisközség, mint a nagy, s több az apró falu (a), mint akár a népesebb 
kisméretű (ji), akár a középméretű. A komáromi szigetség annyiban is 
hasonlít a győrmegyeihez, hogy a községek tekintélyes része ev. ref., 
csaknem valamennyi tiszta magyar, s a felvidéki tót elem a Vág-Dunán 
át idáig nem hatolhatott el. Sajnos, ez a magyarság sem oly szapora 
többé, mint volt: a községek egy része a csallóközi, s a zsitva-garam- 
közi szakaszokon kezdi népszámát veszíteni; a többiek fejlődése lassú,— 
az egy Nemes-Ócsa kétszerezte meg lélekszámát 50 év alatt. 

Az öt tőt képződmény, melyet a felvidék nagy tótsága az alsó 
Zsitva-mellékre tolt alá, a magyar környezetben lassan megmagyaro- 
sodik. így történt Koltával s Kurla-Keszivel, a mik félszáz éve tót faluk 
voltak; helyettük a kis Jászfalu tótosodott el magyar faluból. Ma e tót 
községek valamennyijében II — IlP-nyi erős magyar kisebbség található. 

A hitélet a Csallóközben túlnyomólag ev. ref, a Zsitva mellékén 
róm. kath. 

Komárom megye fajnépei közt a túlsúly, miként Fejérben, a ma- 
gyar fajé. 

Magyar a megye egyetlen városa, 62 nagyközségéből 57, — csak 
2 német és 3 tót. A kisközségek 10 körbe kapcsolvák : eg}'be-egybe 2-4 
jómódú falu; a fajtöbbség 6 körben magyar, 2-ben német, 2-ben tót. 

A helységméretek így állanak egymáshoz: 

Méretre Fajtöbbségre 

magj'ar német tőt 

lagnagyobb (A) 1 — — község 

nagy (d— ÍB) 2 — — » 

középméretű (a— d) 48 2 4 > 

kisméretű (a-g) 23 9 5 > 

összesen 74 11 9 község. 

Tiszta magyar község van 48, — tiszta német és tót község egj^ sincs. 
Súlyos német minoritás van 2, kisebb súlyú tót minoritás más 2 magár 
helységben, míg a magyar kisebbség (II — IIF) 2 német és 9 tót faluban 
fordul elő. 

Vallásra megyeszerte a r. kath, egyházé a túlsúly : 47 magyar- 
11 német s 8 tót község a híve. Az ev. ref, egyház 25 magyar, az ág.^^' 
egyház 2 magyar s 1 tót községben bírja a hívek többségét Er& fele- 



i 
i 



kHteli tnlnorilisok a leglAbb kAzségben vannak, s a 2—3 felekc/elűség 
mep'eszeric állalánnü. Jeleiilékcny (11") ízraelila kisebbség van Hév- 
Kumn romban. Tóvároaon és Nagj-Megyeren (Csiliz-völgj- a Csallóközben). 

A tneg>'e 7-1 magyar hegysége egy tagban fekszik eg^'más mellett, 
t a CsallökAzbcn a pozsony megyei, a Zsitva mellékén a bars-, nyitra- és 
rszlorgommegyei. az igmándt mezőn s a Bakony szélén a győr-veszprém- 
rocgyci magyarsághoz zárkóznak. Csak a Vérlesen át a fejérmegyei ma- 
g^-arokkal szakadt meg a kupcsoluljuk. Ott kAzbeékelddlek a sváb köz- 
sc^k. melyek a fejérmegyei s az eszlergom-vndéki svábsággal a Pilisig 
Irrjcdő közös medencéét alkotnak. 

.\ 9 tnl képződményből ö a bal-, -I a jobbparlon telepítés útján ke- 
Irtkezetl. Di' belátható sorsuk az lesz. a mi a többi lót telepeké voh túl a 
Vertesen s benn a Bakonyban : beolvadnak a magyai-ságba. 

A tót elem, a melyből e képződmények lettek, a felvidék magas hegy- 
világában él; ott fogimk tömegeivel találkozni, a nagy tót nyelvterítleten. 



Fogtáljuk ös.sze a Túl-a-Duna négg északi megyéjéről előadottakat. 

K lerOlet a nagyközségek hazája. Az 5Ü2 helységnek, a mivel a nég^- 
mcforc be van építve, alig a fele (251)) kisközség, a töbl>i saját háztartás- 
sal biró nagyfalu, mezőváros vagy város. 

