Full text of "Aquila"
îA
^á.
»■1
QL671
.A65
*
FORTHE PEOPLE
FOR EDVCATION
FOR SCIENCE
LIBRARY
OF
THE AMERICAN MUSEUM
Of
NATURAL HISTORY
AC) U I LA.
A ^lAGYAR ()RN1THOLO(tIAI KÖZPONT FOLYÓIRATA.
PEPJOmCAL OF OENITHOLOGY. * JOURNAL POUR ORNITHOLOGIE.
ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.
SZERK. — REDACT.
HERMAN OTTO.
JAHRGANG III. ÉVFOLYAM
I8Í)Ü.
CUM TAB. 2 COLORATIS.
BUDAPEST.
A MAGYAR ORN IÏHOLOGI A I KoZPONT KIADVÁNYA.
1896.
s-V
fR»NKUN-TABSUUl »»OMUJ*
TARTALOM. — INHALT.
Herman ü. : Éles határok és látszólagos megkésések, ezek
jeleutösége a madarak tavaszi voműá-
sábau ___
Gaal Gaszton : A madárvonulás Magyarországon az 1895.
év tavaszán. _ ._ ... ... __ .__ ___
Első rész :
A magyarországi megfigyelő hálózat s mun-
kálkodásának eredménye 18!Jö-ben__. ...
INI á s o d i k rész:
Feldolgozás ... ... .__ ___ __.
HegyfokyK. : Meteorológiai adatok az 1895. évi tavaszi
madilrvonulási jelentéshez __. . _
Dr. Helm T. : Tavaszi megfigyelések a frohburgi tava-
kon „_ ... ... -_^ ___ — - —
Cheknel : Költözködő madarak tavaszi megjelenése
Kőszegen ._. ,_ ___ ... ._. .__
Middenpoefe: A távolból __. _.. — ... ... .„ ...
Uhlig T. : Telelő fürjek a Fertő déli partján , ... .__
SzALAY L. E. : Korai adatok a VaucUus cristatus L. tavaszi
vonulásában.. ... ... .__ ._, ... .__
M. ü. K. Az ezredév. ___ ... __, ___ ___ ... ...
M. 0. K. Hzemélyváltozás... ... ... ___ ... ...
M. 0. K. Okleveleink ... .. ... — ... ... ...
Elismerés ... ... _._ --. — — .— ... --- — —
A hasznos és káros madarakról szóló munka ... — ... ...
Personalia ... .__ ... ... ... ... ..
Necrologus _._ ___ .— .—
A M. O. Központhoz érkezett nyomtatványok jegyzéke:
Ajándékok ... ... ... ... ... ... ... ___ ...
Cserepéldányok ... ... ___ ... .__ ... ... ...
Herman 0. : Petényi .J. Salamon hagyatéka. Bevezetés ___
CsöEGEY T. : Pastor roseus, Linn. Pásztormadár. Petényi
Sal. .J. hagyatékából feldolgozva .__ .__
Prazak J. P. : Az Ácrocciilialiia jutlxstris liortkolus Naum.-
ról_. ... ... ... ... __- ... ___ ...
Rzehak Em. : A seregély {Sturnus vulgaris, L.) érkezési
középszáma Morvaországra nézve ...
Dr. Maix\kász : A Baldamus fürjről _.
Dr. Almásy Gy. Néhány adat Magyarország Ornisához.. .__
Br. d'Hamonville : A madarak vonulása Manonville-ben
CzYNK Ede : A nádi fülesbagoly (Asio accipitrlnus) fész-
keléséről Fogarasmegyében. __. ___ ...
Sdjavfc Wrcnst'u unti idjciuliave 35erípatunflen,
il)re ikbt'utunç^ für î>cn Avüljüngsäug ber
i'ögel . . ... ... ..... 1
®er ÎBogetsug in Uninuii uHiljrenb bc5 %v\ú)-
jní)!-':. IS!).") ... ... ... .__ 7
liTfter îl)cil:
Unçvun'5 lV-obad;tiiniis=5íc^ unb bcfjcn tk-
olmd)tunticn int ,òial)vc 1S!I5 ..__ ... ___ 7
3 m e i t e V ì 1) e i 1 :
Bearbeitung __ ... ... ___ ... 41
^îetcovologiid)o i'lngaben íuiii H. !3n[)vcö=
beridjtc über ben 5'iitl)Ìiil)i''Jà"0 '^'-'i' ipogei
im ^aljrc 1895... ... ... ... ... ... 117
5-rüt)ial)i'jbcűbiuí)tniigen an ben iïeid^en »on
§voí)burg .__ .__ ... ... ... 124
3)ie g-rü[)jiil)vo=atnfunft ber ^uguögel tnHöfjeg
(Wünö,) .__ . . ... ... .._ _ 120
3Ui6 ber Jerne . . ... ... .__ __. ... 13ii
Übcni'intevnbe Üíadjteln ani tübtid)en Ufev
bee "JienfiebleViSeeci... _.. ___ ... ___ 138
'Jrülje í'aten ini rt'ritl)ling55uge bee Vanellus
oistntnsh. ... ... ... .-_ .__ __. 13!»
®a5 3n[)rtan)enb__. ... ... ... .__ ... 141
ílíevjonalnevanbevung.. ... ... ... ... 141
Unfeve 3^iploinc ... __. ... ... ... 141
Slnevtenuung ... ... .. ... — 142
íDas ffievt über nü!5lid;e unb fd;äbtid;e tUigel 142
. ... ... ... ... ... ... ... 14::
... ... ... ._- ... ... — __. 14i
Sin bie 11. D. 6. eingelangte ©d)riften :
(í!)eíd)ente ... ... ... — — — 144
îaujdjîtïreniplave . _ ... . . ... 147
:5. Salamon o.''l>etém)t'o ornití)ologifd)er 9iad;=
laf;. Einleitung. . . ... ... ... — H'.i
Pastor roseus, L. ®er íltoíenftaar. 3lu5 bem
l)anbjd)riftlid)eni "'3iad)la)íe !5- S- 4>etc =
ni;i'ö bearbeitet.. ... .__ .— ... l'il
lieber Acrocephalus palustris horticolus
'Oinum. ... ... ___ ... . - ... 187
Ser mittlere 3lnfunftotag bee 3taave6 (Stiir-
nus vulgaris. L.) für lliiiljven. ... ... 197
Sie «albaniuő=iiíad)tel _:. _._ ... — 20(i
(Sinige Síbbenba ,íinr Drnie llngarn'S ... .__ 209
Passage des viseaux à Manon ville.. ... 210
Sie Snm).ifol)reule (Asio accipitrlnus) ale
î^rutuogel im A'ogarafev Comitat .__ ___ 223
IV
Cerva Fiíkiy.
Cerva Fr. :
Cerva Fr. :
SzAB() Gy. :
Chernél -T. :
Pfennkìhkroer .t.
KoszTKA L. :
Medveczky .T. :
CzYNK E. :
CsATÓ Jan. :
Az -l.-iío (irci jiiírhi lis. Pall, költomadár Ma-
gyarországon ._ ... .__ ...
A nagy fészekaljaknak gyakorisága 189(1 ta-
vaszán..
Kék kaknktojiisok .
Lnnius süiuitor, L. . _ ... . .
Yöi-ösfcjű géhics (Lríj)íí(s xencdor, L.)
: Néhány Víninló macl;ii'i-ól. mely n;ilunk kitclri
j\Inscicapa grisola. .. _ . _.. .._ ...
Seririuít liorliil.ainis télen .._
A nyirfajd [Tri ran tctrl.:r, L.) clőfonliilása
Erdélyben _._
Továblii adatok a nyirt'ajduak — Tetrao leL-
rix. L. — Erdélyben való elő jöveteléről,..
^I. O.K. r.O.C. II (Á)furni.r (lari f/l,isonaris. M. x Perdix rinni
M. (). K.
M. O. K.
^I. 0. K.
//('/'»))(/() ii/.síico L. novemberben.. ... ...
A délamerikai ^íyopsittacusmonacliUfi,TionD.
Magyarorsziígon ... ... ... ... ...
.\ hasznos és káros madarakról szóló
munka... ...
M. (). K. A legszerényebb «kongresszus» . ... ...
!M. 0. K. P>őrgyiijtemény _ ... . . ... ... ... ...
.M.O. K. Dr. Madarász Gyula ... ... ... _._ .
M.O.K. Bíró Lajos. ... ... ... ... ... ...
M.O. K. Dr. Einsch Ottó... . ... ... ... ...
M.O.K. Libnrnau dr. Lorenz L..._
M. 0. K. Dresser nagy mtíve . ... ___ . .
M.O.K. Personalia ... ... ... ___ ... ... ___
A Magyar Oruithologiai Központhoz érkezett nyomtatványok
jegyzéke: ... ... . ... ... ... ... ... ___ ...
.ajándékok ... ... __. ... ..
Cserepéldáuyok.
Index alphabeticus avium . .. ... _._ ...
Asio .-\ci.-ijiitrinns. '|.nlll. 'iînitUOiJCÎ ill Uu^
gain... . . ... .. .. ... ... 224
3liiffiillcnbc .'i>äiifit^fcit uoii flvof;5ä^Hgen ©6=
Iciicii im Àiubjiilji' 18ÍIG ... ... ... 226
'üUuic .Mutufcter.. ... ... ... ... 227
La.nius senator, L. ___ .. ... . ... 228
35er votlitöpfigc iîlUtrflCv iLanius sénat., L.l
Über ciuicic übeniúntciiibc ,-]iuiiHiii;cl . ... 22'.i
. . ... ... 231
Serinns lioi-tulaiius im ÍÖiiitcr ... 2.32
liber bao i^ûviomiiieu beo i-íir{[)ii()iieö (Tetrao
tetrix, L.) in íiebenbüri^en .. ... 232
aiícitere eingaben über bciô ìuivtommcn beS
■"Birtliutjueö 'rctrao tetrix, L. — in
Siebenbürgen ... ... ... 234
•'■)(, L.» .. ... ... . ... 236
II. 0. (S. Hirundo rustica, L. iin 'Jiouember 237
U. D. (5. iTer íübamevifaniíd;e ^Myopsittaens
mi)uaclius"i3obb. in Ungarn erlegt 238
II. C ti. Xa<5 ìiierf über nüljlidje iinib fdjäb^
lid)e iíögel . . ... ... ... 238
U. C. (5. Ter befdjeibenfte «(Songre^» ... 240
II. D. (i. i-íalgíannnliiiig. ... ... ... ... 241
U. D. (S. Tr. -òinliuo o. 'Siabard^ ... ... 242
U. C. 15. iL'ubiuig 4^iró ... ... ... ... ...243
U. D. ti.Tr. etto À-iiiìdr- ... ... . 243
II. C. CS. î?r. y. ísíoreuí u. Äibuniau .__ 243
U. D. (S. Srefîev'Q gro^eê ißerf _ 243
U. D. (5.''1.ieríonalia ... .. ... . ... 243
Sin bie llngarijdje Dvnitljologijd^e Centrale
eingelangte 3d)riften :
©efd)ente . ... ... ... ... ... ... 244-
3:aufd)^llïemplave ... ... ... ... ... 246
._ ... . .. . . ... ... ... ... ... 248
AQUILA.
In cxcelso (ìgit nidnni
Regina avinin ....
A MAGYAR MADÁRTANI KÖZPONT FOLYÓIRATA.
rERIOPICAL OF ORNITHOLOGY. .lOUHNAl POUR L'ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FUR ORNITHOLOGIE.
EDITEIi BY THE HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU PUBLIÉ PAll IJ? BUREAU CENTRAL POUR ORGAN DES UNGARISCHEN CENTRALBUREAUS
FOR ORNITHOLOGICAL OBSERVATIONS. LES OBSERVATIONS ORNITHOLOGIQUES. FÜR ORNITH. BEOBACHTUNGEN.
Nr. 1. 2. sz. — 1896. Mai. 31.
Budapest, N.-Muzeum.
Évfolyam III. Jahrgang
Éles határok és látszólagos raegkésések, ezek je-
lentősége a madarak tavaszi vonulásában.
Irta : Heeman Ottó.
.Sirbarfc ®rrnÄcn uno sdrcinbarc Ucrapätuttgen:
iljrc ^tùcutung für ùcit J^rül)üngs;u0 btx ^ögcl.
SSon Dtto .fermati.
Memiél mélyebbre batol a rendező, osztályozó
kéz ama chaosbaD, melyet Middemlorf A. oly
találóan nevezett a vonulási adatok rendetlen
halmazának — aWusti» — sa melyre oly kitű-
nően ráillik az a példabeszéd, hogy az ember a
fától nem látja az erdőt, — annál érdekesebben
alakulnak a viszonyok. Gyakran egy sorozatból,
egészen jelentéktelen és csekélységnek látszó
feljegyzésből nagyhirtelenül egy fénysugár lövel
s oly jelenségeket világít meg tisztán, melyek
többnyire még ma is az ismeretes « csodálatos n
vagy «különös« sorozatba tartoznak, tulajdon-
képen oda kényszeríttetnek, csupán azért, mert
az illetők a rendetlen halmaz osztályozásától
visszariadnak.
Szorosára véve az avi- vagy ornithophsenolo-
gus itt szakasztott azzal a feladattal és módszer-
rel áll szemben, mint a meteorológus, kinek
elődjei szintén visszarettentek az adathalmazok-
tól s a kiknek eleinte a látszólag savanyú almára
kellett fanyalodniuk, a mely azután a tárgynak
rendszeres kezelése folytán, mind édesebb és
édesebbé vált, úgyannyira, hogy uia már a posi-
tiv tudás hasznára a megfigyelési hálózatokat,
az önműködőlég jeg}'zö eszközöket és az össze-
hasonlító eljárást határozottan megköveteli.
A vonulási adatok erdejében már az első, ren-
dező fogások is positiv eredményt adnak, még
pedig a következőt :
1. A vonulás a maga lefolyásában nem függ
a repüléstől, helyesebben a röpülés gyorsasá-
gától.*
* Aquila I. Herman O. «A füsti fecske tavaszi vo-
nulása», 1). 9.
Aquila, m.
%t- tiefer bie nvbiicnbc, íiditciibc §anb in bem,
biírd) 31. ü. ^JJiibPeuborf troifeuií «iBuft« benaiuiten
Gíjaoa ber Sugèbaieii — auf iue[d)eii ber Spruá) :
<i2)îan fíe[)t ben ÎBalb cor iVinnien niditn luie ije=
mad)t pafet — einbrinoit, Defto intevefiantcrcjeftalten
fid) bie a3ei-()nítniiíe. Dft fcíjiefet ein Sid)títrn[)l ganj
píö|Itc^ auâ einer îieilje gan^ Î)ariuUiê, ja unbe;
beutenb fd)eiiienber 3tuf^íeiJ)nnngen íienior niib ht-
[eudjtet ganj fd)arf ■iierljältniife, lueldie and) bente
nod) nielfad) tu bie befannte 3{ei()e ber «nierf:
unirbigen» ober «rätbielftaften» [)ingel)bren, eigent^
(id) iiineinge^ninngen luerben , n. jiu. ano ber
einzigen Urfadìe, lueil man üor ber Siditung beò
«SBnfteê» ,^urn(ííá)ent.
®er 3liii= ober Orniti)opi;änologe fteí;t fjier,
ftrenge genommen, gan,ì berfetben 3íufgabe gegen;
über, raie ber 93îeteorologe, beffen -Horfabren ja and)
cor ben íSatenmaffen äurürffd)rerften, anfange in
ben fd)einbar fanren 3lpfeí beifîen mufîten, u)e[d)er
fiá) aber bura) met()obiíd)e ÍV'[)anblnng beê Stoffes
ftetê füf;er nnb füfter eriuieô, uni beute íd)on S8e=
obacÎ)tungônelie felbftregiftrierenbe Suftrumente unb
uerg(ei(^enbeâ S8erfai)ren fategorifd) ju forbcni u.,^io.
jum frommen beâ pcfitioen aBiffenê.
©(^on bie erften orbnenbe ©riffe in ben 3)aten:
roalb ergaben pofitiüe aíefultate, u. jiu. bie foi=
génben :
1. S)er3ugl)ängt in feinem 'iterlaufe n i d) t nom
í^lugüermögen, richtiger ber Ci3cfd)iüinbigfeit beâ
gUigeè ah.*
* Aquila. I. D. i^ennon «Ser grü[)ling0ä"9 bei' Sîauci^-
ftílioalbe» p. 9. u. fi'.
1
•Z.T-OÍ
â
2. Szó sincs tehát vándorlásról — a folyto-
nosság értelmében — hanem csupán előrehala-
dásról}
3. A füsti fecskének, hogy európai fészkelési
területét újra megszállhassa — szorosan Yéve —
92 napra van szüksége, noha röpülésének selies-
ségénél fog\'a még ennyi óráig sem tartana,
hogy az — akkor — ismeretes legdélibb fekvésű
Murciától, a legészakibb fekvésű Luleaba érjen. ^
4. A föklirati szélességek szerint való előre-
haladás egybevág a hypsometrikus viszonj^ok
szerint valóval.*
5. Középértékek és a már ismert rövidebb
megfigyelési sorozatoknak hoszsabb soroza-
tokra való átszámítása alapján elméletileg felte-
hető és elfogadható, hogy a füsti fecske előre-
haladása körülbelől a !)'4 fokú izothermával
esik össze; * a többi fajoknál ez még meghatá-
rozásra vár.
6. A vonulás az illető év vonulási időszaká-
nak meteorológiai jellemével a legszorosabban
összefüggő.^
7. A vonulásnak bizonyos sajátságai a terri-
toriális földalakulat sajátosságával járnak.^
E tételeken kivül az eddig követett eljárásból
még különösen az a tanúság tűnt ki, hogy a
fekvések szélsőségei és az ingadozások azok, a
melyek a relative legjobb értéket szolgáltatják,
és hogy ez utóbbiak azok, a melyek az össze-
hasonlító eljárás számára a relative legbiztosabb
alapot »iiHJljak. Más szóval a nagy távolságok,
egyesülve a megfigyelések hosszú sorozatával, a
vonulás lefolyásának képét élesbítik.
Ebből logice kétségkívül az is következik,
hogy as éles Jiatárokon fekvő megfigyelési j^on-
tok kiválóan fontosak, mert lehetővé teszik a
vonulás kezdetének, tetőzésének és végének éles
megfigyelését, a mely három, igen fontos elem
continentális helyeken inkább összefolj'ó, vagy
épen meg sem figyelhető.
Hogy mily positiv l)ccsük van azoknak az
eredményeknek, a melyek éles határok mellett
fekvő megfigj'elési helyekről valók, bizonyítják
' Aquila I. idem, ibidem.
* Aquila I. idem, ibidem.
* Aquila I. idem, ibidem.
* Aquila IL Hegyfoky K. »A füsti fecske vonulásá-
nak elméleti meghatározása» stb., p. 111.
Herman O. «A madárvonulás elemei Magyaror-
Bzágou» 189 l-ig. 189.").
' Idem, ibidem. <. Miutamegtìgyelés«.
2. ©ő í)iiiibclt fidj atfo and) iiid)t um ein ì^ian-
bern — im ©iiuic beò (Sonttiuiirlidjcii iienoiiuneu
— fonbern um ein ^lîorrucfen.^
3. ®ie 9ïaud)id)iim(be bebavf ,yu' i^efiebehiiiçj
ifiveè euro^niifclicn SBrutgeineteê — ftveiige ge=
nomiiieu — !)2 Tttçie, um fie bod) bem Àlui^uer^
möijeu imd) nidjt einmal fo oieler ©tiinben bebiirfte,
um vom — bomalâ — tiefanntcn íüb(id)|"ten '^íunft
— ïlîurcia — bis juin lUirbiidjften — Sulea — 311
geiaiuieii.^
4. ®aê SBorriicfeii beê S^iQeè luid) cjeograpÎ)ifd)eii
$8veiten ift jenem nod; l)ijpíometriíd)en ^bt)en con:
gruent.-''
5. 3(uf mittlere ißerttie nnb llmi'ed)nnnii be=
faunter füräerer 33eobad)tungèreii)en ïann — ti;eo=
vetijd) — beftimnit angenonunen mevben, ïia^'i bas
S^orrüden ber '1ìaud)id)malbe mit jeiu-m ber :òiio=
tí)erme ;)-4 &vah änfammenfäUt; * ift bei anbcven
Slrten nod; ju beftimmen.
6. ©afe ber 3»g unt bem ineteorofogijdien Qí)a-
rafter ber 3i'!Vjpcriobe ber betreffenben ^^aljre
engftenô sufammenficingt.^
7. iî^afe ber orograpbiíd)e (îbarafter ber Xeni-
torién gemile (S"iöeid)eiten beê S'HI^^ licbingt."
2luf;ev biefen fünften ergab ^fid) ano bem an=
gemenbeten 'Iverfabren nod) befonberí bie 2eí)re,
bafe eá bie tS-.r trente ber l'agen nnb ber
©djnianfnngen finb, iueld;e bie re lat io be ft en
3Bertt;e ergeben nnb bief e legieren eô finb, meUte
für baê uergleidjcnbe Îierfatiren bie relatiu folibefte
33afiê bieten. 9Jîit ouberen 2Borten: bie großen
iîîtftanjen im SSerein mit langen 33eobad)tungôreil)en
Derfd)ärfen baè Silb bes aSerlaufeâ beê S^W^-
iogifd) folgt íjierauS gan,^ aioeifelloë, bafi bie an
f d) a V f e n ® r e n ,^ e n gel e g e n e n 33 e 0 b a d) t n n g ô^
punite non atlergrőfeter 2Bid)tigfeit finb,
nieit fie baê fdiarfc ©rfaffen beè iBegiinieô, ber
Êulmination uub beô ßnbes bcè3ugeôermijglid)en,
toetd^e brei fo und)tige Gtemente auf continentalen
Seobadjtungèpnnften mef)r nerfdjinimmen, ober
tíberlianpt gar nidit loalirgenonunen luerben föiuu-n.
ivon ineldjem vofitioen iBertlje bieiliefultate finb,
roeldje an fdjarfen ©rensen gelegene 33eobadjtung5:
punite ergeben, bas Iel)ren bie eiiglifdien Seob=
' Aquila I. idem, ibidem.
'■' Aquila I. idem, ibidem.
' Aquila I. idem, ibidem.
■* Aquila II. 3. ^egvfof:) «Sljeoret. Seftimimmii beâ
31aiicl)jcÇ!». Bi'SSii» etc. p. 111.
■' D. germán «©lemente beâ SBogelsugeá in Ungarn
bis 1891.» 1895.
° Idem, ibidem, 31!nfterbeoDnd)tung.
az angol megfigj'elések,! nyelvek azt mutatják,
ho"y Anglia szigetterületeit l)izon_yos vonuló
madárfajok állandóan ugijanazon pontokon érik
el, vagyis szállják meg.
A midőn e folyóirat első füzetében a füsti
fecske — Hirundo rustica — vonulását feldol-
goztam, rám nézve legfontosabb volt az idő
egymásutánja, viszonyítva a megfigyelő állo-
mások földrajzi fekvéséhez, meii a vonulás képe
csak ezekben a viszonyokban találhatott biztos
támasztékot.
A legdélibb európai pontot illetőleg, az eg^'et-
len murciai adattal — li. Brehmiöl — kellett
beérnem ; Itáliát illetőleg feltűnően késői ada-
tokra találtam ; Alfréd Brehm után Cairo-
Chartumra vonatkozólag még aprii i2-ról szóló
adatol is jegj/eztem, «Eurójía felé visszavonuló
füsti fecskék II czímen, noha e nap, mint vonu-
lási középnap, egészen a 49° e. sz.-ig terjedő
területekre is érvényes.
ügj'ane jelenséggel találkozunk a fehér gólyá-
nál is, melynek vonulását Brehm — Cairo-
Chartumban — márczius 1 á-ére teszi, márczius
űi-ét pedig, mint a fővonulás napját jegyzi,^
noha Középnémetország középszámai — már-
czius :24. — még magára az 50° északi széles-
ségre is kiterjednek ; Hetiglin feljegyzései pedig
Középnémetországban csupiin februári (!) adatot
említenek.
Általában még a legkipróliáltabb mefigyelök-
nél — és nem is épen ritkán — találkozunk
úgynevezett «késői adatokkal», melyek legtöbb-
ször, vagy épen hibás megfigyeléseknek nyilvá-
níttatnak, vagy legalább mint ilyenek tekintet-
nek, különösen azokban az esetekben, a mikor
elfogadható, mondhatni <i szokásos » okok a meg-
késést ki nem magyarázzák.
Ezekután semmi kétség, hogy a látszólagos
megkésés és az úgynevezett átröpülés mivoltá-
nak megfejtése, különösen pedig az « átrepü-
lés u-é, melyet Gätke az ő « Vogelwarte » czímü
munkájában a fehér és a veres csillagu kékbegy
példájával magyaráz,' continentális pontokon
még a legjíontosabb megfigyelések esetén sem
sikerülhet, mert a vonulás legfontosabb mozza-
natainak minden kétséget kizáró íiszía rögzítése
'■ Eepoi't on the Migration of Birds etc. (Harvie-
Brown, Cordeaux Kermode) 1880 — 1888. London.
^ Brelim E. A. Etwas über den Zug der Vögel in
N. O. Afrika. Journ. f. Oruith. I. 1853, p. 74—78.
'■' Gätke H. «Die Vogelwarte Helgoland«, Braun-
schweig 1891, p. 147.
aá)tiiiU3fii/ u)e[cí)e ergadeii, ^a§ lU'ioiffe ì^ot^eU
nrten Giu^lanöö iuíuíares Weinet ft e tè an ben;
fell) e 11 '^5 u n f t e ii e r r e i d) e u , um iűá)t « be-
tteten» äu fngeu.
Welcgcntlic^ ber 23earbeituiui beo Si'S^a ber
9iaud)íd)U'aIíie — Hirundo rustica — im erften
33anbe biefer ,3eitid)rift, max bie Si-'itfolge in iljrem
2>erí)a[tiiií)e jur geograpt)iíá)eii Sage ber fünfte für
mid) 1)011 (jröfíter ÎSidjtigfeit, ineit iaô ilMlb bes
3iigeô luir in biefenikrljdltniffen einen entfpredjen:
ben ©tü(5pnnft fiubcn tonnte.
fi>inftd)tlid) beo füblic^ftcn ^^nnfteô in (Suvopa
mnfUe id) mid) mit bem ein,^igen î^ntum non îlîurcia
— dì. 33 r e I) m — begnügen; l)infid)tlid) oitalieuë
ergaben fii$ anffallenb fpdte Säten, ja id) uer:
jeidjnete nad) SHfreb ÍU'eí)m nod) 3)ateit nom
2. SípritüoníSairo — 6l)artnm alò «anf beinííücíjng
nad) (Suropa befinb[íd)c ;)ïand)fd)iua[ben,» mo boc^
biefer 'Haa, ale angsmittfl territoriat ím in bie
©egenb beò 49° n. iß. I)inanreid)t.
Siefelbe ©rfcbeinnng treffen mir and) beim meiêen
©torche an, mcídieu :'l. iìrefjm — (ìliartum^Gairo —
unter « IS.iJiärj anf bem S^u},e; 24. ííJídrj in uoUem
3uge» anfü()rt/ mo bod) bie mittleren ®aten • —
24. ^33iär5— fiira}iittelbentd)[anb felbft biô in ben
50. ©rab nörb(.33reite binaiireid)en unb ^engfin's
3inf,^eid)iinngen ebenfallo in'l'iittelbentfd)lanb lauter
(^e b r n a r baten anf übren.
Ueberbaupt treffen mir gar nid)t feiten, felbft bei
ben erprobteften 53eobad)tern, fogenaiuite «fpäte
SDaten» au, meld)e meift aiö -öeobad)tniujefel)ler
erfldrt oDer menigftens angenonunen merben; be=
fonbere in iVällen, mo annebmbare «üblidie» llrfa^
à}en für eine iierfpätnng anêgefd)loffen finb.
ÊÔ unterliegt benuuid) feinem B'i'^'if»-''' baf^ uno
bie ©rflärnng beâ SSefenâ ber fd)einbaren 3Ser:
fpätnngen nnbaud) bea fogenunnten«UeberfIiegenò",
roeld)eci ®ätfe in feiner 'lîogelmarte befonberô burd)
baô 33eifpiel beâ mei^fternigen unb rotl;fternigen
33lauf"ei)ld)en'â Deranfd)aulid)t,"-* felbft bei fd)ärffter
Seobad)tnng auf continental gelegenen ^^^nnften
nidjt gelingen Eann, ba ein, jeben Bii't^'ft'l tuâ=
fd^liefîenbeê fid)ereê (Srf äffen ber rid)tigen'Diomente
' Report on the Migration of Birds etc. (Harvie-
Brown, Cordeaux, Kermode) 1880 — 1888. London.
' 33 ret) m ®. 31. ©troaS über ben Qug ber íöőgel in
31. 0. Slftiía. Sourn. f. Dtnitt). I. 1853. p. 74—78.
' ®ätfe 6. «Sie ïïogelroarte ^elgolonb, Sr(iun=
fc^ioeig.» 1891. p. 147.
1*
csaknem teljesen ki van zárva s még inkább az
egyes mozziuiiitok közti Ö6-.s-ze/yí.gf/tí's pontos meg-
állajntása.
Ilyen köriihnények között kétségbevonhatat-
lan tény, hogy az ait^olut éles határokon
felivö pontok kiváló foiüossággal bírnak., mert
ily hßly ekén fig ijelhető meg legélesebbeii a vonu-
lás kezdete, ailminátiója s befejeződése.
Épen ez a köriihnény az, a mely az angol
Lieut. Colonel, L. Iloivard, L. írbi/ már má-
sodik kiadásban megjelent kitűnő könyvének,
Gibraltár tengerszoros ornithologiájáról * épen
a költözködés kérdése tárgj'ában is fölötte nagy
értéket biztosít.
Megvallom mohósággal nyitottam rá a tarta-
lomjegyzékre, hogy a füsti fecskét — Hirimdo
rustica — felkeressem és hogj- megtudjam vi-
selkedését ezen a valóban éles határon, a miről
azután a miinka í)o. lapja csakugyan felvilágo-
sítást is nyújt.
A «Hírundinidae» — czim alatt »Hirundo
nistica Linnaeus. The Common Swallow.
Moorish: Kotaifa. Spanish: Golondrina», —
a szerző először is a franezia Favier tudósítását
közli, a mely általánosságban azt mondja, hogy
a füsti fecske januáriján és februárban vonul
Európa felé és hogy szeptemberben, októberben
tér vissza Afrikába. Érdekes az a megjegyzés,
hogy a Tangerben fészkelők is tél idején délfelé
vonulnak.
Sokkal fontosabb az, a mit a szerző saját ta-
pasztalata alapján ír le, még pedig fontos azért,
mert az élesen megluiláiozhato Gibraltárra
vonatkozó adatok keltezve vannak.
A már említett helyen így ír a szerző : «Gib-
raltárra a füsti fecske rendesen február 13-án
érkezik ; kóborlók azonban alkalmilag deczem-
berben és januárban is mutatkoznak. Megfigyel-
tem, hogy a tengerszorost egy-egy jókora csapat
még április l5-én rcpiUte ál ; az utolsókat, a
melyek átvonultak, itgyane hó "24-én jegyez-
tem föl.»
Már csak annak a kihüluienynek a megálla-
pítása is, hog>' a vonulás — sensu strictiori —
február i3-án kezdődik meg s csak április
94-én ér véget, igen nagybecsű, de még fonto-
sabbá teszik a következők : « Megfigyeltem, hogy
a fészek február '23-án készen volt s hogy a
fiókák május '24-én keltek szárnyra.«
* The Ornithology of the Straits of Gibraltar. Lon-
don, Porter 189.5.
bee Sufli^â deinalie uöKig auêiieidiloifen ift, bie
einjehieii 5Jfoniciitc im Siifni"iiii'"f"i"!ic ifl)0"
ganj iinb o,ax.
Unter jo bciuanPtcn Umftäiibcu liegt eô auf ber
.^aiiîi. Puf) bio au abíoli't fdiarfcn (^Sreuícn
gelcíjciuMi ''^^unftc cine gvofìc 'Ji>id)tigfoit íx-
tangeii, lucil bort bori^egiuii, bic (iulmi:
míuatioii unb íao 3lufl)ören beő 3"flt'ö am
fc^ärfften cvfafU mcrbcíi föniien.
föcrobe biefcr Umftaiib ift eê, loeldìcr bom in
juieiter 2luflage erfdjienenen pvädjtigcu iüud)e beo
engIiíd)ou i'tciit. (Soloiu'í, i'. ijoroavb £. S^'^^)
%. 1'. S. übor bio Dniithologio bor 3J{ooronge uou
©íbvaltar* aud) für Pio ílíigratiouéfrago cinou
üÍH-rauc. l)ol)on 'Aíortl) fid)ort. ^á) gefto()o oè, bafì id)
mit uubCiiuiiiiglid)or .s^oft bon 3"boi- auffd)lug, um
Hirundo rustica, bio 3iaud)fd)ipalbe, aufäufudiou
um boron ÌH'rI)nlton au biofer luirflid) fdiarfeu
©ronso ÍU orfal)roii, luoriibcr ja aud) pag. 'M beò
Sßerfoo 2hiffd)uf5 giobt.
Unter bom j:itol «Hirnndinidw. 93 Hirundo
rustica Liinueus. The Common Swallow. ]\Iorish:
Kotaifa. Spanish Golondrina» — ftoUt bor 3lutor
t)or3ltIem bie'Jîotijen beê (^ronsofe« jÇanior noran,
uieldier im îtllgemeinen fagt, bio ílíaud)fd)iiiaíbc
paffiro im Januar unb 5\ebruav gen Europa iinb
tet;ro im ©optember unb Dctober gen aifrifa 5uriid-
Sutereffant ift bie îBemertung, Pafì Pio in langer
niftenbon im 3Biuter füb(id) fortjiolien.
lUel loidjtiger ift ìx-iè, maô ber ílutor ano oigonor
(Srfatirung uioberíd)reibt, roid)tig barnm, looil eô
fid) nuf einen fdjarf boftiinmbaron X^imh bo^ieljt —
©ibraltav — nnb iiioil Pie 3l)igaben batiort
finb.
3lu angefiiljrtor Stollo fagt ber 3lntor: «About
Gibraltar the Swallow generally arrivt'S about
the rSth of February, allthoug a straggler in
occasionally seen in December and January.
I have observed them crossing the Straits is
considerable numbers up to the 1 .5 th of April ;
the latest passing were noticed on the 24tli
of that month. II
©á)on bio ivirievung boo Uniftauboô, bafì bor 3iHì
— sensu stricti(n-i — mit bom Lì. február be;
ginnt unP orft mit boni 2'i-. 9lpril aufljört,
ift i'on fel)r grofior ik'beutung : biofo mirb jcbod)
burd) folgonbc 3"9^it^^ "t"-'') t^i'ljöljt: «1 bave ob-
served the nest finished on the 23rd
February, and young birds able to fly on
the 24th of May.»
* The Ornithology of the Straits of Gibraltar. Lon-
ilou, Porter 1895,
E mintaszerű feljegyzésekből már most le
akarom vonni a tanúságot, még pedig, hogy :
1. A legkorábbi érkezési adat Euróiját illető-
leg, nem a' Rheinhold Brehmtöl való murciai
t'ebruárius 25-ike, hanem Howard L. Irby gib-
rallári adata : február í:}-ika ; ezzel az európai
fészkelési terület megszállása 99 napról 105-re
szökken. Különösen kiemelem, hogy a ü5° é. sz.
alatt fekvő Luleât, mint a legészakibb fészkelési
helyet azért veszem tekintetbe, mert innen meg-
figyelési sorozat áll rendelkezésünkre. Gütke ^
a (iS°, Collett ^ a 70° é. sz.-et tekinti, mint az
előfordulás legészakibb határát, mindakettő
azonban csak általánosságban.
2. Nordliiuieniek Luelara vonatkozó adat-
sorozatából ornithologiailag — a két szélső ada-
tot — és meteorologiailag — az összes adatokat
tekintve — a középszám Liileâra nézve május
'26. (Herman, Aquila I. és Hegyfoky, Aquila IL
p. U±)
Ebből következik, hogy mikor a Gibraltáron
a fiatal füsti fecskék szárnyra kehiek, t. i. május
i24-én, ugyanez a madárfaj még csak akkor tájon
jelenik meg először s fog a fészkeléshez Lulea-
ban ! Már ez a körülmény is feltétlenül oly előre-
haladásra mutat, a mely a meteorológiai tüne-
tekkel szerves kapcsolatban van s a mely az
izothermák előrehaladására is figyelmeztet.
3. Hoivard L. /ròy feljegyzéseinek legérdeke-
sebb része mégis az a tény, hogy a Gibraltáron
február 13-án megtelepedett és fészkelő füsti
fecskéket e faj későbbi, még pedig aprii á4-én
megjelenő csapatai is átrepülik, általában véve
mindenesetre északi irányban. Ezekre az átvo-
niüókra nézve Howard L. Irby két adatot említ,
u. m. : aprii 15-ét, mely mint érkezési középidő
egészen az 53. é. sz.-ig, Neiiwarjjig terjed ki ;
és aprii 24-ét, mely, mint közép az 55. é. sz.-ig,
tehát Angolország közepéig érvényes.*
Ha már most a legiöbb avipha^nologusnak
oly könnyedén általánosító eljárását akarnám
követni, úgy azt mondhatnám :
«Az április 24-én Gibraltár, tehát a 3Ü°7'27"
é. sz. és l!2°áO' k. h. felett — Ferrótól szá-
mítva — átvonuló fecskék Angliának vannak
szánva». Ezt azonban tenni nem akarom, mert
erre nézve, különösen localis és absolut értékű
erősség nincsen.
' Giitke, 1. c, p. 435.
" Eemarks ou the Ornitliology of Noitliern Noway
1873.
^ Hermiiu 0. Aquilii I. 1804, p. 17.
3cí) und mm am W\m fcíjv muftcríjnfteit 9(uf=
jeidimuujoii öic Sctjrcii sicljen, u. 310.:
1. ®aè friil;efte üiatuni ber Slufiinft ín (Surova
ift iiidit jeneâ üoii 5)iiircia — :)icínl)oíb ÍU-et)m
— ^-ebniav 25., fonbcni jciieâ von ©ibvaltnr —
^ouiarb í. Srdíj — J^cbruar 13.; mití)in fteigt
aud) ber Seitraum bor löeíicbhiiuj beê europiiiic^eu
(îicineti'ô mm 02 auf 105 Xa(\c. ^d) bemevre anè--
brtìcflid), ba{5 id) aio uörblid)ítcii iìrutort l'uleâ
— 65° n. 33. — iieíimc, weil uou bort eine Seob=
ad)tnn9êrei(;e imrliecU; ©ätfe füljrtale nbrb(id)fte
©reuje ber a\n-breítnno( (iS°,i (Solíetf-^ òcn
70. ©rab n. 33r. an, beibe aber nnr ím 2lílijeineinen.
2. ®ae Wand für Suled íft auê 3iorbUnberô
'J^atenreibe ornitboíoivíd) — anê ben Gdremen —
unb nieteovolocjijd) — ano alien T-aten — ber
26. 3)ìai (nad; Herman, liiuila I nnb êcpfoft;
3íqnila H, p. 142). êù'vauô fohU, i'i-'^i'' wenn auf
©íbraltar bie jungen 9{audjfd)uialbeu fdnm f liiöge
werben — ÏÏÎai 24. — biefelbe Söogelart in l'nieä
er ft anfonnnt unb ííd) jnni Oiiften ruftet!
©djon biefeô beutet unbebingt auf ein i'orrüden
I)in, uieId)eo mit ben ineteorolooiifdjen Elementen
organtfá; jufamnienfiänciit, balder anf i^a^j S^orrücfen
mit ber ^sfotbernu- binbentet.
3. ^aő intereffantefte element ber 3luf5eid)nnngeu
Öouiarb 1'. 3rbi/ô ift jebod) ber Umftanb, ha^
bie auf ©ibraltar uom i:i. gebruar au fefebaften
uno niftenben 9iand)fd)iualben bnrd) fpäter — u. 3111.
btô jum 2k 3(pril — anfonuiu'nPen,3i'iö>-' bcvfelbeu
a^ogelart ü b e r f ( 0 g e n m e r b e u, aűgeniein ge=
nonunen jebeufallè in ubrbtidjer 9iid)tung. %nï
biefe überftiegenbe 3>urd;5ügler fülirt igounirb S.
3 r b i) jinei Saten au, u. 5111. ben 15. 9íprií, lueldjer
alò mittlerer 9lnfunftôtag bis in ben 53. ©rab
nbrbí. 5Br. — 'Jieniuarp — Ijiuanreídit, unb ixn
24. 3lpril, iiield)er aid lliíttel bio jum 55. ©raD
uijrbl. 33r., alfo biô jnr mittleren í'age non Gug=
lanb reíd)t.-'
ÍBolIte id) nun bai fo Ieid)tbin generalifíerenbe
SBerfaí^ren ber nunften 3Unp()äuologen anioenben,
fo föunte id) fagen: «bie am 24. 3lpril über @ib=
raltar, aífo 36°7'27" nbrbl. 5Br. unb 12°20'ű.C.
uon gerro boljin^idjeuben í)iaud)fd)U)alben finb für
(Suglaub befttmmt.» ®ieê roíű id) aber niájt tljun,
lueil bafür, befonberò local, fein 3(nf)altèpunft lum
abfolntem SBertl) uorljanben ift.
' Gätke 1. e. p. 43Î.
■■^ Bemarkfì 011 the Ornitologie of Northern Norway
1873.
^ 0. §erm>in, Aquila I. 1894. p. 17.
6
Két következtetés azonlian határozottan jogo-
sult, mert megállapítja, hogy :
1. Egy adott jjonton helyesen észlelt kcwbbi
adatok nem mindig hibásak.
2. Hogy a vonulás egy és ugyanazon fajra
nézve — a füsti fecskét illetőleg egész bizonyo-
san — oly csoijortokban történik, a melyek le-
származásuk szerint bizonyos északi vidékhez
tartoznak s oda a meteorológiai viszonyokhoz
képest, bizonyos időbeli, a meteorológiai viszo-
nyok alakulásától függő ingadozásokon belül,
visszatérnek.
Ilyképen Alfred Brehmnek — Cairo-Char-
tumból való — látszólag késői vonulási adatai —
valamint a másokéi is természetesen épen oly
helyesek lehetnek, mint az a jelenség, hogy egy
és ugyanazon fajnak fészkelési területe — példa
rá a Saxicola ornanthe L. * — gyakran rop-
pant kiterjedésű.
A tájékozódásról a « Madárvonulás elemei Ma-
gyarországon 1891-igi) czímü 1895. Budapesten
megjelent munkámban szóltam.
Howard L. Irby megfigyelései azonban a
lehető legteljesebben igazolják, mily fontosság-
gal líirnak az alkalmas, még pedig a tengerpar-
ton és lehetőleg az európai kontinens legesleg-
délibb részén fekvő pontok, a hol is az Európára
nézve igazi költözködőkről, t. i. azon fajokról,
melyek e világrészből tél idején egészen eltávoz-
nak, igen fontos és az északi jelenségeknek is
nj'itját szolgáltató mozzanatok állapithatók meg.
A continens belsejében levő éles határokról
és az oscillatio viszonvairól más alkalommal.
* Hennán Ü. A inadárvoimlás elemei stb. Buila-
pest 1895, p. 42.
Smá ©c^Iütít' fiiib abi'r luillfnmnu'ii lu-viU'i'mbi't,
II. jm.:
1. 5^at3 Me für cincii i;eiU"bcncir^!iiuft ridjtig bcob:
ad^tetCK fpäteren íSatcn nid;t immer gel) í er
îinb.
2. 3)nJ5 bercila cin uiib tier) cl ben 3(rt —
jener ber 9íaud)td)uiaU)c cvn'S öciuiß — in W nip pen
9eíd)icl)t, lucldic iljrcr ÍHiftammniui nod) je einer
geunífcn nörblidicn Pìciicnb auíjcliörcn, mobin fie
nacb l'iafîgabc ber mctcorologifdien iîerbiiltniffe
tnnerl)alb gemiffev ,3eitíd)iüanfun9en 3iiriidfe{;ven.
3lnf biefe 3lvt lucrben bie fcbeinbar fpiiten ,3'H1ô=
baten Sllfreb Sreijm'o — Cîairo^GIjartum — nnb
3tnberev üerftnnblid},ío gut, mie aud) bie(Srfd)ciining,
òa\] bnô Srntgebiet cin nnb berfelbcn Îlrt oft non
gerabcjii nngcljcnrcr 3lu5bcl;ming ift, mie j. ii ooii
Saxieola œnanthe L.*
Ueber bie Dricnticnmg biibc id) in ben «(Ste=
menten bea 3>ogcl,ìngcè in Ungarn bis 1891 », Í8uba-
peft 1895, p. 4:{ abgcljanbctí.
'^ic "öeobad)tnngcn .^Qon'arb 'l'. ^'^rbn's beuten
am aUerfdjärfften auf biciì'idìtigfcit bcr'-ycfe^umg ú,^:-
eigneter fünfte, n. },w. ber am üíccrc gelegenen aller=
füblicbftcn beo cnropäifdicn iSontincutcô íjin, mo für
bie, für Guropa cd}ten iiianbcrcr, b. l). jene 3lrten,
melcbc ben ÎBelttbcil für benSBinter gan.u'crhiffen,
f)öd)ft roicbtige, aud) für bie nbrblidien Grfdicinungcn
auftlärenbe 9Jîomcnte erfaßt mcrbcn fönncn.
Heber fd)arfc tìren.u'n im inneren beo tíonti
nenteê nnb bie 'iíerljőltniffc ber DsciŰation unb beo
3uges, cin anbcrcômal.
* D. íperman «©lemente bes SogeljugeS etc.» Buda-
pest 189.5. p. tó.
A madár vonulás Magyarországon az 1895. év tavaszán.
(A Magy. Orn. Ki'i:/i. Il-ik i'i'i jeli'iitrfiC.)
Feldolgozta G.v.\l Gaston.
^cr 'i'toflcl.íug in Uitgorn möljrcnti ttte ^•t'àt)iattve& 1895.
(II. -^siiljrccibcvidjt bcv Wna,. Dm. (fciitralc.)
ßtnrlicitct UDII (I3n|li)it uoii (fiaa\.
ELSŐ RÉSZ.
A magyarországi megfigyelőhálózat s munkál-
kodásának eredménye 1895-ben.
A M. 0. K. másodízben lép vonulási anyagá-
nak évenkiut közrebocsátandó feldolgozásával a
szíves olvasó elé, s miután felfogásban, formá-
ban, s a feldolgozás lényegében a tavalyi eljá-
rástól eltérni semmi oka sem volt, egyes lényegte-
lenebb dolgok kivételével, a mit azonban minden
eg3'es esetben külön indokolni el nem raulasz-
tok, mindenben megtartottuk a tavalyi formát. —
Az eljárásra vonatkozó mindama megjegyzések
is akként maradnak érvényben, a mint azokat
tavalyi jelentésünkben (Aquila II. 18'.).")) közre-
adni szerencsénk volt.
De nem hagyhatok megemlítés nélkül egy
dolgot, mely a Magj\ Orn. Köziiontot méltó
büszkeséggel tölti el, s melyben működésének
eredményét s jutalmát látja : t. i. a megfigyelők
folytonos szaporodását. A tavalyi gárdából alig
maradt ki egj'-kettő, a kiket nem várt dolgok
(betegség stb.) akadályoztak. Sajnálattal nélkü-
löztük kiváltképen a meteorológiai állomások
adatait, a melyek kimaradásának csak egy saj-
nálatos félreértés az oka. De bőven kárpótolt
másrészt az a maga nemében páratlan hálózat,
a melyet a mag}', kir. erdészek buzgósága terem-
tett meg a hazai tudományosságnak s magának
ennek a testületnek is nem kis dicsőségére, s
melynek nagy jelentőségét már régibb időkből
volt alkalmunk ismerni.
CFrftcr Tfteú.
Ungavnâ ìieobad)tuiuis=5ìc§ unb befícn ^Beobachtungen
im ^íű}tt IS'.Jü.
T'ie U. D. 6. tritt jum juieiteu WaiU mit ber
33enrtuntuniTi iljreê jäljvlid) eiiihnifeiiben ^lUVJii'^ite:
rialeô nor bie geet)rten Sefer. 5íaá)bcni rair non
unferer uorjäln-ic^en -Hfctl^obe — lunè 3(uffaí)iinö,
(Vorm unb ÎBefen ber 33earbeituncj anbdançU — ab-
3uuieiá)en tjar feine Urftufie i^atten, i;a&en mir —
mit 3(nênal)mc einiger unmefentlii^er i)3unfte (inaê
id) aber in einem jeben ^valle crtra yi begrünben
nidjt ncrtäunU Ijabe) — bie norjaljrige Ülrt (jäuolid)
beiíieíiaíten. Semnacf) bleiben and) jene SBemerfun^
gen gütig, meldie mir bejügiidi nnfereô 3>erfai)renè
in nnfevem uorjäi)rigen 'öeridite (ííquila II. 18'.).J)
jn priieifieren bie ßfjre geijabt i)aben.
©inen llmftanb fann iá) jebo(^ niá)t o^ne (St;
mäbnnng íafíen, roeldjer bie 11. 5}. G. mit bered)tig:
tem ©toije erfüllt, in uieldjem fie ein Jiefiiltat unb
eine 33e[of)nung ii)reê 3Birfenê erbíirft ; baô ift ber
fortiuäbvenbe 3im'frf'ö an 33eobad)tevn. 3Inè ber
©arbe ber i<orjäl;rigen finb tanm ein %k\ax auêge:
blieben, u. jiü. bie burd) unerinartete jiüingenbe
Umftänbe (^ranfijeit :c.i üeri)inbert waren. 'JJiit
grofjem Sebauern babeii mir befonbero bie Säten
ber meteorologifdjen Stationen entbetjrt, lueldje in
(Voige eines bebaueriid^en SJÎifeoerftanbniffeê auêge:
blieben finb (bie ^. T. meteor. 'Seobaditcr glaubten
nätjudid), bafs unfere "Jlufforberung jnm 33eobad)ten
ber 9íand)íd)malbe nur für baê eine^aí^r: 1894
gielt). 9Bir mürben bagegen reid; entfdiöbigt buri)
jenes — mir fönnen fagen einzige — 33eobad)tungê=
9îe(5, beffen 2ßid)tigteit mir fdion uon früheren Reiten
^er nur jn gut fannten, — mcl($eè na^míid; ber
©ifer bet ungavifdien ívorftbebörben jn Staube ge=
bvaä)t batte, jn nid)t geringem 3iu£)me fomoljl ber
r)aterlänbifd)en ÎBiffenfdjaft, aie and; jener ®orpo=
ratton felbft.
8
Kiiáltkóp az IS!)"), év folyamán nem egy
privát ember is csatlakozott a Központ meg-
figyelői gárdájához, bizonyságául annak, hogy az
eszme hódít, s hogy a nagy közönség körében
mily élénken él a tudomám'ok iránti érdeklődés,
s azok előbbre vitelének szükségérzete. Csakis
arra a factorra volt és van szükség, a mely e
szunnj'adó, spontán törekvéseknek irányt szabni
akar, s a kijelölt irányban vezetni is tudja. Hogy
a Magyar Ornithologiai Központ e hivatásnak
mennyiben felelt meg, arról maga az érdeklődés
fejlődése mindennél világosabban beszél.
A mi a magam csekély személyét illeti, most
másodízben van szerencsém a jelentések anya-
gát feldolgozni. Érzem a feladat nagyságához
mérve fogyatékos erőmet, s nem mulaszthatom
el a hiányokért a szakkörök szíves elnézését
kérni. Mentsen ki — a mennyiben menthető —
az a tény, hogy nem a jó szándékon, hanem
csakis a képesség hiányain múlt minden.
"iM'íoHborő nníln'cnb b. ;\- li~*0.") fcíifoíicu ftcí) ader
and) mcljvcre -^íriimte ber (ìentraU' an, juiii iu'ioeiíc
befíen, bafe bte IJ^ee erobert, uiib ba^ aiid; ha% grofee
'■^viiblifum eilt (ebftafteô :,"Nntereííc für bie 3Biííeii=
ící)afteii füí)lt,ío aud) beiiCSraiu^ju béren (yörberuiif^
betsiitrngen. (£§ mar uiib bleibt audj nur nod) jener
factor ju uninjcfien übrig, roeldjer bie)en jdjíuni:
niernben, û'ontanen îVftrcbnniicn eine ^)ïid)tiing
geben, nnb in ber angebenteten ^'liidjtiing biefeiben
anal fetten fcinn. ^n lueld^eitt ÌJìaa^e bic U. C lì.
biejev 'Àorbernng, refpectine btefein 58cnifc ent=
Íprod)en Ijut, bauon fprid)! bie Steigerung beê ,íjn:
terejfeê beutti(^er, aie eê 2Borte oennögen.
SBaê nun lucine befdjetbene ^^nion felbft aube:
langt, ber id) jeÇt ,^11111 jioeiten Wiak baô S^iç\è-
inatcrial jtt bearbeiteit bie ©bre l)aÍK, — füljle id)
fefir gegenüber ber Sinfgobe meine ©d^ioäi^e, unb
üerjäiiine and) nid)t bie 9iad)i'id)t ber Jvaáfreije jn
evbiüen. (£0 entfdiulbtge luid) — wenn òai inöglid)
ift — bie 5r()atiad)e, baf; eô meinerfeitô nid)t an
guten SBilleu, jonberit bloo an 5äf)igfeit utangelte.
Almásy György dr.
(^r. ©eorg »on SUmáfi)).
A M. 0. K. 1894 óta rendes megfigyelője
Diós-Jenőn (Nógrád m.). Megfigyeléseit bekül-
dötte lS9.J.jun. 15-én. Megfigyeléseihez pontosan
vezetett meteor, naplót is mellékelt.
©eit 1804 ftänb. a3eobad)ter ber U. D. 6. in
©ióöí^ei^ö (.(ioin. Jtógrüb). Seine 33eobad)tungen
fanbte er am 15. ^uni 1895. ein. Seinen Seobad):
tniigen fügte er and) eilt pünfttid) gefü{)rteo mcteiir.
S^agebnd) bei.
Az 1895. év tavaszán a következő fajok érke-
zését jegyezte :
Qx bat bic ílntunft foígcnbcr 3(vten bcobad)tet :
Jan. — — Buteo vulijttris, Iíechst. — Néha
1 — 1 db. — §te unb ba je 1 Stüd'.
<i — — Accipiter imuH, Ij. — Január és
februárban sok. Február végén
fogy. Mart. 1 9-cn 1 db. — >ÉNy. —
ijni :3o"ii(;ï »lib Aebruariiiele. Énbe
február abnel)meub.3ljn lOiteu'iOiärä
1 Stüd -^NW.
« — — Turdiis menda, L. — Egész télen
egyes vén 0" példányok. — S)eugan=
jen SBinter über eiuäelne alte cT e?.
Jan. 20. — Frinfiilln moiitifruKjUlit. L. —
Néhány db. — Einige.
Febr. — — Fringilla coeiebs, L. — '.! him. —
3 iliännd)en.
« '). — Bideo vulgaris, Beohst. — Szá-
mos vonul D -^É. — aSiele gießen
S ->N.
" 14. — Alauda aì'vcusis. L. — 1 dli.
K -^Ny. — I ©tüd 0 — vW.
" 15. — Tardus piiaìis, L. — 1 db. —
1 Stud.
(I IC) — 19. Molacilla alba, L. — I db. a me-
legforrásnál. — 1 St. an ber
Srt;erine.
I' 19. — Amjiclis tjurrida. L. — 4 dl). —
4 St.
« Í2(). — Ampelis i/amila, L. — 4 dl). —
4 St.
II ál. — Ampelis garrula, L. — 20 — 30 da-
rab. — 20—30 St.
(I 19. — Gallinago scolopacina, Bp. —
1 db. a melegforrásnál. — 1 St
an ber Xíjcnne.
Il 28. — Fringilla montifringilla. L. —
Egy csapat. — (Sin (Vlug.
" {AU (bïè 2lnfaitg) Mart, elejéig Embe-
riza miliaria, L. — 1 db. — 1 St.
Mart. 1^ — 3. Fringilla coelebs, L. — Valamivel
9
Mart.
4.
1).
12
több, néhány ? is. — ÊtiDaè meí;r,
auá) einige ? î .
4. — Alias (sp?). — Egy db.
nyomai a havon. — ^yitf^fpiiren
eineë ©tiicfeê im Sáinee.
— Aìiser segetum. Gm. — Lábnyo-
mok a hóban, kb. 10 dl). — ^ufe=
fpureii iiii(3d)nee, etiua 10 St.
— Friìigilla montifringilhi , L. —
1 db. Azontúl nincs. — 1 St.,
íeiíbein teine met)r !
— Uiryíiomitrís spimts, L. — 10 —
■20 db. a majorban. — 10—20 St.
ini 3Jíaierí)ofe.
— Columba oeiias, L. — 1 — 2 db.
Nem biztos hogy az elsök-e. —
1—2 St.; eê ift nid)t fid)er ob bie
S-rften !
li. — Alauda arvensis, L. — 2 — 3 da-
rab. — 2—3 St.
— Motacilla alba, L. — Az első tu-
laj donképeni vonulók 5 — (j db. —
Sie erfteii eigentí. Sügtev- -í — 6 St.
— Columba palumhus, L. — 2 db. —
2 St.
— Chrijsoniüris spimis, L. — Még
4 — 5 db. s többet nem láttam. —
Tioá) 4 — .5 St., bann feine niet)r.
— A)ise7' segetum. Gm. — 15 db.
ÉÉK — >DNy. — 1.5 St. NNO ->
SW.
— Ugyanúgy 1 1 db. — iSbcnf aHê 1 1
Stücí.
lí). — 9 db. — >-E felé, a tónál megfordul
s — >DNy-ra vissza. — 9 St. — >-
N., beim See teuren um, unb jieíjen
gegen -^ SW jurüci !
Emberiza miliaria, L. — Egy-
szerre jó sok. — ^^Uö|lid) reált »ieíe.
Vanelliis eristatus, L. — Az első
2—3 db. — 3)ie erften 2—3 St.
19. — Emberiza schoeniclus. L. — Az
első. — 2)ie ©rfte.
19. — Anthus pratensis, L. — Első
2—3 db. — Sie erften 2—3 St.
— Síuviius vulgaris, L. — 20 — 25
db. csapat DK ->ÉNy. — (Sin gíug
uon 20—25 St. SO ->NW.
— Alias boschas, L. — d , ? .
— Erithacus rubecula, L. — Az
első. — Sas ©rfte.
— Pratincola rubicola, L. • — 4 — 5
14.
1.^
lü
17
19.
19
22,
22,
23
95
Aquila. III.
párzott pár fészkelő tanyájukon.
Határozottan első érkezés. —
4 — 5 gepaart. '^Hiare auf bie 33ntt=
planen. Ëntfd)ieben erfte Stnfunft.
Mai-t. 25. — Seolopar rusHcola, L. — Első. —
Sie erfte.
n 2ß — 27. Turdus musirus, L. — Az elsők. —
Sie ©rften.
" 27. — Ciielidon urbica,h. — 1 dl), intra-
villán. — 1 St. Sutrauillan.*
« 27. — Larus ridibundus, L. — 2 drb.
— >K. — 2 St. ^0.
<i 28. — Aiithus triviális, L.
« 28. — Motacilla llava, L. — Első. —
erfte.
« 28. — Motacilla boanda, L. — Lövetett
az itt észlelt egyetlen példány. —
SBurbe baô Ijier beobad)tete einjige
erempíar gefd^offen.
« 28. — Saxicolaoenantheyh. — Elsők. —
Sie erften.
" 28. — RuticiUa tithys, Scop.
« 28. — Totanus calidris, L. — 1 db. —
1 St.
<i 28. — Ficedula rufa, Bechst.
« 29. — Bucephala clangula, L. — Egy
párzott pár. — ein gepaarteè 'Caar.
« 29. — Gallinagogallinula,L. — 1 db. —
1 St.
(( 30. — Querquedula circia, L. — cf , j .
" 31. — Upupa epops, L. — Az első. —
Ser erfte.
" l^lnbe"! Tardus iliacus, L. — Sok vonul
át ugy apr. elején is. — 3ifí)í"
üiele bur(|, aud^ anfange 3ípril.
Apr. 2. — Hirundo rustica, L. — Az első. —
Sie erfte. ertraoiíían.
Cl 2. — Cuculus cauorus, L. — Az első
szól. — Ser erfte ruft.
II 2. — Ar dea cinerea, L. — 2 db. — 2 St.
Il 3. — Erithacus luscinia, L. — Az első
szól kint; a kertben csak 17-én
szólal meg. — Sic erfte íd)[agt ini
ej-trüüiílan ; im ©arten erft nur am
n.b.m.
II 3. — Ciconia alba, L. — 2 db. — 2 St.
II 3. — Podiceps cristatus, L. — G — 8 da-
rab. 6 — 8 St.
* Megfigyelő azt írja, hogy azontúl egészen apr. 12-éig
nem volt látható.
• SBeoboc^ter íc^teibt, ba^ jeitbem biâ jun' l^- Slpril
feine ju íeE)en.
2
10
Ajir.
-.5
(1
4
(1
4
4.
6.
7.
7.
7.
7.
((
9
«
9
((
9
«
9
<(
10
(I
10
«
10
<l
10
(1
10
10.
« 10.
« 11.
12. —
13. —
13. —
13. —
- Anser segetum, Gm. — Néhány
100 vomii — > K. — einige 100
->0.
■ Bticcpìiala eiangula, L. — Ismét
3 (lb. — «lieber 3 St.
Turdus pilaris, L. — Nagy csa-
pat. — ©rofnn- S"í"9-
■ Milvus ictiiMS, Sav. — Első. —
e-rfíc.
■ Upupa epops, L. — Első 2 dl). —
®ie erften 2 ©t.
■ Erilliacus cynaccìiliii;, Wulf. —
1 ad. cf.
Milvus Jcorscliun, Gm.
Cerchncis tvmuncula, L. — Első.
erfte.
Ficcdula (rochilus, L.
Buleo vulgaris, Bechst. — Egé-
szen apr. 19-ig naponta több-ke-
vesebb átvonnló. — §ßom 7 — 19.
3(pr. taglia) Tneí)r=n)enigcr Surá;=
aügter.
■ Circaëtm gallicus, L. — 1 db. —
1 ©t.
• Muscicapa grisola, L.
■ Yunx lorquilla, L.
Querquedula crecca, L.
Hinmdo rustica, L. — Intravilláu.
Rutirilla phoenicura; L. • — 1 cf.
Antiius campestris, h. — 1 cf ad.
Serinus hortulaiius, L. — Néhány
csapat à 5 — 10 db. — (Siiűge
gtüge à 5—10 ®t.
Caprimulgus europaeus, L. —
1 db. Ny — ^K. — 1 ©t. W ->0.
• Oríigometra porzana, L.
Fulica atra, L. — 1 db., az első ;
23-áig nincs, akkor ismét 2 db. —
1 ©t. ber erftc. Sie ben 23. feine,
bann luieber 2 ©t.
Sylvia cinerea, Bechst.
Turdus iliaciin. L. — E nap óta
nincs. — Seit Ijeute feine mcljr.
Pratincola rubelra, L.
Aciuila naevia, Gm. ■ — Első. —
erfte.
Periiis apivorus, L. — Egy pár-
zott pár DNy — vÉK. — Sin ge=
Vaarteö ^íaar SW — >N0.
Fulco subljuleo, L. • — Az első
DNy — >ÉK. — 5Der erfte SW — >NÜ.
Apr.
Mai
13.
l.",.
Ifi.
Ifi.
IS.
1'.).
19.
20.
21.
21.
21.
22.
23.
24.
29.
30.
30.
1.
3.
4.
S. —
Ficcdula sibilahi.r, Bechst.
Turdus pilaris, L. ■ — E nap óta
nincs. — ©eit f;eute feine niodv.
Sylvia curruca, L.
Podicep'i nigricollis, Sund. —
1 dl). 17-én ismét egy, azontúl
29-ig nincs, akkor ismét 1 — 2 db. —
1 ©t., am 17. uiieber 1 ©t., feitbem
feine bis jnm 29., bann tuieber
1—2 ©t.
Acroccjihalus lurdoides, Mev. —
Az elsö. azután nines egészen
30-ikáig. ekkor 3—4 db. — ®er
Erfte, bann biô jnin 30. fe()ícnb, mo
uiieber 3 — 4 eintreffen.
Muscicapa coliaris, Bechst.
Cypselus apus, L. — 1 db. DNy
^ÉK. — 1 ©t. SW ->N0.
Gallinago gallinida, L. — Ismét
1 db. — SÖieber 1 ©t.
Muscicapa nlricapilla, L. —
1 d" ad.
Turtur auritus, Gkat. — Első
2 db. — S)ie erften 2 ©t.
Anthus pratensis, L. — E nap
óta nincs. — ©eit í;eute feine mefir.
Colile riparia, L. — Az első
4 — 5 db. Teljes számban csak
május 5 — 6-án érkeztek meg. —
®ie erften 4 — 5 ©t., in uoller 3«!)!
erft am 5 — fi. 9Jíai anfommenb.
Aegialitis fluviatilis, Bechst.
Gallinida chioropus, L. — Az első
2 db. — 5)ie erften 2 ©t.
Circus nmcrourus. Gm. — Lőttem
egy ? . — ein ? gefd^offen.
Monticola saxatilis, h. — cf és ?.
Hydrochelidon fissipcs, L. —
5—8 db. — 5—8 ©t.
Tringoides liypoleucus, L. — Az
elsők. — 5Die ©rften.
Oriolux galhula. L.
Tota Ilus ochropus, L. — 1 cf.
Oríigometra crex, L.
Coracias garrula, L.
AyÜiya ferina, L. — 2 cf és 1 ? ;
az egyetlen idei előfordulás. —
2 cf imb 1 ? , baè einjige íBorfom:
men im t;eurigen ^rüíjjaí)re.
Ardea minula, L. • — Az első. — •
®er erfte.
11
Bikkessy Guido.
(@uibo üon 'öitfefii)).
A il. 0. K.-uak l.s'Jl- óta rendes megfigj'elője
Magyar-Ovárt (Mosony m.). — Megfigyeléseit
beküldötte 1895 decz. Ki-án.
Seit 1S94 orbentí. 58eo6ttd)íi'v öer U. C. G. in
íJiagpar^Coár {6om. 3)íüioii). — Seine 33coí)acf)=
tungen í;atte er am IG. Sej. 1895 eingefenbet.
A tavaszi vonulás alatt a következő fajok érke-
zését jegyezte :
3Baí)venb beê g-ruijjafjrëaugeë notierte er bte 2lntunft
fotgenber 2lrten :
Mart. 10. — Alauda arveiisis, L. — (in) Mik-
lósfalu. — Tömegesen. — SJÍafícn:
^aft.
« 27. — Fringilla coelebs, L.
Apr. 13. ■ — Hirundo rustica, L. — (in) Mik-
lósfalii.
« 15. — Erühacus lusci)üa,L. — (in) Mik-
lósfalu.
II '.!i». — Turtiir aiirilns, Grat. — (in)
Miklósfalu.
<i 30. — Cnciduii caiiorits, L. — (in) Mik-
lósfalu. — Elsö érkezés bizonyta-
lan. ■ — Êrfte âtnfunft nnfidìer.
Mai o. — Oriolus galbula, L.
Boroskay Jáaos.
(:3ol)ann non i^ovofftu;).
A M. (). K.-nak 1895 óta rendes megfigyelője
Zólyomhan (Zólyom m.). Megfigyeléseit bekül-
dötte 1895 május 20-án.
Seit 1895 orb. Scoliaditer ber U. O. 6. in ,3o=
[i)om (lHltfof)[, (iont. 3óli)ouv). ©eine 33eoluid)tun:
(joii l)at er am űi'>. Mai etngefenbet.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
3Baí)renb bea g'i'üi)ji-ii)re3"9ßö notierte er bie álntunft
folgenber Sírten :
Apr. 9. — Chelidon urbica, L.
II lü. — Hirundo radica, L.
II 10. — Cuculus canorus, L.
II 17. — Saxicola oenanthe, L.
II 19. — Ficedula sibilatrix,BECHST.
II 30. — Acrocepltalus tiirdoides,'MEY,
Mai.
'2
((
3
«
5
(I
5
(1
7
(1
7
II
11
II
14
Syli'ia atricapilla, L.
Ortifjomelra porzana, L.
Mm^cicapa (ji-inola, L.
Oriolus gcdbula, L.
Lanius collurio, L.
Lanius minor. Gm.
Orligometra er ex, L.
Coturnix daclijlisonan^, Met.
Buda Ádám.
(aibam non ÌSuba).
A M. 0. K.-nak 1894 óta lev. tagja és rendes
megfigyelője Réán (Hunyad m.l. Megfigyelését
beküldötte 1895 juu. 1-én.
Seit 1894 correal. íJíitglieb nnb ftcinb. 33eob=
adjter ber U. C. (£. ín 3íéa itiom. i^unijab). Seine
Seobadjtungen batte er am 1. 3"'" 1895 einge:
fenbet.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
®ci[)renb be§ g-rutjjafjvâsugeê notierte er bie 3(nínnft
f t'Igcnber Strien :
•Jan. 15. — Archibuteo lagopus. Gm. — 1 da-
rab. — 1 St.
Il 15. — Gallinago scolopacina, Bp. —
4 db. — 4 St.
Il 15. — Turdus pilaris, L. — 20 — 30 da-
rab. — 20—30 St.
« 15. — Fringilla montifringUla, L.
Il 18. — Turdus mcrula, L. — 1 dis. —
1 St.
(I 23. — Turdus mcrula, L. — 3 db. —
3 St.
Febr. 18. — Pleclrophanes nivalis, L. — 5 da-
rab. — 5 St.
Il 23. — Totanus ochropus, L.
Il 23. — Alauda arvensis, L. — 2 db. —
2 St.
Il 23. — Gallinago scolopacina, Bp. —
5 db. — 5 St.
Mart. 7. — Columba oenas, L.
(I 8. — Asio ot'us, L. — 1 dl). lövetett a
kertben. — 1 St. im ©arten gè:
fdioííen.
Il 11. — Motacilla alba, L. — Kis csapat.
Az elsők. — kleiner 3^[ng, bie ®rften.
11 23. — Vanellus cristalus, L.
« 23. — Charadrius aprica,rixis, L.
9*
12
Mart. '2H.
« 28.
« 29.
« m.
« :5ü.
Apr. 2.
4. —
4. —
4. —
o. —
7. —
'.). —
ÍI. —
!). —
!>. —
9. —
11. -
11. —
11.
13.
i;!.
14.
l.j.
15.
15.
15.
1C).
17.
18.
22.
23.
23.
23.
24.
24.
26.
28.
29.
Erilhacuii rubeciila, L.
Scolopax riisiicola, L.
Ficedula trochihts, L.
Sa.ricoln ocnaidhe, L.
Aegialilis ßuvidiilis, Bechst.
Hinindo rustica, L. — 3 db. extra-
villán. — 3 St. ©rtraoillan.
Ruticilla phoenicura, L.
Sturnu.s vulgaris, L. — Egy csa-
pat. — Gin í^fiig.
y»H,T torquiUa, L.
Molacilla flava, L. — Több. —
5)ící)rere.
Upupa epops, L.
Sylvia curruca, L.
Hinindo rustica, L. — Intra-
villán.
Philomachus pugnaa; L. — Egy
csapat. — ©in ^ylug.
Podiceps eristatus, L. — Csapat-
ban. — &n ^hig.
Podiceps griseígena, Bodd.
Podiceps nigricollis, Sund. — Csa-
patban. — &n Slug.
Totamus stagnatilis, Bechst.
Ficedida sibilatrix, Bechst.
Sylvia cinerea, Bechst. — Meg-
jöttek s megtelepedtek. — 3ínge=
tonimeli, angefiebclt.
Tringoides hypoleucus, L.
Ardea ciiierea, L.
Ficedida rufa. Bechst. — Egy
csapat ; 1 4-én nagy csapat. — ©in
ging; am 14. großer ^-lug.
Cerclìiu'is vespertiìia, L.
Ciconia alba, L.
Circaetus gallicn.^. Gm.
Podiceps minor, L.
Totanus glareola, L.
Circus aertigiiíOsKs, L.
Cuculus canorus, L.
ErilhacìiH lusci.nia, Tj.
Pandion haliaelu.'i, L.
Tolantis calidris, L. — Tolìb. —
•Jlìeljrere.
Ciconia nigra, L.
Tolanus glottis, L.
Antìius triviális, L.
P^alincola rubicola, L.
Mu>icicapa collaris, Bechst.
Lanius minor, Gm.
Glareola pratincola, L.
Apr.
30.
— Orioliis galbida, L.
(1
30.
— Syliia alricapiUa, L.
((
30.
— Sylvia hortensis, Bechst.
Mai
1.
— Coturnix daclylisonans, Mey.
«
3.
— Coracias garrula, L.
«
3.
— Turtur auritus, Gray.
«
4.
— Ridicilla tithys, Scop.
(1
4.
— Cypselus apus, L.
«
9.
— Colile riparia, L.
((
11.
— Ardea purpurea, L.
(1
12.
— Lanius coUurio, L.
Chernél István.
(•Stefan »on ©[cernei).
A M. 0. K.-nak 1894 óta rendes megfigyelője
és lev. tagja Kőszeg-en (Vas m.). Megfigyelései-
hez pontosan vezetett meteor. na2)lót is mellé-
kelt, valamint az 1895. évi kőszegi vonulás álta-
lánosjellemzését. Megfigyeléseit 1895 máj. 11-én
küldte be.
Gorrejp. 3)íitglieb imb jcit 1894 orb. 33eoba^ter
ber U. D. ©. in K 0)5 cg (Goni. SPaê). 3(nfeer ben 33e=
obad&tungen gab er eine allgemeine ©c[)ilbening beò
Ijeiirigcn 3wöt'° '" Ki-^fet-'ö/ »"b ein pünftlidj gefiil)r=
teê meteor. S^agebud). Seine Seobad^tnngen janbte
er am 1 1. 2)îai b. :,^s. ein.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
SBäljvcub beo '5vül)iaí)re,^uges notierte er bic Slníunft
folgenbev iHrtcn :
.Jan.
1. — Fringdla inoníifringilla, L. —
Egészen febr. lO-ig naponta né-
hány db. — 33iQ 10. 3^eber toglie^
einige.
8. — Asio olus, L. — 1 db. — 1 ©t.
10.
28.
Febr. 18.
« 22.
(I 28.
— Asio olus, L. — 1 db. — 1 St.
— Molacilla boarula, L. — Télen, ha
a patakon nyilt helyek maradnak,
rendesíüi minden évben itt. —
äßenn im "JiUnter auf bem 'iSa.á^t
offene ©teilen bleiben, ift fie jäl)rlic^
,1» féljen.
— Asio olus, L. — 1 db. — 1 ©t.
— Sturnus vidgaris, L. — Elsö 4 da-
rab. — Sie erften 4 ©t.
— Aiiser segetum. Gm. — I 7 db. ala-
csonyan -^ ÉK száll. — 17 ©t.
niebrig jiel^enb —»NO.
13
Mart. '1. — Molacilla alba, L. — Első — >E. —
Sie erfte — >N.
<( 3. — Fringilla monlifriiifiilla, L. —
Ismét néhány. — Söieöev einii]e.
. « 4. — Fringilla coelebs, L. — Első ének.
Egész télen látható volt kisebb
számban. — Êrftev f^iofaïuv SBar
ill geringer 3(näat}l ben gaii;,eii ÌlUiu
ter all fef)cii.
(I 5. — Fringilla montifriiigilla, L. —
Ismét néhány. — Sieber etíid)e.
Il K). — Ardea cinerea, L. — i2 darab
ÉNy — >D. Ezt a madarat tavasz-
szal itt még nem észleltem. —
3 @t. NW ->S. Triefen î8ogel fai) id)
noá) nie í)ier auf bem ^^ritljjabrâjuge.
Il 11. — Alauda arveiisis, L.
Il lu. — Tardus iliacus, L. — Az első.
Azontúl töbl) egész mart. i2.5-ig. —
©er @rfte, bann einige die ^nm 25.
aJMrj.
II 1-2. — Emberiza miliaria, L. — Elsö
3 db. az idén télen nem volt lát-
ható. — S)ie erften 3 ©t., im í;euri-
gen 3ßinter roar nicí)t su féljen.
II 14. — Vancllus eristatus, L. — Első
7 db. — ®ie erften 7 ©tüde.
II 1 n. — Anas boscìias, L. — Csapatban. —
(Sin %h\o,.
Il 19. — Laras ridibundus, L. — I db. Itt
rendkívüli -*-^^. — 1 ©t. ,<pier aiifjev-
geuiöf;ii[id; ■<-^^.
Querquedula erecca, L. — 1 yd".
Scolopaxrusticola, L. — Haraszti
(Vas m.) — 3« êirafiti {(Som.
aSaâ).
Erithacus rubecula, L. — Elsők.
Nem telelt át. — Sie erften, f;ot
nid^t überrointert.
23. — Fringilla coelebs, L. — Nagy csa-
Ijat, vonulók. — örofíer ívíiig,
Sügler.
23. — Falco régulas, Pall. — 1 db. —
1 ©t.
23. — Colámba oeuas, L. (i — 10 db.
D->É; az elsők. — î^ie (£-rften :
6—10 ©t. S^N.
23. — Anthus prateiisis, L. — Az első
5 db. — Sie erften 5 ©t.
24. — Ismét 1 db. — 3Bieber 1 ©t.
23. — Tardus pilaris, L. — Csapat. —
(Sin Atug.
li».
21.
(I 21. —
Mart. 24.
(I 24.
II 24.
II 25.
II 25.
II 25.
II
Apr.
Mai.
26.
26.
8.
8.
8.
10.
11.
13.
13.
15.
16.
16.
19.
19.
21.
23.
24.
24.
25.
30.
3.
o.
4.
4.
5.
5.
6.
Scolo/iaj' iiislicola, L. — 2 db. —
2 ©t.
fìuticiUa tithys, Sooi>.
■ Tardus musicus, L.
SerimiH horlulanus, L.
■ Pratincola rubicola, L.
Hirundo rustica, L. — ÍjIső 1 db.
intravillán. — Sie (Srfte. 1 ©t.
Sntraöillan.
Columba palumbus, L.
■ Ficedula rufa, Bechst.
- Yuiix torquilla, L.
Ruticilla phoenicura, L.
Erithacus luscinia, L.
■ Chelidon. urbica, L.
Saxicola oenanthe, L.
Ficedula trociiHus, L.
Anthus triviális, L.
Sylvia cinerea, Bechst.
Sylvia atricapilla, L.
Cuculus canorus, L.
Sylvia eurruca, L.
Ficedula sibilatrix, Bechst.
Anthus pratensis, L. — Egy csa-
pat (50 db.) D^É. — (gin ghig
(ca. 50 ©t.) S— >N.
Muscicapa atricapillu, L.
Muscicapa collaris. Bechst.
Lantus collurio, L.
Turlur auritus, Gray.
Lantus minor, Gm.
Muscicapa gr isola, L.
Oriolus galbula, L.
Ortigometra crex, L.
Anthus campestris, L.
Coturni.c daclylisontnis, Mey.
Sylvia nisoria, Bechst.
Sylvia hortensis, Bechst.
Chernél István és Meszleny Benedek.
(©tcfan non Œfjcrncl unb îicncbii't non 5Jíe^ícni).)
Közös megfigyeléseik Velenczéröl (Fehér m.).
A melyeken kívül azonban Meszleny Benedek
úr külön is küldött be megíigyeléseket azokról a
fajokról, a melyeket ő maga figyelt meg.
©emeinfame 33eübad)tiingen unferer beiben 33e:
obaditer aus S8eíeiu\se ((Som. %ú)cx). édifier öiefen
fanbte aber i^err v. ÍJÍefíleiu) niid) feparat einen
Sérient ein über jene 3lrteii, uie[d)e er allein bc=
obadjtet ^atte.
14
Apr.
-.50.
m.
•31.
1.
1.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezték :
ÍÍÖnfjvcnt) beo 5vi""t)!'i')i'^S"!í^'^ notierten fie îiie 3lntiinft
f olgenbcr i-Hrten :
Mart. II. — Chaulelasmus streper US, li.
« 2(). — Larus ridihi indite, L.
« 26. — Triiifjoides iri/poleucií^, L.
« 29. — Podiceps iiigricoüis, Sund.
Il' 2fl. — Podiceps eristatus, L.
II 20. — Hirwido rustica, L.
(I ;íO. — Turdus musicus, L.
Ficeduln rufn. Bechsï.
Aythia fcriii.n, L.
Scolopax rusticola, L.
Larus canus, L. — s — K» dli. —
S— lost.
Podiceps griseigena, Bodd.
Ortigometra porzcuia, L.
1 . — Ciconia alba, L.
1 . — Motacilla flava, L.
1. — Colile riparia, L.
1. — CJu'lidon urbica, L.
2. — RuticiUa phoiiicura, L.
2. — Ficedula trochilus, L.
2. — Anthus triviális, L.
2. — Caprimulgus curopaeus, L.
;1 — Spatula clypeata, L.
3. — Galliiiula, cidoropus. L.
3. — Oriigvmetra minuta. Pall.
— Botaurus slellaris, L.
— Anser segekmi, Gm. — Nagy csa-
l)at a tó felett — >-E ; G-án öt csa-
patban (à 100— lOü db.) a tó fölé
jön I'^-n')]. Azontúl többé nem lát-
ható. — ®vof3er ^huy iibevni Sec
3iel)en gci^eii— >N; ani (i. foniincu
5g[ü9e(a 100— 100 ©t.) uoii N-cn,
feitícni feine niefjr i^efefjen.
— Upupa epops, L.
— Ardea purpurea, L.
— Lìisriiiiola »uiaìiopogon, Tkmm.
— ^1 crocephalns phraginitis, Bechst.
— Ilgdroclielidon /issipes, L.
Í). — Quctdus canorus, L.
10. — Erismatura leu,cocephala,^cov. —
5 db. — 5 St.
10. — Erithacus luscinia, L.
11. — Serinus horlulanus, Ko(ui.
11. — Larus canus, 1j. — Azontúl nincs.
Seitbem feine niel;v.
13. — Ficedula, sibilatrix, Bechst.
3.
4.
Ì.
(i.
(1.
<s.
8.
cbr.
2S.
[art
1.
II
S.
11.
12.
1 3.
13.
13.
«
15.
<(
15.
Csató János.
(3oí)anii ron (Ssató).
A M. 0. K.-nak tiszteleti tagja s 1 Sl)4 óta rendes
megfigyelője Nagy-Enged-en (Alsó-Fehér' m.).
Megfigyeléseit lieküldötte lM!(5 ang. 30-án.
(Slircnniitglicb iinb orb. Seobacíiter bor U. 0. CS.
in 'í)íni;\n = ®ni)eb iGom. 3llfó=ível)cr). Seinen ^k--
úá)t fanbte er ant 30. aUignft IS'Jö ein.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
SBaíjrenb beo ív''üí)Íiú)ro5Uiieo notierte er bic ílnfunft
folgenber 3(rten :
— Alauda arvensis, L.
— Fringilla coelebs, L.
— Fringilla mont if ringilla, L. —
1 db! — 1 St.
— Milvus ictinus. Sav.
— Fulica atra, L.
— Columba. oeiias, L.
— Pratiiicola rubicola, L.
— Slurnus vulgaris, L.
— Motacilla alba, L.
— Plectrophanes nivalis, L. — 2 da-
rab. — 2 St.
K). — Turdus musicus, L.
20. — Turdus menda, L.
22. — Milvus iiorsdniii, L.
23. — VaneUus cristatus, L.
25. — Ficedula rufa, Bechst.
— Sa.rie.ola oenanihe, L.
— Turdus pilaris, L.
— Ardea cinerea, L.
— Botaurus slellnris, L.
— Circus aeruginosus, L.
— Seolopa.v rusticola, L.
II 28. — Aìdìms prateìisi.s, L.
Il 28. — Ciconia alba, L.
Il 2Í). — Alauda arborea, L.
Il 21). — Chelidon urbica, Ij.
(I 21). — ErUhacus rubeeula, L.
Il 2'.). — Hirun.do rustica, L.
Il 30. — Queri/uedula circia, L.
Il 30. — Aeceu.tor modularis, L.
Il {\tî;'^"} Circaetus gallicus, Chr.
Apr. 5. — Cuculus canorus, L.
Il 8. — Buticilla phoenicura, L.
Il 8. — Sylvia curruca, L.
, Il 10. — Caprinmlgus europaeus, L.
Il 10. — Upupa epops, L.
25.
2C).
2(1.
27.
27.
15
Apr.
Mai.
ì±
í±
13.
13.
].").
1 (').
IC).
17.
^0.
35.
!25.
20.
26.
27.
2.
3.
5.
G.
!).
- Aquila naevia. Gm.
Totamis odnvpiis, L.
Acrocephalus turdoides, Mey.
■ Locustella hisciidoidcs. Savi.
Fíííi.r torquilla, L.
Aegialitis fluviatili^, Bechst.
Sylvia lìorteììsis, Bechst.
Prat incola rubelra, L.
Cerchneis vespertina, L.
Nyctiardea nycticorax, L.
Turtur auritus. Gray.
Lanius minor. Gm.
Sylvia nisoria, Bechst.
Erilhaciis pliilomela., Bechst.
Coracias garrula, L.
Tringoides hypolciwus, L.
Oriolus galbnla, L.
Coturnix dactylisonans, Mey.
Lanius coUurio, L.
Ficedula sibilatrix, Bechst.
Czynk Ede.
(Êbuarb con ßj^nf).
A M. 0. K.-nak levelező tagja s 1804 óta ren-
des megfigyelője Fogaras-on (Fogaras m.). Meg-
figyeléseihez az 189.5-iki vonulás általános jel-
lemzését is adja, egyúttal belemegy azoknak a
helyi okoknak tárgyalásába, a melyeknek a
Fogarason mutatkozó rendszeres késés tulajdo-
nítható."" Megfigyeléseit beküldötte 1895 július
10-én.
6orreÍponbierenbe§ 3)íitg[ieb unb feit 1894 orb.
33eotiad)ter ber U. D. G. in jogaráé (Goni. ívoga^
raol.ílufser bcnSeobaditungen gab creine allgemeine
(Sd)ilberung bcè Gljaraiterâ beê £)eurigen S^Q^^f
unb f-diilbcrt jene Uríadieii, roeldje — ftreng localen
Urjprnngeô — bie regelmätsige SSerfpatung in ?fo=
garaë uernrjadien fonnen.* ©eine 33eobadjtnngen
janbte er am 10. Suti 1895 ein.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
3Bat)ïenb bee S'tü^iaíjrSjuges notierte er bie 3lntimft
folgenbev 3(vten :
Jan. 3. — Ampelisgarrula,h. — (in) Felmér.
— Nagy csapatok. — ©ro^e 'Jlüge.
* Erről alább még lesz szó.
* 3)aá inlvb iioc^ weiter unten DeÍprocf)en.
Jan. 23.
27.
Febr.
30.
5.
in.
Ki.
27.
Columba oenas, L. —
1 St.
Gallinago scolopaciiia.
1 db. — 1 St.
Sturnus vulgaris, L.
Pleclrophanes nivalis, L.
Totanus ochropus, L.
Columba oen.as, L. — 10-
1 db,
Bp.
-i;
«
28
Mart
6.
((
10
((
10.
M
10
<l
10
<(
10
((
13.
«
13
«
14.
(I
14
((
l(i
((
IG.
((
IG
<(
18
(1
19
<l
20
<l
23
((
23
(1
24
<(
25
<(
25
«
25
((
2G
(1
2G
<(
26
<l
26.
H
27.
H
27.
«
29.
«
30.
Apr.
1.
<(
2.
«
3
((
3.
<i
4
bòi álló csapatok. — AÜigc à 10 — 1 5
©tüd.
Sturnus vulgaris, L. — ïulajdou-
képeni vonulók. — íiormalcö Gr=
jdjeinen.
Vanellus eristatus, L.
Cerchneis tiununcula, L.
Ardea cinerea, L.
Gallinago scolopaciiia, Bp. — Na-
gyobb számban. — l^n gröf;erer
3lnäaf;l.
Motacilla alba, L.
Nunu'iiius arqualus, L.
Turdus musicus, L.
Botaurus stellaris, L.
Nyroca leucophlhalmos, Bechst.
Erithacus rubecula, L.
Ficedula rufa, Bechst.
Alauda arborea, L.
Pratincola rubicola, L.
Scolopax rusiicola, L.
Alauda arvensis, L.
Milvus ictinus. Sav.
Ciconia alba, L.
■ Circus aeruginosus, L.
Ortigometra porzana, L.
■ Upupa, epops, L.
Anthus trivalis, L.
Pratincola rubelra, L.
Ruticilla tithys, Scop.
Acjuila naevia. Gm.
Fulica atra, L.
Podiceps cristatus, L.
Ampelis garrula, L. — Egyes
csapatok. — íiíereinaelfe ^tiige.
Aegialitis fluviatili^, Bechst.
Pliilomachus pugnax, L.
Podiceps griseigeaa, Bonn.
Podiceps nigricollis, Sund.
Hirundo rustica, L.
Syh'ia curruca, L.
Rallus aquaticus, L.
Querquedula eircia, L.
Anthus pratensis, L.
IG
Mai
pr.
1
(I
S
(1
10.
«
H).
«
11.
«
13.
(1
1:5.
((
1:5.
K
14.
»
14.
((
15.
((
IG.
<(
17.
<l
IS.
«
18.
«
18.
«
20.
«
21.
((
21.
<(
21.
il
21.
«
22.
»
22.
<l
2:5.
((
24.
«
2G.
((
2G.
((
27.
n
27.
«
27.
(1
28.
((
28.
(<
28.
«
29.
«
2Í).
li.
2.
<i
2.
(1
2.
«
2.
((
:l
n
:5.
G.
10.
13.
17.
- Accentor modìdaris, L.
- Ardea purpurea, L.
- Ciconia nigra, L.
- Cuculus canorus, L. A récsei er-
dőkben. :;sii öen 5)íccíeev^2l"albuii=
gen.
- Rulicilla phoenicura, L.
- Falco suìibìilco, L.
- Ficeduln Irocìnlus, L.
- Tolanus glareola, L.
- Gallinida ciiloropuii, L.
- Paiidiou, iialiaelus, L.
- Chelidon urhica, L.
- Saxicola oenanllie, L.
- Iriiiga minuta, Leisl.
- HijdwcJu'lidoti jissipies, L.
- MolacUla flava, L.
- Tringoiilc!^ hjipoleucns, L.
- ïunx lorijuilla, L.
- Tringa alpina, L.
- Nyctiardea nyc.ticorax, L.
- Hcedula sibilatrir, Bechst.
- Acrocephalus turdoides, Met
- Muscicapa grisola, L.
- Sylvia cinerea, Bechst.
Cuculus canorus, L. (In) Foga-
ras.
Acrocephalus phragmitis, Bechst.
Caprimulgus europneus, L.
- Erithacus plùlomela, Bechst.
■ Sterna fluviatilis, Naum.
Sylvia hortensis, Bechst.
Oriolus galbida, L.
Laiiius minor, Gm.
Ortigometra pygmaea, Naum.
Colile riparia, L.
Cypselus apus, L.
Sylvia atricapilla, L.
Arde« mimda, L.
Colurnix dactylisoiians, Met.
Muscìcapa coliaris, Bechst.
Turlur aurilus, Grat.
Erithacus luscinia, L.
Ilypolais icterina, L.
Lanius collurio, L.
Ortigometra cre.r, L.
Acrocephalus arimdinaceus. Gm.
Locustella naevia, Bodd.
Coracias garnda, L.
Locustella fluviatilis, Wolf.
Acroceplialus palustris, Bechst.
Erdöhatóságok (Magy. kir.).
(Sion. ung. gorftbcl) őrben).
1891 óta most van ismét e tekintélyes testü-
letnek — ca. 250 állomás — alkalma a
magyar tudományt megszolgálni, s a mint az
alább közlendő adatok számából kitetszik, a
magas földmüv. ministerium litján hozzá intézett
kérelmünknek derekasan felelt meg, a mikor
egy oly hálózatot teremtett, a mely párját rit-
kítja az egész földkerekségen. S daczára, hogy
kérelmünk tisztán csak a Hirundo rustica s a
Ciconia alba megíigyelésére szorítkozott, sokan
voltak azok, a kik nem maradtak csak ennyinél,
hanem megíigyeléseiket több inadárfajra is ki-
terjesztették. El nem mulaszthatjuk itt dicsé-
rettel kiemelni különösen Erii Gusztáv liptó-
ujvári m. k. erdőmester és Fekete János do-
roszlói m. k. erdész urakat, a kik egész sorozat
vonulási adatot küldtek be hozzánk, valamint a
Morovic, Tótvárad, Újvidék, Kezdi- Vásárhely,
Szent- Got hárd, Ungvár, Kovászna, Dombó,
Mácsa, Dorgos, Sistarovecz, Keczer-Peklén,
Királymező, Kosztrina, Dubrinics, Kabolya-
Polyána, Csik-Sz.- Márton, Csik-Szereda stb-i
erdőhivatalokat, a melyek megfigj'eléseiket di-
cséretes buzgósággal szintén több fajra terjesz-
tették ki.
A mi Erti Gusztáv és Fekete János urakat
illeti, reméljük, hogy őket rövid időn rendes
megfigyelőink között üdvözölhetjük.*
S most hadd következzenek a megfigyelési
adatok maguk, a melyeket a megfigyelő állomá-
sok nagy számára való tekintettel, az áttekint-
hetőség érdekében, fajok szerint láttunk ezélsze-
rűnek elrendezni.
©eit bem Stiljrc 1^91 íjat bic nnfeíjníidje Mx-
perjcliaft ber föii. ungavifc^cn (Corftbeíiörben —
ca. 250 Stationen — juin erften llìa(e bie &e-
íegenljeit getjabt, bie 3*«^« í'er iingavifdicn 3Bií=
icnjdjaft md) Eraften ju förbern. @ie cntjprad;
tüchtig — roie luir feí)en luerben — iiüferer Üíittc,
nicíd)e mir bnrd) ^sntcrucntion boö fioíicn főn. nng.
ílrfcrbamniniftoriuinő an fio gelangen lie);en, ínbein
fie ein 33cobad)tungê:9îel3 bilbete, roeldjeê auf ber
gan,^en (ÍTbenrunb nid)t feineògteidien bat. Unfere
Ì5itte Ijatte fid) jiuar nur auf ^uiei ílíogel^i'lrten :
Hirundo rustica unb Ciconia alba befdjräntt,
* Erti Gusztáv erdomester ur azóta tényleg belé-
pett a M. 0. K. leudes megfigyelői közé. M. O. K.
17
beniiod) aber uiarcn bereu melerete, bic ií)re 33eob:
ací)tiiiirieii and} auf aubère SBoçieiarteu auebednteu.
®ê ift une eine angeneíime '^^flid)t, uuter SÎnbereu
bie êi'i'i't'u : (ßitflito €rtl f. uuçv ^orftineifter in
i'iptóaiiiuír unb 3ol)au áfcUctc f. uinj. ^^brfter
iu ©orofelo, meid^e une gauje Síeiíje con Saten
einfaubteii, mit befouberem l'obe unb Snnfe (jeruor:
juijebeu, auf^erbem nod) eine iian.^e íKeifje »ou Jyorft^
äniteru 3U eriiuiijueu, roe[d)e mcl)rcre 3irteu beobad)=
teten, loie jene in 9)ioroDtc, 3::ótüárab, Uj=
üibéf, Aé3bi = Í^áfárí)eri), ©^ent^dJotriárb,
Il n g ü á r, Si 0 d a' B n a, ® 0 m b ó, Wi á c ô a, T or 9 0 0,
©iftaroDec}, ,Hec3er:^efiéu, .Slirálume.^ö,
Ëof3triua, Subriuics, JÍaboíi)a--"'^ío[i)dua,
6eif=©3. = 'íi.''fártou, 6êif--©acreba unb anbere.
SBejügíid) ber Ferren: ©ufi au 6rtl unb ^oljann
gefete, Îjegcu loir bie angeneíime iQoffnung, fie
beibc balb iu ber 9ìei{)e uufercr ftäubigeu 33e-
0 bad) ter begrüfien ,su föuuen.*
'Jluu mögen bie S)aten felbft folgen, :ue(d)e mir
roegeu ber grofjen ífujatjí ber Stationen in ber
9ìeit)e ber ìsogelarten ju orbnen für jiroecfmafeig
t)ie(teu.
A magy. kir. erdò'hatósagok a tavaszi vonulás
alkalmával a következő fajok érkezését je-
gyezték :
Sie fön. ung. ^orftbebörben notierten mäbrenb beê
g-rübiabvö5ugeQ bie 3íntunft folgcnbcr 3lrten :
Alauda arvends, L.
Mart. 18. — (iu) Mácsa.
Ardea cinerea, L.
Mart. 20. — (in) Dombó.
« 23. — (I Ajjátfalva.
25.—
Moravie.
Ardea purpurea, L.
Mart. 30. — (in) Moravie.
Chelidon urbica, L.
Apr. 1. — (in) Szent-Gotthard.
(( 4. — « Kovászna.
(I 8. — « Dubrinics.
« 8. — « Ungvár.
20. — « Kisgaram.
<( Z2
29
Ujhiita.
* §e« gorftmetfter ©uftau (gvtl ift fcitbem factiídi in
bie Sieii^c unjeret ftönbigen Seu6ací)ter eingetreten. U. D. (£.
Aquila. III.
Ciconia alba, L.
art. 10.
—
(in
) ALsó-Lendva.
<i 10.
—
«
Vadászerdő.
(1 12.
—
II
Adasevce.
« 12.
—
II
Morovic.
<. 15.
—
((
Nemci.
« 17.
—
II
Újvidék.
« 18.
—
(1
Isaszegh.
« 20.
■ —
(1
Hidvég (Erdély).
« 20.
—
II
Kézdi-Vásárhely.
« 20.
—
II
Lipovác. — Extravilkiu ! lu
travilláu : mart. 29.
« 20.
—
II
Ungvár.
« 21.
—
II
Ogradina.
« 22.
—
II
Berzászka.
« 22.
—
II
Sepsi-Szt-György.
« 23.
—
II
Berzova.
« 23.
—
((
Nagy-Borosnyó.
« 23.
—
<i
Vinkovce.
« 23.
—
II
Zupauja.
.< 24.
—
i<
Bethlen.
« 24.
—
(1
Deés.
« 24.
—
II
Gurahoncz.
Il 25.
—
(1
Pankota.
Il 25.
—
II
liadváncz.
Il 2Ü.
—
II
Denta.
Il 2G.
—
«
Kiszetó.
Il 2Ü.
—
II
Székely-Udvarhely.
Il 26.
—
11
Temes-Eékás.
Il 27.
—
<i
Boros-Jenő.
Il 27.
—
i<
Görgény-Szt-Imre.
Il 27.
—
«
Ki.s-Eebra.
Il 27.
—
(1
Nagy-Eebra.
(1 27.
—
«
Kovászna.
Il 27.
—
II
Neposz. (Szamosvölgj' ; Sza
mos-Thal.)
Il 27.
—
II
Paláuka.
Il 28.
—
II
Alsó-Kubiü.
Il 28.
—
II
Báliucz.
Il 28.
—
II
Csik-Szt-Márton.
<i 28.
—
il
Csik-Szereda.
Il 28.
—
II
Deliblát.
Il 28.
—
(1
Fogaras.
Il 28.
—
{<
Kerczisora.
Il 28.
—
(1
Kolozsvár.
Il 28.
—
II
Körmend.
Il 28.
—
II
Eónaszék.
Il 28.
—
i(
Eozsnyó.
Il 28.
—
II
Varauuó.
Il 29.
—
II
Jasenovác.
Il 29.
—
II
Pojenár.
3
18
Mai-t.
30. — (in) Apatin.
Apr.
10. — (in) Facset.
«
30.—
II
Badin.
II
10. ■ — II Lipovljani.
((
30. —
(1
Makód. (SzamosYÖlgy :
mos-Tlial.)
Sza-
(1
(1
10. — II Padurány.
10. — II Poverzsina.
«
30. —
II
Mititei. (Szamosvölgy ;
mos-Thal.)
Sza-
II
II
10. — II Szinua.
10.— II Uj-líadna. (Kosnavölgy ;
<l
30. —
(I
Nagj'-Beeskerek.
Kosna-Thal.)
«
30.. —
II
Nag;^'-Kanizsa.
II
11. — II Csornoholova.
(r
30. —
(1
Naszód. (Szamosvölg^-
mos-Tlial.)
Sza-
II
11
1:^. — II Allíák.
lr>. — II Felső-Porumbák.
«
30. —
(1
Rezsöj)ai-t.
(1
12. — II Felső- Vidra.
((
30. —
(1
Sátoialja-l'jhely.
<i
12. — II Gömör-Piáhó.
((
30. —
II
Szepc'S-üfalu.
II
1 2. — II Less. (Ilvavölgy ; llva-Thal
«
30. —
(1
Visk.
«
12. — II Magura. (Beszt.-Naszód.)
H
31.—
(1
Sistarovecz.
II
12. — II Nagy-Ilva.
f<
31.—
<i
Teles. (Szálvavölgy ; S.
Thai).
?;álva-
(1
II
12. — II Zalatna.
13. — II Balassa-Gyarmat.
Apr.
1. —
11
Beszterczebánya.
(1
18. — (1 Dorgos.
(1
Í.--
II
FenyöLáza.
II
20. — II Szászváros.
II
1. —
II
Geletuek.
(1
II
1.—
1.—
11
(1
Nagj'-Atád.
Oszada.
Ciconia nigra, L.
II
1. —
II
Pancsova.
Apr.
9. — (in) Morovic.
(1
1.—
II
Rózsahegy.
'
<i
1. —
(1
Szent- András.
Cokimba oenas, L.
II
1.—
II
Turdosin.
(1
1. —
II
Zólyom-Lipcse.
Mart
. 8. — (in) Alsó-Lendva.
(1
2. —
II
Bereczk.
II
9. — <i Szent-Gothárd.
(1
2.
II
Déva.
«
11. — II Dombó.
(1
2_
II
Kakasfalu.
II
13. — II Mácsa.
II
2. —
(1
Petéri.
(1
14. — (1 Dorgos.
(1
2.
n
Uj-Bars.
(1
15. — II Ungvár.
«
3. —
(1
Apátfalva.
K
18. — II Keczer-Peklén.
n
3. —
11
Breznóbánya.
II
19. — II Sistarovecz.
(1
3. —
(1
Fehértemplom.
(1
3. —
(1
Szászrégen.
Colile riparia, L.
II
4. —
II
Dubrinics.
0
4. —
II
Eimaszombat.
Mai-t
• {tri ú^) ^uvidék.
(1
(■). —
(1
Kossova.
Apr.
5. — Il Dombó.
(1
G. —
II
Vajda-Hunyad.
(1
10. — Il Királymező.
(1
7. —
II
Majer. (Szamosvölgy;
Sza-
(1
- _
II
mos-Thal.)
Oláh-Szt-György. (Szamos-
Cuculus canorus, L.
völgy; Szamos-Thal.)
Mart
. 30. — (in) Dorgos.
(1
7. —
II
Zala-Egerszeg.
Apr.
1. — (1 Sistarovecz.
II
8. —
(1
Budatin.
II
.5. — (1 Nagymaros.
<i
8. —
II
Paulis.
II
G. — (1 Radváucz.
(I
8. —
II
Valgemaro.
(1
G. — Il Topánfalva.
(1
8. —
II
Vissó.
(1
10. — <i Ungvár.
II
Í). —
II
Tótvárad.
II
11. — Il Tótvárad.
(1
10.—
(1
Dombó.
(1
19. — « Kabolya-Polyána.
19
Q/pst'/'í.s apiK, L.
Apr. 1 3. — (in) Kosztrina.
(1 13. — <i Sztavna.
Erithacus luscinia, L.
Apr. 11. — (in) Csepreg.
Erithacus nibecula, L.
Apr. 13. — (in) Vískó.
Grus cinerea, L.
Mart. 30. — (in) 0-Kemencze.
(( 30. — (I Ungvár. — Egész mart.
31-ig, valamint apr.4 — IH-ig
csapatosan. — 23iê 511m 31.
iüiäq, uub ;iiiiifcf)cn ben 4 — 16.
2lpr. 'Jdujiueifc.
(I 37. — " Kovászna.
Apr. 1. — « IHilirinics.
(1
1.—
<(
Kczdi-Vásárliely.
<(
6. —
«
Nagy-Borosnyó.
//
V.
vKslica, L.
Mart
11). -(
in) Bezdán.
(1
I'j. —
((
Sistarovec.
((
33. —
«
Kalocsa. — Extravilláu.
((
34. —
<(
Alsó-Lendva.
((
34.—
«
Vadászerdő.
((
35.—
H
Brlog.
(I
35.—
«
■Jasenovácz.
((
35.—
((
Ogradina.
((
35.—
«
Palánka.
«
35. —
((
Temcs-líékás.
u
35. —
(1
Vinkovce.
((
3Ü. —
»
Paulis.
«
36. —
«
Vácz.
«
37.—
((
Berzászka.
(1
37.—
<(
Bustyaháza.
((
37.—
((
Ü-Kemeneze.
(1
37.—
((
Visk.
i(
3S. —
((
Nagy-Kanizsa.
((
38.—
((
Tapolcza.
«
ä>l),
«
Bokszeg.
«
39. —
((
Denta.
(1
39. —
1(
Kabolya-Polyána.
«
39. —
(1
Liboresa. — Az első ; vissza
ment —> D-nek, s újra mu
Mart. 'ÍO. — «
i( 30. — «
« 30. — «
« 30. — «
« 30. — «
« 30. — «
(I 30. — «
« 30. — «
« 30. — «
« 30. — «
« 30. — <'
(( 31. — "
« 31. — «
(( 31. — «
« 31. — «
« végén Çnbc (i
Apr. elején 5(n jung "
Cl 1 . — «
(I 1 . — <i
<( 1. — «
(( 1. — "
(( 1. — <i
« 1. — «
« 1 . — «
(I 1 . — II
II 1 . — II
II 1 . — II
II I . — II
II 1 . — II
II 1 . — II
(1 1 — «
II 1 . — II
II 1. — I'
II 1. — 11
II 1. — I'
1.— I
II 1. — I
(I 3. — I
(I 3. — I
« 3. — I
tatkozott apr. 0-én. — íDte
(Srfte ; 30(^ fid) --> S äuriicf ;
lú(\k fid) luieber erft am (i^tcn
l'lpril.
Huszt.
Kakasí'alu.
Kerczisora.
Kis- és Nagy-Piebra.
Kiszetó.
Makód. (Szamosvölgy ; Sza-
mos-Thal).
Mititei. (Szamosvölgy ; Sza-
mos-Thal.)
Morovic.
Naszód. (Szamosvölgy ; Sza-
mos-Thal.)
Néposz. (^Szamosvölgy ; Sza-
mos-Tbal.)
Znióváralja.
Apátfalva.
Beszterczebánya.
Csákóvá.
Tojjánfalva.
Újvidék.
Uj-Gradiska.
Alsó-Hámor.
Facset.
Felső-Vidra.
Garamrév.
Görgény-Szt-Imre.
Iszticsó.
Kolozsvár.
Kossova.
Lenge
Liget.
Lippa.
Nemei.
Padurány.
Poverzsina.
líónaszék.
Rudnó
Szent-Gothárd.
Torda.
Üvegcsür.
Zsarnócza.
Bethlen.
Deliblát.
Les. (Ilvavölgy ; Ilva-Tluil.)
Magura. (Besztercze-Na-
szód.)
Mon or.
Thal.)
(Sajóvölgy ; Sajó-
20
)r.
2.
—
(in
Nagv'-Atád.
Apr.
.").
—
[in) Radváncz.
(1
i.
—
((
Nagy-Ilva. (Ilvavölgy ;
Ilva-
(1
5.
—
11
Rahó.
Thai.)
((
ö.
—
II
Téesö.
(1
2.
—
(1
líomán-Biulak. (Rebra^
ölgy ;
«
5.
—
II
Unip.
Rebra-Thal.)
<i
5.
—
II
Ziipauja.
«
2.
—
«
liajic.
(1
(').
—
II
Abrudbáuya.
«
2.
—
<(
Székely- U dvarhely .
(1
6.
—
II
Bisztra.
((
2.
—
«
Teles. (Szálvavölgy ; Szálva-
«
(í.
—
II
Csertés.
Thal.)
((
(i.
—
II
Dalbosecz.
((
2.
—
«
T;j-Bais.
<i
6.
—
II
Isaszeg.
(1
2.
—
((
Yajda-Huuyad.
a
6.
—
II
Mocsár.
(1
2.
—
«
Visegrád.
«
6.
—
II
Szarvkü.
(1
3.
—
((
Balassa-Gyarmat.
(1
6.
—
II
Szászrégen.
»
3.
—
((
Berzova.
(1
(1.
—
II
Szent- András.
(1
3.
—
((
Bocskó.
((
6.
—
II
Tojjánfalva.
((
3.
—
<(
Bogdán-Rahó.
(1
6.
—
II
Torda.
((
3.
—
(1
Buttyin.
((
6.
—
II
Trencsén. — 1 darab ; apr.
u
3.
—
<i
Buziás.
IG-áu töbl). — 1 ©tücf; am
(1
3.
—
(Í
Geletnek.
16. Sípr. mcíjrere.
«
3.
—
«
Gyahi.
(1
6.
—
(1
Zólyom-Lipcse.
(1
3.
—
(1
Mácsa.
<(
7.
—
II
Albáb.
fl
—
<(
Máriacsalád.
<(
7.
—
II
Alsó-Vist.
a
3.
—
it
Mocsolyás.
íi
7.
—
11
Apatin.
((
—
<(
Nagy-Maros.
((
7.
—
II
Csik-Sz. -Márton.
(1
3.
—
((
Nyitra-Kolos.
«
7.
—
(1
Csíkszereda.
<(
3.
—
(1
Pécsvárad.
«
7.
—
II
Dobrest.
«
3.
—
(1
Szegszárd.
(1
7.
—
II
Fenyőháza.
«
3.
—
<(
Ungvár. — Szórványosan.
II
7.
—
II
Herkulesfürdő.
Tömegesen apr. 16. —
- ein=
(1
7.
—
II
Igal.
jeíne; bic Síiaffe am 16
. 3ívr-
(1
7.
—
II
Izgár.
((
•1
•J.
■ —
<(
Vág- Sellye.
(1
7.
—
II
Jerszeg.
(1
•Í.
—
«
Zala-Egerszeg.
<i
7.
—
II
Kecskés.
(1
/i_
—
«
Badin.
(1
7.
—
II
Májer. (Szamosvölgy; Sza-
«
-^•.
—
(I
Beroezk.
mos-Thal.)
((
4.
—
«
Telki.
«
7.
. —
II
Oláh-Sz. -György. (Szamos-
((
i-
—
(1
Felsö-Fancsal.
völgy; Szamos-Thal.)
«
4.
—
«
Kis-Ülés.
i(
7.
—
11
Péteri.
{(
4.
—
(1
Körmend.
<i
7.
—
II
Rimaszombat.
«
')•.
—
((
Nagybecskerek.
(1
7.
—
II
Sárkány.
«
4.
—
(1
Ohaba-Bisztra.
«
7.
—
11
Szombathely.
(1
4.
—
((
Pancsova.
II
7.
—
II
Uj-Radna. (Kosnavölgy ;
(1
4.
—
((
líozsnyó.
Kosna-Thal.)
<(
4.
—
«
Sátoralja-Ujhely.
II
7.
—
II
Valkó.
«
Î-.
—
(I
Szászsebes.
II
7.
—
II
Varannó.
(1
Ì:
—
((
Zólyom.
II
7.
—
II
Vermes.
(1
5.
—
(1
Csála.
II
8.
—
II
Borgó-Prund. (Borgóvölgy ;
«
5.
—
«
Deés.
Borgó-Tbal.)
(1
5.
—
((
Dombó.
11
8.
—
II
Budatin.
((
5.
• —
((
Lijjovljani.
<i
8.
—
(1
Diós-Győr.
«
5.
—
«
ühegy.
(1
8.
—
(1
Dobrócs.
(1
5.
—
((
Óviz.
11
8.
—
(1
Dubrinics.
(1
5.
—
(1
Parasznya.
II
8.
—
II
Fájna- Vissó.
21
)1-.
8. —
(in) Fogaras.
<(
8. —
Il Gödemesterháza.
{(
8. —
Il Gölniczbánya.
«
8. —
Il Karám.
((
8. —
Il Kézdi-Vásárhely.
«
8. —
Il Kisucza-Ujhely.
«
8. —
Il Mármaros-Rziget.
«
8. —
Il Nagy-Borosnyó.
«
8. —
Il Palota-Ilva.
II
8. —
Il Eezsôpart.
(1
8. —
Il Rózsahegy.
II
8. —
Il Yissó.
II
9. —
Il Breznóbánya.
II
9. —
Il Dobó.
II
9. —
Il Kisgaram.
II
9. —
Il Mihálytelek.
II
9. —
Il Offenbánya.
II
9. —
Il Temes-Szlatina.
II
10. —
Il Alsó-Fancsal.
II
10.—
Il Beuesháza.
II
10.—
Il Budakesz.
II
10. —
Il Csertés.
II
10. —
i< Dóczy-Fűrész.
II
10. —
Il Erdő-Surány.
II
10.—
Il Felső-Hámor.
II
10.—
Il Gilcság.
II
10.—
Il Gyertyánfa-Elesmart.
II
10.—
Il Jeczenye.
II
10. —
Il Királymező.
II
10.—
Il Lazesesina (Kőrösmező).
II
10. —
Il Liptó-Oszáda.
II
10.—
Il Liptó-Ujvár.
II
10.—
Il Oszáda.
II
10. —
Il Radna.
II
10.—
Il Szászrégen.
II
10.—
Il Szinna.
II
10.—
Il Tiszesora (Kőrösmező).
II
10.—
Il Zala-Erdőd.
II
11.—
Il Brusztura.
II
11.—
Il Fehértemplom.
II
IL —
Il Jalna.
II
11. —
Il Mermesd.
II
11.—
Il Német-Mokra.
II
IL —
Il Pécska.
II
IL —
Il Vaczok.
II
12. —
Il Bélabánya.
II
12.—
Il Déva.
II
12.-
Il Felső-Porumbák.
II
12.—
Il Furdia.
II
12.—
Il Kaposvár.
II
12.—
Il Magura (Com. Kolos).
II
12.—
Il Szepsi-Sz. -György.
Apr.
12.—
(in
) Szikhi.
«
là. —
II
Szinevér-Polyana.
((
12.—
II
Tópatak.
((
12.—
II
Turja-Fiemetc.
<(
12. —
II
Oása.
«
12. —
II
Zalathna.
«
13. —
II
Dorgos.
(1
14. —
II
Fekete vág.
<(
14. —
II
Keczer-Peklén.
«
14.—
II
Szélakna.
M
15.—
II
Alsó-Kubin.
«
15.—
II
Bálincz.
«
15. —
II
Bisztra.
«
15.—
II
Hidvég (Erdély).
a
15.—
II
Maros-Borgó. (Borgóvölgy;
Borgó-Thal.)
a
15.—
II
Szepes-Ófalu.
ÍÍ
15. —
II
Trebusa.
((
15. —
II
Vichodna.
«
16.—
II
Nagy-Bittse.
«
16.—
II
Sugág.
fí
16. —
II
Szudriás.
((
17.—
II
Pieketó.
«
17. —
II
Szászváros.
(1
18. —
II
Ausel.
n
18. —
II
Homonna.
«
18.—
II
Kosztrina.
(1
IS. —
II
Maluzsina.
((
18.—
II
Szvidovecz (Kőrösmező).
«
20. —
II
Sztavna.
(4
20. —
II
Turdosin.
<(
21.—
II
Csornoholova.
((
21. —
II
Mariséi.
u
22.
II
Podolin.
«
22. —
II
Tótvárad.
((
23.—
II
Aranyidka.
<l
24.-
II
Dobrus.
((
24.
II
Szepes- Szombat.
«
24.—
II
Teplicslía.
«
25.—
II
Szomolnok.
fl
25.—
II
Szvarin.
«
26. —
II
Illava.
«
26.-
11
Luhi-Bogdán.
((
28.—
II
Kudsir.
«
29.—
II
Ogulin. — Az elsők ; töme-
gesen csak máj. 10 — 14. —
Sic Êrfteu ; bic aJíaffe erft am
10—14. mai.
((
30.—
II
Prigona.
Mai
L —
II
Béles.
«
2.
II
Körmöcz.
((
2. —
II
Magura (Com, Hunyad).
22
Molacilla idha. L.
Miiit.
(i. —
(in) Kosztrina.
S. —
« Sztavna.
11.—
<i Ungvár.
12. -
<i Dombó.
14.—
« Alsó-Lendva.
14.—
(1 Német-Mokra.
15.—
« Dorgos.
16.-
(I Mácsa.
20.—
« Csik-Sz. -Márton.
20.—
« Csik-Szereda.
22.
<i Kónaszék.
24.—
(I Feketevág.
24.—
« Geletnek.
26. —
(1 Kabolya-Polyána
27.—
« Keczer-Peklén.
27. —
(1 Tótvárad.
29. —
(1 Szei^es-Ófalu.
Molacilla boarula, L.
Mart. :íO. — (in) Feketevág.
Molacilla [lava, L.
Mart. 2(i. — (in) Kabolya-Pol_yána.
Oriolnn gallnila, L.
Ajir. (i. — (in) Ungvár.
<i 21. — (( DorgOK.
Mai ;5. — <( Tótvárad.
Scolopax rnslicola, L.
Mart. 12. — (in) Morovic. — Mart. 2:í-án a
legtöbb ; apr. 1 l-töl nincs. —
2lm23.mïribie9}ïci|tcM: feit
3lpr. 1 1 feine.
« Dombó.
<i Dorgos.
« üadváncz.
(I Szent-Gothárd.
« Ungvár. — Apr. I:!-tól nincs.
Sie letzten am l:!. yipril.
Alsó-Lendva.
Kezdi- Vásárhely.
Varannó.
Nagy-Kanizsa.
Keczcr-Peklén. — Apr.lO-tol
fogva nincs. • — ©eit 10. 9(|.ir.
feine,
lő. —
1 (i. —
17. —
1!). —
20. —
24.
25. —
25. —
20. —
27. —
Mart.
30.
— (in
Kaliolya-Polyána.
«
:5l.
— «
Tótvárad.
Apr.
— ((
Csornoholova.
((
— «
Székely-Udvarhely
«
— «
Sistaroveez.
(1
"T
— «
Csik-Sz. -Márton.
((
■y
u
Csik-Szei-eda.
(1
"T
«
Szomolnok.
«
12.
— (1
Szepos-üfalu.
((
1 4.
— I(
Feketevág.
Mart. 12.
« 23.
Sturmis vulgaris, L,
- (in) Dorgos.
- « Sistaroveez.
Tiiiiiir anrilttü. Gray.
Mart. 2:i. — (in) Geletnek.
Upupa epops, L.
Apr. S. — (in) Újvidék.
Vanellus cristalus, L.
Mart. 20. — (in) Csik-Sz.-Márton.
« 20. — <i Csik-Szereda.
S most külön adj idi Erii Ganzi ár erdömester
(Liptó- Újváron) és Fekete János m. k. erdész
(Doroszlón) urak megfigyeléseit, a melyek ugyan
szintén az erdészeti megfigyelések során érkez-
tek hozzánk, de ezeket a megfigyelt fajok tekin-
télyes száma folytán külön adni tartottuk szük-
ségesnek.
"Tiun lU'lu'u mir Sie 33eobadjtiniiU'ii ber i^evreii :
(^) ufi ni) tÍTtl f. u. íVörft'nctfiíi" i» 2iptó;lljiuír
uiib ^"soljairjetete f. iiiicv ?vöv|"tev in Tiovofíló,
iüeld)e 3mav íiuifdjeii ben A-orft^ììeobadìtunoien jn
une ciniTieíenbet rouvben, meldte mir jebocl) meç^en
ber aníet)nlid)en 9ln5al)l ber beobnd)teten "Jlrten
fepavat ^n ijeben für niitl)ii\ Ijielten.
1. Liptó-Ujvár.
Febr.
Mart.
Mart. 20. — Ampclis garrula, L.
'). — Molacilla alba, L.
IS
2,.
25. — Molacilla boarula, L.
2(3. — Fringilla coelebs, L.
27. — Tardus nmsicus, L.
2'.). — Buleo vulgaris, Bechst.
23
Mart. 81.
Apr.
1.
«
1.
«
2.
H
6.
a
7.
((
10.
ti
10.
(1
11.
(1
1:2.
((
IS.
((
1!».
<(
ao.
((
21.
u
21.
«
2:1
(4
23.
((
29.
«
29.
Mai
2.
((
4.
H
4.
((
5.
((
12.
((
15.
«
ir,.
<(
18.
((
2C).
Mart
. 9.
«
11.
<(
12.
«
12.
(<
IG.
(1
IS.
((
IS.
«
19.
((
20.
((
20.
«
24.
«
24.
((
24.
((
27.
(i
27.
«
29.
Apr
. 10.
«
10.
((
10.
«
17.
((
19.
«
21.
Alauda arvensis, L.
Ficedula rufa, Bechst.
RuticUla lilhys, S('oi'.
Columba pahnnbiis, L.
Scolopax riisticola, L.
Totaniis stagnatUis, Bechst.
Ridicilla phoenicura, L.
Serinus Itortulaìiiis, L.
Saxicola oenanlhr, L.
Cerchneis tbumiicida, L.
Aquila naevia. Gm.
Chelidon urbica, L.
Erithacns rubecula, L.
}m)ììc torquilla, L.
Anthus triviális, L.
Alauda arborea, L.
Accentor morduìaris, L.
Acgialitis fluviatili^, Bechst.
■ Ficedula sibilalrix, Bechst.
- Cucìdus canorus, L.
- Muscicapa grisola, L.
- Muscicapa parva, Bechst.
- Pratincola rubetra, L.
- Cypselus apus, L.
- Lantus collurio, L.
- Sylvia hortensis, Bechst.
- Sylvia cinerea, Bechst.
- Coturnix dactylisoìians. Met.
2. Boroszló.
- MotaciUa alba, L.
- Vanellus cri-status, L.
- Alauda arborea, L.
- Sturnus vulgaris, L.
- Erithacus -rubecula, L.
- Columba oenas, L.
- Cerchneis linnunctda, L.
- Arrfea cinerea, L.
- JSumenius arquatus, L.
- Gallinago scolopacina, Bp.
- Columba palumbus, L.
- KiHif torquilla, L.
- Scolopax rusticola, L.
- Upupa epops, L.
- Chrysomitris spinus, L.
- Cotile riparia, L.
- Eiithacus lusdnia, L.
- Emberiza citrinella, L.
- Cuculus canorus; L.
- Oriolus galbida, L.
- Turtur auritus, Gray.
- Coracias ganzata, L.
Fászl István.
(©tefan ?ça|îl).
A M. 0. K.-uak 1894 óta rendes megfigj'elője
Soproíi-bau. Megfigyeléseit beküklötte 1895 jú-
lius 20-áu.
©eit 1S94 orbentl. a3co[iací)tcr ícr U. C. (S. in
©opron (Cebeiiburg). Seine i^eoluu'ljtiuuìen fjatte
er am 20. ^uti 1895 eingefenbet.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
SSiiljrenb bee §rüí)ia^r5suc(eS notierte er bie Ülntunft
folgenber 3lrten :
— Buleo nulgaris, Bechst.
— Emberiza scJioeniclus, L.
— Ampelis garrula. L. — Egy kis
csapat. — 6in fleiner À'i'G-
— Motacilla boarula, L.
— Columba oenas, L.
— Columba palumbus, L.
— Alauda arvensis, L.
— Chrysomitris spinu-s, L.
— Sturnus vulgaris, L.
— Ampelis garrula, L. — Az utol-
sók. — íí)ie [eÇten.
— Motacilla alba, L.
— Vanellus eristatus, L.
— Querquedula crecca, L.
— Querquedula circia, L.
— Fulica atra, L.
— Ei'ühacus rubecula, L.
— Dafila acuta, L.
— Aiiser cinereus, Mey.
— Ficedula rufa, Bechst.
— Charadrius apricarius, L.
— Falco subbuteo, L.
— Tardus musicus, L.
— Alauda arborea, L.
— Pratincola rubicola, L.
— Upupa epops, L.
— Totanus ochropus, L.
— Aidhus pratensis, L.
— Fringilla montifringUla, L.
— Scolopax rusticola, L
— Gallinago scolopacina, Bp.
— Gattinago gatliműa, L.
— Ruticilla titlnjs, Scop.
— Hirundo rustica, L.
— Ortigometra porzana, L.
— Erithacus cyaneculus, Wolf.
Jan.
5.
Febr.
G.
((
9.
«
9.
«
23.
(1
25.
«
26.
«
26.
«
26.
Mart.
3.
«
4.
((
7.
((
12.
((
12.
«
12.
((
12.
(1
12.
«
13.
((
13.
((
13.
fl
14.
(1
14.
«
18.
«
19.
((
19.
«
19.
<(
19.
<i
20.
«
26.
«
26.
(1
26.
«
27.
«
27.
Anr.
2
24
Apr. 3. — Motacilla jìava, L.
« 3. — Circus aeruginosus, L.
<( 7. — Ridicilla phoenicura, L.
« 7. — Chelidon urbica. L.
11 8. — Sylvia alricapilla, L.
« 8. ■ — Ficedvia trochilus, L.
" 8. — Ciconia aiha, li.
« i>. — Fiinic torquilta, L.
« '•). — Cuculus canorus, L.
<i 9. — Siilvia curruca, L.
« 10. — Erithacus luscinia, L.
« 12. — Muscicapa air icapilla, L.
<i 13. — Gallinago scolopacina, Bi\ — Az
utolsók. — Sie îeèten.
<i 21. — Caprimulgus europucas, L.
« 22. — Musicicapa collaris, Bechst.
— Coi^acias garrula, L.
— Turtitr auritus, Gray.
— Gallinago major, Gm.
• — Ficedula sibilatrix, Bechst.
— Ardea minuta, L.
— Oriolm gcdbula, L.
— Laniiis minor, Gm.
— Lanius collurio, L.
— Coturnix dactylisonam. Met.
— Muscicapa grisola, L.
— Sylvia ìiortoisis, Bechst.
— Sylvia nisoria, Bechst.
Forgách Károly gróf.
(Mori ©raf 5oriJ'''íl)-
A M. 0. K.-nak levelező tagja s 1894 óta ren-
des megfisy élője Ghymes-en (Nógrád m.). Meg-
ügj-eléseit heküldötte 189.") május ".iO-au.
6orreÌponbierenbeè 'iOJitíítieb unb feit 1894 orb.
33eo(md)ter ber U. D. 6. in W f) i) m e è (Com. íiógráb).
Seiucl33eobad)tungeníaiibteeram 30.33îail895 ein.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
3Bä()renb bee g-rül)iaí)vomcíco notierte er bie ^Intunft
folgenber 3hten :
Columba oenas, L.
Alauda arvoisis, L.
Slurnus vulgaris, L.
Motacilla alba, L.
Vaiiellus cristalus, L.
Columba palumbtis, L.
Scolopax rusbicola, L.
«
22.
II
22.
II
23.
II
23.
II
23.
II
27.
1(
27.
«
27.
Mai.
4.
{<
4.
II
4.
II
7.
Mart.
3.
II
IG.
II
18.
II
18.
II
18.
0
21.
<l
22.
Apr.
2.
— Hirundo rustica, L.
11
4.
— Upupa epops, L.
II
8.
— Erithacus luscinia, L.
II
20.
— Cucidus canorus, L.
II
21.
— Turtur auritus, Gray.
II
28.
— ■ Oriolus galbula, L.
Mai.
.5.
— Orfygomclra crex, L.
II
5.
— Coíurni.r dactylisoncms, Mey.
Greisiger Mihály dr.
^î)r. Í1íicf)ael Wreifigeri.
A M. 0. K.-nak 1S94 óta rendes megfigyelője
Szepes-Bélán. Megfigyeléseit beküldötte 1895
június ü-án.
©eit 1894 orbentl. 33eoliad)ter ber U. D. 6. in
<Saepeê = S8éIa. ©eine 33eobarfitungen batte er am
6. 3iini 1895 eingejenbet.
A tavaszi vonulás alatt a következő fajok
érkezését jegyezte :
äSäljrcnb bee ?Ví"IjÍ'^l)'^ö.U'fl'-'5 notierte er bie 3hifunft
folgenber X'lrten :
— Friagilla montifr ingilla, L.
— Plecirophanes nivalis, L. — 5 da-
rab. — 5 @t.
— Motoznia alba, L.
— Columba oenas, L.
— Alauda arvensis, L.
— Turdus musicus, L.
— Stumus viűgaris, L.
— Ruticilla tithys, Scop.
— Motacilla boanda, L.
— Erithacus rubecula, L.
— Saxicola ocnaullir, L.
— Scolopax rusticola, L.
— Fringilla coelebs, L.
— Ficedula sibilatrix, Bechst.
— Ficedula rufa, Bechst.
— Hiriindo rustica, L.
— Serinus iiortulanus, Koch.
— Upupa epops, L.
— Ciconia alba, L. — 20 db. vonult
— >É. — 20 @t. ->N.
— Clielidon urbica, L.
— Ciconia alba, L. — Még 1 db. —
9íod) ein ©tücE.
— Cjipselns apus, L.
— Pratincola nibetra, L.
— Cuculus canorus, L.
•Jan.
15.
Febr.
4.
Mai-t.
13.
II
17.
II
19.
II
19.
II
23.
II
28.
II
30.
Apr.
2.
Il
4.
II
4.
II
5.
II
7.
II
13.
II
14.
II
19.
II
20.
II
22.
II
23.
II
24.
II
28.
II
29.
Mai.
5.
â5
Mai. 8. — fìallus aquaticus, L.
« 14. — Laiiiitë collurio, L.
« 35. — Coracias garrala. L.
Gretzmacher Gyula.
( Jiiliuâ 65re^maá)er).
A M. 0. K -uak 1S'.)4 óta rendes megfigyelője
Selmeczbányán (Hout m.). Megfigyeléseit bekiil-
(lötte iSOrj okt. 17-én.
©ett 18í)4 orb. 33eobüd)ter Per U. D. (S. in ©el=
mecjbánca (©djcmni^, Gom. §ont). ©cine Söe;
obaii)tungen f;atte er am 1 7. Ctt. eingefenbet.
A tavaszi vonulás alatt a következő fajok érke-
zését jegyezte :
2öciíjrenb beê ^rii^jaljrêàugeê notierte er bie 3lntunft
folgenber Strien :
Mart. 1. — Fringilla coelebs, L.
« 3. — Ampelis garrula, L.
« 15. — Molacilla alba. L.
« 15. — Turdus menűa, L.
«< 18. — Alauda arveìisis, L.
« 19. — Turdus musicus, il.
« 24. — Ciconia alba, L.
(I 29. — Ruticüla tithys, Scop.
n 30. — Erithacus rubecula. L.
Apr. 12. — Yunr lorquilla, L.
" 15. — Monticola saxatilis, L.
« 20. — Chelidon urbica, L.
« 23. — Cuculus canorus, L.
« 25. — Cypselus apus, L.
Mai. 1. — Lanius collurio, L.
Hauer Béla.
(l'lbatbert Omaner).
A M. 0. K.-uak 1894 óta rendes megfigj'elője
Kis-Hartán (Pest m.). Megfigyeléseit időnkint
küldte be.
©eit 1894 orb. Sieofaad)ter ber U. D. ti. in Ëiè--
êarta ((îom. ^eft). Seine î3eobad)tunijen fanbte
er äeitineiie ein.
Mart.
Iß
«
16
((
20
((
21
«
22
((
23
((
23
«
25
«
27
((
28
«
29
Apr.
1
«
1
<i
2
((
4
((
12
«
IG
((
18
((
25
Jun.
12
— Numenius arquatus, L.
— Num&nius phaeopus, L.
— Alauda arvensis, L.
— Steviia ßuvialilis, Nahm.
— Turdus merula, L.
— Tringa minuta, Leisl.
— Recurvirostra avocetta. L.
— Turdus 'pilaris, L.
— Cerchneis tiimuncula, L.
— Ciconia alba, L.
— Ardea cinerea, L.
— Chelidon urbica, L.
— Columba palumbus, L.
— Erithacus rubecula. L.
— Upupa epops, L.
— Daßla acuta, L.
— Coturnix daclylisonans, Mey.
— Philomachus pugnax, L.
— Cuculus canorus, L.
— Coracias garrula, L.
Havlicek József.
(^ofcf iiaulicef ).
A M. 0. K.-nak 1894 ősz óta rendes meg-
figyelője Kupinovón (Szerem megj'e). A meg-
figyelési terület az ország legdélibb részeiről
való s miután hydrograpliiailag a Száva folyó
s a csodás madárvilágáról — locus classicus-
ként — ismert Obedszka-Bara mocsár jellemzik,
egyike legfontosabb megfigjelő állomásunk-
nak — kiváltképen vizi madáralakokra. Meg-
figyeléseit beküldötte 1895 jul. 10-én.
©eit bem ^erbfte 1894 orb. a3eobad)ter ber U. D.
6. in .«upinouo (©ormién). íDer Seobac^tungêort
ift eine ber füblid)íten unferer ©tationen ; unb burd)
jenen Umftanb, òa.'i^ biejetbe burd) òtn ©jaue^ghiB
unb burdj ben — meoien feiner überauo reid)en
l^oijeltuelt — mit ;Ked;t fo berübmten ©umpf
D b e b fe f a : 58 a r a íj^brograpí^ijd) diaraf terifiert
luirb — eine unfercr raid; tig ft en 33eobad)tnngè=
©tationen, befonberê, nmê bie SBafíernögel anbe^
langt. — ^crr ^aolicef [jatte feinen Söeridjt am
10. Suíi 1895 eingefenbet.
A tavaszi vonulás alatt a következő fajok érke-
zését jegyezte :
SBö^renb beS grüljjatjrsäugea notierte er bie âlntunft
folgenber 2lrten :
Febr. 22. — Anser cinereus. Met.
Mart. 14. — Vanellus crislatus, L.
Aquila. III.
A tavaszi vonulás alatt a következő fajok érke-
zését jegyezte :
■ffiäfirenb bes grüí)jal)ro5ugeö notierte er bie álntunft
folgenber Slrten :
Jan. 19. — Vanellus crislatus, L. — 1 db. —
1 ©t.
4
i26
Febr.
i±
((
1(5
«
27
((
27
«
27
Mait.
2
((
-.].
((
5.
((
ő
<l
íl
(í
10
«
12
(1
12
«
14
Ajir.
1G.
IC.
20.
20.
22.
24.
26.
28.
29.
31.
1.
1.
1.
4.
5.
6.
11.
11.
12.
10.
IG.
IG.
20.
21.
22.
23.
25.
2.5.
20.
27.
28.
Vanelluíi oislalus, L. — Egye-
sek. ■ — ©itiäelnc.
Alauda arvmsis, L.
■ Columha oenan, L.
SturwiH vulgaris, L.
Vanellus crklatm, L. — Csapa-
tok. — Su 3iUU'n.
Totanus ociiropns, L.
Fulica atra, L.
i4rcíea cinerea, L.
Motacilla alba, L.
Gailinarjo xcoiopacina, Bp.
Grus cinerea, L. — 1 csapat. —
Colionlta paluDibuH, L.
• Scolopax nisticola, L.
Gnis cinerea, L. — 1 csapat. —
1 Bua-
GrHS cinerea, L. — Fövonulás. —
■ Galliiiiila cliloropus, L.
■ Eritliacus rubecula, L.
Podiceps eristatus, L.
Circus aeì'uginosus, L.
Hirundo rustica, L. — Extra-
villán.
■ Ciconia alba, L.
Miivas korschun. Gm.
■ Muscicapa coliaris, Bechst.
■ Upupa epops, L.
■ Botaurus stellaris, L.
■ Nycliardea mjciicorax, L.
• Cuculus canorus, L.
• Circus pygargus, L.
Hirundo ruslica, L. — Intra-
villán.
Gracultis pygmaeus, Fall.
Platalea leucorodia, L.
Numenius arqualus, L.
T&is falcinellus, L.
■ ArfZea a/òa, L.
Ardea cornata, Fall.
Ai-dea garzetta, L.
Ortigometra porzaiia, L.
Coii7e riparia, L.
Coturnix dactyl isonans, Met.
Turlur auritus, Gkay.
Arrfea minuta, L.
Motacilla boarula, L.
■ Ciconia nigra, L.
■ Caprimulgus europaeus, L.
Oriolus galbula, L.
Apr. 29. — Coracius garrula, L.
<i 30. — Ortigometra crex, L.
Mai. 3. — Merops apiaster, L.
« 25. — Pastor roseus, L.
Kenessey László.
(Sabiëlauè »on Ëencffei)).
A M. 0. K.-nuk 1894 óta rendes megfigyelője
Petteiid-en (Székesfehérvár m.'). Megfigyeléseit
beküldötte 1895 július 5-én.
Seit 1894 orb. 33eobad)tev ber H. C. (S. in ^et=
teiib ((ioiit. Stuhimoificiilnirii). 6einc 33co(inc()tuu:
gen Inatte er am 5. :^siili 1895 cingejenbot.
A tavaszi vonulás alatt a következő fajok érke-
zését jegyezte :
SBSat)renb beo i:>írül)iiű)V05iuu''j notierte er bie 3lntunft
folcjenöer Wirten :
— — Emberiza miliaria, L. — Áttelelt
szép számmal. — iOi" ^J^íelirjul)!
ülicruniitevt.
•Tail. 14. — Fringilla ynontifringilla, L. —
Látható volt mart. 24. — SBav tnö
äum 24. ^Jîarj ^ii felien.
Febr. l-iilliXj Falco régulas. Fall. — Ijátható
volt febr. 23-ig. — SBav bis ^uui
23. geber ju jc^en.
" líímrStm!-} ^"se^' segetiim, Gm. — Látható
volt apr. 3-ig. — aBar biê ,^uni 3.
3ípr. 311 fetten.
22. — Fringilla coelebs, L.
«
Mart.
— Alauda arvensis, L.
— Motacilla alba. L.
— Motacilla alba. L. (in) Velencze.
(in) Y(
Vanellus cristalus, L.
lencze.
5. — Columba oenas, L.
9. — Larus ridihundus, L. — (in) Ve-
lencze.
9. ■ — Anas boschas, L. — Melegvíz-
nél. — Sei ber S^í^ernte. — (in) Ve-
lencze.
1 3. — Chrysomilria spinas, L.
1 3. — Columba palumbus, L.
14. — Sturnus vulgaris, L.
10. — Cerchneis tinnuncula, L.
17. — Anser cinereas, Mey.
17. — Accentor modularis, L.
21. — Falco subbuteo. L.
27
«
2S
e
:?S
Ai)r.
«
((
((
<(
]\Iait. ::i]. — FJritliiicus rubecala,lj.
(I :>7. — Turdus iliaciis, h. — Mart. 30-ig.
33iê 5um 30. SJlärä.
« ::ís. — Scolopa.r ruslicoìn, L. — (in)
Xadaj).
• Yiow torquilla, L.
- Motacilla flava. L.
- Ciconia alba, L. — (in) Agárd.
CbííVe riparia, L. — (in) Agárd.
Circus pygargus, L.
- Laras camis, L. — (in) Pákozd.
■ Podiceps griseigena, Sund. — (in)
Velencze. A tavon. — iHiif Dem
See.
8. — Clielidon urbica, L. — (in) Ve-
lencze.
3. — Larus catius, L. — (in) Velencze.
A tavon. — 9üif ûem 3ee.
.5. — Muscicapa grisola, L.
.5. — Pratincola rubetra, L.
5. — Ciielidon urbica, L.
(■). — Clielidon urbica, Ij. — (in) Sukoro.
7. — Hirundo rustica, L.
'.). — Tardus menda, L.
11. — Erithacus luscinia, L.
11. — Turtur auritu.'i, Grat.
11. — Sylvia curruca, L.
11. — Riäicilla pliocnicura, L.
13. — Sylvia cinerea, Bechst.
13. — Pratiìicola rubicola, L.
1 4. — Saxicola oenanthe, L.
l.î. — Upupa epops, L.
1(1. — Muscicapa coliaris, Bechst.
J 7. — Sylvia hortensis, Bechst.
is. — Muscicapa atricnpilln, L.
-i~). — Cuculus caiiorus, L.
•iC}. — Lanius collurio, L.
'11. — Oriolus galbula, L.
-II. — Coracias garrula, L.
-27. — Cerchneis vespertina, L.
30. — Coturniv dactylisonans, Mey.
('). — Cypselus apus. L. — (in) Pozsonj\
-20. — Muscicapa parva, Bechst.
Mii
Kocyán Antal.
(3ínton Koci)iin).
A M. 0. K.-nak 181)4 óta rendes megfigyelője
Zuberecz-en (Árva m.). Megfigyeléseit beküldötte
1895 okt. 19-én.
©eit 1894 orb. Seoíiadjter öer U. C 5. in 3u=
Mai-t.
18.
«
■li.
V
2.5.
n
26.
<(
26.
«
26.
(i
26.
((
26.
berccj (Goin. i'irua). Seine ìV-o&adjtnntjcu Inatte er
am 19. Dft. 1895 eingeicniiet.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte:
5öaí)renb bee ^rüfija^rs^uges notierte er bie -'Infunft
folgenber 3h-ten :
— Alauda arvensis, L.
— Motacilla cuba, L.
— Motacilla boarula, L.
— Fringilla coelebs, L.
— Columba palumbus, L.
— Cerchneis tinnuncida, L.
— Turdus miisicus, L.
— Turdiis pilarúi, L. — Mart. 28-ig
20 — 40 dbos csapatok — >É. —
SBiâ sum 28. mär^ JVtüge su 20—40
©t. ->N.
— Ruticilla tithys, Scop.
— Sturnus vulgaris, L.
— Erithacus rubecula, L.
— Aììser cinereus, Mey.
— Ficedula ru fa, Bechst.
— Saxicola oenantlie. L.
— Hirundo rustica. L.
— Ficedula trochilus, L.
— Scolopax rusticola, L.
— Aquila naevia. Gm.
— Anthus triviális, L.
— Accentor modularis, L.
— Pralincola rubelra,, L.
— Serinus hortulanus, Koch.
— Cuculus canorus, L.
— Chelidon urbica. L. — Extra-
villán.
— Sylvia atricapilla, L.
— Sylvia cinerea, Bechst.
— Chelidon urbica, L. — Intravillán.
— Muscicapa parva, L.
— Yunx torquilla, L.
A^ir.
:\I;i
28.
31.
31.
1.
3.
3.
8.
9.
9.
18.
20.
20.
20.
20.
24.
5.
9.
9.
12.
16.
20.
Kosztka László.
(Sûbiëiauê oon ^o^tfa).
A M. 0. K.-nak ls94 óta rendes megfigyelője
Gács-on (Nógrád m.). Megfigyeléseit beküldötte
1895 május 30 án.
Seit 1894 oro. )8eo(iaá)ter íer U. D. tS. in Gûicô
(Cìom. 3io'(3ráb). Seine SSeobad^tungen inatte er am
30. Wm 1895 cincjefenbet.
4*
28
Jan.
1.
Mart.
4.
(I
9.
«
l->.
..
\±
«
15.
..
1 0.
„
Hi.
« 17.
« 24.
A tavaszi vonulás alatt a következő fajok érke-
zését jegyezte :
2BäI)renb bee 3vüf)j'if)>^ösiigco notierte er bie älntunft
fo(ç(enber Slrten :
Pledrophanes nivalis, L.
Almida arvemis, L. — 1 db. —
1 ©t.
Ampelis g anula, L.
Columba oenas, L.
Sturnus vulgaris, L.
Vancllus cristatus, L.
Motacilla alba, L.
Anthus pratensis, L. — Meleg-
forrásnál. Apr. 12. körül tünedez-
nek. — Sei ber ÍTbertiie. 3ím 12.
l'lpr. ueniiiiiberii fie fid).
Alauda arborea, L.
Pralincola rubicola, L.
Turdiis musicus, L. — Nagy meny-
nyiségben. — "^n Tla^e.
Motacilla flava, L.
Tiirdiis pilaris, L. — Egy csa-
pat. — (Sin (Çtug.
Rulicilla titliys, Soop.
Scolopax rusticola, L.
Erithaciis rubeciila, L.
Ficedtda rufa, Bechst.
Serinus horiulanus, Koch.
Ciconia alba, L.
Upupa epops, L.
Cuculus caiiorus, L.
Hiruiido rustica, L.
Chelidoii urbica, L.
Rulicilla plioeuic'ura, L.
Fh-»,<: lorquilla, L.
Aidhus IriviaUs, L.
Sa.ricola oenanlhe, L.
Muscicapa colhiris, Bechst.
Muscicapa atricapilla, L.
Erithacus luscinia, L.
CaprimulgiÁS curopacus, L.
Sylvia curruca, L.
Laivius senator, L.
Ficedula sibilatrix, Bechst.
Turtur auritus. Gray.
Ficedula trochilus, L.
Sylvia cinerea, Bechst.
Fa/co subbuteo, L.
Lanius minor. Gm.
Oriolus galbula, L.
Cypselas apus, L.
Apr.
Mai,
25.
25.
26.
26.
28.
31.
6.
7.
7.
7.
7.
7.
7.
8.
8.
8.
8.
8.
!).
12.
15.
17.
17.
24.
24.
25.
26.
29.
1.
Mai.
2.
— Ali thus canipestris, L.
<i
4.
— Muscicapa grisola, L.
(1
i.
— Pratincola rubelra, L.
((
6.
— Ortigometra cre.v, L.
(1
6.
— Coturidr daciy liso nans, Mey.
II
6.
— Lanius collurio, L.
II
7.
— Coracias garnda, L.
II
21.
— Hypolais icterina, L.
Kunszt Károly.
(Karl Kun^t).
A M. 0. K.-nak 1894 óta rendes megfigyelője
Somorján (Pozsony m.). Megfigyeléseit l)ekül-
dötte 1895 Jul. 10-cn.
Seit 1894 orb. Seobad^ter ber U. Q. 6. in ©0=
morja ((Som. íprefUnivíV- Seinen '^erid)t fiatte er
am 10. idilli 1895 einijefenbet.
A tavaszi vonulás alatt a következő fajok érke-
zését jegyezte :
2ßäl)renb be^i 'Arü[)ia[)r5,5U(-íeo notierte er bie îliit'unft
folgenber ílrtcn :
— — Emberiza scltocniclus, L. — Át-
telelt sok. — Ueberrointerten niele.
— — Emberiza miliaria, L. — Átte-
lelt. — ,<pat überiointert.
Jan. 3. — Fringilla moidifiingittu, L. —
Itt-ott 2—3 db. — §ie unb ba
2—3 St.
II 6. — Plectrophancs nivalis, L. — Lát-
ható volt mart. 4-ig. — SÖar bié
3inn 4. 2)íara ju fe[;en.
II 6. — Alauda arccnsis, L. — 3 db. —
3©t.
« 10. — Ardea cinerea, L. — I — 1 db. —
1—1 ®t.
Febr. 8. — Btwephala clamjula, Íj.
(I 8. — Circus cyaneus, L.
II 8. — Mcrgus albcllus, L.
II 8. — Alaudaarvensi'i,h. — 1 db. — l©t.
II 8. — Mergus merganser, L.
(I 20. — Tardus mcrnla, L.
(I 20. — Bucephala clangula, L.
(I 25. ■ — Ampelis garrula, L. — 1 db. —
1 ©t.
Mart. 4. — Columba palumbus, L.
II 5. • — Fri>ígillamoulifringilla,L. — 1 <f.
II 5. — Alauda arvensis, L. — 1 db. —
1 ©t.
29
Mart. 7. —
Ki.
IC.
IC.
l,s.
1 Ú.
11».
lí).
1'.».
20.
dU.
23.
23.
23.
24.
24.
27.
27.
27.
21».
20.
29.
Ampelis garrula, L. — (in) Ménfő
(Győr m.)
MotacílJa alba, L.
Piatiiicola rubicola, L.
Sturnus vulgaris, L.
Vanellus eristatus, L.
Totamis ochropus, L.
Aathus prateiisis, L.
Ruticilla tithys, Scop.
Tardus musicus, L.
Turdus iliacus, L, — Látható volt
apr. 3-ig. — äßar biô 511111 3. 3ípr.
311 felien.
Ardea cinerea, L. — 1 db. —
1 ©t.
Alias boschas, L.
Podiceps minor. Gm.
Bucephala claugula, L. — Még
sok. — 9ío(í) oíele ba.
Fringilla coelebs, L.
Erithacus ruhecula, L.
Colymbus septeutrioualis, L.
Ccrchneis titunnicula, L.
Graculus carbo, L.
Molacilla flava, L.
Saxicola oeiianthe, L.
Laras ridibundiis, L.
Accentor modularis, L.
Ortigometra porzana, L. — Oros-
házáról küldtek egyet. — 3luê
Droötidja (60111. 33éfé5) fiat man
1 @t. 9cíd)icft.
Ficedula ruf a, Bechst.
yliíser segetum. Gm.
((
30.
— Mergvs albellus, L. — Itt-ott
1—2 db. — ^ie unii ba 1—2 ©t.
«
30.
— Mergus merganser, L. — Itt-ott
1—2 db. — ^ie unó "í^ix 1 — 1 ©t.
«
30.
— Oidcmia sp.'-? — Egy csa-
((
30.
pat. — (Sin ^[ug.
— Hinuulo rustica, L.
«
:ìo.
— Ciconia cuba, L.
•.',1.
31.
31.
— Upupa epops, L.
— Tringoides iiypolcucus, L.
— Aiithus tricialis, L.
«
31.
— Querqucdula ciccia, L.
Apr.
«
1.
3.
3.
3.
4.
— Ardea purpurea, L.
— Scolopax rusticola, L.
— Ortigometra minid. Patt.
— OecUcnemus crepitans, Temm.
— Chelidon urhica, L.
rt
4.
— Numenius arqautus, L.
Apr. G. — Arrfm cinerea, L. Több. —
3Jîet)rcve.
n (). — Erithacus ciiancculus. Wolf.
(1 C. — Ficedula trochiliis, L.
« 7. — Accipiter nisus, L.
(( 7. — Aegialitis ßtiviatilis, Bechst.
« 7. — Colile riparia, L.
(( 7. — Fidix crístata, L. — Csapatban.
íVlugroeífe.
<( 7. — Fidix mavila, L. — Id".
K 7. — Sylvia curruca, L.
(I 7. — Pratincola rubelra, L.
(I 9. — Buteo vulgarvi, Bechst.
(I 10. — Circus acruginosus, L.
Cl 11. — Erithacus luscinia, L.
« 11. — Gallinago scolopacina, Bp.
" 11. — Gallinago major. Gm.
« 11. — Gallinago gallinida. 11.
(I 11. — Milvus korschun, Gm.
II 11. — Sterna fluvialilis, Naum.
(1 11. — Yunx torquilla, Jj.
II 11. — Serinus hoiiulanus,KocH.
II 14. — Cucidus canorus, L.
II 14. — Turdus pilaris, L.
II 14. — Muscicapa coliaris, Bechst.
(I 15. — Sylvia atricapiUa, L.
II 15. — M^uscicapa atricapiUa, L.
II IC. — Oiiigomctra porzana, h.
II IC. — Gallinida cldoropus, L.
(I 16. — Fidica atra, L.
II 18. — Caprimulgus curopacu>:, L.
(I 20. — Turtur auritus, Gray.
« 20. — Sylvia cinerea, Bechst.
Il 20. — Fcdco subbateo, L.
Il 20. — Acroceplicdus turdoidcs, Mey.
Il 23. — Ficedula sibilatrix, Bechst.
Il 25. — Oriolus galbula, L.
(I 20. — Sylvia horlensis, Bechst.
Il 2G. — ■ Sterna miaula, L.
(I 2C. — Lanius collurio, L.
Il 2C. — Circus pygargus, L.
Il 2C. — Acrocephalus arundiiiaceus. Gm.
(I 2G. — Acrocepludus jiliragmitis, Bechst.
Il 2G. — Acrocepliatus palustris, Bechst.
(I 29. — Coturnix dactyl isonans, Mey.
« 29. — Botaurus stellaris, L.
« 29. — Ardea minida, L.
Mai. 1. — Locustella fluvialilis, WoiF.
» 1. — Icdiiiclla lvgci'nioidcs,iikYi.
Il 1. — Locustella naevia, Bodd.
Il 4. — Sylvia nisoria, Bechst.
(I 5. — Muscicapa grisola, L.
30
Mai. '). — Ortigomeira crc.f. L.
— Lanius minor, Gm.
— Hypolais iderina, L.
• — Cerchneis vespertina, L.
— Merops apiaster, L.
— Coracias garrula, L.
■ — Pastor roseus, L. — (in) Bátka.
(Com. Göinör.) — Lövetett. —
Ű5efcí)ofíeii.
.).
S.
10.
1.-).
19.
Lakatos Károly
(Ëaxl »on Safatoö).
A M. (). K.-nak ly'Ji óta reutles megfigyelője
Horgos-on (Csongrád m.). A terület nevezetesebb
vizei a Tisza folyam, a Horgos- és a Madaras-tó.
Megfigyeléseit beküldötte ÍH9ö nov. á^-én.
©fit 1894 orb. Söeodadjter ber U. 0. (£. in i3or=
goê (Goni. Geongrúb). Sebcutenbcrc ©eroaffer ber
iöco(iad)tunc-(S=Cirte finb ber S:fjeifî = ghif5, ber
.s5orc(oô:3ee iinb aììabaraè^Sec. ©eine SBeob=
ad)tmujeii liatte er a m á± Îiooember b. 3. 1895
einijefenbet.
Az 1895. évi tavaszi vonulás alatt a következő
fajok érkezését jegyezte :
ai>aí)renb bee ?fruE)ja[)vè,iugeë (18'J5) notievte er bie
9(nfunft folgcnbei- 3lrten :
Átteleltek: — Accipiter nisiis, L.
.^^abcn über= Arcldlmteo lagopus, Gm.
loiiitert: — Buteo vnlgaris, Bechht.
« — Emheriza miliaria, L.
« — Emberiza pythiornus, Páll. —
(in) Szeged.*
« — Emberiza si-iiorn.idas, L.
« — Falco regains, ì'all.
« — ülocoria alpestris, L.
« — Asio acdpitriiius. Páll.
« — Querquedula drcia, L.
Turdus pilaris, L.
— Friiigilla, codcbs, L.
Fel
elír.
|ci|c' .fVii^tcj ^»ipí'lis gnfrala. L. — (iii) Sze
ged.
Csapatostól a város terein
egészen mart. 7-ig. — gíuguieife
auf ben ''Çromenaben bis juin
7. 3)îav,v
« IS. — Acanlìiis linaria, L. — Csajmtos-
* Erre vonakozólag lásd p. SO. n. 60.
Steêbeaufîlicfi vide p. 80. 3ìr. üü.
Felir. IS.
« -27.
« :28.
Apr.
ÍS.
Mart.
Il 8.
Il 8.
Il 1:5.
(I IC).
Il 17.
tól mart, áü-ig. — J'ruppoiuueiíc
biê sum 2(i. ÍDfarj.
Alauda arvemis, L. — Néhány
kis csapat. — (Sinige fleiiie 'Àliigc.
Stumus vulgaìis, L.
iVíí)ííx'Mííf.s anjatuas, L. — (in)
Szeged.
Philoìnadius jiugìiax, L. — (in)
Szeged.
Numenius arqualus, L. — Az el-
sők. — Sie Êrften.
Antbus campeslris, L.
Motadlla alba, L. — Fővonulás
mart. 13 — 17-ig. — .^niivtjug:
Wiävi 13-17.
Cicoiiia alba, L. — 1 db. DNy
— >EK. — Ezután egészen ád-áig
egy sines. — 1 ©tücf SAV -^NO.
©eitbem biê 2Ci. feine.
Alauda arvensis, L. — Nagy csa-
lhat. — ©roller 'Àliig-
Numenius arqaalus, L. — Mart.
7-töl
apr.
:27-ig fővonulás.
28. —
28. —
28.
28,
28,
29
29
29
29.
30.
1.
äioni 12. mäx=, biô 27. 3lpr.
^nnpt:iug.
Falco sabbuteo, L.
Hirundo rustica, L. — 2 db. extra-
villán. — 2 ©t. Ei;traüillnn.
Ciconia alba, L. — Csapat, extra-
villán. — ?fíiig, ßrtraoilian.
Circus pygargus, L.
Fulica atra, L. — (ini Szeged. —
Egy db. belátbatlan magaslxJl hol-
tan hullott egy liáz mharára. —
(í'in ©tücf fiel iH'veiibet in ben .'Qof
eineo òjanies.
Mareca penelope, L. — Csapat. —
Ruticilla piioeiiicura, L.
Cdconia alba, L. — Intravillán.
Circus aerugiiiosus, L.
Dafda acuta, L.
Galliiiugo scolopaciim, Bv. — Az
elsők. • — Sie ©rften.
Numenius phaeopus, L. — Az
első. — Ser Êrfte.
AnthuJi pratensis, L. — Az első.
Ser (Srfte.
Hirundo rustica, L. — Nagy csa-
pat (300—400 db.) ereszkedett a
tóra. — ©rofeer glug (ca. 300—400
©t.) fielen über ïicn ©ee ein.
31
Ajii'.
4.
ö.
ô.
7.
S.
s.
8.
'.I.
'.).
10.
10.
10.
10.
10.
10.
11.
11.
11.
13.
13.
13.
14.
14.
15.
IG.
17.
18.
18.
18.
lu.
Ardea cvierea, L. — (in) Deszk.
Circus m.acruriis, L.
Ardea purpurea, L. — Fővonulás
api-. 7 — 1(1 között. — ^auvtäug
3nníd)en 7 — 16. 3lpr.
Hirundo rustica. L. — (in) Sze-
ged. — Intravillán.
- Totanus glottis, L.
- Upupa epops, L.
■ Acrocepludus turdoidcs. Met.
- Limosa aegoccpluila, L. — Az
elsők. — Sie ßrften.
- Botaurus stetlaris, L.
- Aegialitis liicUicula, L.
- Tringa alpina, L. — Az elsők s
apr. végefelé az utolsók. — íSie
erftcii ; bie ietiten gegen (Siibe 9(pri(.
- Vanellus cristalus, L.
- Erititacus cgancculus, Wolf.
Totanus fuscus, L.
- Aegialitis cantiaiius, L.vrH.
- Aquila naevia. Gm.
■ Cerchneis tinnuncula, L. — (in)
Szeged.
- Cerchneis vespertina, L.
- Cerchneis vespertiiui, L. — (in)
Szeged.
- Ciconia nigra, L.
- Laniiis minor. Gm.
- Erithacus luscinia, L.
- Motacilla flava, L.
- Caprimulgus europaeus, L.
- Erithacus philomela, Bechst.
- Oedicnemus crepitans, Temm.
- Colile riparia, L.
- Ficediila trochilics, L.
- Gallinago gallinula, L. — Az el-
sők. Fővonulás apr. 21 — "2\:K közt.
3)ie ©rften; ^auptjug jn)iíá)en
21—39. 3ípr.
- Lantus collurio, L.
- Cuculus canoriis, L.
- Anthus triviális, L.
- Nyctiardea mjcticorax, L.
- Tringoides hypoleucus, L.
- Y»/u' torquilla, L.
- Totanus glareola, L. — Fővonu-
lás apr. 22— 28-ig. — iôaiiptaug
uon 22—28. Stpril.
((
24
«
24
<(
24
<(
25
fl
2(1
«
27
((
27
«
27
Apr. 21. — Coracias garrula, L.
Il 21. — Gallinago major, Gm. — Az el-
sők. Fő\-onulás apr. 2".î. uiáj. 7-ig.
®ie ©n'teii ; .s>aupt,^ug jiDifdjen 23.
3lpr. uiib 7. 33iai.
Il 21. — Totanus calidris, L. — (in) Ma-
darász-tó.
Glareola pratincola, L.
Oriolus galhula, L.
Turtur nuritns. Gray.
Ortigometra crcx, L.
- Pernis qpivorus, L.
■ .árdea cornata. Pall.
■ Himantopus autumnalis, Haas.
Tringa subarquata, Gould. —
Első kis csapat. Rohamos vonulás
május 10-ig. — S)cr erfte fletne
gíug; ftarfev 3iig biê 10. 3Jìai.
Mai 3. — Totanus stagnatilis, Bechst.
« 4. — Ardea minuta, L.
II 5. — Anthus pratensis, L. — Az utolsó.
5Der Sefete.
I' ('). — Gallinago gallimda, L. — utol-
sók. — Seiten.
II G. — Numenius arquatus, L. — Utol-
sók. — ÍL'e^teii.
II 10. — Limosa aegocephcda, L. — Utol-
sók. — !L'eèten.
II 11. — Gallinago scolopacina, Br. —
Utolsó. — Se^te.
II 14. — Numeiiiusphaeopus,L. — Utolsó.
Se^te.
<| 20. — Tringa subarquata, Gould. —
Körülbelül az utolsó. — Uiigefafjï
bie Selten.
II 21. — Gallinago major. Gm. — Utolsó,
í'eete.
Lovassy Sándor dr.
(2)r. 2lleíanber »on Sooafft)).
A M. 0. K.-uak levelező tagja s 1894 óta ren-
des megíigyelője Kesztlicly-en (Zala m.). Meg-
figyeléseit beküldötte 1895 decz. 5-én.
©orrefp. 9)íitglieb unb fett 1894 orb. Seobadjter
ber U. D. G. in Eefetíjeli) ((Som. ^da). ©eine
5öeobaá)tungen hatte er ant 5. 2)e,v 1895 einge^
fenbet.
32
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
SBiiíjvenb bee ^-riiljjûlirôjugeè notierte er bie 3ln{unft
folgenber Slrten :
•Tan. 1
1.
1.
Ffbr. II
20.
Miut 1.
— Anas boschas, L. — Áttelelt Hé-
vizén. — 3ln ber îlieriiic (^cinj)
iiberunntert.
— Embcfiza miliaria, L. — Itt te-
lelt. — Ucberioiiitert.
— Podiceps minor, K. — Egy pár
Hcvizcn kitelelt. — ®in '^^aar Ijat
bei bor iljeniio (íie'nij) tíbertiniitert.
— A user dnercìiH. Met. — Az elsők.
íí>ie (Srften.
— Bucepliahi clanyida, L — Ca.
:20 db. telepedett meg. — (Sa. 20
©t. traben fidi aiigeíicbelt.
— Stunius vulijaris, L. — l(i di). —
10 ©t.
— Vanellus crisfatus, L. — 1 db. —
1 ©t.
— Motacilla alba, L. — Az elsők
Hévizén 14-ikén csajjatosan érke-
zik; 22-ikén fővouulás tetőpontja.
^ie (Srften bei ber ì'fjevme. 3lm
14. fonimen (^higrocifi; ; aiii 22. eut:
miniért ber öauptUHV
— A user segetum. Gir. — Az elsők.
íDie crften.
— Fnlica atra, L. — Nagyobb csa-
pat jelent meg Hévizén. — ®rö|e=
rer jvtuçî erfdjien bei ber î't)crme
iberni).
— Larus ridibìtiidus. L. — 10 db.,
az elsők. — 10 St., bie Ërften.
— Ficedula riifa, Bechst. — Héviz
körül sok van, bár fagyos az idő.
íöei berí'í;erme(.'oéin3)üieíe, ob.vi'iir
eö friert.
— Erithacus rubecida, L.
— Turdns pdiiris, L. — Szól. —
©iiigt.
2:5. — Ardea alba, L. — (í db. — 6 ©t.
24. — Ardea cinerea, L. — 5^ — (> db. —
5 — G ©t.
24. — Scolopax riisticola, L.
25. — Himanlopus aidumnalis, H.\as. — ■
Első 4 db. — T)ie erfteii 4 ©t.
25. — Numoduft ui'qKalitft, L. — Első
10 dl). — í)ie erften 10 ©t.
25. — Podiceps cristahi'<. L.
14
18
C)i)
22
Mart. 28. — Plalalea leucorodiii, L. — Első
10 db. — 2)ie erfteix 10 ©t.
<■ 30. — Graculus carbo, L. — Első 4 db.
íJ'ie erften 4 ©t.
Ai>r. 1 . — Aiixer segetitm. Gm. — Az utol-
sók. — ®ie Sejten.
II 1 . — Ampclis garnda, L. — Egy csa-
pat: különben nem volt látható. —
(Sin ghig, fonft nid)t liefelien.
11 I . — Botaunis stellaris, L. — Első
szól. — ©rfter 5iuf.
II 2. — Cerckneis vespertina, L.
II (■>. — Erithacus cyaneculus, Wolf.
II (). — IHrundo rustica, L. — Extra-
villán sok. — (Srtrainllan »iele.
11 I). — Circles cganeus, L.
II (1. — Ardea purpurea, lí.'EAüők. — T>ie
(ÍTften.
11 7. — Ciielidoii urbicn, L. — lutra-
villan. — 1 db. — 1 ©t.
11 8. — Circus aerugiiiosus, L.
11 8. — Liisciiiiolamelanopogoii.Tmm. —
A nádasban sok. — ÜUele im
3íöí)rid)te.
II 9. — Cuculus catwrus, L. — Első szól.
Grfter 3hif.
II 10. — Hirundo rustica, Íj. — Intravillan.
II 10. — Ficedida trochilus, L.
II 10. — Spatula chjpeata, L. — Első ész-
lelés. — 3"'" erfteiimaíe beobaáitet.
II 10. — Sterna fluviatilis, Naum. — Né-
hány : az elsők. — ©inige ; bie
(írften.
11 10. — Querquedula circia, L. — Első
észlelés. — (írfteninat beobná)tet.
11 10. — Ortigometra niiinda, l\\hju.
11 10. — Mareca penelope, L.
II 10. — Acrocephalus arundinaceus. Gm.
II 1 5. — Ardea cornata, P.\ll. — 2 db. —
2©t.
II 1(). — Locustella lusrinioides. Savi.
11 18. — Hydroclielidon ßssipes,h. — Nagy
csai)at érkezett. — @ro§er ^tug
angetommen.
II 1í>. — Nyctiardea niiclicorax,L. — Első
4 db. — 2)ie erften 4 ©t.
11 21. — Acrocephalus turdoides, Mey.
11 22. — Tringoides hypoleucua, L.
II 22. — Tokams calidris, L. — Első ér-
kezés bizonytalan. • — (Srfte 31nfiinft
unfid)cr.
II 22. — Pralincola rubelra. L. — Első ér-
33
Apr. M.
(I 22.
« 92.
Mai 1.
« 3.
kezes liizonvtalan. — (Srfte Sínfimft
imfid)or.
Pandion haliaetus, L.
Bucephala clantiula, L. — Az
utolsók. — Sie l'egten.
Gallinula chloropus, L. — Első
érkezés liizonytalan. — Grfte 9(11=
fünft uiifid)er.
Ibis falcineihis, L. — Egy csa-
pat. — (Sin gíug.
Orioliis galbula, L. — Első szól.
©rftor ^)íuf.
« 12, — Hydrochelidoii leucoplera,MEis^.
H. fissipesek közt ; első érkezés
bizonytalan. — 3'i'ií'í'^" H. üssi-
pes; erfte 9liifunft uiifidier.
« 12. — Ardea minuta, L. — E^lsők. —
S)ie (Srften.
« 1 2. — Lanius coUurio, L. — Első érk.
bizonytalan. — ©rfte 3liifimft un=
ftd^er.
« 24. — Numeìiius arquatus, L. — Utolsó
szól. — ®er leÇte ruft.
Medreczky István.
(Stefan ÎRebrecjît)).
A M. 0. K.-nak 181»4 óta rendes megfigyelője
Ungt'ár-ott (Ung m.). Megfigyeléseit beküldötte
1895 jun. 22-én. Megfigyeléseihez az idei vonu-
lás általános jellemzését is adja, valamint egj'
faunistikus adat közelebbi körülményeit, a Nu-
menius tenuirostris-ra vonatkozólag.
Seit 1804 orbentí. 5Seoíiad)ter ber U. D. 6. in
Ungodr (,6om. Ung). ©cinen 23erid)t Ijatte er am
22. Sum 1895 eingefenbet. Singer ben 33eo6ad)tun=
gen giebt er eine allgemeine (Síjarafterifierung bea
feurigen ^rüí)jaljre,inge5, unb bte näheren Um:
ftänbe — einer fanniftifd) uiidjtigen Grfdjeinung —
ber Erlegung bea Numenius tenuirostris.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte:
SBä^renb beè í5"rüí)jal)reaugeó notierte er bic 3(nfunft
folgenber Slrten :
— — Accentor modularis, L. — Egész
télen több. — • SDen ganjen 2Binter
mehrere.
■ — — Fringilla montif ringilla, L. —
1 894. okt. 1 :3-tól 1 895. mart. 1 G-ig.
Febr. 21.
« 23.
« 23.
Mart. 12. —
(( 13. —
i( 13. —
« 15. —
c( 19. —
« 21.
23
$8om 13. Dft. 1894 dia le. íJinr^
1895.
— — Ttcixüis pilaris, L. — 1894. deez.
1-töl 1895. mart. 9-ig. — 3?om
l.®eä. 1894 bis 9. aJíöií 1895.
Jan. 10. — Acaidhis liìiaria, L. — Gyéren.
íínr j pariid).
I'lcctrophanes nivalis, L.
Serinus Iiortulanus, Koch.
Ampelis garrula, L. — Tömege-
sen mart. 21-ig. — 'JJiaffenhaft bis
21.2närä.
Alauda arvensis, L.
Columba oeìias, L.
Sturnus vulgaris, L.
Motacilla alba, L.
Fringilla coelebs, L.
Aìiser cinereus, Mey. — Tömege-
sen vonult át ai^r. 5-éig. — ^n
Siaffen burdigejogen biè 5. 9ipril.
Ficedula riifa, Bechst.
Ruticilla tilìiìjs, Scop.
Scolopax rusticola, L.
Turdus musicus, L.
Erithacus rubecula, L.
Pratincola rubelra. L.
Saxicola oenanthe, L.
Tringoides hypoleucus, Temm.
Hirundo rustica, L.
Grus cinerea, L.
Acceìdor modularis, L.
Antìius triviális, L. .
Ciconia alba, L.
Rtdicilla phoenicura, L.
Upupa epops, L.
Chelidon urbica, L.
Sylvia curruca, L.
Turtur auritus, Geay.
• Cuculus canorus, L.
- Cypselus apus, L.
Yunx torquilla, L.
Erithacus luscinia, L.
• Cotumix daclylisonans, Mey.
- Erithacus philomela, L.
Sylvia atricapilla, L.
Muscicapa atricapilla, L.
• Sylvia nisoria, Bechst.
■ Muscicapa grisola, L.
- Lanius collurio, L.
■ Oriolus galbula, L.
- Stema fluviatilis, Naum. — Töb-
besben. — 'ï)îef)rere.
<(
23.
((
24.
«
2G.
«
30.
(1
30.
<(
30.
«
31.
Apr.
2.
«
5.
II
6.
II
7.
II
7.
II
7.
11
7.
II
8.
II
8.
II
10.
II
12.
II
12.
II
12.
II
15.
II
20.
II
20
II
24.
Mai
1.
ii
4.
II
4.
II
4
II
5
Jun.
13
Aquila. III.
34
Menestorfsr Gusztáv.
^Ojuftiu) DJiencftorfer).
A M. 0. K.-nak iSD.j óta reudes megfigyelője
Temes-Kubiii-h-àn (.Ternes m.). A megfigyelési
terület topográfiai jellegét a Duna s nagyszámú
kiöntései, u. n. Barrak, szabják meg. Megfigye-
léseit beküldötte lS!)5jun. í'i-én.
©eit 189."j oröentí. Seobadjter íer U. ^:r. CÌ. in
Semcê:.S^ubtn(6om.2;eineê).®ento}.io9rûpIjiid)en
(í[)arnftcr boé iiieo(HK()tunç^ô--Wci)ii'lc§ lu-ftinimt ber
:roiuui Jiufì, mit fcim-n jalili'cidjcn Ucbevfd}iuiMn=
muiu^en, ben íoc^cminnten i)arra"o. Seine 33e:
obad)tnn(íen Inatte er am !•"). ^'suni 180.") eininefenbet.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
2Bül)venb bee '5rüI)iai)reäU9Cä notierte er bie 'Jlníunft
folgenber iUrten :
Jan. {titani Mergus merganser, L.
« :J. — Turdiis pilarbi, L.
« Ki. — Otocoris alpestris, L.
« 1<S. — Alauda arvensis, L. — 3 — i csa-
pat. — 3 — 4 ^íua,.
« IS. — Columba oenas,!!. — 2 db., azon-
túl nincs egész mart. a-áig. —
2 ©t., bnnn feine biê ,ìnm 2. 5Jîar,v
(1 23. — Philomacìius pugìiax, L. — 2 ? .
" r^ntr} "^ Anser segetum. Gm.
Febr. 4. — Alauda arvensis, L. — 4 db. —
4 ©t.
(( 11. — Botaurus stellarvi, — L. — d" .
(( 11. — Vanellus cristatus, L. — 17 db.
É — >r) — 17. St. Bom N ^S.
« 13. — Alauda arvensis, L. • — Í) db. —
9 St.
(. 27. — Molacilla alba, L. — 2 db. —
2 St.
i< 27. — Sturnus vulgaris, L. — '■'> db. —
3 St.
Mart. 2. — Daßa amia, L. — 30—40 db. —
30—40 St.
(I 2. — Alauda arvmsUi, L. ■ — Sok csa-
pat. — 5I?ielc '^íüge.
« 4. — ■ Querquedula circia, L. — Igen
sok. — Seí;r üiele.
« 4. — Philomacìius pugnax, L. — 15 db.
15 St.
(I 4. — Querquedula crrcca, L. — Igen
sok. — Seí)r uiele.
II 4. • — Anas hosrhas, L. — Sok. — Sßieie.
Mart.
4
{(
4
41
4.
<(
7.
«
7.
4(
7.
«
8.
((
8.
(l
8.
U
9.
<1
10.
«
10.
«
10.
((
14.
(1
1 4.
14.
15
1.5
18
1 9
21
22
22
22
22
22
22
22
25
25
2G
— Marcca penelope, Ij. — Sok. —
ÍUeíe.
— Grus cinerea, L. — 8 db. — >-É. —
8 St. — >N.
— Cerekneis tinnuncula, L. — 2 db.
2 St.
— l'ulica atra, L. — 1 db. — I St.
— Gallinago galUnula, L.
— Numenius arquatus, L. — Az
első 2 db. — ©te erften 2 St.
— Alauda aì^rensis, L. — Százeze-
rck. — .^nnberttauienbe.
— Nyroca leucophthalmiis, Bechst.
sók. — 5i5iele.
— Gallinago scolopacina, Bp.
— Sturnus vulgaris, L. — Ezeres
csapatok. — î^aufenbc in Clüijen.
— Falco suhbuteo, L.
— Rulicilla plioenicura, L. — 1 cT.
— Tardus menila, L. — Egyesek. —
Êinjelne.
— Sterna jluviatilis, Naum. — 15 db.
15 St.
— Aìiser brachyrrhynchus, Baill. —
17 db-ból álló csapatból lövetett
4db. — ains einem ginge ju 17 St.
geíd)oííen 4 St.
— Gallinago major. Gm. — Sok. —
ïliele.
— Turdus pilaris, L. — Ca. 200 db.
^ÉNy. — Ga. 200 St. -^NW.
— Mergus albelhis, L. — d" .
— Charadriuii apricarius, L. — 1 Î .
— Scolopax rusticola, L. — 1 db. —
1 St.
— Cieoìiia alba, L. — 1 db. — 1 3t.
— Nycliardea nycticorax, L. — 1 cT .
— Numenius arquatui^. L. — Igen
sok. — Se£)r uiele.
— Hirundo niMica, L. — 1 ilb. —
1 St.
— Ruticilla titliys, Scop.
— Motacilln alba, L. — Sok vonul
— ä-Ny. — 'iíiele ^ìiel)en — >W.
— Circus aerughiosus, L.
— Ardea cinerea, L. — Az első. —
®er Ërfte.
— iMsciniola melanopogon,'í!EMM. d" .
— Botaurus stellaris, L. — ö".
— Upupa epops, L. — 1 db. — 1 St.
— Turdus pilaris, L. — Sok száz
->É. — 5Bie(c .ímnberte — >N.
35
Apr.
Miii
— Ciconia iiigra, L.
— Mili'us idinus, Sayi.
— Ardea alba, L. — 1 db. — 1 ©t.
— Erititacns luscinia, L.
— Cuculiis canonis, L. — (^'al(■)szi-
uüleg nem az első. — 9!Saf)riií)eiii=
M) ntcí)t ^c^• Grfte !)
1). — Podicí'ps cristatuíi. L.
í). — Motacüla flava,, L. — Egyesek
^Ny. — ®in3eliie — >W.
!). — Sylvia atricapüla, L. — 1 cf .
9. — Ardea purpurea, L. — Az első.
S)er ©rfte.
'.). — Chelidon iirhica, L. — Százas
csapját. — Gin ^lug 511 ca. 100 ®t.
\ò. — Ardea cornata. Pall. — Az első
4 db. — ^ie erften 4 ©t.
il. — Cerchnris vespertina, L. — Id".
dd. — Meropis apiaster, L. — 20 db. —
20 ©t.
2o. — Ardea garzella, L. — 10 dlj. —
10 ©t.
23. — Coturnix dadylisonans, Mey.
24. — Colile riparia, L. — 4 db. — >K. —
4 ©t. -^0.
2(1. — Ibis falcinellus, L. — Az elsők ;
35 db. — Sie ßrften ; 35 ©t.
27. — Himaalop'us aidumnalis, Haas. —
2 db. — 2 ©t.
30. — Hydrochelidon fìssipes, L. — Eze-
res csapat. — ^íiig 311 ïauienbeu.
'•'.I ». — Turtur auritua. Gray. — 3 pár. —
3 "Ciliare.
\t^\^í\ Cor adás garrula, L.
I . — Ardea minuta, L.
1. — Spatula dyjìeata, L.
13. — Hydrodtelidon leucoplera, Meisn.
Többfelé. — 3)îe[)rfad).
14. — Muscicapa parva, L. — cf.
15. — Hydrochelidon ìiybfida. Pall.
I s. — Numenius arqualus, L. — 3 db. —
3 ©t.
22. — Muscicapa parva, L. — Még 2 db.
5Î0($ 2 ©t.
25. — Gallinago major, Gm. — 1 dl). —
1 ©t.
Meszleny Benedek.
(8enebi£t non 9Jîe|Ieni}).
A M. 0. K.-nak 1<S1)5 óta rendes megfigj'elője
Velenczén (Székesfehér m.). A megfigyelési te-
riilet topográfiai helyzetét a Vclcnczei ló és a
dinnyési mocsár jellemzik. Megfigyeléseit be-
kiiklötte 1895 május 2(j-án.
©eit 1895 orb. 58eoíiací)tcr ber U. C. (S. in t^i--
lenc3e(Gom.©tiiIjIu)cif5eiUnir9).5)a5Seobad)tun9è:
terrain loirb topograpi^ifa) bura) ben aSelencjeer:
©eo unb ben Tinni)éícr:©innpf áiarnftcrificrt.
©eine 33eoíiad)tnngen l)atte er am 2(j. llìai 1895
eingefenbet.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte:
2Bäl)renb bes ^^rüíjjaíjrejugeó notierte cv bie 3lnfunft
folgenber 3lrten :
Febr. 28. — Fulica álra, L. — Hiteles állítás
szerint 1 db. — T\.aá) gíanbniiirbi:
gént Ginfagen 1 ©t.
Mart. 4. — Motacilla alba, L. — 1 db. a me-
legvíznél. — 1 ©t. bei ber î^ernte.
(1 4 — G. — Alauda arvensis, L. — Nagj- csa-
patban. Ezután hideg idő, s mart.
13-ig nem volt látható. — Girofjer
^(iig ; bann ungünftige talte íffiitte:
rnng, unb bio juut 13. 'iííar.i finb
feine ju feben.
(1 9. — Anser einer eus, Mey. — 1 1 db.
Ny — vK. — 1 1 ©t. Don W ^0.
« 11. — Fulica atra, L. — 24 db. a me-
legvizén s azóta naponkint érke-
zik ; a legtöbb mart. végén s apr.
elején. — 24 ©t. bei ber %\)txmi,
jeitbent tng[id)er 3"Ö' bie nteiften
Gitbc i-lfär,, lutb 5ínfang 3lprií.
Chaulelasmus strepcrus, L. —
3 db. a melegvizén. — 3 ©t. bei
ber íí)erine.
Hydrociiclidon ßssipes,!!. — 1 dl).
r©t.
Turtur aurilus, Gkay.
Acrocephalus tiirdoides, Mey. —
Meglehetős számban; állitólagmár
előbb itt volt. — 3» òienilic^ groèer
Sínjaf)!; angebíid^ iájon friiljer ange=
foininen.
24. — Sylvia curruca, L.
24. — Sylvia * iisoria, Bechst. — «1 db.,
de nem egészen biztos, mert május
5-ig többet nem láttam. » ■ — « 1 ©t.,
bennod^ nii^t gan^ ficher, ba tc^ biâ
5. ''Mai feine gefeljen f)abe.»
11.
Apr. 8.
« 21.
« 92.
3ß
Apr. 2í). — Sterna Ihiviatilis, Naum. — -2 db.
2 St.
Mai I. — Lanis mimdus,l\\.ijh. — Legalább
:i()()_4,00 db. volt itt május lO-ig.
^JJiinbcfteiiQ ;{00— WO ©t. luarcn
I)icr biâ äiim 10. Tìaì.
" 3. — LociUileUa jluviatilis. Wolf.
« 4. — Oriolus (jalhula, L. — (« Állítólag
már egy héttel előbb itt volt.D —
(iSliuiebliá) M;oii mx ciiicr äBochc
aniu'fommcii.»)
« 4. — Sylvia atricapilla, L. — («Állitó-
lag már előbb itt volt.» — «'iín-
i^eblid) )á)on fi1if;er augefommcn.»)
« 5. — Laniu.^ colUtrio, L.
" 7. — Híjiiroclielidon leucoplera, Meisn.
10—15 db.— 10— l.j gt.
II 11). — Muscicapa parva, L. — 1 db. —
1 St.
<| 'l'i. — Hydroclielidon hyhrida, Pall. —
Az első ïi db. — S)io crftcn 3 ©t.
Pfennigberger József.
(Sofef ^^(feniiifiberger).
A M. 0. K.-nak iS'Ji- óta rendes megíigyelője
Béllyái (Baranya m.). Megíigyeléseit bekiildötte
liSílö május l'(S-án.
Seit 1894 orbentl. Seobaditcv bei- U. C. ti. in
33éílt)e (6om. 33aram)a). Seine ibeobad^tniigen
bnttc cr am 18. Oliai IS'.).") eiiuu'fcnbct.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
SBaíjvenb beo grübjaíjrc^ugeö notierte er bie 'Jlntunft
foU^cnber Slrtcn :
Mart.
1>S
<(
áO
«
'2\
«
■1\
»
ál
<(
24
«
25
«
2.5
«
25
(1
21)
(1
2!)
<i
21)
Apr.
2.
«
5
(,
15
((
IC,
II
2(1
(1
;í().
«
:!().
(1
;'.()
Mai
4
(1
!)
n
12.
Jan.
Mart.
7. — Plcclwphancs nivalis, L. — Egé-
szen febr. 7-éig itt- — 33iè jinn
7. J^eber í)icr.
7. — Alauda arvcnsis, L. — Egy csa-
pat. — ©in (íflug.
'k — Alauda aroensis, L. — Igen sok.
33te[e.
5. — Sturnus vukjaris, L. — (> db. —
(; ©t.
7. — Motacilla alba, L.
8. — Gallinago yallinula, L.
8. — Fulica álra, Íj.
!). — Vanellus eristatus, L.
1 5. — Columba palumbus, L,
Scolopa.r rusticola, L.
Ficedula rufa, Bechst.
Upupa epops, L.
Ruticilla phoenicura, L. -
Circus aeruginosus, L.
Cicoma alba, L.
Ardea alba, L.
Nycfiardea nycticorax, L.
Hirundo rustica, L.
Fitttíc torquilla, L.
Sa.ricola oenanihe, L.
Pratincola rubicola, L.
Erithacus luscinia, L.
Cuculus canoruAi, L.
Coturnix dactyl isonans, Mey.
Turtur aurilus. Gray.
Caprimulgus europaeus, L.
Oriolus galtmla. L.
Lanius coliurio, L.
Coracias garrula, L.
Lanius minor, Gm.
Nisaetus pennatus. Gm.
Merops apiasler, L.
Pungur Gyula.
(Julius "^sinujur).
A M. 0. K.-nak 1894 óta rendes megfigyelője
Zilali-on (Szilágy m.). Megíigyeléseit bekiildötte
1895 okt. 25-én.
Seit 1894 orbentl. í8eobnd)tcv ber 11. T. G. in
3ilal) (Goni. Szilái)!)). Seine ikuibad)tnnejen l;atte
er um 25. Oft. 1S95 eingefenbet.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
3ßäl)veuö beo Jvübjuljro.iugcci notievte er bie XHnhmft
folgcnber Slrten :
Mart. 12. — Columba ocnas, L.
— Sturnus vulgui'is, L.
— Motacilla alba, L.
— Emberiza miliaria, L.
— Scolopax rusticola, L.
— Alauda arvoisis, L.
— Motacilla jlava, L.
— Chelidon urbica, L.
— Ciconia alba, L.
— Rulicilla phoenicura, L.
— Hirundo i-ustica, L.
— Erithacus rubicola, L,
(1
15.
(1
15.
(1
18.
((
24.
(1
24.
Apr.
(',.
«
7.
((
12.
«
12.
(1
12.
«
12.
37
Apr.
38.
H
28.
«
28.
«
28.
((
28.
Mai
1.
(1
4.
«
5.
«
•j.
((
ö.
U
Ô.
(t
5.
Cucuhts canorus, L.
Upupa epops, L.
Turtur auritus, Gray.
Oriolus galbula, L.
Erithacus phüomela, Bechst.
Caprimulgns europaeiis, L.
Cjipsehis apus, L.
Coracias garrula, L.
Coturiiix ductylisoiians, Mey.
Lanius collurio, L.
Ortigometra crex, L.
yíín.r torquilla, L.
Stettner Marko,
(ïïîarfuë ©tettncr).
A M. 0. K.-nak 18í).j óta rendes megfigyelője
Felső-Lövőn (Vas m.). A megfigj'elési terület
dombvidék, a melyet sok apróbb patak szel át,
s egyik közülük egy kisebb mocsarat is alkot-
Megfigyeléseit beküldötte 1895 május 11-én.
©eit 189."j orbentl. 58eo(ind)ter ber II. D. G. in
^felíö:^'!)«!) (G'om. "iîaè). Tao 33eoba<^tmuiiè=
terrain ift eine ^ügelgegenb, ívclcíje biird) mel^rere
ffeinere Saáie bemafiert tuirb. ©iner biefer 33äd)e
uerdreitet fidi j" einem Heineren Snmpf. ©eine
iV'übaditunijen Ijatte er am ll.ilïai isíl.j eingc=
fenbet.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
9Sät)renb beê 5rü[)ia^roäU(5es notierte er bie 3(nfuuft
folgenber 3lrten :
Mart. 1-j. — Molacüla alba, L.
« 23. — Ruticilla tiUiijs, Scop.
« 23. — Ruticilla phoeniciira, L.
« 23. — F*ratincola rubelra, L.
« 24. — Hirundo nislica, L.
Apr. (). — Yunx torquilla, L.
« 8. — AntJnis pratensis, h.
<i 1». — Upupa epops, L.
II II. — Cucuhts canorus, L.
II 12. — Nyctiardea nycticora.r,h.
II 1 3. — Ciconia alba, L.
II IC). — Sa.ricola oenanlhe, L.
II 17. — Circus cyaneus, L.
II 18. — Muscicapa gr isola, L.
(1 21. — Lanius collurio, L.
Szüts Béla.
(58éta üon ©jüts).
A M. 0. K.-nak 1S'.)4 óta rendes megfigyelője
Tavarnán (Zemplén m.). Megfigyeléseit bekül-
dötte 180.") jun. 4-én.
©eit 1894 orb. Seoba^ter ber U. 0. (S. in Xa-
uarna (Êom. ^^mplén). Seine Seobaditungen
Ijatte er am 4. ^\\\\\ 1895 eingefenbet.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
SBaíjrcnb bc5 ^Tüftiitjrsäuges notierte er sic Slntunft
folgenber 2trten :
Febr. 8. — Pleclrophancs nivalis, L. — 20 —
30 db. egy csapatban átvonult. —
(Sin ^íng (ca. 20—30 ©t.) burc^=
gejogen.
Il 19. — Ampclis garrula, L. — 8 — 10 db.
az utolsók. — 8 — 10 ©t., bie
Gelten.
Mart. 10. — Columba oenas, L.
Il 12. — Motacilla alba, L.
Il 14. — Scolopax rusticola, L.
Il 14. — Sturnus vulgaris, \j.
Il 18. — Prcdincola rubelra, L.
Il 18. — Alauda arvensis. 11.
« 19. — Alauda arborea, L.
Il 25. — Vanellus cristatus, L.
Il 25. — Anthus pratensis, L.
Il 28. — Ciconia alba, L. — Nagy csapat,
©roficr {^lug. — Extravillan.
Il 30. — Ciconia alba, L. — Intravillan.
Il 30. — Ei'ithacus rubecula, L.
Il 31. — Saxicola o&nanthe, L.
Apr. 4. — Hirundo rustica, L.
« 4. — Ruticilla phoenicura, L.
Il B. — Cuculus canorus, L.
Il 8. — Upupa epops, L.
Il 1 3. — Ywix torquilla, L.
Il 1 (i. — Motacilla [lava, L.
Il 17. — Erithacus luscinia, L.
Il 20. — Chelidon urbica, L.
Mai 4. — Turtur auritus, Gr\y.
(I 0. — Oriolus galbula, L.
« 7. — Coracias garrula, L.
Il 8. — Lanius minor. Gm.
Il 10. — Coturnix dactylisonans, Mey.
Il 12. — Ortigometra crex, L,
38
Vadas Jenő.
(CSuçien i>abaê).
A M. 0. K.-iia]< l(S'.(i. util, rendes megfisyelöje
Selmeczbdnydii (Ilont m.). Megfigyeléseit bekül-
dötte 1SÍ)5 Jul. 7-én.
©eit 1804 orb. 33eolmcí)ter ber U. D. 6. in 3eÌ=
m e e, ì báni) a ((Som. .'òoiit). Scine 'ik'oimditnngcn
Inatte er ani 8. ^uli 18!»5 eingeieubet.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
2ön[)renb bee Avüf)iaí)vo5"flcö notierte er bie yinfunft
foloicnber 3lrten :
Mart.
Apr.
«
Mai
15. — MotaciUa alba, L.
".50. — Columha palumbus, L.
4. — Cnprímalguv eiiropaeus, L.
4. — Riiticilla litiiya, Scop.
7. — Hirundo rustica, L.
7. — Scolopax ruslkoia, L.
12. — Yunx lorquüla, L.
1 6. — Cuculus canorus, L.
1 7. — Ruticilln piioenicura, L.
il. — Chelidon urhica, L.
í2(). ^ — Cypsclus apus, L.
1. — Lanius collimo, L.
Wachenhusen Antal.
(Slnton uon 3Bad;en^uíen).
A M. (). K.-nuk Is'.li- óta rendes megfigyelője
Szckesfchérvár-oü (Székesfehérvár m.). Meg-
figyeléseit beküldötte 180.") máj. ]?>-àn.
©cit 1804 orb. ÍVolnid)ter ber U.C. G. in <Bié--
teôfeljérmir ((Som. StnI)luiei§eMburt]). Seine 33e=
obadjtnni^'n. I)iitte or ani l;ì. Mai 189.J einçjefenbet.
A tavaszi vonulás alkalmával a következő fajok
érkezését jegyezte :
ílHiljrcnb beö ^■'■■ütjialjvosugeQ notierte er bie ülnfunft
f olgenber 21rten :
Jan. 11. — Falco régulas, Pall.
Febr. i24. — Pìiilomachus pngnax,lj. — Sere-
gélyes mellett lőttek egyet. — 33ei
©ereflélíjfö erlegt.
« ;24. — Stwuus vulgaris, L.
(I 25. — Alauda arvensis, Ij.
Mart. 11. — Cerchneis tinnuncula, L.
i< \'-'>. — Ánihus pratensis, lu
Mart
13.
— MotaciUa alba, Tj.
«
18.
— Columba palumbus, L
Moór.
- (in)
«
18.
— Fulica álra, L. — (in)
A tavon. — 3lnf bem ©ee
Velencze.
í(
22.
— Fulica atra, L. — Az elsők Szé-
kcslehérvárott a Sóst()n. — ^ie
erften in ©^éfeofefn'nuír
nnf bem
Sóotó (Saíj^See).
fl
25.
— Gallinago scolopacina, Bp.
((
28.
— Hiruiido rustica, Ij. -
villan.
- Extra-
((
20.
— TotanuK caUdris, L.
(f
20.
— Ardca cinerea, L.
Apr.
I.
— Saaicola oenanllie, L.
(1
1.
— Ruticilla piioenicura, L.
((
1.
— Ortigometra porzana, L
((
1.
— Gallinago galUnula, L.
«
2.
— Caco nia alba, L.
((
8.
— Hirundo rustica, L. -
villan.
— Intra-
(1
3.
— Cìielidon urbìca, L. -
villan.
- Extra-
((
\:
— Chelidon urbica, L. -
villan.
— Intra-
«
0.
— Ardea purpurea, L.
«
II.
— Yunx torquilla, L.
n
II.
— Upupa epops, L.
í(
12.
— Pandion iialiactus, L. -
vasberény.
- (in) Lo-
((
21.
— Cuculus canorus, L.
<(
21.
— Acrocephalus tardoidcs.
Mey.
«
24.
— Cotarni.r daclylisonaiis,
Mey.
«
24.
— Ortigometra crex, L.
Mai
^
— Oriolus galbula, L.
(1
2.
— Laniwi minor. Gm.
«
4.
— C.oracias garrula, L.
Az itt felsorolt rendes megfigyelőkön kivül a,
M. (). K. egyes magánosoktól is kajiott adatokat,
a niclyeki't alább közlünk.
-'Infier ben Ijier eruuilmten orb. Ükobaditcrn er-
[;ielt bie II. D. 6. nnd) non einzelnen '|.írinatcn
einige 3.Vo6ad;tnn!ien, mddic hm eontinnell iU'íU'Ih'ii
luerben.
Gaal Gaston.
(©afton i'on &aal).
Mart. 1 . — Stiirnus vulgaris, L. — (in) Szi-
get-Szt-Miklós. — (Com. Pest.)
39
Mart. 14.
« 1.5.
« 17.
(I 'irì.
« 28.
« -.^.o.
Apr. 1 .
3.
« 14.
« 14.
« 25.
- Scolopax rusticola, L. — (in) Bü.sü
(Com. Somogy).
■ Ampelis garrula, L. — (in) Buda-
pest. — Sok száz a Városligetiién
a Park-club eeltis-fáin.
Ampelis garrula, L. — M — HO db.
ugyanott. — -"JO — GO St. ebentiort.
Scolopax rusHcola, L. — (in) Szi-
get-Szt-Miklós.
Hiruìido runica, L. — (in) Szi-
get-Szt-Miklós. — 28 db. — (£a.
28 ©t.
CAconia alba, L. — (in) Sziget-
Szt-Miklós.
Upupa epO'ps, L. — (in) Sziget-
Szt-Miklós.-
GaUinula cliloruputi, L. — (in)
Sziget-Szt-Miklós.
Erithacus luscinia, L. — (in) Lelle
(Com. Somogy).
Sylvia atricapilla, L. — (in) Lelle.
Lehet, hogy már előbb is itt volt. —
ÍJcöglid), baf5 fiíiou fvitfier l)icr cje--
uuicii.
Coracias gar rìda, L. — (\n) Lelle.
Kiss Elemér.
(Glemér oon Ë.\\%).
Mart. 13. — Columha palumbus,h. — (in)Ma-
gyar-Gencs. (Com. Vas.)
« 15. — Vanellus eristatus, L. — U. o. —
®íienbort.
« 20. — Motadlla alba, L. — Dtto.
« 21. — Ciconia alba, L. — Dtto.
« 28. — Hirundo ruslica, L. — Dtto.
Apr. 8. — Erithacus luscinia, L. — Dtto.
II 21. — Coracias garrula, L. — Dtto.
(I 3(). — Coturnix dactylisonaiis. Met. —
Dtto.
Kotsis Gyula.
(Suliuê »on Ëotâiâ).
Mart. 3. — Columba palumbus, L. — • (in)
Hegykő (Com. Sopron).
II 3. — Columba oenas, L. — (in) Hegykő
(Com. Sopron).
« 3. — Alauda arvensiíi, h. — (in) Hegykő
(Com. Sopron).
Febr. 17.
(I 17.
Il 18.
Il lì).
Mart.
20.
1.
(i. —
!». —
11. —
12. —
12. —
13.
18.
19.
23.
23.
24.
25.
25.
25.
26.
26.
30.
Lendl Adolf dr.
(3)r. Slbolf yenbl).
Sj/riiium uraleii'^e, Pall. — (in)
Sajó-Gömör (Com. Gömör).
■ Falco regulus. Pall. — (in) Tata
(Com. Komárom).
Pleclrophanes nivalis, L. — (in)
Eszterháza (Com. Sopron).
Ampelis garrula, L. — Egy hét
óta az ország minden részéből. —
©eit einer aßod)c auô beni ijaiijeu
Sanbe erí;alten.
Syrnium uraleiise, Pall. — (in)
Ungvár (Com. Ung).
Hierofaleo saeer, Gm. — (in) Ké-
csa (Com. Torontál).
Sturnus indgaris, L. — (in) Po-
zsony és (uiib ill) Diószeg (Com.
Pozsony).
Mergus albellus, L. — (in) Dráva-
torok (Com. Baranya).
- Pratincola rubicola, L. — (in)
Kécsa.
Sturìius vidgaris, L. — (in) Pécs.
Mergus albellus, L. — (in) Újvi-
dék (Com. Bacs).
Philomacìms pugnax, L. — (in)
Újvidék.
Mergtis mcrgaivser, L. — (in) Gal-
gócz (Com. Nyitra).
Mergus merganser, L. — (in) Nagy-
Atád (Com. Somogy).
Sturnus vulgaris, L. — (in) Bu-
dajjest.
Vanellus cristatus, L. — (in) Ké-
csa (Com. Torontál).
Pratincola rubicola,L. — (in) Ké-
csa (Com. Torontál).
Ortigomelra porzana, L. — (in)
Újvidék.
Vanellus cristatus, L. — (in) Tata.
Vanellus cristatus, L. — (in) Bog-
dáu-Luhi (Com. Mármaros).
Antlnts aquaticus, L. — (in)
Ungvár.
Accentor collaris. Scop. — (in)
Borsod- Apátfalva.
Erithacus cyaneculus. Wolf. —
(in) Bocsár (Com. Torontál).
Numenius tenuirostris, Vieill. — ■
(in) Ungvár.
40
Apr. 7.
« 7.
« 10.
Mai 7.
(. 17.
Jim. 2.
« 8.
— Ficedula trocliilus, L. — (in)
Diós-Jenő (Com. Nógrád).
— Nydiardea mjcticorax, L. — (in)
Kastélyos-I)omì)ó (Com. Somogy).
— Ynìix torqnilla, L. — (in) János-
háza (Com. Zala).
— Limicola pygmaea, Koch. — (in
Valla (Com. Mosony).
— Anthits cervinus, Fall. — (in
Eszterháza (Com. Sopron).
— Pastor roseiis, L. — (in) Pcrjámos
(Com. Torontál).
• — Pastor roseus, L. — (in) Kunhe-
gyes (Com. Jász-N.-K.-Szolnok).
Mart. 27.
Linder Károly.
(EiirÜL'inber).
Hirundo rustica, L.
Szarvas (Com. Békés).
(in)
Apr.
j2
l±
12.
14.
Madarász Gjnila dr.
(®r. Suliiiö uon ^liatoaviif;).
— Muscicapa atricapilla, L. — (in)
Bndapest.
— Saxicola oenaidlie, L. — (in) Bo-
jár (Com. Pest).
— Ruticilla phoenicura, L. — Dtto.
— Sylvia curruca, L. — Dtto.
— Anthus campestris, L. — Dtto.
— Piiilomachus pugnar, L. — (in)
Fülöpszállás (Com. Pest).
Öry Aladár.
(SUabrir »on Cri)).
Febr. 25. — Plectrophanes nivalis, L. — (in)
Zöldes (Com. Arad). — 4 db. csa-
pat. — Gin (5I"9 fu- ^ ®t.
Pojlák József.
(3oief »on í^sojldt).
Mart. 2. — Stwnus vulgaris, L. — (in) Szi-
lágy-Cseh (Com. Szilágy).
Mart. IS. — Mo/flf í7/rt (//òa, L. — (in) Szilágy-
Cseh (Com. Szilágy).
" 20. — Scolopax rusticola, L. — (in) Szi-
lágy-Cseh (Com. Szilágy).
Apr. 1. — Aidea cinerea, L. — (in) Szilágy-
Gseh (Com. Szilágy).
Wartha Vincze dr.
(2)r. 3>incenj üon SBarttjn).
Mart. 17. ■ — Vanellus cristatus, L. — (in)
Aquincum (Com. Pest).
« 17. — Bucepliala clangula, L. — (in)
Budapest.
« 17. — Eniberiza miliaria, L. — (in) Bu-
dapest.
« li). — Sfurnuíi vidgaris, L. — (in) Aquin-
cum.
« li». — Motacilla alba. L. — (in) Aquin-
cum.
<i 11). — Motacilla jlava, L. — (in) Aquin-
cum.
I' '.iO. — Hirundo rustica, L. — (in) Bu-
dapest.
Apr. 7. — Ciconia alba, L. — (in) Kelenföld
(Com. Pest). — Egy óriás csapat
(ca. .500—600 db.) jött DK-ről s
— >É-nak el. — &n Jli'il ^on ca.
500—600 <Bt. íam üoii SO uiib jog
gegen -^-N.
Wachsmann János.
(3o()anii aiHid^ömnnn).
Jan. 9. — Sturnus vulgaris, L. — (in) Pápa
(Com. Veszi)rém).
II 11. — Gallinago gaUinula, L. — (in)
Pápa (Com. Veszprém).
Febr. 13 — 14. Ampelis garrula, L. — (in) Pápa
(Com. Veszprém).
Mart. ? — Pastor roseus, L. — (in) Almás
puszta (Bakony).
II 30. — Ciconia alba, L. — (in) Pápa.
II 30. — Hirundo rustica, L. — (in) Pápa.
41
MÁSODIK RÉSZ.
Feldolgozás.
A feldolgozás rendje a tavalyi marad. Először
a megfigyelő-állomásokat adjuk, lehetőleg pon-
tos íüldirati s teugerszinfeletti fekvéseikkel ;
azután fajoukiut kritikailag dolgozzuk fel az idei
vonulási adatokat ; majd kiemeljük, úgy mint
tavaly, az idei vonulás jellemző jelenségeit.
Csakis a megfigyelő-állomások sorrendjére
vonatkozólag állott be a tavalyihoz képest némi
változás, a melyet az alábbiakban indokolunk.
Tavaly az állomásokat tisztán csak a dél-északi
fekvés sorrendjében sorakoztattuk. Tekintve
azonban azt a körülmén3't, hogy a csoportosítás
ezen módszerénél a kelet-nyugati fekvés viszo-
nya, illetve hatása teljesen elvész, mert igen
sokszor előfordult, hogy néhány "-nj'i é. sz. kü-
lönbség miatt a legkeletibb s a legnyugatibb
pontok kerültek közvetlen egymás mellé, czél-
szerübbnek találtam azt a beosztást, a mely fél
fokról fél fokra az északi szélességek rendjét
követi ugyan, de ezen fél foknyi széles, s sza-
laghoz hasonló zónákon belül a nyugat — >-ke-
leti fekvés sorrendjében sorakoztatja az állomá-
sokat. Ez az eljárás úgy a fokozatos északfelé
haladás, mint a nyugat-keleti fekvés hatását fel-
tünteti, s a mi fő, az egymáshoz közel fekvő
helyek adatait hozza egj'más mellé, a mi a vo-
nulásról mindenesetre egyöntetűbb s tisztább
képet nyújt. Különösen ott van ennek az eljá-
rásnak jelentősége, a hol viszonylag nagyszámú
adatokat kell egymáshoz hasonlítanunk, a mint
például a Ciconia alba és Hirundo rustica-nál
történni fog.
Ezeknek előrebocsátása után áttérhetünk az
idei magyarországi megfigyelő-állomások kimu-
tatására.
Stoeitcr ÍftcU.
Seorbeitung.
S)ie 2írt ber 58earbeitung íűcibt bie iíovjaíjvigc.
SÖBir geben jucrft bic33eobad)tungöftatioiioii, jaiiimt
ibrer mögfidift pünft(id)eii geograpbií<í)i-Mi unb
l)i)PÍűiiictri)d)en ikftimmuiig : bann in ber í)íeiíjen=
folge ber einzelnen SSogelartcn bie fvitijdje Sear^
bcitnng ber bonrigen 3iigöbaten : enbíid) lunindjcn
tüir bie Seíendjtnng aller d)avafíeri)"tifd;cn (Srid)ei:
nnngcn bea benrigcn ^rübiaí;ro5ugee.
9íur baè 3iad)einanber ber 33oobad)tniigâftationen
betreffenb, mnfì id) bie îhifmcrffamfeit anf eine
ÍH'rönberung ienfcn/uieldjc id), loic folgt, jn bcgrün=
ben »erfuáje. 3'" oorigen '^aí)x f)aben toir bie 33e=
obad)tnngêftationen auofd)ítefiíid) nad) iíjvev íüb=
nörblidjcnSage georbnet. SBenn luir aber auf jenen
Umftanb Ijinrocifen, bafe bei biefer erwaijnten ajîe=
tf)obe ber ©rupptcrung, bie 3>erí;öltniííe, refp. bie
SlMrfnngcn ber uieft:öftíid)en Sage gän^Ud) ucríorcn
geben, meií eô fcbr oft oorgefomnien ift, òa^ luegcn
einiger " N.B. Unterfd^ieb ganj entgcgengefe^t lie^
génbe lueftlidie nnb öftíidie ''Çnnfte neben einanber
gerietí)en, fo fanb id; jene (ïint^eilnng für jiuecf:
mäßiger, œeic^e bie füb^nörbiidje 3ìeit;enfolge jtoar
beibeíjiiít, jebodi non bnlben ©rab ju (jalben ©rab
fortíd)reitenb, innerbalb ber fo entftebcnben 3onen
bie $8eobad;tungoftatioiicn nad) tl;ren ineft — >cift=
Iid;en Sagen folgen iä^t. S)iefeő 33orgef)en bringt
foiuoí)! bie ÍÖirfung ber füb=nörb(id)en, als and)
jene ber roeft^öftlidjen iserijättniffe jnr ©eltung,
unb roaê bie ^auptfaí^e ift, eê bringt bie S)aten
ber einanber unrflid) nabe íiegenben Stationen
jufammen, rooburd) luir unbebingt ein g(eid)mäBi=
gereâ unb ijellereâ 33iíb bea ^i'gi'ö erf)alten tonnen.
3)ie 33ebeutnng biefeâ Síerfaí;rene tritt befonberő
bort in ben SPorbergrunb, uio loir eine iierhaltniB=
mäjsig gro^e aínjal)! non ^atcn ju ocrgleidjen í)a-
ben, roie bieê jum 33eifpieí bei Ciconia alba unb
Hirundo rustica í)euer gcfd)eben nnrb.
9íad) Í>oranfd)idung biefer Semcrfungen mögen
nun bie Seobadjtungêftationen felbft folgen :
Aquila, m.
42
A magyarországi madártani megfigyelő állomások jegyzéke az 1895. év tavaszán
Ungarns ornit^. 'iSeobad^tungâ=Stationen im Jrüljjaljve beo ^aljreë 18!)5:
D. (S.) -> É. (N.).
I. Zóna. — I. 3011c.
A 44°30'— 45° é. sz. között. — Zwischen 44°30'— 45" N. B.
Legdélibb pout: Süillichster Punkt: 44°3S'4ll" é. sz. N. B.
Legészakibb pout: Nördlichster Punkt : 44°54'12" é. sz. N. B.
HrtkoYci .
KupinoTO
Pancsova „ .
Temes-Kubin
Deliblát — -
Fehértemplom...
Berzászka ... .
Dalbosecz
Ogradina ... .
Herkulesfürdü
A 45^
... ... ... 82 m.
... ■ 78 m.
. ... .._ ... 70 m.
... ... ... 82 m.
_ 93 m.
... ... 07—141 m.
. _. 81 m.
... 254 m.
. .. ... .58— 249 m.
... ... 1.53- GOO m.
II. Zóna.
-45'30' é. sz. között.
44°.53'— E. sz. (N. B.) ,^ ^, ,
37°26'-" K. h. ((•). L.) ^'"'^- ^'''''^■
44°42'25"
37°43'—
44°52'12"
38°18'22"
44°44'50"
38°38":!0'
44°50'10"
38°42' 5"
44°.54'12"
39° 5'30"
44°38'40"
39°37'10"
44°51'21"
39°37'25"
44°40'—
39°59'—
44°53'13"
40° 5'.51"
Com. Szerem.
Com. Torontál.
Com. Ternes.
Com. Temes.
Com. Temes.
Com. Krassó-Szörény.
Com. Krassó-Szörény.
Com. Krassó-Szörény.
Com. Krassó-Szörény.
n. 30116-
Zwischen 45°— 45°30' N. B.
Legdélibb pont: Südlichster Punkt: 45° 4'20" é. sz. N. B.
Legészakibb pont: NördUchsler Punkt : 4.5°.30' — " é. sz. N. B.
Ogulin
Lipovljani
Jasenovácz
Uj-Gradiska
Zupanja ...
Vinkovoe
Nemci
323 m.
143 m.
94 m.
129 m.
Sf. m.
90 m.
90 m.
45°16'— "E. sz. (N. B.)
32°53'25" K. h. (Ö. L.)
45034' —
34°33'30" " "
45°1G'20"
34° 34' 30"
45°15'40"
35° 2'45" "
45° 4'20"
3G°22' "
45°17'20"
:5ß°29'— "
45° 8 '30"
3G°42'—
Com. Fiume.
Com. Pozsega.
Com. Pozsega.
Com. Pozsega.
Com. Szerem.
Com. Szerem.
Com. Szerem.
43
Lipovác „. —
Morovic — -
Adasevce
Palánka — -
Újvidék ... —
Nagy-Becskerek
Denta -
Temes-Szlatiua.-
8;^ m.
85 m.
84 m.
83 m.
84 m.
83 m.
•)3 m.
315 m.
45° 3'25" É. sz. (N. B.)
3(i°44'30" K. h. (Ö. L.)
45°30'—
36°53'—
45° 5'—
36°53'20" "
45°15'10"
37° 4'—
45°15'35"
37°30'36"
45°32'53"
(( II
38° 3'27"
45°21'30"
(I II
38°55'—
45°15'43"
39°56'46"
Gora. Szerem.
Com. Szerem.
Com. Szerem.
Com. Bács.
Com. Bács.
Com. Torontál.
Com. Temes.
Com. Temes.
III. Zóna. — III. ,3one.
A 45°30'— 46° é. sz. között. — Zwischen 45°30'— 46° N. B.
Brlog - -
líajic .._ — —
Kastélyos-Dombó.
Béllye... ... ...
Drávafok .
Bezdán
Apatin
Doroszló .- ...
Bocsár .-_ .
Kécsa__. —
Csákóvá...
Liget .„ __.
Yadászerdő .., ,
Legdélibb peut : Südlichster Punkt : 4.5°30'20" é. sz. N. B.
Legészakibb pont: Nördlichster Punkt: 4.5°.57'40" é. sz. N. B.
45°37'40" É. sz. (N. B.)
33° 3'15" K. h. (Ö. L.)
45°54'—
2áü— ÏÎ93 m.
... 118 m.
IO'.» m.
87 m.
88 m.
'.M m.
8(3 m.
'.)! m.
85 m.
81 m.
83 m.
88 m.
U7 m.
34°23'—
45°57'20"
35°17'—
45°36'14"
36°M'29"
45°35'—
3G°33'3ü"
45°51'21"
3(i"35'27"
45°40'^21"
36°39'—
45°36'30"
36°51'30"
45°44'—
37°57'—
45°45'—
38°30'—
45°31'—
38°47'30"
45°36'—
38°53'—
45°46'53"
38°56'15"
Com. Zágráb.
Com. Belovár-Kőrös.
Com. Somogy.
Com. Baranya.
Com. Baranya.
Com. Bács.
Com. Bács.
Com. Bács.
Com. Torontál.
Com. Torontál.
Com. Temes.
Com. Temes.
Com. Temes.
«)*
44
Unip
... ... ...
...
01
m.
Temes-Kékás
...
lOÜ
m.
Biiziás ... ...
...
128
m.
Izgár ...
... ...
...
131
m.
Jerszeg ... ...
... ... ...
—
1:í1
m.
Vermes ... ... ...
... ...
...
152
m.
Kiszetó ... ...
-
...
110
m.
Báliucz ... ... ...
... ...
...
125
m.
Dobrest .. ...
--
...
350
m.
Szudriás
... ...
...
147
m.
Padurány ._
... ...
...
Kii
m.
Poverzsina ... ...
... ...
...
168
m.
Furdia ... ...
—
214
m.
Facset ... ... ...
... ...
...
162
m.
Kossova _
...
l'JC)
m.
Ohába-Bisztra
... ...
...
27 J
m.
Viíjda-Huuyail .__
... ... ...
220-
-381
m.
Déva
...
184
m.
Eéa ... ... ...
- --
, ...
360
m.
Szászváros ... ...
. ... ...
224-
-340
m.
Alisei ^
... Ca. 70Ü-
-800
m. C;
•■!
Oasa«
Ca. 700-
-800
m. Ci
.. !
45°3i)'30" E. sz. (N. B.)
39°— 15" K. h. (Ö. L.)
45°48'—
Com. Temes.
39°10' 7"
45°39'—
39°16'20"
45°32'45"
39°16'25"
45°30'30"
39°17'15"
45°30'20"
39° 10'—
45°45'27"
■á9°24'—
45°48'56"
39°31'25"
45°53'24"
39°36'14"
45°47'17"
39°41'49"
45°52'42"
39°43'42"
45°53'12"
39°48'15"
45°44'35"
39°49'40"
45°5r24"
30°50'25"
45°51'12"
39°58'48"
45°30'39"
40°— 43"
45°45'16"
40°33'49"
45°53' 2"
40°34'18"
45°34'25"
40° 34' 20"
45°. 50' 22"
40-5r52"
45°50'—
41° 3'—
45°50'—
41° 3'—
« Com. Temes.
Com. Temes.
Com. Krassó-Szörénj'.
Com. Krassó-Szörény.
Com. Krassó-Szöréuy.
Com. Temes.
Com. Krassó-Szörény.
Com. Krassó-Szörény.
Com. Krassó-Szörény.
Com. Krassó-Szörény.
Com. Krassó-Szörény.
Com. Krassó-Szörény.
Com. Krassó-Szörény.
Com. Krassó-Szörény.
Com. Krassó-Szörény.
Com. Hunyad.
Com. Iliinyad.
Com. Hunyad.
Com. Hunyad.
Com. Hunyad.
Com. Hunvad.
' ^ Havasi Jielyek Kiidzsir határában, melyeknek, miután a katonai térképen nincsenek, sem fi)l(lra.jzi
fekvése, sem tengersz. magassága nem volt megliatározható. — SBeviVÎÎieberlnffuntîen neben S^iibjoir, lueld^e auf
bet 3peciaI--Satte ntct)t ju finben finb, bemnad^ loebet bie geograpljtídje noaj bte t;i;pfometriíc^e Sage piinftlid) jii
Êeftimmçtî ipar.
45
Gilcság* — .
Magura *
Prigona * — .
Kudzsir - ...
Szászsebes... ...
Sugág ... ... ...
Bisztra ...
Felső-Porumbák ...
Kercisora
Alsó-Vist -, ...
Vajda-Piécse
Fogaras ... ...
Felmér ... . ..
Sárkány ... ...
Hidvég ...
Sepsi-Sz.-György ...
Nagy-Borosnyó...
Kovászna ... ...
Ca. 700— 800 m. Cu.
._ Ca. 1300 m. Ca.
Ca. 1513 m. Ca. j
... ... 322—670 m.
... 263 m.
.__ ... ... 461 m.
... ... ... 1321 m.
.._ 471J m.
... ... ... 401 ra.
... ... .._ 426 in.
... ... ... 553 m.
430 m.
... ... ... 485 m.
... ... ... Ca. 470 m.
... ... ... 510 m.
... .__ ... 542 m.
... ... ... 564 m.
... ... ... 560 m.
45 '.50'—
E. sz.
'M° 3'—
K. h.
45°50'—
41° 3'—
«
45°50'—
41° 3'—
«
45°50'50"
41° 3'23"
«
45°57'40"
41°14'—
((
45°45'20"
41°18' 3"
«
45°4«'25"
41°21'40"
«
45°42'56"
42° 8'21"
fl
45°43'45"
42°15'—
«
45° 47 '30"
42°23'30"
«
45°44'—
42°36'30"
«
45°.50'36"
42°38' 9"
((
45°55'.50"
42°40'40"
<^
45°50'—
42°48'30"
i(
45°.50'20"
43°15'30"
<(
45°52' 9"
4:i°27'32"
((
45°48' 2"
43°40'30"
«
45°50'45"
43°50'—
n
(N.B.) ,, „ .
:■ Com. liunvad.
(U. L.)
(I Com. Hunjad.
« Com. Hunyad.
II Com. Himj'ad.
II Com. Hunyad.
II Com. Szeben.
« Com. Szeben.
II Com. Szeben.
II Com. Fogaras.
II Com. Fogaras.
II Com. Fogaras.
II Com. Fogaras.
II Com. Nagy-KüküLiő.
u Com. Fogaras.
II Com. Háromszék.
II Com. Háromszék.
II Com. Háromszék.
II Com. Háromszék.
IV. Zóna. — lY. ßone.
A 46°— 46°30' é. sz. között. — Zwischen 46°— 46 30' N. B.
Legdélibb pont: Sücllicbster Punkt: 40°—' !»" é. sz. N. B.
Legészakibb pont: NörtUichster Punkt : 4G°27'40" é. sz. N. B.
Nagy-Kanizsa
Nagy-Atád ._
46°27'2.5" E. sz. (N. B.) „ ^ ,
^''"^- 34°39'38" K. b. (Ö. L.) Com. Zala.
l;!0 m.
46°13'40"
35° 1'40"
Com. Somogy.
* L. a jegyzetet a 44. lapon,
46
Kaposvár ...
Büsii -.
Pécs
Pécsvárad ..
Szegszárd
Madarász-tó *
Horgos ...
Szeged _
Deszk... ...
Apátfalva .
Perjámos
Pécska .
osala Ijagcrfjaus / —
Paulis .
Eadna _
Pankota... ... .
Lippa... .._
Sistarovecz ... .
Dorgos ...
Boros-Jenő .
Bokszeg
Berzova ... .
Buttyin
... 142 m.
15(1 m.
... KlOrn.
259 m.
... 110 m.
m m.
87 m.
84 m.
83 m.
89 m.
97 m.
102 m.
... 105 m.
125—322 m.
124—153 m.
110 m.
... 208 m.
245 m.
... 245 m.
111 m.
... 1 2(') m.
150—250 m.
146 m.
46°21'24" É. sz. (N. B.)
35°27'18" K. h. (Ö. L.)
46°27'40"
35°38'- "
46° 4'30"
35°54'- "
46^ 9'30"
36° 5'- "
46°21'10"
(I (1
36°22'—
46°11'—
37°35'40"
46° 9'—
(( <(
37°38'—
46°15'—
37°49'—
46°13'—
37°54'50" "
46°10'15"
38°14'27"
46° 2'45"
38°32'—
46° 9'48"
38°44'48" "
46°10'30"
38°49'—
46° 7' 6"
39°15'27"
46° 5'3r,"
39°21'—
46°19'50"
39°21'3()"
46^ 5'27"
39"2r33"
46°— 45"
39°24'12" "■ "
46° 3' 2"
n (c
39°30' 3"
46°25'45"
39°31'—
46°25'10"
39°36'30"
46" 7' (')"
(I <(
39°39'—
46°19'30"
39°47'—
Com. Somogy.
Com. Somogj'.
Com. Baranya.
Com. Baranya.
Com. Tolna.
Com. Csongrád.
Com. Csongrád.
Com. Csongrád.
Com. Csongrád.
Com. Csanád.
Com. Torontál.
Com. Arad.
Com. Arad.
Com. Arad.
Com. Arad.
Com. Arad.
Com. Temes.
Com. Temes.
Com. Temes.
Com. Arad.
Com. Arad.
Com. Arad.
Com. Arad.
Középvonal. — TOitteliinie.
47
Tótvárad ... ..
Zöldes —
Gurahoucz ... ...
Valyemare
Mermesd ...
Pojenár
Felső-Vidra ..
Csertés — -._
Topánfalva
Abrudbánya
Bisztra
Zalatua ... —
Offenbánya
Rakató (:= Reketó)
Benedek... .._ —
Nagy-Enyed
Székely-Udvarhely
Csik-Szereda .__
Csik-Sz.-Márton ...
Kézdi-Vásárhely
Bereczk ..
18')— 270 m.
... 212 m.
177 m.
... 283 m.
310 m.
... 2G7 m.
715 m.
... 1002 m.
540—900 m.
... 600 m.
563—900 m.
440—630 m.
471—800 m.
Ca. 800 m.
315 m.
... 270 m.
508 m.
... 670 m.
688 m.
... 570 m.
592 m.
4C,°_ 30"
E. sz.
(N. B.)
39°49'27"
K. h.
(Ö. L.)
46°13'50"
40°— 25"
<(
«
46°16'20"
40°— 25"
<(
((
46° 19' 10"
40° i'30"
«
((
46°18'30"
40°14'—
«
((
46°14'20"
40°16'—
«
((
4G°21'30"
40°29'57"
((
«
46°24'50"
40°40'30"
Í*
<(
46°21'56"
40°43'22"
«
<(
46°16'30"
40°44'—
fl
«
46°22'30"
40°46'20"
((
<*
4(1° 6'42"
40°53'38"
H
«
46°22'53"
40°56'57"
(t
((
46° 2'—
40°59'40"
«
((
46°13'—
41°15'30"
«
fl
46°18'36"
41°28'16"
«
((
46°18'19"
42°57'43"
((
«
46°21'46"
43°27'56"
((
U
46°16'—
43°36'20"
<l
((
46°— 9"
43°48'23"
((
((
46° 2'44"
43°58'10"
((
((
Com. Arad.
Com. Arad.
Com. Arad.
Com. Arad.
Com. Arad.
Com. Arad.
Com. Torda-Aranyos.
Com. Torda-Aranyos.
Com. Torda-Aranyos.
Com. Alsó-Fehér.
Com. Torda-Aranyos.
Com. Torda-Aranyos.
Com. Torda-Aranyos.
Com. Alsó-Fehér.
Com. Alsó-Fehér.
Com. Alsó-Fehér.
Com. Udvarhely.
Com. Csik.
Com. Csik.
Com. Háromszék.
Com. Háromszék.
48
V. Zóna. — V. Sone.
A 46 = 30'— 47° é. sz. között. — Zwischen 46 30-
LegdéUbb pont: Südlichster Punkt: 46°30'ir)" é. sz.
Legészakibb pont: Nördlichster Punkt : 46°.58'10" K. b.
-47° N. B.
N. B.
Ö. L.
Szent-Gothárd
Alsó-Leudva ...
Zala-Egerszeg
Keszthely
Tai)olcza ...
Lelle ... ...
Igal ... —
Kalocsa ... ...
Kis-Harta ...
Bojár irà.
Fülöj)szállás
Szarvas .._ ...
Orosháza ...
Albák ... .._
Béles ...
Dobrus ... ..
Mariséi
Magura
Gj'alu
Kolozsvár
Torda
... 232 m.
102—300 in.
1 ■")<■) in.
132 m.
... 12G m.
110 m.
.. 170 m.
97 ni.
98 m.
97 m.
98 m.
85 m.
91 m.
710 m.
... 932 m.
Illuni.
... 1 1 99 m.
Ca. 1300 m.
413-000 m.
349 m.
. ... 391 m.
4G°!j7'18" é. sz. (N. B.)
33°50'27" K. h. (Ö. L.)
46°33'59"
34° 7' 8"
40°.50'43"
34°30'40"
4G°46'17"
:34°*.54'3ü"
40°52'53"
3.5° 0'30"
46°47'—
3.5 °22
40°32'12"
3o°3e'12"
46°31'12"
36°38'33" "
46°41'30"
3e°41'35"
40°44'20"
30°42'30"
40°49'15"
30°54'1.5"
4Ü°51'50"
38°13'—
4e°33'30"
38°20'—
40°30'15"
40°;'.0'30"
46°39'45"
40°41'50"
4G°30'35"
40°43'30"
46°39'41"
40°47'53"
40°38'10"
40°48'—
4G°45'21"
41° 3'19"
46°40'14"
41°15'2G" "
46° 34' 30"
41°27'—
Com. Vas.
(I (I Com. Zala.
« « Com. Zala.
« « Com. Zala.
" « Com. Zala.
(I « Com. Somogj'.
« <i Com. Somogy.
Il II Com. Pest.
Il II Com. Pest.
Il II Com. Pest.
Il II Com. Pest.
Il II Com. Békés.
Il II Com. Békés.
Il II Com. Torda-Aranyos.
(I II Com. Kolos.
(I II Com. Kolos.
Il II Com. Kolos.
<i (I Com. Kolos.
(( (I Com. Kolos.
(I (I Com. Kolos.
(I II Com. Torda-Aranyos.
* Tavaly hibásan volt 35°-nak irva. — Siorigee Saljr i»at feljlertjaft 2ô° angegeben.
49
Monor
Szász-Eégen
Görgény-Sz.-Imre
Üvegcsür
Iszticsó __ ,
Alsó-Fancsal ...
Palota-Ilva .._ .
Felső-Fancsal
Gödemesterháza .
... ... 479 m.
. ... ... :í98 m.
... 421— 7(X) m.
. ... 544—800 m.
Ca. 1000 ni. Ca.
. .-_ ... (•>(»<; m.
... ... Ca. 800 m.
. ... ... 1200 m.
(».jO m.
4r,°.57'— E. sz. (N. B.)
42°21'— K. h. (Ö. L.Ì
46°46'45"
42°22'10"
4ü°4(V28"
42°31' 9"
46°50'12"
42°36' 4"
4(i°r)0'—
43042' —
46°45'15"
42°45'20"
46°57'15"
42° 47 '50"
46°48'30"
42°50"30"
46°58'10"
42°51'40"
Com. Besztercze-Naszód.
« Com. Maros-Torda.
« Com. Maros-ïorda.
« Com. Maros-Torda.
« Com. Maros-Torda.
(I Com. Maros-Torda.
« Com. Maros-Torda.
« Com. Maros-Torda.
" Com. Maros-Torda.
VI. Zóna. — VI. 3one.
A 47°_47°30' é. sz. között. — Zwischen 47°— 47° 30' N. B.
Legdélibb pont : SüfUichster Punkt : 47'^— '48" é. sz. N. B.
Legészakibb pont : Nördlichster Punkt : 47°28'— " é. sz. N. B.
Felső-Lövő
Kőszeg ... .
Haraszti
Körmend ... .
Szombathely
Csepreg ... ... .
Zala-Erdőd
•Jánosbáza .
Magyar-Gencs ...
Pápa -
Almai puszta ...
Moór ... ... .
Aquila. III.
350—410 m.
274 m.
.__ 210 m.
193 m.
... 221 m.
180 m.
... 152 m.
149 m.
... 130 m.
154 m.
___ 491 m.
203 m.
47°21'20" E. sz. (N. B.
33°52'30" K. h. (Ö. L.
47°23'30"
34°12'30" "
47° 3'—
« (I
34° 13'—
47°— 48"
34°16' 9" "
47°13'48"
34°17'21" " "
47°24'15"
34°22'30" " "
47° 3'20"
34°48'20" "
47° 7'30"
34°50'—
47°22'30"
34°57'30"
47°19'40"
35° 8'- " "
47°17'15"
35°28'—
47°22'30"
35°52'40" "
Com. Vas.
Com. Vas.
Com. Vas.
Com. Vas.
Com. Vas.
Com. Sopron.
Com. Zala.
Com. Zala.
Com. Vas.
Com. Veszprém.
Com. Veszprém.
Com. Székesfebér.
50
Székesfehérvár .
Pákozcl
Lovasberény
Seregétyes ...
Sukoró
Agárd
Nadap _._ ...
Velencze ... .
Fettend ___
Kelenföld ... .
Sziget-Sz.-Miklós
Kunhegyes .
Turkeve —
Zilah ... ... -
Nyirsid
Szilág3'-Cseh ..- .
Deés ... ... __„
Bethlen
Makód ... ...
Mititei ... ... .
Teles ...
Naszód
Kis-Rebra —
Nagj'-Rebra ... .
... 111 m.
ll;{m.
... 15S ül.
111 m.
__. 180 m.
láO m.
... 201 m.
114 m.
Ca. 120 m.
Ca. Ilo m.
... 102 m.
92 m.
88 m.
267 m.
... 284 m.
232 m.
... 251 m.
Ca. 250 m.
329—450 m.
... Ca. 400 m.
Ca. 400 m.
320— GOO m.
... 332 m.
37() m.
47°11'24"E. sz.
36° 4'40" K. h.
47°12'50"
36° 13'— "
47°18'40"
36=13'20" "
47° G'30"
•,56°14'40" "
47°14'30"
3G°1G'20" "
47° 9'—
36°17'—
47°15'35"
36°17'- "
47°14'30"
36°18'35" "
47°15'50"
36°23'20" "
47°28'—
3G°41'30" "
47°21' —
36°43'—
47°22'
38°18'—
47° G'25"
38°24'25"
47°10'48"
40°43'30" "
47°13'50"
40°47'10"
47°24'40"
40°51'— "
47° 8'36"
41°32'45" "
47°10'45"
41°51'— "
47°15'53"
41°58'—
47°17'—
41°59'—
47°2G'—
42° 4' — "
47°17'14"
42° 4'13" "
47"17'15"
42° 7' "
47°19'.40"
42 '10'—
(N. B.)
Corn. Székesfehéi'.
(0. L.)
« Com. Székesfehéi-.
<i Com. Székesfehér.
« Com. Székesfehér.
« Com. Székesfehér.
Il Com. Székesfehér.
« Com. Székesfehér.
Il Com. Székesfehér.
Il Com. Székesfehér.
Il Com. Pest.
Il Com. Pest.
Il Com. -T. -N.-K. -Szolnok.
Il Com. J.-N.-K.-Szolnok.
Il Com. Szilágy.
Il Com. Szilágy.
Il Com. Szilágy.
Il Com. Szolnok-Doboka.
(I Com. Szolnok-Doboka.
Il Com. Besztercze-Naszód.
Il Com. Besztercze-Naszód.
Il Com. Besztercze-Naszód.
Il Com. Besztercze-Naszód.
Il Com. Besztercze-Naszód.
Il Com. Besztercze-Naszód.
51
Neposz ...
Eomán-Budak
Oláh-Sz.-György
Borgó-Prund .
Majer_.. ... _
Less ... ...
Magura ._. .
Maros-Borgó...
Nagy-Ilva ... .
Uj-Eadna
A
361—600 m.
530 m.
490—800 m.
462 m.
560—800 m.
734—81)9 m.
550 — (KH) m.
600—700 m.
600—900 m.
Ca. 600 m.
47°16'34" E. sz. (N. B.)
42°12'32" K. h. (Ö. L.)
47° 3'40"
4â°19'30" "
Í7°±2'18"
42°20'15" " "
47°13'14"
42°23'19"
47°24'H"
4á°24'15"
47°18'47"
42°24'53" " "
47022'25"
42°28'40" "
47°12'40"
42°31'45" "
47°21'50"
42°32'32
47°26'25"
42°33'2o" "
Com. Besztercze-Naszód.
Com. Besztercze-Naszód.
Com. Besztercze-Naszód.
Com. Besztercze-Naszód.
Com. Besztercze-Naszód.
Com. Bihar.
Com. Besztercze-Naszód.
Com. Besztercze-Naszód.
Com. Besztercze-Naszód.
Com. Besztercze-Naszód.
VII. Zóna. — VIL 3one.
47o30'_48° é. sz. között. — Zwischen 47°30'— 48"
Legdélibb pont: Südlichster Punkt: 47°30'40" é. sz. N. B.
Legészakibb jjout : Nördlichster Punkt : 47°56'50" é. sz. N. B.
N. B.
Szarvkő
Sopron ...
Hegykő ... ..
Eszterháza
Valla - ..
Miklósfalu ...
Magyar-Ovár ._
Böös
Ménfő... ... ..
Tata ... ...
Telki
269 m.
212 m.
119 m.
125 m.
1 1 7 m.
123 m.
122 m.
J14m.
1 28 m.
166 m.
247 m.
47"'52'40" E. sz. (N.B.)
34° 6'30" K. h. (Ö. L.)
47°4ri2"
34°15'29"
47°37'23"
34°27'43" "
47°37'20"
(( II
47°43'35"
34°36'20"
47°o6'30"
34'44'15" "
47°52'50"
34°56'20" "
47°53'40"
35°14'40" "
47°37'30"
35°16'- "
47°38'30"
35°59'- "
47°33'—
36°29'40" "
Com.
Sopron.
Com.
Sopron.
Com.
Sopron.
Com.
Sopron.
Com.
Mosón.
Com.
Mosón.
Com.
Mosón.
Com.
Pozsony.
Com.
Győr.
Com.
Komárom,
Com.
Pest.
7^
52
Budakesz ... ... ...
231 m.
Nagy-Míiros ... ...
368 m.
Visegrád ... ... ...
340 m.
Diós-Jenő ...
261 m.
Aquincum ... ...
loy m.
Budapest (Városliget) ... ...
108 m.
Váez ... ... _
Ilim,
Alsó-Betény ... ...
230 m,
Mácsa ... ... ...
150 m,
Isaszeg ... ... —
301 m.
Valkó ... ... ... 148-
-188 m.
Mármai-os-Sziget ._. ... ... 274-
-600 m,
Eónaszck ... ... ... ... :i62-
-600 m
Trebusa ... ... - 367—
-1000 m,
Vissó ... ... ... ... ... 480—
-1000 m
Fájna- Vissó
Ca. 700— 1200 m. Ca.
47^30'40" E. sz. (N. B.)
36°35'45" K. h. (Ö. L.)
47°47'25"
36°37'27" "
47°47'22"
36°38'18"
47°56'50"
36°42'30" "
47°34'—
36°43'—
47°31'—
36°45'- "
47°46'33"
36°48'- "
47°52'30"
36°54'45" "
47°41'45"
37° 3'18" " "
47°31'35"
37° 3'30"
47°34'—
37°10'21" "
47°55'41.)"
4i°33'14"
47°52'55"
41°42'13"
47°56'19"
41°50'33"
47°43'—
42° 4'25"
47°48'—
Com. Pest.
Com. Hont.
Com. Pest.
Com. Nógrád.
Com. Pest.
Com. Pest.
Com. Pest.
Com. Nógrád.
Com. Pest.
Com. Pest.
Com. Pest.
Com. Mármaros.
Com. Mármaros.
Com. Mármaros.
Com. Mármaros.
Com. Mármaros.
VIII. Zóna. — Vili. Bone.
A 48°^48°30' é. sz. között. — Zwischen 48°— 48^30' N. B.
Pozsony
Cs.-Somorja ...
Diószeg .
Galgócz ... —
Vág-Sellye... .
Legdélibb pout: Siidliclister Tunkt: .i8°— '4;ì" é. sz N. B.
Legészakibb pont : Nördlichster Punkt : Í.S"30'— " é. sz. N. B.
48° 8'43" É. sz. (N. B.) ,, ,,
^'''^■^■^- 34°46'20"K.h. (Ö.L.) ^""^■l'^^'"'"^-
r.îo m.
122 m.
156 m.
121 m.
48° 1'—
:!4°58'—
48°12'20"
35°18'30"
48°25'35"
35°28'—
48° 9'—
35°32'30"
Corn. Pozsony.
Com. Pozsonj'.
Com. Nyitra.
Com. Nyitra,
53
Ghymes
Máriacsalád pa.
Uj-Bars
Kis-Ülés
Eiidnó
Felső-Hámor ...
Garamrév ... .
Zsarnócza
Alsó-Hámor ... .
Szélakna
Selmeczbánya
Lenge
Bélabánya ... .
Tópatak _._ ...
Balassa-Gyarmat .
Gács ...
Gömör-Ráhó... .
Eimaszombat
Bátka
Mocsolyás
Sajó-Gömör ... .
Borsod- Apátfalva
Uj-Huta... ... .
Parasznya
.. ... 192 m.
... ... 282 m.
.- ... 171 m.
... ... 597 m.
207 m.
... ... 269 m.
.. 211— 700 m.
... ... 230 m.
Ca. 300—400 m.
... ... 863 m.
.. 593—942 m.
... Ca. 600 ni.
.. ... 484 m.
... ... 594 m.
.. ... 148 m.
... ... 311 m.
.. ... 273 m.
... ... 208 m.
.. ... 176 m.
... 334—422 m.
.. ... 187 m.
... ... 311m.
.. ... 582 m.
... 183—300 m.
(0. L.)
48°22'46" E. sz. (N. B.)
35°53'26" K. h.
48° 4'35"
36° 2'15" "
48°14'30"
36° 11 '15" "
48°30'—
36°14'—
48°25'50"
36°20'15" "
48°29'50"
36°20'25"
48°27'44"
36°21'45" "
48°29'—
36°23'15" "
48°27'45"
36°24'40" "
48°26'41"
36°31' 7" "
48°27'36"
36°33'38" "
48°30'—
36°35'20"
48°28'30"
36° 36'— "
48°26'50"
36°38'30" "
48° 4'.50"
36°57'45" "
48°21'—
37° 14'- "
48°28'10"
37°37'— "
48°23' 7"
37°41'15"
48°22'45"
37°50'40"
48° 7'50"
37°56'35" "
48°27'10"
37°59'— "
48° 3'15"
38° l'IO" "
48° 4'20"
38°18'—
48°10'15"
38°18'33" "
Com. \yitra.
(( Com. Bars.
« Com. Bars.
« Com. Bars.
(I Com. Bars.
« Com. Bars.
(I Com. Bars.
(I Com. Bars.
(I Com. Bars.
« Com. Hont.
i< Com. Hont.
« Com. Bars.
« Com. Hout.
« Com. Hont.
« Com. Nógrad.
Com. Nógrád.
Com. Gömör.
Com. Gömör.
Com. Gömör.
Com. Borsod.
Com. Gömör.
« Com. Borsod.
« Com. Borsod.
« Com. Borsod,
54
Diósgj'őr
Sátoralj a-Uj hely
Bocskó
Huszt... ...
Yisk
Bustyaháza
Técső ._.
Német-Mokra _„
Dombó ... ...
Királ;ymező
Brusztura .
Kabola-Polyána
ïiszcsora
Eahó ___ .__ ...
Szvidovecz ...
Bogclán-Bahó
Lazesesina ..
Bogdán-Luhi
183 m.
... ... 117 m.
141 m.
- ... 168 m.
200 m.
.. ... 209 m.
216 m.
.. Ca. 700 m.
:383— 900 m.
528—1400 m.
602—1400 m.
410—1000 m.
... 1200 m.
.. ... 443 m.
... Ca. 700 m.
.. ... 548 m.
721 m.
613-1000 m.
48° 6'13"E. sz.
38°21'15" K. h.
48°23'50"
39°19'30" "
48° 5'45"
40°49'—
48°10'35"
40°57'46" "
48° 3'15"
41° 5'24" "
48° 3'15"
41° 8'30" "
48°— 43"
41°14'27" "
48°22'55"
41 °30'30" "
48° 10' 18"
41°33'13" "
48°19'31"
41 °36'33" "
4S°21'55"
41°38'19" "
48° 3'34"
41°44'21" "
48°20'—
41°51'—
48° 3'20"
41°52'20" "
48°14'_
41°59'30" "
48° 2'32"
42° ri 9" "
48° 16' 18"
42° 5' 17" "
48° 3'40"
42° 5'30" "
(N.B.)
//s T Corn. Borsod.
(U. L.)
(I Com. Zemplén.
Il Com. Ugocsa.
Il Com. Mái-maros.
(I Com. Mármaros.
Il Com. Mánnaros.
Il Com. Mánnaros.
Il Com. Mármaros.
Il Com. Mármaros.
Il Com. Mármaros.
Il Com. Mármaros.
Il Com. Mármaros.
<i Com. Mái-maros.
II Com. Mármaros.
<| Com. Mármaros.
II Com. Mármaros.
II Com. Mármaros.
II Com. Mármaros.
IX. Zóna. — IX. Berne.
A 48"30'^ 49° é. sz. között. — Zwischen 48°30'— 49"^ N. B.
Legdélibb pont: Südlichstei- Punkt: 4.S°30'25" é. sz. N. B.
Legészakibb pont: Nördlichster Punkt : 4.8°59'31" é. sz. N. B.
Trencsén
Nyitra-Kolos..
Dóczy-Fürcsz
48°53'4.5"E. sz. (N. B.) „
- '^^^- 35°42'30" K. li. (Ö. L.) ^°°^- ^™"^^'^"-
48°3;^'_
.. Ca. 250 m. .,,.o .,m,,.. " " Com. Nyitra.
.,„, 48°31'20"
... áb* m. .:,r.oir',,-ff " " Com. Bars.
.50 1 .) 4-J
Erdö-Surány.-
Gyertyánfa
Élesmart
Geletnek .._ ...
Znió- Váralj a —
Körmöczbánya
Mocsár —
Jallna... —
Kecskés ...
Dobó ... ... ...
Liborcsa
Óhegy ...
Badin
Zólyom ... ...
Beszterczebánya
Oszáda ...
Zólyom-Lipcse
Szent-András ..
Jeczenye
Péteri ... ... .
Eezsőpart
Kis-Garam ... .
Karám
Breznóbánya
.. 400—500 m.
Ca. 300—400 m.
r,2:'. m.
... 239—500 m.
.. ... 510 m.
554- 1000 m.
.. ... Gl 5 m.
... 268— GOO m.
.. ... Ca. 400 m.
... ... 447 m.
.- ... 228 m.
470—1000 m.
... 373—600 m.
... 295—500 m.
... 362—600 m.
587—1000 m.
... 375—600 m.
424—800 m.
... 507— 1100 m.
461—900 m.
... 490—900 m.
492—800 m.
... 544—900 m.
498—900 m.
48°31'45" É. sz. (N. B.)
36°18'— K. h. (Ö. L.)
48°32'10"
36°20'—
48°33'50"
36°20'—
48°32'3G"
36°27'56"
48°58'30"
36°28'—
48°42'19"
36°35'12"
48°32'30"
36°37'—
48°35'19"
36°37'30"
48°30'45"
36°40'- "
48°30'25"
36°43'- "
48°57'35"
36°46'25" "
48°50' 5"
36°46'57" "
48°39'56"
36°47'34" "
48°34'46"
36°47'41"
48°44'10"
36°48'56"
48°57' 6"
36°55'56"
48°46' 6"
36°56'49" "
48°47'49"
37° 3' 2"
48°50'16"
37° 7'34"
48°48'49"
37° 8'—
48°48'20"
37°13' 2"
48°47'48"
37°15' 3"
48°45'12"
(I (I
37°18' 4"
48°48'26"
37°18'45" "
Com. Bars.
Com. Bars.
Com. Bars.
Com. Bars.
Com. Túrócz.
Com. Bars.
Com. Bars.
Com. Bars.
Com. Zólyom.
Com. Zólyom.
Com. Trencsén.
Com. Zólyom.
Com. Zólyom.
Com. Zólyom.
Com. Zólyom.
Liptó.
Com. Zólyom.
Com. Zólyom.
Com. Zólyom.
Com. Zólyom.
Com. Zólyom.
Com. Zólyom.
Com. Zólyom.
Com. Zólyom.
56
Szikla ... -
Dobrocs
Benesháza
Maluzsina
Mihálytelek ..
Vaczük
Teplicska...
üozsuvó
üviz... ... ..
Szomoluok
Göluiczbánya..
Aramiilka ...
Kakasfalu
Keczer-Peklén
Varannó ..
Tavarna
Homonna
Szenna...
Szinna ... ..
Ungvár
Eadváncz
0-Kemencze
Dubrinics
Kosztrina —
947 m.
576—800 m.
549—1100 „1.
733—1400 m.
620—900 m.
639—1000 m.
919—1200 m.
314—797 m.
815—1100 m.
561-900 m.
372—700 m.
(')59— 1000 m.
375—700 m.
328 m.
132—250 m.
163—300 m.
156—350 m.
103 m.
216—400 m.
120—262 m.
136— 200 m.
149—400 m.
169—400 m.
298—600 m.
iS^SO'SO" E. sz.
37^19'— K. h.
48° 44' 3"
37°22'2S" "
48°49'48"
37°25'29" "
48°58'48"
37°26'30" "
48°45'50"
37°26'52" "
48°51'34"
37°28'22"
48°57'58"
37°45'26"
48°39'47"
38°12' 4" "
48°48' 4"
3S°20'45" "
48°43'50"
38°24'26"
48°51'20"
38°3G'—
48°45' 7"
38°40'32" "
48°56'45"
39°— 8" "
48°49'37"
39° 4'49" "
48°53'30"
39°21'— "
48°54'50"
39°25'20"
48°56'25"
39°34'30" "
48°40'—
39°42'—
48°59'10"
39049'—
48°37'30"
39°58'1Ü"
48°36'55"
39°59'20"
48°41'22"
40° 4'13"
48°48'20"
40° 10'— "
48°56'40"
40"15'30"
(N.B.) ,, ,.,,
,-i ^ , Com. Zolvom.
(0. L.)
« Com. Zólyom.
<i Com. Zólyom.
(I Com. Liptó.
(I Com. Zólyom.
« Com. Zólyom.
(I Com. Liptó.
« Com. Gömör.
« Com. Szepes.
<( Com. Szepes.
(1 Com. Szepes.
II Com. Abauj -Torna.
II Com. Sáros.
II Com. Sáros.
II Com. Zemplén.
II Com. Zemjjlén.
II Com. Zemplén.
II Com. Zemplén.
II Com. Zemplén.
II Com. Ung.
II Com. Ung.
II Com. Ung.
II Com. Ung.
II Com. Ung.
61
Turia-Remete ...
Csornoholova
Sztavna
Szinevér-Polyána
IO,. .AM 48°43'14" E. sz. (N. B.) ^
180— 40üm ,..„,.„ , \, ^ Com.
240— (iOO m.
379—700 m.
40°15'36" K. h. (0. L.
48°51'15"
40°16'23" " "
48°59'31"
40°22' 4" "
« Com.
(I Com.
Ung.
Uns.
üng.
48°34'50"
791— 1400 m. ^..oDQ'AQ" " " Com. Mármaros.
X. Zóna. — X. 3oue.
A 49°— 49 30' é. sz. között. — Zwischen 49°— 49"30'
Legdélibb pout. : Süillichster Punkt : 49° — '— " é. sz. N. B.
Legészakibb pont: NürJIichster Punkt : 49°2.3'10" é. sz. N. B.
N. B.
Illava ... ...
Nagy-Bittse ... ._.
Budatin ... .
Kisucza-Ujhelj' ...
Fenyőháza ■*' ... .
Alsó-Kubin
Rózsahegy ... .
Turdossin ...
Zubereez .
Liptó-Ujvár... ...
Szvarin .__ .__ .
Vichodna
Feketevág.- ... .
Szepes-Szombat ...
Szepes-Ofalu .._ _
Szepes-Béla ...
Podolin .._ .
n o-n 49°—'—" E. sz. (N. B.
Ca. 2oO m.
. 308—600 m.
... 400—0)00 m.
. 358— G8S m.
500—1000 m.
4G8— 700 m.
... 49G— 900 m.
.5G9— 800 m.
...750— 1300 m.
G52— 1200 m.
... G84— IlOOm.
775 -900 m.
...750— 1100 m.
. ... G83 m.
... 500—900 m.
G3 1—800 m.
... 570— 800 m.
35°54'—
K. h.
(Ö. L.)
Com.
Trencséu.
49°13'30"
3G°13'35"
<(
«
Com.
Trenesén.
49°14'15"
3G°24'10"
«
((
Com.
Trencsén.
49°18'20"
36°27'25"
((
<l
Com.
Trencséu.
49° 7'—
3G°51'—
<(
«
Com.
Liptó.
49°12'3G"
3G°57'49"
«
«
Com.
Árva.
49° 4'40"
3G°58'10"
«
«
Com.
Liptó.
49°20'12"
37°13'35"
{(
((
Com.
Árva.
49°15'40"
37°16'40"
«
H
Com.
Ai'va.
49° 2'11"
37°23'2G"
<(
fl
Com.
Liptó.
4go_'45"
37°31'15"
((
«
Com.
Liptó.
49° 3'32"
37°33'30"
((
((
Com.
Liptó.
49°— '55"
37°36'30"
<(
«
Com.
Liptó.
49° 4'—
37°59'—
«
fl
Com.
Szepes.
49°23'10"
38° 1'30"
«
<(
Com.
Szepes.
49°11'19"
38° 7'28"
((
«
Com.
Szepes.
49°15'40"
38°12'—
<(
«
Com.
Szepes.
* Nyaraló-telep Gombás köz.ség határában. — S8iIIen=6otonie beim Sotfe ©ombáá.
Aiinilft. III.
58
Az egész 1895-ben megfigyelt területnek :
5)eë ganjen, im ^a^re 1895 beobachteten îerrainê :
Legdélibb pontja :
Süblicbfter ^ííuiift :
LeRi'sznkibb poiitjii :
9ii3rblid)ftev '^.íiiiift :
Legm'ugatibb pontja :
aíBeftndiftcr f^unh:
Legkeletibb pontja :
Deftlid^fter ^:pimrt :
Berzászka (Com. KraHsó-Szörény) 44°3S'40" é. sz. (N.B.)
Szepes-Ófalu (Com. Szepes) 4!)°23'1()" .(
Oguliu (Com. Fiume) 32°53'2r)" k. li. (,(). L.)
Bereczk (Com. Háromszék) 43°5S'1()" « "
Az 1895. év tavaszán
Magyarország területén megfigyelt madarak
betűrendes jegyzéke :
2)aê alpljabetifd^e 5?eräcid)ni^ ber 3>öc\el, nield;e iun()venb
beg grü()ial)r§äuc(ce im IJ. 18'.I5 in llnçvnn bcobad^tet
itmrbcn :
1 . -M<^ Acanthis linaria, L.
Febr. IS. — (tói, biê) mart. 3G-ig. — (ini Hor-
gos. Csapatostól. — 3" S"''UU'"-
Jan. 10. — (in) Ungvár.
Accentor modularis, L.
pr.
7.
— (in) Pogaras.
art.
•M).
— n Nagy-Enyed.
«
17.
— « Fettend.
H
27.
— « Somorja.
pr.
(i.
— « Ungvár.
<i
20.
— II Zuberecz.
«
23.
— II Liptó-Ujvár.
Fogaras dátuma aránylag késő, oka talán az
lesz, hogy ott, megügyelő jelentése szerint, csak
egyesével és pedig csakis mint áts'onuló madár
jelentkezik. Ellenben szépen demonstrálják a
fokozatos késést a Pettend-től Liptó-Ujvárig fel-
jegyzett dátumok. — Ungváron néhány darab át
is telelt.
■Aognraô utnljaitnifînuïfeig ,^u fpat; bie inögíidie
Urí(KÍ)e faiui iii jciiom llntfíaiibe liegen, ìia\\ biefe
3lrt, nai^ beut 33erid)te bee 33eo(iad)terô, nur einzeln
unb nur nie 3)urd),íugorögeí im iV'obad)tunç(ê=
©ebiete ^eigt. ©eijr fdjön bemouftviren Dagegen bie
ftufenroeife !üeripätung bie î)aten 3uníd)en ^|settenb
unb Őiptódljnár. — ^^n Ungiuir lollen einjelne
and) iiberuiintert baben.
L. (F.) — Mart. 17. — (in) Fettend.
Lk. (Sp.) — Apr. 23. — « Lipt(')-U.jvár.
J. (Seil.) = 3S nap (S^age).
K. (M.) = Apr. 4—5.
3. -« — > Acrocephalus aquaticus Temm. (?)
Dr. Almássy György egy hozzám intézett leve-
lében azt Írja, hogy ezt a madarat ö küldte
dr. Lendlhez, s az Acrocephabis piiragmitis,
Bechst. volt, Lendl csakis tévedésből Írhatta
iia^uaííCiíSD-nak. Ebben az értelemben corrigá-
landó ez az adat az Aquila II. 1895. p. ISS is.
®r. ©eorg oon 3ltnuiííi) id)reibt mir in einem
^^rioatbïiefe, ììa'ii biefer ipogei oon il;m an 2)r. !i.'enbl
gefdjicft unirbe. Ter "Inigel ift aber ein Acrocephalus
phragmitis. Bechst., bemnad) tjatte it)n Tr. I'enbi
nur auô Srrtí^um für einen «aquaticus» be3eid)ueii
fönncn. 3n biejem Sinne ift bemnadi bie ílngabe
in 9(quifa IL IS'.).^. p. 18s ebeufallçs ju corrigiven.
4. <—> Acrocephalus arundinaceus. Gm.
Mai ö. — (in) Fogaras.
Apr. !(•. — II Keszthely.
II 20. — II Somorja.
Fogaran a többi állomásokhoz viszonyítva
késő.
■fogaras gegen bie übrigen Stationen etmas
fpät.
■j. <~^ Acrocephalus palustris, Bechst.
Mai 17. — (in) Fogaras.
Apr. 2G. — II Somorja.
59
Apr.
Acrocephalus phragmitis, Bechst.
24. — (in) Fogaras.
c< 8. — (I Velencze.
« 7. — II Diós-.Jenö.*
II 2(). — II Somorja.
L. (F.) — Apr. 7. — (in) Diós-Jenő.
Lk. (Sp.) — (I 2(). — II Somorja.
J. (Sch.) = 20 nap (îagcl
K. (M.) = Apr. 16 17.
7 < — ^>- Acrocephalus turdoides, Mey.
r.
21. —
(in
) Fogaras.
(1
Ô. —
11
Horgos.
II
13. —
II
Nagj'-Enyed.
II
21. —
«
Keszthely.
(1
22. —
K
Székesfehérvár
(1
22. —
II
Velencze.
(I
18. —
II
Diós-Jenő.
«
20. —
(1
Somorja.
(1
30. —
(1
Zólyom.
Fogaras fekvéséhez képest, ismét késő, daczára
hogy, megfigyelő megjegyzése szerint, más évek-
hez kéjjest az idén korán jött meg.
(fo garas im 2?erl)ältntfie jit íeiner geogr. Sage
roieber fpat; objroar laut Semorfung bee Söeodad)--
terê gegen früí)ere "^aljxe Ijeuer iiodj frülj ange:
fonunen.
L. (F.) — Apr. 5. — (in) Horgos.
Lk. (Sp.) — 11 30. — (I Zólyom.
J. (Sell.) = 2ü nap (Xage).
K. (M.) = Apr. 17—18.
8. -(-^ Aegialitis cantianus. Lath.
Apr. lo. — (in) Horgos.
;t. < — y Aegialitis fluviatilis, Bechst.
Mart. :'.(). — (in) Rèa.
Il 27. — Il Fogaras.
Apr. IG. — (ill) Nagu-Eiii/cd.
Il 22. — Il Diós-Jenő.
Il 7. — Il Somorja.
Il 21). — (I Liptó-l\jvár.
* Lásd megjegyzésünket az Acrocephalus aqua-
ticus-nál.
Vide: unfere Söemettung bei Acrocephalus aquaticiis.
Nagy-Emjed és Diós-Jenő aránylag késő,
annyival is inkábh, mert a Nagy-Enyedhez kö-
zelfekvő Fogarasoii, ottani megfigyelőnk jelen-
tése szerint, már «apr. 4-én mindenütt látható».
5íagi) = ®ni)eb nnb 'í)ióa:3enö i)erl)ä(tnif3=
mäßig jn fpät; umíonicíjr, ba (ont SBemerfung von
(i.yinfs in jogaráé — itiekter ^•^innft na()e jn
9îagij=Ëni)eb liegt — biefe 3ívt fdjon iiam4. Slpv.
überaű oerbreitct ift».
L. (F.) — Mart. 27. — (in) Fogaras.
Lk. (Sp.) — ^ Apr. 2!). — « Liptó-Ujvár.
J. (Sch.) 3= 34 nap (iage).
K. (M.) ^ Apr. 12—13.
lo. < — >■ Aegialitis hiaticula, L.
Apr. 8. — (in) Horgos.
Alauda arborea, L.
Mart.
12.
— (in) Doroszló.
Il
16.
— Il Fogaras.
II
29.
— Il Nagy-Enyed.
II
18.
— Il Sopron.
II
17.
— Il Gács.
II
1'.).
— Il Tavarna.
Apr.
93.
— Il Liptô- Ujvdr
Limité- Ujvdr túl késő, figyelembe nem jöhet.
Siptó41jiiár 3U iviU, mnf; anfícr 5fd)t geíaüen
werben.
L. (F.) — Mart. 12. — (in) Doroszló.
Lk. (Sp.) — II 20. — II Nagy-Enyed.
J. (Sch.) = 18 nap (STagc).
K. (M.) =: Mart. 20—21.
12. *«-> Alauda arvensis, L.
Febr.
Jan.
k;. —
18. —
(in
(1
Kupinovo.
Temes-Kubin.
Febr.
7. —
23. —
II
II
Bélye.
Béa.
Mart.
18. —
II
Fogaras.
Febr.
18. —
II
Horgos.
Mart.
28. —
m. —
II
II
Nagy-Enyed.
Kia-Harta.
((
11. —
«
Kőszeg.
Febr.
25. —
K
Székesfehérvár
Mart.
4— ('..
{<
Velencze,
(1
1. —
II
Fettend.
60
Mart. :i>4.
— (iu
1 Zilali.
Febr. áG.
«
Sopron.
Mart. :5.
«
Hegykő.
« to.
«
Miklósfalu.
Febr. 14.
«
Diós-Jenő.
Mart. 18.
• <(
Máesa.
■Jan. ().
((
Somorja. — (3 db.
: 3 ©t.)
Febr. S.
«
Somorja. — (1 db
: 1 ©t.)
Mart. Ô.
(I
Somorja. — (1 dl)
: 1 5t.)
" H\.
«
Ghymes.
« 18.
«
Selmeczbánya.
« 4.
— a
Gács. — ( I db. ; 1
^t.)
0 14-
-33. ..
Gács. — (átvonul
Sieí)t biírd;
« 18.
((
Tavarua.
« 13.
(.
Ungvár.
« 18.
«
Zuberecz.
« 31.
«
Liiitó-Ujvár.
« I'.i.
((
Szejjes-Béla.
A mint láthatjuk, az első érkezés dátumai
meglehetősen tarka képet adnak. — Figyelembe
nem jönnek: Kis- Ilaria, mert ott az «első
ének» jegyeztetett, a mi pedig, mint tudjuk, e
fajnál épen nem felel meg az első «érkezésnek»,
sőt mindenkor jóval később következik be;
Miklósfalu, a hol, megfigyelő szerint, mart. 10-én
már «teljes számban» vannak; valamint So-
morja jan. ü-iki dátuma, a mely csak áttelelési
adat számba jöhet. Nagyon érdekes Gács mai-t.
14-iki feljegyzése (Kosztka), a mely naptól fogva
mart. 23-ig ott nagyobb mennyiségben vonultak
át «hangtalanul» ENy-nak, de a nagy hó miatt
nem szálltak meg. — Velenczén mart. 4 — ö-én
a melegforrásnál, (i-ikán pedig már a hómentes
helyeken is nagy csapatban volt látható. Az-
után, mint megfigyelőnk (Meszleuy) irja, egész
mai-t. 1 3-ig nem látott, attól fogva pedig rendes
számban voltak. — Kiemelendő még az a körül-
mény, hogy csaknem az összes megfigyelők egy-
öntetű jelentése szerint, a pacsirta első érke-
zésekor még mindig vastag hóréteg feküdt.
íDie íDaten bor erften 3tnfiiiift geben — mit iinr
felteit — eilt bunteci 33iíb. — ÍiUr müííeii folgcnbe
Satcn iiiiberiirffid)ttgt lafíeii : .^iâ^êartn, lueií
bort ber «orfte Wcfatuv» notiert univbe, melcbev, mie
lüiv unii'en, mit bor erften «l'lufnnft» nidjt gleid)--
bebeutenb ift, jn fogav innuer beträd)tlic^ fpöter
erfoígt; bann: ^Jfif lo'űfaln, luo bie l'erd)en, nad)
33emertnng unfereo ^^eobaájtere, nm 10. Üiarj |d)on
in üoHerSín^aljl anroefenb marén ; unb Somorja'ö
erfteö Satnm (^an. (3.), iv)eld;eê nur aie Uebermin=
tcrnngôbatnni angeíef)en merben barf. — 3el)r in=
tereffant ift oie Í}eobad)tnng nnfeveo ~iieobad;terâ
(d. So^tfa) in ©cíce, taut béren bort üom 14. biè
23. ajîarj bie Serd^en in gröjíerer 3ínsal;l gegen
— >NW. «íantloo» bnrd):;ogcn, fid) aber ín ^yolge
bea altee bebodcnben Sduieeo nirgenbê nieber^
gelaffen f;aben. — ^n iöelencje mar am 4 — 5. ïïîarj
bei ber Tiberine, am d. fd)on and) anf fdìneefreien
Ç^täl3en ein gvofîcv Àlng jn fel)en. Saiui finb fie
aber, huit nnferee 33eobad)terò (u. Dfejiteni)), l'or;
fdjuninben, imb biê ^um 13. W.<xx\, nid;t norge:
fominen; feitbem in geroö()nlid)er 3lii>it)t nortjan^
ben. — ©è ift nod) befonberö l)eruor3ut)eben, baf?
betnai;e fämmttic^e Serid)te barin übereinftimiiien,
bafì sur Sfit ber evften 3lnfunft ber Àelbterd)e nod)
überall l)oí)er Sd)iiee lag.
A fenti három adat kizárásával az «efeo érke-
zés« formulája már most így alakul:
3Jíit 3inefd)lnf3 Der eriüäl)nten brei Stationen
geftnltet fid) nun nnfere formet für bao «erfte (Sr=
fd)eineii» mie folgt :
L. (F.) — Jan. IS. — (ini Temes-Kubin.
Lk. (Sp.) — Mart. 31. — « Liptó-Ujvár.
J. (Seh.) = 73 nap (íiage).
K. (M.) := Febr. 23—24.
A vonulásnak sokkal egyöntetűbb képét adják
a mezei pacsirta vonulásának ez idei culminátiói,
vagyis azok a dátumok, a melyek a vonulók zö-
mének érkezését jelzik. Tekintve, hogy errpl
jelentéseink legnagyobb része pontosan beszá-
mol, nem tartottam érdektelennek az alábbi so-
rozatban ezt is adni.
(Sin oiet gteid)mafiigereô 33itb beö heurigen
ÍL'erd)en:3iigeö geben bie (iiilminationen, näinltd)
jene '^^ateii, mcldie bie üliifiinft ber Slìaffeii ber
3iet)enbeii .'L'erd)en angeben. ®a biefetben beinabc alle
33eobad)tcr pünftlidi notiert babén, batte id) eo für
nid)t iinintereífant, aiid) Oiefe 3)ateii, loie folgt, aii-
jugeben :
Febr. 31-. — (in) Kupinovo. — Nagyobb csapa-
tok. — ©rofíere í^tiiöc-
Mart. 3. — « Temes-Kubin. — Sok csapat,
^líietc ^tüge.
« 8. — II Temes-Kubin. — Százezerek.
^imberttaufenbe.
II 4. — « Béllye. — Sok. — ílsiele.
II 11. — « Eéa. — Mindenütt elterjedve
szólnak. — Ueberatt uerbveitet
unb fingciiD.
6Í
Apr
Mart. 26. — (in) Fogaras. — Mindenütt. —
Ueberaű.
IC). — CI Horgos. — Az első nagy csa-
pat, ca. 200 dl). — 2)er erfte
gro^e (Cíiuj, ca. 200 ©t.
28. — <i Horgos. — Kezdenek éne-
kelni. — í^angeii ait ju fingen.
11). — <i Nagy-Enyed. — Néhány. —
3)íef)rere.
20. — Cl Kis-Harta. — Először szólnak.
©rfter Öefang.
18. — II Kőszeg. — Mindenfelé éne-
kel. — Síngt ülieralí.
15. — <i Pettend. — Mindenütt bőven
és énekel. — Ueberaű oieíe,
fingenb.
G. — Cl Zilah. — Énekel. — ©ingt.
Mart. 14. — n Sopron. Számos, de nem éne-
kel. — ißieie, aber niá)t íin=
genb.
« l'J. — Cl Sopron. — Mindenfelé éne-
kel. — UcberttH fingenb.
II 10. — IC Miklósfalu. — Teljes szám-
ban. — ^n no lier âinjai;!.
ce 22 — 2:3. ce Diós-Jenő. — Mindenfelé
egyenkint és csapatosan. —
Ueberafí ein,^eín unb ^íugiueife.
cc IC). — Cl Somorja. — Piendes szám])aii,
énekel. — S'i uoűcr Slnjabí,
fingenb.
(c 2(J. — Cl Gács. — Egész vonalon lete-
lei^edve, énekel. — 9luf ber
ganjen Stredc ucrbreitet, fin:
genb.
IC 2-5. — cc Tavarna. — Egész vonalon
telepszik és énekel. — 3Uif ber
ganjen ©treáe angefiebelt unb
fingt.
Cl 20. — cc Ungvár. — Tömegesen. —
a)íaííent;aft.
cc 2.5. — IC Zuberecz. — Szaporodik és
szól. — S>erniel;rt fid; unb
fingt,
cc 2.5. — cc Szepes-Béla. — Sok. — 3]ieíe.
A culminátiók dátumai, a mint látjuk, meg-
lehetős egyöntetű képet adnak, s a belőlük ki-
számított formula igy alakul :
'^k Datm ber (iníminatiou geben, uúc mir fcljen,
ein genügenb einI;eitIi($eQ Silb, luenn mir nun bie
formel auê benfelben auffteiïcn, geftaltet fid) biefe
mie folgt :
L. (F.) — Febr. 24. — (in) Kupinovo.
Lk. (Sp.) — Mart. 28. — cc Horgos.
J. (Seh.) = 33 nap (^agct.
K. (M.) = Mart. 12.
Tehát a culminátiók középszáma az első ér-
kezések középszámával szemben 17 napi késést
mutat.
S)aô 'ÍDiitteí ber ccCSnImiiiotionen)) ^eigt alfo gegen
bas 2)îittel ber «erften l'infnnft» eine "iierfpatuug
üon 17 Saugen.
13. -«y* Alcedo ispida, L.
— — (in) Somorja. — Az idén nem te-
lelt át. — .§euer Íjat nid;t
übermintert.
Ez ugyan negativ adat, de mint ilyen is ér-
dekes.
®aô ift jmar eine negatioc Eingabe, bennodj aber
feí;r intereffant.
1 4. \ Ampelis garrula, L.
Az elsük ;
Hol?
Az utolsók
Sie (giften:
So?
2ie Sejten
Jan. 3. —
(in;
Felmér.
— Mart. 2(3
(t
Szeged.
— « 7
Apr. 1. —
((
Keszthely.
(C
Febr. 13— 14.
((
Pápa.
IC
Mart. 7. —
«
Ménfő.
C(
ce 1.5—17.
n
Budapest.
— cc
Febr. '.). —
<l
Sopron.
— cc 3
e. 1 •)— 2 1 .
«
Diós-Jenő.
(C —
Il 25. —
(1
Somorja.
c<
Mart. 3. —
(1
Selmeczliánya.
(C —
ce Í).
(t
Gács.
ee —
Decz. 23. (181)4).
Tavarna.
— Febr. Il)
Febr. 23. —
<(
Ungvár.
— Mart. 21
ce 18. —
«
Liptó-Ujvár.
— e, 20
A mennyire a jelentések lehetővé tették, ipar-
kodtam úgy az első, mint az utolsó mutatkozást
egy bizonyos jjonton feltüntetni ; bár az is igaz
hogy az ily vándor cj") fajoknál ez igen sokszor
lehetetlen, mert hirtelen felbukkanva valahol,
rövid tartózkodás után ép oly hirtelen el is tűn-
nek, úgj' hogy sokszor az érkezés dátuma egy-
úttal távozási dátum is (pl. Somorja, Gács,
Keszthely stb.). — • A mennyire idei jelentéseink
alapján kimondható, e faj az l8'J4/y5-iki téleu
62
1894 decz. 23-tól iSUö api-. 1-éig tartózkodott
hazánkban.
iSoiucit CÔ liniere iVoliad)tiiiuìen ertaubten, roar
id) beinüljt forool;l bao erfte (ïrid)einen, wie and) öen
testen 3(iifentí)alt niöglid)ft ju firieren ; obäroar eè
nid)t ju überfeíicu ift, bafj eê bei ber ©ruppe ber
(i5üianberer» ("|^) )eí;r oft unuiöcjlid) ift, beibe 'Dìo;
«lente «lerfíicl ju uuterfdjeiben, roeil fíc plö|lid)
űuftreteub, uad) fürdeni 3lufentí)alt oicrabe fo plij^did)
auc^ t)crfd)roiuben, fo baf; baö S^atnm bes Grfdiei:
nenê jugteid) aud) ihr "-iH-ridjuiinbeu bejeidjuet
(j. 33. in ©omorjtt, Wácé, iïefit^eli) :e.). — Síir
fönneu auf ©ruub ber beuer eingelaufenen Serid)te
fo üiel eonftatieren, ha^ ber 3eibenfd)ii)an,^ loabrenb
bee SBinterê 1894/í)5 tjom 23. Sejember 1894 biê
1. iHpr. 1895 fiá) in Ungarn anffjielt.
15. *€>-> Anas boschas, L.
Mart. 4. — (in) Teines-Kul)in.
Jan. 1. — K Héviz (Keszthely).
Mart. 9. — II Yelencze.
II If). — II Kőszeg.
II 22. — II Diós-Jenő.
II 20. — II Somorja.
Keszthehi-en a Hé\izen áttelelt; dátuma
figyelembe nem jöhet. — Különben az összes
dátumok későiek, a kemény és hosszú télnek
megfelelőleg.
^at in Äef3tl)eli) auf ber STbernte (ísévi^) über;
luintert ; ì)tó 3)atuin nuifî anfiev 'Mjt gelaffcn iöer=
ben. — <£onft fini alle Säten fpät, entfpredjenb
bem febr ftrengen unb langen SBinter.
L. (F.) — Mart. 4. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.) — II 22. — II Diós-Jenő.
J. (8eh.) =19 nap (îage).
K. (M.) = Mart. 13.
Ifi. V Anser brachyrrhynchus, Baill.
Mart. 14. — (in) Temes-Kubiu.
Igen ritka téli n vendég« (V). Egy 17 darabból
álló esapatliól lőtt Menestorfer Gusztáv 4 dbot,
melyek közül egy Alniássy György dr. gyüjtemé-
* nyében van.
.^omnit im 3lMnter ah ein febr feftener «©aft» ( V'i
nad; Ungarn. Jlno einem îvlnge rion 17 ©tűd er^
legte §err ©uftau Slíeneftorfer 4 Stüá ; einee »on
biefen befinbet fid) in ber SBaígfammiiing beê §errn
2)r. ©eorg con îllmrîffi}.
17. -< — >■ Anser cinereus, Met.
Febr. 11.— (in) Keszthely.
((
OJÙ).
II
Kis-Harta.
Mint.
'.). —
II
Yelencze.
«
17. —
II
Fettend.
«
13. —
II
Supron.
«
25. —
II
Ó-Kemencze.
((
28. —
II
Dubrinics.
Il 21
. — Apr.;
i.li
Ungvár.
((
22_
(1
liadváncz.
(f
28. —
(1
Sztavna.
Apr.
1. —
II
Zuberecz.
Il
i: —
II
Szepes-Ofalu.
Pettend a közeli Velenczéliez hasonlítva késő.
Ungvdr-on mart. 21-től apr. 5-ig tömegesen vo-
nult át.
5ßeitenb ift gegen òaè benad)barte î^elencse ju
fpät. — 3" Ungüár noni 21.5)iär5 Í''ö •"'• 5lpr. in
íllafíen bnrdj^ieljenb.
L. (F.) —Febr. 11. — (in) Keszthely.
Lk. (Sp.) — Apr. 4. — « Szepes-Ófalu.
J. (Sch.) = 53 nap (S^age).
K. (M.) = Mart. 9.
18. <^^ Anser segetum. Gm.
Az elsők :
Hol?
Az utolsók:
2)ie erften :
Sßo?
Sie lelten.
(in) Temes-Kubin.
—
Mart. 7. —
II Keszthely.
— Apr. 1 .
Apr. 4. —
II Yelencze.
— 1. (i.
Febr. I^^\
11 Pettend.
— II 3.
II 28. —
II Kőszeg.
—
Mart. 4. —
II Diós-Jenő.
— II 3.
II 29. —
II Somorja.
Teni.cs-Kuinn-hiin, megfigyelőnk jelentése sze-
rint, jan. végén ezerek voltak láthatók. — Ye-
lencze ai)r. 4-iki dátuma érkezésnek késő, miután
a szomszédos Fettenden február közepétől fogva
ott tartózkodott. — Ha valahol, úgy az átvo-
nuló (-<-'^) fajoknál rendkívül fontos a vonu-
lás egész menetének figyelemmel kisérése s
pontos feljegyzése. Ezeknél ugj'anis már egj' és
ugyanazon voiuilási mozgalom alatt is mindig
két momentumot kell lehetőleg fixiroznunk, az
első érkezést s az utolsó mutatkozást, csakis ily
eljárás útján kii])iink világos kéjjet vonulásuk
alakulásáról.
63
3n S'eiiieô:Sluiun marén (?iiöe ^jänner, laut
unfcree a3eoíiaá}tere, 2:auíenbe fi($tbar. — S8e=
[encje'ô erftcö ^atum (3lpr. 4.) ift für bie "3ln:
fünft» íu fpat, umfomeljr, roeil in bem bcnad)bartcn
^^^ettenb üoni Tiitte Aeber Ina 3Ipr. 4. bie ©aatgönfe
fic^tbar uuuen. — Oci ben Qitcil)|ug5uöqclit (-^-^)
ift C5 in crlicr Hriljc ürfoiiiirrs iuiri)Hq, ben
íjttujru Ucrlnnf bro 3ugt55 nnsfüljrlid) ^w be-
obnd)tcH unì» püithtUdi jit itoficrcn. Sei biefcr
Wrnppo bat man luinilid) uuibreub bcrfeíben Suç\è-
periobe immer jmei "iJíoniente möalicbft ,^n firiren :
bie erfte 3Infunft nnb bas 33erfd)uiinben : nnr ein
foldjeê iierfûljren i^iebt une über ibren 3'Ul ''i» ^'»-''
friebit^enbeê 53ilb.
Már most az lS95-iki, bár hiányos adatok
alapján, a következő két formulát állíthatjuk fel :
5ííun fönnen mir auf ®runb unfcrer .ynar etuiaö
mangelbaften Saaten nom ^snfjT»-' ^^^>'> fohjenbe jiuei
j^ormeln eríiaíten :
I Az első érkezés formulája:
I formel ber erftcu 3(nkmt|ì:
L. (F.) —.Jan. 31.*— (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.) — Mart. â'.l. — « Somorja.
J. (Seh.) = 58 nap (5Cage).
K. (M.) .= Febr. 28— Mart. 1.
I Az utolsó mutatkozás formulája:
■ I ívorniel bea lefetcn ^^nfcntJjnlts :
L. (F.) — AjH'. 1. — (in) Keszthely.
Lk. (Sp.) — Apr. 6. — « Velencze.
-T. (Beh.") -- T) nap (îaçiie).
K. (M.) = Apr. 3—4.
A fennebbi anyag természetesen nem elégsé-
ges ahhoz, hog;\' további következtetésekbe is
belemehetnénk, de mégis szükségesnek tar-
tottam a fenti két formula felállítását azért, hogy
velük az eljárást dokumentáljam, melyet egy
rendkívül érdekes madárcsoport (az f-^ vonu-
lásának kutatásánál követnünk kell. Szerény
véleményem szerint ugj-anis épen ezek az át-
vonuló madárfajok fogják — helyes s tervszerü-
leg keresztülvitt megfigyelés mellett — a madár-
vonulás tüneményének kulcsát (főképen a vonu-
lás iránya és útjára nézve) legelőbb kezünkbe
adni.
Megközelítőleg.
Aproximativ.
îaè oben angegebene ïïîateriai reií^t nid^t anâ,
um in toeitere ßoncinfionen einjugeíjen. ^d; íiieít eâ
aber bennocí) für notbioeubig, bie obigen jmei Tjov-
mein aufjuftoUen, nm bamit jeiieá SBerfabren ,ui
boíumentíren, roeláiee mir bei ber 33eurt[)ei[nng
biefer fo aufeerorbentlid) intereifanten 6ruppc (ber
íTurd^jügler -í^^) in ber ,;^ufunf t an^^nmenben beab^
fidjtigen. 6ê ift ncimlidi meine — jmar bef(í)ei=
bene — Ueber^engnng, baß ben SdUüffcI ,^ur 3tuf:
fícírung beS ^'Hi^pbanomeno, befonbcrô luaâ bie
3ugôridjtuug uiiö bie eoentuellen fliege beò 3"9sö
anbelangt, eben biefe ©ruppe jnerft in unfere ^änbe
iiefcrn roirb — üoranegefetjt freilid) eine entfpre=
d)enbe unb planmäfsig burd)gefül)rte 53eobad;tung.
li». < — >■ Anthus campestris, L.
Mart. 8. — (in) Horgos.
Apr. 12. — II Bojár.
Mai 4. — <i Kőszeg.
Apr. 10. — II Diós-Jenő.
Mai 2. — II Grács.
Kőszeg aránylag késő ; oka az lehet, hogy ez
a madár, megfigyelőnk megjegyzése szerint, ott
nem fordul elő. Idei előfordulása az első azon a
vidéken, a melyről egyáltalán tud. Most is csak
egy darabot látott.
Eöfeeg t)erí)a[tniBmaetg fpat; mögíid)e Urfaí^e
jener Umftanb, ï\a^ biefe 3írt, laut 33emerfung
unfereô 33eobad)terQ (u. Ébevneí), bort gar nid)t
üorfommt. ^í)v [;eurigeê 3ínftreten ift überíjaupt
haè ®rfte in ber Umgebung, «on meldjem Gfiernel
.^enntnif; bat. 3(ud) beuer fal) er nnr ein ©tüd.
L. (F.) — Mart. 8. — (in) Horgos.
Lk. (^Sp.) — Mai 4. — « Kőszeg.
J. (Sch.) — .58 nap (í^age).
K. (M.) = Apr. 5—6.'
20. -«-'^ Anthus cervinus. Páll.
Mai 17. — (in) Eszterháza.
21. -<^^ Anthus pratensis, L.
Az
elsők :
Hol?
Az utolsók
2te
etften :
Sffio?
Sie testen
Apr.
4. —
(in) Fogaras.
—
Mart.
30. —
II Horgos.
— Mai .5.
((
28. —
II Nagj'-Enyed.
—
Apr.
8. —
II Felső-Lövő.
—
64
Mart. 2:5.
« 13.
(( 1 9.
(1 1 í).
« lit.
U IC).
a 20.
(in) Kőszeg.
II Székesfehérvár.
Il Soi^ron.
Il Diós-Jenő.
Il Soniorja.
Il Gács.
Il Tavarna.
— Apr. 21.
— Ajjr.
m
Iközepel
I a»ittc /
Il 12.
Felsó'-Lövó' érkezési adata túlkéső, figyelembe
nem jöhet.
^ctiüSönö, aio orfto 3Iiifinift },n ípöt, fnim
itiá)t in Ííetradjt ucòOcìcu uH'rbeu.
I.
Az ehö érkezén formuli'ija:
Jvormcí bcv er ft en 3(n fünft:
L. (F.) — Mart. 13. — (in) Székesfehérvár.
Lk. (Si).) — Apr. 4. — n Fogaras.
J. (Sch.) = 23 nap (STage).
K. (M.) = Mart. 24.
II.
Az utolsó mutatkozds formulája:
gorinel beo festen 3litfenti;a[tê:
L.
(F.) -
- Apr.
12. — (in) Gács.
Lk. (Sp.)-
- Mai
5.— «
Horgos
J.
(Scb.) =
24 nap (S^agc).
K.
(M.) =
Apr.
23—24.
09
Anthus triviális, L.
Apr. 94. —(in) Rèa.
Mart.
25. —
(1
Fogaras.
Apr.
18. —
II
Horgos.
Il
13. —
II
Kőszeg.
II
l-S
II
Yelencze.
Mart.
28. —
II
Diós-Jenő.
(1
31. —
(1
Somorja.
Apr.
S. —
II
Gács.
Il
7. —
II
Ungvár.
(1
20. —
II
Zuberecz.
II
21. —
«
Liptó-Ujvár.
fìéa tarthatatlan késő, figyelembe nem jö-
het. — Fogaras aránylag korai.
Sica uní;altlinr fpat, niificr 9(cl)t (leíaffen. —
(^ogoraö ucrljiiltiiifenulfiig fruì).
L. (F.) — Mart. 25. — (in) Fogaras.
Lk. (Sp.) — Apr. 21.— « Lijító-Ujvár.
J. (Seh.) = 28 nap (Sage).
K. (M.) = Apr. 7—8.
23. -t— > Aquila naevia. Gm.
Mart. 2G.
Apr. 10.
(I 12.
II 13.
(I 18.
(I 18.
(in) Fogaras.
II Horgos.
II Nagy-Enyed.
II Diós-Jenő.
II Zuberecz.
II Liptó-Ujvár.
Normális adatok.
9íornuiíe Säten.
L. (F.) — Mart. 2G. — (in) Fogaras.
Lk. (Sp.) — Apr. 18. — n Zuhercez, Liptó-
Ujvár.
J. (Sch.) = 24 nap (2;oge).
K. (M.) = Apr. 6—7.
24. *+> Archibuteo lagopus. Gm.
Jan. 15.
(in) Béa.
Í egész télen i TJnrtrns
gaiijcii iÇinlerf
Decz. 22. (1894) Diós-Jenő. — Azóta nem lá-
tott. — ©eitbeni feinen gefc^en.
0),-
Ardea alba, L.
Apr. IG. — (in) Kupinovo.
II G. — II Ïemes-Kubin.
Mart. 25. — « Béllye.
(I 23. — Il Keszthely.
Feltűnő, hogy épen az északibb fekvésű állo-
mások adatai a legkorábbiak, s dél felé fokoza-
tosan késik.
®ö ift auffa llenb, ba§ eden bte S)aten ber nörb:
Hdjeren Stationen bie früljeften finb ; uub gegen
©üben ftufeniueife fpäter rocrben.
L. (F.) — Mart. 23. — (in) Keszthely.
Lk. (Sp.) — Apr. K). — « Kupinovo.
J. (Sch.) = 25 nap (STage).
K. (M.) = Apr. 4.
2G. < — ^>- Ardea cinerea, L.
Mart.
5.
— (in
Kupinovo.
II
22.
. — 11
Temes-Kubin
II
25.
— II
Morovic.
11
19.
■ — 11
Doroszló.
Apr.
13.
■ — II
Rèa.
Mart.
10.
- — (1
Fogaras.
Ajir.
1.
— II
Deszk.
65
Mart. 23.
■ — (in) Apátfalva.
« 26.
— (I Nagy-Enyed.
« 24.
— « Keszthely.
« 29.
— « Kis-Harta.
« 10.
— CI Kőszeg.
« 29.
— (1 Székesfehérvár
Apr. 1.
— Il Szilágy-Cseli.
(( 2.
— Il Diós-Jeuő.
{Jan. 10.
I Mart.20.
— (1 Somorja.
— II Somorja.
« 20.
— (1 Dombó.
Réa túlkéső ; épen mint tavaly ; talán valamely
helyi ok játszik itt közre? — Deszk is késő
aránylag ; érdekes a megfigyelő (Lakatos) meg-
jegyzése: «egyenkint nem érkeztek, hanem
apr. 1-én estefelé a deszki gémfalut egyszerre
megszállták». Talán ez a késés oka, hogy itt a
zöm megérkezéséről van szó. — Diós-Jenő
késését okadatolja a magasabb földirati és ten-
gerszín feletti fekvés. — Somorja jau. 10-iki
dátuma áttelelési adat, a mi a szürke gémnél
nem épen ritka jelensc'g.
9{éa 5U ípat; loie ani) uovii^eâ l^af)^: fiabcn rotr
ce uielíeidjt ftier mit einer ípeeielí lofaíeti, liinbenu
ben Uríad)e jn tí;nn? — ^ef;f ift üerl)altni§mnf3íg
ebenfallô fpät ; intereííant ift bie 33emerfuiui nnfe:
reá 33eobaá)tero (u. l'afatoê): «einjeín à^^iiìten fie
fi($ má;t, ani 1. 9lpr. abenbâ f;aben fie aber bie
Srntcoíonie bei Tefef auf einmal befejt". íiegt
etraa bie Urfacfie beê iserfpäteno barin, baß I)ier
con ber Stnfunft ber Piaffe bie 3ïebe ift? — Sidö--
^jenij'ë îlierfpatung begriinbct bnrá; bie uörbtid^ere
çieograpljifdje nnb bbfjere (inpfometrifdie Saije. —
Somorja'ô evfteô iTatnm (^an. 10.) ift eine Ueber--
luinteruugêiâingabe, ums beim grauen 'liei ber in
Ungarn nid)t befonberô feiten ift.
L. (F.) — Mai-t. 5. — (in) Kupiuovo.
Lk. (Sp.) — Aj)r. 2. — " Diós-.Jenő.
J. (Sch.) = 29 nap (^age).
K. (M.) = Mart. 19.
27. <— > Ardea comata. Fall.
Apr. IG. — (in) Kupinovo.
Il 15. ■ — Il Temes-Kubin.
(I 27. — Il Horgos.
(I 15. • — Il Keszthely.
J. (Sch.) = 1 3 nap (î:age).
K. (M.) = Apr. 21.
28. < — > Ardea garzetta, L.
Apr. 16. • — (in) Kujunovo.
Il 23. — Il Temes-Kubiu.
29. -!-^ Ardea minuta, L.
Apr.
25.
— • (in) Kupinovo.
Mai
1.
— Il Temes-Kuliin.
41
2.
— Il Fogaras.
(1
4.
— Il Horgos.
Cl
12.
— Il Keszthely.
Apr.
23.
— Il Sopron.
Mai
8.
— Il Diós-Jenő.
Apr.
29.
— Il Somorja.
L. (F.) — Apr. 15. — (in) F.-Kubin, Keszthely.
Lk. (Sp.) — Il 27. — Il Horgos.
Aquila. III.
Igen szép a Kupinovótól Keszthelyig tartó so-
rozat; Sopron, Somorja és Diós-Jenővel ismét
egy külön sorozat s mintha más irányból kapnák
madaraikat ?
©d)i)neê 9ïad)einanber ^ci en bie S)aten non
Svupinouo biâ ,S\ef!t!)eín ; ©opron mit Somorja unb
Tio'è--3enLi bilben cine feparate 9íeií;e, aló ob bie
SBögel non einer anberen 9íid)tiing fommen mürben.
L. (F.) — Apr. 23. — (in) Sopron.
Lk. (Sp.) — Mai 12. — « Keszthely.
J. (Sch.) = 20 nap (ÍTage).
K. (M.) = Mai 2—3.
íd. < — > Ardea purpurea, L.
Apr.
9.
— (in) Temes-Kubin.
Mart.
30.
— Cl Morovic.
Mai
U.
— II Réa.
Apr.
8.
— IC Fogaras.
Cl
— cc Horgas.
II
6.
— Cl Keszthely.
II
9.
— cc Székesfehérvár
(1
G.
— II Velencze.
II
1.
— II Somorja.
Réa tarthatatlan késő.
3iéa un
[)altbar fpät.
L. (F.) — Mart. 30. — (in) Morovic.
Lk. (Sp.) — Apr. 9. — « Székesfehérvár.
J. (Sch.) = 1 1 nap (S:age).
K. (M.) = Apr. 4.
9
66
;51. -^*> Asio accipitrinus, Pall.
32.
Aythia ferina, L.
Mart. 31. — (in) Yelencze.
Mai 4. — « Diós-Jenő.
Az utóbbi csak tartózkodási adat, maga a meg-
figj'elő (Almáss}') írja: «Május 4-én 2 2 ós 1 y ;
egyetlen idei előfordulás».
Seetercö nur ein 3iufentl;a(tê=3)atum, ber íöe=
oiuidìti'rn'. Slímáííui fttrctbt : «4. Wiaì 2 Í unii 1 ? ;
baô eiuäigc heurige iHirtoimnen».
33. <—> Botaurus stellaris, L.
Ai)r.
1.
— (in) Kupiuovo.
Febr.
11.
— B Temes-Kubin
Mart.
13.
— (I Fogaras.
Apr.
7.
■ — <i Horgos.
Mart.
2G.
— II Nagy-Enyed.
Apr.
1.
— II Keszthely.
((
3.
— II Yelencze.
((
29.
— II Somorja.
Temes-Kubin nagyon is korai. — Somorja
aligha érkezési datum ; aránylag késő. — Horgos
szintén.
í'emeá^Kubin all^u frü£;. — Somorja'a 'Da-
tum beäcid)net fauni bic 3(nfunft: uerbaltnifìinafìig
fpät. — .^lOi^ÖOQ cbcnfaüo.
L. (F.) — Febr. 1 1. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.)— Apr. 29.— « Somorja.
J. (Seh.) = 7cS nap (STage).
K. (M.) = Mart. 21—23.
34. -MH- Bucephala clangula, L.
35. *^* Buteo vulgaris, Bechst.
Az utolsók. —
Febr. 20. — (in) Keszthely.
Apr. 22. — II Keszthely.
®ie Seiten.
Mart. 17. • — « Budapest.
<i 29. — II Diós-Jenő.
Apr. 4. — II Diós-Jenő.
SBíeber 3 St.
Febr. 8. — n Somorja.
Mart. 23. — « Somorja. — Még sok. ^ ÎJod;
riete.
lö*,?.
Ismét 3 db. ■ —
Nálunk rendes téli vendég.
Síegelmöfsiger aSintergaft bei un«.
; Áttelelt l
,UcbcnDintfrt|
(in) Horgos.
Jmi. 5. —
II Sopron.
Januárban.—
II Diós-Jenő. — 1 — 1 darai).
Febr. r>. —
II Diós-Jenő. — Sok vonul D^É
felé. — ^icbf" PÍcíe S -^N.
Apr. (1. —
I' Somorja.
Mart. 29. —
II Liptó-Ujvár.
Tulajilonképeni vonulási adat csak kettő vau
(febr. -5. és mart. 29.) ; a többi áttelelési vagj-
csupán előfordulási dátum. — A helyenkint át-
telelő (-^«->) csoportnál, kiváltképeu szükséges a
valódi vonulási dátumoknak az alkalmi, áttele-
lési stb. dátumoktól való különválasztása, más-
kép vonulási képük hamis lesz.
(Só fint) eigentlid) nur jiüei luirfíidie 3iUiôbaten
(5^ebr. 5. unb ÜJiärä 29.) auêgeroiefen ; bie übrigen
finb lauter Ueberu)interungô= unb 3liifentbaltê=
Säten. — ik'i ber ©ruppe ber «ftelienuieife lieber^
rointernben» {■>-&>) ift eë befonbers notlimeiibig bie
eigentiid)en 3i'95baten uon ben übrigen genau ,^u
fepariren, foiift evbalt man ein faifdieô ÌMÌb ber
Sngcgeftaltuiig.
3('). < — >■ Caprimulgus europaeus, L.
Apr.
27. —
(in
) Kupinovo.
((
20. —
II
Béllye.
((
2G. —
II
Fogaras.
^^
13. —
II
Horgos.
<i
10. —
il
Nagy-Enyed.
u
u)_
II
Yelencze.
Mai
/. —
(1
Zilah.
Apr.
L-S
((
Sopron.
«
10. —
i<
Diós-Jenő.
((
IS. —
((
Somorja.
((
4. —
II
Selmeczbánya
{(
12. —
«
Gács.
A három legilelibb állomás feltűnően késik a
többihez képest. — Zilaii dátuma nem vonulási
adat.
3)ie breifüblidiften ©tatioiien uerfpaten fid) gegen
bíe übrigen auffaUenb. — 3<''^í)'ö Satum ift feine
3u9ê=3lngabe.
L. (F.) — Apr. 2. — (in) Yelencze.
Lk. (Sj).) — II 27. — 11 Kupinovo.
J. (Seh.) = 20 nap (Tage).
K. (M.) = Apr. 14—15.
67
37. -í-e> Cerchneis tinnuncula, L.
Mart.
4.
— (in')
Temes-Kubin.
((
Ks.
— «
Doroszló.
«
G.
— «
Fogaras.
Api\
10.
— ((
Szeged.
Mart.
í27.
— <<
Kis-Harta.
((
11.
— (i
Székesfebérvár
«
Ki.
— (1
Pettend.
Apr.
7.
— (1
Diós-Jenő.
Mart.
23.
— (1
Somorja.
<(
2(i.
— ((
Ziiberecz.
Apr.
12.
— u
Liptó-Ujvár.
Szeged túlkéső; megfigyelő nem maga ész-
lelte, hanem csak « bemondott d adat; alkalmasint
itt a biba! — Aránylag Doroszló is késő. —
Diós-Jenő késését indokolja az északibb s hegyi
fekvés.
©äegeb 511 fpät; ber Seotuiditcr hatte lűdjt felber
íieoliad)tet, fonbern nur «on einem 'Jlníeren iiber^
noninieii ; id) glaube bie ßrflärung lieeit in ítefem
Umftanb. — Sorofetó i)er[)altnif5maf5ig ebenfalíe
ípüt. — ^ioô^^enij'ê iserípatung beijrünbct bie
nbrblid^erc unö bergige Sage.
L. (F.) — Mart. 4. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.)— Apr. 12. — « Liptó-Ujvár.
.T. (Seh.) = 40 nap (STage).
K. (M.) = Mart. 23—24.
:5s.
-«— > Cerchneis vespertina, L
Apr.
21. —
(in) Temes-Kubin.
((
14. —
II Rèa.
<i
10. —
II Horgos.
«
10. —
Il Szeged.
((
20. —
Il Nagy-Enyed.
(1
2. —
Il Keszthely.
(1
27. —
Il Pettend.
Mai
10. —
Il Somorja.
Somorja túlkéső ; csupán véletlen adat ; meg-
figyelőnk (Kunszt) Írja: «május 10-én egy dbot
íőttem, sem azóta, sem azelőtt itt soha sem
láttam 1) .
©omorja 5U fpät, nur .iufälligeo 'líorfoinineu ;
a3eobad)ter (Eunf,t) fd^teibt : « 10. 3}íai ein Stücf er:
legt, habe hen iíogel I)ier feitöeni uni and) früber
nie gefefjen».
J. (Sch.) = 26 nap (îCage).
K. (M.) = Apr. 14—15.
39. ■<r&> Charadrius apricarius, L.
Mart. 15. — (in) Temes-Kubin.
II 23. — II Rèa.
II 13. — II Sopron.
Normális adatok.
9íorntaíe Saten.
40. ^-> Chaulelasmus streperus, L.
Mart. 11. — (in) Velencze.
41. < — > Chelidon urbica, L.
L. (F.) — Apr,
Lk. (Sp.) — II
2. — (in) Keszthely.
27. — II Pettend.
Apr.
íl.
— (
ini
Tenies-Kubm.
((
15.
—
II
Fogaras.
«
4.
—
II
Kovászna.
Mart.
21).
—
II
Nagy-Enyed.
Apr.
1.
—
II
Szent-Gotthárd.
«
7.
—
II
Keszthely.
((
1.
—
II
Kis-Harta.
«
10.
—
II
Kőszeg.
((
3.
—
II
Székesfehérvár,
villan.
— Extra-
((
4.
—
II
Székesfehérvár.
villan.
— Intra-
«
6.
—
II
Sukoró.
((
3.
—
II
Velencze (v. Kenessey).
«
1.
—
II
Velencze (v. Chernel-Mesz-
leny).
a
5.
—
II
Pettend.
((
7.
—
II
Zilah.
((
7.
—
II
Sopron.
Mart
?7.
—
II
Diós-Jeikö. — 1
Intravillan.
db. — 1 ©t.
Apr.
12.
—
II
Diós-Jenő.
n
4.
—
II
Somorja.
<(
20.
—
II
Selmeezl)áuya
macher).
von Gretz-
«
27.
—
II
Sclmeczhániia (v
. Vadas).
<(
7.
—
II
Gács.
«
22.
—
II
Ujhuta.
((
í).
—
II
Zólyom.
II
20.
—
II
Kis-Garam.
II
20.
—
II
Tavarna.
II
8.
—
II
Dubrinics.
II
8.
—
II
Ungvár (v. Medreczky).
t(
8.
' —
II
Ungvár (Erdőhatóságok; %í>x\i-
beworben).
9*
68
Mai 5.
« 1 ±
Apr. J 9.
(in) Zuberecz. — Extravillan.
Il Zuberecz. — Intravillan.
Il Liptó-Ujvár.
Il Szt'iics-l^c'la.
Temes-Kiibin ai-ánylag késő ; ok : megfigyelő
apr. 9-ről egy «százas csapatot jelez, tehát az
első szálláscsinálók figyelmét kikerülhették. —
Fog árasnak a keleti ììegyvidék többi adataihoz vi-
szonyítva aránylag késői dátumát igazolja a ma-
gas teugersz. feletti fekvés (4:50 m.). — Kó'szeg-et
— természetesen a Dunánlúl-hoz viszonyítva —
szintén (274 m.). — Vclencze apr. 3-iki dátuma
elesik. — Diós-Jeiiő-n mart. 27-én egy egyetlen
darab jelent meg, mely ismét eltűnt; újólag
csakis ai^r. 12-én jelentkeztek, a mi Diós-Jenő
fekvésének meg is felel. — Somorja (130 m.),
Gács (31 1 m.), Zólyom (i'Jo — 500 m.), Dubrinics
(169—400 m.) és Ungvár-n-dk (120—262 m.) az
északi hegiividéktö\}hi állomásaihoz képest korai
dátumait okadatolja a jóval alacsonyabb ten-
gerszín feletti fekvés ; Selmeczbáaya ugyanis
593—942 m., Ujhuta 582 m.. Kis- Garam
492-800 m., Liptó-Ujvár (V.'w — 1200 m. és
Szepes-Béla (')31 — 800 m. — Tavavna tenger-
szín feletti magasságához (163 — 300 m.) képest
tiílkéső ; csakhogy ott apr. 20-án már « csapa-
tosam) jelent meg, tehát ugyanaz a viszony,
mint Temes-Kubin-nàl. — Zuberecz legkésőbbi
dátuma megfelel legészakibb fekvésének s nagy
tengerszín feletti magasságának (750 m.).
îemcô = Eulnn Dorljältnifiiiiafsig \\>ai; Ui-taá^e:
33eobacI;ter notiert iiom '.i. ílpr. einen n^^lug ju ."gun:
tiertens íie crften iir4iavtievnuid)er» fönneu fid;
feiner Stnfmcvffûmfett cntjogen f)aben. — ?fOijtt:
raf'ê, gegen bie übrigen ber oft ltd) en (S ríj e bun g
angef^orenbeu Stationen, uerbältnifiinäfeig fpäteö
Tatnm, luivb bnrd) bie böljeve l)i)pfoni. i'age (430 3ÌÌ.)
begrünbet. — !Cseneô uon .Slöfíeg — freilid) im SBer'
(jältniffe ber ílíapon jenfeits ber íí'onau —
ebenfiiKs (274 ìli.). — líelencje'ö «íípr. 3.« 'I}a-
tnni fällt roeg. — 3n 5)io'o:^enö erfdjten ani
28. 3)iärs ein etn,^igeê Stiicf, uerfdjtuanb aber iinebcr,
nnb biô jnm 12. 3lpr. geigten fid) feine; baè lettere
Taluni entfprid}! üoUfoninien. — Sie v)erÎ;aUntfî:
nuifîigfrntjen Taten uon 3 o m o r j a (1 30 W..), W dee
(311 m.), Tubrinico (169— 400 3)î.), 3ótijoin
(29.-Ì— .-iOO m.) unb llngoár (120—262 31) n)er=
ben burd) bie — im "iun-ljältniffe 511 biefer áíayon —
niebrige tipfometrifdje i!age begrünbet ; bie fpiitere
Taten aufioeifenben Stationen ber nörblidjen
(ir[)ebnng liegen näinlidj Ijijpfometrifd) alle hz-
bentenO l)öt)er : äelmecjbdnca 593— 942 3K.,
U j butta 582 9JÎ., Ki ê = ® aram 492—800 3«.,
SiptoMljüár 637— 1200 ill. unb ©jepeó^i^éla
631 — 800 3Ji. — î^auarna ift ju feiner bppfoinetr.
Sage (163— 300 3JÌ.) ju fpät; bort erfdjien aber bie
^aiiefd)toaíbe am 20. 3(pr. fi^on fíugiueife, alfo
gerabe luic bei Teinee^fiubin. — 3»t''-'i't-''-'V
ípiiteftene Tatum entfprid)t uotlfoinmen feinem
geograpt)ifd) nörblid)ften unb bupfometrifi^ í)öd)ften
(750 Hí.) Sage.
L. (F.) — Mart. 29. — (in) Nagy-Enyed.
Lk. (Sp.) — Mai 5. — « Zuberecz.
J. (Sch.) = 3S nap (Tage).
K. (M.) = Apr. 16—17.
42.
Az elsők :
S)ie etften :
Chrysomitris spinus, Ij.
Hol ?
acoí
Az utolsók :
Sic lelten :
— Apr.
— Mart.
11.
15.
Mart. 27. — (in) Doroszló.
II 13. — II Pettend.
Febr. 2<). — « So2)ron.
Mart. 9. — II Diós-Ienő.
Az első érkezés formulája:
(formel ber e r ft e n iíl n f n n f t :
L. (F.) — Febr. 26. — (in) Sopron.
Lk. (Sp.)— Mart. 27. — « Doroszló.
J. (Sch.) = :!() nap (Tage).
K. (M.) = Mart. 12-13.
l'.i. -< — > Ciconia alba, L.
1. zíina. — I. Boite.
(Zwischen N. B.) -l:4-":íÜ'— 45° (é. sz. között.)
.\lf<">l(l. — îicfciciic.
,0; Mart. 26. — un) Kupinovo. — 78 m.
^Apr. 1. — Il Paucsova. — 79 m.
i Mart. 19. — « Temes-Kubin. — 82. m.
Il 28. — Il Deliblat. — 93 m.
Apr. 3. — Il Fehértemplom. —
97—141 m.
Mart. 'li. — Il Berzászka. — 81 m.
Il 21. — Il Ogradina. — 58—249 m.
Az 1. zóna foi-iiiui;ija :
5yormel ber I. ^ti\\<i :
69
L. (F.) — Mart. 10. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.) — Apr. :^. — « Fehértemplom.
J. (Sch.) = 1»; nap (ì^ageì.
A'. (M.) = Mart, ^ii— i?7.
II. zóna. — II. 3one.
(Zwischen N. B.) 45°— 45°30' (é. sz. között.)
Apr. 10. — (in) Lipovljani. — 14;! m.
.Vlföld. — îicfcbcne.
^ Mart.
29.
— (in^
Jasenovác. — !J4 m.
k "
23.
— (1
Zupanja. — 8(J m.
((
23.
— (1
Yiukovce. — 90 m.
(1
15.
— «
Nemei. — 90 m.
<(
20.
— (1
Lii)Ovác. — 83.
«
12.
— «
Morovic. — 85 m.
((
12.
— «
Adasevce. — ■ 84 m.
((
27.
— {(
Palánka. — 83 m.
((
17.
(C
Újvidék. — 84 m.
1
30.
26.
il
«
Nagy-Becskerek. —
Denta. — 93 m.
83 m.
Lijìovljaiii daczára, bogy már a nyugati domb-
vidékhez tartozik (143 m.), mégis kissé későnek
látszik. Egyelőre ne vegj'ük figyelembe.
Sipoüíjani íd)eint — troÇbcm bafs es fdjoii
ber ii)cftlid)on .s^Miijckjotjciib nngcíjört (143 Slî.) —
òoà) ctioaô ju fpät. (Sinftiueilen uuiűeii mir co un:
berüdfíd^tigt taîîcii.
A II. zóna formulája :
jÇonnel ber II. 3o»e :
L. (F.) — Mart. 12. — (in) Morovic, Adasevce.
Lk. (Sp.) — Il 30. — Il Nagy-Becskerek.
■T. (Sch.) = 19 nap (^mje).
A'. (.M.) -: Mart. '21.
III. zóna. — III. ^oiic.
(Zwischen N. li.) 4:5";îO'— 46° (é. sz. között.)
.Mfőlil. — 3 ícfcbcíic.
^ Mart.
24. —
(in
) Béllye. — 87 m.
5Í II
30. —
II
Apatin. — 8(j.
II
29. —
II
Doroszló. — 91 m.
(1
10. —
11
Vadászerdő. — S5 m.
II
m. —
((
Temes-Kékás. — lOd m
pl "
2r). —
II
Kiszetó. — 1 10 m.
O II
28. —
II
Bálincz. — 125 m.
Kilili li«'<.]>-^i(lék. — Ccfílidie C?vbcl>iiiiB
.^ Apr. III. — (in) Padurány
10. —
10. —
ü— 9. —
(i. —
1(51 ui.
II Poverzsina. — KiS in.
II Facset. — 102 m.
(I Kossova. — 19(J m.
II Vajda-Hunyad. —
I. 2. —
11 15. —
11 ?í?. —
11 12. —
Mart. 28. —
II 20. —
.1 ?cS. —
II 2(.). —
II 22. —
, II 23. —
II 27. —
220—381 m.
Déva. — 184 m.
líéa. — 360.
Szászváros. — 224 — 340m.
Felso-Porumbák. — 479 m.
Kereisora. — 491 ni.
Fogaras. — * 430 m.
Fogaras.**
Hidvég. — 510 m.
Sepsi-Szt-György. — 542 m.
Nagy-Borosnyó. — 564 m.
Kovászna. — 560 m.
Az alföldi állomások Baranya megyétől Te-
rnes megyéig csupa martiusi adatokat adnak. —
A keleti hegyvidék nyugati felében Ki-assó-Szö-
rénytől Szeben megyéig csupa áprilisi datum ;
a keleti felében pedig Fogaras megyétől az or-
szág határáig ujljól a martiusi dátumok lépnek
fel. — Váljon Erdély keleti részei más irányból
kapják gólyáikat, mint az Alföld és Erdély nyu-
gati fele ■? A* vonulás irányára nézve ebből a
zónából csak egy feljegj'zésünk van : Czynk irja,
hogy Fogarason az érkező gólyák K — >-Ny ra
tartottak. — Szászváron túlkéső, mi sem indo-
kolja, figj'elemlie nem jöhet.
Sic ©tatiouL'u ber 2;iefebciie uon tSom. a3ara:
m;a ino ind. 6om. íTemeó meifeu lauter 'JJÍavaDateii
nuf. — '^k őítlid)e (S-rf)ebuuçi tf)eiít fid) in äiuei
auffa ücnb nevtéiebeuc í>aten=@ruppen. — 3íjí
uieftlidjcr %[)á{ (uou 6om. Kraiíó=SaLn-éui) biô
iucluf. (Som. Äjebeu) giebt (autev ilpriU:raten ;
ii;r öftlic^er %l)á\ bagegen (üon 6om. gogaraô biô
ju ber Dit=@renäe beâ l'anbeè) mieber 3)iärä:Tiateu.
erhalten etma Die öftlidjcn 3;f)eile Sielenlnirgená
iljre ©tövd)e auô einer anberen 3iid)tung, ala bie
Tiefebene, unb ©iebeubiirgeuê iueftíid)e iô"Ifte'?
3Baê bic 9ìid)tung beo Si'iU'ô iu biefer ,;>ne aube:
langt, l)aben mir nur eine einjiiic3liif,ii'id)iii'"ö 'ii'ö
gogaraê ; o. Êjijiif fdiveibt, baf; bie Stnrdic îmvt
* Czyuk Ede megfigyelése.
Söeobac^t. non 6jt)nf.
** Erdöliatóságük megfigyelése,
SSeobatfjt. bet jjorftbeljörben.
70
0 — >W jocjcii. — c^áfunívoö ,^ii fpiit, iiird)
ui(i)tê begriinbet, bleibt uiiberüáfíd^tigt.
A III. zóna formulája:
í^ornicl bor III. Bonc :
L. (F.) — Mart. Id. — (in) Vadászerdö.
Lk. (Sp.) — Apr. 15. — « Béa.
J. (Seh.) = :î7 uap (íTage).
K. (M.) -^ Mart. 98.
IV. zóna. — IV. 3onc.
(Zwischen N. B.) 4:0°-4«°30' (é. sz. között.)
Diináuliili iloiiihvidck. — .fiiigellanì) jenfette ^el• $Piiau.
^Mart. 80.
1.
I Apr.
(iu) Nagy-Kanizsa. — Kio m.
« Nagv-Atad. — l;i() m.
.Vlföld. — îiefebciic.
Mart. 13. — « Horgos. — s 7 m.
« 36. — (1 Horgos. — Extravillau.
n 28. — (I Horgos. — Intravillan.
Apr. 3. — (I Apátfalva. — 89 m.
" 8. — (. Paulis. — 12.5—322 m.
Mart. 2.5. — « Pankota. — 110 ni.
« 27. — « Boros-Jenő. — 111 m.
« 23. — (( Berzova. — 150— 2.50 m.
Kolfli lii'ijyvidck. — Ceftlirtjc tf-vlicUiiiig.
Mart. 31.
Apr. i8.
Apr. !».
Mart. 24.
Apr. 8.
Mart. 2!).
Apr. 12.
« 12.
Mart. 28.
(I 26—
« 28.
« 28.
" 20.
o Apr. 2.
28.
w
Sistarovecz. — 245 m.
Dorgos. — 245.
Tótvárad. — I8'.t— 270 m.
Gurahoncz. — 177 m.
Valyemare. — 283 m.
Pojenár. — 2(i7 m.
Felso-Vidra. — 715 m.
Zalathna. — 440 — ((30 m.
Nagy-Enyed. — 270 in.
Székely-Udvarhely. 508 m.
Csik-Szereda. — (170 m.
Csik-Szt-Márton. — ()88 m.
Kézdi-Vásárliely. — 570 m.
Bereczk. — 5'.)2.
HorgoHon, mint megfigyelőnk (Lakatosi irja,
mart. 13-án 1 db. repült át DNy — >EK-re, azután
nem volt mai-t. 2()-ig, akkor eHa])atban. — Sis-
tarovecz és Dorgon földirati sorrendben Pan-
kota és Boros-Jenő közé kerülnének ugyan,
jnégis tekintve, hogy az erdélyi hegyek egy be-
nyúló ágán magasabban feküsznek, a keleti
hegyvidék c80i)ortjába kellett őket sorolni. —
Dorgos különben túlkésö, nem jő számításba.
Ebben a zónában is kiválnak Erdély keleti felé-
nek egyöntetű martiusi dátumai.
3n forgóé äog — loíe imfcr 33eobad)ter (u. 2a-
fatoG) írf)vcibt — am 13. 3)îar,^ I 3t. üou SW — >
NO; ícitbcm teine luttbar bio jum 2(1. 33iärä, bann
?v[iige. — Siftarotiecj unb Sorgoâ l'ollten
eigcntlicí) nad) il;ver gcograv[;tíd)en Sage junfdien
^anfota unb 'yoroc-CseuiJ fallen; ba fie aber auf
einem Ä^orfprunge ber fiebenbürgifdieu .Sxar^iaten
u. 3. bupfometr. p^er liegen, mufete id) biefclben
ber diruppe ber öft(id)en (írbebung eiunerleiben.
"Sorgoô bat übrigens ein unbeDingt ju fpäteo î)a;
tum, fann nid)t in 'öetrad)t gebogen roerben. —
iludi in biefer S^^u feparirt fidi auffallenb bie
öftlidje i'iälfte ©iebenbürgenö mit compaft bcifam;
men ftebenben ÜJiärsbateu.
A IV. zóna formulája :
íVornu'l ber IV. 3one :
L. (F.) —Mait. 1 3. — (in) Szeged.
Lk. (Sp.)— Apr. 12.- <■ F.- Vidra. Zalathna.
J. (Sch.) = 31 nap (S^age).
K. (M.) = Mart. '28.
V. zóna. — V. 30 lU'.
(Zwischen N. B.) -tö^SO'— 47° (é. ez. között.)
IMiii.-iiilnli iloniliviilók. — .'pUgeUanb jenfeitci öcv Sonali.
^Mart. 12. — (in) Szt-Gotthárd. — 232 m.
10.
<i Alsó-Lendva. 1()2— 300 m.
t Apr. 7. — i< Zala-Egerszeg. — 15() m.
Alf<">l(l. — Siefcôene.
Mart. 28. — « Kis-Harta. — !)8 m.
Kcicli li<'()\A idők. Oeftiirtie (Erhebung.
Apr. 12. — (ill) Albák. — 71(1 m.
i Mart. 28. — « Kolozsvár. — 34!) m.
Apr. 3. — « Szászrégen. — 3!)8 m.
^Mart. 27. — " Görgény-Szt-Imre. —
Q 421—700 m.
Ennek a zónának a legkésőbbi dátuma (apr.l 2.)
összeesik a legmagasabb tengerszin feletti fek-
véssel (71(j m.). — Különben az adatok száma
kisebb, hogysem további következtetésekbe be-
mehetnénk.
71
$)aê fpätefte 2)atiim (9lpr. 12.) biefer 3oiie faut
mit ber l)öá)íten í)i)pfűiii. l'âge juíaimuen (71(5 9)î.)
^■ür uieiterc ÎNergleidiuiiçicn tft bio Sai)l ber Traten
iiid)t aiiêreidjeub.
Az Y. zóna formulája :
5yorme[ ber V. 3o"f :
L. (F.) — Mart. 10. (iu) Alsó-Lendva.
Lk. (Sp.) — Apr. 12. « Albák.
J. (Seh.) = 34 nap (îaije).
A'. (M.) ^ Mari. W-h.
YI. zóna. — YI. 3oiie.
(Zwischen N. B.) 47"— 47°30' (é. sz. kü/ött.)
IMiii.'iiiirili iliinilivitlc'k. — Jpügcllniib jriifcitc Scr îonou.
^ Apr. 13. — (in) Felső-Lövő.— 350— 410m.
i Diinánliíli síksáji ós a/. Alfíild.
(?6cne icnfeitê! ber îonaii uii6 Sic iiiifl. îicfcbciic.
Mart. 28. — (in) Körmend. — ]9;l m.
<i 21. — Il Magj'ar-Genes. — 130.
(I 30. — Il Pápa.— 154.
Apr. 2. — Il Székeísfehérvár. — 111 m.
Il 1. — Il Agárd. — 120 m.
Il 7. — Il Kelenföld. — 110 m.
Mart. 30. — « Sziget-Szt-Miklós.— l()2m.
Keleti lieyj'vidék. — Oeftlidie (Sr^ebiing.
Api'. 12. — (in) Zilah. — 2G7 m.
Mart. 24. —
24.
30. —
30. —
31. —
30. —
27. —
27.
27.
7. —
Apr.
7. —
12. —
12. —
12. —
10. — .
Dees. — 251 m.
Bethlen. — 250 m.
Makód. — 329—450 m.
Mititei. — 400 m.
Telcs. — 400 m.
Naszód. — 32(1— (100 m.
Kis-Piebra. — 332 m.
Nagy-Eebra. — 376 m.
Neposz. — 3r)l — ()00 m.
Oláh-Szt-György. —
490—800 m.
Major. — 560—800 m.
Less. — 734 — 899 m.
Magura. — 550 — 600 m.
Nagy-Ilva. — 600—900 m.