NéR\- helységnek városi szervezete van; magyar mind a négy. A 242 
Hagyközség közúl 20() mag^'ar. 3H német. 3 tót, 1 szerb. A kisközségek 
M Jtö/ftc kapcsolvák. — 83 kőr 2 — .^ módosabb faluból áll ; csak egy 
kflrre esik (Veszprém megyében) 6 falu. A fajtöbbség 6Ü körben magyar, 
22-bcn német. 2-ben tót. 

E típusoknak megfelelők a helységniéretek : a nagy- és középkaliber 
lAbbftzör fordul clŐ. mint a kicsinv. 









fi^tóbbségn 






métvir if 






mafivar 


níniot 


tót 


szerl> 


tegiumyobb 


iB. 


típus. 


l 


— 


— 


- hdység 




(A. 




ti 


- 


- 


- 


n»gj" 






2 


j 


I 


I ] 


» 


(fl- 




(! 


1 


— 


— • 


|[ö/*|KuérelO 


(d. 




i;í 


— 


— 


- 1 




c. 




2f> 


2 


— 


1 > 




<b. 




41 


12 


1 


— . 




LB 




130 


36 


■1 


_ . 


kiMnírcia 


(?. 




94 


4.') 


4 


— 




(«- 




44 


26 


2 


— 




Owiesi-n 


;tti6 


124 


11 


1 



A magyar helységek legtöbbje 1— 2UU0 lélek közt (art (13U a), a 
I tftntí is lói faluk legtöbbje az 5<H)— KHK) lélek közt 0^ lipus: 45 német, 
M lót). Az egyetlen szerb falu közel jár a 4ü(X) lélekhez (c). 

A 3<i6 mag>-ar községből í/7 tiszla magyar. A 124 német helység 
ttl csak 3 a tiszta német. Tiszta tót és tiszta szerb falu egy sincs. Kz 



370 



arányon némileg változtatnak a más ajkú spórák. Ily súlytalan fajkisebb- 
ség van 114 magyar és 66 német helységben. 

Jelentékenyebb (II— V®) fajminoritás 102 helységre esik, ú. m.: 



a fajkisebbség 



magyar 
német 
tőt 
szerb 




IV-Vo 



magyar német tót szerb 

* 13 1 1 

14 5<e - - 

1 - * - 

1 - - * 



n-nio 



magyar német 

^ 40 

14 íf 

4 — 

1 2 



tót 

10 



nerb 



— * 



t 



Nagyobb súlylyal a magyar elem 15, kisebb súlylyal 50 más ajkú 
helységben fordul elő, míg a más ajkú elem magyar helységekben nagyobb 
súlylyal 16, kisebb súlylyal csak 19 esetben lép fel. 

Súlyos szerb kisebbség többször található német, mint magyar hely- 
ségben. A déli megyékben a régi szerb képződmények többnyire elhor- 
vátosodtak, az északiakban elsvábosodtak ; csak egy részük olvadt be a 
magyarságba. 

Hitélet dolgában a népesség képe ez: 

A helységek erős kétharmada túlsúlylyal r. kath.i 341, ú. m. 228 ma- 
gyar, 103 német, 9 tót 1 szerb (sokácz) helység; gyengébb egyharmada 
a két protestáns egyház közt oszlik meg, ú. m. 113 magyar és 2 sváb 
(együtt 15) községben ev. ref.^ — 25 magyar, 19 sváb és 2 tót (együtt 46) 
községben ág. ev. 

Német, tót és szerb falukban az eggfelekezetüség túlnyomó. A leg- 
több magyar faluban, s a sváb faluk egy részében 2, sőt 3 hitközség is 
van. A jelentékenyebb felekezeti minoritások így állanak egymás mellett: 



Felekezeti 
kisebbség 

r. kath. 

kel. gör. 

ev. ref. 

ág. ev. 

izr. 



r. kath. 
kel. gör. 
ev. ref. 
ág. ev. 
izr. 



IV-Vo 



U-IHo 






r. kath. 
1 

49 
15 



ev. ref. ág. ev, 
41 16 



r. kath. ev.ref. ág. ev. 