Uj-Eadna. — 600 m.
elvonultak». — Zilah dátumii vonulási dátum-
nak túlkéső, megniagj^arázza a megfigyelő (Pun-
gur) jelentése : n Zilah vidékén átvonulásuk rit-
kán észlelhető, annál feltűnőbb, liogy apr. 12-éu
egy pár megjelent s az alsó gőzmalom kémé-
nyén megtelepedve apr. í'.\ — 20-ikáig épitették
fészküket ; azután eltűntek, s többé nem is vol-
tak láthatók». Itt tehát csak egy alkalmi adatról
lehet szó. Feltűnő, hogy ebben a zónában a ke-
leti lieg;\'vidék területén, a martiusi adatok
most már annak nyugati felére tolódnak át, s a
keleti oldal adja az aijrilisi dátumokat. Tehát az
eddigi viszony megfordítottja.
©eljr iiitereífant ift bie "■lìeobadjtiiiuj uûu Sleíeii^
fölb (SDr. 3Bnrtí)a) : «am 7. 3(pr. íam von SO. ein
/S-fug »on 500 — 600 Stücf, freifte lange, bann 50g
berfelbe gegen ^N ab » . 3 i 1 '^ I) ä» iv^t, erf lärt bnrd)
bie 3luf,ieid)iinng bea 3.ìeabad)tero (^^ínngurí : iCsljr
ÍDurcf)3ug bei ^Hal) nur feiten beobad)tet, befto auf;
fallenber mar eô, bafì am 12. 3U'r. ein -^îaar
anfani, lueldjeô fid) anf bm ©djornftein ber unte=
ren ji)ampfmül)[e nieberlaffenb, uom 13 — 20. fein
9îeft baute, bann aber piöütid) üerfdiumnb nnb nid)t
mieberfam». S)iefc Eingabe tann benuuid) nur ale
@e(egenl)eitâ:3)atum betrad)tct roerbeu. — 60 ift
auffalienb, bafê in ber Sîegion ber őftíidjen ert)e-
bnng biefer S^me, bie 91iärs=T>aten jelit fdion auf
bie uieftlid)e .öälfte beo territóriuma fid) uerfdjie;
ben, unb bie öftlid^e §aífte bie 3tpri[=S)aten liefert.
3)aê biôt)er conftatirte Slierljältnifs änbert fid) beni:
nad) gcinâlid) ins (íntgegengefe|te.
A YI. zóna formulája :
formet ber YI. 3one :
L. (F.) — Mart. 21. — (iu) Magyar-Genes.
Lk. (Sp.) — Apr. 13. — II Felső-Lövő.
J. (Seh.) = 24 nap (-Tage).
K. (M.) = Apr. 1—Q.
Yll. zóna. — Yll. 3one.
(Zwischen N. B.) 47°;iO'— 48° (é. sz. között.)
^ Apr. 8. — (in) Sopj-on. — 212 m.
<! (I 3. — II Diós-Tenő. — 261 m.
t Mart. 18. — « Isaszegh. — 301 m.
28. — Il Piónaszék. — 362—600 m.
8. _ ,, Yissó. — Ca. 700— lOOOm.
i
o Apr.
Nagyon érdekes dr. Wartha feljegyzése Ke-
lenföhh'ől: «apr. 7-én 500 — 600 db. egy csapat-
ban, DK-ről jöttek s soká kóvályogva, E-nak
Behatóbb összebasonlitásra nem elég adat.
3ur eingel;enben aSergteid)ung },\\ luenig 3)aten.
A YII. zóna formulája :
formel ber Yll. 3one :
7â
L. (F.) — Mart. 18. — (in) Lsaszegh.
Lk. (Sp.) — Apr. 8. — « Sopron, Yissó.
J. (Seh.) = 22 nap (2:age).
K. (M.) = Mart. 28— W.
A VIII. zóna. — YIII. 3o"e-
(Zwischen N. B.) 48°— 48°— 30' (é. sz. küzött.)
Kis luuiiyar AUülil. — SÎIciiic uiifl. Pbeitc.
^Mart. W. — (in) Somorja. — 1:50 m.
Északi lioíiyviilék. — 9iürbli(f)c (?rf)c6mifl.
Apr. 2. — (in) Uj-Bars. — 171 ra.
« Selmeezbánya. —
593— !)42 m.
« Balassa-Gyarmat. — 1 48 m.
(I Gács. — 311.
(I Gömör-Rálió. — 27:! m.
4. — (I Rimaszombat. — 208.
Mai-t.
24. —
A])!'.
13. —
<(
7. —
«
12. —
Mart. 30.
Alföld. — SicfcÈciic.
- (in) Sátoralj a-Uj hely. — 117m.
Északi henj'^'idék. — 9iärtiU4c erftctnng.
^ Mart. 30. — (in) Visk. — 200 m.
oApr. 10.— (. Dombó. — :38:3— 900 m.
A vonulás irányára nézve csak Gács-ról van
adatunk (Kosztka), — >ENy-i irányban vonultak
át. — Gömör-Ráhó-n, a jelentés szeiint, (erdő-
hivatal) «nagj- csoportok II -ban mutatkozott, a
mi indokolja az aránylag késő dátumot. — A mi
ennek a zónának helyrajzi beosztását illeti, az
meglehetősen változó ; gyors egymásutánban
váltakoznak egymással síkság és hegyvidék, sőt
a 39° — 41'' k. h. között a nagj' magj'ar Alföld
mélyen bevág az északi hegyvidék regiójába.
2Baê bie Síidjtung beê 3"9^'ö anbcíanoit, Ijabeii
roir auê biefer^one eine ehiäige Síngabe, aiiê ®dcè
(o. Äo|tfa), 11)0 bie Störáie — >NW jogen. — gn
@ömör:3idl)ó geigten fie \\á) — laut 5Bericf)t —
«in großen Flügen», luoburd) \)a^j tierbältiiifenuifsig
fpäte 3?atum einigcrmaBen erfíart roerben faun. —
3)io orograpbifdic Weftoltung biefer í^^mK ifi íeí)r
almiect)ielnb, niitl)in audj bie (íiiitl)eilung fdjUHH';
(Sbene nnb 5öergíanb lued^fein bunt ab, äunid)cn
ben 39" — 41° ö. S. fdjneibet fogar bie grofie un;
garifdje î^iefebene tief in bie i)ìegion ber nbrblid)en
CSrtjebung [;inein.
A Vili, zóna formulája :
donnei ber Vili, ^one :
L. (F.) — Mart. 24. — (in) Selmeezbánya.
Lk. (Sp.) — Apr. 1:5. — « Balassa-Gyarmat.
J. (Sch.) = 21 nap (Sage).
A'. (M.) = Aìyy. 3.
A IX. zóna. - — IX. ^one.
(Zwischen N. B.) 48°30'— 49° (é. sz. között.)
Északi Iic(jyvi(lék. — 9íöcbliii|c Crftcbuiig.
.^îApr. 1. — (in) Geletnek. — 239— -JOO m.
^ Mart. 30. — « Badin. — 373— GOO m.
t Apr. 1. — « Beszterezebánya. —
362—000 m.
(( 1. — « Oszáda. — 587— 1000 m.
« 1. — <i Zólyom-Lipcse. —
375— GOO m.
« 1. — <i Szent- András. —
424^800 m.
« 2. — « Péteri. — 4(') 1—900 m.
Mart. 30. — « Eezsőpart. — 490—900 m.
Apr. 3. — « Breznóbánva. 498 — 900 m.
Mart. 28. — « Rozsnyó. — 314—797 m.
Apr. 2. — <i Kakasfalu. — 375 — 700 m.
Alföld. — îicFcbenc.
Mart. 28. — (in) Varannó. — Extra villan. —
132—250 m.
(c 30. — <i Varannó. — Intravillan.
Apr. iO. — « Szinna. — 216—400 m.
Mart. 20. - « Ungvár. S^^^]
120— 2G2 m.
Apr. 7. — « Ungvár (v. Medreczky).
Mart. 25. — « Eadváncz. — 136— 200 m.
Északi iicijyvidck. — 9íörMi(5c (Srljci>ii>ig.
Ajn-. 4. — « Dubrinics. — 169 — 400 m.
11.
Csornoholova.240— GOOm.
Szinna adata túlkéső, ha csak magasabb s
hegyes fekvésének nem tudjuk be. — Ungvár
apr. 7-iki dátuma elesik, az erdészek ott mái-
mart. 20-án látták. — Az északi Iiegyvidék
adatai ebben a zónában meglehetősen össze-
vágnak, csakis annak legkeletibb két állomása
mutat fel a többi adatokhoz kéjiest jelentéke-
nyebb késést ; érdekes, hogy ezt a két állomást
a nagy magyar Alföldnek ITngvárnál benyúló
ága a többi hegyvidéki állomásoktól elválasztja.
Ki kell emelnünk azt, hogy majdnem az összes
begyvidéki állomások egj'behangzó jelentése
szerint abban a régióban csakis <-=^ madái-.
73
(Säinna ju fpät, tueim mir feinc (jötjcre c\ooiiivapt).
uiib beröigc Sage ind;t lietrad)tcn. — Unguár'ő
«3tpr. 7.» ©Qtiim fäilt roeg, bie Aorftbcl)örben ^a=
den bort ben ©tord) îd}Ou am 20. ')rúm gcfehen. —
Sie Traten ber nörblid)en (5 ri) cluing ftinuucn
in biefer 3o"c auffattenb iibercin, nur bie bftUd)ften
jinei Stationen uicifen eine nerbiiltnifiniäBig größere
5l5erípiitiing niif, eá i)"t interefiant, ban öiefe jioei
©tationeu bnrdi ben einfdincibenben Xfteii ber
großen nng. î^iefebene non ben übrigen getrennt
nierben. 'ii.iir muffen nod) bernorbeben, bofi laut
einftimmigem 'öeridjte beinabe iämmtlid)er Statio=
neu ber ©rbebung, ber ©tord) in jener ^)iegio]i nur
ein S)urd),5ugèi)ogei (-<^^) ift.
A IX. zóua formulája :
gönnet ber IX. ßone :
L. (F.) — Mart. 20. — (in) Ungvár.
Lk. (S^j.) — Ajn-. 11. — « Csornoholova.
•J. (Seh.) = 23 nap (^age).
A'. (M.) = Mart. 31.
A X. zóna. — X. 3one.
(Zwischeu N. B.) 49°— 49° 30' (é. sz. között.)
Északi hegJ'^'iflék. — WürbUi^e O'-rljctmiifl.
(in) Budatin. — 400— GOO m.
« Fenyőháza. .500— 1000 m.
(( Alsó-Kubiu. — 4G.S — 700 m.
(. Rózsahegy.- 41)ü—900m.
(I Turdossin. — .569 — 800 m.
(I Szepes-Ófalu. 500—900 m.
«( Szepes-Béla. G31— 800 m.
^Apr.
«
Mart.
Apr.
(I
^ Mart.
b Apr.
8.
1.
28.
1.
1.
30.
0)0)
összegezve már most mind a lO zóna ered-
ményét, a következő összeállítást kapjuk :
®aê Sìejultat aűer 10 ^onen jnjammenfajíenb,
erbalten mir bie foígenbe 3iii«iiiiiii'>M"l^'lIii"Ö :
Budatin-híLn ajjr. 8-án ezrekre menő csapat-
ban vonult. — Alsó-Kubm-han — >-E felé vo-
nult át. — Szepes Bélán, megfigyelőnk (Greisi-
ger) szerint soha sem költ ; az idén először
apr. 22-én vonult át egy 20 dbból álló csapat
->É felé.
3n 58ubatin jogen itaufenbe am 8. aprii. —
3n SUèó^Kubin nur auf bem Tnrdijuge ^-N. —
Sin ©5epeê;33é[a niftet ber ©tord), laut unferem
33eobad)ter (©reifiger) nie : beuer bie erften 20 ©tüde
am 22. 3ipr. — >N burdigejogen.
A X. zóna formulája:
gnrmel ber X. 3one :
L. (F.) — Mart. 28. — (in) Alsó-Kubin.
Lk. (Sp.) — Apr. 22. — « Szepes-Béla.
J. (Seh.) = 26 nap (Sage).
K. (M.) = Apr. 9—10.
Aquila. UT.
Zóna
3one
Legkor.
Still).
Legkés.
Spät.
Ingad.
©ci)ro.
Közép
Díittel
I.
Mart.
lit.
n.
«
12.
ni.
«
10.
ÏV.
«
13.
V.
«
10.
VI.
((
21.
vn.
fl
18.
vin.
«
24.
IX.
H
20.
X.
«
28.
Apr.
3.
IG.
Mart.
30.
19.
Apr.
15.
37.
fl
12.
31.
n
12.
34.
((
13.
24.
«
8.
22.
«
13.
21.
«
11.
23.
«
22.
26.
Mart. 2G— 27.
« 21.
« 28.
« 28.
« 2G— 27.
Apr. 1—2.
Mart. 28—29.
Apr. 3.
Mart. 31.
Apr. 9-10
A legkorábbi nap mind a 10 zónál)an már-
cziusra esett ; a legkésőbbi egy esetben (II. zóna)
márcziusra, 9 esetben pedig áprilisre. — Az
ingadozások zónánkint különbözők, legnagyob-
bak a III — V. zónában, oka lehet ama zónák
hegyrajzi alakulásának nagy ellentéte. — A kö-
zépszámok zónáról-zónára kifejezett fokozatos
késést nem mutatnak fel, de annyi mégis
szembeötlik, hogy az első öt zóna középszámai-
nál a súly határozottan márczius végére, a
VI — X. zónában pedig inkái)b április első nap-
jaira esik. — Tehát a késés észak felé feltét-
lenül bebizonyul.
3^'er fr üb eft e íTag fiel in fämmtlid)en 3onen auf
3)iärä; ber fpätefte bagegen auf 3lpril eine ein;
äige 3o"i (II-) auêgenonnnen mit «ïlîarj 30.« —
îiie ©d)roanfungen fin^ )uid) 3onen uerfd)ieben,
bie größten faűen jebod) auf bie III — V. 3one ;
Uría(í)e fönnen bie großen orograpf)ifd)en ©egen;
fä|e jener 3onen fein. — Sie 'Hiittel uieife)! je nad)
ben einjelnen 3o"en feine anegeprägte ftufenroeife
a^erfpätung auf ; fo oiet prägt fid) aber auf ben
erften Slid auê, bafe taè ®eiüid)t ber ÏÏÎittel ber
erften fünf 3onen auf ßnbe Wir^ fällt, jeneê ba=
gegen ber VI — X. 3oncn fd)ou auf 3lnfang 3Ìpril. —
ülitl)in ill cine Urrfpfttuug gegen Horbrn cnt-
fttjicbtn imdjgctoirfcti.
Ha már most adatainkat a szerint a beosztás
szerint csoportosítjuk, a melyet Herman Ottó
feláUitott a «Madárvonulás elemei»* ez. mun-
kájában, akkor a következő eredményt kapjuk.
SBenn roir nun unfere Daten nac^ jener (Sintt)ei=
Budapest, 1895.
10
74
lu!U\ gvuppircn, uicld)c .Qtto i:»cnuaii in feinem
aderte «Cslomcntc bcê Üíogetíugeo»* aufgefteűt íjat,
fo erl^atícii mir folgenbeè 9{efiiltat:
Diináiilúli (liiiiilivi(l«''k. — í>ii!lcrlnll^ jenfcitS ber Sonali.
L. (F.) —Mait. K».
Lk. (Sp.) — Apr. 1 ;i.
J. (Sch.) = 35 nap (^Tage).
A'. (M.) = Mart. ?7.
II.
N;i(|y iriaíiyar Alföld. — ííroftc min. Íiefcbcítc.
L. (F.) — Mart. 10.
Lk. (Sp.)— Apr. S.
J. (Sell.) = ?,0 nap (STage).
A'. (M.) = Mart. '24— '25.
III.
Kolfti heiiyvldék. — Ocftli^c ©rlicbmifl.
L. (F.) — Mart. 20.
Lk. (Sp,)— Apr. 15.
J. (Sch.) = 27 nap (%aa,e).
K. (M.) = Apr. ?.
IV.
Északi licíjj'vitlék. — 9JörbIií)c ^rttebung.
L. (F.) — Mart. IS.
Lk. (Sp.)— Apr. 22.
J. (Sch.) = 35 nap (2;age).
K. (M.) = Apr. 5.
Legkorábbi az Alföld, ezt követi a dombvidék,
ezt a keleti hegyek középszáma, s legutolsó az
északi heg^'vidéké. A sorrend teljesen megfelel
a területek tengersz. feletti magasságaik szerinti
viszonyának, a mi által viszont az a hatás nyer
pregnáns kifejezést, a melyet a különböző
tengersz. f. fekvés gyakorolt a gólya korábbi
vagy későbbi érkezésére — az idén. — A ha-
tás állandóságát csakis további évek kutatásai
lehetnek hivatva eldönteni.
®aè früljcftc Wútá ifi jcneê tier ítiefebene, bie=
fem folgen ber Síetí^e naá) baê roeftticíie ^ügelíaiib,
bann bie őftíidje imb },\ú(\\t bic nörbíidie (SvOebnng.
<Caô3îad)cinanber entf^vidjt Doüfoinmen benljijpfo;
nietrifdjea ílíerbaítniffcn jener Sanbeêtl;eite, moburd)
öouH jcíir Ulirhiiug rinrn nuagrpröijttrn Äito-
bnirii finbct, lucldjr bic ucrírliicbcucH l)i|ploiti.
fnQEii — l)euer — nitf bns fríU)ccc ober fpiitcrc
* Budapest, 189,5.
(Erfrljciucu bís Stortile? tinpübtrii. Tie 'lHftän=
bigfeit biefer ilBirhing nad)äuiüeifen, tonnen nnr
bie (Voríd)ungen foígcnber Sal)i'e bevnfen fein.
Mielőtt most még az idei országos formula
megállapitására áttérnénk, kisértsük meg azok-
nak az adatoknak összegezését, a melyek az
idén esetleges «tömeges vonulásról» és a «vo-
nulás irányáról» érkeztek be. — Tömeges vonu-
lást az ország nyugati felében Kelenföldről
(500— (■)(«) db.), Gácsról, Gömör-Eáhóról és Bu-
datinból (ezerek) jeleznek; az ország észak-
keleti részén pedig két egymáshoz közel fekvő
helyről, Ungvár és Varannóról : Ungvárit eleinte
csak egyesek érkeztek s később több izben töme-
gesen vonult át (erdőhat. megfigyelése). — A mi
a vonulás irányát illeti, az Alföldön : Morovicoii
DNy-ról érkeztek, Horgoson a vonulás iránya
DNy -H'É, Kelenföldön DK ^É volt. Az ország
délkeleti részéből csak egy adatunk van Foga-
rasról, a hol — > Ny-nak tartottak ; az északi
hegjividéken pedig: Gácson — >ENy felé, Alsó-
Kubinban ^►E és Szepes-Béláu szintén — *E
felé vonultak. — Sokkal kevesebb adat, sem-
hogy az összefüggés megállapitásába bclemehet-
nénk, de szükségesnek tartottam külön kiemelni
őket annak dokumentálására, hogy mennyire
fontos lenne, ha t. megfigyelőink minden állo-
máson feljegyeznék ugy az esetleges «tömeges
vonulást», mint a vonuló gólyák uirányát« is. —
Nem hagyhatom még megemlítés nélkül azt,
hogy derék erdészeti apparátusunk Trenesén
megyétől Ár-va, Liptó, Szepes, Zemplén és Ung
megyéken át egész Mármarosig, tehát a Kárpát
hegység egész lánczolatán észlelte a gólyát, még
jjedig a legtöbb állomáson mint átvonuló mada-
rat, s e szerint az idei magyarországi meg-
figyelések világosan ellene mondanak annak,
az ellenérvek daczára többször felállított
tételnek, mintha a vonuló madarak a magas
hegyeket megkerülni lennének kénytelenek.
Altalánositani minden fajra ma még nem akar-
juk tapasztalatunkat, mert ezzel mi is az álta-
lánositó, spekulativ eljárás hibájába esnénk, de
annyit igenis megczáfolhatatlau tényként kell
kijelentenünk, hogy a gólya • — legalább Magyar-
országon — az egész Kárpáthegységen, még pe-
dig sok ponton neliézség nélkül vonul át, s azt
egyáltalán nem kerüli meg.
i^cnor uiiv nun an bie 3(ufftelínng ber Ijeurigen
!L'anbeô=(Vorme[ íd)reiten, iierfiuten mir oorerft bie
3ufaminenfaffung jencn'lngaben, meld)e über euen:
tuelle iil'iaffen;,üge» inib über bie ní){id)tung beö
75
3uöC5» SU uiiô ciiigeíaiifcu fiub. — aJíafíenaiige
fiat iiinii uns ano íileíeufölbioOO— (iOO ©t.), Öács,
®ömör=9{díjó unt) am ÌMibatiu (S^auíenöe) gemei;
bet; alle brei Stationen oset)bren ber lueftíidjen
^älfte beë Sanbeè an. lufscrbem nod) auê äroei im
novböftlict)en TI)eiíe beê l'aubeê — einauber nalic
liecjeubcu — ©tatioueu : namlid) auci llugiHiruiib
Sínranuó ; in Uiupár famen anfangö nur einseine
an, ípciter äOc-(en aber me()rma(ô ÏÏÎaffen buvd)
(Seob. b. ^ovftbeI)örben). — 30aô nun bie 3{id)tuiui
anbelançU, Î)nt man in ber Tiefebene foloienbeè
notiert : nad) 'üJiorouic famen fie oon SW, in ^or=
i]oő non SW — >N, unb in Selenfőlb non SO -^N:
auô bem ganzen oft lid) en XI) e ile beò S an bea
l^aben loir nur eine einjige Síngabe, unb suiar auô
bem fübbftlid)en 2'l)eile ©iebenbiirgené, auô ^0=
garaê luimtid), ino fie gegen — vW jogen ; in ber
nörblid)en (Srbebung enblid) jogen fie bei ©deô
gegen — >NW, bei 2Iiêi5=5îubin — ^N, unb bei ©äe=
peê:33éla ebenfailê ^N. — i^iel jn meiiige 9tnga=
ben, um in bie "JlbOanblung eineô eoentnetlen ,3ii=
fammentiangeê reell eingeí)en ju fönnen, id) í)abe eô
bennod) iiotl)ioenbig gebalten fie ju geben, um jn
boeumentiren, mie mid) tig eê märe, bie encn=
tuellen «Sliaffen^Süge» fammt ben «3"9â=
rt($tungeni) auf einer jeben ©tation eben=
fallò ^n notieren. — l^sd) fann and) jeneô nid)t
oljne (Sru'äl)nung laffen, baf; uufer tiu'btiger forft;
Hd)er atpparat nom Com. ii^reneôén angefangen,
über ítriui, l'iptó, 5jepeê, 3ci"Pl>-'n ""ö ^^"Ű' í^'ö
äum (Som. l'iármaroe, alfo liingô ber ganzen í£ette
ber ivarpatl)en, ben ©tord) l)euer beobaditet l)atte,
unb amar auf ì^cn Î)îel)r3abl ber ©tationen alò
«^urd)iugôiiogeli<, beiunad) luibcrfprcdjen öic
l)riti'igcìi iiHninrifrijcit ürobod)tmiijru anffnüriiö
jener, tro^ brr (ßcijcH-Argunicutr, oftmals
nnfgcllrlltcit iljrlia: nia ob rtiun bic jirljciibcn
Uögcl bir l)ol)r» örrgkrttru jii uiiujrl)ru ijriiö-
tl)igt juiircii. — 3Bir loollen uufere li-rfal)rung
f)eute nod) niá)t über fämmtlid^e Sirten nerallgemci:
neu, baburd) mürben and) mir ben Aebler eineô
bebuetii);fpefulatioen iierfaljrenô begel)en; fo oiel
muffen mir aber nunmel)runbebingt für eine unaii:
fedjtbare îbatfad)e erf'liiren, baf) ber ©tord) — in
Ungarn luenigftenô — bie gaiije Slarpaten=Äette
mit £'eid)tigfeit — unb jmar auf nieten "^punften —
burd)fe(3t, non einer Slbmenbung, alfo baô ift : non
einem Umgeben berfelben, feinerfeitô gar feine
Siebe fein fann.
S most még csak az idei országos formula
felállításával tartozunk, mely a következő lesz :
Wix mären nun noc^ mit ber 33cftimmung ber
l)enrigen Vanbeoformelo fd)ulbig, fie geftaltet fic^
mie folgt :
<>rs/;ïi.|os l'(>riiiiil:i. — Síanticífiti'mcl.
L. (F.) — Mart. 10. — (in) Vadászerdő, Alsó-
Lendva.
Lk. (Sp.) — Apv. ÏÎ4. — II Szejjes-Béla.
J. (Sell.) = 44 naji (iage).
K. (M.) = Mart. 31.— Apr. 1.
44. *— > Ciconia nigra, L.
Ajir. W. — (in) Kupiiioi'o.
II 3. — II Temes-Kubin.
II 1). — II Morovic.
II 23. — (I Réa.
II 10. — II Fogaras.
II 10. — II Horgos.
Jul. — Auf/. Il Keszthely.
KiípiiiOVO túlkéső, ügyelembe nem jöhet. —
Érdekes iíorí/o.s-ról Lakatos feljegyzése : «apr.
10-én csapat; 2G-án nagy csapat (100 — 150);
á8-án még nagyobb». — • Keszthely jjusztán al-
kalmi adat, megügyelő szerint (Lovassy) «a
szürke és vörös gémek között tartózkodott egv'
példány.»
^npinono ,yi fpät, anf5er 'Jld)t gelaffen. —
ijorgoô meift breiSaten auf: «10. 3lpr. ein j^lug ;
am 2(1. grofíer A'liig (100—150 ©t.); ben 28. nod)
gröfser» (n. ^'afatoS). — ,Hefitl)eh)'ê S)atnm nur
Welegenl)eitô:31ngabe, lant Íx'obad)ter (O- .í'ouaffi))
(il)ielt fid) ein ©tuet jRiifdien biegifd); unb^^^urpur:
'lìeiber auf».
L. (F.)
Apr. 3. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.)— II 23.—
.1. (Reh.) = 21 nap (^Tage).
K. (M.) = Apr. 13.
Rèa.
45. < — > Circaetus gallicus, L.
Apr. 1 5. — (in) Rèa.
Mart, iliífrl <' Nagy-Enyed
Apr. 0. — Il Diós-Jenő.
4(). "r-^ Circus seruginosus, L.
Mart. 22. — (in) Kupinovo.
II 22. — (I Temes-Kubin.
(I 21.— (I Béllye.
Aj>r. 16. — II Réa,
IQ*
76
irt
. 2:5.
— l,ni) Fogaras.
(1
29.
— (1 Horgos.
«
27.
— (1 Nagy-Enyed
)r.
8.
— (1 Keszthely.
fl
8.
— (1 So^jron.
(1
10.
— <i Somorja.
Réa fekvéséhez ké2)est túlkéső, figyelembe
nem jöhet.
Síéa siegen bie übrigen iial)eii Stationen in fpüt,
bleibt nnberücffidjtigt.
L. (F.) — Mart. 21. — (in) Béllye.
Lk. (Sp.) — Ajjr. 10. — « Somorja.
J. (Sch.) = 21 nap (ÍTagei.
K. (M.) = Mart. 31.
47. *^> Circus cyaneus, L.
Apr. (i. — (in) Keszthely.
II 17. — II Felső-Lövő.
Febr. 8. — « Somorja.
Somorja áttelelési adat. — A másik két állo-
más, tekintve, hogy e faj nálunk rendesen átte-
lel, tülkéső.
©omorjn, ein Ueberuniiternngô:®atuin. — Die
aníeren ,íuu'i òtationen ju fpät, lueiin luiv beben;
fen, bafí biefe :Hrt bei nns jäljvlid; übenuintert.
4S. <—> Circus macrourus, Gm.
Apr.
2. — (in) Horgos.
21'. — (I Diós-Jenő.
4U. i—> Circus pygargus, L.
Apr. 4. — (iji) Kiqiinovo.
Mart. 28. — « Horgos.
Apr. I . — II l'ettend.
<i '■JÜ. — <i Somorja.
Somoija túlkéső, figyelemlie nem jön.
SoMuirja 511 fpnt, fann nid)t beviiri'itdjtigt
luerben.
.30. -^e* Columba œnas, L.
Febr. 27. — (in) Kupinovo.
Jati. 18. — II Temes-Kubin.
Mart. 2. — n Temes-Kubin.
11 18. — <i Doroszló.
Mart.
7. —
(in) Réa.
Jan.
?S. —
« Fogaras.
Febr.
Ki. —
(1 Fogaras.
Mart.
1!». —
Il Sistarovecz.
(1
1 4. —
Il Dorgos.
«
l:i —
Il Nagy-Enyed.
«
'.). —
Il Szent-Gotthárd
(i
8. —
Il Alsó-Lendva.
H
2:1 —
Il Kőszeg.
<i
5. —
■1 Pettcnd.
«
l.j. —
Il Zilali.
Febr.
2:i —
Il Sopron.
Mart.
;i —
Il Hegv'kő.
(1
12.—
Il Diós-Jenő.
II
i:5. —
Il Mácsa.
II
:?. —
Il Gliymes.
(1
12.—
Il Gács.
II
11. —
(1 Dombó.
II
18. —
(1 Keczer-Peklén.
II
10. —
Il Tavarna.
<i
i:i —
Il Ungvár.
Temes-Kubin es Fogaras első dátuma, átte-
lelési adat.
^emeâ^Kubin'ô nnb A-ogaïaô" erfteê !î)atuin,
Ueberunnterungë^âlngaben.
L. (F.) — î'el)r. 1 (i. — (in) Fogaras.
Lk. (Sp.) — Mart. 2:1 — « Kőszeg.
J. (Sch.) = :^() nap (^age).
K. (M.) = Mart. 5—6.
5L
-< — >■
Co]
un
iba palumbus, 1
Mart.
12.
—
(ini
Kupinovo.
<(
l.j.
—
II
Béllye.
<(
21..
—
11
Doroszló.
Apr.
1.
—
11
Kis-Harta.
Mart.
2(;.
—
(1
Kőszeg.
((
l:?.
—
(1
Magyar-Genes.
(1
18.
—
II
Moor.
«
1:5.
—
(1
Fettend.
Febr.
2.j.
—
II
Sopron.
Mart.
—
11
Hegykő.
((
15.
—
11
Diós-Jenő.
«
4.
—
(1
Somorja.
«
21.
—
II
Ghymcs.
«
•.io.
—
II
Selmeczbánya.
fl
26.
—
II
Zuberecz.
Ajn-.
2.
—
11
Liptó-Ujvár.
Mart.
17.
—
II
Szepes-Béla.
77
Sopron túlkorainak látszik, de miután a kö-
zeli Heg^'kő és Somorja szintén korai dátumo-
kat adnak, el kell fogadnunk. — ■ Kis-Harta
ellenben későnek látszik.
©opron fd^cínt 5U früí), ba eo aber burc^ bie
ebcnfattê früben 3)atcii ber benad)bartcn §epfö
unb Somorja unterftütít luirb, inüiíen luir accep;
tiren. — EÍQ:,^arta íd)otiit baçU'ôen fpät ju )ein.
L. (F.) — Fehr. 3.5. — (in) Sopron.
Lk. (Sp.) — Apr. 2. — « Liijtó-Ujvár.
J. (Sch.) = 37 nap (^age).
K. (M.) = Mart. 15.
.52. -<^^ Colymbus septentrionalis, L.
Mart. 23. — (in) Somorja.
53
. -f-^ Coracias garrula, L.
Apr.
29. —
(in
Kuiíinovo.
((
Ivégénl
1 Pube 1
»
Temes-Kubin.
((
1 Valiul. J
30. —
«
Béllye.
»
21. -
<(
Doroszló.
Mai
3. —
«
Eéa.
4(
10. —
«
Fogaras.
Apr.
21.—
«
Horgos.
Mai
ü)_ ,
((
Nagy-Enyed.
Apr.
25. —
«
Lelle.
Jun.
/?. —
<(
Bojár.
Apr.
21. —
«
Magyar-Gencs.
Mai
4. —
((
Székesfehérvár.
Apr.
27.—
«
Fettend.
Mai
5. —
((
Nyirsid.
Apr.
33.
(1
Sopron.
Mai
9. ~
<(
Böös.
«
3. —
<i
Diós-Jenő.
«
/.9. —
«
Somorja.
«
7. —
«
Gács.
(1
7. —
«
Tavarna.
<(
25.—
((
Szepes-Béla.
Bojár tarthatatlan késő. — Somorja szintén
késő, nem vonulási adat. — A síksági állomá-
sok korai dátumaikkal élesen kiválnak.
Sojár unl)a[tbar ív'it- — ©omorja ebenfalíá
ípiit, fein 3"Ôô'^(ituin. — ®ie ©tationeu ber
©bene fepariren \\á) fiditlid) burd) früfiere 3lnfunftô:
î)aten.
L. (F.) — Apr. 21. — • (in) Doroszló, Horgos,
M.-Gencs.
Lk. (Sp.) — Mai 25. — « Szepes-Béla.
J. (Seh.) = 35 nap (^age).
K. (M.) = Apr. 8.
54. "—> Cotile riparia, L.
pr.
21
—
(in
) Kupinovo.
<(
24. —
<(
Temes-Kubin
art
végén 1
■ gnbc 1
((
Újvidék.
(1
29. —
«
Doroszló.
ai
9
—
<(
Rèa.
pr.
28
—
«
Fogaras.
«
14
—
«
Horgos.
«
1
—
(1
Agárd.
((
22
—
(1
Diós-Jenő.
(1
7
—
«
Somorja.
((
5
—
«
Dombó.
«
10
—
<(
Királymező.
Az idén is nagy ingadozást mutat.
3eÍ9t aud) í)euer cine grofje ©d^manfuitív
L. (F.) — Mart. 29. — (in) Doroszló.
Lk. (Sp.) — Mai 9. — ^ « Eéa.
J. (Sch.) = 42 nap (Taçue).
K, (M.) = Apr. 18—19.
55. <— ^ Coturnix dactylisonans, Mey.
Apr.
23_
(in) Kupinovo.
«
23. —
« Temes-Kubin.
((
15. —
(1 Béllye.
Mai
1.—
« Réa.
«
3.
(1 Fogaras.
((
6. —
« Nagy-Enyed.
Apr.
lü. —
(1 Kis-Harta.
Mai
5. —
(1 Kőszeg.
Apr.
30. —
<i Magyar-Gencs.
(1
24.—
(1 Székesfehérvár
«
30. —
« Fettend.
Mai
5. —
(1 Zilah.
(1
4. —
« Sopron.
Apr.
29. —
II Somorja.
Mai
5. —
II Ghymes.
«
6. —
II Gács.
((
14. -
II Zólyom.
«
10. —
II Tavarna.
Apr.
20.—
II Ungvár.
Mai
26.—
II Liptó-Ujvár.
A hegyi fekvésű állomások első tekintetre ki-
válnak májusi adataikkal.
78
Xk bcvflig gelegenen Stationen ícpavircn fid)
anffallenb biírd) ÍJÍai^Satcn.
L. (F.) — Apr. 1 ."). — (in) Bóllye.
Lk. (Sp.) — Mai á(l. — « Liptó-Ujvár.
J. (Sch.) = m nap (STttge).
K. (M.) = Mai 5—6.
56.
I.
III.
IV.
VI.
VII.
MII.
JX.
X.
! — > Cuculus canorus, L.
Apr. I . -
II / .
<i 5.
II 10.
II 17.
.. 10.
II i>;5.
II 17.
1.
Mart. :iO.
Apr. I 1 .
C. —
11.
l(j.
ïil.
í).
II 3s.
II 1).
Apr. 30.
(I .>.
•2.
Il 14.
« 20.
Il I (1. —
Il 7. —
« 11». —
Il 10. —
I. (1. —
Il lo. —
Il 7?. —
(i. —
Il á4. —
Mai 2. —
lin) Kupinovo.
Il Temes-Kubin.
Il Béllye.
Il Doroszló.
Il Piéa.
Il Vajda-Récse.
Il Fogaras.
Il Horgos.
Il Sistarovecii.
Il Doi'gos.
Il Tótvárad.
Il Topánfalva.
Il Nagy-Enyed.
Il Keszthely.
Il Kis-Harta.
Il Felső-Lövő.
"Il Kőszeg.
Il Székesfehérvár.
Il Velencze.
Il Fettend.
Il Zilah.
Il Sopron.
<i Mikló.'ifalu.
Il Nagy-Maros.
<i Diós-Jenő.
Il Somorja.
<i Ghymes.
Il Si'lnicrzhaiiijaix.Gïftz-
niacher).
Il SehneL'z))ánya(,v. Vadas).
(I Gáes.
(I Kabolya-rolyána.
Il Zólyom.
Il Tavarna.
.1 Ungvár. - I^Jilì^'j
Il Ungvár (v. Medreczky).
Il liadvánez.
Zuberccz.
Liptó-Ujvár.
Szepes-Béla.
Temes- Kubin-ríi nézve rnogfigyelőnk (Me-
nestorfer) azt jegyzi meg, hogy valószinüleg
nem az ekő. — iíe'a-ról azt irja megfigyelőnk,
hogy ott az első csak 17-én érkezett meg, da-
czára, hogy a szomszédos havasi községekben
már egy héttel előbb megjöttek, s ebből azt kö-
vetkezteti, hogy a havasokból terjeszkedtek
lefelé. Majdnem szóról - szóra ugyanezt irja
Fogaras-ró[ Czynk Ede: nApr. lO-én a reVscí
erdőkben, Fogaras-on pedig csak apr. 2".3-áu.
Sajátságos, hogy a kakuk, daczára a hegyekben
fekvő nagy hónak, ott sokkal előbb mutatkozott,
mint a már hómentes síkságon. Az igaz, hogy a
hegység tövében enyhébb volt az idő, mint ná-
lunk, csakhogy én a kakukot a btíkkrégión felül
láttam. Ugy látszik, hogy vonulási útja nem az
Olt (folyó) mentén, hanem a hegység töve hosz-
szában halad«. — Horgos, Kis-Harta, Székes-
fehérvár, Pettend aránylag késő, a két utóbbi
állomás már azért is, mert a közöttük fekvő
Velencze korai dátumot mutat. — Miklósfalu
szintén késő, megfigyelő meg is jegyzi, hogy
első érkezés bizonytalan. — Sehneczhánna apr.
23-iki adata elesik. Vadas ugyanott már lü-án
észlelte. — Ungvár apr. lá-iki adata szintén.
33ei 3íemco:)íínbin bemevft unfer 33eobad)tcr
(ÏÏÎcncftorfer), ïinfî uial)ríd)ein[id) íd)on friitier ange:
íonimen. — ÍUie 9iéa fdireibt man (u. Í^uba) iinö,
ba§ bort ber (Srfto nur nm 17-tcn anfani, trolìbcm,
ba6 in ben benadjbartcn fiibalpincn Oerter íd)on
eine SÜBodje frü()cr fidjtbar uuiren : barano ídjlicfet
er, bafe fie fid) lum beni Giebirgc anö ncrbrcitet
í;atten. — 3his Àogaraâ beridjtet §err o. ti.iyuf
beinaíje mörtlid) basfelbe: «S" ben 9{écêeer 3BaI:
bnngon ani lo. Ülpril, boi jogaráé bagegen erft
om iíS^ten. (Só ift cigent[)üinlid), bafi ber .Slnfuf,
troti bem nieten ©djiieo, im ©ebirgo bafelbft uiel
f ruber erfdjicn, aló in ber fd^neelofcn (Sbene. 2BoI)í
iiHiren am (Vufu' bee (^jcbirgeo milbere üage, aló
bei nná, bod) fanb id) ben -isogel über ber ììud)en
3íegion. Jsn biefem 'Jall feíjen mir, bafi ber B'ig
nid)t längs bem Dít^íyliifí, fonbern am %\\\v. bee
©ebirgeô ftattfinbet». — ,^orgos, Síiö--.v>arta,
Sjéfeefeljénuír nnb ^ettenb uerbaltnif!maf5ii;i
1 5n ípiit; bie beiben festeren Stationen lunfomcbr,
: weil baô ,innfd)en if;nen fcbr nabe liegeube 'lu':
(enc3e ein friiljcô :ratuiii anfiueifi. — lliiFlóia=
fahl ebenfatlô fpíit, ìk'obad)ter [v. 'iMff'effij) be^
merft awá): «erfte 3lnfnnft nnnd)er». — Sel=
mecäbanija'o «l'lpr. S:].« T^atuin fällt aiid) meg,
."Qerr 33abaö bcobad)tete bafelbft ben il^ogel fd)on
am lG=ten. — Uiigoar'è <i3(pr. Iri.» S)atum
bleibt anci bomfolbcn Wrnnbe ebenfallci iinborücf:
fidjtigt.
79
L. (F.) — Miu-t. ;-!(». — (in) Dorgos.
Lk. (Sjj.) — Mai '). — II Szepes-Béla.
J. (Sch.) = 37 nap (íuTage).
K. (M.) = Apr. 17.
57. < — >■ Cypselus apus, L.
Mai
4. —
(ill
) Rea.
Apr.
2'.». —
((
Fogaras.
Mai
4. —
((
Zilah.
Apr.
1!). —
«
Diós-Jenő.
Mai
(1. —
((
Pozsony.
Apr.
25. —
<(
Selmeczbánya(v.Gretzmacher).
«
m —
((
Selmeczbámjd (v. Vadas).
Mai
2.
«
Gács.
Apr.
12.—
«
Ungvár.
(1
12.—
((
Kosztrina.
(1
12. —
((
Sztavna.
Mai
12. —
(1
Liptó-Ujvár.
Apr.
2S. —
(1
Szepes-Béla.
Az idén is igen tarka adatsorozatot ad ; ki-
emelendő, hogy a legkorábbi — még pedig tel-
jesen megegyező — adatot, három nngmegyei
állomás adja, a melyek földiratilag az ország
legészakibb részéből valók, de domborzati viszo-
nyaikat illetőleg a nagy magyar Alföldhöz tar-
toznak. — Érdekes, hogy Somorjáii, a hol kü-
lönben rendesen költ, mint megfigyelőnk irja,
az idén egyáltalán nem jelent meg. — Fogaras-
ról megfigyelőnk (Czynk) azt irja: «1 db. ; első
eset, hogy e madár nálunk már ily korán jelent-
kezett, azontúl május ()-áig nem is láttam, akkor
G db. vonult át — >K felé». — Diós- Jenőn apr.
19. és 29-én volt egy-egy darab látható, előbbi
DNy —> ÉK, utóbbi — > DK irányban vonult
el. — Pozsony-han egyszerre egy csapat érke-
zett, a melynek egy része másnap eltűnt, másik
része pedig fészkeléshez látott. — Szepes-Bélán
apr. 28-án néhány érkezett, 2y-én eltűnt ; május
5-én ismét jött 1 db., í)-én már sok.
©ietU aud) í)cucr eine feíir Inmtc ^atenveií)o : es
ift ju lietoncn, ha]] bic früljcftcn — unö juiar uoíl:
ftönbig übcrcinftimmenbeu — brei íSateii, uoii brei
int Gomitate Uiu;\ (icgenbcn 5tntitmeii ftamiiicit,
roeícfie geoi-irapljiíd) boni nbrblidieu Tíieile bcô 2an--
beâ aiujeí)ören, Ijíjpíometrijd) aber ju ber großen
img. î^iefebene í;tiiaured;nen ftnb. (Se ift ebenfaűe iiu
terefíant, bafí bie "-llíaucvíegter in Somorja, roo fie
fonft iaíjrlid) niftcu, luie uníer 33eobad)tcr (Sîuii^t)
fc^reibt, l)euer gar uidit angefommeu ftnb. — 3ítie
^ogaraő fdireibt i'. (i^nnf: (i3tpr. 29, 1 iStücf ;
erfteu ^aH, bafe fid) biefer Í\ogct bei nnő fo friib
äeigte, feitbcm falj id) and) bie jnni (1. 3Jiai teine,
bann G St. —> 0 jietjenb. — ^n S i ó ê -- 3 e n ö
nmren nnr je ein Stücf fidjtbar, am 19. unb am
29. yiprii; erfterer .^og S\V — >X0, ic(5terer ->Sü
ab. — 3» ^oàfotii) fttm anf einmal ein ^hig an,
bie eine ijälfte nerfdjioanb ben aitberen Xai^, bie
anò(xc ôciiftc fdjritt jur a3rut. — ^n © j e p e ê=
33 eia erfcí)iencn am 28. 9ípr. einige, am 29. vn--
fdjmanben fie ; am 5. 9Jiai erfdjien wieber eine, am
9. uiele.
L. (F.) — Apr. 12. — (in) Ungvár.
Lk. (Sp.) — Mai 12.— « Liptó-Ujvár.
■T. (Sch.) = ;il nap (^nge).
K. (M.) = Apr. 27.
58.
Dafila acuta, L.
Mart. 2. — (in) Temes-Kubin.
<i 29. — II Horgos.
Apr. t2. — II Kis-Harki.
Mart. 1 2. — n Sopron.
Kis-Harta tarthatatlan.
.^iô-.^arta nnljaltbav.
59. «^ Emberiza miliaria, L.
(ri'ii (iaii;m 3Biiilcil,;„\ ri„^,„.^„
\ Egész télen \(n^) Hovgos.
Jan. 1. —
I Áttelelt 1
iUcbi'inuiiteitJ
Mart. 12. —
i< 1 8.
II 1'.).
II 17.
J Áttelelt I
lUclicrnnntcvt/
Keszthehj.
Pettend.
Kőszeg.
Zilah.
Diós-Jenő.
Budapest.
Somorja.
Koszeg-en az idén, mint megfigyelőnk (Cher-
nél) hangsúlyozza, ííem telelt át. — Diós-,Ienőn
1 db áttelelt, de a vonulók csak mart. 19-én
jöttek meg.
3n Slöfeeg l)at bener, mie u. (iljeniel anöbviiáíid;
betont, nid)t übenointert. — 3» ©ióeí^euö
übenuinterte 1 ©tűd, bie ai'QÍer finb aber erft am
i'.t. ì)ùu;5 angefommen.
L. (F.) —Mart. 12. — (in) Kőszeg.
Lk. (Sp.)— (I 1!».— II Diós-Jenő.
J. (Sch.) = 8 nap (ítage).
K. (M.) = Mart. 15—16.
80
60. -<v> Emberiza pithyornus, Pall.
Egy Magyarországon még ma is kétes madár,
melyről Lakatos Károly úr, horgosi megfigye-
lőnk, a következőket irja : «Haering Ede jjol-
gári iskolai tanái'tól kaptam egy szép élő pél-
dányt, melyet szegedi madarászok kerítettek.
Junius közepéig tartottam kalitkában s ekkor
vadászom vigj'ázatlansága miatt világgá ment».
(Sine für bie Drniê Ungarns nod) immer írooifeU
f)ûfte 35oge(art, über roeícíje unfer "üeobacíjtcr in
forgóé, .^err non l'afatoê, mie folgt berid^tet:
«Sdì erbieít pom ."òerrn ^bürgerfdinflebrcr (Sbunvb
^aeving, ein fd)oneè, lebenbes (á'remplar, meldieô
©äegebiner 3Sogeífanger irgenbroo gefangen ()aben.
Sd) f)ielt eô biè 'DJÎitte Tsmii i"' íilafig, bann cntflob
eè aber in ^olo,í Uni)orfid)tigfeit meines ^uflfvo».
(;i. <■&> Emberiza schœniclus, L.
{nÍ^^un]-(^^) Horgos.
Febr. 6. — « Sopron.
Mart. 19. — « Diós-Jenő (az első; bie ®rfte).
I Áttelelt
111
ìlUbmmntatl — "' SomOrja.
02. ■<— > Erismatura leucocephala, L.
Apr. lu. ■ — • (in) Velencze.
Mindössze öt darab volt látható ; egy darab el
is ejtetett.
3m ©anjen 5 ©t. gefeiten ; ein Stücf mnrbe aud)
erlegt.
ß3. <—> Erithacus cyaneculus, Wolf.
Mart.
2G.
— (in) Bocsár.
Apr.
«
«
«
9.
6.
2.
Ci.
— <( Horgos.
— « Keszthely.
— <i Sopron.
— <i Diós-Jenő
((
G.
— (1 Somorja.
Az idénre korai adatok.
%üx l)(xm frütje ®aten.
L. (F.) — Maii. 26. — (in) Bocsár.
Lk. (Sp.) — Apr. 9. — « Horgos.
J. (Sell.) = in nap (ííage).
K. (M.) = Apr. 2.
64. <—> Erithacus luscinia, L.
Apr. 7. — (in) Temes-Kubin.
a 2. — « Béllye.
Apr.
10.
—
(ini
Doroszló.
V
IS.
—
(1
Rèa.
Mai
:i.
—
il
Fogaras.
Apr.
11.
—
«
Horgos.
((
14.
—
»
Lelle.
(1
s.
—
(I
Kőszeg.
<i
11.
—
li
Csepreg.
«
s.
—
a
Magyar-Gencs.
0
10.
—
u
Velencze.
((
11.
—
a
Fettend.
«
10.
—
<i
Sopron.
((
I.J.
—
a
Miklósfalu.
<(
:i
—
.((
Diós-Jenő. — Extravillan
<(
17.
—
H
Diós-Jenő. — Intravillan.
(1
11.
—
a
Somorja.
(1
8.
—
a
Ghymes.
((
9.
—
(1
Gács.
«
17.
—
a
Tavarna.
<(
1.5.
—
(1
Ungvár.
Az összes állomások között Fogaras a leg-
későbbi, oka lehet, hogy, megfigyelő szerint, ott
csak «ritka jelenség». — Lelle viszonylag késő,
ok : első érkezés bizonytalan. — Aránylag Réa
is túlkéső, lehet azonban, hogy ott ugyanaz az
ok hat, a mi a vele hasonló fekvésű Fogarason.
Unter allen Stationen fogaras bie fpätefte,
möglid^e Urfadie : bofe bort bíefe 3lrt — lant 33e=
obaditer — nur «eine féltene (Sríd)einnng ift». —
l'elle i)evt)altniBma|3ig fpcit, Uvfadie : «erfte Sln^
fünft unfid^er». — dléa uertiältniBmäfeig ebenfaHê
fpät, möglid) ans benifclben ©runbe, mie in '^o^a--
raô, meld)em ber ''^^nnft febr äbniid) fitnirt ift.
L. (F.) — Apr. 2. — (in) Béllye.
Lk. (Sp.) — Mai 3. — « Fogaras.
J. (Seh.) = :^2 nap (2;age).
K. (M.) = Apr. 17—18.
65.
■^-^
Erithacus philome
)r.
26.
— (in) Fogaras.
(1
13.
— (1 Horgos.
«
27.
— <i Nagy-Enyed
K
28.
— IC Zilah.
((
20.
— 11 Ungvár.
L. (F.) — Apr. 13. — (in) Horgos.
Lk. (Sp.)— « 28.— (c Zilah.
J. (Seh.) = 1 (') nap (3:age).
K. (M.) = Apr. 20—21.
81
(")(;.
<-e>Eri
tha
Lcus rubecula, 1
Mart.
20. —
(ill) Kupinovo.
((
IG. —
(I
Doroszló.
«
28. —
((
Eéa.
«
14.—
«
Fogaras.
«
29.—
((
Nagy-Enyed.
«
22. —
II
Keszthel_y.
Apr.
2.
(1
Kis-Harta.
Mart.
21. —
(1
Kőszeg.
<i
21.—
(1
Pettend.
Apr.
m —
II
Zilait.
Mart.
12.—
<i
Sopron.
((
23.—
(I
Diós-Jenő.
Apr.
iS.—
(I
Fìsso.
Mart.
23.—
(1
Somorja.
((
30. —
(1
Selmeczháuya.
«
28. —
(1
Gács.
((
30. —
(1
Tavarna.
«
30.—
(1
Ungvár.
<(
31.—
(I
Zuberecz.
Apr.
m —
II
Liptó- Újvár.
((
2. —
«
Szepes-Béla.
Kis-Harta, Zilah, Vissó, szemben a többi, még
a hegységekben is constans martiusi dátumok-
kal — tarthatatlanok. — Liptó- Uji'ár, daczára
fekvésének, szintén túlkéső — szemben Zube-
recz és Sz.-Béla korai dátumaival.
«;ië=§arta, B'ía^' i^íffó fiiib (\i\}.c\\ bie übri=
gen, foflar im ©eînrge cûuftanicn 'DuirjDatcii, un;
{)altbar. — Siptódljüár ift tro^ feiner Sacje 3»=
berecj unb (Sa.:33e'ía (jeijenübcr ebenfalls ju \\)&t.
L. (P.) — Mart. 12. — (in) Sopron.
Lk. (Sp.) — Apr. 2. — « Szepes-Béla.
J. (Sch.) = 22 nap (^.aa,().
K. (M.) = Mart. 22—23.
67. <^>^ Falco regulus. Páll.
{
ü^gész telén I ,;,,-, Unvaoq
?cn c3anäcn aBintev/i'"' -H-OlgOS.
Jan. 11. — (I Székesfehérvár.
Febr. {„„tifíy-23. (in) Pettend.
Mai-t. 23. — (in) Kőszeg.
Febr. 17. — « Tata.
Nov. 7.— Decz. 15. (1894) (in) Diós-Jenő. —
Azóta nincs ; feitbem feine.
G8. <—> Falco subbuteo, L.
Mart. 10. — (in) Temes-Kubiu.
Apr. 13. — « Fogaras.
Aquila. III.
Mart
23.
— (in) Horgos.
(1
21.
— (I Pettend.
(1
14.
— II Sopron.
Apr.
13.
— (1 Diós-Jenő
((
?0.
— (1 Somorja.
«
20.
— (1 Gács.
A síksági állomások, Somorját kivéve, csupa
mai"tiusi dátumot adnak; ez azonban «lövési«
dátum, tehát az első érkezést nem szabja meg.
2)ie ©tationen ber (Sbene ç^ebcn — Somorja
auegenommen — tauter 3)iärjbaten : jcneê ift aber
ein <i3lbí(í^n6»=®rttum, fivtrt bemnacb nid)t bie erfte
Stnfunft.
L. (F.) — Mart. 10. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.) — Apr. 2G. — « Gács.
J. (Sch.) = 48 nap (2:09e).
K. (M.) ----- Apr. 2—3.
69. < — ^>- Ficedula rufa, Bechst.
Mart. 20. — (in) Béllye.
Apr. 13. — « Rèa.
Mart. 14. — « Fogaras.
(I 25. — <i Nagy-Enyed.
Il 22. — Il Keszthely.
Il 26. — (I Kőszeg.
Il 30. — « Velencze.
Il 13. — Il Sopron.
(I 28. — Il Diós-Jenő.
Il 29. — Il Somorja.
<i 31. — (I Gács.
(I 23. — Il Ungvár.
Apr. 3. — Il Zuberecz.
Il 1 . — Il Liptó-Ujvár.
Il 13. — (I Szepes-Béla.
Piéa tarthatatlan késő ; megfigyelő irja is, hogy
akkor már «csapatban» látta. Az első érkezők
tehát alkalmasint kikerülték figyelmét.
9íéa un£)a[tbar fpät ; iBeobaáiter fd)reibt aud),
ba§ er fie «^^íngmeife» fab. 3)ie erften l'liigefom=
ménen [;aben fid) loaljrfd^einlid) feiner 3lufmerffam:
feit entjogen.
L. (F.) — Mart. 13. — (in) Sopron.
Lk. (Sp.) — Ajir. 13. — « Szepes-Béla.
J. (Sch.) = 32 nap (3:age).
K. (M.) = Mart. 28—29.
11
82
70. -<-^ Ficedula sibilatrix, Bechst.
Apr.
11.-
- (in) Plea.
«
21.-
- (1 Fogaras.
Mai
0. -
- 11 Nagy-Enyed.
Apr.
19.-
- (1 Kőszeg.
«
13.-
- 11 Yeleucze.
(1
23.-
- 11 Sopron.
«
13.-
- (1 Diós-Jenő.
((
23.-
- Il Somorja.
a
17.-
- Il Gács.
«
19.-
- Il Zólyom.
«
29.-
- Il Liptó-üjvár.
Nagy-Enyed túlkéső, s tényleg nlövetési»
dátum.
■Jînçuj^G'iiDeb ,^ii ipiit itnb factifcí) mir ii3((i:
íd;uJ3»--3)atum.
L. (F.) — Api. 1 1. — (in) Réa.
Lk. (Sp.)— II 29.— II Liptó-üjvár.
J. (Seb.) = 19 nap (Sage).
K (M.) = Apr. 20.
71.
Ficedula trochilus, L.
Mart.
29.
— (in
Eéa.
Apr.
13.
(1
Fogaras.
II
li.
<l
Horgos.
11
10.
«
Keszthely.
II
13.
«
Kőszeg.
II
2.
«
Velencze.
(1
8.
((
Sopron.
(1
7.
((
Diós-Jenő.
«
(>.
«
Somorja.
11
24.
«
Gács.
II
9.
<(
Zuberecz.
II
7.
«
Szepes-Béla.
Gács aránylag túlkéső, megfigyelő szerint ott
«ritka» madár.
®áca geçiien íie übrigen Stationen 311 ì\xxt: (ant
33eobaá;ter bort « feiten».
L. (P.) — Mart. 29. — (in) Réa.
Lk. (Sp.) — Apr. 1 \: — Il Horgos.
J. (Seh.) = 17 iiap (Sage).
K. (M.) = Apr. 6.
72. <^^ Fringilla cœlebs, L.
Febr. -.-(in) Horgos. {''^tmT}
Mart. 1. — 11 Nagy-Enyed.
Í Áttelelt \
lUcbcnoiiitcitl
Mart. 23.
Febr.
22.
Mart.- 27.
; Áttelelt 1
' Ucbcriuiutcvt)
Mart. 9.
II
23.
II
1.
11
19.
II
26.
11
26.
Apr.
5.
(in) Kőszeg.
II Kőszeg.
11 Fettend.
11 Magyar-Óvár.
11 Diós- Jenő.
11 Diós-Jenő.
11 Somorja.
II Selmeczbánya.
II Ungvár.
II Ziibereez.
11 Liptó-üjvár.
II Szepes-Béla.
Kőszegen nébány áttelelt ; a tulaj donképeni
vonulók azonban — még pedig nagy csapat-
ban — mart. 23-án köszöntöttek be. — Diós-
Jenőn februárban 3 J az egyik majorban ; mart.
1 — 3 néhány ? is ; 9-én nagyobb csapat a major-
ban ; 28-án mindenfelé nagyobb csapatok. —
Somorján mart. 23-án már mindenfelé szól az
erdőben. — Szepes-Béldn apr. .""i-én sok nags'on
erős csapat érkezett.
^n Äö§eg í)aíicn einige überiinntert; bíe eigent=
íidjen Bi'iflí"' — i'i'b i^vax in großem îvtng — famen
ober erft am 23. Mäx^ an. — 3» Sióeí^enö
im gebet 3 Sim 9)îaierl)of; am 1 — 3. ÍJÍarj auâ)
einige ? ; om 9. größerer ghtg im iJiaieriiof ; am
28. überaß grijfîere pflüge. — ^n ©oinorja fingt
am 23. ^Jjidrj fcbon überall im 2Öaíb. — ä^ei <S>ie-
peê:S8éla famen am •"). 3(pr. inei;rere fcijr ftarfe
Slüge.
L.(F.) -
Lk. (Sp.)-
J. (Seh.) :
Febr. 22. — (in) Fettend.
• Apr. 5. — II Szepes-Béla.
43 nap (T^age).
K. (M.) = Mart. 15.
/ .). <**
Fringilla montifringilla, L.
Az elsők: Ho! i'
Az utolsók:
Sie erften: SBo?
Sie legten:
Jan. 1-5. — (in) Eéa.
— —
Mart. 8. — « Nagy-Enyed.
— —
Jan. 1. — II Kőszeg.
— Mart. 3-5
II 14. — II Fettend.
— 11 24
Mart. 20. — « Sopron.
— —
Jan. 26. — n Diós-Jenő.
— Il 8.
Il 3. — Il Somorja.
_ ,1 5.
Okt. 1 3. (1894) — (in) Ungvár.
— Il 16.
Kőszegen Jan. I -tői febr. 10-ig naponta lát-
ható volt, azután eltűnt : mart. 3 — 5-ig ismét
83
néhány darab. — S'o^wo/í-bau, noha ott »gyakori
s rendes téli madár, a múlt télen nem volt lát-
ható, csak mart. í20. és a következő napokon
nagy csapatokban». — Somorján csak elszórva
itt-ott mvitatkozott.
3n íívöfeecj üom 1. Januar (ns 311m 10. ^ekniar
tägtid) ficí)ttiar, bann üerid)rannben ; H— ">. iDiärj
uúcíier einige. — íjn ©opron «roaren fie int l;envi:
(jen äßinter nicí)t jn fotien, tro^bem M\i ber Serg:
fínf fonft ein regelinäiiiijer niib gar nic()t i'eítener
SBintcrgaft jn jein pflt'öt- G'i'ft nnr ani -20. ÜJUirä
nnD ben fotgenben íTagen íamen gro^e í^íüge». —
3n ©oniorja nur einjetn ^ie unb ba jn felien.
74.
Fulica atra, L.
Mart.
•3.
— (in
Kupinovo.
(1
7.
— (1
Temes-Kubin.
((
8.
— (1
Béllye.
(1
m.
— (1
Fogaras.
(1
98.
— «
Szeged.
<(
12.
— ((
Benedek.
((
14.
— ((
Keszthely.
«
22.
— (1
Székesfehérvár
Febr.
28.
— ((
Yelencze.
Mart.
11.
— «
Velencze.
«
12.
— (1
Sopron.
Apr.
ID.
— ((
Diós-Jenő.
((
Ki.
— (t
Somorja.
Fogarason ma már, mint megfigyelőnk
(Czynk), irja, csak -<^^>, valószínűleg innen a
késő dátum. — A .szegedi dátum tűlkéső, de
nem is vonulási dátum ; megfigyelőnk ^Lakatos)
ezt irja : «mart. 28-án láthatatlan magasból
hullott alá egy példány (holtan) egy szegedi ház
udvarára. Különben e faj vonulásáról hű képet
nem adhatok». — FetoiC^eu, mint megfigyelőnk
(Meszleny) irja: «hiteles állitás szerint» már
febr. 28-án megjött 1 darab. Ö mart. 11-én már
24 dbot látott, s azóta naponkint érkezik. Leg-
több mart. végén s apr. elején volt a tavon. —
Sopron-han mart. 12-én már számosan volt a
Fertőn. — Diós-Jenő és Somorja az első pél-
dányt jeg;^-ezték.
33ei í^ofloraS ift l)eute biefe 3írt nniuiu-lír nnr
-<-'^, lüadrfdjeiníid) Daíjer oaíi fpäte Tatum. —
íSjegeb ju fpíit, aber and) tein 3"9öbatnm, unfer
Í^eobad)ter (v. Safatoô) fd}rei6t: «Sím 28. Wixi
fiet von unabfeljbarer .^ö(}e ein @türf tobt auf einen
®5egebiner .'òof herunter, ^si) faun heuer non bem
Suge biefer 3írt uid^tâ berichten». — 33ei is ele ne, 5 e
roar, roie v. 2)kfiíeni) fdjreibt, ein ©tüd' «nad; g[aub=
roürPiger 3(nc.fage» fdion ani 28. 'február ange:
foinnien. (Sr fal) am ll.íJíiir,i 24 otücf, feitbem
töglid). ®ie 5Díeifteu auf bem 5ee non (i'libe Mäx^s
[né 3(nfang 3lprií. — lyn ©opron am 12. Wdix},
íd)0u uiele auf bem gertb^See. — Siós^Senö
nub Somorja notierten bie erfteii «Stüáe».
L. (F.) — Fein-. 28. — (ini Yelencze.
Lk. (Sp.) — Apr. It). — « Somorja.
J. (Seb.) = 48 nap (íCage).
K. (M.) = Mart. 33—24.
75. «t*> Fulix eristata, L.
Apr. 7. — (in) Somorja.
«Egy csapat. Néhány év óta itt rendes téli
vendég», irja Kunszt.
«(Sin ?fíug, fett einigen Sabreii rcgeínuteiger
3Bintergaft bet nuâ», fdjreibt lRunf;t.
7t). -(^^ Fulix marila, L.
Apr. 7. — (in) Somorja. — 1 cT.
77. -«--^ Gallinago gallinula, L.
.■\z elsők:
Hoi? .iz utohúk:
®te erften:
SÍBo ? îie legten :
Mart. 7. —
(in) Temes-Kubin. — —
« 8. —
« Béllye. — —
Apr. 15. —
« Horgos. — Mai H
Jail. 11. —
« TMpa. — —
Apr. 1. —
« Székesfehérvár. — Apr. 21
Mart. 2(). —
« Sopron. — « 11
« 20. —
» Diós-Tenő. — « 20
Apr. 11.—
« Somorja. — —
Horgos aránylag késő, de megfigyelőnk hatá-
rozottan az « elsők »-ről szól; legtöbb volt ott
apr. 21 — 29-éig. — Pápa adata tarthatatlan,
nekem úgy tetszik, hogy csakis a Gallinago sco-
lojiacinára vonatkozhatik.
•Òorgos uerf)ältniBmäHig fpat, unfer 33eobad)ter
(ü. Safatoê) fc^reibt aber entfd)ieben non ben
«erften»; bie Hieiften marcii bort nom 21 — 29. 3(pr.
ju feljen. — '■^nípa nnljaltbar, mir fd)eint, biefe
Slngabe fanu fid^ nur auf Gallinago scolopacina
bejie^en.
11*
84
, Az első érkezés formulája :
5vorme[ bor e r fi e ii -}l n F u ii f t :
L. (F.) — Mai-t-. 7. — (in) Temes-Kubiii.
Lk. (Sp.) — Apr. 15. — « Horgos.
J. (Scli.i --^ 40 nap {Xa(\().
K. (M.) = Mart. 26—27.
^^ í Az utolsó mutatkozás formulája :
■ I %oxmá öcs Ioti te II 3lufcntí)a[tö:
L. (F.) — Aju-. I I. (in) Sopron.
Lk. (Sp.) — Mai (■>. « Horgos.
J. (Sch.) = 26 nap (Jaoict.
K. (M.) = Apr. 33—24.
78. ■'rv^ Gallinago major. Gm.
Az ehök: Hol'.'
ïte etften : 3Bo ?
Mart. 14. — (in) Tenies-Kubiu.
Apr. 21. — K Horgos.
« 2:-i. — (I Sopron.
n 11. — (1 Somorja.
Az ido/sók :
Sie lelten:
- Mai 2.5.
- « 21.
^ I Az első érkezés formulája :
■ I í^vormeí bor or ft en 3(iifuiif t :
L. (F.) — Mart. 14. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.) — Apr. 23. — « Sopron.
J. (Sch.) = 41 nap (2:aae).
K. (M). ^ Apr. 3.
79. -e&> Gallinago scolopacina, Bp.
Mart
',). —
(in) Kupinovo.
(1
8. —
" Temes-Kubin.
(1
20. —
II Doroszló.
Jan.
15.~
II Rea.
Febr.
S3.—
•I Rea.
Jem.
27.—
Il lùii/aras.
Mart.
10.—
Il Fogaras.
((
2'J. —
Il Horgos.
«
25.—
(1 Székesfehérvár
(I
2G. —
Il Sojn'on.
Febr.
10.—
Il Diós-Jenő.
Mart.
23.—
<i Diós-Jenö.
A]ir.
11. —
Il Somorja.
Rea mindkét adata, Fogaras és Diós-Jenő
első adata áttelelési dátumok. — Somorja csu-
pán alkalmi adat, figyelembe nem jön.
aíéa'ö lieiPe Taten, Joönvao' uiib Tióó;
Senö'e evfteê ©atmii : Uebenüinteningo^Stiuiabeii.
©0 m ori Cl btos ßelegeitl^eite^Satum, faut roeg.
L. (F.) — Mart. 8. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.) — (. 29. — Il Horgos.
J. (Sch.) — 22 nap (î^age).
K. (M.) = Mart. 18—19.
80. < — > Gallinula chloropus, L.
Mart..
IC.
— (in) Kujiinovo.
Apr.
14.
— Il Fogaras.
(1
2^2.
— Il Keszthely.
«
3.
— Il Velencze.
(1
3.
— Il Sziget-Szt-Miklós
(1
23.
— Il Diós-Jenö.
(1
IG.
— Il Somorja.
Keszthely elesik, megfigyelőnk (Lovassy) sze-
rint: «első érkezés bizonytalan«.
>Ufetl)eli) fäUt loeg, laut iiiiíerem 58eobad;ter
(t). Sooaffi)): «erfte 3liifuiift luifidier«.
L. (F.) — Mart. IG. (in) Kupinovo.
Lk. (Sji.) — Apr. 23. n Diós-Jenö.
J. (Sch.) = 39 nap (%a%c).
K. (M.) = Apr. 4.
81. < — > Glareola pratincola, L.
Apr. 29. — (in) líéa.
(I 24. — II Horgos.
82.
Mart. 30.
II 24.
Gracnlus carbo, L.
(in) Keszthely.
II Somorja.
83. < — > Graculus pygmaeus, I'all.
Apr. G. — (in) Kupinovo.
84. -< — > Grus cinerea, L.
Mart. 10. — (in) Kupinovo.
II 4. — II Temes-Kubin.
Apr. G. — II Nagy-Borosnyó.
Mart. 27. — II Kovászna.
II 27. — II Horgos.
Apr. 1. — Il Kezdi- Vásárhely.
Il 5. — Il Ungvár (v. Medreczky).
85
Mart. áO— ;5J.l ,.
Apr. 4 — lb. J
Mart. í2U. — (in) Ó-Kemencze
Apr. 1. — « Dubrinics.
I E,. ,
TT . { JclŐhllt.l
Ungvár, l öori.t,^,, \
Ungvártl az erdőhatóságok két izben : mart.
20 — ol. és apr. 4 — 16. között látták seregesen
átvonulni ; tehát a mart. 20-iki dátum az első
érkezés. — Ez a faj hazánkban régebben fész-
kelt, egy idő óta azonban semmi adat sem ér-
kezik esetleges költéséről, sőt inkább összes
állomásaink csakis mint nátvonulót" említik;
azt hiszszük, nincs messze az idő, a mikor ezt
az érdekes madárfajt a honunkban fészkelők
sorából törülnünk — s eddigi biológiai jeg}'ét
{< — >■) megváltozott biológiájához képest át-
vonulóra (-r^^) kell változtatnunk. — Megfigye-
lőinknek fokozott figyelmét hirjuk fel e fajra,
kérve, hogg vonulásának egész képét a vonu-
lás irányával egyetemben legyenek szívesek
feUünteliii !
33ei Uiuum'v l)abeii &ic főn. umj. J-orftbcljörieu
jtoeimat: ^unídjcu bcii 20 — ol.3)íar5 iinb4— 16.
2ípvií %lim biird)5iii)ciib gefeiten, alò crfte i'lnfunft
gilt bcmnad) «'uJiarj 20». — Tieic Sírt l)at frül;er
ill Uiujûvn gcniftet, feit einer ,3eit erijníteu mir aber
gar feine Ennbe uon einem euentneÜ niftenbem
'îpaave, im ©ogentbeil, bojeidinen fio beiiiabe bie
fämmtlid)en 33eobad)tungê--£tationen alò ^nrd):
äugeübgel. ®ê ift bie ^át roo^I nid^t me^r meit, roo
mir biefe inteveifante isogelart auô ber 9fcií)c ber
bet uno niftenben 3íögel ftreiá;eu — nnb ihr biő^
Iierigeô biologiíd)có ,3cid)en (* — ^) iljrerueränberten
SSiotogie 9emäf3 in cin ^-^^ ncriunnbeín müíu'u. —
ÍSir bitten nnfero 'Seobad)ter, biefcr ipogei;
art eine geftcigerte iHnfnierfíamfeit uiibmen
SU root (en, nnb ben gnnjcu Abloiif beo Suíjcs
fttiiinit ber Uidjtwng gütigft ju notieren.
L. (F.) — Mart. 4. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.) — Apr. 6. — « Nagj'-Borosnyó.
J. (Sch.) = -M nap (Tage).
K. (M.) = Mart. 20—21.
85. ^>- Hierofalco sacer. Gm.
Mart. 1. — (in) Kécsa.
80. -< — ^>- Himantopus autumnalis, Haas.
Apr. 27. — (in) Temes-Kubiu.
II 27. — II Horgos.
Mart. 25. — II Keszthely.
87. -<— > Hirundo rustica, L,
1. zóna. — I. Sone.
(Zwischen N. B.) 44°30'— 45° (é. sz. között.)
Mart. 24.
Apr. 5.
<- 4.
Mart. 22.
Apr. 2.
1. 11.
Alfölil. — íicfcbcíic.
(in) Kupinovo. — Extrav,
II Kupinovo.
78 m .
Intravillan.
(I Panesova. — 7!) m.
II Temes-Kubin. — 82 m.
II Deliblát. — 93 m.
II Feliértemplom. — 1)7 — 141 m.
Keleti lieijyvidók. — Ccftlict)C (S'rOcbnng.
Mart. 27. — (in) Berzászka. — 81 m.
Apr. 6. — II Dalbosecz. — 254 m.
Mart. 25. — n Ogradina. — 58—249 m.
Apr. 7. — II Herkulesfürdő. 153 — 600 m.
Az I. zóna formulája:
ívonnel ber 1. '^owí :
L. (F.) — Mart. 22. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.) — Apr. il. — Il Fehértemplom.
.J. (Sch.) = 21 nap t^^age).
K. (M.) = Apr. 1.
II. zóna. — II. 3one.
(Zwischen N. B.) 45°— 45°30' (é. sz. között.)
Teiiijoi'iuellék. — lliig. Sctfüftc.
Apr. 29. — (in) Ogulin. — 323 m.
II -D.
Mart. 25. —
A,.,, /elején 1
'^1"- 13liifniigJ
II 5. —
Mart. 25. —
Apr. 1. —
Mart. 30. —
II 25. —
fvégénl
" \ eitSc J
Apr. 4. —
Mart. 29. —
Alföld. — Stcfc6citc.
(in) Lipovljani. — 143 m.
II .Jasenovác. — 94 m.
II Uj-Gradiska. — 129 m.
II Zupanja. — 86 m.
II Vinkovce. — 90 m.
II Nemei. — 90 m.
II Moroviè. — 85 m.
Il Palánka. — 83 m.
Il Újvidék. — 84 m.
Il Nagy-Becskerek. — 83 m.
Il Denta. — 93 m.
Kcloli licijyvidék. — Ocftliiiic (?f|)cbitiiij.
Apr. 9. — Il Tcmes-Szlatina. — 315 m.
Ogulin a többi adattal szemben túlkéső, a
zóna középszámának megállapításánál figye-
lembe nem jöhet. Lehet ugyan, hogy a tenger-
86
mellék egész más vonulási viszonyokkal bir,
mint az ország többi részei, de adatok hiján ezt
ma még megállapítani nem vagj-unk képesek ; a
kutatás ebben az iránj'ban még a jövő kérdése,
s ottani megfigyelők kezébe van letéve.
Dguliii ç\tç\a\ bie üíirigeii Stationen ju fpat, bei
3(ufftc(Iuiui ber Àornu-I für biefe Som' niiliraud)bar.
(Sö ift jiinir mbrtlid), baf; bie ung. Scefüfte aubère
3ugeüerl;a[tnifíe fiat, ale bie übrigen ©egenben beêi
Saubeê, mir föniien bieê aber wegen ílfangeí an
Späten iiente nod) nid)t eonftaiiren; eine Unter=
fndjung in biefer l'liiditung ift nod) eine Jyrage ber
3uínnft, unb liegt in ben §änben ber bortigen 33e=
obaditer.
A IL zona fonnulája :
gornieí ber II. 3oiie :
L. (F.) — Mart. Í25. — (in) Jasenovác, etc.
Lk. (Sp.) — Apr. 9. — « Ternes- Szlatina.
J. (Sell.) = l(j nap (iage).
K. (M.) = Apr. 1.
(Zwischeu
Mart. 55. -
Apr. 2. -
Mart. 25. -
« 10. -
Apr. 7. -
Mart. 2!t. -
« . 31. -
Apr. 1. -
Mart. i>4. -
Ai^r. 5. -
Mart. 25. -
Apr. :î. -
" 7. -
(I 7. -
<i 7. -
Mart. 30. -
Apr. 15.-
III. zóna. — III. ^owt.
N. B.) 45°30'— 46° (é. sz. között.;
AJfüld. — îicfcDciic.
- (in) Brlog. - 22U— 2'J3 m.
- « Raie. — 118 m.
- (I Belly e. — 87 m.
- « Bezdán. — !)1 m.
- « Apatin. — S(i m.
- « Boroszló. — !)! 111.
- « Csákóvá. — s:i m.
- n Liget. • — S8 111.
- (I Yadászerdő. — 1)7 m.
- Il Lnip. — ".Il ui.
- Il Temes-Iíékás. — lOCi m.
- Il Buziás. — 12.S ni.
- Il Izgár. — 131 111.
- Il Jerszeg. — 131 m.
- Il Vermes. — 152.
- Il Kiszetó. — Ilo m.
Bálincz.
25 111.
Kclcli lic(i>vi(l<-k. — Dcfílirtio CFrlicbmin.
7. — Il Dobrest. — 350 m.
l(j. — Il Szudriás. — I \1 m.
I . — Il Padurány. — KU m.
1. — Il Poverzsina. — KiS m.
12. — Il Furdia. — 214 m.
1. — <i Facset. — 1(i2 m.
(in) KosHOva. — 19Í) m.
Il Obába-Bisztra. — 271 ni.
Il Yajda-Hunyad.— 220— 381 m.
Il Déva. — 184 ni.
Il Réa. — Extrav. — 360 m.
Il Réa. - — Intrav.
I. Szászváros. — 224 — 340 m.
Il Ansel. — Ca. 700—800 m.
Il Oasa. — Ca. 700—800 m.
Il Gilcság. — Ca. 700—800 m.
Il Magura. ■ — (Com. Tlunyad.)
Ca. 1300 m.
Il Prigona. — 1513 m.
Il Kudzsir. — 322—670 m.
Il Szászsebes. — 263 m.
Il Sugág. — 461 m.
Il . Bisztra. — (Com. Szeben).
1321 m.
(I Felső-Porumbák. — 470 m.
<i Kerczisóra. — 491 m.
Il Alsó-Vist. — 426 m.
Il Fagaras. - i^^^;] 430 m.
Il Fogaras (v. Czynk).
Il Sárkány. — Ca. 470 m.
Il Hidvég. — 510 m.
Il Sepsi-Szt-György. — 542 m.
<i Nagy-Borosnyó. — 564 m.
Brlo(j, mely pedig Ogulintól (lásd IL zóna)
nem messze s majdnem ugyanolyan tengerszin
feletti magasságban fekszik, már sokkal korábbi
dátumot ad, a mi Ogulin késői dátumának érté-
két lerontja; Ogulin alkalmasint megfigyelési
liiba. — Apafin dátuma későnek látszik, sem-
mivel sem indokolt. — A legkésőbbi (Idtumok
összeesjick a legiiagijobb leiigerszúi feletti ma-
gasságukkal.
SBrIog, UH'íd)er Drt ju Dgulin (Vide II. Sonet
na[;e unb Ijíjpfometrifd) beinabe gleidj Hegt, giebt
ein üiel früf)ereo Tatnni; ber íiíertf) ber fpäten
3tngabe Dgniinê roirb babnrd) nod) nietjr »erniin:
bért; bei C'guíin babén mir eí- aller íyabrfáeinlid):
feit nad) mit einem inmbaditungc- víebler ,;u tljuu. —
21 pat in íd)eint ,yi fpät, mirD burd) nid)tô begrün^
bet. — Uebrigenô fallen bie fpäteften 3)aten
mit ben l)bd)ften bupfonietrifdjen Üagen anf=
faltenb äufammen.
Apr.
I
(1
1-
((
'2
(1
12
fi
2
ti
7
(1
17
<(
IS
((
12
a
IO
Mjii
2
Apr.
3(1
«
2S
«
4
«
1 6
<i
15
«
12
Mart.
30
Apr.
7
<(
8
(I
1
(1
7
((
15
((
12
«
8.
A ITI. zóna I'oniiuliija
ÎÇormel ber III. 3one :
L. (F.) —Mart. 19.—
(in) Bezdán.
Lk. (Sp.)— Mai 2. —
II Magura
87
L (Seh.)
A'. (M.)
45 najj (2'aiíe).
Apr. 10.
i\. zóiiíi. — IV. 3oi"í-
(Zwischen N. B.) 4«°— 4«°30' (é. sz. között.)
Dimandili iloiiilividék. — í^iigcaanti (cnfcitíi »cv 'Sannii.
Mart. 28. — (in) Nagy-Kanizsa. — IGÓ ni.
Apr. 2. — (I Nagy-Atád.
(I Kaposvár. -
2. —
12. —
3. —
- 130 m.
142 m.
Pécsvárad. 259 m.
Alföld. — îicfcbcnt.
« 3. — (I Szegszárd. — llö ni.
Mart. 23. — « Horgos. — 87 m.
Apr. 3. — II Szeged. — 84 m.
Mart. 31. — « Apátfalva. — 81) m.
Apr. 11. — « Pécska. — 102 m.
« 5. — II Csata. — 105 m.
Mari. 26. — II Paulis. — 12.5—322 m.
Apr. 10. — Il ßadna. — 124—153 m.
Mart. 29. — « Bokszeg. — 126 m.
Apr. 3. — Il Butty in. — 146 m.
Keleti hejjyvhlék. — Ceftiiifie ©ïtiebuiiB.
Il 1. — Il Lippa. — 208 m.
Mart. 19. — « Sistarovecz. — 245 m.
Apr. 13. — Il Dorgos. — 245 m.
Il 3. — Il Berzova. — 150 — 250 m.
Il 22. — I' Tótvárad. — 189—270 m.
Il 11. — Il Mermesd. — 310 m.
(I 1. — Il Felső-Vidra. — 715 m.
Il G. — Il Csertés. — 1002 m.
Il 6. — Il Topánfalva. — 540—900 m.
Il 6. — Il Abrudbáuya. — 600 m.
Il 6. — Il Bisztra (Com. Torda-Aranyos).
563—900 m.
(I 12. — Il Zalatua. — 440-630 m.
(I 9. — Il Offenbánya. — 471—800 m.
Il 17. — Il Rakató. — Ca. 1000 m.
Mart. 29. — « Nagy-Enyed. — 270 m.
-4. — Il Székely-Udvarhely. — 508 m.
7. — Il Csik-Szereda. — 670 m.
7. — Il Csik-Szt-Márton. — 688 m.
8. — Il Kézdi-Vásárhely. — 570 m.
4. — (I Bereczk. — 592 m.
Apr
.-.2-
Pécska, Tótvárad a körülötte fekvő állomá-
sokhoz képest túlkéső.
ipécêfa, ^ótücírab geiìen bie übrigen ©ta;
tionen 511 fpnt.
A IV. zóna formulája :
jyormeí íer IV. 3one :
L. (F.) — Mait. 19. — (in) Sistarovecz.
Lk. (Sp.) — Apr. 17.— « lleketó.
.1. (Seh.) = 30 nap (Sage).
A'. (M.) = Apr. 2.
V. zóna. — V. 3onc.
(Zwischen N. B.) 46°30'— 47° (é. sz. között.)
Diiiiáiitúli (lombvidék. — .'piigcUani) jcnfeii«! bet Sonnii.
Apr. 1. — (in) Szent-Gotthárd.
1. —
Mart. 24. —
Apr. 3. —
II 6. —
I. 10. —
Mart. 28. —
Apr. 7. —
Mart. 22.
II 26.
II 27.
232 m.
Alsó-Lendva. — 162—300 m.
Zala-Egerszeg. — 156 m.
Keszthely. — Extrav. 132 ni.
Keszthely. — Intrav.
Tapolcza. — 126 m.
Igal. — 176 m.
Alföld. — íicfcbeiic.
11 Kalocsa. — Extrav.
II Kalocsa. — Intrav.
II Szarvas. — 85 m.
— 97 m.
Keleti lieijy-^idék. Ccftliil)e CTr^cBimg.
Apr. 7. — i< Albák. — 716 m.
Mai 1. — 11 Béles. — 932 m.
Apr. 24.— II Dobrus. — ino m.
Mariséi. — 1199 m.
Magura. — Ca. 1300 m.
Gyalu. — 413—600 m.
Kolozsvár. — 349 m.
Torda. — 391 m.
Monor. — 479 m.
Szászrégen. — 398 m.
Gorgé ny-Szt-Imre.42 1 — 700 m.
Üvegcsür. — 544 — 800 m.
Iszticsó. — Ca. 1000 m.
Alsó-Fancsal. — 606 m.
Palota-Ilva. — Ca. 800 m.
Felső-Fancsal. — 1200 m.
Gödemesterháza. — 950 m.
1. —
24.
21.
12.—
3. —
1. —
6. —
2.
6. —
1. —
1. —
1. —
10.—
8. —
4. —
8. —
Az V. zóna formulája :
gottneí ber \. 3one :
L. (F.) — Mart. 22. — (in) Kalocsa.
Lk. (Sp.)— Mai 1.— II Béles.
J. (Sch.) = 39 nap (2:096).
K. (M.) = Apr. i2.
88
VI. zóna. — VI. Biglie-
(Zwisclipn N. B.) 47°— 47° :îO' (ó. sz. között.)
nini:'iiitrili iloiiibvidck. — .'ciügcUaiiii ieiifcitd &cr Tviiaii.
Mait. dì. — (ill) Felső-Lövő. — 350—410 m.
(I dò. — Il Kőszeg. — 274 m.
Apr. 4. — Il Könnend. — 193 m.
Il 7. — Il Szombathely. — 221 m.
(I (1. — Il Csei:)reg. — ISO m.
Il 10.— « Zala-Erdőd. — 152 m.
Mai-t. 28. — (I Magyar-Genes. — 130 m.
Il 30. — Il Pápa. — 154 m.
Alföld. — Siefedciic.
Il 28. — (in) Székesfehérvár. — 111 m.
Il 2!). — (I Velencze. — 114 m.
Apr. 7.— Il Peltend. — liO m.
Mart. 28. — « Sziget-Szt-Miklós. — 102 m.
Apr. 8. — (I Turkeve. — 88 m.
Keleti lieyy\'idék. — Ocftliiiic (frijebunfl.
(I 12. — (iu) Zilah. — 267 m.
<i Deés. — 251 m.
Il Bethlen. — Ca. 250 m.
<i Makód. — 32!)— 450 m.
Il Mititei. — Ca. 400 m.
Il Teles. — Ca. 400 m.
(I Naszód. — 326 — 600 m.
<i Kis-Eebra. — 332 m.
Il Nagy-Rebra. — 376 m.
Il Neposz. — 301 — 600 m.
(I Eomán-Budak. — 530 m.
Il Oláh-Szt- György. 490—800 m.
(I Borgó-Prund. — 462 m.
(I Majer. — 560—800 m.
Il Les. — 734—899.
Il Magura. — 550 — 60,0 m.
(I Maros-Borgó. — 600 — 700 m.
Il Nagy-Ilva. — 600—900 m.
Il Uj-Piadna. — Ca. 000 m.
Petteiid a tőszomszéd Velenczével szemben
túlkéső, íigj'elembe nem jő. — Killönheii ez a
zóna feltűnik ara'n.ykuj korai dáttmiaival.
Retteni) gegen bas knná)barte SSeíencje 311 fpät,
tuuf5 auf^er 3(d)t geiaifen mcrbcn. — U e bri g en 0
fällt bieje Bone mit iljren im SlUgeineinen
früi;en 2)aten auf.
M
;j. —
((
2. —
Mart.
:îo. —
(I
30. —
Apr.
2.
Mart.
30. —
<(
30. —
II
30. —
11
30. —
Apr.
i2_
(1
7.—
0
(1
II
0. —
7. —
«
2. —
u
2.
II
15. —
(1
2.
(1
7. —
A VI. zóna formulája :
formet ber VI. 3one :
L. (F.) — Mart. 24. — (in) Felső-Lövő.
Lk. (Sp.) — A]ir. 15. — « Maros-Borgó.
J. (Sch.) = 23 nap (Tnge).
K. (M.) = Apr. 4.
VII. zóna. — VII. 3one.
(ZwiRcbeu N. E.) 47°30'— 48° {é. sz. között.)
Diiii.'inlnli (lomliviilck. — .ipüflcUnii» jciifciK« ^cl• îunnii.
Apr. 6. — (in) Szarokő. — 269 m.
Mart. 27. — « Sopron. — 212 m.
Apr. 13. — Il Miklósfalu. — 1 23. m.
(I 4. — Il Telki. — 247 m.
Il 10. — (I Budakesz. — 231 m.
Il 3. — Il Nagy-Maros. — 368 m.
Il 2. — Il Visegrád. — 346 m.
Il 2. — Il Diós-Jenő. — 261 m.
Alföld. ~ ïicfcbeiic.
Mart. 30. — (in) Budapest. — 10S m.
(I 26. — Il Vácz. — 111 111.
Apr. 3. — Il Mácsa. — 150 m.
Il 6. — Il Isaszegh. — 301 m.
7.— Il Valkó. — 148— 188 m.
Kcicii ii«'i|\ vidék. — CeftUiftc (Srí)tbuna-
Il 8. — (in) Mármaros-Sziget.274 — 600 m.
(I 1. — (I Eónaszék. — 362 — 000 m.
Il 15. — (I Trebusa. — 367—1000 m.
„ 8. _ „ Yissó. — 480—1000 m.
Il 8.— Il Fajna-Vissó. Ca. 700— 1200m.
Miklmfaln túlkéső, tarthatatlan. Diós-Jenő
és Isaszegìi tuhíjdonkép már az északi hegy-
vidékhez tartoznak.
3)iiflóofalu 5U fptit, nnhaítbnr. — ®ió§=
^scnij nnb l.^ifaBegfj geliövcii eigentlicí) fciion ber
norbiidjen (Srljelning an.
A VII. zóna formulája:
(5^onneI ber VII. ^om:
L. (F.) — Mart. 20. — (in) Vácz.
Lk. (Sp.) — Apr. 15.— n Trebusa.
J. (Seh.) = 21 nap (2;age).
K. (M.) = Apr. 5.
8Í)
Vili. zóna. — Vili. 3otie.
(Zwischen N. B.) 48°— 48°;ìO' (é. sz. között.)
Diiii.'iiiliili dombvidék. — .ftügcUaiib jrnfrit^ Act- Taiinii.
Mart. :iO. — (in) Somnrja. — 1:!() m.
Apr. :?. — <( Vág-Sellye. — 121 m.
Északi heíjj-vidék. — 9íijrbriil)c (frOcfimig.
(I 2. — (in) Ghymes. — i;)2 m.
(I Máriacsalád. — 2S2 m.
<i Uj-Bars. — 1 7 1 ni.
« Kis-Ülés. — 597 ni.
« Rudnó. — 207 ni.
« Felső-Hámor. — 2()n m.
« Garamrév. — 211 — 700 m.
« Zsarnócza. — 230 m.
« Alsó-Hámor. — 300—400 ni.
n Szélakna. — 8(53 m.
« Selmeezbánya. — .593 — 942 m.
« Lenge. — Ca. 600 m.
« Bélabánya. — 484 m.
« Tópatak. — 594 m.
« Balassa-Gyarmat. — 148 m.
« Gács. — 311 m.
Il Rimaszombat. — 208 m.
(I Mocsolyás. — 334 — 422 m.
Il Parasznya. — 183 — 300 m.
Il Diés-Gvôr. — 183 m.
3. —
2.
4. —
1. —
10. —
1. —
1. —
1. —
14. —
7. —
1. —
12. —
12. —
3. —
7. —
7. —
3. —
8. —
Alfölil. — îicfcDcnc.
(I Sátoralja-Ujliely. —
Il Bocskó. — 141 m.
17 m.
Északi lieij>'\idék. — 'JiiirMit^c Ptlicbniia.
Mart. 30. — (in) Huszt. — lß8 m.
(1
27.—
«
Visk. — 200 m.
II
27.—
tì
Bustyabáza. — 209.
Apr.
5. —
«
Téosö. — 216 m.
K
11. —
«
Német-Mokra. — Ca. 700 m.
II
5. —
«
Dombó. — 383—900 m.
(1
10. —
«
Királymező. — 528 — 1 400 m
(1
11.—
«
Brusztura. — 602—1400 m.
Mart.
29,
«
Kabolya-Polyána. — 410—
1000 m
Apr.
10. —
<(
Tiszcsora. — 1200 m.
(1
5. —
«
Rahó. — 443 m.
(1
18.—
<(
Szvidoveez. — Ca. 700 m.
(1
3. —
<l
Bogdán-Rabó. — 548 m.
(1
10.—
«
Lazescsina. — 721 m.
II
2G. —
«
Bogdán-Lubi. — 613— lOOOm
Aquila. III.
A VIII. zóna formulája :
govmel ber VIII. ^oiie :
Mai
Apr.
L. (F.)
Lk. (Sp.)
J. (Sch.)
K. (M.)
(Zwischen
Északi
Apr. 6. -
II 3. -
II 10. -
II 10. -
II 10. -
II 10.-
3. -
Mart. 30. -
5. -
6. -
II 11.-
7. -
I. 9. -
Mart. 29. -
Apr. 5. -
II 4. -
II 4. -
II 10. -
Mart. 31. -
Apr. 10. -
<i 6. -
6. -
<i 10. -
<i 7. -
<i 8. -
II 9. -
8. -
9. -
II 12. -
II 8. -
II 10. -
II 18. -
9. -
1. IL-
II 24. -
II 4. -
II 5. -
(I 25. -
II 8. -
Mart. 27. — (in) Visk, Bustyabáza.
Apr. 26. — II Bogdán-Lubi.
31 nap (S^agc).
Apr. li.
IX. zóna. — IX. ^owt.
N. B.) 48°aO'— 4Í>° (é. sz. Isözött.)
licM.iyvidék. — Wórttüáic O'ctiebiing.
I Trencsén. — 211 m.
Nyitra-Kolos. — Ca. 250 m.
Dóczy-l'ürész. — 384 m.
Erdösurány. — 400—500 m.
Gyertyánfa. — 300—400 m.
Elesmart. — (>23 m.
Geletnek. — 239—500 m.
Znióváralja. — 510 m.
Körmöczbáíiya. 554 — lOOOm.
Mocsár. — 615 m.
Jallna. — 268— (iOO m.
Kecskés. — Ca. 400 m.
Dobó. — 447 m.
Liborcsa. — 228 m.
Óbegy. — 470—1000 m.
Badin. — 373—600 m.
Zólyom. Kgíj 295-500 m.
Zólyom (v. Boroskay).
Beszterczebánya. 362 — 600 m.
Oszáda. — 587—1000 m.
Zólyom-Lipcse. 375 — 600 m.
Szent-András. — 424—800 m.
Jeczenye. — 507 — 1100 m.
Péteri. — 461—900 m.
Rezsőpart. — 490—900 m.
Kis-Garam. — 492—800 m.
Karám. — 544—900 m.
Breznóbánya. — 498—900 m.
Szikla. — 947 m.
Dobrócs. — 576—800 m.
Benesháza. — 549 — 1100 m.
Maluzsina. — 733—1400 m.
Mibálytelek. — 620—900 m.
Vaczok. — 629—1000 m.
Teplicska. — 919—1200 m.
Rozsnyó. — 314—797 m.
Óviz. — 825— 1100 m.
Szomolnok. — 561—900 m.
Gölniezbánya. — 372—700 m.
12
90
Apr.
2H.
-- (in) Arany idka. — 05'.)- 1000 m.
Apr.
8.
Mart.
30.
— (1 Kakasfaln. — 375 — 700 m.
((
20.
Ain:
14.
— Il Keczer-Peklén. — 328 m.
<(
S.
a
7.
— « Yarannó. — 132—250 m.
41
10.
«
4.
— « Tavarna. — 1G3— 300 m.
(1
25.
«
18.
— « Homonna. — 156 — 350 m.
«
15.
((
10.
— « Szinna. — 210-400 m.
<(
14.
24.
Alföld. — îicfcSciic.
»
15.
«
2.
— « Ungvár (\. Medreczky).
<(
14.
120 202 m.
«
22.
((
:].
— « TTnaviv JEnlöhat^
(C
>5.
— <i Radváncz. — 13(J — 200 m.
lUava i
Apr
)r.
8. —
«
«
18.—
((
(i
12.—
((
V
21.—
l(
((
20. —
((
«
12.—
((
Északi licojviflék. — 9iärbliii|e CTcIictiiing.
Mart. 27. — (in) Ó-Kemencze. — 149—400 ni.
Dubrinics. — 169—400 m.
Kosztriua. — 298—000 m.
Tiirja-Remete. — 180— 400m.
Csornoholova. — 240 — 600 m.
Sztavna. — 379—700 m.
Szinevér-Polyána. — 791 —
1400 m.
Körmöczhánya túlkéső, tarthatatlan, a körü-
lötte levő állomások egy sem későbbi apr. köze-
pénél, sőt nem messze tőle van három máreziusi
adatunk.
Aörmöcjíuí 111)0 cntídiicícn uníjaUbor fpnt, tiie
ringé f)enim liegeiiboii mií ^umr »icleii ©tntioiicii
fioboii fein ípiitcvoc Tnluin, alo Wáiii 3tpril, brei
nidjí iDoit [Jeíjcnbc ©tatioiien uicifcii fogav iliärä--
®aten auf.
A IX. zóna formulája :
formel ber IX. ^oiie :
L. (F.) — Mart. 27. — (ini Ó-Kemencze.
Lk. (Sp.) — Apr. 25. — « Hzomolnok.
J. (Seh.) = 30 nap (Sage).
K. (M.) = Apr. 10—11.
X. zóna. — • X. .Bone.
(Zwischen N. B.) 49°— 4:9°30' (é. sz. között.)
Északi lieg>"Vi(lék. — 9lött)Uá)e Giíicbuiifl.
Apr. S6. — (in) Elava. — Ca. 250 m.
Il 10. — « Nag;\'-Bittse. — 308—000 m.
« 8. — » Budatin. — 400—000 in.
(I 8. ■ — (I Kisucza-Ujhely. 358 — 688 m.
« 7. — <i Fenyöháza. — 500—1000 m.
« 15. — Il Alsó-Kubin. — 468 — 700 m.
(in) liózsabegy. — 496—900 m.
(I Turdossin. — 509—800 m.
Il Zubereez. — 750 — 1300 m.
Il Liptó-üjvár. — 037-1 200 m.
Il Szvarin. — 684— 1100 m.
<i Vihodna. — 775—900 m.
Il Feketevág. — 750—1 100 m.
(I Szepes-Szombat. — 08;! m.
Il Szepes-Ófalu. — 500—900 m.
Il Szepes-Béla. — 631—800 m.
Il Podolin. — 570—800 m.
lllava a többi állomásokhoz képest túlkéső ;
csupa korábbi dátuinok kíiinyezik.
^íliiua gegen bie übrigen ©tatioiieu ,yi ípiit ;
luirb bura) lauter frühere S)aten umgeben.
A X. zóna formulája:
goniieí ber X. 3one :
L. (F.) — Api. 7. — (in) Fenyőháza.
Lk. (Sp.) — II 25.— II Szvarin.
J. (Seh.) = 19 nap (%a%t).
K. (M.) = Apr. 16.
Összegezve már most mind a tiz zóna ered-
ményét, a következő összeállitást kapjuk:
T-aty Síefultat aűer 10 3onen sufaiiiiuenfafícnb,
evbalten mir bie fo Igenbe 3:a(Hile :
Zóna
Legkor.
griU).
Legkés.
©pät.
Ingad.
Közép
mttei
I.
Mart. 22.
Apr. 11.
21.
Apr. 1 .
II.
Il 25.
« 9.
10.
1.
III.
Il 1!).
Mai 2.
45.
10.
IV.
Il 19.
Apr. 17.
30.
2.
V.
« 22.
Mai 1.
39.
1 2.
VI.
Il 24.
Apr. 15.
23.
4..
VII.
t 2().
in.
21.
Il 5.
vili.
Il 27.
« 26.
31.
11.
IX.
« 27.
25.
30.
« 10—11.
X.
Apr. 7.
« 25.
19.
Il 1C>.
A legkorábbi nap csak a legészakibb (X.) zóná-
ban esett aiirilisra, kälönl)en minden esetben
márcziusra. — A legkésőbbi két esetben (III. és
V. zóna) május elejére, a többi esetben április
második felére esett. — Az ingadozások zónán-
kint különbözők, legnagyobbak a III. és V. zóná-
ban, tehát csaknem ugyanaz a jelenség, a mit
a gólyánál tapasztaltunk (p. 73). — A közép-
számokban csakis a lll. és Y. zóna alkot nagy
ot
ugrást, oka néhány rendkívül )n;igaí< havasi
állomás késői adata Erdélyhői, a többi zónáknál
a fokozatos késés észak felé igen szépen tűnik
szembe.
^er früíiefte ííaoi fiel nur in ìiev uörblid;íteii
(X.) 3one auf 9íprií, fouft inniiev auf Mär^. —
Dev fpätcfte ^aç^ in smei ^-älleu (III. uub V.,3one)
auf l'lufauij 'iUax, foiiit auf bie 5H)eite .s^älftc 3lprilê.
Sie ©d)iuauf'ungeii fiub iierid)icbeu, bie jrijf5ten
jebod) iu ber TIT.uub V. ,3^^iif, affo beinalie biefefbe
li-rfdieiiuiug, meldte mir bei beni ©tord) erfabreu
í)abeu (p. 73). aSaâ bie aJîittel aiibelaucU, boi
biefeu biibeii nur bie III. uub Y. ßone eineu
gröfieren Sprung (llrfadje ber fpäteu 5^aten : einige
febr íjod) alpin liegeube Stationen ano 3iebeubür:
gen), fouft ueranfdjanlidjen bie übrigen
3oueu febr fd)ön eine grabatini fortfdirei:
teube iu'rfpätung gegen 3iorben jn.
Ha már most a Hirundónál is alkalmazzuk a
Herman-tele területi beosztást, úgy a következő
eredményt kapjuk :
ÍBenn luir min bie ^erinan'fd)e Êinttjeitiing and)
bei ber 9îaud)fd)roa(be anroenben tuoílen, fo erl^alteii
mir baô folgenbe üiefultat :
Diiiiáiiliili (liiiiibvidók. — ^ugellmia jciifcití ^cr Gannii.
L. (F.) — Mart. 24.
Lk. (Sp.) — Apr. 12.
J. (Sch.) = 20 nap (STage).
A'. (M.) = Apr. '2—3.
Alíölil. — îicfclicno.
L. (F.) — Mart. 10.
Lk. (Sp.) — Apr. 1.5.
J. (Sch.) = 28 nap (STage).
K. (M.) = 4p>-. i—2.
III.
K«■I(^li liojiyvidék. Dcftlirftc ($rlictiiiiig.
L. (F.) — Mart. 19.
Lk. (Sp.) — Mai 2.
•J. (Sch.) = 45 nap (S^age).
K. (M.) = Apr. 10.
IV.
l'is/.iki licoyvidck. — 92öciilid)c C^-rljebuiig.
L. (F.) — Mart. 27.
Lk. (Sp.) — Apr. 2(5.
J. (Sch.) = 31 nap (STage).
K. (M.) = Apr. il.
Mindenben támoyalja a gólya vonulásának
vizsgálatánál elért eredményt, legfeljebb annyi-
ban különbözik attól, hogy az I. és II. és viszont
a III. és IV. számú területeknek egj'más között
mutatkozó késése kisebb, tehát nem annyira ki-
fejezett, ellenben a sikság és dombvidék (I/II) —
s a keleti és északi hegyvidék (III/IV) közötti
különbség viszonylag nagyobb — mint amott.
®urd) biefe 3"|ammenfteniiug merbeu
b i e 9Î e f 11 1 1 a t e b e r II u t e r f ii d) u n g beo Giconia
alba-3ugeô in 511 le ni unterftü^t, mau f bunte
bodjfteiiô fo uiel Unterfdiieb eouftatireu, baf; {)ier
baâ iserljältnifi ber îliitteljaliten non je jmei 3ie=
gioneu, uub jroar ber I. íur li. uub ber III. ^ur
IV., refpeetiue ber Uuterfd)teb 5miid)en benfelbeu
nid)t fo fd)arf auögeprägt ift, mie bei bem Stord)e,
menu mir bagegeu bie I. uub II. 3ïegion sur III.
uub IV. uergleidjen, fo ift bie lierfpiituug ber te|:
teren üerl)äituif5mä|3ig g.'bfjer.
S most még csak az országos formula meg-
állapítása van hátra.
3{uu bleibt nur nod; bie 2luffteIIuug beò yanbeê=
formels übrig.
()
•s/.;m.|<>s
l'iii'iii
Illa.
— SnitSc^foïniel.
L.
(F.) -
— Mart.
1'.).-
-(in
) Bezdán, Sistarovecz
LI
i. (Sp.) -
- Mai
2. -
— <
Magura (Com.
nyad).
Hu
.J.
(Sch.) .
= iô nap {Xa^^,e).
K
.(M.) =
= Apr.
10.
88. <-^ Hydrochelidon fissipes, L.
Apr. 30.
« IS.
« IS.
(I 8.
'Z.Ì.
— (in) Ïemes-Kubin.
— (I Fogaras.
— (I Keszthely.
— II Velencze.
— II Diós-Jenő.
L. (F.)
Lk. (Sp.)
J. (Sch.)
K. (M.)
— Apr. S. — (in) Velencze.
— Il 30. — « Temes-Kubin.
— 23 nap (î^age).
= Apr. 19.
89. < — >- Hydrochelidon hybrida. Pall.
Mai 15.
2.0.
(in) Temes-Kubin).
II Velencze.
',)(). < — > Hydrochelidon leucoptera, Meisn.
Mai 13. — (in) Temes-Kubin.
(I 12. — II Keszthely.
(I 7. — <i Velencze,
12*
02
1)1. -< — > Hypolais icterina, Vieill.
Mai ;>. — (in) Fofjuras.
II S. — II Somoi-ja.
II 21. — II Gács.
92. -irór»- Ibis falcinellus, L.
Apr. 12. — (in) Kujiinovo.
II 26. — II Temes-Kubin.
Mai 2. — II Keszthely.
93.
■ Lanius collurio, L.
Apr.
W. —
(in) Béllye.
Mai
12. —
<(
Eéa.
II
3. —
<(
Fogaras.
Apr.
16.—
«
Horgos.
Mai
6. —
((
Nagy-Enyed.
(1
Í2. —
. ((
Keszthely.
Apr.
21.—
«
Felsö-Lövö.
K
24.—
«
Kőszeg.
Mai
•5. —
(<
Velencze.
Apr.
26.—
<l
Ppttenil.
Mai
.5. —
«
Zilali.
Apr.
27.—
((
Sopron.
II
26. —
((
Somorja.
Mai
1. —
a
Selmeczbánya
«
6. —
K
Gács.
((
7. —
{(
Zólyom.
<l
4. —
«
Ungvár.
«
l.j. —
«
Liptó-Ujvár.
«
14.—
((
Szepes-Béla.
Keszthely elesik, ok: «első érkezés bizony-
talan « .
,"«;e§tl)cli) fällt \w(\: Uríacf)e: «erftc 3tufunft
uiiíiá)cr».
L. (F.) — Apr. 16. — (in) Horgos.
Lk. (Sp.) — Mai 15. — « Liptó-Ujvár.
.T. (Sch.) = 30 nap (^Tnivi.
K. (M.) = Apr. 30.- Mai 1.
94. -<— > Lanius minor, (Ui.
Mai '!•. — (in) Béllye.
Apr. 28. — <i Réa.
II 28. — II Fogaras.
II 11. — II Horgos.
II 26. — (I Nagy-Enyed.
.Mai
.)_
— (in) Székesfehérvár
Apr.
27.
— II Sopron.
Mai
5.
— II Somorja.
Apr.
29.
— II Gács.
Mai
7.
— II Zólyom.
<i
8.
— II Tavarna.
Béllye aránylag késő.
SéíÍDC ücrbaítiiiftmafíici ipät.
L. (F.) — Apr. 11. — (in) Horgos.
Lk. (Sp.) — Mai S. — II Tavarna.
J. (Sch.) = 28 nap (ííaije).
K. (M.) = Apr. 24—25.
95. f — >■ Lanius senator, L.
Apr. 17. — (in) Gács.
Megfigyelő (Kosztka) ugyanazon a helyen ész-
lelte, a hol múlt évben (1894) ; több adate fajról
nem is érkezett.
$öcobad)tcr (o. Eofetfci) fal) íicii iíoiU'l auf íicm;
feíbeu Drte, roo auc^ üoricjes ^al)v (1894); fonft
feine auícrc Sfngaíic iibcr öícfe 'Jlrt eingelaufen.
9C).
Larus canus, L.
.4:. r/.sy/,- ; Ho!:'
Sie erften : 2ßo ?
Apr. 1 . — (in) Pákozd.
Il 1. — Il Velencze.
Az utohúk :
®te legten :
— Apr. IL
97.
Larus minutus. Fall.
30.
Kőszeg.
Az chőf;: Hol?
Sie etfteii : SBo ?
Mai 1. — (in) Velencze.
Az ittoì-sóh :
Sie legten :
Mai 10.
«Mai 1— 10-éig voltak itt; egy 70— 80 dliból
álló csapat köszöntött be, az itt megfordultak
számát 300 — 100 drbra tehetemu , irja Meszleny.
ii2lm 1. mai tarnen 70—80 ©t.; imue)i bis 10.
fid)tbar; bie Wefainmt^aíjí ber íjiev T^uváiU'SOiV'iu'u
iá)(\{}C id) auf 300—400 ©lüde», fdjreibt v. Díefv
íenij.
98. -«^^ Larus ridibundus, L.
Mart. 18. — (in) Keszthely.
II 19. — II Kőszeg.
II W. — II Velencze (v. Chern. -Meszleny).
II 9. -— II Velencze (v. Kenessey).
<i 27. — II Diós-Jenő.
(1 27. — II Somorja.
03
Veleaczéa Kenessey már U-éii látott kettőt a
melegviznél.
3u isetencje fal) u. Kencifei) fdioii ani lt. jmci
©tiicî tiei ber ^fjerme.
L. (F.) — Mart. !). — (in) Velencze.
Lk. (Sp.) — <i il. — II Diós-Jenő, Somorja.
.7. (Seh.) -- ] 9 nap ^%a^^,t).
K. (M.) = Mart. 18.
1)9. "ro^ Ligurinus chloris, L.
Apr.2 — 4. — (in) Diós-Jenő.
(I 1. — II Liptó-Ujvár.
I ()( I. V Limicola pygmaea, Koch.
Mai 17. — (in) Valla.
Rendkívül ritka vendégként jelentkezik ná-
lunk, mindössze néhány i>éldány ismeretes az
egész országból.
©ine ber felteiiftcii Oiäfte boi uno, fini iiberljuiipt
mir eiiiit^e ©tüáe am Umjarii liet'amit.
KM. < — > Limosa aegocephala, L.
Apr. 5. — Mai 10. — (in) Horgos.
«Az idén le sem szállt, csak a magasban vo-
nult átii, iija Lakatos.
«éeuer gar niá;t eingcfíogen, jioii nur iii ber <göí;e
burcf)», id)reibt v. Safatoê.
10:?. < — > Locustella fluviatilis, Wolf.
Mai r.i. — (in) Fogaras.
II 3. — (I Velencze.
II 1. — II Somorja.
l(i:i. < — > Locustella luscinioides. Savi.
Apr. I :'). — (in) Nagy-Enyed.
(I 1(). — II Keszthely.
Mai 1. — II Somorja.
1 ( ) \: < — > Locustella nsevia Bodd.
Mai (■). — (in) Fogaras.
« 1. — II Somorja.
lOC). -(-^^Mareca penelope, L.
Mart. 4. — (in) Temes-Kubiu. — Sok. — i^ielc.
II 28. — (I Horgos. — Csapat. — ?ííiig.
Apr. 10. — II Keszthely.
lo7. ■^*> Mergus albellus, h.
Mari. 15. — (in) Temes-Kubin.
II 12. — II Újvidék.
II 6 — 8. — 0 Drávafok.
Febr. 8. — Mari. 30. — (in) Somorja.
108. -<-*-> Mergus Merganser, L.
Jan- iSí *'"> Temes-Kubin.
Mari. 18. — II Nagy-Atád.
Febr. 8. — Maii. 30. — (in) Somorja.
Mart. 13. — (in) Galgócz.
109. ^ — > Merops apiaster, L.
Mai 3. — (in) Kupinovo.
Apr. 22. — (I Temes-Kuliiu.
Mai 12. — II Béllye.
II 15. — II Somorja.
Somorján az idén a magas vizállás miatt nem
állapodtak meg, máskor költöttek ott.
^n ©omorja roaren fte heiier roegcii liobeiu
SBafferftanb niait nngefiebelt, íon)"t nifteii fie bort.
L. (F.) — Apr. 22. — (in) Temes-Kubiu.
Lk. (Sp.) — Mai 15. — « Somorja.
J. (Sch.) = 24 nap (ícige).
K. (M.) = Mai 3—4.
ilo. <— > Milvus ictinus, Sav.
Aju-. 3. — (in) Temes-Kubin.
Mari. 19. — II Fogaras.
II 11. — II Nagy-Enyed.
Apr.
Diós-Jenő.
1 ( »5. ^— >
Lusciniola melanopogon, Temm.
Mart. 22. — (in) Temes-Iíubiu.
Apr. 8. — II Keszthely.
(I 6, — <i Velencze.
Temes-Kubin aránylag késő.
ïemeê^Svubin nerfialtniftiiuifìig jpiit.
L. (F.) — Mart. 11. — (in) Nagy-Enyed.
Lk. (Sp.) — Apr. 4. — « Diós-Jenő,
J. (Sch.i = 25 nap ['xaa,i).
K. (M.) = Mart. 33.
94
111.
Milvus Korschun, (hi.
Älai-t. áS
(in) Kiqjinovo.
« Nagy-Enyt'd.
Apr. 7. — (I Diós-Jenő.
« 11. — II Soniorja.
L. (F.) — Mart. űű. ~ (in) Nagy-Enyed.
Lk. (Sp.) — ^ AjH-. IJ. — II Somorja.
•T. (Sch.i r- -21 nap (itiige).
K. (M.) = Apr. 1.
Uà. -^-* Monticola saxatilis, L.
A2n'.
15
(in) Diós-Tenő.
II Selmeczbánya.
1 l:l ^-> Motacilla alba, L.
I.
III.
IV.
VI.
YII.
Till
Mart.
.").
—
^in) Kuiiinovo.
Febr.
ï>7.
—
II
Temes-Kubin.
Mart.
7.
—
II
Béllye.
((
!».
—
II
Boroszló.
«
11.
—
II
Kéa.
((
10.
—
II
Fogaras.
((
S.
—
II
Horgos.
((
I.-).
—
II
Dorgos.
(1
dl.
—
II
Tótvárad.
(1
15.
—
II
Nagy-Enyed.
((
r>0.
—
(1
Csili-Szereda.
((
^0.
—
II
Csik-Szt-Márton.
((
14.
—
II
Alsó-Lendva.
(1
5.
—
II
Keszthely.
('
j_
—
II
Kőszeg.
((
áO.
—
II
Magyar-Genes.
«
i:;.
—
II
Szókesfeliérvár.
<-
k
—
II
Yelencze.
((
3.
—
II
Pettend.
«
15.
—
II
Zilaii.
f(
IS.
—
II
Szilágy-Cseb.
«
1.
—
II
Sopron.
l''chr.
lli-
-If)
II
Diós-Jcaö.
Mart.
14.
—
11
Diós-Jenő.
II
/ÍÍ.
—
<i
Aiju'mcum.
II
Id.
—
II
Mácsa.
II
di.
—
11
Rónaszék.
II
li.
—
II
Sornorja.
«
IS.
—
(1
Ghymes.
II
15.
—
II
Selmeczbánya.
1.
IC).
—
II
Gáes.
II
Ik
—
II
Német-Mokra.
<<
12.
—
(1
Dombó.
(1
2G.
—
II
Kabolya-Polyána
IX.
Ma l-t. dì. —
dì.
— ^in
Geletnek.
27.
— II
Keezer-Peklén.
12.
— II
Tavarna.
15.
Jl.
(■).
— II
— (1
— (1
Ungvár (v. Medreczky)
L ng\ ai . 1 g.(„.j,tj,, 1
Kosztrina.
S.
— II
Szta\Tia.
24.
— II
Zulierecz.
25.
— II
Lijitó- Újvár.
24.
— (1
Feketevág.
29.
13.
— II
— Il
Szepes-Ofalu.
Szepes-Béla.
X.
Temes-Kubiii-hnn febr. 27-én mutatkozott
egy pár, attól fogva nincs egészen mart. 20-ig,
akkor sok vonul -^Ny-nak. — Horgos-on az el-
sők mart. S-án érkeztek, a fővonulás pedig
13 — 17-éig tartott. — Keszthely -en mart. 5-én
mutatkoztak az előbiruökök Hévizén, mindenütt
vastag hó ; 1 4-én csapatosan érkezik: 22-éu «a
fővonulás tetőpontja ; épületek, átmenti fák tele
vannak velük». — Velenczén (Meszleny) mart.
4-én 2 db. repül D — >E felé, 1 db. pedig a me-
legforrásnál. Azután uiucs egész 15-éig, attól
fogva rendesen. — Diós-Jenő első dátuma tele-
lési adat, egy darab volt akkor látható a meleg-
forrásnál. Attól fogva nincs egész mart. 14-éig,
mikor 5 — ü db. egyenkint érkezik D -— )-E felé.
Legtöbl) volt (100-as csapat) maii. 20-án. —
Aquincum dátuma nem biztos első érkezés, meg-
figyelő azt Írja : «ott volt». — Ungvárit az erdő-
hatóságok már 11-én látták, a későbbi dátum
tehát elesik. — Ki kell emelnünk, hogj' a leg-
több állomás jelentése megegyezik abban, hogy
az első érkezők akkor köszöntöttek be, a mikor
még mindent vastag hó takart.
^it 3;emeê = £ubin lief? fid; ant 27. adunar cin
^Aax íeí)en, fcitbcín feine biê ,yim 20. Wm^, bann
jiel)en uiele — >W. — "iVn .*ôorii05 fanien bie
iSrften am S. 5.'iär,i an, ber ijanpt^n^ banerte
13^17. ÍJÍdrj. — Jn i{eJ3tf)cli; )inb bic %ov-
poften bei ^er íbernie (.Ç)"'is'' h'" 5. "ii-lííir^í einçv':
tvofft'n, überall cu'diier 3d)nee; "am 14. fonnnen fie
flngineife, ber ^auptjng cnlminirt ani 22:ten. ®t-
brinbe nnb Säume langô ber l'anbftvafìe finb ucill
mit iljnen». — Zs^x %út\\.cit \a[) v. Wu\\{>i\\\) i)i\\
4. aJiära 2 ©t. S — vN 5ieí)en nnb 1 St. trof er
bet ber S^^erme ; fettbem feine bis stmt 15., bann
reiyfmäfnij. — 5>ióe=3ciiö'o erfteô !3)atnm ift
eine Öetetjenljeitö^SBinter^l'lnöabe, eô iinirbe 1 St.
on ber 2;í;erme angetroffen, ©citbem feine bio ^nm
14. WCÁXI, iDO 5 — 6 ©t. einjeln anfommen iion
95
S -^N. S)ie 3Jìeiftcn oui 20. ^Uíarj (A-lmj ,ìu
100 ©t.). — 3Îquiiicum'ê i'íngabe fein fid^ereô
erfteè Slnf'imftèbotuni, 3ioo6ad)tcr fdjreii't: «tuttr
bort». — 33ei Uiigtxiv Ijaben bie Aorftbel)örbcii
bie 9lrt fd^ou am 11. Hiär;; licülmdjtct, baö f patere
Satum fällt bemiuid) fort. — "-llMr niüfien betonen,
bag bie 58erid)te ber nieifteii Stationen barin erleid):
lanten, baf; bie evften ilnföiunilincie in einer ,3eit
eingetroffen fiiib, mo alleo nod) mit tiefem Schnee
beberft mar.
L. (F.) — Febr. 27. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.) — Mart. 29. — (( Szepes-Ófalu.
•T. (Sell.) --= :!1 nap {"^aiy).
K. (M.) = Mart. 14.
1 1 4. -<-&> Motacilla boarula, L.
Apr.
95.
— (ill) Kupiiiovo.
Jan.
'28.
— « Kőszeg.
Febr.
9.
— « Soproìi.
Mart.
28.
— « Diós-.Tenö.
«
25.
— (1 Zuberecz.
((
25.
— <i Liptó-Ujvár
«
30.
— (1 Feketevág.
i(
:!0.
— Il Szepes-Béla
Kupinovo határozottan késő, meg nem áll-
hat. — Kó'sze(j telelési adat, megfigyelő (Cher-
nél) szerint : "télen, ha a patakoknak nyilt helyei
vannak, rendesen minden évben itt». — Sopron-
ban Fászl szerint: «csak a téli hónapokban és
csak ritkán».
lupino no entfdiieben ju fpnl, aie 3lnfnnftê:
batnm nnbaltbar. — Ä'öfiecj eineUebermintemniiô^
Slmjabe, lant ik'obadjter (u. tibenudi: »menn bie
33ä($e eiêfreie ©teűen babén, überrointcrt bie 3(rt
reiieínuifiig jöbrlid)». — 3" "Sopron tant Js-a'fd:
«nnrin ben Jßintermonaten, and) bann nnr feltén».
L. (F.) — Mart. 25. — (in) Zuberecz, Liptó-
Ujvár.
Lk. (Sp.) — II 30. — II Feketevág, Sze-
pes-Béla.
■J. (Sch.) = n nap (^acje).
K. (M.) = Mart. 27—28.
115.
Apr.
•* — ^>- Motacilla flava, L.
9. — (in) Temes-Kubin.
4. — II Eéa.
Apr.
11. -
(in
) Horgos.
(1
1. —
(1
Yelencze.
Mart.
28. —
.«
Fettend.
Apr.
6. —
(1
Zilah.
(1
3. —
(1
Sopron.
Mai-t.
28.—
II
Diós-Jenö.
(1
19.—
II
Aipiineum.
i<
25.—
II
Somorja.
«
25.—
II
Gács.
«
2G. —
II
Kabolya-Polyána
Apr.
IG. —
II
Tavarna.
Az ingadozás az idén is nagy.
Í3)ie ©dimanfnnii and) bener bebentenb.
L. (F.) — Mart. 19. — (in) Aquincum.
Lk. (Sp.) — Apr. 18. — II Fogara«.
J. (Sch.) = 31 nap (Tage).
K (M.) = Apr. 3.
1 IG. V Montifringilla nivalis, L.
•Jan. 15. — (in) Szepes-Béla.
Nálunk ritka téli vendég : megfigyelőnk
(dr. Greisiger) irja: «jan. 15-én lőttem egyet
Podszpadi mellett és átadtam a «Kárpáti Mú-
zeum» őrének».
(Sin fettener SBintergaft in Ungarn ; Seobadjter
($Dr. ©reifiger) berid)tet: «am 15. Januar í)abe iá)
ein ©tüd erlegt niib bem (Snftoô beo (iKárpát=
9}infenniô » übergeben » .
18.
Fogaras.
117.--
>■ Muscicapa atricapilla, L.
\in: 23.
— (in) Kőszeg.
« 18.
— « Pettend.
« 12.
— « Sopron.
5.
— « Budapest (ilínfenmí@arten)
II 21.
— II Diós-Jenő.
« 15.
— « Somorja.
8.
— « Gács.
Mai 1.
— « Ungvár.
L. (F.) -
- Apr. 5. — (in) Budapest.
Lk. (Sp.)-
— Mai 1. — « Ihigvár.
J. (Sch.) =
= 27 nap (2^age).
K. (M.) =
= Apr. 18.
1 1 8. -< — > Muscicapa coliaris, Bechst.
Mart. 29.
Apr. 29.
(in) Kupinovo.
II Kupinovo.
96
Apr.
2f..
— (in) Rèa.
Mai
Ű.
— <i Fogaras.
Apr.
21..
— (1 Kőszeg.
(1
16.
— « Pcttond.
«
22.
— (1 Soprou.
«
1!).
— « Diós-.Jenő
«
14.
— (1 Somorja.
(t
8.
— (1 Gács.
Kupinovo-ró] megfigj'clönk azt irja, liogy :
(imari. 29-én az első pár, apr. 2'.)-('n töhb pár».
Idáig az összes ezeu fajról l)irtokuukban levő
magyar adatok között ez a második martiusi
dátum (a tavalyi volt az első Tavarnáról) ; te-
kintve mégis az állomás nagyon déli fekvését s
azt, hogy a dátum mai-tius végéről való, figye-
lembe kell vennünk.
5(uê .'Sup ill 01)0 fcfu'eidt unfer 'öcobad)tcr rote
foKjt : «am 29. "üJüirs cin ^í.huu', am 29. íípv. mdjrere
^aarc». — 23iè I)cute i)'t biefe 3itu]abe unter iämmt=
lidjcn auê llnçuivn ftammcnbeu Taten unfer jiueiteê
îlîar5=Tatum; Sic )üt)üd;e ^aiy ber Station unb
jenen Umftanb in 33etraá)t gejojen, bafì baö Satnm
einen Xaa, uon (S" n b e "Bíarj tH',^eid)nct, müjjen roir
es acceptiren.
L. (F.)
- Mart. 29. — (in) Kupinovo
Lk. (Sp.) -
- Mai 2. — « Fogaras.
.T. (Seb.) =
= 35 nap (^ai^e).
K.(M.) =
= Apr. 15.
119.
^
► Muscicapa grisola, L.
Apr.
22.
— (in) Fogaras.
((
18.
— n Felső-Lövő.
Mai
3.
— (1 Kőszeg.
Apr.
5.
— « Fettend.
Mai
4.
— (1 Sopron.
Apr.
9.
— (I Diós-Jenő.
Mai
5.
— (1 Somorja.
«
4.
— II Gács.
((
5.
— II Zólyom.
((
4.
— II Ungvár.
«
4.
— II Liptó-Ujvár.
Az idén nagy az ingadozás.
^euer eine oirofîe ©diroanfung.
L. (F.) — Apr. .5. — (in) Fettend.
Lk. (Sj).) — Mai 5. — « Somorja.
J. (Seb.) = 31 nap (^rage).
K. (M.) Apr. 20.
1 20. -< — ^>- Muscicapa parva, Bechst.
Mai 14. — (in) Temes-Kubin.
II 1 9. — II Velencze.
.1 20. — II Fettend.
II 1 (). — <i Zuberecz.
II 4. — II Lii)tó-Ujvár.
L. (F.) — Mai 4. — (iu) Liptó-Ujvár.
Lk. (Sp.) — II 20. — « Fettend.
J. (Srb.i - 17 nap (T'allea-
K. (M.) = Mai 12.
121. <—> Nisaetus pennatus. Gm.
Mai 9. — (in) Béllye.
1 22. "^^ Numenius arquatus, L.
.4: rLtűi;: Hol:'
Sie etften: 3Eo ?
A])i\ 11. — (ill) Kupinovo.
Mart.
Febr.
Mart.
II
Apr.
7. — II Temes-Kubin.
20. — II Boroszló.
10. — II Fogaras.
3. — II Horgos.
28. — II Szeged.
25. — II Keszthely.
1(). — II Kis-Haiia.
4. — (I Somorja.
.li vloisól; .
®tc lelten :
Mai 18.
6.
24.
Kupinovo tarthatatlan késő. — Temes-Kubin-
ban a vonulás tetőpontja mart. 22-re esett, mi-
kor nagy csalfátokban vonult -^Ny felé. —
Fogaras-ovL mart. 10-én 2 db. — >D felé vo-
nult. — Horgos-on a fővonulás mart. 17-étől
egész apr. 27-ére esett.
Az első érkezés formuliija :
gormeí ber erfteu 3lnfnnft:
L. (F.) — Febr. 28. — (in) Szeged.
Lk. (Sp.) — Apr. 4.^ — « Somorja.
J. (Sch.) = 36 nap (ïage).
K. (M.) = Mart. 17—18.
123. -«^^ Numenius phaeopus, L.
Azflxől;: Hol? Az iiloisól: :
®ie etften : SEBo ? Sie lelten :
Mart. 29. — (in) Horgos. — Mai 14.
II 16. — II Kis-Harta.
97
124. -s-'^Numenius tenuirostris, Vieill.
Mart. 30. — (in) Szenna.
Gróf Török .József lőtt egy szép ? példányt a
szennai tavon (Ung m.). melyet meghatározásra
dr. Leudl a MagJ^ Orn. Központha küldött.
Jelenleg az ungvári kir. főgymnasium gj'üjte-
ményében van.
®raf Sofcf 2:öröí eríegte ein td)önce Î auf bem
©äennaer ©ee ((iom. Ung), roeírf)ee Sr. Ib.
Senbí (ieí)ufö 3)ctcrminining in bic Ung. -Drn.
©entralo fanbte. ©aefclde befinbct fid) in ber
òammlung beä Dbergijmnaftiiniê ju Ungmir.
1 25. <— > Nyctiardea nycticorax, L.
Apr. 1. — (in) Kupinovo.
Mart. 21. — « Temes-Kubin.
Apr.
7. —
II Kastélyos-Dombó
Mart.
25.—
II Béllye.
Apr.
21.-
Il Fogaras.
H
18.—
Il Horgos.
((
25.—
Il Nagy-Enyed.
<(
19.—
Il Keszthely.
((
12. —
Il Felső-Lövő.
Apr.
(1
17. — (in) Doroszló.
30. — Il Eéa.
II
27.—
1 Fogaras.
II
24.—
1 Horgos.
(1
21.—
1 Dorgos.
Mai
o
Il Tótvàratl.
(1
<i
3. —
3. —
I Nagy-Enyed.
II Keszthely.
Il Kőszeg.
II
2.
Il Székesfehérvár.
II
4. —
Il Veleneze.
Apr.
<i
27.—
28. —
Il Fettend.
Il Zilah.
II
Mai
Apr.
Mai
27. —
3. —
30.—
.9. —
Il Sopron.
Il Magj'ar-Ovár.
Il Diós-Jeno. — Extravillan
Il Diós-Jenő. — Intravillau
Apr.
((
Mai
25.—
28.—
1.—
Il Somorja.
Il Ghymes.
Il Gács.
(1
II
(1
(1
5. —
f). —
6. —
5. —
Il Zólyom.
Il Tavarna.
« Ungvár. ì^^:^]
Il Ungvár (v. Medreczky).
Horgos-on a fővonulás apr. 2G-tól egész má-
jus 6-ig tartott : Il sűrű, rohamos érkezés, több-
nyire fiatalok I).
3n forgóé bauerte ber ^auptjug uom 26. 3Ipr.
biö 6. 3Rai: «eilige, vafd) aufcinanberfoígenbe ^hv-
funft, meiftens junge îl^iere».
L. (F.) — Mart. 21. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.) — Apr. 25. — « Nagy-Enyed.
J. (Seh.) = 30 nap (5tage).
K. (M.) = Apr. 7^8.
126. < — >■ Nyroca leucophthalmos, Bechst.
Mart.
8. -
— (in) Temes-Kubin
«
13.-
— <i Fogaras.
127
. -< >
Oedicnemus crepil
Apr.
13.
— (in) Horgos.
«
3.
— II Somorja.
128. *— > Oriolus galbula, L.
Apr. 28. — (in) Kupinovo.
II 30. — « Béllye.
Acjuila. III.
Ungvar-ïol az erdőhatóságok jelentésében
(iIV/Oi)-ot Írnak, ez azonban csakis toUhiba lehet
V/6 helyett. Különben ugyanott, másik megfigye-
lőnk (Medreczky) szerint, május 5-ikén érke-
zett meg.
2Iuê Ungoár f^rcibeu nnö bie uug. gorftbefjör:
ben: (iIV/6)), augeufd)einlid) ein ©djreibfetiíer an:
ftatt:V/6; bieô beftättgt and) n. ';)J{ebrecäfi)'Q 33e:
obadjtung, nämlid), baf; bort ber ^iroí am 5. ïlîai
aufam.
L. (F.) — Apr. 17. — (in) Doroszló.
Lk. (Sp.) — Mai 6. — n Tavarna.
J. (Seh.) = 20 nap (^:age).
K. (M.) = Apr. 26—37.
1 29. < — ^>- Ortigometra crex, L.
Apr.
30.
— (in) Kupinovo.
Mai
4.
— II Fogaras.
Apr.
25.
— II Madarász-tó.
Mai
4.
— <i Kőszeg.
Apr.
24.
— II Székesfehérvár
Mai
5.
— (1 Zilah.
(1
1.
— (1 Diós-Jenő.
(1
5.
— (1 Somorja.
(1
5.
— II Ghymes.
13
98
Mai G. — (in) Gács.
<i 11. — (I Zólyom.
« l'2. — « Tavarna.
Az ország déli felólieii áprilisi ús májusi dá-
tumok si^írűn váltalioziiíik, az északi állomások
azoiiluui kiválnak e^'.vöiitetü májusi sorozatukkal.
^n íor fijMidicii ,s>ïifte íes i'anbes rocdiíefn
)}l\K\h uiib 2)íai;Tatcii bunt tnircljeiimnbev, bie
nörblidje §älfte uiitcrícl^eibct fid; aber fdmrf mit
i£)rer coinpaften il'iaiíSaten^íieitjc.
L. (P.) — A2:)r. 24. — (in) Székesfehérvár.
Lk. (Sp.)— Mai 12.— « Tavarna.
J. (Sch.) = 1 7 nap (ÍÍage).
K. (M.) = Mai 4.
1 30. -< — ^>- Ortigometra minuta. Pall.
Apr. 10. — (in) Keszthely.
(I 3. — <i Yeleucze.
(( 3. — <i Bomorja.
131. <—> Ortigometra porzana, L.
Api-. ''20. — (ill) Ktipinovo.
Mart. 24. — « Újvidék.
«
23.
—
K
Fogaras.
(1
21).
—
11
Orosháza.
Apr.
1.
—
II
Székesfehérvár.
(1
1.
—
II
Agárd.
«
2.
—
II
Sopron.
((
10.
—
II
Diós-Jenő.
II
IG.
—
II
Somorja.
Mai
3.
—
II
Zólyom.
Kiipiiiovo fekvéséhez viszonyítva túlkéso,
tarthatatlan. — A töhbi állomások egyikét ad-
ják a legszebb sorozatoknak az észak felé mutat-
kozó fokozatos késés feltüntetése szempontja-
iból. — Általában az Ürtigometrák vonulásának
pontosabb s részletesebb meg fig ij elése igen fon-
tos lenne, mert feltehető, hogy az egyes állomá-
sok közölt levő kapcsolatra, s ezzel az esetleges
útirányok megállapítására ezek a bujkáló ter-
mészetű s részben «gyalog» vonuló madarak
minden valószinüség szerint alkalmasabb anya-
got szolgáltatliatnak, mint a gyorsan haladó
«repülve» vonuló fajok.
ílupinouo im iicrbültniüc ,ui feiner Sage ent=
fd^iebeu ,ìu fpät, unbaltliar. — Sic übrigen ©ta=
tioneii liefern eine, man fönnlc faijen «ibeale».
9îeil)e jnr î^emonftriruug ber ftufenmeifen îierf).ia:
tung gegen 9îorben sn. — äßir f Otiten übrigene
bcn3iiôber Drtigometrarílrten unbebingt
einer piinft(id)eren nní nuèfiibrlidieren
33eobad)tnng nnteruun-fcn, benn eô liegtauf
ber .s'tanb, bafi ,;nr in'ftimninng Deo anfani;
menbangeô ber cin^u'Inen ^ìtationen, mit=
Ijin einer euentnellen 3ii9êrid)tnng —
bicfe fdjtüpfenbe unb jnm 2:^l)eil auch «ju
én^» jiftjenbe ^íamifte, aller 3Babrfd)ein:
lidjfeit nad) ein uiel entfpredjenbereë Wia-
feriale abgeben fann, alo Die rapib fort:
r ü cf e n b e n, « flicririiii » ,i i e b e n b e n 'ii o g e lari e n.
L. (F.) — Mart. 23. — (in) Fogaras.
Lk. (Sp.)— Mai 3.— « Zólyom.
J. (Seh.) = 42 nap (iìage).
K. (M.) = Apr. 12—13.
132. f — > Ortigometra pygmœa, Naum.
Apr. 28. — (in) Fogaras.
133. I Otocoris alpestris, L.
Jan. IC).
Febr. — .
(in) Temes-Kubin.
« Horgos.
Temes-Kubin-hsLn Menestorfer jan. IG-án
észlelt G dbot. — Horgos-on Lakatos szerint :
«a tél folytán, kivált februárl)an többször elő-
került kis csapatokban. Kalitkában is tartottam
a madarászoktól fogottak közül néhányat, a
melyek azonban június elejéig valami sorvasztó
betegségben elpusztultak».
^u î^emeô^Ëubin fal; unfer SSeobac^ter (ÜJÍe^
neftorfer) am IG. pannar 1 ©t. — 3"€>oi^90ê,
tant V. îatatoQ : «traf man fie nuibrenb beo 'is.Mn=
tero, befonbero im február, in fleineren Jvliigen
meljrmate. ^dj bielt einige ©efangene im iìnfig, fie
finb aber bio âlnfang ,"3i"i" '''"^'i' iKn^^eljrenben
Äranfljeit erlegen».
134. < — > Pandion halisetus, L.
Apr. 14. — (in) Fogaras.
« 22. — « Réa.
« 22. — « Keszthely.
n 12. — « Lovasberéuy.
L. (F.) — Apr. 12. — (in) Lovasberény.
Lk. (Sp.) — « 22. — « liéa, Fogaras.
J. (Sch.) = 11 nap (Xa%().
K. (M.) = Apr. 17.
99
18;
Pastor roseus, L.
Mai 25.
— (in) Hi-tkovci.
.Tun. 2.
— V Peijámos.
.( 8.
■ — « Kiinbeg,yes.
Mart. ?
— « Álmai puszta
13G.*-
> Pernis apivorus, L
Apr. 2(').
— (in) Horgos.
.. 13.
— <i Diós-Jenő.
137. < — >- Philomachus pugnax, L.
Jan. 93. —
Mai-t. 4. —
« 12.—
Apr. '.I. —
Mart. 27. —
Febr. 28. —
Apr. 18. —
Febr. 24. —
Apr. 14. —
(ill) Temes-Kubiii.
(I Temes-Kuljin.
<i Újvidék.
« Rèa.
(' Fogaras.
(I Szeged.
<i Kis-Harta.
(I Seregélyes.
CI Fülöpszállás.
Temcí<- 1\ nbui-hó\ megfigyelőnk azt ir ja, hogy
nem telelt át, de jan. 213-án olvadásnál feltűnt
2 db. ; azután nem volt egész mart. 24-éig, akkor
15 darab vonult K — >-Ny felé; (1-án igen sok
K ^-Ny felé, 8-án szintén, s 14., 22., 27-én
igen nagy mennyiségben K — >Ny. — Béáii apr.
í)'én csapatban jelent meg ; Kis-HarUhi s AVí-
löpszállás-on hasonlókép. — Fogaras-on mart-
27-én II átvonult».
3ÍUÖ Te mes --Sí lib ill fd)reibt mau une (Uïc:
iieftoïfcr), bafî bieie 3lrt bort nidit übermiiitert t)at,
am 2:1 ^onuar abov bei ìbauiuetter 2 ©t. ex^á)k-
neii finb ; feitbem feine gefctieu btâ juin 4. Hiärs,
bnnn 15. ©t. tion 0— ^W; am 6. feljr uiele
0 -^W: am 8. wieber; unb am 14., 22. iinb 27.
befonbers eine trofìe l'ínjal;! 0 — >W. — ^n die a
erfdìien am '.). 3lpr. ein ^íng, in .ti g;. car ta unb
îÇulopfidlIaâ gteidjfallô. — Sei (Çooai'aô aui
27. !i)ïar5 bioâ «burd^gesogeu».
L. (F.) — Febr. 24. — (in) Seregélyes.
Lk. (Sp.) — Apr. 18. — (in) Kis-Harta.
J. (Sidi.) = .14 nap (STage).
K. (M.) ^ Mart. 22—33.
138. < — >- Platalea leucorodia, L.
Apr. 11. — (in) Kupinovo.
Mart. 28. — « Keszthely.
I '.!!). -Hf-)- Plectrophanes nivalis, L.
•Tan.
7. —
(in
) Béllye.
Febr.
5. —
«
Béllye.
((
18.—
«
Rèa.
((
5. —
((
Fogaras.
((
25. —
«
Zöldes.
Mart.
15.—
a
Nagy-Enyed.
Febr.
IS. —
n
Eszterháza.
Jan.
6. —
a
Somorja. — ö", ? .
Il
8. —
«
Somorja. — cT, j.
II
14.—
«
Somorja. — c?, Î .
Febr.
20. —
((
Somorja. — ? .
Mart.
4. —
«
Somorja.
Jan.
1. —
(1
Gács.
Dec*
11). —
(1
Tavarna. — (G — 8 darab.
6—8 et.)
Febr.
8. —
«
Tavarna. — (25—30 db.
25—30 St.)
(I
21.—
«
Ungvár.
II
4. —
((
Szepes-Béla. — (5 db. — 5
5 ©t.
Érdekes, hogy úgy Fogarason, mint Somorján
kenderikék társaságában volt. — Somorján,
mint megfigyelőnk iija: lanart. 4-én, a házakba
is bemegy, a casinóban fogtak egj'et».
Êè ift intereffant, bafe bie 2lrt fomobl in §oga:
laö, aló ani^ in ©omorja in ©efellfá^aft ber Qän^-
linge gcfnnben unirbe. — !3" ©omorja, mie nnfer
~iieobad)ter (MnnfU) íd)reibt: «4. äliär,^; gef)t ber
iíogel jogar in bie ."òanfer, im tiafino í)at man einen
gefangen».
IO.
Podiceps eristatus, L.
Ma,rt. 20.
— (in) Kupinovo.
Apr. !).
— 11 Temes-Kabin.
9.
— II Rèa.
Mart. 26.
— Il Fogaras.
Il 25.
— II Keszthely.
« 29.
— Il Velencze.
Apr. 3.
— Il Diós-Jenő.
Ternes- Ktib in aránylag késő.
iiemeô = Kubin oevliältnifnnäfeig jpöt.
L. (F.) — Mart. 20. — (in) Kupinovo.
Lk. (Sp.) — Apr. 9. — « Rèa.
J. (Seh.) = 21 nap (ÍEage).
K. (M.) = Mart. 30.
* 1894.
13*
100
131. < <■ Podiceps griseigena, Bodd.
Apr. Í). — (in) Rèa.
Mart. i2'.). — <i Fogaras.
Apr. 1. — « Velenczc.
14:2. <-o->- Podiceps minor, Gm.
Apr. 1Ô. — (in) lïca.
Jan. 1. — « Keszthely.
Mart. i'2. — « Somorja.
Keszthely -o\\ a Hévizén 1 pár kitelelt.
3n Ee6tl)cli) iiberrointerte dit gíaar bei ber
íí)cnnc (.^ci'iä).
143. < — ^>- Podiceps nigricoUis, Hund.
Apr. Í). — (in) Rea.
Mart. 30. — « Fogaras.
(I 29. — « Yeleneze.
Apr. 1() — 17. (I Diós-Jenő.
L. (F.) — Mart. 21). — (in) Yeleneze.
Lk. (Sp.) — Apr. IC). — « Diós-Jenő.
J. (Seh.) = l'.t nap (iai^e).
K. (M.) = Apr. 7.
144.
Pratincola rubetra, L.
Mart.
25.
— (in
Fogaras.
Apr.
J7.
— ((
Nagy-Enyed.
«
á&.
— (1
Keszthely.
Mart.
23.
■ — (1
Felső-Lövő.
Apr.
5.
— ((
Fettend.
(1
12.
— <i
Diós-Jenő.
<(
7.
— «
Somorja.
Mai
4.
— (1
Gács.
Mart.
IS.
— ((
Tavarna.
«
3ü.
— (1
Ungvár.
Apr.
20.
— ((
Znberecz.
Mai
5.
— <(
Liptó-Ujvár.
Apr.
29.
— (1
Szepes Béla.
Keszthely nem érkezési dátum: «első érkezés
bizonytalan » . — Aránylag túlkéső Gács. — Vi-
szont túlkorai az idén fekvéséhez képest Ta-
varna.
Kefetí)cli; ift feine Slnfunfteaiigaíie: <ierfte3lii=
fünft nnficí)er». -- iserdaltnifìnuifìig jn fpät
©ács. — ^m (53egentl)eií : für Ijeucr unö für feine
ßeogr. Sage ju fruì; X a oar na.
L. (F.) — Mart. 18. — (in) Tavarna.
Lk. (Sp.) — Mai 5. — « Liptó-Ujvár.
J. (Seh.) = 49 nap (ïage).
K. (M.) = Apr. 11.
145. ' — > Pratincola rubicela, L.
Miirt.
(in) Béilye.
»
9. —
(1
Kéesa.
Apr.
'24. —
<l
Rèa.
Mart.
IC. —
(f
Fogaras.
(1
13. —
«
Nagy-Enyed
(1
25.—
<l
Kőszeg.
Apr.
i3.—
(1
Pettend.
Mart.
19.—
((
Sopron.
<(
25.—
<(
Diós-Jenő.
«
Ki. —
((
Somorja.
(1
2;î. —
((
Gács.
Rea és Pettend a többi állomásokhoz viszo-
nyítva túlkéső, tarthatatlan.
Síé a nnb ^^ettenïl gegen bie übrigen 3ta=
tionen jn fpiü, beibe nnl)altbar.
L. (F.) — Mart. 9. — (in) Kécsa.
Lk. (Sp.) — « 29. — « Réa.
J. (Sch.) = 21 nap (2age).
K. (M.) -= Mart, 19.
1 4(J. < — > Querquedula circia, L.
Mart. 4. — (in) Temes-Kubin.
« Fogaras.
(I Horgos. — 1 db.
« Nagy-Enyed.
« Kesztliely.
(1 Sopron.
<i Diós-Jenő.
(I Somorja.
Apr. :ì. —
I Áttclflt I
ÍUcbonDintirtJ
Mart. 30. —
Apr. 10. —
Mart. 12.—
« 31.—
I 3t.
Keszthely túlkéső, tarthatatlan.
Sí e fî t b e li) .ín fpät, nnljaltbar.
L. (F.) — Mart. 4. — (in) Temcs-Kubin.
Lk. (Sp.) — Apr. 3. — « Fogaras.
J. (Sch.) ^= 31 nap (Tage).
K. (M.) = Mart. 19.
1 47. -< > Querquedula crecca, L.
Mart. Ì. ^ia) Temes-Kubin.
II 19. — II Kőszeg.
101
Mart.
Apr.
L. (F.)
Lk. (Sp.)
•T. (Seh.)
K. (M.)
— (in) Sopron.
— Il Diós-Jenő.
Mart. 4. — (in) Temes-Kubin.
Apr. 9. — II Diós-Jenő.
?i7 nap (2:aije).
Mart. 22.
14S. -t^>Rallus aquaticus, L.
Apr. 3. — (in) Fogai'as.
Mai iS. — II Szepes-Béla.
Szepcs- Béld-ïol megligyelönlv (dr. üreisiger)
ezt Írja: na megfigj'elési területen ritkán át-
vonuló ; május 8-án a mezőn átvonult egy csa-
pat — ^^Eii.
9tiiê © 3 e p e ö : 33 é í a fcljreibí uiiíer íöeobad^ter
(2)r. ©reifiijcr) : «auf bem 33eûbaa)tuncjêterrain nur
feUencr 5)urd)äüijler : mii S. Híai auf ber 'Ji^icíc ein
1 4!J. < — ^>- Recurvirostra avocetta, L.
Mart. :23. — (in) Kis-Harta.
1.50. ^-^ Ruticilla phcenicura, L.
151. -< — ^>- Ruticilla tithys. Se
Mart.
10.
— (in) Temes-Kubin.
(1
21.
— II Béllye.
Apr.
4.
— II Eéa.
II
11.
— II Fogaras.
Mart.
28.
— II Horgos.
Apr.
8.
— II Nagy-Enyed.
((
12.
— II Bojár.
:\lart.
23.
— II Felső-Lövő.
Apr.
8.
— II Kőszeg.
li
1.
— 11 Székesfehérvár.
{(
2.
— II Velencze.
«
11.
— II Pettenil.
(1
12.
— 1. Zilah.
((
7.
— II Sopron.
H
10.
— II Diós-Jenő.
«
3.
— II Somorja.
((
17.
— II Selmeczbánya.
«
7.
— II Gács.
«
4.
— <i Tavarna.
((
7.
— (1 Ungvár.
((
10.
— II L.jjtó-Ujvár.
L. (F.) -
- Mart. 10. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.)-
- Apr. 17. — II Selmeczbánya
J. (Sch.) =
= 3'.l nap (2:acje).
K.(M.) =
= Mart. 29. '
Mart.
22.
— (in) Temes-Kubin.
Mai
4.
— II
Réa.
Mart.
25.
— II
Fogaras.
II
23.
— II
Felső-Lövő.
II
24.
— (1
Kőszeg.
II
27.
— II
Sopron.
II
28.
— II
Diós-Jenő.
II
19.
— II
Somorja.
II
29.
— II
Selmeczbánya (v. Gretzmacher)
Apr.
4.
— II
Selmeczbánya (v. Vadas).
Mart.
2ü.
— II
Gács.
II
23.
— (1
Ungvár.
II
28.
— II
Zuljereez.
Apr.
1.
— II
Liptó- Újvár.
Mart.
28.
— II
Szepes-Béla.
Réa tarthatatlan késő. — Elesik Selmecz-
bánya apr. 4-iki dátuma is.
9Î é a ju Ípát, unhaltbar. — Selniec^ddnija'Q
ii3tpr. 4.» Satum fällt ebenfallő u'eg.
L. (F.) — Mart. 19. — (iu) Somorja.
Lk. (Sp.) — Apr. 1 . — II Liptó-Ujvár.
J. (Sch.) =^ 14 nap (STatic).
K. (M.) = Mart. 25—26.
152. <—> Saxicola œnanthe, L.
Mart.
29.
— (in
Béllye.
11
30.
— II
Eéa.
Apr.
IG.
— II
Fogaras.
Mai-t.
25.
— II
Nagy-Enyed.
Apr.
12.
— II
Bojár.
II
IG.
— II
Felső-Lövő.
II
11.
— Il
Kőszeg.
II
1.
— Il
Székesfehérvár
II
14.
— Il
Fettend.
Mart.
28.
— il
Diós-Jenő.
Il
27.
— Il
Somorja.
Apr.
17.
— Il
Zólyom.
Il
8.
— Il
Gács.
Mart.
31.
— Il
Tavarna.
Il
30.
— Il
Ungvár.
Apr.
3.
— Il
Zuberecz.
Il
11.
— Il
Liptó-Ujvár.
II
4.
— Il
Szepes-Béla.
Az idei évhez viszonyítva feltűnően korai
adatok.
^ür fieuer auffaHeub f r ü l; e Satcu.
\0ì
L. (F.) — Mart. 25. — (in) Nagy-Enyed.
Lk. (Six) — Apr. 17.— « Zólyom.
J. (Seh.) = 24 nap (ÍTage).
K. (M.) = Apr. 5-6.
1.53. ■œ-> Scolopax rusticola, L.
I.
IL
III.
IV.
YI.
VII.
Vili.
IX.
Mart. 1 2. — (in) Kupin
ovo.
1 ..
is.
—
((
Tcmes-Kuhin.
( <'
12.
—
«
Morovic.
<i
IS.
—
«
Béllye.
ti
24.
—
<i
Doroszló.
n
28.
—
((
Rea.
(1
IC.
—
(1
Felmér.
0
2(1.
—
((
Nagy-Kanizsa.
u
Ik
—
<i
Büsü.
Apr.
1.
—
<i
Sistarovecz.
Mart.
Ki.
—
(1
Dorgos.
«
:il.
—
((
Tótváracl.
«
27.
—
((
Nagy-Enyed.
Apr.
1.
—
<i
Székely-Udvarhely.
(Í
7.
—
<(
Csik-Szereda.
((
7.
—
((
Csik-Szt-Márton.
Mart.
2."..
—
11
Kézdi-Yásárhely.
<(
I'J.
—
<(
Szent-Gottliárd.
((
2Í..
—
H
AIsó-Lendva.
((
24.
—
((
Keszthely.
((
24.
—
(I
Kőszeg.
«
21.
—
(Í
Haraszti.
((
;m.
—
<(
Lovasberény.*
((
2S.
—
((
Nadaji.
«
2r).
—
«
Sziget-Szt-Miklós.
«
24.
—
«
Zilah.
<(
20.
—
(1
Szilágy-Cseh.
«
2C).
—
(1
Sopron.
((
2.5.
—
«
Diós-Jenő.
Apr.
3.
—
<(
Somorja.
Mart.
.)-)
—
«
Ghymes.
Ajìr.
7.
—
<(
Sehneczbánya.
Mart.
2C).
—
«
Gács.
((
1 ->.
—
((
Dombó.
((
30.
—
(1
Kaljolya-Polyuna.
Ap,-.
7.
—
((
Szomolnok.
Mart.
27.
—
((
Keezer-Pekli'n.
«
2.5.
—
«
Yarannó.
«
14.
—
l(
Tavarna.
((
24.
—
(1
Ihigvdr (v. Medreczky)
<t
20.
—
«
"■HSV ill. 1 ^oxfM). (
((
17.
—
(1
Tíadváncz.
Api-.
1.
—
((
Csornoholova.
* Az első pár nap előtt,
erften gejeljen.
í>or einigen Jagen ben
X.
Apr.
n.
— (in) Zuberecz.
(■>.
— « Liptó-Ujvár.
14.
— « Feketevág.
12.
— " Szepes-Ofalu
4.
— (1 Szepes-Béla.
.\z idén sehol sem telelt át. Különben ez a ma-
dárfaj hazánk legnagyobb részén átvonuló (-<-'^),
bár helyenkint, teszem a Szepességen, évente
nagy mennyiségben költ is. — Az utolsó mulat-
kozásról a következő adatokat kajituk :
Ucíicru'iiitcrte íjcucr nirçicnbè. Ilebriçioiiô iff bicfe
íílrt im cjröiiteu 3^1)oile Ungarns ein ^Tuvcb^^nge:
üogel (
obäiunr ftcŰcniueife
fo in bor
3ipô — jdlirlid) in groficr Sln^aíjl brütet. Siom
ieht e n ÍI n f e n t () n 1 1 erbielten nur folgenbc
aingaben :
Apr.
11.
— (in
) Morovii.
s.
<l
Nagy-Enyed.
21.
«
Szent-Gotthárd
11.
«
Diós-Jenő.
2'|..
— (1
Gács.
Kl.
— «
Keczer-Peklén.
13.
— ((
Ungvár.
24.
— <(
Zuberecz.
ForiiHih'iink már most igy alakulnak:
llnfere Romiéin geftalten íicb min mie folgt :
I.
Az első crkezcs i'ornuilája :
'Àovniel ber e r ft e n ?l n t n n i
L. (F.) — Mart. 12. — (in) Kupinovo.
Lk. (Sp.) — Apr. 1 ì. — « Feketevág.
J. (Seh.) = 34 nap (2'age).
K. (M.) = Mart. 28—29.
II.
( Az nfolsó iiiiiliill.iiZíís fiirnui];'ija :
I Àoniiel beò 1 e b t e n IH n f e n t b a í t ô :
L. (F.) — Apr. s. — (in) Nagj'-Enyed.
Lk. (Sp.) — <i 24. — « Gács, Zuberecz.
J. (Sch.i = 17 nap (3'age).
K. (M.) = Apr. 16.
1,54. -t^>* Serinus hortulanus, Kocu.
Mart. 25. — (ini Kőszeg.
Apr. 11. — (1 Yelencze.
* A tavalyi (IS94.) évi jelentésben (Aíj^u. II. ISilò.
p. 58) hibásan volt -< — >--nak irva. — 3'" ei'f'en (1894)
3at)reë6cric()te (Acinila. II. 1805. p. 5S) aiiá íBevfeficn
«-< — ^>» gefcl)tie6cn.
103
Apr.
10.
-(ia)
Diós-Jenő.
(I
11.
— (1
Somorja.
<i
(5.
— (1
Gács.
Febr
. 33.
— <(
Ungvár.
Apr.
13.
— ((
rngvái'.
4t
âO.
— ((
Zuherecz.
(1
10.
— «
Liptó-Ujvár
«
1!).
— ((
Szepes-Bcla
Ungvár első diitunia <-&> adat.
U n ij V á r'ö erfteê Satum cine -"^^^ '-'(iuviíh\
L. (F.) — Mart. 2.">. — (in) Kőszeg.
Lk. (Sp.) — Apr. i20. — « Zuberecz.
•T. (Sell.) — 27 iiiip (3;tti\c).
K. (M.) = Apr. 7.
155. < — " Spatula clypeata, L.
Mai 1. — (in) Temes-Kubiu.
Apr. 10. — » Keszthely.
II 3. — II Velencze.
15G.
Sterna fluviatilis, Naum.
Mart. 14. — (in) Temes-Kubin.
Apr. 37. — II Fogaras.
II 10. — II Keszthely.
Mart. 21. — II Kis-Harta.
Apr. 29. — II Velencze.
II 11. — II Somorja.
Juh. 13. — n Ungvár.
Ungvár nem vonulási, hanem csak alkalmi
adat.
U n(\vá X fein Bi^'^Q'/ ioníern mir ©elciU'iUnnta:
©atutn.
L. (F.) — Mart. 14. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.) — Apr. áy. — II Velencze.
J. (Sch.) = 47 nap (Xai^e).
K. (M.) = Apr. 6.
157. < — > Sterna minuta, L.
Apr. 2G. — (in) tíi)mi)rja.
158. *—> Sturnus vulgaris, L.
Febr. '21. — (in) Kupinovo.
m.
IV.
V.
VI.
Mart.
5.
— (in) Bellye.
II
12.
— «
Doroszló.
Apr.
4.
— II
Rèa.
Jan.
SC).
— «
Fogaras.
Febr.
27.
— «
Fogaras.
Mart.
11.
— 11
Pécs.
Febr.
27.
— II
Szeged.
Mart.
23.
— II
Sistaroveez.
(1
12.
— i(
Dorgos.
(1
13.
— II
Nagy-Enyed.
II
1.
— II
Keszthely.
Febr.
22.
— II
Kőszeg.
Jan.
9.
— (1
Pápa-
Febr.
24.
— 11
Székesfehérvár.
Mart.
14.
— (1
Fettend.
<(
1.
— II
Sziget-Szt-Miklós
fl
15.
— II
Zilah.
((
2.
— II
Szilágy-Cseh.
Febr.
2G.
— II
So2)rou.
Mart.
22.
— II
Diós-Jenő.
II
19.
— II
Aquincum.
«
19.
— II
Budajjest.
II
3.
— II
Pozsony.
II
IG.
— II
Somorja.
K
•3.
— II
Diószeg.
II
18.
— II
Ghymes.
II
12.
— II
Gács.
II
14.
— II
Tavarna.
(1
13.
— II
Ungvár.
«
31.
— <i
Zuberecz.
«
23.
— II
Szepes-Béla.
I.
27.
II Temes-Kubin.
VII.
VIII.
IX.
X.
Temes-Kubirt-híín febr. 27-én 3 db. ; mart.
2-án 14 db. ; 4-én 8 db. ; 9-én pedig ezeres csa-
patok voltak láthatók. — Réa aránylag túl-
késő. — Fogaras első dátuma csakis véletlen
adatnak vehető, megügyelő irja : «jan. 30-án az
erős hideg és nagy hó daczára látható 1 db ; a
normális érkezés azonban febr. 27-én követke-
zett be. — Pápa szintén csak véletlen adat, el-
esik.
Sn 2; e m e Ô : íR u b i n crfdjienen am 27. gcbruav
3 ©t. ; am 2. TOrj 14 ©t. ; am 4. 8 ©t. ; am 9.
3^Iüc-\e ju S^aufenöen. — 9í e a gctjen bíe übrigen
©taítoiien ju fpät. — gogaraê' erfteâ 2)atum
faim nur für cin jufalliçicë Êrfcbeineii gebaltcn
merben, sBeobadjtcr (u. (ijijiif) fd)rcibt: «Slm 30.
3anuar,tïo| grimmiger Ëaiteimb inmtenfen Schnee,
! einen ©taar bei ber ©dilacbtbrücfe bemerft. !Jior--
maleê Êrfd^einen fanb am 27. Jebruar ftatt». —
"^piipa ebenfalle ein jufalligee T)atum, fällt roeg.
104
L. (F.) — Febr. 22. — (in) Kőszeg.
Lk. (Sp.ì — Mart. 31. — " Zuberccz.
J. (Sell.) = 38 nap (iiaiic).
K. (M.) = Mart. 12 13..
159. 1-^ Sylvia atricapilla. Ti.
Apr. 1).
II -.SO.
II 21».
II 14.
I. 16.
4.
8.
1.5.
Mai
Apr.
II
Mai
Apr. 24.
Mai 9.
(in) Temes-Kuhin.
II Ilea.
II Fogaras.
II Lelle.
II Kőszeg.
II Velencze.
II Sopron.
II Somorja.
II Zólyom.
II Ungvár.
- Il Znlìerecz.
Velencze fekvéséhez képest késő, megfigj'elö
Írja is, liogy állítólag már előbb megérkezett.
aSeíencje für feine íage 311 fpät, 58eo(iad)tov
fdjveitit aiid), baf3 inaii ben iUíciel aniieblid; fd)on
fviií)er gefchen l)ättc.
L. (F.)
Lk. (Sp.;
J. (Sch.)
K. (M.)
160.
Apr
■ Apr. 8. — (in) Sopron.
- Mai 9. — Il Zuberecz.
: 32 nap (STuge).
Apr. 23—24.
Sylvia cinerea, Beohst.
Il
Mai
11. — (in) liéa.
22. — Il Fogaras.
1.5. — Il Kőszeg.
13. — Il Pettenil.
10. — Il Diós-Jenő.
20. — Il Somorja.
25. — Il Gács.
9. — Il Znberecz.
18. — Il Liptó-Ujvár.
L. (F.) — Apr. 10. — Cm) Diós-Jenő.
Lk. (Sp.) — Mai 18. — Il Liptó-Ujvár.
J. (Scb.) = 39 nap (ï^agc).
K. (M.) ^ Apr. 29.
161 . -í— > Sylvia curruca, L.
Apr. 5. — (in) liéa.
Il 2. — Il Fogaras.
(I 8. — Il Nagy-Enyed.
pr. 1 2. —
(in) Bojár.
Il 1 9. —
Il Kőszeg.
Il ?4. —
Il Velencze.
Il 11.—
Il Fettend.
9. —
Il Sopron.
Il 1 6. —
Il Diós-Jenő
Il 7. —
Il Soniorja.
Il 1 5. —
Il Gács.
Il 8. —
Il Ungvár.
Veloicze túlkéső.
9.Í c Í c n c 3
e jn î;ittt.
L. (F.) — Apr. 2. — (in) Fogaras.
Lk. (Sp.) — Il 1 9. — Il Kőszeg.
J. (Seb.) = IS nap ("tage).
K. (M.) = Apr. 10—11.
1 62. <—
> Sylvia hortensis, Bechst.
Apr. 30.
— (in) Béa.
Il 27.
— Il Fogaras.
Il 16.
— Il Nagy-Enyed.
Mai 6.
— Il Kőszeg.
Apr. 17.
— 11 Fettend.
Mai 4.
— Il Sopron.
Apr. 26.
— Il Somorja.
Mai 15.
— Il Liptó-Ujvár.
L. (F.) — Apr. 16. — (in) Nagy-Enyed.
Lk. (Sp.) — Mai 15. — « Liptó-Ujvár.
J. (Scb.) = 30 uap (3^age).
K. (M.) = Apr. 30.— Mai 1.
163. * — > Sylvia nisoria, Bechst.
Apr. 26.
Mai 5.
Apr. 24.
Mai 7.
— (in) Nagy-Enyed.
— Il Kőszeg.
— Il Velencze.
— Il Sopron.
4.
— Il Somorja.
4.
— Il Ungvár.
L.(F.) -
Lk. (Sp.)-
J. (Scb.) --
K. (M.) =
— Apr. 24. — (in) Velencze
- Mai 7. — Il Sopron.
= 14 nap (3;age).
= Apr. 30.— Mai 1.
1 64. V Syrnium uralense, Fall.
Febr. 17. — (in) Sajó-Gömör.
(I 20. — Il Ungvár.
Mart. 10 — 12. « «Magyarország.» —
Ungarn.
105
165. -«^-^ Totanus calidris, L.
Apr. SS. — (in) Rèa.
« 21. — II Madarásztó.
Il SS. — Il Keszthely.
]\Iart. 20. — Il Székesfehérvár.
(( 28. — Il Diós-Jenő.
A három első állomás határozottan késő ;
dr. Lovassy Keszthely -vö\ irja is, hogj- az első
érkezés bizonytalan.
®ie brei erftcu Stationen entíd)iebcn fpöt;
Sr. Ûooafii) idjveilit awá) am Ä e fî 1 1) o I \), trnf; bie
erfte 31nfunft iinnci)cr ift.
171. -«-^ Tringa alpina, L.
166
-< —
► Totanus fuscus, L.
Apr.
n.
— (in) Horgos.
167
• ^
► Totanus glareola, L
Apr.
15.
— (in) Réa.
((
13.
— II Fogaras.
II
20.
— IC Horgos.
168. <-^ Totanus glottis, L.
Apr.
23.
— (in) Rèa.
(1
3.
— II Horgos.
16f
. -<-&> Totanus ochropu
Mart.
2.
— (in) Kui)iuovo.
Febr.
23.
— II Rèa.
II
12.
— II Fogaras.
Apr.
12.
— II Nagy-Enyed
Mart.
19.
— II Soi^ron.
Apr.
30.
— II Diós-Jenő.
Mart.
18.
— II Somorja.
Túlnagy ingadozás, de ennél a fajnál nem
példátlan.
Uebergrofee ©djuuinfuncj, bú biefcr Sírt jeboá)
nidjt beifpieHoö.
L. (F.) — Febr. 12. — (in) Fogaras.
Lk. (Sp.) — Apr. 30. — « Diós-Jenő.
J. (Sch.) = 78 nap (%a%i).
K. (M.) = Mart. 22—23.
1 70. -<— í- Totanus stagnatilis, Bechst.
Apr. 9. — (in) Réa.
Mai 3. — II Horgos.
Apr. 7. — i< Liptó-Ujvár.
Aquila. III.
Apr. 21—23. —
'^ l énbe ;
(in) Fogaras.
II Horgos.
172. -r^^ Tringa minuta, Leisl.
Apr. 17—21. — (in) Fogaras.
Mart. 23.— « Kis-Harta.
173. ^> Tringa subarquata, Gould.
Apr. 27.— Mai 20. — (in) Horgos.
A Tringák is egyike legérdekesebb átvonuló
mad ár család ainknak, s már csak a tacaszi i<o-
indás gyors lefolyása miatt is szélesebb körű,
s a vonulás egész tartamét jelző megfigyeléseket
érdemelne meg.
®ie 2;ringa = 3trten íuíben auá^ eine
ber intereffantefteii ?famiíien ber
0urri)jüglcr, u n b fi e w ii r b e n f d) o ii m e çi e ii
b e ê r a p i b e 11 ^iU' r f a ii f è b e è g r ü £; j a Í; r ö=
jugeâ eine aitsgcbcljutfrc unb òa^ ganje
3 u g ê b i I b b a V )t e 1 1 e n b e 33 e o b a dj t ii n g
Ü e r b i e n e n.
174. <-^ Tringoides hypoleucus, L.
Apr. IL — (iu)Réa.
((
18.—
Il Fogaras.
(1
18.—
Il Madarasi tó (Horgos).
Mai
3. —
Il Nagy-En3'ed.
Apr.
22.
Il Keszthely.
Mart
. 26.—
Il Velencze.
Apr.
29.
Il Diós-Jenő.
Mart
. 31.—
Il Somorja.
(1
31.—
Il Ungvár.
L. (F.) — Mart. 26. — (in) Velencze.
Lk. (Sp.) — Mai 3. — « Nag.y-En.ved.
J. (Sch.) --= 39 nap (Sage).
K. (M.) = Apr. 14.
175. "^^ Turdus iliacus, L.
Az elsüli: Hol'
Sie erften: SCBo ?
Mart. 12. — (in) Kőszeg.
II 27. — II Fettend.
" & - " Diós-Jenő.
II 19. — II Somorja.
Az utolsók:
Sie testen :
Mart. 25.
II 30.
Apr. 11.
II 3.
14
100
^ í Az első érkezés formulája:
' l jvovmel bor c v ft c ii 3( n fünft:
L. (F.) — Mart. 12. — (in) Kőszeg.
Lk. (Sp.) — 11 37. — II Pettond.
J. (Scb.i = IC) nap (^aa,e).
K. (M.) = Mart. 19—20.
II.
f Az utoisó mutalkozás formulája:
I ^yorineí bee l e ^ e n 9Í ii f e n 1 1) a 1 1 5 :
L. (F.) — Mart. 2ő. — (in) Kőszeg.
Lk. (Sp.) — Apr. 11. — (I Diós-Jenő.
■T. (Seb.) := is nap (STiiiie).
K. (M.) . Apr. 2—3.
17i>. <^> Turdus merula, L.
Mai-t. 10. —
(in^
Temes-Kul)in.
Jan. i8. —
«
Réa.
Mart. 20. —
(1
Nagy-Enyed.
«1 m. —
II
Kis-Harta.
Apr. 9. —
/ Áttelelt \
lUfberaiiiUi'vtl
Febr. 20. —
II
(1
II
Fettend.
Diós-Jenő'.
Somorja.
Mart. 1.5. —
II
Selmeezbánya
Beán, Dióíi-Jenön és Somorjáv. áttelelt. —
Különben ez a faj nálunk rendesen áttelel.
3" 9Ì é n, ® i ó ê : ^s e ii ö iinb © o iii o r j a iiber=
uiintert. — Uetn-igeiiö iibcnyiiitcvt bicfc 3lrt in
Ungarn jcbcè ^snln'-
L. (F.) — Mart. 10. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Sp.) - Apr. !). — <. Fettend.
J. (Seb.) = ?>\ nap (iage).
K. (M.) =. Mart. 25.
177.
Turdus musicus, L.
. 10.
—
(in
Fogaras.
16.
—
(1
Nagj'-Enyed.
U.
—
11
Kőszeg.
30.
—
II
Velencze.
14.
—
(1
Sopron.
26—
27.
II
Diós-Jenő.
i;t.
—
fl
Somorja.
19.
—
<i
Selmeezbánya.
24.
—
íi
Gács.
26.
—
(1
Ungvár.
26.
—
(1
Zuberecz.
27.
—
<(
Liptó-üjvár.
19.
—
«
Szepes-Béla.
26.
1.'
L. (F.) — Mart. 10. — (in) Fogaras.
Lk. (Sp.) — II :íO. — II W'leneze.
J. (Seb.) = 21 ii;i]) liagt'i.
K. (M.) = Mart. 20.
178. <*-> Turdus pilaris, L.
Jan. 3. — (in) Temes-Kubin. — Kis csalhatok.
.Sííeineve (Clüge).
Mnrt. 1.'>. — (I Temes-Kubin. —200 db. (©t.)
->È (N).
Temes-Kubin. — Sok száz
->É. — aíiele ,'ònnberte — >N.
Réa. — 20— -.50 db. (©t.).
Horgos.
Nagy-Enyed.
Kesztbely. — (Szól. — Singt).
Kis-Harta.
Kőszeg. — Csapat. — ?^tng.
Nov. jiLVJaíj';,}* I' Diós-Jenő. — Nem sok. —
3Jic[)t üieí.
Febr. ir,. — „ Diós- Jenő. — 1 db. — 1 St.
Apr. 4. — Il Diós-Jenő. — Csapat. — {^íiig.
Diós-Jenő. — 50— (iO db., ©t.
Diós Jenő. — Nagy csapatok.
©roBc i^íiige.
Diós-Jenő. — Ota nincs. —
Seitbem feine
Somorja. — Csapat. — ^tug.
Gács. — Csapat. — ^lug.
Jan
J Áttelelt I
lUcbcnuintcrtj
Mart. 25. —
II 22. —
<i 25. —
(I 23. —
4. —
(1. —
9. —
15. —
11. —
25.—
Mart,
Deez.
1.-»' — Mart. 19. — (in) Ungvár.
Mai-t. 26— 2S.
(in) Zuberecz.
Csapatok
-0.
Nem egyöntetű adatok, a vonulásnak sem
kezdetét, sem végét nem fixirozzák, további com-
binátióra nem alkalmasak.
ííid^t gfeidnnnfiige 3(ngaben : firiren lueber ben
Slnfang, nodi bao (ínbe beò ^l'i^es, beinnad) für
roeitere tíouibination iiidit geeignet.
179. -< — > Turtur auritus, Gray.
Apr. 23. ■ — (in) Kupinovo.
Mai
Ajir.
30.—
Il Temes-Kubin.
16.—
Il Bél lye.
1 9. —
Il Doroszló.
3. —
Il Eéa.
3.
Il Fogaras.
24. —
Il Horgos.
1S94.
107
Apr.
űö. —
(in) Nagy-Enyed
(1
!>.). —
« Kőszeg.
«
ál.—
II Yelencze.
«
11.—
11 Pettend.
«
!Í8. —
<i Zilali.
((
-)vj_
II Sopron.
<(
:>,(). —
II Miklósfalu.
«
■2\. ^
II Diós-Jenő.
<l
iO. —
II Somorja.
(1
i>l.—
II Ghymes.
11
■li.—
II Gács.
Mart.
93.—
II Géléinek.
Mai
4. —
<i Tavarna.
Apr.
10.—
II Ungvár.
Apr. 7.
II Ì0.
(in) Ungvár.
(I Szepes-Béla.
Géléinek az idénre túlkorai, tartliatatlan ;
vagy elnézés, vagy pedig tollhibáról lehet
csak szó.
@ e I c t n e f fiii- lieuev uioi ju fviilj, C5 faun liier
fid) nur ciitineîier um cin S^erfeíien, ober um cinen
La^jsus Calami í)anbcln.
L. (F.) — Apr. 10. — (in) Ungvár.
Lk. (Sp.) — Mai 4. — « Tavarna.
.1. (Sell.) = ÏÎ5 nap (STaçie).
K. (M.) = Apr. 22.
180. < — > Upupa epops, L.
Mart.
;h.
— (in) Kupinovü.
«
25.
— II Temes-Kubin.
Apr.
8.
— II Újvidék.
Mart.
31.
— II Béllye.
Il
i27.
— Il Doroszló.
Apr.
4.
— Il Eéa.
I\Iart.
ri 4.
— Il Fo garas.
Apr.
4.
— Il Horgos.
((
10.
— (1 Nagy-Enyed.
(1
i.
— Il Kis-Harta.
«
'.).
— Il Felső-Lövő.
((
il.
— Il Székesfehérvái
(1
1.
— Il Yelencze.
11
i:>.
— Il Pettend.
«
1.
— Il Sziget-Sz.-Mikl
it
28.
— Il Zilah.
Mart.
l'J.
— Il Sopron.
Apr.
4.
— Il Diós-Jenő.
Mart.
:;j.
— Il Alsó-Petény.
Il
■M.
— Il Somorja.
Apr.
4.
— Il Ghymes.
(1
7.
— Il Gács.
(1
8.
— Il Tavarna.
Pellend a szomszédos állomásokhoz viszo-
nyítva késő. — Sopro)i-h(ín mart. 19-cn 1 db.
mutatkozott, ettől fogva azonban nem volt
egészen apr. 4-ig.
^^ettenb im iícrljiiltuií; ju bon bonacbbavtcn
Stationen ^u fpöt. — ^n S o p v o u wax am U).
^}lídr5 nur cin Stüci, unb fcitbcm biő 4. aiprií íein
3>of\el ju fcbcn.
L. (F.) — Mart. I '.». — (in) Sopron.
Lk. (Sp.) — Apr. 20. — II Szepes-Béla.
J. (Sc-h.) = 33 nap (Tage).
K. (M.) = Apr. 4.
181. -< — >- Vanellus eristatus, L.
Jan.
m.
- (i,>)
Ktipinovo.
Febr.
12.
K
Kupinovo.
(1
11.
Il
Temes-Kiibin.
Mart.
f).
Il
Béllye.
(1
li.
Il
Doroszló.
<(
23.
Il
Kccsa.
<(
23.
Il
liéa.
Febr.
28.
Il
Fogaras.
Apr.
8.
Il
Horgos.
Mart.
23.
Il
Nagy-Enyed.
«
20.
Il
Csik-Szereda.
U
20.
Il
Csik-Sz.-Márton
«
2.
Il
Keszthely.
ti
14.
Il
Kis-Harta.
»
14.
Il
Kőszeg.
it
15.
Il
Magyar-Genes.
tt
4.
Il
Yelencze.
it
7.
Il
Sopron.
((
25.
(1
Tata.
e
U.».
Il
Diós-Jenő.
«
17.
Il
Aquincum.
K
Ki.
Il
Somorja.
((
18.
Il
Gliymes.
«
15.
(1
Gács.
a
25.
Il
Bogdán-Lulii.
((
25.
Il
Tavarna.
Kupinoi'O-n jan. l!»-én 1 db. volt látható, ez
csak alkalmi adat; febr. 12-én egyesek; 27-én
csapatokban. — Horgos késő, de megfigyelő ha-
tározottan első érkezésről beszél.
Set lupino uü mar am lü. ;3'í'""^i' 1 ©t- 5"
fetten, bieê ift nur cine ©etegenlieitôîSingabe; am
14*
108
12. (Vi'lH-iuir ciiiícfii on"d)icncii : am 27. in 'aííuích.
^ org 0 0 all fpat, i8ciilnui)tov ípvidjt aim entidjieieri
I'ou eiiu'r crftcii x'liifimft.
L. (F.) — Febr. 11. — (in) Temes-Kubin.
Lk. (Si).) — Ajn-. 8. — « Horgos.
J. (Sch.) = 57 nap (Xai^e).
K. (M.) == Mart. 11.
182. <~> Yunx torquilla, L.
Mart.
29. —
(in
) Béllye.
«
24.—
(1
Doroszló.
Apr.
4. —
«
Eéa.
((
20.—
((
Fogaras.
((
19.—
«
Horgos.
{(
1.5.—
«
NagA'-Enyed.
(1
(■). —
((
Felső-LöTŐ.
(1
s. —
«
Kőszeg.
((
10.—
((
Jánosháza.
((
II. —
(t
Székesfehérvái
:\i;ut.
2S. —
it
Pettend.
Aj)!-.
12.—
«
Petteud.
Mai
5. —
«
Zilah.
Apr.
9. —
«
Sopron.
((
9. —
«
Diós-.Ieno.
«
11.—
«
Somorja.
«
12.—
«
Selmeczbánya.
Apr.
8.
— (ini Gács.
«
IH.
— (1 Tavarna.
((
12.
— 11 Ungvár.
Mai
W.
— 11 Zuherecz.
Apr.
21.
— 11 Liptó-l'jvár
Pettend első dátuma túlkorainak látszik, meg-
figyelő adatát következő megjegs'zéssel kiséri :
11 mart. 28-án 1 db. egy sövényen üldögél, le-
lőttem ; tekintettel arra, \iogy e madár apr. kö-
zepe táján szokott megjelenni, a korai megjele-
nés mindenesetre rendkívüli u. Azután ajjr. 12-éig
nem is látott többet, akkor 2 dbot. — Zuberecz
túlkéső.
^ctíenti'o crfteá Tatmii fdiciiit für Iicucr ju
friil), Í^eoliad)tcr (d. ,S\ciieJíci)t luujlcitct feiiic l'lngabe
mit folgenber Semerfiiiuj : »am 28. Tlär^ fiÇt einer
auf einen S^^nn, id) erfegte ibn : mit î^ejng auf
jenen Umftanî), bafî ber Jikitbelialo 'Sïitte ílprit ju
erfdieinen pflegt, i}a^j frül;e iSrfdjeinen uubebingt
aufierorbeutlid)». Seitbem fal) er auá) tnö jum
12. l'lpril feinen, bann 2 3tiid'. — 3 "'•'"•' i" »^ »^ 5
äu fpiit.
L. (F.) — Mart. 24. — (ini Doroszló.
Lk. (Sp.) — Mai 5. — « Zilah.
J. (Seh.) = 4H nap i^age).
K. (M.) = Apr. 14.
Mire tanított iiz 1805. év?
Hogy mindeui)en a tavah'i sorrendet köves-
sük, vegyük elő először is az idei vonulás helyi
jelenségeit.
Fogaras az idén is a tavalyihoz hasonló tüne-
teket mutat, bár késése az idén még sem annyira
pra>gnans, mint tavaly volt. A fogarasi álhunió
késés lehető okait megfigyelőnk (Czynk Ede úr)
idei jelentésének bevezetésében részletesen tár-
gyalja, úgy a mint azt a következőkben adni el
nem mulas/.tjuk :
II A mint az iva Aquilálnm (11. 1S9.-). j». ''•">.)
igen helyesen volt hangsúlyozva, egy szorosan
helyi ok hat gátlólag a madárvonulásra a foga-
rasi megfigyelési területen. Mindenek előtt azt
kell kiemelnem, hogy abból az elvből indultam
ki mindig: inkább keveset, de jól megftguelni,
s azért megfigyeléseimmel csakis a várost körül-
övező Olt-völgv're szorítkoztam. Kezdetben az
hittem vonulóink az Olt patak hosszában halad-
XBorübcr uiií» ím« Jo^t 18í>5 beleárt ftot?
Um in allem unferem üorjöbrigen iVrfaliren ju
folgen, neljinen mir juerft bie 1 o c a 1 e n (Sríd;ei=
Illingen bea í)eurigen 3"9eö i'or.
■À 0 g a r a â ,UMgt audi í)euer ein bem mirjäfirigen
iiljnlidieô Îîerljalten, ob.^mar bao "iierfpaten Ijeiier
ni($t fo auegeprägt erfd)eiut, mie im Ísorjaí)re. 5Deu
möglidien llrfadien ber alljälnigen 'ÌH-rÌpiitung
lüibmet unfev iìeobad)ter (.'òerr tíbuarb u. tSjijuf)
eine genauere aiuôeinanberfetuing, meldte mir im
gan,^en Umfange, mie folgt, 311 geben für notbmenbig
balteu :
11'Ji.Me in iiAipiilai) (3ai)rg. II. 189.'). p. G.").)
ganj rid)tig tjeroorgeljoben miirbc, ift eo e i u
ft r e n g Io e a í e r U m ft a n b, meldier auf bie
®eftaltung beo ^\uy^^ im Àogaraôcr 'ik'obadjtungê:
gebiet ft ö r e n b u n b b e m m e n b mirft.»
n%ox allem mill id) bcmerfen, bofî id) meine '^e^
obad)tungen — con bem ©runbfaÇ auágeíjenb :
lieber 10 e n i g, a b e r g r ü n b [ i d} — auf bac
bie Umgebung ber Stabt (^ogaraô biíbenbe %\i-
109
nak. De nem így van. A fövonulás nem az Olt-
völgy mentében, hanem a hegység lábánál, a
Kárpátok, az u. n. fogarasi havasok hosszában
halad. Az Olt völgye, az én megfigj^elési terüle-
tem, nem igen nagy vonzerőt gyakorol a vonuló
madárság zömére. Nincsenek erdőségei, vagy
legalább összefüggő kisebb pagonyai, sem csen-
deresei kellő mennyiségben, nincsenek hegyei,
sem előhegj'ségei, nem csoda hát ha a ma-
dárság inkább a hegyvidéket keresi fel, a
mely összes szükségleteiket bőven kielégíti
táplálék dolgában is, de még az időjárás viszon-
tagságai ellen is bőséges védelmet nyújt. Isme-
retes tény, hogj' a hegység aljában sokkal sze-
hdebb, enyhébb a klima, mint az alig egy
órányira fekvő Olt- völgyben.
Tizenhárom évi megfigyeléseim azt a tanusá-
got szolgáltatják, hogy a hegység lábánál a
vonuló madarak nem sokkal később érkeznek
meg, mint bárhol máshol Erdélyben, ellenben
az én szűkebb megfigyelési köi-ömön belül fel-
tűnően későn. Az általam észlelt eltérések arra
engednek következtetni, hogy a vonulók zöme a
hegységben normális időben jelenik meg, a
Fogaras közvetlen közelében mutatkozó vonuló
madarak pedig vagy csak a síkságon lassanként
terjeszkedő maradék, vagy i)edig épen csakis a
vonuló sereg utócsapata. Hogy feltevésem nem
egészen alap nélküli, azt bizonyítja — hogy
példáért messze ne menjek ■ — az a tény, hogy
az idén a kakukot a nagy hó daczára már apr.
10-én mindenütt hallottam szólni, pedig Foga-
ras körül abban az időben még csak nem is
láttam. Hasonlókép a Muscicapa coliarist is
már apr. Ki-án láttam a hegy lábánál, pedig
Fogarasou csak máj. 2-ikán mutatkozott. Ha
ennélfogva az én adataim eltérnek más erdélyi
adatoktól, úgy ez annak a körülménynek tu-
dandó be, hogy — a mint már megjegyeztem • —
a vonulás a Kárpátok hosszában megy végbe,
a megfigyelési területen ellenijén sok madár
csakis később mutatkozik, s ezzel arra a felte-
vésre visz, mintha a vonulás Fogaras megj'ében
abnormis lenne.«
Szeged-röl nem kaptunk a tavalyi jelensé-
Xíial befd)räuft l)abc. íliifaiu^o mar id) öcrl'ieiiniini,
òa^ unfere Sßanberer längs ber 3Uuta foiiuncn unb
geí)en. 3)ies ift inbeffeii nid)t ber gaíl. Ser ^aupt=
jug finbet nid)t lanciò bem,, boê Í'íjaí bnrájfdinei:
benben %hii)(, fonbern nin Ànfìe unb Irtiujö ben
Aarpatíjen, ben íocieimnnten ^^ogavafd^er Sllpen
ftutt.»
(i2)aê 9nt=2;()nl — nlfo mein engoreo nnb uieite=
reè Seobadjtungôgebiet — bietet, bn eê meber
3BaIbungen, nod) gröfieve ^Bannigruppen in i^er=
binbnngen mit földien, nod) íbnfd)^ nnb Strand):
inert in genügenber Díenge bietet, and) feine 'i^erge
unì) iíorberge Íjat, ménig 33erío(fenbee für baô
©rofj ber 'i^ogeíme[t unb ift eô ba[)er fein SBunber
menn bicfelbe längs bem alle .l'ebenëbeoingungen
erfüElenben gegen ranlje Sßlnbc unb Äälte Íd)ul5:
ínetenben ©ebirge íjinjieíjt. (Î5 ift eine befannte
3:i)atfad)e, baf; am Aufee beo ©ebirgeö ein milbereâ,
luinbfttliereô (Slima beirfdjt, alò in bem mir einige
©tunben non bemfelbcn um g^ogaraê Itegenben 3111=
«ííaí^ meinen bioljerigen — luuuneln' K:!=jäi;ri=
gen — 33eobad)tnngcn erfd)einen bie 3ugi'ögcl am
i^n^e beê ©ebirgeê níd)t uiel fpäter, alò anberêtoo
in Siebenbürgen, dagegen in meinem engeren S8c=
obadìtuugègebiet anffaüenb fpiit. Tie Don mir be^
obtti^teteu 3lbrueici)nngen laffen niid) iH'rmiitf)en,
baJ5 baê Ph-o§ ber Turdijügler Idngö bem ©ebirge
in normaler 3)nrd),inge5cit erfdjeint, bie bei iVoga=
ras iiibeffen fic^ jeigenben 2Banberer, entmebev nur
ber allmäl)lid) l'id) über bie Gbene nerbreitenbe ilieft
berfelben obevíiad),íügler finb.«
<iTa& meine ílnnaljine nid)t fo gan,i nnbegvüu;
bet ober anê ber Suft gegriffen ift, bemeift nnd) ber
Umftanb, bafî id) — geben mir nid)t ,iu moit ,iuriicî
— S. ìì. ben Äufnf Ijeuer trol3 bem oielcn, l;of)en
3d)nee, auf bem ©ebirgc, bereite am 10=ten 3lprii
allentbalben rufen íjőrte, roäljrenb id) um biefe Seit
in 5vogaraê itjn nod) nidjt einnml gefeben bntte.
(Sbenfo beinerfte id) ben .Sjalöbanb^^-tiegenfäiugev
(Muscicapa coliaris Bechtl) am ^ufse beê ©ebir^
geö am lß=ten 9(pri(, mäbrenb fid) berfelbe nntgo;
garao erft am S^ten àeigte.»
«SBenn baber meine Taten non anberen fieben=
bürgifd)en abmeid)en, fo ift bies, mie bereite bemerft,
bem llmftanbe ju.^nfdjreiben, bafi ber'îsogefjngroobl
längö ber Slarpatljen normal ftattfinbet, im 33eob:
adjtungôgebiete aber mand)e 33ogelart fid) erft fpci;
ter jeigt, unb baiser jur 9(niuil)me oerleitet, ale
luürbe ber 3ii9 ••'• S'og'iï'iôer tìomttat ein abnor:
mer fein.«
3tnô S 5 e g e b erfiielt bie (íentrate über bie
no
gekre nézve felvilágosítást: csakis annyit jeg^'ez
meg megfigyelőnk, hogy az idén egyes fajok
«nem senzáczióskodtak» túlkorai megjelenésük-
kel ; s tényleg az idén Szeged, illetve Horgos elég
normális sőt több esetben aránj'lag kései adato-
kat küldött.
Nagyon feltűnő az idén Réa aránytalan nagy
késése, majdnem az összes fajoknál. Több eset-
ben oly abnormis késő volt, hogy nem is lehetett
a középszám megállapításánál figj-elembe venni.
Ok g^-anánt megfigyelőnk röviden csak «rend-
kivüli időjárást» emlit.
A mi már most a vonulás menetére nézve le-
vonható tanúságot illeti táblázatokban adjuk,
hogj- az idén hány faj lelett át és hány érkezett
előbb,
megfelőleg és
később,
mint az országos közép ; eltérés a tavalyi eljá-
rástól csupán abban lesz, hogy az országos kö-
zépszámol az összes, bezárólag egészen lS94-ig
gyűjtött adatok bevonásával állapítottam meg,
és hogy az eltérést — miután kész középszá-
mokra támaszkodhattam — nem csak d hetek »-
ben, mint tavaly, hanem egészen napra feltün-
tethettem.
A táblázatokban á.idl betűkkel írtam azokat a
fajokat, a melyekről csak í2 — S adat érkezett az
idén s így középszámuk 189.5-re csak kevés,
jobban mondva elégtelen adatok alapján, s
csakis az összehasonlító táblázatok számára
állapíttatott meg. — lílejteni teljesen nem akar-
tam őket, mert mint már tavaly is megjegyez-
tem, ha nem is nyújtanak annj'ira megbízható
bázist az összehasonlításra, mint a nagy soroza-
tokra támaszkodó közéi^számok, a vonulás álta-
lános képéhez mégis ők is szolgáltathatnak né-
hány karakterisztikus vonást.
Adjuk azután még a megszállási idői feltün-
tető tál)lázatot, s legvégül Magyarország tavaszi
vonulási najítárát — a tavalyi minta szerint —
az 1895. évre.
De térjünk át most magukra a táblázatokra :
üorjaíjricu'it (S'rtd)cimuuicn gar fctiic 3luofunft ; uu;
fcr Seotuuhter (lenicrft nur fo oiel, baf? einjelne
3trtcn f)cuer (1895) «feine Senjation» mit ií)rer ju
früficn 3lnfiinft iiiaditen ; nn^ fnctifcí) gab [)enev
©jcgeb, rcípccttuc .szorgos genug normale, in umn^
dien j^äden fogar uerijällniemälig fpäte Säten ab.
^öefonftero anffalleiib ift bas í)eurige gvofie 5Bev:
fpäten líéa'e, n. 3. bcinal)c fänuntlidjei" iUrtcn ; in
mand)en (gälten fo gro^, bafe mir beim geftftellen
beê benrigcn 9Jiittetö bie 3^aten jogar aufeer 3ld)t
iafjen niuf5ten. 311c. Uvfadje ftcllt ber SBeoíuuljter im
3lllgemcinen eine «anfeerorbentlidjeäiMtterung» i)in.
3BûQ nun ben 'lievlauf beò Ijeurigen 3"9''ö an=
belangt, io geben luir ^nbellavijd), mie niel 3h'ten
beuer ü b c r mint e r t, unb mie uiele 3lrten
f r ü Í) e r
entfp ved)eii b unb
j V ä t e r
erid)ienen finb, als ba§ Sanbesmittel. (iine ílbmei:
djniug finbet non uiijereni norjäln'igen iierfabven
nur injoroeit ftatt, aló id) bie Sanbcèmittei auf
©ruiib fämmtlidjer biò incluiuie 1894 gefammclter
^ngöbateu anSgeredjnet babe, ferner baf3 idi bie
Unter)d)iebe — baid) mid) bener id)on auf pünftlidje
Sanbesmittet Ijabe flutten tonnen — nidjt nur apro:
j-inmtin : «in 9B 0 d) e u» — mie im uorigen î^t^lji'e
— fonbern ganj pünftlidj, auf ben "Jag» Ijabe
feftfteűen fönnen.
3n ben 3::abelíen í)abe id) jene 3(rten, über mekbe
mir bener nur ü' — :i Saaten erbalten beiben, bereu
^aijreènùttel pro 1895 bemnad) nur auf ungenü;
genber Ükfie rul)t, unb bloê für bie folgeubeu S?er:
g[eid)uiujê:!îabe(Ieu anôgered)net nub beiiü^t mürbe
— mit e u r j i u e r 5 d) r i f t bvurfen lafjen.
©aujlidj ignorireu tonnte id) aud) jeueSlrteu uiá)t,
menu aud) biefelbeu fnrbao uergleid)enbe ä^erfabven
nidjt fo eutfpvedjenb fiub, alo bie 3.'(Mttel aus lan^
gen 'î'ateureiljen ; beiuiod) föiuien aberbiefelben —
mie id) and) uorigeö 'i^al)ï fdjon bemerft l)abe —
3um altgcnu'ineu isiibe bea benvigen in'rlanfeo beò
,3nge6 einige d)aracteriftijd)e 3.1ìerfiuale liefern.
3luf3erbem geben mir beuer nod) eine .Tabelle jur
ÍH'raníd)aulid)uug ber benrigen ì^ e f i e b I u u g 0=
3eit, unb enblid) Ungarnô 3"oô4ïaleubcr über
ben grű£)íingesug i. S- 1895.
3iun mögen aber bie Tabellen felbft folgen :
Ill
Az 1895, év folyamán átteleltek :
^m ^a^re 1 895 íjaben überrointert :
-< — > Accentor modularis, L. — (in) Ungvár.
■<-e> Alcmila arvensis, L. — (in) Somüi-ja.
-^ö> Anas boschas, L. — (in) Héviz.
-< — ^^ Ardea cinerea, L. — (in) Somorja.
-<-&> Biiteo vulgaris, Bechst. — (in) Diós-Jenő, Sopron és (und) Horgos.
<■&> Circus cyaìu-us. L. — (in) Somorja.
■«-e-»- Columba oenas, L. — (ini Temes-Kubin, és i^und) Fogaras.
-<-e->- Emberiza miliaria, L. — (in) Horgos, Keszthely, Fettend, Somorja.
-œ^ Emberiza sclioeniclas, L. — (in) Horgos, Sopron, Somorja.
-<-©* Fringilla coelebs, L. — (in) Horgos, Kőszeg, Diós-Jenő.
-*«^ Galliiiago scolopacùia, Bp. — (in) Rea, Fogaras, Diós-Jenő.
< — > Motacilla alba, L. — (in) Diós-Jenő.
*^* Motacilla boarula, L. — (in) Kőszeg, Sopron.
< — ^ Philomachus pugnax, L. (in) Temes-Kubiu.
<-&* Podiceps minor, 6m. — (in) Keszthelj-.
-< — ä- Querquedula circia, L. — (in) Horgos.
■<-&* Serinas ìiortulanus, Koch. — (in) Ungvár.
-<— ^- Sturmis vulgaris, L. — (in) Fogaras, Pápa.
-^«-> Tardus menda, L. — (in) Rea, Diós-Jenő, Somorja.
< — > Vanellus cristatus, L. — (in) Knpinovo.
Összesen 20 faj.
3ufûmmen 20 3(rtcii.
Az 1894-ig bezárólag megállapított országos középszámnál korábban érkeztek az idén,
5"rüí)er ali baè ^L'anbeôinittcl (einîd)lie)ilid) bio ist»! luiogeredìiiet) fiitb Ijtnier aiigetűinmeii.
Hány
nappal
A következő fajok
Hány
nappal
A következő fajok
a)Ht roieuiel
íagen
Sie folgenben 3lrten
SJiit mieoiel
Sagen
Sie folgenben Slrten
27
-<-&> Charadrius apricariiift
4
■< — )- Eritbacus cyaneculus
ir,
•( — > Coracias garrula
4
■< — >■ Falco rulìbuteo
14
-í — >■ Milvus korscbim
4
■< — >- Muscicapa grisola
i-l
-í — >- Monticola saxatilis
4
-o^ Turdus iliacus
11
< — >- Caprimiűgus europaens
3
-<-&* Alauda arvensis
11
-< — > Cypselus apus
3
< — > Ardea cornata
10
■( — > Antbus campestris
3
< — >■ Cercbneis vespertina
9
< — >- Merops apiaster
3
< — >■ Ficedula trochilus
7
■< — > Acrocepbalus turdoides
3
< — > Pratincola rubicola
7
■(^^^ Autbus pratensis
2
t — > Acrocephalus palustris
6
■< — > Liisciniola melanopogon
2
< — >■ Graculus carba
6
< — y Ortigonietra minuta
2
< — >- Euticilla pboenicura
6
< — >■ Sterna fluviatilis
■< — >- Cuculus canorus
5
< — y Acrocephalus arundinaceus
-«-&> Gallinago scolopacina
5
■e — >■ Acrocepbalus pbragmitis
< — >- Oriolus galbula
5
■< — >- Ardea purpurea
< — > Platalea leucorodia
5
-< — >■ Botaurus stellaris
< — y Podiceps eristatus
5
-< — >- Milvus ictinus
-« — y Euticilla titbys
5
< — >- Muscicapa coliaris
-< — í- Saxicola oenautbe
-< — y Sylvia nisoria
Összesen 39 faj . — Sufammen 39 Wirten.
112
Az 1894-ig bezárólag megállapított országos középszámnak megfelelöleg érkeztek az idén :
Entípred^enb bem Sanbcemittcí (bis incíufice 1894 auêgerec^net) finb I;euer angetommen :
-< — >- Himantopioi autumnalis -< — > Philomachus pugnax
•<-ö> Erithacus rubecula -< — >■ Anthus triviális
-< — > Lanius minor -< — >- Ardea cinerea
< — >■ Muscicapa atricapilla < — >- Ficedula rufa
" — >■ Nvctiiirdoa nycticorax < — >• Galliniila cliloropus
■* — >■ Sylvia curnica -< — > Ujnipa epops.
<-e>Turdus menila Összesen 13 faj. — ^'lögefammt 13 9(vten.
Az 1894-ig bezárólag megállapított országos
o p ii t e V nlô baâ Sanbcëmittel (einfdjliefjlid^
középszámnál későbben érkeztek az idén.
bië 1 894 auëgcrecijnet) finb (jeuer angefommen.
ITÚiiy
nappa
SJUt luie»
Xaqen
iet
A következő fajok
2^ie foltlenben Jírten
Hány
nappal
'JJüt iDieuiet
Xagen
A. következő fajok
Sie folgeiiben 9lvten
1
i
2
2
2
2
2
2
2
3
3
3
3
3
4
4
4
4
5
5
5
5
5
5
■<-e->-
■<-&>
<-e>
■<-&+
Ardt'K ijiii-zrtta
Clielidon iirbicü
Collimila palumbns
Cotilü riparia
Erithacus luscinia
Erithacus philomela
Galhuago major
Grus cinerea
Anser eiuerous
Ardea allia
Buteo vulgmis
Circus aeruginosas
Locustella ßuviMüis
Nyroca leurophthalmus
Seriuus hortulanus
Yuux torquilla
Alauda arborea
Auser segetum
Lanius collurio
Ortigometra crex
Tetanus ochropus
Fulica atra
Mareca penelope
Motacilla alba
Sylvia atricapilla
Aquila naevia
Ardea minuta
Ciconia alba
Ficedula sibilatrix
Locustella riacvia
Podiceps nigricollis
Sylvia cinerea
Vanellus eristatus
Accentor modularis
Lonistella luscinioides
Motacilla flava
Numenius arquatus
Pratincola rubetra
Sylvia liortensis
Totanus calidris
9
9
9
9
9
9
10
10
10
10
11
12
12
12
13
14
14
14
15
15
Ki
17
17
1!)
21
21
27
28
<-e->
■<-&>
Cirrus pygariiKs
Columba oeuas
Glareola pratincola
Hiruudo rustica
Hydrochelidon fissipes
Ortigometra porzana
Tringoides hypoleucus
Emberiza miliaria
Larus ridibundus
Querquedula circia
Aegialitis fluviatilis
Cerchneis tinnuneula
Gallinago gallinula
Pandion haliaetus
Podiceps griseigena
Scolopax rusticola
Coturuix dactylisonaus
Ibis falcinellus
Muscicapa parva
Querquedula crecca
Fringilla coelebs
Totanus glareola
Turdus musicus
Turtur auritus
Hydroi-lielidoìì leu.coptem
Cicouia nigra
Circus macrounis
Podiceps minor
Sturnus vulgaris
Totanus glottis
Chrisomitris spinus
JÀijuri > ì us chloris
Motacilla boarula
Anas boschas
llypolais ictcrina
Spattda clypcata
Rallus aquaticus
Circus cyan eus
Összesen 78 faj
^ufammen 78 Ülrtcu
113
Ha már most táblázataink eredményét össze-
foglaljuk, kitűnik, liogy az idén :
áttelelt ... — 20 faj
az országos középnél Awátóan jött: 39 "
« <i <i nek meg felelőleg « T-i <i
« <i <i nél kéaó'blieu « 7S «
Az 1895. évi tavaszi vonulás általános jellege
tehát Magyarországon liatározottan kései, a
mi a vonulási időszak általános meteorológiai
jellegének — hosszú és erős tél — ■ miinleiűieti
megfelel. — Lásd a meteor, jelentést p. 117 —
iá;5.
Ha pedig vizsgálódásunkat arra is kiterjeszt-
jük, hogy a korábbi, megfelelő és későbbi érke-
zés miként oszlott meg az egyes rendek (Ordo)
szerint, a következő eredményre jutunk :
3Benn roir iiuu bic ^Kcfultatc unjcrer ^Tabeücii
5UÍaiiiincufaíícn, cnyobt co fid) Üax, bafí l)iniev:
20 3írtcii ii b c r m i ii t e v t í)aben
39 (I f r ű li e r —
13 « e n t í V r i^ ^) f " i^ — ""i'
7S (I í p ä tor —
eiiujotroffen fiub, ctís bicò iinfere alh]cmeiiu' San;
bee=ÍJÍittt'Iaal;leu çicftatten uuii-ben.
S) e r (S f) a r a f t e r b e ö ISQo^cr ^^ r ü í) j a l; r ô=
j u g c ê i ft b e m n a eb e n t f d) i e b c n : fpftt, iii a ő
bem a í [ i;( e m einen m e t e o r o í o g i f d) e n
(ì b n V a f t e r b e ô ,3 11 G è 3 6 i 1 1" '^ " "' i' -' — ' (^ "=
g e r u n b f t r e ii g e r 2B i ii t e r — a u d) i m a [=
Í e m e u t Í V r i à) t. (Siei)c iiuferen meteor. 33e:
ridjtp. 117—123.)
SBoIIen rair mm unfere Unterfiic^ung aud) nod)
auf jene '^^xaqc niiâbebnen : mie fia) Mi, f r ü b e r e,
e n t Í p r e d) e n b e o b e v f p ä t e v o Eintreffen un:
ter ben ein.^elncn Drbnungen (Orbo) iiertf)et[t {;atte,
fo eri)alten roir folgenbeè 'lìefnftnt :
Ordo
Koráb-
ban
gtiifier
Megfele-
löleg
®nt=
fprci^enb
Későb-
ben
Später
Specie
s
I. Accipitres .,_.
4
—
8
IL Passeriformes
24
8
28
in. Scansores _._ __.
1
—
1
IV. Columbae .__ ...
—
3
V. Gallinae... ._. ...
—
—
1
VI. Grallae ...
7
5
23
VII. Natatores ... ..
3
—
14
Összesen — 3"f^^'"i"cn :
39
13
78
S most adjuk a megszállási időket feltüntető
táblázatot azzal a megjegyzéssel, hogy az idén
csakis a -<-*-> fajokat hagytuk ki, ellenben az -«^^
fajokat most felvettem a táblázatba. Tavalyi
megjegyzésem hibás (Aquila II. 1894. p. 72),
csakis a *** re nézve állhat meg, a helyeknél a
megszállási idő tényleg nem constatálható ;
ellenben az -<-^^ -óknál, első érkezési dátumaik
két szélsősége mégis pontosan jelzi azt az időt,
amely alatt utjokat hazánk területén át megtet-
ték. Sőt ez utóbbiaknál — talán már nincs is
messze az idő — a mikor nem csak ^^megszállási«
hanem aelhagyási« időkről is beszélhetünk,
mely utóbbinak nagyságát az n utolsó mutatko-
zás" ingadozásai szabják meg ; nem utolsó dolog
lesz e két momentum egymáshoz való, minden-
esetre rendkivül érdekes viszonyának kutatása
Aquila. III.
llnb je^t geben nur bie tabelle berSeftebelnngs:
fetten, jebod) mit ber Semerfung, baj; id) l^euer
mir bie <^*^ Sírten aiiôgetaffen, bie íJ^iircb^ügíer
(-<-^^) aber aufgenommen habe. SDÍeine Dorjäi)rtge
33emerfung («Aquila» II. 1894. p. 72.) ift n i d) t
rid) ti g, unb fann nur bejüglid) ber *-*> gelten.
bei meldjem bie ÎBefcÊungsaeit factifd) nid)t ju con;
ftatiren ift ; bei ben -«^^ aber bie jmei Ëj-treme
pünftlic^ jenen ßeitraum beäeid)nen, roe[d)en gewiffe
3lrten jum Turd)fiiegen Ungarns notbmenbig ge=
^abt i)aben. i^d) mufs fogar jener i^offnung einen
Slnôbrud geben, baê jene 3eit üieUetd)t gar nid)t
mei)r roeit fei, roo mir bei ten 2)urd)3üglern nid)t
nur 33 e Í e ^ u n g — fonbern auc^ « 3 f i t e n b e ö
legten 3Í u f e n 1 1) a 1 1 ê » genau unterf ci)eiben
roerben iönnen, meld)' le^terer 2)ioment burd) bie
®á)roanfung ber 3)aten über ben feèten áíufentí)alt,
114
•sem ; mindez i)ers/,e majd csak akkor, ha az
átvomilók (-<-^) vonulási jelenségeit úgy fogjuk
kezellietni a mint azt ezen jelenti'« 61. lapján
az [Atiíier segeliim-nà\ volt szerencsém röviden
jelezni. Egyelőre még csak a "megszállási»
időnél maradunk.
— auSl3e^nu•f't roírb. (í'e mufe iiid)t beíoiibore bc:
tont lücrDen, in lucldicni Ilìade bio iíeriiíeid)unci
jener beiben 3)îomentc unb \í)vcm -ííerbattnijíe ju
©inanber, für bie ívovjdinnci intcreífant mcrben fön=
nen, — nllcs bieê frei(id) crft bann, luenn unr bie
3iuioei'íd)einunc3eii ber iSurdjäiujIer i<^ fo t;anb=
í)abm fönnen loerben, wie iá) bieê auf p. 61 biefeè
SBcvid)teê bei Anser scgctnm, roonn ondi nur in
grofH'n ,;]uç(en, ^n bcnionftviren «ovfnd)! babe.
SBiv bleiben beute einftioeilen nur bei ben <'33e=
fe^umjaäeitcn».
Magyarország területét az 1895. évi tavaszi vonulás alatt megszállták.
Ungarns 3;ervitorium í)aben wiibrcnb bcs g-vü^jafiraäugee i. ^. 189.j befiebelt.
A következő fajok
Nap
alatt
A következő fajok
Nap
alatt
A következő fajok
Nap
alatt
Sie fűlgenben 9lvten
Söinneii
Sie folgenben Strien
Söinncn
íie folgende ílvtenn
Söinnen
ïciçicn
Tnçicii
îngen
Botaiirus stellaris_..
78
Numenius arcpatus (-w^)
36
Saxicola oeuautbe .. ...
24
Totanus ocbropus .„
78
Nyctiardea uycticorax ...
36
Antbus pratensis (-<^'>)
23
Alauda ar^-ensis
72
Coracias garrula.. .
35
Hydrocbelidon fissipes...
23
Anser segetum (-«-tO-) ._.
58
Muscicapa coliaris _. ...
35
Eritbacus rubecula ...
22
Antbus campestris _ ...
58
Aegialitis fluviatilis ...
34
Gallinago scolopacina ...
22
Vanellus eristatus ...
57
Grus cinerea ... ... ...
34
Ciconia nigra ...
21
Philomachus pugnax ,..
54
Scolojiax rusticola ...
34
Circus aeruginosas.. ...
21
Anser cinereus __
53
Upupa epops...
33
Milvus korscbun . ...
21
Pratincolarubetra... ...
49
Ficedula ruta
32
Podiceps eristatus...
21
Falco subbuteo ... ...
48
Eritbacusluscinia... ...
32
Pratincola rubicola ...
21
Fulica atra ... ... ...
48
Sylvia atricapilla
32
Tardus musicixs ... ...
21
Stema fluviatilis . ...
47
Cypselus apus. ... ...
31
Acrocepbalus pbragmitis
20
Hirundo rustica ... ...
45
Motacilla alba
31
Ardea minuta _. ... ..
20
Cicouia alba. ...
44
Motacilla flava ... ...
31
Oriobts galbula ... ...
20
Friugilla coelebs ... ...
43
Muscicapa grisola ...
31
Anas boscbas..
19
Yunx torquilla ... ...
43
Querquedula circia
31
Ficediüa sibilatrix ...
19
Coturnix dactylisonans..
42
Turdus merula .. ...
31
Larus ridibundus ... ...
19
Cotile riparia —
42
Chrysomitris spinus (■«^^)
30
Podiceps nigricoUis ...
19
Ortigometra porzana...
42
Lanius coUuris ... ...
30
Alauda arborea ... ...
18
Gallinago major (-^-^ ...
41
Sylvia bortensis ... ...
30
Sylvia curruca ... ...
18
Cercbneis tiunímcula..
40
Ardea cinerea ... ...
29
Ficedula trocbUus... ...
17
Gallinago gidliuula (■(■^
40
Autbus triviális ...
28
]\Iuscicapa parva . ...
17
Gallinula cbloropus
39
Lanius minor ... ...
28
Ortigometra crex ... ...
17
Ruticilla phoenicura...
39
Muscicapa atricapiUa ...
27
Eritbacus pbilomela...
16
Sylvia cinerea . ... ...
39
Serinus bortulanus ...
27
Turdus iliacus i-*-^
16
Tringoides bypoleucus
39
Acrocepbalus turdoides
26
Eritbacus cyaneculus..
15
Accentor modularis
38
Caprimulgus europaeus
26
liuticilla titbys ... ...
14
Cbelidon urbica . . .
38
Cercbneis vespertina . .
26
Sylvia nisoria
14
Sturuus vulgaris ... ...
38
Ardea alba
25
Ardeii cornata.. ... ...
13
Coliunba palnmbus ...
37
Milvus ictiuus ... ...
25
Ardea purpurea... ...
11
Cuculus canorus
37
Turtur auritus
25
Pandion haliaetus
11
Querquedula crecca ...
37
Aquila niievia ...
24
Motacilla lioarulii. ..
6
Columba veuas . —
36
Merops apiaster ... ...
24
115
S most még csak egy tál)láza,tunl\ van lii'itra,
az idei középszámok alapján összeállított érke-
zési naptár 1895-re.
2Bir uuiron mir nod) mit einer oiii^icUMi ITaliellc
im ^Kücfftotibe ; mit tiev Biiíniimicnítclluiu^ uitferes
,3ui5öf'alenbcro für bieieô 'i^aljx, ii. ,v : auf Wruiib
ber [jcuer er[;nltciicii "l'iitteljaijlcii :
Magyarország vonulási naptára 1895-re.
Hiinavu'o ;^uçi5 ^\alcn^cr für b. :,""s. Isiir,.
Az érkezési dátumok-
ból levont
országos középszám
1895
^afiveSmitti'I
ber Sliititnjt'jlngc
Madárfaj
Ser folg, iiogelatt
Az érkezési dátumok-
ból levont
országos kózépszám
1895
"\(il)reämittcl
tier Slnfuriftëtant
Madárfaj
3)cr folg. iiogelait
Februar
Martins
23-24.
2S-Mart.l,
5-6
y
11
12—13
12—13
13
14
15
15
15—16
17— IS
18
18—19
19
19
19
19—20
20
20-21
20—21
21 22
22
22 23
22—23
22 23
23
23—24-
23—24-
24-
25
25—26
26—27
27—28
28—29
28—29
29
30
31
31— Apr. 1
<-e->
-<^>
-<-&>
<-&>
■*-&*
Alauda arvensis
Anser segetum
Columba veuas
Anser cinereus
VaneUus cristatus
Chrysomitris spinus
Sturuus vulgaris
Anas boschas
Motacilla alba
Columba palumbus
Pringilla coelebs
Emberiza miliaria
Numenius artpiatus
Larus ridibundus
Galliuago scolopacina
Ardea cinerea
Pratincola rubicola
Qaerquedula circia
Turdus iliacus
Turdus musicus
Alauda arborea
Grus cinerea
Botaurus stellari«
Qiicrqucdula crecca
Erithacus rubccula
Philomachus puguax
Totanus ochropus
Milvus ietinus
Cerchneis tinuunculus
Fulica atra
Anthus pratensis
Turdus merula
Euticilla titliys
Gallinago gallinula
Motacilla boarula
Ficedula rufa
Scolojjax rusticola.
Euticilla plioenicura
Podiceps cristatus
Circus aeruginosus
Ciconia alba
i\prilis
2
2—3
3
3
4.
4
4-
4-
4—5
5-6
5-6
6
6
6—7
7
7
7—8
7-8
S
10
10-11
11
12-13
12-Í3
13
14
14
14-15
14-15
15
16—17
16—17
17
17
17—18
17—18
18
18—19
19
20
-<-&>
Milvus korsoliun
Eritbacus cyaneculus
Falco subbuteo
Gallinago major
Motacilla flava
Ardea alba
Ardea purpurea
Gallinula chloropus
Upupa epops
Accentor modularis
Anthus campestris
Saxicola venanthe
Ficedula, trochilns
Sterna tíuviatilis
Aquila Diievia
Podiceps uigricollis
Serinus hortulanus
Anthus triviális
Nyctiardea nycticorax
Coracias garrula
Hirundo rustica
Sylvia curruca
Pratincola rubctra
Aegialitis tíuviatilis
Ortigometra porzana
Ciconia nigra
Tringoides hypoloucus
Yunx torquilla
Caprimulgus europaeus
Cerchneis vespertina
Muscicapa coliaris
Acrocephalus phragmitis
Chelidon urbica
Cuculus canorus
Paudion haliaetus
.\croeephalus turdoides
Erithacus luscinia
Muscicapa atricapilla
Cotile riparia
Hydrocholidon fissipes
Ficediüa sibilatrix
15*:
116
Az érkfzési dátuiuok-
liól Icvüut
országos középszám
Madárfaj
Az érkezí'si dátniuok-
l)ól k'vont
ors/ágos kíizépszám
Madárfaj
1895
bei- 3tntiinftatane
Ser folg. Sogelart
1895
3ul]i"Cí)mitteí
bci Sliitmiitetaiv
Set folg. îîogelatt
Április
20
< — > Muscicapa grisola
Április
30— Mai 1
-< — ^>- Lanius coUurio
fl
20—21
-( — ^>- Erithacus philomela
tí
((
t — >• Sylvia horteusis
(1
21
< — > Ardea cornata
H
«
-< — ^>- Sylvia nisoria
«
22
-( — >■ Turtur auritus
Mai
2-3
< — > Ardea minuta
«
23—24
■< — >■ Sylvia atricapilla.
U
3-4
< — >- Merops apiaster
((
24—25
-< — >■ Lanius minor
H
4
-< — >- Ortigometra crex
(1
26—27
f — >■ Orioli! s galbula
«
5—6
■< — > C'oturuix dactylisonans
(1
27
•< — >- Cypselus apus
(1
12
< — > Muscicapa parva
(1
29
< — > Sylvia cinerea
Ezzel 1895. évi tavaszi vonulási jelentésünk-
nek végére értünk, az év eredményeit — hooy
ismétlésekbe ne essem — recapitulálni nem aka-
rom, egyszerűen utalok a részletes tárgyalás
alatt, a Ciconia alba s a Hirundo rustica adatai-
nak összehasonlításánál mondottakra. Valamint
nem mulaszthatom el azt sem, hogy az átvonulok
(-«-^^) megfigyeléséről — az Anser segetumnál —
elmondottakra a figyelmet még egyszer fel ne
hívjam.
Végül köszönetet mondunk megfigyelőinknek
azért a készségért, a melylyel a Magyar Ornith.
Központot az idén is támogatni szívesek voltak,
egyúttal kérve őket, hogy azt tőlünk s törekvé-
seinktől a jövőben se vonják meg.
".)íiiii finb rotr au baê ®nbe utifereê 3"()teá(ieri(í)í
tco für bao 3nl)i' 1895 — gelaiifit. Um ÍBioberíio:
luuöcii ju ücrmciben, toill id) bíc Sícjultate beê
3aÎ)reê nic^t recapitulireii, id) oerroeife einfad) auf
ben auofüt)rlid)cn ÍThcil, bcfonberô auf jenen ber
9Uit)anblung über bie 3ivtcn: Ciconia alba unb
Hirundo rustica ; ebenfo auf hai, loao ic^ über bie
!öeobad)tun9 ber Snrdiäügler (-'^^) — bei Anser
segetuni ■ — • ber 3íufnterffanifeit empfoI)ten babe.
iJBir fönnen aber nii5 ber angenebnien '•^^flid)!
nid)t entiie^en, niiferen % X. Seobadjtern für bie
frennblid)e Unterftütuinei unfereê lynftitntes nod);
mala öffentlid) 3)anf ju faijen, unì) fie uneber ju
bitten, biefelbe une, refpectiue unferen nnffenid)aft=
lid)en 33eftrebnngen and) in ber ,3iifiiiift nid)t ent^
sieben ,yi moUen.
Budapest, 1896 január.
117
Meteorológiai adatok az 1895. évi tavaszi rnadár-
vonulási jelentéshez.
HeGYTOET lÍABOS-tÓl.
iHctcDiolaijisdic Angaben 5um Il-ti-n JliUjicsbcridjie
über ùen jfrüb;al)is}iui ùcr Uciijcl int Jlubre lőöö.
SSon ^aUb ,f)cgi)fofi).
A/, idö i;'ir;is;i a/. 189'í ós lSít.'>. rvi fcliriiár, iiiai--
liiis és api'Mis lioiiapiikliaii.
Az idő járása első soihau a légnyomás miként
való eloszlásától függ. Épen azért vegyük min-
denek előtt e tényezőt szemügyre.
Az lSl)4-ik évi februáriusban lluropa déli
részén magas, északi részén pedig alacsony
légnyomás terült el; lS!l.")-l)cn ellenkezőleg
alakult a helyzet. Az előbbi évben teliát meleg
déli légáramlatok az uralkodók, az utóbbiban
pedig északiak. Ebhez képest az 1 8í).5-ik évi feb-
ruár jóval alacsonyabb hőmérsékletet tüntet fel,
mint az lS!)4-ik évi.
Az 1894-ik évi márcziusban a légnyomás el-
oszlása némileg hasonlít a februáriuséhoz, csak
hogy északnyugaton a barometer nem áll oly
mélyen, mint februáriusban állott. 1 S!)5-ben
Eurójja közepén magas, északnyugaton és dél-
keleten pedig alacsony a levegő nyomása. Eh-
hez képest elsimulnak némileg az ellentétek s
az 189.5-ik évi márczius már nem oly alacsony
hőmérsékletet mutat fel az l(S".)4-ik évihez ké-
pest, mint a februárius.
Az 18!).ő-ik évi áprilisban liasouh) légnyo-
mási helyzettel találkozunk, mint márczius- és
februáriusban ; a Földközi tenger környékén
kisebb a légnyomás, mint KözéiJ-Európában.
1 894-ben megfordítva egyenletes magas nyomás
terül el Magyarországon, Angolország körül leg-
alacsonyabban áll a barometer. 18'.l.j-ben tehát
északi áramlatok mellett megint hűvösebb idő
jár, mint az 1894-ik évi áprilisban.
Az lS9ő-ik évi február, márczius és április
hónapok alatt általában Európa déli részén,
jelesen a Földközi tengeren és környékén ural-
kodó alacsony légnvomás okozza, hogy Magyar-
országon bő havazás és eső mellett északi szelek
fúnak és a levegő hőmérséklete alacsony fo-
kon áll.
Hogy az általános jellemzésen kivül némileg
számadatokkal is megismerkedhessünk, vegyük
szemügyre a következő két táblázatot :
Íic äSittcrung ber Satire IH!» I iinb IS!>."> iii öeii ÍDloim;
teil Àcber, '•Siävf, luib "JlVril.
®ie 2Bitteruiiçi i)t in cr)tev ^)ù'il)e non öer 3Ser=
lí)eííumj beò V'uft&rucfcö abliäiuiiiiv Uiiteríucbeii luir
bemuad) vox 3lílem bieícii ^-actov.
3m gebruar beò ^3al)reö ls94 Ijerrídjte im
©üben ©uropaö cin l)obev, im Ìiorben baijegeu ein
(]erino,er í'nftbrncf. "sm '.^ahw 1895 bniu'iii'u í\,c--
[taltete fid) bao tH'rl)ältnif; umgetVljil. :^m :Csal)re
1894 Ejerrfdjteii bemjufolge roarme, fübííáie Siift=
ftrönumgen, im ''^saí)xe 189.5 aber nőrblidie. 1}(m-
geiiuäfe ift benn iiud) bie Temperatur im Z^^íjxe 1895
bcträd)tlid) nieöerer, aio im ^saljvc 1894.
3m 9Jf ärj beo :3al)reô 1894 ift bie "Hertíieilum]
bcö Suftbnirfcö jener beci93îonateS Aebrnar äfjntid),
ein Unterfdjieb äcitjt fid) bino bavin, bafî im ^j;ürb=
roeften bas Sarometer nid)t fo tief ftanb, alò im
momi ^^ebruar. :"sm ^abre 1895 ift ber Suftbvnd
im mittleren Guropa ()od), im 3forbiuefteu unb
Süboften bagegeii geviiuj. Ticmäufohie apphmieren
fid) bie ©egenfcil5e, unb ber mäx^ bea ^aftree 1895
jeigt fdion — gegenüber jenem beS !3af)i'eò 1894
— ■ feiiu' fo niebere Xemperatur, ais ber jjebruar.
:3m 3lpril beò Sabreò 1895 ift bie i8ertí)eiíung
bea Suftbrndeoälmlid) mie in ben Slìonaten Acbruar
unb dììaxy, ber Suftbrurf ift in ben C'iegenben beò
2)íittellanbiíd)en 'Dìeereò geringer, alò in îlîittet:
Europa. S'il ^atjre 1894 umgefel)rt; über Ungarn
iiertbeilt fid) ein g!eid)mafîig ()ober .î'uftbvnd, unb
um (ì'uglanb fteljt baò 33avümeter am niebrigftcn. —
Sie S^emperatur beò SJÎonatê Stpril ift bemuad) im
3at)re 1895 mieber fälter, alò im 3al)re 1S94.
5)ie Urfac^e bcffen, bafe inbenÜionaten'jCebruar,
5Diärä unb 2íprií beò 3ai;reâ 1895 in Ungarn bei
üieiem ©djuee unb SRegen 3ïorbnnnbe loetjten unb
bie itemperatur eine niebere blieb, ift jener Um:
ftanb, bafs in i)m genannten OJionaten, in bem
fübltdjen íílíeile (Snropaê, befonberê über bem
^^Jìittelliinbifdjen 'iiJìeere unb beffen Umgebung ein
geringerer íuftbrná Ijerrfdjte.
Um nnê au^er ber allgemeinen übarafterifiernng
einigermaßen and) auf ^íiíjlciiongaben fttìtìen ^u
fönnen, betraditcn mir bie folgenbeiijmei Tabellen;
118
0
ü
ííc
u
J=
o
M
■•"
c8
•o
?3
t-
l-
r—*
*-
5
bti
c
ri)
(1>
U
-kJ
0)
r!«(
^
vn
m
sc
JQ
a
O
so
C )
XI
.^^
;_,
Ol
^
n!
^
a
;_,
■♦J
o
ff
Q>
H
w
N
•«9
o
^ _
— -,
Ci (M
o ■•— '
o o
Oj c:
00 co
- o
O SI
Ci — ■
co o
— '00
co •"
O in
e—
1
S^
CO 5^
Sì o
2"
î; "■
co o
—H t^
Ci Ci
=;-
co •^
SI —
co SI
22
SI O
SI X
' '
iO cu
co t^
O sq
Ci
^ o
Ci 00
■^ o
r~vi
co co
co ■=*
■<* SI
co ■^
SI O
co —
T— 1 T— 1
S-1 !?1
oo
co -^
^—1 -CH
o
-H Cl
Ci r—
o 00
— .Oi
SI O
^ò
co —
SI o
co Ci
■rt 00
— 00
-^ in
-H lO
.-,
o c:
co 00
co in
-^ ira
co co
co SI
co o
00 r--
co in
co
•^■=*
ira
ÎO
CO o
X
— . co
Ci t^
00 «*
00 lO
Ci in
^ !>•
Ci t-
SJ 00
S) t-
c-
e- in
■^
lO
^ ,
•rH 00
co 00
^ co
or-
Ci Ci
GO Ir-
Ci SI
O Ci
in o
•" co
S» 05
os
•^i^
in
j_
s^ c;
tr~ O
■^ c^
r^ co
ci co
c-«*
si CO
co in
O in
co t-
or-
Ci Ir-
Ci
t— in
ira
— -^
s^
CO-*
e-1 c^
c^ ira
SI in
00 —
.^^
Ci SI
— • in
co co
si co
«!* SI
•«*l:-
«* GO
X
CO 05
CO
■^ t-~
OC:-^
00 o
oo co
co CO
L-
00 in
l- -o
Ci e—
oc-
Ci t-
co co
in SI
,1-
\
(N -*
CO 02
T- o
O 00
00 L--
s» in
co
O 00
co oo
■^ -*
r- t-
^ co
■# ^
o
co co
O 32
00 lO
00 t-
!M ■<*
lO lO
■=* SI
s»
-* in
o in
ira 'CO
t- r-
t- L-
in Ci
co
00 ira
^
m
■5? CO
ira
c^ ^-
lO e^
-* co
co 00
in •>*
-^O
O co
Ci -^
co ■<*
co
SI
oo
^H ■^-H
1
Sí
to
c- o
^
ira co
co ira
s^ ira
-^ SI
-nèq
SI ira
SI ira
o ira
00 e-
co
"^
O co
-H^
lO c^
c- -e
ira SI
co X
co c-
co OD
in SI
o —
-H ^
SI ira
00 co
«i* —
o
co CTI
00
1
t^ GO
■^ CO
co -^
S^ -5*
eq -^
—H T-H
-H O
1
^^ 1 1
CO 00
o co
T-< co
O O
SI
^— t -^
o
t^ lO
CO t^
OCO
Ci •^
co co
O Ci
in co
O ?3
T-H ^-i
SI ira
O SI
co ■"
■^
— in
oo o
1
o -*
1
co -^
-^ oq
coo
1
^7
CO O
1
.o
s» o
1
co -^
SI —
•*
co O
1
— SI
1
lO -^
CO "
S-1 (ïï
Ci SI
•^ L^
c--»*
oc Ci
t- o
— in
SI co
co Ci
O SI
co
Ci — '
Sì e-
1
CÎ o
^ — '
t^ IM
•--* -H
lO o
co o
1
•^ O
1
1
'T
ira o
ira o
1
00 SI
co —
in
■<* O
1
o o
OCO
«* o
CD co
r-- ■"
o «*
— co
—, o
co 00
Ci ■>*
co Ci
co SI
•'5'
co in
■^ co
1
CO e^
5q ira
«* co
1
(M CO
1
-- SI
1
t— l>-
SI vj.
1
SI —
1
°T
"T
^ ira
1
'' '
OCO
1
o iO
\
C-- CO
-=* o
<M Ci
CO O
o-^
co c^
o in
o ira
i^ ■=*
in o
— ce
co -*
co SI
Sì co
1
CT
lO CO
O CO
1 1
COSÌ
1
O CO
1
1
-^ co
1
o -^
1
^ co
"T
"T
— SI
i
eoo
— o
1
O'-
1
i
— -
CO fl
CO CO
t^ co
Ci o
Ci -^
co co
co r-
co SI
lO
co o>
co SI
Ci SI
■^
S) 00
Ci co
Iti
•^ -^
i
tM <N
1
■<* co
1
— in
1
o co
1
oo
M
-H co
1 1
1
SI co
1 1
O co
1 1
1 1
SI
1
co •*
1 1
_H co
1 1
CT
X
irj o
■äi lO
00 ~*
GO co
O co
in — .
O Ci
O-H
SI
SI 00
00 in
co 00
^ in
oo
l^ Ci
O -H
! 1
00 CO
iT
■<* co
1 1
GO S-1
1 1
1 1
o co
T 1
TT
— ce
T
SI Ci
T 1
T 1
Ci O
iT
Ci o
M
co SI
SI —•
i 1
Sì Sì
TT
^
<M G-1
C^ CO
ira ira
Ç"=>
■<— 1 ^— «
«*-^
co 00
0-*
lO S-l
O co
00 -^
o .
■^
in t-
SI 05
1
O O
CO CO
T- Ci
■* Ci
iO ©1
00 co
T-H
e- co
t- SI
O '— '
00 co
co co
in
i—
Ci o
co co
1 1
1 1
1 1
1 !
1 1
1 1
1 !
1 1
1 1
1 1
1 1
i
1
i 1
1 1
CO O
-* Gì
-=* —
oo
co -^
GO o
O SI
ira ■=*
Ci 00
■^o
r- co
co co
^—1
o co
o
1
o
C^ CO
«* ira
1
n
lO c^
1
lO ira
1
"7
SI e-
co Si
1
■* SI
1
SI •#
1
«5* —
1
1
Si SI
1
©^
1
1
00.
C5 CO
1^ co
— ~*
o ©I
C-^ — 1
t- m
•# co
co 00
I—
■*o
■=* Ci
SI
Si
SI co
t—
1
-sí O
1
o i^
^1 '70
\
»1 Ci
i
e^ ce
OCi
1
O SI
o in
1
o
1 1
o ira
!
ò
1
4i
C' co
! 1
1
1 -^
-* --*
co 00
O Ci
-* o
co co
in 00
co Ci
o co
■^ in
in "^
t— in
--H co
Sì ~*
co in
CO —
o-^
--H -^
■^ -^
SI co
o co
SI co
— SI
^ SI
O m
— SI
O ~r
O G-l
O co
1
1 l
1
1
1
1 1
1 1
1
1
1
1
1
1 1
1 1
1-1
~* 1.0
Ci C3
00 CO
-5Í ira
Gi et-
00 00
---* ira
Ci Ci
00 00
^-4 T—t
•^ ira
Ci Ci
GO 00
Ci Ci
oo 00
•^ lO
Ci Ci
00 X
T— t T— 1
^ in
Ci Ci
00 00
Ci Ci
co 00
-* in
•Ci Ci
00 X
Ci Ci
00 00
•«* in
Ci' Ci
00 'OO
■«* in
Ci Ci
rjQ 00
-* in
Ci' Ci
co 00
~* in
Ci Ci
00 00
^— < ■»— »
-* in
Ci Ci
00 co
.
. ,
,
, ^^ ,
^
. ^^
,
V
. ,
w_,_
. ,
. , .
^_. .
3
a
O
■es
o
a
o
co
a
'M
CS3
O
a
ce
a
co
%4
•ç3
SD
a
CD
O
cS
"o
.a
a
s
a:
N
o
m
Ő
a
cu
N
CS3
"o
—
oi
CÒ
•^
in
co
r-
ce
Ci
o
~
SI
m
2
o
119
a
l'i
.a
H
a =
u
"*
0)
■" ■
N
OS
en
<u
*p
>>
•i*^
oc
CO
'~>
60
Ol
O
a
+
ot
"-
^
W
>o
a>
£^
:->
r- -1
(U
hn
1
bn
1
01
'
;->
:7S
OS
:-r
i^
-p
.— 1
o
:-*
>
jO
bD
-a
be
>
+
Ç?
^
^
Ä
—
aj
1
«sn
1
0
f— Í
lO
<D
.-:j
n
oo
M
J_J
"7*
. --rv
in
G
05
r*:^
a)
N
A-»
d
%j
d
c;
>
-fj
o
^
m
*— :
cs
r^j
M
■i>
N
a
il>
v+
.d
>
/
sii
—
,i<)
•*!
C
05
/'^
00
<i ::
d 5
3 %
ri 'S c
ir5
■=*
CO
00
■*
tr^
co
00
sq
co
~*
co
•*
o
o
'5 -= §h
9^1
CO
1
■^
co
1
CO
1
co
1
sq
1
co
1
SI
1
SI
1
S)
i
T
co
1
co
1
S
iO
c^
c^
CT>
o
05
lO-
o>
00
GO
^— t
co
c~
iO
co
sq
co
1
SI
CO
o
co
7
o
O
'-
'-l
co
sq
■<*
sq
!0
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
!
1
1
1
ei
1
e-1
6
Ò
1
on
1
1
S)
iO
ò
1
co
SI
1
o
sq
1
eq
T
sq
sq
1
SI
1
sq
1
sq
co
1
o
co
1
00
1
o
1
^ CO"
I
1
1
1
'
1
I
1
1
1
1
1
1
1
CO
CO
co
00
—
C5
co
-=*
00
th
■--<
Ç^
o
co
(N
CO
•<*
•«*
SI
X*
«*
sq
t
IO
co
eq
cb
co
CO
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
J^
-L'
lO
o
CO
CO
00
co
o
03
L-~
— »
lO
un
co
CO
T
!>•
Sì
sq
1
C5
I
re
T
1
1
S)
1
co
o
+
7
•^
+
SI
T
T
7
o
c^
05
in
Si
i:~-
c^
c^
CD
co
o
sq
[>•
co
lO
CO
CO
co
©q
■<*
o
cb
co
o
sq
Sì
sq
sq
sq
eq
Í
1
+
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
00
CO
— ■
Ol
—
c^
co
00
iO
o
o
lO
e-
■*
00
00
< }.
o
1
+
^~'
+
o
1
7
1
+
+
o
+
o
+
co
+
Sì
+
+
o
+
"
o"
^
co
05
<o
Ci
05
co
sq
^— »
IT-
co
o
o
lO
1
eq
+
o
■^H
S4
■^H
o
sq
CO
•«d«
-*
CO
+
in
+
co
co
eq
lj_
+
+-
+
1
+
+
+
+
+
+
+
+
iO
sq
1^
c—
lO
«*
lO
t^
•»—1
co
M
00
e-
co
Sì
■^
1
__
_
-^
sí
s»
o
*-H
o
! 1
CO
.,—1
■^
o
_^
1
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
G-1
eq
CO
l>-
eq
c^
Oi
■^
Oi
sq
c^
oo
e-
co
•«*
co
1
(M
G<1
■<— 1
o
eq
T— 1
co
co
■*
sq
^— <
^-H
co
■*
Sì
t^
1
1
1
+
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
O
— .
lO
o
C--
■^
—
r^
r-
co
oc
-*
e—
o
05
o
1
CO
CO
o
CO
■=*
•«*
iO
r^
^
i-O
IO
IO
lO
IO
lO
S-1
1
1
1
1
ì
i
1
1
1
1
1
1
1
1
.,_,
o
CO
-*
en
00
«*
-=*
T-H
■^
co
l^
o
00
eq
eq
1
1
i
1
00
1
IO
1
co
1
00
1
CO
1.
1
t
1
e-
1
T
co
1
co
1
•=*
CO
-n
co
^
o
o
IO
^
_<
co
r~.
00
iO
IO
1
<yi
eq
CD
co
■#
lO
■<*
SI
co
■*
sq
«
■^
.o
co
&1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
„
«
s-1
CO
o
co
05
»
co
oÒ^
co
o
co
oc
■=*
•^
r-
1 -s
9
X
o
L^
c^
co
o
■=*
Ô
•^
SI
sq
o
.,-1
•>*
■^
Id eä
T
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
+
1
1
-^
iC
^
-o
o
co
•=*
^
■C3
o"
■*
co
G^
•^
■=*
Sì
05
o
lO
.,—1
co
SI
•«*
Sì
Sì
SI
•#
„—1
1,— 1
o
o
O
1
1
i
1
1
+
+
-1-
+
+^
+
+
1
1
+
1
+
o
05
o
o
o
•^
o
•^
t^
00
oo
sq
t^
c—
1
1.-3
1
00
lO
1
IO
1
co
1
1
IO
1
co
l^
ó
T
1
lO
1
1
1
1
1
1
1
1
J_^
1
1
1
■*
to
o
lO
o
■*
00
sq
—
c^
■^
co
sq
oo
y^
co
1
1
1
00
1
SI
o
C3
1
1
1
7
co
1
co
1
CO
1
1
1
1
1
1
"
1
1
---
0:
1
r^
CO
lO
SI
00
eq
OS
05
CD^
co
co
©r
co
co^
00
o
00
1
o
^
o
o
^-H
lO
1
cb
o
1
co
1
■Í*
■
co
1
•Í*
1
f-*
1
1
1
1
1
J^
\_^
J_^
Vj
SI
~J
co
o
co
CO
co
03
C2
SI
--+
Sì
G5
o
-.-J •?
•^
<*
iO
co
IO
co
«*
co
CO
<o
•^
•^
Sì
lO
■=*
a i
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
^ -^
,
,
c3
1
,
;
,
it c
I
t
>^
1
!
'
n
!
:3 n
a
rö
OJ
^.2
cu
a
o
a
o
a:
■73
3
N
O
0)
a
-cä
a
-co
s
Ci
>
QJ
-ce
>
a
Ca
>
o
a;
CO
>
O
S.^2
Ol
o
OJ
-œ
p
hn
co
!h
c3
o
1ÍT -
N
O
M
m
pq
rjl
M
^J
W
H
^
N
o
Si
M
-^
SI
co
•^
o
o
!>•
00
o
^
^
sq
■co
2
■o
<B
;3 w
a S.
«
&s
hi
>
■^
■^
^
:::
a =
< ©
N S
ne s
1-3 Ç?
iâo
Az I. táhlázíitou fel van tüntetve peutadon-
kint a hőmérséklet a reggel 7 órai megfigyelés
alapján, mind az 1894, mind az 1895-ik évre
vonatkozólag. Ha valamely állomás sürgöny-
jelentése csak egy napról is hiányzik, a csonka
pentadértéket be nem mutattam, helyét üresen
hagytam.
A Il-ik táblázat feltünteti a különbséget a
két év egyidejű najyai között. Itt már a csonka
pentad átlagait is bemutatom, ha legalább '^,
vagy 4 napról megvannak a feljegyzések ; ezeket
azonban zárjel közé teszem.
Mit tanúsít tehát két táblás kimutatásunk ?
Azt, liO(jij ISnö-hen január 31-ikétől április
30-ig terjcíl.ö 1<S pentad alati mind a 15 állo-
másunkon általában véve 3 fokkal hűvösebb
idő járt ideggel 7 órakor, mint i894-ben.
A IS pendat között csak 4 fordul elő, midőu
18!).ő-ben valamivel melegebb idő uralkodott,
mint ugyanazon pentadokban 1894-ben.
Hogy a reggeli megfigyeléseket hasonlítom
/7 + 2 + 9
össze, es nem a nap átlagos
m
órai hő
mérsékletét, ennek egyebeken kívül az az oka,
hogy ezen eljárásunk mellett könnj'en kiterjesz-
kedhetünk Eurói)a mindazon állomásainak hő-
mérsékleti viszonyaira is, melyekről Meteoroló-
giai Intézetünkhöz napi sürgönyjelentések
érkeznek. Universalis jellemű tanulmány csak
a synoptikus térképek alapján ejthető meg.
Hogy azonhau mégis némileg az iránt is tájé-
kozódhassunk, mekkora a különbség a reggel
7 órai hőmérsékleti följegyzések és a nap átlagos
(7 + 2+9 \
— ^órai hőfoka között, feltüntetem e
differencziát Fiumét, Budapestet és Turkevét
illetőleg.
A reggel 7 (')rai hőfok a napi átlagnál
/7 + 2+9'
3
kbichb vol :
íjn íev I. Íabcllc ift íio 2ciiivH'vatiir lu'iíev
Saljvc (1894 iinb 1895) nad) '"^ícntabeii — itnb
jiimr nuf Wrunb ber 58coiiad)tuiuìcn um 7 UOr in
ber 5ynil) — aiuìOivbcn. ÌIh'iiu dou einer Station
audj nur ein eiuíic^n- te[eçi,rap[)iid)er iU-ridit auê=
liiieb, \)a\>t. \á) ben uiioollftänbißen ^^Vntabcn=ilik'rtl;
íűd)t aniietìebcn, reíp. feinen '•pillili leer ^elniH'n.
Tie 11. Tabelle jeiiU bie Unterfdiiebe ber eut;
ípred)cnbcn 3^aç]e ber beiben ^sní)re. ^kx gebe íd)
fdion nnd) bie nnnolíi'taiibiiien '^'entabeu-íiíertfje,
menu biejelben luenigftens uoii 3 — 4 Tagen gè;
red)nct finb; biefe l^abe id) aber mit Sllammern be^
3eid)net.
3Borüber belebren uno biefe ima Tabellen?
(So évbelit barane, baf5 im :"saí)re 1895
tuäbvenb ber 18 ípentaben, auf iäiumtlid)en
15 Stationen im ©nrdjfdinitt genommen
3° (S. faltere SlMtternng — 7 Ubr in ber
%xù\) — l)errfd)te, alo im ^^'l'i'^' lî^'^''--
äBir finben bloê 4 '^ientaben, roo bie SlMtterung im
Sabre I S95 etiimô niörmerroar, alt« im :^\abre 1894.
Tie Urfadie, baf5id) nur bieOJiorgen^ik'obaditnn:
gen uergleidie nnb nid;tbieTurd)fd)nittêtcmvevatur
/7_)_ö)_l_g \
I q Ui)r bea Tageê, liegt — aufeer 3lnberen
— bavin, baf3 mir bei biefem Sßerfal^ren and) jene
Stationen tSnropaê, mober nnicve 'JJÎeteorologijdje
Gentralanftalt täglidi Telegramm^iV'ridite erhält,
jeljr leid)t in 'in-rgleid) jieben tonnen, tiin nuinerja;
leê Stubium failli nur auf ©riinb ber fimovtifáien
•harten notlftìbrt merben.
Tamit mir aber andi barüber einigermafien
orientievt merben, mie gro^ ber llnterfd)ieb ber um
7 + 2+9
7 Ui;r in bev %xv.\) unb jener um
Ul)r
notievten burd)fd)nittlid)en Tiempcvatur ift, gebe id)
biefe Tifferenj non ben folgenbcn brei Stationen.
Tie Temperatur um 7 llbr in ber ^viib mar
/7 + 2 + ".)
geringer, alo bao Tageê-- I x—
aiiittel :
Ubr)
(in) 1894(-)ieu) (in) 1895(-ben)
(im
) Febr.
2-8
1-8
Fiume.
(4
Mart.
2'4
2-1
((
Apr.
2-1
1-8
(1
Fehl-.
2-5
2-0
Budapest.
«
Mart.
3-(l
2-2
((
Apr.
3-7
2-0
((
Febr.
3-7
2-1
Túrkeve.
<(
Mart.
4-()
2-3
«
Apr.
4-1
2-5
C^
Melegebb időben luigyobb a ilifferenczia a
reggeli 7 órai én az átlagos najn hőmérséklet
között, mint hűvösebb időben. Ebből tehát kö-
vetkezik, hogy a különbség pentadonkint még
nagyobb lenne az 1894. és 18!)."j-ik év február —
április hónapjai között, ha a reggel 7 órai liő-
iok helyett a napi átlagot
')'
osszemer-
nők, s így 189-5 még hűvösebbnek mutatkoz-
nék az 1894-ik évhez képest, mint minőnek a
II. táblázat feltünteti.
így például Turkevén 1895-ben alacsonyabb
volt a hőmérséklet, mint 1894-ben:
121
IHn UHÍrmercr iiiiittcnuui ift uäiii(id) bie^iffcrciiä
äroiic[)eu ber î'enipcrotiir um 7 U()i utib bem "Xa-
iieemittet immer (iröjjer, alò bei fälterer äßitterung.
5^arauô folgt, ba6 ber lliitcrfdjieb 5miîd)en ben
i'Jìouateii gebruar bis 3ipril ber beiben l^aljre imd)
^^'iitaben má) größer tourbe, menu mir anftatt ber
/7-|_<í) _|_Q
2;cmperatur nm 7 Uí)r baô Xogeâmittei ^"^—
\\í)v j »ergleidjeii mürben ; bcmnad) roürbe fid; baê
3a(;r 1895 gegenüber bem 3at;re 1894 nod; füíjler
äeigen, ale bieô nnfere II. ^tabelle ergeibt.
3» S^urfeoe mar ä- 33. im 3aí)re 1895 bie Xem-
peratur niebriger alò im "^\ai)xc 1894:
Heggel 1 „ [ órakor
3n b. griit) u. f 1 Utjr
Reggel 1 „
Sit b. 5vüi,|
Délután 1 ^, és este | ( órakor
ììad)m. J -' unb 3t6enbâ | " | Ui)t
(:3m) Febr.
(( Mart.
« Apr.
4-3 C°
1-9 «
0-9 «
5-9 C°
3-6 «
2-5 «
Hogy 1895-ben nemcsak alant, a föld színén,
hanem a légkör felsőbb régióiban is hűvösebb
idő járt, az a svájczi Säntis-en, 2504 méter ma-
gasságban történt feljegyzésekből is kitűnik, hol
a hőmérséklet a következő volt : *
®af3 im Sofjre 1895 nid)t nur unten,auf ber Grb^
oberfladje, foubern aud; in ben l;ö()eren 3ïegionen
eine faltere aBitterung (jerrfd)te, bieô erbeHt auè ben
■Jíotiernngen* ber í)oá) (2504 m.) gelegenen ©tation
© ä n t i è (in ber ©dmieij), mie folgt:
.Tau.
Febr.
Mart.
Apr.
Mai
Qn) 1894-(beu)
« 1895 «
— 8-8
—14-2
— 8-4
— 13-5
—G-8
—8-6
—3-3
—0-8 C°
+ 1-0 «
m-
— 5-4
-5-1
—1-8
— 1-4
+ 1-8 «
Megjegyzendő, hogy 1882 — 1895 alatt nem
volt oly hideg januáriusban és februáriusban e
magas csúcson, mint 1895-ben.
Az 1894 és 1895. évi májusi időjárás.
A légnyomás eloszlása sokban hasonlít a
2 évi májusban. 1894-ben Európa északkeleti
és nyugati részén magas nyomás terül el, s a
kontinens közepén északtól délre alacsony nyo-
más csatornája vonul, mely délen mindinkább
szélesedő terűletet foglal el. 1895-ben a lég-
nyomás maximuma Európa északkeleti részén
mutatkozik, minimuma pedig a Földközi tenger
vidékén mintegy némi folytatásaként a jan. —
április havi helyzetnek ; a mellett gyengébb,
iSö ift nod) í)en)or,^u{)eben, bafí am ©antic nom
3a[;re 1882 biá 1895 im Jänner unb Àebruar bie
fältefte SBitterung im ^aí)\:e 1895 roar.
Sic 'Qißitteruhg im SKai toö^tenii ber Saljrc 1894 iiub 189.5.
®ie aSerti;eitung beò Înftbrncfeô im 9Jionat mai
ift in beiben l^iljveii uielfad) ätjnlid). I^"' Sai)ïc
1894 í)erríd)t im norbuieftíid)en unb roeftlid)en
(Suropa ein I)ol)er SuftbrucE, in ber 3)îitte beê
(ìontinentè ^^ieí)t ein Streifen niebrigen Suftbrnrfeê,
meldjer fid; gegen ©üben immer nu'ijr ausbreitenb,
bort eine größere gläd)e einnimmt. 3m gafire 1895
jeigt fid) baô 3J}anmum beò i'uftbrncieô im norb:
meftlid)en Europa, baő 'Dìinimum bagegen in ber
©egenb beè ïtîittelianbiîd)en îlieereê — fojnfagen
' Meteor. Zeitsch. 189.5. p. 471.
Aquila. III.
IG
122
kevósbbí' moly
kezik.
iniuinuuii északon is jelent-
Ebhez kéjjest a hőmérsékleti viszonyoknál
feltűnőbb eltéréseket nem tapasztalunk. 1 893-
ben csak kevéssel alacsonyabb a hőmérséklet
mint az 18í)1-ik évi májusiban. Fiúméban
lSÍ)o-ben ()"6, Budapesten ()•."), Turkevén 0*7 C.
tokkal alacsonyabb a reggel 7 órai hőmérséklet
az 189ö-ik évi május (i ijentadjában, mint
1894-beu. Feltűnőbb különbség csak május 4-ik
Ijentadjában (máj. 16 — SO) mutatkozik, mikor
is 189o-ben mintegy 5 fokkal kisebb a meleg,
mint volt 1894-ben ugyané j^entadban. Az
1894-ik évhez mérve l89.'3-beu melegebb (-f ),
vagy hidegebb ( — ) volt reggel 7 órakor C. fok-
kal:
eine Àin1icl.umt5 ûcr 2a(\c öer ÍJÍoiiaíe 3'i""cr bìè
âlpril. Êê äeigt fiá) »od) badet ein )cI)ioäa)ere5, \úá)t
)o tiefes ïïîinimuiu nudi im 3fovíen.
älMr treffen bemnad) feine befontiere aUmieidiiuuu'n
ber S^eniperatur an. ,C^m Diai 1 895 ift bie Zcm-
peratur nur lueuig fälter, als im aliai beo 3ßt)ree
1894. 'î'ie 7 Ul)r:Tempevatur ber 6 ^l^íontaben im
'JlíOuat 9Jïai besSnljveö 1895 ift bei Àimne um O-ß,
beiSubapeft um 0-5 unb bei í^úrteoe um 0-7° G.
geriui^er als im '^ahxe 1894. • — Gin auffallenber
Unterfdneb ^eigt fid) blüa in ber 4. ^^vcntabe
(16. bis i20. gjïai), iDo im galjre 1895 bie 2;em=
peratur um 5° Ê. falter roar, aU in berfelben
^:t>entabe beò ^saljreè 1894. — Dîit bem "sabre
1894 nerglidjen, roar bie Temperatur im '^abre
1895, 7 Ul^r in ber ^rüb roärmer (-1) ober täiter
( — ) um folgenbe 6°:
Mai 1—5
6—10
11—1.5
16—20
21—25
—2-5
—0-8
-t-l-O
+ 2-7
+ 2-2
+ 1-7
—0-4
—0-4
—05
-4-3
-6-7
—5-7
— 0-3
-I-0-7
—0-9
26—30
A 6 pentad átlaga
ÎDÎittel b. 6 ^licntaben
ïurkeve
Budapest
Fiume
+0-4
+ 2-0
-fO-1
- 0-7
-0-5
-0-6
A/. 18!)'i es ISDô. évi íohi'iiar május lióiiapok lii'i-
iiiérsékleti eltérése a hosszabb időszak viszo-
nyaitól.
Ha oly részletesen akarnók a hőmérséklet el-
térését 1894 és 1895 febr. — máj. hóna23okra
vonatkozólag feltüntetni, miként ezt a két év
összehasonlításánál tettük, külön önálló mun-
kát kellene előlib Írnunk 15 állomásunk nor-
mális hőmérsékletéről. Ez egyelőre részint ada-
taink hiányos volta, részint országos meteoro-
lógiai hálózatunk csak űö éves fennállása miatt
lehetetlen. Sem a hónapok, annál kevésbbé a
pentadok atlagainak normális értékét 25 évi
megfigyelés alapján meg nem állaj)ithatjuk.
Elégedjünk meg tehát egyelőre avval, ha a fő-
városi megfigyelések alapján megismerkedhe-
tünk az 1894. és 1895-ik évi eltéréssel a '25 évi
átlagos hőfoktól.
Az átlagos hőmérséklet alatt e helyütt azon
hőfokot értem, melyet a reggel 7, délután 2 és
este 9 órakor történt följegyzések összege 3-mal
elosztva ad. Az egyes pentadok átlagos hőmér-
séklete eltért az 1894. és 1895-ik évben az
1871 — 1895. évi átlagtól Budapesten a követ-
kező C. fokokkal :
Íic jlbtveic^iiiigeii ^cv Íeiiit)crotur ^er anonatc 3e6er —
bt« aWni her 3. 18!>l iinb 18».», »on »er 2:eni))cratur ber
längeren ípcrlobc.
9BolIten itiir bie 3tbroeid)ung ber îtempera--
tur fo auöfübrlid) ueranfdjanlidjen, mie mir es bei
ber 'ÌH'rtileid)ung ber jroei :,'saf)re (1894 unb 1895)
getban I^aben, fo müfjten roir uorljer eine felbft;
ftänbige Slrbeit über bie normale 3:^emperatur ber
15 angefüí^rten ©tationcn fd)reiben. T^aè ift jebod^
einftroeifen unmöglid), unb jroar nid)t nurroegen ber
Üíangelbaftigfeit unferer nu'teorologifdjen l'iugaben,
fonbern aud) ano jenem ©runbe, meil unfer meteo
rotogiid)eô "ìleii erft feit 25 :^síibi"en fungiert.
2Bir fönnen auf törunb 25;jäi)riger 33eobad)tun=
gen nidjt einmal bie normalen 2)iittelroertt;e ber
9)ìonate beftimmen, befto roeniger biejenigen ber
^^entaben. 'Begnügen roir um olfo einftiüeilen
bamit, bafi roir bie 3íbuHnd)uugen ber 3ní)i"i' 189'í-
unb. 1895 üon bem 25jäbrigen 'üJiittel bíos auf
©runb ber J^ubapcfter 3(uf^eid)nungen beftinuneu.
'^^á) »erftelje bier unter bem "iiiamen : ÍJÍitteí,
jene S^emperatur, roekí)e bie ílufjeidjunngen ber
©tunben— ^-^-! — ergeben.
Sie Temperatur ber ".pentaben in &en >sabren
1894 unb 1895 geigte gegen ta'b Wdttd ber "sabre
1871 bis 1895 folgenbe ?lbroeid)ung:
123
Jan. 31— Febr. 4
5—9
10—14
15—19
20—21
25— Mart. I
A (i pentad átlaga
«iittel D. 6 ÌJSentaben
(3") 1894 -(ben)
+ 4-7
+ 6-4
+ 8-0
—2-3
—5-3
+ 2-5
+ 2-3
. 1895 «
—1-3
—5-3
—2-8
—9-5
—4-2
—4-4
-4-6
Mart. 2— (;
7-11
12—16
17—21
22—26
27-31
A 6 pentáil átliiga
Mittel b. 6 ^^îentaben
(3n)1894-(ben)
+ 2-8
+ 3-2
+ 5-8
-0-5
—0-3
—0-9
+ 1-7
« 189.J «
—2-6
—5-0
—1-3
—2-0
+0-7
-0-8
— 1-8
Apr. 1 - 5
fi— 10
11—15
16—20
21—25
26-33
A 6 pentad átlaga
Sîittel b. 6 'Pentnben
(^sn)1894-(ben)
+ 1-1
+ 3-4
+ 2-3
+ 2-3
+0-9
+ 3-1
+ 2-2
« 1895 .
— 1-7
+0-«
-0-1
—1-3
-0-3
—1-4
—0-7
Mai 1—5
6—10
11—15
16—20
21—25
26-30
A 6 pontád átlaga
«ìittel b. fi ikntaben
(^n) lS94-(ben)
—0-6
—0-4
+ 2-5
+ 1-8
+ 0-3
— 2-8
+0-1
« 1895 «
+ 1-C,
+0-8
+ 2-1
-5-4
—0-1
— M
-0-3
Ime a 24 jientad átlagos hőmérséklete
18U4-ben csak 8 ízben bizonyul kisebbnek
(- — jelűnek), ellenkezőleg 18()5-ben 19 ízben
alacsonyabbnak, mint a 25 évi átlag. A május
általában véve mindkét évben alig különbözik
az 1S71 — 1895. évi átlagtól; csak a 4-ik pentad
feltűnő alacsony hőfokú lS95-ben.
Nem lehet eléggé hangsúlyoznom, hogy az
ornithologiai adatoknak a meteorológiaiakkal
való összehasonlítása mindig csak egyidejű év-
folyamok ahqyán történjék, mivel tajiasztalati
tény, hogy a meteorológiai átlagok lényegesen
. különböznek, kivált a téli és tavaszi hónapok-
nál, ha rövidebb vagy hosszabb időszakokat
veszünk számításba. Ugyanannak a nyomára
fogunk akadni az ornithologiai megfigyelések-
nél is, lia alkalmunk leend rövidebb és hosszabb
jieriodusoknál átlagokat számitanunk. Míg il^'en
anyaggal nem rendelkezünk, legczélszerűbb lesz
csak két-két egymásra következő évet össze-
mérnünk.
2öir íef)en, íiafe tm :"so[)re 1891- bie í)ur(í)ící)inttli=
(^en-^Jentaïieimierthe unter 24''^íenta&cn nur aditmul
fid^ fíeiner ( — ) jcioien, aló baô îcmpcratnrmittcl
oon 25 ^aljren, im '^aijvt 1895 bagegen lO^mal.
— Wmiat "Diai uiitorídieibct fid) von ber 'ieinporn;
turber'^HH'iobe 1871 — lS95in beiben ^nljven fauni
merfíid) : nur bie 4. ''^íentabe bee .oi^íjri-'e 1895 ift
betrad)tíid) fdítcr.
3á) fann ntdjt genügenb betonen, òa^ eô aii=
gejeigt ift, bie nrnití^ologifdjen l'tngaben mit ben
meteorotogifdien nur auf @runb ber entfpred^enben
:3ai)rgänge ju nergleidìen, ineii eô eine (Srfal)rungê:
tbatfadje ift, baf;bie meteorologifdjeuTnrdifdinittê:
uiertfje — befonberô in ben 3Binter= nub ívrüí)jn[)ra-
ÍDÍonaten — meíentlid) uerfdjieben finb, fobalo mir
einen für.^ercn ober längeren Zeitraum in ^öetradjt
jiei)en. 2Bir roerbcn baêfelbe iseri^ältni^ maí)rfd)eni=
íid^ and; bei ber Drnitljologic conftatiîren fönnen,
roenn mir in ber Vnge fein roerben l'iittel aus für;
jeren oöer längeren Ç^erioben nb^uleiten. ©o lange
mir ein foidjeö Sllaterial nidjt befit3en, ift eâ ange=
jeigt, nur j e jmei nadjeinanber folgenbe :5aijre unter
einanber ju ve rgleidjen.
J6^
124
Tavaszi megfigyelések a frohburgi
tavakon.
Dr. Helm F.-től.
3Fiül)|alnsbcobarbtungcn an ùcn fcídjcn lion
Jfroljbiujj.
aSon Sr. % i; c l m.
Szászország gazdag madárvilága vizei között
első sorban nevezetesok Froliburg tavai, melj-ek
közül a három legnagyobb a « Strassenteieh »
(kb. (■» ba.), a n Ziegelteich " (14 ha.) és a «Grosser
Teich» (kb. 44 ha. terjedelmű), a város közelé-
ben főleg rétek és földek között fekszik. Az
utóbbi tóval határos még a «KI. líschefeld»
major és a «Gross Eschefeld» falu is.
A vonulás ideje alatt a többek között külön-
féle Totanus- Tringa- és C/iaradntís- faj okát
is figyeltem itt meg. Ezeknek a Szászországban
csak ritkán előforduló madárfajoknak megjele-
néséről majd csak a tová])l)i adatgyűjtés folya-
mán akarok részletesebb tudósítást adni ; most
csak az itteni tavakon fészkelő úszók megérke-
zéséről közlök néhány feljegyzést. E tavakon
költ a Spatula clypeata, h* Anas hoschas, L.,
Chanlelasmus streperiis, L., Querqiiediila àr-
da, L., Querqucdula crecca, L., Aythyja fe-
rina, L., elvétve minden valószínűség szerint a
Fulix eristata, L. is ; továbbá a Podiceps erista-
tus, L., Podiceps griseigena, Bodd., Podiceps
nigricollis, Sund., a Podiceps minor, L. és v'gre
a Larus ridihundus, L.
Az idei korai tavaszszal ezek a madarak, vala-
mint több más fajta is, nagyon korán szállták
meg fészkelési területeiket, mert a márczius
15. és "ìì. napjain e tavakhoz intézett kirándu-
lásaim alkalmával már ott találtam a, luivet-
kezü fajokat.
Márezius 15.
A frohburgi kertekben mindenütt énekel n
Sturnus vulgaris, L., Fringillacoelebs, L., Em-
heriza citrinella, L., a földeken Alauda arven-
sis, L., a réteken elvétve szól az Aidlius jn-utoi-
sis, L., és az Emberiza sehoeniclus, L., m ig a ta-
vakat körülvevő réteken a Sturnus vulgaris, L.
és a Vanellus erislatus, L. csapatai kergetik egy-
mást.
A vizeken nagy számban volt jelen az Anas
hoschas, L., közülük kb. .'JO db a viztől távol, egy
* A nomenclatura az nAves Hungarife» alapján
van adva. Szerli,
3ii boiíjciiiiu'ii fícuinífcrn im S^iiniiireid) 3ocf)ícn,
n)ekl)e cine feljr reidjc Oniiò aiifiucifeii, c^eljLircn in
crfter Sinie bic Í'eid^c non (yroljburg. ÍDie 3 größten
unter benfolben, ber ©trafeenteid) (e. 6 ha. gro^),
ber 3ifgeltcid) (14 Ija.. (irofs) niib ber ©ro6e:2;eid)
(e. 44 ha. unifaifenb), liegen in ber 3ìal)e ber Stabt
^yroljínirg nn^ finb Ijanptfac^iid; non ÍÖiefcn, 3. X.
and) non Àelbern umgeben .-an ben WrofuMUieid)
greuòt nnfierbem baè -i^unuerf MI. (ifdjefelb unb baő
®orf ©rofe ©idjefelb.
3Pä[)renb ber 3i'9ìeit beobadjtete id) bort unter
nnbereni «erîd)iebene Totanus;, Tringa; uub Cha-
radrius;9lrten. lieber bnô (STi'djeinen bie)erin ©ad);
fen fonft feltenen 'ììogelarten lüillid) jebod^erft uac^
©anunhmg meiterer Cibateli auoftíbriidier berid)ten ;
beute füllen nur einige íiotijen über bie l'lntnnftsjeit
ber auf ben ^eicfieu niftenben ©d^tuimmubgel gege;
ben mcrbcn. ©0 brütet bort : Spatula cljiieata, L.,*
Anas boschas, L., Chanlelasmus streperus, L.,
Querquedula circia, L., Querquedula crecca, L.,
Aythya ferina, L., nereinjclt pd;ft iual)rid;ein[id)
and) Fulix cristata, L., ferner Podiceps erista-
tus, L., Podiceps griseigena, Bodd., Podiceps
nigricollis, Sund., unb Podiceps minor L., unb
enbtid) Larus ridibundus L.
3n beni bieôjnljrigen jeitigen (Vviibinbve babeu fid)
nun biefe'iUigel, mie uiele nnbere, feljr baíb nn iï^ren
iBrntplä(5en eiugeftellt, iieini id) traf bei meiner am
15. nnb 22. 'i).1iär,^ bortbin ouogefübrten (Sreiu-fioii
fdjon im (Vi-olgenbcu angefnijrte íliten au.
! 5. m ä r Í.
lleberall fangen in ben föävten von groljburg
Sturnus vulgaris, L., Fringilla cddebs, L., Embe-
riza citrinella, L., auf ben selbem Alauda arven-
sis, L., auf ben 3i>iefen rief i'erein^elt Anthus pra-
tensis, L., unb Emberiza schœniclus, L., niäl^reub
©d^aaren uon Sturnus vulgaris, L.. nnb Vanellus
cristatus, L., auf ben, bie Teidje angreuienbeii
g^luren fid) ()ernmtvieben.
Anas boschas, h.. mar auf ben ©enuiffern in
grof5Ci" Sinjabl norbnnbei), c. 50 berfelbeu fafieu
* 2>ic îîoinciiclatuv ift lind) «Aves Hungari^f» (icgebcii.
Sieb.
J 25
nagy területű őszi rozsvetós közepén szállt meg.
Qiierquedida crecca, L. szintén sok volt látható ;
nagy részük a tavak szélein pihent, mások a
viz sekélyebb helj'ein táplálékot keresgéltek,
vagy hivó hangot adva, egyik csajjattól a másik-
hoz húztak.
Közeledésem a « Strassenteich » -ról egy pár
Querquedula circiát, L. riasztott fel, mely röp-
tében iiklerl)» hangot adott.
A (I Ziegelteich »vizén néhány szárcsa úszkált
ide s tova, közel hozzájuk kb. 2 tuczat Aytlnja
ferina, L. cf és ? bukdácsolt, úgyszintén a
Fulix eristata, L. 10 cf s néhány ? példánya.
Tőlük valamivel távolabb 3 Bucephala clan-
gula, L. merült a víz alá, mig a nyilt vizén egy
Podiceps eristatus L. tartózkodott.
A «Grosser Teich» vizén a Fnlica atra. L.
mellett ott találtam az Anas boscìias, L., az
Ay thya ferina, L.ï-Ajokiit, 1 párta CJiaulelasnms
streperus, L. es 3 párta Falix eristata,h. fajból.
Egy Laras ridibrunclus, L. egyik tó vizétől a
másikéhoz röpdösött.
Márczius ??.
A rutieilla lithys, L. Frohburglian mindenütt
énekel. Anas lìosclias, L., Querquedula creeca
L. a tavakon mindenhol sürün fordul elő, a
Fulieák is megsokasodtak, élénken sikongatnak s
vigan űzik-kergetik egymást. Larus ridibiiiidush.
is elég mutatkozott, noha a telep még épen
nem volt teljes. A sirályok többnyire a kacsa-
vadászatokhoz készített állványokon telepedtek
meg, vagy sírva keringtek a levegőben. Az
Emberiza scJioenicltcs, L. mindenütt énekel és
gyakorta száll 4 — 5 m. magas cseresznyefák
tetejére. A Podiceps eristatus, L. mindhárom
tavon úszkál s a «Ziegelteich» vizén egypárnak
egyik tagja már a párzási hangon szólal meg.
Több helyen figyeltem meg a Podiceps grisei-
gená-t is. A «Grosser Teich» tükrén egy S
tagból álló Podiceps nigricoUis, Sund, csapat,
köztük néhány ? , kergetődzik, közelükben :> pár
Fulix eristata, L. eleség után keresgél, a mit a
»Ziegelteich» vizén néhány pár Chaulelasmus
streperus, L. követ.
A Spatula clypeafa, L. márczius 24-én még
egyáltalán nem volt látható, valamint a Totanus
fajok is teljesen hiányoztak.
eiitfeviií iiom 'iLHiífcr iiiittcii auf ciiu'r ijvoèeu 2öiit=
terroggenbreite.
Queríjuednla crocea, L,. umr cbeiifallê fdioii
jíifjlreid) auäutreffeii, üicle níl^ten un ben íídníicrn
ber Xi.xi)í, ober fud^ten an feid^tcn Stcűcii beríet=
6en 9iaí)rung, ober (trieben imtor íKufeii non cinem
jum anberen.
SSoiu Straficnteid) erhob fid) bei meiner 3(nnäi;:
rung and) ein '^aax non (i)ucr(jue(lulacircia, L.,
unter Klcrbílínfen.
l'lnf bem ,3iegelteid)e fd)roanimen oevein,^eIt Fuliea
atra, L. fjerum, in ifjrer9iäi)e tandjten ca. 2 3)uÇeub
Aythya ferina, L. cf u. j, unb 10 d", jouiic einige
? üon Fulix cristata, L. ctumô entfernt boüon ti)a-
ten bieê 3 Bucephala clangula, L. luäfjrenb auf
beni freien SBaffer ein einjetner Podiceps crista;
tus, L. îid) nufbielt.
9Iuf bem grof;cn ^Tcid^e traf id; neben Fuliea
atra, L., Anas boschas, L., Aythya ferina, L., 1
^Hiar Chaulelasmus streperus, L. unb 2 ^^aar
Fulix cristata, L. an. 1 Larus ridibundus, L. flog
»ou einem %e.\á) jum nnbern.
22. SOÎars-
Paiticilla tithys, L. liefe in §rof)burg überall fei=
neu ©efaug Î)iJren. Anas boschas, L. unb Querque-
dula crecca, L. mar auf ben S^cidien überall jaljí:
reicl) oorljanben, and) bie 3iil)l uon Fulica l)at fid;
uergröfeert. íí)ieíe 5ßögel riefen feíjr íebl)aft iinb
jagten fíc^ gar nic^t feltén nm^er. Larus ridibun-
dus, L. mar juiar in stemlidier Íínjaí)! ba, bie Go^
lőnie bei mcitem aber nocb nicbt ooUjäljtig. ®ie
ÏÏÎouen fafeen inelfacb auf ben für bie Gntenjagben
angebradjten ©tänben, ober freiftcn unter 9iufen
in ber Suft.
Emberiza schceniclus, L. fang überall unb fe^te
fid) babei burd)auő nid)t feiten auf bie ©vie*-'" ^ — 5
9JÎ. bober ,siirfd)bäume. 9(uf allen 3 Sl'eidjcn fd)iiiam=
men iSremplare ooii Podiceps eristatus, L. íjerum,
auf bem 3iegetteid)e tief5 ber eine ciuco ^^aareè and)
fcí)on ben ^^íarungoruf Ijbrcn.
Ühid) Podiceps griseigena, Ixum. fam an i'cr-
fdjiebencn ©teilen jur 33eobad)tung. 3luf bem ©ro;
6en:2^eid)e trieb fid) eine ®efellfd)aft uon 8 Podi-
ceps nigricollis, Sund., baruuter cinige î ,
umt)er, in if)rer 3iät;e fnditcn 3 %aax Fulix
eristata, L. 9íaf)rung, mdljrcnb auf bem^iegetteií^e
bieê einige ^saare non Chaulelasmus streperus, L.
tljaten.
iíon Spatula clypeata, L. umr and) am 22.
Ü)íar5 nodj fein ®i:emp[ar jn fcljcn, ebenfo feblten
nod) gün^Iid) bie Totanuf-ílrten,
12fi
A költözködő madarak tavaszi megjelenése Kőszegen.
összeállította : Chernél Is-h'Án.
Sic ^rülftolfr« 31nfunft tier ;tugb<>!)cl in ítöffcg (('iJUnd).
^'^ufamiuengeftellt uon : 3tefan Síjevucl uoii (íl;ernelí)ó5a.
Kőszegen (Vasm.), mehiiek földrajzi fekvése :
47°23'3()" ész. szél.
34°i:r.-," kel. hossz.
a költözködő madarak tavaszi érkezését az
1884., 1S8C)., 1887, 1889., 1892., 1893., 1894.
években figyeltem meg.
E hét évben szerzett adatok, összevetve atyám
adataival, 42 költöző madárfaj érkezésének évek
szerint való ingadozását mutatják s így közéj)
napja kiszámítását meglehetős pontossággal
lehetővé teszik.
A közép napok kimutatására alkalmas soro-
zatokon kívül felveszem itt — későbbi általá-
nos feldolgozások tekintetéből — az egyes ada-
tokat is, nevezetesen 1 1 madárfnjról.
A füstös fecskénél (Hirundo rustica) pedig
felhasználom Kayseahl Károly * nyűg. erdő-
mester 1874 — 1894-ig — tehát áO éven át —
jegyzett észleléseit, melyek így mintegy pár-
huzamos adatsort alkotva atyám és a saját
megfigyeléseimmel, egymást kölcsönösen ellen-
őrizik és kijavítják.
3n KöBeg (@üne, 6iíeutniri;\cv (Soiii.i, beífen
(\co(\raii[)iidic l^niic biírd)
47°23'30" iiörM. 33v.
34° 13'.-/' ölti. £.
gegeben ift, lieobaditete id) íie Arül)jaí)rs:31nfunft
ber 3uö"ögel in ben folgcnben ,^saf)ven : 1884,
188(;, 1887, 1889, 1892, 1893, 1S94.
Í)ieíe in 7 Sfi^t^n notierten ííatcn, mit jenen
meines Statere cereint, bejetgen bei 42 ^ugoogel;
3(rten bie midi ^abren iiorbanbcnc Sd)n)anfuug
ini (Svid)eincn uub crmöglidjcn foiiiit bto jienilidje
5piinftlid)feit in ber i^ereáinung eines 3)2itteiê.
Slufeer ben jnr Se^eigung eines iJfittelo bienenbon
©erien roill id) aber ijier nud) jene einzelnen auf
11 2>ogelartcn be,iügiid)en Taten nid)t aiifeer l'ld)t
(ajfen, bie bei einer umceriellen Slufarbcituug beò
Wegen", anbcè beviicfítd)ttgt loerben fönneu.
23ei ber :)iand)id)iualbe (Hirundo rustica) aber
bebiene iá) mic^ aud) ber ®aten beS ^errn ;5orft=
meifters i. '^\ Äart ,*i\ai)5ral,* bie eine iV'obarf)-
tnngèbauer uon 1874— 1S94, alfo 20 ^abre, um--
faffen, nnb roekbe fo eine paralelle îsatcnreibe su
meinen unb meines îl!aterê 33eobad)tungen bilbenb,
fid) gegenjeitig controtlicren nnb anobenen:.
* er leitete aud) roatjvenb biefer ^e" l'i«-' metenrolo-
* Ugyan ö vezette ez idő jó részén át a kőszegi ' flifc^e ©tation non .Hőfeeg. güt bic freuníilid)c 3leí)crluí]img
meteorológiai megfigj'eléseket is. Adataiért e helyen is feiner Saten \ei auá) an biefer Stelle mein 6cítev Sont
hálás köszönetemet rovom le. au5geÍprod)en.
127
Accentor modulare, L.
1881— 18!)2.
Mart. 21. 1892.
« 2(5. 1884.
■ <. 29. 1881.
K. (M.) = Miirt. 25.
Ebből a három adatból is látható, hogy már-
cziusi madár. Lehet, hogy későbbi megfigyelé-
sek középiiapját valamivel későbbre viszik.
(£d)on cuio iiiofi'it Prci Taten evíid)t[id) Wmi-
Íioiu'í- SUícíUc^errociíe hhh-í>cii fpäterc 33eof)ad)tun=
lU'ii t'iii iiod) ípütcres ÍJÍittel ergeben.
Alauda arvensh, L.
18r,:i— 1894.
Évi adat: 12 ^^aljresöaten.
Febr. elején (anfange) 18G3.
« 10.
1884.
.< 14.
1883.
« IC).
1881.
n 18.
1885.
« 20.
1880.
« 20.
1894.
« 21.
1882.
« 2G.
1892.
« 27.
1887.
]\lart. 2.
1889.
« (').
188(;.
L. (F.)
— Febr.
10. 1884
Lk. (Rp.)
— Mart.
r,. issC)
J. (Schw.)
= 25.
K. (M.)
= Febr.
22.
A közép határozottan kidomborodik.
ÎËaô ÍJÍittcl ù,i\\a\.\ aiiêgepragt.
Alauda arborea, L.
1884—1886.
Mart. 24. 1885.
« 2G. 1884.
« 27. 188G.
K. (M.) = Mari. 2G.
Ezek után márcziusi madár.
9iaá) biefen ein Siävä 'üugeí.
Anthiis triviális, L.
1886—1889.
;\lart. 30. 1889.
Apr. 1 . 1 88G.
« 13. 1887.
K. (M.) = Apr. G.
Az utolsó évi adat márcziuaból való ugyan, de
áprilisi madárnak látszik.
Í5)aa leWe ,3'íí)rt''j:Tatunt ift ,^n)ar non 'SJÎarj,
íd;eint aber x'ipril^'iîotjel jn fein.
Chelidon urbica, L.
1885-
-1894.
Évi adat: 7
^abrcêbaten.
Apr. '.1.
1S94.
« 12.
1889.
« 20.
1893.
« 22.
188G.
(. 23.
1887.
« 24.
1892.
(1 25.
1885.
L. (F.) -
- Apr. 9. 1 894
Lk. (Sp.) —
- .< 25. 1885
J. (Schw.) =
17.
K. (M.) =
Apr. 17.
Igen érdekes az 1894. évi adat, mely feltűnő
korai, de a régibb adatok tisztán április második
felére teszik e faj érkezését.
©elji intevefíant bao :ratnut v. ^aí)r 1894, toelí^e
anffallenb frü^ ift ; bio älteren Taten beftinunen
aber ç\(nau bíe íínfunft biefev iHvt auf bie jiueite
^dlfte aiprilô.
Colinnba palumbus, L.
1883—1886.
Évi adat: 4 3aí)reabaten.
Febr. 11. 1885.
« 20. 1883.
Mart. 10. 1884.
« 24. 1886.
L. (F.) — Febr. 11. 1885.
Lk. (Sp.) —Mart. 24. 1886.
.1. (Sehw.) = 42.
K. (M.) = Mart. 3—4.
128
A febr. 1 ! -iki adat korainak, a mart. 24-iki
későinek látszik ugyan, de ha ezektől eltekin-
tünk is, a közép mégis márcziusra esik.
5)nê íTatiim üon 1 1 . Acbr. fcíicint .^u früfi, baè
üom 24. ÍJfcirj îiaç^cflcii ju \\út; ntnjeíeljcu uoii
bieíen, fällt baê ÏÏÎittet trotsbein fá^on auf Mäxi-
Collimila ocnas, L.
18C.-3— 1894.
Évi adat : 7 3aí)i'i'ébaten.
Febr. elején (anfangG) 18(');5.
« 10. 188.3.
« 13. 1883.
(. 23. 1884.
Mart. 1. 1887.
,. 4. 18SG.
« G. 1894.
L. (F.) — Febr. 10.
Lk. (Sp.) — Mart. 6.
J. (Scbw.) = 2-").
K. (M.Ì = Febr. 22.
Tehát februárinsi madár.
211)0 gotier:isoi3cl.
Coracias garrula, L.
1881—1889.
Évi adat : 5 3n[;reêbaten.
Apr. 22.
<- 24.
<( 26.
« 27.
« 28.
1886.
1884.
1889.
1881.
1887.
L. (F.) — Apr. 22. 1886.
Lk. (Sp.) — « 28. 1887.
J. (Scbw.) = 7.
K. (M.) = Apr. 25.
Feltűnő madár, azért a csekély ingadozás,
(gin nuffnlíenber "iioijei, boíier bie geringe
©djmanïiing.
Coiurnix dadylisonans, Meyer.
1880—1894.
Évi adat : 7 ^aljreèbaten.
Apr. 27.
1882.
« 27.
1886.
Maj. :>.
1883.
Il 7.
1892.
Il 7.
1894.
L. (F.)
— Apr. 2Í-.
Lk. (Sp.)
— Maj. 7.
J. (Scbw.)
= 14.
K. (M.)
= Apr. 30. Maj. 1.
Későbbi megfigyelések nyomán dűl cl vájjon
áprilisi vagy májusi madár ?
Spätere !33eobad)tungen uuníen beiueifen, ob
gipril ober 3)îai=58o9el?
Cuculus
canoriis, L.
1876
—1894.
Évi adat :
S 3al)rcőbaten.
Apr. 9.
1889.
II 10.
1SS5.
.1 12.
isso.
II 14.
1881.
II 17.
187G.
II 17.
1894.
« 22.
1892.
II 23.
1883.
L. (F.)
— Apr. 9. 1889.
Lk. (Sp.)
— Il 23. 1883.
J. (Schw.)
= 15.
K. (M.)
= Apr. IG.
Apr. 24.
II 26.
1885.
1880.
Hangja által feltűnő s így elég pontosan ész-
lelhető.
5>urd) ícinc Stimme nuffalíenb, ift er siemíií;
genau ju beobacíjten.
Cypselus apus, L.
1886—1893.
Évi adat : 4 ^at^reobiitoii.
Apr. 29. 1886.
Maj. 15. 1892.
II 18. 1889.
II 20. 1893.
L. (F.) — Apr. 29.
Lk. (Sp.) — Maj. 20.
J. (Schw.) = 22.
K. (M.) = Maj. 9—10.
Í29
Nálunk csak néha költ, akkor is csak egy-két
párban.
33rütet főtten bicr, bnim mid) nur in cin,^e[nen
"^iaare.
Eriliiíinis lutici Ilia, L.
1870—1894.
Évi atlat: 12 ;"sní)re5baten.
Apr.
5.
1 88G.
5.
1 888.
10.
1884.
10.
1885.
10.
1 889.
Ki.
187G.
Ki.
1878.
Ki.
1887.
17.
1894.
18.
1882.
20.
1883.
L. (F.) —Apr. 5. 188G.
Lk. (Sp.) — 0 20. 1883.
J. (Schw.) = IG.
K. (M.) = Apr. 12—13.
Háromszor jött apr. 10-én és apr. IG-án, s
ezek az adatok is pontosan kiadnák a kö-
zépet.
Mam breimal am lO^ten uub IG^ten 3(prií unb
loüröen fdjoii biefc íTaten ház-: rid)tiiu' ^Jíttteí
ergeben.
Ficedula
rufa,
Bechst.
188(
; 1892.
Évi adat :
5 3a
^reobaten
Mai-t. 20.
1892.
« 2G.
1886.
« 27.
1888.
(( 28.
1889.
« 31.
1887.
L. (F.) —Mart. 20. 1892.
Lk. (Sp.) — " 31. 1887.
.J. (Schw.) = 12.
K. (M.) = Mart. 25— 2G.
Ficedula trodiilus, L.
1884—1889.
Évi adat: 4 ^af^veébatcn.
Apr. 2.
1887.
« 5.
1889.
« 9.
1884.
« 11.
188G.
L. (F.)
— Apr. 2.
1887
Lk. (Sp.)
— (. 11.
188G
J. (Schw.)
= 10.
K. (M.)
= Apr. G—
-7.
ErUhacus
rubeculns, L.
1881
—1889.
Évi adat:
3 3ai)reôbaten.
Mart. 4.
1887.
G.
1881.
« 10.
1889.
188G/7. Áttelel.
Űberiointert
L. (F.)
— Mart. 4. 1887.
Lk. (Sp.)
— « 10. 1889.
J. (Schw.)
= 7.
K. (M.)
= Mai-t. 7.
Látható, hogy át is telel.
2Bie erííáitlid), übenuínternb.
Aquila. III.
A Fie. rufa tehát határozottan két héttel előbb
jön, mit a Fic. trochilus ; az tisztán márcziusi,
ez ellenben áprilisi madár.
Fic. rufa fommt alfo entfdiicben um jioei SSÍodjen
frül)er aio Fic. trochilus ; jener ifi reiner ")Mx'y
SSogel, biefer bagçgeii ^Ipril^iíocjel.
GalUnago scolopacina, Bp.
1880—1889.
Évi adat : 7 3af)i'eâbaten.
Mart. 12.
1882.
.. 17.
1887.
« 21.
1883.
« 25.
1880.
Apr. 2.
1889.
« 13.
1881.
« 15.
1884.
L. (F.)
— Mart. 12.
Lk. (Sp.)
— Apr. 15.
J. (Schw.)
= 35.
K. (M.)
= Mart. 29.
17
130
Átvonuló faj, melynek ineg_jelenése mindig
rétjeink száraz vagy vizenyős voltától függ.
^iivdjjuçiôDogel, beffen (írfd^einen immer »on
ber írodeuíieit ober 'Jìaffe iinferer aSiefen íie=
binçit ift.
Hirundo rustica, L.
Ennél a legismertebb madárnál érdekes jDár-
huzamos észleleteket nyújthatok.
SBei biejem am meiften befanuíen Í'oöel, faim id;
interefîniite ^aralelRöeobadjtungen geben.
Atyám adatai és az én adataim.
Tiaten meineê isaterô uiiP non mir.
1865—1894.
Évi adat: 19 SaÎFCêbateii.
Mart. 30.
1881.
i> 31.
1878.
Apr. 1.
1886.
1.
1892.
2.
1884.
2.
1885.
« 2.
1888.
3.
1883.
3.
1887.
4.
1865.
4.
1877.
4.
1880.
6.
1882.
« 6.
1889.
6.
1894.
(1 1 0.
1S91.
(( 16.
1893.
« 20.
1876.
Maj. 4.
187.5.
L. (F.)
— Mart. 30.
Lk. (Sp.)
— Maj. 4.
J. (öchw.)
= 36.
K. (M.)
= Apr. 16.
Kaysrald K. adatai.
®aten üou 6. Kax)eraí)l.
1874—1894.
Évi adat: 19 ^aljreèbnten.
Mart. 30.
1890.
.. 31.
1879.
Apr. 2.
1888.
3.
1880.
3.
1883.
« 4.
1877.
(1 5.
1878.
6.
1887.
(( 6.
1892.
« 6.
1881.
(1 8.
1893.
.1 11.
1894.
« 13.
1874.
« 16.
1891.
« 23.
1876.
« 24.
1889.
L. (F.)
— Mart. 27
Lk. (Sp.)
— Apr. 24
J. (Schw.)
= 29.
K. (M.)
= Apr. 10.
Mart. 27.
.( 28.
<- 30.
1885.
1886.
1884.
A különbség tehát e két adatsor között 7 nap.
A május 4-iki datum feltűnő késői, azonban
atyám hozzáteszi, hogy az nap a házunkban
költő ft'Ctíkék érkeztek meg. Már pedig tudni-
való, hogy — a mi megint kisül jegyzeteim-
ből — ezek rendesen 8 — 10 nappal a faj első
megjelenése után mutatkoznak; 1875-ben tehát
az első érkezés ápr. 23 — 24. körül lehetett.
Hogy ebben az évben határozottan mutatkozott
valami rendellenesség, az különben K\ysrahl
észleleteiből is kitűnik, mert 20 évi sorozatából
éppen az 1875-iki adat hiányzik. A meteoroló-
giai viszonyok 1875 április havában középszá-
mokban következők voltak : Légnyomás: 7-37:
hőmérséklet: 8-67° C. (áprilisra a 100 éves közép
9-64°), minimum — 3° (15-én), maximum -f 19°
(12-én), 56o/o jutott É szélre, 9 nap volt eső
21-55 mm. magasságban, az időjárás általános
jellege tehát: száraz hideg É szelekkel.
íDer Unterfdiieb SHníd)en biefcn beiben ®nten=
gíeiljen ift aljo 7 STage. ^Uíein 'i^atex beiiu-rft aber
äum 3)atum oom 4:ten íliai, bafe an jenem Tage
bie in nnjerem ^aufe niftenben Sdjmalben
angefomnuMi finb. Tam nuifs man mifien — mas,
roieber ano meinen Jiotiäen erfidjtlid) wirb — ha^
fid) biefe in ber 'Jíegel 8 — 10 Tage nad; bem erften
Grfdieinen ber 3lrt ,uigen ; im ^afjre 1875 fann
alfo alo erfte l'lnfnnft ber 23—24 i'lprií gelten.
Safe in jenem ^a\)u gemiffe 3lbnorme iBeríjaítníffe
maren, geigt fidj and) in ben 58eobad;tnngen ^a\)è-
131
raí)I'Q, öcu am fciiu-r 20iä()ric;en í)ateiu-eií)e
fe^tt ijera&e Ciaö 3)atuiir no» 1875. 3Me nu-tcovo(o=
gifdjcn inn-fjaltiiifíe uiarcn 1875 imSlpril im Turcl):
í(í)nitt mie folgt: Vuftbnicî 7-37; iìcmpcratur
8-67° G. (100i-a[;rigeâ mittel für 3íprií 9-ü4°),
gjîiuiiitiiiu —3° (am 154eii), gjiarimiim h 19°
(ant listen); 56o/o N SBiiib, 9 Taijc iKocicn mit
21-55 turn. 3iefieníjőí)e, ber aKgemetne 6í;araf'ter
ber aBitteniiuì : trocfene Kälte mit N 3Biub.
Az adatok egyeztetéséből kitűnik, hogy uégy
évben az első megérkezés mindkét sorozatban
egyforma, t. i. :
3)aë SPeri^foicfien ber ^ateii enìicdt, baf? bie erfte
3liifiinft in beiben 3erien in ben folcjenben 4,òal)rcu
gteid) ift :
1888. Apr. 2. 1893. Apr. 3.
1877. « 4. 1893. « G.
Egyesítjük a két adatsort, akkor az így
alakul :
ffienn mir Die beiPen ratenreiben jufammen:
faffen, fo befonnnen mir folíjenbe Serie:
18G5— 1891..
Evi adat : 22
3af)reôbaten.
Mart.
27.
1885.
((
28.
1886.
«
30.
1881.
((
30.
1884.
«
30.
1890.
«
31.
1878.
<i
31.
1879.
Apv,
2.
1888.
((
3.
1880.
«
3.
1883.
«
3.
1887.
«
4.
18G5.
((
4.
1877.
<i
G.
1892.
«
G.
1894.
«
G.
1889.
«
G.
1882.
«
8.
1893.
(1
10.
1891.
((
13.
1874.
«
20.
187G.
Maj.
4.
1875.
L. (F.) -
- Mart. 27.
Lk. (Sp.) -
- Maj. 4.
J. (Schw.) =
39.
K. (M.) =
= Apr. 14—15
Ha a május 4-iki adattól eltekintünk, a közép
szám :
ÍBenn mir bao ^atnm írnm l-. Diai roegtaiíen, ift
baô ÏÏiittel :
Apr. 7—8.
ba pedig — mint fentebb érintettem • — május
4-ikét április 23-ára javítjuk:
menn mir aber ■ — mie oben fdjon ermähnt — ftatt
4. Sitai 23. 3lpril annehmen :
Apr.
) 10.
Lanius collurio, L.
1883-
-1894.
Evi adat : 5
3af)recibatcn.
Apr. 25.
1883.
« 30.
1889.
Maj. 2.
1894. (? Î Maj. 7.)
« t.
1892. (Î Î » 10.)
<( 10.
1887.
L. (F.) -
- Apr. 25.
Lk. (Sp.) -
- Maj. 10.
J. (Scbw.) =
: IG.
K. (M.) =:
: Maj. 2—3.
Érdekes feljegyzés atyámtól, hogy 1858-ban
kimaradt. Két évi észlelet nyomán a ? ? 5 — 6
nappal a d" d" utáu jöttek.
©ine intereffante 'Jiotij meines -initerö, baß er
1858 ganjliá) auôgeblieben ift. Tiaá) jmeijaí;riger
58eobadituiuV.famcn bie $ ç 5 — G îage nad) ben
d cT an.
Molacilla alba, L.
1884—1894.
Évi adat: 7 ^i^breooaten.
Febr. 20.
1885.
Mart. 2.
1894.
« 5.
1887.
« 13.
1889.
« 14.
1884.
« IG.
1886.
L. (F.)
— Febr. 20.
1885.
Lk. (Sp.)
— Mart. 16.
1886.
J. (Schw.)
= 25.
K. (M.)
= Mart. 4.
17*
132
Motacilla
ßava, L
Apr. 8.
1884.
« 1 i.
1887.
(( 20.
1889.
K. (M.) = Apr. li.
Vidékünkön ritka madár,
©ettener asogeí in imferer ßiegenb.
Muscicapa atricapüla. L.
1880—1892.
Évi adat: 5 ^aílTCeöaten.
Apr. 7.
lW(i.
« 21.
1892.
<. 23.
1887.
« 25.
1884.
« 26.
1880.
L. (F.)
— Apr. 7.
1886.
Lk. (Sp.)
— (( 26.
1880.
J. (Schw.)
= 20.
K. (M.)
= Apr. 16-
-17.
Feltűnő korai adat az apr. 7. a négy máfiik
ellenében, melyek mind 20-ika utánról valók.
7. 3(pv. nuffaüenb frül) gegenüber ben nier a\\-
beren Taten, máájt nife nnd) 20:ten 9lpv. liinuieifen.
Muscicapa coliaris, Bbchst.
1876—1887.
Évi adat: 4 ^aíjreébaten.
Apr. 11. 1886.
« 14. 1876.
« 24. 1 887.
« végén (Énbe) I s,s5.
L.{¥.) —Apr. 11. 1886.
Lk. (Sp.) — « 21-. 1887.
J. (Schw.) = 14.
K. (M.) = Apr. 17— LS.
Több évi adat nyomán a középnap valószínű-
leg kissé későbbre fog esni.
3índ) nie()riärigen T'oten mivb baô îlîittei main-:
íá;einlidj fpiiter fallen.
Muscicapa grisola, L.
1880—1889.
Évi adat: 6 3aí)reobaten.
Apr. 22. 1886.
Ajir. 27.
1889.
« 28.
■ 1887.
« 30.
1884.
Maj. 2.
1880.
L. (F.)
— Apr. 22.
1886
Lk. (Sp.)
— Maj. 2.
1880
J. (Schw.)
= 11.
K. (M.)
= Apr. 27.
Két évben a középnapon érkezett. A meg-
figyelés azért is pontos, mert a madár kertünk-
ben sok éven át költött.
Ram in jmei ,fsaí;ren nm íöíittel^^age an. íDie
33eobad)tnng ift nnifonieljr genau, roeil ber Sogcl
lange ^aí)xe í)tnbnrdj in unferem ©arten ge;
brütet ^at.
Oriolus galbula. L.
1878—1894.
Évi adat: 10 ^aljreâbaten.
27.
1881.
Apr. 25.
1885.
(1 25.
1878.
(( 26.
1886.
« 27.
1881.
« 27.
1882.
« 28.
1887.
<i 28.
1 883.
« 29.
1889.
Maj. 1.
1892.
« 3.
1894.
L. (F.)
— Apr. 25.
1885
Lk. (Sp.)
— Maj. 3.
1894
J. (Schw.)
= 9.
K. (M.)
= Apr. 29.
Meglehetős pontosan érkező áprilisi madár.
Sicnilid) pünftlid) anfonunenber iHpril Hoget.
Orligomelra crex, L.
1877-
-1885.
Évi adat : 4
3aí)reebatcn.
Apr. 25.
1885.
" 30.
1877.
:\íaj. 1.
1881.
(. 1 5.
1883.
L, (F.) -
- Apr. 25. 1885
Lk. (Sp.) —
- Maj. 15. 1883
J. (Schw.) =
21.
K. (M.) =
Maj. 5.
133
Némely évbeu hiányzik, máskor meg igeu
gyakori.
3n maiKÍon ^afirc» fc()!enii, ift er miciicv manáy-
mal ftijr Ijiüificj.
Pratincola ritbetra, L.
Apr. 2. 1884.
« (•). 1881.
<. ',». 1880.
K. (M.) = Apr. .")— (i.
Nálunk ritka madár ; inkább őszi vonuláson
látható.
(Seltener Üsoiu'l bei unó; fournit unihrenb íieö
ijerbftàugeô liaufiçU'i".
Ridicüla phoenicura, L.
1870—1892.
Évi adat : (j ^aljreêbaten.
Apr. 3. 1881.
(( 5. 1878.
« (■). 1876.
7. 1880.
« il. 1892.
(. 10. 1887.
L. (F.) — Apr. 3. 1881.
Lk. (8p.) — « 10. 1887.
J. (Schw.) = 8.
K. (M.) = Apr. 6—7.
Házi kertünkben költ, tehát pontosan figyel-
hető.
iH'ütet im .•gaiiôi}nrton, ift öaljev cjenau ju be-
otiad;ten.
Haíidlla tilliijs, Scop.
1884—1889.
Évi adat : 4 l^aljreêbaten.
Mart. 21. 1889.
(> 28. 188C).
« 29. 1884.
Apr. 9. 1885.
1886/7. Áttelel.
Übenuiiitett
L. (F.) — Mart. 21. 1889.
Lk. (Sp.) — Apr. 9. 1885.
J. (Sehw.) = 20.
K. (M.) = Mai-t. 30—31.
Egy-egy öreg d" néha áttelel.
Einjelne alte ö* c" iibenuiiitein.
Upupa epops, L.
1884—1889.
Évi adat : 5 ^atjreôbaten.
Apr. 2.
1884.
<( 3.
1889.
«I 5.
l.sSC.
(( 6.
1887.
« 8.
1885.
L. (F.)
— Apr. 2.
1884.
Lk. (Sp.)
— « S.
1885.
J. (Schw.)
= 7.
K. (M.)
= Apr. 5.
A madár feltűnő voltánál fogva kevés az in-
gadozás.
aíei Sluffällicifeit beò :'iíűoelG ift bie odjiuanfung
gerinoi.
Saxicola oeiinnllte. L.
1877—1880.
Évi adat : 4 3i.'il)veôbaten.
Mart. 25. 1877.
« 26. 1880.
Apr. 10. 1886.
12.
1894.
L. (F.) — Mart. 25. 1877.
Lk. (Sp.) —Apr. 12. 1894.
J. (Schw.) = 19.
K. (M.) = Apr. 3.
A f. évi apr. 12. adathoz megjegyzem, hogy
a mndár java vonulásban volt már.
3um Tiatum non 12. iHpv. 1. ^aíireo l)oLie id)
I)in3U5ufü.>n, bafi ber "iUiiU'l bercito ini i^aii^t^
juçu' innr.
Scolopax rudicula, L.
1841 — 1891..
Évi adat : 24 ^aíireébateu.
Febr. 16. 1884.
« 20. 1857.
IC végén 1873.
« .. 1876.
« 1877.
1' « 1880.
134
Mart.
:i.
ISO 4
Ò.
ISU'I.
(■).
1 8C.7
7.
1 ,s(;8
-s.
1 8(i:{
8.
1 88.")
it.
I88i>
10.
18s:j
11.
1841
1;;.
I84(;.
r.i.
1 870.
i:î.
1887.
14.
1881
14.
1 803.
15.
1880.
18.
1865.
21.
1893.
2G.
1 88G.
L. (F.) —Febr. IC. 1884.
Lk. (Sp.i — Mart. 3(1. 188(1.
J. (Schw.) = 39.
K. (M.) = Mart. 7.
Az 188(1. márcz. 36-ki adatott megokolja az
illető évben járt rendkívül hosszú tél, melybez
sokban hasonlított az 1892. évi márczíus köze-
péig \u-alkodó időjárás is.
iTaô Tatuili non 2(1. 'Stärj 188(1 mirìt îmvd) ben
langen SBinter betreffenben 3"f)reô begrünöet ; eine
älnttidje ©ittcnnuUlon-idite and) 1892 bio -Kitte
ÍJÍar^.
Seriiiuíi hurl
iihiii/ix, Koch.
1877-
-1892.
Evi adat: 5
Sabreőbnten.
Apr. 2.
ISN'I.
4.
1877.
(1 .").
1880.
1. 10.
1887.
« 10.
1892.
L. (F.) —Apr. 2. 1884.
Lk. (Sp.) — « 10. 1892.
J. (Sehw.) = 9.
K. (M.) = Apr. (1.
Határozottan költözködő s mint íl}ou ápri-
lisi madár.
@id)erer 3iigwoge[ unb nío foícljcv 9(pril=3>ogeI.
Slunut-'i vuhjaris, L.
1884—1894.
Évi adat: 5 ;3aí)reöíatcn.
Febr. 1(1. 1894.
« 21. 1889.
Mart. 15. 1884.
" iM. 1892.
« 20. 188(1.
L. (F.) — Febr. I (1. 1 894.
Lk. (Sp.) — Mart. 20. 1886.
J. (Schw.) = 33.
K. (M.) = Mart. 4.
Az 1892. és 188(l-iki késő adatok itt is meg
vannak okolva az illető években márczíus köze-
péig uralkodó szigorú tél által.
Tic ipiiten Taten non 1892 unb 1886 finbon
aud) biet 'ű)Xt Söegrünbung, ba in ben betreffen;
ben 3nb>"f" í'io "llíitte 'Híavi cin ítrcngcv ÜBintcr
(jcrrfdjtc.
Sylvia atricapilìa, L.
1877—1894.
Évi adat: 6 ^afjreôbatcn.
Apr. (1.
1877.
« S.
1886.
(( 9.
1885.
« 1 0.
1887.
.( 17.
1891..
« 2'|..
1892.
L. (F.)
— Apr. 6. 1877
Lk. (Sp.)
— « 24. 1892
J. (Schw.)
= 19.
K. (M.)
= Apr. 15.
Sjili'ia cinerea. Buchst.
Apr. 7. 1886.
<( 12. 1889.
« 1.5. 1891..
K. (M.) = Apr. 11.
Si/lvia cianica, L.
1876—1894.
Évi adat: 7 ^oijveôbatcn.
Apr. 4. 1876.
5.
1883.
135
Apr. <■).
<i 7.
1877.
187it.
« 10.
1S8Í).
« 12.
1880.
.( 15.
1894.
L. (F.) -
Lk. (Sp.) -
J. (Schw.) =
K. (M.) =
- Apr. 4. 1870
- ,. 15. Í8U4
= 12.
= Apr. U— 10.
Sylvia nisoria, Bechst.
188:3—1802.
Evi adat: 4 3al;reôbntcii.
Apr. 18.
« 21.
« 20.
Maj. 4.
1885.
1883.
1889.
1892.
L. (F.) — Apr. 18. 1885.
Lk. (Sp.) - Maj. 4. 1892.
J. (Sclnv.) =17.
K. (M.) = Apr. 20.
Ezekből az adatokból látszik, bogy mindegyik
poszátafaj más időben érkezik.
9íiie bieíen Taten febeii uiiv ben 33eii)eiô, ba^
eine jebe Rraèiniicfen^aii-t uerfdjiebenc 3lnfnnftè:
jeiten l)at.
Turdus iliacus, L.
1880—1889.
Évi adat : 5 ^aljreébaten.
Mart.
11.
1 894.
((
10.
1 889.
«
20.
1887.
«
23.
1880.
L. (F.) — Mart. 3. 1877. 1885.
Lk. (Sp.) — « 23. 1880.
.L(Schw.) = 21.
K. (M.) = Mart. 13.
Az 1880. évi késői adat meteorologiailag
megokolt.
S>aô ipdte T^atnni IU111 1880 nieteoroíogiící) be=
griinbet.
Turlur aurilus, Grat.
1877-
-1892.
Évi adat : 5
^aíjreébaten
Apr. 24.
1877.
« 25.
1884.
« 27.
1881.
<■ 27.
1886.
« 28.
IS92.
L. (F.) — Apr. 24. 1877.
Lk. (Sp.) — (I 28. 1892.
J. (Scbw.) = 5.
K. (M.) = Apr. 2(5.
Vanelhis eristatus, L.
Mart. 3.
1880.
« 5.
1884.
« 10.
1881.
<. 12.
1883.
" 17.
1889.
L. (F.)
— Mart. 3.
1880
Lk. (Sp.)
— .. 17.
1889
J. (Scbw.)
= 1.5.
K. (M.)
= Mart. 8.
Turdus
musicus, L.
1877
—1894.
Mart. 3.
1877.
1885.
4.
1884.
« 10.
1882.
1880-
-1894.
Evi adat : 7
Saí)reebate
Febr. 22.
1884.
« 24.
1882.
Mart. 4.
1894.
8.
1883.
« 12.
1889.
« 10.
1880.
« 20.
1892.
L. (F.) -
- Febr. 22.
Lk. (Sp.) -
- Mart. 20
J. (Scbw.) =
= 27.
K. (M.) =
= Mart. 7.
Kitkán költ nálunk, inkább csak átvonul. Az
1892. évi adat meteorologiailag megokolt.
33rütet fetten bei nnê, «ielmeíjr Surc&aügíer. Saè
Tatuili non 1892 ift ineteorolo^iiíd) &eiirünbet.
13G
Yunx torquilìa, Ij.
IS77— 18!)4.
Évi adat : S :,"sal)rcôbntcn.
Api'.
'I-.
1 S.SÜ.
Il
k
1 S7.S.
«
.">.
1 SS.">.
«
;».
IS77.
<l
il.
1 S',):>.
«
1».
IS'.I'I..
<(
10.
18S7.
«
10.
1 ssn.
L. (F.) — Apr. i. 1 8Sn.
Lk. (Sp.) — « IC. 188'.).
J. (Schw.) = I :i. •
K. (M.) = Apr. 10.
Hangjával, e nálunk igen közönséges ma-
dár, annyira feltűnő, hogy pontosan megfigyel-
hető, mint az adatok mutatják.
S)urd) feine 3tiiiime aiiffalleiií, ift öcr bei une
felír geroö^uíid^e â>ogeI, mie and) Sie CT^aten be:
meifcn, mit çwofeer ©enanigfeit 511 beobachten.
Végezetül közölni kivánom azon fajok érkezési
adatait, melyek megjelenési középnapját, épjien
a megfigyelési sorozatok hiánya miatt, csak
jövő megfigyelések fogják eldönteni :
3d)lieí?(id) fübre id) bie älnfuiiftöbaten jener
Slrten mi, beven mittlerer 3(nfnnft6tag, in 6r:
mangelung oon $8eobad)tungê:3erien, nur in ber
3iifiinft ermittelt merben fann :
Aiilhiis /)í7//í';í.s-/s. L. :\Iart. ÌO. 1802.
Coì-i'iix iiioiic<1i(l(t.lj. Febr. '■lo. 181)1-.
Ciconiaalba.h. :\Iart. 2(i. lSÌ)-2. Nem
költ itt s ritka átvonuló. — íBrütet nidjt í)ier ;
fettener Surd^jugier.
Ficedula sibilatrix, Bechst. Apr. iO. 1 8'.)1..
Hypolais iclerina, Viell. Maj. s. 1894.
Locmldía jhwiat'űk, Wolf. Maj. s. 1894.
Először láttam vidékünkön. — T'ao erjteinal in
unferer Piegenb gefeljen.
Moiiliivld ^((.raíilis, L. Apr. áO. 188-5. Két
éven át költött kertünkben, sem az előtt, sem
azután többé nem láttam vidékünkön. — ikütete
in smei S'^í'^^n in unferen ©arten, norbem nnb
feitfjer fab id; ilm niemalâ in ber íjiefigen ©egenb.
MuscicdjM jxtrva, Bechst. Maj. 10. 18'.):}.
Költ nálunk. • — i^^ier 33ruti)ogel.
Pralinrola rubicola,h. Mart. 10. 1894. Oly
feltűnő korai adat, hogy kellő bizonyíték hijján
fel sem venném ; de a megfigyelt példány lövöt-
ten kezeim közt volt. — (Sin fo anffallenb frűbeo
Satum, baf5 id; eô oí;ne ein "Beleg nid)t aufnebmen
mürbe; baö beobad)tete (Sremplar mar jebod) er=
legt in meinen Rauben.
Ul'íjkIks crisUtliiíi. Koch. Mart. 7. ls'.)4.
%/ma /ioríen.si.s', Bechst. Apr. '••. 1S85.
KISEBB KÖZLESEK. - KLEINERE MITTHEILUNGEN.
A távolból.
Ns. MiDDENDÜIlKF EliNÖ HeRMAN OtTÓ-IiOZ.
^U5 öcr JFcrnr.
(Í. luin 93îibbenborff an Dtto ^evninn.
Kedves barátom !
Már régóta akartam Neked irni. Az elmúlt
télen sok volt a dolgom, sok a gondom a marha-
tartással. Végre iuíluenzám volt, mely február
és márcziusban háromszor tett munkaképte-
lenné. Utoljára egy kellemes meglejDetés ért,
mely azonban messze kiterjedő előkészületekre
kényszeritett úgy, hogy ismét minden dolgomat
félben kellett hagynom. Már vagy egy hét óta
Libauban vagyok, hogy innen 2 prseparator
kíséretében, kitűnő felszereléssel egy ornitho-
logiai kirándulást kezdjek meg. A szentj^étervárí
tudományos akadémia felhívott, hogj' a 3 keleti
yibau ((iuviaub)
19. l)(pril
I . mai
189G.
iMeber 'Àreunb !
i'ängl'i moUte id) Sir fd^reiben. Ser uorige 2Biu:
ter brad)te mir uiel 2trbeit, iyal)rte)i in lsie(j3ud;t=
Sndjen, enb(id) :;^snf["t'näa, ber id) im íaufe beo
gebruar nub l'iari, '•> Dial meinen Tribut burd)
3lvbeit5unfäl)igiein, ^aíjíen nuifete. 3"!^^* fam eine
angenebme Ueberrafdinng, me[d)e mid) jebod) 5U
umfangreid)e)i 'iiorbereitungen s'Vi'HI' Í'-'' ^'^H •'•"')
abernuilc. alles Uebrige liegen laffen mufjte.
©eit circa einer äöodje befinbe id; mic^ t)ier in
i'ibau, um non bier ano mit 'ì '^'räparatoren unb nor;
137
tengeri kormányzóság egész nyugati partvona-
lát, az ehhez tartozó szigeteket is beleértve,
lassan észak felé vonulva kutassam át, s közben
főleg pelyhes íiókákat gyűjtsek. Képzelheted,
mily örömmel teljesítem e felhívást. Magamnak
is sok hasznot hoz ez alkalom s azonkívül pó-
tolni fogja magángyűjteményem némely hiányát.
Épen ezért hoztam magammal saját praepara-
toromat is. Különösen örülök a fészektelepek
tanulmányozásának, melyek, bár még számosak,
mindeddig mondhatni semmi figyelemben nem
részesültek, illetőleg még senki le nem irta
azokat. Leginkább szárazföldön fogok utazni, a
tengerpart mentén s csak ritkán használom
fel a valamennyi vámgőzösre szóló nyílt ven-
deletet. A kezdet elég szomorú volt. Mind-
járt az első kirándulás alkalmával újra in-
fluenzát kai:)tam s le kellett feküdnöm ; a
baj mégis elég szerencsésen végződött. Mert
nem csak hogy legidősebb nővéremben, ki egy
itteni orvos neje, a legjobb ápolóra találtam,
hanem sikerült rábírni, egy jó barátom s tanít-
ványomat, ki nagy madárismerö, hogy felszere-
lésemmel az expeditio élére állva embereimet
foglalkoztassa. Ma, vagy holnapra várom őt
vissza s aklîor újra magam állok helyt, mert
sógorom reméli, hogy legfelebb 2 — 3 nap múlva
egészségesen indulhatok útnak. Haza csak juli-
usbau megyek s akkor újra utaznom kell mar-
hatenyésztési dolgokban úgy, hogy télig ismét
nem lesz nyugtom.
Mellékelve küldök Néked néhány adatot,
mely az előbb küldöttek folytatását képezi.
Hazulról hoztam magammal abban a remény-
ben, hogy útközben veled levélileg közölhetem.
Köszönet az Aquíláért, melyet teljesen megkap-
tam.
aprii 19-én
Libau (Curlandban) 1896.
május 1-én
Szívből üdvözöl
hű barátod
ns. Middeiidorf E.
trefftidjer 3íuorüftuuii ciiu' oriiitfjoiogifcfie ©jrcurfion
311 beçvtineii. ^iii Sluftraiie ber ÍlfníicniioberSiflcti:
fdjaftcii 511 St. '^ieteröbiiroi folt id) bie cjanje 2í>eft=
füfte ber 3 Dftíec^Soiiüerncmcnte, mit (Sinfdiluf,
ber oorlieijenben ^'MftiU nUmiítig geijen íiorbou
tiorrüdenb burd)foríd)on iinb bnbei (lauptfädiiid)
2)uueujuiui,e íaiiuncln. 3)u faiuift Tir benfcii, x^a'^
id) ber an mid) ergangenen atufforbening mit ber
größten (vrenbe /iofge teiftete. 9lud) für mid) wirb
bei biefer ©elegenljeit redjt uiel abfallen nnb fo
manine Sude metner ^rÌDatfammlung gefüllt roer:
ben. ,3^' biefem ^wde habe id) and) meinen eigenen
Präparator mitgenommen. ìu'fonbers freue id) mid)
auf baè ©tubium ber (ìolouien, lueldje, obgleid) nod)
red)t 5al)lretd) oorfianben, biol)er fo gut mie gar
nid)t berürffid)tigt, vefp. ocr3eid)net loorben finb. v^d)
loerbe ijauptfädjltd) liiiugo ber .Slüfte ju Js^anbe reifen,
nur in luenigen ^^ällen meine offene Drbre für alle
3olí=íiioentier=3)ampfer benu(3Cnb. — Ter 9(nfang ift
allerbiugô red)t traurig auôgefallcu. ©leid) auf bem
erften fleinen ätusflug tjolte id) mir abermalô einen
3nflueuäa=iRüdfalI unb nuifete mia) biiilegcn. Tod;
lief bie í3ttd)e nerhöltnifmiäf^ig gut ab. 9ïid)t nur
fanb id) bei meiner Ijier an eiiuMi Slrjt iierl)eirat()e=
ten älteften ©diwefter bie befte 'liftege, fonbern eê
gelang mir aud) einen guten ^reunb unb Sd)ülir,
fel)r guten iiogeltenner ju Deranlaffen, roäljrenb
id) Slrauf bin, mit meiner l'luorüftung üeriel)eu, an
bie ©pi|e ber Ê'pebition ju treten unb meine 2eute
jn befd)äftigen. §eute ober morgen crumvte id) ihn
jurüd unb bann fann id) loieber felbft eintreten, ba
mi($ mein @d)raagcr in i)öcf)ftena 2 biè 3 2;agen
alö gefuub ju entlaffen l)offt. 5ïnd) ôaufe merbe id)
mol)í erft im '^nix fommen unb bann gleid) loieber
eine Sîeife in 93ie^äuc{)t;Sad)en unternei)men -müf;
fen, fo ba§ id) mieber uor bem íiUnter nid)t ^u
3iuf)e iommen fann.
23eifülgenb überfeube Tir einige Taten, uietd)e
bie gortfe|ung ju ben frül)er gelieferten bilben. 3d)
naf)m fie non S^a\\]\: mit in ber .Çioffnung loährenb
ber 9ïeife Beit ju einem Í5rief an Tid) ju finben.
33efteu Tauf für ^ufenbung ber «Aquila», uie[d)e
id) üotlftänbig erí)ielt.
àîit l)erjlid)em ©rufe
bein bir treu ergebener
Ê. u. 3)ìibbenborf.
Aquila. 111.
18
138
Hellenor
m.
1893.
lSii4.
líiOH.
Alauda arvousis.
Mart. IS.
Mart. i;{.
Mart. 27
Chelidon urbica.
Mai 10.
Mai 9.
Mai 11.
Coraeias garrula.
Mai 11.
Mai 13.
Mai il.
Cuculus canorus.
Mai 7.
Mai 2.
Apr. 21).
Cypselus apui3.
Mai 22.
Mai 21.
Mai 22.
Hirundo rustica.
Mai 6.
Apr. 28.
Mai 2.
Lanius collurio.
Mai 22.
Mai 25.
Mai 18.
Motacilla alba.
Apr. 5.
Apr. 3.
Apr. (>.
Oriolus galbula.
Apr. 24.
Mai 1:î.
Mai 18.
Ortj'gometra crex.
Mai 25.
Mai 1 2.
Mai IG.
Scolopax rusticola.
Apr. 9.
Apr. (J.
Apr. 20.
Sturnus vulgaris.
Mart. r^.
Mart. 13.
Mart. 2G
Vanellus cristatus.
Apr. 2.
Mart. 27.
Mart. 2!)
Ez ujabb adatsorozatok az Aquila első füze-
tének 31— 3G-ik lapján, a központ főnöke által
az akkor közölt adatokból levont hellenormi
középszámokat csak egy fajnál, az Oriolus gal-
bulánál változtatják meg.
Az emiitett helyen ugyanis formulánk ez
volt:
©icfe mnioven l-atm altcviieii Me Síitteíjnliícn
jener Sïeilicu, wM}e ber 6í)ef ber Êentrale in ii I.
p. 31 — 36 ber «Aquila» für ^'letlenorm bcftimnite,
nur í)iníic[)t[ic^ einer 3Irt, u. 3. bei Oriolus galbula
L. für lueldje bie früljere 'Àonnel rote foIc3t lantét :
L. (F.) — Mai 4.— 1883.
Lk. (Sp.) —Mai 28.— 1871.
J. (.Sch) = 34.
K. (M.) =: Mai 20— 21.
Ellenben az itt közölt ujabb adatokat is fel-
használva, következőleg alakul :
1)k Mer niitiietbeiíten S)nten benütu-nb, lantét
bíe néne gorniel :
L. (F.) — Apr. 24.— 18Í13.
Lk. (Sp.) — Apr. 28.— 1871.