8 



2 



1 
43 
22 
10 



54 
4 



12 
1 
1 



sr 

A 

D 



magyar 

52 

1 

50 

21 



német 

3 



tót 

2 



szerb 



magyar német tót szerb 



1 — 

2 - 



65 

41 

26 

9 



1 
2 
2 



1 — 



1 — — 



E táblázatokból megállapíthatni, hogy a többfelekezetűség legtöbb 
példája (124 esetben erős, 141 esetben gyengébb minoritással) magyar 
községekben fordul elő, — a német példák száma csak 12, a tót példáké 3. 
Megállapítható az is, hogy katholikus helységekben több a súlyos protes- 
táns, protestáns községekben pedig több a kisebb súlyú r. kath. mino- 
ritás példája, mint viszont. 

Túl-a-Duna északi részén a magyar községek egg tagban feküsznek 



371 



hök tftbb ponton szakadozol! ; három xi>áh niedencze 
nyelvterületbe, s megszaggatja azt ; a hegyliáti 
myi Veszprémben, s a vérlesscgi Fejér-Komárom megyék- 
ben. Az eisfinck nincs kapcsolatja a két utóbbival, — köztük fekszik a 
MezAfOld s a Sárköz magyarsága De a Bakony s a Vérles sváb faluk 
Vcszpním és Fejér megyék határán át összeérnek, s úgyszólva kettős 
medcnrzél képeznek, mely nyugatra a Bakony széléig, keletre (Pilisen 
át) a Dunáig ér. 

A nyelvhatárok ezért elég kuszáltak, úgy lolnai, mint a veszprém- 
fcjémiegyci. mmt a komarom-veszprémi oldalon. 

A Vértesscg északi (Komárom m.) és déli (Fejér m.) lejtőin 21 sváb 
falu fekszik, szoros kapcsolatban a pilist svábság (Rszlergoni és Pest megyék 
duna-jobbpartí része), lömör képződményeivel; a bakonyi .sváb me- 
drncze Veszprémben 37. a begyháti Tolnában 48 sváb faluból áll. E me- 
dencxékel a szigelségek egész sora egészíti ki : van a Duna-völgyben 2, 
■ «átkőztien 3. a Vérles alatt Fejér megyében 1. a lolnai hegyek alatt 2, 
a Bakony körOl Fejér és Veszprém megyékben lü sváb szigel. ezcnkívQl 
Bcrle MŐródva Fejér és Komárom megyékben 7 tót. s 1 szerb sziget; 
végre 4 lót község félszigelszerű nyúlványt képez, mely az északi tól- 
lá^M Nyitrán át hajol Komárom megyébe. Ilyen környezetben helyez- 
kedrtl el e vidék 3Gf} magyar belysége. 

Három tagra van a magyarság itt szélszakítva. Egyik tag a Bakony- 
tól « a VértességlÖl északnyugatnak dűl, kiterjed a Nagy-Bakooyérig 
(Győr megye balárában). s középpontja — körülötte 90 magj-ar helység- 
gel — Hév-Komárom, k másik toij — a Bakonytól keletre s a VérteRektöl 
dáre — átfogja a mezőföldet, a Sárvidéket, s a tolnai hegyek alatt a 
begybitig ér. — középpontja, 199 magyar helység élén. Székes-Fcjér- 
vir. A harmadik tag 77 magyar helységgel nyugatra a Kábasághoz tá- 
maszkodik, s középpontja: Pápa. 

Ax északi csoportot a dél-keletivel, s a nyugatit a másik kél cso- 
porttal csak egyes kapcsoló pontok tartják, itt-ott fölötte lazán össze. E 
kapcsolat idővel szorosabb lehet, ha a Bakony perifériáin a sváb községek 
neftmagyarosodnak ; ellenben, ha ezek a közlQk fekvő magyar belysé- 
l^el gennanisálják ~ a mire a közel múltban voltak példák — akkor 
rlsukadnak a három magyar vidék kapcsai, s a nyelvteriilel egységéi 
köztük cnak a győr-vasmegyei s a zala-somogyi szomszéd magyar vidékek 
!i>i;iák fenlarthalni. Elég ^.omorú, hogy a közelmúltban épp e kényes 
;>'mtok körül voltak a magyarságnak érzékeny térveszleségei: a Bakony 
s Wrtes szélein. — sőt jelenleg is ott apasztja s magyar néperői a 
Hi^nrfoWásí mozgalom. .Mindezekben számot adtunk a Duna két karja 
' a Balaton közt fekvő nég>' túl-a-dunai megye fajnépességi viszonyairól. 
' búcsú pillantást az országrész 11 megyéje felé. 