J. (Sch.) = 35.
K. (M.) = Mai 11.
Telelő fürjek a Fertő déli
partján.
1895 decz. 28-án kis társaság indult a nagy-
czenki erdőből a befagyott Fertő nádasai közt
tartandó fáczán- és nyúlvadászatra.
Alig értük el a tó partján fekvő Boz község
szőleit, midőn a gazos kerítésből egy fürj csapott
ki s rögtön meg is került. Öreg kakas volt.
Jellemző ez esetre, hogy az egész határt hó
födte; a hőmérséklet nappal is- — 10°Ckörülsa
nagyon csekély vizű tó mondhatni fenékig fagyva
volt. Egyedül a falú alatt található meleg forrás
rítt ki messzire zöldelő növényzetével, ellepve a
nádi sármány (Emberiza schoeniclus) s a vizi
pipiske (Anthus spinoletta) csapataitól. E forrás-
tól egy kilométernyire befelé haladva, tehát már
a jégsíkok között, újra fürj reljbent, fel, de el-
menekült.
(lUicrluintrvnuc ®ad)tcln am süuürijcn Ölfcr öcs
9lni 28=ten 5)ec. 1895 braci) eine fíeine 'Zaç},h^
geíeüfcíjaft imm @rot5=3i'iíenborfer 3Baíbe auf, um
ännfd)en ben SìoM'iuanben beo crftarrten Ìfenfiebler-
feeè eine ívafanen; nnb ^afenjaiib abjnijalten.
Äauni erreidjten luir bie äöeini]ärten beo ani fäb^
Udjen ©eeufer liegenben ©orfeê follino, alo aus
bem bufdngcu ^mw eine aBad)tel aufftanb unb
and) fofort ^ur Sente fiel, tiin alter §al)n.
®rroäi)nt foli eè í^ier roerben, baf? bie gan^e @e=
genb unter Sdjnee lag, bie 2:'emperatnr and) bei
2;ag nni — 10° CS. fdjiuanfte nnb ber feid^te See
faft lue äum ©rnnbe gefroren loar. 9inr bie loarme
Dueűe unter bem Sorfc grünte ntit iljren ßen)äd)fen
lueit fid)tbar, bebetft non ©d)aaren ber :'1fo[jranimer
(Emheriza schoeniclus) nnb beò 'ÍBafferpieperá
(Anthus spinoletta). SSon btefer Quelle einen Silo;
meter meit eiinnärtQ, alfo fd;on auf ben (ì'iófelbern,
ftanb eine finette Üíndjtet anf, enttarn aber.
1896 Jan. 2-án — 15°C hőmérséklet mellett
ugyancsak a Fertő jegén — vagy 3 kilométer-
nyire a parttól — újra fürj került a tarisznyára,
ezúttal jércze. A talált fürjek száma aránylag
nagyobb, sem hogy azt hihetnők, hogy vala-
mennyit őszi sebesülés tartotta vissza vidékün-
kön. Itt tehát csak igazi telelésről lehet szó, mi
a fertőparti vadászok állítása szerint nem is
megy ritkaság számba.*
Fölemlítem még, hogy ugyancsak jan. 2-án
két mezei jmcsirtát (Alauda arvensis L.) is lát-
tam. Az egyiket vagy negyedfél kilométernyire
a tómederbeu, a másikat a meleg forrás köze-
lében.**
Uhlig Titusz.
mo
2lm 24eu Snn. 1896 bei —15° 6. .«aite dmv
fallò auf bem Êife beé 3ieufiebler=3eeê, 3 Sîilo-
meter nom Ufei entfernt, ftanb abermalê eine 3ßacl)=
tei auf uiib fiel, bieènuif uuu" eô eine ."òenne.
■ S^ie 3nt)l ber gefuiibeneii 'iiíacljteln erlanlit eô
uno ni(^t anne()mcn ju fönnen, baß fänimtiidje bnrcl)
frühere S^cruninbuiu-; gejroiuujcn unirben, in nnfe^
ren öegenben jn Dermeilen. (So Ijanbelt fici; hier
alfo um ein luivfiicheG Ueberiuintern, umfo mel)r,
ba nad) Slngabe Ijieficjev ^ä^ev äfinlid^e ^ätte fetneô;
luegs feiten finb.*
3d) bemerte nod), ebenfallô am 2:ten ^än. aiid)
5raei (^eíbíerd)en (Alauda arvensis L.) erblidt s»
i)aben. Sie (Sine etnia uiertbaíb ."ftiíometer eiiuuärto
im ©ecbeá'en, bie ,(])i'eite umueit ber warmen
Quelle. ** Î i t u 0 U l) l i cj.
Korai adatok a Vanellus eristatus L. tavaszi
vonulásában.
Folyó évi febr. 2-ával kemény fagy s erős szél-
viharok után 4 — 5 napig tartó ragyogó tisztaságú,
enyhe, tavaszias idő vette kezdetét az egész
Balatonvidéken. Ez a hirtelen időváltozás élénk
madárvonulással járt együtt. Egész napon több-
ször hallatszott az Anser segetum Gm. csapa-
tainak gágogása, melyek hosszú távollét után
tömegesen lepték el a hótól megtisztult őszi
vetéstáblákat; a hegyoldal borókafenyőbokrai
közül (a hol 5 — 6 db. Tnrdiis menila L. húzta
ki az egész telet) a TarHns pilaris L. egy 10
db.-ból álló csai^atát verte föl a kutya s e napon
vonult el a szőlőhegyben tartózkodó néhány
AcaiiUiis Linaria L. is.
Még a délelőtt folyamán megjártam a fonyódi
berket, hol még minden erősen télies szint vi-
selt: élettelen, kihalt a táj, arasznyi volt a jég
s a nádtorzsák közt fehérlő hepehupás hó még
keményen daczolt a nap melegével. A hőmérő
odahaza árnyékban -f- 9°C.-t mutatott, künn a
hatalmas jégmező hátán érezhetően hűvös volt
a levegő. Már hazamenőben, kb. ISO m. magas-
ságban a berekszélen egy magánosan É. Ny.-ról
* A fürj teleléséről megemlékszik Frivaldszky «Aves
Huugariae» czimii müvében. Szerinte az lS4'V6-ik
enyhe télen Pestmegyében, ISl^v-ik évben Szent-Tor-
nyán (Csongrádm.) telelt a fürj.
** Magyarországra nézve a mezei pacsirta jegye már
a .<-e^ = helyenkint áttelelő.
Jfrübc Baten int 3friiblíngs;urie öcs Vanellus
eristatus L.
9lm 2. ^ebr. I. Sahveo folgte nad) ftarfcni ^jrofte
unb gemaítigen ©türmen 4 — 5 î^age lang ein glän=
jenb flareê, miibeè Jriililingőioetter in ber ^víatteii:
feegegenb. ^ITicfer plő^lid)en 'iiietterneränbernng er=
folgte ein lebhafter 'iNogeljng. Slían i)ernal)m ben
ganzen ^Tag bas ©d)nattern ber ®d)aaren uon An-
ser segetum Gm., nHÌd)e bie fd)iieefreien .gterbft:
©aatfeíber íd)aareniüeiíe bebedten: non ben 3Ba=
d)oIberbüfd)en ber iöerglel)ne (luo 5 — 6 ©tüáe ber
Turdus merula L. fid) ben gan.^en SSinter binburd)
anfí)íeíten') ftiefì ber ÌQunh eine etnia 10 ííbpfe 5äb=
(énbe ©d)aar ber Turdus pilaris L. b''i'""ô ""b
am felben 2:^age jogen and) bie menigen Acanthis
linaria L., bie baè 'ìieingebiege bemobnten, ab.
lyd) burd)ging nod) im l'aufe beò "i^onnittago ben
j'yon^ober ©nmpf, loo nod) alles ein ed)teô 3ßinter=
bilb äeii;te; bie ®egenb roar (ebloo, anogeftorben,
bas @iő t)on îDid'e einer ©paniu" uno ber ©d)nee,
ber anê ben 9íobri"i'i"öen bevuorglíinjte, traete nod)
ber ©ounenroärme. î)aê îi)erniometer geigte ju
^anfe im ©d)atteu +9° (£., im Àveieii über ben
mäd)tigen ßiöfpieget mar bie iiemperatnr enipfinb=
lid) fäiter. ©d)on im naá) ^anfe geben orblirfte id)
* Sa§ ftctlenroeife Uebcruiintern bet 3S?ac^teI tieftötigt
grinolo^ft) '" íeinein «Aves Hungária-». 9!ac^ feiner 'ìXn-
ga6e überitiinterte bie Sßa(f)teltm geltnbcn hinter 184'' üicr
3o[)re im gomitate ^^eft, imSnljre lS4"/r tei Sjent-îornDa
(6om. Sêongrdb).
** Ser gelblcrc^e luirb mit SBejiui auf Ungarn fc^on bie
biologifcfie Sejeictinung -<-e->-= ftelleniueije überiuinternb
beigefügt.
18*
140
D. K felé visszavonuló madarat vettem észre.
Fehér tollazatú hasáról, szárnysziiiezetéről s
repüléséről rögtön felismertem benne a Vanel-
lus eristatus L. egy példányát s bármennyire
hihetetlenek lászott is a dolog, a messzelátó
igazat adott s minden tévedést kizárt. A madár
hangtalanul vonult, nem ereszkedett semmit s
az említett irányt nyílegyenesen tartotta. Az ada-
tot feljegyeztem, a következő napokon njra be-
jártam a berket s 2 napra rá, febr. 4-én a már
olvadó jégről a zsombékok közül láttam fölrö-
pülni az első Anas boschas L.-párt. Febr. 12-ig
aztán sem az egyik, sem a másik faj nem mu-
tatkozott többé.
Tekintve, hogy Foìtijódoìi elég szigorú volt az
idei tél, az utóbbi adat is korainak mondható,
az első pedig határozottan rendkívül korai.
Azt hittem egyesegj'edül leszek febr. 2-i ada-
tommal s tényleg a 60 adatból levont országos
középszám a bibiezre nézve márcz. ''21, az 1894.
évben márcz. '/, s a legkorábbi adat ez évből
a szegedi felír. Í3. Tehát már 1894-ben az érke-
zés az országos középszámnál mindenütt 17 — 23
nappal korábbi s mégis ez év legkorábln adata
is az enyémhez képest '21 nappal késett. Az
1895. évi tavaszi megfigyelések közt azonban
már korábbi adatot is találtam, még a febr.
2-ánál is 23 nappal korábbit s ez a kupinovoi
jan. lO-röl szóló, melyet a hires Olieilszka-Bara
mocsara mellett Havlicek József észlelt. Ennél
aligha akad korábbi adatunk, különösen ha te-
kintetbe veszszük, hogy a megfigyelés az 1894/5-i
rendkívül szigorú s hosszú ideig tartó tél után
történt. Jellemző, hogy mindakét esetben csak
egy madár mutatkozott.
Kérdés, hogy az idei korai tavaszszal milyen
adatokat mutatnak majd fel a megfigyelések a
bíbiczre nézve. Saját megfigyelésemet s azt a
körülményt tekintve, hogy márcz. 27-én már
szedték e madár tojásait, túlnyomó részben
korai adatokat merek jósolni, feltevésemre
majd csak az idei tavaszi megfigyelések adhatják
meg a döntő feleletet.
Szalay Lajos Elemér
a M. 0. K. gyakornoka.
am bìnube bcé ©iimpfco cincii ciiíjcfncn 'i^OllcI, hex
in einer .§üí)c non ctiua 180 3JÍ. von N. "\V. ge^en
S. 0. jiiítcuerte. 'Slaá) bem ^íugbiíbe erfanntc id}
fofort ein ©rcmplav bea Yanellus eristatus L.
nnb fo fchr mir bic Sodic unglnnblid) erfdiicii, bc-
ftütiötc bieíclbe baó Àcnivohr, cine jcbe Tanídmng
auèfd)Iiefeenb. 3)cr 'í8oa,el 303 hmtkio Ijin, jciiftc fid)
nid)t nnb tiielt bic aiuu'öebcnc ^Kiditnnii jdmur:
(^erabc ein. 3d) iiotirte Dnô Totnm, bcçuiu^ am foí=
génben î'age ben ©umpf aufê neue nnb 2 ^age bar^
anf, um 4. %ebx. erblidte id) baè erfte, oon bem
íd).on íd)me[3enbeii Êife anë bein 9iof)r fid) erlicbenbc
Sßaav ber Anas boschas L. ^iê jum 12. 'Jebr.
geigte fid) feine ber benannten 3(rtcn me^r.
ÎV'bcnfcnb, baj^ bcv l)envigc JiJinter in ^oiu)ób
äicmlid) ftrcng gemcjcn, fann and) bao le(5tevc 3)a=
tnm ale ein früt)ee be,seid)net roerben, baê erftere ift
aber nnftrcitig ein a n § c v 0 r b e n 1 1 i d) fr ü 1) c è.
3d) glaubte mit bem Tiatum 00m 2. ^yebr. allein ju
ftcf)eii niib t[)ütiäd)licl) ift baè am 60 Säten bebu=
cirte Sanbcèmittei bcgügtid) beò iìiebi^' ber 21.
mäv':,, für bas %űn- 1894 ber 1. aJîar, uni bas
frül)e)te Sfatimi biefco ^abreè ber 23. Aebr. n. 5.
aiiè ©segebin. Dbroof)! bic 3(nfimft iin^^ilive 1894
überall mit 17 — 23 îagc lun-ancgcl)!, ift i)oá) bas
frübcfte ®atum im "iíergíeid) jii meinem nm 21
^age uerfpcitct. Unter ben a3eobad)tiingcn lunn
^rüt)ja()re 1895 fanb id) aber cin nod) frül)ereö
Sfatimi, uicU'beô and) bem luun 2. 'isdn. nm 23
îage uovancilt ; co ift I'om 19. ^iimicr, nnö .^ti-
pi no um, hcobaditct 0011 "sofcpl) .Cnu) licet am
bcrtìljmtcn iDbcbt.,ifa = í3ara Sumpf. (Sin nocb
friiljcreô 2)atnm finbeii mir fdjiueríid), bcfoiibcro
menu mir eô beriidficbtigen, baf; bie Söeobad)tnng
nad) bem anfîcrorbentlid) ftrengcn unb íangbaueni=
ben 3i>interbec- 3al)rcô 1894/5 gcfd)al).3iiterefíant
ift babéi, oaf} fid) in bcioen JväÜen mir cin einziger
3>ogeI jeigte.
©Q ift Pie ^rage, melcbc Taten nnö baö benvigc
jeitige ^-rüljjaljv bcgüglid) bcs Nicbili' anfmeifcn
tüirb. íliie eigener a3cobad)tiing nnb aiiô bem Ilin
ftanbe, baf5 fdjon am 27. aJMrj bic (iicr bcffclben
"ïîogclê gcfunbeii iinirben, folgere id) auf cin über-
lüicgcnb früljcö tìi'fd)cincii, mas aber erft bie '^eob=
ad)tiingeu beftätigen )iicrbcn.
V n b lu i g t£" l e m é r u. © ;; a I a p,
'^.îrattitnnt ber U. D. C
141
INTÉZETI ÜGYEK. — INSTITUTS-ANGELEGENHEITEN.
Az ezredév. Magyarország épen most éri el I
fennállásának ezredik évfordulóját. Hazafias \
köteleségünknek tartjuk erről az ünuejoröl itt,
ezen a helyen is, egyszerű, de mély érzésből
fakadó szavakban megemlékezni. E nagy idő-
köznek csak egy töredéke jutott az oly gyakori
és súlyos megpróbáltatásoknak kitett nép és or-
szág békességes nemzeti fejlődésének; és az
ezer évnek csak utolsó századának utolsó felé-
ben volt lehető, hogy művelődési intézetek jöj-
jenek létre, a melyek hivatva vannak a kulturális
előhaladást, modern, de mégis nemzeti alapon
föllendíteni és ápolni. A nemzedék, mely e
ritka ünnepet megérte, határozottsággal, erős
akarattal és legjobb reményekkel eltelve lépte
át a második ezredév küszöbét. Mindnyájunk
jelszava : tisztelet minden téren az alkotó mun-
kának !
Személyváltozás. A magyar ornithologiai köz-
pont személyzete mélyreható változáson ment
keresztül. Az intézet első assistense, .Jaülo-
NovszKY József, ki az adminisztratiot minta-
szerűleg rendezte be és vezette, a m. kir.
rovartani állomás vezetőjévé lőn kinevezve, a
hova őt legjobb kívánságaink kisérik. Első ön-
kéntesünket Gtulay Ga-\l Gasztont családi
viszonyok kényszeríték Budapestet elhagyni, a
mit mi mélyen sajnálunk. Hogy G.aal úr mije
volt a mi intézetünknek, azt eléggé tanúsítják
az (iAiß;ila»-nak eddig megjelent kötetei és az
intézet adatgyűjteménye ; de ez az eltávozás
nem jelenti egyszersmind az intézettől való el-
szakadást is, mivel Gx\L úr a távolban is bei-
munkatársunk marad. Az intézet személyállo-
mányának végleges szervezéséig a vallás- és
közoktatásügyi ministerium Pungür Gyula ta-
nár urat osztotta be intézetünkhöz, mig ühlig
Titusz egyetemi bölesészettanhallgató és gya-
kornok úr az assistensi teendőket végzi Szalay
Lajos orvostanhallgató és gyakornok úr pedig
a Eegistraturát látja el.
Okleveleink. A M. 0. központ rendes meg-
ligyclőinek, a mint már a múlt évi utolsó füzet-
ben emiitök, február 16-ikán szétküldtük az
okleveleket, s gondos megfigyelőink nag>' része
már értesítette is intézetünket arról, hogy kéz-
hez vették.
ÏDas Jaln-tausntù. Ungarn 6e(}ct)t fooben Pic tau=
feiiiiítc :;\nl)veôaiciibe jeiucs iücftauűec. ilUr evady-
ten CS als uuícre patriotiíd)e ^fíicí)t biefer geier
nud^ í)m cin öicjcr Stelle in einfadjen, aber tiefgc^
fühlten aBorton ^u ç^cPcnfen. 9îur ein Srud)tl)eít
Pcö (ìrofuMi ,3eitrnunicc. ç\d)oxtc íer frieMidien, m-
tionalen (Sntmiifeíung bes íü oft uni fo fd)it)er ge^
prüften -Inilfee unû Înnbeâ ; uno erft bie Íel3te
.«òcilfte öes lelîten ^abrbnniertè ç>"ftattete eô, oaô
cnltnrcUe Snftitnte entftanîien, \vM)C berufen finb
ben culturellen gortfd}ritt nnf mobernen unb bod)
and) nationalen îiabnen ju fbrbevu nnb ju vfíec^en.
Tie ßienevation, lueldje biefes fo féltene Jyeft er^
lebte, überfdiritt entfdjtoffen, uon ftarïeni äBitten
nnb befter ^offnnng befcelt, bie 6d)U)elle beò ^inei^
ten ^abrtanfenbeö, bas í'ofnngsroort ift für nns
3111c : eijïc ici ber fdjaffcnbiu 3lrbcit auf atteu ©e=
bieten !
^Ersonalberänbmni«. Tas ^^nufonale Per Unga;
rifdjcn Qrnitliologifdìcn Centrale erlitt eine tieí=
grcifcnbe iu-ränbevung. ^cr erfte aiffiftent ber 3ln=
ftalt, ;rsofcf "snblonoosjfi) ber bie3lbininiftration
ntnfterliaft cinvidjtete unb füljrte, lunrbe sum Leiter
íer fön. nng. cntomologifdien Station ernannt,
looinn iljn unfeve beften üi^üufdie begleiten. Unferen
evften Ííolontaiv, f-iafton ©aal öe ©nnlû, 5uian=
gen §auiilten=il5erljäitniffe Suöapcft ju ücrlaffen,
mas mir tiefftcnô bcbanern. ÍPas ^err non Waal
für bie 3ínftalt gciuefcn, öao befagen bie biè jetjt
erfd)icnenen a3änbe ber «Aquila» nnb ber T?aten=
\á)ai^ ber 3lnftalt; Diefes òd)eibeii bebentet aber
nid)t bie Svciuumg non ber l'lnftalt, ba .^err non
&aa 1, and) in ber averne nnfer interer ÏÏÎttarbei=
ter nerbteiben mírb. Sis jnr beftnitinen Drganifa^
tion bes -|>evíünalftatno bevílnftatt unirbeÇ^rofeifor
Snliuê ^:^nnguu non Seite Des főn. nng. iliinifte=
rinmâ für ßnltna nnb Untcrrid)t ber 3Inftalt äuge=
tbeilt, tnbefì Stub, ber 'îpbilofopbie, orb. '^íraftitant
Titus U 1)1 ig bie 3lgenoeu bcS Slffiftenten iierfiel)t;
bie ÍHegiftraínr íagegcn nom Stní. b. :üieb. u. orb.
^raítiíanten Subüig n. S 3 a 1 a i) beforgt mirb.
Ötnsn-E giplomr iiiurDen ben ftdnbigen Söeobaditern
Der Ung. Drn. Gcntrate am 16=ten ^dn., mie mil-
es íd)on im le|en ^cfte bes nergangenen ^aí)xce au=
beuteten, uerfenbet, nnb bie meiften 33eobad)tcr ba=
ben nns and) benad)vtd)tigt, ha^ fie eê fd)on erba(=
ten í)abcn.
142
Elismerés. Intézctüiikncli, vaLunint a TI. nem-
zetközi Üniithologiai kongressusuak kiadványait
f. márczíus hó első napján megküldtük a vallás-
és közoktatásügyi m. kir. ministeriumba, a Ngs
SzMKECSÁNYi Miklós osztálytanácsos úr vezetése
alatt álló osztály kézi könyvtárának. Szmre-
csányi oszt. tanácsos úr a kiadványok átvételét
igazoló becses levelében, intézetünk működésé-
ről való elismerésének következő szavakljan ad
kifej ezést : « Ez érdekes műveknek megküldése
nekem s ügyosztályomnak az Ornitli. Központ
eddigi irodalmi tevékenységéről közvetlen és
tanulságos tájékoztatást fog nyújtani s én csak
hálás köszönetemnek adhatok kifejezést, hogy
kézi könyvtárunk]>an a magyar tudományos
munkásságnak e valóban örvendetes eredményét
szives készségéből meg fogjuk őrizhetni.
A hasznos és káros madarakról szóló munka
a M. 0. K. ajánlata értelmében el fog készülni.
A tervet dr. Darányi földmivelésügyi minister
úr ő nagyméltósága elfogadván, intézetünk már
a legközelebbi jövőben azon helyzetben lesz,
hogy a feladat megoldásához kezdhet, ügy
Chernelházi Chernél István, mint Nécsey István
már derekasan dolgoznak is. A munka vázlatát
az Aquiláuak legközelebbi füzetében bemu-
tatjuk.
^Vncrlícnmmn. ÍTmv íidtti'u aiii erften ÜJÍürj bie
CDrurf)ad)cii untevco ^^nftitutcè uiib bie beò II. tn=
tenmtionaíeii ornitl)ol. (ìongrefieo für bie êanb=
liibíiotljef ber unter ber Àubniiui bea ^errn ©ec=
tionòratl) iiic. v. 3 ,^ in ree eó n i) i ftehenbeu
Section im főn. ling. Üíiniíterium für (íultiiG nub
Unterri(í;t einçiefeiibet. Tet .Sjerr ©ectionerat v.
Ssnu'eccuini)! çubt in eiueiii, bie Uebernalniie ber
2)rud'tad)on beitätigenbeii 'Briefe, mit iolgenbeu
3Borteti feiner Sfnerfennung über bie ^hätigfeit un=
feres 3"ftitute6 ülusbrncf : «Die ^•infenbnng biefor
iiüereffanten ii.Hn'fe roirb mir unb meiner Section
eine birecte unb íef)rreid)e Drientirung bieten, unb
id; fniin nur iiu'inen tieften ®an! auèfprerf)en, ba§
mir bicfeô in ber Zhat erfreulidie 5)icfultnt unga;
rifdjor unffenfdiaftlidjer 3^1)ätigfeit nnb „"stiver lie:
beuen)ürbi9en33ereitroilíi9feitanfbeiüat;ren tonnen. I)
gas (làlcrli ülirr nütjltcljc uno fdiiiiilidjc Uögd
lüirb im ©inne beë -i^orfditageö ber IL D. ©. ju
©taube iommeu. íDer^Man mürbe t)on©r. ©j-cetienj
ben .'pervn 3Jfiniftcr für îanbmirtbfdiaft 5îr. ÍT a--
rdni)i gencliniigt nub btírfte Pie 3lnfta(t fd)on in
näd)fter Sufiiiitt inbieSnge fonnnen, an bie Söfung
ber Dlufgobe ^u fdu'citen. ©omobi ©tef an (S Í) e r n e t
u. Cil)ernelt;á,^a, als and) ©tefan non 3iécôeij ar:
beiten bereits rüftig. iîlMr mevben eine ©fij^e beô
SBerfeo im nadjften .'ôefte ber «Aquila» geben.
PEKSONALIA.
Miniszteri kinevezések:
Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter úr ö Nagyméltósága
folyó évi márczius 21-én kelt 14,7^5. számú leiratával következő kinevezéseket foga-
natosította.
I. A MiKjijar Oniillioloíjiiii közjiuiil tisziolcti tagjaivá kineveztettek :
1 . ( rróf Festetics Andor volt földmivelésügyi m. kir. Miniszter ö Nagyméltósága,
ki a hasznos és káros madarakról szóló s íigy a hazai tudományos, mint a gazdászati
igények érdekéhen írandó munka előkészítését elrendelte és támogatta.
2. Dr. Claus Károly, az állattan és összehasonlító boncztau nyilv. rendes tanára
Bécsben, udv. tanácsos, ki a II. nemzetközi Ornith. Congress usou az első szakosztály
elnöke volt, s nemcsak az ornithologiában, hanem a zoológiában általán elsőrendű
tekintély.
143
II. Levelező tagokiil részint a megfigyelésben kifejtett Inizgóságért és pontosságért,
részint a tudományos téren kifejtett derekas irodalmi munkásságért :
1. Dr. Almásy György, földbirtokos, Diós-Jenön.
2. Föt. és tud. Fászl István, szent-benedekrendi nyűg. tanár Sopronban.
3. KoczYÁN Antal, kir. föerdész, Arva-Zubereczen.
4. Pfennigbeeger József, Frigyes kir. berezeg ö Fensége erd. mestere ; Béllyén,
(Baranya-m.).
5. Kunszt Károly, tanító, Cs.-Somorján.
6. Gyulai Gaal Gaszton, az intézet volt önkéntese, s a magyarföldi megfigyelések
mintaszerű feldolgozója.
•
Seine Excellenz der kön. ung. Minister für Cultns und Unterricht, Dr. Julius
von Wlassics bat mit einem Rescripte von 21. März 1. J. Z. 14,735 folgende
Erneunungen vollzogen.
I. Zu Elireiiinitglietleru der Ungarischen Oi^nithologischen Centrale wurden ernannt:
1, Se. Excellenz Graf Andreas Festetics, gewes. kön. ung. Minister für Agri-
cultur, der die Vorbereitung des Werkes über die nützlichen und schädlichen Vögel
ordnete und unterstützte.
2. Dr. Carl v. Claus, ö. o. Professor der Zoologie und vergleich. Anatomie an der
Universität zu Wien, k. k, Hofrath, Präsident der ersten Section des II. mter-
nationalen ürnith. Congresses ; eine Autorität ersten Ranges nicht nur auf dem Gebiete
der Zoologie, sondern auch überhaupt der Zoologie.
IL Zu correspoiidiereiitleii Mitgliedern wurden, theilweise wegen ihres in den
Beobachtungen enviesenen Eifers, theilweise wegen der Thätigkeit die sie auf dem Gebiete der
wissenschaftlichen Literatur erwiesen, ernannt:
1. Dr. Georg von Almásy, Gutsbesitzer in Diós-Jenő.
2. Stephan v. Fassl, hochwürd. und gel. pensionirter Professor des Benedictiner-
Ordens zu Sopron.
3. Anton Koczyan, k. Oberförster zu Arva-Zuberecz.
4. Josef Pfennigberger, Forstmeister bei Sr. Hoheit des kön. ung. Prinzen
Friedrich in Belly e .
5. Karl Kunszt, Lehrer zu Cs.-Somorja.
6. Gaston von Gaal von Gyula, gewesener Volontär unseres Institutes und
musterhafter Bearbeiter der vaterländischen Beobachtungen.
Az állandó megfigyelők közé felvétetett :
Földes János úr, Nagy-Palánka.
SziLVÁssY László úr, Puszta-Vacs.
•
In die Eeihe der ständigen Beobachter wurden aufgenommen :
Herr Johann Földes, in Nagy-Palánka.
Herr Ladislaus v. Szilvássy, in Puszta-Vacs.
144
NECROLOGUS.
AEBLY ADOLF.
Aebly Adolf, nagykereskedő, lîudapest székes fcívá-
ros köztiszteletben álló polgára, ki ifjabb éveiben ,
hű munkatársa volt Petényi S. Jánosnak s a magyar
Nemzeti Múzeum oruithologiai gyűjteményét igen
tetemcsen gazdagította, f. é. április 18-án 74- éves
korában mindnyájunk uagy bánatára hirtelen balál-
lal múlt ki. Az elhunyt levelező tagja volt intéze-
tünknek s valóban örömtől sugárzó arczczal vett
részt a Il-dik nemzetközi ornithologiai Congressus
munkáliitaiban : az volt az öröme, hogy a kedves
szak föllendülését megérhette.
Áldott legyen emléke !
ADOLF AEBLY.
Adolf Aebly, ürosshándler, allgemein geachteter
Bürger unserer Haupt- und Eesidenzstadt, in seiner
Jugend treuer Mitarbeiter S. J. v. Petényi's, der
auch die ornithologischo Sammlung des ungari-
schen National-Museums bedeutend bereicherte,
starb zu unser aller grösstem Leidwesen am 18-ten
April 1. J. im 74-ten Jahre seines Lebens eines
plötzlichen Todes. Der Verblichene war correspon-
dierendes Mitglied unserer Anstalt und nahm wahr-
haft freudestrahlend an den Arbeiten des ll-ten
internat, oruithologischen Congresses Theil : er war
voll Freude, dass er das Erblühen des geliebten Wis-
sen.szweiges erlebte.
Gesegnet sei sein Andenken !
A Magyar Ornithologiai Központhoz érkezett
nyomtatványok jegyzéke.
An die Ungarische Ornithologische Centrale
eingelangte Schriften.
Ajándékok. — Geschenke.
1. Ap.afi Aigxer Lajos : Lcpidoptcrologiai m nc/ figyelések. Budapest. 1895. Szerző ajándéka.
2. « « « ()l)seì'eatioiìe>: OrthoptcrolDijlcae. Budapest. 1895. Szerző ajándéka.
3. « « « A Saturnia hyhrida nmjof «s minor-róL — Die Saturnia Injhrida ìiaijor and
minor. Budapest. 1895. Szerző ajándéka.
4. Bendihe, Charles : I>istriu:tionx far Collecting, Preparing, and Preserving Bird^i Eggs ami Nesls.
Washington. 1891. Szerző ajándéka.
5. Dr. R. Blasiüs : Dus neue Japanitcìie und Ru-sx'isrhe Jagdgesetz, vom Standpunkte des V(igel-
■schülzers aus betrachtet. Merseburg. 1893.
6. « « « i?eiir«5fe 2M>' Oí-ntí/ioío^ie .7(»prt?i'.s'. Mit zwei Tafeln. Merseburg. 1889.
7. « « « Der europäviche' Ehvogel (Mccdo ispida. Linné). Monographische Studie.
8. « « « Die Vbiyeíiürtríe ««/ /M(/o/(i*i(/. Vortrag, gehalten am 28. Juni 1890 zu HalberstaiU.
9. « « « Die Steppena:eihe (Circus pallid\is, Sykes) in Deutschland. Mit einem Buntbild.
Merseburg. 1891.
10. « « « lias Vogellebeu an den Deutsclien Leuchltliürmen. Wien. 1891.
11. « « « I V. Bericht über das permanente internationale ornitliologische Comité and ali.n-
liehe Einrichtungen in einzelnen Ländern. Wien. 1891.
12. « « " Naturlmtoiische Studien und Reiseskizzen aus der Murk ami Pommern. Merse-
burg. 1884.
13. « « « Naturi n-storlsche Studien und Reiseskizzen aus Schweden und Norwegen Im Früh-
jahre 1SS4. Wien. 1884.
14. « « « Mergus anatarius, Eimbeck, ein Bastard zwischen Mergus alhellus. Linìié und
Gla.ucion clangula Linné. Monographische Studie. Mit Abbildungen. Halle. 1887.
1 5. « « « Neue Knochenfunde in den Holden bei Rübeland. Braunschweig. 1 890.
IG. « « « 0 e If enilich e Anstalten für Naturgeschichte und Altertimmskunde in Holland etc.
iieiseskizze. Braunschweig. 1880.
17. » « « Die Vogelwell der Stadt Braunschweig unii Ihrer nächsten Umgebung. Braun-
schweig. 1887.
18. « « « Erzherzog Rudolf, Kronprinz von Oesterreich-Ungarn. Wien. 1889.
145
19. Dt. Heise. Bolatj : Beitrag zur KenntnhiS der ostnUnritchen Voyelioclt. Naumburg.
20. S. Betjsina : Setstanak ornitologa i Izlozha Ptica u Beau. Zagreb. 1884.
^1. « (1 Ornitolozke Biljfzke za Hì-vatsku Fuunu. Svezianj prvi. Zagreb. 1888.
22. <i « .\Tutriocem Plirjega Svijeta. Naputak i popis domacih ptica. Zagreb. 1890.
23. « « Xoi'c ornifiiIoÁke BilJr'Akß. Zagveh. 1S89.
24. « « KraljeiHc Rudolf. Zagreb. 1889.
25. II II Beitrag zur Ornin von Catturo und Montenegro. Wien.
26. « « K. (hmitologiji lüilora i Crna Gore. Zagreb. 1891.
27. Flugblatt de.s deutxchen Bumla zur Bekämpfung den Vogelma^-neiimoriles. Wiesbaden.
28. 4. Jalire^-Bericht des- Deutschen Bundes zur Bekämpfung dcx \'ogelmanf;enmordeii für Modezwecke.
Wiesbaden. 1896.
29. Chebnel István : BihVwgruphui Ornithologira Htingarica. Budapest. 1889.
30. Cx.AKK, Huiä. Lym. : Tlie Pterylograpliy of certain American Goatsuckers and Owes. Washington. 1894.
From the Smithsonian Institution.
31. Dr. Daday J. : A kagíjlósrákok Inirántcsikos izomrostjainak finomabb szerkezete. 2. rajzlappal. (Érte-
kezések a Természettudományok köréből. Kiadja a Magy. Tud. Akad. XXXIII. köt.
8. szám. 1893). Budapest. 1894.
32. « II « Ueber die feinere Structur der gestreiften Muskelfasern der Ostmcoden. Sep.-Abdr.
aus der Math, und Naturw. Berichten aus Ungarn. Bd. XII. Budapest ; Berhn. 1894.
33. A. Ddboi.s. dr. : Jíet-we des demiers Systèmes Ornithologiques et Nouvelle Classification proposée
pour les Oviettux. (Extrait des Mém. de la Soc. zoologique de France). Paris. 1891.
34. SiG.M. ExNER : Negative Verstichergehnisse über dm Orientirungsüermögen der Brieftauben.
Wien. 1893.
35. Dr. Y. Fatiu : Rapport au Haut Conseil Fédéral Suwse du Délégué Suisse. Genève et Bern. 1884.
36. « <i « Un nouveau Corregonc Français — Coregonus Bczola — du Lac du Bourget.
Genève. 1888.
37. Il « Il Le curieux Tétras de l'Evtlebucli. Berne. 1890.
38. Il 11 11 Une variété de Bartavelle — Perdix saxatilis, var. Melanoccphala — Berne. 1890.
39. Il 11 11 Pa.'i'ier nifipectus JÍ¥. et Perdix suxatil'is v<(r. Melanocephala F.\Tio. i^aris. IS'H.
40. Il 11 11 Perdix saa:atili.i var. Melanocephala. curieux déplacements de couleurs. Paris. 1894.
A\. Dr. Fényes A. : Der Winterkurort und Schwefelt! i érmen in Helouan-Les-Bains bei Cairo (Egypten).
Alexandrien. 1894.
42. II II II Helouan near Cairo Egypt. Alexandria. 1894.
43. 11 « Il Helouan les Baint. Alexandria. 1894.
44. Dr. 0. FiNSCH (Delmenhorst) : Ueber Vertretung von Vogelschutz- und Fv<cherei-Literessen durch
eine Centrede ökonomischer Ornithologie. Stettin. 1895.
45. II II II « Einiges über Südsee -Rollen. Mit Tafel IV. Stettin. 1 893.
46. 11 II II « Charakterv^tik der Avifauna Xeu-Seelands als soo-geographmhe
F^ovinz in ihren Veränderungen und deren Ursachen. Braun-
schweig. 1896.
47. Alföldi Flati Károly : Herbarium C. de Flatt. A gyűjtök névsora s a gyűjtemény áttekintése
növénycsaládok és növénjTendek szerint. Nagy- Várad. 1890.
48. II II II A Jósika-fáról (Syringa Josikaea, Jack. Fii.) i^íigy-Yávad. IS91.
49. II 11 II A mi fü)idér-rózsáink. Csevegés a «Nymphasa thermalis»-ról. Nagy-
várad. 1891.
50. 11 II « Bibliotlieca Botanica. P. I. 1891. Székes-Fehérvár; P. IL (Nagy- Várad) 1892 ;
P. ni. (Nagy-Várad) 1892 ; P. IV. (N.-Várad) 1893 ; P. V. (N. -Várad) 1895.
51. Il « Il .1 kerti Tulipán története. Budapest. 1892.
52. « Il II Egy Linné- ereklye. Budapest. 1894.
53. Il 11 11 Veszelszki Antal múlt századbeli magyar botanikus BnHi-i^esi. Wdi.
54. Il II 11 Ismerte-e Linné a kolumbácsi legyet ■? ììwA&^est \9>'.)if.
55. Il « Il Clusius «Pannoniái-ja. Budapest. 1894.
Aquila, m. 19
Î4G
50. Alföldi Flatt Iváiíoly : Fninioi'ith Gergely és orro^-linliniikul mürc. Budapest. 1894.
57. „ (, « AgroMologiai m.egjegyzé!<ck l'i>rl(ik>) Gtilnir li(n'kiztikai kSzletnényeive.'Bndía:-
pcst. 1895.
58. Dr. Kn;T Floeiuckk : Die Gründung einer Orniti lologi'^chcn SUiiion iti Roi^sit en. Berlin.
:5g. „ ,, « Omitliologisrhe Beìnchtc von der Kìirischen Neln-ung. II. Leipzig. 1896.
'()(). Dr. Eni;. H. Giölhili : Il primo Congresso Ornitologico Internalianale tennto a Vieìina dal 7
Al /// Ain-ilc -ISS/i. Roma. 1885.
ï)l. Dr. (). üiiiMM : Die Xikokky-Fischzurhf-Aníitalt in Xowgorod'sclieii Goirvcrnenient. i)or];i;ú. 189i.
C2. Dr. Haller Bkl.\ : Adalék a központi idegrendszer szövettant ismeretéhez. Budapest. 1895.
63. J. C. L. T. d'H-«ioNviLLE : Catalogue des Oiseaux d'Europe. Paris, London W. C. 1876.
i64. Baron L. d'HAMONViLLE : Description des divers Etats de plumage du Canard sauvage et rarié--
tés de cette espèce. Paris. 1886.
(;5_ „ (, « Nouveautés Ornitologiqucs. Paris. 1886.
.fig. „ Il II Note sîi.r r acclimatation ou la domestication de dijférentii CridUiHirés
ou Palmipèdes. Meulau. 1889.
,(57_ „ I, (I Addition à une note sur gnatre oeufs du Piiiguin Brachyptèi'e.
Paris. 1891.
^g. ,1 ,1 « Liste des Oiseaux rrcueiUis ji<ir M. Emil Deschamps sur ta Cote de
Malabar. Paris. 1891.
'(i9. Dr. F. Helm: Ueber das Vorkommen einiger seltener Vogelarten in Sachsen. Gera. 1895.
70. II « « Ornithologisrhc Beohachiungen an den Teichen von Moritzburg. Gera. 1893.
7] ,1 I, II Der Huidifusskauz (Nijctale Tengmalmi, Gm.) im Königreich Sachsen. Gerp.. 1894.
72. 11 II » Beobachtungen iű>er Anl;uiiß und Abzug des Mauerseglers (Cijpselus Apus L.>
im Königreich Sachsen. Gera. 1894.
73. „ „ II Einige Beobachtungen über das seh ivarze Wasserhuhn ( Fui ica atra h.). Gem. \89ò.
74. I, I, II Kropf- und Mageniidialt einiger einhriniischer Vogelarten. Erlangen. 1895.
75. „ I, II Einiges über das Vorkommen der Säger in Königreich Sacitsen. Gera. 1895.
76. C. R. Henxk'ke : Ettvas von dem Vogelleben auf dem Meere. Beobachtungen an Bord eines
Dami^fschiffes auf der Reise nach Westafrika. Gera. 1893.
77. ,1 ,1 (I Vogelschutz durch .Anpflanzungen. Gera.
7g. ,1 II II Ein Rackelhidin bei Jena.
79. ,1 ,1 (I Ein Beitrag zur Fortpflanzungsgeschichle von Salanuindra maeidosa. Güi-d. 1894.
j((). I, ,1 I, Einiges über den Erfolg von Nistkästen. Gera. 1896.
Sl. « II II Veber eine mehrfach an Baren im zoologischen Garten Sr. königl. Hoheit des
Fürsten von Bulgarien beobachtete Augenerkrankung. Sep. -Abdruck aus
d. «Zoolog. Garten». Jahrg. XXXV. H. 4.
H<2. II I, « Einiges über den Vogelfang des dreitsigjährigen Krieges und sein Verhältni.'^
zum Krammetsvogelfang unserer Zeit. Sep. -Abdruck aus d. «Zoolog. Garten».
.Jahrg. XXXVL Heft 6. und 7.
83. Hebman Gïïo : A füsti fecske nagy útjáról. Budapest. 1893.
84. Al. von Hümeyer : Ornithologischer Jahresbericht über Pommern und Rügen. Stettin. 1894.
85. Dr. IsTvÁNFFi Gyula: A Balaton mikì'oszkopikus növényzetéről. Budapest. 1894.
86. « « «A leydeni Clu»ius- Codex. Budapest. 1894.
87. Kertész K.ílmán : Budapest és környékének Rotatoria -faunája. 1 rajzlappal. Budapest. 1894.
88. Freih. Rich. König-Warthausex : üeber die Gestalt der Vogeleier und über deren Mtmsirosi-
tüten. 1885.
j^9. „ II « Ueber das Verhalfen i'erschiedener Nvitvögel gegenüber dem
Menschen. 1 884.
9U. Dr. (). KoEi'KiiT : /^'r Staai' (Sturnus vulgaris h.), in rolkswirtsrhnftUcher und biologischer
Beziehung. Sonderabdr. aus: Mitteilungen aus d. Osterlande. Neue Folge
5. Band.
91. » II (I Die Bestrebungen des Hof rates Prof. Ih: Liebe für den Vogelscliulz. Gera. 1895.
147
92. Dr. 0. KoEPÉiiT : Die Vugrln'cll des Herzoyttoiis Sacliscn-AUenburij. Abliaudluug. Alteuburg.
C. S. A. 1896.
93. F. KosKE : Ormthologinchpr Jdliresbcricht über Pommern für 1894. Stettin. 1895.
94. " « Ornithologischer Jahresbericht über Pommern für 1895. Stettin. 1896.
95. G. N. Lawrence : Binh of South wcfsteì'ìi Mexico. Collected by Francis E. Sumiclirast for the
Unit. States National Jluseum. Washington. 1876.
96. K. Th. Liebe: Födoplatxer for fàglar om. vintcrn. Leipzig. 1894.
97. « « « Upphjuningar ungàcnde Upphangandet af fagrlborn. Leipzig. 1894.
98. Dr. L. EiTT. Lorenz von Libuiìnau : l)ie Omis von Oesterreicli- Ungarn und den Ocoiptitiona-
ländern etc. Wien. 1892.
99. « « « « « « Ucher einen vci-mutldich iien.en Dendrocolaptiden. Wien. 189('>.
100. Fr. A. Lucas : Notes on the Anatom)/ and Affinities of the coerebidae and other Américain
Birds. Washington. 1894.
101. Méhely Lajos: A magyarországi far kos kétéltűek «imi Budapest. 1895.
102. ILvx VON zuE Mühlen : Lohnt der Besatz unserer kleineren Seen mit edleren Fi.-^charten ?
Dorpat. 1894.
103. Max Noska : Das Kankasisrhe Birkliulin (Tetrao mlokosiericzi Tacz./ Eine monographische
Studie. Mit 1. Col. Tafel. Hallein. 1895.
104. « « Das Kaukasische Königshnhn. (Tetraogallns caacasicns Pai.l.j. Eine monograjDhische
Studie. Hallein. 1896.
105. M. E. OrsTALET : Rapport siir le Congrès et l'exposition ornithohigiques de Vienne. Extrait des
Archives des Missions scieutitìques et lit. III. Bér. Paris. 1885.
lOCi. « « « Rapport stir le Congrès et l'exposition Ornithologiques de Vienne, en 1884.
Extrait du Bullet, de l'Agriculture. Paris. 1885.
107. A. Cbettf. de Palluel : Mémoire sur les oiseaux acridophages ou Mangeurs de sauterelles.
Paris. 1868.
108. Pavesi Pietro : Calendario Ornitologico Pavese Ì890—93. Pavia, 1 893.
109. EicHMOND Ch. W. Diagnosis of a new Genus of Trogons, based on hapulodenna ritlalnm of
Schelle;/ : lulth a description of the female of that species.
110. Kob. Ridgway : Descriptions of sonn' neuj Birds from Aldabra. Assumption, and Gloria Islands,
collected by dr. W. L. Abbott.
111. « « Descriptions of twenty-two new species of Birds from the Galapagos Islands.
Washington. 1894.
112. Schenkling-Pbévot : Die zoolog. Sammlnng dec kön. Museums f. Xaturk. zu Berlin. 1895.
Cserepchidayok. — Tausch -E.vempl are.
1. Die Schwalbe. Mittheilg. d. Oruithol. Vereines in Wien. 1895. Nr. 12.; 1896. Nr. 1. (Jänner— März.)
2. Erdély. Honismertető lap. Kolozsvár. 1895. 8—12. sz. ; 1896. 1—2. sz.
3. Erdészeti Lapok. Budapest. 1896. I — IV. füzet.
4. Értesítő az Erdélyi Mnzeum-cgylct Orvos-természettud. szakosztályától. Kolozsvár. 1 895. IH.
5. .Journal of the Asiatic Society of Boigal. Calcutta. Vol. LXIV. P. II. Nr. 3.
6. Leopoldina. XXXI. Nr. 9—24. ; XXXII. Nr. 1. (Jänner) ; 4. (April).
7. Mittheilungen des NaturwissenschaftUchen Vereins in Troppau. Nr. 1., 2., 3.
8. Ornithologische Monatsberichte. Berlin. Jahrg. HI. Nr. 7 — 9., 11 — 12. ; Jahrg. IV. Nr. 1 — 5.
9. Ornithologische Monatsschrift des deutschen Vereins zum Schutze der Vogelicelt. Gera. XX. Jahrg.
(1895). Nr. 1 1—12. ; .Jahrg. XXI. (1896). Nr. 1—5.
10. Oniititologisches Jahrbuch. .Jahrg. VII. (1896). Nr. 1 — 2.
1 1. Tei-mészetrajzi Füzetek. XIX. kot. (1896). 1. füzet.
12. Tei-mészettudományi Közlöny. XXVII. (1895). 316. füzet. XXVIH. (1896). 318—322. füzet.
13. Zeitschrift für Ornithologie und praktv<che Geflügelzucht. Jahrg. XIX. (1895). Nr. 12.; XX. (1896).
Nr. 1 — 5. (Jänner— März).
19*
Die Ungarische Ornitliologisclie Centrale
offerirt gegen ornitliologische Fachwerhe, besonders welche übe?' den Vogelzug handeln,
solange der Vorrath langt — folgende omitholoff i sdì c .trheitcn :
I . Herman, 0., Madarász, Dr. J. v., Cliernel, St. v.,
Vastagh. G. v.: o^. .S'. ton 'Petényi. Der
Begründer der wìssenschaftUchen Ornithologie
in Ungarn. 1799— Í855. Ein Lebensbild.
Bv;dapest. 1891. (Mit einer litliograpliirten und
einer Farbcndrncktaiel.) IV. 1 — 137 S.
^. Frivaldszky, J. : Aves Hungáriáé. Budapest.
1S91. Illuslrirt. YIII. 1—197 S.
3. Madarász, Gy. dr.: Magyarázó a második
nemzetközi ornitbologiai congressus alkal-
mával Budapesten rendezett magyarországi
madarak kiálUtámhoz. Budapest. lUustrirt.
VIII. p. 1 — 114 S .
i. Madarász, Dr. J. v.: Jùiiiittorungen zu der
aus Anlass des II. internat, ornitbologischeu
Congresses zu Budapest veranstalteten Ausstel-
lung der Ungarischen Vogelfauna. Budapest-
Illustrirt. Vin. 1 — 124. S.
!"). Lovassy, S. dr.: Az ornitbologiai kiállítás
magyarországi tojás- és fészeiigyüjteményének
katalógusa. — Catalog der ungariscben Eier-
und Nestersammlung. Budapest. 1891. VIII.
1-56 S.
(). Reiser, 0. : Die Vogelsammlung des bosniscb-
hercegoviniscben Landesmuseums in Sarajevo,
niustrirt. Budapest. 1891. 1—148 S.
7. Sharpé, Bowdler R. : A review of recent
attempts to classify birds. VIII. Budapest.
1891. 1—90 S.
8. Sclater. Philip Lutley : The geographical
distribution of birds. Budapest. 1891. VIII.
1—45 S.
9. Newton, Alfred : Fossil Birds from the
forthcoming «Dictionary of Birds». Budapest.
1891. IV. p. 1—15.
10. Fürbinger, M. : Anatomie der Vögel. Budapest.
IV. 1—48 S.
1 1 . Palmen, Prof. Dr. J. A. : Referat über den
Stand der Kentniss des Vogelzuges. Budapest.
1891. IV. 1—1 BS.
12. Herman, 0. : Ueber die ersten Ankunftszeiten
der Zugvögel in Ungarn (Fruhjahrs-Zug.) IV.
I— 4!2S.
13. Liebe, Dr. Th., und J. v. Wangelin : Referat
über den Vogelschutz. Budapest. 1891. IV.
1 — 18 S.
14. Máday, I.: Referat über den internationalen
Schutz der, für die Bodenkultur nützlichen
Vögel. Budapest. 1891. W. 1— 17 S.
1 5. Blasius, Dr. R. : Bericht an das ungarische
Comité für den 11. internat, ornithologischen
Congress in Budapest. Budapest, 1891. IV.
1—5 S.
1 (). Reichenow, Dr. A. : Entwurf von Regeln für
die zoologische Nomenclatur. Budapest. 1891.
IV. 1—14 S.
17. Blasius, Dr. R. : Entwurf der Statuten des
permanenten internationalen ornitbologischeu
Comités. Budapest. 1891. IV. 1—2 S.
18. Meyer, A. B. : Entwurf zu einem Organi-
satiousplau des permanenten internat, ornith.
Comités. Budapest. 1891. IV. 1—10 S.
1 9. Blasius, Dr. R. : Bericht über das perma-
nente internationale ornithologische Comité
und ähnliche Einrichtungen in einzelnen
Ländern. "Wien. 1891. (Sonderabdruck ans
«Ornis» .Jahrgang 1891.) VIE. 1 — 15 S.
20. Fôjelentés, Hauptbericht, Compte Rendu
I. Th. Budapest. Ls92. IV. 1—227 S.
IL Th. Budapest. 1892. IV. 1—238 S.
21 . Herman, 0. : A madárvonulás elemei Magyar-
országban 1 89 1 -ig. — Die Elemente des Vogel-
zuges in Ungarn bis 1891. Mit einer Ueber-
sichtskarte, vier Detailkarten und vier Tabellen.
Budapest. 1895. IV. 1—212 S.
AQUILA.
In l'ACrlsii fiijii niilnm
lirijitìn ufiiiiìi ....
A ]\rAGYAE MADÁRTAN KÖZPONTI FOTA'OIRATA.
l'ElUODICAL 01'' OUNÌTHULOIjY. JOUKNAI, l'oli; l/lHÌNlTHOLOGIE. ZHITSCHliU'T VÏR UlíNITIIür.OGlIÍ.
RDITKI» liYTHli HUNllAKIAN ClìNTIÌAL-IÌUliEAU l'UlìUÉ PAIÌ LE BUltHAU CKNTIÌAL TOUli OliUAN DES UN' G A RISC H KN CKNTIIAI.r.UlìEAllS
l'Olì ORNITHÜLŰÜXAL OBSKKYATIUXS. IIÌS OBSERVATIONS ORNll'HOÍ.oCMíUES. FÍ'lt OlìNlTH. Bi;(lBA(iri'nN(;K.N.
Nr. 3. 4. sz. ™ 1896. Dee. 15.
Budapest, N.-Muzeum.
Évfolyam III. Jahrgang
Petényi J. Salamon ornithologiai hagyatéka. S. .^iűiimou u. -^äctcniii's DvnítljoloiúsrinT íliuljlass.
Bevezetés. 6hilcitiiiin
Irta : Hekman Ott(j.* uűu Otto .^> c v m a u. *
Negyvenegy év múlt el azóta, hogy Petényi
J. Salamon bevégezte földi pályáját, ^ a nélkül,
hogy az egy emberöltőn át a legnagyobb oda-
adással gyűjtött állattani, különösen pedig ma-
dártani kutatásait formába öntve a tudomány
javára kiadhatta volna.
Mindazok, a kik az elhunyt tudóshoz elég kö-
zel állottak, tudták, hogy kutatásai értékének
úgyszólván fokmérőjét már az az egy körülmény
is megalkotta, hogy korának legkitűnőbb búvá-
raival szoros összeköttetésben állott ; sokakhoz
pedig baráti viszony fűzte, melynek eredete
mindég a tudomány terén való találkozásból in-
dult. És — hogy egyébről sem legyen szó —
igazán megható az a viszony, a mely Petényi és
a hollandusok egyik legkiválóbb, ünnepelt ter-
mészettudósa között fennállott ! E tudós Schle-
gel H. volt, ki PETÉNYihez intézett levelében '^
elismeri, hogy egész irányát éppen PETÉNYinek
köszöni !
Ha egyéb sem, már levelezéseinek futólagos
* Felolvasta ii M. T. Akadémia III. osztályának
ülésén, 1896 július 1.5-én, dr. Hokváth Géza, r. t.
1 Született 1799-, meghalt 18.55-ben.
- L. Herman Ottó «Petényi J. S.» stb. 1891., né-
metül is. A Budapesten tartott II. nemzetközi ornitli.
congressus alkamából kiadva, p. 12i.
Aquila. III.
ti-iiiiiuDui«-jiö 3«')^"'~ í'iiíi üerfíoíjeii, fcitbem
:,^s. ignlamon ';>otóiu)i íciiie ivbijdii- í'nufdalm ^ be-
cnít'tc, oíiiic ì>a\ì ev jciiic UHil)venb eincí yJíciijd)cu:
alterò mit i]röf3tcv .^iiiöobinui (U'iamiuoltcn jodni^i^
fd^en, inèdejonbeve íeinc oruitl)oloiúid)i.'n çvovidnm^
gen in cieorínieter 'Çorin juin .s>nle Per 'iisijjenfdiaft
Ijdtte Ijernuêoieben fönnen.
9([íe jene, bie Pein nerítorbenen ©eU4)rten iial;e
i^eftanben, roufeten, bnf; fdion ber eine Umftanb 10=
jujaeien ak. ^Sìafeltab bec. inertes feiner (Vorjdjiiiujen
biencn tonnte, òa^ er in engfter îBejietjung jn ben
auôge.jeidjiietiteu Aorid)ern feineô 3eitaltevè ftnnb:
an nieU- tnüpfte ilm ein ;;s-vennbíd)afto='líert)altuiÍ5,
bellen Urfprnng immer bem 'begegnen anf ii.njien=
id;aftltd)em ©ebiete eníjprofí. llnb mirflid) riiljrenb
ift — nm non nidito nnberen 511 jpredieu — bas
iievtjältniji, lueldjeû àunidjen ^^se tenni nnb cinem
ber auegeäetd^netfteu, gefeierten [jodänbifdjen 9îatur=
forfdier beftanb ! tiefer Jvorfdjev mar ij. í5d)le:
g e I, ber in feinem an '^n e t e n t) i geriditeten 33rief e -
geftanb, feine ganje ifidjtnng eben '-^setémii ju
»erbanfen.
2Benn niditô genügt tjätte feinem littevarifdien
* Sßovgelefeit uom ort. TOitgliebe 3v. Scjn 53 or^
vati) in ber Siiuing ber III. ©ection ber iiiig. 3líabe=
mie ber SS5i|fen|cI)afieu om lo. giini 18'.)(i.
' ©eboren 1799, geftovbeii 18-5.5.
- Otto ióerman «^Vietenni 3. ©.» u. f. in. 1891, aucl)
in beutidjer ívtadje. herausgegeben bei ©elegenl^eit beo
in Subapeft abgehaltenen II. internnticmalen üriútt)otOí
gifdjeii (ìongreffea. p. 12Í-.
20
I . ,( I
átnózete is elegnndo volt volna arra. Iioj^a lon-
tossáfíot tulajdonítson irodalmi liagyatékának,
liuzditson annak földolgozására. Mert eltekintve
attól, liogy Németországnak akkoriban alig volt
nevesebb ornitbologusa, a kivel Petényi ne le-
velezett volna, voltak neki összekíittetései az
ú. n. i'U'rmészelfilozőfufok« iskolájával is; még
pedig egyfelől Okén LöRiNczczel [177í) — 1851)
másfelöl Geoffroy de Saint HiLAiRErel (1772 —
1844) CuviER ellenfelével; és örökös kár, hogy
a levelek, a melyek lS65-ben még megvoltak,
azóta lappanganak — lia el nem vesztek.^
Már ezen a helyen is biztosan lehet azt a té-
telt fölállítani, hogy Petényi J. S. irodalmi ha-
gyatékának azért maradt meg mind e mai napig
a maga tudományos becse, mert a ffonricszef-
fllozó/mok» iskolájához tartozott ; ugyanahhoz,
a mely hosszú elnyomatás után DARwranal
életre kelt és ma uralkodóvá vált.
Legyen szabad, hogy lehető legrövidebben
vázolhassam az alakulások menetét; és ha e
közben ismert dolgokat is elő kell sorolnom,
teszem azért, mert ezek nélkül az összefüggést
kimutatni lehetetlen.
A kiindulás pontja Linné, ki az eredcli'c nézve
dogmatikus álláspontot foglalt el, melyet nagy
szabatossággal így fejezett ki : « Species tot sunt
diversa;, quot diversas formas ab initio creavit
infinitum ens».
Evvel elterelte iskolájának figyelmét az ereilet
kutatásától: de anmil inkáhb reáterelte az ala-
kiságra; annyival is inkább, minthogy meghatá-
rozó és rendszerező eljárása tökéletesen szaba-
tosnak látszott; sőt megdönthetetlennek, mert
hiszen sarokköve az alakok állaíuiónágára, vnl-
lozatiansrígdra volt fektetve, ez az állandóság
és változatlanság pedig tökéletesen egybevágott
a teremtésről szóló dogma legbensőbb lényével.
A LiNNÉ-féle iránynak eredménye és hatása a
dogmatikus sarkpont daczára mégis méltán
óriásinak mondható; egyfelől azért, mert /íw/o/v'-
Icifi iráiinzatol biztosított az ismeretek oly terén,
mely csak tapasztalali úton öregbíthető és fej-
leszthető ; másfelől azért, mert épen rideg sza-
' Kzek a levelek Kihinyi Fkuencz kezeiben voltak:
(le nem kerültek elő azokkal, a melyeket báró NyÁRY
Jenő megmentett és uekem átadott.
3indjlaí)\' 3Bid)tiiUVit iH'i.^uimiU'ii intí íu ícücii
i^eavtuitiing anjiireiiieM, fo lunve cs jdjoii íer fíüd)=
tiçU' ^Tiirdjliiirf û'iiicô ä^vicfuHH'liicls iiouu'jeu. Tenu
abűcjclioi Pniuni, íafi Tciittdihiuîi iainolè fauni
einen l)cnun-mgcnöeii Cirnitöologen W\a\\, mit öem
"^ietciuji iiidit In'ieflid) iH'rfci)vt !)ätte, befnji er
awá) ilH-rbiuMiniíeii mit ber 2d)ule ber jogeunniitcn
«9îatnr).iljitoioplH'ii'' ; »»ö à'iHir einerfcitô mit
Îorens Dfen (1779 — 1851), nn&cicvteitô mit
©eoffroi) be Saint .s?i(aire (177:2 — 1744),
bem Wecjiiev (iuuier's: iinb eiuiflfdjabe ift 'C'ifì^a^
bie 33viefe, meldte 1805 nod; »orlianbeu uniren,
feitbem lu'rídioííen, luenn uidit nerloreii finb.^
Sdjoii an biefer SteUe fann mit '^eftimmtljeit
ber Sa^ aufgeftellt luevben, baf; bem Iitteravifd)en
9îad)laiîe 3- @- '^i e t e' n i) i'é fein roiiîenid)aftiid)er
SBert bis 511m lienticjen Tage beô()a[b geblieben ift,
mei! er jur ©d)nle ber «'Jíatuvpl)iIo)oví)en»
getiörte : ^u ebenberjetbcn, bie mit T'ami in ju
nenem Vebeii evmadit, beute ,yir [)ervid)enben
univbe.
(io fei niiv erlaubt ben 'in'rlauf ber ©eftal=
tungeu fa furj alo nibglid) jn fd)i[bern ; nub meun
id) biebei nnd& befannte Tinge nut aufjablen nniB,
tliue id) eö beôbalb, lueií eê unmöglid) ift, obne
biefelben ben 3i'îni"iiie'"l)ûng nndijnroeifen.
Ter l'iuègaïuvr.pnnft ift Sinne', ber, ben Uv=
fvrnng betreffeub, einen bognuitifdjen 3tanbpnnft
einnufini, ben er mit großer ©enanigfeit folgenber=
ma^en ouSbriidte : «Species tot sunt divers»,
quot diversas formas al) initio creavit infinitum
ens.»
Tamii lenite er bie 2lufmerffamfeit feiner ©d)ule
non ber tìrforfdiuug beo llrfprnngô ab, befto;
meljr aber auf baö À'i-H'mnle Ijin ; umfomebr, alo fein
beterminievenbeo nub fi)ftematifiereube<3 iíerfaí)reu
oollfonunen eraet fd)ien : fogar unumftbfìlid), de:
rul)te ja beffen Wrunbfteiu auf ber ìun-auofetuing
ber SBeftänbigfei t unb Unneranberlidìfeit
ber iHrt; biefe iWeftanbigfeit nub lluoeränberlicbfeit
ftiuuute loieber luillfommen mit beni innerften Ììh'--
fen beò Togma non ber iSrfdjaffuug iiberein.
Ter (Srfolg m\\> bie SBirtnng oer Vinné'fdjen
9iid;tnng muffen aber, tro(5 beè bogmatifd)eu Àiin=
bamenteö, bod) riefige genannt merben ; eiuerfettô
beöl)alb, loeií fie auf bemjenigeu ®ebiete ber íSennt=
niffe eine t) i ft o r i f d) e :)í i d) t u n g fid)evteii, uieldjes
nur auf i n b u c t i 0 e m íl^ege enoeitert unb entmicfelt
' îieje SJtiefe betäuben fic^ in ben .'päiiben granj
S\u5tni)i'6; famcn nber nicí)t jum Üoríctjeiii mit benieni:
gen, bic Söavon 6nf; e n ?ii) nvi) tcttetc unb mir übergab.
151
l)ályí3zerűsége pattintotta ki azt az eszmét, hogy
a dogmatikus alapon feltett változhatatlan forma
mégsem az. mert vannak ráltozahti — rarie-
tntes — a miket Linné maga is elismert. Ebben
a körülményben pedig csakugyan már benne
yoUa «cri'afio« tanával szemlien álh'i necoinlio«
tanának a csirája.
Linné eljárása kötött, rideg voltánál fogva
«e.í'rtcí»-nak vétetett, noha ez a jelző csuj^án a
mathematikára s ennek az alapján álló disci-
plinákra alkalmazható jogosan, a «természetfilo-
zofusokéi) ellenben vspcrulaliviiek» mondatott,
noha tiszta és bizonyos, hogy nem az volt s nem
az ma sem ; mert legbensőlil) lényének követel-
ménye az iiulucíio, a tapasztalás útja, tehát a
históriai menet és tanúság, a mely egyenesen
reávezet az eltérések és elváltozások számba-
vételére és mérlegelésére is.
Köztudomású, hogy a LiNNÉ-féle dogmatis-
mussal szemben csakhamar erős áramlat kelet-
kezett, egyfelől a franczia, másfelől a német tu-
dományos körökben. A francziáknál már Buffon
(1707—1788) és Bonnet (1720—1793) új irá-
nyokatjelölnek. És a magyarságra igen jellemző,
hogy Bonnet kitűnő magyar fordítóra talál, ^
mi egybevág a magyarság szemlélődési irány-
zatával, mely kiváló módon a biotofjia^ felé
hajlik.
Egész éllel és szabatossággal azonban Lam.vbck
J. (1744- — 18l29j fejti ki az eredet egységéi és a
fejlöilést, vagyis a fcreatio« dogmájával szemben
az «ei'olutiót».
így csak idő kérdése volt annak az eröneli a
jelentkezése, mely mindenekelőtt Linné rend-
szerező, teljesen mesterséges eljárását behatóbb
módon vagy megokolja, vagy megdöntse, vagy
mélyebbre nyúló alapokon módosítsa.
Ez az erő Cuvusr (17<;9— 1832) hatalmas
egyéniségében jelentkezett is, ki a tisztán oris-
mologiai alapra fektetett LiNNÉ-féle módszer
helyett, sokszorosan a mellett, az összehasonlító
anatómiát alkalmazta s ezen az alapon állította
' A természet vizsgálása, írta Bonnet Károly, for-
dította, hozzáadásokkal megljővitette Tóth PÁr,, verőtzei
xeí. prédikátor, bárom kötet, 1818 — 181!).
iiUTíon faun : aiibcrcrioit'j ínnmt, luoil iV'vaPe i()rer
Doraiiêgeieèten ftarren WeíetjinnfiiiU'cit Me ^öec ciit=
ípvaiuv bttjí íie auf öocvnatiid)Ciii ©runbc ai^v"--
iiouuiioiie uiiueriiiiberlid)e Ain-iii iodi feine |old)e
fei, ía fie 3tíianíeruiujeii — ■ varietates —
bie Vinné feílift síuu'fínní, beíilU. ^^n bieíeni lini:
ftanío aber mar mirflid) jd)on Per .Vveini öer jiir
«(Sreatione^í'eíjre» ini ©einenfafce ftefienben
«(£ü 0 í u t i 0 n 0 íVefire» i)orl)aiibi'ii.
Sinn e"ô iù'rfai)ren luurbc feine'S lnintiiiu"n, ftarren
aBefenê meinen für «ejjact" i^eíinlten, obiunl)! öiefes
Slbjectin Hűn reaitêtuecu'ii n.iv auf bie 3Jíat()eina=
lifuiib bie barauf benil)enben ri'öciplinen annu'iib:
barift: bas ber «^'íatnrpbiloíopben» lìiiujeijeu lunrbe
«\ p ec 11 1 a t i D» ç]enannt, obmnbl eo flar unb geioife
ifi, baf5 eô bieö nid)t nmr unb nud) l)ente nid)t ift,
u. 3. lueil feineô innerftcn iin-fens iS'vfovbernifí ebm-
fails bie ^n buci ion ift, ber SBeoi ber ©rfaíjnuuj,
baf)er ber í)iftoritc^e Serlanf unb bie^eu;
genf d)af t, lueídie birect binmeift auf bie Serüd--
fiditifluiuj unb bie tÎTunïiiiinii ber ilbuieidjunc^en unb
líermiberuugeii.
ËèiftaIIç}enieinbefanut,bafujeijenben íínné'fdKU
©ogmatiômiiê alôbalb eine íjeftioie Strijniniu^ eut:
ftanb, einerfeitê in ben fraiiaiififdien, anberfeitê in
ben beutfd^en unffenfdiaftiidjen Greifen. 53ei ben
^ranjofen luiefen fdjon 33nf f on (1707 — 1788) unb
35onnet (1720 — 1793) auf neue 9ìid)tuncjen íjin.
Unb für bi; llngavn ift eê feí;r djarafteriftifd^, baê
SBonuet einen nuoijeäeid)iieten uiuiarifdìen ílber=
feger faub/ loaô mit ber tijpifdienîenbena ber Un:
gam übereinftimint, bie fid) befonberê ber 33 io;
logie juroenbet.
®anä fd^arf unb praciê jebod) entioidelte ^v Sii=
marci (1744—1829) bie ti-inijeit bcè Ur^
fprungê unb bie ©ntuurflnng, b. i. im ®egen=
fa^e 5um 3)ogma ber «tìreation» bie «(Soo:
I 11 t i 0 n " .
©omit wax bie ©ntfteíjung ber Jíraft, loeldje
Í i n 11 e''ê fnfteniifierenbeô, gan3 tunfUidieô 3>erfaíjreii
eutuH'ber begrnnben, ober niuftofien, ober auf tiefe:
rem ©runbe mobificieren foUte, nur eine tirage ber
3eit.
3)iefe Ëraft nun offenbarte fid) nud) iu ber ge=
maltigen 3"biuibuaittät (inuier'o (17G9 — 1832),
ber anftatt ber auf rein oriêmûiogifd)em ©runbe
bernl)enbeii X.'inné'fdìen Hietbobe, oftnial neben
ibi", bie oergteidienbe 3(natomie aniiumbte niib auf
' 3)ie 9ioturfotfcf)ung, flefdiviebeii uon Slavi So 0 n 11 e t,
übetfe^t uiih burd) 3iit^«'ei' eriucitert uou ip a u I î ó t fj,
Sevö^eer ref. '^tebiser, tirei ÎJftube, 18)8—1819.
20*
loa
föl a végső eredményt, mely lapidáris rövidség-
gel kifejezve a következő volt :
] . Minden szervezet egj'séges ; egyes részei
nem változhatnak a nélkül, hogy a többi rész
ebhez képest ne változnék; ez a szervek corre-
laüója ; vagyis, ebben gyökerezik a lét szükséges
fültétele, a mely nélkül az adott állat nem élhet
meg; «principe des condilions d'existence ok.
causes
finale
2. Fontosabb szervek alakilag is az állandób-
bak, holott az alárendeltebbek sokszorosan mó-
dosulnak ; ehhez képest a rendszerezésnél a
döntő jegyek is egymásnak alárendelendők —
«principe de la subordination des char actéresii.
Ezekhez az alapelvekhez képest Cuvier négy
osztályzatot — «onlyranchement« — különböz-
tetett meg, a melybe az állatalakok sorolhatók,
úgy mint :
a) gerinezesek,
h) moUuskák,
c) izeit testűek,
d) radiáriák.
Minthogy azonban a Linné értelmében vett
egíjséges creatio így nem volt fentartható, Cuvier
felállította a Kataklizmák elméletét, a melyek
ntán mindég új creatio következett volna.
Az eredet kérdésére nézve bizonyos az, hogy
Cuvier tana is csak dogmához vezetett: noha
kétségtelen, hogy a vizsgálataiban követett mód-
szer rendkívüli módon gyarapította és mélyítette
az álattan tudományát.
Cuvier irányával leghatározottabban szembe-
szállott Geoffroy de Saint Hilaire, ki Laiueck
nézetével találkozva, az eredet egységes voltát
s a creatio-'Vâl szemben az evolutiót, a fejlődést
vitatta. Németországban ugyanezt vitatta Goethe
és Okén, a kivel Petényi J. Salamon összeköt-
tetésben állott. Az bizonyos, hogy Okén igen
különös formában vitatta igazait ; de az is két-
ségtelen, hogy lehetetlenné tette a dogmatikus
megnyugovást, tehát gondolkozásra késztette
azokat, a kikben a haladás ösztöne, az egész-
séges Skepsis megvolt.
A mint ezt az állattan irodalomtörténete bizo-
nyítja, a Cuvier és Geoffroy de S.unt Hilaíhk
közötti vita a í'ranczia Akadémia szine elé került
és Cuvier javára dőlt cl, hogy azután csakDAR-
Mcicin Amiíamcntc ^l^J tÍMiPn'íullat lUifiicUtc, u'cb
d)eö in lapiíiarcr .Siürje foUienbe? mar:
1. ^^H'ì^ci^ OrçinniSmuè ift cinhcitüd); ícine eiii=
jclucn ícile finti foiiu'v -inn-anbevuni^ frtíjig, oljne
íafe Dem entûircd)enD nicht nuch foiiu' übrigen 'ZeiU
ntninbcrn unirbcn : ?icê ift iic (Ì orreiation öer
Crganc ; ober aber, in bicicni uuirjelt bie noti;:
luenbige 33ebingnng bes î'afeinê, obne n)eíd)es baè
uorbanbene !îier nid)t leben fann; «principe des
conditions d'existence ou causes finales».
2. îie uiiditigeren Crgane iinb and) bet jiyovni
nac^ eonftantev, uuibingegen bie nntergeorbneteren
inelfad) abrinberu : boni cntÍprod)enb íinb and) in
ber ínftematif bie eiitfdìeibeiiben Dierfmale ein^
anber unteräuorbnen — "principe de la subor-
dination des eharactéres I) .
Stielen ©rnnbprineipien entjpredìenb nntevíd)ieb
(ì ut) ter nier Slbtbcilungen — «embranchement»
— in meldie bie Zierformen eingereiht uievnen
fiinnen, u. 5- :
a) "Jliirbeltiere, .
b) SBeiétiere,
e) ©liebertiere,
d) 9ïabiartiere.
3iad)bem aber bie iiu oinne iL'inné'o genommene
ein()eitíid)e (i rent ion anf biefe áiíeife nicf)t
anfred)t ^nerbalten mar, fteltte tu nier bieXbeorie
ber ilataf 1 iomen anf, imdj meldjen immer eiiu'
nene lircation erfolgt märe.
3Baè bie Aïoge über ben Hrfprung anbelangt,
ift cci gemifi, bafî and) bie 6 0 n u i e r'fdie l'eljre fd)liefî=
lid) ,^nm Tognux fnf^rte, objmar eë anfier 3'"í^if''í
ftel)t, M^ bie bei feinen llnterfndìungen befolgte
3Jîetl)obe bie Siffenfd)aft ber Soologie ungemein
fijrberte nnb nertiefte.
íTer :)iid)tnng CSunicr'ci trat nm entfd)iebeufteu
W e 0 f f r 0 1) be Saint .sM t a i r e entgegen, ber
übereinftimmenb mit ber l'lnfid)t íiíamarrf'e, baô
ßinbeitlidje beci llrfprungâ unb bie (Snolntion,
bie iSntmidlnng im ©egenfatie jur ti rea t ion üer=
fod)t. ^affelbe bebaupteten in^eutfdilanb ©oetbe
unb Ofen, mit bem ,"s. Salamon '^ifténpi in
Sßerbinbnng ftanb. :ra§ Ofen feine Slnfiditen oft
in fel^r eigener Aorn: entmid'elte, ift gemi§; aber
and) baô ift ämeifelloc, bafj er baő bogmatifdje
©id),uifviebengeben unmöglid) mad)te, baberbiejcni;
gen ,ium î^enfen jmang, bei benen ber Xrieb jum
?fortid)ritte, bie gefnnbe Sfepfiö norhanben mar.
^Jaut ber äoologifd)en Vitteratnrgefd)id)te famber
: Streit äunfd)en li uni er unb Weoffron be
Saint pilaire nor ì^aè ,'s-ornm ber frau,úififd)en
; 3lfnbeiuie, mo er jn t'')unften (innicr'o entfdjiebcn
1Ö3
\nx föllépésével veszítse el föltétlen uralko-
dását.
Én nem óhajtok annak vizsgálatába bocsát-
kozni, vájjon mily hatalom rejlett a frauczia
Akadémia érveiben, a melyek a döntésre befo-
lyással voltak: bizonyos az, hogy az egész kér-
dés, legbensőbb b'nyege szerint, nem is volt al-
kalmas döntésre ; vUatásra igen ; és hogy mégis
döntésre került a dolog, az szerintem abban a
körülménj'lien rejlett, hogy az a nagy szellemi
lüktetés, mely a franczia forradalmat szülte s
annak túlságaihoz is elvezetett, az ellenkezőbe
csapott át s ez az ellenkező irányzat sokkal in-
kább kedvezett még akár a tiszta emjjirismusnak
is, mint az eredet szabad, minden dogmát ki-
záró kutatásának.
Nagyban és egészben azonban a tudás Linnk
nyomdokain folyton szélesedett, Cuvier nyom-
dokain pedig folyton mélyedéit ; különösen az-
által is, hogy az ásatag — fossil — állatalakok
az élőkkel összehasonlíttattak. •
így alakult a viszony a tudomány magas-
latain ; de sokszorosan másképen az epigonok
nagy tömegében.
És itt értem el azt a pontot, a hol Petényi J.
Salamont a tömegtől el kell választanom, még
Ivedig a következő megokolással.
A nagj' reactio, mely a XIX. század elején be-
következett, nem kedvezett, mert nem is ked-
vezhetett a szellem szabad szárnyalásának,
annak, a mely a franczia forradalmat előkészí-
tette s a mely a szerves élet felfogásának
terén, az eredetet kutatva, a dcKjìiìa helyébe az
evoJiitiól tette.
És hogy akkor, a mikor a szabad szellem
megnyilatkozását egy hatalmas békó lehetet-
lenné teszi, a tevékenység közönséges ösztöne
mégis tért keres és talál, az nagyon természetes :
de hogy ez az irányzat azután nem fölfelé vezet,
hanem határozottan hanyatló s ennélfogva lé-
nyege szerint nagy elfajulásokhoz vezető, az ép
oly természetes, mint bizonyos is.
Az európai nagy reactiónak korszaka így — a
leíró természethistória és különösen az állattan
terén — egy igazán csodaszámba menő elemet
szült s azt — még régibb tudományos múlttal
bíró nemzeteknél is — uralkodóvá is tette.
Eöviden jellemezve : bekövetkezett a gondo-
umrí, iiiii hüww ovft mit Pcm 3luftvctiMi Tanviin'ô
feine uiuiinjdiräiifte ,s>erríd)nft eiuäiiliüfjen.
î^sà untnfdie mid) nid)t ciiiäulaij'eu ín ^ie Untor=
índ)nnii, Defíen, lueldje í)iad)t Den cnifdieiDenDeii
^(rguntenteii öer fmn^ijfiíd^en 3(fabemie inncrooíjntc ;
ûniiel jeîiod) ftedt feft, tnifs Me ganje ívviige ií)rem
iniicrften 3iíeicn nadi mohi ^nr íTiefuJíion,
ni dit aber ìum iU'íd) í ufìf níjen geeignet
unir : uni íaf; Pie 2ad)e Pod) ,^uv t:"ntíd)eibnng fam,
lug, meiner ilnt'id)! nnd), in Peni UniftanPe, Puf) jeneè
geioaltige, geiftige ^^ìulfteren, uie[d)eâ Pie franaöíijdjc
3îeoo[ittioii gebor, aber and) ju Peren Êrtrauagan:
jen fübrte, ine (íntgegengeíeljte nmíd)Ing, nnP biefe
entgegengejel3te íenPeii,^ mar Pem reinen (Smpiriê=
mue lüeit förPerIid)ev, aló Per freien, jePeè SDogma
auoíd)íie§enPen ^orfdmng.
;3m ©rofeen unP ©an5en jePod) oevbreiterte fid)
òaè SBiffen in Pen gii^ftapfen Sinné'ê immer
mel;v unb me^r, moijingegen eè fic^ in jenen Gii--
nier'Q fortiuäftrenP oertiefte, befonPerő PaPnrd),
Pa^ man and) Pie ancgegrabenen — foffilen —
î'ierfonnen mit Pen lebenPen nevgüd).
@o geftaltete fid) Paâ ìnn-tìiiltnifì anf Pen .őööen
Per Ji>iffenfd)aft ; uielfad) anPerc. jePod) bei bet
großen 5Dîenge ber iSpigonen.
Unb í;ter bin id) bei bem ^nntte angelangt, ino
id) :3. ©álamon 'íp e tenni non Per^Jìenge trennen
mue, l'i'b jiiiar mit folgenber iUiotiuierung :
2)te grofee 3ieaetion, melate im XIX. ^aljr^nu:
bert f)ereinbrnd), begtìni'tigte nid)t, meil fie jn be=
günftigen nidjt ini 3taiiPc mar, ben freien À-lng bea
©eifteâ, Peêjenigen, roeíd)er Pie franjöfifd)e 9íeüo=
tníiou vorbereitet unP Per auf Pem ©ebiete Per
Stuffaffung beè organifd)en Sebens, ben Urfprung
fud)enb, an ©teile beê Sogma bie Euolution
gefegt í;atte.
Unb bafi fd)on ber geiobbníiíe î'rieb nad) 2i)ä=
tigteit, Pann, menn Pie -Hnèernng Peô freien Gieifteê
in mädjtige SanPegefc^íagen, nmnöglid) ift, Pennod)
9ianm ind)t unb finbet, ift feljr natürlid; ; ba^ aber
biefeè ©treben bann nid)t nad) l'lufmärte füí)rt, fon;
Peru eutfdjieben fiiift nubbem^nfolge feinem SBefen
nacf) ju großen Entartungen fül)rt, ift ebenfo natür=
iid), mie geunfì.
ÍSaö 3eiti'ti"r ber grofìen enropaifdjen :)íeaction
brad^te eben be^roegen — auf bem ©ebieíe ber be=
feriptioen 3íaturgefd)id)te, unb befonbero and) auf
bem ber 3ooíogie — ein mirf(id) ano iììiunberbare
ftreifenPeâ ©lement beroor unb ftellte eé — feibft bei
aìatiouen mit älterer unffenfdjaftiic^er isergangeu;
f)eit — ale [)errfd)enb t)in.
Eur5 djarafterifievt : es erfolgte eine ben (^ieban:
I .) l-
latot, az eszmét merőben liizáró, a hatalom
szempontjából véve teliát semmiképpen sem
veszedelmes empii-ismus korszaka, melj'nek a
forma minden, a lényeg semmi sem volt s a
melv a személyre szóló dicsőséget az új speciesek
teremtésében és sokszorosan abban a jövedelem-
ben is kereste és meg is találta, amelyet a ritka
vagy új species a boldog felfedezőnek kereske-
delmi úton juttatott. Ezen a téren és ily irány
mellett teljesen mellékes volt az, hogy valaki
alajjos zoológiai míveltséggel bír-e ? Döntött az,
a mit a német «Haarspalterei» és « Spitzfindig-
keit »-nak nevez.
A leíró állattan fönséges csarnoka így egy-
szerre tele volt valódi kufárokkal, a kik « fölfe-
deztek» és kereskedtek, forrásaikat ivedig gon-
dosan titkolták, nehogy valami versenytárs el-
halászsza a jövedelmet. Kénsavgyárosok, posta-
mesterek, törvényszéki elnökök és assessorok,
kereskedők és mérnökök, szóval a legkülönbö-
zőbb hivatáskörökliöz tartozó elemek zoológiai
auctoritásokká növekednek, elfoglalják a tért a
tudomány csarnokában is ; sőt meggazdagodnak.
De nem marad nyomuk, sem a tudás magas-
latán, sem az adott nemzetek tudományosságá-
ban, vagy egyáltalában közművelődésében. Az
első szabadabb áramlat elfújja. híröket és nyom-
dokaikat.
Ebbe a korszakba esett Petènti J. Salamon
működésének javarésze, és ekkor nálunk is már
hatalomra vergődtek azok az elemek, a melyeket
csak az imént iparkodtam jellemezni.
Tudományos fejlődésének egész menete lehe-
tetlenné tette reá nézve a tudomány örve alatt
lábrakapott utilitarismus gyakorlását : másfelől
már helj'zeténél fogva sem bírt és nem is bír-
hatott avval a szellemi hatalommal, a mely egy
korszak fölkapott áramlatát megtörhette volna.
Az a szellem, mely a század elején lehetővé tette,
hogy az egyszerű református prédikátor kiad-
hatta Bonnet művének magyar fordítását, az
megtört, elhanyatlott; a helyzet uraivá nálunk
is azok lettek, a kik különösen a német empi-
rikusok nyomdokailja hágtak. Befolyásukat még
az is növelte, hogy a magyar nyelvújítók hata-
lomra vergődött táborához szegődtek.
Közbevetem itt, hogy az a korszak, a melyet
a külföldi befolyás alatt álló természetrajzi ma-
gyar empirikusok megteremtettek s a mely a
fen, bie '^htc gon,^ aiiêfc{)(ic6ciibe, uoiit (Stanbpuiifte
ber Waáit gcuoinmeu balìor burcíiinio inuKffifjrIidic
(í"pod)e beS (S'iiipivioimie, bem bic ^-ovin alleo, bcio
ÍlH'ícii nid)tè uuiv, iiiib iiH'U'bcv bon í){iil)ii; bci" ^er^
fon lm 3d)affcii iunior Spccicö, ja oftnuilö iu bem
Ëinfommeii fudite iinb aiid) faiib, roeld)e<j bie jel-
tene, ober neue Spceieô bem (ilürfíid)en (Sntbeder
auf connnerjiellem 3i>ege abiimrf. 3ínf biefcm &e-
bicte nnb bei bieíer :)íid)tunij mar es ganj neben=
facblid), ob jeman^ grünOlidje ^oologifdie "iMlönni^
befafs. (Só entfc^ieb oft baê, mao ber iJ^eutfdie
('^aarfpalterei" nnb «Spibfinbiiifeit» nennt.
Somit mar bie bebre ^alie ber beferiptifen ^oo-
iogie plő(5lid) mit uuibrbaftigen 'íOiaflern ooU, bie
«entberften» nnb .sSanbel trieben, ibre Gnellen
aber gefliffentlid) oerbeimliditen, bamit fein (îon^
entrent bic Einfünfte loegfifdje. Sdimelfänre^Aiün-i
fanten, "i^oftmeifter, @erid)t§=^'räiibenten nnb3tífeí=
foren, Kauftente nnb ^i'Gi-'iiii'i'i'''/ "'it einem íinirte
hin [jeterogenften iìernfèfreifen angel)örenbe tS1e=
mente raad)íen ju jootogifdieii 3hitoritäten, nei;meu
in ben .stallen ber ÎBiffenfd^aft '■^UaÇ, enuerben fogar
Sîeiditnm.
3(ber non il;nen blieb feine cd)te èpnr 3nriid',
roeber auf ben ^öl^en bea SBiffené, nod) in ber ali;
gemeinen (Suitnr ber betreffenben iiatioiu'n. Tie
erfte freiere Strbnuing uermebt iljre .Hnnbe nnb
ii;re ©pur.
3n biefe ^)>eriobe fiei ber^aupttcii bea iöirfens
3. ©alanuin ''^^eténlji'ö: bamalê erftnrften nnb
f;errid)ten and; bei una fd;on jene Glemente, bie jn
d)arafterifieren id) foeben bemüf)t mar.
T(x ganje ©ang feiner miftenfdwftlidìen (5'nt;
loidlung nmdjte il;ni bie ì^eilimme an bem, unter
bem 5ßorroanbe ber ÎLMffenfd)aft übert)aiib genoma
ménen Utilitariomnő niunöglid) : anbererfeitô befafì
er fdjoii oermbge feiner Ìebenèlage nicbt bie geiftige
9Jìad)t, — ja tonnte fie gar nid)t befi(5ten, — melege
im ©tanbe gemefen märe bic l)errfd;enbe ©trömung
eines 3eita[tcrâ ^n bannen. T'cr Gieift, ber eS im
3iufangc beò I^ilji'lj'H'bt'i'tô ermöglicbte, ha^ ber
einf ad)e reformierte ^prebiger 33onnet'ê Sßerfe in
ungarifd)er Übcrfelning berausgeben tonnte, mar
gebrod)cn, in iierfall gefonuiien ; Ferren ber Situa;
tion mnrben nud; bei une biejenigen, bie befonberő
in bie ^nif3ftapfen ber beutfá^en ßmpirifcr getreten
roarcn. I^sbr Gnnfinf? mnrbe and) nod) baburd) geftei-
gert, baf; fie fid) jnin !L'agerber jnríJíacbt gelangten
©prad):3îeo[ogen íd)íugen.
.Ciier bemerfe id), baf? bicjenige Gpodie, uH'[d)c
non ben bnrd) ba^j 3lnôianb beeinflufsten nngarifd)en
naturljiftorifdjen t^-mpirifern gefcbaffen murbc unb
magyar szaliadságliarczra bekövetkezett elnyo-
matás korában, az ú. n. «ötvenes években i> tető-
zött, a magyar nemzeti mívelődésre nézve telje-
sen meddő volt s maradt mind e mai napig is ;
valamiféle eredményének vagy vívmányának
egyetlenegy nyomát sem találjuk, kivált az ok-
tatás fokozatain, mely éppen ezért eszközeit
maga is külföldi forrásokliól merítette; de ezek-
nek hatását megtompította avval, hogy az átül-
tetés teljes mértékben magyartalan volt ; szel-
lemben, nyelvben egyaránt.
Ugyanez érezhető volt a nyngot előrehaladott
államaiban, kiváló módon pedig német földön
is. Hogy tisztán az ornithologia terén maradjak,
reámutatok arra, hogy Naumann 1822-ben
kezdte meg Németország madarairól szóló nagy
müvének ^ kiadását ; az öreg Brehm K. L. pedig
1823-ban adta ki Európa madarait tárgyaló két
kötetes munkáját.'' Ezek a művek még teljesen
megfeleltek a kor komolyan vehető tudományos
követelményének ; sőt még ma is használhatók.
De az öreg Brehm, ki 1787-ben születve,
18ü4-ben halt meg, élete derekával és végével
az elnyomatás korába esett, és nem bírt ellent-
állani a felkapott empirikus áramlatnak ; ezért
egy másik művében*' különösen az «aJticeps» és
(ip/«<í(_r/)Si)-féle megkülönböztetés alapján, a
képtelenségig aprózta el a fajokat, velők az egész
rendszeres beosztást. Ennek az áramlatnak be-
tetőzése pedig mindenesetre az a czikk, a mely-
ben HoMEYER E. F. komolyan azt indítványozta,
hogy az ornithologusok egyezzenek meg abban,
hogy az egy alaknak adott nevet SO éven át nein
változtatják meg, a mi egyértelmű volt volna
avval, hogy a, tei-mészetldstoriai fejlődést, éppen
hisfoi'iai, tehát legfontosabb és leglényegesebb
részeljen megakaszszák.*
A mi pedig legjellemzőbb, ez az, hogy ennek
iftroii (^)ipfclpinift ill borboni uiuvivifdioii ^reil)eitâ=
faiiipfe gefükjtcii lliiterbi-ürfunaoperiobc, ben fogé:
nannten «AUnfjiijer ^aí^ren« erreichte, für bie un;
garifcfie nationaíe (Snítni- tjänälid) nnfrnd;tíittr loar
unb cő auáj (nő 511111 (lenttgcn 'Zaa,c blieb ; feine
©pur irgenb eineá Jiofiiltatoe, ober ivcjenb einer
errnngenfd)aft ift non ií)r 511 finben, befonbers nid)t
nuf bem ©obiete bes llntorrid)teê, luoídier obenbeê;
[)alb íoino9Jíittol anő aiiölanbiídjen CneUen )d;öpfte,
béren SSÍirfnng aber bnbnrd) obftiimpfte, òa^ bio
Übevtraguiig foipobíiin ©eifte, une in ber 3prnd)e
ini í)öd)fteii ìlfnììo unmagpariid} mar.
2>aHeÌbo luav and) in ben uorgefdirittenen 'Staa=
ton boè äßeftens fű()íbar, gang befonberê and) in
îoiit)d)[nnb. Hin rein nnf bem Piebiote bor CvnitíjO:
(ogie ^n bleiben, l'onuoifo id) baranf, bafj 3ianmann
bie ^erauègabe feinee großen ÎBerfeê ^ über bie
íBöget 3^entíd)íanbö im patire 1822 begann; ber
atte ß(). £'. 33reí)m hingegen fein bie 'iiögel (Snropa'ê
bet)anbelnbeè iíerf'^ in 31001 îBanbon im 3aí;re
I 1823 i)erauêgab. ©iefe 2BerfeentÍprad)ennoc!^ po(í=
foinmon ben ernftíid) genommenen u)iiienfd)aftlid)eu
3ínfovberimgen bor 3eit, fie finb )ogar and) [jeute
nod) braudjbar. 3lber ber 3títe Srcíjin, geboren 1787,
geftorben 18(i4 getjörte pom beften SDíanneeatter an
bis jn feinem Sebenêenbe in bie Unterbrürfnnge=
periobe iinb fomite ber ijerrfdjonbon oinpirifdjen
©trijmung iiid)t iptberfteí;n ; beêf)aib jerfíeinerte er
in feinem fofgenben íiíerfe,' befonborô auf Oininb
bor Unterfdjeibnng in «alticeps» unb «platieeps»
bie ©pecieê unb mit i^nen bie ganje fi)fteinatifd)e
©inteiiungbiê3urnnmoglid)feit.^en(£iiIminationê=
pnnft biofer ©tröuuing aber biíbet geroifi ber 9(rti:
fei, in luoldiem 6. %. ôoinener gan^ ernft ben
Síntrag fteltt, bie Drnitbologen iniigen barin
übcvoinfommen, baf? fio ben einer ^orm gegebenen
Siamon 20 ^salire binbnrd) nidjt nord 11 =
bem, umő gleid)bebeutenb geroefeii roäre bainit,
bafe fie bie f)iftorifd)e ©ntroidiung ber 9ía=
turf nube gerabe in iljrem f)iftorif d}en, baber
terein loiditigften unb u'efentlidjfton ì^eiie f;emmen *
mögen.
©djorf d;arafteriftifd) ift aber òai, bafi bie
' Naumann J. A. Naturgescliiclite der Vögel Deutscli-
lands etc. 1822—53.
" Brehm Ch. L. Lelirbucli der Naturgescliiclite aller
europäischen Vögel. Jena, 1823 et 1824.
^ Handbuch der Naturgeseh. aller Vögel Deutsch-
lands etc. 1831.
* «Unsere wissenschaftliche Namengebung». Zeit-
schrift für die gesammte Ornithologie, herausgegeben
von J. von Madae.ísz. I. 1884. p. 3.
' îi 0 u m a u n 3- 31. 3!aturgcfcl)ic^te ber S]ögel Seiitfcí):
Ionba 2C 1822—53.
- 58 r e 1) m 6 5. 2. ScíjiButC ber 3ìaturgefd)tc^te allée
europäifc^en SSögel, Senn 1823 et 1824.
' §anb&u(^ bev Siaturgejc^. nüet Síőgeí ®cutfc^tanbs
2C 1831.
- «liniere luiffenfc^aftlid^e SJÎamengebung.» S^dfcí). für
bie gerammte Drnitf)ologie, Çerauêgegeten uon 5- uon
ïïiabatQ^. I, 1884 p. 3.
lof)
a lehetetlenségnek indítváiivozása még 1 881-ben
is lehetséges volt!
Pktényi J. Salamon még attól az áramlattól
kapta inspiráczióját, a mely az eredet kérdését
kutatva, érezte, hogy mélységre kell törekediiie
s éppen ezért széles alapra fektette a fajnak, a
faj fejlődési viszonyainak és rokonságának meg-
határozását, így a madártan tekintetében már
akkor is valóságos l'Ornithographiai« alapokat
rakott le, a mikor a fellmrjánzott empirizmus
ezt föl sem érhette, a hol pedig mégis jelentke-
zett, ott — enyhe szóval élve — fölöslegesnek
vallotta : és chben^ rejlik fó'oka annak, hogy
Petényi hátraliayyolt iralainak bírálói, kik kö-
zött az empirikus iráiiy magyar vezérférfiai fog-
laltak helyet, ellenr voltak az iratul; földolgozá-
nak és kiadásánál;.
Ám Darwin föllépésével a varázslat megtört s
a midőn a Il-dik nemzetközi ornithologiai con-
gressuson Palmen J. A. fölvetette a kérdést : mi-
lyen irányt kellene követni ? megadta a feleletet
is, hogy t. i. mintául kellene veimi Pleske mü-
vét, melynek czime: «Onnthograhia rossica».^
Az pedig, a mi Petényi hátrahagyott müvei-
ben egészet alkot, az még annál is több, a meny-
nyit az ajiiiilutt niiida nynjl !
És innen van az, hogy Petényi kutatásai még
ma sem évültek el.
A feldolgozást illetőleg bizonyos az, hogy ne-
héz; nagy akaraterőt kívánó föladat, mert
Petényi jegyzeteit sokszorosan alkalmilag és
mindenféle papírdarabokra írogatta ; s rendkívül
sok rövidítést használt. Arra azonban nagy gon-
dot fordított, hogy minden jegyzet élére az illető
madár nevét irta, úgy, hogy a jegyzet hovatar-
tozása sohasem kétséges. így a pásztormadár,
Pastor roseus L. földolgozása közel három hó-
napi munkába került s valóban próbára tette a
' Palmen Dr. J. A. Refei-íit über den Stand rler
Kentniss des Vogelzuges. 1891. Helsiugfors, p. 13.
33eaiitraçiiimj biefa' Uiniiö(ilid)fcit iiiid) iuu1) im
3ai;re issi tiiiii;((id) iimr!
3- Salamon in' te uni orl)iclt fciiio :)iid)tiiiu\
noá) non joiu'r Strőmmui, rnoldje Die Àvaçu' nadi
ben nrí|.iniiu\ iintt'ríud)enb, Ijcranofüblte, bafi fie
nad) bev íiefe ft ve ben miiife; er ftellte
eíicnbeöIjaUi für bie Tefinition ber Svecieo,
i[)rer (Sntuiícf Innciê: nnb it)rer 'iíer--
m a n b f d) a f t Ô = a.U' r ÍJ ä 1 1 11 i f í e eine b reit e "i^ a :
fiêtjev, lecite foiiiit für bie ínnu'lfnnbe fdjon 311
einer ^^eit einen mirf lidien <> 0 mit 1) 0 1\ r a p l; i f d) e n »
Pirunb, um bies ber enipoviinidjernbe (ÎMiipiric:
inno nod) c\ax níd;t jn erfaffen neniiod)te, um
fid) alu'v biefeê ©treben bciinod) scii^te, mürbe M^--
fclbe — çielinbe nncuiebrüdt — für nbevf[üfíic-\ ev;
ttävt.
.^ i e V i n 1 i e (1 1 b e r i'Q a n p t oi r n n b, b a fî bie
(ienforen ber bin ter 1 äff e neu 3d)riften
"^ieténDÍ'o, unter ben e 11 bie lei ten Den
nniUirifdjen 33iänner ber enipirifdien
9Î id) tu IUI fid) befaubeii, ba^eçun 10a reu,
ï)a^ bie ©d)rifteu bearbeitet unb l)er:
ÛU è gegeben m erb en mögen.
55reilid) lüfte fid) mit S) armi n'ô ídiftreteit Per
3ûiiberbann nub alò auf bem II. internatinnalen
ornitbotogifáen tongreffe .^i. iH. "Vaimeli bie
Jvrage aufmavf, UH'ldje9iid)tiing ein,íufcí)lagen märe?
gab er and) bie 3íntmort, iiämlid), man folle
'líleafe's "■JiH'rïjnm Ííorbilb netnnen, beffen ìitel;
«Orníthographía rossiea» ift.^
Sas jebod), mas in ^setcni)i'c. Ijinterlaffenen
©d)riften ein ©anjeê bilbet, ift nod) mebr, alò
jeneê, meld)eó im em pf ob le neu ilinftev
g e b 0 1 e n m i v b !
Unii baber vnbrt eö, boo -^ietenni'è Jvorfdjuii:
gen and) beute nod) nid)t tievjäbvt l'inb.
2)aJ5 bie Bearbeitung fdjinierig ift, bao ift gemif;;
fie erforbert einegrof5e SiMlieitôfraft, meil ^etéiiiji
feine l'Uifjeidjunngen oftmal gelegentlid) unb auf
allerlei '^iapierftüáe fd;rieb, unb fid) ungemein oieler
îlbfurjnngen bebiente. T'arauf aber oermonbete er
grofee Sorgfalt, baf; am -Hnfange einer jeben -Hn:
mertuiig ber íiaine beo betreffenben 'iUigelô ftel)e,
fo ta^ über bie ^^iugeliörigfeit ber ^Jíotij nie ein
^lueifel ijerrfdjen fann. So foftete bie 'iìearbeitnng
beo s^ irte n v 0 g e 1 0, Pastor roseus L. nabeìii brei
ïïîonate 3eit "nb ftellte bie féltene ^'ifi'öft-'i' ""b
' ít> Il 1 m 0 n Tr. 3. 31. Slefevat über ben Staub ber
Jteiiutiiifj be3 Üíogeljuijes. 1S;J1. ^clfingfois, p. lo.
ir, 7
IVlildliíozí) ritka szivósságát és akai'iiterejét : de
.sikerült. A többi már kíinnyel)!) lesz.^
A mi már most magát a feldolgozott Pador
rosei(s Lin. fajt a mai ismeretek alapján illeti,
álljon itt a következő, azért, mert Petényi el-
járásának helyességét és absolut értékét bizo-
nyítja.
A Pastor iv.'<eus Linné, a rendszerben, a tu-
domány mai állásában, a következő elhelyezéssel
bii-; még pedig a «Catalogue of the Birds in the
British Museum, Vot. XIII. London," 1890»,
B. BowDLER Shaui'e kritikai összeállítása sze-
rint :
Második rend : Pit-i^erifonnes.
Első alrend : Passeres.
Osztály C): Sturni formes.
I. Család : Artamidae.
II. Család : Sliirmdae. dlL i'loceidae, lY.
Alaudidae.)
A második család két alesaládra oszlik, ú. m. :
A) Sturiiinac.
B) Buphaginae.
A két alcsalád elválasztó jegye ez :
A hátsó ujj karma a középső
ujjénál vaskosabb :
Stiirniiiae — ide tartozik a l'astor.
A hátsó ujj karma nem oly
erős, mint a középső ujjé:
Bui^haginae.
A Pastor roseus, Linné nSturiiinaf alesalád-
jába tartozik, melynek jegyei a következők :
«Az ori'hjak iiiiildsa Jiosszúkás, inirh/ds szr-
(jfije uhörbékdja» felül fejlett és duzzadt : a hi-
nijujtott lábal: ■ — böröhiél — a fark végével
eyybevdyiiak. A szárnij eléggé hosszú, hegyes;
az összetett szárnyon az elsőrendű és másod-
rendű evedzó'tollak hegye közötti távolság a
tarsus — «csüd» — Jiosszánál nagijolib.n
A Sturni nae alcsalád genusainak kulcsa il
genust mutat ki: ittaPcí.síorTemminck, aDilo-
plnts — Afrika — és a Starnia — Kelctázsia —
ilUlIenofvaft boo 'iít'arlu'itcro uuvflidi auf oie ']!-):ob\: :
aber fie öclaiuv -?ao librise luivD fdiou Icidjtev
feiii.^
~J*òaè inni, ucuiiStaiiPpuiifte Per l)cutiiu'ii Jîenut:
uiffe bt'lrad)tet. Die bearbeitete 3peeieö, Pastor ro-
seus Lis. felbft betrifft, möge Ijier nadifolgenöee
benunft fein, lueit eê öte iiiirf^tigfeit uiib ben abfolu;
ten íiH'rt ber rKidituniì -i^eténDi's bcmeift.
Pastor roseus Li.v. a,el)i.irt ini £i)ftent, lunn beu=
tiijeu Staube ber äBiffeufdiaft iienommeii, u. ;. uad)
ber fntiid)eu 3ufainnieuftelluni;\ 3ì. ì^ o in b 1 e r 3 b a v:
pe"è "Catalogue of the Birds in the British
Museum, Vot. XIIL, London IS'.IO» an folgeube
©telle :
Bmeite Crbnuui\: Passeriformes.
(irfte llutevorbuuiu'i: Passeres.
Glftffe C): Sturniformes.
I. (^aniilie: Artamida\
II. Àainilie : Sturnida^. (HI. Ploceuhe, IV.
Alaudidœ.)
Tie äuieite (janiilieäevfäüt in ^uu'i Unterfaniilien,
u. v:
A) Sturninse.
B) Buphaginie.
Taê trennenbe 3t'id)t'n beviu'ei Untevfamilien ift :
Tie Slralle ber binteren ,3i~be
ift berber, ale Die ber mittleren ;ìebe:
Sturninie — f)ieíjer aebört Pastor.
Tie Slralle ber binteren ^the
ift nidjt fo ftarf, alo bie ber mittleren S^ijc :
Buphaginaî.
Pastor roseus, Li.v. lU'bbrt in bie Unterfamilie
ber Sturninse, bereu "Hierfmale folgenbe finb :
«S i e C f f n n n (■( b e è 3Î a f e u 1 0 d) e ë ift 1 ä n i}=
ti d), fein bäntitu'r ííaf enf liiçul oben eut;
10 i d e 1 1 u n b a n f t] e t r i e ben: b i e a n ó çu ft r e d=
ten %ü^e — a u 'iì a 1 çu n — f a 1 1 e n mi t be m
©nbe bea ©rfiman^eô ,ìufamiiten. Tiegit--
titf)e finb jiemlid) laucj unb fpiluij: am
äufammen gei égte n ^liigel ift bie ú'nU
fern n n g j m i f d) e n i^en Spinen b e r S d) m i n;
gen erfter nub ^iioeiter 'Crbnung gröf^er,
nlâ bie Stinge bea Tarfuô.
Ter ®d)Iűffel ber ©enera ,;nr llnterfamilie Stur-
ninte meift 41 ©eiu'ra auf ; bier nimmt Pastor
Temjiixck bie Stelle jmifcíien bem Wennè I>ilo-
' Sie Bearbeitung Bollfüf)vte im «Uiiaavifdjt'M Crnitf)ü=
' A feldolgozást a. «Magyar Ornithologiai Központ- logifdieii GeniraI-S3ureou», tciliueife mit Uiitcrftübiitig ber
ban» részben a m. tud. Akadémia segélyével Csörgey iing. Slfabemie ber ÍCiffenfcIinften, ber orbeiitlie^e ^ratti=
Titusz r. gyakornok végezte. fant Î i t ii á 6 S ö r g e ij.
Ati'iUa. III. ál
108
geniusok között foglal lii'iyi't : jellemzése pe-
dig ez :
« Tollforgója hatalnius, eiinek a fej búbján
— occiput — álló tollai a larsusiiál hosszabbak ;
csőre erős és íves ; a felső káva, tövén, mérve,
eíjíjmagáia közel ohjan széles, mint a mUijen
— tövöa mérve — a felső és alsó Icára eg>/üttes
vastaíjsága. A felső káva. ormóján végigmérve,
a társasnál röridehh.«
Külöu is megjegyzendő, hogy a Pastor
roseus L. mind e mai najjig geuus és sj^ecies
szerint egi/eiliil áll.
A genericus dispositio, úgy a mint az idők
során változott, a következő:
Pastor. Temminck — 1815 — ma is érvényes ;
Psaroides, Vieillot — 181ü;
Boscis, Brehm — 1828;
Thremmophilus, Macgillivray — 1 837 ;
Nomndites, Petényi, teste Bonaparte, Cat.
Method, des Ois. Euroi). 1842.
A mint Petényi jegyzeteinek feldolgozásából
tisztára meg lehet győződni, ő volt az, a ki a
Nomadites nevet felállította, mégpedig a követ-
kező etymologiával :
vGjj.0; = pascuuni :
vojj.a'.(j; = degens in pascuis (Petényi) ;
vo[j.£ijç = pastor:
vá[i.o; = pascuiim ;
vo[j.a5;xó; = a legeléshez, pásztoréiethez tar-
tozó : de vofiaSsc; vándor pásztor is.
De ez irodalmilag seholsem jutott érvényre,
mert nem ahijiult kia<lott, nyomtatott dolgo-
zaton. Minthogy azonhan Petényi — többek
között — Bonaparte Lucián, caninói herczeggel
is levelezésben állott, kivel 1847-ben a magyar
orvosok és természetvizsgálók gyűlésén találko-
zott volt, a berezegnek közlést tett e név alkotásá-
ról s a berezeg ezen az alapon be is vette a genus
nevet idézett munkájába. Ks innen van az, hogy
a British Museum katalógusa világosan meg-
jegyzi: »teste Boiuiparten stb. tehát Bonaparte
tanúsága szerint.
Megtörtént azonban, hogy a nyomtatások és
kiírások során az auctor nevébe sajtóhiba csú-
szott be, s Pktéwi helyett a brit katalógusban
phus — álfvifa — inib ^l'lll Remic. Sturnia —
Dftafieii — cin; foine tíharaftiüovuiu-; ift foliieiibe:
«Síié .si>ol li' ift çKiiuiItiçv il) VC Olli ,vi ill:
tcr[;nuvt — Occiput — ft cl) cu ^cu geöeni
fi lib Iniiçicv, aló ber îarf nò : fein S di un:
lu'l ift ft art uiiP lU'miillit : îicv Cd cri elinni
bel i l't ani (■') vu u ì» e iv e ni e t ) e ii f li v j i eh a n -
nalicvnP fo dvcit, alo — ani Wvnnìic cic^
111 e Í i e 11 - P i e T i cf e P e Ö D b e v = n n b U n t e r;
fdinabclo ju) anime niu' no nunc ii. Ter
Cbcvfdinahcl ift, Iniuu' Pc in Àivftc gc:
ut e f Í e n, f il V 5 e v, a 1 o ìi e v î a v f n o. "
33cfonberê ift auclj ju iV'inevfcii, Pafì Pastor
roseus, L. noci) bis 3um (icutigcn ^aiu' alo (^iciiiiû
iiiib ©pccico a 1 1 e i 11 b a f t e b t.
Tic OiCiicrifcbc Tiòpofitioii ift, io mie fic im
Satifc bcv St'it iucd;íeíte, foígenbe :
Pastor, Temminck — lSl.5 — and) beute iiocb
giítig.
Psaroides, Yiellot — 1816;
Boscis, Brehm — 1828;
Thremmophilus, Macgillivilw — 1837.
Nomadites, Petényi, teste Bonaparte, Cat.
Method, des Ois. Europ. 1842.
"IiMe man fid) biivd) bie33cavbeitiiii!i ber 3(iifìcid):
ituiuu'u 'i^'ctéiiDi'ö übcvseikjcii faun, umv ev bcv-
jeniç;ic, Pev ben Üfainen Nomadites aiifftelltc iinP
jmav mit fohjeiibev (£'ti)tnolo(Vc:
vo[j.ói; = pascuum ;
vo[j.atoç = degens in pascuis (^^U'tciiyii;
vo|j.£uç = pastor ;
vïixoç = pascuum :
vo[j.aòixó; — ^uni il>eibcii, ,ìniii ò^ivtcnlcben i^'--
í/örig ; aber vo[j.a8sc ai\ä) 'Jiíanberbirt.
Tiefe sBeneiiitung fniit nirgcnbö ^iiv mabven
©cltintii, iDcil fic auf feiner hevauöciegebencit, ç[C-
bvnrftcn ílvbeit bcvnbtc. iiad)iiem abev "•^ietciuii
— niitcv anPcvcii — atid) mit 'i'ncian -yonapavtc,
beut .V)CV5oge non (íauino, mit bem cv im
3at)re 1^47 in bcv líevfammluiut Pcv nngavifcbcn
3'iräte tiiib '.)iatnrforfc[)cr äufnmmentvaf, in bvicfli
cl)cm inn'tcbv ftaiib, macbte er bem .'Qev3ogc eine
"ilJíittheiiung über bie iMlbune; bicfco "^ianieitô ; ber
,t)ev30çi nabni and) auf bicfeiii Wvunbc ben Wcituo:
Sinmcii NonKidit(!s in fein citicrteo iln-vf auf.
Tabev fomnit cö, baf5 ?ev .Slataloa, öeá «British
Museum» Pcutiicb bemcvft: «teste Bonaparte»
ti. f. m. Pahcv fvaft Pev .3i'"^U'uf chaf t "inma
parte'o.
(St) gcfcbal) jcboch, Pafi ficb im Tvncf nnP in Pev
Sdjreibnvt Àcl)(cv ciiifdjlicbeii iiiib baf; anftatt X'C-
teii ui fdioii im lnitifc{)eii ÄntaUige Peti'iiiz ftebt;
is már Peteniz áll : ;i kiírások és sajtóhibá.k so-
rán azután maga a gennsnév és az auctor neve
is tovább torzul, úgy, liogj' többek között Fritsch
müvében Natui-gesch. der Vögel Europas, 1870.
pag. 2'27. — már «Ncmoíides Vetaniz« és
Tremopliilus (sic) Fetaniz olvasható. Söt Dres-
ser nagy művében is a synonymák között ott
áll Bonaparte auctoritására való hivatkozással :
«Nomadites Petanir». Már az a körülmény is,
hog3' «Xemotides» Petényi felfogása szerint
etymologiee helytelen és Petentz vagy Péten?';
nevű ornithologiai auctor nem is létezik, tisz-
tára bebizonyithatja, hogy itt tulajdonképpen a
«Xomadites. Petényi'» forog fönn.'
A brit katalógus szerint még a következő ne-
vek fordulnak elő :
l.Eoseor Carnation coloured Ouzel, Ed-
wards J 743.
Ì. Le Merle couleur de rose, Brisson 1775.
3. Turdus roseus, Linné 1 766.
4. Sturnus roseus, Scopoli 1769.
7i. Le Merle Couleur de rose de Bourgogne,
Daubenton?
6. Turdus seleueis, Forskal 177-5.
7. Sturnus asiaticus, Wirsing, teste Latham.
8. Le Koselin, Levaillant 1799.
9. Psarvides roseus. Vieillot 1816.
10. Merula rosea, Koch 18)6.
11. Pastor roseus, Temminck 18:20.
12. Acridotheres rosei;s, Eanzani, 1823.
13. Boscis rosea, Brehm 1828.
14. Gracula rosea, Cuvier 1829.
15. Pecuarius i'oseus, Temminck 183.5.
16. Thremmophihis roseus Macgillivray 1837.
17. Nomadites Peteniz (sie) 1842. Bonaparte.
18. Rose coloured Pastor, Yarell 1843.
19. Boscis roseus, Brehm 185-5.
Distribidio ornithogeographica.
«Közép- és Nyugot-Europában időközönként
(irregular) jelenik meg. Fészkel Közép-Ázsiában
és a Középtenger partján elterülő keleti tarto-
mányokban. Egy fészkelési eset Olaszországból
ismeretes. Telel Keletindia félszigetén.» Brit.
Cat. 1890.
ill ícr íVoliU' ít'f ÍUu'nuiliiiu' ml^ fior Tnirffcl)(er
mirti önnn Ocr Weimer uni ílutovon-^liaiiie mid)
lueiter nod) euíftcllt, fo jiuar, baf5 iiiitev aiibercii in
^ritfdj'â SBcrfc «ííaturgeíd^idjte öev SSögeí (Suro:
paê, 1870. vng. 227» fdion «Nemotidis Petaniz
iiiib Tremophilus (sic) Petaniz« j" ''^'í^'" >í'- rs'H
Ovofíen ii>erfc ^reífer'á ftef)t fogar unter ben
©t)noiu)ineu mit 33crufuiig auf ^boiiaparte'â
2liitovität «Nomadites Petanir». 3d)on bor Uiii:
ftaiií, öafí «Nemotides» uad) ber 3(iiffn)íiiiig '^Vté;
iioi's etumologifd) iiiividjtig ift uii& cin oniit()olo=
ijifdicr 3lutor iiamciiô IVteniz. Petanir ober Pe-
taniz gar nid)t oriftírt, liciucift beutlid), òa^ có i'id)
l)icr eigentlid) um «Nomadites, Petènti» danbclt.'
,'L'aiit bem lu-itifdien Rataíoge fonimeli iii ber
Sitevatiiv iiod) folgeiibe ííamen uor:
1. Eose or Carnation coloured Ouzel,
Edwards, 1743.
2. Le Merle couleur de rose, Brisson, 1775.
3. Turdus roseus, Linné 1766.
4. Sturnus roseus, Scopoli 1769.
5. Le Merle couleur de rose de Bourgogne,
Daubenton ?
t). Turdus seleucis, Foeskal 1775.
7. Sturnus asiaticus Wirsing, teste Latham.
8. Le Pioselin, Levaillant 1799.
9. Psaroides roseus, Vicillot IBKi.
10. Merula rosea, Koch 1816.
11. Pastor roseus, Temminck 1820.
12. Acridotheres roseus, Iîauzani 1823.
13. Boscis rosea, Brehm 1828.
14. Gracula rosea, Clvii<;r 1829.
15. Pecuarius roseus, Temminck 1835.
16. Thremmoi^hilus roseus, Macgillr^ray
1837.
17. Nomadites Peteniz (sic) 1842. Bonaparte.
18. Eose coloured Pastor, Yarell 1843.
19. Boscis roseus, Beehm 1855.
CrnUI)oocogra^6ifdlc ^iftributiott.
«S» 9Jîittei= iiiib iBeft=(ïuropa erfdieint er jeitiueife
(irregiitär). (ír brütet in SuitteUSll'ien uiib in ben
öftlid)eu '^iroüiiiäeii au ben .Vlüfteii bee 3J{ittelläiibi=
fdjcii aJleereô. (Sin '^aü von einer "Brut ift auê 3ta=
lien befannt. (Sv überiuiiitert auf ber oftinbi)d)cit
^albinfel.» Brit. Cat. 1890.
' Giebel «Thesaurus Ornithologise» czimü nagy mű-
vének II. kötetében 1875, pag. 722, helyesebben «Nomo-
(/íVi's, T'rten« alatt sorolja t'îil.
' ®te6el füfitt i^n tm II. SBanbe feiiieâ grofeeii Sffietteâ
«Thesaurus Ornithologie» 1S7.Ô. pag. 722 richtiger unter
ben 3îamen «Nomailites Peten» an.
21«
160
Magyarországra Tonatkoz()lag adják Petényi
iratai.
lliu\ani lu'ti'cffoiiP lU'ln-n '].H'tciu)i'ci 3cl)viftoii
3liitíd)liif5.
Petényi teljesen, hogy úgy mondjam «lege ar-
tis» járt el, amidőn dz ös!<zeli(i>iOiilílá modszert
az akkoriban lehetséges legszélesebb alapon
gyakorolta és megkülönböztetéseinél alapul
vette. Eljárásának igazán szabatos voltát semmi
sem emeli ki jobban, mint az. hogy oly exotiaís
madáralakokat is vont be összehasonlításainak
körébe, a melyek a Indomány mai állásában is
a PaMor rosciíssal egyazon rendftzerrsoporfha
lartoznai; c'.s lekiidethe femidnk.
A mint a feldolgozás rendén ki is tűnik.
Petényi összehasonlításba vonta legelső helyen
a Graculid á-kat; ezek közül különösen a: Pastor
griseus, ma Acridotheres ginginianus fajt; Pastor
Jalla, ma Stnrnopastor Jalla fajt és a Pastor
tricolor, ma Graculopiea melanoptera fajt, me-
lyek a brit katalógus szerint ma is a Sturninae
alcsaládjába tartoznak, exotivus alakok cs a
Pastor roseus jellemzése czéljából iwlyesen raii-
nak az összehasonlüásba bevonva.
De Petényi körültekintését és gondosságát
ezeken túl még az is jellemzi, hogy tekintetbe
vette tüzetesen még a Stnrnidákat. mint a me-
lyek a nemi elhelyezés tekintetében a régibb
auctoroknál nagy szerepet játszottak, a mint ezt
a Pastor roseusra alkalmazott Turdus. Sturnus.
Menda és Merle elnevezések világosan bel)iz()-
nyitják.
Ezek után semmi kétség, hogy Petényi J.
Salamon ornithologiai hagyatéka becses, annak
igazi földolgozása és kiadása pedig a magyar
tudományosság érdeke.
Legyen szabad, hogy e bevezető értekezést a
következő szavakkal fejezhessem be. Magálnvn
az a meg sem támadható tétel, hogy a természet
jelenségeinek fölismerése csupán csak induktiv
eljárás mellett, tehát tapasztalati alapon lehet-
séges, és hogy a tapasztalás sorozatai, lényeg
szerint históriai menetet alkotnak, a mely annál
értékesebb, minél teljesebi), tehát minél inkábl)
megszakítás nélkül való folyamat, mindez vilá-
gosan arra utasít minket, hogy mindazt, a mit
az előd megállapított — ha maga nem tehette :
az ntód juttassa érvényre : ebben rejlik a histo-
'líotciiui iyiu\ cviiialid) — unt mid) ío aii<i,^u=
bviicfeii — «lege artisn uor, alá cv Die ncrçitet;
cl) e li bo ìli et 1)0 bo auf bov bamalo iiiiii)lid))'t broi=
teflon Wvuiibliitio ainiu'iiboto uiib foinon niitoifd)ei=
biniiu'u ,ìu (^)vuiibo leçUc. ÎDie ^niïciiuui foiiioô t^üx-
i^cl)Oiiè boiDoifot ii)irf(id) uid)tö bcffor, als bnfî or
aud) foldjo orotiíd)c '■iHii^olforuicu iii bon .íirciö foi;
lier 'i<eniIoid)uiigen ^oti, iucid)e niid) nad) boni
Í) e 11 t i i] 0 11 Staube b e r 3B i f 1 e n f di a f t m i t
b 0 m Pastor roseus in o i u u ii b b i e f e 1 b e
@ i) ft e m ; Öi r u p p e g e 1) ö r e u u u b i u 3.Í etra d) t
01 e ä Ü 0, 0 u m o r b e u ui ü f fou.
iiJie ill bov (^ohje ber ä^oarbeitiiiu^ ovfid)tlid) ii"t,
joii "^ietéiuii in bon Soreidj feiner 'isorölcid)uiujen
an er ft or ©tolle bie Wraciilibon; unter bic:
feu befonberô ^tw Pastor griseus, Ijeute Acridothe-
res ginginianus : Pastor -Jalla, lioute Stnrnopa-
stor Jalla iinb bon Pastor tricolor, Graculopiea
melanoiîtera, meldio laut bom britifdjeii EalaloçU'
and) honte in bie Unter fa mill e Sturninae
cieí)öveu: fio fi lib orotifd)e Àovmen uiib
gaui V id) tig ,ìuin 3'i"-'rft' '^'''' *i lun-af teri=
fierung beo Pastor roseus mit in bio '-Hov:
g I e i d) u n g ei n b e 5 0 g 0 n.
rie Uinfid)t iinb ©orgfalt ^n'tenpi'è aber
d;arafterifiert überbies uod;, bafe er awú) bie Stur-
iiiden eiiigotioub in 'i^etradit ^og, ioe[d)e betreff ber
gcuovifd)on ì'ifpofition boi ben älteren ','lutoron
eine grofîe Miotic fpiellen, mie bioQ bio auf bon
Pastor roseus angoioenbeten 33eneunungen Turdus,
Stnrnus, Menila xmìi Merle beutlid) beiDoifoii.
^)\aÁ) biofen unterliegt 00 feinem 3>iH'ifel, bafs
boriivnití)ologifd)e9iad)lafi3-®al«i»pu "■^U'téiuji'ê
nievíiHin, beffoii loaíiro 'Soarboitimg iinb ^lovauê;
gäbe aber baô ;^siitoreffe ber nugarifcben ÍÖifíen=
íd)ttft ift.
(Sé fei mil' geftattot, biofeeinleitouboJüibanbtung
mit folgeubeii '^«iovton bofdiliofiou 311 bUrfoit. iScr
uuantaftbave 3aluin unb für fid), bafî bio ©rfeiinti
uifî ber Síatuverfdjeinungen rein iinv Mud) inbiiotií
ueâ 'ÍHn'fat)reii, alfo auf pafitii'om Wniubo inöglid)
ift niib baf, bie :)ieií)eiifalge bor lSifal;niiigon bem
aBefen iiadi einen lìiftorifdjen ö'i-''i"tö"ii9 bitbet, ber
befto luortDoUev, jo uollftänbiger, mitl)in io mef;r er
ein ^liorlanf obuo Untorbred)iiiig ift, allbioó meift
flav barauf bin, bafì alloè, luaö ber 'iiorgänger ev--
forfdite ol)ue es 3uv ('■ieltung bringen jii föniien :
b 0 V "ül a d) folg e r 5 u r (•>) e 1 1 n n g i u b v i n 9 e u
Ijat. ^lioviii ift bio öntnbbebingtiug beo Ijiftovifdjen
mi
riai folyamatuak tehát — helyes irány mellett —
a haladásnak alapföltétele.
Legyen az bár korok áramlata, nemzedékek
elfogaltsága, testületek korlátoltsága vagy érdek-
csoportok rosszhiszeműsége, mely a históriai
menetet megszakítja, még pedig oly tények elfoj-
tásával, a melyek értékesek, a históriai menetet
fejlesztők: a megszakítás mindenkor azt jelenti,
hogy a következő nemzedékek sisyphusi munkát
kell, hogy kezdjenek. Hogy pedig ez a boldog-
talan művelet nem áll sem a tudományos hala-
dás, sem egy adott nemzet közművelődésének
érdekél)en : azt bizonyítgatni fölösleges.
Ezeknek tisztatudataserkentettarra a harczra,
a melyet két évtizeden át Petényi J. Salamon
iratainak érdekében folytattam. És valóban éle-
tem örömét találom al)l)an, hogy az elhunj't
tudós fáradozásának gyümölcsét letehettem
annak a tudományos intézetnek az asztalára,
a melynek ő oly buzgó tagja volt s a melynek
iratait örökbe hagyta.
(Voi'toûiic\eô, íiaÍK'r - lu'i vicbtiiu'ui liuró — ^to
(''irunbbePiiu^uiui íoc Aortfcíiritteo enthalten.
2eí eo í},íeiá} Ströntiiiici &er '^ieriobeii, iforurteil
Der Weneratioiieii 3ie)d)vaiiftl)eitíer .í^őrperfchafteii,
Uebedooűeu öer BeitiU'iioijoii, mao Sen [;iítorifd)cn
(••iang nnterdridit nnb íumr Durdi li-rfticínnc-i foldjer
3'(intíad)en, uiek'he für ben l)iftoviíd)en C'iano, \v(xt=
noli fino: öie Unterlned)inui bebentet jebeciuial fo
niel, bafí bic foliU'i'ben (^lenevationcn eine Sifi);
pfniê:9(rbeit beginnen niüjíen. Ta\] aber biejes nn--
glüd'ielicje Söegiiuien lueber im òintereife beê unífen^
: fdiaftlidien (Vortídirittee, nod) in bent ber allgemei=
' nen Silbung irgeiib einer 5íatinn ftebe, bebnrf feines
"l^eiDeifeo.
Tnê flave Éinfet)en biefer T'inge mnntevte
mid) jn ben .Hainpfe anf, ben id) ^loei :,Vil)i"5eí)nte
t)inburd) im .^sntereiíe ber ©djriften :is. ©álamon
^^4etéui)i'ê ftìljrte. llnb id) ftnbe iinrflid) meine
Sebenêfrenbe baron, bnfî id) bie Àrud)te ber 330=
mübiinöen beê nerftorbenen ftelebrten nnf ben íTiíd)
berjenigen roitienfdjaftlidjen Slnftalt nieberlegen
tonnte, ber er ein fo etfrigeè Uïitglieb gemefen nnb
i ber er feine 3d)riften binterlaffen bat.
lUebetjeltt uon ®r. gerb. Ärammer).
Pastor roseus Liun. Pásztormadár.
Petényi Salamon J. hagyatékából feldolgozta
CsöRGEY Titusz
a M. 0. K. r. gyakornoka.
Egy szines táblával.
Pastor roseus L. öcr líoscnstaar.
3(110 bem ^anbfcíitiftlic^en Íiadjtafee 3. ©álamon ^:peiem)i'a.
Gearbeitet con î^ituo (Sförgei;.
orb. ípracticanteii bet U. D. S.
aJiit einer colorirten îofel.
Farn.: STÜENIDAE.
Geu. : PASTOR, Temm. (Nomadites, Petényi).
Pastor* roseus IJnué.
Pásztormadár. M. O. K.
A'emi elnevezés.
Nomadites Petényi ; Menda, Briss., Koch,
Aldrov., Naum. ; Pastor, ïemminck (Manuel
d'Orn.) ; Gì-nciiìa, Cuv. (le Eègne Animai T. pre-
mier pag. 321); Boscis, Brehm (ebből: ßoaxo =
pasco és ßooxoc = pastor) ; Thremmaphiliis,
Macgillivray (ebből: d-{jé\i.\t.o. = marha és 'f,'.koz =
barát); Psaroides, Vieill. ; AcridoÜieres, YieWot.
]\Iagyarul : Csacska, Csacskamadár.
Fam.: STUENIDAE.
Gen. : PASTOR, TEMM. (Nomadites, Petényi).
Pastor * roseus, Linné.
üNofcnftanr.
©eíd)led)tC'iuuncn.
Nomadites, ^ e t é n i) i : Merula, 33 r i f f., k o d),
3tíbroii, 9íanmann, Pastor, 2^ e m m. (Manuel
d'Orn.); Gracula, (Suü. (le Eègne Animal, T.
pag. 821); Boscis, 33 rei) m («on ßoaxü = jmsco
unb ßooxoc =pastor); Thremmaphilus, 3)î a e g i 1 1 1=
crai) (üon a-páfijia = ^lîinb unb 'fiXoç = greunb);
Psaroides, 3s i e i 1. ; Acridotheres,, 33 i e Í 1 o t.
^11 Ungarn : Csacska ; Csacska-madár.
* Petényi kéziratában nemi név gyanánt «Nomadi-
tes« áll. Lásd külünlien a bevezetést. H. O.
* 33ei íp e tenni fte[)t natiirlicí) aB ©enuênnmeii
«Nomadites».
162
A'émetül: Staarnnìsel, Vielivogel. Atzd. Gril-
lenfresser, Voigt.
Lengyelül : Gmarek. Drozii.
Szlovén nyelven : Drozgéla, Droseg.
Tótul : Sh-olnik.
Hosszas megfigyelésekre támaszkodva adtam
e madárnak a ajS'omadites« nevet, származtatva [
ebből : vofiác = pascualis = in pascuis degens :
cum reliquo armento = nyájakkal, vagy mint :
nyájak állandó hely nélkül kóborló és vo^.aò:v.óc
= nyájhoz, pásztorélethez tartozó, mint bar- 1
mok a legelőn kóborló. Két fő jellemvonását
adja e név, mert csakugyan a barmokkal él ,
együtt s mint azok, helyről-helyre vonul. 1
Linné épp oly hibásan sorolta a pásztormada-
rat a Turdus-félékhez (Gmel. : Linu. System.
I. 2. pag. 819), mint Scopoli a Sturnushoz, me- ;
lyek egyikéhez sem tartozik teljesen. Ez okból
állította fel utóbb Koch (Baier. Zoolog. I. pag.
242) Aldrovandi nyomán a «Merula» nevet, de
mely a Turdussal azonos, tehát nem találó.
Temminck látszólag helyesebben nevezte «Pa-
stor»-nak, s ez csak annyiban nem talál, hogy a
pásztor hivatalból őrzi a nyájat, a madarat pe-
dig saját haszna, a megkönnyített táplálkozási
mód húzza a csordához.
Cuvier egyrészt a «Gracula» -félékhez sorozza,
míg másrészt tudtán kivül ettől a legközelebbi
rokon nemtől újra elválasztja, midőn a Gracu-
láhüz azt a jegyet fűzi, hogy «a szem környe-
zete csupasz», mi pedig az említettre nézve ép-
pen nem áll. Valamennyi Pastor-félének, miket a
bécsi császári gyűjteményben s a Feldegg-gyüj-
teményben (Karlsbad) megvizsgáltam, csupasz
bőrrel van a szeme körítve (így a Pastor griseus,i
tricolor, Jalla), míg az igazi Nomadites-félék
szemkörnyéke tollas, mint a Pastor pagoda-
rumé^ Bengaliában.
Viellot ((Acridotheres»-8ze (ebből: àY.[Aç =
sáska és valószínűleg ebből: dïipEo[j.at = űzni)
csak félig talál, Brehm «Boscisn-sza pedig csak
ugyanaz, mi a Pastor.
' Pastor griseus a British Museum 189(j-iki kataló-
gusában az Acridotheres giuginianus néven található
(pag. 85), a Pastor Jalla ugyanott = Sturuojiastor Jalla
(pag. 57), a Pastor tricolor — Graculopica melanoptera
(pag. 78).
" Pastor pagoflarum = Poliopsar malabaricus (pag.
481.
Seutf á) : © t n a V a m foi: ~íi i c f) v o i\ c I ; í( (5 c í :
©riílcnfrcffcr; Ííoic\t.
^^iolnifd) : Gmarek ; Drozd.
SÍrainifá) : Drozgéla ; Droseg.
^iírd) fftiuiore ^i^eoluulitiiiu^cii gcfiilirt, (\ah ié
tiiefeurHogel Pen3iaiiicu «Xomadites». Uni jiimv:
vo(j,á<; = pascualis = in pasciiis degens cum re-
liquo armento ^ mit i'ieíiliceríien oíer luíe 'iUeí)--
t)eerbeii o()uc feftcii Si(5 iuiil)cvid)UH~itciiö ; voiiaStxóc
■--= 311111 ílticliniciDeii otícv .'oivteiilclu'ii i^'Obrioi; wie
iüel) ouf ber iBeitic Ijevuniftvcifeiib. ®loid)bcbou
toiib mit vo'j.aoícrj:. Seine délben ."òauptcbaraFtere
brürft bieíer3íiime auc., bn er çiviHîtentlieilo mit unb
um ï>ai) lueibenbe "l^ielj lebt unb doii Ort ,iii Drt,
»on i'aiib Sil i'aiib lievnm.^ielit.
Sinne redjiicte biefeu ^ußel mit bemfelben Llii;
redite ju IMrdus (Gmel. Lin. System L2. i^ag. 81'.)),
mit roeíáiem ibii ©eopoli (Ann. I. p. l:'.s^ ,511
Sturiius ,iä[)(te, jH iiuidien beiben ev biirdinnê nid)t
ganj geljört. 3liiô biefem ©ninbe ftelite fpäter .slodi
(Soter. 300Í013. I. p. 242) und) 3tlbvüunnbi ben
9íamcn «Merula» auf, ber aber mit «Turdus»
gieidjbebeiitenb, ba()er unpraftifdi ift. 2:emmincf
i)at iljii mit luelir, menu aná) nur fdjeinbarem
i)ied)te Pastor genannt, roae er barum nid^t ift, ineil
ein .<òirte auè ''^^flidit fid) bei ber .s^'erbe auffiält,
luäljreiib biefeii "Inigei ber (iigennutì, bor erleiditote
Sufeftonfaiig an òa^ ^ì}ìel) fid) anfd)lie^en läfet.
(inni e r jäblt iljii einorfeitô 311 « Gracula» , trennt
il)ii aber anborfeitö uubeimif;t uoii biefem, iljm
äl)n[id)ftoii ©ofdjlodite burd) bio (iiiaraf'torifiernng
ber Gracula: «um ìfaè 3(uge eine itad'tc ©teHo»,
roaS unfer !i<ogeI gar nidit (jat. S^vax fiiib bie 3(u=
gen bor fämmtlidieii Pastor, bie id) in bor Faifer:
lidjen iiiogolfammlung ju SBien, foiuie in ber ^elb:
egg"fd)oii 511 Karlobab untortndite, mit narfter
.i^aut umgeben ifo bei Pastor griseus ^ tricolor.
Jallaì, bod) bei ben ed)ten Nomadites=2írten ift bie
3(tigenumgebnng ftetô befiebort, luie 5. '1>. bei
Pastor pagodarum.^
aSieliot'è «Acridotheres» = .öeuid)re(fonjäger
(üon àxpiç — ^eu^a)xeäe tiiib t)ielleid)t í>-í]pío|jLat
= jagoiiì besoidjnet nur tbedmeife bio l'ebenêart
biefeo trogolo, unb 33vobiii"è iV'iieiuiung «iJoscis»
bebeutot baèfelbe mie Pastor.
' Pastor griseus fiiibet fid) im Siataloge bea «British
Museum 18!)0» unter öeiuíínmen Acridotheres ginginianus
(pag. 85), Pastor .hilla bnfelbft = Sturnopastor Jalla
{pag. 57), Pastor tricolor --: Graculopica melanoptera
(pag. 7S).
" Pastor pagodarnm = Poliopsar uialaliaricus
(pag. 48).
1(j3
,Yenii jegyeh.
Csőr: jó erős, hosszú és hegyes, orma tom-
pítva éles ; oldalt összenyomott, élein bevonva ;
a magas, gyengén elkerekitett, a homlokba he-
gyes szögben nyúló felső káva tövétől kezdve
gyengén hajlott, élezett csúcsa előtt kissé ki-
vágva: a szájzug hullámszerűen előre s hátra
hajló — mitől az alsó káva tövén nagyon ma-
gasnak, a felső ellenben oly mértékben kivágott-
nak látszik — mélyen behasított s csak felülről
szegve sűrűn álló, egyenlően rövid sörtékkel.
Az orrnyilasok a mélyen beuyiiló homlok
tövén kissé oldalt feküsznek s annak rövid, fosz-
lott tollaitól fedvék, tojásdadok, egészben nyíl-
tak s átlátszók, csak felülről szegve duzzadt,
fülkagylószerűen kivágott börhékávul[tehíú nem,
mint Naumann mondja, duzzadt bőrfedővel, sem,
mint Brehm állítja, tollas bőrrel egészen vagy
részben fedve!); belül kanálszerű likacsos le-
mezzel ellátva.
A «í/t'?í'23orczogósan hártyás, gyengén lehajló,
felül laposan csatornás, alól elkerekített, jól
kiölthető, hegyén erősen bevágva, oldalt rojto-
zott; a garat széle s a szájpad hasítéka erősen
fogazott, az utóbbi elől három púpmirigygyei
ellátva.
A szem középnagy, a fej közepe táján.
A fül nagy, lapos nyílású, ritkásan fedve
rövid tollakkal.
A fej hosszúkás, előre keskenyedő, hegyes
alkatú.
Nyak középhosszú, oldalt kevéssé laposra nyo-
mott.
A begy kissé lecsüngő, mit a dús, foszlott tol-
lazat hoz létre.
A lábak a seregélyéhez hasonlóan jó hosszúak,
erős szerkezettel ; a lábszár aráuylagosan hosszú,
a csüd rövidebb, oldalt erősen összenyomott,
hátul éles, egészben nagy szaruvértekkel födve ;
a külső lábujj a középsővel — utóbbi karmával
együtt oly hosszú, mint a csüd — hártyával
egybekötve, alig hosszabb a belsőnél, míg a hátsó
a legrövidebb, de legerősebb is. A belső s hátsó
ujjnak közös a bütyke.
Igazi, futásra termett seregélylábak.
A karom erős, hajlott, élezett, hegyes ; a hátsó
ujjé a legnagyobb, ívben oly hosszú, mint
az ujj.
C<(e|'tl)lc(f)tê>fciiiijei(f)cii.
£cf)nalie(: jicmlid) ftarf, laiu} uiiö ípili, am
íKücfen ítuiiipfineííerfönnii} ; an Sen Seiten ,íu:
Íaninienc3eörüd:t, Sd^neíben eingeüOc^eii ; Per ()ol;e,
id)umdi adçierunbete, in einem fpitum iiUnfel in öie
■ctirne í)inanfűie()entie Oberfiefer uon feiner ilUivjet
an fanft geboijen, oor ber fdìarfen Spi^e fdjiuad)
aneijeíd)nitten : bíe SOíunbunnfeí beinal;e in einer
SBellenlinie nadi porne unb nadi íiinten iiebogen —
uiobnvd) ber Unteifieferanf feinem örunbe fe[)r er^
[jö[)t, ber Dbevfiefer aber ane9efá)nitten mirb —
uH'it gefpalten nnD bíofe dou oben mit bic^tftel^euben,
gleid; furzen ÎBovftd)en begrenjt.
Sic 3ittfenlöd}er an ber tief lierabreid^euben
©tirnmnräei etumê feitlid) liegenb unb uon bem
fnrjen, Î^aariijen 6ieftebcr berfelben oben eingefaßt ;
oual, ganj offen nnb bnrd)fid)tig — bloô uon oben
biird; eine gebnnfene, etiuaê otjrförmig auê=
gef djnittene .'ô a u t f d) m i e l e übergvenjt laífo lueber,
mie 9íaumann fagt, burd) einen anfgeblafcnen
fitautbecf el, nod), mie eê 33 r e 1; m befdjreibt, burd) eine
mit Gebern befedte §ant íjaíb ober jnin 3:()etí ie--
becftli; iinunlid) mit einem Iöffeíf5nnigen8d)nmmm=
blättdien oevfeljen.
3nnge, fnorpeíljanttg, feid^t t)erabgebogen, oben
fíad)rinnenförmig, unten abgerunbet, jiemlid) oor=
fdjneUbar, oorne bebeutenb eingefcf)nitten, beiber:
feite faf érig; bie ©d^lunbbegrenjung, alá au(^
ber Dbergaumeneinf d)nitt ftarf gejdljnelt,
Setjterer üorne mit brei ^öcferbrüedien oerfeíjen.
3tuge mitteIgrof5, in ber Eopf mitte liegenb.
Sie Dl;ren mit großen, flad)en Öffnungen,
fd)ütter, b[of3 mit fnrjen ^vebern nberbecft.
Sïopf tänglid), nad) Dorne fid) fpi^ r)erfd)mä=
levnb.
^alö mittellang, feitlid) etmac ftadigebrttdt.
Ser Ero pf etmaê l)erab()ängenb, l)ert)orgebrad)t
burd) hau reid)e, etmaó äerfdiliffene ©efieber.
Sie ^üfee mie bei ©taaren äiemtic| taug, ftarE
gebant; ©d)ienbein iievl)ättni6mäf;ig lang ; berl-anf
ctiuaô fürjer, feitlid) ftarf änfammengeprefst, Ijinten
fd)arffantig ; im ©anjen fdjütter, aber ftarf geta=
felt ; Síneenje^e mit ber 5Diittleren — meid)' lettere
fammi j^ralíe mit bem l'aufegleid) lang — bnrd) ein
,*oäutd)en uerbunben, fanm länger ale bie :òiinere,
mä^renb bie Ê'uterjelje bie fürjefte, aber ano) bie
ftiirffte ift. Sie iiuiere nnb ()intere 3ef)e ftef)«» "»f
einem gemeinfd)aftlid)en 23allen.
ed)te, jum Saufen eingerid)tete, ftaarartige pfee.
Sie Erallen ftarf, gefrümmt, id)arffd)neibig,
fpilug; bie ber .sMnterjeí)e am grbfîten, im33ogeu fo
lang, mie bie S^í)i felbft.
ICA-
Száfiiij a farok közepéig érö, keskenyen he-
gyesedő; áll 19 ruganyos evezőtollból, melyek
elseje alig V7-ét teszi a másodiknak, mely va-
lamivel hosszabb a harmadiknál, e kettő alkotva
a toll hegyét : az egymással egyenlő I (i-ik és
17-ik evező az összecsukott szárnyon középen
áll a 9-ik és 10-ik evező hossza között. A farok
12 tollas, középhosszú, kevéssé ívesen kivágott,
a farkalja tollazatából */.s-ad i'észben fedve.
A lolluzat kissé durva szálas, de tömött, szé-
pen elsimuló, selymes tapintattal.
A lörzs zömök, elkerekitett kúpalakú.
A tápláló csatorna tágas ; a gyomor erős
izomfalú, vastagon mirigyes bőrrel bélelt: a
végbélböl "2 kicsiny, megnyúlva tojásdad vakbél
nyílik ; a máj igen nagy, úgy az agyvelő is.
Keyserling és Blasius e madárnemet az Ének-
lők (Oscines) rendjébe, annak 13-ik családjába s
a Seregélyek (Sturnus) nemébe állítják, így
adva a jellemzést: «Sercgéljiek: a 2. és 3. evező
alkotja a szárny hegyét s jóval hosszabb a töb-
binél ; a i2. evező leghosszabb (gyakran a 3-kal
egyenlő Pet.); az orrnyilas tojásdad, felső s alsó
széle a tollas saroktól kerítve ; a csőr geriueze
az orrnyilasok fölött nincs benyomva s mélyen
benyúlik a homlokba ; csűd elől táblás . . . stb.
«Merula-f élek rendje: a csőr tollas sarka az
egész orrnyilas fölött elnyúló ; a csőr oldalt össze-
nyomott, a felső káva magasabb, mint széles ;
a farkalja tollazata a fark ^/s részét fedi ; a fej
megnyúlt tollakból alakult tollforgóval. Pásztor-
madár.
Kiadott munkájukban a Sturnus és Troglodí-
tes neme közt található.
Sie S'íi'UH'l eneicí^eii öic ^Schioaiiiiuitte, fiuí
ídimaí uiib fpilú(^ : bc)te()oii aiiê 1 9 c(a|"ti)d)on
3d)uMlnlU"e^erlI, Pevcii (írfte fainii V't ber ä'iHnteii,
uieíd)c etiiiaô läiiiUH" alo Me dritte \\nì> mit biefer
Me ^-lüijelHntu' bilbet; bie H)=te unb 17-te ©djiuiii:
flen fiiib lìleidjhiiui uiiP erveidien ani i^efdiloiienen
À'fiigel bie '§ì\ttt jiuiidìen Per 9 ten unb lOteu.
©d) roana IS^fcbvicj, ndttellang, i^an^ fd^roac^
ausiievänbet, non Unten sn '^/a debecft.
^aò Wefiebev etiims berb, aberbidjtunP fdjon
aniiegenb, non einem feibenartigen @efül)l.
iî)ev 9ìiint).if gebrnngen, fibgernnbet fouifd).
®ie @v elf erői) re roeit: ber ilfaiien febr mito:
eníöé, innerlid) mit bicfer 5d)iuieil)aut gefüttert.
33om ÍJiaftbarm beginnen ^^luei (änglid)ouaIe, fíeine
Sölinbbíívme; bie Sebev mie and) bas Webirn febr
groíí.
K e i) í e r I i n g unD 33 1 a í i u o ftellen biefe ©attung
in bie Drbnnng ber ©anger (.Oscines), in béren
13 te (^amilie nnb in bao (Üefdjíedjt ber ©taure
(Sturnus), bereu ßljaroftere fie folgenbermafîen 011=
geben: ubie á. nnb 3. ©d;roinge bitben bie (^lûget:
fpibe nnb finb bebentenb größer als bie (^olgcnben;
bie -2. am längften lid; fanb fie oft mit ber 3:ten
gíeídiíang!); haè Sîafenloc^ ooal, beffen oberer nnb
unterer 9îanb l'oii ber ©dìiieppe umgeben, an ber
ftdj über bem Jìafenlod) eine uorgeftrecfte ©pitje,
unter bcnifelben eine tìrfe bilbet; bie '^•itite über
ben ííafenlödierii nid)t eingebrücft, tief in bie fiadje
Stirn eiiifpriiigenb». — «SMe Sänfe norn getn^
feit» K.
(Sbaraftere oer Merula : <(3)te ©d)neppe am
©djunbei ragt über daô ganje 'Jkfentod) tjin; ber
Sd)nabel feitlid; jufammengebrüdt, ber Cberfiefer
i)'òl)ex ale breit ; bie unteren ©tíjmaujbedfeberii be--
beden Vs beê ©d^roaujee ; Kopf mit einer ^aube
oeriäugerter Gebern. — «^irtennogel« :e.
Sie ftellen ben ipogei nad) ben Pyrrhocorax unb
Fregilus, äroiid)eu Sturnus unb Troglodytes.
ir,r,
A Pásztormadár összehasonlítása a Gracula-félékkel (Graculidae), Seregélyekkel (Sturnidae), Rigó-
félékkel (Turdidae) és a Sárgarigóval (Oriolus galbula.)
Graculidíe :
Seregélyek :
Sturniilrt- :
Kigófélék :
TurdiclíP :
Sárgarigó :
Orioliis galbula :
Csőr: mint egész alkata
úgy fsöre is leghasonlóbb
a Pásztormadáréhoz, de
ezé mégis nyúltabb, he-
gyesebb, erösebbeu haj-
lott s egészben aránylag
gyengédebb szerkezetű.
Orrlyukak : tökélete-
sen jBegegyezők a Pász-
tormadáréval.
Felülről s alulról la-
pozva nyomott, mint egy
csipó'fogó s csak elül vau
gyengén lehajtva, tövén
egyenes ; hegyén tompí-
tott s lapos, í'ogkimetszés
nélkül ; mindkét káva
gyengén ives, elkerekített
de igen éles hegygyei ; a
szájzug felül s alul erős
sörtékkel körítve.
Hátrább állók, kere-
kebb tojásdadok és jó ke-
mény, íves bőrrel félig
födöttek.
Láh: mindkettőnél teljesen megegyez a Pásztor-
madáréval, de a Graculáé aránylagosan mégis
erősebb.
Szárny : rövidebb, a
húsz evező-toll közül a
harmadik jóval hosszabb
a másodiknál.
Farok: végén jobban
elkerekített vagy épen le-
gyező alakuan lépcsőzetes.
ToUazat: nagyon ha-
sonló a Pásztormadáré-
hoz : olyan a tömöttsége,
oly módon nyúltak meg
a nyak s fejtető tollai.
Csak tizennyolcz evező-
ből áll, köztük az első alig
rövidebb a másodiknál,
mely a szárny csúcsát
alkotja.
Rövidebb, szélesebb,
jobban elkerekítve ; jóval
rövidebb fai'kalja s hosz-
szabb farkfedő toUnkkal.
Durvább, de egészben
szintén nagyon hasonló
az említettéhez.
Törzs: laposabb, egyen-
letes szélességű.
Sokkal egyenesebb,elül
tompább, tövén aránylag
keskenyebb ; kevésbbé és
tompább szögben nyúlik
a homlokba ; a hegy felé
eresebben bevont élekkel,
mely kevésbbé laposra
nyomott.
Csupasz, lágy bőrbéka
által ívessé téve ; ritkás
sörtetollaktól környezett
s részben azoktól fedve.
Láb s lábujjak sokkal
gyengébbek s karcsúbbak,
inkább csak ugrálásra
s ülésre valók, mint sebes
futásra.
Nem oly hegyes, az első
evező többnyire Vs, néha
Vi vagy ',7 részt akkora
mint a második.
Rendesen hosszabb,
ívesen kivágva, majdnem
egyenlő hosszú farkalja s
farkfedő tollakkal.
Hasonló tömöttségü s
tapintatú.
Jóval zömökebb.
Itt is hajlott, de tövén
sokkal szélesebb s maga-
sabb, hegyén tompább,
orma nagyon tompa szög-
ben lép a homlokba ; száj-
zug alig hajlik befelé s jó
hosszú de ritkás sörték-
kel van körülvéve.
Visszásán tojásdadok,
egészen nyitva ; nagy nyi-
lassal, melyet csak kívül-
ről szegnek vagy födnek
gyér sörték.
Sokkal gyengébb s rö-
videbb, az ujjak s a kar-
mok is rövidebbek, az
utóbbiakkevésbbé görbül-
tek ; egészben véve se ug-
rálásra,sem futásra,csakis
ülésre való láb.
Az első evező fele a
másodiknak s ez is sokkal
rövidebb a harmadiknál.
Rövidebb, egyenesen
elmetszve.
Lágyabb, mint a Pász-
tormadáré.
Sokkal zömökebb,
mondhatni otrombább.
Aciuila. 111.
22
ir,r,
;£er Dîofcuftnnv mit Öcii Winciilii=ü(vtcu (Qraculidœ), mit «tnni-cii (Sturnidae), ^voffclii (Turdidae)
uni mit öciii '^íii'OÍ (Oriolus galbula) t)cvnli(i)Cii.
Graenlida-
©taare :
Stoffeln :
Tuidicla' :
í(}iroI:
Oiidhis gallinla :
3d) Italici : mie íie ganse
tìcftnli, ift and) îicr èdiiui;
bel bem beo í)(ofeiiíUuiveo
am äf)niidjfteu, bod) bet bie^
fem mct)r iieftrerft, fpil}iû(er,
meíjr gebogen, überljaupt
üon einer feineren iiitbung.
iion oben nnö unten mie
eine "^-^injette brcitgebrürft,
nur gans uorne leidjt l)erab=
gebrürft, leinten gerabe,oorne
abgeftumpft unb breit, ol)ne
allen ipitjeneinjd)nitt; beibe
^îinnlaben fiad; geroLÍlbt,mit
nbgerunPcten,aberfel)rid)ar^
feu Spinen. 3)ie 93hmb=
miufel üon oben unö unten
«on ftarfcn Surften bcgvenjt.
Ä>iet geraber, uorne meljv ülud) meniger, fauni et=
abgeftumpft, am ©runbc mas gebogen, oorsüglid) am
i)erl)altnifìmaf!ig fd^ntäler, Ükunbe uiel breiter, l)öl)er,
meniger unP ftumpfer in iie ftumpfcr ; oben in einem
Stime l)inaufgel)enP, bie iel)r ftumpfen ^h^intel in bie
'£d)neiben uorne mcl)r ein- Stime trctenb. Tic I1iunb=
gcjogen, ©pi^e mef)r iufam= mintel fauni etuui'? einmärto
nicngebvüdt. ! gebogen unb mit .^iemlid;
1 langen aber fdjütteren .'paar-
borften überberft.
'Jiafcnlöd)ci- : gau^ mie
bei bem Siofenftaar.
Sie fteljen met)r in Per inni oben iur .yiilfte ìkrtei)rt eifoiiuig, gan,^
Stime äurücf, finb abgerun^ burdj eine narfte, meid)e frei, bie grofjen Cffnungen
beter ooai unb burd; eine j .sjautidnoiele mcljr-ioenigcr blof? auf ber ^Jlufjenfeite
Siemlid) [)arte,genmlbte ,V)aut : übermölbt unb mit id)ütteren burdj fd)üttere Ì'iaarborftdjcn
l)alb iierfdjloffen. iViritl)aaren Oegreuit ober begrenjt ober überbedt.
bebecft.
JÇ-iifjc : beiber xHrlen nut benen bccoKofeiiftaareo üon (>-ü);e unb ocbeu oiol l^iel für;,er unb fd^madjer,
ganj gteid)er Struttur, nur finb bei ©raeula uerbaltnip: fc^mädjerunbfdjIaMter.mcbr aud) bie :-5el)en unb .Sirallen
mä^ig nod; ftiirt'er. nur jum .s^üpfen als s""i türser, bie iicl^teren meniger
fdjnellen 'L'aufen geeignet, gefrümmt; im ©an^en meber
äum >>üpf en,nod) ,^um iiauf en
fonbern blof; jum ^■eftí;alten
geeignet.
;Çl«flcl: für.^cr, .^íiiblt ilìtftebt nur ano ad)tíel)n íVH'niger fpilîig, bie erfte 2>ieerfte3d;minge Vsber
i20Sd)nnngen, barunter bie Sd)mungfebern, mouon bie ; turje Sdiuúnge meift ' a, fel; ,^meiten nnb biefe aud) beben
britté bcbeutenb langer als erfte taunt etmas turner, alò ten V4, l)őd)ft feiten ',7 ber tenb tür.^er als bie brittc.
bie ämeite. ' bie langfte ^meite ift. ,^meiten.
3d)tU(tH,; : am (Sn»e Mürber, breiter, mel)r ab; ' (^k'möi)nlid) länger, meift .sUir^er, nome une gerabc
mel)r abgerunbet ober gar
fäd^erförmig abgeftuft.
Wcficöcv : ebenjo n>eid),
niie bei bem ïïlofenftaare,
and) bie Sd)citel= unb .Cials;
febcrn in gleid;er 3Beife
uerliingert.
gerunbet, mit uiel fürseren auögefd)nitten, mit beiiuil) ,,tH^cfciinitten.
Unter unb längeren Cber= \ gleid)langen Dber; unb
fd;manäbed'en. ! Unterfd)manäbecien.
Serber, abgerunbeter.
2lieid)er alo bei bem
9lofenftaare.
Oiiim^f : nu'hr gePrun
geii,flad)er, mebr gleidibreit.
^iiebeutenb gebrungener. -i^j^,; ,|,^,i„. ^^ePrungen,
nuin tonnte fagen : plumper.
I (17
. Iltaláiuis jellemzés.
A pásztormadár- félék l)ái- régebben majd a
rigók, majd a seregélyek, majd a Gracula ne-
mébe soroztattak, lígy külső, mint belső szer-
vezetükkel, valamint életmódjukkal egy külön-
áll() nemet alkotnak. Az utóbliiban a seregélyek-
hez húznak, a mennyiben ezekéhez hasonló
társas életet élnek, költés idején kívül nagy se-
regekben látogatják a legelőket, de kivált a
marhától népes pusztákat, még a seregélyeknél
is inkább ragaszkodva a nyájhoz s a baromtól
felriasztott mindennemű bogársággal, nevezete-
sen tücskökkel és sáskafélékkel táíjlálkoznak.
Nagyon falánk állatok, az említett bogárfajokat
oly mértékben pusztítják, hogy egész tápláló
csatornájuk szószeriut tömve van feldaraliolt,
sőt egész bogarakkal, melyeket alig félig
emésztve adnak ki magukból csak úgy, mint a
csontmadár (Ampelis) a bogyókat.
Délkeleti hazájukból évenkint kivándorolva,
május és június havában kisebb-nagyolib, oly-
kor megszámlálhatlan csapatokban keresik fel
tájainkat, tehát az időben, midőn legkedvesebb
táplálékuk itt is bővében van s ha — mi ritka
eset — nálunk fészkelnek is, megvárva fiaik fej-
lődését, augusztus s szeptember haváig kóbo-
rolnak vidékünkön. Hazánkban rőzse- és tégla-
rakások üregeibe építik 7 — s, ritkán több tojást
tartó fészküket s fiaikkal egy időben s egyszerre
költöznek.
Nem vetik meg az apróbb fajta gyümölcsöt s
bogyót sem s a cseresznyén, meggyen falánksá-
gukkal s a gyümölcs leverésével nem éppen
csekély, • — bár a tömérdek kártékony bogár
elpusztítása által hajtott haszonnal össze nem
mérhető kárt okoznak.
Tollazatúk nem és kor szerint eltérő. Szelíd,
bizalmas állatok; mindenütt gyaki'an hallatott
énekük igénytelen, rekedt, itt-ott flótázó han-
gokkal elegy csicsergő csevegés.
Faji nevek.
Nomadites roseu.^. Petényi ; Merüld rosea,
Aldrovandi, Briss., Koch, Naum. ; Pastor roseus,
Temm., Brehm, Mey. et Wolf; G-raculn rosea,
Cuvier ; Boscis rosea. Brehm.
Rózsaszínű seregély ; Vándor serege ; Tarka
seregély. Apró piros szarka, Jöllmentmaddr ;
Rózsarigó (Erdélyben).
Németül : Rosenfarbige Staarantsel. Naum. ;
(^cfrt)Ii:riiti?i'inciitlMÍiiilirtitcitrii.
S)ie -iibi^el bieicr fôattiiiu'\ liií&en, útmiohí fie
norinalô balt ju íieiiTroiíeíii, [uilö ,;5u Peu Staarcii
ober jur Gracula gcredmct uniiDen, foiuol)! ikrein
äiifeeven unP inneren 'Baue, nlo audi iljren (5if(en=
tlniinlidifeiteu nad) ein tiefonîieres ('"ieidiledjt. ^"sn
íen l'elUercn nbiieln fie meift íicn Staaren. öeiell=
)d)aftlid) mie jeiu', (lalten fie fid) anfser Devi^mt^eit
in cirof3eu Sd)aaven anf ben cU'^ifiötMi "iplä^en, nor:
jüglid) ben uon lueiDcnbem 58ieí) aller 3(rt beiuobn:
ten Steppen auf, fohjen beniîBiel; nod) bai'tnäcfigcr
ale jene, loobei fie bie nom iíieíj anfgejaçiiten ^n^
feften, oorjüiUid) bie ©viiïen nnb ôenfdjreden
abfangen, uiib junir in einer "JJfeiuje, bofe i^re ganje
5îa[)rnng5ro()re ftet'S mit .u'vftürfelten ober ganzen
^nfeften noílgepropft ift, fo baf; fie Piefelben faiim
i^alboerbant unebcr oon fi^ geben — ät)n(ic^er î^-aU
bei ben 3eibenfd)niän3en.
3(115 ihrer füböftlid)ercn.'oeintat aUjäbrlidje íHeifen
nnternebmeub, befnd)en fie jur 3t'it, loo bei une Pie
it)nen beliebteftenSiifeften am ^äufigften finb, alfo in
Pen93îonaten9Jîai nnP ,'\nin,infleineven:gröf5even, oft
un5ät)Ibaren'3d)aaren nnfere ©egenPen nnP bleiben,
falle fie í)ier aud) niften, luaö jebocb íeí)r feiten, biö
ifjre SBrut jnr îvortreife fäljig ift, biê Síngnft unb
September nmberftreifenb Pa. Sie nifteten in nn=
ferem Îniterlanbe in iMirtelboljiianfon, in Siegel^
baufenlijdjern, legten 7^8, feiten mebr ßiev nnP
gogen bann mit ibrer i^'nt anf eiiunai fort.
Sie uerfd)mäben audjbie fleinerenCbftarteunnP
^Beeren nid)t nnP oerurfadjen anf .Slirfd;= nnP
2Betd)felbänmen Pnrd) iijve ßJefriiffigfeit, ale and)
burd) ijerabfdjlagen Pes Cbfteo einen ind)t geringen
SdjaPen, luaê aber mit bem Sïntîen, Pen fie Purd)
ííertiígen oieler iii)äPlid;er ^jnfeften bringen, nid)t
oerglid)en merPen Pavf.
,^l)r @efieber ift nad) Weid)led)t nnP illtev
uerfd^iebeu. ^armlofe, .^utranlii^e Sl^ljierdjen ; ibv
überall bäufig gebövter ©efang ift ein anfprud)lofeè,
ijeifereè, \)k unb Pa mit flötenPen2:önen oermifd)te5
©efcbttiä^.
3(rtiinmcii.
Nomadites roseus, 'ípeténiji; Merula rosea,
3Í ( P r 0 V; 33 r t f f., îiï o d), 3i a u m. : Pastor roseus,
X e m m., 33 r e í) m, M e p. & 3i.> o 1 f ; Gracula rosea,
Êuo. : Boscis rosea, 33 rei) m.
^n Ungarn ; Eózsaszinü seregély : Vándor
serege ; Tarka seregély ; Apró piros szarka :
Jöttmentmadár ; Rózsarigó (in Siebenbürgen).
3< 0 f e n f a r b i g e S t a a r a m f e l, íi a n m. ; í)í 0=
168
Hoseiifarbiçjcr Viehvog el, Bvehm, Mey. et Wolf;
Triftliug, Pet. ; Neiimodi Vögel (Pest körül
1837-ben).
Lengyelül : &tnarek rózowy ; Drozd rózowtj
(lásd: Ziiwadzki: «Galiziscb-bulvoviuische Fauna
der Wirbelthiere«. Stuttgart, 1840. pag. 54).
Szlovén nyelven : Drozgéla rndézh kastá ;
Drosegroshasti {lásd: Freyer: «Fauna der krai-
nisclien Wirbelthierc » . Laibach, 1742. VI. pag.
13).
Faji jegy eh.
A törzs felül s alól élénk vagij fakóbb rózsa-
piros ; a fej s megnyúlt tollakból alakull hátra-
csüngő tollforgója, valamiül a nyak, szárny,
farok és lábszár, úgy a törzs oldalai feketék.
Fiatalok s lujók lollforgója rövidebb, fekete
s rózsás színezetük fakóbb.
Brebm téved faji jellemzésében, midőn azt
mondja: «a szárnyak s farok színe barna — vagy
mint «Handbucbti-jában írja — barna vagy
fekete». Ez csak a fiatalokéra áll, míg öregeké
legalább is bálvány, de inkább sötétfekete.
Keyserling és Blasius így jellemzi e fajt : «csőr
és lábak színe búspiros ; a tollazat (talán a törzs
tollazata ? !) rózsapiros ; a fej, nyak, szárnyak
és farok feketék, fiatalokon barnaszürkék, ez
utóbbiaknak tollforgójuk nincs«.
fen farbiger 33 i e í) i'o lU' (. 93 re dm, 3)íei). il-
aSolf; STriftíiiuj, X^it: Oíeiiniobi ÎUiçuM
(um ^^eftl.
'•^soinifd; : Gmart'k rózowy ; Drózd rózowy (fielje
3 ii 11) it P ,í f i'ö «Öali^ifdi : bufODinifdie %a\\\\a öer
aßirbcltljiere», Stiittcjart J840. pap. 54).
ÍÍrainífd) : Drozgéla rudézb kastá ; Droseg ros-
basti (fielie {^reijer'ê «5«""« ber fraiiiifdioii
3i?ivbertl)iere». Vnibndi 1842. VÎ. pag. 13).
Tier 9ïumpf oln-ii uiib unten mel)r:uie =
u i 9 e V ( e b í) a f t r o f e u voti); b e v £ o ^l f f a ni m t
feinem í)erab[)ttugenbcii (feberbufd), fo
and) ^alê, (^^íüijeí, ®d)u)au5 uub Sdiieu^
bein, bann bic íícibfeiten idiiuaví.
2)er f^ebevbufd) bev :3uuiUMi nnb JBcib;
á)i\\ í ii r i e r, òai, S d) w a v s c u u b ?)f o f e u r o t b e
b [affér.
^rrig gibt 33 r e () in aie f^ecifif c^en 6í)arafter bie
i5^íügeí unb ben '£d;ii)an5 ale « braun », ober im
.^anbbud) «braun ober fdnuarj» an, ba felbe ^[jeile
n)ol)l bei ^migt'n braun, bei l'llten aber loenigftenô
Iíct)t= ober nod) ineí;r tieffd)U)arä finb.
3(rtfeuujeid)en nad) SÍ e u f e r ( i u g unb 3.3 Í a f i n ô :
©d)nabcl nub Aüfee fieifdifarbcu ; ©efiebev u)ielieid)t
9himvfgefieber?!) rofenrotl) ; Kopf, ©urget, Sdjioiiu
gen nnb ©d)U)anä Íd)ii)ar3 ; in ber 3»gíiib braille
grau, oí)uc ."òaube. • — Sìofeiuimfel.
Mértéktáblázat — ^])îaf;=îa6e[ic.
Millimeter
Madár ueme
®eíc^lecl)t
Teljes
hossza
%ota\.--
Sönge
Szárnyak
tárva
(JIugBteitc
Farok
hossza
Sd;n)an}=
Sönge
Bóbita
hossza
Söngebeá
geber=
trnjcfies
Csőr — ©djnatel
Orrnyilasok
3iafenlöcí)ei-
hossza
ívben
%\n ïïogcu
lung
hossza
szájzug- 1 magns- i széles-
tói mérve 3âg^ gége
lunga ber
Ôji'iiung 1)0(1) bief
lang :
m agas-
hossza 1
saga
Imig , ,
Him
93iännd)en
217 .388-5
230 395
237* 414-8
70 \ 24-2
79 —
— 39-5
19-7
22
28-5
30-7
33
7-5 , 6-5
8-8 —
2-2 1 1-6
3-2 2-2
Tojó
ißeibd^cn
204 375-5 70
215** , 388-5 , 72 33
17-5 30-7 7-5
7-5
8-8
— —
* Igen öreg. — «s-cljv nit.
**Igen öreg; négy évi fogság után — ©cin alt; naái uifiiiilnigor (,Sicfanflcnf(l)a[t.
ir,9
Madár npiiie
©cídjlcciit
Hosszúság
— Sänge
Láb-
szár
Csűd
' Közép-
ső Hjj
Karniii
Külső
"ji
Karma
Belső
"jj
Kanaa
Hátsó
"jj
Karma
Schien
bein
Sauf
aiitt.1-
«vnlU-
ílu^eii:
3 e')'-'
Kralle
3niien=
3el)e
Srnlle
Sinter:
Belie
Sralle
Him 1
iliiinndjcn \
39-5
33
2Í-2
1
8-8
13-2
S-S 15-4
9-8
13-2
13-2
Tojó 1
2ßcibd)en |
38-3
30-7
22
S-S
13-2
(V5 : 13-2
e-r.
13-2
—
SZÍNEZET.
Oî'eg Ilim nyaroH..*
Csőr : az alsó káva töve az áll szögletéig, a
felső káva töve csak a száj zug hátsó szélén, to-
vábbá az 01-rl.ynkak kerülete s felső bőrbékája
fekete, kékesbe játszó ; a többi rész halvány
rózsásszürke s a fehéres csörhegy előtt barna-
feketés; az alsó káva feketéje a rózsaszín felé
ferdén rojtozott s gyakran két egyenlőtlen, egész
:2 mm magasságú nyujtványbau végződik; a to-
roknyilás s a nyelv kékesfekete, előbbi sárgásán
szegve, a szájpad s a kávák belső oldala alig
felényire fekete, elől halvány vörösszürke.
Szemcsillaga feketebarna, majdnem fekete.
Lába hússzines szürke, reczézete, valamint a
karmok háta s hegye feketebarnás.
Az egész fej és nyak csillogó kékesfekete,
pompás aczélkék és biborviola fényuyel ; a toU-
forgótól takart uyakszirt egyes szürkebarnás
tollhegyekkel tarkítva. A vállak, a hát egész
hosszában, a farcsík s a test egész alsó fele
gyengéd rózsaszínű, asbestfénynyel a háti olda-
lon ; a hát hosszában mindkét oldalon jó széles,
majdnem tisztafekete szalag vonul a rózsaszín-
től nagyrészt elfödve ; a has oldala részben, a
lábszár, a végbél tája s a farkalja fényesfekete
biboros-zöldesen csillogó, az utóbbi alig itt-ott
tinóm fehéres tollhegyekkel.
A szárnyak, a farok s a leghosszabb — tő-
felükön rózsásszürkén szegett — felső farkfedő-
tollak sötétfeketék erős aczéloszöld ragyogással,
* A szines tábla 1837-iki PBTÉNyi-féle typug után
készült.
ifftvliung.
■Jdtcí Jíiniiiitficii im Snmmcvffeibc.*
Sdjiiatel : 3lu Per Uiitevfiefevnmväel bio au Pi'ii
Sîimmnntel, auf íciii Dbevfieferiuunbe aber blojs
am .tiinterraniie bea 5Diiiiibu)infelö, bami iiin baó
îîafeniod) nebft ber oberen 'Sdiuúeíe beôielbcii,
íd)R)ar5, etroaô ine 'Släulidie ^^ielienb : nbrioienê
lidjtrofenrotíjgran, nor ber ineiBlidienSpi^e brailli:
idinuirjtid) ; ber ^Ifanb beè Unterf ieferíd)U)aríeo ì'd)ief
anötjeranbet, oft in jioei über -2 mm íaiu^en, nii=
ÖÍeidjCii gortfdtíen anêgejacft, oorfpriiuieiib ; ïlhiiib
nub ,3"iiöf bíanlid)íd)aiavs, erfterer çiclblid) einge^
fa§t; Dbergaiinien iiiib bie inneren Äinnfabeiifeiten
fauni bièjiir^alftc fdjmarí, novne biafevotbovanlid).
âliigeiiftern íd)tiiaríbniiin, nom Sdnnarä fauni ^u
uiiterfd)eiben.
^-ü^eftcifdjrotljcU'au, auf ilireii ííafel: uiib Sdjtl:
bereitifdinitten, bann bie Díüíen uiib 3pi^eii ber
Eratteti id)iiinr,v
1)cx gaiiòe lílopf iiiib ^alè glänjenb bítinlid):
fdiroarj mit fd)öueiii flal)íbhuilidj:puvpui-i)iűletten
©djimmer; ber unter bem ^^eberbufd) Derftedte
3iaáeii jeiiít uerein,^elte c)raiibräuiiiid)e J-eberfpiBen.
®ie ©d)ulteni, ijan^er ÍHürfen faniint Steife, fo
and) ber Unterleib ^art rofenrotb, bie oberen 3:^[jeiie
mit einem 3(ôbeftcihinje. Über ben iìncfen (ìebt ein
jiemíid) breiter, bciimíje tieffdjioarjer Streif, ber
aber oom Siofenrottie faft gäiijlid) überbedt mirb ;
3lfter unb sum 2;t)eil auc^ bie íöauc^feiteii, ©d}ien=
bein, foinie bie Unterfdiuuin.ibeden pnrpnnirüii,
ijläiijenb fdjiuavj, bie l'e^teren fauni auf einigeii
{^ebern mit 90115 geringen iüeieiid)en Spileiifierfen.
©aiijer 'Aíügeí, ©diumiij faininl ben (angften,
geiinitjiiUd) auf i(;rcr inneren ©ruiibfaljuen^älftc
rofengrau gefiinmten oberen 5)edeii tieffd)ioorá.
Sic îafel uHirbe nnct) 'ítcténni'^ îDpe von 1S;^7 ners
fertigt.
170
az elöl említett csüI; felső pereinén a szárny
könyökléseig rózsás barnaszürkén, a legutóbbi
csak a frissen vedlett tollakon kevéssé szürkésen
szegve; a farok oldalról tekintve különösen alsó
felén szembetűnő hullámos keresztcsíkozást mu-
tat; a végbéliiyilás tollkoszorúja szennyes ró-
zsaszín.
A szárny belső felén feketésen szürkésbarnák
az evezőtollak, köztük kivált a hátsó szárny-
részletbelieknek s a 2-ik evező keskeny külső
zászlójának hegye fénytelen fekete, csak belső
zászlójuk tőfele szennyes fehér szegésü. A belső
szárnytollazat leghosszabbjai barnás feketék, tő-
felükön szennyes fehér szegessel s fehér szár-
végfoltokkal, a rövidebb tollak ugyanily színű,
de szélesebb körszegéssel; a belső szárnyszéle
fekete, finom fehér hullámzással.
Fiatal híiii nyárou.
Egészben mint az előbbi, csak rózsaszíne
szennyesebb, barnás karminpirosba hajló; a
nyakhátulja s a fej oldalai számos szürkésbarnás
toUhegygyel tarkázva, még atollforgón is akad-
nak egyes barnás tollhegyek ; a torok szürkével
futtatott. A vállak színe vörösesen szürkebarna,
a rejtett vállszalag sötétszűrkén s vörösesen
keveit. A leghosszabb evezőtollak kívül szürke-
barnásau, köztük a középsők hegyükön s mind-
két zászlójuk végfelén szürkefehéreseu szegve.
Valamennyi farktoll finoman vörösszürkén be-
szegve ; a farkalja tollai, \\gy a hasi és alfelolda-
lak s a lábszártollak jó része széles fehérszürke,
a farkfedök ellenben vörösesszürke szegessel.
Általában a toUazat egész feketéje — a toll-
forgó és dolmány kivételével — erősen barna
s szürke színnel futtatott.
Orcg tojó nyáron.
A csőr tövének feketéje rövidebb (nem any-
nyira előrenyúló), az alsó káváé ferdén, de soha-
sem fogasán végződő s halvány, erősen barnába
hajló fekete; a csőr különben nag.vou halvány
rózsaszínű, fehéresszürke hegye mögött szürke-
barnás.
A lábak vörösszürkék, erősen barnásba ha-
jolva, a karmok is \örösszürkék, oldalt s hegyü-
kön sötétbarnán színezve.
Az egész fej és nyaktoUazat csillogó kékes-
fekete, kissé halvány, de elég erős biborviola
prncíitiii ftnhíoirüii fcljülerub : ßrftercr bUifì auf
îeiiiem Dderraiibc roioiu-ötl)liií)4n'aiiiuiraii, Vcfetcrer
bíojj auf Peu ucucn ÀcPcrafciiuiali'ivaulid) licfäumt.
isoli Per Seite betrachtet, jeiiU ber Sdìiuau,^ awà
geioiffe luellcnartige, liefoniierô auf Per llutevfeite
fid)tiiave C.nevftreifeii. 3(fterfebercf)eu íd)iuulúi-\ vo
feurotl).
(Sd)unuçu'n auf Per Uuterflügelfeite fc^iuarjíiá);
(îvaubvauti, ihre Spitseii, befouberô Pic beê ^interfíü:
(\eiê uiiP Per fájinalcu SHuf^ufabue ber 2:ten
odiunuge, inattfd)Riar,v bloo am WvunPe Pcrfeiben
ftnb triibitieifH' lymieufalmeufaumftriée. Tie läiuje-
ren UittevfíiuieíPedeu bräuulidifd)uiavs, mit meifeeu
(ïiiPfdiaftsfpitîeu uub febv fdiinaleu tvubnunfîeii
®äumd)eu auf ibver (^5ruub[)älfte, bie .Sïuv^ereu
aber beiPerfeitè mit etmaë breiteren fo(d)favbíiieu
ËinfaffuiuvMi : iuuevev A-lütielraub fdmun-,, febv
feiuiueifî ijemölft.
Ctiiiii|C{> 3>iniiiiif|cii im Spnimcrtlcit>c.
Sili ©aujeu mie baò iniviiu', uuv Paoi'lfofenviitbe
uureiuer, iu ein bvauulidjeè ^armiurotb über=
gebeub ; .s)inter()alô unb .'Sopffeiteu mit uielen
cjraubräuulid)en jveberfpiiieii (jeiuifdit; felbft ber
fÇeberbufdj íjat l)ie unb ba brrtnniidje Spitidjeu ; bie
,^eble mit einem grauen ÎBetlenanfing.
5Me ©diultern rbtl)lid)ii,raubraun, Pie nerfterften
©d)ultevftrcifen íd)iüaratjraurötí)lid) melivi. 3)ie
längften Sdìuningfebern babén granbläulidie \\a\\-
ten, bie mittelften auf ber (i-nPbälfte beiPer Àabneu
gvauu)eièlid)c Sänme unb foU'be Spiticiiränbev.
©änuntlid;e ©áiiuaujfobern fdimaí rotbgran ein
gefafìt : bie Unterfd)nian,0ecfen, bie iìaud); uub
3(fterfeiten, baiui bao l'i'eifte ber Sdjienbeinbe;
fiebening breit roeifegrau, bie Cberfdiman-ibecien aber
rötb[id)grau gefänint.
Überljaupt finP Pie fűmmtlidien íd)mar,^eu Ibcilc,
bie ©cfiopf; unb 9JfanteIfebern auêgeiumimen, ftarf
braun unb grau angeflogen.
SdtciJ SCcibrficii im 2ommcvflci^l•.
3)aè ©d)uiar,u' beò 'Sd)imbelgrunbeô füríennid)t
fo lueiti'orfpringenb), bas beo lluterfieferô fd)ief, aber
nie jadig enbenb ; es ift une bräunlidi überlaufen.
íDer ©d)nabeí fonft gauj bta^ rofenrotb, i'or Peni
uieifjlidigranen ©pitjc granbränniid).
Ter Aiifi rotbgrau, ftarf ino 33räunlid)e jiebenb,
bie ©eilen unb ©pitjen ber iîralïen bnnfeíbraun.
Sìopf- unb,Ç>alogefieber ghin^ienb bläulid)fd)marj,
mit jmar etmaè mattem, aber bodi fdibnem purpur:
71
fénynj'el, mely a f(;j tetején s a toikuii halvá-
nyabb violába, a uyakhátulján jobban zöldesbe
játszó, mint a hímnél ; a nyakszirt fénytelen
fekete szürkésbarna tollhegyekkel tarkítva; a
törzs felül szennyes rózsapiros, széles sárga-
barna tollszegéssel s a hát közepén fekett'S foltok-
kal tarkítva; a szembetűnő széles vállszalagtol-
lai fénytelen korombarnák, fekete külső zászló-
foltokkal s vörösbarnás szegésekkel ; az alsó
tehtfél halvány rózsaszínű, sárgásba és sárga-
barnásba hajolva.
Az elsőrendű evezőtoUak IVketeliarnák, a leg-
szélső kevéssé, a rákövetkező kettő alig látható
világosabb oldalszegéssel ; a legnagyobb evezők
fedői sötéten barnásfeketék, gyenge aczélosbibor-
kék fénynyel, a többi evezőtollak s azok fedői
zöldesfeketék, elől>biek tőfelnk külső zászl()ján
finoman szegve szarkazöld-aranj'oszöldbe hajló
zománczczal. A felső szárnj'szél barnás fény-
telenfekete, minden tolla szélesen vöröses sárga-
barnán szegve; a szárnytőszéle vörösesfehéren
és feketeszürkén pikkelyezve. A belső szárnyfél
szürkebarna, feketebarna fedői szélesen fehér és
vörösesfehérrel szegve ; a szárnytól fedett test-
oldala feketés sziirkebarna.
A farok felül barnásfekete gyenge zöldes féuy-
nyel, leghosszalili fedői csillogóbb feketék, vörö-
sesszürkén szegve ; a farok alól halványbarnásan
fekete s — mint felül is — jól látható keresztbe-
menő hullámos csíkozással.
A farkalja tollazata, a végbéltáj és has oldalai,
tigy a lábszár barnásfeketék, az utóbbi finom,
az előbbiek széles, tollhegy fol tokát alkotó vörö-
ses fehérszürke szegessel.
Fiatal tojó vyároii.
A csőr halvány rózsapiros, fehéres hegyfele
mögött erősen szürkebarnán színezve; a csőr
tövének feketéje kevesebb, nem ér az orrlyukak
elé s erősen barnával futtatott (tehát bágyadt
barnafekete) ; az orrnyilas fölötti bőrbéka vörö-
ses ; a szájpad alig feketés, a nyelv vöröses szür-
késkék.
A lábak húspirosak, a csűd belső felén s a paj-
zsok elválasztásában vörösszürkén vonalozva, a
uiülottcu 3d)iiuiut'v, Dcv iiui Cbcrfopf unì) an oer
.stetjle ítdjtcr oiolett, auf bem êiiiterl^aiê aber me[)r
(ívüulid) ipioíf, als dei bem Wämidieii ; ber 5îarfen
mattíd)uun;í mit fauni merflidjom 3d)iUer, bie
i^cberfpitseu l)ie unb ba grauiidjbraun; Diierleib
fdinnitiiçi nii*-'iu'ftl), burd) ludbbrauue, oft fein" breite
^eberrtiuber, am íliittelrüden aud) buvd) fdiioiiv,^'
lidie ívti-'cfi'ii Ibit' ftefdjedt ; bie breiten, ano bem
^Hiidctu'Otí) feljr íid)tbaven Sdinlterfíede matt i-uf5=
brnun mit fdiumvjen ?(ufíenfabncnffeden nnb voti):
brännlidien ílícinbern ; Unterleib biafu'ofenrotl),
etaiao iné Ö5e(blirf)e unb ('>)elbbväunlid)e jief^enb.
Tie 3d)minflen IdevDi'bnunii ídmmríbraun, bie
äufievfte mit einer etnuis mevflidien, bie .^luei
barauffoKu'uben nut fauni mevfiidien, felír feinen
liditereu ©eitenfanten ; ibve Tecfen tiefbviiunlid):
fdiUHivs, çiauj matt, ftablpnrpnvblau — bie iibvii^en
Sdimineien fammt Íreden c^vüiifdimarí, elfteriu'uH/
inc. ©olbc^vüne fdiitlevnb ; bie (Srfteven auf ibven
Spillen, mie auf ber ©nmbbälfte ber :'luf)enfabnen
fein mei^i^vau flefäumt. Oberflüi]elvanD bväunlidi
mattfdimarj, auf allen Aeberdjen ftarf rötljlid)tielb=
braun gefäumt ; i^orberflügelranb rötiilic^meife unb
fdiUHiviçU-au gcfcbuppt.
llnterrHuictfeite i-ivanbvaun, bie fdiuuu-äbrauiu'n
Deden breit meifs unb rötfilidimeife gefäumt ; bie
uon ben Alügelu bebedten i'eibfeiten fdiuuirdidi
graubraun.
Cberfdimans brauulidifdiiiiarj mit einem fdimadi
grünlidieu ©d)iller, feine [liiujften ®eden lebbafter
fc^illeruo fdimarj mit rbtljlidigvauem Säunidien :
©dironujuntevfeite mattbräunlidifdimar.i, mie bie
DberfdjHianäfeite mit äiemlidi beutli^eu C.iieniudleiu
ftreifen.
Untevidimanpeden, 3lftev unb íi3audjíeiten, fonde
bie ©djienbeinbefieberuug bräuiilidifdiioavä, bie
SeiUgenauute mit feineu, bie 58oriöen mit breiten,
©phjenfiede bilbenben, vőtlitidiroeifigrauen Cïiiu
faííuiu3eu.
;^iingeéi Stìcibriicii im »ommcrflciSc.
Ter 6dinabel iiditrofenrotli, liiutev ber meifi^
lidieu ©pilienbdlfte ftarf graubraun gefärbt : bnô
Sdimavàe beò odinabelgrunbeô meniger meit nad)
nome reid;enb, nodi nidit mit bein liorberraiibe beá
9îafenIocbe6 gleidiioufcnb, matt braunfd)toarä «ou
g^arbe; bie £diune[enbaut ober bemîiafeniodie uid)t
fc^marä, f oubern röttjlidi ; ber ©aumen fanin f djmdväi
lid;, bie 3"»9'^ fi^i'^ i'Ot[)graub[au.
Sie pfîe fieifdirotl), liiugft ber inneren i'auffeite
unb in ben Sdiiibereiiifdiuitten rotbgvan geftridielt;
172
talpak és karmok \ örösesszürkék, az iiti)liliiak
hegyüköu b oldalt szaruszíu feketén futtatva.
A fejtető, a lesimuló tullforgc), úgy a nyak
eleje s a begy biborpirosau fénylő fekete, de
kissé szürkével futtatva; a fej oldalai szürkével
bevont fekefebarnák igen gyenge fénynyel. áll
é.s torok majdnem egészen szürke, utcjbbi feketés
szárfoltokkal pettyezve.
A törzs felül halvány rózsaszín, inkább bús-
pirosba hajló s különösen a hát közepén
barnás és barnássárga színnel szennyezve ; a
széles, a hát rózsaszínéből jól kilátszó vállsza-
lag korombarna, tollai barnavörösesen beszegve,
feketebarna szárfoltjukkal csinos pettysorozatot
alkotnak; a törzs alsó felén halvány, csaknem
fehérrózsáspiros, erősen barnasárgásba hajló, a
végbél táján már csak vörösesfehér.
A leghosszabb evezőtollak feketéslnirnák, a
többi evező s az összes fedőtollak barnásfeke-
ték, keskeny vörösesszürke vagy fehérvöröses
szegessel, a két utóbb említett igen kevéssé zöl-
den csillogó. A szárnytő széle szennyes barnán
és vöröses szürkebarnán, a szárnycsukh) széle
többnyire vörösesfehéren és feketebarnán pik-
kelyezve ; a szárny belső fele hegye táján bar-
násszürke, a feketebarna belső szárnytollazat
oly széles barnás és vörösesfehér szegessel, hogy
csak sötét hosszanti csíkok maradnak meg ; a
szárnytól födött testoldala hamuszürke, sötétebb
szárfoltokkal és világosabb vörösbe hajló sze-
gessel.
A farok felülről feketésbarna — alól valami-
vel világosabb — igen finom fehér szegésekkel,
felül s alól nagyszámú széles, szürkés és barna-
fekete hullámszalaggal; a leghosszabb farkfedők
feketebarnák, keresztben szürkén hullámosak s
keskenyen vörösbarnással szegve; a farkalja
tollazata, a végbéltáj s a has oldalai, úgy a láb-
szár barnásfeketék gyenge zöldes fénynyel, a
legelső fehérszürkés, alig vöröses tollhegyfoltok-
kal, az utóbb említett keskeny vörösszürke sze-
gésekkel; a végliéltollacskák halvány rózsaszí-
nűek pirosabi) szárfoltokkal.
A tojó megkülönböztetése a hímtől.
:
bie ©ii|)lcii imp Mrallcii iotl)lid)(U-aii, Pit- iieiUovcii
niif il)vcii topiiíoii Ulli 3citoii l)oni|cl)ii)nv,^licí) ein:
gela)íeii.
3>cr Ddcrfopt, íior iiattaiUii-iieiiöe Sd)opf, íomic
bei- '-ÎHirbcrhaU. unti .Vívopf },w(\x pitrpurrotl)
rfjiUevnö ídiiuar.í, nber mie otiinio iiiaiilid) tìber^
floi^t'ii ; bic .Slnpfii'iti'ii iniv idimarUn-iiiiii, ç^-ainiliev;
floiu'"/ fauni iilaiiìoub ; .Svimi iiuP Sleljlc bciiiafie
iViMì iinni: Voiìtcri' mit )d;uiav3tid)eii Sd)aft).ntnfteu
iieipvcnfi'lt.
iT'cr 3iiiiiipf ulH'n blaferoiciivotlj, lucljr iiiè {Vietid);
rotile iiebeiib uiib befoiitiers auf Der ;)íücfeinnitte
brnunlid) unb braunlid)(}elb beíd)iitiH.ít ; bie iiroèeii,
ftarf am bem í)iiirfeiirotb íiditbnveii Sdiulterflecfe
nif3braiiii, brauiirötlid) eiiuu^'afU uni mit fdjiimra:
braunen Sdjaftflecfen eine iiidit üble i^-íe(íenreií;e
bavftellenb : lliiteríeib blnfi, beinabe lueifn'ofenrotf),
ftarf iii6 braungelblidie àiebeiib, über bem 9lfter
fogar nur rotljliduueife.
®ie (äiujfteii ®d;ii)ineieii fd)U)arjííd)brauii, bie
nbriçU'n, fütiüe bie fämmtlidien T>erf'eii bräiinlid)=
fdjuuu'j, überall mit ídimaleii, rötblid)cu'auen ober
u)ei{?röti)lid)en (feberfäumen ; bte ^mei lelitçieuannten
a,a\^ idiiuad) grün fdiiinmevub.
Dberflüijelranb idjuuiiugbrauii unb vöti;lid)=
braun, 'IsorberflügetraiiD aber nu'ift rötblid)uuúfi
unb íd)maríbrann gefdiiippt; UnterfUioielieite auf
ber SpiluMibälfte braimlidiiivau : baè edimaräbraiin
ber llutevffügelPecfen fo breit bräunlid) unb rötb=
lidjroeife gefäumt, \>a^ es biofi Sängeflecfen biibet ;
bie tuivd) bie ^lügel bebecftcn l'eibfeiten afdjgvau
mit bimficren Sdiaftflecten niiD lidjteren, ino Sititi):
íid)e äietjenben ^eberräiibern.
S)er 3($H)an3 oben fduiuirjüdibrauu — unten
menig bleid)ev — mit gauj feinen, meifien ©eiten=
ftrid)en; oben unb unten mit ,vil)lreid)en, breiten
SBeHenbänbeni gvaiilid) niiP id;umräbraim in bie
D.uere geftrid)elt; bie (ängften rberfduoanjberfen
)d)unirsbrann, in Pie Cuere granlidi geiuellt, fd)nial
rotbbvdnnlid) gefänmt; Unterfdmuinjbeden, ítfter-
unb 33aud;íeiten,foune©d)ieiibeinbefiebernng bräun
lidjfdmuu'í mit f-'bumdiem griinlidieiK Sdiifter :
ßrftere mit breiten, meifîgranlidien, fauni etioao
rötl)(id)eu Spitienfled'en, i'elUeie mit íd)máleren
rotbgranen :Hänbevn ; ilfterfeberd^en bla^rofaroti)
mit vöttjeren Sd)aftftrid)en.
ttiitei-frfiicftr bc<> 'lOribrticiio lumi Ì0)aiiii(f|rii.
A tojó — bár magasabb korban eléggé ha.- 1)oö Sßeibd)en iinterfdjeibet |idj ~ menngleid) ec-
sonló a hímhez — első pillanatra fölismerhető. ] im í)o{;en 3ííter siemlidí) bem a)länn($eii na()efommt
Es pedig mivel : 1. egészben kisebb ; i. tollforgója — auffalíenb genug, um auf ben erften îMicf er--
173
rövidebb, nem lecsüngő, banem fejére simuló h
csak ingerült állapotban felemelve látszik bátra
begyesedő búbnak; '.5. tollazatának feketéje fény-
telen, mintegy szürkén vagy barnán futtatott ;
4. a fej feketéjének biborfénye halvánj'abb viola,
a dolmányé gyengén szarkazüldes ; 5. az evező-
és farktollak mindig világosan, többnyire vörös-
szürkén vagy vörösbarnásan vannak szegve; a
szárny belső tollazata s a farkalja, úgy a vég-
béltáj és a test oldalai, valamint a lábszár tollai
mindig szélesen vörösesfeliér vagy vörösszürke-
barna színnel szegve; 6. törzsének rózsás színe
halványabb, szennyesebb, különösen a háti ol-
dalon barnasárgással vegyítve ; 7. a vállszalagot
alkotó és a törzs oldalának foltjai csak fénytelen
korombarnák, az előbbi iiiws födve a rózsás
lollaktól — mint a hímnél többnyire ■ — banem
mindig látható; 8. a csőr tövének feketéje keve-
sebb, nem sötét, csak barnafekete ; végre !). a
farok felső s alsó oldalán szembetűnő a hullá-
mosság, sőt a leghosszabb farkfedőkön is.
Minél idősebb a mwdár ( nevii különbség
nélkiil ).
annál : 1 . nagyobb ; 2. csillogóbb a tollazat feke-
téje ; 3. tisztább, szebb a rózsaszín a tollakon,
csőrön s lábakon ; 4. nagyobb, előbbre nyúló a
csőr tövének feketéje, annál feketébb az orrnyi-
lasok szegése s a száj belseje ; 5. sötétebb a szem
csillaga; 6. kevesebb a sötét tollazat világos
szegése ; 7. annál l^eskewjehh, felcctéhh s elrejtet-
lehb a vállszalag; 8. annál hosszabbak a uyak-
tollak s a tollforgó.
Minél fiatalabb a madár,
annál : 1 . kisebb ; á. fénytelen barnásabb, szürké-
sebb a tollazat feketéje ; 3. szennyesebb, hús-
színesbe hajló a tollazat, csőr és lábak rózsaszíne ;
4. aunál kisebb s fénytelenebb a csőr tövének
feketéje; világosabb, vörösesebb az orrnyilasok
szegése s a száj belseje ; 5. világosabb barna a
szem csillaga ; 6. annál inkább tarkítva a sötét
tollazat világos szegésekkel; 7. szélesebb, de
Aquila. III.
faunt su roevbeii. Hub jioav : I. ìmrc^ bie geringere
©röfee tt (1er 2'f)ci(c; 2. &nrcl) bm fűr^even, nid;t
üfierluingenben, fonPevu nicift glattaníiegenöen %e-
bertníjdi, ber £)öd)ftené in aufgeregten 3»ftanbe bie
■Jorni einer und) l)iuteu ,íuge|"pil3ten ,öü(Ie fiat ;
3. öurdj ein niatteveo, aló graulid) ober bväunlid)
iUieri)nud)teâ ©diioarj beê ©efieberê, baô au mandien
©teűen graulid; ober brännUd) getüpfelt ift ;
4. burd) einen Iíd)tüioletten''^^urpurld)il(erbeâ Kopf:
unb einen fdjiiiad) grünen ßlfter)"d)iüer bea Dtier=
flügeífi^ioarjea ; ö. burd) bie ftetâ uorijanbenen
(idjtereu, meift rotljgrauen ober roftdviiuuiidien
Seitenfanten ber ©diionng: unb ©djioan.^febern,
bann iuvd) bie allenmi breiteren, röttjIidjraeiBen
ober rotljgrnubrannen Säume ber Unterflügelí unb
Unteríd)U)an,íbeden, foiuie ber Seib; unb Sifterfeiten
unb ber ©djienbeinfeberii ; r>. burd) ein uureinereê,
bletd)ereê, braungelblid) geuiifditeê Sîofenrot^ am
Unter: unb oor^üglid) am Dberieibe ; 7. burd) baô
matte i)iu§braun ber bebeutenbereu Sdjulter; unb
Seibfeitenfleden, meld)' erfteve nie unter öeiu
9Î of en roti; — wie beint ílíanndjen oft — ganj
0 er ft e dt fonbern ftarf |id)tbar finb ; 8. burd) büö
raeniger ausgebefjnte, nid)t 2:ief ;, fonbern nur î)îatt=
ttraunfd)niaräam©d)nabcigrunbe; 9.burd)baêmerf":
Iid)e 3Belíenfpieí an ben Über- unb Unterid)man3=
fetten, ja felbft auf òcn läugftenDberfdjiuanäbeden.
5c nltcv bcv 'öogd iibcvlmiivt ift.
beftü : 1. größer ift er, ± gtanjenber haè ©d)iüar3e
bea ©efieberê; 3. reiner, Íd)i3uer baö ^ïofeurotf; bea
©efieberê, bes ©d)nnbelê unb ber 'Jviifee, 4. befto
gröf^er, uorfpringenber baá ©d}U)ai\ì ani ©d)nabel:
grnube ; befto fd}iuäräer bie ©infaffung ber 3ìafen:
Iijd)er, bunfler ber ilìunb unb ber©auuuMi, 5. befto
bunfler ber 9tugeiiftern, 6. lueniger bie lid)ten (Sin=
faffungen ber bnnfe! gefärbten 'Jebern, 7. ge =
ringe r, m e 1) r f d) tu a r j , ut e f) r » e r ft e et t be r
©djuiterftreif, 8. befto länger bie ^aiefebern
unb ber (^eberbufdj.
3c jiiiincr i>cr 'IÍ09CI,
befto : I . geringer feine ©röfee, ± matter, meljr
bräunlid) unb graulid) überíjatidjt baö Sd)H)arä feiner
Ebrpert()eile, 3. befto unreiner inâ (^'t'icíifn^beue
äiel)enber bas Síofenrotlj beê ©efiebers, beo ©d)na=
beié unb ber %n^e, 4. geringer, matter baê ©dimarj
am ©d)nabeígrunbe, befto ri3tf)er, tid)ter bie Síafen^
[od)begren5uiuj, beríJíunb unbber©aumen, 0. befto
lid)terbraun ber 3(tujenftcrn, G. l;äufiger breiter,
23
174
világosabb a vállszalag; 8. rövidebbek a nyak
tollai s a tollforgó ; í). annál szemlietünöbb a
farok t'elsö s alsó oldalának s a leghosszabb fark-
fedők hullámossága.
Téli ruházat színezete.
A tollazat feketéje fiataloknál miudenüttt,
igen vén himekuél csak a lábszáron, a has és
törzs oldalán szélesfehéren szegve s még a
fejen s a tollforgón is fehér foltok vannak a tol-
lak hegyén. (Mindezen szegeseket és foltokat a
koptatás s a levegő behatása öreg hímeknél tel-
jesen, fiatal madaraknál nagyrészt eltünteti.)
Még a rózsás szín is sokkal fakóbl), mint a nyári
rnházaton.
A színezetre vonatkozó általános vieg-
jegyzéseh.
Egy hímnek feketeszürke volt a csőre hegye ;
ugyanennek nyelve hegye is vörössárgabarnás
volt s még karmai is sokkal feketébbek, mint
világos csőrű madaraknál.
Az öreg hímek rózsás toUainak szára majd-
nem egészen karminpiros foltot visel, mit azon-
ban a többi tollak jórészt elfödnek.
A kojjottas ruházat rózsaszín tollai megfakult
fehéres szegésüek, mitől az egész színezet csi-
nosan fehérrózsás hullámosságot nyer.
Naumann a legkülső farktollak finom fehér
szegesét nagyon is jellemzőnek tartja. Magam
ügy találtam, hogy csak kissé kopottas ruhájú,
igen vén hímeknél e szeges teljesen hiányzik,
de igenis megvan frissen vedlett tollakon, még
pedig ekkor a farok valamennyi tollán.
Brehni a láltakat o sárgásaknak« írja le való-
színűleg rég kiszáradt madarak után, mert ezek-
nél csakugyan sárgabarnásszürkék azok. Téved
al)ban is, hogy szerinte a mell felső része fekete :
rózsaszínű az, csakhogy elfödve a lecsüngő fekete
nyaktollaktól.
Kiterjedése.
Még rövid idővel előbb — értve az 1837-ik
évet — ezen szép és érdekes életmódú madár
Exirópa ornithologusai előtt mondhatni ismeret-
mt'[;r rbtl)Iid) bie gcberíaiiine íer biiiitvíi^efiirliloii
%\)áU, 7. befto breiter, aber lid)ter Der Sdjiiltev:
ftreif, 8. fürjer bie ,\íalofeberii uno ber Jeberbiifd),
9. auffaUenber bno OiieniH'IIeuÍpicI an "om Ober^
nnb lluterídimanjíeiten, ja felbft an Sen läiuiften
Cberú'bumnjberten.
jlbfai'bmig im fti^iiitrillciiic.
Sili äBinterfieibe erfdieint baê ©d)ioai\^ bei
lungeren Sögein überall, bei febr alten Sliänncben
b(of5 on òiw 'ìèa.way- unb i-'eibfeiten, roie anf beni
®d)ienbetne beöeutenb meife öefännit, nnb jogar bie
Sîopffebern befil^en luei^e Spiljenfiecfe. i3llle biefe
Umfänmnngen oeríieren fid) ideile burd) älbnüßung,
tbeilôbnrd) ben (Sinflnf; ber ?nft bei alten '3}iiiniid)en
ganjlid), bei jüngeren ipogei grbfitentljeiki.i ihid) ì>ai,
Siofenrotf; erid)eint niel trüber alo im Sommer:
gcfieber.
ätUgcmeiiic '-Scmcrhiiigcit über bic ^ürliiiiiii.
CSin Ulídnnájen Inatte eine )d)uiar3grane odinabeU
ipitje ; audj bie ^ungenfpitie Deefelben erjdjien
rotbgelbbräunlid), unb jogar bie ííralíen färbten
jid) inel mebr jd)inar,^ als bei [id)tjd)näbiigen ®j-em=
plaren.
íTie ©djäfte ber rofigen {^ebern alter ÏÏianndjen
tragen einen jaft ganj farminrotI;en ^^íed', ben aber
bie näd)ften Gebern gröfitentbeils iiberberfen.
Ulm abgetragenen ©efieber finb bie rbtljlidjen
gebern fal)l mei^lid; gcjäumt, moburd) bie ganje
gärbnrg bübfd) lueife rofenrotb getuellt erjdieint.
3tanmann bält bie jetnen loeifien liinfafjnngen
ber änf5erften i5d)ii)anàfebcrn jn feljr für d)arafteri=
fierenb. ^d; fanb, ba^ bei jeijr alten 3)fönnd)en mit
nur etuinci abgetragenem ©efieber bieje Ginjajjnngen
gän^lidjfeljienniib nurbeifrijdj genuin jertengebern,
bann aber an ben jämmtlidjcn beò Sdiroanjeâ, cor:
f)anben finb.
33rel)m bejdjreibt biegüf;eak- «gelblid)», iiuiljr-
fd)einlid) nad) jd)on lange anögetrodneten (£i:em=
plaren, ba bei jelben bie ?^-ü6e mirflid) gelbbrdun=
tid)gran fidi färben, '^rrig behauptet er aud), bafj
Die Dberbrnft fd)niar3 fei. l'Kojenrotlj ift fie, bod)
con òtn Ijerabljängenben id)iuaï5en §alêfebern über;
bedt.
i)îod) i)or .^ursem — nämlid) nor bem ;yabre
I8:ì7 — macbte biejer jd)öiu', in jeiiun- Vebenőart
jonberbare iUigel ben Crnitljologen tS'uropaó uieí
len volt. El-C'llátogati)tt ngyan azelőtt is hazánkba
— igj'talált 1<S1 4-beuÜcsKAYFERENcz])ál■ónyitra-
megyei Ocskó birtokán kisebb csapatokat ■ — ile
megfigyelők bijján a tudomány nem szerzett
hasznot ily iclönkinti megjelenésekből.
Pár év é)ta újra hallok egyes (lara1)(ikrol, mik
Pest környékére vetődtek: és pi'dig iSoO-ban
kaptam az elsőket Földvári Miklós jóvoltából.
1835-ben Sándor úr fogott egy tojót, 183() jú-
niusában pedig dr. Feivaldszet Imre látott egy
párt a Városliget táján, de lövésre nem kapta ;
s midőn utóbli magam is kérdezősködtem ugyan-
ezen pár után, a pestvidéki pásztorok mind azt
mondták, hogy nem múlik el év, hogy ne látná-
nak néhány ily madarat a barmok közt. Ezek
után folyton növekvő vágyakozással vártam a
pásztormadár újból megjelenését s meg is értem
1837-ben azt az örömet, hogy ezernyi csapato-
kon végezhessem megfigyeléseimet és felderít-
hessek sok mindent, mi ez érdekes madár saját-
ságaira s életmódjára vonatkozólag mindeddig
homályban volt, s ebben ismerőseim s tanítvá-
nyaim a legszívélyesebb módon támogattak.
A lőportorony körül látták az első érkezőket,
mire napról-napra növekedő számmal a Dunán-
túlt, Duna-Tisza közét s a Tiszántúl pusztáit oly
madárözön borította el, mintha vándindó rózsák-
kal lettek volna megrakva zöldelő mezőink.
A ki csak birta, puskát ragadott s annyit lőtt
az új jövevényekből, hogy a pesti vendéglők
étlapjáról nem hiányzott a pásztormadár pecse-
nyéje sem.
Hermaneczeii át jöttek a csapatok, hol már
áprilisban voltak láthatók, Zólyomon keresztül,
hol EoKosz május havában lőtte őket s teljesült
végre legforróbb kívánságunk : hazánkban fész-
kelve láthatni e madarat, megtudva végre, milyen
a fészke, milyen a tojása?
Ugyanez időben Erdélyben is nagy számmal
lépett fel, így Déva s Nagy-Szebeu körül s ugyan-
ott látta őket Bielz lS43-ben is újra, de csak
vonuláson.
Wallsteiner tanár szerint Palesztinában ren-
desen s nagy számban található. Jeruzsálemben
a magas várfalak hasadékaiban, tornyokon, sőt a
Jordán partjának lyukaiban is költ s mivel ott
oly kíméletben részesül, akárcsak a fecske ná-
lunk, nagyon szelíd és bizalmas.
SU îcftnîfcii. ^mùx (lofiidjtc er uiiíer Tsatevíanb KÍ)iin
früljer — luic fcíbcíi ììar. ^x. öcotai) int I^jaí^ro
1814 auf jeiticm ©lite Dcőfó im îlcutraev Eoiuitat
ín fícinereu Öíeíellíd^aften [leobadjtete — bod) iicr=
lìieng bte Grídicimiiiii mca,(n Wiaiuyí nii 33co(iad)tern
oljue ber SBiííonjdiatt etioaiçu'u 'Jìutìcn gebrad)! ju
haben.
®d)on fein mchveveii „■salneu uuivbeii einige ©tücfe
in ber '^iefter Umgebung bemerft; )o ertjielt id) bie
erfteit ötürf'e im ^ai)ve 1 830 aus ^^îéteri burc^ bie
(Süte beè .ôerni 9í i f o í a u ê u. 'S i.i I b u d r i), i'o f)atte
^erv ©dnbor im l^oíji'c 1835 ein äi>eibd)en ge-
fangen, fo fai) Sr. Ariuaíböfi) im lyitni 183G
ein ^^^ard)en im 3tabtn)äiid)en, oi)ne id)ieèen ^u
föniien : unb alò id) nad) öiefen fovfdite, nerftdierten
mtd) bie ^ivten überall, fie batten alle ^al)):e einige
Stüde auf ben aSeiben jnn)d)en bem i'ieí) gefeí)en.
©eitbem erumrtete id) it)r iúid)fteo (Srid)einen mit
mndifenber Sehnfud)!, biô mir im ^aí)re 1837 bie
Àreube uergiüuit iDUcbe, an ben 5al)(reid)en (5d)aa:
ren felbft S8eo6ad)tuiigen jn mad)en n)ib uiele
tragen über Êigenid)aften unb iuebenömeife biefer
inlerefianten iîogelgattniug Kifen ,ìn főnnen, loobei
ic^ auf bte íiebenollfte SBeife oon iueinen^öefannteu
unterftüljt iunrbe.
3lin '^pntuevtburm, obeiljalb beò ©tabtiualöd)enő,
beobad)tete man bie erften Stüde, roorauf fie, fid;
täglid) Dermel)renb, alle 9íicberungeu ber Sonau
unb Xí)d^ in íotd)er Wim(\c überfdiiuemmteu, baf3
Sllleê, maô nur ein Öemebr f äffen fomite, baáfetbe
ergriff, bie SBögel fd)of5, nnb baf^ man fie bei jebe)it
S^ractenr auf bem ©peiojettel finbeìi fonnte.
Síit eineìu ÎBort unfere Umgebuìujeu luaren òa^
jumatô uid)t aiiberê, aiô «bie grünen äBeiben mit
ben 3ìofeugruppeni) ä» neniioi.
©ie fa)ne)t über .^Serinanecä, )no ntaii fie fdjon im
3(prit bemerfte, über Ììeufol)!, luo fie 9ìof of5 im
Tlai erlegte, unb cö iinirbe enblid) uiifer l)eiÍ3eftev
SBunfd) erfüüt, ben ipogei in imfereni 33aterlnube
niftenb fel)en ju fönncn, ju erfahren : )uie ? mo ?
unb roeld)er 3trt unb Àarbe Stev gelegt merben?
2iud) inSiebenbürgen erfd)ienen im felben ^aljre
größere ®d)aaren, fo j. 33. bei ®éua nnb bei ^er^
mannftabt, iuo fie 9JÌ i d) a e 1 33 i e 1 5 im 3aí)re 1842
lüieber auf bem 35urd)jugc bemerfte.
dlaá) f-xo']. 25 a ! t ft e i n e r főtten fie in ^^îalaftina
ftetê unD tjdufig üorfo)n)ue)i. 5ie brüten jn 3eru=
fatem in ben 9)îauerliJd)eni l)o£)er ^Çeftuugêmauern,
auf Kird)tl)ürmen, banìi and) in Ufertőd)eni am
porban, ©ic werben bafetbft überall )uie bei uno
bie êauâfd)iuatbe)i gefd)ont, finb bafier fet)r äu=
traulid).
17f)
Tartózkodúíii liclijei hazánkban.
Kóborló vonulása közben szívesen telepszik
meg a pásztormadár azországutak, dekülönösena
marhalcgelök közelébe eső ligetekben, kertekben,
gyümölcsfákkal vegyesszölökben, innen látogatva
élelme után a marhajárásra. Ha azután kedvező
helyre akad — értve tágas, gazdagon népesített,
erdöcskékkel árnyas folyókkal vagy talán faso-
rokkal, befásított szőlőkkel körített marhalegelő-
\qX — s hozzá még alkalmas fészkelő hely is
kínálkozik, ott továbbra is megmarad.
Annyira ragaszkodik a baromhoz s a legelőhöz,
hogy a Pest körül megjelenőket mindig csorda
között találtam. Példa erre a már említett
1837-ík év.
Alig pirkadt a hajnal s Pest tehenei még a
jászol mellett várták a fejést, mikor a pásztor-
madarak már az árnyas határárok fáin gyülekez-
tek, várva a csordát. Ezrével ugráltak, röpködtek
itt a sugár jegenyék s lombos ákáczfák körül
hajszolódva — talán párosodtak is — ■ nem tö-
rődve a lövésekkel s folytonos zaklatással, minek
nap-nap után ki voltak téve. Más részük az árok
körül ugrálva bogarászott, de valamennyi csi-
csergett s örvendő hangokkal köszönté a lassan
előlépegető teheneket. Alig ért a csorda az árokig,
máris megszólalt egy-egy, a levegőbe emelkedett
sereg nsvrrr» szava, jelt adva a felkerekedésre.
S repült az egész csapat.
Egy rész a barmok elé, más rész mögéjük
szállt, míg a távolabbról érkezők a csorda fölött
keringtek, de csak addig, míg az meg nem állt s
legelni kezdett, mire szétszóródva valamennyi
letelepedett a hol csak kedvére ugrálhatott s fut-
kározhatott.
Leszáll a pásztormadár a juhok s disznók közé
is, de mivel az előbbiek nagyon összeszorulva
legelnek, az utóbbiak meg turkálnak, a földet
dobálják, marakodnak és röfögnek, mégis csak
jobb szereti a szétoszolva legelő, lassan lépegető
csendes barmok társaságát.
Megérkezésük első napjain félénken húzódtak
az erdők lombjai mögé s a lehulló cserebogarak
után a mély fűbe rejtőzve szaladgáltak s kijártak
a Duna s Rákos partjaira is, oda, hova a víz
sodra a beléhullott bogarakat kivetette s ezek
'}litfciitl)alt<<tilril!c ill lliiflnni.
2luf ifirem ^nfle ii"i> Striche faHcn íú- iii alle, iial;o
a\\ bedoiiteit £anbítra§en, üorjíit-ílid^ aber an 'iixúy-
lueiioii licç^onbt' Sälbdiou, Gärten, mit Cbft(iäiimcn
&e|)fian5to &H'iiu]ärten, um imu dort aw^^ auf bic
furjgrafigeii 3BeibepIä(5C ifjrcr Dfaijniiti] ()af(ierQiiô=
ftiegcii ju föiuien. 3Bo \[)\\t\\ aber ber Drt bcliai^t,
baê {)á\\i, luo eë breite, reid) lum iliel) beiuobute,
an Iid)te 2Bä!bd}CH ober reidjlid) mit Siiiimen uiii^
\t%\i (^liifie ober 9Bege, ober aber au baumreidio
2Beiu(Virteu ftofîeube Seibefläd)eu çiiebt — ;;umal
loeuu baju uod) iieeiiviete iknitplaue uorljanbeu
finb — bort ueuu'ileu iie aud) läiuu'r.
3bn' uui^enieiue i.Hu[)äui-\lid)feit au 'isieijinoibeu
unb iUel; beiuicfeu fie alljäbvlid) um '|.H'ft : fo aud)
im Sa^re 1837.
®o lange nod) bie ^^iefter Síiiíie in aller %nú) ju
^aufe auagenmtfeu iinirbeu, roarteteu bie -Tfofeu:
ftaare, au beu baumreidjeu Viuieugrabeu ucrfammelt,
biefelben ab. 'i^o. fprangeu unb flatterten fie auf
ben holjeu ^mppeln unb aftigen 5lfa^ieu, eiiumber
t)erumjagenb, ober fid) iual)rfd)eiultd) fd)ou paareub
— ÍTanfenbe an ^a{}{ — trol^ ber©d)üííe unb iter;
folgungen, bie fie l)ier täglid) aueäu)"tel;en Ijutteu :
aubere büpften ílfabruug fudjeub um beu f«h-abeii
l)erum, aber alle äu)itfd)erteu unb beiuillfouuuiu'teii
bie ljeranfd)reitenben Etilje mit luftigen ^vvouben^
tönen. Kaum erreid)ten biefelben bie i'iuie, ba gab
je ein fid) in bie Xiüfte erbebeuber Sd)aareujug
biird) fein «fd)mrrrr» baâ B^i'í)''" ä'"" 3lufbrud).
Unb ba flog bie eine ©d)aar bidjt oor ben .slöpfcu
beò îiiebeê, bie aubère Ijiuten uad), uod) anbere —
Don beu entferutereu ^|.ilätieu aiigefoiuuu'u — f'reiften
unb fdjioeuften fid) in @efeUfd)aft über bem %\tl)
umljer: fobalb aber bie Gêorba elmaô ftillftebeub
äu roeibeu angefangen, ba jerftreuten unb poftierten
fie fid) äioifd)en unb um bie beerbe, roo eè nur
^^la^ äum iQerundaufeu unb ©priugen fidj bot.
Sie fetk'u ftc^ ,iiunr aucl) iiiuifdjeu bie roeibcuben
©d)afe unb Sd)meiue, ba jebod) bie (Srfteren ge=
möljnlid) feljr gebrängt roeiben, bie Sedieren luüljleu,
fidj beifien unb ba,iu gruujeu, babeu fie beibe ind)t
fo gerne loie baö ^^erftreute, ftille, laugianniorfd)rei:
teube 'iUelj.
©leid) uad) if)rer 9infunft, ale fie, nod) fd)eu, fid)
mcljr in ben @ct)öl,íen «erborgen aufljielten, liefien
fie fid) nadj ben bevabgefalleneu Ìlìaifaferu aud) in
baè tiefe ©raê t)iuab, luo fie gau-i nngefe^en iierum
irrten; ja and) auf bie fanbigen uub augefd)uieiumteu
Ufer ber 3}ouau unb beò 3íáfoe, aw òtelleu, tuo
bie ©trömnug bec Söaffers bie tjineiiujefatlenen
177
meg az ott tanyázó parti czingolán}* (Cicindela
litoralis') ntán keresgéltek.
Délelőttönkint a Gellértbegyet látogatták, an-
nak közvetlen az emberi lakások fíilött meredező
szirtjein kúszva a sziklafalakliól kibajtó l)ok-
rokra telepedtek. Nyugtalanul szállongtak egy
szirtről a másra, bebújtak minden basadékba,
annyira elmélyedve a szorgoskodásba, talán a
párzás és i'észkelés ingerétől is kábítva, bogy a
gyermekek puszta kézzel fogdosták őket. Erősen
liizonyít e körülmény amellett — mit különben
a költés idejének elérkezte, a duzzadt nemi szer-
\ ek, de leginkább a másutt rögtön beállt fészke-
lés is erősit — liogy csakugyan szándékuklian
volt a Gellértbegy sziklaoduilian is fészket rakni,
ba a folytonos üldözés őket el nem riasztja.
Kjjeli pibenőre Pest táján leginkálib a Eákos
sűrű londiozatú nyárfáira telepedtek, de számo-
san vonultak az Orczy-kertbe, valamint a Nádor-
kert fáira szóval mindenüvé, bol nyugalmukat
nem zavarták.
Egy vadász, ki sokat járt a pásztormadarak
után, bogy urának nébány darabot lőbessen,
erősen bizonyítgatta, bogy látta e madarakat,
midőn estére seregélyek módjára csapatosan bo-
csátkoznak a nádba, bol esős időben a napot is
töltötték ; de megjegyzem, hogy ezt sem magam
nem láttam, sem másoktól többé nem hallottam.
Êh'tlIKidjfl . tjlJ/lj'ti(i/lsríi/il i.
Mint a többi seregekben élő s együtt legelésző
madár, a pásztormadár is l)eosztja napi végezni
valóját.
így Pest körül reggelenkint csapat csapat után
repült a legelöki-e, hogy iléllien a Gellértbeg\'en
gyülekezhessek, mire a város háztengere fölött
űzött- légi játék után újra a legelő volt a czél,
majd az itatóra s végül éjjeli pihenőre szálltak a
seregek, oly pontosan betartva az időt, akár a
húzódó vadlibák, kacsák s egyébb vízi szárnyas.
A marhajárásra érve, sokáig áll a pásztorma-
dár a legelésző barom szája vagv lába előtt, fel-
emelt testtel vigyázva annak lépdelése közben
fölhajtotta bogárságra ; s ha rebben a sáska, ha-
er [jintried , loo Cicindela litoralis luoíjnt,
giengen fie 3tnfaiuiô gerne uni liefen ^e^ Käfern
nad).
3íud) [ieíiid)ten fie aile îsormittagc ben 33iodê=
(lerg. iî^a fnfjen uni frodien fie cuif îien ïiidit über
Den menfd)lid)en ílí>ol)nungen ftarreníen gelfennb:
fiilìen fjerum, fegten fid) auf baê anè beffen iBänben
í)erauöC(enHid)fene ©efträud), flogen beftänbig uon
einer (^elêumnb ìiir anbeven, luaren bnbei ganj er;
regt, gudten fieiBig in bie ÀelfenviBen, bubei fo in
©mftgieit certieft nnb nenn ^{eije beê 9fiftenâ oer:
(deiibet, baf5 fie fid) mm .fîiwden nut ber .s^anb
fangen liefu'n. ©in 33euuno — uuiö ibre ißvütejeit,
loie bie aufgefdjiuollenen ®eíd;íed)totí)etle beibev
©atten, ja norjügítd) baá (lalb erfolgte 33rnten felbft
beftiitigt — bafì fie uiirflid) gcfonnen luaren in ben
'55etfenlöd)ern beò 'Blodôbergeâ ju brüten, falls man
fie nid)t oerfolgt iinb abgefd;red't batte.
Sie übernad)teten bei ^eft ineift am $)ïdfoâ in
ben bidjtbelanbten ''^ìapnelbiinmen, uiele andj im
Snbooiceum, fo and) im ^Çulatinalgarten unterà
í)aíb Cfenô, überbanpt mo fie rnbige '^4älie fanben.
(Sin Säger, ber ben ïlîofenftaaren uieí nad)gieng,
uin fie für feine ôen'f d)a ft ju fd)iefìeii, i)erfid)erte
mir, ì)a^ biefeíben nad) 31rt ber ©taare íc^aaren=
loeife jur 9iad)trn[)e fid) ino 9ïoi)r gefaffen unb bort
bei regiun'ifd)em Üietter and) bei itag ocvuieilt
batten; bieê t)abe id) ab loebev felbft bemerft, nod)
non íluberou ge£)ört.
t'cbcii^art, Sigciifi^nftcii.
3Bie anbere in Sd)aaren roeibenbe nnb lebenbe
5ßöge!, fo Ijoben and) bie 9iofenftaare ber 'Çefter
Umgebung bie oerfi^iebenen ä>errid)tniujen in ge=
lüiffe 3íbíd)nitte bea ítageo eingetbeitt, fo baji man
fie, eine £d)aar nad) ber anberen, in ber '^núi anf
bie aSeibe fliegen, gegen 3)fittag auf ben Siodêberg
fid) oerfammeln, bann mieber anbere ^vlngtouren,
öielletd)t Spiele, über ber Stabt mad)en, bann
uiieber auf bie 3Bcibe, uon bort auf bie '3:rinfpläl3e
unb enblid) auf bie Síuí^epíage fliegen fab. Sa sog
ein Sd)roarm nad) bem anberen in einem fel^r
fdjnellen ginge eitenb, bis enblidj bieê ein (Snbe
na^m, unb in umgefel;rter i)ïid)tung mieber, roeiui
bie 3eit baju fam, fo fovtöauerte. Sie ftrid)en nlfo
gan5 nad) 2trt ber aBilbgänfe, lïnten nnb onberen
äBaffergeflügels.
Stuf ber SBeibe angefommen, urnrteu bie 9ïofen:
ftaare ndt etmas anfgeridjtetem isorberförper oft
reá;t lange uor hen ÏÏÎciutern beò lueibenben
aiieiiee, ober ganj bid)t an beffen gü^en fteljenb'
J 78
talmas ugrásokkal s ügj^es fordulatokkal iiaino-
ilik utána, inajil villánigvorsan szalad az (^gyik
állva maradt liarouitól a másik lepni készülőhöz,
közbe a legj-et fogdosó barázdabillegető módjára
félig tárt szárnyával is verdesve úgy, Iiorv rit-
káu kerüli egv-egv sáska is végzetét.
Uj csapat közéig a lakmározók felé, mire a
már megtelepedtek javarészt vagy együttesen
szállnak a jövevények elé s velük eg_yesülve
ereszkednek a régi helyre. S tovább folyik az ide-
oda szaladgálás, ugrándozás a barmok lába alatt,
közbe apróbb czivódások sem hiányozva az éhe-
sebbje között, mikor mindegyik a másik orra elől
akarja elcsípni a falatot. Ezalatt persze folyton
változtatják a helyüket, mert egyik a másikat
akarva megelőzni a szökkenő sáska után j() da-
rabot beugrálnak.
Ilyenkor mintha csomókban vándorló rózsák
mozognának a zöld pázsiton, olyan e szép, elszó-
ródva szaladgáló, pillauatoukint a legváltozato-
salib alakulásokba álló madárcsapat, mely ha
felrepül, rózsás felhőként táuczol a szemlélő
előtt.
Ha már megszedték begyüket, a földre hasalva
vagy oldalra dűlve jjibengettek a barom körül.
Különös, hogy míg délelőtt mindig a nyáj
előtt jár a csapat, délután javarészt a mögé te-
lepszik.
Déltájban, mikor a csordát vízre hajtják, a
pásztormadarak mint soha el nem váló társak
azt megelőzve szálltak az itatónak s az esetleg
közel álló fákra települve tartották folytonos
csicsergéssel és éneklíel kisért déli vigasságukat.
Közbe le-leszálltak a vizet szörcsölő barmok
közé s velük ittak a válúból, s mint a seregélyek,
meg is fürödtek aljban s a kút körüli tócsákban.
A Rákoson tartott ilyen déli vigasságuk köz-
ben állítólag annyi falevelet szakítottak s bo-
csájtottak le a lombok közül, hogy a levél eső
módra hullutt, Ijefödve a földet s a tavat a fák
tövén.
Gyakran \oltam tanúja, mint húzódtak a
auf bie íiurd) íie íöeiüocjiiiigen bee Jßie^ea aufju^
jai'ienbcii :,'\nicfton, uovíüi'jlicf) abn nuf bio í^ew--
)d)rerfcn. Aliéit nun eiiu- i»ini)d)vede auf, fo iiuid;en
fic barnád) liemattige Sprungfälje, bie fi^nellften
'Jiieiibiiiuieii, laufen babéi bltlifdinell non cinem
áíinbe, iueld)eô ítéljen c^eOlieben, 511 cinem anbevcii,
baê fid)äuniSd)reiten anfdìirft, lüobei fie fid), in ber
Siírt uoit ÎBnd)ftelaeii auf beri^liegeiijagb, xl)i:ex í)aíb-
geöffiu'ten, flattcrnben Alügel bebiencn, fo bafi
feiten eine .'òcnidirede ilmen entgebt.
iicibert fid) nun ein neuer p,uo, ber fdìon uieibcn=
ben 'ìicrfammlintiv fo fliegt biefc gemifî ben ìhv-
fomniliiigen entgegen, um mit ihnen mieber am ge^
fälligen Crtc cinjufaUcn. Unb eö gel)t baê .S3in=
unb ^erlaufen, boô ^erumfpringen unter ben ^-ü^en
bco'liiebeo non 5íeuem an, roobet eè and) anfleiium
Streitereien ,íu)iid)en ben Íh-obfüd)tigcn nid)t feblcn
bavf, inbem cin jcbev haii fpringeiibe Snfeft uor
bem anberen uicg^nfdiiuippen trad)tct. .<ôierbei uer=
tinbern fie ben Ort uatnvlid) fortiuärcnb, bi'iux fie
ípringen, inn ben anbevcn äuuorjnfommcn, ber flic=
génben Äerfe ganje Jvingfälu' nad).
G'è roar ein herrtidier ütnblirf, biefc fd)önen "iiogeU
fd)aaren auf bm grünen 3Öcibepläljen alo äcrftvente,
iiernmlaufenbe nnb roieber jeben 31ngeub(id in ben
niannigfattigften Umgcftaltnngeu ínfaminenfíie=
feenbe, luanbclbare ìRofengnippen uor fid), nnb in
it)ren j^ingbeiuegnugeu ale taujenbe 9iofenroblfd)en
über fid) ju feben.
^sft enbiid) ber .'òniigcr geftilít, fo legen fid) bie
Ííögel gan^ bid)t auf bie Srbe, entmeber mit bem
ganzen llnterleibe, ober mit ber einen Seibfeite,
nnb rnben auf biefc l'Irt nor ober neben bem
Söieljc ano.
2tm anffnllenbften ift eè, M'i^ fie 3>ormittagê ftetê
0 0 r, íiaáimittage aber meift f)inter bem ineibcnbcn
'itel^ fteben.
©egen 9Jfittag, incnn bie £u£)£)eerbe ju äßaffer
gieng, flogen bie Nomadites alò unjertrennlid)e
©cfeltfd)after lunt imr ihr hen 3'ränfplät}en 511,
fe(5tcn fid) auf bie sufällig in ber 'JiiU)e ftel)en=
ben ^öäume unì? biclten ibre mit fortroäfirenbem
,;)Untfd)ern unb Öefang begleiteten l'iittagöuntev:
()altungen ab. òie lieficn fid) babei einzeln unter
bao trinfenbe SBief) i)erab, nnb tranfcn nnb babeten
mitten unter benfelbcn.
iöei fold)cn ÍJcMttagcuntcrbaítungen foKen fie am
3iafoê fo oicl '^Uätter non ben i^äumcn lierab:
geäiüirft nnb bcrabgelaffcn Inbm, baf3 eè fbrmlid)
tuie iMätter regnete, unb ber i3obcn nnb ber Àfufî:
teid) unter ben itónmen bauon überbecft roareii.
Oft luar id) 3<^"3'-' bauon, luie fid) bie rKofenftaare
7!)
pásztormadarak a délutáni nap tüze elöl a legelő
barom árnyékába. A liol magasabb gyoniféle,
mint a boszorkánytövis s a kutyatej üti föl fejét,
oda is beszaladnak szorgosan kutatva a nagy-
számú bogárság, de különösen sáskák után, mik
itt bújtak meg, bol a Itarom nem szivesen legel.
Mikor aztán a leáldozó nappal a levegő is bű-
vösödui liezdett s a sáska sem ugrált, de félve
búzódott meg a gyomban, a pásztormadár is
nyugodni tért, ezernyi csapatokban szállva meg
a Eákos jegenyéit és ákáczfáit a sötét éj l)eáll-
táig csicseregve, belyért küzdve fától-fára, ágról-
ágra szállva, közbe az ezernyi torok szava valami
kellemetlen zúgásba olvadt, mely még a sere-
gélyek bangversenj'énél is jóval erősebb. A mu-
latozást itt is a hulló falevelek zápora kisértc
csakúgy, mint az itató körül.
Esős időben a csapatok a fákon s liokrokon
gyűltek meg folytonos röpködés, bajsza s játék
közben — tehát egészen seregélyek módjára —
oly szörnyű lármát csapva, hogy már messziről
hangzott a zsivajgás.
Azt soha sem láttam, hogy a szaladgáló pász-
tormadarak csak egyike is — bár Itizonyára
képes volna rá — toUforgóját valaha felemelte
volna. Ellenkezőleg valamennyié a nyakszirten
lógatja azt. A him mégis messziről kilátszik a
csapatból s a sokkal rövidebb tollforgójú tojóval
össze nem téveszthető.
Álltában s ültében jó magasra emeli testét a
2)ásztormadár, sőt futás közl)en sem tartja oly
vízszintesen, mint a seregély. Különösen széj),
emelt a tartása, mikor valami emjjerre vigyáz s
e tartása táplálkozásával függ egybe, hisz' nem
földről szedegeti élelmét, mint más madár, ha-
nem ugortában, röptéijen esibii el a liogarat.
Egyesével, vagy kis számmal vonulva, kissé
félénk s óvatos s csak lopva közelíthető meg lö-
vésre. Míg a hol tömegesen telepszik meg valami
kedvező helyen s még hozzá a fészkelés is a
szándékában, ott folytonos üldözés mellett is oly
vigyázatlan és lüzalmas, hogy a csordával tartó
ember köztük járhat, ülhet, kurjanthat a mar-
hára, sőt lőhet is a madárcsapatba a nélkül, hogy
azt valami nagyon megriasztaná. A pásztortól
épp oly kevéssé tart, mint a baromtól. Ha azon-
ban a folytonos üldözésben végre is veszélyt lát,
üor ber 6renueiiboii ííacíjmittatiojúiino iii ben
©cfjatten bes îiUeljeô ftellten. Sind) luo íiöíjeve B.xa\ú-
aüen, mie baô Eryngium uiib bic fo tjäuftcje Eu-
phorbia [tauben, eilten fie bat)in unb bnvd)|ud)ten
Jdieô fíei6ic\: beim in bieien, bem ì'ief) nnmill--
foinmenen '^ífíanseu nerbevi^en fid) üerfdjiebene ^n-
feften, Ijauptiädiitd) ober bie fiüditigen êenid)reden,
morttuô fie foldie biiuuifjaiiten nub luegfingen.
ÍSenn es ìiann ç^ei^eu iHbenb etume fül)ler tmivb,
Die .'òenjdjreden nid)t me()v íjerninípraniien, fonbern
fid) im ©ebüfdje uerfvodien, ba jogen bie 33ögel jn
S^anfenben auf iijre ©d)lnfp(n(5e, jnmeift auf bie
23änme nad) ^líáfoe Inn, wo fie nnf ben Ijolien
Rappeln nnP 3lfa,^ien vnfteten. 33iö in bie bunfie
9iad)t .iuntidierten fie nm Pie^'Kilu' viiiiienb, ncm 3(ft
3n 3(ft, uou ri^iuim jn ixinmfpringenb nuP fliegenb;
mobei bie STnnfenben von .Svelilen ein nnanoieneljineê,
ftaarennrtigea ©efdiiiune anftimmten. T'ie Unter:
baltnng lunrbc and) l)ier non einem iMattregen be-
gleitet, i^an;^ fo, mie bei ben îvanfplatu-n.
33ei regnerifd^em Sßctter oerfnmmelte ftd) bie
(3d)ani- auf ben Siininen nnb @eftränd)ern nnb
juiitfdjerten bn fo ungetjener, burdjeinanbor fliegenP,
fid) jagenb, fpieienb — alfo ganj nad) 3irt ber
©taare ^ ba| haè ©efájrei fc^on Don 3!Beitem uev=
nommen unirbe.
'^d) t)abe eê nie benierft, bafi fie luäbrenb beo
Saufenê je ben S^opf aufgerichtet ober gar in bie
"QiJije geboben bätten, obmobi ibre Aäijtgfeit ba,^u
f)öd)ft ioa[)rfd)einlid) ift. ^sfbod) ift ber bebentenoe
(Sdjopf ber 9J{ännd)en fd)on non ÎBcitem non bem
»ici fíeineren ber äi>eibd)en jn unterfd)ei?en.
5)ie 9îofenftaare fteben nnb fitjen mit einem ,5iein:
Hc^ ftarf anfgeriditeteii Seibe, ja fetbft im î'iinfe
galten fie fid) nie fo ioagered;t mie Staare. iöefon:
bere fd)ön anfgerid)tet ift ifire Steűnng, menn fie
auf òm '3Jíeníd)cn paffen; ee bangt biefe Steünng
mit ifjrer ©rnäfjrnngemeife snfammen, ba fie ibre
^Seilte md)t mie anbere "Högel nom 23oben anf--
picfen, fonbern fleto bie büpfenben S^äfer im ^Inge
erbafdjen.
Ginjein ober in geringer iHn^^ibl auf bem 3iifl*^
begriffen, finb fie eturnô fdieu nno flüd)tig, fo bafi
man nur burd) §interfd)Ieid)en iljnen jnfomnien
ober fie fdnefìen faun. 2Bo fie aber in grofeer 9J!enge
fid) fd)on gelagert fiabeii, jumal menn fie bort ju
niften entfdiloffen finb, beiu'bnuMi fie fid) trot? alier
íperfolgnngen fo nniiorl'id)tig nnb l)armloô, baf?
man mit bem meibenbeu tM) fortfdjreitenb, unter fie
geben, fiben, auf baé iíieb (tirmen, ja felbl't oft
fd)ieêen fann, oftne fie meit à" oerfd)end)eu. Tie
^irten fürdjten fie fo menig, mie ìiaè ìUet;. Qaben
180
a szétszóródottak valaincimyic gyorsan előre
szaladva sorba áll magasra emelt figyelő tartás-
ban s megadva az iutő i'svrrr» -szóval a jelt,
egyszerre fölröppen, hogy l)iztosabb helyre száll-
jon.
A pesti pusztákon gyakran jártak pásztorma-
darak seregélyekkel egy időben, de csak akkor
elegyedtek, ha az egyik fajból kevesen a másik
faj nagyobb csapatával találkoztak, mert egyenlő
számú seregek soha sem keverednek. Életmód-
juk annyiban is elüt a seregélyekétől, hogy míg
ezek csak már kiröppent fiaikkal szállnak a
marhajárásra, addig a pásztormadarak olt köl-
tenek, ottneveiik flaikdl, örökké a csorda k(inil s
vele vonulnak, igazi nomád életet élve.
Tiíjihíli'ku .
Május havában sáska hijján a pásztormadár
még javarészt az erdőre lévén utalva, gyomrában
rendesen nagyobbféle bogárság, mint cserebogár,
futóbogár, Pachygaster, Cleonus stb. található s
begyében még a nagyja is egy darabban vagy
alig feldarabolva. Találtam apró csigákat is
közte, de kavicssze.meket soha, mert tápláléka
úgyis puha s könnyen emészthető.
18^7 (?) május 27-en ükczy báró egy himet
küldött, melynek egész tápláló csöve csupa ke-
ménygyürűs, a fali ászkához (Oniscus) hasonló,
de még keményebb bogárfélével volt tömve. Ily-
féle bogarakat erdők korhadt fadarabjai alatt
találtam. A többi, ugyancsak májusban elejtett
darab gyomortartalma cserebogárból került l\i.
A június 3-áról való madárl)an az erdei czin-
golány (Cicindela silvatica) mellett már egy
csomó sáskát és tücsköt is találtam. Stettinay
1830 j\iniusáuak 20-án 5 darabot ejtett el Péteri
mellett s gyomrukban nagyszámú fehéres her-
nyót látott, miket e madarak a lépbogyó ( Viscum
album) vagy a Loranthus europeus zöldje közül
keresgéltek elő.
Később, mikor már rendesen jár a pásztor-
madár legelőinkre, kizárólag a többé-kevésbbé
fejlett sáskával táplálkozik, mitől egész belseje
vörösre festődik.
fie aíicr öiívdi fovtiU'iclíte lierfof(iuiu\en cine 65ofoí)v
in iljrer íiülje uuiljriunuunmeii, íanu hiiifcu bie äer=
ftveutcii (yiic&er alle iV'ÙDuiinti in eine l'tnicnreií)e,
fteűen fid) mit einem ganj anfgerid)teten, Slufnierf:
fanifeit uevratlieníen Seite, .^roitídiern ií)r "®d)iürrr»
— Sen cjemöljiilidien "ii.ínnuintV-'ton — erheben fid)
plötjttd) unb fíiecjen geiellid^aftlid) mub eiiu'n be:
iiuemereu '•|>[iin.
3Uif ben '•^H'ftei' .'öaibeu Ijielten fidjbic Pastor oft
mit iiiw Stanren ju gleidjer 3eit n»f/ t>ö<i) inf) i<i) fi«
nur bann ijeinifd)!, luenn einzelne non einer 2(rt
größere Sd)aaren ber anberen antrafen, bodi grojse
Sdiaaren nii)d)en fid) nie. 3" il)ver l'ebenôart finb
fie and) îiaburd) «on ben ©taaren oerfdjicben, bafí
'Petitére nui' mit iljver fdion ffügoeu íönit auf bie
ò^ntiueiben fonnneii, bie Nomadites aber bort
fcUift niften, bort erjieíien, aífo eioig am aller;
liebften um bas iMe^ nub mit bemfelben luolinen,
Í)ernm3tef)en, alfo ein ed)t nomabifdieci l'eben führen.
Sic 9ial)l'inig.
3in a)îui, 100 eo nod) menig .s>enid)verfen giebt,
bai)er biefe Slíögeí nu'br am G5e()ö[äe fiií^ aiif[)ieíten,
fanb id) in i[)rem SJìagen oorjüglid) größere Coleop-
teren mie Waú- unb íanffíifer, Pachygaster,
Cleonus u. a., loooon felbft i'iaifäfer oft in einem
íBtürf ober bod) faum jerftüdelt im Slïagen unb
Slropfe oorfamen. 3(nd) fteinere Helices (2d)nerfeni
fanb id) mitunter, Hiefelfteindieii aber nie, ba it)r
Cutter gauj lueid), aífo [eid)t jn jerfod)en ift.
(Sin 2)iänudjen — am 37. 9Jiai (18:^7?) oon
íöaron Drc;;i) eri)atten — l)atte lauter ringelige,
ben .sìefleraffeln ähntid)e, aber nod) I)ärteve3nfeften
anfgeiuunmen (beren äi)utid)e id) unter faulem ^olse
in iBälbern antraf) nnb mar ber gan.^eSTropf, 2)ia=
gen luib bie ©ebärme mit bief en gefüllt. 33ei an
beren, ebenfatlê im S)îai erlegten, mad)ten Pen ganzen
•■Dîageninhait ÍJÍaitafer auô.
am 3. esiliti fam fct)on nebft Cicindela silvatica
eine ïïîenge doii ,s:eufd)recfen nnb ©rillen inrlliagen
biefer iíőgel cor. ©tetti n a n fanb in •") bei % í t e r i
1S:!0 am 30. lòii'i'i erlegten ©lüden oiele ii)eif3lid)e,
auő Viscum album ober Loranthus europeus
fleifjig f)ert)orgeind)te 9ïaupen.
©pater, gegen Hütte ^luni, loo biefe ÎUigel auf
bie grafigen älHÜbeplälje giengen, tropften fie fid)
auôfd)liefilid) mit meift nod) nnoollfonunen ent=
midelten ,i»enfd)redVn ooll, luooon ihr gaujeê innere
roth gefärbt erfd)ien. •
181
Brpiìh'iic.
Egészben seregélyszerü : húzódása közben
gyorsan verdes szárnyával teste felé, majd moz-
dulatlanul kitárt szárnynyal úszva lebeg, különö-
sen leszállás előtt, de oly gyors fordulatokat soha
sem végez, mint a tovasurranó seregélycsapat.
llepülése könnyedebb, kevésbbé surranó,
közbe nem tárja ki szárnyát annyira, kevesebbet
csapkod s ritkábban bukfenczezik mint a sere-
gély-
Ha a napfénnyel szeml)e repül, úgy testének
rózsás sziue alig tűnik fel fekete száinya mellett ;
írszó lebegése közben már szebben mutat, de leg-
szebben mikor hátulról éri a nap sugara : ilyen-
kor hátának rózsás aszbesztfénye pompás vö-
rösesen aranyba csillogó.
Hívása, (htckc.
Érdes, rekedtes, de sajátságos hivó hangját
'úgy röptében, mint ültében gyakran hallatja.
Eöptében rendesen «srrr-csori'-esorr-serr ! » -han-
gon szól, a hátra maradtak erős «csr-ints! sör-
incs I) -et kiáltanak ; együttes lassú tovaszállásban
«svorr-csorr», felrepülés közl)en «srrr-csrrr!
decsrrr-csrrr-dzrrr ?i) járja gyors egymásutánban
kiejtve, olykor erősebben s jobban hangzón
« svöröty-söröty ! »
A melyik erősen \-ágyik társa után vagy utána
veti magát a fáról, így szól : «csrö-csövöly! csrö-
csevely ! »
Dala igénytelen, halk. Sziszegő, rekedtes töl)b-
nyire rosszul tagolt, kevéssé változatos hangok-
ból áll, de gyakran s mindenütt hallik, különö-
sen ha nagy csapat van együtt. A földön, a gye-
l)en, a barom közt ülve vagy pillanatra megállva,
fákon ugráltában s röpködtében, déli pihenőjén,
fészke körül, sőt fészkének odvában ülve is sza-
kadatlan csicsereg.
Bár együttes éneke egészében nagyon hason-
lít a seregélyek zsivajgásához, mégis egé-
szen sajátságos, ha e két faj hangversenyét egy-
szerre hallgatjuk. Nagyban hasonlít úgy a parti
fecskék, (Cotyle siparia), mint a kölesi sármá-
nyok (Emberiza miliaria) társas zsivajához, de
még ennél is halkabb csicsergés, mintegy :
Aijiiila. III.
3f)i- ^-íug ift im ©aiiäcii ftaarenarttii. 23alb
fíntteru 3í(íe, öie T^iü^^ti Ijäufifl iitib íd)iu'lí çjcgcn
ben 'Ááh ídjtagenb, balb fcflcln fie cine fiirje ètvccfe
mit auotjebreiteteii %\.H^\\ fortíc^mebenb, roaö be=
foiiberö uor bciu ifieberfctwu (;\c)i-i)iel)t. ©o idjuelle
©djHH'iifuiujen matten fie nie, miebieStaare. 3iudj
ift il)r (Viug ieidjtev, lueiiiget fdjiüirreub, fie breí=
ten babéi ií;rc '^ixuyú iiidjt fo ftavf auö, fíattern
lociűger unb piirjeíii feíteiier alá bic Sturnus.
a>ou bem íd)biieii íiúfeurotl; bee SeibeS ift ím
^[uije, fade fie gegen òa», Sonnenlidjt fortfí^unrren,
beinahe nid)tâ ju feben, id)on bei űjxtm Sdjmebe;
finge ninnili eí- fid) fdjbiier ano, am ailerfdjiinften
aber, menn fie non pinten í)er ber ©ounenftraíjl trifft :
ba gUinjt bao 9ïofaaâbcft beò 3íüdenö prädjtig unb
mie in cinem rőtben Giolbfdiimmev.
ifucftoii, Wefnitg.
S)ie rautjen, ijeiferen, oűi) eigeiitl)ümlid)en !L'orf'=
töne merben forooí)! im %\\\iy, alé im Si^en íjaufig
geprt. ©emöljníid) íod'eii fie im Tfíuge n)ie:
«fd)rrrítfd)orr4fd)orr:íd)err!» ~ bie ,3iii"üdgeblie:
benen fräftig : «tfd)rdntíd)! fdjördntfd)!« — im
ftitíen Sfinge ungelrennt fortfliegenb : «ídjroorr=
tfdiorrr!» imSínffíiegen : «fd)rrr=tíd)rrr? betíá)orrv=
tídjrrr^bjrrr !» — fdjncll nncbeinanber auôftoBenb;
inand)mal and) beffer unb ftärfer mie «íd)roörötg=
fd)örött)!»
©cíjnt fid) einer bem anberen luul), ober mirft
fid) Dom 33aume, iíjni nad),j|Ufonunen, íjerab, fo
ruft er: «tfdirö^tfdjöroöii;! tfc^rö^tfdjeiueh; !»
Tier ©efang ift unbebentenb, leifc ; beftebt auè
jifdjenben, rauljljeiferigen, meift fdjledjt mobulirteu,
einförmigen 2^önen, bic \ú)x ftetêig unb überalll^er:
üorgebract)t mcrDcn, befonberâ menn gröfiere Sd)aa:
ren fid) oerfammeín. 3íuf ber Grbe, am 9ìafen,
äioifdjen bem ìsiei), fiÇenb ober auf Slngebüdcftefjen
bíeibenb, auf SSäumen í)üpfenb unb í)erumf[atternb,
bei ber 9Jiittagôrnf)e, auf ií)ren Srutpíiitjcn, ja feíbft
in Sbd)ern, an ben'.liefternfiöenb, ämitid)ci'n fie un=
aufí)öríid).
^^m ©anjcn ift ber ®efang bem i3d)mirven ber
©taave fei)r ät)nUd), bod), \m\\\\ man iíju im Son;
certe mit bem ber Staare unmeit einaubcr anprt,
gauj eigentí)ümíid); í)at uieíe ílönlicbfeit mit bem
gcmeinfd)aftíid)en ©cbmirren ber Uferfdiroalben unb
ber ©rauanuner (Emberiza miliaria), ift aber ein
nod) leifereâ ®efd)iual5, mie : (iíc^ier4rrr=tíd)örbrö=
ftfr-riririn-rririri» — gemifd)! mit etum »tfd)röntfd)=
y 4
18i>
«siczr-szrrr-esörörö-sziszr-iiiiri-czniiTi : közbe :
csröiics-csrines ús csröcsö-csöcsöiT-szirie !»
Olykor :i Laiiius minor hívásához hasonló,
erösebbeu cseugö szó is kiliallik, mint i'slanzl-
san-sl!»
l\'<'il Irne, fésthe. tojása.
Minden madár a körülményekhez szabja élet-
módját. Kivált a fészkelésnél ötlik szembe ezen
alkalmazkodás, hol a hely me^íválasztása, a fé-
szek magassága s auuak alakja sokszor erős \{\\-
tozásoknak van alávetve.
De nem áll ez a i^ásztormadárra.
Mivel örökös vándor létére soha sem tudja
előre, miféle körülmények közé veti a vélethin,
cosmoijolitává, világjiolgárrá változott, ki min-
den előítéleten fölülemelked\e a Iegszerényel)b
körülményekkel is megelégszik.
Ez nála nem alkalmazkodás.
Mindenütt otthouiasan rendezkedik lie, hol
épületlomok, kolostorok, sziklák állnak alkal-
mas hasadékokkal : rözse- és téglarakásokban, a
sürü Lyeium bokorliau. mindenütt, hol közös
fészkeiéül enged meg a hely.
Mint már említve volt, az liS;i7-iki tömeges
megjelenésekor komoly szándékában volt a Gel-
lérthegyen költeni, mint a sziklazTigokba való be-
és kibiijkálás, a megvizsgált tojók petefészke és
költési foltja, végül a hímek erősen duzzadt
nemi részeiből l)iztosra következtettem. Tudva,
hogy a költés ideje itt van, minden ismerősömet
figyelésre szólítottam fel. B csakhamar értesül-
tem, hogy a jJásztormadár Baracson, Vacson,
Kaskantyun s Adacson csakugyan fészkelt, mert
nyugta volt, nem úgy, mint a Gellérthegyen,
hol az örökös lődözés, utána mászás, hajigálás
minden szándékát meghiúsította.
Athoson ['?) is, hol Wahlstein tanár szerint a
legvadabb hegyvidékeken is költ. sziklarepedé-
sekbe rakja fészkét, (lásd 1S3'.I jun. 2-án kelt
levelét).
Drechslek — Feldeík; praepurátora Karls-
badban — azt állítá, hogy c madár Dalmátíában,
hegységek sziklahasadéliaiban, lakások szalma-
födelén s régi farakásokbaii költ.
Nagyon is sebtében építve fészkét, nincs a
pásztormadárnak arra érkezése, hogy messziről
válogassa össze a szükséges anyagot, megelég-
szik tehi'it mindennel, mit a közeli szomszédság
tící)viiitfd)" llll^ »tdirötídii'LvtícbötidHn'rO'ii'ic», íaju
iiuiiid)iiial ciniche Dem íliufc öeo Lanius minor liliii;
Hc^e, fríiftiiier fliiiiu'nDc l'auto, mie «í<í)írt"3l-
idiaiiîfdil !i)
Síiftcii, i'cVft, (*icr.
SÍEÍe ilíijgel accoiitmobiveu fid) in ií)rer gaiijen
Lebensart boni llmftaubcn. ^iieô fällt befonberê
beim ííeftbdu auf, umbei bie 2Sat)l beò Drtee, ber
Oölie uiib ber 'Jíeftform oft betvíid)t[icí)en -Ikxán-
beniiuu'ii uiitevnmrfen ift.
Oiid)t fo ift 05 aber bot bem Nomadites.
Ta er alo emigev ilBanberev nie im "iiorauo meifs,
ioek-l)e Uiiiftänbe il)m biird; S^i^aä geboten luorbeii,
fo l)üt i^n bie 'Jfatur in einen ßoomopolitoii uer-
umnbelt, bor, über alle ■•ÌUirurtlìeilo eríiaben, bie be-
fd)eibenften Uinftiinbe benutzt.
■öei ihm ift baë feine 3(ceommobatiaii.
(St ridjtet fid) überall lieiniifdi ein, luo Dovfaüoncie
tôebiiube, Sllöfter, Jvetfen unt paffenben :ííit5on ba
finb, in^ülj: iinb 3tC(i,eU)aufen, im bidjton i'peiumi
,^anne, übcrafl um ber Ort jnm lUMneinfdiaf tfi^
d)en Jiiften lU'oitinet ift.
ÍBie íd)on eriüäfjnt, mad)teu bie îliofenftaare bei
jenem 9J(aîfen,^nç;( im :^s«bve 18;57 ernfte Dlnftalten
am ÎMocfûberçU' 5n brüten, nuiranf id) fd)on im
iilorauè nad) tf)rem 9iuê= nnb liinfdilüpfen in ben
j^elfonUkbcrn, nad) ben tì-ierfti)cfen nnb Í3nitfíeden
ber nntevfnd)ten 'iin-ibdien, nad) bon fel)r aiige--
fdjiuollenen ©ofd)led)totbeilen bor 3}iäiind)en ftd)or
folgerte. 3» Überäougung ber l)erainiaí)enbcn 33nit=
äoit, ç\ab id) i'íelon meiner î^ofannten 3(nfti'ägo jum
33eobad)teii berfetben. Unb balb barauf evfuljr id),
ha^ fie in Saracê, in 3ibaeê, "Íhu-ö unb Îlaâfanti)ii
roirf(id) ìiiftcton, ba i[)nen bafelbft ilhiljo uergönnt
inurbo, iiid)t fo mie ain Sloáéborgo, mo bie fovt-
mäl^ronbon ^iicrfolgungon, bae einige Sd)iof,on, Tiad):
flettern unb SBerfen alle ibre 9(bftd)teu nnmbglid)
mad)ton.
aim Ültboc, mo fio, nad) ^J»J a b l ft o i n'e ì^orid)ten,
felbft in bon milboftcn ßebirgegegenben niftenb Dor=
fominen, logen fie iljro íiefter in Aotolöd)or binoin.
cSieljo feinen 'Sriefüom 2. ^limun- lS:î'.i.)
3laá) T r e d) é I e r'ê — ^^^rrtpanitor bei iVelbegg —
mir in Earlébab mitgett^eittor 33et)aiiptung, brütet
biefer -iìogei in Talmatien in Wobirgôfelfon, Mlip:
penlőd)ern, mio .§aiKifpa(5en in 3trobbad)lőd)orn,
bann in alten .s^oljtagen nnb berglotdìon.
Ter iliofenftaar baut niel ,ìn eilenbo, fann alfo
feine ,3i'it l'orlioren mit bem,'òt'rfd)affen meitiiogen=
ber ilìatorialien, begnügt fid) babér mit SUlern, moê
ihm bie näd)fte Umgobnng bietet, "i^ainnreifov nnb
1 8vi
uyújt. líőzsót s faknelet, forgácsot, gyoinszái-a-
liat, elszórt tollakat kapkod össze ; a hol széna
van, ott tisztán abból épít, de szükség esetén a
tehéuganéjjal is megelégszik.
Nagyon sokat tart az idő- s munkamegtakari-
tásni, nie)'t liisz" ríivid az idő az ittmaradásra, a
tojás lenikíisa közelget s nagyon is forró, ellen-
állliatiiflan a szeretet, az aggódás a nevelésre
váró s maoukkal viendő fiókák iránt !
íBlíittcr, .oofsu'iiue, Uufraiitfteiiiìol, licnnnliciU'itDtv
À-ebcrn merîien mit iiröBtor ôoft ^ufaiiutioiujc;
id)leppt : UHI es ,'ôcu i^ibt, Imiit er auôfcljliefetici;
l'on bieicni, bcipiüßt fid) nber oft mit Pcm jluiimift.
tSâ luirö nuf 3fit= ""b l'irboitcrfpaviiifî feljr
utel geieflt, bic ^út bee ^ierbfeidenè ift fura Ö^^
meffeii, Daê tSieriefleu uor bet 3:;i;iiv — unb bie
IMebe unb ©orije für bic 'i'olietibutig öer ßräieljuiuii
if)rer mit fid) ju ueijiucubeii ;'\unaen ju l)eifî, un=
micierfteí)íid) grof?!
./ fnj'ií.siiJí .sedimi l's li'irnud. ;înl|l un» 't^cfrf)rfi6iiiig ì>cv (»'itr.
7 — H, ritkán iijìih tojrishúl áll a fcszekdlju. Saê ©eteíie jiiljtt 7 — s, feiten iiie[)r ®ier.
Nagyság. — Sie ©röfee. MiUimeter.
Tojás hossza I
Scinge beo G"ie§ j
Legnagyobli
vastagsága
3)ie gröfíte
íDicfe
27-4| 27-S
21-1 I 21- G
27-8
27-9 1 28
21-9 21-9 í 21-4
•2 28-4
21-9 21-4
28-5 i 28-7
20-3
20-
28-7
!1 21-6
30-6
20-9
Az alak változatos : a középalak kissé zömö-
ken rendes-tojásdad, de nem ritka az erősen
gömbölyded alak, mely aránylag hegyesen vég-
ződik, míg ismét mások nagyon megnyúlva, a
selyemhernyó gnliójának alakját közelitik.
A tojás héjjá fényes, rendkivül vékony, igen
finoman szemcsés, szabad szemmel látható sű-
rűn elszórt tűszurásszerű likacsokkal, ]iagyitó
alatt nézve finoman ripacsos.
Színe igen halványan kékesfehér, valamicskét
kékeszöldbe játszó, a héjjen átsötétedő gyenge
vizes erezettel.
Ki ri'lii'ilt ptifahiiy ni hih.dfíi .
A fej és nj'ak szennyes szűrkefehér, feketés
hosszanti sávokkal, a szárny és farok szürke-
fekete tollai széles fehérszürke szegésekkel; a fark-
alja tollai feketések, szélesen szürkefehéren fol-
tozva ; a törzs alja rózsásszürke, a lábak s a csőr
színe vörösesbarna.
Mihelyt szárnyra keltek a Barnes körül kiköl-
tött fiak, az öregek a gyümölcsösökkel gazdag
közeli falvakl^a vezették őket, így Gyér faluba is,
hol a szederfákat szállták meg, lecsípve azok
gyümölcsét úgy a maguk, mint fiaik számára.
Fiaikat nagyon sokáig etették.
5)ie ©eftaít abnicd)ôIung5iiotI : bie SJÏittelgeftalt
tuäfng geDvuiujeu oiuil, dod) finP aud) feljr ge=
bruugen runbíiá^e (Voniien iiid^t feiten, roeíá)' íe^terc
iicr()ä[tni|mäf5ig fpi^ig énben , mogegen anbere
luieber \ú)x geftrecft an Àonn íom r^kbnufe ber
Seiöcitraupe gteidjfoiumcii.
®ie ©i^aíe glänjenb, ungemein bünn, fe(;i- fein=
förnig, ^eigt bem unbeaiaffneten 9lnge bid)t jcrftreute,
3íabetftid)en íibníidie Vbdjeldicn; unter Per i'upe er=
fáieint fie fein geiuivt't.
SMe Àavbe feíjr blafí bläulichmei^, etmnâ ina
Släulidjgrüne fpielenb, mit burd) öie Sdiaaie fid)ti
barer, fd)U)ad)er, luäffeviger aiöerniuj.
Äopf uub ^aiê fc^uut^ig graumcifi mit fd)ii)ärä=
lidjen Sängeftreifen, bie gvaufdjiuarsen Aíügeí: unii
©djiuan.^feöcrn breit meifsgvaueingefafit ; öieUnter-
fd;manäbecten íd)mavsíid), breit graumei^ geflecft;
ber íKumpf unten rofiggrau, bie AÜfje \mi> ber
@d)nabe( rötb[id)braun.
©obalö in 'öaraco Die ^mUU'" flügge' gemorDen,
fübrten fie bie3Üteuin bie obftbaumreid)ennäd)ften
©örfer binein, fo nad) ßpbr, mo fie afte 9J?au[beer=.
bäume überberften, mit bereu Dbft fie ií)re îjungen
fütterten unb Daê fie feíbft frafsen. ©te fütterten
öafelbft if)re fdjou flüggen ;^ungen febv fange.
ÍU
A gyón háztetőkön, tornyokon vagy azok re-
pedéseiben .senki sem látta őket.
,7 vedlés ideje.
iíivel több frissen megérkezett madár farká-
ban alig felenagy tollakat találtam, azt hiszem,
hogy a vedlés ideje közvetlen a megérkezése elé,
tehát április hó végére vagy májns elejére tehető.
VáncloThísd.
Hazáját nem azért hagyja el évről-évre, mint
a többi nyári vonuló madár, hogy nálunk költ-
hessen, mert akkor ha ritkán is, de mégis csak
rendesebben lehetne fészkét találni, kivált Ma-
gyarországon.
Talán a táplálék (hiánya) hajtja útjára ?
Hisz' Afrika és Ázsia enyhe tájain, hol mond-
hatni örök a nyár, legfőbb tápláléka mindenkor
bővében van ! ■ — S mégis ez utóbbi lesz az ok,
mert csak ez magyarázza rendetlen megjelenését.
Ugyanis a sáska épp akkor szokott nálunk tö-
megben fellépni, mikor Afrika- s Ázsiában sáska-
liíjja van.
A pásztormadarat falánksága kényszeríti a,
nomád életre. Ha már nem talál a környékben
elég sáskát s gyümölcsfélét a maga és fiai szá-
mára, fölszedelődzik, hogy vándorczigány mód-
jára kóboroljon országról-országra. így jön ha-
zánkba is Eg.>i)tomon, Török- és Görögországon
keresztül, mindig a sáskacsapat nyomában vo-
nulva.
Csodálatos, hogy e madár akkor jön vidékeinkre,
mikor a mi belföldi madaraink már javában köl-
tenek, sőt már fiaikat nevelik. Világos tehát, hogy
az ő költési ideje otthonában egészen más időre
esik — mert különben nem érne rá hosszú uta-
zásokat tenni — és hogy oly világtájakon van
otthon, a hol a tavasz a mi telünkre s a mi nya-
runk az ottani télre esik.
így lőttek 1830 júniusának 4-én Péteri mellett
egy nagy csapatból 5 darabot, miknek javarésze
a FöLi)VÁEY-féle gyűjteményben található, s fog-
tak lS:5ö-ben egy darabot, míg végre az emléke-
zetes 1837-ik év seregeknek özönét hozta ha-
zánkba. Az elsőket május 24-én ejtették el a
Garamparti réteken s ugyan e napon lőttek a
Piákosnál is egy tojót.
9litf íicn ©ijórcv .önusbäcftcrii, î'biirincn ober in
bereu í'ődieni beincrFto mau fie nie.
aNniifcr.^cit.
3>a id) im 3d)uniuie uu'l)vever neu aui^etom^
mener SBögcIfaum t)albanidifi(ie;^eberu faub, (\lai\b(
idi bie Wani'erjeit fnapp nor bie 3(nfunft, alfo auf
(iube i'lpril ober ben 'jlnfaui^ flini feneu su fennen.
3"!).
'î^er íHníeuj'taav niiuuit feine alliii()rlidjeu Sieifen
nus feinem ì'aterlanbe nidit, mie bie 'Sommevjuc^í
üöiU't, um bn su uiften uov, benn fonft müfUe man,
menu nud) feiten, bod) recjeduafeiçï feine ííefter au:
treffen, iiefonbcrê in lliujavn.
©otite er ber 9ïal)runii halber nerreifeu '.' ^n
feiner i]elinben ,Ç»einint — 9(frifa unb ílfteu — luo
fojufaiiieu emiij Sommer i)evrfd)t, müfite ja feinet
Siei'Iiu9ênal)ruuii ju allen ^i-^il^eeäeiten bie ^üüe.
fein ! — Unb bennod) mirb bieê íe(5tere bie lU-fad)e
feineê .S'i'íjens fein, benn bies alleinig erflärt fein
uuregefmafîigeô (5rfd)etneu, ba bie ^eufd)recfeu bei
une 9emöí)ulid) in jenen ^íiíjr^" i" Überftufe auf-
treten, nnibrenb meldier es an beufelben in ilfien
unb ilfrifa mangelt.
S)ie ©efräfeißfeit siningl ben 9ìofeuftaar sum no^
nmbifdien 2eben. îiietet eine ©egenb feine genu;
geube "JJienge ber .'Qeufd)red'en unb Obftarten, um
fid) uub feine 3ii"9en ju ernät^ren, fo brid)t er auf
uub ftreift mie roanberube Zigeuner non íi'anb ju
l'anb. 3(uf biefe 9lrt gelaugt er bnrdi Ggi)pteu, bie
^ïu'Îei unb G^Jriecbenlanb, and) uad) Ungarn, immer
bem 3"9 ï'sr ^eufd)recfen folgenb.
immerhin merfunirbig, bafi ber 'J^íogel in biefer
j 3eit unfere®egenben auffud)t, uui bieeiubeimifd)eu
ipogei fcí)on Inugft mit bem i^rüten unb ©rsiel^en
befd)öftigt finb. (Sa folgt barano, bafi feine îM-ut=
seit in feiner ^eimotb tu eine gans anbere B^it
fallen muf? — ba er fonft feine aöeile ju langen
©treifsüi;,en i)ätte — unb bafi er in foldjeu aBelt=
tljeiten beimifd) ift, mo baè Avübjabr in uufereu
2Binter unb unfer ôommer in ben bortigen iiMuter
fällt.
©0 nnirben im ^obve 1830 am ő. ^^nni bei
^éteri ano einer grofìen ©d)aar •"> ©tttde erlegt,
mouon bie "JJieifteu in ber ^ ij l b t) d r n"fd)eu ©anun=
luug fid) befinben, unb ein ©tücf im S^al)re 1 83.")
! bei '■;ieft gefangen, bie enblidi bao "sabr 1837 eine
mirflid)e lUHn'flutl)ung non ©d)aaren biefer íiíögel
I ]^erbrad)te.
isr,
Május 25-éii egy fiO iViiiyi esíipathól egy fiatal
him esett áldozatul; aO-án az «ürdögmalom»
körül egy fiatal, 27-én a Városligetnél egy igen
vén Ilimet lőttek, végre július 1-éu -2 liini és egy
toií) korült fngságlja.
PoPMANiczKY János báró l!^l-2 áprilisának
18-án Keresztűrnál látott 3 pásztormadarat a
cMerzse-mocsár» közelébe eső legelön. Sógorom
valószínűleg ugyan e 3 madarat rövid időre rá
a <i Hamzsabégi » szölőliegyek szélén vette észre.
, / ]>/ísihii-niii(/rír j'dijsiíiihdii .
Sokkal vigalil) s nyugtalanabb, mint a seregélj',
folyton ugrál, röpköd s fejét a kalitka teteje felé
forgatja: a hangyatojást nagy mohósággal nyel-
desi ; uu'g a kézből is elveszi. Nagyon szelid.
Szakadatlanul csevegi az ö "gzsbati-csrabati-
gzsabati-esrabati»-ját, seregélj'módra gj'akran
ismételve ezt : «bzsahzsa-bzsabzsa! gzsagzsagzsa-
gzsatü»; eg.yhanguan : «brölti ! bröliti ! brölij-
bröti-gröti-dröti-csröti ! » ; gj'akran: «zsamzsl-
mzsamzsl-mamzssl !» hasonlón a háziverél)hez,
csak sokkal erősebben.
Nagj'on szorgalmas énekes : a vedlés idejét
kivéve egész éven át dalol. A mint egj' kissé jól-
lakott — evés közben, mint a sei'egélj- messze
kitárja csőrét — rázendít a szive mélvéből fakadó
egyszerű dalára, közbe testét s fejét jó magasra
emeli, szárnyát leereszti, begyét erősen felfújja,
csőrét messze kitárva szárnyával billeg. Hozzá
még testét is úgv dobálja ide-oda. mint az éneklő
Töklincz-pintyőke (Serinus hortulauus). Olj- mu-
latságos az alakja ilyenkor, hogy a szemlélő egy
táncztól és dalló vágj'tól megittasultat s jó ma-
gával tehetetlent vél maga előtt látni s nem állja
meg nevetés nélkül.
Sokáig húzza énekét, kivált lia erre társai is
liuzdítják, s ha abba hagj'ta, újra meg líjra elül
kezdi.
Szelídsége mellett kitartó is. Sándor úrnál
4 — G évig elélt s csak egy betegségtől pusztult el,
minek okozójául leginkább a romlott levegőt
tartom. A bonczolás azt mutatta, hogj' a májon,
3^ie erfteii ©tücfc uuivbeu am 2i. ÍJÍai (ici "òkw-
foí)í auf einer an Der Wrau liecieiiöen "-ilUefe ericiU,
fo aud) ein äLn'ibdien am feiben îacje bei 9íáftK..
3Im 25. Max fiel ein jungeê SJìiinndjen aw^:, einer
©i)aar non etiuaGOíiÍLipfen^urSBente. ílm 2r).'')3{ai
)d)ofe man bei ^er Xoufelomnljle — nnmeit 'i-'eft —
ein jnngeê, am 27. beim ©tabtiuälbdien ein fcbv
altee iluiniutcn, unîi fdiiiefjlid) uuiríen am 1. "^suli
2 OJiänndjcn nnD ein iìln-ibdìcn gefangen.
33aron %o\). %oò m a n i e j f \) bei)anptete am
18. aprii 1842 íiei ítlevefUnr, nnmeit beo 'i)3ier.^ôe=
Sumpfeâ au einem JÖcibepíalíe, 3 Stüde ber
Nomadites gefefjen jn baben. íJíein Sdimager be
obaditete roaljrfd^einlid) biefelben brei -Stüde fuvje
3eit baranf am :lìanbo ber §am,ì5abéger 3Bein=
gärten.
Scr ÍNofcnftoitv iii (»tcfmijiciifrfinft.
i^ieí nnintever iinb nnrubtgcr alo ber Staar,
fpringt unb fhUtert or fovtmäbrenb nnb brebt ben
Äopf gegen ^aô S^äfigbad) bernm : er frißt bio
Dímeifenoier nngcnunn gome, fetbft ano ber bohlen
i^anb meg. älMrb fel)r laim, rnft unb fdjuuität fort-
tDa[)renbíein,g,^nbati)=tídn"abati):g,;abatt):tíd)rabati)'
— mie bie ©taare, l)änfig roieberfjoit: «b^ab^a;
b3abäa:g?iag3agsa:g,Siatp ! 'I Wandimal fdirett er febv
ftarf, monoton: «bröltp! bröUjtu! brőlpbröti):gröti)=
brutt)=:tfc^vötí) ! » ; oft : samsiintäam.^^mamfd^i!» — •
öem ^auèfporling nidit unäbnüdi, nur bebeutonb
[tarier.
3((ê febr fleißiger 3änger fingt er, bie 31îaufor=
seit ausgenommen, faft bao ganse ^a{}i, fobaib er
ficb etroaö gefättigt — beim (Vreffen mirb ber Sd)na:
bei, mie bei ben ©taaren, fel)r meit geipreit3t —
ftimmt er fein, ano Oom ©runde feiner ©eele f)er=
uorfprieBon&oô einfadieò Siebd)en an, (äf5t babei bie
glügel bangen, vid)tet bon l'eib iieiididj, den i^opf
ftari in bie ^öljo, nnt meit aufgefpervtem @d;nabel
unb dici aufgcblafener S^eble. T'en .slbrper roirft er
inbeffen mie ein fingender ©ivlig bin unb bor unb
rndfelt mit ben Jvlügeln. .'piebei nimmt er fid) fo
intcreffant fomifd; auê, baf3 nuni einen uon Xan^-
unb Singluft 'iV'trnnfonen und mit fidi foibft Un^
nermögenben uor fid) ju Ijaben glaubt unb fid)
unmöglid) beê Saa)euê entl)a(ten tanii.
§ört er anbere feinoëgleid)en fingon, fo ueräiei)t
fii^ fein ©efang oft febr lange unb mirb baô Un=
terbrodjeno oft roieber unb mieber erneuert.
9iid)t nur jutraulid), fondorn and) auêbauernd.
33ei êerrn uon Saud o r erlebten diefe Slijgel
roobi i bis 0 3at)re und giengon an einer ®eud)e
ein, die id) ^uineift bor oovdovbonen Vuft jufdireibo.
(sc,
i^yomroii s a hclckon zsíros féiiytì kémé uve dósek
(ïiiberculumi voltak s a lép teljcseu ilyeu zsíros
kemény tíimeggé \áltozott. E betegség a madár
kfllciiietlon szagii kijiárolgásiival kezdődött.
N'edlése kö/.licii. mely november s deezember
havára esik, egyszerre elveszti legtöbb fej- és
nyaktollát; ezeknek s a végbéltáj oldaliaknak
helyébe fénytelen fekete tolhik lépnek. Ezek té-
len át fehér hegyet viselnek, míg az tavasz felé
el nem kupik, liiiL;y a fekete szín tisztán tűnjék
elő.
Kár. hogy az elfcgott madarakon a fekete szín
csillogása s a rózsa gyengéd színe lassankint el-
vész s az utóbbi kormos foltokkal szennyezett
fehéres rózsaszínbe válik.
Haszna, k-i'n-a.
Ugy hasznos, mint káros voltát táplálékából
ítélhetjük meg.
Minthogy gyomrában rendesen és nagy tömeg-
ben találtam a cserebogarat, gondolom, ki sem fog
kétkedni e madár hasznosságában úgy a gyü-
mölcsösre, mint az erdőié nézve.
Bern.\th Ande.ís úr — hevesi táblabíró — ar-
ról győződött meg, hogy a pásztormadár csapa-
tai a tölgyesek szélén a búcsújáró hernyót
(Cnetocampa processionea) irtották nagy buzga-
hmimal, mely hernyók ezrei nemcsak a fákat
rágták le, de a fűbe is lebocsátkoztak selyemszá-
iukon. A nevezett úr belátva a madarak hajtotta
hasznot, megvédte azokat minden üldözéstől.
IVfert a hol a herny(')k fonásukkal a füvet bex'on-
ják, bűzös maró nedvükkel bemocskolják, ott a
marha sem legel többé vagy ha igen, úgy meg-
l)etegszik ettől a fűtől. A hol tehát a pásztor-
madarak ezrei oly szorgosan i^usztítják e káros
férget, ott hasznuk úgy az erdőre, mint a lege-
lőre rendkívül nagy.
ízletes hússal is szolgálnak, különösen a na-
gyon kövér tojók. A tojás s a fiak meg épen cse-
mege számba mennek.
Káros voltukat illetőleg mondták ugyan a
baracsiak, higy a mint az árpa érni kezdett ezt
hordták azok fiaiknak s így a vetésben csipke-
déssel és tiprással csekély kárt tettek : mégis
hajlandí) vagyok azt hinni, hogy a pásztormada-
rak valószinüleg az Anisoplia-félék után járva
szálltak a veti'sbe.
Tie Section evçvilv i'lfi ite îeber, ber Itìciiien unb
bic iSiiifleuieibe fcttidjimiiievii^e ^nbiirationen (Ìu-
Oevteln) l)atteii unb ìiie l'iili iviilìlid) ò» einer foldien
fetten, l)arten9Jfaí)e fid) neriDanbelte. S)ie Äraiiföeit
beiviiiii mit einer abícíieuíidien -'(nsbünftniui ber
ÍBal)renö beil'iaufer, bie in bie3)íonateíloüemtiev
unb December fallt, oerlieren fid) bie ineiften .Hopf--
unb íinlsfebern, an beven, jomie un bie Stelle ber
an i)í\\ Slftevfeiten ftctjenben niattfclinmräc Jvebern
treten, bie ini ÜMnterfleib lueifee ©pitjen tragen, biô
fid) bie l'etiteren gegen ^rübjabr abreiben nnb boô
reine £d)uiars Ijenuirtreten luffen. l'eiber nerliert
fid) an ^en gefangenen ©türf'en ^a^^ 3d)íIIeni bee
(Sdiiuarjeo, fo and) bas sarte i'líofa allinäblig, weldi'
Sel5tereo fid) in ein mit ruffigen J-íecfeu beid)mui3teô
aBeifiíid)rofa uenoanbelt.
*.){ litten
Srimi>cii.
©ein íhi^en forool)! aíe Schaben uúvD ineifteno
biírd) ieine Sriuíbningöuieife beftimmt. 3iad)bein id)
un "Díagen ber Xomadites iior,;nglid) lliaifrtfer in
grofíer íöienge fanb, mirb mobl "liiemaiiD ^aran
äioeifelii, bafî biefe isbgel für bie Cbftgavtner niiD
j^brfter ftcto nnllfommenc (iitifte fein muffen.
Sìtxx Stnbreaè u. i^ e r n a t () — ÍTafelbeifitíer su
.'peueê — bat fid) übevsengt, bafi bie Sîofenftaare
bafetbft fd)aareiuiieiie am ílianbe ber (i•id)enluäl^er,
bie tiamalô luui Cnetocampa processionea ab:
gefreffen unirPen, jene id)äblid)en rìianpen fleifìig
auffnd)ten unb nersebrteii.T^iefer einftd)C'tiiolle"3Jïann
fai; fofort ibven 'Jintien ein unb nertljcibigte bie
äsögel gegen alle "iíerfolgungeii. Tenu roo biefe ïKau=
pen mit it)ren %iiù)i\\ î>o.^j ®raè überjiet)eii nnb mit
il)rem ftinfenien nnb äbenben ©afte befnbeln, bort
frifît bao liieb nimmennebr, ja eôiuivb baïuui franf.
3Bo Pemnad) îaufeiiie non ïliofenftaaven fo fleifiig
biefe fd)äblid)eM ilianpen fammetn uno nertilgen, ift
il)re ifubbarfeit bem íinilbe nnb ber ii>eibe für
©cgenioart unb ^l'fi'i'ft anfjerorbentlid) grojs.
3Ìnd) bas SBilbpret, jinmeift ber iinfìerft fetten
9Beibd)en, ift fehr fd)macf'baft ; bie tìier nnb:,^suiigen
bienten aber gar jniií^elifateffe.
2Bas bie ©c^äbUd^teit betrifft, bebaupteten suuir
Sente in 33aracá, bafî fie, fobalb bie ©erfteju reifen
anfing, biefe ibren garten iC^nngen jutrngen nnb
biird) i'lbbeifien nnb treten ber ?çrud)t eiiu'ii nn=
bebeutenben ©d)aben anrid)teten ; bod; jiueifle id)
baran : fie inerben mobl nad) 3lnif op lienarten
gefiid)t, nnb nm biefe fid) in bieÀvHd)t niebergelaffeii
l)abeu.
<#
! I /
a:
Q
<
o:
o
h
N
w
^<
Du
w
D
III
w
O
a:
a:
o
H
IS7
Kl Irnsi'iii'i .
Eltekintve a tollazatúba kajiaszkcdó iia.í>y
Kzámú hosszú-lapos élősdi féregtől, a karvaly
(Accipiter iiisns) és a kába (Falco subbuteo) bán-
totta nálunk a pásztormadarat. De bár sok más
rabló állatnak is gyakran esik áldozatául, mégis
csak legnagyobb ellenségét a természet korlátlan
urában, az emberben találja, a ki feledve emberi
méltóságát az üldözésben elég gyakian a rabló-
állat színvonala alá sülyed.
Elhagyva e madár régi otthonát, hol mint el-
ismert hasznos állatka mindenütt I)ecsüléssel és
kimélettel találkozott, hozzánk is oly szelid bizal-
massággal közeledik, mit sem sejt\'e a Nyugat
lakójának ölési vágyáról.
S épp e szép tulajdonsága okozza gyakori
vesztét.
Mert igy ^an ez a hányszor csak seregestül
látogat hozzánk. Ezrével lövik, százakat sebez-
nek meg, könyörület nélkül pusztítva.
l'((iöeíel)i'ii uou Pon in ihi'ciii Wcficícr liaftciiPiMi
ía()lreid)eii '•^iamftteit — fd)malflad)t'ii l'üiiodien —
lüQV öev opevber unb bor 53aumtnlfe (Falco sub-
buteo") bei uiiQ iljv %ú\\^. ^od) fjabcíi fio, obtuol)!
aud) uieíem anöeren ïKaubjeitçi oft äiirSieiite fnlleiib,
ben aücnu'btUon Jvt'inb im iiiŰH'íd)rnnFtcn .^crvfdier
bor 'Jíatur, im UfeiifduMi iiiefuubeii, ber betvotfo ber
S^erfoíguiii} oft unter feine äBürbe, ja unter bic
3!?iirbe ber Jíaubtljiere bi'i'abfinft.
31ji"e ttlte.'Qi'iiinit neilafjeiib, um fie alo anerfannt
nüöltdie ibierdjen ftetá uerebrt unb uerfdjont uuir=
iíín, teilen fie and) bei nncs it)re í;armíofe ,3utranlid)feit
bor. 'üiidito al)nenb non ber 'J.lícirblnft beò "iLîeftenô,
finben fie eben bnrd) biefe fd)bne.t:'iöenfd)aft itjv'liev:
bérben.
Í3)enn fo iH'fdnebt eö, fo oft fie uuö in ßrö^eren
©áaaren befnd)en : îiuifenbe uunbeii ermorbet,
^niiberte iieeannibet; nnb alle luerben ol)ne3{ürf|ui)t
uerfolgt !
Az Acrocephalus palustris horticolus Naum.-ról. Ueber Acrocephalus palustris horticolus Nai-
ji.
Dr. -T. P. PuAZÁK-tól.
isonSv. ;ò,. X\ XsxAY.Ai.
J\[ár magában a nádipuszáták is eléggé bizo-
nyítják, mekkora még a homály Európa orni-
thologiájában. E madaraknak kritikai megros-
tálása háládatos föladat volna, a minek azon-
ban a csuj)áu bőrökkel dolgozó szobaornitholo-
gus nem felelhet meg, mert a meghatározáshoz
sokszorosan a náclipo^záták biológiájának isme-
rete is szükséges. Alkalmazkodási képességük-
nél, helyszerint és földirati elterjedésükhöz
kéjjest változó színezetük, szárnyalkotás, nagy-
ság, hang és fészek szerint való különbségek-
nél ; a Sjilviidá-k között : bizonytalan állá-
suknál, a nemek szerint vah» bei.sztás inga-
doz(') v(dtánál fogva, igazán leggyöngébb olda-
lát alkotják Európa ornitludogiajaiuik s isme-
retük nem pontosabb annál, a mely 1>kohstein
és N.iUMANN előtt az Atilhus-üln-íi nézve fenn-
állott.
Az Acrocephalus paliinlriti lioiiicoliis i\aum.
is a kevésbbé ismert alakok közé tartozik. Ezért
Cheknel István czikke * köszönetünket érdemli,
mert igen fontos adatokkal iái-ult e talánvszeríí
íiDie 9io()rfançU'v afíein uuirben cV'iiüiu'ii aío ^Ik-
lueiê, loie i'iel nod) oeô Tunfetn nbriçi bleibt in ber
Driiitfjologie (Siiropaô. Go ìoiire eine banfbare, aber
febr id)iüere Jlufgabe biefe iiöoiel einer fritifd)en
3ieoue jn unterioerfen — mojn aber ein btof5 mit
ben 33äl(5en arbeitenber ^JJÎnfeimiê:Dnntboloi}c nid)t
geiuigenb )oäre, inbem bie 'ëioiogtcber Siobrfäiujer
oft jur '^eterminiernni] nnuingöniiilid) notbioenbig
ift. ^ie Jiobrfauijer bei ibveni i\vofien lilnpaffnngö=
uermögen, ber grofîen locateli nnb iu'ograpljifd)en
■i^ariabilität in {garbling, 'Alügctban,(''h-öf5e, Stimme,
3ieftbau, bei ber uufiebeven SJteűnng innei'balb ber
©pluiiben, bei ber fd))iianfenben 3iuffaffnng unb
(Síntíjeiíung in bie ©enera — bitben ben id)ii)äd)ften
^siinf't ber Crnitboíogie (îniropaô unb ibre Êennt:
nife ftef)t auf feinem Ijöberen Stabium alò 5. "B.
bie ber ^^ieper oor 33ed)ftein unb "Jiaumanu.
Acrocephalus palustris horticolus Naum. ift
eine febr loenig betanute Àonii. .ôcvr «ou (St)eniet
in feinem banfecuuerten 9irtifel * bat einen fetjr
iind)tigeu ^Beitrag jur loeiteren Menntniô biefeê
rätbfetbaften iiogelô gegeben unb bat luiltfommeu
* Aquila I. lyy-iäi).
* Aquila I. Isa — 13!),
ISS
mudar ismeix'tének bővítéséhez h neki abban
teljesen igaza van, hogy e madár legbiztosabb
ismertető jeg3'e a l)iologiábaii keresendő. Azon-
ban határozottan nem énekében, mert hisz a
szomszédos madárfajok szerint utánozza a kü-
lönböző hangokat. A kérdéses madarat én is
évek óta nagy tigyekniniel kisértem s a kö-
vetkezőkben akarom vizsgálataim eredményét
bemutatni. Szinte kétségbeejtő a- zavar s mégis
a titokzatosság annyira vonzó.
«
A iiorlicolu^ jogosultságának kérdése előlib
meg nem oldható, a meddig a streperus és
palustris formaköréhez való tartozását nem tisz-
táztuk.
<i) A .s/)'e/Jt"/7í,s és /3((/((.s/rí.s fajokat élesen szét-
választani nem lehet. Minden tekintetben átme-
netek léteznek — ellenkezzék ez bár a classikus
értelemben vett faji fogalom conscrvativ védői-
nek nézetével vagy nem — habár annak idejé-
ben két különböző nemhez tartoztak.
Acrocephahts slreperus-t Vieill. (arundiua-
ceus Gm. nec. L., quis turdoides) és Acroce-
phalus pahislris-i Bechst. is, egyaránt a i)orU-
colus törzsfajainak tartott.ik. E fölött azonban
fölösleges vitatkozni.
Acroceplialtis slreperus líjpiciix d' . Főszine
rozsdás olajbiirna. ,i hát alsó része, fark föle és
felső farkfedői vöröses-barnás árnyalattal; a
szárnyfedők oly színűek, mint a hát, az első
rendű evezők és fedőik barnák, olajszínbe hajló
szegessel és a végükön élesen ki nem vehető,
íinom, világosabb tollacskákkal ; a fejtető
cípjciüö színű a háttal, a fej oldalai sötétebb
barnák, gyenge fehéres szemsávval ; a pofák,
torok és alsó részek fehérek, a mell és az olda-
lak táján rozsdás-sárgán árnyaltak, mely szín a
hát felé mindinkább barnásba játszik ; az alsó
farkfedök fehérek, a mell színezetéhe hajlók, de
világosabbak, ép ilyenek az alsó szárnyfedők és
a válltüllak. A csőr felül feketés-barna, alul
sárgás-barna, lábai vörös-barnak, a szem nem
l)iirna, hanem dióbarna. A szárny hossza (ìli
példánynál): ü"3 cm. Főleg Nyugot-Európában
honos.
Acrocej)li((his pídastris tíjpiriis <^^ . Főszine
zöldes-olajbarna, a mell — főleg alsó fele — -és
áz oldalak sárgásba hajlók ; a has közepe tiszta
fehér. Lábai sziiruharnák. Különben egészen
olyan, mint a strcjiervs. Szárnyhossza (31 pél-
(lún\iiál): (rl cm.
9íed)t, ba[5 bas fic()cr|tc Uiitcrídjciímu^émcvfiiinl
biefeö iíotjele in feiner 'iMohnjie ju fiicíien ift.
Sein ©efanii ift ec a bev entfchieDen nicl)t,
íeiui ev al)int ie nad) bem, loeldie ílrten íeine Oi'ad)=
barn fimi, oerfdiiebene 3tinnnen nad).
3lnd) id) uiibniete bem (''iartenvohídniier, íd)0]i felt
:^sal)voii lU'cifie 9(nfnierffainfcit niiP erlaube mir mut
bie ?)íefultate meiner Unterfudjunçie" norjuleeien.
-))tan niöd)te uerjiueifeln über bie tionfnfion nnP
hí)d) siebt bac' (^3ebeininifuiolle fo nuiditii^ an.
*
3)te Àrai^e über bie ÍH'red)tiiuini'( beò borticolus
fami nidjt früljer cjelöft u'erben, falauiu' über fei)ie
aiiujepvtgfeit jii bem 5vovmenfreife non streperus
nnb palustris nidjt nolle .Uíarfjeit berrfdjt.
a) Tie ©peeieootrenje non streperus nnb palu-
stris ift feine fd;ürfe. (îè eriftiren Uebergänge in
jeber ^infidjt, — mijgeii fid; bie eonferoaliuen
SiertheiPiger ber c(affifd)en Ílrtnnffaffnag bagegeii
uietjven ober nid)í, — objiuar i"ie feiner ^dt in jioei
oerfd)iebenen Ö5attmigen ftanben.
Acrocephalus streperus Vieill. (= aruudina-
ceus Gui. nec. L., íjuis turdoides) unb Arcoce-
phalus jmlustris Bechst. umrben beibe fiir Stannii;
arten uon borticolus erftrtrt. Ser Streit barüber
erfd)eint non ganj nntergeorbneter "iV^bentung.
Acrocephalus streperus typieus d' . ©rmiPfarbe
roft olinenbrann, .öintennden, ÄMiriel mtb obere
Sd)man,sberfen mit einem ri.itblid)-brännlid)en Jlu=
finge; Àlngelbeden gíeíd) ìoie :Küden, '.(.írimarien
unb if)re 5)ed'feDerii brami, mit nieljv o[inenfarbi=
ger Jinaiue berfelben '(Varbe gefäinnt, mit miPentli-
lidien, ,iarten, lid)teren ^eberd)en anf ben (ínbfpiluMi :
Ëopf oben g ! ei d) gefärbt une ílíüden, Svopffeiteii
bunfler brami mit fdiiuadjeni meifilidien Streifen
bnrdi'o iHuge : bie 'ilMingen, Wurgel unb llnterfeite
lueifí, an ber iìrnft nnb Àlunfeii roflgeíblid) ange;
flogen nnb ,ímar immer niebr ino -iìranne je böber
bem 9{tìd'en ,^ii : untere Sdnuansberfen lueif, ange=
band)t mie bie "iìrnft, aber liditer : ebenfo bie mite:
ren Alügelbedeii nnb Sdnitterfebern. Sdtnabel
oben fduodr^lid) brami, unten gelbbraun, ^-iifie
rotbbrann, /,rici nidit brami, fonbern nuf;brami
(noisette). íylügclldnge im J^nrdjfd;nitt i::^7 iSr.) :
6"3 cm.
Uebenniegenb in 'JiH'ftÜ'nropa.
Acrocephalus palustris typicns d". (^irunbfarbe
grünlid) olioenbraiin, bie Slkiift, befonberô untere
nnb bie j^lanfen gelblid) angetjandjt ; ÍJÍttte beè
33and)eô rein lueifi. Aüfu' lid)t bornbrann. Sonft
n)ie streperus. jyliigellänge im Turdjfdinitt i;ll
G-j;.) : (■)-4 cm.
18!)
PjZcIí volnának a színezet és a csupasz részek
különbségei. De megjegj'zendőnek tartom, hogy
az itt leirt íjéldánj'okat 300 clrbnál többet tevő
sorozatból választottam ki.
Kiterítve, ez a sorozat a színezetnek össze-
folyó szakadatlan skáláját és kombináczióit
mutatja. Vannak közte egyes példányok, me-
lyek határozottan rozsdás-barnák (tehát atre-
pt'rii>>) világos lábljal s fordítva, felül typikus
szinü fífreperiii;-ok paliislris-iizerü alsótesttel
stb.
Ezért bizonj'os esetekben igazán csak az ér-
zés dolga a strepenis és pahistris meghatáro-
zása. A színezet semmi esetre sem megdönthetet-
len ismertető jefiii s inkább csak azt mondhat-
juk : a vöröses olaj-barna felsőtest és rozsdás-
sárga árnj'alatú alsótest a strepeì'usrà, ellen-
kezőleg a zöldes olaj-barua felsőtest és az
agyagsárga árnyalatú mell és oldalak a pa-
lustrisra, illenek. Mindenki egj'et fog velem
érteni, hogy e két faj megkülönböztetése igen
nehéz s első pillantásra legtöbbnyire lehetet-
lenség s meggyőződtem arról, hogy igen képzett
és gyakorlott ornithologusok is a szó szoros ér-
telmében gyakran tévednek.
b) Azt vélnők tehát, hogy tán valami más
állandó ismertető jegyük kínálkozik. Talán ter-
metük, csőrük hosszasága, a színek eloszlása,
szárnyalkat, az evezők viszonya, vagy még
más? Sajnos, itt sem igazodhatunk el. Ha a szo-
kásos meghatározó könyvekhez fordulunk, szin-
tén csalódunk ; csak néhányra akarok figyel-
meztetni. A legtöbb helyen hangsúlyozva talál-
juk — s igen helj'esen — a hát olaj-barna
színének árnyalatát, mint főjegyet ; sok helyen
azonban a szárnj'hosszára és az evezők viszo-
nyára is súly esik.
a) (Szániijiiossziiság). Degland & Gerbe
(«Orn. eur.i) I. 518.), F. de Schaeck (Mém. Soc.
Zool. Fr. 18ÍJÜ. p. 484. resp. 488.), Feidekich
(Vög. Deutschl. 94.) és mások azt irják, hogy a
palustris szárnya hosszabb, mint a streperus-é.
A szélsőségekhez tartozó példányoknál így is
van, de általános érvényű ez a jegy nem lehet.
Méréseim ezt illetőleg a meghatározásnál hasz-
nálható középértékekre nem vezettek. Dr. E. B.
Sharpé («Handb. Brit. Birds» I. 232.) azonban
ellenkezőleg azt mondja: «we find that in the
few undoubted specimens of the Marsh- Warbler
in the British Museum the wing is decidelly
longer in A. palustris than in A. streperus, and
Aqnila. III.
Tioè uHïrtMi blc UiitcrfdiicPi' in Per ^arde beè
tóeficberö unii ber íiacfttljeile.
(Ss miiß ober f;evi'or!.ìef)o6en uieríicii, baf; cs anê=
geíud)te Stüde fiiib, bie Ijier biíd)rtebeii luurben unb
äiiHir nus einem über 300 (S'reinplare jaljienben
iJiateriaie. 3ïebeiieinanbcrije[ci^t, bílbete biefe 'lìeilje
eine ununterbrochene ìvarbenfeala mit ben iier)d)ie=
benften (^arbencoinbinationen. Warn finbet '^^nbiui-
buen mit ausrteiprodjen rötljlid) brauner 5'^''i'l'i"Hi
(nlfo streperus) mit iid;teu j^üjien unb umciefel)rt ;
oben (itijpifd)» gefärbte streperus mit palustris-
avtiger Unterfeite u. f. m. @ê ift in niandjen "^äikw
eine ®ad)e beê C^efübteS fid) bei Ix'itinuneu für
strei)erus ober palustris ju entfdjeiben. 3) te ^àï--
b u n g i ft fein b u r d) g r e i f e n b e è Ke n n;
Í c i d) e u, fonbern man fann mir fagen : luo röttj:
lid) oliiu'ubranne 9iüifenfdrbung unb roftgelber Siti:
flug au ber Unterfeite übenniegt, ift eS streperus, —
im conträren galle — grünlid) oliuenbraune D6er=
feite unb met)r odergelber 2(uflug ber 23ruft unb
^^(anfen — ift eô palustris, tiin jeber luirb mir
beipflidjten, baf? bie 33eftinnuuug biefer beiben Spe--
cieê redjt fdjinierig ift — ; à vista ^^u beftinunen,
ift in ben aUevmeiften 'fällen unmöglid) unb id)
()nbe m\ä) über.^eugt, baf; and) fei)r gut gefdjulte,
eingeübte Druitbologen im lualjven Sinne bea
âiJorteè oft irren.
b) Tlan raürbe erwarten, ha'^ ein anbereê ftid)=
fjaltigeô i\ennjeid)en eriftirt. ^as fönnte nur bie
förbfse, ©djuabellänge, i^ertbeilung ber Aarben,
(^iügelbau, (Sdjunngeiuierijältniffe uuD uielleidit
nod; aubères fein. 3(ber aud) bas ift leiber nid)t ber
%aíí. äöenn mir bie übtidjften 53eftimmung6büd)er
auffd)iagen, fül)ten mir une getäufd^t, id; mill nur
einige burájgefjen ; bie meiften betonen ganj ridjtig
bie Ìiuancirung ber oliuenbrauuen iHücfenfärbuug
ale i^anpttennjeidjen, uiete aber aud) bie giügel:
länge unb ©a)H)ingenüeri;äItnifie.
a) (g lüge Hänge). '3)eglanb unb ©erbe
(«Drn. 6ur.» 1. 518), g. be Sd)aed (Mém. Soc.
ZooL Fr. 1890 p. 484, resp. 488.), griberid)
(^îaturg. S8ög. Íí5entfd)í. 94.) unb anbere füEiren an,
bafe bie g-iügelläiige uon palustris länger ift atö bei
streperus. I^'i ertreinen (5reniplaren roolji, aber
burd)greifenb ift biefeô lïennjeid)en nid)t. íJíeine
'JJÎeffungen füí)rten ju Feinem ale 23eftimmuugô=
mittet aniuenbbavcn ^ïefultate. îir. 3ï. S.
(3f)arpe(«<ôanbb. iörit. Sirbâ» I. 232.) fprid^t
fid; aber bagegen auê unb fagt: «We find that in
the few undoubted specimens of the Marsh-
Warbler in the British Museum the wing is de-
cidelly longer in A. palustris than in A. strepe-
"20
lílO
extemls furtliuv <lo\vii ila- tail». Pl- őis. kiniin-
fleiieseti-f nagj- tekintély . megjegyzi, hogy ez
sokban a l)örök kikészítésétől is függ. Cher-
nél I. szintén a jialiislri'i szárnyát találta liosz-
szabbnak s inagaiu is hajlandó voltam ezt a
tapasztalatot elfogadni. De nagy sorozatok meg-
méréséből semmi positiv eredményre nem jnt-
liatuuk s a tűzpróbát kiálló különbség nem ta-
lálható. Seejíohm (Cat. Birds Brit. Mus. Y. p. 1<>1
resp. 10:?.) a slrejierns száruyhosszát 2'35 — 2'7
a palustri'iét d-in—iS inchessel adja; ez a
valóságot már jobban megközelíti. Saját méré-
seimet összefoglalva pedig a következő eredmé-
nyekre jutok :
I. a szárny hossza mindkét faj körében egy-
formán változik, de mégis a slreperusnai a paln-
.s7r!shoz képest hosszabb volt a szárny 24"/o-iiál,
egyenlő 32",ü-nál. rövidebb 44'Vi-nál. A legrövi-
debb palustris szárny ()-2, streperusnál szintén
G-2, míg a leghosszabb 6-'.), illetőleg 7 cm. :
II. a szárny hossza és a színezet közt min-
denféle kombináczió előfordul. Typikus színe-
zetű és rövid szárnyú streperus csak 2"/o volt:
TIT, a szárny hossza e két nádi poszátánál
földrajzilag változik (a keletiek hosszabl) szár-
nyúak).
ß) (Az evezők vUzomja.) Legtöbbnyire azt
olvassuk, hogy a harmadik evező a leghosszabb,
ez azonban nem mindig áll : de a második min-
dig hosszabb az ötödiknél, még pedig úgy stre-
pei'uswk\, mint /*ft/».s/)'í.siiál.
Dr. E. B. Shari'e egész helyesen jegyzi meg
szép kézi könj'vében (p. 233.) : »The proportion
of the quills are the same in both species, the
bastard-primary not reaching beyond the pri-
mary coverts, and the second primary exceeding
the fifth in the length n. Én következőket ta-
pasztaltam :
streperus palustris
3 a leghosszabh 2 --4 ößo/o 15 o/o
3 (I « 2>4 21<Vo 670/0
3 « « 2<4 (i'l-o 90/0
3 = 2>4 17".,, lyo/o
A jelleg tehát: slreperusra, 3>2 = 4
jiiiliislrisva 3>2>4.
De mint a táblázatból kitűnik, biztos meg-
határozásra ezeket a jegyeket sem használhat-
juk. Találkoznak példányok, melyek streperiis
színezetűek és szárnyhosszuk szerint is azok,
de az evezők viszonya a/)a/».s/riséval talál, vagy
pedig pnliistris színezetűek és szárnyhosszuk
rus, and extends further down the tail». îîicîo
lU'unfì i^vofu' ?íiictoritnt tu'iiiovft alun", îinfî bici nid
von bor iHiifcrtic^mci ber "üälcic abbäiuU- .'òcvr von
(ihenu'l ill fdiun- Sítiíiaiibliing gibt audi Pic Àltì;
gelläiu\i' bá palustris gröfu'v an nub mid) id) max
Iniigc gcnciiU bicjcr Ulnfidit j" fi'iii- 'Bdui Tiivd);
nieiioii Iniiiior rKcilioii cr.^iolt iiuiii alu'v iiiditc- pofiti:
ucQ, man finbot feinen llntevídiieb, ber ftid)t)altieii
mare. S e e b 0 I) m («Cat. Brids Brit. Mus.» V. p.
101, resp. 102) ßibt bie (^-lűgellaiiöe für streperus
2-3Ö — 2-7 iudjeè, für palustris 2-45— 2-8: bieë
entfpridit ber íLMrflidifeit fdjon iiiebr. Senn id)
meine í.1íe|íniigeii refiimire, tomme id) ^u folgenben
(írgebniííen :
I. bíe Àlngellange uariirt iiinerbalb beiber l'lv^
ten gleid) iiiib man finbet streperus mit längeren
^■[ücjedi nie palustris in 24i'/ii, mit gleidien bei
320/0, mit fürjereii 44«,o. ÍDer fürjefte ^-lügel bei
palustris mar 0-2, ber für^efte bei streperus and)
ß-2 : ber liíngfte ß"0, beaiebungomeife 7 cm. :
II. mail finbet Êombinationen aller Ülvt in Per
Àcirbiing nnb Àlngcllange. ©an^ tapifdic streperus
— mit angefübiter Àiirbiiiig nnb fnvicin ^vHigel — ■
maven mir 2"„;
III. bie ^-lügellänge lunivt bei beiben 9{obriän=
geni geograpbifcb (öftlidie haben längeren Alügeli.
ß) (3 dimingeiuierbä 1 tiiiffe.! ©cmbbnlicb
lieft man, baf; bie 3=te ®cl)uiinge bic längfte ift :
bieè ift aber nicht immer ber ^fall. 'iim- bie 2=te ift
ftetê langer als bie 5:te unb ^mar mie bei strepe-
rus fo bei palustris.
iî^r. ili. Sì. ©fjarpe bemerft fel)r rid)tig, in fei-
nem id)iinen.C:)anbbiid)e(p. 233): «The proportions
of the (piills are the same in both species, the
bastard-primary, not reaching beyond tlu' pri-
mary coverts, and the second primary exceeding
the tifth in the length.» í^á) fanb :
strepenis palustris
3 bie längfte 2=^4 5G'Vo 15'Vo
3 « « 2>4 21'*;o C)?"/!)
3 « « 2<4 6<Vo i)",u
3=2>4 17"/o I91V0
3oiiiit ift bie iiorm für streperus 3>2=4
für palustris 3> 2> 4.
3II0 ein fidieveo 33eftiiniiuingofenn,^eid)eii faiin
and) bieo nidit uermenbet merPeii, mie fchon ans ber
î'abefle erficbtlid). 3lMr finben ©remvlare mit stre-
perus:(ynrbniig, streperus:ÀIiigelIange nnb pa-
lustris 3d)mingenformet ober palustris Àavbnng,
palustris^^lügellnnge nnb streperus^Qcbmingen--
l!)l
szerint is eliliez valók, melyeknél azonban az
evezők viszonya a íitrejierusni illik, süt a két faj
jegyeinek inimlenfele kombináeziója is elő-
forilnl.
A :_)>:2>i- képletü jj«/í«/í'ísi)k közt a slrcpe-
ntsnál rövidebb szárnyút találtam 41 "ü-ot, egy-
forma szárnyút H"(j"o-ot s hosszabb szárnyút
4b-4".u-ot.
Tehát csupán csak a színezet marad némi el-
igazodásra, liárlia nádi jjoszátáink nem élesen
határolt fajok, mégis mint fajok fentartandók.
(Bioloijiai adatok.) «Az élő madarak meg-
figyelése s mindig csak megfigyelése, vezethet
egyedül a helyes ismeretre u, mondhatjuk e
nádi poszátáinkról is E. F. HoMEVER-rel (J. f. ().
1857., 203.)
Éneklésük nj'omán e két madarat könnyen
megkülönböztethetjük, de messze vezetne, ha
itt e helyen annak leírásába l)ocsájtkozuám.
A mocsári poszáta nagyobi) művész, mint a nádi
poszáta. Evvel szemben azonban a fészkelésnél,
a tartózkodási hely megválasztásánál és maga-
tartásukban tulajdonképen nem találunk oly sa-
játságokat, melyek kizárólag e két faj egyikét
illetnék. Mind a kettő alkalmazkodik környe-
zetéhez, egyik sem ragaszkodik annyira bizo-
nyos helyekhez, hogy biztonsággal mindig meg-
mondbatnók : ez a madár palusfris. mert itt,
az meg streperus, mert ott tanyázik. A környe-
zet azonban annyira hat külsejükre és szoká-
saikra, hogy a kettő közt nagy sorozatú közbe-
eső fokozatok támadnak. Pahisli'ix és streperus
határozottan oly fajok, melyeket sablonszerű
diagnózissal megállapítani nem lehet.
A tojásaik nagysága nem igen változó ; s a
mocsári poszátának tojásai könnyen felismer-
hetők, mert általában hosszabbak, de az át-
mérő mindkét faj tojásainál egyforma. A .s/rc-
periis tojások azonban kétféle typusban fordul-
nak elő, melyek közül a hosszabbak és világos
vállfajoktól származók a pahtxlris tojásokhoz
nagyon hasonlítanak.
Ezen száraz fejtegetések után még szükséges
lesz azon formákat is megvizsgálni, melyeket
az öreg Brehm apó s mások leirtak.
fovmoí, foune nílc íiaíiuiídifii fieíieiiío (iuiiűniuitio--
lu'ii öcr l'íerfMiiilc k'iíier 'Jlrten. i3ci Den palustris
iiitt3>2>4 foni id) 41('ij mit fürjerem ^-lüiíel
nlö streperus, bei li-('>"„ iiloicíiom iiiií dei 4('.-4"u
längerem.
(Sq bleibt alfo nur bie ^Çarbe, bie einige 3ln:
íjaltöpunfte bietet, feft begrenzte 3lrtcn finb nn:
l'ere íliobrfanger aber nid)t uuD Dod) müfíen fie alo
Species (Uifredit gebalten uierPen.
Oi^i ülogi jd)eè.i«5yeobad)tnngcn nnb immer luie;
ber s8eobad)tungen ber lebeiibenisőgelt'önncn allein
5nr rid)tigen (i-rfenntnip fübren», fönnen icir rufen
über biefe 9{ol)rfduger mit IS. :ì^s. £> omen er («% f.
Crn.» 18-57. 203).
■©aê ©efang anbelangt, finb bie beiben iUigei
leidit '^n nnterfdieiben, eô unirbe aber ,ìu lueit füb=
ren í}ier eine 2d)ilDernng geben jn moUen. l'er
Sumvfrobrfänger fielet alò Äünftler uiel ^öí;er als
ber ieidirübrfänger. ^dementgegen im iìefterban,
ber "JlHil)! Des 3i>obnortes niiD ikneljmen finbet nmn
eigentiid) feine Gigenfdjaften, bie ausfdilieplid) nur
einer ber beiben 3trten geíjörten.
33eibe nerfteben fidi fo ber Umgebung anjupaffen,
beibe biliben fid) fu luenig an geiuiffe Vocalitäten,
ï>a^ man nie fagenfaim: «bieferSBogeí, meil er bier
oorfonunt, ift ein palustris nnb ber, lueií er bort,
ein streperus». Tk Umgebung mirtt aber fo an
ìiaè 2[euf;ere unb bie föemobnbeiten beibcr iHigel,
bafe eine grofse ;)ieii)e oon 3'oifd)enftufen erftebt.
Palustris unb streperus finb entfdneben feine
foId)e 3(rten, bie mit einer fdiablonenbaften ^ia=
gnofe abgetban merben fönnten.
Tie Eier fino in ber ©röfee loenig uariabel; bie
bes oumpfrofjrfängere finb aber leidet erfenui
bar. Sie con palustris baben im Durd)fd)nitt eine
längere 9íre, Tiameter ift ober bei beiben g(eid).
Tie ßier bes strepenis f'ommen aber injiuei Tupen
nor, üon lueldien Der länglichere, befonbers bei Iid)=
ten ä?arietäten an bie oon palustris erinnern.
''Tiaá) biefer trod'enen äüioeinanberfeeung ift es
nött)ig, nod) bie formen bea alten üieifters iyrefjm
unb ainberer eine ïlienue paffiren iaffen.
« Az, hogy valamit nehezen lehet érteni és a mit
sokan egyáltalán iiem tudnak érteni, nem ok
arra, hogj' létezésében kételkedjünk.« (E. F. v.
HOMEYER u. i.)
Cb. L. Brehji legtölib válfaját, nagv anvag
«Tafe eine Baá)t fd)ir)er ober für uiele gar nid)t
5U erfennen i)i, gibt feinen ©runb an ibrein Ta:
fein ju äiueifein.» (i^. 5- "• •í'omeper 1. c.) Tie mei^
ften (Vormen Gí)r. 2. 33reí)me finb aber an ber .s>anb
eines grbf;eren l'fateriales unb bei einiger Uebung
25*
1 02
alapján s némi gyakorlattal felismerhetjük. Az
ő «Handbucliu-jának és oVogellaugö-jának uádi
poszátái csak átmeneti mozzanatok. Nagy kár,
hogy Ch. L. Bbehm leírásait nagj-onjrövidre fogta.
A szinezet és a termet módosulásait élesen fel-
ismerte, de az előfordulás helyére súlji; nem fek-
tetett. A mi esetünkben azonban épen ez utóbbi
főfoutosságú, mert csakis ez magyarázhatja meg
a fokozatosságokat. A Sylviidák családjában a
különböző fajoknál a jellegek sajátságos kon-
vergencziáját látjuk ; így pl. a Hypolaisnál,
melynek válfajait szétválasztva majd a nádi po-
szátákhoz, majd meg a füzikékhez (Phyllos-
copus), sőt az igazi poszátákhoz csatolták.
A palustris és streperus válfajai — mert az át-
meneti, közbeeső alakok ilyenekül tekinthe-
tők — alakra, színre, életmódra sok oly jelen-
séget mutatnak, melyeket a modern természet-
vizsgálat «a jellegek konvergencziáj a» fogalmá-
val foglal össze.
A kérdés csak az : vájjon ezek a válfajok —
legyenek bárminő eltérésüek — csupán az al-
kalmazkodásnak mozzauatai-e ? vagy pedig
korcsok-e? Bárhogyan van, phylogenetikailag
egyformán érdekesek, mert mindkét esetben
csak egyet bizonyítanak, t. i. : hogy a fajok egy-
másba folynak. Nem mondhatjuk el mindegijik
változatról, hogy ez egy keletkezendő válfaj,
valamint mindegyik válfajról sem, hogy az egy
keletkezendő faj. A változat tisztán helyi; a
különböző palustris és streperus formák is a
legtöbb esetben csak változatok. Én azon vol-
tam, hogy az öreg Brehm formáit necsak újból
felismerjem, hanem azok tartózkodási helyeit is
kipuhatoljam.
Calamolierpe ahiorum «Handb.» 443. (1831.)
és Calamolierpe pinetorum « Vogelfang» 235.
(1885.) bizonyosan nem ugyanazok. Brehm ki-
merítő leírása (Isis 1848.) pinetorvmjàvóì, il-
letve orientalisávói azonban szintén más. Brehm
pinetoriimja, oly alak, mely köré többi válfajai
csoportosíthatók, így egyfelől a crassirostris
(«Vogelf.» 235.) s másfelől a salicaria («Hand-
buch» 444.)
Brehm Calamoherpe ambigua (Alt. deutsch,
uaturh. Zeit. 1857. 47.) arhustorum, («Handb.»
443.) pinetorum és alnorum alakjai oly csopor-
tot alkotnak, melyek részint a s/repents, részint
a palustris formakörébe tartoznak. Az ő salica-
n'ííja (iiHandb.u 444.), p/íi7owíeWja (Vogelfang»
23G), hydropliilosíi (u. o. 235.) csak biológiai
módosulások.
311 erfcnnen. '3^ie í^iofiríaucicr feiiico «.'piinbbuclH'e»
uni «^l^ütjelfangco» fino mir Uebevijaiuv^'ítaPicn.
Êê ift 311 bebaiicrn, onfî Gí)r. S. "l^rebiii in icinon
'öeíd)reitniiicion fo fimpp mar. Xk ^Jíobifiiatioucii
ícv À-arlniuçi uni ber %4aiút hat er ftctö mit ç-irofsciii
©cfühle crfüimt, öic i'ocnlität aber mar für ihn
nebenf ad) lid). ^511 imierem §alle ift biofe aber non
gvi.if;tcv 2l!id)tiç\fVit, beiui fie allein fann ^ie 3lb[tu
funçT,en erflaron. ò" ber Àaniilie ber 2i)li'iiben fin
ben mir bei uerfdiiebenen 3(vten eine merfunirbiçic
Gonuen^ens ber (ìdavaftere; fo 3 33. bei Hypidais,
berenAornienanoeinanber(^eriilen,bnlbbeií)íobvían:
gern unb l'aubDogeln (Phyll scopus), balb fogar
bei ben eii^ten S n l im e n fteben. Palustris unb stre-
perus in tbren 'iMivielciten — unb ala foicbc niiijien
ja oie 3'"it'-'ljt'iifiH'nien gelten — jeigcn in ber
f^orni, Aarbe unb 33iologie niele ^s[;aenoinena,
tnelcbe bie moberne Îïaturforid)nng unter beni ik-
griffe «tìoni)crgen3 ber (Sbaraftere» äujaniineufafet.
Gè ift bie jvrage : finb biefe 3iarietäten — feien fie
; in ber ober jener Slbänberung begriinbet — nur
Slnpaffnngôftabien, ober finb es 23aftarbe? Sei bem
fo ober )o, pljplogenetifd) finb fie gteid) mert, benn
in beiben iVällen bemeifen fie baffe! be: bie 'Jlrten
fliefjen iiifannnen. '^sn j e b e r -iMuietät fann man
nidjt eine merbenbe ©iibfpecieë unb in jeber Sub;
fpeeieô eine im iBerben begriffene 3lrt erbliefen.
3?arietät ift rein iocal; bie rierfd)iebenen palustris-
unb strepcrus-^ormen finb nur 5iîariationen in
ben ineiften ^-ällen. ^d) mar beftrebt bie (Vormen beö
alten Sövel^m nidjt nur mieber 3» erfennen, fonbern
and) it)re ÎBobnorte 311 eniiren.
Calamoherpe alnorum «.'ganbb.» 443 (,1831)
unb Calamoherpe pinetorum nÎNogeifang» 235
(1855) finb iid)er i)id)t baffelbe. i^rebinè anófüljr^
íid)e iV'féreibnng in <'^;\)'iô 1848 non feiner pine-
torum, rcfp. orientális ift aber mieber etmaci an=
bereê. Pinetorum Sreftmô ift eine ^orm, um meldie
fid) feine anberen (iSubfpecieè» gruppiten, ju ber
crassirostris auf einer Seite (<i3.!ogeIf.» 235) unb
ber salicaria auf ber anberen Seite (33rel)m
«.'Öinbb.» 444). Calamoherpe ambigua 58ref)mê
(9(tlg. beutfd)e naturi), '^át. 1857, 47.)arbustorum
(d^anöb.») 443), pinetorum unb alnorum bilben
eine ©ruppe, bereu ©lieber t^eiirocife bem strepe-
rus-, tljeiimeife bem pulustrís--^ormeufreife ange^
; lyòxcn. Seine salicaria («^anbb.» 444), philomela
(«iiogelf.» 236), hydrophilos (ibib. 235) finb nur
I ínoíogifáie íRobificationen.
1!)3
Nifirifìvns Bechst biztosan csak a slrcpcriis
szí]iváltozata.* Oh.sciirocajìillus Dubois batáro-
zottan azonos Naumann /íoríico/a-jával. Dubois
előbb képét adta (Planches coloriées d. Oiseaux
de la Belgique et leurs œufs» 1S.Î4. 70 li.) s
1857- ben kimeritö leírását is (Cab. J. f. Orn.
UO—dU).
Ha még a nádi poszáták e nenibez tartozó
s SEVERzow-tól kissé elbamarkodva alkotott
egyéb számos formákat is tekintetbe veszszük,
akkor a nagy, typikus pahistristól egész az
açjrkolmg s ennek szélső példányáig (graci-
lis, Sew.) az átmenetek szakadatlan lánczolatát
kapjuk. A változatok e nagy tömegében kei-e-
sendő N.u'MANN horticolus-n.