372 



IV. Visszapillantás Túl-a-Dunára. 



Elvonult előttünk az országrész 2754 helysége. Láttuk valamennyit 
közigazgatási tagozataik és térszíni fekvésük szerint csoportosítva, láttuk 
egyenkint, bennük a fajnépeket s a felekezeti népességet. Ez adatkíncsek 
segítségével, most megszerkeszthetjük a Dunántúl néprajzi térképét. 

A magyar nyelvterület slz országrészből közel hatnyolczadot, kerek 
5 millió katasztr. holdat foglal el. Egy tagban fekszik rajta 17íl magyar 
község. Határai a Csallóköztől, s a Zsitva-toroktól a Muraközig, és Dráva- 
torokig, s a Rába-melléktől a középső Dunáig leérnek, szorosan hozzá- 
kapcsolódva Mosón, és Komárom közt a felvidéki. Fejér és Tolna közt 
az alföldi magyarság nyelvterületéhez. 

E tetemes földdarabot, széles szegélyzet gyanánt, kisebb-nagyobb 
nyelvmedenczék veszik három oldalt körül. 

Nyugatra a mosoni svábok, s a sopron-vasmegyei hienczek eg}- 
másba olvadt medenczéje 296 német helységből, — délnyugatra a kis vend 
medencze 1í7 falubői áll. Délre a muraközi s a drávamelléki horvátság 
130 községet épített a magyar nyelvhatár s a horvát-szlavón országos 
határ közé. Keleten a tolna-baranyai telepes svábok kettős medenczét 
alkottak: a nagyobbik egy tagban 151, a kisebbik 26 helységből áll. Itt 
aprózódolt szét több darabba az egykori magyar terület; máig fenn- 
maradt részei három medenczét képeznek (a baranyavárit 11, a hegyhátit 
12, s a bonyhád'Vidékit 8 mag}'ar helységből) a környező 177 tolna-ba- 
ranyai, és 45 bácsmegyei telepes sváb falu közepett. Végre észak-keleten 
a Vértességben 21, a Bakonyban 37 sváb faluból álló kettős német me- 
dencze ékelődik a magyar nyelvterület szivébe, a veszprém-komárom- 
és fejér-eszlergom-pestmegyei magyarság közé. ^ E tarka, változatos képet 
17Í szétszórt nyelvsziget egészíti ki. Ilyen szigetet képviselt, a saját faj- 
népének tömegeitől izolálva: 16 magyar, 44 német, 98 horvát, 11 tót 
és 5 szerb helység. Valamennyi együtt adja az országrész 2754 községét 

A nyelvterületi viszonyokat ennyi-féle medencze,szigetcsoport és egyes 
sziget elég bonyodalmassá, s a határokat itt-ott kuszálttá teszi. Mindazon- 
által megkisérljük a nyelvhatárok lehető pontos megvonását slz adatok 
alapján, melyeket részletezve közöltünk '^ 

A nagy magyar nyelvterület szélén mi a mosoni szigetközből in- 
dulunk ki, hol a Túl-a-Duna s a felvidék magyar nyelvhatára a Csalló- 
köz alatt összeér. 

A határvonal a következő térszakaszokon húzódik át: 

1. A mosoni szigetközből előbb visszahajol a győri szigetközig^ meg- 
érintve Kiliti, Halászi, Dárno,Zselyi, és Hédervár községeket ; aztán keresztül 
szeli a Duna-Rábcza-közi Mecsértől Lebenyig, hogy a Hanság szélén 

^ A politikai földrajz Esztergomot a felvidékhez, Pest megyéi az Alföldhöz szá- 
mítja ; mi is kénytelenek vagyunk az esztergomi s a kél pilisi járást, bár Túl-a- 
Diinán feküsznek, ez országrésztől elkülönítve, később tárgyalni. 

* V. ö. a térképgyűjteményben a Hl/a. és HI/c mellékletet. 



• : 



nTURstntk forduljon sopronmegyei tcrOletre, Réti. Kapi. Bfl-Sárkíiiiy, 
Acsalap. Osli H Vvszkény kfízsé}{t>k felé. Ott beéri Kapovárnúl az alsó 
Mpt'zél, toviihb Szergénycn lúl nz Ikoűt, s unnnii u tneg^'e szivébe: a 
Fertőséghez tart, — odáiiíEszlerháza.Sarród.HegykíS, Humok és Kis-Czenk 
sz irány ponljaí. 

K vonalszakaszszal szemben a mosoni német nyehhalúrl a sziget- 
köz fel61 Rajka, Hegyeshalom, Kevél. I.iicsony, Magva r-Ovár, Kiihiok, 
Mo«on, s a Hanság felöl Szt-János. Tárcsa, Tétény, Vallu, Poraogj' és 
Bánfalu helységek jelAlik. 

'2. KOzel a Ferlöhöz. az Jkim-völgy mélyében, a mnj/yar hatán-onal 
X«gj'-< Jteuken tú) nem halol nyugatnak tovább, hanem visszsifordui éles 
szAgben Pereszleg és Lózs felé, hogy délirányba csapva, az Ikoa-fíépcze- 
közön é* a /első Répcze-oÖtgyön át Vas megyébe siessen: ott Vfllcsej és 
Lcdecz, ill Zsira, GyQleviz, Káptalan Viss, Nemes-Viss és Cscpreg a ma- 
(tyar halárhelyek. 

A néittfl vonal e szakaszon {a közbeeső horvát szigetektől el- 
IckinteltOiik) Boz. Harka. Küllő, Német- Keresztúr. Haracsony. Üoborján, 
C«éva. Locsmánd. Mícske. Klastrom és Német-Zsidány falukat érinti. 

3. \as megye területén a magyar nyelvhatár isméi nyugatnak indul, 
behatolva mélyen a Gyöngyös-mdékbe. föl a Kőhegységig. Kőszeg alá: 
Mrszlény, Puszla-Cso, Nemes-Csó, Doroszltí, Czak, Velem és Bnzsok ma- 
Ryar falukon át. De a Köhegység bérczfulai alatt visszahátrál délkeléi 
fcW. le a Perint-völgyon s a Peiint-Pinkaközőn át a Rábáig. K vissza- 
hajló vonal Ferenye. Bucsu. Torony. Dozmat. Nárai, Jaák. Egyházas- 
Radócz. Nagj'-Kölyked és Harasztifalu helységeken húzódik. 

A némel tialárképződmények sora a Tiyöngyíls és l'erint közt: 
K6&zeg. Rőt, Hámor és Tó. Langeck Üveghuta. Rohoncz és Város-Hó- 
dász, lenn a I*inka- völgy ben pedig: Óvár, Pöszöny, Némel- és Magyar- 
Kcfcszln, Német-Lö. Tornó, Felső- és Alsó-lícied. Moiiyoró-Kerék. Né- 
■d-Sároslak, Karácsfa és Lovaszad. (A horvát szigetektől, a mik a német 
9 a magyar terület szélein fekflsznek. itt is eltekintettünk.) 

4. A Hába-uölgybtn a magyar nyelvhatár hegyes ékoonalnl képez, 
mely kél szárával egyfelől a hiencz, másfelől a vend terület közé éke- 
lötlik, s N csikspontja Szt-riotthard. Amott Magyar-N ádalla. Vasalla, Ta- 
róira, Goszlony. Rátót. Magyarlak, Kéthely és (iotthard. emitt — Ootl- 
hardlól délkeléire Zsidó. Farkasfa és Kondorfa a magyar határhelységek. 
Sit-üottliard a forduló pont. hol a magyar vonal alapirányi és szom- 
gédtágol változtál; addig délnyugatnak tartott s német népek voltak az 
álHlenesei. itl délkeletnek fordul s csupa délszláv népeket talál szemközt. 
le a Driva-torkolalig. 

Az utolsiti némel faluk, melyekkel a magyarság a Pinka. Slrém és 
LapÍDCs torkolata körül találkozik: Néniet-Bflks, Felső- és Alsó-Rónök. 
JakabMra. Füzes. Németlak és Nag>'falva. az első vend faluk pedig, me- 
bcfc a Felső-Rábánál átjába esnek: Tótfalu, Sznkouyfiilu. Balázsfulu. Utván- 
Mb és Orfala. 