Chebnel .J. szép értekezésében az Acrore-
phahis ]iorticoh(S-i-A vonatkozó idegen adatokat
jól összefoglalta. Tudjuk, hogy mint válfajt hol
a streperushoz, hol a paliistrishoz vonták. De
meggyőződhettünk arról is — s Chernél J. is
figyelmeztet erre, — hogy a jiahistris és stre-
perus a legkülönfélébb módosulások sorozatában
találkozik. Az irodalom pontos összehasonlítása
pedig arról győz meg, hogy a különböző írók
horticohiss, nem mindig egy és ugyanaz a ma-
dár. Legtöbbnyire azt a madarat s azok, a kik
nagy sorozatokkal nem rendelkeznek, illetik a
NAUiuNN-féle névvel, melyre sem a pahistri>i,
sem a streperns leírása nem illik. A iiorticolns
az öreg BREHM-féle formák fentebb említett
csoportját foglalja magában s nem egységes
typus. ebből magyarázhatók a különböző fel-
fogások. Nem akarom a BREHM-féle formákat
túlbecsülni, bizonyos fontosság azonban mégis
jut nekik. Obscurocnpiììus Dubois és a Nau-
MANN-féle /íor/íco/íís szűkebb értelemben, kérdé-
ses madarunknak két különböző typusa.
Az unalmas nevek féktelen zavarából térjünk
át már most a kerti nádi poszáta ismertetésére.
Az előbbiek nyomán láttuk, hogy nem más az,
* Bechstein leírása (Nat. Deutsch!. IV. 675., Tab.
27. Fig. 1.) határozottan gyenge; részemről felteszem,
hogy nigrifrons Gloger («Handb.» .566.) evvel ugyan-
egy-
Nigrifrons Bechst. i|"t nur cine Aiulu'iiabänbc:
rung nun streperus.* Obacurocapillus Dubois ift
ftc^erinit horticolus Naumann's ibcntifd). T u Im i 5
pudiicirte äuerft eine 9((i(ii[bnnf( «Planches colo-
riées des Oiseaux de la Belgique et de leurs
œufs» 1854, 7'.i. b.) unt> im 3. 1857. eine fe^r
auôfiiijrlidie ^öefd)rei6uni\ (("ab. .Tourn. f. 0.
340—241.).
SBcnn luir nod) bie ineien, lum 3 e u e r ;; o lu otmas
übereilt aufgeftellten ?^ornien ber in biefeô ©eiuiô
i5ef)örenben îlîoliriançvr in iBctvadit sieben, befoin;
men mir eine ununtevbrndjene ííeibe nom groBen
tt)pifc^en palustris btê 5U agricola ndt feinen er:
Íremen ©tüd'en (gracilis Sev.). ^n biefer ÍJiemje
con 3]nrietateii ift hortículos Nauíunn's ju
fuí^eu.
^err oon Efjernel bat in feinem fd)önen Êffai)
bie fremben eingaben über Acrocephalus hortico-
lus gut refumirt. 3Bir miffen, baf, er baiò nlô ju
streperus, h<\{ò jn palustris alò Subfpecieè gejO;
gen iinirbe; mir Ijaben aber gefeiten — unb^err non
Gbernel i)at eô and) angefüljrt — ha'^ palustris
unb streperus eine nnunterbnid)ene ')íeíbe non ben
nerfdjiebenf'ten 9Jíobificationen bilben. ^ie forgfäl;
ttge 33ergieic^ung ber Siteraten über unfere obfcure
%f>x\n fü^rt 5U bem ^Kefnltate, bafi horticolus uer;
fd)iebener 3luctoreu nidit berfeibe itogei ift. ®e;
it)iji)n[id) ift eê ber Sliogel, auf meld)en roeber bie
33efd)reibnng non palustris, nod) bie üoii streperus
Va^t, unb iene, roeldien feine großen Suiten jur
33erfiigung ftetjen, neiuu-n foidje Ííögel mit ber 9îau=
mann'fc^en 33ejeid)nung. Horticolus ift bie ©ruppe
ber {formen bes alten Srebmö, mie fie oben ange^
fü^rt rourbe unb fein cinbeitiid^er £t)pu5, mobnrdi
ficf) bie 5Berfd)iebenl)eit in ber ííuffaffung erflären
íöfet. S'í roití bie ike{)m'íd)en {gönnen nidit
überfdidgen, geiuiffe 2Bid)tigfeit faun nuin i£)nen
aber nidjt ablrtngnen. Obscurocapillus Dubois'
unb horticolus Naumann's im engeren Sinne l'inb
nur jroei 2^r)pen beê ©artenrobrfangerê.
3iuê biefem miiben SBirrroarr ber faben 9iamen
tonnen mir jur ©diitberung beôi^iartenrobrfangerô
übergeben. ®r ift, nad) bem oben gefagteu, ber Ëreis
* îie íöeiáiveibung SBec^ftein's (îîat. ©eutidjl. IV. 67.5,
tab. 27, fig. 1.) ift aUethinflS ic£)itiacl) ; id) iiefinie an, ba^
nigrifrons ©logera («.^anb.» 56«) fit^ mit bem »on SccC»
ftein becft.
lí)4
mint a paliislì'is w í^ireperKs között létező át-
incneték összesége, bizonj'os — bár nom min-
dig azonos ■ — biológiai sajátságokká!.
Ha arról van szó, hogy némileg tájékozóil-
luissunk, akkor a BREHM-féle alakoktól cl kell
ckint énünk.
(Színezet.) A sziuezet a példányok szei-int kü-
lönböző. De a háton mindig a ^)(//».s/í /.s- jelleg
uralkodik s némely tj^Dikus darabnál, a felső
részek színe csakugyan a két faj között közép-
lielyet foglal el. Az alsó rész legtöbbnél olyan,
mint az igazi paliistris-nú,]. A fejtető azonban
amazokénál valamivel sötétebb. Jellemző, hog}'
a felső részeken, valamint élénkebben a has-
oldalokon is bizonyos szürkés árnyalat mutat-
kozik. A lál)ak, csőr, még a különben typikus
sziuezetüekncl is változók, majd olyanok, mint
a rendes p«/»-s^/r/snál (73''i)), majd meg mint a
stn'pcrusnáX.
(Szárny hosszúság.) A szárny hosszúsága nála
legjelcntékenyehb, ép úgy, mint átlag csőre is
hosszúnak mondható. 38 példányból álló soro-
zatban : a csőr mininnima 14, maximuma 1"35
vagyis közepesen 1"25 cm. volt.* A szárny mi-
nimuma pedig (i"3, maximuma B'9, átlagban
(')'7ö cm. — mely hosszúságot sem a typikus
juűiistrisniú, sem .s/re^^ent.s'nál nem találtam.
(Az evezők viszonija.) Töbl)féle kombinácziót
találtam, ú. m. :
2 = ::{>4 legtölibször,
2 = 3, 4>5,
2 = 5
2<.5, 3 = 4=5, liárom eurój^ai példánynál.
Leggyakrabban a 2-ik és 3-ik evező teszik a
szárny hegvét, a 3-ik, — 38 madár közt — csak
két esetben volt a szárnynak leghosszabb tolla.
(Lábak.) A csűd legtöbb példánynál valami-
vel rövidebb mint a két fajnál, még pedig :
min. !•!)(), max. 2"2, átlag 2 cm.; míg strcpe-
n/snál az átlag 'Ì-Ì. pnlKsfrisnál 2-25.
(E(jy lyjiiliKs ö" horticolns leirdsa.) Kivá-
lasztva egy Ilim horticolusi, azt következőleg
jellemezhetem : felül szürkés-olaj-barna, min-
den rozsdavörös áiiiyalat nélkül, a felső fark-
fedők barnábbak, olajszinübben árnyaltak, mint
a hát; az evezők és farktollak szép sötét olaj-
barnák. A fejtető sötét szürkés-olajbarna, első
bor UeÍH'riviiiiii' ,iunící)cu palustris uni streperus
mit iicioiiicn Inologifdjeii tiii^eiitljümlidjfciten, bie
aber feiiu'euiecje innuer biofeldeii fiiib.
älieuii CS fid) barum tanbolt, bie Uebevt'id;t möij:
(id) ,^ii niad)eii, iiuiifeii inir bie ^-onnen i^rehmc.
iml)evüdnd)tiiU laífeii.
(3^avbe.) Tie Jvävbuiu) ift bei iievíd)iebcnen
(Sreinpídveii luu^leidi. ^sn'nu'r bevrfdjt nber iii ber
rHürfeiifiivlniiuj ber palustris;tSbaracter nor : iii
mand)eii, «ti^pifdien« StiidEeii ift bie Àarbuiuì ber
Cbaieite luirtlid) ein Sîittelbinç^ jiinidìeit beiben
3lrten. Tie Unterfeite ift bei i^iw nu'iften 'iíöcielii
biefelbe mie bei ed)teni palustris. Tie Sdìeitelplatte
aber ftets biinfieralè bei ben ti)pifd)en Siöcieln bei:
ber 3(rten. Gbarafteriftifd) ift bao SInftreten niebr
çiraner :'i'uonce in ber Aärbnni^ ber Oberfeite unb
ftetö lebhafter anoiefloç^euer SBaudìfeiten. Tie Ànfîe
nnb Sdinabel finb aiid) beiber fonft tDpifdien Aarbe
beè ©efieberè oariabel, balb luie bei reçv'lved)tcin
palustris (7311/0), balb mie bei streperus.
((5 1 Ü g e 1 1 à n a e. 1 òiii ber glüOieliänge ift biefer
aSofle! ber bebenteiibfte, ebenfn iute fein ©dnmbet
im Tnrdjíd)nitt aio \a\\^ }\\ be,^eid)nen ift. Ter
Schnabel maf? nùiiimal M nnuinml, l-:',5 in einer
l'iîeiije con 38 îsoçieln, foniit im Tnrdifcbiútt 1"25
cm.* Ter ^^iiiflel minimal <)-3, marimal G'!), im
Tnrd)fd)nitt (i.TScm., eine £'änge, bie id) roeberbei
ti)pifd)en palustris, nod) bei streperus fanb.
(Sd)ioiniieniierbäl tnif fe.) :,^sd) fanb iueb=
rere ßoinbinationen vor nnb ,^mar:
2 = 3, 3>4. . . am bfteften
2=3, 4> 6
2=5
2<5, 3=4=5 . . . bei 3 (Sremplaren (ti-urop'ii-
Tie 2. nnb 3. ©d)tinn9e biiben bie A-Íügelípilíe
am bfteften, bie 3:te nnr bei 2 isöiiefn unter 3s.
(Ànfìe.) Tie Tarfen in ber îlîel)r:,ab( ber tì'rem:
piare etmaò fürjer alo bei beiben 3lrten ui\b ^mar
min. 1-90, mar. 2-2, Tnrd)id)nitt 2 cm. luäljrenb
bei streperus im Tnrcbfcbiútt 2'4, bei palustris
2-25.
(íöefdjreibung etnee topifcfjen 0" non horticolus).
Gin anêgefncbteê mannlidieSCÌTemplar be§ Pkirten^
roljrfiiiuicre fcbaut fohjenbernuifìcn ano :
Dberfeitê graiimtiüenbrann obnc irgenbeiner
©pnr beo roftröthlicbcn l'lnfíngeo : bie oberen
iScl^ioansbecfeii meljr brann \m'!> ftarfer oliuenfarbi
ger finance alo ber Siücfcn, bie ©cbiinnuv nnb
(Sdjuianjfebern fcbön bunfel olioenbvann, anf ben
* A középértékek kiszániítáRánál követett fonuiilá-
lal Uletöleg IúkiI ; «Omis bulioiuicii» bevezetését.
* Sicilie formel für bie S3eiecl)miiig her liiittcliuettc
ficljc ili: «Hriiis bohciuicaii (Siiileituiia.
I '.).-.
pilliintásra sötéteblmek látszó, mint a hát ; a
szeiusáv sárgásfehér. Aliil rozsdás-sárga fehér —
mint Cheknel igen taláJóan mondja — a has-
oldalak élénkebbek: torka fehér, szürkés-sár-
gába hajló. Lábai világos szaruliarnák, a csőr
felül fekete-barna, alul sárgás-l)arna s ì-'ò'> cm.
hosszú ; a szem dióbarna. Szárnyhossza (i'lt, a
2-ik evező egyenlő a ;^-ikkal s ez hosszal)!) a
4-iknél ; a 3-ik és 3-ik a szárny legbo.-szahb
tolla. Csüdje erős, 2 cm. hosszú.
Arhuslonmi és pimioniìii BiìF.ini a Nau-
MANN-féle horlicolusnak csupán kétféle typusa.
Acrocephalns obsoletus Heikíl. («Orn. N. O. Af-
rika» I. lí'.ll. Leir. ű'.)8.) sokban közel áll a
liorlicohíshoz, de inkábl) streper us jellegű.*
Általánosságban a hoiiicohist Chernél jól jel-
lemezte. Igen helyes az A. és K. Müller «Thiere
d. Heimathi) II. -JS.ï. ez. mnnkál)an eudített
jegy is, hogy t. i. a mell felső részének árnya-
lata örvszerü ; ez azonban nem mindig fordul
elő. Az obscurocapillus és iiorlicola oly példá-
nyok voltak, melyeket mint különösen feltűnő-
ket, az illető szerzők kiválasztottak ; ily typikus
színűek azonban ritkán kerülnek.
Az AcrocepJialus nemnek igen alapos, -mo-
nografikus feldolgozására vohui szükségünk,
hogy a számos formákat csak némileg is bizto-
san felismerhessük.
(Tojások.) Erre vonatkozó anyago]ii nagyon
is csekély, mert csak három biztos horlicolus
fészekaljat vizsgálhattam meg. S ezek is igen
typikus, pal udris-iellegií pároktól származván,
annak tojásaihoz hasonlók. E mellett azonban
láttam tojásokat, melyek typikusan palustris
szinüek, de hosszabb alakjukkal a streperus
tojásokhoz is közelednek ; az illető párt azon-
ban nem keríthettem meg, de énekük, viselke-
désük határozottan nem vallott y)r(/».s7;7'.sra, sőt
az előforduláKÍ helyük iiortieolusinúi való volt.
(Fészek.) A mocsári és nádi poszáta fészkei-
nek anyaga ugyanegy. A horticoln.'inàì állati
szőröket leggyakrabban találunk a fészekben.
A fészkek azonban nem mindig egyformán
épültek: hol igazán művésziesen — a pa-
///s//'í.séihez nagyon hasonló — hol pedig lazáb-
ban, nem oly mélyen készülteket találhatunk, a
mint a madár a helyiséghez alkalmazkodott
erften Íilirf uicí t)unflor, níeícr9iiUfiMi.^cv3luöcii=
ftrcif c}elíiíid) uu'if;. Tic Unterfeite roftöcUmicife —
wk fcljv ^utreffciib aud) .'őerv uoii Gtjcvncl íjerüov
íietit — mit Icbdnftcr iiefiiv(itcii ^l^audifciton, ííc
iiti)lc UH'if; mit feinem Wraiuu'H' aiu\ol)iiiid)t. aüíío
Itd)t Ijovidn'ciiin, 3ri)iiabel oben fd)H)ar,ìbvauii, unten
(■\elbbrann, \''i'> cm. hiiuv òivio nnfíbraun. Alüe\el
()•'.) cm. lanii, "J £d)minine -= '■'>, melcbe länger aló
4:te : i' inib :! bitben bie ^-(üctelipitje. í^avíus 3 cm.
ftcirf.
Arbustorum niiD pinetorum Bkehm's finb nur
jniei STiipen beo 3iaunuinn'íd)en horticolus. Acro-
cephalns obsoletus Heikel. ( «Ora. ÍÍ. SD.Ílfritnö«
I, 291, Sefcíu'. 298) ift bem horticolus in niaiuiiev
^öejiebniuj ief)v natie, tiaçU aber einen streperus-
(St)aiacter.* f^m allç]enuniu'n ift horticolus non
^cnu V. libernel gut d)ttvaftevifirt. 3el;v ridjtigift
bie in 31. u. ,W. 3!)îulter'ô «ît)iere ber ^cimati)» II.
5S5 igcnuicbte (Srunïbnung bie binbartige 3iimrb=
nnng beo 3tnflngeo an ber Cbevbrnft ; biefes ^eidìcn
fouunt aber nicht inuner nor. Obseurocapillus unb
horticola innren mir non iljven 3lnctoren aiioge=
fudjte ©tüáe, refp. am meiften auffa llenbe iivam-
piare, bie in if)rer tijpifdien J-iirbnng nnr feiten
üorfommen.
(îâ luirb eine feíir griiiiblicbemonograpbifdie ìk=
arbeitung ber (^Jattung Acrocephülus nbtljig fein,
beuor mir merben ìh einer gemiffermaJBen bered)tig:
ten Deutung ber uielen íVovmen fomnien fönnen.
(iSier.) -JJiein bicobe^ügltcljee 'JJiateriale ift jn
gering, beim nur 3 (Belege, metdie fidier beut horti-
colus ge[)ören, foniite id) unterfudien. Tiiefelben
ftammeu auái von febr tnpifchen 'i.iaaren mit palu-
stris:tibnvafter, metdien aiicb bie ti'ier tragen. '.'iebft;
bem fai) id) aber (Sier, bie bei ti)pifd)er Sumpfroi;r:
fcinger^iS-ärbnng bie fängticbe Öeftalt ber (Sier nom
SLeidjrot)rfänger fjaben; baò '-^Miar tonnte nid)t ge=
faminelt merben, fein ©efangunb ikiietjinen loareii
aber entfáiieben nidjt feiu' oon palustris unb fdjou
ber3(iifentfiait lief; einen horticolus uermntben.
(3ieft.) Tic llc'aterialien ber Teidirobrfänger:
unb ®umpfro[)riängernefter finb biefelben. i^eibem
@artenro{)rfänger finbet man bie îbierbnare am
öfteften. Tat "Dieft felbft ift feineômegâ immer uon
berfelben 33auart, roenigftenè nie non gleid^er D.nn=
litnt; bnlb finbeii mir mirflid) funftuolie iiefter, bie
benen uon palustris fcljr äijnlid) finb, balb lodere,
oiel feicbtere i-ionten — je nach ber ÍL'ocalitat, je
nad) Dem, mie fid) ber 'Inigel lunien iln'rijaltniffen
angepafît bat ober mafirfcbeinlicb nmgefebvt, mie
* V, ü. H.^BTLAUB & FiNsOH «Vüg. Ost.-Af'r.» 291,
*a5j[. aucl; ^artlniiO unb ginjd) «tibi;. Oft^îtfr.» 291,
I9f;
vagy pedig a mi valósziniibli, a iiieiniviro az
társaitól elmaradott. A fészek rentlesen maga-
sabban van rakva ; a füzl)okrokban ',i méternél
alacsonyabban nem találtam. Ép úgy van meg-
erősítve a fiatal liajtásokon ; fűben sóba sem
találbató. Nem annyira fedett, mint a streperuíi
fészke, de alak szerint — még lazább voltánál
is — olyau mint azé.
(Elete, íizokásai.) Csendes parkok, kertek, sű-
rűségeiben üti fel tanyáját. Koráidban érkezik,
mint rokonai a nádban és sásban. Kétszer költ
s hat tojásnál többet nem tojik, míg ti pa lustrisi
sokszor hetet is. Első költés június elején, a
második július közepén (Csehországban) s
augusztus elején (Janów, Galicziában). Nem
annyira vad, mint a mocsári és nádi poszáta.
Gj'akran a mezőkön is látható. Éneklés közben
úgy viselkedik, mint a palustris, mozdulatai
azonban nem oly élénkek.
(Ének.) Hívogató hangja határozottan stre-
perus-szevü. A nádi poszáták azonban annyi
sok idegen madárhangot utánoznak, hogy éne-
küket nehéz leirni. A horlicolusnàl ettől eleve
is eltekintünk, mert még a paluslrisnál is több
más jó énekest utánoz. Éneke nem nélkülözi a
pitlusíris csendülő hangját, strófái azonban rö-
videbbek.
Ugy magatartására, mint egész megjelenésére,
énekére — már t. i. a mi az eltanult elemeket
illeti — madarunk valóságos Ili/polais a nádi
poszáták közt : nádi poszáta, Hypolais jellem-
mel. Jobban nem fcjezheteul ki magamat. Ana-
log eset talán a Parisoma és az igazi czinkék.
luoil cr l)iiitcr íoiiicii (>H'iui|"icn iiiviicfi^elilieiicn i|ì.
Tao 3íeít |'tcl)t cUMUobulid) bolicv ; id) fniiö co nie
unter ^2 m. im ^An'iPeii Webiiídi. Seine i^efeflißiuig
ift aber iiidit minier feit an ben Trieben: man fin;
bet es nie im (áiraíe. Tas íieft ift fleto meniger ge^
bccft, alö bnô non streperus, beren Ai.H"in eô aber
aiid) bei feiner lorferen 33aunrt beibelnilt.
(@enuil;nl)eiten niib Ve ben.) äi>o (>5ebüfd)
in ben ftitíen ©lirten ober ^i^arfen lun-fmiunt, finnmt
and) ber (^iavtenroljrfiinger nor. (i'v fonnnt re--
geluiäfeig jeitlidjer a(ê feine öriiber im rliobr nnb
©d)ilf. (Sr brütet ,imeii)uil nnb legt nie mebr alo ••
Gier, lüälirenb palustris öfters 7 íjat ; bie erfte "iìrut
9ínfnng Süni, bie äiueite aJUtte ^uH (Böbmen),
3(nfang 9lugnft (©alijien, ^rtiióiu). Êr ift oiel tüe^
niger fdien, aio ber gunnif: nnb Teidiroiirfcinger.
Warn fieijt il)n oft in ben jiyílbern. iunin fingen be=
nimmt er fid) mie palustris, ift aber meuiger [;urtig
in feinen 33eii)egnngen.
{& e f a n g.) Tic Socfftimme beo tìartenrobrfcin
gerô ift entfd)ieben streperus^artig. ^ni ©efange
ber iliotjrfänger foinmen aber fo uiele 'iiacbnbmnn;
gen frember "lUigeiftimmen nor, bafs nmn fie nid}t
fo leid)t fd)ilbern fann. îion biefen nui§ nmn beim
tóartenrof)rfangev abfefjen, er abnit nodj mef)rere
gnte 3änger nad), als ber SnmpfvoÌirfnnger. Ër
í)at bie flivrenben Töne beo palustris, feine Stro:
pt)en finb aber tnrj. 2Öie im iìenebmen, fo in ber
ganjen (£rfd)einiing unb im ©efang — maâ frembe,
angeeignete ©lemente anbelangt — ift ber Warten=
roljrfänger eine i^aftarbnaditigall ber ilioljrfänger,
ein Acrocephalus mit bem Hypolais^ßtjarafter.
33eifer fann id) mid) nidìt anobrücfeu. Olnalogifdier
%all ift etnui íparifoma unb bie edjten ilíeifen.
E szerény adatok végezetéül még csak azt a
nézetemet szaiiadjon nyilvánítani, hogy meg-
felelői jb volna talán, ha a palustrist és strepe -
rust csak subspcciesuek tekintenők. Am])ár ez
közönyös dolog, mert a régi, klasszikus faj-foga-
lomnak akarva, nem akarva, már úgyis meg-
ástuk síi-ját, bárha sokan tagadják ezt, kik ma-
guk is, talán tudtukon kívül e felfogásnak lió-
doltak. Eblien az esetben ezt a formakört a
LiNNÉ-féle salicaria név illetné : Acrocepha-
lus salicarius streperus ^Vieill.), Acr. salica-
rius horticolus i^N.iiJi.), Acr. salicarius palustris
(Bechst.).
9lm Sd)lníie biefeo befd)eibeneu "Ik'itrageo erlaube
id) mir mut bie 9lnfid)t anojnfpred)en, baß eê met:
Ictdjt üiel paffenber luäre, palustris unb streperus
nur alo Snbfpecieo anfìufaffen. Tieo ift aber ,^iem:
lid) glcid)gültig, benn ben alten, claffifdìen £peeieê;
33egriff Ijaben mir nolens volens bod) fd)on ju
©rabc getragen, loenn eô and) niand)e iängneu, bie
CÖ felbft, o[)ne fid) beffen beioujjt jn fein, gcinadjt
[jnben. "^^n jenem ^vnlie wäre ber J-onnenfreio mit
bem Stnné'fd)en Xiamen salicaria ju be^eidjnen :
Acrocephalus salicarius streperus (^'Il■;ILL.). A.
salicarius horticolus Nalm., Acrocephalus sali-
carius palustris (Bechst.).
11)7
A seregély (Sturnus vulgaris, L.)
érkezési középszáma Morvaországra nézve.
Feldolgozta : Kzeház Emil.
Í^cr mittlere •älnfunfteitag beë Ztaaveë (Sliirmis viiltjaris, l>.) fur 9}iäfn'en.
Söearbeitet uon ©mil Síjeíjaf.
Jelen munkámat is ugyanazzal a módszerrel
végeztem, mint néhány madárnak morvaországi
tavaszi vonulásáról szóló, már elöbl) megjelent
dolgozataimban tevém, és most van szereu-
fsém ezen, a seregélynek morvaországi érkezési
középszámairól tárgyaló szerény tanulmányo-
mat a tisztelt olvasó elé tárni.
Forrásúi jelen dolgozatomhoz is a »Berichte
der meteorologischen Commission des uatur-
forscb. Vereines in Brunn 11 ez. folyóirat szolgált.
"su bcrfellieu Íinnfe, luic meine öereits iő)on fríb
Ijcr oríd)ieiieueii 2Ivbcitcu über ben Arüljliiujsjng
einiger SSögeí in äliäljren, í)abe iá) and) bie ooríie:
génbe 3(rbett er(ebigt nnb idi erfände mir, bíefe 6c=
íd;eibene Stubie über ben mittíeren i'lnfunftetag
beê Staareê für 9)íaí)ren, beni geneigten í'efer im
Oiadjfűígenben Dorjuíegen.
3(íö DneŰe unirben ebenfalle bio <'33erid)to ber
meteorologifdjen (Sonuniffioii beè naturforídjenbeu
Sßereineö in ä^rünn» benü^t.
A fent említett «Bericht» -ékben a phaenologiai megfigyelések között talált történeti adatok
Morvaországból.
3Me in ben «Serid)ten ber ineteoroÍP(i,ifd)en (Sriinniffion beo iiiiturforfdjenben SSeveins in 53rünn» unter «■}>[)änoIo=
a,i\á)<: íieobad;tungen» ausgeiDiejcnen Ijiftorijdjen ìageobaten für SJcäijren.
I. .laliresl)ori<lil 1881. p. lííO.
Mart. 1. lîaudenberg.
Il S. Unter-Shotta.
11 11. Dittersdorf.
Apr. 11. Ostrawitz.
II. Jalu-esberûlil 1882. p. I'i7.
Febr. 24. Milowitz.
11 24. Ostrau.
Il 28. Kaudenberg.
Mart. 1. Dittersdorf.
11 5. Unter-Shotta.
III. Jahresberiftil 1883. p. I'i!>.
Febr. 19. Kremsier.
« 23. MoUenburg.
« 23. Eaudenberg.
« 26. Dittersdorf.
Apr. 3. Drömsdorf.
Il 13. Grünes Kreuz.
IV. Jahiesbei-iclit 188/<. p. 170.
Febr. 10. Laze.
Il 17. Drömsdorf.
Aquila, m.
î'ebr. 20. Raudeuberg.
Il 23. MoUenburg.
<i 25. Ostrau.
Il 28. Goldenstein.
Mai-t. 4. Dittersdorf.
u;:i.
V. .Iahr(!sbei'ÌL-lil 1885. p.
Febr. 17. Kremsier.
Il 17. Dittersdorf.
.1 20. Eohrbach.
Il 21. MoUenburg.
11 22. Drömsdorf.
Il 24. Grumvir.
Il 25. Laze.
Il 25. Goldenstein.
5. Schönwald bei Schildber^
14. Niemetitz.
Mart.
VI. Jabiesbeii. hl 1886. p. 163.
Febr. 25. Eohrbach.
Mart. 15. Mürau.
Il 16. Mollenburg.
Il 20. Eibuik.
<i 21. Dittersdorf.
26
1!)8
JMart. á2. Unter-íáhotta.
li 23. Goldensteiu.
(I 24. Drömsdorf.
« 24. Buclihütte.
(( 25. Lázé.
I. 27. Pohlitz.
Ml. ,l;illlisl.(ii.lil ISS7. 11. Ki!).
Febr. 28. Drömsdorf.
(I 28. Dittersdorf.
Mai"t. 1. Katibofitz.
(I 1. (loldensteiu.
(( 2. Goldhof.
« 3. Haslicht.
« 3. Mollenbiirg.
(I 5. Niemetitz.
(I 8. Hosting.
Mil. Jüliifslieiiclil 1888. |i. I(í8.
Mart. 8. Heinzendorf.
(I 8. Mürau.
(( 9. Gr.-Wisternitz.
« 10. Goldeustein.
<i 10. Dittersdorf.
(I 11. Vierzighuben.
II 19. Hosting.
« 20. Podhranni-Shotta.
II 21. Podiwitz.
(I 25. Laze.
II 30. Mollenburg.
I\. .Iiiliic>.|iriiilil IMS!», p. Kíü.
Mart. 3. liaynochowitz.
II 7. Heinzendorf.
Mmt. 8. Podbranni-Shotta.
II 12. Piatiboritz.
II 12. Vierzighuben.
II 19. Goldenstein.
II 22. Laze.
\. .lalinshciii'lil I8i)(). p. 171.
Mart. 8. Patiboritz.
9. Pohor.
i> 11. Podhranni-Shotta.
II 11. Goldenstein.
II 17. Laze.
M. .laliicslicii.lii 18!>l. |«. 168.
Febr. 27. líatiboritz.
• Mart. 4. Goldenstein.
Il 7. Podhranni-Shotta.
Apr. 1. Diwnitz.
\ll. .laliic^lieiiclil IHitU. p. KiS.
Febr. 8. Ferdinandsruhe.
II 22. Niemetitz.
II 23. Mürau.
II 23. Haslicht.
II 24. Gr.-Wisternitz.
II 27. Podhranni-Shotta.
Mart. 1. Goldenstein.
II 8. Step an au.
I. ll.Welka.
II 12. Steinitz.
II 17. Diwnitz.
A megfigyelő állomások dél-északi sorrendben s azoknak tengerszín feletti magasságai.
Xk '-I^cobiicljtuncvipunttc in ^cv 3icií)enfoliie mut il)vcr cU'Oiiiapl)iíd)eii i-'iu^c non Süb má) Tíoxo niib 'ú)xt
l)i)PÍoinctviíd)en Íícvl)altntlic.
Welka
28(i Meter
48'-'
53' É
sz.
(N
B.);
35° 11'
K. H.
(0
. ]
Grumvir
197
((
48°
59'
II
(1
34° 34-5'
u
«
Hosting
388
((
49°
1-5'
II
((
33° 34'
(t
((
Pohrbach
188
((
49°
2'
II
((
34° 15-5'
«
((
Goldhof
195
((
49°
3-5'
II
(1
34° 22'
«
(1
Steinitz
228
(1
49°
4'
II
H
34° 42'
(1
«
Diwnitz
382
(1
49°
Ö'.')'
II
(1
35° 34'
V
«
líatiboritz
465
(í
49°
8'
(1
<(
33° 35'
«
(1
Milowitz
300
(1
49°
13'
11
<(
35° 2'
«
(1
líremsier
202
|i
49°
17-1'
(1
((
35° 3-7'
(1
fl
Ferdinandsrube
VMì
1.
49°
21'
i(
«
34° 38'
((
«
Podiwit^
37(»
11
49°
22'
II
<<
34° 11'
<(
((
111!)
Unter- Shottii
•2X0 Meter
49° 23' E
sz.
(N. B.) ;
34° 17'
N. H.
(0. L.)
Laze
6U()
(1
49° 25'
((
<i
35° 32'
«
*<
Podhranni- Sbotta
440
(1
49° 25'
H
(1
35° 28'
(1
(i
ilaynochowitz
411
«
49° 25'
<l
((
35° 29'
<(
((
Mollenburg
520
H
49° 2G'
<l
«
34° 26'
<(
((
Pohlitz
430
«
49° 27-5'
((
l(
35° 42'
U
«
Stepenau
335
(1
49° 30'
«
((
34° —
«
((
Niemetitz
308
((
49° 30'
((
<(
35° 30'
<i
<(
Ostiawitz
420
(1
49° 33'
«
»
36° 3'
{<
«
Grünes Kreuz
595
('
49° 35'
U
«
35° 12'
(1
((
Gr.-Wisternitz
255
49° 36'
n
((
35° 2'
<(
<(
Haslicht
601
49° 37-5'
((
«
35° 9'
(1
«
Pohor
550
49° 40-5'
<(
«
35° 3'
<(
(1
Drömsdorf
524
49° 42'
l(
«
35° 11'
«
«
Vierzighulieii
418
..
49° 43'
i<
«
34° 10'
(1
(1
P.ibnik
242
«
49° 46'
((
((
34° 52'
((
(1
Mürau
330
((
49° 48'
«
«
34° 31'
((
H
Dittersdorf
()2G
49° 50'
«
<(
35° 35'
II
u
Bucbbütte
GOO
49° 50'
«
«
35° 14'
«
((
Ostrau
219
«
49° 50'
(1
((
35° 57'
(1
((
Heinzendorf
540
(I
49° 51'
«
»
34° 27'
«
(1
Eaudenberg
588
<(
49° 54'
i<
((
35° li'
«
((
Schönwabl 1).
Sehildberg
GOO
49° 55'
«
«
34° 23'
((
«
Goldenstein
642
,1
50° 9'
(1
((
34° 11'
It
((
A vonulási adatok naptári sorrendben :
Ucberfic^t bee ^vüljlincíöjuc^co luic^ ben iageébaten georbiiet.
Febr.
8. 1892.
10. 1884.
17. 1884.
17. 1885.
17. 1885.
19. 1883.
1884.
1885.
1885.
1885.
1892.
1883.
23. 1883.
23. 1884.
23. 1892.
23. 1892.
24. 1882.
24. 1882.
24. 1885.
24. 1892.
25. 1884.
25. 1885.
25. 1885.
20,
20,
21,
22,
22,
23
Ferdinandsruhe.
Lázé.
Drömsdorf.
Kremsier.
Dittersdorf.
Kremsier.
líaudenberg.
Hohrbach.
Mollenburg.
Drömsdorf.
Niemetitz.
Mollenburg.
Eaudenberg.
Mollenburg.
Mürau.
Haslicht.
Milowitz.
Ostrau.
Grumvir.
Gr.-Wisternitz.
M.- Ostrau.
Lázé.
Goldenstein.
Febr
25. 1886. Eohrbach.
<(
26. 1883. Dittersdorf.
«
27. 1801. Katiboí-itz.
((
27. 1892. Podbranní-Shotta.
"
28. 1882. Kaudenberg.
((
28. 1884. Goldenstein.
«
28. 1887. Drömsdorf.
«
28. 1887. Dittersdorf.
Mart
1. 1881. Eaudenberg.
<(
1. 1882. Dittersdorf.
((
1. 1887. üiitiboritz.
«
1. 1887. Goldenstein.
((
1. 1882. Goldenstein.
«
2. 1887. Goldhof.
«
3. 1887. Haslicht.
((
3. 1887. Mollenburg.
((
3. 1889. Eaj'nochowitz.
«
4. 1884. Dittersdorf.
((
4. 1891. Goldenstein.
«
5. 1882. Unter-Shotta.
ti
5. 1885. Schönwald b. Schildberg
((
5. 1887. Niemetitz.
«
7. 1889. Heinzendorf.
2f)*
:Í00
Mart. 7. 1SÍ)1. Podbranni-Shotta.
8. 1881. Unter-Shotta.
(( 8. 1887. Hosting.
8. 1888. Heinzendorf.
« S. 1888. Mürau.
(( 8. 1889. Podranní-Sbotta.
8. 1890. Eatiboí-itz.
8. 1892. Stèpanau.
(1 9. 1888. Gr.-Wisternitz.
9. 1890. Pobor.
(I 10. 1888. Goldenstein.
» 10. 1888. Dittersdorf.
« 11. 1881. Dittersdorf.
« 11. 1888. Vierzighuben.
(. 11. 1890. Podbramii-Sbotta.
« 11. 1890. Goldenstein.
« 11. 1892. Welka.
(. 12. 1889. Ratibofitz.
" 12. 1889. Vierzigbuben.
« 12. 1892. Steinitz.
« 14. 1885. Niemetitz.
« 15. 1886. Mürau.
Mart.
Ifi. IS.sf). Mollenbiirg.
(1
17. 1890. Laze.
H
17. 1892. Diwnitz.
i<
19. 1888. Hosting.
(1
19. 1S89. Goldeustein.
«
20. 1886. liibnik.
«
20. 1888. Podbranni-Shotta
((
21. lS8fi. Dittersdorf.
«
21. 1888. Podiwitz.
«
22. 1886. Ünter-Sbota.
, "
22. 1889. Laze.
li
23. 1886. Goldenstein.
(1
24. 1886. Drömsdorf.
<i
24. 1886. Bucbbütte.
((
25. 1886. Laze.
((
25. 1888. Laze.
(1
27. 1886. Pohlitz.
((
30. 1888. Mollenburg.
Apri
1. 1891. Diwnitz.
((
3. 1883. Drömsdorf.
(1
11. 1881. Ostrawitz.
«
13. 1883. Grünes Kreuz.
Az adatok ki-ilikai feldolgozása.
A fent adott 90 adat tanúsága szerint meg-
érkezett a seregély :
februárban 31 -szer
márcziusban 5.j-ször és
áprilisban 4-szer
Formulánk pedig a következő lenne :
Ecitif(4c «Beavbeitiinii Ser Íaucíbntcii:
9íad) Poii üben auegeTOiefeueii 90 îageêbaten
erîdiit'ii íor Staar :
im Àcln'uar Siómat,
im äliärj 5.')::ma( iiiib
im 9(prii 4:mal ;
unb bie Jvormel iiuire :
L. (F.) — Febr. 8. — 1892. (in) Ferdinandsruhe.
Lk. (Sp.) — Apr. 13. — 1883. (in) Grünes Kreuz.
I. (Scb.) = 65 nap (Tage).
K. (M.) = Mart. 12.
Ez a közép határozottan késő ; oka, hogy az
áprilisi adatok is figyelembe vétettek. Miután
ezek igazi vonulási adatoknak nem tekinthe-
tők, hagyjuk el őket; a márcziusi adatokat
mint későieket szintén figyelmen kivül le-
hetne hagj'ni; azonban mégis ne mellőzzük
őket; formulánk a következő lesz :
©iefee 2)íítteí ifi- ein entfá)ieben 311 ipütee iiiib
foiiimt bníiev, meli bier audi bie ÍUn'ibatcii mit in
9ïed)iuiiiij ijebradjt loorben íinb ; fie fiiib aber feine
rid^tigen 3"9ö^uten unb muffen eben beô()a[b eli-
minirt rocrben : faft fönnten and) bie (e(5ten ^iMxy-
bttten a(ô fpäte gan,^ luif^er 3ld)t gelaffen iiievben ;
fie füllen jebod) 33erüdfid)tieinng finben.
9lad) einincgíaffung ber eliminirten Saaten roüvbc
fid) bie formel folgenbevmnfeen geftalten :
L. (F.) — Febr. 8. — 1892. (in) Ferdinandsruhe.
Lk. (Sp.) — Mart. 30. — 1886, 1888. (in) Lázé.
I. (Sch.) = 51 nap (Tage)
K. (M.) -= Mart. 5.
201
Feltűnő a késés ISSfl-ban, majdnem az összes
állomásokról. Oka csakis a kedvezőtlen meteoro-
lógiai viszonyokban gyökerezhetik, s a VI. Be-
richt-ben p. 1.")."), az ISSO, év általános meteoro-
lógiai jellemzésében tényleg a következő meg-
jegyzésre találunk: "kiváltképen hideg volt
február és márczius, hőveszteség 2'5°». Tehát
épen azok a hónapok, a mikor a tavasz első hir-
nökei közé sorozliató seregély meg szokott jönni.
Mellesleg azt jegyzem meg, hogy az 1S86. év-
ből az Alauda arvensis is nagyon késő adatokat
szolgáltat, mint azt a "Schwalbe. XIX. p. 97»
megjelent czikkembeu : «Der mittlere Ankunfts-
tag der Feldlercbe (Alauda arvensis, L.) für
Mähren» kimutatni alkalmam volt.
Az ilyen késések tehát kivételek, a melyekkel
azonban számolni kell.
Az eg3'es helyi formulák a következőkép ala-
kulnak :
3(uffa[Ieiib finti bie ^Kevipätuiu^eii ber für baö
^sal)ï 18S6 non ben tneiftcn i^eoluulituiigêftationcii
tjeräcidnieteii Taten. Tic Uríad)eii biefei; "i^cvlpntul^
gen fönnen nur in ungiinftigen, nieteoro[ogiid)en
■^erfiältniffen (iegcn nnb tfiatfärfifidi finbcn luir in
ber "3lllgenieinen Ueberfirfit» für bno "^al)r li^Sfi
im VI. 33evid)te, Seite lö5, folgenbe '-öemerfung :
«ülle befonberê fntt finb muncntlid) Acbrnnv unb
a)iärä mit einem Teficit non í2-.5° ju nennen.»
9Iifo gerabe jene Ílíonaíe, loo bie erften (Çrul^lingê--
boten, unter roeid)en ber Staar eben einer ber erften
ift, bei unö anfommen. 9iebenbei luid id) bier be:
merten, m^ M^^ ^aíjr is.sc. ebeiifaUö bie fpatefteu
i'färäbaten für bie geíblerc^e in 9)M[)reu anfäuiiiei=
fen í)at, mie ano meiner 3(rbeit «Ter mittlere 3ln--
funftêtag ber gelblerdje (Alauda arvensis L.) für
Slfäl^ren» ju erfefien ift. (l^ergi. «Tie Sd)iua[be».
XIX. Safirg. ©ette 97.)
®oíd)e 33evfpätnngen finb aber (Srtreme, mit mef;
djen man d^ew redmen miifi.
Tie etujeínen Sofaíformeín geftoltcn fid) folgen^
berma^en :
Welkí».
286 Meter.
48° 53' É. sz. — N. B.
35° 11' K. h. — Ö. L.
Mart. 11. 1892.
Nem elégséges.
Stlè einaelneè Tatuili ungenügenb.
Gi'univiì-.
197 Meter.
48° 59' É. sz. —
N.
B.
34° 34' K. h. ~
Ö.
L.
Febr. 24. 1885.
Nem elégséges.
aSergl.;;bei 2BeIfa.
Höstiiit).
388 Meter.
49° 1-5' É. sz. -
-N
B
33° 34' K. h. —
Ö.
L.
Mart. 8. 1887.
« 19. 1888.
Két adat sem elégséges.
3hic^ jroei Taten finb ungenügenb.
Rolii-liiK'li.
188 Meter.
49° 2' É. sz. — N. B.
34° 15-5' K. h. — Ö. L.
Febr. 20. 1885.
" 25. 1886.
«;<iidiK>f.
19.5 Meter.
49° 3-5' É. sz. — N. B.
34° 22' K. h. — Ö. L.
Mart. 2. 1887.
Sleinitz.
228 Meter.
49° 4' É. sz. — N.
B.
34° 42' K. h. — 0.
L.
Mart. 12. 1892.
Diwiiilz.
382 Meter.
49° 5-5' E. sz. — N. B.
35° 34' K. h. — Ö. L.
Mart. 17. 1892.
April. 1. 1891.
302
u Apr. 1 « uem vonulási adat.
îov 1. 3(in-il in fein Su^ôintum.
H:i(ilioH(/.
465 Meter.
49° 8' É. sz. — N. B.
:í:r :?5'K. h. — Ö. L.
Febr. "27. 1S91.
Mart. 1. 1887.
8. 189Ó.
,. 12. 1889.
L. (F.) — Febr. 27. 1891.
Lk. (Sp.) — Mart. 12. 1889.
I. (Sch.) = 14 nap (Tage).
K. (M.) = Mart. 5— C.
i^
endes.
T
ormai.
Mii
<>\v
IZ.
300
Meter.
49°
13
É.
SZ.
—
N.
B
35°
2
K.
b.
—
Ö.
I.
Febr. 24. 1 882.
Krciiií-iiT.
202 Meter.
49° 17-1' É. SZ. — N. B.
35° 3-7' K. li. — Ö. L-
Febr. 17. 1S85.
<( 19. 1883.
iM-rdiiiantlsrulio.
490 Meter.
49° 21'É. SZ. — N.
B.
34° 38' K. b. — 0.
L
Febr. 8. 1892.
I'odiwiiz.
370 Meter.
49° 22' É. SZ. — N.
B
34° It'K. h. — Ö.
L
Mart. 21. 1888.
Iiilfr-Sliolla.
2S5 Meter.
49° 23' É. SZ. — N. B.
34° 17' K. h. — Ö. L.
Mart
L. (F.)
Lk. (Sp.)
I. (Seb.)
K. (M.)
5. 1882.
8. 1881.
22. 1886.
i\Iart. 5. 1882.
« 22. 1886.
18 nap (Tage).
Mart. 13—14.
I^azf.
600 Meter.
49° 25' É. SZ. — N. B.
35° 32' K. h. — ('). L.
Febr. 10. 1884.
« 25. 1885.
Mart. 17. 1890.
« 22. 1889.
.. 25. 1886.
« 25. 1888.
L. (F.) —Febr. lo. 1884.
Lk. (Sp.) — Mart. 25. 1888.
I. (Seb.) = 44 nap (Tage).
K. (M.) = Mart. 3—4.
Az egy hónapra terjedő nagy ingadozás oka
meteor, jelenségekben gyökerezik.
T)er c\rof!c lliitcrídiicb non 1 'J.líonat, ínnfcíicii
bent 25. ^t'í'i'unv unb txm 25. SliaV'i ift in ben nu':
tcoroíogiící)cn SSeriiältniffcn debingt.
1'.
)(llu"iiiui-Sli<
ill:
1.
440 Meter.
49° 2
5' É. SZ. —
N.
B
35° 28' K. b. —
Ö
L
Febr.
27. 1892.
Mart
7. 1891.
(1
8. 1889.
(1
11. 1890.
«
20. 1888.
L. (F.) — Febr. 27. 1892.
Lk. (Sp.) — Mart. 20. 1888.
L (Seb.) = 22 nap (Tage).
K. (M.) = Mart. 9—10.
Ha.viKii'ÍKiwilz.
411 Meter.
49° 25' É. SZ. — N.
B
35° 29' K. b. — Ö.
r.
Mart. 3. 1889.
2ü:5
Molli'iiliiii'ti.
ò'20 Metw.
4Ü° 26' É. sz. — N. B.
34° 26' K. h. — Ö. L.
Febr. 21. 1885.
« 23. 1883.
« 23. 1884.
Mart. 3. 1887.
« 16. 1886.
« 30. 1888.
L. (F.) — Febr. 21. 1885.
Lk. (Sp.) — Mart. 30. 1888.
I. (Seh.) = 38 nap (Tage).
K. (M.) = Mart. 11.
Puhlilz.
430 IMeter.
4ü°
27-5' É. sz. -
-N. B
35°
42' K. h. -
- Ö. L
Mart. 27. 1886.
Slèji;tii;iii.
335 Meter.
49 =
30' É. sz. —
N. B.
34°
— K. h. —
Ö. L.
Mart. 8. 1892.
Nieiiielil/.
31.18 Meter.
49= 30' E. sz. — N. B.
35° 30' K. h. — Ö. L.
Febr. 21 . 1892.
Mart. 5. 1887.
" 14. 1885.
L. (F.) —Febr. 21. 1892.
Lk. (Sp.)— Mart. 14. 1885.
I. (Seh.) = 22 nap (Tage).
K. (M.) = Mart. 3.
Óstiawilz.
420 Meter.
49° 33' É. SZ. — N. B.
36" 3' K. h. — Ö. L.
Apr. 11. 1881.
Túl késő, nem vonulási adat.
(Sill uiel ju fpötee un^ ülievl)aiipt fein ^S»Ô5=
öatiim.
Ci-íiiios Ki'oiiz.
595 Meter.
49° 35' É. sz. — N. B.
35° 12' K. h. — Ö. L.
Apr. 13. 1883.
Ez sem vonulási adat, figyelembe nem jö.
Ébenfo mie òaè »or£)ergel)enbe, fami auá) biefec
aie 3"9êbatum feine Cieltuiu^ l)aiicii.
(íi'.-W islcniilz.
255 Meter.
49= 36' É. sz. — N. B.
35° 2' K. li. — Ö. L.
Febr. 24. 1892.
Mart. 9. 1888.
Ilasliclit.
601 Meter.
49° 37-5' É. sz. — N. B.
35° 9' K. b. — Ö. L.
Febr. 23. 1892.
Mart. 3. 1887.
I'ohoi.
5.50 Metei
49°
35°
40-5' É. sz.
3' K. li.
— N. B
— Ü. L
Mar
t. 9. 1890.
Di-öiiisiloi
•f.
.■■i24 Metei
49°
35°
42' É. sz. -
ll'K. h. -
-N.B.
-Ö. L.
Febr. 17. 1884.
.. 22. 1885.
,. 28. 1887.
Mart. 24. 1886.
Apr. 3. 1883.
L. (F.)
Lk. (Sp.) -
I. (Sch.) :
K. (M.) =
-Fel)r. 17. 1884.
- Mart. 24. 1886.
= 36 nap (Tage).
= Mart. 6—7.
Apr. 3-ika figyelembe nem vétetett,
^er 3. 2lpril roiirbe, als 511 \pät, elimiiiirt.
204
Vi«'r/i;|liiilK'ii.
418 Meter.
4l)"4-3' É. sz. — N. B.
34° 10' K. h. — Ö. L.
Mart. 11. 1888.
« 12. 188'.).
Uibiiik.
ïii-2 Meter.
49° 4G' É. SZ. —
N.
B
34° 52' K. h. —
0.
L
Mart. 20. 18S6.
]VIiii'aii.
330 Meter.
49° 48' É. sz. —
N.
B
34" 31' K. h. —
Ö.
T.
Febr. 23. 1892.
Mart. 8. 1888.
« 15. 188(5.
K. (M.) = Mart. 6.
Dillfi-sdoir.
626 Meter.
49° 50' É. sz. — N. B.
35° 35' K. h. — Ö. L.
Febr
. 17. 1885.
(1
26. 1883.
((
28. 1887.
:\rart
. 1. 1882.
«
4. 1884.
«
10. I8S8.
(1
IJ. 1881.
(f
21. 188(1.
L.
(F.) -
-Febr. J 7.
1 885.
LI
c. (Sp.) -
- Mart. 21.
J 88(5.
I.
(Sch.) =
= 33 nap (Tage).
K.
(M.) .
= Mart. 5.
IClll-llllMll
L',
600 Metei
49°
50' É. sz. -
-N. B
35°
14' K. h. -
-Ö. L
Mart. 24. 1886.
AI:ilii-.-Oslr:
M.
219 Meter.
49° 50' É. sz. —
N. B.
35° 57' K. b. —
Ö. L.
Febr. 24. 1882.
(1 25. 18S4.
Heiii/.i-iidoi
•I.
540 Meter.
49° 51' É. SZ. —
N.B.
34° 27' K. b. —
Ö. L.
Mart. 7. 1889.
.. 8. 1888.
ScIiüiiWíild Ik"í Sc
Iiililhci'i)
600 Meter
49° 55' E. sz. — N. B.
34° 23' K. b. — 0. L.
Mart. 5. 1 885.
UiiikIciiIk'Imj.
588 Meter.
49° 54' É. SZ. — N. B.
35° 11' K. b. — Ö. L.
Febr. 20. 1884.
« 23. 1883.
« 28. 1882.
Mart. 1. 1881.
I. (Sch.) = 10 nap (Tage).
K. (M.) = Febr. 24—25.
Goldoiisiciii.
642 Meter.
50"
9'1
:. sz. — N
B
34 11' K. b. — Ö.
L
Febr
25.
1885.
«
28.
1884.
Mart
1.
1887.
K
1.
1892.
((
4.
1891.
«
10.
1888.
((
1 1.
1,S90.
<t
19.
1889.
«
23.
1886.
L. (F.) —Febr. 25. 1885.
Lk. (Sp.) — mart. 23. 188(i.
L (Sch.) =^ 27 nap (Tage.)
K. (M.) = Mart. 9.
^0.-)
Ha már most a helyi formulákat összefog-
lalva, az országosl'oimulát azok alapján számít-
juk ki, a következő eredményt kapjuk :
%aíicn luiv 111111 bio niif. bon íofaífoniicíii fid)
ei'ijebeiiDeii llíittcí ,^ii)aiiiiiu'ii uuí failticu öic l'aiitioo;
formol, 10 erhalten mir foliiouíeíi íKoíiiltnt :
Febr. 24—25. —
[für.
iíaudenberg.
Mart. -A. —
(1
Niemetitz.
« 3—4. —
«
Laze.
5. —
((
Dittersdorf.
5— (>. —
(1
Ratil)oritz.
6. —
(1
Miirau.
« C— 7. —
«
Drönsdorf.
« ;). —
((
Goldenstein.
'.»—10. —
(1
Padhranni- Sbotta.
11. —
((
Mollenburg.
« 13—14. —
((
Unter- Sbotta.
L. (F.) — Febr.
24.
— (in) Eandenberg.
Lk. (Sp.) — Mart.
14.
— (in) Unter- Sbotta
1. (Sch.i = 11» nap (Tage).
K. (M.) = Mart
.5.
—
Az így nyert közép teljesen megegyez az egyes
adatokból nyert országos középszámmal.
Ha most a 4-ik lapon adott történeti dátu-
mokat még egyszer átvizsgáljuk, fel kell tűnnie
annak, bogy sok délibb fekvésű állomás későbbi
adatot ád, mint a nálánál északiabbak. Legkife-
jezettebb ez a különbség Welka — a legdélibb —
és Goldenstein — a legészakibb — pont között ;
az előbbi állomáson a seregély 1892-ben mart.
1-én megérkezett, tehát 11 nappal korábban.
Podhranni- Sbotta és Unter-Shotta hasonlókép
korábbi adatokat adnak, mint Goldenstein és
Mollenburg. Egyes adatok — egy pontról —
semmi esetre sem bírhatnak döntő erővel, de
ha sok fajról bírunk adatokat — ba csak egyet
is — úgy ezek az országos középszám megálla-
pításához még is hozzájárulnak, s így ezek is
értékesíthetők.
Troppau, 1S95. okt. 4.
ÍDiefee ert;aíteiie 3)iittel Decft fid) íjoiuiu auf öoii
Xao, mit jenem auf 3eite ~> aiioiefüíjrteii.
Saffeii roir iiod) einmal Die auf Seite 4 oerjeirf)-
iieten 5)ateii 9'ieinie paffiereii, fo mu§ une ala auf=
falïenb erfc^eiuen, îiaè ftír iinndie füblidjer iH'teinene
i SSeobac^tuußepunfte für ein iiiib îiaêfelbe ^nftv t'i"
uiel fpätereo ^''ö^^'oti"» aiuieçieiien ift alò für nörb:
iidjere; am beutlidiften jeiijt fidi biefer Uiiterfd)ieb
äiinfcöen SBelfa, bem füblid)fteii unb ©olbenftein,
bem nörbíidjften ^punite ; an erfterer Sofaütät er=
f^ieu ber Staar im ^^atire 1892 am 11. ^Oiärj; in
©olbeuftein ift er fd)on am 1. l'iiirj beobad)tet u)or=
I ben, alfo um 1 1 ííage frii()er. (Sbenfo loeifen
^^obl)rauiii:Sf)Otta unb llnter^obotta fpätereTiateu
1 auf ale ©otbenftein unb fliolleiibunj. 3(llerbiiu}ô
fiat ein einjetneê iî)atiiiii für eine i'ofalität iiar fei:
neu aBerti), obioof)! baôfelbe non me[)reren 3trteii
jur 33eftimmuni3 bee Ûanbeôinittelè oíel beitratjen
fann, unb beö^alb als foidieê and) mit in 3ii'á)=
nung gebrad)t toerben imiB-
ííroppau, am 4. October 1895.
Aijnila. m.
20fl
A Baldamus fiu'jröl.
(Coturuix baldaiui Ciin. L. Bbehm.j
Dr. Madakász GiuLÁ-tól.
(I. Tábla.)
Az oruitliologiai irodalom ezen névvel nagyon
keveset foglalkozik ; de nem azért, mintha az
valami nagy ritkaságra vonatkoznék, hanem
azért, mivel az alatta rejlő alakot nem szokták
a közönséges fürj : Coturnix cotuniix-töl mint
fajt megkülönböztetni. Már pedig legyen ez az i
alak faj vagy alfaj — a typikus alaktól tényleg
is lényegesen különbözik — ezért önálló névre
tarthat számot. Az Afrika madárvilágának tanul-
mányozásával foglalkozók rendesen a közönsé-
ges fürj nevével illetik ezt a formát : lial)ár
nem kerüli ki figyelmüket, hogy eltérő, «söté-
tebb», színezete által különbözik a közönséges
Mint önálló fajt legelőször Bbehm Chk. L.
«Der Vollständige Vogelfang» czimű, 1855-ben
megjelent munkájában irta le Olaszországból
eredő példányokról. És noha Beehm a nevezett
munkájában faját hiven jellegezte, az mindaddig
figyelmen kívül maradt, míg végre a British
Múzeum nagy catalogusába : (Catalogue of the
Birds in the British Museum vol. XXII p. 234.
1893) «a Coturnix coinrnii: (Linn)» szinonimái
közé került. De ez az irányadó mű azért mégis
foglalkozik ezen alakkal — habár csak sub-
species formájában is ■ — Coturnix capensis
néven.
Mikor keletkezett a Coturnix capensis elneve-
zés ? Legelőször GRAY-nál 1870-ben a «Hand-
List of Genera and species of Birds»* czímű
munkájában találkozunk vele, ki e nevet leirás
nélkül a felsorolásban adja, még pedig a Cotur-
nix communis, Bonuat. szinonimjai között. A név
mellett, mint auctor Lichtenstein szerepel ; de
nincs oda téve, hogy a leii'ás hol közöltetett ?
Tudtommal Lichtenstein egyik munkájában
sem említi ezen nevet s így valami leirás soha-
sem látott napvilágot. De föltéve, hogy a Cotur-
nix capensis leírása a 70 -es évek körül mégis
* Part. II. p. 268.
Í3:e «ìUaliiamus-ùàladjtrl».
(Coturuix biildarai Chr. L. Bhehm.I
iion Dx. ^uliuë o. gjíabani)!.
(Tafel I.)
Tiu ovnitliolociiiciic l'iteratur bcfdiäfticU fid) mit
btefem 3ìaincii ícl)i' mciiiß, uid)t ìieàuu'iic", alò ob er
fid) (Ulf eine bcïieutenbe Siarttät bejicboii uniric,
íonícrii bcôbaib, iiu'ií man bio banmter lU'nu'ii'tc
gorm iiid)t alo eine ielbftanbigc, fûuad) uoii ber
gemeinen iìBad)teI — Coturnix coturnix - — uev-
Ìd)iebene ©peeieô jn betradjten pflegt. Unb boc^ —
fci bie^orm eine Species ober ©iibfpeeieê — ift fie
Don ber tppifdien jyorm in ber îbat unb mefentlid)
i)erid)ieben, unb fann fie baijcr einen felbftänbigen
■iîamen beaniprndien. Tie mit ber^iHigeliuelt 31frifaô
fid) befaffenben Ci'nitl)oloc3en bejeidjiien bief e í^orm
meift mit bem9îamcn ber gemeinen 2Bad)ter, obinoi)!
eè ti)nen nic^t entgeljt, bafe felbe mit íí)rer «burif-
leren» ^ärbnng non ber gemeinen 3Bad)ter ah-
rt)eid)t.
Sie nnirbe alô felbftiinbige l'irt ^^uerft non Sl;r.
i'. Sreljm, imaScrfe: «Ter nollftänbige i'oget^
fang» 1185.5), nad) ans ^stauen ftannnenbeu (ÎTem^
piaren befd)rieben. — Unb obfd)on 33 reb m bicfe
3irt, in feinem bereite eruiä()nten "E^nk, treffenb
ájarafterifirte, blieb fie bennod) fo fange nnbeau)tet,
bis fie eublid) im ^aí)\-( 18'.)H unter bie 3i)noni)me
non «Coturnix coturnix (Í in n)», in ben grofîcn
Äataiog nom iBritifi) Siufeum (Catalogue of the
Birds in the British Museum Vol. XXII. p. 234)
eingereii)t inurbe. Unb ebenfo mirb biefe {Vorm in
biefem mafigebenben SBerfc, loenn aud) nur aie
eine Subfpecieô, unter bem ííamen Cotm-nix ca-
pensis anfgefüíjvt.
SBanit mag bie SSenennung : Coturnix capensis,
entftanben fein? 2Bir treffen fie juerft im ^^ 1870,
beiÖrai) in feiner «Hand-List of Genera and
Species of Birds» * an, mo biefer 9îame oline 356=
1 fcf)reibung unter ben ©ijnonpmen oon Coturnix
! communis, 'Bonnat. aufgejäblt mirb. 3(lê 3(utor
baju mirb — obne weitere 3(ngabe ber ©telle, mo
bie íTiagnofe mitgetfjeilt rourbe, — 2 i d; t e n ft e i n
be5eid)net. 2 i d) t e n ft e i n ermäbnt biefen 3îamen
— meines Jl^iffenê — in feiner feiner "^'ublicationen,
' foígíiii^ ift auíl) irgenb eine Sefdireibung nie »er:
bffentUdjt morben. Isorancgefe^t aber, bafi bie l^ia-
gnofe ber Coturnix capensis in ben 70-er !^ai;ren
* Part. II. p. 268.
307
megjelent volna, az elnevezés ekkor sem áll-
hatna meg, mivel ebben az esetben kizárólag
BREHiiet illeti meg a 2>i'ioritás, ki a fajt jóval
előbb — már 1855-ben — irta le.
Egy BREHM-féle példányt l)irunk, melyet 1860
május hó :?0-án gyűjtött Madridban. Ezt a má-
sod-tipust rajzolta le a mellékelt I-ső táblán
Keulemans művészi keze. Még Beehm eredeti;
sajátkezüleg irt czcdulája is megmaradt; hií má-
solatát itt mutatjuk be :
bocf) erídneucn fetn follte, fällt boa) bie^*noritntauê=
í(í)[icBlid) (Sí). V. 5Ö r e t) in ju, ba er íieic 3írt oiet
fvüíjcr — fcíjoit ím ^saíjxc 1855 — beící)rieíi.
3Bir befi^en ein uon Sörefim ftannnenbeê ©ïeni:
piar, uie[c[;cö er am -20. Mai 1800 in 5Jíabriö
fammeíte. liefen jmeiten Tnpns ftellt bie üieiftev--
í;anb uon H eulema no auf ber I=ten eolorírten
^afel bar. 3íuf?erbeni ift anchbao Criginat, ber uon
'^ret;m eigentianbig gefdjriebenen Settel nod) vox^
l)anben, ociícw gacfimile í)ier folgt :
Beehm másod-typusa Gróf Lázár Kálmán
ismert magyar ornithologus és író hagyatéka ré-
vén került a Magyar Nemzeti Múzeumba. A gróf
BEEHM-mel bensőbb barátságban élvén, más
typusaihoz is hozzá jutott.
ABaldamus fürjnek synonymikáját — a British
Catalogus ellenében — az irodalomból a követ-
kezőképen vélem összegezhetni :
G ^. 'i.'. 33 r e t; m's ämeite %\)\^t íft mit bem "oXaé)-
íaffe bee ©rafen Solo m o n S d 5 á r — befannter
nni]ariíd)cv Drnitliologe unb ©d)riftftetter — ín
ben -Sefiti beö ungarifdjen 'JiationaUiliufenms ge;
fommen. 3)er ®raf, ba. ít;m eine innigere (5Te»nb=
fd)aft an Sreíjm banb, bürfte and) ju anberen
2;i);ien gelangt fein.
3)ie @t)noni)mif ber 33albanuiQ:äBad)tel faun id)
bem 33rítiíl)=Eatalog gegenüber, ans ber 'Literatur
in (^olgenbem äufammenftelleu.
Coturnix baldami.
Chr. L. Bvelim, Der Vollstäncl. Vogelfang, p. 274. {^iSbb.)
Cotannx capensis, Lichts, teste Gray Hand. L.B.II. p. :2ü8. (' Ì870.) — Descript, nulla.
Colurnix vulgaris ß. baldami, Severz. Turkestan,
Javotuie p. G8. (1873.) — Enumerat. descr. nulla.
Ortygion cotiiruix ß. baldami, Severz.
-J. f. o. 1875. p. 181. — Enum. descr. nulla.
Coturnix cohirnix, Sharpe's ed. Layard's
B. S. Afr. p. 603. (1884.) Partim.
Coturnix coturnix subspec. capensis, W. E. Ogilvie-Grant,
Cat. B. B. Mus. Vol. XXIL p. 237 (1893.)
Coturnix communis L. Irby, The Oruith. Str.
of Gibraltar p. 240 (1895.) — Partim.
A lex prioritatis alapján tehát a forma csak C.
baldami Ch. L. Brehm (1855) lehet.
Leirása. Egészben véve hasonlít a közönséges
fürjhöz, csakhogy kisebb, lábai azonban nagyob-
bak és erősebbek ; a vén hím feje pedig — a fej-
tetőt kivéve — egyszínű rozsdabarna. Jérczéje
színezetére nézve teljesen megfelel a közönsé-
ges fürj jérczéjének; de méreteire nézve ugyan
Ojemäfe ber ©vnnbfd^e ber Lex prioritatis barf
eê alfo bie %om\ nur Cot. baldami 6 1^. S. 33 r e f) m
(1855) fein.
Sefd) rei bung. 3"i ©anjen àbnelt fie ber
gemeinen Üöaditel, nur tft fie fleiner, jebod) mit ftär;
feren nnb bid eren ^iièen ; b e r Ä 0 p f b e ê a 1 1 e n
9JÏ ä n n d) e n ê ift — ben ®d)eitel auegenommen —
einfarbig roftrotl;. ® a s SB c i b d) e n entfpridjt, ber
(Färbung nad;, oolifommen jener ber gemeinen
27*
20S
azon arány áll fenn köztük, mint ;i két faj liiru-
jei között.
Földrajzi elterjedéséi a britisch Catalogus a
következőképen adja: «Dél-Afrika, délre a déli
szélesség 15" -tói, Maritius, Madagaskar, Co-
moro-, Cap-Verdi-, Canari-, Madeira- és Azovi-
szigetekii s hozzáteszem még, hogv a Középten-
gert környező tartományok ; sőt Magyarország is.
Habár irodalmunk nem említi, nálunk még-
sem tartozik a ritkaságok közé ; sőt mondhat-
nám közönségesebb madarunk. A vadászolí rég-
óta megkülönböztetik a közönséges fajtól s czi-
gány fürj-nek nevezik.
A baldiOims fürj typikus alakja magyar nem-
zeti Muzeumunkban több magyar példánynyal
van képviselve. Bud.\ Ádám gj'üjteményében lát-
tam egy vén himet, mely 1S63 július hó 17-én
Alsó-Fehérmegyében Kutyfalván lövetett, Csató
János gyűjteményében is van egy typikus vén
him példány, mely ugyancsak 18(J3-ban augusz-
tus 1-én Kelneken lövetett.
Ujabb időben az ország különböző pontjain
gyűjtettem fürjeket, mi azt eredményezte, hogy
a beküldött példányoknak mintegy 20 o/o nem
a közönséges Coturni. <■ cotiirni.r (L.), hanem
részint a tipikus C. baldami, részint pedig
egy közbeneső alak volt, mely minden való-
színűség szerint a C. coturnix és C. baldami
keresztezéséből keletkezett. Ezen közbeneső
alakokon teljesen felismerhetők a C. baldami-
nak jellegei; de magukon viselik egyszer-
smind a C. coturnix jellegeit is, a mennyi-
ben arcznk táján egyes fehér tollak, azonkí-
vül a fekete torok-rajznak nyomai is láthatók.
Ilyen közbeeső alak néhány példánya a M. N.
Múzeum útján a British Múzeum gyűjtemé-
nyébe is került Erdélyből. (1. C. B. Br. Mus. vol.
XXII p. 23!).) Ezen közbenesö alak megjelölé-
sére Coturnix coturnix baldami nevet ajánlom.
Kelt Budapesten, 1896. október Ki.
'ii.Hict)ttí(; bio Tiiiu'iiííuiuMi betreffcuí fiiiíiou unv
auníd)eii iliiu'ii íno luiinlidie ÍH-vl)a(tin)"5, luie
äroijd^en Peu Diciinidicii Innöer ítrtcii.
®ie ç\ c 0 ij r n p h i í d) e iB c r b veit ii ii \\ be- '
teffen? ift im "■yritiflji^atalocje À-oIçitMiPco augeiìcboii :
iiSiiii:í(frifci, füMid) inni 15^ füMidior 33rciti',
l'iaiiritiuö, Üiabiujaöcar, (Somoren, 'JÖfaöeivü, (5.a\i-
5Beviifd)e--, Eaiiarifd)e; iiiiD íljciviid^e^^ní^lii" ; irf)
fami nod) bìc Viiiibcr ífc- 9líittcllaiibiíd)on llíeoveo
uiiD übcrbicci lUid) Uiu}aiii bcifüiu'ii.
33ei unó c\d)öü fic, oinuül)! imfcvc l'itcvatur fciuc
(i'vuiäl)iuiiu-i non iljv nuidjt, nurdiaus nid)t ^^w Pen
Seltenljeiten : ini ©egentíjeile, id) főnnle jnijen, fie
ift eine iin|erer ç^-nieineu ÌUu^el. Tie '^^ni^ev unter;
fdjeiben fie feit längerer B^it ^o\i öer gemeinen
aSaditel unti uoiuien fie <'3igeiin"'=3ßad)tel".
Tie tDpifdie Àorm Per i^ a 1 P a m u o - "ÌB a d) t e I
finPen mir im ungarifdien 3îational=î)îufenm in
mand)en nngnvifdien ^-remplaren reprafentirt. ^n
öer ©ainminng il P a m v. 'Snöa"o fai; \á) ein
altee 9Jiänndjen, lueldieè am 17. Suit 1863 beim
íDorfe Sîutijfatna — Gomitai 2ílió:?yel)ér — 9e=
íd)offeu mnriie ; and) in Per Sanunlung ;'\of). u.
ß Ö a t li'ô ift eiu altee, tppifdu'c iOiiinndien auf=
geftelit, meldies ebeufadâ im S- 1863 — am 1 . ?lu=
guft — in Kelnef erlegt lunrPe.
^u neuerer ,^át liefì id) in uerfdjiePenen îljeilen
beê SanPeô îiiad^teln famnieln, luobei eô fid) (;erau5=
ftellte, bafj circa 20c/o ber eiugefanPten (îremptare
nid)t ju ber gemeinen Coturnix coturnix (V."), fou;
Pern tf)eilô jn ber Àorni Cot. baldami, tijcilô ju
einer ßunfdjenform geljört, lueld^e nad) alier 2!}aíjr=
fd)ein[id)feit ano Per liîreujung non Cot. coturnix
unb Cot. baldami entftanb. 3tn Piefer 3iuiíd}eufovm
finb bie Renuäeidjen ber C. baldami ubüig aufju;
finben : fie í;at aber jugleid) and) bie Gljaraftere
ber Cot. coturnix inbem an ibrer iìad'engegenb
nid)t nur eiivu'i»'' md\ie gePern, fonPern and) ©pu;
ren ber fd)marjen Keljläeidjiinng n)al)räuue(;men
finb. Ginige Gremplare non biejer 3n)i|cbenform
finb auö iciebenlnirgen bind) baS ung. Jfationah
gjiufeum audj in bie Sammlung beâ 33ritiíí)=íliu;
feumë geEommen (C. B. Brit. Mus. Vol. XXII.
p. 33'J). 3nr 23e5cicÎ)nung biefer 3'i'ifrf)i'"fpr'"
bringe id) bie 33enenining Coturnix coturnix bal-
dami in 3?orfd)tag.
33ubapeft, am KL October 1806.
AQUILA,
misas.
M.O.K-
TAB.I
^V,___^
^
J.G Keiiieirva.rLs del etlitK.
MìntemBros iixip.
COTURNIX SALDAMI, Chr.L.Brelnm..
âÔ9
Néháuy adat Magyarország ornisálioz.
Közli : Dr. Almást Gyökoí:.
1. Alauda arborea Cherneli PrazaJc.
Egyik kirándulásuukon, a melyet a múlt év-
ben Chernél István barátommal a Deliblát (Te-
mesmegye) futóliomokjára intéztünk, mindegyi-
künk egy erdei j'acsirtát ejtett el, mely úgy
nagyságra, mint színezetre nézve e inj tipikus
alakjától eltérőnek látszott.
Chernél úr az ő madarát több más madárbőr-
rel együtt elküldte dr. J. P. Prazák úrnak Hori-
nowesbe megtekintés végett, s ez csakhamar
publikálta e madár leírását az «Drnithologische
Monatsberichte» III. évfolyamának l)-ik számá-
ban a föntebbi néven, mint új subspeciest.
Ez év tavaszán hosszabb időt töltöttem ugyan-
azon a területen és sikerült a szóban forgó ma-
dárra vonatkozó vizsgálataimat elegendő anyag
alapján annyira vinnem, hogy az eredniénj-nyel
a nyilvánosság elé léphessek.
Az uj subspeciesnek Chernél úr gyűjtemé-
nyében levő typusa nyomán a dr. Prazák-féle
leirás '•' így hangzik :
«Ez az alak a tipikus erdei pacsirtától abban
különbözik, hogy csőre hosszabb s valamivel
magasabb, a mi igen ritka eset a németországi
daraboknál (? nanthirostris« Lanpbeck), továbbá
hogy a madárnak egész színezete jóval világo-
sabb, az alapszín nagyon háttérbe szorul, a mi
akkor is feltűnik, ha Közép-Európából való
nyáron elejtett ily fajta madarakkal hasonlítjuk
össze. (Köztudomású dolog, hogy az erdei pa-
csirta rozsdaszine ősz felé erősbül.)«
(IÁ. felsőrész alapszíne egyenletes, míg a ti-
* Nem hagyhatom el e helyen azt a niegjegyzéet,
hogy egy új subspeciesnek egyetlen bőrre való alapí-
tása, legalább is merész eljárás, kivévén oly esetet, a
midőn ezt nyomós biológiai okok is támogatják.
A szoba-zoologiának — hála istennek — már lejárt
az ideje s elgondolva azt a tömérdek^ zavart, a mely an-
nak nyomán felbmjáuzott, ez arra int, hogy alapjában
véve helyes irányt, tudniillik az alakcsoportok meg-
különböztetését, kellő alapossággal és óvatossággal mí-
veljük.
tPiniiic Aùùfitùii jur (Ornis «liiiianis.
I. Alanda arborea Cherneli Pinzák.
Sal)veiiíi L'tiu'v im uerfloiienen :3aí)rc uiiter=
iiommeiieii tÍTcurfioii in baè %lih},)anì>texram vow
l^dibíai (STcincícr (Sonatati, fnnnncltcn ^-vennö
lit. von (Slionic 1 unii id) jo ein (ircinphir einer
äiannilerd)e, meldie nns foiuoi)! in benTiimeitfionen,
als and) in öev Àafbinii;i non tt)piíd)eni?öge(n biefer
3lrt abiueidienb ju fein fdiienen.
,'òen- oon 6£)ern ci fanbte fein lireniplav nebft
einigen anberen ^Balgen 311V 9lniid)t an igerrn
Tr. !5. %l '•^îrajat^'ôorinoiucô ein, niib halb baranf
piiblicirte in ber íTbat genannter .sjerr in ben
D mit I) 0 1 0 g i 1 d) e 11 'I1f 0 nato b e r i d) t e n III.
5sal)i-g. (1S95), Ta: 'J, p. 14a, bie fvaglidie (^ovm
nnter bem obenfteljenben 3iamen alo neue ®nb=
fpccies.
^m grüijiatjv legten :Csa()«ô bvadjte id) längere
3oit uneber in bem genannten ©ebiete jn, unb fo
gelang es mir mäljvenb bériéiben bnrd) geniigeubeo
îlîaterial bie Unterfuc^ung über bie in 3iebe ftefienbe
ä^annilerdie foiueit abjnídiliefíen, baf? id) mit bem 3k--
lultate berfelben uor bie Dffentlid)feit treten faiui.
^ie 33eid)reibung ber neuen Subipecieê, loelcfie
^err 3)r. ^rajáf t. e., nod) bem in ber (Solíection
I). Gbernel'ô befinblid)en îijpno gab,-^ foi nad):
|"tel)enb in extenso loieberbolt.
«T'kiè gorm unteridieibet fid) non ber Uipifdien
§aibelerd)e bnrd) längeren, etmas bbberen ©á)iui=
bel, luie er nur gauj feiten bei ben beut)d)en (ìrein:
plaren üorfommt (? «anthirostris» l'anbbed) unb
bebentenb lid)tere ©einmmtfärbung, in ineldier bie
Sìoftfarbe fetir jurüdgebrängt luirb, ume and) bann
fidjtbar ift, luenn nuin fie mit ben im ©ouimer er=
legten 5ßögeln ano 3J!ittelenropa nergleid)t. (33e:
fanntlid; nimmt bie 9ioftfarbe bei ben ^aibeíerc^en
im^erbfte etiuaö jn.)»
«Sie ©rnnbfarbe ber Dberfeite ift gleid^mäfeig,
* 3tO tann bie SBemerfuiig tjier uici)t uutetbrücten, bajj
brtd Slufftellen neuer ®iib)pecie0 nuf ©nmb eineö eiii--
äigen lialg er emplar co mit jinii Diiubeften fefjr ge=
luagt evfcljeint, menu iiid)t biologifdje äüomente übet bet=
gleid)en ein iûldjeo «orgcljcn vcdjtfettigeu. Sie Reiten ber
reinen eabinetë=3oologte fini ©ottlob uorübet, unb
eingeben! bet bntc^ bie(eIDe ueruriacf)ten äa^Uofen Son--
fnfionen, etící)eint eo boppclt geboten, bei bem an fid)
ganj tid)tigen Streben, einjelnegornientreiie ju betaiUiten,
bie gröpte ©riinblidjteit nnb iltejeruc ju beobarfiten.
210
lîikus alakoknál az elülső rész a hátulsó felénél
valamivel sötétebb szokott lenni; a szárfoltok
világosan csokoládébarnák, a hát valamennyi
tolla gyengén rozsdásan lehelt világosszürkével
szegett. Az evezötollak egyenletesen világos
szürkebarnák, az elsörendüek külső zászlója (ki-
vált a bekeskenyedésnél szélesen) tisztán fehér-
rel van szegve ; a legnagyobb szárnyfedők fehér
végfoltjától alkotott mező egészen tiszta. A fark-
tollak fehér végfoltja tisztább s nagyobb, a tol-
lak színezete egészben világosabb. A szemen
áthaladó csík tisztafehér, ugyanilyen az áll is.
A szárfültok mindenütt kekesnyebbek, de a to-
roktáján sokkal élesebben látszanak, mint a kö-
zönséges erdei pacsirtánál, mivel az alapszín
sokkal világosabb, az utóbb említett testrészen
majdnem tísztafehér s a hason is csak igen
gyengén futtatott rozsdasárgás színnel.»
«Lgt. 15IJ, ala 97, cauda 5, rostrum 14, tarsus
al mm. Tj'pus : e? ad deliblati homokpuszta,
Magyarország, 18!)5. V. 2'.*. Chernelházi Cher-
nél István gyűjteményében.»
Ez az egészben találó leírás megfelel az új
madáralak nagyon állandó karaktereinek, úgy
a többi alakokénak is, a melyeket magam vizs-
gáltam meg.
Nézetem szerint legjobban jellemezhetni e
madarat úgy is, ha színezetére nézve a surgyé
sármánynyal (Emberiza miliaria) hasonlítjuk
össze, a mennyiben a foltok elhelyezése és el-
osztása, de kivált a foltok színezete, továbbá a
nagy tollak s a test aljának színe nagyban ha-
sonlít az utóbbi madáróhoz.
lualjroiií bei ícii ti)piíd)i'ii 'lUniehi íicr lunín'vc íljcil
otíunc. tiunfler ^u feiii vfíiH^t n'^' i't'v $>iiiten-iirfen ;
Die őcl)aft|"tricí)c |ul^ lidu cl)ocola&cliraim, bie
ÍHünbt-r auf aűeii %ebèxn beé Síücíeiio lid^tgrau mit
íd)H)a($em voítriJtljIid;en Sínflucie. 2)ie Sditmuuj:
febcni i'\tcid)inafíiii liditiivaiibnum, bie 5(uj;onfa[)iie
bcv ^^íviinarii'u ilu'toiibi'ro bei ber líin)d)iuirung
breiti veimueife i]efdunit ; ber buvd) bie meifeen ©iib;
flctfe ber oberen Alügelbeefen erfter Crbiumg ge;
bilbcte è^negel iviiij rei». Tie luei^en lïiibfled'e ber
Steuerfebeni veiner nnb gvijfîer, bie "^axhe im
ganzen lidjter. ©er ©tridj bnvd}'Q 9íuge reinioeil,
ebenfo baè Sîiiin. 2^ie <Sd)aftftrid)e finb überall
id)mäler, treten aber auf ber .«ehíe Diel id)ävfer
I)ert)or, aie bei ber geroöl)n[idjen i^aibelerc^e, roeil
bie ©rnnbfavbe uiel iiditer, auf bem letztgenannten
Sörpertljeile faft gan5 mein, anf bem '-öaud)e mir
feijr fdnimdj roftgeiblid; angefiogen ift.»
«Lt. 153, a. sm. 97, c. 5, r. 14, t. 21. STijpuè:
c? 3)e[tbater=©anbiüHfte, Ungarn, 29. V. 189.").
(ioüect. Stepban lì b e r n e 1 u. (S b e r n e 1 b á 5 a. »
:3m ©rofien nnb ©aujen trifft biefe Sefd^rei:
j bung — entfpred)cnb beni feljr eonftantcn (ibaraf=
ter ber neuen ^orni — auâ) bei ben übrigen
Exemplaren, uie(d)e id) nnterfndjte, jn.
31m 33efteu fan)< man biefelbe nu'inev ílnfid;t
iiad) bamit d)arafterifteren, bafi man fie betreffe beò
(^arbentonö nüt nnferer gemeinen (^Jerftenammer,
Emberiza miliaria uerg(eid)t, ba bie 9(nlage nnb
aiertbeilnng ber ;vlecfen5eid)nnng, nor Willem aber
bie ?farbenti}ne berfelben, foune bie (V'""l'""Ö I't'^'
©rofsgefieberô unb ber Untevfeite überrafdienb äbn^
lid) bellen ber leiUgenaniiteii 3lrt finb.
Alauda arborea Cherneli. l'iuz., nova subsp.
Alaudai arbore* L. similis, sed colore supra pallidiore minus rufesetute : ductu superciliari,
mento, pectore et abdomine albo ; primarum remigum margine exteriőre, tectrícium superiorum,
alula-, rectrícium maculis apicalibus albis: rostro longiore, maxilla, producta mandibulam curva
acumine excedente distingueuda.
Synopsis.
A közönséges erdei pacsirta felső részének
többé-kevésbbé élénk rozsdabarnája az A. arbo-
rea Chernelinél fakó földesszürkével van he-
lyettesítve s némi nyomát viseli a halvány
izabellaszürkének. Az utóbbi alak első- s má-
sodrendű evezői egyenletesen világos szürke-
SDiiopfi'í.
Xiaô mebv oPev meniger lebí)afte Sïoftbvann ber
Cberfeite bei ber gembbiilidien §aibelerd)e ift bei
arbor. Cherneli burd) ein ftnmpfeo tirbgran, mit
ganj ménig Spuren non blaß tsf"t'"^'i1i'''"' ^'^'i'
brängt.
Tie'lU-iinavien nnb Secunbarien ber leiUeniuilju--
barnák, nincs meg rajtuk a tip. Alauda arborea ten ^oxm finb gleidjinajsig lidjt graubraun, ohne
211
tollainak széles rozsdavörös oldalszegése és
szárfoltjai.
A test felső részének szárfoltjai a közön-
séges alakéinál mindig világosabban liarna-
feketék, de a szegesek felé nem annyira elmo-
sottak, mint emennél, mi által az alapszínből erö-
sebben s élénkebben válnak ki.
A test egész alsó fele a farkalját is beleértve,
a szemen áthaladó sáv s a nyak gyürüfoltja az
Al. arborea Chernelinél fehéres egész a tiszta-
fehérig, míg a tii3. Al. arborea ngyane részei
mindig jól hUható rozsdasárgába vagy crem-
szinbe hajolnak. Az áll, torok, mell s a nyak
gyűrűjének szárfoltjai — bár elrendezésükre
egyeznek az Al. arborea typ.-éival — keske-
nyebbek, kevésbbé elmosottak, s ez által — bár
nem intenzív feketék, hanem csak fakó földes-
szürkék — továbbá a világosabb alapsziu miatt,
finomabban s határozottabban válnak ki.
Az elsőrendű evezők külső zászlója fehéren
szegett — az Al. arborea typ.-nál sárgásán
vagy rozsdavörösesen.
A szárnyhajlás, a hűvelykrész fedő tollai,
valamint a fiókszárny fehér tollhegyeikkel három
fehér foltot alkotnak az összecsukott szárnyon :
ezek a tollmezők a typ. Al. arboreánál rozsda-
sárgással elmosottan fehérek s nem oly tiszták.
Az Al. arborea Cherneli farktoUai mindegyiké-
nek szennyesfehér, de nem rozsdásba hajló a
végfoltja s még a középső kettőn is rendesen
megtaláljuk ennek nyomát, míg a typikus Al.
arboreánál e foltok rozsdasárgásak s hiányza-
nak a középső két (gyakrabban négy) farktollau.
Az lij subspecies első elkorcsosult evezőtolla
a szárny szomszédos belső tollaival egyenlő
hosszaságú, míg a tipikus alaknak ugyané tolla
azoknál jóval hosszabb. Végre az új subspecies
csőre is (kivált ha a csőrhasíték mentén mér-
jük), jóval hosszabb, magasabb s általában erö-
sebb alkotású a közönséges alakénál: az új
alak csőrének fehö kávája mindig egy milli-
méterrel s még többel éri fúl az alsó kávát s
hegye lefelé hajlott.
d" ad. tavaszi mezben.
A fej s a hát földesszürke alapon egyenlőtlen
bamafekete szárfoltokkal tarka és pedig sávo-
tiie (iroit Dovfprinçiciibe, roftrotí)c!1îalI^; iiitb 3pil30ii:
,^cid)iuiiig uoii Al. alborea typica.
®ie ©d}aftftrid)e öer Dbcrfeite finb lidjtcr brauii=
íá)iiiavj aie bei öer ^aibelcrrfie, aber iioijen bie
'Hanber ju ntd;t fo iieruiaíd)eii mie bei öiefev, 1110=
Mírd) fie geçU'ii bie (Bninbfarbe fräftio(er iinb íeb=
íiafter ^eroortreten.
"^k (janje Unterjeite, inclut', ber unteren Sdìuian^;
beá'en, ber Superciíiarftreifen unb beê ^alêrincjcô,
äeigen bet Al. alborea Cherneli eine roeiBltáie biö
retnroei^e ©runbfnrbe, u)ä()renb bieje 'xí)ák bet
arborea typ. fletè in einen öeuttidi rotbgeiblidìen
ober cvêmefarbigen S^on fpielen.
3)ie iSd)nfti'tvid)e an ilinn, Äefjie, sBrnjt, ieni
êalôrinci unb ben .sjijpodionbvten finb — bei
gleicher iù'rtljeilnng une bei Al. alborea typ. —
irf)mäIer,UH'ntger üenimjdien, unb beben ftd) babtird),
troÇbent fie iiid)t intenfin jd^tiiarj, foubeni nur
ftnmpf erbgrau ftnb, fotnte burd) bie i^eiïere förnnb;
färbe Per betreffenben ÊontnrfePern, präcifer unP
auegeprägter oon berfelben ab, mie bei jener.
Dk ©d)unngeu erfter Crbnung an ber 3íu§en:
faf)ne meife gefiinmt — bei AI. arb. typ. getblid)
ober roftröt[)[tc^.
2)te 3)erffebern am ívíügelbug unb am Traumen,
fotiúe ber 3(fterflügeí biiben bnrd) ibre iiieifîen
©pi|en brei iueif5e glerfe am ^jufammengelcgten
(^íüget; biefe ©piegelfferfe ftnb bei Al. albor. typ.
ueruiaíd)en, roftgelb(id) meif; unb nid)t fo rein.
T'ie SteuerfeDern uon Al. alborea Cherneli
tragen aűe einen triibmeiêen, aber nidjt ino 9ìoti)=
farbene fptelenben (Snbfled, aud) bas mittelfte "paar
jeigt in ber 3iegeí loenigftenô eine ©pur beöfcíben.
i^ei Al. arb. typ. ift biefer Àted roftgetblid) lutP
fefjlt Pen beiben (bäufiger ben nier) mittelften
©íeuerfebern.
Sie 3lbortit)fdjH)inge ber neuen òubipeciee ift
gfeid) lang ttiit ben untern j^iügelbedcnfebern,
iüäi;reub bei Arborea typ. fie biefelben um SBefeiit;
tidieê überragt.
iTer Sd)uabel ber neuen Siipfpecieê ift enbiid)
(befouberê üon ber ^Dîunbfpatte bis jur Spifee beò
Obevid)nabe(ô gemeffen) auffäilig länger, böl)cnuib
überljaupt fräf tiger alò bei ber ^aibelerdje. íT e r
Dberfc^uabcl ber e rfteren ftetê etnia einen
SWilíimeter unb barüber über ben llnter =
fd^nabel uorragenb unb mit ber Spi^e
n a d; a b lu arte gebogen.
ff ad. ííviiftjoljri'tlci».
Eopf unb 3íüden auf erbgrauem @runbe mit
ungteidjmä^tgen braunfcbmaräen Sd)aftftric^eu ge=
212
san a fejen, kevéssé feltűnően a nyakszirten,
legerősebben a hát tetején, hol szélesebb fehé-
res és szürkénvöröses szegesek élénkítik a raj-
zolatot. A farcsík s a farkfedők, mely utóbbiak
két középsője a farok végéig ér, egyenletesen
agyagszürkék. Az evezők egyenletesen világos
szürkebarnák, az elsörenclűek külső zászlója (a
bekeskenyedésnél legerősebben) fehéren szegett,
s a másod- és harmadrendű evezőkön is meg-
van ennek nyoma.
A felkarfedők szine a hátéval egyezik. A többi
szárnvfedö, iigy a fiókszárny is az evezőkkel
azonos szinű, széles fehér tollhegy-szegessel,
mi a csukott szárnyon három szembeötlő fehér
tollmezőt alkot: a szárnvhajlásban, a hüvelyki '
részen s a íiókszárny végén. A szélső farktoU
világos agyagszürke, hegye felé fehér szárral a
szomszédos három toll csokoládébarna, hegyén
ékalakú fehér folttal, a középső kettő egyszínűén
agyagszürke, a fehér végfolt nyomaival. Alsó
oldalán a farktollak valahányan világosabban
szürkék ugyanolyan rajzolattal.
Az áll, torok, has, farkalja s a szárny l)elsô
tollai tisztafehérek.
A hosszú fejtetö-tollak rövid, fölemelhető bó-
bitát alkotnak.
A csőr tövétől a szem fölött egész a nyak-
szirtig tisztafehér sáv halad. A fül tollai az
agyagszürkétől egész a fehéresszürkéig színezve,
a legfelsők keskenyen csokoládébarnával szegve.
mi élesen elhatárolja azokat a fehér superci-
liumtól.
A fejbúb s a nyakszirt toUainak egyik zászlója
világosszürke egész a fehérig s ez létrehozza
a fehéres nyakgyürüt. A száj zugtól a nyak, a
mell felső része s a hypochondriák mentén kes-
keny, hosszúdad, barnafekete szárfoltok in-
dulnak.
A csőr felső kávája szarúszürke, az alsó vilá-
gosabb, az állkapocs szárainak egyesüléséig hús-
színű. A lábak s karmok szine husvöröses.
A szem sötétbarna.
florft, unt' ,^nuu- |"ti'eift'iiav!ii\ am .topf, wcíúú, anè--
ijcvräc(t im íiacten, am ftärfften am rtierriictcii, roo
breitere n)et§(id)e iinb graiivötljlidic J^ebcvräiiDer
bie ;^cidiming Icdfiaftcv mad)eii. 53üvsel unb obere
©d)inau,ibcrfcii, roii bciion bie beiben 'Wittelfteii bnö
Sdnoaujenbe evvcid)cn, oinfärbici lebniiU'iui.
©cbuiinflen einfbärig lid)t graubraun, bie erfter
Crbiiniu', an ber ilnfìenfabne (befonberè breit an ber
Êinjdjnuvuiuv lueiB geííiumt, Spuren biejer ©äu;
mung awd) an benen sroeiter nnb bvittcr Drbming.
Dberarmbeden von ber ^avbe.beê ílíürfengefiebere.
Sie übrigen glügelbetfen nnb ber 9tftei'flügeí oon
ber {^arbe ber ©dmnngen, mit breiten, roeiêen
©pt^enläunu'u, n)obnvd) auf bem snfammeugelegten
^iügel bvei lueifîe beutlidie Spiegelfterfe entfteben :
am ivlügelbuge, am !3)anmen nnb am (i'ube beö
Slfterflügelo.
3)ie äu§erfte Steuerfeber (id)t lebntgvau mit
fpttjeunirto loeifeem 'Sdiaft, bie nädiften brei diofo^
labebrnun mit fei(fi.hmigem n)eiJ3en »ylerf an ber
<Bì>\i}(, ìfiV:, mittelfte ^ûùï einförmig lebmgrau mit
Spuren beo meifíen ®pi(}enf[erfe§. 3(u ber Unter
feite alle Stenerfebern lidjter grau, mit bevgleidjen
3eid)nnng.
£inn, Siebte, '-öand), untere ©cbunin.^berfen unb
untere ÀÌngelbecien rein roeif;.
Sie neriängerten Sdjeitelfebern bilben eine furje
anffteiïbare ijolle.
"iîon ber Sdinabetiuur,^'! über bas 9ínge bin biê
in bie i)iacfen,^eid)nung ein reiniueiBer ©treif. Sie
Dbrbed'eu iebm^ biô n)eif5!id)grau, bie oberfteu
fdjinal d)ofo(abebrann gefänmt, mobnrd) fie fd)arf
nom loeifsen Supercilium abgegrenzt finb.
Saő .ÍUeingefieber beò ijinterfopfeè unb 3ia(iene
mit einfeitig lid)tgraueu biè meinen Jaíjnen, nui;
bnrd) ein meifUidjer ,s>atoving entftebt. ^'on ben
ïliuubiuinfeln begiiuienb, über Jgalê unb Dberbruft
unb ben êppodionbrien entlang fdimale, langlid;e
©d)aftringe oon braunfdjmarjer Ànrbe.
Cber)d)nabel borngrau, Unterfdmabel lid)ter, biô
au bie ÎHn-cinigungberîiUeferafte fíei|d)farben. "Àufìe
unb .tralleu fleiíd)rötb(id). 9(nge bnnfelbrauu.
Öreg d' ^ átlagos nagysága. Durchschnittsmasse alter rt" d*.
189.5 1 2 A^
/.
II.
c.
Í.
c. _|
l.
alt
ctm.
ctm.
ctm.
ctm.
m/m.
m/m.
id. Delilil.
14-5
9-3V2
.5-6
2-2
13-.5
.5
(1. lloiiM.
1896 16/VI.
i
1.5-8
9-8
.5-0
2'2
1.3
E két mérettíorozat üz általam megvizsgált
darabok nagj'ságvisznnyaiuak két határát jelöli.
A teljes hosszúságban való ingadozás nein lehet
valami nagy — az 1-el jelöltet bőr állapotában
mértem — mert a frissen lövött darabok mind
153 — 154 mm. hosszúak voltak. A szárnyhosz-
szúságok — az 1-sö számií kivételével — min-
dig '.)•.") cm. fölött ingadoznak : igen állandó a
farok ü"() cm.-nyi hossza, csak egyetlen esetben
érte el az 5'7 ctmétert. Az összes megmért da-
rabok tarsusa 2"! — 2"2 cm. A csőr hossza is
állandóan 13 — 13^5 mm., mig magassága
5 mm.
íí>iefe bci&eii Dìaafìo Ih',ìcìi'1)iu'ii Pio C'h'i'iiíC ícr
(*5rőf3en:Ííaviatioii ber i'oii mir iiiitortud)ten tïrciii;
piare, ^ie èdiiiu-iifiiiuì tu öcr îotallaïujc — 'Jír. I
ift im 33aloi cjemeíícn — Dürfte nid)t fo liebeiiteiiO
fein, ba im Àleifd) lU'meiíene G^'em^dare ííimmt:
I i d) 153 — 154 mm í'diuu' Imtteu.
î^ie ^(üoieKäiuieii beiueçU'n íid), miller bei 3ír. 1,
immer über 9'5 cm; febr eoiiftaut ift bie Sd)U)au5;
liiiuu" mit 5-() cm, bei einem einjiiu'ii Gremplnr be=
triui biefefbe 5-7 cm. l}cx -TarfuG aller uon iiiiv
gemeffeneii etüele beträgt í2-l — 2'2 cm. ®ie©d)iia:
bellänge ift ebeiifn coiiftaiit 13 — 13-5, mie bie
©d)iiabeiböbe 5 mm.
$ ad. tavaszi mezben. — 4 ad. Frübjahrskleid.
Mari similis, dimeusionibus cicterisnue hand dispar, sed brevitudine alarum distinguenda.
A nőstények ruházatában nem találtam oly 3"i ifiéibe ber iuiii mir iiuterfiid)teii Î í fomite
eltérést, mely azokat a vén himektöl megküiön- idj íeiiicu Uiitorfdiieb gegenüber bem iïleibe ber
böztetné, de a szárnyuk aránylagos rövidsége alten rf" cf finbeii, mol;l aber fällt bei erfteren
már feltűnő s e körülménynek kritikailag kü- bie Jflürje beê f^dügele bei fonft gleidjen Linien:
lönböztető jelentőséget tulajdonítok. fionen auf, ein Umftanb, bem id) biafritifdje ÍJ3e--
beutung beilegen möd)te.
Lugt.
((.
c.
fíti-
r.
Ì.
fút.
15-1
8-8
5-3
i
^■ü
i3
5-()
2:i)pus: ? ad. Seliblat. Bmh, 12. V. 18%.
(Sollect. : ®r. ©eorg 'i?. oon 9íluiáfi).
Typus: ? ad. deliblati homokpuszta, V. 12. 1 '.)',»(').
Dr. Almásy György gyűjteményében.
A pAifal liiadÚT első tavaszi mezében.
Mig a föntebbi synopsisban az öreg madár
ruházatát úgy véltem legjobban jellemezhetni,
hogy a Miliaria europea L.-vel hasonlítottam
össze, addig ez új subspecies íiatal madarainál
önkénytelenül tűnik fel a Pratincola rubelra L.
nőstényéhez vagy fiataljaihoz való még nagyobb
hasonlatosság.
A foszlott, pelyhes tollazat, az egész felső rész
világosbarna szine, a széles fehér supercilium s
kivált a háti tollak széles, fehéres vagy agyag-
sárgás szegesei s végfoltjai, beleértve az összes
evezőtollakat is, mind élénken emlékeztetnek a
Pratincola rubetra nőstényére.
^er jiinoc 'ttunt'l ■>>> cifteii ^riihjalji'^Hciii.
äßenn id) in ber uorfteljenben Sijnopfio boò ,S\leici
ber aiten SBiJget am beften bamit ju djaraiterifiren
«erfui^te, baf3 id) es mit bem bleibe von Miliaria
europaea L. cerglid), fo örängt fid) bei ben jungen
Sßögein biefer Subfpeeieô eine nod) gröfsere 3U)n;
íiájfeit mit ben '{ ober jungen ÎUigeln üou Pratin-
cola rubetra L. non felbft auf.
S:^a5 5erfd)liffene, flaumige C^iefieber, bie lid)t--
braune ^arbe ber ganzen Cberfeite, bie breiten
iDei^en Superciliarftreifen unb befonberô bie brei-
ten, iüeiBlid)eu ober lel)mgelblidjeu Spiüenfäume
unb Umranbungen beo ©efieberê ber ganjen Cber^
feite, einfdjliefslid) ber Sd;iuingen aller Drbnungen,
erinnern täufd)enb an Pratincola rubetra ? .
AciuUii. m,
214
Fiatal Ilim..
A ffj .s a hát tollai világos baruatVketék, miinl-
annyi jó széles fehér tollhegyszegéssel és — a
fejen itt-ott, a háton mindenütt — kétoldalt szé-
les agyagsárga szalaggal, luelyeta tollak foszlott
sugarai hoznak létre. A hát alja s a favesik igen
foszlott, i^elyhes agyagharna tollakkal van
födve, miknek hegye felé sötétebb sáv, legvégén
pedig újra világosabb — barnásfehéres látható.
A szíirnynak minden evező- és fedötolla bar-
násszürke, a felkar evezőinek és fedőtollainak
külső zászlója agyagbarnás. A csenevész első s a
következő evezőnek külső zászlója fehér, a többi
elsőrendű evező fehéresagyagsárgával, a másod-
s harmadrendűek telitett agjagsárgával szeget-
tek. Ez a szeges minden tollán átnyúlik a szá-
ron a belső zászló végéig s mindkét oldalon
fehéres vagy fehér végfolttá terjed ; a felkar
evezőin ez az agyagsárga szeges a fehér vég-
folttól tovahaladva megnyúlik a belső zászló
szegesének mentén és pedig úgy hosszában mint
szélességben növekedőn, úgy hogy az utolsó 4
felkari evezőnek mindkét zászlója körül van
szegve az agvagsárga szinnel.
Valamennyi szárnyfedő egyenletes agyagsárga
körszegést visel, mi a toll hegye felé többé- ke-
vésbbé fehéres végfoltba szélesedik. A szárny-
hajlásnak s a íiókszárny tövének fedőtollacskái
tiszta fehérek, ugyanilyen az igen széles s messze
hátraérő supercilium s a uyakszirttollak fehér
zászlója vagy hegye alkotta nyakgyürű is.
l'Izen rajzolat, mely a barnás alapszínből,
fehér vagy feliérsárgás végfoltokból s agyagsáiga
szegesekből áll, a madár felső oldahit tarkán s
elég csinosan szinezi.
A fül fedütoUai világosbarnák, a supercilium
alattiak fehér végfolttal. A test alja az álltól
kezdve a farkaljáig selymesen csillogón tiszta-
fehér. Az állkapcsokon s a torkon gyéren, a
mell felső részén, kivált annak oldalain sűrűb-
ben vannak a gömbölydeden szívalakú feketés-
szürke szárfoltok. A mell oldalain, a, vállak felé,
a fehér alapszín sárgásba hajlik.
rf jllV.
í^ie (^cöern beò S^opfcô unb "Kütfciio licíitbvnuii:
)d)iunrä, jcbe bcriclbcíi mit einem íiemlidi breiten
weisen ©pitenfanm unb — am Hopf uerein^elt,
am :li'iicfen alUiemein — bcibevt'eito mit breiten,
leliuiçuiben iìiiuDcvu uevíelien, loeldje bnvrf) bie ^er^
íd)liiíeiu'n ©traljlen nnb íyaönen ^ebitbet merben.
llnteniicfen nnb iMirsel finb mit febr ,íeríd)lifíe=
neu, fianmiiien Àebevn con le()mbvanner %axW
bebed't, nu'Idie ipilj.eniuarto einen bnnfleven Streif,
an ber lUifjerften Spitu' aber uneDornm einen
liditeren — brännlid) ineiiîlidien — joldien trafen.
Sőmmtíidie ©diunnuj: unb Tecifebcrn beo '^{ù-
lícís brduníid)c;ran, bie SUiBenfaljnen ber Cberann=
ídiuiingen unb ^Secfen lebmbrnunlid;. 9ín ber
Slnfjenfabne bie Ílbortiüfdiniiiuie nnb erfte ^awi)--
fdiuiiiuu' aieifí, bie übriijen §anbíd)uniu;ien uu'ieíid);
leljmgelb. Tie ©diminçien jmeiter nnb britter
Drbunnii jatt [ebniiudb lU'iaumt. 31n ber Spilu'
jeber 5"Cbcr iiireift biefer 3anm über ben .tiel ouf
baè (Snbe ber :,'^5nnentttí)nc tíber, fid) an beiben ^aljnen
alá meißlidjer ober nnnfser íSpiüeufied erbreíternb;
an ben Cberarmídimiugen uerläni^ert fid) biefe lebni;
gelbe Umranbunçii uoin lueiBen Spitíenfíerf fort-
íá;rettenP aw bem Saum ber ^iinenfaíjncn entlauii,
nnb juiar in Víiiuie nnb "inveite ^niu'biiu'ub, inoburdj
bie lebten 4 Dberannfdiunngen an beiben Àaljuen
vingèum lehmgelb eingefajjt finb.
2dnuntlid)e ^Itígeíbedfebern befitíen bie gletd)
umfa)')oube lebmgelbe Sännumg, meldje ficíi an ben
©pib.eii ber ,"veberu ^u ciiu'm mebv^meniger mei^^
ttdjen Spilienfterf cerbreitert. Tie Tecffeberdien am
Tflügelbuge unb an ber ÍBiir^el beò ílfterflügclö
reinmeiji, ebeujo mie ber jeljr breite nnb loeit
5urüdreid)enbe ©nperciliarftreifen unb — burd)
roeifje 5val)nen ober Spilu'u ber ^líadeiitebern gebil;
bete — ,oalêrinçv
Turd) bieje S^iAi'mU^ : brännlidie Wrnnbfarbe,
roeiöe obermeifìgelblidje Spitjenfled'e unb letimgelbe
.Ü'anfenjänme, erba It bie Dberfeite be^t Tnigelö eine
bunte unì) redit aiifpredienbe Àdrbnug.
Dt)rberfen bellbraun, bie oberfien unter bem
©npereilium bnufler, mit meifien Spibonfled'en.
lluíer(eite, uom .Sïiiui angefangen biô ^u ben
unteren ©djumujberfen reiuioeiJ3, feibenartig glän=
jenb. 3luf ben .Tîiefern unb ber JîeEite fpdrlid^e, auf
ber Dbevbruft, befonbev. an ben Seiten berfelben
bictitere, runilicb - berjförmige Sdjafiflede uon
fdjiüttrjlidigraner ^varbe. 3ln ben 33ruftfeiten, gegen
bie Sd}nlter bin, bac. 'Jlndfi ber ©rnnbfarbegelblid)
getont.
21:
A szárny hehö oldala szürke, belső tollazata
e.ziistösfehér.
Az első (szélső) faroktoll szára fi lül külső
barmadán fehér, különben barna; ugyané tollak
külső zászlója majdnem egészen, a belső hegye
felőli harmadán fehér; a töfél szürkéje iv-
alakú sávban halad a fehér szeges mentén s a
toll hegye előtt átn_vúlik a külső zászh'tba.
A többi faroktoll feketésbama ; a másodiknak
külső zászlója fehéren szegett s valahánynak
fehér nyilfoltja van a hegyén, mely a másodi-
kon legnagyobb s befelé kisebbedik.
A farok oldala a szárny belső felével hasonlóan
szines, csak fakóbb, szürkébb.
A csőr rövid, feketés, a csőrhasiték s az alsó
káva szárai fak() husszinesek.
A lábak husszinesek. Az iris barna.
Untorfeitc bcv 'is(ü(\d ç\va\[, untore ^•íüiU'ÍPiH'fou
filberiueiß.
Ëiet ber erften ©teuerfeber non otu-ii binili einem
drittel roeifî, nbiunrtô su braun: 3lufîenfal)ne biejer
Àebcr naöeju a,a\v^, ;"suuenfal)ne non ber ©pilu-
abuHirtô ÍU einem Trittel meift; bie ç^nuie )varbe
ber'aiiiirjetieite läuft in einem boiUMiförmigciiStrtd)e
bem imeifionì Saume entUuuv unter ber Spille burd)
auf bie i)lu^eufal)ue.
1)ie übrigen ©teuerfebern ídjniarjtidibrann, bie
ätueite mit roeiöem Saum an ber 3íut5cnfal)uc,
niïe mit ineifìem Sïeiiflecf nu ber Spi(5e, ber bei ber
jiueiteu am grofUen ift, unb niitteunïrtô nbninnut.
Unterfeite bevSteuerfebern äl)nlid), nur matter
— eirauev — gefärbt.
òd)nabet furj, id)ii)är,ilid), lliunbfpalte unb Un
terftefcräfte tviUifleifd)far6eu.
^üfee fteifdifarben, ^i'iö braun.
L. l:!-4 cm, al. S-:! em, caud. .j'o, tar. 2, rost. : 1. 1 1 nun, alt. 4 mm.
2^t)puö: cf iuv. íSelibíater ^lugfnnb : 12. 'DJÍai Is'.in.
Golleet. Sllmáfp.
Typus: í iuv. Deliblati honiokpuszta; IS'.Himáj. 12.
Almásy dr. gyűjteményében.
VjZ új subspecies Jiidlofiiaji'nvl kevés a mon-
dani valóm.
A delibláti futóhomok azon részén, a melyet
magam bejártam, elég sűrűn találkozik s ügy
látszik, minden párnak megvan a maga kicsiny,
de jól megőrzött területe. Különösen azokat az
alig járható boróka-bozótokat kedveli, melyek
egyes apró csoportokba szétosztva a kopár \a,gy
gyéren füves homolunezők egyhangúságát meg-
szakítják.
Ilyen helyeken órák hosszán, szünet nélkül
hangzik éneke, mit majd az egyik juniperus bo-
kor ágai közül, majd igazi pacsirta módjára a
szabad levegőbe magasra szállva hallat.
Én úgy találom, hogy ez az ének eltér a kö-
zönséges erdei pacsirta dalától, a mennyiben
strófái egyhangúbbak, kevésbbé trillází'ik s azok
a hangok, miktől a közönséges alak a «Lullula«
arborea nevet kapta, igen ritkán, vagy épen
nem hallatszanak. E helyett a nagyon lassú
tempóban hallatott Tío-tío-tío-tío-tío, melynek
o-ja chromatikus menetben vagy egy quinttel
lejt — s mely strófa iijra s újra ismétlődik az
egyhangú énekben — e pacsirta zenei specifi-
kumául lunik fel előttem.
Über bie ^^iologie biefer .s>aibeíerd)e erübrigt
mir luenig ju fagen.
3u bem üoii mir beíud)ten "ítieile beê Selidlater
^íugfanb^Terrainö trifft fid) biefelbe íiemddi häufig,
tnobei jebeo '•^nirdjeu ein fleineê, aber uiol)l bemad):
I teâ Oebíet für fid) ^u beanfprudìeu íd)eint. "öefűu:
berS benor^ugt finb jene nabe.^u unburd)bringlid)en
58eftänbe non 3Bad)l)olber, meld)e in fleiuen iooêfettô
jcrftreut bie 3Jfonotonie ber offenen ober mit
mageren ©raêarten fpärüdibeftanbeneu Sanöbünen
unterbreá)en.
3(n fold;en ©tetten erfdiallt iljr Öejang ftuubeniang
ununteri)rod)en, balfi non ben 3iöe'9f'i e'ufê Sunt:
peruèftrnud)eè ano, balb — nad) ed)ter .Serd)enart —
i)od)fd)mebenb in freier íuft corgetragen.
Í'íir mitt eô fdjeincn, baê ber ©efang biefer Serine
nom Sieb ber geiuöí)ntid)en .6aibe[erd)e uerfd)ieben
fei, bie ©tropbeu eintöniger, weniger trillerub lunb
baf5 bie [uUenbeu ober oubelnben ione, benen bie
«LuUula» arborea, bie «î^ubelierdie», ií)ven 3îameu
nerbnnft, febr fparfam eingemoben feien ober gaii^
fet)len). ÍTafür fdjeint nur ein iu febr laiigfanien
S^empo uorgetrageneá Stío^tío^tío^tío^tío, mobei taè
D in d)romatifd)em Öaug etiua um eine Ouinte
berunterfteigt, — meld)e ©tropbe immer luieber iu
baô red)t eintönige ©eleier eingefiod)ten mirb —
eine mufiíaíifdie ©peeiaütöt biefer Serd)e ju bilben.
28*
516
Az egyes párok, úgy látszik nem igen férnek
meg egymás közt. A hímeket gyakran láttam
veszekedni, mit megszállt területük határáért
való küzdelemnek tartok.
A hímeknél sokkal bajosahl) a nőstényeket
megszerezni vagy megfigyelni, mert mindig a
bokrok sűrűjében tartózkodva ritkán kerülnek
szem elé.
A fészek valószínűleg a boróka-bokrok tövé-
nek tüskés gomolya alatt épül, de sajnos, mind-
eddig nem akadtam rá.
Unter ciiuiiibcv ichcincn Mo 'iH'iitprtvdH'ii vcd)t
iiicnig Dcrtvrtiilid) ju fein, l'íebrfad) lu'otiaditt'te
kämpfe siöííd)eii íieit -í" 0" finti mohi auf Wteuj--
ítrciticíteiten ,íiivücf,^iifül)reii.
iücl fdmu'rcr al5 bic-l'ìaiiiuben finb bicaLHilníon
Sil erhalten ober ,ìii beo baditeli, ba iie fid) iiiiiiieviiii
bid)ten ©eftrüvpe benitutreibeu, luo man fie feiten
ju íef)en befoiinnt.
S^aô 3ieft, btto lool)! nnter bem 'ii^nft uon ftad)--
lid)teii Jìftcn nin )sniè ber ::;\unipernoi5ebüfd)e fteijt,
fonnte idi biolier leiber nid)t erlaiu^en.
A madarak vonulása Manonville-ben.
1S9.5. őszén és lS9ß. tavaszAu.
Báró d'HAMMONVILLE-tŐl.
Passage des Oiseaux à Manonville.
Automne 1895 et l'i-iuteinps 189G.
Par M. le baron d'HAM0Nvn,i,E.
Az 18i)2. év őszén tett észleleteim azt a sej-
telmet költék bennem, hogy vidékemen, a már
küszöbön álló tél nem lesz nagyon szigorú : sej-
telmeim teljesültek. S valósággal bizonyos ma-
darak, melyek minket csak nagyon sanyarú
teleken szoktak elhagyni, mint a közönséges vér-
cse {Cerchneis linnuncula L.), a csóka (Corvas
monedula L.) stb., itt maradtak kosztosainknak.
Mások, a melyek északról jőnek hozzánk telelni,
mint a fenyő rigó (Ttinhis pilaris L.), a fenyő
pinty [Fring. monti fringiUa L.Ì, ez alkalommal
csak igen kis számmal jelentkeztek; míg a
ruczaféléknek nagy csoportja, melyek rendesen
csak az eltávozás s visszatérés alkalmával szok-
ták átszelni az országot, mostletelepedtek ta-
vainkra, hogy itt töltsék a kedvezőtlen évszakot.
Ezen tények különben kellő megvilágításba
lesznek helyezve az alálibi észleletek által :
1. A Halászsas {Pandion haliaetus Linn)*
aprii 14-én mutatkozott a reine-i tavakon.
E holnap végén, többször láttam egy párt, mely-
ről sejtettem, hogy a közeli erdőben fog költeni ;
később a legbiztosabb módon szereztem tudo-
mást arról, hogy feltevésem csakugyan betelje-
sült 18y5-ben.
2. Egerész ölyv. {Buteo vulgaris Bechst.) Egy
pár márczius l!)-ikén elkezdte fészkét építeni;
s a $ a következő aprii 4-ikéu már kotolt.
3. Méhész ölyv {Pernis Apivorus L.) vonul
aprii 19-ikén.
Les observations faites à Tantómne 18'.i5,
m'avaient fait présumer que, dans ma région,
l'hiver qni s'annonçait serait peu rigoureux :
mes prévisions se sont réalisées. En elïet cer-
tains oiseaux (pii ne nous quittent que lors des
gros hivers, comme la Cresserelle, (Cerchneis
tinnuncula L.), le Choucas (Corvas mone-
dula L.) etc. étaient restés nos commenseaux.
D"autres qui nous viennent du Nord pour
hiverner avec nous, comme les Litornes (Tur-
dus pilaris), les Pinsons d' Ardennes {FringiUa
montifringilla L.), ne se montraient cette fois
qu'en fort petit nombre; tandis (pi'un grand
nombre d"Anatides qui d'habitude ne font que
traverser le pays au départ et au retour, s'étaient
installés sur nos étangs pour y passer la mau-
vaise saison.
Ces faits seront mis d'ailleurs en pleine
lumière, par les observations notées ci-dessous.
*
1. Balbusaid lluviatile. (Pa)uiion haliaetiis
Linn).* S'est montré le 14. Avril, sur les étangs
de la Eeine. .J'ai vu à la fin de ce mois, et à
plusieurs reprises un coui^le qui a dû nicher
dans cette forêt: j'ai appris d'une faron certaine
(|ue ce fait s'était réalisé en 18'.t5.
à. Buse vulgaire. {Buteo vulgaiis Bechst.)
Un couple a commencé à bâtir son aire le
l'.l ]\Iars, et le 4 Avril suivant la j couvait.
:>. Bondrée apivore. {Pernis apivorus L.) Passe
le 1!» Avril.
* A tudományos neveket még most a Fkivaldszky
.TÁNOS «.Arcs Uinujdriif« cz. munkája szerint adjuk.
* Nous donnons les noms scientifiques encore cette
fois selon r .'[l'on Hiingnriae écrit par J. Frivaltiszkv.
i>17
4. A vörös kánya. {Mihms icfinus Sav.) vodu-
lását márczius 21. és :23-án észleltük.
5. A fekete kám/a. {Milviis korscluni Gjeel.)
Márczius 15-ikén kezd érkezni. Május 7-ikénegy
párt — mely Szent-Pierremont-on fészketrende-
zett volt, s már tojásai is voltak benne — meg-
támadott két pár fekete varjú. Küzdelem köz-
ben emezek egyike a fészekbe csúszott, s össze-
törte a tojásokat.
6. Közönséges vércse. {Cerchenis tiiimincula'L.)
E madarak nem hagytak el minket a télen : itt
maradtak páronként s gyakran párosodtak a
fészkelési időszak előtt. ]\Iegjegyzendő, bogy
azok, a melyek a kastélyban laknak, már márczius
o-ikáu, tehát 10 nappal előbi) kezdtek tojni,
mint azok, a melyek az erdő fáin fészkelnek.
7. Fehér rétihéja. [Circus cyaneus L.) Január
8-án egy o volt látható ; vonulás aprii 4-ikén.
8. Sárga gnőngybagolg. [Stri.r Jlammea L.)
A teljes hitelt érdemlő François Albert nevű őr
márczius 15-ikén a boucq-i parkban, e fajból
egy nőstényt látott, mely ismételten magára bo-
csátotta az erdei ÍjagolyivakiSyraium aluco L.)
hímét, mely ugyanazon jiarkban lakott. Ennek
a Î -nek, mely csak sokkal későbben tojogatott
le, májusban, a kastélyban hét tojása volt; a
fiókákon azonlian a hibridácziónak semmi jele
sem mutatkozott ; mindenben hasonlók voltak a
többi fajokbeliekhez.
y. Erdei fülesbagoly. (Asio otm L.) E fajból
január 2-ikán megtelepedett öt darab egy fenyőn,
mely nekik szállóhelyül szolgált ; öt nap múlva
egy hatodik csatlakozott hozzájok. E madarak
az egész télen, legalább nappal, ott tartózkodtak
a párosodás pillanatáig, a mi márczius 12-én
esett meg.
10. Közép harkály [Picus médius L.) Már-
czius 23-án jelentkezett egy him, mely nősté-
nyével enyelgett; ez a mi vidékünkön kevéssé
közönséges faj itt állandó lakó.
11. Kis iiarkály. (Picus minor L.) vonulva az
országút fáin márcz. 15, 16 és 17-ikén. Egypár
ápr. 14-én a reine-i erdőben meg vaia telepedve.
12. Zöld iiarkály. {Gecimis viridis Lixn.)
Márczius 15-én a i először hallatja szavát.
13. Nyaktekercs. {YwixtorquillaL.) Vonulás
24 — 30-ig : megérkezésétől kezdve hallható a
hangja.
14. Kakuk. {Cuculus cí/norMS L.) April 4-ikéu
szólal meg először.
15. Hamvas csuszka. [Siila caesia W.) Nagy
vonulás aprii közej)én.
4. Milan royal. {.Milrus ictimis Sav.) Observé
leur passage les 21 et 2:> Mars.
5. Milan noir. (Milvus korschun Gm.) Ces
oiseaux commencent à arriver le 1 5 Mars ; le
7 Mai un couple i|ui avait établi son aire à
St. Pierremont et y avait des oeufs, a été attaqué
par deux couples de Corneilles noires. Pendant
la bataille, l'une de celles-ci s'est glissée dans
l'aire, et en a brisé les oeufs.
6. Faucon cresserelle. {Cerchneis tinnuncida
L.) Ces oiseaux ne nous ont pas quitté en hiver,
sont restés par couples, et se sont rapprochés
l)ien des fois avant l'époque de la nidification.
Ajoutons que celles qui habitent le Château,
ont pondu dès le 3 Mars, 10 jours phistot que
celles qui nichent sur les arbres eu foret.
7. Busard Saint Martin. {Circus cyanens L.)
\'u une 2 le S Janvier ; passage le 4 Avril.
8. Effraye commune. (Stri.r flammea L.) Le
15 Mars le garde Albert François, qui mérite
toute créance, a vu dans le parc de Boucq une $
de cette espèce, qui, à plusieurs reprises, s'est
fait couvrir par un c? de Hulotte {Syrniuni aluco
L.), (jui habitait le même parc. Cette î qui n'a
pondu que beaucoup plus tard, en Mai, dans le
chateau a eu 7 oeufs; mai les petits n'ont pré-
senté aucune apparence d'hybridation, et étaient
de tous points semblables aux parents.
'.). Hibou moyen-duc. (Asio otus L.) Le 2 Jan-
vier 5 oiseaux de cette espèce étaient installés
sur un pin qui leur servait de perchoir ; cinq
jours après, un sixième Hibou est venu s'in-
staller près d'eux. Ces oiseaux y ont passé tout
leur hiver, du moins le jour, jusqu'au moment
de leur accouplement qui a eu lieu le 12 Mars
suivant.
10. Pic-mur. (Picus médius L.) Le 23 Mars vu
un cf cocquetant sa j ; cette espèce peu com-
mune dans notre région y est sédentaire.
W. Pic épeich ette. {Picus minor h.) De pas-
sage siu* les arbres de la route les 15, Ki et
17 Mars. Un couple était établi à la forêt de la
Reine le 14 Avril.
12. Gécine pivert. (Gecinus viridis L.) Le
J5 Mars 1-er chaut du cT.
13. Torcol vulgaire. (Yunx torqtiilla L.) Pas-
sage du 24 au 30 Avril, se fait entendre dès son
arrivée.
\^. Coucou gris. (Cuculus canorus L.) 1-er
chant le 4 Avril.
15. Sitteltc torciie-pot. [Siila caesia W.) (n-os
jiassage dans le milieu d'Avril.
218
16. Búbos banka. {Upopo epops L.) Vonulás
aprii 25-től 2!)-éig.
17. Veted varjú. {Corvus frugilegus L.) A té-
len kevés varjúcsapat volt látható, míg ellenben
márcziiis 5-ikón egy, legalább 500 drbból álló
sereg, néhány, közéje keveredett csókával együtt
Manonville városa felett kavarogva húzódott el.
18. Cüóka. (Corvus monedulaL.) Az enyémek
márczius 10-ike óta verődnek párokba; azonban
csak a hónap végén fészkelnek.
10. Szajkó. {Garritlusglaiidarius L.) Hazánk-
ban állandón letelepült madár. Ez évben, vala-
mint a megelőzőkben is számos csapatocskákat
láttam naponként elvonulni, még jóval azután
is, hogy hazai testvéreik megkezdték fészkelé-
seiket.
20. Veresfejü gébics. [Lanius .senator L.) Az
idén nagj'on ritka ; érkezik május elsején.
21. Tövisszúró gébics. {Lanius coUurio L.)
Az előbbinél öt nappal később érkezik.
22. Közönséges seregély. {Sturnus vulgaris L.),
sok közülök nem is költözött el, s február 1 1-ikén
feles számmal hallottam őket kertemben cse-
vegni.
23. Fenijö pinty. (Fringilla montifringillaL.)
Elvonulásuk alkalmával láttam néhányat, de
nem télen.
24. Erdei pinty. {Fringilla caüebs L.) Február
Ils következő napjain a Î ?, 19-ikén a ? ¥
vonulása; 20-ikán az első éneklés.
25. Zöldike. {Liguriiius chloris L.) Érkezik
márczius 22-ikétől, aprii 5-éig.
2(5. Csíz. {Clirysomitris .'ipinns L.) Vonulás
febr. 20 ikán.
27. Girlicz pinty. {Serinus iiortulanus Koch.)
Márczius 2()-ikán kezd érkezni; 22-ikétől kezdve
énekel.
28. Sordély sármány. {Emberiza miliaria L.)
Márczius 17-ikén csoportos vonulás.
29. Czilrom sármány . {Emberiza citrinellaL.)
Febr. 20-ikán énekel.
30. Kerti sármány. {Emberiza hortulana L.)
Május 4-ikén egy J és egy J .
31. Közöméges nádísármány . {Emberiza
schoenichis L.) Márczius 14-ikén érkezik s 22-én
megtelepedik a tavakon.
32. Mezei pacsirta. {Alauda arvensis L.) A te-
let számosan töltötték a kunyhókban ; a csapa-
tos vonulások azonban február 1 2-ikén vettek
kezdetüket. A megérkezéssel kezdődött az ének-
lés.
16. Happe vulgaire. {Upupa epops L.) Passage
du 25 au 29 Avril.
17. Corbeau freu.r. {(m'vus frugilegus L.)
Noiis avons eu très peu de rassemblements de
Corneilles en hiver; en revanche le 5 Mars, il
y en avait une troupe d'au moins 500 qui,
mélangées avec quelques Choucas, passaient en
tournoyant au dessus du village de Manonville.
18. Corbeau choucas. {Corvus monedula L.)
Les miens s'accouplent dès le 10 Mars, et ne
font leur nid qu'î'i la fin du mois.
19. Geai glandivore. (Garrulus glniuiarius
L.) cet oiseau est sédentaire dans notre pays.
Cette année, comme les précédentes, jen ai vu
de nombreuses bandes passant de jour, long-
temps après que leurs congénaires du pays
avaient commencé leur nidification.
20. Pie-grièciic rousse. {Lanius senator L.)
Très rare cette année, arrive le 1-er Mai.
21 . Pie-grièche éeorcheur. {Laniu,s collurio L.)
Est arrivée 5 jours après la précédente.
22. Etourneau commun. {Sturnus vulgaris L.)
Beaucoup d'oiseaux de cette espèce n'ont pas
émigré et le 1 1 Février j'en ai entendu un grand
nombre qui gazouillaient dans mon jardin.
23. Pinson d' Ardennes, i Fringilla Montifrin-
gilla L.) J'en ai vu quelques-uns au moment
des passages mais jias en hiver.
24. Pinson ordinaire. {Fringilla raelebs L.)
Le 11 Février el les jours suivants passage
de ? , 19 Février passage de cf et le 20 premier
chant
25. Verdier ordinaire. (Liguri nus ehlorisL.)
Arrive du 22 Mars au 5 Avril.
26. Tarin ordinaire. (Chrysomitris spinus L.)
Un passage le 20 Février.
27. Cini méridional. {Serinns ìioìiulanus
Koch.) Commence à arriver le 20 Mars et chante
dès le 22.
28. Proyer d'Europe. {Emberiza miliaria L.
Le 17 Mars gros passage.
29. Bruant jaune. {Emberiza citrinella L.)
Chante le 20 Février.
30. Bruaid ortolan. {Emberiza hortulana L.)
Vu un c? et une j le 4 Mai.
31. Bruant de roseaux. (Emberiza schoeniclus
L.) Cet oiseau arrive dès le 14 Mars, et installé
sur les étangs le 22 du même mois.
32. Alouette des champs. (Alauda arvensis L.)
Beaucoup ont passé l'hiver dans nos chaumes,
mais les gros passages commencent le 1 2 ï^é vrier.
L'alouette chante dès son arrivée.
21 í)
33. Erdei pacsir la. {Ahoiila nrhoreaL.)Feh-
ruár 18-ikán egy darab.
34. Parlagi pipis. {Aiilhuti campedris L.) Egy
példány május 4-ikén. E madár minden évben
közönséges a mi meszes dombjainkon augusz-
tus végén és szeptember elején ; szeptember
5-ikén reggel az én prseparátorom, Lomont úr,
két, násztollazatban levő darabot ejtett el.
35. Erdei pipiske. {Aidlnis trivialisL.) E ma-
darak vonulása márczius :á!J-ikén kezdődik, s
tart aprii 14-éig.
3(). Réti pipis. (A)dlius praelensis L.) E fajból
sokan a martincourt-i réten tölték a telet ; a vo-
nulások Ivedig február 19-ikétöl márczius 20-áig
történtek meg.
37. Vízi pipiske. {Aidhus spinoletla L.) Egyet
sem láttam közülök a télen; február 19-ikén, a
vonuláskor is csak kettőt.
3lS. Sárga i)arázda-hillegető. {Budytes flava L.)
Érkezik aprii 14-től 34-ikéig.
39. Havasi billegémj. (Motacilla boanda Gm.)
Márczius 1 4-ikén kettő már párba verődék s a
malomban fészkeléshez látott.
40. Fehe'r barázda-billegető. {Motacilla alba L.
Csapatos vonulás márczius 1-töl 5-ikéig.
41. Sárga rigó. (Oriolus galbula L.) Első meg-
érkezés és első éneklés aprii 1 4-ikén; a vonu-
lás, szakadozva, tart a hónap végéig.
4:2. Örvös rigó. [Turdiis torquatus L.) Egy j
mutatkozik márczius 24-ikén. Kis vonulások ap-
rii 5-től 25-ikig.
43. Fenijö rigó. (Tiirdns pilaris L.) Egyet sem
láttam a tél folyamán ; csak visszatérésük alkal-
mával február 1^-étől márczius 24-éig mutatták
magukat.
44. Léprigó. (Tardus ui-Hcivorus L.) Márczius
elsején megszólal.
45. Boros rigó. {Tardus iliacus L.) Csapatos
vonulás az erdőben márczius 21-től 24-ig.
4(i. Eiieklö rigó. {Tardus musicus L.) Ez év-
iién a vonulások gyakoriak valának; február
G-ikán kezdődtek, s tartottak márczius végéig.
47. Vörösbegy. {Erithacus rubecula L.) Vonu-
lás márczius 7-től 22-ig. E madarak közül azok,
a melyek velünk maradtak, nagy próbát álltak
ki a múlt télen.
4S. FiUemile. {Eritliacns luscinia L.) April
2G-ikán első megérkezés ts első ének; a vonulás
május elsején ért véget.
49. Fehéi--csillagú kékbegy. [Erithacus cya-
neculus Wolff.) A vonulást márczius lí)-ikén
33. Alouette Inlu. {Alauda arborea L.) Vu
une le 18 Février.
34. Pipi Rousseline. {Anthus campestris L.)
Vu une le 4 Mai. Cet oiseau est commun chaque
année sur nos coteaux calcaires à la lin d'Août
et au commencement de Septembre: ce matin,
5 Septembre mon préparateur, Mr. Lomonï, en
a encore tué deux en jjlumages de noce.
35. Pipi des arbres. {Anthus triviális L.) Le
passage de ces oiseaux commence le 29 Mars, et
continue jus(|u" au 14 Avril.
■.î(). Pipi farlousc. (Aidhus /jíyí/cu.sí'.sL.) Beau-
coup d'oiseaux de cette espèce ont passé l'hiver
dans les près de Martincourt; mais les pas-
sages se sont effectués du 18 Février au
20 Mars.
37. Pipi spioncelle. (Antltus spinoletta L.)
Je n'en ai pas vu une seule en hiver ; et seule-
ment 2 de passage le 19 Février.
38. Bergeretfe printanière. {Budytes flava L.)
Arrive du 14 au 24 Avril.
39. Lavandière boarule. {Motacilla boarula
Gm.) Le 14 Mars 2 sont déjà accouplés, pour
nicher au moulin.
40. Lavandière grise. {Motacilla alba L.) Gros
passage du 1-er au 5 Mars.
M. Loriot jaune. {Oriolus galbula L.) Pre-
mière arrivée et 1-er chant le 14 Avril; le pas-
sage dure isolément jusqu' à la fin du mois.
42. Merle à plastron. {Turdus torquatus L.)
Vu une 2 le ^4r Mars ; petits passages du 5 au
25 Avril.
43. Merle litorne. {Tardus pilaris L.) .Je n'en
ai pas vu en hiver, mais seulement a leur retour,
du 12 Février au 24 Mars.
44. Merle draine. {Tardus viscivorus L.)
Commence à chanter le 1-er Mars.
45. Merle mauvis. {Turdus iliacus L.) Gros
passage en forêt du 21 au 24 Mars.
4(). Merle grive. {Turd.us musicas L.) Les
passages ont été abondants cette année, et ont
commencé le G Février, pour continuer jusqu' à
la fin de Mars.
47. Rouge gorge familier. (Erithacus rubecula
L.) Passage dir 7 au 22 Mars. Ceux de ces
oiseaux qui restent avec nous ont été très éprou-
vés l'hiver dernier.
48. Rossignol ordinaire. {Erithacus luscinia
L.) 26 Avril 1-ére arrivée, et 1-er chant; le pas-
sage était terminé pour le premier Mai.
49. Gorge bleue miroir blanc. {Erithacus
cyanecul'us Wolff.) Le passage commence par
mo
nyitják meg a J S ; a rossz idő hosszasan félbe-
szakította ; aprii 1 1-ikén bezárták a ? ?.
50. Vörüs-csillagú kékbegy. [Erithacuü cœni-
lecuhis Pali.) April 2 1-ikén látható volt egy da-
rab.
-Jl. Keiii j'üdikc. (Ridicilla phd'nicura L.)
April 27-ikén látható egy. Csoportos vonulás a
következő napokon.
ú-2. Hegiji füstiké. (Ratieilla tühys Scop.) Már-
czius 1 G-ikán mutatkozik egy ; 1 7-ikén megjelen-
nek a miénkek ; á4-én első éneklés ; 20-ikától
kezdve csapatos vonulás.
53. Hantmadár. {Saxicola oenantlie L.) April
(') — 21-ig szakadozott vonulás.
54. Vöröstorkú csaláncsúcs. {Pratiiicola rtt-
betra L.) April 2ö-ikén érkezik és énekel; a vo-
nulás néhány nap alatt befejeződik.
55. Feketefej n e.sahínrsúcs {Pratincola r>ibi-
cula L.) Márczius 1 7-ikén egy J és egy ? .
56. Szürkebegy. {Accentor modularis L.) Már-
czius 8-án kezd érkezni.
57. Barát fülemile. {Sylvia atricapilln L.) Ér-
keznek márczius 21-ikén; 22-ikén énekelnek.
Költözés tart aprii 'l-ig.
58. Kerti poszáta. {Sylvia, hortensis Bechst.)
April 2'.(-étől kezdve mutatja magát ; a megér-
kezés utáni napon énekel.
5'.). Közönséges poszáta. {Sylvia cnrruca L.)
April. 20-ikén megszólal, s aztán hallatszik min-
denfelölröl.
00. Sylvia orphea Tevwi. Május 22-éu láttam
a nagy kertl)en s hallottam első énekét.
61. Szüi'ke poszáta. {Sylvia cinerea Bkisson.)
Márczius 1 7-ikén hallatja magát egy darab, de
a csapatos vonulások csak aprii elején veszik
kezdetüket, minthogy a zord idő feltiirtóztatta
volt.
62. Acroceplialns tiirdoides Mey. Május 4-ikén
mutatkozik egynehány az én tavaimon.
63. ISkídi rigó. {Acrocephalns aruiidiiia-
ceus Gm.) Néhány az előbbivel a tavakon.
64. A sáska poszáta. {Locnstella »ací'/a Bodd.)
April 29-ikén láttunk néhányat a nagy kertben ;
másnap egy elejtve.
65. Ökörszem. {Anorllnira troglodytes L.)
Márczius 25-ikén egy pár az erdőcske melletti
malomnál megkezdi a fészek-készítést.
(16. Fitisz madár. {Ficednla trochiliis L.)
April 7-ikén egy darab.
()7. Csiip-csalp. Ficednla riifa Bixhst.) Már-
czius 15-ikén csojjortos költözési mozgalom.
les c?, le 19 Mars; il est longuement interrompu
par le mauvais temps, el il se termine par les
V le 14 Avril.
50. Lusciole Orientale. [ Krithacas ciri-idcciilns
I'all.) Vu une le 21 Avril.
.■)!. Ronge queue de mn raille. (Rnticitla jiltœ-
HíVíí/Yí L.) Le 27 Avril vu un. Gros passages les
jours suivants.
52. Rouge queue tit1iys.{Ruticilla litltys Scop.)
Le 16 Mars vu un, le 17 vn les nôtres, le 22
premier chant; gros passages depuis le 20.
53. Traqnet motteu.i: {Suiricola Oenaidhe L.)
Passages isolés du 6 au 21 Avril.
54. Pratincole Tarier. {Pratincola rubelra L.)
Arrivent et chantent le 25 Avril ; le passage se
fait en quelques jours.
55. Tarier rubicole. {Pratincola rubicola L.)
Le 1 7 Mars vu un c? et une j .
56. Mouvhet cliaideur. {Acceidor modtdaris
L.) Commencent à arriver le 8 Mars.
57. Fauvette à tète noire. {Sylvia ali-impdla
L.) Arrivent le 21 Mars, chantent le 22. Leur
migration continue jusqu' au 4 Avril.
58. Fauvette des jardins. {Sylvia hortensis
Bechst.) Observées dès 211 April, eliantent le
lendemain de leur retour.
5!). Babilhirde ordinaire. (Sylvia vnrruca L.)
Le 25 Avril entendu la première ; on en entend
de tous côtés.
60. Babillarde orphée. {Sylvia, orpliea Temm.)
Le 22 Mai vu 3 au grand jardin, et entendu le
1-er chant.
61. Babillarde grisette {Sylvia cinerea Biuss.ì
Le 17 Mars entendu une, mais les gros passages
n'ont lieu (ju'au commencement d'Avril, le
mauvais temps les ayant arrêté.
62. Rousserole lurdoïde. {Acroceptudus tnr-
doïdes Mey.) Vu quelques-unes sur mes étangs,
le 4 Mai.
63. Rousserole effarvate. (Acrocephalusarun-
dinaceus Gm.) Vu sur les étangs avec la précé-
dente.
64. Locuslelle taclielée. {Locustella naevia
BoDD.) Le 2'.) Avril vu quelques-unes au grand
jardin; tué une le lendemain.
65. Troglodyte mignon. {Anorthura Iroglo-
dijtes L.) Le 25 Mars un couple commence son
nid au moulin au bois.
66. Pouillot fitis. {Ficedulae trorliilns L.) Le
7 Avril vu un.
67. Pouillot veloce. \Fricedula ru fa Bechst.)
Le 15 Mars gros mouvement d'émigration.
^l-2\
(JS. Susogó füzike. {Ficedulaaifiildlri.f Bi'Ichst.)
April 2(j-ik;'m hallatja énekét e faj.
(')',). Hegyi füzike. {Ficednla Boiiellii Vieil.)
April í3-ikén megjelenik s énekel.
70. Búbos rziiike. (Reguhis criskŰKs Kocn.)
Márczius íl-ikén vonulás a tűlevelűek ültetvé-
nyében.
71. Széli cziiike. (Parus major L.) Márczius
o-ikán hallom először; 14-ikén nagy csoport a
st.-pierremont-i erdőben.
72. Feugres czinke. [Parus aler L.i Több pél-
dánytláttam a rappe-i és st.-pierremont-i erdőcs-
kékben.
73. Hosszúfarkú cziiike. (Orites caiiclatus L.)
Márczius l'.)-ikén egy Epiceá-ra, egy pár fészket
épít.
74. Feketefejű légijkapó. [Muscicapa africa-
pilìia L.) April íiO-ikán nagy számmal láttam a
grenay-i és rappe-i erdőcskékben.
75. Örvös légykapó. {Muscicapa colla ris
Bechsï.) Láttam egyet aprii 14-ikén a reine-i
erdőben ; ez a légykapó, mely ez erdőben bőven
tenyészik, az idén nagyon késve érkezett meg.
76. Szürke Icggkapó. (Muscicaj)a grisola L.)
Csak május elején kezd érkezni.
77. Füsti fecske. {Hirundo rustica L.) April
1 1 -ikén megjelenik kettő, melyek egyike a mienk ;
1 4-ikén sokan a mi tavainkon; 15-ikén érkez-
nek az enyémek ; 20-ikán a községben fészkelők
mindnyájan helyükön vannak.
78. Házi fecske. (Chelidoa urbica L.) April
24-ikén csak a tavakon láttam néhányat, melyek
menedékhelyeiket rendezték ; 30-ikán a község-
béliek mind el voltak helyezkedve. Egy teljesen
rendes színezetű pár ezen fajból megéjjíté fész-
két a dome vre- i papilakon. Négy tojásukból
kikelt két rendes színezetű, s két teljesen fehér
fióka, mely utóbbiak egy pár nap múlva a fé-
szekből vali) kiszállás után, elfogattak s most
már gyűjteményemben vannak.
79. Parti fecske. (Colyle riparia L.) April
24 ikén néhány darab mutatkozott a tavakon.
SO. Sarlós fecske. [Cypseius apus L.) Május
4-ikén közönségesek a tavakon ; Mauonville-be
csak május 7-ikén délután érkeznek.
81. Örvös g(damb. (Columba palumbus L.)
Február 28-ikán 1 drb ; márczius 8-tól 17-ig
csapatos vonulás.
Afinila. III.
(18. Pouillol sifjlcu)'. (Ficedida sibilah-i.r
Bechst.) Le ±?> Avril cette espèce fait entendre
son 1-er chant.
69. Pouillot Bonelli.{Ficcdula Bonellii^miiji..)
Tje 22 Avril vu et entendu cet oiseau.
70. Rodelet huppe. (Begalus <ristalus Koch.)
21 ^lars constaté un passage dans la plantation
de Conifères.
71. Mésange ciuii'houuicrc. {l'urus iiuijor L.)
Le 3 Mars entendu la l-ere ; le 14 grosse troupe
dans la forêt de St. Pierremont.
72. Mcsaugc uoirc. {Pai'us aler L.) Vu plu-
sieurs aux bois de la Rappe et de St. Pierre-
mont.
73. Orile loìigicaude. (Orites caudatas L.)
Le 19 Mars un couple édifie son nid sur un
Epicea.
74. Gobe Mouciie noir. (Musicapa atricapilla
L.) Le30x\vril j'en vois bon nombre aux bois de
Grenay et de la Piappe.
75. Gobe itiouclie à collier. (Musicapa colla ris
Bechst.) Vu un le 14 Avril, à la forêt de la,
Keine; ce Gobe mouche qui se reproduit abon-
damment dans cette forêt, y est arrivé très tar-
divement cette année.
76. Butalis gris. (Muscicapa grisolah.) Com-
mencent seulement à arriver le 1-er Mai.
77. Hiroiulelle de c.hemiucc. (lUruiido rustica
L.) Le 1 1 Avril vu 2 dont une des nôtres. Le l 'l
ilyen avait beaucoup sur nos étangs; le 15
retour des miennes, et le 20 toutes celles du
village étaient à leur poste.
78. Chèlidoii cul-blanc. {Chelidon. arbica L.Ì
Le 24 Avril vu quebjues-unes seulement aux
étangs qui constituent leur étape d'arrivée ; le
30 toutes celles du village y étaient installées.
Un couple d'Hirondelles de cette espèce ayant
des couleurs normales, a établi son nid au pres-
bytère de Domèvre. Les 4 oeufs ont donné deux
petits à couleur normale, el deux complètement
blancs, qui ont été capturés (pielijues jours
après leur sortie du nid ; et font partie de ma
collection.
79. Cotyle de rivage. (Cotyle riparia L.) Le
24 Avril on en voit quelques-unes sur les étangs.
80. Martinet noir. (Cyselus apus L.) Le 4 Mai
ces oiseaux déjà communs sur les étangs, n'arri-
vent à Manouville i|ue le 7 Mai dans l'après-
midi.
81. Colombe ramier. (Columba palumbas L.)
Le 28 Février vu t. Les 8 et 17 Mars gros pas-
sage.
29
ÍÍI32
8í2. Vadgalamb. {Colnmba oc/ins L.)Márcziu.s
ái2-ikén egy csapat az erdőcske melletti niiilom-
II ál.
83. VadgerUczc.iTiirliir unriliit< Gu.vv.iÉrkez-
nek ájiril oO-ikán.
84. Közöiiscges farj. (CoUiniix (larh/iisoiuiiis
Mey.) Május 13-ikán szólal meg.
85. Közönséges bíbicz. {Vanellns rrislalu.s
Wolff et Mey.) Márcziiis 1:!.. IS. és -2:i-ikán vo-
nulás a Dampré-tóiiál.
8G. Enh-i szaloiikit. (Snilopaj- nislicvla L.)
Az első márczius olsejéii jelentkezik; a vonulás
13-tól ly-ikéig tart Manonville-ben, és !23-ikáig
Boucq-han.
87. Sárszalonka. {Gall'mago scolopacina Bi-.)
A Dampré-tavon márczius 22-ikén húsz darab.
88. Gyepi szalonka. (GaUinago galUiiiila L.)
Néhányat az előbbivel együtt láttam.
_ ^'■^. ZöhlJábú szalonka. (Tolann^ nrhrojias íj.) \
April 14-ikén egy kis vonulás.
90. Pataki szaloaka. [Tringoidcs lu/iioleu-
cus L.) Egy darab május I.5-ikén.
91. Vízi garat. (Ralliis aqiialictis L.) A Bru-
neseau felé vezető országúton márczius 2â-ikén
felszáll egy darab. {
92. Szárcsa. {FulicaalraL.) Márczius 23-ikán
összes tavainkat megnépesíté e faj.
'■y^. Dani (Grus cinerea Bechst.) Márczius
lö-ikén 10 darab heverész a nagy tó melletti ré-
ten ; márczius 14-ikén láttam ' egy csapatot :
15-ikén egy másikat, mely ±Q darabból állott;
16-ikán egy 30 daralios csapatot, s végtìi 1 7-ikén
egy csapatot, melyben épen Ki:, drbot szániitot-
tunk meg.
94. Vad racza. (Atia^ /'Oxr/z^í.s L.) Pnepará-
torom, Lomont úr, február C-ikánegy 12— ITíOO
közt változó számii egyénekből álló csapatban
egy egészen fehér példányt látott, melv, vélemé-
nye szerint, e fajhoz tartozó vaia.
9.j. I'ulgölö racza. (Mareca penelope 1^.) Már-
czius 23-ikától aprii iG-ig vonulás a tavakon. [
9r,. Nyílfarkú racza. (Dafila acala L.) Már-
czius 23-ikáu egy 20 egyénből álló társaságot
láttam.
97. Telelő racza. [Querqucdula circia L.)
Márczius 22 és 24-ikén és aprii 24-ikén a tava-
kon 20, 1.-) és 30 tagú társaságokban jelentkezett.
98. Fehérszemii nicza. (Nyroca Icacophllial-
iniis Bechst.) Márczius 23-ikán érkeztek, s ái)ril
24-ikén párokba verődtek.
"è^). Lármás rucza. (Bncephala clangnla I-.i
Márczius 23-ikán egy pár.
82. C.oloinhc (!otoiiiliiii. {('.ohinitia ocmtx L.)
Le 22 Mars vu une bande au moulin au l)ois.
83. Tourterelle viugairc. (Tarlar auritus
Gray.) Ces oiseaux arrivent à partir du 30
Avril.
84. Caille commune. (Coturni.r daciijli xon<tns
Mey.) Le 13 Mai 1-er chant.
S.-). Wniueau hujtpé. ( Vaarllus crislalns Wolf
et Mey.1 Passage a Dampré les 13, IS et
23 Mars.
80. Bccasue ordiuaii'e. (Scolopa.r rui^licola L.)
Vu la première le 1-er Mars; le passage dure
du 13 au 19 à Manonville et continue à Boucq
jusqu' au 23.
87. Bécassine ordinaire. (Galli nago scolopa-
cina Br.) Le 22 Mars ilyen avait une vingtaine
sur Tétang Dampré.
88. Bécassine sourile . (Galli aago gali i inda L.)
Vu quelques-unes avec les précédentes.
89. Chevalier cul-blanc. (Tolanus ochropus
L.) Vu un petit passage le 14 Avril.
90. Chevcdierguig nelle. ( Tringoides hijpoleucos
L.)Vu un le 15 Mai.
91. Bàie d'eau. (Ballas a(ju(űicus L.) Le
22 Mars levé un sur la chaussée delà Bnineseau.
92. Foulque Macroale. (Fnlica atra L.) Le
23 Mars tous nos étangs, étaient peuplés de cette
espèce.
93. Grue cemlrrr. (Grus cinerea Bechst.) Le
10 Mars dix individus couchent dans la prairie
du grand étang; le 11- Ma,rs vu une bande, le
15 oliservé une bande de 20 individus, le 1 (i
une de 30, et le 17 une de ]()5 exactement
comptes.
94. Catuinl sauragc. (Amis hoschas L.) ]\Ion
pi'éparateur, Mr. Lo:monï, en a vu le (i Février
un entièrement blanc, (ju'il croit de cette espèce,
au milieu d'une liaiide de 12 à 1500 individus.
95. Marcipic si/'jieui-. (Mareca penelope L.)
Passage sur les étangs du 23 Mars au 1(>
Avril.
DC), l'ih't knnpir quem', ilhi/ila aeulu L.) Le
23 Mars vu une bande d'une vingtaine de
sujets.
97. Sacrelle d'été. ((Jaerquedula cireia L.)
Observé sur les étangs di^s bandes de 20, de 15
et de 30 individus. T^es 22, 24 Mars, et 2 1- Avril.
98. FuUyule nyroca. (Nyroca leucophthaUnas
Bechst.) Le 23 Mars sont arrivés, et le 24 Avril
suivant sont tous accouplés.
9",). Garrot vulgaire. (Bucepliala clangala L.)
Observé un couple le 23 Mars.
100. Búbos vöcsök. [Podi ceps erisfalns L.)
Márczius 2:2-ikéii megszállottak mindé)! tavat,
s aprii :í4-ikén párokba verődtek.
101. Kis vöcsőlí. (Podiceps minor L.) Márczius
ü-ikán láttam vonulásban egy darabot ; márczius
23-én a tavakon mind énekelgettek, vagy sípol-
tak kedvük szerint.
Manonville, Menrtlie-iMoselle, IS'.lfi. szeptem-
ber .'').
353
100. Grì'lìe Iriippr. (PoiJicrpK crista lus L.) Le
'li Mars étaient installés sur tous les étangs ; et
tous accouplés à la date du 24 Avril.
101. Grèbe castagneu.r. {Podiceps minor L.)
Le üMars vu un en passage sur le ruisseau : le
22 Mars il étaient tous cantonnés sur les étangs,
OH il sifflaient à l'envie.
Chateau de Älauonville, Meurthe Moselle,
5 Septembre 1S90.
KISEBB KÖZLÉSEK. - KLEINERE MITTEILUNGEN.
A nádi fülesbagoly (Asio accipitrinus) fészkelé-
séröl Fogarasmegyében.
t'zYNK EnÉ-től.
Ha a mezők tarlókká váltak, a szőlő s a ten-
geri megérett, akkor jelenik meg nagyobb szám-
bán a magas fűvel és száraz kórókkal fedett, vagy
silány sással és náddal borított, kiaszott réteken
a középnagyságú, majd sötétebb, majd világo-
sabb sárga alajjon feketén csíkozott bagoly.
A nappalt félig csukott szempillákkal mozdulat-
lanul üldögélve tölti s csak ha ellenség, vagy az
esthomály közeledik, elevenedik meg, felnyitva
ragyogó sárga szemeit.
Ez a nádi fülesbagoly , mely október havában
érkezik hozzánk, s vagy rövid pihenőt tartva
tovább vonul, vagy csekély számban gyakran
január végéig hű marad kedvezően választott
tanyájához.
Nyáron ritkán látható nálunk e szép bagoly s
talán ez az oka, hogy a vélemények megoszlot-
tak a fölött, vájjon csakugyan költött-e Erdély-
ben. Még CsATÓ János úr is kétkedéssel fogadja
«Über den Zug, das Wandern und die Lebens-
weise der Vögel, in den Comitaten Alsó-Fehér
und Hunyad» czimű munkájában. Magam már
évek előtt nyugodtan soroltam e madarat a ná-
lunk fészkelők közé, mivel már többször talál-
koztam vele nyáron, még pedig fészekruhában.
1894-ben meggyőződésre jutottam ez ügyben,
a mennyiben a Mundra melletti sással, magas
fűvel és dudvával benőtt zsombékos réten ku-
tyám előtt felszálló nádi baglyot lőttem. Alig
került kezembe, azonnal szemembe ötlött a
mellén levő nagy költési folt. Mivel ez eset
július 7-ikén történt, jogosnak tartam a véle-
ményt, hogy a madárnak vagy anyányi fiai van-
ílir .^umptoljrenlc ( Asio accipitrinus ) als ÜJnitlunu'l
ím jfogiirastr (fomiíat.
-i^on 15'buarb (íjnnf.
Ui>euu Die íVelöer miti Àlurcii tal)! c^ciuorbcn, lucim
Die ))idK unb ber Siaiô gereift, cr)d)eiueii iiieift übev
dlaún iu iiröBerer 3ln,^aí)[, auf bein mit I)of)em ©vnö
unb trocfcncMi Uufraut bobccftou, ober mit fürjem
Sd)ilf uuö luiujerom 9íi,iljrid)t boiuadjfoucu, ouè=
gebőrrten ÍBiefeiT nűttelgvoBe, bali) liellcv, balb
buufíer geldc, luit íéumv.^eu Sdiaftftridieu gejeid);
nete tS-uleu. ìagòiibcr fi|eu fiemit ljalbgefd)loífciieii
Siberu unbeiueglid) unb nur inenn ein ^etnb, ober
ber âlbenb iiaíit, foinmt Vebeu in biefeíben unb
öffnet fid) baö g[an,íenbe, lid)tgoIbo 3(uge. tîô fiub
Sumpf eu len, lueldie iiu October erfcbeiuen nub
eutiueber nad) fuvjer 9íaft lueiter ,^ieben ober in miu:
berer 3(n,ial)í oft íné (Snbe íyanncr bem gemüblteu,
pnffenben ©tanbort treu bleiben.
3m Sommer jeigt fid) biefe fdjöne (Sníe feltén
bei unó unb mag biefeS bev ©rnnb geiuefeu fein,
ì)a^j bie'JJÎeiunugeu barüber, ob fie in Siebenbürgen
brüte, auseiuanber giengen. i)iud) s^cxï 3 o l) a n u
V. (Sèató bestueifelt bieè in feinem SBerfe: «Übev
ben ,3i'Ö' i^i-iö SBanbern nub bie Îebenômeife ber
iíögel, in ben (ìomitaten SUfb^gel^e'r nub iiniujabi».
Sd)on Dor :^saljven batte id; fie unbebenííid; ju uu:
feren 33rntiHigeíu gejäljlt, ba id) fie bereite einige^
male im Sonuner, unb jroariin ^ugenbfleibe antraf.
3m '^süí)u 1S'J4 tonnte id) mir iu biefer í)iníid)t
®euii^l)eit i)erfd)affeu, inbein id) auf bem mit ÌMufen,
l)ot)em ©raô nub Uufraut beberfteu, fuppigen iSiefen
bei 'iOhinbra, uor bem i;)\\n'iM: eine aufftel)enbe
© n m p f e u 1 e f d)oB. SÍaum batte id) ben 3]ogeí in
ber i^anò, ale mir aucb ber grofìe 33vntflerf auffiel.
(Sa mar am 7. ,3iili "nb glaubte id) bal)er mit 3ied)t
anuel)men ^n fbunen, ha^ ber ipogei bereite flügge
^nuge, ober eine íiad)brut (jiüeite Sörut nad) ^cx-,
2y*
;3á4
nak, vagy hogy első fészke el pusztul váii, másod-
szor költött.
Bizonyíték okáért a baglyot bőrré praeparál-
tam, mert kitömött állapotban a csupasz mell
nem lett volna látható.
Ezen eset tehát igazolja Lázár gr. azon állí-
tását, hogy ezen bagolyfaj nálunk is fészkel.
Ajánlatos volna másutt is figyelemmel kisérni e
madarat a nyári hónapokban.
ftöniiiii ^er crftcni í)a(icn iiiufìto. Ìllc-riicli'iVUidlìalic
id) öie tìiilc als ''SaWi, pviiparirt, ia beim 3liiê=
ftopfeii ber feöerloie Saud) iiidjt jur ©citiuui (\e--
fouuneii luäro.
S)ie Slngabc i'>k. íiíújávsi, iimiuid) Mcfc (Siilo
bei um brüten foli, ift fomit uoUfoiumen bciuniniet
unb lüäre eo eniniiMií^t/bieábejiii^id) and) anberroärte
ein ad)tfaineê 3liiße auf biefolbe nud) in ^en
3onuncvnuinateu 511 l)aben.
Az Asio accipitriuus Fall, költő madár Magyar-
országon.
Cerva FRioyES-től.
CzYNK Ede úr Fogaras környékén, 1894-ben, a
kotlási időszak alatt a nádi fülesbagohjnak egy
nőstényét lőtte, melyen kotlási foltok valának.
Ez a mi derék megfigyelőnket, Czynk Ede urat,
arra indította, hogy az Asio accipitrinus fajt
Magyarországon költő madárnak tekintse. Ezen
feltevésnek alapos helyességét megerősíti az én
jelen évi tapasztalatom.
Midőn május elején a Szúnyog és Urbő pusztá-
kon (Pestmegye) gyakran kirándulásokat tevék
s figyelmemet különösen az általánosan kedvelt
Tolanus stagnatilis fajra irányítám, egyszer,
egészen véletlenül, egy mocsárnak, úgynevezett
((Turján» -nak, közelében, a puszta földön két
darab teljesen fehér tojásra bukkantam, melyek-
nek alakja s külső ismertető jegyei azonnal el-
árulák, hogy bagolytojások. Minthogy nem-
teljes fészek- aljakat gyűjteni egészen elvem
ellenére van, a tojásokat érintetlenül hagytam,
de azzal a szándékkal, hogy legközelebbről,
május folyamán, az említett vidéken hetenként
két-háromszor teendő kirándulásaim egyikén, a
teljes fészekaljat elhozom — és, ha hebet,
magát a madarat is bizonyítékul lelövöm. Még
ugyanazon nap folyamán kísérőm, egy odavaló
vadorzó (pagony-kerülő), viszont talált egy ilyen
tojást, mely hasonl(')lag a puszta talajon feküdt.