I 



374 

t 

Szt-Gotthardtól nyugatra németek és vendek már közvetetlenül 
érintkeznek. A német nyelvhatár Budafalvánál átlépi a Rábát, és a stájer 
tartomány felé húzódva átterjed a felső Lendváig: Gyanafalva, Far- 
kasdifalva, Rába-Szt-Márton, Tótlak, Felső-Sztrázsa, Taka, Borisfalva, 
Kalch, Gedőudvar, Határfalva és Mária-Havas híencz falukkal; a uend 
nyelvhatárt ugyanitt Perestó, Vasvecsés, Viz-Lendva, Szarvaslak, Dióslak, 
Seresháza, Hegyszoros, Kuzma, Szt-Mátyás, Felső-Szölnök, Rábaháza és 
Alsó-Szőlnök vend faluk jelölik. 

5. A magyar vonal a Rábától a Eerka- vidékhez, s innen a Murához 
fordul. Átszeli a felső Kerka-uölgget Szalafő, Hódos, Kapornak, Domo- 
kosfa, Szomorócz és Szerdahely községeknél, át a Kerka-Lendva közt 
Szombatfa, Prosznyákfa, Tótlak, Andorhegy, Kislak és Csekefa faluknál, 
noielyek hegyes ék vonalban mélyednek a vend falvak közé. Csekefánál 
a magyar nyelvhatár zalai területre lép, és elhagyva a Kerka-melléket, 
lehajlik Szécsi-Szt-Lászlón, Nemesnépen és Jakabfán át a Lendva-völgy 
szélére; ez útján Josécz, Dobronak, Zsitkócz, Kámaháza, Radamos, Bánuta 
és Hosszúfalu a magyar határközségek. 

Ezekkel szemben a vend határt a Felső-Kerkánál : Budincz, Kis- és 
Nagy-Dolincz, Marokrét és Sál, — a lendva-melléki hegyek alatt : Andor- 
háza, Petőfa, Tót-Keresztur és Rátkalak, a Lendva^Kerka-köz körül Já- 
nosfa, Berkeháza, Benedek, Úrdomb, Szt-Benedek, Bokrács, Ladomér, 
Szt-Bibor, Zsidahegy, Bakónak és Kebele, a zalai Lendva- völgy ben: Ba- 
gonya, Zílócz, Strelecz, Renkócz, Turnisa, Zorkóháza, Brezovicza és Kis- 
Palina jelölik. A temérdek határközség nem fog át nagy területet, hanem 
többszörösen megtöredezett kusza vonalat ír le. 

6. Az Alső'Lendna-üidék s a Mura között a magyar határ egy kes- 
keny nyulványnyal a vend és horvát terület közé ékelődik. Az ék egyik 
szára Alsó-Lendva, Felső-Lendvalakos, Kapcza és Kót helységekkel a 
vend oldalra^ másik szára Kót, Gyertyámos, Alsó-Lendvalakos, és Peles- 
háza falukkal a horvát oldalra esik. Az ék csúcspontja Kót. Itt elmarad 
a vendség a magyar határszélről, s fellép a horvátság. 

Az utolsó vend határfaluk: Nagy-PaHna, Zsizsek, Alsó-Biszticze és 
Hoticza, az első horvát határfaluk pedig: Mura-Füred, Lapány, Ormos, 
Hétház és Mura-Szerdahely. Vendek és horvátok csak Hoticza és Mura- 
Füred közt érintkezhetnek közvetetlenül. 

7. A Mura-völgyben a Lendva-Kerka-torkolattól a letenyei hegye- 
kig, a szélső magyar helységek: Kerka-Ujfalu, Dobri, Kerka-Szt-Király, 
Kis-Csernye, Felső- és Alsó-Szemenye, Rátka és Letenye. A letenyei 
hegyeknél a vonal behajol a nagy-csatornavölgy felé: itt Egyeduta, 
Becsehely, Sormás és Nagy-Kanizsa a magyar határhelységek. Csak Kani- 
zsán túl, somogyi területen, tér vissza a nyelvhatár Horvát-Szt-Miklóson. 
Liszón és Beleznán át a Mura mellékére, hol aztán beéri a Dráva 
vonalát. 

A horvát nyelvhatár a Muravonalon: Bányavár, Mura-Szt-Kereszl, 
Mikófa, Ferenczfalva, Novakovecz, Dekanovecz, Domasinecz, Hódosán