A bagoly épen akkor reppent fel róla s az én
emberem már lövésre készült, de én még kellő
időben eltérítem szándékától azon megokolással,
hogy nekem a fészekalj kiegészítése különösen
fontos. Nem mulasztám el az illető kerülőt, a
kinek lakása ezen mocsár közelében van, uta-
sítni, hogy a baglyok iránt kímélettel legyen s
tojásaikat — a mennyire lehet — felügyelje,
nehogy avatatlan kezeknek essenek áldozatul.
Asio accipitrinus Patt. íönitlioael m
ttlngarn.
ÌHin %. 3(. Gertui.
•ÔeiT tì. (S 5 1) n f bat ini /i«t)ve 18'.l4 in ier lliip
gebung uon (Vogaraê luäbrenb ber ìU'utjeit ein
3Beibd)eii ber ® u ni p f 0 br e u I e geíd)oíien, uield)eô
ä3rutflecfe aufmieê. ®ieô ueranlaBte iinferen tiid):
tigen 33eobad)tcr .Ê)errn G 5 1) n f, ben Asio accipi-
trinus aie nngaritd)en Sörutuogel yi be,^eid)neii.
5}ieie iHnnabnie joli Mird) moine bieojabrige iBe=
obad)tnng ibve uolle 33eftätigitng finbeii.
3liê id) iHnfangö W^ax auf ben '^^ufUon S,ìiiin)og
unb llrbii ((ìomitat '^H-it:c.) l)änng (i-rcnríionen nn=
tenialjin unb babei mein Slugenmerf bejonbcrê auf
ben aíígemein beliebten Totanus stagnatilis lenite,
fanb id) gan,^ anfäilig im 'iforafte, an einem
fogonannten «î^urjcin», auf bloper Gvbe 5iuei ©tücf
gaiij loeifîe Eier, bereu %ííx.\\\ nub äußere Hìevfmale
fofort (Suleneier iierrietf)en.
®a es ganj gegen mein ''^irincip ift, unuoüjäbüge
©elege ju fammeln, (ieB id) bie (Siev unberübrt, um
bei meiner näd)fteu Êrcurfion, loeídjc id) im iiíaufe
9)îai robdientfid) auf 2 — ;! 3;agc in genannter ®e=
genb jii uuteniebmen beabfid)tigte, bas nolle (^ietege
su bolen, nnb, roenn inbglid), ben îiogel atâ Seieg
311 id)ief;en. Îiod) iin V'aufo beofelben Tages fanb
mein ik-gleiter, ein bortiger iöilbbeger, miebor ein
fold)C6 (Si, UHÍd)eö ebenfallô auf blofeev (ì-vbe lag.
Sd)oii luollte fid) ber íJíann s»m 3d)nfíe bereiten
nnb bie eben aufgeflogene (Sule abfd)iefuMi, alò id)
il)n nod) jnv ved)teii ^di uon feinem "isorfa^^e ab=
uefirte, mit ber ïïiotiuirnug, baf; mir au ber (Sr=
gangling bes C^Jeleges befouboro gelegen ift. "^s^
nntevliefi eo nid)t bem betveffonben ^iUlbl)eger,
n)eld)er in ber 3iäl)e biefeô 3)ìorafteè fein 2Bol)nl)aiiê
inné bat, aufsutrageu, ben (Siilen 3d)ouung ju
uiibmen, unb, luo inöglid), bie gefunbeuen (Sier äu
übenuadien, bainit fie profanen .t"'ii'ben iiid)t jnm
Dpfer fallen. Veibev loovben in biefer (siegenb non
235
Fájtlalom, ezen a virléken, a kcizel fekvő Bngyi
község lakói, főképen azonban a bibicztojásgj'üj-
tök részéről olyan pusztítások mennek véghez,
hogy nekem csak kicsi reményem lehetett a
tojásokat illető czélomnak eléréséhez. Ez a fel-
tevésem, fájdalom, igazolva is lett ; midőn a
legközelebbi héten ismét oda jövék, a tojások-
nak hire sem vaia.
^Mivelhogy a tojások megtalálását sz(')belileg
közöltem már barátommal, dr. MAD.4.RÁszszal s ő
biztosnak vette, hogy az csak a nádi fülesbagoly
lehet, feladatommá tettem, hogy a legközelebbi
kiránduláson tüzetesebben kutassak e bagoly
után, s ha lehet egy fészket találjak. Azonban a
legszorgalmasahb keresés daczára is sem nekem,
sem előbb emiitett kisérőmnek nem sikerült
ezen bagolynak még legkisebb nyomára is rá-
akadnunk. A fűnek, s még inkább a cziprus-
fűtejuek (Euphorbia Cyparissias) — mely ott
liuján tenyészik s mely között a baglyak költe-
nek — gyors felnövekedése a kutatást szerfelett
nehézzé tette. Ehhez járult még a kiállhatatlan
hőség is, mely minket öt óránál tovább tartó,
eredménytelen keresgélés után, a munka félbe-
szakítására kényszerített.
így telt el május hava a nélkül, hogy e tekin-
tetben sikeres eredményt értem volna el.
Május végén az ottani mocsári madarak kot-
lása nagyon előre lévén haladva, s ez által az
oologiai zsákmányok kevés kecsegtetőt ígérvén,
másfelől pedig igen sokra is menvén azon költ-
ségek, melyeket szekérre és vezetőre a lakásomtól
nagyon távol eső ezen kirándulások alkalmával
áldoznom kelle, kénytelen voltam egy időre ama
környéken gyűjtési tevékenységemet beszün-
tetni. A helyszínéről való eltávozásomkor meg-
bíztam az illető kerülőt, hogy kövessen el min-
dent arra nézve, hogy a baglyot s illetve annak
költési helyét felfedezze, s ha felfedezte, engem
azonnal értesítsen.
így telt el hét hét után a nélkül, hogy valami
kedvezőt hallhattam volna. Végre július 23-án
veszem azt az örvendetes hírt, hogy emberem-
nek sikerült a fűnek lekaszálásakor találni egy
fészket 3 fiókával és két tojással, mely utóbbiak
később zápoknak bizonyultak.
Még az nap útra kerekedtem s hajtattam az
érdekes vidékre, a hol már nem egy ritka fészek-
aljat zsákmányoltam volt. Két órai szekerezés
után a kotlási helyre érve, a félig fejlett fiókákat,
melyek a kaszától megkímélt fűtej között, a
puszta földön guggoltak s megérkezésünkkor
bon 2i>emoí)nern bee nat}( ficiieiibcíi Torfcö SSiuii)!,
í)aupttad)iid) abcv von SíiliituHcr:3ammlcni i-ivofie
^ecaftationeii auegefüí)rt, M^ mir lUtMiii^ éoffming
t)orf)anbeii umr, mein 3'^! mit ben (Siern ju er-
erreic^eu. So í;at fid) and) meine 'Jún-mntljung íeiöer
íieftatigt; aie id) Sie näd;ite 'Modjc micíer fam, roar
non ben 6iern feine Spnr.
5?a idj l'dioii früher bac. 3ínffinben Der Qkx
meinem Àiennìie ír. non l'íaiiaráfi münölid)
mitteittc uni er fidiev uorauèîetjte, ì)a^ ce nur bie
Sum vfo [creale fein fann, fiabe idj eè mir jnr
Siufijabe gemad)!, bie (Snle bei meiner näd)ften Qr-
curfion eifriger ju uerfLiigen, unb, luenii moglid),
ein frifdjeê 9ìeft jn ftnben.
2^rol5 ffeifeigen Sndiene luollte eêroebermir, midi
meinem fdton frnber erumbnten "i^egleiter gelingen,
Olid) nur bie geringfte Spur eineö 3>ort)nnbenfeino
biefcrGnle .^n eiitDerfen.I^aö @raö,unr) befonberô bie
Ei)^irefienrooifömiid] (Euphorbia cyparissiasi, mei:
á)C bort ftarf iinidjert uno jroifdien roeld)er bie ßnlen
brüten, rouii^e rafd) empor, roaô baê Suchen be-
fonberS erid)uierte. Tajii gefeilte fid) nod) eine fold)e
unerträgiid)e §il^e, roeld)e luuj und) inel)r alo fünf;
ftünbigem refuttatiofen Suiten jnr öinftellung ber
9írbeit äiunng.
So oergieng ber Dionat il'iai, oljnc baf? id) bies=
bejügtic^ ein günftigeo íHefnítat anfíiiiroeifen mr:-
modjte.
^aê ju Gnbe bcê i)3tonateê ^Hiai baê SBrutgefdiäft ber
bortigen Sumpfuogel jn loeit oorgefd^ritten ift uni
baburd) bie oo[ogííd)e âluêbeute roeniger begünftigt,
bie Spefen aber, loelrfje SBagen nnb ^Begleiter uei":
urfac^en, unb, o[)ne roeid)e mon bie oon meiiu'm
SBo^nort roeit entfernte ßrcnrfion nid^t unternebinen
fonn, 5u foftfpielig finb, unterliefe id) bis auf
SBeitereê meine Sammelti)ätigfeit in ^ortiger @e=
geub. Sei meinem (^ioi'tg^'beu beauftragte id; ben
betreffenben Söiíbfieger, er möge fic^ ade Wíüí)e
geben, bie Gute, refp. bereu iHnitplaC, — $orft fann
id) eê nid)t nennen — , ^u fnd)en unb midj bei Slnf;
finbung etnee földjén fofort ju cerftőnbigen.
So oerfloffen 3Bod;en unt Slnidjen, obne bofe id)
ettooê ©ünftigea erfobren tonnte, ßnblid) ben
23. 3níi eríjolte id) bie frenbeimoUe 9îad)rid;t, ì)a^
eô bem 3)ïanne gehingen ift, beim Sibmäbeii beò
©rofeê ein 9îeft mit 3 3i'»9t-'n ncbft jioei ßiern,
roeldje ftd) fpoter otâ foul erioiefen, ^n fiiibeii.
Senfeiben 2'ag moi^te id; mid) nod) reifefertig unb
fuí;r Hod) ber intereffanten ©egeiib, in toeldjer id) fo
monc^eè féltene ©elege erbeutete. 9ìod) sroeíftnnbiger
%aíixt am SSrutplag ongelongt, iinirben bie őrei
í)atbuHi($f{gen jungen, roeláie äiüifc^eii ber oerfd;ont
226
bagoly módra furcsa arczfintorgatásokat csinál-
tak, a két záptojással együtt felszedtük. Az
alatt, a míg mi ezen munkával valánk elfog-
lalva s mellesleg azt a gazdagon terített asztalt
liámulók meg, mely hat, különböző emlős álla-
tocskákból (Sorex és Smiidhits fajok^ állott, a
két öreg felettünk és körülöttünk keringett. Két
szerenesés lövéssel sikerült a kerülőnek birto-
kunkba keríteni mindkét madarat, melyeket én
a fiókákkal együtt, mint hiteles bizonyítékokat, a
mi Nemz. Muzeumunknak engedtem át. Később
sikerűit a kerülőnek ismét egy fészket 6 darab,
jóformán felnőtt fiókával találni, melyek közül
július 5-ikéu, a dr. MADAEÁszszal azon a vi-
déken tett rövidke kirándulásunk alkalmával,
egy példányt haza vittem, hogy ezt a Magyar-
országra nézve érdekes fajt fogságban megfigyel-
hessem.
A mennyiben nekem ezen eseteknél lehető
vaia a fészek helyzetéről meggyőződnöm, mond-
hatom, hogy a nádi fülesbagoly, legalább ná-
lunk, sem idegen fészket nem használ, sem
maga ilyet nem épít, hanem a puszta talajra
rakja le tojásait s azokat ott is kotólja ki, s ott
neveli fel kicsinyeit.
gcMicboiifu Sotfeinid) auf íiíojjer Srbc lafien unb
íici imícrcr 3(nfimtt ihre, nad) (Siiíeiuirt, foiiii)d)eii
©vimaíieii fd}nitten, nedft bcii síuei fauli-ii (Sicru
auffleíjobcíi. 9öä[)renb ber 3cit, nlo iinv mit ^icítn•
ílrdeit bcíd)aftiid uiiireii iiiib baLun bcii veid) iU'Ded=
ten 2\\d), aiiő jedjű 3tüd ucvídiicbcíicii Säiuu'thiev;
d)cn (Sorex- unb öminthus-2lrtou i bcfíchenP, bcuniii;
ícvtcn, froiftt-n bie beiben tSíteni ober uuD iini uné
benim. Snvd) jiuei glüálidje 5d)üííe i^elaiu'; es bem
3Bilbl)eiíer beiöer iíij^el íjabfjaft ju mevDeii, xoMk
iá) fammt ben jungen unferem 3iationa(:í}íuíenm
nlô antbentifdìe 'iielec^ftude überlief?. Später ludaiui
es bem äl>ilM)eiter abermals ein '.lieft mit t\ 2tüd
jiemlid) anêcieroad)ienen í^ú'iHU'n jn finPen, non
lueldien id) ben 5. ^uli, an luelcbem Xaù,e id) nut
2)r. V. Ma b a rá § eine fleine tì'i;enrfion in bortii^er
©egcnb nuternommen batte, cin iS'reinplar nad)bauie
i naijm, um Piefe, für Ungarn intereffante 3lrt in
Î ©efangenfdjoft iu balten.
Òomeit eö mir bei Piefen Àallen möglid) mar,
niid) über bie Dieftlage ju überzeugen, mnf3 id) ge^
ftel)en, baf? bie Snmpfobreule, menigftenô bei nn§,
meber ein frenibeò'Jieft benutzt, nod) ein foldjeô feíbft
uerfertigt, fonbern ibre ©ier auf bie bfofîe 6rbe
legt, fie and) bort .ìeitigt unb ibre :,^snngen grofi,iiebt.
A nagy fészekaljaknak gyakorisága 1896
tavaszán.
Cerva FKioTES-töl.
Ritkán telik el gyűjtési periódus úgy, hogy az
a tevékeny gyűjtőnek, ha nem is mindig újat,
de valami érdekest ne adna. Az alábbiakban a
jelen évi gyűjtéseimből néhány tojásfajt akarok
felsorolni, melyek egyes fészekaljakban igen
nagy darab-számukkal vonták különösen ma-
gukra figyelmemet.
A f. év aprii havában első kirándulásom al-
kalmával, melyet Reiser Ott>ur kedves bará-
tomnak és Zeleboe lirnak társaságában tettem
meg, az erdei fúlesbagolji-n'dk egy fészekalját
találtam, 8 db, már jóformán megkötőit tojással.
Egy hét múlva egy másik hasonlóra bukkan-
tam, nem rég kikelt négy fiókával és a kikelés-
hez közel álló négy tojással.
A kotlási időszak alatt leltem továbbá:
Oriolus qalbula fajnak 2 fészekalját 5 — 5 to-
jással ;
Turtiir auriliia fajnak 1 fészekalját 3 tojással,
mind a három megkotólva ;
Anffallcnùc litäid'tijbeit lion inossjübUijcit (i')clegcn
im Jfridjjaljr liilli.
33on g. 3(. (ieri) a.
(£ê oergebt feiten eine Sammelpertobe, luetdie
ben tf)ätigen ©ammler, menu aud) nid)t immer
9ïeueô, ober bod) ^ntereffanteâ bieten iinirbe.
3m "}íad)ítebenPen mill id) einige (Sierarteu meiner
bieojöljrigen Slusbeute nennen, bereit bobe 5tnd:
jafjl in ben ©elegen mir befonbers auffiel :
3luf meiner erften tS-renrfion im l'ionat 3(pril
l.3.,iueld)e id; im'iíereinemeiucQ feíjrmertbenj^reun^
beê Dtí)inar 3ï e i f e r nnb ^errii 3 e Í l' b o r nnter=
nabm, fanb id) ein öeíege ber iJBalbobrenle mit 8
Stttd ftart bcbrnteten CS'iern.
©ine 3Bod)e fpäter ein foldjes mit 4 frifd) an5=
gefallenen jungen, nebft 4 ©tttd Pem 3lusfal(en
nai)e fte^enbeu (Siern.
3m ÍL'aufe ber 33rutíaiíon fanb id) ferner :
Oriolus galbula 2 ©elege mit je 5 ©ttìci Siern.
Turtur auritus 1 « » « •> " "
(alle bvei bebrütet).
237
Acrocepliídiisl.KiJoidi's-iuúí 1 fészekalját 6 to-
jással :
CerchiieiH vespertina L. {—ruflpea Bes.) 1 fé-
szekalját (i tojással;
Anh'd tniniitn 1 fészekalját S tojással;
és Yée;tíl két kettős fészekaljat, ezek közül egyik
volt a 'íolimus dagnaülk fajé 7, a másik a
Syli'ia liorlensis fajé 8 darab tojással. Mindkét
fészekalj tojásai, szín és rajzolat után Ítélve,
két-két jérezétől eredtek.
Mindezek, bárha már hasonló esetek észlel-
tettek is, figyelmet érdemelnek.
Acrooeph. turdoides 1 ÖJefcc^e mit je •« òtiicf
(Sieni.
Cerehneis vespertina L. (=rnfipes Beseke)
1 ©eíege mit je 6 (Stiiá ßievit.
Ardea minuta 1 ©eleçie mit je 8 Stiirf lïierii
imb idjHe^ticl) äiuei ^oppelijclci^e : eineê üoii Tota-
nus stagnatilis mit 7 Stiirf, eines »on Sylvia hor-
tensis mit 9 Stiicf (Siern. Sei&e ©efege lourben, ber
%axhe unb 3eid)nuiiii iiad) lU'iirteilt, non jiuei
ÎSeibdjen probucirt.
Dbiuo^l ä^niid)e g-älie iá)on tieobtu1)tet lunrben,
iierbienen fie bennod) 33cnd)tun(i.
Kék kakuktojások.
Cerva FRiGYES-töl.
Az oologusok közül sokan, kik a kaknktojások
iránt közelebbről érdeklődnek, gyiijtéseik folya-
mán már bizonyára találtak olyan kék kakuk-
tojásokat, melyek tölibnyire vastagabb sarkaik
felöl vöröses, apró pontokkal vagy olajfoltokkal
valának pettyezve. Az ilyen előjövetelek, ha nem
is túlságos gyakoriak, de — az én tapasztalataim
szerint — még sem tartoznak a ritkaságok kate-
góriájába. A Csepel-szigeten ismerek egy terüle-
tet, mely egy, a kis Duna-ágtól határolt erdöcské-
hől áll, a hol három év óta egy kakuk-jércze ki-
zárólag kék tojásokat rak.
1894-ben, már előre haladott költési időszak-
ban, tatáltam egy kék kakuktojást a szürke
poszáta {Síjlvia cinerea) fészkében. A múlt évben
a lierli füstfark (Ruticülu pìioeìiiaira) és a
szürke poszáta (Sylvia, cinerea) fészkében lel-
tem egy-egy kék kakuktojást. Az idén pedig a
fiam, valamint én egyik gyűjtőmmel együtt
ugyanazon területen, május 5-étől kezdve június
28-ikáig, különböző időközökben 8 darab kék
kakuktojást kaptunk a következő fészkekben :
Liyurinns clitoris fészkében egyszer,
Acanthis cannabina « kétszer,
Sylvia riverea « egyszer,
liuticilla pltoenicura « kétszer,
Saxicola oenantlie « egyszer,
és egyszer egy frissen épült jjoszátafészekben, a
nélkül, hogy más tojás lett volna mellette.
Ezeknek a tojásoknak tüzetes átvizsgálása és
összehasonlítása arra az eredményre vezet,
hogy mindnyájan ugyanezen egy kakukjérczétől
származnak.
Ha már most vizsgálódásunkat arra a szín ,
ï5la«E ìfutkukcicr.
ä^oii %. 31. CS e r u a.
Síiele öoíogeii, iweídje fid) fürlSufiifeier iiiteveífi:
ren, luerben niüíjrenb iíjrer ®nmmeltí)atii]f'eit
bíiuie, meil't bem bicfen ^ol ju mit röttiíidjen
fíeinen ^'unften, ober rifíecfen gejeid^netc .Stutufeier
gefunben íjabeii.
Siefeâ S^oríommen, menu and) lüdit allänfjäiifig,
(jcfjört meiner Ërfabrnng nad), and) nidit in bic
Êategorie ber «©eltenl)eiten». '^á) fenne auf ber
Snfel Êêepet ein ©ebiét, meldjeâ ano einem, an ben
ííeinen Sonanarm grenjenben, SBätbdjen befteljt,
wo feit 3 ^atjren ein Eufufmei6d)en anafdilief^lid)
blaue fîier legt.
gm 3«i)re 1894, )d)on bei uorgeid;vittener lôxwi-
faifon, fanb id) ein blanes .sïutufei in bem3feftc ber
grauen ©raômiicfe (Sylvia cinerea). ìioriges ^a.{)x
in ben 3ïeftern beò ©artenrotbfdjiuan^eôlKut.phœ-
nícura) unb ber grauen ©raêmiicie (Sylvia cinerea)
je ein bktueô Enhifei. .•geuer fanb mein ©of)n,fomie
and) id), nebft einer meiner (Sammler in bemfelben
©ebiet, nom 5. 9Jfai angefangen biâ 28. guni in
nerfdjicbeuen l^nteroallen 8 Stürf blaue Slnfnfeier in
fo Igenben 3teftern:
Ligurinus chloris eiiunal.
Acanthis cannabina jmeimal.
Sylvia cinerea einmal.
Eutieilla phœnicura jiueimaí.
Saxicola œnanthe einmal, nub einmal ein fold}eâ
in einem frifd^ gebauten ©raemüáenueft ol;nc 3îeft=
eiern.
©enaue Überprüfung unb iUergleidje biefer (Sier
ergaben baâ 9iefuitat, ì)a.\ì atte »on einem nub
öemfelben ißeibdjen abftammen.
33etraá)tet man nun bie Gontrafte in ber garbe
<-2-28
és rajzolatbeli ellentétre iráuyitjuk. uiely egy-
felől a kék kakuktojások, másfelöl a Ligiirinus
chlorifi. Fringilla cannahinu és Síjlvia eineren
fészektojásai között van, lehetetlen csatlakoz-
nunk ahhoz az előbbi színezés-elmélethez, me-
lyet némely ornithologusok állítottak fel, hogy
t. i. a kakiikjércze az ő szervezetének berende-
zésénél fogva bírna azzal a kéjjességgel, hogy a
maga tojásainak színben és rajzolatban a dajka-
madarak fészkében talált tojásokéhoz hasonló
kínézést tudna adni. A legnagyobb valószínűség
a mellett szól, — a mint ezt dr. Holtz gya-
nítja, — hogy erre a téves nézetre némely ma-
dárfajok túlfejlett tojásai szolgáltattak okot.
iiiib ,Hi'ic()i"inö/ u)cíd)e ,^nníd)L'ii Pon blaucii Eiifuf^
eierii iiuíi bon íiefteieni uoii Ligurinus chlorís,
Fringilla cannal)ína iinö Sylvia cinerea deftefteii,
faun man fid) uitmlicjlid) jener friit)eren fíarbnnge:
théorie anfdjliefH'n, rocld)e einige Drntttjoíogen aiif=
ftellten, bnf? nönilid) ber Criianiíniuo oineô ."ííufnf;
iüeiíid)enQ jo ein^evid)tet unue, bent Ínnyel bie Àaljiij:
feit ueríeií)en ,^ii fönneii, feine (Sier, benen in bem
9iefte norçiefnnbeneii (iiei'n ber -|>fleçU'clteni in Jviu'be
nnb ,3t'id)iiiinoi an^npaffen. î^ie grijüte 2ÖaI)rfd)eiii=
Iid)feit fpriá)t bnfiir, luieSr. ^ o ífe üenniithet, baf;
T'oppeleier öemiffer Sßogelnrten bieSSeranÌaffnni] 511
biefeni ^svftbnm Imten.
Lanius Senator, L.
Közli Szabó Gyiírgy főerdész.
F. é. augusztus 8-án Veszjn-ém vármegyének.
Doha községe határában fekvő, úgynevezett
dohai uradalmi erdőjien, a mely gróf Erdődy
Ferencz tulajdona, a vörösfej ii gébics nek egy
hím és egy nőstény példányát észleltem. A gé-
bicseket egy ritkás, elvénült tölgyes erdőnek
délnyugoti sarkában oly helyen találtam, a hol
egyenkint és kisebb csoportokban öreg, száradó
félben lévő agg tölgyek fordulnak elő, az alap-
növényzet pedig néhány kisebb galagonya-cserjé-
ból (Crataegus) és gyér fűből áll; egyszersmind
e hely kavicsos homoktalajánál és emelkedettebb
fekvésénél fogva az erdő legsülevényesebb, leg-
szárazabb részét képezi. E helyen jártomban
pillantottam meg az első d példánj'át a vörös-
fejíi gébirsneìi, állásomtól alig ;'0 — '.i5 lépés-
nyire, egy alacsony galagonyán ülve, a honnan
az avarszerű fűbe többszőr le-leszállt, valószínű-
leg rovarok után.
A rövid távolság mellett jól kivehettem a gé-
bicsnek rozsdavörös fejét, a mely szín a tarkóig,
sőt valamivel azon alul is lenyúlt, valamint a
szárnyakat a háton keresztül összekötő fehér-
szalagot.
Fegyver nélkül lévén, sajuálatonna sem ezt,
sem egy másik, később ugyanott észlelt pél-
dányt, a melyet fakóbb színű feje után tojónak
tartottam, megszereznem nem sikerűit. Másnap,
jókor reggel fegyverrel ugyanerre a helyre jőve,
ismét megtaláltam a gébicseket, ekkor azonl)an
Lanius senator, L.
Son ©eorgSjabó, Dberförftev.
aimS.SÍiujnft íoufenben^^aí;reot)abetd)iniToluier
Ijerttdiafílicfien aöaíbe, loelí^er jur ©emeinbe ®o&a
lm -iíefiprénior Comitnt geíjört nnb Gieientbnni beê
íVvanj ©reifen (S r D ö b p ift, ein -á" nnb ein ? beS
r 0 1 í) E ö p f i g e u as ü r ij e r s (ieo[iaá;tet. ^d) fanb
bicfen 3Bün;\er in ber fübineftíid)en (Scfe beò cerai:
téten, íd)iittern tìd)eniualbeo an einer ©tolle, tüo
bte alten, OaUnuecjö nortrorfneten (iid)en einäoin
ober in fieineren (Srnppen nortanien nnb haè Uu;
tergeöölj anè eiiiiçion fieineren 3ÖeifíDovn--@ebiiíd)en
(Crata'gus) iinb fdinttereni ©raô befielet; oiefe
Stelle, iiioijen i[)reê fd)ottrigen ©anbbobenô iinb
itérer eríjöten l'âge, bilbet siigfeid) ben biirreften, am
meiften auôgetrod'neten Teil beò Salbcô. ÎBeim
Segeí)en biefer Stelle erblicfte id} auf fauni 30 — 35
©diritte non mir baê erfto '^ beò roti) f ö p f i g e n
SB urgere, uu'[d)eô anf einem niebrigen 3l.'eifìborn
fafj, von 100 ee fid) ioal)rfd)oinlid), bor ^nit-'i-'ten
wegen, öftere in baê t)aibenfrautartige ®raé
hinablicfî.
3Begen bor geringen Entfernung tonnte id) gau,,
gut ansnet)meu ben roftrotben ."iîopf bes ÍlUirgerö,
uield)e J^arbe biê jum ©enid ober gar etmaô über
baôfelbe binandreiAte, ebenfo bao loeific i^anb,
loekbo'j bio Alügel am 'Ifüden oerbinOet.
®a id) jn nteinem ^i3obanern nnbemaffnet mar,
gelang oá mir mebor biefoô ©tüd, nodi ein anbereê,
roeld)eê id) luegen ber mel)r fat)len5yarbeboö,Svopfeá
für ein 5 l)ielt unb eben bafelbft beobad)tet t)abc,
äu oerfdiaffen. ÍÍagá barauf fam id) bemnffnet äu
borfolben ©tolle nnb fanb and) bie SBürgor, bodi c§
gelang mir nid)t biofelbcn in ïim ©cbufìboreid) ju
őket lövésre kapnom nem sikerült s csakhamar
azután úgy el is tűntek, hogy töbhé minden
utánuk való keresés hiábavalónak bizonyult.
±2'.)
íiefommeii. 33alb baraiif ücrící)uianbcii fio iiiäuälid),
io òa^ aűee ®iid)en iiad) i()iu'ii fid) balb ale erfolg^
loê euiieê.
Vörösfejű gébics (Lanius senator, L.).
Chernél IsTVÁN-tóI.
ITjal)ban e gébicsfaj honi előfordulására vo-
natkozólag MoLNÁK Lajos következőket közölte
velem: «1892benahidas-hollósi erdőben (Vas-
megye) a Lanius senator ? példányára akad-
tam, melynek fészkét is — egy zápon maradt
tojással és kikelt fiókákkal — sikerült meg-
találnom s az öreget elejtenem. 1S94. jun. 9-én
ugyancsak a hidas-hollósi erdőben nevezett ma-
dárfaj c? példányát lőttem le. Mind a két pél-
dány bőre Schlüter ViLMOs-hoz Haliéba ke-
rült", így tehát e gébicsfajnak hazánkban elő-
forduló költését Molnár Lajos bizouyitá be
először.
5er rotljköpfigc (JütürgEr (Lanius senator, L).
i^on Stei-ií). (5 [jcrncl.
3ieuerbinoiè Ijat mir .s>vi' iíubmig ÍJioliuír bao
[;eimatíid)e -Isorfoiiniicn btcferíBürgcrart ktreffenb
folgenbeâ initgetljeilt : «^m 3^1)« 1892 ftiefeid^im
§ibaS:§oíIófer JiJalbc ((Soinitat Íhiő) nuf ? bee
Lanius senator, beffeu ©clcgo eô iitirfaiiimt einem
faul gebliebenen ®i uiib ben auőgefrod)enen3iiiigen
gelang in ben Sefi^ jii betonimeli iiiib bieJííteju ev=
legen. 31m 9. ^imi 1894 erlegte id; ebenfatlô im
£>ibas=^o[IóíeraBaíbebae d" beè genannten i<ogelê.
3)ie Sätge beiber Ëïem^ilare erijielt SB i Í l) e t m
S d) Í ü t e r in ."Qalle.» ©omit batte baö erfte 33niten
biefer 3Bürgerart in unievem ,^^'anbe .§evr S uDiüig
Süolndr nadjgeiuiefen.
Néhány vonuló madárról, mely nálunk kitelel.
PfENNIGBEKGER JÓZSEF-tŐl.
A gróf FoEGÁcH úr gondos madárvonulási
megfigyeléseinek kidolgozását olvasván, látom,
hogy a szakornithologusok a vadgalamhot
(Columha oenas) határozottan vonuló madárnak
tartják. Legyen szabad tehát nekem erre a ga-
lambfajra vonatkozólag közölnöm, hogy én azt
a télen át már többször láttam itt nálunk, de
mindig csak olyan helyeken, a hol a megtöltött
tengerigórék mellett magas, vén fák állottak :
ily helyen nem egyes példányokat, hanem na-
gyobb csapatokat láttam. Havazó időjárás ese-
tén ezt a galambot gyakrabban láttam, a mint
a Keskenyerdőben, a górék mellett, éhezve a
kanadai nyárfák ágain üldögélt.
A mezei pacsirtára vonatkozólag közölhetem,
hogy f. é. január hó 7-én ebből a madárfajból
egy csapatot az Albrecht-gáton láttam. A húbos-
pacsirtáyal való összetévesztés lehetősége ki van
zárva. Ekkor tájban már meglehetősen sok (kö-
rülbelül 9") havunk volt; ezt én pontosan on-
nan tudom, mert január hó 4-én egy jókora vad-
kant nyomoztam és fekvő helyén el is ejtettem.
A gát koronáját azonban, valamint a gát koro-
A(liűla. m.
fltbtr EíntgE übcrtaintEntÍií ^ugbögEl.
'ïon ^ 0 f. '^.s f e n n i g b e v g c r.
3d) íjaié bie "-Bearbeitung berforgfältigen 9]ogeí=
äugebeobaditungen beò ^errn ©rafen ^ or g dd)
gelefen unb erfebe barons, baf3 bie 5ad)ornitl)ologeii
bie ^ 0 b Í t a u b e (Columba œnas) alò auêgefprod^e:
lien 3"gi'ogel betraditen. ^îiiii erlaube id) mir bejüg^
lic^ biefer STaubenart bie ÍUiittbeilung ju madjeii, bafe
iá) biefeíbe fd}on öfter ben 3Binter über íjier íebenb
gefeíjeu í)aíie, jebod) nur an fold)eii Crten, luo íjof^e,
alte Säume in ber ""Mtjc gefüllter Siifuru5-(ìèar=
baten fid) befinben, unb jiüar nid)t in einjelnen
©jremplaren, fonbern in größeren ^Ctügen. 33ei
fd)neeiger SBittening b'ibe id) biefe jfaiibe öfter
tjungernb auf hm äfteu uon fanabiíd)en 'í|>appeln
in ber 'íUíje ber ßsarbaten in Keskenyerdő ge=
íet)en.
Sejüglii^ ber g e I b í e r d) e tbeile id) mit, ba§
id) am 7. ^cinner b. 3- ei'<en Sl'Hi biefer ïBogei
am 3llbre($tôbamme antraf. a>erroc(i)êlung mit ber
^anbeníerdie íft ausgefd)Ioffeii. 3in allgemeinen
flatten mix bamals fdjon jiemlid) uiel <Bá)nec
(circa 9");ic^ ttieife bieë genau, roeií id) am 4.
Sänner einen guten Sîeiler auf ber pljrte tierfoígte
unb im Sager erlegte. 3iin ©amine Inatte aber ber
äßinb bie Krone unb bie nörblidje Äronenfante
.30
TAO
iiáiiiik északi élőt, a lioi c iiiadarak szciimicl lát-
hatólag uag_yon nyomorogva tartózkodtak, a szel
megszabadította a hót()l. l'gyanaz nap láttam,
ug\'ancsak ottan, egy hósániiáiiyl is, melyet e
hó 5-én kis gyűjteményünk részére lelőttem.
Enyhe és hólian szűkölködő esztendőkben, a
milyenek itten nem mennek ritkaság számba,
allialmam volt gyalcran megtigyelni kisebb csa-
patokban a seregéhjehd is.
Erdei szalonkát már jamiár havában lőttünk,
és pedig nemcsak egyes olyan példányokat, me-
lyek a lövéstől megsérülve rekedtek itt, luuieiii
éjj és gyakran 5 — -6 drhot is.
hirji'l több Ízben láttam és lőttem deczemher
havában ; sőt egyet lőttem néhány évvel ezelőtt
nagy hóban a béllyei parkban épenséggel január,
vagy február havában.
Szürke gém, kócHaij, Lanala^^géni és bölöm-
bika, daczára a hónak és jégnek, megjelenik
sokszor télen is nálunk, a mikor pl. a halak
pipálnak és a jeget a széleken vagy egyébként
kikezdik ; ellenben hiborgémeí, vakvarjúi, vagy a
kis kócsagot itten soha sem láttam.
A kis kárakaliia előfordul gyakran télen és
pedig legtöbbször nagyobb számban, kivált ha a
magas vízállás után a Duna télen apad és a
rétségben nyílt folyóvizerek támadnak, a melyek-
nek partja meguádasodik. A iiagij kárakutaát,
mely nyáron és őszszel itt van. ti'len solia sem
észleltem itt.
Hasonlóképen megfigyeltem egyszer a gólya
kitelelését, vagy helyesebben mondva, télen való
előfordulását, és pedig Dárda községben. Körűl-
helöl az 187í)^1880-ík évi igen szigorú télen
volt. Hogy e madár nappal mit mívelt, hol tar-
tózkodott, nem tudom, detöl)bször láttam, midőn
az erdőből kocsin haza tértem, hogy miként vo-
nult egy régi csűrön lévő gólyafészekhez, a
melybe aztán kotló madár ni(')djái'a beletele-
pedett; délután 4 órakor a madarat már ren-
desen a fészek})en lehetett látni. En mást nem
tudok képzelni, mint hogy egy állatkedvelő, talán
valamely korcsmáros, vagy mészáros marha-
belekkel, konyhaliulladékkal, vagy eflélével tar-
tották, melylyel életét tovább tengethette, úgy
hogy már inkább egy félig megszelídült madár-
nak kell tartanunk. Mert, hogy a gólya jegén
állva a pipáló, azaz levegő után kapkodó halakra
leskelődnék és ezért vizről-vízre szállongana,
nekem igen valíwzíiiűtlennek tetszik.
Ezeket az adataimat azért hozom itt fel, mert
)d)iioofri'i (leiiuutt, mo bic 'íhuu'I iiuiu'iiid)ciiilid)
notlileiïieiib fidi iuifl)ieltcii. l'In ìiemfelbeii %aa,t fal)
id) aud) einen Sd)neennnnov ftafclbft, ben id)
am .") îi. W\. für nnfere fleine 'Hodclfaninihuuj
erleçite.
'^sn miiben, fdnieeavmen 9'Bintern — nnb biefe
finb l)ier )űd)t fo çian,î feiten — l)aLie id) and) fdjon
oft fíeine ^íüge © t a are lU'fefjen.
äßalbfd)nepf en Ijaben mir fd)on im :jänner
erlegt, nnb nidit etnia nur nereinäelnte (îremplave,
bie uiel(eid)t franf gefdioffeii Ijier blieben, fonbern
iifter 5— (') ©tiid.
iö a d) t e ( n bobe id) jn öfteni im T'ecembev ge^
feijen nnb gefcboffen. (Sine erlegte id) fogar nor
mehreren Snbi'^'n im rsännev ober Jvcbruar, bei tie:
fem Sd)nee in einer jungen Àid)tengruppe beò
35étlijeer ':^artVQ.
©rane 9{ei()e r, Êbel= nnb "L'öf fel reiber
nnb ^)iot)rbommel n erfdjieiien öfter im 3Binter
bei (Sie unb (Sd)nee, loenn ,v -S. ^-ifdje anélugevn
unb am :')ianbe ober bei Stbrfeii bao (Sis anfmafdìen,
mäijrenb id) beìi 'l^nrpnrreiber, 3iad)t= ober
f Í e i n e n S i 1 b e r r e i t) e r ba nie fal).
ííer 3iuergf ormo ran fommt öfter im ili'in:
ter, unb jiuar oft in größerer ílnjatjí, befonberê
menu nad) {)öt)erem ál>afferftaiibe im 3Binter bie
Tonau fällt nnb fid) im ilfiebe fliefienbe offene
ÜlHifferlänfe niitrobvigen Ufern bilben. ^en grofîen
Eo mio ran, ber im Sonnner unb ,V)erbft ba ift,
! babe id) jebod) im äßinter nie benu'rft.
3lnd) bie ílberminterniig, ober beffer gefagt, bao
ílíoríonnnen bee ©torci) es im 31Mnter b^be id}
eiiunal beobad)tet, nnb jmar in bem îlfarftfletfen
í^árba. éí, biirfte im ^nbre 1879 auf 18S0 geioe^
fen fein, eö mar ein ftrenger ÍPinter. ílíao ber 'iHi:
gel bei 2^age trieb, mo er fid) anfbielt nnb oon mae
er lebte, loeifs id) iiid)t, aber id) fal) ibn öfter, menu
id) auö bem ili>albe imcbé'^i't^' fi'lji" ju einem, auf
einer alten ©d)enne befinblid)en ©tord)ennefte
ftreic^en, mo er fid) nad) 3(rt brütenber ©törd)e bin^
einfe(5te : nm 4 llbr 'Jiad)mittag tonnte man ben
©tord) fd)on regelmäfiig im 'Ifefte fi(3en feben. )^á)
fann mir nid)tci anberc beuten, als bafj ibm ein
Xbievfreunb, i)ielleid)t ber :ii.íiríb ober ^■leifd)bauer
rliinböeingeroeibe, Müd)eiuibfalle ober bergleid)eii gab,
rooinit er fein Veben friftten tonnte, fo bafi er
eigentlid) niebr ein balbsal)mer "-isogei mar. Senn
baf3 ber ©tord) am (íife ftebenb auslngernben ^1=
fd)eii, bie iiacb i'nft fd)nappen, auflauern nnb non
©eiüäffer §u föemöffer ind)enb imd)fiiegen foli,
fd)eint mir nid)tred)t iiiabrid)einlid).
:3d) mad)e biefe O.iiittbeihiiuj beoioegeii, loeil id)
231
azt hiszem, liogy a madarak rendellenes kitelc-
léséről, vagy némely madárnak télen vak) elő-
fordulásáról szóló közlemény eléggé érdekes.
Az ilyen áttelelések, vagj' vonulási megkésések
adliiitnnk valószinűleg sokszor okot a szokatla-
nul korai Jiiadármegérkezésekről szóló jelenté-
sekhez, mi által a madárvonulási megfigyelések
munkálatai megnehezíttetuek, megzavartatnak,
ha ugyan az ilyen jelentések nem felületes észle-
leteken nvumzanak.
cldutbe, ínfj eê a,c\m{.\ iiitcvoííaiit foi otmao iidcr öíe
abiun-mcn 'i^cielüberuiiiitcniiiiU'" obcv bem ííuf:
treten ijeuiiífev ínnyel in "JiMiiter 311 borea.
ÍUiertöiuteruiifleu ober iibsiiç;éi)erfpatiinç(en non
-ííöo(e(ii niöcu'ii loobl oft bie Uríndie uon nni'ieii'bbnlid)
ftiiljeu 'i>oi]ehnUunftoinelbuiu'ien fein unb erfciìme:
ren unb oeriuivren geiuifj bie 3(rbeiten über Ííogel:
äiigebeobadjtungen, ober merben berlei Süeíbungen
nlô nuf unçienniien -^eobadituniien bcrubenb niige:
íef)en.
Muscicapa grisola.
KOSZTKA LÁSZLÓ-tÓl.
Ez a legyészfaj szomszédom házáhun, a füsti ]
fecske fészkében költött és talán a késői költés j
folytán csak egy fiókát nevelt, mely aztán augusz- I
tus hó ::2-án kirepült. Az idő akkor hűvös volt és ^
az eső is szakadt, a mikor azt a szomszédom I
elfogta és kalitkába zárva egy fára tette, hol az-
tán az anyja hűségesen táplálta.
Az anyának ide-oda v;il() repkedése és esetle-
gese felköltötte figyelmemet és csakhamar meg-
tudtam, hogy a madár szokatlan magaviseleté-
nek mi az oka : fiát kiszabadítottam és kertembe
hoztam. S ettől az időtől fogva az elvonulásig
mindig közelemben voltak, de a hímet sohasem
láttam. Hogy az anya odaadó ápolását megköny-
nyitsem, hidegebb időben kikergettem, vagy
összefogdosva kidobtam a konyháliól néhány
legyet, melyet az öreg a falról azonnal összesze-
dett, hogy megetesse vele a fiát. Ezt a vadászatot
annyira megkedvelte az öreg, hogy abba későb-
l)en bele tanult a megerősödött fia is.
Az alatt az anyamadárnak valahogyan lába
törött, hogy miként, azt nem vettem észre. Most
ismét szomorúi)!) volt madaraim élete és talán
ők voltak az utolsók, a melyek innen 18!)4. évi
szeptember l'J-én elköltöztek.
Gács (Nógrád vm.).
Muscicapa grisola.
ÍNOn iinbiöí. .SÍofUtrt.
íStefev ^[tegeuffintner niftete ini ,V)cuiíe nieineô
Jìadjbave u. jiu. ini íiefte ber 9{aii(^fd)umlbe unb
batte, inelletd)t ,yifo[ge beo fpäten J-írütene, mu
ein Sitiigcö, ineldies nni á. 3lnc;u)'t anôgeflogen ift.
4)aQ SBetter roar bamaiâ falt nnb eê regnete and),
io ha^ ber ipogei gang burdiniifet roar, ole. ifjui mein
9íad)bar fieng unb in einem Sìafig eingefperrt, auf
einen ä^anm anogel)ängt fiat, roo er bann non feiner
ajUitter geireuli($ ernät^rt ronrbe.
Saê .^in: nnb ^erfiattern, foioie bas (Resetter
beè iíogeiö erroerfte meine l'lufmerffanifeit, unb
baib erfuf)r idi, roaë bie Urfad)e biefeô ungeroö()u=
tieften 3ieri)a(tenô beò îîogelo fei : id) befreite fein
^ungeê unb bradite eö in meinen ©arten, thn nun
uerbüeben fie biô jum Síbjng humer in nunner'Jiäbe,
jebocft baê ïïîaundjeu fat; id) uieiiuiki. Um baf; id)
ber îlîntter bie '■^ftege erleid)tere, trieb id), ober
fammelte nub roarf il)r ano ber .S\tìd)e einige Jlie^
gen, ineUte fie oon ber 3i>anb fofort abfammelte
unb ihr ^sunges bamit abfütterte. ÎHn biefe fliegen;
jagb i)atte fid) bie 311te fo angerobljut, bufi fpäter
il)r erroad)fene5 !3ii"Sif° biefclbe fid) and) aneignete.
3)títtíerroeile brad) bem alten äuigel ber gu§,
jebod) auf roeld)e 'A^eife, baf; tonnte id) nid)t be=
obad)ten. '1inn roar bao l'eben meiner "iuigel roieber
traurig nnb inelieid)t roareu fie bie letjten, meld)c
non ha am 19. September isOi. abge.^ogeu finb.
65deê (.(ioni. 3íógráb).
?A)*
232
Serinus hortulauus téleu.
MeDRECZKY ISTVÁN-tÓl.
F. é. február 23-án kirándulásomról haza-
menőben az Ung mellett elterülő füzesben ez
évszakban szokatlan madárhívásra lettem lig\el-
messé, melyet egy, a füzes hosszában gyorsan
átsurranó kis szárnyas hallatott. Midőn ez isme-
retes hang és a téli időszak összeférhetetlensé-
gén tépelődtem, a dűlő part alján kiszivárgó s
így nagyobb melegénél fogva be nem fagyott
források felé ereszkedtem, és íme egy bokor kö-
rül felrakódott hóbuczkából kitijoeg a hang tulaj-
donosa, egy Î Serinus hortulamis, tőlem három
lépésnyire, és megül a tiszta havon úgy, mintha
várta volna, hogy jól megfigyeljem. Sokáig néz-
tem és a mint fordulni akartam, elszállott rövi-
den csiripelve. E jelenség annál feltűnőbb, mert
csak néhány nappal megelőzőleg 1!»° C-t olvas-
tunk és hatalmas hóréteg takarta a mezőt.
Egyben felenüítem, hogy január 20-án Cinclus
melanogaster-i lőttek a városban, e példánj'
intézetünkben (főgymnasiumban) van, és feb-
ruár 11-én 2 drb Plcrtrophanes uivalis-i ejtet-
tek el.
Ungvár, 1895.
Seriüus hortulanus im Wiuter.
$Hon Ì t c p 1) a n -l'i c í v e c ,^ f i).
3ím 23. I^ebruar b. :3- l^ei öer ôeiiiifefir i'on
einem 2lu6fíu(ie univbe meine Sinfmerfiamfeit in
íem 3l.Hnbenç;\elniid) lanino ber Unii ìinrcb einen ju
biefer 3iÎ)ïfê,^eit uiitiemül)nltd)en SBotuintf rege
fienmcfit, roeld)en ein, bem SBeibeniiebüfd) entfnnc;
fd)nell eilenber S^oíjel nernelnnen liefe. 'i*>äl)renb id)
über bie Ungereimtheit biefer befanuten Stimme mit
ber minterlidieii 3rti)i"eS5eit nadigegrübelt batte,
liefe id) mid) langfam ,yi ben am lUbbange beè ^elb-
raines beruoriufeniben, nnb ànfolge beò gröfeeren
3i>ärmegrabee nidit eingefrorenen Cnetlen biimb.
llnb l'iebe ! am einer um einen Strand) gelagerten
Sdjneeerljebung trippelt anf brei Sdjritte mir eni=
gegen ber Ëigentl^iimer biefer Stimme, ein Serinus
hortulanus Ç , luib bleibt fi^jen anf bem reinen
Sd)nee, als ob er luarten loollte, bafe id) ibn gnt
beobad)te. Sänge betrad)tete id) ibn unb ale id) mid)
ménben mo Ute, flog er 3ii)itid)ernb ab. Siefe ®r=
fd)einnng ift nmfo anffallenbev, ba wir einige
îage jnuor — 19° C Ijotten, unb bas ©efielbe mm
einer mädjtigen Sd)neet)ülle bebed't rourbe.
3ugteid) fann id) bemerfen, òa^ id) am 20.
Jjanunv in ber Stobt einen Cinelus melanogaster
gefdioffen tjobe, roekter in nnferemDbergijiiuiafinm
aufberoal)rt mirb, ferner am 21. gebmarsmei Stüd
Plcctrophanes nivalis.
UngxHir, 1S95.
A uyirfajd (Tetrao tetrix, L.) előfordulása
Erdélyben.
CZTNK El)K-tŐl.
Az ember szinte azt hinné, hogy a hegyövezte,
erdökoszorúzta szép Transsylvaniában a nyir-
fajdníik, ama lantalakú farkkal biro fajdmadár-
nak, éjiűgy mint daliás rokonának, a sül:etfajd-
nak (Tetrao urogalbis, L.) a megfelelő helyeken
mindenütt elő kell fordulnia. Az pedig még
sincs úgy, bár a jóságos anyatermészet forrón
szeretett hazám koronájának ezt a gyönyörű
gyöngyét j^azar bőkezűséggel áldotta meg és
elég olyan vidéket juttatott neki, a mely ennek a
pomjjás erdei tyúkféle madárnak megfelelne és
otthonául szolgálhatna.
Igaz, hogy itt-ott hallottam öregebb vadászok-
tól magam is annak említését, hogy ez vagy
Siber ùas îlorhommcn
ÖES ^trUIjuljnta (Tetrao tetrix L.) in i^icbrnhürgen.
SSon (S b u (1 Ï b 6 s i) n f .
gaft foHte man glauben, òa^ in bem fd)bnen, berg;
nnujnrtelten, malbbefränäten ÍTranfnloanien baô
331 rflju 1)11, biefer STetraone mit bem Inrafbrmigen
Stofe, gteid) feinem red'ent)aften 'iu-tter, bem 91 u c v-
í)aí)n (Tetrao urogallusL.) allenttjaíben an geeíg=
neten 'ípla^en norfommen müfete. Unb bod) ift bem
nid)t fo, tro^bem allgütige 2)intíer Jiatur biefe
íd)öne ^erle bev Erone meineê í)eifegeliebten a3ater=
lonbeô mit tierfd)uienberifd)er ^íreigiebigfeit anöge=
ftattet bat nnb Crtlidjteiten, meld)e biefem Ijerrlic^eu
3Balbí)nl;n entípred)eu unb ^nfagen mürben, uollauf
oorl)anben mären.
SBobí prte and) id) biev unb ba dou alten ^ci^
gern erii)dt)neii, ì>a^ 3)er ober ^ener einen ^abn
^)i
amaz sarlóalakú tollakkal liiró kakast látott,
vagy lőtt, de semmi határozott vonás sem volt
ezekben a közlésekben s igy tehát azokat oda
soroltam, a hová valók, t. i. a képzelödés ])iro-
dalmába.
Allitólag a fogarasi hegységben is elő kellene
fordulnia : de én, jóllehet ezt a líompás hegy-
lánczot teljes s összes hosszúságában s összes
magaslatain bejártam is, s bár annak állatvilá-
gát a legalaposabban tanulmányoztam is, a nyir-
fajdra sem magam rá nem akadhattam, sem elő-
fordulását megdönthetlenül igazoló, más adatra
szert tenni nem bírtam, s ezért e tekintetben
mind addig tamáskodom, míg ujjamat a sebbe
nem teszem, vagyis mig vagy magam nem látom
e madarat, vagy kezembe nem veszek egy elej-
tett friss példányt.
Hasonló kétkedő volt az én igen tisztelt és
kedves Csató barátom, kir. tanácsos és alispán
Nagyenyeden, az erdélyi ornithologiának nagy-
érdemű Nestora, ki addig, mig Erdélyből egy
frissen lőtt, valóságos nyirfajdot nem kapott,
egyáltalában nem hitte, hogy az szűkebb érte-
lemben vett hazánkban is előfordul.
Igen nagy örömem volt tehát, mikor az
<iAr/?í?7rt» múlt évi folyamában, «Tefrao íetrix
és Anser hrachyrrìujiicìnni Enlélyben» czímű
kis dolgozatában a iiyirfajdnsk előfordulását
megdönthetetlen tényekkel megállapitotta.
Az ő közlése szerint, 1S54. évi május hó ele-
jén dr. FiLEP Sándor csik-szt.-domokosi orvos
úrtól egy nyirfajdkakast kapott, melyet április
hó utolsó napjaiban a Gyergjó-Bélborhoz tar-
tozó Mogyorós havason lőttek. A madarat, mely
most tanúbizonyságot tesz a mellett, hogy a nyir-
fajd Erdélyben is otthonos, egy gyakorlott kezű
prœparator dolgozta ki.
Mindazonáltal mégis nagy ritkaság számba
megy, mert különben előfordulásáról már jóval
korábban is kétségbevonhatlan bizonyítékot kel-
lett volna szereznünk. Magam is a vadász teljes
szenvedélyességével és az ornithologus igazol-
ható érdeklődésével igyekeztem, hogy erre a ná-
lunk mondaszerű Tetruo fajra vonatkozó biztos
adatot szerezzek, és nevezetes az, hogy magam
is épen abban az esztendőben, a mikor az én
igen tisztelt barátomnak a madár, mint corpus
delidi kezébe került, kaptam e madárnak Erdély-
ben való előfordulására nézve az első megdönt-
hetetlen adatot. E madarat múlt évi április hó
elején a bélbori hegységben Balkay Árpád magy.
kir. csendőrfőhadnagy lőtte. A most említett úr
mit fidjclfönnicicii Gebern (lefefieit ober eríenit dabc,
bod) etiuaè i^eftiiiiintcô roar aw biefeu l'iuâinçu'ii
iűcl)t unb fo ipiirbeu biciclbca borthiii gcroicfoii,
roofjin fie gefiörten — in baê 3ícid) ber (Siiibilbuiuv
5lud) im '^oivirafev PSebin;ic foUte ber "iMrfiìal)!!
uorijefommeii fein, bod) fo uiel id) jene l;errlid)e
©ebirgèfette in iíjrer iiatiàcn i!ängeunbeöt)eburd)=
ftreifte, fo cjrünbdrf) id) bie S^ierfonna berfelbcn
ftnbirte, bas ÌMrtl)ul)n tonnte id) weber felbft fin
ben, nod) unnmftö^lid)e Seroeife für baê î^iorljaiv
benfein beôfelben mir i)erfd)affen inib fo bleibe \á)
benn in biefer eiiiíicí)t cin !i í)onin5, bis id) meinen
ginger nid)t in bas it>nnbmal geíegt, b. I), biò id)
entroeber felbft òiw ìiogel gefe^en, ober eiit frifd) cr=
legteè Êrempiar in .'pänben gefiabt.
©in ebenfold)er 3ii'*ìifli-'r ronr and) mein l)od):
nereiirter lieber {5^reiinb, ber um bie fiebenbiirgifdie
Drnitbologie [)od)oevbiente 3ieftor bcrfelben, ber
ìsicegefpan unb fgl. l'Itati) Sl''!)'!"'' i'- ISoató in
9ìagi)=(Sin)eb, biö er nid)t einen frifd)geíd)oífciu'u
Ieibí)aftigen 33irtbaí)n ano Siebenbürgen erí)ielt,
glaubte er übevbaupt nidit an baő inirbanbenfein
beêfelben in nnfeveni engeren Initerianbe.
^odierfreut roar id) baíier, als er im uorigen
3ai)rgang ber «Slquita» in einem fieinen Slnffa^
über «ïetrao tetrix L. uub Anser brachyrrynchus
in Siebenbürgen» "^a^ ì>orl)anbenfein beè Strf=
l)ndneê ale unnmftöf5li(^e S^ljatfad^e conftatirte.
•Diad) feiner Eingabe foli er 3lnfangâ Wm \^^^ uon
§errn ÎDr. mcb. l'l 1 e r a n b e r gite p ju CSôif^Sjt.:
35omofoê einen S8irfl)a()n erhalten ^aben, roeld)er
auf ber jn @ergi)o':33élbor gel)örigen 3llpe ÍJÍogpo^
rbö in òtn legten Ziagen beâ ÎJionateô l'lpríl erlegt
rourbe. S)er îioget rourbe burd) feine geübte uub
gefci)idte ^anb präparirt unb legt nun bemonftratin
bafür Bei'fltufe ab, bafi ber 33irfbaí)n and) in Sie=
benbürgen Ijeimifd) ift.
Soci) mufe er immerbin eine grofee Seltenbeit
fein, roeil roir fonft inei früber fid)ere "In'roeife non
feinem 3>orfommen erbalten hätten. Sind) id) t;abe
mid) mit ber gan,íen ,'i.'eibeníd)aft beè Sägers unb
bem gere(^tfertigten S'itêreffe beò Ornitbologen be=
mübt, «fid)ere') 'î'aten über biefen bei uno fagenbaf:
ten^etraonenju iammeln nuP nierfunirbig — gerabe
in jenem ^a^r, roo eê meinem l)od)oerel)rten greunbe
gelang ben apogei alo Corpus delicti ju erlangen,
erhielt aud) id) ben erften nnmnftbfìlid)en Ì3eroeie
für baê 3>orfommen beè 33irfl)abneê in Siebenbür=
gen, u. iva. ebenfallô ano bem (ìèifer (Somitat unb
auê bem 23élborer ©cbirge. iì^er iUigel rourbe non
bem tgl. ung. @eubarmerie:Dberlientenant ytrpáb
D. 33 tt 1 f a 1) atnfaugê Slpril »origen 3al)reê (1894)
1>U
iUliti'ilîig két kakiìst lőtt, luelyekuok egj'ike ki-
tömve a/, ő birtokában Kolozsvárott van és a
melvet a szenvedélyes vadász Keresztelj Lajos
tanár úr ugyanott látott. A főhadnagy úr azon-
ban — mint mondják — nemcsak nißrfajd-
hakntiolutl. hanem iiyirfajd-líjúkolMl is látott,
de a mely iit()bbiakra magától értetődőleg nem
lőtt.
így teliát végre kétfelől is meg volna a bizo-
nyítékunk, hogy nekünk Erdélyben az ú. n. nagy
fajdkakason kiviil még a kis fajdkakasunk is
megvan és hogy hegyeinkben Gyergyó az ő ki-
választott és talán egyetlen tartózkodáshelye.
Meg vagj^ok győződve, hogy fáradhatatlan
vizsgálódástmk révén nemsokára dűlőre kerül,
hogy vájjon a iiyirfajd egyesegyedül Gyerg3'óban
és pedig a bélbori hegységben, vagy Erdélynek
más részeiben is található.
Egj'előre azonban elégedjünk meg azzal, hogy
ez a még nem rég lebegő kérdés végleges és
kielégítő megoldást nyert.
Fogaras, JSli.').
iiu in'Hunor Weliirçie erlc(it. föciioiintcr .S>err foű
.Síuei .'öűhiic iU'id)oífcii haben, non uH'ld)cii einer fid)
aiiôç^eftopft in íeinem 33efit5 in Slolü,VJi'iír befiiiíiet
unb n)e(d)cn ,'Qerr 'livofeifor !l' u b io i g ^ c r e e 3 1 é 1 1)
(.•ilo(osoi)(ír>, ein IeiPeníd)aftlirf)er l^äi^er, í^efeben
í;at. T'er Cberlientenant foli inbefi'en nid)t nnv
iMrfljäbne, íoutievn nud) ÍMrfbennen gefeiten bobén,
l'diofi jebodi ielbftueri'tiinilidi auf biofe nid)t.
òo unire denn cnblid) non jiiiei 3eilen ber "^t-
uieiò erbvad)t, bafì niir in ©iebenbürgen neben beni
fogenanntcn grofìen, andi ben fleinen .s>abn i)nben
nnb bnci bie ©Dergnófeinanoerforencr - inelieidjt
oiii,^iger — ulnfentbaltsort in nnferen i^evgen ift.
:òid) bin überjeugt, bufi bei nnfeven vaftlofen %ox-
Idtnngen in SBälPe ficborgefteüt mivb, ob bnö %ìxh
l)uí)n mir in ber Öi)ergt)b, nnb ^luar iui ".yélborer
©ebirge, ober ond) nocb nnbenunrtci in Siebenbür«
gen norfonimt.
trinftmeiien begnügen luir nno baniit, bnf; and)
biefe, nocb i'or .Slnräeni fáioebenbe À'voge enbgiltig
unb änfriebcnftellenb gel oft ift.
Jvognvoô, ISri:").
További adatok a Nyírfájának — Tetrao tetrix
L. — Erdélyben való előjőve teléről.
Közli : CSATÓ J\NOS.
Az ((A(iuilái)nak 1894. évfolyamában* közöl-
tem volt, hogy a nyírfnjdnak Erdélyben való
előj ovetele csak szóbeli közlemények után volt
megállapítható s hogy az első példány, mely az
előfordulást csakugyan igazolja, az a gyűjtemé-
nyemben levő szép kakas, melyet dr. Filep
S.\NDOK azon évben a Gyergyó-Béll)or határán
emelkedő Mogyorós nevű havasból küldött ne-
kem.
Folyó év május hó ^1-ikén Imre Dénes m.
kir. erdőmester lir egy második szép kakassal,
örvendeztetett meg, mely Gyergyó-Ditró hatá-
rán, a Korhán nevű hegyen lövetett. Ez is az
én gyűjteményemben van.
Ezen kellemes meglepetésem következtében
felkértem az erdőmester urat, hogy engem érte-
síteni kegyeskedjék a nyírfajdnak azon vidéken
való elterjedéséről, számarányáról, dürgési mód-
járól és helyeiről, valamint arról is, hogy a nagy
kakassal — Tetrao iirogallnx L. — valahol ve-
gyesen nem fordul-e elő ?
Mtcitcrc J^nuabcít iibcv ima ITorhommcn öcs |3irlí-
Ijuljnts — Tetrao tetrix L. — in .^íEbcnbürjira.
5}iitgetl)ei(t uon ^o(). v. (5oató.
:;^sni i^'ittljrgange 1!S'-I4 ber «2(qntlo»* Ijatte id)
nutgetljeilt, baê taè a?orfoniinen bee 33irfí)ní)neo in
©iebenbürgen ínnge mir anf öörenfagen bernbte,
nnb bnf5 haí, erfte (Sreniplav, luelcbeô baö "llor-
foninieninirflicbbeftätigt, jener in meiner eaninünng
aufgcfteílte ^aím ift, u)e[d)en mir in jenem "^aine
üon bergli ©nergnb-ÍBélbor gebörigen íl Ipe'llJognovbo
S)r. 31 1 e j: n n b e r Jv i 1 e p fanbte.
3lm 21. 'üStai lanfenben 3ûi;i"t'ô evfrente mid) ber
^err fön. nng. 'Àorftmeifter 3^ i 0 n. :,\ m v e mit
einem smeiten íd)bnen .'òntjn, melcbev anf bem ^nr
©emeinbe ®t)evgi)ó:í^itró gel;örigen tkxQc .siorljan
erlegt lunrbe. ítnd) biefer befinbet fid) in meiner
Saminínng.
Tnrd) biefeangenebme Überraíd)nng angefpoint,
erind;tc id) ben .sterni Jorftmeiftev, mid; über
bic 'iserbreitimg beo ilMrfbnbneô in jener Wegenb,
über baö 3ut)lüeri)ältiufi, über ben Drt nnb bie 'Jlrt
bes aiaíjenő, foiuie and) barnber beimd)rid)tigen jn
luollen, ob eè mit bemi'inerbabn — Tetrao urogal-
lus L. — nid)t irgenbmo jnfammen norfonnnt.
* i'tis. .")0.
Kérésemnek kedvező sikere volt. A válasz,
melyet ezen Erdéh^hen ritka s úgy madártani,
mint vadászati szempontból érdekes madárra
vonatkozólag kaptam, általánosabb érdekkel
bír, mintsem el lehessen hallgatni. Épen azért,
úgy a mint részletezve tett kérdéseimre Imre I).
erdőmester úrtól vettem, szón'il-szóra közlöm :
«1. A nyírfajd előfordul Csik vármegyének
magán tulajdonát képező, úgynevezett revhi-
(likált havasi erdőségeilien, melyek a czikkében
érintett Bélbor községet körülfogják ; toválibá
Gyergyó-Szárhegy községnek Borszék és Bélbor
között (Borszéktől északra, Bélbortól nyugotra)
fekvő második határrészben levő erdőbirtokán;
és ismét Ditró község határában, hol az általam
küldíitt példány is lövetett.
Miután a csikvármegyei és a szárhegyi ll-ik
részi erdőségek a keleti Kárpátoknak a Maros-
Torda és Besztercze-Naszód vármegyék határán
fekvő Kelemen havas név alatt ismeretes hegj^-
esoportjával összefüggenek, ebből önként követ-
kezik, hogy Czojjelt azon állítása, hogy a Szász-
Eégentől keletre fekvő hegységekben előjön,
igen is megáll, mert onnan ezek feküsznek észak-
keletre.
Előjön a nyirfajd még Gyergyó-Alfalu község-
nek a görgényi irradalommal határos Tatárka
és Felleszilása nevű erdeiben is. Tehát a Har-
gita hegy ián ez ban.
A három előbl) említett Ijírtok, t. i. a csik-
megyei, szárhegyi és ditrói körülbelől 75,000
kat. holdat teszen, míg az utóbbinál, t. i. az al-
falusinál 6 — 8000 kat. holdat számíthatunk
olyan területnek, melyen a nyír fajd előfordul.
Természetesen a madár ezen területeknek
valószínűleg csak a magasabb fekvésű részeiben
tartózkodik.
Én, itt tartózkodásom ideje alatt (18S.5 — 1896)
hét elejtett példánj'ról tudok, mely számba a
dr. Filep által küldött is bele van foglalva.
A Hollósarka, Dealulat, Korhán nevű helye-
ken, honnan az általam küldött példány került,
egyik erdőőröm, ezelőtt három évvel, egy dürgé-
sen tíz darall kakast észlelt. Ez évben is egy-
szerre négj' darabot látott egy erdőőr. Kétség-
telen tehát, hogy nem élté vedtijókiányokról van
szó, hanem hogy e vidék ennek a madárnak
tényleg tartózkodási helye.
2. Az előbbiekből folyólag, számukat hozzá-
vetőleg 50 — ()0 ra lehet tenni. Ugya;nis a Mo-
íie SBitte unir uou i\iiuftii';em (ívfoíiie. 5Mi' IHiit;
u)Ovt,bie id) über biefeii iii Sicdoitbünioii felteiicii unb
für die Driiitt)olüi]ic luie für îiic„Vui|îi u)td)tii;(en "isooiel
erhielt, ift üoii uiel t)ot)ereiii ^ntereffc, nie ba^ iá)
fie uerfdjuieii^eii tbitiite. tìbeii beobalb tbeíle id) fie
mit, fo une fie mir auf meine fpccificirtcn ^niiieii
luim ÍQnxn íyorftmeiftev qeiiebeu iinivbe, mie foKu :
1. î)aô 33irfl;ui)ii f'ommt in bem ,ìum -^íriuat^
tSic\entf)um bes (îôifer (Somitnteo i]el)brio(eii, fii:
lìenaiinten «reuibiueirtea» i!i>albinui,en uor, u)eld)e
bie, in ^brem i'Irtifel eranibiite Wemeinbe "öelbor
iiiiu^,ebeit ; ferner in einem smifd)cn lìovfìóf uub
33élbin" lie^enben álnilbeonipler (nbrölid) non
SBorfeéf nnb bftlid) non SBélbor): enblid) in ber
llnuuHumb non oer Wenu-inbe Titrb, wo and) Oaö
non mir ii,efanDte tremplar cü'id)of;en umroe.
CDa bie bereite eriiuibnten Jl-MÜbniiijen non beni
Cìoifer Ciomitat unb non Der (^iemeinbe ©jdriiegi;,
mit jenem ^n òew 'ììlaxo'j--Xoxòaa nnb "lù'fìterc^e:
9ìa6óbev Gomitateli gebbviöem ©ebiröe ber Oft:
Sarpaten, tueldier unter bem Jîamen .Sleleinen^Ä^anae
befannt finb, im 3i'i'ii"iiH'id)ani3e fte()eii, fami bie
iöebonptniu] non G .io pe 1 1, baf; biefes önbn in
ben, noil Sàaè=')îéaeii bj'tlid) liee(eiiDeu ik'Viien i)ov=
fommt, befte[)en, ineK fid) bort ìiaè Äeiemeii=@cbiic\e
befinbet.
ilnfierbem fommt baô iMrfbubii nod) in Den
ÎBalbniujen Per (^Kniieinbe ®i)eri\i)b=:'[lfalii — Ta;
tárta nnb gelleßilafa eienannt — uor, lueldie an ben
í]evvfd)afttid)en Wninìibefilj non WöriU'iuj lU'^^''^*-'"-
Tie brei erften 'Jl>alOniujen, bie bem (ioifer Go;
mitat, ben ©emeiiibett ©äiirbegn nnb Titrb eieboieii,
mad)eii niujefabr 7."),000 fat. ,'isod) "»*' bacjeiien
fbiinen roir bei ber letzteren, nämlid) bei ber alfáin^
©emeinbe (i— SOOO fat. ^lOcl) auf ba^, non bem Siirf:
I}iií)ii beiooí)iiten Webiet recbnen.
5iatnrlid) böít fid) ber îîoç^el loafjvfdìeinlid) nur
ill Den bbí)eren ílíeidonen biefer Webiete auf.
3c^ ^abc, feit id) Ijier lebe (JsS.j— isuc), aud)
baê non .£>errn Tr. ?>■ i 1 e p (U'faiibte Stiicf mit:
gereá^uet, non 7 Gj-emplareu 3íad)rid}t.
i'hif ben 'Bergen ioolíbfarfa, Tealulat, S\orl)an,
iuot)er ber non mir gefanbtc S^aíjn Ijerftainmte, finite
einer meiner ^orftmarte, nor ".! ^^snlj^e"/ t'ci finiti'
iBnljnng jel^n sSüjne beobadjtet. 3lnd) Ijener finb
auf eimnat 4 Stiicf non einem anbereii j^orftu'nvt
gefeíien morben. ^voíglid) föniien mir iiid)t non
uerirrten Gremplaren rebeii, fonbern mir muffen
pofitiu anncbmen, ban biefe ©egeiib ein Sínfent;
finltáort biefeô aiogetè ift.
2. 3-(iiê bem bereite ©efngteii gebt Ijeruor,
bn^ mir bie ,^aí)í auf -jO— 60 fd)ätwn fbiiiien.
ì-M\
gyorós havas, a hoDuaii a dr. FilejJ-félf pckláiiy
került, légvonall)an ii3 legalább tíz kilométer-
nyire van a Hollósarkától s így nem valószinü,
hogy mindkét helyen ugyanazon íjéldányol^at
látták volna: az alfalusi határ pedig egészen
más hegyláncz.
;5. Tartózkodási helyük a fenyves erdő.
Nálunk a henyefenyö-régio nincs is meg s az
csakis a már érintett Kelemen havason kezdődik
s a magassági viszony lígy áll, hogy a Mogyorós
havas 1 3G0— 1 450 m., a Hollósarka 1 0.3O— 1 1 50
méter. Tatárka I'elleszilása 1600 — 1C>90 méter;
holott a Kelemen havasi henyefenyő-régio
2000 — 2050 m. magasságban van.
Hogy a nyírfajd még ezen magasságban is
előfordúl-e? arról ez ideig nincsen tudomásom.
4. A dürgést gyéren erdősült tisztásokon és
határozottan a földön végzik.
5. A nyirfajd előfordul a süketfajd lakta helyen
is, s én úgy a Mogyorós havas közelében levő
Stesiában, mint a Hollósarka szomszédságában
levő Közrek havason lőttem süketfajdot.
Hogy a tartózkodási hely tekintetében mégis
nem tartanak-e meg bizonyos hatást, nem va-
gyok bizonyos benne. Ugy látszik azonban, hogy
nem, mert a közép fajdnak — Tetrao hybridns
Lin — a süket- és nyirfajdtól való különbözése
az itteni székely vadászok előtt nem ismeretlen ;
azonban meglevő példánynyal, fájdalom, ezt
nem lehet demonstrálni«.
Miután ez az érdekes fajd Erdélyl)en állítólag
más vidéken is előfordul, kívánatos volna azon
vidékekről is hasonló részletes és biztos felvilá-
gosítást nyerni.
Nagy-Enyed, iMOü. augusztus 21.
" Cotumix dactylisonans M. x Perdix ciucerea
L.» Így determinál Dr. Madakász Gyula «^Li-
gyarázó stb. a magyarországi madarak kiállítá-
sához» czímü, Budapesten ISlJl-ben megjelent
munkájának íH. lapján egy Sarosme^iyéhol való
madáralakot, melyet tehát a fürj és fogoly ke-
reszteződéséből származtat. A kitömött madár
bőre erősen ki van nj'újtva s meglehetősen ron-
gálódott. ToUazatának sötétebb színe és külünö-
sen a rajta levő világosabb rajzolatok leginkább
a fogoly hátára emlékeztetnek, ellenben nagy-
sága és egész termete a fürjével egyező. Suchetet
Tiaci ÍDfoiiDiuoícv (•»n^biva, uhiI)i'i bao à i 1 0 p"fd)i'
(STeniptnr (jcrftanuiit, ift in iiciaíer ")íid)tuiui roe=
iii()ftiMiê lO.'íÍiloinetov iiuMt inni bem .CioUófavfa ent=
fcvnt, lm^ \o ift co nid)t lunlívjdicinlid), tia{3 man
nut bciboii SteHeii Pio iiäiii(id)iMi "lUigef gefefien
i)ätto; bac- íllfníu'ídiov (''iebict IiC(it in ciiun- (\an-,
anberen ©ebirgöfettc.
:!. 3í)i" Sliifentíjaltoort ift ocv JcabcínuUö.
Sei imo ift feine Segföhrenveiiioii ; biefe fängt
nur auf bem .slcíemen-Weinrgo an. Tie .'i>öl)eniierí
[jältniffe fiiib : baô llïi.iç]i)orofdjev Webivge fteigt
IHbO— 14.50 •JJfeter [}od), .èollofarfa 1050—11.50
^Dicter, batavia A-elIefîiiâfa KiOO— ir,'.»o îlîeter,
roogegen bie ,Vegföí)ren'3iegion auf beni íletemení
s;;>ame, fid) in einer syóíje uon 2000—2050 íJíeter
befinbet.
ííiafí baô Söirfmilb nudi iu biefer §ől)e luirfäme,
ift iniv bi5 jeljt nid)t befanut.
4. S)aê Saíjen gef)t auf fájütter beiualbetcn i'id)--
tintgen nnb enfdiieben anf ber ©rbe uor.
5. 3^a5 sBirftnibn lebt and) anf ben non bem
3luerliaí)n bemol)nten ©telten, nnb id) erlegte fc[)on
3(nei'f)äi)ne anf bem ©tefia, metdjer bem 'J3íogijoró'j=
Giebirge naí)eliegt, mie anf bem Slöjref^Sebtrge in
bev "Jíad)barídjaft non .'poUbfavfa.
Ob fie fid) aber, ben 3(nfentí;alt5orí betveffenb,
nid)t an gemiffe ©renden balten, barin bin id) nid)t
geioifj. ßö fd)eint aber fo, bafi fie in biefer .'oinfidjt
feine ©renjen fennen, meií bei ben tjiefigen Sägern
ber Unterfd)ieb jroifdien bem Tetrao hybridus L.
unb ben 3lrten Tetrao urogallus nnb tetrix roobí
betannt ift ; man fann eô aber, leiber, biô je^U mit
feinem ©elege betnonftriren.»
íía biefeS intereffantc SBaíbbnbn ii)a()rfd)einlid)
and) in anberen (Segenben non ©icbcnbnrgen iior=
fommt, fo märe es uninfd)enouu'vtí) and) luin bort
gíeicb aiiófübrlid)e 3ínfftarnngen jn befommen.
3iagij=(íni)eb, ben 21. 3lugnft IS'.Hl.
«Ooturnix dactylisonans M. x Perdix cinerea
L.ii Unter biofev ÍH'iieiinnng fnbvt 3/v. ;^siiliii<j
V. 'íJfabaráf; in feinen «(S'rlänternngen k. ^nr
31noftetInng ber iingarifcf)en íHogelfauna .'c. 'önba=
Veft(.1891)» pag. 91 eine Àorm an, loeldie ale
^nbribe non 'ii>ad)tel nub ilìebbnljn beäeid)iu't ift
unb nnc bem (ìomitate ©ároö ftommt. ®er S3aig
ift febr ftarf gebebnt, iiemlid) befect, bie 'Jarbc beò
©efiebero non bnnfleni brannen ìon nnb erinnern
befonbere bie lid)teren ,3eid)nnngen an jene beo
9iü(fene nom íHebbnbne, mo hingegen ®rbJ3e unb
i ^abituò iter '-ilHidìtel entfpredjen. Xnxd) i>nTn
237
A., kit a madárra Tschusi v. Schmtdhoffen tett
figyelmessé, azzal a kéréssel fordult intézetünk-
höz, bogy neki a bőr kiadása, vizsgálat czéljából
kieszközöltessék. Ennek a kívánságnak azonban
nem felelhettünk meg, minthogy a pneparatum
már rossz.
A madár azonban újablj vizsgálat alá ke-
rült, mely alkalommal kitűnt, hogy nem ke-
reszteződés esete forog fenn, hanem a fürjnek
egy sötétbarna példányáról van szó, melyet
Verbaux és Dks-Muks «Sí/íw/Víí.s lodoií^iae» né-
ven említenek, ellenben a British Mnseumkatalo-
gusa XXII. kötetében a Coturni.r és csillag alatt
így jellemez : «Is unquestionably merely a d(trk
form of the common (Jiiail«. Ezt közöltük
Stjchetet úrral, ki köszönő levelében egyúttal azt
is megemlíti, hogy a dr. Madarász úr által vele
közölt Alias boschas L. X Spatula chipeata L.
állítólagos kereszteződése sem vált be. Ezred-
éves kiállításunk számos más érdekes dolgain
kivül, Torontálmegj'e csarnokában tekintélyes
ornithologiai anyag is gyűlt össze, közötte a
fürjnek egy halvány chlorochroismusa és egy
fiatal, igen szép «Synoicus« példánya. Mindkét
madár a kiállító dr. Mihálovits Ödön uagy-becs-
kereki árvaszéki elnök úr szívességéből a Köz-
pont tulajdonába ment át, a «SynoicusD alakra
pedig a következő tudósítást vettük tőle : «E für-
jet 18Í)."). szei)t. 11-én, vonulás idejében lőttem.
Egy azon helyről egymásután 5 — 6 db. röppent
fel, közülök két lövésre kettő esett. Az egyik
egészen rendes színű, a másik azonban szokat-
lanul sötét volt. Minthogy a madarak fiatalok és
egyazon helyről keltek, azt hiszem, hogy egy
költésből is valók».
Ennek az állításnak mindenesetre megvan az
alapja, s igazolhatja azt a véleményt, hogy a
kérdéses sötét madár, a közönséges fürjnek
csak színbeli eltérése.
Hirundo rustica L. novemberben. Tisztelt
munkatársunk, Gyulai Gaál Gaszïon úr, 1896
november hó 5-ikén arról értesít, hogy novemb.
4. és.5-ikén Kővágó-Örsnél, P.-Császtán, délután
2 és '?> óra között a szőlők fölött egy füsti fecs-
két látott elsuhogni. Ez a késői előjövetel a
rendkívül tartós és szép őszi időjárásnak tulaj-
donítandó és újabb bizonyítéka a madárvonulás
Aijuila. III.
ìfiufi non £d)mibí) offen (Uifinerffain i^e=
mad)t, luanDte fid) .sierr 31. ©udjetct an uiifer
Snftitut, mit ber SBitte, t()m ben^Bntç^ be[)iifê Unter-
íiid)uiig IV. nerinitteln, meldjeni Snnfdie nid)t ent=
íprodien loerben tonnte, moil ber 'iSaUy, íd)led)t prnpa;
riert ift; berfelbe unirbe jcbod) einer nencren'~^<rüfunti
unteräogen,toobei eê fid) Î)erauêftellte, ba§ eè fid^ Î)ier
nitf)t iim eine .'ônbribe, fonbern nni eine bunfle,
bnuineÀorni berSadjtet tjnnbelt, meldje'iîerreaur
unb 3)eê;3JinrQ als «Synoicus lodoisiae» aw-
f übren , ber Catalog beê 33ritiff) = Sliiifenniö,
Vol. XXII, bngegen sub Coturnix et stella roie
folgt íennjeidjnet : n Is unquestionably merely a
dark form of the common Quail». SiefeS Siefut:
tat uuirbe .s>errn Snd}etet niitgetbeiit, lucíc^ev
fobann in feinem S^anffdireiben beifügt, bafi fid)
and) bie, uon S)r. ;"s. u. ÍDÍabaráf; alò Anas
boschas X Spatula clypieata i[)m mitgetbeilte an;
geblid)e .^ijbribe, nid)t beRiaí)rt. 3lnf3er anberen
iiitereffanteren ©ad)en, bradjte nnn nnferc ÍJÍilíen;
mnmê:9iuèftelinng im "-^HiDÍlíon beò (ìomitateé
2'orontal ein anfebnlidieê ornitbologifdie'j ÍJÍateriaíe,
bavnnter einen blaffen Clorocbroísmus nnö eine
fefir fd^öne « Synoicus »^gonti ber 2ßad)te[, n. sm.
ein jnngeô ©jentplar. -Der 3lusfte(Ier mar .s?err
S)r. ßbmnnb oon í)iibáloüítő, ÎÎBaifenftnliI:
^îrafibent ju ®ro^:33ecâferef, ber fo gütig roar,
beibe iíÖod)te[n ber (Sentraíe i\\ überíaffen, n. jro.
f)infid)tlid) ber « Synoicus »^^orin mit folgenber
33cmevfnng: «^d) fd)of5 bíefe 35ad)tel ain ll.Sep=
tember 189-5, bie 3Bad)te[n befauben fic^ fd)on auf
bem3iige.Ííon ein nnb bemfelben 'iínnfte flogen nac^:
einanber 5 — G Sßadjteln anf, luouon id) mit einem
®oppelfd)uB ätuei ©tiidf erlegte. ®aô eiiu' ßremplar
loar gang normal, baê anbere tnar abnorm bunfet.
Tia bie 2Bad)teln ;,'\nnge roaren unb non bemfeíben
■-^lunEte aufflogen, glaube id), baf; bief et ben ein
nnb bemfelben 'iiefte entflammten.» îîiefe
isermutbinig bat j ébenfa llö niel für fid) nnb ift ge=
eignet bie 9}teinnng, eâ fei bicfe buntle Aorm biof?
eine ^arbennarietät ber 9eroöf)níiá)en aBaá)teí, ju
befraftigen. U. O. G.
Himndo rustica ím iìobembcr. Unfer üerel)rter
•iJütarbeiter, .s>err @ a ft on ©aril be ©pnla tljeilt
uns nnterm 5. 3ïov)ember 1896 mit, baf; er am
4. unb 5. 9Î 0 0 em ber auf ip. = 6ôafîta, bei
)^öt)ágo' = Dre, 3{ad)nűttagc) 5unfd)en 2 — 3 Uí)r,
über bie 3Beingärten eine 9ìand)fd)u)albe baí)in=
ftreifen faf). 3iefeê fpdte isorfonunen ift anf 3íed)=
nung beê auBergeroöl)nUd) anfialtenben íd)önen
31
'i;î8
és időjárás közti szerves összefüggésnek. A í'öld-
irati pozicziii : é. sz. 4(1^ 50' 30" a Balaton nyu-
goti partján, a mi körülbelül a keleti hosszúsági
(Ferro) 35" IC' 10" alá esik.
A délamerikai Myopsittacus monachus Bodd.
Magyarországon.
Ertl Gusztáv m. kir. erdömester iir folyó év
márcziusában az emiitett nevű papagályt a követ-
kező levél kíséretében küldte be meghatározás
végett a M. 0. K. főnökének: «A mellékelt ma-
darat Csanádmegyében Apátfalva és Nagylak
közt, a Töviskési kincstári pnsztán 1885. évi
augusztus végével lőttem ki egy három tagból
álló csoportból, mely épen a Maroson akart át-
repülni. A papagályt megmutattam az ott fogla-
latoskodó gulyásnak, a ki azután elmondta, hogy
ilyen madarak már néhány hete tartózkodnak
azon a tájon s a liogáncs magjával élnek, a mi
tényleg be is bizonyult a prieparálás alkalmával,
mert a madár gyomrában lehámozott bogáncs-
magon kívül más tápanyagot nem találtam » .
Arra a kérdésre, hogy a madár mikép kerül-
hetett hozzánk, a főnök felelete az, hogy a papa-
gály alkalmasint valamelyik madárkereskedés
küldeményéliől szabadult el, mint pl. az austrá-
liai fekete hattyú egy példánya, mely Bars-
megyében tartózkodott, vagy mint az a kakadu,
a mely Fertő nádasaiból került meg.
M. 0. K.
.s>cvbítnH'tteví> ,íii iebcíi uiib ift ein neuer Ìhmucìci für
peu oraanijd;en ;iuíi^ii""fiií)"ii9 5iüiíd)en Í'otiieíjUii,
uni ÍBitternng. Tie c]eo9rQpl)iíd)e '■^^ofition ift
4(1° 50' 30" n. Í3. nni aiîeftufer bee 33aIaton,
b.i. licilniifi(i'.í.')° H;' 10" öftiicfier Saliche non 9^nxo.
tier aüíiiuncrtlianisdjr Myopsittacus monachus
Bodd. íii Òlnnani erUgt.
^err © n ft a u (Ì' v 1 1, fön. AHn-ftnieifter, fnnbte ben
genannten '^iapagei im 4)îar,^ b. 3. mit iVufügung
foígeiiben "Briefes ^uv Tieterminirung bem líl)ef ber
II. 0. Üentrale ein : «Ten "iíogel erlegte ict) auâ
einer bvei .topfe ;;äl)lenbeu 3d)aar ^Snòc 3(uguft
1885 in ber îouiôféfer äravifd^en "^iufUa, juiifdjen
3l).iátfalt)a unb ííagíjlaf im (Saanáber (Comitate.
Tie ìUigel luaveu eben im 33egriffe ben ÎJÎnroêflufî
jn überfliegen. 9t[Q idj ben "fapagei bem bnfelbft
angeftellten .v^irten uonuieâ, erjiiöltc biefer, bafj
foid)e íi>őgel fd^on feit 3i>od)en in ber ©egenb uor:
fommen niib fid) nut "ÍMfteífnmen ernüliren. í'eliteres
enuieö fid) beim "|>räparieren alo mabr, ba id) im
9Jiagen beò iîogelô anfîer gefd)äiten íSiftelfamen
nid)tê 3lnbereê fanb.»
3lnf bie A-rnge, mie ber ^inigel in nnfere ©cgenb
geUingte, antmortete ber (ît)ef, baf; ber ^^iapagei
iöafirfc^einlt(^ am ber Senbung irgenb eineâ î>ogei=
bänbierS entflol), mie and) òai eine (Sj.-empav beè
anftralifdjen fdjmarjen 'Sd)maneC', ber )u1) im iiarfer
(Somitate aufi)ielt, ober jener Sîafabn, ber im
3íő()rid)te beë 9Jenfiebler:©eeê erlegt lunrbe.
U. D. e.
INTÉZETI ÜGYEK. - INSTITUTSANGEEEGENHEITEN.
A hasznos és káros madarakról szóló munka,
mint ahogy azt már az «Aquila» 18í)G-iki kiadá-
sának I.ésII. füzetében említettük volt,csakugyan
meglesz s a kir. Fölmivelésügyi Minisztérium e
czélra ;51,()00 forintot irányoz elő. A magas
Minisztérium a megbízást illetőleg a kir. m.
Természettudományi Társulat eljárását tette
magáévá. A körülbelül 40 nyomtatott ivre ter-
jedő szöveg megírását ehernelházi Chernél
IsTv.vN úrra bízzák, ki ennek fejében 2000 frt
megbízatási díjat nyer, azonfelül, ha a szöveg
beválik, minden nyomtatott ív után 40 fo-
rint tiszteletdíjat s a munkából 30 példányt.
A mű illusztrálását Nécset István festőművész
J^as liÖÍcrlí über nütjlirljE unö arbäulidjc Uögcl
fonnnt, mie fcbon ím .sjcft I, II 189(i bee «Aquila«
angebentet mnrbe, ju 3tanbe unb merben für baê^
fetbe fettenö beò fgl. ÍJiinifteruuno füv 3láerbau
3],(')00fl. prnliminirt. T'as bobe luinifterium íjat
biufidjtlid) ber "iìetrauuug ben ^Inn-gang ber fonigl.
ung. ììatimmffenfd^aftitdien @efellfd)aft aboptirt.
©onad) uiirb .'òerr © t e f a n (S l) e r n ein. Ci l) e r nel:
bàia mit bem î'erte, lueldjev circa 40 JirucEbogen
ftarf fein foli, betraut unb erbalt ein 23etrannngè--
l)onovart)on 20(iO ft.; falle ber Xert entfpricbt, per
Trucfbogen 10 fl. ertra unì) :iO (îremplare beò
3ßerfeo.''l};it ben :^^^llnftrationenmirb Dialer. s>err Ste-
fan V. Oiécôeu betraut, li's finb ;'.(') — 40 yiquaveU^
339
i'ogjii végezni. Körülbelül 36 — 40 akvarelltábla,
azonkívül megfelelő számú szövegrajz van
tervbe véve. A művész évi tiszteletdíja 1600 frt,
400 frt lakáspénzzel és együttvéve 400 frt
műterem-járulékkal: ha a színes táblák s
a rajzok beválnak, ez esetben a művésznek
minden tábláért 40 frt külön-bimorárium jár,
szövegrajzait j)edig a kir. m. Természettudo-
mányi Társulatnál szokásos módon díjazzák.
A megbízás 1897 januáriusának elsején történik
s a kész müvet 1898 decz. 31-én kell a Minisz-
tériumba benyiijtani. A kiadásnak 10,000 darab-
ból kell állnia. A főösszeg keretébe a nagy mun-
kának egy legfeljebb 5 nyomtatott ívre terjedő
illusztrált kivonata is bele van értve, mely mű
a közgazdák, erdőőrök, mezőcsöszök stb. szá-
mára készül. Ennek elkészítése a Magy. Or-
nithologiai Központ dolga lesz. A Központtól
fölülvizsgált tervezet a következő :
I. Általános rész.
1 . A madarak hasznos és káros voltának fo-
galma.
2. A madárszervezet mint eszköz.
3. A madarak munkálkodásának jelentősége
a természet háztartásában.
4. A madarak munkájának értéke az ember
gazdaságában.
5. A hasznos és káros madarak csoportosí-
tása ;
6. A madarak védelme.
II. Tüzetes rész.
Magyarország madarainak leírása és életrajza
rendszeres sorban.
Literatura.
Index.
E munkát az újabb törvényhozási s egyéb
nemzetközi alkotások tették szükségessé ; ezek
a következők.
1. Vadászati törvény.
3. Mezőrendőri törvény.
3. Egyezség egyrészt Ausztria- és Magyar-
ország, másrészt Olaszország között.
4. A párisi nemzetközi egyezség.
A munkának olyannak kell lennie, hogy egy-
részt a tudomány mai álláspontjának megfelel-
jen, a művelt osztályt is kielégítse, másrészt
Aafeín uub aulV'vbeiii t'iiu' cntjprccfKubc Sluìiihl imu
Jîej:t3eid)iunuion uiib Àigun'u iuaiiiond)t t^'iioiuiiu-ii.
®er Sîuiiftler evíjőít jät^rlid) ein .'òonovar non
1600 fT., 400 ft. Duartieriielb unb ini (^jaiisen
400 fi. Ìltclierpaiifdiale ; iihmui bic Xafeiii iinb
3eid)ninuìcii eiitfprcdH'ii, orliritt ber Äiinftler per
SCafet 40 fi. lìrtmhoiiovav, für bie p,eid)miiu\cii
eine ìiertitìtuiicv mie biefelbe bei ber fonigL nuiv
jìatnniiifienfdjaftlidieu ©efeUfdjaft üblid) ift. tDie
^Betrauung erfolgt nut 1. Jänner 1897 unb muf?
bas SBerf am 31. ®eeetiiber 1898 bem ^üiinifterinm
eingeretdit loerben. liic 9lnftage l)at l(t,000 (Sreni;
piare ju betragen. 3'" 3ial)uien ber .s^nnptiunuiie
ift aud} ein Siitejug beâ .s>anptuierfeê, l)öd)ftenö
5 5Dntd'6ogen ftarfeè ÎBerfdien, ilinftrirt, mitinbe:
griffen, roeld)eê für fleiiie .íanbmirttje, 'À"orftanf=
fiá^tsperfonate, ?fetbf)üter .'e. beftimmt ift. Wut ber
Êjecutipe ipurbe bie Ungarifdje Dniithologifdie
Eentrale betraut- ®ie non ber Gentrale überprüfte
^^Uanffi^se bes Jiíerfeé ent[)ält folgenbe Ííieile :
I. 31 II geme in er îheil.
1. ^Ter ^Begriff ber 9iüt?Iid)feit unb ©djäblidjteit
ber 9>öget.
2. 2)aö SBerfäengmäfeige in ber Drganifation.
3. iSie 33ebeutuug berSírbeit berSBögel im wauê=
^alte ber 9îatur.
4. iîier SBertl) ber 3?ogelavbeit in ber ÍBirtljfdiaft
beâ 9Jîenfd)en.
5. ©ruppiening ber nül^lidjen unb fd)äblid)en
aSögeí.
6. <Bá)u^ ber 5ßöget.
IL Speeiel 1er i beil.
T>eicriptiüe unb biologifdje Sarftetluiig berSSögel
in Ungarn, in fnftematifiier Sîeiftenfolge.
Literatur.
Suber.
Sie Sîottjipenbigïeit für biefeô äinn-f ergab fid)
auê ben legiêiatorifdien unb fonftigen internat.
Sßerfügungeu, tpeldie in neuerer ^dt entftaiiben
finb, u. 31P.
1. Sagbgefelj:
2. ©efeft über gelbpoliäei ;
3. ßonpentiou jroifdien Dfterreid) unb Ungarn
einevfeitê, unb :;5talien anbererfeitô ;
4. Goupeution pou ^Çariô.
®aê ÍSitű foli fo geíd)rieben fein, ìia^ eê bem
gegeniPärtigen Stanbpunfte ber 'JiUffenfdiaft eut--
fprei^enb, ben 3lnforberungen beo gebilbetenStau:
beê gereift roirb, babéi geeignet ift, für tüdjtige
uo
meg az elemi iskolák szorgcalmas tanulói, a gaz- Scí)ü(ev ^er (S'leiiieiitarfitulcii, beò (aiibunrtf)id)aft:
(laságiés erdészeti alkalmazottak számára is ju- i liciten imí Ai-ivft|d)nlí:''Í.H'ríomiícá nle'VnifiiiUioprciö
talmiil szolgálhasson. , jii iiieiieii.
A legszerényebb «kongresszus». Az 1896-ik
évet iiuneplő Magyarország egyebek között a
nemzeti és nemzetközi kongresszusok és kon-
ferencziák egész hosszú sorát üdvözölte és érte
meg, melyeknek alfájául az interparlamentá-
ris béke-konferencziát, ómegájául pedig a ma-
gyar községi jegyzők kongresszusát vehetjük.
A két végpont közé sorakoznak a művészet, a
tudomány és minden képzelhető rétegeknek s
foglalkozási köröknek kongresszusai és értekez-
letei. A magyar ornithologusok szerény cohorsa
elvonta magát ezen fényes sorozattól és a
millenniumot barátságos összejövetel alakjában
ünnepelte közjjonti intézetében, még pedig f. é.
szeptember lő-ikén. Hogy azonban az össze-
jövetel maradandó nyomot is hagyjon, tartottak
egyetlen egy gyűlést, melyen az M. 0. K. főnöke
elnökölt, PuNGUK Gyula pedig a jegyzőkönyvet
vezette és a melyen a következők voltak jelen •
dr. Almást Gtökgy, Chernél István, Ertl Gusz-
táv erdőmester, Kunszt Károly tanító, dr. Lo-
VASSY Sándor tanár, dr. Madarász Gy., Szikla Gáb.
tanár, főtiszt. Hehyfoky Kabos, Hauer B., Cerva
Frigy., Nécsey Ihtv., Csöroei-Uhlig Titusz,
SzALAY L. E. ; az intézet töljbi tagjai és meg-
figyelői kimentő és üdvözlő iratokat küldtek.
Ezen egyetlen gyűlésnek határozata a következő :
Magyarország ornitologusai egyesülnek egy
ornitologai szótárnak kiadására, mely a nép-
etimologiával együtt az összes népies elnevezé-
seket és a teljes terminológiát fogja egybefog- |
lalni.
Elnök az ülés asztalára leteszi és felajánlja !
a magyar népies madárneveknek, népetimolo-
giákuak, magyarázatoknak és alkalmazásoknak
teljesen rendezett gyűjteményét, mint élete ed-
digi fáradozásainak egyik gyümölcsét, a jelen-
levők kinyilvánítják, hogy az ügyet teljes ere-
jükből támogatni fogják. További megbeszélés
során megállapították azon módozatokat, me-
lyek egy megfelelő mozgalom megindítására s
különösen az erdészek és nyelvészek érdeklődé-
sének felköltésére alkalmas. Chernél István
magára vállalta, hogy Magyarország madarai-
nak nomenclator-át a «Lex prioritatis» elvének
legszigorúbb alkalmazásával összeállítja, s azt
népies, vagy más, nyelvi tekintetben kifogásta-
lan jó magyar elnevezésekkel ellátja; teljesen
íDer lieschtibcnstc «Ötoninrss». Tao im '^\ahx(
18!)(') ti'iin-nPi- lliiiiani erlebte uiib becU'üfUo unter
aubereiii eine lau^e ^Keilie von uatioiialeii uiií
iiiteniatioiuileu (ioiu^veííeii imii (ionferenjeii als
bereu l'Upbci etiua bie iiiter).HirIameiitariící)e 5vvie:
benôconfcreuj, uiib bas Dinega ber (ìoiu^reB ber
imgarifdieii Torfiiotiire genommen loerben fönnen ;
ämifdien beibe (ì'nbpunfte reiben fid) Sìun^t, Siíi'eiu
I'dioft nnb eine lauge :)íeibe non (iongrejîen aller
nur benfbaren ©djid)teu unb 23ernfêc(aiien. Tie
beíd)eibene (ioborte ber uugariídien Ornitbologen
entjog fid) biefer glaujenben 9ìeibe unb feierte boa
îlïilleiuiiuin in ©eftalt einer freunbfd)oftlid)en
Sufaminenfuìift in iíjrem SentraU'Csuftitute, u. jai.
am l.">. Septeniber (. '^s- — Tamit aber biefe 3»=
fannueufnuft bod) and) eine bleibenbe 3pur Ijintcr--
laffe, )ourbe eine einjige Situing neranftaitet,
uield)er ber til)ef beriieutrale präfibierte, bereu ^^sro=
tofoll 'l^rof. :3ul. ^^iungur führte, unb u)e(d)er
folgenbe lUitglieber aninoljnten : Tr. ©eorg dou
91 1 m á í 1) , ©tef an v. (Í l) e r n e Í , j^-orftmeifter
Ü). l£-rtl, ,^>iel)rer iiarl .sinufst, 'Çrofeffor Tr. 91.
Sou affi), Tr. ^ul. v. ÍJÍ aba ráf3, ^^rof. ©abriet
© 5 i Í [ a , Saf. i^ e g r; f 0 f i) .s^od)lü., 33. u. ÍQ a n e v,
?5^riebr. ß c ro a , ©tef. v. 9Ì é c ê e i} , Tit. (i è ö r g e i) =
U 1)1 ig, V. Ê. n. ©ja lai): bie übrigen llcitglieber
unb Dbieruatoren ber 9lnfta[t faubten (5'ntid)uU
bignngê: unb 33egrüfniugöid)reiben. Ter ik'íd)íujj
biefer einzigen ©ilMing ift ber folgenbe : Tie Crnitho^
logen Ungaruo oereinigeu fid) jur.'ôeranôgabe eines
ornit£)ologifd)eu 31Uirterbud)eô, rocld)es alle
oolfött)nmlid)eu 'i^eiuMinnugen uebft 'liolfôetiimo
logieu .H'. uni:^ bie noUftänbige Terminologie ,in ent^
l)alten l)at. 2?orfi^enber legt auf ben Tifd) ber
©il5ung feine oollfomnu'u georbuete ©ammluug uon
Sliogeluamen, 'üolfsetijiiiologieu, (Srtläruugen unb
9luuieiibuugeu, ala eine ber grüd)te feines Xiebenô
nieber ; bie älnmefenben erflären, òaf^ fie bie ©ai^e
uad) beftenSTräften nnterftülien loerben. (£ö imirben
nod) jene "^Viobalitäteu befprodjen uub befdjloffeu,
iüetd)e geeignet finb eiueSeioegung l^erüovjurufen,
immcntlid) bas Aorftioefen inib bie'libilologen für bie
©ad)e JU iuterefi'ieren. .s>err v. Über nel iiberualjm
eô ben Ììomenelator berîîogel Uugarnô auf ©rnnö
ber ftrengfteu 31nioenbung beò « Lex prioritatis »
jufammenjuftelleu unb mit jenen nngarifd)en 33e:
nenunngeu ju uerfeljen, lueld^e oolfötbnmlidj finb
ober fid; ale fprad;Ud; richtig erroeifen; auëgefd^toffen
241
ki lesz zárva, a mennyiben a raaoyav nyelv
szervezetével ellenkezik, u neologismus, mint
Tp\.üliiüded-!iólyoin= Falco íiiibhiileo, kis-fiilöncz
= Scops (jDi stb. A uomenclator már készen is
van. Ez az egyedüli mód, a melylyel el lehet
érni, bogy azok a magyar nyelvi képtelensé-
gek, melyek többek között a Homeyer-Tschusi-
féle jegyzékbe is belékerültek, végre kiküszö-
böltessenek. Chernél és Punour is rendel-
kezésre bocsátották tekintélyes adatgyűjtemé-
nyeiket.
Bőrgyűjtemény. Kosztka Lászl(') gyógysze-
rész úr f. évi junins elején a M. 0. Központnak
31 darab kikészített madárbőrt ajándékozott.
S minthogy ezzel az intézet e nemű gyűjtemé-
nyének alapja lőn megvetve, kedves kötelessé-
günknek tartjuk érette Kosztka L. úrnak itt is
kifejezni köszönetünket. A példát mások is követ-
ték, amennyiben bőröket avagy frissen lőtt mada-
rakat küldtek be, mely utóbbiak kikészítéséből az
intézet gondoskodott. így e gyűjtemény darab-
számja százra szaporodott. A beküldött darabo-
kat a szíves ajándékozók neve alatt a következő
jegyzékbe foglalva tüntetjük fel.
finb atte 3îeo(oçuoiiuMi, mclcfic iiciie" ben synii
ber ungariídjen oprad)e üerftofíeii, mie 3. :ö. für
Palco subbuteo : ['lyüded-sólyom, für Scops gin :
Kis-fülöncz K. ^cr ííomenclatnr ift bereite fertig,
4^ieő ift xsaë, oinjige -i!orçU'i)eii, mcidicè íníiiii füiu't,
bajj jene uniiariiiteii f^n-ad)lid)en Umiioglidjfeitcu,
loeldic u. :'l. and) in Può 'iierjeid)inè.<êomi-'iier=î;fd)ufi
Êiiigaïuii fanbeii, enbíid) auígemarít luerbeii iiiügen.
.s?err u. (Ì £) e r n e l unb '^^rof. '^i 11 11 ij u r liabeii
i[;re feí^r bebelltell^ell Sammliiufleii fd)on jur i^er;
fűguiig geftoílt.
.'^' a b i c. 1. i). Sí 0 B t f a
1 pväparivte "yogelbälge.
^algsammlunçi. .s>crr
fc^enfte bem U. D. 6.
Unb ba baniit-ber Wrunb ,yi einer i^algfamuiíung
gelegt lourbe, Ijüíten luir eo für eine (ingenet)nie
^fli(í)t .öerrn i). Eofitfa nnfern Tant and) í^kx
anê3nfpred)en. ^Tiefem ^V'ifpiele folgten and) Stnoere,
infofevn fie 33älge ober frifd) erlegte 'inigel ein^
fanMen, loeld)' Í'e6.tere bann Ijier im ^nftitnte
präparirt unirben. So ift bie 3"''' ber 6j;etnpíare
íer ©ammlnng fdion anf linnbert geftiegen. 3ïir
füí)ren bie eingefenDeten Stnrfe nnter ben 3îameii
ber Ferren Êinfenbev im folgenben "i^erjeid):
iiiffe aw :
Madárbörök jegyzéke. Verzeichniss der Bälge.
KoszTivA László urtnl, (Gács).
Alauda arborea L.
(I eristata, L. (2 drb)
Ampelis garrula, L.
Archibuteo lagopus. Gm.
Astur palumbarius, L.
Buteo vulgaris, Becbst.
Certbia familiáris, L.
Chrysomitris spinus L. (2 drb)
Coccothraustes vulgaris. Pall.
Corvus frugilegus, L.
Dryocopus martius, L.
Emberiza citrinella, L. (2 drb)
« miliaria, L. (2 drb)
Gecinus canus, Gm. (2 drb)
(I viridis, L.
Hydrochelidon fissipes, L.
Lanitis senator, L.
Limosa íBgocephala, L.
Muscicapa atricapilla, L. (2 drb)
" collaris, Bechst.
Passer montanus, L. (2 drb)
Picus leuconotus, Bechst.
Picas major, L.
« médius, L. (2 drli)
« minor, L.
Ruticilla phœnicnra, L.
Sitta caesia, W. et M.
Turdus merula, L. (2 drb)
(I viscivorus, L.
UpuiDa epops, L.
•Tunx tor(iuilla, L.
Hauer BéTjA úrtól, (Kis-Harta).
Ciconia nigra, L.
Gyulai Gaál Gasston úrtól, (Lelle).
Aegialites hiaticula, L.
Acrocephalus sp ? (chlorochroismus).
Calidris arenaria, L. (2 drb)
Sterna íluviatilis, Naum. (2 drb)
Tringa alpina, L.
Tringa minuta, Leisl.
242
Ghernelházi Chernél István úrtól.
Corvus corone, L.
KoRBER Imkk úrtól, (Csik-Somlyó).
Circus uiacrourus. Gm. {'■> (lrl>).
SzÜTS Béla úrti')l. (Tavaruíi).
Muscicajía coliaris, Bechst.
Nucifraga caryocatactes, L. (2 drb).
Uhlki K.íiiüLY úrtól, (Sopron).
Emberiza Hcli<fuiclus, L.
Laiiius senator, L.
Motacilla alba, L.
Parus ater. L.
<i coervileus, L.
Passer domesticus, L.
Serinus hortulanus, Koch.
Sitta ciPsia, W. et M.
Sylvia curruca, L.
Csöegey-Uhlig Titusz úrtól.
Acrocephalus phragmitis, Bechst.
Alauda arvensis, L.
Midőn az összes ajándékozóknak ez alkalom-
mal is hálás köszönetet mondunk, nem mulaszt-
hatjuk el felemlíteni, hogj^ különös elismerést
érdemelnek Csörííei-Uhlk: Trrusz-nak a Fertő és
Balaton környékén beszerzett és szépen prepa-
rált bőrkészítményei. Nagyon szívesen veszszük,
ha tisztelt megfigyelőink és más érdeklődők ha-
sonló küldeményekkel gazdagítják e gyűjteményt.
A nyers madarak küldésénél azonban, a minél
gyorsabb expediálást kérjük. A küldemény min-
dig Herman Ottó intézeti főnök nevére a Ma-
gyar Nemzeti Múzeumba intézendő.
Dr. Madarász Gyula, mint azt már az A(]uila
II. évf. 3 — 4. füzetében jeleztük, 1895 decz.
31-én Ceylonba utazott s kutatásait 18í)6 aprii
17-én fejezte be. A gyűjtés madártani része 118
fajból — 298 példányban, egy csontváz — és
mellcsont-sorozatból áll, ehhez 7 fészek és to-
jások sorozata járul. Az anyag feldolgozása már
megindult.
Alauda eristata, I.
Antbus triviális, Tj.
Chelidon urbica, L.
Columba palumbus, L.
Emberiza citrinella, L.
Emberiza scho'niclus, L.
Erithacus luscinia, L.
Fringilla coelebs, L.
Gallinago scolopacina, Bp.
Gallinula chloropus, L.
Himantopus autumnalís, Haas. (3 drb).
Ibis falcinellus, L.
Lan'nis senator. L.
Ligurinus chloris, L.
Lophophanes eristatus, L.
Motacilla flava, L.
Muscicapa atricapilla, L.
Numenius arquatus, L.
Nyctiardea nycticorax, L.
Nyroca leucophthalmos, Bechst.
Philomachus pugnax, L.
Pœcile fruticeti, Wall.
Pratincola rul)icola, L.
Querquedula eircia, L.
Tetanus calidris, L. (2 drb).
« fuscus, L. (2 drb).
(I glottis, L.
Tringa alpina, L.
:^subein luir öic ©clcgculjcit cvçu'eifci' î''-'» •VM'vveii
Êinicnboru uníeren íieftcn 3)ant jii äußern, müfíeu
TOÍr befonbers f)erDor{)ebeii, bafebte uon .'òerritSCit.
6oörtici)4n)[i(^ nm ^ertö; unb '"^Mattcnicc ge=
iammeftcii iinb íd)öii prapavivtcii SBähjie uoitfte
Slnerfcniniiu^ ditMcucm. tïê roirb unó feljr an-
geiicfiin fein, nicnii unfere ücrcbrteii '•iV'obad)tcr
bicff ònmmluiig mit glcid}en ©cnbiingcn be=
reicf)evii locrben. Í^ci bor ©enbuug frifd) erlegter
Ííögeí bitten tűir aber um rafdiefte (Sinfenbung. 5)ic
©eubuiigeu finb immer nuf ben 9inmon beò (ííjefe
beô:,''sn)"tituteô,s)evrn D. .spermán in ba5 3íationaI=
aJíufeum 3U abveffieren.
gr. .ilulius lioii itlauitrásj reifte, mie fdjon in
A(]uila 11, .íx'ft 3- — 4 gemeíbet rourbc, am 31. ®e=
cembet 1895 nad) (Seníon nb unb beonbete bic
Àorfdiungôtonr am 17. Slprii 1896. !Dae ornití)ű:
logiídie 3îeîultat beträgt IlSSpecieêin 29<S(Srem=
plaren, einer ílíeibe non ©feletten, 33rnftbeinen :
ììai.w tomnien nodi 7 Jîefter unb eine 3uite non
Éiern. Í^ie ilíearbeitung beo l'iaterialee ift im Suge
begriffen.
243
Biro Lajostól, ki Fenichkl Sámukl nyomdo-
kain haladva, Uj- Guineába utazott, már két
küldeményt kajíott a M. Nemzeti Múzeum.
A két küldemény madártani része dr. Madarász
Gyula determinálása szerint 60 fajból áll,
köztük 25 oly fajjal, melyet Fenichel nem
gyűjtött.
Dr. Finsch Ottó, a M. Ürnitli. Központ tiszte-
letbeli tagja, látogatásával örvendeztette meg
intézetünket. A nagyliirű kutató a magyar kor-
mány meghívásából látogatta meg ezredéves
kiállításunkat, mint a történelmi rész őskor-
szakbeli elemeinek bírálója.
Libui'iiaui dr. Lorenz L., a bécsi császári Mú-
zeum ornithologiai osztályának őre, oly czélból
tisztelte meg látogatásával intézetünket, hogy
annak szervezetét tanulmányozhassíi, mivel az
osztrák kormány lij abban megadta a módot,
hogy Ausztriában a madárvonulás megfigyelé-
sét folytathassák s az eredmény feldolgozását is
megkezdhessék. Lorencz úr gondosan feljegyezte
a vonulási adatgyűjteménynek az évi kimutatá-
sok és egyes megfigyelők szerint való elrende-
zését, a geográfiai állomások gyűjteményét, a
Magyarországra vonatkozó adatsorozatot, végre
mindazt, mi az adminisztrácziót illeti. Eeméljük,
hogy a lajtántúli központtal nemsokára érint-
kezésbe jövünk, melynek területe nagy fontos-
ságú, mert Dalmáczia, az Alpok és a Visztula
síkja is oda tartoznak. Lorencz úr Budapestről
Fiumébe s Sarajevóba utazott.
Dres,ser nagy műve. A Központ megszerezte
Dkessek s kötetes, «A History of the Birds
of Európán czímű nagy művét, még pedig
oly szerencsével, hogy ugyanazt a példányt
kapta meg, mely egykor Mr. Seeiííihmé, az
oly hires'' angol ornitologusé volt. Különö-
sen azért becses e j^éldány, mert l)onne sok,
a Seeiíohm kezétől eredő jegyzet. A mű meg-
szerzése úgy volt lehetséges, hogy az inté-
zet főnöké saját tiszteletdíját szánta ennek, és
más ornitologiailag fontos munkáknak meg-
vételére.
Personalia.
A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi
Miniszter megengedte, hogy Gsürgey-Uhwg ïi-
$'uùtaig ^írn, ber fiáj, ben Spuren önmue!
fenici) el's folcu'iib, iiad) 9ícu=(i)uinea begab, lief,
fd^oii sroei ©eiibuniu'ii an unfer ^Jíntioiial^'iühiíeuiii
geínngeu, bereu oniitl)olcigiíd)er 3"lHilt, laut ik=
ftimiiiuiuu'ii beò .söerrn Tv.;^ iiliiis v. Mabaxá^,
00 opecieê auGmad)t, lüoruiiter
gen id) ei nid)! gefammelt hat.
x'lrteii, mdá)e
gr. (Otto JFmcdj. ű'brenmitíjlieb Der Uiuj. Crnitl).
ßentrale, erfreute unfere -Huftalt mit einem ^öefadje.
©er berüfimte ^orid)ev befudite bie univu-iid)e
9Jíi[íeiniiume;9luöt'telluug auf tSnnlabung nnfevev
Sîegicvuug alò „^uror für bie unicfd)id)tlid)eii (Sie;
meute ber hiftorifdjeu 'Jlbtbeiluiuv
Sr. iL'. ìL'orcit3 lion ÌLìbuniau. liuftüö ber üvuitl)0-
logifdjeii 3lbtl)eiluuoi am faif. ,'oüfmufeum in äßien,
iieet)rte uiifere l'luftait mit einem 'öefudje, u. jm.
beijufö ©tubiums ber (Sinrid)tuna,en berfelben, ba
bie 9{egierung öfterreidjo neneftenè îliittel be;
roilltgt bat, lueldie eo ermbtdicben luerben, Pie 33e;
obaddungen beò -ì>oiìelsuiìeo in Cfterreid) fort;
jufeljea unb and) an bie iiearbeitung ju fdireiten.
^err »on l'ürenj notierte ijeuau bie (£"inrid)tun(3
ber Satenfammliing nad) ;3rtt)ï»;ôberid)teu unb 3lnc=
torenjbieSauunlung bergeograp[)iid)eu''^îofitionen:
jene ber auf Ungarn bejüglidjen T'ateureiben :
fáiíieBíid) Silleê, loaö auf bie Sibminiftration ^ejug
bat. iiMr ijoffen mit bem traneíeití)aniíd)en "iìc;
obadjtuugê = Zentrum redjt balb in Sontaet .^u
fommen, beffen ©ebiét, befonberê wegen íí)ahiiatien,
ber Sllpen unb ber 3Beid)feíebene non fo grofK'v
3Biá;tigfeit ift. .òerr non l'oreuj begab fid) non
SSubapeft uad; %innu unb òarajeuo.
§rES3Ers grossrs Merli. ííiie (Sentrale bat íT'ref:
fer'ô gro^eö äßerf «A History of the Birds of
Europa» VIH. Vol. ertuorbeit unb mnr fo gíüdlid)
jeneê ©jrempíar ju er()alteìi, ii)eld)eô im 33efit5e bee
fo berüt)mten engltfàen iDrnití)ologen î)ir. ©ee=
bo 1)111 mar. (íinen befoiiberen ílíertb befiut biefeò
(S):emplar baburd;, ba'^ in bemfel ben ein SJfengc,
non ©eeboíjiu'e .ítanb ftammeiiber ílnmerfungen
entbaíteu i'inb. 5^ie (ïriuerbiing iinirbe baburd) er--
mőglidjt, òa^ ber 6í)ef ber 3lnftaít auf fein Űbreit;
I;onorar üeräid}tete unb baôfelbe jur 3lnfd)affung
üon mid)tigen ornití)ologifcben ííerfen loibiiiete.
^Jcrsonalia.
©e. tiieellenä ber .òerr ÍDÍtuifter für Ciidtuö unb
UntexTÍá)t íjat geftattet, baf3 ber .'Qöver ber '^<I;ilo:
ä44
Tisz liölesészettanliallgíitó rendes fizetéses gya- fophio T i t u Q 6 ò ö r \\ o » = U I) ( i (\ ben "J>ofton eiiieö
koruokká neveztessék ki s egyszersmind az ovö. lieíolcietcii '^íraftifanteii lH'flci^e iiiiD iUçileid)
asszistensi teendőket is végezhesse; Szalay L. Pie i'lgeiiíeu eineô ílífiftoiiteii oeriehe : .soörer ber
Elemér orvostanhallgató is rendes íizetéses | 3Jíebicin l'. (S. ooii Sjülan, rücEte filili orb. bc=
gyakornokká lépett elő s a registraturát végzi. íoíbeten''^iraftifaiiten oor imP iicríielit Pie Stello beò
Sieoiiitriitoiö.
Ga.izÁík) Tijioi! volontair úr állásától köszö- §evr'ÍHiíciutnr i i bor inni C'i a i iáiuí u'iivbo iHin
nettel fölmentetett. biejer 3teUuiuí mit Tauf eiitbuiiben.
A Magyar Ornithologiai Közpouthoz érkezett An die Ungarische Ornithologische Centrale
nyomtatványok jegyzéke. eingelangte Schriften.
Ajánilcl.ol;. — (jescheuhe.
(Fiilytatás. — Fortsetzung).
Ilo. Dr. li. lîLA.sius : V. Bericht ilhcr das permaneìUc inlcrn.ulioiìnle Oi-mtliol. CoiHitr f. dir .[(dire
lS91~-05. Braiiű schweig. 1S96. 8°.
1 14. l)r. n. Ijla.shs und G. Hayek : //. Bericìd üb. J. /irniuin. iuii'riinl. Oniitli. I'.nm. und lilndirlic Eiu-
lichhnigen in einzelnen Ländern. hSSO.
II."). Dr. W. ÜLAsiüs : Museum lloineycrianum. BriuiusL-liweig. 1893. 8°.
llü. A. Bori'AiiD : TIte lluntming Bird. Lomlmi. Wil. IL Nr. 6., 7., 8.
117. Dr. L. Brehm : Einige Vögelarten, loelelie sieh dadurch, dass ihre Männchen ein dem der \\'eilir}ien
ähnliches Kleid tragen, von Verivandlen uiderscheiden. Dresden. 1864. i.°
118. Spie. Beusina : 8pow('>íí///t. Belgrad. 1888.
11Í). Chekxel Istv. : .1 knltözkäilö ììindarak tavaszi nny jelenése Kőszegen. Biidii[iust. IS'.Ki. i°.
["20. CüUEs et PiiENTiss : .\vifäuni( Columbiana. 'WaúnngUiu. 1883. S'.
121. V. F.\Tio : Prcntier Congres Omithologiiiue Internal, à Vieiìne. l!;iiip(irt au linux Coust-il fédéral
Suisse. Geuève ex Berne. 1884. 8°.
122. « « Perdi.r saxatìliK rar. melanocepiiala curiea.v déjilui'cnn'nts ilc ((ix/ci/cs. Av. 2 pi. Paris.
1SÍI4. 8°.
123. L. S. FoSTEu ; Tiie iniblished Writiinjs of George Xewtiotd Laivrcncc. IS'i'i — /<S.'//. AVasliiugtuu.
1892. 8°. Dupliun.
124. il. FiiRnruNGER . Anatomic der IV/j/e/. Budapest. 1891.4°.
120. Gaai, Gastok : A M. Ornitit. KOzjiont szervezete, eszközei es licri'ndczc.-ici. Bu<liiiH'st. 1894. V'.
120. « « A Madárvonnlás }íagijarországon az IS'J4. er taraszän. Budapest. 1895. 4°.
127. « « A Madárvonidás Magyarországon az IH!).'), ér lara.szán. Budapest. 1896. 4°.
128. J. ('. L. T. D'Hamonville : Catalogue dos Oiseaux d' Europe. Paris. Londou. 1876. 8".
129. « « « « « A madarak vonulása Manonrillebcn. 1 ,, , , ,,,,,> ,„
Budapest. 1.S9.3. 4 .
Passage des Oisctni.r à Munonrille. I
130. Hegyfdky Kaiîos : .1 fusti fecske vonulásának és a levegő cgi/idejü hőfakánat; elméleti inegálla-
pitása. Budaiiest. IS9.5. 4°.
131. « « Meteorológiai adatul; az ISfi5. évi nnidárvonulási jclentéyickhcz. ]iuaa\wíit. IS9('>. i°-
132. F. Helm: Tavaszi meg figyelések a frohbarg i lavakim. lindaiiest. I89G. 1°.
133. 0. Herman : Ueher die ersten Ankiinftszeitcn der Zugvögel in Ungarn. Budapest. 1S9I.
134. « « Fennichel Sámuel emléke. Budfiiiest. ÌHQ^ì. S°.
135. « (, A madarak megfigyeléséi'öl. Budapest. 8°.
1:î6. .. « Éles határok és látszólagos megkésésck. ezek jelen téiségc a mailarak tavaszi vomiléisá-
ban. Budapest. 1896. 4°.
137. • « .[ fiisli l'ccskc Hiruinto rustica h. ~ íacws;» roHíi/iis«. Budapest. 1896. 8°.
245
I3S. Heioian, (). : FAliuogi-apìUKcIie. Kleinenla der M'dlcinnumx-AuxMcllHmi i'lujariis mit ln'soì(ili'vrr
llcrüvksiclitigung der UrbeschäjUgungon. Wien. liSiXi.
131). E. F. HoMKYER : fìeise nach HelgolamK Frankfurt a/M. 1880. 8°.
140. 6 « « Jìeulsildd lids; Súugethiere und Vögel, ihr Nutzen ii. Scliinlen. hviir/Á'^. 1S77. 8°.
141. « « « OriiiUiologiiirhe lleohiichtungcn. Wien. 188G. 8°.
142. « « « Musiiiupa semitonjuatK ilonieijer if cf. tahiiht colorala. 8°.
143. « « « Die Spechte und ihr W'crUi in forstlicher tìczieìni.iKi. Vr-dukhu-t a/U. 187'.). 8°.
144. « « « Ueber Srliongesetzyebnng. lji.'i\f'Ág. 18SS.
145. HoRv.vTH G. : Az aranylcrmő szőlők nieséje. Budapest. 1895. 8°.
146. Férd. Klug: ßeiträge'zur Verdamiiig der Vögel, hishesondere der Ciinse. Budapest. 181)1.
147. Knezourïk und Pbazak : Ornithologische Beobacblinigen ans der Umgebung von fiaslnn und dem
Eisengebirge in Ostböhmen.
148. Tli. LiKBE : lieferat über den Vogelsrlniiz. Bndíi\w»í. ISDl.
1411. P. Lorenz : I'cber die Nestor-Papageien. Wien. 181)0. 8".
150. « « Zieel. von A. B. Meyer ueuheschriebrne Birudie^riigeL Wieu. IMtG. S"'.
151. « « Referate über die «Aguila». Wieu. ii>'.n'>.
152. « « Die Ergebnisse der Sanitär isc heu JJiitersarluingcn der Hecriilen des Kniitiiiis Grau-
btinden in den .Taiircn Í875 — 19. Bern.
153. « « Ueber den Vogelzug. Wien. 1896.
154. Martin Laj. dr. : A madiinepülés általános elmélete. Kulozsviir. I8!iá.
155. Dr. Giacinto Martouelli : Nota ornitologica snprn ulciini e.remplnri del Gen. Limosa. 8°.
15(1. « « « Le mute l'egressire degli VcccUi migranti e il loro scambio tra gli e)nis-
feri Norde Sud. 1892. 8°.
157. « Il « Notizie ornithologiche sopiu osservazioni fatte nclV anno ll^!>'i !>■'>
Milano. 1895.
158. Il (I II Nota zoologica sopra i Gatti Selvatici e loro affniilà, colle razze llonic-
Stiche. Milano. 1895. 8°.
151). « Il « Osservazione sui Mammiferi ed l'cceli fatte in Sardegna. Pistovia.
1884. 4°.
160. « Il II .\Ionograpliia illustrata degli l'cccllidi Rapina in Italia. 'SUÌnuii. m'-Jò. ■i°.
161. Mo.jo Medic ; Ihtiolokike Biljeske. U. Zagrel)u. 1896. ,S°.
162. Alf. Newton : Fossil Birds from the forth coming n iJictionarij of Rinbi«. 1S91. 4°.
163. E. OusTALET : Les OisecMx voyageurs. Paris. 1886. 8°.
164. II II Description de noiwelles espèces des oiseaux du Tonkin du Laos cl de In Gnchin-
china. Paris. 1890.
165. Il II Notice sur la collection d'oiseaux recueillie par M. ììylion'ski daìis le SaJtara.
Paris. 1891.
166. L. Paolucci : Sopra alcune specie rare di i'ccelli nelle Marche. Milano. 1881. 8°.
167. Il . /i fajíío (.%/j í'ccriíí. Milano. 1878. 8°.
168. Il « Nuovi contributi all' Avifauna Migratrice delle Marche raccolti nel!' ultiniü ventenno.
169. J. P. Pkazak : Ornithologische Beobuchtungen aus dor Umgebung von Caslau u. dem Eisengebirge
in Ostböhmen. Wien. 1895. 8°.
170. II « II Ornithologische Notizen. Bernburg. 1895. 8°.
171. II II « Be'Uráge zur Ornitliolog'ie Böhmens. Wien. lH'.)i.
172. 11 II II Einiges über die sogenannten « Fremdkle'ider» unserer Vögel. Gera-Unterm-
liaus. 1896.
173- " « « Ein'ige Bemerkungen über die Tannenme'isc und dir nahe.slelienden Formen.
Wien. 1894.
174. « « « Zur Omis Nord-Ost-Böhmens. Wien.
175. L)r. M. Kábé: Observations sur les O'iseaux faites pendant l'année ISSI. Auxevre. 18S9.
176. Il II 11 Observntioiis sur le passage des O'iseaux dans le departcmeid de l' Yonne pendant
l'anné iSSS. Auxerre. 1889.
Aquila, m. 32
246
177. •!. lÌAi'.i': : ( Hisorratiiins sur le iiassage des Oisfau.r tlinis le deiKirliuiinit de 1' Voiiiie jieiubitti I'diinee
■1S80. Aiixerre. 1890.
178. « n Ohsenmtions sui- les passages des Oiseaux dans le département de l' Yonne pendant l'année
1890. Aserro. 189).
179. « « La protection des Oiseaux. Auxerre. 1890.
180. P. Kamsay : Psittari in the Australian Museum at Sydney, tíyduey. 1891.
181. Dr. E. Eey : Beobachtungen über den Kuckuck bei Leipzig aus d. Jahre '1893.
182. « « « Einige Worte der Erwiderung anf Herrn Waltrrx Aufsatz: »Waruin brütet der
Kuckuck iricht». 1894.
183. c. « « Verzeichniss der in nächster Umgebung von Halle a S. vorkommenden Vögel.
184. « « « Biencìì ii'i rlsrhaft und Vogelschutz.
185. « « « Das Abändern der Eier innerhalb einex Geleges isl .\usnahnie, nicht Regel. 1891.
186. 0 « « Dei' Kuckuck als Brutparasit. 1890.
187. EoB. liiDciWAY : Nomenclature of North American Birds. Washiugtoji. 1881. 8°.
188. « « Direction for Collectiny Birds, "^'ashington. \S^\.
189. « « Remarks on the avian genus Myarchus, irith special reference to M. yucatancnsis
Lawr. Wiishiugtou. 1893.
190. « « iJescription of soue new Birds from Aldubra, Assumption, and Gloriosa islands,
Collected by W. L. Abbot. Washington. 1895.
191. Walt. Kothschild : On some new local races of Papillo Vollenhovii Feld, and Papiiw Jlipponous
Feld. ; — On a new Bastard from the Palaeartic region . — Remarks and
corrections relating to the living giant tortoise on Mauritius etc. 1894.
192. (( « Salvadorina iraígÍHcnsís. Gen. nov. et. sp. n. 1894.
193. Em. Rzkhak : Der Itorndreher (Lanius collurio h.) als Jagdwild. 1896.
194. « « Plebejer aus der Vogelwelt. Wien. 1894.
195. « « Der Frühlings- and llerbstzug des grauen Kranichs in Oesterr. -Ungarn. Wien. 1895.
196. « « Der Frühlingszug von lluticilla iihocnicurus L. für Mähren und Turdus niusicus Li.
in Mähren uinl Schlesien. Brüun. 1896.
197. ToMM. Salvaüoki : Elenco degli Uccelli Italiani. Genova. 1887.
198. Heem. ScHALow : U cher eine Vogelversammlung aus West-Grönland. ìievVm. 1895.
199. « « He.ìiry Seebohm. Berlin. 1896.
(Folytatása következik. — ■ Fortsetzung folgt.)
Cserepéldányok. — Tausch-Exemplare.
1. Schumlbe. |S96. XL 6. Nr. 3.
2. Journal of the Asiatic soc. of Bengal. Vol. LXV. I'iii-s 11. Nr. 1. 1 896. Nr. 2. (X. 26).
3. Ornithologisches Jahrbuch. 1896. 3., 4., 5.
4. Omis. 1895. Heft. IV.
5. Erdély. 1896. 3. sz., 4. az., 5. .sz., 6. sz.
6. Természettudományi Közlöny. 323., 324., 325., 326., 327.; Pótf. 36., 37., 38.
7. Természetrajzi Füzetek. XIX. (1896.) 2., 3—4.
8. Értesítő Erd. Múz. Egylet Orv. Term.-lud. szakosztályából. 1896. III. Nópsz. szak. 1 tüzet.
9. Leopoldina. (1896.) XXXII. Nr. 2„ 3., 5., 6., 7., 8.
10. Orniti, Ol. Monatsberichte. (Keiclienow). IV. (1896.) 6., 7., S., 9., 10. (\. 3.)- (XI. (i.) ; 1 1.
11. Zeitschrift f Omifhol. u. prakt. Gellügelzucht. XX. (1896.): (>., 7., 8.. 9., 10., II. (XL 2).
12. Societatum Litlerae. 1895. .Jlirg. 10., 11., 12. X. Jhrg. (1895.) 1., 2., 3., 4—5., 6.
13. Ornilli. Mo),alsschrift. (Gera) XXI. (1896.) Nr. 6., 7., 8., 9., 10.
I Ì. Helios. Xm. (1S95.) 7., 8., 9., 10., II.. (1896.) 12.
15. Millheilungcn d. Naturw. Vereins in Troppau. 1895. 3., 4., 1896.
16. Mittheilungen der Naturw. Vereins f. Steiermark. 1895. Jbrg. 1. köt.
17. Jahrbuch des Siebenbürgisclten Karpathen- Vereins. XVI. Jahrg. 1896. 1. kut.
247
18. Vcrliandlvìigcìi il MìtlìicUnnifcn J. Siaìioth. Vereins f. Xatnnr. Hcvrannstaclt. .Tiihrfc. XLV. ISDfi.
li». Erdészeti Lapok. XXXV. (189(;.) 5., 7., 8., 9., Id., 11.
20. Jahresbericht 11. Abhandlungen d. Naturw. Vereins in Magdeburg. 1804. II. Hiilbjiilir. ISDß.
21. Atti della Società Toscana di Science Naturali. Pro cessi Vrrbali. Vol. X. 189."). Noverai)., I89ti,
geim., marz., mftgg.
22. Proceeding of the Amer. Acad, of .\rtx a Sciences Neir. Ser. Vol. XXI. and XXII. ( 1893 — 1895.'
Boston.
2.3. North. American Favna. Nr. 5. (1891.). Nr. 7. 1893., Nr. 8. 1895.
n2*
INDEX AVIUM ALPHABETICUS.
Acaiitliis ("iiuiiibiiKi 227
Aeaiithis linaria 30, :«, 58, i;i9
Accentor coliaris 39
Acconto]- iiKMliilavis l'i-, Ki, 20. 27, 29, 33, 58, 111,
I l-J. Ili-, II."), 127, 220
Ac-c-ipitei' nisus S, 29, 30
.\crocephalus a(iuaticns 58
Acroceplialus arundinacc-iis Ki, 29, 32, -"iS, MI, 220
Acroeephalus palustris 1(1, 29. .">s. III
.\crocepluilus palustris typicns l!S8
.acroceplialus palustris horticolus IN7 — 196
.\crocephalus phragmitis 14-, Ki. 29. M. Ili, IH., 115
Acroceplialus streperus tyiiicus 188
.\crocopliui\is turdoidcs Hi. II. I."i, 10, 29, Md, .■;|,
.•12, 3.->. :!S. .V.). Ili, 111, 11.-,, 220, 227
Aegialitis cautianus 31, .'lO
Acgialitìs fluviatilis IO. 12. I.%.23, 29, .■)9. 112. Ili, 115
.\ef;ialitis liiaticula 31, .59
Alauda avl.orca li-, 1.5, 23, 28, 37, .59, III, 111.
11.5. 219
Alauda arborea Clierueli 127, 209—210
Alauda arvensis 8, 9, 11, 13, li, 15, 17, 23, 24,
25, 2fi, 27, 28, 30, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39,
.59. MI. MI. 115. 121, 127, 138, 218, 229
Alcedo ispida 61
Ampelis garrula 8, 1.5, 23, 25, 28, 29, .30, 32, 33,
37, 39, 40, 01
Anas luisclias 9, 13, 20, 29, 32, 34, 02, 111, 112,
ili-, I l.-|. 121, 12.5. 222
Anas boschas X Spatula clypeata 237
Anas sp. ? 9
Anorthura troglodytes 220
Anser bracliyrrliynchus 34, 02
Anser einereus 23, 2.5, 2(i, 27, .32, .3.3, 3.5. (i2. 112.
Ili, Il 5
Anser sogetuiii 9, lo. li'. M., i>(;, ^9, 32, .34. 02,
I 12, Mi. 1 15. 139
Antlius a(iuaticus .'i9
Antlius campe.stris 10, 13, 2S, ;iO, lo. OM. Il I. MI.
I 15. 219
Antlius cerviniis iO, 03
Antlius iiratensis 9, IO, 13, li. 15. 2:1. 2N, i'9, :',(),
31, 37, .38, 03, MI. 111. 115, 121. 130. 219
Antlius spinolett.-i 219
Antlius triviális 9. I -_', l:!, 14, 1.5, 27, 2S, 29, :;o.
31, 33, 64. 111. I 15. 127, 219
Aqila nacvia IO, 15, 27, 30, 31, (il, 112, Ili, 11.".
Arcliibuteo lagopiis II. :!0. (i4
Ardea alba 20, 32, 3.5, 36, 64, 112, 114, 11.5, 230
Ardea cinerea 9, 12, 13, 14, 1.5, 17, 25, 20, 28, 29, .30,
31, 32, 34, .38, 40. 01, I II, IH. I 15. 230
Ai-dea (-ornata 20. 31, 32, 35. 05. III. IH, HO
Ardea garzella 20. 35, 65, 112
Ardea minuta 10, IO. 24. 20. 29. 30. 31. 33, 35, 0.5,
I 12, Ili, 116, 227
Ardea piiriiun-a 12, 11. Ki. 17, 29. :;(l. :!l. :12. 35. 38,
(i5. 1 II. Mi, 1 1.5, 230
Asio accipitrinus .30. (i(i. 223, 224 — 226
Asio otus 12. 217, 226
Aytliia ferina IO. 11. 0<i. 121. 12.",
Botanrns stellaris 11. 1.",. 2(i. 29, 30, 31, 32, 31, 66,
111, Mi, 11.5, 230
Bueepliahi elangula 9, 10. 28, 29, 32, 40, 06, 124, 222
Buteo vulgaris S, 10, 23, 29, 30, 0(i, IH, 112. 210
Caprunnlgus enropaeiis IO. li, 10, 21, 2(i, 2.S. i'9. 30.
.31. 36, 37, 38, 66, 111, IH. 11.",
Cerchneis tinnuiieula IO, 1-5, 23, 2.5, 26, 27, 29, 30,
31, 34, 3.S, 67, 112, Ili, 115, 217
I Cerchneis Aespertina 12, 15, 27. 30, .31. 32, 35, 07,
' 111, Mi, 115. 227
Cliaradrius apricarius 11, 23, 34, 67. Ili
Cliaulelasnius streperus 14, 35, 67, 124, 125
Chelidon urbica 9, 11, 13, 14, IO, 17, 21. 2.5. 27.
28, 29, 32, 33, 35, 30, 37, 38, 07, 1 12, 1 1 1, I 1.",.
127. I3S, -i'Jl
Clirysoiuitris spinus 9, 23, 20, OS, 112, 111, 2IS
Ciconia alba 11, 12. I-i— 17, 21— .30. 3.3. 34, 3(i,
37, 3S, 39, 4(t, OS— 75, 112, MI, II.",. l:'.(i. 230
Cieonia nigra 12, IO, 17, 20, 30, 31, 3.5, 7-5, 112, MI, 115
Cinclus melanogaster 2.32
Circsetus gallicus 10, 12, 14, 75
Cireus *rugiuosus 12, 14, l."i, 24, 20, 29, 30, 32,
3i, 36, 75, Il 2 IH, I 15
Cireiis cyancus . 28, 32, 37, 7(i. III. 112. 217
Circus macrouru.s io. -il, 76, 112
Cireus pygargus 2(i, 27, 29, .30, 76
C(duinba <enas 9, II, 13, li, 15, Is, i':ì, 21, 2(i,
28, 33, 34, 36, 37, 39, 76. I I I. 112. 111. 1 1-5, 128,
222, 229
Coliiinba iiahunbus 9, 13, 23, 21, 25, 2(!, 27, 2S,
36, 38, 39, 76, 112, Ili, 11-5, 127, 221
Colyuibus sejitentrionalis . . 29, 77
Coracias garrula 10, 12, 1-5, 16, 23,24,2-5,20,27,
28, 30, 31, 35, 30, 37, 38, .39, 77, 111, 114, 1 1-5,
I2S, 138
Corvus IViigilegus 218
CorMis meni. -dilla 13G, 218
Cotil.- i-ipana IO, j-J. 14, Ki, 18, 2(i, 27, 29, 30,
31, 35, 77, 112, 114, 115, 221
Coturnix baldami i)()(;_-;(iN
249
Coturnix cotiu'iiix baldniiii 208
Coturnix diictylisonans II, I -J. 1.;, 10, Hi, I'i, ^J.O,
!2fi, -11. 28. 29, 33. 3.5, 3(i, 37, 38. 30. 77. 112,
114. lin, 128, 222, 230
Coturnix daetylisonans X Pci'dix cinerea . 236
Ciiculus tanoni.s 9, II, 12, 13, 11, H), IS, 21-, 25,
2(>, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 35, 30, 37, 38, 78,
III. Ill-, 115, 128, 138, 217. 227
C'ypsehiK ajiiis 10. Ii', III, 111, 24-, 25, 27, 2.S, 33,
37, 38, 79, III. lit, I Hi, I2N. I3N, 221
Graoiilus carlro
GracnIus pysmiP'"^
finis ciiiprea
29, 32, 81, III, 23(1
2fi, 81., 230
19, 2(1, 33, 3i., Si. 112. I It. 222
Datila acuta
Eiiiberiza citrinella I2t. 218
Emberiza hortulana 21s
Emberiza miliaria 9, 13, 2(;, 28, 30, 32, :>,(;, to, 79,
III, 112. I 15, 218
Emberiza pitbyornis 30. 80
Emberiza sch(pniclus 9. 23, 28, 30, SO, 111, 124,
125, 218
Erismatura lencdcephala 14, 80
Erithacus cyanecuhis 10, 23, 29, 31, 32. 39, 80,
III, lit. 11.5, 219
Ei-ithacus cieruloculu.s 220
Erithacu-s luscinia 9, 11, 12, 13, 14, 16, 19, 2t, 27,
28, 29, .30, 31, 33, .3.5, 36, 37, 39, 80. 112, 114,
115, 129, 219
Erithacus philomela 1.5, 10, 31, .33, 37. 80, 112, lit, 1 15
Erithacus rubccula 9, 12, 13, It, 1.5, 19, 23, 2i,
2.5, 26. 27. 28. 29. 32, 33, 36, 37, 81, 114, 115,
129, 219
Falco regulus 13, 26, 30, 38, 39, 81
Paleo .subbuten 10, 16. 2.3. 20, 28, 29, 30, 34, 81,
III. lit, 115
Ficedula bomdli 221
Ficedula rufa 9, 12, 13, 14, 1.5, 23, 24, 27,28,29,
32, 33. 30. 81, lit. 11.5, 129, 220
Ficedula sibilatrix 10, 11, 12, 13, Ik 15, UÌ, 23,
24, 28, 29, 82, 112, 114, 11.5, 136, 221
Ficedula trochilus 10, 12. 13. 14. 10. 24. 27. 28,
29, 31, 32, 40, !S2, 111, lit, 115, 129, 220
Friufrilla endebs II, 13, 14, 2t, 25, 26. 27,29,30,
33, 82, 111, 112, lit, 11.5, 124, 21s
Fringilla moutifriiigilla 8, 9. 1 1, 12, 13, 14, 23, 24,
20, 28, 33, 82, 218
Fulica atra 10, 14, 15, 23, 20, 29, 30, 32, 34, 35,
30, 38, 83, 112, 114, 11.5, 125, 222
Fulix cristata . 29, S3, 124, 125
Fulix marila 29, S3
Gallinaio galliiiula 9. 10. 23, 29, 30, 31, 34, 30,
38, 40, 83, 114, 11.5, 222
Galliiiago major 24, 29, .30, 31, 34, 35, 84, 112, 114, 115
Galliuago scolopacina 8, 11, 1.5, 23, 24, 20, 29, .30,
31, 34, 38, 84, 111, 112, 114, 115, 129, 222
Gallinnla chloroims 10, 14, 10. 26. 29,33,39,84,
114, 115
Garrulus glaudarius 218
Gecinus viridis 217
Glareola pratineola 12, 31, 84, 112
Graculidi«; . 165, 166
Hierofalcd sacei' ;{f) ,S5
Himantopus autumnalis .31. 32, ,3.5, 85
Hirundo rustica 9. 1(1. I I. \-2. i:;. It. 15, 10, 19,
23, 24, 20, 27, 28, 29, .30. 31. 32, 33, 34, 36,
.37, .38, 39, 40, 8.5—91, 112, 114, 11,5. 13o! I3S
HyiliMcluliddu fissipos 10, 14, 16,32,3.5,91.112. I If. 115
Hydniclielidiui hybrida 3.5, 'n; ijl
l'3, 25, 30. 3t. 79, 222 | Hydrochelidon leucoptera .33, 3.5, 36. 91, 112
Hyp<dais ictei-iua K;, 2S, .30. 02. 112. 136
Ibis lalcini-llus
20. 33. 35. 92
Laniiis colluno II, 12. l:i. 15. \(\, 23. 24, 25, 27,
!3, 36, 37, 3.S, 92. 112. lit, 11.5.
131, l:!S,
21s
lianius minili- 1 I .
12. i;i.
1.5. 16.
24, 28, .30, 31,
.36.
37, 38, 92, 114, 115
Lanius senator
28. 92. 218, 228, 229
Larns eanus
14, 27, 92
Lams minutus
30, 92
I.arns ridibnndns
9. 13.
It. 20
29, 33, 92. 112,
Hi, 11.5, 125
Ligurinns chloris
93, 1 1 2, 2 1 8. 227
Limicola pygmiea
40, 93
Limosa »gocephal
I
30, 31 93
Locustella fluviatil
is
16.
29, 30, 93, 112, 136
Locustella luscinioides
15, 29, 32, 93, 112
Locu.stella n£evia
16, 29, 93, 112, 220
Lusciniola melano
logon -
14, 32, 34-, 93, 111
Mareca penelopi- ;{0, .32, 34. 93, 112, 222
Mergus albellus . . .__ 28, 29, 34, 39, 93
Mergus mergan.ser .... „. _.. 28, 29, 34, 39, 93
Merops apiaater 20, 30, 3.5, 36, 93, III, U4, 110
Milvns ictimis 10, It, 1.5, 3.5, 93, HI, lit. 11.5. 217
Milviis Korschuii 10. It. 2(1. 29. 9t. 111. lit, 115
Monticola saxatilis 10, 25, 9t, 111
Motaeilla alba 8, 9, 11, 13, 14. 1.5, 22, 23, 24, 2.5,
20. 27. 28. 29. .30. :i2, 33, 34, 35, 36, 37, .38,
39, 4-0, 111, 112, 114, 11.5, 131, 1.38, 219
Motaeilla boarubi, 9. 12, 22, 23, 24, 20, 27, 95.
Ill, 112, 114, 115, 219
Motaeilla flava 9, 12, 14, IO, 22, 24, 27, 28, 29,
30, 31, .35. 30. 37. to. 9.5, 112, 114, 11.5, 132
Monticola saxatilis _ 13G
Montifringilla nivalis . 24, 95,
Muscicapa atricajiilla 10, 13. 24. 27, 28, 33, 40,
95, 114, 115, 1.32, 221
Muscicapa coliaris 10. 12, 13, 16, 24, 26, 27, 29,
9.5, 111, lit, 11.5, 132, 221-
Muscicapa grisola 10, II. 13. 10, 23, 2-i-, 27, 2.S,
29, 33, 37, 96, III, 114, 116, 132, 221, 231
Muscicapa parva 23, 27, 3.5, 36, 90, 112, Ili, 116, 130
Myopsittacus monachus 238
Nisaetus pennatus . _ 36, 96
Nimienius arquatus 15, 23, 25, 20, 29, 30, 31, 32,
.33, 3-4, 35, 96, 112. Hi. 115
250
Numeuius phœopus „. 25, 30, 31, 90
Niimenius tenuirostris . .... 39, 97
Nyctai-dea iiycticorax i:>. Hi, ^C, 31, 32, 34, 30,
37, 40, 97, 114, 115, 230
Nyroca. Icncoplitlialiiios 15. 34. 97, 112. 222
Oedicneiiius crepitans 29. 31. 97
Oidemia sp. ? - 29
Oriolus galbula 10, 11, 12, 13, 1.5, 10, 22, 24. 20.
27, 28, 29, 30, 31, 3.3, 36, 37, 38, 97. Ill, 114.
110, 132. 138. 105, 100. 219. 220
Orites caiulautiis 221
Ortigometi-a crex 10, 11, 13. 1(1. 24. 20, 28, 30,
31, 37, 38, 97, 112, 114, 116, 132, 138
Ortigometia minuta 14, 29, 32, 98, 111
Ortigoiiietra porzana 10, 11, 14, 15, 23, 20, 29,
38, 39, 98, 112, 114, 115
ürtigoiiietra pygmœa . .-. 16, 98
Otocoris alpestris 30, 34, 98
Pandion baliœtus 12,16,33, 38, 98, 112, 114. 115, 216
Parus ater 221
Paru.s major 221
Pastor roseus 26, 30, 40, 99, 1.57, 159, 101, 167—187
Pernis apivorus .- „ 10, 31, 99, 216
Philomachus pugnax 12, 15, 25, 30, 34, 38, 39,
40, 99, 111, 114, 115
Picus modius- 217
Picus minor 217
Platalea leucorodia .... 20, 32, 99, 111, 230
Plectrophanes nivalis II. 14, 28, 33, 36, 37, 39,
40, 99, 230, 232
Podieeps cristatus 9. 12. 14, 1.5, 26, 32, 35, 99.
Ill, 114, 115, 124, 12.5, 223
Podieeps griseigena 12, 14, 1.5, 27, 100, 112, 124, 125
Podieeps minor 12, 29, 32, 100, 111, 112, 124, 223
Podieeps nigrieollis. 10. 12, 14, 13, 100, 112, 114,
115, 124, 125
Pratincola rubetra 10, 15, 23, 24, 27, 28, 29, 32,
33, 37, 100, 112, 114, 115, 133, 220
Pratineola rubicola 9, 12, 13, 14, 15, 23, 27, 28,
29, 36, .39, KHi, 11). 114. 11.5, 136, 220
Querquedula ciix-ia 9. 14. 15, 23, 29, 30, 32, 34.
100, 112, 115, 124, 12.5, 222
Querqucdiila erecca 10. 13, 2.3, 34, 100, 111, 112,
114 11.5, 124, 125
Eallus aquaticus 1.5, 25, 101, 112, 222
Piceurvirostra avoeetta . 25, 101
Kegulus cristatus ... ... 136, 221
Kuticilla phoenieura 10, 12, 13. 14, 10, 24, 27,
28, 30, 33, 34, 30, .37, 38. 40, 101, 111, 114,
11.5, 13.3, 220, 227
Rutieilla tithys 9, 12, 13, 15, 23, 24, 23, 27, 28,
29. 33, 34, 37. .38. 101, 111, 114, 11.5, 133, 220
Saxicola tenanthc 9, 11, 12, 13, 14, 16, 23,24, 27, 28,
29,33,36,37,38,40,101, HI, 114, 11.5, 133, 220, 227
Scolopax rusticola 9, 12, 13, 14, 1.5, 22, 23, 24,
26, 27, 28, 29, 32, 33, 34, 36, 37, 38, 39, 40,
101. 112, 114. 11.5. 133. 138, 222. 230
Seriniis hortiilainis 10. 13. 14, 23. 24, 27. 28, 29,
.33. 102, 111. 112. 114. 115, 134, 218, 232
Sitta csesia . „: .,.'. 217
Spatula flypcata 14, 32, 3.5, 103, Ì12, 124, 123
Sterna fiuviatilis 10. 2.5, 29, .32, 33, 34. 36, 103,
111, 11.5, 110
Sterna minuta 29. 103
Strix flammea - 217
Sturnidse . 165. 100
Sturnus vulgaris 9, 12, 14, 1.5, 22, 23, 24, 26, 27,
28, 29, .30, .32, 33, 34. 30, 37, 38. 39, 40, 103,
111. 112, 114, 115, 124, 1.34. 138, 197—20.5, 218, 230
Sylvia atricapilla II, 12, 13, 16, 24, 27, 29, 33,
3.5, 'AC. 39, 104, 112, 114, 116, 1.34, 220
Sylvia cinerea 10. 12. 13. 10, 23, 27. 28, 29, 104,
112. 114, 110, 134, 220, 227
Sylvia currnca 10. 12. 13. 14. 1.5, 24, 27, 28, 29,
33, 35. 40, 104. 114, 115, 1.34, 220
Sylvia hortensis 12, 13, 15, 10. 23. 24, 27, 29,
104, 112, 111. 110, 136, 220, 227
Sylvia nisoria 13, 15, 24, 29, 33, 3.5, 104, 111, 114, 1 10. 135
Sylvia orphea 220
Syrniniu uralense 39. lOi
Tetrao hybridiis
Tetrao tetrix
Totauus calidris
Totanus fuscus
Totanus glareola
Totanus glottis
236
232—230
9. 12, 31. 32, 38, 10.5, 112
31, 105
12. 10, 31, 10.5, 112
12, 31, 105, 112
Totanus ochropus 10,1 1,15. 23. 20, 29, 105,112,1 14,11.5, 222
Totanus stagnatilis . 12. 23, 31, 105, 227
Triiiga alpina 10, 31, 105
Tringa minuta . . 10. 25, 105
Tringa subarquata, 31, H 15
Tringoidcs hypoleucus lo. 12, 14, 15, 16, 29, 31,
32, 33, 105, 112, 114, 115, 222
TurdidiP 105, 100
Turdus iliacns 9, 10, 13. 27. 29. 105, 111, 114,
115, 133, 219
Turdus merula 8, 11, 11. 2.5, 27, 28, 34, 106, 111,
114, 11.5, 139
Turdus musicus 9, 13, 14, 15, 23, 24, 25, 27, 28,
29, 3.3, 106, 112, 114, 11.5, 13.5, 219
Turdus jiilaris 8. 10, 11, 13, 14, 2.5. 27, 28, 29,
30, 32. .33. .34. 100. 139. 219
Turdus torquatus 219
Turdus viscivorus 219
Turtur auritus 10, 11, 12, 13, 15, 10, 22, 23, 24,
20. 27. 28. 29. .30. 31, 33, 3.5, 30, 37, 100—107,
112, 114. 110. 135, 222. 220
Upupa epops 10, 12, 14, 1.5, 10, 22, 23, 24, 25,
20, 27, 28, 29, 31, 33 34. 36, 37, 38, 39, 107,
111. 11.5. 1.3.3, 218
Vanellus cristatus 9, 11, 13, 14, 1.5, 22, 23, 24,
25, 26, 28, 29, 31, 32, 34, 36, 37, 39, 40,
107, 111, 112, 114. 11.5. 124, 135, 138, 139, 140, 222
Yunx torquilla 10, 12, 1.3, 1.5, 10. 24, 2.5, 27, 28,
29, 31, 33, 30, 37, .38. io. 108. 112, 1 1 1, 11.5. 130, 217
ERRATA.
Pg. 4 im deutsdieu Texte, Zeile Iá. v. oben uml |
> Ixbij pro Irhij.
auch nachher bis am Ende des Artikels J
{a jobbfeUili alsó sorban I
Erit/iiiiKs nibicoìa pro Erithacus fubecula.
in der untersten Zeile, rechts |
Pg. 80 No. Emberiza pithyornus pro Emberiza pithyornis.
Die Ungarische Ornithologische Centrale
offerirt gegen oridtliologisehe Faehiverlce, besonders welche über den, Vogelzug haitdeìn.
solange der Vorratli langt — folgende oruHJioIof/iscfw Arbeiten ;
1 . Herman, 0., Madarász, Dr. J. v.. Cbernel. St. v.,
Vastagli, G. v.: ./. S. roii 'Tetétij'i. Der
Begründer der ioissüiischuftücheu Ornithologie
in Ungarn. n09—i85'>. Ein Lebensbild.
Budapest. 1 81» 1 . (Mit einer litbographirten und
einer Farboiidriicktafel.) IV. 1 — 137 S.
2. Frivaldszky, J. : Aves Hungáriáé. Budapest.
1891. Illustrirt. VIII. 1—197 S.
3. Madarász, Gy. dr.: Magyarázó a második
nemzetközi ornitbologifti congressus alkal-
mával Bnd;ipesten rendezett magyarországi
madaruk kiálUtásához. Budapest. Illustrirt.
VIII. p. 1 — 114 8.
4. Madarász, Dr. J. v. : Erläntornngen zu der
aus Aulass des II. mternat. ornitbologiscben
Congresses zu Budapest veranstalteten Ausstel-
lung der Ungarischen Vogelfauna. Budapest-
Illustrirt. VIII. 1 124 iá.
.5. Lovassy, S. dr. : Az m-uitbologiai kiállítás
magyarországi tojás- és fészekgyujteményének
katalógusa. — Catalog der ungariscben Eier-
und Nestersainniluug. Budapest. 1891. VIII.
1-56 S.
6. Reiser, 0. : Die Vogelsammluug des bosuiscb-
bereegoviniscben Landesmuseums in Sarajevo.
Illustrirt. Budapest. 1891. 1—148 S.
7. Sharpé, Bowdler R. : A review of recent
attempts to classify birds. VIE. Budapest.
1891. 1 — 90S.
8. Sclater, Philip Lutley : Tbe geographical
distribution of birds. Budapest. 1891. VIII.
1—45 S.
'.). Newton, Alfred : Fossil Birds from tbc
forthcoming «Dictionary of Birds». Budapest.
1891. IV. p. 1 — 15.
10. Fürbinger, M. : Auatoniie der ^■ögêl. lííudapest.
IV. 1— 1-8 S.
1 1 . Palmen, Prof. Dr. J. A. : lìcferat über den
Stand der Kcutniss des Vogelzuges. ISiulapest.
1891. IV. 1— 13 S.
12. Herman, 0. : Ueber die ersten Ankunftszeiten
der Zugvögel in Ungarn (Frtìbjabrs-Zug.) IV.
I - 42 S.
13. Liebe, Dr. Th., und J. v. Wangelin : Kiferat
über den Vogelschutz. Budapest. 1S9I. IV.
1- 18 S.
li. Máday, I.: Beferat über den internationalen
Schutz der, für die Bodenkultur nützHcheu
Vögel. Budapest. 1891. IV. 1 — 17 S.
1-"). Blasius, Dr. R. : Bericht an das ungarische
Comité für den IL internat, ornitbologischen
Congress in Budapest. Budapest, 1891. IV.
1—5 S.
l(j. Reichenow, Dr. A. : Entwurf \on Hegeln für
die zoologische Nomenclatur. Budapest. 1891.
IV. 1—14 S.
17. Blasius, Dr. R. : Entwurf der Statuten des
permanenten internationalen ornitbologiscben
Comités. Budapest. 1891. IV. 1—2 S.
1 s. Meyer, A. B. : Entwurf zu einem ürgaui-
satiousplan des permanenten internat, ornith.
Comités. Budapest. 1891. IV. 1 — 10 S.
1 9. Blasius, Dr. R. : Bericht über das perma-
nente interuati(male ornithologische Comité
und iihuliche Einrichtungen in einzelnen
Landern. Wien. 1891. (Sonderabdruck aus
«Ornis» Jahrgang 1891.) VIIL 1 — 15 S.
20. Fôjelentés, Hauptbericht, Compte Rendu.
I. Th. Budapest. 1892. IV. 1—227 S.
II. Th. Budapest. 1892. IV. 1—238 S.
21. Herman, 0.: A madárvonulás elemei Magyar-
országban 1891-ig. — Die Elemente des Vogel-
zuges in Ungarn bis 1891. Mit einer l'eber-
sichtskarte, vier Detailkarten und vier Tabellen.
Budapest. 1895. R'. 1-212 S.
Live Music Archive
Librivox Free Audio
Metropolitan Museum
Cleveland Museum of Art
Internet Arcade
Console Living Room
Books to Borrow
Open Library
TV News
Understanding 9/11